Td

2 2
Lg§ 4
te
i TC at
TaZ

Di KALÓ 9
7 , XN a
— [ 044. t :
me et j § / j
sa e kát o 4 1 ]
e MIT VES ét

Vá. tlan ET "A na fi mell, nő NT VAI . "iz! p.s k ag 8. ! k 1 É 9 ke ia i
cg ae s BENE. e Ete CHAN gy Tee Ka SRI B SX Ez

TO

ka SÉLÉSRS
eza AA

TAG

NI j!
AAA ÁSZ ÉS :
fara Va za ESA N p DEEZE
, xy N PALA TA emi fm) és
) éz g) 3 IA aaa?
ZNI 99 aa É
2 ANP Va
3 WV, úg YI? 9
SAY ZÓSZ 2
elé. AJ Y KT LAZA
SE er 2
zal 9 4 GET ad

7 MET ORÁN
SSZORN (et
av

mt öm

NEY ÖN KEGSáz Bios

S

LA 9

p VE fi Tar, 2 Ca 4
7 Pé 5 E [ANNA gy ze Z a KÉEL Ea
/ Ph eg ÍR Sea Mg My te sé z a ga OKT E eg B
j TV he SZA / sg se ÉD IA AN Flag A
I EZZEL 9

4 A ) 8 ge 4 LL

. MAGYAR TU DOS T ÁRSAS. íG

FESKÖNYVEIT

hd

HAIMADIK KÖTE 4

nd

A MAGYAR TUDOS TÁRSASÁG

EVKÖNYVEI.

HARMADIK KÖTET.

BUDÁN.

A. MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM BE TUIVEL 3

1657.

A" M. T. TÁRSASÁG"

ESEN ON Yv FT

18354— 1836.

III. KÖTET.

, , , za , " 7
Úgy aozel" ket vezsnetszettel 39 het korgyzzal

BUDÁN.
A" MAGYAR KIR. EGYETEM" BETÜIVEL.,
1836.

SCHEDEL FERENCZ ÜGYELÉSE ALATT.

a alk S 1 ggal igéret, tatai CK Lábad aa A

" j/
ELSO OSZTALY.
A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

1834. Nov. 24róL 1835. SEPT. 161G.

DÖBRENTEI GÁBOR TITOKNOKTÓL,

HETI ÜLÉSEK.
November" 24, 1834. — September" 6. 1835.

Nagy szótárhoz készületek? folytatása, 3. Műszótár. Tájszótár., Kettős betűk" egyszerítése,
Régi m. nyelvemlékek , 4. Kéziratok" bejötte. Természettudományi műszótár, 7. Historiai
források" gyüjtése, Marczibányi Lajos" jutalmára érkezett nevelési pályamunkák, 8. Drámai
pályamunkák 1834/5re, 10. Törvény- és természettudományi versenyfeleletek 1833ról, 11.
Pokolvar ellen titkos gyógyszer, 12. Zsivora" tudósítása Párizsból. Petrovics" tudósításai ,
13. Bibliographiai tudósítások. Pénzgyüjtemény" mikép felállításához javaslat, 16. Könyvtár"
szaporítása, Népdalgyüjtemény, Évkönyvi értekezés, Könyvbélyeg. Tudománytárhoz an-
ticriticai függelék, 17. Horváth Jánosra emlékbeszéd. 2 . s . . 2 o: o. o. . 18

HATODIK NAGY GYÜLÉS.
Sept. 7.—15.1835.

Stettner és Sztrokay elfoglalják rendestagi széköket, 18. Nagy szótár. Régi m. nyelvemlékek,
19. Bővebb határozatok a" 200 arany" elitélésében , 23. Törvény- és) természettudomány i
jutalmak? elitéltetése , 24. Marczibányi-jutalomé. A" szomorujátékok? ügye. Birák 1835/6ra.
Ajánlott kéziratok , 25. Czech" tudósítása a! bécsi cs. könyvtárról. Játékszini küldöttség,
26. Hist. "s math. kérdések 1835re. Georch és Forgó Tt, 27. Névkönyv 1836ra. Külföldi
dolgok , 28. Schelling" válasza a" tatrosi másolatra nézve. Nyomtatásban bemutatott köny-
vek. Kisfaludy K. két munkája francziául. Pénzgyűjtemény"? elrendelése , 29. Tagok"
életrajzaik. Népdalgyűjtemény. Dercsényi" új felfedezése. Fülöp J. bányász műszavai,
Farkas F. ajándékkönyvei. Hollók I. ajánlkozása. Elfogadott munkák" sajtósora, 30. Az
alaprajzi kiküldöttség" irományai a" levéltárba tétetnek. Virág" emléke. Kéziratsajátsági
jog. Titoknol" lemondása, 31. — MÁSODIK ELEGYES ÜLÉS. Titoknok- és segédjegyző-
választás , 32. — Tagválasztások. . ved ee ee es e 6 5 5 6 se 32

IV
IGAZGATÓSÁG ÜLÉSE.
Sept.9.—12.1835.

1833tól fogva teljes gyülés" nem tarthatásának okai, 35. Elnökválasztás" kir. megerősítése. Párt-
fogó" leirása, 36. Sztrokay , r. taggá neveztetik, 36. Némelly fizetések" kirendelése. El-
hunyt Végh István helyett Perényi Zs. igazgató taggá választatik. Deligne hgné és Nákó"
ajánlatai. Kölcsey, Kisfaludy S. helyére mozdítatik elő, 37. Újabb költségek" kirendelése.
Könyvtár "s pénzgyüjtemény" felállítása, 38. Pénztár-vizsgálat. Elnökválasztás , 39. Má-
sod előterjesztés az országgyűléséhez . S... o...... §..a c isévaz tat S0— OL

NEGYEDIK KÖZ ÜLÉS.
Sept. 13. 1835.

ÖEPVKOKDONV "eszel sllálás a sí ege sás le áEltt ze jalktrala ) ada 26 ÍZ SZG Var eyes (s ime ez TO

A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

HATODIK ÉV.
1835. nov. 16. — 1836. sEPT. 1016.
SCHEDEL FERENCZ TITOKNOKTÓL.

ELSŐ SZAKASZ: KIS GYÜLÉSEK.
1835. Nov. 16. — 1836. AUG. 291G.

ELSŐ CZIKKELY.
Nyelv körüli munkálatok.

CZ Szótári műnkalatok a Zádor elős üz alatta see öl a éa testet bite elt ele aÜGVeT e év a RŰ
JE Gramimiatroat ött akta 270 attatt ts seg Tk ee zá tele ota (ev/a e e éa a a ez és
ÚN RéZi mm, nyelvemlékek s ás sala tás e Al g gBOK ela em ate ta eves 58

MÁSODIK CZIKKELY.
Tudományos munkálatok és kiadott munkák.

Hé rTagok rértekezésel Sat a. Zetádtseá ete si eaakajhals etöneteltera éke láss tágas azegek 59
II. Hazai történetekre szolgáló kútforrások" gyüjtése: Petrorics" vizsgálatai a" külföl-
dön, 59; Goroveéi a" bánsági bolgárok" dolgában , 76; Gegő" utazása Moldvába "s
a neki adottintasítás ed st zőettzés szégáalta 4 zés zdlakazozte "úroásy ette s eöZŐ
III. Közhasznu tudományos kézikönyvek ügye... 2... lee a a ds a s 2 77

ÚTAT OMANN ÁK sek ese ő zek mat s ell aljal ez el labat ez vlaass cel eyes are taleró 81
V. Kiadás végett beküldött kéziratok ; "s utasítás vizsgálóik" számára. 2 e s s sss 82
VI. A" kis gyülések?" folyamatja alatt megjelent munkák . . . . . . : eza eztán: a 88

HARMADIK CZIKKELY.
Jutalmak.

1. Az 1834iki nyelvtudományi pályamunkák" sorsa . . . . . . Aaa TAKE ÉT ee s4
II. Az 1834iki philosophiai pályamunkák? sorsa 2. sss e e 85
III. Az 1835/6iki dramai pályamunkáké . 2.2. a BŐ

NEGYEDIK CZIKKELY.
, Játékszíni ügy.

A" játékszini küldöttség? munkálatai "s az általa eszközlött repertorium!" lajstroma. . . 87

ÖTÖDIK CZIKKELY.
Elhunyt tagok.
TELET S Et Elé ZS age REL EÁG? keres skola eb ASE NÉ ak ee vakká ak SE

TLÉKÉLNÁNAN, ENÁKOT 60 etek alak áz ey 9 a kel telöslet at a tata kite Tata a KN a EM YO
JEZEKBETÁNTSÁT sás te at ei jevotket élte ha ed akara alte, an en ölgelíed avitt 99 are

MÁSODIK SZAKASZ: VII. NAGY GYÜLÉS.

SEPT. 1. — 10. 1836.

Szász és Fábián elfoglalják rendestagi széköket. A" főtárgyakra szokás szerint küldöttségek
nerveztetnek. G. Széchenyi István" képe, 92. Nagy szótár, 93. Műszótárak. Nyelvemlékek, 94.
Pályamunkák, 142. Új jutalomtételek. Nyomtatás végett elfogadott kéziratok. Tudománytár"
szerkesztősége változik, 143. Közhasznu tudom. kézikönyvek. Játékszini küldöttség. A
nagy gyülési küldöttségek" tudósításai, 144. Petrovics-gyüjtemény. A" Hunyadi-ház
levéltára. Gegő" tudósítása a" székely földről, 145. Gyülési nyilvánosság. Választások 146

IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS.
Sept. 2—10.

Elnökök" megerősítetése. Új alapítványok, 148. Pénztári rendeletek. Fizetések , 149. Jutalmak,
tiszteletdíjak, nyomtatások, 150. Kéziratsajátsági jog. Utazások. Játékszín. Külföldi
dolgok. Szabad posta iránt. Választások 4 ee e egett 151

ÖTÖDIK KÖZ ÜLÉS.
Sept. 11. 1836.

eza men le ae TOR ta ASK KOZ ONOK EKEK E LT ÖZÖNE TÉL SEEN 152

VI

BESZEDEK.

I. Beszéd , mellyel a" 3d. köz ülést megnyitá G. Teleki József . .. .
II. Emlékbeszéd Simai Kristóf felett. Horvát Endre. . " . e...
III. Emlékbeszéd b. Berzeviczy Vincze felett. G. Dessewffy József s : :
IV. Emlékbeszéd Horváth János felett. Guzmics Izidór : . . " .. s
V. Beszéd, mellyel a" 4d. köz ülést megnyitá G. Teleki József: " . . e
VI. Emlékbeszéd Simai Kristóf felett. Sckedel Ferencz: . . . . . 2. .
VII. Emlékbeszéd Berzsenyi Dániel felett. Kölcsey Ferencz

Életrajzi toldalékok.
B. Zach Ferencz. Gyóry Sándor : . e : ,
Végh István. ScAedel Ferencs. s e... sees... es
Horváth József Elek. Ugyanaze e .v. ve e...
B. Humboldt Vilmos. U. az. e 2... e
Klaproth Gyula. U.az .. ess...

e... ...ÓŐű. e...

A" magyar tudós társaság személyes állapotja 1836 az új választások

ElGÉt 2 a

VEGGIK el állal elle ele Si a

CAT Ag VETT TÖAL d NOT B NÉV szi

Tt ay

186
160
170
185
190
195
202

210
212

e. 213

mes

213
214

EÖSKÁRONÉ SET ÖRÉLKÖNT ÉSE RG EP OL LOSE ET GE te Ti
A" társaság gyüjteményei szaporodása 1835. jan. elejétől 1836. aug,

See e nke szeg SOB

VI

MASODIK OSZTALY,

A" NYELVTUDOMÁNYI , PHILOSOPHIAI ÉS TÖRTÉNETIRÁSI
OSZTÁLYOK"

ERTEKEZEÉSEI.
1h534—-— 6.

I. NYELVTUDOMÁNYI OSZTÁLY.

I. Hellen-magyar dramaturgia. Harmadik szakasz. Guzmics Izidóre ss: 3
II. A" nyelv "s annak a? lélekhez.való viszonyai. Székfoglaló. Balogh Pál. 23
III. A" prosa, "s kifejlése" föltételei. Székfoglaló, Fábiáz Gábor : , . . , 70

II. PHILOSOPHIAI OSZTÁLY.

IV. A" szükség, mint az éldelés" egyik főrugója. Kállay Ferencz e : . : : 83
V. Nőjogtan. A" szépnem? természeti jusainak alaptudománya, Nyéry István... 97

III. TÖRTÉNETIRÁSI OSZTÁLY.

VI. A" magyarok" eredeti lakföldéről. B. Hammer-Purgstall József : . " : 130

VII. Zsigmond császár és m. király? élete. Egy vaticanumi codex után. Pod-
LT ANATÁL AT E SOROKAT KÖV CSENG EL KŐ ÁC I ze Ság GSÉKOAt Ae NÁL SK SÉT MÁS 145

VIII. A" magyar királyok"? fölavatási esküjök "s oklevelök" sát az Árpádok
alatt (CSeGA JÁNOS is a valto golla naas Wolelve ve says dö kaléel jálukaeés 199

VIII

HARMADIK OSZTALY.

A" MATHEMATICAI, TÖRVÉNY- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI
OSZTÁLYOK"

ERTEKEZESEI.
A $34 — 6.

Ge ———

I. MATHEMATICAI OSZTÁLY.

I. A" folyóvizek" belsőinek tudákos ismertetése. Nyéíry Isífváne . 2... . 3
II. Legkisebb négyzetek" elve. Bitnicz Bajos. tes .sv is. .s s." 42

II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLY.

III. Melly esetekben van helye a kiskoruságban tett káros szerződések"
visszahuzásának ? Székfoglaló. SZettner György e 9 29 ss ss s" s. 67
IV. Az ügyészekről. Székfoglaló. Szírokay Amal . : . . .
V. Az eskütársakról. Szlemenics Pál . ses... ee... .. es é 7. IOR
VI. A" királyi consensus" szükségessége" viszontagságai. Ugyan az . : e" " 108
VII. A" szerzett törvények" eredeti kútfejéről. Székfoglaló. Szász Károly" , 4131

III. TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLY.
VIII. Újabb közlések a" Balkány" vidékén tett természettudományi utazásról.

Frivaldszky Imre . . : s :

Deke dő 25 kara ls nag aNVő le Fetöe de rátretfe (LOB

ELSŐ OSZTÁLY.

A. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

M. T. T. ÉVK. III. 1. 1

MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG
TÖRTÉNETEI.

1834. Nov. 24róL 1835. SEPT. 161G.

HÉTI ÜLÉSEK
1834. Nov. 24.—1835. sEPT. 6.

Összesen 37 ülés. Gr. Teleki József elnök mindig Bécsben. Gr. Széchenyi István másod elnök
vezet 9 ülést. Elnöki helyettes, gr. Andrássy György igazgató és tiszteleti tag 1 ülésben ;
a" tiszteleti tagok közül Georch Illyés 7; Schedius Lajos 5; Jankovich Miklós 8; Fáy

-

András 7 ülésben. Döbrentei Gábor titoknok 37szer folyvást jelen. Rendes tagok közül:
Bajza 36, Bugát 32, Gebhart 37, Győry 37, Kállay 37 , Luczenbacher 32, Perger 34 ,
Schedel 35, Vörösmarty 36 ülésen. Helmeczy , szavazattal biró pénztárnok 11-en. Levre
lezők közül: Antal 15, Csató 25, Dessewffy Aurél gróf 14, Jakab István 6, Kiss Ká.
roly 2, Kovács Pál 1, Nagy János 1, Szontagh Gusztáv 9, Tasner 1 ízben. Vendégül:
Bognár István, németkéri plebános Tolnában.

Az Vd. nagy gyülés 78d. pontja szerint magyar nyelvbeli szavak" Nagy szótárhoz
összehasonlítása keleti "s nyugoti nyelvekéivel , egy előre , következő- folytatás.
leg osztatott ki : sanscrittal: Kállay; zsidó, chaldeai, syriaival: Kállay
r. t., Filinger , Somosy I. t.; persa és arabbal: Nagy János I. t.; törökkel,
Gévay I. t.; göröggel, Kölcsey, Guzmics r. t. Buczy , Péczeli I. t. ; la-
tinnal , Czuczor , Egyed, Horvát Cyrill I. t.; olaszszal: Császár 1. t.; spa-
nyollal: Angyalffy Mátyás I. t.; francziával: Tessedik 1. t.; némettel :
Fabriczy, Karácsonyi I. t.; angollal: Tasner I.t.; tóttalés csehvel: Gyu-
rikovics, Thaisz 1. t.; oroszszal: Dohovics I. t.; oláhval: Perger r. t. ,
Hegedús, Kemény József gr., Tunyogi I.t.; horváttal és ráczczal: Hoblik
I. t.; finnel: Sajnovics , Gyarmathy és szótár után Lassú I. t.; czigány-
nyal : Kállay r. t. Egyszersmind pedig Jankovich Miklós t. t. s Kállay

1 bg

Műszótár.

Tájszótár.

Kettős betűk"
egyszerítése.

Hiégi magyar
nyelvemlékek.

4 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

és Vörösmarty r. tagokra bizatott kalauzló utasítvány" javaslatának elké-
szítése , melly majd elfogadtatása után nyomtatásban osztatott ki , hogy
az összehasonlításra kinevezett, sót más tagok is a! szerint intézzék mun-
kálásukat. Következett VId. nagy gyülésig be adta, küldötte a maga
osztványát: Egyed, Fabriczy, Karácsony, Lassú, Kállay, Czuczor ,
Hoblik, "s tétetett mindeniké haszonvételig a" levéltárba. Podhraczky
1. t. irásbeli indítványára megkereste a" titoknok, végzetéből az ülésnek,
Grosser János kegyes szerzetbeli provincialist Simai Kristófnak kézira-
tában hátramaradt szótári dolgozatáért, melly legnagyobb készséggel is
engedtetett által XII. folio kötetben A-tól N-nig terjedően.

Múszótárhoz Bellaagh József, építéshez tartozó elnevezések" s0-
rát küldötte be; a" kiadott mathematicaihoz pedig Sófalvi József némelly
pótlásait.

Minden eddig egybegyült tájszót sorba iratván a" titoknok , felvi-
gyázása alatt , helyeikre tétettek azok közé a Tudományos Gyűjtemény"
több kötetéből Sztrokay Antal r. tag által kiszedett azon palócz , Sopron,
Baranya , Vas , Szala vármegyei, göcsei, bodrogközi, ormánsági, sár-
közi tájszavak is, mellyeket Szeder, Tóbi, Szabó, Jeremiás, Lévai, Mind-
szenti , Plánder, Garay, Gáthy régibben gyűjtének. Igy most nyomtatás
alá e" sorozat , Vörörmarty Mihály rendes tagnak előre által nézése, majd
a" héti ülésben eléadása "s ennek benne megegyeztte után akként ada-
tott, hogy az addig beküldetett , , magyar mesteremberek között diva-
tozó múszavak; régi magyar könyvekben álló elavult szavak ; szólás-
módok és példabeszédek§, a" kötetben együtt álljanak.

Felolvasván Schedel r. t. az egyes betükról szóló értekezéshez
adandó históriai pótlékot, fel a kívánt betük" uj alakairól javaslatát ,
az, a. Vörösmarty r. tagtól és régibben Révai és Gyarmathi által aján-
lottakkal együtt vitatás alá vétetett. Megállapodék az ülés többsége
azokban, mellyek az évkönyvek" 2d. kötete" 280d. lapján mutatványul
állanak.

Válasza Semsei Semsey Jób, cs. k. aranykulcsos urnak, kit az
Va. nagy gyülés" határozatából kére meg titoknoki levél , (I. Érvkönyvek
IId. kötete, 77d. lap, első osztály) hoza négy magyar iratmásolatot.
Egyik szólna 1283ból, mint Gipust nemesi szabadsággal és Nyárs föld-
nek felével László király által megajándékozó; másik Nyárs Ardónak

HÉTI ÜLÉSEK 1834—1835. 5

határjárása 1333ból ; harmadik , Semsey Jánosnak Zsigmondtól adatott
vérhatalom 1397ból; negyedik, czímerlevél a Semsey nemzetségnek
1401ból. "S tanúsította is ezeket Semsei Semsey Boldisár ezen szavai-
val: ,, Hogy jelen másolatok , hiteles másolatokkal , mellyeknek eredeti
irományai szepesi káptalanban találhatók, minden pontjaiban és czik-
kelyeiben szóról szóra megegyeznek , ezennel bizonyítom. Demethe ,
Böjtmáshava" 14dikén 1835." De, három-négy sor olvastára már kitetszó,
eredetileg nem magyarúl kelésök , hanem , hogy csak idébbi fordítások.
Azonban az ülés megbizatá Fabriczy Sámuel levelező tagot, tekintené
meg ezek" eredetieit Szepes" káptalanában, "s ismertetné meg azokat
oklevéltani charactereikre ügyeléssel, el nem mulatván összevetésüket
a latinnal. Fabriczynak 1836b. Julius" 5d. költ válasza szerint, a káp-
talan" jegyzője addig egyiknek találta meg csak latin eredetijét, a töb-
bieké elékeresése pedig későbbre marada.

Nagyobb sikerű lön Vas vármegyéből a Guary codex! megnye- ő7-eodez
rése. Felszólította volt erre nézve a! titoknok Bitnicz Lajos r. tagot, esz-
közölné ki Guari és Felső-Szelestei Guary Miklós kir. udvarnok és táb-
labiírótól, az annál lévő kéziratnak lemásoltathatásra megkaphatását, "s
Bitnicz e! körül a" legszerencsésebben járt el , mert a birtokos" hazafisága,
magát az eredeti kéziratot , igen nagy örömmel ajándékba küldé Bitnicz
által az academiának. Elején és végén kiszakadva ugyan a" codex , ám-
bár bőrrel behuzott fatábláju régi kötésben áll , de gyönyörű irata finom
hártyán; "s a nyelv, hajdani szép sajátságokkal fog nyitni uj világításo-
kat. Évszámnak nem találása miatt benne, korának elhatározásához
egyik nyomul ezen veresbetüjü beléjegyzete is leend: Ez folúl mondot
irafocat torlegtotte es zerzotte vilhelmos new doctor es vagon megiruan
bínyol zerzot konuebe kit eghaz be veth es megbizonoytot mint eros bi-
zonfagoth. Immar ede ala 301 mi atanc zent bernardinus ez atkozot ra-
galmasságrol kít hasonlot ne nac az vgato ebhoz de meghasonlotta az
megdihüt ebhözes. Áll, a mi megvan, 67 levélből, kisebb alaku nagyobb rét-
ben. Mig bővebb ismertetésével is , az academia gyüjteményében kijóne,
ide tétetik a Guary nemzetséghez jutásnak némikép megtudására nézve
a" becses nevü ajándékozónak a" titoknokhoz írt levele :

Nagy tekintetű Tartománybiztos és Titoknok ur, Hogy azon régi kéziratnak
beajánlását, a" nagyérdemű magyar tudós társaság tőlem kegyesen elfogadni és azért

Esztergomi
konyvtár

6 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

figyelmét érdemem felett reám fordítani méltóztatott, valamint alázatos tisztelettel
hálálom , úgy annak beadásáról és kegyes elfogadásáról nagyra becsült levelében fog-
lalt értesítésemért Tekintetes uraságodnak alázatos köszönetemet jelentem. Minthogy
pedig választásomra bocsátani méltóztatik ezen kéziratnak könyvestáromban leendő
fenntartása? és emléke? módját, a" nyomtatványnak inkább, mint a" fáradságos má-
solatnak megküldéseért esedezni bátorkodom. Egyszersmind pedig azon régi kéz-
iratnak nemzetségemhez történt kerülése eránt csak azt jelenthetem, hogy néhai
Guáry Miklós sümeghi várkapitány és Sennyey püspök főcancellariusnak plenipoten-
tiariusa lévén, utóbb nagy atyám Palányi Pál B. Sennyey Annát vette feleségül 7s
így édes anyám által Sennyey familiával , nemzetségem kapcsoltatásba jutott, melly
környülállást levelestáromban lévő oklevelekből bizonyosan tudok, de a" kéziratnak
ide kerülése felől bizonyos tudósítással nem szolgálhatok stb. . . . maradok Tekin-
tetes Tartománybiztos és titoknak urnak alázatos szolgája Guarban, augustus 21d.

1835. Guary Miklós.

Kemp Mihály esztergomi érseki könytárórt pedig megkerestette
a" társaság hivatalos levéllel, adna tudósítást, ha magyarúl volna e
gondja alatt boldog Chiaky Móritz életirata, mellyet Hevenessy Gábor
úgy jegyze fel, Podhraczky József levelező tag" figyelmeztetése szerint ;
hogy az esztergomi érsekség" levéltárában illy czimmel volna: Historia
hungarica de beato Mauritio Chiaky dicto, Ladula 1. Lit. B. Kemp" vá-
lasza 1833. Jun. 7d. ezt hozá: Sem az érseki levél- sem a. könyvtárban
nem találtatik "s ott voltának sincsen nyoma, és az érseki levéltár nem
is ladula, hanem capsa szám szerint volt annak előtte elrendelve. Van
azonban , szól, az érseki könyvtár kéziratai között egy , illy czimmel:
Catalogus monasteriorum, guae olim dominicani habuerunt in Hungaria,
cum historica descriptione celebrium ejus ordinis virorum , melly Páz-
mán Péter kezében is forgott, "s ebben eléfordul Chiáky Móritz" élete,
hanem latinul: magyar nyelven lett leirásáról pedig semmi említést nem
teszen. Egyébként, folytatá, a mi kevés magyar emlékezetes kéziratok
az érseki könyvtárban találtatnak , azok" czímei ezek : MSS. memorabi-
lia hungarica bibliothecae primatialis. Ertran. Titul. T. 9. Protocollum
correspond. Sigismundi Báthory Principis Transylvaniae anni 1583—
1594. in folio , paginar. 700 continens correspondentias cum Porta otto-
manica , Statibus Transylvaniae , et Sua C. Reg. Majestate; néhány la-
tin és török irattól megváltva , többije mind magyar. — Admin. Fitul.
III. e. Collectio rerum memorabilium ex temporibus Ferdinandi II. et
Rudolphi Imp. MSS. recentius transcriptum, opera Davidis Rosnyay,

HÉTI ÜLÉSEK 1834—1835. 7

et Mathiae Belii, gui tamen ad fontes non provocant. Benne van egyéb
köztt Homonnai Bálint naplókönyve 1605ból, a 304d. laptól 343dikig
in fol. Admin. Titul. IIT. f. Diarium Emerici Tökölyi de A.1693 et 1694.
in folio , paginarum 600 , nefors autogrophon. Continet brevecs adnota-
tiones ad acta singulius diei.

A" nagyszombati könyvtárból készséggel küldötte le Pribely Fe- szerzesssii
rencz könyvtárnok , illető helyen nyert engedelemmel lemásoltatás vé- A
gett, titoknoki közbenjárásra, az ezen háromfélét magában foglaló co-
dexet :

3ent Anselmus kenve telyges bolnesegrol, kit szentlelek miat meg
irt a puztaba elezteb hog mikégpen lot legyen crilusnac kenvallasa. —
Finis est Anno domini milesimo guingentesimo tredecimo.

Bygnefoknec tikore. — Vr iflennec fegedfegeuel vege vagon " 1717.

Ket kerdes kiket zikseg tudnia azocnac kik iduezúlni kevannac.
Évszámatlan. A" három, bőrbe vont fatáblában.

Az Vd. nagy gyülésben elhatározott első kötetet a régi magyar
nyelvemlékekból, szerkesztójök nyomtattatni elkezdette.

Kézirat jött a héti ülések" ezen évében a! társaság" elejébe , nyom- ér ű

tatás alá 29féle, azoktól megválva, mellyek a. Tudománytár számára bjö"ve.
kerültek be mint rövidebb értekezetek. Véleményt adtak amazok felől :
Fáy, B. Lakos , Schedius , Vass László , tiszt. tagok; Vörösmarty , Bit-
nicz , Nyiry , Gebhardt, Kállay , Luczenbacher, Szalay Imre , Szilassy ,
Gyóry , Perger, Horvát Endre, Horvát József, Bugát, Guzmics, Schedel,
Bajza , Kis János r. tagok ; Angyalífy , Jakab István, Klauzál , Rothkrepf
Gábor, Tasner, gr. Dessewffy Aurél, Péczeli József, Bártfay, Csató ,
Beszédes , Horváth Cyrill, Filinger, Czuczor, Balog Pál, Egyed Antal;
Szontagh , Szenvey , I. tagok. Mik lőnek elfogadva, a VId. nagy gyülés
alatt látható.

Bugát Pál r. tag, a neki osztatott könyvekből be adta természet-, , . ., os.
tudományi műszógyűjteményét , melly alkalommal határozatba ment S sőzvs
hogy ezen osztály öt szakaszba rendezetten sorozza múszavait , "s azon
szakaszok" szerkesztését következő tagok vigyék: 1. Állatország : Pólya
József I. t. 2. Füvészség: Frivaldszky Imre I.t. 3. Ásványok és füldis-
meret. Ugyan az. 4. Physica , astronomia , chemia , materia medica , Bu-

8 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

gát Pál r. t. 5. Orvosi tudományok : boncz-, élet-, kór-, gyógytudomány ,
szüléstan, detnékedősk sebészség stb. Gebhart Ferencz r. t.

SEGEEE S Perger János r. t. indítványára lett ülési elintézkedésből megkérte

ötös at ele ET Teleki József elnök ur, Borsod megyei első alispán Szathmári Király

1 Józsefet a" IId. Rákóczi Ferenczczel kibujdosott Szathmári Ádám naplójá-

nak , melly az alispán urnál eredetijében van, hiteles másoltatásra en-
gedés végett, hogy ez a! társaságnál is mint segédforrás meglegyen , "s
a" leiratás megindult. Ugyan Perger János" javaslatát, hogy az academia
igyekeznék hiteles tudósítást kapni a Moldovában , Oláhországban "s
Bukovinában lakó magyarok" ottani mikéntléte, mennyisége, beszéd-
ejtése felől, elfogadta előlegesen "s megbizá említett rendes ta-
got, gyüjtené rendbe azon czikkelyeket, mellyek e" tárgyról Molnár
János" Magyar könyvházában , Zöld Pétertól , Patay György Jezsuitától
(KIId. kötet) ; Engel moldvai történeteiben , Budai Esaiás Magyarország
historiájában , Kiss Károlytól a Tudományos gyűjteményben, Kállay
Ferencznek a" Székelyekróől írt értekezésében találtatnak, "s ezek" bea-
dása után "s azokra építve menjen mindenüvé irántok felszólítás oda,
honnan rólok legbizonyosabb tudósítást reméllhető.

Setét Puchói Marczibányi Lajos táblabiró 1834beli november" 20dikáig

nevelést pálya posszabbítván meg, népnevelési versenymunkák" beküldhetését (Év-
könyvek IId. kötet, első osztály 69d. lap) most említett napra öt uj
kézirat érkezett , következő jelmondatokkal:

Szathméri Á-

1. Hass , allkoss , gyarapíts , "s a" haza fényre derül.

2. Mavra Öoxwuatere TÖ xudov xerégete , 1. Cor. 5: 21.

3. A? fazék ujdon korában,
A" mit befoghat magában ,
Megtartja azt valójában. Beziczky.

4. A" tudatlanokat hasznos dolgokra tanítani, nemes foglalatosság.

5. Igyekezzék minden ember e" háromnak ismeretére jutni: a" szükségesekére ,
hasznosokéra és illendőkére. Szükséges, tenmagadat; Hasznos ga körülötted
lévőket és történőket; Illendő, nemedet, és hazádat ismerned.

"§ az elébbi hattal eggyütt, összesen tizenegynek vizsgálatát Fáy András,
Schedius Lajos tiszt. tagok; Bitnicz Lajos, Kis János, Szilasy János
r. tagok vették által, mint választott birák, "s véleményök" beadása
1835b. Julius" 31dikére tétetett; a" jelmondatos levélkék pedig szokot-
tan lepecsételve, a" levéltárba mentek. Ezen határidőn innen azonban

HÉTI ÜLÉSEK. 1834—1835. 9

csak három birálónak véleményére építetett a" jutalom" eldöntése , mint-
hogy Kis János nem adhatá, jelentése szerint 9nél többről itéletét azért,
mivel két pályairat" szerzőjére , olvastában ráismert "s teljes elfogultság
nélkül már így nem szólhata; Schedius Lajos tiszteleti tagnak meg, fe-
lette kevés ideje marada fenn a nagy gyűlés előtti megolvasáshoz. "A"
héti ülés tehát aug. 10-dikén azon ajánlatban marada, nyugodnék meg
a nagy gyülés, három vizsgáló tag? véleményéből -kifejlendő sikerben , -
és annyival inkább, mert saját nagyobb jutalmai? kiosztásánál is a! tár-
saság csak 3 tag tudósításán indul ; azon felül itt, szükség? esetében 9ról
Kis János" véleménye is felvétethető világosításul ; nyugodnék meg azért
is, mivel e" tárgyat a közönség élénken fogadta "s így kár volna eldön-
tését olly későbbi időre halasztani, midőn a" jutalomhirdetést azon in-
nepélylyel tenni nem lehet, minőt a" közelebb tartandó köz ülés enged.
Melly pályairatokban lelétéhát, három, a" keresettet , így fejték ki. Ezen
jelmondatut: Tys zawdeas twv Tezvw unőev ést xoovoytarregov, Fáy, Bitnicz,
Szilasy, egyezőleg itélték a 20 aranyat tevő első jutalomra méltónak.
Bitnicz és Szilasy másodikul ajánlák : Hass, alkoss, gyarapíts ; ezt pe-
dig: A" tudományos emberfó mennyisége stb. nyomtatásra méltónak ,
mellyet meg Fáy András a 10 aranyra érdemesített. Kis Jánosnak épen
olvasottjai közül való lévén ez, meghallgatta a! héti ülés erról vélemé-
nyét, mi szerint ő addig ismertei között ennek szánta a" fő jutalmat ,
ámbár a szerző, mondá, nem alkalmazta magát eléggé közönsége" fog-
hatóságáboz. Tekintetbe vévén most az ülés, a" birálók által részletesen
eléadattakat , látta, hogy a! 2d. jutalomra ajánlott munka szerkezetére
nézve hasonlit ugyan az elsőhez, tőle azonban becsét véve igen távol
esik; látta egyfelül, hogy eziránt: 4 tudományos emberfő stb. a négy
véleményes két hasonrészre szakad ugyan, de mindnyájan figyelemre
méltónak itélik, másfelül pedig a" kettő által ajánlott másodrendüróől
magok ezen birálók súlyos kifogásokat mondanak , mert a? népszerü
czélt nem találta el mindenütt ; másod jutalomra e? jelmondásut: A" fu-
dományos emberfó, azért vélte méltán tehetni, mert ebben , külön bő-
vebb rész vagyon a tanítók" számára is, mi által az első karbeli mellett
sem marad szükségtelennek, sót a kivánatot e. két munka együtt elé-
gíti ki. Ekképen emez, Mass, alkoss stb. dicsérettel mégemlítendőnek
határoztatott. £. a" többit erról a? VId. nagy gyülésseén.
MENETE ÉVE TIT 1: 2

183-re

szomorú

10 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Az 183X.beli drámai jutalomra . martius" 24dikéig érkezett szo-

színművek. MOTÚ színműveket 19 számmal martius 26d. tartott ülésben adta be a

titoknok ezen jelmondataikkal :

18.

. A" HAZA? ÁLDOZATJA. A! mívelt nyelv jele a nemzet" tökéletesedésének.
. A. SZERELEM" ÁLDOZATJA , v.ILLOK VÁRÁNAK VISSZAVÉTELE. Éle-

tem "s mindenem édes hazámnak van szentelve.

. A JUGOVICSOK. Pro patria pepigisse animam pulcherrima mors est.

. A SPANYOL RÉV. Nemo sapiens nisi patiens.

. AZ ELJEGYZÉS" ÉJTSZAKÁJA. Több szem többet lát.

. A, HASONLÁS. Lassan mennek messzire.

. VÉRLAKOMA , v. A: GYILOKREND. €uodsi me lyricis vatibus inseris , su-

blimi feriam sidera vertice. Horat.

. JOHANNA. A" gyenge fő is óriás , mihelyt nagy szenvedelmek megvarázsolják.
. ZÁH KLÁRA, v. A" BÚUN? ELLENSEGE. Tetteink" nagyobb részét a? szeren-

cse zsarolja!

. A RETTENTŐ ITÉLET. Nem sok, de mindenem.
. HARMADIK ISTVÁN. Én is.
. GYÁSZALAK. For ús and for our tragedy

We beg you hearing patiently. S/akesp. Hamlet.

. DÖLYF ÉS SZERELEM. Csak érdemért jutalm.
. ISABELLA. Aut prodesse volunt aut delectare poetae.
. DUJKARD. Das Wenige verschwindet leicht dem Blick, Der vorwárts sieht,

wie viel noch übrig bleibt.

. INDULATOK" VIHARJA. A" gondviselés látta az emberi élet hullámtengerét

"s külde vigasztalókat. Elküldé a? játékszíni muzát, szelidítni a" vad gonoszt ,
ébreszteni a"tompa érzésüt; nemes aggodalmat, kellemes borzadást éreztetni a"
jókkal.

. CSÁB. Iró, ki a? sokaság?" tekintetét vadászsza, szolgai lélek; ki senki itéle-

tével nem gondol , magahitt esztelen.

AZ ELHÁRÍTOTT ISZONY. Haza és haladás.

. GRÓF SZEGLÉRD. Mi melegítheti a? nemes vért édesebben "s mi által felel-

het az ember jobban meg titoktele ittlétének , — mellyben minden kétes "s hol
még a? legvilágosabban látó lelki felemelkedéssel is csak sejdíthet , — mint mic-,
dőn önállása? helyén, mellyre a" sors állítá, hazája" "s ez által a" mindenség?
tökéletesbítéséhez tehetsége szerint járul. Gr. Széchenyi István. Hitel.

Az ezekhez tartozó pecsétes levélkék együvé tétetve , az előlülői

helyettes és az academia pecsétével, a levéltárnok" őrizete alá adattak;

az

Vd. nagy gyülésben titkos szavazattal választatott hét biráló pedig:

Fáy, Schedius, Bajza, Döbrentei, Kölcsey, Szemere, Vörösmarty dol-
gához látni kezde: mi sikerrel, a VId. nagy gyülés folyama terjeszti elé.

HÉTI ÜLÉSEK. 1834—1835. 11

Eltelvén martius" 19. a" törvény- és természettudományból 1833ban,, Méta
kitett jutalomra bevárt feleletek" határnapja, ülés elejébe a titoknok,,, szayfeleletek
által ezen hét mene , különkülön jeligéjével , a. törvénytudományból : klise
1. Justitia regnorum fundamentum.

2. Speak of me as I. am. SZakespeare, Othello, V.

3. Használhatsz ha akarsz, de tanuld ismerni hazádat.
[4

4. Isten és az ő igassága szerint.

5. Et refellere sine pertinacia , et refelli sine iracundia , parati sumus. Cicero, guge-
stion. academicae. L. 2.

6. . . . . non est mora libera nobis.

Poscimur , et fulget tenebris aurora fugatis.

7. Humanae leges eatenus valent solum, guatenus non discrepant a divinis, ideo
leges humanae emanare debent e lege divina; lex ergo contra legem divinam ,
nec populi assensu, nec consvetudine diuturna est valida. Verbőczi , előbeszédében.

Birákul nevezé az ülés ezekhez: Perger, Szlemenics, Stettner
rendes tagokat, kik közül, augustus" 7dikén felolvasott véleményeik
szerint , Perger , jutalomra és nyomtatásra érdemesnek itélé e" jelmon-
datut : Használhatss ha akarsz stb., mivel a" kérdés" lelkét legjobban
fogta fel, "s az alkotmányi nevezetesb változatokat szerencsésen kisze-
melve helyes rendben adja. Szlemenics ezt hasonlóan jutalomra ajánlá
ugyan , minthogy a! kérdés" körébe tartozó érdekes nézetek közül ez fo-
gott fel legtöbbet, "s hiányai sem tetemesbek versenytársaiénál , kinyom-
tattatását azonban nem sürgeté, mivel a" társaság kivánatit ez sem elé-
gíti ki. Stettner, eme" jelmondatúnak : Noz est mora libera, vélé a ju-
talmat , kiadatásával együtt , a kérdés" helyes felfogása, a" rendszeresség

"§ tudományi nyelv" és kidolgozás" tekintetéből , ezen kivül pedig nyom-

tatásra tiszteletdíjjal jelelé ki: Használhatsz ha akarsz. — Az ülés

most fontolóra vette a három biráló között alakult szavazattöbbség" in-
dító okait, Perger" és Szlemenics" javaslatából e" mostan czímzettet:

Használhatsz méltolá jutalomra ; Perger" és Stettner" okadásaihoz képest

pedig egyszersmind sajtó alá menetelre is, minthogy a társaság fo-

konkénti haladást néz , és így nyomtatásra olly kéziratokat is elfogad,
mellyekben maradott ugyan hiány , de nagyobb részök figyelmet gerjeszt.

A" fennebb említett napon, ülés elejébe a titoknok által került fe-
leletek a természettudományból továbbá , illyféle jelmondatuak voltak

11 számmal :
29"

12 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

1. Jobb az egészséges és derék erejü szegény , hogy sem az erőtlen és gonoszsággal
megostoroztatott gazdag. Sirál" könyve 30d. r. 14d. v.

2. Onvely ue Del kázovTo :
Z( de Tov Biov miuvwjo ?
3. . . . fungar vice cotis , acutum

Reddere guae ferum valet exsors ipsa secandi. Horat.

4. Nemzeti művelődés.

5. Cyniphias inter pestes tibi palma nocendi est. 4. Pucan. Pharsal. LD. IX.

6. Multa enim in modo rei , et circumstantiis eius nova sunt, guae in genere ipso
nova non sunt: gui autem ad observandum adjiciet animum , ei etiam in rebus,
guae vulgares videntur, multa observatu digna occurrent. Baco de augmentis
scient. L. IF.

7. Senkinek sincs méltóságán alul igazságosnak lenni.

8. Scire tuum nihil est , nisi te scire hoc sciat alter.

9. Ne szóval, hanem tettel,

10. Bocsássatok meg , hogy én is a" világon vagyok.

11. Kiki annyit tegyen hazája" javára, mennyit köréhez képest tehet.

Ezek megbirálása Gebhardt, Bugát "s Horvát József r. tagokra
bizaték , s augustus" 27d. meghallgatott véleményeik szerint, mind a!
hárma megegyezőleg a" Cyniphias inter pestes jelmondatút mutatá ki ju-
talmat nyerhetőnek , olly kikötéssel azonban, hogy nyelvén javításokat
tegyen irója, minekelőtte sajtó alá kerülne. Másodkarbelinek Gebhardt
és Bugát , az e" jeligével lévót: Multa enim in modo rei , nyilatkoztatá ,
millyenné Horvát ezt jelelte: Jiki annyit tegyen hazája javára. Az
ülés ezek szerint határozá a nagy gyülés elejébe terjesztetést.

Valamint pedig e" két osztály" kérdésére bejött feleletek mellett
volt levélkék szokottan bepecsételve tétettek elébb a levéltárba, úgy
maradának ezutánra a" kéziratok is ottan.

ETEK E Összeköttetésben a" természettudományi kérdéssel Stojanovics
7 Antal bajai lakosnak levele martius" 20dikán olvastatott fel, mellyben
apja és önmaga által számos év óta már a" kérdésbeli pokolvar ellen
szerencsével használt titkos gyógyszert kiváltás végett ajánla az acade-

miának; de mivel egyfelől nem köre annak titkos gyógyszer megváltása ,

millyen a" hazában különféle állapotok ellen többszámu divatoz, ennél-

fogva tőkepénze sincsen arra rendelve; másfelől az orvosi jelen kérdés

a pokolvar egész kórismeretére "s therapiájára, nem pedig csak ezek"

egyikére , vagy épen csak egyetlen egy szerre határoztatván , az acade-

mia ezt elejébe tartozó tárgyul nem tekintheté.

HÉTI ÜLÉSEK. 1834—1835. 13

Illyen itt eléadott oknál fogva nem ereszkedheték a társaság
Richter Ferencz? m. kir. udv. kamarai erdősz" ajánlatába , ki az erdőkkel
gazdálkodást illető találmányát akarta bizonyos díjért felfedezni , német
levele szerint; hanem válaszul az ment neki, hogy adná be, ha kedve
tartja , említett tárgyu irományát, rendszabáshoz képest, magyarúl; s azt,
ha kielégítőnek találtatik, a társaság, illő díj mellett, közrebocsátani
igen is kész leszen; felfedezése iránt pedig jelentkeznék a gazdasági
pesti egyesületnél.

Zsivora György levelező tag , megbizatása! következetében , illyen Se pácszvat .
választ adott azon kéziratokról , mellyeket Haenel mint Magyarországot
illetőket jegyze ki. (Z. Évkönyvek. JÍd. kötet, első osztály, 73d. lap.)
,Az aixi könyvtárban lévő (szólott januarius" 5d. felolvasott levelében)
egyik kézirat: Récueil de mémoires még 1666b. jelent meg illy czím
alattt: Récueil historigue, contenant diverses pieces curieuses de ce
temps , az 59d. lapon."

, Ezen kézirat: Journal de la campagne de Hongrie en 1664,

megyen 50 lapra negyedrétben." A" mélt. elnök ennek lemásoltatásához
költség" rendelésére kéretett.

, A? lillei kéziratok iránt nem kapott választ az illető könyvtár-
noktól, "s minthogy Petrovicsnak szándéka oda menni, kérését nem
sürgette. Rohan hg? emlékirása , megjelent Amsterdamban 1756 , ebben a
Magyarországot érdeklő néhány szó a" 2d. kötet 123—5 lapjain fordul
elé, de újat semmit sem mond."

Hunyady Jánosnak Fridrik császárhoz irt levelét (mellynek
egyébiránt a" bázeli könyvtárban lévő példánya is másolat) megküldé
hiteles párjában , "s ezt az ülés Jankovich Miklós tiszt. taggal olly ké-
relem mellett nézeté meg , hogy a Tudománytárban , ha méltónak találná,
adassék közismeretre.

A" miket Petrovics Fridrik r. tag, külföldról bejelente vagy már Perovicrst

ment utasítvá-

meg is külde, azok" vizsgálatára megbízatott Jankovich Miklós tiszt. t.7Másnási
és Bajza "s Luczenbacher r. tag januarius" 5d. febr. 23d. s martius" 9d.
vették által vagy adták be vélekedésüket. Petrovicstól kapott az aca-
demia: 1. Journal de la guerre d Hongrie depuis 1737. jusgue 1739. in
folio , földképekkel és tervekkel. 2. Reise nacher Ungern und was sonsten

Notables zu sehen gewesen. Az elnök úr, ajánlatra, kültseget rendelt
következők" lemásoltatására:

14 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

A wolfenbütteli könyvtárban.

. Relazione del combattimento tra Christiani e Turchi al fiumine Raab dal Sr. Ga-

leazzo Gualdo.

. Joannis de Hunyad epistola ad Ladislaum de Gara Palatinum Hungariae. Dat.

Nadoralba Sabbo die proxima ante festum Sti Jacobi apostoli a. D. 1456.
Berathschlagung und Bedenken wie Hungern macht zu haben.

. Sententia de Regno Hungariae pro Maria Regina Siciliae et Carolo nepote ejus

super possessorio.

. Von der Krönung Matthias Königs in Ungarn und von seinem Einfall in Böhmen.
. Sigismundi imperatoris Bulla von der Pfahlbürgern. — Nürnberg am Palmson-

tage , 1431.

. Eiusdem Hofgericht zu Nürnberg. Dat. Prag, 1437. an unser lieben Fraun Tag

der Lichmess.

. Vierjáhrige Hungarische Kriegsgeschichte und Rechte ab anno 1594—98.
. Statuta scholae Modrensis in Hungaria.
. Relation über dasjenige , was dem kaiserl. Gesandten an die otomanische Pforte

auf der Reise bis Ofen und allda bei ersten Audienz begegnet.
Türkischen Grossvezir Sinan Pascha Schreiben an den röm. Kaiser , dd. 7. Febr.

1593.

. Auaedam de morte Ferdinandi I. et Maximiliani.

Rualiter Ferdinandus I. vitam clauserit.

. Michaelis Vajvodae Valachiae epistola ad caesarem de sua in Moldaviam expe-

ditione,

A hamburgi könyviárban lévők közül.

. Diarium, was sich vom 7. Juni 1683 bis zu Ende der Belagerung von Wien bei

der türkischen Armee zugetragen, wie auch Capitulation der Festung Gran.

. Copia literaram Joannis III. regis Poloniae ad Comitem Tekeli.
, Relation und Extracten von Aussagen und besonder Kundschaft des Türkens

Eroberung Zigeths erfolgt auf der 7. Sept. 1566.

. Succincta Protyposis gestorum in Comitiis Posoniensibus regni Hungariae 1608.
. Des hungarischen Palatin Hrn Thurzo Religions-Attestation.
. Curieuse Nachricht von dem bisherigen Zustande der evang. Religion in Sieben-

bürgen, aus wichtigen Actis gezogen von einem Reisenden.

. Paria literarum Hungariae ad Germaniam missarum. Izcip. Hungaria afflicta Ger-

maniae imperiosae salutem et mentem saniorem! Erat guondam , mea Vicina ,
tempus etc. Desiz. Justus est Dominus et iusta sunt iudicia eius. Datum Vara-
dini, 14. apr. 1662.

. Transilvaniae Epistola ad SS. et OO. regni Hungariae Posonii congregatos.

Izcip. Transilvania Dominis fratribus Posonii in Comitiis congregatis salutem
et felicitatem. O vos domini mei Hungari etc. Desiz. Et vestris posteris optime
consuletis. Dat. Cibinii Transilvanorum a. 1662. die 20. apr.

9.

10.

1.

HÉTI ÜLÉSEK. 1834—1835. 15

Literae episcopi Transilvaniensis ad Imperatorem , et Regem Hungariae. Incip.
Sacra Caes. Regia Mattas etc. Praeter animam et corpus nihil habeo etc. Desiz.
Voluntatem et offerendi promtitudinem S. M. V. clementer suscipere dignetur ,
humillime suplico. Absgue dato.

RAuaedam de Abbatia S. Gotthardi et Széplak.

A göttingai könyvtárban lévők közúl.

Anonymi sententia consiliaria in causa pacis cum Hungaris exeunte Februario
anno 1606. a

. Tabulae pacis inter Ferdinandum et Joannem Reges. Dat. Wratislawiae 10. Junii

1538.

. Procuratorium regis Ferdinandi ad Turcam de tractanda pace. Dat. 19. Decemb.

1544.

. Ordinationes circa feudorum administrationem missae in Hungariam anno 1548.

A casseli könyvtárban lévők közúl.

. Libellus memorialis super negotiis in Transilvania peragendis , iussu S. R. Mattis

Sueciae etc. Consiliario eius secretiosi Dn. Paulo Strassburgk datus , die 29.
Apr. Anno 1631. Instrumentum originale cum autographe Gustavri Adolphi sub-
seriptione eiusgue sigillo appresso, hac cum epigraphe: Gustavus Adolphus D.
G. Suecorum, Gothorum , Vandalorum Rex, M. P. Finland.

. Humillima relatio de negotiis in Transilvania peractis ad S. R. Mattem Sueciae

etc. Sine dato, ad Christinam Reginam.

. Succincta relatio de byzantino itinere ac negotiis in otomanica aula peractis ,

nec non praesenti facie et statu orientalis imperii etc. per Paulum Strassburgk ,
An. 1634.

. Joachimi Rusdorfii nobis germani litterae de republica ad diversos reges, prin-

cipes etc. etc. 4 voll. fol. Insunt:

Ad Gabrielem Bethlen: a) Londini, 16. cal. Jul. 1624. — b) ibid. idus
Januar. 1625. — c) ibid. 6. apr. 1625. — d) Salisburii 7. cal. novembr. 1625. —
e) Kinigstonii, idus novembr. 1625. — f) Londini, 3. non. Decembr. 1626.
— g) Hagae , 4. idus Januar. 1628.

Ad Stephanum Bethlen: Londini, idus Jun. 1624. — Ibid. 6. cal. Febr.
1625.

Ad Petrum Bethlen" Hagae , prid. non. Jan. 1628. — Ibid. non. Jan. 1528.

Ad Albertuam Molnár theologaum Hungarum Londini, 16. cal. Jul. 1624. —
Ibid. non. Jan. 1628.

Ad Paulum Strassburgk in negotio transilvanico epistolae novem; sed guarta,
copiosissima licet , ad legatum in rebus aulicis instituendum , nihil prorsus con-
tinet, guod ad Hungariae aut Transilvaniae Historiam pertineat.

16 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

A" bremeni könyvtárból.

Dudith András? levele , melly ezen ezimű codexben van ; Epistolae autographae
virorum eruditione clarorum 1500—1620.

A frankfurti városi könyvtárból.

Sigismundi regis epistola ad reginam propria manu exarata.

A" titoknokra pedig bizatott ez alkalommal irni Petrovicsnak ,
hogy a" Phillips Tamás baronet middlehilli könyvtárában találtató ma-
gyar kéziratot (Dialogi S. Gregorii hungarice. Cod. chart.) igyekeznék
lemásoltatni ; "s kitanulni enyszersmind azt is , miféle könyvek és kéz-
iratok találtatnak Londonban , I. Mátyás király" könyvtárából. Továbbá:
szólítaná fel a hannoverai kir. könyvtárnokot, most már a" m. acade-
mia lev. tagját, hogy az őrzése alatt ne talán lévő, Magyarországot illető
kéziratok felől tudósítaná a" társaságot.

szeszes A" mifélék 1834ben sajtó alul kikerültek, azok" czimeit bekül-
dötte hivatalosan : Horváth József r. t. Selmeczról ; Czuczor Gergely I. t.
Komáromból; Hoblik Márton I. t. Eszékról; Czech János r. t. Gyórról ;
Horváth Cyrill I. t. Szegedról; Ercsei Dániel 1. t. Debreczenből; Nyíry
István r. t. Sárospatakról; Császár Ferencz I. t. Fiumeból; Fabriczy
Sámuel I. t. Lőcséról; Szlemenics Pál r. t. Pozsonyból és Nagyszombat-
ból ; Fabián Gábor r. t. Aradról és Temesvárról ; Szász Károly r. t. Enyed-
ról; Benzur prof. Eperjesról. ;

SZERET A" taval eléadott alapítás után kezdődött pénzgyüjteménynek

mény" mikép
felállításához

jvvaslat. Mikép rendbehozására Jankovich Miklós t. t., Luczenbacher János és
Perger János r. tagok beadván megbizatásuknál fogva javaslatokat, dec.
15. 1834. , az némelly hozzáadással elfogadtatott, s mig ez a nagy gyü-
lés" elejébé terjeszthető vala, — minthogy előre addig is szükség volt
pénzőrre , — szavazattöbbséggel a" héti ülés Luczenbacher r. tagot aján-
lotta kineveztetésre az igazgatóságnak.

Nevelék ef pénzgyüjteményt: a) Rumy Károly prof., következő
tiz darab ajándékával: 1—6. régi római pénzek, határozatlanok, talál-
tattak Bulkeszben Bácsban 1820.; 7. Constantinus, réz , találtatott Kar-
loviczon 1818; 8. Pro libertate 1705. ; 9. Ferdinandus elector Salisb. réz-
krajczár; 10. Napoleon olasz soldoja. b) Kecskeméthi Csapó Dániel
ezekkel: II. Mátyás, III. Ferdinand és Max. József bajor királytól

HETI ÜLÉSEK 1834—1835. 17

garasokat; négy rézpénzt, u. m. Diocletian romai csász., Ein Gröschl,
1700., Maria Ther. 1766., határozatlan 1811.

Az egyházi névkönyvek bejöttek a váczi, esztergami, nyitrai "ey házi Sche-
kalocsai, egri, beszterczebányai, nagyváradi, munkácsi, eperjesi me-
gyéből, be a piaristáktól és sz. benedekesektól.

Saját munkáikkal vagy más könyvvel nevelte a!" társaság" könyv- SEGHEÜKAL
tárát: Szerdahelyi Lőrincz , Szlemenics Pál, Balázs Sándor , Pechata Ká-
roly , Császár Ferencz , Erdélyi János , Perger János , Dr. Petőcz, Ludvig
Sámuel , Fábián Gábor, Rumy Károly, Tasner Antal , gr. Karaczay , Sza-
lay Imre, Bugát Pál, Marczibányi Livius, Dr. Flór, Bolyai Farkas ,
Gyurián , Pécsi, Novák, Gegő Nicephor, Virnau, Egyed Antal, Dan-
kovszky , Friedlünder , Hollók Imre , Spányik Glycér, Salamon , Szino-
vácz György, Döbrentei Gábor. A" czímek láthatók e" kötet" végén.

Úgy rendelé az elnök úr, hogy minden hónap" elsőjén és AZÉ esz át hee
1835beli januarius" 1jén kezdve , a még gr. Teleki-háznál lévó könyvtár- "77"
ban a! m. t. társaság tagjait a háznak egy megbizottja várja, kinek
minő könyvet keresni kellene, azt az annak haszonvételre kiadja.

Gevai Antal I. t. Torontal vgyében talált némelly edényrajzokról Sa casa
véleményt kérvén az academiától , azok" megvizsgálása Jankowich t. t.,
Kállay, Luczenbacher , és Perge r r. tagokra bizatott , mikben el is jártak.

Madártanhoz tartozó különösségül küldötte be Földváry Miklós"erézeiser
táblabiró, leirását rajzával együtt az ugy nevezett füles bagolynak, ""
melly véleményadásra Frivaldszky Imre 1. taggal közöltetett.

A" titoknok tudván Szúcs Ábrahám hites ügyvédnéljeles gyüjte- NEdÁRyű te
ményt népdalokból, azt fölszólította , "s említett Szűcs Ábrahám öröm- i
mel engedte által azt, hogy az academia a maga megindított gyüjtemé-
nyébe övéből is válogathasson. E" végett adta által Kecskeméthy Csapó
Dániel is saját népdalgyüjteményét 2 füzetben.

Podhraczky József I. t. az Évkönyvbe szánva beadta ezen érte-Évkönybe érte-
kezését : Zsigmond király" élete, egy vaticanumi kézirat után. [

Eltévedhetés" kikerülése" tekintetéből szükségesnek látta az ACA- társát
demia, hogy minden könyvére , melly tárához tartozik, ezen nyomta- "? hr.
tott bélyegiratot tétesse: MAGYAR ACADEMIA" KÖNYVTÁRA.

A Tudománytár anticriticai függelékéhez, a" tudnivalók ekkép fsméryjár
állapítattak meg : ,, A" magyar tudós társaság czélirányosnak látván, hogy

Mi TT. T.ÉVK. TII. 1. 3

18 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

a. Tudománytár írói megtámadtatás" esetében magokat védelmezhessék,
határozta: hogy ezentúl a Tudománytár mellé egy függeléket adjon,
mellyben az érdeklett irók" védiratai közzé tétessenek. "§ minthogy itt
a társaság, mint kiadó, iróinak csak módot kíván nyujtani igazolásokra,
ezen függelékért nem kezeskedik§.

Horvát János Horvát János székes-fehérvári püspököt mint t. tagját a" társa-

beszéd. ság elvesztvén halál által jan. 16. 1835., róla emlékbeszéd" irását Guz-
mics Izidor rendes tag vállalta fel.

HATODIK NAGY GYÜLÉS.
1835.

September" 7dikén első ülés, lődikén utolsó. Összesen 7 ülés, a" Trattner-Károlyi-háznál.
Előlülő mindenikben gr. Teleki József. Jelen gr. Széchenyi István másod előlülő. A! tisz.
teleti tagok közül: gr. Andrássy György , gr. Dessewffy József, Fáy András, Jankowich
Miklós, gr. Károlyi György, Kolosváry Sándor, Szalai Imre. A" titoknok Döbrentei.
A" rendes tagok közül: Bajza József, Balásházy János , Bitnicz Lajos , Bugát Pál , Czech
János, Gebhardt Ferencz, Guzmics Izidor, Győry Sándor, Kállay Ferencz, Kis János,
Luczenbacher János, Nyíry István, Perger János, Schedel Ferencz , Stettner György ,
Sztrokay Antal, Szilasy János, Szlemenics Pál, Vörösmarty Mihály. A" levelező tagok
közül: Antal Mihály, Csató Pál, Czuczor Gergely, gr. Dessewffy Aurél, Egyed Antal;
Fábián Gábor , Frivaldszky Imre, Jakab István , Rothkrepf Gábor, Tasner Antal , Tessedik
Ferencz, Thaisz András. Helmeczy Mihály mint szavazattal biró pénztárnok.

Az előlülő köszönté az együtt lévő tagokat, a másod előlülő id-
vezli jelenlétét a társaság örömével, mit a! titoknok is kifejez annak
nevében.

lesz ÁSÉEE Stettner György , mint a III. nagy gyülésben választott törvény-
feaó neke osztálybeli vidéki rendes tag, székét foglalja el illy czímü értekezése
"olvasásával: Melly esetekben van helye a" kiskorúságban tett káros szer-
ződések" visszahuzásának, Hasonlóan széketfoglaló értekezésével , Ügyé-

szekról" köszönt be mint rendes tag Sztrokay Antal, kit az V. nagy

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 19

gyülés törvénytudományi osztályba rendes taggá első jeleltül ajánlott
az Igazgatóságnak , "s ez mostan sept. 11d. kinevezte helybeli második
rendes taggá.

Határoztatott a még 1831ben megbizott tagok! titoknoki felszó-
lítatása, hogy nagyszótári dolgozataikat 1836beli martiusig beküldjék.
Jelentvén pedig a" titoknok , kik adták be héti ülésekbe már a" hason-
hangú és -értelmű szavak" gyűjteményét , mikint ez föntebb a" héti ülé-
sek" czikkelyében előterjesztetett, mostan következő tagokról jöttek
efféle előkészületek : a) Somossy János 1. tagtóla" magyar és zsidó , chal-
daei és syriai nyelvekben találtató hasonszavak" jegyzéke ; b) Nagy János
1. tagtól a: magyar , arab és perzsa hasonszavak" sorának A és B betűi;
c) Guzmics Izidor r. tagtól a magyar és görög hasonszavak" A és B be-
tüi. Több tag" némi észrevételei "s kérdései vétessenek elé majd a héti
ülésekben, "s azokból adassék pótlék-utasítás. Hasonlóképen a! héti
ülésre bizatott azon javaslat megvizsgálása, mellyet a nyelvtudományi
osztály, a nagy szótár összeszerkezésének kezelése felől készítend.

A" titoknok a régi magyar nyelvemlékek" kéziratai gyüjtemé-
nyének mibenléte felől, mint azok" választott szerkesztője is, következő
tudósítását adta be:

1. Még a" IIId. nagy gyűlésben kijegyzett Velykee György" zsol-
tárai másoltatása mindeddig azért van függőben , mivel birtokosa gr. Fes-
tetics László , által csak akkor adhatja keszthelyi könyvtárából , mikor
a" tisztelt gróf oda maga mehet.

2. A" IV. nagy gyülésben kijegyzett érsek-újvári kéziratból (legen-
dák, homiliák) lemásolt mostanig Szalay László 50 ívet.

3. Szent Gergely" beszélgetései felől, Londonból Petrovics Frid-
riktól vár választ.

4. Az V. nagy gyülésben kijegyzett

a) Legendariumot Debreczenból beküldi Péczely József, igérete
szerint augustus" 12dikéről, november" végére.

b) A? Zsarolyányi és Szekeresi nemesek" levele felől Kopasz
nádortól azt válaszolta Kölcsey Ferencz, hogy azoknál az többé nem
találtatik, de ő nyomában kiván lenni, ugy van-e, vagy hová került?

c) A" Lasztócziékat illető, Szirmay által felhozott osztálylevél
dolgában bemutatta néhai Szirmay Antal fiának Józsefnek válaszát N. Gé-

zi

Nagy szótár"
ügye megint
továbh halad.

Régi magyar
nyelvemlékek"
folytatása.

20 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

resról augustus" 15ő napjáról, melly szerint az kikereste nemzetsége
levéltárából az 1339beli említett osztálylevelet, "s azt ó, Klobusiczky
Melchior kir. táblai hitesjegyző által 1720-ban levett másolatnak találta ,
levelében pedig el is küldötte, mi mostan be is mutattatott. Irta to-
vábbá Szirmay József, hogy ennek eredetijét maga is kereste a leleszi
conventben , hanem ott hihetőleg azért nem lelhette fel , mivel Bercsényi
katonái azon conventet midőn megdulták , belőle, mondáskint, sok iro-
mány elveszett, "s ő úgy tudá meg később, hogy nagyatyja Szirmay
György a keresett lévél megszakadozott eredetijét Bercsényi" valamelly
Katonája utján találta volna meg; "s 1720ban mint Lasztóczi birtokos
másoltatta volna le.

d) A" Semseiek" vérhatalma! és nemes czímerlevele? dolgában
előadta azt, a. mi föntebb a" héti üléseknél 1835ből 4. és 5. lapon
áll, megemlítvén itt , hogy az eredeti nyilván latin, s magyarra fordí-
tása későbbi, miképpen Katona István megjegyzé: Historia critica Re-
gum Hungariae, s úgy Fejér György is Codex Diplomaticus-ában. Lásd
a M. T. Társaság" Évkönyvei II. kötet, 1. osztály , 77. lap. Mire mehet
azonban még a! szepesi káptalan levéltárnoka által Fabriczy Samuel
mint megbizott , még elvárandó.

e) Bemutatta Keserü Mihály bosnyai püspök" és Krisztina test-
vére békelevelének 1523ból, az eredetiról Jászay Páláltal vett mását.

f) Eléadta ugyanaz, hogy Pápay Páltól az Apáczák zsoltár-
könyve" "s imádságainak 1530ból, mellyek Kulcsár Istvánnál voltak,
rábizatott ügye ennyiben van: Kulcsár István" özvegye" mondása szerint,
az említett kéziratot Kulcsár halálával magához vette Horvát István.
Az özvegy felszólítatván a" titoknok által, kérné vissza azt, a! társa-
ságnak lemásoltathatásra , abban az asszony nagy készséggel el is járt;
de Horvát István" felelete hozzá az volt , hogy a kivánt kéziratot ő keze
közűl semmiképen ki nem adja.

g) A" Münchenbenlévő magyar kézirat iránt felolvastatott Sc hel-
ling 1. tagnak a" mélt. előlülő urhoz küldött válasza, melly azt adá hi-
rúl, hogy a" bajor kir. egyetem rendszabálya szerint a" kézirat külföldre
nem adható lemásoltatás végett, hanem elküldethetik az austriai cs. k.
udvarnál lévő bajor kir. követséghez , mellynél párja! vétele eszközöl-
tethetik.

HATODIK NAGY GYÜLÉS, 21

h) Sz. Domonkos? élete? másoltatásáról azt adá elé a titoknok,
hogy ahhoz az érsekújvári kézirat bevégzése után fogat.

5. Az esztergami könyvtárban lévők" megemlítésekor (lásd fön-
nebb, Héti ülések 1835. , 6. lap.) határoztatott, hogy Bátori Zsigmond"
levelezési jegyzőkönyve ; hasonlóképen Homonnai Bálint" naplókönyve;,
így Tököli Imreé is , a" históriai magyar kéziratok" összegyűjtése végett
lemásoltassanak.

6. A? nagyszombati könyvtárban lévő ,,Sent Anselmus kenve
(lásd Héti ülések 1835., 7. lap.) lemásoltatására költség-rendelés iránt
az igazgatósághoz ment folyamodás.

7. A" Guari codex mint ajándék" bemutatásakor (lásd Héti ülések
1835., 5—6. lap.) a" társaság nemcsak az ezen codexet magában fogla-
landó kötetnek viszonti kedvezésül megküldését határozá, hanem az
első kötetét is mindjárt , annál inkább , mivel a tisztelt ajándékozónál
volt kézirat talán csak a harmadik vagy negyedik kötetben jelenhet meg.

8. Eléadá a" titoknok , miként szólította fel Péczeli József I. ta-
got, adna ez tökéletes tudósítást arról , találtatik-e a debreczeni refor-
matum collegiumban a" tudva lévő Hymnariumon kivül még valami más
régi magyar kézirat? "s augustus" 12dikéről Péczeli azt felelte , hogy hi-
teles bizonyítása szerint Kalós Mózses prof. és könyvtárnoknak , ki az
egész könyvtárt újonan szedte most rendbe, semmi egyéb ott nincs ,
akármit írjon Horvát István a Tud. Gyüjt. 1835beli V. kötetében a
87. lapon, nevezetesen Kazzay Karácsonnak 1413ban a! csornai pré-
postságból költ magyar testamentoma felől.

9. Folytatá a" titoknok , hogy hasonlólag irt Gyurikovics Gyürgy
1. tagnak , nézné által a? pozsonyi káptalan" levéltárát, mire adott Vá-
lasza szerint az megvizsgálá az említett levéltárt, 1549tól 1579ig 20 darab
magyar iratot talált. Ezek" lemásoltatása iránt ajánlás ment költségre
nézve az igazgatósághoz , "s az eljárás abban a" szerkeztőre bizatott.

10. Eléterjeszté továbbá , hogy gr. Dessewffy József t. tagnak az
iránt irt volna, tudná meg előlegesen , mik volnának a jászói convent-
ben, régi magyar nyelvre nézve emlékezetes irások. § eléadatott a
jászói prépostnak Richter Alajosnak e? tárgyban a! tisztelt grófhoz julius
174. költ azon válasza , hogy az említett convent" levéltárában az 1550.
évet megelőző magyar kézirat ugyan nincs, de van 1559ból, 1560bál ,

22 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

1568ból, 1575ból stb., mellyeknek lemásoltatására , a szokott törvényes
uton eszközlés után a" prépost magát készséggel ajánlá , "s hasonló tárgy-
ban a leleszi conventhez is már irt ; ajánlkozék ekkor Döbrentei Gábor
mint Régi magyar nyelvemlékek szerkeztője Jászóra és Leleszre teendő
hivatalos utra, mellyen a" két conventben és utjában esendő más levél-
tárakban e" tárgybeli elhatározóbb vizsgálatot tegyen, nem kivánván töbk
utiköltséget felénél, mennyibe neki az egész út kerülend. Az ülés el-
fogadta ezt, "s az ajánlkozót mint megbizottját kivánta kiküldeni az
Igazgatóság hozzájárulásával "s az elnök" ajánló leveleivel.

11. Említé a titoknok, hogy Buczy Emil lev. tagnak is irt azon
Hymnusok" és Zsoltárok" idejének hirúladására nézve, mellyek a ká-
rolyfejérvári Batthyáni-levéltárban vannak, mire Buczy rendelés" bevá-
rása nélkül is másoltatásukhoz fogatott, azért, mivel épen akkor egy
ügyes leiróra találkozott , és attól 20 ívet be is küldött , jelentvén , hogy
összesen a! leirás" díja 50 pengő forint , ide nem számlálván azon köny-
veket, mellyeket Buczy a" társaság kedveért, mint annak tagja, maga
fog a leirónak fáradságaért ajándékozni. Köszönettel fogadá Buczynak
e" buzgóságát a társaság, s a" leirási díjt felterjesztette az Igazgatóság
elejébe.

12. Titoknoki közbenjárásra hajlandó leszen Szalay Ágoston,
Bécsben junius" 24kén költ válasza szerint, általengedésére a" , Régi
magyar nyelvemlékek" " gyüjteményébe az általa lappangásaikból elého-
zott azon 400 eredeti magyar levélnek, mellyek nála 1504—1560ig
vannak , azt fejezvén ki , hogy e levelek egyik kötetbe , Szalay Ágoston
gyűjteménye" czímmel tétessenek , és tiszteletdijul neki szabad kiosz-
tásra bizonyos számu példány adassék: mire rendeltetett ezen gyűjte-
ménynek a! szerkeztő által minélelőbb kézhez vétele "s azoknak a! társa-
ság" czéljaihoz képest megtekintése.

Ajánlá most a" szerkeztő következő régi kéziratok" folytató má-
soltatását , mi el is lön fogadva :

a) Imádságok Sz. Domonkos és Sz. Tamáshoz 1506ból a" pesti
kir. egyetem könyvtárában.

b) Sz. Eufrosina" élete , Sz. Apoloniay , Sz. Aduigái , Sz. Adoriáni,
Sz. Sofiáy , Sz. Alexiusé , Sz. Maria aegyptiacáy 1508ból, a pesti kir.
egyetem könyvtárában.

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 23

c) Remete Sz. Pál élete, imádságokkal, a: hymnus Ambrosia-
nussal és hymnussal a" Szüz Mariához 1508ból.

d) Urunk" kínjáról egy predikáczió és Sz. Bonaventurának érte-
kezése az élet" tökéletességéről.

e) Csonka neves kalendarium , az enyedi ref. collegium könyv-
tárában, miben Szász Károly r. tag járhat el.

Felolvastaték ide tartozólag Jankowich Miklós t. tagnak junius
J0dikáról a" titoknokhoz küldött nyilatkozása , melly szerint tavali igére-
ténél fogva, saját költségén a" , Régi magyar nyelvemlékek" egyik köteté-
ben ezen kéziratokat nyomtattatja: a) Boldogságos Margit IV. Béla lá-
nyának élete. b) Sz. Elek" két rendbeli életirata, mellyek" fordítatása
ugyanazon egy latin textusból történt ugyan, de magyarságuk közt két
század közti különbség lenni látszik.

Az V. nagy gyülés" végzésénél fogva újabb vitatások, az éven-
kinti nagy jutalom! kiosztása körül ezen bővebb határozatokat szülék :

1. Az osztályok ezentúl is, okokkal támogatott megismertetését ük eso
adják nagy gyülés" eleibe a" mult évben kijött, "s osztályukhoz tartozó , sösssás A
figyelemre méltó és tartalmukhoz képest jutalom alá eshető könyveknek.

2. Ezen osztályi tudósítások felolvastatnak a" nagy gyülésben,
"s a melly osztályok szóba jöhető könyveket jelelnek ki, azokra való
tekintettel választatik páratlan számu küldöttség.

3. E" küldöttség , az osztályokbeli tudósítások nyomain, és saját
utánjárás segedelmével, hasonlóan okokkal támogatott javaslatot ter-
jeszta nagy gyülés elejébe azon munkák iránt , mellyeket jutalomra vagy
dicsérettel megemlítésre méltol , s a" jutalmazást többség állapítja meg.

Felolvastattak most ez után 1834ben kijött munkákról az osztá- Eíöméses
lyok" figyelmeztető tudósításai, "s minekutána azok szerint egyedül a
nyelv-"s történettudományi osztályban találtatának kijeleltebb munkák,
ezekre vetett tekintettel alkotá össze az ülés az e? tárgyban munkálódó
küldöttséget. Tagja lett szavazás?" útján: gr. Dessewffy József, mint
elnök , Fay András tiszteletbeli tagok ; Bajza, Czech, Luczenbacher és
Vörösmarty r. tagok.

A" közösülés? tárgyai elrendeléséhez pedig küldöttül választatott :
gr. Károlyi György t. tag elnökül , "s Bitnicz, Perger, Gebhardt, Szi-
lasy r. tagok.

24 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Vendégek" elfogadására pedig Sztrokay r. tag; Csató, Tasner és
Tessedik I. tagok kérettek. .

Az első küldöttség Farkas Sándor" éjszakamerikai utazását aján-
lotta 200 darab arany jutalomra; dicsérettel pedig megemlítésre Kovács
Pál Thaliája II. kötetét és gr. Teleki Ferencz" verseit: megegyezőleg
hagyattak helyben. Lásd erról a" jelentést itt IV. közülés jegyzőköny-
vében. Szóba jöve ez alkalommal, nyerheti-e a nagy jutalmat , vagy
említethetik-e dicsérettel olly munka is , melly a" társaságnak más kitett
jutalmát vagy tiszteletdíját mint versenyírat nyerte ? határoztatott: Nem.

A" második küldöttségnek általadatott B. Berzeviczy Vincze t.
tagra emlékbeszéd gr. Dessewffy Józseftól; Horváth János t. tagra em-
lékbeszéd Guzmics Izidor r. tagtól; ,, Hellen Magyar Dramaturgia" ér-
tekezés hasonlóképen Guzmics Izidortól ; a" , Magyar királyok" fölavatási
esküjök" nyomai Arpádék alatt" Czech János r. tagtól; a" , Somlyai vér-
szüret" rege Kisfaludy Sándortól ; , Magyarországon újabban fölfedezett
némelly érczekról" Dercsényi János k. tanácsostól.

Az Évkönyvek" számára fönnemlített czímű értekezések? meg-
vizsgálásának küldöttsége , mellynek tagjává: Fay, Bajza, Győry , Kál-
lay , Luczenbacher, Szilasy választatott volt, beadván vélekedését, e
szerint azok az Évkönyvek" III. kötetébe vételre rendeltettek , a" II-ból
hely" szűke miatt kimaradottakkal együtt.

EVER Eléterjesztetvén itten a! héti ülésben történt ajánlatok, megnyu-
7 100 arany godott azokon a nagy gyülés, minél fogva felbontá az elnök ezen jel-
mondat levelkéjét: ,, Használhatsz, ha akarsz jstb.", "s abban Enzsel
Rézső József hites ügyvéd nevezé magát szerzőnek. A" többi 6 levél az

ülésben elégettetett.

ÁLEESE KRT Hasonlóan adatván elé 100 arany jutalomra , Ciniphias inter pe-
ms stes stb."; másodrangu jutalomiratnak 4 arany tiszteletdíja : ,,Multa enim

a modo rei stb."; elé a héti ülésnek ezen jelmondatu jutalom feleleten :
, Kiki annyit tegyen stb.", kétfelé azon okból szakadása , mert ez igen
helyes és csinos előadásu ugyan, de nem eléggé eredeti dolgozat , a"
nagy gyűlés a" jutalmazandó darabok" ajánlata" okait jóvá hagyta. Cini-
phias felbontott levélkéje szerzőül mutatá Dr. Topperczer Tamást Cson-
grád vmegye tiszteletbeli főorvosát; a Multa enim Dr. Csorba Józsefet

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 25

Somogy vmegye" rendes főorvosát. A" harmadikat hogy dicséret érje ,
határoztatott ; "s a 9 jelmondatos levélkét pedig láng emészté meg.

Eléterjesztetvén a" köznép" nevelését tárgyazó feleletek" mibenlétefémsebányi 27
úgy, mikint fönnebb a! héti ülésekben áll, a nagy gyülés minden ottani
intézkedést helyben hagyott. "S most a két első rendbeli munkához
tartozó levelkék" felbontatásakor, az elsőben Edvi Illés Pál nemes-
dömölki ev. predikátor" neve, másodikban Warga János kőrösi ref. pro-
fessoré találtatott. A" többi 9 HEGEKER levél elégettetett.

Felolvastatott e? tárgyban a!" héti ülések" JeGRSkikigív énik zat ztás resz

pontja, melly szerint az 1835ben beérkezett szomorujátékokról a küldött-
ség úgy vélekedett, hogy azok között a" társaság" kivánságainak egy
sem felel meg , sót literaturánk" jelen állapotjához mérsékelt jóságu sem
találtathatott számukban ; mindazáltal e" következő négyet ajánlá dicsé-
rettel említésre, javalást érdemlő egyes oldalaik" tekintetéből: I. Indu-
latok" vihara, II. Izabella, III. Dijkard , IV. Csáb. "S e? javaslat szerint
kivánta tehát a nagy gyülés a titoknoki hiradást készítetni. Ennél
fogva vágva a 19 levélkét egyformán bontatlanul érte elégetés.

E" küldöttség ezutánra 7 tag helyett 5ből állóra azért határozta- teli. pálya ljt.
tott örölálkeáéses Mihály r. tag? indítmányára, mivel a pályadarabok? "fethoz.
nevekedő száma "s idő" rövidsége mellett a" kivánt helyes megvizsgálás
csak alig eszközölhető 7 tag által, kik közűl 2—3 távolabb is lakik.

Titkos szavazattal tehát mostan öt választatott , u. m. Fáy András , Bajza,
Döbrentei , Kölcsey , Vörösmarty.

A" héti ülések" mult évéből ezen kéziratok ajánltattak nyomtatásra ret ülésekből
elfogadottan a" nagy gyülésnek : es sze

1. Turandot. Schillerből ötös jambusokban. Fordította Gáthy
János.

2. Julius Caesar munkái. Fordította Szenczy Imre prof.

3. Orestes és 4. Sofonisba Alfieriból. Fordította ötös jambusok-
ban Császár Ferencz.

5. Átok. Eredeti dráma Tóth Lórincztól.

6. Blair Hugo" rhetorikai és aesthetikai leczkéi. Angolbul fordi-
totta Kis János.

7. Végrendelet , Iflandtól. Fordította Külkei Henrik.

Mindezek iránt az igazgatósághoz ajánlás ment.

Mg TGV IE. 1. 4

26 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

elkesakáse Felolvasta Czech János az V. nagy gyülés" végzése" következésé-
sé ben (lásd Évkönyvek? II. kötet., 1. osztály., 85. és 94. lap.) tudósítását,
Magyarországot illető azon kéziratokról , mellyeket a" császári ház tit-
kos levéltára? velenczei osztályában "s a" császári könyvtárban talált ,
eléadván, hogy eddig maga már 28 darabot másolt le, 9nek pedig leira-
tását rendelte meg. Kivánta erre a nagy gyülés e" tudósításnak a" Tudo-
mánytárban kiadatását, "s végezte, hogy a Czech János által kijegyez-
tettek, érdekökért, mind leirassanak ; mert efféle , eddig nem ismert, vi-
lágosítások házai historiánk" hézagait nagyon pótolják , "s e" tárgy újo-
lag az igazgatóság elejébe terjesztetésre érdemesítetett.
döttség eddigi A" titoknok bemutatá a játékszíni küldöttség jegyzőkönyvét
ENEge; 1834ról, melly szerint abból következők tetszettek ki, és ezen újabb
sikeresítő határozatok eredtek :
1. A" küldöttség 320 pengő ft. erejével a. magyar színjátéksort
24 fordított és 4 eredeti , tehát 28 darabbal , szaporította , azonkivül egy
daljátékhoz muzsikát is szerzett.

2. A" még fönmaradt 110 fthoz 90nek adatását kérte az igazga-
tóságtól a nagy gyülés.

3. A" küldöttség által elfogadott"s díjjal megtisztelt , akár eredeti
akár fordított darab a" szerzőnek tulajdona marad , "s azt ő bármelly uton
kiadhatja, azon egy kikötéssel azonban, hogy elébb a" darab Pest vme-
gye szinpadján kéziratból egyszer eljátszassék.

4. A" küldöttségnek szabad leszen a munkálkodásira szánt sum-
mából daljátékokhoz tartozó muzsikát is megszerezni, a" társaság első
rendszabásánál s játékszini küldöttség különös rendeltetésénél fogva.

5. Tudósítassék ns Pest vmegye" játékszíni küldöttsége a" társa-
ságénak eddigi munkálódásiról , "s kéressék meg, hogy a" beadott új da-
rabok" eljátszatásának sürgetése által eszközlené az academia" ebbeli
munkálódásai virágzóbb sikerülését.

6. Hirdettessék ki a!" társaság részéről, hogy annak levéltárában
lévő illyen kéziratokról akármelly más játékszíni egyesület is az ország-
ban másolatot vetethet.

7. E" végre a már általadott darabok" leiratása "s az eredeti kéz-
iratokkal a" társaság" számára becseréltetése határoztatik ; ezentúl pedig

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 27

a" játékszíni küldöttség a" készülendő kéziratot a" Pest vmegye" ótalma
alatt lévő szinész-tásasággal is csak lemásolhatás végett közli.

8. Jakab István levelező tagnak köszönet ment a" nagy gyüléstől
azért , mivel a" küldöttségi jegyzőség terhét 2 évig viselte , "s még azon-
kivül a" küldöttséget 2 fordított darabbal is megajándékozta. e

A" történettudományi osztály" reszéről Bajza, Luczenbacher, Kis" ojsssere
és Czeh historiai kérdési javallatai közül szótöbbség által Czech János ja
r. tagé választatott , melly az ülés" módo sításaival ez leve : ,,Millyen ál-
lapotban volt a műipar és kereskedés honunkban az Árpád- és vegyes
házakból származott királyok alatt , mi történt fejedelmeink? és törvény-
hozásunk" részéről azok" előmozdítására ; mellyek voltak nagyobb emel-
kedésöket hátráltató akadályok ; végtére , minő befolyások volt nemze-
tünk" erkölcsi és értelmi kifejlődésére?" A? feleletek" beküldésének ha-
tárnapja 1837. martius" 19d.

A" mathesisi osztály" javaslott jutalomkérdései közül, a? mintb Mathematicai
azok együvé irva adattak be, az első illyképen fogadtatott el: , Mutat-
tassanak ki a felsőbb analysis" azon tanítmányai , mellyek a? múűtudo-
mányokba (scientiae technicae) befolynak, "s adassék elő népszerűen
gyakorlati alkalmazások. A" feleletek" beküldésének határnapja szinte
1837. martius" 19d.

Midőn Georch Illés tiszteleti tagnak 1835beli julius? 31. történtőése "ét
halálát, ugy Forgó György" lev. tagét 1835b. jul. 17d.-ról, Horváth Jó- ""9eőt.
zsef lev. tagét pedig 1835b. jan. 20d.-ról a titoknok hivatalosan jelen-
tette volna, Georch Illés felett tartandó emlékbeszéd" készítése Perger
János r. tagra bízatott; Forgó Györgyre elébbi határozat szerint mint
lev. tagra ha készüljön-e vagy ne, titkos szavazat" utján teljes egyetér-
tés nyilatkoztatta ki az ,jigen"-t, "s arra ekkor dr. Balogh Pál lev. tag
szólítaték föl. Horváth József Elekre nézve, az Évkönyvekbe Szilasy
János által készülendő rövid életirás" tétele végeztetett. Ez alkalommal
ide tartozó új határozatis következőképen lön: Ezentul az Évkünyvek-
ben átaljában mind rendbeli elhunyt tagról legyen említés , arról is , ki
felől emlékbeszéd nem készül a! társaság" történetei közt, "s e? határo-
zatnak visszaható erő is adatván az rendeltetett, hogy a" titoknok, báró
Zach Ferencz , báró Humboldt Vilmos , és Klaproth Gyula lev. tagokról
is tegyen az Évkönyvek; III. kötetébe rövid életirási ismertetést.

7 gi

28 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

veszi A" társasági Névkönyvnek 1836-ra kiadása pedig így rendeltetett
el: 1) 1836-on kezdve a Névkönyv elejébe rövid kalendariom tétessék ;
2) benne az igazgatóságnak 1833 és 1834-ról szóló tudósításai álljanak;
3) hasonlóan mindazon fönlévő utasítások, mellyeket az első nagy gyü-
lés óta a" társaság alaprajza" értelmében ezen VI. nagy gyülés végeztéig
azért intézett el, hogy a" tagok" munkálódásai módját vezérelve köny-
nyebbítsék.
jssdid ai Beadta gr. Teleki József elnök úr a svéd kir. academia" titokno-
kának Berzeliusnak Stockholmban maj. 15. 1835. költ levelét, mellyben
a. magyar academia által küldött Évkönyvek I. köteteért a" svéd acade-
mia köszönetét írta meg.

A" titoknok pedig beadta 1. Wilken prof. "s berlini kir. academiai
titoknok nyugtatóját az Évkönyvek" vételéről, "s fölolvasá annak levelét,
melly mellett a" berlini academia értekezéseinek 1833-ra szóló kötete ,
"s Hammernek , Über die Lánder-Verwaltung unter dem Kalifate. Berlin,
1835." czímű jutalom-munkája vala küldve kedveskedésül.

2. Az ázsiai társaság titoknokának , Prinsepnek , 1835b. jan. 20d.
Calcuttából költ levelét a. magyar academiai Évkönyvek" I. kötetének
köszönettel vételéről, viszonti ajándék igéretével. Mindezek tudomásul
vétettek , köszönetirás" meghagyásával különösen Berlinbe.

3. A" főherczeg nádor pártfogó k. tudósítását, küldvén ő cs. kir.
fennsége a" mellett a" calcuttai ázsiai társaság" titoknokának Calcuttából
Londonba a) Esterházy Pál herczeg austriai udvari fő követhez intézett
levelének mását, b) Döbrentei Gábor titoknokhoz pedig Prinsepnek
eredeti levelét, hasonlóképen 1835beli jan. 2Odikáról. Ezekben Körösi
Csoma Sándor lev. tagról közöl Prinsep némi hireket, "s egy úttal je-
lenti , hogy e" társunk a maga tibet-angol szótárából 10 példányt , ma-
gyarországi tudományos némelly intézetek közt kiosztatás végett küld.
Érinté Prinsep a" többi közt azt is, hogy azon 300 darab arany , melly
Körösinek tudós munkálkodásai folytathatására Esterházy Pál herczeg
"§ más magyarok" részéről segedelemképen küldetett, az ezen ügyben
megbizott váltóház" tönkrejutásával elveszvén, ee summát Körösinek a
keletindiai kormány fizette ki. Határozá az ülés erre: a) köszönje meg
a magyar titoknok a! bengali társaság" angol titoknokának , leveleiben
kifejezett szíves részvételét , mellyel mind a társaság , mind annak távol

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 29

tagja iránt viseltetik; "s kérné, lenne a?" keletindiai kormány előtt a"
magyar academia" hálás érzeményének magyarázója; b) külön, Körösi-
hez irandóan azon szép ajándékát , mellyel a! társaságról "s egyéb hazai
intézetekről gondoskodott ; fejezze ki a magyar academia?" örömét a" ma-
gyar nevet becsesítő szerencsés haladásain ; szólítsa föl, küldene tudó-
sítást Ázsiában eddig volt viszontagságai és munkálódásai miben vol-
táról, hogy az academia képes legyen a magyar közönséget részletesebb
előadással megnyugtatni "); c) az előterjesztett levelek nyilvános tudo-
másra juttatás végett olvastassanak fel most a" IV. közülésben, "s adja
is ki azokat a Tudománytár legközelebbi kötete ; mert Körösinek nem-
zetünket szorosabban illető munkálkodásáról is vagyon a titoknokhoz
irtban előleges említés. (Lásd Tudománytár, 1835. VIII köt. 280 s köv. I.)

4. Kriebel János I. tag? köszönő levelét a neki jutott választási
megkülönböztetésért.

Az elnök úr általadá Schelling Fridrich müncheni kir. academiaijde!ise vála

sza, a? tatrosi
másolatra

előlülőnek a" tatrosi másolat" dolgában irt válaszát, mellyben jelenti, "ő.
hogy készséggel közlendi ugyan azt párja vétele végett, de fönnlévő
rendszabásoknál fogva csak az illető követség" kezessége mellett küld-
heti el. Megkéré tehát az ülés ő méltóságát a" fennséges főherczeg nádor
pártfogóhoz folyamodásért, a" kéziratnak említett uton megkaphatására.

Az ezen évben sajtó alól a!" társaság közbenjárásával kijött fur
könyvek" bemutatásakor megjegyzé a" titoknok , hogy a" fönnlévő elfo- 7"
gadott több kézirat azért nem kerülhete még ki, mivel a nyomtatásra
kiszabott költség ki vala már merítve. Láthatók az eddig megjelentek
czímei az igazgatóságtól országgyűlés" elejébe ment másod-előterjesztés-
ben e" kötet következő lapjain. 5

Tessedik levelező tag beadta levéltárba tétel végett Kisfaludy két mnakája
Károly" két munkájának , u. m. a" ,,Pártütők" czímü vigjátéknak , 15.) E ráltlaláGEt
,, Bajjal ment , vigan jött" czímü elbeszélésnek a beadó által készült fran-
czia fordítását.

A" héti ülésekből ide terjesztett javaslat a pénzgyűjteményre, és," venae
nézve következő módosításokkal fogadtatott el : a) míg a könyvtár felállí- sg
tatnék , hol a pénzgyüjteményt magokban foglaló szekrények is helyt

§) Elment Prinsep Jakabhoz és Körösi Csoma Sándorhoz Calcuttába Döbrentei
Gábor titoknok? válasza sept. 20d. 1835. az Évkönyvek" II. kötetével együtt.

30 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

találandanak , ezek" helye a" pénztár melletti szobában legyen; b) sür-
gető esetekben a!" gyüjtemény" őre vásárolhat ugyan tiz forintig és cserét
is tehet a már különben is arra szánt többször meglévő darabokkal;
minden egyéb esetkor azonban vétel és csere egyedül az elnök" rende-
lése vagy jóváhagyása után történhessék.

Fsrásől, Jelentvén a! titoknok , hogy a" tagok közúl életrajzi adataikat még
kevesen küldötték be , nyilván szerénységből; határoztatott azok" bea-
datásának újonan sürgetése.

BET e. Kérdést tévén a? titoknok , mi alakban "s mennyi példány" nyom-
tatásával lenne a már eddig együtt lévő népdalok" gyüjteménye meg-
indítandó ? végeztetett , hogy az két, három ívnyi füzetekben nagy 12d.
rétben ezer példányban , gazdaságosan nyomassék.

ES É EE Dercsényi János kir. tanácsos és doctor, tudósítá az academiát ,

rése. . Magyarországon általa újabban fölfedezett némelly érczekról, melly ér-
dekes közlést a" társaság köszönettel vévén a) a" vendégképen jelenlévő
tudós férfiút ezeknek egy a Tudománytárba menendő bővebb megismer-
tetése" irására szólítá fel, mit az meg is igért ; b) rövidebb figyelmezte-
tése a közülésben felolvastatni rendeltetett. Lásd a közülésben.

ögsss k Fülöp József Krassó megyei táblabiró, a másodelőlülő közben-

vi. — járására, meglévén keresve a" titoknoktól , hogy mint bányabirtokos adná
be bányászi múszó-gyűjteményét, azt mostan hazafiúi kész indulattal
teljesítette.

"lönyeakkető Farkas Ferencz ügyvéd hat rendbeli saját munkáinak köteteit adá

telvestedtt a? társaság könyvtárába. Láthatók czímeik , nevénél , e" kötet" végén az
ajándékozott könyvek között.

TETÉSE. Hollók Imre rosnyói professornak felolvastatott levele, mellyben
a közfelszólítás" következésében ajánlkozott a" gömör megyei barkó szó-
ejtés" összegyüjtésére.

énAÉS edit Meg lévén állapítva már az , hogy a! társasághoz küldött minden

"om kézirat beérkezési és elfogadási időrend szerint sorban adassék sajtó alá,
mellyen az igazgatóság, vagy annak viselője az előlülő, némi módosítást
csak szükség vagy tanácsosság? esetében tegyen, e" soron kivül lévőkké
"s tehátmindenkori folyamatban nyomtatandókká következők rendeltet-
tek azért, mivel ezek a? társaság saját munkái vagy gyűjteményei. I. Az
Évkönyvek. II. Tudománytár. III. Régi magyar nyelvemlékek" gyűjte-

HATODIK NAGY GYÜLÉS. 31

ménye. IV. Mú- és egyéb szótárak. V. Eredeti játékszín. VI. Külföldi já-
tékszín. VII. Népdal-gyúűjtemény.

Az előlülő a? társaság" hivatalos irományainak teljes volta végett , jee iro-
az academia! alaprajzát 1828ban megvizsgált küldöttség tanácskozásairól úm réreme.
szóló irományokat beadja "s azok a levéltárba őrizet alá tétettek.

Jelentvén Döbrentei Gábor titoknok , hogy eszközlése által Virág
Benedek" emléke készen áll, tisztelettel kérte meg az academia" elnökét,
"s az egész társaságot, jelennék meg teljes diszű számában , határozandó
napján a nemzeti museumban , midőn ott az említett emlék lefedetni fog
Ferenczy István művész által, ki azt oda , minekutána a" főherczeg nádor
"s pártfogó, Döbrentei" kérelmére kegyesen elfogadta , a" régiségek" tárába
már behelyezé. Hazafiúi részvéttel értette az ülés ezen meghivatását, "s
azt határozá, hogy a nemzeti museumban megjelenés september 14kén
reggel 9 órakor legyen, "s a társaság ezen ünnepély után fogjon 10 óra-
kor a maga szokott üléséhez. Igy történék ez, a" lefedéskor Guzmics
Izidor r. tag tartván alkalmi beszédet.

A" héti ülés" javaslata elfogadtatott az iránt, hogy a" tagok vagy kéziraokoz,
átaljában irók, kik a Tudománytárba dolgoznak, tiszteletdíj mellett EGE,
megjelent munkáikat esztendő" elkelte előtt másutt ki ne adják; hogy
azon hivatalos tudósításokat, mellyeket a" tagok academiai felszólításra
a társaság által velök közlött tárgyak felől beküldenek, egyenesen
csak a! társaság által kiadhatóknak tekintsék.

E" titoknoki lemondás , mivel egyenesen magát a? társaság? eddigi ;, én lemon-
munkálkodásainak folyama? történeti előadóját illeti , nem az ő szavaival 9"
előadható, hanem kivétetett az a" VId. nagy gyülés" jegyzőkönyvéből ,
mellyben arról a", dr. Schedel Ferencz segédjegyző által irt 72d. pont
ekképen vagyon:

tárba tétetnek.

Virág? emléke?
lefedésénél a?
társaság jelen.

,, Döbrentei Gábor megujítván titoknokságáról már taval az Vd.
nagy gyülésben beadott lemondását, annál is inkább , a mint mondá,
mivel kétféle hivatalát valóban nem vihetné a" sok dolog miatt ezután
úgy , a" mint azok" vitetése megkivántatik, azért új választást óhajt, s
megköszöni újra a" társaságnak , hivatalai ezen ötödfél esztendeje alatt
tapasztalt bizodalmát és szivességét; "s kötelességének ismeri megint az
eddigi munkálkodások" befejezését, mire a? társaság is viszont kifejezvén
a" tisztelt titoknoknak buzgósága és sikeres serénységeért, mindennek

32 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

pontos rendben tartásaért köszönetét és megelégedését; a mélt. Előlülő
úr felszólítja, hogy igenis, irja ő a társaságnak 1834dikbeli Vd. nagy
gyülésétől e? mostani VIdiknak bevégeztéig történeteit az évkönyvek"
rid. kötete"? számára , adjon ki havatalosan e. nagy gyülésből minden
irományt és tetteket, irja meg a! természet- és törvénytudományi jutal-
mat nyert feleletekhez az előbeszédet. És az előlülő ma délutánra, új
titoknok? választatása végett elegyes ülésbe hivja meg a! társaságot."

MÁSODIK ELEGYES ÜLÉS.

SEPTEMBER" 12. 1835.

Gróf Teleki József, udvari tanácsos" előlülése, alatt. Jelen voltak. Igazgató tagok:
gr. Andrássy György, 8r. Dessewffy József, gr. Károlyi György, gr. Keglevich Gábor,
b. Prónay Sándor , gr. Széchenyi István. Tiszteleti tag: Fáy András. Titoknok: Döb-
rentei Gábor. Rendes tagok: Bajza József, Balásházy János, Bitnicz Lajos , Bugát Pál,
Czech János, Gebhardt Ferencz, Győry Sándor, Guzmics Izidor, Kállay Ferencz, Kis János,
Luczenbacher János , Nyíry István, Perger János , Schedel Ferencz , Stettner György, Szilassy
János, Szlemenics Pál, Vörösmarty Mihály. — Helmeczy Mihály pénztárnok. Levelező
tagok: Antal Mihály , Csató Pál, gr. Dessewffy Aurél.

Jegyz. Az igazgatóság teljes ülésének 9 számból kellvén állani , minekutána itten csak
7 igazgató lehetett jelen, pótoltatott a" 9 szám a" titoknok? és segédjegyző helyettesítésével.
L. alább az igazgatóság" ülései előadásának elején. Egyébiránt illendőség parancsolja itt is ,
hogy az eddigi történetíró titoknok ne maga beszéljen, hanem ezen elegyes gyülésnek jegyző-
könyve irassék ki, melly így szól:

1. A" m. gróf előlülő emlékezetbe hozza eddigi titoknok Döbrentei
Gábornak , hivataláról felsőbb rendelés? következésében már a" mult Vd.
nagy gyülésben 1834. történt lemondását ; mit az most 1835ben septem-
ber 12d. a nagy gyülésben másodszor is tévén , már így ennél fogva a
jelen gyülésnek tiszte lenne új titoknok" választása; de az előtt, míg
ehhez az ülés hozzá fogna, a" m. előlülő úr mind a? tek. igazgatóságnak ,
mind az egész academiának nevében köszönetét fejezi ki a" tisztelt ti-
toknoknak ezen, kivált kezdetben súlyos hivatalnak szint olly buzgón
és serényen, mint szerencsésen viseléseért ; mihez a gyülés közakarattal

MÁSODIK ELEGYES ÜLÉS. 33

hozzá járulván , nyilatkoztatja tökéletes megelégedését , Döbrentei Gábor
pedig a" társaságtól eddig tapasztalt, megtisztelő bizodalmáért köszöne-
tét mondván, új állásában is, mint a philosophiai osztály" helybeli első
rendes tagja , ajánlja kész együtt munkálódását a társaságnak.

2. Erre felolvastatván a m. előlülő úr az alaprajznak a? titoknoki ee nsokr
hivatalról szóló pontját, "s arra szólítván fel az ülést, hogy olly tagját
a" társaságnak tisztelné meg választásával, kiról bizonyosan tudatik ,
hogy ezt elfogadhatja; a" tagok czédulák" beadásával titkosan szavazván,
az tetszett ki, hogy a többség Schedel Ferencz r. tagot kivánja titok-
noknak ; mire az mind köszönetét fejezvén ki, mind pedig buzgó,
serény szolgálatit ajánlván, a" társaság bizodalmával kéri magát szeren-
csésítetni.

3. Megürülvén ekkint a" segédjegyzői hivatal, az ülés hasonlólag
titkos szavazás útján Czuczor Gergely komáromi professort "s a" társa-
ság levelező tagját választja szavazat-többséggel , egyszersmind kéri a
m. előlülő urat, hogy mivel az ujonan választott segédjegyző sz. Be-
nedek rendbeli pap, annak elbocsáttatását a társaság nevében a" fő
apáthoz irandó levélben kieszközleni méltóztatnék.

4. Határoztatik, hogy Döbrentei Gábor minden eddig történteket
végrehajtván még hivatalosan , mikról a" IVd. nagy gyülésnek LXXIIId.
pontja szól, az ujdon választott hivatalosak a! szünnapok után kezdjék
munkálkodásokat , "s a? mélt. előlülő úr a m. másodelólülót kéri, hogy
a" társaság pecsétjének , minekutána azt az eddigi titoknok az ő kezeibe
tenné , általvevését, a" levéltárnak pedig általadását a maga idejében ma-
gára vállalni méltóztatnék.

Aláírva: Döbrentei Gábor, titoknok. Sckedel Ferencz, segédjegyző.

E" hatodik nagy gyülés" előadása bevégzéséhez tartozik még több
választás" följegyzése. — Minekelőtte ehhez fogott a" társaság , felosvas-
taték Kisfaludy Sándor r. tag" levele, mellyben tagságáról lemondását
azért küldötte be ; minthogy számos házi és peres dolgai által a" társa-

Ms E VK TTI. 1. 5

34 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

ság czéljaihoz munkás járulástól el van tiltva"). Sajnálkozását jelenti
ki az ülés egy illy jeles tag" kilépésén, "s ez érzésnek levélben kifeje-
zését a" titoknokra bízta.

"S általmenvén az ülés , választásaira: 1. Határoztatott, hogy a
fennebb említett két tiszteleti tagnak ez évben halálával történt üres
helye pótoltassék. Az e" helyekre ajánlva voltak közül legtöbb szava-
zatot kapott.

Kisfaludy Sándor, ígyakarván a! társaság" többsége még is tagjai közé
számlálhatni.

Gombos Imre cs. kir. aranykulcsos , m. kir. udv. kamara? tanácsosa Budán.

Schedel Ferencz" helyére helybeli r. taggá nyelvtudomány? osztá-
lyában szavazat többségével lett:

Balogh Pál orvos dr. eddig levelező tag.

Kisfaludy Sándoréra vidéki rendes tag, hasonlóan azon osztályban :

Fábián Gábor, hites ügyvéd, táblabiró, eddig levelező tag,

Honi levelező tag? választása kilenczé állapítatott meg , "s több-

ség az ajánlottak közt következőket érte :
Eötvös József vásáros-náményi báró,

") Igy szólott levele :

Méltóságos Gróf, Főispány, és Előlülő ur! Elszórt gazdaságomnak elmellőzhetetlen
gondgyai, és azon helyzet, hogy a!" nemzetségi jusok" védelmének törvényes
kötelessége is vállaimon fekszik, életemet naponként, és most már annyira el-
foglallyák , hogy időmnek szűke miatt Literaturával csak alig foglalatoskodha-
tom, annyival is inkább, mivel Géniusom a? poézis" pállyájára hajlott, hol a
munka gondoktól szabad , derült elmét kiván. Ezen okból, mind Méltóságodnak
erántam tapasztaltt kegyességét , mind a" Tekintetes Társaságnak baráti szíves-
ségét és türedelmét alázatosan megköszönvén, részemről az eddigis érdem nélkül
viseltt Magyar Tudós Társasági tagságról alázattal lemondok , bizonyos lévén
arról, hogy a" Tekintetes Társaság válogathatni fog olly Férjfiakban, kik ezen
hivatalnak nagyobb tehetséggel és munkássággal fognak megfelelni. — Minden
időben örömömre fog nékem azon emlékezet szolgálni, hogy igen csekély érde-
mem mellett, olly érdemjeles Férjfiakból álló Társaságnak tagja lehettem.

"S midőn méltóságodnak , és a" Tekintetes Társaságnak ezen jövő nagy-
gyűlésre, 4 somlai vérszüret czím alatt, egy talán felovastatást érdemlő Regét
nyújtandok be , mellyet még a" napokban Titoknok ur? kezéhez juttatok , maga-
mat Méltóságodnak, és a" Tekintetes Társaságnak tapasztalni engedett kegyeibe
ajánlom , és alázatos tisztelettel vagyok , Méltóságodnak és a" T. Társaságnak ,
Sümeghen Julius" 29kén 1835. alázatos szolgája, Kisfaludy Sándor m. k.

IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI 1835. 35

Fülepp József Krassó megyei táblabiró, oraviczai bányaegyesület" ügy-
viselője.

Gegő Elek Nicephor, sz. Ferencz szerzetebeli magyar egyházi szónok.

Gorove László, gáttáji, több ns. vmegye" táblabirája.

Illés Pál edvi, ns. dömölki ev. predikátor, "s dunántúli evan, superinten-
dentia? levéltárnoka.

Jósika Miklós branyicskai báró , cs. kir. aranykulcsos.

Schoepf Auguszt, orvos dr. és sebész, szemtan? mestere , rendkvüli prof.
a" m. kir. egyetemben.

Vásárhelyi Pál, a" vaskapui duna-munkálatoknál igazgató földmérő.

Warga János, phys. és math. professora a" nagykőrösi reformatum gymna-
siumban.

Schedel Ferencz azt jelentvén, hogy titoknoki új , sulyos és sok
időt kívánó hivatalánál fogva, elégtelennek érzi magát a Tudománytár
szerkesztősége további folytatására , azt a társaság kezeibe ismét leteszi,
megköszönésével az eddig benne vetett bizodalomnak. Helyébe tehát
szerkesztővé Csató Pál lev. tag választatott szavazat-többséggel.

IGAZGATÓSÁG? ÜLÉSEI.

SEPTEMBER? 9, 10, 11, 12d. NAPJAIN 1835.

Gr. Teleki József , főispán" előlülése alatt. Jelen: gr. Széchenyi István másod elnök. Igazga-
tók közül: Andrássy György gr. , Dessewffy József gr., Károlyi György gr. , Kegle-
vich Gábor gróf, Prónay Sándor báró. — Döbrentei Gábor titoknok, Schedel Ferencz
segédjegyző.

Megkezdi az elnök, annak eléadásával, miféle akadályok hátrálák,
országgyűlés alatt Posonyban az igazgatói ülésnek 1833-nak eleje óta épen
nem vagy legalább teljes számmal nem tarthatását. "S mivel a" tárgyak
felettébb összehalmozódtak , addig is míg a" jelen gyülésre a" még szük-
séges két igazgató tag talán megérkeznék; munkálkodások" megkezdhe-
tése végett az ülés, felvett szokáshoz képest, a" titoknokot és segéd-

ht

36 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

jegyzőt ruházta fel ideiglen szavazattal. Igy ez igazgatósági ülés össze-
állottnak nyilatkozott, "s igazgató több nem jövén, így végezte dolgait:

Felolvastatott az 1833ban volt igazgatósági tanácskozás jegy-
zőkönyve , melly gr. Teleki József előlülése alatt ezen más négytag? je-
lenlétében készült: gr. Széchenyi István, b. Mednyánszky, Alajos , báró
Prónay Sándor, b. Wesselényi Miklós; "s épen ezért veve fel csak tanács-
kozási nevezetet.

Eléjöttek ebben 1. a nádor főherczeg és pártfogó k. válasza a
nagy gyülésnek augustus helyett november" első napján tarthatásáról.

2. Ugyan a nádor és főherczeg pártfogóé, gr. Teleki József és gr.
Széchenyi István elnökségének 1833ra legfelsőbbi megeróősitetéséről.

3. Ismét ő cs. kir. főherczegsége" k. levele julius" 9dikéról 1833,
melly mellett az igazgatóság" kérésére az alapítók" kötelezvényeit hiteles
másolatban küldötte meg, "s ezek őrizetre a pénztárba tétettek.

4. Junius" 23ról 1833ban a nádor főherczegtól, hogy a! szepesi
16 város a" m. t. társaság számára 200 pengő forintot küld; augustus
16káról pedig, hogy e" summa az ország pénztárából már le van fizetve.
A? pénztárnoki hivatal ennek tehát felvételére útasítatott.

5. Felolvast. itebei Kis Antalnak Szentgyörgyön julius" 28dikán
költ levele , melly mellett kötelezvényét küldé, hogy 1833beli augustus"
tén kezdve, élte" fogytáig évenkint 100 pengő forintot fog kifizetni;
úgy a" tudósítás 100 váltó forintról 1830beli majus 16áról , mellyet Illos
József a" társaságnak, végrendelésében hagyott. Lásd ezekról Évkönyvek"
II. kötet. 15ő osztály. , 58d. lap.

Továbbá az 1833ban nov. 9dikén tartott második és a novemb.
15dikén volt harmadik ülési tanácskozás jegyzőkönyve terjesztetett
elé, mellyek szerint a" régi magyar nyelvemlékek" másoltatása, a" társa-
sági jutalmazások "s egyéb munkálatok" elintézései hagyattak helyben.

Második ülésében az igazgatóságnak, 1834ben tartott igazgatósági
1. 2. és 3d. tanácskozás" jegyzőkönyve közöltetett, mellyben előfor-
dultak azon tárgyak, mik az Évkönyv 2dik kötetének 92—94d. lapjain
említvék.

A" harmadik tanácskozó ülés" 4d. pontjában tett tagajánlás kö-
vetkezésében pedig törvénytudományi osztályba Sztrokay Antal eddigi
lev. tag helybeli másod rendes taggá neveztetett.

IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI 1835. 37

Az 5d. pont szerint, Döbrentei Gábornak mint a nyelvemlék-
gyűjtemény" kiadására szerkesztő felügyelőnek , egyéb esztendei fizetésén
kivül, a" fiókpénztárból évenkint 200 pengő ftnak kifizetése rendeltetik.

A" 14d. pont jóváhagyatott, melly szerint Czech János r. tag bécsi
munkálkodásai" segítségére 120 ft fizettetett ki.

A" 19d. pont következteté Bertha Sándornak társasági ügyvéddé
100 pengő forint évdíjjal kineveztetését, kinek kötelességeül szabatott :
a) a társaság mindennemü számadásait megvizsgálja ; b) az elmaradott
kamatokat behajtja; c) a" netalán előforduló peres dolgokat viszi.

Felolv. a" fenns. főherczeg nádor pártfogónak Pozsonyban majus
31d. költ más k. köszönő levele azért, hogy az előlülő a" társaság kült- .
ségével eddig nyomatott könyveket király ő felségének "s a nádornak
kölön mindenkor megküldötte. Az igazgatóság örömmel vevé tudomásul
e" hirt "s ezutánra is mindenkor hasonló felküldéseket rendelt.

Az igazgatóság mult évben elfelejthetlen tagját vesztvén el Végh
István ő excellentiájában , helyébe a" 23d. rendszabás" értelméhez képest
titkos szavazás" utján egyetértőleg b. Perényi Zsigmond septemvir és
ns Ugocsa vmegyei fő ispánt választotta: minek megirására a" m. előlülő
úr kéretett.

Felolv. a" főherczeg nádor pártfogónak Pozsonyban augustus" 9d.
költ k. levele , mellyben jelenti , hogy néhai de Ligne Eufémia herczegné,
néhai gr. Pálffy János" özvegye, a m.t. társaság pénzalapja nevelésére 2500
pengő ftot hagyott olly formán, hogy az csak testvérének Spiegel Flóra
bárónénak halála után fizettessék ki az academia" pénztárának ; továbba,
hogy Spiegel Flóra báróné e? sammának biztosítására az alsó austriai
nemesi törvényszéknél Debreczen városának 80,000 pengő ftról szóló ,
őt illető , kötelezvényét tette le. E" biztosításban az ülés megnyugodott.

Olv. N. Szentmiklósi Nákó Jánosnak Bécsben 1835. apr. 19d.
költ levele, mellynek erejénél fogva a" m. t. társaság pénztárát 1000
pengő forinttal neveli: mire az előlülő közlé annak a! pénztárnok által
már kézhez is vétetését.

A" harmadik ülésben tétettek ezen újabb határozatok :

I. Kisfaludy Sándor helyére, kinek lemondását az igazgatóság is
sajnálkozva fogadta , Kölcsey Ferencz r.t. mozdítatott 300 pengő forint-
nyi évi fizetéssel , kezdődve november 1jén.

38 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

II. Dr. Topperczernek a" természettudományi 1833beli kérdés" ju-
talmául 100 darab arany; dr. Csorbának ívenkinti 4 darab arany tiszte-
letdíj ; Enzsel Rézső Sándornak a! törvénytudományi 1833beli kérdés
jutalma 100 darab aranyban kifizettetni rendeltetett. Nem különben
Edvi illés Pálnak Marczibányi jutalmán kivül ivenkint 8, Varga Jáno-
sénak ívenkint 5 pengő forint , úgy , hogy az első" munkája 750, a" má-
siké 500 példányban nyomassék ki. ;

III. Következő kéziratok" nyomtatása:

1. Turandot 750 példányban , ivenkint 3 arany tiszteletdíjjal.

2. Julius Caesar munkái 500 példányban, ivenkint 2 arany tisz-
teletdíjjal.

3. Orestes. 4. Sophonisba, külön-külön mindegyik 750 példány-
ban , ívenkint 3 arany tiszteletdíjjal.

5. Átok , 800 példányban , ívenkint 4 arany tiszteletdíjjal.

6. Blair Hugo , 500 példányban, ívenkint 2 arany tiszteletdíjjal.

7. Végrendelet , 750 példányban, ívenkint 1 arany tiszteletdíjjal,
rendeltetett. (Külkey Henrik a neki járt jutalomdíj-aranyokat a! társa-
ság tőkéjéhez ajándékozta.)

8. Az elfogadott népdal-gyüjtemény indítassék meg.

9. Horváth Ádám kéziratai közül , a" levelezések, példabeszédek"
és dalok megvételére 40 pengő forint határoztatott.

10. Farkas Sándornak 1834-re a" 200 darab arany jutalom kifi-
zettessék. 4
11. Döbrentei Gábornak Jászóra "s több helyre tett utiköltségé-
nek fele kifizettetett.

IV. A? játékszíni biztosság fenmaradt summájához 90 forint
adatott.

V. A" másodelőlülő úr ohajtását fejezvén ki a" gróf Teleki ház által
nagylelküen fölajánlott könyvtárnak minél előbbi fölnyithatására nézve,
küldöttség neveztetett , gr. Széchenyi István" elnöksége alatt e" tagokból :
Döbrentei , Kállay, Petrovits , Schedel, és Helmeczy pénztárnok , melly
e" tárgyban javaslatot készítsen... Kinyilvánítá ekkor gr. Teleki József
előlülő , hogy nemzetsége, könyvtárnokul , Petrovics Fridriket fogja haza-
tértekor választani.

VI. A" pénzgyüjtemény" felállítása jövő gyülésig is, mig ahhoz

IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI 1835. 39

több költség lehetne, így állítatott meg: az előlülő úr által e? végre ala-
pított 2000 forint tóke" kamataiból szekrények készítessenek , s a" gyüj-
temény azokban tartassék.

VII. Eléadattak a több ízben történt pénztár-vizsgálatról szóló
jelentések, mik szerint mind a!" pénztár, mind a bevétel és kiadási
könyv számadásokra nézve tisztában találtatott , "s valamint elébb úgy
most az újonan tett alapítvány-pénzek, nem különben az esztendei tő-
kékból fenmaradó hatodok" alaprajzi szabályok szerint gyümölcsözetre
adattak. Eléterjeszti a pénztár egész állapotját az igazgatósági jelentés
1833—35ról, melly a" társaság munkálódásaival együtt az ország tör-
vényhatóságai elébe nyomtatásban adatni határoztatott.

VIII. Az országgyűlés" elébe menő másod-előterjesztést úgy ki-
vánta elintéztetni az igazgatóság, hogy az 1833, 34 és 35ról együtt
szóljon , átaljában pedig a" kezdettől fogva mostanig tett munkálódás
mind benne álljon, "s azon alázatos kéréssel nyujtassék be a?" fennséges
főherczeg nádor pártfogónak , hogy azt az országosan egybegyült karok
és rendeknek kegyesen bemutatni méltóztatnék. (Látható ez itten egész
terjedelmében).

IX. Az előlülő mind maga, mind a másod-előlülő nevében meg-
köszöni az igazgatóságnak irántok eddig mutatott bizodalmát , "s minek-
utána igazgatósági ülés harmadfél év óta teljes számmal nem tartathatott ,
és így hivatalukról az alaprajz" értelmében sem 1834 sem 18 35 elején lenem
mondhattak , azt ezennel teszik le. Hazafiui köszönet követte az előlülő
és másod előlülő" eddigi fáradságát, mellyel a" társaság dolgait ennek
legnagyobb hasznára vitték, azért is, kezdődő társasági új évre az el-
nökségben ismét mindegyike egyetértőleg marasztatott meg, kérvén
gr. Keglevich Gábor val. bel. titk. tanácsost és koronaórt ezen új válasz-
tásnak a" fens. főherczeg nádor pártfogóhoz azon esedezettel beadására ,
hogy azt megerősítés végett ő felsége" elejébe terjesztetni méltóztatnék.

X. Ezen ülések" jegyzőkönyvei a! fens. főherczeg nádor pártfogó-
nak megküldetni tudomás végett úgy határoztatának , valamint a? nagy
A DÖBRENTEI GÁBOR m.k.

eddigi titoknok.

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS,
AZ ORZÁGOSAN EGYBEGYÜLT T.T. KAROKHOZ ÉS RENDEKHEZ

A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁGNAK 1833 ELEJE ÓTA 1835BELI

SEPT. KÖZEPÉIG FOLYT MUNKÁLÓDÁSAIRÓL,

EG 80 CZ EKELN
Tagok" száma.

Azon igazgató, tiszteleti, rendes és levelező tagokhoz, kiknek száma az
1833beli februarius? 4dikéről költ első előterjesztésben, "s az 1833ra megjelent tár-
sasági Névkönyvben is feljegyeztetett , mind az 1833 mind az 1834beli, nem külön-
ben az 1835beli nagy gyülés alatt is felesen választattak újak azért, hogy a? mun-
kálódás többfelé kiterjesztethessék. ÁII tehát a? társaság" tagjainak száma most így:

Igazgató tag, előlülő "s másodelőlülővel együtt van . . . . . . . . 25

Tiszteleti tag . . . § élíet ZÁSA dejtteesl ebtke k a 20
Rendes tag , titakaokkal együtt ENNI mel keep árd e sll e ás ue elre ESzikl
Tevolezéstas aj Roni: eket és éséás elkelt evés, Gas ta ist ös 4 at lég KENT

bkulkoldas zs s áss as s Ne SES EN ös át 0 si te tás RAS

Ezeken kivűl van a! pénztárnok , az ellenőr, az Fagyvdül Igy a" két leiró "s a! tár-

saság szolgája.
M ÁS O DK OZÁTEKEEY

A" társaság munkálódása 1833—1835beli september közepéig.
4) Honi nyelv" miveltetése.
1. A nagy magyar szókönyv" ügye.

a) Az első előterjesztésben lévő okokon kivül még azért is szükségesnek ta-
láltatván a"? tudományosztályok" műszókönyveinek előleges kiadása, hogy ezekből
majd , a" mit kell, a" nagyszótárba biztosabb válogatással lehessen sorozni; megje-
lent 1834ben:

A" mathematicai műszótár 110 lapon , nagyobb gSadban.

Philosophiai műszótár 212 lapon , hasonló nagyságban.

Kevés híja van a! törvényi múszótárnak. Szerkezteti azt most Perger János , és nem
sokára világot lát. Sok vagyon együtt a" természettudományiból is.

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 41

b) Azon tájszavakból és magyar mesteremberek közt divatozó mesterszavak-
ból, úgy, elavultakból "s példabeszédekből , mellyeket a" tagok beküldöttek , előleges
külön szótár a" 4d. ívig készült el nyomtatásban illy czímmel : , Tájszavak és magyar
mesteremberek" múszavai" gyüjteménye , elavult szavak", szólásmódok? "s még ki nem
jött magyar példabeszédek? hozzáadásával."

cz) Hasonlóképen a" nagy magyar szótárhoz előkészületül nyomtatta ki a? tár-
saság, nyilatkozott óvásai mellett , néhány együtt dolgozottak" ezen munkáját : ,, Ma-
gyar és német zsebszótár. Második vagy német-magyar rész. 1835. Három oszlop-
zattal , nagyobb 12ed rétben: 846 lapon."

d) A" nagy magyar szótár" irása" módjához utasításul megjelent e"? czimmel:
,, Terve a" nagy magyar szótár" belső elrendelésének, a?" tagok" különös használatára."
1834. 16 lap.

e) Régi magyar elavult szavak", szólásmódok", szószerkezet kiszemelése és
hasznuk" vétele végett lemásoltatott magyar kéziratok" gyűjteményének kiadatása illy
czímmel kezdetett meg ; , Régi magyar nyelvemlékek."

Ki van már nyomtatva ennek első kötetéhez :

1. Halotti két megszólítás 1183ból.
2. Kinizsi Pálné" Magyar Benigna imádságos könyve 1513ból. Osszesen 81 lap.
Ebbe megy még: ó testamentomi némelly próféták" fordítása 1383ból, "s készen lesz

a" kötet 1836ban.

Jankowich Miklós tiszteleti tag pedig külön igérte, hogy e? , Régi magyar
nyelvemlékek" II. kötetéhez a" következőket adja , saját gyüjteményéből : Boldogsá-
gos Margitnak IV. Béla király" leányának élete, és Sz. jelek két rendbeli életirása ,
mellyeket maga költségén nyomtattat ki is.

Ezutáni köteteibe e" gyüjteménynek következő már lemásoltatott "s a?" társa-
ságnál lévő régi kéziratok mennek :

1. A Guary Miklós ajándékozta eredeti kézirat iróhártyán a" XIVd. szá-
zadból.

2. CL. zsoltár, a? passio és négy evangyeliom, fordította Halabori Bertalan
pap. 1508.

3. Máté", Mark", Lukács" evangyelioma , Apostolok" cselekedetei, Jakab, Péter,
János , Judás apostolok" levelei ; János: mennyei jelenések. 1516.

4. Mózes, Josue, Birák" könyve. 1519.

5. Keserü Mihály püspök" és huga Keserü Krisztina" levelei. Verbőczi előtt
kelve 1523.

6. Mózes? első könyve , János evangelista , Egyházi Beszédek, Sz. Yeronimos
doctor" élete. Zent Agoston? levele Sz. Czyrillushoz, Zent Marton, Florián, Kate-
ryna , egyptiaca Marja, Katalin" legendái. Sz. Orsolya" élete. 1530—31.

7. Nyolez predikáczió , Sz. Elek" és Sz. Eugenia? élete, és két példa Jostio
és egy nemes emberről. 1531—1532.

MH. TT BVR. II. 1. 6

42 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

8. Legendarium , a? debreczeni reform. collegium" könyvtárában lévő eredeti
szerint.

Továbbá a!" társaság ajánlatára költséget az igazgatóság még ezen régi
kéziratok" másoltatására rendelt:

1. A" négy evangelista" fordítása 1466. Münchenben.

2. Eredetileg magyarul folyt levelezések 1504—1560ig , mellyeket össze Szalay
Ágoston gyüjtött "s a" társaságnak altalengedett.

3. Imádságok sz. Domonkos és sz. Tamáshoz 1506.

4. Remete Sz. Pál élete, a Hymnus Ambrosianussal , 1508.

5. Sz. Eufrosina" élete , Sz. Apolloniay , Sz. Aduigai stb.

6. Zent Anselmus kenve 1516.

7. Zent Domonkos élete 1517.

8. Velykee György" magyar zsoltáros könyve 1522.

9. Zsoltárkönyv apáczáknak való imádságokkal 1539.

10. A? pozsoni káptalanban 1549—1579-ig lévő 20 darab irat.

11. Hymnusok , zsoltárok a"? X.Vd. századból.

12. Sz. Gergely" kettős beszélgetései , Londonban ; még bizonytalan időből.

13. Urunk? kinjairól egy predikáczio és Sz. Bonaventurának értekezése az
élet" tökéletességéről. XVd. százév" kezdetéből.

14: Csonka neves Kalendariom.

2. Magyar grammatika? ügye.

a) Az 1832b. kiadatott , Magyar helyesirás? és szóragasztás" főbb szabályai"-ra
többektől bejött észrevételeket tekintetbe vévén a!" társaság, azokat 1834ben bővítve
"s némelyfélének bizonyosabb elhatározásával és több világosító példa" kijegyzésével
bocsátotta ki másod ízben , ismét még csak a" társaság" különös használatára. A" javít-
gatás itt is folyton folyand.

b) A" kettős betük helyett, mellyek mégis csak egy magyar külön hangot
jelentenek, a" nyelvtudomány" osztályának javaslata: Mikép lehetne az összetett
mássalhangzókat egyszeríteni , az Évkönyvek" IId. kötetének 2d. osztályában áll.

cz) A" szószerkezet" felvilágosítására nézve meg fog vizsgáltatni a" fentebb
említett régi magyar nyelvemlékből a? régi sajátibb szókötés.

B) Munkák" kiadása.

1) 1833nak elejétől 1835beli septemberig beadatott vizsgálatra a" társaságnak
120 kézirat. Véleményt írtak az osztályonként megbízott tagok 73ról, mellyek kö-
zúl elfogadtatott nyomtatás alá 16, visszament készületlensége miatt 67. A" többi
vizsgálat alatt van.

2) Az igazgatóságtól 1832ben , évről évre kitétetni kezdett 100 arany juta-
lomra 1836. Martiusban beérkezett játékszíni munkák, valamint az 1834. és 1835ben
bejöttek is érdemeik szerint biráltattak meg, "s gyűjtemény kezdetet meg a? jobb-
jobb" kiadatása által az alaprajz" teljesítése végett, melly ezt is eleibe tűzé a? társa-

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 43

ságnak, hogy részszerint eredeti, részszerint fordított drámák" elegendő számmal léte-
lére is kiterjeszsze gondját. "S ennél fogva a!" társaság kétféle drámai gyüjteményt
indíta meg , egyiket , Külföldi játékszín", másikat , Eredeti játékszín" czímmel.

3) Az 1831ben megindított jutalomkérdésekre bejött feleletek is megvizsgál-
tatván , a" jutalmat nyertekkel minden osztálynak külön pályamunkái nyomtatásban
kezdettek megjelenni.

4) És így a" fentebb említetteketis teljesség" kedveért ide összesorozva , e? kö-
vetkező munkákat bocsátotta maig közre a! társaság:

1831ben.

A" magyar tudós társaság" alaprajza és rendszabásai,
1832ben.

Magyar helyesirás? és szóragasztás? főbb szabályai.
1833ban.

Külföldi Játékszín I. kötet. Iphigenia Taurisban , Goethétől, ford. Kis János ötös
jambusokban.
. . . . II. kötet. Nők" iskolája. Vigjték Moliéretől, magyarosítva Árvay
Gergely által, hatos jambusokban. i
. III. kötet. A" nőtelen philosophus. Nota Alberttől, ford. Császár
Ferencz.
Grammatica ungherese. DelP avocato Francesco Császár. Olaszok" számára. 420 I.
Horatius" levelei , fordította Kis János. Az eredeti textussal Döring szerint , "s Wie-
land" magyarázó jegyzeteivel Kazinczy Ferencztől. 549 lap.
A" magyar tudós társaság" évkönyvei 15ő kötet, hol a" társaság" történetei, munká-
lódásai, kezdetétől fogva 1832beli sept. 9dikéig körülállásosabban terjesztet-
nek elé.

1834ben.
Mathematicai műszótár. 110 lapon.

Philosophiai múszótár. 112 lapon.

Magyar helyesirás" és szóragasztás" főbb szabályai. Második kiadás.

Nyelvtudományi pályamunkák. Első kötet. A? magyar nyelvbeli ragasztékok és
szóképzők. Irta Csató Pál. Első rangu jutalomfelelet. — A? magyar nyelv
szóalkotó "s módosító ragainak nyelvtudományi vizgálata. Irta Nagy János.
Másod rangu jutalom felelet. 176 lap.

Magyar játékszíni jutalmazott feleletek a" magyar tudós társaságnak 1833beli ezen
kérdésére: Miképen lehetne a?" magyar játékszint Budapesten állandóan megala-
pítani? I. Fáy András", II. Kállay Ferencz", III. Jakab István felelete.

Eredeti Játékszín. Iső kötet. Vérnász. Első pályadíjt nyert szomorújáték. Irta Vö-

rösmarty Mihály.

22 sz. s s s II. kötet. Tírus. Második pályadíjt nyert szomorújáték,. Szerzője

Horváth Cyrill.

6"

44 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Eredeti Játékszín. IIT. Falusi lakodalom. Másod karbeli vígjáték az 1834-re bekül.
döttek között, Jakab Istvántól.

Külföldi Játékszin. IV. köt. A? játékos, dráma Ifflandtól ; ford. Thaler István.
0... . — V. köt. Alzir. Szomorujáték Voltairetől ; ford. Jakab István.
5... . VI. köt. Tancred. Szomoruj. Voltairetől, ford. Árvay Gergely.

VII. köt. A" botcsinálta doctor. Vigj. Moliéretől : ford. Kazinczy

Ferencz.

2. , . . VIII. köt. Barnhelmi Minna. Vigj. Lessingtől; ford. Kazinczy
Ferencz.

A" természetes számok"? logarithmai 1s5őtől 103000ig. Szerkeztette Babbage Károly,
magyar előbeszéddel Nagy Károlytól. Lóndonban.

Tudománytár I. II. III. IV. kötet.

1835ben.

Magyar és német zsebszótár. Második, vagy német magyar rész. 846 lap.

A" magyar tudós társaság" Évkönyvei. II. kötet. 326 lap. Mellyben a" társaság? mun-
kálódásai 1832beli nov. 16kától, nov. 20ig 1834. bővebben eléadatnak.

Philosophiai pályamunkák. Első köt. Balogh Pál első karbeli jutalomfelelete 1834re.
211 lap.

Tudománytár V. VI. VII. kötet.

Sajtó alatt van meg :

Régi magyar nyelvemlékek , mellyekről föntebb van szó.

Tájszavak és magyar mesteremberek" múszavai , hasonlóan már föntebb említve.
A" felsőbb analysis" elemei. Irta Győry Sándor. Első kötet.

Kazinczy Ferencz? eredeti munkáinak első kötete.

E" négy utolsót mostanig bevégezni pénz" szúke miatt nem lehetett, mivel
az esztendőnként eddig nyomtatásra kiszakasztott 2000 pengő forint , "s nem külön-
ben az eladott példányokból bejött összeség a" többféle költséges nyomtatásokra ;
nevezetesen a! Zsebszótárra és Évkönyvekre ment fel. Ugyanezen oknál fogva nem
adathattak eddig sajtó alá a" következő kéziratok , mellyek különben, adott vélemé.
nyek szerint, régebben elfogadvák :

Fenyítő törvényszéki magyar törvény, Szlemenics Páltól.
A" felsőbb analysis" elemei II. IIId. kötet. Győry Sándortól.
Chelius" sebészsége. Fordította Bugát Pál.

Fabini , a" szem" betegségeiről. Ford. Vajnócz János.

Rendelést tett ennél fogva az igazgatóság mostan folyt üléseiben ezek" minél
elébbi kijöhetésére , valamint a" mostani nagy gyülés alatt nyomtatásra méltóknak ta-
lált következő kéziratokéra is : kj
Törvénytudományi pályamunkák. Első kötet. Enzsel Rézső József első karbeli ju-

talomfelelete az 1833beli kérdésre.
Természettudományi pályamunkák. Első kötet. Dr. Topperczer Tamás" első karbeli ,
és Dr. Csorba József" másodkarbeli jutalomfelelete az 1833beli kérdésre.

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 45

Julius Caesar" minden munkái , ford. Szenczi Imre.
Blair Hugo , rhetoricai és aestheticai leczkéi , ford. Kis János.
Magyar és német zsebszótár. Első, vagy magyar-német rész.
Külföldi Játékszín , IXd. kötet. Turandot, Gozzi után Schillerből , "s ennek dolgo-
zásából ford. Gáthy János.
. . . . . Xd. kötet. A? végrendelet , Ifilandból. Ford. Külkey Henrik.
(2. . . . . XII. kötet. Orestes , szomorujáték , Álfieritől. Forditotta Császár
Ferencz.
5... o. . . XIId. kötet. Sofonisba, szomorúj. Alfieritől. Ford. Császár Ferencz"
Eredeti Játékszín, IVd. kötet. Átok , drámai költemény. Irta Tóth Lőrincz.
Edvi Illés Pálnak Marczibányi Lajostól falusi népnevelési munkára feltett első ju-
talmat nyert munkája.
Warga Jánosnak ugyan e" tárgyban a" 2dik jutalomra érdemesített munkája.

Kitetszik ezen előadásból , miként követték az eleinte inkább csak hasznosan
mulattató szépliteraturai műveket szorosabb rendszerű tudományos és tudós munkák
is, mik később azért jövének , mivel ezek" mélyebb tanulmányát huzamosabb idő
szülheti.

Ide tartozólag említetik meg az , hogy a?" társaság, Évkönyvei" első kötetének
13 külföldi tudós intézethez megküldésével kivánta magát azokkal kölcsönös érin-
tésbe tenni, mellyek: Institut de France, Royal society in London, Royal society
in Edinbnrgh, American philosophical society in Philadelphia, Asiatic society in
Calcutta, Königl. böhmische Gesellschaft der Wissenschaften in Prag ; továbbá: zu
München, zu Göttingen , zu Berlin, Academia scientiarum imperialis petropolitana ,
Academia fiorentina , Academia Archeologica Romae , a" stockholmi academia ; "s ezek
közül eddig a" philadelphiai, müncheni , berlini küldötte meg viszonozva Évkönyveit.
A" calcuttai és stockholmi , válasza szerint, ezután fogja közleni.

5) Az első előterjesztésben megemlített czéllal kezdett magyar népdalgyüj-
temény eléggé nevekedvén már a" többfelől küldettek által, két kötetre való ki van
válogatva mostanig, "s a" nyomtatási sor ezekre is nem sokára kerülend.

6) Azon gyüjtemény azonban , mellyben közrendűek? számára, gazdasági ja-
vítások , találmányok , fölfedezések, jóra serkentő példák" kiadása vala czélba véve,
még mostanról későbbre maradott , midőn költség ahhoz is juthat.

7) De az első előterjesztvényben szándékba vett megkerestetése a" milánói
és bécsi császári udvari könyvtárnak annyira hajtatott végre, hogy Baricz György
Peschierában lakó levelező tagja a? társaságnak , megtette már tudósítását a" Mila-
nóban lévő Ambrosi "s Brera , és a" Velenczei San Marco könyvtárról; Czech János
rendes tag megkezdette kereséseit Bécsben a? cs. udvari könyvtárban, hol emlékira-
tot is talált a? magyar nyelvnek Albert királyi udvarában volt közös divatáról ; 7s
ugyanezen tag, most a" VId. nagy gyülés alatt olvasta fel tudósítását azokról , miket
a? bécsi cs. udv. titkos levéltárban , hova bemenetele engedtetett , lele, magyar histo-
ria" hézagait világosítókat. Petrovich Fridrik rendes tag továbbá, megbizatásánál
fogva hirt adott, mik vannak minket magyarokat érdeklők a" prágai , dresdai, hálai,

46 "A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

lipcsei , berlini könyvtárakban , mellyek közül némellyet másolatban is megküldött,
ss a? wolfenbütteli, hamburgi, göttingai, kasseli, brémai, frankfurti, hannoverai
könyvtárakból is vár még tőle némellyeket a" társaság. Hasonlólag küldé meg tudó-
sításait Zsivora György lev. tag Párizsból azon iratokról , miknek kikeresése a" lillei,
aixi, baseli könyvtárakban reá a? társaság által bizatott. Mindezen külföldi keresé-
sek? összes sikerének eléadása majd későbben kerülend eléaz évkönyvnek" IIId. kö-
tetében , mellyhez a? mostan folyt VId. nagy gyülésig, előre is tiz tárgyu értekezés

van elfogadva.
Cz) Munkák" megbirálása.

Ámbár a? társaság" kritikai folyóirata? első kötetének , Tudománytár" czímmel
nyomtatása, az első előterjesztvény szerint már meg vala kezdve, mindazonáltal
újra vitatás alá kerülvén azon kérdés, ha kritikai legyen-e az , vagy ne; végre több-
ség, kritika nélkül, még mostanra hasznosabbnak találta megindítását. Egyéb köz
érdekü terjedelem adatván tehát neki, de csakugyan az alaprajz" értelmében lévő ,
újabb dolgozások készülének, "s igy a" Tudománytár azon vezérpontok mellett , mellye-
ket az Évkönyvek" IId. kötete a? 70—71d. lapon ad elé, 1834nek elején indula meg,
"s mostanig fennebbi érintés szerint belőle 7 kötet jelent meg, reménynyel , hogy
az országban mind inkább találand részvétre , minekutána könyebb megszerzés vé-
gett, 1835 óta postán is megrendelhető.

D) Jutalomkérdések és kiadott jutalmak.

Minekelőtte az 1833ra, 1834re és 1835re kitett kérdések itt eléterjesztetné-
nek , megemlítetik , mi követte az 1831, és 1832ben támasztattakat.

Az 1831beli nyelvtudományi kérdés 7 feleletet szüle, mellyek közül a" 100
aranyat Csató Pálé nyeré, Nagy Jánosé pedig tiszteletdíjjal adatott ki, a" mint fen-
nebb látható. A"? philosophiai kérdésre jött két felelet. Kapta ezek közűl a" 100 ara-
nyat Dr. Balogh Pálé. A" másik, Hetényi Jánosé , tiszteletdíjjal kiadatásra találta-
tott méltónak , de— nem jöhete ki. Dr. Balogh Pálé, mint nyomtatásban megjelent,
említve van már a" munkák" kiadása? czikkje alatt.

Az 1832ben kihirdetett historiai kérdésre csak egy felelet érkezett, és ez is
későbben , mint a? határnap rendelé , azért el sem fogadtatott.

A" mathesisire beküldött egyetlen egy felelet nem találtatott érdemesnek
nyomtatásra ; irójának azonban a" 100 arany , mivel az alaprajz igy kivánja , megment.

1833ra

A" törvény és természettudomány" osztálya következvén , ezen kérdések levének ki- .
hirdetve :

Törvenytudományi kerdes :

s, Tett-e a, magyar nemzet honalkotmányában az időhez és környülményekhez alkal-
mazott változtatásokat ? "s ha tett, mellyek azoknak fő vonalai?

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 47

Termeszettudományi kerdes:
o. Mi a" Magyarország" némelly vidékein előforduló pokolvarnak természete , mellyek
okai, óvó és gyógyító módjai?

A" törvénytudományi kérdésre 7 felelet érkezett 1835ben, "s azok között a
100 aranyat, Enzsel Rézső József hites ügyvéd nyerte.

A" természettudományira bejött 11 felelet közül a" 100 aranyra érdemesítetett
kézirathoz tartozott pecsétes levélke, felbontásakor, Dr. Topperczer Tamást mutatta
irójának ; Dr. Csorba József felelete másodkarbelinek itéltetett; egy harmadik kéz-
irat pedig, illyen jelmondattal: ,,Kiki annyit tegyen hazája? javára , mennyit köré-
hez képest tehet," dicséretet nyert.

Ugyan 1833ben hirdettette ki a" társaság ezen kérdését is:

, Miképen lehetne a" magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani !""

Adatott volt be erre 1834ben 19 felelet, mellyek közül a" 30 arany jutalmat
nyerte Fáy Andrásé, ki azt a" Pest vármegye által építendő játékszínhez ajánlotta.
Kállay Ferenczé "s Jakab Istváné pedig tiszteletdíj mellett adatának sajtó alá.

1834re

Ismét a" nyelvtudományi és philosophiai osztályok fordulának elé , következő
kérdéseikkel :

Nyelvtudományi kerdes.

s, Mellyek a? magyar nyelvben a? tiszta gyökök ! Számláltassanak elő a" meny-

nyire lehet eredeti jelentéseikkel.""

Philosophiai kérdés.

5 Mi haszna és befolyása van és lehetne még a" lélektudománynak (psycholo-
giának) mind a" felsőbb mind az alsóbb néposztályok" czélirányos erkölcsi és polgári
nevelésére? Mit és mennyit kellene ebből a" nemzeti oskolákban is tanítás" tárgyául
felvenni?"

Ezeken kivül ujra kitette a" társaság 1832beli historiai kérdését.

A" feleletek ezekre 1836ban váratnak be Martius?" 19dikéig.

1835re,

továbbá ezen kérdések támasztattak :

Törtenettudományi.

, Millyen állapotban volt a? műipar és kereskedés honunkban az Árpád és
vegyes házakból származott királyok alatt; mi történt fejedelmeink" és törvényho-
zásunk? részéről azok?" előmozdítására; mellyek voltak nagyobb emelkedésöket hát-
ráltató akadályok; végtére, minő befolyások volt nemzetünk" erkölcsi és értelmi
kifejlődésére.""

Mathesisi.

sMutattassanak ki a" felsőbb analysis"? azon tanítmányai, mellyek a? mútu-
dományokba (scientiae technicae) befolynak , "s adassék elő népszerűen alkalmazásuk."
Ezek" fejtegetései" beküldetésének határnapjául 1837d. mart. 19. tétetett.

48, A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

A" társaság állal kivánta volt megbiráltatni Marczibányi Lajos Táblabiró
ezen két kérdésére :

5, Mit kell falusi tanítóknak tudniok népoktatás végett", és ,,Mire tanítassa-
nak a" falusi gyermekek ?" jú
bejött 11 munkát s a" 20 aranyat tevő első jutalom az irók" nevének még nem tudása
előtt Edvi Illés Pálnak, a?" 10 arany második jutalom Warga Jánosnak itéltetett ;
ezen jelmondatu feleletet pedig: , Hass , alkoss, gyarapíts , s a" haza fényre derül,
dicséret érte.

Az évenkint megjelenő magyar munkák közül egy legkitünőbbnek itéltethe-

tőért így adatott ki a" 200 darab arany.
1832re. Pe

Itélte szavazatok" többsége ezen munkának :

s; Magyar szótár, gyökérrenddel és deákozattal , készítette Kresznerics Ferencz.
Budán 1832.

Dicsérettel emliti még a" társaság e" mellett következő irók" munkáit , betü-
rendben: Fáy András, a" Bélteky ház; Kisfaludy Károly"? munkáinak 7d. kötete ;
Kölcsey Ferencz" munkái , 1ső kötet. Szilágyi Ferencz, Klio, historiai zsebkönyv.
1ső esztendő.

1833ra.

Az egynek kiadatni kellett 200 darab arany egyformán osztatott fel szavazat
többségével e? két munka között; betűrendben véve:

Kisfaludy Sándor" munkái. III. és IVd. kötet. Pesten 1833.
Vörösmarty Mihály" munkái. I. és IIId. kötet. Pesten 1833.

Dicsérettel lön megemlítve: Filozofusok? és filozofia" historiaja, Péterfy Ká-

rolytól. Első rész. Marosvásárhelytt. 1833.

1834re
köz akarattal: , Utazás Északamerikában , Bölöni Farkas Sándor által. Kolosvárott.
1834."
munkáért ment a? 200 arany , mellyet az iró alapítványául hagya a! társaság" tőke-
pénzei nevelésére.

Dicséret érte a" mellett ezeket; betűrendben:

Kovács Pál, Thalia 2d. kötet , Pesten , 1834.

Gr. Teleki Fererncz? versei, kiadta Döbrentei Gábor. Budán , 1834.

Eredeti színművekre az évenkint kitéve álló 100 darab arany
itéltetett szavazat" többsége által
1837ra.
, Vérnász" szomorujátékért. Irta Vörösmarty Mihály. , Tírus" czímü szomoru-
jéték , mellynek szerzője Horváth Cyrill, tiszteletdíjjal adatott, mint másodkarbeli ,
sajtó alá. ,A" valkói Amazon", Hoblik Mártontól , dicséretet kapott. — Érkeztek volt
ezek , más 7 darabbal együtt a? kitűzött határnapra.

s

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 49

183í/re
jött volt 12 eredeti vigjáték, de a" 100 aranyat ezek közűl egyik sem nyerheté ,
hanem a? Falusi Lakodalom? Jakab Istvántól , tiszteletdíjjal itéltetett sajtó alá mél-
tónak.
183/re
beküldetett 19 eredeti szomorujáték közt sem találtatott egy is, melly az e" díjról
hozott végzésnél fogva, vagy igen figyelemre méltó egész , vagy épen remek lenne,
"s ennél fogva a" 100 arany jutalom" kiadatásának most is el kelle maradni.
Négyet említe meg azonban a! társaság dicsérettel e" rendben: Indulatok" vi-
hara , Izabella , Díjkard , Csáb.
Mindezen többféle jutalmakról szóló bővebb jelentések az évenkénti köz-
gyűlésekben olvastattak fel "s hirlapok által is a" haza eleibe terjesztettek.

Jutalom , színművek" tárgyában, a" magyar színésztársaság stylisticai
elémenetele végett.

1833ban october" 1sője óta oltalma alá vévén Pest vármegye Buda fővárosa"
színházában a" magyar szinjátszó társaságot , az akademia"? igazgatósága 500 pengő
forintot rendelt volt tiszteletdíjul eddigi fordítások" hiányos magyarságának , társa-
sági küldöttség által leendő kijavítására, "s azóta egy logét tart azon küldöttség-
nek , hogy tagjai az eléadás" fogyatkozásaira is észrevételeiket tegyék. Befejeztetett
igy az 1834beli novemberben volt Vdik nagy gyülésig 77 színmű stylusának tisz-
títása, 5 pedig uj fordítatott. Ugyanakkor az igazgatóság még 200 pengő forintot
rendelt. Erre a" küldöttség a" mostan volt VId. nagygyülésben 28 színművet muta-
tott be, mellyek közűl 4 eredeti, 24 fordítás. "S a"? még fennmaradott 110 pengő
forinthoz most 90 forint azért adatott újolag , hogy a? főváros" játékszíni repertoriuma
mindig ujabb darabokat kapjon, "s a"társaság ezzel alaprajza" ebbeli pontját folyvást
betöltse. Ugyan e? tekintetből iratott meg Abaúj vármegyénekis , hogy a? pártfogása
alatt álló kassai magyar színésztársaság" számára , az akademia , teljes készséggel
engedi által az ekképen eszközlött új darabokat, lemásoltatás végett , valamint más
társaságoknak is.

E) Tudományos utazások.

Petrovich Fridrik rendes tag, ki 1833 óta utazik Németországban , Angliá-
ban , Francziaországban , gr. Teleki Lászlóval , időről időre tudósította a? társasá-
got megbizatása szerint, a" magyar nemzetet illető azon historiai kéziratokról, mely-
lyeket utjában esett könyvtárakban talált, mint a" hogy e" tárgy fennebb már érde.
keltetett. . Előleges tudósításai kiadattak tudományos keresései felől a? Tudomány-
tárban ; az egészről , megérkeztével adand be körülállásos tudósítást.

Igy fordította hasznára a?" társaság Zsivora György lev. tagjának is Párizsban
gr. Apponyi Antal cs. kiír. követnél két esztendeig mulatását, a" mint fennebb már
megemlítetett.

M. T. T., ÉVEK. TAI. 1. 7

50 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Baricz György lev. tagot is úgy tekintheté a" társaság mint külföldre nézve
megbizottját "s tudósításait így küldeté vele, mikről fennebb vala már szó.

Körösi Csoma Sándor sem a" magyar tudós társaság" költségén utazik ugyan
Ázsiában , de mivel a" társaságnak levelező tagja, ezen czikkely alatt adathatik elé
azon , most a" VIdik nagy gyülésben történt határozat, melly szerint fel fog szólí-
tatni az iránt: küldene tudósítást Ázsiában tett eddigi utazásáról, hogy ismeretes
czéljában minemü boldogulhatása felől a" magyar haza megnyugtathassék. Ezen
megkerestetése azon alkalommal jött indítványba, midőn Prinsep Jakab ázsiai tár-
sasági titoknok"-híradása felolvastatott , mellyet Calcuttából ez, Körösi Csoma Sán-
dor kivánságára, a" magyar tudós társasággal közlés végett, ennek titoknokához
arról írt, hogy említett Körösi , a" császár "s király Ő F elsége austriai tartományai-
ba és Magyarországra a" tudományos intézetek" számára tibeti szókönyvéből és
grammatikájából 50 példányt , külön Erdélybe pedig 10et küld; három esztendő
mulva továbbá más tanulmányának gyümölcsét akarja hazájának szíves elfogadás-
ra ajánlani , melly ujabb munkája azt mutatja meg , hogy a" sanscrit nyelv? szerke-
zetében , valamint némelly abból eredett mai nyelvekében is a: magyarhoz igen kör
zel lévő rokonságot talált.

E" mostan folyt VId. nagygyülés" ajánlatára az igazgatóság, Döbrentei Gá-
bort, ki titoknoki hivataláról lemondván , e" helyett a" , Régi magyar nyelvemlé-
kek: szerkeztetését "s nyomtatásukra ügyeletet fogja mint rendes tag vinni , külö-
nösen küldötte ki a" Jászon és Leleszen lévő országos Levéltárak" a" végetti meg-
vizsgálására , hogy végképen megtudassék , vannak-e azokban igazán régi magyar
nyelvemlékek , vagy átaljában magyar nyelvre nézve melly időkből, mik találtat-
nak? "s ő , az ezen utjában másutt is lelhetőkről hívatalosan adandja majd be tu-
dödárányát

HARMADIK CZIKKELY
A" társaság gyüjteményeinek nevekedése "s pénztári mibenléte.

Örömmel jelenti a" Tekintetes Karoknak és Rendeknek az Igazgatóság , hogy
e" másod előterjesztvényben a! társaság? tudományos gyüjteményei és pénzalapjai-
nak ujabb hazafi áldozatok által lett nevekedéséről ismét szólhat.

4) Ujabb gyűjtemények.

1. A" társaságnak gr. Teleki könyvtára? bővítéséül 4000 váltó forinton vett
meg az Előlülő gr. Teleki József új áldozattal Kresznerics Ferencz néhai tiszteleti
tag" hagyományosaitól 200 darab incunabulát , 70 kötet kéziratot , 1060 kötet köny-
vet , több földképet , 7268 darab régi pénzt. És 2000 pengő firizrl ada ezen felül
álapító levelet, úgy hogy száztól 6 forintnyi kamatnak öt része évenként a" pénz-
gyüjtemény, da pedig a" tőke? folyvásti nevelésére fordítassék. Járula ez így
megkezdett pénzgyűjteményhez Czech János rendes tag, 1700 darabból álló ritka
pénzeinek ide ajándékozásával , Schedel Ferencz rendes tag pedig 390 darabéval.

MÁSOD ELŐTERJESZTÉS. 51

2. Könyvtár" gyarapítása végett, magyarországi irók többnyire mind adának
be, vagy küldének egy-egy példányt közrebocsátott munkáikból. Igy kevesked-
tek a?" társaságnak külföldi tagjai közűl is. Mindezek? nevei "s munkáik czíme fel-
jegyezvék az Évkönyvek" IId. kötetéhez , miféle ajándékkönyveknek köszönettel vé-
tele ezután is , így fog közzé tétetni.,

B) Pénztár mibenléte.

Az 1833 és 1834dik esztendei számadások? kivonatja :/: és ://f előadják a"
társaság" ezen két esztendő alatt volt jövedelmeinek és költségének mennyiségét,
valamint mindegyik esztendő? végével pénztárának állapotját.

Kiknek neveiket terjeszti az Igazgatóság, mint 1833" eleje óta 1835. septem-
bere" 11dikéig a" társaság" pénztárát ajánlásaikkal bővítőkét a" Tekintetes Karok és
Rendek elejébe a" végett, hogy a?" mennyiben. azt czélirányosnak látnák, azok ís
törvényczikkbe menjenek , kitetszik a? :///: alatt lévő jegyzékből.

Sem 1833ról sem 1834ről , különböző akadályok miatt nem közölhetvén az
Igazgatóság a" társaságnak azon évbeli munkálódásait és annak pénztára" mibenlé-
tét az ország" hatóságaival úgy , mint megkezdetett , ez mostan fog pótoltatni , mi-
dőn azon jelentésekhez a? társaság által eddig kiadatott munkákról hirdetések is csa-
toltatnak olly kéréssel, hogy azokat a" hatóságok , kebelükben megismertetni mél-
tóztassanak , "s így több vevő szereztessék ; mivel a" társaság számosabb könyv" ki-
adásával a" literaturát úgy gyarapíthatja igazibb sikerrel, ha czikkelyeinek kelete
által azokból , újabbak" közre bocsátása végett, a" költség bőven megtérend.

Habár az 1834dik esztendőről szóló számadási kivonat szerint ://: alatt a"
társaság" gyümölcsöző tőkéi ezen esztendő?" végével 319,886 fr. 55 kra mentek , és
így a" társaság jövedelmei ezen tőkének kamatjaiból és az évenkénti 1,198 forintra
terjedő ajánlatokból 20,391 for. 129, kr. vagyis a?" tőkésítendő 4 rész azaz 3231 f.
524, kr. levonásával 17,159 for. 205, kra mennek ; habár kitetszhetik is, e? másod
előterjesztvényből , hogy a" társaság , alaprajza kitűzte czéljaira, mind inkább ki-
terjeszkedett , "" munkálódása derekasabban vagyon megíndítva, mégis az előbbi
tudósításban előadott szükségeinek ezen pénzalap még nem felel meg, "s nagyob-
bakba vágó és a" nemzet tudományos miveltségét velejében megindító hatásköréhez
az egész országnak ohajtja még vele keze? fogását. Még nagyobbakra ereszkedhe-
tés végett azért , ismétli az Igazgatóság első előterjesztvénybeli észrevételeit "s a
Társaság" pénzalapjai gyarapítását a, Tekintetes Karoknak és Rendeknek hazafiúi
bölcs elintézéseikbe "s pártfogásába ajánlja. — Költ Pesten, az Igazgatóság? ülésé-
ből , September" 11dikén 1835. gr. Teleki József m.k. előlülő, Döbrentei Gábor m.k.
titoknok.

vi

NEGYEDIK KÖZÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE.

PESTEN A" NS. VÁRMEGYE" NAGYOBB TEREMÉBEN, 41835. SEPTEMBER 13.
DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR.

Előlülő : gr. Teleki József, m. kir. udv. tanácsos és referendarius , Szabolcs vármegyei főispán.
Jelen voltak: Az igazgató tagok közül: gr. Széchenyi István másod elnök, gr.
Andrássy György, gr. Dessewffy József, gr. Károlyi György, gr. Keglevich Gábor,
báró Prónay Sándor. A"tiszteletiek közűl: Fáy András, Szalay Nnre. Rendes
tagok és levelezők , kik" neve fennebb a" nagy gyülésben feljegyezvék. A" hallgató vendé-
gek" meghivása" helye , úgy , mint a" harmadik közülésben.

1. Az elnök" megnyitó beszéde látható itten az első osztály? HI.
száma alatt.

2. Döbrentei Gábor eddigi titoknok a" társaságnak , 1834beli No-
vember 24dikétól 1835beli September" 12éig folytatott munkálkodásait
adta elé. L. e kötet első osztálya? I. száma alatt.

3. Guzmics Izidor r. tag? Hellen-magyar dramaturgia értekezését
felolvasta Csató Pál lev. tag. L. ef kötet második osztálya I. száma
alatt.

4. Gr. Dessewffy József, b. Berzeviczy Vincze tiszteleti tagra
olvasta fel emlékbeszédét. L. itt az I. osztály" V. száma alatt.

5. Felolvasta Czech János r. t. némelly részeit e! czímű histo-
riai értekezésének : A" magyar királyok" felavatási esküjök" nyomai az
Árpádok alatt. L. a" jelen kötet második osztálya XII. száma alatt.

6. Kisfaludi Sándortól e" regét: ,,A" somlai vérszüret", Róthkrepf
Gábor lev. tag olvasta fel.

7. Dercsényi János kir. tanácsos pedig tudósítását: ,Magyaror-
szágon újabban felfedezett némelly érczekról. L. a Tudománytár VIL
kötete" 280 "s t. lapjain.

8. Az ázsiai calcuttai társaság titoknokától Prinseptól Döbren-
tei Gáborhoz érkezett tudósítást Körösi Csoma Sándorról 1835. januar
20áról felolvasta ő. L. a Tudománytár VIII. köt. 280 s t. lapjain.

NEGYEDIK KÖZÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. 53

9. Az 1834re kétszáz darab arany jutalmat nyert munka felől s két
más dicséretes munkáról szóló akademiai jelentést felolvasta Schedel
Ferencz e" szerint :

Megvizsgálván a? társaság, hat tudomány- osztályának, hivatalosan be-
adott, "s okokkal támogatott jegyzékei után, az 1834ben magyar nyelven kijött
könyveket; közülök annak itélte oda a" 200 darab arany nagy jutalmat, mellynek
czíme :

, Utazás EÉszakamerikában , Bölöni Farkas Sándor által, Kolozsvárott 1834."

Indították a" társaságot erre , következő okok:

Ezen utazási leirás a? legjobb azok között, mellyek magyar nyelven irattak.
Az utazó , Éjszakamerikának míveltebb részeit megjárván , e? nevezetes köztársasá-
got, mint hiteles szemtanú , saját tapasztalásai után legérdekesebb oldalairól ismer-
teti meg. Lefesti polgári és társasági életviszonyait, bele szővén előadásaiba több
intézeteinek szerkezetét , vidékek" és természeti ritkaságok" leirását, közöl sok be-
cses statiatikai adatokat , emlékezik Éjszakemerikának több nevezetes férfiairól és
historiájának nehány kitündöklőbb szakaszairól. Előadása könnyü és világos, s
a" munka nem egyedúl tanulságos , hanem gyönyörködtető is egyszersmind.

Dicsérettel említi meg e? mellett a?" társaság következő két rendbeli mun-
kát, betűrendben:

Kovács Pál: Thalia. 2d. kötet. Pest, 1834. n. 12.

Gróf Teleki Ferencz? versei. Kiadta Döbrentei Gábor. Buda, 1834. 16.

Költ Pesten, a" m. tud. társaság VIdik nagy gyülésének 5dik üléséből , sep-
tember" 12d. 1835. Döbrentei Gábor , m. k. titoknok.

10. Felolvasá az eddigi titoknok a" törvénytudományi osztály
1833beli 100 darab arany jutalmáról ezen jelentést:

Következő jutalomkérdésre : ,, Tett-e a magyar nemzet, honalkotmányában
az időkhez és környülményekhez alkalmazott változtatásokat, "s ha tett, mellyek
azoknak fő vonalai?

A" kitett határnapig martius" 19d. 1835. Aet pályairat érkezett a" társaság-
hoz; mellyek szokott módon birálás alá vétetvén, a? vizsgálók" többségének értelme
szerint az , mellynek jelszava: , Használhatsz ha akarsz, de tanuld ismerni hazá-
dat", mind a? kitett 100 darab arany jutalmat nyerte el , mind kinyomtatása is ren-
deltetett: minthogy az a" kérdést legjobban fogta fel, "s a? nevezetesebb alkotmá-
nyi változatokat szerencsésen kiszemelve helyes rendben adja elé. :

Felbontatván az e" pályamunkához tartozó jelmondatos levelke, abban ma-
gát szerzőnek Ewzzsel Rézső József nevezé.

A" többi hat felelet iróinak jeligés levelei az ülés" színe előtt felbontatla-
nul elégettettek.

Költ Pesten, a" magyar tudós társaság" VIdik nagy gyülésének 2d. üléséből ,
september 8d. 1835. Döbrentei Gábor , m. k. titoknok.

54 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

11. Hasonlókép" a" természettudományi osztály 1833beli 100

darab arany jutalmáról ezen jelentést :

E? kérdésre : ,,Mi a" Magyarország" némelly vidékein előforduló pokolvarnak
természete mellyek okai, óvó és gyógyító módjai ?"

A" kitüzött határidőig martius" 19d. 1835. 11 felelet érkezett be, ezek kö-
zül a" birálók" egy értelemmel tett ajánlása" következésében a" 100 darab arany ju-
talom és nyomtatás annak itéltetett , mellynek jelszava: Cyziphias inter pestes ti-
bi palma nocendi est, Lucan., mivel szerzője nem csak olvasottsággal, alapos
élettudományi (physiologiai) készülettel , hanem saját tapasztalásból merített gaz-
dag ismeretekkel fejtegeti minden oldalrók kitüzött tárgyát , "s a" betegséget, ki-
vált hazánkban látható változatát, valóban felvilágosítja.

E" mellett másodrangu jutalomfeleletnek az ismertetett, mellynek jelsza-
va: Multa enim a modo rei, et circumstantiis eius nova suut , guaue in genere ipso
non nova sunt, gui autem ad observandum adiiciet animum, ef etiamin rebus , guae
vulgares videntur , multa observatu digna occurrenté, "s nyomtatása 4 darab arany
tiszteletdíj mellett iveért határoztatott: mint a" melly tapasztalásból gyűjtött sok ész-
revételt "s helyes nézeteket közöl.

Azon jutalomirat , mellynek jeligéje: ,, Kiki aunyit tegyen hazája" javára ,
mennyit köréhez képest tehet", dicséretet érdemel.

Felbontatván az illető jelszavas levelkék, kitetszett, hogy az első jutalom"
elnyerője Dr. Topperczer Tamás, ns. Csongrád vármegye" tiszt. főorvosa; a" má-
sod karbelié Dr. Csorba József, ns. Somogy vármegye" rendes főorvosa.

A" többi kilencz jelmondatos levél az ülés" színe előtt égettetett meg.

Költ Pesten , a" magyar tudós társaság" VIdik nagy gyülésének 2d. ülésében ,
september 8d. 1835. Döbrentei Gábor, m.k. titoknok.

12. Az 1834re állott drámai jutalomról illyen jelentés tétetett :

NAN társaság egyet sem talált , melly , az e? részben hozott végzésnél fogva
vagy igen figyelemre méltó egész , vagy épen remek lenne: "s ennél fogva ez úttal
a" jutalom" kiadatásának el kelle maradni.

Négyben azonban e? pálya-tragoediák közt részint költői szépség, részint
szerencsésb alkotás, nem különben színi hatás annyi találtatott, mindnyájokban
pedig gondosabb beszéd és verselés , hogy a" Társaság azokat dicséret nélkűl nem
mellőzheti el. Az ezen okoknál fogva kijelelt négy darab" czímei: Indulatok" vi-
harja ; Izabella; Díjkard , és Csáb.

A" jelmondatos levelkék , felbontatlanúl az ülés" színe előtt égettetének el.

Költ Pesten, a"? VIik nagygyűlés" 2dik ülésében, september" 9d. 1835. Döb-
rentei Gábor, m. k. titoknok. .

13. A" népnevelési munkát tárgyazó jutalom felül készült aka-

demiai jelentés , így olvastatott fel:
A" Marczibányi Lajos táblabiró által, a" falusi tanítók és tanulók" szüksé-
geiknek lehetőleg megfelelő két legjobb elemi könyvre kitett 20 és 10 darab arany

NEGYEDIK KÖZÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE 55

jutalomra beküldött 11 munka közűl a" Társaság annak itélte az első jutalmat,
mellynek jelszava: Teuws meuőeíves Toy Texyov stb.; a" másodikra méltónak pedig azt,
melly e" jeligét viseli: 4" tudomáuyos emberfő" mennyisege a? nemzet" igazi hatalma.
Gr. Széchenyi István. Sajtó alá ezeket egyébiránt az akademia adandja "s ma.
ga részéről az elsőnek ívenként 8 pengő forintot , a? másodiknak 5 forintot rendelt
pengőben. Egy harmadik, mellynek jelszava: Hass, alkoss, gyarapíts : "s a? ha-
za fényre derúl , dicsérettel említetik meg.

Felbontatván a?" két jutalommunka" jeligés levelkéi, úgy találtatott, hogy
amannak Edvi Illés Pál nemes dömölki evang. prédikátor, ennek Warga János
kőrösi professor szerzője.

Költ Pesten, a" VIdik nagygyülés" 3dik üléséből , september" 9d. 1835. Döb-
rentei Gábor , m. k. titoknok.

14. A" titoknok kihirdette 1835re ezen kétféle kérdést :

Törtenettudományi.

Millyen állapotban volt a" műipar és kereskedés honunkban az Árpád- és
vegyes házakból származott királyok alatt; mi történt fejedelmeink és törvényho-
zásunk? részéről azok" előmozdítására; mellyek voltak nagyobb emelkedésöket hát-
ráltató akadályok; végtére, minő befolyások volt nemzetünk" erkölcsi és értelmi
kifejlődésére ?

Jutalma 100 darab arany.

Mathesisi.

Mutattassanak ki a? felsőbb analysis" azon tanítmányai, mellyek a?" mútudo-
mányokba (scientiae technicae) befolynak , "s adassék elő népszerűen gyakorlati
alkalmazások.

Jutalma 100 darab arany.

Mindenik osztálybeli felelet beküldésének változatlan határnapja 1837b.
martius" 19dike , mellyen azt, irója? nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jelmon-
dattal, a?" titoknok veszi által. Azon napon túl érkező felelet el nem fogadható.
Kiköttetik még , hogy a" kézirat tisztán irva , lapozva, bekötve, jőjön. A"? 100 da-
rab arany fődíjon kivűl , másod sőt harmad karbelinek találandó felelet is kiadat-
hatik , "s azokért külön jár tiszteletdíj.

Pesten, a?" IVdik közülésből, september 13d. 1835. Döbrentei Gábor m.k.
titoknok,

DÖBRENTEI GÁROR m.k.
eddigi titoknok.

A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

TÖRTÉNETEI.

HATODIK ÉV,

1835. NOVEMBER" 16tól — 1836. SEPTEMBER" 10ig.

ELSŐ SZAKASZ.

KIS GYÜLÉSEK 1835. nov. 16. — 1836. AuG. 29.

Összesen 37 ülés. Gróf Teleki József elnök mindig Bécsben, gr. Széchenyi István másod
elnök Pozsonyban. Mint elnöki helyettesek vezették az üléseket gr. Andrássy György igazg-
tag 1, gr. Dessewffy József ig. tag. 1, Fáy András t.t. 7. Gombos Imre t.t. 10, Jankowich
Miklós t. tt. 4, és Schedius Lajos t.t. 14 ízben. Jelen voltak, az előszámlált üléseken túl,
Fáy 3ban , Jankowich $ban, Schedius lben. Rendes tagok: Bajza 37, Balogh 25, Bugát 35,
Döbrentei 22, Gebhardt 27, Győry 32, Kállay 33, Luczenbacher 24, Perger 32, Stettner (vi-
déki) 1, Szemere 4 , Szilasy (az előtt vidéki r.t., mart. I4kétől) 21 , Sztrokay 33, Vörösmar-
ty 36; Helmeczy , szavazattal biró pénztárnok 3; levelezők közűl: Antal 3, Beszédes 1, Csa-
tó 29 , gr. Dessewffy Aurél 21 , Frivaldszky 2, Gegő 11 , Gorove 2, b. Jósika Miklós 1, Kiss
Károly 10, Schoepf 1, Tasner 2, Vásárhelyi 4; — a? titoknok 36 , a! segédjegyző 34 ízben.

ELSŐ CZUKKELY.
Nyelv körüli munkálatok.

I. A" VId. nagy gyülés" rendeléséből, a" nyelvtudományi osztály"
helybeli tagjainak (Vörösmarty , Balogh ; "s a kis gyülés megbizásából
Czuczor,a" gyengélkedése miatt nem munkálkodható Szemere helyett) ja-
vaslatok" nyomán a!" kisgyülés elkészítéa zagy szótár" mikép dolgozása
tervét, melly , mivel a. következett VIId. nagy gyülés elébe terjesztet-
vén, változásokat szenvede , ott leszen tartalma szerint előadva. Egyéb-
iránt folyton folyt ez évben is az előkészületek" gyüjtése, névszerint:

1. a műszavaké. a) Ezek közűl a törvénytudományiak küzre-
bocsátását itélvén a" társaság , a" jelen időpontban , egyebek előtt kivá-

KIS GYÜLÉSEK , 183£. 57

natosnak ; hogy el múszótár minél teljesebb lehessen, az annak szer-
kesztésével megbizott Perger János r.t. előadására még harminczegy
munka osztatott ki Perger, Sztrokay, Szász r.; és Bártfay , Lassu , Thaisz,
Waltherr és Zsivora I. tagok között műúszó-kiszedés végett; kik közúl
Lassu , Sztrokay és Zsivora még e" kis gyülések" folyta alatt jártak el
megbizatásokban. b) A" természettudományi múszavak" gyüjteményét
Fülepp József I. t. bővítette többnyire általa javaslatba hozott bányászi
szavak" sorával. c) A" már kiadott pAilosophiai műszótárhoz Dóhovics
Vazul I. t. külde feles pótlékokat. Végre intézeten kivúli hazafiaknak
is tapasztalta a! társaság közre munkáló részvételét; név szerint Kiss
József és Déghy István szombathelyi nevendékpapokét, kiknek elseje
szinte a" philosophiai , emez a mathematicai műszótárhoz közle észre-
vételeket. ;

2. A" tájszavak" gyüjtését folytatta Sztrokay, Vas, Győr és Gö-
mör vármegyeiekkel. Külső tudósok közül Hollók Imre rozsnyai prof.,
a" társaság felszólítására, barkó tájszavalk" gyüjteményét küldé, né-
melly észrevételekkel a" gömöri barkók" szójárásáról, mellyek a Tudo-
mánytár IX. kötete 60 — 64 lapjain tétettek közzé. Egyébiránt folyt
az ide tartozó anyagok" irása és sorozása, Döbrentei Gábor ügyelése
alatt, mint ki a maga titoknoksága alatt sajtó alábocsátott könyv" gond-
jait készséggel vállalta magára befejeztetéseig.

3. Régi szarvak gyüjtésére, kitűzött forrásokból , Bártfay , Döb-
rentei és Fábián bizattak meg, kik közúl Döbrentei a Tahy Gáspár
táblabiró által ajándékozott régi levelekből szedetteket még a kis gyü-
lések" folyta alatt benyujtotta.

4. Az ötödik nagy gyülés" végzésénél fogva megindított összeha-
sonlítása a magyar nyelvbeli szavaknak más, vele érintkezésbe jött
nyelvekbeli hason vagy rokon hangu és értelmű szavakkal, folytatta-
tott. "Ezen előmunkálatok" számára küldék be, megbizatásoknál fog-
va, Dóhovics a magyar és orosz, Horváth Cyrill a. magyar és deák
nyelvek" közös szavait ; külsők közűl pedig Enzsel Sándor ügyvéd a
magyar és oláh, úgy a magyar és czigány hasonszavakat. Egyszers-
mind értésére esvén a" társaságnak, hogy Szmodich János gelsei plébá-
nusnál , kéziratban, egy , a" magyarországi czigányok nyelve gyakor-
lati tanulása után készült grammatica és szótár lenne; az a szerzőtől

ME TET ÉVES VET. A 8

58 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

használatra elkéretett, "s felküldetvén, Kállaynak adatott a" kitűzött
czélra átnézés végett. Egyébiránt több a! szóhasonlítás tárgyában
munkálkodó tagoknak dolgozás közben kifejlett kétségeik" vagy nehéz-
ségeik" eltávoztatására a mult évben kiadott utasítás , a VId. nagy gyü-
lés" meghagyásából egy e" végre nevezett küldöttség (Bugát, Kállay ;
Czuczor) javaslata nyomain pótoltatott.

II. A grammaticához tartozólag a" társaság még a múlt.1835.
évben terjeszté ,az összetett mássalhangzók" egyszerítése" iránt javas-
latát köz itélet alá "); hogy így az academián kivüli vélemények" meg-
hallgatása után tegye meg e" fölötte fontos dologban az elhatározó lépést.
A" tárgy ennek következésében szóba vétetett többek által; "s név sze-
rint a" következők küldék be ebbeli, részint bőven "s tudományosan
készült értekező javaslataikat: Hodosi Karácsony Lázár ügyvéd Pápán,
kettót: ,A" magyar nyelvbeni hangok és hangjegyekről" és , Egyetemi
abc; Fojtényi Cassián pannonhalmi benedictinus : ,Újan egyszeritett
magyar betűrend"; Kerekes Ferencz debreczeni prof. ,A" kettős betújú
hangokról és azoknak jegyeiről a! m. nyelvben" (melly Értekezés és
kitérések" czímű munkájában , Debreczen , 1836. Sr. az 12— 258. lapokon
nyomtatva áll) ; rövidebben Sipos József békési ref. pred., Vidra , s Pereg-
riny Elek nevelő. Küldé véleményét Udvardy János I. t. is. Ezen - köz-
lemények" érdemlegi fölvétele küldöttségre (Balogh, Schedel, Vörös-
marty) bizatott;hogy az előadott észrevételeket összesítse és saját ja-
vaslatával kisérve előterjeszsze.

III. Érdekelték történetink, hogy a" nyelv körűli buvárlások"
egyik legfontosb kútforrása megnyitására, a" társaság már 1832ben
kezdé a" lappangó régi magyar nyelvemlékeket kifürkésztetni "s másol-
tatni; hogy továbbá a VId. nagy gyülés Döbrentei Gábort , kire a tárgy"
gondjai még 1834ben bizattak, Jászóra és Leleszre küldé, az ottani
conventek" levéltárainak az érdeklett czélra meglátogatása végett. A
kis gyülések" folyta alatt megtekinté ugyanaz a! pozsonyi , nagyszomba-
ti, komáromi levéltárakat "s némelly klástromok" gyüjteményeit; meg
gr. Zichyék palotai levéltárát ; s az elnök gróf arra is kéretett, látná
el az említett r. tagot a Budán Pesten levő levéltárakban dolgozhatás

"j M. t.t. Évkönyvei. II. köt. 276 — 281. I., és Tudománytár , VII. köt. 179 —
184. 1.

KIS GYÜLÉSEK, 183£. 59

végett megbizó levéllel. Mik történtek már c" részben az ez évi kis
gyülések" lefolyta alatt, együtt adatik elő a VIId. nagy gyülés dolgai
közt, hol a tárgy egész terjedelmében fenforgott. Ugyan ez időben
folyt Bécsben a. müncheni kir. könyvtár előljárósága által készséggel
közlött 1466ki magyar codex iratása; Bowring János külföldi lev. tag
pedig felszólítatott a Sir Thomas Phillippsnél Middlehillben levő , köve-
telóleg ,magyar" codex iránt bővebb értesítés és hasonmások" közlésére.

MÁSODIK CZIKKELY.
Tudományos munkálatok és kiudott munkák.

I. A" tagok több rendbeli dolgozatokat terjesztettek a! kis gyü-
lések" folyamatja alatt a" társaság elébe, mellyekkel egyes tárgyak" is-
meretét felvilágosítni , vagy terjeszteni igyekeztek. Igy IWVarga János
a nemzeti észjog alapvonatait rajzolta "); Nyíry István az álomról ér-
tekezett philosophiai szempontból ?); báró Lakos János b. Tott Fe-
rencznek a" II. Rákóczy Ferencz rodostói bujdosó társa "s nagy hírű
emlékiró életét közlötte ?); IWaltherr László Porcshalma "s az ecsedi
láp" történeteit nyomozta oklevelek" útján "); dr. Pólya József a? ter-
mészettörténeti múszótan és létszerirat tárgyában (orismologia et or-
ganographia) adta elő nézeteit "); végre dr. Balogh Pál a nyelv "s an-
nak a lélekhez való viszonyait fejtegette , "s e. munkája felolvasásával
foglalta el rendestagi székét a" kis gyülésben januarius" 4. 1836. ").

II. A" hazai történetek érdekében külföldi könyvtárak" vizsgála-
tával megbízva volt, "s visszatérett Münchenben meghalálozott Petro-
vics Fridrik r. tagnak Párizsból sept. 18. 1835. költ utolsó tudósítása a
római , párizsi, londoni és oxfordi könyvtárakban találtató, hazánkat
érdeklő kéziratokról , junius" 13d. olvastatott a kis gyülésben. Az eh-
hez kapcsolt lajstromban 93 kézirat hordatik fel, melly Párizsban a
kir. könyvtárban (bibliothegue du roi) van, egy egy, melly az arzenál

!) Tudománytár, VIII. köt. 136 — 141. 1.

2) Tudománytár, X. köt. 1 — 55. I.

5) Tudománytár , X. köt. 129 — 159. I.

:) Tudománytár , IX. köt. 135 — 183. I.

5) Tudománytár, X. köt. 55 — 90.

5) L. az Évkönyvek" jelen kötete 2d. osztályában II. szám alatt.
s"

60 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

"s az Institut" táraiban; 193, melly a" britt muzeumban , "s 8, az oxfor-
di Bodley-tárból. Közülök Petrovics saját kezével a következőket má-
solta le az academia! kézirat-tára számára :

A párizsi királyi könyvtárban:

1. Epistola Antonii Wrancii ad Andream Corsinum Joannis regis Hunga-
riae in aula regis Galliae legatum , dd. Romae 20. Febr. 1532. lat. más fol. 137.

2. Lettre de Sigismond Bátori prince de Transilvanie a ! empereur , dd. Al-
bae Juliae 4. Julii 1602. — lat. más. Dupuy 436.

3. Epistola Georgii Draskovich episcopi zagrabiensis et bani Croatiae ad
Cardinalem Lotharingum; dd. Viennae 31. Mart. 1569. Ered. olasz. — Dupuy 549.

4. Epistola Vladislai II. regis Hungariae ad Annam reginam Galliae , dd. in
castris prope oppidum Tholna 16. septemb. 1501. lat. más. Alliances des ducs de
Bretagne tom. VIII. pag. 418.

5. Eiusdem ad eandem, dd. Budae 13. Decemb. 1502. lat. más. ibid. pag. 419.

6. Eiusdem ad eandem , dd. Budae 23. Novemb. 1503. lat. más. ibid. pag. 421.

7. Procuratio seu eredentionales Vladislai II. regis Hungariae legatis suis
datae matrimonii inter se et Annam de Foix dominam de Candale contrahendi cau-
sa; dd. in oppido Tholnensi 16. Septemb. 1501. — lat. más. ibid. tom. IV. pag. 213.

8. Contractus matrimonialis inter Vladislaum II. regem Hungariae et Annam
de Foix dominam de Candale, dd. in castro Blesii 23. Martii 1502. lat. más. ibid.
pag. 215. Mind ez (4, 5, 6, 7, 8) darabnak eredetije megvan Archives de Bretagne ,
arm. A. cass. G. inventoire XI. XII. XX.

9. Solennitates guibus Anna de Foix domina de Candale , Vladislai II. regis
Hungariae sponsa , dum Budam proficisceretur, Venetiis per senatum honorata est, et
guibus eiusdem nuptiae Budae celebratae sunt , per unum e comitibus suis descriptae
ad Annam Britannicam Galliarum reginam. Cod. MS. membr. fol. max. sec. 16. francz.
ered. — MSS. gall. 6764.

10. Regni Hungariae fines et dominatus amplitudo. In Cod. MS. Mart. 40
sec. 14. pag. 20. — MSS. lat. 6238.

11. Breve chronicon Hungarorum a primo eorum in Pannoniam ingressu anno
p. Ch. 200. usgue mortem Mathiae Corvini. In Cod. MS. part. membr. part. chart. variae
aetatis , fol. — MSS. lat. 5941. A.

12. Copia literarum Caroli VII. regis Galliae ad Barones regni Hungariae.
Dat. nélkül, de várnai ütközet után. — lat. más. Ibid. fol. 74.

13. Copia literaram Caroli VII. regis Galliae ad Joannem de Hunyad regni
Hungariae gubernarorem. Dat. Caynone — — — lat. más. [bid. fol. 75.

14. Jani Pannonii epitaphium in Franciscum Barbarum. Cod. MS. part. membr.
part. chart. 40 var. aetatis. MSS. lat. 8625. fol. 72.

15. Complures literae polonica et hungarica lingva scriptae cum suis sigillis
affixis. Harley. MSS. 7013. fol. 114. segg. A" magyar levelek így következnek:
a) P. F. (Pápai Ferencz) Pápai Imréhez Leydenbe, dd. Londoni 7. Augusti 1716.

KIS GYÜLÉSEK, 1835. 61

b) A. Ajtai, Pápai Ferenczhez Londonba , dd. Basle 25. Aug. 1716. c) Pathay János,
Páriz Pápai Ferenczhez Londonba, dd. M. Bogáth 1715, 21. Julii. d) Kis Miklós,
Bogdány Jakabhoz Londonba, dd. Amstelodami 1. Junii A. 88. st. n. — Csupa
diákos historia minden köz érdek nélkül. Például a? Pápai Ferenczét leírtam.

" Kivonva ezeket:

1. Relatione del Clarissimo Gio. Michele ritornato ambasciatore dall! Impe-
ratore Ferdinando d" Austria VP anno 1563. Cod. MS. chart. 4-o Sec. 417. ol. coislin.
— 1432 St. Germ. — Ebben rövid tudósítás Magyarországról , mellyet kivontam.

2. Relatione dello stato delVImperio et della Germania per tutto Vanno 1628.
Cod. MS. chart. 4. sec. 17. suppl. 1098. — Ebben is érintetik Magyarország.

A" többi közül, azon küldöttség, mellyel a" Petrovics" tudósítá-
sa közöltetett (Jankowich t.t., Bajza és Luczenbacher rr. tt.) a" követ-
kezőket ajánlotta másoltatás végett:

a) A párizsi kir. könyvtárból :

1. Recueil des traités de paix, dalliance etc. concernant VAllemagne , la
Hongrie , la Boheme etc. Cod. MS. chart. fol. sec. 18. olim Sorbonae. — 1014. Sorb.
— Ebből: a) Confirmatio foederis inter imperatorem Carolum IV. et Carolum V.
Galliae Delphinum initi, facta per Sigismundum imperatorem Germaniae et Hungariae
regem, Dat. Parisiis , die . . . . Novembris. 1417. — lat. más. b) Foedus offensivumet de-
fensivum Vladislai II. Hungariae , Ludovici XII. Galliae , et Alberti Poloniae regum.
Dat. Budae 1500. indict. 3., die vero 14. Julii. lat. más. c) Articuli pacis inter Ru-
dolphum II. et Stephanum Bocskai anno 1605. celebratae. Francz. kivon. másban.

2. Recueil des traités de paix et dalliances et concernans VAllemagne etc.
Cod. MS. chart. fol. sec. 18. olim Sorbonae. — 1015 Sorb. — Ebből: a) Tractatus
confederationis inter Fridericum V. electum Bohemiae regem , status Bohemiae, Mo-
raviae, Silesiae , Lusatiae et superioris atgue inferioris Austriae ex una , Gabrielem
Bethlen vero ex altera parte. Actum Posonii in comitiis publicis an. 1619. lat. más.
— b) Induciae inter Ferdinandum II. et Gabrielem Bethlen. Dat. Viennae 16. Janua-
rii 1620. — lat. más. c) Renovatio foederis inter Hungaros et status confoederatos
Bohemiae. Dat. Neosolii 14. Julii 1620. lat. más. d) Lettres de reproche du prince
Betblen de la deloyanté des Moraves de s"etre departis de VUnion. Bat. Tyrnaviae
8, Jan. 1621. francz. más.

3. Mémoires pour Dhistoire des Royaumes de Hongrie , Boheme , Pologne etc.
Cod. MS. chart. fol. sec. 17. ol. coisl.— 1172. St. Germain. — Ebből: a) Contractus
de matrimonio inter Ludovicum Caroli V. regis Galliae filium et Catharinam aut
aliam Ludovici I. regis Hungariae filiam ineundo. Dat. Parisiis 10. Aug. 1374. lat,
más. — b) Tabulae pacis inter Mathiam I. regem Hungariae et Fridericum III. im.
peratorem Neostadii conclusae. Dat. Neostadii fer. tert. ante vigil. S. Mariae Mag-
dalenae , 1463. lat. más. c) Tabulae foederis inter Ludovicum XII. Galliae, VIla-
dislaum II. Hungariae et Joannem Albertum Poloniae reges. Dat. in arce Budensi
14. Jul. 1500. lat. más. d) Contractus matrimonialis inter Ludovicum Vladislai IL

62 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

regis Hungariae filium , et Mariam Philippi I. Hispaniae regis filiam, nec non inter
Ferdinandum eiusdem Philippi filium atgue Annam eiusdem Vladislai filiam. Dat.
Viennae 22. Julii 1515. lat. más. e) Confirmatio foederis inter Franciscum I. regem
Galliae , et Joannem regem Hungariae per legatos Parisiis initi 28. Octobr. 1528.
Data per Joannem regem in castris prope Budam 1. Sept. 1529. lat. más. f) Pacta
de perpetua successione in regnis Hungariae ac Bohemiae, atgue provinciis ad ea
pertinentibus. g) Confoederatio inter Fridericum V. electum Bohemiae regem ex
una , atgue Gabrielem Bethlen et SS. et 00. regni Hungariae ex altera parte. Dat.
Pragae.... 1620. actum in comitiis posoniensibus 1620. lat. más.

4. Campagne de Hongrie. Cod. MS. chart. fol. sec. 17. — 241. St. Germ.
Ebből: a) Relation de la campagne de Hongrie en 1664. b) Letre sur la battaille
de S. Gothard , dd. 1. Aoust 1664. c) Une pareille , dd. au camps de S. Godard. 2.
Aoust 1664. d) Une troisieme, dd. S. Godard 2. Aoust 1664. e) Lettre de Mr. le
comte de Waldeck a Mr le duc de Grammont, dd. Vienne 13. Aoust 1664. Had
és békérül a" törökkel. f) Relation de ce gui s?" est passé entre Varmée des Chrestiens
et celle du Turc pres S. Godart le 1. Aoust 1664, a" császári sereg? táborának ter-
vével.

5. Mémoires et Actes pour Phistoire dAllemagne depuis 1619 jusgue 1635.
Cod. Ms. chart. fol. sec. 17. olim coislin. — 1171. St. Germ. Ebből: a) Ceremonies
de la confederation entre les royaumes de Hongrie et de Boheme et les provinces
incorporées de haute et base Autriche. Le 25. Avril. 1620 a Prague. Extrait dune
lettre de Mr. de St. Catherine agent de France. Dat. 7. Maii 1620. — francz. más.
fol. 29. b) Epistola Gabrielis Bethlen (ut videtur ad Fridericum V. electum Bohe-
miae regem) de felici armorum suorum progressu, dd. ad pagum Nagyczenk 10.
Octobr. 1620. lat. más. fol. 34. c) Idem ad eundem de clade caesarei exercitus a
Turcis accepta , dd. in castris ad Braitenbrunn 12. Octobr. 1620. lat. más. fol. 35.
d) Articuli pacificationis inter Ferdinandum II. et Turcas anni 1625. lat. más. fol.
64. e) Traité de paix entre Ferdinand II. empereur dAllemagne et Amurath empe-
reur des Turcs, au mois Septembre 1627. francz. más. fol. 75.

6. Recueil de pieces sur les affaires d"Allemagne. Cod. MS. chart. fol. sec.
18. olim seminarii missionum externarum. 244. Miss. étrang. — Ebből a) Epistola
Francisci I. regis Galliae ad Joannem regem Hungariae; dd. ap. S. .ermanum in
Laya 24. Febr. 1526. (ink. 1527.) lat. más. fol. 121. b) Epistola Joannis regis Hun-
gariae ad Franciscum I. regem Galliae, dd. Budae 26. April 1527. lat. más. fol.
124. c) Antonii Wrancii ad Andream Corsinum Joannis vegis Hungariae in aula re-
gis Galliae legatum , dd. Romae 20. Febr. 1532. lat. más. fol. 137. d) Sommaire re-
cit de tout ce gui s" est passé entre Vempereur et Varchiduc Matthias jusgu? a Vaccord
fait le juin dernier , et sout arrivées les nouvelles a Brusseles le 8. Jul. 1608. francz.
más. fol. 247. e) Traité et accord pour la succession des royaumes de Hongrie et
Boheme entre VEmpereur Ferdinand II. et Philippe III. Roi d"Espagne , 1617. francz.
kiv. más. fol. 253. f) Ceremonie de la confédération entre les royaumes de Hon-
grie et de Boheme, Prague 25. avril 1620. francz. más. fol. 276.

KIS GYÜLÉSEK , 183£. 63

7. Negotiation en Allemagne vers? Vempereur et les princes protestans par
MMrs le duc dAngoulemene , de Bethune et de Preaux , en 1620— 1621. Cod. MS.
ehart. fol. sec. 17. — Miss. etrang. 267. — Magában foglalja mindazon levelek"
mását, mellyeket a? császár és Bethlen közt Pozsonyban alkudt békekötés? ügyé-
ben annak közbenjárói , a" fennevezett franczia követek , adtanak és vettenek innen
onnan,

8. Traités des empereur des Turcs avec les papes , les empereurs dAllema-
gne, les rois de France et de Pologne et les Venetiens. Cod. MS. chart. fol. sec. 17.
Brienne 78. — Ebből: a) Diploma turcicum de pace inter Solimanum imperatorem
turcicum et Ferdinandum imperatorem Germaniae 1562 inita. lat. más. fol. 75. b)
Continuatio pacis inter Rudolphum II. et Turcam 1590. pacta. olasz más. a" törökbül.
fol. 81. c) Articuli pacis inter Ferdinandum II. et Turcam 1625. lat. más. fol. 87.
d) Traité de paix entre Ferdinand II. et Amurath empereur des Turcs, en 1627.
francz. más. fol. 90. e) Ratification de la paix faite par Vempereur Rudolf et Vem-
pereur des Turcs, en 1583. lat. más. fol. 102.

9. Boheme , Hongrie , Pologne. Cod. MS. chart. fol. sec. 17. Brienne 94. —
Ebből: a) Absoluta confoederatio inter Fridericum V. electum Bohemiae regem et
Bohemos ex una, Gabrielem Bethlen electum Hungariae regem et Hungaros ex al-
tera parte , anno 1620. conclusa. lat. más. fol. 162.

10. Transactio inter Rudolphum II. imperatorem et Matthiam II. regem Hun-
gariae , dd. Pragae 21. Augusti 1611. spany. más. Dupuy. 436.

11. Genealogia regam Hungariae a Sigismundo usgue ad Ludovicum XIII.
regem Galliae. Dupuy 468.

12. Epistola Maximiliani II. imperatoris ad Carolum Lotharingum de obitu
Ferdinandi I. die 25. Julii sub vesperam mortui. Dat. Viennae 26. Julii 1564. lat.
más. Dupuy. 541.

13. Copie de la lettre de Mahomet III. empereur des Turcs au prince de
Transilvanie Sigismond Bátori. francz. más. Dupuy. 587.

14. Avis de la deraire victoire obtinue par Sigismond Bátori prince de Tran-
silvanie contre Sinan Pacha en Valachie le 18. Octobr. francz. más. Dupuy 587.

15. Copia epistolae Joannis regis Hungariae ad Dominum de Casalis, dd.
de Coenobio fratrum heremitarum prope Albam Juliam transilvanam 9. Octobr. 1531.
lat. más. Impressum in Camurat Melanges historiguecs pag. 48. — Dupuy. 547.

16. Eiusdem Joannis regis epistola ad papam, dd. Brassoviae 16. Octobr.
1531. lat. más. Impress. ibid. pag. 48. — Dupuy 547.

17. Copia epistolae Hieronymi de Lasko ad papam de rebus hungaricis , dd.
Eniponte 10. Decemb. 1531. lat. más. Impress. ibid, pag. 49. — Dupuy 547.

18. Relatione del Michel Soriano tornato ambasciatore du Ferdinando re di
Romani , 1557. olasz más. Dupuy 660.

19. Traité de la nouvelle alliance et confédération faites entre les deux cou-
ronne de France et de Suede et leurs alliés, avec George Rákóczi prince de Tran-
silvanie avec ses démandes accordées, dd. Albae Juliae 16. Sept. 1643. lat. más.
Dupuy 620, — .

64 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

20. Relatione dfambasciatori mandati dal Ser. Dominio Veneto al Ser. princi-
pe Ferdinando d Austria re di Romani del 1546 et 1547. olasz más. Dupuy 696.

21. Epistola Ferdinandi I. imperatoris ad Sultanum, dd. Viennae 4. Maii
1558. lat. más. Dupuy 745.

22. Epistola Maximiliani II. ad Sultanum, dd. Viennae 16. Jan. 1674. lat.
más. Dupuy 745.

23. Eiusdem ad eundem , dd. Viennae ultima Maii 1574. lat. más. Dupuy 745.

24. Eiusdem ad eundem , dd. Viennae ultima Junii. 1574. lat. más Dupuy 745.

25. Epistola Davidis Ungnad ad aliguem aulicum, dd. Constantinapoli 14.
Julii 14574. lat. más. Dupuy 745.

26. Selimi Sultani epistola ad Maximilianum II. imperatorem , dd. Constan-
tinopoli in Novembri 1574. lat. más. Dupuy 745.

27. Eiusdem ad eundem, dd. Constantin. in Nov. 1574. lat. más. Dupuy 745.

28. Articuli foederis inter Ludovicum XIV. regem Galliae et Georgium Rá-
kóczi principem Transilvaniae, dd. Munkács 22. Aprilis 1645. lat. más. Dupuy 775.

29. Plenipotentia , gua Joannes S. Sixti cardinalis, vulgo de Ragusio nun-
cupatus , negotiorum suorum gestorem constituit Paulum Langwalter, ut de ecclesia
Argensi (sic) et abbatia S. Adriani de Zalawar , sibi ab Elisabetha regina Hungariae
collatis , suo nomine transigat cum Paulo antea episcopo Argensi; dd. 4. Novembr.
1440. — In Cod. MS. chart. sec. 18. ex basileensis bibliothecae authentico exem-
plari sumtibus regiis descripto. MSS. latin. 1517.

30. Epistola Jacobi Angeli ad Chrysoloram civem constantinopolitanum de
coronatione Sigismundi imperatoris, sine dato. lat. más. — In Cod. MS. chart, fol.
sec. 17. olim Baluzzii. MSS. latin. 5138.

31. Roderici archiepiscopi toletani Chronicon Hunnorun , Wandalorum , Sue-
vorum, Alanorum et Silingrorum ; perexiguum nec ullius momenti. Cod., MS. membr.
fol. sec. 15. — MSS. latin. 5569. fol. 136. b.

32. Copia literarum Caroli VII. regis Galliae ad Ladislaum Posthumum re-
gem Hungariae, guibus legatos suos ad imperatorem missos eidem commendat.
absg. dat. lat. más. MSS. lat. 5414. A. fol. 72.

33. De regibus Pannoniae sive Hungariae gui infaustum vitae exitum ha-
buerunt. Nuda nomina cum adiecto mortis genere. In Cod. MS. chart. fol. sec. 15.
— MSS. lat. 6069. x.

34. Alani Ruadrigarii epistola ad Sigismundum imperatorem de foedere cum
rege Galliae ineundo. Sine dato. lat. más. MSS. lat. 8757.

35. Eiusdem ad eundem oratio nomine regis Galliae lat. más. ibid.

36. Historia et officium de §. Adalberto regnorum Poloniae et Hungariae
patrono. Cod. MS. membr. 40 sec. 15. MSS. lat. 8432. fol. 101.

37. Pauli II. papae epistola ad Matthiam I. regem Hungariae, de praestita
ab eo per legatos obedientia erga sedem romanam, et de auxilio per pontificem
Matthiae adversus Turcas lato et ferendo. Dat. Romae ap. S. Petrum 26. Maii 1463.
— Cod. MS. chart. fol. sec. 17. — MSS. lat. 4155. fol. 35.

KIS GYÜLÉSEK , 183£. 65

38. Idem ad eundem de muneribus sibi mutuo per legatos missis. Dat. Ro-
mae ap. S. Petram 26. Maii 1463. — Ibid. fol. 41.

39. Idem archiepiscopo colocensi, de diminuta in" regno Huugariae eccle-
siastica auctoritate. Dat. Romae ap. S. Petrum 14. cal. aug. 1463. Ibid. fol. 83.

40. Idem archiepiscopo Strigoniensi in eodem negotio. Dat. Romae 1455.
(1463) 14. cal. aug. anno primo. Ibid, fol. 86.

41. Idem Matthiae 1. regi Hungariae eiusdem argumenti. Dat. Romae ap.
S. Perrum 14. cal. aug. 1467. (1463) anno primo. Ibid, fol. 89.

42. Idem eidem , ne sub poena excommunicationis cum Turcis pacem ineat.
Dat. Romae ap. S. Petrum 10 cal. Novembr. anno secundo (1464?) Ibid. fol. 145.

43. Extrait de la rélation de Nicolas Abaffi gouverneur de Tokay touchant ce
gui s" est passé contre la personne de Gabriel Bátori , le 27. Octobr. 1613. — Dupuy 10.

44. Epistola Gabrielis Bethlen ad Fridericum V. electorem palatinum ele-
ctum Bohemiae regem , dd. ex castris nostris uno milliari a semproniensi nostra Ci-
vitate ad pagum Nagiczenk positis , 10. Octobr. 1620. lat. más. Dupuy IO.

45. Eiusdem ad eundem , dd. ex castris nostris ad Braitenbrunn positis 12.
Octobr. 1620. lat, más. — Dupuy 10.

" 46. Eiusdem ad eundem , dd. Cassoviae 11. April. 1624. lat. más. Dupuy 10.

47. Idem ad comitem Henricum Matthaeum Atany suum ad Marchionem Bran-
denburgiae et alios imperii principes ablegatum , dd. Cassoviae 11. April. 1624. —
lat. más. — Dupuy 10.

48. Epistola Georgii Chezy de Ayma ad Ferdinandum II. dd. au chasteau de
Murány 26. April. 1621. felküld a" császárnak egy levelet, mellyet Bethlen Gábor
a" tatár khánhoz irt, ő pedig szerencsésen elfogott. — francz. más. — Dupuy. 10.

49. Articuli pacificationis inter Ferdinandum II. et Sultanum Turcorum con-
elusae mense Maio 1625. kivon. — Dupuy 10.

50. Extractus confoederationis inter Maximilianum 1. Imperatorem, gui et
pro regibus Galliae et Hispaniae promiserat, atgue inter Petrum Ventez Brezolo
(sic) praepositum albae regalis et Ambrosium Saccay de Akoshaza (sic) comitem Po-
soniensem oratores regis Hungariae de reoccupatione regni Dalmatiae initi. Dat.
Constantiae 4. Octobr. 1510. — hib. lat. más. — Dupuy 99.

51. Ratificatio pacificationis inter Rudolphum II. et Turcos. Dat. Viennae 26.
Maii. 1583. lat. más. Dupuy 99.

52. Instructiones gerendorum per nuncium et oratorem apostolican. ad ser
regem Hungariae (Matthiam Corvinum) ablegatum. Sine dato. — lat, más. Bethune
10,083. fol. 50.

53. Urbani V. duae epistolae ad Joannem Paleologum imperatorem Graeco-
rum et Ludovicum Hungariae regem, de revocanda concordia inter ecclesias et de
hello sacro, anno 1336. — In Cod. MS. chart. fol. sec. 15. — MSS. lat. 4191.

A britt museumból :
1. Békekötési föltételek a" lengyel király és Maximilian főherczeg köztp,
1589. Latán. — Lansdowne MSS. 60.
BE TELSGÉVK. TI. A. 9

66 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

2. Kakas Istvánnak az erdélyi vajda? követének levele Lord. Burgleyhez dd.
7. Febr. 1594 ; fejdelmének dolgát a" királynénál siettetni kéri. lat. — Lansd. MSS.
76. — Igen kurta eredeti levelke.

3. Minutája Erzsébet királyné levelének a? császárhoz, hamis vádlói ellen,
mintha a" törököt háborúra biztatta volna a" keresztyének ellen, Lord Burghley"
igazításival , 1593. — Angol. — Lansd. MSS. 94.

4. Mása Lord. Burghley" levelének az erdélyi vajdához, hogy dolgát a" ki-
rálynénak sikeresen ajánlotta , Febr. 14, 1593. (tulajdonképen 1594, mert Angolor-
szágban egész 1751. incl. Martius? 2őkével kezdődött az esztendő). Latán. Lansd,
MSS. 103.

5. Magyarország? leirása valamelly angol nemeshez, Hansard Rikárd. által
1599ben. — Angol. Lansd. MSS. 775. fol. 148—153. Jó munkácska.

6. Wratislaw Venzel grófnak eredeti levele Erzsébeth királynéhoz, a" csá-
szári fegyvernek Olaszországban szerencsés előmenetéről tudósító és segédpénzt
kérő. Decemb. 9, 1702. francz. — Lansd. MSS. 849. fol. 134.

7. Ugyanannak mint császári követnek előterjesztése a" királynéhoz , segéd-
pénz végett, hogy a? császár a" bajor választó" szándékát meggátolhassa és az ő
összeköttetését a? felkelt magyarokkal. Január "2, 1704. francz. Ugyanott fol. 213.

8. Ad serenissimam regiam Maiestatem Magnae Britanniae Joh. Amos Co-
menius: supplex vox afflictorum pro Christo ex Bohemia , Moravia , Polonia et Hun-
garia. Lansd. MSS. 988. fol. 190. b.

9. Commissio regis Henrici . . . . gua constituit Har. Tank van Clux militem et
Joannem Stokes in legibus kicentiatum commissarios suos ad tractandum cum Sigis-
mundo rege Ungarie , Dalmacie Croacie etc. Harley. MSS. 431. fol. 101.

10. Instructio data providis viris Har. Tank van Clux, et magistro Joanni
Stokes in legibus licentiato , ambasciatoribus regis ad regem Hungariae destinatis.
Ugyanott fol. 101. b.

11. Litere credentionales regis Henrici IV. Sigismundo regi Hungariae per
Dominum Tank van Clux et Joannem Stokcs oblatae. Ugyanott fol. 102.

12. Literae Thomae ducis Clarentiae , fratris Henrici V. regis Angliae ad
Sigismundum imperatorem. Ugyanott fol. 113.

13. A Türkensteuer avvagy azon pénznek , mellyet a" római birodalom? tagjai
évenként a" török háborúra fizetnek, mennyisége. — Harley. MSS. 994.

14. Arma regis Poloniae, Daniae, Ducatus Massoviae, Matthiae Corvini ac
Ludovici regum Hungariae etc. Harley. MSS. 1039. fol. 42. b.

I 15. Mása a" hollandi rendek" lévelének ő brit fölségéhez a" magyar prediká-
torok" dolgában, Octobr. 14,1676. Francz, Harley MSS. 1516. fol. 31.

16. Mása ő brit fölsége" levelének a" hollandi rendekhez szinte a? magyar
predikátorok" dolgában. Ugyanott. fol. 33.

17. Mása a" magyar predikátorok" előterjesztésének ő brit fölségéhez , no-
vember 11,1672. Ugyanott fol. 34. Latán.

18. Mása a" magyar protestánsok" levelének a? rajnai választó? bécsi követé-
hez. Latán. Harley. MSS. 1516. fol. 124.

KIS GYÜLÉSEK, 183£. 67

19. Bethlen Gábor" levele Buckingham herczeghez, Bethlen Pétert , öccsének
fiát , midőn Apgolországba utazék, ajánló, Aug. 27,1627. Ered. latán. — Harley.
MSS. 1760. fol. 29.

20. De obitu et sepultura Joannis Veres armigeri hungari de curia Sigismundi
imperatoris, — Harley MSS. 1819. fol. 199. b. — Megbolt 1416ban; és addig van.

21. II. Lajos királyunk? levele X. Leo pápához , Jul. 2,1621; segítséget sür-
get a" keresztyén fejedelmektől a? török ellen. — Angol. kivon. — Harley. MSS.
1827. fol. 152.

22. Lamentabilis petitio nomine christianorum in oriente (videl. Bohemia ,
Hungaria , Polonia et Helvetia) habitantium ad occidentalia christianorum regna.
Harley. MSS. 1576. fol. 719.

23. Sir Philipp Holy" levele Somerset herczeghez Augsburgból Jun. 13,1548,
a" római király" készületéről némelly erdélyi várak ellen, mellyek most János ki-
rály fiának birtokában vagynak, ki nagyon fiatal és alkalmasint a? törökhez fog
folyamodni. Angol. — Harley MSS. 523. fol. 22.

24. Relatione del ambasciatore dInghilterra, delle cose piu notabili nel
viaggio di Ungheria al gran. Sultano Mehmet. Harley. MSS. 3466. — Csak 10. lap.

25. Naplókönyv Buda? ostromlása és bevételéről tervérel együtt, Richard Jakab
inzsinir által, kit kormánya különösen oda küldött , 1683. Angol. Harley. MSS. 4989.
cod, chart. eleganter exarat.

26. Literae residentis Belgii foederati et aliae literae de bello turcico in
Hungaria superiori et Transilvania , an. 1664, Harley. MSS. 6211.

27. Petitio Hungarorum a Turcis in captivitatem redactorum. Harley. 6350.
fol. 33. — Battay János , Péter Matyas, és Horváth Mihály kérik a" cantorbury ér-
seket , hogy adjon szabadulásukra valamit.

28. V. Fridrik vál. cseh királynak levele Buchingham herczeghez , Bethlen
Gábor követe iránt , kit szövetkezés és segédpénz végett külde, közös ellenségük
ellen, hivatkozva nevezetes csatolatra (acclusum) , melly szintott következik. Francz,
dd. La Haye Aout 28, 1626. — Harley MSS. 6988.

29. Bátori Zsigmond" levele Lord Burgleyhez, Kakas Istvánt ajánló, dd.
Albae Juliae 11. Sept. 1593. Latán. Harley. MSS. 6996.

30. Lord Burghley Bátori Zsigmondhoz feleletűl az előbbire, dd. Febr, 14,
1593. Ugyanott.

31. Complures literae polonica et hungarica lingva scriptae cum suis sigillis
affixis. Harley. MSS. 7013. fol. 114. sgg. A? magyar levelek így következnek: a)
P. F. (Pápai Ferencz) Pápai Imréhez Leydenbe, dd. Londini 7. Augusti 1716: b)
A. Ajtai-Pápai Ferenczhez Londonba, dd. Basle 25. Aug. 1716. c) Pathay János
Párizpápai Ferenczhez Londonba , dd. M. Bogáth 1715, 21 Julii. d) Kis Miklós Bog-
dány Jakabhoz Londonba, dd, Amstelodami 1. Junii A. 88. St. n. csupa deákos
historia minden köz érdek nélküli.

32. Oratio dominica in lingva hungarica cum versione interlineari, scripta
per manus Michaélis Hubicii Transilvani, 1712. — Ibid. fol. 121.

9"

68 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

33. Otterburn Ádám Magnus doctorhoz, Edinburg Jun. 26, 1531; czáfolja
azon bal hírt, mintha V. Jakab a" magyar királynét (özv. Máriát) el akarná venni.
Angol. Cotton. MSS. Caligula B. III. fol. 298. i

34. Vindicatio Elisabethae reginae ab iis, guae ipsius legatus Constantino-
poli adversus imperatorem et Poloniam egisse dicebatur, circa 1595. Copia. — Cot-
ton. MSS. Caligula B. IV. fol. 235.

35. Albany herczeg" hitesítője Lamb Jakab" részére Wolsey kardinálhoz , V.
Jakab" házasságának a" magyar királynéval megakadályoztatásáról , Jun. 1529. Francz.
más. — Cotton, MSS. Caligula B. VI. fol. 117.

36. Clerk püspök Wolsey kardinálhoz , Páris Oct. 5,1526 , tudósítás a? török"
győzedelméről , a? pápán történt bajokról "stb. Ered. Angol. — Cotton. MSS. Cali-
gula D. IX. fol. 252. széle megégett.

37. Kivonat egy császári komornik" leveléből valami barátjához Francziaor-
szágban, a? császári udvarról , dd. Prague April. 12. 1605. Francz. Cotton. MSS. Ca-
ligula E. XI. fol. 194. A? codex? három külső oldala jól körúlégett; mégis neveze-
tes, a mi olvasható.

38. Sidlovicz Kristóf lengyel kanczellár Wolsey kardinálhoz, dd. Cracoviae
29. Jun. 1527., Magyarország? bajáról a? mohácsi veszedelem után. Ered. lat. —
Cotton. MSS. Nero B. II. fol. 101.

39. I. Zsigmond lengyel király VIII. Henrik angol királyhoz, dd. Cracow.
7. Maii 1527 ; segítségét kéri Magyarország" számára. Ered. lat. — Ugyanott fol. 103.

40. Foedus inter Amuratem IIT et Stephanum regem Poloniae, cum oratione
legati turcici ad regem Poloniae. — Ugyanott fol. 146.

41. Zamoiszki János lengyel kanczellár Erzsébeth királynéhoz, pártfogását
kéri Bátori Zsigmond" részére a" török ellen, dd. Zamosci 11. Oct. 1593. Ered. lat.
— Ugyanott. fol. 226. Í

42. Bátori Zsigmond sir Fr. Walsinghumhoz , ajánlja Kakas Istvánt Erzsé-
bet királynéhoz küldött követét, dd. 3. Sept. 1593. — Ered. lat. Ugyanott. folio. 227.

43. III. Mohamed III. Zsigmond lengyel királyhoz; üdvözli a? svéd korona"
átvétele? alkalmával, "s jelenti, hogy Magyarország ellen háborút készít, 1597.
Ugyanott fol, 282. olasz. más.

44. Parkins doctor Sir Robt Cecilhez, Bátori Zsigmondról, dd. Westm. 25.
Aug. 1600. ang. más. Ugyott, fol. 306.

45. Erzsébet királyné a" lengyel kanczellárhoz Bátori Zsigmond" kivánságá-
ról, hogy Angolországban lakni szeretne , dd. Oakland 8. Sept. 1600. Latán. ugyott.
fol. 307.

46. Sir. Robt Cecil a" lengyel kanczellárhoz, ugyanazon tárgyban, dd. 9.
Sept. 1600. Lat. Ugyott fol. 308.

47. VIII. Henrik Zápolya Jánoshoz, pártfogását igéri, Dat. nélkűl. Olasz
más. Cotton MSS. Nero B. VI. fol. 24,

48. Casalis Gergely Wolsey kardinálhoz; tudósítás a? törökrül Magyaror-
szágban ; dd. Romae 9. Jul. 1529. Ered lat, Ugyanott fol. 103.

KIS GYÜLÉSEK , 1837. 69

49. A? polai püspök....hez; tudosítás a?" főherczeg? magyar királyul választa-
tásáról, Lat. más. Ugyanott fol. 110.

50. Kivonat egy raguzai levélből Harrigho Salvaghohoz, a? törökrül, dd.
22. Novemb. Olasz. Ugyanott fol. 116.

51. Theobald Tamás a? cantorbury érsekhez , tudosítás Ferdinand magyar és
cseh királyról, a? ferrarai udvarról stb. dd. Padua. Ugyanott fol. 120.

52. Basta György császári vezér...hez az erdélyi háborúról, dd. 22 jul. 1603.
Olasz. Ugyanott fol. 195.

53. Egy levél, mellyben bővebb hír adatik a? háborúról Magyarországban ,
dd. Gratz 1. sept. 1603. Olasz. Ugyanott fol. 196.

54. Ismét egy levél a" magyar háborúról, ddo. Ghigneli 10. August. 1603.
Olasz. Ugyanott fol. 203.

55. Tudósítás a magyar háborúról. Ugyanott fol. 205.

56. Guinigi Leo, Vanes Péterhez , római hírek a? törökrűl, dd. Venetiis 15
Sept. 1559. Ered. lat. — Cotton MSS. Nero B. VII. fol. 159.

57. Tudósítás Lengyelországról, a? törökrül, stb. dd. Venezia 13 Jun. 1573.
Olasz. Ugyanott fol. 161.

58. Ferdinand magyar király VIII. Henrikhez, mi közt tart Zápolya János
a" magyar koronához, dd. Vratislaviae 5. Maii 1527. Ered. lat. — Cotton MSS. Ne-
ro B. IX. fol. 77.

59. Bátori András kardinálnak három levele Erzsébet királynéhoz, magát
ajánlván erdélyi dolgokról tudósítja; dd. Helspergen, Sept.1593, második Schmo-
lem, Julii 10, 1594, harmadik Heilperg Jun. 1, 1595. — Lat. Ugyanott fol. 206.

60. Bátori István Sir. Will. Cecilhez, maga és Erdély? dolgában, dd. Hals-
perg , Jun. 1, 1595. Lat. Ugyanott fol. 208 b.

61. Erzsébet királyné Bátori András és Istvánhoz, siratja Erdélynek és
nemzetségünknek mostoha sorsát; dd. Greenwich Jul. 14, 1595. Lat. — Ugyanott
fol. 210 b. i

62. Zolman Sultánnak (tán Oszman?) esküvés Bethlen Gábor?" részére, dd.
Constantin. Jun. 30, 1620. — Cotton. MSS. Nero B. XI. fol. 75.

63. Bizonyos beglerbégeknek adott tartományok" és némelly erdélyi végvá-
rak" listája. Ugyanott. fol. 139.

64. A" Nagyúr (III. Mahommed) Erzsébet királynéhoz, kérkedő tudósítás
Egervár" elfoglaltatásáról, dd. Febr. 28, 1596. Olasz. Ugyanott fol. 225.

65. Elbeszélés II. Szoliman berontásáról Magyarországba , 1521. Lat. Ugyan-
ott fol. 278. ő

66. -Dernis bassa a" nagyvezir I. Jakabhoz , közbevetését kéri II. Rudolf csá-
szárnál békeség? kieszközlése végett, dd. Constant. Sept. 1606. Olasz ford. Ugyan-
ott fol. 282. ;

67. V. Károly Császár Wolsey kardinálhoz, buzgóságát köszöni, "3 a? ma-
gyar király" dolgát ajánlja, dd. Oudenarde Novemb. 23, 1521. — Ered. francz. —
Cotton MSS. Galba B. VII. fol. 154. b.

70 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

68. Savoyeni Margit főherczegasszony Wolsey kardinálhoz , ajánlja Ortem-
burg grófot, a" magyar király" követét, dd. Malines Febr. 1526. Ered. francz. —
Cotton. MSS. Galba B. VIII. fol. 137. b.

69. Ugyanaz VIII. Henrikhez és Wolsey kardinálhoz , köszöni a? casseli pol-
gármesternek szíves fogadtatását, "s hírt ad a?" magyar király elestéről, két ered.
francz. levél, dd. Breda Sept. 20, 1526. Cotton MSS. Galba B. IX. fol. 31.

70. Ugyanaz VIII. Henrikhez , ajánlja Ortenburg grófot a" magyar király"
követét, dd. Malines, Febr. 1526. Ered. francz. Ugyanott fol. 9. b.

71. John Hacket Wolsey kardinálhoz, tudósítja Róma" bevételéről Colonna
kard. és Hugo de Moncada által , még más Olaszországot, a" magyar királyt stb.
illető hírek, dd. Malines Octobr. 18, 1526. Ered. ang. Ugyanott fol. 32.

72. Ugyanaz VIII. Henrikhez , tudósítja Mária magyar királynénál Német-
alföld kormányzójánál volt audientiájáról a?" török" előnyomulása iránt, dd. Ghent,
Jun. 13, 1531. Ered. Ugyanott fol. 238.

73. Vaughan István VIII. Henrikhez , tudósítás a" török és Ferdinand király
között kötött fegyverszünet iránt, dd. Maii 20, 1531. — Igaz. minuta. — Cotton.
MSS. Galba B. X. fol. 5.

74. Oláh Miklós Mária magyar királynéhoz, szíves fogadtatását tisztelve
köszöni, dd. Audemar Sept. 25. 1534. Ered. lat. Ugyanott fol. 47. b.

75. Gresham Tamás Northumberland herczeghez, különféle tudósítás Mó-
ricz herczeg" Magyarországba készültéről, hadi seregekről, a? törökrűl stb. dd. Ant-
"werp. Aug. 21, 1552. Ered. angol. elein csonka. Cotton. MSS. Galba C. X. fol. 105.

76. Tudósítás Magyarországból és Bécsből, dd. Graetz Sept. 1, 1603. Olasz.
Cotton. MSS. Galba E. I. fol. 7.

77. Philippe Villiers de Lisle Adam, rhodusi nagymester, Wolsey kardi-
nálhoz , Nádorfejérvárnak a?" török" kezébe estéről, dd. Rhodi Novemb. 4, 1521. —
Ered. lat. Cotton MSS. Otho C. IX. fol. 36.

78. Medici kardinál VIII. Henrikhez , segítségét kéri Magyarország" számá-
ra, dd. Romae Jun. 16, 1515. Ered. lat. Cotton MSS. Vitellius B. II. fol. 144. b.

79. A" worcesteri püspök Wolsey kardinálhoz, segítségről, melly a? király-
tól kéretett a? Magyar és Dalmat országokba rontó török ellen, dd. Romae 1515.
Ered. lat, vége csonka. Ugyanott fol. 160.

80. A" kardinálok" collegiuma VIII. Henrikhez , segítségét kérik a? török
ellen, dd. Romae , Jan. 8, 4517. Lat. Cotton MSS. Vitellius B. III. fol- 111.

81. Campegi kardinál Wolsey kardinálhoz, különféle tudósítás Franczia ,
Magyar stb. országokról. dd. Romae Febr. 1, 1520. Ered. lat. Cotton MSS. Vi-
tellius B. IV. fol. 39. f

82. Pothelinus Hieron. X. Leohoz, tudósítja, hogy a?" veszprémi püspök
( Beriszló Péter) a" török előtt elesett, "5 segítséget kér; dd. Segniae Maii 30,
1520. Ered. lat. Ugyanott fol. 57.

83. Ugyan az ...kardinálhoz szinte Beriszlóról bővebben , dd. Romae Jun.
10, 1520. Lat. Ugyanott fol. 57. b.

KIS GYÜLÉSEK , 1834. 71

84. Campegi kard. Wolsey kardinálhoz, nuntiusok"? neveztetése és a? török
háború iránt; dd. Romae Maii 2, 1520. Ered, lat. Ugyanott fol. 51.

85. A" worcesteri püspök VIII. Henrikhez , a" török háborúról; dd. Romae
Jun. 4, 1520. Ered. lat. Ugyanott fol. 58.

86. Campegi kard. és a" worcesteri püspök Wolsey kardinálhoz, a? török
háborúról , dd. Romae Jun. 4, 1520. Ered. lat. Ugyanott fol. 60.

87. A" worcesteri püspök Wolsey kardinálhoz, békealkuról és a? török" ké-
születéről, dd. Romae Jun. 22, 1520. Ered. lat. Ugyanott fol. 62. ;

88. Campegi kard. Wolsey kardinálhoz a? törökről stb. dd. Romae Jan. 19.
14521. Ered. lat. Ugyanott fol. 79.

89. Ugyanaz ugyanahhoz , tudósítás a? törökről, a? lengyelről , németorszá-
gi zavarokról stb. dd. Budae April. 26, 1525. Ered. lat. Cotton MSS. Vitellius
B. VII. fol, 118.

90. Ugyanaz ugyanahhoz , a? császár" kötéséről Francziaországgal , Schweiz-
zal, Velenczével, a?" törökről stb. dd. Romae Jan. 30, 1526. Ered. lat. Cotton
MSS. Vitellius B. VIII. fol. 11.

91. A" worcesteri püspök és Sir. G. Casalis Wolsey kardinálhoz, tudósítás
Magyarországról , hogy a" török budát akarja ostromlani stb. dd. Romae Febr. 11 ,
1526. Ered. lat. Ugyanott fol. 16.

92. Ugyanazok ugyanahhoz, alkuvásukról a" pápával és Magyarország" dol-
gairól, dd. Romae Febr. 25, 1526. Két ered. lat. levél; az első czifrával írt vé-
gén csonka. Ugyanott fol. 18.

93. VII. Kelemen VIII Henrikhez, sürgeti a? már Magyarországot közelről
fenyegető török ellen; dd. Romae April. 23, 1526. Lat. Ugyanott fol. 28.

94. A? worcesteri püspök Wolsey kardinálhoz, Magyarországról és a?" pápá-
val közlött némelly dolgokról, két ered. lat. levél, dd. Romae April. 25. és Maii
2, 1526. Ugyanott fol. 29.

95. Campegi kard. Wolsey kardinálhoz , a" Magyarországhoz közelítő török-
ről, dd. Romae Maii 6, 1526. Ered. lat. Ugyanott fol. 42.

96. A" worcesteri püspök és Casalis Wolsey kardinálhoz, tudósítják hogy
a" török Nádorfejérvárt elfoglalta, dd. Romae Aug. 4, 14526. Ered. lat. Ugyan-
ott fol. 108. b.

97. Gambara Ubert Wolsey kardinálhoz, segítséget sürget Magyarország"
számára , dd. Londini sept. 6, 1526. Ered. lat. Ugyanott fol. 123.

98. Barthol- Berzeri et Comp. két levele a? török" előmeneteléről Magyar-
országban, dd, Antwerp. Aug. 26 és ... 1526. lat. más. Ugyanott fol. 124.

99. Tudósítás Rómából , a" pápának félelme a? töröktől, Rómának bevétele
a" császári sereg által, stb iránt; hihetőleg mása azon tudósításnak, mellyet Ca-
salis Romából Sept. 22, 1526 küldhetett. Ugyanott fol. 126.

100. A? worcesteri Püspök Wolsey kardinálhoz, Magyarország" dolgairól,
Róma? bevételéről stb. két tudósítás dd. Romae Sept. 23, 1526. Ugyanott fol. 129.

101. Két levél Wolsey. kardinálhoz , a" pápa, Magyarország? stb. állapotjá-

72 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

ról, közlés a" király" részéről; az utóbbik dd. Ampthill Octobr. 11, 1526. Ered.
Ugyanott fol. 137. b.

102. Campegi kard. Wolsey kardinálhoz , örvend hogy VIII. Henrik a? tö-
rök ellen segítséget adni kész, dd. Romae Oct. 22, 1526. Ered. lat. Ugyanott
fol. 140.

103. Azon szövetségnek czikkei , mellyet a?" pápa, a? császár, a" magyar ki-
rály, a" milanói herczeg és Velencze, Bolognában 1529. Dec. 23. kötöttek. Eleje
csonka. Cotton. MSS. B. XI. fol. 226.

104. Szeremi ( Brodarich) István Casalis Pál római senátorhoz, a" magyar
királynak megbékülésre hajlandóságáról és a" Magyarországban zajgó ellenségeske-
désekről , dd: in oppido Cheresbagnia Sept. ( a" catalogus Februárt olvas ) 27 , 1531.
Ered. olasz. Cotton MSS. Vitellius B. XIII. fol. 140.

105. Vergerus Péter Pál, III. Pál pápának követe alkalmasint a"? magyar
királyhoz az iránt, hogy Mantuában tartandó egyházi gyülésre követet küldjön,
dd. Prag. novemb. 30, 1535. hihetőleg fordítás. Cotton. MSS. Vitellius B. XIV. fol.
154. Erősen körűlégett.

106. Maximilián császár VIII. Henrikhez , a? török elleni háború iránt, dd.
Inspruck april. 24, 1518. Ered. lat. Cotton. MSS. Vitellius B. XX. fol. 88.

107. Két tudósítás a" magyar király" hátra mozdulásáról. dd. febr. 14, és
august. 11, 1526. francz. Cotton. MSS. Vitellius B. XXI. fol. 3.

108. Tudósítás a? német birodalmi gyülés, a" török stb. iránt, 1526. Lat.
és kevés angol. Ugyanott fol. 15.

109. I. Ferdinand Wolsey kardinálhoz, kéri, bírná rá a" királyt, hogy se-
gítséget a? török ellen adjon, dd. Breslaw, Maii 5, 1527. Ered. lat. Ugyanott
fol. 30.

110. Sir J. Wallop VIII. Henrikhez és egy barátjához , két levél a? magyar
király" dolgáról, dd. Vienn. jul. 11, 1527. Ugyanott fol. 31.

111. Tudósítás a, magyar királyról, 1527. Ugyanott fol. 40.

112. Katzianer" pártütése és seregének a? miatt megverettetéséről , an. 1529.
Lat. Ugyanott fol. 49.

113. Ujság, miképen a" spanyol és velenczei katonaság a? császárt a? török-
nek el akarta árulni; ford. ángolba. Ugyanott fol. 68.

114. Warin Gervais VIII. Henrikhez, a" német fejedelmek" szövetkezése
I. Ferdinand ellen, és ennek összeköttetése a? törökkel, dd. Soleure Mai. 17,
1533. Ugyanott fol. 87.

115. Tudósítás Magyarországból, nevezetesen I. Ferdinand? megveretéséről
Buda alatt, dd. Octobr. 2, 1537. lat. Ugyanott fol. 5.

116. Nicolaus Hungarus ( velenczei követ) jelentése Magyarország" dolgai-
ról, midőn Zápolya János a? koronáját nyerte, 1526. Lat. Ugyanott fol. 6.

117. János király Schidlowyecz Kristófhoz lengyel kanczellárhoz , II. Lajos"
eltemettetése "; önmagának választása iránt; dd. Albae regalis Novemb. 11, 1526.
Lat. Ugyanott fol. 8.

KIS GYÜLÉSEK , 183. 73

118. Tudósítás a" törökről, ex litteris Rorarii datis Augustae 25 Octobr.
Ugyanott fol. 10.

119. Tudósítás Magyarországról, ex literis Hieron. Lasko ad Joh. Statili-
um, dd. Aug. 12. és Sept. 23. Ugyanott fol. 11.

120. II. Lajos VII. Kelemen pápához és V. Károly császárhoz, országának
bajos" állapotjáról , két levél, lat. dd. Posonii Febr. 4, 1524. Ugyanott fol.13.

121. S. Sisto pápai követ Magyarországban , ezen ország? dolgairól , dd. Cro-
ce, Jan. 13, 1524. Ugyanott fol. 15.

122. I. Ferdinand (de Weda) Hermannhoz, a? köllni választóhoz, II. La-
jos" mohácsi esetéről, dd. Inspruck , Sept. 7, 1526. Német. Ugyanott fol. 17.

123. Fukerus V. Károly császárhoz a?" magyar király? elestéről több fő em-
ber nevével, kik Mohácsnál elvesztek, dd. Mentz Octobr. 6, 1526. Lat. Ugyan-
ott fol. 18.

124. Értekezés, miért hasznos ( Olaszországra nézve) János királyt Ferdi-
nand király. ellen fönntartani. Olasz. Ugyanott fol. 20.

125. Tudósítás a? töröknek hatalmaskodásáról Magyarországban , s hogy Zá-
polya Jánost királynak akarja tétetni. Olasz. Ugyanott fol. 21.

126. Minutája VIII. Henrik" párisi követéhez irta levelének János király"
hasznára, Ugyanott fol. 23.

127. Fr. Fr. de Frangepan és Stephanus Sirmiensis, azaz, Frater Frange-
pan Ferencz és Brodarich István Casalis Gergelyhez angol követhez Rómában,
mozdítaná elő János király?" ügyét a, pápa előtt, dd. Budae Dec. 7, 1533. Ered.
lat. Ugyanott fol. 24.

128. Ismeretek Magyarországról , lévén kivonatok a?" magyar király? és mi-
nisterei" leveleikből. Ugyanott fol. 26.

129. A" zágrábi püspök Casalis Gergelyhez, békealku János király és I.
Ferdinand közt és egyéb dolgok iránt, dd. Dombren Jan. 22, 1535. Lat. más.
Ugyanott fol. 28.

130. Brodarich István a" zágrábi püspökhez , dd. Budae Jan. 5. és Greg. Here-
mita...hez, dd. Varadi Decemb. 28. János király" dolgairól. Lat másol. Ugyan-
ott fol. 28. b.

131. Burgo András? leveléből Magyarország" dolgairól kivonat, dd. Budae
Maii 19... Lat. Ugyanott fol. 30.

132. Tudósítás János és Ferdinand királyok" viszonyairól. Ugyanott fol. 32.

133. Kivonat a" magyar kanczellár" leveléből a" lengyel kanczellárhoz, a?
magyarok" megveretéséről a? török által, dd. Posonii Oct. 3. lat. Ugyannott fol. 34.

134. Ferdinand király" ministerének levele VIII. Henrik" követéhez , aman-
nak magyar királyúl választatásáról, 1527. Lat. Ugyanott fol. 38.

135. Bornemisza György egy barátjához, Miksa főherczeg" megveretéséről
a" török által Eger alatt, dd. Bartusfalva Novemb. 2, 1596. Lat. más. Ugyanott
fol. 43.

136. Lasko János Rinkon Antalhoz I. Ferencz franczia király" követéhez,

M. T. T. ÉVE. III. 1. 10

74 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

tudósítás János és Ferdinand királyok közti vitáról, dd. Lubnitz Nov. 18, 1528.
Ered. lat. Ugyanott fol. 47. :

137. Balbus Hieron. Wolsey kardinálhoz , a" töröknek hátravonultáról ; lat.
Ugyanott fol. 49.

138. I. Ferdinandnak jogai a?" magyar koronához, a? franczia királynak
adandó íromány , 1526. lat. ugyanott fol. 50.

139. János király követének levele a" Speierben összegyűlt német fejedel-
mekhez az ura és Ferdinánd közti vitáról. Lat. Ugyanott fol. 55.

140. Zápolya János magyar király" állapotjáról , latán iromány , 1526. Ugyan-
ott fol. 59.

141, Mr. Stevyns" levelének nyers minutája Magyarország? bajairól. Ugyan-
ott fol. 63.

442. Balbus Hier. Wolsey kardinálhoz , tudósítás Magyar és Lengyelország-
ról, dd. Dover Decemb. 26, 1521. Ered. lat. Ugyanott fol. 64.

143. János király" részén álló Karok és Rendek VIII. Henrikhez , segítsé-
gét kérik ügyök" részére, dd. Tharnowa April. 29, 1528. Ered. lat. Ugyanott
fol. 67.

144. John Wallop Wolsey kardinálhoz a?" magyar korona miatti villongások
iránt, dd. Prague Mart. 12, 1526 (azaz 1527). Ered. Ugyanott fol. 69.

145. William Knight Wolsey kardinálhoz, Lasko Hieronymusnak János
király" követének audientiájáról VIII. Henriknél, dd, Enfield Jul. 15, 1527. Ered.
Ugyanott fol. 70.

146. II. Lajos Wolsey kardinálhoz , ajánlja Balbust VIII. Henrikhez küldött
követét, dd. Thethen Aug. 7, 1521. Ered, lat. Ugyanott fol. 73.

147. II. Lajos VIII. Henrikhez , a? töröktül félhető baj miatt pénzbeli se-
gedelmet kér. Két ered, lat. levél, dd. Posonii Febr. 5, és" Budae Mart. 25 , 1526.
Ugyanott fol. 74 , 75.

148. János király I. Ferencz francz királyhoz , a" töröknek veszedelmes ter-
jedése, Ferdinanddal való vitája, stb. iránt, dd. Jul. 6, 1527. Ered. lat. Ugyan-
ott fol. 76.

149. János király Wolsey kardinálhoz , ajánlja Statilius Jánost, dd. "Thar-
nowa Mai. 16, 1528. Ered. lat. Ugyanott fol. 77.

150. I. Ferdinand VIII. Henrikhez , magyar koronához való joga, a? török-
nek elhatalmazása stb. iránt, dd. Pragae Mart. 11, 1526 (?) Ered. lat. Ugyan-
ott fol, 78. ú

151. II. Lajos VIII. Henrikhez a? török" részéről közelgető veszedelemről;
dd. Budae Jun. 30, 1521. Ered. lat. Ugyanott fol. 80.

152. János király VIII. Henrikhez , Ferdinanddal való vitája, ennek egyet-
értése a" törökkel stb iránt , dd. Tharnowa Sept. 25, 1528. Ered. lat. Ugyanott
fol. 81.

153. Hosszu levél Erdély" dolgairól, dd, Coloswar Sept, 28, 1594. Ugyan-
ott fol, 98. Olasz nyely,

KIS GYÜLÉSEK , 1834. 75

154. A" császár és az erdélyi vajda közti szövetség? veleje. ILat. Ugyanott
fol. 104.

155. Péter veszprémi püspök X Leo pápához II. Vlászló?" halála, és annak
sajnos következéseiről, ön magára nézve, dd. Vesprim Mart. 26, 1516. Lat. más,
Ugyanott fol. 107.

156. Bátori András kardinálnak két levele Erzébet királynéhoz, pártfogác
sát kéri maga és nemzetsége? részére, a?" másodikban Bátori Zsigmond által elkö-
vetett vérontást beszéli el; dd. Helspergen Sept. 6, 1593, és Mechovie Jan. 19,
159... Ered. lat. Ugyanott fol. 119.

157. II. Lajos VIII. Henrikhez , segítséget kér a? török ellen, dd. Budae
Jun. 21, 1526. Lat. más. Cotton. MSS. Vespasianus F. III. fol. 86.

158. János király VIII Henrikhez, hitesítő, dd. Tharnow Maii 16, 1528.
Lat. más. Ugyanott fol. 86. b.

159. Illyen levél: I. regina Bosnae et ducissa Barbaniae.... kéri, ügye-
keznék férjének megszabadítását a? török fogságból kieszközölni. s. d. lat. Cotton.
MSS. Titus B. VI. fol. 118.

160. Statilius János , János királynak követe Párisban, Cromwell Tamás-
hoz, ajánlja P. de Baba, urának Angolországba menő követét, dd. Parisiis Jun.
27, 1539. Ered.lat. Cotton MSS. Titus B. VII. fol. 195.

161. Privilegium pacis actum inter regem Hungariae et Dom. Justum Theu-
polo ducem Venetorum, anno 1244. In appendice ad Petri Justiniani chronica Ve-
neta. Access. MSS. 145.

162. Epistola Pauli Okolicsányi ad Dom. Stepney Anglicum et Dom. Bruy-
ninx batavicum legatos , dd. Mossocz 31 Aug. 1706. Ered. lat. Stepney papers , vol.
XX. fol.52.

163. Extrait d une lettre de Mr. Bruyninx a Mr. de Stepney , dd. Vienne
15 Novemb. 1706. magyar dolgokban. Ugyanott fol. 64.

164. Ugyanannak levele Bruyninxhez, dd. ex castris ad Mera positis 18.
Octobr. 1706. Ered. lat. Ugyanott fol. 185.

165. Alexandri III. papae epistola decretalis ad Strigoniensem et Colocen-
sem archiepiscopos, ut coniugatus in monasterium converti desiderans suscipi pro-
hibeatur nisi uxor similiter convertatur. MSS. Arundel. cod. 490.

A Bodley könyvtárból Oxfordban:

1. De guérra Hungariae tribus libris. Collect. Guil. Laudi, cod. 58. fol.
147. I. Lajos? velenczei háborújáról. Érdemes.

2. Relatione del Clmo. MS. Mich. Soriani sopra la corte et stati di Ferdi-
nando re di Romani fatta al Senato venetiano, 1 anno 1552. Ibid. fol. 123. Ma-
gyarországot illetve fol. 176-o segg. 149. segg. "s passim.

3. Historia de illo celebri in Vienna conventu trium regum Sigismundi Po-
loniae, Wladislai Hungariae et Ludovici filii ejus cum Maximiliano Caesare. Coll.
Seld. VII.

d0

76 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Gorove László, a bánsági bolgár nemzetre levén figyelem-
mel, aprilis" 11. a kis gyülésben tartott előadása következésében,
megbízó levéllel láttatott el, mellynek segedelmével a bánsági bolgár
közönségektől, történeteik "s állapotokat illető irományaikat, úgy
egyéb netalán szóbeli világosításokat is nyerhessen, egy e" tárgyról
az academia elébe terjesztendő monographia elkészíthetésére. "S csak
ugyan még a" kis gyülések" folyta alatt értesíté az említett tudós a
társaságot, hogy a" szükséges adatok" összeszedésében a hely! szinén
szerencsésen el is járt.

Kevéssel azután u. m. apr. 18, 1836. Gegő Elek I. t. jelenté
a kisgyülésben, hogy a legközelebbi őszi szűnnapok alatt a" székely
földre, mint szülőhelyére utazni készülvén, azon alkalommal a. hazá-
jához szomszéd moldvai magyar feleinkhez is kirándulni szándéka
azon feltétellel, hogy azokról mind nyelvbeli, mind statisticai, föld-
leirási és történeti tekintetben adatokat gyűjtvén, ezeket az academia
elébe terjeszthesse: melly vállalkozásban sikerrel biztatja ugyan, u.
m., azon körülállás, hogy a" catholica hitű magyarok" Jászvásártt la-
kó helyettes püspökével jelennen is levelezési viszonyban áll: de
hogy fáradozásának, mellyet egyedűl hazájához vonszódó buzgalom-
ból, a" társasági pénztár terhelése nélkúl, vállal fel, annál bizonyo-
sabb foganatát remélhesse, másfelúl pedig, hogy minél kimerítóbb "s
rendszeresb úton tehesse vizsgálatait, elnöki megbizó levelet "s uta-
sítást kért. Szivére vevén az ülés e! társ" buzgóságát, a. tárgy azon-
nal fölterjesztetett az elnöknek, azon kérést advén hozzá az ülés;
rendelne ki az előlülő mélt. gróf az útra készülőnek költséget, azon
végre, hogy, ha a! tisztelt tag útja közben némelly, hazánkat s nyel-
vünket illető, eddig ismeretlen nevezetes nyomtatványokra vagy régi
kéziratokra akadna, azokat vagy megszerezhesse, vagy lemásoltatá-
sokat eszközölhesse. ELlis indult Gegő Elek augustus" 20-kán , a kért
elnöki megbizó levéllel "s a következő utasítással ellátva, melly egy
e végre kiküldött biztosság ( Kállay, Luczenbacher, Perger, Vörös-
marty ) pontjai szerint készúlt:

, Moldovában vagy másutt azon környéken megtelepedett magyar feleink"
bővebb ismeretéhez vezető , hiteles és kimerítő adataink nem lévén; ohajtja a"

KIS GYÜLÉSEK , 183. A?

magyar tudós társaság, hogy a? tisztelt tag, teendő útjában, minden e" czélra
szolgálókat feljegyzene. Névszerint pedig következőkre fordítaná előkelőleg fi-
gyelmét :

1. Azon telepek" jelen statisticai állapotjára.

2. Erkölcsi tulajdonságaikra, szokásaikra.

3. A" nemzetiség? mibenlétére "s a" netalántáni elnemzetlenedés?" okaira.

4. Mindazokra, mik ezen telepek"? oda költözését "s minden időkbeli vi-
szontagságait felvilágosíthatják.

5. Az ott netalán találtató , nyelv" és historia?" tekintetében érdekes kézira-
tokra, oklevelekre; mellyek közt, ha némelly lemásolandók lennének , ennek esz-
közlése is kéretik. Melly czélra a? tisztelt tagnak elnöki megbizó és ajánló le-
vél fog kiadatni, költségül pedig 100 ft. conv. pénzben rendeltetik ki, teendő szám-
adás mellett.

6. Figyelmezzen a" tájszavakra és szerkezetök által a" mieinktől netalán
különböző egész mondatokra ;

7. A" szóejtésre , "s e" tekintetben leginkább a" ragok- és szóképzőkben elő-
forduló különbözésekre: nem kevésbbé azonban az egyes betűk" kiejtésére , az igék"
hajlítására , a" szókötésre stb.

8. A" példabeszédekre; úgy népmondákra és dalokra, mellyek között az ér-
dekesbek"? összeirása kivánatos.

9. Igyekezzék megtudni, ha valljon Tatros" városában , melly a? milkoviai
püspökséghez tartozott, "s hol az úgy nevezett müncheni kézirat készült 1466-ban ;
találtatnak-e még némelly, Magyarországot érdeklő kéziratok, vagy olly nyomok ,
mellyek az érdeklett codexre nézve felvilágosításul szolgálhatnak."

10. Milly összeköttetéseket szőhetne a? társaság, az ottani magyar telepek"
viszonyainak további megismerhetése végett, és találtatik-e ott olly tudományos
férfiú, kit a" társaság e? czélra használhatna, talán tagjai közé is felvehetne.

Első tudósítását Gegónek a! titoknok még a nagy gyülés alatt
vette, mellyról alább.

III. Még 1831. május" 9. teve Vörösmarty két közhasznú folyó-
irat kiadása iránt indítványt a" kis gyülésben, mellynek egyike a
népnek lett volna szánva, másika a külön tudományokbeli legújabb
haladásokat tárgyazta volna. Nagy gyülés , igazgatóság elfogadák elv-
ben a" másodikat 7s a" heti ülésekre bizák a" tárgyi bővebb kifejezé-
sét, mellyek abban eljártak "); de költség" hiánya miatt mind eddig
nem létesülhetett. Szóba hozta az elsőt, t.i. a népi folyóiratot, Per-
ger újra, a kis gyülésben febr. 8. 1836, a" tárgy küldöttségre bízatott

$) L.I. köt, 86, 87 1.

78 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEC.

( Schedius elnök, Schedel jegyző; Balogh, gróf Dessewffy Aurél, Per-
ger); mellynek előadására a" társaság újra is elmellőzte a" népi folyó-
iratot 7"); ellenben tekintetbe vevén azon nagy hiányt, mellyet lite-
raturánk a külön tudcemányok jelen állapotja szerint, czélirányos
módszerrel "s helyes nyelvbeli előadással írt tudományos kézi köny-
vekben szenved ""); "s illyenek nagyobb részt magok is kifizethetvén

7) Az ide tartozó hely így következik: , A? biztosság kétségkivúl nagy hasznú-
nak tart minden afféle iparkodást, mellynek czélja a" népet mívelni , azonban
mostanra nézve illyet még elhalasztandónak vél több okokból; név szerint:
a) Minthogy az első indítvány" tétele óta annak szüksége az Erdélyben meg-
jelenő , igen olcsó , czélszerű "s mint hallik, jóformán már el is terjedő ,,Va-
sárnapi ujság" által némileg meg van szüntetve. b) A? társaságnak ujságot
csak a? költségek" födözéséről biztosítva , lehet okosan megindítani. Ha magá-
nyos indít meg illyesmit, "s elmúlik, nem baj; academiának baj az elakadás
is; amaz a! pénztárt meríti ki, ez hitelét csorbítja a, nagy közönség előtt.
Kétkedik pedig a" biztosság a? dolognak még most szerencsés "s egy orszá-
gos intézethez méltó folytathatásáról. Mert egy felől a" nép közt, melly itt
értetik, még most, midőn a" nemzeti nyelv? terjesztése csak kezdetében van,
lesz-e annyi olvasó, hogy azon tömérdek költségek födöztessenek, mellyek-
kel egy illy olcsónak, de egyszersmind felette jelesnek lenni kellő "s így
sok készületet kivánó ujság jár? "s másfelől fog-e a? társaság olly készüle-
tű férfiút rögtön találni, ki egy illy népi encyelopaedistának tulajdonait ma-
gában egyesítené? ki, valamint az erkölcsi, úgy a? practicai tudományokban
annyira jártas, egyszersmind pedig a" nép" foghatóságához leereszkedő mód-
szerben annyira erős, hegy vezérlése alatt egy olly népi folyómunkát bírjon
megalapítani , melly az academiának mindenkép diszére váljék, másfelől pe-
dig maga magát fentartsa? "S ha illy férfiú találtatnék is most: ki kezes,
hogy leszen hozzá hasonló utódjais? Mivel pedig az efféle munkának, hol
a" módszer a" fő, szerencséje mindenkor a" vezető kéz? individualitásától függ ;
a" biztosság általában azt hiszi, hogy, ha az academia kivánja is ma hónap
bővebben tekintetbe venni a? köznépet, azt mindenféle köznépi könyvek"
nyomtatásával igyekezzék inkább mívelni, mint újsággal.

§3) Nyelvünk most mindenfelé tanultatván, kivált az ifjúság által, fölötte érez
hető a" tudományos kézi könyvek" nem-léte. A"? nevelők kénytelenek oktatá-
sok" vezérfonaláúl vagy az illető tudomány" jelen állapotja mögött elmaradt
latin, vagy pedig idegen nyelvű, többnyire német munkát választani, 7s ez
által a" hazai nyelvnek nem csak a? tudományokba, de egy részt még az élet-
be átmenetele is nehezítetik. Birjunk csak jól írt, jól elrendelt, czéljokhoz
képest teljes, mindenek felett pedig a" tudomány? jelen állásához mért kézi
könyveket minden tudományról, "s nem csak az a? mívelt magyar fog azok-

KIS GYÜLÉSEK , 1834. 79

magokat, minél fogva a" társaságnak illy nagyobb vállalatokra -még
most majd elégtelen pénztára szerfelett nem terheltethetnék: a kül-
döttség" következő javaslatát egész kiterjedésében elfogadta az ülés,
"s a nagy gyülés elébe adatni határozta:

1. Fordítaná a?" társaság lehető legnagyobb pénzbeli erejét tudományos ké.
zi könyvek" iratására és kiadására.

2. Szánna évenként 200 darab aranyat jutalomképen e"? tárgyra, melly sum-
mát a? kitüzendő tárgyak" nagysága "s nehézségéhez képest a" társaság négy, na-
gyobb kisebb részre osztaná.

3. Készítenék el a" közelítő VIId. nagy gyülés" folyamatja alatt az osztá-
lyok azon kézi könyvek" sorjegyzékét, mellyek mind a? külön tudományok"? fon-
tosságánál, mind literaturánk? jelen állapotjánál fogva előleges szükséget látsza-
nak képezni; ezen kutfői jegyzékekben foglalt tudományok" kidolgozását úgy osz-
sza fel a" nagy gyülés feladásképen bizonyos évekre, hogy esztendőnként három-
féle illy kézi könyv jutalmaztathassék. Ezen sorozat tétessék közzé még a" VIId.
nagygyülés által, hogy kiki minél előbb készülhessen a" maga által választandó
tárgyhoz, vagy ha többre is kivánna versenyt futni, olly rendben dolgozhassék ,
mi szerént egyből se szoruljon ki.

4. Az érdeklett 200 arany évi jutalom-öszveségből szakaszszon ki a? társa-
ság egy kisebb, például, 15, 20 aranynyi jutalmat életirásra , mellynek , bármelly
tekintetben nevezetessé lett, de már megholt magyar lenne tárgya. Erre nézve
adjon be ne csak a? historiai osztály a" polgári világban elhiresúlt férfiakról jegy-
zéket, hanem minden osztály, a? mennyire azokban nagy nevezetességű "s külön
tudományokra tetemesb befolyásu férfiaink voltak.

5. Minden kitűzött tárgynál, vagy is minden feladásnál elő legyenek hord-
va a? társaság" kivánati , t. i. körül belül mennyire terjeszkedhetik ki az iró, to-

hoz szívesen folyamodni, ki különben német vagy franczia könyvet forgat
e? czélra, mert örömmel fog a? dolog" érdeme mellett saját édes nyelvével is
a tudományos mezőn megbarátkozni; hanem az iskolai ifjuság, sok köz és
magános nevelő intézet, "s legnagyobb száma nevelőinknek ezekkel fogná-
nak élni, a? tudomány" és nyelv? érdekét ezekben egyesűlve látván. Erköl-
csi haszna tehát illy vállalatnak felette nagy lenne, sőt úgy hiszi a? biztos-
ság: alig tehetne az academia most valamit, mi élénkebb helybenhagyást 7s
közönségesebb tapsot nyerne a? haza? minden rendeitől; másfelől tudomány
és nyelv" tekintetében is alig van sürgetősebb vagy méltóbb feladása intéze-
tünknek, "Még pénzbeli tekintetben is haszonhajtónak bátorkodunk azt jósol-
ni, mert mind az egyes kézi könyveknek már a? tanuló ifjúság közt is nem
kis számú vevőket reménylhetni , mind az egész gyűjteménynek, kivált ha
az a? kidolgozásnál saját szükségeinket fogja különösen szem előtt tartani;
"s e" mellett mértékletes áru leszen,

80 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

vábbá milly szellemben, nyomokon , melly különösb tekintetekkel, talán rendben
is stb. dolgozza ki a" feladott tárgyat.

6. Az életirási kisebb jutalom után fennmaradó summa péld. 180—185 a-
rany a? szerént osztassék fel három jutalomra, a" mint valamelly feladott tárgy
nagyobb vagy kisebb készületet, fáradságot, időt, lelki erőt és tehetséget kiván,
vagy talán még kevesebbé van megérve 7s így nagyobb studiumokat 7s több ere-
detiséget kiván mint más.

7. Szólítson fel a? társaság tagot nem tagot egyformán az e? tárgyban pá.
lyafutásra , "s követtessék itt is azon kezelés-mód, melly egyéb pályamunkáknál
divatozó.

8. A" beküldött pályamunkák" megbirálása három tagra bízassék, kik közt
legalább két osztálybeli tag legyen. Birálataik okokkal legyenek támogatva.

9. A" melly tag maga is adott be pályamunkát , biráló ne lehessen, "s így
ha megválasztatik , általános kifejezésekben lemondani tartozik.

10. Jutalmat csak olly munka nyerhessen, melly nem csak társainál jobb,
hanem magában is olly jó, hogy a" literatura? illető hiányát környülállásainkhoz
képest pótolja.

11. A" jutalmat nyert munka, mint minden egyéb kiadásai a? társaságnak
15 évig a! társaságé legyen, a? tiszta haszon egy harmada pedig az iróé, "s kü-
lön tiszteletdíj járjon neki, ha újabb kiadásokat javít, bővít, változtat.

12. Ezen kézi könyvekkel indítana meg a?" társaság egy gyűjteményt a? kis-
gyülés által ajánlott ,,Library of useful knowledge"" formájára illy czím alatt:
Közhasznú tudományos könyvtár. Kiadja a? m. t. t.

13. Hogy annak vétele a" lehetségig könnyebbüljön, "s a" vagyontalan is
megszerezhesse , ajánltatik, hogy csínos de nem költséges papiroson, gazdaságos
nyomtatással három ívnyi füzetekben adassék ki úgy, hogy minden második hét-
ben egy, "s így évenként 24 füzet jelenjen meg 72 ívvel; hogyha pedig valamelly
munka be van fejezve , kötetenként is adassék ki, melly egész öszveség nem több
mint 4 for. 48 krba kerülne, ha egy egy füzet ára 12 kra tétetnék pengőben.

14. A" biztosság által felszámlált költség 1000 példánynak kiadására 2476
ftot tenne pengő pénzben, melly költség, ha egy egy példány 4f. 48 xr. bolti áron
árultatnék , 650 példány által födözve lenne.

15. Miután a" vállalat egész tervét a" nagygyülés helybenhagyta "s elfogad-
ta volna, a" tárgynak teljes sikeréhez okvetetlenűl szükségesnek látszik, hogy
a" további kezelés egészen a" kisgyülésre bízassék, u.m. a? pályairások" megvizs-
gáltatása , a" birálók" választása és kihallgatása, a? jutalmak" odaitélése, a? mun-
kák" kiadása, az új jutalmaknak az előleges terv szerint hirdetése, a? jutalmak"
kirendelése , "s a" dologra való fő felügyelés és netalántáni javítások? eszközlése
természet szerint kizárólag a" nagygyülésnek és illetőleg a" Tekintetes Igazgató-
ságnak maradván fenn.

Ajánlá pedig a kis gyülés e" javaslatot azon megjegyzéssel, hogy
az érdeklett gyüjtemény" létesítése ne a! társaság által más munkák" ki-

KIS GYÜLÉSEK , 183£. 81

adására szánt pénzból, a már elfogadott munkák" nyomtatása késlel-
tetésével, hanem az igazgatóság által külön e" végre kirendelendő pénz-
summából eszközöltessék.

IV. A" Tudománytár" szerkeztetését Schedel lemondása "s az
utolsó nagy gyülés" választása következésében, 1836 elején Csató vet-
te által. Beérkezett e" folyóirat számára 6 nyelvtudományi, 10 phi-
losophiai , 2 mathesisi "s építészeti, 3 historiai s utazási, 3 természet-,
és gazdaság-tudományi, 1 rajzmesterséget illető —, "s így összesen
25 kézirat, mellyek" vizsgálatában eljártak: Jankovich ; Bajza , Balogh,
Döbrentei, Gebhardt, Győry, Kállay, Luczenbacher, Perger, Vörös-
marty ; Czuczor, Ferenczy és Warga. Közüűlök vissza tizenegy vette-
tett, elfogadva pedig tizennégy lön; t. i. a" fent ( 591.) megnevezet-
teket ide nem értvén , academián kívüli szerzőktól, a következők :

Briedl Fidel: Népnevelés; vizsgáló Kállay ").

Csacskó Imre: Bevezetés a" természeti jogba; vizsgáló Kállay ?).

Dercsényi János: Az artézi kutakról; vizsg. Győry ?).

Hollók Imre: Észrevételek a" gömöri barkók"? szójárásáról; vizsgáló Vörös-
marty ?).

Karácsonyi Lúzár: A" lemásolás" legújabb módja; vizsgáló Ferenczy Ist-
van ").

? Makovszky József: Mutatványok egy magyar Aymologiai szótárból; vizsg,
Kállay és Vörösmarty ").

Szabó Dávid: Egyházi szónoklat; vizsg. Kállay ").

Szenczy Imre: Utazás Carinthiában Glockner" hegyéig; vizsg. Jankovich
Miklós ").

Szmodich János: A" czigány nyelvnek némelly tulajdonságai több más nyel-
vekéhez képest; vizsg. Kállay ").

A" Tudománytár bibliographiai czikkelye" részére gróf Andrássy
György, Bolyai Farkas, Császár Ferencz, Czuczor Gergely, Fábián

1) L. Tudománytár, új folyam, első év. I. 163—202 I.
3) Tudománytár, X. köt. 84—131. I.
5) Tudománytár , X. köt. 132— 151. 1. rajzokkal.
1) Tudománytár , IX. köt. 60 — 64. I.
5) Tudománytár, X. köt. 250 — 252. rajzokkal.
") Tudománytár, IX. köt. 3 — 46. I.
7) Tudománytár , IX. köt. 97—134 I.
§) Tudománytár, XI. 206 —-234 I.
") Tudománytár , IX. 47— 59 I.
M.T.T. ÉVK. III. 1. 11

82 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

-

Gábor, Hoblik Márton, Horváth Cyrill és József, Kis János , Schedel
Ferencz és Szlemenics Pál adák be hívatalos közléseiket.

V. A" mi a nyomtatás végett a" társasághoz beküldetni szokott
kéziratok vizsgálatát illeti; a" titoknok" javaslatára, a következő uta-
sításban összesítette a kis gyűlés a megbizandó tagok által figyelem-
be veendő tekinteteket :

5 Az academia egyedül olly kéziratokat kiván saját költségével kiadni, mely-
lyek akár eredetiek, akár fordítások legyenek, jóval felülmulván a" középszert,
a" literatura? bármelly ágának diszére, előmenetelére szolgálnak; "s vagy haszno-
san gyarapítják a" már meglévőt, vagy valóságos hiányt pótolnak; végre előadás"
és nyelv" tekintetében is korunk" jobb iróival vetélkednek. Soha sem kell t. i.
elfeledni , hogy egyik fő rendeltetése az academiának egyenesen a! nyelvmivelés. —
Ennyit általában.

Különösben a" birálók" figyelmébe ajánltatik :

I. Ha a" munka tudományos , és

a) Eredeti: hogy az, egyfelől tárgyát, a" szükséges előkészületek" czélirá-
nyos használása mellett helyes rendszerrel, mennyire lehet kimerítőleg adja elő;
más felől: bármelly grammaticai rendszert követ is, azt híven kövesse; a?" tudo-
mány" méltóságához illő, mívelt nyelven legyen írva; a?" netalán szükséges músza-
vak pedig a" származtatás" és összetéteV szabályai szerint legyenek alkotva.

b) Ha a" munka fordítás, vagy azon megjegyzéssel adatik ki, a) hogy az
eredetinek mind magában vett, mind a" mi szükségeinkhez képesti becséről hozas-
sék itélet; vagy 6) csak a" nyelv" és fordítás" mineműségéről ; "s itt nem szóhoz ta-
padó , hanem az értelmet híven és világosan visszaadó általtétel kivántatik.

II. Ha a? munka szepliteraturai, és

a) Eredeti: úgy leszen elfogadandó, ha vagy magában igen jeles, vagy az
illető literaturaágnak, jelen állapotjában, érezhető előmernetelére "s hasznos gya-
rapítására szolgálhat.

b) Ha fordítás , ismét vagy a) az eredetinek becse felől is, vagy 6) csak
a? fordítás" millyenségéről ohajtatik itélet. — Fordítástól azt kivánja a?" társaság ,
hogy az eredetinek mind értelmét "s kifejezése" formáját, mind hangját "s mennyi-
re lehet egész külső minemúségét tekintve, hű másolata legyen; hibátlan, kere-
setlen, tárgyhoz szabott szép nyelven.

Ezen tekinteteket állandóan szem előtt tartó, nem szerfeleit bő, de min-
den oldalt érdeklő , "s határozottan kifejezett véleményeket vár a" társaság az iránt :

a) Minden észrevétel nélkül , kereken elfogadhatónak tartja-e véleményadó
a" kéziratot? vagy 35

b) Elfogadandónak ugyan jelen állapotjában is, de ohajt némelly észrevé-
teleket a" kézirat szerzőjével közöltetni, annak tetszése szerint leendő haszonvé-
tel végett? vagy

KIS GYÜLÉSEK ,, 183£. 83

c) Csak bizonyos észrevételek" tekintetbe vétele után "s így föltételesen,
tartja-e a" kéziratot elfogadhatónak; vagy végre
d) Kereken visszaadandónak ?
Az itéletnek okkal támogatása nem csak a? társaság? meggyőzhetése vé-
gett kivántatik, hanem azért is, mert a? vélemények az illető szerzőknek máso-
latban (névtelenúl) hivatalosan ki szoktak adatni."

Egyébiránt a mult academiai évről fenmaradt, nyomtatás vVvé-
gett beküldött kéziratokhoz új 33 járult, különösen nyelvtudományi
22, mathematicai "s hadtudományi 3, historiai 3, törvénytudományi
1, természet- és gazdaság-tudományi 4. — Eljártak azok" vizsgálatá-
ban: gróf Dessewffy József, Fáy András és Vass László tiszt. tagok ;
Schedel titoknok ; Bajza, Balogh, Bitnicz, Bugát, Czech, Döbrentei,
Fábián, Gebhardt, Guzmics, Gyóry, Horváth Endre és József, Köl-
csey, Luczenbacher, Nyíry, Perger, Szlemenics, Sztrokay, Vörös-
marty r. tagok; Árvay, Baricz, Bártfay, Beszédes, Bolyai, Csató,
Czuczor, gróf Dessewffy Aurél, Dóhovics, Ferenczy, Horváth Cywrill,
Jakab, Kiss Károly , Péczely , Pólya, Sárváry , HEFt , Szeder, Szon-
tagh, Tasner, Vásárhelyi I. tagok.

A" vizsgálat alatt volt kéziratok közúl kereken visszautasítatott
25; visszavétetett 6 ; javítás végett visszaadatatt 6; elfogadva pedig
lön 8, mellyekról alább a" VII. nagy gyülés" dolgai közt leszen emlé-
kezet.

VI. Megjelentek pedig a" kis gyülések" folyamatja alatt a" kö-
vetkező munkák , a következő rendben:

1. Tudománytár , kiadja a" m. t.t. VII. és VIII. köt. Szerk. Schedel; IX.
köt. szerk. Csató Pál. Új;

2. Philosophiai pályamunkák. Kiadja a" m.t. t. [-ső kötet: Almási Balogh Pál
felelete ezen kérdésre : , Minthogy a" philosophia" minden ágának kifejtése"s hazánk-
ban terjesztése leginkább az által eszközölhető: ha nemzeti iróink a" philosophiára
nézve szüntelen szemök előtt tartják, milly sikerrel dolgozának elődeink, vagy
miben "s mi okra nézve maradának hátra ; ez a" kérdés: Tudományos mivelődésünk"
története időszakonként mit terjeszt elénkbe a? philosophia?" állapotja iránt; és te-
kintvén a" philosophiát, miben "s mi okra nézve vagyunk hátrább némelly nemze-
teknél?€ Első karbeli jutalomfelelet, 1834. Budán , a" m. kir. egy.bet. 1835. n. 8.
X és M1lap. Ára postapap. 1 Ít, nyomtató pap. 45 kr.

3. Eredeti játékszin. Kiadja a"? m.t. t. IVd. köt. Átok, dramai költemény
Tóth Lőrincztől. Budán, az egyet. bet. 1835. n. 12r. 174 1. ára postapap. 45 kr.

11"

84 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

4—T7. Külföldi játékszin. Kiadja a" m.t.t. IXd. köt. Turandot, tragico.-
moedia, Gozzi után Schiller. Ford. Gáthy János. 160 1. ára postapap. 36 kr. X.
köt. A" végrendelet, drama Ifflandtól; ford. Külkey Henrik. 1835. 160 lap, ára 36
kr. XId. köt. Orestes, XIId. köt. Sofonisba, szomorújátékok Alfieritől , ford. Csá-
szár Ferencz. Amaz 107 lap, ez 72 1. mindkettő 1836; "s ára mind kettőnek 26 kr.

8. Kazinczy Ferencz minden munkái. A? m.t.t. megbizásából összeszedék
Bajza és Schedel. Első kötet: eredeti poetai munkái. Buda, 1836. n.12r. XX és
305 I. ára postapap. 1f. 36 kr. köz. pap. 1f. 12 kr.

9. A" felsőbb analysis elemei. Irta Győry Sándor. Első fűzet. Buda , 1836.
n. 4r. 1241. Ára 17, 30 kr.

10. Fenyítő törvényszéki magyar törvény. Eredeti deák munkája után fej-
tegeté Szlemenics Pál. Buda, n3. 1836. 227 1. 1f. 12 kr.

Több rendbeli kéziratok már jó ideig nyomtatatlanul hevervén
a" levéltárban; minek oka a társasági nyomtatásra szánt pénzalapja
csekélysége "s némelly nyomtatott czikkelyei csekély kelete; iróink
azok" nyomtatását sürgetve kérék. Tekintetbe vévén tehát a kis gyű-
lés, melly csüggesztő "s elkedvetlenítő legyen az irókra nézve mun-
káik" lassú megjelenése, úgy azt is, mikép egy felöl sajnos a" literatu-
rára nézve az efféle késedelem, kivált midőn oktató könyvekről van
szó, de káros az academiának is, mellynek tekintetes a" róla levő
közvélemény jelennen leginkább könyvkiadásaitól függ: felirt az el-
uökhöz , hogy ezen nem csak fontos, de részint sürgetős tárgyban is,
mint az igazgatóság törvényes képviselője, bármelly ha csak ideigleni
eszközökhöz nyúlna. Erre az elnök a" Zsebszótár magyar-német ré-
szét, Chelius" Sebészségét, Edvi Illés Pál , Első oktatásra szolgáló ké-
zi könyvét", majd a" Romai Classicusok" fordítását rendelte sajtó alá
adatni. Az ezek" következésében az igazgatóság által tett rendelkezést
alább fogjuk megérinteni.

HARMADIK CZIKKELY.
Jutalom ak

I. Az 1834-ben tartott Vd. nagy gyülés által kitett zyelvtudomá-
nyi kérdésre ") martius 19-dikéig 1836 a" következő jelmondatu 6 pá-
lyafelelet érkezett :

£) L. Évkönyvek" II. köt. I. oszt. 99 I.

4
ar

KIS GYÜLÉSEK , 183£.

1. Ingenium industria alitur. Cic. pro Cael. cap. 19.

2. Tempus discipulus et magister multorum.

3. O róla nevezteték mind a? mennyekben , mind a? földön való teljes cse-
léd. Pál apostolnak Ephesusba küldött levele, III. r. 15 vers.

4. Les lauriers ne croissent point heureusement, si le dang et la sueur ne
les arrosent. Patru.

5. Jobbra taníts.

6. Tettben van a? jutalom. Gr. Teleki Domokos,

E" pályamunkák megbirálás végett Balogh Pál, Kölcsey Ferencz
és Vörösmarty Mihály osztálybeli rendes tagoknak rendeltettek kia-
datni; kiknek véleményeik aug. 27. adatván elő a" kis gyülésben, kö-
zűlök az első kettő, "s így a" többség, az illy jelszavút ajánlá juta-
lomra: Tettben van a jutalom; mint a" mellynek szerzője philoso-
phiai lélekkel végig vizsgálván a nyelvet, minden hiu hypothesisek-
tól távol, józan elvekre alapítja önálló "s beható gyöknyomozásait ;
mellyekbőól mind gyökszavaink, miud ragaink új világban tünnek fel.
Ajánltatott tehát az a" nagy gyülésnek jutalomra; azonban kitetszvén
e" két bíráló véleményeiből az is, hogy ezen munka sem felel meg
egészen a feltett kérdésnek, minthogy a" gyökszavak" magyarázatait
mellőzi, a" számos származékoknak a" kérdéshez nem tartozó felraká-
sával pedig felette nagy terjedelmű lett; javasoltatott, hagyatnék meg
a szerzőnek a" hiányok" pótlása, a" kérdés" körén túl levőknek elvá-
lasztása, "s menne azután a munka így sajtó alá.

II. A" szinte 1834ben kitett philosophiai kérdésre: ") hasonló-
kép 1836. martius" 19ig, mint határnapig, 14 pályairat érkezett illy
jeligékkel :

1. Miképen nevelhet az, a?" ki nem tudja mivel nevelhet.

2. Aestas dum fuerit, pueri componite nidos.

3. AlmBeúew xor xallvew kar áyadúvew.

4. Facturusne operae pretium sim, nec satis scio, nec si sciam, dicere au-
sim. Utcungue erit, juvabit tamen pro virili parte et me ipsum consuluisse, et
si in tanta scriptorum turba mea fama in obscuro sit, nobilitate, ac magnitudine
eorum , meo gui nomini officient, me consoler. Livius.

5. Tvőodr ceavröv. Lelkedet esmerd meg, melly benned az isteni szikra, —
A" lélek az, melly elevenít. Jáz. VI. 63. s

6. Ingenuas didicisse fideliter artes emollit mores.

k) Lásd Évkönyvek? IId. köt. I. oszt. 99d. lap.

86 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

7. , Ész és szív." A? palliativ javítások nem érnek semmit. Világ.

8. Esmerd magad, hogy másokat is esmerhess.

9. Mens agitat molem , et magno se corpore miscet. Virg.

10. Fiat artificiosa et accurata ingeniorum et animorum dissectio, ut ex
eorum notitia curationum animi praecepta rectius instituantur. Baco de Verulam.

11. Sursum animum vocant initia sua. Sezeca ad Lucil. ep. 8.

12. Tvwo0u cenurov. Cicero de legibus.

13. Longae ambages: sed summa seguar fastigia rerum.

14. A" jutalomvágy szenny, közjó buzdítson előre.

Birákul Döbrentei, Kállay és Szilasy osztálybeli rendes tagok
neveztettek, kik. aug. 29d. adák elő véleményeiket; mellyek szerint
jutalom "s nyomtatásra e" jelmondatu ajánltatott : ,, Fiat artificiosa " etc.
mintegy a" kitett kérdést önálló nagy practicus észszel "s bő tudo-
mánynyal fejtegető lelkes munka, mellynek népszerű tanításai, külö-
nös tekintettel lévén saját erkölcsi viszonyainkra és szükségeinkre ,
közhasznot igérnek. E" mellett mint másod és harmad karbeli pálya-
munkák tiszteletdíj mellett nyomtatásra ajánltattak: ,,Palliativ javí-
tások" és , A jutalomvágy". A! XIII. számuról illy jelmondattal:,,Zon-
gae ambages" megegyeznek a véleményadók abban, hogy nem felel-
vén meg a kérdésre egészen, nem osztályozhatják az említettek kö-
zé; azonban olly jeles lévén a maga nemében, hogy a" magyar litera-
tura mezején meglepő nyereség gyanánt vétethetik, tiszteletdíj mel-
lett a philosophiai pályamunkák" sorában kinyomtatását javasolják.

III. Az 1836-ra szóló dramai jutalomra, mellyre egyedűl víg-
játékok pályázhattak, martius" 24-éig nyolcz érkezett illy czím- "s jel-
igékkel :

1. Nógyülölők , 5 felv. — Id arbitror apprime in vita esse utile, ne guid ni-
mis. Ter. And. sc. I.

2. Emma , 3 felv. — Brekeke koáksz tuú!

3. 4 meghasonlott jó barátok" bekeje , 4 felv. — Fidus amicus, optima vitae
possessio.

4. Járvány szerelem , vagy : a" három nőtelen ven. 3 felv. — Calamo ludimus.

5. Az orvos, vagy: Vakot s süketet se jó mindig gyógyítani. 3 felv. —
Még egyszer és utolszor.

6. Az ügyész. 3 felv. — Bonis nocet, guis guis pepércerit malis.

7. Dús házasság. 3 felv. — Tous les genres sont bons, hormis le genre en-
nuyeux.

8. 4 király Ludason. 5 felv. — Interdum tamen et vocem comoedia tollit.
Horat.

KIS GYÜLÉSEK, 183X. 87

mellyek között azonban az utolsó nagy gyülés által választott kül-
döttségnek (Fáy; Bajza, Döbrentei, Kölcsey, Vörösmarty) augustus?
27d. előadott véleménye szerint egy sem találtatott ollyan, mellyet
dramai literaturánkra nézve nyereségnek lehetne tekinteni, "s kevés
jobb vigjátékaink mellett helyet foglalhatnának; minél fogva sem ju-
talomra, sem tiszteletdíj mellett kiadásra egy sem ajánltatott; ellen-
ben , A király Ludason" czimű, egyes szerencsésebb jelenetei, gon-
dosabb nyelve s helyes" dialogjánál fogva, "s általában mint társainál
több szorgalommal készült vígjáték dicsérettel említetni javasoltatott.

NEGYEDIK CZIKKELY.
Játékszíni ügy.

Érdekelték Évkönyveink, mit teve eddig az ácademia rendszabá-
sai 5d. pontja értelmében a! hazai játékszín" ügyében; érdekelték azt
is, hogy 1833ban egy állandó küldöttségre bízta a m. repertoriumon
lévő darabok" nyelv tekintetében javítását, melly czélra az igazgató-
ság szükséges költséget rendelt "). 1834ben egyenesen a" repertorium
szaporítása tétetett kötelességül a" küldöttségnek ""); 1835ben , a rend-
szabások" első pontja értelmében operai hangművek" szerzésére is fel-
hatalmaztatott ff). A" küldöttség tagjai ez évre voltak: Bajza Jó-
zsef, Csató Pál egyszersmind küldöttségi jegyző, gróf Dessewffy Au-
rél, Döbrentei Gábor, Fáy András , Jakab István, Róthkrepf Gábor,
Tessedik Ferencz (most Bécsben), Vörösmarty Mihály. Szabályai: a)
Üléseket tart a küldöttség most minden 2dik szombaton, délután . 5
órakor, az academia" teremében. 5) Elnöke az ülésnek a jelenlevő
legidósb küldöttségi tag, kit akkor az ülés" vezetése, a nyugtatvá-
nyok" aláirása "s a pénztárnokhoz utasítása illetnek. c) Színdarabo-
kat, "s a" küldöttség? munkálkodása" körébe tartozó bármi közleményt
a" küldöttség akármelly tagja elfogadhat, "s azokat a" küldöttség leg-
közelebbi ülésében köteles bemutatni. d) Eredeti színdarab csak

$) M.t.t. Évk. II. köt. I. oszt. 32—41 lap.
44) Ugyanott 85—86 lap.
xx) L. e" kötet 15ő osztálya? 26dik lapját.

Ű

88 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

két szózat többségével kijelelt küldöttségi tag? egyező ajánlatára fo-
gadtatik el. e) Fordított darab" eredetiének, mint jeles készületűnek ,
vagy színi hatásunak , legalább két küldöttségi tag által kell ajánltat-
nia, "s csak akkor adatik ki a! fordítás vélemény végett egy küldött-
ségi tagnak. f) Elfogadott eredeti színművek, felvonásonként 4, 6 , 8 ,
fordítások pedig felvonásonként 3, 4, 5 pengő forinttal tiszteltetnek
meg a küldöttségtől. g) E" díjon azonban csak a? színdarabnak be-
adott kézirat-példányát "s annak színi használat végett akármelly ma-
gyar szinésztársasággal közölhetése" jogát nyerte meg a? társaság. A
színdarab" kinyomtatási joga folyvást az iróé marad, ki azt névszerint
mint akármelly nem honorált ( díjjal tisztelt ) más kéziratot, kinyom-
tatás végett a" m.t. társaságnak is benyújthatja. 2) Alkalmas színi
hangszerzeményeknek tiszteletdíja iránt pénztára" erejéhez képest a
szerzővel külön egyezkedik a! küldöttség. i) Minden kétes tárgyat
az ülésben jelenlevő (legalább három) tagnak titkos szavazati egysze-
rű többsége dönt el. Egyébiránt a kis gyülések? ez évi folyamata a-
latt a játékszíni küldöttség 18 ülésben 19 darabot vett vizsgálat alá,
mellyek közúl elfogadott tizenegyet, előleges eljátszatásra utasított
négyet, visszavetett hármat, visszavonatott egy. Ezekkel együtt te-
hát az ezen küldöttség által eleitól fogva szerzett színdarabok" sora
e" következő : .

1. Liderczek , tünem. vígját. 3 felv. Szigligeti.

2. Mátrai rabló , drama, 3 felv. Nagy Ignácztól.

3. Megjátszott cselek, drama 5 felv. Szigligetitől.

4. Szerelem elvet gyóz, vígjáték 5 felv. Karacs Teréztől.

5. Vasorru bába ( muzsikával). Tünem. vígjáték. 3 felv. Nagy Ignáúcztól.
Muzsikáját Faller Miklós.

6. Angelo, drama, 5 felv. Hugo Victor után Csató.

7. Asszonygyűlölség , vígj. 1 felv. Scribe után Hazucha.

8. Átöltözködések , vígját. 3 felv. Immermann után Szabó Dávid.

9. Atya és leánya, színj. 5 felv. Raupach után Jakab István.

10. Belizár , szomorúj. 5 felv. Schenk után Kis.

11. Domozkos, 3 felv. Ford. Garay.

12. Első behatás , vígját. 1 felv. Scribe után Jakab Ístván.

13. Elvek, vígj. 1 felv. Seribe után Jakab.

14. Fiatal ferj , vígj. 3 felv. Mazéres után Jakab István.

15. Fiatal keresztanya , vígját. 1 felv. Scribe után JaZab István.

16. Filep, drama 1 felv. Bayard után Jakab.

KIS GYÜLÉSEK, 183£. 89

17. Gyámatya ás gyámleány , színját. 5 felv. Raupach után Jakab István.

18. Hölgyrabtás , vigj. 3 felv. Jünger után Jakab István.

19. Huszárok és dámák, vigj. 3 felv. Fedro után Kiss.

20. Hogy lehet olcsón elni? vigj. 3 felv. Jakab István.

21. Hogy teheti az ember szerencsejet? vígj. 1 felv. Mazéres után Jakab Ist.

22. Így változik a" világ, vígj. 2 felv. Schneider után Baranyi.

23. Jótévő es árva , színj. 3 felv. Nota Alb. után JaAab István.

24. Juan Murillo, drama 3 felv. Merville után JaZab István.

25. Ketalaku, vígj. 4 felv. Holbein után Jukab István,

26. Korona és vérpad, szomorúját. 5 felv. Jerman után Jakab István,

27. Maximilián, drama 5 felv. Deinhardstein után HazucAha.

28. Neszlei torony, szom.ját. 5 felv. Gaillardet és Dumas után Csató.

29. Örökké, vígj. 3 felv. Scribe után Csató.

30. Ruücker és tánczos nő, vígj. 1 felv. Scribe és Duport után Jakab Istv.

31. Sír" hölgye, dramai rajz. 5 felv. előjátékkal. Bahrdt ut. Hangolányi Döme.

32. Vas álarcz, 5 felv. ford. Garay.

33. Válóper, vígj. 3 felv. Melesville után JaZab.

34. Visszapótlás, vígj. 1 felv. Florián után Jakab.

35. Közbiró, vígj. 2 felv. franczia után ford. Kiss.

36. Fogadószé, vigj. 3 felv. Goldoni után JaZab.

37. A" ligeti kastely, dramai enyelgés , 1 felv. németből szabadon Csató Pál.

38. Garrik Bristolban, vigj. 4 felv. Deinhardstein után szabadon Csató Pdl.

39. III. Henri, es udvara, drama, 3. felv. Irta Dumas; németből ford.
Szigligeti Eduard.

40. Saracen, drama 5 felv. Dumas után németből ford. Szigligeti.

44. Marion de Lorme , szom. ját. 5 felv. Hugo Victor után németből ford.
Szigligeti.

42. Mariána, színj. 5 felv. Irta Treitschke , ford. Jakab István.

43. Felolvasó nő , színj. 2 felv. Bayard ut. Jakab.

44. Tudor Mária, dráma 3 napban; irta Hugo Victor, németből ford. Nagy
Ignácz.

Ezen szinmüvek egy-egy kéziratpéldányban a! levéltárba beté-
tetvén, köz tudomásra adatott, hogy mind azon szinésztársaságok ,
mellyek azokat saját költségükön másoltatni kivánják, ez iránt a? ti-
toknokkal értekezhetnek.

M-T. TT. ÉVE. ME 1. 12

90 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

ÖTÖDIK CZIKKELY.
Elhúnyt tagok.

Ezen academiai év alatt a" társaság öt tagját veszté el. Az igaz-
gatók közűl gróf Kornis Mihály húnyt el, Szebenben nov. 27d. 1835.
Emlékezete" fentartása iránt a" következett nagy gyülés rendelkezék ,
mint alább látható leszen. Levelező tagjai közűl kettót, báró Férus-
sac Endrét, 1836. januáriusban , "s Ercsei Dánielt, februáriusban ; leg-
sajnosabban Berzsenyi? halála illeté az academiát, ki febr. 24d. halt
meg. Ezt követé még a" reményteljes Petrovics is, véletlen betegség
áldozatja, haza tértében, Münchenben, april 12-én 1836. Berzsenyi
emléke? megirására Kölcsey, Petrovicséra Zsivora szólítatott fel a! tár-
saság által. Férussac és Ercsei emlékezete nem nyervén szónokotp,
életrajzaik itt következnek röviden az 1836-diki Névkönyv szerint.

B. Férussac Endre, külf. lev. tag.

Született 1786. dec. 30. Carthronban, a? tarni és garonni megyében. Fia
egy a" forradalom alatt kibujdosott ezredesnek, ki hivatalos dolgai mellett külö-
nösen kedvelé a? csigatanítmányt, "s e? tárgy felől több értekezéseket is írt. F.
igen fiatal korában lépett hadi szolgálatba Napoleon alatt, megfordult a? franczia
seregekkel Német- és Spanyolországban, hol lősebet is kapott. Ebből kigyógyul-
ván, de a? spanyol ég alatt egészsége szenvedvén, a? császár oleroni alispánná
tette-az alsó-pyrenaei megyében, melly hívatalát az új rend alatt 1814ben elveszté
ugyan, de majd ismét a" nemzeti őrség" stábjánál zászlóaljas kapitány "s a" becsü-
letrend? lovagja, Napoleon? visszatérte után compiegni alispán lett, melly hiva-
talt a" waterlooi catastroph után el kelle hagynia. 1818ban a? fő stábiskolánál
tanító, később a" hadi osztályban a? külföldi statisticai hivataV előljárója, 1820-
ban a" garonni megye"? követe , "s Saint - Cricg kereskedési minister alatt a? statisti-
cai osztályban segéd volt. Sok "s különféle hivatalai mellett is, kora ifjusága
óta, folyvást tudományokkal, nevezetesen a? természetiekkel foglalkodott. Már
18 évű korában olvasott az academiában egy értekezést némelly rovarokról; a?
franczia seregekkel Sziléziában múlatása alatt az Órjáshegyeket járta be természet-
tani tekintetben; megírta a" suragossai ostromot, mellyben részt vett vala; ész-
revételeket ada Azdalusiáról "s Cadiaw" leírását; későbben két értekezést irt a?
földirási tanításról "s a? földi és folyóvízi puhányok" természettörténetét dolgozta
ki, mellyet már atyja kezdett, de ezen felette költséges munka, elégséges párt-
fogás" nem léte miatt, a" 21d. füzetnél elakadt. A? csigák körűl tett vizsgálódásai
őt is az ősvilág studiumára vezették, abbeli nézetei részenként összeegyeztek
Buffonéival, "s ő azokat a" Diction. des sciences naturelles? több czikkelyeiben köz-
lé. Legnevezetesebb vállalata Férussacnak a? Bulletin universel des sciences et
de TV industrie, mellynek czélja volt a? tudós világ? minden vizsgálódásait "s fon-

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 91

tosb tüneményeit központosítva előadni; az 1823-ban kezdődött, de szűk határok
közt mozogván , más esztendőben néhány párizsi könyvárost reábírt, hogy kiadá-
sát tágasabb terv szerint eszközlenék; minél fogva folyóirása nyolcz osztályra sza-
kadt , mindenikéből havonként egyegy füzet jelenvén meg. "Tömérdekre menvén
a munka? költségei , utóbb részvények által igyekezett ezt föntartani: de így is,
bizonyosan kárával a" tudományosságnak , megszűnt e" jeles intézet élte" $dik évé-
ben, 1831. A" sok érdemű férfiút a" m.t. társaság martius" 10d. 1832. választá lev.
tagjává. A" halál folytatott természettudományi vizsgálódások közt ragadta el, Pá-
rizsban , január" 21. 1836.

Ercsei Dániel, lev. tag.

Született julius" 24d. 1781. Mezőtúron , Hevesben , hol atyja ref. predikátor
"s nagykunsági esperest volt. Alsóbb iskoláit ugyan itt, a" humaniorákat "s felsőbb
tudományokat Debreczenben hallgatta 1793—1801-ig, hol időközben rhetoricát "s
poesist tanított. — 1802ben a! göttingeni egyetemre ment ki, hol szinte három évi
mulatása közben philosophiai doctorságra emeltetett, "s ez alkalommal jött ki tőle:
Summa capita systemutis dynamici. 1805ben, Debreczenben , a? philosophiai tani-
tószéket elfoglalván , a" philosophiának Kant ótai történeteit tárgyazó latin beszé-
det tarta. 1810ben "s 1811ben saját cathedrája mellett helyettesen a? magyar pol-
gári magányos törvényt is tanítá; "5 ugyan ekkor egyéb iskolai terhekkel is nyo-
matván, egészsége elgyengúlt. Mindazáltal tudományos munkássága nem csök-
kent, sőt azóta jöve ki: 1) PAilosophiája (I.köt. Debreczen, 1813. 8., II. köt.
Debreczen, 1817); 2) Szatisticája ( Debreczen , 1814. 8.); 3) Plilosophiw histo-
riája ( Debreczen , 1825); latinul pedig 4) tapasztalati psyckologiája "s logicáju
( Debreczen, 1833. 8.). Az érdemes férfiút, ki 1828ban az academia? alaprajzát 7s
rendszabásait szerkeztető küldöttség" tagja volt, a" m. t. társaság mindjárt. első
nagy gyülésében , 1831. febr. 17d. választá lev. társaul , 1832. sept. 3d. pedig vidé-
ki rendes taggá a? törvényosztályban , melly hivatalt azonban szemed akkori el-
gyengülése miatt el nem fogadhatott. Szerencsés férj "s négy gyermek" atyja , 1836.
febr. 23d. halt meg.

MÁSODIK SZAKASZ.
HETEDIK NAGY GYÜLÉS 1836.

September" ljétől JOdikéig tíz ülés, a" Trattner-Károlyi háznál. Előlülőé mindenik-
ben gróf Teleki József. Jelen a másodelnök; a tiszteletiek közűl: gr. Andrássy
György 4, gr. Dessewffy József 10, Fáy 9, Jankowich 9, b. Mednyánszky Alajos 5, Sche-
dius 5 , b. Wesselényi Miklós 7 ülésben; rendes tagok: Bajza 9, Balogh, Bitnicz, Bugát
10, Czech, Döbrentei , Fábián, Gebhardt 9, Guzmics, Győry 10, Horváth József 6 , Kállay
10, Kis 8, Luczenbacher , Nyíri, Perger , Stettner, Szász , Szemere 10, Szilasy 3, Szleme-

12" ;

92 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

nics 9, Sztrokay , Vörösmarty 10 ülésben; levelezők közűl: Antal 2, Csató 9, Csorba 1,
gr. Dessewffy Aurél 5 , Ferenczy 1, Gorove 1, Jakab 1, Kiss Károly 9, Nagy János 8, Róth-
krepf 5, Schoepf 1, Tasner4, Warga 3, Zsivora 2 ; Helmeczy , szavazattal biró pénztárnok
3 ízben.

Az előlülő esztendei távolléte után, üdvözölvén a! társaságot,

felszólítására Szász Károly, a" törvénytud. osztályba a" VId. nagy gyü-
lésben választott 3dik vidéki rendes tag, d szerzett törvények eredeti
kútfejeit fejtegető előadással —; Fábián Gábor nyelvtudomány-osztá-
lyi negyedik vidéki r. tag pedig g prosa, "s kifejlése fő feltételeiről
szóló értekezés" felolvasásával foglalták el rendes tagi széköket; "s
dolgozataik szótöbbséggel az Évköünyvel? jelen kötetébe fölvétetni
rendeltettek.

Ez után az ülés szokott mód szerint a" nagy gyülési főbb tár-
gyakbani előkészületekre három küldöttséget választott; az elsőnek,
az 1835ki legjobb munkának adandó nagy jutalom" ügyében munkál-
kodóknak tagjai: Fáy András t.t. elnöksége alatt: Döbrentei, Győry,
Kállay , Stettner, Szász és Vörösmarty; a" másodiké az Évkönyvek"
számára gyűlt dolgozatok" megvizsgálására: gr. Dessewffy József t. t.
elnöksége alatt: Bajza, Balogh, Bitnicz, Bugát, Guzmics, Luczenba-
cher, Perger és Silasy; végre a harmadiké a! köz ülés" tárgyait el-
rendelendő: Schedius Lajos t. t. elnöksége alatt: Jankovich, Czech,
Fábián, Gebhardt, Kis, Nyiry, Schedel, Szemere, Szlemenics és
Sztrokay. 4
A" második ülésben egy kedves tárgy lepé meg a" társaság" min-
den tagjait. Gróf Széchenyi Lajos és Pál, idősb testvérei a másod
előlülőnek, e? köz tiszteletű hazafinak Ammerling bécsi cs. kir. aca-
demiai képiró által életnagyságban festett remek képét tétették le a
titoknoki hivatalban, illy levelet intézvén a" mélt. elnökhöz, mellyet
az , az ülésben felolvastatott :

s;Méltóságos Gróf /s Elnök Ur! Tíz század (mint hisszük) tünt el már
ama szép hon felett, mellyben letelepedve, dícső eleink, a? magyar nemzet a?
fegyverek? dicsőségének, a? polgári jó, vagy kellemtelen életnek változási közt
létez. Minden korban találkozának jelesb férfiai, kik a? nemzet" valódi hasznát,
a? haza? virágzását eszközleni minden áldozattal készek valának; mert a?" honsze-
retetben "s igaz hazafiságban a" magyart még eddig meg nem előzte senki. — Mind-
azáltal a" jelen századnak vala fenntartva, egy olly tudományos egyesület alko-
tása, melly jótevő napként sugározván az értelem" világában, . minden homályt

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 93

felderíteni , a komor felleget oszlatni képes lenne. Ezen tudományos egyesület ,
a?" magyar tud. academia? felséges czéljának , nem különben az azt alkotó "s kegye-
sen ápoló hazafiságnak méltánylásából, eltökélénk mi magunkban, azon férfiúnak,
kit hozzánk valamint a? testvéri, úgy az édes honnak szeretete legszorosbban csa-
tol, Sárvári Felső-vidéki gróf Széchenyi István öcsénknek mesteri kézzel rajzolt
képét teljes alakban, az utókornak átadni, "s az átvevésre a?" magyar tud, acade-
miát teljes bizodalommal megkérni: mert ki is adhatná azt igazabban, hívebben
mint mi, azon egy édes anyai kebelnek sarjadéki , az atyai "s anyai szívnek azon
egy részei! ? "S ki fogadhatná azt tőlünk sajátabb joggal, mint az értelmi magyar
világnak halhatlan képviselőji!? — A?" midőn magyar nemzetünk , "s nemzeti kifej-
lődésünk iránt vonzó indulatunknak ezen parányi zálogával, a? magyar tud. aca-
demiának kedvezünk, azon legforróbb ohajtásunkat egyszersmind nyilvánítani bá-
torkodunk: Vajha legkésőbb unokáink is, e? képnek arczvonalmira pillantván , a?
legnemesebb szívnek érzelmire fakadjanak! hazájokat "s nemzetjöket boldogító leg-
szebb tettekre sörkenjenek! Melly igaz szívből eredett kívánságunk után, haza-
fiúi hajlandóságába ajánlottak maradunk a" mélt. gróf "s elnök urnak. Gyöngyös-
apáti , aug. 15dikén 1836. alázatos szolgáji Gróf Széchenyi Lajos, m. k. Széchenyi
I (1 adr 0 ég

A" gyűlés, elkapatva mind a" testvéri szeretet ezen igen szép je-
le, mind a" másodelnök" képe" birhatásának öröme által, élénken fe-
jezé ki ezt, "s a nagy becsű ajándékért köszönetét; sokan a" teremet
kivánák azzal ékesítetni: mert noha van határozat, mellynél fogva
ott csak holt tagok" képei függhetnek, mégis ez úttal"s ez esetre kí-
vételt kivántak , midőn nem csak olly buzgó részvételű társ", hanem a"
legelső alapító" megtiszteltetése is forog fenn. Azonban a? tiszt. má-
sodelnök ismételve is arra kérte a" társaságot, hogy soha egyesek mi-
att törvényeiben és határozatiban kivételeket ne tegyen; ő leginkább
az által fogja magát — úgymond — megtiszteltetve érezni, ha e? kéré-
se teljesítetik. Mire hajolván az ülés, a kép addig is, míg neki fé-
nyesebb hely juthatna, péld. a könyvtárban, a" titoknoki hívatalban
felfüggesztetni rendeltetett; a" mélt. gróf elnök pedig kéretett, hogy
az ajándékozóknak írná meg a! nagy gyülés" köszönetét.

Ezek után átment a" gyülés rendszeres munkálataihoz.

Ugyanis a nagy szótárt, név szerint annak mikép dolgozása
tervét , illetőleg a fennebb (56 I.) említett, a? kis gyülésről fülterjesz-
tett javaslat, némi változtatások" tétele után elfogadtatván; a" terv
ekkép állapítatott meg. j

94 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Előre bocsátván, hogy a? nagy szótár" irása két külön munkálatból, úgy-
mint a" szavak" teljes összegyüjtéséből, továbbá az egyes szavak" kidolgozásából
áll: a" nagy gyülés nem tartja szükségesnek ez utóbbit az elsőtől felfüggeszteni ;
ugyan is a" szavak" magyarázatához előre hozzá lehet fogni, és pedig illyenképen:

1. Vétessék fel vezérkönyvűl a? m. tud. társaság által kiadott zsebszótár;
menjenek ennek minden czikkelyén végig az osztályok, mindenik kiirván belőle
azon szókat, mellyek vagy kizárólag hozzátartozók, vagy módosított, átvitt, al-
kalmaztatott értelemben jőnek benne elő, Ki levén így minden osztály? jutványa
írva , osztassék fel az, az értelem-magyarázat" kidolgozása végett, az illető osztály
tagjai között, kik mind azon czikkelyeket , mellyek másokkal családi rokonságban
állanak , egyetértőleg tudományos megkülönböztetéssel fogják kidolgozni; illy egy-
másra ügyelő figyelmet fognak például kivánni ezek: inger, báj, kellem, kecs,
kedvesség; vagy: ijed, rémül , retten, borzad stb; vagy: elme, ész, értelem, 0-
kosság; indulat és szenvedély; öröm, kéj, gyönyör, elragadtatás, és száz efféle.
Az illy felosztás után fenmaradó szavak osztassanak fel azután osztálybeli különb-
ség nélkül a" rendes , — és netalán vállalkozó tiszteleti és levelező tagok közt.

2. A" ki osztályrészéből bizonyos számú szót kidolgozott, azt azonnal felol-
vashatja vizsgálat végett a?" kis gyülésben a" nélkül, hogy betűrendet tartson,
vagy arra várakozzék; tekintettel azonban azon szavakra, mellyeknek értelme,
mint fennebb említetett, egyebekkel összevetve határoztathatik csak el lehető leg-
pontosabban.

3. Az így felolvasott "s helyben hagyott munka, egy különösen e? végre ké-
szült jegyző könyvbe úgy irassék ki, hogy a? magyarázott szavak mindenkor ki-
tetszőleg vagy elől vagy felül magánosan álljanak. "Munka-egyszerítés végett e
jegyzőkönyvnek csak egyik lapja irassék be, hogy betűrendezéskor azokat elszel-
ni , és így könnyebben sorozni lehessen.

4. A" mi az így összeszedendő szavak" szerkesztését illeti, minthogy az még
talán csak húzamosbb idő" lefolyta után kezdethetik meg, e" kérdésbe jelennen a"
nagy gyülés nem ereszkedvén, a" jelen pontbeli határozat szerint intézendő mun-
kálkodásnak minél elébbi megindítását a" kis gyülésekre bízza.

A" múszótárak közúl a törvénytudományi , mihelyt a megkezdett
elődolgozatok együtt lesznek, sajtó alá adatni, "s a természettudomá-
nyira megindított készületek" befejezése sürgettetni rendeltetett.

Döbrentei Gábor, mint a" régi magyar nyelvemlékek" ügyében
megbizott rendes tag, következő jelentést terjeszte elő, september
6dikán, azon tárgybeli munkálkodásai felól :

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 95

JTELENTÉS
A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁGHOZ,
XIV LEVÉLTÁRBÓL
XVId. százszak" végéig jövő kéziratokról, mint régi magyar nyelremlékekról ;
a XVIId, százszakiak felől pedig, mint a" magyar nyelv" hivatalos díivatát
mutatókról.

Jászói országos levéltár
és a praemonstrati reud könyvgyűjteménye.

Megbizott a" tekintetes társaság 1835d. septemberben volt VId. nagy gyülésé-
ben, Jászóra és Leleszre utazással, eldöntés végett hacsak lehetne végképen, mi
található ez országos két levéltárban magyar irat hajdan óta 1599-ig, melly kor
még kevesebb nyomtatott magyar könyvre mutat ; felhatalmaza utamban eső
más levéltárak? megvizsgálásához, hogy a? , Régi magyar nyelvemlékek? gyűjtemé-
nye" szaporítassék, kiszedendő elavult szavak által a? nagy magyar szótár bővül-
jön, a" magyar grammatikát pedig ősi sajátbeszéd" alakai világíthassák.

Általadtam ennél fogva, Jászón october? 16dikán 1835b. MGróf Előlülőnk
ajánlólevelét; által a? nádori kerestető parancsot a" praemonstrati rend praelatusá-
nak m.Richter Alajos urnak, mire a" levéltár előttem készséggel nyilék meg, 7s
Báró Fischer Norbert subprior, éneklő, conventualis; és Fedák Pál főjegyző,
munkához fogott velem. Fedák előmbe tevé mindjárt az általa már kiszedett ma-
gyar iratokat a" XVId. százszakból, mellyekkel előre várt; de én szemtanú vágy-
tam lenni magam , "s kezdék megtekinteni elejétől fogva mindent, ha találnék-e
az elegyesek (miscellanea) csomójában valami hajdani magyar levelet, nyugtat-
ványt, végrendeletet; a? határjárások (metales), így a" toldalékok (appendicum
fasciculi ) között magyar okiratot, vagy nem tünnék-e elé a? sok latin bevallás"
(fassio ) , ajándékozat ( donatio ) , iktatás? ( statutio ) , parancs" ( mandatuur ) pergame-
ne? hátán némelly magyar tartalom, oda vetve korából.

Feljegyzem , melly évből való minden itt lévő tárgyban, a" legrégibb latin
figyelmeztetésül :

1. Mikorról lehetett volna magyarra is akadni ,

2. Mitől, meddig tartott, mindig csak latin nyelvvel élés ,
minemü módot, több levéltárról szóltomban is követek.

I. Bevallás legrégibb van 1256ból, melly az egri káptalan expositioja. Esz-
tendővel idébbi tehát a? praemonstrati rendnek IVd. Bélától 1255beli ujabb ide ala-
pításánál. Ezután következik 1308beli.

II. Parancs, legrégibb van 1344ből Iső Lajostól.

III. Beiktatás 1339ből. Utána 1397beli jó.

IV. Határjárás 1275ből. Utána 1290beli.

V. Toldalékok között, 1286ból van egy.

Az egész levéltár" birtokát Fedák Pál, maig 10,000 körüli darab levélre mondá,

96 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

mik közűl 4211et, mint a" XVIId. százszak? végéig jövőt forgattam meg, az ő és
B. Fischer Norbert" segedelmével.

És , mi lőn, siker?
1274b. az egri káptalan előtti bevallás" pergamenén ezen magyar irást találtam:

Egrj kjaptjalan leuele, kjben atak Zyeczeny Kjonya Ban fjay
Myhalj Frak Mikljos Symo Zyolnak warmegyeben Iztjzja meljet Saap
new faljujokjat Mykljos Papnak a borfonyaynak w atjafyaynjak We-
rebelj Peternek es lachk Benednek orjokben.

"S ugyan 1374b Iső Lajostól a? váczi káptalanhoz Visegrádon költ paran-
csolaton, ezt:

Saprjul walo Iktjatjas melj wagjon Tyzye meljet Zyolnek war-
megyeben meljet adot az egri mihaly pyuspok atjafjaynac Borfwaj
Mikjlos papnak Werebelj Peternek, es Lachk benedeknek tyztejan
kjolt az Iktjatjas.

1469b. Thomas de Maythen Administrator et Conuentus Monasterii Sacti Re-
gis Stephani de Zent Jog, datum in Pathak , inguisitoria relatioján ezt:

Por a3 batorjakal az kallaj hatarerth az njreghazjakal.

1494b. Joannes Praepositus et Conventus Ecclesiae B. Mariae virginis de
Saag, statutoria relatoriaján :

Zet benedekj apatjur Iktjatya wolt magyar krjussohyoz tjarty-
ozejo faljukba elle mötjak Werebelj Georg es Pal kepeben, kik az
kjorrussot birtjak.

1498. Ladislaus de felfalu Cristoforus de Zemerchen et Joannes de Thorn-
allya Vice Comites et Jud. Nobilium Comit. Gemerieg" bizonyítást tesznek, hogy
Saaghy Laszló zálogba adta 2 sessioját Mehyben , Discreto Domino Symoni Pres- .
bytero de Hubo plebano de eadem Mehy pro octo florenis puri auri. Ezen áll:

Saagy Lazljo vetyet zyaloghan ket hjaz jobygyat mehy Symon
plebanosnak azjon mehyben.

1514b. Ulászlótól Budán költ parancsolaton:

Zyaljagjosjul iktjatja mjagjat Sagj Baljaz nagy KGéjGÉGyŰK ki
wolt Derecjenyé.

1526. II. Lajostól Budán költ osztoztató parancson:

; Darjoczj ferench Tjutjorja wolt Werebelj Janos hjozjot volt Ja-
nos Kjralj parancsoljatjat herencjeniekrje.

Mind ezt, Zsimek János jászai levéltárnok által igen jól utánozott hason-

I. másban mutatom be ezennel I szám alatt, e? czímmel: Jászói országos levéltár ,
régibb magyar iratokra nézve. Az 1374-belieken, az 1469 és 1494-belin egy kéz

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 97

látszik, a" többiek máséi. Felirhatá e" tartalmakat tán valamellyik conventualis
vagy főjegyző, de évszám egyiken sem lévén, betücharacter és helyesirás? ösz-
szevetése határozhat a? felül, miről alább.

Bizonyos évvel, úgymint 1556-tól kezdődik a" legrégibb magyar irat, mit
Fedák már kivett volt. Pelsőczi Bebek?" Ferencz? felelete ez, miért nem ment az
1556b. volt országgyűlésre Iső Ferdinand mellé. Latinul tevé ugyan azt fel Fra-
ter Franciscus de Buda, és Ambrosius Segesdinus, jászói két conventualis, kik
Ferdinand" meghivását Bebek Ferencznek Pelsőczön adták által "s latinul Bebek
György feleletét is hivatalos tudósításokban, minek itt, ugy látszik, minutája ma-
radt meg, "s ezen áll azonban Bebek Ferencz?" kerek válasza is büszkén, magya-
rul. Látszik ebből e? tájatt a" magyar nyelv?" kelete Gömörben is a? zajgott Bebekék"
várában. Bár, magyar igével mondott más vallomást is, ne tesz vala fel a" pap
latinul, úgy elég nyelvemlékünk volna XII, XIII, XIVd százszakainkból is.

Bebek" emlitett felelete, historiai. Arra történt száműzetését mutatja az idé-
zett országgyűlés" 24dik törvényczikkelye.

25 1556ton innen 1600ig nem akadtam 60 darabnál többre, annyi latin kö-
zött! mellyek? tartalma: ügyvédek" felelkezése, kötellevelek, vallatások , iktatási
tudósítás, törvény-kiszolgáltatás , határjárás, végrendelet, eladás, itélet végre-
hajtása. Kiválasztottam közúlök 23 darabot, mellyeket az eredetivel azon egy "s
meglepő csínu hasonmásban Zsimek János veve le, a? mint a? tekintetes társaság ,
általam mostan történő beadásuk után, a? II szám alatt , e? czímmel: Jászói orszá-
gos levéltárból vett hasonmások magyarul, 1556 — 1599ig , látni fogja. "S kedves-
kedik ezen a! convent utján hitelesen kiadott hasonmásokkal társaságunknak Rich-
ter Alajos praelatus és a" nemes convent , mert rendelé előre a" most tisztelt prae-
latus , tőlem semmiféle taxa? el nem fogadását a" levéltárban, valamint a?" keres-
tető parancsért sem vétetett el a" nádori cancellariában.

Ezek között 1568 és 1569beli irás mutat épen ollyan sok j-t, minő a? fen-
nebbi 6 okiraton találtatik, így: Ijmytjalljak , sjwljo, kjwszjot stb., e" he-
lyett: limitalják, szőlő, között. Hanem e? kettőnek meg betűvonásaival nem e-
gyeznek amazokéi, mellyek 1480 és 1520 közé mutatnának.

Vettem én e"? hasonmásokat B. Fischer Norbert által küldetve, januarius"
30dikán 1836b., "s belőlük minden elavult szót kiis szedtem, és abécze rendbe
soroztam , azonfelül jegyzém fel észrevételeimet. Láthatók, I. II. alatt.

A" rend könyvgyüűjteménye? góth nyomtatványain B. Fischer Norbert és
Gots Móricz theologiai professor "s conventualis ment velem végig. Kettőben ta-
láltam néhány beléirt magyar szóra. Egyik:

Missale Strigoniense cű multis additionibus ac missis, etc. Alul:
Mathias Milcher bibliopola Budensis. ") A" végén: In clarissima urbe
supioris pafonie: g/ olim flauiana núc Vienna dicta Joannes Winter-
burger Anno salutis zc millesimo guingentesimo decimo guarto , finem

MTE TT. ÉVEK TIT. E 13

98 A" MAGYAR FUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

optatum vendicans Missale impressum explicit. In folio. Ennek első
levele? első lapján áll:

Kynek halagos 3eme wagyon

R-epe Ghembez Nadmes lazorin temso guae omnia teras iu unum
sub aeguali pondere et collatis in albo vino inmittas in oculos bis
vel ter et sanaberis. Továbbá:

Kynek y3 ezy a fogath

Recipe peper öyzyber temsoth Borkweth
guae sub aeguali pondere teras in unum et in os inponas et sana-
beris.

A" Missale előtt lévő kalendariumhoz írta Hágazazás kéz következőket :

Bodog azxon hawa.

Pisces Beeth ellw

Aries Beeth maas

Taurus jenth Gergh hawa
Gemi PyYnkesd hawa

Cancez Zent gwan hawa

Leo Zent yakab hawa
Virgo Nagh Bodog azon hawa
libra Kys azon hawa
Scorpio 3ent mihal hawa
Sagittarius Zent Andzas hawa

Capricornus Karachon hawa
A" czímlap" első és másod sora között pedig ez van;

Sum matthie de Ghara Concici Ouing. ecclesien ac plebani diui
Bartholomej in ciuitate OGuing. ecclesien 1539. Végén meg más kéz 1543-
at tett bele.

Másik: Latin grammatica és lexicon , latin magyarázattal. Első levele nincs
meg. Utolsóján nem áll nyomtatása" ideje. A"B betü egyik levelének szélére van
irva ez: Rdugulus, Zegelet, ouum molle, Higan fólt chiwkmony. Léeg-
utolsó levele? szélén: Harom saz hat. Bőrös fatáblája belsején: Venus If-
tennek. 1500 folytára mutat.

b Egyenesen magyar régi kéziratu egyházi vagy más tárgyu codex pedig itt
nincs. Érkezék épen Kassáról Kohanth Antal praemonstrati és humaniorum pro-
fessor, ki elébb Jászón könyvtárnok volt, ő sem akadott soha, mondá, ollyanra.
döntőt tanúíta majd Kassán Kruppay János kir. convictus" igazgatója, hasonlót
Szidor Antal mathesis" professora, kik régibben viselének a?" jászai könyvtárra

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 99

gondot. És kérésemre mindenik saját kezével irt bizonyítványt erről , mit a? töb-
biekhez csatolva nyujtok be,

"S ha észbe veszszük a? convent" eseteit, hamar látjuk , miért nincs. Hogy,
lehete itt 1100 végéről, 1200ból magyar imádság, halotti megszólítás, esketés,
evangeliom a? praemonstratiak" kezében hihető, mert Jászó maga, első megülésü
magyar hely, tájékait a" IVd. Béla 1255b. költ megerősítő alapítványa magyar ne-
vekkel említi, de mindjárt azt irá: guod guum gens rabida Thartarorum et crudelis
regnum nostrum erudeliter invasisset, et nos post recessum ipsorum versus Turna
divertissemus , fideles nostri Albertus Praepositus et Conventus de Jazou, ad no-
stram praesenciam accedentes nobis conguerendo significarunt, guod priuilegia et
instrumenta , guibus vigorem et fortitudinem terrarum ecclesie et populorum suo-
rum libertatem obtinebant, in fornacis fervore, furor supradictor. impyorum suc-
cendisset. A" , fornax"" lángja több iratot is emészthete meg. És könyv "s levél-
tárt később is néhány veszély szaggatá.

Eléadásom azonban csak arra szorítkozik, mi van itt most "s másutt, ma-
gyar. Mikép elveszhetése, ha mi volt is, külön munka lenne.

"S midőn a" gondolat, így eltünt már, még hártyán lévő "s így igazán régi
magyar irat" felfedezhetéséről Jászón; folytatám, mivel már itt valék, a? levéltár
nézését , legalább azért, mit lelhetnék adatul a XVIId. százszakból , nyelvünknek
hivatalos tettekben lehetett életéről. 1601től fogva 1699ig 533 darab magyar ira-
tot számlálék, mennyi ugyan egész sSzázszak" folytában "s megint annyi latin mel-
lett nem sok az ide tartozó Abauj, Torna, Gömör, Borsod, Zemplin vármegyék-
ből, de elegek világításul, mennyire kezde mind inkább kibúni a? nemzeti tövzs-
re alkotott csemete, eddigi karótámasza a? latin nyelv mellől. Ezekre azonban,
kimondom , még itt csak nagyjában ügyelék, mert küldetésemen kivúl valának,
hanem csakugyan kijegyzettem 36ot mutatóul "s azok" czímei hasonlóan az I szám
alatt állanak, mert az ügyet alaprajzunkban lévőnek láttam.

Világi életben megmozgatott élés a?" magyar nyelvvel , 1500 végén kezde el-
vonni papot is latinba szeretésétől "s 16000n innen , német és tót nevű conventualis,
egyiránt adott már törvényi tettben magyarúl bizonyítványt. Ki fog tetszeni alább
e" czikk alatt: Törvénybe idézés, törvény kiszolgáltatás és szék eleibe vitt valla-
tások, mikép tevé 1583b, 1585b, 1588b, 1603b, 1680b, stb. hiteles tudósítását ma.
gyarul, holott még 1549b, mint régibben mindig, magyarúl hallott vallomást is
latinra fordított. 5

Tót iratot az egész levéltárban csak egyet találtam, — 1723ból,

A" jászói lakosok" saját beszédejtéséről, de még inkább a" Jászóhoz tarto-
zó Debrődön vagy Debregyen, elejétől fogva lakó magyar népéről, szó lévén, a
falukönyvét itt nagyon régi időből megindultnak mondák. Megkaptam B. Fischer
Norbert felszólítására. A" leghajdanibb irást benne 16007 kezdetéről lelém "s azóta
valóban gonddal vitetett minden.

Sepsi birájától nem keríthetém kézre a" városnál lévő iratokat, nem egy
némelly czéh" levelét, ámbár Staut József főhadnagy is munkás vala benne kéré

he

100 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

semre, a? biró pedig készséggel ajánlkozott reá, ki a" Sepsibe vetődő kóbor ma-
gyar szinész társaságnak pártfogója, mindig vala akadály. A? mit külde hozzám
Jászóra, 1600 elejéről lévő.

Jászóból magából a" bodnár czéh" kiváltságát, Marsó Miklós prépostság?
ügyviselője közlé velem, melly, beszéd szerint, eredetileg magyarul költ volna.
Azonban, kiadta azt, úgy lelem, latinul 1569b. Bornemisza Gergely csanádi püs-
pök, szepesi és jászai prépost. Magyarra fordítás mindjárt 1569ből, "s hasonlóan
pergamenen , de, nem Bornemisza" saját aláirásával, hanem a" jegyzőével, így:
Albertus Barchi Notarius sua manu subsceripsit. :

Figyelmeztetem itt a" tekintetes társaságot az e? levéltárban lévő czéhleve-
lekre, kiváltságokra is, mellyeket Fenessy György egri püspök 1690b, 1694b "s
1698b. adott az egri lakatos és asztalos czéh, a" görög, magyar és rácz kereske-
dők, csizmadia, kovács, kerékgyártó "s húsárus czéhnek, midőn ezeket a?" török
járom? megszűnte után rendbe hozá. Kijegyzettem néhány különös magyar mes-
terszót , szokást belőlük, "s épen illyenekre nézve az egész gyülemény? lemásol-
tatását ajánlanám.

Részvétét bizonyítá Martinidesz László, kir. tanácsos, Torna vmegyei el-
ső alispán, annak előttem Makranczon megemlítésével, hogy Tornán a" Keglevich
grófok" levéltárában lelhetnék, a" mint hallá, nevezeteseket. Megjelentem Tornán
october" 26dikán B, Fischer Norbert" társaságában , eljöve az alispán ur is, oda,
de Kós, táblabíró "s családi jogigazgató az említett levéltárnak Nagytapolcsánra
vitetését mondá,

Várt innen Hosszúrétre gróf Andrássy György cs. k. aranykulcsos , társasá-
gunk" egyik alapítója "s igazgató és tiszteleti tag, familiája" levéltárában lévő ,
már kiszedett régi magyar iratokkal, hanem a" távol Lelesz álla még előttem, 7s
könnyed kirándulást idő" zordonsága nem engede, Marada tehát Hosszúrét más-
kori utra, midőn Nógrád, Gömör vármegye "s felebbi kör vétetnék czélul.

Jászóról azért, 12 napi vizsgálgatás után Kassának indulék, hova Kruppay
a" convictusban szállásra szíveskedett meghíni Kohanth által. :

Láttam utamban Semse" magyar iskoláját, mellyet Semsey Jób cs. k. arany-
kulcsos állíta e? jószágán. Csínos épülete 1834 őszén készüle el. E" falusi tót gye-
rekek 18357 januariusa! Iseje óta, tanulnak abban magyarul ker. tudományt, ó
testamentomi historiát , irást, olvasást, számvetést, "s azon év?" ősze felé már ma-
gyarul kezdettek maguk között beszéleni, Tanítójok Melheta István Sepsiből. Sok
vidéken így, csak, maradék lesz megint magyarrá, mellynek előde is az volt;
kitetszend alább , adatokból,

Kassán, három levéltár átnézése.

Kassa"? levéltárát egy előre is nevesnek találám. Es ajánlkozék Abauj vme-
gyéé, "s a" Sztáray grófoké. Ut javul, idő derűl, gondolám; Leleszre hát, akkor.
A" várostól , Fedák János főbirája által, örömmel jövén engedelem, keresésic

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 101

met Styller Leo főjegyző! eléadásai szerint "s Ujházy Lajos aljegyző" jelenlétében
tevém.
I. Szabad kir. Kassa ns. városu leveltára.

A" város" régi német gyarmata magyar lakosu tájra szállt ide, mert 1265-
beli latin szabadítéka IVd. Bélától, e" szókat említi, csermelye rivulus, melly ma
is e" névvel csergedez a? városban , és pisztrungus potok. De, Sz. István népele-
gyítő politikájának folytatása nem nevelé magyarrá a?" csak latinul kapott minden
udvari és törvényirat a? , hospites nevüeket, "s míg a" magyar, rosz deákságban
megrögzött, az alatt a? német, hajdani hazájához huzódva, saját nyelvével kezde
itt is hivatalkodni , midőn ott a, XIII, XIVd. százszakban, németűl kezelés in-

. dula meg.

Innen magyarázható , miként folyt az itt fennlévő legrégibb jegyzőkönyv:
Liber actorum judiciariorum , 1394től 1406ig latinul, az ezután következő pedig
1431től 1485tig Intinul és németül.

A" , protocollum inhibitionum , birsagiorum et neociuium" 1517—1529ig is
latinul "s németül vitetett; azonban magyarok" nevei ebbe így irattak: Borbot Ko-
rom 3ítwang, Dorbot Kötelel; Sítwan8 , Borbot Lukacz kalmarne stb, miből az itteni
magyar nemzetségnek a? németre hatása látszik. Hajdaniakhoz számosabb magyar
család költözött Mohács" napja és Zápolya "s I. Ferdinand" villongása" idejében ,
kulcsos Kassába, minél fogva több magyar lön itt házat biró polgár "s a" városnál
tisztségben, nemesek közűlis. A" , neocivium" kifejezés is bizonyítja.

1538tól 1552ig: Protocollum arestationum fundor. et aliarum appertinentiar.
necnon neociuium et causantium , csak latinul van, hanem első tiszta lapján 1554-
ból magyar eskü? formája így szól: , valami e Registromban Yrwa waghion nylwan
igaz dolog, mit, hihető , biró vagy jegyző teve le szabályból , "s ide később iraték.
Látható III szám alatti beadásomban , e? czímmel: Régibb magyar iratok Kassa" le-
véltárában. 1517. . Hasonmások és Másolatok.

Ki akará tolni e" tájatt a" nevekedő számú magyar polgárt, a" német, Kas-
sából. Villongás közepett a: magyar, Iső Ferdinandhoz folyamodott. Parancsolá
ez Kassának 1552b. Aprilis 7d.

,Nos supplicatione ipsorum ciuium nationis hungarice admissa ,
concessimus ut omnes hungarice nationis ciues, guicung scilicet mo-
do praemisso , sub his disturbiis, in medium aliorum veterum ciuium,
onera ciuitatis laturi, emptisd" bonis ac domibus in eadem ciuitate
nostra Cassovien perpetuo habitaturi sese contulissent, jamg in nu-
merum religuor. ciuium recepti, et ad munia functionesd" civiles ad-
missi essent, in posterum, futurisd" temporibus, aeguali libertate iis-
demgue privilegiis , dignitatibus tam in judicatu guam in senatu omni-
busg" functionibus et ofliciis, sine ullo personarum vel nationis dis-
crimine juxta tenorem veterum privilegiorum, cum ceteris germanice

IT.

102 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

vel alterius nationis vetustioribus civibus uti, frui possint. € Elhoztam

ennek mássát, "s van III szám alatt, az 57d. lapon.
De még erre sem lőn hamar eligazodás. Későbbi új esedezésből, ezen né-

hány pont mutatja :

, Es mykorontan az my attyankffyay , az kyknek my Izentewnk
wala, az ew felsege kegyelmes walazath meghoztak wolna, hogy mynd
magyar nemzeth es nemeth nemzeth az ew fewlsege kegyelmesseget
ertse, kyt Byro vram ew kegyelme soha nem myele, hanem tylenk
erewzak zerinth ky weve, kyt ez orayg sem myndnyaian ertewnk....
Thowabba tsak thawalyes az magyar nemzetnek bozzusagara az kewz-
ség kewzzewl egynehan magyart few nepeket ky hantanak. Ezys el-
lene wagyon az magyar nemzetnek , mert az priuilegium ezt tarthya
hogy mynden ewrewksegnek wetelében eztenden es egy nap telyk,
ebben ys ew kegyelmewk kynek tarthyak meg kyYnek nem..... adó-
yokat es solgalattywkat az magyaroknak fellyebb tettek.... oly ple-
banost hoztanak be egynehanyoknak kedveere az magyar nemzetseg-
nek akarattya nekyl es ellene, ky mynekewnk semmybe nem zolgal-
hat, mert semmyt nem thwd magyarwl es thak heyaba kewlty el az
dezmath, kyt neky adonk... kaplant nem tarth tewbbet ez egy pre-
dicatornal, ky ez es ollyan hogy neha az pater noftert sem twggya
elmondany, Immar emberek ys holtanak meg myatta gyonatlan II-
lyen halalos Idewbe... oskolank puztan al, mert egy nemeth mes-
tert hozanak, melly ky were az magyar deakokath belewle, most egy
Mast allattak bele, gyermekynket zellel kewl bwdoftatnonk nynthen
ky tanytha... Ennek okaért kegyelmes Wrak, Im erty ty Nagsag-
tok ezeket.... kenyergewnk , elhessewnk igyenlew keppen ew felse-
getyl nézzék priuilegiommal, mynt ew fewlsege egyeb warafiban a-
hol elfele keet nemzetseg wagyon, wagy 18xRE regenten Bwdan , mast
es Nagyzombatban es Koloswarat wagyon."

Látható ennek másolata a" beadottak között, a" nemzeti Muzéumba nem rég
adatott eredetijéről, mellyen év, aláirás, czimzet nincs, de kelnie 1553b. kellett ,
felsőbb helyre,

A" magyarnak elégtétel adatván, mostantól a" kétféle nemzetség egy joggal
élt nyelvével. A" , protocollum, mandata regum et missiles privator. in paribus
1558 és 1560ból latin "s német iratok között magyarul van 1558b. En ky wagyok

pabo mihal, 1560b. Vynnay Biro. (itt III alatt 29d. 30d. lapon) "s 1560ból
Esketés, Tót Bálint részére, felesége Katalin ellen , hűtelenségben.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 103

A" , protocollum judiciorum" 1569től 1586ig latinul, németül van. "S ebben
is magyar nevek így jőnek elé: Diefer Tag tít die Frau Anna Vas Istvánin; — Teg-
laschi Celemen Dorfo A;zjon proteftírt stb.

Ebben: , Protocollum determinationum et inhibitionum judiciariorum 1577—
1578ig latin "s német mellett 1577ből 19 darab magyar hosszabb irat áll; 1578ból
2.— Tárgyuk: végrendelet , vallatás , pLSSHKtESEIS birói itélet. Jegyzője válogat-
ta, hogy keljen az irás.

Bizonyítják ezen adatok, az alább eléterjesztendőkkel együtt, hogy e? kor-
ban már jól tudtak Kassa" német tanácsnokai is magyarul, kik, 1623ig felesebb
számmal voltak a" magyaroknál, ezek pedig azon idő óta.

Latinról "és németről magyarra , illyen térés látszik az actákból és levelezé-
sekből is, következő átnézet szerint,

1340ből van a" legrégibb eredeti irat pergamenen latínul, "Tartalma: Sen-
tentia curiae regiae pro parte capituli vaciensis contra Petrum, Demetrium et Ni-
colaum filios Kajul stb. Az elenchusban, melly a? jól rendezett levéltárról köny -
nyű felkereshetés végett évsor és ábécze szerint folyó csomókra hivatkozólag ké-
szítetett, IVd Bélától 1256b. a" zsidóknak adott szabadíték áll ugyan legelől, de
mivel ez csak transumtum, 1494b Ulászló által megerősítve, csak a" tett idejére
nézve elsőbb.

1340től 1400ig van 21 darab, mind latinul.

1400tól 1500ig, 788. Többnyire latin, de számos közöttük a? német is.
Azokon kivúl vannak a? , missilisek,"

1500tól 1600ig van 4052, missilesektől megválva.

Összesen ezen 5861 darabot, 1500nak vége feléig, egyenként megnéztem
nyelvére nézve. Segített, Szidor Antal professor és Kovacsóczy Mihály, önként
ajánlkozottan.

Először a" latin nyelvüekről szólok. Király" parancsain kezdve, minden fő-
tisztség" hivatalos iratit, nem is kell latin nyelvnél egyeben várni, Igy, kisebb
hatóságokét. De a?" nemesség is csak latinul irt Kassának, 1540—50 tájaig, még
házi dolgaiban is. 141527b Kassa" birája Kakuk Mihály volt, "s a" szomszéd fő ne-
mesek még is mind latinul irtak hozzá. A" beadott IIldik szám alatt, 1490—1559-
ig, 24 czimét irtam ki például, miként engedé a" magyar, hasonlóan mint akkor
több más nemzet, latint vetetni tolmácsaul. Így küldé irását Kinizsi Pál; Báto-
ri István vajda; Magyar Balás; Zápolya István, Máriássy István; Abaúj várme-
gye; Tállya városa; Thurzó Miklós; Peren Imre nádor; Sáros vmegye; Bátori Ist-
ván, nádor, lakodalmára híván Kassát; Zápolya János és György, anyjok" teme-
tésére ; Bisén Gábor; Verbőczi István, maga kezével mint nádor; Országh János,
váczi püspök, Nádasdi Tamás, nádor, ki 1559b. Tinódi Sebestyén?" egykori felesé-
gét, midőn , a? költő" halála után, ns Posghay Györgyhez ment férjhez, ajánlja,
hogy azt Kassa kereskedői dolgaiban ne akadályozza. Nyugtatványt latinul adott
Kassának Emericus Himffy de Debrenthe castellanus castri de Torna; Franciscus Be-
bek, és Thurzó Elekné! — Ugy iratott Tóth Agatha" végrendelete; úgy küldetett

104 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Hedwigis ducissa Thesseniensis domini gdam de Zapolya comitis et palatini reli-
licta és Dorothea de Kanysa nevében a? levél. Mikép történék ez, gondolható
Kinizsi és Bátori" példájából, kik írni nem is tudának. Rendelést nyere, főként.
a" ház? káplánja, mit tegyen fel, "s eszébe századika ha juttatá, hogy köz dolog-
ban, oltár" nyelvét elhagyhatná. És e? divat, csak a" világiak között még el nem
terjedt irnitudás miatt uralkodott , nem pedig azért, mert a" magyar birodalom? több
nyelvü népét egy átalános nyelv csatolja össze. Midőn később az , [rástudó"" nem
vala már többé csuda, széltében ment a" németes Kassához is magyarul hivatalos
és egyéb tárgyu levelezés.

Mosit a? német iratok. Illyen 1400ból van legrégibb. Magistri Joannis Pa-
rochi Cracoviensis gratiarum actoriae pro sui invitatione ad munus parochiale Cas-
soviense assumendum , cum sui oblatione. Német papnak Magister Joannest , nyil-
ván Kassa is németül hivá meg.

A" második 1404ből. Articuli ceommunitatis electae. Igy kezdődik: Item,
€s ijt zu merfen.

Harmadik , megint 1404ből. Buda városa levele Kassához. Kijegyzettem
1408tól fogva 1557ig 39et, "s láthatók czímeik a? III szám alatt. Előismertetésül
ím itt is néhánynak honnan eredése: Kis Szeben, Krakkó, Lőcse, Eperjes, Bo-
roszló , Lublyó , Bártfa, Buda városától, Kassához. Timár czéhbeli articulusok"
töredéke , 1482b. Méfrthe thurso von Bethlemízdorff levele 1492b. "Thurzó Elekné
nyugtatványa , hogy Kassától felvett 200 ftot, így kezdődik: Jc" eh fraw anna alli-
xay twrfone beken das — stb. Regestrum de omnibus bonis in ecclesia parochiali
sctae Elizabeth in Casschoria, 1516b. IKKassa", Lőcse", Bártfa:, Eperjes, Szeben?
kölcsönkötelezése, hogy a? király" és ország" hüségében megmaradnak, 1528ból.
Hans Katzianer Ritter Obrister Feldhaubtmann"? levelei Kassához 1528b. Kassai
senatorok? esküje I. Ferdinand" részére pergamenen, 1529ből. A? császár hadita-
nácsától bíztató levél 1529. I Ferdinand" levele Kassához , 1532 , 1533, 1534, 1535-
ben. Thurzo Haus Graff von 3ipő Greiherr auff Baymotz? levele 1555. Megint I Fer-
dinand"? két levele 1557b., de egyik alatt sincs Nicol. Olahus canc. mint a" lalinul
jötteknél.

Legelső magyar, ezen iratok" forgatása közben, 1517ből akada kezembe,
Pásztor Györgynének Margit Aszonnak es Hedeges Peternenek felelety Turyek Já-
nos ellen. . Vádolá ez őket boszorkánysággal, miképen öntözték egymást a" Her-
nad vizében "s vajat mostanak. Gömörben , a? mint hallám, ma is tartja a" köz-
nép, hogy az asszonyok vizet zavarnak akármelly forrásnál is, és leülepedése va-
jat szűl. A" két asszony Téhány falubeli volt, melly, Kassa" birtoka, attól csak
egy órányira ugyan, de már Sárosban. Hajdani magyar lakosai köztudomásra tó-
tosodtak el. Úgy mondják, az utolsó öreg magyar, 1831b. a" cholerában holt vol-
na ki.

A? másod magyar irat 1527ből van, majus?" 7dikéről. Zápolya János mint ki-
rály által Budáról küldött esküformája, azoknak, kik beszedésére neveztettek ki
vármegyénél városnál a" főrovó mellé azon tizednek, mellyet arany, ezüst, kész

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 105

pénz , ökör, tehén, bornyú , juh, sertésből igért, határozott Budán 1527b. martiusban
országgyűlése (congregatio) Zápolya Jánosnak, minekutána 1526b. novemb. 11kén
Székes-Fejérváratt az , királylyá koronáztatott , hogy az országot "s részeit minde-
nünnen fenyegető veszély elhárítathassék. A" szép irásu eskü, kis szelet papiroson,
igen jól megmaradt. Vitte a" városhoz , Zápolyának különben latinul irt levelében,
Zerdahelyi Ewz (Osz) János , kit oda Zápolya, Kassától begyülendő illyen tized" ke-
zéhez vétele végett külde. Le kelle azt, a" levél" tartalma szerint Kassa városa"? ta-
nácsa" színe előtt tenni ollyan kettőnek , kik magválasztása Ewz mellé , Kassa váro-
sára bizatott.

Harmad magyar irat 1544ből, Barbel Lőrincz császár ő felsege gialoginak
Hadnagia ir Kassa koczios varasnak fw Birajának es gondviselőinek, Alsó Néme-
tiből. :

Ezután jő 1545ből Török András? javainak összeirása nemes és tisztelendő biró
Reviczky János" parancsolatjából,

1549ből Kis Ferencz kassai polgár" testamentuma.

1551ből Levél a" kassaiakhoz , kitől? nincs meg.

1552től fogva 1599czig 157 darab iratra találtam , mellyek közül 83-at czím-
zettem ki "s ezekből 50-ent hoztam magammal , másolatban.

Nevezetesek ezek közül :

1555. Balassa Sydmont Gyarmati , menedék-levele,

1555. Peren Ferencz a? kassai biróhoz Zabo Andráshoz.

1557. Kálnásy Ferencz kir. kapitány ír Sárosról.

1558. Thelekesy Imre fmagyarország" kapitánya" levelét.

1558. Losonczi Istvánnéé Pekry Annáé.

1562. Vranchich Antal egri püspök" levele,

1564. Zay Ferencz kapitányé.

1565. Ormáni Demeter Sáros vmegye" alispánja" levele Kassához.

1574. Sáros vmegye" szolgabirája Kendy István , perbe idézi Kassát gr. Salm
Julius? ügyében.

1599. Csász. kir. felség" szepesi kamarája" hivatalos levele Kassához. — Igy,
Miskolcz", Eger", Aszaló", Tállya", Sepsi", Göncz", és a" várnagyok "s nemesség? le-
velezései.

Különös látni ezen egyszerre neki eredett nemzetiséget. Is fejtendő, miért
vala 1527b. a" magyar irás még gyéren, holott akkor Zápolya, nyelve" kisikkasztá-
sával ijeszte a? magyarra , ha Ferdinandhoz áll "s azonban maga is miért nem küldé
említett levelét is magyarúl? Miért fogant meg olly kevéssé I. Ferdinánd ellenbiz-
tosítása, hogy ne féljen a" magyar, elnem nyomja nyelvét: melly itt mindenik meg
van; "s habár Zápolyáét kiadta már Kovachich Bártfa" levéltárából , látni akartam , ha-
nem hozzá most, mivel minden regalis külön vala eltéve, a" hogy mondák, az or-
szággyűlési városi követek" számára , nem juthaték ; Ferdinandét azonban , a? latinul
lévőt 1527ből julius? 17dikéről (ott hibásan 1521ből) leirtam , mert a?" németet, mellyre
ez hivatkozik , Kovachich hasonlóan közre bocsátá.

M. T. T. ÉVK; III. 1. 14

106 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

1490 és 1500 tájatt kelle közönségesebben megkezdetni a" magyarul írni ta-
nításnak némelly városi, falusi iskolában , folyó német irási betük" felvételével; mert
e? levelek mind azzal kelvék. Azon irás, maihoz képest, gyermeki vakarat. És a"
cs, gy, ly, ny, zs hangjaink" kisütni vágytának többféle rejtélyes megkísértése!"
Akármiként, utat töre magának latin nyelv" kötelékei közül a? kiszabadulásra , a"
saját nyelvet felkapás" önfolyamával , mint a? téli jegét felszakasztott havasi patak
tavaszszal, hogy életszeres kellemét mutassa , mint övét.

1550 körül mutatkozik , e" felső vármegyékben a" már szélesen kiterjedés. Ez
óta , végrendelet , osztály , vagy akkori szavával , oszlás , kötelezvény, akkor kethel-
levél, vallatás , magyarul tétetik fel. Ugy írá, asszony" nevében , Mátyás vagy Ger-
gely deák a" levelet, ha kezdetét "s végét latin köszöntéssel, búcsúval czifrázá is.

Meg kell érintenem , hogy az 1500 vagy XVId. százszak" végére hajlása kori
levélcsomókat csak nagyjában forgattam meg , mert a" hamar beállott szigoru téli idő
bajossá tevé, a" levéltári dolgozást. I610beli csomót még is azért bonték fel, hadd
lássam a" nyelv" hivatalbeli menetét. "S ebben találám ehhez , ezeket, magyarul :

1610. Bethlen Gábor" levele Kassához.

1610. Articuli electae communitatis, németül, toldaléka magyarul. — Sok,
perbeidézés.

1610. Thurzó György nádor, egy orvos doctort ajánl Kassának Pozsonból.

1610. Ugyan az; kivánja, hogy Kassa követet küldjön hozzá, tanácskozásra
Pozsonba.

1610. Pest városa" levele Kassa városához , mellynek lemásoltatásában kéré-
semre , eljárt később , Kovacsóezy Mihály "s megküldé, Szidor Antal és maga által
hitelesítve , junius? 14d. 1836.

Rendelkeztem azonban, az 1600tól 1700zig folyó érdekesb magyar iratok"
czímzetei" kiirása iránt , StyIler Leo pedig lemásoltatásukra , mihelyt kivántatnának ,
szívesen ajánlkozott.

" A velem hozottakat részént levettem magam , részént Krüger János szépiró-
val másoltattam le társaság" költségén. Láthatók a" III. szám alatt, valamint az ál-
talam , belőlük kiszedett elavult szavak, szólásmódok ábécze sorban, együtt egyéb
jegyzeteimmel.

Azon levelek" némellyike mutatja aztis , mennyire hajlék már Kassa egészen
úgy megmagyarosodásra , mint a?" hajdan" szász lakosu Kolozsvár, hol a? szász pap,
Liedeman 1818b. attól félt, hogy hallgatói, németül sem fognak tudni , ha uj iskolai
rendjök nem leszen. Kivonatul álljanak itt Kassáról , az említett pontok , a" város"
akkor két nemzetségi felől.

1557ből, a" német mesteremberek"? czéheinek esküje németül van fenn , a" ma-
gyarokéi magyarul. A" , kösségé" communitatis , németül.

1557. A" város" jegyzőjének esküjét csak németül találtam. A? külvárosi birá-
két (judicum suburbanorum) csak magyarul.

1557. Új polgár" esküje (juramentum novi civis guando jus civile asseguitur)
csak magyarul. IIId. szám, 23d. lap.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 107

1558. Rebner Péter, Kassa városa? küldöttje Bécsből magyar tudósítását küldé
a! bíróhoz , és Kassa városához. A" 27d. lapon.

1559. Vendéghy Benedek és Bozinkay Máté város" követei , Pozsonból ország-
gyüléséről magyar tudósítást tevének.

Szó volt a?" levéltárban Mátyás királynak egy nyugtatványáról , mellyet Kas-
sának adott, talán 17 forintról, hogy azzal onnan Budára királyosan térhessen. De,
hallám azt is, hogy Ferdinand dEste főherczegnek megmutatásakor, midőn attól
visszahozák , addig járt kézről kézre, míg valahová nagyon eltétetett"s nem találják.

II. Ns Abauj vármegye levéltára.

Egyik alispán sem lévén jelen , megnyitá Kliestinai Klesztinszky István le-
véltárnok.

4.

A" legrégibb jegyzőkönyv 1564ben kezdődik "s foly kötete 1570ig. Latinul
minden , 1568 végéig. Az 1569dikében jőnek elé, elegyesen, magyarul is ügyvédi
felelkezések , mint:

. Czéczei fiu ág a? leány ellen.

. Magóchy Gáspár" perében.

. Mandolay Péterében , Bebekné ellen.

. Golopy Gáspáréban. ,

. Kinizsi Benedekében , Bocskay János ellen.

, Méray özvegyében , Méray Demeter ellen stb.

2.

A" másod kötet 1570—1573. Csak az 1572dikében fordul elé három per ma-
gyarul, Többi latin.

Doug n ja

3.
A" harmad kötet 1574—1578zig csupán latinul.
4.
1579—1583ig , az 1579dikiben 21 per van magyarul, 1580beliben is több ugy;
1582 és 1583ból mind latin.
5.
Az ötöd és hatod kötetben 1584—1593ig magyar is, de latin több.
6.
A" hetedikben 1595—1618 , elegyesen , 1610ben a" vármegye" határozata ma-
gyarul. "S ezen innen több a?" magyar.
7.
A" nyolczadikban 1619—1632, több magyar mint latin.
14"

108 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

8.
A" kilenczedikben és tizedikben 1633—1644ig majd magyar majd latin.

9.
A" 11dikben 1644—1649. Elegyes. Megye" határozatai magyarul.

10.
A" 12dikben 1650—1653. Latin benne több a" magyarnál.

44.
A" 13dikban 1653—1659. Alispán", táblabirak", főbirák" esküformája benne ma-
gyarul. 1656b. az alispán , magyarul adja elé , mikép sértegetik a" kassaiak a" nemesi
szabadságot , de sok latin kifejezéssel élve.

12.
A" 14d. és 15dikben 1660—1682. Több latin. 1672b. a" felsőmagyarországi
13 vmegye magyarul ád utasítást követének , egri prépost Horváth Györgynek a!" fel-
séghez és locumtenenshez. 1675. gróf Neuding császári generalis magyarul adta ki
parancsát a" pártütők ellen.

11634
A" 16dikban 1688—1691. Néhány magyar, több latin. Tököli Imre" felszólí-
tásai magyarul.
14.
A" 17d. "s 18dikban 1691—1706. Minden latin.
15.

A" 19ikben 1707— Rákóczy" articulusai magyarul és egyéb levelezés. Ugy, a
megye" határozatai , "s ülései tárgyai.

Látszik tehát, úgy irt a" jegyző a" hogy akará , vagy jobban tudott. Rákóczy"
ideje után minden latinul költ. 1792 óta, vármegye" határozatánál fogva , egyedül
magyarul vitetik minden.

Az irományok (acta) közt legrégibb , 1479ből van fenn, latinul.

A" legrégibb magyar, 1544ből. Rongyollottan. Bunyitán Sáros vmegyében
történt elzálogítás. Egy ház jobbágy 35 forintért.

En ugyan ezt, 1594 olvashatásának is mondám , "s a" megyei regestraló jegyző
is 1ő544nek vagy 1594nek irá , azonban az Index alphabeticus, 1544 alatt említi.

Második , 1565ből. Megint záloglevél.

Harmadik , 1568ból Berzeviczy Henrik Sáros vmegyei szolgabíró és Rosko-
ványi Kálmán előtt vallatás.

Leirtam mind a" hármat , "s bemutatom itt ÍV. alatt, e" czímmel: Régibb ma-
gyar iratok Abauj vármegye" levéltárában. 1544, hol az általam kiszedett. elavult

szavak is láthatók, valamint, 1570—1600zig, 16 irat" czímei "s több vallatásra
utasítás.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 109

III. Sztáray grófok levéltára.

Azokat nézem itt, miket Ertly János hites ügyvéd és családi levéltárnok
előmbe , hite? sértése nélkül és engedelme szerint , adott.

Az elenchus legrégibb oklevélre latinul 1224ből mutat. De, van 1057ben,
1217b. költek "s hasonlóan a? családot illetők" későbbi másolata is. Eredetiek pedig
1234, 1248 , 1348beli "s így idébbi évekből. Megjegyzendő az 1275b. László királytól
eredett nemeslevél: Petro filio Nemel et Benedicto filio Narad de Kondor , de jobba-
gionibus Castri Borsod trahentibus originem, guia contra exercitum Regis Bohemo-
rum, iuxta fiuvium Morava, et sub Castro Jauriensi contra hostes , viriliter exi-
vissent., ;

Magyar legrégibb 1511ből , Mikó Balás" levele , atyjához Nagymihályi János-
hoz, ki mostohája volt. Régibb levéltárnok, ki a" család" hajdani tagjai kihalása"
idejét is tudta , levelekből, irá 1511re.

Második, 1516ból. Nagymihályi Dénes 6 jobbágyot 2 pusztát egy kőházat
zálogba vet.

Harmadik 1528ból. Pazdichi Bálinttól záloglevél.

1548ból Nagymihályi Benedek , Mátyás , János között oszlás.

1550, 1551. Napi jegyzetek gazdaság körül.

1556. Bebek György" megismervénye.

1557. Iktatási tudósítás Breberi Melyth Ferencz? és János" részére. Pergamenre
gyönyörün irva, Ysabella" saját kezével, Tordán.

1561. Nagymihályi Sándor" esküje, hogy Vinna várával Ferdinand magyari
királynak híve leszen.

Az oszlás, napijegyzetek és megismervénytől megválva, beadom a? többit
hasonmásban Krügertől, belőlük kikeresett elavult szavak? sorával együtt e? czím
alatt: Régibb magyar iratok a" gróf Sztáray levéltárban Vd. szám alatt, Kijegyzet-
tem 1563—1656ig , az itt lévő több közül 17 darabot. Czímeik alább lesznek idézve
a" XV., XVId. százszakbeli magyar nyelvdivat" tárgyai között.

Sok lévén még itt pecsét alatt , folyamodtam özvegy gróf Sztáray Vinczéné,
gróf Szirmay Johanna ő méltóságához , kinek házánál és felvigyáztatása alatt e? le-
véltár van, Sztáráról a" válasz, még egykét héti Kassán mulatásomat kiváná , mit nem
tehettem. Hanem a" még találhatók" "s kiereszthetők" megküldését buzgón igéré a?
levéltárnok, ki, némelly könyvei" felajánlásával is bizonyítá a? társaság iránti ha-
zafiságát.

Domonkosiak könyvtára.

Kruppay János regens elvezetett a Domonkos szerzetiek" könyvtárába, "s
ott ketten, minden góth nyomtatásu könyvet összekerestünk , de magyar irást egyik-
ben sem találtunk; nem, magyar kéziratot. Megfürkészte már ezt gróf Batthyáni
Ignácz , mondá a? prior, "s ha mit talált, megszerzé.

110 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Erzsébet sz. egyháza sekrestyéje.

Ugyan Kruppay vitt Kassa? városa" plebánosához König Jánoshoz is, kit az
iránt kérdezék meg, nem volna e" valami , czélomhoz való , Erzsébet egyháza" sekres-
tyéjében. Igérte, oda velem menetelét. Másnap azt mondá, keresgéle maga, nem
talált semmit.

Orsolya klastrom.

Özvegy Boronkayné , gróf Vass Klára, és Kruppay mint ottani gyóntató atya,
kérdezősködött abban kérésemre, mert habár időre nézve csak Iső Leopold" hitese
a" császárné alapította is , akadhatott oda be , gondolám , még régibb korból , az elsőbb
magyar apáczák" kezébe, kik akkor még nemzeti szellemmel valának, imádság,
szentek" élete, magyarul. , Semmi sincs" lön itt is a" válasz.
ki A" praemonstrati rend eléggé bizonyítá nyelvünk" mívelése iránt figyelmét.
Ugyelnek a" kassai convictusban is arra. Egy lengyel ifjú gróf, ottan tanultából ,
folyvást beszéle velem magyarul. ;

Gróf Forgách István ur és testvére készséggel ajánlotta még itt Kassán
családjok" régi levéltárába bocsáttatásomat, midőn utat Nógrádba tennék. Erede
gondolnám ez abból, mert ohajtottam eloszlatni mindenütt azon bizonyos tartózko-
dást, minél fogva, nem minden birtokos hajlik eléadni levéltárát. Családi jogok
"s elegyedések" okleveleit a, magyar akademia, mondám, kutattatni nem akar, a"
levéltárnok csak azon magyar okiratokat terjeszsze elé, mellyeket hite megenged;
ki nem adhatóról pedig, legalább azt mutassa meg, hogy magyarul van, kivált,
ha XVdik százszak" végéig lévő volna. Ezen elv szerint azonban világosságra lehet
bocsátni , historiai , diplomaticai hézagokat pótoló többféle adatot is, hanem ez , me-
gint másnemü vizsgálat lenne.

November" 13dika telék. Kiszedett iratokkal várt Leleszen Ormos Miklós,
prépostság" elsője, de ut, vihar, setét rövid nap miatt máskorra kelle hagynom
oda kiszabott utamat. Pótolni, vissza tértemben akarám,.

Miskolczon ,

ns Borsod vármegye" leveltára.

Szathmári Király József első alispán november" 17dikén nyittatta meg. Jegy-
zésimet , választásimat ahhoz képest tevém, a" mint az iratokat Pós József levéltár-
nok velem közlötte,

Törvénykezési jegyzőkönyv , legrégibb 1578ból van évszán! kiirásával. Azon
kevés, mi ez előtt áll, 1577beli lesz, de az év kitéve nincs,

Ezen 1577belinek tartható többnyire latin, csak végén jő elé holmi , magyarral
ollyan elegy, mint olaszban a?" macaroni versek.

1578ban is efféle latin-magyar keverékkel játszott a" jegyző. Ime , példája:

A. dicit Anno 1578, Bőt fogadó zerdán, nem mondhattyuk ezt, guod ne-
sciamus , guo spiritu ducti , hanem inkább ezt mondhattyuk hogy deliberato animo

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 111

Vice Comes uram, ky akkor Ispanunk volt Basó Myhal uram esköt byraya volt ,
missis et destinatis, guam plurimis suis servitoribus stb.

Illyenekkel, hihető , némelly fitogatni akarta eleinte latinul is tudását, az
után , mások is felkapták.

1579ből , ügyvédi hat felelkezés jő elé , inkább egészen magyarul.

A" gyülés majd Mohiban majd Miskolczon. 1580ban mindent latinul tett fel
az akkori jegyző , ki , ugy látszik akaratját követheté.

1581—1592ig a" másod kötetben, csak néhol kerúl elé magyar. 1591ből] , lát-
ható az ügyvédek" felkelésének Bolkayak keresete iránt másolata, VId. szám alatt
beadott e? gyüjteményben: Régibb magyar iratok Borsod vármegye" levéltárában.

A" harmad kötet 1592—1612ig foly kereken , 1592b. Négyessy Pál szolgabiró
és Gombos János juratus Assessor adja elé mngyarul , megosztoztatási küldöttsége?
sikerét. Ugyan 1592ből Kalmár János? nevezetes pere feleség ellen, ki van írva ,
a?" gyüjtemény" 27d. lapján.

A" többi év" folyta ís mutat néhol magyart.

A" negyed kötetben 1612—1630ig sokkal több a" magyar , latinnál.

1631—1700 elejéig, az ötöd kötet, elegyes, majd latin, majd magyar.

1700 eleje óta 1702ig minden, csupán latinul.

1792 óta, a" politikai tárgyak magyarul, biróiak latinul. 1807 óta pedig ,
mindenik tárgyu , egyedül magyarul. j

Meglett dolgok (acta) között legrégibb, latinul 1270ből van. A? másod
1294ből. Azután 1338, 1364, 1388, 1411, 1438 , 1453, 1495, 1503, 1514, 1516,
1519, 1550, 1560 évekből "s ezen innen 1599ig még 10 darab. A" XVIId. százszak-
ban mindig több gyült. Latin nyelven készülvék mind.

Legrégibb magyar irat 1570ből találtatik. ,,Porkoláb Ágota Nagy Ágoston
feleségének nemes biki jószágába, forweuwel megnyerés után iktatása Lorantífy
Cristoph Vice Ispán által, több tanw jelenlétében. Mássa , a?" 15d. lapon.

1583ból vagyon a? másod, Mihály János? végrendelete. Mutatja mássát a
17dik lap.

A" harmad , 1586ból Dortháni Sofia Bogáti Benedekné?" végrendelete. A? 17d.
lapon.

Ezeken innen 1589től fogva 1679ig kijegyzettem 43at. Czímeik láthatók,
VI. alatt.

Hivatalos életét mutatják közülök a" magyar nyelvnek :

1600. Kassa városából választott birák" itélete.

1609. Magóchy Ferencz Bereg és Torna vmegyei főispán, IId. Mátyásnak
felső Magyarországon fővezére ír Borsodhoz.

1609. Gr. Illésházy István nádor" levele Borsodhoz.

1609. Hoffmann György , a!" cs. és kir. Szepesi kamara"? részéről Kassáról ír
ugyan ahhoz , adó" beszedése" módja iránt.

1609. Kis Lukács, folytatja azt Hoffmann György Kassáról Bécsbe mentte
alatt.

112 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

1633. Szerdahelyi Mihály" esküje, hogy a" királyi eperjesi harminczad? jöve-
delmére igaz lélekkel ügyel.

1640. Gróf Esterházy Miklós nádor" levele.

1642. Raszlaviczy Ferencz Sáros vmegye" szolgabirája "s Kósa János eskütt ,
Kuczinban , Sárosban a? vármegye?" commissioiaból inguisitiót vitt végbe.

Sáros" nemességének , magyar nyelvvel folyvást élését igen mutatja Berzevi-
czy Mártontól fijához Boldizsárhoz , Hamborkról , Andrásfalváról irt itt lévő 12 le-
vele; így Berzeviczy Lajosé, Berzeviczy Annáé, Pálé, Boldizsár öcscsükhez 1618—
1679. "S érdekesek ezen iratok azért is , mivel az akkori nevelés? elveit magyar ne-
mes házi életet, rokoni szíveskedést , tükrözik elé , "s így, történet" és romániró ve-
zér" fonalai.

Lemásoltam e" kijegyzettekből egy darabot, első alispán ur pedig 33at véte-
tett le, mellyek között hasonmás 5 van, "s kedveskedésül küldötte hozzám februa-
rius" végével 1836b. ns Borsod vmegye" részéről a" magyar akademiának. Minden
iraton bizonyítja Okolicsnai Okolicsány János tiszteletbeli főjegyző, eredetiének a?
megye" levéltárában létét, azzal összehasonlítását, a" kiadás tehát hivatalos. A?" má-
solók: Novák István, a" leleszi conventnek kiérdemült főjegyzője, és Nagy István
vmegyei cancellista.

Csatoltam az ezekből kiszedett elavult szavakat, "s néhány jegyzetemet a" be-
nyujtott VId. szám alá.

Miskolcz városa levéltára.

Legelső kiváltságos levele van Nagy Lajos királytól 1364b. Ezt megerősí-
tette több későbbi magyar király is, és ujabb kiváltságokat adott.

A" legrégibb, fennlévő jegyzőkönyv" táblája" külsejére, irva, 1554, így:
Liber annalis juratorum Ciuium Ciuitatis Miskolcz , judice primario Benedico Nyro
Anno 1554.

1554től 1568" végeig készült beleirásoknak azonban el kelle veszniek, mert
belül a" legelső lap már 1569beli. "S ez előtt áll: Hic annalis legum, rerum me-
morabilium notatarum inuestigatarum atgue excussarum in oppido Miscolcz primum
seribi coepit Judice primario Stephano Pap, Anno MDLXIX.

"S kezdődik így:

Gyöngyofi Pabo Gafparnak kötöttö kys kalmar ferencs mynd a
ket gölöyett az debreczeny kadas mihal adoffaga ky zelwen stb.

Biró" változása így van bejelelve:

Pap Estuan Byrofzagaba walo tylalmak
E; vallafok Anno domi 1576.
Pether kowacs fiv Byroffagaba
znott dolgok Anno 1582.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 113

Folyt ezen első kötet 1724ig, évről évre mindig magyarul, egyetlen egy la-
tin itélettől megválva , mellyre 1696ban találtam. "Tárgya az egész kötetnek: val-
latás , eladás, tilalom, ellenzés (így kitéve a? contradictio), város?" rendeletei,
itélet.

Másod kötet 1725—1740. Ebben is minden magyarul, de már latin sza-
vakkal elegyítetten.

Harmad kötet 1741—1756. — Városbeliek? honi ügyei magyarul. Másuva
küldött, máshonnan jött levél latinul, így, a" kötelezvény Pulszkyval.

Negyed kötet 1756—1763. Egészen magyar.

Ötöd kötet 1763— 1768. Hasonlóan.

Ezen innen latin jöve divatba.

Általam kitüzöttek? lemásolását Fodor Ferencz vállalta magára. Kérő sür-
getést irtam juliusban 1836 irántuk Tomkaházi Tomka Miklós főbiróhoz, ő ezt
Miskolcz városa elébe terjeszté, "s az, Miskolczon nyugalomban élő Novák István-
nal iratott ki a?" jegyzőkönyvből 10 ívnyit, török pasa levelet 6tot, mindeniket hi-
telesíteté aljegyzőjével Vosicz Ferenczczel, ki úgy küldé hozzám e? gyűjteményt ,
mint Miskolcz városának kedveskedését. Itt van, VII szám alatt.

Lépést tettem itt, sz. Kolos" élete? megkaphatása iránt, mellyről báró Lu-
zsenszky Pál ur Kassán bizonyítá, hogy azt ő Fáy János , néhai debreczeni polgár-
mesternél , pergamenre góth betűkkel írva látta, most pedig örökösénél Fáy Ala-
josnál lehet Emődön. Levelezéseim szerint még nincsenek ott külön szedve a? hí-
res polgármester? gyűjteményei, "s bíztatva későbbre vagyok.

Miskolczról azért Gyöngyös lön figyelmem,

Gyöngyösön Sz. Ferencziek könyvtára.

( Provincia Salvatoris in Hungaria.)

November" 20dikán vezete abba p. Magócsy István guardian. Rendkivúli
hideg miatt, lehetetlen volt benne sokáig keresgélnünk. Igéré hát maga tenni azt
kikelettel.

"S hoza majus? 3dikán 1836b. hozzám hat régi latin könyvet, mellyekben ,
mondá , találának magyar iratra. "S közlé velem azok" kibetüzését is. A" nyom-
tatványok ezek:

1.

Meditationes reverendissimi patris Joannis de Turrecremata , Cardinalis , po-
site de ipsius mandato etc. in $vo maj, Impressum Rome , Anno ID. CCCC.£Cp1I1j.
S melléje vannak kötve: Expositio misse, Confessionale fratris Jacobi Philippi,
nouiter editum. — Summa penitentie, mellyben német versek is vagynak.

A" könyv" czímlapja? eleibe vart két levelen kezdvén a? végig menetelt,
mellyeket Gyöngyösön ki nem irának, a? másod lapon latin rimek közé azok" ma-
gyar fordítását is találtam, végén hasonlóan rímekkel, Szűz Máriához. Kiirvák
VIII szám alatt. E? számu kötetben a? 6 könyvnek czíme, egész kiterjedésében
KETTÉ VK, TIT 1. 15

VIL

VIII.

114 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

áll, úgy a" magyar beléjek irások" ismertetése. A" 4d. lapon, 9 és 10 szótagú, né-
gyes rimű versezetet lelék, melly, kitetszőleg :
Emlékdal Mátyás királyra.

Az irás kevert góth. Itt van az egész, mai betűkkel.

Nehay walo yo mathias kyrál

Sok orzagokath the byral

Nagy dicherethw akoron walal

Ellensegednek ellene allal.

Hatalmassagodath yelenthed

Bechnek hogy warosath the megvewed
Ekes sereged oth felethed

Kyraly zeked benne helhezteted.

Nemeth orzagoth amjkorth kewanyad
Zent koronahoz walazthad

Ees nagy sok rezre hassogatad

Magyary wraknak tyztwl mynd te oztad.

Akoron the lel oly igen. draga
Theged kewanya che praga

Meg herwadoz oth zep zeld aga
Nem kelemethes nekj wiraga.

Terekechtwl nerel ayandokokath
Ne puztythanad orzagokath

Ne kerengethned bafsayokath
Ne fenegedned w chazarokath.

Igekezte wala sok orzagokra
Ees nag hatalmas warosogra
Az vizen alo welencere
Ees benne walo belch olafokra.

i laga
Magyar orzagnak fenes thykere
Ees rethenetes baynaka
Nomoroltaknak: kies hajlaka
Nagh ekessegnek ees the walal oka.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 115

Nagh ekeffege thyzteffegennek
Nagh batorfaga felelméknek

Oltalmazoiya magar nepeknek
Rettenethes lel az lengeleknek

Kyralok kezeth lelithe hatalmas
Ees nagh igeknek dyadalmas
Neped kezeth nagh byzodalmas
Legh wr istennel mar nwgodalmas.
Évszám , hely, iró" neve nincs kitéve, azonban a? versnek 1490ben, mindjárt Má-
tyás" halála ( f Aprilis 22d.) után iratását, mutatja legutolsó sora. A? betúk is a?
tájattiak. . Papirosának 1498b. nyomtatott könyv előtt léte, nem ellenok, férczel-
heték oda későbben is. Ha pedig betűit hátrább lehetne tenni, ez akkor máso-
lat. Az utólsó sor eldöntő.
Ugyan e? könyv" végéhez van kötve 33 levél, "s beírva magyar és latin,
egyházi mívelkedetekkel. A? magyarok :
Ez; ymadfagokza walo malaztnak keezefe.
Ez után:
kezdetyk Jefufzol walo tyzenewth Yeles ymadfaag kyt szent bzigida
a3 feezwlethnek eletthe naponkeeth alazatos ees aythathos ziwel mond
wala Elew. Egy ívnyi. z
Más öt imádság.
Ismét egy más imádság.
Pal biró" vallás tétele az őrangyalhoz. £ ívnyi.
Modus confitendi. De septem peccatis.
Decem praecepta. Oracio pulchra. IMMagyarúl.
A" diche Zenth Lelekhez imádság.
Összesen megy ez mind 37 lapnyira. Az irás góth, de könnyű olvasatú.

ak ű

De continentia sacerdotu: Sub hac guaestione nova Utrum papa
possit cu sacerdote dispensare ut nubat. Impressum Nurmbergen: An-
no millesimo guingentesimo decimo. Ehhez van még kötve: Tractatus sa-
cerdotalis d" sacramentis. Argentine mm. CCCCC. gij. Góth betűkkel. Com-
pendiosa gueda descriptio vrbis Hierusalem. Viennae. Negyed rétb.

Ezek után, kézirattal van: Anthoni Manicellj Weliterni hymnus in
diuu Nicolaum poit.

Ú Vai

116 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Esto tutele nicolae nobis ——
Aui tuum festum colimvs, f binde
Esto d fensor nicolae rerü
Disciplor.
foly ez, 30 sapphói versben, "sa" végén 152j.

Következik utána 2 levél, latinnal: Peregrinatio Lauref3 Taar, Jegy-
zések Nandorfejérvár" megvétele" évéről , mohácsi csatáról stb. De virtute mamor-
tici , receptek: Pokol war ellen, Oui non potest dormire pre nimio do-
loz capitis. Most jő, három lapon :

LAVS SANCTI NICOLAI PONTIFICIS ES.
1.5.2.9. ENDECASILLABON.
Leg mosth fegethseg 3enth miklos minekünk
Kyk idnepe es teged tiztelewnk
leg the 3enth miklos tanwlo iffyak k
my segedelmewnk.
Az kyk tanofagra neuedbe adathnak
Es tanofagoth nagyon gyakorlanak
Beweth te neuedbe eltauoztaffanak
öjenth myklos pyfpek. stb.
Igy foly ezen fordítás 31 versben, rimmel. Három utolsója ez:
Segedelmeth twled 3enth miklos en vezek
Mikor sent neuedbe ifítennek kenyergewk
Akor sent malaztyat the nekem meg nyeryed
Hogy teged tisztellek.
Te senth neuedbe Pechy ferench serzette vala
Kazary plebanos hog mykoron volna
Janos kyral volna kenches yo budaba
Vigfagaba volna.
Eztendeyeth mongya revideden irya
Mind s3enth octauaya hog mikoron volna
Ezer ewth 3az hwzon kylencz eztendebe irna
yo keduebe volna.

"S ezután meg , nyomtatásban még jó: Tabula composita de horig canonieis , — Tra-
etatus de horis canonicis,

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 117

Latin és magyar vers papirosa, később köttetett e? nyomtatványok közé,
mert némelly betű el van vágva.

3.

Sermones Parati de tempore et sanctis. Góth nyomtatás. Hol, nincs meg.
Utolsó levele kiszakadt. § 1

Ebben 4 tiszta lap be van írva magyar imádsággal, de tentája" elhalavá-
nyodása miatt alig lehet nehány szót kivenni. A? mi olvasható, 1500 folytabeli
charakterü- Negyedrétb,

4.

Aduersus caninas Martini Lutheri nuptias , aduersusgue alia ejusdem. Opus
fratris Conradi Koellin. Tubingae M.D.XXX. Nyolczadrétben. Mai kerek be-
tűkkel.

Elejéhez van bekötve 2 ívnyi, mellyből 54 levél nyavalyák ellen, gyógy-
szerekkel beírva. Némellyik latinul, némellyik magyarul. Így:

Vaszrol walo oruofagh, kehwunrol, Az kyben kw wagyo, Az
kyYnek twdeye maya megweszeth, Contra Corfagh, folyoforol walo or-
woflfag, Lonak Hereie mekoron megh dagad.

5.

Latin grammatica és szókönyv. Czimlapja nem lévén meg, végéről tetszik
ki: Opus precalu dictu Catholicon, a fratre Johanne Januensi ordinis
fratr. predicator. Venetiis wm.CECCIZEZVij. (1487.) In folio. Góth betűkkel.
Latin szavak, latinul magyarázva.

Ehhez egy latin magyar szókönyv van kötve, melly A-tól Cilenes szóig foly,
"s a" többihez vonalozás áll készen. Hat féle kéz látszik az iráson. Mutat 1600
elejére. Szélen némelly betü itt is el lévén vágva, e? megkezdés későbben kötte-
tett ide. a

6.

Conciones in evangelia et epistolas—e tabulis D. Laurenty a Villauicen-
tio Xeresani collectae. Parisiis 1566.

Ennek 2d. és 3d. levele közé van kötve egy beirt levél, mellynek 21d. lap-
ján 1500" vége "s 1600" elején dívott irással Máté evangelioma 4d. fejezetéből a" 18d
vers , 21dikig áll magyarul , "s mivel sem Erdősi, sem Pesti Gábor", sem Káldy"
magyarságával nem egy, hihetőleg e? kis megkísértést vagy fr. Gyöngyösi Imre vagy
fr. Gyulanus Ambrosius tevé, kik nevét, a? tábla? belseje így mutatja:

Praesentem codicem mihi donauit mihi fratri Emerico a Gongies

fr. ambrosius gyvlanus Anno dni 1.5.7.5.

Jegyzésben közlé velem a? pguardian, náluk 1532—1595ig kilencz magyar
nyomtatott könyv" létét, mellyeket hajlandó leszen által adni a? magyar akademiá-
nak, haszonvételre , ha tetszenének, Czímeik VIII. szám alatt láthatók, a" 7. lapon.

118 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

vs

Ugyan Magócsy guardian , 1836 julius" 29dikén következő könyvnek , mint
könyvtárukban ujonnan találtnak hozzám hozásával folytatta buzgóságát.

BIBLIA , habes in hoc libro prudens lector, utriusg instrumenti
nouam translatione aeditam a reuerendo sacre theologie doctore sancte
papnino luccesi concionatore praedicatory ordinis stb. 1528. — Kisebb
folioban. Nyomtatása mai kerek betűkkel. Sertés bőrrel bevont vastag fatáblába
kötve, réz gombokkal "s csattal.

Nevezhetjük, benne lévő régi magyar iratokra nézve Mihály deák bibliájá-
nak, mivel hátulsó táblája? belsején ez áll:

Biblia hec fuit Michailis Jrati In ciüitte Peftien prope Budam
exiftent. Anno 1541. En cefar turcar" occupauit sibi domu regiam
Budam. Et postea caltra multa in Vngaria etc.

Ezen kézhez hasonló irt a" , Genesis" végénél üresen maradt tiszta lapra
keresztelő formulát kincskereséshez magyarul, "s folytatja, Malachiás után üresen
talált lapon, hol megint más szabály is van ismét kincskeresésre, ad virgas.

E" kettőtől eltávozó betűvonatokkal találtam következőket, góthosan.

1. Az első tábla? belsején: Az nehez igeknek magarfagarol mellek
az vy teltamentomban vadnak a b c zerent. Grammatikai fejtegetés, mi-
képen lehetne jól magyarul kitenni, theologiai, görög zsidó szavakat. Kár hogy
a" B folytatását, C, D, E, F betűket, G elejét kivágta valamelly kiváncsi litera-
tus orv, ment pedig az, látszik, öt levélre. Gtől Zs-ig meg van két levelen s
egy, negyed részen,

2. Sz. Máthé élete előtt tisztán állott levéP két lapján: Az Szent Mathe
irala szerent váló euangeliomnak summaia zesz fzezint, 28 distichon,

" hexameter és pentameter. Itt van kettő belőlük , mutatásul :
A; chriítus szuletek: Joseph iegefet nem akaria
Elhanni: Meltul tiíta f3uzen marad az
As chriftuít bolcsek keresik szok szentot őlete
Meg Herodes : iofef el futa nem ioue meg.

3. Legutolján két lapon áll: A3 ollan ighekrol valo ÉRÁK B; mellet
nem tulajdon igekben vetetnek.

Magyarázza , mit jegyez: Byn, kyYnyer, testwer es töb eszfele ighek.

Közben itt megint 4 levél van kicsenve.

Ébresztette illyéneksés úgy látszik, e? kezet, a" könyvben latinul lévő e"
czikkely: Liber interpretationam nominum Hebraicorum.

Utolsó levél 2d. lapján van:

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 119

4. Az penzöknek nemeiröl , mellekel a? reghiek eltenek. Magyarázza, mi
a" talent, drachma , stater, mina.

5. A" hátulsó tábla? belsején: Az betegsegekröl , mellekrul az evangeliumban
emlekezet van.

Harmad kéz irta e? hátulsó táblára a? , Biblia hec fuit6 során felül: 17 16
14 Pa. 20. Ettől lévőnek látszik, de nomie milla, magyarul a? czímlap előtt,
mellynek másod lapján áll: Conventus Gyöngyösiensis Ordinis fratrum minor. re-
formatorum , Inseriptus Bibliothecae per fratrem Joannem Bárkányi 1662. Szecse-
niensem,

Hanem , Mihály deák irta-e az 1—5tig eléadottakat, vagy ki, nem tudható ,
mert név aláírva nincs. Könnyen jegyezhette fel épen a" , literatusnak" nevezett,
"s akkor 1530 tájról valók.

EÉrintés Torna vmegye jegyzőkönyveiről. 3

IXd. szám alatt adom be, mit erről Martinidesz László , kir. tanácsos és el-
ső alispán által, tudakozásomra Torna vármegye" főjegyzője és levéltári gondvise-
lő Komjáthy Sámueltől kaptam.

Szerinte 1569ből van fenn a? legelső jegyző könyv ns Torna megye" levél-
tárában "s folyt az attól fogva mindig latinul 1787ig. Azonban magyarul van beir-
va több olly tanúvallás , ellenmondás , mellyeket a?" perlekedő részek úgy adának be.

A787től 1790ig a" jegyzőkönyvek" nyelve német volt, IId. József császár
akaratjából. 3

1790beli aprilis" 21dike megint a" latint vevé elő, "s uralkodott ez 1792nek
elejéig.

1792b. aprilis" 3dikán a" magyarnak adatott elsőség, mióta szakadatlanul
azé az, maig,

Komárom vmegye levéltára.

Bécsi utamban, majus" $dikán 1836b., minekutána egyik alispán sem volt
a" városon, Nagyváthy Vendel levéltárnok"? szíves utasításai szerint így találtam:

I.
Latin oklevelek.
Legrégibb 1280ból. Donatio super Ócs et Terdemes prope Potharasztya. IVd.
Lászlótól. Eredeti , pergamenen.
Ezután 1294, 1301. 1326. 1336. 1397ből. 1400 folytából még több , 1500zé-
ból mindig több.
II.
Jegyző könyvek,
1619nél nem kezdődik elébb. Foly első kötete 1668ig , de híja , 1626—1641-
ig. . Törvénykezés , politikai kormány mind együtt, és a" jegyzői nyelv benne la.

IX.

120 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

tin. Magyarul egyedül ollyan tárgyuak , mineműek a" fennebbiek szerint másutt is
úgy adattak be.

1622ben jő elé legelőször magyar. Thuri Ferencz? jószága eladását valló
levél.

"S még 1622b. Komárom vármegye és a? várkapitánya közt fennforgott kér-
dések "s feleletek.

1645b. Vármegye" rendelése, mi faluk hány kéve pőst adjanak a? város
sánczai töltéséhez.

Így jő elé latin köztt holmi 1646, 1648, 1650, 1651—2. 1660. 1663. 1666 ,
1667. 1668b.

1668" egy részétől 1678ig megint nincs jegyző könyv.

Másod kötet 1678—1703. két részben.
Magyar , gyéren, 1679b. 1686ban. 1687ben.
. 1689. Szundi Balás megimáúdtatja curiájával atyjafiait. . Praemonialtatja.

1699. Vármegye" determinatioja, himpellér szabók iránt.

1702. A" viceispán, mint egyszersmind főfiscus, halálos sententiát kér egy
gyermekét ölt asszonyra.

1703. Hús limitatio.

Harmad kötet. 1694 — 1725.

Évszámaiból kitetszik a" hánytvetett régi beköttetés. Magyarul :

1700. Vmegye" determinatioja , az asztalosok iránt.

1701. Tilalmaztatások, több familia? részéről.

Azon szóval az Inhibitio.

1709. Dicalis összeirás" módja , "s eskü? formája.

1712. A? városi nemességnek Komárom városa" polgárságával dolga.

1713—1725. Mindenik évből tilalmazások.

1715. Reformatusok"? protestatioja, Cserko plebanus, jesuita superior ellen
ki őket eltiltotta iskoláikhoz adakozástól. 4

1724. Gróf Esterházy József general major, Komárom vmegye" főispánja" "s
Curiae magister" beszéde a" Rendekhez , restauratio" szüksége felől, mivel eddigi
alispánjuk , Szluha Ferencz, báróvá lett, "s az udvari cancellariához referendarius-
nak ment.

Negyed kötet. 1726—1738.
Csak protestatiok "s már nem tilalmazás szóval benne magyarul.
Ötöd kötet. 1738—1757.

Egyedül Sajghó Benedek , sz. mártoni főapát" köszöntő beszéde, magyarul ,
Sept. 26d. 1751b. midőn gr. Nádasdi Leopold Florian , cancellar , örökös főispáni be-
iktattatása volt.

Hatod kötet , a? tizenötödikig , 1758—1792.

Novemb. Sdikáig mindent latinul mutat.

Köz és kis gyülési jegyzőkönyveit a" megye 1792b. nov. 12dikén kezdette
meg csupán magyarul , akkori alispán? Bajcsi János? beszédére, például hozván ez

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 424

elé más megyéket is , kik a? magyar nyelv ezutáni el nem enyészhetése végett jegy-
zőkönyveiket azon indíták meg.
Törvénykezésiek 1829 óta vitetnek magyarul.

III.
Ülési iratok (acta).

1637ből a" legrégibb , latinul. Magyar pedig 1683ból. Ez: gr. Esterházy Pál
nádor" levele a? megyéhez , mellyben a" nemesség" felülését és mezőbe szállását pa-
rancsolja , Sárvárról.

1684től fogva 1696ig 16nak czímét, tartalmát irtam ki X számmal , így: Ko-
márom vármegye" levéltára, beadott jegyzékemben , hol az ide tartozók bővebben
állanak.

A" 16 között gróf Esterházy Pál nádortól még 9 levél van , 1685b. ugyan az,
meghagyja Komárom megye" Rendeinek , hogy a?" német katonaság ellen , expensák,
vecturák , -excessusokra nézve minden panaszukat latinul tegyék irásba , hogy I. Leo-
pold ő felsége" eleibe ugy terjeszthesse,

Említem még itt 1689ből Pest vármegye" levelét ex generali congregatione in
oppido Losoncz celebrata , Komárom vármegyéhez , komáromi kereskedők" dolgában;
és 1691ből Győr vármegyéét , közgyüléséből.

Csudálkozám e? magyar megyében régibb nemzeti irat nem találásán, minőt
pedig itt azért is reméllék , mivel Komárom? szűze mentnek diadalozza a" helyet Tö-
röktől , a" baromi tapodótól.

Elégett a" megye" levéltára, mondá Nagyváthy Vendel, 1694 előtt, és pe-
dig Komárom vára"? akkori parancsnoka Zámori gyujtatta volna fel. Csak hagyomány
ugyan ez , de azon alapszik , mivel ellene , a? vármegye , 1694 előtti bejegyzés sze-
rint igen sürgette perét , noha , miféle perét , világosan kitéve nincs. Hanem erősíti
e" mondományt az , hogy később meg épen a" vármegye irt a" felséghez , kegyelmezne
meg Zámorinak, mivel a" kárt , ugy se lehetne már megtéríteni.

Semmit sem irattam , irtam le itt, mert elébb a" ns vármegyéhez kell enge-
delemért folyamodni , régibb határozata szerint. Akkor szíves eljárását ajánlá a? le-
véltáros. Jónak tartanám e? folyamodást, mivel némelly elavult szóra, saját tájej-
tésre akadtam olvasás közben , Esterházy Pál nádori és mások" levelei pedig az ak-
kori nemesi felűléshez , katonatartáshoz nyujtanak világító adatokat. És ez utóbbv
tekintetéből szükség volna lemásoltatni Iső Leopoldnak , "s az udvari magyar Can-
cellariának is itt lévő több latin válaszait, rendelményeit. Historiaiak.

Szabad kir. Komárom városa levéltára.

Amtman József város" főbirája tétette előmbe a" mik itt vannak , Rauch József
levéltárossal.

1277ből szól legrégibb okirat latinul Komárom" szabadságáról: Thomas Banus
eximit hospites de Komárom a judicio Castellani arcis, et Comitis Curialis de Ko.

M. T. T. ÉVK. III. 1. 16

122 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

marom , utgue propriis judicibus pareant, sub iisdem litigent, nihil praeter dimidium
fertonem ab una mansione séu curia in signum terragii solvant disponit, negne ad
labores rusticanos guocungue nomine nominandos compellantur , mandat. Datum Co-
maromii, cum sigillo pendenti :

1307 és 1388beli kiváltságos levélben Komárom , regia civitas , nevü.

Az elsőbb szerint német gyarmat elegyíteték ide is már 1277 előtt, hanem
azt itt a" többi magyar lakos és táj, magába olvasztá. Mert a? törvénykezési jegy-
zőkönyv, melly 1587től 1596ig folyólag mint legrégibb fenn van , mindent magyarul
veve fel. Néholi németes magyarsága , mutatja ugyan a" német eredetü jegyzőt vagy
ügyét beadót, hanem, már folyvást magyarnak érzé magát.

1587ből aprilis" 15őjén a" jegyzőkönyv így kezdődik:

Czapatta Ferentz pöri le nem szalhat ezert hogy ninchen hele.. .

1597—1603 végéig , a" mi lehetett is , nincs meg, 1604b. kezd elé jőni latin
nyelv, a" magyar között, "s így, 1642ig, hol a" IVdik kötet végződik. 1607—1615ig,
1625—1632ig hézag.

Az Vd. kötet , VIInek bezártáig 1643—1686. majd magyart mutat többet, majd
latint.

1673—1680ig , a" VIIId. kötet többnyire magyar. Látszik itt is a" rendetlen
beköttetés.

1681—1710 mint a" XId. kötet" végéig, latin több a" magyarnál. És amaz
mind inkább feljül kerekedik.

1832nek januarius? elsején kezdetett a? politikai jegyzőkönyv csupán magya-
rul. A! törvénykezési attól fogva is , latin vagy magyar , ki hogy perét kezdi.

Ide küldött levelezések között, legrégibb van 1606ból. Hans von Molor" né-
met levele , mellyben a" várost I. Rudolf király"? hűségében maradásra bíztatja.

1612ből Gróf Hochkirch" levele németül.

Legrégibb magyar csak 1628ból van. Gr. Esterházy Miklós nádor Devecserből
irt Komáromhoz.

A" másod 1630ból Nagyszombat városa" levele Báró Kolonics Erneszthez , Ko-
márom vára" fő kapitányához.

A" harmad 1634ből ismét Esterházy Miklós nádoré Höfleinból.

Ezen innen kijegyzettem több közül 1701ig 20nak czímét, mellyek" sorából
következők mutatják mind e" város , mind más városok" magyarosságát.

1650. Wesselényi Ferencz nádortól 3 levél.

1668. Gróf De Souches Lajos komáromi várparancsnok ír Bécsből.

1668. Galgócz városa" birája Komároméhoz.

1679. Sz. kir. Pozson városa Komáromhoz.

1680. Trencsin sz, kir. városa , ahhoz.

1691. Székesfejérvár sz. kir. városa, és

1691. Győr városa Komáromhoz. Ezeken kivül, gr. Pálffy PáVv, gr. Nádasdy
Ferencz", gr. Forgách Sigmond", gr. Csáky Pál, Jaklin Balás püspök", gr. Esterházy
Pál levelei.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 123

Leirattam Nagyszombat, De Souches", Galgócz, Pozson", Trenchin", Jaklin",
Székesfejérvár", Győr" levelét Zuber János cancellistával , "" megküldé Rauch József
levéltárnok bizonyítva , hogy a" másolatokat , eredetiekkel összehasonlította. Kaptam
az után Komárom városa!" szabadítékairól szóló 49 okirat tartalma? eléadását Amtman
József főbírótól , ki, hazafiulag vette kérésemet a? legrégibb magyar jegyzőkönyv
elejének lemásoltatására nézve is. Vannak ezek mind XId. szám alatti e" gyúj- XI.
teményben : Sz. kir. Komárom városa" levéltára régi magyar iratokra nézve,

Két régi magyar irat Bécsben.

Egyik: Szent Sófia asszony által Istenhez fohászkodás. Hat sornyi "s talán
csak eleje. Irása 1400nak legutoljára vagy 1500nak mindjárt elejére mutat. Leghí-
vebb hasonmását, szerencsés valék gróf Festetics László urtól , társaságunk" egyik
alapítójától, barátság" emlékéül kapni , számomra. Azonban itt is bejelentem.

Kedveskedett , eredetijével a!" tisztelt gróf ő mignak Kresznerics Ferencz , ha-
lála előtt néhány héttel, illyen okból. A? gróf, Kresznericset kivánta kinevezni
keszthelyi plebanussá "s azzal járó apáttá. , Sír felé hajlom már, felele az öreg tu-
dós , nem fogadhatom el , de hálám jeléül vegye tőlem méltóságod e? régi magyar
nyelv" szakadékát , mellyet , felgyengédítve azért küldök gyüjteményim közül , mivel
Keszthely udvari kápolnája épen Sz. Sófiáé.""

Másik: Gochyt Janos, saros warmegyébe, egy soltiz házhelyét adja, hozzá
tartozóval együtt Kendy Istwannak zalogba tyzenhat foryntban , Szent Imrén, 1515.

Jutottam ehhez Jászay Pál, mkir. udv. cancellariai conceptualis practicans ,
szabolcsi táblabiró által , ki le is irta Gochyt-Szentimrei Károlyi László udv. cancel-
lariai conceptualis practicansnál lévő másolatából ; ez pedig több régi magyar iratnak
is ajánlotta közlését nemzetsége" levéltárából , melly Pinczen áll Nógrádban.

Megemlítem Gévay Antal levelező tagnak , a" császári udv. titkos levéltárban
sok török pasa" magyar leveléhez jutását is , mellyeket azok Magyarországról a" Bécs-
ben lakó magyar királyokhoz irtak.

Káptalani levéltár Pozsonyban.

Egy végtében , ezen, Bécsből visszatértemen, M. Gróf Teleki József ur elől-
ülőnk" helybenhagyásával , ezt is megvizsgáltam, meg Pozsony vármegyéét , városáét,
itt a" franciscanusok" könyvtárát, "s Korompára tett utamban Nagyszombat városa"
leveleit.

XII. és XIII. számmal adom be a? pozsoni káptalannál találttakat, ekképen xgTI. XIII.
czímezve: Régi magyar iratok a?" pozsoni káptalan" levéltárában.

A" XIId. számuak" kikeresésében magam jártam el, a" XIIIsakat Gyurikovics
György levelező tag szedte ki a" jegyzőkönyvekből. Velem a" meghányáson jelen,
Döme Károly őrkanonok "s társaságunk: tiszteleti tagja volt buzgósággal majus" 31kén
egész nap a" káptalan" levéltárában. Eléadta Kaszay József káptalani jegyző azon
táskákat (nevök itt capsae), mellyekben , az elenchus, osztályok , levelezések , vég-

16"

1924 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

rendeletek, vallatások, kisebb széki iték" létére utasított, mert hogy donatiót , man-
datumot , felsőbb széki itéletet tartó táskákban magyarra lelhetnénk , sem az őrkano-
nok sem a? jegyző nem hivé, — "s tapasztalásomnál fogvást, azokat én sem sür-
gettem.

A" jegyzőkönyveket külön magamra hagyatva forgattam meg Kaszay Józsefnél,
hol vagynak ; más izromban , nevesen I. Ferdinand" húségére mondott esküért, ott,
az egész levéltárbeli gyülemény"? tartalomsorait is.

Kevés magyart horgozhatánk ki a" sok latin? özönéből , mellyek? számát nem
tudhattam meg, mert összevetve, nincs. Mellyik , legrégibb a" latinok között? azt
sem mondhatom el lelki esmérett , bizonynyal , mikép pedig illyes körül is eljárni
kell, mert a" tartalomsorokban nem évszámrendben állanak , hanem tárgyaik és a?
helyekre nézve, mellyeket őrzenek. 1098ról találtam én ezt: Fassio Dominici et
Stephani de Záz super terra Záz et Vatta, coram capitulo Posoniensi, "s a" káptalani
jegyző azt felelé, hogy hihetőleg ez a? legrégibb.

És , mivel 1200 , 1300 , 1400 folyama" éveiből szintúgy dől elé a" latin irat ,
hajdani nyelvünk" ismertetésére mennyit lehetne itten találni, mert Pozsony városától
megválva, Pozsony vármegye magyarabb volt a" mainál , hanem a" világi rend vilá-
gosítatlanul alla , illyen pedig rabja , idegen nyelv" szellemének.

1527beli a" legrégibb magyar itten , a" mit így találhattam. Eskü az, mellyet
Imre hg napján , Székesfejérváratt I. Ferdinand" koronáztatásakor , elmonda hűsé-
gére azon 12 egyházi fő , "s 31 országzászlósa és nagyja , kik" nevei annak aláirvák.
Elől latinul áll, magyarul az után, "s így is, nyilván azért, mert bizonyosan nem
értette volna mindenik , mit veszen lelkére latin nyelven. Fenn ezt, az ugy nevezett
Farkasianum protocollum tartotta , melly Kaszay József" szállásán van. Kiirtam be-
türől betüre magam, mert ehhez vetve, több helytt hibás irásu Kováchich" kiadása
(L. Supplementum ad Vestigia Comitiorum apud Hungaros celebratorum Tomus III.
Budae 1801. pag. 122—123), honnanitt valamelly hiteles jegyzőkönyvben létét tudám
"s tudtam Borsod vmegye" levéltárából. Kivette volt Kovachich , Cornides és Wagner-
Jankovich kéziratai közül.

Tulajdonképen a"? capsákban , mellyek Sz. Mihály? tornya? jobb felében függ-
nek , legóbbnak leltük :

1565ből Gál János" pere Farkas Jánossal.

Ez után akadt elé:

1566ból Olgyai György Itélőmester és Bessei Farkas Mihály között folyt per-
ben hozott itélet mássa , mellynek végén ez van: Concordat cum originali , Michael
Literatus Lyndwen juratus notarius comitatus Posoniensis ad fidem suam manu
propria.

Ezen innen , 1599ig 7 darabra akadtunk évszámmal, e? nélkül kettőre. Le-
velezés , végrendelet, esketés tartalmuk. Az évszámosok? hiteles másolatai Kaszay
József által, olvashatók XII. alatt.

A" 17dik százszakból "s 18dik" elejéről csak egykét táskabeli csomókat
bontottam fel, szemlélésül , terjedett-e itt is a magyar nyelvvel élés. A" 10d. táska?

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 125

7d. csomójában e" czimmel: Acta diversa Secularium , igen is már több van, "s adatul
szolgál a" nyelvnek országgyűlési tanácskozásokban divásához , a" veszprémi püspök,
Veszprém vármegye", Győr és Esztergom "s Pest, Pilis, Zsolt vármegye? súlyainak
oda magyarul terjesztése , így több magánosaké , mellyek itt vagynak évszám nélkül
ugyan , de, hivatkozván egyike az 1625b. volt országgyűlésre, kerülhettek talán,
vagy ez, vagy 1630beli eleibe.

Az elébb latinul feltett vallomások is, most már magyarul fordulnak elé.

Ugy van , 1714—1719 között Amade Magdolna, gr. Nádasdy Pál, Botthyáni
Francisca", Nagymihályi Petronella", Esterházy Mária" végrendelete, minél fogva
magyar nyelven folyt még ekkor a" társalkodás , főnemesség? házaiban is.

Rákóczy Juliánna?, gróf Aspremont" hitese? három rendbeli ellenmondása , év
nélkül van , "s nem saját aláírással.

Káptalan könyvtára.

Góth betűs 17 kötetet forgattam végig, mellyek köztt 1300, 1415, 1505beli
kézirat van , egyikben sem találtam magyar irást.

E" czimüben: Stella clericorum, latin-német szókönyv, ebben pedig: Liber
concionum , latin-tót áll.

Régi Missale-t, Kaszay József tizenhármat vizsgált meg, ő sem vala sze-
rencsésebb.

Meg is a" káptalanhoz tartozó jegyzőkönyvek.
: Gyurikovics György levelező tag vizsgálta meg ezeket , "s a? VI. nagy gyülés"
határozatánal fogva , elvégeztette az általa 1549—1579ig kiszemeltettek" lemásolta-
tását Kaszay József jegyzővel, maga pedig az eredetiekkel összehasonlításáról teve
bizonyságot. Összesen 22 darab. Én kiszedtem belőlök az elavult szavakat , kifejezé-
seket "s jegyzéseimmel együtt eleikbe köttetém XIII. szám alá.

Több neves, közöttök. Magyar kereskedők" adósleveleik bécsieknek. Igy,
vallja magát Kadas Illyes warady , adóssá lenny ez Tyztelendew Wram-
nak Hans von Aych Bechynek, 1550ben, Mezeo Ferencz barathj, Lewin
Marbnak beczben lakozónak 15605. Feoldessy István és Bornemizza
Josa nagzombatyak Hans Mandernak Bechy polgárnak marha árrában
1575, s 1576b.

Chuzy Magdolnáwal Hathalmy Peternewel haza adasakoron (férj.
hez menttekor) ezeket attak Romanffalwan 1549b.

Petheopolyai Thywkowyth Horwath Ferencz egri kapitány vég-
rendelete 1573b. Paxy Annaé az nehay Dersffy Farkasnak meghagiot
Ezvegie 1575b.

Moson vmegyében Oroszváratt és Rajkán lakott nemesség és a" Pozson me-
gyei között magyar nyelv" irásbeli divatát mutatók.

XIV.

126 MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Nagy Márton protestatiója , azért , mivel Pyspekyben nemes curiájából Kör-
mendy János diák , fegyeres kézzel verte ki , 1578b. hasonmással vétetett le.

Pozsony vármegye levéltára.

Egyik alispán ur sem lévén a? városban, szívesen látott Olgyai Olgyay Gáspár
táblabiró "s levéltárnok.

1579ből az első jegyzőkönyv. "S elejétől 1806 bezártáig a" jegyzői nyelv latin
volt, 1617—1671ig hézag van.

A" protocollum casuum criminalium 1714 óta, magyarul vette be a" vallo-
másokat.

1807b. kezdetett a, megye magyar jegyzőkönyveket.

Az irományok , acta között, legrégibb magyarnak mondá a" levéltárnok

1677ből Szelepchényi György érsek, mint helytartó? levelét a" vármegyéhez,
mellyben tiltakozik, hogy Latos Zsuzsánna? perét a megye hagyná abba , mert az,
szent szék" elejébe való.

E" kivül 18at jegyzettem ki 1683ig, a nyelv" hivatalos keletét bizonyítót.
Illyen :

1679. gr. Pálffy Miklós főispán" levele az iránt, hogy ülésre betegsége miatt
nem jöhet, A" jegyzőt Mednyánszky Jónást, nevezi mesternek , mivel egyszersmind
Itélőmester is volt.

1679 és 1683. Szelepchényi György érsek? levele,

1679. Komárom vármegyéé, hogy Pozson megye is küldjön embereket, a"
dunai AelőA megigazításához.

1679. Az alsó korompai birtokosok" kölcsönös egyezése, jobbágyaik" szolgál-
tatására nézve,

1680. Gubasóczy János nyitrai püspök" levele,

1682. 1683. Gróf Esterházy Pál nádoréi.

1682. Bazin sz. kir. városa? tiszti levele Pozson vmegye" alispánjához Med-
nyánszky Jánoshoz.

1683. Nyitra vármegyéé , stb.

Ezekkel meg kellett elégednem , mert , régiség úgy sincs, mondá a" levéltárnok,
és mindennek összevizsgálása , felette sok időt kivánna, hanem midőn a? levéltár ,
szárazabb helyre vitetésekor újonnan rendeztetik , utána lát maga, addig is azonban
kikeresi a" mit lehet.

Legkészebben másoltatá le ezen lelkes hazafi, vármegye" cancellistáival az
általam kikértteket, egybevetette másaikat az eredetiekkel , "s aláírva kaptam junius"
12d. 1836. huszonnyolcz darabot, kedveskedésül e? ns megye" nevében, a" magyar
akademiának. Érdekesek a? nemesség" felkelése és katonaság?" akkori tartása" minő-
ségéért. Beadom mindeniket XIV szám alatt, így eczímezetten; Magyar iratok: Po-
zsony vármegye" levéltárában,

Hogy Pozsony" megyéje is felvevé magyar nyelvét hasonlóan a? 16dik száz-
szakban , kitetszendik Nagyszombat levéltárából, "s mutatja 1566ból, fennebb a? pozsoni

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836, 127

káptalanban idézett irat , melly szerint épen e" megye hozottitéletet magyarul Olgyai
György" és Farkas Mihály? perében. Vagy eltévedtek tehát a" régibb magyar okle-
velek, vagy később akadnak elé.

Szabad kir. Pozsony városa? levéltára.

Vizsgálgatásokat tettem benne majus" 29d. és junius" 12dikén 1836b. a?" sze-
rint , ahhogy Lang Károly első aljegyző holmit eléadott, mivel a" levéltáron sorban
végig mennem , teljes rendben nem léte miatt, lehetetlen volt. Igy vevé által az
aljegyző , "s rendbehozásán mostan törekszik.

Melly évből, "s miféle magyar iratok volnának itt, arról tehát nem is szól-
hatók. Lehetésök valószinü, mert idézém fennebb Pozsony városának 1679b. Komá-
romhoz magyarul küldött levelét , "s hallám, hogy Oláh Miklós primás" magyar le-
veleit különözék ki többekével együtt a" levéltárból, néhány évvel ez előtt , midőn
növekedő acták" számára helyet csináltak. Igérte Lang Károly az utána látást, de
még semmi válasza "s küldeménye sem érkezett hozzám.

Kijegyzém addig:

1. Pozsony városának legrégibb kiváltsági levele III. Andrástól 1291ből van,
melly a" még régebbeket erősítette meg, mivel azok , 1271b. elégtek , midőn Ottokár
cseh király Pozsonyt elfoglalá. Sok helyen olvashatlan e? fenn lévő is, vízben estte
miatt. Pergamenen.

2. A" városnak, Mátyás királytól kiadott szabadítéka, teljes erőbe állíta
minden előbbit. Ez igen jól megtartott gyönyörü oklevél. Két első sora, aranybe-
tükkel, függő pecséte igen tiszta metszésü "s tallér nagyságu aranya, mellyen van,
nyomhat 30—40 aranyat. Pergamenen.

3. Hunyadi János gubernátortól a? városhoz írt latin levelet 1446—1455ig 17et
mutatott elé az aljegyző; mint már nem gubernatortól 1457ig 3at.

4. Hunyadi Lászlótól 8 latin levelet, mellyekben magát Pozsony vármegyei
főispánnak írja. (Szóla erről Gyurikovics a? Tud. Gyűjteményben 1836.)

5. Mátyás királytól 50 latin levelet, "s van még illyen több is.

6. Ugyan Mátyás királynak Pozsony városához németül irt levele tizenhárom
darab volt kezemben , 1473—1487ig.

Van itt német levele IIId. Fridrik császártól is több. Láttam az 1455belit.
História szerint 1474b. indíta IIId. Fridrik hadat Mátyás ellen, "s ez, hihetőleg
simogatásból irogata németül is a" német Pozsony" végvárosához.

7. E" város" jegyzőkönyve 1440ből van fenn, németül kezdve, "s ugy foly-
tatva, maiglan. Latint csak ott vettem észre, 1693ig forgatott 15 kötetében, hol az
ügy polgár és nemes között forog.

Lang szerint, 1830 óta válaszol Pozsony városa , hozzá magyarul menő levélre
hivatalosan magyarul , latinra pedig latinul.

Bővebben szólok ezekről XV. szám alatt benyujtott jegyzékemben.

XV.

128 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Sz. Ferencziek könyvtára Pozsonyban.

S. P. Francisci provincia Hung. S. Mariae nuncupata.

Kinyittatta p. Aloysius Weidhofer, guardian. Velem volt p. Zenobius Béress
Consultor 7s provincia? könyvtárnoka , majus? 29d. és 30dikán 1836., ki, készséggel
vala, de bizonygatá , hogy magyart semmit sem találunk. Tudtam azonban már, imád-
ságnak Jézusról 15nek itt létét 1520ból Szalay Ágoston mkir. udv. cancellariai con-
ceptualis practicans?" egyenesszivűsége szerint. "S a?" kezembe véletlenül vett legelső
latin nyomtatvány az vala , mellyben azon imádság , a" végéhez kötött papirosra irot-
tan áll, igy:

Kestetygk Jefufrol walo tgzenevith jeles ymadffagh. — foly 10 le-
velen "s 4 lapon. Utolján: In anno eiusdem incarnationis domi1720(1520).
Írása tört goth , igen tiszta.

A? nyomtatvány czíme: Breuiariu praemostraten. 8czad rétben , évszám
és sajtóhely nem találtatik. Ugyan ennek végén , az említett 15 imádság után, más

e
imádságokat lelék 11 és X levelen, illy kezdettel: VALAKI KEVTKEZEN-
DEW ymachagokath az yefufnak fezewletnek elotte megh mongya heth
pater nosteral ees annye aue mariaual terden alvan, ez ember wal har-
mync keth ezer eztendegg walo bwchwth , mel ymachagoth negyed In-
nocentius papa megh confirmalth az vag megerőfíygtheth. Utolsó soruk után
van: Supra notate orá ones ad laudem fummi cerucifixi Dei nec non ejus
genitricis illibate ....... ki van vakarva .... finite vero sunt anno do-
mini millesimo vigesimo et guingentesimo.

Következnek más imádságok, igen elrángatott vonásokkal 11 levelen, talán
apácza" kezétől, s antiphonák,

Osszesen e" három rendbeli imádság , 4 ívnyi.

Megforgattam itt 25 kötet kéziratot, mellyek: Postillae, Sermones, In
Psalmos , Conciones scripti 1442 (1452) Expositiones in sacros Ser-

mones , Concionator stb. czímmel vannak latinul, de magyar irásra, bennek
nem akadtam. Siker nélkül nézék egy 1459beli Missale-t is.
Latin-német szótárt, lelék, A-L betűig írva, hol kiszakadt. Van, évszám

nélkül kötve, egy más kézirathoz, mellynek ideje: M CCC LXXXXJo.

"S megemlítek még kétféle itten találttat is , ámbár nem ide tartoznék :
1. Terentii Afri Comedie (6) papirosra irva. Végén: Caleopius
recensuj finis 14 62. 1ma Octobr.
2. Cirylli manuscripta. Pengamenre igen szépen irva. Kötve fatáblába ,
kapcsa réz, Első táblája" belsején ez áll: Hunc libellu gdam captiuus hun-

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 129

garus liberatus e turcica captivitate Buda: ibidem dm se€el debuisset
bibliothecam regiam purgasse, hunc clam etulit, et R. Comarenj Mzfco
Ernesto a Kolonicz Supzo Capitaneo obtulit. Ille autem parocho ibi-
dem germanicae et hungaricae Ecclae Michaelj Ladislao Lony ddt 1631
18 die Nov.

Többet és régibbet hivék itten lelni, mivel már 1280b. magyar parochiára
szálltak az ide IV. László által a" marchfeldi győzelme után alapított Francis-
canusok, mi, Pozsonnak is hajdanban magyarabbságát mutatja.

Bővebb jelentésem ezekről XVI szám alatti jegyzékemben látható.

Szabad királyi Nagyszombat városa levéltára.

Köszönettel kell említenem itten Berzáczy János város? főbirája? kedvezé-
sét. Jelenlétében adta előmbe Kaiser József aljegyző a? város" jegyző könyveit "s
Urszényi Mátyás, levéltár" regestratora az irományokat, junius 2d, 8d. 11dikén
1836.

A" magyar nyelvnek , ha nagyon régiségeire nem is, de 1550 tájától fogva
1720ig hivatalos divatában voltára nézve, itt ugyan sokat leltem. Annak eléadása
között, egyéb itten találttakat is megemlítek.

A" szláv népnek e" tájról eltolásakor számos magyarság szállá meg e? róna
földet, "s ada később telepének Szombathely nevet. Romjaira-e, vagy magyar la.
kosai közé, IV. Béla német gyarmatot hoza, 1238b. költ "s itt meglévő kiváltsága
szerint: , Cum in Comitatu posoniensi, szól, locus gui dicitur Zumbadhel, hospiti-
bus congregandis aptissimus videatur, ciuibus in eodem loco residentibus, et gui
in posterum venire voluerint, talem concessimus libertatem stb."

A" különben is e? tájatt maradhatott kevés tót nép, sokasodék pedig majd,
midőn Ottokár cseh király 1271b. Nagyszombatot sőt Nyitrát "s Győrt is elfogla-
lá fegyveresen. A" Hunyadiak alatt folyt husszita háborúkból meg cseh had" ma-
radványai nevelék az itteni tótságot, így a? Dobzse Lászlóval Nagyszombat felé
jött kísérőség.

Ennél fogva találtatik e" levéltárban német, tót, magyar nyelv" folyama,
mellyek felett a" korszellem különösen a? latint uralkodtatá. Jegyzőkönyvi és így
a" város" hívatalos nyelve azonban tót egyszer sem lett, hanem másunnan ide
levél azon, több érkezett, és nevezetesektől.

I. Jegyzőkönyvek.

A" legrégibb 1394-en kezdődik: Anno incarnationis dni MCCC X CIIII-to.
Czíme : , Conseriptum perceptorum debitorum ac distributor. Civitatis Tyrnaviensis"
A" polgárok" vagy városfelek? nevei benne magyarok és németek, a" beléirás 1394
—1400 között nagyobbára német, azon innen latin. 1417ben megint német , illyen,
1421-ben , "s a XV-dik százszak? vége feléig sok, csak németül van. 1500-zal

MT TT. ÉVIK. III. 1. 17

XVI.

XVII.

1430 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

latin nyelv kezdődik, már nem szegletes, hanem kerek betüjű irással. 1507.
ben megint német, majd mind csak latin 1530czig , melly ezen első kötetet
végzi. Magyar városfél" dolga tehát itt is latinul jegyeztetett fel; németé, a" né-
met notarius által saját nyelvén, mint Kassánál "s ugyan az ott eléadott okból.
Tót népről, nyelvéről egy szó sincs.

Még is mutatnak itt, ezen jegyzőkönyv" időköréből , Mátyás királytól 1481b.
épen Nagyszombatban kelve, a" biróhoz tót levelet: ,, Commissio propria dni Re-
gis formulával; János váradi püspöktől pedig hármat; egyiket u. m. Iglóból 1486.
Másikat Bécsből 1488. Harmadikat Budáról 1495b.; de minekutána ezen János püs:
pök csak a" cseh-morva születésű Joannes Pruis de Rostana lehetett , kivel Mátyás,
Bonfini szerint: , boemicis rebus administrandis Aoc potissimum adminiculo et mo-
deratore utebatur", 1490b. cselszövetci után már letette hívatalát "s Olmüczben
franciscanussá lett, kétségem támada, míg e" leveleket fordításban és okleveles je-
gyeik" igért hasonmásaival nem kapom, addig felőlek csak mellesleg szólok, "s itt
egyedűl azért érintem meg azokat, mert mutaták, a" mire pedig lelek, híven
eléadnom tisztemben jár. Igazoltathatásuk"? esetére is azonban, előre látható, hogy
Mátyásnak vagy politikája iratá csak a?" tót levelet, mivel a" Csehnek, koronájaért,
kedvezett, vagy a" morva Pruis, püspök cancellar, saját nyelvére, kéje szerint
tevé a" parancsot.

A" jegyzőkönyvek" I[-dik kötete 1555től fogva 1564ig foly, a" közben esett
1530 és 1554 közötti időről semmi sem lévén.

A" városnak ekkor egészen megmagyarosodottsága következőkből tetszik ki:

1. A" városi tisztségekben volt 22 személy között, az 1557beli jegyzőkönyv
szerint, német nevű 6, tót 1 jő elé, "s ezek magyarul mind tudtak. Mert:

2. Pozson vmegye, a? körülbelől volt főbirtokosok, vitézi renden lévők,
várnagyok , udvarbirák, távol levő városok, asszonyok, Nagyszombat városával
legfőképen magyarul leveleztek már, Lessenpronth, Linder Sebestyén nevüek" bi-
róságában is, í

3. A" várostól 1557b. külön kérte a" kevesebb németség, hogy a?" plébános
német concionatort tartson,

Egyébiránt a" jegyzőkönyv e" másod kötetében a? notarialis nyelv egészen
latin volt. 3

1559b. jő elé említés a" három nemzetről , "; mindenik megkiváná , hogy a"
tanács" tagjai közé magyar, német és tót választassék bizonyos számmal.

A" IIId. kötetet 1569től 1578ig folyt évek tölték meg. Latin ugyan itt is a?"
bejegyzés rendszerint, hanem e" mellett a" magyar kétszer fordul elé, teljes hiva-
talosságában: U. m.

1574b. Statuta communitatis trium nationum , sexaginta virorum, mellyeket
be is adok XVII szám alatt.

1574b. Judex et Jurati cives irnak magyarul Nagys. Bánffy Lászlónak Sza-
bó Bénes" adósságában, "S ezeken kivűl magyarul van még :

1573b. Zuemer János" biróságában: Horváth György holmijeinek összeirása;

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 131

1574b. Arlay Tamás? javainak összeirása.
A" IVd. kötet 1593—1596 köztt, mellyben a"? magyar nyelv már sürűbben
foglalá el a" latin" helyét.
1593b. Egy vallatás Eötvös Mátyás" részére.
— — Egy más, Mészáros Miklós? részére.
1594ból Összesen 16 féle vallatás, és németek" dolgában is magyarul.
1595ből 17 féle vallatás.
1596ból 8 tárgy van magyarúl.
Vdik kötet 1595 —1607. Minden latinul.
VId. kötet 1604—1609" Látszik az elhibított kötés. 1604ben, 4 féle
vallatás magyarul, "s a" latin között egyéb tárgy is , több féle, magyar nyelven van.
1625b. a" város" rendelését megint csupán magyarul adták ki így: Az mi-
nemeo statutumot vegezet az Nagi Zombaty nemes keossegh az ne-

mes tanachial rendszerint igy következik. Zátható másolata XVII szám-
alatti beadásomban.

1627től fogva 1682ig nincs jegyzőkönyv. Elégett.

1683b. Tököli Imre beveszi Nagyszombat városát, az ahhoz küldettek" be-
széde, az erre nyert felelet, "s az annak hűségére esküvés, magyarul áll a" jegy-
zőkönyvben. Tarta ez idő julius? 19dikétől aug. 28dikáig. Látható XVII alatt.

Azon innen , minden, latinra fordult. IId. József idejében 1788tól 1790ben
aprilisig németül vitetett a" jegyzőkönyv. Azután latinul , "s így foly maig.

Választásokkor a?" három nemzetre ügyelés 1746 óta nem áll. A? sok ve-
szekedést akkor királyi biztos gr. Batthyáni Ádám szüntette meg.

A" város? legrégibb telekkönyve külön, 1569ben kezdődött "s folyt ennek
kötete 1586ig. Eladás, vevés, adósság ebben majd latin, majd magyar, majd né-
met nyelven áll,

1570ben kerűl elé legelőször magyar. Ez, Olasz Máté" szerződése Ádám
deákkal.

1571b. A? szombati biró és tanács, Latkóczky Mátyással szerződik, hogy
neki mint notariusnak szolgálatja fejében házat veszen. Látható XVII szám alatt.

1572b. Keméndy András 25 ftot veszen fel kölcsön.

1573. Bornemisza Ferencz zálogot ád házára.

1585. Peedi Péter" egyezése.

1715ig azután a?" telekkönyv nem külön vitetett. Azóta ismét igen, de ma-
gyar benne már nincs.

Az említetteket, még többel együtt, Kaiser József aljegyző irta ki e" jegy-
zőkönyvekből kérésemre , "s másolataikkal a" társaságnak kedveskedni kíván.

II. Irományok. Acta.

IVd. Bélának 1238beli fennemlített szabadítékán kívül, 1290ből van: And-
reae Regis confirmatoriae Stephani Regis de anno 1270, ut ciues de Tyrnaria et

477

132 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

hospites ad eandem ciuitatem spectantes a vineis in terrenis nobilium justos cibrio-
nes et duos denarios dare et dependere obligentur. ;

A" városnak szőlőmívelési iparágát mutatják a XIV és XVd. százszakból
azon egyezések, királyi kiváltságok , mellyek? czímeit a" XVIId. szám alá írtam.

Egyébiránt itt is kitetsző, hogy a? XVdik százszak" végéig "s a? X VIdiknak
is még elején a" privat levelezések még latinul folytak Nagyszombathoz, vala-
mint Kassához.

Legrégibb illyen levél 1487ből van itt Guti Ország Lászlótól, egy más, tő-
le, 1490b.

Magyar, 1503ra van egy lajstromozva , mellyben Pancratius Faber Modorból
lakodalomra híjja Nagyszombat városát, de a? betűk" charakterei, "s a" jobban
megnézett elmállott szám is 1603ra tétetik. Így tartom későbbinek az 1510re,
1512re, 1513ra, 1518ra lajstromozott más négy magyar levelet is. Kapni fogom
ezek" hasonmásait Makláry Ferencz hites ügyvéd "s gr. Zay Károlynál lévő titok-
nok" hazafiúsága által, a? bizonyos elhatározást ennél fogva, tartalmuk? összevet-
hetéséig halasztom.

Eddig elé tehát 1527beli magyar levelet nézek itt legrégibbnek.

1530nak és 1540nek tizedeiben még kevés a" magyar levél, de megindulva
1550ben, mind inkább sürűbb. Kiirtam én 1720ig, 130nak czimét, Makláry Fe-
rencz kijegyzette 178ét, 1555től fogva 1600ig. Kaiser József 1620tól fogva 1626-
ig 52 darabét , mellyeket N.Szombathoz leginkább nádorok irtak. Addig is, míg
ezeket "s említett két derék segítőmtől a. még nyerendőket sorozhatom, 7s a" te-
kintetes társaság? elejébe ezen nagy részént magyar levéltár?" darabjairól bővebben és
pontosabban adhatom e" czikkelyt, csak azokat érintem meg , mellyek világosan bi:
zonyítják , hogy e? mai napig német és tót várossá vált Nagyszombat, a" XVd. és
XVId. százszakban, széles kerek vidékével együtt, a" magyar nyelvet hivatalosan
gyakorolta.

Ím itten, az adatok ehhez, a? felebb már megemlítetteken kivúl.

1557b. Iső Ferdinand" idejében, a? pozsoni országgyűlésről $azdagh Balás
és Thewrek Imre, Nagyszombat" követei, magyarul küldék a" városhoz tudósí-
tásaikat.

1557. Ugyan ezen Thewrek Imrétől e? tárgyban még egy illyen tudósítás
van. ú

1567. Junius? 27d. Nagyszombat birája és eskütt polgárai a" tanácsból ír-
ak magyarúl: Mathiae Clipeario et Martino Irato civibus Cittis Tyr-
tnaviensis.

1567. Lessempraut Sebestyén Nagyszombat városa" birája, Bécsből írja
tudósítását.

1578. A" Rudolf király" idejében, Pozsonban tartott országgyűlésére a" Nagy
szombati Byro es Tanach magyarúl adott utasítást követeinek , kivűl így czímezve:
Egregiis dűis Martino Ito Nagj et Mathie Laskowfkj Nunciis Ciuium

Tyrnaviensium nunc Posonij exifítentibus.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. ta3

1595b. Nagyszombati tanács" és eskütt polgárok? levele: Dno Tiburcio Hyc-
nebranth Sacr. Caes. Regieg. Mattis Secretario Dno patrono et fautori nobis ob-
servando.

1598. N. Szombat" követei Pozsonból az országgyűlésről magyarúl írnak ha-
za: Vicinj, Legati, Thomae Köbl Judiej Civitatis Tyrnav.

1618. IId. Ferdinand alatt a? pozsoni országgyűlésről ismét a? követek há-
rom ízben irnak nagyszombati küldőiknek , úgy.

1624. Majus" 2dikán Pozsonból, Sacr. Caes. Regiaeg. Mattis Camerae Hung.
et Praefectus et Consiliarij Nagyszombat városához hívatalos parancsukat magya-
rul küldék.

1624b. Julius 10d. Ugyanazon kamara, ugyan N. Szombathoz. Látható min-
denike" másolatja XVIId. szám alatt.

1625. Nicolaus Bende ac Paulus Mosko, N. Szombat" követei két magyar
tudósítása a? soproni országgyűlésről. "S Bendétől még egy van, külön.

1650. Nagyszombatnak Bécsbe küldött követei onnan magyarúl irnak ü-
gyökben többszer, "s a" város újabb utasítványt úgy küld fel nekik.

1650. Nagyszombat" követei Pozsonból egyik tudósításukat latinul, mási-
kat magyarúl teszik.

1680. A" városházánál volt holmik? összeirása magyar nyelven történt, 75
azon adatának azok az uj bíró" gondja alá.

1699. Nagyszombati követek? tudósítása Pozsonból.

"S a! szomszéd Modor, Bazin szabad királyi városok? hivatalos levele 1720-
ban is, még magyarúl jött N. Szombathoz.

Sz. Ferenczesek könyvtára Nagyszombatban.

P. Golesseny Pantaleo guardian nyittatta meg, junius" 1-jén, Czélunkhoz
tartozót benne semmit sem találtam. Remény pedig azért kecsegtetett, mivel e?
szerzetet ide a" város 1238b. alapította, "s más helyre, 1363b. Iső Lajos építeté.
A" mi valaha itt lehete magyar , elpusztula , mondá a" guardian, Nszombat" ostro-
moltatásakor , midőn a" klastrom földig égett. Igérte kereséseit a? nyitrai klastrom-
ban, melly 1248ban kezdetett, és a" Sz. Antaliban Csallóközben, ámbár ez csak
1660beli , de a?" régiséget, némelly becsülője, néha ujabb helyre is vádoroltatja.

És a" guardian, szavát, levéltárukból kikeresett 10 darab, 1600 folytabeli ma-
gyar kéziratnak hozzám Budára augustus? elején küldésével is kiváná oldani. Négy
régibbet kijegyzek közülök.

1652. Esterhazj Ferencz, Miklós"? és Sándor" bizonyítványa, hogy a? 100
forintot , miellyet anyjok a" Ferenczeseknek hagyott, mihelyt pénzük lesz, kifizetik.

1659. Halkovich Anna , Milvikovich Miklós" házastársa végrendelete, N.
Szombatb., Vincze János Pozson megye" szolgabirája előtt.

1669. Lysti Borbála Majthényi András" özvegye" végrendelete. Kiadta az
esztergami káptalan.

134 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

1670. Estoras Sigmond és Miklós NSzombatban bizonyítja , hogy a" francis-
canus guardiántól általvették az annál Estoras Farkas personalis által letett Es-
terházy leveleket.

Gróf Zay levéltártól 82 magyar irat másolata 1545től 1591ig
"$ egy, 1609b6L.

A" Zay nevezetes levéltár Zay-Ugróczon tartatik. Oda én most nem me-
hettem. De a" legszebb indulattal előze meg gróf Zay Károly cs. k. aranykulcsos,
társaságunk?" egyik alapítója, midőn Nagyszombatban junius? 2-dikán megmutatá
azon régi magyar eredeti iratokat, mellyeket régi nemzetségi levéltárából, jászai
küldetésem felől a" Jelenkorban 1835b. állott hiradás után kiszedett, velem közlés
végett. Kértem a? gróf urat lemásoltatásukra , kettőnek pedig egészen hasonmása"
vétetésére, mikben minekutána Makláry Ferencz hites ügyvéd és a? gróf titoknoka
buzgón eljárt, kaptam azokat augustus? elején 1836. Itt nyujtom most be e? gyúj-

"XVIII. teményt, a XVIIId. szám alatt, úgy, mint gróf Zay Károly urnak akademiánk"
számára küldött becses ajándékát.

Legrégibb ezek között 1545ből van, melly zálog és adósságlevele Zay Fe.
rencznek arról, hogy a?" Kismartoni zsidóktól, három arany gyürűjére, hat bokor
török mivü ezüst kapcsára 24 rénes forintot vett fel kölcsön Bécsben 7s tartozik
minden forintra usurát adni egy héten egyegy magyar fillért.

Nevesebbek közül valók:

1550ből Losonczi István Nógrád vmegye" főispánja" levele Fegyvernekről
Zay Ferenczhez, mellyben adóssága?" fejében bort ajánl, vagy jószágát, ezüstjét
elzálogítja.

1550. Baray Miklós" levele Nagys. Zay Ferenczhez, hogy a? passával sza-
badulása iránt mit beszélt.

1567. A" temesvári pasa" levele Zay Ferenczhez Simándról, török és magyar
rabok" kicserélése felől.

1568. Hamsa Mahmut bég , esztergomi helytartó , Esztergamból ír Zay Fe-
rencznek , küldvén Feru Agát 400 forinttal Musztafa török rabért, "s igéri a?" töb-
biek" kiváltását is, a" mi lesz, egy ló , fékével, skarlát nyergével, egy sátor, egy
boncsok, egy bokor gémtoll.

1569. Dobó István" levele pozsoni fogságából Zay Ferenczhez.

1589. Báró Zay Péter imádságos könyvecskéje.

1590. B. Zay Péter orvosló könyvecskéje. Irta Ugróczon, Nicasius doctor
receptaiból való mel doctor volt Radecius pispeké. 24 féle.

1590. Soos János ír Garamszegről Zay Péternek, hogy a" török, Micsinát
elpusztította.

1590ből "s 15925. Zay Lőrincz és Zay Andrásnak török fogságban lételük-
ről több.

1597. B. Zay Lőrincz 8 levele , keserves kérelemmel atyjafiaihoz , hogy vált-

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 135

sák ki a" töröktől, csonka toronyban lévő szomorú fogságából , jószága? elzálogo-
sításával.

1609. Pálffy Katának megholt férje Illésházy István nádor" temetésére hi-
vó levele B. Zay Lőrinczhez.

Gyöngyösi Kiss Antal Fejér vármegyei szolgabirótól
régibb 9 irat Baracskáról.

Olvasván a! szolgabiró úr, a" , Hasznos Mulatságokból ", levele szerint, fen-
nebb eléadott pozsoni, nagyszombati "utamról a? társaság" héti ülésének beadott
jelentésemet, következőket küldötte hozzám hazafiságból, saját családi levelei
közúl :

1606. Zechy György, Balog várának szabados ura, Gemer varmegienek feö
Ispanja, Gyöngyösön lakó Sabó Miklós nevű jobbágyának házhelyet ad, ahhoz tar-
tozójival, fiuról fiura.

1629. Zeczi Kata Nagisagos Lokaczi Prepostuari Sigmondné, Bélteki kas-
télyában, Gyöngyösi Szabó Miklós Jobbágyának , néhai Szabó Benedekné Sütő IIo-
na" házát adja minden örökségeivel, fiuról fiura.

1645. Kaldas Mate unokái, u. m. Váczi János tarczai predikátor , Váczi Su-
sanna bicskei predikátorné, Váczi Erzsébet Szúgyártó Andrásné, solymosi málon
levő ősökről maradt szőlejeket örökúl engedik Kiséren lakó Golcza Mihálynak.

1656. Tercsi János , Gyöngyösön lakozó, és felesége Kónya Anna, eladják
Sütő Ionáról maradott házokat Gyöngyösön lakó Beleki Szabó Péternek és felesé-
gének Rimaszombati Erzsébetnek , Heves vmegye" 3 Jurassora előtt.

1664. Deli György" özvegye Nagytályai Szűcs Katus asszony árossá teszi
egy ház örökségét Gyöngyösön gróf Tököli István?" fundusán, "s megveszi Aszta-
los János 100 magyar forinton,

1665. Ugyanaz egy másik házát adja el.

1685. Jászberényben lakos Váczi Mihály, István, Kata, Örzsébet, Susán-
na, Simony Szabó Albert sógor urokat, kinek gratia "s kegyelem adatott, jó aka-
ró sógoruknak tartják, sem urakat, sem egyéb tiszteket ő kegyelme végett nem
busítanak.

1689. Gyöngyösön lakó Simoni Kovács Albertnek mint I-nak replicája , Jász
Kisiren lakos Bóde György és Gergely actiojok mint felperesek ellen.

1689. Jász Kisiren lakos felperes" Bode György" és Gergely" felelete , Kovács
alias Simoni Szabó Albert alperes ellen.

A" nemzeti muzeumban levő eredeti magyar kéziratok
másolatai, 1523—1679.

Ajándékozta ezeket oda Ittebei Kis Antal, kir. udvarnok, több vmegye
táblabirája 1833ban. Közűlök Keserü Mihály bosnyai püspöknek hugával, Kese-

XIX.

XX.

136 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

rü Krisztinával, Verbőczi István és több főhivataluak előtt 1523beli egyezését le-
másoltatni a? társaság" 5dik nagy gyülése 1834ben rendelé.

Beadom íme azt most, az e" gyűjteményhez tartozó többiek?" másolataival
együtt, mellyeket a? társaság? cancellistája Frankenburg Adolf készíte. Találtatik
XIX szám alatt, hol tőlem a" 42 darab eredeti iratnak tartalma áll.

Gróf Zichyek levéltárából Palotán, Veszprém vármegyében.

A" rend és csínosság is benne, igen dicséri mind e? fő nemzetséget , mind
Horváth János levéltárnokot. Gróf Zichy Miklós ur" igéreténél fogva irtam volt
Horváth Jánosnak aprilisben 1836., "s ő mindennel készen vára, a" mit kiadhat.
Azonban tiltó parancsolata jött, "s csak külsejét mutatá a?" levéltárnak. Majd, gróf
Zichy Miklós ur, ki, Palotán legszivesebben látott, maga vette ki a" társaság" ezél-
jait elősegíthető magyar iratokat , "s közlötte velem. Azokból én, egy hét alatt kö-
vetkezőket másoltam le "s hoztam el magammal, miket XX. számmal jegyzetten
nyujtok is be;

1515. Borkimérés" jegyzéke. Nagy Jánostól. 2 darab.

1515. Ugyanaz , Ferus Ágostontól. 3 darab.

1520. Drágffy János tárnokmester 9 forintot veszen kölcsön Várday Ferencz
erdélyi püspöktől.

1529. Raskai Mihály", Zsigmond", István? előleges szerzése atyjokfijától ma-
radott jószágukra nézve, míg abban őket megegyenesítik.

1531. Dobó Ferencz Ruszkai, Palochy Catharin azzonnal egyezik.

1539. Paksy Katha azzonnal mel marhat attanak.

1547. Magy Lucza, néhai Kenderes Jánosné? levele Sármasági Erzsébet az-
zonhoz Várdai Mihálynéhoz,

B. 1547. Czyre Örzsébet néhai Sármasági András? házastársa" levele Sármasági
Orzsébethez Várdainéhoz.

1547. Paksy Jób" levele, bátyjához, Geszteréden.

1548. Thurzó Anna, Báthori András?" felesége? levele Kisvárdai Mihályhoz.
Ecsed"? várában.

1551. Ugrai István" ingójavainak összeirása,

1558. Eszéni Chiapy Eufrosinával Ziny Istvánhoz férjhezmenttekor adattak"
összeirása.

1558. Perneszi Farkas, babocsai kapitány" török rabjai díjainak jegyzéke.

1559. Huszain szolnoki bég" körlevele.

1559. Bárdy Anna Karancsi Gáborné" menedéklevele. Eszénben.

1559. Fagyel Péter, Moré Gáspár , Szőlősy Márton királyi biztosok" bizonyít-
ványa , hogy Ugray János nem hitlen a" felséghez. Gyulán.

1561. Magóchy Gáspár egri főkapitány" levele Várday Istvánhoz.

1565. Perneszy András itélőmestertől bizonyítvány, hogy 107 forintot kezé-
hez vett.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS. 1836. 137

1567. Amene marhat Wekey Ferencz adot kornis doraual Golopi Gaspárnéval
arul valo legistrum.

1568. Bácsmegyei György" levele Pogány Sárához. Kanisán.

1570. Alagy Györgyné asszonyom marhajarol valo jegyzés kit nekem Melyth
György" kezében hoztak.

1571. Török pusztítás , falun , melly adóját nem fizeté.

1571. Báthori Miklós" országbirája" levele Kisvárdai Várdai Miklóshoz.

1571. Eckius a Salmis?" levele Melyth Ferenczhez Diósgyőr és Sirok vára"
nagyjához , Győrről.

1572. Paksy Susánna néhai Kende Mihályné, fija menyegzőjére híjja Kis-
várdai Istvánt.

1574. Peren István főispán, keresztelésre híjja Kisvárdai Kisvárdai Istvánt.

1575. Ruszkai Dobó Anna , Perén Istvánné férje" temetésére híjja Kisvárdai
Mihályt.

. 1578. Menyegzőre hivó. Briberi Melyth Pál mint házasuló levele ángyához,
Deregnyei Dorkó asszonyhoz. Csekén.

1578. Erdélyi országgyűlésre hivó , Báthori Kristóftól , Hagymási Miklós kö-
zép Szolnok vármegyei főispánhoz , Gyulafejérváratt.

1578. Báthori István, Somlyó várabeli udvarbirájához Haroklányi Lászlóhoz,
Tordán.

1588. Tokaji kir. kamarai tiszt Nagyváti J. jelentése a" szepesi kir. kamarához.

1588. Gergey László "s Hoffmann György szepesi k. kamarai tanácsosok" le-
vele Melyth Istvánhoz a? szepesi kamara? praefectusához. Kassán.

1599. A? szepesi m.kir. kamara , Nyáry Pálhoz , ő felsége" nagyváradi kapitá-
nyához. Kassán.

1599. Ugyan azé , ahhoz , Kassán.

1599. Ismét azé, ahhoz. Onnan.

Volt pedig 1515től 1580ig folyó magyar irat, 109 darab kezemben, "s méltó-
nak találtam lemásolásra még 19et. — 1580tól 1600ig van itt 150 darab körül Horvath
János szerint , mellyeket, ha engedelmet szerzend a? társaság, a" grófi nemzetség"
idősbjétől , gróf Zichy Miklós ur velem , örömmel közlend.

Egyébiránt, e" levéltár 45,000, azaz negyvenötezer körül lévő darabot bir.
Legrégibb- azok között 1165ből van. M.CLXV. Tartalma : Stephanus hungarorum Rex
Geisse illustrissimi regius filius, Monasterio Almi ducis in honorem sancte Marga-
rethe in Mecses constructo hanc elemosynam constitui, ut guicungue deferentes sal
per portam Mecses transirent de singulis curribus de numero salinorum ad regiam
partem pertinentium unum lapidem salis praedicto monasterio darent,

1100 folyamáből több nincs,

1200—1300 között van 68 darab : pergamenen.

1300—1400ig 2100 körül,

1400—1500ig 3900. — Latin , mind.

1450ből (1AC0.) van Várdai István? levele Ferrarából illy czímzettel: Gene-
MT ÉVRE III. 1 : 18

138 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

rose dne barbare Relicte 9da dni Nicolai de Varda, dne ac matri mee carissime. Ezt
már csak magyarnak hivé a" levéltárnok , mondá, midőn a" magyarokat kikeresé,
mivel anyához , asszonyhoz szól, azonban latinul jelenti a" fiú, minemű selyem szö-
veteket küld anyja", és Anna testvére? számára.

Török nyelven van itt vagy 11 darab. Azon török-magyarokat , mellyek Pap-
keszi helysége" ládájában vagynak , általhozatta onnan gróf Zichy Miklós ur, mint
jószágából. Négyét törökül, kettejét magyarul találtuk. Ezeket lemásolám. Tar-
talmuk ez:

1649ből. Székesfejérvári Passa Musztaffa szabadságot ád Papkeszi lakosainak,
hogy kiknek a" Mámai hegyen szőlejek van , hegyvámot ne borban fizessenek , hanem
summában.

1650. Kurtt beg székesfejérvári helytartó? engedelem levele, mellyel Tihan"
várából két német kőmíves Papkeszire jöhete , esztendeig , predikátorház?" építésére.

Palotai plébános Asztaller Károly a" szentgáli nemesek" leveleire figyelmez-
tetett. Hallotta mondá, mikor ott volt plébános , hogy Mátyás királynak volna azok-
nál magyar levele , mellyben őket visegrádi vadászatra parancsolá , még pedig e" ki-
fejezéssel: kenyeret hozzanak magukkal, mert Visegrádon nem kapnak. A" gróf
meg a! Szentkirály szabadi nemesek" levelei" megnézetését ajánlá. "S tüstént küldötte
kérelmemet Kocsi Horváth Samuel Veszprém vmegyei másod alispánhoz, ki, ismert
nyájas lelkességével első válaszában , ez ügyben eljárását , a" Haza" parancsolatának""
vevé. Másod válaszában közlé velem, Szalay János Szgáli hites jegyző feleletét
aug. 15dikéről, melly szerint deákul ugyan, ott több századtól fogva találtatnak
királyi adományok — de magyarul, emlékezetet érdemlő régibb iromány nincs.
Azonban, nem szólván ez kielégítőleg ,az alispán ur maga is kivánt az említett mon-
dománynak gyökerére jutni.

Szkirály Szabadjai predikátor, Segesdi Sámuel, eldöntőbben irt. ,Alispán
ur" parancsolatára , szól , a" helység? és ekklezsia" ládájában találtató minden levelet
sorról sorra többed magammal megvizsgáltam , de azok között magyarul irottra csak
egyre sem találtam. Deákul 1380 tájáról költ levelei vagynak a?" helységnek , hanem,
mivel azok a" czélnak meg nem felelnek, nem is küldjük el őket."

Az alispán ur" másod válaszából, még e" sorait köszönettel illik közlenem : ,, Vagy-
nak több régi nemes helyek megyémben, nem szünök meg itt is ott is kutatni, 7s
ha gyümölcsre akadok , azt késedelem nélkül közölni. — A" régibb időkre nézve so-
vány levéltárunkat is megtekintettem. Rohonczy István, levéltárnokunk , egy a"
legszivesebben szolgálni kivánó férfiak. közül, azt a" mi ebben nevezetesnek tartat-
hatik , az ide "]. mellékelt jegyzésben közlötte velem."

E" jegyzésből következőket teszem ide, mint a" magyar nyelv" hivatalos ke-
letéhez tartozó adatokat. :

Veszprém vármegye" jegyzőkönyve 1634ből van fenn, kezdetett akkor ma
gyarul "s ugy folyt több ideig.

A" perek között 1640től 1690ig több iromány (acta) találtatik magyarul.

"S hasonlóan a! birói irományok között 1610től fogva 1786ig.

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 139

A" levelezések között magyar nyelven ment oda;

1651b. Pálfy Pál nádor" levele, hogy a" korona őrzők ma holnap utolsó in-
ségre jutnak , ha csak a" vármegyék nem fogják segíteni. Iső kötetben a" 23d. szám.

1666. Gróf Wesselényi Ferencz nádor megküldi I. Leopold" parancsolatját
Gualter de Lesle gróf"s Törökországban volt követ eránt. IId. kötetb. a?" 100d. szám.

1699- Esterházi Pál levele József király lakodalmi innepiségéről.

Sorozat,
melly évvel kezdődnek az eléadott levéltárokban , latin , német, magyar iratok.
Latin, Német, — Magyar.

Jászói országos levéltárban - . : s . s s s : 1256 sua 1555

Sz. kir. Kassa városánál: . . . s s . s . 41340 1400 1517
Jegyzőkönyve 1394—1406ig latinul. 1431—
1485ig , latinul, németül, magyar elegyí-
téssel. 1529—1535. Latinul, németül , ma-
gyar elegyítéssel. 1538—1552. Latinul.

1559—1560 latin , német , magyar "s Így a"
többi.

Abauj vmegye levéltára . . :. . . " " : . 1479 958 1544
Legelső jegyzőkönyve 1564—1570. Latinul.
1569b. jő elé legelőször magyar irás.

Gróf Sztáray levéltár . . . . . e . s . " s 1224 .. 1511 v. 21.

Borsod vmegye" levéltára. e . . . : s . . " 1270 .. 1570
Jegyzőkönyve kezdődik 1577—1580. Lati-
nul , magyarul. Az első magyar beirás 1577
végével.

KGB KOLEZ VÁTOKÁNAL a ez s ő 5 a 9. eza 07 sa, ÁJ6A x fd
Jegyzőkönyve 1554. De az eleje nincs meg,

A" fenn maradott, 1569—1708ig folyvást
magyar. 1700 elejéről kevés latin benne,

Komárom vmegye" levéltára . . . s : . . : 1280 sg: 16224" levelek
Jegyzőkönyve fenn van 1619 óta. Latin közt 1683
kezdettel. Legelső magyar beirás 1622b.

Sz. kir. Komárom városa : . s s . s , s s , 1277 1606
Jegyzőkönyve kezdve 1587—1596. Magyarul.

1604 óta latinnal, felváltva.

Máztoni káptalánie e . e es, , s s s s s . "1090 e 1527

Pozson vmegye levéltára . e. e vele. .. s 1677
Jegyzőkönyve 1579 óta folyvást latinul,

Hanem Nagyszombatnál van 1555ből Bes-
senyei Tamás szolgabiró" levele a" biró-
hoz és több, vármegyei hivatalos levél,

A 1569

Levelek
1587 özt 1628.

18.

140 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Latin, Német, — Magyar.
mellyek régibbnek mutatják Pozson vme-
gyénél a" magyar nyelv" divatát, mint a
megye" levéltára maga.
Sz. kir. Pozson" városa . s ., . s " s . , . " 4291 a1s ms
Jegyzőkönyve 1400 óta maig németül.
Sz. kir. Nagyszombat" városa : . . . . s s . 41238 1394 1527
Jegyzőkönyve 1394. Németül kezdődik,
majd latin , foly 1530. Latinul. Az 1570beli-
ben jő elé legelőször magyar.
Grótszay"IJevéltár e. a ztattstála jel spékelve, (ése a s. 1545
Ezt nem láttam.
Gróf Zichy levéltár . e 2... es... s s 4165
Veszprém vmegyéé.
Jegyzőkönyv" kezdete 1639. magyarul.

st 1515

Összevetés,
jaz általam beadott másolatok" számáról.

Darab.

A" IId. szám alatt, hív hasonmás, Jászóróle . ee. eses. ss 23
1555—1598. A" prépost" és convent" ajándéka.

IIId. szám. Kassa városa" levéltárából. . 5.2... v vs. es 50
Leirattam , 7s irtam , 1517—1610.

IV. Abaúj vármegyéjéből. £...eeee e. ee. e. se... 3
Magam irtam le. 1554—1568.

V. Gróf. Sztimüylevéltárbal a ezés a lezéke sms ae ella és al ámuló 5
1511 v. 16—1557. Leirattam.

VI. Borsod vmegye" levéltárából . . . 2... els sv. vs s. 34
1570—1679. Szathmári Király József első alispán leiratta
ajándékba.

VIL Miskolcz városa" levéltárából . 8. ses áss. i es les 6

Jegyzőkönyvéből pedig 1569től fogva 1707ig 10 ívnyi máso-
lat. Ajándék , a" város birája" "s tisztsége" részéről.

XI. Komárom városa" levéltárából e s ..S.a ll. e s. e. 8
Jegyzőkönyvéből 5 ívnyi "s egy negyed lapnyi hasonmás hár-
tyapapiroson. Leirattam.

XII. A" pózsoniikaptálamntolto metttie áé és ése e le e dlle é vat 8
1527—1597. Irattam "s irtam.
XIII. Ugyanazon káptalan?" jegyzőkönyveiből e . . e... e. 8. 20

Ezekben eljárt volt Gyurikovics György lev. tag. 1549—1579.

eme se

Darab, irat ."167

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 141

Tulsó lap 167

XIV. Pozson vmegye" levéltárából . . e . . : aj üégset év 27
1677—1675. Ajándékul Olgyai Gáspár ievéltérüne iratta le.
XVIL Nagyszombat városáéból, 1527—M4. 0... ee. e. 18

Leirtam "s másolta ázítekkezésből Makláry és Kaiser. Hz;
a" jegyzőkönyvből is 6 ivnyit irt le.

XIX. A" nemzeti muzeumból 1523— e e. ii ee. 9
Leirattam a" társaság" cancellistájával.

Gróf Zay levéltárból 1545—1609- 2 e. ie. eges. 84
Kettő hasonmás. Ajándék , a" gróftól,

Gróf Zichy levéltárból 1515—15999 8. e.e.e sss es 6.5 40

Összesen 345 dar.
És a?" jegyzőkönyvekből 21 ivnyi.

Fejezem ezeket annak jelentésével, hogy gróf Andrássy Györgyön , gróf
Csákyakon kivül , kiket felebb említettem, ajánlá nekem gróf Vay Ábrahám, gróf
Dessewffy József , nemzetsége"? levéltára" megnyitását , lépést tettem Drugethek" fenn-
maradt leveleinek Ebt megvizsgálhatása iránt , biztatva vagyok Keczerek" levél-
tárával Sárosban , mellyben 1300ból volna magyar határjárás , biztatva Zólyom és Sze-
pes vmegyék" levéltáraikban lévő régi magyar iratok" megnyerhetésével.

Budán, september" 5. 1836.

Döbrentei Gábor , m. h.
r. t., mint a" régi m. nyelvemlékek" szerkesztője.

A" gyülés megelégedéssel fogadta. megbizott r. tagja munkálko-
dásait, "s az igazgatóság elébe a" következő kéréseket terjesztette: a)
rendeltetnék költség a jövő évben is netalán teendő kisebb utakra ;
valamint b) azon kéziratok" leiratására, mellyek a" jelentés szerint a
gyöngyösi és pozsonyi ferencziek" könyvtárában , Komárom vmegyénél ,
Nagyszombatban , Kassán, "s netalán Pozsonyban és gr. Zichyeknél Pa-
lotán lemásolandók lennének , "s c) a Nyelvemlékek" gyűjteménye III.
kötetére is. Egyébiránt azon buzgó hazafiaknak , kik a" jelentés szerint
a gyűjtemény" szaporításához járultak, köszönet megiratása határoz-
tatott.

Ugyan ekkor jelentette Jankowich Miklós , hogy a" régiségek" azon
kötete" nyomtatása ellen, mellyhez költséget ajánlott, semmi akadály
többé fenn nem forog , "s abba a" következő tárgyakat szánta:

142 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETET.

I. Sz. László dicsérete , 14. századból; II. Szüz sz. Margit élete,
15. sz.; III. Remete sz. Pál élete, 14. sz.; IV. Sz. Krisztina" élete, 15.
sz.; V. Belgrád vára" elveszése , 1521.; VI. Wranchich Antal, esztergomi
érsek által irott Magyarország története 1508—1547.; VII. Bornemisza
Tamás" történeti jegyzetei, 16. sz. Toldalék. a) Veer menedék-levele,
1473.; b) Fekelies ló giogitása, 15. sz.; c) Téged isten dicsérünk. —
Az elnök pedig ugyan ezen t. tag" kérésére Veer Andrásnak említett, az
ő birtokában lévő 1473diki eredeti magyar nyugtató levele" hasonmását
ajánlotta ef kötethez czímlapi képúl.

Mi az emlékekből kiszemelendő régi "s elavult szavak, kifejezések
és mondásokat illeti, azok betűrendben minden kötethez csatoltatni ha-
tároztattak , az illető lapokra hivatkozással; a" kinyomtatandó okleve-
lekben, kötelezvényekben vagy bármelly más a" családok" dolgait érdeklő
irományokban előforduló nemzetségi nevek pedig, ha csak nem tisztán
a historia" köréhez tartozók , s magányos érdeket épen nem érdeklők ,
csak első betújöknél fogva jeleltetni rendeltettek.

— Fölterjesztetvén a kis gyülésből a? nyelvtudományi pályairatok-
ról szóló pont , az ülés , azabban előadott okoknál fogva a" 6. sz. alatti-
nak illy jelmóndattal: Tettben van a" jutalom , megkoszorúzásában meg-
nyugodott; azonban Vörösmarty Mihál bővebb szóbeli előadása s a
munka" számos helyeinek megmutatásul előterjesztése után helyesnek
és igazságosnak látta a!" 4. sz. alattinak illy jelszóval: Les lauriers stb.
mint másod karbeli jutalomiratnak , tiszteletdíj mellett kiadatását. Mik
után az elnök , átvevén a" levéltárnoktól "s felbontván a" pályairati jel-
mondatos levelkék" tárczáit, mint a" 6. számu munka" szerzője Engel
József orvos dr. Marosvásárhelytt , mint a 4diké pedig Nagy János I. t.
tűnt ki.

A" philosophiai pályairatok" sorsára nézve tökéletesen megnyugod-
ván a" nagy gyülés a" kis gyülés" előadása" minden részeiben, a" felbontott
jeligés levelek, a" 100 arany jutalmat nyertnek: Fiat artificiosa , SZer-
zőjeül Hetényi János ekeli ref. predikátort tünteték ki; a" másod ran-
guénak Beke Kristófot , a veszprémi papnevelőház? igazgatóját; a harmad
karbeliének Wargha István nevelőt ; a" külön díj mellett kiadandóénak
Mocsi Mihdál orvos drt.

Végre az 1836iki drámai jutalom-munkákról hallgatván meg az

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. i 143

ülés a" kis gyülés" fölterjesztését , a" jutalom ez évben ki nem adatni ,
ellenben A" király Ludason czímű vígjáték dicsérettel említetni határoz-
tatott.

Ezek után mind a" három rendbeli pályairatokkal érkezett jeligés
levelkék — a jutalmat nyerteken kivül — egy erre kiküldött biztos-
súg (Fáy, Döbrentei, Kállay) által az előteremben bontatlanul eléget-
tettek. 3

Új jutalmak" kitüzésében a törvény- és természettudományi osz-
tályt érvén a" sor, az elsóbbik" ajánlatára a többség e" kérdést választá :
Honnan vette eredetét törvényeinkben az ősi javak elidegenítésének kor-
látozása? mikép gyakoroltatott az korszakonként ? "s a polgári társa-
ságra nézve általában mik voltak annak hasznos és káros következései ,
minden oldalról? ; — a" természettudományi osztály" ajánlatára pedig :
Késszítessék bármelly, magyarországi, hozzá kapcsolt tartományokbeli ,
vagy erdélyi, terjedelmesebb vidék" természettudományi leirása"). A" ver-
senymunkák" beküldetése" határnapjául martius" 19. 1838. határoztatott.

Az 1837re beérkezendő szomorujátékok" megvizsgálására küldött-
ség választatván , szavazatok" többsége ismét meghagyá munkálkodások-
ban Fáy András t. , Bajza, Döbrentei , Kölcsey és Vörösmarty r. tagokat.

— Ismét a kis gyülésből, a" következő kéziratok ajánltattak az
igazgatóságnak nyomtatás végett:

1. Chelius" Sebészsége, II. kötet ; fordította Bugát Pál.

2. Cuvier ÁAllatországa , I. osztály: az emlősek; ford. Vajda Péter.

3. A messinai hölgy, szomorujáték 5 felv, Schillertől, Ford, Szenvey József.

4. Zsarnok apa , drama 5 felv. Irta Jakab István.

5. Ekecbontó Borbála, szomorújáték. 5 felv. Irta Tóth Lőrincz,

6. Sophocles? Oedipusa , görögből ford. Guzmics Izidor.

7. Hebraizáló etymologus , Sebestyén Istvántól.

8. A" zászlótartó , vígjáték Schrödertől ; ford. Molnár Sándor.

— A Tudománytár szerkeztetéséről Csató Pál I. t., Pestról elköl-
tözni szándékozván , lemondott. Tanácskozás alá vevén tehát ez ügyet
a gyülés, körülményink" tekintetéből oda hajlott a" többség? akarata :

") Schams Ferencz sept. 7. tett előterjesztésében e? kérdést ajánlá: Mikép
lehetne a? magyar borok? hitelének csökkentét w külföldön megszüntetni, "s szúlóhe-
gyeinknek tiszta hasznát jutalmazóbbá tenni? Minthogy a? kérdés már el volt vá-
lasztva , a" javaslat jövendőre följegyeztetett.

144 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

hogy 1837tól kezdve az értekezések" osztálya külön, s a literatura /s
vegyes közléseké is külön egyegy osztályt képezzenek egymástól független
két szerkeztető alatt; az első helyre Luczenbacher Jánost , a másodikra
Balogh Pált hívta meg a köz bizodalom ; a" folyóirat" külsejének a" tör-
tént változáshoz alkalmazása pedig a? másod előlülő? elnöksége alatt
küldöttségre (Bajza, Schedel, Tasner) bizatott. Az igazgatósághoz ,
végre, ajánlás ment az iránt, hogy mindenik szerkeztetőnek külön 200
forint tiszteletdíj rendeltessék.

— A" közhasznu tudományos kézikönyvek" tárgyában fölterjesztett
terv (I. fennebb a" 77. lapon a" III. szám alatt) a nagy gyülés által egész
terjedelmében elfogadtatott; de a jutalomtételek iránt adandó részletes
javaslat kidolgozása végett ismét visszautasítatott a" kis gyülésekhez.

— A" titoknok bemutatta a! játékszíni küldöttség jegyzőkönyvét
183í6ról, mellyból kitetszett , hogy az , a. mult évre rendelkezése alá bízva
volt 200 forint erejével 11 új darabot szerzett (1. fennebb a" 89 lapon).
Meghagyatott tehát ujra e" küldöttség munkálkodásában , a Bécsbe kül-
tözött Tessedik" helyére Schedelt híván meg az ülés új tagul; minél
fogva, Csató Pal kilépte után, a választmány következőkből állott:
Fáy t. t.; Bajza, gr. Dessewffy Aurél, Döbrentei, Jakab, Róthkreptf,
Schedel , Vörösmarty. Költségül ismét 200 ft kirendeltetése , valamint
egy szinerkélyi kivétele ajánltatott az igazgatóságnak azon esetre is,
ha a Pest vmegye" pártfogása alatt lévő szinésztársaság Pestre vitetnék
által.

— Következtek a" nagy gyülési küldöttségek" (1. 92. lap.) tudó-
sításai.

1. Az 1835ki nagy jutalom! tárgyában megbizatott küldöttség az
osztályok" "s egyes tagok!" irott jelentései nyomán úgy találván, hogy
ez évben olly kitünőleg jeles munka nem jöve ki, mellynek minden
egyebek fölött felsőbbsége annyira elismertethetik, hogy észrevétel
hozzá ne férhessen , tanácsosnak tartotta a nagy jutalmat ez uttal két
külön rendbeli — t. i. egy szépliteraturai "s egy tudományos — között
felosztandónak , "s mint illyeket Bajza?" verseit "s Nagy Károly" munkáját :
,Arithmetica , számirás különös jegyekkel" tüzte ki ; dicsérettel említésre
pedig Bacsányi verseit, Fejér metaphysicáját, "s b. Jósika Miklós
"rány" és , Vázolatok" czímű munkáit. Rövid vitatkozás után szavazatra

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 145

bocsáttatván a kérdés" eldöntése, a nagy jutalom 18 sorssal 14 ellen
Nagy Károly" Arithmeticájának itéltetett oda, "s vetélytársa Bacsányi
versei helyébe a" dicsérendők közé tétetett.

2. Az évkönyvi tárgyak" vizsgálatával megbizva volt küldöttség
a mult éviek mellé a! III. kötetbe fölvételre Kölcsey Ferencz" emlékbe-
szédét Berzsenyi felett, Schedelét Simai felett, és Szlemenics" két ér-
tekezését — t. i. az eskütársakról, "s a királyi consensus" szükségessége
viszontagságairól — ajánlotta; Nyíry Istvánét pedig az ipar és népsza-
porodás" számalapjairól a Tudománytárba. :

3. A! köz ülés" elrendeltetésére kiküldött biztosság javaslata
nyomán annak tárgyai sora a" szerint alapítatott meg , mint alább (152.
stb. I.) a köz ülés" jegyzőkönyve mutatja.

— Beadta az elnök a? Petrovics Fridrik elhunyt r. tag által a
külföldi könyv- "s levéltárakban , többnyire az academia" számára másolt
történeti irományokat a" kézirattár számára, "s azoknak, a" már elébb
beküldöttekkel együtt külön gyüjteményképen , melly szerzőjök" nevét
viselendi , felállítatása rendeltetett.

Ugyan ekkor olvastatott Petrovics Fridrik" jegyzéke a Hunyadi-
ház levéltárából, melly György brandenburgi markgróf által Magyaror-
szágból kivitetett, egy része azonban 1785b. József császár közbenjá-
rására Bécsbe küldetett, és most, a mi beióle fenn maradt, Budán a
kir. udvari kamara" levéltárában ,Archivum onolsbacense" cziím alatt
őriztetik , Stieber által 1782ben befejezett repertoriuma pedig München-
ben a" kir. országos levéltárban van; s kéretett a? m. elnök, hogy a
repertorium! leirására, melly 1676 oklevelet foglal magában , lépéseket
tenne. Mezzofanti apát , külf. lev. tagja a. társaságnak pedig, ki, a ti-
toknok" közlése szerint , jelennen a" vaticanumi könyvtár kéziratai ren-
dezésével foglalatos , felszólítatni határoztatott, hogy különben is nem-
zeti nyelvünkbeni jártasságánál fogva , figyelmezne a" hazánkat illetőkre
vagy épen magyar nyelven irottakra , "s adná ezek iránt annak idejében
utaló tudósítását, minthogy a" társaság az ott lappangó történeti "s nyelvi
magyar emlékek" másoltatására is kivánja idővel kiterjeszteni gondjait.

Örömmel vette a" nagy gyülés , utolsó ülésében, Gegő Eleknek,
Moldvában utazó 1. tagjának, vizsgálódásai szerencsés folyamatjáról
szóló levelét , melly szerint többi közt a marosvásárhelyi könyvtárban

M. T. T. ÉVK. III. 1. 19

146 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

öt rendbeli, 1525, 1526, 1530 és 31beli , "s egy jóval régibb , évnélküli
kéziratot lelt: mellyek" iratását meg is rendelte ; továbbá a csiksomlyai
ferencziek" klastromában: a) Magyarországban és Erdélyben lött fő his-
toriának jegyzése 604tól fogva 1589ig; b) Erdélynek és Tótországnak
tulajdon szokása és törvénye 1607ból; továbbá holmi kézirati jegyzete-
ket 1587—9 , 1605—6—8ból, "s ugyan ezen korból némelly énekeket.
Az igazgatóság kéretett tehát, hogy az elnökileg kirendelve volt summát,
e" czélra, a netalántáni szükséghez képest pótolja.

— Helybenhagyta a" nagy gyülés a" kis gyülés" azon , már meg is in-
dított rendelkezését , hogy a" társaság munkálódásai nagyobb nyilvános-
ságban tartására, a hirlapokban minden egyes ülés közönség elébe mehető
tárgyai röviden jelentve legyenek. Másfelül határoztatott, hogy a! társaság"
nem nyilványos üléseiben is megjelenhessék vendégképen minden hazafi
vagy külföldi tudománybarát, ha magát az elnöknél jelentvén, vagy, ha
ez által nem ismertetnék, annak egy tiszteleti vagy rendes tag által
ajánltatván , bemenetre szabadító titoknoki levelkét kapott. A" kis gyü-
lések" mindenikére külön elnöki engedelem kivántatik , a nagy gyülésre
nézve az kiterjed annak minden üléseire, kivévén azon napokat , mely-
lyeken egyes személyek" érdekei forognak fönn; nevezetesen, midőn
ujonan választandó tagokról "s a nagy jutalom? elitéléséről folynak a
vitatkozások: miről egy a" terem! ajtajára függesztendő tábla értesíti
a vendégeket; máskor is, midőn a" tanácskozásol" természete kivánja ,
fentartván magának az ülés , a vendég? eltávozását kérhetni.

— A! választásokat érdeklő előleges tanácskozások september" 2.
folytak. Berzsenyi halálával "s Szilasynak a! pesti egyetemhez történt
áttételével megürülve lelvén a" nagy gyülés a" philosophiai osztály" vidéki
helyeit , az elsőre azonnal Nyíry István r. t. s philos. prof. tétetett által
szótöbbséggel a mathematicai osztályból; a"? másodikra, valamint a"
Nyíry" átléptével megürült második helyre a" mathematicai osztály" vi-
déki tagjai közt; továbbá a történetirási osztály" helybeli harmadik he-
lyére , melly Petrovics" halálával "s ez által két társa" fölebb menetelével
szinte megürúlt , "s ugyanazon osztályba vidéki harmadik rendes tag-
ságra; végre levelező tagok" választására, a" candidatioi jegyzékeknek
szokás szerinti kitétele megkezdetett. Magokat a" választásokat sept.
10d. érvén a" sor, miután a tagul ajánlottak nevei az előadott okokkal

HETEDIK NAGY GYÜLÉS, 1836. 147

együtt felolvastattak volna, először is a" választandó levelező tagok száma
12re határoztatott, "s titkos szavazás" utján a" következő hazafiak nyer-
tek többséget:
Barabás Miklós, cs. kir. academiai képiró.
Bárány Ágoston , ns Torontál vmegye" levéltárnoka "s táblabirája.
Bresztyenszky Béla , sz. Benedek" rendebeli mathes. prof. "s táblabiró , Győrött,
Gáty István, földmérő "s táblabíró,
Hetényi János, dunántuli főconsistoriumi "s komáromi esperesti szentszéki
tanácsos , és ekeli ref. predikátor.
Jászay Pál, a" m. kir. udv. cancell. concept. practicans , és táblabíró.
Méhes Sámuel, dr. "s prof. a" kolosvári ref. collegiumban.
Szalay László , hites ügyvéd.
Székács József , philos. dr., most pesti evang. predikátor.
Gr. Teleki Domokos , a"? küküllői evang. ref. megye? főcuratora.
Gr. Teleki László , m. kir. udv. cancell. concipista.
Tóth Lőrincz , kir. táblai hites jegyző.
A" philosophiai osztályba vidéki második rendes tagul
Horváth Cyrill, eddig levelező tag;
A" historiai osztályba helybeli harmadik rendes tagul
Czuczor Gergely, eddig levelező tag
választatott.

Ugyan ezen osztályba vidéki harmadik rendes tagul ajánltattak az
igazgatóságnak (ezt illetvén minden hely" előszöri betöltése) :

1. Péczely József, levelező tag.

2. Gyurikovics György , levelező tag.

3. Farkas Sándor, levelező tag.

Végre a mathematicai osztályba vidéki második rendes tagul

Nagy Károly, lev. tag.
választatott.

IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS,
HÁROM ÜLÉSSEL , SEPT. 2., 8. És 10DIKÉN , 1836.

Gróf Teleki József" előlülése alatt , jelen: gr. Széchenyi István másodelnök. Igazgató tagok
gr. Andrássy György, gr. Dessewffy József, gr. Keglevich Gábor, báró Mednyánszky
19"

148 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

Alajos , Péchy Imre, báró Perényi Zsigmond , báró Prónay Sándor, Somssich Pongrácz
és báró Wesselényi Miklós. — Schedel Ferencz titoknok és Czuczor Gergely segédjegyző ;
"s ezek, az első ülésben; csak hét igazgató jelenvén meg, mód szerint ideigleni sza-
vazattal.

Főhg-nádor-pártfogó" k. válasza olvasásával nyittatott meg a
gyülés , az elnök és másod elnöknek 1836ra érkezett k. kir. megerősí-
tetéséről ; mire a szokott tárgyak" rendszeres fölvétele következett. Ne-
vezetesen :

I. Előterjeszté a titoknok a" társaságnak közelebb mult évi mun-
kálkodásiról szóló tudósítását, valamint a pénztárnoki hivatalét is a
pénztárnak az évi állapotjáról, mellyek kinyomatni, "s az ország tör-
vényhatóságaival közöltetni rendeltettek.

II. A" titoknok az utolsó gyülés óta érkezett új alapítványokat s
adományokat jelentette be, mellyek a! következők :

1. Gróf Esterházy Miklósé 4000 f.

2. Fodor Pál néhai kir. tanácsos" hagyománya 100 ft.

3. Bohus János" holtigajánlata 200 ft.

4. Bölöni Farkas Sándor I. tagé 200 darab arany, mellyeket 1835ben juta-
Iomképen nyert az academiától , Ejszakamerikai utazása"-ért ").

5. Körösi Csoma Sándor I. tagé 200 darab arany; azon summából, mellyet
Magyarországból a" főhg-nádor kegyes eszközlése által kezéhez vett; melly úttal

") Igy szólt levele: , Tekintetes Titoknok Úr! Tudósítatván az iránt , hogy a"
magyar tudós társaság" közelebbi nagy gyülése , az 1834re kitett 200 arany jutalmat
nekem méltóztatott itélni , tisztelettel kérem a" Tekintetes Urat, ne terheltessék a"
társaságnak , ezen előttem minden kincsek "s minden fények feletti megtiszteltetése-
mért , hálás köszönetemet bejelenteni. És bejelenteni azon kérelmemet is , hogy ezen
igen becses jutalom iránti örömömet kettőztetni fogja, "s életemnek legnyugtatóbb
emlékezetét szerzendi , ha a" társaság tőlem e? summát elfogadja , és a" több alapítók
által megállított feltételek szerint, a" társaság" tőkéihez örökös alapítványképen csa-
tolni megengedi. )

A" sors engemet szűk pályára tett, és kevéssel áldott meg; de adott nekem
sok örömet, "s ime, adá azon soha nem reméllt örömet is , hogy alkalmam leve e"
keveset a" haza? oltárára letenni , azon érzelemmel , mellyel a" szegény perzsa vitte
volt markában Artaxerxesnek a! tiszta vizet.

Szivemből ujítom kérelmen" kieszközlését, "s gyermeki örömmel várom a?
választ, melly reám nézve olly sok nyugtatót hozand. Minden tisztelettel maradván
a" Tekintetes Titoknok Urnak Kolosvárt, sept. 24ikén, 1835. alázatos szolgája
Bölöni Farkas Sándor in.k.

IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS, 1836. 149

sajnálkozását jelentette, hogy az europai általányos tudományosságra ugyan valamit,
de a" magyar hazaira különösen mind eddig semmit sem tehetett.

6. A" kolosvári unitar. oskolai olvasó társaságé; 5 ft.

7. Egy névtelené: 88 ft 12 kr.

8. Külkey Henriké: 31 ft 26 kr. , visszaajándékozván ,, Végrendelet" czímű
fordítása" díját.

9. Házy Alajos néhai udv. concipista? hagyománya : 500 ft.

10. Néhai D. Forgó György lev. tagé: 1000 ft, "s egy rotschild-féle kötelez-
vény 250 ftról ; "s ha fogadott fia magtalanul halna meg , annak állományából 4000 ft. cp.

III. Továbbá a peénzztárt illetőleg 1. olvastatott annak az előlülő
és titoknok által a" lefolyt évben kétszer történt véletlen megvizsgálá-
sáról szóló tudósítás , mi szerint mind az alapítvány- "s kötelezvény-leve-
lek , mind a" fó "s mellék (vagyis nyomtatási) pénztárak" pénzei "s számoló
könyvei teljes rendben találtattak.

2. A" társaság tiszti ügyésze által már megvizsgált 1835iki szám-
adások, a fennálló szokáshoz képest , két igazgató tagnak (gr. Andrássy
György és b. Perényi Zsigmond) adattak ki végső megtekintés végett;
kik semmi észrevételre okot nem találván, pénztárnok- és ellenőrnek
az illető évrüli szokott feloldozó levél kirendeltetett.

3. Az eddig , némelly ideigleni rendelkezések mellett a főpénz-
tártól előlegesen elválasztott nyomtatási, vagyis mellék pénztár" keze-
lésére utasítás készült. Kezelője az ellenőr, a pénztárnok" ellenőrsége
mellett.

4. A" pénztárnoki hivatalnak a" cassa! jelen állapotjáról szóló je-
lentéséből kitetszvén a kamatok" "s holtig-ajánlatok" fizetésében kése-
delmezők" nevei , azok az igazgatóság nevében sürgettetni rendeltettek;
a befolyt uj alapítványok pedig s évi jövedelem! hatoda, az alaprajz
értelméhez képest , elegendő biztosíték mellett kamatra adattak.

IV. Leginkább az esztendei kamatok" említett pontatlan befizet-
tetése miatt , ismét el kelle maradni mind az academiai Teleki-könyvtár
"s ezzel együtt a magányos ajánlatok által folyvást szaporodó pénzgyüűj-
temény" felállításának ; mind a!" fizetéses rendestagi helyek" szaporitásá-
nak. A" már fizetéssel ellátott helyekben a" következő változások tör-
téntek: Nyíry, a nagy gyülés által az elhunyt Berzsenyi helyére tétet-
vén által, az azon helylyel összekapcsolt 300 ft — , Bajza , az előle ki-

150 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET.

halt Petrovics" helyébe lépvén, ennek 500 ft rendes évi fizetésébe lép-
tettetett; végre Schedelnek 300 ft rendestagi fizetése — mellyet ő, a
mult évi elegyes ülésben titoknokká választatván, csak másfél hónapig
huzott volt — Szilasyra ruháztatott által, mint legelső kinevezésbeli
(1830) r. tagra, "s ha környülményei Pestre nem hozzák, sor szerint
különben is Berzsenyi helyére s fizetésébe lépendőre.

V. 1. Kirendeltettek a" nagy gyülés által elitélt 1835ki nagy ju-
talom, valamint a" nyelvtudományi és philosophiai koszorúzott pálya-
munkák" jutalmai. Jövendőre nézve pedig határoztatott, hogy minden
jutalmak bizonyos tartalékban , p. szelenczében vagy billikomban , adas-
sanak ki , maradandó emlékül a" koszorúzandó iróknak.

2. Költség rendeltetett az Évkönyvek" III-d., a" Régi m. nyelv-
emlékek" szinte IÍld. kötete", "s a" törvénytudományi múűúszótár nyom-
tatására.

3. A" nagy gyülés által nyomatni ajánlt munkáknak illy tisztelet-
díjak határoztattak : ;

a—d) Nagy János" nyelvtudományi —, Beke, Wargha István? philosophiai
pályamunkáikért ívenként három arany, Mocsiénak négy arany.

e) Bugátnak , Chelius" 2d. köteteért ívenként két arany.

f) Vajdának , Cuvier" állatországa? I. köteteért ívenként három arany.

8—k) Szenveynek a" , Messzinai hölgy" " fordításaért , Jakabnak a! Zsarnok
apa"-ért, Tóthnak az , Ekebontó Borbála"-ért és Guzmicsnak a" , Sophocles" Oedi-
pusa£-ért , ívenként négy arany.

1) Sebestyén Istvánnak a" Hebraizáló etymologusért , ív. három arany.

m) Molnár Sándornak a?" Schröder" Zászlótartójaért ív. egy arany.

VI. Több irók" részéről , kiknek , noha régebben, elfogadott mun-
kái már húzamosabb idő óta kiadatlanul hevertek, ez iránt panasz té-
tetvén; a nyomtatások élénkebben folyhatása végett, a" fő pénztárból e
czélra kijáró évenkénti kétezer fthoz a" gr. Festetics László" kamatainak
öt hatoda, u. m. 500 ft csatoltatott, azon megjegyzéssel , hogy , ha ma-
holnap hadtudományi munka fogadtatnék el, az e? pénzen előlegesen
nyomassék ; magában értetvén, hogy e" rendelkezés csak addig álland,
míg a gr. Festetics" alapítása" értelméhez képest hadtudományra külön
rendes tag nevezve nem lészen , "s neki ez alapítványból rendes fizetés
nem járand.

IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS, 1836. 151

VII. Jegyzőkönyvbe ment, hogy — az Évkönyvek- és Tudomány-
tárban álló dolgozatokat kivevén, mellyek csak esztendeig a" társaságéi —
minden az academia által kiadott munka tizenöt évig a" társaságé legyen;
de addig is a" tiszteletdíj "s minden kiadási költségek" lehuzása után
fennmaradó tiszta haszon egy harmada a" szerzőnek járjon ; azon túl a
kéziratsajátsági jog is a szerzőre menvén vissza.

VIII. Felhatalmaztatott az elnök 1. hogy régi m. iratok" keresése
végett a következő évben ne talán teendő kisebb utakra; ugy a" nagy
gyülés által ajánlott — , valamint a Moldvában utazó Gegő Elek által
talán még találandó régiségek" iratására költséget rendeljen, ha t. i. az
utóbbinak e! czélra ment száz forint elégséges nem volna. 2. Hogy a
Petrovics által összejegyzett, külföldön lévő ungaricák közül kijelelt dara-
bok (I. 61—75 lap.) iratásáta környülményekhez képest eszközölhesse.

IX. A" játékszini küldöttség" részére kivánt költség (1. 144 lap.)
kirendeltetett.

X. Határoztatott, hogy a romai vaticana bibliothecának, vala-
mint — viszontkedveskedésül — a! britt admiralitás" könyvtárának az
Évkönyvek , a" müncheni kir. academiának pedig a" már küldött Évköny-
veken kivül a Tudománytár is megküldessék Babbage" logarithmai
magyar-angol-német kiadásával együtt.

XI. Ő fensége a" főhg-nádor-pártfogó kéretni határoztatott, hogy
legfelsőbb helyen az academiának , mint nyilványos országos intézetnek,
szabad postát kieszközölni méltóztatnék.

XII. Gyülését némelly választásokkal rekesztette be az igazga-
tóság. T. i.

1. A" nagy gyülés által a? történetirási osztályba, egy új vidéki
rendestagi helyre ajánlottak közül (I. 147. lap), magyar nyelven meg-
jelent, irásai tekintetéből, Gyurikovics György 1. tagnak jutott többség.

2. Gróf Kornis Mihály igazgató tag" halálával üresség támadván
az igazgatóságban , az elnök választást kért, tekintettel ismét , mennyire
lehet, Erdélyre; "s így titkos szavazás utján , tetemes szótöbbséggel,
báró Jósika Miklós cs. kir. kamarás választatott el.

3. Végül letévén az alaprajz" értelméhez képest elnök és másod-
elnök , viselt hivatalát; a" gyülés, egy értelemmel , megmarasztá abban

152 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

mind a! két nagy érdemi férfiut , köz bizodalma" élénk kifejezése mellett;
"s gróf Keglevich Gábor koronaórt "s kamaraelnököt kéré, az új válasz-
tásnak , legfelsőbb megerősítés végett, a" fens. pártfogóhoz fölterjesz-
tésére.

ÖTÖDIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE.
PESTEN, A" NS. VÁRMEGYE" NAGYOBB TEREMÉBEN , 1836. sEPT. 11.
DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR.

ISTVÁN CS. K: FŐHERCZEG" JELENLÉTÉBEN.

Előlülő : gr. Teleki József, m. kir. udv. tanácsos és referendarius , Szabolcs vármegyei főispán.
Jelen mind azok, kik a" nagy gyülésre megjelentek. — A" hallgató vendégek" helye, ugy,
mint a" negyedik közülésben. .

1. Az elnök" megnyitó beszéde; látható itten a beszédek közt V.
szám alatt.

2. A" titoknok előadja röviden a társaságnak 1835. november
16dikától fogva 1836beli september 10dikéig folytatott munkálko-
dásait.

3. Szlemenics Pál rendes tag az eskütársakról szóló értekezését
olvassa. L. e" kötet" harmadik osztálya V-d. száma alatt.

4. D. Schedel Ferencz titoknok emlékbeszédet mond Simai Kristóf
I. t. felett. L. a. beszédek közt VI. sz. alatt.

5. Olvassa Döbrentei Gábor Berzsenyi Dániel r. tag" értekezésé-
nek a" magyarországi mezei szorgalom akadályairól némelly töredékeit.
(Meg fog jelenni a?" szerző minden munkái között).

6. Olvassa Helmeczy Mihály Kölcsey Ferencz r. tag? emlékbeszé-
dét Berzsenyi Dániel rendes tag felett. Lásda beszédek közt, VII. szám
alatt. ;

7. Felolvassa a" segédjegyző az 1836ban megjutalmazott nyelv-
tudományi pályamunkákról szóló e" jelentést:

ÖTÖDIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. 153

Az 1834diki köz ülésben kihirdetett ezen nyelvtudományi kérdésre : ,, Mellyek
d magyar nyelvben a? tiszta gyökök? Számoltassanak elé, mennyire leket , eredeti
jelentéseikkel", a? folyó évi martius"? 19dikéig 6 rendbeli felelet érkezett , mellyek
a!" nyelvtudományi osztály" három rendes tagja által megvizsgáltatván , közűlök ezen
jelmondatu: , Tettben van a" jutalom" találtatott a" megfejtéshez legközelebb járónak,
"s a" 100 aranyat ennek itélte a" társaság ugy , hogy a" felelet nyomtatásban is meg-
jelenjék.

Egy másik kézirat, mellynek jelmondata: Les lauriers ne croissent point
heureusement, si le sang , et la sueur ne les arrosent, egyegy ivéért 3 darab arany
tiszteletdíj mellett. kiadásra méltónak itéltetett.

Feltöretvén a" szerzők" neveit rejtő pecsétes levelkék, nyilvánossá lön, hogy
a" jutalomra itélt munka"? szerzője Engel József orvos doctor Marosvásárhelyt ;
a" másodiké Nagy János szombathelyi megyebeli pap , "s az academiának levelező
tagja.

Költ Pesten, a? m. tud. társaság?" VII. nagy gyülése" 2. üléséből , sept. 2. 1836.

D. Schedel Ferencz, titoknok.

8. Hasonlókép az 1834ben kitett philosophiai kérdésre beküldött
pályamunkákról e" jelentést :

Az 1834iki köz ülésben kihirdetett ezen philosophiai kérdésre: Mi haszna "s
befolyása lehet még a?" lélektudománynak (psychologiának) mind a? felsőbb mind az
alsóbb néposztályok czelirányos erkölcsi és polgári nevelésére? Mit és. mennyit
kellene abból a? nemzeti oskolákban is tanítás tárgyaul felvenni? A" folyó év
martius" 19dikéig 14 rendbeli pályafelelet adatott be, mellyek között az illető osztály"
harom tagjának megegyezése szerint e? jelmondatú: , Fiat artificiosa et accurata in-
geniorum et animorum dissectio, ut ex eorum notitia curationum animi praecepta
rectius instituantur", itéltetett a" 100 arany jutalomra méltónak. Továbbá: ezen jel-
szavu : ,, A palliativ javítások nem érnek semmit", első tiszteletdíjra , ívétől 3 arany-
nyal, "s egy másik , mellynek jeligéje : ,, A? jutalomvágy szenny6", szinte 3 aranynyal
ívétől, kiadásra találtattak érdemeseknek. Az illy jelmondatu pedig: , Longae am-
bages , sed summa seguar fastigia rerum", ha bár nem kirekesztőleg a? kérdésre fe-
lelt, de felvett tárgyához mély belátással , "s nagy terjedelmű tudománynyal szólott,
ívétől négy-négy arany tiszteletdíj mellett a? philosophiai pályamunkák? gyűjtemé-
nyébe fölvétetett.

Mire a! szerzők" neveit rejtő pecsétes levelkék fölnyittatván, a" megjutalma-
zott munkák" iróinak nevei illy sorban tüntek ki: a" 100 aranyat nyeré Hetényi
János, ekeli reformatus pap; az első tiszteletdíjt Beke Kristóf veszprémi me-
gyebeli pap; a" másod tiszteletdíjt Wargha István nevelő; végre a? külön tiszte-
letdíjt Mocsi Mihály orvos doctor.

Költ Pesten, a"? magyar tudós társaság" VII. nagy gyülése?" 2d. üléséből ,
september?" 2. 1836.

D. Schedel Ferencz, titoknok. ,

MS Té TT. (ÉVK. IME 1; 20

154 " — A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. -

9. Hasonlólag az 183íra állott drámai jutalomról a következő

jelentést :

Az 1836dik esztendőre beadott legjobb drámai munkának szánt 100 darab
arany jutalom, minthogy a" beküldött nyolcz rendbeli vígjáték közül egy sem felelt
meg a" művészet" kivánatinak , ez uttal ki nem adatott; , A" király Ludason" czímű
mindazáltal némelly jobb drámai fordulatok"? tekintetéből dicsérettel említésre ajánl-
tatott.

Költ Pesten, a? magyar tudós társaság" VII. nagy gyülése" 2d. üléséből,
september" 2. 1836.

D. Schedel Ferencz, titoknok,

10. Végre az 1835re kiadott nagy jutalomról szóló következő je-

lentést :

Megvizsgálván a" társaság, hat tudományosztályának hivatalosan beadott fel-
jegyzéseiből az 1835. év" lefolyta alatt kijött magyar könyveket , örömmel vette észre
némelly dicséretes elmemívben a" nemzeti tudományos míveltségnek újabb jeles fej-
lődését , "s azok közűl a" 200 arany nagy jutalmat szavazat-többséggel a" következő
czíműnek itélte: ,,Arithmetica; szdmirás különös jegyekkel; irta Nagy Károly;
Becs , 1835- Itélt pedig így a? társaság ezen okoknál fogva:

1) Az eddig magyar nyelven kijött arithmeticák között legjelesebben kidol-
gozott egészet formál; helyesen fogta fel a" szerző az arithmetica? és algebra? szoros
egybeköttetését , melly tekintetből annak lépcsőnként az algebra felé kell közelíteni,
"s arra előleges bevezetésüűl szolgálni.

2) Ugyan ez okból szélesebb , de egyszersmind czélszerübb kört szabott ma-
gának. Érintette az algebrának és analysisnek csaknem minden tárgyait , mellyek
a" mélyebb és terjedelmesebb szemléleteknek alapjait teszik. Számvetési tekintet-
ben pedig meg nem állapodván a! közönségesen tudva lévő munkálatok? előadásával,
azokon kivűl kifejtette a" tizedes törteknek csaknem minden , tudományos munkákban
egyedűl előforduló , haszonvételét, a" láncztörtek" tulajdonit , "s a" logarithmokkal bá-
nást, melly utóbbiak által eszközölhető könnyítések kiváltképen megérdemelnék,
hogy a" köz életben gyakoribb alkalmaztatást nyernének.

3) A" befoglalt számtáblák a" gyakorlati számvetésben igen érzett hiányt pó-
tolnak ki; a" számvetési példák pedig nemcsak az eléadást világosítják fel, hanem
egyszersmind a? haszonvételt is előterjesztik.

4) Ezen oknál fogva minden eddig magyar nyelven kijött arithmeticák közül
legalkalmasabb az ifjuságnak a" mathematicai tudományokba első alapos bevezetésül;
másoknak pedig, kik a" számvetésben némi jártasságot kivánnak magoknak szer-
zeni, további bővebb utasításul.

E" mellett dicsérettel említi a" társaság , következő irók" munkáit betürendben :

Bajza versei. Pest, 1835.

Az ember" kiformáltatása esmérő erejére nézve, vagyis közhasznu metaphy-
sica. Irta Fejér György, Buda, 1835.

or

ÖTÖDIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. 1

Irány és Vázolat. Irta Jósika Miklós, Kolosvár, 1835.
Költ Pesten, a" magyar tudós társaság" VII. nagy gyülése? 94. üléséből ,

september" 9. 1836.
D. Schedel Ferencz , titoknok.

11. Következett az ujonan kitett jutalomkérdések" hirdettetése:

Törvénytudományi: , Honnan vette eredetét törvényeinkben az ősi javak" el-
idegenítésének korlátozása? mikép gyakoroltatott az korszakonként? 7s a" polgári
társaságra nézve általában mik voltak annak hasznos és káros kövétkezései , minden
oldalról? Jutalma 100 darab arany.

Természettudományi : , Készítessék bármelly, magyarországi , hozzá kapcsolt
tartományokbeli , vagy erdélyi, terjedelmesebb vidék? természettudományi leirása.""
Jutalma 100 darab arany.

Mindenik osztálybeli pályairások"? beküldésének változhatatlan határnapja,
mellyen túl semmi felelet el nem fogadható: martius" 19d. 1838., midőn azt, irója
nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jelmondattal , a?" titoknok veszi által. Kiköt-
tetik még , hogy a" kézirat tisztán irva , lapozva, kötve küldessék.

A" 100 arany jutalmon kivűl, másod , sőt harmad karbelinek találandó felelet
is kiadathatik , "s azokért külön jár tiszteletdíj.

Pesten, az 5dik köz ülésből, september" 11., 1836.

D. Sckedel Ferencz, titoknok.

12. Az előlülő az ülést berekeszté.

A" jutalomkérdéseken kivúl, kiosztatott ezen ülés"? alkalmával a? következő
hivatalos nyomtatvány is: A" magyar tudós társaság" igazgatóságának jelentése a"
társaság" 1835beli munkálódásairól "s pénztára? mibenlétéről. Ötödik esztendő. Budán,
a" kir. egyetem" betűivel, 1836. 8r. 16.11.

D. SCHEDEL FERENCZ ,
titoknok.

20"

,
BESZE BD E K.

L
BESZÉD,

MELLYEL
A" M, ACADEMIA? III-DIK KÖZ ÜLÉSÉT , SEPTEMBER" 13-DIKÁN 1835.
MEGNYITOTTA

GRÓF TELEKI JÓZSEF, ELŐLÜLŐ.

Tekintetes Társaság, Nagyérdemű Gyülekezet !

Midőn esztendei sáfárságunkról e? helyen számot adandók , az
utolsó ünnepélys összejövetelünktől lefolyt időt emlékezeteinkben ke-
resztül futjuk, vizsgálódó elménk egy gyászos eseten akad meg, melly
az egész mívelt világot keményen megrázta, számos hü nemzeteket
mély szomoruságba borított, és honunkat is rég nem érzett keserüség-
gel , szivszaggató aggodalmakkal töltötte el. A" jelenlévők" ábrázatvo-
násain hirtelen elterjedt komoly ellágyulás felment engem annak bővebb
magyarázatától , a mit a rokon érzésü szívek a legcsekélyebb érintésre
egyszerre elértettek. Igen is Tekintetes Társaság, Nagyérdemúű Gyüle-
kezet , tiszta szivünkből megsiratott jó fejedelmünknek , hazánk" boldo-
gítójának , népei" szeretett atyjának , a nemzetek" szelíd békéltetőjének
váratlan és mindig kora elhunytáról szólok, melly csirázni alig kezdő
társaságunkat is kegyelmes fejedelmi megerősítőjétól fosztá meg , és ben-
nünkét, nemcsak mint atyai gondoskodásaiban részesült alattvalóit ,
hanem mint ezen hazai intézet tagjait is élesen érzett keserüséggel ha-
tott meg.

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD, 1835. 157

A" háládatlanság" undorító bűnétől magunkat felmenteni valóban
képesek soha sem volnánk, ha most midőn legelőször gyülünk össze ,
most midőn legelőször lépünk fel a. közönség előtt ezen megrázó eset
után, dicső emlékezetének néhány perczeket nem szentelnénk. Magas
uralkodói erényeinek, mindent, ki hozzá közelíthetett, elragadó nyá-
jasságának , leereszkedő kegyességének kifejtésére, megvizsgálására mind
az időt, melly szavaimnak engedve van, igen rövidnek, mind tehetsé-
geimet igen korlátozottaknak érzem. Ezt visszahangozzák szélesen el-
terjedett birodalmainak minden szegletei, hálás szivökbe zárják azok-
nak számos lakosai; ezt hirdetni fogja a" részrehajlatlan történetirás ,
egy olly emléket emelvén , mellyet idő meg nem ronthat. Mi ehhez csak
egy kicsiny , de fényesen ragyogó "s melegítő sugáraiban, jóltévő követ-
kezményeiben a" legkésőbb maradékra is kiható kövecskét kivánunk
ragasztani , rövideden emlékezetünkbe hiván vissza : mit köszönhet honi
nyelvünk — nemzetiségünk" azon hathatós fentartója, élesztője, mellynek
szent ügye társaságunk" ápolgatására van nemünemükép bizva — az ő
uralkodásának.

Nem czélom, Tekintetes Társaság és Nagyérdemü Gyülekezet, az
egyes törvényczikkelyeket, mellyek az elhunytnak 43 évekre terjedt
dicső kormánya alatt a magyar nyelvnek ügyében hozattak , egyenként
előadni és vizsgálat alá venni, vagy azon intézményeket mind felszá-
molni, mellyek ezeknek következésében tétettek. Ez igen messze
vezetne bennünket. Csak némelly közönséges észrevételek által kivá-
nom ezen tárgyat felvilágosítani.

Bár a magyar nemzet is , ugy mint minden más , ősi szokásaihoz
mindig ragaszkodott, bár miolta bizonyosabb , határozottabb adataink
vagynak történeteiről , honi nyelvéhez ragaszkodásának több egyes nyo-
maira találunk ; — a" különböző környülállások még is, mellyek közt
tölté megállapodott polgári élete" elsőbb századait, sokkal későbbre en-
gedék felébredni kebelében a" honi nyelv" felemelésének melegítő kiván-
ságát , mint majd minden más ínivelt nemzeteknél. Csak az ujabb, emlé-
kezetünket alig meghaladó időkben vert állandó , kiirthatatlan gyökereket
azon meggyőződés , hogy nemzeti nyelv nélkül nincs nemzetiség , nincs
nemzeti míveltség , — hogy azád minden nemzetnek meghatározott ál-
landó bélyeget, és ez által erőt és akaratot a" nagy tettekre , elszántságra ,

158 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

— hogy ez menti fel az elkorcsosodástól és annak minden kedvetlen
következményeitól: az ellágyulás , elmecseveszés és végelenyészés ve-
szélyeitől. Sok viszontagságokon kelle nemzetünknek keresztül menni,
az elnyeléssel fenyegető örvény" végső széléig kelle hatnia, hogy mély
álmából egy szebb jövendőre riadjon fel, és azt , a mit a természet vál-
tozhatlan törvényei parancsolnak, kivívhassa. Egy bájolva hangzó holt ,
egy kimíveltsége által ajánlkozó élőnyelvvel kelle kiállani a" veszélyes
tusát. Ama" százados szokás által észrevehetetlenül már tetszóleg a" pol-
gári alkotmányba szőve, a" mellette harczoló előitéletek" seregének se-
gítségével szinte rendíthetetlen gátot vetett elejébe; az erényteljes és
az akadályok által még inkább szilárdított pártfogója védszárnyai alatt
közelített már szinte bizonyos diadalához. Az elhagyatott, minden
felől szorongatott honi nyelv számüzve volt az országlás" minden osztá-
lyaiból , a köztanácskozások" majd minden helyeiből, a" felsőbb társal-
kodás" köréből, sót a" társasági élet majd minden viszonyaiból; — egyedül
a" köznép" és némelly egyes lelkesebb mívelt hazafiak" családi körében
talált menedéket , de itt is az idő" szelleme és tulajdon bárdolatlansága
mind szorosb és szorosb korlátok közé szoritá. A" lefolyt század" utolsó
tizedével gerjedett lelkesedés ugyan az elnyomatott szent ügyön valamit
segített, de az akkori környülállásokhoz képest nem mert tovább menni
a latin nyelvi visszafogadásánál és minden más idegen kizárásánál az
országlás minden tárgyaiból.

Csak az ezt követő évek, különösen pedig most folyó századunk

adák meg honi nyelvünknek érdemlett helyzetét, csak 1792ben vette ált .

a" kormányt azon fejedelem, ki hív magyar nemzetének kivánságára azt
törvény által emelte azon polczra, melly azt illeti. Most már szinte
évről évre terjedett annak becse, lépcsőról lépcsőre emelkedett annak
tisztelete , a királyi és törvényes pártfogás alatt minden erőltetés és a
nélkül, hogy különböző ajakú honfi társainkban kényszerítés által ked-
vetlenséget szülhetett volna. Bájhangú magyar nyelvünk már divatozik
az országlás különböző ágazataiban, annak lelkesítő hangjain folynak
majd minden tanácskozások , nem ritkán halljuk azt a" mívelt társasági
körökben , sót hangzik az olly vidékeken is, hol ezt még ez előtt egy
pár évtizeddel csak reményleni sem bátorkodtunk volna.

Ezen minden magyar szívet örömre gerjesztő hirtelen változást,

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD , 1835. 159

és még nagyobbak" reményét köszönhetjük elhunyt fejedelmünknek és
a dicső uralkodása alatt hozott czélirányos törvényeknek. Még népei
boldogításának szentelt élete" utolsó perczeiben sem felejtkezett meg nem-
zetünk" buzgó óhajtásáról honi nyelvünk" ügyében, legjobb reménységű
unokáinak ebben, még a benyomások" elfogadására legalkalmatosabb első
gyermek korukban, oktatásokat és gyakorlásokat különösen szívökre
kötvén gyermekeinek , kik dicsőült atyjok" ohajtását szentúl teljesítik
is, a" legczélirányosabb módok" használása által.

Öröklő , minden kóépítménynél állandóbb emléket emelt ez által
minden , hazáját forrón szerető , honi nyelve" előmenetelét buzgón ohajtó
magyar szívben, és még a legkésőbb maradék előtt is hálával, tisztelettel
lesz I. Ferencz dicsőült királyunk" neve említve. Kettós hálával tarto-
zik pedig társaságunk a dicsően idvezültnek , miután annak ő adott tör-
vényes lételt, ó nyujtott fejedelmi pártfogást, mellyek alatt csendes
munkálkodását minden gát , minden akadály nélkül megkezdheté/s több
mint négy esztendő lefolyta alatt folytathatá. Szálljon at magyarok is-
tenének áldása nyugvó poraira , szálljon az maradékaira , különösen di-
csően uralkodó fiára, ki nem fogja elvonni fejedelmi kegyeit azon nem-
zeti intézettől, mellynek felállításához már uralkodása előtt buzdító
alapítványával járult , kinek uralkodása alatt már is biztosan törelked-
hetünk az előnkbe tüzött czél felé, valamint most is egész nyugalom-
mal lépünk fel esztendei igyekezeteink" előterjesztésével és munkálkodá-
saink" némelly mutatványaival, mellyekre nézve hallgatóink" részvé-
telét ohajtjuk.

160 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

IL

EMLÉKBESZÉD
SIMAI KRISTÓF LEV. TAG FELETT

IRTA
HORVÁT ENDRE,R. T.

Pulchrum est benefacere Reipublicae.
Sallust, de B, Catil.

Hogy a magyar tudós társaság jelesebb tagjainak emlékezetét
beszéddel magasztalja, "s ezzel a jövendő kornak által adván , örökíti :
követi a tiszteletes régiségtől bevett és megszentelt dicséretes szokást."
Pericles azon nevezetes beszédben, mellyet a" hadban elesett férfiak fö-
lött tartott , mondja : , Sokan dicsérik e? szokást, mellyet a" törvény pa-
rancsol."§ És ismét :. ,, E" szokást a? régiség böcsületesnek találta." Tehát
nem ő volt az első, ki az érdemekkel koronázott hazapolgárokat nyilvános
beszéddel megdicsérte, minthogy már előtte ezen szokást törvénynyé
váltnak mondá, Athénának ellene mondása nélkül. Mondatik és igen
hihető, hogy Sólon, a! bölcs törvényszerző kezdette légyen. — Pericles
ugyan a" fegyverrel elesett honfiakat tisztelte meg : de a rómaiak minden
hazapolgárt, ki az érdemek" akár mi nemében kitündöklött; és utóbb
a" jelesebb asszonyokat is. Liv. V. 50. (R. Ép. 364. I.); Plut. in Camillo.
15., Caesar. 8.

A" tudományok" füléledésével ismét lábra kapott e" szokás úgy,
hogy mind a" fejedelmek , hadivezérek , híres müvészek, mind a" tudós
férfiak beszéddel tiszteltetnének. Méltán is ; mert itt a" főirány serkentés
a" leábrázolt példák" követésére, mellyre a" jövő kor tükör gyanánt te-
kinthet.

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 161

E" szempontból kell nézni minden régi , "s újabb emlékeket , ugy-
mint: fölirásos köveket, oszlopokat, táblákat, verseket, mellyekben
foglaltatik a" megtiszteltetésnek, és emberi szóláskint örök dücsnek ,
minden honi boldogságot sikerítő áldozatnak folyvást éltető jele , a" had"
"s béke? pályáján egyiránt lefutónak följegyzése , a" táborban úgy , mint
a lámpás mellett virrasztónak festése , habár sem azt, sem ezt , ideig zöl
delő borostyán koszoru nem ékesíti is ; mert nem a" holtak" kedvökért
gyujtatik a" tömjénfüst , kik illatot nem éreznek , hanem az élőkért , hogy
nemes vetekedésre tüzeltessenek ; a" jövő maradékért , hogy szivök nagyra
gerjedjen , kik látják, hogy a" szeplőtlen dicséret azoknak adatik, kik
a haza! javára, fényességére, boldogítására szentelvén halandó életöket,
azt nyerték , a" mit csak a! siron tul nyerhetni, a mi minden forró óhaj-
tást betölt, — a" halhatatlanságot, az örök nevet; a! mi nélkül ellankad
minden szent buzgalom , minden serénykedés , és minden jutalomvárás.
— Ha ezt félre teszszük, ki adja okát a" számtalan Leonidások" vitéz el-
szánásának? ki a" tanulásban elaggott öregek" panasztalan elfogyásának,
kik az aszaló munkák" végpontjáról a testet nyugasztaló, de a" lelket
vidító életre léptek által, "s itt álomhoz hasonlólag elszenderedvén, egy
még nem látott fény" látására viradnak fel.

A" külföld, mintha gyózedelmet hirdetne , váddal terhel bennün-
ket, hogy nemzetünk kardra inkább , mint tudományra termett legyen.
Nincs itt helye, hogy ennek megczáfolásába ereszkedjünk; csak" azt
mondjuk, hogy. a lefolyt kornak harminczada elég bizonyság, melly
serény menetellel haladtunk elő, különösen a? szelíd tudományok" tér-
mezején , mi a hazának, ha nem nagyobb, legalább egyenlő nyereség a
fegyverforgatással.

És mivel az a" férfiu, kiról most szólani akarok, ezen tudomá-
nyok" fölkente , "s bennek ezereknek vezércsillaga volt, igazsággal ren-
delte a m. t. társaság, hogy neve e! nyilvános helyen, mint valamelly
hirtemplomban , az ország színe előtt mindenek" hallatára emlékezetessé
tétessék.

Megérdemlette ezt nagytiszteletű Simai Kristóf úr, a" kegyes is-
kolák" rendének áldozó papja, a" m. t. társaság levelező tagja és Nesz-
tora; kinek itt elsőben rövid életrajzát adjuk , azután mint hazafinak ,
tudományos érdemeit számláljuk elő:

MC... ÉVE. ÁKK. 1. 21

162 MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Simai Kristóf született R. Komámáromban 1742.; megholt 1833. jul.
14. élt 91 eszt. — 1768. Kanizsán kezdette a" tanítást, melly munkában
holtáig , és így 65 év folytáig fáradozott , az ő tanítása tehát annyi időre
terjedt, mennyire közönségesen egy éltes embernek korát tenni szoktuk.

Ki tanításban fárad, annak sulyos terheit tudja: tudja azt is ,
mennyi polgári érdem rejtezik az így lefolyt 65 esztendőben. — Tanított
ő Kecskeméten két izben 1772 és 77. Kalocsán 1773. Pesten 1775. 76.
Kassán 1778—1790. Körmöczön 1791—1829. 1830—33 Selmeczen;
hol mint aligazgató élni megszünt.

Valamint most, úgy akkor még inkább , a magyar fők azzal a
gőzzel voltak terhesek: hogy Isten nem is közölhet bölcseséget, és az
ember nem is foghat föl valamelly tanulmányt, ha csak nem a! homályos
századok? elbarbarizált latin nyelv" csatornáján! — Botránkozás, hogy
azok szépelik Cicero" ékesszólását, kik aligha olvasták néhány sorait,
alig emlékeznek , hogy pedánt professoraiktól hallották : Van a" világon
phraseologia , ílos latinitatis , stb. (mert csaknem egész könyvtáruk eny-
nyibóől áll). Alig hogy tíz esztendeig kinlódtak a deák nyelv" roszul ta-
nulásán , roszabbul tudásán ; hazájok" nyelvét pedig puffadva gáncsolják ,
mellyben nincs hiba , de ő bennek, hogy kocsisaiktól tanulták, /s többre
nem is kivántak emelkedni; kikről kevés változással mondanunk kell
Sextus Caeciliussal: Non assignemus culpae (linguae) ac scribentium, sed
insctentiae non asseguentium.— Ezeknek a szűk olvasottságu , szükebb
kebelü cosmopolitáknak meg kell sugnunk, hogy a" romai szép nyelv
sem arany cseppekben hullott Latium! tornyaiba , hanem huzamos ido-
mitással nyerte az utóbb olly kellemessé lett simulást.

A" tudósok már régen a" nyelvnek , mint az életnek kort adtak.
Nyilvános ez a" romaiban, mellyben a" korokat meg is tudjuk külön-
böztetni. Hogy a latiumi nyelv kezdetben durva, formáltatlan volt,
gondolni lehet , de bizonyítják is Cicero, Livius, Polybios , Nuintilia-
nus , Festus, Gellius. — Melly tökéletlenek, darabosok szavaikban a"
törvények" 12 táblái! (R. É. 3022— K. E. 452.) csak későbben szépült
a" latin nyelv, jelesben a" költők által, kik mind az ékeshangra, mind a
tagok" mértékére kényesen vigyáztak, melly kettővel a kimondásnak
nagy meghatározottságot adtak. — Voltak viszketeg elméjü , gondolataik-
kal ficzkándozó irók , de ezek a közép utat tartó okosbak között, kik

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 163

nem minden gondolt szót , szókötést fogadtak el , hanem a" mit a" nyelv"
általános próbaköve jóvá hagyott, idegent sem kivéve, elmaradoztak ;
tehát harczczal, tüzes viadallal kellett a latiumi nyelvnek küzdeni , míg
azon virágzó kor reá virradt , mellyben Augustus" idejében találjuk. Látni
tehát, hogy a" romai nyelv sokáig ingó , változékony állapotban veszé-
lyeskedett , míg a" Scipiók" és Leliusok" idejében, előbb a" költői , utóbb
a folyó beszéd" aranykora tündöklött. Ez volt a! sermo urbanus , mely-
lyel a" világ fővárosa — Gentium Domina —egyebektől különbözött, a
másik a" sermo rusticus , mellyel a. köznép élt. Amazt beszélte az elő-
kelő nemesség és tudós kar, melly így szerzett anyanyelvének kelle-
met, szépséget , méltóságot , finomságot : így terjedt ki a" provinciákra ,
katona- /s polgári tisztek , kereskedők által a nyelvcsinosodása? elsőbb-
sége. Éreztek ők is nyelvbeli szükséget; a" bátor röptü költő Lucretius
panaszkodott, hogy gondolatinak a" romai nyelv nem kénye szerint en-
gedékeny: Propter egestatem lingvae, rerumgue novitatem. Ezt nem
kell csodálni. A" gondolat határba nem foglalható , nincs lexicona , azért
minden szóbóség mellett is marad szószükség. — De ha igy volt is ná-
lok: mind a" nyelv" mind a" tudományok" országa küljebb küljebb terje-
dezett. Volt zúgás, volt vita; de nyereség is.

A" romai patricius , nemes , lovag , minden előtt tanítatta gyerme-
két a" tiszta, szép , ékes latin stilusra; "s ha ebben meggyökeresedett ,
akkor kóstoltatta meg vele a" szelid tudományokat ; ezeken a" lépcsőkön
ment által a" törvény- történet-tanulásra , philosophiára stb. olly szapora
haladással , hogy a" 16 évü ifju már készen ment a!" szóló székre , és taps-
sal szállott le. Eróltetés nélkül; mert nem időzött idegen nyelvek" jár-
mának hurczolásával , korcs izlés" beszivásával , hanem minden, a" miben
tündökleni szeretett, othoni volt: a" tudós , a" csinos nyelv, a" gondol-
kozás; csak némelly szavak, és ezeknek elrakása szenvedett kölcsönö-
zést , módosítást , mint Lucretius érzette :

— — — Grajorum obscura reperta.
Difficile inlustrare latinis versibus esse stb.

Ezt mondotta Lucretius, a" jeles, ékes iró, éles eszű nyelvtudós ,
pedig a" latin nyelv" virágzásában , Cicero", Horatius" Sallustius" C. Nepos,
Julius Caesar" stb. idejekben, midőn nyelvök" horizona legmagasabban
állott.

J.A Lőn

164 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETET.

De hol vagyunk még mi magyarok? hogy haladhattunk volna
előre, az előitéletek" ragadó sarában? szólok született magyarokról;
lám ő nálok is csak a" közelebb mult században, csaknem bűnnek tar-
tatott magyarul irni! Ezt a" nyelvet majd nem kirekesztóleg a falusi
mesterekre és birákra kárhoztatták! a" magyar szó sermo rusticusnak,
kocsis nyelvnek, bélyegeztetett; a rontott romai volt az ő szájokban
sermo urbanus, mert nem szégyenlék mondani: az angyalok is deákul be-
szélettek: Gloria in ercelsis Deo — maga a" megváltó is igy imádkozék :
Eli, Eli lamma sabactani , illyenek voltak a" mi patriótáink; kiknek
maradékaik , fájdalom! még ki nem fogytak, "s nem átalják az általok
mocskolt hazának kövérét költögetni! kik az ő urbauus sermojoknak ha-
zájában rongygyal takarnák mezítlenségöket, és éhhel halnának. Igenis
hát, vissza Odryzia" vadonjaiba , nem nyugotra a" szelidülés" hüves or-
szágaiba!

Ki fogja ránk , ha jól ért bennünket , hogy mi a" latin nyelvet ki
akarjuk küszöbölni ? Nem! valamint nem egyéb csinosult nemzetek. A"
görögök , romai munkák" legjobb editorai : németek , angolok , francziák,
olaszok , és ők irnak latinul olly stilusban, mellyel a. romai arany kor-
nak sem tennének szégyent. Pedig ezek az irók azok , kik hazai nyel-
vöket is a" culturának magasára emelték. Ezt tegyük mi is. A" holt nyel-
veknek hálás tisztelettel parentáljunk : a: magunkét a. dücsőség" templo-
mába kísérjük , s a ragyogás halhatatlanító oltárára állatni törekedjünk.

Nem vagyok azok közül, kik nyelvünket, a" paradicsombúl hoz-
zák ki, de azt mégis mondom: nem méltó a" hazafiui névre, ki hazai
nyelvének emelkedését eszközleni nem segíti. Keresztül kell rontanunk
az előitéletek" vastag jegén, noha jól tudjuk, hogy a munka több mint
herkulesi viadalt vár. Rettegtető rémletek állottak a" mult században
élt nyelvtudósaink előtt is : de meg nem akaszthattak minden hazafisá-
got. A" tudatlanoktól elnyomott láng fel kelt a: jobb szivekben. Irtak:
Faludy, Horváth Adám, Pétzeli, Szabó Dávid, Báró Orczy, Décsy,
Ráth , Kazinczy, Görög, Kerekes , Mindszenti, Báróczy , Besenyei, Gáty,
Vedres , Vírág , Dugonics , gróf Gvadányi, Versegi, Fabsics, báró Ráday,
Barcsai , Bacsányi , Rajnis , Révai , Rácz , s többek : melly szép szám ! csak
az 1790. év számlál 135 —; az 1791. év 117 magyar irót: melly szép
szaporaság !

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 165

Ezek között volt b. e. Simai Kristóf ur, egyike azoknak , kik az
1790iki országgyűlésre nyujott kérelemben , mint ajánlott tagok megje-
lentek (közöttök csak a" kegyes iskolák" rendiból öten), egyike azon há-
romnak, kik a! régen várt magyar t. társaság" talpratételét megérték
(Görög, Bacsányi és 6); egyike a" 40 választottakban azoknak , kik már
negyven évvel ez előtt magyar munkáikkal kedveskedtek. Ő a?" magyar
játékszint kellemes darabokkal gyarapította , millyenek : A?" mesterséges
ravaszság. — Váratlan vendég. — Igazházi, a jó polgármester. — Gya-
pai, a feleség féltő. — Zsugori, a vén fösvény. — Házi orvosság. —
Egy szótár A. B. C. rendben. Budán 1809. — De nem engedett ő magának
tágulást, merta! nagyszótár készítésében , elaggott korában is fáradozék,
mellyet deák , német magyarázattal bővítve az N betűig tisztán leirt;
kész a" többi is végig, csak egybeirást vár.

Nem csupa igéretekkel tartotta ő a" hazát, mint némellyek, ha-
nem tettel szolgált minden önhaszon nélkül ; sót neki nem kedvező kö-
rülállásokban , elfogva a" jutalom" reményétól, egyedül a" honszeretet
lángjától gyulasztva , a mire mutat leginkább az ő nagy szótára kéz-
iratban, mellyre helyesen alkalmaztathatók Scaliger" versei:

Kit büntetni kiván Isten, szótárra szorítsa;
Túl halad ez mindent, a" mi csigázni szokott.

Legyen itt meggondolva, hogy Simai Kristóf ezeket munkálta ,
tanítói foglalatosságai közben, mellyekkel majd kirekesztőleg a" hazai
ifjuságnak élt; mert ki él méltóbban a" hazának , mint ki 65 esztendeig
annak nevendék virágát ápolja , ifju csemetéjét serdíti, gyermekeiből
férfiakat , támasztó oszlopokat formál, kikben az ország mindannyi atyá-
kat lát, tisztel, szeret; kikben az ő lelke vénségében vigad, kiknek
szárnyai alatt nyugszik, kik az ő izzasztó gondjait magokévá teszik ,
kikben az ő haladó kora ujabb életre ifjudik ?

De minthogy a" dolog" fejlődése önkint e" nemes , és nekem kedves
tárgyra vezet , engedje meg a tek. t. társaság, hogy itt azon érdemekról
emlékezzem, mellyekkel a" szelid tudományok? tanítója különösen a"
hazára nézve ékeskedik.

A" tanító nem születik , hanem formáltatik , kénytelen megismer-
kedni sok segéd eszközzel; azok között búvárkodni ; barátkozni a" tu-
dományok" sokféle nemeivel , az emberi szívvel , hajlandóságokkal , indu-

166 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

latokkal, a" jó és rosz izléssel; és ezeket magának megszerezvén, az
ideákat úgy által önteni a" viasz elmékbe, úgy elrakni a" lélek" tárhá-
zába, hogy az ifjak onnan , mikor kell, gazdag gyümölcsözéssel elősze-
degethessék. Mennyi munkát, mennyi időt kivánnak ezek? mennyi kel-
lemes óra" feláldozását ? mennyi szenvedelmet , mennyi tanulást?

A" szelid tudományok; tanítójának, mint kell, szemei előtt vagyon,
hogy az ő ujjai hordozzák a" jövő reménységnek vetőmagvát, mellyet
nem minden kézre bízhatni, hanem kiben lakik erkölcs, és dücsőség-
érzés.

Vagyon az erkölcsnek saját fénynyel ragyogása, valamint a" vét-
keknek saját homálya. Ezt kell a" tanuló ifjuval koránt tudatni, hogy
az erkölcsöt, a morális szépet "s jót magáért szeresse. A" dücsőségér-
zésról mit mondjunk helyesebbet, mint a" költő: Non parvas animo dat
gloria vires. El van az az ifju romolva, kit a" dicsőségérzés nem izgat ,
"§ ki a mindennapinál , közönségesnél magasabbra nem vágyik.

Minden szabad lény a" nagy természetben fölfelé huzódik , minden
lélekszabású fenn lebeg , — gondolati szárnyain láthatatlanul repkedvén;
valami az emberben a! testnél nemesebb , nem a! földön mászkál; min-
denkor munkás , mindenkor nagyra törekedő.

Ezt a hirkeresést irtja a szelidtudományok" tanítója , az ő tanít-
ványába ; úgy nevel a hazának Hunyadiakat, Zrinyieket, Pázmányokat,
azaz : örök névre méltó nagy lelkeket. Így mulik el a: panasz, hogy mi-
nekutána megszűnünk dicséretére méltókat cselekedni, fölöslegesnek tart-
juk a" dicsérést is. De én megfordítom Plinius" szavait; okosan nem ké-
mélik a tanítók ifjaik előtt a" dicsérést, hogy hajlékony szíveiket a
dicsérendők" követésére ösztönözzék , jeles , bámult , nagy férfiak nyom-
dokaikba igazítsák. ;

És a" mit előbb kell vala mondanom, hogy a? szelidtudományok,
ajtai a poézisnek , az ékesbeszédnek , philosophiának. Nem a? sophis-
máknak , hanem a" józan, jámbor élet" törvényének , melly különösen a
hazaszeretet" sugarait kideríti, az észt bülcs tanácsra érleli, melly
nélkül, a" legizmosabb erő hajótörést szenvedni tapasztaltatik; ha azt
nem említem is , hogy mind a" két ékesszólásban e? tudomány nélkül a
lelki jónak , küzdő erőnek , rettenthetlen bátorságnak magasztalása szá-
razan hangzik az ajakak közül; mert nem csinatlan szócsoport , hanem

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 167

kellemmel folyó, gondosan rakott beszéd ereszkedik győzelmesen a
szív" mélységére ; "s ez köti meg bájaival a" halhatlanság" koszoruját.

Épen a" nem jó — ellenem vetik némellyek — hogy ifjaink poézissel,
"s holmi efféle hijábavalósággal töltenek időt; ha ebben van is valami,
az csak tudományos érdem , literaturai gőz, semmit nem hajtó begyes-
kedés, és semmivel nem több. — Ó vandaloknak ferde bölcsesége!
mentsen az ég, hogy a" haza! atyjai nálunk sátort ütnöd hagyjanak, mi-
nekutána a" szebb literaturának egész Európa, és ugyan anyai nyelvén
érdemhelyet engedett, oltárt emelt.

Mulnak már a régi setét éjek; nekünk is tisztul egünk , biztat
egy jó remény , hogy tanítóink" kebeléből származnak magyar Scipioink,
Ciceroink, kik a! jövő maradéknak előmenetelünkről hirt mondanak.
Származnak ? sót országgyüléseink élőbizonyságok, hogy vannak ora-
torink , kik Európa? első rangu szónokai mellett állhatnak. Ezek előtt
szóljanak a hazai tudományos érdemek" böcsmérlői. — De mit mond-
hatnának egyebet, mint hogy sem a" tudományokat , sem a" hazát nem
szeretik, és csak élnek , hogy éljenek napról napra , és azután a" sovány
felhókkel feledékenységbe tünjenek.

Látom tek. társaság, hogy olly térmező nyilt meg előttem , mely-
lyet , ha a folyamatnak engednék , ma sem futhatnék be; mert a poézis ,
és oratoria javairól mennyit lehetne, mennyit kellene itt mondanom?
nem szólok itt arról , a mit néhányan vitatnak , hogy az élet szabásira
és moralitásra sikeresben oktat a" poézis , mint a philosophia; azt mon-
dom csak: hogy a mélyen elméskedő philosophus ne tartsa a" poétát
csupa mesélőnek , hanem annak, ki ő valóban : erkölcs javítónak , szelidí-
tőnek , társasélet-kedveltetőnek , a. szomoruságot engesztelőnek , a" sze-
rencse" elragadását tartóztatónak. Vagy nem illyenek voltak-e Orpheus,
Linus , Homerus, Horatius? nálunk Ányos, Virág, Berzsenyi, Himfy ? nem
bő áradozások-e ezek mind egyesekre , mind az egész polgári társaságra ?
— Nem mindenkor az iliumi hadat, Aeneas" csavargását, a" thebai test-
vérek" veszekedését, Jeruzsálemet , paradicsomot lantolják ők , noha ez
is jó , mert véle a nyelvet gyengédítik , hajlékonyítják , szépítik : hanem
a mit a philosophus tekervényes úton, és fanyaron, setét szemöldök-
kel is alig tesz: ők röviden, bizonyos édességgel , mintegy játszva , végbe

168 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

viszik , a" tévedt vélekedések" merészségét lemosolygván , és a vétkek
lánczait fájdalom nélkül szét oldozván.

Hogyan szökött ide ím ez, talán nem is czélirányos kitérés ? gon-
dolom én igen alkalmasan. Mert szólván nagytiszteletü Simai; Kristóf
urról , mi kellett inkább , mint előbb a" széptudományok" böcséről érte-
keznem , annakutána az ő valódi érdemeit érintenem , mellyeket a" sze-
lidtudományok" tanításával a" hazában letett? ő a muzsák" kertébe nem
úgy repkedett mint a" hernyóból vált pillangók , nem mint a" herék , ma-
gokat szellőztetni , hanem mint dolgos méh a" haza oltárára mézet ta-
karítani, a mit szótárain kívül színjátékai bizonyítanak, el nem tik-
kadó fáradásinak szép gyümölcsei, mellyek neki ugyan csürbe semmit
nem hoztak , de annál többet a" dicsőség oszlopira, hol borostyánya
soha el nem fonnyad, hol örök neve irigylet nélkül fénylik; és mivel
illy oszlopok most nem állítatnak , legyen elég boldogult árnyék! hogy
élsz kitörülhetetlen jegyekkel számos magyar tanítványidnak sziveikre ,
sót az egész hazára felirva :

Ah
Nem hoz ugyan sok ezüstöt, aranyt a? múzsa, de hoz majd
Porunknak, hirt életet.
Virág.

Egyet még tek. társaság! még egy igen szép jelenést hozok em-
lékezetbe , mi előtt beszédemet elvégezném. Látta a" tek. társaság a köz
tiszteletre méltó öreget, midőn taggá választatván 1832ben a társaság
palotájában helyt fogott , az érdemekkel megrakodott , érdem jelt viselő
90 évű ősz, a" köz tanácskozásokban megjelent: minő fiatalodás , meg-
elégedettség , figyelem terjedett el tisztes homlokán ! mint látszott korá-
nak nyersebb részét ujra vissza kivánni , hogy pályáját a fiatalokkal futni
kezdhesse! mint rebegtek , mint készültek ajaki , lelkének megnyugovását
kiszakasztani , ha a" felfüggesztett várakozás máshová nem téríté vala.
Melly öröm-telve tett vallomást arról, hogy minden régi vágyásit, sóhaj-
tásit kielégítik azon egypár napok, mellyeket a" társaságban töltött!
melly nyájas , részvételes volt elválása! a" társaság pedig nyereségnek
állítá a: majdnem százados férfiuval vagy kevésig ismeretségbe jutni ,
csak kevéssel előbb mint tőle, és ő a" világtól elbucsuznék.

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 169

De már elköltözött tőlünk oda, hol van a" jelességek, az érde-
mek" háboríthatatlan jutalma; hol neki az irigykedés nem árt; el a" hal-
hatatlanokhoz , kikkel névben már itt osztozott.

Ah, túl repültél a" levegőn dicső

Hoónnyodba , mellynek szent mezején örök
Tavasz virít, "s játszik; ragadj fel!

Vagy legalább mosolyogj le hozzánk.

Virág.

MET. ak ÉVE, ÍII. 1. 22

170 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

III.

EMLÉKBESZÉD
BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE, T. TAG FELETT

.
TARTÁ
AZ ACADEMIA" IV-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 13. 1835.

GRÓF DESEWFFY JÓZSEF, T. T.

Multis ille bonis flebilis occidit.
Horat.

Nagyfényü Gyülekezet !

Eleget vonakodám, midőn a. magyar academia, tavaly Kassán
meghalálozott atyámfia és barátom Daróczi és Berzeviczi báró Berzeviczy
Vincze felett emlékbeszédet , ef közfényü helyen általam nyilván tartatni
erősen kivánt. Az atyafiság és barátság t. i. nem látszottak nekem a
legalkalmasabb tulajdonoknak emlékbeszéd" tartására, ha ennek nem
czélja , fentebb hangu akár halotti panaszlatokat , akár magasztalást , akár
végre vagy igen rövidre szorított, vagy igen pontos és körülményes
életirást hallatni, hanem egyedül az érdemes személynek , és helyzetei-
nek részrehajlatlanúl azon hívséggel rajzolni képét, mi szerint a" legki-
tünőbb , legsajátabb , "s annál fogva legtanuságosabb vonatok és esetek
életéből, részint ön elbeszélései szerint is kiszemeltetvén, ezek nem
szerencsétlenül összefüzve, nemcsak figyelmet, hanem talán egyszers-
mind szives emlékezetet érdemlő egészszé alkottassanak. Nekem pedig
különösen e" szószólás nemében soha sem vala legkisebb gyakorlásom is,
úgy hogy ifjúságomból még ősz hajaim alatt is fenmaradt szerénységem

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT. 171

bizonynyal nem tettetett, hanem valódi, és bennem annál nagyobb bi-
zatlanságot szerezhető , mennyivel fényesebb , számosabb és élesebb mind
elméjü mind fülü gyülekezet előtt látom magamat. Hozzá járul mind
ezekhez , miképen Istenben boldogult barátom nem azok" sorába szám-
lálandó , kik akár nagy vagyonbeli tehetség, akár gondos nevelés által
azon helyzetben ragyogtanak, mellyben kevesebb szükség mindent
inkább magunk magunkból meríteni, "s körülményektől kölcsönözni,
mint szerencsétől nyerni a" sorstól vett javak" könnyebb kitündökölte-
tésére. — Szabad legyen tehát tartanom ugyan egyfelől a hajótöréstől
ezen végső napjaimra esett próbatételemben, más részről azonban en-
gedékenységet reménylenem szíves hallgatóim kegyességétől, melly
eszökbe fogja juttatni, hogy jóllehet tovább vizsgálhatta a" halni ké-
szülő a nem rég kimult" életét , akármelly ifjabb élőnél; a. hanyatló ko-
runak szavai mindazáltal bármi havas fejü bérczról szakadva nem cso-
roghatnak többé olly kellő zúgással, mint azon hangok, mellyek cso-
portos reményeket nyójtó fiatalok" rózsa-tüzű ajkaikról figyelmező fü-
leinkre hullva, magoknak onnan mind szivünkhöz , olly tágas, olly vi-
rágzó utat, olly igen sebesen nyitnak és készítenek. De ha gyenge sza-
vaim nem is , lehetnek azért báró Berzeviczy Vincze" honfi érzelmei s
cselekedetei érdekesek, és találhatnak talán viszhangzatot annyi itten
egybegyült hazát imádó lelkekben, kivált midőn ki fog tetszeni, mint
fejlett ki egy részról a körülmények" ellenére szivében a" hazafiuság
szent tüze, más részról pedig, mint tartotta fenn azt ő benne a" későbbi
kedvezőbb körülállások közt a magyarok" Istene.

Ő , kit a magyar academia , a" kassai magyar játékszín" és sziné-
szei kormányzása körül elkövetett törekvéseinek jutalmául, tiszteleti
tagjának kinevezett, báró Berzeviczy Ferencz kir. kulcsosnak, báró
Vécsey Therézia keresztes dámától négy fiú magzatok közül harmadik
fia, az 1781dik év" martius" 16ikán Daróczon. Sáros vmegyében még
akkor születék , midőn a" régenten igen magyar felföld, melly most olly
észrevehetóleg újra magyarosodik, Mária Therézia korának vége felé
olly szaporán elébb megtátosodván , József császár idejében még elné-
metesedni is kezde. Ugyan ki jövendölte volna, hogy az illyetén körül-
mények között nap-világot látott magzat, valaha nemcsak a! magyarsá-
got a felföldön, hanem a" szinészi müvészség segedelmével a jobb izlést

093

472 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

is, honi nyelvünkön terjeszteni és gyarapitani fogná ? kivált ha meggon-
doljuk az akkori nevelésnek rendét , sorsát, gyakorlatait. Alig hallott
6dik évéig a magyar szivü és érzetü gyermek , ollykor egy-egy eltéve-
dett, "s azt is tótosan , vagy németesen ejtett magyar szót. Magyar te-
jet, de nem magyar emlőn szopott ő , tót, vagy német hang verdesé fü-
leit , akár szüleitől, akár a két nemen lévő házi cselédtól jött legyen,
— ha sírt-rit, idegen szóval csücsülték le a" csecsemót, idegen hangú
dallal ringaták álomra bölcsőjében, nem magyar kenyeret sütni tudó
izmos karoktúl téteték abba, vagy véteték abból ki. — Később köz is-
kolákba deák tanítóknak adaték kezére a" nevendék , kik a" gyenge koru
elmét csaknem kirekesztőleg a romai nyelv" ejtegetései "s hajtogatásai-
nak szabályaival unalmaztaták. E" szárazságok alatt szikkadt fel na-
gyobb részben az áradozó elme , "s így készíteték el a mi benne el nem
aszott , azon lelkességek" vagy gyülöletére vagy megvetésére, mellye-
ket a régi római nagy irók" munkáiból lehetett vagy kellett volna föl-
lelhetnie. Csipő dérhez inkább , mint fejlesztő sugaraihoz lehetett ezen
oktatás" módját hasonlítani. — Következett is gyakorta rosz aratás, a
silány szántás és vetés után. Elpergett azonban némelly jó mag , ollykor
madár kapta fel, és repte közben celejté; a" szelek" "s viharok" kénye
pedig , némelly még ugyan míveletlen, de szerencsésebb földre repité;
— báró Berzeviczy szintugy , még mi előtt bevégezte volna iskoláit , a
katonai szellemtől ragadtaték el.

Az akkori Dalton nevű magyar gyalog ezred" egyik kapitánya,
szintúgy mint generálja Ir-országi fi, Makauli, a" báró Berzeviczy ház-
nak bejáratosa, észrevévén, mint bámészkodik a kis fiu gombjain s
meztelen kardja" fényén, mi szivesen játszadoz" annak aranyos csüngő-
jével, mikép kedveli a" hószínű kaputot szélző világos-kék hajtókát,
"s hallván egyszersmind miként gyülöli Alvari Emanuelt, javaslá szü-
léinek adnák katonának. Kora még akkor ugyan nem engedé; de nagy
örörömére a" fiunak , utóbb követék a" tanácsot , s 1795ben csak egyszerre
kadetnak látta magát báró Berzeviczy Vincze.

A" többnyire Ir-országi tisztekből; de magyar közlegénységből
álló magyar gyalog ezredben kezdett legelébb is tanulni magyarul és
lassan lassan elóljáró tisztjeinek tolmácsokká válni. Ekkép mind ezek-
tól, mind a" közkatonáktól megkedveltetve — ugy mint báró Gilányi, ki

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT. 173

egynehány évvel ez előtt kapitány fővel az ezredet oda hagyta — édes
magyar bárónknak neveztetvén, a" sok ir-tisztek között nem sokára
zászlótartóvá lön.

Az ezred még akkor Kassán szállásolt, a" szülék helyben valának.
Ha egyszer másszor nehezen esett is , nyilván az egész kompánia" hal-
lattára a" kapitánytól megdorgáltatni, mivel csapatjához tartozó vala-
melly közlegénynek töltés-táskája nem fénylett eléggé, — ámbár fájt
néha, a még akkor divatban lévő czafjának kiszabott mértéken innen
vagy túl menetele miatt szemrehányást szenvedni , a nélkül hogy fele-
selni vagy panaszlani , sót még magát mentegetni is merészlett volna,
— noha nem igen tetszett mindennap nyárban négy órakor reggel már
talpon állani , a város" gyepsánczán dobszó közt csapatonként sort jár-
ni , forgani , és por "s füsttől ellepve vaktába ropogó tüzeltetések köze-
pette izzadva elfáradni, — bátor alkalmatlan volt is valamelly katonai
pontatlanság vagy párviadal miatt, a" prófoszhoz hüsbe tétetnie; de
szerető édes anyjától és nénjétől az árestomba küldözgetett csemegék
enyhíték rabságát , árestoma" megszünte után pedig kivül a szabad leve-
gőn nyomban ott termettek a" sebes vérü, "s bajt könnyen győző ifju-
ság vigasztalásai, és a portupénak tiszteleti fegyverforgást csörtető ór
mellett , ablakok mögött zöld kukucskáltatókon keresztül rá kacsingató
szépek" láttára , emelt fővől ellépvén , bújáról azonnal megfelejtkezék.

Mindazáltal más hiuságok , más vágyások nélkül , nem fejlett volna
ki barátom geniusa, és ő nem foglalhatja vala el azon helyet, melly
rendeltetése" következésében képessé tevé , maga részéről is valamicskét
latba vetni , nemzetesedésünk" előmozdítására.

Valamint az égi testek" nehezkedése között egymásra, minden
nagy , kicsi, akár állat akár növény , nagyobb kisebb mértékben , a ha-
tásban részesül, szintúgy az észi, érkölcsi és politikai világ nagy tör-
téneteivel, hol tágasabb hol szorosabb kapcsolatban függnek össze
kinek-kinek sorsai. A? politikai világ újra felzavarodék Európában, meg-
szünt újolag a béke, háborúra harsogott a" csaták" kürtje. A" volt Dalton
ezredje , melly báró Alvinczynek juta, Olaszországnak indítaték , ezzel
hagyta oda szüléit, oda a" hidegebb éghajlatot Berzeviczy, öröm-teli
szívvel, száz mosolygó kinézetekkel indult a" meleg Itáliának.

Nem ide, hanem életirásba tartozik katonai pályája megfutásának

174 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

előbeszélése ; az nem lehete dicsótlen, mert harczok közt sebet is vön,
és ugyan azon ezredben , mellynél szolgálni kezdett, egykét táborozás
alatt főhadnagyságig lépe, 1809ben pedig a" horvátországi felkelő se-
reghez, az úgy nevezett veres köpönyegesekhez , kapitány fővel állott.

Akár testi akár lelki fejlődés, bár mi tévedések mellett, sót
ollykor épen ezek" segélyével, sehol sem haladhat könnyebben, tett-
legesebben szerencsés érlelődésre, mint a katonaságnál. A" parancso-
lás" gyakorlata , vigyázatra, sebes megfontolásra , mérsékletre tanit, va-
lamint a" szófogadás" szüksége, szerénységet, önkény fékezést, maga
megtagadást , elszánást. Szakadatlan mozgásban él a! vitéz; kivált há-
borukor, csaknem minden lépten tájékot változtat s azzal viszonyokat ,
ez a" felfegyverkezve utazó , szüntelen veszélyek , törekvések , áldozatok,
"s hol sikerületek , hol bukások közt forogva, mind inkább-inkább erő-
südő testtel és lélekkel, sebesebben jut mindenféle külön-külön dolgok"
és emberek" ismeretéhez , "s a sok baj , fáradságok közé botlott vigaszta-
lásokat erősebb karokkal , édesebb érzettel kapja fel. Nincs ideje unatkoz-
ni , "s igy testi lelki ügyessége majd mindig ébren marad , majd mindenha
képes természeti hajlandóságával rokon érzetektől bájlólag megindítatni.

Nincs hát min csudálkozni, ha mintegy a! halál utazásai a? har-
czok között, hol itt hol amott, rövid megnyugvások közepette, a" mu-
zsikával párosult, "s ez által élőbbé, vonszóbbá tétetett olasz szinjáté-
kok, kivált Velenczében "s Milánóban.barátom" lelkében szikrát veté-
nek. Nekem legalább nem egyszer beszélé, mint hatottak azok sokkal
jobban rá magoknál a szép szinésznék és énekesnéknél. Attól fogva tehát
hol "s mikor bár mi kevés ideje nyilt, mihelyt csak egykét időperczet
szakaszthata magának, azt szindarabok" olvasására, és dramaturgiai
munkák forgatására kivánta szánni. Gyakran idézett fel, hol egyet,
hol mást előttem Lessing" dramaturgiájából, és Göthe" Vilhelméből; de
később kedvet talált előtte főleg a. szinészség" scenikai, azaz: helyha-
tási, és pantomikai, azaz: a" mimelésnek testtartási, tagjártatási,
meg arczmozgatási része; azért búvárkodék olly szivesen EngeP,
Le Brun, sót még Novecnek is hol távolabb- hol közelebbről ide
tartozó munkáiban. — Valóban nem mindennapi ismeretekkel birt
ó e tárgyban, és ahhoz mit a! francziák Vart des effets theatra-
les, azaz: a szinpadi hatások" fortélyainak neveznek, és mellyek

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT. 175

ollykor erósebben hatnak a" nézők" többségére , az aesthetika? minden
egyéb sokkal nemesebb és művészetibb fogásainál, vagy szavatolás? ")
minden bájainál, bizony derekasan értett.

Azonban mit ért volna minden természeti vonszódás és ügyesség
mellett, e" tárgyban is, az egyedüli olvasás, nézés és hallás, mit
az általánosságokat hajhászó , minden esetre kiterjedő szabályokat ke-
reső , s azokat mindenütt és mindenben rögtön létesíteni akaró? mit az
idealitásból idealitásra dolgozó puszta theoria? olly keveset, mint e
nélkül, a körülmények "s időhelyzeteknek szüntelen változatai ellenére
már megszokott , minden hosszabb időszak? lefolyta után, maga az idő
szállta által penészszel behintett , sót ollykor még rozsdával is beborított
tettlegességek" vak gyakorlatai. Mert valamint a" mezei gazdák, meny-
nyiben tudom , még nem értik a" magba esett üszögtől a? magvat úgy
megszabadítani , hogy a mi még benne ép, megtartassék ; úgy a" társa-
sági élet egyéb tudományaiban és mesterségeiben, a" kisebb gazdákat
szoktuk többnyire követni, kik a" napfénytől vízcseppeken keresztül
üszkösült kalászt a búza magvának épjével együtt kiszaggatják. Azok
tehát az ügyesebbek, kik mint a" jó iratnokok , azonként tudnak jó pa-
pirosból foltokat kivakarni, mi szerint a papiros" lyuggatása nélkül, a
kivakart foltok" helyére olvashatólag irhassunk. — Ki fog tetszeni ké-
sóbb , mint nem tartozott tagtársunk az ügyetlenek közé; delássuk elébb,
mi adott, "s minő környülményeknél fogva , "s millyen lépcsőkön keresz-
tül , főkép alkalmat neki azon téttleges ügyességeknek megszerzésére ,
mellyek ót főleg szinésztársaság GEBE EEZIKERKEB képessé teheték , és mikép
üzte azokat. ;

Bár mint kivánta háborúkor is , vagy színdarabok" szemlélésében,
vagy valamiféle olvasásban és mélázásban a szinészi müvészetről , min-
den üres óráit tölteni; de nem tehetünk mindig mindent, mit és a" mint
akarunk : amott egy új ismerős , itt egy jó barát, máskor ismét valamelly
egybehivott társalkodás, és hát ebéd, hol gyülekezet, vagy séta mu-
latság gátol: nem lehet ezek alól mindenha szép szerrel kibontakozni ,
ollykor még komolysággal sem; Berzeviczyt hol csalóka szép szemek,

1) Innen szavát tolni, így a" kiküszöbölt voAsolás" helyébe szavazás jőne, a"
deák evictio helyett pedig szuvallás, azaz szóval vagy szavat állás jöhetne.

176 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

hol pajtások, holravasz kalandorok , ollykor kártyajátszó társalkodá-
sokba keríték. Cseleket nem sejtő fiatal barátom, annál készebb vala
engedni módos unszolásoknak , minél kevesebb hónap-pénzt vett mag-
zatokkal terhelt apjától , ki fiát kevéssel beérésre kivánta szoktatni. —
Nem akarván silányabbul élni a nagyobb tehetségüeknél, édes atyja
takarékosságát a" szerencse" istenasszonyának kegyei által pótolhatónak
vélé, és a hamis szégyenlőség" vezetékénél fogva, játékossá kezdé ma-
gát formálni; de a reményeket csalni szerető szerencse, némellykori
nyerések , de sürü vesztések között adósságokba veré barátomat; legsű-
rübb, legkönyörgőbb haza irt levelei sem valának képesek édes apja áll-
hatatosságán lágyítani , — édes anyjának akár kérései, akár fortélyai
mellett , szintugy nem igen sikerülének. Ekkép mind inkább neki tü-
zesedve a" játéknak , a már vett károk orvoslása reményében még job-
ban bele-bele merülvén a" rá nézve változni nem akaró rosz szerencse
kényei" rosz következéseibe, már kapitány-korában csak egyszerre a
katonaságot oda hagyta, és szülei akaratja ellen , sőt neheztelése mellett,
kalandorrá lón. Nevet változtatva, egyedül maga magában , s vélt szi-
nészi ügyességébe, "s még most csak inkább hajlandóságába bizakod-
ván, magára hagyatva szüleitől, Gráczon és más austriai meg külföldi
német kisebb nagyobb városokban, sót még Bécsben is szinésznek álla.

Úzé egy darabig ezen életmódot, és valahogy csak élősködött. A"
szükség, a" vétkes de bánatos fiúból , lassan lassan nem ügyetlen szinészt
képeze. Többekkel beszéltem, kik élte" ezen időszakában a" szinpadon
tapsok közt láták, "s ne hogy sorsát fájdalmasabbá tegyék, magokat,
mintha nem ismernék, téteték. Szülei tudván ugyan, hogy kalandoz; de
nem tudván egy darab ideig : hol, "s mikép? segédkezeket nem nyujthat-
tak, de ha nyujthattak volna is , még igen új valas terhesen nyomta
szívöket a" fájdalom; minduntalan reménylék azonban, hogy fiok a
sorstól megtöretve , végre menedéket fog kebelökben keresni, — "s ke-
resett is utoljára.

Sok ideig tartó levelezések után , az evangyeliom" példájára , meg-
engesztelt karokat nyító vén szüleinek ölébe 1817ben köz örömmel fo-
gadtaték a" tékozló fiu ; de nem sokáig szoríthatá ót szivéhez édes apja!
ugyan az a" sors , melly fiát színpadra repíté , siete az elaggottat egy-
néhány héttel Vinczéjének megtérte után , a" világ" szinéről elragadni.

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT. 477

Igy végződék kalandos és soká bujdosó élete báró Berzeviczy
Vinczének. A" sok mindenféle személyt játszó szinész, ismét valódi
urrá változott. Még édes anyja" életében 1818ban , az ismeretes , nagyon
érett itéletü , "s a mellett szabad lelküséggel teljes, volt sárosi követ-
nek Szinnyei Lászlónak , ki most Eperjesen a" ker. táblának egyik bi-
rája, hugát feleségül vevé, és egy igen jó nevelésű elmés és kellemes
kisasszonynak apja lőn.

Kassán háza lévén, "s a! telet ott szokván tölteni , a" honfi tekin-
tetekben szintugy messzelátó, mint buzgó Abaúj megye" "s városa un-
szolására, az ottani magyar játékszín és szinésztársaságnak kormányzását
1829ben vállalta magára, "s itt már bőven tetszék ki e" tárgyazatban
ügyessége és jártassága; mert akár a" színdarabok" választása-, akár sze-
repek" kiosztásában , akár a" szinészek" és szinésznéknek személyes példa
mutatással , helyesebb szavatolás" és arcz- meg tag-jártatásra czélzó ve-
zérletében, akár a" szinhelyzetek" könnyeded "s czélirányos változatai-
ban, ékesítvények", orchestra illesztvényében; akár a" ruházatok" idő-
szerüi alkalmazásában, szóval, a" szinjátéki siker "s érdek" gerjeszté-
sében , úgy törekvék vállalatjának megfelelni , mi szerint rövid időn, az
alsóbb mint felsőbb két nemü közönség" örömére , mind maga a szinész-
társaság előre lépdelni, mind pedig a" szinház mind jobban jobban észreve-
hetőleg megtelni tapasztaltatnék. — Mi nehéz vala pedig ezen annyi oldalu
vállalat irányait a környező körülmények közt Kassán útba indítani , csak
az tudja , ki az ottani körülállásokat ismeri. A? tót pórságot tudniillik ,
a" többnyire német szabásu és míveltségü polgárságot, az úgy mint min-
denhol a" hazában, szomszédi , külföldi, honi szellem közt súrú inga-
dozások mellett nagyobb részt inkább eltarkásodott , mint kiképzett fő-
rendet, a" szinészség" hatása által magyarosítani: valóban Orpheus gya-
nánti munka vala. Hát mind a" két nemen mindenütt érzékenyebb, és
a magyar büszkeség útján, még negédesebb magyar szinészi személyek
közt a" vágytörekvést , könnyebben és gyakrabban kifakadó zsémbeske-
dést feltartóztatni , fékezni , "s a" közönség! szinészi megkivánatai" csor-
bulta nélkül, az olly gyakran egymásba vágó önszereteteket csillapító
egyensulyban tartani: bizonynyal a nehezebb feladatok közé számlá-
landó. A" szinészi világ tudniillik, képe lévén a" valódinak, és pedig

M. T. T. ÉVK. III. 1. 23

178 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

nemcsíitett "s lelkesített képe , valamint a" többoldaluság, ugy a maga
rátartás természetes a! szinészi személyekben, kivált az ügyesebbekben.

Sokat lévén azon időtájban vele, hol magam házánál , hol az övé-
nél, nagyon gyönyörködém bajainak ollykori előbeszéléseiben, mert
azokat nagyon hihetőleg , és így elmésen "s igy igazán szokja vala elő-
adni. Egykor mellettem ülvén a! pamlagon, csak egzszerre felfohászko-
dék, nem hinnéd barátom , ugymond hozzám , mi sok bajom van ez it-
teni szinészi személyzetünkkel. A" mult héten kivált, nem tudom minő
darabkája doctor Fauszt lelkének szállá meg őket. A" fiatal karcsu N.
vonakodott mult hétfői képmutatót , vagy még silányabb vétkes szerepet
által venni: minél pontosabban képezném ugymond Marinellit , annál
bizonyosabban gyülöltetném meg magam" a nézve hallgató közönségtől ;
— másnap egy 24 évű csinos, de legfeljebb 9edfél arasznyi nő , egy más
darabban , hogy a" szinpadon pompa leppentyús ruhában , mint valamelly
páva megjelenhessen , királynét akart játszani. Még az óhajtott király-
néság ideje előtt vállas kedvese, mint első udvarnoka kivánta őt a" szín-
padon is szolgálni. Én, így szóla szerdán a" világoskékszemű Juczi , ma
nem kivánnék lenni szobaleány , hiszen csak kétszer jelenik meg az egész
darab alttt, és mind két izben mind össze nincs kilencz szónál több
mondani valója , a" királyné" palota dámáját igyekezettel adnám, "s nem
lehetetlen , a nézőpadról nem kevesebb tapsok szállnának felém, mint
királynémra. Mit — igy szóla egy sokkal élénkebb, mint szomorú
özvegy — engem nagysád 30 évi koromban spanyol duegnának játsz-
tára kárhoztat ? hiszen ezen szerep a?" 40 esztendős Margitnak való, —
nézze az ember, nem elégszik meg, ha nagysád palota dámává teszi ,
hanem mint 16 tavaszu szobaleány akarna föllépni, a mi pedig illanó
forgóságot kiván meg , mire sem ő, sem ama" még 19 évkora mellett is
már tagba szakadt , idomtalan , és napról napra jobban-jobban hízó Juczi,
bár mi mennyei szinü néma szemeivel teljességgel nem alkalmas. Hát
mit csinálsz efféle esetekben ? kérdezém barátomat ; mit? felele, eszökre
igyekszem adni , mint legyen a! játékszín az élet" és világ képe. Hahogy
Marinelli , Falstaf, Mis Sara , Samson és száz illyféle szerepeknek átvé-
telétől fog irtózni mindenki , úgy zárjuk be a játékszint. Valamint nem
mindenkor és belsőkép jó ember az, ki külsőleg jóságot mutat, így áll
a dolog ellenkező esetben is, sót a" jó ember talán könnyebben, de nem

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT, 179

pontosabban és tökéletesebben adja elő a jóságot, mert maga magát
játszani gondolván, amannak finomabb bélyegvonatait , művészeti szem-
mel kevesbbé vizsgálja, így hamarébb mulasztja el azoknak taglejtés-
ben, szemjáratban , arczmozgatásban kinyomását; a" jó szinészben és
szinésznében pedig, tetőtől talpig semminek sem kell némán maradni.
Mikép emberi /s társas életben, hasonlag a" szinpadon senki púposhátu,
kancsal, törpe, béna, egészségtelen, csúnya , nyomorult , koldus , sze-
rencsétlen nem akar lenni, hanem kiki mint vagy király vagy legalább
igen független nagy úr, "s ha önmagától, nem pedig a" természettől, kö-
rülményektől "s a" sorstól függne , jó egészségben, épen , gazdagon , min-
denkor ifjú "s mindenektől szeretett és tisztelt kivánna mind a! világban,
mind a deszkázatokon föllépni. Megadták-e magokat ? kérdém. Bizony
csak félig meddig, válaszola barátom; mi, a vaskezű katonaságot kivéve,
mindig , mindenütt és mindenben történik , mikor egyedül a" józan ész
szól józan észhez, és az igazgatók vagy tudatlanok vagy ügyetlenek
vagy fások , a józan ész" körülményszerinti javaslatit, mikor önhasznot
vagy szeretetet sértenek , az elsőnek pótlásául, ez utolsónak más vala-
melly érdekes oldalánál fogvaa" köz-jó? tekintetében, vagy megkedveltetni
vagy legalább eltüretni. Mit tevél hát velek ? folytatám kérdéseimet. A"
Marinelli szerepétől vonakodónak megigértem, hahogy azt jól adja, leg-
első alkalommal Póza markizot játszatom vele; de úgy, hogy abba a
hós , "s még is czéljához nem elég bátor, "s magában is nem eléggé kö-
vetkezős karakterbe , igen jól bele tanuljon. A" piczi királynéval meg-
fogatám , mi sulyteli a" hosszas leppentyú, mennyit seprene el kellemes
fürgeségéből az a" tróni talán épen nem mindig minden fesz nélkül emel-
kedhető fennség ; — számot tarthat kegyed, folytatám, királynéságra , mi-
helyt Bouffleurs" golcondai királynéját adandhatjuk , — az egy igen bájos
kis királyné. — De ezen makacsocskával igen nehéz vala kisebb trónért
nagyobbat elhagyatni. Udvarnoka mögé buvék tehát, s ezt bizonyossá
tevém , hogy nem játszatok vele többé e" héten nehézkes iskolamestert.
Ezzel nemcsak lecsillapítatám általa a trónra még most nem menő feje-
delmecskénét , ki felette érzékenyke lévén , mindig pirult a buvócskák-
ban (coulisse) valamikor izmos tagos kedveltjét, bár mi jól adott tréfás
szerepben kaczagták , hanem ót is oda birám , hogy másnap mint tisztes
házmester a" szinpadon megjelenjen. Legtöbb bajom vala Juczival, nem
981

180 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

akaratos természete miatt , de épen azért , mert szelid és szerény maga-
viseletével akkép tuda mindig égő két fiatal kék szemeivel, a" magam
szinúgy két vén kék szemeimbe tekinteni, mi szerint ugyan jól össze
kelle szednem magamat, hogy kívánságának ellentállhassak. De igaz-
gatónak elibe kell tenni ön tisztét a legmennyeiebb szemeknek; — em-
lékeztetém hát mint játszott mult héten egy igen erényes és kellemes
grófnét , éreztetém vele , mint kell tanulnia , készséggel mindenféle szere-
pekben gyakorlani, kivált míg nem leszünk a színjátszónék" nagyobb bő-
viben, hogy mindegyiket csak hasonló karakterek" előadására fordíthas-
suk. Mind ezellel csak kigázolék valahogy; de bezzeg a" spanyol szájas
duegnával! már ezzel ugyan nem tudtam mi tévő legyek , mert olly sű-
rün , olly pergőn jöttenek az okok nyelvére, hogy alig birtam hallgatni,
annyival kevesbbé válaszolni minden dörgésre , minden csattanásra. Szép
szó , igéretek , hizelgések , semmi sem fogott rajta, nem szüntenek meg
darálásai ; — végre megcsökkenvén bennem a" béketüret , felkapván ma-
gamat a" pamlagról, parancsoló állásba téve , emeltebb fővel, szilárd lép-
tekkel feléje megyek , "s fenn hangon ezeket mondom neki: s Ön (mert
a" kegyed felszólítást nem érdemli) azt fogja játszani, a mit az igaz-
gató rendel, ha adhatnék is (mint nem adhatok) más szerepet, nem
adnék , kivévén , ha valamelly dölyfös, irigy karaktert kéne kiosztanom;
— vagy duegnát fogja asszonysági önséged játszani, vagy az én igaz-
gatásom alatt, semmiféle szerepet többé." — Úgy meglepé a" váratlan
kifakadás , hogy harag , ijedés közt megzavartatva elébb elhalaványult ,
azután nyomban feltüzesedett arczczal , fris libbenet után halkan düny-
nyögve "s mormolva , rögtön szobámból kitakarodék ; de nem mert sen-
kinek panaszolni , sőt azonnal engesztelő levelkét külde hozzám. Magam
beszéltem el már többeknek a! történetet , hogy szinészeink közé is ter-
jedjen. — Azt okosan tevéd, jegyzém meg , mert csak az a jó igazgató ,
kiról mindenek , de kivált igazgatottjai tudják, miként szokott ugyan
többnyire jó , szelid, kegyes , ügyes , igazságos , és szavatartó ; de képes
egyszersmind , hol "s mikor elkerülhetetlen , az ív" szükséges megfeszt-
tése után , nem jó is lenni. — Hidd el , válaszolá, (mert próbáltam), sok-
kal könnyebb egy katona századot, és azt gondolom, több ezredet is ve-
zérleni , mint egy szinész társaságot.

Igy vivé tisztét tagtársunk , nemcsak valódi buzgalommal és érte-

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT, 181

lemmel , hanem bőkezűséggel is, hogy a közügy? javára szolgáló tekin-
tete még inkább kedveltessék. Holott apa, és nem bőtehetségű apa,
minden adakozása mellett a vmegyének, és a" magyar játékszint meg-
kedvelni kezdő közönségnek, nem egyszer kényteleníteték tenni pótla-
tokat. Hol szin-, hol muzsika-darabok, hol könyvek, hol ruházatok
hibáztak , és haladék nélkül valának szerzendők. Néha eme", néha ama"
szinészt vagy segíteni , vagy serkenteni kelle.

Számot vetvén erszényével , nem sokára észre vevé, mint áldoza
csak egy év alatt is 5000 forintnál többet a magyar játékszinhez vonszó
hajlandóságának. Szükségesnek találá tehát kormányáról lemondani. Má-
sodfél év mulva mindazáltal engedett ismét a" sürü rábeszéléseknek ;
mert valamint sok és úgy szólván köz unszolásra fogadta el legelébb a
vállalatot, úgy könnyű volt új ösztönzések által, kivált az őt tisztelve
szerető szinész társaság könyörgésére, ismét annak folytatására birnia.
— Neki az volt czélja, hogy miután 42 évi nemzeti sohajtás, állandó
magyar szinész társaságot Pesten Magyarország anyavárosában még meg
nem állapíthata, Kassán, egyik főbb tartományi városban ollyas (legalább
nem alábbvaló a fehérvárinál) lassan lassan elkészülhessen, — rövid
időn már valamicske müvészetibb készülettel Pestre által teendő , és ter-
mészetileg ott a" fő városban jobban , könnyebben és hamarébb tökélyül-
hető. E" végett esenkedék a magyar akademiánál, vagy fordított vagy
új, akár egyedül szózatos akár ének-muzsikás , olly játékszini darabo-
kért, millyekkel még nem birt a" kassai szinész társaság gyüjteménye.
Később szavatolási , éneklési , "s táncziskolán is forgatta elméjét, hogy
Abaujnak nem eléggé magasztalható rendei "s Kassa kir. városa által
pártolt honi szinésztársaság nyáron át országszerte ne csatangoljon , ha-
nem téli előadásokra készülhessen, csak néha-néha p. o. gyülések" alkalmá-
val lépjen fel a" szinpadra , az alatt pedig dramaturgiai ismereteket , jeles
német irók, mint Lessing, Thieck", Schlegel, Zimmermann! utmutatásai
szerint szerezhessen és szaporíthasson. A" theoriára Kovacsóczy , a" tett-
leges gyakorlatra nézve pedig Kántorné"s Megyery által leczkéket kívánt
volna tartatni. De a" szép szándék nagyocska volt a körülmények mos-
tohaságához.

Ujabbi lemondása után, a" kassai kaszinó" legfentülőjévé választa-
ték. A" kaszinó hasznos és kényletes egyesületek tudniillik, az egész

182 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

hazában szaporodnak ; és azért , mert szerkezetökben , hol itt hol amott,
vagy egy vagy más valaki némi javításokat, p. o. kevesebb bőkezűsé-
get — hogy más szükséges és hasznos közintézetekre is minél több te-
hetség maradhasson — javasol , vagy önkényt eltávoztatni óhajt: bizonyo-
san nem ellensége az efféle szerencsés következésü alapítványoknak. A"
honi miveltség" felvergődéseinek , minden ágaiban gyönyörködék b. Ber-
zeviczy. Örült hát teljes szívből, mind a" lóversenyeknek, mind pedig
az állattenyésztő társaságnak, nem különben a dunai gőzhajózásnak.
Ollykori megjegyzeteinek soha sem vala nemtelen irigység kutfeje , ha-
nem mindenkor javítás czélja, jól tudván és érezvén, miként juthat
minden csupán a! gondolatok" surlódása által virágzó kifejlődésre , már
magoknak az egyesületeknek természete is azt hozván magával, hogy
több külön-külön mértékü és szabásu fejek" megvizsgálata és törekvése
által a" tettleges dolgokban , több oldalu tekintetek" segélyével, minden
a maga sorában , rendén , §s így sikerrel, kevesebb ellenhatásokkal, kö-
vetkezőleg hamarébb és bizonyosabban czélirányosságra alakuljon, ja-
vuljon és tökéletesedjék; mert hiszen jobb száz rosz ellenvetéseknek
akár unalma , akár bosszúsága, mint csak egy helyesnek is, mert nem
tetszhetnék, elhallgatása. Hol vagyon a" sok akár külső akár belső körül-
mények és akadályok miatt nagyobb szúkség egyeztető lélekre és egyet-
értésre mint e? két, annyi minden nemü tekintetben selejtes hazában.
Irigy csak az, ki nem érez elegendő erőt magában vagy megpendíteni ,
vagy mozgásba hozni , vagy előmozdítani vagy javítani valamit. A" jobb
alkotásu lelkek , mindenhol testvéresek és rokonérzetüek , vágytársisá-
gok nem megy a" közjó veszélytetéséig, valamint önszeretetök soha sem
nagyobb a" közjóénál, rólok nem lehet mondani , a mit Plato, Dioge-
nesnek, midőn ez amannak himzett szobaszónyegeit e? szavak közt :
, Plató" gőgét taposom", felelt : gen is, de nagyobb gőggel." Báró Ber-
zeviczy nagyon ügyes volt mindenha érteni: miben? miért? mikor? hol?
hogyan? "s meddig? kell és lehet engedni? — Senkit sem csudált ugyan,
de maga magát legkevesbbé; "s azért csak azok iránt tudott, akár elmés ,
akár éles lenni, kik azt, mit ő okkal szeretett vagy kedvelt, kímélet
nélkül bántani indulván, nem értették mindenkor a! csiklandókat az
ütlekektól megkülönböztetni: de még ezek ellen is, holott a szeretet
"s gyűlölet súlya egy húron szokott pendülni , nem akart soha is tartós

EMLÉKBESZÉD BÁRÓ BERZEVICZY VINCZE T. T. FELETT. 183

neheztelést, melly érdemöket szemei elől eltakarhatta volna, táplálni
lelkében, "s jobb szerette az állhatatosságot, a" becsület, jóakarat és ba-
rátság" édességeiben, mint a" bár mi elmésen keserü érzetek" szüntelen-
ségeiben keresni. Mind ezekre több példákat tudnék előhordani , de ideje
megszakasztanom ezen már úgy is elég hosszadalmas, holott talán nem
egészen dolgoktól üres, ósz haju szóló ajkain tűrhető beszédet , mellyet
a Pesten felállítandó magyar játékszinról, köztem "s az elhunyt közt
folyt , cserebeszéddel rekesztenék be szívesen, ha hogy azzal más, ná-
lamnál alkalmasint érdeklőbben szólani tudók" beszédjétól e? nagyfényű
gyülekezetet megfosztani bátorkodnám; de hiszen könnyű lesz, mihelyt
a" szerény szólás" és irás" szabadsága hajótörést sem felülről, sem alul-
ról nem szenved , annyi e" tárgyban megjelent jeles iratok után is , e" ta-
lán valami figyelmet érdemlő szócserét nyomtatásban közre bocsátani ;
mert mindjárt akkor, midőn mintegy negyedfél hónappal halála előtt ,
december" vége felé 1833. közttünk folytatott, jegyzém fel azt magamnak ,
hogy a feledés" örvényéből kiragadtassék.

Már akkor is nagyon vérmesnek találtam, testes, piros, közép
termetü, kék szemi , fekete haju, sas orrú, ajka mellől hol kibujt kol
elnyult csintalan mosolyu barátomat , ki Kisfaludy Károlyé is vala. Sz0-
kott meleg kézszorítással , mint egy amerikai polgár (mert egész külseje
illyesnek egyszerüségéhez hasonlíta) bócsúzott el tőlem, "s nem is láttam
többé, a még sok telekre , sok nyarakra méltót.

Távollétemben Kassáról, a kaszinóban estefelé visztet játszván
(a mint utolsó órája minden körülményeiről kérdezősködvén, egy szem-
mel látott igen vizsga igen fürge tanútól vevém) csak egyszerre szédülni
kezde , felijedtek — mint elbeszélé — mindnyájan, rögtön orvosért,
seborvosért küldének, az érvágásnál netalántán segedelmet reményl-
vén, feloldák nyakkendőjét , mellényét felgombolák , hátát mellét kez-
dék dörzsölni, — vetmég egykét bágyadt pillanatot a" körülte forgókra,
elérkezik e" közben az orvos , hintóval a" feleség, nagy bajjal emelik le
a lépcsőzeten , "s emelik be a hintóba; haza hintózzák,— a haladás
gyenge döczögése még egy kis végső élettel kinálja, — leveszik a hin-
tóról , ágyára fektetik, — felesége leánya kucsolják felemelt kezeiket,
hullnak égnek eresztett szemökből két zokogó kebelre a gördülő köny-
nyek, — fülibe kiáltanak a" haldoklónak , — ott terem a léleknyugtató

184 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

pap; de már mind késő, — elmerevedik, "s kimúl csendesen aprilis
15kén 1834ben a" jó férj, jó apa, jó hazafi, ki az epemirigy" alkalmával
Eperjesen az irtóztató nyavalyának megszüntére vagy legalább csillapí-
tására rendelt vmegyei választmányban, annak dühétől annyi embert
megmenteni segétvén , maga is megkímélteték , — kinek mind fiatali té-
velyeit , és épen azok" segedelmével későbbi korának, a" honi szinészet
elébb vitelére vezető kifejlését , valamint érettebb kora" igyekezeteit és
ügyességét minden nagyítások és czifrák nélkül, mint hálával látom ,
annyi résztvevő figyelmes különb-különb koru asszonyok", hajadonok "s
férfiak" feszült hallgatása alatt, híven előbeszélettem.

Hamvad már most elhunyt tagtársunk Berzeviczy Vincze, közel
40 mérföldnyire innen, úgy mint mi mindnyájan , elébb utóbb, senki
sem tudja, mikor? hol? minő távolságokban? porlani fogunk ; de fenntar-
tandja kétség kivül emlékezetét e" fényes gyülekezet részvétele, melly-
nek díszes tiszte volt és leszen mindenkor , valamint figyelmével mult
érdemeket megjutalmazni , úgy a még rejtődzóket kikecsegtetni, a zsen-
gedezőket pedig serdültetni.

EMLÉKBESZÉD HORVÁTH JÁNOS T. T. FELETT. 185

IV.

EMLÉKBESZÉD
" , HORVÁTH JÁNOS T. T. FELETT

GUZMICS IZIDOR R. TAGTÓL.

— — — Most is adnak tündöklő nagy példákat
Koporsójik" fenekéből — mint a!" szent szózatokat ,
Egy templomnak az öbléből az Isten eregeti ,
A" ki abban királyképen a" széket helyhezteti ,
Embert halhatatlansággal a" halál kecsegteti ,
"S a! hós" dicső neve néki a" szép virtust hirdeti.
Ékesszól, a? koporsóknál,

Az, a ki tudományos társaságunk" alapításában munkás részt vön;
kit tiszteleti tagotokká választátok , nemes társak! az, a nélkül hogy
köztetek csak egyszeris megjelenhetett volna , közületek örökre kilépett!

Horváth János megszünt tagotok , meg püspök, meg kir. belső ta-
nácsnok , megszünt halandó lenni").

A" munkás embernek halála nem egyéb megdicsóitésnél. Élete 8
bármilly tiszta, árnyék és foltok nélkül nincsen: most öngyarlósága ár-
nyékolja fényes oldalát; majd irigység, rágalom von reá homályos leplet.
De miként a" napnak , leáldoztával visszavert sugarai, tisztán ragyognak
felénk esthajnalán , kivívott érdemei.

Horváthunk" munkás élete sem volt árnyék, nem folt nélkül,
mert mig élt, halandó volt; de letüntével elenyésztek ezek a" jóknak em-

") Tr Januar" 16d. 1835. Pozsonyban.
MENTS ÉVEK. MIT. 1. 24

186 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

lékezetökben, 7s szelid fény derült el a hátra hagyott pályán "s hal-
hatatlanság ölelte ót a! halál karjaiból át.

Nemes társak ! illy halál bére a munkás férfiúnak: megszünik az
illyen halandólag élni halhatatlanül ; halhatatlanul a menny" halhatlanai,
halhatatlanul a" föld halandói között.

Hogy ösvényünk , munkálódásunk" pályája nincs egészen , sót sok-
szor épen nincs hatalmunkban, kitkit meggyőz öntapasztalata. Itt a"
vér és születés" különbfélesége, ott a" szülei vagy gyámi hatalom, majd
a" változékony vélemények" egymást érő "s úző zápora, a" helyzet "s
egyéb körülmények határozzák el, "s jegyzik ki azt előnkbe. — Hor-
váthunkat ezek a! papi pályára helyzék , mert érezte hivatalának fon-
tosságát ; tudta a" kötelesség" szentségét: érzelmeit, gondjait és tetteit
ez egybe gyüjté össze. Honi nyelvünk azért /s literaturánk nem vala
egyenest beszőve az ösvénybe , mellyen ő indult ; neki az nem czél, csak
eszköz lehete a" czélra , a" religióra és ennek tudományára. Nem, az idó-
ben még annyi sem vala, mikor Horváthunk pályának indula.

A" tizennyolczadik század" másod fele kezdetének lévén ő gyer-
meke , mi nem tiszta volt ekkor nemzeti nyelvünk" ege, tudjátok, sót
tudjátok, mennyire volt az borús és szomoru! Azt tanulni, valamint
egy részról majd nem kábaságnak, úgy más részról majd nem csodának,
a köz vélemény, gondolkozás ellen nagy elszántsággal tett diadalnak
lehete tekinteni.

De Horváthunk , mindennek daczára érzé, hogy magyar, "s hogy
mint illyennek honi nyelvét épen úgy nem ési parlagon hagyni , mi-
ként nem , hivatalának SzeMÉSESEB tárgyait. Ő is azt tevé, mit a kor je-
lesebbei tevének: a már fönfényü franczia nyelvet tanulá, hogy sze-
gény , mindenektóől elhagyottnak látszott anyanyelvét az által emelje ki
a bölcsőnek agg porából. "S hogy emelé, szép tanúja az általa, példá-
nyai után dolgozott — Ékesszólás a koporsóknál — "s 1816b.
kiadott ritka szépségű egyházi munka. Utóbb, 1820ban megindítá , ho-
nunkban tudtomra az első egyházi folyóirást és folytatá 1824ig, mint
veszprémi kanonok , nem csekély érdemmel , mert sükerrel derékkel : itt
kezdének ugyanis religiónk" szent igazságai, honi nyelvünkön tudományo-
san szólani. — Magyar egyházi ékesszólási tehetségét nem említem ; sokáig
vissza fogják azt hangzani templomaink , az ót követőknek ajkaikról.

EMLÉKBESZÉD HORVÁTH JÁNOS T. T. FELETT. 187

Igy Horváthunk , a" mi természetes , nyelvünket "s literaturánkat
nem annyira szemléletileg mint inkább gyakorlatilag tevé múgondjává;
azért egyenes munkálója a nyelvtannak nem is vala ő. De csak ő tevé-e
ezt így ? világi iróink közül hányan tevék ugyan ezt, míg sem rend-
szeres nyelvtanítóink, sem szófejtegetőink, tulajdon értelemben nem
valának? pedig jeles, legjelesb iróink ! "s ezek tevék azt, hogy indulna
nyelvünk, hogy mivelné magát, még mi előtt vonnók azt. Ő általok
indult, "s hatalmasan hágdalt.

Egy árnyékos oldalát el nem rejthetem itt dicsőültünknek , ne-
mes társak! előttetek, miután többek előtt csak igen is világos az: Hor-
váthunk , később korában nagy ellensége volt a" nyelvujításnak ! Nyil-
ván ugyan föl nem lépe ellene, de annál hevesebben szóla baráti köré-
ben; az ellene szegülteket szereté, gyámolá. Ez idegenit, ez visszalök
bennünk a" különben nagy férfiútól. De én , a nélkül hogy ügye barátja
legyek, merem ót védelem alá venni ; sót, ha ti nem ellenzitek , merem
őt még dicsérni is e" tekintetben.

Minden munkaszerető , javulni és javitni kívánó , barátja az uji-
tásnak. Az ujítás ugyan nem mindig javítás, ollykor rontás is az; de
nincs javítás ujitás nélkül ; azért is ujítnunk kell, ha javítni akarunk.
Ha az ujításban van mi rosz , csak azt gondoljuk meg , hogy van benne
valami jó is, "s ez a valami jó , melly nélkül, ha nem ujitunk, el kell
lennünk , örömest feledteti velünk ama" roszat, mellyet elmellőz , melly-
tól óv bennünk a" józanabb rész.

De hát épen nem volt volt-e a. mi Horváthunk barátja az ujitás-
nak? mindenkor "s minden ujitásnak ellensége volt e ő? Nem ugy va-
gyon. Tán csudálkozni fogtok, nemes társak! ha azt mondom, hogy
legkényesb uj szavaink" egyike és másika Horváthunkban találja, ha
nem találóját , bizonyosan korán használóját. Ott olvasom , még mielőtt
máskiben olvasnám , a" fenn említett 1816diki munkának előszavában ,
a principiumokat eleveknek magyarosítva; "s, a mit ma sem tudunk,
a stilt igézetnek. És mit tanít ő ugyanott az uj szavakról , halljátok,
olvassátok !

,, Elhitetvén magammal — mond — hogy a szavak, mellyek jól-
lehet egykét éviek — "s ugyanazért szemet szúrván néha bosszonkodást
is gerjesztettek — a" következendő nemzetségnél, a mint más nemze-

24"

188 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

teknél is megtörtént , közönségesekké fognak válni; az új alkotásbelie-
ket sem vetettem meg , vigyáztam mindazonáltal , hogy azokkal homályt
ne szerezzek. Én mint meg annyi apró szaporaságokat úgy nézem az
illyen találmányokat — úgy mint a" millyenekkel lettek idővel minden
ismeretek , nyelvek , tudományok , mesterségek teljesekké; következés-
képen, a nyelv" természetéhez illendőleg szerezve, minden szó egy kis
nyeresége a honi literaturának."

Mi tevé tehát az ujítás" e korábbi bajnokát annak későbbi ellen-
ségévé? Röviden mondom : a" hebehurgyaság és visszaélések. — : Alig
kezdének az értelmesebbek gonddal és szerénységgel , ott hol szükséget
érzének , ujitani, hogy avatlan kezek is nagy mohón, tele vak merész-
séggel, gond és mérték nélkül estek a" dolognak , rohantak az ujításnak;
"s alig vevők magunkat észre , hogy elöntve valánk az új szavak" özü-
nétőól. Ki tagadja, hogy sok rosz, nevetséges lebbent föl az özönből
előnkbe? sok jó úszott ott is, hol semmi helye nem vala ? hogy hal-
mozva, a jó rosz új szavak csak értelemtévesztésbe dönték az illye-
nekhez nem szokott, illyeneket nem értő olvasót? "S csudáljuk-e , ha ez
és az , ha maga Horváth, kit most már komolyabb ügyek, bokros gon-
dok foglalának el, semhogy aprólékokra ügyelhetne, a nagy özönben
magát feltalálni nem tudván, ha a" végetlen khaoszból világosságot
hívni ki hatalmában nem lévén , az egész özönt megveté?

De hát vétek-e az ellenfélen állani? minden érdemnélküli-e, nem
úgy munkálni miként ez és az, miként a" nagy sereg munkál, de mun-
kálni még is? sót különzeni ollykor a" nagy tömegtől , hasznos. "S nem
ezt tevék-e az első ujitók? — Arra, hogy ne aludjunk, sót hogy hév-
vel és gonddal munkáljunk, leghatósb ösztönt az ellenféltől veszünk.
Hol nincs ellenség, léha ott minden, minden szunyadoz. Legyen hát
bárki ellensége az ujitásnak, csak szilárdan. álljon előttünk és nemes
hévvel küzdjön: barátja az, mozdítója a" közjónak ; ollykor az ó rozs-
dás kard diadalmasabb ügyes kézben, mint a! fényes új; ügyetlen,
renyhe kézben ez is az is hasztalan forog. Sót mindig legyenek köz-
tünk (komolyan ohajtom ezt) nemes lelkü baráti az ónak, kemény
bírái az újnak, visszarezzenteni a" tudatlan merészséget, gátlani a"
visszaéléseket; a" szerényen bátrakat gondra, szorgalomra edzeni. Ál-
talok többet nyer a! közjó, mint akár a gondatlan ujítók, akár a

EMLÉKBESZÉD HORVÁTH JÁNOS T. T. FELETT. 189

most ide majd oda csapongók, majd sem ide sem oda nem hajlók

által.

Horváthunk ujítva is, avítva is mozdítá a közjót. — Legyen
béke munkás lelkének, nyugalom hamvainak, emlék, örök emlék a
nemzet" szivében, érdemeinek!

190 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

v.
BESZÉD,

MELLYEL
A" M, ACADEMIA? IV-DIK KÖZ ÜLÉSÉT, SEPTEMBER" 11-DIKÉN 1836.

MEGNYITOTTA

GRÓF TELEKI JÓZSEF, ELŐLÜLŐ.

Felséges császári királyi Főherczeg ,

Nagyérdemű hallgatók, Tekintetes társaság!

Ha a nyelvet eredeti rendeltetéséhez képest csak úgy tekintjük
mint gondolataink", eszméink", fogalmaink" és ohajtásaink" közlésének
eszközét; úgy valóban a. nemzeteknek nincs okok honi nyelvökhez kü-
lönösen ragaszkodni ; hanem minden nemzet ennek elmellőzésével vá-
laszsza azt , melly a" gondolatokat leghelyesebben , az eszméket leghatá-
rozottabban , a fogalmakat legpontosabban, az ohajtásokat legtisztábban
kiteszi. De a nyelvnek nemcsak eszünkkel van baja, annak szivet
szívvel összekötni , érzelmeket gerjeszteni , az emberek" belsejébe hatni ,
indulatokat mozgásba hozni is kell, és épen ez az, mit nem tehet az
egyes nemzeteknél minden nyelv egyformán ; ez az, mi szükségessé te-
szi a" nyelvek" különbségét a? nemzetek közt. Ezek ugyanis a nemze-
tek által alkotva, bővítve, módosítva a hosszas használás által felve-
szik mind az egyes főbb vonásokat , mellyek" összesége alkotja a nemzeti
bélyeget; a" nemzetek" szokásaihoz , életmódjához simulva , épen ott és

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD , 1836. 191

úgy gazdagítva, hol és a" mint azt ennek szükségei kivánják, a. nemze-
tekkel magokkal együtt mivelve, ezeknek egész lélekkel olly szoros
kapcsolatba , olly eleven viszonyba jőnek, hogy valamint a" nyelv csak
a" nemzet által nyerhet életet, úgy ez csak amaz által tudja magát fenn-
tartani. A" nyelveknek egész belső alkatására elterjedt ezen bélyege az,
a mi annak a" nemzet előtt egy különös inkább érezhető mint kifejt-
hető varázserót ad , mellyel semmi más nyelv , akármelly bő , akármelly
tökéletes legyen is az, nem bir, nem is birhat.

Mit csinálna a hideg, mindent számító, kereskedésével az egész
világot összekötő , múszorgalmával mindenekre kiterjeszkedő angol , az
olasz" lágy és bájolva epekedő hangjaival; mit a meleg éghajlatnak tü-
zes , az indulatok" heve által belsejében szünetlen hányatott ezen mag-
zatja , amannak bó , az ismeretek" minden tárgyaira kiterjedt , de szívre
nem ható nyelvével. A"? könnyelmű , mindenen felűletesen elfutó , de a
külső csinra mindig ügyelő franczia nem tudná használni az erőteljes ,
de darabos német nyelvet, mig Germaniának a?" dolgok" velejébe ható ,
a" philosophiai speculatiókban elveszett fiát amannak csinos, mindenen
udvariasan elsikamló, de erőtelen nyelve nem elégítné ki.

Valóban nem csupa hazafiui ábrándozáson épül a" honi nyelvnek
különös szeretete , nem egyedül a" szokásnak mindent lebilincselő ere-
jén alapul az ahhoz ragaszkodás , bár ennek is megvagyon a maga kü-
lönös ingere; erősebb talpköven , a" természet" törvényén , áll és nyug-
szik az, sokkal mélyebb , kiirthatatlan gyökerekből, a dolog" termé-
szetéből, veszi az eredetét és magával a" nemzetek" lételével a legszo-
resosabb kapcsolatokban van. — —

Igaz ugyan és tagadni nem lehet, hogy voltak ollyan idők , mely-
lyekben a" nemzetek minden kifogás nélkül saját nyelveikról mintegy
megfelejtkezve , azzal nem gondolva egy idegen nyelvnek hódoltak és
legalább a" miveltebb rész színte kikötőleg azt használta, a köz dolgok
ezen folytak , a tudományok ezen virágoztak ; — de ez, a dolgot szoro-
sabb vizsgálat alá véve, nem rontja meg felállított elvünket. Erre min-
denek felett megjegyezhetnők , hogy ez a. romai nyelv" nagyobb mívelt-

192 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖ$ TÉNETEI.

ségének , a" régi világ, vagy birodalmán diadalmaskodó vad nemzetek" és
nyelvök" durvaságának, míveletlenségének az egyszerre nyert új eszmék ,
fogalmak" kifejezésére alkalmatlan voltának és azon szoros kapcsolatnak
volt következése , mellyben állott a" deák nyelv a" hódító népek által a
meghódoltaktáól áltvett keresztyén vallással. De ezmég magában nem hatá-
rozza el a" dolgot, nem hárítja el az előnkbe gördített ellenvetést. Más felől
is"meg kell fontolnunk ezen tárgyat. Bizonyos az, hogy ezen időkben a
honi nyelvek" kelete csökkent volt, azonban nem a" nemzetek" egész töme-
génél és csak rövid időre. A" nemzetek" nagy része még ekkor is honi
nyelven közlötte gondolatait, az idegen nyelvet nem is igen ismerte ,
és mihelyest ez által amaz a" mivelés feljebb fokára emelkedett , mihelyt
a" tudományok azoknak kezéből, kiknek érdeke látszott magával hozni
a" népnek tudatlanságban tartását , kiszabadulva a nemzet több osztá-
lyaira is el kezde terjedni , — megint diadalmasan foglalá el azon helyet,
mellyet neki maga a" természet jelelt ki. És mi lett ezen változás" kö-
vetkezése ? — Az ismeretek" gyorsabb és elevenebb terjedése , az értelmi
miveltség" élénkebb haladása. A" tudományok megszüntek a" porlepte
szobáikba zárkozott egyes tudósok" kirekesztő tulajdona lenni; köz jó-
szággá váltak, mellyhez minden járulhatott, — köz forrássá; mellyból
mindenki meríthetett. Tanitásaik, vizsgálódásaik nem hevertek a ke-
vesek" kezében forgó könyvekben , hanem elterjedtek a" köz élet" minden
viszonyaiban. A" múszorgalem, a kereskedés általok új életet, új eddig
elénem ismert élénkséget nyert. — Csak a" nemzeti nyelvek" bővebb ki-
fejlődése, nagyobb elterjedése, természeti jogainak visszanyerése óta
tette az emberiség a tudományi és társasági életben azon nagy előme-
neteleket, mellyek bennünket a! legfelületesebb vizsgálat mellett is bá-
mulásra gerjesztenek, és az előkor legmerészebb reményeit is felül ha-
ladták. új
Ezen tapasztalás által igazolt adatokat senki sem vonhatja két-
ségbe; a ki pedig ezeket elismeri , kénytelen azt is megengedni, hogy
a nemzeti nyelv tisztelete, szeretete nemcsak a" hazafiság éltető tüze
által felhevült elmék" szüleménye , hanem a" természet parancsólatja ,
a társasági élet kerülhetetlen "s a dolgok" folyásának szükséges követ-
kezménye.

Hazánk" példáját fogják talán némellyek ellenünk felhozni , és

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD, 1836. 193

ebból a" nemzeti nyelv" feleslegségét következtetni. Igaz, és fájdalom-
mal kell elismernünk, hogy köztünk a" deák nyelv huzamosan divato-
zott, a" honi nyelv iránti buzgóság sokáig el volt fojtva; a" magyar
ezen kincsével sokkal tovább látszatott nem gondolni mint a" többi
nemzetek. Azonban az az iránt egyszerre kitörő buzgalom , azon állha-
tatos és mind inkább terjedő akarat, mellyel hazánk" fiai ezen ügyet
felfogták , legnagyobb bizonysága ezen állás" természetelleniségének; egy
futó tekintet értelmi és szorgalmi miveltségünkre , "s annak összehason-
lítása a több nemzetekével nemcsak a" régibb időkben, hanem még ma
is meggyőzhet bennünket arról , melly kevés okunk van ezen körülállás
következéseinek örúlni. A" természet törvényei állandók és nincsenek
a változandóságnak úgy kitéve mint az emberiek, mellyek véges ere-
detöknek bélyegét mindig magokban hordják. Ha ezen szent törvény"
hatalmafaludt is közöttünk hosszabb ideig, — ki kelle annak végre is
törni , hogy általa a" honi nyelv kivívja azon fényes álláspontot, melly-
től ót csak a" környülállások" összetorlódása rekesztheté el.

Ezen becsúlhetetlen nemzeti kincs" szent ügye bizatott némikép
mi reánk , annak bővebb kimívelése , a tudományok" minden részeire
alkalmaztatása "s ez által az ohajtott fényes czélra vazérlése tétetett in-
tézetünk" kötelességévé. Mit tettünk e" részben az utolsó lefolyt évben,
e" mai nap kivánjuk az intézetünkben résztvevő hazafiak" elejébe ter-
jeszteni. Csekélységek ezek, csak egyes kövecskék a" roppant épület-
hez, mit mi igen jól érzünk. De nemcsak elcsüggedni nem enged
bennünket, hanem nagyobbakra buzdít azon köz részvét, mellyel az
ügyet felfogta az egész haza; azon előlépés, mellyet az tett épen a! le-
folyt évben dicsőségesen uralkodó koronás fejedelmünk" kegyelme , leg-
kegyelmesebb pártfogónk hazánk"? őrangyala a" nádor és császári királyi
főherczegsége" hathatós közbenjárása, az országosan összegyült karok?
és rendek hazafi buzgalma álral. Örökösen nevezetes marad nemzeti
nyelvünk" történeteinek évkönyveiben ezen esztendő , mellyben legelő-
ször zengettek a" haza" törvényei honi nyelven a magyar nemzethez.
Új erőt, új vidorságot ad ez nekünk a" megint jobban megtört pú-

MENET ÉVE. Mt 1. 25

194 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

lyán kettőztetett ügyekezettel előbb haladni és azt eszközölni, hogy
a" maga természeti állásába megint fellépett honi nyelv a tudományok"
országában is meghonosítassék, hogy az ismeretek után vágyakodó
hazafi ezen tekintetből se szoruljon idegen nyelvre , "s azoknak szélesen
kiterjedő mezején a" tökély" legfelsőbb fokára emelkedhessék egyedül
anyai nyelvének segítségével.

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 195

VI.

EMLÉKBESZÉD
SIMAI KRISTÓF LEV. TAG FELETT.
MONDOTTA

A" M. T. TÁRSASÁG" v-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 13. 1836.

SCHEDEL FERENCZ , TITOKNOK.

Van egy neme a" polgári érdemnek , nagy tekintetetű gyülekezet!
melly szerényen elvonulva a" nagy világ" szemei elől, csendes munkás-
ságban nevelget virágokat , mik rövid illatozás után elhervadva, elfelejt-
ve, sajnálatlanul hullatják leveleiket: de magvaik, jobb földbe hintve,
kedvezőbb ég alatt kicsiráznak , és szebb virágokat feseltetnek , nemesb
gyümölcsöket hajtanak.

Az a férfiu, tisztelt hallgatók, kinek tünedező emlékezetét ma
feltámasztani kivánom; fáradhatatlan kertészhez hasonlólag , illy mun-
.kásan és csendesen nevelgete zsenge virágokat, mellyeknek magvai idővel
nemesebb gyümölcsök" csiráit fejték ki: midőn maga az elhervadt virág,
maga a" hű nevelő kéz, rég el vala már, és élve még, felejtve. Kérde-
zitek sokan: kit ért beszédem ? Oh a" név, mellyet nevezni fogok , ke-
vésnek hangzott közületek fülébe; kevés fogja azt mint jól ismertet, ür-
vendetes találkozás" hangjával köszönteni; kevesen fogtok zengzeténél
visszatekinteni , mint egy elmult homályos kor" egyik világló nevére :
mert az ő világa rég elsülyedt a mulandóság? éjjelébe; kik tóle meleged-
tek, vagy elméje! sugarainál felderültenek, nincsenek többé; kiknek
osztozék munkáiban, kikkel versenyt futa, vagy kik előtt szerénysé-
gében hátrála — mind , mind azok nincsenek többé! Egy előttünk le-
folyt kor" egyetlen, még fennmaradt fia, ugy álla közöttünk e" társaság-

28

196 MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

ban , mint az előidőnek egy elaggott bajnoka , kinek hó hajai "s tisztele-
tes redői a majdnem százados arczon emlékeztettek , mit teve hajdan
a" lélek , melly e" roskadozó testet még lakta; intve, mit kelljen ten-
nünk , kik még a!" férfiuság" csüggedetlen erejében vagyunk : hogy, midőn
fürteink szintolly őszek lesznek , "s tagjaink szintolly hervatagok: ha-
sonló tisztelete szálljon ránk azoknak , kik utánunk jövendők.

Simai az, nagy érdemű hallgatók! ki emlékezetemben lebeg, /s
kinek nevét ma felköltöm álmából. Simai az, kinek nevét atyáitok jól
ismerték ; Simai , kinek az istenek túl hagyák élni a" kilenczvenet , hogy
fáradságai jutalmául betelve láthassa szíve" leghóbb ohajtását: a nemzeti
academia" felállását; hogy magát, annyi tisztelő társ között, társként
találhassa fel körünkben. Az övéhez hasonló volt a mi gyönyörüségünk.
Buzgó hazafiak negyven "s még több év előtt munkálkodának e" nemzeti
intézet felállításában; de az idők" mostohasága miatt siker nélkül; 7s
ezek közül lehete nekünk legalább egyet, "s őt, s benne mintegy kép-
viselőjét amaz áldott lelkeknek felvennünk, képzeletünkben összecsa-
tolnunk a" multat a" jelennel, amazokat magunkkal ; "s áldók a sorsotp,
melly meghagyá érni a növényt, minek ók nevelék csemetéjét.

Simait nemcsak a rendkivüli nagy kor tevé tiszteletessé, melly
nemzeti iróink" patriarchájává kente föl; nem a" puszta ősz fürtek előtt
hajlott meg lelkünk ; hanem azon szent fény előtt, mellyel ama! szor-
galmas kertész" fürteit érdemei vevék körül, láthatólag azoknak, kik
pályáját ismerték. — Azonban csalatkoznék , ki azt várná, hogy Simai-
ról szólván, egy coryphaeust fogok rajzolni, ki, egy vállal magosabb
kortársainál ugy világíta századának mint Zrínyi, a" költő, a magáénak;
vagy egy roppant észt , melly , mint Révai, felbonczolta a" nyelvet, "s
alkotmánya" legbelsőbb kerekleteit feltárta ; vagy fölavatottját a gratiák-
nak, ki ez alkotmányt olly tündér széppé alakítá, mint Kazinczy: —
mind ezt ő nem tette. Hanem olly időben, midőn a" nyelv árván, szám-
üzötten , senkitől nem szerettetve, tekintet és pártfogás nélkül bujdo-
sott ön hazájában: azon időben egyike volt Simai azon néhány előre-
látó , bölcs és buzgó hazafiaknak , kik munkálkodásaikkal tartották benne.
a lelket; kik ügyekeztek e" nyelvet elveszni nem hagyni, "s általadni
egy talán szerencsésebb kornak ; szerencsésebbnek már az által, hogy
megadatott neki ismerni szükségeit , meg beldogsága legfőbb eszközeit,

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 197

Vannak ugyan még most is, nagy tekintetü hallgatóim! "s nem
kevesen, kik mosolyogva a" ,,haza" szent néven, azt álomképnek , a
nemzetiségért küzködőkön, ezt képzelet" hiú teremtményének hiszik.
De hát van-e boldogság, haza — , "s nagyság, nemzetiség nélkül?
Mert itt azt a" boldogságot értem, melly nem egyedül az anyagi szüksé-
gek" kielégítésén alapszik; "s azt a nagyságot , melly nemcsak ragyog,
hanem melegít is. Az emberi nem egy nemzetet nem képezhet. Add
vissza neki az egy nyelvet , min az első emberek szólaltanak meg ; s nem
nagy idő mulva Amerika és Ázsia, az éjszaki sark "s a forró öv ismét
nem fogják egymást érteni ; az egy nyelv újra el fog ágazni és többeket
szülni , "s a" nyelvek? elválasztó falai újra fölemelkedni a népek között.
De ez még nem mind. A" külön éghajlat eltérő behatásai, a" föld vál-
tozó minemüsége, a" geographiai fekvés" különböző fültételei, az elsza-
porodott emberfajt külön , sokszor ellenkező érdekek? zászlói alá fogják
gyüjteni, mint mindannyi nemzeteket , mellyeknek" külön szempontok
szerint , gyakran összeütközőleg lehet csak és kell, lehető legnagyobb
jólétet keresni. E" jólét eleinte csak az anyagi élet szükségei fedezésé-
ben nyilatkozik, melly midőn biztosítva van, kényelmekre ébred az
ösztön; majd a? lelki élet" fejlődése is beköszönt, minek foka "s tömege
határozza el egyfelül a, magasabb testi, vagyis kényelmi, másfelül a
fentebbi , az emberhez illőbb , t. i. a" lelki jólét" mennyiségét. — "S ez
az , mit egyedül szabadság, ezt pedig ismét csak nemzetiség által érhetni
el: mert csak eg olvaszt össze népeket, ez forrasztja egygyé a sokat, s
ruházza fel az egyes népcsapatokat elegendő erővel érdekei védhetésére,
javai nevelésére, erkölcsi tekintet nyerésére. E? nemzetiséget pedig
mi tartja fenn, ha nem a? gyelr , az édes, kedves anyanyelv , a" lelkün-
ket, érzéseinket híven kifejező nemzeti nyelv? Nyelv, melly uralkodik
a népen, "s kizárólag ef népé; melly fenntartjta "s neveli, kezet fogólag
történeti emlékezésivel, a? nemzeti büszkeséget "s önállás szellemét ,
anyját minden nemzeti nagyságnak , polgári rénynek ? Ez kapcsol min-
denkit azon hazához "s azon haza? érdekeihez , mellyben az ő ajka hang-
jai zengenek, 7s hol a?" szellő? suttogása is gyermekkora" játszi csevegé-
seit látszik elejébe suhongtatni. Melly nép a kötelékek ez elsejét nem
tiszteli, gyenge ön keblében, gyenge kifelé. Mert ez egység nélkül nincs
gondolat egysége, e" nélkül pedig akarat? és tett egysége lehet-e? E

198 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

sokfelé oszlásában az erőknek , "s kifelé idegen támaszra szorulva, melly
ága boldogulhat benn akár az anyagi jólétnek , akár a" szellemi munkás-
ságnak? "s honnan keletkezhetik a legnemesebb büszkeség, szerzője
annyi nagynak, a" nemzeti büszkeség ? honnan leghőbb melegítóje a ne-
mesebb kebleknek, a" nemzeti dicsőség? melly ellenmérge az elalacso-
nulásnak , védlő minden rabság ellen ?

Úgy van! nem képzelet" hiu szüleménye a" nemzetiség , nem okat-
lanvágy a" honszerelem, "s nincs erősebb támasza az egy, a. nemzeti
nyelvnél! Nem hazai nyelvünk" sokféle bájai, nem belső csodálatos tu-
lajdoni , hanem e! szoros összefüggése nemzeti létünkkel , fennmaradá-
sunkkal /s ebben alapuló testi "s szellemi boldogulás" eszközlése hevíté
"s hevíti az ország rendeit e. pótolhatatlan kincs" őrzésére ; ez lelkesíte
örök dicsóségúű férfiakat azon roppant, hazát és külföldet álmélkodásra
ragadó áldozatokra, mellyek e" nemzeti intézetnek lételt adtanak; e
meggyőződés végre, "s boldogságunk" ohajtása birta a nagylelkü , a bölcs
nádort arra , hogy e? kincsünket országos kincs" polczára emeltetni , azt
törvény" nyelvévé avattatni eszközlené. Míg e" nép él, áldani fogja em-
lékezetét.

Illy lélek-emelő történetek nem éleszték, nagy tekintetű gyüle-
kezet , azon kor hazafiait, mellynek embere a" mi Simaink volt. Ezen
nyelvnek, melly egykor dicsőséggel rogyogott királyok udvariban,
-zengett bajnokok" ajkain, költők" énekiben, az isten" szónokai szívgyőző
beszédiben! leszállt vala csillaga. Nemzetek" szerencséje fennjár és
csügged, mint egyeseké. A" XVIII. század néma, betűtlen szobor volt
egy dicsóbb kor sirja felett. A" nyelv szegény szoigálóvá aljasodva.
Akkor volt az, hogy a mi agg társunk a pályára lépett. Mindenek fö-
lött búsan érdekelte szivét hölgyeink" elhemzetlenedése. Mert boldogtalan
azon nép , mellynek asszonyai nem érzik azon magos tisztet: nemzetü-
ket dajkálni! Őket, az elpártolókat kelle vissza foglalnunk. Azoknak
írni. Simai a" vígjáték" mezején próbálkozott; ada eredetit, ada után-
zatot. Része megfordult a" szinen is. Ha a művészet szoros kivánati-
hoz mérjük e" műveket ; ma már azt kell mondanunk, hogy a" szerző
azokban nem volt szerencsés. Alig van neme a" költészetnek , melly több
életbeli tapasztalást, élesebb szemet , mélyebb emberismeretet , kivánna,
annyi élénkséggel, könnyüséggel , sót látszatos felületességgel, mint ez;

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 199

ezeket pedig helyzetei közt gyűjteni a mi társunknak kevés alkalma
volt. Ó 1742ben, hazánknak egyik akkor még igen kis városában, Ko-
máromban , közép sorsu szüléktóől születve , ifjuságai legszebb korában
az ajtatos iskolák" rendébe állott. Ekkép szúk körű életből még szűkebb
négy fal közé szorulva , gyarapodott ugyanazon nemében a" studiumok-
nak , melyeket könyvek" segedelmével meríthetünk ; de ugyanazon mér-
tékben távozott azoktól , miknek iskolája a?" világ, az ezer változatu
élet. Kanizsa, Kalocsa, Pest tisztelte a gyermekek" elméjéhez alkalma-
san leereszkedni tudó tanítót. A" művészetekhez hajlandóságot érezvén,
tökéletesíté magát a" rajzolásban ss építészet tudományában ugy, hogy az
elsőbbet 14 évig tanítaná a" latin tanulmányok mellett Kassán!), azu-
tán Körmöczbányán kirekesztóleg harmincznyolez esztendőn által, szinte
nyolczvannyolczadik éveig?); ez volt hatásának tág ugyan, de más te-
kintetben egyszersmind szúk köre. Mig Kassán, az ott szövetkezett
Baróti , Bacsányi és Kazinczyhoz csatlakozván, újra azon pályára lépett,
mellyen ,,A" mesterséges ravaszság" czímü darabjával 1773ban Pesten
indult vala meg; s ada öt ujabb darabot, a. M. Muzeumban , az Endródy
által szerkeztetett M. Játékszinben "s külön?) ; de a fentebbi itélet el-
lenére is, a mennyire az akkori időbúl fennmaradt adatok után látjuk ,
e" darabjaival maga részéról is pótla hiányt, az újra keletkezett magyar
színpadon úgy , mint az olvasók" szobáiban. Az 1792diki országgyűlés
után azonban a! szinészet ügye ismét hanyatlásnak indulván, "s ő maga
Körmöczre tétetvén által , más mezőre lépe , rajta maradandóbb érdemet,
"s még maradandóbb emlékezetet szerzendő. Értem a! szótárirást; melly
Bod Péter iparkodásai óta pusztán hevert. Roppant gyűjtemény az,
mellyet ő itt csüggedhetetlen fáradsággal összehalmozott. "S hasznosnak
látta azt két formában kidolgozni; a" szokott betűrendben, "s a" tagok"
végzetei szerint. Emez , mellyet mi rimtárnak neveznénk , 1809ben lá-
tott világot"). Több tekintetben ez egyik legjelesebb dolgozat a magyar

1) 1778—1792ig, hol akkor a" nemzeti oskolában tanított.

2) 1830ig ; "s ekkor saját kérelmére nyugalomba tétetvén , több mint 60 évi buzgó
szolgálatiért arany érdempénzzel jutalmaztatott.

9 A" váratlan vendég. M. Mus. I. köt. Kassa , 1788. — Igazházi. Buda , 1790. 8. —
Zsugori , Moliere után. M. Játékszín. I. köt. Pest, 1792. 8.— Házi orvosság , Weisse
után. M. Ját. IV. köt. Pest, 1793. 8. — Gyapai Márton. Buda , 1793. 8,

§) Végtagokra szedetett szótár. Buda , 1809—10. n. 4. 2 kötet.

200 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET.

lexicographia" körében. Elmellőzvén gazdagságát, olly szavakban is,
mellyek előtte szótárainkban még nem állottanak ; el azon gondosságot,
mellyel értelmeiket meghatározni igyekezett, "s azt a" szerencsét , mely-
lyel az , ebbeli nagy tudományának sikerült ; elmellőzvén a" grammaticai
formák" pontos feljegyzését , melly tekintetben Pápai Páriz Ferencz óta
minden szótáraink hibásak voltak : nem érintvén végre azon, egyébiránt
alárendelt hasznot , mellyet a" költő lát a rimtárakból : mindenek fölött
azt kivánom kiemelni : melly fontos előmunkálat az örök időkre a nyelv.
buvárra nézve, ki akár a" ragszerkezet, akár a szóképzés "s az összeté-
tel törvényeit nyomozván a! végtagi rendnél fogva már most biztosab-
ban haladhat fejtegetésiben.

Másik nyelvmunkája , mellyet ő nagy szótárnak nevez, szinte el-
készült, de csak kéziratban, tisztába irva N-ig, azon túl egyes levele-
ken. Az academia figyelmessé tétetvén annak, azon tisztelt rendnél ,
mellynek ő díszes tagja volt, fennlétéről; azt használatul kikérte, /s ki
is nyerte. Gazdagságra felülmúl az mindent mit e" napig magyar tudós
e" mezőn előállíta. A" tisztázott tizenhárom betű , szintannyi , többnyire
roppant terjedelmü foliánst tölt be. Feljegyezvék ott minden formái,
származékai "s divatos összetételei a gyökereknek ; az értelem visszaadva
minden legfinomabb változatival német /s latin nyelven; de mi még több ,
minden egyes értelem felvilágosító mondatokkal mind a" három nyelven; s
ezek mellett a" rokon értelmü szavak a leglelkiismeretesb gonddal felje-
gyezve. Az a" legbővebb magyar szótár, a" leggazdagabb phraseologia, a
legteljesebb synonimica. "S talán egyfelül épen e" nagyság , mellyel minden
előttem ismert bármelly nyelvű szotárakat meghalad , de melly, mit nem
tagadhatok , egy részt a" szótári oeconomia félretételébőlered ; másfelül
a? jelenkortól elmaradása, melly annyi ezer fölélesztett vagy újonan szár-
maztatott, sót teremtett szóval gazdagítá nyelvünket , "s annyi ezernek
értelmét szorosban határzá meg, teszik kiadatását egy részt eszközül-
hetetlenné , más részt többé nem egészen czélirányossá. Becse azonban
fennmarad ; mert valamint most használja azt az academiának azon biz-
tossága, melly az ugy nevezett Zsebszótárt dolgozza, úgy használni fog-
hatja és fogja azt még sokáig minden magyar szótáriró , kinek azt a
birtokosok nemes közlékenysége megengedendi.

EMLÉKBESZÉD SIMAI KRISTÓF L. T. FELETT. 201

S így, nagy tiszteletű gyülekezet! a" mi Simaink"") félszázados
iparkodásai a nemzetre nézve nem vesztek el. Azon ezer meg ezer óra
gyümölcse , mellyet a" sír széléig ügyünkért lelkesedett társ négy falai
csendében érlelt , fennmaradt, "s fennmaradand még utói munkálatiban
is ; emlékezete , melly azon ivadékokkal az árnyékok" világába költözött
vala , kik szavaitól melegedtek , példájától tanultak, vidám elméje" já-
tékaitól derültek; ezen újra föltámadt, tömérdek müvében az emberi
szorgalomnak fel fog koronként tűnni, valahányszor el mezőn új és új
mivelők lépendenek elé. Az academia pedig soha sem fogja elfeledni
azon gyönyörűséget , mellyel az agg társat körében láthatta ; "s áldandja
nevét azon bajnokok között , kiknek életök munka, utolsó sohajtások
a" haza volt!

1) Meghalt Körmöczbányán , 1833. julius? 14., 91d, évében, miután augus" vé-
gén 1832. a" társaság" harmadik nagy gyülését jelenlétével megörvendezteté, L. M.
t. t. Evkönyvei , I. 97. I.

MM: T. T. ÉVK. ÍM. 1. 26

202 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

VIL

EMLÉKBESZÉD

BERZSENYI DÁNIEL R. T. FELETT.
KÖLCSEY FERENCZ R. TAGTÓL.

OLVASTATOTT
A" M, T. TÁRSASÁG" V-DIK KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 11-DIKÉN 1536.

Az emberi nem : egészben tekintve, örökre virágzó növény, mi-
nek egy felől hervadó virágai mellett, más felől szünet nélkül újak és
újabbak fakadnak "s nyilnak ki. Végetlenül tenyésztő élet ez; hol mult
és jelen csak a jövendőnek szolgálnak magul; "s a" bölcs örvendve néz
e jövendő elébe ; mert tudja, hogy az bizonyosan felvirul , "s felvirulta
után enyészetre sem hajlik, míg magából a" következő időnek alapot
nem készít.

De ki elég erős , mindig és mindenütt csak az egészre vetni pil-
lantatát? Egyes emberek a" végetlen egész" egyes virágai vonzanak ben-
nünket magokhoz; egyesekhez fűzzük hajlandóságunkat, érdekeinket,
szerelmünket ; "s midőn az egyesek hervadnak és enyésznek: megsza-
kadni érezzük az egymásból folyt idők" folyamát; "s ez érzet a legkí-
nosbak közé tartozik. Mert szívünk legtermészetesb indúlata , vágya és
küzdése, majd tisztán majd homályosan, a" jövendőt tárgyazza; s
mondjátok meg: a. megholtak" jövendője hol vagyon?

Kettő a" felelet. Egy, melly a" hit vezérkarjaira útasít; s a jü-
vendóőt túl a" síron, sejdítési homály alatt mutatja. Más, melly az em-
beriség" egésze felé fordul; "s innen a" síron , az enyészet nyomain mindig
ujonan keletkező életre figyelmeztet. Lelket emelő , nagy gondolat fek-
szik mindegyikben! De gyarló az ember;"s a mi vagy alaktalanul , vagy

EMLÉKBESZÉD BERZSENYI DÁNIEL R. T. FELETT. 203

temérdeksége miatt által nem tekinthetőleg áll előtte, abban kielégítést
nem lelhet. Igy, kimult kedveseinek elsötétült jövendőjétől a" multra
tér vissza; "s ha a remény" kinézetei megszünni látszanak: az emléke-
zet karjai közé dól, 7s lefolyt öröm" és szenvedés" körében ábrándozik.

Innen van, hogy emléket állítunk az elhunytnak, hogy beszéd
által megujítjuk emlékezetét azoknak , kik többé nincsenek. E" vissza-
pillantás a kialudt életre szándékos csalódás által enyhíti a" fájdalmat ,
midón a" nemlétel gyötrő gondolata helyett, az egykori élet meleg ké-
pével foglalatoskodunk ; "s egyszersmind hiuságunkat azon vigasztalással
tápláljuk , hogy az emlékezet életet ád; "s ki tetteiben, megemlegette-
tik, az halhatatlan lesz.

És ez valóban áldás Istentól , ki így adá! Gondolkozó, "s tökély
után törekvő lénynek , ki magát az egész emberiség képviselőjének te-
kinteni szereti, megfagylaló gondolat , olly végvonal, hol minden tö-
rekvéseivel együtt örök éjbe sülyedjen. De a" marothoni győző" emlék-
szobra nemes lángot ébreszt az ifjú Themistokles" keblében; "s Kalpe
szirteinél , a Herakles felől homályosan szállongó rege, a!" földkerekség
leendő urának szemeiből dicső tettek után sovárgó könnyeket fakasz-
tott. Emberi gyarlóság alapjából pattan fel a" szikra, mi a" parányi,
múlandó embert , életutáni nagy következményekre munkálni éleszsze.

Ez ideától hevűlve készülök itt, kis tehetségem szerint feltün-
tetni elköltözött társunknak , a mi Berzsenyinknek emlékezetét. Mert
ő sincsen többé ; benne is saját fényében ragyogó csillagot veszténk el;
"s most illő a kor embereinek tudtul adni, miképen a magányba vonult,
"s cziímekkel nem ragyogott férfiúban, azon kevesek" egyike van elte-
metve , kik, a sülyedés" szélén gyakran állott magyar nemzetre , való
diszt hoztanak.

A" sokaság nem foghatja meg: mint lehessen költőról így szólani?
Jól van! Ha ti azt hivjátok költőnek, ki szavakat foglal versekbe, s
történetesen feldúzzadt érzeményeit , "s egy-egy elmésen elővillant gon-
dolatját papirosra önti, "8 ollykor valamelly csillogó urat, pártfogás" re-
ménye miatt, megénekel, vagy a könyváros szúk zsoldjáért az alma-
nachokba divatárukat készítget: akkor, igen is, a" sokaságnak igaza van.

De ha költő nevet csak az érdemel, ki nemesített érzelmeket
hordoz keblében, ki a" természetre , az emberi szenvedelmekre vizsgáló

26"

204 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

tekintetet vete , ki a" való életet magas szempontokból vevé fel, "s dalát
a" szépnek és jónak, s az örök dicsőségnek szentelé, hogy általa minden
ifjú kebel szent lángra gyúladjon: valljátok meg, akkor a költő bizo-
nyos jótevője az emberiségnek ; "s nevét hála és tisztelet érzelmei közt
kell neveznünk.

Való , a költészet" jótétei nem épen kézzel foghatók. Akarjátok-e,
hogy csak az érdemeljen figyelmet, a mi gyermekeitek" kenyerét bőven
adja meg? O, úgy — az egyszeri iró szerint — a" kerekes rokka fel-
találója minden Homérok felett fog állani! De gondoljuk meg : az ember
nemcsak testi , hanem szellemi lény is egyszersmind. Mi lenne az em-"
beriség, ha vad állatként egyedül élelem után futkosna ? "s mi lenne a
nemzet , melly egyedül kalmárkodó nézetek után indulván , az egész ter-
mészetet csak kincses ládának tekintené , 7s a" csillagok" ezreit csak arra
valóknak, hogy portékás hajója útát igazgassák ?

A" míveltség" kezdő korában minden nemesb érzemény és ismeret
költő által énekelteték. Vallás, philosophia, történettudomány költé-
szet" karjain léptek fel. De az ember hívtelenné lőn mesteréhez ; "s mi-
dőn a" kor haladtával, ifjúi lelkesedése hideg körültekintéssé változott:
minden ismereteitől "s tudományától azt kívánta, hogy éléskamrájának ,
kincstárának , "s uralkodási szomjának szolgáljanak. Igy tétetett a" val-
lás hatalom zsámolyává, az isteni mathésis hódítók" és uzsorások" esz-
közévé, "s több illyenek. És ezek, "s a" hasonlók ugyan mind addig ,
míg "s a mennyiben az egyetemi haszonvágyat eszközlik, becsben fog-
nak tartatni: de költészet és philosophia hidegen nézetnek. Mert sem
mindennapi kenyeret nem termesztenek ; sem gyárművek" virágoztatására
közvetetlen nem alkalmazhatók.

Vagynak , kik üres óráikban a költő" műveinek néhány pillana-
tot szentelnek ; "s azok" becsét, mint időtöltést szerző dolgokét, hatá-
rozzák meg. De jaj a" költőnek, ha czélja csak időtöltés vala! A" való
költészet , "s a" philosophia" komoly múzája rokon szövetségben állanak.
Mindegyik magas emelkedésben lebeg az emberiség felett, pillantásait
szünetlen arra fordítva. Két tolmácsa a" léleknek, melly az állatem-
berben isteni eredetet bizonyit. Boldog, ki intéseiket érzeni és érteni
megtanulhatá !

Berzsenyi minden kétségen túl egyike vala azoknak , kiketa való

Ha EMLÉKBESZÉD BERZSENYI DÁNIEL R. T. FELEIT. 205

költészet" szelleme élesztett. Azon időben , mikor leteraturánk pártfo-
gás nélkül, egy két lelkesebbnek magányos falai között elszigetelve ,
titkosan tenyészett, senkitől nem ismerve, díjt és pályalombot nem
várhatva , egyedül keble" mozdulatitól vezérelve kezdette ő fakadó érze-
ményeit dalba önteni. Mezei magányában úgy áll vala: mint az oczeán
szigetén nyiló szép virág, mellynek pompáján emberi szem örvendő
bámulással nem mulat , "s az örökre zúgó hullámok közt, a hidegen le-
sugárzó csillagos ég alatt

Nincs bájsereg , melly őt körülröppenné,

Nincs vándor, a" ki szellemkarra venné. —
"S lehet-e a költőre nézve szomorúbb helyzetet képzelnünk ?

Mi a" dal? Harmóniás szavakba öntése a" gondolattá érlelt érze-
ménynek. "S mi indítja a" kültőt ezt tennie? Azon természeti hajlandó-
ság, mi szerint azt, a mi a" keblet dagasztja , ohajtjuk rokon érzésüek-
kel közleni. Midón már a" költő e" természettől belénk plántált közlé-
kenységnél fogva dalát elzengi, és nincs, ki az édes hangot felfogja;
nincs , ki figyelmet fordítson arra, mit szíve" teljességéből kiömlesz-
teni neki olly fontos volt: nem fogja-e a" részvét hiányát fájdalmasan
érezni ?

Aztán tagadni nem lehet: a" költő nemcsak részvétért, de dicső-
ségért is énekel. Midőn Pindar a" Delphi" istenének boltjai alatt , a nagy
tömegben összegyüit hellennép előtt énekelt; "s a: dal szívemelő ha-
talmát ezer meg ezer szemból olvasta ; lehetséges-e, hogy lelke perczen-
ként szebb és lobogóbb lángra ne gyúladt légyen? De magára hagyatva,
nép nélkül, mellyet az ének" ereje felrázzon , nép" nélkül , melly hazája
fényét az énekben visszasúgárzani örömmel tekintse, puszta falaknak
vagy az erdei visszhangnak mondani el az érzelem" szózatát: bizony a
lelkesedésnek nem nagy táplálékot nyujt. Innen van, hogy sok költőnk
olly korán megszünt énekleni ; "s hogy a. gazdagabb keblü zseni is csak
kis részét adá annak , a" mi szívében élt.

Istennek gazdagabb ajándéka nincs : mint az ifjúság. Szivünkben
megmarad az érzemény, hasonlóul a" tavaszi plántában meggyüűltt bő
nedvhez; "s így történ, hogy az ifjú költő az előbb említett megjegyzé-
sek alá nem mindig tartozik. Elhagyatva, puszta magányban állva is

49

elzengi ő, mi kebléből, felszökelő vízsúgárként, erőszakosan tolako-

206 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

dik fel; s e? lélekállapot tart mindaddig , míg az élet nyara közelebb
jön, s egy komoly pillantat a" világba, más jeleneteket mutat etőtte.

Az ifjúság e" tenyésztő ereje, melly a" férfikor kezdetéig szünet-
len nevekedő hatalomban virult vala, teheté azt, hogy Berzsenyi elszi-
getelve is , dalát a nemzettel nem hallatva is , a kezdő énekes" gyöngéd
ömlengéseitől, a" teljes forralomba jött erős kebel áradozásáig emelked-
hetett; "s hogy nemcsak a! lyrai költészet szokatlan magasságát érte el,
hanem egyszersmind egészen új, "s ifjúlag virító, páratlan ragyogásu
költői nyelvet is alkotott magának, legillóbbet azon tündérvilághoz ,
melly általa teremtve, dalai minden sorából felénk sugárzik.

Nem kell felednünk: e? férfiú Kisnek "s Kis által Kazinczynak
barátja volt; "s már akkor , mikor kettójökön kivül még senki más nem
tudá: mit rejteget keblében a szép Somogy, a bajnokok vérével öntö-
zött, "s a" lyrai költészet második koszorúsának, a" mi elhunyt Virá-
gunknak lételt adott szép Somogy. "§ mi vala természetesb , mint illy
baráti körben, illy költőnek , illy alkotó hajlandósággal fordulni a" nyelv
felé? A? szerencse, melly nyelvünket "s literaturánkat századokon ke-
resztül olly szűken pártolá, időról időre még is gondoskodott, hogy
necsak el ne sülyedjenek , hanem fenntartó szellemet is nyerjenek ma-
gokba, minek erejével ifjodva és erősödve szebb élet elébe siethesse-
nek. Kazinczy és Berzsenyi két genius valának, kik elhagyatás szo-
morú napjaiban varázs erővel jelentek meg a magyar nyelv mellett; azt
nemcsak életben tartották , de csinnal és kellemmel, és fiatal bőség?" tün-
döklésével öntötték be; "s új charaktert adának neki , melly századokon
keresztül viruló szépség" gazdag forrása lenni meg nem szünend.

Lesz idő — adná az ég, legyen minél előbb, minél tartósban —
midőn hitelt alig nyerend , hogy művek, mint a" millyeket Kazinczy és
Berzsenyi nyujtának , éveken keresztül nyomtatót nem találtak , éveken
keresztül nem találtak embert , ki a nemzetre örök diszt hozó műveket
a hazának bemutatni merészelte volna. Igy történt , hogy az ifju énekes
megzendíté dalát; s mi mások évekig nem hallók csak nevét is. [gy
történt , hogy a" férfiúi évekbe lépett költő egykét lelkesnek ismeretsé-
gébe jutott; "s mi mások távolról hallók" nevét említetni ; "s évekig nem
láthattuk egyetlen sorát is. A" nemes elsírá könnyét a" dicsőség után ;
és nem mutatkozott kéz, az érdemelt díjt homlokára fűzendő.

EMLÉKBESZÉD BERZSENYI DÁNIEL R. T. FELETT. 207

E" folyó század" kilenczedik évében hallám először Berzsenyi
nevét pusztán említetni; követő év" tavaszán látám ót, és vele kézirat-
ban lévő dalait; "s fessem-e az örvendő bámulást , mellyel ez , azon kor-
ban olly váratlan, olly előre nem sejdített tünemény meglepett? A" még
készülő, fejledező ifjút nem ismerhetém; "s íme egyszerre, pillanatban
felgyúló meteorként állott a" lyra elragadó magasságáig felküzdött fér-
fiú előttem. Mi Horatiusban "s Mathisson" énekeiben olly megkapólag
hatott reám, itt összeolvasztva lelém fel ; új világ nyilt verseiben saját
fénynyel, kévvel és nyelvvel ékesülve. És én ifjúságom" reggelét élém ;
homályosan küzdék messze ideál után, "s nem természetes-e, hogy e"
találkozás és meglepés éltem legelragadóbb pillanatai közé tartozott?
Nehány napot lelkesülve tölték körében, "s búcsúzatakor gyermeki oda-
adással csüggtem kebelén, először éltemben és — fájdalom, úgy akará
a sors — egyszersmind utószor.

Három év mult el ismét, "s a" régen várt költemények végre a
közönség" sajátivá lettenek ; "s ekkor lön, hogy literaturánk új időszakba
lépett által. Kazinczy" haladási rendszere szokatlan figyelmet kezde ger-
jeszteni. Kevesen fogták fel a szellemet, mi által vezetteték ; a soka-
ság forrongani kezdett ; féltette a" nyelv" tisztaságát, s annyival inkább,
mert némelly írók , belső szükségtől ösztönöztetve , de ízléssel"s nyelv-
tudományi elvekkel nem bírva, fonák újításokra vetemültek. Terjedt
a nyelvféltés , "s mellékes érdekek által nagyobbítva , szövetkezést oko-
zott az ellen, ki az új rendszer" vezére volt, "s kinek szellemi felsősége
szokás szerint a" kisebbeknek fájt, — Kazinczy ellen.

Élénk ellenküzdés, élénk részvét kezdete; "s kik a kor fejlés-
nek indult hajlandóságai ellen harczolnak , rend szerint csak a! kifejlést
és érelmet segítik. Igy történt akkor is, és szerencse hazánkra, hogy
Berzsenyi ez időpontban jelene meg. A" haladás" és maradás" emberei-
nek egyformán kapá magához figyelmöket; azért olvasói többen valá-
nak , mint különben ; köztünk az ideig szokatlan hévvel itt becsülteték,
ott üldözteték ; s mind kettő által literaturánk" új szakának irányára , "s
azon érdeknek , melly olvasóink" számát naponként nevelé, mind meg-
alapítására, mind megtisztítására nagy hatást gyakorolt.

Illy szempontból nézve az önbecsét teljesen érző férfinak könnyü
vala az ellenes Kazinczy ellen tisztátalan forrásból indult , "s dícséretlen

208 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.
szenvedelemmel folytatott megtámadást eltürni. Unokáink nem fogják
tudni: mi volt az egykor olly ismeretes Monxdolat ? Berzsenyi ezt előre
láthatá; "5 nem természetesen következett-e, mikép a" késő százakra ki-
tekintő zseni megvetve nézzen keresztül a czimborán , melly kurta ke-
zeit a" költő" magassága felé terjegetni törekedett, hogy a" reá nézve el-
érhetetlen borostyánt letépje ?

Idő haladt, "s a" Ilyra" magas keblű bírtokosának dalai másod íz-
ben jelenének meg, "s bővítve. Kevés év" leforgása literaturai új idú-
szakunkat győzelmesen előbbre vezeté. A" maradás" emberei még vív-
tak; de csapásaik napról napra sikeretlenebbül hullottak le. Nyilván
volt: a harczmezőról leszállandók lesznek nem sokára, s a bölcsőjéből
kiemelkedő új nemzedék egyedül a mult kor történeteiből fogja őket
ismerni.

Most a" Tudom. Gyüjtemény indult meg, "s tervének egyik szép
szakasza lőn: magas szempontu kritikának nyitni pályát; "s elvek sze-
rint , és részrehajlatlan kimondott ítéleteket venni fel. Ifjú vala az iró,
ki többek között felszólítatott, "s ez azt hivé, kritika valamelly műv
felett, nem egyéb, mint vizsgáló pillantást vetni az író lelkébe; kita-
lálni charakterét; követni ót azon kifejlésekben , mellyek charakterébóől ,
körülményeiből és studiumaiból természetesen eredtek ; viszonyba tenni
a" művet szerzőjével; majd a" szépnek , jónak , és valónak elveihez felemel-
kedni , mértéket venni a" tökély" legfennsóbb lépcsőjéről , "s azt a művre
alkalmaztatva határozni meg a! távolságot és közelséget , melly a" műv
és mérték közt találkozik ; "s így kimutatni ugyan a! botlást, de ugyan
akkor példányul állítani fel, a" mit a genius lelke" hatalmában terem-
tóleg tűntetett fel.

Kritikát illy gondolatban parányi költőre alkalmaztatni : hálátlan
fáradás. Azért, ki magának az útat így rendelé, kénytelen vala vizs-
gálatait a nemzet első rangu énekeseire fordítani , "s. pályáját Csokonai ,
Kis" és Berzsenyi műveikkel kezdé meg. Mint itélt? annyi évek után
ki akar ez ennyire csekély dolgokról emlékezni? A" mit mondani ké-
szülök, a mit ez ünnepélyes pillanatban mondanom kell, csak ez : Ber-
zsenyi olvasá az itéletet, melly versei felett mondatott, keménynek ,
fanyarnak , igazságtalannak lelé azt ; "s keble az ítélő iránt elhidegedék,
"§ örökre.

EMLÉKBESZÉD BERZSENYI DÁNIEL R. T. FELETT. 209

Az ifjú, tek. társaság , az ifjú , ki a nemzet nagy énekesét meg-
itélni merész volt, "s ki ef merészséget olly felette drágán Berzsenyi
elhülésével fizette meg, ez az ifjú — én valék.

Hosszú idő folya le, a" fiatalság reményteljes napjai elenyésztek,
"s most őszült hajszálaimmal, hideg valóságtól kihútött kebellel állok
itt, s a multra visszatekintvén kérdezem magamtól: ósz gyermek ,
számláld el a" hasznot, mi ifjukori tettedből származik !

Korodra akartál hatni ? korlátolt, kicsiny erődhöz nehéz akarat!
És hatással lenni a" korra nem is mindig kivánatos. Társaid megérzik
a rázást, ha álmaikat bolygatod ; de nem kérdik , honnan indulsz "s hová
mégy? S tettél jót vagy roszat : magadnak tevéd ; és a sokaság járja az
útat, merre az ezerképen változó vélemény" árja ragadozza ; a. zseni pe-
dig sasként felszáll és elrohan , "s öntudatlan szabja a törvényt, mit kö-
vetni , csak ő bir erővel.

Berzsenyi még élt, de mélyebben vonult magába; lassanként el-
némult az ének" szózatja, komoly vizsgálat foglalá el az alkotó költészet
helyét; "s ő könyvei közt, háznépe karjaiban elhunyt, a" nélkül , hogy
békejobbot nyujtott volna annak , ki huszonhat év előtt dagadó kebellel
vevé tóle búcsúját.

Árnyéka az elköltözöttnek , sírod felett zeng az engesztelő szózat !
Nem sokára követlek tégedet, s a maradék irói harczainkat nem fogja
ismerni ; "s neveinket békés gondolattal nevezendi egymás mellett, ha
korunk" énekeseire visszaemlékezik. Emberek valánk; miért szégye-
nelnők azt? Az élet útai keresztül járnak egymáson ; "s leggyakrabban
elveink" szentsége sem oltalmazhat meg akar tévedéstől, akar félreér-
téstól ; de a" sírdomb békeség laka; s küszöbén emberi érdek nem lép-
het be. Te a! földi leplet, "s vele a halandó" gyarlóságait levetkezéd.
Elköltözött az ember; a költő miénk , e? nemzeté maradt végiglen; e
nemzeté , melly neved" és dicsőséged" szent örökség gyanánt birandja.

M. T. T. ÉVK. III. 1. 27

ÉLETRAJZI TOLDALÉK

JA
M. T. T. TÖRTÉNETEIHEZ,

(L. felebb a" a7dik lapot.)

BÁRÓ ZACH FERENCZ,
külf. levelező tag.

Zach János , Ferencz , Vitus, Fridrik , született Pesten 1754ben jun. 16án ").
Édes atyja volt Zach József, philosophia "s orvosi tudomány" doctora Pesten, és az
invalidusok" házának physicusa.

Oskolai tudományinak végeztével magát katonaságra szánván austriai cs. k.
szolgálatba lépett. Minekutána darab ideig a" seregnél volt, tudományai bővítése
végett Német-, Olasz-, Franczia-, és Angolországban, melly utóbbiba 1783ban
érkezett , tett utazásokat. Darabig Londonban mulatván, ugyan ott az astronomia?
ama!" nevezetes kedvelőjes pártolójának gróf Brühlnek a? saxóniai választó fejede-
lemség" londoni követjének ismeretségébe jutott, kinek kevés idő alatt különös ke-
gyeit megnyervén , "s vele Angliában széllel járván mind a" theoretica mind kivált
a! practica astronomiában sokat tett. Hihetőképen ugyan ezen pártfogó volt, ki, amaz
általában minden tudományok", "s különösen az astronomia? fejedelmi Maecenasát ,
saxgothai II. Ernesztet, midőn az 1786ban Angliában lett volna, Zachra figyelmez-
tette, kinek is társaságában még azon esztendőben Németországba visszatérvén Ber-
linbe , Dresdába stb. astronomiai útazásokat teve. 1787ben minekutána már az előtt
testvér bátyjával Zach Antal cs. k. tábori szertár- és general guartélymesterrel , ki
magának Therésia rendje"? keresztét érdemlette, bárói rangra emeltetett volna, a? fejede-
lem által az akkor még herczegi palotában lévő csillagnéző-torony" igazgatójává ne-
vezteték "s a" herczeget azon esztendei provencei útazásaiban kisérte , honnét julius-
ban tért vissza. Ő vitte II. Erneszt kívánatára Gotha mellett a? seebergi gazdagon
felkészült csillagnéző-intézet építetését, mellyet a" nagy lelkü herczeg magános
jövedelmeiből alapított , "s azon intézetet rövid időn európai közhirűvé tudá tenni.

1) A" lipcsei , Conversations Lexicon" Pozsonyt említi születése helyének. De hogy Pesten
született, arról Schedius Lajos tiszt. tagnál hiteles tanúírat van,

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 211

1801ben saxgothai alezeredes , 1802ben ezeredes lett , 1804ben pedig az Eisen-
bergben lakó özvegy saxgothai herczegasszonynak lévén udvarmestere, a!" seebergi
csillagnéző-torony" igazgatóságát, mellyet 1787. óta olly dicsérettel vitt, letette. S0-
kan a" most élő legnagyobb mathematicusok és astronomusok közül neki köszönhe-
tik mind tudományos kimiveltetésöket, mind hivatalos alkalmaztatásokat, kik közül
csak a" Burkhardt, Gauss , Lindenau , Bohnenberger, és Enkéket említjük. A? ma-
gyarországi astronomusokra , Pasguichra , Bogdanichra igen foganatos behatása volt.
Azon remek földabrosznak , mellyet Lipszky Magyarországról 1806ban kiadott, tö-
kéletesítését, sok tekintetben azon szíves részvételnek köszönhetjük, mellyet Zach
Ferencz ennek kidolgozásában mutatott. Ezt bizonyítják Lipszky , Schedius , és Bog-
danichnak az iránt 1798. és utóbbi esztendőkben vele folytatott levelezései , mellyek
az , Allg. geogr. Ephemeriden"" II. és következő darabjaiban ki vagynak nyomtatva.
— 1804. és 1805ben kisérője volt az özvegy herczegnének francziaországi útjában,
"s ez alkalommal mind a?" geographiát mind az astronomiát újra sok és különbféle
adatokkal gazdagította. Letévén seebergi hivatalát 1806ban, attól fogva jobbadán
külső országokban , nevezetesen a? herczegné" kisérői között Párisban és Olaszország-
ban élt, nem mulatván el azonban semmi alkalmat, mellyet foganatosan a? tudomá-
nyok" előmozdítására fordíthatott. Igy, munkálta nagy részvéttel mind a? nápoli ,
mind később a" luccai csillagnéző-tornyok? felállítatását. 1814től 1828ig leginkább
Genuában tartózkodott, midőn Schweizba utazván , darab időre Genuából , Genfbe és
Elfenauba költözék. 1830ban Párisba ment , minthogy belső kő miatt rég szenve-
dett, magát dr. Civiale által operaltatni, mellyen szerencsével által esett. A" m. t.
társaság 1832ben martius?" 12dikén valasztotta levelező tagjának , mellyről tudósíta-
tása "s oklevele az austriai cs. k. követség?" utján küldetett el. Párisban holt meg
1832. eszt. sept. 3dikán, mikor a" kiütött cholera őtet is elragadta.

Különféle, évszaki és folyóirásokban széllel találtató, apróbb értekezései ,
birálatjai , "s jegyzékein kivűl, egyéb munkái: Tabulae motuum solis novae et cor-
rectae, ex theoria gravitatis et observat. recentiss. erutae; guibus acc. fixarum
praecip. catalogus novus ex observat. astron. a. 1787—90. in spec. astr. Goth. hab.
Gothae. 1792. 4to. — Neufranzösischer hundertjáhr. Kalender mit dem Gregor. ver-
glichen, (in Verbind. mit J.F. Wurm herausgeg.) Gotha. 1797. fol. — Allgem. geogr.
Ephemeriden. Weimar, I. II. Jahr. 1798—99. 8. — Vorübergang des Mercurs vor der
Sonne den 7ten Mai 1799. beob. zu Seeberg , Bremen , Göttingen , Reichenbach , Co-
burg, Cassel, preuss. Minden , Paris, Amsterdam , Ofen , etc. Gotha , 1799. 8. —
Astronomische Tafeln der Sonne in Zeit vom ersten Puncte d. Frühlings Tag und
Nachtgleichen , u. ihrer mittl. Bewegung für Monate u. Tage, zur Verwandlung d.
Sternzeit in mittl. Sonnenzeit als MS. für Freunde. Gotha , 1799. 8. —- E. F. Goldbach"s
neuester Himmels Atlas z. Gebrauch f. Schulen u. akad. Unterricht, in einer neuen
Manier , mit dopp. schwarzen Sternkarten bearbeitet, revidirt von Franz v. Zach.
Weimar , 1799. 4. Bl. guerfol.— Monathliche Correspondenz zur Beförderung d. Erd
u. Himmelskunde. Gotha, 1800—1813. 8. —Fixarum praec. catalogus novus in ascens.
recta et tempore ex obss. in spec. astron. Seeberg, 1787—99. hab. et ad init. a. 1800.

fc

212 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

constr. Suppl. ad catal. fixar. a. 1799. ed. Gothae , 1804, 8. — Astronom. Tafeln der
mittl. geraden Aufsteigung der Sonne in Zeit u. ihre mittl. Bewegung für Mon. u.
Tage. Gotha, 1804. 8. — Tabulae motuum solis novae et iterum correctae ex theoria
gravitatis cl. de La Place et ex obss. recentiss. Suppl. ad tab. mot. sol. a. 1792.
ed. Gothae, 1804. 4. — Tabulae speciales aberrationis et nutationis in ascensionem
rectam et in declinationem , cet, una cum insigniorum CCCCXCITV. stellarum zodiac,
catalogo novo cet. Gothae , 1806—7. 8. — Nachricht von der kön. preuss. trigonom. u.
astronom. Aufnahme von Thüringen und dem Eichsfelde und der herzogl. Gothai-
schen Gradmessung zur Bestimmung der wahren Gestalt der Erde. Gotha, 1806. 4.
Erster Theil. — Tables abrégées et portatives de la lune. Gotha , 1809. 4. — Nouvelles
tables daberration et de nutation pour 1404. étoiles. Gotha , 1812. 4. — Supplemens
aux nouvelles tables cet. Marseille, 1815. 8. — L/attraction des montagnes et ses
effets sur les fils-a-plomb cet. Marseille , 1815. 8. — Almanaco Genovese.
Győry Sándor.

VÉGH ISTVÁN,
igazgató tag.

Született Bécsben , augustusban , 1763; fia II. Végh Péternek, ország? birá-
jának. Iskoláit a?" budai kir. egyetemben elvégezvén, a" kir. helytartó tanácsnál
kezdett fejedelmének szolgálni , hol 1783ban már titoknok , 1787ben pedig tanácsossá
neveztetett. Feje, serénysége "s szorgalma nagy mértékben nyerék meg az udvar"
bizodalmát; "s így történt, hogy már 27 évű korában, 1780. az ország" tartomány-
biztosságai másod igazgatójának neveztetnék ki; mikre 1805ben Baranya" főispáni
helytartója, két év mulva főispánja , "s a" magyar tartománybiztosságok" fő igazgatója
lett. Munkássága nagy, rendkivüli volt e? pályán kezdettől fogva. Ez okból nevez-
tetett ki 1797, 1800, 1805 a" felkölt nemesség), 1809ben pedig a" királyi seregek
általános fő hadi biztosává: "s itt szerze magának csüggedhetetlen fáradozási-
val, sőt áldozatokkal is feledhetetlen érdemeket a"? haza körül, valamint más
felől a" felséges udvar körül I797től 1827ig alkalommal királyibiztosként kisér-
vén urunkat, külföldi fejedelmeket "s az uralkodó ház? több tagjait különféle ma-
gyarországi utaikon. Elismeréseül érdemeinek 1810ben belső titkos tanácsos , utóbb
a" Szent István apost. király" rendének közép keresztese, 1825ben koronaőrré
választatott , "s ugyan ezen országgyűlés után összeült országos küldöttség" adótárgyi
választmányában elnökséget viselt. Az academia? dolgaiban még 1826. kezde részt
venni , mint az akkor , alaprajz és rendszabások" előleges feltevésével megbizott or-
szágos küldöttség" elnöke ; utóbb mint az igazgató tanács" tagja. Nagyatyja "s atyja-
ként , félszázadot töltvén országos hivatalokban , 1833. majus" 8d. nyugalomba téte-
tett; mindazáltal még ezen túl is láttuk a" tiszteletre méltó aggastyánt nemzeti ügy-
ben fellépni; midőn t. i. 1834. junius" 5d., a" Marczibányi-familia? intézetére ügyelő

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 213

küldöttség által elitélt jutalmakat a? fens. főhg nádor képében Pest vmegye? tere-
mében ünnepileg kiosztá. Ez egyszersmind utolsó köz tette volt. A? halál őt, két
leány" atyját, még azon évben , September" 30d. érte utól , damonyai jószágán , Sopron
vmegyében.

HORVÁTH JÓZSEF ELEK,

levelező tag. [8

Született 1784 körül ; Szombathelyen járta iskoláit, a? hittudományt ugyan
ott mint nevendékpap hallgatta , de kilépvén az ottani pükpöki seminariumból , tör-
vényt tanult Győrött, "s a? kőszegi kerületi táblánál, a" szükséges vizsgálatot kiáll-
ván , ügyész lett; utóbb azonban , 1827. tanító pályára adván magát, 1829ben a? ka-
posvári kir. gynasium" igazgatójává lett. Ertekezései: 1) 4 csinosodásról. (Tud.
Gyüjt. 1819. XII.. 2) Kazinczy által a" m. verselésbe bekozott elisiók eránt, (Tud.
Gyüjt. 1825. I.). 3) Egyházi rendek intézete. (Tud. Gyüjt. 1826. I.). 4) Az iskolai
nevelésról Magyarországon. (Tud. Gyüjt.1829. I. és II.). 5) G. Zsigray József élet-
írása. (Sas, 1831. V.). 6) Levelek Somogyból, (Sas , 1832. XI.). 7) Beszéd a? kapos-
vári kir. gymnasiumbeli nemes tanuló ifjusághoz. (Buda, 1829. 8.). Számos, elszórva
kijött költői dolgozásai közül különösen említendők: 8) Szombatkelyi Hymen. (Buda,
1812. 12.) 9). Titus Amália? ligetében, (Szombathely, 1817. 8.) "s egy didacticai
költemény ; 10) Szombathely évei. (Szombathhely, 1825. 4.). 11) Az 1827d. ország-
gyülés" emléke. (Sas, XIII. 1833.). 12) 4 magyar hon, gr. Festetics Györgyhöz.
(Sas, XIV. 1833.) — A! m. t. társaság a" nyelv ügyében buzgón munkálkodó fér-
fiút 1833. nov. 15d. vette fel lev. tagjai sorába, Meghalt jan. 20, 1835; kéziratban
hagyva több eredeti , a" játékszínen is megfordult drámákat; Szombathely" történe-
teit töredékesen; "s egy, mint halljuk, nem sokára sajtó alá menendő magyar
poeticát. ?

B. HUMBOLDT VILMOS,
külf. levelező tag.

Született 1767. Berlinben , hol nyelvek "s tudományokban a" legszorgalmasban
miveltetett. Több évig magános emberként űzte tudós foglalatosságit Jenában,
mint Schillernek egyik legszorosabb barátja. Romában, mint porosz kir, residens ,
majd minister residens kezdé diplomaticai pályáját; utóbb Berlinben a? ministerium?
cultus és oktatási osztályának vezetését vette által , azonban itt szabad cselekvősége"
kifejtésénél a? belsőügyi minister? felsőbbségét sajnosan kellvén tapasztalni , kilé-

214 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

pett . 1810ben statusministeri ranggal a" bécsi udvarhoz küldetett követül ; tagja volt
fejedelme" részéről a" prágai és chatilloni congressusoknak, Hardenberggel együtt
írta alá a" párizsi békét , tagja ismét a" bécsi congeressusnak "s aláírója a" porosz- és
szászországi frígykötésnek, 1815. Következő évben mint felhatalmazott munkálko-
dott Frankfurtban a? franczia- "s németországi határ-elintézés"? dolgában. Ezek után
a" kiárly az országtanács" tagjává nevezte , fekvő jószágokkal ajándékozta meg és
saját kivánságára, rendkivüli követül , teljes hatalommal Londonba küldé, "s 1818.
Aachenbe. 1819ben ülés és szavazattal lépett be a? statusministeriumba , "s különösen
azon biztosság" tagjául neveztetett, mellyre az alkotmányterv? vizsgálata volt bízva.
Azonban ez ügy körüli tettei? következésében nem sokára kivétetett ebbeli hatáskö-
réből , "s már csak a? státustanács" üléseiben vévén részt, szinte kizárólag a" tudo-
mányoknak élt mind halálaig , melly 1835. aprilis" 8d. tegeli jószágán Berlin mel-
lett rövid betegség után következett be. Az udvar" tisztelete sírjába is elki-
sérte , "s a" koronaherczeg meglátogatta a" haldoklót. Kétséges , a? statusnak , melly-
nek a" legnyugtalanabb időkben , a?" legfontosabb ügyekben szolgált , teve-e nagyobb
szolgálatokat, vagy a" tudományoknak, müűvészségnek. A" berlini egyetem" feláltí-
tása, abba a? leghíresebb férfiak" meghivatása, a? porosz museum, a? königsbergi
csillagász intézet, a" müvészi egyesület" alapítása: másfelől a?" nyelvtudomány" biro-
dalmában tett roppant fáradozásai "s critica aestheticához tartozó dolgozásai éltének
örök emlékei ; mellyek közül említendők itt aestheticai értekezései Schiller" Hórái-
ban, birálatai a" berlini criticai évkönyvekben ; Schillerrel volt levelezése , Stuttgart
u, Tübingen 1830. 8. Berichtigungenu, Zusütze zu Mithridates v. Adelung. Berlin.
1817. 8. Prüfung d. Untersuch. über die Urbewohner Hispaniens vermitt. d. vaskis
schen Sprache. Berlin, 1521. 2. köt. 4. rét. ; végre Roma czímű nagy költeménye "s
Aeschylus" Agamemnonjának fordítása (Lipcse, 1816. 4.). Könyvtárát, melly nyel-
vészi tekintetben a? leggazdagabb Europában , kéziratait, elkezdett philologiai dol-
gozásait a" berlini kir. könyvtárnak hagyta , "s még az utóbbiakat is köz használatra
közlés végett. A? m. academia a?" jeles férfiút 18341. nov. 8. vette volt fel tagjai közé.

KLAPROTH GYULA,

külf. levelező tag.
x
Henriknek , a" híres chemicusnak fia, Berlinben született, oct. 11d- 1783,
hol tanulmányait még 1797ben kezdé, "s végzé Hálában 1802. Keleti nyelvek iránti
vonzódása már tizennégy évű korában mutatkozott, innen azon nagy előmenetel ,
mellyet a" drezdai , de főkép a" berlini könyvtárak" segedelmevel olly korán tön az
ázsiai, név szerint a? chinai nyelvben. Első , Ázsia" földirását tárgyazó dolgozatai
a? geographiai újságban jelentek ; "s 1802ben indítá meg Weimárban 12 füzetig ter-
jedt Ázsiai tárát, Alig tért vissza , 1804ben, Berlinbe, midőn a? szentpétervári cs.

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 215

tudom. academia az ázsiai nyelvek" osztályába segédnek hivá meg. Már 1805ben
egy Chinába rendelt orosz követséget kísért el Ázsiába, de az be nem fogadtatván,
visszatéret , 1806, Irkuczban mulatott, hol a" mandchou nyelvvel közelebbről meg-
ismerkedett , "s egy japán" segedelmével , "s egy japán-chinai eredeti után japáz-
német szótárt dolgozott ki, közép Ázsiának egy részét megjárta, a? chinai határo-
kat újra érintve, "s 1806" végén Sz. Pétervárába visszatért. Ekkor rendkiv. acade.
micus "s udvari tanácsos lett, "s az academia Potocki gróf" javaslatára, a" kaukazi
vidékekbe és Georgiába küldé az ázsiai ősnépek"? nyomozására , melly utján a? hun-
nok", avarok" és alánok" maradékit lelte fel, fontos kéziratokat gyüjtött, "s 1809ben
betegen visszatére Sz. Pétervárába. Ezen utnak gyümölcsei voltak az Afgánok
nyelvének eredetéről irt értekezése, "s az Ázsiai literatura? archivja (mindkettő
1810 , 4). Következett az acad. könyvtár" chinai és mandchou könyvei "s kéziratai
kimerítő lajstroma, mellyhez a?" betüket Berlinben faragtatá, hol következő munkái
készültek (1811—14): egy nevezetes megtámadó irat dr. Hager ellen; w Yu fel-
irása; kaukazi és georgiai utja, 3 köt.; az ujgurok" nyelvéről és irásáról; a" ke-
leti Kaukaz leirása; a? Caspicum és Fekete-tenger közti orosztartományok leirása ;
nevezetes közlések Hammer" folyóirásában (Fundgruben des Orients), Adelung
Mithridatese?" folytatásához , stb. Miután már 1812ben lemondott volna orosz szol-
gálatiról , 1814ben Olaszországba ment, "s végre Párizsban telepedett le, hol 1816
a" porosz király , keleti nyelvek? kir. professora" czímmel ruházván fel őt, valóban
fejedelmi pártfogással boldogítá mind haláláig. Ezen húsz év alatt, mellyet saját,
"s a! franczia kir. gyüjtemények" használása közt tölte, még számos nevezetes mun-
kája jelent meg Klaprothnak, mint: Glemona? chinai szótárának pótlékai; a" berlini
kir. könyvtár" chinai és mandchou könyvei "s kéziratainak értekező lajstroma, fontos
készületekkel a?" chinai történetekhez ; Asia polyglotta , egy nyelvabroszszal (fol.);
kaukazi utja franczia bővebb kiadásban; egy georgiai nyelvtan és szótár; mandchou
szótár és chrestomathia; Ázsiának történeti képe Cyrus" idejétől ; Ckiza" földirási,
álladalmi "s történeti leirása (angolul); számos értekezések a? párizsi Journal
asiatigye-ban , stb. Klaproth, abbé Remusattal legnagyobb orientalistája Európá-
nak , számos társaság által tiszteltetett meg tagsággal, névszerint a? londoni "s pá-
rizsi ázsiai társaságoktól, "s a? m. academiától nov. 8d. 1834. Munkás életét hosszu
kinos betegség után 1835. aug. 27dikén fejezte be Párizsban, hol tetemei a: Mont-
martre sírkertben nyugszanak.

Schedel Ferencz.

216 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG.

A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG
1836-BAN, AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT.

———

PÁRTFOGÓ.
Ő Cs. KIR. FENSÉGE AZ ORSZÁG" NÁDORA.
ELŐLÜLŐSÉG.

Gróf Teleki József, előlülő. G. Széchenyi István , másod előlülő.

IGAZGATÓ TANÁCS.

G. Andrásy György.
Bartal György.

Hg. Batthyány Fülöp.
G. Cziráky Antal.

G. Dessewffy József.
G. Illésházy István.
G. Károlyi György.
G. Keglevich Gábor.
Kolosvári Sándor.

Mailáth György.

B. Mednyánszky Alajos.

Nagy Pál.

Schedel Ferencz.

G. Andrásy György.
Bene Ferencz.
Buday Ézsaiás.

G. Dessewffy József.
Döme Károly.

Fáy András.

Gombos Imre.

Péchy Imre.

B. Perényi Zsigmond.
B. Prónay Sándor.

G. Reviczky Ádám.
Somsich Pongrácz.
Szegedy Ferencz.

B. Szepessy Ignácz.
G. Széchenyi István.
G. Teleki József.

G. Vay Ábrahám.
Vághy Ferencz.

B. Wesselényi Miklós.

TITOKNOK.

TISZTELETBELI TAGOK.

Jankowich Miklós.

G. Károlyi György.
Kisfaludy Sándor.
Kolosvári Sándor.
Kopácsy József.

B. Lakos János.

B. Mednyánszky Alajos.

SZEMÉLYES ÁLLAPOTJA 1836 AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT.

Ragályi Tamás. B. Szepessy Ignácz.
Schedius Lajos. Vass László.
Szalay Imre. B. Wesselényi Miklós.

RENDES TAGOK.

Helybeliek. Vidékiek.

1. Nyelvtudományi osztály.

Vörösmarty Mihály. Kölcsey Ferencz.
Szemere Paál. Horvát Endre.
Balogh Pál. Guzmics Izidor.

Fábián Gábor.

2. Philosophiai osztály.

Döbrentei Gábor. Szilasy János.
Kállay Ferencz, Három üres hely.
Egy üres hely.

3. Történetirási osztály.

Bajza József. Kis János.
Luczenbacher János. Czech János.
Egy üres hely. Ket üres hely.

4. Mathematicai osztály.

Győry Sándor. Bitnicz Lajos.
Ket üres hely. Nyíry István.
Ket üres hely.

5. Törvénytudományi osztály.

Perger János. Szlemenics Pál.
Sztrokay Antal. Stettner György.
Két üres hely. Szász Károly.

Egy üres hely.

6. Természettudományi osztály.

Gebhardt Ferencz. Horváth József.
Bugát Paál. Balásházy János,
Schuster János, Két üres hely.

d IT. T. ÉVEK, HIT. 4. 28

217

218 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

Angyalfy Mátyás.
Antal Mihály.

Árvay Gergely.
Barabás Miklós.
Baricz György.
Bártfay László.

G. Benyóvszky Zsigmond.
Beszédes József,
Bolyai Farkas.

Buczy Emil.

Csapó (Túnyogi) József.
Császár Ferencz.
Csató Pál.

Csoma (Körösi) Sándor.
Csorba József.

Deáki Zsigmond.

G. Dessewffy Aurél.
Dóhovics Vazul.
Egyed Antal.

B. Eötvös József.
Fabriczy Sámuel.
Farkas Sándor.
Ferenczy István.
Filinger Leopold.
Frivaldszky Imre.
Fülepp József.

Fülöp (Deáki) Sámuel.
Gegő Elek.

Gelei József.

Gévay Antal.

Gorove László.
Gyurikovics György.
Hegedűs Sámuel.
Hoblik Márton.
Hoffner József.
Horváth Zsigmond.

LEVELEZŐ TAGOK.

4. Honiak.

Illés Pál.

Jakab István.

B. Jósika Miklós.
Karácson Mihály.
Kassai József.
G. Kemény József.
Kiss Károly.
Klauzál Imre.
Kovács Mihály.
Kovács Pál.
Krajner Imre.
Lassu István.
Magda Pál.
Márton József.
Méhes Sámuel.
Nagy János.
Péczely József.
Péterfi Károly.

Podhradczky József.

Pólya József.
Róthkrepf Gábor.
Sárvári Pál.
Schoepf Auguszt.
Somossy János.
Szeder Fábián.
Szenvey József.
Szilágyi Ferencz.
Szontagh Gusztáv.
Tasner Antal.
Tessedik Ferencz.
Thaisz Endre.
Udvardy János.
Vásárhelyi Pál.
Waltherr László.
Warga János.
Zsivora György.

SZEMÉLYES ÁLLAPOTJA 1836 AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT. 219

2. Külföldiek.

Babbage Károly. Kriebel János.
Beudant F. S. Mezzofanti József.
Bowring János. Palacky Ferencz.
Bright Richard. Pertz Henrik.
Feszler Ignácz. du Ponceau Péter.
B. Hammer-Purgstall József. Schelling Fridrik.
TISZTVISELŐK.

Levéltárnok és segédjegyző: Czuczor Gergely.
Pénztárnok : Helmeczy Mihály.

Ellenőr: Bártfay László.

Tiszti ügyész: Bertha Sándor.

Leirók: Kecskeméthy Csapó Dániel és Frankenburg Adolf,
Nyomtatási javító : Matics Imre.

Megbizott könyváros : Eggenberger József és fia.

28"

220

A TÁRSASÁG GYÜJTEMÉNYEV

SZAPORODÁSA AJÁNDÉKOK ÁLTAL 1835. JAN. 1. 1836. AUG" VÉGEIG.
I.
KÖNYVTÁR.

9 A! csillaggal jegyzettek a? kedveskedők?" saját munkáik.
A. TESTÜLETEK ÉS INTÉZETEK" KÜLDEMÉNYEI.

ÁMERIKAI PHILOSOPHIAI TÁRSASÁG. : Transactions of the american philosophical socie-
ty, held at Philadelphia , for promoting useful knowledge. Vol. IV. part III. Vol. V. p. L
New series. Philadelphia , 1835 , 4. 4ed r.

American Almanac for 1835. Philadelphia , 1835. 8.

BERLINI KIR. TUD. ACADEMIA. " Abhandlungen der königl. Akademie der Wissenschaften
zu Berlin. Aus dem Jahre 1832. Zweiter Theil. Berlin , 1836. 4. r.

— — : Aus d. J.1833. Nebst d. Geschichte d. Ak. in diesem Zeitraum. Berlin , 1835. 4r.

— — : Aus d. J. 1834. Nebst d. Gesch. d. Ak. in diesem Zeitraum. Berl.1836. n. 4re

— — :Bericht über die zur Bekanntmachung geigneten Verhandlungen der k. pr. Ak.
a. Wissenschaften zu Berlin. Erster Jahrgang , 1836. Januar—April. Berl. 1836. 8r.

Über die Lünderverwaltung unter dem Chalifate. Eine gekrönte Preisschrift von Jos.
v. Hammer. Berlin , 1835. 8r.

BRITT KIR. ADMIRALITÁS. Memoirs of the royal astronomical society. Vol. VII. Lon-
don , 1834. n. 4r.

A catalogue of 7385 stars, chiefly in the southern hemisphere , prepared from obser-
vations made in the years 1823—26, at the observatory at Paramatta, New South Wales,
founded by S. Thomas Makdougall Brisbane , president of the r. Society of Edinburgh. The
computations made , and the catalogue constructed by Mr. W. Richardson. Printed by order
of the lords commissioners of the admiralty. London , 1835. n. 4edr.

CSEH KIR. TUD. TÁRSASÁG. " Abhandlungen der kön. böhmischen Gesellschaft der Wis-
senschaften. Neuer Folge Iter Bd von den Jahren 1824—6 ; Prag , 1827. 2ter Bd. von d. J. 1827
—30. Prag, 1830. 3ter Bd. v. d. J. 1831 und 1832. Prag, 1833. 8r.

MÜNCHENI KIR. TUD. ACADEMIA. " Denkschriften der kön. Akademie der Wissenschaften
zu München für d. Jahr 1808. Münch. 1809. 4r. — Für d. J. 1809 u. 18FO. M. 1811. — Für
1811, 12. M. 1812. — F. 1813. M. 1814. — Ba. V. 1814, 15. M. 1817. — Bd. VI. 1816, 17. M.
1820. — Ba. VII. 1818—20. M. 1821. — Bd. VIIL 1821, 22. M. 1824. — Bd. IX. 1823 , 4. Sulz-
bach , 1825.

, § Abhandlungen d. mathem. - physikalischen Classe d. k. bayerischen Akademie d. Wis-
senschaften. Erster Bd. 1829—30. München , 1832. n. 4r. (Denkschr. X.)
x Abhandlungen der historischen Classe etc. Erster Band , Theil I. u. II. München, 1833.

n. 4r. (Denkschr. XI.)

GYÜJTEMÉNYEK?" SZAPORODÁSAI, 221

" Abhandlungen der philosophisch-philologischen Classe etc. Erster Bd, München , 1835.
n. 4r. (Denkschr. XII.).

" Gelehrte Anzeigen, herausgegeben von Mitgliedern der k. bayer. Akademie d. Wis-
senschaften. 1836. Nro. 1—65. (Jan. — Maerz), München , n. 4r.

Denkrede auf Franz v. Schrank. Gelesen ín d. öff. Sitzung der k. b. Akad. d. W. am
28 Maerz 1836. von Martius. München , 1836. 4r.

Gedaechtnissrede auf Joseph v. Baader. Gelesen etc. von D. Th. Siber. München,1836. 4r.

Über Erb- und Wahl-Recht mit besonderer Beziehung auf das Königthum d. germani-
schen Völker. Gelesen etc. v. Georg Phillips. M. 1836. 4r.

M. EGYHÁZI MEGYÉK, A" következő megyék és szerzetek, illető évi névkönyveiket kül-
dék: Beszterczebánya , 1835, 36. Eger, 1835. Eperjes g. n. e. 1833. Esztergam, 1835, 6. Győr,
1835. Kalocsa, 1835, 6. Munkács e.g. 1835. Nagyvárad g. 1834, 5, 6. Nyitra , 1835, 6. Rozsnyó,
1836. Szathmár , 1835. Szombathely 1836. Vácz, 1835, 6. — Benedictinusok , 1834, 5,6. Franci-
scanusok , 1836. Piaristák , 1835, 6.

PESTI NEVENDÉK PAPSÁG" MAGYAR ISKOLÁJA, " Első évi munkálatjai a?" pesti nevendék-pap-
ság" m. iskolájának. Pest, 1833. 8.

" Másod évi munkálatjai stb. Pest, 1835. 8r.

M. KIR. EGYETEM" NYOMTATÓ MŰHELYE. Schematismus I. Regni Hungariae pro Auno 1835
1836. Buda. 8r.

BAGó ÉS GYURIÁN" NYOMTATÓ MÚŰHELYÖK BUDÁN. Notitiae politico-statisticae I. R. Hun-
gariae partiumgue eidem adnexarum. Buda, 1828—9. 2 k. §r.

Kerstovka (horvát nyelven). Buda, 8r.

B. EGYESEK AJÁNDÉKAI.

Agnelly Ferencz. De historia Stirpium commentarii insignes. Basileae , 1542.

— — Erasmi Francisci Ost und West-Indischer wie auch Sinesischer Lust-und Stats-Garten.
Nürnberg, 1668. 8

— — Introductiones apoteleomaticae in Chiromantiam Auctore Joanne Indagine, Lugduni 1556.

— — Pedanii Dioscoridis Anazarbei de medicinali materia Libri sex. Venetiis, Cz. n.

— — Joannis Oveni Oxoniensis Angli Epigrammata. Lugduni, 1642.

— — Régi magyar kisded szótár, kezdet és vég nélkül.

Balás Sándor. Curtii Rufi de rebus Alexandri Magni Historia, Lipsiae, 1725. 12.

Bárány Boldizsár. " Árpádi ház. Székesfejérvár, 1836. 8.

Beckers gróf. A" felkelő magyar nemesség" számára készült regulamentum , 7 köt. Pest, 1809. 8.

Benkovich Mihály. Der Üngern Stamm und Sprache, Poson. 1836. 8.

Básthy József. " Magyarok?" emléke, 1 köt. Buda , 1836. 8.

Bolemann István. " Rhetorica. Pest, 1836. 8.

: Bolyai Farkas. "Öt szomorujáték. Szeben, 1817. 8.

— — A párizsi per. Érzékeny játék 5 felv. Maros Vásárhely , 1818, 8.

— — "Pope próbatétele az emberről, angolból fordítva, Maros Vasárhely , 1819. 8.

— — "Az arithmetica" eleje. Maros Vásárhely. 1830. 8.

— — "Mathesis pura, 2 köt. M. Vásárhely. 1832—3. 8.

— — "Az Arithmeticának, Geometriának és Physicának eleje. 1 köt. M. Vásárhely 1834. 8.

Brassai Sámuel. " A" füvészet" elveinek vázolatai. D. Lindley János" nyomán. Kőtáblákkal. Ko-
lozsvár , 1836. 12.

Breznay Pál. "A" keresztyén eklézsiának historiája: Kolozsvár. 1836, 8.

2999 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI

Burg Ádám. " Compendium der hőhern Mathematik. Wien, 1835. n. 8r.

Czambert János. "Egyházi beszéd Anna Mária Constantiának félszázadi örömünnepére. N. Vá-
rad, 1835. 8.

— — "A figyelmeztetett ügyes selyemtenyésztő. Buda , 1836. 12.

Czech Ferencz. " Versinnlichte Denk und Sprachlehre , mit Anwendung auf die Religions- und
Sittenlehre und auf das Leben. Mit 64 Kupfertafeln. Wien , 1836. n. 4r. 1—X. Lieferung.

— — " Grundzüge des phychischen Lebens gehör und sprachloser Menschen im Naturzustan-
de. Wien , 1826. 4r.

— — "Die Wege der Vorsehung in den Schicksalen eines von menschlicher Bildung ausge-
schlossenen Taubstummen. Wien, 1828. 4r.

— — " Berichtigung irriger Ansichten über Taubstumme und Taubstummenbildung. Wien ,
1830. 4r.

— — " Über den Einfluss der Willensbildung auf das Leben. 2te Aufl. Wien, 1830. 4r.

Czech János. P. Fausti Andrelini epistolae proverbiales eum suis argumentis. — Epistolae
mediocres magistri Pauli Nianis. — Elegantiarum viginti praecepta. Impress. Lipczk per
Melchior. Lotter. 1502. (Egy kötetben).

— — Vita philosophorum et poetarum cum auctoritatibus et sententiis aureis eorundem an-
nexis. Argenti, 1516. 8.

— — Paraphrasis in libros tres priores Institutionum Justiniani imperatoris. Lovanii, 1549.
n. 4rét.

— — Wollebius az keresztyén Isteni Tudománynak rövid summája. Magyarra ford. Komá-
romi Csipkés György, Ultrajectumban 1653. 12r.

— — §z. Dávid psalteriuma , mellyet írt Némethy Mihály. Kolozsvár , 1679 , 12r.

— — Pax Corporis, azaz : az emberi test" belső nyavalyáinak okairól, "s azoknak orvoslá-
sának módjáról való tracta. Irta Pápai Páriz Ferencz; 2dik kiadás. Lőcsén, 1692. 8r.

— — Lelki élet. Magyarra ford. Campegius Vitringa? deák munkájából M. V. B. F. Franco-
furtumban , 1722. Srét. ;

— — Győr vármegyének az országos választmányi munkálatok iránt tett észrevételei. Győr,
1832. fol.

Czindery László. " Alaprajza a Somogy vármegyei lótenyésztő társaságnak.

Czuczor Gergely. Historia regis Volter. Irta 1539ben Istvánfi Pál. Debreczen , 1574.

— — Sztáray Mihály" kronikája Ákáb királyról. Iratott 1549. (Első levele hía).

— — Historia Astiagis regis et Cyri. Irta 1549. Kákonyi Péter. Debreczeni kiadás 1574ból.

— — Egy szép historia a" vitéz Franciscoról és az ő feleségéről. Irta 1552ben Vasfay Gás-
pár. Debreezeni kiadás 1574ből.

— — Historia de vita b. Athanasii, Irta 1557ben Sztáray Mihály. (Végén egy levél híja).

— — Historia Abigail, uxoris Nabal. Iratott 1560.

— c Hunyadi János" krónikája. Irta 1560. Nagy Bankai Mátyás. Debreczeni kiadás 1574ból.

— — Varsányi György" krónikája 1561ből.

— — §z. Pál Apostol élete. Irta 1564ben IlosVai Péter. (Czímc hibázik).

— — Bánk bán historiája. Irta 1567ben Valkay András. Debreczeni kiadás 1574ból.

— — Igaz szentirásból kiszedett énekek. Horhi Melius Péter által. Debreczen, 1570.

— — Egy rab vitéz! éneke. Iratott 1570ben , a"? Csonka toronyban.

Historia regis Ptolomaei Philadelphi. Irta 1570ben Ilosvai Péter.

Béla király" krónikája Temesvári Jánostól1571ből; és Zsigmond királyé Tinódi Sebes-

tyéntől. Heltai" kiadása , Kolozsvárott 1574.

— a Eszter historiája, Kolozsvár, 1577.

— — Zsoltárok és szent énekek (elején "s végén csonka; lapszámokkal , 25—191).

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 223

— — Túri György" halála.

— — Hármas krónika: I. Inc. Árpád vala fű az kapitánságba. II. De obsid. Nandor AI-
bensi. III. De rege Mathia. (Végén kevés levél hib.).

— 6 Szent János? látásáról, Bornemisza Péter" éneke. Mind ezek kis 4r.

— — "€Czuczor Poétai munkái, Buda, 1836. 8.

Dankovszky Gergely. "Kopácsy József püspök" tiszteletére versek. Pozsony, 4r.

Döbrentei Gábor. Gróf Teleki Ferencz" versei. Buda, 1835. 16r.

Egyed Antal. "Egyházi beszéd" I. Ferencz király felett. Pest, 1835. 4r.

— — "Egyházi hymnusok a! római breviariumból. Pest, 1835. 8.

Ertly János. Vita S. Emerici ducis Hungariae. A steph. Tarnóczy. Bécs, 1680.

— — Propugnaculum reipubl. christ. in Hung. Fr. Csernovics. N. Szombat , 1725.

— — Epistolae Heroum et heroidum Ungariae. Kassa, 1725.

— — 6 Fastorum Hungariae pars 1 et 2. Kassa , 1742.

— — Vita S. Sigismundi regis et Martyris. Kassa, 1748.

— — Imago antiguae et novae Hungariae etc. a Sam. Timon. Kassa , 1734.

— — Epistolae Mathiae Corvini regis Hung. ad Pontifices , Imperatores etc. Kassa , 1744.

— — Historiae diplomaticae juris patronatus apostolicor. Hung. regum. libri tres, auctore
Ad. Fr. Kollár. Bécs , 1772.

— — Romai Imperatorok" tüköre stb. Váli István. Pozson és Kassa, 1778.

— — Georg. Pray, St. Katona et Dan. Cornides epistolae exegeticae. Pest, 1784.

m— — De veteri instituto rei milit. hung. ac speciatim de insurrectione nobilium. Jos. Ke-
reszturi. Bécs, 1790.

— — Christ. Aug. Bech etc. Jus publ. Hung. cum notis et observ. Jos. Benzur. Bécs,1790.

— — — Formulae solennes styli in Cancellaria curiague Regum , foris minoribus etc. Mart.
Georg. Kovachich. Pest, 1790.

— — Szakadár esthonnyai magyar fejedelem" bujdosása , irta Perecsényi Nagy László. Po-
zsony és Pest, 1802.

— — Gravamina familiae Marjássy de Markusfalva , Comitiis regni Hung. exhibita. 1807.

mm — A gyakorlás" regulamentuma a" magyar felkelő nemesség" gyalogságának számára. 1809,
két péld.

Fábián Gábor. Az Arad vármegyei 1834beli tisztválasztás alkalmakor mondott beszédek.
Arad, 1834. 4.

— E 5" Arad vármegye leirása. 1 köt. Budán, 1835. 8.

Fadriczy Sámuel. De mixtis matrimoniis paraenesis ad catholícos (auctore F. X. Skalnik).
Lőcse, 1835. 8.

Farkas Ferencz. " A" világ?" ritkaságai , avagy a" természet és mesterség" remekei, képekkel.
Pest, 1807. 4. 2 köt.

— — "Az éjnek diadalma v. a" tündér lelkek. Pest, 1808. 8.

mm — "Kotzebue válog. színdarabjai. Pest, 1809. 8.

— — Azon patens felől, melly Bécsben költ 20. febr. "s az egész országban l5d. martiusban
lett közönségessé (magyar és latin nyelven). Pest, 1811. 8.

—m E " Napoleon császár" élete "s tulajdonsági. Pest, 1808. 8.

Fényes Elek. " Magyarországnak "s hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja , statist.
és geogr. tekintetben I. köt. Pest, 1836. 8.

Flór Ferencz. "A" tetszholtak" felélesztésekről szóló tanítás. Pest , 1835. 8.
— -- "Kisdedek" ápolása. Pest, 1835. 8.
Fodor Ferencz. Tripartitum opus juris consvetudinarii regni Hung. Stephani Verbőczy etc. ad-

224 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

ditis regulis juris antigui. Accessit nunc Enchiridion articulor. Comitialium ejusdem re-
gni. Omnia studio Joannis Sambuci. Bécs, 1581.

— — Joannis Stobaei Ecclogarum libri duo, interprete Gu, Cantero. Una et G. Gemisti Ple-
thonis de rebus Peloponesiis Orationes duae. Accessit et alter ejusdem Plethonis libellus
graecus de virtutibus. Ex bibl. Sambuci. Antverpiae, 1575.

Frankenburg Adolf. Árpádi ház , játékszíni hősrajzolat , 2 szakaszhan. Irta Bárány Boldizsár,
1836. 8.

— — Wiens Tage der Gefahr, und die Retter aus der Noth. Von Franz Sartori, "Wien ,
1830. n. 8r.

Freyberg Maz. b." Regesta, sive rerum Boicarum avtographa; continuationis Vol. 1. Mona-
chii. 1836. 4r.

Fűzi Ferencz." A" békeszerető fejedelem? érdemlett végtisztelete, Halotti beszéd. Kolozsvár ,

1835. 8r.
Gegő Elek. " Egyházi beszédek. Pest, 1834. 8r.
mé — De scripturae sacrae versione hungarica. F. Verseghy. Rudae, 1822. 4r.

Gorove László." A" német vitézi rendnek leábrázolása. (A" Tud. Gy.ből lenyomtatva.)
— — " Jetrid és Hába, vagy a! féltés és meghasonlás. Szomoruját. 5 felv. Buda , 1806. 8.

—m — " Az érdemes kalmár. Hazai történeten épült eredeti darab, 5 felv. Buda, 1807. 8.
m — :" A! férfiúnak tökélletességei. Pest, 1823. 8.
m—m — " Eger városának történetei, (A" Tud. Gy.ből lenyomtatva.).

— — A)? székely nemzetnek constitutiói, privilegiumai, és a! jószág" leszállását tárgyazó né-

melly törvényes itéletei.

— sm Az erdélyi három nemzetekből álló rendeknek 1792. eszt. Kolozsvárra hirdettetett "s
tartatott köz gyüléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak jegyzőkönyve. Kolozs-
vár, 1792. fol. "s ugyan ennek

— — Mutató táblája. Kolozsv. 1795. fol.

— — Komáromy Miklós? értekezése Gyula városáról és a" hajdani Gyulavárról. N. Várad,
1834. S.

Grosser János. Oratio, gua gloriosae memoriae Augusto Francisco I-o Prov. Scholar. piarum
parentav. per Glycerium Spányik , Budae. 1835. fol.

Helmeczy Mihály. " Jelenkor és társalkodó, 1834—5. 4 kötet.

— — Pesti nemzeti vívó-intézeti könyv, 1836ra.

Hinka József. Übersicht der, dem ungarisch-adriatischen Meereshandel dienenden Land und Was-
serstrassen, und der dazu gehörigen Seehafen. 5 füz. számos rajzokkal "s abroszokkal.
Buda , 1831. 4rét. (Kőre irt munka).

Hollók Imre." Nexus nationis hungarae cum polonica. Kassa, 1831. 8.

— — " Lineamenta pervetusti archidiaconatus tornensis. Rozsnyó , 1832. 8.

— — Historico-criticae reflexiones super opusculo, cui titulus: Lineamenta pervetusti stb.
Kassa , 1833. 8.

— — 7? Conamina regum apostolicorum de augusta domo austriaca natorum ad felicitandam
nationem hungaram impensa. Pozsony, 1833. 8r.

— — Rozsnyói egyházi töredékek. 1II—IV. Rozsnyó , 1834. V. Kassa, 1835. 8.

Horváth Antal." Örökös kalendáriom. Pest, 1836. 16r.

Joó János. A? jó erkölcsre oktató Catonak? versei. Eger, 1772.

— — Angliai méhes kert. Eger, 1781.

— — "A régi Indusok? bölcselkedések. Eger, 1781.

— — Magyar nyelven pbilosophia. Sartori Bernard. Eger, 1772.

— — Barclajus Argenise 3 köt. Eger, 1792.

s it CT ÜL a alá llááel sal HE

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI., 225

— — Supplementum analectorum terrae Scepusiensis. Lőcse, 1802.

mm — A) setét hajnali csillag után bujdosó luteristák? vezetője. Eger, 1774.

— — Justinusnak Trogus Pompejus" könyveiből válogatott historiája. Eger.

— — Institutiones physicae particularis , auctore Joanne Bapt. Horváth, ed. 3. Eger , 1774.

— — Imstitutiones physicae generalis; ibid. ab eodem.

— — Haba födelnek megmagyarázása. Eger , 1772.

Jósika Miklós. " Regényei, 3 köt. u. m. Abafi 2 rész. és Zólyomi 1 rész. Pest, 1836. 16.

Kállay Ferencz. " A? magyar nemzetiségről. Pest, 1836. 8.

Karaczay Fédor gr." Londres et ses environs. Bécs, 1835. 8.

Kecskeméthy Cs. Dániel. Hazafiúi szózat a? magyar nemességhez. Pest, 1809. 8.

— — Mors Christi seu Messias, Ex illustri poemate Klopstockiano.

— — Dizionario degli uomini illustri nella storia. Bassano , 1811. 8.

Kerekes Ferencz. " Értekezés és kitérések. Debreczen, 1836. 8.

Kiss Károly. Lengyel királyok" síremlékei Krakóban, lengyel nyelven. 1835. 8. fametszetekkel,

Klesztinszky László. " Eredeti színjátékai. 1-ső kötet. Kassa, 1836. 12.

Korács Imre." Zoltán" házassága. Eredeti vitézi játék, 4 felv. Nagy-Várad, 1835. 8

Kronperger Antal. " Istenes énekek a? cs. kir. magyar ezeredek" számára. Mailand, 1834. 8.

Kulcsár Istvánné. Hazai és külföldi tudósítások, és Hasznos mulatságok , 1831—35. Pest, n.
4r. és Sr. 20 kötet.

Ludrigh Sámuel. " Gedichte aus d. Jünglingalter. Kőszeg, 1827. 8.

— — " Hesperiden- Gemaelde , oder Malerische Darstellung einiger Merkwiürdigkeiten beider
Sizilien. Pest, 1831. 8.

— — " Reise in Ungarn im Jahre 1831. Pest és Lipcse, 1832. 8.

— a " Theon, oder poetische Anklaenge des Geistes und des Herzens auf einer Reise nach

Syrakus. Pest és Lipcse, 1832. lőr.

— " Myrthenstráusse, oder S. v. Ludvigh"s originelle Erzülungen, SEL H TT

7 füzet 2 kötetben. Lipcse és Bécs (Pozsony), 1833. l6r.

m— — 3? Die Leiche, oder: Traum, Wahn, Wirklichkeit. Lipcse és Bécs, 1834. 16. a? szer-
ző" képével.

— — Originelle Fabeln u. Aphorismen des A. Fáy. Aus d. Ungr. übers. von L. Petz, Győr
és Bécs , 1825. 8.

— Studio bibliografico di V. Mortillaro. Palermo, 1832. 8r.

— Lettera di Vincenzo Mortillaro al prof. I. Rosellini, Palermo , 1833. 8.

— " V. Ferdinand , Magyarország? fels. ifj. királyának képe népdallal,

Bécs 12.

— Malerische Reise durch Ungern, Hildburgshaus. 1835. 4. 2 rész,

XKapax7nges tegoypgagizot.

Zevoguyv]os Arnouynuoveuuaia,

Egulnoizat evügyetat TIS EMTVEOTEWS TVY [oGUY,

Bamba "Ouduc maga Tov Kvorov, Augusto.

Toauualu Tns Aoyatas zat Tny Enuegwns Ellmyuxzns Tdocons.

Bamba "Ouia maga Tov Kvorov.

Zvuvonois Tngs tegas "IoTogtas.

Zuvdialetis ue éve veoy xeownyn Tny.

Kiwyas Tng €llmvuxns yiovcons Mepos meur7ov.

Theon? utazása Görögországban. Pozsony, 1836. 8.

Lukács János." Rövid természeti historia a" tanuló gyermekek? számára.

német szerint.

M.Vásárhely , 1836. 8.

ST. T. ÉVE. III. 1. 29 Y

296 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

Marczibányi Livius atyja hagyományából a" következő gyüjteményt ajánlotta fel:
Bibliograpbia , líteratura.

Bibliographie de Vempire francais, tome 3-eme (vagyis az 1813diki folyamat). Paris , 1813. n8r.

Journal général de la littérature étrangére. 13-eme année (vagy is az 1813iki folyamat). Paris,
1813. n8.

Brunet J. Ch. Manuel du libraire et de Vamateur de livres. Seconde édition augmentée. Paris,
1814. n8.

Catalogus librorum et rariorum et exguisitorum ex omni scientiarum artiumgue genere gui . ..
venduntur in libraria Graeffer et Schmidl Viennae. Két példány. Vienna , 1827. 8.

Bibliotheca selecta, i. e. index librorum et rariorum et pretiosorum, gui.... venduntur in
librario Schmidl. Vienna , 1831. 8.

Catalogue général des livres francais de la librairie étrangére dA. Bossange. Leipzig , 1828. 8.

Historia,

Simonde de Sismondi. Histoire des francais. Paris , 1821—34. n8. 18 k.

J. Hothouse. Histoire des cent jours (traduite de Vanglais). Paris, 1819. n8.

de Pradt. "Europe aprés le congrés d"Aix la Chapelle. Paris , 1819. n8.

HA. M. Williams. Evénemens arrivés en France depuis la restauration de 1815. Traduit de Van-
glais. Paris, 1819. n8.

— — Esguisse historigue sur les cent jours et fragmens inédits relatifs aux séances secrétes
des chambres etc. Paris, 1819. n8.

Gén. Gourgaud. La campagne de 1815. Londres , 1818. n8.

Fleury de Chatvulon. Mémoires pour servir a Vhistoire de la vie privée, du retour et du régne
de Napoleon en 1815. London , 1820. n8.

Mdme de §Stüel. Considérations sur les principaux événemens de la revolution francoise. Ouvrage
posthume. Paris, 1818. n8. 3-d. k.

I. Ch. Bailleut. Examen critigue de Vouvrage posthume de Mdme de Stiel. Paris, 1818. n8. 2 k.

— 6 Mémoires et souvenirs d"un pair de France. Paris , 1830. n8. 3d. "s 4. kötet.

Felix Mengin. Histoire de VEgypte sous le gouvernement de Mohammed Aly. Atlas. Paris,
1823. fol.

Paul de P. Ligue des nobles et des prétres contre les peuples et les rois depuis le commence-
ment de Vére chrétienne jusgu"áa nos jours. Paris , 1820. n8. 2k.

Carlo Botta. Storia della guerra della independenza degli Stati uniti di America. Milano, 1820.
n8. 3 k.

Wil. Roscoe. Vie et pontificat de Leon X. Traduit de Vanglais par Henry. Paris, 1808. 4 k.

de Pradt. Les six derniers mois delVAmérigue et du Brésil. Paris, 1818. n8.

— sm Congrés de Panama. Paris. 1825. n8.

— c Dela révolution actuelle de VEspagne et de ses suites. Paris, 1820. n8.

— sm De Vétablissement des tures en Europe. Traduit de Vanglais. Paris , 1828. n8.

M. J. Micali. LItalie avant la domination des romains. Traduit de Vital. Paris, 1824. n8. 4. k.

C. Botta. Storia dItalia dal 1789 al 1814. Italia, 1826. n8. 4 k.

WM. Martina. Théorie des Cortés, ou histoire des grandes assemblées nationales des royaumes
de Castille et de Leon. Trad. par Fleury. Paris, 1822. n8. 2 k.

— 6 Mémoires autographes de don Iturbide, ex-empereur du Mexigue. Trad. de Vanglais
par Parisot. Paris , 1824. n8.

Politica.

Ch. His. Théorie du monde politigue ou de la science du gouvernement. Paris, 1806. 8.

Comte et Dunoyer. Le Censeur européen, ou examen de diverses guestions de droit public et
cet. Paris, 1817. 8. 5 k.

de Pradt. Garanties a démander a VEspagne. Paris, 1827. 8.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 227

de Moges. Mémoire á consulter et consultation pour Vindependance européenne, ou essai sur
le systéme maritime de la France. Paris , 1821. n8.

de Pradt. Petit catéchisme a Vusage des francais sur les affaires de leur pays 2d. edit. Paris,
1820. n8.

Bailleul. Situation de la France, considérée sous les rapports politigues, relig. etc. Paris, 1819.
8.5k.

Senac de Meilhan. Du gouvernement des moeurs et des conditions en Franceavans la révolution.
Paris, 1814. 8.

m — 6 Revue politigue de VEurope en 1825. Paris, 1825. 8.

mm — Revue politigue de la France en 1826. Paris, 1827. 8.

Scheffer. Observations relatives au projet de loi sur le recrutement. Paris, 1817. 8.

sm — — Essais sur guatre grandes guestions politigues Paris, 1817. 8.

de Pradt. Des progrés du gouvernement représentatif en France. Art, premier. Paris, 1817. 8.

Paris port de mer. Paris , 1826. 8.

Lemercien. A ses concitoyens sur la grande semaine. Paris, 1830. 8.

C. A. Scheffer. Considérations sur Vétat actuel de V Europe. Paris, 1817. 8.

— — Tableau politigue de VAllemagne. Paris, 1816. 8.

Grégoire. De Vinfluence du christianisme sur la condition des femmes. Paris, 1821, 8.

Bellemare. Le Conseiller des Jésuites. Paris, 1827. 8.

Financztudomány, köz ipar,

Ganilh. De la science des finances et du ministére de Villele. Paris, 1824. n8,

Duc de Gaéze. Notice historigue sur les finances de France (de Van 1800—1814). Paris, 1818. n8.

— — Projet éventuel de reduction de la rente sans remboursement du capital etc. Paris ,
1824. n8.

Bailleut. Du remboursement et de la réduction de Vintérét des rentes sur Vétat en France.
Paris , 1825. n8.

C. 4. v. Malechus. Handbuch der Finanzwissenschaft und Finanzverwaltung. Stuttgard u. Tübin-
gen. 1830. 8. 2 k. )s told.

L. Reynier. De Véconomie publigue et rurale des celtes, des germains etc. Geneve, 1818. n8.

Jos. Droz. Économie politigue , ou principes de la science des richesses. Paris,j 1829. n8.

§. de Sismondi. Nouveaux principes déconomie politigue. Paris, 1819. n8. 2 k.

Dav. Ricardo. Des principes de Véconomie politigue et de Vimpot. Traduit de Vang. — avec
des notes par M. Say. Paris , 1819. n8.

4. Costaz. Mémoire sur les moyens gui ont amené le grand développement gue Vindustrie fran-
gáise a pui depuis 20 ans. Paris , 1816. n8.

Comte de Chaptal. De Vindustrie francoise. Paris, 1819. n8. 2 k.

Ckristian. Vues sur le systéme general des operations industrielles,. Paris, 1819. n8.

Utszások, ország- "s népismeret.

Barthelemy. Voyage du jeune Anacharsis en Gréce. Nouvelle edit. Paris, 1825. n8. 7 k. (Atlas nélkül).

Pougueville. Voyage de la Gréce. Avec cartes, vues et fig. 2me éd. Paris, 1826. n8. 6 k.

A. LD. Castellan. Lettres sur VItalie, avec 50 planches. Paris, 1819. n8. 3k.

Al. Adam. Antiguités Romaines, ou tableau des moeurs, usages et institutions des romains. Tra-
duit de Vangl. Paris 1818. n8. 2 k.

Robinson. Antiguités grecgues , ou tableau des moeurs, usages et institutions des grecs. Trad.
de Vangl. Paris, 1822. n8. 2 k.

Adam Neale. Voyage en Allemagne , en Pologne , en Moldavie et en Turguie. Trad. de Vanglais
par Def. Paris , 1818. n8. 2 k.

297

228 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Kiaproth. Tableau historigue , geographigue, ethnographigue et pol. du Caucase et des provinces
limitrophes. Paris, 1827. n8.

Drouin de Bercy. LWEurope et VAmérigne comparées. Paris, 1818. n8. 2-d. k.

Boulgarin. LWermite russe , tableau de moeurs russes aux 19 siécle. Paris, 1828. 12. 3-d. k.

Mdame Sophie P. Lécrivain public, ou observations sur les moeurs et les usages du peuple au
commencement du 19 siécle. Paris , 1826. 12. 3-d. k.

Helyirás.

Oudiette. Dictionaire topographigue des environs de Paris. Paris, 1812. n8.

Al. Donnet. Description des environs de Paris considérés sous les rapports topographigue,
historigue et monumental avec 1 carte et 62 gravures. Paris, 1824. n8.

Reichard. Guide des voyageurs en Europe. 8me éd. orig. Weimar, 1818. Tom. 1, 3. (2ik k.
hibázik.)

L. Bossi. Guide des étrangers a Milan avec de cartes et de fig. Milan , 1819. 16.

F. Karacsay. Manuel du voyageur en Sicile, avec une carte. Stuttgard et Paris, 1816. 16.

Vaysse de Villiers. Tableau descriptif hist. et pittor. de Versailles. Seconde éd. Paris , 1828. 16.

M. Gioja. Filosofia della statistica. Milano , 1826. n4. 2 k.

G. Heinducher. Pannoniens Bewohner in ihren volksthümlichen Trachten. Text (atlas hibázik).
Wien, 1820 4.

H. Schaefer. Catalonien , in malerischer , architectonischer und antiguarischer Beziehung. Text.
(atlas hibázik). Leipzig. s.a. 4.

Choiseul Gouffier. Voyage pittoresgue de la Grece. Tom. I. u. II. 1—4 partie. Paris, 1782—
1809. n. fol. 5 k.

— — Voyage pittoresgue on description des royaumes de Naples et de Sicile (számos Tre-
zekkel). Paris , 1781—1786. n. fol. 5 k.

M. Jomard. Voyage a VOasis de Thébes et dans les déserts situés a lVorient et a Voccident de
la Thébaide (24 rézzel). Páris, 1821. n. fol.

— — Voyage a VOasis de Syouah (töredékes , textus 2 ív, rezek I. II. IV. XI. XVIII). Pa-
ris , 1823. n. fol.

At. Blouet. Expédition scient. de Morée. Architecture 1. Vol. 1. livr. planches 1—5 (hibázik a
6). 5. Vol. 1. livr. planches 1—6. Paris , 1831—3. plac. 2 füz.

Művészet és archaeologia.

Le antichita di Ercolano esposte I. III. V. VI. VII. VIII. Napoli, 1757—1792. n. fol.

Catalogo degli antichi monumenti di Ercolano. Tom. I. Napoli, 1755.

Dissertationis isagogicae ad herculanensium voluminum explanationem pars prima. Neapoli.
1797. fol.

A. L. Millin. Dictionnaire des beaux-arts. Paris , 1806. n8. 3-d. k.

Bulletino dellVinstituto di correspondenza archeologica, per 1! anno 1833. Roma 1833. 8.

Ouatremére de Ouincy. Essai sur la nature , le but et les moyens de Vimitation dans les beaux-
arts. Paris, 1823. n8.

C. A. Böttiger. Ideen zur Archaeologie der Malerei. Erster Theil. Dresden , 1811. n8.

€. L. Matthaey. Die Kunst des Bildhauers in allen ihren Zweigen. Ilmenau , 1830. 8.

Montagnani Mirabeli. IL museo Capitolino etc. Roma , 1821. n8. 3-d. k.

Vic. Regueno. Saggi sul ristabilimento dell antica arte de? Greci e Romani pittori, Sec. ediz.
Parma , 1787. n8. 2 k.

Giorgio Vasari. Vite de piu? eccellenti pittori, scultori e architetti. Con note. Milano, 1807
—I8I1I. n8. 16 k. -

Aless. Pardini. Ristretto di notizie del tempio, e ven compagnia di §. Maria della citta di As-
sisi. Assisi, 1735. 8.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 229

C. A. Böttiger. Über Verzierung gymnastischer Übungsplütze durch Kunstwerke im antiken
Geschmacke. Mit Kupf. Weimar , 1795. 8.

F. C. L. Sickler. Beschreibung eines sehr merkwürdigen neu entdeckten grichischen Grabmals
bei Cuma. mit Kupf. Weimar , 1812. 8.

Louis Matthaey. Die Kunst in unglaublich kurzer Zeit die Oelmalerei etc. ohne [Practik zu er-
lernen. 2. Aufl. Leipzig. 1829. 8.

Emeric David. Recherches sur Vart statuaire considéré chez les anciens et chez les modernes,
Ouvrage couronné par Vinstit. National. Paris, 1805. n8.

— — Anmnali delVinstituto di correspondenza archeologica. Vol. guinto. Paris, 1833. n8.

C. P. Landon. Annales du Musée et de Vécole moderne des beaux arts. Salon de 1819. 7éme
et Séme livr. Paris , 1820. n8. 2 füz.

Raoul Rochette. Antiguités grecgues du Bosphore Cimmérien. Paris , 1822. n8.

Ouatremére de Ouincy. Recueil de dissertations sur différens sujets dantiguité. Avec des plan-
ehes, Paris, 1819. n4.

— — Sur la statue antigue de Vénus découverte dans Vile de Miloen 1820 avec 1 planche,
Paris , 1820. n4.

Carlo Fea. Osservazioni sui monumenti delle belle arti che rappresentano Leda. Ed. Sec. Roma ,
1821. n4.

H. Ch. Genelti. Das Theater zu Athen , hinsichtlich auf Architectur, Scenerie und Darstellungs-
kunst überhaupt mit 4 gr. Kupf. Berlin u. Leipzig, 1818. n4.

Ph. D. Lippert. Dactyliothek , d. i. Sammlung geschnittener Steine der Alten. Erstes u, zwei-
tes historisches Tausend. Leipzig, 1767. 4.

— — Supplement zu Lipperts Dactyliothek. Leipzig, 1776. 4.

— — A diseription of the collection of ancient Marbles in the british museum. With engra-
vings. London, 1815 és 1820. n4. 2-d. és 4-d. k.

— — Real Museo Borbonico. Fascicolo 34. (vol. IX tarola XVI-XXX). Napoli, 1832. 4.

— — La Ville de Rome, ou description abregée de cette superbe ville etc. orneé de 425
planches. Rome , 1778. fol. 4 k.

— — Raccolta di cento tavole rappresentantii costumi religiosi, civili e mil. degli antichi
Egiziani, Etruschi, Greci e Romani etc. (két kötetben 200 réztábla). Roma, s. a. fol.

— — Antiguités etrusgues, grecgues et romaines, tirées du cabinet de M. Hamilton. Tome
premier. (angol és francz nyelven, számos szinezett táblákkal). Florenze, 1801. fol.

Bellorio et Causseco. Picturae antiguae eryptarum romanarum etc. opus latine redditum cum
appendice. Romae, 1750. nfol.

Stuart u. Rerett. Die Alterthümer zu Athen. Gter Theil. Leipzig , s. a. n.folL

— — Alterthümer von Athen und mehreren anderen Theilen Griechenlands 5te letzte Liefer.
9 Kupf. Leipzig, s. a. fol.

— — Intera Collezione di tutte le opere inventate e scolpite del. Cav. A. Thorwaldsen: To-
mo primo (franczia és olasz textus képek nélkül). Roma , 1831, n.fol.

J- G. Legrand. Monumens de Ia Gréce, ou Collection des chefs doeuvre darchitecture, de
sculpture et de peinture antigues. Tome premier. Paris, 1808. n.fol.

Ch. G. Heyne. Homer nach Antiken gezeichnet von Tischbein. Göttingae, 1801. n.fol. 6 füz.

Andr. Morelli. Columna Trajana delineata et illustrata. Amstelodami , 1752. n.fol.

Th. Panofka. Recherches sur les veritables noms des vases grecs et sur leurs diflférens usages.
Avec des planches. Paris, 1829. n.fol.

Lorenzo Re. Seneca e Socrate bicipite. képekkel. Roma, 1816. n.fol.

— — Opere dei grandi concorsi premiate dal! Imp. R. Academia di belle arti in Milano per
le classi di architettura. Fascicolo 2 e 3. Milano , 1819. placat. 2 k.

230 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

— — Incisioni delle opere del pittore Cav. A. Appiani. Milano , 1820, fol. 1(füz.

Th. Panofka. Musée Blacas. Monumens grecs , etrusgues et romains. Tome premier, Vases peints,
1—4 livraisons (32 réz textussal). Paris , 1830—33. fol. 2 füz.

W. Zalkn. Neu entdeckte Wandgemaelde in Pompeji (40 réz). München, Stuttgard, Tubingen, s. a. fol.

Ed. Gerhard. Antike Bildwerke, zum ersten male bekannt gemacht. Erste Centurie, 1—4te
Lief. Tafel I—LXXX. München, Stuttgard , Tubingen , 1827—30. placat.

— — Text zu Ed. Gerhards antiken Bilderwerken. In 3 Liefer. Erste Lieferung. München,
Stuttgard, Tubingen. 1828. 4.

— — Monumentiinediti, publicati dal instituto di corr. arch. Roma, 1829—33. placat. (hiányos).

Alex. de Laborde. Collection des vases grecs de Mr le Comte de Lamberg. Tome 1, livr Let2,
pl. 1—19. Paris , 1813. placat. 2 k.

— — Galleria Giustiniana del March. Vincenzo Giustiniani. Parte seconda (169 és 8 réztábla).
s. 1., s. a. n.fol.

A. L. Mellin. Peintures de vases antigues vulg. app. étrusgues , accompagnées d explications. To-
me second et dern. Paris, 1810. placat.

Duc de Luynes. Métaponte. (Rezekkel). Paris, 1833. placat.

B. v. Stackelberg. Der Apollotempel zu Bassae in Arcadien, und die daselbst ausgegrabenen
Bildwerke. (Text und Kupfer). Rom. 1826, placat. 2 k.

AI. Laborde. Description dtun pavé en mosaigue, découvert dans Vancienne ville d Italica. Pa-
ris , 1802 , n.placat.

— — Vestigie delle Terme di Tito, e loro interne pitture (60 réztábla). Hozzá járul 4 szi-
nezett kép Mengs után és reá. s. I. , s. a. n.placat.

Fr. Weintrenner. Ideen zu einem deutschen National Denkmal des entscheidenden Sieges bei
Leipzig. Mit Grund und Aufrissen. Karlsruhe, 1814. gueer fol.

Dubois Maisonneuve. Introduction a Vétude des vases antigues dargile peints. Paris, 1817. plac.
(hiányos).

Architectura.

M. Vitruvii Pollionis Architectura, textu ex recensione codic. emendato cum exercitationibus
notisgue novissimis Joannis Poleni et comment. variorum additis nunc primum studiis Si-
monis Stratico. Utini, 1825—30. imp.4. 8 k.

Louis Ledrun. Théorie de VArchitecture grecgue et romaine, avec des planches. Paris, 1807. fol.

A. Hirt. Die Baukunst nach den Grundsaetzen der Alten. Mit 50 erlaeuternden Kupfertafeln.
Berlin , 1809. fol.

Vorherr. Monatsblatt für Bauwesen und Landesverschönerung. 4ter bis $ter Jahrgang. München,
1824—28. 4. 5 k.

Crelle. Journal für die Baukunst. In zwanglosen Heften. 6ter Bnd 1, 3, 4tes Hft. Berlin, 1833. 4.

— — detto detto 7ter Band 1 u. 2tes Heft. Berlin, 1833. 4.

J. Rondelet. Commentaire de S. J. Frontin sur les agueducs de Rome , traduit avec le texte en
regard. Paris , 1820. n4.

— — Addition au commentaire de Frontin. Paris , 1821. n4.

— — Planches du commentaire de Frontin. Paris, 1820. placat. 2 k.

B. H. Nadault. Considérations sur les trois systémes de communications inter. au moyen des
routes , des chemins de fer et des canaux. Paris, 1829. 4.

Mac Adam. Primo elemento della forza commerciale , ossia nuovo metodo di construire le stra-
de. Traduzione di Welz. Napoli , 1826. n4.

M. J. Cordier. Ponts et Chaussées. Lille, 1823. n8. 2 k.

— — Ponts et Chaussées. Planches. Lille, — n.fol.

F. Garnier, Traité sur les puits artésiens 2. ed. Avec de planches. Paris, 1826. 4.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 231

0. B. Scamozzi. Le fabbriche e i disegni di Andrea Palladio. Vicenza, 1796. 4. 4 k.

— — Le terme dei Romani disegnate de A. Palladio. Vicenza, 1797. 4.

P. Marguez. Illustrazioni della Villa di Mecenate in Tivoli. Roma , 1812. imp. 4.

— — Le palais de Scaurus, ou description d"une maison romaine. Paris, 1819. n8.

J. G. Legrand. Description de Paris et de ses édifices avec des Planches 2de éd. Paris, 1818.
n8. 2 k.

— — Essai sur Thistoire générale de Varchitecture. Nouv éd. Paris, 1809. 8.

Ch, L. Stieglitz. Geschichte der Baukunst der Alten. Leipzig , 1792. 8.

— — Archaeologie der Baukunst der Griechen und Römer mit Kupf. Weimar. 1801. n8. 3 k.

4. Hirt. Der Tempel der Diana zu Ephesus mit 3 Kupf. Berlin, 1809. 4. f

Giov. Stern. Piante , elevazioni profili e spaccati degli edificj della villa suburbana di Giulio III.
Roma, 1784. óriási placat.

Dabdbé Uggeri. Journée pittoresgue de Tivoli. Roma , 1806. gueer fol.

— — Iconographie des edifices de Rome ancienne. Vol. II. Roma , 1801. guer fol.

— — Détails des materiaux dont se servoient les anciens pour la construction de leur bati-
mens. Vol. III. avec L. planch. Rome , 1802. gueer fol. 2 k.

— — Edifices de Rome antigues déblayés et reparés par Pie VII. Depuis Van 1804—16. Vol.
unigue ou XXIII. Rome , 1817. gueer fol.

— — The works in architecture of Rob. and James Adam, esg. Two vol. (10 Numbers) in
one vol. 1778—86. max.plac.

Durand. Recucil et paralléle des édifices de tout genre, anciens et modernes, Paris, an IX. max.plac.

Abt. Blouet. Restauration des thermes d Antonin Caracalla a Rome. Paris, 1828. placat.

A. F. Peyre. Oeuvres d Architecture. (80 rézzel). Paris , 1818. fol.

Baumgaertner. Die Ruinen von Paestum oder Postdonia in Gross-Griechenland. Aus d. Eng1.
mit Kupf. Würzburg , 1781. n.fol.

Percier et Fontaine. Choix des plus célébres maisons de plaisance de Rome et de ses environs
(75 réz). Paris, 1809. placat.

Ant. Desgodetz. Les edifices antigues de Rome. (Sok rézzel). Londres, 1771—85. max.fol. 2 k.

Gr. L. Bianconi. Descrizione dei archi, particolarmente di guello di Caracalla. (Olasz és fran-
czia, 20 rézzel). Roma , 1789. fol.

J. Ch. Krafft. Plans , coupés , élévations des plus belles maisons et des hotels construits a Paris
et dans les environs. (Francz., német és ang. nyelv. 180 rézt). Paris, s. a, n.fol.

— — Recuéil des plus jolies maisons de Paris et de ses environs. 2me partie. Paris, 1809.
gueer4.

Hittorf et Zanth. Architecture antigue de la Sicilie 1—8 livraisons. Paris, 1827. placat. $ k,
(hiányos).

— — Grands prix d"Architecture. Livr. 4, 5, 7, 10, 11, 12, 13, 19. Paris, 1804—13. fol. 8 füz.

— — XVII Plaene vom K. B. Hof- und National-Theater in München. München , 1823. placat.

— — Plan des Galeries et Rotonde Colbert (a Paris). Paris , — placat. 1 lap.

Meyers allg. Staedte - Atlas. Erste Abthlg. Europa. I. Band Ite Lief. Wien, Dresden und Berlin,
Hildburghausen , 1833. placat.

— — Parizsi épületek" rajzai 24 féliv. Paris, s. a. fol.

— — Alterthümer von Attika. Die architectonischen Überreste von Eleusis, Rhamnus etc.
enthaltend. Leipzig , s. a. n.fol.

Gazdaságtudomány , kertészet, füvészet,

Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues in d. p. Staaten I—IX Bd. ragy
is 1824—33. Berlin, 1827—33. n4. 9 k.

Annales de la société döhorticulture de Paris. Tome premier, Paris, 1827—29. $. 6 k. (hiányos.)

232 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Annales de Vinstítut horticole de Fromont. Paris, 1829. 8. (Hiányos.)

Ouverture de Vinstitut horticole de Fromont a Ris. Paris, 1829. 8.

Renatus des Fontaines. Catalugus plantarum horti regii parisiensis ed. 3ia. Paris, 1829. 8.

Catalogue des arbres , arbustes , et autres plantes de Serre Chaude etc. cultivés dans Vétablisse-
ment de Cels. Paris, 1817. 8.

Joh. Kachler. Encyclopaedisches Pflarzen-Wörterbuch aller einheimischen u. fremden Vegetabi-
lien, welche sich durch Nutzen, Schönheit etc. auszeichen. Wien, 1829. n8. 2 k.

Fr. 4Aug. Lehmann. Über die Pfílege der Camellien, von Soulange - Bodin. Dresden, 1828. 8.

Journal de la société d"Agronomie pratigue. Paris , 1829—30. 8. 2 k.

Emil André. Oekonomische Neuigkeiten u. Verhandlungen 24ter Jahrgang. 1—8 Nummer. Prag,
1834. 4.

Joseph Deyáck. Geschichtliche Darstellung der ungr. Tabackcultur. Pest, 1822. 8.

Dutrunfant. Art de fabriguer le sucre de betteraves. Paris , 1823. n8.

Conte Dandolo. DelVAáArte di governare i bachi da seta — 3a ediz. Milano, 1819. n8.

Cart Matthaey. Der Ofenbaumeister und Feuermechanist etc. Ilmenau , 1830. 8.

Vegyesek.

Correspondance historigue et littéraire. Paris , 1819. n8.

Mdme de Genldis. Dictionnaire critigue et raisonné des étiguettes de la cour, des usages etc.
depuis la mort de Louis XIII. jusgu"a nos jours etc. Paris, 1818. n8. 2 k.

Ckompré. Dictionnaire portatif de la fable. Nouvelle edition par Millin. Paris , 1801. 8.2 k.

M. Courtin. Encyclopédie moderne, ou dictionnaire abrégé des sciences, des lettres et des arts.
1—24 texte; planches deux livraisons. Paris , 1823—32. n8. 26 k.

Louis Fontanes. Discours prononcé dans Vautre monde pour la réception de Napoléon Bonaparte
le 5 Mai, 1821. Paris , 1821. 4.

Museum hungaricum Exc. Regni Proceribus et inclytis SS. et 00. exhibitum. Buda, 1807. fol.
(Rezekkel ; magyarul is).

C4. Chaponnier. Noveau traitement des scrofules et du rachitis. 3eme éd. Paris , 1828. 8.

Matics Imre. Nicolai Dubois, principiorum utriusgue juris explicatio. Lovani , 1684. 16.

Miskolczy István. A" Tiszát a? Dunával összekapcsoló új hajókázható csatorna, mellyet megha-
tározni igyekezett Vedres István. Szeged, 1805. 8.

Mód Károly. Baco Verul. de dignitate et augmentis Scientiarum, libri 9. ed. Phil. Mayer.
Norimberg. 1829. 8. 2 kötet.

Nagy Ignácz. Nizolius, sive thesaurus Ciceronianus, opus Jacobi Cellarii. Basileae , 1583. fol.

Nagy Károly. Insructions for making and registering meteorological observations in Southern
Africa, by John Herschel, London. 8.

Novák Dániel. " Hajdan- közép- s újabb kori híresb képirók", szobrászok? "s rézmetszők
életrajza. Buda, 1835. 8.

Pakróczy János. Egyházi beszéd sz. István király? innepén.

Palacky Ferencz. " Würdigung der alten böhmischen Geschichtschreiber. Prag, 1830. 8.

— — "7 J. Dobrowsky"s Leben, und gelehrtes Wirken. Prag, 1835. 8.

Péchy Imre. " De usu lingvae hungaricae in negotiis publicis. Pest, 1806. 8.

Pekhata Károly. Helvetiai vallástétel, az agendával együtt. Kolozsvár, 1679—80.

— — Verbóőczy István? Törvénykönyvének compendiuma. Kolozsvárott, 1701.

— — Tractatus criminalis Jacobi Novelli, Venetiis. 1565.

— — Rhetorica et Poetica d" Aristotile, tradotteldi Greco in lingva volgare Fiorentina. In.
Vinegia , 1551.

Peregriny Elek. A. H. Niemayer von Jacobs und Gruber. Halle , 1831. 8

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 233

— — Tractatus Commerciorum , contractuum , et usurarum , Coloniae, 1626.

— — Album seu Tabella Jurisprudentiae, Aug. Vind. 1733.

— — Prosperi Farinaeci Tractatus de Testibus. Norimb. 1713.

Perger János." Bévezetés a Diplomatikába vagyis az oklevélisméret? tudományába, Pest, 1821. 8.

Perlaky Dávid. Alsó Lindvai Kulcsár György?" predikácziós könyve, 1574. 4.

— — Pax animae, azaz, a? léleknek békességéről (Páriz Pápai Ferencztől). Kolozsvár, 1680.

— — Gileádbeli balsamom a? döghalál ellen, 1741.

— — Romai Imperatorok" tűköre. 1778.

— — A"? magyar nyelvnek a?" magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazaflúi elmél-
kedések , 1790.

— — A sz. Luczai új szállóknak eredetek , 1792.

— — A dicső magyar szó s nyelv! őskorú régisége , 1829.

— — Operum poeticorum Nicodemi Trischlini pottae Comediae sex, 1589.

— — Catalogus numismatum tam graecorum, guam romanorum ex omni aera et maximam
partem rarissimorum. 1754.

— — Mausoleum potentissimorum ac glorios, Hungariae regum , et primorum militantis Hun-
gariae ducum , 1752.

— — Prodromus idiomatis seythico-mogorico-chuno seu hunno-avarici, 1770.

— — Antiguitates et memorabilia Comitatus Jaurinensis. 1799.

— — Lingva universalis communi omnium usui accommodata. A. Réthey. Viennae, 1821. 8.

— — Szüségben segítő Tábla a" vízbe fuladtakra, megfagyottakra stb. nézve 1812.

— — " Alkalmi versezetek, 17 darab.

Petócz Mihály. " Hieroglyphen und Sansseritt Worte in den magyarischen, deutschen , lateini-
schen Sprache, Ofen, 1834. 8.

Podhradczky József. Confessio et expositio brevis et simplex sincerae relig. christ. Magy. 1713.
12rét. az Agendával együtt.

— — " Vita S. Stephani Hungariae Proto-regis, auctore Hartvico de Ortenburg. Buda , 1836. 8r-

— — MImauguralis értekezések , 4 füzet.

— 6 " Pázmán Péter esztergomi érseknek, Magyarország" primásának stb. élete. Buda ,
1836. 4r.

Rumy Károly. " Monumenta hungarica , azaz , magyar emlékezetes irások. Pest, 1817. 8. 3 köt.

— — " Tropologia et Schematologia practica. Praga, 1819. 8.

— — " Gemeinnützige, oeconomisch-technologische Belehrungen für Haushaltungen in Stüd-
ten, und auf dem Lande. Pest, 1816. 8.

— — " Conspectus examinis publici semestralis primi anni scholast. 1824- in classe synta-
xistarum Lyc. evang. Posoniensis. etc. Poson , 1824. 8.

— — " Parentatio piis manibus Alexandria Rudna, primatis etc. Strigon. 1831. 4rét.

— — "Alkalmi versek (három rendbeli).

Salamon József. " Erdélyi predikátori tár, 5 füz. Kolozsvár, 1833—5. Srét.

Sárrváry Jakab. Halotti elmélkedés Ercsei Dániel utolsó tiszteletére, Szoboszlai Pap Istvántól.
Debreczen, 1836. 4r.

Sárváry Vál. Epithalamium in nuptias augustas anni 1820. per D. Csehszombathy. fol. Debre-
czen , 1810.

Schedel Ferencz. Hanka cseh költőnek versei, cseh nyelven, Praga, 1819. l6r.

— — Andeutungen zum Versuche eines neuen Systemes der Erscheinungen des gesunden und
kranken Lebens. v. J. B. Friedreich. Würzburg, 1825. 4.

— — Über die Beziehungen des Sexualsystemes zur Psyche, überhaupt, und zum Cretini-s
smus ins besondere. v. Joh. Hiüussler. Würzburg , 1826. $r.

Mo TÉVE, J1I 1. 30

234 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

— — A cholera! nem ragadványos voltáról. D. Rupp Jánostól. Pest, 1831. 8.

— — A jó praktikus orvos. Balogh József. Pest, 1830. 8.

Somosy János. " A" dogmatica theologiának első vonásai. 2d. kiadás. Sáros-Patak, 1835. 8.

Szabó István. " Görög anthologia. Kassán, 2834. I6r.

Szakonyi Katalin. Beniczky Péter" magyar rithmusai. Pozson, 1753. 24r.

Szalay Imre. " Halotti beszéd, Horvát János fejérvári püspök" hamvai felett. Veszprém, 1835. 4.

Székács József. " Szerb népdalok és hősregék. Pest, 1836. I2r.

Szenvey József. "Honi vezér , Pest. 1836. 4.

Szergel János. Marcelli Palingenii Stellati Zodiacus vitae. Basileae, 1557. I2rét.

Szinovácz György. " A? magyar játékszínnek Budapesten állandóan mikép megállapításáról.

Szontagh Gusztáv. Perlen der heiligen Vorzeit, von Joh. L. Pyrker. Ofen, 1821. 8.

Tahy Emmanuel. Lindvay Márton" munkája.

Tahy Gáspár. Approbatae constitutiones regni Transilvaniae et partium Hungariae eidem ad-
nexarum. Kolozsvár, 1679.

— — Egynehány tévelygő kérdésekre rövid keresztyén feleletek , (h. "s é. n.) l6r.

Tasner Antal. Geographia. Szerb nyelven.

— — Pesti Casino - és gyepkönyvek , 8. évi folyam. Pest, 1827—35. 8.

— — 5" Angol verseny-szabályok és méneskönyv. Pest, 1836. 8.

Terelmes Mihály. Boroni B. Grammatica della lingva tedesca. Milano , 1814. 8.

— — Zepper Wilh. De politia ecclesiastica, Herbornae, 1595. 8.

Tóby Mihály." Nemzeti gyász, I. Ferencz felett.

Toepler Eduard. " Theoretisch practische Grammatik der ungarischen Sprache. Pest, 1835. 8.

Tóth Lórincz. " Vata, dráma 4 felv. Pest, 1836. IS8r.

— — Bód Péter, magyar Athenás. h. n. 1766. 8.

Udvardy János. Károlyi Gáspár" magyar bibliája. Szenczy Molnár Albert" kiadása. Hannovia,
1608. 4.

Uzovics Sándor. " Emberbaráti közlés éghetetlen új nemű házfödélről. Pozson , 1835. 8.

Virnau János. Justini ex Trogi Pompeji historiis externis libri 44. Básel, 1543. I2r.

Wargha István. " Mi kell a magyarnak ? Pest, 1834. n, 8.

Weszprémi Elek. Herbarium az faknac föveknec nevekről, természetekről és hasznairól stb.
Horhi Melius Péter. Kolozsvár, 1578. 4r.

Zerdahelyi Lőrincz. " Egészen új javaslat, magyar nemes birtokosok" magtalan özvegyeit érdek-
lő. Pest, 1836. 8.

(Ezekhez járulnak a" gr. Teleki ház? alapító ágának évenként rendesen tett, tetemes könyvvételei).

II.
KÉZIRATTÁR.

Árvay Gergely, II. Ferdinand cs. és m. királynak egy, Hajmásy István szentgróti kapitányhoz
adott levele; eredeti, saját aláirásával.

Babocsay József orvos dr. " A" pokolvarról.

— — §" A hosszu "s rövid életről való tudúsítás.

Csapó József és Serfőző József, miskolczi lakosok. Öt eredeti magyar levél , t. i.

— — Miskolcz? városa? ajánló levele Balogh János" számára, jul. 17. 1656.

— — Csapó András és hitvese" szerződő levele, Misk. mart. 1669.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 235

— c Mémi passa!" hitlevele. Győr, apr. 1676.

— — Miskolcz! városa! nyugtatványlevele Nagy György" számára , dec. 21. 1711.

— — Mészáros András miskolczi lakos? fassionalisa, jan, 9. 1719.

Czech János. Bethel, azaz buzgóságos imádságok M. J. által. Város Hidvégen , 1767. 8.

— — Johann Georg Ritter"s Chronik der Stadt Oedenburg vom Jahr 1703 bis 1716. 4.

Czúczor Gergely. A" magyar szólásnak virági. Baróti Szabó Dávid? saját keze" irása.

Schedel Ferencz. Blumauer" átöltöztetett Aeneisének 4. 5. és 6-d. könyve , Szalkaytól. (Virág
Benedek" kezével készült másolat). 8.

Tahy Emmánuel. Három régi m. levél.

Tahy Gáspár. 1586. évről. Szentiványi Zsigmond Possay Antal sógorának zálogba adja ugyan
Possán levő Varga Ádám! házhelyét 75 magyar forintért.

— — Datum nélkűl. Kölcsey Kende Pál, Palocsay Horváth Katának elzálogosítja Nagy Ist-
ván jobbágyát fiaival, 100 magyar forintért.

— — 1601. 20. maj. Izbugyán Poturnyai Kata, Viczmándi Zsigmond" özvegye, Tamás, Sán-
dor, Bálint fiaival, zálogba adja 34 forintért Fábián Mihályt földeivel.

— — 1606. Poturnyai Kata stb. Ibutykán 6 földet elzálogosít Mínai Bornemisza Jánosnak
és Andrásnak 6 forintért.

— — 1608. sept. 20. Poturpyai Kata stb. záloglevele, öt darab földről, Bornemisza János
részére.

— — 1608. Ugyan Poturnyai Kata" záloglevele.

— — 1608. Ismét Poturnyai Kata zálogosít 55 ftban.

— — 1660. Barcsai Ákos erdélyi fejedelem? utilevele, ns. Rácz Stojánnak részére.

— — 1700. febr. 12. Mossócz. Okolicsányi Pál levele, Szirmay István itélőmesterhez , hogy
Zai István mit válaszolt, vőlegény iránt.

— — Sztropkórúl gr. Pethő Zsigmond! lévele ddo 5. jan. 1718. gróf Perényi Klárához , egy
megveretett jobbágya iránt.

Tessedik Ferencz, 7 Triste départ, joyeux retour. Traduit du hongraisde Mr B. Szalay (Charles
Kisfaludy) par F. de Tessedik. á Paris, 1827. hozzá járul: Le clerc Mathias. Comédie en un
acte, traduite du hongrais de Mr Ch. Kisfaludy. 4.

— — " Les conspirateurs. Comedie en trois actes, traduite du hongrais de Mr Ch. Kisfaludy
par F. de Tessedik. 1827. 4.

,

MI.
PÉNZGYŰJTEMÉNY.

Arany. Erüst. Réz.

Agnelly Ferencz €. 7 e . A . . - 58 41
Bugát Pál 5 ő ja s a e — 2 13
Egyed Antal (Stifft" emléknénzét) . e é z a — 1 -
Fodor Ferencz egy vaspénzt és . . . . . — 22 1
Gadriely Ignácz . 2 63 . . . . - — 14
Gegő Elek . § s . ő , . . — 6 -
Gombos Imre jt a . e . . e — 7 -
Kecskeméthy Csapó Dániel . . . ő a . — 3 4
Kronperger Antal . 4 : a . . . 1 - 170
74 134

Külkeg Henrik . s . . ; . . —

236 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI

Markovics József . C 8 § § a 4 — 20 .
Perlaky Dávid ; . . es ek 56
Rumy Károly . f) . ú c — sz 10
Szergel János . . . . -— 16 b.)

Vidák Özse

TETTES 1 211 452
IV.
TERMÉSZETIEK? TÁRA.

Czambert János, egy örök villany-indítót Zamboni szerint (leirását 1. a Tudománytár" VII-d.
kötetében).

Joo János, egy a" Tiszában talált mammut váll-lapot , közel 3 láb hosszút; 2 I. szélességűt, "s
35 font nehézségűt.

Kronperger Antal , egy Pompejibeli lávadarabot.

Udvardy János, egy ős elefánt" (elephas primigenius Blum.) zápfogát, melly azon állatnak,
Poroszlón alul, halászok által a" Tiszából kihúzott, fogakkal teli állkapczájából vétetett.

Varga János , a" körös-berettyói vízrendező k. biztosság" igazgató mérnöke, egy özön-előtti ló"
(eguus antidiluvianus) négy zápfogát, mellyek Biharban, a" Berettyónak félre szorítás ál-
tal kiszárasztott ágyában, Gáborján helységen alul, a? Berettyó" partján még most is
látható , ugy nevezett gáborjáni füldvár alatt találtattak.

MÁSODIK OSZTÁLY.

A" NYELVTUDOMÁNYI, PHILOSOPHIAI ÉS TÖRTÉNETIRÁSI OSZTÁLYOK"
2

BATBARBZB

1854-6.

M. T. T. ÉVK. III. 2. 1

b 9 L - 1 25 ey

ej! . og A CA ő das § B Ze d A i Va
; - hi v Ai tájt a AA 0 v 5 des

a. NA s § r tk: Give: .
e f 4 § 476: ve
í 2 tod.
p3 . á- LAK? í
s Md § kelti .-

5 í46 § MAGYAB TUD. TÁRSASÁG pönYÉnyeEEa 07 8

A Eg; 14
" hava b
a [7 ású

§i May krnitn Jurzti "an Út b. ;

Fariahg lsáek ú MS. E . 1 k a; Ft mt

j det T s

út aég a 1 evre 4 8 7 fs pú

ha ú tedd A si . 4 vez ap07
, a

a . ENMÉSZETTEK tá

É Cagtankábó Járás, 45Y örtk eettany zsét ét Joszabosa 40re ee mi vett ka TV rüsknptár vaki

h F 1 tgáathaa A
§i hág Pánsy, agy u "Tirnátán vig seneunyiat vé tápos , kése ju emváty ét mdtimeggtka 8
7 hb o fyat mihárvugáte LÓ "2 j a - va A SA?

mreppérírer date! , ogy Pnnguzfoai Tárttazehe

ugyeibe Ha utevet : a üg Zrt, B tapeznesíjat

tú j , TEHAT tam ; (EKESOZŐ TET. 7 AMON ÉTV
(ugyanis ezt e IO AA egvörenön a caétda A 20 horak s dádé
j 4 MI kúddáran ki sat gát [/ kepidég 44 4 r h úg § ( $ : A
"j P rT1i [f ! Tt f € e ét 6 $ 5 4
i ; 0 Metra 198 ARE EN zá B zt MA e §.y Pi
4 b tk f w K há 4 Has K y) a8i b ;
k 9-Eőő£
sv 4
. sa . ér
. ad ns "a ú [/ a
"agár
49 a j a, 8 .
17 ű !
vi " b
ad) § pemév amga ge e ai ú
; 4 2 .
b . .
y már! Vg
Aa je) sale
4 t 4 4 Já)
j f É. heg ő
, d ú
;
údi . , C
s: y v
AMA 4 4
[A 6"
Z h F"
Wa 4
j rő
B 4 . kur £ 114 AV m-t
JN tú 4 [/ k ú (
"A . . ;
ZS 3
3 Slő ke
je átv si
ki . a .

I.
NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

I.
HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA.

GUZMICS IZIDOR R. TAGTÓL.

HARMADIK SZAKASZ.

A harczokban , szerződésekben , házi és honi szükségeinek kielégíté-
sökre fordított gondokban , és munkákban kifáradt; társas szövetségébe
teljesen behelyzett s fönmaradhatása iránt most már nem aggalmas ,
sót teljesen biztos nép, a" kivívott, megalapított társas élet örömeit,
tartós , kemény munkássága gyümölcseit is akarja végre izlelni. Úgy
szinte , miként egyes ember, ki izmos fiatalságának munkái, viszon-
tagságai után, ohajtva ohajt már egyszer biztos partra kötni, nyuga-
lom, kényelem és gyönyörök" karjaira dölni; miként a" fáradt útas, a
szárazon "s vizen kaland stb. — Minden emberinek czélja ez egy, s
vonzalma czéljával osztozik, "s boldog , ha osztozik a vég is.

Suaue mari magno , turbantibus aeguora ventis,

E terra alterius magnum spectare laborem.

Suaue etiam belli certamina magna tueri ,

Per campos instructa , tui sine parte pericli.

Minél édesb, a" kiszenvedt bajokra, megvívott veszedelmekre ,
a" sokizadtu pályára, nyájas béke, biztos jólét lágy üléből mosolygva
1 ak

4 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tekintni vissza; azokat lelkünk elébe idézve átálmodni, érezni ; külön-
féle gyümölcseit tudva fölélni — egész nemzetnek szinte miként egyes
embernek , a maradéknak miként magoknak a hós ósöknek , kikben él
a maradék, örvend, dicsőül az el nem fajult büszke nemzetség! —
Mellyik a lelkes bajnokok közül , nem szereti övéinek , most már békes
lélekkel beszélni viszontagságait, jelekkel mintegy rajzolva, jelenekké
tenni a nagy napok" ritkább történeteiket? "s a hallgató család milly
figyelemmel , milly gyönyörrel függ illyenkor a" beszélőnek ajkaitól!
miként Hellasz" hősei honukba, ezer veszély után koszorúztan térve
meg, Ilion" omlékai alól, az utánuk esengő édes övéiknek nyilt kar-
jaik közé.
Argolici rediere duces, altaria fumant ,
Ponitur ad patrios barbara praeda deos.
Grata ferunt nymphae pro salvis dona maritis ,
IINi victa suis troia fata canunt.
Mirantur iustigue senes , trepidaegue puellae ,
Narrantis coniux pendet ab ore viri.
Atgue aliguis posita monstrat fera praelia mensa ,

Pingit et exiguo Pergama tota mero :
Hac ibat Simois etc.

A" komor , bajos való itt vidám enyhes tünetté, a halálos jele-
netek eleveniítókké , a komoly árnyak derült képekké változnak át. Itt
varázsoltatik át a" sötét valóságnak letünt borús világa egy tündéralaku ,
derült , vidám, uj világgá; itt élnek , munkálnak a" föltámadt holtak a"
kései nemzet" színe előtt: — "s ez a theatrum —

Longorum operum finis —

"s ennek lelke a drama, legnemesb, legkedveltebb mulatsága minden
műveltebb, jeles őseiben megdicsőült, kivívott munkáiban erós, most
is nagy , de most már szelíden nagy nemzetnek.

A" drama minden költészi müvek" fölöttisége. A" költészet főtö-
kélye a" teremtés , és csak a teremtő lélek költész föntebb értelemben.
Hol tűnik legfönségesebben elé ez a teremtő erő? — A" lyra nem te-
remt , hanemha érzelmeket, ideákat, szavakat. Az eposz nem annyira
teremt, mint inkább a" régen termetteket költi fel álmaikból , "s minket
oda visz, hol ők egykor munkáltak. "5 ha csakugyan teremt az epikus,

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 5

ó tolmácsolja előttünk teremtményeit ; ott van ó mindig teremtményei
között "s az olvasó" szemei előtt izgatva, vezérelve, dicsérve, feddve ,
gyalázva hőseit "s tetteiket. — A" drama egy egész kis világot teremt
előmbe , mellyben minden él, munkál; a" már elhunytakat idézi előmbe
"§ előttem munkáltatja őket testben, lélekben; azokat látom, hallom,
csudálom, szeretem vagy utálom a jelenben, kiket a" történet , kiket
az eposz csak a" multban képes mutatni. Ő maga , a teremtő, itt lát-
hatlan előttem ; elvonulva , miként a" mindenható , csak teremtményeiből
kivánja magát ismertetni. "S ez a" teremtés" legfőbb fogata.

Megéneklették , Orpheüsz és Homér , a harczos, bajos hősöket,
isteneket és istenfiakat ; a nép- és honalapítás , dics" és jólét kivívott
veszélytele nehéz munkáit. Pihent, izlelt, kényelmesült az aggalmait ,
zavargatait, forralmait már feledt, dicslombokkal koszorúzott nagy
hellen nemzet; lépcsejéről lépcsejére, sebes haladással hágott, valamint
a" jólétnek, úgy a" dísznek, öröm és gyönyörnek. Élni akart "s élni
tudott, a" szó legnemesb értelmében. Nem az állati élet volt kitúzött
czélja a nagyoktól nagyra nemesre edzett szivü hellennek. Saját izzal-
mait, bajait, erőnyeit fordítá enyhültének , örömének , vigalmának tár-
gyaivá. A" szépnek elemei voltak életének elvei "s táplányai , mellyek-
ben ragyogtak a!" régi tettek , mosolygtak a" kivívott nehéz bajok ; mely-
lyekben osztoznék inkább szív "s lélek , mint a" test. Minden egyesült
ez életnek szépítésére , virágítására, kellemítésére. A" nagy kor em-
lékei énekeltettek. Ez is ugyan jóval mélyebb hatásu, tartósb érdekü
"s azért lélek- és szívképzőbb lehete, mint a" puszta elbeszélés , vagy
néma olvasás. A" melódiás hangok , a" természet hű fijának ép lelkében
csuda hatásuak. De itt még csak fül a. múszer, mellyen átzengenek a
képek ; álomként hangzanak azok el, "s az eszmélet soha sem egészen
tiszta, a" visszemlékezés pedig mindig gyengébb "s gyengébb leszen. —
Jóval erósb hatásuak a" szemnek mutatott s a! lélekkel szem által köz-
lött jelenetek , kivált ha ezek még beszédesek is , úgy hogy szem és fül
egyaránt foglalkoznak szolgálni a" léleknek.

És ez a" drama , melly a" mult kor téteit tevőikkel együtt állítja
előnkbe. Egyszerre teszi ez azt, mit a" néma emlékek vagy szavas el-
beszélések külön tesznek; szem és fül , mellyek itt elválva külön foglal-
koznak , ott egyesülve munkálnak.

6 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Játszva küszdék most a" hellen ifjak őseik" kemény harczaikat ;
játszva tisztelék isteneiket, kik nekik győzelmeket, dicsőséget, jólétet
szereztenek a" sulyos napokban; játszva varázsolák vissza a" nagy idők"
nagy férfiait, nagy tetteit: mintegy velek társalkodva, bajaikban , örö-
meikben osztozva, "s egyesítve így a mult és jelen kor szellemét; di-
csőítve azét ezében , ezét azéban nemesítve; együtt élve az elhunytak
az élőkkel. Minden , mit emberész kigondolhat, e" czélra volt fordítva :
nyelv , musika , ének , képészet. Az ünnepek, a" hóstusák, a" nézleti já-
tékok váltva most, majd egyesülve követék, kísérék egymást , "s élte-
ték a" népben az óőserőny" tiszteletét , a" vallást, a" hazafiságot , a vidám-
komoly erőnyöket. "S a nép tódulva tódult e? közélet, elevenség, vi-
dámság helyeire. A" nagyok, a" dúsak legbizonyosb kamatnak tarták
kincsöknek e" czélra fordítását.

Vt primum positis nugari Graecia bellis
Coepit, et in vitium fortuna labier aegua ,
Nunc athletarum studiis, nunc arsit eguorum,
Marmoris aut eboris fabros aut aeris amavit ,
Suspendit picta vultum mentemgue tabella.
Nunc tibicinibus , nunc est gavisa tragoedis :
Sub nutrice puella velut si luderet infans ,
Auod cupide petiit, mature plena religuit.

Zajosok , szilajok voltak elején ezen örömek , millyenek szoktak
lenni a nagy "s tartós harczokból csak nem-rég fejledező nép" örömei.
Majd tisztultak , simultak , nemesültek, az emberiség" legemberibb mű-
vészei után; a bölcs, lelkes kormány" mindig ébren , mindig jól számolt
gondjai , intézetei , fenyitékei alatt. "S igy kelle, s nem, miként nálunk
történt , megfordítva. Az életből illik minden müvészetnek indulnia,
hogy az életre bizonyosb sükerrel munkáljon; nem a" képzelgésből az
életre; előbb legyen az műve a! félvad, szilaj természetnek , aztán a
rajta segító, símító, nemesítő mesterségnek. Igy leszen csak iránta fo-
gékony az egész nép , mint ollyan iránt, melly saját köréből "s mintegy
önmagával, minden erószakos ugrás nélkül, emelkedék, "s melly őt
észrevétlenül emeli folyvást magához. Mindig csak egy lépéssel fölebb
mint a" nagy tömeg, "s ez mindig egy lépéssel tovább haladva utána. A"
mi csak nehány , e" tekintetben kora közmiveltsége fölött álló képzel-
gőnek, akar lelkéből, akar idegen müvészek" derék müveikból, mellyekben

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 7

maga is ritkán találja föl magát az utánzó, eredve vitetik a" nagy tömeg
elébe, veszti hatását "s érdekét, mert nem értetik; mert erőszakos
ugrást kellene neki a" távol maradtnéppel tétetni, "s a? nép, a mindig lassu,
a halálos ugrást nem teheti. — Azok, a? vagy igazán vagy csak önvél-
tökben fönlebegő láng- vagy gőzelműek, kik nem a mai, hanem egy
még jövendő századnak hiszik megnyerhetni tetszését, valóban hiú
ábrándozók : mintha tudnák, az értelemnek "s átalán az emberiségnek
mi fokán fog az a" jövendő század állani? Ha folyvást haladva emelke-
dik nemünk , bizonyosan a" jövendő század jelesebbeket fog föltüntetni ,
kik mellett feledve peshednek mind azok, kik nem saját koruk" szinét
viselik! — Ha nemünk álldogálva nem mozdul (s ez épen az efféle
ábrándozóknak vétkök miatt fogna leghamarább megtörténni) ugyan
kik "s mikor fogják az emberek? magasan repkedő müveiket becsülni ,
miként ők ohajtják, tudni? Minden esetben hálátlan munkában izzad-
nak az illyenek.

Azt mondja a! történet , hogy a" theatrumoknak bölcsője Bakk-
husz" ( Dionüszosz ) szilaj örömű ünnepében készült. Itt szédelgett a
nép vad dithürámbok között, szabad rohanást engedve, korlátlan fo-
galmu énekekben, szilaj csapongásainak. A"? fölhevült, részeg phanta-
siának hangjai voltak ezek; a vakon üntött , szabályatlan hangok közé
mérészen vegyülve ollykor a" legfönségesb gondolatok, a" legelevenebb
képek. Zavartan válták egymást a" szomoru és víg, a" szeliden és ke-
gyetlenül érzékeny, a" gúny- és dicsdarabok. Az éneklők iosztak séma
nép tombolt utánok. Müthoszi ( regényes ) tárgyak, homéri hóstétek ,
énekeltettek. És megjelentek Szuszarion és Theszpisz társaikkal, kik
tétekben mutaták az eddig csak megénekelt tetteket. Igy vevék ki eze-
ket a nép" szájából, és dramában (tétben) adák vissza szemének szinte
mint fülének. A" nép uj alakban látá most ó bábjait, "s a báb kecsesb
lön előtte , az uj alak kedvelt az ó báb miatt. Szerette az idegent, mert
benne a" honosit látá diszesítve.

A" nyugat" uj népei között dramai mutatványok a" XII. században
láttatják nyomaikat; de szilaj darabosságukból csak a XVIIdikben kez-
dettek simulni. Francziaországban Richelieu?" gondoskodása által. Jó
epikusoknak kelle t. i. megelőzniek a" dramai jobb műveket , "s a" hellen
remek müvekkel barátkozniok az uj müvészeknek. Hazánkban — hogy

8 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

a" nagy régiség" többnyire bizonytalan , mindenképen csekély nyomain
ne akadozzunk — a" XVIId. század" epikusaitól, Zrinyi, Gyöngyösi
"s másoktól, kiknek csak csinosb nyelv , "s nagyobb műgond vala szük-
séges, hogy a legjobbakkal mérkezzenek, természetes volt a! lépés
dramai mutatványokra , millyeneket Molnár, Kanisa" vivásának tör-
ténetében említ; Endródy pedig már 1792ben a magyar Játékszinnek
irá történeteit "s közlé az előtte készült dramáknak jó részét. — (4
magyar Játékszinnek Történetei kezdettől fogva az utóbbi kormányo-
gásig. Pesten, Trattner Mátyás bet. I. köt. 1792. II. III. IV. köt. 1793.)
— Ezek kevés eredeti "s honi regéken alapítottakon kivül, többnyire
fordítások , utánzások; a" nevek" elváltoztatásával hazánkra "s hazánk"
fijaira többnyire szerencsétlenül alkalmazottak.

Mi a nélkül hogy magunk gondolkodnánk , elsőbb olasz, fran-
czia , majd német, utóbb ángol idegen tárgyu, személyű, alaku darabo-
kat adánk honosainknak, "s többnyire esak olvasás végett adók ezeket
is. A" nem dramai szellemü "s nyelvü Dugonics kezde adni honi tár-
gyu, személyü "s alaku epico-dramai románokat "s ezek szerencsésebbek
valának amazoknál; ezeknél még a" brunczfikok és stilfridek inkább
kedveltettek. Szomoru képe az izlésnek! — de csak betűket láta sze-
münk, tetteket igen ritkán, mert sem szinházaink sem szinészeink,
vagy ha voltak , nem voltak, mik lenni akartak. "S a ház ugyan nem
nagy baj, de miért előbb arról gondoskodni — vagy inkább munkát-
lanul annyit fecsegni , — ha nincsenek , kik neki díszt és számosan to-
lakodó nézőket gyüjtsenek? Ott állhat a" fényes , méltóságos , fönséges
és fölséges palota, unatkozva ásítozunk azokban, ha nincsenek, kik
belé is , belénk is lelket öntsenek !

Kisfaludy Károly előtt nem tudom ki adott , múre , tárgyra,
alakra eredeti jeles dramai művet. De ekkor már szinészeink is kez-
dének lenni , "s könyvből átvitetni holmi tódott fódott, ki honi, ki se-
honi művek a" színre, csekély érdemmel, érdekkel tán még cseké-
lyebbel.

A" helleneknél első volt, ki a" theatruamnak bizonyos idomot
adott, az eleüszi Aiszkhülosz, költész és szinész egyszersmind , a
tragódiának atyja. Művei számát mások hetvenötre, mások kilencz-
venre teszik ; közülök csak hét jött hozzánk át. — De ez még tökéletlenül

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 9

hagyta mind a múszint mind a! szinmüvészetet. Szophoklesz jöve
utána , az athénei , "s ez a" tökély" fokára állítá mind a? kettőt; "s az, mi
későbbet járult ahhoz is ehhez is, annak csak fölülegességeit illeté"s inkább
disztelenségére szolgált mint diszére.

Szophoklesz számtalan tragódiának volt szerzője , mellyek kö-
zül csak hetet birunk ma. — Eüripidesz, a" szalaminai vala vetélke-
dóje , de sokban áll alatta, tekintve a" komoly művészetet; de a! szép-
ségekben ezé a! koszorú ; a mély érdeklet , mellyet páthoszi jelenetei-
vel szerez, lön diadala. Száznál több tragódiát készített, ma csak tizen-
kilenczet birunk, mert Küklopsza inkább a? gúnymúűvek közé tar-
tozik.

Aiszkhülosz rendetlen, mérész a? szavakban , darabos , durva
beszédű.

Szophoklesz pontos, mérséklett hevű és nyelvű, férfias erőí.
Benne a kevés szavu komolyság , főbélyeg.

Eüripidesz szenvedélyes, gazdag igazságban és képekben ;
édes hangzata , lyrai szükései ragadnak , elegiai érzelgései átringatnak
alig sejtett vétségein. Ű philoszoph, költész és szónok egyszersmind.

Az ifjuságnak, melly dramai pályának ered, pontossága miatt
ajánlhatóbb Szophoklesz , de a" kedvencz Eüripidesz leszen.

Nálunk , fordított szíinmművekben Kazinczy, Döme, Döbren-
tei, kik többet, Szemere, Bajza, kik egyet egyet adának eddig,
jelesebbek. Az eredetiek között Kisfaludy Károly és Vörösm arty
tüntek föl jelesebben, az inkább komikumban, ez tragikumban. — Czé-
lom csak a! tragódia , a drama" nemesb ága lévén, 7s a" hellennel csak
eredeti magyart hasonlítani szándékom: a?" mi eddig legnagyobb mér-
tékben nyeré meg javalatomat, fogom itt például használni, Irenét
onnan , innen a Bujdosókat; az inkább fájdalmat, ez bosszút ger-
jeszt; az rikat, ez szikráztat; abban eüripideszi ömlengések , ebben
szophokleszi komolyságok a" hasonlat vonalai.

Nem minden aprólékot czélom elmondani, de a? hellen és magyar
— melly német és ángol után képzé magát — közötti viszonyokat, kü-
lönségeket fölhozni és megitélni idő-7s czélirányosnak tartom. — Kezd-
jük az elnevezéseken.

Mi a dramát játéknak, színjátéknak, a! theatrumot játék-

MET T. ÉVK. JII. 2. z

10 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

színnek, a" tragódiát szomoru-, a komódiát vigjátéknak, a kettő
közöttit nézőjátéknak nevezzük , "s ezt mind "s meg a fölvonást
szomszédaink" példájokra igy , gondatlanul. Játék! és ismét játék! "s
habár szánakozunk , sírunk, haragszunk, csak játék, és — nem csak
vígjáték, deszomorujáték is! miért nem víg búsúlás és bús vi-
gasság is?!

Legyenek a. Hanswurstok, a" Puffák, a" Parodiák, a" halálra
nevettető mutatványok játékok, legyen bár játék a" komódiának
minden ága, nincs mit ellenkeznem, ámbár a komódiának is van ne-
mesen emelkedett neme , "s én a. nemes közönség elébe csak illyeneket
szeretnék vitetni. De mikor az emberi szívnek örvényei, nemes érzel-
mei ; a" lélek", most csendes és szelid nagyságban, majd tele küszkedő ,
vívó erőnyökkel , fényes méltóságban nyilatkozó munkálatai; szóval a
szebb , nagyobb emberiség? gyönyörű tulajdonai fejledeznek; mikor a
történetnek , az előkornak , nem idealis (s habár illyen is) de valóságos
nagyhóse, munkáinak tömegével, az élet bokros gondai és bajai, a"
végzet vagy szerencse" vagy ember-góg és düh üldözetei köztt mutat-
tatik elé ; habár szerencsétlenül végzett, de mindig nagylelkúleg viselt
viszontagságaiban, az erőny" darabos ösvényén munkálva, most föl,
majd alá lebbenve; ki miatt aggódjék , remegjen ; kivel emelkedjék , zu-
hanjék minden nemes lélek — ez nem játék , ez tiszteletre méltó, ko-
moly képe az emberileg nagynak és szépnek ; itt nem játszunk; embe-
resedünk , nemesülünk itt. Nem maga ez a" nevezet tevé-e egy részben,
hogy aljasodnék a" szinmüv , szinköltész , szinész és műszin már még
bölcsőjében? hisz?" az csak játék! emezek csak játszva töltik idejöket,
csalják pénzünket ; ez az épület csak játékos ház , mellyben a néző mu-
latva dologtalanul tölti drága óráit!

Haki a" régi rómaiak" tekintetökkel áll elé, kik nem különben
ludus , ludi szóval nevezék, minden különbség nélkül az efféle mutat-
ványokat , innen a —ludi scenici — feledi, hogyeza név minden
intézetekre , mellyekben mindenféle tanulmányok (ludi litterarii,
SröcozaZetov) adattak elé, vagy testi gyakorlatok (aywv) tartattak, e
névvel neveztettek , mi nem történik nálunk; mi ezeket ma iskoláknak
nevezzük, a latintól kölcsönözött hellen szóval. — "S hogy a" szó ne
épen játékot tegyen, kényesen óvakodtak a különben nem legtisztább

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 11

izlésü romaiak, "s lusus helyett hudus-t mondának , mi a" hellen meta
zewyyvov-nak felel meg , melly — valamint az ige is zezzw — midőn tu-
lajdonlag gyermekeskedést , tehát játékot jelent, átvett értelemben gyer-
meki nevelést, bánást, szóval emberedést is jelent, melly értelemben
a magyar játék és játszik soha nem vétetett.

Ha mindent magyarosítani vágyó nemzeti szellemünk engedné,
én ef nevezeteket drama stb. theatrum stb. javalnám megtartatni; de
miután a magyarosítás" szelleme szökött meg bennünk, addig is, míg
szerencsésb szógyártó nyuland a" dologhoz, a következendőket vagyok
bátor ajánlani "s közitélet alá bocsátani.

DRAMA , SZINMŰ.

Ha ,, cselekszik" igéből engedné a" szokás és a szó" hajlékony-
sága, úgy csinálnék belőle nevet, miként a" hellen csinált őzav-jából;
de ez nálunk nehezebben megyen. — Meg van már a mű, vagy müh,
művész , művészet , a tudományok és szépmesterségek" productumaihoz
(terményeihez) és szerzőihez. Ezt választom azért és meghatározottan
összefoglalom a" szinnel, miként ezzel már összefoglaltnak találtam a
játékot, "s az egyszerű szin szót theatrum értelmében kelendőnek ,
és mondom a" dramát szinműnek. Innen megfordítva a

THEATRUM , MŰSZÍN ,
melly annál elfogadhatóbb, hogy a" tökéletes theatrumban többféle múű-
vészet: költészet, hangászat, képészet , szobrászat stb. egyesül. De a
theatrumnak egyéb részeit, nem lévén e"? mechanikába avatva , magya-
rosítani, úgy a hangkaréit is másokra hagyom. Tovább
ACTOR (persona scenica) SZINÉSZ.

Jobb izlésü embereink ezt már be is hozák, "s talán a név,
mellytól sokszor több függ — a" nagy tömeg" véleményében — mint
magától a dologtól, nagyobb tekintetet kezd adni szegény komódiá-
sainknak! — Szép név ez az uj; ohajtható , hogy az így nevezetteknek
lelkeik és sziveik is utána szépüljenek !

Átalán a" szín szó nagyon alkalmas annak, a?" mit vele jelenteni
akarunk, jelentésére. Haa theatrum (nézőhely) kültermészetét
adja a dolognak, a mi szavunk annak beligazságát fejezi ki. Mi is az,
a mit akarunk vele jelenteni? Azon helyet, azon művet, azon mutat-
ványt, azon személyeket, mik és kik a" történt vagy történhetett nagy

a"

12 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

dolgokat varázsolják előnkbe. Tehát nem magát a! dolgot, hanem a" do-
lognak képét, mását, szinét hozzák szemeink elé. "S ez több, ez fön-
tebb a puszta helynél : színe, képe ez a" történt dolognak.

ROLLE (persona scenica , xgovorov xwuwxov) SZEREP.

Hogy Biharban létez illy nevezetű falu , tudom Kresznerics" szó-
tárából, de etümologiai értelme nem világlik előttem. Ez értelemben
még is, mint már bevett, megmaradhat a! nélkül, hogy a szinmü
személyeire alkalmaztassék; ezek továbbá is személyek maradnak ;
a szerep pedig a mű személyeinek képviselőiket , a" szinészeket , még
inkább a" mű egyes részeit , miként ezek a" szinészek között fölosztat-
nak , eléadatnak , jelenti.

ACTIO , ACTUS (AKT) OSZTÁLY , v. SZÍN.

A" hellenek nem oszták föl tétleg szinmüveiket actusokra, scé-
nákra ; de tagadhatatlan, hogy ezen osztályozás megvagyon magokban
a színművekben. A" diák Actus-nak nevezé a" fő, scénának ( hellen
szóval ) a" részletes osztályokat. A" német közönségesen megtartá , kur-
títva az elsőt (Act, v. Akt) e" diák és hellen szavakat. Mi az elsót fül-
vonásítak (a! német Aufzug-ból) a másikat jelenet-nek, előbb jelenés-
nek neveztük. Az első a" szónyeg vagy karpit fölvonatától nevezteték
igy; mi valóban a" múszinnek legcsekélyebb , a" színműnek épen semmi
részét sem teszi. Ezt én legtermészetesebben csak osztálynak nevez-
ném, mert nem is egyéb, mint a műnek törvényszeri fölosztása ré-
szekre. Talán, értelemközelítés végett, még jobb volna szinnek ne-
vezni, melly az egész műnek egyes nagyobb részeit (színeit) nyitja
meg előttünk. — A" jelenetekre eddig tett fölosztásokat némelly ujabb
szinköltészeink elhagyni kezdik: igen helyesen, mert az illyen aprólék
fölosztások , mellyek csak a! szerepek" változásait különzik, csak za-
vart szereznek; az eltünő "s megjelenő személyek magok elegendők e
változásra figyeltetni bennünk.

TRAGOEDIA (Trauerspiel) HŐSSZÍNMŰ.

Eddig — miként a német — szomoru játék! Szomoru-e tehát?
Hogy nem víg , igaz. De hát mert nem víg, már szomorúnak kell len-
nie? vagy tán minden komoly , szilárd , nehéz stb. szomoru? Ez volna
még a" legszomorúbb állítás. Az eróny, mi komoly, mi szilárd , mi ne-
héz! szomoru-e is tehát? Mentsen Isten! — És a" tragódiának czélja

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 13

szomoruságot gerjeszteni volna-e ? Fussátok azt, ha úgy van : a" szomo-
ruság soha , semmiben sem jó. Megrázni most , majd fölemelni ; legfőbb ,
sajnálkodást támasztani, de mindig a" jónak , nagynak , szépnek csudál-
tára, követésére ragadni — ez czélja a" valódi, nem álszínű tragódiá-
nak. — A" vége sem szükségképen szerencsétlen , legkevesbbé halál , bátor
mai szinmúvészeink derekasan ölnek, gyilkolnak 5; "s nemis akarnak lenni
tragikusok , ha a főszemély "s még néhányan vele, a" szinpadon halva
nem hevernek. Valóságos mészárszék! — A! régiek itt szerényebbek
valának : a gyilkolást épen nem tarták szükséges tulajdonául a tragó-
diának , sót, tudtomra, a" színpadon nem is gyilkoltattak, "s másutt
nem annyira gyilkoltattak, mint inkább a! végzet, sors (uoa, evayzn ,
fatum) által öngyilkolókká tevék hóseiket.

Eüripidesznél Oresztesz, a" főszemély nem hal meg, sót ő üli
(talán, "s ez hihetőbb, csak a" nép" véleményében) meg Helenét , kinek ,
mint ezer baj" anyjának vélt halálán a hellenek nemcsak nem szomor-
kodtanak, sót örvendtenek. Oresztesz maga szerencsésen menekvék
a vakbuzgalmu nép" dühe elől. — Iphigenia Auliszban csak a nép" vé-
leményében áldoztatik meg ; de megmenti ót Artemisz, miként Isákot
megmenté hajdan az angyal. — Iphigenia Tauriszban testvérével , Oresz-
teszszel és ennek barátjával Püladeszszel szerencsésen menekszik mé-
rész tette által, "s az egész mű tiszta a" haláltól. Remegtet ugyan a
müvész bennünk hóseinek életökért, de majd fölvidámít szerencsés
szabadultokkal. A" mai divat szerént e" derék hósművet vigjátéknak
nevezhetnők , sót neveznünk kellene is, ha a" régibb kritika engedné.
— Szophoklesz? Ödipuszában Jokaszte ugyan meghal, de öngyilkolás
által, "s épen nem a" színpadon, a" nézők előtt; itt ezeknek csak elbe-
széltetik a! szerencsétlen eset. Maga Ödiposz kivájja szemeit, de ismét
nem a" színpadon megyen véghez a! kegyetlen önkinzat; "s majd csak
akkor jelen meg a" szánakozásra igen méltó király, mikor ezt illedel-
mesen teheti; mikor fölzúdult indulatai csillapodtak, számat adva tet-
téről és leányairól , kiket elhagyandó vala, gondoskodva.

De hát minden halál szomoru-e ? Szomoru-e különösen a tragó-
diai halál akár a" hósre , akár a nézőre? Épen nem. Milly gyáva hós és
néző volna az, ki az emberi erőny" fönségén, ha száz halál rémíti és
gyilkolja is azt, szomorkodnék ? Szomoruság-e az, mit magában érez

14 I. NYELVTUDOMÁMY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

és velem éreztet a" halálra szánt ártatlan szűz Iphigenia, kit anyja,
kit jegyese Akhill, a" had" dühe ellen óvni akartak? "s ő szóla :

, Eltökélett szándokom meghalni "s dicsőn halni meg ;
Távol illetlen makacsságtól. Fontoljuk csak anyám!
Fontoljuk , jól szólék-e vagy nem. Rám függeszti szemét
"S rajtam a" nagy Hellasz csügg egészen. A" megindulás
:§ Ilion? romlása tőlem függ csak. Asszonyink"? késő
Sorsuk e? kezekben , mellyek a?" vadcsorda nemzetet

E" kies hazától eltiltják örökre rablani;

Majd ha Helene , kit Parisz ragadt el, bosszultan leszen ,
Mind ez, én halálon" míve fog majd lenni. Hah, minő
Lesz dicsőségem! Hellasz megszabadítója , szép nevem!
:"§ illik-e szeretnem e" csak kurta életet? —

Nem magadnak csak, az egész hazának szültél engemet ,
Oh anyám! Hány férfiú vevé magára a" rézpaizst?
Hány fogott lapátot a? megszégyenített Hellászért ?
Vívni bátrak Ilionnál, "s a?" hazáért halni meg !

"S én-e, egyetlen játszam ki e" dicső szent czéljokat?
Nem! hiúság volna ez! "S mivel mentenők tettemet ?

— — — — — Illetlen, hogy egy leány miatt
Akhájokkal küszködjék "s meghaljon a" király Akhill,
Egyetlenegy férfiu méltóbb életre mint száz lány.

— — — — — Testemet Hellásznak nyujtsátok át;
Oljetek meg! Düljön Iion nekem nem romlandó
Emlékül ! Menyegzőm , magzatim , koronám csak ő leend."

Szomoru lélek-e az , ki itt beszél? "s én hallva ezt, szomoruság
könyúűit öntsem-e, és ne inkább a hazai szeretet, a" leánynagyság "s
erőny fölötti érzelem szentebb öröméit? Bizonyos fájdalom foglalja
ugyan el lelkemet a szép áldozat miatt, de leverő-e e? fájdalom,
millyen minden szomoruság? Fölemelő az, "s majdnem isteniítő. Nem,
Iphigeniánk" halála nem szomoru; vidám az, de komolyan, fönségesen
vidám. — Tán nem fogok olvasóimnak unalmat szerezni, folytatva a
gyönyörű jelenetet, hogy még inkább kitünjék, miként nem szomoru
a tragikai nagy halál. — Akhill, a menteni egész Hellász" ereje ellen
kész hős meghajlik a" leány" dicső lelke előtt igyen szólván :

s Nagy eltökélet! Nincs tovább mit szólanom ,

Neked ha így tetszik. Csudálom (s tilalt-e
Ez?) benned e" szent érzetet, "am

ar

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 1

Iphigenia nem felel; de anyját látván sírni, imígy szólítja :
, Anyám ! mit ázik néma könnyükben szemed?"
Awya. Ah! én szegény! 95 nincs hát sirásra most okom?
IPniGEs. Ne, anyám! ne lágyíts el , sőt bátoríts!
AwyAa. Mit mondasz? én ne sírjak-e halálodon?
IPpuniG. Ne, oh anyám, sírbolt nem áll részemre föl.
Awyva. Hogyan? "s meghalni hát kevesb mint a!" sírbolt ?
IPniG. Zevsz? lánya? oltára leszen a? sírbolt nekem.
AwYya. Most lányom! engedek neked , mert jól beszélsz.
IPnic. Mint a" ki boldog 7s a" hazával jót teszen.

Örvendek neked, dicső leány! örvendek a" leányában boldog Hel-
lasznak , örvendek benne a! szép, nemes emberiségnek.

"S ti, kik a halál szemlélését bajnok lelküségre hiszitek hevító-
nek, fontoljátok, "s ha van szívetek, valljátok meg: Iphigenia lelkes
beszéde riem gerjesztóbb-e ezer halálra, mint ezer kínos halál (ott a
szinpadon) kinos szemléletre? Azt hallva hevülök, emelkedem; ezt
látva, borzadok , fásulok , le — igen, lerogyok ; vagy — risum teneatis
amici! — ha egy boldogtalan eset, p. o. egy hegyes szeg- vagy tószurat
föltámasztaná a holtnak hitt, de most magát holtnak feledt hósemet —
kaczagnék? "§ már ez aztán ugyancsak szomorujáték — úgy van — játék
lenne , a" szegény scenikus hósre.

Lássunk bár egy honi példát Bujdosóinkból, a" halálra (nem a"
szinpadra) menő hós Kontot. — Halljuk bár ót előbb a" zsarnok" kül-
dötteihez szólót, majd a nőjétől és fijától búcsúzót! Amazokhoz
ígyen szól (Garához) :

s, Nem tudod-e gyermek , hogy bátyáddal én
Atyád? halálát megboszulni jártam ,
Kit Hervojának ölt el leshada ?
Ki most, ha föltámadna éjjeléből ,
Fagyos kezekkel itt megfojtana.
Hitvány! eredj el tiszta szemünk elől,
Menj , mondd uradnak , hogy mi titeket
Mint alacson hitszegőket megvetünk.
Gana. Minden szavadra nincsen válaszom ;
De azt tudom , hogy jó uton valál.
Kowsr. "S kigyó te tudnád hol nem jó az ut?
A" hol te nem vagy jó az mindenütt ,
Csak ott tekergő , féreg, hol te jársz.

16 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

GaRa. Kigyónak mondasz , "s nem félsz a" fulánktól ?
Kowr. Oh hogy ne! add ki undok mérgedet ,
Látom szemedben ég a? káröröm ,
Az a" pokoltűz , melly szívedben él,
Szólj hozzád méltót, mondd , hogy elveszünk.
"S miután Gara elmondá a" zsarnok" parancsát, hogy térdre hullva
hódoljanak előtte , imígy folytatja :
Kowr (társaihoz). Barátim! a" mentség? órája itt vagyon ,
Feleljetek hogy térdre hullotok.
"S vévén barátinak ellennyilatkoztukat : (Garához) —
5 No most megtérhetsz , elmondhatd uradnak,
Hogy gőgje bennünk megcsalatkozott.
De lódulj innen ; hitvány és czudar
Nem mert előttem állni még soha,
"S te leggazabb vagy mindenek között ,
Lódulj , vagy eltiporlak , hitszegő. stb.
A" hősnek szomorgó hangjái-e ezek? "s én szomorogjak? miért ?
mert Kont s társai makacsok? örvendek a" bátor, szilárd erónynek, "s
nekik állhatatosságot kivánok végiglen. Gara" szemtelenségén, a" zsar-
nok" kegyetlenségén szomorogjak-e tehát? egyiket inkább gyúlülöm,
mint a" másikat. Hol tehát a szomorú ?
De most érzékenyebb scéna nyilik előttünk ; ez tán megrikat, "s
szomorúság könyúit folyatja!
Kowxr (hallván a" közelgő nőt és gyermeket).
, Milly szózatok!
Rózsa. Igy lellek itt, hős férjem tégedet.
Kowxr. Jobb sorsra méltó ! hát te is lejősz ,
Hogy a" sötétség" országát, hogy a"
Halál fiát meglássa még szemed?
Nézd a?" kemény bolthajtást , a" fölött
Fény és dicsőség tart kevély lakást.
Ott fondor és hatalmas emberek
Uralkodnak , "s tapodják társokat.
Itt én lakom "s a? pornak férgei ,
De a" jobb érdem itt lakik velem.
"S emléke boldogabb napomnak , azt
Féreg, sötétség föl nem emésztheti.
Rózsa. Ha elvesztlek, nincsen vigasztalás;
Oh mondjad Kont, hogy el nem vesztelek.

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA.

Kor —- e e
Lássátok, a" boldogság? karja köztt
Igy élni minden véges idő rövid ,
És század mint pillantat elröpül.
De jőjön bal sors, és felhői köztt
A" jobb reménynek hunyjon csillaga ,
Század lesz akkor a? percz "s minden óra ,
Kísértő , gyötrő , hosszadalmas éj.
Ezért ohajtsa vissza napjait
Ki már örömben éle , hogy midőn
Alig vehet részt pillantatnyi jóban
A" bánat és baj" századán epedjen.
Rózsa. Oh jaj! ha elhagysz, melly isten segít meg ,
Melly ember adhat enyhülést nekem !
Kowr. Hagyd a" panaszt édes nő. Lássad e"
Kis életért, mellyet már nem becsúlök ,
04 adnék még is minden kincseket,
Hogy a" bajokban kísérőd lehessek,
Hogy még derítsek hajnalt arczidon stb.
Ne zokogj, ne búsíts Rózsa , jój szivemre ,
A? messze költözőnek karjain
Pihenj utószor , add rá csókodat,
Hogy kedves emlékül azt elvigye.
Az egy halált, az elkerülhetetlent
Hagyd elviselnem , mint kell férfinak."
Majd kis fija szól :
ImRE. Atyám! , kezemre forró víz esett.
Konr. Csak víz? töröld le. Oh itt vér lobog !
Állj meg merőn és nézz szemembe , Így.
Ki vagy te gyermek ? lásd , orczádon is
Viz áradoz. Mikor bennünket áld
Az ég, vagy megver, akkor ád esőt.
Töröld le a! vizet fiú ,
Vagy inkább hagyd meg ott.
Mosdjál meg a" keserv" árjában, az
Nem fogja csúffá tenni Kont" fiát, —
Imádj istent, de embert ne soha,
Élj a" hazáért, és ha halni kell ,
Halj a" hazáért, a" becsületért
"S az igazság előtted mindig szent legyen. ""
M. T. T. ÉVK. III. 2.

18 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" nő ugyan tele fájdalommal, melly ollykor el-elkapja a hőst
is. De szomoru-e hát? Nem, a" szomorúságnak nem ez a" nyelve; a
szomorúság nyelve bánat nyelve. Fáj, igen fáj a hősnek, hogy igaz-
ság, haza és szabadság? szeretete halált von reá, elválást kedves övéi-
tól: fájdalmas tehát az áldozat, de ezt a. hős vidám lélekkel kész tenni;
ha szomorúan teendi , nem hós ; halála a gyávának halála, mellyet músa
nem fog dicsőíteni. "S én? szívemból fájlalom az elhagyott özvegyet ,
az árván maradt szép reményü fiút ; de róla nem tehetek ; nem ohajtha-
tom, hogy Kont hódoljon a" zsarnoknak , "s hódolva tartsa meg övéinek
kedves életét. Szomorúság akkor szökné meg lelkemet ha ő ezt tenné,
"s gyászolnám az igazságot, az erőnyt , az emberiséget , melly még nagy-
jaiban is olly kicsiny. És ez volna ám még a szomoru játék, dea
millyet komoly szinköltész írni nem fog. — "S mikor aztán a!" veséig
megdöbbent zsarnokot hallom —

ZsiGmonp. ,, De én mivé lettem, hogy itt panaszkodom?
És majd :
,, Hah! hol vagyok! hová lett Vajdafi?
Melly változás rajtam? borzadok ,
Testem remeg , szivem kopogva ver,
Zúgó malommá változott fejem , stb."
,, Hah! nádor! intésed megment vala
"S most ön boszumnak áldozatul esem." —
imádom a" végzést, "s dicsénekre emelkedik lelkem, a" nagynak és jó-
nak diadalmát dicsőítve , az alacsony gonoszlelküség ellen.

Halljuk a" legszomorúbbat , Irénét , kinek, a" gyengének , erőnye
leghatalmasabban vala megkisértve; ki ha meghajol , ki haragudjék reá?
ki ne süsse szánakodva le szemeit, "s szomorúan álljon félre? De az
ó erőnye nem hanyatlik. Győzött már Mohammedben a" dicsvágy Iréne
iránti szerelmén; el van végezve , hogy Iréne meghaljon. Zulima meg-
hozza neki a" parancsot, hogy a" nép előtt jelenjen meg. Iréne sejti a
rettenetes végzést,

5— — — — — Csendes ihlet!
Te a" bhaláP követje vagy.

Oh értelek; lefolyt az óra, menni kell.
Oszolj sötétség , végy fel karjaidba ,
Mennyei atyám! — — 6 — Zulima!
Az élet távozik."

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 19

És most Mohammedhez :

,; Mohammed! nem jövök hozzád szerelmet

Koldulni; folytasd fényes útadat;

Maradj egedben , én is megtalálom

Azon boldog menedékhelyet,

Hol semmi erő , sem üldözés

Nem háborít; keress dicsőséget,

Repülj a" fergeteg? szélvészein

A" rettegő világ felett;

A" halhatatlanság legyen tiéd:

Nekem adj halált."

Ezután népéért, a görög népért esdeklik irgalmat, kegyelmet ,

lábainál annak, ki ót szereté.

,, Mohammed! nem kellő nekem

Ez élet már; engedd azon vigasztalást

Az elválónak, hogy nem hasztalan

Bízott lelkedben."

Mohammed ingadoz; ujra küzd benne a" csak nem rég legyőzött

szerelem. — De menni kell a" hadnak elébe , "s Iréne:

997 a S E 2" Örök

Isten! végy, végy magadhoz! adj erőt

Ezen végső utamra, hogy nyugodtan

Átköltözhessek mennyei öledbe.

"S én ót megelégedve erőnyével, szívfájdalommal ugyan , de
mennyei lélekörömmel követem. De majd elfordulok, midőn a" hós-
szűzet átdöfi szemeim, sót ezreknek szemei előtt a" hatalmas góg.

Lássunk még egy két példát rövidebben a" hellenből. — Mikor
Antigone (Szophoklesznél) ki a" türann" tilalma ellen készül temetni
testvérét Polünikeszt, öcscsének , Iszmenének ellenkezésére imigy szól :

s; Sőt eltemetem őt; téve mert ezt, szép leszen

Meghalnom énnekem. Szerettemmel fogok

Fekünni szerető én együtt."
(din ueT avrov zetcouwc, puiov uera) ki ne szeresse, ne irigyelje szép
halálát a" szépnek ?

Talán nincs kegyetlenebb az egész hellen dramaturgiában, mint
Aiszkhülosz" Prometheosza , ki ott szegeztetik sziklához a" színpadon
mindenek előtt, "s ott kinlódik a" szinmű egész folytában, küszdve

ÉG fg

20 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

rettenetes fájdalmaival. Szomoru-e ő? Sót kemény, makacs, mint
szinte a" szikla, mellyhez szegezve, Zeüszt és az isteneket gúnyoló,
fenyegető. "S én sírjak-e? Sírjon ő előbb, ha sírni kiván engem. A"
gyáva szomorgás" könyúit sírjam-e neki, a" hihetlenségig makacsnak ?
Lehetetlen! A" bosszú és harag dühönghet bennem , majd a" megátalko-
dott kemény hós ellen, majd az ót, emberek iránti jótékonysága miatt
kinoztató türannisten, Zeüsz ellen; de szomorgás meg nem szökheti
lelkemet. Ezt tiltja maga a" hós és költésze.

A" tragódia tehát nem jól neveztetik köznévvel szomoru játéknak.
Én ezt hós színműnek nevezem, annál biztosabban , hogy a" hós név
nemcsak az emberellenséggel, de az élet" viszontagságaival, szükségei-
vel és bajaival, az erőny" hatalmas zászlója alatt hatalmasan, állhata-
tosan küszdő bajnokra is illik, "s erre még inkább illik mint amarra ,
mert ez a" küszdés legdicsőbb emberre ; annál biztosabban, hogy tragó-
diának , mint a" szinmüvészet" föntebb nemének személyei mindenkor
a jelesb erőnyű "s erejű világból, kik mindannyi hósök, vétetnek /s
kell vétetniök. A" harczok" hóse, bár isteneken diadalmaskodjék vil-
logó fegyverével , "s hágja meg rettenetes lábaival s dulja föl a nagy
Olümposzt , ha nem hós a! szellemi világban is , a szinműnek , a" fönteb-
binek sem lehet hőse.

A" vígjáték legyen továbbra is víg, de már nem játék , "s ez nem
azért már, mintha játéknak (a közönségesb szeszélút) neveznünk sza-
bad nem volna ; hanem azért, mert már a dramát átalán szinműnek ne-
veztem , mellynek egy faja a víg is. Legyen tehát ez vigszinmű.

Korunk a" hós- és vigszinmű közé szurta a" dramának egy har-
madik nemét, melly alatt sem nem sír sem nem nevet az ember. Ezt
nézőjátéknak (Schauspiel) nevezik. Bohó elnevezés! mintha a" hós- és
vigszinművek nem volnának szinte úgy nézőjátékok! Vagy inkább épen
nem, mert hisz" nem a! játék néz, sót a játékot nézik a" nézők. De hát
mintha azok szinte nem úgy volnának nézetre kitett müvek! mintha az
alatt a harmadiknemú játék alatt egyedül csak nézne a!" néző , mert sem
meg nem rikattatik, hogy pityeregjen, sem meg nem nevettetik , hogy
kaczagjon; vagy sírjon jó kedvében. Vagy tán a!" két első alatt sze mb e-
hunyva sirunk-e vagy nevetünk ? És valóban , ki sírjon, ki nevessen
meredt szemekkel?

HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 21

Tán már magát ezt a harmadik nemet megkülönzeni fölös dolog
volt, "s talán a" már érintettem balvéleményből származott, hogy a
hósszínmű, ha benne nem ölünk, nem öletünk; nem zokogunk, nem
jajgatunk ; félig meddig el nem halunk, nem szomorú, nem tragódia ; "s
a víg, ha benne nem kaczagunk, halálra nem nevetünk, nem is víg
nem komódia. "S nem volna hát víg (nem szilajon , csárdási módra , de
vidámul víg) a játék, ha benne folyvást nem kaczaghatunk, nem rö-
höghetünk? Én az illy röhögtető műveket pusztai, csárdai, fonyóházi
stb. dőzsülők közé szeretném örökre száműzni műszineinkból , melly a
czélt , a nemesítést nemcsak nem eszközli, sót téveszti, holott czél-
szerileg minden műnek , legalább is egy lépcsővel nemesebbnek kellene
lennie nézőinél. — A" músának , ha falusi , ha mezei , ha pusztai is az ,
mindig kendőzöttnek , "s csak kissé is kenettnek illik lennie , azaz: ha
nem épen mindig szerénynek , még is egy kissé szemérmesnek , tisztá-
nak , nemesül dévajnak. "S melly nem egészen nemtelen szív nem vi-
dul, nem mosolyg , nem derül az alatt a. víg mű alatt, mellynek sze-
mélyei arczokon a" vidám emberiség" színe , könnyeden lebegő , nyájas,
tisztán derült kedv" szelleme ömlik el? vagy, a kiknek nyelvükön a
szerénység szineivel mérséklett , nem mindennapi elmésséggel élesített,
mosolylyalgyengített gúnyok , csipések ömlenek a" bohóságok ellen? De
nehéz megmondani , a" művész simuljon-e néző közönsége izletéhez,
vagy az a közönség engedje magát a művész által simítatni? Neme-
sednünk kellene , de hol kezdjük ? ez a nagy föladat!

Ezt tekintve , nagy részük az úgy nevezett nézójátékoknak a
vigmüvek között foglalna helyet; valamint a" magasb , komolyabb szel-
leműek , szerepúek és nyelvűek a hósművek között, mellyekben már
mondám , hogy ölni, gyilkolni , jajgatni épen nem szükséges.

De nem ellenzem a" különzést; a! ki jól különöz , jól is tanít ; sót
még többet is kész vagyok ajánlani. Miért is ne? miután itéletem sze-
rint is , ec józanabb emberkorban legczélszeriebbek a" közönséges, pol-
gári életből vett tárgyu, anyagu színmüvek, mellyek, habár erkölcsi
tekintetben talán hósieknek neveztethetnének, a! fönadtam világítás
szerint; még is a. személyek"? közsorsuk , azoknak nevezni tiltja. Egy
helyett azért én hármat ajánlok: érzékeny, erkölcsi és gúny
színműúveknek nevezhetőket. Az elsőben a" közéletnek , a" házi csendes

22 I. NYELVT.-OSZT. ÉRT. HELLEN-MAGYAR DRAMAT.

körnek olly gyönyörűn milly titkon fejledező , atyai; anyai , gyermeki,
baráti , női stb. érzelmek , "s az ezekből eredt boldogság tiszta örömei
mutatkoznak; a" másodikban ugyanannak szokásai, viszontagságai,
erőnyei, nem ugyan ama! veszélyteljesek , élethalál köztt lebegők, csu-
dálást gerjesztő , fényes győzelműek; de még is több nehezséggel, leg-
inkább előítéletekkel, cselszövényekkel, gúnyolásokkal stb. küszkö-
dók, de mindig szerencsés kimenetüek adatnak; a" harmadikban , melly-
nek: még is külön s magán állást, — ne tán elbizva magát tovább is
üssön sem mint illik, "s határt nem ismerve csapongjon, jót roszat
kíméletlenúl együtt tapodjon , — nem örömest engednék, a" közélet bohó-
ságait mosolyogtatnók meg. Vegyüljön ez majd egyik, majd a" másik
féllel, de ennek is annak is sérelme nélkül; beszökhetik ollykor még
a" föntebb hősi színműbe is, de szerényen, de komolyan , soha ne a
kaczagtatásig , melly pajkosságnak , miként már mondám, az egész mú-
színi világból örökre száműzetnie kellene.
Eddig az elnevezésekről.

IL
A? NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI.
OLVASTA
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ,
A" M. T. T. KISGYÜLÉSÉBEN , JAN. Iv. 1836.

ALMÁSI BALOGH PÁL,

Azon magas és bélyegző tulajdonok közt , mellyek az embert földünk"
felületén, minden élő valóságok felett megkülönböztetik "s őtet a" te-
remtés" remekévé teszik, legnagyobb figyelmet érdemel a" nyelv. Az
ember a természet kebeléből különbnemü érzékekkel "s tehetségekkel
felruházva jelenik meg a világ" piaczán; de mind ezek, az embernek
minden csudálatos alkotása mellett sem lettek volna képesek őtet a" ci-
vilisatió "s értelmi kifejlés" nevezetes polczára emelni , a tudományok"
"s mivészségek" mezején , ezen mennyei ajándék nélkül. A" legfinomabb
érzékek is állati "s alacsony irányt nyernének "s vadságra fajulnának, a
legmagasb tehetségek pedig kifejletlen"s a világra nézve eltemetve ma-
radnának , ha azokba a" nyelv tulajdon életet nem öntene. Egyedül a
nyelv köti öszve, a" természet" eredeti állapotjában elszéledt családokat,
egy. nemzetté, az együttérzés "s társasági vonzódás felébresztése , s ez
erősíti azt meg törvények" alkotása által. E" nyitja fel a" világ "s élet
azon számlálhatatlan csudáit, mellyek érzéseinket mindenfelől érdeklik,
ez ébreszti fel keblünkben az emberi magas rendeltetés" nemes érzését;
ez emeli fel lelkünket a" szépnek , jónak "s igaznak , "s ezen isteni ideák-
nak felfogására , ec vezet be bennünket a mennyei bájjal kinálkozó tu-
dományok" szent helyébe, vagy egy szóval, ez lelkünknek, ezen tes-
tünk" szerkezetéhez kötött isteni szikrának ébresztő fáklyája.

Mi volna az emberek" társasága nyelv nélkül egyéb , mint nemesb
testalkotásu állatok" serege, melly az élet szükségeire megkivántató

24 L NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ügyességek "s mesterségek" némi birtokába juthatna ugyan, de az emberi
magasb érzelmek? "s a" lelki éldeletek" álláspontjára felemelkedni képes
nem volna. "S mi volna az emberi élet azon javak nélkül, mellyeket
egyedül a" nyelvnek köszönhet? Azon isteni mívek , mellyek örök min-
tául ragyognak az emberi nemzet" történetében, egy Plató és Homer,
egy Phidia és Rafael, egy Dante és Shakespear dicső elmeszüleménycei,
jöttek volna-e valaha létre a: nyelv" segedelme nélkül? Birhatna-e lel-
künk , az esmeretek" azon gazdagságával, melly most az élet ezer gondjai
"s lenyomasztó terhei közt enyhbalzsamként szolgál "s kifogyhatatlan
gyönyörrel árasztja el keblét a fáradozónak, ha a nyelv nem ébreszt-
getné a gondolatok "s ideák" tengerét , melly az emberi lélekben szuny-
nyadoz? Részesülhetne-e szivünk az emberi nemesb érzelmek" boldogító
mámorában, mellyet a" barátság és szerelem, a nagy lélek és nemes
szív, bennünk elárasztnak , élhetnénk-e általjában a" társaságos élet ezer
örömeivel , ezen dicső életmű nélkül? Valóban egyedül a" nyelv , minden
tudományok" és mivészségek,, isteni gondolatok" és találmányok", nagy
tettek" és erények, társasági örömek" és éldeletek" szülője, "s mint
illyen egy a! legnagyobb érdekü tárgya az elméletnek "s gondolko-
dásnak.

Az emberi nemzet tökéletlen korában, midőn még állati ösztön
"s szenvedelmek valának vezérei, midőn az állati élet szükségein túl
nem emelkedtek kivánati, a nyelv nem egyébből állhatott, mint egyes
szavakból, azoknak különbféle hangu kiejtésökből, "s az állati élettel
rokon kiáltásokból, mellyeket az emberek, könnyebb megértethetés
végett, különbféle testmozgásokkal kísértek. Mi véghetetlen különbség,
mi mély csudálatot ébresztő körülmény , ha a" nyelv" ezen tökéletlen /s
gyermeki korával, annak mostani állapotját öszvehasonlítjuk, midőn
nemcsak szivünk" leggyöngédebb s titkosb érzeményeit kimondani,
azokat másokkal közölni "s mintegy beléjük áltönteni, hanem az élet szük-
ségeire megkivántató számtalan dolgokon kivül, a tudományok" "s mi-
vészségek" széles terjedelmü mezején, minden egyes tárgyakat nevezni ,
azokat pontosan leirni , azoknak legfinomabb részecskéit meghatározni ,
mi több a látható világon túl emelkedve , láthatlan és megfoghatatlan
dolgokról érthetőleg értekezni, a legelvontabb ideákat "s elméleteket,
szavaink által mintegy megtestesíteni képesek vagyunk. Mit mondjunk

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 25

azon hatalmas befolyásról , mellyel a. mindennapin túl emelkedő genialis
fók" erővel "s bájjal teljes előadásaik birnak másokra nézve? Egy szép
költemény elragadja a" hallgatót "s az élet gondjain túl emelve , mennyei
éldelettel táplálja a" lelket. Egy erővel, ember-"s világesmerettel gazdag
szónok , egész gyülekezeteket képes ékesszólása által magához hódítani,
azokban az indulatokat szabad tetszése szerint hajtogatni, "s bennök
majd az ellágyulás és érzékenység szelid mozgásait, majd a" fellázadó
szenvedelmek" dúlongását ébreszteni fel. E" csudálatos tünemény nem
hiába hát , ha sok gondolkodó főket foglalatoskodtatott eleitól fogva s
ha a nyelvtudomány különösen a" mai időkben köz érdekű tanulmány-
nyá lett.

Az emberi elme, mint sok egyéb megfoghatatlan dolgok" kima-
gyarázásában , úgy a nyelvek" eredetének kifürkészésében is fáradhatatlan
volt, noha annak teljes meghatározására még mind eddig igen kevés ké-
születtel birunk, már csak azért is , mivel annyi számtalan nyelvek? al-
kotását "s tulajdonságit nem esmerjük. Azonban mennél nagyobb ne-
hezségek kisérték ezen tárgyat eleitólfogva, annál nagyobb ingerül szol-
gáltak azok a tudósoknak a" gondolkodásra. Nagy elméjü és tudomá-
nyu férfiak , mint Leibnitz , Wilkins, Monboddo , de Brosse, Condillac,
Tetens "s több mások foglalatoskodtak azzal. Számnélkülvaló theoriák
tétettek közzé , az eleven képzelődés" minden bájaival felékesítve, de a
mellyek épen azért , mivel nem a! természet" mély felfogásán épültek s
az életmíves élet mélyebb törvényeivel ellenkeznek, csak a!" hypothe-
sisek" sorát nevelték.

A" régi bölcsek közül sokan, "s többek közt Diodorus Siculus,
azt tartották, hogy az emberek elinte barlangokban "s erdőkben laktak
állatok" módjára , "s csak zavart és határozatlan hangokkal jelentették ki
szükségeik "s érzéseiket, míg végre apró társaságokba szövetkezvén,
kölcsönös megegyezéssel határozták meg az eddig bizonyos jelentés
nélküli hangok" "s szavak" értelmét; több jelek, szavak s kitételeket
pedig szabad kény szerint állapítottak meg, hogy igy egymással gon-
dolataikat közölhessék. Ezt a véleményt az újabb időkben is sokan
elfogadták "s csaknem rokon értelme van Suard nak, ki azt állítja ,
hogy az emberi beszéd eleinte csupa kiáltásokból állott, mellyeket az
öröm és a" fájdalom , a csudálkozás és az ijedség sajtoltak ki belőle, "s

BISETe TÉK, EIT 2. 4

26 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mellyek gyakran ismételtetvén , közönséges jeleivé váltak az érzéseknek,
az egy társaságban élőknél, mind addig míg végre tagos szavak álltak
elő "s a nyelv kifejlődött !). Azonban ez a" vélemény épen nem való-
szinű. Mig nyelv nincs a" kölcsönös szükségek" s igyekezetek" kijelen-
tésére , addig társaság nem állhat elő , azt pedig, hogy nyelv a!" társaság
összeállása előtt létezzen , állítani képtelenség. Mások a" nyelv" eredeti
durvaságából kifejlését, nem önkényesen meghatározott szavak" találá-
sában, hanem a! természeti tárgyak tulajdonságinak utánozásában , csupa
majmolásban (mimesisben) keresik , "s ide tartozik az újabbak közt , még
a Mithridates" híres irója Adelung is, mi azonban az emberi nemzet
kifejlésének történetével "s tudományos felfogásával ellenkezik. Dresdai
professor Carus , igen elmés lehozással, a dolgok hangfiguráinak, ki-
sebb nagyobb mértékben közelítő utánozásában keresi a nyelv" erede-
tét, melly szerinte a" dolgok" lelki képmásait vagy is hangfiguráit fog-
lalja magában?). Virey a! nemi indulat ösztönzésében, a" szerelemben
keresi a" nyelv" első forrását, mit a nemi részeknek a! nyelv" músze-
reivel való szoros összefüggéséből igyekszik kimagyarázni , a természet"
országából vett példákból"). Nem kevés azoknak száma, kik a nyelv
csudálatos kifejlését tekintvén , annak isteni eredetet tulajdonítottak ,
de a" mi ismét ellenkezik az emberi nemzet" kifejlésének történeteivel.
A" mindennapi tapasztalás ugyan is bizonyítja, hogy minden nemzet
nyelve eleinte szegény , durva "s tökéletlen volt, "s csak a" kijelelt fők"
folytonos szorgalma és igyekezete által emelkedett lassanként a" tökélet
bizonyos fokára.

Ha az emberi nyelv" csudálatraméltó tulajdonait, kifejlése" mód-
jait , véghetetlen különbségeit "s annak az emberi lélek" kifejlésével
egyenlő irányban állását gondolóra veszszük , nem lehet meg nem győ-
zettetni a felől, hogy a" nyelv" eredetét, sem a" szenvedelmek "s érzé-
sek által kisajtolt hungokból, sem a" természet keblében felfogott han-

1) Mélanges de littérature ; publiés par J. B. A. Suard, membre de Vinstitut
national de France. Paris, Tome II. 1803. p. 287.

") Vorlesungen über Psychologie, gehalten in Winter 1824, zu Dresden, von
Dr. C. G. Carus. Leipzig 1831. p. 120.

") Histoire naturelle du genre humain. Nouvelle edition; par J.J. Virey.
Bruxelles 1826. Tome III. p. 80.

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 27

gok" utánozásából, sem a" szükség által alkatott, vagy önkényesen ki-
gondolt "s közmegegyezéssel megalapított szavakból, sem valamelly
felső valóságtól belénk adott elemekből kimagyarázni nem lehet , hanem
hogy annak valamelly más, az emberi természet mélyében fekvő elven
kell alapulni.

Hogy a nyelv" alkotásának logicai elemei az észben vannak ere-
detileg, bizonyítja azon igen nevezetes körülmény, hogy a" legbarba-
rusabb nemzetek" nyelvében is bizonyos szabályok , törvények , formák
"§ szónemzésmódok léteznek , mellyeket a" részint vándorló , részint el-
széledt vad életmód nem adhatott , mellyek mintegy önkénytelen "s tiszta
öntudat nélkül, a nemzetnek szükségei, életmódja "s szokásaihoz illő-
leg , "s ennélfogva nem köz megegyezés által fejlettek ki. Az amerikai
philosophiai társaság által kiadott grammaticája a" delaware Indusok-
nak !) mutatja, hogy az ő nyelvök, sok azon formáival bir a deák,
görög, sanscrit, szláv "s egyéb nyelveknek, mellyeket ezekben csudá-
lunk , más csupán az ő nyelvöknek tulajdon formákkal vegyítve , hogy az
ő igehajtogatásaik olly rendesek , "s nyelvök" alkatjában általjában olly
sok rend és methodus uralkodik, mint akarmelly más nyelvében a régi
Europának?). Ezen csudálatos körülmény indíta sokakat annak gyani-
tására, hogy Amerikát egykor civilizált emberek lakták, nem hihetvén
azt, hogy vad emberek" lelkében illy combinátiók származhattak volna.
Azonban a! régi történetirás azt mutatja, hogy csaknem minden eddig
esmert régi nemzetek" nyelvét, a miveltség kisebb nagyobb fokán ta-
láljuk, a mi még nagyobb bizonyosságra emeli azt, hogy a nyelvalko-
tás" alaptörvényei az emberi lélekben lakoznak.

A" delaware Indusok nyelvének több igen nevezetes tulajdonsági
közt , legnagyobb figyelmet érdemel Du Ponceau szerint az , hogy ók
több ideákat különös mesterséggel s az analogia! törvényeivel mindig

1) Ezen igen érdekes és nevezetes grammatica! szerzője Zeisberger Dávid,
morva születésü pap, ki az éjszak-amerikai Indusoknál , 25 esztendős korától fogva
haláláig (1746—15808) missionáriuskodott "s valami hatvan esztendeig prédikálta az
ő tulajdon nyelvöken az evangyéliomot.

— 7) Transactions of the american philosophical society held at Philadelphia,
for promoting useful knowledge. Vol. III. Philadelphia 1830. 4-to p. 83.
Ú hg

28 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

megegyező alakban kötnek össze ?). Ezen tulajdonságát az indus nyelv-
nek, mellyet Humboldt Wilmos nem épen megfelelőleg agglutina-
tionak nevez, legelőszer Egede közlötte , Grönland" leirásában , "s He-
ckewelder, ki mint missionárius csaknem negyven esztendeig lakott
a. delaware Indusok közt, levelezéseiben bőven előadja azt. Bir ezen
tulajdonsággal Abbé Molina szerint a" chili nyelv is?). Csalatkozik
azonban az amerikai philosophiai társaság nagy érdemü előlülője, Du
Ponceau, azt állítván, hogy ezen polysyntheticus characterrel nem
bir semmi más nyelv a" világon, "s hogy az egyedül az amerikai nyel-
veknek kizáró elsőségök ") , mert az illynemü összeragasztás, vagy he-
lyesebben , több ideáknak egy szóba olvasztások , több más nyelveknek
is tulajdona. A! tatár fajú nyelvek közt különösen a magyar is , bővel-
kedik illyen szavakkal , "s valóban syntheticus characterrel bir. Egyéb-
iránt az angolok épen ezen tulajdonságból következtetik az amerikai
nyelveknek szegénységét és durvaságát"). Smith Ádám, az erkölcsi
érzések" theoriájának irója mondá ki előszer azt, hogy ezen nyelveknek
természetesen kell birni ezen tulajdonnal , mivel az analysis az emberi
léleknek legnehezebb munkálatja, "s barbarus nemzetek erre képesek
nem lévén, nyelvöknek szükségesképen syntheticusnak kell lennie.
Azonban ez az okoskodás igen keresett "s ellenkezik az emberi lélek"
törvényeinek mélyebb esmeretével, de ellenkezik a! tapasztalással is.
Jaj volna így szegény honi nyelvünknek , melly Smith Ádám szerint a"
tökélet magasb fokára számot nem tarthatna! Hála azonban az égnek,
hogy a" dolog épen ellenkezőkép van "s mint sokszor itt sem egyezik a
theoria a" praxissal. A" magyar nyelv" kifejlésének története , bőven mu-
tatja, hogy a" syntheticus nyelvek, szintúgy birnak a" tökéletesedhetési
tulajdonnal , mint az analyticus bélyegüek, a" mi némi világot hint az
amerikai nyelvek" természeteire is, "s megczáfolja némelly tudósoknak
"s ezek közt a" híres nyelvbúvár Humboldt Vilmosnak is azon né-
zetét és állítmányát , mintha a" barbarus nemzetek" nyelve , a civilizált

1) Transactions of the american philosophical society. Vol. III. 1830. p. 81.

") Saggio della Storia naturale del Chili. In Bologna 1782. in 8vo.

") Transactions of the american philos. soc. Vol. III. p. 82.

?) The Foreign Review and continental miscellany No. IV. October 1828. p. 488.

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 29

népek" nyelvénél sokkal alsóbb fokon állna, nem csak kimiveltsége? —
mit senki sem tagad — de alkatása! tekintetében is, "s mintha ennél-
fogva ezen nemzetek sokkal kisebb fogékonysággal birnának ideáik" bő-
vítésére "s lelkök" kimivelésére 1). A? delaware Indusol? fenntebb emlí-
tett grammaticája kétségkivülvalóvá teszi azt, hogy a" legbarbarusabb
nemzetek" nyelve is magasb kifejlés" magvait hordozza magában "s hogy
ennélfogva az Indusok is más bizonyos belső ösztönnél fogva, elegendő
logicával birnak nyelvök" kimivelésére , "s igy a cultura" elfogadására.
Örömmel tapasztalom — igy szól Du Ponceau — hogy mennél jobban
esmertetnek az amerikai Indusok" nyelvei , annál nagyobb csudálkozást
gerjesztenek azok az elnemfogult lelkekben?).

Az hát az újabb fáradhatatlan philologiai munkálkodásokból ki jó ,
hogy minden nyelvek" alkatásában némi hasonlatosság (analogia) létez ,
"§ hogy ennélfogva a" kifejlés" és tökéletesedés? elemeivel kisebb nagyobb
mértékben minden nyelv bir, annak ellenmondhatatlan bizonyságául,
hogy a nyelv" alapját és eredetét egyedűl a" lélekben kell keresni.

Ezen fontos és felette nagy érdekű nézetre vezetnek bennünket,
a mélyebb psychologiai vizsgálódások is.

Az emberi lélekben sok mélyen elrejtett tehetségek, számtalan
esmeretek" és tudományok" magvai, ezer meg" ezerféle gondolatok és
érzések szunnyadnak , mellyeknek kifejlése s öntudatra jutása, több-
nyire a körülmények" kedvezésétől függ, "s mellyek sokszor épen
ezek" nem létében nem tudva és esmerve "s igy örökre eltemetve ma-
radnak. A" régi világ ama nagy bölcse, a" méltán isteninek nevezett
Plato, mély philosophiai lehozással tanítá, hogy a dolgok" örök ty-
pusai (zaocőetyuara) "S minden esmereteink" elemei (cozcr) bennünk
lakoznak, hogy magasb rendü esmereteink kivülről belénk nem juthat-
nak , "s hogy minden szépnek , jónak és igaznak ideája, már eredetikép
lelkünk" mélyében lakozik, mellynek észrevételében, kifejtésében /s
öntudatra hozásában áll minden tudományunk. Azt, minek csirája ott
nem létez , semmiféle oktatás , megmutogatás és gondolkodás által abba

1) Abhandlungen der königl. Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Aus d.
Jahre 1822. gr. 4. S. 401.
?) Transactions etc. Vol. III. p. 81.

30 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

belé nem vihetjük; ellenben a" körülmények" kedvezése, ön magunkra
figyelés, fáradhatatlan szorgalom "s megszorított gondolkodás által ,
gyakran a" legtermékenyebb ideák" "s esmeretek" forrását találjuk abban.
Gyönyörüen "s mély philosophiai érzéssel mondja ezen tekintetben, a
németek" halhatatlan költője Schiller:

5, Was kein Ohr vernahm, was die Augen nicht sahn,

Es ist dennoch , das Schöne , das Wahre!

Es ist nicht draussen da sucht es der Thor;
Es ist in dir, du bringst es ewig hervor.""

Egy illy mélyen a" lélekben gyökerező, vagyis annak létalap-
jával szoros összefüggésben lévő tehetség a" nyelv is. Ezen dicső műszer
által jelenti "s nyilatkoztatja ki , ezen bennünket lelkesítő isteni sugár ,
belső , eredeti életét; ez által egyesíti az állati testalkat , ezer meg" ezer
idegszálacskákkal ellátott életmúűúszereit az összhangzásra, ez által gyá-
korolja öntörvényhozó erejét a többi tehetségeken, ez által jelenti ki
mennyei eredetét , midőn a mivészség és tudomány" ős ideáit utánozza
munkáiban , ez által igazolja minden egyéb teremtmények felett állását
"s uralkodik a" földön.

Mint minden egyéb kinyilatkozásiban , úgy a" nyelv" életműszerei-
nek olly magas tökélet fokára emelésében is lassanként emelkedik a"
természet az alsóbb formákról a" fensőbbekre. Felette érdekes és mély
csudálatgerjesztő, a természetnek azon munkálkodása, miként emelke-
dik a" hangadásra szolgáló első igen tökéletlen készületekról, az emberi
ész" szükséges múszerének, a beszéd" organumának előhozására. Már
a" bogarak osztályában is igen sok fajok adnak hangot, de, a. mi különös,
nem belső hanem külső müszer , és pedig a szárnyak által, a miphy-
siologiai tekintetben nevezetes , mivel a szárnyak úgy tekintethetnek ,
mint kiszáradt kopoltyúk. A" halak" némelly nemei már, a belekben
mozgó levegő , de bizonyosan a kopoltyúk" segedelme által nemzett hangot
adnak. Az első tüdőhangot az állatok" országában a békáknál találjuk.
Igy minekutána a" kétlakiak" több fajain, a. madarakon "s négylábu álla-
tokon keresztül sok különbkülönbféle formákon "s nevezetes változá-
sokon áltmentek volna a" lehelés" műszerei, az emberben a!" legtökéle-
tesb szerkezetet érik el. Ez a! tökély nem a lehelés" organumának al-
katásában áll, mellyben az embert sok állatok felülmulják, hanem az

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 31

idegekben. A? pók" hálószövetje "s a" hadihajó" kötelzetje egyszerü és
csekélység azon elrejtett idegszálacskákhoz képest , mellyek a" hires an-
gol bonczoló Bell Károly szerint ezen részeket mozgatják, "s azon
csudálatos életműszert létre hozzák , melly által az ember mindennemű
hangokat adni "s utánozni képes, "s mellynek munkássága hozá létre
mind azt, mit valaha az ember nagyot , szépet és jót tett. Az idegek-
nek ezen nagy számában "s különféle munkálatjában kell annak okát
keresni, hogy az emberhez olly közel álló majom beszélni nem tud , nem
pedig azon hártyás zacskókban , mellyek az orangutangok" gégéjét kör-
nyelik, "s abban a hangokat elfojtani láttatnak, mint Camper, Vicg
dAzyr , Herder, Virey "s mások olly biztosan állították. Az újabb idők"
nagy fontosságu felfedezései , még szorosabban meghatározták ezen ne-
vezetes életmű physiologiai jelentését. Ezek szerint az állati nyelv" ki-
fejlése"s különbkülönbfélesége közvetetlen összefüggésben van az agy-
velő "s a" beszéd" életmíveit egymással tökéletes összehangzásba hozó
idegek" alkatásával s kifejlésével. Gall szerint még az állatoknak is
agyvelejek" minemüségéhez alkalmaztatott nyelvök 7s tulajdon tagos
hangok van , mit ő többféle példákkal és tapasztalatokkal erősít ?).

A" lélek" ezen tehetségének kifejlésére, elmulhatatlan feltétel a
hallás" érzéke , melly nélkül a" hangról ideát szerezni lehetetlen. A" si-
ketnémák , ha szinte emberek közt élnek is, de különös oktatás nélkül
a" kifejlés" alacsony fokán maradnak, mind értelmi, mind erkölcsi te-
kintetben, "s többnyire az állatoknál feljebb nem emelkednek. Még azok
is, kik hallásokat gyermeki éveikben vesztették el, rendszerint meg-
szünnek beszélni. Ezen esetekben hát a" beszéd örökre kifejletlen ma-
rad , a" nélkül hogy a" nyelv" életmíveiben valamelly hiba létezne. [gy
maradnak a" léleknek egyéb tehetségei is gyakran kifejletlen, ha annak
feltételei hibáznak. Azon esetekben azonban , ha a! hallás" érzéke visz-
szatér, csak hamar azután kifejlik a" beszéd" tehetsége is, mint erre
többek közt prof. Magendie, két nevezetes peldát hoz fel?).

1) Anatomie et physiologie du systéme nerveux en général et du cerveau en
particulier. Par Mr. F. J. Gall. Auatriéme Vol. Paris 1819. in 4. p. 86.

?) Précis élémentaire de physiologie, par F. Magendie Deuxiéme edition.
Tome I. a Paris 1825. in 8. p. 273.

32 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" hallás" érzékének általánfogva felette nagy befolyása van a"
nyelvek" képzésére. A" fül által lesz az állat lelkivé, így szól Oken.
Ott hol a" nyelv" törvényeit és szabályait felfedezni képesek nem va-
gyunk , hinnünk kell, hogy a" lélek" megkülönböztető erejét a fül ve-
zérli. A! szókötések sokszor olly finom különböztetéseken s a" szavak
értelmei olly finom hangmódosításokon nyugszanak, hogy azokat csak
igen finom érzékek , vagy igen hosszu gyakorlás által tehetjük magun-
kévá. A! Chinaiaknál ugyanazon szónak igen sokféle értelme van,
mellyeket csak a hangmódosítás határoz el. Az éretlenség" "s vadság
állapotjában , hol értelmi behatásról szó sem lehet, a" hallás" érzéke ve-
zérli az embert, mind a! nyelv" megtanulásában, mind annak kiképzé-
sében. A" hallásérzék" mély jelentése s tulajdon törvényeire a Chladni"
felfedezései némi új világot öntöttek. A" levegővel közlött rezgés vagy-
is hang, nem csupán ide "s oda mozgásból, hanem, Oken szerint, az
anyagos kötelékek" feloldozásából áll , e. pedig csak az ósmozgás" törvé-
nyei szerint történhetik meg , mellyeknél fogva a" hang bizonyos kris-
tály figurákba alakul. A" hallás" tehetsége abban áll , hogy bennünk ezen
hang vagy kristályfigurák által, ugyanazon törvényeket követő rez-
gések álljanak elő. A" hangrezgéseknek vagyis mint Oken mondja a
hang" kisértetes kristályainak, vagy kristálykisérteteinek kisebb na-
gyobb megegyezése ön belsónk" törvényeivel, a" beszéd" kifejlésére lét-
alapos befolyással van.

Mint egyéb tehetségei a" léleknek , úgy a" beszélőtehetség is csak
lassanként jut ela kifejlés" bizonyos fokára, vagy is szorosabban szólva,
a nyelv" kifejlése egyenlő arányban áll a lélek? kifejlésével. Mig a
lélek az agyvelő rejtekeiben kifejletlen szunnyadoz a? csecsemőnélp,
addig nála egyes hangoknál egyebet nem tapasztalunk; de mihelyt ön-
tudatra ébred az , azonnal beszéd által nyilatkoztatja ki magát. A" gyer-
mek" figyelme , a" körülte lévő tárgyakra ébredni kezd, hallja szüléi 7s
ápolói szavát s utánozza azt. Ez a" csudálatos ösztön az utánozásra,
mellyet már a majmoknális tapasztalunk , "s melly az emberben nemesb
alakba öltözve jelenik meg, az organismus"? munkája "s öntudat és ön-
kény nélkül történik. A" gyermeki korban az egész lélek csupa fogé-
konyságból áll , "s magáévá tesz mindent , mit hall és lát , hangot, beszé-
det, gondolatokat, szenvedelmeket, tetteket, még pedig nemcsak

A" NYELV "§§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 33

azoktól , kik eránt rokon érzettel bir, hanem azoktól is , kiket kevésbbé
szenvedhet. Az ember az egész világot visszahangozza belsejében /s utá-
nozza lelke? tehetségeivel. Hogy a beszélő tehetség" gyökere a" lélekben
van , bizonyítja az is , hogy a gyermekek magok is, ha még nem hal-
lották nevezni ef vagy ama! tárgyat, melly figyelmüket magokra voná,
annak nevet adnak ss az illy neveket gyakran sokáig megtartják, "s ezt
nem csupán az utánozás" ösztöne, hanem általjában a" beszédre való ter-
mészetes vonattatásnál fogva, mellynek hiányában keresi Bell Károly,
a" tökéletlen múszerzeten kivül , egyik okát annak , hogy a majmok nem
beszélnek. !) — , A" gyermek" felébredő értelme — igy szól a: szellem-
dús Burdach — nyelvet alkotna magának; a már meglévő nyelvben
ön képmását találja, megesmeri magát benne s sajátjává teszi azt; a
beszédmód (idioma) csak öltözet, mellyet reá a" közönséges nyelvérte-
lem ád"). A" gyermeki kornak ezen hajlandóságából az új szavak" al-
katásain, a tudós Jenisch egy részt azt következteti, hogy a" termé-
szet-ember a nyelvtalálásban különös gyönyörködést talál, "s talál-
mányát tökéletesíteni igyekszik ; más részt azt, hogy azon szavak ős
gyökerei , mellyek nem hangzó tárgyakat illetnek, igen gyakran önké-
nyesen öszvetett hangzatok lehetnek , mellyeknek közvetetlen viszonyát
az azok által jelelt nem hallható tárgyakhoz, a nyelvnyomozó átalán-
fogva hiába feszegetné?), mit azonban a! nyelvek" philosophiai felfo-
gása épen nem igazol. Azonkivül, hogy a! nyelvek" legnagyobb része,
nem hallható tárgyakat jelentő szavakból állván, ez által rendin túl
való rész tulajdonítatnék az önkénynek a nyelvmivelésben, épen
azon gyönyörködés és belső öröm , mellyet a" gyermekek , még csaknem
minden öntudat nélkül, de a" meglettek "s kimíveltek öntudattal érze-
nek , valamelly a" jelelendő tárgynak , gondolatnak , vagy érzésnek tel-
jesen megfelelő új szó" szerencsés feltalálásán, erősen bizonyítja, hogy
a feltalált "s örömet szerző új szó, nem tiszta önkény" gyümölcse , ha-

") Charles Bell, on the Hand. Chap. X.

?) Die Physiologie als Erfahrungswissenschaft. Dritter Band. Bearbeitet von
Karl Friedrich Burdach. Leipzig. 1830. 8. S. 261.

2) Universalhistorischer Überblick der Entwickelung des Menschengeschlechts,
als eines sich fortbildenden Ganzen. Eine Philosophie der Culturgeschichte von D. Je-
nisch. Zweyter Band. Erste Abth. Berlir. 1801. 8. S. 14.

M. T.T. ÉVK. III. 2. 5

34 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nem egy a! lélek" mélyéből, elmélés vagy valamelly szerencsés elme-
villanat által kifejtett "s életre hozott szülemény. Innen lehet kima-
gyarázni azon képes örömet, mellyet a" practicus ész" kritikájának hal-
hatatlan szerzője érzett — ön vallomása szerint — midőn erkölcsi rend-
szere" alap-fogalmának , a" categoricus imperativusnak kitételére, ezen
teljesen megfelelő szót ,, Autonomie" valamint az ellenkezőnek kitétes
lére ezen szót ,, Heteronomie" feltalálta.

Egyébiránt ha szinte már egyes ember is sok szavak s kitételek"
felfedezésére képes , az mind e" mellett sem szenved kétséget, hogy a
nyelv csak társaságos életben fejlhetik ki "s emelkedhetik bizonyos
tökéletességre, "s hogy ennélfogva a" nyelv az emberi társaság organis-
musának létalapos része "s tulajdona. Mihelyt az emberek társaságba
lépnek , a nyelvnek azonnal szükségesképen elő kell állani "s a" körül-
ményekhez és a" társaság" szükségeihez "s minemüségeihez képest a" ki-
fejlés" bizonyos fokára lépni. Igy halad a" gyermek is, a társaságos
élet" csudálatos befolyása által előre , a: nyelv" magáévá tételében, meg-
tanúlja helyesen nevezni a" tárgyakat , mellyek érzékeit illetik , valamint
a. szavak" összerakását "s a grammaticának egyéb részeivel élést is , még
minekelőtte azokról megfogása "s helyes esmerete volna. Az öntudatnak
későbbi felébredésével , megkülönbözteti a" tárgyakat egymástól "s végre
ön magától , eszmélni kezd a" dolgok" összefüggéséről, kérdi azoknak
okát és czélját , felemelkedik majd érzékein túlhaladó dolgok" sejtésére
"s azokról lelkének önkénytelen munkálkodása által elmélni kezd,
kisebb nagyobb világosságu "s meghatározottságu fogalmakat képez, "s
végre a" szavak" jelentésével mélyebben megesmerkedvén, lelke" tehet-
ségeit önkénye s irányzata szerint foglalatoskodtatja. "

Mind ez azt mutatja , hogy a" lélek" kifejlése a" nyelvvel elválha-
tatlan összefüggésben van. Nyelv nélkül lelkünk" tehetségei kifejletlen
maradnának , "s a" helyett hogy magas rendeltetésünk" czéljához közel-
getnénk , az állatok közé süllyednénk. A" nyelv" varázs ereje nélkül
eltemetve maradna a legszebb talentom, eltompulva és vadulva a! leg-
nemesb szív "s a" legszebb tehetségekkel felruházott ember is, a" társa-
ságos életben, semmit nem jelentve tünnék el. Mind az, mi a lélek"
kifejlését akadályoztatja, közvetetlen befolyással van a nyelvre is,
mint azt szembeszökőleg látjuk a butáknál, kiknél a" tompa elme, a"

A" NYÉLV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 35

beszélő tehetség" tökéletlenségével párosúl. Az ugy nevezett cretinis-
musban , hol az agyvelő kifejtődése fenakad, az elme is hátramarad s
ezzel együtt a beszélő tehetség is hibázik. Butákból álló társaság soha
sem volna képes nyelvet alkatni, bármi tökéletes állapotban volnának
is nálok a" beszéd" műszerei. Az elme csak azon mértékben képes es-
mereteit "s ideáit bővíteni , azokat bizonyos rendbe alakítani "s világos
öntudatra emelni, a: mennyiben a tárgyakat nevezni , az eleibe terjesz-
tett gondolatokat nyelvvel előadni "s utánazni tudja, mint ezt az em-
beri nemzet" kifejlődésének története mutatja. Az, mit nem tudunk ne-
vezni , beszéd által mások" eleibe terjeszteni, ki van rekesztve esmere-
teink" köréből. Az eddig esmeretlen s új idea, csak akkor válik való-
ságos esmeretté , ha azt olly szóval tudjuk jelelni , melly a" nyelv" szel-
lemével megegyez "s melly a jelelendő dolgot érthető és világos alakban
adja. Mi szoros összefüggésben van a" nyelv a" lélekkel, bizonyítja az
is, hogy esmereteinket "s tudományunkat egyedül a" nyelv" segedelme
által közölhetjük másokkal, ez által ébreszthetjük fel másokban a" figyelő
tehetséget , "s ez által a gondolkodást , melly egyedül a" nyelv" munkája.
A" gyermek, kinél a lélek kifejlésben van, sokat beszél , "s igen gyakran
magában, de a felnevekedett ember is , rendszerint az eleven gondolko-
zás és elhatározásban magával beszél, majd hallhatólag, majd ön belse-
jében. Sok tüzes véralkatú emberek mindig bsszélve gondolkodnak. A
mély érzés" állapotjában is igen gyakran magunkkal beszélünk , "s minden
szenvedelmek , különösen pedig az öröm , fájdalom és harag , saját han-
gokkal jelentik ki magokat;

, Format enim natura prius nos intus ad omnem

Fortunarum habitum: juvat, aut impellit ad iram ,

Aut ad humum moerore gravi deducit et angit:

Post effert animi motus interprete lingva.""
mint Roma" nagy világbülcse mondja. Lélek és nyelv nem foglalatos-
kodhatnak egymás nélkül. A" lélek csak az által létez, hogy magát be-
széd által tünteti ki, magából mintegy kitör, mint prof. Ast mondja!).
Némelly nyelvekben ész és nyelv ugyanazon szóval jelentetnek ki,

) Grundlinien der Grammatik , Hermeneutik und Kritik. Von F. A st. Landshut
1808. S. 3.
5 x

36 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

annak némi bizonyságául, hogy a" nyelv a" lélek" közvetetlen kinyo-
mása "s visszképe, mit nemcsak az egyes emberekre való figyelés, ha-
nem egész nemzetek" története bizonyít. Mint egyes embereknél, a
nyelv hív képe a" léleknek, úgy egész nemzeteknél legbiztosb mérlege
az a miveltségnek , -s ezen tekintetben igen érdekes, a! nyelvek" kifej-
lésének története egyes nemzeteknél.

A" nyelvtudósok igen sok fáradságos nyomozásokat tettek annak
felfedezésére, mellyik az eredeti vagyis ősnyelv, melly minden más
nyelvek" gyökszavait s alkatási ideáját magába rejtse, mellyben minden
betünek tulajdon , tiszta "s eredeti jelentése feltaláltassék , mellyből ma-
gából fejeljék ki minden külső pétolékok nélkül a" nyelv" egész gazdag-
sága, melly az ember" magasb eredetének megfeleljen "s őt a termé-
szettel és istenséggel összekösse. Az újabb időbeli vizsgálódások szerint
ezen ősnyelv, vagy Pláto szerint istenek" nyelve" legtökéletesb vissz-
képét a" samskrda vagy sanscrit nyelvben találni , melly a" többi kisebb
nagyobb tökélettel biró nyelveknek is eredetül szolgál. Többek közt,
a" genialis Schlegel Fridrik ezt nemcsak az indus nyelvnek más
vele rokon nyelvekkel való összehasonlításából , hanem abból is elmésen
következteti , mivel az óskor minden esmeretes népei közt az indusok
legmiveltebbek valának s kivévén talán a! görögöket, legszebb harmo-
niáju "s legtisztább philosophiai alapú nyelvvel birtak?). , Az indus
nyelv — igy szól Schlegel — a" legnemesb törzsökhöz tartozik, "s
egyszersmind az eredeti bélyeget , minden vele alkat "s létalapban rokon
nyelvek közt legtisztábban megtartotta "s a legmagasb benne foglalko-
zott tökélyt elérte. Csudálatra méltó bizonysága az azon összefoglaló ,
egyesítő tehetség" terjedelmének az emberi lélekben, melly által a
szemlélet és fogalom egymást kölcsönösen álthatják "s a" gondolat egé-
sze, annak részeit megelőzi"?). Az indus nyelv" magas fokra vitt esme-
rete , azújabb idők" fáradhatatlan szorgalmú nyelvbuvári által, kétségki-
vülvalóvá tette azt, hogy a gyökszavakban ss általjában a! grammaticai

§) Uber die Sprache und Weisheit der Indier, ein Beitrag zur Begründung der
Altherthumskunde , von Friedrich Schlegel. Heidelberg 1808. 8.

") Indische Bibliothek. Eine Zeitschrift von Aug. Fr. Schlegel. Mit Beitrágen
von Freiherrn von Humboldt. Erster Band, Bonn , 1800.

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 37

szerkezetben , nagy rokonság uralkodik az ázsiai beszédmódok (diale-
ctusok) "s Europa legmíveltebb nyelvei közt. Ezen egymással rokon-
ságban lévő nyelveket Klaproth indus-német, Adelung Mithridate-
sének angol birálója pedig (a Auarterly Review-ban) indus-európai nyel-
veknek nevezik. A" nyelvek" ezen atyafiságát a hires Balbi "s utána
Malte Brun tagadják , mind a!" mellett is, hogy ezen nyelvek" nagy
hasonlatosságát megesmerik , mivel e" szerint — mond Balbi — az ázsiai
nyelvek" több mint fele részét , az európai nyelveket mind , 7s talán né-
melly afrikai és amerikai nyelveket is ezen családba kellene iktatni.
Mennyiben van igaza ezen két nagy nevü tudósnak, az a" következen-
dókból ki fog tetszeni. Annyi előlegesen igaz, hogy a" fentebbi vélemény
sok más tudósok" vizsgálódásinak is resultatuma, kik közt különös em-
lítést érdemel Sehlegel, ki az örmény, szláv, indus, perzsa, német,
gürüg és római nyelvek közt lévő rokonságra figyelmetessé tette a tu-
dósokat?). Az elmés Dr Prichard ezen nyelv-családnak legnagyobb
kiterjedést ád "s ide számlálja ,,Physical History of Mankind" czímű
igen tudós és nagy érdekü munkájában: 1) az indus nyelvet, a" sanscrit
nyelv" minden dialeétusaival ; 2) a perzsák "s több a" perzsiai birodalmat
lakó nemzetek" nyelvét; 3) a" pelasgusok" nyelvét, mellyel összeköti a
görög és latin nyelvet; 4) a? celták"? nyelvét, mellyet a német tudósok
— de ezeredes Vans Kennedy is tudós munkájában?) — ezen
nyelvcsaládból kirekesztenek 5) ; 5) a" németek" — 6) a! szlávok" nyelvét.

Érdekes dolog e helyt azon kérdés" megfejtése, minn alapítják
a" nyelvtudósok , ezen nyelvek" rokonságát ? A" grammaticai szerkezet
hasonlatossága nem nyujthat alapot a" nyelvek" osztályozására, noha
azt Klaproth és utána Dr. Prichard követelik, mert sokszor az
egymással valóban atyafiságos nyelvek — mint példa" okáért az angol

1) Über die Sprache der Indier "stb. S. 77.

2) Researches into the Origin and Affinity of the principal langvages of Asia
and Europe.

3) A! celta nyelv" keleti eredetét Prichard egy külön munkábanis (The Eastern
Origin of the Celtic Nations proved by a comparison of their Dialects with the San-
serit , Greck , Latin and Teutonic Langvages. By James Cowles Prichard M. Dr. F.
R. S. etc. Oxford 1831. 8vo) igyekszik nagyobb világosságra hozni, "s tudós leho-
zásaival bebizonyítani.

38 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

és góth — különböznek ezen tekintetben egymástól. Az angolban alig
vannak ejtegetések , ellenben a" góth nyelv Dr. Murray szerint azokkal
bővelkedik"). Igy a mostani perzsa nyelvben sincsertek ejtegetések , va-
lamint az angolban, holott a" sanscrit, mellytől hihetőleg származik ,
azokkal tele van. A" grammaticai szerkezetben lévő különbség, mint
. több nevezetes nyelvtudósok megmutatták, csak azon szavaknak kü-
lönböző alkalmaztatása "s használásmódja, mellyek a" nevek" és igék"
bizonyos viszonyainak kinyomására szükségesek. Ha ezen szavak egy-
formák — mindegy akármikép alkalmaztassanak — atyafiságra mutatnak
azon nyelvek közt , mellyekben előjőnek, mivel az első szükségre tar-
toznak s a nyelv" és társaság legdurvább állapotjában használtattak.
A" nyelvek" és nemzetek" rokonságát tehát egyedül a" szavakra lehet
építeni. Ezen czélra olly szavakat kell, Balbi, Abel Remusat és
Salverte szerint kiválasztani, mellyek az emberi test" fő részeit, az
atyafiság" első fokait, a" csillagokat, a természet fő tüneményeit "s az
első számokat jelentik. Ha ezek valamelly két nyelvben ugyanazok,
vagy nagyon hasonlók , bízvást lehet állítani, hogy: ezen két nyelv egy
eredetű. Mennyire lehet ezen észrevételeket "s szabályokat honi nyel-
vünk" eredetére "s régi történeteire alkalmaztatni , "s micsoda következ-
ményeket lehet belőlök húzni, az még mind eddig sincs tisztában, de
reménylhetjük , hogy nyelvtudósainknak fáradhatatlan szorgalmok ezen
tekintetben felette érdekes és fontos felfedezésekkel gyümölcsözend.
Mi illeti a nagyobb kiterjedésü nyelveket, a" fenntebbi etymologiai vizs-
gálódásokon kivül, mellyekhez még a" rendetlen igék közt való nagy
hasonlatosság is járul, sok ollyak is, mellyeket a" história és traditió
nyujtanak , igen hihetővé teszik azon véleményt, hogy a" góth nemze-
tek Azsiából költöztek Europába "s hogy valaha a" góth sanscrit és görög
nyelveket beszélő nemzetek" őselei egy nyelvet beszéltek.

Azonban e" nem közönségesen elfogadott véleményük a?" tudósok-
nak. Prof. Stewart az emberi lélek philosophiájáról irt munkájában ,
"s még nagyobb elmésséggel és tuadománynyal prof. Dunbar, a görög és
latin nyelvek" szerkezetéről irt értekezésében azt állíták , hogy a" sanscrit
a görög nyelvből vette eredetét. Azt gyanítják ők, hogy midőn Nagy Sándor

") History of the european langvages.

A NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 39

meghódította volna Indiát, s ennek következésében egy görög gyarmat
telepedett le Bactriában, a" bennszülöttek megesmerkedtek a görög
nyelvvel , "s ezt a Brahminok, szent nyelvök" feltalálására használták!?).
Azonban ezt az állítmányt a" nevezett tudósok igen csekély értékü "s
részint balgatag védokokkal támogatták , "s ellenök megmutatta Cole-
brooke, ez a? sanscrit nyelv" 7s indiai literaturai mindenek közt leg-
alaposabb esmerője, a" sanscrit és prakrit nyelvekről irt próbatételé-
ben?) , hogy a? sanscrit egykor egész Indiában közönséges nyelv vala.
Mi magát a" sanscritot illeti, arról azt mondja , hogy az világosan vala-
melly ós nyelvből veszi eredetét, melly fokonként miveltetett ki kü-
lönbféle éghajlatok alatt "s sanscrit lett Indiában , pahlavi Perzsiában , "s
görög a Középtenger partjain. Az indusok" mondája csakugyan szólis,
valamelly paradicsomi "s tólök éjszakra fekvő szent tartományról, melly
Perzsia és Tibet közt , hihetőleg a! dicső szépségü Cachemir. Balbi azt
állítja, hogy a. Zend, a" régi köznépi nyelv volt Zoroaster időszaká-
ban, "s hogy azt ugy kell tekinteni , mint minden perzsiai idiomák" szü-
lójét "s talán még a sanscritét is. Hogy a" míveltség" ós lakhelye
Ázsia" belsejéből veszi eredetét, többek elfogadák, mint nevezetesen
Adelung is?) "s Angvetil du Perron egyenesen Cachemir-ból szár-
maztatja a" sanscrit nyelvet, valamint az indusok" vallását is"). Több
nagy nevü tudósok , mint Zimmermann, Pallas, Bailly, Kant ss
mások a" Cachemir hegyek" aljánál keresik az emberi nemzet eredetét.
— Azonban a közönségesen elfogadott vélemény ellen megmutatta Rh 0-
de, magokból a" zend irományokból , hogy az ősnyelv" "s minden magasb

2 Hogy az Indusok a? bactriat birodalomban lakó görögöktől vallási mondákat
"s tudományos esmereteket kölcsönöztek, Vosz is állítja (Antisymbolik S. 94), mit
azonban Kosegarten igen helyes okokkal czáfol meg az indus tanulmányokról
írt nagy érdekü értekezésében. L, Hermes oder kritisches Jahrbuch der Literatur.
28r Band , 2tes Heft. Leipzig 1827. S, 280.

?) Colebrooke" értekezései az , Asiatic researches"" nevű gyüjteményben vannak
"s legnyomosabbak azok közt, mellyek a? régi indiai literaturát illetik.

3) Mithridates oder allgemeine Sprachkunde von J. Cp. Adelung. Erster Band.
Berlin 1806. 8, S, 8. ff. 11. ff,

:) Voyage aux Indes orientales , par le P. Paulin de S. Barthélemy , Mission-
naire. Trad. de Vital, avec les observations de MM. Angvetil du Perron , J. R. For-
ster et Silvestre de Sacy. Tome III. a Paris 1808. in 8. p. 403 , 451.

40 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

miveltség" hazáját , közép Ázsia déli tájékain kell keresni, "s hogy aZ
bactriaiak", medusok" és perzsák" őstörzsöke vagyis a régi Zend-nép,
nem a" Kaukasus mellól, hanem az Oxus! partjairól, vagyis a Hindu-
Kus" magas csúcsai mellől, vándorolt későbbi lakhelyébe ").

Más tudósok "s ezek közt Webbs és De Guignes, Ázsia" ama"
csudálatos nemzetének, a" chinaiaknak nyelvét tartják eredetinek?) , "s
Adelung is azt véli, hogy e? lenne minden nyelvek közt a legré-
gibb, ha igaz volna, hogy az emberek eleinte csak egytagú szavakkal
beszéltek "s jelképes írásmóddal éltek volna").

De van még az indusokon "s chinaiakon kivül egy más nagy ne-
vezetességü nemzet , melly ezen tekintetben a! tudósok" figyelmét , kivált
az újabb idők" fontos felfedezései óta, különösen érdekli. A" régi Egyip-
tom lakói ezek, kiknél magas miveltség virágzott , mikor. még Európát
"s Ázsiát a tudatlanság" mély homálya fedé, melly pompás templomokat
épített isteneinek "s óriási emlékeket királyainak , mellyeken több mint
három ezer esztendő" szélvészei foganatlanul zúgtak el, mellynek pol-
gári alkotmánya, törvényei, intézetei, tudománya és mivészsége a régi
világnak forrásul szolgáltak , mellyből merítette törvénykönyvét a zsi-
dók" nagy törvényadója, Thales, Pythagoras , Plato és mások bölcsesé-
göket, a" görög mivészet idealis szépségü formáit, melly egy szóval
alapul szolgált a" görög és római nemzet" fényes míveltségének. Ezen ki-
fogyhatatlan érdekü földre helyeztették sok régi és új tudósok minden
tudomány" és mivészség" hazáját, s itt keresték az eredeti ősnyelv" egy-
kori lakhelyét. Az újabb időkben többek közt a nagy tudományu és
éles elméjü prof. Link, a Nilus" partjaira teszi az emberi nemzet" böl-
csójét, "s azt állítja, hogy az emberi nemzet" eredeti törzsöke a! szere-
csenek valának), kikből déli irányban a!" hottentották "s ezekből a
Mongolok , ismét ezekből a" malayok és amerikaiak ; éjszaki irányban

1) Die heilige Sage und das gesammte Religionssystem der alten Baktrer , Meder
und Perser oder des Zendvolks. Von J. G. Rho d e. 1820.

7) Webbs historical essay endcavouring a probability that the langvage of China
is the primitive langvage. London 1669.

3) Mithridates u. s. w. I. Band. S. 120.

") Die Urwelt und das Alterthum, erláutert durch die Naturkunde, von A. F.
Link, Prof. d. Arzneikunde zu Berlin. Erster Theil. Berlin 1821. S. 122. 132.

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 41

a kafferek "s ezekből a kaukasusiak , ismét ezekből az europaiak fejlet-
tek ki, mindig tökéletesedve. Azt hiszi azonban ő is, a közönségesen
elfogadott vélemény szerint , mellyet különösen Angvetil du Perron,;,
Kleuker s mások igyekeztek megállapítani, hogy minden magasb mi-
veltség" őslakhelyét a Kaukasus" környékén kell keresni, melly innen
Europába, Ázsiába, Afrika" egy részébe "s később Amerikába terjedett").

Az új világ említésénél, egy különös tünemény vonja magára
figyelmünket , melly az emberi míveltség" történetében felette nagy ér-
dekű, s mellynek kielégítő megfejtése egy a" legnehezebb feladások kö-
zül. Az újabb vizsgálódásokból mindig nagyobb világosságra derül azon
igazság , hogy új Spanyolországban egy magas civilizatióju nép" emlékei
léteznek , mellyek a" mexicóiakat megelőzték "s mellyek olly bámulásra-
méltók , olly izléstelik "s olly csudálatosak , mint az egyiptomiak. Ne-
veli a csudálkozást az, hogy ezen emlékek , mellyek Palengue , Mitlan ,
Papantla , fvemada, Cholula , Chila és Antigverra" környékeit ékesítik,
az egyiptomiakkal szembeszökő rokonságban vannak. Pyramisok , ne-
mes architecturáju "s szép idomu templomok és paloták , pompás temetői
emlékek , planisphaeriumok , több nemü bálványok találtatnak itt, mely-
lyek saját szellemet "s a miveltség különbféle fokait árulják el. Ha
azon jeleket tekintjük , mellyekkel ezen nevezetes emlékek rakvák , noha
még ezek" megfejtését "s értelmét mély homály fedi, annyi mindazáltal
az eddigi kevés számu nyomozásokból kijó, hogy azok egy tulajdon
nemü nyelv" kinyomásai , mellyet az eddigi esmeretes nyelvek" egyikével
sem lehet rokonságba hozni. Lord Kingsborough azon csudálatos
theoriát állítja fel, egyébiránt nagy becsü "s pompás munkájában ?) ,
hogy Amerikát , azon tiz zsidó néposztály laká egykor, mellyeket Sal-
manassar , assyriai király kihajtott "s hogy a" mexicói bámulatos emlé-
kek is zsidók" munkái. Azonban épen olly kevéssé megmutatható azon
vélemény is , mintha Mexico" őslakosai a" tultecanok , éjszakázsiai scythák

9. U.ro.: S..172.

?) Antiguities of Mexico: comprising Fac — Similes of ancient Mexican Pain-
tings and Hieroglyphics etc. together with the Monuments of New Spain , by M. Du-
paix etc. The whole illustrated by many valuable inedited Manuscripts. By A ug u-
Stine Aglio. 7 Vol. imperial folio. London 1829.

M. T. T. ÉVK. III. 2. 6

42 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

el

lettek volna, kik Behring" szorosán nyomultak le az új világ ezen tá-
jaira, mint azt egy angol tudós állítja, "s kénytelenek vagyunk őszintén
megvallani , hogy az eddigi magyarázatmódok mind merő hypothesisek
"s az emberi elme! kivánatai ezen tekintetben is kielégítetlen maradnak.

Világos ezekből, hogy bármelly nagy tudománynyal forgolódtak
is a" tudósok , az eredeti ősnyelv" felfedezésében, még mind eddig is
mély homály fedi azt, "s az újabb idők" fáradhatatlan szorgalommal vitt,
"s nagy érdekü kifejtésekkel gyümölcsözött philologiai vizsgálódásai,
nem hogy oszlatnák azt, hanem még mélyebb titokba süllyesztik. A"
nyelvalkatmányok közelebbi szoros esmerete, mindig nagyobb kétségbe
hozza azon alaptételt, melly vezérfonalul szolgál az eredeti ősnyelvet
keresőknek. Az ősnyelv a" tudósok" közönséges értelme szerint egy-
tagú, "s ezen értelemnél fogva, a" sanscrit és chinai nyelv, a közvéle-
mény szerint ahhoz legközelebb járulnak. Azonban, mi ez utólsót illeti,
Davis megmutatá legközelebb, hogy a" chinai nyelvben sok szavak
vannak , mellyek több magányhangzókból állnak, "s mellyek a" benn-
szülöttek" szájában két-három tagúan hangzanak?). Tudva van, hogy
egész Afrikában, egytagú nyelv egyetlenegy sincsen. Ugyanezt lehet
mondani , különösen az újabb felette gondos vizsgálódások szerint, az
új világ nyelveiről is , mellyek közt szinte nincsen egytagú nyelv ?), sem
valami hasonló éjszaki Europa analyticus nyelveihez, mellyek sok
pótló és segítő egytagú szavakkal bővelkednek , sem — mi igen fontos
és érdekes — a! nyelveknek olly nagy és meglepő különbfélesége , mint
azt a" keleti földgolyón tapasztaljuk, hanem hogy Amerika minden

1 On the poetry of the Chinese in the Transactions of the Royal asiatic society.
Vol. IL

2) Különös kivételt látszik tenni az amerikai nyelvek közt egy régi vándor
mexicói népnek, az othomitáknak nyelve , mellyet legközelébb Emanuel Naxera,
egy mexicói tudós esniertet meg a? tudós világgal, "s melly minden mexicói nyelvek
közt legvadabb "s legszegényebb. Ez a" nyelv hasonlít több ázsiai nemzetek"? nyel-
véhez, különösen pedig a" chinaihoz, "s ennélfogva a? több szomszéd nemzetek" nyel-
vével semmi rokonságban sincsen. (American philosophical transactions." Vol. V. New
Series, Philadelphia 1835. 1. 249). Igen fontos és nagy érdekü bizonysága ez annak ,
hogy a" nyelvek" elszármaztatása nagyon ingékony alapon áll, "s hogy valamint a"
természet" országában , úgy az emberi lélek" ezen magas érdekü kinyilatkozásában
is sokféleség uralkodik,

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 43

nyelvei bizonyos egyforma rendszeren alapulnak, "s a" különbséget kö-
zöttök, csak a" természeti tárgyak különbfélesége nemzi ?). A? hires
utazó Humboldt Sándor ugyan! azt mondja új Spanyolország" több
mint húsz nyelveiról, hogy ezek egymástól általjában különböznek, 7s
hogy az új világ" több százra menő nyelvei közt lévő nagy különbféle-
ség, Ázsia és Europa" nyelveivel összehasonlítva felette szembeszökő
tünemény?). Azonban mint már fentebb is látók, mind megegyeznek
ezen nyelvek az ideák" sokféle összekötéseiben , a" szóképzésben. Balbi
nyelvosztályozó munkájának angol recensense azt állítja ugyan, hogy
úgy mint az amerikai nyelveket, nem nehéz volna, csaknem minden
nyelvet polysyntheticussá tenni, "s így mindnyájoknak egy eredetet tu-
lajdonítani ?); mi azonban hirtelenkedő állítás, mert az amerikai nyel-
vek" soktagusága, nem több szavak" összeragasztásában, hanem több
ideák" egy szóba olvasztásában áll, mint erre Du Ponceau több érde-
kes példákat felhoz).

Ezen csudálatos különbségü bélyegeit az emberi nyelveknek,
mind eddig csak theoriák "s hypothesisek által igyekezték felvilágosí-
tani a" tudósok, de a mellyek épen azért, mivel a" meglett dolgokkal
ellenkezésben vannak, a" józan emberi elme" kivánságának meg nem fe-
lelnek. Mert bármi elmés theoriáját "s csábító hypothesisét állítsuk is

1) Transactions of the american philosophical society , etc. Vol. III. p. 77.

2) Versuch über den politischen Zustand des Königreichs Neu-Spanien, Von
Friedrich Alex, von Humboldt. Erster Band. Tübingen 1809. S. 113.

:)) The foreign Review and Continental Miscellany No. IV. October 1828. p. 488.

§) Ha a" delaware indus asszony — igy szól Du Ponceau — kis macskával
vagy kutyával, vagy egyéb kis állattal játszik , így szólhozzá: Kuligacsis! mi azt
teszi: add ideszép lábacskádat, vagy be szép kis lábacskád van! a" szerint a" mily hang-
gal ejti azt ki. Igy ezen szó Pilape, ifjú, ezen két szóból van alakítva : pilsit,
szűz, ártatlan, és Lenape, férfiú. EÉkesebb összekötését az ideáknak egy szóba,
nehéz találni — így szól Du Ponceau — a? létező nyelvek" akármellyikében, De
nemcsak a? névszavakat, hanem az igéket is illy mesterségesen olvasztják össze a"
delaware indusok. Ezen szó példa" okáért "schingiwip oma azt teszi: nem sze-
retek vele enni. (Transactions of the american philos. society. Vol. III. I. 82 "s köv.)
Mennyi sok ideát összekötnek az amerikaiak egy szóba, például szolgálhat ezen huszon.
hétbetűből álló szó: Notlazomahuizteopixcatatzin, melly azt teszi : tisztelendő
pap, kit mint atyámat szeretek. Igy szokták megszólítani papjaikat a" mexicóiak
Humboldt Sándor szerint. (L. fenntid. m. 1. 113).

a

44 I. NYEVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

fel a népvándorlásoknak, az miként változik által el vagy ama" nem-
zetnek úgy mondott eredeti egytagú nyelve, többtagúvá vagy polysyn-
theticussá!) "s miként öltözik minden tekintetben más charactert magára
egy egész nemzetnél, melly általjában véve míiveletlen és durva, s melly
ennélfogva sem szóval, sem írással , illy fontos tárgyban, emberi létele"
leglétalaposabb eszközében nem oktatható, kimagyarázhatatlan marad
örökké, hanem ha a" már eddig összegyüjtött sok nevezetes dátumokat
a" józan "s szabadröptü philosophia fáklyájával fel nem világosítjuk.

A" föld" felületén elterjedt számtalan nyelvekben tett eddigi vizs-
gálódások, kétségkivülvalóvá teszik azt, hogy nincsen egy nyelv sem,
melly bizonyos formák nélkül szüköülködnék. A" chinai nyelvról"s az
ezzel rokon tibeti, birmani, pegui , avai "s több nyelvekról , csaknem kö-
zönséges vélemény , hogy azokban sem ejtegetések , sem idők, sem módok,
sem más egyéb grammaticai formák nincsenek , de a mi már csak azért
sem hihető , mivel bizonyos formák "s belső szerkezet nélkül nyelv nem
is gondolható. Az ember maga is a legmesterségesb életművezettel bir,
"s lelkében a" gondolkodás" törvényei , szivében az erkölcsiség" szabálya
örök alapon nyugszanak ; szükséges hát, hogy a" nyelv is , melly a" lé-
leknek szükségesképenvaló múszere , bizonyos életművezettel "s rend-
szeres szerkezettel birjon, nehogy minden esmereteink érthetetlen
chaossá "s homályos zavarékká változzanak. Ha ez igaz, ugy tagadha-
tatlan dolog azis, hogy a nyelv szükségesképen az ember ideájához
tartozik, vagy is a" nyelv" egyszerü "s örök törvényei, grammaticai for-
mái , épen úgy az emberi lélekben lakoznak , mint az állatok" mindeni-
kében a" nekik tulajdon hang s kinyilatkoztatásmód, "s ezen tekintet-

ben a" föld" minden nyelvei közt némi egyformaság uralkodik.

— — 6 Facies non omnibus una
Nec diversa tamen, gualem decet esse sororum.

Minden nemzetnek tulajdon alkotmányn , de a" fő vonásokban egymáshoz

1) Az amerikai nyelvekben, a" gyökszavak is többnyire mind többtagúak. De
la Condamine azt mondja , hogy az Amazon" partjain egy nép, a" hármas számot
ezen szóval jeleli ki: poetazzarorincouroac. Az esguimaux nyelvnek egy angol"
szótára szerint ezen szó wonnawencktuckluit azt teszi: sok; e? pedig: mik-
kenaukrook kevesetjelent. Hogy az illynemü szavak valaha egytagú szavak lettek
volna, vagy — mint sokan theoriájok" megszabadítása végett képzelik — több sza-
vak" egyesületéből állnának , egy elnem fogult lelkű sem fogja hínni.

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 45

hasonló nyelvszerkezete van , melly a nemzetek" különbkülönbféle test-
szerkezete , "s ehhez képest álló lelki tehetségei, az éghajlat, lakföld
"s természeti tárgyak" minemüsége szerint különböznek. Az új nyelv-
tudomány" csaknem legfontosb felfedezése a!" névmások" "s egyszerű
szócskák" (particulák) rokonságai, vagy inkább ugyanazonságai. Alig
lehet két nyelv egymástól annyira különböző, mint a" sanscrit és a
chinai, "s még is elemeikre nézve nagyon hasonlítanak egymáshoz.
Mind kettő egytagu gyökszavakból áll, "s a névmások és ragok , mellyek-
kel mind a" két nemzet bőven él, még inkább nevelik a? hasonlatossá-
E. Az europai nyelvek" egyike sem áll olly távol a" sanscrittól , mint
a finn nyelv. A" számok semmiben sem, a közönséges tárgyak nevei
sign csak igen kevéssé hasonlítanak egymáshoz. És még is a" névmá-
sok s igeragok, csaknem ugyanazon elemekből állnak, mind a? ket-
tőben. Shaler vizsgálódásiból kijó , hogy a berber nyelv "s az ameri-
kai indusok" nyelve közt, a" grammaticai formákra nézve, némi hason-
latosság van!). Honnan illy egymástól messze lévő nemzetek" nyelve
közt a rokonság? Bizonyosan onnan, mivel az emberi lélek" nyilat-
kozásmódjainak bizonyos meghatározott formái lévén , ezek egymástól
függetlenül is kifejlhetnek "s a" kimívelés" bizonyos fokára emelkedhet-
nek. — Illy szoros összefüggésben lévén a" nyelv az emberi lélekkel , úgy
hogy tétetvén ez, tétetni kell amannak is , természetesen következik ,
hogy nyelv mindenhol állhat elő "s fejlhetik ki, hol annak elmulhatatlan
feltétele, a" társaságos élet, megvan, a nélkül hogy ezért szükséges
volna mesterséges hypothesiseken épült lehozásokhoz "s elszármazta-
tásokhoz folyamodni. A" nyelvnek a" természetből vagy is az ember .
életművezetéből kell "s egyedül lehetséges kiemelkedni "s mintegy ki-
nőni "s lassankint kifejleni. Azt állítani, hogy meghatározott akarattal
"s előre kicsinált rendszerre szabva, lehetne valami új nyelvet alkatni ,
balgatagság, mit már csak az is bizonyít, hogy minden nyelvet a! nép
alkat, vagyis az a része a nemzetnek, melly semmi mesterséges sza-
bályokhoz "s tudományos vitatásokhoz nem ért , mellyet csak az ösztön,
szükség "s történet vezérelnek, "s melly mégis nyelvét a" grammaticai

5) Transactions of the american philosophical society. Vol. II. New Series, 1825-
p.- 443.

46 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hibátlanság" bizonyos fokára emelni "s azt megkülönböztető bélyeggel
felruházni képes, mint azt a még nem civilizált "s vad nemzeteknél
látjuk. Ember nyelvet teremteni nem képes, csak a" már létezőt kimí-
velni "s tökéletesíteni.

De még egy magasb nézet áll itt előttünk, melly ezen fontos
tárgyra, philosophiai oldalról tekintve, némi világot hint. Philosophiai
szempontból tekintve , mondom , mert ha a" mósesi mythusnál állva ma-
radunk , az ős világ nevezetességei "s bámulatraméltó emlékmaradványi,
mellyek" száma az újabb idők" nagy felfedezései "s folytatott fürkészései
által naponkint nevekedik, mindig nagyobb zavarba meritik a dolgot.
Az emberi nemzet eredetét mély /s áthathatatlan homály fedi. Mint a
természet" örök törvényeken nyugvó munkálkodásit "s teremtő mozgá-
sait titok" leple rejti, úgy az is, miként jelenik meg az ember a" világ
piaczán isteni tulajdonokkal felékesítve , "; minden más teremtményeken
túl emelkedve, a" legnagyobb rejtvények" egyike , "s elhal az emberi véges
elme, midőn ezek" vizsgálatába ereszkedik. Mit mondjunk az egész
mindenségről , mellynek pompája tiszta éjszakánkint fejlik ki szemeink
előtt? Hová tünik akkor elméletekre ébresztett lelkünk előtt e" parányi
föld s ennek kevély lakója s birtokosa az ember? Nem azt mutatja-e
minden , hogy e" mi kis világunk — az emberi szenvedelmek" eme" játék-
színe — csak egy pontocska annyi ezernyi ezer világok között s csak
egy gyenge sugárzata azon véghetetlen erőnek, melly illy pompás "s
illy csudákkal teljes öltözetben mutatkozik érzékeinknek? Ha már e
nagy mindenséget illy magas álláspontról tekintve, a" legnagyobb kü-
lönbféleség bélyegzi, "s a: természet magokban mindig tökéletes formáit
ezer meg ezerféle módosításokkal ugyan, de mindenütt ismételve, "s az
idealis alakhoz kisebb nagyobb mértékben közelgetve "s különbkülönb-
féle lépcsőzeteken találjuk ; ha e! kis föld" felületén, a természet" min-
den országában, ezen igazságot fedezi fel vizsgálódó lelkünk , "s nemcsák
a nagyobb természeti osztályokban , de a legkisebb egyes tárgyakban
is, a legnagyobb különbkülönbféleséget, egy egészbe egyesülve talál-
juk ; ha ef földgömböly , mint a! több testvér égi sphaerák , a mindenség-
nek egy egészítő részecskéje, "s ha ebben is mint amazokban, a" nagy
egész tükrözi magát vissza tulajdon módosítással, a" sokféleség" teljes
bélyegével: miért kellene a. mindenható erőt, épen legnemesb teremt-

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 47

ményének , az embernek, előhozásában egy formára szorítani ? Nem abban
áll-e ama" fenséges valóság" nagysága, hogy épen legnemesb kinyilatko-
zásában mutassa sokféleséget alakító erejét? "s szükséges-e azért min-
dennemü hypothesisekhez "s mythusokhoz folyamodni, mellyek ezen
tömkelegból bennünket kivezetni nem képesek "s mellyek gyakran,
minden elmésségök mellett is nevetségesek , csak azést, hogy az isten-
ség munkálkodását emberi véges elménknek megfoghatóvá tegyük?
Nem volna-e más mód a! nyelvek" eredetének észokos felfogására , mint
azoknak egy ősnyelvre szorítása? A" legnagyobb nyelvtudósok kényte-
lenek megvallani, hogy legmegszorítottabb nyomozásaik 7s vizsgá-
lódásik is ezen tekintetben gyümölcstelenek. ,, ONuid igitur?" — így
szól a hires Schlegel, Bhagavad-gita-jában — ,,Num origines lingva-
rum pelasgicarum et germanicarum ab Indo et Gange repetere molimur ?
Minime guidem. Nullam harum ab altera derivatam dici posse censeo ,
sed omnes deductis in contraria rivulis, ab eodem fonte fluxisse." Hol
lehetne már ezen forrást — mellyet Colebrooke ősnyelvnek nevez —
nagyobb joggal keresni, mint magában az emberi észben, melly mint
fentebb látók , mindenhol képes nyelvet fejteni ki magából, mihelyt an-
nak feltétele , a" társaságos élet, meg van. E" pedig azonnal meg van,
mihelyt több emberek léteznek ; mert, mint a" régi világ" ama" nagy bölcse
Aristoteles mondja, az emberek természetöknél fogva, annyira tár-
saságért vannak teremtve , hogy ók minden szükség nélkül is egyesü-
lésre ösztönöztetnének ").

Az eddigi fáradságos nyelvnyomozások" következményeiből csak
annyi hát tagadhatatlanul ígaz , hogy minden nyelv az ősnyelvnek, vagy
is meghatározottabban szólva, a" nyelv ideájának kisebb nagyobb töké-
lyü kinyomása, "s hogy bizonyos nyelvek" serege , mint már ezt fentebb
is érintők , egymással rokonságban van, s ezen tekintetben igen érdekes
a föld felűletén létező nyelveknek családokra osztása , mint azt az újabb
időkben a" hires Balbi szerencsével tette 2). Több nyelvek" grammaticai
alkotmánya hasonlít egymáshoz a" fennt említett okoknál fogva, de

1) Politicor, L. III. 4. § 2.
?) Introduction a VAtlas Ethnographígue du Globe. 8. Par Adrien Balbi. Paris.
1826. avec Atlas in fol. (41 Tableaux).

48 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a mellyek még is a" szavak" "s szóalkatások" legnagyobb részére nézve
egymástól véghetetlen különböznek. Mint általjában az ember termé-
szetén alapúl a mimelés" ösztöne, ugy a" nyelvekre nézve is sok sza-
vakat , gondolatokat, esmereteket "s szokásokat általvesz egyik nemzet
a másiktól, a nélkül hogy ez szembeszökő rokonságra mutatna. De
lehet magok a" gyökszavak közt is némi hasonlatosság, mert miért ne
fejlődhetnének ki az egy ős ideán alapuló emberi lélekből egyformán
némelly szavak "s gondolatok? Igy a" többek közt az atya és anya
nevek majd minden nyelvekben megvannak ?). Tagadhatatlan, hogy a
sanscrit swasurah, az orosz svekor, a német schwager, a latin
socer, a görög szvooc, a welsh chewgewe, a magyar sógor, küz
eredetűek , valamint az is, hogy nem kölcsönzött szavak, hanem füg-
getlenül egymástól, ugyanazon eredeti őstörzsöktól vagy is azonegy
forrásból származtak, az illető nyelvek" geniusa "s organicus különös-
sége szerint. Az illy hasonlatosságok" száma igen számos és szembeszökő,
úgy hogy azt csupa történetnek tulajdonítani nem lehet. Innen világos sok
tudósok" buzgóságának haszontalansága , a nyelvek" rokonságának rendin
túl üzött sürgetésében, mint azt honi nyelvünk" tekintetében is mond-
hatjuk. Ha minden nyelvek" gyökszavai gondosan felkerestetnének s
megállapítatnának, ezen elszármaztatások alaptalansága még jobban
kitünnék. Igy származtatták ez előtt a latin nyelvet egyedül a" görög-
ból , holott az olly önállósággal bir, mint emez , "s közelebb áll az íge-
hajtogatásban a! sanscrithoz , mint a görög, ha szinte simaság "s hajlé-
konyság tekintetében mind kettőótól távol áll is.

A" gondolkodás és kifejlés egyedülvaló múszerével , a nyelvvel ,
elválhatatlan rokonságban áll, az emberi lélek" másik nevezetes szüle-
ménye a gondolatok" látható formákba ültöztetése "s igy megörökítése.
Mit a beszédnyelvről mondánk , ugyanazt mondhatjuk az irásnyelvról
is. A" hangok irásba öltöztetése s betűrendbe szerkeztetése épen nem

:) Tudós Horváth Istvánunk az 1828diki pesti , Hasznos mulatságokban"" megmu-
tatta ellenmondhatlanul , hogy sok igazi magyarnak tartott szavak, mint p. o. atya,
anya , balta , rozs , kék stb. nagy számu europai , azsiai, afrikai sőt amerikai nyel-
vekben is feltaláltatnak.

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 49

az önkény" gyümölcse, mint sokan tartják"). Báró Massias, egy
Francziaország újabb philosophusai közűl, mély felfogással mondja ?),
hogy minden nyelvben benne van a" gondolat, beszéd és irás, vagyis
mielőtt az idea magát beszéd vagy kép által kinyilatkoztatná, már kor-
látolva, írva van a lélekben, melly azt nem tudná felfogni, ha bizonyos
határzattal nem birna. A! szemléletes irás" (écriture intuitive) ezen ha-
társzabása , az agyvelő" saját mozdulata által történik, melly mozdulat
mindig különböző az ideák" különbféleségeihez képest. Ezen belső irás
eleinte tagmozgatás , azután ideákat jelentő képek, "s végre hangfestő
(phonographicus) jelek által nyilatkozik ki. Hogy az első próbatételek
az irásra, az érzékeket illető tárgyak" lerajzolásában, később ezen raj-
zolatok" megrövidítésében "s talán néha a kül tárgyakon észrevehető
jelenetek" utánozásában álltak, igen hihető, mint ennek nevezetes "s
többnyire igen érdekes emlékeit látjuk a" chinai, egyiptomi és mexicói
irásmódokban , de hogy később a" dolgok" tulajdonságinak , viszonyainak
"s változásinak előadására csupa önkényes jeleket találtak volna fel,
mellyekbőól később az alphabetum állt elő: nem egyezik az eddig mon-
dottakkal, "s már csak azért sem, mivel az önkényesen talált dolgok,
mellyek a" nemzet" nagyobb részében visszhangzásra nem találnak , köz
elfogadásra soha sem számolhatnak.

Az emberi lény" mély felfogása s a természet kifejléseinek tör-
ténete, kétségkivülvalóvá teszi azt, hogy az emberek, az irás módjának,
vagy is a beszéd megtestesítésének teljes kifejtésére fokonként jutot-
tak el. Az emberi nem, gyermeki korában , mimeticus képekkel élt az
előforduló egyes tárgyak! vagy történetek" feljegyzésére , s ezen jegyeket
a körülállásokhoz képest hol módosította, hol rövidítette. Később,
midőn egyes nagy talentomú emberek tüntek elő, ezek lelkök" mélyé-
ból fejték ki a" hangok" létalapos különbözését egymástól, ezen külön-
böző hangoknak tulajdon betúkbe öntését, vagyis a betűrendet. Ez a?
szerencsés felfedezés, megegyezvén a lélek" természetével, s mások által
is tökéletesítetvén , egész nemzet tulajdonává lett.

1) L. Lectures on Rhetoric and Belles lettres. By Hugh Blair, Vol. I.
Basil. 1801. p. 148.

2) Probléme de Vesprit humain, Paris 1825. 8vo.

M. T. T. ÉVK. III. 2. 7

50 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Mint a nyelvet, úgy az irást is sokan isteni eredetünek tartják.
Legújabban Wall, angol tudós , erősen állítja, hogy azirás nem emberi
találmány, hanem az isten" csudálatos ajándéka !?).

Mint a" beszédnyelv úgy az irásnyelv, vagyis a" betűk" eredeté-
nek felfedezése is számtalan fejtegetésekre s találgatásokra nyujtott al-
kalmat a" tudósoknak. Lucanus azt mondja, hogy a phoeniciaiak ta-
lálták fel az irás" megbecsülhetetlen mesterségét :

Phoenices primi, famae si ereditur, ausi
Mansuram rudibus vocem signare figuris ?).

Ezen régi monda szerint Cadmus volt, ki a még durva görög népet ezen
nagy kincscsel , a" civilisatio" kulcsával megesmerteté. Nagy számu tudó-
sok, "s ezek közt Spohn és Seyfarth is5) az újabb időkben elfoga-
dák ezen véleményt. Mások Egyiptomban keresik a! betűk" eredetét,
mint a" hol egyéb mesterségek "s tudományok is , már a legrégiebb idők-
ben, mennyire csak a! történeti adatok által eljuthatunk, virágoztak ?).
Már Plato is az egyiptomi Taut vagy Thoth-nak tulajdonítja Phoedru-
sában a" betűk" feltalálását, s a régiek magát Cadmust is eredetileg
Thebából származtatják. — Erre vezették többek közt Zoütgát, a
jeles dán tudóst is, nyomos vizsgálódásai, az újabb időkben"), "s
erre mutatnak a hires Champollion felfedezései is, mellyek azon
mind eddig hihetetlen dolgot valósították meg, hogy az egyiptomiak,
a keresztény időszámlálás előtt már 1874 évvel hangfestő (phoneticus)
jelekkel vagy is betűkkel éltek! A" rendes időszámlálás a betűk" ere-
detét Kristus előtt mintegy hétszász esztendővel , Esaiás proféta" időko-
rában keresi , honnan látni való, mi nagy fontosságuak a? régi történe-
tekre nézve, a! nevezett franczia tudós" felfedezései. Egyiptomban

1) An examination of the Ancient Ortography of the Jews and the original State
of the Text of the Hebrew Bible etc. By Charles William Hall. London 1835, $Svo,

?) Pharsalia. Lib. III. v. 220.

§) Gustavi Seyfarthi Prof. Lips. Rudimenta Hieroglyphices: Accedunt Explica-
tiones Speciminum Hieroglyphicorum , Glossarium atgue Alphabeta: cum XXXVI
Tabulis lithographicis, Lipsiae 1825. 4to , pag. 15.

") V. ö. Blairs Lectures ou Rhetoric and Belles lettres. Vol. I. Basil, 1501. p.150,

") De usu et origine obeliscorum. Romae, 1797. gr, in fol, p. 550.

A" NYELV "§§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 51

keresi a" betűk" eredetét tudós hazánkfia Horváth István is, kinek "
véleménye szerint a római betűk eredet szerint pártus vagy scytha be-
tűk, millyeket ő egy Thébából származott múmia pólyán fedezett fel!).

Azonban bármelly tetszetesek legyenek is a" betűk" egyiptomi
eredetét védő okok, de más részt meglábolhatatlan nehezségek adják
elő magokat, ha a régi egyiptomiak? irásmódját vizsgáljuk. Annyira
különbözik ez minden egyéb irásmódoktól, hogy más nemzetek" irás-
módjával hasonlításba is alig jöhet. Ezt lehet mondani a" chinaiak" kü-
lönös irásmódjáról is , melly a maga nemében semmi egyéb irásmóddal
rokonságban nincsen. Mexico" lakosinak irásmódját mind eddig kevésbbé
esmerjük , de a" mit róla tudunk , elég annak bebizonyítására, hogy az
nagy részt saját módja az irásnak. Igy. vannak még több irásmódok is ,
mellyek minden más nemzetek" irásmódjától általánosan különböznek.
Ha szinte nem lehet is hát tagadni, hogy az esmeretes nemzetek" leg-
nagyobb részének irásmódja egymással némi rokonságban van, de más
részt a" sem szenved kétséget, hogy sok tudósok" buzgalma, valamint
a" nyelvek" összerokonításában, úgy az irásmódok" elszármaztatásában
is rendin túl csapong.

Hogy az irás eleinte minden nemzeteknél, az érzékeket illető
tárgyak lefestéséből állott volna , állítani nem lehet, mint azt némellyek
hinni hajlandók ?). A" képekkel irás. az emberek" legdurvább "s fejletle-
nebb állapotjának szüleménye volt némelly nemzeteknél , s az illy irás-
mód nem lévén a" hangokkal semmi összeköttetésben, minden ember
által különbség nélkül megérthető. De messze ment némelly tudósok"
ebbeli véleménye , kivált az újabb idők" felfedezései előtt. Csaknem kö-
zönséges volt azon vélemény, hogy az egyiptomiak" irásmódja csak
szükségszülte találmány , "s nem egyéb volt tárgyképek "s symbolicus
jelekkeli irásnál, az egyiptomi papok" bölcseségének 7s titkainak el-
rejtésére , mellyeket a" többek közt a" tudós Pater Athanasius Kircher
hat folio darabban fejtegetett. Hasonló eredetet tulajdonítottak, egész
az újabb időkig, a chinai irásmódnak is, mellyet sokan a nyelvtól
nem függő "s csak dolgokat és fogalmakat de nem szavakat jelentő

1) Rajzolatok a" magyar nemzet" legrégiebb történeteiből. Pesten , 1825. 1. 22.
2) Blairvs Lectures et Vol. I. p.141. G. Seyfarthi Rudimenta Hieroglyphices etc.
7

52 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

jelképes (symbolicus) nyelvnek tartanak , mellyet mindenki megérthet,
ha szinte a chinai nyelvből semmit sem tud is). A" mexicói irásmód-
ról végre, közönségesen bevett vélemény volt mind eddig , hogy az pusz-
tán képes irásmód.

Megállapítván a" tudósok? legnagyobb része azt, hogy az irásmód
eleinte mindenütt képes volt, a" betűket ezek" megrövidítéséből (per
synecdochen) származtatták , a jelképek által jelelt dolgok" hangjainak
jelentésére ?). Maga a" hires Dr. Young is azt tartja, hogy a" betűk a
hieroglyphákból keltek ki).

Azonban ha szinte hihető is , hogy egyes nemzetek , "s nevezete-
sen China" és Mexico" lakosai, eleinte képes irásmóddal éltenek: az
újabb idők" nagy fontosságu felfedezései felette kétségessé teszik azt,
hogy valaha csupa képes nyelv létezett volna, "s több mint hihetővé
azt, hogy csaknem minden nemzeteknél voltak olly lángelméjü férfiak,
kik a betűket egy vagy más alakban feltalálták. A" derék Champ ol-
lion, félbeszakadatlan lett dolgok" sora által bebizonyítja, hogy az
egyiptomiak az előforduló tárgyak" képeit mindig hangjelentésre hasz-
nálták , vagyis phoneticus irásmóddal éltek). A? chinaiak ha szinte
tökéletes betűúrendel nem birtak is, de jelképeik" nagyobb részét mindig
hangjelentésre használták , mint ez Davis" legújabb , igen jeles munká-
jából is világosan kitetszik"). Mi illeti a mexicói irásmódot, a mexicói
és tultecai emlékek" legújabb pompás és drága gyüjteményéből "s leirá-
sából") világosan kijó , hogy az igen sok tekintetben hasonlít az egyip-

1) V. ö. Hermes od. kritisches Jahrbuch der Literatur. Drittes Stück für das
Jahr 1824. S. 278.

7) V. ö. The Edinburgh Reriew or critical Journal. December 1826. Edinburgh.
TAO:

3) Article Egypt in the Supplement to the Encyclopaedia Brittannica. Vol. IV.
1819. p. 62.

") Lettre a M. Dacier, relative a VAlphabet des Hiéroglyphes Phonétigves , etc.
Par M. Champollion le Jeune. Paris. Didot 1822. Svo avec gvatre planches.

") The Chinese: a General Description of the Empire of China and its Inhabi-
tants. By John Francis Davis, Esg. London 1836.

") Antiguités Mexicaines. Relation de trois Expeditions du Capitaine Dupaix ,
ordonnées en 1805, 1806, 1807 , accompagnée des Dessins de Castaneda, etc. fol.
Paris 1834—1835.

A" NYELV "S ANNAK A LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 53

tomihoz, hogy képes betűkön kivúl, vannak benne több nemü hiero-
glyphák , sót phoneticus jelek is, vagyis ollyak, mellyekvegyenesen a
beszéd" hangjait, nem pedig a tárgyakat jelentik, mi több, hogy jel-
képes és hangfestő betűzetjek az egyiptomival teljességre nézve Vver-
senyzett , "s mi a" rendszerességet és szépséget illeti, felül is multa azt.
Voltak azonban olly nemzetek is, mellyek jelképes (ideographicus)
echaracterekkel soha sem éltek, "s úgy látszik, hogyaz ugy nevezett
római betűk nem jelképtöredékek, hanem eredeti betűk, mellyeket va-
lamelly genialis fő egyszerre talált fel, vagyis fejtett ki magából, az
eredeti hangok" kijelelésére.

Ha mind ezen irásmódokat egymással összehasonlítjuk, tagad-
hatatlan, hogy azokban különbféle lépcsőzeteit találjuk az emberi elme?
kifejlésének. A" chinaiak mai napig sem hagyták el régi irásmódjokat ,
nem azért mintha nem volnának képesek a! betűzet (alphabetum) felfe-
gására, mint kétségkivülvalóvá teszi az, hogy a" chinai irásmóddal élő
Corea lakosai , azt betús irásmóddá változtatták, hanem azért, mivel
nálok ezen irásmód politicai intézet, melly által az ország összetarta-
tik. Ezen irásmód mellett a" chinai nép" miveltsége, az egész roppant
birodalom" minden részeiben, annyi századok" lefolyta alatt mindig bi-
zonyos fokon áll, "s feljebb soha sem emelkedhetik : mire mulhatatlan
szüksége van a" határtalan fejedelemnek; mert ott, hola" miveltség na-
ponkint előbbre halad , a" despota" szabad kényelmei "s szenvedelmeinek
folytonos korlátok tétetnek ellenébe. Innen van, hogy a! chinaiakra,
annyi századok" alatti közlekedéseik az arabokkal, semmi behatással
nem voltak az értelmi míiveltségre nézve , "s hogy ezeknek minden igye-
kezeteik, őket az astronomia elemeibe beavatni, sikeretlenűl marad-
tak , az alatt mig a" földgolyó" minden civilizált nemzetei örömest foga-
dák az arab számokat. Hasonlót lehet mondani az egyiptomiak" irás-
módjáról is. Nálok történt ugyan némi előmenetel az irásmódjában,
mert az eredeti képes irásmódból, a" hieroglyphákból, állt rövidítés
által elő a papi (hieraticus) "s ebből, még nagyobb egyszerűsítés által,
a csaknem betűkből álló köznépi (demoticus) — mellyet Young honi-
nak (enchoriusnak) , Clemens Alexandrinus pedig levélinek (epistolo-
graphicusnak) nevez — ; de ók sem emelkedhettek soha fel a! tiszta betű-
irásra , hanem folyvást éltek kisebb nagyobb mértékben a" jelképekkel

54 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZESEK.

is, nevezetesen a" hieroglyphákkal a vallást "s fontosabb dolgokat illetó
tárgyakban ; a" hieraticus irásmóddal a? könyörgések, temetési szertar-
tások "s oklevelekben; a" demoticussal pedig az alkulevelek, jegyző-
könyvek" "s levelek" irásában. Egy olly nagy műveltségű nemzet , mint
az egyiptomi volt, de a kiknél, fájdalom, a miveltség "s tudomány
csak bizonyos néposztálynak vala birtokában, kétségkivül kifejthette
volna a?" tökéletes betús irásmódot, ha itt is a. szabadkényü kormány
elve nem hozta volna magával annak megakadályoztatását. Itten van
annak egyedülvaló oka, hogy az Isis" és Osiris" tisztelői, a miveltség"
bizonyos fokán megállapodtak "s annál feljebb még soha sem emel-
kedtek.

A" betűs irásmód szabadelmúbb s genialisabb fők" szüleménye
volt Js szoros öszhangzásban van az emberi lélek" valójával "s szüksé-
geivel. Innen csaknem minden miveltebb nemzetek elfogadták azt, de
különbféle módosítással. Ezek közt az úgy nevezett római , vagy Hor-
váth István szerint magyar irásmód, mint legtökéletesebb, hihetőleg
egykor minden művelt nemzetek" irásmódja leend.

Mit a" nyelvekről fenntebb mondánk , azt az irásmódokról is el-
mondhatjuk , azok" kifejlési történetére nézve. Csaknem minden nem-
zet különbfélekép igyekezett a" beszéd" hangjait megtestesíteni. A" chinai
syllabico-ideographicus , az egyiptomi phonetico-hieroglyphicus , a" me-
xicói képes, hieroglyphás és hangfestő "s a többi nemzetek" betús irás-
módjok egymástól annyira különböznek , hogy azokat egymással rokon-
ságba hozni nem lehet. Ezen fő irásmódoknak egyes nemzeteknél ismét
többféle módosítási vannak , mellyek közt sokszor szembeszökő hason-
latosság van. Azonban valamint a" nyelvekben, úgy itt is némi hason-
latosság, nem biztos jele a rokonságnak; a" honnan nem valószinű né-
melly nyelvtudósok" véleménye az irásmódok" elszármazásáról. Azt
mondják ezek, hogy Cadmus a" betúirás elemeit, az általa feltalált ti-
zenhat betút, mellyek a zsidó vagy samaritán betűkhez nagyon hason-
lítottak , Egyiptomból Görögországba vitte. A" görügöktól a" rómaiak ,
ezektől pedig a többi mivelt nemzetek kölcsönözték a betűket?).
Azonban valamint a" különbféle nyelveknek egy óősnyelvre vitele, ugy

) L. Blairs Lectures etc. Vol. I. p. 151.

Cr
ar

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI.

az irásmódoknak is egy forrásból származtatása, az emberi lélek mé-
lyebb esmeretével ellenkezik. Mint a nyelvek" kifejtésében, úgy a" han-
gok" megtestesítésében is, az emberi lélek" különböző valója szerint,
szükségeskép kell különbféleségeknek lenni. Mint a nyelv, úgy az
irásmesterség" első elemei is, a" lélekben vannak, /s azok" kifejlésére nem
elmulhatatlan szükség a" közlekedés és eltanulás. Egy lángelme , minden
más nemzetektől távol is képes magából hangjeleket fejteni ki, "s azo-
kat a" tökély" kisebb nagyobb fokára emelni.

Felette nagy érdekü ezen tekintetben azon tudósítás, mellyet
Knapp 1828-ban közlött egy genialis Cherokee indusról?). Ezen vad, "
kinek neve See-guah-yah, "s ki Knapp" tudósításakor 65-dik évében
vala, nagy tiszteletben áll földijeinél, nagy terjedelmü elmebeli tehet-
ségeinél fogva. Egy táborozás alatt bizonyos fogoly, egy levelet olva-
sott el az indusok előtt, "s ez a titkos eró, levélról beszélni, bámu-
lásra indítá az indusokat. See-guah-yah lelkét mély gondolatok foglalák
el, "s magánosabb és tehetetlenebb napjaiban, félbeszakadatlanul fog-
lalatoskodott azzal, miként juthasson azon titkos erőhöz, betűk által
beszélni. Madarak", vadállatok" "s emberek" hangjait hallgatta ki, hogy
a különböző hangok" bizonyos szabályait felfedezhesse. Több próbaté-
telek után valami kétszáz hangjelet talált fel , mellyeket aztán nyolczvan-
hatra szorított, "s most is ezekkel él. Nem lévén semminemü irószer-
számról esmerete, fahéjra jegyzé fel kése által jegyeit. Midőn talál-
mányát a" többi vadakkal közlé, ezek ót búbájosnak -s ördöngösnek
tarták , de látván annak használása" módját, felette elcsudálkozának a
dolgon, noha még mindig gyanu töülté keblöket. Megtanítván azonban
See-guah-yah több kiválasztott ifjakat találmányára , egy kemény és sz0-
ros vizsgálat meggyőzé az indusokat a" dolog" valóságáról "s nagy hasz-
náról. Mint ezelőtt háromezer évvel a" görögök Pythagorasnak , midón
a" geometriának egy fontos elvét felfedezé, úgy az indusok is fényes
ünnepet tartának See-guah-yah" tiszteletére , kiben most, mint a nagy
lélek sugalta férfiúban méltán kevélykedének. See-guah-yah később

1 A series of lectures on American Literature delivered at the city of Wa-
shington, by Samuel L. Knapp Esg. 1828.

56 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

számjeleket is fedezett fel, a" nélkül, hogy az arab vagy római szá-
mokról legkisebb esmerete lett volna, "s noha sok nehezségekkel küsz-
ködve , de fáradhatatlan gondolkodás által a" számvetés" alapszabályait
is kifejté lelkéből. Ez a" csudálatraméltó indus , ki nemzete" szokásai-
hoz erősen ragaszkodik , ritka talentommal bir, mint Knapp leirja. Me-
tapnysicai "s philosophiai vizsgálódásokról a" legnagyobb könnyúűséggel
megy ált mechanicai munkákra. Ritka ügyességgel bir a! festésben is ,
a nélkül hogy valaha csak festést is látott volna, "s a" természetet szem-
beszökő hívséggel utánozza. Világosan látván, hogy a! fejér emberek
az irt nyelv" segedelme által hagyták el a" vereseket annyira a" mívelt-
ségben , fő czéljává tevé nemzete kimívelését, mit nagy mértékben elis
ért , ugy hogy méltán el lehet mondani, hogy a" természeti vad állapotban
még egy halandó sem tett annyit egy egész nemzet kifejtésére?).

Ha ki már azt állítaná, hogy az illy lángelméjü férfiak" talál-
mányai "s felfedezései, épen azért, mivel egyes személyek által tör-
ténnek , csakugyan az önkényen alapulnak, tetemesen csalatkoznék.
A" genius , a bennünket lelkesítő isteni lény" magasb erejü szikrája, az
emberiségnek szánt ideák" "s minden jót, hasznost, szépet és nagyot
termő gondolatok" megbízottja, mellyek" kifejlésére sokszor igen cse-
kély körülmény nyujt alkalmat. Sokszor egy illy geniusban egész nem-
zet magasb kifejlésének magva rejtezik. Az általa kifejtett "s közlött
ideákat "s gondolatokat ezerek fogadják el, nemcsak minden ellenke-
zés nélkül , hanem némi kedvvel és örömmel , mert ön lelkök" visszhang-
ját találják azokban fel. Ugy tetszik , mintha ön lelkök" mélyéből fej-
lettek volna ki azon gondolatok, mellyek váratlanul ugyan, de olly
rokon hatással munkáltak reájok, "s a" jobb fők felébresztetnek az egy-
szer öntudatra juttatott gondolatok" további fejtegetése "s tökéletcsíté-
sére. Igy lehet az emberi lélek" belvalójával "s magas rendeltetésével
megegyezőleg gondolni mind azon dolgok" kifejlését, mellyek az embe-
riség köz javai. Azok, kik egy egész nemzetet illető tárgy" kifejtése
"s tökéletesítésével foglalatoskodnak, csak akkor reménylhetnek köz
elfogadtatást, ha találmányaik "s munkálkodásik" gyümölcsei a" nem-

!) Az Egyesült-Státusok" kormánya See-guah-yah" betűit formákba önteté , s ezen
betűkkel már egy ujságlevél is jelenik meg angol magyarázattal New-Echorában.

A" NYELV "8 ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 57

zetben visszhangra találnak. Igy kell gondolkodnunk az egyes nyelvek
további kifejtése "s tökéletesítéséről is. Csak akkor reménylhetjük ,
hogy nyelvtudományi munkálkodásink "s új szavaink kedvező fogad-
tatást nyernek, ha azok a! nemzet lelkében visszhangzásra találnak.
Önkény szülte "s hibás és fonák elveken épült dolgok köz elfogadásra
soha sem számolhatnak.

Ha már a" nyelv" "s irás" fenntebb kifejtett forrására visszatérünk ,
világos , milly alaptalanok némelly tudósoknak álmadozásaik egy közön-
séges vagy philosophiai grammaticáról, nyelvról "s alpbhabetumról. Va-
lamint a?" természet" egyéb megyéiben, az érczek, plánták "s állatok
országában , az élet ezer meg ezerféle kinyilatkozásmódjának , egy sinór-
mértékét , melly általjában mindenikre reáilljen "s mindeniknek sajátsá-
gait és különösségeit felfogja , találni emberi erőnek nem adatott , úgy még
kevesbbé , az istenség" legnemesb kisúgárzásának az emberi léleknek egy
olly szabályát fedezni fel , melly mindeniknek belvalójával megegyezzen.
Mi véghetetlen különbség a" chinai "s egyéb ázsiai egytagus az amerikai
soktagu szavak, azoknak kiejtése "s használása közt! Mi véghetetlen
különbség magának Ázsiának nyelvei közt! Sok nyelvek vannak még
ott, mellyek igen kevéssé esmertetnek, "s mellyek a! sanscrittól s az
ettól származó nyelvektől szembeszökőleg különböznek. Csak magában
a chinai birodalomban, Balbi atlása szerint, húsz különböző nyelvek

. léteznek). Az esmeretes nyelvek közt vannak ollyanok , mellyek? ere-
detét mai napig sem tudták a" tudósok kitalálni, "s ezek közt legneve-
zetesebbek : a régi cantaberek" maradékainak, a" baskusoknak nyelve
a Pyrenaeusok alján "s nyugoti szögletében, melly minden europai
nyelvektól különbözik , nemcsak gyökszavaira, hanem grammaticai for-
máira nézve is , és a berberek" nyelve, melly a" Kanári szigetek? "s az
Atlanti ocean partjaitól fogva, Afrikán keresztül , egész a" Veres-tengerig
elterjed , "s melly, mint Du Ponceau fontos okokból gyanítja, egykor
különféle dialectusokban, egész Nyugot-Europában beszéltetett?). De
vannak még ezeken kivül igen sok nyelvek a? föld" felületén, mellyeket

1) Introduction a VAtlas Ethnographigue du Globe. Par Adr. Balbi. Paris 1826.
Pp. 141 etc.

?) Transactions of the american philos. Society. Vol. II. Philadelphia, 1825. 4421
fi MT. T. ÉVK. TH. 2. 8

58 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nem is esmerünk , "§ mivelegyes ember, bármi rendkivülvaló talentommal
birjon is, csak kevés nyelvnek juthat birtokába, a" legnagyobb részról pe-
dig, csak mások tudósításiból szerezhet magának felületes esmeretet , látni
való, hogy egyes ember tehetségeit messze túl haladja azon vakmerő
felfogás, minden nyelvet egy bizonyos szabály "s grammaticai rendszer
"8 egy közönséges jelentésü irásmód alá vonni. Ide tartozik még azon
fontos lett dolog , hogy egyik éghajlat lakói több, mások kevesebb han-
got képesek kiadni, már az akar saját testszerkezet, akar a! nevelés
szülte szólás" következménye legyen ; mi több , hogy nagyszámu fogal-
mak nem tartoznak általán fogva minden nemzet" ideáinak körébe. Innen
egyes nemzeteknél sok dolgok" "s fogalmak" kitételére nincsenek szavak,
"s mi egy nemzetnél fontos jelentésü, másutt talán nevetséget szül,
mint általjában az értelmi és erkölcsi miveltségben, a" körülvevő tár-
gyak, szokások, vallás" és igazgatás" formáinál fogva, végnélkülvaló
különbség van a nemzetek" között. Messze, igen messze vagyunk még
azon állásponttól , mellyról az emberi beszéd minden módjainak fő vo-
násait valódilag adni, s azokat egy természeti rendszerbe alkatni tud-
nók, már csak azért is, mivel nincsen ember , ki minden hangokat meg-
különböztetni "s utánozni képes legyen.

Mint minden egyéb tehetségei az embernek, ugy a nyelv is ki-
fejlése előtt szűk, tökéletlen és darabos. Szaporodván azonban a" nemzet
szükségei "s nevekedvén esmeretei , mindig nagyobb kiterjedést szerez
annak a" lassanként kifejlő emberi elme, "s bizonyos bélyeget nyom
arra , az éghajlat , a természeti tárgyak" minemúsége , lelki és erkölcsi
tulajdonok , törvények , nemzeti szokások , életmód "s más nemzetekkel
való összeköttetés" különbféleségei szerint. Mint általjában a" nyelv az
emberi léleknek hív visszképe , úgy egész nemzeteknél is közvetetlen "s
tökéletes kinyomása az a szellemnek. A"? nyelvnek első elemeiból,
azoknak lassankénti kifejlése "s kimivelődéséből, emelkedéséből vagy
hanyatlásából , tisztaságából vagy idegen szavakkal vegyüléséből, a! leg-
biztosb következtetéssel lehet valamelly nép" fokonkénti kimivelődé-
sét, a benne lévő kisebb nagyobb lelki tehetségeket, a tudományok "s
miyvészségek iránt vonzódását, önállóságát vagy más nemzetektól füg-
gését, virágzása és elhanyatlása idejét "s nemzeti bélyegét meghatá-
rozni. A" nemzeti értelmesség" előhaladásával , egyforma lépéssel halad

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 59

előre a nyelvmivelés is. Hogy az megtörténjék, szükséges, hogy a
nemzet polgári alkotmánya , hatalma és gazdagsága, "s végre tudomá-
nyos és vallásos esmeretei is nevekedjenek "s előre haladjanak. Mennél
messzebb terjedtek valamelly nemzetnek politicai "s kereskedési össze-
köttetései , annál tökéletesb alakot öltözik nyelve magára, de e" mellett
az emelkedő vagy lesüllyedő erkölcs" árnyéklatait is elfogadja, úgy hogy
a nyelv nemcsak lelki, hanem némileg erkölcsi vonásait is mutatja an-
nak. — A" chinaiak" nyelve annyi ezer esztendők" lefolyta alatt is egy
állapotban van , mivel nálok semmi mozdulás sem történt a kormány,
vallás, tudományok", törvények "s szokások" dolgában. Az egyiptomiak
kitalálván különös irásmódi rendszeröket lételök" hosszu idősora alatt
is egyformaságban maradtak. Ellenben mi magas miveltség fokára
emelték nyelvöket az europai mivelt nemzetek , a haladás" kedvező fel-
tételeinél fogva , mindenki tudja.

A" fenntemlített okok miatt minden nyelv bir a" maga sajátsá-
gaival "s tulajdon bélyegével, melly azt másoktól teljesen megkülön-
bözteti, "s híven tükrözi a népet, melly azt beszéli. A" kifejlés" első
időszakában minden nyelv kisebb nagyobb mértékben poetai szellemmel
bir. Mig nincsenek helyes szavak , minden tárgy" elnevezésére"s minden
gondolat előadására, addig kénytelenek az emberek körülírásokkal , ha-
sonlításokkal "s képekkel élni ideáik" kijelentésére. Ezen képes nyelvet,
nemcsak a kültárgyak, hanem önérzéseik" előadására is használják,
annál inkább , mivel a" képzelő erő , a" társaság gyermeki állapotjában ,
a" mindennap előforduló új "s különbféle kedves és kedvetlen érzelmeket
ébresztő tárgyak által folytonos feszülésben tartatik. A" nyelvek" ezen
kezdetbeli tulajdonsága, minden éghajlat alatt megvan, mi kétségki-
vülvalóvá teszi azt, hogy eleinte minden nemzeteknél a! poesis divato-
zott. Midőn a" nyelv bővülni "s gazdagodni kezd, a" dolognevek? "s fo-
galmak" szaporodása által, ez a képes character lassanként elvesz, s a
nyelv, az értelem" felüluralkodása által, a" nemzet szelleméhez képest,
teljes kifejlést, meghatározottabb jelentést, nagyobb tisztaságot nyer.
Mennél tudósabb lesz a" nyelv "s tanultabbak az emberek , annál nagyobb
homályba borul a" költés" ezer szinekkel "s képekkel ragyogó ege, mint
azta historia mutatja. Igy áll elő a prósa. Igy, mint az egyes ember
nyelve az ifjúság heves és képzelgő korszakában, kisebb nagyobb mér-

s"

60 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tékben poeticus bélyegű, "s később a" lecsendesedett szenvedelmek 7s
megért ész? éveiben egyszerű , s hidegebb és meghatározottabb folyamu,
a nyelv! általános kifejlése is hasonló időszakokon láttatik áltmenni.
— Ezen bélyegvonás nem tűnik el azonban mindig a már kifejlett
nyelvben is. Innen egyik nyelv poetai bélyegű "s gyöngéd érzelmek"
festésére, másik okoskodásra , komolyb vizsgálódásokra "s philosophiai
elmélésekre alkalmatos , a" szerint a" mint egy nemzetben az érzés , má-
sikban az ész uralkodik , vagy mint prof. Walther mondja, egyikben
a nyelv" idealis eleme, a magokban hangzó , saját független életű be-
tűk , másikban a" nyelv" realis eleme, az ön élet s mozgással nem biró
mássalhangzó betúk uralkodnak !). Ezen fő vonáson kivül minden nyelv,
több bélyegző, nemzeti vonásokkal bir. A" szélvészdulta tenger képei,
valamelly nyelvben , bizonyítják, hogy az valami sziget vagy tenger-
part tulajdona. A" déli népek" nyelve, teljes lágy "s szelid hangokkal ,
minek egy okát Virey az asszonyok" nagyobb számának tulajdonítja ,
a" helyett, hogy a hideg tartományok" lakói zordon hangzatu mással-
hangzókkal élnek , minek ismét egy okát Virey a" férfiak" nagyobb szá-
mában keresi ?), feledvén annak legközelebb álló , "s; az ember" valójának
philosophiai felfogásával legmegegyezőbb okát. Az islandiai nyelv,
mellyben keresi Bonstetten a! svéd, dán , német, hollandus és angol
nyelvek" alapját"), tele van a havat "s havazást ábrázoló képekkel. A"
keleti népek" tüzes fantáziája "s lánglelke nyelvöknek is tulajdon bélye-
get ád. Innen azon eleven képek , meglepő "s gyakori hasonlatosságok ,
fennlengő festések a" keleti nyelvekben. Az éjszaki népek" nyelve ellen-
ben , képe azon hidegebb testmérsékletnek , lassúbb "s nyugottabb vérfor-
gásnak , mellyel azok birnak. A" sanscrit nyelvben a" birkózás, czivódás és
viaskodásra alig találkozik szó, miból a" nemzet" békeszerető characterére
lehet következést húzni, de annál több, a" tudás, tanitás, gondolko-
dás" kijelentésére. A" sanscrit nyelvből magából — mint Humboldt

1) Physiologie des Menschen mit durchgángiger Rücksicht auf die comparative
Physiologie der Thiere. Von Ph. Fr. Walther. 2r Band. Landshut, 1808. S. 226.

?) Histoire naturelle du genre humain. Nouvelle edition. Par I. I. Virey.
Bruxelles 1826. Tome III. p. 94.

§) Neue Schriften von Karl Victor von Bonstetten. Zweiter Theil. Kopen-
hagen , 1800. S. 99.

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 61

Vilmos megjegyzi!) — meg lehet mutatni, az indusok" csendes ma-
gányt "s gondolkodó komolyságot szeretésöket, tiszta s nyugodt lelkö-
ket "s érzéstele szívöket. — A" grönlandiai , finn és lapponiai nyelvek-
ben nincsenek ezen szavak : király, törvény, ország stb., annak világos
jeléül, hogy nekik semmiféle kormányról ideájok nincsen, "s hogy
ezen társasági alkotmány, az ő eredeti valójokon nem alapúl. A" tö-
rököknek nem voltak eredetileg szavaik a" kalap , paróka , hajpor , vesz-
tegház , ügyvéd , czímer, hadi tudomány , papiros , könyv, levél"s több
effélék" jelentésére ?), mind addig mig azokat az araboktól meg nem ta-
nulták. Igy lehetne nyelvünk" gyökszavaiból is , hitelesebben mint akarmi
egyéb forrásokból , megtudni, mennyire terjedett őseleink" ideáinak "s
esmereteinek összesége, azon időszakokban, mellyekról semmi dátu-
mokat nem birunk.

De bármi sokat lehet is tulajdonítani a" nemzetre ható körülmé-
nyeknek a" nyelv" további kifejtése "s kimivelésében, a tudományos
míiveltség" története kétségkivülvalóvá teszi azt, hogy a" nyelv" legna-
gyobb hatalma "s gazdagsága magában az emberi lélek" titkos rejtekeiben
lakozik. Innen ugyanazon éghajlat s csaknem hasonló körülmények
közt , gyakran egészen különböző bélyegü nyelvek léteznek. A" sanscrit
nyelv nyugodt és komoly szellemmel birt, az alatt mig a! többi keleti
nyelvek virágos képekkel telvék, "s dagályos fellengésüek voltak. Az ara-
. bok egyszerű irásmóddal éltek az abassidok alatt, az alatt mig Boeotiában ,
Attica" szomszédságában dagályos stylus volt keletben. De az igazgatás
formájának sincsen általános befolyása a" nyelvre. A" szabadság korsza-
kában, a" görög szónokok dagályosok lettek , s Agathon csudáltatott.
Maga Plato is fennlengő "s ragyogó beszédekkel élt. Mind ez azt bizo-
nyítja, hogy az ember egész valója, a! lélek" szabadsága vagy elfogu-
lása, az érzékiség" uralkodása vagy korlátoltsága a nyelvmivelés"? mine-
műüségére nagy befolyással vannak.

Még ott is, hol a miveltség" eszközei semmi segedelmet nem

1) Über die unter dem Namen Bhagavad-Gita bekannte Episode der Maha-
Bharata, gr. 4. Berlin 1826. S. 60.

?) BjörnstahVs Briefe auf seinen auslándischen Reisen. 2te verb. Auflage.
Leipzig und Rostock. 1780. Vierter Band. §- 62.

62 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

nyujtanak a" nyelv" kifejlésére, egyes emberek a" bennök lakó nagy erő
által, azon társaságot , mellyben élnek, képesek a" durvaság" állapotjá-
ból a" míveltség bizonyos fokára emelni a nyelv" kifejtése által, mint
azt a" történetirás bizonyítja. Egy genialis fő, nyelvet teremt magának
ott is, hol az még bölcsőjét alig hagyá el. Mi nagy befolyása volt a" gö-
rögök" halhatatlan költőjének Homérnak , a" természet" ezen szerencsés
gyermekének , elleneállhatatlan báju "8 muzsika-zengésű verseivel, "s az
általa előadott dolgok" valójának olly csudálatos hívséggel megfelelő
nyelvével , a" még míveletlen görög nép" nyelvére "s értelmi állapotjára ,
"s ez által nemcsak Rómára, hanem különösen az izlés" "s emberesmeret
dolgában, egész Európára is! Egy Ossian a! durvaság "s tudatlanság
legsötétebb korszakában , lelket ható "s szívet rázó énekeivel nemzete"
culturájára egyszerre fényt derített. Egy Dante, váratlanul tünt fel a
sötét századok" kebléből dicső költeményével "s magas miveltségü nyel-
vével, az egész olasz literaturát classicus alakba öltözteté. Mi nagy ha-
tással voltak az újabb időkben, egy Shakespeare, egy Voltaire, egy
Klopstock és Lessing , egy Cervantes , egy Camoens "s nálunk Kazinczy
honjok" literaturájára , kiki tudja.

Ezen nevezetes dátumok , mellyek" számát még igen sokra lehetne
szaporítani a" historiából "s az utazók és missionariusok" tudósításiból,
mind nevezetes bizonyságai a fenntebb kifejtett tételnek, hogy a lélek
és nyelv egymással a" legbelsőbb "s létalaposabb összefüggésben vannak,
"s hogy a" nyelv a" léleknek szükségesképenvaló "s legfensőbb kinyilat-
kozása. Mint az anyagot erő nélkül gondolni nem lehet a! természet
országában , sem erőt anyag nélkül, úgy a gondolat sem létezhet nyelv,
sem a" nyelv gondolat nélkül. Mint erő és anyag, egymás" áthatása által
tesznek egy egészet, "s egymástól csak az idea által választathatnak el,
úgy a szó vagy nyelvis a gondolatok" "s gondolatjelek" elválhatlan egye-
sülete. Mint az anyag a bennelakó erőnek tökéletes képe, a megtes-
tesült eró, úgy a" szó is a gondolat külső képe, a megtestesült gondo-
lat. Azonban , valamint nem teszi a" gondolat az embernek egész valóját,
úgy azt sem lehet állítani Buffonnal") és Virey vel?), hogy a" gondolat

5) , Le style; cest Thomme" így szól Buffon.
?) Histoire naturelle du genre humain, par I. I. Virey. Bruxelles 1826. Tome

III. p. 91.

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAL 63

vagy nyelv maga az ember, "s characterének , temperamentumának , er-
kölcseinek "s érzésmódjának hív mutatója, mert mint Börne mondja:
, Ez ki a leggyöngédebb dalokat költi , első a gorombák között; amaz
vigjátékokat szerez "5 komorkedvú ember , a harmadik egy vidám gyer-
mek ss éji gondolatokat ir"), vagy mint Jean Paul röviden mondja:
A szép lelkek , ritkán szép lelkek""?). Csak annyi hát tagadhatatlan,
hogy a" stylus az irónak lelki individualitását, esmereteinek terjedel-
mét , azoknak könnyű vagy mély alapu nyugvását, világos vagy homár"
lyos természetét, nyugodt vagy tüzes gondolkodásmódját, a világ "s
dolgokróli saját nézeteit kisebb nagyobb húséggel tükrözi vissza, de
ritkán erkölcsi oldala? árnyéklatait, melly a! lelkivel sokszor ellenke-
zésben van. A! szívnek vagyis erkölcsi erőnek egészen más köre, más
kinyilatkoztatásmódjai vannak.

Mint egyes emberekben a" nyelv mérlege a" lélek" miveltségi álla-
potjának , úgy egész nemzeteknél is a! nyelv" állapotjából biztos követ-
keztetést lehet húzni annak értelmi miveltségére s egész valójára, mivel
a nyelv hív kinyomása valamelly nemzet fogalmainak, gondolkodás-
módjának , esmereteinek , ügyességének , szokásainak, erkölcseinek "s
életmódjának. A" nyelv" kimívelésével együtt emelkedik a! civilisatio
"s lelki miveltség, "s ezek" elaljasodásával a" nyelv is eldurvúl "s elveszti
elébbeni erejét és tisztaságát. Valamint egy nemzet" értelmi emelkedését
világosan mutatja az, midőn nyelvét idegen kölcsönzésektől lehetőleg
megtisztítani "s ön gyökszavait gondolkodó lélekkel felkeresni igyek-
szik, hogy azokra, mint legbiztosb alapokra építse miveltsége" egye-
dülvaló műszereit: úgy abból, ha valamelly nemzet nyelve, mindig
több-több idegen szavakat, fordulatokat "s kitételeket fogad el, bizvást
következtethetjük annak elbetegedését "s hanyatlását, melly végre a
nemzet kihalásával végződik , mint ezt több régi nyelvek" története mu-
tatja. Mig a görög köztársaság" egén a" szerencse" csillaga ragyogott
Pericles" időszakában, addig a" görög nyelv azon magas tökélet állapot-
jával birt, melly azt minden nyelveken túl emelte a" világon , s mellynek

12 EL. Bőrnes gesammelte Schriften. Hamburg 1829. IIT. Band. S. 3.
2) , Schöne Geister sind selten schöne Seelen" Kleine Bücherschau. Gesam-
melte Vorreden und Recensionen u. s. w. 15 Bündchen. Breslau 1825.

64 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

kecsei olly bájolók voltak, hogy a görögök véleménye szerint magok
az istenek is azzal éltek, ha beszélni akartak volna; de mihelyt a! lelkek
szabad munkálkodása a" függetlenség! vesztével csonkulni kezdett , azon-
nal hanyatlani kezdett a" nyelv is, "s elveszté erejét "s kellemeit. Igy
érte el a római nyelv is legszebb korát Caesar és Augustus? idejökben ;
de mihelyt a" despotismus "s erkölcsök" romlása a nemzet eredeti bé-
lyegét megváltoztatták "s lelköket korlátok közé szoriták, azonnal el-
kezdett a! nyelv is hanyatlani, "s elveszté eredeti szépségét, erejét és
gazdagságát, mert csak a polgári szabadság virágzása adhat a" léleknek
és így a nyelvnek is szabad kifejlést. A" nyelv" elaljasodásával elvesz
a nemzeti character, elhanyatlanak a? lélek" tehetségei, megszúnik az
erkölcsök tisztasága, s elveszvén a! nyelv, a" nemzet is a" históriai em-
lékézetek" sorába süllyed.

Világos ezekból a" philologiai tanulmányok" nagy fontossága, s
nem lehet rajta csudálkozni, ha az újabb időkben , nagy talentomu fér-
fiak, olly fáradhatatlan szorgalommal mivelték "s mivelik folyvást a
nyelvek" összehasonlító tudományát "s bel szerkezetét. A" nemzetek
régi történeteinek kipuhatolásában legbiztosb vezérfonalat nyujt az éles
itélettel, az előitéletektól tiszta s elnemfogult lélekkel vitt nyelvvizs-
gálat. Ott hol a historia hallgat, vagy bizonytalan datumokat nyujt,
a nyelvek "s ezeknek betűkkel jelelt emlékei új világot hintenek az
elmultakra!). Mi mesés és homályos esmereteink voltak a! chinaiakról ,
erról a csudálatos népról, mind addig, mig De Guignes, Abel
Remusat, Marshman, Morrison ss mások , nyelvök "s irásmódjok"
természetét "s bélyegző tulajdonságait fel nem fedezték "s meg nem mu-
tatták , hogy betúik nem a" beszédtől független jelei az ideáknak , mely-
lyeket minden más nyelven beszélők érthetnek és olvashatnak, hanem
valóságos szavakat festő képek 7s lelkük" miveltségét visszasúgárzó
alakok. Mi mély homály fedé a Nilus" partján lakott hires nemzet" tör-

") 5. Cbagye langve est une histoire complete — így szól egy franczia iró —
,Puisgue elle est le tableau de toutes les idées dtun peuple, et par conségvent
des faits dont ce tableau est composé. Mais Vusage de cette espéce de monumens
suppose ceux sur lesgvels Vhistoire est généralement fondée: Pun soutient Vautre ,
Veclaircit.. Legons dHistoire , prononcées a TÉcole. Normale en Van III. p.- 222.

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 65

téneteit "s különösen titkos irásmódját , s mi különös és gyakran nevet-
séges véleményeik voltak arról a tudósoknak Horus Apollótól fogva
egész Spohnig és Seyfarth-ig , mind addig mig végre a" rosettai hires kő,
a" rejtvény" kulcsát az angol Young? kezébe adá"). Mióta ez a" híres
régiségbúvár "s csaknem vele egyszerre az ifju Champollion7s végre
az eleinte kétkedő egyiptomi Consul Salt?) az egyiptomi irásmódról
a titkos fátyolt fellebbentették , világosságra jött az ő fontos és elha-
tározó felfedezéseik által, hogy azon jelek, mellyekkel ama" régi nagy
miveltségű nemzet örök emlékekre jegyzé fel tudományát, nem csupa
tárgyakat és ideákat festő vagy is symbolicus képek , hanem nagy részt
valóságos phoneticus vagy is hangokat és szavakat jelentő betűk, né-
melly részint symbolicus, résziut tárgyfestő képekkel vegyítve?). Az
egyiptomi irásmódot nyomozó tudósok közt, az ifju Champollionnak
felette nagy érdekü remek munkája?) a" régi historiának igen sok neve-
zetes helyeire, mellyek eddig a! scepticismus" és hozzávetés" homálya
alatt voltak , nagy világot hint "(s a bizonyosság bélyegét nyomta több
olly dátumokra , mellyek eddig a" mesék" sorába tartoztak. Mit tettek
az újabb nyelvnyomozók az amerikai nyelvekre nézve, fentebb láttuk.
Csaknem bizonyos , hogy a" régi mexicói irásmód is, melly a" chinai /s
egyiptomihoz hasonló, az amerikai nagy szorgalmu nyelvnyomozók
által, most kivált, midón a" mexicói emlékek és irásmódok összegyüj-
tetnek , hasonló kifejtést nyerend, mint ezek.

5) An account of some Recent Discoveries in Hieroglyphical Literature , and
Egyptian Antigvities, including the Authors Original Alphabet, as extended by
M. Champollion etc. by Thomas Young. M. D. London 1823.

2) Essay on Dr. Youngs and M. Champollion"s Phonetic System of Hierogly-
phics; with some additional Discoveries etc. By Henry Salt Esg. London 1825.

§ Arvatremére de Cvincy már 1818-ban megmutatá, hogy a? régi egyip-
tomi nyelv ugyanaz a? coptus nyelvvel , (Recherches sur la Langve et la Litérature
de VEgypte) "s Dr Young ezen fontos utasítást szerencsével követé a?" papyrusok"
"s hieroglyphák"? magyarázásában.

") Précis du systéme hiéroglyphigue des anciens Aegyptiens ou Récherches
sur les élémens premiers de cette écriture sacrée, sur leurs diverses combinaisons,
et sur les rapports de ce systéme avec les autres methodes graphigves Egyptiennes.
Par M. Champollion le Jeune. Paris 1824. S$vo avec un volume de planches.

BI TT. ÉVEK. AT. 2. 9

66 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Ha a" nyelvhasonlítások "s nyomozások , az emberi nemzet régi
történeteire nézve felette fontosak és érdekesek, nem kisebb haszna "s
fontossága van a" nyelvmivelésnek az emberi nemzet" jövendőjére nézve.
Valamint a" nyelv volt egyedülvaló eszköze az eredeti vadság "s míve-
letlenség" állapotjából kivergődésünknek /s a" civilisation nem megve-
tendő fokára juthatásunknak, a" tudományos esmeretek" szembeszökő
kifejlésének "s köz elterjedésének , valamint azon sok nevezetes felfede-
zéseknek /s javitásoknak is , mellyek a! jelenkort diszesítik : úgy jöven-
dóben is egyedül a" nyelvmivelés "s társaságos surlódások által kifejtett
ideák emelhetik az emberi társaságot a miveltség még magasb fokára;
ezek vihetik a tudományokban elkezdett nagy fontosságu reformokat
tökéletességre, ezek szülendik azon genialis felfedezéseket , nagy tette-
ket és erényeket , mellyek az emberi nemzetet isteni eredetéhez köze-
lebb emelik. A" nyelvnek philosophiai elveken épült , bel szerkezetével
megegyező , a nemzet characterével összhangzáshan lévő kimivelésének,
az ebből kifejlő gyümölcsöknek élő szóval , irással s könyvekkel való
terjesztésének egész nemzet" értelmi és erkölcsi valójára "8 ekként virág-
zására és szerencséslétére is tagadhatatlan befolyása "s jóltévő ereje van.
Ezen tekintetben szép rész juta azoknak az emberi nemzet történeteinek
évkönyveiben , kik a bennök lakó genius? ereje által ön lelkök" gazdag-
ságát kifejteni "s azt másokra is elárasztani, másokban a! szunnyadozó
észszikrákat felébreszteni "s hasznos munkásságra gerjeszteni képesek.
Mert nem mindennek adatott a" tudás" minden magvainak kifejthetése
ön belsejéből. Az emberek" legnagyobb része — mint fájdalom, az
emberi balgatagságok, bolondságok" és bal vélemények" szakadatlan sora
bizonyítja — mély tudatlanságra van kárhoztatva, "s azon rész is,
melly a" nevelés" jótéteményében részesült, nagyrészt fonák megfoga-
tokat, tévelygéseket "s előitéleteket hordoz keblében, mellyektől meg-
szabadulni sokszor egész életében sem képes, Számtalanok, minden
megszorítás mellett sem képesek, minden lelkökben fekvő fogalmakat
kifejteni "s öntudatra juttatni , hanemha abban valamelly teremtő genius?
behatása által elősegítetnek. Gyakran szemeink előtt fekszenek a" leg-
nevezetesb dolgok" magvai, a" természet legfontosb műveleteinek kulcsa
"§ titkos rúgója, a" nélkül hogy azokat észrevenni képesek volnánk,
Gyakran a legcsekélyebb körülményektől függenek a" legnagyobb fel-

A" NYELV "S ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 67

fedezések. Gyakran egy szó, egy erótele szavakkal kinyomott gondo-
lat , nagy ideák? "s hasznos felfedezések" felébresztését képes eszközölni
"s ez által egész nemzetre jóltévőleg folyni be. Egy lelkesedésselteljes
iró , egy ember "s világesmerettel dús szónok , mennyi szunnyadozó gon-
dolatokat és érzéseket ébreszthetnek fels hozhatnak hathatós és fontos
szavaikkal életre! A" nyelvnyomozásoknak felette érdekes oldala már az
is, hogy ezek által juthatunk annak valódi esmeretére, mi engedtetett
nekünk embereknek általjában tudnunk ; mert az mit nyelv által kije-
lenteni nem tudunk , minek szóval való kinyomására képesek nem va-
gyunk : bizonyosan nem tartozik esmereteink" körébe. Fájdalom, hogy
épen ez által jutunk mély esmeretére értelmünk" keskeny határainak ,
mint azt Herder szépen előadja!?). Mennyi sok homályos gondolatok ,
mennyi sok sejtések villannak ált ugyanis lelkünken, mennyi sok ér-
zések illetik szívünket, mellyeknek kimondása "s kinyomására nincsen
szó , nincsen nyelv!

Van még a" nyelvtudománynak egy más nagy fontosságu haszna
a tudományok" összeségére nézve. Abban áll ez, hogy minden szónak
"s fogalomnak bizonyos meghatározott "s igaz értelme találtassék fel7s
határoztassék meg. A" képzetek "s fogalmak, valamint ezeknek jegyei
a szavak , minden tulajdon gondolkodás előtt "s attól függetlenül állnak
elő az öntudatban , "s azoknak bizonyos foglalatját csak a gondolkodás
találja "s fejti ki. Világos innen egész kiterjedésében , a szónyomozás,
a szó és fogalom határozatok" fontossága , minden philosophiai tudásra
nézve. Ezek által, mellyek sokszor a" legmélyebb gondolkodót is meg-
próbálják , a tudomány véghetetlen sokat nyer , megszabadulván a fél-
reértések" "s kétértelmüségek" homályától, s e? helyett világosság és igaz-
ság világolván az esmeretet "s tudást keresőnek a" tudományok" nehéz
pályáján. Mi nagy nyereség egy illy tiszta s philosophiai lélekkel ki-
mívelt nyelv egész nemzetre nézve , tudja az, ki a" valódi tudományt
méltatni , "s azt az álesmeretek "s homályos fellengésektől, a bizonyost
a bizonytalantól , az álmot a" valóságtól, a" képtelenséget a! józanságtól

1) Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit, von Joh. Gottfr.
Herder. Carlsruhe 1792. Zw. Theil. S. 275.
9 a

68 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

megkülönböztetni tudja. Innen nem ok nélkül mondja prof. Salat,
hogy mind azon valódilag mívelt, minden érdemes és gondolkodó em-
berek, kik a" nyelv" kimívelésében , ennek vagy annak a" szóértelemnek
meghatározásában az emberiség" legmagasb "s fontosb dolgai előmozdí-
tása végett századok" lefolyta alatt munkálkodnak, nemcsak az embe-
riség" képviselői, hanem az istenség" organumai gyanánt tekintethetnek?).
"S ezen pályán még felette sok tenni való van. Sok, véghetetlen sok van
ugyanis még hátra az esmeretek" mezején, a gondolkodó lelkek" meg-
szorított figyelmét érdemlő, "s véghetetlen sok van még lelkünk" mé-
lyében is kifejtendő. Sok van különösen reánk magyarokra nézve, a
nyelv" további kifejtése "s kimívelésében teendő ; ha ugyan a! nyelv , mint
fentebb látók, csak öltözete, csak külvilági oldala a" gondolatnak. "S
ezen tekintetben a" fentebbi jegyzések reánk nézve, kik tudományos
nyelvet alkatni csak most készülünk , felette nagy fontosságu. Minthogy
tudniillik a gondolatok" "s fogalmak" meghatározásában "s tiszta értel-
mében áll minden tudományok" mélysége és igazsága, olly szavakra
van szükségünk , mellyek az ideák" "s gondolatok" belfoglalatjának tel-
jesen megfeleljenek "s így meghatározott jelentést nyerjenek. A" vilá-
gosság s meghatározottság ugyanis legszebb "s hasznosb tulajdonai va-
lamelly nyelvnek.

Illy fenséges czélok" eszközlésére állítattak az emberiség" javát s
magas rendeltetését mély belátással felfogó nagy férfiak által az újabb
időkben a nyelvmívelő tudós társaságok , mellyeknek véghetetlen hasznu
"s fontosságu befolyását egyes nemzetek" értelmi kifejtése "s szerencsés-
létére csak az tagadhatja, ki a semmit nem tudás" sötét homályában "s
az öntudat fejletlen állapotjában keresi a" boldogságot. Az, ki az állati
vadságnál feljebb becsüli az öntudattal összekötött léte! édes érzetét,
kit a csudákkal rakott mindenség" pompája mennyei gyönyörrel tölt el,
kit e. roppant remekműnek, az élő világnak, minden jelenetei gondolko-
dásra , vizsgálódásra "s esmeretszerzésre ébresztenek: tudja "s mélyen
érzi becsét a tudománynak, melly épen azért, mivel emberi pályánk
alatt tökéletlen , örök ingerül szolgál lelkünknek a" munkálódásra. Az

") Lehrbuch des höheren Seelenkunde; oder psychische Anthropologie. Zweyte
verm. Auflage. Von Dr. I. Salat. München 1826. S. 281.

A" NYELV "§ ANNAK A" LÉLEKHEZ VALÓ VISZONYAI. 69

valódilag tudja becsúlni és tisztelni azokat, mint az emberiség" legna-
gyobb jóltévőit, kik annak értelmi kifejlésére "s a" tudományok"? előmoz-
dítására, nagylelkü áldozatokat tettek "s tesznek hazájok" oltárára.

Nekünk is van mit köszönnünk hálaadó szívvel ezen részben a
magyarok" istenének. Miután maroknyi nemzetünk" ázsiai böülcsóőjéből
e" dicső lakhelyre költözött, "s mi egy a" legnevezetesb históriai tüne-
mények közt, nyelvét annyi ezer viszontagságok "s olly sok ellenséges
körülmények közt is eredeti épségében megtartotta, riéhány nagylelkú
mágnásaink" bőkezűsége "s elhunyt dicső emlékezetű fejedelmünk" hely-
behagyása által birunk végre egy intézettel , melly csaknem minden egyéb
nyelvek" elsőségeit magában rejtő nyelvünket , ezt a nagy nemzeti kin-
cset, nemzetünk" értelmi "s ideális egységének egyedülvaló eszközlőjét,
a miveltség magasb fokára emelje "s így képessé tegye azt a magyar
nemzet" lelkében rejtező ideák" "s gondolatok" kifejtésére. Mi jóltévő
befolyása volt már eddig is ezen jeles intézetnek, a nyelv" mívelésére ,
nemzetünk" felébresztése "s figyelmeztetésére "s a tudományok" terjesz-
tésére: mindenki örömmel vallja meg.

Mennél inkább érzem e" tiszteletreméltó egyesület magas rendel-
tetését, mennél inkább meg vagyok győzettetve a felől, hogy ebben
hazám legtiszteltebb tudósait van szerencsém tisztelni , annál mélyebben
érzem tehetségeim csekélységét azon hely" betöltésére, mellyre engemet
Tiszteletreméltó Férfiak! kedvező szavazástok által kiválasztottatok.
Egyedül azon bizodalom emeli lankadó bátorságomat, mellyet nemes
lelketek" esmerete nyujt, "s annak biztos reménylése, hogy barátságos
kézfogástok által csekély igyekezeteimet előmozdítani "s a nagy czélra
segíteni fogjátok. Ha ekként dicsőségtekben némi részt nyerni enged-
tek , legszebb okajtásim egyike teljesül.

III.
A" PRÓSA , "S KIFEJLÉSE? FÖLTÉTELEI.
OLVASTA

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ ,

A" M, T. T. NAGY GYÜLÉSÉBEN , SEPT. 8..1836.

FÁBIÁN GÁBOR.

"Tekintetes Academia! Értekezésem tárgyának a! prósát választván,
nem tettem czélomúl , róla kimerítő rendszerben elmélkedni , "s minden
egyes osztályát tulajdon stylisticai szabályai szerint külön adni elő;
hanem egy olly közönséges nézőpontból fogni fel azt , honnét az irásbeli
előadás" ezen egész nemére tekintetet vetve, átalános kifejlésének idá-
pontját "s kedvező körülményeit tapasztalás és okadás útján meghatá-
rozni, s ahhozképest a magyar prósa jelen és jövő állapotjáról helyes
itéletet "s következtetést hozni lehessen.

IIly szempontból indulván ki e" tárgyban , ha a! prósát az irásbeli
előadás" másik fő nemével a" poecsissal egybevetjük : amazt , mint kötet-
len formájára nézve a" köz életbeli beszédmóddal teljesen egyezőt, ter-
mészetes —, emezt, mint bizonyos kiszabott schemákhoz kötözöttet ,
mesterséges irásmódnak méltán nevezhetni. Mivel pedig természet
a mesterségnek mindenben előtte járni szokott: innét azt kellene kö-
vetkeztetni , hogy teháta prósa kifejlésének , a" poesis" kifejlését szük-
ségképen meg kell előznie. És viszont, ha ez állana, akkor szétnézvén
honi literaturánk"? mezején, midőn azon a!" poesis" bujálkodó telke mel-
lett, a" prósáét korántsem olly dúzsnak, sót nemesebb termékekben
szembetünőleg szegényebbnek tapasztaljuk : elszomorodni nem kis okunk
volna. Mert ha az imént tett következtetés szerint , poesisunk" eddigi

A" PRÓSA, "S KIFEJLÉSE!? FÖLTÉTELEI. 7

fényes előhaladása, minél fogva azt majd szintén culminatiója pontjáig
emelkedettnek mondhatni, oda mutatna , hogy prósánk a maga pályáját
már előbb lejárta: úgy ez utolsónak valahai magasb kifejlését remény-
lenünk sem volna többé szabad; és miután prósai literaturánk" ekkorig
való történetében egy csillogó időszakaszt sem találunk, nagy fájdal-
munkra azt kellene hinnünk, hogy nyelvünk" szellemi életében a" pró-
sának aranykor a! végzettől szánva nem volt. E" tekintet multba és jö-
vóbe elannyira busító, hogy annak lehető felderítése nemzeti literatu-
ránk" érdekében fekvőnek lenni láttatik. Nézzük tehát, ha valljon a
dolog közelebbről vizsgálva, kedvezőbb szinben tűnik-e fel előttünk?
Vizsgálatomat

Elsőben is a" tapasztalás" nyomán kezdvén meg , ez uton nem
csekély vigasztalást lelek mindjárt ama" felfedezésben, mi szerint ugy
találom, hogy mind azon régi "s újabb korbeli mivelt nemzeteknél ,
mellyek a literaturai pályán jeles haladásokat tettek, a" poesis" kifejlése
a prósáét átaljában jóval megelőzte. Igazolják ezt különösen a" hajdani
Hellas" és Róma" nyelvének történetei. Mert valljon ki nem tudja, hogy
ha a" görög lant" életre jövését a" ma csak neveikben élő Amphionok,
Orpheusok" "s Musaeusok" mesés koráig nem visszük is : ugy is sokkal
előbb megkezdte az tündöklő szerepét a majdan hasonló fényben elő-
állott atticai prósánál. Az isteni Homér s vele egy ívásu Hesiod" magas
énekei , a Cyelicus költők" vetélkedve szórt utánzó verselései , a mérges
Archilochus", szelid Anacreon), fenséges Pindar, "s ApollF egyéb felken-
teinek művei, már rég hírt szerzének a" görög honnak akkor , midón
még az prósából egy remeket sem mutathatott ; és a Pericles" százada,
mellyben a" görög prósát Thucydides és az atticai méhnek méltán neve-
zett Xenophon, Isocrates , a dörgő Demosthenes , "s annak egyéb hósei
a poesissel egy rangra emelték , csak későbben következett. — Latium
füldének literaturáját a" kengyelből szavalt fescenninus versekkel látjuk
megkezdetni , és soká csupán "s kizárólag a" költészet határai közt
mozogni. Cicero és Sallust , Plinius és Tacitus, kikben a római prósa
utóbb dicsőült, a nemzet első költóit: Livius Andronicust, Enniust és
Plautust, nem megelőzték, hanem több mint egy századdal későbben
követték. És, hogy illy közönségesen tudva lévő dologban kelletlen
szószaporítással ne éljek: legyen elég a" később korbeli nemzetek" lite-

12 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

raturájára csak újjal mutatnom , "s rövid szóval megjegyeznem, miké-
pen a" franczia , olasz és spanyol népnél a" troubadurok , az angolnál a
minstrelek, scótoknál a" bárdok, "s németeknél az ugy nevezett minne-
süngerek vagyis népkültők, szintén egy hangon bizonyítják, hogy a
poesis" nyelve itt is mindenütt messze előtte járt a" prósa" nyelvének.
Mi szerint bizvást elmondhatni, hogy az emberi nemzet" történeteiben
alig találkozik példa , melly ellenkezőre, vagyis a" prósának a" poesissel
azonegy időben történt kifejlésére mutatna. Midőn ezen állítást illy
átalánosan teszem, nem kerülte el figyelmemet Éjszak-Amerika" litera-
turája, melly e! részben első tekintettel néminemü kivétel gyanánt lát-
szik előtúűnni. Tagadhatatlan ugyanis, hogy az új világ" ezen részében,
melly az ó világgal, ugy szólván, mindenben ellenkező ösvényt követ,
azt veszszük észre , mintha itten prósa és poesis kezdet óta egyenlő lé-
pést tartottak , "s mint két iker testvérek együtt születtek "s nevelked-
tek volna. De ez észrevétel elveszti minden fontosságát azonnal, mi-
helyt meggondoljuk , hogy az éjszakamerikai egész literatura korántsem
eredeti , hanem csak származéka 7s egy átplántált ága az európai anya-
ország, Anglia", literaturájának. Mikor innét prósa és pocesis az oceánon
átvándoroltak, már akkor amaz ezt a!" kifejlés" ösvényén utólérte velt;
és csak így történt, hogy tóle az új honban is hátra nem maradott. E"
szerint, ha mindeniknek korát nem új honosulása hanem szülétése
idejétől mérjük: látni való, hogy a" poesis itt is valóban éltesebb a
prósánál.

Miután tehát a" tapasztalás illy közönségesen megczáfolja ama"
feltételt , mintha a" prósai természetes előadásnak a" poetai mesterséges
előadásnál korább kellene kifejlenie: ez nyilván oda mutat, hogy
szükség olly gyökeres oknak létezni, melly a! tapasztalás" e" parado-
xumnak tetsző tanúságát igazolja. És valóban, a" dolgot okoskodás utján
nyomozva, azt könnyű is feltalálnunk. E? végre nem kivántatik egyéb,
mint a" nyelvbeli előadás" két fő nemének eredetét "s természetét vol-
takép" meghatároznunk. Már ha a?" poesis?" és prósa természeti mivoltát
"s az emberi lélekben rejtező eredeti forrásait mélyebben megtekintjük :
nem lehet észre nem vennünk, hogy amaz a" képzelet és érzés", emez
az értelem" és itélőerőnek szüleménye "s tolmácsa, melly által a" poesis-
ben szív szívhez, a phantasia szabadkénye szerint, a" prósában ész

A" PRÓSA, "S KIFEJLÉSE" FÖLTÉTELEI. 73

észhez, az okosság objectivus törvényei szerint beszél. Kérdést nem
szenved, hogy az emberi lélek" ezen tehetségei közúl a" két első — mellyek
néminemü részben még az oktalan állatokkal is közösek — a! két
utóbbinál korábban kifejlik. Szellemi életünk, vagyis lelkünk" munkás-
sága, csakhamar a! testi születés után, a képzelet "s érzés" bennünk
lappangó ereinek felfakadásával kezdődik meg, és a poesis nem egyéb,
mint e" második :születésnek élőszóval hirdetése, vagy — hogy ugy
szóljak — a" megszületett léleknek első öröm-rivalása. Tudniillik a
természet még serdületlen fija , a körülötte lévő tárgyak" özön behatá-
saitól elborítva , öntudatra ébred : — az benne érzést s képzetet gerjeszt;
ezek pedig beljében egy új ideális világot teremtnek , mellynek keb-
lében létezését megtestesült alakban nyilvánítni akarván , lelke a" kül-
világ rálövelt súgáraitól felmelegülten, mint a? Memnon" szobra meg-
zendúl, a néma ajkat érthető hanggal tölti el, és e" hang , a" költői lant-
nak első megpendülése. Igen is, a" poesis" eredetét a nyelv" eredetével
majd szint azon egynek mondhatni; miután a" nyelv is tulajdonkép
nem egyéb lévén, mint az érzés "s képzelet egy olly tolmácsa, melly
a léleknek ezek által okozott belső mozdulatit testi hangokkal magya-
rázza, már magában néminemü poetai színt árul el. A" bárányát vesz-
tett együgyü pásztorlány" panaszos sirásában , a kis gyermek" vesszópa-
ripájához intézett hósi beszédében , sót a fűben mélázó csecsemő" félig
érett petyegésében egyiránt poesis rejtezik. Mind a" három ugyanazont
miveli, mit a. valódi kültő mivel, t. i. lelkének a" pillanatban érzett
helyzetét saját személyessége" körén belől, élő hangképekben rajzolgatja :
erre sem mesterség , sem tudomány , még csak írástudás sem, csupán
belső ihletés "s jelentéssel bíró nyelv kivántatik. Innét van, hogy a
poesis" termékeny csemetéje virágzással a tudományos mesterséget min-
denütt megelőzte, — sót ugyanannak még olly szigorú éghajlat alatt
is, hol az utóbbiak soha meg nem fogamszhattak , buja sarjadzásait ta-
pasztaljuk. Említsem-e Osiánt, s a" celták" egyéb nevetlen bárdusait, kik
e" betút soha nem ismert népnek, saját irástudatlan voltuk mellett,
örök időkre virulandó "s a legmíveltebb izléstől ma és mindenha méltán
irigylendő poetai hirt szerzettek? Vagy, ha ama bámulatos gyengédség,
ama megfoghatatlan szeliídségű erényes szellem , melly ezeknek énekei-
ben szívetolvasztólag faval, arra kényszerit bennünket , hogy történeti
M. T. T. ÉVK. III. 2. 10

74 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

adatok" nem létében is , illy ragyogó költéssel dicsekedett népnél, a
miveltség egykori létezését kelljen gyanítanunk : ám ne legyen e! helyt
a celta költészet említve általunk, "s szolgáljon inkább például olly
tiszta igazság, mellyet ellenkező sejtésnek legkisebb árnyéka sem homá-
lyosít. Azt csak nem fogja alaposan gyaníthatni senki, hogy az újabb
világrészek" irtatlan vadonai közt, az anya természet" eredeti mezteien-
ségében felfedezett különbféle emberfajoknál, azon merő állati életet,
mellyben ezek egymást felfalva folyvást tenyésznek , egykor valaha szel-
lemi életnek "s míveltségnek kellett légyen megelőznie. Még is, ha a
velek érintésbe jött utazóknak hihetünk, ugy találjuk , hogy még ezen
bárdolatlan erkölcsű "s szegény nyelvű népeknél is a" poesis nem egészen
ismeretlen. A! nyugoti "s déli indusok" hozzánk eljutott egynehány
dalai legalább igazi poesis" csalhatatlan bélyegét viselik. Valljon e" bár-
dolatlan népeket , mellyeknek egy része 10ig számlálni alig tud, ki ta-
nítá meg arra , hogy mielőtt a tudomány" legközelebb fekvő elemeivel,
az arithmeticai egységek" összerakásával ismeretesek volnának , a poe-
sis égből szállt magvát vadon kebleikben illy korán csirázásra s gyü-
mölcsözésre hozhassák? Senki egyéb, mint az anya természet, ama
nagy oktató, melly az erdei csalogány" torkába a" bájoló éneket, a
fecske" parányi agyába az architectura első alaprajzolatit adta. Nemde
mind ezek kétségenkivúlvalóvá teszik azt, hogy a" poetai előadás , bármi
mesteri szint viseljen is , egyenesen és egyedúl a természet méhéből
veszi származását; következőleg belső mivoltára nézve is ennek és nem
a mesterségnek igazi sajátja? elannyira , hogy midőn minden tudományt
mesterség által megszerezhetni, a" poesist ezen úton eltanulni nem is
lehet , amaz ismeretes mondás szerint: , Poéta non fit, sed nascitur§.
A" mesterség a poesisben csupán a" később ráruházott külső formát tu-
lajdoníthatja magáénak ; és ezt sem egészen , mert a mesterség e" részben
is csak a természet nyomdokain indult. Az úgy nevezett rhythmus ,
mellyen a poetai előadásnál idővel divatba hozott többféle vers-schemák
átaljában alapulnak, a tőlünk legtávolabb eső óskornak gyermeki poe-
sisében szintén feltaláltatik , és pedig természeti szükségképen. E" rhyth-
mus ugyan is nem más, mint az élő szónak, ama" belső hangok-
hoz , mellyekból a lélek" harmoniája az érzés" "s képzelet" húrjain szer.
keztetve van, idomított modulatiója , — melly ennél fogva a" nyelvbeli

A" PRÓSA, "S KIFEJLÉSE" FÖLTÉTELEI. 75

előadásnak annyira természetében fekszik , hogy az még a!" legminden-
napiabb prósai beszédből sem hibázhatik; a minthogy abban numerus
név alatt ismeretes is ; a mi viszont maga a nyelv" már általunk egyszer
érintett poetaiságának újabb tanubizonysága. — De nehogy, midőn pró-
sáról értekezni akarok , a" poesis feletti elmélkedésbe kelletén túl elme-
rúljek , tággyamhoz közelebb térek. A" mit eddig kitérőleg mondani lát-
tattam , szükségivolt mondanom ; mert czélomhoz képest a" prósáról csak
a poesishez való viszonyának szem előtt tartásával lehetett és lehet to-
vább is szólanom.

Említém fenntebb , hogy a" prósa az emberi lélek" eszmélő "s ité-
lőtehetségének nyelve; most még hozzá teszem, hogy irásbeli "s tudo-
mányos nyelve; miből önként foly, hogy prósát irás és tudomány nélkül
nem ismerek. E" merésznek tetsző állításomnak ellene vethetné valaki
azon kérdést: hát valljon a" tudatlanok" társalkodási közbeszéde, és a
tudósok" ékesszólása nem prósai előadás-e? A" kérdés állításomat meg
nem czáfolja ; miután reá azt felelhetem , hogy a" közbeszéd , igenis , nem
prósa, hanem csak anyag , mellyból az egykor alkottathatik; az ékes-
szólás ellenben prósa ugyan, de már megelőzött irást és tudományos
miveltséget teszen fel. Mert megjegyezni szükség , hogy valamikor pró-
sáról fenntebb értelemben szólunk , alatta mindig nem szóbeli, hanem
irásbeli előadást értünk. A" prósát illy értelemben vévén, róla azt hi-
szem , hogy az létre csak akkor jöhet , mikor már a" lélek a" puszta érzés
"§ képzelet" individualis köréből kilépve , reflexiókra serdült, "s ezeket
objectivitás" rangjára emelve előállítani képes. És ugyan ez kezdő-
pontja a tudományos míveltség pályájának is. Hogy ez, valamint egyes
személyeknél , ugy egész népeknél csak az érettség zsendülő szakában
szokott beállani: tapasztalás és történetek bizonyitják. Az emberek s
nemzetek" viruló gyermekkorának egyedúlvaló szerelmes dajkája a musa;
és csak miután ennek karjai közt magokat kienyelgették , miután öléből
kinőttek , közelítnek a" komoly Minerva" templomának , a" tudományok"
iskolájának küszöbéhez. Sőt még ide jutva is , a" játszi gyermekkor" örü-
meit "s nyelvét csak lassan felejtik ; úgy hogy a" tudomány" prósai mél-
tóságából leszállva , kénytelen eleinte poetai köntösben magát nálok be-
szinleni. A" görögök" régi történeteiből olvassuk, hogy e" népnél kez-
detben , míveltségének virradtakor , majd minden tudományok versben

107

76 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szólottak; és csak később, a" betúirás" feltalálása után történt az, hogy
a" prósa magának a!" poesisétól külön vált birodalmat alkatván, annak
oraculumi mondatiból "s mythoszából a! vallástudományt, epósából a
historiát, gnomáiból a" philosophiát, és így a többi tudományokat saját
köntösökben előállította. — És ímé így szülék a tudományok a prósát,
"s szülé viszont a! prósa a tudományokat. Mellyból látni való, hogy
ezek egymás" előmenetelére kölcsönös hatással vannak; és hogy a mint
"s a mikor a tudományos míiveltség fejledezni kezd, akként és akkor
fejlik ki a prósai nyelv is. Következőleg bizonyos végre azis, hogy mivel
a prósa tudományos míveltségből és így mesterségből, a" poesis ellen-
ben magából a" természetből veszi eredetét : ahhoz képest, igazán véve,
mesterséges előadásnak inkább az elsőt, természetesnek inkább az
utolsót lehetvén tartani , a" prósa kifejlési időpontjának szükségkép csak
a poesis" kifejlése után kell bekövetkezni.

Megállapítván e" szerint a prósa kifejlésének valódi időpontját,
következik , adott igéretemhez képest, azt vizsgálnom, mellyek a" kedvező
körülmények ezen kifejlési időpont előhozására? Mondhatnám röviden,
hogy: ugyanazok, mellyek a" tudományos míiveltséget átaljában előse-
giítik; de ez annyi lenne, mint a? kérdést nem megoldani , hanem félre-
hárítani , miután ez által az: valljon hát a tudományos miveltséget mi
segíti elő? folyvást felelet nélkül maradna fenn. Azért ef tárgyban olly
úton akarok indúlni , mellyen a" kérdést egyszerre mind a" két állásában
meg lehessen fejtenem. Egy illy czélomra vezető útnak tartom pedig
azt, ha a" prósát ott, hol az eddiglen a" classicitas?" legfőbb fokáig hala-
dott, tekintem meg , "s kisérem kifejlési menetelében; meg lévén gyó-
ződve, hogy a mi itt a? prósára kedvezóőleg hatott, azt bizvást átalános
szabály gyanánt lehet felállítnom. — Ha classicitást kell keresnem : hol
találom azt fel tisztább fényben, mint a régi görögök "s rómaiak" lite-
raturájában? — és különösen a!" prósai előadást tekintve, nemde az újabb
kor, minden miveltségi nagy előhaladása mellett is, kénytelen elis-
merni , hogy e részben azokat még nem volt képes utólérni? Amaz egy-
szerű méltóság, szívre és velőre ható lelkesség, komolycsin, gond és
izlés , meily a hellen és latin prósában, az ifju természet szilárd erejét
a legfinomabb miveltség szelid szellemével párosulva mutatja, az újabb
kor prósai nyelvében sehol fel nem található; úgy, hogy ennél fogva ,

A PRÓSA, "S KIFEJLÉSE" FÖLTÉTELEI. úr

majd szinte hajlandók volnánk azt hinni, talán e" classicai prósa ma-
gának az óskornak kizárólag sajátja, "s a? tökélynek egy olly ideálja,
mellyet a" később századok? gyermekeinek csak többé- kevésbbé megkö-
zelítni lehet, de egészen elérni nem szabad. E? classica prósát veszem
tehát például, "s ebben is jelesebbúl a latinra, mint előttünk közönsé-
gesebben ismertre terjesztem ki figyelmemet.

Ha a" classica prósa" kifejlésének történeteit szorosabban vizsgá-
lom : ugy találom, hogy az legvirágzóbb korát a respublica? idejében
élte ; "s minden egyéb rá kedvezőleg ható körülmények között, legtöbbet
az akkor Athenae? "s Roma" falai közt szenvedelemmel űzött ékesszólás
mesterségének köszönhetett. Ez ékesszólás köz dolgoknak köz helyen
vítatását tárgyazván : azt minden görög és római , ki hazája ügyébe be-
folyni , a" polgári pályán nevet, tekintetet "s előmenetelt nyerni kivánt ,
magának megszerezni "s tökéletesíteni igyekezett. Sokaknak hasonló
igyekezete eleven vetélkedést, nagy belső mozgást 7s lelki munkássá-
got gerjesztett; minek is következése az lőn , hogy a" nyelvbeli előadás?
tökéletességének legrejtettebb titkai egymásután felfedetvén, az ékes-
szólás kimerítő rendszerbe hozott különös tudománynyá válék. A" régibb
római ékesszólás" polgári fontosságát "s annál fogva történt nagyra men-
tét, egy a császárság idejebeli nevetlen iró, De causis corruptae elo-
guentiae czimű igen szép dialogjában, mellyet némellyek balul Tacitu-
sénak , mások helyesebben az ifjabb Pliniusénak lenni gyanitnak , imigy
adja elő: ,, Magna elogentia, sicut flamma, materia alitur et motibus
excitatur et urendo clarescit. Eadem ratio in nostra guogue civitate
antiguorum eloguentiam provexit. Nam , etsi horum guogue temporum
(érti a maga korát) oratores ea consecuti sunt , guae composita et guieta
et beata republica tribni fas erat, tamen ista perturbatione ac licentia
plura sibi adsegui videbantur, cum mixtis omnibus , et moderatore uno
carentibus , tantum guisgue orator saperet , guantum erranti populo per-
svaderi poterat. Hinc leges adsiduae et populare nomen , hinc conciones
magistratuum poene pernoctantium in rostris , hinc adcusationes poten-
tium reorum et adsignatac etiam domibus inimicitiae, hinc procerum
factiones , et adsidua Senatus adversus plebem certamina; guae singula
etsi distrahebant rempublicam , exercebant tamen illorum temporum elo-
guentiam , et magnis cumulare proemiis videbantur; guia guanto guisgue

78 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

plus dicendo poterat, tanto facilius honores adseguabatur, tanto magis
in ipsis honoribus conlegas suos anteibat, tanto plus apud principes
gratiae, plus auctoritatis apud patres, plus notitiae ac nominis apud
plebem parabat; hi clientelis etiam exterarum nationum redundabant;
hos ituri in provincias magistratus reverebantur, hos reversi colebant ;
hos et praeturae et consulatus vocare ultro videbantur; hi ne privati
guidem sine potestate erant, cum et populum et senatum consilio et
auctoritate tegerent; guin imo sibiipsi persvaserant , neminem sine elo-
guentia aut adsegui posse in civitate, aut tueri conspicuum et eminen-
tem locum stb." Nem lehetett különben, minthogy azon tudomány,
mellyel ennyi haszon s jutalom járt együtt, tüzes kedvelőket "s köz
divatot nyerjen ; miután az emberi természet gyarlóságában fekszik már
az, hogy még a lelki javak közúl is kiváltképen azokat kedvellje ,
mellyek a" szellemi gyönyör mellett testi nyereséggel is egybe kötvék.
És valóban a" poeta ide czélozva, nem ok nélkül mondja :

s Ípse licet venias Musis comitatus Homere ,
Si nihil adtuleris: ibis Homere foras.6

E" tekintet okozta azt, hogy az ékesszólás, valamint a" görögöknél ,
ugy a" rómaiaknál a! polgári életre megkivántató legfontosabb tudo-
mánynak tartatott, melly a nevelés" fő tárgyává téve, mind magányos
házakban, mind nyilványos iskolákban, fő- és alrendtól nagy szorga-
lommal tanítatott és tanultatott. Természetes, hogy hol a!" szóbeli ékes
előadás illy köz divatu lőn, ott azzal együtt az irásbeli ékes előadás-
nak is szükségképen lábra kellett kapnia. Melly nép a" szép nyelvet
beszédben megszokta , az azt irásban is mulhatatlanul megkivánta ; tud-
ván, hogy ha szépen szólani lehet , szépen írni sem lehetetlen. Igy a
nyelvbeli ékes előadás a" forum harsogó szónokszékeiról észrevehetet-
lenül a. magányos iróasztalokra is átszivárgott. A" tudósok, hogy mí-
veiknek keletet, magoknak nevet szerezhessenek, mintegy kénysze-
rítve lettek az ékesszólás" minden kincseit "s kecseit kirabolni , "5 irá-
saikat azokkal felruházva nyujtani a közönség" kezeibe. Amaz aggo-
dalmas gond , melly ez aranykorbeli classicus iróknak nyelvén olly áta-
lában szembeötlő , talán nem kevéssé tulajdonítathatik ama" körülmény-
nek is , hogy ekkor, valamint az ékesszólásnak , a" fenntebb mondottak

A" PRÓSA , "S KIFEJLÉSE" FÖLTÉTELEI. 79

szerint , fő rúgója a" haszonra "s jutalomra való kinézés volt: ugy a
könyvirásnak egyedüli kecsegtető ingere a becsületben "s szerzői szép
hírben állott. Még ekkor a" nyomtatás" csuda mestersége, melly által
az elme-míveket ezerszeres példányban egyszerre előteremtve , kereske-
dési czikkelylyé tehetni , ismeretes nem lévén: a? könyvirás kenyérke-
reső foglalatossággá "s alacsony nyerekedés eszközévé nem aljasult.
Irói pályára magát csak az szánta, ki arra belsejében valódi hívatást
érezett; nem ugy , mint ma, midőn az ösvényt, mint valamelly nagy
országutat, boldogok , boldogtalanok egymásba ütközve tapossák. Va-
lóban, ama" haszonvágytól tiszta character, mellyet a" régi iróknál,
ha szinte kénytelenségbeli erény gyanánt is , el kell ismernünk, sokat
tett arra, hogy magoknak s literaturájoknak a" classicai nevet megsze-
rezhessék.

Ezek voltak a! görög "s római prósa" kifejlését közelebbról elő-
segítő kedvező körülmények, mellyek közül, hogy az ékesszólás vi-
rágzó divatát a fontosabbnak nem ok nélkül tartjuk, azt az is bizo-
nyítja , mert ennek hanyatlani kezdésével, a" classica prósa is azonnal
alászállott. Hanyatlani kezdett pedig az ékesszólás akkor, midőn az ;
a megváltozott polgári alkotmánynál fogva fontosságát elvesztette;
vagyis, miután a" görög szabadságra idegen , a rómaira egyes hatalma-
sok" uralkodása következett. Ugyan is az ékesszólás a" respublica" ide-
jében tulajdonkép" nem egyéb lévén, mint a" haza köz dolgait intéző
nemzeti szabad szó: annak a" hatalom" egy személyre ruháztával, vag
elnémulnia, vagy ennek zsoldjába szegődve szolgai alakot váltania kel-
lett. Az utolsó történt meg. Tudniillik a" polgári megkülönböztetés
többé nem érdem, hanem kegyelem? utján lévén elnyerhető : minden e
kegyelem? forrásához , a" császárok" udvarához tolakodott; és az ékes-
szólás is, magas pályájából kiszorultan, ez ösvényen kereste szeren-
cséjét; "s levetve a" respublicai szilárd ábrázatot, udvarias és mulattató
színben kívánt tetszeni , erejét majd gyáva zsarnokok? istenítésére ké-
szített hízelkedő panegyricákban, majd a rhetori elménczség kopár
mezején tett alakos szökdelésekben gyakorolván. — Mennyire elferdül-
tek utóbb e" részben a" despotismustól adott tónus által a kor nézetei,
bizonyítják némelly későbbi római irók , kik a" respublicai remek ékes-
szólásról emlékezve , azt egy jól elrendelt statusban helyet sem találha-

80 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tónak állították, és a hajdani szabadság" e. nemes őrjét, szolgaságjok"
rovására becsmérelgetni nem átallották. Ide tartoznak az általam már
egyszer felhozott nevetlen írónak ime" mondásai : ,,Est magna ista et no-
tabilis eloguentia , alumna licentiae, guam stulti libertatem vocabant ,
comes seditionum , effrenati populi incitamentum , sine obseguio , sine
servitute , contumax , temeraria , adrogans , guae in bene constitutis Ci-
vitatibus non oritur. Ouem enim oratorem Lacedaemonium , guem Cre-
tensem accepimus ? guarum civitatum severissima disciplina et severis-
simae leges traduntur. Ne Macedonum guidem ac Persarum, ac ullius
gentis, guae certo imperio contenta fuerit, eloguentiam novimus ; Rho-
dii guidam , Athenienses plurimi , oratores exstiterunt , apud guos omnia
populus , omnia imperiti , omnia , ut sic dixerim , omnes poterant. Nostra
guogue civitas donec erravit, donec se partibus et dissensionibus et
discordiis confecit, donec nulla fuit in foro pax, nulla in Senatu con-
cordia , nulla in judiciis moderatio , nulla superiorum reverentia, nullus
magistratuum modus , tulit sine dubio valentiorem eloguentiam ; sicuti
indomitus ager habet guasdam herbas laetiores. Sed nec tanti reipu-
blicae Gracchorum eloguentia fuit, ut pateretur et leges; nec bonae
formam eloguentiae Cicero tali exitu pensavit....... Minor oratorum
obscuriorgue gloria est inter bonos mores et in obseguium regentis pa-
ratos. ONuid enim opus est longis in senatu sententiis , cum optimi cito
consentiant ? Rduid multis apud populum concionibus , cum de republica
non imperiti et multi deliberent, sed sapientissimus et unus? stb."
Mint aljasodott légyen el hasonló gondolkozás mellett lassan lassan az
ékesszólással együtt a! classica prósa: tanúi a római literatura vas
korát a! császárság ideje alatt előkovácsolt lelketlen irók , kiknek si-
lány múűúveikból sem igazi tudomány többé, sem izletes előadás nem
mutatkozik , hanem átaljában a" szolgaság" gyomor émelyítő szaga bűzöl
elő. — És im így van a" classica prósa" története, kezdetétől végéig,
az ékesszólás történetével természet szerint egybe olvadva. Mind a
kettő azonegy anyának, a polgári szabadságnak , méhéből vette szár-
mazását ; ennek emlőjén nőtt nagyra , "s ennek elhaltával érte végét.

A" PRÓSA, "S KIFEJLÉSE" FÖLTÉTELEI. 81

Minden eddig mondottakat rövideden saját literaturánkra alkal-
maztatván, belőlök azon tanuságot "s következtetést húzom ki, hogy
ámbár prósánk" jelen állapotjában a poesiséhez képest gyenge lábon áll is ,
azon elcsüggedni legkevesebb okunk sincsen ; mert annak kifejlésének ,
a" természet "s tapasztalás" átalános törvénye szerint, csak emezé után
kellvén megtörténnie , ennél fogva a magyar prósa" virágkora nem há-
tunk" megett, hanem még előttünk vagyon , mellyet hogy nyelvünk el
fog érhetni , az iránt a pocsis" pályáján olly szép szerencsével már be-
végzett előkészületei "s a" prósa" kifejlését különösen előmozdító ked-
vező körülményeknek is nálunk feltaláltatása, kecsegtető reményt nyuj-
tanak. Ugyanis , mi ez utóbbiakat illeti: képviseletes alkotmányunknak ,
melly a józan polgári szabadságot a" kárhozatos szabadosság "s önkény
ellen alul feljül idvezséges korlátok közt őrzi, a" szólás" szabadsága termé-
szetében fekszik ; ez által pedig a nemzeti ékesszólásnak , mint a" prósai
nyelv" leghatalmasb képzőjének gyönyörű mezeje nyilik, mellyen or-
szágos "s megyei gyűlésekben, nagyok , kicsinyek egyenlő jussal verse-
nyezhetnek a" polgári legszebb jutalomért , a köz vélemény" koszorújáért.
Hogy e! jutalom azoknál, kikben szív és ész lakik, hatalmas inger /s
kielégítő jutalom, tanúja ama nemes küzdelem , melly a" legújabb idők-
ben országos dolgaink" vitatásánál olly fényesen kitűnt , "s ama" némelly
diaetai szónokaink" lelkes beszédeit bélyegző szorgalom és gond, melly
által a nemzeti ékesszólás" első alapjait már valóban letétetteknek lenni
mondhatjuk. Emelni fogják azt más felől egyházi szónokaink is , kik
hogy a nemzeti ékesszólásra előttök álló szép alkalmat szépen kezdik
használni, örömmel tapasztaljuk, találkozván már közöttök ollyan is,
kinek egyházi beszéde érdemesnek itéltetett , hogy szépliteraturai gyúj-
teményben, prósai csinos nyelv" mustrájául közöltessék. E" példa pol-
gári "s egyházi szónokainkról minden bizonynyal iróinkra is kedvezőleg
" fog hatni ; megtanulják belóle tisztelni mindenek felett a" köz véleményt,
"s irni fognak gonddal , szorgalommal, nem haszonért, hanem becsúle-
tért. Sajtószabadsággal ugyan még eddig nem dicsekedhetünk; de hol
a szólás" szabadsága gyakorlatban létez, hol annak fontossága egész
mértékben elismertetik , és ee megbecsülhetetlen polgári jog nemzeti pal-
ladium gyanánt őriztetik : ott az irásbeli szabadságnak sem lehet későre
elmaradnia. — Azon kedvező helyzetet, mellyben magunkat prósai

BT. Ts ÉVK. III. 2. 11

82 I. NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

literaturánk" tökéletesíthetésére nézve a" szólásszabadság jóvoltából ta-
láljuk, még kedvezőbbé teszi ama" körülmény , minél fogva prósánkat
nem vagyunk kénytelenek épen a" semmiből teremteni elő. Mert azon-
kivül, hogy annak ösvényén egykét jelesb iróink már szerencsésen a
jeget megtörték ; előttünk áll vezér-fáklya gyanánt maga teljes fényében
a görög és római classica literatura, mellyet a" nemzeti nyelv mellett
igazi studiumunkká téve , legbiztosabban czélt érhetünk. És erre a jelen
időkben annál nagyobb figyelmet illő fordítanunk, mivel azon fonák
nézet , mellybóől a" elassica literaturának egyik ága, a római, némelly
hazai iskoláinkban eddigelé majd kizárólag csak a kenyérkeresésre szánt
konyha-deákság megszerzéséért tanultatott, most a magyar nyelv" di-
plomatiai rangra emelkedni kezdésével, a latin literaturát könnyen szük-
ségtelen tanulmánynak tekintetheti. Legyen tehát a latin nyelv ezentúl
is igazi studiumunk ; sót iparkodjunk mellette a" görögre is hasonló gon-
dot fordítani, mert a" classica literatura minden nemzet nyelvének a
kiképződésben mindenha legtisztább túkörül szolgáland. És hogy ha
mind ezen hatalmunkban lévő kedvező eszközöket nyelvünk" kimivelé-
sére SZEMKáYBSAN használni el nem mulatjuk: bizonyosan várhatjuk ,
hogy a! classicitás" aranykora egykor nemzeti magyar KNER is tün-
döklő fényben felderülend,

II.
PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

IV.
A" SZÜKSÉG , MINT AZ ÉLDELÉS? EGYIK FŐ RUGÓJA.

PHILOSOPHIAI VIZSGÁLATOK

KÁLLAY FERENCZ RENDES TAGTÓL.

Az elet nyelvére a szokás, a! philosophiai nyelvre pedig az értel-
mes vizsgálat legnagyobb befolyásuak: ott a szükség teremti és hozza
szokásba a" szókat; itt az okosság veszi birálat alá a viszonyokatp,
mellyekben a már divatos szók, mint gondolati jegyek, a" dologhoz
állanak ; azért azt a helyet, mellyet az élet nyelvében a! szükség pótol,
a philosophiai nyelvben már a helyességnek kell elfoglalni; miból
önkényt következik, hogy az élet nyelve nemcsak bővülhet, és
csinosabb lesz philosophiai vizsgálatok által, hanem, a" mi mind ezek-
nél több, az, hogy az életben elaprózott értelmeit a szóknak valami
rendszeres egészbe veszi a. philosophus , "s azoknak megszokott min-
dennapos jelentéséből átszáll magoknak a" dolgoknak természete" gyö-
keres felfogására ; melly úton az emberi életről új nézeteket fejtvén ki ,
okosságunknak meglepő kedves foglalatosságot nyújt, a szókból a dol-
gokra , a dolgokból az ideákra következtetéseket tenni , "s így az élde-
geléshez az elmebeli gyakorlatot testvéresen csatolni.
Az élet nyelvében már a szükség szó egy azon szók közül,
mellynek sok elaprózott értelme van , mellyet az életnek majd csaknem
11"

84 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

minden körülményeiben, testi és erkölcsi jelentésekben használunk
miért az arról való észfogatokat a" dolgok" fekvéséhez képest kifejteni ,
"s majd az észfogatokból magokra az élet dolgaira következtetéseket
tenni nem lehet nem érdekes.

Túlság volna minden elvont ismeretnek bő magyarázatára kieresz-
kedni, Augustinus írja egy helyen: ha nem kérdi senki tőlem: mi az
idő, úgy tudom, mi az; ha pedig kérdezné valaki, nem tudnám megma-
gyarázni. Euler Leonhárdnak tán e. mondat lebegett szemei előtt; mert
ő még a" mechanicában sem adta annak magyarázatát, "s illy mélységbe
maga Euclides sem ereszkedett , ámbár kétezer év óta szolgál példányul
a" mathematicai rendszerre , mert hetedik könyvében az egységról nem
mond egyebet mint azt: egység az, a mi szerint minden dolgot egynek
veszünk, mint ha más szókkal mondaná , nem szükség a magyarázat ,
mert úgy is mindenki érti. j

E" tudósok" nyomait én is bizvást követhetném , ha más felül nem
tudnám , hogy a" philosophusnak tiszte épen abban áll, hogy a" tárgyak
minemüségeit fejtse ki, midőn a mathematicusnak a" mennyiséggel lé-
vén dolga , ismereteit azon túl nem terjesztheti , kénytelen lévén minden
olly észfogatok" tartalmáról, minemüségéről a philosophusra bizni az
itéletet , mellyek a" szám" és mérték" tiszta törvényei alánem húzhatók,
sőt magára a mennyiség" tudományára is a philosophiának kellett elébb
utat törni a nagyságról való ismereteink" származásának kifürkészése
által. Nem csoda tehát, ha épen a" legnagyobb mathematicusok kerúlik
az elvont ismeretek" környülállásos magyarázását; mert czéltalannak né-
zik azt egy olly tudományban, mellynek minden tanítása igazság ; többet
nem ád fel a megfejtésre, többet nem állít a" tárgyról , mint a. mi már
magában a" dologban fekszik, "8 érzékileg is egyszerű képvonatokban
megtekinthető. Ellenben a" philosophusnak az igazság" keresése mellett
egy más fentebbi czélja is van , melly szintúgy a" lélek" természetére tar-
tozik , mint az igazság, "s ez a fentebbi czél nem más , mint annak meg-
határozása: mi a jó?

Ha gondolkodó tehetségünk az igazság fölfedezésére vezet ben-
nünket, úgy más részról egy azzal rokon más tehetsége lelkünknek,
tudniillik a kivánat vagy okos akarat, annak megismerésére tö-
rekszik: mi a" jóság, mi kedves és kívánni való; "s ez már

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 85

közvetetlen tulajdon állapatunkat tárgyazza; azért érdekesb , de egyszers-
mind nehezebb megfejtésü is, mert magát megfogni, vagy magát meg-
érteni az embernek mindig terhesebb , mint a" rajta kivül eső dolgokat.

Az igazság épen úgy különbözik a jóságtól , mint a gondolkodás
a kivánattól. A" kettő egymástól elvan választva. Az igazság magában,
hidegen hágy bennünket, de a jóság felmelegít, amaz az észt, ez szi-
vünket hozza mozdulatba; hogy pedig cselekedjünk , azt kivánati tehet-
ségünk okozza, mellynek előterjesztései mindig homályosbak , mint a?
gondolkodó tehetségé, mivel a" magunk" éz-je forog kérdésben, "s ér-
zéki állapotunk csalfa fényekben ragyogtatja a" játszi képeket szemünk"
elébe , "s erősen vigyáznunk kell, hogy a szűz istenasszony helyett meró
álomfelhót ne öleljünk :

— — — — — velut silvis ubi passim
Palantes error certo de tramite pellit.

Ille sinistrorsum hic dextrorsum abit, unus utrigue
Error ; sed variis illuserit artibus. Horat.

Az értekező által felvett tárgy is már ollyan, melly tulajdon ál-
lapatunkra van befolyással, és a" lélek" kivánati tehetségében gyöke-
rezvén, az arról való előterjesztményeink is egybefontak, "s mint az
életre és cselekedetekre szorosan tartozók, az emberiség" történeteire
néminemü felvilágosítást nyújthatnak, ha a" philosophus ezen előter-
jesztményeket psychologice kimagyarázni , "s a" históriai jelenetekkel is
egyeztetni tudja.

Az élet nyelvében a! szükség, az embef személyes állapotját
tekintve , materialis fogyatkozást jelent, melly miatt kivánataink, úgy
mint akarnók , nem teljesedhetnek.

Legközelebb a! szükség érzékiségünket illeti , mert az élő ember-
ben elébb fejlenek ki az érzések, mint az ész? tehetségei; mert a" ta-
pasztalati testi világtól nem szakaszthatjuk úgy el magunkat, hogy nél-
küle ellehessünk, sót inkább az nyújt eszközöket a. magunk" további
fentartására , "s ez az önfentartás" állati ösztöne a" születés" perczeneté-
tól kezdve a feloszlás" utolsó órájaig legmunkásabb az emberben,

A" gyermek-ember nem ismer egyéb szükséget, mint az állati
élet ösztönei kielégítését: a kóborló beduinok" csapatait egy émir , vagy

$6 1I. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

schah minden fejtörés nélkül igazgathatja , "s megfelelt hivatalának , mi-
helyt karavánokat prédálhatott fel, hogy enni adjon embereinek.
Minden physiologiai észrevételek oda mutatnak , hogy elébb élni,
későbben okosan élni tanul az ember ; s maga a" bölcseség" istenasszonya
is nem elébb pattant ki Jupiter homlokából, mint mikor már készen
volt a" testi alkat, millyenben képzelte a mythologia a menydörögtetőt.
A" szükségről való észfogatnak tehát első eredete az állati ember
kölső viszonyaibanlétezik , mellyek érzékiségeit a" táplálati eszközökkel
szoros csatolatba hozták, melly viszonyok mind addig fenn is marad-
nak , míg a!" teremtés" czélja itt ef földön az emberi nemben be nem tel-

jesedik. .

Nem tudjuk bizonyosan, minő állapotban lehettek az első embe-
rek, míg beszéd által egymást értesíthették; de annyit a" históriából
és a mai vadnépek állapatjából bizvást következtethetünk , hogy arany-
kort, saturnusi időket nem éltek.

Ha mélyebben tekintünk a dologba, úgy fogjuk találni, hogy
leginkább két környülmény által lett az ember minden más teremtett
állatoknál elébbvalóvá. Egyik testének remek alkatása, melly alkalma-
tossá tészi sok és különféle kézi mívek" és munkák" kivitelére: ebben
fő helyet foglal a beszéd műszere (organum), melly által gondolatait
képes rövid idő alatt másokkal közölni. Ezen múszer nélkül az álla-
tiság" határából hihetőleg soha nem léptek volna ki az emberek , hanem
mint az orangoutangok, mellyeknek Camper hiteles tanubizonysága
szerint nincs beszédműszerök , tán maig is az erdőkben tengődnének.

A" másik characterisáló környülmény az okosság , melly az emberi
test machináját lelkünk" erejénél fogva igazgatja, "s tehetségeit főkép
a beszéd" műszere által gyakorolja.

Cicero így írja le az első emberi társaságot: ,, Volt idő , mellyben
az emberek állati módon kóboroltak a" mezőkön, "s vadak" módjára táp-
lálták életöket; nem az okosság és szív, hanem a! testi erő igazgatott
akkor; az isteni tiszteletről , az emberiség" egyéb tiszteiról nem voltak
észfogatjaik ; törvényes házasságban nem éltek; a" gyermekek" szárma-
zása nem volt bizonyos; "s nem ismerték a! hasznot, melly a" törvényes
jogok" egyenlőségéből ered." Rhetor. L. I. C. 2.

Pausanias a" görögök" eleiról azt irja (L. VIII.), hogy azok zöld

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 87

ággal, gyökérrel, fűvel és makkal éltek; az Orpheusról, Amphionról
való mesék nem egyebek, mint az első emberek" vad állapotjának festé-
sei. Heyne írja Saturnusról (in Exercit. IV. ad Libr. VII. Aeneid.),
hogy az arról való mythus Italia első lakosai közt honi tulajdon köz-
vélemény volt, "s az éldelés" egy jobb módjának jelképeül szolgált ,
melly a" szántásvetéssel , a gabona- és mézkészítéssel kezdődött.

Mikor az emberek nyelv" birtokába jutottak, hihetőleg a" táplá-
lati eszközöknek , és a nagyban látott tárgyaknak — millyenek p. o. az
ég, füld , nap, fólyóvíz, erdő — adtak legelébb is tulajdon neveket, "s
nem nehéz megmutatni , hogy épen ezen szavaink az ősz idő" régiségei-
ben gyökereznek , mellyek rokon értelmüleg, vagy igen csekély eltávo-
zással más egyéb nyelvekben is divatoznak; ellenben az elvont isme-
retekre, millyen p. o. a szükség, csak akkor találtak szót, mikor
már a" lélek eszmélkedni kezdett, "s a külső világról a" maga belső vilá-
gára is kezde figyelmet fordítani ; mert addig, míg ez meg nem esett ,
egy olly állapotnak jelszavai sem lehettek , mellyról az észfogat merő
abstractio" következésében támadhatott csak az emberben, minek hiá-
nyát az előtt nem a" gondolat, nem is a" szó — melly csak a" gondolat
jegye —, hanem az állati ösztön gyakorlata , vagyis a" tettleges táplálati
éldelés pótolta egyedül.

Ha egyfelül az emberi természet" alkata elkerülhetetlenné tette az
emberre nézve, hogy érzékeinek hódoljon: a" mi természet" törvénye ,
"s azért reánkhatása alól fel sem is szabadulhatunk — melly viszonynál
fogva az észrevétel útján a fatum és absoluta necessitas? észfo-
gatai jöttek életre — ; úgy másfelül a" szükség" észfogata rávitelesen az
emberre csak akkor , és nem elébb kerekedhetett, mikor már a külső
tárgyaknak előterjesztményei következésében tapasztalati úton más meg
más változásokat érzett az ember állati létében, "s ezen szenvedelmek-
nél fogva összehasonlításokat tett különféle állapotjai közt; miképen
támadhattak csak benne az első durva képzetek arról : mi a jó, kedves
és szép; viszont:mi a" rosz, kedvetlen, és rút. Majd ezen tapasz-
talati összehasonlításnál fogva, érzékiségének eredeti szabályai szerint ,
szükségesnek vélte magára nézve mind azt, a" mi lefolyt tapasztalata
szerint kedves hatásu volt; mikor aztán a" felébredt kivánatokkal össze-
csatolta magát a" szükség első érzete, "s annak, a mi homályosan lap-

s8 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

pangott a" még kinem fejlett, merő érzéki emberben, később a" philo-
sophus észfogatot készítvén, a" nyelvet új ideával, "s egy új szóval fel-
gazdagította.

Az absoluta necessitas , és tulajdonképi szükség közt különbözők
az észfogatok is ; amazt átalánosan a természet törvényeinek egyforma
örökös munkálataira , ezt megszorítva állati életünkre kell érteni; hon-
nan metaphoraképen a" lélek" örömeire is átszállott a! szó; "s mivel az
emberi nem" kettős alkatánál fogva a maga kifejlésében elébb ment , és
mehet; mind a" két úton több-több szükségei támadtak, mellyeknek
összecsomódzásai egyszersmind főrugói az életnek, "s finom elágazásaik-
ban csak gyakorlat , és húzamos vizsgálat után lehet valamelly rejté-
keny rendszert és összehangzást észrevenni.

Az élet nyelvében közönségesen fel szoktuk egymással cserélni
a szükség és szegénység szókat, "s vegyesen élünk velök; de a
szegénységről való észfogat nem olly elhatározott és kimerítő, mint a
szükségé. A" szegénység inkább a" viszonyi képzeletnek (relatio) , mint
a valóságnak — , a" szükség pedig inkább a" valóság, mint a?" viszonyi
képzelet" természetén alapul: p. o. kinek csak száz forint jövedelme van,
szegény ahhozképest, kinek ezer forintja van; ez viszont szegény a!
harmadikhoz képest, ki tíz, húsz ezer forint jövedelmű , "s így feljebb ;
ellenben szükségben szenvedő az, kinek akármi oknál fogva egy fillér
jövedelme sincs , azért az élelem legelső szükségeit sem tudja magától ,
mások" hozzájárulása nélkül, megszerezni.

Bámulatra méltó jelenet az emberi nem! történeteiben, miképen
az isteni gondviselés úgy alkatta az embert és világot, hogy a" kettő-
nek egymásra való kölcsönös hatásaiból különféle színt váltanak magokra
a dolgok ésaz élet külső ábrázatai. A" magból élőfa, a gyermekból
ember , a" halászkunyhóból palota lesz, "s ha kérdjük magunktól: mi
ezen átváltozások" oka, mást nem mondhatunk, mint hogy az embert
egyfelül természeti szüksége , másfelül a" világhoz való viszonya hajtot-
ták eleitől fogva mindenre. A?" miért már a régi bölcsek , mint Archytas
és mások , kimondották , hogy a? szükség a" köztanító. (Archytas apud
Stobaeum , Serm. XCIII. confer. Wesseling ad Diodor. I. 18. p. 12.

Ez értelemben kezdi meg Theocrit is a halászok" idylliumát
(XXI, 1.) illy szavakkal: 4" zeve-uóva rac Tegyas fyelvsi —a? szükség

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 89

ébreszti fel a" mesterségeket. Philostratus" tudósítása szerint (Vita Apoll.
V. 4, p. 19. edit. olear.) vallásos szentelést is kapott ez a" Prometheus"?
mythusával kapcsolatban álló igazság. A? gaditánusoknál, úgymond,
voltak a szegénységnek vagy szükségnek és a" művészetnek oltárai.
(Bwuot Öe ézet zat Ileves zat Tégvns).

Az ember, írja Herder, jóllehet legelső, de nem egyedülvaló te-
remtés a" világon, uralkodik a" földön , de nem az universumon. Gyakran
tehát útjában állanak a" természet elemei, mellyekkel neki meg kell
küzdeni. A" túz elrontja munkáit, vízáradások eltemetik földeit, a
szélvészek hajóit törik össze, betegségek faját pusztítják: mind ezek
útjában állanak , hogy meggyőzze az akadályokat. Ezek ellen a? fegyver
ön magában van. Okosság által az állatokat szelídette meg , "s hasz-
nálja saját czéljaira; előrelátása határt vet a" tűznek, "s a? szelet szol-
gálatjára kényszeríti , a haboknak gátakat vet ellen, s rajtok keresztül
megy ; a betegségeket, még a pusztító halált is igyekszik és tudja kor-
mányozni. Legjobb vagyonaihoz szerencsétlenségek által jutott az em-
ber, "s ezer találmányok maradtak volna homályban, ha a szükség
azokat fel nem találtatja. Ez a pondus az órán, melly annak minden
kerekeit hajtja. (Post scenien, VII. Th. lap. 112—127).

A" történetekből is úgy látjuk, hogy mikor a" természeti elemek
mostohán döntik rakásra az emberi kéz" műveit, mikor lángok" prédá-
jává lesznek lakházaink , vagy füldrengés közt dőledeznek le a" várasok"
kőfülai , s egy perczben semmivé tészik a" sok idő" munkáját; a" szük-
ség, ez az emberiség" nagy tanítómestere ismét újabb, az elébbieknél
pompásabb és tartósabb míveket hoz elő, mintegy a pusztító elemek"
daczára, hogy azokon többé ki ne foghassanak : holott pedig az idő" vas
foga összemorzsolja az óriási készítményeketis. De a" természeti elemek
magokban még csekély behatásuak az emberi művekre nézve, ha szük-
ségról van szó , hanem magokban az emberekben fekszik annak fő oka.

Mikor egy Dschenghizchán, "s egy Tímur zordon helyeikról kiin-
dulnak a világ" hódítására , "s vad csapataik irgalom nélkül konczolják
az ártatlan földnépét rakásra, porrá teszik a legvirágzóbb várasokat;
fölemésztik , vagy összegázolják az élet-tárakat ; a müvészet" és mestersé-
gek rakhelyeit: akkor olly szükségek támadnak , mellyek néhány szá-
zadokig hátráltatják az emberiség" kifejlését, akadályoztatják a" civili-

M. T. T. ÉVK. III. 2. 12

90 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

satió" útját , és mégis e" veszedelmek épen rosz foganatjoknál fogva ta-
nuságosak a" maradéknak , melly a maga bátorságára újabb és czélirá-
nyosabb óvó eszközökről gondoskodik, mik által a dühöngő csorda
népeket féketlenségökben fentartóztathassa; úgy, hogy Cicero" monda-
takint, nincs olly nagy rosz, miből sokkal nagyobb és kivánatosabb jó
ne következnék valamikor az istenek" kegyelméből (De Consolat.).

Busongva pillantunk az ószkorba vissza , valahányszor az emberi
mulandóság andalgásba hozza lelkünket!

Hová lett Khosroes" pompás palotája, melly negyven ezer ezüst
oszlopon állott, ezer arany gombbal díszlett mennyezete ; mellyeknek
különféle mozgásai az égi csillagzatok" járásait ábrázolták a zodiacuson.
Mi sorsa lett a. cordubai chalifák" pompás palotájának , melly 4312 már-
vány oszlopon épült, miket Áfrikából , Görög-, Franczia- "s Olaszország-
ból nagy költséggel hordatott össze III. Abderrahman, cedrusfa padla-
tokkal, drágakövekkel kirakott munkáú tetővel "s márvány falakkal
felékesítve volt ? Hát a" régi Thebe" Luxemburgja, a lukszori és karnaki
teremek hová tűntek? mellyeknek boltozataik ma is 134 eolossalis
oszlopon nyugszanak, mellyek közül mindenik olly vastag, mint a
Traján" vagy a Vendome terén felállított győzedelmi oszlop , hol Egyip-
tom hatalmas papjai egykor mutogatták Hekatáosnak főpapjaik" 345
szobrait? Milly elragadtatással irja le Pennant a" maguzai pagódot , melly
a legpompásabb és legcsodálatosabb építmények közzé tartozik egész
Indiában? körülte és benn colossal nagyságúak a figurák, láthatni itt
most is 35 lábnyi hosszaságú tigriseket egy kőböl kifaragva, viszont egy
más granit darabból 13 lábnyi magosságu ökröt kivágva , melly legalább
is négyezer mázsa nehézségü , "s száz angol mérföldről vitetett a" pagód-
hoz : négy sor oszlop veszi körül a vándorok" pihenő helyét, mindenik
oszlop egy darabból van kivágva, "s husz láb magosságnyi. Még csak
nyoma sem maradt fenn az arab nagy templomnak Jeruzsálem mellett,
mellyben hat ezer cedrusfa oszlop díszlett, ötven arany- és ezüstpléhes
ajtón jártak belé, hatszáz márvány oszlopon 395 lánczozat nyúlt végig,
mellyekról öt ezer lámpa "s két ezer gyertya világítá innepnapokon a
pompás épületet, 24 gazdag csatornában pedig a hegy kristályvize öm-
ledezett").

7) A" felhordott építményekről lásd Herbelot: Bibliotegue orientale, Tom. TI.

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 91

Ha mind ezeket elgondoljuk, Palmyra, Persepolis, Baalbeck, Ba-
bylon, Athenae , Róma" roppant építményei" sorsát visszahozzuk emlé-
kezetünkbe , reménylhető-e, hogy szent Péter" temploma Romában, a
Louvre , Touilleriák , az Escurial, a" versailli és casertai paloták kiáll-
hassák mind végig az idők" daczát, és az emberi gonoszság" fondorko-
dásait ? Nem! nem!, ezek is szintugy eltünnek egykor minden pompáik-
kal, mint régibb társaik eltüntek, mert, mint Rousseau mondja : a mit
emberi kezek építettek , az emberi kezek viszont elronthatják.

Iam seges est ubi Troja fuit, resecandague falce
Luxuriat phrygio sanguine pingvis humus.

A" szükség mind ezek szerint ollyas valami az emberi társaságra
nézve , mellynek az soha végét nem érheti , mikép magok az emberi ki-
vánatok is, mellyekben gyökeredzik a szükség, soha ki nem elé-
githetők. De nemcsak a" kényelem érzetei ébresztik fel a szív" kivánatait ,
mellyek több-több szükségeket szülnek; hanem a! lélek? vágyai is az
igaz és jó után, kiapadhatatlan kútfejei egy más fentebb nemü szük-
ségnek , melly a gondolkodás" és tanulás" utján szüntelen érezteti velünk
a hiányt és fogyatkozásokat , mellyek kinekkinek a" maga belső életé-
ben mintegy elárasztva vannak. Minél többet látott, hallott és tanult
valaki, minél inkább felfoghatta külső és belső szükségeink" egymáshoz
való viszonyai természetét; annál inkább érzi az emberi alkatot ólom
módjára sujtó tökéletlenségeket, mellyeknek szükséges elhárítását , a mint
saját köre engedi, igyekszik is eszközleni; és már ez a" legnemesebb
foglalatossága minden mívelt embernek , ki a" testi szükségek" köréből
kilépvén vágyva vágy a maga belső világát a külsővel összehangzásba
hozni : a mi csak az erénynek gyakorlata által véghezvihető.

Az erényes tett lelki szükségeink" kifolyása. Az erényes cseleke-
detekbeén , úgymond Aristoteles (Ethic. L. I. C. 8 , 9) , minden összejó : a
legnagyobb jóság , a legnagyobb szépség, és a legnagyobb lelki öröm; azért
ő a boldogságot az erényben helyhezteti , melly egyedúl képes a lélek"
kivánatait és szükségeit kielégíteni.

pag. 468. Paris, 1783. Geschichte der Ommaijden in Spanien von Jos. Aschbach.
Frankfurt am Main 1829. — Jahrbücher der Literatur, Band LVI. Wien 1831. —
Pennant , The Vieus of Hindostan, Vol. I. Vol. II. London , 1798. — Fundgruben des
Orients , V. B. 11. Heft, p. 158, és 11ter Band, 4. Heft, p. 375. seg.

: 92

92 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Azonban nem tagadhatni , hogy az élet kölső szükségei sokféle
behatással vannak az olly emberekre, kik a tudományoknak szentelik
életöket , "s a külső kedvetlen helyzet sokakat elrettent a" maga-idomi-
tás" nehéz pályájától. Juvenalis azt énekli, hogy a szegénységben az
a legroszabb, hogy nevetségessé teszi az embert.

Appián, Keppler megelőzóje , irigyei miatt kényér nélkül marad-
ván, mondhatni éhen halt; "s maga Keppler II. Rudolf császár" udvará-
ban sovárgott , míg ugyan ott Tycho, ki az idő" szelleméhez tudta magát
alkalmazni, nemességet és fényes hivatalt nyert. , Tycho — azt irja Keppler
egy barátjának — ollyan ember, kivel nem lehet megélni, mert legna-
gyobb sértéseket követ el az emberen , minden vizsgálatok hatalma-
san szólnak az ő rendszere ellen, "s a Copernicusé mellett. Azzal
vigasztalom — folytatja tovább levelét — magamat, hogy nemcsak a
császárnak , hanem az emberi nemnek is szolgálok , nemcsak a!" jelenidő,
hanem a" jövendő" számára is dolgozom." Midőn Wakher, és Wakenfels
titkos tanácsosok egyszer kérdőre vették , miért nem jelennek már meg
Rudolf táblái , feleletül adá: , azért, hogy a" császár" becsületje ne szen-
vedjen, kinek kamarája! parancsa engemet éhen ölet meg , "s hogy az
meg ne essék, haszontalan kalendáriomokat irtam teli jövendőlésekkel,
mert ez még is csak jobb dolog, mint a" koldulás").

Keppler után , "s Keppler előtt nem ritka jelenet volt az illy bá-
násmód , mellynek, a poetakint, a" haszonlesés mellett az irígység főbb
oka, miből rendesen az szokott folyni , hogy az érdemesnek , halála után
adjuk meg a tiszteletet. Gellért, azt irja Garve , hatvan tallért kapott
meséiért; egy más munkájáért nyolcz tallért; ellenben a" könyvárus ,
mikor meghalt az iró , herminczezer tallért nyert már Gellért" munkáin,
"s úgy emelt aztán neki emlékoszlopot. A" hires lord-cancellar Erskine
Tamás , a mi értünkre is olly szegénységben halt meg 1823., hogy gyer-
mekei" nevelésére a királynak kelle költséget adni, "s özvegye még
1826banis a lord-mayornál könyörgött segedelemért. De az illy egyes
esetek kikerülhetetlenek társaságos szerkezetünkben , hol az erényról,
külső javakról való fogatok" becsét személyes miveltségünk" állapotja

") Kepplers Leben und Wirken, nach neuerlich aufgefundenen Manuscripten
bearbeitet von Freyherrn v. Breitschwert , Stuttgart 1831.

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 93

határozza sokszor, "s nem ritkán épen ollyanok , kik legtöbb világi ja-
vakkal birnak, szerencsétleneknek érzik magokat azokhoz képest, kik-
nek úgy szólván, semmiök sincs.

Anaxágorásról emlékezetben hagyta Valerius Maximus (L. VII.
C. 11.), hogy egy valaki kérdezte tőle, ki volna a boldog? — ,,Egy
sem boldog — felele a" bölcs — a! kit te gondolsz , hanem azok boldo-
gok, kiket te nyomorultaknak tartasz. A" boldogságra nem kellenek
gazdagság és fényes hivatalok; hanem kevés vagyon, csapongó hízel-
kedéstől fölmentett tudomány ; inkább a magány, mint a láttatás , arra
szükségesek."

Társaságos állapotunkban már eleitől fogva nagy szerepet játszott
a szükség mind a! testi , mind a! lelki kivánatok" útján , "s mondhatni ,
hogy e" dualismusban fekszik emberiségünk" kifejlése: kölcsönösen tá-
mogatja egyik a másikat, s tettlegesen a" gazdagság mindenkor eszköz
lehet az erénygyakorlásra, vagy, mint Aristoteles mondja, a" jólét és
világi javak az erénynek külső ékességei.

A" dolgok" természetes meneteléből folyt az is, hogy minekutána
a szükség a" birtok-tulajdoni jogot életre hozta , a vagyonszerzési egye-
netlenségre is okot szolgáltatott, mert a" szorgalom az által megjutal-
mazva , a" restség pedig megbüntetve volt. Ez az elv magában mindig
igaz marad , ha szinte positiv tekintetek alatt a társaság" törvényei nem
mindig ollyanok is, mellyek a" szorgalmat föléleszthetnék , a tunyaságot
elfojthatnák. De mivel tökéletes munka nincsen a" nap alatt, "s egyik
nap a! másikat tanítja, elég az , ha igyekezünk olly javításmódokat életre
hozni , mellyek az élet" első szükségeinek megdugúlásait eloszlatják , a
szorgalmi tulajdonokat híven megőrzik , mint szinte a" jótettek" gyakor-
lására a nemes vetélkedésre tágas utat nyitnak.

u Lehetetlen, hogy valaha az emberiség" ábrázatáról a szükség
szennyes foltjai végképen eltünjenek , mellyeket ugy lehet nézni , mint
megannyi szeplőket a! társaságban ; mert, mint már kifejtve van, a" szük-
§ég azon széles alap, mellyen az élet" örömei kifejlenek; de minden
lelkes polgári alkotmány törekedett eleitől fogva , "s most is oda törekszik;
hogy a szükség sorvasztó terhe könnyebbüljön a körülmények
szerint. Azok , kik ezt eszközlik , hervadhatlan koszorút füznek homlo-
kok körül.

94 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

,, Kedves kivánságom teljesedett be — irja Matthisson magáról,
mikor Sz.-Bernhard" hegye" csúcsán épült klastromba belépett — egy olly
társaság közzé juthatni , melly jótévő czéljaiért előttem régen tiszteletben
volt, "s mellynek némelly tagja sok polgári koronát érdemlene. Mi fel-
áldozása az élet gyönyörüségeinek! melly hósi lemondás mindenről ,
mi a" halandó? napjait bájolva tartja az asszonyi nem" társaságában! mi
elszánás azon emberektől , kik a! föld legyendégtelenebb résziben , melly
hideg és barátságtalan, mint Gröndland" ködei, olly nemesen űzik az
emberiség kötelességeit!"

, Jutalom, character , vallásbeli tekintet nélkül a" fáradt útazó ételt
és szállást kap , "s a" beteg egész a gyógyulásig ápolgatást , a megfagyott,
életet."

, Mindennap a" legkeményebb időkben, mikor havazik vagy köd
hull le, kimennek közzülök néhányan hosszú rudakkal "s derék kutyáik-
kal az ország utjára, mellyet az ebek a! legsötétebb ködben, vagy a
legnagyobb hózivatarban sem tévesztenek el. Ha az utazót lavina te-
mette el , vagy nem birva a hideggel, megfagyva hó lepte el, a" kutyák
ugatással jelt adnak, "s ha mélyen fekszik a" hó alatt , kikaparják , hogy
a megfagyott segéd kezek közzé essék. A" szerencsétlent kihúzzák, a
klastromba viszik , hóval dörgölik , meleg ágyba teszik, minden hasznos
eszközöket elpróbálnak, hogy életre hozhassák. Egész Europa tudja
azoknak számát, kik a! harcz" piaczán maradtak, de kik ezen segéd ke-
zek által vissza adattak az emberiségnek, senki sem tudja. Yorick
jegyző angyala ef vendégtelen helyeken isteni gloriában jelenik meg."
(Erzáhlungen von Matthisson. Zürich, 1810. I. B. p. 3.).

Hasonló elszánással, a legforróbb emberi szeretettel, millyet
csak képzelni lehet , úzi már 32 év óta az irgalmas testvérhugok" egye-
sülete Nancyban és körül belül , felvállalt kötelességeit a szegények és
betegek körül, kik közzül sok ezer csak e? jútévő intézetnek köszön-
heti életét, melly még az utálatos betegségü emberek" kórházában is
nagy tisztaságot, rendet "s , mondhatni , szinte luxust idézett be; a" dühös
őrültek" számára nagy szelindek kutyákat tanított , mellyek őket , mikor
szükség van, megragadják , a" nélkül, hogy megsértenék, "s e? jámbor
állatok itt is mint Sz.- Bernhárd" hegyén , nagy szolgálatokat tesznek az
intézetnek (Allg. Liter. Zeit. 1832. Junius).

A" SZÜKSÉG, MINT AZ ÉLDELÉS EGYIK FŐ RUGÓJA. 95

Mikor illy , "s ezekhez hasonló emberszeretet" példáit látjuk , le-
hetetlen, hogy fel ne dagadjon szivünk , s a" legkétségbeesettebb is meg
ne béküljön a! világgal , holaz erény" dicső fénye lángsugarakban tör a
magos mennybe , maga után hagyván minden földi salakot, melly repül-
tében gátolhatná.

Örvendjünk, hogy hazánkban ís nem vagyunk szúkiben az illy
szép jeleneteknek ! még inkább örvendjünk annak, hogy dicső eleink"
nyomába lépvén, nagy hazafi érzetek melegítik most is a" két rokon
haza" kebelét; a" szelid kormány pedig kezet fogva a" törvényhozó test-
tel, nem szűnik meg jó törvények által enyhíteni azok" sorsát, kik az
élet első szükségeit arczájok" veréjtékivel szerzik meg a: kedvelt hon-
nak. Igy, csak így fognak majd a" sorvasztó előitéletek" fulánkai lá-
gyulni! ha az embertásaink iránt való szeretet napról napra mélyebb
gyökeret ver a hon" nemesebb fiaiban és leányaiban; ha meggondoljuk
aztis, hogy az embereknek épen azon rendje nagy tudósokat, derék
status-polgárokat adott a! világnak, melly a" szükségnek leginkább ki
van téve,

Homer, Euripides, Aesopus, Plautus, Terentius, Erasmus , a
legszegényebb sorsban születtek , és szükséget szenvedtek. Copernicus,
Gassendi, Columbus, Luther, Calvin, a florentiai Medicesek , a köz
rendből vették származatokat, a" nagy Ganganelli egy orvos" fia volt,
Lekain egy aranyművesé, Rousseau egy óracsinálóé ; Heyne egy takács-
tól, Heyden egy bodnártól, Mozárt egy muzsikustól, Raphael egy fes-
tótól születtek ; a két Hemsterhuis , Haverkamp, Gottsched , Adelung,
Lessing, Hogarth, Kant, Küstner, Klopstock , Leibnitz, Goldoni, és
száz mások, szegény papok" és ügyvédek" gyermekei; így Socrates egy
kófaragó fia volt ; Marius , ki kétszer szabadította meg Rómát, volscusi
elaljasodott szüléktől vette származását. Belisar és Narses a? napkeleti
császárság legnagyobb vezérei, nyomorúlt sorsban nőttek fel. Tromp
és Ruyter Holland" védangyalai közönséges matrózok voltak. Hanke
admiral a" talált gyermekek" házában növekedett fel. Menzikoff pásté-
tomfózó fia, a nagy Katalin belső-szobaleány, Nelson egy pap" fia,
Canning ujságiró, Cancellar de VHopital, Fabert, Catinat, Waubau ,
Jean Bart , Franklin , Washington, Burke Edmund stb. polgári születé-
süek valának , "s azokról , kik az újabb időkben ezen rendból majd min-

96 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

denütt Europában a" legfóbb hivatalokra felvétettek, egész szótárt le-
hetne készíteni.

Mind ezek arra szolgáljanak tanuságul , hogy a" szükség állapotja
magában rejti a" jónak mint a rosznak magvait ; és ha a" környülmények
nem egészen elzsibbasztók, úgy a! szükség megedzi az embert, 7s kiáll-
ván a! tüzi próbát lelkének és testének ereje , magától fel is vergődik
azon érdemhelyre, mellyre méltóvá tette magát szerzett készségeinél
fogva. Ellenben, ha a" törvények, szokások? és előitéletek" vas pál-
czája barbarus kézzel sújtja agyon az értelmes felcsillámlásokat; akkor
nem várhatni egyéb következést, mint a mit Keletindiában a Manow
törvényei okoztak, hol a nép" alsó osztályát (Soudra) nem szabad a
braminnak a" törvények" ismeretébe és vallásos gyakorlatokba beavatni ;
legkisebb vétségért a braminok ellen , a" legnagyobb büntetés várja, vá-
sárokban meg nem jelenhetik, más karbeliek" házába be sem léphet,
még ivókutjait is kutyacsontokkal tartozik kijelelni, hogy abból mások
ne igyanak. Europa visszarémül az illy jelenetektől; a" magyaroknak
pedig különösen vérökben van polgártársaikat még az idegen származa-
túakban is becsülni , azokat a" jótéteményekben részesíteni.

Ne is lankadjunk meg ezután is azokban! Mint Seneca egy idó-
ben, úgy én is felszolítom hazám fiait ef bölcsnek mindent kimerítő
arany mondásával :

,A hon iránt való kötelességek" teljesítése jobbakká tészi a" pol-
gárokat , diszlik az erény öntermészeténél fogva, "s a jótettek által ki-
ván másokat megelőzni. — A" kegyesség érzete mindjárt elevenebb lesz ,
ha a jótétemények" visszafizetéséhez az a" remény járulhat, hogy a
jóltévőt felül is mulhatjuk valamikor viszonti jótétemények által. Ezt
míiveljétek hát ti, a honnak legjobb polgárai! köztetek és a haza közt
el vannak szórva a nemes vetélkedés" magvai arról, ki adott, vagy vett
el többet. Nem egyedül csak az győz, ki a helyet elfoglalta, hanem
állandók legyetek, hogy jótétemények által meg ne győzessetek. Vív-
játok ki, kérlek , a nemes harczot , és meggyőzetve is újolag kezdjétek
el. Boldogok a" kik győznek! boldogok a" kik meggyőzetnek !" (De Be-
nefic. in L. III. C. 36, 38).

Vv.
[d
NOJOGTAN.
A" SZÉPNEM" TERMÉSZETI JUSAINAK ALAPTUDOMÁNYA,

IRTA
NYÍRY ISTVÁN, R. T.

1. §.

Az emberi nem" elismert szebbik felének, az eredeti társaságok" egyik,
"s fájdalom a" természet társjogi alkottatásai szenvedőbb részének, a
nőnemnek, tulajdon és örök természeti jusairól akarok értekezni. A
nójusokat ugyan, valamint minden törvényadás felfogta, "s az egész"
népjusai "s kötelességei közzé beszótte: úgy alig van egy mivelt tar.
tomány , mellyben az asszonyi különös hazai jusokat a honi tettleges
törvényekből ki ne szedegették volna. De ez az értekezés azt kívánná
előadni : mire kell figyelni a törvényadónak , mikor a nőjogokat a tár-
saság" jusai közzé szerkezteti, hogy azon örök törvények ellen, mellyek
szerint a nőnemet a természet a maga bájos gazdálkodásaiba , mint első
társaság-alapítót beszótte , ne hibázzék.

Nehéz az én munkám! s tudom, hogy, ha a" minden szelidebb tö-
kélyeket a nói nemben tisztelt hajdani görögökhöz írnék , a musákhoz
"s charisokhoz való fohászok hozzám illenének. — Most, honunknak
szépeihez meghallgattatásomért, tudós joghatóságainkhoz figyelemért
méltán folyamodom.

2. §. A jog fogalma.
A" kényszerítést nem szenvedő belső szabadakarati kötelességekról
(millyeneknek vall az erkölcstudomány minden kötelességeket), a" külső
öt: T. T.ÉVK: III. 2. 13

98 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

erőszak és kényszerítés alatt lévő, vagy jogi kötelességekre fölemelkedni
a philosophiai oskoláknak igen nehéz. Egymást érik itt az ellenmon-
dások. Hogy, és mi kötelességekre lehet erővel kényszeríteni az embert ,
a kinek cselekedeti egyik elve ez: ne kényszerítsd az embert, mint
eszközt? A! kényszeríthetés azon (jog) tudománynak tárgya lévén,
mellynek épen ezen kényszerítés ellen való elve van ; úgy látszik , ellen-
kezést mutat. 7

Azon igyekeznénk tehát , hogy a jog fogalmának feltevése ezen
ellenkezések közzűl kimentene. Lehetnek-e kényszerítési kötelessé-
gek, mellyeket másoktól megkivánhatunk (s nemcsak várhatunk,
mint az erkölcsi szabadakaratiakat, szeretetet, jóakaratot, jótételt,
háladatosságot stb.) ? Ez az, mi a" nehézséget megoldaná !

De ha van akármi szabadakarati kötelességünk; világosan meg-
kívánhatjuk azt is, hogy lehetséges legyen kötelességünk" tevése. Ez a
megkivánásunk (praetensiónk) a mi első jogunk. — Mivel e" nélkül
erkölcsi szabad kötelességeinket nem tehetjük : következik , hogy jog-
tudomány nélkül az erkölcsiség (azaz az emberiség, vagy a kötelessé-
gek" tevése) magával ellenkezésbe jóne. És így:

1) Kell lenni jognak.

2) A jog erkölcsiségünk! (emberiségünk) lehetségének
megkivánása.

3) A" hol kötelesség van, ott jognak is kell lenni.

4) Az embernek kötelessége , erkölcse van, és ezeknek véghez-
vitelére joga.

5) Minden, valami az emberi "s erkölcsi lét ellen van, a" joggal
ellenkezik.

A) NŐI JOGOK A" MAGÁNOS ÁLLAPOTBAN ?!).

I. EREDETI NŐI JOGOK.

SÉT
Ki mondhatná , hogy a" szépnemnek kötelességei nincsenek ? Va-
lóban mélyebben érzik ók a! szeretet , jóakarat , jótét , a" hála , együttér-

") Hobbés vad, Montesguieu" félénk , "s Rousseaw angyal emberei, a? termé-

NÓJOGTAN. 99

zés stb. kötelességeit. És igy szükségképen zojog is van, melly által ók
megkívánhatják azt az állapotot , mellyben emberi "s erkölcsi kötelessé-
göket teljesíthetik.

szeti állapotban a? jog" fogalmát elő nem hozhatják. Tudományosan igyekeztek ezt
a" jog" fogalmát feltenni :

1. Kant követői, kik kétféle kényszerítést, belsőt és külsőt, különböztetnek
meg. A" belső kényszerítés a? cselekvő" maximájából jó ; a" külső a" jogi erőszakból.
A" belső parancsol valami irányt , czélt cselekedettel elérni. A" külső nem parancsol
ugyan cselekedni; de ha cselekszünk , megkivánja , hogy az emberrel úgy bánjunk ,
mint méltósága , czél érése kivánja.

2. Mélyebbről hozta le Fichte a" jog?" fogalmát: a? tiszta önség (reine Íchheit) ,
határozatlan és szabad: ennek ellentéte a" nem-ön (nicht Ich); tehát szükségké-
pen határozó: és így, a? közép összetétel (a? synthesis) a" határozott. Ezen
elvi összerakás szerint Fichte" tiszta önségének eredeti jusai határozatlanok:
de a? való természetben (a? nicht Ich-ek által) mind azok határozottak. Mert
mindennektartóztatnikellazon eredeti szabadságát, hogy mások
is szabadok lehessenek. Ez postulatuma Fichtének , "s jaj annak, a?" ki magát
ez alá nem veti , mert az e? szerint jogtalan lesz.

3. Hegel (Grundlinien der Philos. des Rechts stb. Berlin 1821). A" magára
nézve tökéletes szabad akarat ideájából fejti ki az elvont, és formalis jogot (mint
külsőt); a moralt mint belsőt , mellybe az akarat, a" kül létről magára visszahat:
Ezen kettőből adta elő azon ideának való, közönséges létét (Idee in ihrer an und
für sich allgemeinen Existenz— die Sittlichkeit). Ezen létből is három jő ki: fami-
lia , polgári társaság és status. — Látni való tehát, hogy Hegel jogtanja belső ideai ,
a" melly csak köz szemléletekből jő ki.

4. Az újabb hegelisták , ott kezdik, hol Hegel végezi, a? status" összetételén ,
Hegelt mindenütt meglehetősen érintve. — A" cselekvést , nemcsak egyesben , hanem
összesen is (társaságban) kell felvenni , mind subjective, mind objective. Az egyes
cselekvés kötelességből jő , a" kötelesség" érzése itt subjectiv, objectiv az ezután fel
vett cselekedet. De még az egyesnél nincs külső erő , csak belső. Ha külerőre kell
számolni , szükség , hogy a" cselekvést rangra emeljük (potentiázzuk). Ez a? poten-
tiázott cselekvés lesz az összeséges, a? statusi cselekvés. Subjectiv összes
cselekvés az, mikor egynek-egynek az a! czélja van , a? mi a?" köztársaságnak ;
mikor a? köz czélt érti az egyes személy, és irányba is veszi mint szándéklottat. Ob.
jectiv összes cselekvésre tartozik , ha az irányzott czél az emberiség maga ,
azaz, az értelem és ennek emeletei ; mellyet az értelem" formái után kifejtett törté-
nettudomány kimutat (mint ezen értelem? formái után kifejtett historiai tudományo-
kat a Tudományok? összesége" IIldik és IIldik köteteiben előadni igyekeztem).

5. Illy sokféle messzenézetek között, az itt feltett jogtan egyszerüen 7s vilá-
gosan van felfogva; a" belső és külső objectiv és subjectiv kötelességek" nehéz kü-

135

100 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Hányféle emberi állapotok lehetnek pedig , a mellyek szükségesek
kötelességeink teljesíthetésükre ? azaz: hányféle emberi állapotokban le-
hetünk , mellyekben mindenkor és mindenütt megkivánhatjuk jog szerint
erkölcsi létünk" lehetségét? Ezen kérdésre azt mondhatjuk , hogy : em-
beri valónkat háromféle állapot teszi: belsőnk, külsőnk, és ezek
között lévő közös külbelsőnk , vagy középső állapotunk. Hogy több
elosztásrészek nem lehetnek, világos; de az is világos, hogy ha ezen
állapotjainkra tartozó jogaink nélkül erkölcsi kötelességeinket (embe-
riségünket) nem tehetjük: úgy múlhatatlanúl megkivánhatjuk azon hár-
mas állapotunk" sérthetetlenségét.

1) Belsónkre tartoznak azon lelki és testi tulajdonaink , mellyek
a mi önségünket, vagy személyességünket teszik. Ha már ezen lelki
"s testi belsőinkre, vagy személyességünkre jogunk nem volna , mi által
vállalnánk s ismernénk kötelességeinket , mellyeknek, mint tudjuk, belső
meggyőződésből kell jőni? Igy tehát szükségképen való a" személyünkre
való jogunk , vagy a belső jog. A" kinek önszemélyességéhez jusa nincs,
annak erkölcsi (emberi) léte nem lehet , azaz kötelességet sem nem ve-
het, sem nem tehet.

2) De világos az is, hogy emberi "s erkölcsi létünk" fentartása ,
némelly külvilági dolgoktól annyira függ, hogy azok nélkül létünk fel
nem állhat. A" mi nélkül pedig emberi létünk fel nemállhat, arra jogunk
van. És így van külsőre ható jogunk is.

3) Cselekvéseink akaratunkon kezdődnek , "s külsőkre mennek.
És így cselekvéseink külbelsőinkre , vagy közép állapotunkra tartoznak,
Már pedig ha cselekvéseinkre jogunk nincs: kötelességeinket épen nem
cselekedhetjük , a mikor erkölcsi létünk lehetetlen. Következésképen
a cselekvésre , a" külbelsőkre , jogunknak kell lenni.

4. §. Személyes női jog.
A" mint tehát a szépnemnek kötelességei vannak, úgy
kell lenni :
1) Személyes jogainak is, azaz kell lenni lelki "s testi te-
hetségeire jusainak. Ezen joga neki is általános, minden kifogás nelkül

lönböztetésök nélkül, csak tisztán a? kötelességből hozván le a" jog? fogalmát. A"
státusi lét fogalma innen épen úgy az erkölcsiség fogalmán épül , mint a?" 28d. §ban,

NŐJOGTAN. 101

való ; azaz akaratja nélkül senki sem foglalhatja el, "s nem élhet lelki
tehetsége" "s testi diszeivel. Sót ezeket el sem örökítheti, épen azért,
mert természeti általános jogának kell azokra lenni. Ha pedig végkép
elörökíthetné , többé azokra jusa nem lehetne , és így személyes jogá,
"s innen erkölcsi létele szenvedne. Jogtalan idők voltak azok , mellyek-
ben a" házasságba lépő nőnek , a" hívségen kívül, személyét is általadni
esküdni kelle. Mintha egy erkölcsi valónak személyességét, és így er-
kölcsiségének alapját el lehetne örök áron adni. Az az első társaság ,
mellyet a" természet legelőször fűz , az illyen természeti jog ellen valók-
kal szükségképen megrontatik.

5. §. Szabadságjog.

Ha a! nőnem szelíd kötelességeket vállalhat : természet ellen való
dolog cselekedeteinek szabadságát elvenni. A!" melly valónak nincs cse-
lekedeti szabadságra joga, annak kötelességei sem lehetnek.

Valljuk meg, hogy ez a jog, a gyengébb nőnemnek meg nem
adatott. Sok méltatlanságok történtek. A" nőnem nem lehete ura cse-
lekedeteinek , még megért értelmes korában is, mig férjhez nem mehete.
Ekkor is ennek akaratja alá kelle vetni cselekedeteit. Valóban átkozott
állapot, de nem természeti! — Nincs hathatósabb előkészítés a" zsar-
nokság" eltürésére, mint a kemény szülei vagy gyámsági hatalom alól
való késői, vagy sohai felszabadítás. Ezt megszokván a" kisebb korú
nők , majd könnyebben túrik a" határtalan hatalmu durva férj" uraságát !
— mind a! természeti jog ellen. Azt nem mondhatjuk , hogy ezen szün-
telen felügyelés a gyengébb nem" ótalmára van. Mert nincs-e egy tár-
saságnak tehetsége megótalmazni az ártatlanságot, a nélkül hogy ter-
mészeti örök jogokat sértsen ?

6. §. Birtokjog.

Nem fogják el ugyan a" nőnemtől azon birtokjust, melly általá-
nosan létökre megkívántatik. — A"? levegót nem fogják el általáno-
san. De valljon nem fogják-e el tőle igen gyakran a szabad levegőt
is, a szúz- vagy hív-őrség színe alatt? Igyekezzél a szépnem hívsé-
gét, szeretet "s nagylelkűség által megnyerni. A! szeretet, kivált Ef
nőké , erősebb a" vaskorlátok" rekeszeinél ; — mert különben a" szűzes-
ségnek a Danaé tornya sem bátor óvója. — Ott, hol az emberiség ma-

102 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

gát eredeti jogaiba erőszakoltatni érezi, nem lehet erkölcsre , nem lehet
kötelességekre számolni; erő támad ott erő ellen.

II. LEHOZOTT , ÉS III. KERESETT JOGOK.

TNS

Ha ezen eredeti emberi jogokkal természet szerint, általánosan
bir a nőnem; bizonyosan birni kell neki

D Minden ezen eredeti jogokból lehozott jogokkal is , mellyek
az eredeti jogokkal okoskodások által köttetnek össze. Illyenek :

A. Közönségesen minden eredeti jogokra nézve: 1) Egyenlő-
ségijog.

B. Különösen a" személyes és cselekvési jogra nézve: 2) Tö-
kéletesítés-, 3) Lelkiesméret-, és 4) Becsületjog.

De kell birnia

ID Keresett, vagy feltételes jogokkal is, mellyek a" keresett
birtoki és személyes jogokkal jőnek ki; azaz, at nőnem kereshet magá-
nak szabad útakon és módokon eredeti birtokain kívül is birtokot, sót
más személyéhez való jogot is, de ez csak két feltétel alatt (mint a ter-
mészeti közönséges jogból tudjuk) : a" sértési és a szerződési jogokból.

Ha a nőnem eredeti hármas jogait meg kell ismernünk : okos-
ságunkat tagadnók meg, ha azon eredetiekkel összekötött lehozott
és keresett jogokat is meg nem adnók nekik. Ezeken a lehozott és
keresett női jogokon azért , mellyek a nőnem magános állapotban lévő
természeti jusaira tartoznak , csak röviden említve menjünk végig.

8. §. Lehozott női jogok.

1) Nagy hiba az egyenlőséget a" közönséges általános jogok
közzé tenni. Nem igaz, hogy az emberek minden (keresett és lehozott)
jogaikra nézve egyenlők volnának. Meghamisítja ezt az általánfogva
való egyenlőséget már a két nem között lévő, azaz, az erősebb "s ha-
talmasabb ferfi és a gyengébb "s erőtlenebb nő közt lévő feltételes kü-
lönbség. De meghamisítja az életidő" különbsége; sót minden szemünk
előtti külső emberi viszony. Az emberek csak hármas eredeti jogaikra
nézve lehetnek egyenlők, "s ezekre nézve valóban egyenlőknek is kell
lenni. Mint a legalsóbb koldus, úgy akármi felsőbb hivatalú is egyen-

NÓJOGTAN. 103

lóen ura belső személyességének — egyenlően tartozik felelni cseleke-
deteiról , — a nőnem, mint a férfi , egyenlő joggal birja a maga szemé-
lyét, cselekedeteit "s általános birtokait. Csak ezt teheti az egyenlő-
ség jusa, melly jus e! szerint nem eredeti, nem általános , hanem az
eredetiekból következő , és csak azokra nézve álló.

2) A" mint a nőnemnek személyes és cselekvési eredeti joga van;
úgy jusa van testi és lelki tulajdonai tökéletesbítésére; úgy jusa van:

3) Lelkiesméretére. — Míg ezek tiszta belsők, azaz a. tökélete-
sedés és a lelkiesméret tiszta gondolati , tisztatudományos , és csak pusz-
tán magára tartozók , nincs semmi halandónak jusa ellene szólni , mert így
az eredeti belső jogra tartoznak. Csak akkor határozhatók ezek , ha kül-
sőkre menvén, a más ember eredeti jogaival világos összeütközésbe
jőnének.

4) Igy történik a becsületi joggalis. Vanbelső becsü-
let. Ez, mint tiszta belső, csak az eredeti belső jogunkra tartozik , ma-
gunk szerezzük ezt, sérthetetlen , és semmi hatalom tőlünk el nem veheti.
De külső becsület is van. Ezt mások előtt szerezzük — mint szerze-
tünkhöz jogunk van. De fájdalom ezen másoktól szereztetett becsületünk,
másoktól sérthető is! Itt egy pillantatig a nőnem" gyengébbsége miatt
meg kell állapodnunk , azon módokra nézve, mellyekkel a gyengébb nő
külső becsületsértését helyre állíthatná. Mert a gyengébbek könnyebben
sérthetők. — Millyen kincse a" női becsületnek a" szemérmesség, a" hív-
ség, az ártatlanság, mellyeket a rágalmazás könnyen sérthet! — Ha
már a" becsület külső sérelmeit, mint szokták, erővel fognók helyre-
hozhatni : úgy az erőtlenebb nőnem becstelenségben maradna örökre!

De mi okosság mondhatja azt, hogy az eró a becsülettel együtt
jár, hogy az erősebb a" becsületesebb? És mi okosság mutathatna arra
módot, miként lehetne a" becsületet erővel visszaszerezni? — Az okos-
ság tehát a gyengébbek" vígasztalója. Valóban az ártatlanság; rágalma-
zója sokszor csak magát becsteleníti; sokszor közönségesen meg is lehet
czáfolni; de némelly körületekben bizony túrni is kell azt. — Hogy
ezen szenves türéstől ment lehessen a" gyenge nó: tegye magát a ter-
mészet által (mint látandjuk) neki kimutatott viszonyba, hol becsülete
erősebbséggel is őriztethetik. Igy majd könnyebb lesz a" dacz , s könnyebb
kieszközleni a" becsület. helyreállítását. — Párviadalra nem mehetnek !

104 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

9. §. Keresett , feltételes női jogok.

A" nőembernek, mint erkölcsinek, mint eredeti jogokkal, sót
mint az eredeti jogokkal összekötött jusokkal is bírónak , épen az a"
feltételes keresett jogai (iura hypothetica) vannak , mint minden em-
bernek.

1) Igy vannak keresett birtoki jusai azokhoz, mellyeket
más eredeti jogai sértése nélkül foglalással, iparral, vagy haszonszer-
zettel (occupatione, specificatione, accessione) úgy kötöze tulajdon
eredeti jogaihoz, hogy azokhoz senki az ő jogai sértése nélkül nem
nyulhat.

2) Minthogy a nőnem eredeti jogokkal bir; bir sérthetetlen-
ségi joggalis. Senkinek nem szabad ót személyében , cselekedetei-
ben, vagy birtokában megsérteni. Sérelme ellen van védelemjusa, van
kárát visszatéríteni , sértőjét kényszeríteni , és így sértője személyéhez
jusa. Merta ki mást megsért , sértetlenségi jogát elveszti.

3) Ugyancsak eredeti jogainál fogva, jusa lévén azokat hasz-
nálni ; jusa van azokra nézve másokkal szerződésbe (pactum) jőni; "s ha
már ő tettlegesen jogi kötelességre emelte az egyezést, jusa van a" szer-
ződés másik felét is az egyezés" betültésére kényszeríteni ?).

.

§) Minden szerződések köteleznek erkölcsiképen. De kényszerítve , jogtanosan,
csak azok EJT SZT. mellyek már cselekedettel is megerősítettek valamellyik fél-
től. Mert a" cselekedeteket nem lehet megsemmisíteni, mint a? puszta igéreteket "s
szavakat. Ezen kell felépíteni minden jogi kötés-köteleztetést. Ha tudunk valamit
a" status" bátrasítása alatt; ha ettől neveltetést, vagy még eleink után javakatis vet-
tünk: jog szerint kényszerítethetünk a" status iránt való kötelességekre. — Igy állnak
össze egymás közt minden (természeti magános, közönséges és népi) jogtanok. Nem
mutathatják ki a? szerződések" kényszerítő jogait: 1) Hobbés? természeti-ellenséges
állapotja. Ezen fene vad állapotból , u. m. csak békülés (pactum) kötések által jöhet
ki az ember, és így állni kell a" kötéseknek. 2) Sem Pufifendorf elve, melly szerint
az ember természetszerinti társaságos állat. 3) Sem az a? mit Rouseau állít, hogy az
igéreteknek , szerződéseknek állani , velünk született elv. 4) Sem a" Mendelsohné ,
melly által az erkölcsi kötelességekből egyet, és épen a? kötések iránt valót— kény-
szerítőivé, jogivá kell felemelni. 5) Sem a? Federé , a? ki a? támasztott várakozást
betölteni kényszeríti. 6) De a" Krugé sem mutatja meg, a" ki a? szerződést két aka-
rat egyesületének tévén: mind addig jog szerint egynek veszi, míg a" kettő egy
akarattal ismét el nem válik.

NŐJOGTAN. 105

B) NŐI VISZONYJOGOK.
FÜLE

Az országlások" alapítóinak, a" legkisebb szenvedésre is béké-
telen társtagoknak , múlhatatlan szükséges azon első társaság alapjait
megismerni , mellyet a" természet formált. Mert íme az első társaság,
és így minden társaságok" utolsó eleme szenvedésen alapul; és
mégis kivívja tárgyait, "s diadallal áll fel az erkölcs és szeretet által.

Igen siralmas a" nőnem! természetviszonyi szerepje, mellyet ő ez
életben elvégez! Az a" természeti nagy gazdálkodás, mellyel a" további
növést megállapítani, és hasonlók" szaporítására kellett fordítani; az,
melly által ezen csodás növés factorait el kellett választani (hogy
együtt lévén, szüntelen munkájok által csak egy idomtalan nagyságot
ne állítsanak elő) , eza" természeti nagy gazdálkodás , mondom, a" nő k-
benalkotta azta szunnyadó anyagot, melly a! természet terve
szerint szendergő hasonlói növés.

Ha ez a szunnyadó nevekedési erő magától megelevenednék ,
csak amaz egy idomtalan nagyság állna elő a" terv ellen. Szükség
tehát a szunnyadó hasonlói növést felébresztő munkás erőt, más
és a hímnemben állítani elő: hogy ez a hími, a munkás ébresztő;
amaz a női, a szenvedő; a hími a tárgyazó, a női a tárgyi
legyen. — Vonzást kötött ugyan ezekhez a! bájos természet , a" titkosan
nőszó növényektől fogva, a" teremtés" remekéig az emberig. Az állatok"
nói nem értvén az ezekhez kötött szenvedéseket, önkényt engednek
ez ösztönnek. De hogy égy okos valóság, kész és előre látott bizonyos
szenvedelmeknek 7s alacsonításoknak alá adja magát, úgy látszik, az
okosság ellen van , s ez az ellenkezés okos valóban nem lehet. Aztkell
tehát feltennünk , hogy a" nőember a! nemi ösztön" kielégítését czélnak
nem teheti , mint az értetlen állatok. Más és felségesebb rangú erkölcsi
erő vonszódásaihoz kell köttetni az okos valónál a nőszésnek , melly
hathatósabb befolyásával az előre látott szenvedelmeket okos köteles-
ségek alá hajtsa.

Nézzük végig az erkölcsi erényeket ; úgy látszik, hogy a! mi tu-
dományaink szerint mindenik ezek közzúl (szeretet, jóakarat, jótét,
hálaadatosság , együttérzés) , mellyek közönségesen a" szeretet alatt be-

BET ÉV.K. 115 2. 14

106 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

foglaltatnak, az erkölcsi elv szerint azt kivánja, hogy minnen javun-
kat, sót magunkat is másért elfelejtsük. Ezen áll a mi oskolai erkölcsi
philosophiánk; "s csodáljuk azon ritka nagyokat, kik kötelességöket
ezen elv szerint rendelni igyekeznek !

De más és felségesebb elvű az a szeretet, melly ezen női vi-
szony szerint az asszonyi nemben feltűnik! Ez a szeretet , nem-
csak önjavát s magát felejti másért; ez, magát, életét, szenvedelmei-
nek áldozza fel másért , magát adja másért ! — Ha ezen ideál valósu-
latján kétkednék a hitetlen oskolai philosophia , mutassuk ki neki ezen
mennyei erényeknek megtestesült példáit a meg nem romlott asszonyi
nemben. Bizony több dolgok vannak a mennyen és a" földön, mint
a" miről oskolai philosophiánk álmadozik.

Önkényt folynak innen azon következetek , mellyeket amaz osko-
laiakon fölebb emelkedett bölcselkedő Fichte e" tárgyról legjobban állított :

1. A" szeretet, melly minden indúlatok között legnemesebb, csak
az asszonyemberben születik. Csak ő általok jő ez az emberek közzé ,
sok más társaságos vonszalmakkal.

2. Az asszonyban a! nemi ösztön erkölcsi állást veszen, külön:
ben itt az erkölcsiséget egészen eltörlené.

3. A" nőember szeretetében a! természet és az okosság egyesúl.
Ez az egy helye a mindenségnek , hol e! természet , tapasztalás szerint,
az okosságba fogódzik.

4. Erról a" való szeretetról mi csak okoskodhatunk , gondolkoz-
hatunk discursive ; a nőnem intuitive tiszta szeretet"),

(ls st

Illy előkészületek után léphetünk közelebb az első, és a termé-
szettól alapított nő és férj közt lévő társasághoz , vagy a házasság-
hoz. Ha a" szépnemben szeretet és erkölcs nincs ; nincs olly erő, melly
a" házasságot alapítsa. Az erő, ellenerőt ébresztene fel, "s hasztalan
lenne minden kényszerités.

Sok természeti fogalmakkal akarták a" jogtudósok a! házasságot
meghatározni. De ha nem a nő virtusán "s szeretetén alapítjuk ezt:

3) Fichte Grundlage des Naturrechts , nach Principien der Wissenschaftslehre II,
Jena, 1797. 167dik stb. levél.

NÓJOGTAN. 107

hiányos , kényszerítő lesz. — Hogy a házasság a férj és asszony
közt lévő társaság, melly gyermekek" nemzésére, nevelésére, és köl-
csönös segítségre állana össze, helyes fogalmak ugyan, de épen nem
elégségesek. Igy hát a gyermektelenek, nem házasok ; és, noha igaz ,
hogy erősebb és erőtlenebből áll ez a társaság: mégis tehát azon sze-
rencsével, kik kölcsönös segédre nem szorultak, házasok sem lehetné-
nek-e? — Igy adják hozzá a nemi ösztön" kielégítését is. De ez igen
állati, "s épen nem is elég a nőnemre nézve , mint láttuk. — Az újabbak
hozzáadják mint elvet , a más kizárásával járó hívrséget. Ez már vilá-
gosan közel jár a házasságnak az okosság által fel tett természeti ideal-
jához. Mert mi alapíthatja az erősebb és erőtlenebb , a" hatalmas és szen-
vedő, a" nyerő és vesztő részekből szerkeztetett férj- és nőtársaságot
állandóul ? — mi kötelezné a nőnemet, melly erőtlenebbsége által nem
ismert hatalom alá veti magát, melly ez által bizonyos és kiszámolt
szenvedések" sorsosa, ezen reá nézve káros társaságra ? ha nem az , hogy
ebben a" kölcsönös mást kizáró hívségre számolhat !

Hogy a" nőnemnél természetes ez a mást kizáró házas hívség , vi-
lágos. Mert ha egy nőnek, csak egy férj" urasága megismerése is , szem-
betünő maga feláldozásával történik, és az okossággal megegyeztetni
nehéz : mennyivel inkább okosság ellen volna, magát többeknek ösztö-
nökre eszközúl , mint jogtalan , ajánlani.

12. §. Többnötartás.

Hogy nem csak a! szenvedő gyenge nőnek egy férjbe; de az
ébresztő a hatalmasabb férjnek is, a" természettel egyező okossági
kötelessége egy nőbe nemesíteni amaz állati nemi ösztönt, és igy a?
házastársaságból más nőket kizárni: világos az okosság? örök jogának
elve szerint, melly által más okos való iránt annyival tartozunk, a
mennyit tóle veszünk, vagy: a? mennyit mástól kivánunk jog szerint ,
ugyanannyira köteleztetünk az iránt. Csak így állhat fel az okos valók?

társasága, ama mennyei , mindennek az övéit" (suum cuigue) szerint.
Ezen elv után:

1. A" sokfeleségtartó , nóitól többet kíván, mint a? mennyire ma-
gát azoknak kötelezi:

14"

108 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a) Megoszolhatatlan szeretetet kíván ez nőitól; ő pedig szerete-
tét megosztja sok női között.

b) Több férjtől való megtartóztatás" erényét kíván nőitól; de ő
a" férfias erénység" ellenére is, nem kötelezi magát a" több nőktól való
megtartóztatásra.

. c) Hasztalan keressük tehát a! többnős házasságban az igaz er-
kölcsi szeretet, a" megtartóztatás" erónyeit; de hasztalan keressük a
mérséklet", szerénység" "s megelégedés" virtusait — mellyek a földi bol-
dogság" alapítói — a" sok feleség tartásban!

2. Még setétebb szinben tűnik fel a sok nőtartás azzal, ha meg-
gondoljuk, hogy: a" sok feleségtartás által (melly jus szerint kíván
ott a nőktól, a" hol kötelességet nekik nem teszen) elronitatik a! ter-
mészetnek az a munkája, melly szerint a" szunnyadó növő erőt a" nő-
nembe rekesztvén ; az erre fordított igyekezet által, a zőnek természe-
tesen gyengébbnek, erőtlenebbnek, szenvedőtbnek kellett lenni. Bűnné
teszszük a természetnek ezen munkálatját , legkisebb női jog-fosztás által
is. Mert az erótlenebbet még inkább erőtleníteni, a szenvedőnek szen-
veit szaporítani (adíflictis adflictionem superaddere): okosság, erkülcs
és jus ellen való !

Valóban, ha van példa a" sokfeleségtartás" boldogságaira: az,
vagy rendkívüli mennyei ajándék, vagy azt mutatja, hogy ott a gyenge
nőknek virtusai , a" férjé felett határtalanul nagyobbak.

13. §. A többnös házasság a" társaságra nézve.

Világos azért, hogy a" sokfeleségtartás belsőképen az emberi jusok
ellen lévén : azt a külső társaságoknak is meg kell tiltani. Mert, tegyük
fel, hogy ezt a tettleges (honi, vagy vallási) társaságok megengednék,
és igy a soknótartás külső jogot nyerne : mivel ez belső természeti jog
ellen van ; soha belső köteleztetést nem nyerhetne. A! sokfeleségtartást
megengedő törvényadó tehát csak gondolkozzék olly kötelekról, mellyek -
külső erőt adjanak e" házasságnak ; — olly erószakok, olly korlátok-
ról , olly nőőrök és nőbörtönökről (vagy hogy" is nevezzem a!" félember
herélteket és haremeket) , mellyekkel külső erő által tartsa fel a" belső
kötél nélkül való házasságokat.

Mi kényszerítő külső erő lehet pedig az, melly a" belső erkölcs

NŐJOGTAN. 109

és erényes érzés" köteleinél erősebb lenne , melly a" belső meggyőződés?
hiányait kipótolhatná ? Általtörnek a!" határtalan, és csak a" belső érzé-
sek által igazgatható gondolatok tettlegesen minden erőszakokon, "s
nevetik a" bezárt szűzórök" bohóságait.

1. Erószaknak kell az erószakra jőni szüntelen, ott, hol a" tár-
saság?" elemeibe igazságtalanság férkezhete. A" nőember jogai ellen ala-
púlt házasságban az erősebbség" jogán való zsarnoki épület, kiterjed az
egész országlásra is. — A" hol több nő vettetik egy erősebb férj biro-
dalma alá: ott van a" zsarnokság? (despotia", tyrannismus") hazája. Melly
szomorú helyeket a? föld golyóbisán kimutatni könnyű, de itt nem
szükséges ?).

2. A" többnős házasságú népek, a mint az emberek!" egyik és
gyengébb felének igazait megsértik ; úgy erényökben is csökkennek. —
Itt, az emberiség" egy részétól megfosztatott , lealacsonyitatott assz0-
nyok, mint természet szerint első nevelők , az igaz erényt gyermekeik-
ból kifejteni tehetetlenek. Nem volna nehéz erősségekkel szorosan le-
hozni , hogy nincs itt nyiltszívűség, — hogy a! tettetésnek , ravaszság-
nak , titkos szerelemféltésnek, gyűlőlségnek , mellyek a" házi boldogság
gyilkosai, ágyai a többnős házas ágyak.

3. Nem lehet azt mondani , hogy a" többnős házasság a népesi-
tés" eszköze volna; sót épen ellenkező következete van. Ellene mond-
hatatlan igazság, hogy : nem a" nemzés , hanem a születés száma népesít.
Úgy de világos , hogy: az egy férjhez köttetett több nóktól külön-külön
kevesebb születik, mintha ezen nóket egy-egy külön férjekhez adnók.
Igy fogynak a" többnős házasságú népeknél a" népesedések is szemünk"
láttára; ha a" szegényebbeknél, itt természetesen következhető több-
nőtlenséget be nem veszszük is számvetéseinkbe.

14. §. A házasság" meghatározásához való közelítés.

Igy közelíthetünk a" házasság" tökéletes meghatározásához , melly
szerint ennek fő vonata: a" más" kizárásával való férj és nő közti hívs ég.

) A" törvény" lelke? halhatatlan irója azt adja elő (VII. 8. Czik.), hogy a
zsarnokság, kényuraság alatt, az asszonyi házasi jusok is eltapodtatnak. De ha
elemisen kell menni , azt kell megmutatni, hogy a? társaságok" kezdetéből, a" há-
zasságból , mint áll elő a" zsarnoki uraság.

110 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ha ehhez a? gyermekről való gondoskodást is hozzá teszszük; közelítve
lesz a" házasság helyes meghatározása. — Közelítve; mert az újabb
emberismereti bölcseségből világos , hogy : d házasság az emberi (erkölcsi)
életnek kiegészítője; — "s mint az emberi életet tökéletesítő körülállás
(valamint maga az emberiség) , maga magának czélja.

Hogy ezen erkölcsi élet-kiegészítést voltaképen elláthassuk :
szükség, hogy mind a? két házas félnek, ezen társaság által kifejlett
tulajdonait lássuk. — Már ismerjük a" gyenge nói erényt, a szeretetet,
azt a" határtalan szeretetet, melly által ez, az előre bizonynyal kiszá-
molt szenvekhez önként közelít, hogy természeti határozásainak er-
kölcsileg megfeleljen. — De mi erőny fejelhet ki a" hatalmasb férjben ,
mint a" házas társaság erősebb felében? — kitalálni, bizonyosan a! há-
zasság fogalmának Kidöészátésére tartozik.

A" gyenge nő egyetlen egy szeretete iránt, a" hatalmasb férjnek
viszont köteleztetést nem érezni "s nem tenni — igazságtalanság. Hatal-
ma , erősbsége" jogaiból resignálni kell a" férjnek ott, hol azokat csupa
szeretetre nézve gyakorolná. Ez az elsőbb, hatalmasb önségéből való
önkéntes engedély , a nagylelküség? tulajdon vonatja. Nagylelkűség,
az erőtlenebb" kedvéért, hatalmunkból önként engedni.

A" házasság lehetetlen a hatalmasb férj" nagylelküsége nélkül,
épen úgy, mint a" női szeretet nélkül. A" nélkül a" férj hatalma szün-
telen nevekedvén, a" nő még inkább-inkább elnyomattatnék , megaláz-
tatnék — és igy a! társaság felei egymástól mindig messzebb távozná-
nak "s nem formálódhatnék társaság.

Nagylelkűség és szeretet erényei! ti a! természet által formált
első társaság alapjai! hathatós példát mutattok minden társaságok? "s
hatóságok" alkotóinak! mint kell különböző tagokból is rendíthetetlen
társaságot szerkeztetni , "s kölcsönös súlyegyenre lelkesíteni !

Köszöntlek titeket, szeretet és nagylelkűség elvein álló házi
boldogok! — titeket kölcsönös erényű páros életűek! — kik, a" mint az
élet darabos ösvényein egyező hiívséggel vezetitek egymást : úgy minden
nagyobb társaságok" szerkeztetésökre is, szeretet és nagylelkűség? álla-
pitatása által útat mutattok. Vajha elemeitekbe öntetett zegylelkúség-
teket a társi hatalmasabbak, "s szereteteteket a népség a/ természet
nyomain követhetné !

NŐJOGTAN. 111
15. §. 4 házas élet egész mivolta, és a női viszonyjogok elosztása.

Fogjuk fel tehát a" házas élet egész természetphilosophiai mivol-
tát. — A" házasság: a nőszeretetén, a férj nagylelkúségén mást kizáró
kölcsönös hívségen álló társaság ; mellynek erkölcsi czélja ama két eré-
nyek?" tökélye, "s természeti, a gyermekekről való gondoskodás.

De fogjuk fel egyszersmind ez által a" nó" természeti meghatáro-
zásának philosophiája által, a" házas életből következő női jogotis
egész kiterjedésében; mellyben e? szerint szükségesképen előjőnek :

I. A" házasságkötések: II. Házassági jogok:
1. Szabadosok : 1. Magára nézve — külön
a) Mdítója—kérő jog. a) Általánosok.
b) A" kötések magok ; ezek- b) Feltételesek.
ben az 2. Viszonyban:
aa) Önkéntesség, sza- a) Természeti viszonyban :
badság. aa) Szüléi, —bb) Házi
bb) Állandóság. viszonyban.
2. Tilos házas kötések b) Polgári, statusi Vi-
szonyban.

I. HÁZASSÁGKÖTÉSEK,
16. §. a) Indítójok —— kérójog.

Mellyik fél, a nő vagy a férfi induljon el a házasság-keresés-
be? — nevezetes jogkérdés. A" társkeresés" jogát megvonni valamellyik
féltől, igazságtalanság. Kivált, a mint van ezen kérőjog most, az erő-
sebb férfinál, méltán támadhat ezen kérdés: valljon az által, hogy a
szenvedő nőnem a" köz szokás által a" házasság-kereséstől eltiltatott , "s
hogy a" házasság szabad kínálása a" férfiaknál van: nem az erósebbség
jusán jött-e be az a. méltatlanság, mellyel a" kérésben mindjárt illette-
tik a nőnem?

A" férfinak leánytkérő jogát, úgy látszik , hasztalan támogatnók
azzal, hogy a" nő" szemérmetességével a kérés meg nem állhat. A" férj,
mint hatalmasabb, a" nőhöz való vonszódását bátrabban megvallhatja,
az igaz; és a nőnek ön gyengébbségét kellene elárulni a" kéréssel; a

312 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nőnek minden kérő szava határtalan szeretetet jelentene , a,melly igen
nehéz volna. — Azt felelhetnék erre a" fejérnépek" ügyvédői, hogy : az
egész házas társaság a nőnem szeretetén alapulván; ez a" szeretet, az
emberi legfőbb erénynyé válik , — ezt az erényt megvallani dicsőség és
nem szégyen. Mi szükség a" férfinak kérkedni hatalmából való enge-
déssel? — ez csak tagadós erény !

Úgy látszik tehát , hogy a nőnem birhat kérójoggal, a mitől ót
megfosztani igazságtalanság volna. — De fájdalom! — ha a házasság-
kinálás" drámáit kifejtve végig várjuk, elviselhetetlen joggá változhat-
nék az gyakran a nőnemre nézve. — A" nő" kérésére való ,ig en" férjfi
felelet , még tűrhető ; de a , nem" a tagadós , kiállhatatlan lenne. A" nő
által megkért férjfinak ez esetben adott , ne m" feleletének értelme ez :
neked, ki magadat hatalmam alá vetni szeretnéd, urad lenni sem aka-
rok. Megalázó felelet ez, egy okos valónál. Ia a férjfi kosarat kap ,
pirulatlan veheti a" nő" tagadó válaszát: én szenvedő részed lenni nem
akarok ; még ezzel a" férjfi elmehet. De ha a" kérő nő tagadást kapna,
tűrhetetlen lenne s igen lealacsonyító a?" válasz, annyira, hogy ettől
való félelemben bátorságosabb , ha a" nő a" házasság-kérést el sem fogja
kezdeni.

17. §. b) Házas kötések aa) szabadsága.

A" házas kötéseknek , mint minden szerződéseknek erő és kény-
szerítés nélkülieknek kell lenni. A" dolog természete ellen, vannak itt
mindenik fél részéről való kényszerítések ; akár a" házasságra közönsé-
gesen erőszakoltatók, akár külünösen egy személy? rátolásával kény-
szeriítók.

A" hatalmasabb félt, a" kérő férjfit kényszeríteni, a" mint nehe-
zebbnek látszik: úgy ritkábbak e? részről a" hibák, és könnyebben or-
vosolhatók. Munkakörre nógatni az erőnyt, tűrhető ; azaz, házasságra
unszolni a" férjfit, nem olly ellenkezés.

Nagyobb baj erővel tolni rá valami nót személy szerint. Mert ez
a kényszerítés a" társasági életbe befoly, és ezen jogelv elleni : ,, Ne kény-
szerítsd az embert mint eszközt. — De lehet módja az erősebb nemnek
magát ezen igazságtalan kényszerítés alól kivonni; mert az a" hatalom ,

NŐJOGTAN. 113

melly ótet ebbe kényszerithetné (a! szüléi "s gyámi) , nem tart mindig ,
"§ neki könnyebb is magát az ellen védeni.

De már a" gyengébb nőnem kényszerítése sokkal veszedelmesebb.
Szenyvedésre kényszeríteni az ártatlant , irtózatos ! Még irtóztatóbb egy
olly személy alatti szenyvekre kényszeríteni, a" kihez szeretetet épen
nem érezhet. — Irtózatos számolni arra, hogy majd idővel összetörőd-
nek. Mert noha igaz, hogy az idő elviselhetetlennek tetsző szenyve-
ket , a legkínosabb rabságot is tűrhetővé teszi; de azért egy ártatlant
rabbá tenni nem szörnyű vétek-e ?

Az emberi élettörténetnek legnagyobb tragoediája fejlik ki ezen
ártatlanság kényszerítéséből. Tisztelni kell az emberisebb Europa" sze-
lidülését, melly szerint a 400 évekig tartott emberekkel való baromi
kereskedést elkezdé törülni. De fájdalom! meg kell vallani, hogy tulaj-
don magzatainak örökös rabbá való erőszakoltatása ellen, a" gyenge "s
szeretett nőnem házassági kényszerítése ellen , valódi lépést sehol nem
láthatni !

Külső vagy belső (physicai vagy moralis) erószak az, mellyel
e szerint a gyengébb nem életboldogságát megülik ; — mind kettő egy-
formán iszonyatos. Mert ha a külső erőszak, emberiség "s jog ellen
valónak tetszik világosan: vagy kiállhatja ezt a nőnem nagy lelke,
vagy szomorú áldozatja lehet a" tragoediának. De a" belső csalárd hite-
tések ellen, a" gyenge "s tapasztalatlan nemnek fegyverei nincsenek , "s
meg van az életrabsága" alapja vetve! — Álbeszédeken épült a? szere-
tet, "s szörnyű a kevés napok után való felébredés.

Az a! társaság ugyan, a mi bennünket a szentre, az erkölcsire vezet
— a vallási , igyekezik ezt a! házassági igazságtalan kényszerítést meg-
igazítani. Mert a kényszerítés és engesztelhetetlen gyűlölségből, a" há-
zas kötéseket felbontathatóknak itéli. De késő , mikor már a" hiba meg-
történt, — Azt kellene elkerülni, hogy az illy jogtalanságok meg ne tör-
ténhessenek. A" felelet terhe minden módon a" kültársaságokra hárúl.
Mert itt a kényszerítók és így a vádoltattak a" szülék, gyámatyák ; a
panaszlók a leánygyermekek lennének. De a" leányok tettlegesen mindig
a" szüléi hatalom alatt lévén , ezek ellen, míg hajadonok , jogkeresetök
nem lehet. Férjhezmentök után pedig már késő ez a kereset; mert
épen ez a férjhezadás az ügy" tárgya.

ME TT. ÉVK. IíT. 2. 15

114 1I. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" szüléi felügyelést sérthetetlennek kell tenni , kivált a gyengébb
nemre nézve. Az elmulasztott felügyelés által, a" nemi ösztön találna
erkölcsükön erőt venni, a mi erkölcsüket szörnyen megsemmisítené
(10.§. 2. sz.). Meg kell még is ef veszedelmes következetű kényszerítő
férjhezadást tiltani. — Meg kell határozni, hogy a" leány az egy férjhez-
menésben tökéletes szabadságú. A" házasság szabad kötésen áll; a" mi-
kor tehát a leány férjhez kötné magát, az, szabad akaratjától függjön ;
mert épen ez a férjez kötés tettlegesen is a? szüléi hatalom határa.
Ebben az egy elhatározásban tehát, szükségesképen feltartja szabadsá-
gát, és ha ebben sérűl, a szüléi hatalom ellen panaszló fél lehet , "s ke-
resete állhat.

Kötelességének kellene a! statusnak lenni, az illy esetekben fel-
fogni a honi nő ügyét, "s meg nem engedni a" veszedelmes erőszakol-
tatást.

18. §. bb) A" házas kötések? állandósága.

A" küljogi (statusi, országos) közönségnek nemcsak azért kell
tudni a házasságkötést, hogy ennek szabadságára felügyeljen; hanem
azért is, mert ez egy olly különös jogi állapot, a" melly minden társa-
ságoknak és így neki is eleme.

De mivel tudjuk már , hogy ez egyszersmind erkölcsi állapot is ,
melly való oskolája a szeretet, nagylelkűség" és hívség" erényeinek:
következik, hogy a" házas kötés a" belső erkölcsi társaságra is tartozik.

Jól ismerjük az erkölcsi belső társaság" közöttünk való szerkez-
tését. A" vallás ez, melly minket nem külső jogi erőszakkal, hanem
belső meggyőződésből készít az erkölcsi erényeknél fogva a" belső bol-
dogságra. E" belső, vallási társaságnak is tehát világosan be kell folyni
a házasságkötésbe ; mert e" nélkűl igazságos lehet ugyan, de az emberi
élet" virága, a szeretet, és nagylelkűség nélkűl való — "s pusztán csak
hideg törvényes.

A" külső jogi társaság, "s a" vallás" vezérlése alatt fűzetett, jogi
és erkölcsi társaság lévén tehát a! házasság : ennélfogva az állandóságáról
való kérdéshez közelíthetünk.

Ha úgy nézzük a házasságot mint tiszta erkölcsit, azaz, mint
egyedúl a szeretet és nagylelkúség? erényeiért kötött szövetséget; mivel

NŐJOGTAN. 115

erkölcsiképen minden igéret, fogadás, állandó (különben csalárdoknak,
hazugoknak mondathatunk) : következik, hogy erkölcsiképen (belső , de
nem külső kényszerítéssel) a" házas kötéseknek állandóknak kell lenni.
— Igy kell ezt azon vallási társaságoknak mindig állandóbbaknak tar-
tani, mellyekbe a" házasság inkább erkölcsileg vétetik fel.

De ha küljogképen veszszük a" házas szövetséget, mint a" kültár-
saságok" elemeit ; természet szerint következik :

1. A" házasság-igéréstől , mind addig, mig még csak puszta sza-
vakkal igértetett, míg a házas hívség "s szeretet által külsőképen tett-
legesen nincs megmutatva , el lehet állani. Mert a" külső jog csak
akkor sürgetheti a" kötések" állandóságát, ha külsőképen tettlegesen ki
van mutatva ; mivel a" külső cselekedeteket, mellyek a" szerződés miatt
tétettek, megsemmisíteni (mint a" puszta szavakat) nem lehet. Meg
kell jegyezni") :

a) Ez a jókori elállhatás , köz mind a" két féllel.

b) A" házasság valóján, azaz, a" szeretet és házas hívség külső meg-
mutatásán kivűl , más akármi cselekedetekkel nem erősúl ugyan a há-
zasság ; de ha azok a" következő házasság" fejében tétettek, az elállás
esetében, kölcsönösen vissza kell forditani.

2. Az ígért , elfogadott, "s tettlegesen megerősített házasság , már
törvényesen kötelez hívség , szeretet, és nagylelkúségre. És így, ter-
mészet szerint épen olly erós jogu, mint akármi törvényes szövetség ; kö-
vetkezésképen:

a) Egyik félnek sem lehet tóle elállani ok nélkül , szabad akarat-
jából. Mert nem kötés az , a mit akármikor szabad akarat szerint elhagy-
hatunk.

b) Nagy kérdés: valljon mind a" két fél egyező akaratjából elvá-
lasztathatik-e a" házasság? — Úgy látszik ugyan, hogy a" kötések a
két fél akaratjának egyezései lévén, addig tarthatnak, mig a két aka-
rat egy, azaz, mig a két akarat ismét el nem válik. De nem lehet
ezt közönségesen jogul venni. Mert meglehet, hogy az egyezésbe jött
akaratnak olly következései lehetnek , hogy az elválás már egy harmadik

5) Ez a? cselekedettel tettlegisen megerősített szerződések" alapítása mint ?) jegy-
zék alatt.

15"

116 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

személy" eredeti joga" megsértése nélkül meg nem lehet. Ekkor az el-
válás csak a" két szövetkezett fél akaratjából nem lehet. Előre tudhat-
juk pedig, hogy a" házas kötések, természetök szerint, épen illyek.
Mert ezeknek köteleztetésök természet szerint másoknak , az ezekhez
köttetett gyermekek" jusaira is kihat. — A" gyermekekről való gondos-
kodás nélkúl a" házas kötést elválasztani nem lehet").

3. Jogot ád a másik félnek az elválásra, a" természeti itélőszék
előtt.

a) A" házas hívségnek akármellyik fél által való megrontása. Vi-
lágos ez a" házasság fogalmából. A" hútlen férj, ártatlan nőjével, mint
eszközzel bánik. — A! hivségrontás sokkal megalacsonyítóbb a" nőben.
Mert elviselhetetlen fogalom , magát több szenyvedtetők alá adni.

b) A" férj nagylelküségének hiánya, a" tettleges durva bánás , —
és a" női szeretet" megvonása olly lépcsőre emeltethetnek , hogy elválás
okai lehetnek.

19. §. 2. Természeti tilos házas kötések.

Hogy lehet tilos házas kötés (incestus), azt áltlátja a" természeti
jog. De meddig terjed az? ezen határozást a! tettleges jogra bízza.

A" házas kötelességek, mint jöttek, és már az ért koréi, későb-
biek. Ha tehát elébbvaló kötelességeink is vannak, mellyek minket ré-
gebben köteleznek , és mellyek a" házassággal meg nem férnek ; ezen össze-
ütközésben bizonyosan a" régibbek az elsők , és a" házas kötést eltiltják.

Világosan is láthat az erkölcstan olly atyafis kötelességeket,
mellyek a? házasságiakkal meg nem férhetnek; de főképen kötelessége
lévén a! tettleges törvényadónak, hogy minden módon óvja a köteles-
ségek" összeütközését, "s maga ezen kötelességek" ellenkezésére semmi-
képen alkalmat ne nyújtson: az ő kötelessége, a" tilalmas házasság! lép-
csőit meghatározni.

Alkalmat szolgáltat pedig a" házas kötelességgel való ellenkezésre,
ha a gyermek-atyafiak úgy neveltetnének együtt, hogy a jövő házas
összekelhetés" reménye alatt erkölcsi tisztaságukat elveszthetnék.

A" nemi ösztönnek az erkülcs alá való hajtása, fő kötelességök a

") Itt a Krug" elvének hibája van kimutatva ; lásd ?) jegyzék 6.

NŐJOGTAN. 417

nevelőknek , különösen a" gyenge nőkben , hol annak kitörése megsem-
misíti az emberiséget , az erkölcsöt (10. §.2. sz. és 17. §.). — Innen kell
kimenni az ágyastartás, és a köz személy-, vagy bordély-házak" meg-
itélésére. Mind a" két esetben: 1) Megalacsonyitatik a nő. 2) A" nemi
ösztön eszközévé kényszerítetik; és így: 3) Erkölcse eltöröltetik. —
Hol törnek ki nagyobb bűnök, mint az illyek között? — gyilkosságok ,
tulajdon magzat-gyilkolások! Ezeknek elnézése ellen , és ha már szük-
séges rosz, elintézésekről értekezni, ezen levelek" czélján túl van. —
Azt mondhatá minap egy német tudós, hogy néhány évektől fogva az
illyes köz személyekre és szerelem" gyermekeire többet költenek az or-
száglások , mint ezer esztendő alatt a házasokra és törvényes gyerme-
kekre!") — De ott, hol az embernek erkölcsi elenyészését kell megaka-
dályoztatni , — nem lehet eleget költeni. Mik ezek a?" haremekre , ágya-
sokra való költségek helyett ? — Érezik az országlások , hogy az erköl-
csök" szántszándékos megsemmisítéseért nagy számadással tartoznak ,
— nagyobbal, ha a miatt nem is költenének.

II. HÁZASSÁGI JOGOK, 1. KÜLÖN.
20. §. a) Általános házas jogok.

. Ha a házasság fogalmát, szerkeztetését végig nézzük ; úgy talál-
juk, hogy az általánosan kényszerítő házas jog , csak egy, és a mást ki-
záró hívség megkivánása. E" kölcsönös hívség nélkül nincs házas
társaság (11. §.) "s a tettleges hívtelenség, oka a" házasságbomlásnak.

Azt állítani, hogy az erósb félnek, az erőtlenebb" személyére ,
akármibenis joga lehet , — az emberi eredeti jogok ellen van (3.§. 1. sz.).
Igaz , hogy minden társaságban , az alsóbb magános akaratnak , a" felsőbb
közjói akarat alá kell vettetni; de soha sem azért, hogy az indulatnak
"s erőszaknak áldozatja legyen a" szenvedő fél.

Van a? házasság különös körűleteiből folyó szoros kötelesség E
házasságban. A" férj t. i. tartozik a? teherben levő, és így szenyvedel-
meknek kitett nőjét ezen állapotban segíteni. Mert ekkor a segít-
ségre természet szerint szüksége van, — a" melly szükség-eset ő általa
okoztatott.

gy Úgy tetszik , Möser" patriotische phantasien-jében.

118 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

21.§.b) 4" feltételes házas kötelességek" elvei.

A" természet" törvényei azon feltételes kötelességeket javasol-
ják, mellyek : 1) A" házas személyek" természetviszonyi állapotjokkal ,
vagy 2) a" házas erények" előmozdításukkal összeköttettek.

1. Ismerjük a! természet által kötött első társaságot. Ez, a" ter-
mészet" csoda munkája által , igen egyenetlen tagokból , férj- és nőem-
berból , erősebb és erótlenebb, hatalmas és szenvedő részekból alkotta-
tott. Ezen elvből kell a" feltételes házas kötéseknek kijóni ; azaz: a" há-
zas kötések (sponsalia , pacta) úgy irányoztassanak, hogy azok által we
férj hatalmasabbsága "s nyerése, a? nő szenyvedéseivel "s vesztéseivel
egyenlítessenek. Mert ha a" tettleges kötések a" férjet még hatalmasabb-
nak emelik, a szenyvedő nőt még inkább megalázzák ; a" kis tásaság tagjai
egymástól mindig messzebb távoloznak , és így egyesület épen nem áll-
hat elő. Az legyen azért a" férjnek tettlegi kötelessége , hogy a a nő ter-
mészeti szenyvei jipátalézásanaks

2. Ismerjük a" házas erényeket is , mellyek a" házas társaság okos
felfogásából természetesen következnek : a" férj nagylelküségét és a! női
szeretetet. Ezekból a" házas jogoknak "s köteleztetéseknek e" következő
alapjai következnek :

D A" férjre nézve "s különösen

A. A" férj erősebbségére nézve , kötelességök ezeknek :

a) Az élet terheinek erősebb vállalatai. És igy az éle-
lemrólvalógondoskodás. A" férj tartsa az asszonyt, ő vállalja a
kereső kötelességet. Természetes tartozása ez, az erősebb félnek ,
miután közönségesen elismert társasági szokás is , szorosan kötelező.

b) Több kötelességek" tevése. A" hol több az erő, ott több is
legyen a" végrehajtás. Csak így lehet a" férj úr a" társaságban. A" melly
fél , uram" czimet fogad el a" gyenge nótól, annak többet kell vállalni
az élet" bajaiból. Ezt teszi úrnak lenni a" házasságban, a társaságok"
első elemjében. Ezen vállalat nélkül bomlana a" társaság.

B. A" férj nagylelkúségi erényére nézve, kötelessége neki:

a) Hatalmával a" gyengébb nőre nézve vissza nem élni.

b) Eltúrni tehát:

aa) A" nők" természeti gyengeségöket.

bb) Erkölcsi gyengeségökre nézve is engedékenyeknek lenni. Úgy

NÓJOGTAN. 119

látszik, hogy a! két fél közt lévő visszavonásnak a? férjek többször okai.
Az igen érzékeny nőnek a" csekélység is gyakran nehezen eshetik , —
ha rendkivúli szeretetét viszonozva nem látja , — ha szenyveit nemhogy
enyhíteni, de szaporítatni tapasztalja.

Ismerkedjünk meg a" nók" gyengeségökkel, mellyek az ő termé-
szetökhez igen közel vannak. Ók, gyakran :

a) Erővel nem birván, beszéddel igyekeznek győzni. És így
ezen gyengeségöket erőhiányuk miatt el kellene tűrni.

8) Czifraságszeretók, tetszeni kivánásból, — és így a szép-
szeretetből. Ártatlanúl meglehetne ez, csak a" vesztegetés, a fényűzés
tulságaira ne menne.

II. Az asszonyra nézve , "s fóképen a! női szeretet" erényére nézve :

A" női szeretet, mellyhez hasonló a" teremtések között nincsen,
kötelességekre kényszeríti belsőképen az asszonyt. — Kényszeríti , mert
ha ezen női szeretetből folyó kötelességeire nem ügyelne , megtagadná
a" szeretetet , "s ennél fogva , mint házastárs, a" maga okosságát. Mert
e szerint magával , mint ösztönök" eszközével, úgy engedne a házas-
ságban bánni , a" mi csak oktalan állati , " nem emberi.

A" mint tehát szereti férjét: úgy

A. Közönségesen :

a) Kedveljen mindent, valami a férje előtt is kedves. Ha valami
illyestól idegensége "s ellenszenyve volna , igyekezzen azt is legyőzni.

b) A" férj örömét "s boldogságát részvényes érzésekkel szeresse.

c) Eszközölve is dolgozzon azokon. — Örülök, hogy azon a
nyelven írhatom ezeket, mellynek honosi női többnyire a háztartás
és a" keresés" dolgaitól sem vonogatják magokat. — Mértéket még is
ezekben , "s kímélés a: gyengébb nemnek! Az irányosan kiosztott dolog
sikeresebb , "s jobban megy.

B. Különösen:

a) Az asszonyi kötelességekre tartozik , eszközölve befolyni a
házi gazdálkodásra , a betakarított jövedelem" megkimélése által. És igy
a takarékosság.

b) Ha a" bekeresés és háztartás kötelességeibe, a tanácskodáskor,
a" férjnek engedé az elsőbbséget ; a" természeti súlyegyen kivánja, hogy

120 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a. takarékosság és házi gazdálkodás kérdéseibe, az elsőbb eldűtő sza-
vazatot viszont megvárhatja.

Ti szenvedők ! "s segítségért esdeklő szegények! ha majd ezen
házas kötelességek" természeti kiosztásai közönségessé lesznek, — ha
majd az érzékeny szenyvedelmi nőké lesz a" házi kiadásokban az elsőbb
szavazat ; majd akkor hathatósabb védeket, ápolókat , adakozókat fogtok
találni. Mert az asszonyi, szenyvedésre határozott nem , együttérzőbbje
a" szenyvedőknek. Akkor lész , hogy a" nagy tettekre "s erőnyök" előme-
netére , áldozatot tenni, szavaz a" férj; a szegényekre az érzékenyebb
nő! — "s nálunk is a jóltévő asszonyi egyesület , melly egyenesen ama
helyén alkalmaztatott szelid nő - erényen alapult, örökítetni fog.

VISZONYI HÁZAS JOGOK.
22. §. a) Természeti viszonyban levő női jogok. aa) Szülei jogok.

Ha folytatjuk a" női jogok fejtegetéseit a természeti viszonyokban:
ismét egy csoda természeti társaság tűnik fel előttünk, a. szüléi. Ezt
is csodálatosan alapítja a" természet , két különböző hatalmasabb, erő-
sebb uralkodókból, és igen gyenge ügyetlen alattvalókból; — a!" két
szülék és gyermekekból.

Min áll ezen társaságban a" szüléi kötelesség, a 1) gyermektáp-
lálás és 2) nevelés — min 3) a" két szüléi egymás közti, és 4) a gyer-
mekekre nézve való jog? az idevaló kérdések.

23. §. 4 gyermektáplálás.

Mély csodálásra méltó a? szüléi társaság természeti alapítása is ,
mert noha illy külözböző sokféle tagokból áll; még is olly tökéletesen
mennek itt mindenek , hogy eszméleti törvénytudományaink által alig
érhetjük utól.

Már a gyermek" táplálása felől való kérdést is nehezen határozhatja
el a tiszta jogtan. — Hogy a! szülék köteleztetnek gyermekeik" táplálásuk-
ra , onnan szokták jogtanosan megmutatni , hogy : a. kisdedszülöttek se-
gítség nélkül , utolsó nyomorúságban vannak. Ezen állapotjoknak okaia a"
szülék , és igy a" szülék tartoznak is rajtok segíteni, azaz őket táplálni ,
ápolni. — Úgy látszik , helyesen mutat ezen okoskodás" minden tétele. De

NŐJOGTAN. 121

ereszszük csak ezt vitatás alá a két szülék között, meglátjuk, hogy
okoskodásunkkal kevesre mehetünk.

Az asszonynál találván a! született kicsint; természet szerint ez
kezdi el a! vitatást; ama" jogtani okoskodást férje" eleibe terjesztvén,
melly szerint ő lévén oka a! kisded" létének, tartozik nevelésében a
nót segíteni. Erre, ha csak a hideg okoskodás áll, a" férj azt fogná fe-
lelni: kedves nóm! sem én sem te nem vagyunk e" gyermek" létének
okai, a" természet ezt neked adta, tűrd a mi rajtad esett, én is szinte
úgy túröm a mi rajtam eshetik. Mit mondhatna ezen hideg okosko-
dásra a szegény nó? Valóban sem ő sem akármi hatalmas nővéd nem
tudná megállapítani a szülék között a közös táplálás" kötelességét.

De ha azon természeti úton megyünk, mellyet a" házasság" kö-
téseiben találtunk , a" női szereteten s a! férj nagylelküségén; elhallgat
a puszta hideg okoskodás , "s önként mennek a" gyermektáplálás és ne-
velésben mindenek.

Úgy van! — ezt a! szüléi társaságot is, melly már az emberi tár-
saságok" veteményese "s világos alapja, a nőnem! erényén, a! szereteten
alkotta a" természetnek bölcs ura. — És igy a földi feltűnhetés" legna-
gyobbjait, a" társaságokat, országlásokat örökítette a gyengék virtusai
által.

A" szülés halálos fájdalmai, a" születés" pillanatában megszünvén :
az életre jött szenvedő nőben új szeretet tárgya ébred fel, az új létre
jött gyermeke iránt. — Igaz, hogy akkor ez a! szeretet természeti (ál-
lati) ösztön által is tápláltatik; mert az állati természet úgy alkotta-
tott , hogy : a mint ösztöne van a" kis állatnak a" táplálás" elfogadására :
úgy ösztönök van az anyáknak is kisdedeiknek táplálásukra, a" felsőbb
állatoknál ezen végre akkor meggyűlő tápláló nedv" ingerei által. De
hogy a nőembernél a" kisded" szeretete nemcsak ezen állati ösztönből
jó, megtetszik onnan , hogy azon anyák is, kik dajkákra bizzák kisde-
deiket , ezeket még is szenvedélyesen szeretik. — Ott, hol a" szeretett
tárgy értődik — anya által létre hozott hasonló élet — , ott okos sze-
retet van és nem állati.

Mi ezen szeretetet hasztalan hoznánk le feljebbról. Meg kell
érnünk Herder" útasításával: ,, Minden szereti a" maga hazáját, szoká-
sait, nyelvét , — a maga feleségét, gyermekeit, nem mintha legjobbak

Mi. T. T. ÉVK. III. 2. 16

122 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

volnának azok e? világon, hanem minthogy azok az ő keresett tulajdo-
nai , a kikben magát "s maga munkáját szereti" (Philos. der Gesch. I. 4.).

24. §. Nevelés.

A" férj gyermekét , már nemcsak egyenesen mint tulajdonát, de
közbevetve is, szereti, mint szeretett nőjéhez tartozót. Ébreszti ezt az
okos szeretetet azon sok szenyvek" látása, mellyeken nője e" miatt ál-
talment. És mivel az ember minden tárgyat érteni, azokra értelmét
fordítani, "s velek úgy bánni igyekezik, mintha azokkal értelmét
közülni akarná: következik , hogy a szülék, magokhoz hasonló kisde-
dökkel természet szerint úgy fognak bánni, mint értelmesíthetővel. És
így óket értelmességre nevelik.

25. §. Szüléi kölcsönös jogok.

Igy veszik fel a szüléi érzések és az okosság a nevelés" köte-
lességeit. Ezen kötelességeknél fogva a jogtan is bele szól a" szüléi "s
gyermeki viszonyba , "s azon elve szerint, hogy a hol kötelesség van,
ott jog is van (2. 3.§.), azt itéli, hogy a mint kötelességök van a" szü-
léknek gyermekeik" nevelésökre: úgy jusok is van ezen kötelességet
megtenni , "s a mennyiben a nevelés kötelessége kivánja, jusok van a
gyermekekre is.

A" jogtan , magában, minden erkölcsi befolyás nélkül , ezen szüléi
jusokról így okoskodik: a gyermekekhez, mint tulajdon részeikhez,
a" szüléknek általános joguk van. — Úgy látszik, hogy helyesen követ-
keztet a" tiszta jog: még is ha azon elvét: accessorium segvitur
suum principale hidegen alkalmaztatná; majd a két szülék között
lévő szóváltás" alkalmával (23. §.) , erkölcs" közbejötte nélkül, az atya
a szegény anyára hárítván az egész terhet: a" jus is csak az anyáé lenne.

De tudjuk már a" nemi indúlat" okos , és emberhez illő nemesíté-
sét a házasságban. — Tudjuk, hogy az okosság minden következheté-
seket előre a legjobb elvek szerint elrendel. — Igy kell tenni a" házas-
ság emberibb fogalmaihoz a gyermeknevelést is. Ha a házasságnak
ezen természetes következete felől, már a? házasságkötés nem biztosi-
tana ; a házasság csak állati indúlatok" kielégítése, és nem emberi szer-
kezet volna, mellyben egyik fél a másikkal , mint eszközzel élne vissza
jogtalanul. Első és még csak alsó lépcsője lévén az emberi méltóság-

NÓJOGTAN. 123

nak magát a" baromiságból felemelni: a" házasság" előre látott követke-
zetéről, a" gyermek" értelmes neveléséről szükségesképen gondoskodni
kell, "s ez a" gondoskodás természetesen a" házasság feltételei között áll.

A" természeti állapotban a nő joga az, megkívánni az ő
szeretetét kérő férjfitól a gyermeknevelés"? közös gondját, hogy ama
(23. §-i) kettós vita elő ne álljon. Sót mint már láttuk (21. §. I. A. B.),
belső és kötés nélküli kötelessége is lévén a férjnek nője szenyvelmeit
enyhíteni, "s ezen szenyvek "s gyengébbség miatt több és nagyobb há-
zas kötelességeket vállalni : szükségesképen következik , hogy kivált a
gyermeknevelésben is a terhesebb kötelességeket vigye.

A" társasági (statusi) állapotban: fő kötelessége lévén a
statusnak népesedését fenntartani : tartozik mind azon módokat , mellye-
ket az okosság és emberiség a" kisded honfiak" fenntartásokra "s nevelé-
sökre kiván , ótalmába venni. És így : ügyelni a" nehézkesek" sérthetetlen-
ségökre , — a" szülés" segedelmeire, a gyermektartás és nevelésre , — tör-
vényei közzé fűzvén azokat. Tartozik törvényei közzé tenni : a" szüléi
nevelés" kötelességét mind a" két szülékre nézve: az egyik szülének, a
másik" vonogatása! csetében, kényszerítő just adni — elosztani köztök
a nevelés" kötelességét , — a" nevelésre nézve támadt szüléi ellenkezé-
seket eligazítani, — a szüléi jusok" "s hatalmak? terjedéseit meghatá-
rozni, — a" szüléi jusokat sérthetetlenül fenntartani — és a" szüléknek
gyermekeiktól akármi szín alatt való megfosztásait teljes erővel meg-
akadályoztatni. Szem előtt tartván mindig, a" mi felvett tárgyunkra tar-
tozik,a gyengébb nőnem szenyvedelmeit, érzéseit, természetét.

Igy lép a gyenge nő a természet által intéztetett viszonyba; "s
munka-körének helyén levén , a természetnek reá bizott nagy munkáját
elvégzi. Közönséges szeretetet az erkölcsiségben, tökéletesebbedést a" ma-
radéknak , — a" társaságban , emberiségben terjedést , szaporodást szerez.

26. §. bb) Házi jogok.

Kísérjük az asszonyt az igen sokféle házi viszonyokba. Keres-
sük fel ót először cselédjei között. A" cselédesedési igyekezet , ha szük-
ségfeletti , "5 nem az emberi jusok" tiszteletén áll, erkölcstelenségre visz.
Meg kell vallani, hogy a. gyenge nőnek erótlenebbségére nézve , inkább
van a! cselédi segédre szüksége. És így neki lehet cselédesebbedő joga

16"

124 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

(a? családban). De határt vetett a" jótévő természet, hogy a nő" cselé-
desebbedése a! szolgák és szolgálókon való zsarnokságra ne vetemedjék.
Mert ismerjük már az ő szelidebb "s szánakozóbb indulatjaikat , mellyek-
nek fel kellene őket tartóztatni , hogy a. cselédemberen igazságtalansá-
got el ne kövessenek.

Ha úgy nézzük a házat, mint a" begyüjtöttek" "s keresetteknek
tárát; a gazdálkodásnak , takarékosságnak helyét; úgy természet szerint
az asszony a" háziakban az első, mint a? takarékosság" végrehajtó ható-
sága ( 21. §. B.).

b) ORSZÁGI VAGY KÜLTÁRSASÁGI NŐI VISZONY,
27. §. A személyes jog" bátorságítása.

A" köztársi vagy országlási jogokat (3. §. 1. 2. 3. sz.) biztosítani kell.
A természeti állapotban nem találjuk meg az embert bátran élni eredeti
jogaival. Az ember csak szerződött társaságban, a honfiságban találja
meg magát , azaz, eredeti jogait biztosítva.

Ha ez az országlás (status) köteleztetése: még érdekesebbedik
ez a" biztosítás a nőnemre nézve. Mert tudjuk, hogy nemcsak a! társas
elemet hordja magával a női virtus a házasságban; hanem egyenesen
a status" veteményese is egy részről ; más részről pedig igen gyenge és
erőtlen női individiumokra bízván a természet ezen országok" becses
alapjait: mint gyengébbeknek az ótalomra nagyobb szükségök van.

Így teszi a" szerződött országos jog a nő" személye "s szabadsága
ellen tett erőszakot a" legnagyobb bűnök közzé.

Kötelessége a" honi jognak, a nők" ártatlanságát, melly mint a
nőknek , úgy a társaságnak becses vagyona, nemcsak a! külső erőszak,
hanem akármi csábítások ellen is, mellyeknek a" gyengébb nem inkább
kitétethetik, ótalmazni, minden szabados módokat elkövetni , a nemi
kicsapongásoknak alkalmait is eltávoztatni. — Hogy mint a" házi atya
gyermekei között a" nemi indúlatot a! törvények" korlátai közt tartóz-
tatván , azt a" természet által intézett czélra igazgassa.

28. §. Női köztársi jog.
Noha a" személyes jogokat bátorságosítja a köztársaság a nőkre
nézve ; még is megengedi , hogy a" nőknek többi köztársasági joguk el-

NÓJOGTAN. 125

enyészszenek , — hogy ók a! köz dolgokba csak férjök által közbevetve
részvényeljenek , de egyenesen be ne folyjanak ; hogy nekik még tisztelt
nevök is eltöröltessék , és a férj neve mellé vonuljon; hogy nekik sza-
vazatuk , hívataljok , alkalmaztatásuk se lehessen a! köztársi ügyekben!

Érzem ugyan, hogy a" női jusok? felvilágosítására vállalt köteles-
ségem kényszerít engemet , minden visszaélések által bejöhetett méltat-
lanságokat tisztán kimutatni; de, kedves felei s hív társai az emberi
életnek! fiteket a termeszet ura olly szeretetre alkotott , melly minden
más ehhez nem tartozó viszonyok által szenvedne "s azok által önötök
is sértődnék. — Ezen pontból vevén fel nehézségeteket , el fognak azok
enyészni. Mert valljon a köz dolgokról való együtt-tanakodást meg-
tiltja-e a" férj nőjétől? Ha ezen tanácskodások közt: a) Egy vélemé-
nyen vannak , vagy a nő a maga részére hajthatja szelid és érzelemmel
győző előadásai által férjét (mint természetesen többször történik): úgy
a köz dolgokba befolynak a" nők is. Ha pedig b) külön és ellenkező
itéletök volna (a" mi mégnégy szem között meglehetne), és semmi kölcsö-
nös világosítások által egymáshoz nem közelítenének; valljon megen-
gedhetné-e a szeretett erényű nó , hogy a férjével való különzés , melly
az ő erkölcsi természete ellen van, köz tudomásra menjen a" társaságba? Így
bizonyosan maga ellen vétene (mint a" kinek erkölcsét a" szeretet tartja),
mellyet egy okos valóról fel nem lehet tenni. — Az embernek kiegészí-
tett tökéletes ideálja levén a" férj és nőben (14. §.) egy részról; más
részról a" nehezebb és külső dolgok a férj" kötelességei lévén (21. §.):
hordja a" férj a. közgyűlésekbe a" közös szavazatokat , míg a" nő az alatt,
a mennyit a" külső dolgok" befolyásából vesztene, annyit nyer otthon
a házi belső hatalomból. A"? házi társaságba való hatás által kipótol-
tatik a köztársaságba való befolyás" hiánya.

Ezen szereteten, melly által a nő erényt s erkölcsöt
talál abban, ha egész egy embert formál férjével, alapul
az is, hogy örömmel nézi a, maga nevét is férjeével összeolvadni.
Azonban igyekezzék a!" férj is, nagylelkűi tettekre termett erőnyével ,
megérdemelni, hogy egy szeretett nő, az ő nevét általvenni ne szé-
gyenelje.

126 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

29. §. Női tudományosság és hivatalok.

Még az van hátra, hogy a köz hivatal vadászásaitól feltar-
tóztassuk a" szépnemet. — Hivatalokra, alkalmaztatásokra vágyni , tu-
dományos készületet és gyakorlás-készséget kíván. Hogy azért a" tu-
dományokon alapult hivatalok" keresésének (mellyek közzül egyik
ismét tudományúzés) természeteit kimutassuk: szükség, hogy a
szépnemnek a" tudományokra néző viszonyait előadjuk.

Igaz , hogy a" szépnem mind a tudományokra, mind a gyakor-
lásokra igen alkalmatos. Miért engedik tehát a felsőbb akademiai "s
egyetemi tanulás" pályáit tőlök elzárni? Vagy, ha a pajkos ifjakkal ta-
nulni nem akarnak, miért nem nyitottak magoknak mind eddig is a" tu-
dós és mívelt europai asszonyságok felsőbb tudományos intézetet "s
karokat ? Melly nagy előmenettel dolgoznának a" tudományok" mezején,
világos onnan, hogy a! tudományok" rendszeres hallgatásain kívúl is,
önkiképezéssel, nagy lépéseket tesznek a mennyiségi "s minemú-
ségi tudományokban , azokban, mellyekben az érzés és képzés fővise-
letüek. Melly sok mívészeket találunk közöttök a" szépmívekben. —
A" rajz, festés, mozgalmi vagy a táncz és szinészetben csudákat mu-
tathat a szépnem. — A" szelíd költészetnek nem kedvelői-e? A" nyelv"
tanulására , melly igen alkalmatosok? — Széles emlékezők a" történet-
tudományban. — Sót a mathesisban is gyakran járatosak.

Ugy látszik azért , hogy ha rendszerint nyitva volnának a!" felsőbb
tudományok hajlékai a" szépnem előtt , közűlök minden tudományokban
remek elmék állhatnának elő. És hogy ezt ön magok sem kívánják , annak
belső természeti okát a női tehetségek" meghatározásában kell keresni.

Olly érzéseket alkotott a" szépnembe a mindenható , mellyeknek
bájos erejök által, az érzési és az ezekre néző értelmességi tudomá-
nyokra sokkal hamarább felemelkedhetnek, mint a" mi oskoláink" ke-
rengései között , azon felsőbb érzésekkel nem olly mértékben biró fér-
fiak. Ennél fogva tesznek nagy lépéseket az érzési tudományokban.
Mivel pedig természetökben áll , hogy érzéseiket is a szeretet" példátlan
virtusa alá adják, értelmesen vévén fel rendeltetésüket (10. §.); termé-
szet szerint hajlandók az értelmes felfogásokra is. Úgy is kell lenni,
hogy a felsőbb érzésekkel biró okos valónak, azon tehetségei (az ér-
zelem és értelem) , mellyeknek materiája a" tapasztalás , hathatósabbak.

NŐJOGTAN. 127

— A" fogalmak" viszonyait nehéz okoskodások után láthatják a" férfiak
(discursive) ; az asszonyi nem egyszeri nézéssel (intuitive) veszi fel
azokat; olly varázs összeköttetése van ő nálok az érzelmi és értelminek,
a" melly az erősebb nemben nincs.

De épen ezen hirtelen és világos látásban is áll a" női értelmek"
határa. Már az értelmességen felül, az okfőkre (principiumokra), és az
ezek szerint okoskodó tudományos elvekre , fel nem emelkedhetnek. A"
való tudomány az okfők után való rendszeres okoskodásokon állván :
ámbár nagy nyelvtudók , történetekre emlékezők és azokat összekötni
értők, — a szemlélet alá vethető mathesisi tudákosok — ámbár jeles
természet- sót égismerők is —a mi több, nemcsak a magok" kötelességi
köreiről, de néha a" státus" viszonyairól is természeti érzelemmel iró
kedves szerzők is találtatnak közöttök ; de fájdalom, nem vihetik feljebb
találmányaikkal a" tudományokat. Könnyen áltláthatjuk ezt, mert ők a
fogalmaikat (conceptusaikat) érzéseikból egyszerre teremtvén ; nem isme-
rik azon módokat, mellyek által azok az elmébóől kifejlődnek , "s ezen
formáknak épen nem emberei , nem mivészei. Lehetnek azért nagy nyelv-
tanulók, nagy történetismerőók ; denem kedves , nem érdekes előttök az a
mód, az a férfias forma , melly által áltlátnák , mi módon fejlenek ki a
gondolkozásból a" historiai sok tudományok , mi módon az értelem! for-
máiból magok a" történetek — vagy mi összeköttetései vannak a" különb-
féle nyelvtudományoknak ? stb. Az asszonyi érzési tudományosok fel
nem vehetik ezeket, — nálok az illyenek czéljokat eltévesztik. Igy le-
hetnek sok nyelvbeszélők , mikor a! nyelvek" belső gondolkozásból jövő
alkottatásába bemerülni nem képesek. — Ritka közöttök a! tökéletes
grammaticai kidolgozott (deák vagy görög) nyelveknek alapos ismerője.

Meg kell vallani , hogy okfőkön philosophálók közöttök nincse-
nek. A" szoros észoki rendszeren menő gondolkodásokra , a dolgok" bel-
sőire ható philosophiaiak" elnézésökre a" nőnemnek olly hosszú idő kí-
vántatnék, mint az érzésiekról értelmességre emelkedni megfordítva
kevesebb időben tudnak.

Jól érezvén ezen felsőbb ideálok? nehezségeit , "s az alsóbb értel-
miekhez való készségöket, a" felsőbb tudományos neveléstől természet
szerint idegenek ; "s érezvén határoztatásukat, az értelmiekhez közel
lévő tudományoknál dicsőséggel maradnak,

128 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

30. §.
Ha azért a szépnemnek : 1. az érzési , mennyiségi tudományok-
hoz való vonszódását, — 2. a tudományos formáknak érzéki fogalma-

kon felúl lévő fejtegettetésüökhöz való idegenségét felveszszük — 3. fel-
veszszük azt is, hogy az ő természeti "s okos valói meghatároztatásuk
mindenek felett a szeretet, mint erény: következik a: tudományok
"s hivatalokra nézve :

1) Az okfőkre, az általánosra (absolutumra) menő felsőbb tudo-
mányokra ugyan fel nem emelkednek; de annál hirtelenebben felveszik
az érzelmi "s értelmi megfogásokból állókat. Ezek lévén pedig alapjai
ama" felsőbbeknek, világos: hogy a szépnem az első oktatá-
sokra igen alkalmas. Valóban, hideg gondolkozó vagy csak sovány
ideákon (észképen) kapkodó lesz az, a" ki elsőbb oktatásokat nem asz-
szonytól vett, vagy ennek hiányát a" szépnem! társalkodásában ki nem
pótolja. Nem lesz szégyen akármi nagy psycholognak tanulni a" fejérnép
közt azon tulajdon módokat , mellyekkel fogalmaikat felveszik, ön ér-
zésökre viszik "s megértik. Hibásan vélik, hogy a" nő-lélekismérettan
csak a" rendszerinti. — Miért nem szavazunk tehát rájok a" nyelv, tör-
téneti , szépérzési tudományok" tanítószékeire, egyetemeinkbe , akade-
miánkba? — Valóban kár, ha azon tudományoknak csak materiáit
kellene előadni. De a felsőbb tanításokon formákra "s ezekből való fej-
tegetésekre van szükség. Ha megtanulhatják is a materiát, az assz 0-
nyi elmék; még nem tudhatják , mi sok formákban lehet azokat az
előállható élet hasznaira alkalmaztatni, és így taniításaik hasztalanok
lehétnének.

2) Ha a szépnem megengedheti, hogy lehet valami, a" mi az ő
szereteteknél feljebb való: örömmel fogjuk őket nézni a" hivata-
lokban. De mi bátrasítást (garantiát) mutathatunk arra, hogy ezen hi-
vatali buzgóságokon nem veszen-e házas, szüléi, házi szeretetök erőt?
— és akkor szenyvedne a! hivatal! Ha ebben biztosítanának: tudjuk, mi
hivatalokra lehetnek alkalmatosok. Ott, hol az érzésiekkel összekötött
értelem, hol egyszeri nézetű itélettétel szükség: ott az asszonyi tisz tség
hathatós lehet. Csak ott, hol felsőbb észoki formák után kell menni ,
"s valóságos összefüggő rendszerre (systemára) hallgatni, nem lehet az
asszonyi puszta érzési hivatalokra támaszkodni. Ezért lehetne k neve-

NÓJOGTAN. 129

zetesek , sót okszakot kezdő igazgató nők. Alattok hirtelenebb" me-
het az itélet — mindenek tökéletesen folyhatnak; csak az igazgatásnak
azon formáiban , hol messzemenő összeköttetések , új előrenézetek szük-
ségesek , — lennének systematicus fejü ministereik.

Itt, hová az asszonyi tulajdonokat a!" thrónig kísértük, megálla-
podunk. — Az új, és az országlás" okfóit felsőbb ideálokra emelgető
Europa, jelenleg nagy gondot fordít, a" statusok" kebelében lévő társa-
latoknak (corporatióknak) az országlás fő irányaival való egyezteté-
sökre. Mély és messzeható elmék dolgoznak azon, mi viszonyban kell
az országlással tenni egy csekély és az emberiségre keveset jelentő czé-
hecskét is. — Hát elhagyhatnánk-e az emberiség egész felének viszo-
nyairól elmélkedni ? — elmulatnánk-e életünk" kedves társainak, elsőbb
nevelőinknek , a" társalkodások" vezetőinek , sót magoknak a" köztársa-
ságok "s országok" alapítóinak örök természeti jusaikról hathatósabban
gondolkozni?

ET eT, ÉVEK. HIT 2. d97.

III.
TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

VI.
A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŰL ,

ATELKUZU- , "8 AZON HELYRŐL, HOL SABARTÓI ASPHALOK LAKTAK; ÉS A" KÚNOKRÓL.

IRTA
BÁRÓ HAMMER-PURGSTALL JÓZSEF , L. TAG.

Dankovszky nemzete" eredetét nyomozván helyesen állítja , hogy csak
a byzanti történetirók azon kútfők, mellyekból a" magyarok" eredeti
hazájokról valami bizonyosat meríthetni ; abban is tökéletesen egyet kell
vele értenünk , hogy a" dicső magyar nemzet a! párthusoktól, törökök-
tól , mongoloktól nem veszi származatát, de másfelől eredeti lakhelyét
nem Kuma s Kuzu partjain, nem is Koissu vizénél kell keresni , a" mit

DE PRIMIS HUNGARORUM SEDIBUS ,

DE ATELKUZU, DE LOCIS , 0UOS SABARTOI ASPHALOI INHABITARUNT , ET DE CUMANI£.

HI storicos Byzantinos solos fontes esse, ex guibus certum aliguid de primis Hun.
garorum sedibus erui possit , Cl. Dankovszky , origines patrias indagatus , recte as-
serit; et in hoc ei plenissime adsentiendum, inclytam Hungarorum gentem nec ex
Parthis , nec ex Turcis , nec ex Mongolis originem suam trahere , sed sedes illorum
primarias nullo modo in ripis Cumae et Kuzu, non in flumine Koissu guaerendas

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL. 131

itt röviden ki fogok fejteni s az érintett helyek" fekvését világosan meg-
mutatni. Porphyrogenitus" munkájából tanuljuk , hogy a" törökök azaz :
magyarok a" paczinaczitákkal viselt háboru után kétfelé oszlottak , egyik.
szakaszuk Persia keleti részét lakta (ezek Sabartoi asphaloi néven hivat-
nak), a másik rész Atelkuzu nevü nyugoti helyeken telepedettmeg. Itt
tehát nyilván két egymástól különböző tartomány jó elő , hova a magya-
rok eredeti hazájokból , Lebedia lakhelyükből Chidmas , máskép Chin-
gylus folyó?" vidékeire költöztek, az egyik keleti Persia" szomszédságá-
ban, a" másik nyugoti tartomány vala, melly Atelkuzu nevet viselt.
Elhallgatván a Xiöxes név önkényleg Kimas nevezetre változtatását,
valamint a Kimas folyamnak Kuma névvel haszontalan felcserélését ,
ha Lebediát Kuma! partjain (a? hova Dankovszky" földabroszán tétetik)
kellene keresni: hogyan érhettek volna a magyarok Lebedia hazájokból
nyugotra költözvén Koissu" vidékeire, minekutána ezen folyam Kumának
keleti "s nem nyugoti részére esik; vagy hogy" találtathatnék itten azon
etelközi azaz: Volga és Kuzu közötti tartomány , midőn ezen földabro-
szon Volgának egyedül éjszaki torkolata látható? Minthogy tehát Atel-
kuzut Lebediának nem keleti, hanem nyugoti részein kell keresni: az
is világos Dankovszky" földképe szerint, hogy Atelkuzu nem Koissu,
ez pedig nem Kuma mellett feküdött. Mellyik tehát ezen viz közti

esse, paucissimis verbis exponemus, dein veram illorum locorum situationem ad
oculum demonstraturi. Ex Porphyrogenito docemur : , Turcas i. e. Ungaros post ortum
inter illos et Patzinacitas bellum , in duas partes divisos esse, guarum una orientem
versus partem Persidis incoluit (gui Sabartoi asphaloi nuncupantur), alteram partem
versus occidentem in locis Atelkuzu nuncupatis sedes posuisse." Duae ergo hic igitur
regiones clarissime distinctae sunt, in guas Ungari e primariis suis sedibus ,je loco
Lebedia ad fluvium Chidmas, gui etiam Chingylus cognominatur, migrarunt "", una
orientalis, Persidi vicina, altera occidentalis Atelkuzu dicta. Ut nil de arbitraria
mutatione nominis X-Ö4wes in Kimas , et gratuita suppositione , Kimas fluvii Kuma no-
men esse , dicamus , guomodo , si Lebedia ad ripam Cumae guaerenda esset , (cui in
charta Dankovszkiana adscribitur), guomodo Ungari, ex sedibus Lebedia ad occiden-
tem migrantes , ad Koissu pervenire potuissent, cum hoc flumen ab oriente et non
ab occidente Cumae fluat; guomodo terra illa interamnalis de Etel, i. e. Wolga , et
Kuzu hic inveniri posset , cam in mappa ipsa nil de Wolga nisi os eiusdem ad Sep-
temtrionem appareat. Cum ergo Atelkuzu non ad orientem sed ad occidentem terrae
Lebediae gnaerenda sit , illud non in Koissu, hoc non ad C umam extitisse, in ipsa

1 lyés

132 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Atelkuzu tartomány ? mert hogy abban két folyam vala , Porphyrogenitus"
XL-dik fejezetének im e" helyéből világos: , Locus autem a fluvio inter-
labente nuncupatus Etel et Kuzu"). Ezen irásmód Ere2 rez Ksűs (Etel
és Kuzu) a XXXVIIIdik fejezetnek kitételével meg nem egyez, hol
ugyan ezen tartomány 4re2zsüs nem elválasztólag , hanem összekapcsolva
iratik. Sem ez sem amaz az irók" gondatlanságuk miatt nincs hiba nél-
kül. Etel minden bizonynyal helyesebb mint Atel; mert Volga nevét a
tatárok és törökök most is Etelnek mondják, és Kuzu helyett igazán
Uzu nevet kell olvasni; mivel a K betű e" második helyen nem más,
mint a XL-dik fejezetben álló zez szónak irásbeli kurtítása, hol a" gon-
datlan iró kettőztetvén a" K betút, azt az Uzu szóhoz kapcsolta. A"
XXXVIII-dik fejezet kitételében tehát Ere4 zez Ovss, Etel és Uzu a
hibátlan olvasás. Mi az Etel, azt mind napnyugoton, mind keleten
tudják , valamint azt is, mi az Uzu; mivel Danapris csak Uzu név alatt
ismeretes előttök. Elég legyen még egy bizonyságul Kutlughi Timur"
arany horda chánja 1397dikben Uzu azaz: Danapris" partján költ ok-
levele, melly a" , Fundgruben des Orients" (fodinae orientis) czimúű

mappa Dankovszkiana ad oculos positum est. OXuae est igitur terra illa interamnalis
Atelkuzu? nam duos fluvios esse , secundus Porphyrogeniti locus in capite guadrage-
simo loculenter docet. Locus autema fluvio interlabente nuncupatus Etel et Kuzu?)"
Orthographe haec Erel zer Kste (Etel et Kuzu) non consonat cum loco in capite
XXXVIIL , ubi eadem regio Areizste non separatim sed conjunctim seribitur. Unus
et alius locus non sine menda , scriptorum culpa. Etel certo rectius guam Atel , cum
nomen Wolgae a Tartaris et Turcis et hodie Etel pronuncietur, et Uzu et non Kuzu
legendum , cum illud K in loco secundo nil aliud, guam apocope graphica particulae
xev in loco capitis guadragesimi, incuria scriptoris reduplicata, nomini Uzu affixa
fuerit, guod in loco capitis 38. recte Erelxav?"Ov5s, Etel et Uzu legendum. uid
sit Etel , occidentalibus hodie orientalibusgue aegue notum , nec ullus horum guid sit
Uzu ignorat , cum sub nullo alio nomine guam Uzu Danapris illis cognitus sit. Suf-
ficiat hic pro alio argumento diploma Chani Hordae aureae Timur Kutlughi anno
14397 ad ripam Uzu, i. e. Danapris datum, guod in Fodinis Oricntis, tomo sexto in

1) "OfTeToros JovogateToat zaTa Tny mrovuuiay X) "Ore Toros ovonalegat xara Tny érovvuutay
TOV EXELOE Ötegyolevou moTruuov Ered xowKovts, — Tovexetge Övegyokevov rorauov Erek xoa Kovtg ,
a" mit hihetőleg az eredeti kéziratban inkább — guod probabiliter in primis codicibus rectius
kettős számban , következőleg: Tow exetge Öveg- — in duali Tow exetve Öegyonevow mroruuow les
zokevow mrorauow kellett volna olvasni. gendum erat.

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL. 133

munka" VIdik kötetében uigur és török betűkkel bocsátatott közre") ,
Danaprist a" törökök most sem hiják máskép, mint Uzu néven, a hires
Uzu erősség is ettól vette török nevezetét ; melly Oczakow romlott névre
csak hibából változott"").

Caractere Uigurico et Turcico publici juris factum est"); et hodie Danapris a Turcis
non aliter guam Uzu nominatur, ex guo etiam nomen celeberrimi castri nomen suum
turcicum Uzu traxit, guod in Oczakow corruptum est").

7) Tom. VI. p. 306.

7) Ofoluuvn, Alexidis öböl Danapris? tor-
kolatán, a! közép földabroszokon
Porto de Bo. (Memoire sur un nouveau pe-
riple du Pont Euxin, par A. €C. L Potocki.
Vienne, 1796). A" bécsi császári könyvtár" rit-
kaságai között hét közép századi földabrosz
őriztetik , mellynek egyikén Danapris Luxoni
néven hivatik , a mi Uzu nevezetnek elrontása;
azonban , hogy Danapris , vagy némelly ahhoz
közel eső folyó Oxus néven neveztetett , az ki-
tetszik Tzetzes (Chil. XLII. hist. 466. v. 91—95.
p. 247. Ed. Basil. 1546. et p. 484. Ed. Kiessling)
azon helyéből, mellyben Oxus chazarok" és
Cherzonesus" lakosi" szomszédságába tétetik.
O/ de ZeyÜias kaTotrot Xatapot kat XEpuwyes
amo Ta "058 morajov , x. T, 4. Cherson , melly
Danapris , azaz: ezen Oxus, vagy 038 vagy
Uzu torkánál fekszik , (ki nem tudja, hogy az
§ betűt a" közép századi földíróknál gyakran €
helyett kell olvasni? következőleg " 0£8 , innen
0Z0luuvy) és azon Zgyő igazán nem más , mint
Solgat, miről a" tudós Koehler jeles ,,Ta-
richos og recherches sur ihistoire et les an-
tiguités de la Russie meridionale. Fetersbourg,
1832." munkájában következőleg teszen emlí-
tést : ,, Jegyezzük meg , hogy Du Cange Tzétzes"
véleményét hibásan elfogadván azt hitte, hogy
az "wőrevoi "ey úes oxusi halat jelent , ezen ma-
gyarázat után szerzőjéről feltehetni, hogy
Oxus felől gondolkodott , mellynek egyik ága
hajdan a" kaspiumi tengerbe szakadt. Azon
magyarázat sem helybenhagyható, mellyet
Corai nyujta! Bcszeticon nevezetről: Tzétzes?
helyéből nyilván következik, hogy az említett
Oxus halait Sugdia vagy Sogdia vidé-

századi

He) Ofoluuvy , Alexidis sinus ille ad ostium
Danapris est, guiin chartis mediiaevi Porto
de Bo inseribitur. (Memoire sur un nouveau
periple du Pont Euxin, par A. C. I. Potocki ;
Vienne 1796, — In mappa simili medii aevi , de
guibus septem in cimeliis Bibliothecae Caesareae
Palatinae Vindobonensis adservantur, fluvius
Danapris Luxoni audit, guod corruptum ex
Uzu ; sed et antiguitus Danaprim ipsum aut vie
cinum ei fluvium Oxum cognominatum fuisse ,
ex loco Tzetzis Chil. XLII. historiae 466, v.
91—95, pag. 247. Ed. Basil. 1546, et p. 484
Ed. Kiessling patet, ubi Oxus Chazaris et
Chersonensibus vicinus recensetur. Oí Öe Zsye
ÖLas 4uTOLLOL Xalapot xat XEDUWGYES úITO TU "088
mroratov, z. T. A. Cherson ad ora Danapris i. e,
hujus Oxi seu 088 seu Uzu situm (5 in scrip-
toribus geographicis medii aevi persaepe pro ra
legendum , guis nescit? ergo 078 et inde O070-
2) et hoc Zsyő certe nil aliud guam § o 1-
gat est, guod clarissimus Koehler in erudi-
tissimo opere suo : ,, Tarichos ou rescherches
sur Vhistoire et les antiguités de la Russie me-
ridionale. Petersbourg 1832." jam his verbis
innuit : , Remarguons, gue cest par erreur, gue
Du Cange, enadoptant Vopinion de Tzétzés, avait
eru , gue les "vStavot ező úes sont des poissons
de VOxus, puisgue cette explication pourrait
faire supposer gue cet auteur pensait au fleuve
Oxus , dont un bras se jetait jadis dans lamer
Caspienne. Je ne saurais non plus approuver
Vexplication , gue donne M., Corai du mot B er-
zéticon; toutefois il resulte du passage de
Tzétzés , gue les poissons de VOxus n"étaient
autres, gue ceux gue Von avait péchés dans

134 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Meg lévén ekként határozva azon Volga "s Danapris közötti tar-
tomány, mellybe a magyar nemzet Lebediából napnyugot felé költö-
zött; Lebedia tartományt és Chidmas folyót napkelet" vidékén Volgán
túl kell keresnünk. Foly ottan Kama? vize, melly a mondottak szerint
az előbbi tartományhoz közelebb esik mint Kuma , csakhogy nevét ha-
sonlólag (mint Chidmas szót Kimas névre) meg kellene változtatnunk ,
melly szócsigázásra állításunk" megbizonyítására nem szorultunk ; mert

Habemus duobus fluviis , Wolga et Danapri circumscriptam regionem illam in-
teramnalem, in guam gens Ungarorum ex terra Lebedia occidentem versus inmigravit;
terra Lebedia igitur et fluvius Chidmas in orientali plaga trans Wolgam guaerendi.
Fluit ibidem Kama , gui, ut ex dictis colligitur, certo certius sedibus prioribus vici-
nior guam Kuma , sed cujus nomen pari modo (ut Chidmas in Kimas) distorgueri de-
beret, guo tormento ad probationem nostram non egemus ; fluit enim ibidem et fluvius

kén fogták, azt a" chazarok lakták, cherzo-
niták előtt sem vala ismeretlen. A? chazarok
birták hát akkor Krimiát és e" félszigetnek
éjszakra eső föld" jó darab részét, melly fél-
szigetnek partjait Bug és Dnieper ismeretes fo-
iyók mosták, mellyek mai napig is fentartot-
ták neveiket. Végre annyi bizonyos, hogy
azon érintett Oxus?" vagy a! két folyó" szom-
szédságába esett, vagy egy lehetett közülök
annál inkább , mivel a" sötét századokban a" tu-
datlanság" szájában minden nevek összezavar-
tattak. Chersonnak, mint krimiai városnak
említése itten nem bizonyít semmit, ha csak
azt nem, hogy az Oxus nem messze volt on-
nan."" Ezen elmés véleményhez csak a! Berezeti-
con szó" magyarázatát adjuk, melly hihetőbb
annál, mellyet a" tudós Corai nyujt, ki azt
vélte helytelenül, hogy e? szó annyit jelent,
mint Cariar. A" Berezeticon , melly a" bizánczi
iróknál B. betűvel jő elő, mai görögöknél V.
betűvel Verezeticon néven mondatik, romlott
török név Veredschik 52 szóból , melly
adót jelent, Vermek ey) adni (dare)
igéből. A" Caviar szó pedig úgy látszik Cabar-
dis (igazán Cavardis) szótól származott , melly
az érintett potocki "s a" bécsi könyvtár" más
öt földabroszán Moeotis" partjára tétetik.

une contrée, guilnommeSugdia ou Sogdia,
habitée par les Chazares et connue des Cher-
sonites. Or les Chazares occupaient alors la
Crimmée et un grand terrain au nord de cette
presgile arrosé par le Bug et le Dniepre , fleuves
connus alors sous des noms gui sont conservés
jusgua nos jours. II est donc sür gue par le
nom d Oxus on entendait ou une riviére dans
le voisinage des ces deux fleuves, ou plutót
un de ces derniers , car la Barbarie de ces temps
confondait tous les noms dans la bouche de
Vignorance. La mention de Cherson, ville de
la Crimmée , ne prouve rien ici , si non gue le
fleuve nommé Oxus ne devait pas en étre beau-
coup éloigne." — Cui argutissimae conjecturae
aliam solummodo et verisimiliorem vocis Be-
rezeticon significationem , guam illam ab A.
Corai suppeditatam, gui illud Caviar signifi-
care male putavit, subjiciemus. Bereziti-
con guod cum B. apud Byzantinos ut apud
Graecos hodiernos w. sonat Wereziticon pro-
nuntiandum , corrupta vox turcica Weredschik

e/D7S.n]) est, duae tributum signifiat a
verbo wermek e) dare, idguod dan-
dum (Abgabe). Vox Caviar autem nobis ex
Cabardis (lege Cavardis) gui in praefata mappa
Potockiana et guingue aliis Biblioth. H. R. P. ad
litus paludis maeoticae occurrit, originem tra-
xisse videtur,

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL, 135

ott foly Kilmas is , melly minthogy minden görög föliratokban a" .4 és 4
kerekded betűk felcseréltetnek , nem más , mint az, mellyet Constantin
XI4MAS szóval említ , mondatik Chingylus néven is , mellyet eddig sokan
Ingul-nak tartanak , ez a" török nevezet sok folyónak tulajdonítatik ; mivel
mint Schlözer Nestor" évkönyveinek magyarázatában említi , Chingul Bes-
sarábiábanis találtatik. Gulvagy Gol (a mi tulajdonképen tavat jelent)
több folyam neveiben jő elő , mint Constantinnál láthatni , kinél nemcsak
Chyngul, hanem Syngul és Hybul (hihetőleg Ingul és Inguletz) folyók is
említetnek ; sót most Uzu (Oczakow) és Moncastron (Ackerman) között
Sarigol, Kugalnik és Toligol folyók találtatnak, Chigul nem más mint
Chidmas vagy Kilmas nevezete , Viatka" azaz: Lebedia" tartományban.
Most a" másik magyar gyarmatot, melly Porphyrogenitus szerint nap-
kelet felé Persia" részén telepedett meg, és Sabartoi asphaloi néven hi-
vatott, vegyük vizsgálat alá. Dankovszky azon igazítását, hogy a 24-
Baoror copaiot szóból irásbeli gondatlanság miatt az y betű kihagyatott,
és hogy Za8a0 új ro aopaior vagy Savar azaz: bátorságos (tutus) a" hi-
bátlan olvasás , igaz gyanánt kell elfogadnunk annál inkább , mivel több
hasonló irásbeli hibát, már a" z betű" kettőztetésében , valamint az Erz2
za " Ovfov két szónak egybefoglalásában találtunk. A" mi Porphyrogeni-

Kilmas , gui cum in omnibus inscriptionibus graecis litterae unciales 4 et 4 confun-
dantur , nullus alius guam XI4MAZ Constantini erit; nomen aliud illius Chingylus,
ín guo multi hucusgue Ingul delitescere credidere , cognomen turcicum pluribus fluviis
commune , cum , ut Schloetzerus in commentariis ad Nestoris annales commemorat,
Chingul et in Bessarabia inveniatur, Gul seu Gol (guod proprie lacum significat)
ín nominibus plurium fluviorum reprehenditur, ut apud Constantinum videre fas est,
gui praeter Chingul et fluvios Syngul et Hybul enumerat (gui probabiliter Ingul et
Inguletz) ; et hodie ínter castrum Uzu (Oczakow) et Moncastron (Ackerman) fluvii
Sarigol, Kugalnik et Teligol interlabuntur; ita Chigul cognomen fuit fluvii Chídmas
seu Kilmas, gui per provineiam Viateensem i. e. per terram Lebedia fluit. Nunc
aliam Hungarorum coloniam , guae auctore Porphyrogenito orientem versus , partem
Persidis incoluit et gui Sabartoi asphaloi nuncupabantur, indagemur. Emendatio
Dankovszkiana, guod incuria graphica littera gin voce Zefagror aggador exciderit ,
et guod Zafag f Tor acpalor sive Savar i. e. tuti legendum sit, eo magis vera cen-
senda , guum similem scriptoris errorem in reduplicatione litterae x et in contractione
duarum vocum Zrei xan Ovfov in unam solam jam deprehenderimus. Erunt ergo Zafagos

136 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tusnál Sefa0or az Theophylactus szerint Za8sor, és máskép nem magya-
rázható, mint bátorságos (tutus); azt azonban meg fogjuk itten mutatni ,
hogy e? gyarmat hazáját nem Caucasus" vidékein Atropatene tartomány-
ban Dankovszky" nyomdokin , hanem éjszaki Mesopotamiában kell ke-
resnünk. Theophylactus" ugyanazon fejezetéből"), mellyben Gilogerd
vártól nem messze Bendosabiron városról teszen említést, nyilván ki-
tetszik, hogy az érintett háborút Mesopotamiába Martyropolis és Nisi-
bis városok" "s Masius? bércz? vidékeire kell helyheztetnünk, melly vá-
rosok és bércz DanvilV és Mannert földleirásából, valamint Macdonald
Kinneir utazásából eléggé ismeretesek"). Ezen Masius bércz, melly-
nek vidékein Marde (most Mardin) , Anastasiopolis (jelenleg Dara) és
Nisibis (most Nisibin) városok találtatnak , ugyanaz, melly Justinusnál
Zaoportenon néven említetik ""), hogy ef révben Sabar rejtezik, azt
már Dankovszky is helyesen gyanitá; az azonban, hogy ugyanazon vi-
déken magyar bércz és város Toposotov tov MarCaow Atropatene (Azer-
beidschan) tartományba tétetik , szint olly megfoghatatlan , mint az , hogy
a magyarok Kuma nyugoti parjaitól kelet felé Koissu vidékre indul-

Eat me SE 7 ea e ezaz e met emet ERETT E szt

Porphyrogeniti iidem ac Zafcgor Theophylacti et non alias guam tuti interpraetandi,
sed sedem eorum nullomodo cum Dankowszkio in Caucaso et in Atropatene , sed in
Mesopotamia septentrionali guaerendam esse , paucis hic luculenter demonstrabimus. In
eodem capite"), in guo Theophylactus arcis Gilogerdi haud procul ab urbe Bendosabiron
mentionem facit, clarescit, totum hoc bellum in Mesopotamia ad urbes Martyropo-
lim, Nisibin et montem Masium gestum fuisse, guales autem hae urbes et hic mons,
ex Geographiis Danvilliana et Mannertiana et ex itinere Mac. Kinneiriano abunde
constat""). Estillemons Masius , ad cujus oram urbes Marde (hodie Mardin) , Anastasio-
polis (hodie Dara) et Nisibis (hodie Nisibin) sitae sunt, idem, guem Justinus Zao-
portenon nominat """); guo in nomine vocem Sabar delitescere , jam Dankovszkius rite
opinatus est; sed guomodo hunc montem et castrum Magyarorum 70g95g10v Toy Murfuguoy
in eodem tractu situm in Atropatene (Azerbeidschan) guaerere possit, non planius
intelligendum , guam guomodo Hungari ex ripis Cumae , occidentem versus ad orien-

AVI ae o.

7) Journey trough Asia minor , Armenia and
Kordistan by John Macdonald Kinneir, 1818.
p: 408. et seg.

") Urbem guogue nomine Daram in monte
Zaoporteno condit. Just. XII. 5.

A" MAGYAROK" EREDETI LAKHELYÉRŐL. 137

tanak. Már máskor ") a" szorgalmas Macdonald Kinneiri" nyomdoki után
megmutattuk , hogy azon magyar várt , mellyet Theophylact említ, Sart
várostól Merdin felé vezető uton Masius" napnyugoti vidékén kell ke-
resni , hol Matra falu ha azon régi hely" nevét nemis , de egy hazai bércz
nevezetét ma is fentartja?").

Az vagyon még hátra , hogy a kúnokról szóljak, kikról a" bárson
palotában született Constantin cumanus név alatt nem teszen említést,
ők a byzanti iróknál először csak 1060-dikban jőnek elő, ámbár Béla
névtelen jegyzője "s más iró már a magyarok" költöztekor bőven emlé-
keznek rólok. Constantinusnak és Nestornak ezen hallgatása a cumá-
nusokról azon gondolatra vezette Schlözert és más jeles történetirókat ,
hogy Béla" névtelen jegyzője hitelét kétségbe vonnák, szabad legyen ezen
hitelességét Schlözer" vádjai ellen , mellyeket az osmán és magyar nemzet

talem fluvium Koissu progredi potuissent, Jam alibit") vestigia accuratissimi viatoris
Macdonald Kinneiri premendo ostendimus , castrum Magyarorum Theophylacti in via
a Sart ad Merdin in septentrionali Masii plaga guaerendum esse , ubi et hodie vicus
Matra, si non antiguum loci nomen, tamen patriorum montium unius nomen con-
servat"").

Restat ut de Cumanis dicamus, sed guibus nulla apud Constantinum Porphy-
rogenitum sub hoc nomine mentio, et gui ad annum 1060 primo in historiis byzan-
tinis emergunt, etiamsi Anonymus Belae et alter eorundem jam in historia migratio-
nis Hungarorum amplissime recordentur. Hoc Constantini et Nestoris de Cumanis
silentium Schlötzero et aliis Clarissimis historicis ansam fidei historicae Anonymo-
rum impugnandae praebuit , guam fidem ab aspersionibus, guas Schlötzerus aegua

") In nota ad hist. Ottom. II. p. 648 , et in:

Jahrbücher der Litteratur.
"t) Valamint ezen Matra , szintugy a" Tátra
és Batra napkeleten még maiglan is divatoznak.
Tátra Tschatirtaghban, azaz: sátor" bércze

"t) Ut hic Matra sic et Tatra et Batra adhuc
hodie ín oriente vigent. Tatra in Tschatirtagh
i. e. mons tentorii in Chersoneso taurica ; Batra

taurusi Chersonesusban ; Batra az arab földle-
iróknál elő jő Dohsson ,,Memoire de peuples
du Caucase. Paris , 1828."" , Találtatik a" kha-
zarok" tartományukban olly hegysor, melly
Batra nevet visel." Savortiak Armenia" lakosi
(p. 15, 170, 167 és 207) és Savir" tizedik fia
Thogarmának zsidó irományokból Buxdorf de
Cobri könyvei. Basel, 1660.

MM. T. T. ÉVK. XXI. 2.

in Geographis Arabicis occurrit apud Dohsson ;
Memoire des peuples du Caucase; Paris 1828.
n1]l y a dans le pays des Khazares une chaine
de montaignes , appellée Batra." Savortii Ar-
meniam incolentes p. 15, 170, 167 et 207 et
Savir decimus filiorum Thogarmae ex documen-
tis hebraicis libri Buxtorfi de Cobri , Basileae,
1660.

18

138 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

eredetéről nem egészen tiszta szándékból nagy hatalomszóval terjesz-
tett , védenem.

Azt mindenki tudja, hogy a" byzanti iróknál, kivált Constan-
tinusnál, valamint a" különféle nemzetek nem saját nevöknél, hanem
más néven, úgy a" magyarok is török nevezet alatt említetnek, ezeket
ő paczinaczita nevezettel híja, másoktól sceytháknak mondatnak. A
történeti kútfőket szorgalommal forgatók tudják, hogy a" paczinacziták
nevezete nemcsak török peczineg nemzetségről , a" mi ezekról kizárólag
sehol fel nem jegyeztetik, hanem amannál minden Kipcziak" tartomány"
lakosiról mondatik ; következőleg Porphyrogenitus" paczinaczitái alatt
mindig Kipczák tartomány" lakosit kell érteni , a mit könnyen meg lehet
bizonyítani. Azon tartomány, mellybe Constantinus paczinaczitákat
helyheztet , megegyez azzal , mellyet a" keleti geographusok és történet-
irók kipcziák néven említenek, ez tudni illik Ural és Volga közötti tar-
tomány. ,, Tudni kell, hogy a" paczinacziták kezdetben Atel ( Volya) és
Geich (Jaik) folyóknál laktanak , szomszédságukban voltak azon nem-
zetek, mellyek mazar és uz néven neveztetnek"" "). A" napkeleti geo-
graphusok és történetirók ezen határok közé helyezik a kipcziáki tö-
rököket , kik a" peczeneg (nálok bedjnak, azaz rokonok .17s ) nem-

praesumptione et cacoéthe in origines ottomanicas ac ungaricas ex tripode effüutiit ,
vindicare fas erit.

Omnibus constat, apud historicos Byzantinos et imprimis apud Constantinum
Porphyrogenitum diversos populos longe alio guam vero suo nomine venire , et Un-
garos ab illo Turcas nuncupari , gui ab illo Patzinacitae , ab aliis Scythae cognomi.
nantur. Etiamsi hoc omnibus, gui chartas historicas versantur manibus, notissimum
sit, nullibi adhuc adnotatum fuit; et hanc Patzinacitarum denominationem non de
stirpe turcica Petzinegorum solummodo intelligendam esse, sed apud illum omnes
incolas regionis Kipciak comprehendere , ita ut sub Patzinacitis Porphyrogeniti semper
Kipciakenses intelligi debeant; guod facillime probandum. Sedes, guam Constan.
tinus Patzinacitis adscripsit, eadem est, guae apud omnes Geographos et Historicos
orientales nomine Kipciak venit inter Ural nempe et Wolgam fluvios interamnalis.
,, Sciendum est, Patzinacitas a principio ad Atel (Wolgam) et Geich (Jaik) flumina
habitasse , iisgue conterminos fuisse populos illos, gui Mazari atgue Uzi cognomi-
nantur 9). His finibus Turcae Kipciakenses apud Geographos et Historicos orientales
circamseripti sunt, gui Petschinegos (ab illis Bedjnak e/T;§ i. e. consanguineos

1) Cap, XXXVII.

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL. 139

zetet baskirok" szomszédságába hetedik éghajlatnak hetedik osztályába
"s így szűk határok közé szorítják"). Constantinus" Paczinacziája tehát
egy a! Kipcziák tartománynyal, melly nyolcz nemzetségre osztatván ,
Jaik és Volga közötti vidéket foglalta magában , utóbb Tanais , Danapris
és Tyráig terjedett""). A" paczinacziták továbbá cancar néven is hivat-
nak , ámbár nem mind átalában, hanem azoknak a többinél jelesebb
és bátrabb három nemzetségi szakaszuk; mert ezt jelenti a. cancar ne-
vezet"""). Remusatius megmutatta, hogy Porphyrogenitus ezen szó" ma-
gyarázatában habozott"""); mert a kangli vagy inkább kanigli nevezet,
mellyből cancar származott , kocsist (auriga) jelent, mint Abulghasi , Re-
schideddin és más török kútfőkból nyilván kitetszik. Ha Porphyroge-
nitusnál a" törükök magyaroknak, a" paczinácziták kipczák néven hi-
vatnak , nem csudálhatni , hogy az ujabb byzanti iróknál uz vagy ghuz
nevezet használtatott a cumanus (kún) név? kifejezésére, mivel úgy is
ugyanazon nyelvvel, tudni illik törökkel éltenek , nem is vala nyelvök
közt egyéb különbség, mint azon , melly a" napkeleti "s nyugoti szóejtés

(Schwáger) dictos) in angustissimam regionem in septima climatis septimi sectione in
vicinia Baskirorum confinant"). Patzinacia Constantini ergo idem ac regio Kipciak
sonat, guae in octo themata divisa, totum inter Jaik et Wolgam fluvios spatium
implevit, dein usgue ad Tanaim , Danaprim et Tyram sese extendit""). ,,Porro Cancar
guogue appellantur Paczinacitae, non omnes guidem sed trium tantum thematum
incolae, tamguam gui caeteris fortiores nobilioresgue; nam hoc vox ipsa Cancar
significatt"")e et in hac etymologia Porphyrogenitum hallucinatum fuisse, Remusa-
tius docetttt) , cum vox Kangli seu potius Kanikli ex gua Cancar ortum, nil aliud
guam aurigam significet, uti ex Abulghasio Reschideddino et aliis historiae turcicae
fontibus abunde constat. Si apud Porphyrogenitum Turci pro Ungaris , Patzinacitae
pro Kipciakensibus audiunt, nil mirandum , si a Byzantinis recentioribus pro Uzo-
rum sive Ghuzorum nomine Cumanorum cognominatio usurpata sit, cum eodem
plane idiomate , nimirum turcico, usi fuerint, nullague alia inter linguam illorum
guam dialecti orientalis occidentalisgue differentia intervenerit. Philologi et historici

") Geographus Nubiensis ex versione Echel-
lensis idem Ibn Chaldun.

"t) Patzinacitarum gens parti Chersonis fini-
tima est. Cap. I.

"rt) Ibidem in fine.

3) Recherches sur les langues tartares , p.
314.

187

140 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

közt lenni szokott. A" nyelvvizsgálók és történetirók abban már meg-
egyeznek, hogy a" nyelvhasonlatosság azon különböztető jegy, melly
szerint a nemzeti rokonságra akadhatni; azért (a" tárgyat röviden érint-
vén) arról többé nem kételkedhetni, hogy a magyar nemzetet, mivel
nyelve a" finn nyelvekkel áll legközelebbi rokonságban, ezekhez, nem
pedig mongol, persa, vagy török népekhez kell számlálnunk. Hogy a?
kúnok és magyarok egy nyelvet beszéltek volna, azt kénytelenek va-
gyunk tagadni ; mert mind azon kún szótár, mellyet a" tudós Klaproth
Petrarcha" kézirataiból kiadott, mind azon kún miatyánk (úr imádsága),
mellyból a tudós Gévay" gyűjteményében tizenegy példány találtatik ,
merő török nyelvet foglalnak magokban. Már a" tudós Horváth (Péter)")

ÉnádnátaltátttttttkattKtKKKÉtztglktttttaKtt..—.———. tett át tá átNÜlSSEEE e ee sk nka él ül akás et ete mszttem— e.

hodie in eandem sententiam eunt, idioma characteristicam notam esse, ex gua iden-
titas populi cum populo decerni possit , ideogue (ut rem praetereundo dicamus) nil
amplius dubitandum, Hungaros, guorum lingua maximam cum linguis finnicis affi-
nitatem prae se fert, huic stirpi gentium et nullomodo Mongolis, Persis aut Turcis .
adnummerandos esse. Cumanos et Hungaros una eademgue lingua usos fuisse , plane
negandum, cum vocabularium illud cumanicum ex seriniis Petrarcae a CI. Klaproth
publici juris factum, cum omnia orationis dominicae Cumanorum exemplaria, de
guibus undecim in CI. Gevayi manibus collecta exstant , mere turcica sint. Cumanos
seu Uzos seu Polowzios seu Polucos unam eandemgue gentem significare , jam cla-
rissimus Horvathus?) ex sententia Thunmani et Suhmi retulit, Idem nomenclaturam

7") Commentatio deinitio ac majoribus Ya-
zygum et Cumanorum eorumgue constitutioni-
bus. Pest. 1801. p. 3.

Ugyanez megjegyzette volt, hogy a" valvusok
és parthusok , valamint cabarok is , mind az egy
cumanus nép" nevei voltanak , és első állításának
bizonyítására Otto Trisingensis , a? másodikra
Kadlubko, a" harmadikra Porphyrogenitus irókra
hivatkozik, Kadlubko , ki a" parthus szót török
helyett bitorlotta , előttünk épen semmi tekin-
tettelnembir; mi a" falus és gothusokat illeti ,
bár nem tagadhatni , hogy gyarmatjok a! taurusi
Chersonesus mellett telepedett meg ; de azért a"
kúnokkal , kik szomszédaik valának , nem kell
őket összezavarni, mert amazok goth, ezek
török nyelvet beszéltenek ; mi végtére a" cha-
zaroktól eredő cabarokat illeti, ezekben a"

cabardok" circessiak" őseit leljük, kiknek

") Commentatio de initio ac majoribus. Ya-
zygum et Cumanorum eorumgue constitutioni-
bus, Pest. 1801. p. 3.

Idem adnotat et Valvos et Parthos, non
secus Cabaros ejusdem omnino gentis C€umano-
rum díiversa nomina fuisse, testimoniague pro
prima sententia ex Ottone Trisingensi, pro se-
cunda ex Kadlubko , pro tertia ex Porphyro-
genito adducit. Kadlubkus, Parthorum voca-
bulum pro Turcis usurpans , nullius sane nobis
auctoritatis est ; guod Falos seu Gothos attinet,
inficias non eundem coloniam eorum in oris
Chersonesi taurici sedisse, sed ideo non cum
Cumanis , vicinis eorumdem confundendi , cum
illi gothice hi turcice loguuti fuerint; guod
denigue Cabaros, ex Chazaris originem tra-
hentes , attinet, in illis incolarum utriusgue ab
illis nomen habentis Cabardae seu Cirkessorum

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL. 141

Thunman és Suhm után állítá, hogy a. cumanus , uz, polowz, vagy
poluc ugyanazon egy nemzet nevei. Ugyan ő a chun vagy cun (igy
neveztetnek nemzeti nyelvükön) és cuman nevezet eredetét nyomoz-
ván; amazt Chun ogorok" vezérétől, ezt Kuma" vizétől származtatja. A"
napkeleti kútfók ezeknek más és bizonyosb származatot tülajdonítanak.
A" persa ss török irók nyilván bizonyítják , hogy az oghuzok vagy uzok
eleinte kun") néven hivattak, melly nevezetök addig volt divatban mig
Magyarországban ki nem fogytak. A" cuman név véleményünk szerint
nem cuma nevezetből eredett hanem uz nemzet napkeleti turcuman
nevétől származott; mert a" tudós Deguignes és Remusat már bőven
megmutatták , hogy az uz és turcuman egy nemzethez tartozik""). Ám-
bár tehát a kún vagy oghuz, vagy ghuz, vagy uz, vagy turcuman,
vagy cumanus, az orosz iróktól mint ugyanazon egy nemzet polowz
néven hivatik , melly a" byzanti iróknál uz, a" későbbieknél cumanus
nevezet alatt, Anna Comnena" munkájában pedig mind a" két néven jó
elő; még is van e? két nevezetben némi különbség, melly itten már
azért sem maradhat érintés nélkül , mivel az arab geographusoknál mint

ÉLNKÜÉÉREKKÉÉTKÉTKEKTÉTEKKÉmKKKKmee——.——.:...e....—.....Ée.—.........t.t

unde Chuni seu Cuni (guod patrium illorum nomen) et unde Cumani dicti sint, in-
dagatur ; prioris cognominationis originem a Chuno Principe Ogororum, alterius a
fliumine Kuma derivat. Aliam ac certiorem derivationem fontes orientales praebent.
Historici Persae Turcaegue elaris verbis docent, primum Oghuzorum seu Uzorum
nomen Kun?) fuisse, guod nomen Cumanorum usgue ad deletionem eorundem in
Hungaria viguit. NAuod Cumanorum nomen attinet, illud non ex Cuma derivandum
censemus , sed ex communi Uzorum in oriente Turcumanorum cognominatione , cum
Clarissimi Deguignes et Remusatius jam abunde docuerint, Uzos et Turcomanos
unum eundemgue populum fuisse?"t). Etiamsi igitur Kuni sive Oghuzi sive Ghuzi
sive Uzi sive Turcomani , sive Cumani a Russis Polowzi dicti, una eademgue gens
sit, guae a vetustioribus Byzantinis Uzi , a recentioribus Cumani cognominata , apud
Annam Comnenam sub utrogue nomine venit; tamen aligua diversi hujus nominis
ratio exstat, guae eo magis hic reddenda , cum apud Geographos Arabes , ut Edrisium

nyelve a" töröktől felette különbözik, ( Vide — avos deprehendimus , guorum lingua a turcica
Klaprothi Asiam Polyglottam , p, 129 et 130). longe differt. (Vide Klaprothi Asiam Polyglot-
tam, p. 129 et 130.).
7") Origines Russes in textu et traductione.
") Deguignes , L. X. p. 256. Remusat, re-
cherches sur les langues tartares. 312, 313.

142 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Edrisius és másoknál a? ghuz és cumanus egy tartományba helyeztet-
nek. Egy nemzet ez kétségkivül eredetére "s nyelvére nézve , csakhogy
más és más időben vándorlottak; mert az uzok (Porphyrogenitus" bi-
zonyságtétele szerint) már a X-dik század" végével költözvén ide nap-
keletről , a paczinacz (azaz Aborigines) nemzetet Kipciak tartomány" la-
kosit a" hazájokból kiszorítván a" magyarok költözésének okai valának.
Ezen új gyarmat a! napkeleti irók szerint turcoman néven neveztetett ,
a byzantinusokból későbben a" XI-dik század" végével cumanus nevezet
alatt lett ismeretessé. Minthogy ezen nevet Porphyrogenitus még nem
említi, Schlözer és mások ez okból tegadták Béla" nevetlen irója" és mások
hitelét "s ez okból kiált fel Schlözer: ,,Ki ismeri a" fehér kunokat? "")
Minden bizonynyal ő is megismerné , ha az arab geographusokat forgatta
volna ; mert Edrisi a Moeotis tenger körülhajózásában a" fehér cumanusok"
városát is megnevezi, melly helyre már a" tudós Horváth (Péter) is hi-
vatkozott értekezésében?""). Ugyan azon nubiai geographus a" cumanu-
sok lakhelyét nemcsak a" Moeotis" tava keleti részeire, hanem nyugoti
vidékére , Chersonnak keleti oldalára, hol minden közép századi föld-
abroszon Cumania áll, ugy helyhezteti, hogy mint látszik a" keletiek

et alios Ghuziorum et Cumanorum sedes simul occurrant. Eadem certe gens guoad
stirpem et linguam sed advenae diversi temporis , cum Uzi (ut Porphyrogenitus testis
est) jam ad finem saeculi decimi ex oriente imigrantes , Patzinacitas i. e. Aborigines
regionis Kipciak incolas sedibus suis expulerint, et Hungarorum migrationi impul-
sum dederint. Recentior ejusdem gentis colonia, a scriptoribus orientalibus Turco-
mani nuncupata, dein Byzantinis ad finem saeculi undecimi sub nomine Cumano-
rum innotuit. Cum hoc nomen apud Porphyrogenitum nondum occurrat , Schloetzerus
et alii inde Anonymum Belae et alium inficiarum arguendi occasionem arripuere ,
primusgue: ,, Ruis nescit Cumanos albos?:") exclamat. Certe ipse noscet, si
Geographos Arabes perlustrasset; nam Edrisi in periplo maris moeotici urbem alborum
Cumanorum nominat , guem locum iam CI. Horvathus in commentatione sua citavit"").
Sedes Cumanorum idem Geographus Nubiensis autem non solum ad orientem paludis
moeotidos, sed etiam in occidentali plaga ab oriente Chersonis, ubi in omnibus medii aevi
chartis Cumania inscripta invenitur, collocat , ita ut orientem versus degentes Albi, occi-

") In annalibus Nestoris,

H) Pag. 41. et in Merassidol ittilaa eadem
urbs in regione Chazarorum occurrit. Des
peuples du Caucase Mooradjea D"Ohsson, p. 59.

A" MAGYAROK" EREDETI LAKFÖLDÉRŐL. 143

fehéreknek, a" nyugotiak pedig feketéknek mondattak"). Ugyanazon
nubiai geographus továbbá a Cumaniát külső "s belsőre osztja, "s emliti
azt is hogy Russia szinte külső és belső, valamint Baschkardia is, úgy
hogy éjszaki részei a" külső, déli vidéke a belsőhöz tartoznak. A" külső
Cumania" szerinte hetedik éghajlat hatodik részében, vagy az éjszaki
legvégső vidéken , Bulgária" szomszédságában fekszik, hol éjszak felé,
végső kun város" tava fekszik; ezen tóba nyolcz folyó (halakkal, mely-
lyekból halenyv , vizahólyag készítetik , és hódokkal bővelkedő) szakad,
ez úgy látszik Ilmen tó , mellybe csakugyan nyolcz folyam ömlik. Mint-
hogy a" napkeleti geographusoknál találjuk , hogy az éjszaki kunok Bul-
garia mellé , a" petscheneg nemzet pedig baschir nemzet szomszédságába
tétetik , bizton állíthatjuk, hogy azok egyszersmind a magyaroknak,
kik elsőben Lebediában, Volgán túl a, mai Viatka" tartományban Chid-
mas (jelenleg Kilmas) folyónál laktak , honnan az Etel és Kuzu azaz :
Volga és Danapris közötti vidékre költöztek , szomszédi voltanak ; kö-
vetkezőleg a" nevetlen iró" hitelessége a. magyarok" költöztéről kétséget
nem szenved. Azonban bár mint legyenek ezek, mivel nyilván megbi-
0 LAZSBI TSZ En et TE ESS EE TEE EGÉÉK ESEL ES SSE ESÉSE ELERESE KEREKE
dentales vero nigri dicti fuisse videntur"). Idem Geographus Nubiensis et aliam Cuma-
niae divisionem habet , exterioris nimirum et interioris , uti et de Russia exteriori et
interiori , de Baschkardia exteriori etinteriori loguatur , ita ut partes septentrionales
ejusdem regionis nomine exterioris, partes meridionales nomine interioris veniant.
Cumania exterior apud illum in sexta climatis septimi parte sivein extrema regione
septentrionali in vicinia Bulgariae occurrit, ubi e septentrione ultimae Cumanorum
urbis lacus , octo fluvios recipiens , piscibus , icthyocollam praebentibus , et castoribus
abundans, nobis nullus alius guam lacus Ilmen esse videtur, gui revera octo flu-
vios recipit. Auum apud Geographos orientales Cumanos septentrionales Bulgaris
finitimos et Petschenegos Baschiris vicinos oflendimus, guid impedit, illos et Hun-
garis, gui primo terram Lebediae trans Wolgam in hodierna provincia Viatka ad
fiuvium Chidmas (hodie Kilmas) et dein regionem inter Etel et Kuzu i. e. Wolgam

inter et Danaprim incoluere , finitimos fuisse, ita ut Anonymi fides de migratione
illorum constet. Sed hoc utcumgue sit, cum ad oculum demonstraverimus, sedem

") Hasonlóan volt ez más népeknél, kik kö-
zött fehérek és feketék említetnek , így a" hun-
nok , serbusok , croatok és oroszoknál a" nap-

1) Eadem ratio etiam in aliis populorum ,
guorum albi et nigri extitisse feruntur, Con-
stat , apud Hunnos , Serbos , Croatas , Russos ,

keletiek fehérek a" nyugotiak feketéknek ne-
veztetnek , a bolgárokat kivéve, mert Porphy-
rogenitus a" Chazariával határos Rulgáriát ne-
vezi feketének. Cap. XII.

guorum albi orientales , nigri occidentales di-
cuntur; solis Bulgaris exceptis, cum Porphy-
rogenitus Bulgariam nigram Chazariae finitimam
nominet. Cap. XII.

144 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

zonyítottuk , hogy a" magyarok eredetileg Volgán túl laktanak, egyik
napkeleti szakaszuk pedig Mesopotamiába Masius" bércz vidékeire köl-
tözött ; ha még volna valami nyomdokuk Asiában , azt minden bizony-
nyal nem Caucasus" és Himalája" vidékén , hanem inkább azon népek"
özönében, mellyel ezen Masius" hegye ez ideig pezseg , és Ural vidékein
(hol ősi lakföldük , mint látszik , Sibir és Sabirisnak neveztetett) kellene
keresni.

primariam gentis Hungaricae in regione trans Wolgam exstitisse , coloniam illorum
orientalem dein in Mesopotamiam ad montem Masium emigrasse, si adhuc aligua
vestigia eorundem in Asia supersunt , eadem certo certius non in Caucaso et Hima-
laja sed potius in colluvie illa gentium, gua mons Masius et hodie scatet, et in
Uralicis regionibus (ubi arctica sedes Sibir ex Sabiris nomen traxisse videtur) guae-
renda sunt.

VII.
ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY? ÉLETE.

EGY VATICANUMI CODEX UTÁN LEIRTA "8 MEGFEJTETTE

PODHRADCZKY JÓZSEF, L. T.

Azon codex hiteles mására, mint nemzetünket közelebb illető régi-
ségre , melly eredetében a!" vaticanumi könyvtárban a" 3887. szám alatt
őriztetik : Zsigmond" életét pedig a" 60. lapon olvashatni benne: Pray
György , , Historia Regum Hungariae, Budae , 1801. 8."" II. k. 263, 283
és 284 I. tett engem figyelmetessé , hol nemcsak említi, deitt ott hasz-
nálta is ; azt azonban föl nem jegyzette , kinél látta, vagy honnan vette;
azért megszerzésére annál nagyobb kívánság gerjedett bennem. Kaprinai
István ,, Hungaria Diplomatica" nevű könyvében II. k. 166. , s Katona
István ,, Hist. Crit. Regum Hung. Stirp. Austr. Tomo XXXVII." 7001.
igazított útba, néhai Cseles Mártonra Jézus?" társaságában élt áldozó
papra mutatván , ki a vaticánumi könyvtárban írt le sokat, midőn Ro-
mában a" mult XVII. század" vége felé XI. Incze pápának poenitentia-
riusa volt. Kéziratait Horányi Elek ,, Nova Memoria Hungarorum Scri-
ptis editis Notorum. Pest , 1792. 8."T. k. 717. I. tizenkét kötetre teszi.
Utánok végtére csakugyan megtudtam , hogy azok Hevenesi Gábor, Kap-
rinai István, Wagner Károly, Pray György" stb. gyüjteményeikkel
együtt a pesti egyetem könyvtárában őriztetnek. Ott főtiszt. és nagys.
Fejér György prépost és kir. tanácsos úrnak, mint a hazai literatura
egyik jelesebb érdemü gyarapítójának engedelmébóől tekintettem beléjök.
Zsigmond" életét, mellyet húsz részre osztva, jobbadán magyar jegyze-
tekkel adok ki, a! negyedik kötet 135—146. lapjain olvastam, "s vele
példányomat megegyeztettem.
ME "E. ÉVE. III 2. 19

146 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Cseles Márton magyar , mellette tudós , és hazáját szerette fi volt.
Ez abból is kitetszik; mivel szent hivatalának terhes foglalatosságai
között a" szelid tudományokkal édes örömest foglalatoskodott, "s ezen
a zajos világ minden úntató kecseinél jobb ízű mulatságát hazánk" hasz-
nára fordította. A" jó alkalom, "s a" tudományokra vágyakodó lelke nem
engedték, hogy a" hajdani világ hatalmas asszonyának szorgalmas gonddal
gyüjtött gazdag asztagából kedve szerint ne töltözzék. Azon törekedett
tehát, hogy abból illyen étkek után vágyó hazafiak" számára kalászokat
szedegessen , "s azokat kedvelte nemzetének elhozná.

Gyűjteményei nélkül Péterffy Károly" magyar zsinatait úgy, a
mint vagynak , el nem készíthette volna. De hogy érdemeit röviden el-
mondjam , elég említenem azokat a!" bullákat, brévéket stb. , mellyeket
iróink a" mult század" eleitől fogva jelenkorig kiadtak. Ezeket, hozzá-
jok nem tudván a hazai levéltárakból későbben közlötteket, mind ő
írta le. A" magyar egyházi és világi történetnek nagyobb része tehát
az ő gyüjteményéből készült. Sokan sokat bengésztek belőlök, "s
még is, melly háládatlanság! Cseles Mártont, kiadott könyveikben
némellyek meg sem említik! Vagy talán nem tudták, kinek kútjából
isznak ?

Ez a jó hazafi Pozsony vármegyében , Rosenthal, most Rosindol
faluban közel Nagy-Szombathoz , január 26. 1641. született; hol a" tu-
dományokkal megismérkedvén , kedvökért e" csalóka világtól végbucsút
vett, és 16 évű korában, 1657. ugyanott Jézus" társaságába lépett.
Ékesszólásáról közönségesen magyar Cicerónak neveztetett. A" többi
tudományokban sem volt járatlanabb; mert, miután Nagy-Szombatban
nagy hírrel tanított volna, mint az isteni tudománynak koszorúsa , Ro-
mába küldetett ; honnan gyüjteményeivel gazdagon megtérvén , társasá-
gának néhány gyülekezetét , úgy mint a" pozsonyit "s a" győrit különös
szerencsével kormányozta. Szelid jámborság, tiszta emberi szeretet és
nem tettetett istenesség , voltak fő tulajdonságai ; azért szerzetének föl-
vigyázójává lett egész Magyarországon. A? halhatatlan emlékezetű,
istenének , királyának és hazájának élt Széchényi György" esztergami
érsek gyóntatója és lelki kalaúza lévén, érdemekkel teljes életét leirta,
de ki nem adhatta. Keze alól két munka jött ki: , Elucidatio Histo-

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 147

rico-Critica de Episcopatu Transilvaniae. Romae in Fol." és , Descriptio
amplitudinis Episcopatus Sirmiensis 16." Én egyiket sem láthattam.

Lelke" nagy gyötrelmére , hazánk" utolsó romlását is elérte , melly-
ben sokat szenvedett ; sót hasznos élete is , keserűségében bele szakadt:
mert midőn szerzetének gyülekezeteit látogatná , Rákóczy Ferencz" em-
berei, hihető gyanúból, csufosan elfogták, "s mint egy gonosztévőt,
először Oláh-, most Érsekújvárban, azután a" nyitrai , "s innen a" mun-
kácsi várban méltatlan rabságra vetették. Mellyból egy egész esztendő-
nél tovább tartott sanyarúság után kiszabadult ugyan; de úgy látszik ,
mintha hazájaért vert jó szívén meggyógyíithatlan sebet ejtettek volna ;
mert nem sokára , útazás közben Sáros-Patakon becses élete" 68. évében ,
januar 14. 1709. meghalt. Eltakaritásáról semmi sem maradt emléke-
zetben. Életét a" föntebb megnevezetteken kívül Haner György is ,, De
Scriptoribus Rerum Hungaricar. et Transilv. Saeculi XVII. Cibinii, 1798.
8." czímü könyvében a" 462, lapon írta meg.

Zsigmond hosszas országlása mind az anyaszentegyházban , mind
a polgári társaságban , Europára fontos következésü volt; azért, hogy
életirását mindenki kívánt haszonnal olvashassa, azt oklevelekkel , és
több íróval sorba állítva adom. Ki volt egyébiránt e? biographia" szer-
zője, semmi úton sem tapogathattam ki. Irtam Pesti-Hegyújvárában ,
januar 18. 1835.

ZSIGMOND CSÁSZÁR? ÉS KIRÁLY" ÉLETE;

I. §.

Zsigmond" származása.

Sigismundus Caesar, Caroli IV. Romanorum Imperatoris filius "),
Senis conceptus fuit?2), in Bohemia vero natus"?). Nam et Pater eius
Rex Bohemorum fait"). Origo istorum ex Lucemburgo fuit ab Henrico
VII. Imperatore descendens"). Cuius filius Joannes , filiam Regis Bohe-
miae , haeredem , accepit uxorem , per guam et regno potitus est"). Hic
filium habuit Carolum"), ex guo natus est Venceslaus"), et Sigismundus.

1) IV. Károly császár négyszer házasodott. Első hitvese Blanca , Valési Károly
gróf leánya volt; kit Balbinus Epitom. Lib. 3. Cap. 21. elvétve franczia király"
19"

148 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

magzatának tartott. Augustus? 1. 1348. halt meg. Második: Anna, rajnai Rudolf
palatinusnak egyetlen egy szülötte. Mezela és Agnes nevek alatt is ismeretes;
februar" 1. 1352. Harmadik hitvese szinte Anna Jauravi II. Henrik herczeg" leánya;
evvel Venczelt, Zsigmond" bátyját nemzette. julius" 11. 1362. szűnt meg élni. Erről
Cuspinianus pag. 385. , Dicitur ergo Bulconis , sive Boleslai Suidnicensis filia, úgy
mond , gui tamen Henrici II. patris ipsius frater , ipsam saltim adoptaverat."" Henelius
iz Silesiographia Cap. 9. §. 38.: , Anno Christi 1353. Bulco Suidnicensis , collocata
Imperatori in matrimonium Anna , non sua, ut Peucerus : non Bernardi , ut Hagecius
et Cromerus prodiderunt: sed Henrici Jauroviensium Ducis filia." — Negyedik hitvese
Erzsébet, pomeráni V. Boguszló? leánya ; evvel 1363. kelt össze. Dubdravius Lib. 22.
pag. 592.: ,, Uxori nomen Elisabeth , guae Ludovici Regis Hungariae consobrina, et
Casimiri Poloniae Regis neptis fuit; aderatgue Rex utergue in nuptiis."" Mint özvegy
Hradek nevű jegyvárában 1393. halt meg.

?) Sena, mellyről itt szó vagyon , Hetruriában fekszik ; több nevezetes ember"
született földe. Erzsébet 1367. útazás közben mulatott benne, mielőtt 1368. Romában
az ostiai cardinal fölkente, V. Orbán pápa pedig megkoronázta volna.

5) Erzsébet viselősen térvén meg Olaszországból Prágába, 1368. szülte Zsig-
mondot. Benissius, vagy is Benedictus de Veitmül apud Dobuer Mon. Tom. IV. p.
50. , Eodem anno respexit Dominus patriam Bohemiae , guem , cum sit lata , et uni-
cum superstitem habeat heredem , donavit nobis alium , nam die XV. mensis Februarii
natus es D. Ímperatori nostro ex D. Elisabeth Imperatrice , sua coniuge , filius tertius
in ordine , cui nomen Zigismundus impositum est in baptismo. Et iuste hoc nomine
appellatus est; guia eius parentes ambo , cum B. Zigismundum in ecclesia Pragensi
guiescentem , speciali veneratione colerent, hunc filium meritis , et intercessione S.
martyris praedicti, sine dubitatione aligua, impetraverunt." — , Bald nach der
Tautfle, mond Hagek, Böhmische Chronick, Leipzig. fol. 1718. p. 607. gab der Kayser
den Práleten der Práger Kirchen ein hundert Marck Silber, welches sie unter arme
Leute austheilten, damit sie, vor seines Sohns Gesundheit, unsern Herrn
Gott bitten sollten. Er liess auch das Altar Sanct Sigismundi , samt seinem Grabe ,
dessen Leichnam er aus Welschland , aus der Stadt Argano vor dreyen Jahren gen
Prag gebracht , mit Golde herrlich zubereiten, und mit Drühtenen Goldstücken be-
decken." Olvassad Balbinust is Epifom. Lib. 3. Cap. 21. p. 347. Azért Zsigmond
nálunk is sz. pártfogója"? tiszteletére Pesti-Hegyújvárában 1424. hires és neves szent-
egyházat rakatott egy káptalannal együtt: ,.In derselben Zeit, mond Windeck
Eberhard, stifit König Sigmund ein halbe Domerey in der Stat zu Offen in der
Juden Gass, in der newen Capellen in Gotis ere , und gab dazu — Schallaga Niclaus
guter, und auch in Sanct Sigismundus ere zu demselben Stiffte das maiste taill,

also, das dasselbe Stifft vollebracht ward." Scfier Xystus Buda Sacra. Viennae 4.
1774. p. 58—60.

Zsigmond" származása ránk nézve azért is nevezetes, hogy nemcsak édes
anyja, de Erzsébet nagyanyja után is, ki II. Cseh Venczel leánya volt, dicső

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 149

Árpád? véréből eredett ; és hogy a" maiglan szerencsésen uralkodó föls. austriai ház?
egyik törzsöke lett:

IV. Béla magyar király.
Anna; ennek férje: halicsi Radiszló herczeg.
Cunegundis ; ennek férje: Cseh Ottokár.

II. Cseh Venczel; ennek nője: Gutha, Rudolf császár" leánya.
III. Venczel, Anna, és Erzsébet Lucemburgi János? nője.
IV. Károly császár nője Pomeráni Erzsébet.
Zsigmond — Cillei Borbála,

Erzsébet, II. Albert.

V. László, Anna, és Erzsébet , ennek férje: Lengyel Kázmér.
II. Ulászló, Candalli Anna.

Anna , ennek férje: I. Ferdinand.

") IV. Károly" atyja János 14 esztendős korában 1309. lett csehek" királya.
Chronicon Anonymi Leobiensis Tom. I. Script. Rer. Austr. P. Hier. Pez. p. 898.
ad an. 1309. és Azonymi Chronicon Bohemicumin Menckenii Tom. II. Script. Rer.
Germ. p.1749. A" csehek kegyetlen carinthiai Henrik herczegökre ráunván , II. Ven-
czelnek Erzsébet leányát neki eljegyezték, "s ellene őt választották királyoknak;
országolt 1346-ig , melly esztendőben , augustus" 26. az angolok ellen a? francziákkal
viselt hadában (itt éltek először puskaporral) esett el. Közönségesen Vak Jánosnak
neveztetik; mert mind a? két szemét, egyiket a" lithvánok ellen viselt háborúban ,
másikat párviadalban , elvesztette.

5) Godefredus Ferdinandus de Buckisch et Löwenfels, Nucleus Historicus
bipartitus Vien. fol. 1692. P. I. Cap. XI. Sect. 2. p.91. a" Lucemburgi nemzetséget
így származtatja: ,,Lotharius II. Rex Lotharingiae , Lotharii I. Imperatoris filius —
ex — Baldrada — suscepit Hugonem , Ducem Lotharingiae , a guo genitus Giselbertus,
cuius pronepos fuit Conradus Comes Lucelburgensis; ipsumgue insecutus Hericus I.
II. III, deinde Walramus , ac Henricus IV. demum Henricus in ordine Comitum Lu-
celburgicorum V. Imperatorum vero VII. electus anno 1309. magnae virtutis Prin-
ceps , gui Regnum Bohemiae , per sponsam Bohemicam Elisabetham , suo filio Johanni
impetravit. Saját geneologiáját IV. Károly in Historia Vitae suae apud Freherum
Script. Bohem. p. 88. ekkép írta le : , Cupio igitur vos (fiaihoz szól) non latere , guod
Henricus VII. Rom. Imp. genuit Patrem meum nomine Joannem ex Margaretha Ducis
Brabantiae filia; gui duxit uxorem nomine Elisabeth, filiam Venceslai II. Bohemiae
Regis, et obtinuit regnum Bohemiae cum ea; guia masculinus sexus in progenie re-
gali Bohemorum deffecerat. Et expulit Henricum Carinthiae Ducem, gui habebat
uxorem sororem seniorem (Annam) uxoris suae dictae, guae mortua est imposterum
sine prole; gui Regnum Bohemiae causa eiusdem sororis ante eum obtinebat. —
Genuitgue idem Joannes , Rex Bohemiae , cum Elisabeth Regina me primogenitum
suum.t — Olvassad Spezer Filep Jakab" Heraldicáját Part. Special. edit. secund.

150 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Francof. ad Moen. fol. 1717. p. 191. és Balbinust Miscell. Hist. Lib. 7. Sect. 2.
Not. ad Tab. Geneal. Stirp. Eucemb.

") Olvastuk már föntebb, hogy II. Cseh Venczelnek Erzsébet leánya után jutott
egz országhoz.

7") Benessius de Weitmül Canonicus Pragensis in Chron. Eccl. Prag. Lib. 2
Anno 1316. die 14. Maii, hora diei prima nascitur Joanni regi , primogenitus filius
Pragae." Maga IV. Károly pedig saját életirásában apud Freherum Script. Bohem.
p. 88.: , Genuitgue , úgymond , idem Joannes rex Bohemiae cum Elisabeth Regina ,
me primogenitum suum , nomine Wenceslaum, Anno Domini 1316. pridie Idus Maii,
hora prima , in Praga."" — , Oui Wenceslaus postea per Carolum Regem Franciae in
Sacramento Confirmationis in Ecclesia S. Dionysii prope Parisios ad instar nominis
sui, Carolus est vocatus. Hic Carolus postea Romanorum Imperator , ac Bohemiae
Rex inter alios est apellatus — nomen Caroli, guod in Confirmatione acceperat,
usgue in mortem servavit.S Azonymi Chronicon Bohem. apud Mencken. Script. Germ.
Tom. III. p.1753. — Halála november" 29. 1378. történt: , Anno Domini 1378. obiit
Carolus IV. Romanorum Imperator , et Rex Bohemiae , in vigilia S. Andreae Apostoli."
dAlbertus Argentinensis in Chron. — Balbinus meg Miscell. Decad. I. Sect. 2. p. 162."
nObiit anno 1378. Pragae in vigilia S. Andreae , hora 2. noctis , aetatis suae 63."
Némelly irók más meg más évre húzzák Károly" halálát; de azok a? cseh irók ellen
semmit sem nyomnak: , Tam beneficio in ordinem ecclesiasticum Caesari in diem
29. Novembris ingenti sacrorum apparatu , cum vigiliis, commendis , aliisgue solen-
nibus caeremoniis fiebat; ut diserte annotat vetustus Liber Distributionum Ecclesiae
Pragensis.. Balbinus Epitom. Lib. 3. p. 381.

") Venczel, Károlynak harmadik hitvesétől Jauravi Annától fia, Norimber-
gában martius" 17. 1361. született. Mondják, hogy akkor örömében az aguisgrani
Boldog-Asszony" egyházába annyi aranyat küldött, mennyit Venczel fia nyomott ,
Rebdorffius in Annal. tizenhat márkra teszi. A" nagy örömnek azonban , némelly go-
nosz jelek miatt , csak hamar vége lőn; mert Venczel, mint az irók följegyzették,
nemcsak . keresztelésekor , hanem midőn két esztendős korában csehek? királyának
koronáztatott is , összecsúnyította magát; ezekből pedig igen sok roszat jövendőltek:
Atyja után 1378. kezdette országlását ; de birodalmától , Aeneas Sylvius szerint: ,,vini ,
guam imperii curiosior" 1400. elesett, Csehországától pedig, és életétől augustus"
16. 1419. vált meg.

II. §.
Venczel rövid emlékezete.
Venceslaus senior, patri successit in regno Bohemiae, ac Roma-

norum Rex creatus est; non tamen sine labe Simoniae, corruptis Ele-
ectoribus a Carolo ").

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 151

1) CAronicon Magdeburgense apud Meilonium Tom. II. p. 348. ,, Cuilibet
Electorum centum millia florenorum (promisit), guae cum postea solvere non potuit,
Regalia eis, pro his , impignoravit, videlicet telonia, et vectigalia; et sic imperium
nimium debilitavit. Azért I. Maximilian őt Vitricum imperii nevezte , "s felőle ezt
szokta mondani : , pestilentiorem pestem nunguam contigisse Germaniae."— Dubra-
vius pedig Hist. Boh. Lib. 22. p. 596. , Cam tantam summam dissolvere ad diem non
valeret , cum maximo detrimento publica vectigalia, Imperatoribus ad subsidia reli-
cta, ipsis Principibus non tam oppignoravit, guam perpetuo alienavit, propter nihili
filium , ut res postea declaravit ; nisi guod suus cuigue charus est. — "S hogy XI.
Gergely pápa Venczelnek választását meg ne gátolná, tőle kért rá engedelmet.
Leibnitziusnál iz Mautiss. Juris Gentium p. 262. olvashatni e? végett írt levelét;
mellynél fogva a" Curia ez után ís a?" romai csaszárok" választásába kivánt avatkozni ,
"s követeléseit mindenkor Károly" levelén építette. Vesd össze, a" miket mond Angelus
Pisauriensis apud Balutzium p. 1263. és Rayzaldus ad an. 1376. N. 13.

III. §.

Zsigmond magyar országlásra Mária Nagy Lajos leánya után jutott.

Nem tudott a nemzettel bánni; azért némelly nagyoktól megutáltatott,

kezökre is akarták keríteni, de ügyessége által megmenekedett : a" miért
rajtok 1386. orozva boszút állott.

Sigismundus autem Mariam, Ludovici Regis Hungariae filiam ,
in matrimonium sibi collocavit!) propter guam et regnum Hungariae
suscepit?). Plurima tamen in eo passus est, rebellantibus saepius Un-
garis, guorum propria nutatio est").

Conspiraverunt autem semel Hungari , manusgue in Sigismundum
iniicere cogitarunt, venientesgue in Aulam Regiam, scelus admittere
statuerunt. Ouod cum Sigismundus animadvertisset , arrepta sicca, in
locum Aulae eminentiorem ascendit, versusgue in Barones, rutilantibus
ac minacibus oculis: , Animadverti , inguit, Hungari, vos huc, me ca-
ptum venisse; sed videbo ego, guis vestrum tam audax, tam temera-
rius, tamgue sceleratus erit , ut in Regem suum manus iniiciat , simulgue
hanc siccam in ventrem eius recondam, ne impunitus Regiam Maiesta-
tem laeserit. Eccum me, cur non apprehenditis? Liga me, guisguis
es audax. Accipe Regem tuum , nec te homines , nec superi impunitum
relinguent." Exterruit itague omnes constantia Sigismundi , ac magna-

152 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nimitas. Itague singuli excusare se coeperunt, ne talia de se crederen-
tur. Xuos Sigismundus paulatim exire iussit, suaegue custodiae magis
cavit!).

Exinde , cum de conspiratoribus instructus esset, exiens in camr
pos, Barones omnes adesse iussit, vocansgue singulos ad tentorium
suum, seorsim Triginta ex Maioribus, unum post alium , capite trunca-
vit; occidissetgue plures, nisi sanguis fluens, occisionis indicium extra
tentorium fecisset. Ouo admoniti alii , ire noluerunt , guamvis vocati")

1) Hazai iróink nem igen emlegetik, hogy Zsigmond elébb norimbergai V.
Fridrik Burggráfnak Kata leányával volt eljegyezve : , Kayser Sigismundus , Kaysers
Caroli IV. Prinz , úgymond Falkezstin Antiguitates Norgaviae veleris czímű mun-
kájában III. TA. Sckwabach fol. 1743. p. 177. war, in ihrer (der Prinzessin Ca-
tharina) zarten Jugend, ihr eidlich versprochener Bráutigam; denn beyder Vátter
hatten sich zu beyderseitiger Vermáhlung ihrer Kinder durch reciprogue Eyd-Schwüre
verbunden. Da aber Sigismundo nach der Zeit eine profitablere Gelegenheit, an
welche eine Königs Crone verknüpffet war, aufgestossen ; so war der damahlige Papst
(XI. Gergely) auf vorher an ihm gegangenes Ansuchen , so complaisant , und entband
Anno 1375. beyde von ihren geleisteten Eyd-Schwüren , und damit war das Versprech-
niss aufgehoben." — A? fölbontás" okait Katona István Epit. Chronol. P. II. Bud. 8.
1796. p. 113. ekkép fejtegeti : Ruia vero dissensiones inter Carolum Imp. et Ludovicum
Regem iterum gliscebant, guod Ludovicus Bavariae Duces sibi foedere iunctos ,
guibus Carolus Brandeburgiam eripere volebat, destituere noluerit; Gregorius XI.
Urbano V. 30. Decembris an. 1370. suffectus, Alexandrinum patriarcham in Hunga-
riam et Bohemiam legatum misit, cuius opera factum est, guod Benessius ad hunc
annum ita seribit: ,, De mense Martii , D. Imperatore existente in Wratislavia , misit
Ludovicus R. U. solemnes ambasiatores ad D. Imperatorem , petens, ut filia ipsius
Regis Ung. nomine Maria copularetur filio D. Imperatoris Sigismundo. Et facta est
pax , inter D. nostrum Imperatorem, ex una, et Regem Ung. et Duces Bavariae
parte ex altera." Apud. Dobn. Mon. Tom. IV. p. 58. — Auia tertio post anno Maria
filio Galliae Regis oblata fuit; hoc anno sponsalia plene conclusa non sunt;
guod Ludovicus a foedere Bavarico recedere nec voluerit, nec, salvo honore, po-
tuerit. A" ki e? tárgyról többet kíván tudni, olvassa Dodzxer Mont. Tom. II. p. 384.
385. 391. 394., avvagy Georgii Fejér. Codic. Diplom. Tomi IX. Vol. IV. pag
389—399.

Gyürút 1377. váltottak : , Ludovicus — Mariam —illustri principi Sigismundo
— in puerili aetate utrogue existente — communicato consilio serenissimarum Do-
minarum Reginarum , Genitricis et Consortis suarum: nec non Praelatorum et Ba-
ronum Regni praecedentes in Ternavia , praesente Imperatrice , matre eius, et suis
Baronibus de Bohemia , cum magna solennitate , et laetitia matrimoniali foedere de-
sponsavit, et apud se nutriendos conservavit," Thuróczi CAron. F. III. Cap. 52.

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 153

Eljegyzésekor Mária csak hét esztendős volt. Azért hozatta pedig Lajos Zsigmondot
saját udvarába, hogy a" magyar nyelvet és magyar szokásokat megtanulná. Akkor
pedig Zsigmond kilenez esztendősnél korosabb nem volt; tehát tudott magyarul. Ol-
vasd: Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás királyoknak védelmeztetésüket u nemzeti
nyelv" ügyében. Pest. 8. 1815. mellyet Schwartner Márton ellen írt Horvát István.
Azt se felejtsük el: hogy III. Cseh Venczel királyunk is, ki atyáink" kedvökért
magát Lászlónak nevezte és irta, jól tudott magyarúl : , Dieser Jungling, mond
Hageck pag. 488. war sehr schön von Angesichte, und Gestalt des Leibes — nicht
weniger auch wohl beredt , dann er die Sprachen , als Latein, Teutsch , Hungerisch,
und Böhmisch sehr wol Kunte.""

Nápolyi Károly" bírére pedig, ki 1385. Magyarországba készült, egybekel-
tek: , Ouum haec erga Carolum regem aguntur; caesareus natus (Zsigmond) — fide
pariter et thoro prius condictas nuptias firmavit. Hic enim, rege Ludovico super-
stite, ut in futurum regnaturus , Hungarico informaretur idiomate , simulgue et mores
hominum acciperet, per parentes domo imperiali , reginae in aulam translatus erat."
Tiuróczi, de Carolo parvo Cap. V. A? szokások alatt értem a" nemzet" indulatait is ;
de ezeket Zsigmond , asszonyok nem pedig férfiak között neveltetvén, saját vesze-
delmére "s az ország" nagy kárára, kitanulni elmulasztotta. Nem ismerte a? magya-
rokat; azért országolt szerencsétlenül.

?) Országlása előtt Zsigmond magát sokképen írta, és nevezte, tudniillik
Magyarország" kapitányának, urának , gyámolának : , Ipso Domino Ludovico rege,
ex huius laborioso vitae certamine in perennis regni patriam translato , et antefata
Serenissima Principe, Domina Maria Regina , ipsius nata, in solium paternum , he-
reditatis iure , succedente; dum eodem tempore nos , ipsius Regni Hungariae Tutor
existendo." Pray, Aznal. P. II. p. 164.

Szent koronánkat 1387. tették fejére. , Sigismundus Anno M.CCC.LXXXVII.
ultimo Martii , in Dominica Palmarum , extitit in Alba-Regali, ante altare beatissi-
mae Mariae , diademate solennissime coronatus."" Caresinus synchronus apud Lucium
Lib. 5. Cap. 2. p. 409. — Dubniczi Kronika : ,,Dna Maria vegnavit guatuor fere
annis , et tradidit ius regni ipsi Sigismundo marito suo, consensitgue, se vivente
eundem corona regia S. Stephani coronari." — , Als man zalte tausend dreyhundert
und sieben und achzig Jahre des lezten Tages in dem Mertzen, do wart könig Sig-
mund zu ungrischen konig gekronet von etlichen Landesherren , die von seinem teile
waren, und war auf dem Palmtag in demselben jare." WinxdecA Eberhard apud
Mencken, Script. Rer. Germ. Tom. I. p. 1074. Kanizsa nemzetség is azok közül vala, kik
Zsigmondot királyi székébe segítették; azért 1397. évi adománylevelében Fejer
Györgynél, Cod. Dipl. Tom. X. Vol.2. N. CCLII. pag. 438—455. felőle ezeket
vallja : , Gratia divina foecundante , tandem ipsorumi interveniente suffragio , ad api-
cem regiminis, et solii nostri regni Hungariae assumpti, et gubernacula eius feli-
citer adepti."" — Alacsonyan hízelkedett tehát Zsigmondnak cancellariusa, midőn
1388. évi levélben fölkenetéséről ezeket irta: ,, In Dominica Ramis Palmarum, in
Anno Domini M.CCC.LXXXVII. tunc evoluta, universis Venerabilibus Dominis

M. T. T. ÉVE. III. 2. 20

154 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Archiepiscopis , Episcopis , aliisgue Ecclesiaram Praelatis, et omnibus indistincte
Baronibus , Nobilibus , et Regni Proceribus, ad Albam Regiam , solito more, con-
venientibus , et eorum vota, nemine discrepante, in nostram personam concorditer
dirigentibus, nos cum solita solennitate, in thronum regalem, annuente Divinae
Maiestatis clementia , conscendentes , Strigoniensi sede pro tunc vacante , per manus
guondam Venerabilis in Christo patris , Domini Benedicti Weszprimiensis Ecclesiae
Episcopi, Sacro Regio Diademate inuncti sumus et coronati." Georg. Fejér, Cod;,
Dipl. Tom. X. Vol. I. N. CCLV. p. 454—458. — Tehát nem 1386. kenetett föl,
mint T/Auróczi P. IF. Cap. III. akarja; de másodszor sem koronáztatott meg 1388.
mint Virág Benedek, Magyar Századok II. köt. a" 292. lápon vélekedett; mert
Zsigmond 1388. évi levelében, melly Budán Boldogasszony fogantatása napján , azaz
december" 8. költ , egyedül csak tavali koronáztatásáról beszél. Ezeket tudván , Engel
Keresztelylyel Zsigmond" szemére nem hányhatjuk : , Der Einfluss, den sie (Borbála
felesége) über ihn hatte, verhinderte es, dass er eine der wichtigsten Angelegen-
heiten der Krone und der Nation unberichtigt hinterliess, náhmlich die Erbfolge
Albrechts , und seiner Descendenz und Ascendenz in Ungarn und Böhmen. Daher
ward Albrecht als ein Wahlkönig behandelt; daher ward Ungern auf einige Zeit
hin ein Wahlreich; daher ward die königliche Macht immer mehr und mehr einge-
schránkt. Seit den Anjouern schien die erblicbe Thronfolge in Ungern wieder an-
erkannt zu seyn , aber Sigmund vernachlássigte , sie für die Folgezeit gesetzlich auf
Reichstagen zu befestigen." Geschichte der Ungr. Reichs. II. Tk. p.369. Ez ugyan
mind igaz ; de ha magát Zsigmondot , sőt holta után Erzsébet leányát sem ismerték
el mindnyájan örökösnek, annál kevesbbé akarták vejét elismerni. (, Albertus V.
Archi Dux Austriae, ducit in uxorem Elisabetham , filiam Sigismundi Imp." — így
olvasom 1419. évre in Catalogo Rectorum Archi Gymnasii Vien. Vien. 4. 1670.
p. 19.) Zzigmond nemcsak egyszer gondolkodott a? részen állott nagyokkal e? tárgy-
ról; oda is igérte Magyarországot hol Venczel bátyjának, hol Jodoknak: de épen
ezért még jobban gyülölték a" magyarok. Tehát nem Zsigmondot okozhatjuk itt , ha-
nem Nagy Lajost; neki kellett volna az örökséget vejére nézve is az egész nemzettel
törvényesen elismertetni; mert előre nem tudhatta, hogy nemzetségét Zsigmond
Máriával szaporítani fogja. Ha pedig a" dolgot mélyebben vizsgáljuk, ennek a" meg-
bocsáthatatlan háladatlanság" bűnének súlya az ország" némelly nagyait bélyegzi , kik
elvesztvén szemök elől a" közjót, gondatlanságból indulatoskodtak. Mert Nagy Lajos"
érdemei sokkal nagyobbak voltak; a? magyarokért vert szíve is sokkal jobb volt,
mint hogy ő illy rút háladatlanságot gyaníthatott volna az egész nemzetben.

3) Nem tudta magát kelletni az indulatos asszonyok között nevekedett ifju
Zsigmond: nem járt Nagy Lajos ipa" nyomdokin , hanem boszút űzött Erzsébet napát
követte , ki Engel szerint GeschicAte des Ungr. Reicks.II. Th. p.155. Gara Miklós
nádor javaslatára megholt férjének czirákait, azok között Horvátiakat is üldözte , "s
rajtok kegyetlenkedett, — Zsigmond, országlását szinte vérontáson kezdé; azért
utálták meg a" magyarok.

A" mit pedigitt az iró a" magyarok" állhatatosságáról mond , még mind hadgyán

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 155

volna; mert idegen rovott meg így ; ki nem ismért bennünket; és sokkal tűrhetőbb
annál, mit TAuróczi" Krónikája P. II. Cap. 64. említ: , Ouia vero Hungari semper
fluctuant iniuria , sicut mare salsum: filii Leviatan, per nuncios invitabant Borich
adulterinum , ut veniret (contra Belam II. coecum) et eorum adiutorio regnum sibi
vendicaret." Egy két nyughatatlan emberért , millyek minden társaságban találtat-
nak, nem kellett volna , nem is illett egy egész nemzetet így legyalázni.

1) Zsigmondot tehát valóban két ízben is kerítgették a" boszúra ingerelt ma-
gyarok ; először, a?" mint látszik , Mária? fogságakor , midőn Csehországból megértvén
a" veszedelmet, haza jött. Ezt az esetet Aeneas Sylvius is említi Comment. ir
dicta et facta Alfonsi Regis Lib. 3. , Regiam intrarunt , úgymond , (Ungari) aut ca-
pturi Regem , aut, si id non succederet , occisuri; guos , ut ad se irrumpentes cogno-
vit, accepto pugione , in medium progressus: Ecguis , inguit , vestrum , manus in me
iniiciet? aut guidnam feci , guod me Regem vestrum occidere vultis? prodeat e vobis,
si guis audet, et mecum solo, solus congrediatur. Ea voce et audacia obstupuere
coniurati , sibi guisgue timens , abiere." — Pray tehát Azzal. Reg. Hung. P. II. p.
201—202. minden ok nélkül kelt ki Aeneas Sylvius ellen; mintha Zsigmondnak
csak egyszer vetettek volna éltében lest, midőn tudniillik megfogták, és Siklós"
várába tették. Aeneas Sylvius Zsigmonddal társalkodott ; ő tehát e" történetet , mellyről
ez a" codex is szól, jobban tudhatta.

") Mária, Tiuróczi szerint P. IV. Cap. 4. szüntelen ösztönözte Zsigmondot,
hogy boszú nélkül ne hagyná , miket méltatlanul szenvedtek a? magyaroktól. Ebben
a codexben is vallja Zsigmond , Regina enim, cuius longe maior, guam mea po-
testas fuit, male usa consilio , id egit."" Ez a? vérontás 1388. évnél (ha korább nem
történt) nem későbbi eset; mert Korpádi János" haláláról Zsigmond 1388. évi leve-
lében nyilván emlékezik; mint alább olvasni fogjuk. Lucius pedig , Anno 1387.
úgymond Bel Károlynál De Maria Hungariae Reginu. Dipsiue 1742. 4. p. 36. ,, Die
4. mensis junii, de mane, Serenissima Princeps, et Domina nostra naturalis , do-
mina Maria Regina Ungariae , liberata fuit a captivitate, — et die Jovis , in nomine
Sanctae Trinitatis , coniunxit se cum Rege illustri, consorte eius." Hageck cseh iró
is Máriára veti az okot : ,, Anno 1395. Gleichwie König Wenceslaus in Böhmen , von
wegen seiner grossen unertrüglichen, und unbesonnenen Grimmigkeit kein Glück
hatte, úgymond a? 639. lapon: also auch hatte sein Bruder Sigismundus, König in
Hungern , von wegen seiner unmássigen Hoffart , und nárrischen Lieb, so er gegen
seinen Gemabl truge , keinen Segen. Gemeldter König Sigismundus liess in diesem
Jahr auf Anhalten seines blutgierigen Gemahls , einen schönen Hungrischen Jüngling,
und ausbündigen Ritter , mit Namen Stephanus Kont, und neben ihm andere 30 zu
Ofen in S. Georgen Gassen enthaupten. Dessen war keine andere Ursach, als dass
es der Königin also gefallen." Azt veszem pedig e? codexból észre, hogy Hédervári
Kont István harminczad magával ide-oda nem csavargott az országban , hanem Zsig-
mond a" gyanúsokat valami ürügy alatt csalogatta sátorába. De Korpádi János látván,
mi történik benne, társaival elosont; azért erőszakoskodott azután Zsigmond a? pár-
tosok ellen , kik közül néhányat el is fogatott.

20"

156 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Király ellen indított pártütésnél súlyosabb ostor nem szállhat nemzetre: azért
nem hagyhatom e"? helyet minden szó nélkűl; mert látom, mint ölte, fogyasztotta
hazafi a?" hazafit. Mind ezen veszedelmeket pedig néhány felfuvalkodott, vak indu-
latikból elragadott nagyok okozták; meg nem gondolván , hogy a?" közjón saját sze-
mélyök" megsértéseért hazafinak boszút állani nem szabad , "s hogy egy egész nemzet
jó szerével, csak ne indulatoskodjék, és egyet értsen, királyát mindenre veheti.
Azért a" fiatal büszke Zsigmonddal is , kit azonban egy oknál fogva sem mentegethe-
tek, így kell vala bánni. De a?" magyar, saját kárára , sohasem tartott össze ; eleitől
fogva mindig abban vétettek némelly nagyok , hogy a?" szabadság? színe alatt, vagy
haszonkereset vágyából, vagy pedig megátalkodásból neki vadultan, hívtelenségre
vetemedtek ; egyik király ellen pártot ütvén, másikhoz, a" ki többet igért, szegőd-
tek, "s ezen a? csúfos úton éltöket, nemöket , birtokokat , nemzetöket , hazájokat di-
cséretlen boszujoknak föláldozták. — Pedig valahányszor együtt nem tartott a" ma-
gyar fejedelmével, mindenkor vesztett. Hogy régiebb példákat föl ne hozzak, így
járt Sajó" vizénél IV. Béla alatt; így lakolt érette Mohács? mezején ; igy forrott tor-
kára későbben is, midőn szabadsága? föntartásaért, mellyen szomszédai rontottak
nem törvényes urához , hanem meghitt ellenségéhez folyamodott; és szabadság helyett
rabságot nyert. Ruis talem statum expetat, úgymond Isocrates in Panegyrico, guo
intra ipsa moenia cives inter se se praeliuntur — dum contra amicos pugnant, pro
inimicis mortem oppetunt.6 És iz Archidamo: ,, Dum libertatem petunt, servitute
sunt oppressi; amissis suorum optimis , in potestatem pessimorum civium ceciderunt,
Dum suis legibus uti student, in multa et acerba legibus contraria inciderunt."" —
Nincs tehát olly ok, mellyért a" koronás fő ellen pártot ütni, vagy őt a" hazától , ezt
meg tőle , közjó" kára nélkűl elválasztani lehetne.

Akarod tudni, ki a" jó hazafi; eme" jelekből megismerheted: Ha istennek
tiszta isméretével bir. Kiben ezt a" bölcsességet nem találod, ne higyj neki, bár
mint kereng , forog is; mert semmivel sem jobb egy ravasz politicusnál. Vigyázz,
és tapasztalni fogod, hogy igazat mondok. A? tettetlen istenesség semmi roszszal
sem férhet meg ; tehát valamint a? jó fát gyümölcséről: úgy a" jó hazafit cselekede-
tiről megitélheted. — Ha boszút nem űző , "s készebb meghalni , mint hazájának ár-
tani. Számkivetett Themistoclesről azt mondják: hogy mérget vett be, ne hogy
kénytelenítessék háladatlan hazája ellen hadakozni. ,,P. Rutilium pulsum Roma et
exulantem , guum nescio guis monuisset ad inferendum patriae bellum , guo facilius
reditum assegueretur, respondisse ferunt: se civium salutem pluris facere , guam re"
ditum suum; et malle , ut exilii sui puderet Romam, guam propter reditum fleret
patria.. Vajha nálunk is mindenkor igy gondolkodtak volna a" hazafiak, nem ke-
sergett volna annyit az édes haza. — Ha szerencsének minden változásiban hív. Ari-
stides a: haza" változásai között soha sem változott meg; mind a" jó, mind a" bal
szerencsét békével tűrte , és a? közjón haszonkereset nélkül dolgozott: ,,Aristides,
gui Rempublicam Atheniensium clarissime administravit , inops adeo mortuus est,
ut eius funeri sumtus defuerit..6 Pittacus, Athena ellen hadivezérnek választatván,
cum recuperati agri dímidia pars (ei) consensu omnium offerretur, avertit animunt

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 157

ab eo munere." A"?ki adományokon, rendeken, "s efféle csecsebecséken kapdos;z
az nem nemes , hanem alacsonylelkü béres; a" conscientia recte facti elég nagy ju-
talom: tehát a?" hiú dicsőséget és tisztességet sem igen vadászsza a? jó hazafi. — Ha
igaz és jámbor, kit pénzzel, igéretekkel, fenyegetéssel, "s hasonló csalóka sze-
rekkel meg nem lehet vesztegetni. Muciust Sulla? kegyetlen fenyegetése sem bir-
hatta arra, hogy Cajus Mariust, ki Romát és Itáliát veszedelemtől megmentette ,
haza? ellenségének itélné. Aristidest kérdezték: miben állana az igazság? Nihil,
úgymond , alienum desiderare. Cajus Fabriciusról Aulus Gellius, Lib. I. Cap. 14.
Julius Higinus után ezeket említi: , Legatos dicit a Samnitibus ad C. Fabricium Im-
peratorem Populi Romani venisse, et — — — obtulisse dono grandem pecuniam,
orassegue , uti acciperet, utereturgue: atgue id facere Samnites dixisse, guod vide-
rent, multa ad splendorem domus, atgue victus defieri, negue pro amplitudine,
dignitategue lautum paratum esse. Tum Fabricium planas manus ab auribus ad ocu-
los , et infra deinceps ad nares , et ad os, etad gulam , atgue inde porro ad ventrem
imum deduxisse , et legatis ita respondisse: Dum illis omnibus membris , guae atti-
gisset, obsistere, atgue imperare posset, nunguam guidguam defuturum: propterea
se pecuniam, guae nihil sibi esset usus, ab iis, guibus eam sciret usui esse, non
accipere.". Pyrrhus király ezt mondotta róla: , Difficilius ab honestate , guam sol a
cursu suo amoveri potest.6 A? ki így szokott élni, könnyen szükölködhetik
ajándékok nélkül, tehát megejteni sem lehet. , Lacedaemonii nullam disciplinam
abstinentia habuerunt potiorem."" , Jeles hadakozók voltak a? scythiaiak, úgymond
Heltai Gáspár Magyar Krónikájában atyáinkról, kiket nem győzhetett meg senki,
és voltanak minden tisztesség kivánás nélkül, és telhetetlenség nélkül. És az ő
nagy diadalmokból nem kivántanak semmit a" meggyőzetettektől , hanem csak tisz-
tességes engedelmet" 47 VII. Reszben. Ki nem mértékletes és nem takarékos , az sem-
miféle hivatalra sem alkalmas. Az előjáróság" választásakor tehát ezen tulajdonsá-
gokra kell tekintenünk.— Ha az egyenlőséget kedveli; azaz, ha az emberiségre néz ,
senkit meg nem vet, "s magát fölebbvalónak másnál nem tartja ; annál inkább nem
a" törvényeknél , mellyeket tisztel, és szentül meg is tart. Az egyenetlenség , azaz,
az igazságban személyválogatás, végre nyakát szegi a" társaságnak. De azért ne
legyen közönséges , se ne vesse el magát; mert Áristides a?" nép" barátságos társal-
kodását kerülte; de azért még is mindenkor hasznára dolgozott. — Ha hivatalok
után nem sovárog; de azért kötelességének mindenben megfelel. A" rómaiaknál a?
consulságra törvény szerint 42 esztendő kívántatott. Scipio ezt a? főhivatalt neni
kereste, és még is elnyerte 37 esztendős korában. ,Atilium, mond V. Maximus
Lib. 4. Cap. 4. gui ad eum accersendum a Senatu missi erant ad Imperium populi
Romani suscipiendum, semína spargentem viderunt: sed illae rustico opere attritae
manus, salutem publicam stabiliverunt.6 Livius pedig Lib. 3. L. A. Cincinnátus-
ról, a" nép" egyetlen egy reménységéről , és bizodalmárólirja: hogy négy hold földét
épen akkor szántogatta, mikor a? tanács követeket külde hozzá e? kéréssel: ,, Ut,
guod bene verteret ipsi , Reigue publicae , togatus mandata Senatns audiret." Magára
vállalta a" fő hivatalt, sereget gyüjtött, és Minucius consult, kit már három napig

158 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szorongatott az ellenség, megszabadította. Tehát a?" köz jó" veszedelmei közül való
a" hivatalokat szomjuhozó kivánság, és hbatalmaskodás. Ezen czégéres vétkekre
nagy büntetést kellene szabnunk; mert elébb-utóbb szabadságunkat megemésztik.
, Scis bene, cui dicam , positis pro nomine signis.". Ovid.— Ha állhatatos, honosi,
és fényes erkölcsű : azaz , ha idegen szokásokon nem kapkod. Cato, mint Plutarchus
írja, kinevette azon rómaiakat, kik a?" görögöket kelletinél nagyobbra becsülték, "s
csak azokat tartották nagy, okos embereknek. Némelly magyarkák nálunk is
úgy bámulták a" külföldieket, "s annyira csodálták őket, hogy kedvökért minden
nyelvet megtanultak , csak a" magyart nem. — Ha személyes gyülölségeket a? közjó?
hasznaért elfelejt. ,,M. Lepidus Pontifex Maximus, et M. Fulvius in Censura col-
legae, privatas inimicitias ad patriae utilitatem posuerunt." ,,P. Servilius et M.
Cucullus privata guogue odia relinguerunt in administratione Reipublicae." ,,Aduum
Caesar odio Pompeii patriam vellet opprimere, M. Brutus ipsi Pompeio adhaesit,
a guo tamen sciebat patrem suum bello Syllano interfectum fuisse Mutinae ; condo-
navitgue privatas iniurias patriae." Személyes gyűlölségek nálunk még most is
sokszor kárba döntik a?" közjót. Kevés ember" fia ment még annyira, hogy hazá-
jaért a" hivatalokban ellenségével megférhetne; közönséges, de csak gyengeség?
hírmondói ezek: , ezzel, vagy azzal nem szolgálok, inkább lemondok hivatalom-
ról; mert élhetek én hivatal nélkül is." Ezt érdemli-e fiától a? haza? — Ha kész
hazájának a" magáéból tehetsége szerint áldozni: "s hogy áldozhasson , takarékosan
él. , Haec ratio , ac magnitudo animi in maioribus nostris fuit, úgymond Tullius ,
ut, cum in privatis rebus , suisgue sumtibus minimo contenti, tenuissimo cultu vi-
verent: in imperio , atgue in publica dignitate, omnia ad gloriam, splendoremgue
revocarent.6 Ez a? szép virtus ugyan nem minden udvarban lakik , de nálunk
most sincsen példa nélkül; nem áll pedig hiú fényüzésben, sem eszemiszomban ,
azaz torkos töltözésben. — Végtére, "s utóljára: ha nem magának, hanem a" köz-
jónak él és hal. Ezt már a" pogány bölcsek közönségesen rebesgették; mi keresz-
tények se legyünk alább valók.

IV. §.

Zsigmondot Mária holta után a magyarok fogságra vetették; de Gara
Millós és János óőrzóinek anyjokat fontos beszédével magához édesít-
vén, Világosvárból szabad lábra eresztetett.

Postea vero , cum iam Regina mortem obiisset"); seditio facta est
in Regno , Sigismundusgue a Baronibus captus, duobus adolescentibus ,
sive iuvenibus , guorum pater sub tentorio occisus fuerat, traditur. Nec
enim dubium erat alicui, guin iuvenes , in ultionem paternae mortis ,

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 159

diversis eruciatibus Regem occiderunt. At Sigismundus , ubi se captum
videt et in manibus hostium acerborum; ad preces recurrit, multisgue
verbis iuvenes adhortatur, ut se se liberent. Sed illi paternae ne-
cis memores, vindictae cupidiores fuerunt, guam veniae; nec ullum ,
precibus locum dabant?).

Tum Sigismundus matrem iuvenum in sermonem poscit , guam et
feminam prudentem , et iuvenum rectricem sciebat?). Illa ad colloguium
veniente: Ego, inguit , mulier , plura tuis filiis dixi, guae statui eorum
conducere possent ; sed ipsi per aetatem non tantum sapiunt, guantum
te scire , non ambigo. Dicam, itague , tibi, guod eis dixi. Post, si vi-
sum fuerit utile consilium meum, accipito ; sin vero , ut libet, facito?).
, Ego hic in manu tua sum, et tuorum natorum; si vultis me servaré ,
potestis ; sin occidere, id guogue potestis: ad occisionem autem meam ,
nulla vos causa urgere potest; nisi, guia suspicamini, me tui mariti
occisorem fore. Verum ego , mulier, per superos iuro, per fidem inte-
meratam , et per Illum , guem colimus , Deum, Jesum Christum; igna-
rum me illius consilii fuisse, guo Nobiles Barones cum viro tuo necati
sunt. Regina enim, cujus longe maior, guam mea, potestas fuit, male
usa consilio, id egit?). Itague, nihil est, guod ob hanc causam in me
ulcisci debeat, Verum, si id peccassem, non tamen vobis utile est , me
occidere, Scitis enim, guia Rex vester sum , nec ullam in me , ex iure ,
potestatem habetis. $Scitis, guia magno genere ortus sum, guodgue
Regnum Bohemiae germanus meus tenet; gui mortem meam non relin-
guet inultam. Scitis, guia necessarium est , Regem esse in Üngaria ; gui-
cungue hoc Regnum adeptus füuerit , filios tuos suspectos habebit, gui
iam sanguine regio manus suas commaculaverint. Nemo acceptus est
Regibus , gui Regem aliguando interemit ; timet enim guilibet exemplum,
et pro communi causa determinantur, gui Regibus infensi fuere"). Nun-
guam ergo , si me occidere praesumpseritis , locum in Regno tui habe-
bunt filii ; sed tum infamiam , tum egestatem patientur. Itague, video,
optima mulier, si me morti dederis, guid seguetur; illud autem scis ,
guia virum tuum mortuum , reddere tibi mors mea non potest. At, si
me dimiseris, finxerisgue fugisse, ego de facili Regnum recuperabo;
plures enim adhuc et Barones , et Communitates sunt, guae me vivum
audientes , in meum favorem arma capient7). Tum et Bohemos mecum

160 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ducam ; nec dubium est , guin regnum e vestigio recuperem. Ouod cum
fiet, reputabo et a te, et a tuis filiis regnum habere: tuamgue domum ,
ac familiam magnificabo, et potiores filios tuos, apud me habebo ").
Elige , ergo , nunc, guid horum velis, an me occiso, domum tuam fu-
nestare , infamemgue reddere , et exterminare ; an me servato , perpetuam
et gloriam consegui , et amplitudinem status"""9). Moverunt feminam verba
Sigismundi , simulgue commiserata est Regio sanguini. Aspiciebat guogue
Principem elegantissimum , toto corpore pulcherrimum , cuius ipsa facies
digna imperio videbatur. Vocatis ergo filiis , svadet Regem dimitti").

1) Mária , Dlugosz szerint Lib. 10. col. 147. majus? 17.1395. halt meg : ,, Die Lu-
nae , decima septima maii , Maria Hungariae Regina , Sigismundi consors , et germana
soror Hedvigis Poloniae reginae, Budae moritur. Rua absumta, Hungarorum Pri-
mates , ad sufficiendum sibi novum Regem , guasi Sigismundus , coniuge mortua , rex
eorum esse desierit, animos intenderant." — Oklevelek Máriát 12. májusra még
életben említik. Zsigmond" jóváhagyó levelében, mellyel Bolondócz (Beczkó) várá-
nak adományát: ,, Anno Domini M.CCCXCV. RXuarto nonas mensis Maiic, Stiboriak-
nak megerősítette , Mária hitveséről is szól: ,,de consensu , et beneplacita voluntate,
Serenissime Principis , Domine Marie , dictoruam Regnorum Illustris Regine , contho-
ralis nostre carissime. (Georg. Fejér, Cod. Dipl. Tom. X. Vol. 2. N. CLXV. pag.
286—287. Junius? 10. pedig 1395. Stibor erdélyi Vajda"? adománylevelében , mellyel
Semtén , éz die Corporis Christi, Anno Domini M.CCC.XCV. Trencsény várme-
gyében fekvő Nemes-Podhradot, származtam helyemet, Nozilowi Jakus ösömnek
ajándékozta (most is élő ága róla nevezi és írja magát) Máriát immár a" holtak közé
számítja : ,, Villam Podhradye, úgymond, perpetuo habendam — omni eo iure et
proprietate , sicut nobis — a Serenissimis Principibus et Dominis , Sigismundo Rege,
et Domina Maria Regina , piae recordationis Hungariae , consorte sua, data, donata
fuit, et collata" értsd rá: eidem Jakusio contulimus. Olvassad: Prayt, Diss. de §.
Ladislao p. 31. Katonát Hist. Crit. Stirp. Mixt. Tomo. IV. ord. XI. p.384. Stibor
erdélyi Vajda" adománylevelét Fejér György, Cod. Dipl. Tomo X. Vol. 2. először
pag. 340. N. CXCVII. 1395. évre: azután meg pag. 393. N. CCXXVII. 1396ra vette ;
de az előbbi esztendőre kell visszatenni.— Végtére, azon évi "s havi nap, mellyre
Dlugosz Mária" halálát tette, valóban hétfőre esett; azért ellene semmi kifogásunk
nincsen. — Az elhúnyt királynő Nagy-Váradon temettetett el: , Inclyta Princeps ,
et Domina Maria, rebus exempta — humanis, Varadini , telluris gremio , supremo
decore extitit commendata." — Zsigmond 1397. évi levelében. Bejér G. Cod. Dipt.
Tom. X. Vol. 2. p. 445.

A" mit pedig Dlugosz néhány elfajult magyarról említ, hogy Mária" holta után
Zsigmondnak mondogatták volna: hogy a?" magyar korona nem őt illetné; menne
tehát haza Csehországba; azt TAiróczi P. IV. Cap. 7. sem tagadja , csakhogy ebben
a részben többféle esetet összezavart. Ugy Hedervári Kont István feje" vételét Mária"

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 161

holta utánára teszi; Korpádi Jánost is akkor öleti meg; holott mind a" kettő nyakát
még Mária" éltében szegték. — Korpádi Jánosról maga Zsigmond 1388. évi levelében
így szól: , Catenatus , et compeditus , ac in civitatem nostram Budensem , iuxta no-
strum edictum , allatus , et secundum Regni nostri approbatum ritum, ac Baronum
nostrorum iuri consonum decretum, per vicos et compita ipsius Civitatis, in cauda
egui tractus , et corrosus , ac tandem decollatus, ac per dolabrum guadripartitus, et
in frusta bis duo concisus , et ipsius funus guadripartitum, extra muros ipsius Ci-
vitatis , uti olidum cadaver , eiectum fore, palam perhibetur."" — Fejér, Cod. Dipl.
Tom. X. Vol.1. N. CCXLI. p. 426—429. Igy bántak Károly alatt Zaah Feliciánnal ,
és Klára? leányával. — Irtóztató büntetés volt ez, mellyre fölborzad a? szelíd termé-
szet; — de más nemzeteknél még nagyobb volt a" kegyetlenség.

?) Also ward Konig Sigmund von seinen Lontheren gefurt zu der Blindenburg
(Visegrádra) gefangen, und furten in do furpas gein Garawe uf das Hausz (Siklósra)
do lag er achtzehen Wochen gefangen." Wixdeck Eberhard, Menkennel Tom. I. Script.
Rer. Germ. és Tom. IF. p. 1078. , Dum numerabatur annus 1399. tunc Hungariae
Proceres ceperunt legitimum suum regem Sigismundum , úgymond , famulos eius spo-
liaverunt ; advenas vero Polonos , Bohemos , Teutones , Svevos , Francones, et Rhe-
nanos ex suis terris , velut pecora , domino destituta, exegerunt. — Ita Rex Sigismundus
captivus a suismet ministerialibus , ductus est in arcem Blindenburg , inde porro in
Domum Gara , ubi duo de viginti hebdomadas in carcere exegit."

Amaz oklevelekből , mellyek Katoza Istvánnál, Hist. Crit. Reg. Hung. Stirp.
Mixt. Tom. XI. és Fejér Györgynel , Cod. Dipl. Tom. X. Fol. 2.1399. évről szólnak,
azt veszem észre, hogy Zsigmond october" utóljáig egész esztendőt által az ország-
ban ide-oda járt és kelt. October" végén , meg november" elején Visegrádon találom;
honnan még levelei is költek. Ha tehát Zsigmondnak azt a? levelét, mellyet Fejér
György szerint pag. 765. Visegrádon XXXVII. die termini (Epiphaniarum) Anno
Domini M.CD. kiadott , egybe vetjük; Windecknek idővetése megállhat ; nem ellen-
ben Pray" vélekedése , Azzal. P. IT. p. 202. sem Leibitzer" Chronikona, ki Wagner
Károlynál Azalect. Scepus. P. II. p. 48. nemcsak Thuróczival az idővetést eltévesz-
tette, hanem Zsigmond" fogságát majd két egész esztendőre terjeszti: , MCDI. Sigis-
mundus , úgymond , captus est, et fere duobus annis carcere detentus.""

E" csúfos, és fölséghez méltatlan sorsra most Zsigmond nem annyira kegyet-
lenkedései miatt jutott , hanem azért; mivel hazánkat 1393. mint egy ó nadrágot , vagy
kopott csizmát elajándékozni szoktunk, az egész nemzet tudta és akarata nélkül
Venczel bátyjának örökség? fejébenroda igérte. 1399. pedig, noha már ellene nyilván
zúgolódtak , Csehországba ballagott, "s Magyarországot már nemcsak bátyjára, ha-
nem morvai Jodok markhióra is írta. — Ezek a? törvénytelen, és a" szabad válasz-
tás" ellenére elkövetett tettei, ismét boszúra gerjesztették az ország! nagyait; kik már
régóta csak azon törekedtek, mikép lehetne őt a" neki hányt tőrbe ejteni ? Épen
akkor Németország háborgásban volt: Venczel bátyját szinte saját jobbágyai szoron-
gatták: a lengyel királyt is Magyarországból csak kevéssel az előtt, azaz 1395. verte
vissza Kanisay János esztergomi érsek: Fejér Cod. Dipl. Tom. X. Vol. 2. p. 445

ME E. m ÉVE. III. 2. 21

162 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" morvai markhiókra Jodokra és Prokopra, noha atyafiakra sem támaszkodhatott ; mert
ellenségek valának : azért Zsigmond némelly 1400. évi levelében őket nyilván: , Regni
et suorum confiniorum temerarios invasores" nevezi. Itthonn sem tarthatott számot
mindnyájok" hívségére. Ezek a" környülállások tehat a" tőle elidegenült nagyokat
bátrakká tették; midőn meg sem álmodta , elfogták "s a" visegrádi várba tették. —
,; Postremo fortuna mobis sinistrante , proh dolor! dum nonnulli Praelati , Proceres , et
Barones Regni nostri , prius capta, et detenta nostrae Maiestatis persona ; regimine,
et solio dicti regni nostri, nos privare voluissent." — Fejér Cod. Dipl. Tom. X.
Vol. 2. p. TAT.

Nem mertek azonban személyébe kapni , nehogy boszúságból láttassanak vele
bánni; azért politicai ravaszsághoz fogván , a siklósi várba boszút űzött Gara Miklós"
és János" kényökre bízták. — "S már csak ebből is szemlátomást kitetszik , hogy ők
sem voltak Zsigmond" hívei (apjokat ugyan nem Zsigmond, hanem 1386. Horváti
János bánnak czimborái Erzsébet és Mária királynők mellett ölték meg; valamint
Zsigmond bizonyítja Praynál Azzal. P. II. p. 177. és Kaprinainál Hisz. Dipl. P. I.
p. 358). Azért ha Pray még úgy védi és dicséri is őket, engem hívségekről sohasem
fog meggyőzni. Hív jobbágy királyát illy állapotban, "s olly nagy ideig magánál nem
tartóztatja ; a" Garák pedig még előbb , hogysem szabad lábra eresztették volna , vele
nem igen dicséretes alkuba eredtek; a" mi nemcsak nem jobbágyi hívségnek , hanem
nagyon is alacsony léleknek bélyege — Bertradon de la Brocguiére, premiér écuyer
tranchant du Duc de Bourgogne , Philippe Bon, ki 1433. a" szent földről Magyaror-
szágon tért haza , és Budán Gara Miklós palatinust meglátogatta, Engel Keresztely-
nél , Geschichte des Ungr. ReicAs. II. Th. p. 379. ,,Der Grossgraf ist ein bejahrter
Mann , úgymond, Er ist, wie man mir erzühlte, der námliche , der ehemahls Sig-
munden, König von Böhmen und Ungern, seitdem Kaiser, ergriíf und in Arrest
setzte, und ihn auch durch Vergleich der Gefangensehaftt entliess." —. Miután Zsig-
mond elfogatott, az egész ország fölzendült ellene ; ,,Propter generalem universorum
regnicolarum nostrorum , ob effectum ipsius nostrae captivitatis, in unam voluntatem
factam confoederationem." Zsigmond 1400. évi levelében Fejér Györgynel, Codex
Dipl. Tom. X. Val. 2. p. 751. Ebből az is bizonyos , hogy Zsigmond" fogságát 1399.
évnek végénél , és 1400. elejénél más időre nem tehetjük,

") Virág Benedek , Magyar Századok" II. kötetében a" 341. lapon Engel Ke-
resztely után Geschichte des Uug. Reichs. II. Th. p. 214. a Garaiaknak édesanyját
Ilonának nevezi; de Wagner Károly szerint, Colleetanea Genealogica Histarica ,
Decad. IV. p. 65. IHona nem anyjok, hanem II. Miklós? hitvese volt; ,, Uxores duas
habuit , alteram Helenam Lazari Despotae Serviae filiam: alteram Annam, Comitem
Ciliae , et Barbarae Reginae Hungariae sororem germanam." I. Miklósról pedig
p. 54. csak ezeket mondja : , Religuit , porro, Nicolaus tres liberos: Nicolaum II.
Joannem VI. et Helenam Nicolai de Zeech uxorem.""

§) Nem igaz tehát, hogy akkor Zsigmond térdre esett , sírt, és tárt karokkal,
siralmas szemekkel könyörgött volna Garanő előtt, mint TAuróczi P. IV. Cap. 10.
hallásból meséli. Thuróczi regéjén Virág Benedek is mohón kapott: ,,el lehet hinni,

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 163

úgymond , Magyar Századok II. köt. a" 341. lapon; mert szerencsétlenségét sokszor
említi leveleiben , a mi nem mutat nagy szívet , és fölemelkedett lelket." — Az erős
férfiakhoz , igaz, nem illik gyáva emberek" módjára sopánkodni. De leveleit maga
Zsigmond nem írta, hanem cancellariusai; nem is a? királyért, hanem a" megaján-
dékozottak" tekinteteért vétetnek föl oklevelekbe a? történetek; hogy a?" késő mara-
dék is lássa, miben állott érdemök. Ezt a? dicséretes szokást pedig folyton követjük;
mert ha adományleveleink a? cancellaria? közönséges sovány szavainál egyebet ma-
gokban nem foglalnának, a? históriából csakhamar kifogynánk. Én a? szemes és
ügyes Zigmondról ellenkezőt tartok ; kevés király ment annyi és olly nehéz vitákon
keresztül , mint ő ; még sem bukott bele. Élete? fogytáig tartott szerencsétlenségekkel
küszködve öregedett meg, a" mi nem nyúlszívű "s gyenge lélek", sem gondatlanság"
jele; mert velök mindenkor megbirkózott : "s ha földre verték, sem únta meg a? csa-
tát, mint a" puha Venczel bátyja , ki szomjas torkát az imperium?" boldogságánál na-
gyobbra becsülvén , hogy boros kancsók mellett dőzsölhessen , nagy pénzen szerzett
méltóságával nem gondolt.

5) Ezeket el lehet hinni; mert az özvegy Erzsébet királynő, mint némelly
asszonyok , uralkodásra vágyott, "s boszút űzött; azaz , észszel nem élt, hanem in-
dulatoskodott. — Mária sem ütött édesatyjára , Lajosra.

§) Illy fontosan csak Zsigmond király szólhatott: hogy rajta jobbágyi nem
hatalmaskodhatnak : hogy egy ország, fő nélkül, akár ki legyen az, el nem lehet:
hogy a! királyi vértontók kiírtatnak: végtére, mivel az alma nem esik messzebb
fájától; hogy a" pártütőók bizonyos fekete könyvbe korommal megjegyeztetnek. —
Praynál Dissertationes Historico criticae in Annales Veteres Hunn. Avar. et
Hung. Vind. fol. 1775. a 47. lapon Albert király" leveléből olvashatni, hogy nem-
csak az érdemes tettek , Litteralibus historiis aeternae memoriae tradantur"": hanem
II. Ulászló" szájából hallhatni: hogy a" kormos pártütők sem mennek feledékenységbe;
Gersei Pethő nemzetségről , kik közűl egy pártütő sem találkozott: , Cuius rei , úgy-
mond , ipsi guogue Libri Annales Regam Hungariae, gui in aedibus nostris Taver-
nicalibus conservantur , in guibusgue acta omnium temporum diligentissime , et summa
fide conscribuntur , locupletissimi testes sunt."

2) Úgymint Maróthi János bán, Gersei Pethőiek, Kanizsaiak , Stibor vajda stb.,
kiket Zsigmond leveleibeu Fejér Györgynél, Cod. Dipl. Tom. X. Fol. 2. magasztal;
különösen pedig a" Medgyesi báró Mednyánszky nagy érdemű nemzetségnek törzsökét
Stibor vajdát 1406. évi levelében ekkép dicséri: ,, Tempore, guo nonnulli nostri
regnicolae in profundum malorum mersi , imo detestabilis satanae spiritu inflati, manus
ipsorum violentas, in personae nostrae offensam, et contumeliam, temere iniecis-
sent, civitatemgue et — castrum Nitriense — munivissent (itt elmondja , mikép vette
meg ostrommal Nyitra várat , "s folytatja) Ex guo tam laudabili et strenuo processuum
suorum actu, non ambigimus liberationis nostrae exordium inchoavisse."" Az eredeti
példányból.

9) Igéreteit, a? mint fogadta , szentűl be is teljesítette Zsigmond: mert a" Ga-
raiakat a" legmagasabb polczokra emelte: jótéteményöket pedig Pray, Kvkönyveiben

21"

164 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

P. II. p. 202. eme" szavakkal említi: , Dum igitur diebus non paucis ipse Nicolaus
per suos sudorosos labores , inter nostram celsitudinem, et praescriptos Praelatos et
Barones , pro eiusdem pacis obtentu, multimodos fecisset tractatus , ad ultimum, Dei
disponente clementia — fine, via et modo tam laudabilibus terminavit, guod nostra
persona , ex praescripta detentione, eiusdem Nicolai Palatini laboribus, interposi-
tione , tractatibus , et laudabilibus dispositionibus mediantibus erepta , pristinogue re-
gimini, diademati , et regnorum nostrorum praedictorum realiter et integre restituta
exstitit pleno cum effectu.""

Zsigmond valóban igen kegyelmes és jó szívű fejedelem volt; méltó ezért Thu-
róczit F. IV. Cap. 19. figyelmetesen olvasni; mert az egész országban nem találta.
tott, nem mondom város , de hely, vagy nemzetség, kivel jóvoltát "s kegyelmeit ne
éreztette volna: azért Erzsébet leánya 1440. épen nem kételkedett az erdélyiekhez
írt levelében illy kifejezésekkel élni: , Eam beneficiorum , gratiarumgue exhibitio-
nem , guam felicis recordationis guondam Serenissimus Imperator Sigismundus, ge-
nitor noster carissimus, inter ceteros regni Hungariae incolas vobis impenderit,
guantague benevolentia, guantis etiam favoribus fidelitatis vestrae contemplatione
vos fuerit proseguutus , memorare esset prolixum; guum vix , aut minime , aligua do:
mus , cuiuscungue reputationis in dicto nostro Hungariae (regno) reperiri possit , guae
non senserit eiusdem genitoris nostri largissimam beneficentiam, et amplissimam ,
gratiosissimamgue remunerationem. "" — Katona, Hist. Crit. Stirp. Mixt. Tom. XIII.
pas. 128—129.

") Emlékezetre méltó ez a" nyomos beszéd; nem is kételkedem , hogy a? vati-
canumi Codex? irója Zsigmondtól hallotta: vagy legalább attól vette, ki ezt a? tör-
ténetet közelebbről ismerte; mert a" Curia effélékre is gondosan szokott hajdan figyel.
mezni.

19) Vajmi sokkal helyesebb indító okok ezek Thuróczi alaptalan csacsogásai-
nál, mellyeket P. IV. Cap. 10. a" Garaiak" anyjának szájába teszen: ,, Maxime , de,
guondam genitoris vestri , recordor me coram , dictis: Aiebat enim , Regem legitime
coronatum , si etiam iumento compararetur, non esse deserendum" azaz: Emlékez-
nének atyjok" mondására; hogy a" törvényesen koronáztatott királyt, ha baromhoz
volna is hasonló, még sem kellene elhagyni." — Illyen, olly durva, mint oktalan
száraz beszédre , senki sem szokott könyörületességre fakadni, sem megindulni: a?
szemes és ügyes Zsigmondra pedig alkalmazni sem lehetett. De a" nagy igéretek,
mellyeket Zsigmond tett; meg az ifiú király" deli termete , szép kellemetes piros arcza,
fontos beszéde voltak azok a? varázsló és bájoló kecsek, mellyekkel Zsigmond még
a" szilaj természeten is győzedelmeskedhetett. — Bonjfn., Dec. IV. Lib. 3. Mátyás
király" pártosairól, 1475. évre szóltában Thuróczi szavait Országh Mihály nádornak
tulajdonítja : , Illud non minus in corde , guam ore versasse dicitur : guemcungue sacra
corona ornatum videris , etiamsi bos fuerit, adorato , et pro sacrosancto rege ducito ,
et observato.C

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 165

Vág

Zsigmond őrizet alól szabad lábra kelvén, Czilei Hermán grófhoz ment ,
s Borbála leányát magának újra eljegyezte: azután Magyarországot
visszanyervén , Budán világszerte elhíresedett palotát épített..

Ille evadens, ad Comitem Ciliae se recepit; cuius filiam in
matrimonium duxit , nomine Barbaram , gratissimi corporis !). Post, vo-
catu guorundam Baronum , et potentia sua regnum recuperavit: Pala-
tiumgue apud Budam amplissimum, per Antecessores inchoatum , in
magna construxit?).

") Zsigmond szabad lábra kelvén , mint Windeck írja , egyenesen Czilei gróf-
hoz sietett, kit még fogsága előtt nemcsak adományival magához édesített: hanem
a! Czilei Krónika szerint 1399. óta Borbála leányával jegyben is járt: vele azonban
csak 1406. kelt egybe. Katona, Epit. Chron. P. II. pag. 206. Ebben is tehát eleget
tett igéretének , és a" Garaiak" kívánságának ; mert ezen házasság által velök atyafi-
ságba lépett: , Serenissimae Principis Dominae Barbarae, consortis nostrae carissi-
mae , úgymond Zsigmond 1408. évi levelében , filiae videlicet Spectabilis viri Domini
Hermanni Comitis Ciliae, soceri nostri dilecti, cuius guidem consortis nostrae prae-
cara soror senior eidem Nicolao Palatino matrimonialiter extitit eopulata." —. Azért
Engel Keresztely II. TA. p. 369. ismét elegendő ok nélkül vádolja Zsigmondot , hogy
országlásakor az oligarchák igen elhatalmasodtak; ,,Kein König hat erniedrigender,
als Sigmund , die Uibermacht Ungrischer Oligarchen empfunden (ez nem igaz ; mert
Péter fogságban halt meg: azután Kún László is fogságban volt: más nemzetek pe-
dig még csúfabban bántak fejedelmeikkel: csak Cseh Venczel, Zsigmond" bátyja
hányszor ült a" hívesen); dennoch brach er die Macht dieser Oligarchen nicht ganz,
vielmehr befestigte er immer mehr das Ansehen der Prüálaten und Baronen , und
ihren Einfluss in alle Hauptangelegenheiten des Reichs, mit Beseitigung des Adels."
—Miután királyink az ideoda kelést és járást az országban megúnták , "s egy bizonyos
helyen lakni kezdettek , a? nemességgel szokásban volt közönséges tanakodás csak
az ország" gyülésére szorítatott. Zsigmond is tehát csak a" nagyokkal, kik körülötte
valának , közölhette ügyeit. Ezeken kivül, ha Zsigmond" szomorú állapotjára emlé-
kezünk, "s meggondoljuk: hogy visszanyert országát csakugyan a! nagyoknak köszön-
hette; irántok mutatott kegyességeért meg nem róhatjuk.

Borbála pedig , a" melly szép , olly rút erkölcsű volt; őtet nemcsak a! hazai ,
de a! külföldi írók is feslett élete miatt igen gyalázzák. Pray sem dicséri; de még
is azt mondja: hogy halála előtt istenével megbékült. Azzal. P. II. p. 336. De Ha-
geck pag. 775. halálát 1451,-re tévén , róla épen ellenkezőket ír: , Desselbigen Jahres
(1451ben) ist die Kayserin Barbara , weylend Kaysers Sigismundi Gemabil , in sehwere
Krankheit gefallen , und — als ein armseliegs , und von etlichen verführischen Geistern

166 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

verkehrtes Weib , von Gott , dem ewigen fröhlichen Leben , von der ewigwáhrenden
Pein , nichts halten, noch das hochwúűrdige Sacrament weder unter einerley , noch
unter beyderley Gestalt, gar nicht empfahen wollen, sondern aus diesem allen Spott
getrieben, und ist ohn alle der christlichen Kirchen Ordnung uud Glauben, den
Sontag vor St. Margarethá (11. juliusban) aufm Melnik gestorben; deren Leichnam
M. Joan. von Rokyczan mit seiner Priesterschafft, bis unter das Thor des Prüger
Sehlosses ehrlich begleitet ; aber den Canonicis der Práger Kirchen wollte es nicht
gefallen , dass sie in dem Chor Unser Lieben Frauen begraben werden solt. Nichts
destowenigor ist sie, auf des Gubernators Befehl , allda Hetalkóli behalten worden."
— Én azonban őt nem kárhoztatom ; mert illyeket istenre kell bíznunk: az emberi
itélet hiú, és sokszor igazságtalan.

2) A budai palotáról sokat írhatnék, és oklevelekből hitelesen bebizonyít-
hatnám, hogy Zsigmond Buda városának ékesítője, gyarapítója "s legnagyobb jól-
tévője volt. — De maradjanak ezek Budapest leirásánál együtt ; e? helyen üssük fel
Pray Évkönyve II. Részet , holpag. 267. Camaldulensis Ambrusnak Zsigmondhoz
írt leveléből ezeket AL onkasnák ) Inspeximus , mond a" szemmel látó tanú , summa
cum admiratione, praecipuogue stupore aedificatum abs te palatium — structurae
moles tam vasta est, ut nullam toto orbe maiorem reperiri posse arbitremur. Eius
omnia membra adeo magnifice, tam decenter instructa sunt, ut ad gratiam nihil
possit accedere"" stb. Ezt a!" dicsért palotát azonban Zsigmond csonkán hagyta,
azért Engel, II. TA. p. 368. a. Zsigmond?" halálakor volt magyar constitutiót hozzá
hasonlítja: ,,Die Verfassung von Ungern glich bey seinem Tode der königlichen
Residenz , die er in Ofen anlegte." — Engel azonban, szokása szerint , megint többet
mond ; mint ha lakhatatlan és egészen hasznavehetlen maradt volna ez a" palota —
mert benne lakott Zsigmond, Albert Erzsébettel, V. László, és Hunyadi Mátyás
II. Ulászlóval együtt hozzá épített. Egyik tornyát ugyan el nem végezhette Zsig-
mond; azért ez a" torony , nem pedig a? palota volt csonka. Olv. Ursinus Velius Gás-
párt, de Bello Pannonico. Lib. I. p. 16: , Prima facie aedes Caesaris Sigismundi im-
mani substructione , mole magis , guam pulchritudine visendae, cum turri guadrata,
sex alias turres continent latitudine incredibili, nomen inditum imperfecto operi ex
re, siguidem Schonka (csonka) Pannonii inabsolutum appellant." — , Egy igen nagy
tornyot is kezde Budán rakatni, úgymond Heltai Gáspár, I. D. CV. R. , mellyet
immár két padlásig felvittek vala: de miért hogy (Zsigmond) kimúlék ez világból,
hátra marada az: és ezt nevezik csonka toronynak." Alább hallani fogjuk, hogy
Zsigmond Párisból kétszáz míves embernél többett küldött Budára. Mit nem tett volna
Zsigmond , ha a" sok háborgás , meg a?" szerencsétlen schisma erszényét ki nem üre-
sítik.— Igaz tehát, a" mit Sallustius Catilináról írt könyvében Cap. III. mond: ,Ac

mihi guidem—in primis arduum videtur res gestas scribere: guod facta dictis sunt
exaeguanda"" stb.

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 167

VI. §.

Zsigmond nagyobb Nicopol városánál a francziák éretlen vetélkedésök
miatt sept. 28. 1396. elvesztvén az ütközetet , futásnak eredett , "s ha-
jóra kapván Konstantinápolba vergódött.

Exinde , cum Turcorum ingens manus Regnum Hungariae conti-
nuo vastaret, statuit congredi , bellumgue gerere; cui in auxilium Dux
Burgundiae venit: multigue ex Galliis, et Alamania nobiles, Anglici
guogue , ex Italia etiam. Nam Comes Bertholdus ex Domo Ursina, non
parvam suae virtutis in bello experientiam monstravit. Cum iam in
propinguo acies essent, longegue splendidior , validiorgue Christiano-
rum , guam Turcorum videretur exercitus; orta contentio est, gui nam
priores ex Christianis bellum aggrederentur? Nam modo Galli, modo
Teutonici , modo Ungari primatum volebant; reputabant enim sibi ho-
nori , primam in bello aciem obtinere. Datus tandem Gallis est prior
locus; non, guod gens nobilior esset, sed guod Principem praestantio-
rem habebant aliis; nec enim alius ibi erat maior Duce Burgundiae ,
nisi Rex ipse Sigismundus: gui suo in regno, voluit exterum honorare ;
placuisset tamen sibi non honori, sed utilitati consulere , Hungarosgue
praemittere : gui mores Turcorum melius nossent ; sed gestus est Gallis
mos). Nui procedentes in praelium, cum hostes intra palos conclusos
comperissent , nec eguos intro pellere possent; desilientes ex eguis, pe-
dibus praeliari coeperunt. Calor ingens fuit, pulvisgue altissimus ele-
vatus est. Itague, non acies aciem videre poterat. Post Gallos autem
Hungari seguentes , cum eguos Gallorum vacuos , fügientesgue viderent;
rati , Gallos iam victos, prostratosgue esse; nam ignari consilii eorum
erant, et ipsi terga verterunt. Interim Galli nullis adiuti Hungaris, a
multitudine Turcorum facile superantur. Crescit animus Teucris, atgue
ulterius procedentes, in fugam verterunt omnem Christianorum exercitum.
Magna strages data est Christianis, multague millia occisa, captigue
multi nobiles ; nam et Joannes Dux Burgundorum in hostiles manus in-
cidit, gui redemptus est postea multo auro. In eo praelio et Bastardus
Sabaudiae captus, testibus privatus est. Sigismundus autem fuga salu-
tem guaesivit?),

168 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

!) Históriás könyveink erről a?" kárhozatos vetélkedésről emlékeznek ugyan;
de arról mélyen hallgatnak, hogy Zsigmond inkább akart volna elébb a? jártas kel-
tes magyarokkal a? törökre, vagy jobban mondva otsmányra ütni; mint a? francziá-
kat, kik előtt az otsmány hadi szokás isméretlen volt; előre bocsátani. — De csak
ugyan rajta is győzött a" teretoria; az okatlan udvariságot értem, mellyért illy nagy
kárral kelle lakolnia. Mi csoda tehát , ha kronikáink rakvák ezért panaszszal Zsig-
mond ellen, "s ezt a? veszedelmet annyiszor szemire hányják. — Tegyük ott félre a?
hiú tisztelkedéseket, hol a" közjó" ügye őszinteséget kíván , és hadd mozdítsa az előbb
a" közjót , a" ki jobban érti. Nem kell oda sem nemzeti elsőség , sem magas szárma-
zás , sem méltóság , vagy más efféle tekintet: hanem jó szív, erős lélek, és tapasz-
talásokon érett ügyesség. Ezen ütközet vesztésének igazi okát is csak most tudjuk :
hogy a" francziák leszállván lovaikról, gyalog harczoltak ; "s hogy meleg is, nagy
por is lévén, egy sereg a" másikát nem láthatta; azért a? kószáló lovakat a" magya-
rok arra értvén , hogy már a?" hegyke francziák egy lábig mind levágattak , szaladás-
nak adták magokat , "s ezen zavarodásért veszedelembe estek. Ezt a" nagy veszélyt
a" franczia irók sem tagadják; de hogy ők vezettek volna bennünket vízre , föl nem
jegyezték.

") Lön ez a" táborozás Schwandtner szerint, Script. Rer. Hung. Tom. I. p. 886.
september" 28. 1396. Falkenstein pedig említett könyvében II. TA. a" 180. lapon
Nürenbergi III. János Burggráfról írja , hogy akkor ő mentette volna meg Zsigmon-
dot a" halálos veszedelemtől : ,, König Sigismundus rennte zwar herbey , und bemühte
sich , seinen Leuten aus diesem Irrthum zu helfen; — doch es war alles umsonst , er
stürtzte auch selbst mit dem Pferde, und weil ihm der Feind auf dem Halse war,
legte er eilig eines Dieners Kleid an, und da es an dem war, dass er entweder ge-
fangen, oder niedergesebelt worden würe, brachte unser Burggraf Johannes ein
Schifflein, oder Kahn, zur Hand , und führte den König über die Donau, und er-
rettete ihn also aus der allergrössten Lebens Gefahr.6 — De Zsigmond 1397. évi le-
velében Fejér Györgynél, Cod. Dipl. Tom. X. Vol. 2. p. 438—453. ezeket, mellyek-
ről Falkenstein szólott, a? Kanizsaiaknak köszöni: , Dum — castra metati sumus
versus Castrum maioris Nicopol, ubi — terga vertendo , reflexosgue gressus, cum
eisdem Domino Joanne Archiepiscopo , et Magnifico viro Stephano de dicta Kanisa,
nostro lateri pro tuitione nostrae personae , fideliter , et ferventer , iugitergue adhae-
rentibus , per Danubii et Paelagi flumina in galeis remigando , ad civitatem Constan-
tinopolitanam perveniendo — nos — deserere nullatenus voluerunt." — Kanizsaiak
Osl nemzetségből eredtek; Lőrincz elejöket Károly 1324. ajándékozá meg Kanizsa
várával: "s az óta viselték ezt a" vezeték nevet 1532ig; mert V. Lászlónak Vas vár-
megye" főispányának hátra maradott Ferencz fia akkor halt meg gyermekkorában.
Ursula leányát Ferencz? halála után, Zápolya János király, Nádasdi Tamás volt
nádor" kérésére 1532. fiú ágra emelte : "s ezen az úton , házasság által, a" Kanizsai
nemzetség" messze terjedt uradalmai Nádasdiakra szállottak. Oly. az 1834. évi Tu-
dományos Gyüjtemény VII. 36—55.

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 169

VII. §.

Venczel császári székéből nem minden ok nélkül 1400. kitétetett, "s he-
lyébe Jodok morvai markhio választatott.

Dum haec aguntur, Venceslaus Romanorum Rex , cum imperasset
mensibus circiter guatvor decim , privatus Imperio?); nam deses iudi-
catus est, neglectorgue Imperii : imputatumgue sibi est, absgue principum
consilio, Mediolanensem Ducem creasse?). Illigue substitutus est Judo-
cus Marchio Moraviae, patruelis eius ; gui cum imperasset diebus paucis ,
obiit "). Forsitan fratres aegre tulerunt, eum acceptasse adversus con-
sanguineum tantam dignitatem.

!) Venczel, apja után 1378. ült a" császári székbe; tehát nem:14 havig; ha-
nem 22 évig országolt.

7) Azt a" medionali herczeget, kiről itt szó vagyon, Galeaciusnak nevezték.

5) Venczel helyett, ki augustus? 20. 1400. esett ki császári székéből , nem
Jodok, hanem Brunsviki Fridrik választatott romai császárnak ; de hazamenet Waldek
Henrik gróftól közel Frizláviához meggyilkoltatván: Rupert palatinus lett császár;
ez sem uralkodott kilencz hónál tovább ; utána 1410. Jodok következett: ,, Nihil me-
morabile egit, mond a? historia, et post menses 5 iam octogenarius obiit — brevis
imperio , et ad res gerendas ineptus.""

VIII. §.

Jodok halála után Zsigmondra bízatott az imperium: de ő bátyja te-
kinteteért azt el nem fogadván, Bavariai Rupertre esett a sor : erre
aztán Zsigmond következett.

Post Judocum , Sigismundo demandabatur Imperium; sed noluit
frater contra fratrem surgere "). Creatus est igitur Imperator , Rupertus ,
Dux Bavarorum, vir praestans animi, ac nobilitate clarus?). Oui dum
Italiam intrasset , Coronam Mediolani , Romaegue petiturus , per Gallea-
zium, gui partium Venceslai erat, prohibitus est, et apud Brixiam con-
flictus , (igy) redire ad propria coactus est"). Pos hunc iteruam Sigismun-
dus vocatus est, gui, cum iam fÍrater de Imperio non curaret, onus
accepit ").

M. T. T. ÉVK. III. 2. 22

170 1II. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

") Ez Zsigmondhoz illő nagylelküség volt. Greberus Comp. Hist. Univ. Tom.
1II. p. 439. ellenkezőt ír. Fleuri és Tritemius után ZLib. C. §. 47. p. 697. 1410.
évre: ,, Vigesima septembris fuit , úgymond , gua eum (Sigismundum) eligebant archi-
episcopus Trevirensiz , Comes Palatinus , et Marchio Brandenburgensis. Deliberabant
adhuc archiepiscopi Moguntinus et Coloniensis: ac postea Jodocum , Moraviae Mar-
chionem cooptarunt; sed grandis natu 20 Martii (8. Januarii) anno seguente obiit:
tunc Electores cuncti agnoscebant Sigismundum, gui regnavit annos 27. — De mind
ezek nagyon megférhetnek Zsigmond" nagylelkűségével; csak engedjük meg, hogy
saját választásán bűn nélkül is dolgozhatott ; sőt kötelességében is állott, ne hogy
a" Iucemburgi nemzetség ezen fényétől megfosztassék.

") Rupert 1400. választatott; de már következett évben Openheimben elhalt ,
és Heidelbergben a" Sz. Lélek" templomában emez Epitaphium alatt temettetett el:
s Robertus Bavariae Dux, Comes Rheni Palatinus, Rom. Rex. iustus, pacis, et Re-
ligionis amator, dignus Deo visus, gui pro iustitia pateretur, huius sacrae aedis,
et collegii institutor , hic cum castissima coniuge Elisabetha Norici montis Burggrafia
guiescit, vita fanctus 1401. Kal. Jun. XV." Bückisch Nucleus Hist. p. 93.

") Mert, a" mint Wagner Tobiás , Izstitutiozes Hist. Edit. TIT. Ulmae Sveror.
8. 1663. p.558 írja: , Imperio restituere cogitavit , guae a suis antecessoribus alienata
fuerunt ; imprimis Mediolanensem Ducatum , et Insubriam prius Galeacio Mediola-
nensi Duci concessam." Bückisch pedig , Ducatum Mediolanensem Galeacio (a guo
tempore tota Italia exempta esse coepit) et Norimbergensibus iuramenti remissionem
guatvor plaustris vini ( Venceslaus) vendidit." — ,,Das , was am meisten beytrug , dass
Wenceslaus An. 1400. der Reichswürde entsetzt wurde, úgymond Michael Hirsch
Geschichte des Hussiten Kriegs. Pressburg. 8. 1783. I. TA. p. 118. war die Veráus-
serung der Lombardie, die damal ein Reichs-Lehn war; indem er an. 1393. dem Vi-
comten Johannes Galeas Herzogen zu Mayland für die Summe von 150,000 Goldthaler
mit der Souverainitüt dieses Staats belehnte.

?) Noha Zsigmondot, a? mint Fleuritől hallottuk , még 1410. némelly választók
királynak elismérték ; ő azonban ebben az esztendőben egy levelében sem írta magát
római királynak: az írók is csak 14i1től kezdve, azaz Jodok" halálával számítják a"
többiek közé. Ezt így kell értenünk , hogy Jodokra Zsigmond következett; mert Ven.
czelt székéből még 1400. vetették ki.

IX. §.
Venczel! dícséretlen tulajdonságít rövideden említi az író.

Venceslaus autem fuit homo deditus voluptati, laborum fugax,
vini cupidus , thesauri amator, venationis secutor; adversus guem sub-
diti saepe rebellarunt : nam postguam Imperium amisit , etiam Bohemiae

ZSIGMOND CSÁSZÁR És M. KIRÁLY" ÉLETE. 174

regnyam pessumdedit"). Captus. semel, per Sigismundum in custodiam
datus est Duci Austriae apud Viennam; sed aufugit tamen?). Sigismundus
autem solertior , iuniorgue sibi favorem populi conciliavit").

1) , Verlohr auch Böhmen durch Wenceslaus Verschulden einige Stüdte, Fe-
stungen , und Schlösser in Pfalz Bayern , die Karl IV. von Robertus von Beyern,
mit dem Zunahmen der Alte , Churfürsten von der Pfalz erkauffet hatte." Michael
Hirsch említett könyvében pag. 118.

2) , Natura, et educatione admodum vitiosus — Reipublicae negligens — tandem
cum nulla in ipsum animadversio, ne guidem sgualidus carcer guidguam proficeret,
ab Electoribus de ponte fuit deiectus (mellyről Nepomuki Jánost letaszítatta) cum
enim voluptatibus etiam adderet tyrannidem; Pragenses, et proceres regni eum ali-
guoties captunr tenuerunt. Primum guidem carcere publico, et eo, guidem teterrimo
guatvor mensibus (1393.) ex guo precario, ut tantum lavaret, opera balneatricis nu-
dae , ipse nudus evasit, in arcem suam penetrans; sed nihilo melior factus , iterum
capitur (1394.) et elabitur (a? cseheket követték a" magyarok , midőn utánok ők is
fogságra vetették Zsigmondot). Tandem clam captus (1402.) Viennam Austriae de-
ducitur; ex gua captivitate opera piscatoris denuo elapsus , et habitu mendici Pragam
reversus , regnum , ut alter Nebucadnezar , sed sine poenitentia , recuperavit."" Wagner
odafönt megvevezett könyvében. Ki Venezelt bővebben kívánná ismerni , olvassa
Hageck Krónikáját. — Ignavus et deses, gui veteres Caligulas, Nerones , aliague
portenta , pessimis moribus , ac tyrannide sua renovavit, mond a? história. Princeps
multis flagitiis passim apud scriptores notatus, et alter seculi sui Gallienus. stb.

§) Ha szinte Zsigmond sem vala ifjúságában a" legjobb; nagy volt közöttök
még is a" különbség ; mint éltök" leírásából észrevehetni. A? cseh koronához azon-
ban , noha öröksége volt, sokkal nehezebben férhetett, mint Magyarországhoz , ám-
bár ez is sok fáradságába került; mert a? Huszítákat bolygatta: kik ellen fölkene-
tése előtt , korának szokása szerint, kikelt, "s őket, jobbágyit , vakbuzgóságból ha-
szontalan , de nem kár nélkúl zaklatta.

5 ia

Az ecclesiában colt öotránkoztató szakadásról , s arra következett
constanczi közönséges zsinatról.

Cum iam Schisma foret, et Benedictus Hispanias teneret: Gre-
gorius guosdam Teutonicos , Italosgue haberet, religuum Joannes X.XIII.
obtineret christianitatis "); placuit Sigismundo pro pace Ecclesiae labo-
rare2). Pergens igitur in Italiam, ad Joannem; cum eo Laudae füuit:

22" ú

172 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

obtinuitgue ápud Constantiam, provinciae Moguntinae, guae insignis
urbs est supra lacum Brigantinum in agro Retico, concilium indici ; mis-
saegue sunt convocationis litterae ad annum ?).

Post ipse Constantiam venit), et in tempore Concilium coepit :
Johannesgue advenit ; sed cum mentem Patrum intelligeret, guod pro
pace Ecclesiae cedendum esset , fagam fecit, atgue in terris Friderici,
Ducis Austriae se recepit ; nam fidem eius mercatus fuerat, Turbat ita-
gue Joannem Fridericus, ob guam rem iritatus Sigismundus , adversus
Fridericum arma tulit, advocatis Svicensibus, ut guae raperent, sua
essent , concessit. Civitatibusgue, si vellent ad Imperium redire , relicta
Domo Austriae, permisit. Ob guam rem, plura Oppida alienata sunt
illi Domui usgue in hunc diem"). Itague territus Fridericus, revocavit
propositum, Joannes autem, cum ex Brisacco in Gallias transire vellet ,
captus est, ac demum Pontificio privatus , et in carcerem coniectus, de
guo sub Martino liberatus est, ut supra diximus ").

Gregorius autem sponte resignavit Papatum"). Restabat itague
solus Benedictus , gui pacem turbabat; guem solae seguebantur Hispa-
niae. Ad hunc igitur profectus est Sigismundus , et inter eundem, apud
Cambriacum , Amadeum Sabaudiae Comitem evexit in Ducem : venitgue
ad Benedictum in Perpiniano , guem allocutus , flectere non potuit, ut
Papatum , pro pace Ecclesiae resignaret. Sed allocutus est Reges Hispa-
niarum , in Narbonague cum natione Hispanica concordatus est , ut tota
natio a Benedicto recederet , fieretgue nova invocatio , nomine nationis
in Constantia, et tunc venirent Hispani ad Concilium; ac sic factum est.
Ünde postea Martinus concorditer electus est"). Et sic labore, atgue
industria Sigismundi , Schisma , guod annis circiter guadraginta durave-
rat, extinctum est , paxgue facta ").

") Akkor három római király volt; Venczel, Jodok, és Zsigmond; Szent-
Péter hajóját is egyszerre hárman kormányozták: XIII. Benedek , XII. Gergely,
és XXIII. János.

") A" hosszas egyházi szakadásnak eltörletése Zsigmond? korára nagy hasznot
hajtott; ha sok fáradságit becsülni akarjuk , helyheztessük magunkat abba a" századba,
mellyben Zsigmond élt. Magyarországra nézve azonban , távolléte miatt, buzgósá-
gával semmit sem használt, hanem inkább ártott; azért kötötték meg utána Albertot
atyáink , hogy tudtok és akaratjok nélkül az Imperiumot föl ne vállalja.

") Prima hieme , úgymond F/euri, Lib. C.§. 57. p. 716. papa Joannes Florentia

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 173

Bononiam, et paullo post Placentiam profectus; ibi coepit conferre consilia cum
imperatore Sigismundo , nuperrime delato in Italiam. Laudam postea venerunt, ubi
fere mensis spatio haerebant. Inibi 9. decembris anno 1413. papa, urgente impera-
tore , litteras concilium convocantes dedit." — Ez iránt szóló levele költ Viguld nevü
faluban, october" 30. 1413.

1) , Constantiam (Sigismundus) advenit die dominica mensis (octobris). Intrabat
eam sub umbella , sublimis eguo , inter Cardinales novem, cum comitatu 600 homi-
num.6 Fleuri, LDib. C. §. 60. p. 720. Magyarországból is sokan voltak vele, úgy-
mint Kanizsai János esztergami, András kalocsai, Péter spoletói érsekek; János
traguri püspök , stb.; a" világi renden valók közül pedig; Czillei Hermán gróf , Gara
Miklós nádor Miklós nevű fiával, Stibor erdélyi vajda , Ozori Pipo temesvári bán stb.;
megjelentek néhány városok"? követei is: nem különben a?" budai fő-oskolák" (acade-
mia) tanítói, Bonipert ó-budai prépost, Closteini Simon, Henrik budai prépost,
Diernachi Mátyás , Weissenburgi Tamás , de Vitto Mercato Thadeus , Bisznawi Miklós.
Olv. Exzgelt II. Th. p. 279—281.

5) Am 7. April 1415. mond Ezgel II. Th. p. 281. erklürte Sigmund , Friedri-
chen in die Acht, in deren Folge das Haus Österreich seine Schweizerische Stamm-
güter verlor. Erről az utolsó Részben lesz még szó.

") Errőlitt egy szó sincs; mivel egész vaticánumi Codex le nem másoltatott ;
hanem csak Zsigmond" életirása.

7") Gergely" nevében a? zsinaton Malatesta Károly, Ariminum" ura, jun. 15.
1415. mondott le örökre a?" pápaságról.

1) Otto Columna cardinál diáconus november" 11. 1415. választatott pápának,
és V. Mártonnak nevezte magát.

9) Az egyházban még 1378. szakadás támadott; mert a" cardinálok válogattak
a? pápákban ; azért 35 év alatt történt botránkoztató cselekedetökre fölébredt Zsigmond,
és kezdett a" békesség" helyreállításáról gondolkodni: a" religióhoz , mint keresztény
kötelessége kivánta , igen ragaszkodott, "s ezt a?" dicséretes , és követésre méltó buz-
góságát ennek a" hosszas schismának eltörletése is bizonyítja.

sát

Zsigmond utazásközben az egyházi egyesülés kedveért, Francssia- és
Angol-országok" fejedelmei között is békeséget szerzett.

Hoc etiam tempore perrexit in Galliam et Angliam Sigismundus,
pacemgue inter duos Reges composuit ; guamvis pauco tempore duraret").

) Zsigmond 1416. azért útazott VI. Károly franczia királyhoz, hogy őt is
a? zsinatra meghíja; de ez Angliával hadba keveredvén, nem jelenhetett meg,

174 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Zsigmond tehát e" két ország között békeséget akarván szerezni, február" 25. már
Párizsban volt; hol martius" 10. mint mondják, száz húsz asszonyságot nemcsak fé-
nyesen megvendégelt; hanem drága gyürűkkel gazdagon meg is ajándékozott. Akkor
fogadta föl azokat a" míveseket is , kiket Párizsból Budára küldött. A? franczia mí-
vesekről , kiket Bertradon de la Broguiére 1433. Budáu útazásközben talált, "s velök
beszélt, olv. Ezgelt , II. TA. p. 377. Párizsból London felé vette útját; april 20.
oda ért, hol septemberig tartózkodott, azon dolgozván , hogy V. Henriket "s VI. Ká-
rolyt összebékéltetné. Igy fáradozott az anyaszentegyházban támadt szakadás? orvos-
lásában. Sokat költött; adósságba verte magát — Flandriában , kereskedőknél (más.
záloga már nem lévén), Windeck Eberhard hív emberét hagyta.

XII. §.

Zsigmondot VenczeV holta után 1419. a csehek rútul megcsalták, "s
életveszedelembe ejtették.

Exinde , cum iam Venceslaus interiisset"), ad eumgue regnum
Bohemiae pertineret ?) ; in Hungaria vero magni motus essent per Turcos
insultantes ; consilium coepit, guid agendum? an Bohemia esset adeun-
da? an succurrendum Hungariae? Nuatuor tunc Consiliariorum genera
apud Sigismundum fuere: Italorum, Teutonicorum, Hungaricorum, et
Bohemorum; guos seorsim deliberare Caesar voluit. Bohemi et Itali
petendam Bohemiam prius, guam novitas ulla oriretur; post facile suc-
curri posse Hungaris censebant; nam si prius Hungariam peteret , posset
sibi adversus Turcos , ut prius , sinistre succedere: et tunc Bohemi eum
contemnerent , et Hungari. Teutonici autem, Hungarigue consultarunt:
prius Hungariae succurrendum; nam nemo eo temeritatis pergeret, ut
regnum suum vellet Sigismundo removere. His adhaesit Sigismundus ;
sed sinistre evenit: nam etsi Hungariae succurrerit, et almodum ultra
removerit Turcos; Bohemi tamen, gui iam seditionem fecerant, Hus-
sitarumgue seguebantur haeresim , Sigismundum ad se venientem recir
pere noluerunt. Ob guam rem exercitum maximum congregavit. Nam
Electores omnes , totague nobilitas Alemaniae cum eo fuit. Aiunt enim
numerum eguitantiem circiter DCXX. millia fuisse, obsidionemguc ante
Pragam statuit. Sed cum Principes admovere urbi machinas vellent, la-
pidesgue iacere, et insultum facere noluit Sigismundus; veniebant enim

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 175

ad eum secreto Bohemi sub specie proditionis suorum , dicebantgue sibi :
, Auid tu, obsecramus , tuam urbem destruis? an non melior erit tibi
integra, guam diruta?" Svadebantgue, ut Principes dimitteret ; nam ci-
vitatem sibi e vestigio traderent. Eumgue sic dietim in verbis tenebant.
ONuod animadvertentes Principes , paulatim ab eo recesserunt; ipse autem
cum paucis relietus, cum speraret se intromitti, mox hostium cuneos
contra se exire vidit, vixgue, amissis pluribus, evadere potuit. Theo-
dorus tunc de Valleperga cum eo fuit egues insignis, gui vim Bohemo-
rum mirifice repressit, spatiumgue fugae praebuit Sigismundo ").

1) Hageck 1419. évre, miután a? prágaiak" felzendüléséről szólt volna, Ven-
czeV haláláról így ír: , Der König Wenceslaus war dazumal hinterm Wischehrad,
auf űem neuen Schlosse , úgymond , ihme kamen Zeitung, wie es zu Prag beschaffen
war. Sobald es erfahren , stand er gleichsam , als ob er betráumt wáre. — Der könig-
liche Schenck aber sprach: Ich habe mich für diesem lang besorget, dass es also
zugehen werde. Der König wandt sich zu ihm , erwischte ihn beym Haar , warffibhn
zur Erden, griff hiemit zum Schwerdt , und wanns andere nicht verhütet, so hátte
er ihn umbracht; davon ikhn vor grossem Zorn alsbald der Schlag betroffen.""

2) , Anatvor et triginta annos regni Hungariae principatus gloria fretus , 1420.
Dominicae incarnationis anno, regni Bohemiae in regem coronatus. Hos enim ante
annos , post sublationem (exauctorationem) Wenceslai fratris sui (1402.) ipse rex Si-
gismundus regno in eodem, non regio, sed Gubernatoris nomine fungebarur." T/e-
róczi, P. IV. Cap. 19. Zsigmond, Hageck szerint , Procop után való nap , azaz: jul.
12-d. koronáztatott m eg ; mert , Procopius, mond Pilgram, Calendarium Chronologicum
czímű könyvében Viezzue, 4. 1781. p. 247. colitur inter Patronos Bohemiae , et oc-
currit in Calend. Prag. 1. et 11. ac Boh. 11. Jul. in Domin."

:) Pulkava 1420. évre apud Dobz. Monz. Tom. IV. pag. 159. , Eodem anno,
die veneris , festo 00. SS. ante Vissehradum rex Hungariae cladem magnam passus
fuit. — Ibidem multi Proceres , et nobilitas Bohemiae et Moraviae occisi suní; rex vero
fuga salutem guaerere debuit." — Olv. Tieobald Zachariást is p. 82.— Zsigmond" tana-
kodását Dlugosz is említi Eib. XI. cs?.406.: ,, Wladislaus, úgymond, Sigismundum Boh.
etHung. regem , cum freguenti Baronum Bohemiae numero , gui ad illum , post obitum
Venceslai regis confluxerant, in Sandecz venientem excepit. — — Tentae sunt autem per
dies aliguot inter reges , et corum consiliarios variae, super regno Bohemiae vacanti deli-
berationes , idgue per Wladislaum Polon. Reg. in summa Sigismundo regi consultum :
guatenus , singuáis agendis aliis praetermissis , guam celeberrime in Bohemiae regnuni
ire pergeret. — Verum Sigismundus rex , nihil se dubitare de fide Bohemorum in se , re-
spondit ; et majores, ac principaliores, aut venisse personaliter , aut per litteras illi fidem
dedisse. Salutari igitur consilio Wladislai Polon. Reg. neglecto , in Turcas ea aestate
expeditionem facit."§ —. Az otsmánynyal Nándor-Fehérvárott állott szembe , de Duna

176 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lévén közöttök , viadalra nem kelt a" dolog. Miután néhány hetet a? Duna? partján
töltött volna, sikeretlen fáradság után tért vissza Budára. — Fleury? folytatója Tom.
XXVI. p. 421.: , duum autem pertimesceret, ne Turcae Albam-Graecam , unde ab-
scesserant , simul ac Sigisuundum adversus Bohemos arma movisse cognoseerent , re-
verterentur , rebus suis male consuluit. Inde enim factum, ut neglecta hac oportu-
nitate , Bohemiam amitteret; Hungariam vero infaustis armis tueretur, infidelibus
magnam illius partem dire vastantibus."

Ezen táborozás" szerencsétlen kimenetelét Virág Benedekkel , Magyar Száúza-
dok TI. Köt. Zsigmondra egy oknál fogva sem tolhatjuk : mert a" mit mivelnie kellett,
megtette : hogy hazája"? fiai a" csehek rútul megcsalták , "s hogy tanakodási roszúl
estek ki, ezekről nem tehetett; mert ő is csak ember volt. ,,Et ipsi (Pragenses) pro-
miserunt sibi obedire in omnibus mandatis ; et ipse eredidit eis: et licentiat populum:
post haec ipsi mentiebantur omnia promissa sibi facta, et noluerunt sibi obedire.""
Pez, Tom. I. col. 732. Azért Wagner Tobiás" említett könyvében a? 360. lapon sokkal
helyesben itélt Zsigmondról : , Summatim , úgymond , nihil praeter meliorem fortunam,
guae in Dei, non hominum , manu est, in hoc Imperatore desideratum fuisse, scri-
bunt."

Prága" ostroma emlékeztet Petzelre és Hageckre , kik IV. Károly császárról
1377. évre írják: hogy Szent Venczel" várából fiai társaságában Prága" városára néz-
vén, sírásra fakadt, a" min udvarnoki nagyon csodálkozának ; de nem merték kese-
rúsége" okát tőle kérdezni. Az ez iránt tudakozódó várnagynak imígy felelt: En ma-
gamban igen szomorú érzést sejdítek; mert előre látom , hogy fiaim gyűlölni fogják
a" cseheket, és közülök egyik e? városnak vesztére lészen; ha tudnám mellyik, an-
nak saját kezemmel venném fejét. Mind Venczelt, mind Zsigmondot , úgymond Pe-
tzel , németek nevelték, "s ázok forogtak szüntelen körűlök. "S így fejezé be: Utóbbi
viselete Zsigmond császárnak eléggé megmutatta , hogy apjok nem minden ok nélkül
sírt. Ezt nem hiszem. De ám legyen bátor úgy; csak azt említem: hogy ha Károly
sírt , Prágát azért siratta , mivel Balbinus szerint Epiz. Lib. 3. Cap. 21. p. 360. Új-
Prágát ő építette: , Anno 1348. die 30. Martii — fundata est a Carolo caesare nova
urbs Pragensis" stb.

XIII. §.

Zsigmond Lithvániát , mert ellene Vitold herczeg a? neki ajánlott cseh
koronát el nem fogadta , a lengyelek hatalma alól kivenni, és szabad
független országgá tenni akarta.

Post hoc, iterum in Hungaria passus est diversos motus Sigis-
mundus ). Regnum guogue , Poloniae administravit 2). Cum Rege Angliae
magnas amicitias habuit ?). Exin, cum Poloni sibi essent infesti , Vitoldum

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 177

Magnum Ducem Litvaniae sibi conciliavit ; guem etiam in suis Dominiis
visitavit, obtulitgue sibi coronam. Nam Litvaniam, cum esset amplis-
sima patria , in regnum erigere volebat, utaiugo Polonorum reduceret,
iamgue invitis Polonis, Vitoldus cum Litvanis rem aggrediebatur; sed
ante mortuus est, guam res perfici potuisset. Cum apud eum Sigismun-
dus foret, omni die nova munera recepit ").

1 Míg Zsigmond a? husziták ellen harczolt, Mahomet beütött Erdélybe , sz.
Mihály" napja előtt: Szászvárost elégette, az embereket rabságra hajtotta, miután
Csáki Miklós vajdát egész seregével Hátszeg" vára mellett nagyon megverte. A" ve-
lenczeiek egész Dalmátországot elfoglalták. 1421. aprilis? elején az otsmány ismét
Erdélybe rohant, "s a" Barczaságot kegyetlenül pusztította. Zsigmond juliusban jelent
meg segítséggel , "s öt esztendőre békeséget kötött az új Sultánnal II. Amurattal.

2) Nagy Lajos Zsigmondot 1382. ajánlotta a" legyeleknek ; azért őt Erzsébet
királyné 1384. ez ország? igazgatására el is küldötte; de mivel következett évben,
azaz 1385. Erzsébet a" lengyeleket Máriának és Zsigmondnak tett esküvésök alól
fölszabadította, Lengyelország , mellyért Károly és Nagy Lajos annyit fáradtak, a!
magyar koronától örökre elesett.

3) V. Henrikkel Londonban augustus?" 15. 1416. frigyet kötött a" francziák
ellen: melly azonban siker nélkül maradt.

1) Diugosznúl, Hist. Polon. Lib. XI. és ez után Praynál , Aznal. P. II. ol-
vashatni V. Márton pápa"? bulláit, mellyekből nyilván kitetszik, hogy Zsigmond
Litvániát valóban független országgá akarta tenni; mert a?" lengyelek a? litvániai-
kat a" magyarok ellen: ezek meg a" cseheket a? lengyelekre lázasztották. — Ezeken
kivül a" csehek, a" magok" országát is 1421. Vitoldnak, Litvánia" nagyherczegének
ajánlották; de ő ajánlásokat el nem fogadta. Hihető tehát, hogy Zsigmond ezért
a" nemes tetteért volt hozzá olly hajlandó : szándékát azonban és igyekezeteit Vitold
Sándor" véletlen halál , melly 1430. történt , félben szakasztotta.

XIV. §.

Hogy Zsigmond az otsmány háta megett ellenséget támaszszon , Meso-
potámia és Tatárország fejedelmével frigyet kötött.

Idem Sigismundus cum Rege Minoris Persiae foedus habuit, ut
Homerat Turcorum Imperatorem Europa expelleret: plures guogue in
eius Curia et Graecos, et Turcos habuit, ut gui magni fuit animi 9).

") Zsigmondhoz illett gondolat volt az otsmányoknak Európából föltett kiú-

zése. Ki fogná már tagadni , hogy ő nem országlásra született. E" szándékát bizonynyal
M.T. T. ÉVK, JII. 2. 23

178 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

végre is hajtja, ha a" sok háborgás , "s szerencsétlen schisma, mint annyi akadályok,
nem gátolják: azért Szeretsen Miklóst Mesopotámiába , Józsát pedig a" tatárok" fe-
jedelméhez küldötte, hogy Amurat ellen velök frígyet kössön. Ezekről szóló levelét
olv. Katona Istvánnál, Hist. Crit. Stirp. Mixt. Tom. XII. pag. 503—507. A" kö-
vetség 1419. járt el dolgában; a?" levél pedig, mellyben Zsigmond róla emlékezik ,
1428. költ.

Ezen szándék miatt Zsigmondot Budán Manuel görög császár is meglátogatta
1424. Windeck C. 119. collat. cum C. 23.; de Zsigmond"? részéről sikeres ellentámadás
nem történhetett; azért Lazarevits István Serviának despotája ez után is igen sokat
szenvedett az otsmánytól : ő tehát 1426. tájban , fia" nem létében arra kérte Zsigmon-
dot, hogy Brankovits Györgyöt hugától unokáját, a" magyar zászlós urak" számába
venné fel, és törvényes örökösének ismerné "s fogadná el. Azonban II. Amurát 1428.
Zsigmondot fegyverszünet alatt megtámadván, Brankovitsot ugyan a? serviai despo-
taságban meghagyta, de úgy hogy a" magyarokkal semmi köze ne lenne, "s neki
évenként ötvenezer aranyat fizetne. Ekkor sok jobbágya Brankovitsot elhagyta , "s
Magyarországban Csepel" szigetén telepedett le. Bel. Notit. Hung. Nov. Tom. III.
pag: 521. — II. Amurat otsmány császár Zsigmondhoz 1433. küldött követeket. Fleury?
Folytatója, Tom. XXVII.p.125. Igaz tehát, hogy udvarában sok görög és otsmány
megfordúlt.

XV.

Zsigmond némelly viszontagsági után 1431. Olaszországnak titkos ér-
telmű (VI. Innocentius pápa szerint) vas-koronájával Mediolanumban
megkoronáztatott.

Rursus guogue, cum Martinus Papa expeditionem fieri contra
Hussitas mandavit?"), Sigismundus Norimbergam venit?). Nam res illa
per Brandam inchoata?), per Julianum finiri debebat "). Dedit itague re-
bus ordinem Sigismundus , et cum interesse non posset, nam petere Ita-
liam decreverat , Fridericum Marchionem Brandeburgensem expeditioni
praefecit; malis tamen auspiciis, ut alibi diximus ").

Ipse autem Sigismundus multis conventionibus; cum Philippo
Duce Mediolani factis et infectis "): tandem ex arbitrio Philippi intravit
Italiam , nec plures duxit gentes, guam ille voluit; coronatusgue Medio-
lani est, sed nunguam Philippus eum visitavit, sic enim convene-
rant. Scilicet, cum Philippus Abbiati Picenino Mediolani administra-
tionem commiserat ; Gibelli suspecti habebantur ?), ne Sigismundo adhae-
rerent ob Imperium. Guelfigue regimen tenebant?"); sed illi tamen noctu

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 179

ad Casparum §Schick"), Brunoviumgue"") veniebant, multisgue modis
dare se Mediolanum Regi offerebant. Nam de tyranno male contenti
erant ; sed nunguam Sigismundus acguiescere voluit, ne guid proditionis
sibi adscriberetur; cum Dux eius fidem secutus fuisset!").

") V. Márton pápa január" 11. 1431. a" husziták ellen keresztes hadat erige-
dett, és parancsolt.

? A" keresztes hadról szóló bulla Norimbergában hírdettetett ki, és nagy
búcsúk igértettek a" keresztény híveknek , kik a" cseh eretnekekre fegyvert fognának.
Megjelentek minden választók és német fejedelmek, kik sz. János" napjára erős
sereget készítgetének.

") Branda de Castillioneis cardinal és apostoli követ, Magyarországban a?
veszprémi püspökség?" administratora. 1421. ő kezdett a" husziták ellen keresztes ha-
dat: , Anno 1421. destinata fuit Legatio a Sede Apostolica , exhortans omnes Christi
fideles cruce signari, et procedere contra Bohemos Hussitos, impertiens omnibus
ecruce signatis et procedentibus , remissionem omnium peccatorum." Mat. Daerling
apud Falkenstein III. Th. p. 220.

") Julianus Caesarinus Cardinalis Sancti Angeli; V. Márton pápa 1431. őt
rendelte a" baseli zsinat előlülőjévé. Harduin, Acta Concilior. Tom. VIII. p. 1111.

") Zsigmond saját kardját, mellyet Julián cardinál sz. Szebald" egyházában
megszentelt, Brandenburgi Fridriknek kezébe adta, mielőtt keresztet tüzött volna
vállára. E?" táborozás" kimenetelét Adelzreiter, in Annal. Boicae gentis P. II. Lib
7. p. m. 157. így írja le: , Agebat eo tempore Sigismundus Caesar Norimbergae Im-
perii Comitia , guibus praesens Julianus Pontificis mandata exposuit. In Taboritas ,
Orebitas , Orphanos , monstrosam Hussi progeniem decreta fuit, communi omnium
Germaniae Principum voluntate expeditio. Ei praefectus Fridericus Marchio Bran-
deburgicus; adiuncti Albertus, et Christophorus Palatinus Boicae, et Fridericus Sa-
xoniae Duces. Joannes item, et Albertus Brandeburgenses Principes, confluxit ad
guadraginta millia eguitum, minor peditum numerus. Improspera rursus fuit ista
eruce signatorum expeditio. Direptis duntaxat , incensisgue aliguot villis ac oppidis
in Bohemiae finibus, sive proditio fuit, sive metus inanis , totis castris trepidatum ,
et prius , guam hostis ullus appareret , sublatis repente signis, non expectato aucto-
rum imperio , multi etiam proiectis armis, rapido cursu fugam maturavere , amissis
impedimentis, guae venere in hostium manus." — Der Cardinal Julianus büsste
alle seine Wagen, und mit dem, seinen Cardinals-Hut, Mess-Geráthe, Kreutz, Glocken,
und anderes mehr , ein , úgyimond Falkezstein III. TA. p. 229. Die Böhmen haben noch
200 Jahr darnach die Pábstliche Bullen denen Fremden gezeiget , worinnen die Kreutz-
Predigt gegen sie enthalten."" —. Jobb lett volna ezt az erőt az otsmányra fordítani.

") Zsigmond" ez iránt írt levelét Illustri Philippo Maria Anglo Duci Mediolani
Principi: és a" föltételeket olv. Prayzál, Annal. P. II. p. 302—306.

7) és ") A" Gibelli és Guelfi neveket Hoffmann, Univers. Lexicon. Contin,
Tom. I. pag. 805. így fejtette meg: , Papales significantur per Guelfi: et Imperio

Ti 2

180 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

adhaerentes per Gibelli" a?" hol, és az I. kötetbez p. 701. emez elnevezések" erede-
téről is bővebben értekezik.

") Schlickius Gasparus Sigismundi Imperatoris Cancellarius , Eguestris ordinis
Bohemus. — , A. C.1415. post ad Comitatus honorem evectus." Hofmann, Univers.
Lexic. P. I. pag. 321. — , Et Capitaneus Terrarum Egrae." Pray, Annal. P. II.
pag. 308.

9) , Brunovius de la Scala, Comes Sancti Montis, Veronae et Vicentiae Vi-
carius Generalis." Pray, Annal. P. II. pag. 202—203.

1) Ez a" cselekedet , ha nem csalatkozom , megint Zsigmond" szép lelkének jele.

XVI. §.

A" basilei zsinatról , s minő fáradságába került Zsigmondnak a császári
korona, mellyet Rómában 1433. IV. Eugenius pápa tétetett fejére.

Interim coepit apud Basileam Concilium, guod augeri Sigis-
mundus mandavit, guamvis Eugenius illud dissolvisset , iussitgue Prae-
latos accedere!"). Et Philippus guogue suos Praelatos destinavit; nam
ambo tunc inimici erant summi Pontificis, gui Venetis, et Florentinis
favere videbatur: statuerantgue Coronam Imperialem ab Eugenio non
petere , sed extorguere. Nam et armorum viribus infestabant eum, et
seriptis Concilii: multumgue animi Concilio praestiterunt aureae litterae
Sigismundi , guibus invariabilem Concilio promisit obedientiam?). Sed
Eugenius Venetorum , et Florentinorum , et suis fretus viribus, admo-
dum restitit. Venit autem Sigismundus usgue Luccam absgue impedi-
mento. Sed postguam illic fuit, Dux Mediolani, gui menstrua dabat
stipendia, cessavit: eius guogue exercitus in Tuscia, per Florentinum
Micheleotum Sfortianum coníflictus fuit. (Igy) Itague destitutus omni
auxilio Sigismundus videbatur: nec enim retrocedere decorum erat , nec
ultra procedere tutum. Aggressus tamen res arduas , structis aggeribus,
Arnum , invitis Florentinis, transivit. Magno autem auxilio sibi fuit
Comes Auranus Pisanus, guem ipse in Hungaria Comitem fecerat "). Venit
igitur Senas , ubi a Civibus, tamguam Pater, et honorifice , et amantis-
sime receptus, plus humanitatis invenit, guam cuperet. Ibi continua
bella cum FElorentinis habuit, exivitgue ipse ad expugnationem Castro-
rum. Verum, cum Philippus absgue Sigismundo pacem cum Venetis,

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 181

Florentinisgue fecisset, et ipse Sigismundus cum Eugenio concordayit.
Ad guam rem saepae Caspar (Schlick) missus est: Trevirensis guogue
Antistes (Otho) interfuit. Stetit autem per annum fere Senis, ac cum

tota familia per Senenses sustentatus est).

Post Romam ivit, ibigue in Caesarem coronatus est"), promisit-
gue Eugenio, eum, guoad viveret, pro Papa recognoscere; guam rem
guidam inconstantiae adscripserunt : cum antea Concilio asistentiam pro-
misisset.

9) , Martinus Papa videns se, et ecclesiam sic gladio materiali destitui, eius-
gue auxilio defraudari (a" husziták ellen sikeretlen indított keresztes hadat érti) re-
currit ad spiritualem; faciens per dictum Legatum (Julianum) , iuxta Decreta Con-
ciliorum Constanciensis, et Senensis, Concilium generale in Basilea congregari."
Matthias Daerling , iu Contin. Ckronici Engelhusii ad. an.1431. pag. 6. A" basilei
zsinat február" 1. hirdettetett ki; azonban V. Márton még azon hónak 20. meghalá-
lozott: tehát minden bizonynyal elmaradott volna; mert IV. Eugenius eleve ezen
gyűlés ellen volt; de kérték őt Zsigmond "s a" választó fejedelmek, hogy a? zsinatot
újítaná meg; mert abból igen nagy hasznokat vehetne a? kereszténység. Megújította
febr. 14. 1432., bulláját olvashatni Rajnaldnál ad. 4. a. N. 5. — De a"? basilei zsinat
sem felelt meg Europa?" várakozásának , noha soká tartott; mert sem a"? napkeletieket
a" huszitákkal egyetemben, kik a" római egyháztól elszakadtak, vissza nem hozta:
sem az egyházat tagjaiban meg nem jobbította: sem pedig a? visszaéléseket el nem
törölte, következőleg az egyesülést is, mellyen Zsigmond dolgozott, elmellőzte.

?) Patres Sigismundum ob fervens eius studium, ac strenuam operam, gua
synodum contra guaevis Eugenii molimina propugnaverat, grato prosegui animo in-
tenti erant. Ouem in finem in hac sessione declarabant, guod, guaecungue Eugenius
contra Caesarem faceret, aut moliretur: irrita , nulliusgue roboris essent." WFleurii
Continuator, Tom. XX VII. p. 83.— Eugenius pápa a? venetusokkal Zsigmond" el-
lenségeivel tartott , kik Dalmacziát a" magyar koronától elszakasztották : ,, Vos instan-
tissime reguisivimus , így ír Senából február" 4. 1433. Zsigmond, Kanizsai Lászlóhoz,
Katona Istvánnál, Hist. Crit. Stirp. Mixt. Tom. XII. p. 559. ut in servitium
nostri contra aemulos nostros Venetos, et eorum colligatos, Dalmatiam, et iura no-
stra , ac coronae regni nostri Hungariae indebite tenentes et usurpantes ; plures gen-
tes, guas possetis, vestris propriis in expensis , in patriam Fori-Julii mitteretis.""—
És valamivel alább: ,,Nobis in hac nostra imperiali Senarum Civitate constitutis ,
propter sacrum Basileense concilium, domino nostro apostolico odiosnm , cui scilicet
concilio indissolubiliter adhaeremus, eodem domino nostro apostolico , et communi-
tate Florentina , cum gua idem dominus apostolicus , contra morem summorum pon-
tificum, indifferenter ad omnes paterna caritate se habere, et gerere debentium
(IV. Eugenius pápa velenczei fi volt) est colligatus , praefato sacro concilio , et nobis
absgue causa rationabili insidiantibus,"

182 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

") , Pipo Florentinus Scalarum familia natus , guem Philippum dicimus."" Boze-
Jfin., Dec. III. Lib. 3. és Pray, Annal. P. II. p. 236. ,,Pippus de Scolaribus (így)
Florentinus genere , arte sutor ( Windeck , Cap. 27.) sed gui ob res bello praeclare
gestas , ad summos militiae honores eluctatus est , homo maioris fortunae , guam fidei,
ut postmodum dicendi locus erit. — Aezeas autem Sylviuzs, Lib. 3. Comment. in
dicta Alphonsi , ait eum fuisse ex Strozziorum genere. In diplomatibus passim dici-
tur Philippus de Ozora , fuitgue Comes Temesiensis, guae dignitas post Banos fere
prima fuit.""

") Zsigmond odafönt említett levelében; , In extremam necessitatem positi,
obligavimus nos populo huius nostrae civitatis Senensis , in veritate nobis fidelissimo,
et utigue devoto, gui nos a die nostri in eamdem introitus cum nostra familia (ud-
vari cselédeit érti) et comitiva suis expensis commendabiliter hactenus fovit, et su-
stentavit, et insuper etiam per totum tempus, usgue dum gentes nostrae de Hun-
garia venturae , in Tuscia constituentur , fovere , et sustentare promisit , ut pro rebus
nostris imperialibus regendis , ac pro recuperatione Dalmatiae , et specialiter pro de-
fensione huius Civitatis Senensis et suorum territoriorum , gentes nostras venire , et
per totum mensem Aprilis, proxime adfuturi, hic constitui faciemus." —. Ezek-
ből, meg a" Codex" szavaiból elégségesen kitetszik, miért tusakodott Zsigmond
Eugeniussal? "s végtére miért kellett neki olly sokáig tartott ellenkezések után,
vele kezet fognia? mert őt a" mediolani herczeg sárban hagyta. Ozori Pipo, kit a"
venetusokra küldött, szinte hívtelen lett, mert pénzzel megvesztegették őt: , Ouum
multa praeclara facinora gessisset, auro a Veneto corruptus, dimissa provincia, in
Ungariam reversus est. Ruem, detecta viri avaritia, Sigismundus , infuso in os auro
ut aiunt, enecari iussit. —— Haec habui: guae Sigismundum cum Venetis gessisse
legi, guin etiam e plerisgue Ungaris audivi." Bozjfin., Dec. III. Lib. 3. et Clron.
Tarvisin; apud Murator. Tom. XIX. Script. rer. Ital. Sokszor járt így Zsigmond ;
az irók még is mindenben csak őt okozzák. Pray, Hist. Reg. Hung. P. II. p. 265.
Hontheim után , Hist. Trevir. Tom. II. p. 379.: , Studio Jacobi Sirckii Trevirensis
Canonici , úgymond , Rex Pontifici reconciliatus.""

") Megcsalva látván magát Zsigmond, és a? mediolani herczegtől csúfosan
elhagyva; kénytelen vala Eugenius? kezére hajolni: azért Schlick Gáspárt, és Thal-
lótzi Mátyást , kevi főispánt és belgrádi avvagy nándor-fehérvári várnagyot rendelte
Romába , kik nevében vele egyességre lépjenek. Miután ezek Zsigmond" nevében
hivségére esküdtek (esküvésöket olvashatod Prayzál, Annal. P. TI. p. 308), meghíta
Eugenius Zsigmondot. Máj. 21. fényes pompával ment Rómába , és maj. 31. megko-
ronáztatott. Windeck Eberhard, ki jelen volt, írja: , Da kam der, der do pfliget
einem Kaiser die Krone aufzusetzen , und sützte dem Kaiser seine Krone auf, das
sie hing krumpt zu der recten Seiten, und also knyde der Kaiser für den babst, do
hub der babst auf seinen recten fus , und ruckte dem Kaiser sein Cron gleich."

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 183

XVII. §.

A" mit Zsigmond követei által Eugeniusnak esküvéssel megigért, szentül
be is teljesítette; mert a zsinatbeli atyákat arra vette , hogy őt pápának
elismerték.

Exinde per Perusiam, Romandiolam, Ferrariamgue venit Man-
tuam , summus iam Ducis (Mediolanensis) inimicus; ubi Vicarium Ci-
vitatis in Marchionem evexit"). Exinde, cum in Basilea adversus Euge-
nium procederetur , instaretgue citationis tempus, seu terminus depo-
sitionis ?), diu, noctugue, guantumvis aegrotus esset, Caesar vehi se
fecit; ac praeter opinionem omnium , in ipsa die termini, Basileam ve-
nit. Convocatisgue Patribus, inducias octo dieruam, Eugenio impetra-
vit, et iterum octo , et octo rursus ; post autem menses tres , in guibus
obtinuit Eugenium adhaerere Concilio?).

1) , Serenissimus Mantuanus Dux Familiae Gonzageae caput est — Joannes
Franciscus primus Marchio Mantuae a Sigismundo creatus est 22. Septembris Anno
1433." Philip. Jacob. Spener , Oper. Herald. Parte Speciali edit. secund. Francof.
1717. fol. p. 130—131. Ez iránt adott diplomát olv. apud Du Mont. Tom. II. P. II.
p-269. , Der letzte Hertzog Carolus IV. starb zu Venedig 1708." Hübner"s Geographie,
I. TA. 1758. p. 624.

?) Die Dominica, guae erat XI. Octobris, úgymond Fleury" folytatója Tom.
XXVII. p. 120. in ecclesia cathedrali congregationem indixerunt, in gua patres epi-
stolas , Engenio perperam adscriptas , examini subiiciunt; iam iamgue sententiam in
eum, tamguam contumacem in proxima sessione ferre parant, guum repente Impe-
ratorem urbi proximum esse, atgue ad synodum properare nunciatur." Jól itélt Ka-
tona István, Hist. Crit. Stirp. Miat. Tom. XII. p. 620. Zsigmondról , midőn ezeket
írta: , Ceterum imperator fere plus in eo laboris posuit, ut Eugenium synodo , guam
ut synodum Eugenio conciliaret." Ezek szerint tehát nem volna igaz, a?" mit Engel
II. Th. p. 347. Windeck Eberhard után beszél: , In Basel fand der Kayser, dass ihn
der Papst hintergangen hatte; die Bullen, die an das Concilium gelangt waren ,
lauteten mit den ihm mitgetheilten Abseriften nicht gleich.""

§) Ezért a" nemes tettért , hogy boszú helyett, Eugeniussal jot tett; Zsigmond
dicséretet érdemel.

184 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.
XVIII §.

Miután a? basíilei zsinatot IV. Eugeniussal szerencsésen megbékéltette
volna, Zsigmond haza jövet az imperiummal foglalatoskodva, Morva-
ország Znoim nevű városában meghalt 1437.

Ipse autem postea recessit. Habuit tamen singulares controversias
cum Philippo, eum hostem imperii appellavit. Similiter et Philippum
Burgundum diffidavit "). Venetis autem reconciliatus est?), Paduamgue
illis , Brixiam , et Bergamum in feudum dedit ; foedusgue percussit contra
Ducem Mediolani , ea lege condita , ut Imperii limes Arna foret , ut guae
citra, raperentur Venetis, guae ultra versus Mediolanum, Imperio ce-
derent. Statuerat enim Sigismundus Philippi Ducis arrogantiam com-
pescere , pacemgue cum Venetis , in eius odium fecerat. Sed mors, eius
consilia dissolvit ; namgue , cum Bohemiam intrasset , ex beneficio Con-
cilii recepta Praga, et paupere regno"); dum in Moraviam venisset , apud
Snoimam :), morbo per affectus (contracto) vitam exhalavit ").

1) Philippus bonus Dux Germaniae. Ducatum Burgundiae Maria Burgundica,
Maximiliani I. uxor, Domui Austriacae intulit. Spezer l. c. p. 196.

2) Pray, Aznal. P. II. p. 309. Windeck után ,,Pontificis hortatu foedus in
guinguennium cum Florentinis, ac Venetis percussum. Guibus conditionibus coalue-
vit, nuspiam proditum scio. IHlud compertum est, Venetos impendiorum rationes ,
guas Imperator Romae , ac in Italia fecisset , liberaliter praestitisse.

3) Zsigmond Csehország? elfoglalására Budáról junius? 9. 1436. indult el, 7s
többé nem is látta e? várost. Junius? 12. Iglóban volt, hol a?" cseh nemesség összegyüle-
kezvén, sok alkudozás után, köz akaratból , királyának ismérte őt. Megjelenének
a" basilei zsinat" követei is, és augustus" 23. fényes pompával ment Prágába.

:) Znoim hajdan Morvaországnak fővárosa volt; olv. Windeck Eberhardot,
Cap. 118. 119. p. 1278.

5) Eodem anno Dominico (1437) úgymond Bartossius ap. Dobu. Mon. Tom. I.
p. 199. ante S. Martini mane, D. imperator de Praga in Znoymo cum magno comi-
tatu venit, et cum D. Barbara, Ungariae et Bohemiae regina eguitavit, et cum eis
Comes Ciliae , habens bene mille eguites , et currus ultra centum , et pedites aliguot
centena. Item eodem anno 1437. feria 2. hora 23. supra scriptus D. Sigismundus Im-
perator in eadem civitate Znonymo , in crastino festi Conceptionis B. M. V. per in-
firmitatem pollicis in pede (orbáncza volt, mellyet máskép Szent Antal tüzének is,
sacer ignis , neveznek) caussa principali in domino de hoc secfílo migravit." — Bar-
tossius" idővetése Pilgram Antalnak C4rozologicum Calendariumával p. 79. igen meg-
egyezik; mert 1437. Boldogasszony? fogantatása vasárnapra esett: tehát Feria Se-

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 185

cunda hétfőn , azaz december" 9-d. volt. Erre a? napra teszik halálát Jac. Reichwein
apud Lizck, Tom. II. p. 128. Aeneas Sylvius in Hist. Bohem. Windeck Eberhard
Cap. ?18. ez az utolsó, Cap. 217. tudniillik Windeck okát is följegyzette, hogy
méreg által történt volna halála. Ha ez igaz, Borbála felesége étette meg, ki már
ez előtt ránczos kezét az ifjú Vladiszlávnak ajánlotta: azért fogatta el őt Zsigmond:
a" csehektől is tartván, Prágából Znoimba vitette magát Erzsébet leányához; itt ,
a" mennyire lehetett, ajánlotta a" magyar és cseh uraknak leányát, Albert vejével
együtt. Nuia Sigismundum ostendimus alias, mond Katozu, Hist. Crit. Stirp.
Misgt. Tom. XII. p. 802. natum esse 15. Februarii A. 1368., coronatum vero 31. Martii
1387., annum aetatis septuagesimum nondum complevit, regni vero Hungarici guin-
guagesimum primum VIII. mensibus , totidem diebus inchoavit." — ,,Noch vor seinem
Ende , befahl er, seinen Leichnam durch einige Tage dem öffentlichen Anblick aus-
zusetzen , weil es erschütternd lehrreich sey , Beherscher grosser Lünder durch hö-
here Macht leblos hingestreckt, und vom gleichen Loose der Sterblichkeit mit dem
ármsten Bettler betroffen zu sehen." Ezgel, II. Th. p. 367. Teste Znoimból szekéren
hozatott Pozsonyba ; itt a" Dunára tették , és Budára hozták. Végső rendelése szerint
sz. László" lábaihoz kívánkozott temettetni , kinek éltében nagy tisztelője volt; le-
vitték tehát Nagyváradra, "s ott Mária első hitveséhez tették. ,,Meg hala Moruaba ,
Znoymnac varosaba , es el temettetec varadon , kinek mind e" napiglan Varadon öröc
miseie vagion es Soltara." Szeke Estuan Chronica ez vilagnac yeles dolgairól.
Craccoba. 4.1559. p.196. — A" znoimi gyászos útról Aezeas Sylvius, Hist. Boh. Cap:
54. ezeket írja: ,,Miserabile spectaculum , et humanarum rerum singulare documen-
tum; Imperatrix captiva, et Imperatoris Cadaver una vehitur: occurrunt lugubres
Hungari , nec tenere lacrimas in tanta rerum novitate possunt. Hinc defuncti regis
corpus fletum elicit ; inde reginae vincula commiserationem excitant."" — , Ein erschüt-
terndes , zugleich genugthuendes Schauspiel , mond Fessler, Geschicht. der Ungern.
IF. TA. p. 499. für die ehrbaren Ungern , welche ihr unzüchtiger Wandel so oft ge-
árgert hatte."

A" mi e" codex szerint indulatos Zsigmond! halálát illeti , arról nem merek be-
szélni; mert orvos nem vagyok. Azt az egyet még is tudom, mert olvastam holmi
könyvekben : hogy a! féketlen indulatok , leginkább pedig a" harag , "s az ebből eredni
szokott boszúűzés az egészségnek igen ártanak; "s hogy az embert ideje előtt sírba
taszítják. Illyen tehát Zsigmond nem lehetett; mivel szerencsétlen állapotjában za-
bolátlan indulatok között meg nem vénülhetett volna; pedig ő tisztességes öreg
úr volt, és csak két hóval, hat nappal élt kevesebbet hetven esztendőnél.: , A? mi
esztendeink" napjai hetven esztendő. Ha pedig erősek, nyolczvan esztendő." 89-d.
Zsolt. 10. 11. v.

MT. ÉVE. III. 2. 21

186 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

XIX. §.

Zsigmond Velencze jövedelmeinek megcsökkentésére, fűszerszámmal
üzött hasznos kereskedését más útra akarta venni.

Hic etiam aliguando contra Venetos irritatus , prohibere statuerat,
ne ullae species , seu aromata Venetorum , in Alamaniam transirent ; guia
tamen Teutonici carere aromatibus non poterant, ordinaverat , duas esse
vias aromatibus; nam Rhenum, et Alamaniam superiorem, per Januenses
fulciri voluerat: Austriam vero, Hungariam, Bohemiam per Danubium
fulciri mandarat , mercatoresgue omnes Teutonicos , gui Venetiis erant,
transferri Januam decreverat: sed Philippus Mediolani Dux rem impedi-
vit, non, guod Venetis consuleret, sed, guod Teutonicos Januae stan-
tes, suspectos habuerit; ne traderent urbem Imperatori; pauperemgue
potius habere civitatem voluit , guam divitem perdere ").

1) Azértakarta Buda és Pest között a" Dunát elzárni, Bertradon de la Brocguiére
szerint Engel Keresztelynél II. TA. pag. 375., hol: ,, Ich kehrte (von Ofen) zurück
nach Pesth , úgymond , da fand ich sechs, bis acht Französische Familien, welche
der Kaiser dahin geschickt hatte, um an der Donau gegen über seinem Pallaste einen
grossen Thurm zu errichten. Seine Absicht war, hier eine Kette zu befestigen , mit
der er den Fluss sperren könnte. — Ich hatte die Neugierde, den Thurm zu bese-
hen. Er hatte schon die Höhe von etwa drey Lanzen erreicht, und man sah rund herum
eine Menge gehauener Steine liegen: aber die Sache war auch dabey geblieben,
weil wie man sagte, die Maurer, die das Werk angefangen hatten, abgestorben
waren, und die überlebenden nicht so viel verstunden , um es fortzusetzen." — Igy
itélt már 1433. az utazó franczia; holott nem azért maradt abban az építés, mintha
senki sem értett volna hozzá; hanem mivel Mediolani Filep herczeg Zsigmondot föl-
tett szándékában akadályozta. — Bxuxda Pest sz. kir. várasoknak volt régi állapotjáról
írt könyvemben a! 65 és 66. lapon azért a" föl nem épített toronyért Zsigmondot én
is megjegyeztem ; most tévedésemet észrevévén , szavamat visszaveszem,

ZSIGMOND CSÁSZÁR" ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 187

XX. §.
Zsigmond testi, és lelki tulajdonságai" leirása.

Fuit autem Sigismundus egregiae staturae, illustribus oculis,
fronte spatiosa, genis ad gratiam rubescentibus"), barba prolixa et co-
piosa?), vasto animo ) , multivolus§), inconstans tamen "), sermone face-
tus "), vini cupidus 7"), in venerem ardens, mille adulteriis criminosus"),
pronus ad iram , facilis ad veniam "), nullius thesauri custos ""), prodigus
dispensator !"), plura promisit, guam servavit "2), finxit multa "").

Hic, cum Romae apud Eugenium esset : , Tria sunt, inguit , Bea-
tissime Pater! in guibus discordamus; et rursus, in guibus concorda-
mus , tria. Tu mane dormis ; ego ante diem surgo. Tu aguam bibis ; ego
vinum. Tu mulieres fugis: ego seguor. Sed coucordamus in his: guia
large Tu dispensas thesauros Ecclesiae; ego nihil vi retineo. Tu malas
manus habes; ego malos pedes!). Tu destruis Ecclesiam; ego Impe-
rium" 15).

Huic , cum miles guidam Bavarus ingentem pecuniam mutuasset ,
molestusgue esset repetendo , ab ipso Caesare in faciem percussus est;
sed mox recognovit erratum suum Caesar , iussitgue homini argentum
numerari.

Hic Ludovicum Bavariae Ducem in magna pecunia mulctavit"");
similiter et Henricum Bavariae, gui apud Constantiam vulneravit Ludo-
vicum!"); Fridericum guogue Austriae Ducem solvere pecunias coögit,
et damna sibi multa intulit "). Ob guam rem, cum is ex Italia reverte-
retur, in vestibus suorum Nobilium hunc versum Fridericus inscribi
mandavit: , Ludovice, Henrice, Friderice ad pulpitum, guia Magister
venit."

Charissimi ei fuerunt Schlick"), Brunovius de la Scala 20) : Orszaa-
gius Michael): Matico Banus:9): atgue horum consilio ducebatur, sed
magis primo.

) E Codex? írója , mint látni , személyében ismerte Zsigmondot. Abban pedig
mind megegyeznek a! régi írók, úgymint Windeck, Hüpli, Aeneas Sylvius, Thu-
róczi , Bonfin stb. , hogy Zsigmond valóban szép és kellemetes férfiú volt; az utolsó
Dec. III. Lib. 3. , Vir fuit , úgymond , probitate ingenita, augustali genere, fausto
aspectu , statura magna , pulchro corpore, guod augustae multum referebat maiestatis,

24"

188 LII. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

erines aurei , crispi a iuventute , serenus erat obtutus , glauci guidem oculi , item pro-
missa barba, multum sibi adiiciens gravitatis, guam ad promerendam Ungarorum
gratiam, gui prolixa barba utebantur , in deliciis nutrivisse et gestasse dicitur. Auum
nimium popularis esset, ad corporis decorem nihil adiicere amplius natura potuisset,
Animo fuit perguam grandi et excelso , item profusae liberalitatis et magnificentiae
Princeps ; amicis prodigebat omnia , et ita saepe proventus omnes erogabat, ut nihil
etiam in his , guae vitae sunt usui, sibi superesse pateretur. Saepe, guum in regia
nihil esset, guod suo prandio praeparetur opipare, amicos invitatus adivit; saepe
etiam ab his symbola corrogavit. Item comitate , clementia , et aflfabilitate tanta, ut
ceteros ea tempestate Principes anteiret. Ad erudelitatem nunguam , nisi gravissimis
iniuriis, irritatus est." Bonfin szerint ollyan volt Zsigmond. Windecknél tetőtől
fogva talpig becsületes , jámbor, szelíd , és jószívű. — SzekeV Estuánnál meg illyen:
Ez igen iambor vala ez világ szerint, de lelkébe tiszta papas vala, es Christusnac
fű ellensege, mert ez egettete meg egic a? Szent Hvs Janost Constantiaba, es a"
Pragai Szent Jeronimost.""

?) Eresztett szakálla: , Fuit Imperator Sigismundus , mond TAxróczi, P. IV.
Cap. 24.; homo , in sui vultus gualitate , etpersonae guantitate , satis idoneus ; pulchra
facie , crinibus erispis et glaucis , ac sereno intuitu , a summo rerum Conditore ador-
natus. Hic, in favorem Hungarorum , guondam longas barbas deferentium , prolixam
barbam deferebat." Ezt az utolsót Virág Benedek, a" Magyar Századol? II. köteté-
bez az 503. lapon kétségbe hozza állítván, hogy akkor közönségesen megeresztett
szakállt viselének. De ő nálunk növekedett, közöttünk is lakott; hihető tehát, hogy
atyáink" kedveért valamivel hosszabb szakállt nevelt, mint a" külföldiek hordoztak.
Thuróczi ugyan Zsigmondot nehezen ismerte, de a" IZ. Részében szóló beszédében
nyilván mondja: hogy a" mit Zsigmondról ír, azt Ország Mihál palatinustól hallotta,
és királyi könyvekből vette. Heltai Gáspár, Magyar Krónikájában a" XV. Resz-
bez: ,,Hosszú szakállok vala, úgymond , a" magyaroknak , és igen hosszú fürtös ha-
jok." Ezek elegek legyenek Zsigmond!" szakálláról; mert azért magamat vitába nem
ártom.

:) Nagylelkűségének több példáját olvastuk már e" csekély leirásban: ,,Ro-
gatus, úgymond Aezeus Sylvius, Lib. 4. Comment. de reb. gest. Alphonsi regis ,
guem virum regno dignum, aptumgyue existimaret? Eum, inguit, guem negue se-
cundae res extollerent, negue adversae deprimerent.§ És Lib. I. ,;, Regnandi artis
imperitum esse dicebat, gui simulare nesciret. Innuit autem, multa regibus simu-
landa , multa dissimulanda esse, guo suos in debito officio retineant , extra omne vitae
periculum." Ugyan ott: , Dixisse memoratur ; ignarum esse regnandi, gui simulare
nesciret. Innuit autem: Praecipuam Principum virtutem esse clementiam , guae do-
cet, simulanda interdum esse ea, guae non magni sunt momenti; commodi maioris
gratia." — Meg Lib. 4. , Obiurgatus, cur fugatos hostes , non insegueretur , et com-
prehensos occideret? Satis, inguit, vicit, gui hostes fugavit. Utinam et huius exem-
plo, mond Aeneas, Monarchis nostrae aetatis persvaderi possit, magno cruore partam
victoriam non existimari victoriam,."" — , Post, ubi Sigismundus in Pannoniam rediit,

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 189

így szól Bonfin Dec. III. Lib. 2. Zsigmond" fogságáról, guamvis acceptae iniuriae
animo altius insederant , neguaguam tamen in vindictam continuo erumpendum esse
censuit; dissimulato dolore , clementiam praetulit, ne extrema inimici desperatione
correpti , aliguid obstinatius molirentur. Praedia solum a fidelibus postulata, ne his
ingratus videretur , ultro rescripsit, multos villis , muniis alios, pro dignitate dona-
vit. Aere, bonisgue potius, guam capite muletandos esse rebatur; contra vero illis
negue spem occludebat, negue occurrentes limis oculis intuebatur. Ne gratiam gui-
dem petentibus se difficilem inhumanumgue praestabat ; exorabilem , praeter omnium
opinionem , se his praebere , ostendere se iniuriarum immemorem , insperatam prae
se ferre mansvetudinem , ut his , gui gravius in eum peccarant, fiduciam suscitaret ,
ac metu simul, et omni suspicione liberaret." Bonfinnak eme" szavaira nem igen
hajtanak az írók ; pedig szépen megegyeznek Zsigmondnak azon okleveleivel , mely-
lyeket Fejér György, Cod. Dipl. Tom. X. Vol. 2. kiadott.

:) Nemcsak sokat akart, de sokat is tett; "s hogy többet nem tehetett, jobbadán
mások hátráltatták. A? historiás könyvek azt hányják szemeire, hogy cselekedetei-
ben némelly gondatlanság uralkodott volna: ,, Wie Sigmund im allgemeinen vieles
anfing, mond Engel, II. TA. p. 368. und nichts planmássig, und beharrlich durch-
führte, so geschah es auch in Ungern." — ,, Was er, von fremder Kraft thátig unter-
stützt , vermocht hitte , zeigten die hierarchischen Vorschritte der Concilien zu Con-
stanz und Basel." [gy itélt felőle Fessler, IV. TA. p. 500.

5) , Unbestándigiu seinen Massregeln — — war er der Mann des Augenblicks,
und nicht des festbestimmten Systems." Exgel. — ,, Seine Handlungen zeichnen ihn
unstát , flüchtig , verscehlagen, wortbrückig, unzuverlássig in Vertrágen, aber gegen
die Kirche unwandelbar treu und andáchtig. Unfáhig in seinem Wünschen , Wollen ,
Bestreben , Mass , Ziel und Stang zu halten , verfehlte er überall das weise Mittel ,
in seiner Gunst , und Gnade, wie in seinem Zorne; in Erfindung seiner Entwürfe ,
und in Schátzung seiner Kraft zur Ausführung. Nur beynahe grosser Fürst, war er
durch seine Natur und dursh seine Zeit gehindert , es ganz zu werden." — Fessler.

") Nyájasság jó szívnek jele; mellette velős beszédű is lehetett: mert ellen-
ségeinek szivét oda húzta, hová akarta.

7") Hogy dőzsölt volna , még senki sem jegyzette meg benne.

§) Saepe in adulterio Sigismundus comprehendit (Barbaram), mond Aezeas Sylv.
in reb. Friderici ITI. Imp. inter Kulpisii Script. Vol. rer. Germ.p.1450.; sed adulter
ignovit adulterae : nam etsibi nihil levius , guam violare matrimonia , fuit."" — Bonfin ,
Zsigmond" fogságának okairól szóltában: , Duorum et triginta eguitum caedes, úgymond,
Nicopolitana clades, in invidiam ; Mariae obitus, et inita post illius mortem intemperan-
tia, et praecipue foeminarum , guibus prae licentia coelibatus se fecerat obnoxium , in
contemtum hunc adduxerant. Exagerabantur coniuratorum obloguiis haec omnia ,
guae multo minora , guam ferebantur , profecto fuere ; guippe, gui multa ab eo co-
miter popularitergue facta, vitio vertebant, et malam partem interpretabantnr.""

Mivelőzvegységében bolygó szerelem hordozta; Heltai Gáspár" históriájának
megjelenése óta, azaz 1574. évtől fogva , Zsigmond közönségesen Hunyadi János"

190 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

apjának tartatott ; noha ez még nem bizonyos, de Heltai" állítását tudtomra eddig kétség"
fönmaradása nélkül senki sem döntötte el. — Pázmány Péter 1618. évi országgyűlé-
sen Pozsonyban II. Ferdinand? választásáról: ,, Mind enni időtől fogva, úgymond ,
csak ketten voltanak, kik az Sz. István attyának báttyátúl Mihálytúl vér szerént
származtak volna: tudniillik Otto, kit a" királyságból magok kivetének a" magyarok,
És első Matthias király , kit Szilágyi Mihál haddal , és erővel választata királyságra.""
Ebben az állításban gáncs vagyon , mert tudjuk hogy Sz. Isván királyunknak magva

Sz. Imre herczeg" fiában megszakadt; továbbá, hogy épen Mibál szaporítá Árpád
vérét , mellyből Otto , IV. Béla? unokája is eredett; Erzsébet leányát tudniillik ba-
variai Henrik herczeg , Ottónak apja vette el.— Ha pedig mind a" két királyt, Ottó
és Mátyást, Pázmány, Miháltól, vér szerint ereszti ; akkor Hunyadi Mátyást is Árpád-
tól származtatja. Ez annyiból egyeznék meg Heltai Gáspár" vélekedésével , a" mennyi-
ben bizonyos , hogy Zsigmond valóban asszonyi ágon Árpád? vére volt. — Végtére ,
ha Pázmány Hunyadi Mátyás" származását nem így vette, akkor fölhozott szavai a
magyar történetet fejtegetők előtt figyelemre meltók lehetnek. SzeieD Estuan Chro-
nicajaban a? 204. lapon: ,,Az Hvniadi Janos Hauaselföldi nemzet vala, kinec az ő
attiat a" Sigmond kiraV az ő hozza valo io tetebhminiert Hauaselföldböl ez országba
ki hozta , es Huniad varat öröksegül neki ada , kiröl oztan az ő fia neueztetec Hvniadi
Frett ét kinec osztan az ö iambor vitézsige erdömle az Erdelbi vaidasagot."" És a?
214. lapon: ,, Vala pedig e? Hvniadi Janos közep ember, temerdec niaku , gesztenie
színű , fodor haiu , nag" szemű, kegelmes tekintetű, piros orczaiu, es mindenben
ol erkölezü, ki feiedelemhöz illendő vala." — Baranyay Pál, Jézus" társaságá-
ban élt áldozó pap, ki életének nagyobb részét Erdélyben töltötte, Otrokócsy sze-
rint, sokszor emlegette: hogy Hunyady Jánosnak anyja Csanakosy ágból származott
volna. Még e? következendő eset is Hunyadi János" eredetének fölvilágosításához
való: , Cum misisset ad Huldricum Ciliae Comitem (Joannes Huniades) ut ad se ve-
niret in castra; hoc facere plane noluit, et ad se missis respondit: Ego Comes et
Princeps , et tam nobili familia natus, ad te veniam, hominem novum, et nostra
aetate nobilitatunm? Auod cum accepisset Joannes: Non ego, respondit tuis majori-
bus, sed tibi me comparo: guamguam negue illis cedam, gui pugnando pro Christina
Religione nobilitatus , maius lumen posteritati meae comparavi: atgue, ut in te Ci-
liensis comitatus turpiter extinguitur, ita in me domus Bistricensis exornatur.""
Aeneas Sylv. de dictis Sigismundi et Friderici Imperatorum.

") Mint ifjú hirtelen haragjában, de akkor is mások" ingerléséből, sokat ke-
gyetlenkedett: de nem minden ember olly hamar engesztelhető , mint ő volt: , Lau-
rentius (de Hedervára) Hungariae Palatinus, cum diceret imprudenter agere Sigis:
mundum Imperatorem, gui victis hostibus non solum vitam et opes relingueret; sed
etiam inter amicos reciperet , extolleretgue, Tibi, inguit Sigismundus , videtur utile
inimicum occidere, negue enim mortuus bellum excitat: at ego inimicum occido,
dum parco , et amicum facio, dum extollo; ostendit autem , pulchrius esse benefa-
ciendo, guam potentia inimicos vincere." Aeneas Sylv. Lib. 3. comment. de reb.
gest, Alphonsi, — ,,Rogatus aliguando , cur homini, a guo saepe, etgraviter offensus

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE. 191

erat, ignosceret? Ut uno hoste, respondit, pauciores habeam." — Ezt Pray, Hist.
Reg. Hung. P. II. p. 281. ebből a?" codexből említi, pedig nincsen benne.

1) A" pénzt nem kímélte: , Sigismundo Caesari allata erant ex Hungaria au-
reorum guadraginta millia. Cum autem advesperasset, eague in thalamo regio re-
condita fuissent, in cubiculum veniens Caesar, dum cogitat in guemnam usum eam
pecuniam convertat, somnus eum destituit. Tum ille excitatis cubiculariis: ite, in-
guit, ocyus Consiliarios , Ducesgue omnes militum huc accersite. Vocati proceres
media nocte trepidi (timebant enim ne guid adversi accidisset) Imperatorem celeriter
adeunt, et guae causa sit tam repentinae vocationis, inguirunt. Imperator confestim
aperta arca , inter eos, gui advenerant, pecunia distributa : ite , inguit , secure tran-
guillegue nobis dormire liceat. Nam , guod mihi somnum ademerat , iam procul aberit
a cubiculo." Aeneas Sylv. Lib. 4. comment. de reb. gest. Alphon. — Ez az egy eset
még nem pazarlás, magában nem is olly nagy gyengeség, mint a? minőre veszi
Virág Benedek, Magyar Századok" II. kötetében p. 504. — Tudta Zsigmond, miért
osztotta rájok e" pénzt. — Eredeti levele kezemben volt, mellyel november" 3. 1402.
nyolcz ezer arany forinton vett gyemántért Wolfurt Ulriknak a?" budai pénzverő há-
zat ,,unser Guldein Müncze zu Olfen" elzálogította. — , Illustrem Sigismundi aulam,
mond Bonfin, Dec. III. Lib. 3. nemo satis admirari posset, guandoguidem praestanti
principum freguentia refulgebat. Lusitaniae regis filius , audíto Sigismundi nomine,
in Ungariam peregre profectus est; gui ab Augusto remoratus, et illic hibernare
coactus — — impetrata missione , ab Imperatore magnifice donatus — dimissus est."
Falkenstein sokszor említett könyvében írja , hogy a" cseh követeknek, kik őt haza-
fiai nevében 1436. országlásra meghívták, hatvan ezer arany forintot ajándékozott
s Sechzig tausend Ducaten , nebst vielen andern Kostbarkeiten." IV. Eugenius pápa
előtt maga vallja magáról: ,,Ego nihil mihi reservo" , úgymond. — El ne feledjük
a" sok szó közt, hogy Zsigmond csak ezen az egy úton szerezhetett magának híve-
ket; tehát bőkezűnek kellett lennie. A? sok háborgás , meg a? schisma is nagy költsé-
gébe került.

45) A" pénz? pazarlásáról nem szólhatok; halljuk Falkenstein Jánost, ki Az
tiguitates Nordgaviae Veteris , III. Th. p. 199. többi között 1415. évre a" constantzi
zsinatról ezeket említi: ,, Wollte nun der Kayser Sigmund die vorgenommene , aber
darbey sehr kostbare, Reise antretten ; es fehlte aber wiederum am Besten, nemlich
am Gelde. Der Kayser hatte in Pohlen, um dasige Cron zu erhalten, sehr vieles
Geld aufgewendet, und des wegen grosse Schulden machen müssen. Nicht weniger
war auch die Kayserin allzufreygebig , aus dieser Ursache war der Geld-Mangel so
gross, dass der Kayser auch dasjenige nicht bezahlen konnte, was er zu Costnitz
verzehret hatte; dahero wendete er sich wieder, zu unserm Burggrafen , und dieser
musste abermahl aus der Noth helffen, und Rath schaffen. — Er erbot sich dem
Kayser zu willfahren; bedungte sich aber darbey aus, dass, weil weder er, noch
sein Bruder Wenceslaus , münnliche Erben hátten , der Kayser ihm die Chur-Marck
Brandeburg, mit der Chur, und völliger Landes-Hoheit , abtretten mögte.— Ausser
— hundert tausend Gulden Anno 1410. zu Ofen , und wiederum zu Burgau noch 50,000

192 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Gold-Gulden — waren auch die grosse Dienste , die Burggraf Friderich dem Kayser
geleistet, in grosser Hochachtung , und das letzte Anlehen war so gross, dass der
Kayser ihm in allen 400,000 Gold-Gulden, oder Ducaten versehrieben; welches zu
derselben Zeit eine grosse Summe war — Uiber dieses kam noch hinzu die Bezah-
lung vor dem Kayser zu Costnitz, zu welcher Burggraf Friderich alle Anstalten ma-
chen liess, auch die Anweisungen übergab, wo der Kayser Gelder auf der Reise
würde zu empfangen haben. — Der Tractat ward hierauf noch in diesem Jahr 1415.,
mit Einwilligung der Chur-Fürsten , geschlossen, und die Kayserliche Declaration
erfolgte den 30. Aprilis , Krafft welcher Burggraf Friderich zu Nürenberg zu einem
Marggrafen zu Brandenburg , und des Heiligen Reichs Obersten Cammer-Meister er-
kláret wurde." —. Brandeburgi ősi örökségét tehát el nem vesztegette, hanem szük-
ségből adta el. Nem igaz , a" mit Pray, Hist. Hung. P. II. p. 284. mond: ,,Ex gua
prodigalitate factum , ut Marchiam Brandeburgicam, avitam haereditatis suae partem,
vendere , et amplissima latifundia, in Hungaria et Bohemia oppignorare cogeretur,
nisi forte id aliguem excusationi locum det, guod immensam auri suammam in pala-
tium Budense erogarit , guod omnium sui temporis Europae regum aulas , elegantia ,
arte, magnificentia , et amplitudine superasse, memoriae est proditum." — Engel is
túl ment az igazságon, midőn őt ekkép dorgálta : ,, Versehwenderisch in seinen Fi-
nanzen , immer geldbedürftig , und wenn er Geld hatte, unruhig und sorglos bis er
es wieder vergeudete." Hüpli szinte kelletinél többet mond, őt ,,einen bodenlosen
Herrn nevezvén , bey dem das Geld nie Ruhe fand." essler , 4. TA. p. 499—500.
12) Ugy látom, mint ha itt a" Codex" írója magának ellen mondana; mert
Zsigmond valóban többet adott mint sem igért. Ha pedig szavát meg nem tarthatta,
"3 ezt előre nem láthatta: azért vádolni nem lehet. , Exigenti promissa veterano
militi cum diceret , at immoderata fuit petitio tua ; respondit miles: Poteras negare,
cum peterem. Nunc sine turpitudine , fidem rescindere non potes. Tum Imperator :
Si e duobus alterum me ferre oportet , facilius rerum, guam fidei, famaegue iactu-
ram subito.. dezeas Sylv. Lib. 3. Com. in Panor. — Am Ende seiner Regierung
hat er zuerst die gefáhrliche Maxime ausgeübt: das den sogenannten Ketzern gege-
bene Versprechen nicht zu halten.§ Ezgel, II. TA. p. 370. — De ez nem az ő vétke.

13) , Negue , guod Scriptorum aligui imperite prorsus litteris consignarunt , astus
et fraudis plenus , amansgue." Pray, Aznal. P. II. p. 324. Szóljunk itt azokról is,
miket Aeneas Sylvius Piccolomini , szinte Zsigmond" ismerőse följegyzett :

Hogy az alacson hbízelkedőket nem szerette: , duum adulatores odio haberet,
cuidam supra modum eum laudanti , et Diis similem esse dicenti , alapas dedit: di-
centigueilli, cur me caedis Imperator? Cur me, inguit Sigismundus , mordes, adula-
tor. Lib. I. Comment. de reb. gest. Alphonsi. — Assentatores se veluti pestes
odisse cum diceret, Brunovius Veronensis respondit: Tamen nullum genus hominum
magis amas, guam adulatores. Tum Sigismundus: Vincis sane, inguit, ita enim
natura comparatum est, ut cum vitandos esse adulatores dicimus, tum maxime illis
haereamus. Nam nec tu mecum tam diu fuisses, nisi meis moribus blandiri asve-
visses.. De dictis Sigismundi et Friderici Imp.

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY" ÉLETE, 193

Hogy messzelátó, és fontos itéletű volt: , Audiens a guibusdam disputari,
num melius esset amari , an timeri a subditis? respondit: guemadmodum superi amari
et timeri volunt: ita et reges. Negue enim bene ames , nisi etiam timeas. Timor
enim reverentiam arguit, guae regibus maxime debetur. Certe, gui non timet , con-
temnere videtur. At in regibus guogue situm est, ut et amentúr, et timeantur: si
ita moderentur vitam, ut nec inferioribus sint terrori, nec superioribus despectui."
Lib. 4.. Comment. in res gestas Alphonsi. — Ezek szerint Fessler" itélete sem állana,
mellyet Zsigmondról hozott: ,, War für seinen wichtigen Platz zu leicht, für seine
kráftigen Zeitgenossen zu schwach, für die Verderbten zu gefállig." IV. TA. p. 500.
s Beges, ac Principes in terris beatos esse aiebat, si exelusis superbis mansvetudi-
nis , humanitatisgue cultores in curiam asciscerent." Ugyanott Lzb. 2.

Hogy az alacson nemű és szegényebb sorsú, de tanúlt embereket többre be-
csülte a?" tudatlan nagyoknál: , Cum a Principibus, gui litteras oderant , reprehende-
retur, guod homines obscuro genere natos ob literarum commendationem foveret.
uid ni , inguit, amem eos, guos natura ceteris antecellere voluit? Alii plurimum
tribuunt generis nobilitati. At Caesar , vir prudens , intellexit, in eruditis esse guid.
dam stemmatis praestantius, Illi habent aedium parietes eclypeis et imaginibus depi-
ctos; hi animum optimis disciplinis exornatum. Porro, ut natura praestantior est
corpore , ita ornamenta ingenii longe pulchriora sunt externis bonis." Jac. Spiegel
Caesaris Maximiliani Secretarius in Aezeam Sylvium. — ,,Georgius Fiscellus , cum
esset Doctor , a Sigismundo Caesare eguestris militiae insignia suscepit. Exin, cum
Basiliensem synodum adiisset, consultante de rebus arduis Sigismundo , dubius erat,
legumne Doctoribus in unum locum coniunctis , an eguitibus item in alium separatis,
sese coniungeret, Cumgue tandem ad eguites inclinaret: Stulte agis , inguit Sigis-
mundus , gui literis militiam praefers. Nam ego milites mille una die fecerim , docto-
rem unum mille annis non fecerim. Doctrinam militiae praetulit Imperator, guod ut
ipse linguarum , ac literarum peritiam amavit, ita viros eruditione praestantes semper
ornare , et provehere studuit." Azzeus Sylv. Lib. 4. Comment. in res gest. Alphonsi.
— Ne gondolja pedig valaki, hogy ezek csak puszta szavak Zsigmond" szájában. 0,
a mint gondolt és szólott , úgy is mívelt. ,,Isterex , úgymond Thuróczi , P. IV. Cap.
19. non solum humilis domus nobiles, verum etiam plebeiae condítionis homines,
altae dignitatis ad culmen, guam plures sublimavit, suogue in regno potentes fecit.
Domus enim dominorum de Palocz, et de Rozgon , ac gaondam Domini Michaelis
Orzaagh Palatini — ipso Rege auctore, amplam devenere agrorum ad possessionem,
superstites guorum , nunc in regno , alto magnificentiae titulo gaudent. Comes vero
Pipo de Ozora (Pipo Florentinus , Scalarum familia natus , guem Philippum dicimus ,
Bonfin., Dec. III. Lib. 3.) nullo suo sanguinis haerede superstite defunctus, et
Mathko Banus, cum suis fratribus, Trankone, Petkone, et Zowano — Ragusani
fuerunt. Rui licet urbani status fuerint, magnam tamen huius Regis benevolentiam
habuerunt." stb. Ezeket pedig Ország Mihál palatinustól hallotta, és egy királyi
könyvből írta ki Thuróczi: , prout rebus de eisdem, per magnificum Dominum Mi-
chaelem Orzaag, Palatinum , guem praefatus Caesar, non claro sine merito , humilis

M. T. T. ÉVK. IXI. 2. 25

194 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nobilitatis de tugurio, alta sublimavit Baronatus ad atria, tum vero per guoddam
registrum eiusdem Caesaris , diebus praescriptorum temporum suorum pro observa-
tione conscriptum edoctus" értsd rá , sum" iz Praef. ad P. IV. — Olv. Bonfint is ,
Dec. III. Lib. 3. edit. Lips. p. 409.

Ezek is emlékezetre méltók : , Cum accusassent purpurati apud Sigismundum
Imperatorem maledicentiam Germanicae multitudinis, guae de suo principe passim
oblogueretur, subridens Imperator: An vobis, inguit, grave videretur illos male
logui, cum nos male agamus? Indicavit autem , in nobismet ipsis situm esse, guod
bene vel male audiamus." Aeneas Sylv. Lib. 2. comment. de reb. gest. Alphonsi.

,, Coram Sigismundo Romanorum Imperatore , guum gloriabundus guidam egues,
urbanos magistratus parvi faceret , tribunosgue militum laudibus in coelum tolleret ;
tace , inguit , Imperator , nulla nobis, o Thraso, militia opus esset, si suas guigue
civitates Praetores, ceterigue magistratus moderate, iustegue gubernarent. Sensit
autem , ubigue terrarum pacem tum fore, si magistratus leges defenderent , etomni
1oco ac tempore diligenter suum expedirent officium."" Idem ibidem Lib. 4.

, Cum ignavus ac otiosus homo foeneratores eo nomine plurimum laudasset ,
guod dormientes etiam pararent ex rebus lucrum: At tu , inguit , Imperator , vigilando
omnia consummis."" Ibidem Lib. 4.

,;, Ínterrogatus , cur apud liberas civitates peculatus crimen adeo freguens in-
veniretur? Idecirco respondit: guod nudos honores civibus commendant, populus au-
tem ad lucrum inhiat. Indicat autem , magistratum ipsum in causa esse, guod pecus
latus erimine tam multi hodie insimulentur. Cum enim tam varia Reipublicae sint
officia, singulis certa et sufficientia stipendia deberent assignata esse, guo hi, gui
ad huiusmodi honores et officia vocantur; haberent, unde viverent, sine ulla, vel
furti, vel peculatus suspicione. Verum , cum desunt haec stipendia, vel nimis sunt
tenuia , sic, ut plerigue ex publico thesauro sibi per nefas prospiciant, et pauperes
primum ad amplissimas opes veniant." Ibidem Lib. 2.

, Albertus Austriae Dux — cum diceret; Principes amore civium cautos esse
oportere : Sigismundus respondit: et fida custodia infortunium excludit. Docuit autem
Imperator potentissimus, non satis esse, ut Principes fidos habeant subditos: sed
addendos etiam esse satellites , et coporis custodes , praesertim in florentiore aetate.""
Ugyanott.

, Eos Reges demum in terris beatos esse, dicere solebat, gui eiectis ex aula
sua hominibus superbis, viros mansvetudinis, et misericordiae cultores in curia
assessores haberent." Idem ix dictis Sigismundi Imp.

,, Obiicienti ministroram nonnulli, guod ditioribus multa egenis nihil largire-
tur, duabus pyxidibus, altera auro, altera plumbo impleta, in optionem oblatis ,
ostendit: bona et honores non tam humanitus, guam divinitus conferri." Wagner
Tobiás" fönt említett könyvében pag. 560.

Ezekből kiki eleget itélhet Zsigmond" szép lelki tehetségei felől. Ide írnám
még Pray, Pálma", Katona", Engel", Fessler", Virág Benedek" stb. itéleteit is , mellye-
ket öt különféle szempontokból tekintvén, hoztanak ; de azt tartom , hogy nagyobb hitelt

ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS M. KIRÁLY ÉLETE. 195

érdemelnek azok , kik Zsigmondot nemcsak ismerték, hanem vele társalkodtak is ,
mint Aeneas Sylvius Picolomini (szül. october" 19. 1405. — in Concilio Basiliensi
Seriba, postea Secretarius Imperatoris Friderici III. inde Episcopus , mox cardinalis,
nunc post Calixum fit Papa nomine Pius II. in Catalogo Rector. A. Gymnasii Vien.
1680. 4. pag. 34. meghalt 1464.) ki maga is nagy ember" létére 1458. Pápának vá-
lasztatott. Egy két esetből nem mindig itélhetjük meg az embert; mert a? tettek"? és
azok" kimenetele sokszor a? környülállásoktól , meg némelly emberek"? befolyásától

függenek.
1) Már föntebb említettük Bartossius után, hogy fájós lábu volt Zsigmond;
ezt most saját szájából is halljuk. — Andreas presbyter, canonicus S. Magni con-

fessoris in pede montis Ratisbonensis scriptor synehronus, iz Ckronico Buvariae
JP: 60. , Imperator autem , úgymond, gravi infirmitate tentus, et laborans, propter
guam etiam paedica sibi fuit abscissa, subito, et ex insperato circa festum S. Mar-
tini , cum uxore sua a Praga recessit, et in Znoyma, oppido Moraviae, V. [dus
Decembris (1437.) in contritione , et. devotione magna obiit."" Heltai Gáspár, I. D.
CFV. Részben írja, hogy jóval halála előtt, guta ütötte volna meg.

55) Illyek , "s effélék Zsigmond" szájában többet nyomnak , mint ha száz író
mondaná.

4) Ludovicus III. Ruperto Imperatori patri in Electoratu (Bavariae) successit,
cognomine , Barbatus , vel Pius, vel Coecus — Praeses Concilii Constantiensis sen-
tentiam in Joh. Hussum et Hieronymum Pragensem latam , iussu Caesaris, lictoribus
exeguendam commisit: cuius causa eius familiam in se extinctam esse , credidit Otto
Henricus Elector, gui orbus, et ultimus decessit an. 1559. — Idem Pontificem Jo-
hannem XXIII. in Concilio depositum cepit , custodiague arcta Heidelbergae primum ,
dein Manhemii detinuit. E Concilio rediens , senex Latinae linguae studere coepit."
Hoffmann , Lexicon. Univers. Tom. I. Basiliae 1677. p. 944. Büntetése? okáról bő-
vebben ír Falkenstein , III. TA. p. 215. Lajos tudniillik összeveszet Brandenburgi
Fridrikkel , azért , Soll Herzog Ludwig schuldig seyn , zweymal hundert tausend Marck
löthigen Goldes dem Kayser zur Strafte zu bezahlen."

7") Henricus, cognomento , dives, parsimoniae laude inclytus , filius Fridérici
Landshusensis — Mortuo Ludovico Barbato an. C. 1447. guem in vinculis tenuerat,
Ingolstadiensem haereditatem , exclusis aguatis solus adivit." Idem p. 751.

5) Fridericus cognomento Senior, gui Constantiensi Concilio interfuit , rebus
suis exutus, dictus: ,,Fridel mit der láhren Taschen" anno 1440. obiit. Wagner
Tobias Cancellarius Tubingensis in Descriptione Genealogica praecipuar. Familiar.
Ulmae , 8. 1663. p. 40. Ezt a" közmondást ekkép fejti meg Falkenstein annyiszor
nevezett könyvében III. TA. p. 211.: ,, Dieser Hertzog befand sich in der Acht , weil
er Pabst Johannem XXIII. in die Freyheit gestellet hatte, und der Kayser liess
seine Lünder durch Eberhard Windecken (Er war aus Maynz gebürtig , und kam in
seinem fünfizehenden Jahr nach Prag zu einen vornehmen Kauffmann , und erlangte
hiedurch Gelegenheit, an den Hof des Kaysers Sigismundi zu kommen, welchem er
vierzig Jahr hindurch, bis an sein Ende , treu und redlich gedienet, und in wichtigen

20"

196 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Sachen von ihm gebraucht worden. Weilen er nun bestándig sich bey, und um den
Kayser Sigismund aufgehalten, so hat er auch alle Thaten dieses Kaysers beschrie-
ben. Hermann von der Hardt nennet ihn , in der Vorrede über den Tom. V. Concilii
Constant. p. 6. Caesaris Sigismundi Ministrum percharum ; thut auch dabey Meldung
von seiner abgefassten Historia Imperat. Sigismundi , und saget, er wolle dieselbe
absonderlich heraus geben , welches aber nicht geschehen, die aber nach der Zeit
der berühmte Herr Hof-Rath, Johann Burchard Mencke, dem Tom. I. Script. Rer.
Germ. p. 1073. einverleibet) in der Schweitz , und sonst allenthalben , an die meist-
biethenden verkauffen , wodurch dieser Hertzog , und seine Nachkommen ansehnliche
Lüánder verlohren, — Chur-Fürst Friderich (zu Brandenburg) sparete inzwischen keine
Mihe , noch Fleiss, Hertzog Friderichen mit dem Kayser wieder auszusöhnen , weil
dieser die Oesterreichische Lüánder am Rhein, in Schwaben, und in der Schweitz
sonst völlig verkaufft hátte; denn der Kayser hatte zu Costnitz grosse Schulden ge-
macht , auch selbsten die Reichs-Lünder nach eigenen Gefallen bishero versetzt und
verpfündet. Chur-Fürst Friderich war auch — glücklich, dass sich der Kayser durch
sein Vorstellen lencken, und bewegen liess, sich mit dem Herzog auszusöhnen. Er
begab sich mit dem Chur-Fürsten nach Merseburg am Bodensee, allwo in dem unweit
entlegenen Closter-Münsterlingen ein Tractat geschlossen worden, Krafft welchem
Herzog Friderich von Oesterreich dem Kayser 70,000 fi. erlegen, dasjenige aber, so
bereits verkaufft, verschmerzen sollte ; hingegen solle die Acht aufgehoben , mit dem
Kayser ausgesöhnet, in seine noch übrige Lánder wieder eingesetzet , und vom neuen
damit belehnt werden."

19) , Caspar Schlickius , mira ingenii dexteritate , et dicendi copia praeditus ,
trium Caesarum Secretarius, et de Pio Pontifice Maximo (ez az Aeneas Sylvius) dum
in Noricis ageret, optime meritus. Ouam versatile huic fuerit ingenium , hinc intel-
ligi potest: apud Imperatores tres , gui diversis admodum fuere moribus , cum summa
semper laude, ac dignitate versatus , inter ceteros Secretarios obtinuit principatumt.
A Sigismundo Egra, et Chubito in Germania: ab Alberto Calesio et Alba-Ecclesia
in Ungaria: a Friderico , Graecio in Austria, donatus est." Bonffn. Dec. IIT. Lib.
3. edit. Lips. p. 416. — , Is (Caspar Schlick) trium Caesarum Cancellarius, optare
se dicebat; omnes reges aliguando privatos, pauperesgue fuisse. Non enim satis mi-
seretur , gui nunguam fuit miser." deneas Sylv. Lib. I. comment. de reb. gest. Al-
phonsi. — Szólottunk már róla a" XV. §ban is, a? ") számjegyzés alatt.

7) Cum dixisset aliguando (Sigismundus) assentatores se veluti pestem odisse:
imo , inguit, Brunovius Veronensis, nullum genus hominum magis amas; nam gui
apud te possent Matico Banus , Laurentius (de Hederwara) Palatinus, Vrsatius (Or-
szágius Michael) et alii , nisi assentando tuam gratiam meruissent ! Tum Sigismundus
Brunovio ait: sic comparatum est , cum vitandos esse adulatores dicimus , tum maxime
illis aures damus. Nec enim tu mecum tam diu fuisses, nisi mihi blandíri asvevis-
ses. Aeneas Sylv. Lib. 3. Comment. de reb. gest. Alphonsi.— Bonfin., Dec. III. Lib.
3. a? venetusi háborgásokról szóltában; , Irritabat guogue ad id bellum, úgymond,

ZSIGMOND CSÁSZÁR És M. KIRÁLY" ÉLETE. 197

Brunovius Scala, gui patrium Dominatum, Sigismundi ope, recuperare sperabat."
Erről is emlékeztünk ") szám jegyzés alatt a. XV. §ban.

2) Gúthi Ország Mihált is említettük már néhányszor. Ország? vezeték nevé-
nek eredetéről Dubravius , Historiae Bohemiae Lib. XV. ekkép ír: ,,Haec audita
(szól Erzsébet és Mária királynők" fogságáró! , melly 1386. történt) Sigismundum
acerrimo dolore affecerunt, cuius aculeo exstimulatus , toto animi impetu , ad prose-
guendum in Hungariam iter ferebatur, Jodoco patruele comitante. Cum fines Hun-
gariae attigissent; oceurrit illis globus puerorum , ritu gentili sagatus , cum signifero
adultiore. Interrogat Hungarice Sigismundus: fuaenam haec militia? et cuius sunt
isti milites ? respondit Signifer: en tibi praesens adest Országh, gui tecum o Rex!
militet contra hostes tuos. Accipio, inguit, omen , et ita spero fore, ut a me stet
Országh, guod apud Hungaros sonat concilium universi populi (Wagner Károly ,
Collectanea Genealogico Historica Familiarum czímű könyvében Dec. IV. pag. 79.
verius Regnum, úgymond ; de inkább fejedelem , király; mert még ma is az ország"
bírája nem Judex Curiae Regni, hanem Judex Curiae Regis: és az ország-út,
Via Regia. Valamint a? Partus , Nagy Arszag fejedelmétől királyait állandóan Arszag,
vagy Ország (Arsac) néven hívta, úgy a" régi magyar is." Horvát István, Rajzola-
tok a Magyar Nemzet" legrégibb történeteiből , p. 68. §. 95. — Olv. Pázmándy Sa-
muel" illy nevű könyvét is : Sckediasmata Praeludialia Cogitationum Conitecturalium
circa originem , sedesgue antiguas , et Linguam Uhro-Magarum Populorum. Pest,
1786. 8. p. 614.) guemadmodum paulo mox accidit Budam ingresso , ut ei omnes ibi
erdines praesto essent, rogarentgue, ut illoruam obseguio ad omnes suos conatus
uteretur. Huic Signifero, ubi aetas illi validior accessit, hane retulit gratiam, ut
illum in 1oco ignobili (Thuróczi szerint, P. IV. Cap.19. meg az Elójáró Beszédében
nemes , de szegény nemzetségből származott. Gúth nevű helység Szabolcs vármegyé-
ben fekszik pusztán , "s most sz. kir. Debreczen városának birtokában vagyon. 18529.
láttam benne még a" régi templom" falait is) et in egestate natum, ad eguestrem
gradum , et mox ad tantas divitias provexerit , guibus cum Proceribus Hungariae cer-
tavit. Országh illi cognomine indito, guo in hanc diem familia illa gloriatur." Ez a"
nemzetség ÍI. Maximilian rom. cs. és magyar király" idejében Kristófban fogyott ki
october" 19. 1567. Gút nemzetségről olv. Kézai Simow Cronikonát, mellyben ezek
találtatnak: , Tempore Petri Regis Kelad , et Gút intrant tres fratres ex gente Sve-
vorum procreati , de Castello Stof sunt nativi.§ — Ha Ország Mihál ezektől szárma-
zott, nem volt nemtelen , hanem régi ág, mellyről a? pozsonyi CAronikon ,,De gene-
ratione Gut Kelád plura enarrantur; tamen sunt exorti de Svevia, unde Imperator
Fridericus ortum habuit, stb.

Országh Mihál Zsigmond alatt főkincstartó, vagy tárnok volt. , Michael Or-
szágh, supremus thesaurarius" így írta magát alá Katona Istvánnál, Hist. Crit.
Stirp. Mixt. Tom. XII. p. 785. — Zsigmondnak Prágában sz. Gál napján 1437.
költ levelében. — Sigismundi Imperatoris assiduus domi forisgue comes, postguam
ex Italico itinere cum eo in patriam rediit, non solum copiosis praediis donatus , sed
et thesauro regio moderando , praeesse iussus est; guod munus etiam sub Wladislao I.

198 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Rege integerrime curavit, Sub Ladislao Posthumo , et Matthia Corvino Magister
Curiae Regiae, ab hoc anno 1458. singulare , atgue haud scio , an ulli privato indultum
Privilegium emeruit ; ut Ecclesiae Nittriensis Episcopum , tanto tamen muneri parem,
guoad sibi , et filiis vita suppeteret , nominare possit. Abhinc (1460) Regni Hungariae
Palatinus , et Judex Cumanorum renunciatus , summo huic officio sub annum 1482.
in cana senectute , immortuus est." Wagner Károly? fönt említett könyvében pag.
80—81. — Thuróczi János Krózikája IV. Részében nyilván vallja, hogy a?" mit
Zsigmondról írt, annak jó részét Országh Miháltól vette, mint már említettem. —
Végtére, nehogy vaktában mindent elhinni láttassunk , észre kell vennünk Dubrav"
elbeszélésére: hogy Országh Mihálylyal ez az eset 1386. nem történhetett , hanem
jóval későbben; mert ha Ország Mihály Palatinus valóban 1482. tájban halt meg,
száz esztendősnél korosabb lett volna, ha 1356. évre csak tíz esztendősre veszszük
is: a" mi hihetetlen. — Ország Mihályról méltó olvasni Schmith Miklósnak illy
czímű könyvét is; ,,Palatini Regni Hungariae." Edit. tertia fol. Tyrn. 1760. pag.
96—101.

2) Erről is volt már néhányszor szó: ,,Matko de Thalotz, Comes Kewiensis ,
et Capitaneus Nandor-Albensis" így írta magát Rómában april 4. 1432. költ levél-
ben. Pray, Azzal. P. II. p. 308. — Katona Istvánnál, Hist. Crit. Stirp. mixt. Tom.
XII. p. 817. 1436. évre , Stephanus Frangepanius , et Matko de Thallotz Bani Croatiae
et Dalmatiae"", és erre az évre ugyanott: ,,Matko de Thallotz Banus Sclavoniae."" —
Rathkay György szerint ,,Memoria Regum et Banorum Dalmat. Croat. et Sclavo-
niae"" secund. Edit, Viennae, 4. 1772. p. 87—89. 1420. lett bán "s 1440. halt meg.

VIII.
A" MAGYAR KIRÁLYOK? FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK"

"§ OKLEVELÖK" NYOMAI AZ ÁRPÁDOK ALATT.
OLVASTA A? M..T. T. IV-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 13. 1835.

CZECH JÁNOS R. TAG.

1. §.

Tudjuk hiteles kutfók szerint, hogy a" magyar nemzet Europa
felé nyomulta, és a chazárok" közelében megállapodtakor hét rokon
néptörzsökbóől állott"), mellyek magokban megint számos szabad nem-
zetségekre ágozván , egymástól független , csak közös védelemre szövet-
kezült községeket képezének ?). Volt ugyan mindegyik törzsöknek sa-
ját vezére), de ez a" többi nemzetségeknél épen nem vala fönsőbb szár-
mazatu, a" hadi vezérleten kivül nem birt egyéb hatalommal; annál ke-
vesbbé ismertetett közös fejedelem, ki az egésznek parancsolt volna").
Csak utóbb, uj hont keresni készültökben , határozák el magokat e köz-
ségek a" fő hadi hatalmat , a" részes erők" egyesítése és nagyobb sikerit-

1) Constantinus Porphirogenitus de administratione imperii XXXVIII. fejezet.
,Erant gentes eorum (tudniillik: Turcarum) septem."

2) Ugyan az a! XL. fejezetben : , Hae Turcorum gentes — — — mutuo inter se
contractu statuerunt, guamcungue partem bello infestari contingeret, ei comuniter
omni studio et cura suppetias ferre.""

§) Ugyan az a XXVIII. fejezetben: ,,Et habet unaguaegue gens peculiarem
principem. — Jo. de Thurócz Cronica Hungarorum. ,,Aliae vero generationes guae
genere sunt istis (t.i, Capitaneis) pares et consimiles."" s

") Const. Porphir. az imént idézett helyen: ,,Et ante hunc (Arpadum) Turcae

, principem alium nullum unguam habuerunt."

200 IV. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hetéseül egy személy" kezeibe adni, "s e" végre magoknak egyik legjelesb
hósökben , Álmosban fő vezért, választani").

Tetemesen megváltozván imigy az eddigi rend, szükséges lón az
uj álladalomból keletkező viszonyoknak is irányt szabni, és mindenek
előtt a fővezér és népfők" állását egymáshoz , valamint az egész nem-
zethez is meghatározni. Kölcsönös alkudozás után, örökre azt végzék
tehát a nép fők, vagy mint hajilandóbb vagyok hinni , a nemz e ts é-
gek egyetemb en?), hogy fő vezérjök mindig Álmos véréből legyen, a
köz verejtékkel szerzett javakból mindazáltal részesüljenek mindnyájan ,
és a népfők" utóik se zárattassanak ki soha a" fővezér tanácsából és
nemzeti fő hivatalokból ; egyszersmind eleve halált mondván ki a! feje-
delem iránt hűtelen, vagy azt rokonival összeveszítendő" fejére; az al-
kotmányt rontandó fejedelemre pedig örök átkot. De mivel mind e
megkötések mellett , a" zsenge szerkezetet , a hadi fő hatalmat nyert fe-
jedelmek netalántani visszaéléseiktől féltették , igyekeztek annak a" val-
lásra gyökerülte által szilárdabb alapot szerezni, "s azt mintegy örökitni.
Ezért kelle tehát a" fővezér ünnepélyes beiktatásán, mind a chazár
szokáskint fö lemeltetett fő vezérnek"), mind a! népfők és többi nemesek-
nek-az imént kötött szerződmény" hív teljesítését esküvel fogadni, és
jelül — vallási szertartásuk szerint — véröket egy edénybe összefo-
lyatni:). "S ime igy leljük föl mindjárt az alkotmány" bölcsőjénél, és
nemzetünknek , mint ollyannak első fellépténél azon bölcs intézménye-
ket is, mellyek az idő és körülmények által módosítottan , még jelenleg
is nemzeti szabadságaink fő biztosítékait teszik.

Kétségbe hozzák ugyan többen , az e" frigy" emlékét egyedül maga

) Anonymus Belae Regis notarius V. fejezet: , Principales personae comuni
et vero consilio intellexerunt , guod inceptum iter perficere non possent , nisi ducem
ac praeceptorem super se haberent. Ergo libera voluntate et communi consensu se-
ptemvirorum elegerunt sibi ducem ac praeceptorem usgue ad ultimam generationem
Almum."

:) Anonymus Belae Regis notar. VI. fejezet: ,,De juramento eoraum. Primus
status juramenti sic fuit ete."

§) Constantinus Porphirog. XXXVIII. fejezet: , Auem etiam solenni Chazaro-
rum more et consvetudine in scuto erectum principem fecerunt.""

") Anonymus Belae not. V. fejezet: , Tunc supra dicti viri pro Almo duce more
paginismo Íusis propriis sangvinibus in unum vas, ratum fecerunt juramentum.""

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 201

föntartotta Béla névtelen jegyzője" hitelességét , mind általában, mind
főkép azon szerződményt, "s annak miként lett megtételét tárgyazó elő-
adásra nézve ; de minden alap nélkül. Mert ha mindazon fontos okok,
mellyekkel több honi iróink névtelenünk teljes biztosságát diadalmilag
kivívták , elmellőztetnének is ; hatovábbá tekintetbe sem vétetődnék az :
hogy már magában föl nem tehető , mintha a" magyar tós nemzetségek ,
az eddigelé olly bő mértékben birt szabadságról , minden külső erőltetés"
hozzájárulta nélkül teljesleg lemondván , magokat egy úr önkényének
föltétlenül alája adták, "s igy mind saját, mind törzsökeik" eddigi ön-
állási létezésüket könnyelmüleg föláldozták volna; mégis minden kér-
désen túl helyezve leljük ezen örökre emlékezetes frigy" belső igazságát
már az által is: hogy határozatai egyról egyig alkotmányunkban fölta-
láltathatók , és annak még jelennen is fő alapvonásait teszik. — Igy bi-
zonyítja év rajzaink" minden lapja, nemzetünknek az első kikötéshöz
hiv ragaszkodását , mellynek hatását még az Árpád-fiág teljes elenyészte
után, a vegyes korszakban is észre vehetni?). És a" népfők" és fiaik
kikötött részvételök a" fővezér tanácskozásiban, mint is első csirája és
alapja-az abból idővel kifejlődött képviseleti elvnek, nem de nem iga-
. zoltatik-e ennek mainapigi fönállása által? — Szintugy szemléljük az
alku másik feltételét , vagyis mindnyájoknak a" közösen szerzendőkből
részesítését, nemcsak annak legbiztosb évkönyveink?) s egyéb emlé-
keinkben hitelesen jelentett teljesülte, hanem királyi adományzat"? alak-

1) Legjobb tanuság erre azon különös tekinfet, mellyel nemzetünk Árpádfi örö-
kös valódi vagy csak vélt nem létében e" nemzetség? leányági ivadékai iránt visel-
tetik. Igy igen hihető, hogy Aba? választását főleg annak tulajdoníthatni, mivel
István király" testvérét birta nőül; akkor is, midőn II. István? magtalan elholtátói
tartott a? nemzet , Saulra , "Sofia", a" király testvérének fiára vetette szemeit (Chron.
Joannis Thuroczy pag. 11 Cap. LXIII. , Anteguam vero Rex Belam scivisset, coniu-
raverat regnum , ut post eum filius sororis eius Sofiae nomine Saul regnaret"), És
Károly Robert, Venczel és Otto királyok mire építék igényeiket, és minél fogva
találtak a" nemzet közt követőkre? mint épen leányágról Árpád? véréből való szár-
mazásokra.

?) Az említett névtelen" több helyein p. o. a XXXI. fejezetben: ,,Ibi etiam dux
dedit Bungernec patri Borsu terram magnamé; a XXXII. fejezetben: , Ibi etiam dedit
terram magnam Ousadunec patri Ursuur —. "s alább , tunc dux Árpád in sylva Matra
dedit terram magnam Edunec et Edumernec" stb. és Thuróczy János" Krónikája"
ál. részének IV. V. VI. VII. VIII. és IX. fejezeteiben.

TT T. ÉVE. HL 2. . 26

202 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

jában még most is fönléte által tökéletesen bebizonyulva. A" mi vég-
tére illeti a fejedelem iránti hútelen,, és jó egyetértését rokonival bontó"
kárhozatalát , az is csak előpéldázata a már 1ső István király" idejében
teljesleg kiképzett idomban előjövő felségbántási büntetvénynek?); va-
lamint az alkotmányszegés miatt a" fejedelemre eleve kimondott átok"
több példáira is akadhatni történetinkben ?). Szóval, olly összehangzás
mutatkozik mindenekben névtelenünk" előadása és a teljesen igazak-
nak ismert tett dolgok közt, hogy hitelességét tovább is gyanuval illetni
nem egyéb hiu és képtelen faggatásnál.

Vizsgáljuk meg most, valljon Álmosnak a!" fővezéri méltóságban
utói is , az imént említett frigyet beiktatásuk" alkalmával megujították,
és esküjökkel megerősítették? Történeti emlékeinkből bizonyos, hogy
Árpádtól kezdve , le egész Istvánig , mindegyik fővezér ünnepélyes föl-
magasztalásakor a" népfők és nemesek (primates et milites) a" hüségi
esküt letették"); de arról : kivántatott-e ez alkalommal a" fővezértől is
a szerkezet szent megtartása fölötti eskü? nem találtatik nyilván kife-
jezett nyomdok. Hogy azonban letétele egyik fővezérnél sem mulaszta-
tott el, kétséget nem szenvedhet e" következő okoknál fogva. Jóllehet
a" szerződmény szerint Álmos" véréből kellett örökre lenni a" fővezér- .

1) Deecreti II-i S. Stephani Regis Cap. 51. , Si guis in regem aut regnum con-
spiraverit , refugium nullum habeat ad Ecclesiam; § 1. si guis contra Regis salutem
guolibet modo aliguid conspiraverit , aut conspirare aliguid tentaverit, seu tentanti
scienter consenserit , anathemisetur , ot omnium fidelium communione puretur.""

?) II. András" 231diki és IV. Béla" 1267diki és III. András" végzeményeik-
ben (Kovachich Vestigia Comitiorum a" 121d. és 142d. lapon, és ugyanannak Su-
plementum ad vestigia Comitiorum czímű munkája 1ső kötetének 136ik stb. lapjain)
eleve kimondatik a" kiátkozás azon fejedelemre , ki ezen rendelvények ellen csele-
kednék. Mi több, II. Andráson teljesítetett is 1232ben e? büntetvény az esztergami
érsek által.

") Anonymus Belae Reg. not. LII. fejezet: , Dux Árpád accepto juramento pri-
matum et militum Hungariae , filium Zulta cum magno honore elevari fecit." Ugyan-
ott LVII. fejezet: , Tanc dux Zulta — — ipso vivente accepit juramenta suorum n0-
bilium , et filium suum Toxum fecit ducem, et dominatorem super totum regnum
Hungariae" Vita S. Stephani auctore Carthusio Episcopo , Pray György" Dissertatio
Historico eritica de sacra dextra S. Stephani czimü munkájában a" 123d. lapon: ,,Et
conyocatis pater suus Hungariae primatibus — — — filium suum Stephanum post se
regnaturum populo praefecit, et ad hoc corroborandum a singulis sacramentum exegit."

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 203

nek, még sem volt az örökülési rend magában e" családban — a" nemzet" nem
kevés kárára — tökéletesen meghatározva ; legalább arról: mintha való-
ban az első szülötté mindenkor, és mintegy változhatlan szabályként,
lett volna az elsőség , többi testvérei vagy rokonai fölött, épen nem ál-
líthatni semmi bizonyost; — sót ha tekintetik, hogy a" szerződmény"
másik föltételében mindnyájok" számára kikötött részesülési elv —
mellynek nyomai nemcsak a" hajdani gyökeres nemzetségeknél, az ere-
deti megszállás !), vagy más ehhez hasonlító jogszerzés utján nyert örök-
ségi vagyonra nézve ; hanem , még e" mai napig is , az ősi jószágok iránt
divatozó köz öröklési rendszerben nyilván föltalálhatók — bizonyosan
Álmos" ágában is vezérfonálkint szolgált öröklés" dolgában, igenis
helyén látszik azon tartomás: hogy a fővezéri nemzetségnek tagjai is
ün magok , valamint az elődeik után nyert egyéb vagyont, úgy a főve-
zéri méltóságot is nemzetségök" köz örökségének nézték légyen. — Vi-
lágos tanuságok erre az öröklési viszályok , mellyek majdnem minden
fejedelem" elholtával kitörvén, az Árpádok" korszakát annyira zordo-
niták ; és azon mind a" vezérek , mind a! királyok alatt is gyakran elő-
forduló jelenet, hogy a" fejedelmek, bizonyos jeléül annak , melly igen

1) Az eredeti megszállás általi birtoknyerésnek több példáit olvashatni Thu-
róczy János" Krónikájának föntebb, a" 201 lap. 2. szám alatt, idézett helyein , és Kézai
Simonnál (Podraczky" kiadásának 38 és 39d. lapjain) ki általában így szól róla :
s sti. guidem Capitanei loca descensumgue ut superius est dictum sibi elegerunt, si-
militer et generationes aliae ubi eis placuit eligentes." A" Ritus explorandae veri-
tatis czimű iratban is előjő nyoma (Math. Bel Adparatus ad Historiam Hungariae
193 1. VII. §.) , Villani de Nyir, gui sunt pistores castri Zolnuk , impetierunt guos-
dam liberos homines ejus villae scilicet Fecieten — — — — et alios ejusdem gene-
ris, dicentes eos esse extorres. Illiautem e contra dixerunt se habere terram com-
munem cum castrensibus a prima occupatione sui generis". Mint szinte azon okle-
vélben is , mellyet tudós Horvát István, Magyarország" gyökeres régi nemzetségeiről irt
fontos munkájában , a" 30d. lapon, töredékben közöl: , Ex guo etiam praefati Elias et
Gregorius de dicta Noszlop, terram hanc Noszlop cum monte Somlio ab ingressu
seytharum duce Árpád , primague coloniarum Regni hujus inter nobiles distributione
sui juris fortiter et valide etiam demonstrassent." — Hogy az illyen örökségi jószá-
gok (Praedia , Haereditates) különös jogokkal birattak tulajdonosaiktól, egyedül a"
férfiakat illették , az osztályos atyafiak"? megegyezése nélkül el nem idegenítethet-
tek stb., igen helyesen megmutattatik tisztelt Horvát István úr" idézett munkájában,
miért is e" tekintetben elég leszen arra utalnunk,

2605

204 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tarthattak e" tekintetben testvéreik" , vagy egyéb rokonaik" igényeiktől ,
jobbadán még éltökben igyekeztek első szülöttjeiket utóikká tétetni,
"s igy az öröklést águknak biztosítani. Hogy továbbá az Álmossal kö-
tött szerződmény első czikkje a nemzet részéről sem értetett ugy , mintha
ez abban a" fővezér megtételére nézve minden befolyásról lemondott
volna, azt nyilván bizonyítja Árpád, Geiza és István vezérek" példája ,
kikról világosan említik évkönyveink , hogy ámbár atyjaiknak első szü-
lött fiaik voltak , mégis fővezérségre jutásukkor a" fő személyek és ne-
mesek" megegyezte is megkivántatott ").

De nemcsak az öröklésnek ezen határozatlansága , hanem maga a
nemzet akkori szerkezménye is , eloszlat minden kétkedést arról, mintha
a fővezéri méltóság álruházása valaha föltétlenül ment volna végbe.
Említettük immár föntebb., hogy a magyarok régi székeikben több füg-
getlen törzsökökre oszlottak, és szinte illy álladalomban leljük őket
jelen honunk" elfoglalta után is, több teljesen szabad nemzetségekből?)
álló, és folyók által elkülönözött 5) községeket képezve, mellyeket talán
nem annyira eredetök" azonsága "), mint a" kölcsönös védelem! köz ér-
deke kapcsolt egymáshoz. Mindegyik községnek volt ittis saját nép-
fője, kit a? nemesek magok választottak időre , és ha vele meg nem elé-
gültek, le is tehettek"): illyen vezér, és következve eredeti magyar

1) Const. Porphirog. a XXXVIII. fejezetben : , Notulae Aloldi apud Hanthaller
ad a. 972. , Urzuo mortuo Ungari elegerunt Geizzam", Vita S. Stephani, Pray György"
értekezésében 123 I. , Et convocatis pater suus Hungariae principibus cum ordine se-
guenti, per communis consilium colloguii filium suum Stephanum post se regnatu-
rum — — — praefecit."

?) Kézai Simon I. könyv 1. fejezet. 13 I. , Centum enim octo generationes pura
tenet Hungaria et non plures."

3) Const. Porphirog. a" XL. fejezetben.

:) Leo Sapiens L. Tactivorum XVIII. fejezet: , Aegerrime guogue ferunt (Turci)
si gui ex ipsis ad romanos transfugiant, noverunt enim inconstantis gentem suam esse
animi —— et ex multis tribubus conflatam , atgue idcirco negue cognationem ullam ,
negue mutuae congensionis habere rationem.""

") Kézai Simon (Podraczky" kiadása 45 lap.) , Communitas itague Hungarorum
cum suis capitaneis seu ducibus, guos pro tempore praeficere usa erat." Ugyanott
a" 17d. 1. , [ta guidem ut si Rector idem immoderatam sententiam definiret , commu-

nitas in irritum revocaret, errantem Capitaneum et Rectorem deponeret guando
vellet."

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 205

község volt eleinte hét!) , mellyekhez még járultak az elfoglaláskor itt
talált fejedelemségek közül végső eltörlést kikerült bihari és marosi her-
ezegségek , amaz Menmarot, ez Glad alatt?), és az ide költözés közben
eskü mellett az egyesületbe fölvett több idegen népcsoportok 7) , mind-
nyájan a magyar nemzet fölsősége elismerése után, régi állapotokban meg-
hagyatvák. Utóbb fogyott ugyan a" vezérségek" száma azon arányban , a
mellyben a" fővezér hatalma terjedt és erősült; megmaradt mégis kö-
zűlök három, egész István király" idejéig , u. m. a. sümegi Kupa, az er-
délyi Gyula, és a marosi Otom alatt"); kiknek néhai nagy hatalmokat
azon erőlködésből itélhetni meg, mellybe hosszu és véres tusa utáni
legyőzetésök Istvánnak került"). Már gondolhatni-e mindezek után,
hogy a" nemzetségi községek , vagy azoknak az előbocsátottak szerint,
kivált eleinte annyira korlátolt hatalmu fejeik a" fővezéri méltóság" vál-
tozásakor magokat és önáilási lételöket bizonyos kikötések által bizto-
sítatni elmulasztották volna? — valóban nem! "s ennél fogvást nem fo-
gunk hibázni, ha szilárd meggyőződésünket arról, hogy az új fővezér-
tól a" kikötési föltételek és jelesen az annyiszor említett alku fölötti
eskü mindig kivántatott, és általa valóban le is tétetett: nyilván ki-
mondjuk.

1) Ugyanannál a" (Kézai Simon) 37. lapon: , Tandemgue Zuatoplug interempto
— —— in septem exercitus sunt divisi, ita guidem ut unus exercitus — — —
haberet Capitaneum.""

2) Anonymus. B. R. N. XLV. és LI. fejezet.

") Ugyanaz a" X. fejezetben: , Tunc praenominati Duces TS Éü SSE SES
pedibus ejus provoluti se sua sponte duci Almo subjugaverunt , dicentes: Ethodierna
die nobis Te dominum et praeceptorem usgue ad ultimam generationem eligimus,
et guo te fortuna tua duxerit , illuc te seguemur. Hoc etiam, guod verbó dixerunt
Almo duci, fide juramenti , more paganismo firmarunt, ut eodem modo dux Almus,
et sui primates eis fide se et juramento constrinxerunt.""

s) Kézai Simon II. könyv 2. fejezet 17d. 1.; Béla" névtelen jegyzője XI. és
XLIV. fejezet.

5) Joan. de Thurocz Cronica Hungarorum II. rész XXVIII. és XXIX. fejezet.
Legenda S. Gerardi (Batthányi" kiadása a? 318d. laptól a" 323ig.

206 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

2. §.

Törekedett már ugyan Geiza is , az eddig teljes önállósággal büsz-
kélkedő nemzetségek" hatalmát megtörni!), és az időjártával körökben
szinte nagyobb jelentőségre vergődött vezérségek közül is többeknek
eltörlésével, magának kitünőbb tekintetet és hatalmat szerezni; azon-
ban mégis csak Istvánnak sikerült ama" valóban fő fontosságu föladat
kivívása , egy bátorszivű , jogaihoz váltig szító , egyébként még képzet-
len nemzet közepette, korlátolt hadi fő vezérből majdnem hatalom-
urrá fölemelkedni. Hogy e" diadal iszonyú vérontással vásároltatott
meg , hogy csak gyümölcse azon erőszaknak , melly külhoni kalandorok"
segedelmével a nemzeten tétetett, — az ugyan való ; — de ki nem men-
tené a" nagy országalkotót, e" kellemetlen eszközök" használata miatt ,
ha más részról a" magyar nemzetnek a keresztény hitre térültét , a mi-
veltséggel megismerkedtetését, és honának az europai országok" sorába
iktatását, mint általok irányzott s illy rövid idő alatt csak általok elér-
hetett üdvös czélzatok "s eredményeket szemléli; ha továbbá fontolóra
veszi István" ritka mérséklettel párosult igazságszeretetét, mellyel a
győzedelem után , fönálló jogokat, a mennyire a megváltozott viszo-
nyokkal összeférhettek , kimélve , nemzetének az előbbinél még egyete-
mibb szabadságot adni, sót azt biztosítani is igyekezett. — Megnyervén
tudniillik az 1000d. évben II. Silvester pápától, az általa csupán tekin-
tetének, mind jobbágyai , mind a külső nemzetek előtti emelhetése" ked-
veért, szorgalt királyi czimet 2), és ennek jelét, a keresztényzet és csi-
nosbulás körüli érdemeiért, a pápa által neki szánt koronát, azonnal
egybehivá Esztergamba a fő papokat, országnagyokat "s egyéb neme-
seket, és nemcsak megkoronáztatá és fölkeneté magát"), és hitvesét

1) Cartuitius, Vita S. Stephani az idézett helyen 118 lap. ,,Geysa severus guidem
et erudelis velut potentialiter agens in suos."

2) Ugyanott 1304. lap.

3) U. o. 134. lap. , Praesulibus cum clero , comitibus cum populo laudes congruas
acclamantibus dilectus Deo Stephanus Rex unctione erysmali perunctus, diademate
regalis dignitatis feliciter coronatus."

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 207

Késlát"), hanem egyszersmind az egyházi és nemesi rendek" megegyezté-
vel, körül is irá a" nép" külön osztályainak jogaikat, biztosítá a köz
csendet, annak háborgatói ellen rendelt kemény büntetmények által;
szóval, alapítá az ország" alkotmányát és egész rendszerét?), az ezek iránt
hozott végzeményeket oklevélbe foglaltatván , mellyet Hartvik" tanusága
szerint, mint a nemzettel örökre kötött frigyet, saját név-jelének alá-
irásával, és — mint e! kifejezés , foederis non pereuntis" nyilván sejdíteti,
"s olly vallásos fejedelemről mint István volt nem is kételkedhetni —
ünnepélyes esküvel is megerősíte.

Azt gördíthetné ugyan valaki ez ellen , hogy halstván, és példájára
már XI. és XII. századi utói is , illy okleveleket adtak volna magokról ko-
ronázásukkor , mégis csak kellene annyi eset közül egyik vagy másik ki-
rály" oklevelének előkerülnie. De erre elég feleletül fölemlíteni: hogy a
székes-fejérvári fő templomban, és Budán a" királyi és tárnoki levéltárok-
ban hajdan őrzött országos iratok, hazánk" zivataraiban kipótolhatlan ká-
runkra végkép elveszvén, épen nem csodálhatni, ha közöttök István és
utóinak hasontárgyazatu okleveleik is az idő" és viszontagságok" márta-
lékjává lettek , "s ki tudja , nem voltak-e István és rendeinek említett vég-
zeményei is hiteles alakban azon emlékbe beirva, melly sz. István király
legendájának nevezete alatt"), az ország" többi czimereivel a" székes-fejér-
vári főtemplom belső segrestyéjében őriztetett , de Robert Károly király
által onnét Visegrádra átvitetvén, többé elő nem került"), és talán el

1) U. 0. (Vita S. Stephani) valamivel alább: , Ad consortium vero— —— Gislam
— E — sibi in matrimonio sociavit, guam unctione crysmali perunctam gestantem
coronam regni sociam esse constituit.""

2) U. o., az idézett helyen: ,,Post acceptum regalis excellentiae signum ,
gualis vitae vir et discretionis fuerit cum episcopis et primatibus Hungariae , statutuni
a se decretum manifestum fecit. Inguo scilicet uniuscuiusgue culpae contrarium dictavit
antidotum , et ut pacis—— — se fore probaret filium , guod nullus alium hostiliter
invaderet , ut nemo vicinum sine judicii examinatione laederet, viduas et orphanos
nullus opprimeret : subscriptione foederis non pereuntis posteris suis religuit stabi-
litum. "5"

3) Fejér, Cod. Dipl. VII. kötet. 1. rész. 108. lap.

?) U. ott: , Sed dictam Legendam serenissimus princeps Genitor vester Domi-
nus Carolus — — — ad scitum omnium nostram , tempore Johannis guondam custo-
dis , de sacristia interiori excipiendo , ad Wysegrad fecit deportari." Litterae Capi-
tuli Albensis d. a. 1349,

208 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

király" öntudtával, ki, mint évkönyveink irják, az ország alkotmányos
jogaival keveset gondolt, örökre eltüntetődött; mi némi ok is lehete
arra , miért alig is két évre a Legenda" eltévelyedtének kitudása után , az
ország rendei , Lajos királytól II. András" bullájában körül irt szabad-
ságaiknak megerősítését kérték, és meg is nyerték ").

De nem lehet egyébként is legkevesb alapos okunk Hartvik" ta-
nutételét kétségbehozni: holott bizonyos, hogy mint közelkoru és
Kálmán király" idejében élt nagy tekintetü férfi , adatait országos emlé-
kekból merítette , hitelességére nézve pedig már hajdanta olly tekintet-
tel birt, hogy legendája még a római pápáktól is helybenhagyást nyer-
vén), és hiteles másolatokban, több közhitelü helyek" levéltáraikba
letétetvén , onnét szerzett kiiratokban a" törvény előtt is bizonyítvány-
kép használtatott. És végre, nem igazoltatik-e az mindenekben még
inkább azon nyomos körülmény által , hogy más hiteles emlékek" bizo-
nyítását föl sem hozván , mind II. András" arany bullája , mind az annak
megerősítéseül költ későbbi oklevelek világosan sz. István királyra,
mint a nemesség" szabadságainak szerzőjére hivatkoznak, és egyhan-
gulag őtet hirdetik a magyar alkotmány" alapítójának"). Hacsak tehát
azt nem akarnók vitatni , mintha ezen valóban legfőbb tekintetü rendel-
kezet, csak hagyományban maradt volna fön, és irásba nemis tétetett — mi
azonban más hiteles nyomokkal nyilván ellenkezik , "s tehát el nem fogad-
ható") —; egyenest azt kell következtetnünk , hogy a" Hartvik említette

1) Becretum Regis Ludovici I, d. a. 1351. a" törvénykönyv? első kötetében.

") Fejér Cod. Dipl. IX. kötet. 1. r. 787 1. , Et guia ad hoc Legenda sanctissimi
Regis Stephani authentica et approbata per sanetissimos romanos pontifices sit su-
preme necessaria." — Litterae Capit. Jaurinensis d. a. 1350.

") I. András? arany bullája a? törvénykönyvben: , Ouoniam tam nobilium regni
nostri , guam et aliorum instituta a S. Stephano Rege etc." Hasonlólag fejezi ki ma-
gát 1231ki végzeményében (Decretum) Kovachichnál, Vestigia comitiorum czímű mun-
kájában 98 lap. Igy szól Béla is 1267ki végzeményében: , Ouoad nobiles Hungariae
universi gui servientes regales dicuntur, ad nos accedentes petierunt a nobis humi-
liter et devote , ut ipsos in libertate a S. Stephano Rege statuta et obtenta dignarenur
conservare; és I. Lajos az arany bullának 1351iki megerősítésében.

") Ha, a 3. és 4d. szám alatti (itt a" 207. lapon) jegyzetekben idézett oklevél
bizonyítványa szerint, még az egyes várok? népeinek jogaik és kötelességeik is Sz.
István" ugy nevezett Legendájába be voltak irva, minél inkább föltehetni azt olly
fontos végzeményekről, mellyek az egész hazát érdekelték.

A" MAGYAR KIRÁLYOK! FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 209

ürök frigy valóban irott, sót István királynak egyéb még fön lévő ok.
leveleiként ") névjelével ellátott emlék volt: melly — mivel szerinte , ha
tán nem is azonnal , de mégis jó eleve , és minden esetre már II. András
arany bullája előtt, többi királyaink" fölavatási okleveleik is alakítat-
tak — emezek" előpéldázatának méltán tékintethetik.

István királynak a XId. században országlott utóiról fölötte tö-
kéletlen tudósításaink vannak az iránt, letették-e koronázásukkor, a"
nemzet alkotmányos jogait biztosító esküt, annál kevesbbé akadhatni,
mint már említók valamelly általok kiadott fölavatási oklevél biztos
nyomára. Igy mindjárt Péter, az apostoli fejedelem fölváltója felől csak
azt irják krónikáink , hogy ünnepélyes koronázásakor az ország nagyai
letették előtte a" hódolási esküt ?), de mivel más részról bizonyos, hogy
országláshoz juttatása, a" törvényes örökösök" elmellőztével , István ki-
rály által csaka! főpapok és országnagyokkal még halálos ágyában foly-
tatott tanácskozások és azoknak nyilván kifejezett megegyezésök" kü-
vetkeztében eszközöltethetett, igenis valószinű"), hogy valamint a
fejedelem magát, a rendek" hüségére nézve, azoknak hódolási hitök
által megnyugtatni igyekezett , úgy viszont ezek is , az alkotmány" meg-
tartása iránt, a koronázáskor leteendő királyi esküben kerestek legyen
biztosítékot. Abáról ellenben hiteles nyomok szerint be van győzve,
hogy Péter elüzte után, a püspökök, országnagyok" és nemesek" gyü-
lésében, királyi ivadéknak akkor az országban nem létében, királylyá
választatván"), ünnepélyes koronáztakor a" szokott királyi hitet is le-

) Sz. István névjelével (monogramma) ellátvák a? sz. mártoni , pécsváradi, és
bakonbéli monostorok? alapító okleveleik. Fejér Cod. dipl. 15ő kötet a"250. 296. és
327. lapokon.

2) Biographus S. Gerardi (BattyányV kiadása 343. I.) , Postguam Petrus in re-
gem coronatus est; cui cum omnes regni principes fidelitatem sub jure jurando spo-
pondissent.""

5) Hartuici Vita S. Stephani az utalt helyen a? 155. és alább a? 159dik lapon:
,Aversitis Episcopis et primis palatii de Christi nomine gloriantibus , primum cum eis
tractavit de substituendo pro se Rege". Cod. Mss. Mellicensis (Stilting7 kiadása).
a Primum tractavit de substituendo Rege pro se, Petro videlicet sororis suae filio."

) Jo. de Thúrócz Chron. II.r. XX.XVI. fejezet: , Cumgue neminem talem in
regno invenire possent , elegerunt in semet ipsis guemdam comitem nomine Abam ,
sororium S. Stephani regis, et eum super se regem constituerunt"; és valamivel

MM: T. T:; ÉVK. JI. 2. 27

210 1II. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tette"), mellyben magát nemcsak a" nemesség" szabadságainak föntartá-
sára, hanem hihetőleg Péter király" ujításai, és kivált az általa behozott
gyülöletes adók" eltörlesztésére is kötelezé. — Mivel azonban nem so-
kára a nemesekkel keveset gondolván , inkább a" köznépnek kedvezett,
és ebben sokan a! fölavatási esküt vélték megszegettnek, föltámadtak
ellene, és követeket küldvén IIId. Henrik német császárhoz, behivák
azt az országba; mire miként vetett legyen ez véget Aba uralkodásának,
és 1044ben viszont behelyhezte Pétert méltóságába, tudja kiki évköny-
veinkból. Péter másodszori székfoglalása különös ünnepélylyel ment
végbe ; Henrik t. i. az István" szent koronája és többi czimereivel éke-
sítettet maga ülteté be trónjába és megbékélteté népével ; megengedvén
egyébiránt emennek , hogy továbbá is saját törvényei és szokásai mel-
lett megmaradhasson: mi már magától is kölcsönös alkudozásokat , és az
ezek" folytában hozott határozatoknak , a" fejedelem és nemesek" eskü-
jével megerősítetésöket sejdíteti. Regélik ugyan nemelly külhoni azon-,
vagy közelkori irók, mintha ez alkalommal a" magyarok" ün magok ,
a bajor törvényeknek honukba behozásukért Henriknek esedezvén, és
kérelmök" teljesítését megnyervén, egy évre rá magokat és országukat
Henriknek sajátul át is adták volna?). De mivel ez állítmány , a minden

alább : , Aba regali potestate sublimatus consecratus estin regem , omnes autem con-
stitutiones et exactiones , guas Petrus rex, secundum consvetudinem suam consti-
tuerat, Aba rex in irritum revocavit". Kézai Simon (Podr. kiadása 51. lap) : , Aba
vero in regem consecrato , ea guae Petrus statuerat in irritum revocans hungarorum
scita jussit observare." Legenda S. Gerardi (Battyáni kiadása 344. 1.): , Die vero
dominica resurectionis mittens Aba principes Episcopos ad beatum pontificem ((Ge-
rardum) ut per manus ipsius imponetur diadema regni super caput ejus, ipsum
b, Gerardum cepit invitare , guo renuente et venire nolente, episcopi gui aderant
ipsum coronantes etc."

1) Thurócz II. r. XXXVII. fejezet: , Arbitrabatur enim guod omnia comunia
essent dominis cum servis sed et jusjurandum violasse pro nihilo reputabat", és
alább : , Auidam itague ex conjuratis — — — venerunt ad Caesarem et oblocuti
sunt contra Abam dicentes: guod pro nikilo juramentum reputaret , nobilesgue, gui
eum regem super se constituerunt contemneret."t

2) Hermannus Contractus ad a. 1044: , Et Orone rege vix fuga elapso , omnes
ungari ad deditionem Henrico regi catervatim coneurrerunt , subjectionem servitium-
gue promittunt. Ipse vero ut erat per omnia piissimus Petrum regem regno suo
restituit. Ungaros petentes lege Baioarica donavit", és ugyanaz az 1045dik évre:

A" MAGYAR KIRÁLYOK! FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 214
időben szabadsága és nemzeti függetlenségéhöz , mint létének éltető alap-
föltételeihez , legnagyobb elszántsággal ragaszkodó magyar nemzetnek bé-
lyegzetével homlokegyenesti ellenzésben vagyon, sót honi emlékeink"
bizonyítmánya által is megczáfoltatik: ennél fogvást , jóllehet hazai kró-
nikásunk szerint sem tagadható, hogy Péter, látván a" magyaroknak
idegenségét iránta , föntarthatásául magát válóban alája vetette Henrik-
nek); mihöz talán a védelméül az országba fölvett számos alamanno-
kon kivül, némi magyar követői is járulhattak megegyezésökkel , mégis
kivált igazságkint tekintethetik az, hogy az egész nemzet e? lépésben
nemcsak részt nem vett , hanem inkább azt teljes lelkéből kárhoztatta ?).
I. András , Zár László idősbik fia, a. számkivetésből országlásra
hivatva, kénytelen volt ugyan eleinte a" Péter ellen felzendültek? ösz-
tönzésökre a. pogányság fölélesztését és a keresztényi hit követőinek
üldöztetésüket megengedni , de mihelyt Székesfejérvárott, a mészárlás-

a) Petrus rex Henricum regem ad se invitatum — — — maximis muneribus donavit
eigue regnum Pannoniarum , principibus Ungarorum fidelitatem illi et successoribus
ejus juramento firmantibus reddidit, guod tamen ab eo ipse, dum viveret possiden-
dum recepit. Marianus Scotus ad a. 1045: ,,Petrum in regnum constituit subditogue
sibi Ungarorum regno honorifice revertitur." Azt azonban, hogy a? magyarok ön
magok kivánták volna a? bajor törvény" behozatalát , megczáfolják honi kronikáink,
jelesen a" budai kronika és Thuróczy, ki II. része? X.X.X VIII. fejezetében (Schwandt-
ner SS. RR. Hung. 1-ső kötet 103. lap.) ezeket írja: , Concessitgue (Henricus) pe-
tentibus hungaris hungarica scita servari, et consvetudinibus judicari." Igy szól
Muglini Henrik" német kronikája is a XXV. fejezetben: , Do das geschah do gab
der kayser den ungern , daz sie solten halten ir gewonung und ír recht, alz sie von
alter heten gehabt."

1) Jo. de Thurócz Chron. Hung. II. rész. XXXVIII. fejezet: , Seguenti vero
anno reversus est Caesar in Hungariam , cui Petrus rex regnum hungariae cum de-
aurata lancea tradidit, coram Hungaris simul et Theutonicis multis. Azonban e"
helyben sem bízhatni teljesen , miután Muglini Henrik" kronikája azt hihetőleg előt-
te levő más példány szerint németre áttéve imigy tünteti elő: , Da kom der kay-
ser wider gen ungern , do empfing yn der könig peter mit grossen ern , und empfing
ungerlant von dem kayser mit einem vergulten sper , und grosser herschafft der deu-
schen und der ungern.""

?) Hogy a" magyar nemzet Péter fondorkodásait kárhoztatta, legjobban bebi-
zonyította az által, hogy rövid idő mulva ujra feltámadván Pétert a" nemzeti füg-
getlenség ellen forralt terveivel együtt tenkre ejtette, és így minden képzelt külső
igényeknek tettleg véget vetett.

Ár ú

212 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSÉK.

tól megmenekült kevés számu püspökök" és fő nemesek" jelenlétükben
(1047) ünnepélyesen megkoronáztatott volna, azonnal megváltoztatá
eddigi magaviseletét , és halálos büntetés alatt megparancsolá a pogány-
ság letételét, a keresztényi hitre visszatérést, és István király" hatá-
rozatainak: megtartását "). E" szerint kétesnek látszhatnék ugyan első
tekintetre , letette-e ez alkalommal a! királyi esküt vagy sem? — mivel
azonban a" koronázás , mint a" fejedelem és nemzet közti frigy jelképe ,
már magától is fülteteti e" szertartás" eskü általi szentítését , — úgy vél-
jük, hogy e" kérdésre is tétovázás nélkül igennel felelhetni.

I. Béláról világosan mondják honi krónikáink, hogy Székesfejér-
várott (1061. sz. Miklós" napján) megkoronáztatott, és fülkenetett?),
a" nélkül, hogy a! kölcsönös esküt említenék. Azonkivül mindazáltal ,
hogy a fennebb,, Andrásnál a" koronázás szertartásából tett következte-
tés ide is illeszthető , még azon viszonyok is , mellyek alatt Béla a" trónra
fölhága igen hihetővé teszik ezen eskü letételét. Isóő Andrásnak t. i.
két fia maradván , "s ezek közül az idősbik Salamon, még atyja" éltében
Béla megegyezésével megkoronáztatván , megkiváná Béla" saját érdeke,
magát nemzetének hűsége felől, a".szokott hódolási hit által biztosí-
tatni; — valamint ellenben a nemzetról sem képzelhetni, hogy az
egyébkor is szentül megtartott szabályt , épen egy illy alkalommal gya-
korolni elmulasztotta volna, "s talán nem hibázunk , haama! sok üdvös
intézvények közül, mellyek Béla" rövid országlását méltán örökítik , né-
mellyeket , jelesen; a Salamon kövétőinek ajánlott közbocsánatot, és
a régi adók" elengedését), épen a" koronázás alkalmával szerződéskép
kikötött föltételeknek, és mint ollyanokat az eskübe fölvétetvéknek
tartandjuk. ő

Salamon háromszor koronáztatott. Először még atyja éltében
1057ben, melly alkalommal még csak öt esztendős lévén, utóbbi esetek

1) Hermannus Contractus ad a. 1046. , Vngari — — Andream, guemdam sibi
regem statuunt", Jo. de Thurócz Chron. Hung. II. rész XLIII. fejezet. Legenda S. Ge.
rardi (Battyáni-kiadás. 352. lap).

") Muglini Henrik" krónikája XX.XI. fejezet (Kovachich? kiadása 56. lap.) ,,Do
der herczog bela gesigt do tzoh ergen weyssenburg , und lies sich kronen an sant
niclastag.""

") Thuróczy" krónikája" II. részének XLV. fejezete.

A" MAGYAR KIRÁLYOK! FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 243

szerint , hihetőleg az atyja tette le helyette a" fölavatási esküt ; mit, ám-
bátor évkönyveink nyilván nem említenék, abból következtethetni,
mivel Salamonnak királylyá tételét és koronázását, Béla herczeg" és fiai
Geiza" és László, és a nemesség megegyeztével történtnek irják. Má-
sodik koronázása esik az 1063d. évre, midőn t. i. Geiza, Béla király?
fia, és az egész nemzet köz kivántára visszahivatván, és IV. Henrik
római királytól Székesfejérvárra kisértetvén, ott az egybegyült rendek
előtt és megegyezésökkel ünnepélyesen föiavattatva, eldődei székébe
beültetett: ez alkalommal mind ő, mind a" rendek a megbékúlési fri-
gyet esküjökkel megerősítvén!). Harmadszor pedig 1065. Pécsett tetette
föl magának a" koronát Geiza herczeg által, mit azonban nem annyira
valódi koronázásnak , mint inkább a" herczeg" megegyezése nyilvánításá-
nak tekinthetni , mellynek alkalmával letétettek-e a" szokott esküvések,
a" kutfők" hallgatása miatt bizonytalan.

I. Geiza a magyarok által Salamon ellen királylyá tétetvén 1075b.
megkoronáztatott Székesfejérvárott ?), melly tétemény, hogy a bevett
szertartásokkal végbe ment , ez előbh említett példák szerint alaposan
gyanithatni.

Lászlóra nézve nincs még tisztába hozva: mindjárt egyhangu vá-
lasztása után (1078) koronáztatott-e meg, vagy későbben? de akármint
is legyen ez, elég, hogy koronáztatása kétségtelen tétdolog "), mihezké-

1) Thuróczy krónikája? II.r. XLIV. és XLVII. fejezeteiben: , Concionatus est autent
Imperator ad universum coetum Hungarorum pro genero suo rege Salomone , pacem-
gue inter eos reformatam iurisiurandi religione interposita confirmavit , Regem au-
tem Salomonem in paterno solio gloriose coronatum, cum assensu et acclamatione
totius Hungariae sedere fecit.""

2?) U. o. LIII. fejezet: , Tunc Geyza dux magnus compellentibus Hungaris co-
ronam regni suscepit.""

1) U. o. LVI. fejezet: , Audita vero morte regis magni convenit universa mul-
titudo uobilium hungariae ad fratrem eius Ladislaum. Et eum comuni consensu pa-
rili voto , consona voluntate ad suscipiendum regni gubernacula concorditer elege-
runt etc." Muglini Henrik" krónikája XLIV, fejezet: ,,Do des königes tod erhört
wart, do kom die ritterschaft von ungern zusammen , und erwelten mit gemeynem
rate den herczogen lasla , und kronten in zu einen kunige". VIId. Gergely pápa" le-
vele Nehemias esztergami érsekhez, Fejér Cod. Dipl. 1. köt, 442. lap. ,,De caetera
admonemus fraternitatem tuam, ut regem gui inter vos electus est etc,"

214 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

pest szinte bizonyosnak tekintetnhetik az : hogy választás által jutván or-
szágláshoz, holott bátyjának fimagzatjai maradtak , mint egyébként is
igazságszeretete és istenességéről méltán dicsőített fejedelem , magát e"
részben is eldődei rendelvényeihez alkalmaztatta legyen.

3. §.

Kálmán, Geiza" fiának koronáztatása (1098) csak egynehány szó-
val érintetik évkönyveinkben ; kérdés sem lehet azonban arról : mintha
nem a! bevett szokás szerint kivántatott eskü letételével ment volna
végbe , annál kevesbbé, miután bizonyos: hogy fontos alkudozásoktól
előztetett meg, mellyek" következésében öcscse, Álmos, kit László in-
kább kivánt volna utójává tenni, visszalépvén , és a" herczegséggel meg-
elégedvén , neki, mint első szülöttnek engedé által a" királyi széket!?).

Midőn 1102d. évben , a horvát nemes nemzetségek magokat Kál-
mán királynak alája vetnék , szinte bizonyos föltételekhöz kötötték hó-
dolatokat , jelesen: a nemzetségek meghagyassanak javaik" birtokában ,
sem ők , sem jobbágyaik a" királynak adót ne fizessenek, minden nem-
zetség azonban ellenséges berohanás" esetében legalább tiz fegyveressel
tartozzék a király" zászlóját követni, a Dráváig saját költségein, azon
túl pedig zsoldért, "s a hadviselés" végeztéig mellette megmaradni ?) ;
melly kikötések hogy mind a" két részról esküvel megerősítettek , jól-
lehet a" krónikák nem említenék , az alább előadandó példa szerint igen
valószinű.

Folytatván diadalmi menetelét, eljutott ugyan Kálmán Dalmatiá-
ban is egész a" tengerpartig , hol magát még azon évben Belgrád városá-
ban Horvátország és Dalmatia" királyává koronáztatá"), de az egész

1) Jo. de Thurócz Cron. Hung. II. r. LIX. fejezet: , Beatus autem Ladislaus sic
ordinavit, ut post ipsum Almus regnaret, gui sincera simplicitate ductus honoravit
fratrem suum Colomannum , praeferendo ipsi coronam regni tamguam cui jure geni-
turae videbatur competereS; és a" reá következő LX.d. fejezetben: , Colomannus itague
filius regis Geysae — — coronatus est, et duci Almus ducatum plenarie concessit."

2) Lucius in SS. RR. Hungaricar. III: kötet 634. lap.

3) U. o. a?" IIId. könyv III. fejezetében : , Anno Incarnationis Domini nostri Jesu
Ch. MCIL , Ego Colomannus Dei Gratia Rex Ungariae, Croatiae et Dalmatiae salvo
habito consilio postguam coronatus fui Belgradi super mare etc."

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 215

tartományt még koránt sem keríthette hatalma alá, mig 1105ben Zádort
föladásra nem kényszerítené , mire csak hamar a! többi városok is ka-
puikat föltárván, az egész nemzet meghódolt ; kikötvén mégis magának
szabadságai, szokásai és vagyona! sértetlen megtartását , és azon jogot:
hogy a magyar király sem püspököt , sem elóljárót ne tehessen az illető
városok" akaratja ellen, mit Kálmán Zádor alatt tartott országgyűlésben,
minden vele lévő magyar fő papok, és országnagyokkal együtt a" szent
evangeliomra letett esküvel ünnepélyesen meg is fogada?). Különös ok-
levélbe foglalta-e Kálmán e" frigyet ? nem mondják ugyan emlékeink , de
az mégis bizonyos, hogy a! letett hit, egy az ország egyéb szabadítékait
magában foglaló , és hihetőleg a" zádori fő templomban tartott könyvbe
(breviarium) szórul szóra beiratott?). Sőt a dalmat egyházi rend mind
közösen), mind különösen , és még egyes városok is kivántak és nyer-
tek Kálmántól biztosítást, szabadítékaik? és szokásaik menten megma-
radásuk felől , mint jelesen: Spalato , Trau , Zádor és Arbe városok , melly
fogadás nemcsak a! király és nagyjainak esküjökkel, hanem ünnepélyes
oklevéllel is megerősítetett ").

Kálmán!" halála után , fia II. István koronáztatott királylyá (1114),
ki hogy ez alkalommal a! szokott esküt letette, annyival bizonyosabb :
mivel évkönyveink világosan mondják , hogy az egybegyült rendek által
kikiáltatott atyja utójává), kik bizonyosan el nem mulasztották mago-
kat , és az országot ez alkalommal minden módon biztosítani. Nem kü-
lönben kivánák a" dalmaták is — midőn István, országlása kilenczedik
évében, avvagy 1124ben e! tartományt a" velenczeiektól megint vissza-
foglalta — szabadítékaikat megerősítetni, miról azonban szinte nem

!) U. o. (SS. RR. Hung.) III. könyv. IV. fejezet. 184 lap.

2) U. o. a" 191. lap.: , Et sicuti vobis dalmatinis Colomannus Rex Ungariae
juravit suis cum Archiepiscopis Episcopis et comitibus ut in breviario illo conti-
netur. "6

:) U. o. a" 188. 191 és 451d. lapon.

§) U. o. a?" 191. lapon: , Thomae Archidiaconi Historia Solonitana a" XVIII.
fejezetben (SS. RR. Hung. III. kötet 556d. lap). J

5) Muglini Henrik" krónikája a LXIX. fejezetben: ,, Do der könig (coloman)
gestarb— — — do komen die edeln ungern zusammen , und erkurn sein sun ste-
phanum zu einem kunig , und kronten yn zu dem lande". Thuróczy a" LXIII. feje-
zetben : ,, Potentiores regni Stephanum Colomanni filium in regem coronarunt,"

216 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

maradt fön más emlék , mint a" trauiak" számára ez évben adott oklevele,
melly szerint nemcsak ő, hanem, előbbi példákhoz képest , vele volt egy-
ház- és országnagyjaiis letették a biztosító esküt?).

II. Béla, Álmos" fia, mint egyébként is István" magtalan elholta
után akkor létező egyedüli Árpád fimagzat, 1131ben történt trónra lépte
után azonnal meg is koronáztatott?) Székesfejérvárott , melly szertartás-
ról mindazáltal a. puszta érintésen kivül nem találhatni emlékeinkben
bővebb tudósítást. Sigy vana dolog II. Geizának fölmagasztalása és ko-
ronázásával is , mellyról a budai krónika?) csak azt irja, hogy februarius"
16án 1141. "s igy mindjárt harmadnapra , atyjának az élők sorából ki-
költözte után , eszközöltetett: mi mégis némi gyanut gerjeszt ezen adat
helyessége iránt , minthogy szerinte vagy az ország" rendeinek épen ez
alkalommal együttlétöket föltenni, vagy minden előbbi és ezutáni pél-
dák" ellenére azt kellene hinni: hogy e" lényeges ünnepély, a" jelentett
idő rövidsége miatt össze sem hivathatott rendek" jelenléte nélkül vite-
tett volna végbe. — Némelly dalmat városokra nézve fön maradtak ugyan
egyes oklevelek "), mellyekben Geiza és nagyjainak ama" városok" szaba-
dítékai fölött letett esküjök foglaltatik : de az egész országot illető biz-
tosítékról és Geiza" dalmát királylyá koronázásáról szinte nincs emlé-
kezet kutfóőinkben.

III. Istvánról világosan mondja Muglini Henrik krónikájában , hogy
atyja halála után 1161ben királynak kikiáltatván"), azonnal meg is

1) Lucius az idézett helyen a" 187d. lapon: ,,Et ego Stephanus Colomanniregis
filius — — — tandem libertatem et pacem a patre meo vobis Tragurinis et Spalatinis
civibus stabilitam cum episcopis et comitibus, et omnibus regni mei principibus sub
ejusdem sacramenti obligatione confirmo et corroboro.""

?) Cronicon. Budense (SS. RR. Hungariae 1ső kötet 142 I. a" jegyzetekben): , Et
mortuo ipso coronatur (Bela coecus) guarta kal. May feria 3tia (i. e. aprilis 28.)"
Muglini Henrik az 1ső fejezetben : , Nach des kuniges stephans tode wart bela der
ander geplent war zu kunig gekorn und gekronet."

:) Muglini H. az LI. fejezetben: , Do der kunig gestarb , do wart sein son geysa zu
kunig gekorn und gekronet". Chron. Bud. (SS. RR. Hung. 1ső kötet. 144d. lap a?" 2d.
számu jegyzetben): , Aui in die S. Caeciliae virginis guarto Cal. Martii in dominica
invocavit me, transactis duobus diebus post mortem patris coronatus est."

1) Fejér Cod. Dipl. II. kötet a" 118 és 130. lapon.

5) Muglini Henrik az LIII. fejezetben: , Nach dem kunig geysa wart stephan
sein son zu kunig erkorn und gekront."

A" MAGYAR KIRÁLYOK FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 217

koronáztatott , melly alkalommal, hogy a királyi eskü megkivántatott
legyen tóle vagy gyámjaitól, már azért is igen hihető, mivel bátyjai
László és István vak Béla" fiai, az öröklési rend" eddigi szabályozatlan-
ságát javokra használván, és némelly előbbi eseteknél fogvást egyenesen
azt, mintha a! legutóbb volt király" fiát, csak atyja testvérei nem lété-
ben illethetné az öröklés, állítván , — Manuel bizanczi császár segedel-
mével a" korona után vágytak, és a nagyok közt is pártolókra találtak;
az olly esetek pedig közönségesen ohajtott alkalomul szoktak használ-
tatni szabadítékaik" biztosítására , sót nem ritkán bővítéséreis. Sikerült
is a két testvér törekvése, mert egynehány hónap mulva letaszíták
trónjáról a kiskorúsága miatt magával jótehetetlen Istvánt, mellyre
azonnal fölhága László, mint idősbik, — az ország harmadát, vezéri
czimmel István öccsének engedvén , kit a" részén álló párt által egyszer-
"smind koronaörökösnek is kineveztetett"). László" koronáztatása vég-
bement még azon évben, melly jóllehet csak egykét szóval érintetik
emlékeinkben , mégis bizonyosnak tekintethetik , hogy mindenekben az
előbbiekhez hasonlított, "s ez áll minden bizonynyal negyedik Istvánra
nézve is , ki miután bátyja kora halála után követőitól királynak vá-
lasztatott, nyomban Bánfi Lukács esztergami érsek" ellenzése? daczára
meg is koronáztatott (1162ben februarius" 11én?); azonban III. Istvántól
véres csatában tenkre veretvén, a bitorlott hatalmat már öt holnapra
rá elveszté, és Magyarországot elhagyni kénytelenült; mire III. István
a királyi széket viszont elfoglalván, azt holta" napjáig megis tartá. Ez
idő alatt, valljon mind a" mellett, hogy több egyes városok" szabadíté-
kait esküvel megerősíté, horvát és dalmat hon" királyává is koronázta-
tott-e? bizonytalan"),

1) Mugiini H. LIII. fejezetben: , Und machten ——— lasla tzu einem kunige."
Cinmanus (velenczei kiadás. 92 lap.) , Stephano vero — — — Vrumi dignitatem conces-
serunt, guo nomine ita apud hungaros regni successor indicatur."6

") Muglini Henrik a" LIV. fejezetben : , Do wart der gross stephan kunig lasla
pruder von ettlichen pisoffen und herren gekront". Thuróczy" kronikája az idézett he-
lyen a" 147. lapon. , Coronatus est autem (Ladislaus II.) tertio idus februarii in do-
minica exurge."

5) Dandulus (Muratorii SS. RR. Ital. XII. kötet 292. lap.) , Rex autem — — —
immunitatibus Dalmatinos attrahens Spalatum, Tragurium, Sebericum et plura alia loca

BD TT BVK. I. 2. 28

218 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Véres pártoskodások dulongtak III. István" véletlen kimulta után
a" hazában. Özvegye Agnes Henrik austriai herczeg" leánya várandós volt.
Geiza a" király" második öccse minden erővel törekedett magát a trónra
emelni ; legszámosb azonban volt Béla, a megholt király" idősbik , a" bi-
zanczi udvarban névelt, és most is ott létező öccsének pártja, melly nem
sokára kiviván kedveltje" választását !), azt azonnal vissza is hivatá az
országba. — De ekkor új nehézség támadt, Lukács esztergami érsek
miatt, ki hihetőleg az özvegy királyné szülését bevárni kivánván , vona-
kodott az új királyt megkoronázni. Minthogy tehát többszöri gyakor-
latnál fogvást az esztergami érsekek ekkor magoknak már kizárólag tu-
lajdoníták e" jogot , nem volt egyéb hátra, mint a" pápához folyamodni :
parancsolna e? részben az esztergami érseknek, vagy ruházná legalább e
különös esetben annak hatalmát a" kalocsai érsekre?). "S ez is volt oka,
hogy a koronázás az eddigi szokás ellen annyira elhalasztatott , és csak
1174ki januarius" 10kén az e! végre bizonyos föltételek mellett megbi-
zott kalocsai érsek által eszközöltethetett. Nem maradt ugyan e! szer-
tartást közelebbről leiró oklevél korunkra , sót honi krónikáink is csak
egykét szóval emlékeznek róla ; mind e" mellett mégsem kételkedhetni,
hogy a bevett biztosítékok" megszerzésével végbevitetett, annyival is
inkább , mivel tudva volt, hogy Manuel görög császár, az általa nevelt
Bélát, midőn udvarából elbocsátaná , birodalmának kedvező esküre kény-
szeritette").

Imrét még kis korában koronáztatá meg atyja , az 1185. év" tájatt,

demum obtinuit, illosgue largifluis privilegiis insignivit." — Fejér Cod. Dipl. II. kötet.
179 I. , Hoc autem sacramentum a Rege Stephano secundi Geysae Regis filio et a
principibus Hungariae ccnfirmatum est."

) Fejér Cod. Dipl. III. köt: I. r. 91. lap. III. Incze pápa, János esztergami ér-
sekhez 1209ben intézett levelében, ezeket mondja : ,, Inspecto regesto felicis recorda-
tionis Alexandri papae — — — in eo perspeximus contineri, guod guum principes
et barones Ungarici regni — — — postularent , ut si bonae memoriae Lucas praede-
cessor tuus juxta mandatum ipsius , inclitae recordationis Belam , tunc in Regem Un-
garorum electum , contradiceret coronare"; és alább o ta guidem guod idem electus
in regem."

2. U. o.
3 Cinnamus et Nicetas Choniates Stritternél a" IIT. köt. a" 60 lapon.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 219

hihetőleg Geiza öccse" igényeitől féltében); melly ünmepélykor, hagy
helyette és nevében a szokott esküt elmondotta , más példák szerint nem
kételkedhető, sót az alig felserdültnek át is engedé Horvát és Dalmátor-
szágot, hol az még az 1194d. év előtt megkoronáztaték ?). Ismételtetett-e
a magyar királyi székre léptekor e" szertartás , határozottan nem állít-
tathatik ; Thuróczy János" nagy-szombati kiadásában igy olvastatik ugyan
a LXX. fejezet cziímezve: ,,De Coronatione Emerici Regis" a nélkül
azonban, hogy a! szövegben (textus) erról egy szó is állana. Mind e
mellett előbbi példák után itélve igen hihető , hogy mind a király, mind
a rendek saját érdekök" tekintetéből szükségesnek fogták tartani , ma-
gokat ez uttal is ujabban biztosítani.

Egyébiránt az eddig előadottakból is bebizonyulván , melly léte-
ges téteménynek tekintetett már ekkor a! koronázás , nem leszen talán
érdektelen, ha időfolytában kiképzett szabályai leirásukra, a? meny-
nyire hasonkoru emlékekből kivehetők , e" helyen egynehány szót szá-
nandunk.

A" koronázás , a nemzet szivében majdnem hitágazattá magasult
köz tiszteletnél fogva, törvényesen csak azen koronával történhetett ,
mellyet sz. István a" pápától nyert"). De ezen kivül voltak még más
szinte el dicső királyunk szerzette ország-czimerek , mellyek e! szertar-
tás" alkalmával használtattak , mint a" palást, a" királyi pálcza, ország
almája , a kard, két sarkantyu, a követségi kereszt, és az ezekhez

1) Fejér Cod. Dipl. II. köt. 220. I. , In nomine etc. Anno ab inc. d. MULXXXV.
— — — ac Bela III. Hungariae regnum gubernante et domino H. filio eius, eo vi-
vente coronato — — hoc actum est."

2) U. o. a? 296. lapon: , Anno abinec. d. J. C. 1194— — regnante domino nostro
Bela serenissimo Rege Hungariae, Dalmatiae, Cratiae atgue Ramae, et Almerico
filio super Dalmatiam et Croatiam."" Farlati Illyria sacra IV. köt. 341. lap. ,, Anno
MCXIV. Indict. XII. Jadrae regnante D. N. Bela Ungariae etc. Rege et Emerico
ejus filio bis coronato Dalmatiam et Croatiam feliciter gubernante.""

") Fejér Cod. Dipl. VI. köt. I. r. 236. 1. , Andreas—— et coronari apud albam
regalem prout moris est , corona et dyade mate sanctissimi regis Stephani voluissemus,
et guidam aemuli primitus insidias latenter, et demum in patulo ne ipsa corona sancti
regis tempore coronationis nostrae dari nobis possit, et ut nostri regiminis auctoritas
et salutis exordium regnicolarum differetur posuissent." Anno Domini MCCXCIIL

287

220 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

később járult sz. István" jobbja"). E" tárgyak" sok más szent ereklyékkel
együtt a" fejérvári főtemplom belső segrestyéjében tartattak az ottani

") Horneki Ottokár" rimes krónikája Petznél (SS. RR. austriacarnm III. kötet.

361. lap.)
Do kront er seu schon

Mit sand stephans Chron

Vnd gab dem kunig zehant

Daz zepter in die hant.

Vnd den Appfel guldein"
továbbá a" 717. lapon:

, Die Pfaffen gemain

Irn chunig (Venczelt) san

Furten mit ju dan

In ainer sagrer

Do das saldenwer

Klaynat inne was

Di offen Peicht man jm vorlas

Von erst hincz Ende gar

Dar nach trueg man dar

Ainen Rockh beyligen

Der was des Salden nicht verczigen

In het selb getragen an

Der heylig chunig Stephan

Vnd ain chlaynat wert

Sazd-Stephanes Swert.

Gurt man vmb den Hochgeborn

Darnach Zwen sporzu

Dy sand stephan der sues

Het getragen vmb sein Fuess,

Dar nach saczt man jm schon

Auf sein Haubt die heylig Chron

Die sand Steffan trueg auf sein Haubt ,

Die ist dem kunig erlaubt

Zu tragen nit mer

Nuer so er.

Got dienen wil sunder war

Zu maisten drey stund in Jar.

In ainer Hand er trueg

Sand Stephans Arm der ist klug

In lautenn Golt verwiert

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 921

káptalan" őrizete alatt"). A" helyre nézvést , hol e! szertartásnak véghez
kellett vitetnie, hihető, hogy az előbbi királyok alatt még nem volt

Vad mit Gestain gecziert :

In der andern Hende sein

Trug er das zepter guldein

Das zu der chron gehört

Dy Heyligkait ist Unpewert§,
és alább a" 742dik lapon. — Dlugoss (col. 742.) ekkép számlálja elő a? czimereket :
,, Sandalia seu caligac, calcei, humerale , alba, cingulum , stola manipularis, duae
dalmaticae, duae armillae, pectorale cappa, crux legationis, sceptruia, vexillum ,
pomum rotundum.

:) Horneki Ottokárnál u. o. a? 751 lapon imigy adatik elő a"magyar püspökök
és országnagyok" beszédje , mellyet a" sz. korona és többi czimereknek a" székesfe-
jérvári fő templomba visszatételök végett Otto királyhoz intéztek :

Sy sprachen Herrman sol

Dir zu wissen machen schlecht
Des chunigreicbs Recht

Es ist also gewant

Dy chlaynat di das Laut:

Hat in Erbttumb

Welich Chunig seinen Frum
Damit schaffen wolt

Anders dann er solt

Der ist mit grossen schaden
Darnach schir oberladen

Vimb díieselben sünd

Des hab wir urkund

An dem nachsten kunig Andre
Der do nit volt mer

Dcy kleynat lassen ligen hie
Dasz gelegen waru ye.

Do starb er zu war

In dem selben Jar.

Wie auch dem Chunig Wenczla
Sein Ding ergangen sey darna
Seyt ym den Frevel ruet

Daz ist vns allen wolchunt:
Nu pit wir dich an dieser stunt
Daz du dein sald merest

Vnd das Land damit erest

222 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szabatos határozat ; így bizonyos , hogy sz. István Esztergamban, Aba
pedig Csanádon koronáztatott ; innentúl azonban szakadatlan gyakorlat
által Székesfejérvárnak , és sz. Istvántól alapított fő templomának jutott
e" diszes elsőség"). Sót az időt sem találjuk bizonyos szabály által meg-
állapítva , melly alatt fejedelem-változatkor a" koronázás eszközlendő
volt. Ugy látszik azonban több példákból, hogy III. Bélát kivéve, a
többi királyokon csak kevés napra elődeik" kimulta után eszközöltetett?),
és pedig mindenkor az országosan egybegyült rendek" jelenlétében ; mit
ezeknek választási jogok magától is megkivánt. Jobbadán kétszer, néha
háromszor is, látjuk több e? korbeli fejedelminken ismételve: mi főleg
olly esetekben történt , midőn az atyák első szülöttjeiknek igyekezvén
biztosítani az öröklést , ezeket még gyenge korukban megkoronáztaták
és a hódolóesküt is elfogadák számukra; ezek pedig országláshoz jut-
tokkor érdekök" tekintetéből, vagy sokszor a nemzet" kivánatára is e
két fontos téteményt ismételteték. Mind e" mellett bizonyos, hogy az
első koronázás mindig foganatosabbnak tartatott az utóbbinál , s ebből
magyarázható , miért tolajdonitotta legyen 1212ben az esztergami érsek
az elsőt kizárólag magának , midőn ellenben a. másodiknak véghezvihe-
tését a" kalocsai érsekkel is közülni kész lett volna"). Ámbár továbbá
már sz. Istvánt is az esztergami érsek koronázta , és ezt, a magyar egy-
házi szerkezetben állásánál fogvást, e" tiszt mindenki előtt illette , mégis
ugy látszik, mintha a koronázás kizárólagi joga, többszöri gyakorlat
és ennek tekintetéből a pápától nyert szabadíték" következésében , csak
a XII. század lefolyta alatt ruháztatott volna az esztergami érsekekse
azon indító okból, nehogy e? jogban többen osztozkodván, a! királyi

Also das du die klaynat
Legst an ire rechte stat.
Zu Weissenburg in dem Tum.
si Thuróczy" krónikája" II. könyvének LXXIV. fejezete , Fejér Cod. Dipl. VI.
köt. 25r.55a ap
") Chron. budense (Schwandt. SS. RR. Hungaricarum 1ső kötet 144. lap). ,,Geysa
transactis duobus diebus post mortem patris coronatus", Thuróczy" krónikája II. k.
LXII. , Andreas (II.) coronatus est XXVII. die post obitum Regis ladislais. U. o.
LXXXII. fejezet: , Post cujus ( Ladislai III.) regis mortem eodem anno decimo octavo,
die Andreas dux de Venetiis coronatur." I
") Fejér Cod. Dipl. III. köt. I. r. 129. lap. III. Incze pápa" levele II. Andráshoz.

Ke

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 228

örökösök közt, a" korona iránt támadandó versenygések" esetében , köz
botránkozatra, és a" haza" megmérhetlen ártalmára , az egyik ezt, a má-
sik amazt koronázza"). Csak rendkivűli esetekben, és a pápától nyert
különös fölszabadítás mellett , engedtetett a. kalocsai érseknek , e" szer-
tartást az esztergami helyett véghezvinni ; de ekkoris kellett a" királynak
ez utóbbit oklevelileg biztosítani arról , hogy a kivételkép történt koroná-
zás az esztergami fő egyház? jogainak nem szolgáland sérelemül?). Végre
emlitendő még azon szinte a!" szent királyoknak tulajdonított rendelvény,
melly szerint az ujontan fölavatott fejedelem , mind az őtet koronázott
érseknek , mind azon fejérvári kanonoknak, ki ez alkalommal fölöltöz-
teté , jeles adománynyal kedveskedni tartozott").

ú slets tá
Nem ok nélkül tartván Imre király , öccse András herczegnek már
több izben elárult trónra vágyódásától, mindenkép oda törekedett ,

!) Fejér. Cod. Dipl. III. kötet. I. rész. 129. lap. III. Incze pápa? levele Ildik
Andráshoz: , Considerantes etiam guod si potestas coronandi reges ungariae penes
diversas ecclesias resideret, toti regno grave periculum, et heredibus tuis grande
posset dispendium generare guum sicut plenius ipse nosti, freguenter inter regum
Ungariae cohaeredes, super obtinenda regni corona scandalum sit exortum , guod
utigue posset facilius suboriri , si eos diversos coronatores contingeret inveniref,

2) U. o. 90. lap. , Ego Bela d. g. Ungariae etc. —— Rex suscipio coronam de
manu Colocensis Archi Episcopi sed non in praejudicium Strigoniensis ecclesiae,

guo minus Ungarici reges ab ejusdem ecclesiae Archiepiscopis semper debeant in
posterum coronari.""

3) Fejér III. könyv. I.r. 31. lap. , Andreas II. ob munus coronationis E. Strigo-
niepsi annuas 100 marc. addicit. — — Andreas (IID. Hinc est — — guod cum nos
Deo propitio vocati et sublimati fuissemus totius regni Hungariae in solium et coro-
nam, sacro sanctam matrem nostram strigoniensem Ecclesiam — — — de cujus"
manu pro tempore reges hungariae coronantur , et nos de manibus ven. patris dni Lo-
domerii — — Strigoniensis Archiepiscopi — — recognoscimus suscepisse dyadema ad
instar et exemplum sanctorum progenitorum nostrorum — — — Cupientes favore pro-
segui singulari (következik az adományzás) datum anno MCCXD. Fejér Cod. Dipl.
VI. kötet. I. r. 55d. lap; és ugyanannál a?" VII. köt. 2. részének 54. lapján. ,,Ladis-
laus etc. —— guod cum fuissemus coronati magister Benedictus Albensis Ecclesiae
nostrae canonicus — — — declaravit, postulando: guod nos eidem de benignitate
et munificentia regia et institutione progenitorum nostrorum ac consvetudine appro-
bata, gui ipsa die coronationis nostrae nos beatorum progenitorum nostrorum sacris
regalibus ad coronationem consecratis induit indumentis , illum alicujus possessionis
collatione providere deberemus. Anno 1277."

224 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mikép még Palaestinába szándékolt elindulta előtt alig is két évü fiacs-
kájának Lászlónak az öröklést maga után biztosíthatná. Folyamodék
tehát mindenek előtt pártolásért III. Incze pápához, ki is kérelmére ha-
jolván 1203ban meghagyá a magyar érsekek és püspököknek, hogy
Imre" törvényes örökösének a! tartozó hüségi esküt az országgal letetet-
vén , az ellene cselekvőket egyházi átokkal megfenyítsék , egyszersmind
pedig megparancsold az esztergami érseknek, eszközöülje minél előbb
László koronázását, ez alkalommal mégis sürgesse a" szokott esküt a
szent szék iránti engedelem , és a magyar egyház! szabadítékai fölött az
atyja által kisded fia nevében letétetni !). "S ezek" folytában az országo-
san egybegyült rendek előtt , az esztergami szék" ekkori megürülte miatt ,
a" kalocsai érsek által végbe is viteték László" koronázása (1204ki aug.
26án), senkitől, még Andrástól sem elleneztetve, ki inkább a!" többi or-
szágnagyok és nemesekkel együtt maga is letevé a: hódoló esküt az ifju
király" részére ?); melly alkalommal , hogy Imre kisded fia helyett az or-
szág" alkotmányos jogainak föntartását is esküvel fogadta, előbbi példák,
és a fennebbi pápai rendelvény szerint alaposan fültehető.

II. András a" már Imre" éltében is horvát és dalmat honban her-
czegi czímmel országló "), és egyes városoknak okleveleik szerint itélve ,
hihetőleg e? két tartomány köz igazaikat is esküvel biztosító, csakha-
mar öccse" kimulta után, a már annyi idő óta epedve ohajtott koronát
(1205ben majus" 29kén) fölvévén , biztos nyomok szerint le is tevé ekkor

1) Fejér Cod. Dipl. II. köt. 401. lap. III. Incze pápa 1203ki levelében a" magyar
fő papi rendhez többek közt így ír: , Fraternitati vestrae mandamus , — ut Ladislao
filio ejus , guem dominus per gratiam suam illi concessit haereédem, debitum jura-

mentum fidelitatis exhiberi curetis. etc."

2) Katona Historia Crit. V. k. 741. lap.: ,, Thomae Archidiaconi Hist. Salonitana
XXIV. fejezet : , Misit autem et vocavit Bernardum Archiepiscopum Spalatensem ut
ad solennitatem regiae Unctionis accederet". Chron. admontense ad annum 1205.
(Petz SS. RR. austr. II. k. 195. sz.) , Regina ungarorum Henrici regis vidua secum
habens guosdam episcoporum et optimatum Ungaricorum, gui propter jusjurandum guod
infantulo Regi juraverant adhuc in parte ejus stabant"". III. Incze pápa" 1204ki levele
András herczeghez (Fejér Cod. Dipl. II. k. 455. 1.) ,,Nos igitur intentionis tuae since-
ritatem collaudantes regem ipsum puerum cui fidelitatem fecisse dignosceris etc."

") Fejér Cod. Dipl. II. 373. , Ego Andreas d. g. Dalmatiae , Croatiae dux juro
super sanctas religuias vobis Spalati principibus firmam pacem" etc.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 225

a" fölavatási esküt , melly előbbi példákként az ország" jógai, és a!" kirá-
lyi korona" tekintetének sértetlen föntartását tárgyazván"), egész terje-
delmében ünnepélyes irományba foglaltatott , és ezen alakban az ország
egyéb iratai közé tétetett.

Kilencz évre rá, 1214ben ?), megkoronáztatá II. András akkor még
kiskoru első szülöttjét Bélát — ki számára már előbb , mintsem szület-
nék , a hüségi esküt a nemzettől elfogadta volt") —; de nem annyira jó
szántából , mint talán inkább annak meggátlásául, nehogy azt az ellene
feltámadt párt, mint valóban szándékozék "), akaratja ellen is királylyá
kikiáltsa. "S e" szertartásról is , jóllehet emlékeink nyilván kifejezve nem
irnák, bizonyosnak tekintethetik: hogy a" szokott biztosítékok" meg-
szerzésével ment legyen végbe. Nem sokára át is engedé neki , eleinten
horvát és dalmát hont, kormányzói czímmel, az 1226 év körül pedig
Erdélyt és a Tisza-melléket, teljes királyi hatalommal , — melly lépése
idővel milly gyászos villongások és zavarokat szült, bővebben hirdetik
évkönyveink.

Ugyanazon 1214diki évben megkoronáztatott András" másik fia,
Kálmán , halicsi királynak ; kivel, jóllehet kis koru volt, a" koronázást
eszközlött esztergami érsek leteteté a szokott esküt, a" római pápának

1!) Honorius pápa!" levele , mellyet 1225ben a" kalocsai érsekhez irt (Fejér Cod.
Dipl. III. k. II. r. 48. lap.) : , Ouia guum teneatur ef iz sua coronatione juruverit ,
jura regni sui et honorem coronae illibate conservare", ugyan annak hason tartalmu
levele Bélához , mint ifjabb királyhoz , u. o. 47. 1. IX. Gergely" 1233d. évilevele IId.
András királyhoz. U. o. 335. lap. , Cam igitur dudum de conservandis et non minuen-
dis regalibus juribus praestiteris juramentum" etc. és ugyanannak 1235ben a" kalo-
esai érsekhez intézett rendelete. U. o. 452. lap.: ,, Mandamus — — — guatenus
sollicite ac plenissime inguirentes , de forma juramenti guod in coronatione sua prae-
atitit Rex praefatus , et de singulis articulis expressis iz ipso."

?) Katona Hist. Crit. VI. köt. 180. lap.; Fejér. Cod. Dipl. III. k. [.r.153 és 413 I.

5) III. Incze pápának 1206ki levele a" magyar nemzethez : , [deogue universita-
tem vestram monemus — — — mandantes guatenus proli, guae regi nascetur eidem ,
guod auctore domino futurum speratur in proximo, juramentum fidelitatis ad, man-
datum patris ipsius sine difficultate praestetis"; Fejér III. k. I. r. 37. lap.

:) Fejér Cod. Dipl. III. k. I.r.163. lap. II. András" levele III. Incze pápához
az 1214dik évről : , Deprecamur insuper paternitatem vestram ut omnes conspirato-
res et infidelitatis machinatores gui propter regni scissuram filium nostrum nobis vi-
ventibus et nolentibus in regem sibi praeficere vel coronare attentaverint"" etc,

Mi. T. T. ÉVEK. III. 2. 29

226 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tartozó engedelmességre nézve"). Okleveli nyomok szerint bizonyos
továbbá, hogy három neje közúl , a másodikat Jolantát 1215ben, és a" har-
madikat Beatrixet 1234ben , sót menyét Máriát, Béla nőjét is 1218ban
fölkenette és megkoronáztatta ?); miből nyilván következik: hogy vala-
mint Késla , az első magyar királyné, és a XIII. században élt király-
nék mindnyájan, mintegy bevett törvény szerint megkoronáztattak ,
ugy minden bizonynyal a" többi XI. és XII. századi királynókön is vég-
hez vitetett e" szertartás ; mellynek szabályairól — a" mennyire föl tett tár-
gyunkhoz is némileg tartoznak — az illető helyen előfordulandó más nyo-
mokrais tekintettel lévén, röviden csak azt érintjük : hogy mindig Vesz-
prémben5"), a" Késla királyné emelte sz. Mihály templomban , szinte általa
e" czélra készítetett , azonban II. András által Palestinába indultakor ha-
talmasul elszedett koronával történvén"), egyszersmind a! királynék
által az ország szábadségaita leteendő esküvel volt egybekötve"), és ha
egy időben esett a király" koronáztával, mind kenet-, mind korona-
föltételre nézve egyedül a" veszprémi püspök által; ha pedig magán ,
a fölkenetésre nézve az esztergami érsektól, a SZESONESÉ E ekkor is
a" veszprémi püspöktől eszközöültetett"); ki e" jognál fogvást a királyné

1) Fejér Cod. Dipl. III. k.I.r. 163. lap. II. András? levele III. Incze pápához.

2) U. o. 181 és 413. 1.; és II. r. 376 és 450. lap.

") Erzsébet királyné 1283ki oklevele: , Nos ipsam terram — — — Ecclesiae
b. Michaelis Archangeli de Weszprimio , in gua consveverunt reginae regni hunga-
riae coronari"" etc. Fejér VII. k. II. r. 97. I. — Agnes királynénak a" veszprémi püs-
pökség" javára 1296ban költ adománylevele: , Nos Ecclesiae Weszprimiensi cujus
specialis sumus patrona , in gua est sedes reginalis. Fejér VI. k. II. r. 20. lap.

") Fejér III. k. I. r. 191. I.: , Tenor autem dicti alterius privilegii (d. a.1217)
exprimcbat tali modo, ut guum idem d. Andreas rex in succursum Sancte Jerosoli-
mitane terre fuisset profecturus ab Ecclesia Weszprimiensi res honestas, et unam
pretiosissimam accepisset coronam b. m. Kysle XII. marcas auri purissimi continen-
tem, praeter lapides, guam ultra marinis partibus pro centum guadraginta marcis
argenti expendisset.""

5) Fejér V. k. I. r. 237. lap. és a? II. r. 372. lapján: Elisabetk — — unde cum
die appositionis coronae capiti nostro promisimus juramento"" etc. Datum anno 1272.

§) Fejér III. k. I. r. 181. lap. Pelagius pápai követ 1216ban költ levele, melly-
ben a? veszprémi püspöknek tulajdonítja a" királynék" koronázásának jogát, ugyan-
ezt helyben hagyja III. Honorius pápa 1220ban. U. o. 299. lap.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 227

kanczellárja is volt, és díjt huzott, ezen fölül pedig a. koronázáskor
jeles adomán nyal megörvendezteték").

De nemcsak fölavatásakor , hanem több más alkalommal is köte-
lezte magát András ünnepélyes esküvel az ország" és egyes rendek? sza-
badítékaiknak föntartására , jelesen midőn 1222ben hires aranybulláját
kiadná : melly, mivel a" nemzeti szabadságok" fő talpköve , és azt idővel
minden királyok esküjökkel megerősíteni köteleztettek koronázásuk
előtt, minden tekintetben megérdemli , hogy róla bővebben értekezzünk.
A" bulla" rendelvényei három fő ágazatra oszthatók ?). Az elsőbe tartoz-
nak azon törvényczikkek, mellyek a" királyi hatalmat körülirják , és
némileg megszorítják ; a másikba azok , mellyek a" nemesek" és más osz-
tálybeliek" személyi és vagyoni jogaiknak megerősítésöket, és részben
bővítésöket irányozzák; a" harmadikát végre képezik a" bulla és az ál-
tala szerzett jogok" biztosítására rendelt kötmények.

Első ágazatbeliek e" következő törvények: a" király tartozzék az
ügyek" kihallgatására minden esztendőben sz. István napján udvart tar-
tani Székesfejérvárott: hová, ha akarnának, a. nemesek mindnyájan
megjelenhessenek (I.); adót ne szedhessen a" nemesi és egyházi jószá-
goktól, és a nemesek" házaik vagy jószágaikban ihivatlan be ne szálljon
(III.); de lovászait, peczéreit és solymászait se engedje oda szállani
(XV.) ; országon kivüli hadviselésre a nemeseket és megyés fő ispányo-
kat csak az ő költségein híihassa föl, ellenséges berohanás" esetére azon-
ban köteleztessenek mindnyájan fölkelni (VII.) ; az ország nagyjai vagy
nemesek közül a" hadban elesendő" fiát, és az elesőknek még testvérö-
ket is ajándékozza meg illő adománynyal (X.) ; jó erkölcsü jövevényeket
hivatalokra ne emelhessen az ország megegyezte nélkül (XI.); megyés
fő ispányságokat vagy egyéb hivatalokat örökül vagy birtokul ne ado-
mányozzon (XVI.); a püspököktől ne szedessen lovainak tizedet, és
népeik se tartozzanak tizedjöket a" királyi jószágokra magok szállítani
(X.XI.); sertvéseit a nemesek" erdőikben, ezek" megegyezte nélkül ne
legeltesse (XXII.); uj pénzét forogtassa egy álló évig, melly azonban
III. Béláéhoz hasonló legyen; (XXIII.) pénzispányok (camerarii vel

Mogejer "VE KAT 20: 1.
2) Corpus Juris IL. k.
29"

228 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

comites monetarum) sós és vám-tisztek csak nemesek lehessenek, zsi-
dók és szerecsenek teljesen kizáratván e" hivatalokból (XXIV.); sót ne "
tarthasson az ország belső részeiben, hanem csak a határszéleken
(XXV.); jószágokat az országon kivül ne adományozhasson , ellenkező
esetre legyen honfiaknak megengedve azokat magokhoz váltani (XXVI.);
az élelmi adót, vagy ugy nevezett zolosmát (marturina) csak Kálmán
király" rendelkezetéhez képest vetethesse meg (XXVII.); a fő ispányok
a megyékből csak saját részüket huzhatván, a" többi u. m. a csöbrök,
vámok" , ökrök", és a" várjövedelmek" két része maradjon a királynak
(XXIX.); végre a nádoron, bánon, király és királyné udvarbiráján
kivül ne ruházhasson senkire két hivatalt (XXX.).

A" másik osztályba helyezendők ezen czikkek : a nemesek szint-
ugy mint a" várjobbágyok (Jobbagiones castrorum) és a! szállók (hospi-
tes) éljenek szent István királytól nyert szabadságukkal (előbeszéd és
XIX.); nemes emberek idézetlen és megmarasztatlanul ne börtönöztes-
senek és jószágaik el ne rontathassanak (II.); azok fimagzat fogytában
birtokuk" negyedét leányaikra hagyván , a többiről szabadon rendelkez-
hessenek, intézet nélkül elhalásuk" esetére pedig szálljon vagyonuk
nemzetségi rokonaikra , és csak ezek" nem létében a" királyra (IV.); a
megyés fő ispány, kit csak a nemesek" pénzi és tizedi ügyeik illetnek ,
— azoknak örök jószágaikról ne itélhessen; udvarbirájának pedig épen
ne legyen semmi hatalma fölöttök (TV.) ; összeeskütt népek többé senkit
tolvajnak ne nevezhessenek (VI.); a nádor, ki egyébiránt különbség
nélkül elitéli mindnyájok" ügyeit, mégis a" nemesek" főbenjáró, vagy
jószágaik elrontását tárgyazó pöreiket, a" király" megegyezte nélkül el
ne végezhesse, se egy képebelinél többet ne tarthasson, és azt is csak
udvarában (VIII.); az ország birája se itélhessen el udvarán kivül sen-
kit, jószágán lévén pedig pristaldot se küldhessen, de senkit ne is idéz-
tethessen (IX.); elhalálozottak, halálra kárhozottak, vagy párviadal
vesztetteknek özvegyeik jegybéreiktől meg ne fosztassanak (XII.); az
ország bárói vagy jobbágyai udvart követvén, vagy más czélból utaz-
ván ne nyomorgassák a szegényeket (XIII.); a" fő ispányok ne rontsák
a várnépeket és túl ne menjenek körükön , ellenkezőleg cselekvők pe-
dig kárpótláson kivül gyalázattal tétessenek le (XIV.); igaz szerzemé-
nyeitől ne fosztassék meg senki (XVII.) ; a nemeseknek legyen szabad

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 229

a királytól fiához, és viszont ettől amahhoz áttérni, azonban egyik se
fogadjon be pörbe keveredett embert , pöre" befejezte előtt (XVIII.) ; a
tizedek természetökben szolgáltassanak ki, és pénzzel meg ne legyenek
válthatók (XX.); végre az ő rendes utján elmarasztottakat senki se pár-
toljon a" törvény? végzése ellen.

Mi végtére a bulla" befejezésében foglalt biztosítékokat illeti,
azok állottak e" következőkből, t. i. hogy az a király aranyos pecsétjé-
vel ellátandó hét példányokban leirassék, mellyekből egy a pápának
küldessék , sorozatába beiratandó ; a: másik tartassék a" jeruzsálemi sz.
István kereszteseknél , harmadik a! templom-vitézeknél , negyedik a ki-
rálynál, ötödik az esztergami fő káptalanban, hatodik a kalocsai fó
káptalanban , és a hetedik a mindenkori nádornál , — ki mindig szeme
előtt tartván ez irományt, maga is szorosan ahhoz szabja tetteit: és se
a" királyt se a! nemeseket, vagy másokat, attól soha eltérni ne en-
gedje ; ha pedig mind e" mellett a" király , vagy utódainak valamellyike
e" rendelvényeket megszegné, örökre szabadságokban álljon a" püspö-
kök és nemeseknek, külön ugy, mint egyetemben, és mostaniaknak
ugy , munt jövendőbelieknek , — hon árulati vétek nélkül, a királynak
és utódainak ellenmondani, és ellenállani. Végre jól lehet nyilván nem
említetik , mégis más későbbi hason irányzatu oklevelek igen hihetővé
teszik , hogy mind a! király és fiai, mind az egyházi és világi rendek,
e" szerződményt ünnepélyes esküjökkel megszentitették.

E" vázlatból kiki megitélheti, melly kevessé alapuljanak igazsá-
gon azon vádok, mellyeket sokan gáncsoskodásaikban, sem hosszát
sem végét nem érve , e" fölötte fontos emlékre árasztani nem átallottak ;
való ugyan , hogy András nem önként , hanem csak a! gyávaság és vál
tozó szeszély" bélyegezte kormánya miatt, mindenünnen ellene föltor-
nyult fergetegek lecsillapíthatásául állott ezen engedményekre : ezt azon-
ban a. nemzetnek épen nem tulajdoníthatni vétekül, melly a" szerződ-
mény által , fóleg ősi, még sz. Istvántól nyert szabadságát visszanyerni,
és nem annyira a! király" személye mint rosz tanácsadói ellen biztosíi-
tani buzgott ; tagadhatatlan továbbá, és ha abból magyarázható is , hogy
egész osztályok ugy, mint egyes emberek a győzedelem mámorától
könnyen tulságokra ragadtatni engedik magokat, mégis alig menthető
az: hogy a" szabadítékos rendek , fejedelmök" kétes helyzetét használva,

230 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tőle egykét ollyan rendelvényt is nyertek ki javokra, mellyek által
midőn egy részról az ő törvényes kötelességeik tetemesen könnyebbül-
tek, mint a VIIdik czikkben foglalt fölkelési rendszer tágultával, sót
némellyekben teljesleg megszüntettek, mint jószágaiknak még a jobbá-
gyokra nézve is a" III. czikkben kimondott minden tartozás alóli föl-
mentésökkel"); ellenben más oldalról a" királyi hatalmon olly csapás
ejteték , mellynek következetei a később korra is kihatottak. Még ke-
vesbbé helybenhagyható a" kikötött biztosítékok" legfőbbike t.i. a bün-
tetlen ellenszegülhetés a koronás fejedelem ellen, — melly, ha betü
szerint kivitetik, mint a" föltámadást eleve szentítő és mintegy elő-
idéző, az országló hatalom életi elvét szétrombolta, és a" szó teljes
értelmében minden kormányt lehetlenné tett volna; azonban hazánk"
szerencséjére soha lábra nem kaphatott , s igy valóban nem egyéb ijesztő
rémnél , "s egyszersmind emléke annak, hogy már akkor szinte kedvö-
ket lelék a népek, olly eszmék" fölállításában, mellyek a jelenkorszak
nyugalmát is annyiszor földulják.

De a többi rendelvények egyről egyig mind olly czélszerűek ,
hogy hozatásuk még felvilágosultabb évszázadnak is diszére válhatnék :
igy a" királyi jogokat szabatosabban meghatározó több rendü czikkelyek,
mellyeknek valamint okaikat a" bullát megelőző eseményekben fölta-
lálhatni, ugy üdvös hatásukat sem vonhatni kérdés alá, — nem külön-
ben azok, mellyeknek megismert irányzatuk , az egyetemi szabadság? és

a !) Átlátván idővel András, mennyire gyengítette kivált az adószedési jogról
lemondása által a? királyi hatalmat és tekintetet, igyekezett minden módon e? vég-
zet alól kibujni, e? végre a" pápához is folyamodván , ki azonnal vizsgálatot rendelt
tetetni , a" király" koronázási esküje, és a? többi fönforgó jkörülmények iránt (Fejér
III. k. II. r. 452. 1.) : , Gregorius etc. — — — guia vero sicut Rex ipse asserit,
nihil esset aliud juramentum et mandatum hujusmodi (de non faciendo collectam)
observare , guam renunciare , guodammodo regiae dignitati." — Micsoda végzést ho-
zott e? részben utóbb a" pápa, arra vonatkozó emlék"? fogyta miatt, nem tudatik
ugyan, az mégis bizonyos, hogy ezen adó (collecta) még az 1233 év körül is sze-
detett, és pedig, mi több, magoktól a" nemesektől (Fejér IV. k. I. r. 279 I.) ,, Bela
— — —. volumus pervenire guod nos universis nobilibus de Scepus, eandem guam
ab antigno habuerunt , conservare volentes libertatem statuimus: guod nullus ipsorum
aliguam collectam vel exactionem solvere teneatur , nisi ipsa collecta ad servientes
regis, et alios guoslibet nobiles fuerit generalis"" etc. Datum anno MCCXCEIII.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 231

vagyoni bátorságnak , nemcsak személyes megtámadás hanem bírói ön-
kény ellen is, oltalmazása és biztosb alapra gyökerülte, és végre az
alantabb néposztályok" polgári létezésöket biztosító , ha nem számos is
de annál nyomosb czikkelyek , mellyek egyszersmind azon vád" czáfo-
latául szolgálnak, mintha a" nemesi rend csak önhasznát vadászta, a
többi osztályok" érdekével pedig mit sem gondolt volna.

Ugyanez évben, és talán nem sokára az arany bulla" költe után,
kiadott II. András egy oklevelet, mellyben a" zászlós urak" megegyez-
tével az egyházi rendre uj szabadítékokat ruház, biztosításául az ellene
cselekvókre, ha saját fiai vagy utóiis volnának, az ég boszuját föl-
híván"); miből , jóllehet nyilván kifejezve nem érintetik, igen hihető :
hogy e levél a király és jelenlévő országnagyok által hittel is biztosí-
tatott.

Kilencz évvel ezután 1231ben költ egy uj oklevele II. András-
nak, szinte a" nemesség" szabadítékait megerősítő , sót némileg kiter-
jesztó, de mégis az arany bullában a! királyi hatalomra nézve foglalt né-
melly ártalmas megszoritásokat enyhítő , vagy ezélszerűbben módosító?);
melly az arany bullának — ez uttal teljesen, s igy az elhirezett ellen-
állási engedelemre nézve is elmellőzöőtt biztosítékai helyett a" királyt és
fiait vagy utóit, e" szabadság megszegése esetére előre bocsátandó intés
után , az esztergami érsek által egyházi átok alá vettetni rendeli, — de
ezen fölül még a" király" és fiai pecsétjeikkel is elláttatott, sót eskü-
jökkel is megerősítetett. Mindezen ünnepélyes végzetek azonban,
csekély hatással voltak a" gyönge szivű, és némelly fondorkodó taná-
csosai" cselszövényitől teljesleg behálózott király" lélekismeretére, ki ,
mint eddig, a" szerecsenek és zsidóknak kedvezni, és főleg az egyházi
renddel jogtalanul bánni meg nem szünvén, annyira fölgerjeszté maga ellen
Robert esztergami érseket, hogy ez a fönnebbi határozat által nyert ha-
talomnál fogvást ót 1232ben az egész országgal egyetemben a" szent-
egyházból kitiltaná ; melly itélet" súlya alól esengésére fölmenteték ugyan

D.Kejér JI. z..379. 1.

?) Kováchich Vestigia Comitiorum a? 98. laptól 122ig.
3) Fejér III. k. II. r. 295. I.

") U. o. 299 és 302. I.

5) Kováchich Supplementa ad Vestigia Comítiorum I, k. a" 10. laptól a" 27-ig.

232 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a" pápa által; de mégis kénytelenült a" rákövetkezett évben, a" pápa
követével tett egyezkedésben az egyházi rend" szabadítékaira nézve meg-
állapított végzeményeket aranypecséttel ellátott ujabb oklevélbe foglal-
tatni , és azoknak szentül megtartásukat, ezen fölül, két fiával Bélá-
val és Kálmánnal és több országbáróival együtt az evangeliomra letett
esküvel fogadni. ;

5. §.

IV. Béla másik koronázásáról csak azt irják kor-könyveink ,
hogy azonnal atyja kimulta után a" Székesfejérvárott egybegyült ren-
dek" jelenlétében Robert esztergami érsek által véghezvitetett"); a
nélkül , hogy fölavatási esküjéról — mellynek letétele azonban , az előre
bocsátott bizonyítványok és példáknál fogva kérdést semmi esetbennem
szenvedhet — legkevesbbé emlékeznének. Szinte oliy kevés szavakkal
érintik emlékeink V. Istvánnak atyja rendelkezéséből, 1246ban Székes-
fejérvárott az ország gyülése" szinén történt koronáztatását 2); mellynek
alkalmával István még csak 7 esztendős lévén, hihető, hogy előbbi ese-
tekhez képest, atyja mondotta el helyette a" fölavatási esküt. Midőn a már
hosszabb idő óta, a haza nyugalmát romboló gyászos egyenetlenségek
IV. Béla és fia István közt az 1262ben Posonyban kötött , és Poroszlón ujra
megerősített béke által megszüntetnének"), hasonlókép az evangeliom
és szent ereklyékre letett esküjével fogadta István, "s ennél fogvást hi-
hetóleg atyja is, a megállapított fültételek" szentül teljesítését ; —1267-
ben pedig a nemesség" kértére, annak még Istvántól nyert szabadsá-
gait, két fiával István és Bélával együtt, kiadott okleveleikben ujra meg-
erősítvén, egyszersmind esküvel is kötelezék magokat mind a" hárman

") Rogerii miserabile Carmen IV. fejezet: , Bonae memoriae Rege Andrea ge-
nitore istius Belae Regis mortis debitum persolvente , subito Rex cum regni princi-
pibus et nobilibus venit albam regiam civitatem , et ibi postguam per manus Strigo-
niensis Archi Episcopi prout moris est regali dyademate exstitit coronatus." Thuró-
czy Chron. Hung. II. r. 74. fejezet.

") IV. Bélának Póki Móricz javára adott 1246ki adománylevele: ,, Cum igitur
in medio regni nostri albae coronato per divinam clementiam filio nostro Stephano
rege, et duce totius Sclavoniae etc. Fejér. IV. k. I. r. 404. lL

s) Fejér. IV. k. III. r. 69 és 160. lap.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 233

azoknak hív megtartására , melly az oklevél berekesztésébe igérőligére
beiktatván imigy szóla: ,,Ezen és sz. Istvántól szerzett egyéb jogaikat a"
nemeseknek fön fogjuk tartani. Isten minket ugy segéljen, és a" szent
evangeliom , és urunk" keresztjének elevenítő jele. És ha valamellyik
közülünk , a" mi távol legyen, e? végzeményt és a! sz. István rendelte
szabadságot megszegné, azt az esztergami érsek egyházi fenyítékkel szo-
riítja az előbocsátottak" sértetlen megtartására, a mint azt közös aka-
rattal fogadtuk" !).

V. István atyja halála után azonnal egybehivatván az ország ren-
deit Fejérvárra , nemcsak ujra fölteteté magának a" koronát, és ismétlé
a szokott fölavatási esküt, hanem a!" rendek" kivánatára ezt oda is en-
gedte terjesztetni : hogy az eldóődei által nemesektól törvénytelenül elsze-
dett jogok és jószágokat tüstént viszsza adandja , — sót Erzsébet királyné
is , midőn nyomban a! veszprémi templomban koronáztatnék , a" férjeéhez
hasonló esküt kötelezteték elmondani?); miból egyszersmind alaposan
kihozhatni, hogy az idóőtt , valamint általános szokás lehetett a" király-
nékkal is, hihetőleg férjeikre hatásuk" tekintetéből, ezekével össze-
hangzó esküt letétetni, ugy az eskü" formája sem volt mindig egyenlő ,
hanem a" körülményekhez képest , kölcsönös tanácskozás" utján módo-
sítatott.

III. László koronázását , biztos emlékek szerint helyhetni , 1272.
évi aug. hó fogytára. Valljon ez alkalommal a tiz évet alig ért ifju, maga
vagy helyette más valaki tette-e talán le a" szokott esküt, kutfók" hiánya
miatt bizton meg nem határozhatni; abból azonban, hogy országlása" elejé-
tól kezdve, minden országos iratok az ő nevében adattak ki , és ország-

1) Kováchich Vestigia Comitiorum a? 134. laptól a?" 142ig.

?) Fejér V. k. I. r. 237. lap. , Elisabeth etc.——— unde cum die appositionis
coronae capiti nostro promisimus juramento, guod jura nobilium per antecessores
nostros indebite alienata et injuste occupata reddi faciemus et restitui."" D. a. 1272. —
V. k. II. r. 372 lap. , Elisabeth etc. tamen guia Domino Bela Rege et domina Maria
charissima consorte ejusdem de medio sublatis , in communi congregatione -omnium
nobilium et procerum regni de consilio et beneplacito d. Regis Stephani soceri nostri
et d. Elisabeth reginae consortis ejusdem socrus nostrae perdilectae ordinatum et
stabilitum fuerat, ut possessiones guorumlibet nobilium indebite alienatae redderentur
et restituerentur omni jure." Datum 1276.

MRST. TF. ÉVEK. TI 2: 30

234 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

helytartók , vagy gyámokról nyomdokot nem találhatni, igen hihetővé
leszen az előbbi tartomás. Később, midőn 1279ben Fülöp pápai követ
előtt magát hittel kötelezé, a pogány kunokat a" keresztényzet fölvé-
telére és a" bujdokló élet" elhagyására kényszerítni , egyszersmind meg-
esküdt arra is: hogy a keresztény hitet, és az egyház szabadságait ,
ugy hasonlólag a" szent királyok" és eldődeinek végzeményeit, törvé-
nyeit és jó szokásait, mind azzal, a" mire azon eldődei koronázásuk-
kor meg szoktak esküdni , épen és sértetlenül egész országában föntar-
tani, és mások által is megtartatni fogja; mi alighanem csupa ismét-
lése lévén saját koronázási esküjének , általános képzetet nyujt minden
illyes eskük" akkori alakzatáról"). ,

III. András" koronázásáról vannak igen becses tudósítmányaink ,
mellyek mind a" koronázási szertartások , mind a" vizsgálatunk" tárgyát
tévő fölavatási eskük és oklevelekre nézve nagy fényt deritnek. Szerin-
tök bizonyos, hogy rövid időre László meggyilkolta után, András a
Fejérvárott országosan egybegyült fő rendek, és nemesek által, mint
utolsó Árpádfi királylyá választatott), és miután az ellenző párttólha-
talmasan eltartóztatott korona Tivadar fejérvári prépost által visszasze-
reztetett volna, augustus" 4kén ünnepélyileg meg is koronáztatott le-
gyen. E" szertartás folyamát igy irja le az ugy nevezett Horneki Otto-
kár német rimes krónikája"). Az ünnepélyt megnyitá egy nagy mise,
mellyet az esztergami érsek az egész fő papi rendtől körülvétetve mon-
dott el. Erre következék, folyvásti ének-zengzet alatt, az időközben
sz. István palástjába öltöztetett király" fölkenetése, szinte az esztergami
érsek által, ki most sz. István koronáját kezébe vévén, azt a! király"

:) Fejér V. köt. 2. rész. 507. lap. , Ladislaus etc. — Primo guidem juravimus,
guod fidem catholicam et ecclesiasticam libertatem servaremus , ac teneremus , ac te-
neri faceremus et servari in regno nostro et terris nobis subjectis, guodgue Consti-
tutiones et decreta Sanctorum Regum progenitorum nostrorum et bonas consvetudines
eorumdem nec non omnia alia et singula guae nostri progenitores in sua consveve-
runt coronatione jurare inviolabiliter servaremus." Datum 1279.

1) Horneki Ottokár" rímes krónikája 384. és 386. fejezet (Petz SS. RR. Austr.
III. k. 358 és 360. 1.); Muglini Henrik" krónikája LXIV. fejezet: , Darnach wart
Andreas das kind in Ungerlant gesant, und wart zu kunige gekorn,"

3) Horneki Ottokár 386 fejezet , Petznél az idézett helyen.

A" MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 235

fejébe tevé, és a királyi pálczát és ország almáját is átnyujtá neki;
ekkor az ország nagyjai a trón! szine eleibe járulván, annak előterjesz-
tése után, mi szerint azt tartaná a. magyar jog, hogy e" nemzet csak a"
szabadságait hittel eleve megerósító fejedelmének tartozzék hódolni
és engedelmeskedni , az iránt szólíták föl a királyt: tenné le ő is eskü-
jét azon szabadságok" hív és sértetlen megtartásokra ; mit ez részéről
ajánlván, sz. István" koronájára és a többi szentségekre ekkép esküdött
meg az előtte nyilván fölolvasott formula szerint: 1ször hogy a béke és
engesztelés" őrje leend (juramentum de conservanda pace); 2szor hogy
a pápa és keresztény szentegyháznak mindenkor engedelmeskedni fog
(juramentum obedientiae); 35zor hogy a rablókat és gyujtogatókat ki-
irtandja ; 4szer hogy az özvegyek és árvákat oltalmazandja; 5ször hogy
a törvényt igazán kiszolgáltatni és magát attól eltérítetni soha engedni
nem fogja; 6szor hogy minden időben a. magyar korona" jogait neve-
lendi , "s ennél fogva 7szer egész hatalmával igyekezendik az országtól
elszakasztott részeket ahhoz visszakapcsolni. — Most a" főpapi rend ,
az országnagyok és nemességgel egyetemben részökróől is letették előtte
a hódoló esküt; azok pedig, kik fő hivatalokat viselének, vagy hü- bé-
rül birák tartományaikat a magyar koronától, mint a macsói és bosz-
niai herczegek , kérék és megis nyerék hivatalaik és birtokaikbani meg-
erősítésüket. "S igy , miután a" király esküje 6ik és 7ik pontjainak foly-
tában, a" hadviselést Albrecht austriai herczeg ellen meghatározta, és
hivei az ő részökról a" tartozó segélyt megajánlották, teljesen befejez-
teték az ünnepély.

De nemcsak ezen esküvel, melly a! mostani királyi eskü? formá-
jától igen keveset különbözik , kötelezte magát András az alkotmány"
ép megtartására , hanem ezen fölül pöcsétjével ellátott oklevelet is adott
magáról, mellyben az országosan egybegyült rendeknek tanácskozás
utján mintegy fültételekül megállapított , és eleibe terjesztett határoza-
taikat elfogadja, és hív teljesítésüket megszeghetlenül igéri !), mint kö-
vetkezik : hogy az anyaszentegyházot régi jogaiban megtartandja , és a"
fő ispányságokat örökül el nem ajándékozandja; — hogy az országos

1) I. N. Kovachich Monumenta veteris legislationis Hungariae 14ik laptól a" 29ig

307

236 III. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hivatalokat, fő ispányságok és várnokságokat idegenek-, nemtelenek-,
vagy pogányokra nem ruházandja , "s ezeket tanácsából kizárandja 7s
nem is engedi , hogy a" zászlós urak hivatalaikat bérbe adhassák, vagy
képebeliekül nemteleneket rendelhessenek: hogy IV. Béla és V. István
királyok" adományaikat vissza nem vonandja; ellenben III. László ki-
rályéi közül, csak az adományosok által érdemletteket hagyván meg, a
méltatlanul nyerteket megsemmisítendi ; nádort, tárnokmestert, és Oor-
szág-biráját csak a" nemesek" megegyeztével teend, a nemeseket és a
szászokat, kik csak ellenséges berontás" esetében a" király mellett föl-
kelve , a hazát védelmezni kötelesek, őtet az országon kivül, zászlós
uraival pedig még azon belül is fizetés nélkül követni nem kényszeri-
tendi, — de azokat vagy jobbágyaikat semmiféle adóval sem terhe-
lendi; hogy pénzét minden megyében a főispány és 4 választott ember
által hozatandja forgásba, a László király" idejében behozott vámokat
eltörlendi ; az ország lakosit letartóztatni nem engedi, az ártalmas vá-
rokat lerontatandja, és a" hatalmasan elfoglalt jószágokat a" tulajdono-
soknak visszaadatandja , a kényszerített fölvallásokat foganatlanítandja,
az idegeneket jegypénz vagy leánynegyed! szine alatt a" jószágokba be-
csuszni nem engedi , az elmarasztott gonosztévóket nem oltalmazandja ,
javaikat mégis rokonik által megváltatni hagyja, továbbá hogy a zász-
lós urakat és nemeseket évenként egyszer összehivatandja Fejérvárra ,
velek a" haza" állapotáról értekezendő , és a" hivatalaikkal visszaélt zász-
lós urakat elitélendő, sót nyomban meg is büntetendő ; hogy a" magtalan
elholt nemesek" vagy szászoknak jószágaikat, ősieket ugy mint szer-
zetteket , el nem koboztatja, hanem azokat vagyonukról szabadon ren-
delkezni hagyja, a! tizedeket a! sz. királyok végzeményeihez képest sze-
detendi; végre mindenkép azon leend, hogy az igazság a törvények
szerint , és gyorsan kiszolgáltassék: e" végett az idéztetés" és fölebb-
vite! módját, a" királyi itélőszék", nádori és fő ispányi biróság ható kö-
rét, és az oklevelek" diját meghatározván és körülirván."

Hogy ezen nevezetes emlék valóban III. András" fölavatási okle-
velének példánya, bebizonyul nemcsak sajátlagi alakja és tartalmából,
hanem az 1298iki országgyűlés végzeményeiből is"); mellyekben t. i.
HE ENé zet Andreae III. d. a. 1298 (Kovachich Supplementa ad Vestigia comi-
tiorum I. k. 59. I. , Tempore coronationis domini Andreae regis illustris Hungariae

A MAGYAR KIRÁLYOK" FÖLAVATÁSI ESKÜJÖK stb. 237

előrebocsátatván , mi szerint az ország" sarkalatosb régi szabadságai, a
király által koronázásakor kiadott, és pecsétjével ellátott oklevéibe ik-
tattattak , egyszersmind ennek czikkelyei egyenest föltételeknek (con-
ditiones) és szabadságoknak (libertates) neveztetnek, és a" közönséges
országgyűlési törvényektől , vagyis végzeményektól (statuta), határo-
zottan különöztetnek.

Az sem nyomhat ezen alapos tartomás ellen semmit , hogy András
szabadítéklevele, mellyben ezen fölavatási kötményeket , hihetőleg az
erdélyi nemesség" és szászság számára lemásolva kiadja, egy évvel ké-
sőbb , azaz 1291ben iratott ; — mivel a" bevezetésben koronázására nyil-
ván hivatkozik , és a" föltételeket is akkor kötvéknek vallja. E? körül-
ményból mégis azt következtethetni , mi értekezési tárgyunk" ismeretére
megint igen becses pótlék , hogy a fölavatási oklevél, ez időtt, az illetők"
biztositásául, több példányokban is kiadatott, és őrizet végett hiteles
helyeken letétetett.

Többnyire nem hagyhatjuk említlenül azt, hogy mind a! jelen
fülavatási oklevél, mind IV: Béla" 1267iki végzeménye , és III. László
1279iki esküje szerint alaptalannak mutatkozik Verbőczy" ama! állít-
mánya: mintha II. Andrástól kezdve királyaink már e korszakban is az
arany bullára esküdtek volna koronázásukkor. Ezen iratokban t. i. egy
szóval sem érintetik II. András" bullája, sót inkább nyilván az fejezte-
tik ki, hogy az ország rendei mindig csak a! szent királyoktól nyert
szabadságok" biztosítását szorgalták nevezett királyainktól. "S igy igen
hihető, hogy Verbőczy, ki egyébként is történeti tekintetben nem leg-
biztosabb kalauz ismervén e" XIV. és XV. században gyakorlott szo-
kást — azt, hogy még tiszteletesebbé tehesse , régibbnek állította ").

et si non omnes conditiones seu libertates Regni hungariae ab antiguo observatae,
guaedam tamen ex ipsis libertatibus et conditionibus notabiles et plus necessariae
publico seripto , sigillo ejusdem domini regis vallatae fuerint, declaratae"; és alább
a" 137ik I. , Statuimus et perpetuo edicto stabilivimus, ut Dominus Rex libertates
regnicolarum suorum et Ecclesiarum tempore coronationis suae in litteris expressas,
et ea, guae in praesentibus statutis exprimuntur, — — — et praeter haec etiam alia,
guae in literis domini Regis tempore coronationis suae datis continentur, plenius
attendantur.""

1) Tripartitum Stephani Verbőczy II. r. 14ik czím, 12. §. ,,Et propterea cuncti
Reges usgue in praesens tempus ei (Andreae II.) succedentes sacro priusguam dya-

238 1II. TÖRTÉNETIRÁSI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" fönn érintett rímes krónika Fennena III. András" első hitvese
koronázását is e" királyéval egy időre tevén, azt hasonlólag az eszter-
gami érsek által eszközlöttnek lenni állítja"); mi, ha való, azt gyani-
tatja: hogy a veszprémi püspökség megürülte, és a királynénak a?" ki-
rálylyal együtt koronázása! esetében e" szertartás a" királynéra nézvést is
az esztergami érsektól , és pedig nem Veszprémben hanem Fejérvárott ,
vitetett végbe. Agnes királyné pedig azonnal az összekelés után , avvagy
1296ban koronáztatott meg Veszprémben , az ottani püspök által, kinek
ez alkalommal , a! régi szokás szerint , jeles adományzással is kegyes-
kedék 2).

"S ezek az Árpád véréből származott fejedelmek" fölavatási es-
küjök és oklevelök körüli vizsgálatinknak eredményeik ; — magokban
ugyan korántsem kielégítők , de mégis azt minden kétségen túl helyez-
tetők: hogy nemzétünk az alkotmány" e" biztosítékait már az ós korban
is fő élet-kérdéseknek tekintette, "s ennél fogvást megszerzésöket, és
körűlmény szerinti tökélyesítésöket el nem mulasztotta.

demate coronarentur , super observando decreto et constitutionibus ejusdem — d. An-
"dreae Regis — — — juramentum praestare consveverunt."

") Horneki Ottokár 386ik fejezet.

1) Fejér VI. k. II. r. 20. lap.

HARMADIK OSZTÁLY.

A" MATHEMATICAI, TÖRVÉNY- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLYOK"

M. T. T: ÉVK. III. 3. 1

tői

I.
MATHEMATICAI-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

I.
A" FOLYÓVIZEK? BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE.

NYÍRY ISTVÁN R. TAGTÓL.

1. §.

Hosy csak a dolgok" külseit vehetnék fel a mathesisi tudákok , hibás
vélemény. Ellenkező tetszik ki a" folyók" tudákos ismereteiből. Nem-
csak a külformákat: partokat , ágyakat , víz? szinét, ezen a közép, a
sodró (filum) vonatokat határozhatjuk meg; hanem a! belső sebessége-
ket, és az erőt is, azt a munkát, melly messzebb ss rejtettebbek közé
tartozik , — megismerhetjük a" mathesis" mérészebb tudákjai által.

Igaz, hogy nagy bajjal megyen elébb a tudák a folyóvizek is-
mertetésében. Nincs olly tárgya az alkalmaztatásnak , melly a" tudákos
tiszta feltételekkel annyira ellenkeznék, mint a" folyóvízmozgás. Meg-
hazudtolja ez minden előlegi és örök bizonyosságú erótudákjainkat.
Egy alkalmaztatott tudák sincs, mellyben a" természeti tárgy annyira
alája vetné a bátor tudákokat, mint épen a mozgó víz. Úgyhogy ezen
megalacsonyított szolgaságból, igen nagy bajjal fejtheti ki magát a" mé-
rész és parancsra termett mathesis.

4"

(1. kép)

4 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK..

2. §.

I. Mindjárt a vízmozgás alaptételében, midőn egy vízfogó" oldalán
bizonyos —m-mélységű lyukon kiszökellő víz? sebességét, és az innen ki-
ömlött víz" mennyiségét kellene meghatározni ; szoros tudákjainkat a" ta-
pasztalás meghazudtolja. — Tudjuk ugyanis, a" sebesség" magasságai törvé-
nye szerint, hogy az abdc vízfogónak c-nél lévő oldalajtaját ac magasságú
víz nyomván : ha a" c ajtó kinyílik, a" víz a" cef közlő csőbe, ugyan-
azon ac—ef magasságra löketnék fel. És így, a" c ajtónál kiszökő víz
olly gyors, mintha az ac vagy fe magasságon esnék le; azaz: a" sebes-
ségi magasság — ac.

II. Ha tehát a! c-nél lévő nyilás-nagyság — 2 , mivel tudjuk , hogy
ac —m- magasságról eső testek, egy másod perczidő (min. secund.)
alatt —1/62,5 m-láb sebességet kapnak: következik, hogy az 1" idő
alatt az z ajtón kifolyó vízmennyiségnek tudák-elvesen kellene lenni
—ny 62,5 m-nek. De ennyi soha sincs.

Más alkalmaztatott tudákokban (a fild- "s egyéb mérésekben , az
erőmív , az optikai tudákokban) , mennél inkább közelebbít a? tiszta tu-
dáki igazságokhoz a" tapasztalás; annál tökéletesebb ez. De a!" vizfolyás-
ban, mennél tökéletesebb az empiria , annál messzebb távozik a" tiszta
vizmozgás" tudákjaitól.

III. Sok, a" tiszta tudákokkal meg nem egyező tapasztalati tör-
ténetei vannak az illy bizonyos mélységű lyukakon kiszökellő víznek:

1. Mint már tudjuk : a kifolyt víz kevesebb a" kiszámoltnál.

2. A" kiszökellő vízsúgár a nyilás előtt összébb vonódik. — .

3. Ha egy csőcskét teszünk a" nyílásra — a" csőcskén kifolyó víz
több lesz, mint az ugyanollyan nagyságú puszta lyukon ugyanazon
időben kifolyó.

4. A" kifolyás még inkább nevekedik , ha a? cső tölcsérformájú.

Meg kell vallani, hogy ezen vízfolyás" történeteit a tapasztalás-
nak köszönhetjük; pedig nagy helyeken is használjuk ezeket. A" hidlá-
bak között, ha azok hosszabkák, több víz megyen le, mint a" rövid
(fa, vagy kó) hidlábak között; és még több, ha a hidlábak viz" men-
tére keskenyülnek , hogy igy a" lábak között lévő vízlefolyási hézag
lefelé nagyobbodjék.

I. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 5

3. §.

Tódúlnak az új nehézségek a" vizmozgás" alkalmaztatásaiba. Nem-
csak a" mi kisebb, "s csak tanuló szobáinkban kis formákban menő ta-
pasztalataink különöznek a" tudákos vizsgálattól ; a természet nagyobb
munkálatjai , a folyókra való alkalmaztatások között, ismét kicsúfolják
a mi kis mutatványainkat. — A" nagyobbakban újra elláthatatlan zava-
rok tűnnek fel.

A" vizfogó szinétől bizonyos mélységre lévő lyukakon kiszökő
víznek, a nyílásra nézve összébb szoruló erét , Newton 1 :1/2-re hatá-
rozta. — A! kifolyás" hiányát, a tudós franczia Bossut") a" kiszámolt
19222 részének teszi. Ha csőócske alkalmaztatik a lyukra, úgy a!" kifo-
lyás a kiszámolt zy/ 62,5.m-nek 348 része. De mindezek csak a" tanuló
ház" mutatványai között lévén : nem bátorságos a folyóvizek? zsilipjeire
alkalmaztatni. — Itt újra más ellenkező következetek állnak elő.

Úgy látszik tehát, hogy a" tiszta tudáki törvények , csak a? ha-
sonlatokban szolgálhatnak , mert ezekben a? tapasztalás bizonytalan és
változó , együtt sokszorozó számjai elmaradnak. Ugyanis :

Akármi nyílásokon —z, AN, "s vízmagasságok alól —m, M, szök-
jék ki a víz; tévén az ide tartozó akármi tapasztalati együttsokszo-
rozó számot — 5-nek : lesz a kifolyás" hasonlatja :

bny 62,5 m : bNy"62,5M— ny m: NY M , — mivel a? többiek az
arányból elmaradnak. És így: Ugyanazon időben lévő

1. Akármi vízkifolyások f, F, úgy vannak mint a? kinyilások ,
sokszorozva a" kinyilás" mélységeinek második gyökerével, vagy f: F
Snym: NY M.

2. Egyenlő kinyiláson, más-más magasságból kifolyó vizek" meny-
nyiségei úgy vannak mint a kinyilások mélységeinek második gyökerei;
azaz f: FEVm: VM.

3. Ugyanazon vízszín alatti mélységben a! kifolyások úgy vannak,
mint a" kinyilások" felúletei.

1) Nouvelles experiences sur la resist. des Fluides par Mr PVAbbé Bossut 1777.
a" Párisi Acad. Memoirokban. — Ugyanazon czím alatt a" dAlembert , Condorcet és
a" maga tapasztalatait kiadta Bossut 1777. Páris. 4. tábl. Ebből kivonat, a? Journ.
des sav. 1777. Ismét az 1778diki Memoirok" 353dik lev.

(2. kép)

(5

kép)

6 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

4. §.

Ezen a hasonlaton f: F—őy mm: M, alapúlnak a vízórák (x2eyúő00).
Oszszuk el egy henger-edénynek a, f, 25,-1, ef magasságát, gvadrat ,
vagy négyszögszámok szerint; azaz legyen ab—1, ac—1, ad—9, ae—16,
stb. (Ugyan ezt érjük el, ha a" négyszögek" különbözésök" számjait, a"
páratlan számokat veszszük, vagy ab—1 lévén: be—3, cd—5, de—T,
ef—9 stb.) — Ekkor, bizonyos, hogy az ab magasságból való kifolyás,
az ac magasságból (ugyanazon z nyíláson, "s ugyanazon időben) való
kifolyásra , úgy lesz mint[/ ab : Vac, vagy mint [/1: [/4— 1 : 2; azaz :
az ac magasságban tartott vízből ugyanannyi időben és lyukon, két-
annyi víz foly ki, mint az ab magasságban tartottból, Értjük tehát , hogy
ezen hengernek ac, ad, ae, stb. magasságaiban tartott viznek ugyanazon
idői kifolyásai ugy vannak mint [/ac:V ad: Y ae stb. azaz mint: [/4:
49: 4W16—2:3:4: stb.

Mivel pedig tudjuk , hogy : ha egy időben ge magasságból esik le
egy test; a második annyi időben 3ab—bc-re , a. 3dikban 5ab—-cd-re ,
a 4dik ollyan időben de—7abt mélységre száll le: világos az is, hogy :
ha az f-ig töltött vizedénybóől, az z lyukon, egy időben , az e-ig foly ki
a víz; a következő annyi időben már a! d-ig, a" 3dik időben a c-ig , a
4dikben a!" 56-ig s az 5dikben az a-ig, azaz a" fenekig sülyed le a! víz.
És igy: 1) az e! szerint elosztott edény, az idők" mutatására alkalma-
tos , — a mellybóől: 2) 2 annyi időben 4 annyi ; — 3 annyi időben 9 annyi
víz foly ki ; vagy a kifolyások , mint az idők" gvadratumai.

A" vízórák legalkalmasabb edény-formája még is a lesz , at melly-
ben egyenlő időkben egyenlő mélységre sülyedne le a" víz. — Illyen a"
3dik rangú parabola"), mellynek egyenlítése : y/—p.2?. És így a" melly-
ben az ordinátok" (rendeltek —y) harmadik emeletei, úgy vannak mint
az abscissák" (metszettek — r) második emeletei. Azaz: z nyílásnál lé-
vén a" tető, és a metszettek" kezdete : ze? : ad? — fe? : gdf — azaz: a met-
szettekkel, vagy az edényben lévő víz" magasságaival (ha az illyen edény,

") Azt mondja Wallis: de Cyecloide et Cyssoide irt munkájában , Oxon. 1659 ,
hogy Neil Wilhelm, az ő tanítványa , nyújtotta ki (rectificálta) legelőször ezt a" 3dik
emeletű parabolát , a honnan ezt Neil parabolájának nevezik sokan. De Huygen?
(Opp. Tom. 1. pag. 101), ezt, Van Heuraetnek tulajdonítja.

I. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. vé

a mint kell, függóleg áll) leirt négy szögek — úgy vannak , mint az
edény" szélességeivel leirt koczkák (vagy solidumok). Az illy edényben
tehát , a kifolyások" soliditásai ( fe: gd") úgy lévén mint a" vízmagassá-
goknak (vagy , mint láttuk , az időknek) gvadratumai: egyenlő időben,
egyenlő mélységre sülyed le a! víz, (minden folyós — még a" fövény is,
a" mikor ezt zlewawytov-nak , fövény-órának nevezik).

7tp.h

Készüljünk közelebb lépni a" folyóviz-mozgás? történeteihez. Tud-
juk , hogy, ha az atfA viízfogónak ef falán a b lyukon, és igy ab mély-
ségből a" víz kiszökik : olly sebbel megyen ki, mintha már az ab ma-
gasságról esett volna le; valamint: a" d oldallyukból úgy szökik ki ,
mintha az ad-ból esett volna le. Ha tehát a" be, de vonatok az 1 idő
alatt való sebességeket állítják elő: láttuk , hogy be: de—y ab: Vad,
vagy : bc: de—ab: ad. De láthatjuk, hogy ez épen a" rendes parabola
ordinatái és abscissái között lévő egyarány , melly görbében lévén y—pz;
lesz y2: YY—pax: pX—ax:X, épen mint a" mi vízfogónk" sebességeinek
második emeletei , és a kifolyás" mélységei között feltett elébbi hason-
latban.

Innen tehát meghatározhatjuk előre :

1. Azt a? sebességet, mellyel a? víz? akármellyik oldallyukon ki-
jó. Mert ez annyi, mint az ezen lyuk felett lévő vízmagasságra tartozó
sebesség. (A" de sebesség tartozik az ad magasságra.)

2. Ha a" lyukakon kiszökő víz szabadon mehet, a vízsugár bi-
zonyosan hajintó görbe vonatot , azaz parabolát ír , mellynek tetője épen
a lyuknál van. (dam szabadon kiszöükellett parabolai vizsugárnak tetője
a" d-nél van.)

3. Mivel a" parabolának mint hajintó görbének akármelly pontján
lévő sebesség (a? hajintott testnek , golyóbisnak , víznek . .) magassága;
annyi mint a" vector radius (hordósúgár , azaz a" parabola! katlanjából
(focusából vagy gyújtó pontjából azon pontra vont súgár) : — következik

4. A" lyukon kiszökellő víz által leirt parabolának katlanja a
lyukon alól annyira van , mint a" lyuk felett a" vízmagasság (a 6-ból ki-
szökő vízparabola" katlanja a" p-ben van, ha at—bp.). Mert a b-ból kiszökó

(4. kép)

(5. kép)

(a. kp)

8 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vízsebesség" magassága—ab (az 1-ső szerint) : és így az ab— mint a b
pontra tartozó hordósúgár (a" 3dik pont szerint); a b tetőre tartozó hor-
dósúgár pedig , mint tudjuk, a" katlantávolság a tetőtől (a rendes para-

, p
bolába—)-

5. Az a-ból tehát, azaz a? víz? szinéről a!" vízszínbe folytatott ak
vonat akármellyik alsóbb lyukon kiszökellő parabolai vízsugárnak igaz-
gatója (linea directrix). Mivel az a-tól a lyuk , mint tető, annyira van;
mint azon kiszökellő vízpararabolának a" katlanja.

6. Akármi mélyen lévő pontból (mint a" g-ból) felemelt ordinatát
(g7-et) hol fogja vágni, akármellyik lyukon (mint a" 6-én) kiszökellő
vízparabola? — tudhatjuk a" parabola" természetéből, mert ebben a hor-

4-
dósúgár lévén verte T Én vagy a jelen esetben b74-ba —ag—r. Ezen

ag kinyilású czirkalom a" p katlanból véve, a hol a gz ordinatát vágja,
(az n-ben), ott megyen ela" parabola, (s ott is, pz magasságú sebességgel
a 3dik pont szerint). A" szobai próbákban e! szerint előre el lehet egy
kis edényt tenni az így meghatározott helyre. A" levegői ellentállás , "s
a lefelé sebesebben omló vízsugárnak cseppekbe való széljelomlása
mellett is , meglehétősen el lesz találva, a parabolai hely.

6. §.

A" folyóvizek" mozgás-elveit nem ezen parabolai vizsugárok , ha-
nem az a" kimutatott feltételünk teszi, melly szérint az oldallyukakon
lejebb-lejebb kiszökő víz" sebességei, egy parabola ordinatái szerint
mennek , mellynek tetője a víz felső színe (a vízfogókban). — Gon-
doljuk tehát, hogy az af egy ahfi nagy négyszög zsilipnek ajtaja,
mellynek feneke ifg. Mivel tudjuk, hogy az alsó f nyíláson fg sebes-
ségü volna a víz (egy secundum alatt), mikor az d nyíláson — de , az b
nyíláson be sebességű lesz ugyanazon időben , úgy , hogy bc, de, fg, egy
aceg parabolának ordinatái.

Igen bátran következtetjük innen, hogy: az egész af, zsilipajtó
felnyittatván, az egy másodpercz alatt kiömlő víz? mennyisége , annyi
mint acegf parabolai felúlet, sokszoroztatva a" négyszüg-zsilip" széles-
ségével.

A" FOLYÓVIZEK" RELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 9

Ha ez , az ah-ig mindig tele álló zsilipen így volna a" termé-
szetben :
1. A" folyóvizekre is tökéletesen alkalmaztathatnék. Mert a fo-

a

lyóviíz" felső sebességére—s, tartozó magasság s5g 5 bizonyosan a
,

folyóvíz" alsóbb sebességeit meghatározó parabolatetót határozza meg.
Ha a folyó felső s-se —bc, lesz az erre tartozó magasság — ab —

s? be?
625 62,5
így az egész aceg parabola meg van határozva , mellynek csak bcegf része
teszi a" folyóviz-ömlésnek 1" idő alatt lévő mennyiségét.

2. Minden folyót tehát úgy lehet vennünk mint a felső , sebessé-
gének magasságáig tele lévő csatornát vagy zsilipet, melly ezen magas-
ságig felűl el van rekesztve, és ezen alól szabadon kinyitva, (a? be se-
bességű víz, mintha az ah-ig tele tartott zsilipnek ef ajtaja alól a" 6f-be
nyitva volna , és az ab elrekesztve).

, és így a! parabola tető a, ab, bc két együtt rendeltek és

S

Tökéletes tudákos összerakású okoskodások ezek; mégsem ta-
láljuk ezt a" természetben igazolva. De azért múlhatatlan szükséges a
folyóknak ezen parabolái tulajdonait ismernünk. Igy tudandjuk , hogy"
kellene tiszta tudákosan lenni , s mi okok térítik el ezektól a" vizeket,
könnyebben kikereshetjük , "s azon okokat is tudákosi hatalmunk alá
vetni igyekezhetünk.

Ha tehát a" folyóvíz felső sebessége (4. kép) —bc—s, és mély-
sége bf—m, lábakba tudatik; a" parabolai elv szerint minden mozgási
meghatározások ismeretesek lehetnek :

1. Az s sebesség" magassága FEE Sb. (6. §. 1.) És így a" para-

bola" tetője az a pont.
2. Mivel a parabola" egyenlete y—pr ; lész itt: bc"—p.ab , vagy

szp §, innen p—62,5 láb! Azaz: minden (kisebb, nagyobb, csende-

sebb, gyorsabb) folyóvizek" belső sebességeit előadó parabolának para-
M. T. T. ÉVK. III. 3. 2

10 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

5 £
meterje annyi mint 62 láb. — Ésígy a tetőtől való katlantávol-

ság——15,625 láb (rhenusi) azaz annyi, a mennyire egy secund. idő

alatt leesnek a" testek !
3. Az m—jf lévén a" vízmélység; az fg feneksebességet tud-

2
hatjuk előre , mert y—pr-ból lesz: fg"—62,5 (ab--bf) —625(5--m)

—s271-62,5m; és így fg—1/ (s2-62,5 m) — valamint minden, m- mély-
ségre lévő sebesség is.

4. Ezek szerint minden elvek, mellyek által a folyónak egy má-
sodpercz idő alatt való kifolyását meghatározhatjuk kezünknél vannak.
Mivel ez annyi mint bcgf darab" parabolai felület , (ez ismét annyi mint
az egész afg parabolábólkivévén abc darabot), sokszorozva a" négyszögre
menő viz" szélességével.

Vagy , akármi szelete legyen is a" víznek , a kifolyás annyi mint
a sebesség sokszorozva a vizszelet felűúletével. A" közép sebesség pe-
dig annyi, mint minden sebességek" summája elosztva a! sebességek"
számjaival. Minden sebességek" summáját pedig a bcfg darab parabolai
felúlet állítja elő, a: mikor a" sebességek" számjait az m—bf mélység
adja ki.

Minden módon tehát a" kifolyás" parabolája adná ki a vízömlés"
mennyiségét.

5, A" parabolai felület Archimedestól fogva annyi mint —7,

melly a mi figuránkban annyi , mint

E; (ab) 7 — (őzre) V( 77625. m)

— (872 24 W (54-62,5 m), ez — azegész afg parabola felúlete— P.

A" felső kivonandó abc parabola felúlete pedig

"A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 14

A" közép sebesség tehát
..P—P ,(/5--62,5m ai ELJON ÖR LÉT
TE RE V(s --62,5m) 5825

m ;
m
2 [75 -62,5 m 8 s
6. A" vizkifolyás ebből lesze Tf, ha az f a folyó szeletének

felúletét tészi. — De a! kifolyás ennyi soha sincs !

8. §.

Világos , és igen könnyű módon szolgáltatná hatalmunk alá ez a
tudákos előlegi összerakás a vizek" folyásait, melly szerint csak a
viz" szeletét , mélységét és felső sebességét mérvén meg , a" több viízha-
tároztatások , belső mozgások , kifolyás - erő , stb. mindenütt tudva len-
nének. — De a" természet itt nem a" mi csekély arithmetikánkon számol.
További, és felsőbb gondolkozások által közelíthetünk itt a való ter-
mészet" munkálatihoz , mellyet hogy inkább elérjünk , vegyük fel:

1. Hogy találjuk ezen sebesség" és kifolyás" mértékeit a" termé-
szetben, és miként igyekeztek ezeket tudáki számvetés alá vetni.

2. Mi okai lehetnek ezen víizfeltartóztatásoknak , mellyeket szá-
molásunk" alá vehetnénk; hogy így

3. A" vízmozgás" történeteit ismét egy új tudákos egyenlet alá
kényszerithetnők.

12 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

I.

A folyók tapasztalati mozgásainak tudáki törvényekre való vitele
körüli igyekezetek.

9. §.

Utrechti mathesis" professora Hennert (Ján. Frederik)"), a" vizfo-
lyás" tiszta parabolai tudákjait, méltóságukba visszatenni, leginkább
igyekezett. Ő a" vízerőótudák" hazájából Hollandiából lévén, a víztudák-
ban legméltóbb biró lehet. Lipsiai prof. Hindenburg úr: Archiv d. reinen
und angewandten Mathematik-jának legelső darabja (Lips. 1795.), a
Hennert" értekezésével kezdi : Versuch einer Theorie üb. d. mittlere Ge-
sehwindigkeit des Wassers in Flüssen , durch J. F. Hennert stb. 1—12
lev. és 2. Heft 129—140. lev. j

Hennert a" parabolai mozgásnak hódol. De nem annak , a" melly
a tiszta vízfolyás-tudákból jó ki, meilynek, mint láttuk , a parameterje
minden folyókon — 62,5 láb (7. §. 2.); ez a. természeti alkalmaztatástói
rendkívűl eltávozik. Ó a" folyónak két külön mélységű sebességéből,
mint parabolai két ordinatákból , kikeresi a parabolai tetőt és parame-
tert, "s megmutatja, hogy ez a mód a folyók" ismertetésére , eddig ,
legalkolmatosabb. Azonban, Hennert ezen parabolai módját is a méré-
sekre alkalmaztatván ; a" folyónak csak §; mélységéig találá közelitőnek.
Mélyebben mind inkább-inkább elmarad a" folyóvíz , a. Hennert úr út-
játólis. Ezért a? közelítő parabola" javítására is újra más szabályokat
rendel. Vizsgáljuk, úgymond, m mély vízben: 1) mellyik mélységben
—b, van a" legnagyobb vízseb —s, melly még a! parabolához közelit;
2) mennyi a" parabolai , és a" való feneksebesség? különbsége —f: ekkor
a" közelítő parabola" felúletéből , melly a köz sebességre szükséges, ki

") A maga nemében akkori legtökéletesebb munkája: Cursus mathematici
1766—1775. Traj. ad Phen. 9 darabban, az alsóbb és felsőbb mathesis" minden részeit
kimerítőleg. Az itt magasztalt vízsebességről való értekezéseit megelőzte : J. F. Hennert
Ub. die Menge des aus Gefás laufenden Wassers. Leipz. Magaz. f. Mathem. von
I. Bernoulli u. Hindenburg 1787. 2. St. 176 lev. és 3. St. pag. 337. Philosophiai
aphorismái nálunk is ismeretesek.

A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 13

kell venni sast 419 leti felúletet ; at maradék lesz minden sebessé-

gek" összesége,

10. §.

A" folyó közép sebesség" tudákos meghatározására ezen hennerti
módnál még eddig helyesebb, "s kevesebb bajjal járó út nincs.

1. Gulielmini 1660ban írt először: Aguarum fluentium mensura ,
nova methodo inguisita. Ő a víz? esését , a" hárántékos laponvaló lefo-
lyását tette számvetése" alapjáúl. Ez, noha sok vízmozgás meghatáro-
zásaiban fő dolog, mégis magában tisztán épen nem alkalmaztathatik.

2. Grandi Guido a tiszta parabolai tudákot alkalmaztatta volna —
(mellynek mint láttuk 62,5 láb a parameterja egy másod percz moz-
gásra) — de épen alkalmazhatlan a" tapasztalásban ").

3. Zendrini: Leggi e fenomeni delle ague correnti stb. 1741ben
kijött könyvében , úgy

4. Lechi is : Idrostatica Esaminata ne suoi principi estabilita nelle
sue regole della misura dellague correnti — Mailandban 1755ben kijött
munkájában.

. Ezek látván az előttiek" szerencsétlen alkalmaztatásukat egy
részról , más részról a" köz élet szükségétől kényszerítetvén a bernouil-
liak", és Euler messzéről hozott és nehéz számvetéseikból magokat
kivágni : a legtermészetesebben , de nem leghelyesebben, több mélysé-
gekben megmért sebességekből , középsebességet igyekeztek kitalálni azon
igen egyszerű móddal, melly szerint a?" sebességek summáját, szám-
jokkal elosztották, "s még ez a mód legjobb vala Hennertig.

11. §.

Hennert , Zendrini" és Lechi" módjait is igen tökéletesíté :
1. A" több mélységi sebességekbóől, trapeziumok által, az egész
kifolyás" felületét számoltatja ki , melly közelítő felúletet a" vízi mély-

") Guido Grandi Institutioni meccaniche. Florent, 1740.

14 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ségével elosztván; a" közép sebességet helyesebben állítja elő, mint ók,
csak arithmetice, a" sebességek" summájából , elosztva számjokkal.
2. Ez a mód igen könnyű felvetésére nézve, ha mindig egyenlő

: 2 5 n
mélyebbségeken mérjük a! sebességeket s, s, s, s.....s, (azaz s— a! felső
2 5
seb; s—m mélységű , 5b—2m mélységű, s—3m mélységű sebesség, stb.;
n
úgy hogy s—2m —m- mélységen vagy a" feneken lévő sebesség). Mert
így , az egész felúlet , mint minden azon felúletet tevő trapeziumok" fe-

lúlete — F, annyi mint — a" felső és feneksebességek" fele —t9)
és a" többi sebesség summája , sokszorozva a! trapézok" közmagasságá-
n 1 2 5 n-i
Té kese Tzlsis ATSVÁNét 5).
Könnyű ezt átlátni , mert egyegy trapéz" felúlete , annyi mint —

felső és alsó egyközúleges oldalai fele összesen(— 37), sokszorozva a"

magassággal (—m), vagy (Ja. Igy tehát az egész felület lesz —
1 1 2 2 S HET
s-t-s $-f-s §-f-s 5--s úg E sgt
EJ) ma (79) man melly a köz m betü miatt
1 a Gal és, 3 Te 5 4 4 n-i n-i n
KESZ EZÉ a GEZA SAS ges
2
a bi 5 n-i n n
a s 5 n-i
efelett En E ani ts-s-ts-b5) mint a felté-
telben. eat.
Valamint minden formátlan felűleteknek , (idomtalan hajlásoknak,
földabroszoknak stb.) megmérésére "s felvetésére , a" tökéletességhez leg-
inkább közelítő mód ez; úgy a folyóvizek" közép sebességök megha-
tározására meglehetős közelítő.

12. §.

De ezen vízkifolyás" közelítő meghatározása is, világos (ámbár
ha súrúbb mélységeken mennek , kevesebb) hiánosságokon áll. Mert ezen

A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 15

trapeziumoknak a! folyó" sebességeit előadó végei, egyenes vonatokkal
köttetnek össze. Azonban tudjuk, nem illyen kikiszögellő vonatok
között megyen a" folyó, hanem bizonyosan valami szelid görbe haj-
lásban.

Látván tehát Hennert mély elmével, hogy a" víz-sebességben leg-
természetesebb a" parabolai hajlat: a folyónak két adatott sebességéből,
egy parabolát rakott össze. Ezt ismét közelebb a víz" fenekéhez hiános-
nak találván: csakugyan egyenes vonatú háromszögúűvel igyekezett ki-
pótolni.

d3:. ős

Lechi" és Zendrini méréseit is felhozza ugyan Hennert; de
mivel ezek negyedkörön lévő függővel mértek : 1. A" szegletek által nem
az általános, csak a" viszonyos sebességet állították elő. Igy határozá
meg Lechi , hogy a" Chiese és Noviglio folyók" vizmennyiségei a" legala-
csonyabb állásain , úgy vannak mint — 13 : 114. — A" mélyebbségekre
nézve, a függő ugyan mindig egyenlően emelteték feljebb; mégis nem
egyenlő mélyebbségűek voltak a kitett szegletek által előállított sebes-
ségek , mert a" víztől ellökött függő, nem a függő! esésében, hanem a"
hypothenusában állott , mint képzelhetjük.

Igy alkalmaztatá Hennert az ő méréseit. De előre azt is megmu-
tatá, hogy nem a! sebességek" summája , elosztva számjaival, hanem a?
sebességekből kiszámolt trapeziumok" felúlete, elosztva a" folyó" mély-
ségével, állítja elő tökéletesebben a" folyók" közép sebességeit.

1. Zendrini mérései, a" Pó vize" fenekét érő $ 8" hosszú függővel :

17,72 ] 2845 ] 3946 Í 50,34 ] 61,09 ! 7242 95.017

o
12" 159 17" 199 219 24

grád.
A" szeglet
tangense" ] 4610 [ 5177 5429 5867 66,72
2. gyökere

16 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ezekből, a" sebességek" summája, elosztva számjaival (nyolczczal),
köz sebesség lenne — 5864 , melly 19? grádú szegeletre való (mint [/ tang.
199). De Hennert úr trapezionjai után a közseb, helyesben —:5906;
és 59067-—tang. 199131. Lechi még bátrabb, és csak a" grádok" summáját
osztja el Sczal— 2— 190 7". Ezt teszi a függő" közép elhajlásának, melly-
nek megfelelő tangens" 2dik gyökere —5888. Ha a" szegeletek nem na-
gyok, közel vet ez a mód is.

2. Michelotti" mérései, vonatokban , (hossz-, és nem grád-ban)
lévén ; alkalmatosabb ") :

Mélységek 157 J 627 2217 j 3317 421
lineákban
Sebességek 436,4 4674 w 607,9 ] 607,9 j 63137
, 5. Akár ia; 55 sz 2750,9
Ha csak a sebességek summáját veszszük: középseb CET ETE Et

—550,27. De közelítóbb Hennert trapézionjaiból —564,6" .

3. Mindezen vizfolyás-mértékeken felúl emelkedett hollandi mé-
résremeket vészen elő Hennert, Brünings-ét: Christ. Brünings In-
specteur general de Rivieren van Holland en West Vriesland. Over de
Snelheid van stroomend water stb. — uitgegeven door de Hollandsche
Maatschappye der Wetenschappen te Harlem X.X VII. Deel (Harlem 1789).

Brünings" vizmérései.

340297

34,906
35.870
36,810
37.727
38.135

") Sperimenti idraulici stb. del misurare le ague correnti—di Franc. Dome:
nico Michelotti. Torino 1767. (Az odavaló Univ. Prof.)

I. A. FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMÉRÉTE. 17

Ezen 6" íznyi egyenlő mélységű trapézok" felúlete szerint is meg-
mutatván , hogy a! vízszini és -feneki sebesség? fele, és a" közbülsők"
summája sokszorozva a" 6" köz magassággal, s elosztva 907 egész mély-
séggel —35,978"7"), a köz sebességet tökéletesebben adja ki, mint csak
az arithmeticai köz szám, melly különben, mivel sűrúűen (6-6-iznyire)
vannak a!" mérések , szintén közel vet a valóhoz, lévén —35,690".

14. §.

Ekkor teszi fel Hennert , a maga parabolai elmés módját, melly
által legkevesebb mérések után, legbizonyosabban gondolá a" víz? kö-
zép gyorsaságát megmérni , t. i.

Két (felső —s, és még egy más , m mélységben lévő —5§) sebes-
ségeket mér meg. Ezekból a! parabola" p-jét (parameterjét), végre felú-
letét "s innen a közép sebességet határozza meg , u. m.

Az y—pr-szerint , a víz? szinén lévő gyorsaságból —s—y, lesz

sz-pr. Itt zz Az m mélységben lévő §-ből (melly §— az ottani — F)

lesz §—pX. Úgy de az mmélységi X—7--m; és így §—p(r--m) ; vagy,
2 2

lévén Én (mint láttuk); fog lenni sz(--n) s 1 23 , a hon-

és 8Ó 87— s?
nan §— s --mp és innen JEEZ
sm
teri
És így, ha a" vízmély —m, és a" vízi parabola" tengelye —z: lesz

1—24-m— it em. A" fenéksebesség Y—y[pXx—j pt, következéské-

pen, a" parabola" egész felülete -XR Vet, (mint 7.§. 5). Mely-

Mivel pedig 2—T : a parabolatető lesz az s felett 7—

ból az s felett való P kivonván: sei lesz a" köz sebesség.

§) Egy kevés toll-hibából ezen számnak 35,8287nak kell lenni Hennertnél.
M.T. T. ÉVK. III. 3. 3

18 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

15. §.

Ezek szerint vévén Brünings" méréseiból Hennert a" vizsebessé-
get—s— 34.029"; az §-et a 18" —m, mélységből S-—36,810"; lévén m
90; lesz :

152—s? — (5—5s)(§-I-s) 2,7815(70,839
pe égettek (sás ZA Fe) 27815€7 zs —— —10,944—p.
m m 18

s? 340292 7
———— —105,8. És igy 1—24-m—105,8--90—195,8.

) —
——

p 10,944 4
Az egész parabolafelúlet tehát—P—:zy/ pt—2. 195,84195,8C10,944
és P—Ss.r—2. 34,029. 105,8. — Következésképen

P—P 195 195,852€10,944—34,0295—105,8
: E e nieltytü lóksttkátés
m

sokkal kifejtvén lesz a" köz sebesség —40,47" egy másodpercz idő alatt.
De, mint láttuk, a" trapézok által ez csak 35,978 (13. §. 3.): és így
a parabolai felvetés 4,492" több.
2. Ezen többség miatt tehát , felveszi Hennert a" parabolai javító
— , s, 7)
A szegletet sesal 7 JT Azaz a" parabolától szembetünő eltérést a 32
mélységre tévén (36"-nál a" parabolai seb —39,407", és a való —37,557 ):
lesz n—b6—90—32—58. Az alsó fenek parabolai sebesség sgt
—416,298" volna, de valóban csak —33,217: és igy a különbség —f
——13,081; ugy hogy (erett 2 SAST 319,349, a P—P-ból ki-
vonandó felúlet; hogy abból a" való köz sebesség előálljon: e? szerint

Pepó (m—b)f
2 — , mellyet kifejtvén, a" közseb" számja lesz —36 241;

m
mikor a trapézok által 35,978"-nak találtatott, melly 0,263"-val kevesebb;
a mint kell is lenni, mivel a" trapézok" oldalai egyenes, a" paraholáé
nagyobbka felűletet záró görbe vonatban megyen. (Hindenb. Archiv. d.
Mathem. I. Band. 133. lev.)

3. Michelotti" mérései (13. §. 2.) igen keveset térnek el Hen-
nert" parabolájától. A" parabola" vízidarabjának felúlete -— (P—P)

I. A. FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 19

—231524,16 [] linea , melly a" mélységgel 4217-val elosztvalesz 550"
közsebesség. — És igy közel (a" 13. §. 2. sz.-ban) a" kiszámolt 564,6"-hoz.

4. Zendrini méréseiben (13. §. 1.), a parabolai legkisebb elté-
rés , a 61,09" és 7242" közé esik. Hennert tehát 65"-ra tészi. A? fe-
neksebesség" hiánya f—1170. Ezekből a" köz sebesség — 5963 , melly
19" 34 elhajló szegelet" tangensének második gyökere. A" trapézok sze-
rint amaz, mint láttuk, 5888: ez a szegelet —199 13; és igy szinte
egyenlők.

16. §.

A" pataksebesség tudákos meghatározásában ezen Hennerténél
könnyebb "s helyesebb mód mindeddig nincs. Mégis úgy látszik, hogy
ennél is tovább lehetne "s kellene menni , mert ennek is vannak hiányai :

1. Megvallja maga, hogy ez a mód nem minden vizekre való.
Azon vizeken, mellyeken a fenek felé mindig fogy a? sebesség , sem pa-
rabola , sem parameter , sem semmi illyes nem lehet. Illyen pedig igen
sok van. Mariotte ") sok vizeken tapasztalta ezt. Pitot az ő jeles víz-
sebmérő eszközével a" Seguanát (Párisban a" Pontneuf-nél) úgy találta,
hogy vízszint —4 láb 3" iz , egy láb mélységben már csak 4 láb — , két
láb mélyben 3 láb 9" iz —, három láb mélységen pedig három láb és 6"
iznyi sebességű, és igy mindig fogyó gyorsaságú. Sót nem mély, de se-
bes patakokat a fenek felé mozgatlan, nyugvó vizűúeknek lelt"). A" Rhé-
nus is lassúbb lejebb-lejebb.

2. A" közelítő segéd A szeglet: a) semmi összeköttetéssel nem
hozatik ki a" parabola feltartóztatásából, ennek nincs is semmi hézagi
köze a hajintó görbével, úgy hogy a! fenek felé egyaránt fogyni a" pa-
rabolai sebességnek, mint a 2-let felteszi, nincs megmutatva. Ezért
hazudtolják ezen módot sok , fenek felé lassúdó folyók. — b) Csakugyan
egyenes vonatokra szorúl , mellyeket elkerülni igyekezett.

") Traite du mouvement des eaux , et des autres fiuides stb. par M. Mariotte a
Paris 1701. Deákúl kijött Bécsben 1728 , és 1729. — Németúl Meinings kiadta 1722ben.
18) Pitot úr könnyű és egyszerű vízsebmérő eszközéről ő maga irt ; a" Párisi
Acad, Memoir-jaiban 1725ben (a? hollandi kiadás 110. lev.) — 1732ben az 5044. lev.
Description dune machine pour mesurer la vitesse des eaux courantes.
a.

20 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

3. Sok mérésekből jő ki. A" parameter 2 sebesség mérésből. A"
parabolai sebesség" legkisebb különbözése több mérés-próbák után le-
hetséges. A" fenekgyorsaságot is meg kell tudni, vagy a" fenek felé töb-
beket. Hennert 4—5 különböző mélységű sebességeket méret meg ; de
bizonyosan ennél több mérések is szükségesek. Úgy hogy maga is alkal-
masabbnak javalja a" kisebb folyóvizeken, csak a" trapézok" módja sze-
rint határozni meg a" köz sebességet.

4. Más-más felvett sebességekból, más parabolák, a! valóságtól
kevésbbé jobban távozók jőnek ki.

Hennert" felvetéseiból, akármi mélységben levő —m sebessé-
get —y, könnyű felvetni , mert : y—[//Dpr—1/10,944.r. Úgy de r—abA4-m
(4. kép, és 15. §.), ab pedig —105,89 : és így y:sz[/10,944.7—[/10,944
(105,897-m).

Ha tehát az m mélység" helyébe Brünings után 6", 127, 18" stb.
teszünk: az azon mélységre tartozó hennerti parabola-sebességek előál-
lanak p. o. 6" mélyrelesz : y—1/ (105,89-t-m). 10,944-ból —[/(105,89--6)
10944 —/111,89. 10944 :

Vagy : Dog. y— Log. 10,944 —1,0391761 —Log. ,.
-- Log. 111,89 —2,0487913
Summa — Log. 10,944-4-Log. 111,89 —3,0879674: ezt a" gyökér 14 -jel
miatt elosztván kettővel — 1,5439837 — (Log. V/pr, vagy — Log.
(V 10,944X111,89) — Log. y. Ennek száma tehát —34,993—y, vagy
a sebesség 6" mélységben.

Igy lesz 127 mélységi sebesség —4 10,944. ( 105,89 -- 12 )
—4/10,944. 117,89, a" maga módja szerint kifejtve —34,910 : és igy
tovább mint a számtáblának IIId. oszlopa mutatja, mellyból Hennert"
parabolái a" valóságtól mennyire térjenek el, világos.

UTAS:

Illendő még, a" 7. §ban előállított természeti, és 62,5" lábnyi vagy
750" iznyi parameterű parabolát is a való sebességekhez hasonlítanunk.
Mivel a 7. §. 3dika szerint, minden m mélységi seb —y—V s7--750m
íizekben, azaz: a" felső vízszíni seb" második emelete (s?), és a 750szöri
mélységnek második gyökere: lesz Brünings úr számjai szerint:
$:34,029? , vagy Log. 5s——2Log. 34,029 —2szer 1,5318492—3,0636984,

1. A FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 21

ennek számja . ú s—1157,9
— Azonban 750 m, há a "fenek és így 90" mélységű se- 2 sk
besség kerestetik —750,90— — . . : a b 67500.

és így lesz V 524-650,90 — 4 68757,9—

—262,027, a" feneksebesség, melly Brünings" mérése után valóban
csak —33,217".

A" víz természeti parabolája után mért közép Heh; 8.5)
m
lesz kifejtve —177,30"; melly a" trapézok által csak 35,978" , és Hennert
javításával — 36,241. (15. §. 2.)
Következetek :

1. Ha a" parabolai javítás A szegletek által lehetne: bizonyosan
alkalmaztathatnék leginkább a" 7507 parameterű parabolára is. Ezen
helyrehozó /Alet" magassága a" folyó egész mélysége —m, (itt 90") lenne,
mert látjuk , hogy ezen természetes parabolának csak a" felső sebessége
köz a" valóságival, alább mindig kisebb a? valósebesség. És igy azon
csonkító Alet a! 9. §. szerinti(2— I bf -ből lesz — Hdt (mert a" víz" szí-
nén , hol 6—0 , köz csak a figálbzdáú seb a Teztbsei E" szerint tehát
lenne a" közép seb ——— ——-— —— — 5; azaz lévén Bra E 197, 30",
és az f, vagy alsó feneksebességek" EÁ AENZETE —262,02—33,217"
——228,803—f, mellynek fele —/—114.401; lenne a" kivánt köz seb
—177,30—114,401—62,83", melly mégis rendkivűl nagyobb lenne a
valóságos közép sebességnél.

2. A" tudákos , és magában örök igazságú 262,027 feneksebessé-
get, csak 33,2177-ra vonni össze; úgy, az előlegesen kiszámolt közép

sebességet 177,37/-tól 36,241-re tartóztatni , igen nevezetes ellentálló erő-
nek kell. Mi lehet ez az ellenerő ? a" következő értekezésünk" tárgya lesz.

TI.
A" folyóvíz-sebesség" feltartóztatásának okairól.
18. §.
Annak megfejtésére , mi okai lehetnek a" vízsebesség feltartóz-
tatásának ? — útasíthatnánk a?" tudós olvasókat a" víztudákos classicus

(5. kép)

02 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

könyvekre; de ezek közül egyik elsőbb rendű (Eytelwein úrnak az egész
tudákos világ előtt becsültetett "s birálatunk felett lévő munkája) a" mi
hazai Tudományos Gyüjteményünk" 1822diki Vdik kötetének 85dik le-
velétől fogva, épen ezen vizsebesség! feltartóztatása tárgyában, egy kevés
betűvetesi olvasás-hibából, igen elcsavaritaték.

A vízsebesség oka az a hárántékos lap, mellyen az lefoly. E" szerint
mennél hosszabban foly a? víz, annál sebesebben kellene annak folyni,
mert igy a! hárántékos lapnak , vagy a víz" esésének magassága mindig
nő; pedig 5—62,5.m (2. §. II.). Ugy találjuk azonban, hogy a folyóvi-
zek egyenlő esésű hárántékos lapokon végre állandó sebességűek.

Innen következik: hogy ollyan okoknak kell a folyók" sebessé-
geit tartóztatni, mellyek végre ef hárántékos lapi gyorsabbodást meg-
gyózvén, egyarányúságba hozzák a sebesebbedést. Ez már a folyóvíz-
tudák" nevezetes feladása, hogy ezen vizfeltartóztatás" egyenletét kife-
jezzük.

Meghagyván Eytelwein úr" betúit:

1. Ha a d test egy hárántékos lapon, mellynek hárántékja
ab—i, és magassága bc—a, nehézkedik, bizonyos időben (1" secund-
ban) szabadon eshetvén de mélységre; oszszuk ezen de nehezkedést
fd--fe oldalerőkre , (mellyek közűl az fd az ab-vel egyközűleg megyen,
és a hárántékos lapi sebességet állítja elő , az fe pedig ezen fd-re vagy az
ab lapra függő , és az ab lapnak ellentállása által feltartóztatik): előáll
a A fdecoLabe-bóől de : fd— ab:bc—1 : a—1: Sin. a szögületnek.—
Mivel pedig 17 sec. idői esés de—15,625 láb —g; lesz az a" seb fd,

mellyel a" hárántékos lapon 1"ban halad a" lemenő test—fd—de—8 7

— Sin. a, azaz mint a hárántékos lap" magassága (a), elosztva hosszaságá-
val (2), vagy mint a" háránték-felemelés" szegeletének sinusa.

2. Ha tehát állandó sebbel mennek két folyók (egyik §-, másik
s-sel) : az azoknak sebességeit tartóztató erók IT, és w, a hárántékos lapi
gyorsabbodásokat már legyőzték. És így, a mint vannak ezen folyók-
ban a" gyorsabbodások , úgy kell lenni a" feltartóztató erőknek is ; azaz:

A a A a
ÉGE ey S s seiVan
87879 VöBY T "7 V : w

3. Minthogy pedig a folyó? sebességeinek feltartóztatásai (mint

I. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE, 23

az ütközések is) úgy vannak mint a" folyó" ágyai (feneke , "s partjai , a?
mellyekben megütköznek) —P, p, sokszorozva a" sebesség" második eme-
letével — C?, c?, (mint az ütközőkben), s elosztva a" folyó szeletével
(—5§, s, melly mennél nagyobb, annál kevesebb a! feltartóztatás is) : kö-
vetkezik , hogy :
IV : w ség kemye e re és így c— YT 48 a folyamoknak
L 2 S

közép c sebességei a Tinei mennyiségben s a

4. Eytelwein, a du Buat") úr 36 folyóvizeken való tapasztalá-
PCL

saiból a nagy betúket teszi —90,9 lábakra. És így minden

folyókon lenne c—90,9 [S Melly egyenletből öt mennyiségetp,
Pp

a, s, A, p, és c, öt kérdés által lehet megfejteni. Sót, ha a folyószelet
(az s) négyszögű, mellynek mélysége vagy magassága —4 , "s szélessége
sb: lesz s—/6; valamint a" p ágyak is —két part — 22 , és fenek —b,
ahb
2(2hH4-b)
akármellyik mennyiséget , a" többi adatván , meg lehet határozni ; nem-
csak, hanem a" szélesség" összébbhúzása által, mennyit változott a c se-
besség ? megtudhatni.

vagy p—2/1-b. Az így változtatott egyenletből : c—90,9 [/

Igy lesz zt , ha 1 másodpercz-időben lemenő viz-
8262,8. 07
massa —M; mivel M—s.c—h.b.c., azaz — a viz? kapuszeletje a" sebes-

M22(b-2h)
82628. hb?

: 8) més M
séggel soxszorozva : tévén c s lesz a—
(/

19. §.

Eytelweinnak eddigvaló elfejtéseiben megvannak azok az elvek ,
mellyek a folyók" sebességeinek meghatározásában, czélunkra elégségesek.
De ezen feltett egyenlítések után egy folyóvíz, feneke" föleme-
lése, vagy partjai összeszorítása által, az előtti c esését d-vá változtat-

") Principes dHydrauligve , verifiés par un grand nombre dExperiences , faites
par ordre du gouvernement, — par Mr. le Chev. du Buat stb. a Paris 1780.

24 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ván, "s szinét az előbbenitól, a" felemelés által M-val feljebb vévén:
meghatározza Eytelwein, hogy azon környülállások között, a H" fel-
emelés-pontjától a vízmente ellenébe fölfelé számlálván :

1) A" feldagadás ező ÉETÖ NEG E a ést] Vévén az 1,9 számot

a—

ismét a du Buat úr biztos tapasztalatitól.

2) Ha pedig itt, az c helyett az elébbi 18. § 4dikében kitett értéket
teszszük; úgy az é helyébe is, ugyan 6-jú (szélességű), de már H-t-h
M2I6--2(H-H1

mélységű (vagy 4-jú) vizet veszünk ; lesz AK SZöSS GGEER Igy
lesz amaz MEL se 13
0— ce
3) A 1,

— Ma(6T2k MIJFRUTHN]
82628. 0578 8262,8. 05(H--h)
azé 1,9.8262,8 HI
— D2a(b-h2h) — mM al6-F2(H--h)1?
1 (H-H):
15700 HG: ( H]-hY..

Aradi ) (-1-h): —[4--2 (I--h)1 v]

e) Jegyzés. Ez az Eytelwein úr" vízfeldagadás-formája (Aufstau bey Wehren),
mellyet ő szoros elfejtések után lehozott; de a" melly a? mi nevezett folyóirásunk-
ban igen hibásan tétetett:

jessze SSE s rtáltő elhagyván a" denominator taga-
M?(b 1-2h) — b3-2( H-a-h)
hő (I-h)

dósából az 14?-tót. Ezen olvasás-hibából ott 12 lapon szaporítatnak

a víztudák-ismereti tévelygések mind a" tudománynak mind a" víz regu-

lázásának nagy kárára. Mert, ha az ottani 88dik lapon lévő számokat

teszszük az Eytelwein úr" igaz egyenletébe , t. i. 4—40 köb. láb , mély-
ség A—2,11, szélesség öj—T és újjfelemelés H—?2 : lesz

15700. 2. 75. 2,115. 4,115

sz . Mivel pedig :
1600 [11,22. 4,115 — (7--8,22) 2,115] vesksags

I. A. FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 25

Log. 15700 — 4,1958997
Log. 20 3010300
3.Log. 7 — 2,5352940
3.Log. 211 — 6 0,9728475
3.Log. 411 — 2,4415254
a" mumerator Log-sa — 10,4465966. Úgy a denominatorra
nézve : Log. 1600 — 3,2041200

Log. (11,22. 4,11"—15,22. 2,11") — 3,4895085.
Summa vagy a" denom. Log. — 6,6936285 ;

azaz a denom. Log. — 6,6936285 és iígy:kivévéna logarithmusokat ;
lesz : Log. A — 3,7529681 , mellynek számja A —5662 láb a

felemeléstől fogva , a kitett környülmények között, a" valóságos vizfel-
dagadás" hossza; melly az említett folyóirásban igen hibásan csak 644
lábnak van téve.

III.
A folyók" kiömleseiről és változó sebességeiről való fejtegetések.
20.89.

A" vizfolyás" mélyebb-mélyebb helyein változó sebesség, mint lát-
tuk , természet szerint parabola. De ezen parabolai sebesség a" fenek felé
a fenek" 7s egyebek! ellentállásai miatt a" sebesség" második emeletei
szerint tartóztattatván fel (18. §. 3.) szüntelen: a parabolai ordinaták
visszahuzatnak. És így a parabolai y? rendeltbőól mindig ki kell azt a
mennyiséget venni , a mellyel mindenik y? visszatartóztatik.

Tegyünk fel tehát egy olly parabolát (mellyek közül egyfélét
Hennert úr is próbált), mellyben, a fenek felé való visszahuzódást tévén
—vw-nek (mint 18. §. 2.), legtökéletesebben eltaláljuk mindig y"—pr—w
egyenlítéssel a" vízfolyás mennyiségeit. A! ,-parameter közönségesen
legyen téve, hogy e" helyébe, ha illeni fog, ama" 62,5 láb, vagy 7507
íznyi természetes "s legegyszerűbbet is lehessen majd tenni.

Már csak abból is, hogy a! vizkifolyás" görbéjében a" parabolában

MESS TSSÉ SÉVK TI. 3 4

26 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mindenütt híjosítani kell, gyaníthatjuk , hogy a" keresendő görbének elli-
psisnek kellene ezen visszatartóztatásnál fogva lenni. Mert épen az
ellipsis az a" görbe, melly a" parabola" pr-éből kiveszen, a" mikor a"
hyperbola hozzá ad.

21. §.

De hogy valóban ellipsisnek is kell lenni azon görbének , a" melly-
ben a" feneke felé mind inkább-inkább feltartóztatott víz foly ki; meg-
tetszik onnan , ha a w-nek ezen köz formában y"—pr—w, a" maga érté-
két teszszük.

Láttuk (18. §.), hogy Eytelwein úr után a! w, úgy van, mint

3, w.) , as a , ,
-Z vagy mint FIST tévén m a c: sebesség mélységét.
§

Ezen e] formában a mi esetünkre meg kell jegyezni :

1. A" c? változó , melly mindenkor a" parabola? 4?-je.

2. Az m-mélység is változó. Az ezen mélységben lévő való sebes-
séget keressük. Mennél nagyobb ezen m, bizonyosan annál közelebb
a" vizfenek , és igy annál nagyobb a" feltartóztatás is , vagy a" w.

3. Az Eytelwein 6-je a folyó" szélessége. Ez, a" mi esetünkben,
ugyanazon folyón állandó ; — lesz-e, nem lesz-e értéke, meg fog a kö-
zelebbi vizsgálódásainkból tetszeni.

4. Az s, a folyó szeletét jegyzi. Ez is állandó a. mi környülmé-
nyeinkben , a mennyiben az s viseletébe az egész folyó-mélység és -szé-
lesség jó be,

22. §.
Illy előkészületek után , az y—pr—vw-be , a w visszatartóztatást
kifejthetjük , mert :
1. Bizonyosan áll ezen arány: W: w — Me) : ert
§ §

ugyanazon folyó" más-más mélységeire tartozó I, és w után. Minthogy
pedig s—s: lesz W: w— CX(21-a-b) : c((2m--b).

I. A. FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. bv

2. Tudjuk azonban , hogy C3, c? a mi felvett p, parameterű para-
bolánk" rendeltjei (w?-ji). Mert a IV, w, feltartóztatások, épen ezen pa-
rabola Y?, y-it, vagy C:, c"-it vonják vissza. Igy tehát: IP : wu —
— Y:(2--b) : y(2mW-b). Minthogy pedig y— pr : lesz IY:w
pX(247-b) : pr(2m3-b).

3. Azonban a víz" színe felett, hol a" sebesség —s, a" parabolai

2
tető (vertex) 7 (7. §. és 14. §.) : következik , hogy az M, m , mélysé-
1
gek 72— ben állítathatnak elő (mert 32 am) E" szerint tehát:
h

W : jesz z(ax b) : a(27—5-0) — X(2Xp—25?—-bp) :
Ww. r(27p—257-t-bp)

X(2Xp—2524-bp.
4. Ha itt a nagy betúk" viselete helyébe 7-t teszünk, azaz
Ww

X(2Xp—25--bp) —
formában , akár mivé változzon a kis z, mindig állandó a g; mert a" g

Ww
irtékéb
JEL TETNE TES TESTES]

r(27p—2s?--bp). És innen w—" :

— g-nak írjuk : előáll végre W—rg(22y—25?--bp). Ezen
a kis z változása be nem jó soha.

23. §.

1. Minthogy feltételünk szerint a felső vizsebesség —s, a! pa-
rabolában és a" kikeresendő görbében is egyenlő: a" viz" színén nincs
visszahuzás , nincs e, és így itt vw—rg(27p—2s?-t-bp) —0. Következés-
képen a víz színén TESB ák ő tali és bp—2s5"—2rp. Mivel azon-

. bana víz szinén 7— : lesz 8 bp—25"—25—0. És í így a mi formánkban

6—o, azaz a b-be nem jő. Lesz tehát rövidebben wvw—rg(27p—25?)
—1rg(rp—s?), (a 2-sokszorozó meg lévén majd a? g-ban).

2. Ekképpen tehát a feltartóztatott y—pr—vw-bóől lesz :
y—pr—ag(1p—s") —r (p--gs") —pgr?. Látnivaló pedig, hogy ez az
egyenlítés világosan egy olly ellipsisre tartozik, mellynek parameterje
sz II vagy E ja szp-bgső , és SEL vagy jesz gp. Mert tudjuk , hogy

4

28 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

2 2 22
az ellipsisben v—Nz—, vagy BALK ALÉRE tévén II, parame-
a az

tert e, és A pedig, a" nagy és kis tengelyek" feleit.
2 2
3. Ezen egyenlítésekből 28 ag ga, és Ép; lesz :
[4 [a
28—op B?

ES has ss 1 249 —eo pt — 13252
ÜSSE és innen 287ap—o?p"—b7s?.
P

24. §.

Ezen most feltett egyenlítésben : 2822p—ap?—825?, a még határozni
valók : a, $ , és p mennyiségek , azaz a nagyobb tengely" fele— a; a" ki-
sebb tengely" fele —8; és azon parabolának parametere —p, melly fő
egyenlítésünk által y—prx—w, legtökéletesebben meghatározhatja a
folyóvizek" belső sebességeit. Legegyszerűbb "s könnyebb volna termé-
szet szerint, ha a" 62,5 lábnyi parameterű parabolának volna illyen tö-
kéletességhez közelítő tulajdonsága. Igy lenne ,—62,5 láb vagy —7507
íz; és a feltett egyenlítésben csak az a, 8, volnának határozandók ,
mellyek közúl egyik adatván, a" másik az egyenlítésből kijőne. De
azon természeti kifolyás" parabolája nem engedi magát számvetéseinkkel
a w után, könnyen hajtatni.

De minthogy a vízkifolyás ellipsisének tengelye (a-ja) helyhe-
tése adatott: ha még a kis tengely" fele—B8, és ennek helyhetése , és így
az ellipsis" közép pontja is adatik; ebből, és a" vízszini sebességből —s,
a középpontból számolt y? értékéből, melly szerint mint tudjuk

2
v— E (e— s), az a, é és p értékei is kijónek.

25. §.

A" folyók" belső sebességei számvetését tehát igy kell feltenni :

1. Ha a kifolyásnak legnagyobb sebessége a" víz színe alatt van;
kerestessék ki az. Itt lesz az ellipsis" centruma. — Ez a" legnagyobb
sebesség lesz —6.

I. A FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 29

2. A" vízszínsebesség méressék meg — 5. Ennek a? centrumtól
való távolsága lesz a" neki megfelelő középponti elmetszése ( abscissája),
2-je.

3. Mivel tehát 8— (va 99); Tny eaz Sor ee ti játát minde-

a V (8—s?)
nek tudva vannak, és így az a is. Következésképen a! p is a" 24. §.
egyenlítéséből megtudathatik.

4. Ismeretesek lévén e! szerint a" 8, a: az ellipsisi fő egyenletből

2
y— (eg): adatván a 2, azaz akármi távolság az ellipsis? közepé-
[d
tól, az annak megfelelő y, azaz , azon ponti sebesség — c lesz:
B? (2 B /—
—[/ — (ag) —
sal. za (ag?) 4 0— si.

De ha a víz színe alatt kissebbűlók a" sebességek , bajosabb a? felvetés,
mert :
5. A" vízszíni sebességen kivúl még két, s és / sebességeket kell
megmérni , (2-t-z), és (24-m) abscissákkal, Igy lesz:
Bz 8(2--n) 2 2 8(z!17-m) 11 1 97 net) ,
s — E ET szak ASZ hő melly egyenletekbóől a" 8, és 2
MEOE ARTOTT ;

értékei kijónek.

§. 26.

Alig tűnik fel ezen folyó" sebességeinek legközelítőbb ellipsisi for-
mája, már ez is, a! viízkifolyás alatt, noha nem nagyon, azonnal el-
változik. i

Ha egy folyó felső sebességét az os állítja elő, legnagyobbja a
c-ból c8 : az ellipsisi kifolyás" idomja bizonyosan az sz$rat ellipsis?" gör-
béje lesz, mellynek kis tengelye — cé, közepe a c, ordinátái os, 1£ ,
stb. De világos, hogy itt az sz, fr stb. vízoszlopok függenek. A? víz-
oszlopok" aljai pedig olly sébességgel erőlködnek leesni, mintha már
oszlopjok" magasságairól húlltak volna le (2. §. I.) : és így az sz, tr stb.
vízoszlopok a" folyás közben lesülyednek alól az rv-re, "s természet sze-
rint tehát, felúl a" £-ból az a-ra. Következésképen a" kimért. ellipsisi
formát a" természetben úgy találják , hogy :

(7. kép)

30 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

1. Az ellipsis" felső részén nagyobb sebességgel vannak a valónál.

2. Az alsóbb ellipsisi sebességek kisebbek lesznek a" valónál.

3. De hogy valóban ellipsisi az eredeti forma , megtetszik onnan ,
hogy a c kis tengelytől fel és lefelé lévő egyenlő részeken szó , és $rn
ellipsisi darabban, a! felsőbb ellipsisi hiány, annyi mint az alsóbb ré-
szeken való pótlék , és így ezen résznek ellipsisi felülete a valóságos
kifolyás felületével egyenlő.

27. §.

IIly előlegi készületek után közelíthetünk az alkalmaztatáshoz.
Czélunknak leginkább megfelel a Brünigs" legtökéletesebb mérése. Eb-
ben (számtábla, 11dik oszlop) ; a felső sebesség egy másodpercz időben
—34,029" iz —s.

A" legnagyobh sebesség van a 307 iznyi mélységben —z, melly
sebesség ott—38,135— 8 , azaz , ez a kis tengely" fele, és az ellipsis
közepe a 307 ót úgáási van. Ezek szerint:

38,135X30

11) 2 —s— siet 5. §. 3.) kifejezve Sas ETSESET ETT [/
melly, 9 keléstör tág lesz :
Log. 8 — 2 Log. 8— Log. 8? — 3,1626474 ; ennek
Log. 38,135 — 1,5813237 számja —8"—1454,2.
Log. 30 — 1,4771213 ( Log. 5s2—2 Log. s5—1,5318492.2—
Log. 8z— 3,0584450 2Log. s3,0636984; ennek számja

f sas sza 19159

1 f—s1— 2963

Log. (82—s?) — Log. 2963 —2,4717317 ,
z ennek fele — Log. (8—s?)—1,2358658.
k És így ezt kivévén ama" Log. Az-ból lesz :
1,2358658 I Log.6bz—Logy (8—s5)e........

EE Etan eh 1,8225792— Log. a, mellynek számja tehát c—66,463";

és így a nagyobb tengely" fele—66,463" íz.

1. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 31

2) Tudva lévén az a, 8 , a középponttól , azaz itta" 30" iz mély-
ségtől akármi —z , távolságra lévő vízsebessséget —y, (a 25. §. 4dike

szerint lévén mindig : FEB (c21— 27) , meghatározhatjuk. Mert
[d

Log.(9) Log. 8 — Log. a —0,7587445—1.

[d

És Log. a—2 Log. a—3,6451584 , és így : a1—4417,3; csak ezen a1-ből kell

kivonni akármellyik 27-tót, és ezen különbség" logarithmusának felét

mint Log.1 (a1— 22), a" Log. (ao adni, így jő ki a keresett sebesség
[4

logarithmusa , vagy Log. y. P. o. keressük ki a! 67 íz mélységű sebes-

séget. Itt lesz 2—30—6—24.

Ennek második emelete —2—24— - - - 576 ezt ki-

vonván amaz a3-ból, lesz c1—2?— - - - - — 3841,3:enneklo-
garithmusa— 3,5844782 : ezt eloszt-

ván 2-vel , lesz Log. [/(a2—2?) — 1,7922391 : ehhez kell adni

Log. 0 - - - 0,7587445—1
1,5509836: e" lesz Log. y; és így ennek
számja a keresett 6" mélységre lévő sebesség — 35,562 az elllipsisi
felvetéseinkben , melly a" valóságban — 34,906 úgy, hogy
0,656-nyi itt a" le-
jebb szállás által való hiány.

Illlyen számvetésekkel van ezen Brüningsi mérés legnagyobb
38,135" és a felső 34,029" sebességeiből előállítva (a? számtábla IVdik
oszlopa) ; mellyból tehát megtetszik : miben különbözik az ellipsisi theo-
ria a való mérésektől minden 6" íznyi mélyebb sebességeken.

Meghagyván a b—38,135" kis tengelynek :

1. A" feneksebesség adatott 33,217-ból van kiszámolva (az Vdik
oszlop). Ebben látni való, hogy mindenik sebesség nagyobb a" való-
ságosnál.

2. A" 60" mélység sebességét —35,152 vévén adatottnak, a VI.
oszlop" sebesség-számjai fejtetnek ki.

3. A mélység közepén, 45" mélységben lévő sebességet —37,430"

32 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tévén —8— kis tengelynek , adatva lévén a" felső 34,029" —-s : előállott
a" VIIldik oszlop. Ez leginkább közelít a" valóhoz.

28. §.

A" IVdik oszlop" számjai , mellyekben £—38,135" a 30" mély-
ségben, és a" felső az adatott, illy tulajdonúak :

1. Háromszor vágja az ellipsis a valót: a víz szinén, a" 307-diki
sebességen, és még alább a" 45" körül.

2. Az szam fűggő vonaton , a mennyi a" való kifolyásnak az elli-
psistól való felső híja (az sz8x hézag) ; épen annyi esik alól lejebb az
ellipsis az rzmu stb. hézagban. Számoljuk ki mind a" két idomtalan fe-
lúletet, trapezok által (11. §.) meg fog tetszeni a" világos egyenlőség.

3. Az egész kifolyás" felúlete tehát annyi , mint 0,5,6f,90 ellipsisi
felúlet , és még az zmgf leesett vízdarab szelete.

4. Lehetne az emgf, felúlet helyett zfj Öszöget venni "s ezt az
ellipsisi felúlethez adván, kijőne a kifolyás mennyisége. De ezen tol-
dozásokra nem lesz szükségünk.

5. Legtermészetesebbnek láttatik adatjaira nézve. Mert: a leg-
nagyobb sebesség természet szerint leginkább illik legnagyobb ordinátá-
nak vagy 6-nek, kis tengelynek ;— a felső sebesség is szembetünő. De
e" vízoszlopok? sülyedései miatt , nem a" legtökéletesebben "s -könnyeb-
ben állítja elő a" vízfolyás" egész felületét , mint látjuk; azonban nehéz
is a gyakorlatban kikeresgetni a" legnagyobb sebességet.

Épen ezen nehézségek nyomják az Vdik oszlop" ellipsisét is.
Ezek ugyan már kevesebb vizet hullatnak le ellipsisi idomjok alá ,
"s jobban közelítők ; de még nehezebb mérésüek.

29. §.

Két fő tárgyunk van tehát még hátra :
I. Az ellipsisi felületet felvetni, melly nélkül a? kifolyást megha-
tároznunk nem lehet. Szerencsénkre ez is könnyebb a" paraboláénál.
II. A" felső vízoszlopok" lehullása miatt (26. §.) , azt az ellipsist
kitalálni, mellyben a" felsőbb vizleesések?" hijai épen annyiak volnának,

mint a lehullott alsóbb pótlékok.

I. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 33

30. §.

I. Az ellipsis" felületét megmérni , vagy , a mi czélunkat inkább
segíti: az főgc negyednek egy darabját, melly az ab és cg ordináták
között van, meghatározni , (mint tudjuk) a" circulus" vagy karika" segiít-
ségével igen könnyű.

1. Vonjunk a" nagyobb fc—c axissal mint sugárral egy félkört fde.
Tudjuk , hogy a" circulusnak a c-középből számlált egyenlítése az ad,
ordinátája — Y, és az ac abscissája —x-között ez : ad? -act—cd;, azaz
Y2--s?—a?. És így itt Y2—a?—z?, és Y—I/ (a2—z2?).

2. Jól tudjuk azt is, hogy az ellipsisnek, ugyanazon ac—sz ab-
scissára, és már kisebb ab—y ordinatájára tartozó egyenlítés :

y2— E (e—s) és y— ÉV Te—s). (§. 254).

3. Világos már, hogy a" circulus ad és ce, és az ellipsis ab, és
cg; két ordinátái között lévő felűleti hézag — annyi, mint az ad és ce
között lévő circulusi ordinátáknak summája , a circulusra nézve; s az
ellipsisre nézve is, ennek felűúléte annyi, — mint az ab és cg ordináták
között lévő minden" ordináták" summája.

4. Summázzuk tehát a" circulus" ordinatáit y1-y-y-H—-y tévén
az ezeknek megfelelő abscissákat — EZ 2, 34--z-nek :
lesz a" karikai felúlet —L/ (a2—z2) -4-V/ (a2—z22) 4 1 (o2—z?), Ugy ,
az ugyanazon 3, 2) . . . g abscissáju ellipsisnek, kisebb 9 y--—-y or-

. 1.9 4. B 2 kő fej v) d 8 , 13
af; z s — Ez ME —g re SAR )
dinatái summája lesz av ) EV (e jamawea vál 22).
Látni való pedig, hogy ezen ellipsisi formában a E minden taggal köz
[44
lévén : az ellipsisi felúlet annyi mint :
a k3 sz [1 n
SAV (esg- ey (s) E (eg T
Ugy de látjuk, hogy a. bezárt mennyiségek épen a" circulus" ordinátái-

nak summái , vagy a circulusi felúlet — adec— C; és így : két ordináták
MT. T. ÉVK. III. 3: 5

34 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.,

között levő ellipsisi felúlet—annyi mint a nagyobb fél tengelylyel irt
circulusnak ugyanazon abscissára tartozó ordinátái között lévő felület,

Éva (vagy a" kis tengelylyel, "s elosztva a nagyobbal) ,

sokszorozva —
[4

azaz : abgc ellipsis darab — adce circulus sokszorozval val.
e

5. Mivel tehát adec— dce sector, vagy czik, és -- adc Alet: lesz
az abgc ellipsis — (dce 4- A adojÉ
[d

6. A" dce czik pedig mint tudjuk, annyi mint — de ív (vagy ár-
kus), sokszorozva a sugárnak (dc—a)jnak felével. A" de ívet a dce—m
szegletből megtudhatni; mert ennek sinusa az ac; úgy, hogy áll ez az

. . . 26r
arány : cd: a —r : Sin. m, vagy a: 3— r : Sin. m, a" honnan Sin. n——,
ce

(a A geometriai radiust tévén — r-nek). Keressük ki azért, mennyi
gr.

szögelet felel meg a — sinusnak , grádusokban ? ha ez lesz—m gradus;
[d

mivel az egész kör —2a. 3,1415 hosszaságban : lesz m grádusok" hossza
2am. 31415 em.3,1415
7. AT S0DAK , ká (BD ÁG

m.3,1415

hé 180

logarithmusos könyvek" táblája, a mellyekben az ívek" hosszaságai,

egy-mértékü sugárra fel vannak téve. Ezt a" táblai számot tehát, mellyet

h-nak nevezzünk , csak c-val kell sokszorozni ; lesz ah—de ív" hossza.

aha ch

És úzya dce czik 5 — —.
Sy a 2

számnak kifejtésétől is megment bennünket a köz

ac.ad

7. Az adc Aetre nézve: lesz A adc — Itt pedig az ac,

könnyű számunk , mert a" cg sebességnek a" felső vízszintól való mély-
sége — 2. Az ad értékére nézve fel kell tennünk :
c. Cotang. m

ac:ad—r : Cotang. m. És így ad—
Tf

ETéty e ac.ad ac.ac.Cot.m 2? Cot.m
Következésképen: A ado ——— —— — ——G— — .

2 2r 2r

I. A, FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERÉTE. 35

8. E" szerint lesz tehát az ellipsisi (viízkifolyási) felúlet, azaz ,

22 98
abgc — (dceczik--A karajé-ú e Ti gelisábá: sss a lelset has
e [44

9. Ha a c pont az ellipsis" S EEeRE ezen forma kétszer véve, az

egész vízkifolyás-felűletet adja elő — VÜnEBE m) B a
e

10. Igy lesz végre a: közép sebesség, m mélységű vízben

2 0-2
est Ez EE Szt (ha a A goniom. radius r—L1.). A" melly nem olly

nehéz Trsdegéllk ctoseal

31. §.

Vegyük fel példába a" számtáblai IVd. oszlopában leirt ellipsis"
felúletét , mellyben a—66,463" (27. §. 1.), £—38,135", 2—30" mélység-

, , B gr 30.r
ben, és n—90". Lesz : Sinus m—— — B
[14

[44
És Log. Sin. m— Log. 307 — 1,4771213.-- 10.
— Log. a 1 8225792 "(27..§. 1.)

Log. Sin. m— . . . 9,6545421. Ennek megfelelő
szegelet m— 269 50.— Ezen szegelet ívének hossza:
26"-nak: 045378 (a táblákból)
50-nak: 0,01454

egész hossz— 0.46832—hk.
Az c?h kifejtésére nézve: Log. 6—3,6451584 (27. §. 2.)
: " ]3-Log. A —0,6705427—1.

Summa — 3,3157011.— Log. ch, és így:
ennek számja — c2/ -ez 2068,7.
, 22 Cot.26" 50 s 302Cot.269 50
A -re nézvem———— : lesz
r r

HT

36 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Log. 302— 2,9542426
0 FO
-HLog. (e 10,2959638—10

SEN BETT TT7? 2 Tf
Summa — 3.2502064—Log. (2 öld 269 50 ).

Ennek számja —1769,1. És így: a2h--z? Cot. m.

30: Cot.269" 50
SE
—2068,7-[-1779,1— 38478.

Végre a 3847. Ére nézve :

Log. 3847,8— 3,5852125
Log. 5 0,7587445—1

Summa 3,3439570 ennek számja—a keresett
(c1h--z? Cot.m)f. fehúlet— 2207,8 — mellynek fele a" 30. §. 8dika szerint
[94

s az abgc ellipsisi felúlet — 1103,9.

Mivel pedig ezen felvett esetben, a c, nem a" vízmélység" köze-
pén van: az alsó cgkh ellipsis darabot újra külön kell felvetni. E" sze-
rint: jesz a TEN E e;

2 [4 ez ez
És így Log. 60 — 1,7781513--10
1- Log. c —1,8225792

— Log. Sin. p —9,9555721. Innen g szeglet — 64932.
Továbbá: hossza 64"nak —1,1170) 5 3
SALE S ÜGÖSZ Lele ká

Summa — 1,1263 — 64" 32 hossza — 4.
Ennek Log. 1,1263—0,0516541
--Log. a? —3,6451584

Summa — 3,6968125 —Log. c? , és c4A— 4975,2.

I. A" FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 37

Hasonló módon shell nézve :

Log. 602— 3,5563026
3- Log. Cotang.p— 9,6778456—10

2
Summa 3,2341482 —Log.£Cot. 9, és így

2
Got ges 1714,5.

És így (a2h--z? Cot. p) — 6689,7. Ez sokszoroztatvání val lesz:
u
Log. 6689,7 —3,8254066
-3- Log. E 5 0,7587445—1
e

3,5841511; mellynek számja — 3838,4. En-
2 2
nek fele — 1919,2 E Az ellipsis" alsó része" felúlete.
[d
Ezek szerint a" felső és alsó rész ellipsis — 1103,9-4-1919,2—3023,1.

3023,1

Melly számot a mélységgel — 90" elosztva lesz: -—33,59 ; ag kere-

sett közép sebessége a folyónak.

Ez a" szám 2,238"-vel kevesebb a" 13. §. 3-ban kiszámolt-nál, "s bi-
zonyos , hogy a már tudva lévő víz-lesülyedés miatt, kevesebbnek is
kell neki lenni.

32. §.

II. Úgy látszik , hogy a" folyó" mélységének közepén lévő sebes-
ségét vévén fel a" kis tengelynek: a? vízlesülyedés" hiányai leginkább
meggyőzethetnek. Mert épen ez a" középső vonat osztja két felé az el-
lipsistól való felső és alsó elvetemedéseket. Az illyen ellipsisnek a VIId.
számu oszlopban lévő sebességei , már magokban is leginkább közelíte-
nek a" valósághoz, egy részról; de más részról még a" gyakorlásban is
legegyszerűbbek , legkönnyebben is felvethetők a 30. §. 9 és 10d. pontja
szerint.

Ezen ellipsisnek tehát a" mi példánkban a" 45" mélység" sebessége
felelne meg, melly a" 427 és 48dik sebességek" közepén lévén, lesz:

38 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

37.430 —8. A" felső sebesség — 34029; és a Log. a — 2,0335398.
Lesz tehát : Sin. n— Log.45 — Log.1—9,6196727 , mellynek szegelete
m:- 24" 37. Ezen íjnak hossza h —0,42964. És így Log. ha? —
Log. 41 —0,6331047—1
3- Log. a —3,0670796

Log.ha1— 3,7001843. És így ha2— 5014.
Hasonlóul Logar. 45? Cotang. 24" 37 —Log.45? 4- Log. Cot. 24937
— 3,6453816 , mellynek számja — 45? Cot. 249" 37—1419,6. Igy lévén
ha? 43-45? Cot. 2437 —5014 1-4419,6 —9433,6 ; lesz végre

Log. 9433,6£ — Log. 9433,6 —3,9746175
TMÉog£ IZ olszóbsöszí
[d

3,5143574. Ebből még kivévén a fo-
lyóviz-mélység Log. — Log. 90 — 1,9542424

a maradék a! köz seb Log. —1,5601150: e lesz

2 R2 940 ő le
— Log. EE Sz mellynek számja — 36,317 Brü-
m az
nings folyójának közép sebessége, melly Hennert közelítő parabolája
szerint is —36,241. És így itt 0,076" nagyobb , mert Hennert egyenes

lineájú pótlékokkal is toldá.

33.103

Ezen okoskodások a" praxis" szerencséjére ütöttek ki. A" mérések
e" szerint legkönnyebbek , úgy a" felvetések is , t. i.

1. A folyóvíznek felső, és mélységi közepén lévő sebességeit mér-
jük meg. Amaz szembetünő ; ennek helyét egyszerre eltaláljuk.

2. A" felvetésekben: a mélység közepe lesz az ellipsis" 2-je, az
yja lesz a felső, és B a" közép sebessége. Az ellipsisnek csak az egyik
felét kell felvetni, a" 30. §. 9 s 10d. szerint.

3. Azon folyóvizeken, hol a! közép mélység" sebessége kisebb a
felsőnél, vagy, a mellyeknek felsőszíni sebességök legnagyobb, úgy
hogy ettől , fogynak azok lefelé; úgy látszik nem szükség a" 25. §. 5dike
szerinti nehéz számvetésekhez nyulni. Itt az alsó feneksebesség, és a

1. A. FOLYÓVIZEK" BELSŐINEK TUDÁKOS ISMERETE. 39

vizszíni sebesség? summájának fele , lehet a" felső sebesség helyett —y; a
közép sebesség megmarad.
Ezt igazolja az előttünk lévő Brünings" mérése is. A" felső és alsó

34,029--33,217
2

sebességek"? summája fele — s— 33.623. A" közepén

45" 2, lévő sebesség b— 37,430. Lesz az m szögelet— 269 7. Ennek
táblai hossza— 0,45581 — 4. a?h-ja lesz—4762,8. 2? Cotang. m, lesz

2
— 41304. És igy : a2h 1-2? Cot. n— 8893,2. Végre ms zzszaáret EE A
ma

melly szinte a Hennert parabolai felvetésével egyező köz sebesség.
34. §.

Igy igyekezhetnek a tudákok által törni azon erós korlátokat ,
mellyeket mérész számvetéseik" elejébe a" természeti vas törvények
vetnek!

Illyen módok szerint, egy folyóvíznek közsebességét a. sodróján
(filumán) kivúl, a" két part felé több helyen kell meghatározni (több
tudósok csak három mérésekkel is megelégszenek). Ezen több megmért
közép sebességeknek arithmeticai közép számját kell sokszorozni a fo-
lyóviz" szeletével, (mellyet legtökéletesebben a" 11. §beli mód szerint
lehet, trapézok által felvetni) : "sekképen a" folyóvíz túdákos ismeretének
legfőbb feladását, az egész kifolyást meghatározni.

Földünknek áldással teljes folyamjai! istenle titeket a" hajdan,
védte ágyaitokat , tisztelte forrásaitokat, szent gondok között berkeket
nevelt körültetek. — Vajha.a" mi időink belső erőtök" titkaiba mélyebben
beavattatni igyekeznének , hogy számtalan jótétetek pusztító átokká ne
válnának a" gond" és tudatlanság között !

40 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Viízsebességek számtáblája.

Ellipsisi sebességek

Való sebes-] Hennert"
ség parabolája [ A" felső , , , ) A? 60— I Középi se-
Brünings után ésa 30711 zen mélységi jJbesség lé-
szerint ] izekben f mélységű mélységű lés 17 legna-f vén a kis
izekben sebesség- Fél, ta gyobb 30] tengely;
re FIA mélys.-re [felső az—y:

34,029 34,029 ] 36,965 ] 35.152 ] 34,029

34,906 35.562 ] 37,390 ] 36.254 ] 34.905

35.870 36.709 ] 37.717 ] 37.693 ] 35.641

36,810 37,508 ] 37.945 ] 37.673 ] 36241

37727 37.979 ] 38.087 ] 38020 ] 36.715 ] Középi:
38.135 38135 /] 385135 .] 38.435]. 375152 ] 457 mély:
37,557 37.979 ] 38087 ! 38.020" ] 37,300 hos
37473 37,508 ] 37945 ] 37,673 ] 37.415 37.430
37.387 36709 ] 37717 ] 37093 ] 37415 ?
36,797 35,562 ] 37.390 ]! 36.254 ] 37.300

35.152 34.029 ] 36.965 ! 35.152 ] 37.152

34,525 32.056 ] 36440 ! 33.756 ! 36,715

33.981 29.555 ] 35,767 ] 32.028 ] 36241

1 33.791 26.377 ] 35.065 ] 29.910 ] 35.641

33.697 22.233 ] 34.205 ] 27,313 ] 34.905

33.217 16.400 ] 33.217 ] 24,080 ] 34.029

I II. III. IV. v. VI. VII.

41

"TE.

,

K" BELSŐINEK TUDÁAKOS IS

" FOLYÓVIZE

I.

II.
A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE.

BITNICZ LAJOS R. TAGTÓL.

1. §.

Időttünk a! természettudomány nemcsak külső alakra hanem belső
értékre nézve is hatalmas lépésekkel halad előre. Haladását nagy rész-
ben a mathesisnek köszöni, azon nagy eszköznek, melly az emberi
észt olly sikeresen segíti legsulyósb nyomozásiban , hogy az azzal nem
élhető, mint gyáva gyermek kénytelen hátramaradni az után , ki állítása
valóságát "s bizonyosságát ezen próbakövöün képes megmutatni; mert
csak ezen uton érhetni el, a" mit embernek tudni, a szó" szoros értel-
mében tudni , engedtetett. Nevezetes egyebek közt és nagyon érdekes
a mód, melly szerint a" hihetőségi számolás (calculus probabilitatis)
több , ugyanazon tárgyról tett tapasztalatok" egymástól elütő következ-
ményeinek középértékét meghatározza. Lagrange közlött e" czélra egy
szép módot, melly előteszi, hogy a" tapasztalásban ejtett hibák" törvé-
nye ismeretes , és Laplace is mutatott bizonyos analyticai műfogás által
hasonlóan e" czélhoz vezető utat. Könnyű belátni , hogy minden egyes
tapasztalat következménye a" középérték" meghatározására egy egyszerű
egyenletet nyujt, melly segédegyenletnek (Bedingungsgleichung) nevez-
tetik. Ha csak egy elemet kelle meghatározni, Cotes"? utmutatása sze-
rint a segédegyenleteket úgy intézék ,, hogy ezen elem sokszoroztatója
(coefficiens) mindannyiban állító legyen ; összeadák azután az egyenle-
teket, "s az így származott vég- vagy alapegyenletből (Fundamental-
gleichung) kifejték az elem" értékét. Ha pedig több elemet kelle meg-
határozni, nem ismertek semmi egyenes utat a! segédegyenletek" kö-
zönséges , helyes összekapcsolására, megeléglék az egyenletek közül

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 43

azt kiválasztani , mellyet a" kivánt elem" meghatározására legalkalmasb-
nak véltek. Ezen vaktában tapogatás elkerülése végett adák Legendre
(Nouv. methodes pour la determination des orbites des cometes. Paris
1806.) és főkép Gausz (Theoria motus corporum coelestium. Hamburgi
1809.) a legkisebb négyzetek" módjának (methodus minimorum guadra-
torum) neve alatt a" híres utat, mellyet illy kalauzok után közhasznuvá
tenni czélja ezen értekezésnek.

2. §.

Analyticai alakjában miriden természettudományi tapasztalat a
keresett elemnek , vagy ha ez már körűlbelől meg van határozva, a rajta
teendő igazításnak függvénye (functio). Mert a" természettudós , bár-
melly pontossággal ismételje is tapasztalatait, soha sem jut egyenlő, ha-
nem majd nagyobb majd kisebb, "s ezért majd állító majd tagadó hibá-
val terhelt következményekre. Állapotját tehát helyesen hasonlíthatni
olly játszóéhoz , ki csak veszthet és soha sem nyerhet, következőleg
mind állító mind tagadó hibáját veszteségnek kell nézni, "s innen , ne
hogy, midőn tagadó hibája veszteségnek nézetik , nyereségnek vétessék
az állító, a veszteség törvényét a" hiba olly függvénye által kell ki-
fejezni , melly mindig állító marad , a hiba akár állító akár tagadó le-
gyen. Illy függvény a" hiba mindenik páros hatalma; rendszerint azon-
ban a" legegyszerübb párost, a másodikat, választják. Honnan a hibá-
kat legkisebb értékökre vevő mód négyzeteik" legkisebb értékének nyo-
mozásában áll, s ezért neveztetik legkisebb négyzetek" módjának.

3. §.

Fő törvény lévén a" természettudományban , hogy a" tapasztalatok
ismétlése által a. belőlök vont következmények" való értékéhez lehető-
leg közelítsünk , önként foly, hogy a következmények csak úgy nyer-
hetnek némi hihetőséget, ha a" tapasztalatok" száma felmulja a" keresett
nagyságokét; mivel a" való értékhez egyedül ezen az uton közelíthetni.
Már az elem, vagy igazítása" függvénye egyenlítve a" tapasztalatok kö-
vetkezményeivel , annyi egyenletet ád , a hány a" következmény , "s így
többet, mint sem a! hány az ismeretben, úgy kell azután ezen egyenleteket

6"

44 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

összekapcsolni, hogy belőlök annyi végegyenlet származzék, a hány az is-
meretlen. T. i. legyenek z, y, 2 a" keresett ismeretlenek , a, b, c azok"
sokszoroztatói, m a! tapasztalat következménye, és u ennek hibája,
a segédegyenlet illy közönséges alakban jő elő:
a x--b y3-c 27 . . . —m 3-u az első esetben,
a 2--t y1-c 27 . . . —m h-v a második esetben,
a ax t-byd-c zi . . . sm 3-d a! harmadik esetben ,
t.Jözllér Ca 53
vagy: a 14-byib-cz4b ...—m Eu
a rA-by4-czik...—m au
ax 4-byd-éczd ... —mau
Ezen egyenletek előbb négyzetre emelve, azután összeadva, kife-
jezik az 2 3-4? ]-v? 3... értékét, és ha összeségök különbözítetik
(differenziren), "s különbözítménye — o tétetik , annyi egyenlet szárma-
zik, hány az ismeretlen , mellyekból azután az x,y, z st. ismeretlenek"
legkisebb hibával terhelt értékeit ki lehet találni. Lesz tudniillik :
(a vb y -c 27 . :.—m) (adr-Fbdy-t4-cdsz- . övé)
3- (a r1-byi-e 27 . . . —m ) (a dr-4-tdyi- c dz4- . . .) —s;
-- (a27-4-byit-cz- . . . —m) (adr--bdyi-ddzi- . ..)
vagy mivel z , y, 2 stb. egymástól függetlenek, külön áliütestl s dés
dy, dz-vel egyenkint olosztva:
(a 114-byi4-czihk ... —m) a
-- (d 11-6yi- ezt ...—m) a ;
d3-(ar--byi-czt...—m) a
(a 1tbyieztk...—m) b
(a rT14-byi4czt...—m) b
(a x4-by--cz A ...—m) b
(ar-bby-t-kczHi3:...—m) c
t(artbyt-eéz 248 s üg eossztgy éj e
d4-(a 23-byi34 csk ...—m) c

vagy az terét szerint elrendelve :

(a? 3- a elése B T -- (ab-t-ab 0 -- . nie;

3- (ac--ac 2 — (am i1-am dül "rege
(ab 1-ab3-a b 3 . . . ÖL LSGg e a LÁT Kgy
-- (ac 4-ac 4-a c 1 : . . ) 2— (dmj-öm 9ELÉLABR HE s) — o

(c 4-adc HF...) (be-be clúztsa: agg :
ka zábsa za rH...) fee átozáláli cm 3-cecm d...) jei

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 45

vagy az összeségek helyett 2 jegyet vévén úgy, hogy
Za s aes a egdój ds dó
2ab ab 4-ab 3-ab . . . .
Zac—ac tkac-bkac....
tegyen , lesz
22a gkyzZab-kszZac . . . . — 2am—o
:2abA-y2b?3-szbe . . . . — 20m—o
rZac 1-y 2bcd-z2 e? .. — 2cm—o stb.
annyi egyenlet, hány a!" keresett nagyság ; könnyű tehát ezeket kitalálni.

TágÉT

a) Összehasonlítván ezen végegyenleteket az eredetiekkel, azonnal
beláthatjuk, hogy az amazokat ezekből származtató mód ezen egyetlen
szabályra megy ki, melly következőleg a" legkisebb négyzetek" módjá-
nak mivoltát magában foglalja, t.i. valamelly ismeretlenre nézve úgy
találhatjuk ki a leghihetőbb érték" egyenletét , ha mindenik segédegyen-
let" tagjait sokszorozzuk az illető ismeretlennek azon egyenletbeli sok-
szoroztatójával és összeadjuk a" sokszorozmányokat (facta). b) Az z, y,
s stb. ismeretlenek" igy kitalált értékeit az eredeti egyenletekbe tévén ,
kiszámolhatni az z, z, az stb. hibákat. Ha ezek" valamellyike viszo-
nyosan felette nagy , az ezt magában foglaló egyenletet a" további szá-
molásból egészen el kell hagyni , mert nélküle fontosb következményre
lehet szert tenni. De szükségtelen volna ezért a! sokszor hosszas szá-
molást ismét előról kezdeni, mert úgy is czélt érhetni, ha az előbbi,
mindannyi egyenletekkel volt, számolásban —o teszszük azon egyen-
let sokszoroztatóját, mellynek el kell maradnia.

india

Ezek" felvilágosítására vegyük Schmidt Edvárd" jeles munkájából
(Lehrbuch der mathemat. und physisch. Geographie. Göttingen 1829 és 30.
2 Theile) a" 2dik kötet 358. lapján álló egyszerű példát. Megmutatja
Schmidt, hogy valamelly helyen a? lég? középmérsékletét , ha ez—t, a
sark" emelkedése (elevatio poli) pedig —? , illy egyenlet fejezi ki :

ta - b. cos. 2p.

46 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mellyben az a és 6 sokszoroztatók" leghihetőbb értékét a" legjobb tapasz-
talatok után igy lehet meghatározni. dAubisson (Traité de Geognosic)
tiz tapasztalatot közöl a! tárgyról :

Cumana 27 7; p—3-10/"27.
Nápoly 17, 4 — 40.50.
Roma SzSz" út" "Ezt SB
Toulouse SANT Ez 306.
Bourdeáüxw— 13, 63: 44750.
Paris SOS EKE NÉSZSÉ SO:
London szo, 37 "ST 30
Copenhagen — 7, 7; — 55.41.
Stockholm — 5, 7; — 59.20.
Nordcap s 09 s STI 30.

És ezekből következő egyenletek folynak , mellyeket az a és 6 leghihe-
tóbb értékének megtalálása végett a legkisebb négyzetek" elve szerint
kell feloldanunk :
27, 7—a--0,9346
17, 4—a-t-0,1456
15, 7—a--0,10965
14, 5—a--0,049 5
13, 6—-a-0,006 b
11, 0—a—0,133b
10, 3—a4 —0,2256
7, T—a—0,3646
5, 7—a4—0,43800b
0, 1—a4— 0,798 5.
Mivel a-nak mindenütt —- 1 a" sokszoroztatója, összeadván ezen
egyenleteket, lesz a végegyenlet a-ra nézve
123,7—10a—0,7576b. (1
Ha pedig mindegyiket a 5-nek sokszoroztatójával sokszorozzuk,
lesz: 25,87 — 0,934a-4-0,8726
2,52 — 0.145 a-4-0,021 b
1,71 — 0,1094--0,0126
0,71 — 0,049 a--0,002 6
0,08 — 0,0004--0,00068

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 47

— 1,46——0,133a4-0,018 6

— 2,32—6—0,225a4-0,051 6

— 2,80——0,364 a-t-0,132 6

— 2, 74—— 0,480 a 4- 0,230 6

— 0,08—— 0,798 a 4-0,637 b
"s ezek" összeségéből a! végegyenlet 5-re nézve :

21,5 —— 0,757ad4-1,9756. (2
Könnyú már most a" betű számvetés" szabályai szerint ezen két

(1 (2 egyenletből az ismeretlenek" értékét kitalálni, u. m. a—13" 58,
és b—16,09, tehát a kivánt egyenlet £—139 58 -f- 16,09. cos. 2p.

6."§

Az előadott kifejtés előteszi , hogy a" számolásra fordított tapasz-
talatok egyenlő jóságúak , ugyanazon viszonyos értéküek. Ha pedig kü-
lönböző értéküek (a mi megtörténik p. o. ha az m-et meghatározó mód
kisebb pontossággal bir, mint melly által mí, m" s. i.t. határoztatott
meg , vagy ha m kevesb tapasztalatokból vett középérték , mint m vagy
mm ); legyenek a" hibák e, v, v és a" tapasztalatok? viszonyos értékei
h, h, h. Azon előtétel alatt, hogy a tapasztalatok egyenlő pontosság-
gal tétetnek , legyen ennek súlya (praecisio) — 1, és a tapasztalatok"
hibái sorban es, 21, 275... tehát, mivel a" súly viszált viszonyban áll
a hibákkal, világos ezen idomzatok" (proportic) és egyenletek he-
lyessége :

1: h —u: us; u hu
1: Kh —ű: ús; uúuszhu
1: hseűd:us ussku s.i.t.

Innen , mivel a" legkisebb négyzetek" elve szerint úgy kell meg-
határozni az ismeretleneket, hogy 242-- 2? -- a? összeség legkisebb ér-
tékü legyen, a" (hu)? (Re)? (Na)? összeségnek is legkisebb értékü-
nek kell lennie. És így ezen eset vissza megy az elsőre, csakhogy a
puszta hibák helyett a" megfelelő tapasztalatok" viszonyos sulyaival sok-
szorozott hibák jónek.

48 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

7. §.

Gyakran igen fontos dolog megtudni , mekkora az ezen elv szerint
kiszámolt következmény" hihető hibája, a mire következő elmélkedé-
sek mutatnak utat.

Egyéb egyenlő körülállások mellett z hibát annál könnyebb el-
követni , mennél nagyobb az , "s hogy valóban elkövettetett, annál hihe-
tóbb , mennél könnyebb volt elkövetni ; innen ezen hihetőség is függvé-
nye a hibának. Legyen azért e" hihetőség—gu. Ha a tapasztalatok
egyenlő értéküek , a hihetőség is, hogy mindeniknél egyenlő hiba kö-
vettetik el, mindenütt ugyanaz; "s ezért minden esetben ugyanazon jegy-

gyel lehet kifejezni. Igy tehát pu, pu, pu ..... a hihetőségek , hogy
az egyes tapasztalatokban rendre u, za, a .... hiba követtetett el. Kö-
vetkezőleg a hihetőség, hogy az egyes tapasztalatokat valóban ezen hi-
bák terhelik , a hihetőségi számolás" törvénye szerint lesz:

ospúsgpú apa zet (3
Ha r, y, z... úgy legyen meghatározva , hogy a!" függvények és a" tapasz-
talatok által talált értékek közti különbségek valóban e, azé, a .... vol-
nának , akkor az z , y, 2 .. . jól volna meghatározva. Azonban, mivel a
tapasztalatok" hibái ismeretlenek , szembeötlő, hogy azokat úgy meg nem
határozhatni ; nincs tehát más hátra, mint r, y, z ismeretleneket úgy
meghatározni, hogy a fennebbi hihetőség (3 legnagyobb értéket nyerjen.
E" végett különbözíteni kell azon egyenletet így :
dv —dou(puúgpu") 4-dpu (pupu ) -- dod" (epupúi) . . . .

vagy , mivel u, v, u" ... függvényei az g, y, s . . . . ismeretleneknek ,

a0—(d91 218 E Lajes sz egát 3az ) ster
(árt 2 ún gp dni d a kr ) gazégáéte sa igy
-- (ző gén FEB st a :) ee
Ha pedig zü (eret La) sokszoroztatók helyett a" (3 egyenletből
ze

vett, —-; ——; értékeket irjuk, "s az egyenletet a változó a, y, 2... .
pu pl pu

szerint rendeljük el, leszen:

A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 49

mind: dgu dou )
Get gpuúda ÜZgédz dx 1170 Ez
F( átt dog dou ) 3) FÉLE
pudy zsé pu dy 8
dpu dot dgpt
gepltet guúdz áz pu dg ! 1) st
"s innen
deu tj dpu dpu
pudr ! pudv — gudx
dpu dou ej: dpi "
pudy — púdy " gudy
deu dpú Apu
Si
pudz a; pu dz egz pu dz
MME káld -gudu, s ágostai; Vg és dpu —s-pudu tévén:
pu pu pu
, du 1, ,dú Ae Dt
ezt SSE
kies dr 97 FE lát dr

, du 1 ke. MENY

szgzál ...0
SY A se edy ei du
HA du Ta ndi

özse ge Vusszzsr EE,

hol már most a 6. 5. ennél gés a 9 függvény" alakját kell meghatá-
rozni , mire ezen út vezet.

Tudjuk , hogy valamelly nagyságot több , egyenlő jóságú tapasz-
talatokból akarván meghatározni , ennek leghihetőbb értékét úgy talál-
juk meg , ha a tapasztalatok által adott érték" közepét veszszük , mire
az szabadít fel, hogy tapasztalás közben ejtett hibáink majd állítók ,
majd tagadók ;/s azért, ha a mondott elv szerint dolgozunk, egymást
kölcsönösen kipótolják. Ha mindannyi hibát ugyanazon jelűnek vennők,
némelly tapasztalatok a" való értékektől nyilván igen eltávoznának /s
így az egyenlően jók" nevét nem érdemelnék, holott ezt előretevők.
Egyszersmind világos, hogy a következmény annál nagyobb hihetősé-
get nyer, mennél több a! tapasztalat; innen ezt itt is kell ismételni.
Ezen elvre támaszkodva így lehet a g függvényt meghatározni.

Tegyük , hogy a fennebb adott egyenletek által r-nek ezen értékeit

MET TS ÉMKT TAL 3 7

50 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

találtuk: r, 27, 7 ...., tehát az előbbi elv szerint, ha r-nek hihető érté-
két , jelenti ,
— rhtritr....
ká fd
hol z az ismeretlenek" meghatározására vett egyenletek" számát teszi.
Innen az z , z, a ... hibák" hihető értékei sorban ezek:
rT—p,r—p,r —p s.i.t.
mellyekre nézve a" v hihetőségnek legnagyobb értékkel kell birnia "s a"
kifejtett egyenleteknek is állaniok, ha a" hibák helyett ezen hihető ér-
tékeket teszszük. Ezen egyenletek" elsője, mivel 7—r—r —r ....
tétetett , lesz
. (d(r— 2) , , (dír —r a (d(r—r 24
098 ses § d- pu ese FE :] d- pu Ez jz DJ.
vagy különbözítve
—$u—pu—pu....5o0
9u1-pud-pu .... 0
azaz :

9 (r—p) 1-9 (r —p) tg (TF —p)t..—o.
Ha továbbad tévén "—r .... az egész hibát r-re hárítjuk,
rar. ..—r— nu, lesz:
r4-r 3-r" —r--(n—1) (r— nu) —nr—n(n—1) u,

Pp SAL ZB e —r— (2 — 1) w, következőleg
r—ps-r—rdi-(n—1)u—(n—1) u
r—pser—nu—r(n—1)u——u
"—p-r—nu—r(n—1)u—— u s. i. t. Tehát a" fennebbiek

szerint :
9 (1—1) ut (—u) 19 (—u) t-...—o
azaz: mivel r , r,r" ... nagyságok" száma —z—1
p(21— 1) u 4-(n—1)p(—uw)—o, vagy
9 (1—1)u——(n—1) p (—w).
Ennél fogva gx egyenlő valamelly változatlan (constans) "s a hi-
bával sokszorozott , A nagysággal , vagy

; dpu 3
pusz ZTE saku a innen
gudu

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 51

a ZET ÉS 3 , egészítve (integrando)
pu
dpu 1 2 TAVAT, ge
— skfudu, vagy logn. pu — 7 ku? 3 c, hol c az egészítés vál-
pu
tozatlanát jelenti, vagy c helyett logn. c tévén

17 a

1 7.3 1
logn. pu— 2 ku? 7-logn. c — logn. sre - logn. c — logn. (ce ak 1
17.42
Tehát ou — ce aie
Ha már most e, d" .... teszszük sorban x helyett "s a. függvénye-
ket sokszorozzuk , lesz a" fennebbiek szerint :
Mlskéna , ik ú:hu2 34 ..)
SINUS I Sa Ő sE
Itt z nem lehetállító , mert z?-e? 1- v?3- . .. mindig állító lévén,
ezzel v is nyilván végetlenűúl nőne vagy fogyna, "s így a legnagyobb ér-
téknek nem volna helye ; honnan A-nak tagadónak kell lenni; "s azért te-
hetni A — — 2/?, következőleg
Nu
pusce
sk 2 3
vagy /f/fpudu cfe du
hol csak a! c változatlant kell meghatározni. E" végett, mivel a hiba
hihetősége függvénye a" hibának , azaz — pw , az z és du közé eső hiba
hihetősége —gudu. A" hihetőség , hogy a hiba 4-a és — a határok közé

esik , — hé "aZ pudu. Ha J-a és — a véghatárai a" lehetséges hibának,
ez bizonyosan ezen határok közt fekszik és lesz :

JÖ uduz 118

mert a" bizonyosság olly hihetőség, melly—1. Mivel pedig 4-nak min-
den értékére nézve, kivévén -4-a és — a, az egészítmény (integrale)

— o , tehát lehet tenni
9 is : pudu— 1.

02 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Már pedig "4 Ez du—V "); tehát az egészítés ismert tör-

vénye szerint:

I" éji Besosa éz dum z.

, — aj , 1 e] ú La

Ha hu— vu, lesz /e E gin IE 6 gú — ge ST.
h
Ha u— 00, akkor v is 60. Tehát

8 ARSZT zedásüs AT ft ag ai a

következőleg a hihetőség , hogy a hiba — 00 és 4-co határok közé
esik , a fennebbiek szerint:

OO —Hő ;
fe e 7 du za AZ,

Ezen hihetőség pedig nyilván bizonyosság, mert a! hiba SZMENSESEER

— 09 és 1-Co határok közé esik , azaz — I , tehát 1 — as S
SÉT n

h
és következőleg végre gu més e

3 a h eh? . , a
Hasonlóan pu — 7 e S. i.t.; s azért

n n —h(ív4tútue?4k...)

8. §.

Ezen kifejezésekben A nagyság a! tapasztalatok" pontosságának
mértékét , azok" sulyát jelenti ; mert a. hihetőség, hogy az ejtett hiba

1) Ezen értéket így lehet SZE kifejteni. Tudjuk , hogy

a 74d

T27ú2st
és épen úgy a" kéttagú tanítmány (theorema binomiale) szerint
( SE szgezéát m? zó az m.n—1.m—2
m? . 2 ny ; URERZ tt m"

e —m 1 — ez? 3 —

A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 53

-- f és —f közt fekszik. Ha m—uoo, a két sor teljesen egyenlő, /s

szelő
ezen előtétel alatt (1 —Sy —e ; tehát az egészítményre nézve is
m
/ aj —w
1——] du— fe du.
Tévén továbbá a sin. p , lesz dum m. cos. p. dp, és mivel

2m" 3-1

1 2? E 2 m
Ezt e 9. S -EZZET dum fcos. p do.

Mivel pedig v—o-tól fogva szinte vw— OO-ig kell egészíteni ,
tehát a p szeglet által kifejezett egészítményt, m maga már végetlen

lévén, sin. p—0-tól szinte sin. p— 11-ig, vagy p— 0-tól kezdve p —ig

kell venni. Részenkint egészítvén tehát, könnyen ki lehet találni , hogy
a mondott határok közt

d fdos sm-t1 2-4.6.8....2m
ját AZT EST TETT égtáj
vagy tévén m—z, és az E ETÉPOŐ Aral jegyezvén , lesz
p6őm § 2.4.6.8. té 7A

ella Da aa GEN
2n ÜZ ZS 7. .22—1 7
Épen í cos.p d El 44 ECET POTAC Ták SZ.
E sz Var Zé ú7 2 2 Es (s s 2 V
§ ú F miss ő TT LES yt erem
Mivel pedig, ha z —OO, a 608. 47 és cos.p . kifejezések" értékei
különbözők nem lehetnek , tehát az utolsó egészítmény" értéke épen úgy

, , , , , S ,
A, mint az elsőé. Sokszorozván tehát egymással az egészítményeket S

n 7
, , , A lesz A? — ——. —.
elhagyván az egymást elrontó sokszoroztatókat , le HI 2

1 8 76." hp
Ha edig 256 00, lesz EPA m— ——— z következőleg A 5 —, es
c vö í 2n—--1 Jár sú 4
innen A vagy az egészítmény" értéke
2

Méz du—VE. (N. Schmidt Lehrbuch der math. u. phys. Geo-

graphie 2. Theil. S. 176—177.)

54 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

€j A huz
apa horho

KA
a hihetőség, hogy az 4-f; és — fi st van ,

mt e E sz KE etásatal

gye
E" kifejezések egyenlők , ha fh—fihi. Ha valamelly tapasztalatnál A két
akkora mint hi, úgy f. is két akkora mint f, és ezen tapasztalatban

szinte olly könnyen ejthetni kétszeres , mint amabban egyszerű hibát.

9. §.

Az előadott módnak csak akkor van helye , ha az adott egyenletek
mind egyszerűek; azonban más eseteket is viszsza lehet amarra vinni.
Mivel t. i. az ismeretlenek" száma kisebb az adott egyenletekénél , számol-
juk ki a" betűszámvetési ismert kizáró módok szerint annyi egyenlet-
ból, hány az ismeretlen , ezek" közelítő értékeit r, y, z ...., tegyük
azután 7— Tr 1-a, y—y 48, 2z—sz d-7.... s az ismeretlenek he-
lyett ezeket vigyük át az adott egyenletekbe. Minthogy pedig a" jó tapasz-
talatokba szembeötlő hibák nem csúszhatnak, mert máskép azon nevet
nem érdemelnék, a, $, y ... nyilván mindig igen kicsin nagyságok "s
azért az elsőnél magasb hatalmaikat bátran elhagyhatván, a, $, 7-ra nézve
csak egyszerű egyenleteket nyerünk, mellyekból ezek" értékeit kitalál-
hatjuk "s így a" kivánt ismeretleneket is meghatározhatjuk.

10. §.

Az ismeretlenek" illy módon kitalált értékeinek viszonyos sulyát
igy lehet meghatározni. Ha a" 3. §. egyenleteit négyzetre emelve össze-
adjuk "s összeségöket r-re nézve különbözítjük, az u:-4-u?d4-u?-áa...
összeséget — s tévén , lesz :

ds — (a? ]- ya Kös fin . ) 2rdax 4-(2ab -2a b 4-2a"t --...) ydz
-- (2ac 1-a c h-2a "c" 4...) zdz TA VEN 2a" mi 1-2a" m 3-...) dr
vagy 2dr-vel elosztva
sa (éke : had ...)a-(ab-kat hat 7. ..)y
3- (ac - ac" h-a" c" - ...) 2— (am -- am -a"m 7. . .)

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 55

következőleg tehetni esöterhgy-brzb. . hol a négyzetek
dr
összeségét jelenti "s azért mindig állító. Tegyük rövidség okáért

e 79-ez8y-brz-k...—G,

;, GBJ/ 3 3
s könnyű megmutatni, hogy 5— —— s nem függ r-tól, mert r-re
[d

nézve különbözítvén lesz :
E) - 6) — E] s KA, a—2G6—2G656o, honnan az
dx dr a Xdr az
állítás egyenest következik.
2
Hl eg független lévén 9-tól, s-nek x-tól független ki-
[14
fejezését megtaláljuk, ha G— o egyenletből meghatározván r-et, he-
lyette ezen értéket teszszük"). Ezen felcserélés után, mivel G— o,
lesz s5—s, úgy hogy s" is, mint s, bizonyos négyzetek" összesége, de
melly 2-tól független, 7s itt is , mint s-ben, a" nagyságok , mellyek" négy-
zeteiból s" áll, az ismeretleneket csak gyökérképben foglalják magok-

ban. Tehát épen, mint előbb , ő bHbyd-rz-k.. EE E aggró
HA
mét , mint előbb a, állító , és 1. G , mellyben a" fennebbiek szerint

nincsen 2, y-tólis független. Következőleg ismét megtaláljuk G-nek
y-tól független kifejezését, ha G" —o egyenletből y-t meghatározzuk
"s ezen értékével felcseréljük , mi által G—G, úgy hogy 6" ismét olly
függvény, mint G vagy G. A" mondottak szerint tehát:

1
hol minden következő függvény egygyel kevesb ismeretlent foglal ma-

§) N. KlügeVs Mathem. Wörterbuch. Art. Wahrscheinlichkeitsrechnung. §. 75.

56 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

gában az előbbeninél , és a, 8, y ... mind állítók. Innen egymás utáni
felcserélés által lesz :

ez
G: G: G? VA

— 7-2 —— SZA. tő
a — § —- 5 zt

2 4) "a
s végre SZ da... 5f He ra -e 1 esz s ÉS -- cons., hol
a 7
a nevezők mind állítók.

11. §.

Legyenek most ge, y, 2... ismeretlenek" meghatározott értékei
It, T,T..., ezek hibái v, y, s... s azért a való értékek 7—17--r ,
y—IT 4-y, 2—T 3-g ...7s lesz a 7. §. szerint a hihetőség, hogy a
hibák valóban azon, magokban még természetesen ismeretlen , értéküek

SA (zá 4 ga ojga DA, MV An
Shine égtji száz se tését can teji : következőleg viszonyban
—I: gp , . , . d p , 4

áll e" " nagysággal. Ha z változik dv-vel, a" hihetőség, hogy xr-nek értéke
r és dr határok közé esik, midőn a? többi ismeretlenek változatlanul
maradnak , dr végetlen kicsin gyanánt vétetvén , az összetett hihetőség

, . . h —[i , . 4 .
szabálya szerint nyilván e "dr-vel áll viszonyban. Következőleg a hihe-
tőség , hogy, változatlanul maradván a! többi ismeretlenek , r-nek értéke

[4 , , c . . --i SZZEŐ ,
— 4 és 1-2 véges határok közt fekszik, viszonyban van a € dr hatá-

rozott egészítménynyel. Ha s-et teljesen határozatlannak veszszük , ér-
téke — OO és 13-00 határok közé esik általában;"s azért, ha xv hatá-
rozatlanul marad , a többi ismeretlenek" szóban forgó értékeinek hihe-

zh Hoo —s ; fé zár ület 18 a
tósége jó As e dx határozott egészítménynyel áll viszonyban.

, 8 Oo — SE: ;
A 7.§. szerint /T 6 (8 d — VÉ és az előbbi szerint

hős E (sé 7 HA EÜBi E
—— ——aa [4
e doszienmú dee e :G dr, hol s" nem foglal magában

II. A LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 57

2 Ken seTő !
a-et, úgy hogy fe 75 dr—e ző" fe —6G dr. Mivel továbbá

G—ö--ar-t8y-t7z-t ..

., tehát, minthogy itt csak a vétetik válto-
dG dr 5.
a?

zónak , lesz: —— a, — —
dr " dG

Jé a 7. 1 aa

következőleg e 2 dr—e ÉG 46. c - ez aG
L/ az
Eg sze
MESET s enge
[44

Azután mível G—5- az --8y 14-73... és a állító ; y, 2 pedig válto-
zatlanoknak nézetnek , nyilván 1— 4 00, G— 1 00 egyszersmind.
Innen

16588 gt töki E eÉG aG

8 l

9.3)
ivar 1k 4—RAT Va tilzázégoei b ságú
[4 ha

hol s csak az y és g ismeretleneket foglalja magában. Tehát határozat-

27

, s, ej -Aa veli p . . d [4 ő
lanul maradván x, a többi ismeretlenek értékeinek hihetősége e píz nagy-
sággal van viszonyban. Ha továbbad y-t is határozatlannak nézzük, a
többi ismeretlenek" értékeinek hihetősége épen úgy

OO —[s 1 BA Vah Eg ;
pi A 5Te eg dy —h!8 "zx:e , azaz e nagysággal

áll viszonyban s. i.t. Tehát 2 értékének hihetősége viszonyban van e

29

Zs
kifejezéssel : e . De(10. §) 5" —5-s ", hol s" már 2-et nem fog-

s, , , , A 4 , . Z §
lal magában "s így változatlan ; lesz tehát s ——— -- c s innen e -
7

[4

WGa / 6? PDA szé rk
ból csere által e7/ ( 7 ) ege 482 el 7; az előbbi hihetőség te-

én mé) k
háte s nagysággal áll viszonyban. Következőleg legnagyobb lesz a

-m G k Cse tetel TÁSNON TOR]
hihetőség, ha e 7-7 legnagyobb értékü (maximum). Különbözítvén e

végett ezen , csak g-et magában foglaló , függvényt és tévén— o , lesz :

MT, T. ÉVES JN 3. s

58 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

h? ŐZ dG" ve ze " [4
sága e 7. 2G. 5 ird De (10. §) G —őö Pas

§ n -JEG fi TÉL É Ja
következőleg — 28G"e - 0, honnan G —o,6ó 1-7 2 —0,2 —
97

"

2-nek leghihetóbb értéke. Tehát erre nézve 2-nek való ér-

p , . : [4 a. 0. p [2
téke, ha a hibát 2-nek nevezzük , 2— ——- 4-2, mellyet z helyett té-
g
vén G -be , lesz :
pp a. [d 9" . úg a . . s . AS
G —0" ]-y (7 ts) —7se s igy 2 hiba elkövetésének
y 3
Rf ?z 72 ME 272 ú
-7—ze e Hogy a közvetet-

len tapasztalatokban x hiba követtetett el, annak hihetősége (7. 8. §§)
—Vu?
e "-val van viszonyban és / a" tapasztalatok" súlyja. Ha tehát 2-nek

előbbi értékét egyenes tapasztalás által kitaláltnak gondolnók , lenne a
tapasztalat" súlyja —Yhy —hV 7 "s innen z fennebb meghatározott
értékének sulyja ugy van a" tapasztaltéhoz , mint A4/ 7" :h—4 97": 1, vagy
z leghihetóbb értékének sulyja—W 7, ha a? tapasztalatoké — 1.

Már a" 10. §. szerint:

Sz

JEVAAST gaz TEllg E a

hihetősége viszonyban áll ezzel: e

tiell. different.) —

(jelk SSE

mert G— ő 3- ax 1-8y 4-yz d-. . . s innen a" részkülönbözítmény (par-
-
16)
( dz
G -t- 8 -k É3

Nevezzük ezen egyenleteket P, ?, R . . . betükkel /s leszen :

"II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK? ELVE. 59
PSG

sag Ég
0- -k za , ké

BG heg 1EG;

vagy, mint könnyen láthatni :

G.S.B

G—0-AP

G—R-4B071- AP,
hola Pa, Riz. TENNÉ sokszoroztatói mind TK GET
SZE 55—— ij 7 sazért átaljábanz —— d élte 7-4 Ea

Ha tehát 2-t illy eg kel gázt esetet ki:2—L 3§-A P3- B vet c" 7.
mint a mondottakból kitetszik , L" a" £-nek leghihetőbb értéke , és , mi-
vel szála vét Vész annak súlyja, a tapasztalatét —1
tévén.
Innen , mivel
P— (e 3-a?h-a?At . . . ) 74- (ab 3-ab 3-a t-t .
y 1- (ac--ac1-a c 3- . . . ) z — (am-kamh-ami . . .
— (ab--abt--atb -- . . . ) 2--(6? 3-6" 3-6? 9...)
y 1- (bc MEG EVET . . . ) 2 — (bm3-tm 3-bm 3 - . . . )
ESET A des tgog gülVLNE . ) 74-(bc4-bce 3-6 e 3...)
y t- (ect 4-c?-- e? 3- . . . ) 2 —(cmh- cm b em 7- . . . )
annyi egyenlet származik , jedő az ismeretlen 2, y, 2..., mellyek mind
gyükérképben jelennek meg az egyenletekben. Ha tehát ezekból az z ,
9, 2... ismeretlenek" értékei az ismert betúűszámvetési módok szerint
kifejeztetnek , illy egyenletekben lehet azokat előadni :
r:-L ]§- AP3-B83-CR
y—L ]3-4P]--B03-CR
2—L 3A Pi B083CR
mellyek kifejtetvén, lesznek ZL, Z, LD" az ismeretlenek" leghihetóbb ér-

1 1 d az 3 tkt
tékei , — , ——, ——— ezen határozatok" sulyjai, a" tapasztalatét — 1
, TA 37 TÁ B? e y]Ja1, P

ge

60 III. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tévén ; "s ennél fogva ec mód mind értékeiket mind ezek" sulyjait meg-
határozza.

Ha csak egy ismeretlent kell kitalálni "s a hibákra nézve ezek
az egyenletek :

um a-b, ua d-br, ua 4-br s.i.t.

lesz: . P—ab1-ab b-a 9 ...-4(b24-b?--b?-k-...) e
ab 1- ab JELÁLVE k.. Lk P
EZT ÜT A EÜ.
ab--abth-av ÚEG
02-60? 4 67 -k...

v E —

Tehát r-nek leghihetóbb értéke — —

és sulyja—y/ (b2--b24-b?-- . ..).
Ha pedig az egyenletek illyenek:

41—4a—w,u d —wr,uú sa —gsi.t.
"sta tapasztalatok száma — wz , a leghihetőbb érték lesz
4 a 1-haFdT ---

n
vén. Ha tehát a" tapasztalatok" sulyja — h, a következményé lesz —hj/ 2.
Innen , ha a" tapasztalatok" leghihetőbb hibája—z, a következményé

" ésa súly —YV/7, a tapasztalatokét — 1 té-

nyilván csak — 7 , mivel ennek sulyja V/2-szer nagyobb.
Az 5dik § példájában
P——123,74-10a4—0,7575
0—— 21,5—0,757a--1 9756,
kikeresvén ezekből a betűszámvetési módok szerint a és 6 ismeretle-
nek" értékeit, lesz:

19,176951 a— 260, 5830 3-1,975 P-- 0,757 €.
19,176951 5 — 308, 6409 1-0,757 P7- 10 9.
Következőleg a" fennebbiek szerint , ha mindenik egyenletet az ismeretle-

nek" sokszoroztatóival elosztjuk ;
5 A60-5S30

SZERZÉSE 3;
19,176951.

az BOSGVAD ggg
19,176951

Ezen határozatok" súlyjai, tévén a tapasztalatokét — 1 , lesznek :

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 61

a-ra nézve kel VS szádat TÉT, A 16.
1,975

b-re nézve — lés as esés 1, 38.

12. §.

Sem az ismeretlenek" hihető értékeinek kinyomozásánál, sem
ezel" súlyjának meghatározásánál nem szükséges, mint látók, /-nak
értékét tudni. Azonban ezt tudni magában mindig érdekes és tanulságos ;
lássuk tehát, mint tudhatni azt meg azt magokból a" tapasztalatokból.

Hogy a hiba nem nagyobb x-nál "s így 4-u és — u határok közé
esik , kétszer olly hihető, mint hogy o és x közt fekszik , azaz :

[/ S/ u h 22 Jé
gyes e hu du —2 97 Vu AES 34 2he du

. 4 Va

ERT

[/4
Ha 9u — 28 7 ik akkor
7
elk 22

"s innen phu a hihetőség, hogy a hiba nem nagyobb a-nál. Ha u igen
. . , , a , é4 , 9, 4
kicsiny az egységhez képest,e — nagyságot sorrá felbontván s azután

egészítvén, lesz:

EE AE E demeyüly jel kegy lá sáígesző
9— 7 (a 2 15 4-7 Ta 2)

Ha 9u— 1, épen olly hihető, hogy a hiba nem nagyobb vw-nál,
mint az ellenkező. Ezen előtételre nézve pedig u —0,4769363 — o; és

innen, ha phu — : , hasonlóan hw—o0, vagy u——. Ezt nevezik hihető

it. A
h
hibának, mellyet 7-val jegyzünk.

13705

A" hihetőség , hogy z tapasztalatoknál valóban e, sé, ae ... hibák
estek

62 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

-h zi Fa? 3e? a

sWzz §/ úg 05

hol Z adott VöGY változatlan nagyság, a hibák ellenhen változók. Ha
pedig viszont a hibákat veszszük adottaknak , a! tapasztalatok súlyját
pedig változónak , ennek való értéke nyilván az lesz, melly az u, dé, u...
hibáknak megfelel , következőleg a" fennebbi nagyság; ha a" hibákat vál-
tozatlanoknak nézzük , kifejezi a hihetőségét is, hogy A a tapasztala-
tok" súlyjának való értéke. Tehát /-nak leghihetőbb értéke az lesz, mellyre
nézve azon nagyság legnagyobb értéket kap. Különbözítvén azért 4-ra
nézve , lesz: A h
als al TAT 5 12) Ldrggati (dates ZEtaA 051), SEL 3: 5 "dasági

ete gs sls
vagy uh 1——2N Tt Sába gzz 0,

VEzEzé tet Zso] E!

h7-vel elosztván a —2N 0;

ást af 2(21-u?]-u?- ...)
Ebból a" , hihető hiba" leghihetőbb értéke:

MME BE EE
—oare9zez[/ Mé ESTE zozistág]
ESTI eraasor[ été bit-Eét-b s)

Honnan kitetszik , hogy
. 0,6744897

v2

— 0,4769363— e.

14. §.

Jóllehet a / és 7-nak ezen meghatározásai közönségesek , a akár
nagy akár kicsin legyen; mindazáltal könnyű belátni, hogy annál hihe-
tóbbek, mennél nagyobb ez. Fejtsük ki azon esetbeli pontosságukat,
ha z nagy szám. A" hihetőség, hogy k-nak való értéke— H. ugy van a

é re agy A A a —Híe Fu? Fu? h...)
hihetőséghez, hogy azon érték inkább 4-- u, mint H" e ( :

(FA. 2 (2 72 a Bt
H-b-u)"e (Han (d ú? Fri? a )/

22

D ÓL tegla elgsálákelesió Ek s 2 Fu? hu? g-...———;
EATk 2ő Fe? dha? kk...) s ACáE elet nehéz 5 2H"

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 63

zi H--u) p; §
honnan — H"e7: ( H-t u ng tte elosztván az első taggal
—n(254-4-10) És k A
1: (i -- 4) "e 2877 , vagy viszonyszámokban (logarith.)
logn. EF —-n2He 3-4?)
Stt G 1 e

—n(2Hu Al u?)

—E1I:e sg ji fi 3!
e a tn logn tg

Hanem a" viszonyszámokról szóló tanítás szerint
2 2 2 5
E EEZEESzá tj (1 1) Ete et Lee kleeyt 13 Leez glles da AES ebyazse
2 TB 143 H-T HITT 3IT

eb hog nm? (1 u5 kéz y
H RHETT 11 — EZEN /5
következőleg a" fennebbi hihetőségek viszonya
—niő 12 ft
Felső sel tie [Sa TEL tte
jó 3TT1t—5IET
A" tagadó számczím (exponens) és z-nek tetemes nagysága miatt
ezen viszony" második tagja az elsőhöz képest csak akkor szembetünő ,

ha igen kicsin töredék , azaz: csak akkor lesz még némikép hihető ,

hogy nem H, hanem H-- u a" h-nak értéke , hag igen kicsin töredék s
ezért a viszonyt így is tehetjük :
are

sze H
"s innen a! hihetőség , hogy H-nak értéke — H-t u

Ez kem hol A változatlant jelent.
j Tehát a" hihetőség , Dog h-nak való értéke H— u és H—-- u hatá-
rok közt van —fT e EE

Már , mivel 2-nak értéke bizonnyára H— u és H—- u határok közt
van, ha z legnagyobb megengedhető értéket —uw teszünk, tehát szem-
betünőleg úgy kell a" A változatlant meghatározni , hogy

64 I. MATHEMETICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.
TALEÉ e , ,
af ES , e 77 du—1 legyen, mert ezen határokra nézve azon
hihetőség nyilván bizonyság, azaz —- 1. Mihelyt pedig ; megszünik

EÜ ák TE
kis töredék lenni , 2-nek nagysága miatt nyilván e z- teháta határozott
egészítmény" értéke is észrevehetetlenné lesz, úgy hogy
el u és [HED et
kf em du ész [DS e 77 du
észrevehetőleg nem különbözhetnek 7s azért k-t szabad úgy meghatá-
OO —
rozni, hogy 1-s e 77 du — 1 legyen.
u
; un Hdt
Már pedig, ha E — tí? -— at, du——— , mivelhan — OO
Pp 18 fg H EZ Va? , (áj ,
úgy, t-t — t 00, lesz:
ES lan —EEL fE08 ét ag — EM
1 n

982 TE See

SAKE 1 VE SS st mszét B
— — 1, k— — [/ — s következől hihet h
Tehát sZ 1 Va s következőleg a hihetőség, hogy
h a H— u és H-- u határok közt van

—y - Gb TET JET 2€7 37 5 d

une
10, Kinn IfER sebe sa

"s így a! szóban forgó HdEZEBE E — (4) Ezen hihetőség tehát

r-

ha ene H-t —- , azaz: hogy 4-nak értéke H-1- u —

1

H (1 -- 1 és H— u— H(1 ij ajó határok közt fekszik, épen olly

1
29

[4
hihető, mint az ellenkező "s így egyre egyet lehet tenni, hogy a való

érték ezen határok közé esik. Mivel pedig -f —y, tehát 7-nak való ér-

II. A" LEGKISEBB NÉGYZETEK" ELVE. 65

RH

, . e , e.
t SES Rut, mezt löezi a Ve —
éke is , vagy mivel e— RH, — —— "na 7172) "

Mae) , Mtrzg)

RH és —— határok közt van.

M1— e) azaz : TERE
van .

Kifejtvén ezen nagyságokat "s a két elsőn kivül többi tagjaikat

SEA

elhagyván , 7-nak hihető határai lesznek R (1 -- 728 R(1 — 17 1nnen
SAGA
a" tapasztalatok" leghihetóbb hibája R—0,6 mase SS)
[/d
Leghihetőbb hibája a tapasztalatok" következményének — 7. Leghi-
n

hetőbb határa a" tapasztalat hibájának —R(1 Ess make Tehát R-

0,4769363.R

Vn

nek leghihetőbb bizonytalansága —

15. §.

Összehasonlítás végett számoljuk ki az 5. §. példáját Cotes" módja
szerint , melly az adott egyenleteket úgy változtatja, hogy a keresett
nagyság mindannyiban állító jegyü legyen (1. §), összeadja azután azo-
kat/s így külön-külön kitalálja a végegyenletet mindenik ismeretlenre
nézve. Az 5. § egyenleteiben a-nak mindenütt 3- jegye lévén, összesé-
gökból ezen végegyenlet származik a-ra nézve:

12375—10a4—0,757b,

5-re nézve, változtatván előbb az öt utolsó egyenlet jegyeit s azután
mindannyit összeadván , lesz:

5445 3,243 8.
541
Ez utolsóból b — —— — 16, 68,
3.243

M. T. T. ÉVK, III. 3. 9

66 I. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

"§ ezt 6 helyett az előbbeni alapegyenletbe tévén, lesz:

1237—10a4— 12,62756,

123,7-12,62756
10

melly értékek a legkisebb négyzetek" elve szerint talált értékektől (5. §)
nem sokat különböznek.

honnan a — — 13, 63:

II.
TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

III.

MELLY ESETEKBEN VAN HELYE A KISKORUSÁGBAN
TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁNAK ?

OLVASTA ,

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ
A M.T.T. NAGY GYÜLÉSÉBEN SEPT. 7. 1835.

STETTNER GYÖRGY, R. T.

Általányos tapasztalás lévén az, hogy az emberek, az életkor
elsőbb éveiben — mig még az értelem és itélő tehetség , kifejlésének
teljes fokára nem ért, "s a soknemü tapasztalások , világ- és emberisme-
ret által megtisztulva "s megedzve nincsen — a" dolgok való értékét
becsleni , "s különösen javaik" kormányzása körött elégséges belátással
"s óvakodással járni, képesek nem lévén , ezerféle csalódásoknak és csa-
latásoknak vannak kitéve: a" szemesebb törvényhozások , tevőleges (po-
sitivus) törvények által gondoskodtak arról, hogy ők vigyázatlan tet-
teikkel magoknak orvosolhatlan kárt és jogsérelmet ne okozhassanak.
Innen eredt a" személyeknek nagy- és kiskoruakra osztályozása, (s a
kiskoruságbani polgári tétemények" szabadságának bizonyos, szűkebb
vagy tágabb korlátok közé szorítatása. Különböző nemzeteknél, kü-
lönbözőleg állapítattak meg az ezen osztályokat elválasztó határvonalok;

gy

68 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

így például a" római jog szerint a 25ik; a porosz törvények szerint a"
24ik ; Szászországban pedig a" 21ik esztendő! eltöltével éretik el a teljes
kor, vagy nagykoruság (majorennitas).

A" magyar szokási jog (jus consvetudinarium) halhatatlan nevű
első , sót egyetlen, összeszedője is Verbőczy István, Hármas törvény-
könyve" Iső részének 111ik czímében, a" személyeket, teljes vagy nagy-
koruakra (perfectae aetatis, majorennes) és kiskoruakra (inperfectae
aetatis , minorennes) osztja. Szerinte a! teljes kort a" férfiak 24ik, a nők
pedig 16ik évök" betöltével érik el. A" kiskoruságnak ismét két szaka-
sza vagyon: 12 esztendőn alul ugyan is, mind férfiak, mind nók, tör-
vénytelen koruaknak (illegitimae aetatis), azon fölúl pedig, a teljes
korig u. m. 24 , vagy illetőleg 16 esztendeig , törvényes, de kiskoruak-
nak (legitimae sed inperfectae aetatis) neveztetnek. Ezeknek téteményei
között a" jogsikerre (effectus juris) nézve igen nagy különbség vagyon.
A" törvénytelen koruak ugyan is, semminemü nyilványos és ünnepé-
lyes téteményeket nem gyakorolhatnak , jelesen ügyvédet nem vallhat-
nak, és igy sem pert nem kezdhetnek, sem perben nem állhatnak , vég-
intézetet nem tehetnek , "s javaikat halálok" esetére is el nem ajándé-
kozhatják; ha pedig valamelly káros szerződésre lépnének, azt mint
törvény szerint semmist , a" tiszti ügyész , vagy gyámjaik, vagy törvé-
nyes kort érvén ön magok is és maradékaik, minden visszahuzás és
elrontás" (invalidatio) szüksége nélkül, az időmulás" (praescriptio ) ese-
tén kivül, akarmikor is , egyszerüen félretétethetik ; egyedül visszapót-
lás" terhe hárulván rájok, ha az azon szerződés" fejében nyert értéket
hasznokra fordították volna. A" Hármas törvénykönyv" Iső részének
51ik, 111ik és 126ik czímei, "s az 1715ki 68ik törvényczikk szerint.

Ellenben a" törvényes korban a férfiak 12ik évökben ügyvédet
vallhatnak (pert állhatnak "s kezdhetnek); 16ik évökben adóssági és
zálogos szerződésekre léphetnek ; 18ik évökben az arany és ezüst sze-
reket és egyéb ingóikat , végre 24ik évökben minden javaikat és jószá-
gaikat eladhatják, cserélhetik , és akarmi czím alatt teljes hatalommal
elidegeníthetik I. r. 111. cz. 6. §. Ugy, azonban , hogy ha netalán aján-
dékokkal elszédítve, vagy hizelgő szavaxkal elcsábítva, vagy félelem-
ból, "s valakinek fenyegetéseitől megijedve , és kényszerítve tennének
javaikról és jószágaikról, a" teljes koron alul és addig, u. m, 24 esztendeig,

III. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 69

akarki részére , akarmikor és akarhol, örök bevallásokat ; a" teljes kor
betülte előtt visszahuzhatják , és 32 év alatt elronthatják, I. rész? 128.
czíme. A" leányok pedig hasonlóan 12. évökben ügyvédet vallhatnak, 14ben
adósságokról és zálogokról, aranyról, ezüstról és egyéb ingókról, szer-
zódhetnek , 16ik évökben pedig a leánynegyedről (guartalitium), hit-
részról (dos), és minden egyéb jogaikról és jószágaikról, örök bevallást
tehetnek, "s a mint tetszik rendelkezhetnek. Csak hogy a" hajadonok,
és kiváltképen az idegenek" gyámsága alattlévő leányok , valamelly örök
bevallás" tételére, 16ik évökben , vagy azon túl is, erőszakos kénysze-
vítéssel ne birassanak. Mert különben , ha férjhez menendenek , az illye-
tén kényszerített (sót az Iső rész" 91ik czíme" értelmében , az önkénye-
sen tett, de nekik vagy örököseiknek sérelmes) bevallást , egyáltalában
visszahuzhatják és elronthatják , minthogy magok" szabadságában , azaz
magok" hatalmában voltaknak nem tartathatnak I. rész? 111ik czíme
78: §8.

Verbőczynek legközelebb felmutatott törvényei , ugymint az I. r.
111d. cz. 8d. §. és az I. r. 1284. cz., a mint tekintetes tudós Frank Ignácz
ur, a magyar királyi tudományos egyetemben a magyar polgári jog
nagy érdemü professora, "s a Principia iuris civilis Hungarici (Pestini
1829. Tomi 2.) czimű munka tudós szerzője , az 533ik és 534ik lapokon
méltán megrója, hiányosak is és hibásak is. Hiányosak azért, mert
csupán a! rászedés , vagy erőszak által eszközölt örök bevallások" visz-
szahuzásáról szólnak , az azoktól mentes örök bevallásokról pedig , ugy
szinte a kiskoruaknak egyéb téteményeikról — millyenek, az átenge-
dések , egyezések, elzálogolások, pénzkötelezések és egyebek — nem
emlékeznek. Hibásak pedig azért, mivel 1) a kiskorúaktól, rászedés
vagy erőszak által, kicsikart örök bevallásokat, csak ünnepélyes visz-
szahuzás után mondják elronthatóknak , holott Mátyás III. törvényköny-
vének 26ik czikje, a" kényszerített bevallásokat, már előbb általában
erőtleneknek nyilatkoztatta , és 2) minthogy a" kiskoruaknak csupán a
teljés kor? elérte előtt megteendő visszahuzás után engedik meg az
illyetén kényszerített bevallások" elrontását, noha azokat minden egye-
bek 32 évelóőtt elronthatják. Ezeknek hiányait a törvényes gyakorlat
és királyi főtörvényszéki világos itéletek pótolták , a mennyiben a kis-
korúakat illető visszahuzás jótéteménye , az ő önkényes téteményeikre,

70 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

"s nemcsak örök bevallásaikra, hanem egyéb kötelező szerződéseikre is,
és pedig szinte a nagykorúság elértéig kiterjesztetett , az Itélettár (Pla-
num tabulare) 1800d. kiadásának 90d. lapján álló 31d. 168:9. 169 : 11.
és 187:3. itéletek által.

De még tetemesb "s szinte gyökeres változást szenvedett Verbó-
czy törvénye, az ujabb korban az 1792 : 17. törvényczikk" L. § által , melly
így szól: , Pupillorum, minorennium, sub patria potestate positorum ,
gui nihil adhuc proprietatis habent, obligationes vim hanc (hogy t. i.
külföldi törvényszék által megmarasztaltatván a" főméltóságu magyar
királyi udvari cancellaria" utján megküldendő kísérvény (literae compas-
suales) mellett, magyarországi javaik, birói foglalásba vettethessenek)
nullo unguam tempore habebunt." Továbbá az 1802ik: 21ik törvény-
czik 2. § által, mellynek tartalma ez: ,,Pari ratione contractus etiam
obligatoriales , cum filiis et filiabus familias , nullo proprio peculio pro-
visis et infra perfectam aetatem constitutis citra parentum , aut tutorum
vel curatorum consensum tam in obversum art: 17: 1792 initi, guam
deinceps contra tenores praesentis articuli ubicungue ineundi pro invi-
gorosis et nullis declarantur." De főkép az utóbbik törvénynek határo-
zatlanságából a contractus obligatoriales és peculium szóknak bitang
(vagus) értelme miatt , az következett, hogy a" legjelesb jogtudósok kü-
lönböző és egymással szinte ellenkező véleményekre szakadnának.

D Ettre-Karchai Georch Illés — a?" Honnyi törvény" (Pozsony
1804—1809. 4. kötet) nagy érdemü irója , "s a magyar tudományos tár-
saságnak nem régiben kimult jeles tiszteleti tagja — megismeri ugyan
(az 15ő kötet" 190d. lapján), hogy , Az 1802ik esztendőben ország szerint
összegyült törvénytevő test azt a törvényt szabta art. 21 : hogy valamint
az atyai hatalom alatt lévő gyermekek, ugy szinte ai gyámatya vagy
gondviselő alatt lévő árvák is, ha csak külön szerzeményök nincs , meg-
állapodott emberkorokig (perfecta aetas) atyjok, vagy gyámatyjok", vagy
gondviselőjök" jóváhagyása nélkül semmi kötelező kötéseket (contractus
obligatoriales) következésképen sem adósságokat, sem zálogosításokat ,
sem eladásokat ne tehessenek , magában sikeretlen és foganatlan lévén
eféle kötésök", és ezen tant (doctrina) a" 3d. kötet 7. lapján is ismétli,
a" szerződések? vagy, a mint ő nevezi, kötések" (contractus) általányos
kivánalmairól (reguisitum) ezt tanítván: , Szükséges 35zor, hogy a kötő

XII. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 71

felek (partes contrahentes) teljes szabadsággal birjanak. Ugyanazért :
eltiltatnak a" kötésektől a" gyermekek, esztelenek , az emberkort fel nem
érő , és atyai vagy gyámhatalom, vagy gondviselés alatt lévő , és semmi
tulajdon szerzeménynyel nem biró ifjak 21 : 1802."; mégis alább a 237.
lapon azt állítja : hogy ,,A" melly örök vallást tökéletlen korában tesz
valaki , és vigyázatlan tettének , annak idejében, minekelőtte tudniillik
megállapodott emberkorra jutna , ellene mond : azt a" törvény" utján el-
ronthatja".

Meg kell itt jegyeznem , hogy 1ször a! tisztelt férfiu minekutána
az 156 kötet 190. lapján elismerte volna, hogy a" szülői hatalom gyám-
ság vagy gondviselet alatt levő és külön szerzeménynyel nem biró kis-
koruaknak minden terhes szerződéseik magokban sikeretlenek és foga-
natlanok volnának : elégséges ok nélkül látszik kételkedni az 156 kötet
192. és 193d. lapjain a" felől, hogy a kiskoruak , a! teljes kor előtt te-
endő visszahuzás szüksége nélkül, gyámjaiktól vagy gondviselőiktól
— kiknek, mint ezen esetben szerződő feleknek , megegyezése törvényes
tekintetbe nem jöhetne — a" nekik kötelezett jutalmat megtagadhatják ,
vagy a per kétes kimenete miatt kötött egyességet félretétethetik ; sőt
egyenes ellenkezésbe jó önmagával , midőn a" kiskoruak által tett örök
vallást , mellynek sikeretlen és foganatlan voltát, azaz semmiségét , ön-
maga megvallja, csak ugy véli a" teljes korban elronthatónak , ha azt
a" kiskoru , még ennek betölte előtt visszahuzta. Mert a" mi magában
semmis , az visszahuzás nélkülis soha erőre nem kaphat , s nem is szük-
ség azt elrontani, hanem egyszerűen félre lehet tenni.

2) Midőn a" kiskoruak" szerződéseinek semmiségéről szól, min-
dig csak a szülői hatalom, gyámság, vagy gondviselet alatt lévőket
említi ; és így, ugy tetszik, a" törvény" jótéteményét nem akarja kiter-
jeszteni azon ügyefogyott árvákra, kik a" hatóságok" hibájából, gyámi
vagy gondviselői felvigyázás nélkül , magokra hagyattak ?

3) A" peculium szót szerzeménynek fordítván, nem fejti ki vilá-
gosabban , ha mind azt érti-e alatta, a miról a" kiskoru , halála! esetére,
szabadon rendelkezhetnék, vagy pedig csak azt, a mit egyenesen maga
szerzett ?

4) Kétségben hagyja azt is, valljon a" szerzeménynyel biró kis-
koruak" minden értékökre, vagy egyenesen szerzeményökre nézve, és

72 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

netalán annak erejéig, kötelezhetik-e magokat? "s kötelezésök bir-e
teljes foganattal, vagy talán a" kiskorúságban teendő visszahuzás után
elrontathatik ?

ID) Kelemen, az Institutiones iuris privati hungarici czímü, na-
gyon becses tanító könyv" szerzője , kit, a magyar jog körötti általányos
érdemeire nézve, első helyen kell vala említenem , Verbőczynek az Isó
rész" 111. czimében foglalt , "s fennebb előadott tanját állítván föl , fősza-
bályul, a" 1474. §ban, az alól at Hármas törvénykönyv" Lső része" 51d.
czíme az 1792:17, s az 1802:21d. törvényczikkek" értelmében, az olly
kiskoruaknak , kik javaiknak valóságos birtokában nem lévén , és azokat
magok nem kormányozván , szülői hatalom, gyámság, vagy gondviselet
alatt vannak , szülőik, gyámjaik, vagy gondviselőik" nyilvános (expres-
sus) egyezése nélkül kötött, mindennemű terhes szerződéseiket (con-
tractus onerosi) kiveszi ugyan, azokat egyáltalában semmiseknek nyi-
latkoztatván, a 147. § alatti ") jegyzetben és a 642. §. I. 1. számában:
mindazáltal ezen kivételt, az ingatlan javak! örök bevallására, nem
akarja kiterjeszteni , mellyekre nézve Verbőczynek az Iső rész 128d.
czimében foglalt tanját , egész épségében , azaz , a fennebb megmutatott
hibásságában is , megtartja, a 147d. § 4d. s a 618.§ 156 számában.

Miért zárja ki, a" hamvaiban is tisztelt férfiu, a kiskoruaknak
épen leggyámoltalanabb osztályát, a" gyámi vagy gondviselői felügyelet
alatt nem álló árvákat, a védő törvény" oltalmából? vagy miért veszi
ki, épen a! szerződések" azon nemét, mellyel a! kiskoruak magoknak
legkártékonyabban árthatnak , a fekvő jószágok" örök bevallását, a tör-
vény" tilalma alól? nem érthetem.

IID Kelemennek rokon szellemü barátja tekintetes tudós Szle-
menics Pál ur, a" magyar polgári "s büntető jognak a pozsonyi királyi
academiában nagyhirű professora , "5 a magyar tudományos társaság ren-
des tagja, az Elementa iuris hungarici civilis privati (Posonii 1819 ,
tomi 2.) czimü igen hasznos kézi-könyv "s több tudós munkák" irója,
Kelemen állításait magáéivá teszi, azon különbséggel , hogy a kiskoru
férfiaktól nemcsak hizelkedő csábítás által kicsalt , hanem általok akarmi
más módon, vigyázatlanul tett, sérelmes örök bevallásoknak is vissza-
huzását és elrontását megengedi. A" hajadonok által , kiskoruságokban,
vagy gyámság alatti teljes korokban is , tett káros örök bevallásoknak,

III. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 73
,

férjhez menetelök" első évében történendő visszahuzására "s elrontására
nézve pedig az Iső rész" 111d. czíme 8d. §hoz ragaszkodik az Iső kö-
tet" 80, 81d. s a" IId. kötet" 16d. 69d. és 70d. lapjain. Holott ez ellen
is nyilván harczol az Iső rész" 91d. czíme, és azon okok, mellyeket
fennebb tekintetes tudós Frank Ignácz ur után az Iső rész" 128d. czíme
ellen felhoztam.

IV) A" magyar Astraea" korán elhunyt hóse , az ujtól és szokat-
lantól nem irtódzó geniális Kövi, az 1792ki:17ik "s az 1802ki : 21. tör-
vényeket tevén ezen tárgyban, alapelvül , azt tanítja , hogy a" törvényes
kiskoruaknak , akar szülői hatalom, vagy gyámság és gondviselet alatt,
akar pedig a! törvényhatóságok elnézéséből azokon kivül legyenek —
igazság szerint ezek sem birhatván, a: magoknak ártásra amazoknál na-
gyobb hatalommal — , mindennemü káros szerződéseik (mivel, a fekvő
birtok" elvesztegetésével, magokhak még több kárt tehetnek, mint
adósságok" csinálása által), ha, illetőleg, szülőik", gyámjaik , vagy
gondviselőik" megegyezése , vagy jóváhagyása nélkül köttettek , szintugy
egyáltalában foganatlanok és semmisek, és soha erőre nem kaphatnak ,
mintha törvénytelen korban történtek volna. Kivévén mindazáltal :

1) Azokat, kiknek , a" szó" szorosb értelmében, saját keresmé-
nyök , azaz , szolgálattal , munkával, vagy fáradsággal szerzett , nem pedig
ősi javaik" fölös jövedelméből felszaporodott, ámbár halálok? esetére
szabadon elhagyható , értékök vagyon. Mert ezek az illyetén sajátokról
vagy annak erejéig , egyéb vagyonokról is , szabadon ugyan, de a Hármas
törvénykönyv Iső része" 111d. czímében foglalt hármas , vagy, ha nők ,
kettős lépcsőzet (gradatio) szerint, sót az Itélettár" 1684. lapi , 1694. lap.
11d. 187d. lap. 3d. itéletek" értelmében , mindenféle kötelezésekre nézve ,
szinte a" nagykoruság elérteig, vagy, ha nők, férjhezmenetel kellő idejében
foganatosan töténendő visszahuzás után, felbonthatólag szerződhetnek.

2) Azokat, kik korengedelmet (venia aetatis) nyertek , minthogy
ezek is, a korengedelem nyerése után károsan tett jószágeladásokat
24d. évük" betülte előtt visszahuzván, elronthatják. Nem azért adatván
nekik a" korengedelem, hogy magoknak orvosolhatlan kárt tehessenek,
hanem azért, hogy a" kiskorusággal járó terhektól , jelesen a" gondvise-
lói hatod" fizetésétől felmentessenek. Elementa iuris prudentiae hunga-
ricae , Sárospatak 1823, az 1ső fejezetben. Summarium elementorum iuris

MY TT. ÉVKő TIL "3 10

74 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

prudentiae hungaricae , Sárospatak 1822. a 10—13d. I. Magyar polgári
törvény. Sárospatak 1824. 15—24. I. :
V) Tekintetes tudós Frank Ignácz ur, kiról már fennebb dicsé-
rettel emlékeztem, azt vitatja, hogy az Iső rész" 128d. czímén kívül
— mellyet pedig mint hibásat például venni nem lehet — egyéb törvé-
nyeink szerint a kiskoruaknak , szülőik", gyámjaik", vagy gondviselőik"
egyezése nélkül történt, mindennemü káros téteményeik , magokban
semmisek és foganatlanok. Mivel, a mi tilalmazó törvény" ellenére tör-
ténik, annak ereje nem lehet. Ugy de, a" kiskoruakat, törvényeink ,
jelesen ingatlan jószágaikra nézve , az Iső rész" 111d. czíme, az ingókra
nézve pedig az 1715ki: 68d. törvényczikk 9. 10d. §§ teljes korok" elér-
téig, szabadon rendelkezni tilalmazzák. "S ezen előzményekből (prae-
missa) azt következteti , hogy az 1792ki : 17. "s az 1802ki : 21d. törvény-
czikkek , koránt sem uj szabályt foglalnak magokban , hanemcsak a" gya-
korlat és jogtanítók által elmellőzött, régi elvet ujítják meg, és nyil-
ványítják , azt rendelvén: 1) hogy az atyai hatalom alatt lévő családfiak
és leányok (filii et filiae familias), kiknek semmi sajátok (peculium)
nincsen (1792:17.); és 2) a gyámság, vagy gondviselet alatt lévő kis-
koru (inperfectae aetatis) árvák (1802:21.), foganatos kötelezéseket
nem tehetnek. Nem az elsőbbek; mivel senki mást , és így a" gyerme-
kek is szülőiket, akaratjok nélkül nem kötelezhetik; de az utóbbiak
sem, minthogy javaikról magokban nem rendelkezhetnek. Ezek szerint
a kiskoruak által teendő visszahuzásnak, csupán azon esetben lehet
helye, ha gyámjaik" vagy gondviselőik" megegyezésével tettek volna
káros kötelezéseket. Principia iuris civilis hungarici az 534—537. 1.
Megbocsásson a! tisztelt férfiu , hogy, noha állításainak következ-
ményét (resultatum) örömest elfogadom, előzményeit tagadni bátorko-
dom. Kétségbe vonhatlan ugyan azon elv, hogy a" tiltó törvény" elle-
nére történt tétemények , magokban semmisek és erőtelenek, "s ennél
fogva bizonyos az is, hogy, ha az Isó rész" 111d. czímét , magában, "s
minden egyéb törvényeinktól elvonva (abstrahendo), tekintenők , azt
kellene állítanunk , hogy a" kiskoru férfiaknak , az adósságokról és zálo-
gokról a" 16d., az aranyról , ezüstról és más ingók" örök eladásáról a" 18d.;
a leányoknak pedig mindezekről a" 14d., végre az ingatlan javak" örök
eladásáról a férfiaknak 24d., a" leányoknak pedig 16d. évük , vagy, a

III. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 75

8. §. értelmében , férjhez menetelök előtt tett káros szerződéseik, egy-
általában semmisek és erőtlenek: mindazáltal , minekutána ezen törvényt
az I. r. 128. azíme s az Itélettár 90. lapi 31. 168. lapi 9., 169. lapi 11. és
187. lapi 3. itéletek ugy magyarázzák , hogy az ingatlan javak" eladásáról ,
sót a 98. lapi 6. itélet értelme ellenére , az ingókról tett szerződéseknek
elrontására is, a" teljes kor" betölte előtti visszahuzást megengedik , sót
megkivánják ; ha már most a" kiskoruaknak magokban tett minden káros
szerződéseiket , rendszerint (in regula) semmiseknek , és minden vissza-
huzás" szüksége nélkül erőtleneknek akarjuk nyilatkoztatni , azt bizony-
nyára csupán és egyedül, az 1792ki:17d. és 1802ki : 21. törvényczikkek"
tartalmánál és szelleménél fogva tehetjük. Annyival is inkább, mivel
én annak , mit a tudós férfiu a 139d. és 534d. lapokon állít, hogy t. i.
az 1715ki : 68. törvényczikk 9d. és 10d. §§ által , a. törvényes kiskoruak
(minorennes legitimae aetatis) ingó javaikról magokban való rendelke-
zéstól eltiltattak volna, semmi nyomát sem találhatom. Imhol vannak
a törvény szavai: 1715:68. 9. §. ,,Pupilli demum, usgue legitimam
aetatem suam, tutorum suorum sive legitimorum, sive testamentariorum ,
aut etiam dativorum tutelae subsint; 10. §. adeogue interea temporis
(salvis caeteroguin respectu pupillorum prioribus constitutionibus) nec
de rebus suis mobilibus per se disponere ; negue curatores pro se eligere
et constituere valeant."

A" tudós férfiu ugyan azt vítatja , hogy itten a! legitima aetas, a
perfecta aetas helyett tétetett; de ha ez így állana, akkor ezen törvény-
ból szükségképen az következnék , hogy az árvák a teljes korig szük-
ségképen gyámság (tutela) alatt tartoznának lenni és csak a teljes kor
elértével választhatnának magoknak gondviselót (curator) , midőn erre
már szükségök nincsen; a mi minden eddigi tannal és gyakorlattal hom-
: lokegyenest ellenkeznék. Hogy azonban e? nem ugy vagyon , sót hogy
a" legitima aetas itt egyenesen a" perfecta aetasnak tétetik ellenébe , vi-
lágosan megtetszik a mindjárt következő 11d. §nak bekezdéséből is ,
melly így szól : , Ad perfectam aetatem autem pervenientes."

Minekutána a" magyar polgári jognak ezen már Kövi által ugy ne-
vezett legszövevényesb tárgyáról , legjelesb jogtudósaink" értelmét híven
előterjesztettem volna : illőnek találom a" magam, bár mi esekély véle-
ményét is , egész őszinteséggel kijelenteni.

10"

76 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Én a! fő szabályra nézve egészen Kövivel, és tekintetes tudós
Frank urral tartok , azt állítván, hogy az 1792iki:17d. "s az 1802iki:
21d. törvényczikkek" hozása óta , a kiskoruaknak , akar legyenek szülői
hatalom, gyámság, vagy gondviselet alatt, akar pedig azokon kivül, a
teljes kor elértéig , szülőik", gyámjaik, vagy gondviselőik" jóváhagyása
nélkül tett mindennemü káros szerződéseik egyáltalában semmisek, és
erőtlenek.

Azért vélem pedig a" netalán szülői hatalmon kivül lévő, vagy
gyámság , "s gondviselet alatt nem álló kiskoruakat is , ezen törvény" ren-
delete alá tartozni, mivel 1) a" törvény jelesen az 1792ki: 17d. törvény-
czikk" 1. § a" kiskoruakról általában is szól, és 2) Kövi megjegyzése sze-
rint, ollyan kiskoruak nem is képzelhetők, vagy ha a tiszthatóságok"
vétkes elnézéséből csakugyan találtatnának , nem birhatnak a: magoknak
árthatásra, több szabadsággal a" szülői, gyámi , vagy gondviselői fel-
ügyelés alatt levőknél , és kiáltó igazságtalanság volna épen őket , a" tör-
vény" általányos jótéteményétől megfosztani.

Meg kell ugyan vallanom továbbá, hogy az idéztem törvények
közül legközelebb mindegyik csak adósságokról, "s jelesen az 1792ki:
17d. a" magyarokon külföldi törvényszékek által megvehető tartozások-
ról, az 1802ki : 21d. pedig az uzsoráskodásról szól: nem kételkedem
mindazáltal , azoknak rendeletét , nemcsak adóssági kötelezésekre, ha-
nem minden egyéb kétoldalu szerződésekre (contractus bilateralis) is ki-
terjeszteni, azon törvénymagyarázati szabályokra figyelvén, hogy 1) töb-
bet kell adni a" törvény" észokára (ratio), mint annak szavaira , és 2) hol
a" törvény" észoka szélesebb annak szavainál, ott kiterjesztő magyará-
zattal (interpretatio extensiva) szükség élni. Már pedig a" jelen törvé-
nyek" észoka csakugyan az vala, hogy a" kiskoruak a" magoknak vi-
gyázatlanul teendő károktól megóvassanak , és Kövi állítását , mi szerint
javaiknak elidegenítése , adósságok" elengedése , s egyéb szerződésekből
még sokkal több kárt vallhatnak , mint adósságtétel által , senki sem ta-
gadhatja.

Kiveszem azonban a" fő szabály alól

1. Kövivel egyértelmüleg azon kiskoruakat , kiknek saját keres-
ményök (peculium) vagyon, a! mi alatt nemcsak szolgálattal , munkával,

LII. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 77

vagy fáradsággal szerzett, hanem a" szerencse" vagy emberek" kedvezéséből
vett és így a nyert, talált ajandékban , vagy végintézet által kapott va-
gyonjokat is értem. A" mellyról , vagy annak erejéig egyéb értékökről
is, olly módon léphetnek szerződésre, hogy ha azt érettebb észszel meg-
fontolván , károsnak látandanák, az Itélettár" 90d. lapi 31d. 168 : 94. 169:
11d. és 187:3d. királyi törvényszéki itéletek" értelme szerint, a" teljes
kor betölte előtt, sót a" nők teljes korokban is férjhez menetelök" első
évében, vagy, ha hajadonul maradnának, a" férjhezmenetelnek a" biró"
belátása szerint meghatározandó kellő időszakában, visszahuzván nagy-
koruságokban 16d. évöktól, vagy, ha a visszahuzás későbben történt ,
ettól számlálandó 32 éven belül, önfelperességök alatt elronthassák.

2. Tekintetes tudós Frank Ignácz ur" értelme szerint azon szerző-
déseket , mellyek a" törvényes kiskoruak által gyámjaik" vagy gondvise-
lóik" megegyezésével károsan köttettek, "s ezeketis a" most említett mód
szerint visszahuzhatóknak , "s a nagykoruság" elértével elronthatóknak
vélem. Mert ezeket egy részról ugyan, minthogy a" gyámok" és gyám-
ságalattiak, a gondviselők" és gondviselet alatt állók" közös megegye-
zése, egymást segéli és pótolja, erőtleneknek és semmiseknek —
mintha csak az elsőbbek, vagy utóbbiak" külön egyezésével köttettek
volna — nem tarthatni: de más részról olly teljes erót és foganatot
sem lehet nekik tulajdonítani, mintha már a" teljes korban történtek
volna. És ezek épen azon esetek, mellyekben a" kiskoruak által tett
káros szerződések" visszahuzásának helyét látom; mert más esetekben,
véleményem szerint azon visszahuzás , vagy hiába vagy szükségtelenül
történnék.

Kövinek második kivételét a korengedelmet nyert személyekre
nézve el nem fogadhatom, azért, mert az illyetén személyek jogképze-
lettel (fictio iuris) nagykoruaknak tekintetvén , a" kiskoruakról szóló
törvények alá nem tartozhatnak. De különben is Kelemen" igen helyes
megjegyzése szerint (Institutiones iuris privati hungarici § 147. sub "")
korengedelmet a" fejedelemtől csak azok nyerhetnek, kik gyámjaik,
gondviselóik", rokonaik", vagy épen az illető tiszthatóság hiteles bizo-
nyítványaival megmutathatják, hogy 1) téteményeik" "s javaik" kor-
mányzására elegendő ügyességgel birnak ; 2) igaz okok vagyon annak

78 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

keresésére, és 3) nem messze vannak már a" teljes kortól. Legfőbb azon-
ban előttem ama" politicai ok, mi szerint a polgári tétemények" sza-
badságát , szükség nélkül korlátokkal szorongatni, mindig káros, sót
veszedelmes. Egyébiránt is elég törvényeink vannak, mellyek a" pol-
gárokat, az ő károkra gyámság alatt tartják , "s épen azoknak ártanak ,
a" kiknek talán kedvökért hozattak: igy a? kamatot meghatározó tör-
vény , a kölcsön pénzre szorultaknak ; így az ősiség" elve, a nemes bir-
tokosoknak. És valóban, ha a" korengedelmet nyerteket, megint a
törvény" gyámsága alá vetnők, legtőbb kár ebból rájok háramolnék.
Mert valljon ki fogna az olly emberrel alkuba bocsátkozni, vagy leg-
alább ki fogna neki kedvező feltételeket ajánlani, kinek szabadságában
állana egy pár év mulva a" kötött szerződést felbontani, vagy a szer-
ződő felet, hosszadalmas költséges és bizonytalan pörbe dönteni ? !

Kövinek az Isó rész 111dik czíme 8d. § szellemében tett har-
madik kivétele, a. mennyiben az általam is elfogadott első kivételben
nem foglaltatik, s a hajadonok által nemcsak kiskoruságokban , hanem
teljes korokban is tett káros örök bevallásoknak, férjhez menetelök"
első évében, vagy a férjhez menetel kellő idejében teendő visszahuzás
utáni elrontását megengedi , nem tartozik ugyan, szorosan véve , érteke-
zésem! körébe : nem tartom mindazáltal a" tárgyak? rokonsága "s össze-
függése tekintetéből feleslegesnek , megemlíteni, hogy ezen pont iránt
is különböző vélemény uralkodik a jogtudósok között. Jelesen tekin-
tetes tudós Szlemenics ur, ki, mint fennebb láttuk, maga is eltért az Iső
rész" 128d. cziíme!" szavaitól, itt szorosan ragaszkodik, az 156 rész" 111.
czíme 8d. § szavaihoz , "s a hajadonok által tett örök bevallásokat csu-
pán azon feltétel alatt állítja az Iső kötet 81d. lapján álló jegyzetben
férjhez menetelök" első évében visszahuzhatóknak /s elronthatóknak ,
ha azokra erőszakos kényszerítéssel birattak volna. Georch pedig ezen
visszahuzás" jogát az Iső rész 91d. czíme" értelmében , nemcsak a" kény-
szerített , hanem az önkényt tett sérelmes örök bevallásokra nézve is
megismeri ugyan : mindazáltal a" hajadonságban maradt leányokra ki nem
terjeszti. Az Iső kötet 191d. lapján.

Jól tudom, hogy értekezésem folytában, semmi uj felfedezést
nem tettem; de nem is lehetett az czélom olly tárgy körött, mellyet

1I1. A" KISKORUSÁGBAN TETT KÁROS SZERZŐDÉSEK" VISSZAHUZÁSÁRÓL. 79

a" legjelesebb jogtudósok már minden oldalról megvítattak. Szándé-
kom csak az vala, hogy ezen kétes tárgyat nagyobb nyilvánosságra
hozzam, "s iránta ott, hol a törvény" hiányán és határozatlanságán
segíteni lehet és kell, némi figyelmet terjeszszek, "§ nagyon boldog-
nak tartanám magamat, ha azt elérni szerencsés lehetnék.

IV.
AZ ÜGYÉSZEKRŐL.
OLVASTA ,
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGL ALNÁ,
A" M. T. T) NAGY GYÜLÉSÉBEN, SEPT. 14. 1835.
SZTROKAY ANTAL.

s —

Auigue sui memores alios fecere merendo :

Omnibus his nivea cinguntur tempora vitta,
Virg.

A" régi idők" szakain elmélkedni kezdőnek , minden tárgyra nézve
csak a" zsidó nemzeti maradványok nyujthatnak óskorú legelső irási
adatokat. Értekezésemet tehát nekem ő rajtok kell kezdenem. A" per-
lekedők nálok, valamint más zsengéjekben lévő nemzeteknél , ügyes
bajaikat jobbára személyesen adták elő, mig utóbb a" szükség ugy hoz-
ván magával, ügyészekhez") is folyamodtak , kik a" biróságnak nyilvá-
nosan elébe terjesztették az ügyet , a perlekedőknek jobb feleken állván.

1) Ügyész, mások szerint ügyvéd szó iránt az irók között meghasonlás vagyon,
ugy látszik, hogy ügyvéd szót többen pártolják; sőt az ügyész szó ellen folyóirás
sainkban több értekezések is jelentek meg , mellyekben az állítatik , hogy az ász és
ész ragu szavak nemtelen foglalatoskodást tárgyaznak. Mindezek azonban engemet
meg nem győzhettek az ügyész szónak helytelensége felől; sőt ezt mindig helyesnek,
az ügyvéd szót ellenben hibásnak tartottam. A? müvész, költész szókat elfogadtuk,
valljon ez nemtelen tárgyak körüli foglalatoskodást jelent-e? A" Aertészseég, kivált
a! topiaria, nemde nem a! szép mesterségek közé tartozik-e? A" szizész szó is, ugy

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL, 81

Az ügyészkedéseknek legrégiebb nyomát a! tiszteletes régiség" marad-
ványaiban az irszer és szólásmódokból legjobban kivehetjük. Illyen he-
lyeknek tekintjük Dávid" 16ik zsoltárának 8ik, ugy szinte a" 109ik zsol-
tára 31., és 110. zsoltára" 5ik verseit, mellyekben az ügyészi szokásra
ezélzás szerint az mondatik , hogy az Isten jobb kezünk felől leszen , —
azaz ügyünkben pártunkat fogja. Hasonló helyekre hivatkozik Iken is
munkája" 2ik részének 5ik fejezetében , Zachar. 3. 1ső és következő ver-
seire utalván. Az apostoli cselekedetek" 2ik részének 25ik és János" 2ik
részének 1ső verse is oda czéloz. Ezekben és Jób" 14ik részének L7ik
versében mutatkoznak a" zsidó nemzetnél hajdan divatozott ügyészke-
désöknek nyomaik. De nemcsak a!" most idézett szentirási helyekból ,
hanem a" babyloni Talmudból is megerősödik az , hogy ezen régi , "s más
nemzetek felett az egy Istent imádási tekintetből, vallási "s irási eiső-
séggel biró népnél az ügyészség minden éveken által szokásban volt.
Nevezetesen történetikép felhozatik abban, hogy a zsidó népek iránt
Nagy Sándor különös figyelemmel viseltetvén, más nemzeteknek azok
ellen tett panaszaikat maga hallgatta ki. Három nemzetnek vala, ugy-
mond , ellenök keresetök : — az afrikaiaknak , mint cananaeusok" mara-
dékaiknak, kik Josue" idejében kiüzetvén , Afrikába költöztek , "s Nagy
Sándor alatt őseiknek birtokjokat visszakivánták ; az izmaelitáknak ,
Ketura maradékainak, a" kik Ábrahám birtokát őket illetőknek állí-
tották; az egyiptomiaknak, a kik azon aranyat és ezüstöt kérték

látszik, lábra kap ; hát azt nemtelen foglalatosságnak kereszteljük-e ? Zalászok , Tová-
szok stb. a magok körökben nemtelen , vagy épen becstelen foglalatosságot gyakor-
lóknak nem tartathatnak , mert azok is a" társas élet" egészéhez szinte elkerülhetet-
lenúl megkivántatván , osztoznak azon dicsben , melly mind magok , mind a" mások
iránti kötelességöknek teljesítéséből ered. De az asz és esz ragu szókra nemtelen
jelentéseket fogni a" mondottak szerint , önkényűség is. Inkább ugy vélekedem , hogy
azok tárgy körüli nyilvános foglalatoskodást jelentenek, minden önkényül reájok
nyomott alacsonyítási bélyegzet nélkül. Fontolóra kell továbbá azt is venni, hogy
az ügyész szó , mind a" fel-, mind az alperesi advocatust jelentheti; ügyved ellenben,
ha jó szó volna is, csak az alperesit jelenthetné, mert az védeti magát. De hibás is
ezen szó , mert ved a" védelem szónak gyöke , mint £i/ tilalom, Aegy kegyelem stb.
Csak annyit teszen, mint vedelem, és igy nem személyt, hanem cselekedetet irá-
nyozván, az ügyvéd annyi, mintha azt mondanók iigyvédelem , melly advocatust
vagy causidicust nem jelenthet.

MT. T; ÉVE. JII-3 11

82 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vissza , mellyet elődeik az Egyiptomból kiköltözésekkor a" panaszlottak"
óseiknek kölcsön adtak. A" zsidó nemzet leghiresebb ügyészei voltak
az időben Gibeah Besisa és Benkosa jogtanosok, a" mint ezeket Zachut
Abraham Sepher, Juchasin czímü értekezése" 13ik lapján említi. Ezen
ügyészek olly hathatósan védték az alpereseket, hogy a" felperesek szé-
gyenletökben a" törvény" szinéról eltávoztak. A" babyloni Gemara San-
chedrin czímzet 11ik részében a! dolgot így adja elő: — megjelenvén
az afrikaiak Nagy Sándor előtt Kanaan földét magokénak állították.
Gibeal Ben Besisa ügyész az előljáróktól engedelmet kért az ő honfiai-
nak ügyüket védelmezhetésre, mit megnyervén kérdezte az ellenfelek-
tól, miben helyheztetnék keresetök" alapát? felelének: a" törvényben ;
mellyre azt válaszolta, hogy ő is épen abban helyezi védelmezésének
erejét. — Már pedig 1. Mos. 9. r. 23—25. versei a felvállalt ügyet iga-
zolják , mert ottan meg vagyon írva: ,, Te átkozott Kanaan, szolgáknak
szolgája leszel te a" te feleid között". Tudjátok meg tehát, ugymond, a
mai szokás szerint szolga a" mit keres, azaz ő uráé, valamint szinte
maga a szolga is az ő uráé. A" szolgálatot hány esztendőkön át mulat-
tátok el, el szerint inkább nekünk van rajtatok keresetünk. — Hason-
lóképen az egyptomiak is 2. Mos. 12. részének 35. és 36. versei szerint
visszakérték arany-és ezüstedényeiket. Az ügyész 2. Mos. 12. részének
37—40 versei szerint azt felelte : , Hatszáz ezer erős férfiak laktanak 430
esztendőkig Egyiptomban, és sokat dolgoztanak , és sok városokat épí-
tettek, azoknak árrok bőven kipótolja arany- és ezüst edényeiteket.
Végre előállottak az ismaéliták , Ketura" maradékai, "s azt adták elő ,
hogy Kanaan földének velök közösnek kellene lenni , mert 1. Mos. 25.r.
12—19. verseiben meg vagyon irva , hogy az ismaüliták is Abrahám" ma-
radékai , és igy örökösei. — Az ügyész ellenben 1. Mos. 25. részének 5.
és 6. verseit szegezte ellenök , mellyekben az mondatik: valamije pedig
Abrahámnak vala , mindazokat Izsáknak adta vala, az ő ágyasai gyer-
mekeinek pedig adott ajándékokat, és így a birtokot Izsáknak adván,
ajándékokat pedig a" többieknek , őket az örökségből kirekesztette, és
igy őseik kielégítve lévén, nincsen mit keresniek. Beresith Rabbi tal-
mudista, Gibeath Ben Kosam ügyészről is hasonló emlékezetet teszen.
Valljon ezen ügyészkedés Nagy Sándor itélőszéke előtt valósággal tör-
tént-e ? bizonyosnak nem állíthatom, annyi mindazáltal mind a babyloni,

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 83

mind a jeruzsálemi Talmud szerint igaz, hogy a!" zsidó nemzetnél az
ügyészi kar még a Talmud" költekor is használtatott, és nagy becsben
tartatott. Szent János" első levele 2ik részének első versében mondja
, Ha vétkezünk, van ügyészünk, tételünket valósítja."

A" zsidó nemzet után az évtan bennünket a! görög nemzetre vezet.
Ennek kerekdeden pergő nyelvét a zsidó nemzet megszeretvén, ezzel
magáét felcserélte, "s görög nyelven írván és beszélvén a" magáét elfelej-
tette. A" görög nemzet mind a! vitézségben, mind pedig a tudomá-
nyokban a nyomdokvilágnak mestere lön. Csudálatos dolog ugyan,
hogy nemzeti bélyegére nézve könnyelméjünek "s ingadozónak tartat-
ván, "s eziránt már Euripides Taurusi Iphigeniájában ezen szókkal:
migöv §/dag 0rdev 8dév, azaz: a helleneknek hitekhez nem lehet bízni. Lu-
canus által pedig 3ik könyvének 302. versében hasonló szókkal : , Ausa
est servare juventus non graeca levitate fidem"; megrovatván mégis ezen
hibája mellett nagy nemzetté vált. A" tudományokat özönvíz? módjára
árasztotta a!" világra, azzal a" különbséggel mindazáltal , hogy az özönvíz
ölt , a tudományi áradás pedig mindenfelé áldást terjesztett. Valamint
a" tudományok" minden ágaiban, ugy a törvénytanban is nagy volt a
görög nemzet !), Róma tőle vette minden tudományos álláspontját , mind
a" bölcselkedés, mind pedig a törvényhozás" fennségére nézve.

A" görög nemzet több köztársaságokra lévén oszolva , azoknak fő
városaik voltak Athéne , Lacaedemon és Thébe Beotiában. Szokásaikra
különbözők ezen városok, az ügyészekre nézve is különböző szertartá-
sokat követtek. Athenében az areopagiták voltak a legfőbb iteszéki
birák , kik igazság szeretetökról az egész föld" kerekségén elhiresedtek.
Teljes hallgatólag hozták az itéletet?). Számok néha százat is feljülha-
ladott. Areopagus halomtól vették neveztetésöket; melly Mars halmá-
nak is neveztetett. Ottan tartották az ülést nyilván és a" népség" jelen-
létében. A" perlekedő felek vagy magok viselték az ügyet, vegy pedig
ügyészekre bizták, a" kik rövid és minden czikornyás beszédnökség
nélküli két szóváltásban adták elő elmélkedéseiket , de utóbb a" szabad-
ság és nyilvánosság ékesszólókat nevelvén belóőlök , villám és menydör-
géskint megrázó beszédekkel védték megbízóikat.

!) Cicero pro Flac.
2) Macrob. libr. 7. cap. 1.
418

84 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNY[-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Lacaedemon azonban, mint egyéb dolgaiban , ugy itt is a" többi
görög városoktól különöző volt, s nem annyira a tudományokat , mint
a" megkeményülést , és katonai szellemet tévén a társaság fenntartása
alapáúl, az igazság kiszolgáltatásával felülegesen bánt. Senkinek nálok
nem volt szabad ügyészi pártfogáshoz folyamodni, melly környülállás
gyakran nálok az igasság kiszolgáltatásának ártalmára vált, mivel a
felperest az ügy" kimenetele iránti aggodalom , az alperest pedig a féle-
lem, és szemérem tartóztatták az ügynek helyes előadásától.

Thebe Epaminondás és Pelopidás idejekkor volt csak szabad
hon-alkatu , máskor majd Athene", majd pedig Lacaedemon" hatalma alatt
létezett, és igy az igazság kiszolgáltatása is a győztesektól függvén ,
Thebére nézve az ügyészség, majd egyiknek , majd másiknak mintája
szerint gyakoroltatott , következésképen ottan az ügyészek a? szabad-
sággal járó nagyságra fel nem emelkedhetvén, Athenével a" tudományi
dicsben együtt nem pályázhattak. Sokan az irók közül Thébe" tudomá-
nyosi hátramaradását a kövér és izmos embereket nevelő sűrü légnek
tulajdonították , mint p. o. Cicero !), a?" ki az attikaiak éleseszüségüket
a" vékony lég jótévő hatásának , thebai elmebeli lankadtságot pedig a!
súrü lég munkálatának tartotta. Cornelius Nepos is hasonlóképen Epa-
minondás" életrajzának 5ik fejezetében azt mondja, hogy Meneclides
türhető beszédnök volt, mint tudniillik thebaitól várni lehetett. Voltak
azonban itten is egynéhány jeles elmék , ugymint Epaminondás, Pelo-
pidas , Ismenias , Cebes , Pindarus , kik például szolgálhatnak , hogy az
iparkodás és nevelés akarmelly éghajlat alatt is jeles elméket tüntethet
ki, és hogy nem igaz , mit Tertullianus a" lélekről írt könyvében állít,
mondván: ,, Thebában tompák és oktalanok születnek." Horatius" gu-
nyolása sem igaz?) : , Beotum crasso jurares in aöre natum." Esküdnél
vastag légű Béótia szülte.

Illyeket állítván , nem figyelmezett lantos dalaiban annyira meg-
dicsért Pindarusára.

Ezek lévén a" három város között a" tudományos összehasonlí-

1) Cic. de Fato cap. 4. Athenis tenue coelum , ex guo acutiores etiam attici pu-
tantur; crassum Thebis itague pingves thebani et valentes.
?) Horat, libr. 2. Ep. 1. versio 247. Vellejus Paterc. libr. 1. cap. 18. §. 3.

VI. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 85

tások, kitetszik, hogy Görögország az ügyészi és jogtani tekintetból
Athenére nézve volt kiváltképen nagy és dicső.

Cicero Cornelius Balbusért mondott ügyészi beszédének 12dik
irszakában azt hagyta emlékül , hogy sok római polgárok, athenei pol-
gárokká azért lettek , hogy ügyészkedhetvén végre az areopagiták" száma
közé felvétethessenek , nem gondolván azzal, hogy a római törvények
szerint , a kik külső polgárságot nyertek, a honit el kellett nekik vesz-
teniek. Továbbá Cicero a" kötelességekról irt első könyvének 22dik
fejezetében azt is irja, hogy az areopagitáknak Solon adott czélirányos
törvényeket, mások azonban az areopagiták" szerkezetét a Móses által ren-
delt hetven birákkal egykorúnak tarták"). Nevezetes az is, mit Plinius
7. könyvének 56. fejezetében az areopagusról megjegyez , hogy t. i. a" leg-
első fejvesztési itélet ottan hozatott. Legjelesebb ügyészek voltak az
areopágusi iteszéknél?) Demosthenes , Hyperides , Lycurgus, Aeschines,
Dynarchus "s mások. Fizetésök naponkint egy pertől egy drachma volt,
mint ezt Aristophanes darás nevü vígjátékának 689. versében megérinti.
A" drachma görög ezüst pénz volt, égő lámpásképpel verve , és a mi
pénzünk" értékéhez hasonlítva harmincz magyar pénzt, vagy is hat ga-
rast tett.

Nagyok voltak a" görögöknek biráik, ügyészeik , mindenféle mü-
vészeik , és mesterembereik ; de azon nagyság jobbára csak Athenéból
hatott ki, a mint Cicero is bizonyítja, mondván: ,,[tt vannak az athe-
neiek , a kiktól emberiség , tudomány , vallás , élet nemei , jogok és tör-
vények eredtek, és onnét a föld kerekségére szétszivárogtak, és te-
nyésztek. Városuk" birtokán, kivált csinossága tekintetéből, a mint
mondják , még az istenek között is vetélkedés támadott. Annak régi-
sége pedig olly nevezetes, hogy lakosai benne termetteknek tartatnak ,
ugy hogy azon föld , melly hazájok , egyszersmind szülőjök és tápláló-
jok is. Tekintete azonban olly fényes, hogy Görögországnak lealázott
és elgyengített nevét, még csak Athenének dicsősége tartja fenn."

A" görög ügyészeket, "s általok közvetőleg a" nemzetet, a nyilvá-

1) Corn. a Lapide ad numer. 11. 16. lásd Rrunnigs 14. c. 4to.
") Cic. de oratore libr. 2. 23. et Brut. 9.
5 Cicero pro Flac. 26.

86 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nosság és az ügy" mivoltának szavi előterjesztése nevelé olly nagyokká,
hogy a rómaiaknak követés remekéül szolgálhattak, a minthogy azok
a görügöknek követőik is lettek. A" királyok alatt azonban divatoztak-e
ottan ügyészek , nyomára nem akadhatni. Numa ugyan az országot tör-
vényekkel ellátta, de a" hadakozó, és magát csak akkoriban alapító
nemzetnek minemű iteszékei és ügyészeti módjai voltanak , az irók arról
hallgatnak. Ugy vélekedem, hogy az ügyészek ő nálok csak későbben
divatoztak. Mert ezeknek létele az országnak igen kiterjedt foglalatos-
kodását és virágzását jelenti, nem lételek azonban az ország gyenge
alapuló korát mutatja, elmellőztetésök vagy megvettetésök pedig az
országlás" hibáinak legbizonyosabb hévmértékéül szolgál ; mert a" kinem-
csinosult országokban vagy épen nincsenek ügyészek, vagy, ha vannak
is, azok roszul használtatnak , és alattomos cselekedeteik által magokra
megvettetést vonván a despotismus eszközeivé .aljasodnak, "s azon
irányon kivül tétetnek , mellyre a jól elrendelt kormány őket alkalmazni
szokta. A" királyok alatti Rómáról azt kell feltennünk , hogy az ügyészi
foglalatoskodások" hiánya, és az országnak még virágzásra nem jutása ,
"s a" királyi akaratnak törvény helyetti tekintése , és igy, mint Livius"
1ső könyvének 49ik fejezete is bizonyítja, az önkény" korlátlan gyako-
roltatása tette szükségtelenekké az ügyészeket.

A" királyi uralkodás" megszüntével, a consulok és tizedesek alatt ,
midőn már Róma hadakozó ugyan, de egyszersmind polgári tekintetben
virágzó nemzet is kezdett lenni, az ügyészekről elég említés vagyon.
Livius" 3ik könyvének 33ik fejezete szerint ekkor küldöttek a rómaiak
Athenébe a törvények" leiratások végett három férfiakat , a" kik tiz táb-
lákra leirván azokat, közvizsgálat alá eresztették, "s a nép" helybenha-
gyása után kihirdették. Megjegyzi továbbá Livius, hogy az ő korában
is, a véghetetlenűl össze- és egymásra halmozott törvények? tömegében,
azok tekintettek , minden nyilvános és magános jogtan kutfejének. A
tiz táblához a szükség" kifejlése és a legbizonyosabb utasító , t. i. az
értesítő tapasztalás, utóbb még két táblát ragasztatott. Már akkoriban az
egészre nézve nagy behatások volt az ügyészeknek , a mint Lucius Vir-
ginius" leányának esetében Livius" 3ik könyvének 44ik "s következő fe-
jezetei bizonyítják. A" dolog igy történt. Lucius Virginius katonai
tisztséget viselt embernek leányát megszerette Appius Claudius tizedes.

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 87

El nem csábithatván azonban azt , czéljának elérésére cselt gondolt ki.
Védenczét arra birá, hogy a leányt az ő szolgálójától születettnek állítsa,
"8 ha másképen nem lehetne vele boldogulni, biró előtti vád által is igye-
keznék ebbeli állítását kivívni. A" védenecz szép móddal a" leányt meg
nem kerithetvén, azt Appius" iteszéke elébe idézteti , "s a kikoholt cselt
a már egyébkint is értesítve lévő, s benne nagy részt vevő bíró előtt
elmondja. — A" leányt ügyészek védelmezték , "s míg távol lévő atyja
haza nem érkezik, szabadon eresztetni kérték. Appius azonban azt itélte :
, Hogy azon törvényre, mellyet az ügyészek mint a szabadságnak kedve-
zőt állításaik támogatására felhordanak, csak ugy lehet támaszkodni,
ha sem az ügyre, sem a személyre nézve különbségi kifogás nincsen. Ha
az atya jelen volna "s a felperessel együtti kihallgattatásának vége nem
lehetne , akkor igazságosnak látszanék a leányt az atyjánál hagyni , de
annak távollétében kezesség mellett atyja haza érkezéseig az a felpe-
resnek kezénél hagyatik." Nagy zajgás követvén az itéletet, annak vég-
rehajtását a nép megakadályozta , míg végre mind a" nép mind az ügyé-
szek elszéledtek , a leány" rokonai pedig annak atyjáért küldöttek. Az
atya haza érkezvén Appius" iteszéke előtt megjelent , de az sem őtet sem
ügyészeit ki nem hallgatván, Márcus Claudius nevü védencze előadása
szerint hozott ítéletet, "s a leányt szolgaságra itélte, mind az ügyészek-
nek , mind a" jelen volt népségnek nagy bámultára. Az atya kedves leá-
nyának szabadulását nem eszközöülhetvén, azt gyilokkal átdöfte. Látván
a méltatlanságot a" nép , a" tizedesek letétetnek, consulok és népszóno-
kok neveztetnek. Appiust vádolja Virginius:, iteszék elébe idézteti , ő
azonban ügye" lefolyta alatt a" tömlöczben magát megölte. Szomorú pél-
dájára a birói despotismusnak , önkénynek , és az ügyészi védelem el-
mellőzésének , melly eset azt is igazolja, hogy az ügyészi hatóság meg-
vetése, "s a közvéleménynyel semmit nem gondolás a honalkati rend-
szer fordulását is maga után vonhatja.

A" római honálmány" virágzása" szakán azonban , midőn jeles fér-
fiak vezették a kormányt, az ügyészek igazság kiszolgáltatása szükséges
eszközeinek nézettek , "s magos állásokhoz képest a honra csak jóté-
konyságot árasztottak. Stryckius ,Historia juris romani" czimü mun-
kájában azt jegyzi meg, hogy Augustus császár uralkodása előtt, a
ki bizott jogi tudományában , szabadon ügyészkedhetett, hanem ekkor

88 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

határoztatván meg elsőben az ügyészeknek számok, az ügyészségre al-
kalmatosok iránti vizsgálat is elkezdődött. Ekkor nagy emberek voltak
ügyészek , utóbb pedig a birodalom hanyatlásával , a tudós ügyészek is
megritkultak , elannyira, hogy Theodosius és Justinianus császárok a
régi ügyészeknek állításaikat összeszedetvén , azokat törvényi hatóságra
emelték. A?" Pándektákból Libr. 3. titulo 3. de Procuratoribus "s más
régi történetekből kitetszik, hogy az ügyészek nemcsak a köztársáság;
hanem még a!" császárok alatt is teljes szólási szabadsággal birtak, "s a
biráknak nem volt szabad őket beszédjökben háborgatniok.

Cicero ügyész lévén az akkori világ legfényesebb hivatalát a római
consulságot kérte , "s meg is nyerte , ekép megmutatván azt , hogy a ki
a consuloknak ügyészök lehete , s azoknak tanácsot adhata , az a" con-
sulságra se tartathatott méltatlannak "). — Illy magas hivatalra tarthat-
tak számot?) akkor az ügyészek, Ausonius consul, a ki Tolosában Cae-
cilius Argiciusnál tanulta az ügyészséget, magáról azt irta: , Ausonius cCu-
jus ferulam nunc sceptra verentur" 5); pedig akkor már császárok uralkod-
tak, "s a római birodalom? hanyatló szakában volt: mit kell ahhoz ké-
pest a köztársaság alatti consulságról feltennünk ?

Ulpianus jogtanos munkáiból sok izek szóról szóra törvény gya-
nánt elfogadtatván a" római jogtestbe iktatvák. Severus császár őtet fő-
udvarnoki méltóságra emelte. De az ügyészeket illyetén fennségekre csak
a dolgok" nyilvános előadása emelheti , "s minden szépre "s dicsőre csak
az teheti alkalmatosakká. Mert a" hol nyilvánosság nincsen, ott csupán
nemzetségi összeköttetések , "s a" birói önkény tehet valakit nagygyá,
ott ajánltatások "s magános kedvezésektól függ az ügyészeknek hirük ,
nevök és szerencséjök , nem pedig magok a! honfiak által a nyilvános-
ság utján alkalommal szerzett bizodalomtól. Ritkán vergődhetnek fel
ottan a" legérdemesebbek is azon dicspontra, mellyre.a" nyilvánosság
létezése mellett el kellene jutniok. Sót a" nyilvánosság" hiánya más rész-
ról is ostorozza az ügyészeket, t. i. a közönségnek nem lévén őket

1") A. Cic. de petitione cons. Cap. 1.

?) Dialogus de oratoribus seu caussis corruptae eloguentiae cap. 13.

5) Auson in libr, Ep. 4. ad Theonem: ,Ausonius kire most fajegeltus félve te-
kintenek."

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 89

tapasztalásból megismernie alkalma , a. biráknak minden hibáik reájok
háritatnak , "s azon sulyegyent, melly biró és ügyész között a? jól elren-
delt honalkatban megkivántatnék , fönn nem tarthatják.

Voltak "s vannak azonban idők , a mellyekben a romlottság gyo-
ma, az erény" ösvényét bozótként elborítja. Akkor az ügyészek is a"
köz ragály" mételyét beszíván, fonák végekre hagyták magokat szédí-
tetni. Ollyan idők szülték Attejus Capito , Sosibius , és Suilius ügyésze-
ket"), a kik becstelen magok viseletök és gondatlanságok miatt hire-
sedtek el. Cajus Suilius Messalina és Vitellius által C. Val. Asiaticus
derék consul" veszedelmére nagy summa pénzen ki hagyta magát bérleni ,
kit Claudius császár alatt több római fő lovagokkal együtt szerencsét-
lenségbe döntött. De elérte végtére ő is gonoszságainak érdemlett bé-
rét. A" tanács és nép e" következő itéletet mondván ki reá: ,,Meg kell
büntetnünk a. gonoszság? eszközeit, kik irtózatos roszaságoknak jutalmát
felvevén, a gonoszságnak végrehajtását másokra bízzák." — Jószágainak
egy része elkoboztatott , más része pedig fia" és onokája" számára meg-
hagyatott, maga a! baleari szigetekre számüzetvén. Ennek zsarolásai
és hivtelenségei okozták, hogy azon törvény, mellyet Marcus Cincius
népszónok Róma" épülésének hatodik századán a birói zsarolás" meg-
büntetésére hozott , végre Claudius és Nero 2) császárok" idejekor az ügyé-
szekre is kiterjesztetnék ; mindazonáltal ugy módosítva , hogy az ügyé-
szek minden egyes pertól ne többet , mint csak száz aranyat vehessenek
el. Mert előbb Suilius olly képtelenségre vetemedett, mellynél fogva
Samius római fő lovagtól pártfogásért tizezer darab aranyat zsarolt ki").

Hogy a! római ügyészek a római iteszék előtt fennállva beszél-
tek, kitetszik Plinius" ") Iső könyve" 23ik levelének ezen szavaiból: ,,Én,

1

1) Tacit. Annal. libr. 3. cáp. 70 et 71. Capito insignitior infamia fuit, guod hu-
mani divinigue juris sciens egregium publicum et bonas artes domi dehonestabat.
Lásd Tacit. Annal. libr. 11. cap. 1—7. — uti et Ann. libr. 13. cap. 42 et 43.

2) Liv. libr. 34. c. 4. Auid legem Cinciam excitavit de donis et muneribus nisi
guia vectigalis jam et stipendaria plebes esse senatui coeperat. Lásd Liv. 33. könyve?
46. fejezetében is a" birói tulságokat, és Lactant. de mort persecut. cap. 16 , 17, 22.
in fine.

:) Tacit. Ann. libr. 11. cap. 7. Svet. in Nerone cap. 17.

§) Plin. Libr. 5. epist. 21. Plaut, Menaechmi act. 5. scen. 2. vers. 48.

M-T TT ÉVEK: 1. 3. 12

90 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ugymond , népszónok lévén , az ügyészkedéssel felhagytam, mivel illetlen-
nek tartottam, hogy az, a ki előtt mások felkelnek , a többi leültek
között magában álljon." Szinte ezt bizonyítja Plautus is a maga idejé-
ról. De minekelőtte szóláshoz fogtanak, ők is ültek , mint Cicero Ro-
sciusért mondott beszédében említi. Azonban, hogy a felállás az ügyé-
szeknek szégyenökre ne váljék , "s becsületek azzal ne kisebbítessék , a
Codex 2ik könyve" 6ik czímjének 6ik írszaka" végén iránta rendelés és
óvás tétetik.

A" rómaiaknál minden iteszék" szükségeihez képest meg volt az
ügyészek" száma határozva , p. 0. a Codex 2ik könyvének 7ik czíme 11ik
és 17d. törvényei szerint a" királyi udvarnál csak 150 ügyész, Syriában
pedig a" Codex" 2ik könyvének 8ik czímje 5ik törvénye szerint 30 ügyész
lehetett. Továbbá a" Codex 2ik könyve 7ik czímjének 9ik törvény-
szaka szerint, az ügyészek" köz hivatalol" viselése után az ügyészke-
désre ismét szabadon visszaléphettek. Ugyan ottan a! törvény" rendelése
szerint, a kobzó vagy is a fiscus" ügyésze hajdan csak esztendeig visel-
hette hivatalát, utóbb azonban megengedtetett neki, hogy hivatalát két
esztendeig viselhesse, melly hivatalról lelépte után minden előbbi jo-
gaiba és kiváltságaiba visszaállhatott. A" kereset" hányadáról az ügyé-
szeknek szerződést tenniek ugyan szabad nem volt, de azon könyv" és
czím 6ik törvényéből világos azis , hogy az ügyészek a köz pénztárból
fizettetvén a megbizókkal egyetértőleg?) a birókra hagyatott a? perek-
nek igazságos irány szerinti elosztások. — Hogy az ügyészek a köz-
társaságban elkerülkhetetlenül szükségesek, ugyan az érintett könyv" 7ik
cziímének 12ik törvénye bizonyítja, midőn ezt mondja : , Az ügyészek
a perek" kétes eseteit határozottságra vezérlik, és az ő védelmi tehet-
ségökkel a nyilvános és magányos állapotokban a" hanyatló dolgokat
felélesztik , az avultakat és lankadtakat felelevenítik , s nem kevesbbé
használnak az emberi nemzetnek , mintha csatákkal és sebekkel mente-
nék meg a hazát, és az övéiket. Mert mi azt hiszszük, hogy nemcsak
azok harczolnak a" mi birodalmunk mellett , a kik karddal, vérttel és
pánczéllal küzdenek érette, hanem a! perek pártfogóik is , kik dicső szó-

1) Libr. 2. cod. tit. 7, et Libr. 2, cod. tit. 14. et 15. de Advocatis , diversorum
Judiciorum et segg.

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 91

váltásaik" hatalmában bizottan a nyomorultaknak reményeiket , életöket
és maradékaikat oltalmazzák." — A" Codex" 2ik könyvének 8ik czímje"
7ik és 9ik törvény-izeik rendelik, hogy a? melly ügyészek három esz-
tendeig hivatalokat nem folytatták, az ügyészek lajstromából kitörül-
tessenek , és az ügyészi karba többé vissza ne léphessenek. Ugyanott
az ügyészeknek több kiváltságaik is számláltatnak elő).

Hogy a! császárok előtt is szóval adák elő szóváltásaikat, nyilván
bizonyítja Svetonius több helyeken?); de kivált Claudius" életrajzának
33ik fejezetében mondván: ,,Néha elaludt Claudius császár a perek" ki-
hallgatása közben, és alig költhették fel őtet a dolgot készakartva han-
gosabban előadó ügyészek."

Serviusnak Virgilius" Aeneise 2ik könyvének 102ik és 6ik köny-
vének 431ik verseire tett magyarázatából tudhatjuk, hogy a" római ügyé-
szek sorral mondották el a! birák előtt beszédeiket, és hogy a pereknek
sokaságok miatt , mellyik pert vegyék előbb fel a" birák , a végett sorsot
huztanak , néha pedig a? per korossága határozta meg, annak előbb vagy
utóbbi elővétetését, melly szokás a" birói önkényt hatalmasan korlátol-
ván a perlekedőknek is megnyugtatásokra szolgált.

Ezen hajdankorról mondottakból kitetszik , hogy az ügyészi kar-
nak becsben tartatása, a népek" szabadságának , nemzeti csinosodásnak
és jóllétnek mindig legigazabb mértéke volt; sok árvák, özvegyek, /s
az igazság kiszolgáltatását ohajtó ügyefogyottak eléggé tapasztalták az
ügyészeknek jótévőségeket , de sok helyett országosan is megismerték "s
jutalmazták érdemeiket. A" többek közül példa gyanánt említést érde-
mel, Ubaldus perusiai születésű olasz ügyész , a ki jó tanácsadásaiért ,
és a jogi tekintetben tett hasznos szolgálataiért tizenöt ezer darab arany-
nyal jutalmaztatott meg kormánya által"). Ezen nagy hirü olasz ügyész
1400ik esztendőben halt meg.

Alexander ab Alexandro jeles nápolyi ügyész sok üldöztetése
után, mint Baile irja, lemondván az ügyészségről , keserüségében kemény
panaszokra fakadott ").

1) Lásd Cod. Libr. 2. tit. 13. a maga egész kiterjedésében,

2) Svet. Claud. 15. 22. 25. 33.

3) Lásd Styrickii Praecognita juris universalis pag. 21. Cap. 11. §. 16.

:§) Baile Alexander ab Alexandro czim alatt. , duae cum viderem patronisgue
; 197

92 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Midón tehát Columella mezei gazdasági 1ső könyve" előbeszédé-
hek 6ik irszakában azt mondja: ,,Sine ludicris artibus , atgue etiam sine
Causidicis olim satis felices fuere fauturaegue sunt urbes"S azaz : , Szinjá-
ték , és ügyészek nélkül is elég boldogok valának s lesznek a" városok"
róla el lehet mondani , hogy jobban értett az ekéhez, mint az ügyészi
becs" megitéléséhez.

Igen nevezetes hely Ammianus Marcellinusban a" hol történetei"
30ik könyvének elsőbb fejezeteiben a Róma" virágzásakori ügyészeket,
a maga idejebeliekkel összehasonlítja, azokat égig magasztalván, eze-
ket pedig setét tudatlansággal vádolván. Csudálkozás ragadja meg a
multakról elmélkedőt , melly viszontagságoknak vannak kitéve orszá-
gok, tudományok, emberek , mennyire felemelkednek, mennyire buk-
nak alá. Ammianus Marcellinus a" negyedik szazad" végén a" birodalom
hanyatló éveiben, a" hibás kormányok alatt, a" hajdan hires ügyészi
karnak dicsőségéről szóltában a. maga idejekoriakat a" legpiszkosabb
ecsetnek tevé tárgyaul , "s igazolja fennebb tett állításainkat.

Az ujabb idők" "s nemzetelő csinosodási álláspontja Ammianus
Marcellinusnak az ügyészek iránti tulságait megczáfolja, és Columellánál
is jobb tanuja az ügyészi becsnek. Asiának félig pallérozott országaiban
csak megvetőleg beszélnek ugyan az ügyészekrőól, de másképen tapasz-
talhatjuk a dolgot Európának kicsinosodott országaiban. Angolország-
ban fő nemzetségbeli ifjak ügyészkedésre adják magokat, "s ottan ez
lévén a hivatalra készülésnék mintegy magtára , annyira elérik czéljokat,
hogy az alsó-házból a" lordok" házába vitetnek, sót a" gyapjas zsákra
ülhetésre is szert tehetnek. Szinte illy állapotjok van Francziaországban
is az ügyészeknek , ottan legelőbb kifejlett az irántuki méltó figyelem ,
"s legelőbb megismertetett az, hogy reájok minden jól intézett kormány

contra vim potentium aut gratiam nihil praesidii esse, nihil opis; frustra nos in le-
gum controversiis, et ediscendis, tot casuum varietatibus, tam pensiculate editis
tantum laboris et vigiliarum suscipere , tantogue nos studio fatigari dicebam : — cum
ad ignavissimi, impunissimigue cujusgue temeritatem , gui juri dicendo praesideret,
auem leges virum bonum esse volunt, non aeguo jure , sed ad gratiam et libidinem
judicia ferri, decretague legum tanto consilio edita Convelli et labefactari videremf.
Lásd in Dialog. de oratoribus seu caussis corruptae eloguentiae Cap. 19. A" fejezet
végén: , Judices gui vi aut potestate, non jure et legibus cognoseunt."" stb.

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL, 93

alatt az igazság" kiszolgáltatására és az önkény" korlátozására nézve el-
kerülhetetlen szükség létez. Azértis már a 13ik század elején királyi
ügyészek állítattak fel, kik a" honalkat" jogaira és a" fejedelem?" érde-
keire vigyáztak. Első volt, a" ki Avocat Generalnak neveztetett ki, Pierre
de Cugnier 1319.; utóbb ezeknek hatóságok a" nyilvános vétkek? üldé-
sére is kiterjedett. A" Szép Filep az ambulatorium forumot, helyben
maradóra változtatván, az ügyészeknek is állandóbb munkálati kört ala-
pított"), kik között nevezetesek lettek Harlais, Molé, Talon stb. De
mai időben sehol nagyobb becsben nem tartatnak , mint északi Ameriká-
ban. Iét praesidensei (elnökei) között hat ügyész volt. Mind a" két ház-
nak legnagyobb része velök telve. Az egyes tartományokban is a" kor-
mányon közülök legtöbben ülnek. Ő közülök választatnak a" birák , kü-
vetek és ministerek. Ügyésznek lenni ottan annyi, mint a" honállmány"
közönséges szolgálatára és hivatalokra magát készíteni és alkalmatossá
tenni. Annyira becsültetik ottan az ügyészi kar, hogy a" legfőbb rangu
tisztviselőknek sem válik kisebbségökre , szolgálatjok" végeztével ismét
az ügyészi karba visszalépni, "s ezen visszalapést épen nem átolják.
Virt Jakab ügyészkedik Florida tartományban , noha a második Adams
praesidens alatt fényes hivatalokat viselt. Rusch Richard hasonlóképen
az ügyészkedésre visszalépett , noha két esztendeig amerikai követ volt
Londonban, utóbb pedig még kincstári titoknokságot is viselt. Ügyészek
voltak nem régen Buchanan Jakab minister és Livingston Eduard Ame-
rikának párisi követe, és hivatalok" megszüntével kétség kivül ismét
ügyészeknek leendők.

Már fennebb mondottuk, hogy nagy ügyészek csak azon orszá-
gokban formálódhatnak, mellyekben nyilvánosság uralkodik. A" nyilvá-
nosság az országoknak azon tiszta levegőjök, melly azokban mindent
éleszt , épségben tart és szerencsésen tenyészt. A" nyilvánosság által ta-
nulja a. nemzet maga jogait ismerni, becsülni , és a jog népszerüvé lé-
szen. A" jól elrendelt alkatu , szabadság és nyilvánossággal biró orszá-
gokban az itélőszékek" népgyülekezeteinek , "s az ügyészek népbeszéd-
nököknek tartattak.

Angliában ügyészi eggyesület vagyon , a" ki abba be akar vétetni,

") Lásd Delpon sur bhistoire de Vact. publigue 2 vol. 8vo. Paris 1830.

94 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

megkivántatik , hogy az egyesületben lévők közül valamellyik kezesked-
jék arról, hogy az jó és becsületes ember. A" kia tudományi egyetem-
ből dicsérettel jött ki, az egyesülettől három esztendő mulva az itélő-
házba eresztetik , a" hol az öregebbektól tanulván , azoknak elsőségeiket
ismerni és becsülni tudja, "s gyakorlottsági tehetségeiket megismervén ,
önkényt méltó tiszteletre buzdul irántok.

Párisban hasonlóképen üléseket tartanak az ügyészek. Három esz-
tendeig a" fiatalok oda tartoznak járni, s az idősbek csak ugy veszik fel
a magok rendébe vagyis az ügyészikarba őket, ha a kar, elnöke és
némelly tagok" irásbeli tanuságot tesznek arról, hogy jól viselték ma-
gokat, és az ülésekben szorgalmatosan megjelentek , "s tanulni igyekez-
tek. Az ügyészi kar ekképen maga magára vigyázván régi időtól fogva ,
mind e" mai napig nagy tiszteletben tartatik. A" parliament elnöke de
Thou 1554dik esztendőben megsértette Dumoulin ügyészt, "s beszédébe
vágván neki azt mondotta : ,, Hallgass Dumoulin te tudatlan vagy". Du-
moulinben az egész ügyészi kar magát megsértettnek tartván , de Thouhoz
küldöttséget rendelt, mellynek feje az ügyészi kar neheztelését előad-
ván , beszédét igyen végezte : , Laesisti hominem doctiorem , guam tu uri-
guam eris"s5 "s mint Fournell beszéli az elnök általlátván maga" hibáját,
"s félre tévén az illetlen birói gőgöt a megbántatott ügyésztől a" közgyű-
lésben kért engedelmet. Rendszabásokat szent Lajos adott az ügyé-
szeknek 1270. esztendőben. Papok is ügyészkedtek némelly tartomá-
nyokban , mint Szent Ivó Reimsben, kit sok helyeken az ügyészek" pár-
tolójául tiszteltek. Az ügyészi testületek az ünnepélyes búcsúkon is
megjelentek. Elnökjök vitte a botot a kezében, honnét Batoniernek
neveztetett.

Bouchain István franczia ügyész és kir. tanácsos , husz esztendeig
viselte a" királyi ügyészséget , "s az akkori szokáskint tudákosságát sze-
rette fitogtatni ; a mint Baile beszéli. — Ugyan Baile ,Dictionaire histo-
rigue Critigue art.. Duarain azt adja elő, hogy Duarain első volt, a ki
jogtani tanító-székekbóől a" glossatori vadságot elüzte, és tiszta jogtant
hoza be a francziaországi tudományok" egyetemébe. Ugyan Duarain
panaszkodott, hogy az ő idejében a" legnevezetesebb ügyészeknek csak
apró tárgyu dolgokkal kelle foglalatoskodniok ; "s akkor despotia lévén
az ügyészség becse leszállott.

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 95

Leibnicz in Collectaneis etymologicis Hannoverae 1717. pag. 529.
az jegyezte fel a prumiai szentegyház" lajstrom-könyvének utmutatása
szerint, hogy Belgiumban az ügyészek fáradságokért a. megmarasztalta-
tások" harmad részét huzták jutalom" fejében.

Németországban a" régi honalkat kedvezőbb volt az ügyészekre
nézve , mint a mostani. A" birodalom" fejei közti vetélkedések , és az
örökösülés iránti perlekedések , úgy szinte a. sokféle jogok nemeinek
fejtegetéseik, az ügyészeknek széles mezőt nyitottak , önnön jogi isme-
retek , éles elméjek", és irói képességek" kimutatására. — Az által alkal-
matosságot nyertek a" közönség előtt, mint jeles irók , magoknak nagy
tekintetet, "s előmenetelt szerezni, "s nyilvánosság €s szavi előadás
hiánya állott csak ellent, hogy ügyészi felemelkedés" legnagyobb fokára
nem juthattak.

A" birodalom feloszlásával behozott szerkezetök nem nyerték meg
egészen a közönség bizodalmát. Nagy hézag támadott a" birák és ügyé-
szek közti viszonyokban, azok szerfeletti tekintetet akartak magok-
nak szerezni , ezek pedig érdemökhez képest kevésre becsültetnek. Azért
a" jobb elmetehetségüek elhagyván az ügyészkedést akárminemü honál-
lományi szolgálatba igyekeznek inkább lépni , mint alávaló álláspontu
ügyészek maradni.

Nitsche jogtanító az ő ,Commentatio juris germanici de prolocu-
toribus Lipsiae 1831." czímzetű munkájában az ügyészeknek különbféle
neveztetéseiket adja elő. A" Salicus régi törvényekben neveztetnek Cau-
satores , a" lombardus törvényekben Reclamatores , Causidici ; a vestgo-
thusoknál Patrocinantes , a" capitularekben Clamatores , az oklevelekben
Prolocutores , Patroni Caussae, Advocati, Ferendarii, Actores , a német
oklevelekben Redner, Vorredner, Fürleger, Sprücher, Fürbringer, s a 16.
század olta Procuratoren. Ezen időnél valamivel előbb jött szokásba
nálunk is, máshol is, hogy a" mit a" fél maga mondott , azt többé vissza-
vonni nem lehetett, a mit pedig ügyésze mondott, azt a fél visszavon-
hatta, melly környülállás az ügyészeket annál inkább szükségesekké
tette. Többnyire az ügyészekről kimerítőleg irt a most is életben lévő
Dupin illy czím alatt ,Profession d Avocat par Mr Dupin ainé Paris 1832.
2. vol. 8vo", melly jeles munkának olvasása az ügyészséget örvendő "8 az
ügyészi kar becsén örülő egyénynek méltán ajánltatik.

96 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" becsületérzésnek hathatós gerjesztése, valamint egyebeknél
ugy az ügyészeknél is leghatalmasabb ösztönül tekintethetik, nemes
tetteknek végbevitelére ; azért nem a" chinai mandarinnak bambus suhin-
tása, sem a! zsarnoki országokban létező birói önkénynek fellengezése,
hanem az illő bánásmódnak követése teheti az ügyészeket a" haza! igen
hasznos tagjaivá. A" most említettem országokban az ügyészek leala-
csonyitatnak , a: honalkatuakban pedig nagyra becsültetnek, "s mind a
kettóben maga rendén történik a" dolog. Ottan nem hogy köz jogok
volnának , de magányos jogok sincsenek, minden a" fejedelem és tiszt-
. viselői önkényöktől függ. Ottan a" lakos rabszolga, annak tehát leala-
csonyítva kell lenni , a kiegy rabszolga pártfogójává teszi magát. Ottan
csak nyomorú emberek adják magokat az ügyészségre , kikben minden
nemes érzés megvagyon fojtva. A" jó honalkatu országokban ellenben
minden egyény és annak jogai a legnagyobb tekintetben állanak, kö-
vetkezésképen azok" védelmezőiknek is nagy becsben kell tartatniok !).

Tehát a" már előre bocsátott elveket a" hazaiakkal összehasonlít-
ván magyarázgatás nelkül általláthatjuk a honi ügyészeknek álláspont-
jokat és honalkatunk szerinti viszonyaikat.

A" mi rendszerünkhez képest az ügyész nálunk olly jogi segéd
személy , melly az ügyészi kiváltság megnyerése után, a" más" ügyes ba-
jait törvényes megbizottság mellett , illő jutalomért magára vállalja.

Ollyatén egyénnek adatik csak ki az ügyészi kiváltsági levél, ki
mind észlegi, mind tettlegi tudományának a! jogi körben próba által
bizonyságát adta, "s ellene erkölcsi maga jóviselete iránt semmi kérdés
fenn nem foroghat.

A honi ügyészekről legrégibb emlékezet az 1219ik esztendőben
fordul elő?) Zsigmond" 2ik rendeletének 3ik ize által a" jegyzőknek meg-
tiltatik az ügyészkedés. Az 1486ki 69. által rendeltetik , hogy egy ügyész
csak 14 személy" pereit vállalhatja fel. Az 1655:32. és 1609 : 36. izek
által azon jószágnak, melly iránt ügyészkedik , felkérésétől eltiltatik.

") Lásd Staats Lexicon oder Encyclopedie der Wissenschaften, Altona und Leipzig
1835. azon szó alatt: , Advocat", — és Dialog. de oratoribus seu caussis corruptae
eloguentiae , capitibus 5. 6. 7.

") In ritu explorandae veritatis: , Scymcha procurator Desiderii Episcopi de
villa Tomona litigavit cum guodam , nomine Kezed."

IV. AZ ÜGYÉSZEKRŐL. 97

Azontúl az ügyészek iránt több törvényeink rendelkeznek ; ugymint Iső
rész 111., Iik rész 81. [ik 79. czímeik , ugy nem különben az 1563 : 49.
1677:27. 1649:44. 1655:61. — Az 1723dik évi iteszéki rendbesze-
dés óta az ügyészekról az 1723diki 38d. 1729diki : 43d. 1792diki : 16d.
szólottak. A" fennebb érintett törvények , ugy nem különben az 1804.
esztendei martius" 3kán költ kegyelmes utasító rendelés határozzák meg
az ügyészeknek mások iránti viszonyaikat , mellyek jobbára csak bün-
tetők.

Figyelmet érdemel még Albert király" rendeletének 23ik ize is ,
mellyben az említetik , hogy a! király" és királyné" ügyészeinek , midőn
perök előadatik a! törvény" szinén, szintugy állani kell, mint a? többi
perlekedő feleknek. — Ez ugy látszik a" mostaninál nagyobb nyilvános-
ságra mutat. —

Az igazság helyes kiszolgáltatása minden jó kormánynak külön
választó jelezete lévén, "s hogy az országoknak az teszi ingatlan alapját ,
megismerni kelletvén, elég legyen azon forró óhajtással berekesztenem
ezen értekezést, hogy hazánkban is az igazságot kiszolgáltatók közti
viszonyok jól elrendelve lévén , a" jogok" szentsége kitkit haza és király
iránti hüségre "s szeretetre gerjeszszen, "s ef két rendíthetetlen bástyá-
nak oltalma alatt az emberi méltósághoz illő tökéletesedésnek fokára
egész a" lehetőségig felemelkedhessünk , és az ügyészek azon álláspontra
juthassanak , mellyet a" haza" boldogsága, és a" sajátság védelmének mi-

volta megkiván.

MET. TT. ÉVKÖTM 3. 13

Mi
AZ ESKÜTÁRSAKRÓL.

OLVASTA ,
A" M. T. T. vd. KÖZ ÜLÉSÉBEN, SEPT. 11. 1836.

SZLEMENICS PÁL, R. T.

Divatban volt eleinknél, a. mint Kittonich Directio methodiíca
processus judiciarii czímü munkája VI. fejezetének 9, 13 és 16ik kér-
déseiben mondja, hogy midőn a" kereset vagy vád eléggé be nem bizo-
nyítathatván a peres ügy esküre bocsájtatnék, az esküre itélt fel- vagy
alperes azt többnyire nem egyedül maga, hanem nagyobb hihetőség vé-
gett bizonyos száma , hol ötven, hol huszonöt, hol tizenkét, hol hat,
hol három , magához hasonló polgári sorsu, és feddhetetlen hirü eskütár-
sakkal , coniuratores , szorítatnék letenni. — Ugyan ezt bizonyítják Ver-
bőczynk"Hármas törvénykönyve" II. részének 32, 34, 35, 36, és 38ik
czímjei.

Az illyen eskütársak és valósági tanúk, festes, között, a" mint
ismét Kittonich fenn említett munkája" VI. fejezetének 24ik kérdésében
előadja, az volt a különbség: hogy a" valósági tanu azon tettet vagy ese-
tet, mellyról tanuságot adott, és esküjét letevé, látásból vagy hallomás-
ból tudta, — az eskütársnak ellenben a" dologról semmi tudománya sem
volt , hanem feltévén azt, hogy pártoltja igazán esküdött, a" dolgot ő is
esküjével , melly hihetőség" esküjének , juramentum credulitatis , nevez-
teték , erősíté. — És ezen eskütársakat jelentik régi törvényeinkben az
illy kifejezések: jurabit guinguagesimo, vicesimo guinto, duodecimo,
aut fertio se, esküdni fog ötvened , huszonötüd , tizenketted , hatod,

V. AZ ESKÜTÁRSAKRÓL. 99

vagy harmad magával, valamint Verbőczynek és Kittonichnak fenn em-
lített helyeikból kiviláglik. — Mikor és mennyi eskütársaknak előállí-
tására lehetett legyen pedig a!" fel- vagy alperest szorítani , azt Verbőczy
és Kittonich, kiki maga korára nézve, amaz ugyan Hármas törvény-
könyve" IIlik részének 32 és 34ik cziímjeiben, emez pedig érdeklett
munkája" VIik fejezetének 16ik és 23ik kérdéseiben hosszasan előadják.
Verbőczy korábant. i., ha a felperes nemcs örökjószága iránti ke-
resetét hat tó- és hat határszomszédjai "s 12 megyebeliei, wvicini, com-
metanei , et comprovinciales , tanuságával gyámolíthatá , — alperese fe-
leletére nézve vagy semmit vagy csak igen keveset igazolhatván meg:
a" felperes ennek fejére ötvened magával tartozzék megesküdni. Ellenben
"ha mind a? felperes keresetét, mind az alperes feleletét elégségesen meg-
igazlák, az alperesnek itéltetik az eskü , eskütársainak száma a" szerint
változván , a mint felperese, a. pernek közös tanuvallatásra, communis
inguisítio , utasításokat , vagy három , vagy két, vagy csak egyetlen egy
vallató levelet, literae inguisitoriae , mutatott ellene elő, ugy hogy az
első esetben ötvened , a. másodikban huszonötöd , a. harmadikban tizen-
ketted magávali eskü által tartoznék magát felperesének keresete alól
kitisztítani , kivévén ha a" közös tanúvallatás jobban ütött volna ki az ő
részére , mintsem a" felperesére ; mert ezen esetben a" fennérdeklett számu
eskütársaknak felével is kitisztulhatott. — Szinte a" felperes" vallató le-
velei számához szokott méretni az alperes" eskütársainak száma másféle
csekélyebb érdekü peres ügyekben is , azzal az egy különbséggel : hogy
azon esetben , ha az alperes" részére üte ki jobban a" közös tanuvallatás,
a felperesnek egyetlen egy vallató levele ellen az alperes nem hatod ,
hanem csak harmadmagával tartozzék esküjét letenni. — Legterhesebb
tisztító eskü alá szokott pedig vettetni az alperes a" levél-letartóztatás"
ügyében; mellyben egyetlen egy vallató levél ellen is ötvened magávali
esküre szorítaték. Lásd Verbőczy" II. részének 32 és 34ik czímjeit.
Kittonich" korában a" két vagy három rendbeli vallató levelekre
tekintet nem véteték, nem lévén azok már többé keletben, hanem az
alperes" feleletének minemüségétől függött az eskütársak" számának meg-
határozása. Tudniillik ha az alperes felperesének keresetét csak pusztán
tagadá, vagy tagadása mellett egyszersmind ártatlanságának hazánk" szo-
kása szerinti megigazlását magára vállalá, ötvened magával tartozék
435

100 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

esküjét letenni ; ha pedig felperesének keresetét tagadván , az ügyet vagy
felperésének egész díjjal leteendő esküje alá bocsájtá, vagy általa bebi-
zonyítani kíváná, felperese sem első esetben az esküt , sem másodikban
a" bebizonyítás" terhét elnem fogadván , magát díjja felével, vagy is hu-
szonötöd magávali esküvel kitisztíthatá. Lásd Kittonich VI. fejezetének
15 és 16ik kérdéseit.

Ezen eskütársakról, kiket az általok irányzott czélt tekintvén
hihetősító , és különösen a bevádoltéit tisztító tanúknak is lehet nevez-
ni , törvénytudományi régiségeinkre nézve e? két kérdésnek kinyomo-
zása legérdekesb : mikor vette legyen a" velök-élés hazánkban kezdetét ?
és mikor szúnt legyen az meg ? — ezeken feküvén legsürűbb homály.

E" kérdéseket tudósaink közúl, legalább tudtomra , csak Marko-
vics Nepom. János , és Kelemen Imre érintették meg. Mind a" kettőnek
tanítását ide iktatom.

Markovics Nep. János királyi tanácsos Adumbratio historiae juris
hungarici privati czimű munkájában , mellyet legfelsőbb meghagyás mel-
lett a római katholikus főiskolák" számára készített , és 1826ikban közre
bocsátott , e" kérdésekre nézve Róbert Károly királyról a. 30dik lapon
azt tanítja: hogy e" királyunk az eltörlött tüzes vas" és forró viz" itélete
helyébe törvényszékeinken az eskütársakkal élést, kik csupán a hihe-
tőségről, nem pedig a" valóságról adának tanúságot, az egyházi törvény"
rendszeréhez képest behozta, és hogy ezen eskütársak későbben a" kelet-
ból kimúlás által megszüntek. , Coniuratorum porro, credulitatis s0o-
lummodo , non vero veritatis testimonium perhibentium usum ad normam
Juris Canonici in locum sublati judicii ferri candentis et aguae bullien-
tis in tribunalia induvxrit, desvetudine postmodum cessantium." — Ha-
sonló véleményt bocsátott közre már ő előtte néhai Kelemen Imre ki-
rályi tanácsos és pesti egyetemi professor is Institutiones juris privati
hungarici czimúű 1814diki munkája Iső könyvének ugyancsak Iső Károly
királyról szóló 27ik §ában a! három csillag alatt, nem egyenes állítás-
képen ugyan, hanem nem tagadás" alakjában; midőn t. i. e" jeles tudó-
sunk azon véleményt , mintha perlekedési rendszerünket I. Károly Fran-
cziaország határiból hozta volna be, megtámadná, beszédét így foly-
tatja: Jóllehet, ugymond, nem tagadom, hogy az izzó vas" és forró
víz vad itélete , ha nem IV. László , bizonyára Isó Károly alatt a magyar

V. AZ ESKÜTÁRSAKRÓL. 101

törvényszékekről számüzetett , és annak helyébe az eskütársaknak hasz-
nálata helyeztetett. , Etsi non inficier, barbarum illud ferri candentis
et aguae ferventis judicium, sin sub Ladislao IV., certe sub hoc Carolo
e tribunalibus hungaricis evrulare jussum, eigue usum coniuratorum suf-
fectum." — EF" véleményét ismétli Kelemen úr Historia juris hungarici
privati czímű 1818diki munkájában a" 146ik lapon azon hozzáadással:
hogy a" bebizonyításnak ezen valamennyire már jobb módja, mivel az
esküt szükség és való siker nélkül sokszorosítván megszentségteleníté,
ismét lassan lassan divatból kimult. , Etsi non inficier, barbarum illud
ferri caudentis et aguae ferventis iudicium, ubigue fere per orbem chri-
stianum díiu usitatum, sin sub Ladislao Chuno vi canonis synodalis ,
certe regnante Carolo desíisse , eigue non nihil meliorem probandi normam
Per coniuratores suffectam , sed guae itidem , guod iusiurandum citrane-
cessitatem et absgue vero effectu multiplicando profanaret , in desvetu-
diínem sensim abiit."

Hogy ezen jeles tudósoknak itt előterjesztett véleményök , neve-
zet szerint az eskütársakkal élésnek kezdetére nézve, meg nem áll , azt
számos oklevelek kiviívják , mellyekből teljesen kiviláglik : hogy az es-
kütársakkal élés Iső Károly" országlásának első éveiben, midőn még ki-
rályi széke sem volt eléggé megerősödve , sót előtte országlott több ki-
rályaink alatt már divatban volt. — Illyen oklevelek például :

1) Az ujvári udvari grófnak, Comes Curialis, és négy nemesi bi-
ráknak arról költ 1309diki tanulevelök: hogy Miklós" fia, Lakmester,
a" neki birói itélet által kötelességül tett huszad magávali esküt letette,
és így magát azon vád alól kitisztította legyen, mintha Chelie nevű
leánynak testvérét , Pált , megülte volna. — Fejér" oklevél-gyüjteményé-
nek VIII. köt. I. dar. 369. lap.

2) Azon 1299iki birói levél , mellyben előadatik: hogy a perle-
kedő felek Zenche földjének egy része iránt folyó perökben négy határ-
szomszédot az esztergami keresztes barátok" bizonyságával együtt igaz
látókul rendelvén, egyszersmind abban megegyeztek legyen: hogy Péter
tizenhét magához hasonló emberekkel a" borouchi szentegyházban esküd-
jék meg arra: hogy ő Kubulkuth helységet fel nem dúlta. — Fejér KAT
kötet. II. dar. 254. lap.

3) A" saaghi conventnek az iránt költ 1277ik tanulevele: hogy

102 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Chakannak fia Ádám, és Bugud Loch földjének egy része felett forgó
perökben egymás közt olly egyességre léptek , mellynél fogvást Bugud
köteles lett hatod magával, mind hozzá hasonló nemesekkel, meges-
küdni; továbbá, hogy a beperlett jószágrész, minekutána Bugud e"
kötelességét teljesítette, neki itéltetett. — Fejér V. kötet. II. darab.
409. lap.

4) A" nitrai püspüknek 1269iki birói levele, mellyben előadja:
hogy azon perben, mellyet Endredi Endrének özvegye , Ilyána , István
nevű testvére ellen Urbario szigetének egy része iránt indított, mivel
Ilyána, atyjának végintézetét , mellyre keresetét alapítá , elő nem adhatta,
az alperesnek nyolczad magávali eskü oda itéltetett, és hogy mineku-
tána az azt valójában letette , a" beperlett szigetrész neki meghagyatott
legyen. — Fejér IV. köt. III. dar. 533. lap.

5) A" fejérvári káptalannak arról költ 1264iki tanulevele: hogy
a fejérvári ispotályosok rendjének mestere Sagun" fiát Achynt egy job-
bágyának halála , és némelly kártételek végett Simeon gróf al országbi-
rája előtt perbe idézte , mellyben a" felperesnek 32 emberrel teendő eskü
oda itéltetvén, annak letétele előtt olly egyezés állott legyen lábra,
melly által Achyn Gerenas nevű földjét. a felperesnek egészen általen-
gedte. — Továbbá, hogy a" felperes Zenthamaguch nemból származó Albert
grófnak kérésére ugyanazon földet könyörületességből Achynnak azon
esküvel pecsételt fogadás mellett ismét visszaadta legyen: hogy Achyn
többé az egyház" jobbágyait meg nem károsítja , és ha ezt mégis megtenni
merészlené, azonnal az itélet" terhe alá esnék. — Fejér IV. kötet. III. d.
246. lap.

6) A? budai prépostnak és királyné" kanczellárjának , úgymint a
Boloduch vára" földjeinek visszavételével megbízott királyi birónak,
1255iki levele , mellyben előadja: hogy a várjobbágyoknak , Jobbagiones
castri, Kues" földje iránt Erney mester ellen indított perökben a" jelen-
lévő nemesek" tanácsával azt itélte legyen: hogy a" felperesek 14 job-
bágytársaikkal esküdjenek meg a! beperlett föld felett. — Továbbá hogy
a" felperesek , elérkezvén a!" kirendelt határnap , esküdni nem akartak ,
hanem a! beperelt földet Erney mesternek hagyták. — Fejér IV. köt. II. d.
336. lap.

7) IVdik Bélának 1244diki két rendbeli , t. i. a pesti és kurpunai

V. AZ ESKÜTÁRSAKRÓL. 103

jövevények" részére költ privilegiális levelei, mellyekben azt rendeli:
hogy e!" jövevények párviadalra ne itéltessenek, hanem mindenféle,
akármelly nyomos ügyeik tizenkét hasonló szabadságú embereknek es-
küik által döntessenek el. — Fejér IV. kötet. I. dar. 326. és 229. lap.

Hasonló szabadságot ajándékozott IV. Béla a" jasztrebarszki jö-
vevényeknek is Podgoria vármegyében 1257iki levele által. — Fejér IV.
köt. II. dar. 416. lap.

8) IV. Bélának ugyancsak 1244iki levele , melly által László ná-
dornak Márton és Bertalan ellen gyilkostolvajság végett hozott itéletét
kettós pecsétje alatt megerősíti. Ezen itéletben t. i. előadatik: hogy
minekutána a" kárvallott királyi udvarnokok Mártont és Bertalant a" ná-
dor elejébe idézték, s ott nyilvánságos rablógyilkosoknak kikiáltották,
és ezt azután a! nádor" határozásának következésében a" pünköstünnepe"
nyolczadán nagy számu nemesek? és faluk" tanuságával, főképen pedig
a" veszprimi grófnak , és udvari grófjának levelével bebizonyították volna,
a nádor azt itélte legyen: hogy vagy a" felperesek" tanuik közúl negy-
vent válaszszanak eskü letételre , vagy pedig ügyök párviadal által dön-
tessék el. — Fejér IV. köt. I. dar. 308. lap.

9) IV. Bélának 1238iki aranypecsétü levele , mellyben a" zombat-
helyi polgárokat Pozson vármegyében azon szabadsággal ruházá fel : hogy
párviadalra ne kénytelenítessenek, hanem mindenféle peres ügyeik 12
hasonló szabadságu személy" esküje által intéztessenek el. — Fejér IV.
kötet. I. dar. 132. lap.

10) A" templáriusolk" keresztényfalvai praeceptorának és három
igazlátó társainak 1226diki levele, mellyben előadja: hogy azon perben,
mellyet Horpach falubeli Márton és Helleus testvérek tulajdon lakokban
éjjel történt megveretésök miatt a" choznai prépostnak hat jobbágyai
ellen indítottak , minekutána ezek a! tettet tagadnák, az határoztatott
legyen: hogy azon hat ember , kiki egyenként 12 személy által tisztí-
taná ki magát, mindenféle sorsu emberek, úgymint királyi vitézszol-
gák, servientes regi , várjobbágyok, jobbagiones castri, és másféle sza-
badnemú és jóhirű emberek közúl tanúkat előállítván, kik közúl har-
minczhatan esküiket is tennék le. — Továbbá a" levél végén előszámlál-
tatnak az előállított esküdni köteles tanúknak neveik is, jelesen a" ki-
rályi vitézszolgák közül: Emos, János, Márton, Buda, András, Salamon,

104 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Carol , Codra , Othmar , Seleme , Thiwan ; a várjobbágyok közül: Foru-
nad , Máté , István, Imre , Salamon, Jácob , Solat, Hoda , Poesten, Am-
brus , Albert , Lukács , és mások közül tizenketten. — Fejér III. kötet.
TI. dar. 96. lap.

11) III. Bélának azon itéletét magában foglaló 1186diki levele ,
mellyet az ország" számos nagyjaival Jób esztergami érsek ellen hozott,
a" ki Márkot és Pétert, királyi nemes vitézszolgákat, egyháza jobbá-
gyainak lenni állítá. Ezen oklevélben t. i. előadatik: hogy ezen férfiak
a" határidőül kitűzött napon sok nemesek , és nemtelenek , mind nagyok,
magnates , mind vitézszolgák és várjobbágyok által szabadságukat eléggé
becsületesen bebizonyították. — Fejér II. kötet. 228. lap.

12) A" fejérvári káptalannak azon itélet felett költ 1184diki le-
vele, mellyet Diénes nádor, Charena királyi udvari gróf, Comes Curialis
Regis , és Achilleus , úgy mint királyi megbízott bírák, a" tihanyi apát-
nak azon perében hoztak, mellyet ez Seraphin és Pongrácz százados ,
centurio , "§ más néhány királyi udvarnokok ellen indított , kik az apátnak
néhány urkutai szolgáit magoknak tulajdoníták. — E" levélben t. i. elő
vagyon terjesztve , hogy minekutána az apát ellenfeleinek hamis állítá-
sát először ugyan tanuságokkal, attestationes , ostromlotta, azután pe-
dig megmutatta volna , hogy azon beperlett szolgák Dávid herczeg" ide-
jétól fogva, ki őket egyházának ajándékozá, mindenkor egyházának
szolgáltak , az apátnak kötelességül tétetett legyen: hogy önmaga két
szerzetes társával, és udvari grófjával együtt Fejérvárott esküjét tegye
le.— Fejér II. kötet. 219. lap.

Az itt előidézett oklevelek teljes bizonyossággal kivívják, hogy
az eskütársak , vagyis hihetősítő tanúk III. András , IV. László, IV. Béla,
II. András , "s III. Béla királyaink alatt már divatoztak.

De találunk előbbi divatozásoknak némelly nem épen homályos
nyomaira is, névszerint:

1) Azon 1139iki oklevéltöredékben, mellyben előadatik : hogy
a bozóki apát, néhány fegyverviselő embereit, kik a király" tárnokai-
hoz több ízben átfutának , először ugyan Wáczon eskületétel által, más
alkalommal pedig Feliczián érsek előtt Baleraddal együtt, ki őket pár-
viadallal védelmezé, visszanyerte legyen. — Fejér II. kötet. 115. lap.

2) Sz. László Iső könyvének 28dik fejezetében , mellyben e" szent

V. AZ ESKÜTÁRSAKRÓL. 105

király azt rendeli: hogy valahányszor vízzel vagy vassal itélet tétetik,
mindenkor közbe jójenek három, eskü által megpróbált, alkalmas ta-
núk , kik mind az ártatlannak ártatlanságáról, mind ellenben a" vékesnek
vétkéről tanuságot adjanak. ,,?uoties vel agua vel ferro iudicium factum
fuerit, intersint ibi tres idonei testes , in reiurando probati , gui et iín-
nocentis innocentiam et e contra culpabilis culpam perhibeant." — Hogy
itten nem a valósági tanukról , hanem a" hihetőségiekről és tisztítókról ,
millyenek az eskütársak valának, legyen szó , kitetszik onnan: mert ha
kinek ártatlansága vagy vétkessége három valósági tanú által bebizonyí-
tathatott volna, nem lett volna a" forróviíz- vagy izzóvas próbára
szükség.

3) Ugyancsak Sz. László IIIik könyvének 21ik fejezetében, melly
más" szolgáinak befogadását tetemes pénzbüntetés alatt megtiltván, azon
esetre , ha a" befogadott szolga tolvajság vagy más gonosztett miatt rej-
tezkedik, azt rendeli: hogy az őtet befogadó gonosztetti részvétét ta-
gadván , ha gróf, eskü által tisztítsa ki magát, és azontul 55 penzát fizes-
sen , ha pedig közember, hasonló eskü által tisztuljon ki, és 5 penzdát
adjon, és ha a? gonosztévő ellene valamit kimondana , hallgattassék ki.
— ,, Ruodsi receptus vel pro furto vel aliguo crimine latuerit, et receptor
conscius reatus illius fuerit, et negaverit se fuisse conscium, si Comes
est , iuramento se purget, et insuper 55 pensas solvat; si vero plebeus,
simili iuramento purgetur , et 5 pensas componat , et si guid contra eum
latro proclamaverit , eraudiatur." — Tudniillik e? törvény is a tisztító
eskünek , millyen az eskütársaké volt, már akkori keletben létét bizo-
nyítja. Jóllehet pedig ki nincsen a" törvényben világosan téve, hogy a
személyeknek egyedüli esküje elégséges nem volt a" tisztulásra, hanem
arra többeké kívántatott ; lehet mindaz által azt mind ugyanazon tör-
vénynek határozatlanul szóló , vagyis gyanus személynek egyedüli tu-
lajdon esküjére nem szorító , kifejezéséből: , s Comes est , iuramento se
purget , — si vero plebeus , simili iuramento purgetur", mind pedig Sz.
László fennérdeklett Iső könyvének 28ik fejezetéből, melly szerint há-
rom tanúnak esküje sem tartatott a" tisztulásra elégségesnek , nem ok
és alap nélkül következtetni.

4) Ismét Sz. László" Iső könyvének 17dik fejezetében, hol a jü-

M. T. T. ÉVK. III. 3. 14

106 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vevény papokról az rendeltetik : hogy ha püspökjének ajánló levele nélkül
jőne valamelly pap hazánkba, ne talán szerzetes vagy gonosztévő rej-
tezzék személyében , dolga itélet vagy tanuság által hányattassék meg.
, Si guis hospes clericus in hanc patriam sine commendatitiis literis Epi-
scopi sui venerit, ne forte monachus aut homicida fuerit, et alicuius
ordinis se confessus esse fuerit , judicio vel testimonio discutiatur." —
Hogy itt is a hihetősítő tanúk" tanúságát kellessék érteni, onnan tet-
szik ki: mert itt a bebizonyítás" rendkívüli szereiről vagyon szó, mint-
hogy e! kiejtések: probare iudício, discutere iudicio, portare iudicium
szent László törvényeiben a forróvíz és tüzesvas" itéletét jelentik , és
azontul lehetetlen is volt volna a jövevény papnak maga!" igazlására va-
lósági tanúkat előállítani. — Ide járul még az is, hogy Kálmán király"
Isó könyvének ugyanezen tárgyról szóló 3dik fejezetében is a püs-
pükje ajánló levele nélkül bevándorlett pap tisztulás" terhe alá vettetni
rendeltetik , mellynek hazánkban a fenn előadattak szerint egyik leg-
divatozóbb módja a hitelesítő tanuknak, vagyis eskütársoknak, tanu-
sága volt.

A" mi az eskütársakkal élésnek megszünését illeti: módom nem
lévén 17dik századi arra elégséges oklevelekhez jutnom, Kelemen
és Markovics uraknak azon fenn előadott, jóllehet minden bebizonyí-
tás és idő-meghatározás nélkül tett, állításokat, hogy az eskütár-
sak divatból kimulás által, desvetudine, lassanként szűntek meg, sem
igenleni, sem határozottan tagadni nem merészlem. — Az bizonyos ,
hogy Kittonich korában, e" jeles tudósunk" fenn említett munkájának
tanúsága szerint, az eskütársak legvirágzóbb keletben voltak, — to-
vábbá hogy még Ildik Ferdinánd király" törvényhozásában, jelesen az
1622diki törvény" 15dik ágazatában, a" velök élés egy uj esetre kiter-
jesztetik , — végre, hogy Illdik Károly törvényszékeinket, törvényke-
zésünk" módjával együtt , új alakba öntvén az 1729diki törvény" 27dik
ágazata által mind a" pótló mind pedig a" tisztító esküt egyedül magokra
a peres felekre szorította. — Ha tehát az eskütársak nem IIldik Ká-
rolynak most érdeklett törvénye által , — a mi mégis sokkal természe-
tesb, minthogy az ő törvénye által, Kelemen és Markovics urak" tanítá-
sok szerint is, több előbbi törvénykezési szokásaink sírjokba dülte-

V. AZ ESKÜTÁRSAKRÓL, 107

nek , — hanem keletből kimulás , vagyis biráink" törvényre nem ügye-
iésök által szűntek meg , ennek IIldik Ferdinánd" korától IIIdik Károly"
koráig kellett volna történni , melly királyainknak törvényeiben mind-
azáltal semmi ollyas elő nem fordul, a honnan az eskütársaknak di-
vatból kimultokra biztos következtetést huzni lehetne.

14"

VI.
A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI.

ÉRTEKEZIK

SZLEMENICS PÁL, R. T.

1. §.
Verbócgy Istvánnak, s másoknak asszalhasonértelmü vélekedése a királyi
megegyezés "s helybenhagyás szükségességének kezdetéről.

Verbőczy István, országunk" fő törvénytudója, a" királyi meg-
egyezés "s helybenhagyás természetét fejtegetvén, Hármas törvény-
könyve" Iső részének 64dik czímjében nyilván azt állítja ; hogy Iső La-
jos" kora, "s jelesen 1351dik év előtt minden nagy úr, nemes, és más
birtokos ember ingatlan nemesi jószágairól, ge iuribus possessionariis ,
ha magonszakadó volt is , tetszése szerint mindennemü királyi megegye-
zés nélkül szabadon rendelkezhetett, "s a" koronának csak azon esetre
volt a" hazafiaknak illy jószágaikban örökösülő jusa, ha azok nemcsak
minden örökös és atyafi , hanem. egyszersmind végintézet nélkül holtak
el. , Ante enim eius Principis tempora guilibet Baro, Magnas, Nobilis-
gue et possessionatus homo super iuribus suis possessionartis, si etiam
haeredibus defecisset, prout voluit, sine omni consensu regio, liberam
disponendi habuit facultatem. Et in eo solummodo casu, si haeredibus
et omnibus propingvis destitutus, ac intestatus guispiam illorum deces-
sisset , iurisdíctio praenotata locum habuisse dignoscitur."

Hasonló véleményt pártolt boldogult Markovics Nep. János kirá-
lyi tanácsos , midőn Adumbratio historiae juris hungarici privati czímü

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 109

1826diki munkájában a" 11 és 12dik lapon Iső Lajos királyról azt állí-
tá: hogy e. királyunk az örökös nélkül meghalálozó nemeseknek azon
tehetségét , mellynél fogvást IIdik András" arany bullája 4dik ágazatá-
nak erejével jószágaikat az egyházaknak vagy tetszésük szerint akárki-
nek hagyhaták , megszorítván , a" holt kéztől tiltó törvénynek , lez amor-
tisationis, valamint szinte a" királyi helybenhagyás" felkérésének első
alapjait megvetette. — Végre

Hasonértelmü véleményt olvasunk néhai Kelemen Imre királyi
tanácsos és pesti egyetemi professor Institutiones juris privati hungarici
czímúűú, "s hazánkban legkiterjebb keletü 1814diki munkájában az Iső
könyvnek 27dik lapján: , Ezen kivételből, ugymond (mellyet t.i. Iső
Lajos IIdik András" arany bullája" megerősítésében annak 4dik ágazatára
nézve tett) törvényünknek két különös fejezetei eredtek: a holt kéztől
tiltó törvény , és a" királyi megegyezés" felkérésének szüksége a birtok-
elidegenítésekben.§ — Azonban , mivel Kelemen úr véleményét a királyi
megegyezés" szükségének kezdetéről máshol bővebben, és valamennyire
módosítva terjeszti elő , az ő véleményétől alább külön is fogok szólani.

2. §.

Itt nevezett tudósaink" véleményének megczáfolása.

Midőn Triboniánusunk"? véleményét bátorkodom megtámadni , nem
gondolom , hogy valaki azért vádoljon, mintha megfeledkeztem volna
arról, hogy Verbóőczy István" munkája több százados törvényszéki sz0-
kás által törvényerőt nyert ; mert, a mint azt talán senki sem fogja ta-
gadni, innen csak azon állításainak megdönthetetlensége értetődhetik ,
mellyek valamelly törvénykérdés" elhatározását érdeklik, nem pedig
azoké, mellyeket valamelly történeti kérdésre nézve teszen , — úgymint
a" törvényszerző hatalomnak magának sem állván tehetségében, hogy a
mi történetikép nem való , azt történetikép hitelessé tegye.

Ezt előre bocsátván, — hogy Verbőczynknek itt előadott véle-
ménye , és Markovics urnak azzal egyértelmü tanítása meg nem áll, —
más okleveleken túl, mellyeket a" királyi megegyezés" minden időkori
szükségességéről alább előadandok , már csak a" következő két oklevél
is eléggé kivívja, úgymint :

110 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

1) TV. Bélának 1235diki aranypecsétú levele , melly által Tupul-
chan helységet Taarnuk , Ylonch, és Ruchych falukkal Turda magon-
szakadása" fejében fő lovásznokának Diénesnek ajándékozá. — E" levél-
ben t. i. előadatik, hogy az esztergomi Sz. István ispotályosai meste-
rének , kinek a magonszakadó Turda Tupulchan helységet elajándékozá,
ellenmondása azért vettetett legyen vissza; mivel Turdának elei Tupul-
chant IIIdik Bélától adományul nyerték , következőleg Turda, ugymint
magonszakadó , országunk" bevett szokása szerint arról királyi megegye-
zés nélkül nem rendelkezhetett. — Fejér oklevélgyűjt. IV. kötet. I. dar.
21. lap.

2) Iső Károly királynak azon ellenmondási per bevégzése felett
költ 1332dik tanulevele, mellyet Pál gróf ország" birája, és annak test-
vére Lőrincz , zarándi gróf, Praytenbruni István magonszakadása által
adományul nyert Praytenbrun helységök miatt Zegyi Imre , és a magon-
szakadó atyjának özvegye , Margit asszony , ellen indítottak. — Tudni-
illik e perben azon örökvallást , mellyet a" magonszakadó Margit asszony"
részére házassági jutalma" és menyegzői vagyona" fejében Praytenbrun
helység felett a győri káptalan előtt tett, azon okból erőtlenítette meg
a" törvényszék , mert királyi megegyezés nélkül örökjószágait, possessio-
nes haereditarias , senki másnak foganatosan nem adhatja. — Fejér VIII.
kötet. III. dar. 612. lap.

3. §.

Kelemen királyi tanácsos vélekedése.

Jóllehet Kelemen ur , mint fenn előadám, munkája" Iső részének
27dik lapján szinte azt állítaná, hogy a királyi megegyezés" szüksége
Iső Lajos alatt vette eredetét, midőn mindazáltal ugyanazon munkája"
Ildik könyvében a" királyi megegyezés" természetét fejtegetvén e" tárgyba
bővebben bebocsátkoznék , a" 644dik lapon előbbi véleményén néminemü
módosítást "s változást teszen. E" helyen t.i. így tanit: , A" szabadon
rendelkező tehetségnek állapotja, úgymond , főképen az ingatlan nemes
jószágokra nézve királyaink" egész első időszakában , sót a másodiknak
kezdetén is elég bizonytalan és habozó volt. Szent István, II. könyvének
5ik czikkelye által, azt mindenkinek megengedte, Kálmán e" szabadságnak

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSZÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 111

nem sokára, Ildik könyve" 20 és 21dik czikkeiben, korlátot vetett.
IIdik András pedig arany bullája 4dik ágazatában a magonszakadó ne-
mes" jószágainak negyed részét annak leányai" részére meghagyatni ren-
delé, "s egyébiránt szent királyunk" rendelését ismét megujítá. A" tör-
vényeknek ezen összeütközésökbóől , ugymond , vélekedésem szerint, szü-
lemlett az, hogy némellyek az eredeti intézményekben bizakodván a
királyi helybenhagyás" megnyeréseért nem gondoskodnának , mások el-
lenben nagyobb megerősödés végett rendelkezéseikre királyi megegye-
zést kérnének. Hogy pedig valamint a" szent koronának, ugy szinte a
hazafiaknak igazaik is továbbá olly kétes állapotban ne maradjanak , Isó
Lajos általányos törvény" erejével az arany bullát megerősítő 1351dik
levelének 11dik §ában azt rendelte: hogy ha kinek törvényes örököse
nem volna , jószágait királyi megegyezés nélkül sem egyházaknak, sem
vérségétől idegeneknek, sem ajándékul sem végintézeti hagyományul
ne adhassa." — A" dolog! velejére nézve ezzel egyetértőleg szól Kelemen
ur 1818diki Törvényhistoriájának 153dik lapján is I. Lajos királyról.
Tudniillik minekutána mind II. András" arany bullája" 4dik ágazatának,
mind pedig I. Lajos" azt érdeklő kivételének szavait előadta volna, a
jelen tárgyra nézve ezeket mondja : ,,Mivel , ugymond, a! jószágok feletti
kény szerint rendelkezhető tehetség, főképen a" királyi adomány mellett
birottakra nézve , előbb sokáig kétesen habozott, midőn némellyek IIik
. Andrásnak 4ik ágazatát gyámolul vennék , mások pedig az iránt királyi
megegyezésért folyamodnának ; Lajos bizonyos és ingadozatlan rendszert
akarván felállítani azt rendelte: hogy midőn valaki ingatlan nemes jó-
szágát vele nem közös jusú és vérségű személyre áltszállítani szándéko-
zik; szükséges legyen vagy az áltszállító vagy az áltvevő félnek királyi
megegyezést nyerni, máskép az áltszállító nemzetség magonszakadván,
vagy hívségtelenség" szenyjébe esvén , azon jószágot akár a" fiscus vissza-
vehesse birtokosától, akár más valaki felkérhesse. — A" mit azután szá-
mos törvények és a mindenkori divat megállandósítának."

Kelemen úrnak e tanításaiból az világlik ki: hogy az ő véleménye
szerint Kálmán király" korában "s azután egy darab ideig ugyan megkí-
vántatott a" királyi megegyezés "s helybenhagyás a jószág-elidegenítésben;
deaz ő országlása előtt, és II. Andrásnak arany bullája után I. Lajos koráig,
"s jelesen 1351. évig arra a rendelkezőnek semmi szüksége sem volt,

112 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

8478

Kelemen véleményének megczáfolása.

Hogy Kelemen úrnak itt előterjesztett véleménye sem áll meg,
— a! 2dik §ban előadott okleveleken túl, mellyek a" II. András" arany-
bullájától lefolyt időszakra nézve az ő véleményét is szinte megdüntik,
— bebizonyodik e" következőkbóől :

1. Mert számos oklevelekból I. Andrástól kezdve korrúl-korra
kiviláglik: hogy eleink közül sokan, minekelőtte jószágaikról rendel-
keznének , arra a királyi engedelmet előre felkérni és rendelkezéseiket
csak annak megnyerése után tenni szokták. — Már pedig nemlehet okát
adni, miért gondoskodtak legyen előre olly annyira a királyi engede-
lemért, ha köz törvénynél fogvást kiki akármelly vagyonáról királyi
megegyezés nélkül szabadon rendelkezhetett volna. — Illyen oklevelek
a következők: :

a) Rado nádornak Sz. Demeter apátsága részére tett adományá-
ról költ 1057diki levele: Rado Palatinus licentia piissimi Regis Andreae,
eiusgue fratris Adalberti, ixvictissimi Ducis, partem possessionis meae
5. Petro Ruingueecclesiensi ordinavi. Fejér I. kötet. 394. lap.

b) A" silisi apátság alapító 1061diki levele, mellyben az alapító
Ottó, Simegh városának grófja, világosan kimondja: hogy adományát
a királynak és ország nagyjainak helybenhagyásokkal tette. Ugyanott
398. lap. :

c) Azon 1137diki oklevél , melly Márton grófnak chatári Sz. Péter
monostora" részére II. Béla engedelmével az esztergami gyűlésben tett
adományát előadja. — Fejér II. kötet. 88. lap.

d) Martyrius esztergami érseknek 1156diki levele, mellyben 70
falu" dézsmáját, a" mint nyilván mondja, Geiza királynak és az egész
országnak megegyezésével káptalanának ajándékozá. Ugyanott 140. lap.

e) III. Istvánnak 1166diki levele , mellyben előadja : hogy Dobica
fiának, Vidónak, engedelmet adott arra , hogy három pusztáját a" jeru-
zsálemi szerzetes rendnek ajándékozhassa. — E" levélben egyszersmind
Vidónak már megtett rendelkezését helybenhagyja. — Ugyanott 174. lap.

f) A győri káptalannak arról költ 1224diki tanúlevele, hogy

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 113

Pessa nemből származó Erul a" hegyi szűz Mária monostorának Chuzar
pusztát oda ajándékozta. — E" levélben a" káptalan azt is elbeszéli : hogy
Erul András királynak levelét előmutatá, melly által az neki megen-
gedte: hogy jószágairól akárkinek részére rendelkezhessék. — Fejér III.
kötet. I. dar. 464. lap.

g) IL Andrásnak arról költ 1232diki kettós pecsétű levele: hogy
Teha gróf zsidó Besseneu földet, mellyet atyja királyi bőkezűségből birt;
tőle engedelmet nyervén , Simon grófnak eladta , és ez királyi megegye-
zése mellett 500 márkán megvette. — II. köt. II. dar. 271. lap.

h) IV. Bélának a" templáriusok" részére költ 1239diki birói levele
bizonyos pénzen vett jószágok felett , mellyeket , a" mint előadatik , Sat-
hamár fia Miklós II. Andrástól nyert engedelem mellett nekik ajándé-
kozott, "s mellyeknek egy részét Miklósnak atyafiai örök jószágoknak ,
bona haereditaria , lenni állítván magokhoz váltani törekvének. — Fejér
IV. köt. I. dar. 146. lap.

i) IV. Bélának 1256diki kettős pecsétű levele, mellyben Kalan
nemból származó Nána grófnak megengedi: hogy gyermektelen lévén
monostorának , atyafiainak , leánytestvérei gyermekeinek , és hitvesének
javára jószágairól rendelkezhessék , úgy mindazáltal: hogy az érdeklett
monostornak egy ekényi földnél és egy malom-helynél többet sem ado-
mány sem végintézet által ne adhasson. — Fejér IV. kötet. II. darab.
377. lap.

j) IV. Bélának 1257diki levele, mellyben a?" fejérvári káptalan-
nak tudtára adja azon engedelmét: mellynél fogvást Miklós grófnak fia
Elek részint lelke? üdvösségeért, részint bizonyos pénzbeli adósság fe-
jében Dyenes helységet Pozson vármegyében a" pannonhegyi szent Már-
ton egyházának adhatja. — Fejér VII. köt. I. dar. 304. lap.

k) Ugyancsak IV. Bélának arról költ 1268diki kettós pecsétű le-
vele: hogy Márton bán gyermektelen lévén tőle szabadon rendelkezhető
tehetséget kért; továbbá hogy midőn ő a" Márton bán által alapított saaghi
monostor felszenteltetésén , általa megkéretvén , jelen volt volna, min-
den atyafiainak jelenlétében Saagh helységet a. monostor pártfogási igaz-
ságával és minden birtokaival együtt ő neki, a királynak, ajándékozta
legyen. — Fejér IV. kötet. III. dar. 433. lap.

1) V. Istvánnak 1270diki kettős pocsétű levele , mellyben atyjának

MD. TÉVE: TIL. 3. 15

114 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

azon 1260diki levelét megerősíti: melly által ez Moys nádornak meg-
engedi , hogy mindennemű akár örök , akár pénzen vett , akár szerzemé-
nyi jószágairól, de bonis haereditariis , emtitiis et acguisítis, szabadon
rendelkezhessék. — Fejér V. kötet. I. dar. 42. lap.

m) IV. Lászlónak 1273diki kettős pecsétű levele, melly által a
simeghi grófnak , Moysesnek , hatalmat ád arra: hogy néhány örökjószá-
gait apácza leányainak hagyhassa. — Fejér V. köt. II. dar. 84. lap.

n) Ismét IV. Lászlónak 1276diki levele, melly által magonsza-
kadásban lévő Emewdi Farkasnak megengedi: hogy Thozona földjét
unokájának Sándornak és vejének Mihálynak, Ombud" fiának , hagyhassa.
— Ugyanott 340. lap.

0) Ugyancsak IV. Lászlónak 1278diki levele, melly által Buka-
traduan nemből származó Pálnak kérésére megengedi: hogy gyermekei
nem lévén, minden birtokairól, szolgáiról, szolgaleányairól, "s más
egyéb javairól ajándék vagy végintézet által rendelést tehessen, "s szol-
gáit és szolgaleányait felszabadíthassa. — Ugyanott 463. lap.

p) III. Andrásnak 1300diki kettős pecsétű levele, melly által
Márk nevű szepesi kanonokot és annak testvérét Mihályt földjeikkel
együtt nemesi szabadságra emeli, a" vármegyei rendszeres biróság alól
felmenti , és különösen Kozothnuk nevű földjökre nézve szabadon ren-
delkező tehetséggel is felruházza. — Fejér VI. kötet. II. dar. 246. lap.

r) I. Károlynak 1326diki kettős pecsétű levele , melly által Aba
nemből származó Nechtei Sándor" fiának, Demeter királyi tárnokmes-
ternek , azon adományát megerősíti: mellyet az, férfi örököse nem lé-
vén, Zuhna helység felett Zonuch vármegyében , előre nyert királyi en-
gedelem mellett , a váradi szentegyház! részére tett. — Fejér VIII. köt.
III. dar. 66. lap.

s) Ismét I. Károlynak 1327diki kettős pecsétű levele , melly által
Kokoss mesternek , selmeczi bányabirónak megengedi: hogy birtokait
akár élők között, akár holtak között, akár halálának esetére téstvérei-
nek , Rikolfnak: és Jánosnak adhassa , és egyszersmind főpapjainak, és
báróinak tanácsával azt rendeli: hogy ezek Kokossnak birtokait annak
halála után örökség jusával, jure haereditatis, birják. — Ugyanott
238. lap.

Az itt előhozott okleveleknek bebizonyító erejét a" királyi meg-

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 115

egyezés" mindenkori szükségességére nézve neveli az is: mert belőlök
egyszersmind kitetszik: hogy királyaink a" rendelkezhetés iránt adott
engedelmöket gyakran korlátok közé szorították , sót némellyekból , név-
szerint az f) és j) betű alattiakból azt is alaposan gyaníthatni , hogy
káptalanaink , hazánkfiainak némelly rendelkezéseikről a? királyi enge-
delem bebizonyítása nélkül privilegialis levelet nem is adhattak.

2. Mert több ollyan oklevelelrre is azadunk , mellyekben ugyan-
azon királyaink , kik alatt Kelemen" vélekedése szerint a" királyi meg-
egyezés nélküli rendelkezés divatozott, mindjárt adományi leveleikben
az adományszerzőt, különös kegyelmöknek jeléül, szabadon rendel-
kező tehetséggel nyilván felruházzák ; a minek ismét nem lehetne okát
adni , ha Kelemen ur véleménye megállana. — Illyenek jelesen:

a) II. Andrásnak 1211diki adománylevele, mellyben Lengueri
nevű jövevénynek Szentefalván 50 jövevény-szállástól járó szabad kis-
pénzeket és fontokat, liberos denarios et pondera , ajándékoz , egyszer s-
mind neki szabadságot adván : hogy a! szállások" szolgálatairól szabadon
rendelkezhessék. — Fejér III. köt. I. dar. 108. lap.

b) Ismét II. Andrásnak 1220diki adomány levele, melly által
Vidhor földjét Wolkon vármegyében Ahalyz nevű leányzónak , kit Jóles
királyné Francziaországból magával hoza, teljes rendelkezhető tehetség-
gel együtt ajándékozza. — Ugyanott 285. lap.

c) IV. Bélának 1248diki kettós pecsétű levele, mellyben Razna
helységet Ost gróf fiának Herbortnak ugyanazon határral ajándékozza ,
mellyel azt testvére , Benedek győri püspök , adományul nyeré, és egy-
szersmind neki hatalmat ád: hogy azt elidegeníthesse, és róla véginté-
zetet tehessen. — Fejér IV. kötet. II. dar. 31. lap.

d) Ugyanannak 1251diki kettős pecsétú levele , melly által Achilles
választott pécsi püspököt Vrbeuch földjével Vgocha vármegyében meg-
ajándékozá, hatalmat adván egyszersmind neki arra: hogy azt atya-
fiainak vagy akárkinek elajándékozhassa vagy eladhassa. — Ugyanott
95. lap.

e) Erzsébet királynénak 1290diki levele , melly által tárnokainak
Ohus nevű földjét Zalad vármegyében Menchel falubeli Buza gróf fiának,
Móricz grófnak, Lodomér érsek tisztjének, szabadon rendelő tehetséggel
együtt ajándékozá. — Fejér VII. köt. II. dar. 125. lap.

155

146 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

f) Ismét Erzsébet királynénak szinte 1290diki másik levele , mellk
által Jutas földjét Veszprém vármegyében, mellyen Rendbuchar nevú
királynéi népek lakának , ugyanazon tehetséggel a budai énekes kano-
noknak , Pál mesternek , örök ajándékul adá. — Fehér VII. kötet. II. d.
227. lap.

3. Mert néhány ollyan adományleveleket is találunk , mellyekben
a" király? örökösüdő jusa" minden sérelmének bizonyos meggátlása végett
az adományszerzőtól nyilván el vagyon a" rendelkezhető tehetség zárva.
Illyenek :

a) IV. Bélának 1250diki levele, melly által az Thrynchin várától
elszakasztott Bynché és Hoznuche nevü földeket File bán fiainak örök
ajándékul adja , de olly kikötéssel. hogy azokat királyi különös enge-
delem nélkül el ne adhassák. — Fejér IV. köt. II. dar. 65. lap.

b) Ismét IV. Bélának 1256diki kettős levele, melly által Vrs fa-
lhuban két földet , fuesteu és Werth földek" egy részével együtt, Med-
leki Sebridus grófnak és örököseinek ajándékul ád, de olly feltéte!
mellett: hogy a! király" tudta nélkül azt el ne adhassa. — Ugyanott
367. lap.

c) Ugyanannak 1264diki kettős pecsétű levele , melly által Koncha
nevű magvánszakadott kúnnak Nemechich földjét Nitra vármegyében
Iwanka grófnak , és örököseinek örökül, de mégis azon nyilván kifeje-
zett kikötéssel ajándékozza: hogy azt semmiféleképen el ne idegenít-
hesse. — Fejér ÍV. köt. III. dar. 183. lap.

4. Mert a magányos hazapolgárok" rendelkezéseikhez járult ki-
rályi helybenhagyásoknak minden időkori keletben létét számos okle-
velek bizonyitják , millyenek :

a) Radó nádornak fenn említett 1057diki levele, mellyben egy-
szersmind a! király" helybenhagyása is foglaltatik.

b) II. Bélának 1135diki levele , mellyben azon adományokat hely-
benhagyásával megerősíti, mellyeket Lampert gróf és hitvese, Sófia
herczegasszony , "s más némellyek a" bozóki prépostság" részére tettek.
— Fejér II. köt. 82. lap.

c) II. Geizának 1156diki aranypecsétű levele , melly által Marty-
rius esztergami érseknek 70 helység" dézsmája felett káptalana" részére
tett alományát helybenhagyja. — Ugyanott 143. lap.

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 117

d) Volfer grófnak gyssingi vagyis németh-ujvári apátságot alapító
1157diki levele, mellyben a" határok" előszámlálása után ezeket olvas-
hatni: Hanc chartam Barnabas Notarius ev praecepto Regis scripsit ,
et idem iussu Regis et totius regni sigillo principali roboravit. — Fejér
II. köt. 144. lap.

e) III. Istvánnak Vidó" ajándékát helybenhagyó , "s már fenn em-
lített 1166diki levele.

f) Konrád királyjobbágynak, Jotbagio Regis, 1171diki levele ,
melly által István királynak , "s néhány püspöknek , és grófoknak jelen-
létökben Hecze, Sisou, és Mesu pusztákat a pannonhegyi szent Már-
tonnak hagyja: Perscripta est haec chartula per Bycennium Notarium
et per Vidonem Magistrum Capellae sigillo Regis insignita. — Ugyanott
185. lap..

g) III. Bélának 1181diki levele, mellyben Froa asszonyságnak
Zeles puszta felett Forcos nádorgróf részére tett felvallását helybenha-
gyásával erősíti. — Ugyanott 198. lap. i

h) Ismét III. Bélának 1193diki levele , mellyben mind Martyrius
egykori érseknek , mind pedig tulajdon édes anyjának adományait a fe-
jérvári szent István" részére megerősíti, s azon túl a. uudvor és Thergon
falukból járó szabad kispénzeket , míglen 60 márkára hágandnak , ugyan-
azon monostornak ajándékozza. — Ugyanott 283. lap.

i) Ugyancsak III. Bélának 1195diki levele, mellyben Domonkos
bánnak Menyhárt, Michse, Peresznye, Ukecz, Borvag, Nagy, és Zaka
faluk felett a hegyi sz. Mária monostora! részére tett adományát hely-
benhagyja. — Ugyanott 300. lap.

j) I Andrásnak 1208diki levele, mellyben Focon mausuni, és
István bácsi grófnak libeni sz. Jakab" apátsága részére tett adományait
jóváhagyá. — Fejér III. kötet. I. dar. 58. lap.

k) Ugyanannak 1209diki levele, melly által Both nádornak és
örököseinek Challou földjét, mellyet Machoria nevű musuni várjobbágy-
tól vett , megerősíti. — Fejér III. kötet. II. dar. 470. lap.

1) Ugyanannak 1221diki levele , mellyben Sol grófnak Zalad vár-
megyében fekvő minden jószágairól tett végintézetét helybenhagyja. —
Fejér III. köt. I. dar. 325. lap.

m) Ugyanannak 1223diki levele, melly által Gocellin papnak

118 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

királyi adomány mellett nyert Szent-Mihálhegye felett tett ajándekát a"
kerczi monostor részére helybenhagyja , és néhány földekkel megtoldja.
— Fejér III. köt. I. dar. 212. lap.

n) II. Andrásnak 1225diki levele, mellyben mindazon adomá-
nyokhoz megegyezését adja, mellyeket atyafia és mindenben hive Bors
gróf a hegyi sz. Mária monostorának részére tett, — Fejér III. kötet.
II. dar. 59. lap.

0) Ismét annak 1231diki kettős pecsétű levele , melly által Miklós
grófnak , néhai Vgrin esztergami érsek" testvérének, mindennemü akár
ingó akár ingatlan , továbbá akár örökösödés által nyert , akár tulajdon
fáradságával szerzett jószágairól tett végintézetét helybenhagyásával
erősíti. — Ugyanott 227. lap.

Pp) Ugyancsak II. Andrásnak 1234diki levele , melly által Hohold
és Buzad nemzetségnek hoholdi sz. Margit monostora" alapítására tett
adományaihoz királyi megegyezését adja. — Ugyanott 408. lap.

r) IV. Bélának 1240diki levele, mellyben Póth nádor" maradéki-
nak némelly sassuni földek felett tett adományát az ausztriai szent ke-
reszti monostor részére helybenhagyja. — Fejér IV. kötet. I. darab.
197. lap.

s) Ugyanannak szinte 1240diki levele, melly által Kázmér föld-
nek 20 márkán történt eladását Izsák gróf részére kettős pecsétje alatt
megerősíti. — Ugyanott 200. lap.

t) IV. Bélának 1242diki levele, mellyben Bratila és Jacó nembe-
lieknek bizonyos földek iránt Diénes egész Slavónia bánja előtt mo-
rouchai Ábrahám gróf" részére tett örök felvallását helybenhagyja. —
Ugyanott 255. lap. j

u) Ugyanannak 1257diki levele, melly által Kalán nembeli Nána
grófnak Samud helység és 13 falu felett felesége" részére , előre nyert ki-
rályi engedelem mellett , tett adományát megerősíti. — Fejér IV. kötet.
II. dar. 418. lap.

v) Ismét annak 1258diki kettős pecsétű levele , mellyben előadja :
hogy Sevidus nevű német ember tóle adományul nyert, "s előbb Zolga-
geur és Bana várakhoz tartozó Salic földjét az ő megegyezésével Márczell
grófnak , és a komáromi várjobbágyoknak 10 ezüst márkán eladta. —
Fejér VI. köt. II. dar. 384. lap.

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 119

x) V. Istvánnak 1271diki levele, mellyel Vza fiának Péternek
azon adományát megerősíti , mellyet halálának esetére birtokairól a" szi-
getbeli apáczák" részére ő előtte tett. — Fejér V. köt. I. dar. 129. lap.

y) IV. Lászlónak 1274diki levele, melly által Moys királynéi
tárnokmesternek Chaba földjéről tett adományát a" szigetbeli apáczák
részére helybenhagyja, és számokra az esztergomi káptalanhoz iktató
parancsolatot ád. — Fejér V. köt. II. dar. 157. lap.

z) Ugyanannak 1276diki levele, mellyel az esztergomi káptalan
és Benedek" fiai közt Nempti és Hechen földek felett szerződött csere-
vallást helybenhagyja. — Ugyanott 208. lap.

aa) Ugyanannak azon örökvallást helybenhagyó 1279diki levele,
melly által Lőrincz , szörényi bán , Kenteluk nevű birtokát Hench gróf-
nak, a" budai vár igazgatójának, 150 ezüst márkon eladá. — Ugyanott
547. lap.

bb) Ismét annak 1285diki levele, melly által Lőrincz királyi tár-
nokmesternek , és sári grófnak sári sz. Ágoston? remetéi számára seege-
cherchei jószágrészeiról Sár vármegyében tett adományát helybenhagyja.
— Fejér V. kötet. III. dar. 294. lap.

cc) Erzsébet özvegy királynénak azon örökvallást megerősítő
1286diki kettós pecsétű levele, melly által Lőrincz grófnak özvegye
Berzeniche nevü földjét Posega vármegyében a" templáriusok" rendjének
160 márkán eladá. — Ugyanott 322. lap.

dd) III. Andrásnak 1292diki kettős pecsétű levele, melly által
János nevű pozsoni nemes várjobbágynak, mobilis Jobtbagio Castri,
Thürne helység felett halálának esetére tett adományát a" pozsoni Üd-
vözítő szentegyháza részére megerősíti. — Fejér VI. kötet. I. darab.
196. lap.

ee) I. Károlynak 1322diki kettős pecsétű levele, mellyben Wey-
techi Tivadar mesternek és fiainak veje, Gál mester, részére Zenthlaz-
lew , Zenthmargita, Dench, Wyodvor felett tett adományát érdemei
tekintetéből helybenhagyja. — Fejér VIII. köt. II. dar. 339. lap.

ff) Ugyanannak szinte 1322diki nyilt levele , mellyben Synka mes-
ter fiának , Churba Péternek , Sárus Viuárban fekvő Hasság földje felett
Petheu nevű atyafia" részére tett adományát helybenhagyással erósíti. —
Ugyanott 364. lap.

120 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

gg) I. Károlynak 1326diki kettős pecsétű levele, melly által fő-
papjai és bárói megegyezésökkel Herrand" fiának, Miklós mesternek,
azon végintézetét megerősiti: mellyben ez, testvére" megegyezésével ,
Beken helységet Pál fiainak, Péternek és Lőrincznek, hív szolgálatjok"
jutalmáúl ajándékozá. — Fejér VIII. köt. III. dar. 80. lap.

hh) I. Károlynak szinte 1326diki kettós pecsétű levele , mellyben
a" Bacsamezey és Torkőeley helységek felett Rikolf grófnak Rikolf fia
részére tett örökvallást , birtokba iktatásnak előrebocsátása után , meg-
erősíti. — Fejér VIII. köt. V. pótló dar. 164. lap.

ii) Ismét annak azon szepesi káptalan előtt 1317dikben történt
örökvallást helybenhagyó 1328diki kettős pecsétű levele, melly által
Gerlach gróf fiaival együtt Thamasyban bizonyos jószágrészt a" szent-
lászlói jövevényeknek eladott. — Ugyanott 182. lap.

jj) Szinte annak azon adományt helybenhagyó 1330diki levele ,
mellyet László kalocsai érsek Margit huga" részére Wolkou vármegyé-
ben fekvő Pachyncha és Ligeth helységek felett tett. — Ugyanott
195. lap.

kk) Ugyancsak annak azon örökvalláshoz járult megegyezéséről
szóló 1342diki nyílt levele, melly által Tamás , liptói gróf, Pókafeulde
nevű adományi birtokát Challóközben Miklós nevű szolgájára, Zumur
fiára hív szolgálatiért , és 60 márka" fejében áltszállítá. — Fejér VIII. köt.
IV. dar. 558. lap.

Az itt előhozott néhány oklevelekből egyszersmind az is kitet-
szik, hogy jószágaikról tett rendelkezéseikre még azok is szoktak ki-
rályi helybenhagyást felkérni, kik arra már előre engedelmet nyertek.
— Végre 5

5. Az eddig előadott bizonyító okoknak erejét neveli még az is :
hogy a királyi koronának örökösödési igazsága , mellyen Verbőczynek
munkája Iső része 10dik ézímjébe foglalt tanítása szerint is a" királyi
megegyezésnek s helybenhagyásnak szüksége alapul, már Sz. István
alatt is divatozott, a" mint ezt Sz. István Ildik könyvének 24dik és
35dik fejezetei eléggé kivívják, mellyek közül amaz a gyermektelen
özvegynek férjet mindennemű javait meghagyatni parancsolván, egy-
szersmind azt rendeli: hogy holta után azok férjének szülőire, és ezek
nem lévén, a" királyra szálljanak ; emez pedig az atyának akár adományul

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. — 121

nyert , akár máskép szerzett javaiban csupán csak maradékainak , vagyis
fiainak ád örökösödést.

5i.§.

Kelemen úr" véleménye gyámolainak meghányása.

Meglévén már Kelemen úr" véleményének ellenére mutatva , hogy
a királyi megegyezés "s helybenhagyás a! jószág elidegeniítésekben min-
denkor szükségesnek tartatott, és valóban divatozott, még az vagyon
hátra: hogy azon törvényeket , mellyekre Kelemen úr véleménye? gyá-
molául hivatkozik , vagy egyébként a" hazapolgároknak rendelkezési te-
hetségökról szólanak, vizsgálat alá vegyük, és megmutassuk, hogy
azokból Kelemen úr véleményét, 7s jelesen a" királyi megegyezésnek
valamelly időkori általános szükségtelenségét, kivívni nem lehet.

Kelemen úr, a mint fenn előadám , véleményét Sz. István Ildik
könyvének 5dik , s Kálmán" Iső könyvének 20 és 21dik fejezeteire , és
II. András" aranybullájának 4dik ágazatára alapítja. — Azonban e! tör-
vények közül egyik sem vívja azt ki.

Nem Sz. István Ildik könyvének 5dik fejezete, mellyet úgy ma-
gyaráz , mintha az által Sz. István mindenkinek szent koronánkra nézve
királyi megegyezés nélküli általános rendelkezési szabadságot adott
volna. — A" törvény" szavai ezek: Decrevimus regali nostra potentia ,
ut unusguisgue habeat facultatem sua dividendi, tribuendi uxori, filiis ,
filiabusgue , atgue parentibus , sive ecclesiae, negue post eius obitum guis
hoc destruere audeat. — Hogy e! törvény Kelemen úr állítását ki nem
vívja, kitetszik onnan: mert 1) ugyan e" törvényben ki nincsen nyilván
fejezve , valljon az abban megalapított szabadon rendelkező tehetséget
csupán a" rendelkezőnek családjára nézve , a mire e" szavak : , nec post
eius obitum guis hoc destruere audeat" mutatni látszanak , vagy pedig a
szent koronára is kelljen venni. — És 2) ha a" következő fejezetnek
(volumus guidem , ut sicut ceteris facultatem dedimus dominandi suarum
rerum , ita etiam res , milites , servi, et guidguid ad nostram regalem
dignitatem pertinet , permanere debet immobile, et a nemine guid inde
rapiatur , aut subtrahatur , nec guisguam in his praedictis sibi favorem
acguirere audeat) értelménél fogvást megengednők is, hogy az érdeklett

MT ÉVRE TNKSÖ 16

122 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

rendelkezési szabadságot a szent koronára nézve is, és pedig királyi
helybenhagyás nélkül, —a mi azonban ismét nyilván kifejezve nincsen,
— kelljen érteni ; mégis abból a koronára nézve más rendelkező tehet-
séget következtetni nem lehet, mintsem hogy kiki feleségének, gyer-
mekeinek , szülőinek, és a" szentegyháznak , — nem pedig másnak va-
lakinek, — részére tetszése szerint rendelkezhetett, és pedig csupán
csak a" magáéiról , de suis, oda nem értvén a" király" adományait, ugy-
mint mellyeket Sz. István ugyanazon Ildik könyvének 35dik fejezeté-
ben (ut unusguisgue dominetur propriorum similiter et donorum Regis),
kinek-kinek magáéival ellentételben veszen. — Következőleg Sz. Ístván"
érdeklett törvényéből semmi esetre sem értetődik, hogy a" jószág ura
királyi megegyezés nélkül adományi javairói szabadon rendelkezhetett
volna, sót az sem, hogy más czím alatt bírt vagyonáról is azt másnak
valakinek , mint feleségének , gyermekeinek , szülőinek , kiket t. i. [ik
könyve" 24. és 35dik fejezetei szerint az örökösödés illetett , és a" szent-
egyháznak , mellynek jókarbatételét a" szent király különösen szívén vi-
selé, számára tehette volna.

Nem Kálmán Iső könyvének 20 és 21dik fejezetei , mellyek által
e" királyunk Kelemen úr" vélekedése szerint a" Sz. István által engedett
rendelkezési teljes szabadságnak korlátott vetett. — Kiviláglik ezen ál-
lításomnak valósága Kálmán kíjelelt törvényeinek ezen szavaiból: Cap.
20. Fossessio guaelibet a S. Stephano donata humanae successionis guosr
libet contingat haeredes. Possessio vero ab aliis Regibus data descendat
ad filium , gui si defuerit , succedat germanus , cuius filii etiam post mor-
temillius non erhaeredentur. Germanus autempraedictus sinon inventetur .
— Uap. 21. Haereditas emtitia uulli haeredi auferatur, sed tamen eadem
testimonio confirmetur. — E" törvényczikkelyek t.i. a" törvényes örökö-
södést szabályozzák; a" szabadon rendelkező tehetségről pedig épen nem
szólanak, következőleg azt sem ki nem terjesztik , sem meg nem szorítják.

Nem végre II. András" aranybullájának 4dik ágazata: Siguis Ser-
viens sine filio decesserit , guartam partem possessionis filia obtineat , de
religuo sicut ipse voluerit , disponat ; melly szavaknak Kelemen úr azt
az értelmet tulajdonítja, hogy e" rendelése által II. András a" rendelke-
zési teljes szabadságot, a" magonszakadó nemes" leányának járó jószág-
negyedet kivévén, ismét visszaállította. — Tudniillik ha bár II. András-

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 123

nak ezen ágazatában valójában a" rendelkező tehetségról, és pedig álta-
lánosb kifejezéssel, mint Sz. István" törvényében , vagyon is szó; mind-
azáltal II. Andrásnak ezen rendelését sem lehet olly értelemben venni,
mintha az által a" férfi magzat nélkül elholt nemesnek hatalom adatott
volna: mindennemű akár adományi akár másféle javairól , és akárkinek
részére királyi megegyezés nélkül rendelkezhessen. Mert 1) ugyan az
érdeklett ágazatban nincsen nyilván kifejezve sem az , hogy minő jószá-
gok felett, sem az, hogy kiknek részökre, sem az, hogy atyafiaira-e ,
vagy a" szent koronára nézve , "s királyi megegyezéssel-e vagy a" nélkül
tehessen a! férfimagzat nélkül kimult nemes rendelést. — 2) Mert IIdik
Andrásnak szándéka , aranybullája" előbeszédének tanúsága szerint , ál-
talánosan Sz. Istvántól nyert szabadságnak visszaállítása lévén , annak
rendeléseit ennél tovább terjeszteni egyedül csak akkor, és csak annyira
lehet , mikor és mennyire az nyilván ki vagyon fejezve. — 3)" Mert ok-
levelekből bizonyos , hogy Ildik András alatt a magtalan nemes" rendel-
kezési szabadsága sem a" szent koronára , sem atyafiaira nézve általános
és határtalan nem volt. — Bizonyos ez d szeut koronára nézve: mert
ha erre nézve általános és határtalan lett volna, IV. Béla Tupulchán fe-
lett költ fenn említett 1235iki levelében , tizenkét évvel , sót , mivel II.
András itt szóban forgó rendelését a nemesi rendnek 1231ikben adott
új levelében szórul szóra ismételi, négy esztendővel későbben nem
mondhatta volna : hogy Turda Tupulchánról , ugymint elei által adomá-
nyul nyert jószágról , országunk be vett szokásának ellenére királyi meg-
egyezés nélkül nem rendelkezhetett; valamint szinte Pessa nemból szár-
mazó Erul, továbbá Teha gróf zsidó, és Sathamár" fia Miklós (lásd a
4. §. 1ső pontjánál az f), g), és h) alatti okleveleket), sem folyamodtak
volna II. Andráshoz engedelemért az általok szándéklott rendelkezésre.
— De bizonyos az a magtalan nemesnek atyafiaira nézve is : mert hogy
az osztályos atyafiak atyafioknak rendelkezését az örökjószágokra, terrae
haereditariae , II. András alatt felforgathaták , okleveleink nyilván bizo-
nyítják , jelesen : a) Diénes nádornak 1234iki birói levele, mellyben az
mondatik : hogy midőn Miklós grófnak fia Micou hitelezőinek ellene in-
dított perében végtére késznek nyilatkoztatta volna magát be perlett
örökjószágának áltengedésére, nehogy osztályos atyafiai az örökvallást
felforgathassák , azoknak előidéztetésőkre egy új határnap adatott legyen.
16"

124 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Fejér ÍII. köt. II. dar. 413. lap. — Úgy szinte — b) IV. Bélának 1239.
birói levele azon jószágok felett, mellyeket Sathamár" fia Miklós II. An-
drás" engedelmével végintézete által a templáriusoknak hagyott , "$ mely -
lyek közül Miklós" atyafiai nehányat örökjószágnak, következőleg, a
mint nyilván elő van adva , ollyannak állítottak , mellyet pénzen magok-
hoz válthatnak.

És innen már kitetszik az is, hogy Iső Lajos , midőn II. András"
aranybullájának 4ik ágazatát eltörülvén annak tartalmára e? szavakkal
hivatkozik : ,, ?uod nobiles homines sine haerede decedentes possint et
gueant Ecclesiis vel aliis , guibus volunt, in vita velin morte dare et le-
gare, possessiones eorum vendere vel alienare"; azt nem annyira II. An-
drás" rendelésének való értelmében adta legyen elő, mintsem úgy, a
mint azt sok férfi örökös nélkül szükölködő , atyafiai örökösödő jusának
sérelmével , magyarázgatá ; melly visszaélésnek I. Lajos gátot vetni ki-
vánt, a" mint ezt az előbbeniekre folyton következő szavai: ,,Imo ad
ista facienda nullam peniítus habeant facultatem, sed in fraires pro-
rimos , et in generationes eorumdem, ipsorum possessiones de iure et ar
time , pure et simpliciter absgue contradictione aliguali devolvanturS, e
kifejezetben de iure et legitime devolvantur , bizonyítják. — Ámbár ha
valóban úgy szólottak volna is II. András" rendelésének szavai ; még ak-
kor sem volt volna a" rendelkezési szabadság" tárgyaira és használata
módjára nézve olly kimerítóséggel és pontossággal előterjesztve , hogy
onnan a királyi megegyezésnek általános szükségtelenségét várástjaát
lehessen következtetni.

A" Kelemen úr által előadattakon túl vagynak még néhány más
törvényeink is , mellyek a" rendelkezési tehetségről szólanak. Azonban
ezek sem vívják ki, a mint látni fogjuk , a királyi megegyezésnek va-
lamelly időkori általános szükségtelenségét. Illyen törvények :

1. Szent István II. könyve" 24ik fejezetének e! szavai: ,, Si autem
vidua sine prole remanserit , et se innuptam in sua viduitate permanere
promiserit ; volumus, ut potestatem habeat omnium bonorum suorum ,
et guidguid inde facere velit, faciat. Et post obitum eius eadem bona ad
sui redeant parentes mariti, si parentes habet , si autem non, Reg sit
haeres." — E? törvény Kelemen úrnak Sz. Istvánról tett állítását nem
hogy pártolná , sót inkább azon esetre , ha az özvegy" halálakor férjének

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 125

szülői többé nem élnének , férje" javaiban a" királyt nyilván örökössé
teszi, az ellen harczol.

2. IV. Béla nemesség részére költ 1267ik levelének két ágazata :
nItem volumus, guodsi aliguem de nobilibus sine haerede mori contige-
rit , possessiones eius non distrahantur , nulli conferantur, nulli perpe-
tuentur, donec cognati et generationes eius ad praesentiam nostram evo-
centur, et ipsis et Baronibus nostris praesentibus de is ordinetur, sicut
dictaverit ordo iuris. — Item si.aliguis e nobilibus non habens haeredem
in evercitu mortuus fuerit, possessiones istius, guocumgue modo acgui-
sitae, ad manus regias non devolvantur, sed cognatis vel generationi
suae remaneant ; emtítiae vero , cuicungue in vita conferre voluerit, re-
linguantur." — Ezen rendelések sem pártolják a" szabad rendelkezési
általános tehetséget, sót az utóbbi arra szolgál tanúságul, hogy az ÍVik
Béla alatt a. pénzen vett jószágokra volt szorítva.

3. III. Andrásnak 1291iki azon ünnepélyes levele, melly által
koronáztatásakor az ország nemeseinek igazait megerősíté, mellyben
egyéb rendelések közt e következő is előfordul: , Item concessimus ,
guod siguis nobilium vel saronum praedictorum sine haerede decesserit ,
possessiones decedentis haereditariae, emtitiae, et etiam acguisitae nul-
latenus debeant confiscari, sed idém decedens propingvis suis, aut alicui
propingvorum , seu uxori, vel etiam ecclesiis pro remedio animae suae
legare in morte et conferre in vita , cuicungue voluerit , liberam habeat
facultatem." — III. Andrásnak ezen engedménye a" nemességnek Kelemen
"§ mások által vítatott hajdani határtalan "s általános rendelkezési tehet-
ségét még leginkább látszatik pártolni; azonban ez sem vívja azt ki,
részszerint mivel itt sem mondatik nyilván, hogy az örökös nélkül ki-
múltnak rendelkezéséhez királyi megegyezés "s helybenhagyás nem szük-
séges , részszerint mivel itt is az egyházakon túl csak azoknak részére
teendő rendelkezésre hatalmaztatik fel az örökös nélkül kimult nemes
vagy szász, kik annak javaira nézve Sz. István és II. András" rendelé-
seiknél fogvást örökösödési jussal birtak ; részszerint végre , mivel e" ki-
rályunk alatt is találtatik arra példa, hogy a hazapolgárok rendelkezé-
seikhez előre engedelmet, vagy később helybenhagyást fejedelmöktől
nyerni szoktak , a" mint ezt a" 4ik §ban az 15ő pont alatti p), és a 4ik
pont alatti dd) betűknél előadott oklevelek bizonyítják. — Ide járul ,

126 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hogy III. András az itt szóban forgó levelének azt mondja: hogy e" leve-
lében foglaltató rendelései már az előtte uralkodó királyok alatt diva-
toztak. Következőleg itt érdeklett engedményét országunknak addiglan
divatozó törvényeivel és bevett szokásaival megegyezőleg szükség

vennünk.

6. §.
A" királyi helybenhagyásnak viszontagságai tárgyaira nézve.

Ha bár országunk" kezdetétől fogva mindenkor divatban volt is
nálunk a? királyi megegyezés" "s helybenhagyás" felkérésének szüksége ;
voltak mindazáltal annak viszontagságai tárgyaira és megszülemlésének
időpontjára nézve. — Itt az elsőrendbeli viszontagságairól leend szó.

Sz. István korában , e" szent királyunk" IIik könyve" 5ik és 35ik
fejezeteinek értelmök szerint, a mint már fenn említém , a" királyi meg-
égyezés nemcsak az adományi jószágoknak elidegenítéséhez , hanem d
sajátság másféle czímjei mellett birottakéhoz is szükséges volt, ezen
utóbbiakra nézve mindazáltal azon esetet kivévén, ha a" jószág" ura hit-
vesének , gyermekeinek , szülőinek , vagy a" fenn mondottak szerint ta-
lán valamelly szentegy háznak részére tette volna rendelését. — Nem is
találunk a" királyi megegyezés" tárgyaira nézve előbb változást , mintsem
IV. Béla alatti okleveleinkben; sót akadunk olly királyi helybenhagyá-
sokra is , mellyek nyilván pénzen vett jószágokról tett rendelkezésekhez
járultak. — Igy jelesen III. Béla 1175iki levele által Prodanus nevű egy-
kori zágrábi püspöknek azon adományát helybenhagyá, mellyet ez Zelma
és Ujpuszta nevű pénzen vett birtokai felett káptalana részére tett. —
Fejér II. kötet. 188. lap. — Igy szinte Sathamár fia Miklós , IV. Bélának
többször említett 1239iki birói levelének tanusága szerint, II. Andrástól
engedelmet kért: hogy pénzen vett jószágairól a templariusok" részére
rendelkezhessen. 3

IV. Bélának kora körül, Tupulchan helysége felett költ, "s már
többször említett 1235iki levelének világos szavai szerint , csak az ado-
mányi jószágokra nézve kivántaték meg elkerülhetetlenül a királyi meg-
egyezés. — Ugyan erre mutat e" királyunknak azon 1267iki privilegiuma
is, mellyben a nemességnek igazait önmagának és fiainak nevében meg-

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 127

erősíté ; hol többek között a" hadban elesett gyermektelen nemesre nézve
azt rendeli: hogy pénzen vett jószágai , akárkinek adta legyen azokat,
annál hagyassanak.

IV. László alatt már ismét ollyan levelekre akadunk , mellyekból
kitetszik : hogy szokás volt általánosan örökjószágokra , bona haeredíta-
ria , és mindennemű birtokokra szabadon rendelkezési tehetséget előre
felkérni; a" mint ezt IV. Lászlónak Moyses simeghi gróf részére költ
1273iki, és Bukatraduan nemből származó Pál számára adott 1278iki
fenn érdeklett levelei bizonyítják. — I. Károlynak Praytenbrun hely-
sége felett Pál gróf országbirája részére Zegyi Imre, és Praytenbruni
János" özvegye ellen költ 1332iki birói levelében pedig nyilván monda-
tik: hogy örökjószágait senki királyi megegyezés nélkül máshak nem
adhatja. Már pedig Erzsébet királyné" Podgoria földje felett Benedek
gróf részére költ 1282iki levelének tanusága után, országunk" bevett
szokása szerint, akkor a" pénzen vett jószágok is örökjószágoknak, bona
haereditaria , tartattak. Fejér V. kötet. III. dar. 128. lap. — Sót IV. Bé-
lának Tupulchan feletti gyakran említett 1235iki levelében az örökjó-
szágok , bona haereditaria , az adományiakkal , V. Istvánnak Moys nádor"
részére költ, "s neki szabad rendelkezést engedő 1270iki , és I. Károly-
nak Kokos mester, selmeczi bányabiró" számára adott hasonló tartalmu
1327iki leveleikben pedig a" szerzeményiekkel , bona acguisita , ellenté-
telben állanak, következőleg nem . csupán adományi jószágokat jelen-
tenek.

I. Lajos, midőn II. András" arany bullájának megerősítésében ,
a" jószágok között különbséget nem tévén , nyilván kimondá: hogy az
örökös nélkül kimultaknak birtokaikról rendelkezésre semmi hatalmok
se legyen, hanem azok közelebbi testvéreikre, és nembeliekre törvény
kívánta szerint szálljanak ; jóllehet rendelésének e! szavai: ,, De iure et
legitime , pure ac simpliciter, absgue contradictione aliguali in fratres
prorimos et in generationes eorumdem devolvantur", arra mutatnak :
hogy ezt főképen az oldalagi atyafiak" örökösödési törvényes igazságok"
védelmére tette ; mégis tagadni nem lehet , hogy e" rendelése által nem-
csak általán véve a" királyi megegyezésnek szükségességét megerősítette,
hanem arra is alkalmat szolgáltatott: hogy az minden különbség nélkül
mindennemü ingatlan nemes jószág-elidegenítésre kiterjedtnek tartassék;

128 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a mit azután Verbóczy" Hármas törvénykönyve Iső részének 10, 63, 64,
és 65ik czímjeibe világosan beiktatott.

Végre 1715iki törvényünknek 26ik ágazata e" tárgyra nézve azon
módosítást tette: hogy a magonszakadottnak királyi adomány mellett
birt minden birtokai szent koronánkra szálljanak , "s ő azokról csak ki-
rályi megegyezés mellett rendelkezhessék ; ellenben a más uton módon
szerzettekról a" magonszakadó is szabadon, "s királyi megegyezés nél-
kül, tehessen foganatos rendelést; ennek nem létében mindazáltal ,
mennyire a!" házastársi kölcsönös örökösüdésnek helye nem volna, az
illyen javakban is fenn maradjon a" koronának örökösödése.

72785
A királyi megegyezésnek viszontagságai, szüksége megszülemlésének
időpontjára nézve.

A" királyi megegyezésnek azon időpontra nézveis voltak viszon-
tagságai , mellyre annak a" jószágról tett rendelkezéshez járulása szük-
séges volt. Tudnillik :

Sz. István korában a! királyi megegyezés a" jószágszerző személy"
egyenes maradékai kiholtának esetére volt szükséges. — Kitetszik ez
Sz. István II. könyének 35ik fejezetéből, mellyben azt rendeli: hogy kiki,
míglen él, mind tulajdonaiban , mind az ő királyi ajándékaiban úrijussal
birjon , kivévén azt, a? mi püspökséghez vagy vármegyéhez tartozik,
és holta után fiai hasonló úrijussal öröküljenek. ,, Ut unusguisgue domi-
netur propriorum , simileter et donorum regis, dum vivit, excepto eco,
guod ad Episcopatum pertinet et ad Comitatum , ac post eius vitam filii
simili dominio succedant." — Kitetszik tovabbá Kálmán király Iső
könyvének 20ik fejezetéből, mellyben e" királyunk azt rendelé: hogy
Sz. Istvántól adományul nyert minden birtok az emberi örökülésnek
minden örököseire szálljon. ,,Possessio guaelibet a §. Stephano donata
humanae successionis guoslibet contingat haeredes."

Kálmán király , most említett törvényének további rendelése által:
,. Possessio vero ab aliis regibus data descendat ad filium, gui si defue-
rit, succedat germanus , cuius filii etiam post mortem illius non exrhae-
redentur, germanus autem praedictus si non invenietur, Regi haereditas

VI. A" KIRÁLYI CONSENSUS" SZÜKSÉGESSÉGE" VISZONTAGSÁGAI. 4129

deputetur", — az örökösödést királyi adomány mellett birt jószágokra
nézve , Sz. István adományait egyedül kivéve , a" jószág urának testvé-
reire "s ezeknek maradékira szorítván, a" királyi megegyezés" szükségét
az érdeklett jószágokra nézve mindjárt a jószág urának testvérei kihol-
toknak esetére szükségessé tette.

II. András aranybullájának 4ik ágazatában a! jószág urának min-
den atyafiait , jószágai minemüségének minden megkülönböztetése nél-
kül , részesekké tévén az örökösödésben , a! királyi megegyezést ismét
általánosan csak azon esetre tette szükségessé , ha a" jószág urának min-
dennemü atyafiai kiholtak. ,,S- non disposuerit (serviens sine filio de-
cedens) propingvi eius, gui eum magis contingunt , succedant, et nullo
propinguo existente, Rex." — És ezen állapotban maradt a" dolog a
királyi megegyezés" szüksége" megszülemlésének időpontjára nézve IIik
Andrásnak utódjai alatt is , a. mint ezt IV. Bélának a" nemesség" igazai
felett költ 1267iki, és I. Lajosnak II. András" aranybulláját megerősítő
1351iki leveleik a" fenn előadott helyeken , valamint szinte hármas tör-
vénykönyvünk; I. részének 10, 47, 64 és 65ik czímjei is bizonyítják.

Azonban minden korban csak azon atyafiaknak kiholtát kellett
érteni, kik a" jószághoz közös jussal birtak. Bizonyítják ezen állításomat

1) Az adományi leveleknek, az adományszerző örököseit is
királyaink" kegyelmében részesítő , közbenvetéseik , mellyeket azoknak
kezünkhöz jutott legrégibb példányaikban is már fellelünk. Igy II. István
1130iki levelében Illwos földet Kozusnak és fiainak, Bethlemnek és
Echának örökös adományul adá. Fejér II. kötet. 81. lap. — Igy Iik
Béla a" sárusi grófhoz intézett levelében parancsolá: hogy Vra és Zombat
nevű vitézszolgáit Silwan föld" részébe, mellyet nekik és örököseiknek
ajándékul adott, iktassa be, és őket abban ótalmazza. Fejér VII.
köt. I. dar. 144. lap. — Igy szinte II. András 1205iki levelében Zecseud
helységet csernukai Csernuk" fiának, Istvánnak, fiuról fiúra , és örökö-
seinek örököseire örökjussal ajándékozá. Fejér III. kötet. I. darab.
21. lap.

2) Diénes nádornak már fenn előadott 1234iki birói levele , melly-
ben Micou által teendő örökvallás" felforgatásának megelőzése végett
Micounak csupán csak osztályos atyafiai, cozdíivisionales, rendeltetnek
törvény" elejébe idéztetni. Fejér III. köt. II. dar. 413. lap.

M. T. T. ÉVK. III. 3. 17

130 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

3) IV. Bélának nemesség jusait megerősítő 1267diki levele,
mellyben az örökös nélkül kimult nemesnek atyafiai és nembeliei, ge-
nerationes , jószágainak elajándékoztatása előtt azért rendeltetnek király
elejébe idéztetni, hogy elhatároztathassék, a" mit a" törvény" sora és
rendje kiván. — Végre

4) I. Lajosnak II. András" aranybulláját megerősítő levele , melly-
nek befejezésében az örökös nélkül kimultnak szabadon rendelkező te-
hetségét teljesen eltörülvén , azt rendeli: hogy annak birtokai közelebbi
vérséges atyafiaira és nembelieire törvény szerint , de iure et legitime ,
következőleg ollyan atyafiaira szálljanak , kiket a" törvényes örökösödés
közös jusaiknál fogvást illet.

VII.
A SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJERŐL.
ELŐADTA
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ
A" M, T. TÁRSASÁG" NAGY GYÜLÉSÉBEN , SEPT. 1, 1836.

SZÁSZ KÁROLY.

Nem isteni csudáktól, "s, a. mi szintén csuda volna, öntermésze-
tünk" megtagadásától , hanem homályos elmék", zavart fogalmal" "s ér-
hetlenségek" tisztába hozatalától várt "s igért mindent, a mult század
sót az ó s új világ legépebb agyú bölcseinek egyike, Alembert ; "s én,
egyszerű , de végetlen sokat befoglaló mondásának, azzal a mély , erős
meggyőződéssel hódolván , melly egész éltem" történeteinek, tapaszta-
lásainak , "s fontolásainak eredménye , bátran merem állítani: hogy job-
bat, sót egyebet emberiség" boldogítására nem tehet, a" királyi pálczát
forgató hatalmas s a" szerény ludtol! hőse egyiránt nem, mint ha zavart
eszméket rendbe hozni , homályos képzeteket felvilágosítani , elfogult-
ságokat feloldani, előitéleteket megtörni, tehetsége, köre, "s környe-
zetének fogékonyságához nézve, törekszik. Még — a! mi kétség kivül
legmagosabb és isteni szemléletre méltó látomány emberek között—a
nemes léleknek elszánt akarattal, rendületlen állhatatossággal, "s magát
semminek számító áldozatokkal vivott tetteiis nem azon változásokban
fontosak , mellyekre közvetlen irányok kiterjed, hanem azon munkála-
tokban, mellyeket az emberek" átlátásában, gondolkozás-módjában, "s lehe-
tetlenség felőli képzeteiben , egy szóval: helyes itélet" terjesztésében esz-
közülnek. Mert építsünk bár, fellegekbe ütköző pyramisokat , térítsük
ki árkaikból a" hatalmas folyókat, a" tengert "s a" szárazt kényszerítsük

ü 5 Úr jak

132 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

helyük" megcserélésére ; mit tettünk egyebet, mint egy morzsának mor-
zsáját egy hajszálnyival odább mozdítottuk abban a" temérdek minden-
ségben , mellyben , ha szabad volna mondani, ezek a játékunk" bábjai
még számon sincsenek, "s óriási munkáink ugy eltünnek a" mindenható
zsámolya elől kiindult mozdulatok" temérdekében , mint három singnyi
hosszúságunk a? csillagok" távolsága mellett; "s tegyük fel: hogy már
mindazt a" természet készen megadta volna, mit évszakokat czimerező
óriás lelkek? "s embernyomok" egymásba kapó munkája eszközül, "s pél-
dául az atlanti tengert a" feketével, már teremtés óta egybefüggő folyók
kapcsolnák össze; tegyük fel: hogy az istenség, mikor atyáinkat a" para-
dicsomból kiüzte , macadámi vagy vas útakkal hálózta volna be az egész
földgömböt, ők?" és utóik" számára stb.; azt gondoljuk-e , hogy jobban
lenne sorsa az embernek ezek" használásában, ha maga tovább haladni
erejét nem érzené, nem tudná , nem akarná ? — Én részemról bátran
tagadom; mert alaptulajdona istenséggel rokon lelkünknek, hogy csak
ön munkássága" teremtményeiben érezzen kielégülést; "s csak abból me-
rítsen igaz éldeletet, mit a jóltévóleg mostoha természet korlátoló
ellenzése "s emberi érzetlenség-tornyozta akadékok" daczára kivívott,
meghódított; "s valljon ebben a" tudományok" tudományában kik tanító
mesterei a zsibbadságba sülyedt "s setétségbe burkolt sokaságnak ? —
Tudósok, irók , nevelők , papok , röviden a" szóval hatók-e? — 0! ezek-
tól is kétség kivül sok szépet, jót, üdvösségest lehet, vagy lehetne ta-
nulni. "S hogy p. o. csak hazánknál, "s abban korunk" szóba hozott
kivánatinál állapodjam meg, milly rég vala már fejtegetve egy magyar
tudós társasag szükséges, lehetséges, üdvös volta; mi sok derék könyv
irva, sok jó szó elhintve népnevelésről, nemzeti nyelvról, korlátlan szor-
galom, szabad kereskedés? varázs munkálatiról stb.; de ha a" sok jó s
szép szónak sükerét kérdezzük, nem leszünk-e kénytelenek megvallani ,
hogy mindezek többnyire ollyan formák valának, mint magyar prediká-
czió tét faluban, azaz: a nagy közönség fogalmát meghaladó tárgyban
ismerete s fejledtsége" körén kivül eső nyelven, jó szándékkal "s ke-
vés haszonnal hangzó, csak szavak a! pusztában. De ím fellépének a -
tettel beszélők , nem szükséges többé, hanem áll a magyar tudós társa-
ság; nem jámbor óhajtásainkban, hanem valóságban magyar hangon szól
a magyar törvény; a Duna! szabad habjai földrészek" termékeit kicse-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 133

rélni siető gőzösök" kedves terhe alatt tapsolnak, "s nyúgot és kelet
nyujtja kezét országútat verni a" rideg, puszta magyar földön, nemcsak
az erszény, de a! fő "s sziv" nemesebb kincseiből is útvámul nekünk
adózandók. — "S midőn ezek a" béke" hősei a" tettek" emberei által már
vagynak , már állanak ; midőn jóltévő hatásuk már valóban kiterjed az
egész hazára: íme ébredez tompa süket álmából a" tunya sokaság, sej-
díti előbb , majd hiszi, mert látja, hogy csakugyan szükségesek valának
ezek; látja, érzi, tapintja az áldást árasztó munkálatokat; "s a" mi leg-
több , elhiszi, mit leginkább nem képzelt vala: hogy a káprázolattal "s
optikai szemfényvesztéssel is nagyított akadályok" ellenére csakugyan.
elszánt akarat , kitartó állhatatosság , s annyi észnek és tapasztalásnak,
mennyivel jól roszul birunk, megfontolt használása , létesíthet már va-
lamit a magyar földön; új eszmék, új lélekerő, tüz, buzgóság ébred
milliók" kebelében; "s nem maga azon puszta tettleges körülmény, hogy
itt tudósok" neve alatt néhányan összegyültünk; nem az a" néhány gőz-
hajó stb.; de az a!" világ, azok a vágyak, az az irány, akarateró, remény,
hit, bizodalom, mellyet ezek teremtenek, ím ezekben áll a" dolog" érde-
me, mellyért, midőn egy felül szívesen nyujtom jobbomat azoknak,
kik akár a költői lelkesedés" villámerővel hasító, akár az ékesen-szó-
lás" meggyőző hangjaival behatván az agy" és sziv" belsejébe, világot
terjesztenek , "s elhatározásokat költenek fel; másfelül mélyen hajolva
hódolok azon tettekkel győzőknek , kiknek igazán practikai bizonyi-
tásuk" módja maga teremti elő azt a világot, melly feltétele a? bizo-
nyítás" hatóságának.

De igen messzire terjesztettem talán már értekezésem" előzmé-
nyeiben egy olly igazság! fejtegetését, melly hála Istennek, sem a? pa-
radoxumok;, sem az eretnekségek" osztályába többé nem tartozik ; legyen
elég tehát még egyszer ismételnem: hogy nemcsak jobbat, de valóban
egyebet nem tehet senki az emberiség" magosbra emelésében, mintha ,
zavart eszméket rendbehozni , homályt oszlatni, világot terjeszteni tö-
rekszik ; "s még azoknak hatása is, kik tettekkel áldoznak a" haza" ol-
tárán , abban a világban tündöklik legragyogóbban , mellyet nagy szerű
munkálódások , mondhatnám villany" természeteként fejt ki körülöttök;
"s ezért, csak az tett eleget nemes érzései sugalmának s istenség-szabta
kötelességének, ki szóval, ha csak eszmék" országában arristos, tet-

131 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

tel, ha erre hivja meg helyeztetése, világít, ébreszt, vezérel, és
buzdit.

Én is az első osztály" egyik köz, de el merem mondani szives
igyekezetű kézi munkása, azon megtiszteltetés által, melly valóban
magamnak épen ugy, mint talán másoknak váratlanul e" dicső egyesület
körébe hivott meg, kétszeresen érzem magamat elkötelezettnek , hogy ,
szavamat, ha gyengébb is mintsem betöltvén egy hazát , Kárpátunk" or-
mairól dicsőséggel ekhozzék vissza, hangoztassa legalább abban a kör-
ben, mellynek határáig eljuthat; hogy lobogóbb fáklyánál meggyujtott
mécsemnek csendes lángjával deritsek világot egy félre vonultabb szeg-
letben; "s midőn most egy rövid értekezésben zsengéjét mutatom be
annak , mit, vagy mi formát várhattok tőlem: ha ebben a" csekély te-
hetséget potló hév buzgóság érdemét feltaláljátok , elmerem mondani :
itéletetek igaz ; de örömmel is teszem hozzá: egem" teljesen boldogító
leend.

Felvilágosítandó igen is elég van túl és innen a" Lajtán, 7s a" tör-
vények körül nem kevesebb, mint az ismeretek" akármelly más osztá-
lyában; s noha a" külföld ebben is szintúgy mint sok egyébben, többre
haladt nálunknál; de meg kell vallani, hogy azon alapfogalmak , mely-
lyekre minden törvény-tudomány épül, a" leghiresebb német, vagy fran-
czia, vagy angol iroknál is , nem mindenkor ütik ki a. mélyebben ható
"s világos logica mértékét. Azonban nálok legalább meg vagynak pen-
dítve a" kérdések, ha talán rosz is a" felelet azokra; mi peidig tudomá-
nyos , "s némelly más tekintetekben is, még azon boldog együgyűség
szakát éljük , melly minden kérdésre kielégítő feleletet tud adni; mert
a dolog" mélyét illetőkön nem törődik; a mi a" sark , annak hirét sem
hallotta; vagy ha igen üres speculatio, jámbor álmaknak tán veszélyt szülő
feszegetések" czimje alatt , kiidézi az ugy nevezett practicai élet köré-
ból. Pedig azt a" hajlítást, mellyet az igen practicus angol, vagy fran-
czia ád a hajó deszkáinak, nem ő, s nem is az találta fel, kinél inas-
kodott; hanem talán soha tengerpartot nem látott angol "s franczia tu-
dósok számították "s mérték ki dolgozó asztalaik mellett. A?" gőznek
csuda erejét , lóvá, széllé , vizzé, s csaknem emberré varázsolni át, nem
valamelly szakácsné, hanem theoreticai eivek" vezetése után próbálgató
tudósok tanították az elbámult világnak ; "s ha van köre az ismeretnek,

VILI A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KŰTFEJÉRŐL, 135

mellyben tiszta logica, éles belátás, széles és mély emberismeret el-
veiből alakuló theoreticai nyomozások , bámító practicai következésekre
vezethetnek , bizonyosan a!" törvények" mezeje az; Boentham! ezer téve-
déssel tele munkái , ha egyebet nem is , ezt legalább mathematicai szo-
rossággal bebizonyították. Ezen állításom? világosítására , sok előmbe
ötlők közül, csak történetesen, "s mintegy p. o. olly tárgyat váiasztot-
tam én is értekezésem kérdéseül, melly a" törvények" philosophiájához
tartozik : s azt gondolom, mikor ezt teszem , osztályom köréből idegen
pályába nem lépek; mert igen törvénytelen lenne az a philosophia,
melly a" törvény-tudománytól philosophiátlanságot kivánna. Választot-
tam olly tárgyat, melly vélekedésem szerint mindenek" figyelmére méltó,
kik törvények körül, akár mint azokat alakító megbizottjai a polgári
társaságnak, akár mint birák, akár csak mint azoknak engedelmeskedő
polgárok, tetteik" értelméről magok magokkal tisztában lenni szeretnek.
Tárgyamat e" kérdés foglalja magában: ,,Mi a" szerzett törvények eredeti
kútfeje ?- —. megjegyezvén , hogy itt a" polgári alkotmányt illető ugy-
nevezett juspublicumi törvényeket merően mellőzve, a" kérdés" iránya
csak szorosb értelemben vett polgári, vagy jusprivatumi törvényekre
van intézve , "s ezeknek forrásait , minta termékenyítő Nilusét, felke-
resni hivlak meg csak egy rövid félórai utazásra.

Legelső , mi itt még vizsgálati utunk" elkezdése előtt szemünkbe
ötlik, az, hogy e" szó is ,, törvény" azon szerencsétlen, mondhatnám bűnös
testvérei közé tartozik , mellyeknek tiz , tizenkét különböző értelmök
van, "s igy igen alkalmas arra , hogy mint az indiai szemfényvesztő az
ő tizenkét laptájával, úgy a gaukler-tudósok is, czél "s alkalom szerint,
észkápráztató logicai figurákban megjátszodtathassák vele bámészkodó
hallgatóikat. Csakugyan a" fennforgó szónak jelentési különbsége már
a közéletben, "s annál inkább miveltek előtt, meglehetősen tisztába
vagynak hozva; azért itt hosszas és szórszálélü meghatározásokkal
"s különböztetésekkel időt tölteni nincs szükség. Tudjuk, hogy több
külön eseteknek valamelly közös pontbani egyezésök, teszi a törvény
szó" legtágosabb értelmét; p. o. midőn a" testek" nehezkedését termé-
szeti törvénynek állítjuk, annyit mondunk: hogy a" kő is, a pihe is;za
földgömb is, a" csillagok is egymáshoz közelíteni sietnek , "s össze is rO-
hannának, ha még nagyobb tömeg hatalmasabban vonszó ereje nem

136 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

ragadná őket másfelé. Szorosabb értelemben pedig, törvény-nek — két
szóval "s tudósan ,,cselekvényi (practicai) törvénynek" — neveztetnek
azok , mellyek nema! kőnek, hanem emberi akaratnak irányát határozzák
el, azzal a" képzettel, mellynek szava:kell —t.i. ez vagy amaz esetben
igy vagy amugy cselekedni ; "s nem ereszkedve ítt abba a kérdésbe, ha
van-e olly kell, mellynek nincs mi ért-je (mi az erkölcsi metaphysiká-
nak tárgya), harmadszor és utoljáratörv ény-nek neveztetik az a" kell,
melly meg kell lenni-vé alakult által, t. i. az a cselekedeteinkre vitető-
dó szabály, mellyet, vagy önkint vagy kénytelen, teljesítünk is; mert egy
a mienknél mindenesetre hatalmasabb erő annak teljesítését — szelid
úton, mig lehet; physicai rá-szorítással is, ha nincs más mód — eszközli:
p. 0. mellemre szegzett pisztolylyal a rabló az erdőben, tiszteletre méltó
intézkedéseivel a polgári társaság ; amaz egyik szélpont: az ugy neve-
zett erőszak" törvénye , baromi századok" undok fajzata "s maradványa;
ez a legmagosabb , legdicsóbb, mi emberek között létez: a polgári tör-
vény , mellynek paizsa alatt idomul, az egykor vadakkal rokon ember,
isteni hasonlatosságra; azért annak őrjeire méltán tette által a nagy
világ egyetemének örök rendjét fenntartó istenségről a" felség? és szent-
ség képes tulajdonit a háladatos emberiség. — Ez a" polgári törvény
tehát, vagy — hogy még csak egyszer s utoljára ismételjem — a" polgári ha-
talom által védett , "s ha szükség kivánná, az egész társaságnak egyesülő
"s igy akármelly egyesnek ellenszegülését legyőzhető erejével teljesí-
tetni is eszközlött cselekvési szabályok, lesznek csak röviden törvény
nevezete alatt értve , ez értekezés" folytában.
"§ honnan veszik ezen törvények eredetöket? e" tehát a" kérdés;
8 kész rá a felelet: a törvényhozó akaratjából; legyen az
monarcha, legyen többekból alakult erkölcsi személy, vagy testü-
let; legyen ezeknek kettós vagy hármas összetétele, p. 0. királyból , fő-
rendekból "s képviselőkből stb. A? törvényhozó vagy egyszerre vagy
alkalmatorság szerint figyelemre veszi, a nemzet), a kor, az emberi
viszonyok", életmód", foglalatosságok" "s t. ef? szükségeit, kivánatait,
szabályokat állít meg, leirja, kihirdeti ezeket, sinórmértékül a" polgá-
rok tetteinek ; "s a végrehajtó hatalom felügyel, "s oktatás, jutalom,
büntetés , igazság-szolgáltatás által eszközli, hogyez a" törvények" egye-
teme a codex, a corpus juris, a" polgári törvénykönyv, a bi-, vagy

VII. A! SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 137

tri-, vagy guadripartitum — vagy akármi neve legyen azon tábláknak,
mellyek e! parancsolatokat foglalják magokban— tisztelet, s kész vagy
kénytelen engedelmességnek tárgya legyenek. "S oh! melly boldog
volna az a" nemzet, melly birná azt, a? Biblia után bizonyosan első be-
csü könyvet: hol, a" léte csirájával már jogokat nyert embryo szüle-
tés előtti korán kezdve, a" sirba önkint szálló öregig, minden életkor-
nak, minden nemnek , minden osztálynak , minden életmódnak, min-
den foglalatosság nemének, 7s a külső dolgok" temérdeke" minden
különbségeinek megfelelő, mindeniknek természetéből, czéljából 7s
rendeltetéséből merített bölcs törvények , közönségesen értett nyelvbe
"s irásmódba foglalva , mindenkivel előre tudatnak , személyes és vagyo-
ni helyezete szerint, minden előforduló esetben : mi az, mit ő követelhet
másoktól ; mi az, mire őtet azok szoríthatják; mi ereje és sikere, mi
kedvetlen s káros következése lesz e? vagy ama léptének stb. De
bármilly természetes, mondhatni mellőzhetetlen kivánatnak láttassék
is egy illy könyv" létezése, bár gondolná is az ember, hogy e? nélkül
a törvény csupa önkénynyé fajul , személyes vagyoni bátorság történet
bábjává válik ; hitel , ipar, szorgalom , lehetetlenségek stb. ; egy szóval ,
hogy illy könyv nélkül nincs polgári társaság , csak együtt legelő "s ök-
lelődző barmok"? csordáira oszlik az emberiség: mégis csudálatos de
igaz, hogy alapos fontolás , szintúgy mint a" népek" történetei, egyező-
leg bizonyítják , miképen — a! törvények" czélszerűségét nem is emlit-
ve — csak teljesség! tekintetében is, illy, vagy illyenhez közelítő tör-
vénykönyv soha sem létezett, nem létez s nem is fog létezni; mert
emberek "s emberi körülmények között lehetetlenség országába tarto-
zik. Alapos megfontolás mondom, és a historia egyiránt ezt bizo-
nyítják. Ezt az első: ugyan is egy illyen törvénykönyv , ha tiz akko-
ra volna is mint a romai pandecták, vagy a" conciliumok" végzéseinek
gyüjteménye , minden esetben, csakugyan határozott számú lapokból ,
a lapok megszámlálható sorokból, a" sorok nehány szókból állanának ,
"s azokban a" szókban viszont csak véges számú szabályok lehetnének
befoglalva ; midőn másfelől az emberi munkásság" tarka mezején előfor-
duló esetek, viszonyok , körülmények , mellyek mind a guid juris
kérdés alá tartoznak, végetlen számuak és különbségűek , 7s így a?
mathesisnek egy igen ismeretes igazsága szerint, a véges szám bár
MTS TT. BVESTUK 3 18

138 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hányszor téve vagy ismételve ís nem felelhet meg soha a! végetlen"
terjedelmének. De hiszem, azt vetik ellenúl: a? törvény" szabályai is
általános kifejezések, "S mindenik maga végetlen számú egyes eseteket
foglal magába. Úgy vagyon, végetlen számúakat, de nem végetlen
neműeket , millyenek az élet tettleges mezejének esetei; "s aztán ha
e" szójáték elhárítaná a" nehézséget, úgy a! görög philosophusok után
Verbőczinknél e" két rövid mondatban ,Neminem laede, suum
cuigue tribue." Kész a! legtökéletesebb törvénykönyv. De mi a
suum cujusgue? "s miből áll: guempiam laedere? ezekre kell
egy kissé részletesebb felelet, melly mindig hiánosan fog kiütni az
igen tágos általánosság "s igen apróra leszálló részletesség" egyaránt
hibás tulságainak dilemmája közé szorulva. Az igen általános törvény
épen azért , határozatlan , homályos , kétes alkalmaztatású ; mert hoszú,
sokfelé ágazó , "s tévedés nélkűl csak kevesektól járható út az, melly
a" közönséges igazságoktól , az egyes esetek" tömkeleges mezejére vezet,
Az a! törvénykönyv ellenben , melly aprólékos különségek" meghatáro-
zásába ereszkedik, épen az által támaszt még több kétséget; mert egy
eldöntött kérdésnek mindig száz hasonló rangú "s elmellőzött felel
meg. Távollegyen azonban, hogy én azon törvénykönyvekról, mely-
lyekkel a" mult "s jelenkor" legnagyobb uralkodói örök emléket emel-
tek magoknak a" háladatos maradék" szívében, valamit elvonnék; sót
mélly hódolással üdvözlöm II. Leopold, a" Fridrikek", "s a törvény-
hozó Napoleon" emlékezetét ; azon törvénykönyveket pedig , mellyekkel
dicsőült I. Ferencz Austriát boldogította, tettekkel "s történetekkel
gazdag életének legdicsóbb ragyogványai közé számlálom. Olly jók,
olly teljesek voltak azok , mint a" dolog természete szerint lehettek; de
jobbak, de teljesebbek a" lehetségnél bizonyosan nem: /s itt csak eny-
nyiről vala szó.

De tegyük fel, hogy a" mi lehetetlen emberi elmének és kéz-
nek , tegye meg számunkra az istenség , s még egyszer — mint Moses?
idejében—leszállván földi gyermekeinek körébe, kettő helyett most két-
száz (körülményeinkhez képest tán ennyi sem volna elég) kétszáz
táblára mondom, önuyjjával irná a" legkimerítőbb , legtökéletesebb tör-
vénykönyvet : gondoljuk-e , hogy ha egy tized", egy év, "s mértékszere-
sen egy nap" elteltével már hiánossá ne vált volna. Mint felhők az ég?

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 139

boltján, olly szakadatlanul halad , "s változtatja formáját az emberiség
tömegének állapotja. Új viszonyok tünnek elő, mellyeknek tegnap
nem csak létök, de értelmök sem vala. Megavulnak a! régiek; az
élelemmód , a! foglalatosság, a" törekedések" iránya szüntelen új meg
új formákat ült fel, "s velök együtt értelem ?s czél nélküli lesz a
régi , "s szükséges az uj törvény. Mint a gyermek ruháiból, úgy nő ki
nemzet , emberiség , előkora eszméiból, "s azokkal törvényei rendsze-
réból; "s ha újra meg újra nem száll le isten javítni saját munkáján:
csak emberivé, tehát ismét hiánossá válik az emberi kéz között, "s
mindazok illeni fognak rája , miket már fennebb érintettünk.

Azonban csupán okoskodásra épített bizonyítás, bármilly győ-
zőnek láttassék is, bár mennyire ne tudjunk semmit vetni ellenébe ;
mégis fennhagyja lelkünk" fenekén egy kis kovászát a" kétségnek;—mert
uram isten! mit nem demonstrált egyszer is másszor is az ügyes dia-
lectica ! Sokaságban" "s okos emberben azért teljes meggyőződést csak
tapasztalás" igazolása eszközöl. Kezdjük meg tehát a! részrehajlatlan
historiát; kérjük meg, hogy állítsa elő azt a! szerencsés nemzetet,
mellyet kimerítő teljességü törvénykönyvvel boldogítottak törvényho-
zói? — Mély halgatás! — Vagy talán Romáé volt ez a?! szerencse
és dicsőség? Valóban ha valahol feltalálható lenne , itt kell keresnünk
e" csudák" legnagyobbikát. A" romai népnek két szenvedélye vala: hó-
dítás" határain kivül, tárgyas és formás tökélesítése törvényeinek
azokon belül; "s miután hósi szellemének kihunytával zsákmánya lett
a rá-tóduló vad: csordák" dühének , nyelvének kincsei, törvényeinek
deréksége által még egyszer meghódította azokat. Romai nyelv" /s tör-
vény" jármát hordozta századokon keresztül az új Europa, "s még je-
lenkorunk" miveltsége is nem egyéb mint anyjánál szebbre fejlődött leá-
nya Romának.

Valljon tehát rendes törvényhozás" útján alakult, s" tartalmára
nézve teljes codexxel birt-e, ez a törvényeiben még mint hodításaiban
nagyobb Roma. Nyissuk fel corpus-jurisát, "s feleljünk meg belőle.
A" királyok alatti elsőbb monarchia "s a köztársaság" idejéről csak
historiai töredékeket találunk benne, mellyekból utóljára is az jó ki,
hogy a romai törvény" sokkal nagyobb része ezen nyolczadfél század-
nyi hosszú időköz? lefolyta alatt is, nem törvényhozó népgyűlések"

ae

140 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

határozatiból, hanem praetorok", azaz birák" itéletében követett tör-
vényes nézetek!" fejlődési útján alakult. A" császárok" koráról pedig
— melly (közbenvetőleg legyen mondva) a! romai törvény" fejlődésének
legdicsóbb szakasza — még tisztább adataink vagynak. A rendes
törvényhozás" útján létre jött törvényeket, ez idóőszakaszból össze-
szedték előbb magános törvénynyomozók, Gregorius és Hermogenes ,
majd egy császár, II. Theodosius ; de milly terjedelmüek valának, ezen
felvett tárgyáikra nézve elég teljes gyüjtemények? ha lapjaik számát
tekintjük: hihető hozzávetés szerint — mert nem mindenik jutott el
korunkig — csekélyebbek, mint ma sok, törvényéról nem kitünőleg
híres nemzet" corpus-jurisa; ha tartalmokat , még szúkebb határok kö-
zé vonulnak össze; mert nagy részöket üres stilus, historia, felül-, és
aláirás stb. tölti be. Eljött Justianus , "s ő már nem csak az irott tör-
vényeket — mintha mondanám: nálunk decreta regum — hanem a! ro-
mai birodalom" kebelében divatozó , bár milly eredetü minden törvé-
nyek" egyetemét gyüjté össze. Az irott törvények" összesége :codex
név alatt jelenik meg gyüjteményében , a! mit azonkivül gyakorlatban
élő törvényt talált, a" pandecták" vagy digestumok" neve alatt foglalta
be; "s vessünk egy összehasonlító pillanatot a" kettőre: a" codex, az:
az irott törvények egésze, fogja tenni laponként számítva talán huszadt- ,
tartalma bőségét tekintve alig ezred-részét a pandectáknak , — eldöntő
bizonyságaúl annak, hogy a" romai nemzetnél is az irott törvény csak
kisebb része volt a" polgári törvény" teljes egyetemének.

IIly határozó példa után feleslegesnek tartom más nemzetek" ha-
sonló állására kiterjeszkedni. Elmellőzöm Angliát, hol a parlamen-
tieknél régibb cammon law "s annak az úgy nevezett reportokban s
évi könyvekben (annual book) öröklő életmíves kifejlődése, mint
oriás a kis gyermeket, úgy vezeti kézenfogva, a hozzá mérve (jus
privatumról szólok) igen is törpe statu lawot; egy szót sem szó-
lok magunkról , kiknek ha vastag foliánt corpus-jurisunkból a histo-
riát, az avultságokat, 7s a! stilus" sallangjait kiidézzük, nem merem
kimondani, mennyi marad ; nem szólhatok bővebben némelly teljesebb
törvénykönyvek" jótéteményével bíró europai nemzetekról, mellyek-
nél a" codex" tegnapisága kisebbíti ugyan, de egészen el nem enyész-
tetheti a hiányt : a mondottakból , legalább én, tökéletesen meg va-

VII. A" SZREZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉBŐL. 141

gyok győződve, hogy minden a" köz életben előforduló esetek" szabá-
lyos elhatározását magában foglaló codex, emberi körülmények között
lehetetlen valami; és így a dolog! természete, "s mellözhetetlen szük-
ség vezet arra , hogy törvényt más kutfőból is meritsünk.

Mi a második kutfót vizsgáljuk meg.

A" most , Code civil" nevet viselő törvénykönyv" mélyen ható ité-
letű alkotója, egy külön czikkelyben nyilván kötelességévé tette a
birónak: hogy az elébe terjesztett esetról még akkor is itéljen, mikor
azt a törvényvköünyvben elhatározva nem találná is; s valóban a mi
itt nyilván kötelességül van kiszabva, a" dolog" természetéből, a" tör-
vény" "s itélet czéljából önkint is következik. Mert elhallgatva azt,
hogy nem itélni tulajdonképen lehetetlen , "s az itéletét megtagadó bi-
ró épen az által itéli oda a követelés" tárgyát annak, ki azt jól roszul
birtokában tartja ; kérdem : valljon ott, hol egy tárgy iránt ketten vélik
jogukat, önmagokra , azaz csinult vagy durva erőszak" eldöntésére biz-
ni a nyerés? és vesztés" koczkáját, nem annyit teszen-e, mint: kimon-
dani , hogy nincs polgári társasága; hogy nincs — legalább némelly rész-
Pen nincs — polgári hatalom, "s erdei vadak" életének scenáit játszad-
juk a" polgári törvények" birodalma alatt is. Más felől mint némellyek
(véleményem szerint) igen felületesen javalották függőben hagyni az illy
esetet, "s eldöntés végett a törvényhozó elejébe terjeszteni, csak any-
nyit tenne mint a" rendes biró helyett ezen egy kérdésre a törvény-
hozót tenni birónak : mi a. dolgon nem változtat; mert ismét csak az
a kérdés marad fenn , mi elvből fogja ez itt ítéletét hozni; vagy ha a
lesz a" szabály , hogy elébb törvény alkottassék a" fennforgó tárgyról, s
abból ítéltessék el a" már létező eset, ez a leglogicátlanabb , egyszers-
mind legrettenetesebb anomaliára — a visszaható erejü törvényre — Vve-
zetne , azzal a veszélyes hozzátétellel, hogy a! már előfordúlt eset ér-
deke tán észre sem véve hatván a" törvényhozóra, az alkotandó törvény"
szellemére "s irányára befolyna; és így, minden törvényi helyesség
képzetével homlokegyenest ellenkezőleg , nem az egyes eset volna szab-
va a" törvényhez, hanem a!" századokra alkotott törvény kölcsönözne
szint Js szagot az egyes esettől. Egy szóval baj ugyan, de nincs más
mód: minden elébe vitt esetre kell itélni a birónak , ugy a" mint tud ,
"s fog is itélni (meg látjuk alább, milly kutfőből); "s ha ugyanazon

142 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

eset újra elébe kerül: mi természetesb mint az, hogy hasonló okból
előbbi ítéletét ismételje; "§ végre, ha ez ujra meg ujra történik: nem
várhatja, nem kívánhatja-e az egyes polgár azt, hogy neki is azzal
a mértékkel méressék, mellyel hogy sok hasonló esetben száznak
mértek előtte , látta, tapasztalta.

De mielótt tovább haladnék gondolatim" kifejtésében, itt egy
alap-megjegyzésre kell kitérnem a" törvények" kihirdetéséről.

Mindenek megegyeznek abban, hogy irott törvény csak kihir-
detve, "s tehát csak úgy kötelez mint hirdetve van ;"s ha — felteszem —
az, kire e" bizatott; vétségből vagy akármi egyéb okból , egyebet hirdet-
ne a törvényhozó-alkotta törvénynél : a" hamis hirdetőt — feltéve, hogy
nincs bevehető mentsége — sujtani lehet ugyan; de azt, ki bona fide
szabta magát ahhoz, mit neki , mint főhatalony parancsát úgy adtak tud-
tára az erre megbizottak , bizonyosan nem.

"§ már kérdem: mint esik tulajdonképen a? törvények" köz tu-
datra jutása, — Caligula köz helyen tette ki törvény-tábláit, olly ma-
gosra függesztve, honnan éles szemű ember is bajosan olvashatná. De
valljon nemilly magosan, illy messze áll a" törvény — ha orra alá tartják
is — attól, ki nem tud olvasni; ki nem érti a! törvény nyelvét, mert az
idegen népé; nem irásmódját, mert eszméi körén felül való; vagy
nem törődhetik törvénybuvársággal, mert élete? gondjai , körülmények ,
szükség , tartják lebilincselve. Ha ezeket, (s általában társasági rend-
szerünket , figyelemre veszszük , nem lehet meg nem vallanunk , hogy a
törvényeknek az az úgynevezett kihirdetése, melly gyüléseken, vagy
a piaczra tódúlt bámészkodó sokaság előtti felolvasással, vagy újság-
lapokban , vagy körlevelek által stb. történik, csak a sokkal kisebb
résznél eszközölhet, és pedig minden esetre ott is hiános tudatot; el-
lenben a nagy sokaság számára nincs , nem lehet más módja a! törvény-
hirdetésnek, mint annak az előforduló esetekbeni alkalmaztatása , élő-
gyakorlatban tartása, "s tehát itt is, mint minden más tárgyban, nem
oskolai cursus , nem papirosról tanulás , hanem mindennapi tapasztalás.
De ezen szemléletekből még több is következik: mert ha igaz az — mit
tagadni bajos volna—hogy a! törvény "s igazság nem lehet más és
különböző , a" corpus jurist forgató vagy forgatható tanultak" "s a csak
tapasztalati okulásra szorított sokaság részére; ha igaz az—miról szin-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL 143

tén nem lehet kételkedni — hogy a" különböző nézeteknek még a leg-
tisztább "s -egyszerűbb tárgyak körül is minden lépten előforduló el-
ágazásai szükségessé tesznek olly valakit, ki minden egyes esetben
eldöntő szózattal mondja meg : a" törvény mit rendel erről , mit amarról ;
"§ kinek hanem meggyőződését — mert ez csak okosság lánczát hordoz-
za — de tetteit mindenki alája rendelni tartozik: "s ez a" biró ; önkint
következik az is, hogy a! törvények" ismeretének authenticus kutfeje
nem leket egyéb , és nem lehetnek mások mint annak élő organumai ,
azaz , a törvényszékek! itéleteiben magát kifejező gyakorlat; "s Ver-
bóczink — talán nem is sejtve — egyik legalaposb elvét fejezte ki a! tör-
vény philosophiájának, midőn illy értelemben szól: ,, Kölcsönös jogain-
kat a biró, szokások és csupán szokások szerint, itéli el; de szoká-
saink" egy része ered irott törvényből.

Igaz ugyan (s ez, szokott ellenvetés), hogy a" szokás határozat-
lan , kétes, sokféle magyarázatra alkalmatos; hogy az egy olly kulcs,
mellyel számtalan hátulsó ajtók nyilnak fel stb,; — de merném kérdeni,
valljon az egész társaság egyetemét véve szemügyre (mert talán min-
denikról , "5 mindenikhez szól a" törvény), olly sokkal tisztább, ért-
hetóbb, kétség és homály nélküli dolog-e egy körmönfont stilusban ,
talán—sőt sokakra nézve bizonyosan is—nem értett nyelven szerkesz-
tetett törvénykönyv ?7s a! nagyobb rész, melly azt sem egészben fel
nem foghatja, sem az illetőket belőle ki nem szemelheti — mi talán
még bajosabb feladat — nem könnyebben s tisztábban jut-e saját mun-
kássági körébe vágó törvényszabályok" ismeretéhez tapasztalásképen ,
azokból a példákból, mellyek önmagának , apjának, sógorának , szom-
szédjának rokonnemú dolgaiban alkalom szerint előfordultak ? De hagy-
juk ezt ; annyiban kérdem inkább: ki találta fel az okoskodás" tudomá-
nyának ezen új formuláját : , rosz ha úgy van, tehát nincs úgy?" Oh! ha
ez jó következtetés volna, ha a" természet "s emberek" hatalma en-
gedne illy okoskodásnak (pedig mathesis" és logica szabályainak min-
den földi dolog meghajol) : úgy nem volna könnyebb mint győzóőleg be-
bizonyíitni, hogy nálunk minden a? tökély" magos polczán áll, mert
rosz volna ha nem ugy volna; de ép agyú "s szivű ember abból, hogy
valami roszul van, nem puszta tagadást, hanem segítés" szükségét kö-
vetkezteti ; "s így itt is : ha rosz, hogy szokás pótolja az irott törvény

144 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

hiányát; ha még roszabb , hogy azt nyírja , metéli , toldja, rontja, za-
varja: ne tagadjuk lételét, mert ez igen is könnyű kibuvás a nehézség
alól ; hanem eszközöljük enyésztét, irtsuk ki ezt a mételét— ha úgy tet-
szik nevezni — az ép igazságnak : "s oh! ez igen könnyen eszközül-
hető. Legyen csak a! törvények" nyelve minden polgároké, "s tehát
ezeké is csak egy; legyen irásmódjok egyszerű "s mindenek" fogalmá-
hoz mérsékelt; legyenek azok bölcsek , czélszerüek , a dolgok" "s sze-
mélyek" helyezetéből olly természetesen merítve , hogy a" józan ész már
olvasás előtt sejdítse azt, mit olvasáskor (mert felteszem, hogy
minden polgár olvas) igazolva találand. Csak talpra esett logica,
bevégzett tudományosság, "s rendíthetetlen igazság-szeretet ültessen bi-
rákat zöld asztal mellé, kiket a" szolgai félelem s hiuság" csábjai ellen
characterök? erején kivül független külviszonyok biztosítsanak. Fordi-
tassék gondos figyelem a" törvények" minden feltünő hiányira , az elő-
haladó kor kivánatira, idegen nemzetek" probát kiállott intézkedéseire;
"s egy soha el nem oszló , mégis energiájából meg nem fogyatkozó tudós,
okos, tapasztalt, független törvényhozókból alkotott testület töltsön
be minden hézagot a! törvények" rendszerében ; számüzzön abból min-
den homályt ; egyeztessen minden ellenkezéseket; "s végre egy, erővel,
hatalommal , "s ezer szem, fül, kar segédekkel ellátott végrehajtó még
egy jottáig is elmellőztetni, vagy túlhaladni az irott törvényt ne en-
gedje, s ebbeni idves munkálódásait, az itélő terem nyilt ajtai, sza-
bad hírlevelek /s bilincstelen sajtó hiven gyámolítsák, egy olly nép-
nek (megjegyzem utóljára) kebelében , melly elég erós ennyi nagyot "s
szépet elhordozni! létesítsük mondom ezeket, "s fogadom: nem fog
többé az itélőszéki gyakorlat egyszersmind megrontója és hamis hir-
detője lenni a" törvények" szent rendeléseinek; nem fogják néhányan
bírói czím alatt a" törvényhozás" jogait bitorlani; s a törvénykönyv
a tettleges gyakorlatnak , a gyakorlat az irott törvénynek egymást hí-
ven visszatükröző képei lesznek. Azonban míg mindezek, s míg né-
melly hasonló könnyüségü dolgok nem létesülnek (pedig gondolom ba-
josan érik meg mindezt unokáink is — értve azokat, kiket az utolsó
trombita - hang életbe találand —) : addig , hidjük el, hogy formálódni,
létezni fog az irott törvényeken kivül egy-egy kis usus is; ez az usus
némelykor talán kisérni (7s ez a? legjobb), máskor" pótolni fogja az

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 145

irott törvényeket (s még ez is türhető eset) ; de legtöbbször nyirkálni,
zavarni, változtatni fog azokon: "s bár ez elég nagy kár; de ha azt csak
most kijelelt móddal megelőzni nem tudjuk, ne vágjuk ketté a felold-
hatatlan bogot, hanem valljuk meg, hogy emberi/s polgári hiányaink-
nak mulhatatlan szármozatja: az irott törvényt pótló, "s néha változ-
tató törvényszéki szokás, mellynek valamint keletkezését megakadá-
lyoztatni lehetetlen, úgy, míg létez, kötelező erejét tagadni egyszersmind
logicátlanság és kegyetlenség volna. Mondották ugyan némelly heve-
sebbek: be kell irni a" törvénykönyvbe, hogy szokásnak, bármi régi
legyen is , nincs kötelező ereje; a birót megelőző itéletek nem korlátol-
ják: ő csak a" törvénykönyvben keressen sinórmértéket ; ahhoz, ha száz-
szor távozott el tóle, százegyedikszer térjen vissza stb. De valljon meg-
gondolták-e az illyest sürgetők, mi nagy képtelenségek foglaltatnak e
jámbor czélzatú tanács alatt. Tegyük fel, hogy egy törvényhozó test
nagy hirtelenséggel létesítene illyen törvényt , következik kihirdetése ;
mert legalább ezt mindenkinek tudtára kellene adni. Képzeljünk már
egy értelmes /s jó lellkü városi birót vagy akármi más tisztviselőt, ki
ez alaptörvényt egy becsületes, mivhelye mellett háznépeért híven iz-
zadó polgárnak értelmesen meg akarja magyarázni. Magyarázata kép-
zetem szerint a" következő eszmék" körében forogna. , Barátom ! — így
szólana ő — ha látod és hallod, pedig ha száz esetbe egyiránt látod és
hallod, hogy a" tolvajt felakasztatták, az adóst tartozása! lefizetésére
itéletesen rá szorították; a! vásárt, mert a" szomszéd nem volt megkií-
nálva az alku tárgyával, megsemmisítették stb.; te mindezeknek ne hidj,
ezeken ne építs ; meg lehet, a birák csalatkoztak ; meg lehet, szántszán-
dékkal mindannyiszor törvényt tapodtak 5— hanem először diák nyelvet,
historiát stb. tanulj ki alaposan, azután vedd elő "s tedd magadévá
az egész Verbóczit, olvasd el Sz. István királytól V-dik Ferdinandig
az országgyűlések" minden végzéseit, különböztesd meg az apocryphu-
sokat az igaz kamarán költektől, vond ki belőlök, a" mi körödet"s körül-
ményeidet illeti: ahhoz tartsd magadat, azt kövesd. Én ugyan ar-
ról, hogy porul nem jársz a" törvény" követésivel, épen nem kezesked-
hetem (mert valamint eddig ugy ezután is, meg. lehet, ef vagy ama
törvény ellen fognak itéletek kelni; sót igen hihető, hogy bár mi álljon
corpus-jurisodban , azt, mit százszor követett egy törvényszék, száz-
M-ES IT. BVK. 195 3. 19

146 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

egyedikszer újra fogja követni ; de te ne bánd ; éljen az igazság "s tör-
vény :te kövesd ezt; ha baj ér, hordozd resignatioval a" jó principium
diadalmáért." Mit felelne illy beszédekre a" becsületes csizmadia , nem
tudom ; én részemról bátor volnék, lehető legnagyobb serénységgel
azt a" kérdést tenni , az illy parancsokat hirdető tisztviselőhez: hogy
ha a" király, kinek rendelései szentek, olly mulhatatlanul kívánja, hogy
az irott törvényhez, és csak ahhoz szabjam magamat, s a végre azt
A-tól V-ig meg is tanuljam : a mi nekem felette bajos; valljon nem
könnyebben eszközölhetné-e ő : hogy azok a birák, kik az ő szentelt ne-
vében igazságot szolgáltatnak, tudják "s értsék is, akarják is a" törvé-
nyeket olly bizonyosan és kivétel nélkúl alkalmazni, hogy magam is
szigorú engedelmességemnek kárát ne valljam? Mire, gondolom, az egye-
nes lelkü törvényhirdető azt felelné: hogy egyik épen olly lehetetlen ,
mint a" másik.

De legyen elég ennyi a" szokásos törvény" mellőzhetetlen szük-
ségességének világosításául. Gondolom, nem lesz többé botránkozta-
tó, ha eddigi nyomozásunk" eredményét ebben fejezem ki.

Törvényhozói parancsok és szokás minden polgári társaságban
mellőzhetetlenül létező kútfejei a" törvénynek, és pedig az irott tör-
vény is főkint a" szokás vezető árkában folyva hat ki reánk, izt véve
fel tőle sokszor nagyobb különbségüt, mint millyen van a" donaue-
schingeni kristály forrás és a: budapesti hidat emelő hullámok között.

De van még e! kettőn kivül harmadik kutfeje is a" törvény" sza-
bályainak , mellyet — bár legbővebb, s tulajdonképen a" más kettőnek is
anyja — csak azért nem veszünk észre, mivel kifolyásában akadályba
nem ütközvén, lármájával magát el nem árulja. — Szóljunk erról úgy,
mint figyelmünk" legméltóbb tárgyáról. Ha vaz irott és szokási törvé-
nyek" egyes szabályainak eredetét historiai szempontból veszszük vizs-
gálat alá, önkint fogja magát előadni az az észrevétel, hogy azoknak
keletkezésére vélekedések" különbsége , ellenkező "s többfelé ágazó irá-
nyai adtak alkalmatosságot, "s épen ezért és csak ezért kerültek , vagy
törvényhozói elhatározás vagy biró ítélet alá. . Ha az adósságot min-
den ember önkint lefizetné, senkinek sem jutott volna eszébe
törvényt alkotni arról, hogy az adóságot le kell fizetni. De még mé-
lyebbre ható vizsgálat arról is meg fog győzni, hogy az illyen ellen-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 147

xésből kifejlett törvényeken kivúl vagynak még igen számos, cselekede-
teinkre vitetődő helyességet,szabad és nem szabad, kell és nem
kell képzeteit magokban foglaló, a" polgári hatalom által tettlegesen
is védett olly nézetek és szabályok, mellyek iránt, vagy kétségbe
nem hozható tisztaságok , vagy megszokás", részvétlenség "s ezer más
okok" tekintetéből kérdést támasztani sem jut eszünkbe, hanem szin-
tén phisicai törvények" szükségességét ragasztva hozzájok képzetünk-
ben , azokat tetteink" terveink" "s egész életünk irányába, mint más-
ként nem is lehetőket, számítjuk belé. Ezek azok, mikről ha mi ér t-jök
kérdetik , nem igen tudunk másként számot adni, mint illy phrasisok-
kal: ez tudnivaló, ez önként értetődik stb.; p. o. hogy a" fejérnépek-
nek nincs hivatal-viselési joguk, valljon mellyik irott törvény szabta
ki? vagy mellyik biró előtt leve az per tárgyává, hogy töbszörös így
itélés által alakuljon törvényes szokássá? bajos volna feltalálni egyi-
ketis. De könnyű "s utszéli a másik felelet: ez önként értetődik.
Hogy udvaromon, bármilly magosra építhetek vagy méllyen áshatok ;
hogy földem bevethetem, vagy tetszésem szerint parlagban hagyha-
tom, vagy undok békák tanyájává szentelhetem; hogy gyermekeimet
tanítathatom, ha kedvem s módom van hozzá, ellenkező esetben szabad
őket ökreimmel egy categoriában nevelnem fel ss t. ef. , önként értetődő
dolgok" sorába tartoznak nálunk : de nem mindenütt; mert ime Romában
törvény szabta ki némelly esetben az építmények" magosságát, "s ásá-
sok" mélységét; Prussiának minden polgára köteles gyermekét tanitat-
ni, ott tehát más az önként értetődő kell-nek mezeje: mint szintén más
Golkondában , hol önként értetődik, hogy az apa gyermekét, egy vas
szegért, lelke "s bőre sérelme nélkül eladhatja ; más Indiában , hol a" női
tartozások" önként értett része , a férjet nem csak lakadalmi ágyba , ha-
nem a" máglára is követni. Ez az önként értetődő jog" és tartozási
eszmék" egyeteme , melly a nemzet köztudatjában életmúűvi módon él ,
fejlődik ; mellynek egyes képzetei idő "s alkalmatosság szerint, az irott
"s szokási törvények" alakjába idomultak át, igen sok és fontos tekin-
tetben érdemli figyelmünket. Csak két pontot említek meg.

1) Ez a reflexio nélküli köztudatban élő kell és nemkell,
szabad és nemszabad, ss ennek az irott"s szokási törvények iránti
viszonya nevezetes, mint a! nemzet fejlettségi állapotjának mérlege.

9

148 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" még állati léttel szomszédos gyermeki korban tengődő népek-
nél ez egyedüli kutfeje minden igazság "s helyesség felőli képzeteknek.
Sem törvényhozót scm bírót nem ismert még, a rengetegek" bérczein
vagy a!" háborgó tenger mozgó jégszigetein fekete "s fejér medvéket ,
közel rokonait vadászó nép, mikor már hitte, tudta: hogy az apa fiá-
nak tartással, neveléssel, "s ez amannak engedelmességel tartozik. Szá-
zadok" hoszú sora folyt le, mig egy furfangos gyermek azt, hogy ez
így van, nem tagadva , annyit csakugyan kérdésbe tett: valljon hány
évig, milly korig tart ez a viszony; "s meg nem egyezhetvén atyjá-
val, a nép" vénei, tiszteletesei elébe kerűlt az első per, első indít-
ványa az első szokásos törvénynek; s így az atyai hatalom terjedel-
mének meghatározásakor jött legelébb szóra vagy tétetett papirosra
maga ezen hatalom is, miután hoszú idők" lefolytában kérdésbe hoza-
tal nélkül divatozott volna. Így áll fenn csirájában csaknem mindenik,
későbben tisztába fejlendő intézete az emberi és polgári társaságnak,
már a vad, vagy ha tetszik, patriarchai élet lépcsőjén álló népek kö-
zött, "s körülményeikhez képest nekik kielégitőleg. Az ő codexök a
köztudat, cathedrájok a tüzhely" kényelmesebb ülése, hova telepedve,
az agg nagyapa regél őskor hőseiról, "s a! véres csata okát, melly egy
legelő" barázdája vala; a rabló" bukását, az igaz ügy" győzedelmét é-
lénken rajzolván bámészkodó unokái előtt, egyszerre tanítja a jus pri-
vatum), criminale" és mora! teljes cursusait, 3

Serdül az ifjú, fejlődik a nép, terjed az eszmék" köre, test és
lélek" szükségei sokasodnak , kelnek az összeütközések; sok, mi ön-
ként értetődik, bővebb megfontolás után kétség!" tárgya kezd lenni;
biróra van szükség. Sok ideig a vének", a" tapasztaltak", hatalmasok?
tekintete eldöntő lessz. Ezeknek itéletei, szokási törvényekké ido-
mulnak , mellyeket előbb a" nép" hű emlékezete szájról szájra ad által ,
sokszor századokon keresztül a? késő maradéknak, míg végre sokaso-
dás "s több értelemre ágozás szükségessé teszi összeszedetésöket, rend-
bes könyvbe foglaltatásokat. Így eredteka? közép kor" elsőbb századjai-
ban a száli, burgundi, ripuari stb. szokások" gyüjteményei, csaknem
így sokkal későbben nálunk Verbőczi munkája. ——

De az ember még az igazság templomának falában sem szereti
magát materialeul lerakatni , "5 keserves dolog, hogy úgy szólva ügyün-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 149

kön tett törvényhozási tapasztalatokból keletkezzék nagy későre egy
szokásos törvény, mellyet ha előre tudunk vala, talán tetteinket sze-
rinte intézzük. Előre kimondandó szabályokat kiván tehát a fejlet-
tebb kor, "s ezért indul munkába az irott törvények" hozása, előbb e-
gyenként, majd tapasztalás "s megfontolás" okításai után rendszeresen
törvénykönyvekben , codexekben stb.

Ez azon három lépcső, melly a népek fejlettségi különbségét
a" törvények" mezején bélyegzi; azonban tudni való, hogy ezeket nem
idő hanem tárgy szerinti lépcsőknek kell tekintenünk, 7s tulajdonké-
pen a! törvények" c" három neme egyszerre "s egymás mellett létez
minden népnél "s minden társaságban; "s azt, ki ezeket (p. o. hazánk
törvényeinek mezején) megkülönböztetve rajzolná előnkbe, kimutatná :
hol feküsznek "s miért ott a! tiszta törvényekkel mivelten mosolygó — ,
hol a" szokások" dudvás és gyomos —, hol az önként értetődő törvényes
eszmék" szürkületes vidékei; miként fejlődött az első a másodiknak ,
ez a harmadiknak határai felé terjedve: ez, és csak ez nyerné el
a" törvénytudósság dicső borostyánját. —

2) Figyelmet érdemel a" nemzet" köztudatában élő törvényes né-
zetek" tömege, mint az az anyag, mellyből formálódnak — a fejlődés
életmüvi munkálata által — törvényes szokások előbb, majd — észre
sem véve — irott törvényekké alakulandók.

Honnan veszi itéleteinek vezérelvét a bíró, mikor olly eset ke-
rül eldöntése alá, mellyról vagy általában, vagy legalább abban az ár-
nyéklatban hallgat az irott törvény? Meg engedem, hogy más törvé-
nyek" hasonlatosságának homályos reminiscentiái, okosabbnak vélt
emberek" tekintete"s több okok is befolyhatnak elhatározására; de fő
"s eldöntő hatások" tudtán kivül is, a" köztudatban szendergő igazsági
eszméknek lesz rá befolyások; mert ő is része az egésznek, "s mint
a" hajóban ön lábain járó egyszersmind azt az utat is teszi meg, mely-
lyen hajója halad; úgy ő is nem sejdítve hódol a" közirány" titkos e-
rejének: a" szerint itél, "s egy lépéssel közelebb viszi a szokási tör-
vény" alakjába való áttestesüléshez.

Így a törvényhozó is; — ő nem csak áll vagy jár a hajóban,
hanem kormányozza is azt. Azonban a" hajó útja még is — termé-
szeti változhatatlan törvények szerint — a kormányos gyenge mozdu-

150 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

latainak "s az úr hatalmasan ragadó erejének lesz összetétele; vagy;
ide alkalmazva: irott törvények), részszerint a" törvényhozók" maga-
sabb "s önerejű bölcseségének, részszerint a" néptömegben élő helyes-
ségi képzetek" előhozatai "s a törvényalkotás" dicső pályáján sikerrel
csak a fog hatni, ki e? kettőnek szükséges elegyében a" mértékszert
azzal a" czélszerűséggel intézi el, hogy se ön gyalázatjára hátrább
ne maradjon a lassan de szakadatlan haladással fejlődő közigazsági
érzetek "s kivánatok mögött, se olly előre ne rugtasson, hová a" nagy-
ságában tunya tömeg kisérni képes nem leend.

De bár erról omolna legbővebben szó ajakimra, viszszatérek az
igen messze vezetendő mellék vizsgálatokról felvett tárgyam" szorosabb
köréhez. Elég érdekes az egyenes irányában is. ;

Eddig könnyű vala s csaknem országuton haladt fejtegetésünk.
Mert hogy a" törvények" kutfejei, részszerint a" törvényhozónak nyil-
vános parancsolatiban, részszerint annak tettleges pártfogásban mu-
tatkozó helybenhagyása alatt keletkezett szokásokban állanak: azt,
ki nem tudja? "s hogy mindenik ismét a" nemzet fejlődési lépcsőjének
megfelelő igazság" és helyesség képzeteiből meríti eszméit, azt sem ba-
jos általlátni. De milly elemek alkotják épen ezen eszméket , "s mi az
a legmélyebben rejtett forrás, mellyból azok erednek? így hangzik a
nehezebb "s mégis nem mellőzhető kérdés. Könnyú megmondani:
hogy a tenger folyókból gyül, a" folyók patakokból egyesülnek, ezek
pedig forrásokból erednek; de honnan maga a" forrás? hány , milly és
miről vezető csatornák öntik belé cseppeiket, az egykor oceánt for-
málandókat? fellegekből alárohanó özön, vagy a? föld" titkos méhének
chemiai munkálattal fogantató ereje, vagy csatázó electricai tüzek szú-
lik-e kristály cseppeit? Illyekre bajos a" felelet, szintugy mint arra:
honnan származnak eredetileg az igaznak, a" helyesnek, a? szabad és
nem szabadnak, a kellnek és nem gellnek azon képzetei, mellyek
a miveletlen embernek, a" féltudósoknak, az isteni lélekként a? chaos
felett is termékenyítve lebegő nagy elméknek különböző árnyéklatok-
kal sajáti, "s mellyeknek összefolyása teszi — mint láttuk — a? nem-
zet kebelében fejlődő szokások" "s alakuló törvények" anyagját? —
Próbáljuk felfejteni.

Meggyőződéseink, vagy — szerényebben, de igazabban mond- i

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL 151

va — véleményeink, mint tudva van, két kutfőóből-erednek. Egyik
az idegen tekintetnek hódolás, másik önitélet. Amaz gyermek" és fej-
letlen ember" tulajdona, kárára és javára ön magának, kárára és javára
az egésznek. Mert valamint igaz az, hogy a" már megrögzött vak
ragaszkodás, azaz (más szókkal): őseink" bölcseségének vizsgálat nél-
küli hódolás és azok" véleményének okon nem törődő követése, kiket
okosabbaknak, probáltaknak, dologhoz értőknek stb. tartani megszok-
tunk, sok jónak és szépnek, üdvös előhaladásnak , győzhetetlen aka-
dálya; olly kétségbe hozhatatlan másfelől az is, hogy ez az idegen te-
kintetnek hódolás, egyedüli őrje "s biztosítója azon előhaladásnak,
melly a" természet" oeconomiájából mulhatatlanul következik; "s ha
minden ember olly. logicával millyen sajátja, "s annyi adatokból
mennyit bir, okoskodván, ön nézeteit vas akarattal követné: a világ
talán huszonnégy óráig sem állhatna fenn. Ezért az önitélet és saját
elhatározás — ösztönileg. is — csak fejlettebb lelkek" tulajdona, s a
sokaság hasonlólag — ösztöni vonszalommal — visszhang és árnyék a
választottak" kevesebb száma körül. Ez, alkalmazva, annyit teszen:
hogy tettek", czélol", irányok" helyes vagy helytelen voltáról divatozó
képzetei is a" sokaságnak, nagyobbára csak kölcsönözés utján sajáti-
tott szerzemények; "s ezen formulák alá tartoznak : így jó , így helyes,
így kell, így szabad stb; mert így mondta, így tette, így tanította
az apám, a" dajkám, a" pap, a vén emberek stb ; "s így, ha Pál Péter-
tól, Péter Gergelytól, ez Barnabástól stb. vettek helyességi képzete-
ket, végre is csak oda megyen ki a" kérdés? veleje: honnan vette az
első "s általában miként; honnan és mimódon származtak emberi agy-
ban eredetileg állító s tagadó képzetek a jóról "S roszról, "s szabad -
nem szabadról, mellyek aztán az utánozás természeti oeconomiája sze-
rint másokra terjedve, népekben meggyöükerezve, elébb közhitet, majd
szokást alkotnak "s végre irott törvényekké alakulnak által ?

Kétségen kivül való dolog, hogy a helyesról, helytelenről, sza-
bad- vagy nem szabadróli képzetek" alapja ,- eredetileg épen ugy be
van oltva mindenkinek agyába "s szivébe, mint a" kétszer kettő négy,
vagy a térnek geometriai szemlélete ; mert :

1. ön javát munkálni kinek kinek szabad is, kell is; és ez olly
eredeti jog, vagy kötelesség, vagy akármelly oskolai kifejezéssel ne-

152 1I. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZ TÁLYI ,ÉRTEKEZÉSEK,

vezzem az emberi természetnek azt a! phisicai törvények" hajthatat-
lanságával kifogást nem ismérő adatját, mi szerint mindenki — abban
a mértékben, mellyben kótól, plántától, alvótól, vagy kábától e-
lébb haladt eszmélet állapotjával bir — ön javát olly ösztönileg és tu-
dat szerint is munkálni törekszik, hogy ezen törekvésére a" kell vagy
szabad szó — tulajdonképi értelemben — nem is illik, hanem csak
annyit lehetne mondani, hogy ez úgy van, és semmi esetben másként
nincs. És ime ebben tulajdonképen minden befoglaltatik ; mert :

2. ha ön javunkat, magunk magunkkal ellenkezésbe nem jövő ér-
telemben veszszük; ha nem pillanatot , nem egyes érzelmet — melly é-
vek" örömeinek születésök előtti gyilkosa lehet — hanem, hogy többet
ne mondjak, a jóllét képzetét egész életünkre.— a?" lehető "s tőlünk
nem függő esetek" leghihetóbb koczkavetései szerint — "s mindenre ,
mi része magunknak (pedig gyermekeink "s nemzetünk? tagjai, s
minden embertársunk, kisebb nagyobb mértékben, ösztönileg is azok),
számítjuk ki: elmélet és tapasztalás meg győz arról, hogy illy igazi
értelemben vett jóllétünk, a" másokéval elannyira szoros kapcsolatban
áll, mi szerint mindenki saját javát, legbizonyosabban , a" másokénak
előmozditásával érheti el: "s csak ezt munkálva tészen legtöbbet
magáért is.

Ha van, mi a" világ "s nemünk" sorsát elrendelő örök bölcseség
iránt mély tiszteletre ragadja a" gondolni "s érezni tudó lelket, bizo-
nyosan ez az emberi viszonyok" oeconomiájába szótt csuda kapcsolat
ollyan; "s ki egykor a" setétben bolygó emberiség előtt ezt tiszta világ-
ba helyeztetendi "s megmutatandja, hogy, ki a? más , ki a. közön-
ség jóllétét gátolja , az hasonló a? tündér mese" azon bajnokához, melly a"
büvös erdőben ellenségét vélvén sebzeni, minden csapásával ön magát
vérezé: az lesz méltó, nem minden academiák" egyesített jutalmának
elnyerésére , nem az emberiség" istenítő hálájára; de arra, hogy a min-
denható jobbján foglaljon helyet, annak lábánál , ki a" vallás" szelidebb
hangjai ugyanerre szólított fel: hogy mások? boldogításában találjuk
fel a magunkét.

Igenis , eljó egykor az idő, mikor a" törvénytudománynyal
egygyé vált morálnak alapelve két mintába lesz kifejezhető. Némely-
lyek azt fogják mondani: ,, Tedd azt, és csak azt, mi ön javadat esz-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 153

közli"; mások ezt: , Intézd minden tetteid" irányát mások" lehetőleg si-
keresebb boldogítására" ; — és e" két mondat egyet fog tenni.

De még most sokan nem tudjuk, sokan nem is sejtjük: hogy
e" kettő egy; "s ha tudjuk is: nevelés, szokás, példa "s ezer homá-
lyos eszmék által korlátolt lelki erőnk nem birja annak következetesen
megfelelő munkássági irányban tartani töredékeny akaratunkat; "s vég-
re, ha feszült igyekezet, erő "s gyakorlat ezen is áttörne: felnyilik a
tévelygések" végetlen mezeje, és bábeli feleletekkel hangzik a! tér erre
a" kérdésre: mi vezet tehát ön magunk" "s mások" javának közczéljá-
hoz legbiztosabban ?

Czélra eszközöket választani két dolog kell.

1) Adatok" ismérete, és 2) józan logica. Ez utolsóban is —
meg kell vallani — van elég fogyatkozás: mi emberi s társasági inté-
zetünknek csak azért is mulhatatlan következete, mivel a" tömérdek
fonákságokat, mellyekkel szürkületben bolygó nemünk küszködik,
csak rosz logica ápolásával tarthatják fenn "s gyámolithatják azok, kik
elég szerencsétlenek illyenben találni ön érdeköket ; — "s azért, a mit
tehetnek e" részben, emberül megtenni el nem is mulatják.

Azonban, ez mégis nem nagyobbika a" bajnak; mert a! jólte-
vő természet elfacsart kaponyák" helyébe mindig újakat "s jól formál-
takat állít elő; a" rosz logicáju apák is jó logicáju gyermekeket nem-
zenek , "s mindeniket elrontani nem képesek. De az isméret, még a"
legszélesebb tudományú apától sem száll — természeti munkálat által
— fiára, "s több, semmi esetre sem, mint mennyivel maga bir; 7s
ezért isméretek" hiánya, különbsége, zavartsága — ez a bökkenő -——
"s az itéletek" különbségének , mint egyébben, úgy törvények körül is
kimeríthetetlen forrása. Ezért látjuk, hogy sokszor épen azok, kik
egyenlő hévvel buzognak ugyanazon köz ügyért; egyenlő meggyőző-
déssel 7s vetélkedő áldozati készséggel is harczolnak épen ellenkező
dolgokért. Hogy ismét közéletbeli példákat hozzak fel; egyik azt vé-
li: ki magyar földön él, köteles magyar lenni, vagy azzá válni; más,
könyvet ír, "s eget, földet mozdít meg, azért, hogy mindennek szü-
letett nyelve, idegen honban is örök időkre biztosítassék. Egyik á
föld tulajdonosa "s mivelője közti patriarchalis nexus" fentartásában ,
más a! szabad egyezkedés? elveinek létesítésében, harmadik a jobbágy-

Ma TT. ÉVK. III 3. 20

154 II. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

telek" tulajdonossága kényszerített átengedésében, negyedik tán in-
gyen oda ajándékozásában vél találni vasas cseppeket az erőre kapni
nem tudó honnak. Egyik a dézmát isten átkának, más isten
fel nem bontható intézetének tekinti. Egyik korlátlan sajtótól, más
falusi oskolától, harmadik szabad kereskedéstől, negyedik diaeta co-
ordinatiójától, ötödik a" classica literatura! virágzásától, hatodik po-
lytechniai intézettől, hetedik magyar commandó szétól, nyolczadik a
tudós társaságtól, kilenczedik lóversenytől, tizedik csak ezektől e-
gyütt vár mindent; 7s mi az oka ennyi különbségnek?! nem czél, ke-
véssé logica, csaknem egészen adatok "s isméretek" különbsége.

Az a" logica — az ismereteknek azon szűkebb vagy tágasabb, za-
vartabb vagy rendesebb, homályosabb vagy tisztább tömege, mely-
lyel kiki bir — szabja ki az ő helyesrőól hélytelenről , jóról roszról,
szabad és nem szabadról való képzetét. Egyesek" képzetei summájá-
nak közép mértéke teszi a" nemzetben élő helyességi eszmék" egyete-
mét; az előforduló esetekben szúli a törvényes szokásokat, "s ezekkel
együtt formálja a törvényhozás" anyagját, olly természetes — "s talán
sokaktól sejtetlen, de még is szükséges — összefüggéssel, hogy való-
ban tekintve a" dolgot, a törvényhozó nem egyéb, mint azon herold ,
melly a" társaság erkölcsi organismusa által önként fejlett törvényi
eszméket kikiáltja; "s hogy a! polgári hatalom ezeket védni, fen-
tartani fogja , közhirré teszi,

És ime értekezésem" végének közelítése ismét azon szemléletek-
re vezet, mellyekból kezdete kiindult vala. — A" polgári törvények"
eredeti csirája azokban az eszmékben vagyon, mellyek a" nemzet? tö-
megében a helyesség, illőség, szabad" és nem szabad" képzeteitől lé-
teznek: "s ezekből olly organicai szükségességgel fejlődik a szokási és
irott törvény is, mint bimbó a rügyből, virág bimbóból, "s végre a"
termés" koronája, a gyümölcs , virágból.

Az érintett helyességi eszmék" magosabb vagy lentebb állása,
czélra- vagy attól félre-vezető tulajdona függ azon helyes logica "s is-
meret-tömeg" kisebb vagy nagyobb mértékétől, melly a" nemzet" egye-
temének köztulajdona; "s azért az tett nagyot, az tette a" legjobbat,
mit ember emberrel tehet, ki homályos eszmék", zavart fogalmak", ér-
tetlenségek" tisztába hozatalát, való "s rendbeszedett hasznos isme-

VII. A" SZERZETT TÖRVÉNYEK" EREDETI KÚTFEJÉRŐL. 155

retek" köz sajáttá tételét, sikerrel munkálta. Az, keresztelő Já-
nosa, útkészítője, keze alá dolgozója a" népek" legdicsőbb jóltevőjé-
nek, a törvényhozónak: midőn mivelte, érlelte, alkalmassá tette a"
nemzetet arra, hogy kivánni, érteni "s elhordozni tudja a! bölcs tör-
vények" jótéteményét. Így osztoznak — nem sejtve a" sokaságtól , de
méltányolva a gondolni s érezni tudóktól — a! törvényhozás" dicsósé-
gében mindazok, kik bár egy hasznos ismeret közlésével, egy ho-
mályos eszme" felvilágosításával, egy jó irányú érzés" felköltésével be-
folytak a nép" törvényes helyesség felőli képzeteinek józanítására.
Osztozik az édes anya, ki romlatlan szíve alatt erőben fejlett gyer-
mekét , szeplőtlen keblének forrásain ön maga táplálván , a" külcsö-
nös sympathia" szent érzésének első mozdulatit indítja meg benne; osz-
tozik az egyszerű család" atyja, ki házi józan logicát, rend, igazságos-
ság "s felebaráti szeretet indulatát fejti ki s táplálja keskeny házi kö-
rében. Osztozik a szorgalmas földmivelő, midőn verejtékes szerzeményé-
ból félre teszen annyit, mennyivel fiát oskolába küldheti. Osztozik
a" becsületes kereskedő, ki soha nem csalt, de magát is megcsalni nem
engedte. Osztoztok ti tisztelt társaim, kiket a" legszebb meghivatás
szólít fel, hogy fényt és világot derítsetek honunk" szürkületes vidéke-
in. És végre ti, hazánk" békehősei , a nemzeti vagyon" és tudományos-
ság áldozattal eszközlői — ti kevesek, de nagyok és erősek — , kik
mint a" hajdani proféták, csodákkal, tettek" "s áldozatok"? csodáival iga-
zoljátok isteni küldetésteket, "s kikért — mert egyebet magatokban
feltaláltok — csak az egy kivánságunk van, hogy éljetek !!.

207

III,

TERMÉSZETTUDOMÁNY - OSZTALYI

ÉRTEKEZÉS.

VIII,
BALKÁNY VIDEKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS.

ESZKÖZLÉ ÉS LEIRTA

FRIVALDSZKY IMRE, L. TAG.

MÁSODIK KÖZLÉS.?)

Szlivnó" kellemes vidéke a" természettudományi búvárkodások-
nak egy egész évig (1833) igen érdekes kútfeje volt. Ezen termékeny
földön az utazók több nevezetes europai, ritkább keleti, sót egész új
terményeket fedeztek fel. A" bőség" helyei közé számíthatni legin-
kább Tundscha folyónak kies völgyét, Balkány" hegyeinek erdós orma-
it, "s a szőlőlepte dombokat. A" rovarok" seregére legérdekesebbnek
mutatkozott közel a városhoz egy völgy, mellynek siető csermelye
számos posztó-kallókat hajtogat. Az ezen vidéken gyüjtött természe-
ti tárgyak ugyanazon esztendő! october havában hozzám Pestre sze-
rencsésen jutottak el. ;

Másik esztendőben a" kutatás" középpontja Philippopol vidéke
lön. Ezen terjedelmes város három csucsos hegy" oldalán épült, mely-

") L. Évk. II. kötet, II. osztály, 235—276 I.

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 157

lyek mögött még a" budai Sas-hegyhez igen hasonló két hegy emelke-
dik. A" külvárost a" belsőtól a közép nagyságu Maricza folyó választ-
ja el; keleti határa Drinápoly és Konstantinápoly felé róna földre ter-
jed el, mellyen nagy mennyiségben termesztik a" rizskását; a hegyek"
aljain szólófürtök kedveskeánek, magosabb pontjain gránit-sziklák
merevednek felfelé, éjszaknyugoti részeit pedig cserjék borítják, eny-
helyül szolgálván a" legelő marhának , midőn más oldalon a cziprusp,
borostyán "s czédrus" árnyékában a sírhalmok" örök éje rejti mulandó-
ságát az emberi büszkeségnek. Philippopolban az életnek szükségei
már könnyebben pótolhatók, mint Szlivnón; sót ezen város az élet-
nek némelly kényelmeivel is kinálkozik. Ezt a" fényes porta" részéről
az ottan létező előkelő helytartónak "s más fő tisztségeknek, de kivált
az ott megtelepedett számos görög s más keresztyén hitú kereskedő
családnak köszönhetni. Az élet módja bár valamivel drágább is, mint
a Balkány" tövében, mindazáltal még mindig ócsóbb mint honunkban.
Itt az utazók a nemzet kebelében "s előkelő helyen levén, annak ere-
deti szokásait, a! földmivelésben "s mesterségekben tett előlépcsőket ,
az ottan divatozó rizskásatermesztést, az ujonan szabályozott kato-
naság" szerkesztését, viseletét és gyakorlásait szemügyre vették. A
mesterség" körében különösen meglepő volt a gombkötók" sokasága ,
kiknek számtalan gyárai Karlova" vülgyében találhatók. Kirándulásai-
kat pedig innen annál nagyobb bátorsággal tehették, minthogy épen
azon évben mélt. gróf Széchenyi István úr ajánló levele" következésében,
Stürmer báró , cs. kir. követ, ő excellencziája kegyes közbenvetése az
utazóknak következő tartalmú szabadságlevelet (fermánt) eszközlött
ki a török uralkodástól.

Felül a? szultán? névvonása.

Ti hírrel tetézett birák "s felsőbbségek, a" szép tulajdonságoknak "s ékesen
szólásnak aranybányái! Ti birák és albirák, kik Konstantinápolyból a" driná-
polyi , philippopoli útban és Balkány" hegyei közt "s annak vidékein jártok el tiszte-
tekben (hogy a? ti szép tulajdonságaitok gyarapodjanak) (s ti magatokhoz hasonlók
között hírrel tetézett ajánok, sabiták "s kereskedők (hogy a" ti tekintetetek neve-
kedjék). Mihelyest hozzátok ér ezen fenséges parancsolat, tudjátok meg: Hogy
az én portámnal állandóul lakó, meghatalmazott követe az austriai császár ő felsé-
gének , tűköre a" keresztyén nép"? emirjeinek, Stürmer báró (szerencsésen fejezze
be eletét!) egy pecsétes emlékirást nyújtott be, mellyben jelenti, hogy német alatt-

158 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

való (beysade) Hinke Károly némelly dolgaiban Konstantinápolyból, Drinápoly
és Philippopol városiba, a" Balkány" hegyére "s annak vidékire útazni szándéko-
zik , "s mellyben egyszersmind ezen nemes parancsolatomért folyamodott; melly
szerint rendeltetik, hogy azon fent érintett beysádot Konstantinápolytól a"
megnevezett helyekre való útjában, de másutt is, hol tartózkodni találna, a? fent
álló császári szerződés" ellenére az adószedők, fejdíjnak kérésével , vagy akárki más ,
bár melly. ürügy alatt is , ne háborgassák; hanem inkább, mint azon szerződés
hozza magával, ótalmokba vegyék. — Minthogy valóban kivánságom, hogy vele
a" fent írt módon bánjatok, tehát nektek, birák, albirák "s minden fentnevezet-
tek, gondotok legyen arra, hogy a? nevezett beysád Konstantinápolytól az érintett
helyekig való útjában mindenütt, de másutt is, hol netalán tartózkodnék, sem az
adószedőktől (a? császári szerződés? ellenére) fejdíj" kivánása által, sem akárki
mástól, bár milly ürügy alatt, ne háborgattassék; hanem inkább a? szerződés"
következésében ótalom alá vétessék, hogy igy útját bátorságosan és szerencsésen
végezhesse: mi végett ezen magas fenséges parancsolatomat adtam ki, melly-
nek vételével a" fent írt módon tartozó engedelmességgel cselekedjetek.
Igy essék az nektek tudtotokra , "s ezen nemes parancsolatnak higyjetek.

Költ Silkide havának első napjaiban 1250 (martius" elején 1835-ben), a? jól meg-
óvott Konstantinápolyban.

Ezen fermán maga eredeti valóságában nálam megvan török nyel-
ven, "s itt azt azon német fordítás után közlöttem, mellyet a" cs. kir.
követség velem közleni kegyes volt.

Ezen fermánnal ellátva szabadabban mozoghattak utazóink; a
merre csak fordúltak , óket a" törvényhatóságok mindenütt barátságosan
fogadák, "s kivánságokra mérséklett díj mellett hozzájok kalauzokat is
rendeltek. Ezen szíves fogadást hasznokra is fordíták utazóink, 7s
nem csak közelebbi vidékeit kikutatták Philippopolnak, hanem távolabb
környékire is, mint Tatárbazarcsik" vidékére, Despoto, Rillo "s Du-
pincza magas hegyeire, Szamukov" kies, tágas völgyére is kirándul-
tak. De valamint eleinte kellemes volt a" keresés, úgy később a" nagy
hőségben, kivált a kopár hegyek" ormain, minden gyüjtés véres ve-
rejtékkel járt.

Ezen környék a! tavalitól természeti helyezetére nézve több te-
kintetben különbözvén, méltán lehetett egészen különböző más flórára és
faunára számot tartani, A" várakozásnak meg is felelt a" következés ; ki-
váltképen a lapály, a" rizskásaföldek, a?" szóló közti vidék "s a" Maricza"
partjai kinálkoztak gazdag táplálékkal a" természeti buvárkodásnak ,

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 159

bátor a" szirtes ormok" oldalai sem valának egészen mostohák; azon-
banban ezen évi kutatásnak legérdekesebb eredményei) a" Rhodope és
Stanimák hegy" lánczolatiból keletkeztek , melly vidék Philippopoltól
dél felé mintegy 4—6 óra távolságra eshetik. A? többi ritkaságok "s
egész isméretlen új tárgyak között itt azon új növénynem is diszeske-
dik, mellyet a" füvésztudomány" egyik lelkes barátjának, "s néhai nagy
érdemü tanítómnak Haberle Károly úrnak tiszteletére, ezen tudós tár-
saság 1855-diki Évkönyvében Rhodopei Haberlea névvel üdvözlöttem.
Ezen felül itten még mintegy 25 új növényfajt fedeztek fel utazóink.
Az éjjeli pillangók" seregéből a többek között egy igen ékes új fajt ta-
láltak fel (lásd el munkában VII. T. 3-dik kép), mellyet is az europai
pillangók" rendszeres leirásának szerzője, Treitschke úr, német mun-
kájában — e részben tett fáradozásim" emlékeül — nevemmel nevezett
meg. A" madarak" seregéből szinte egyriehány ritkább fajnak feltalá-
lása örvendezteté meg az utazókat. Illyen a reznek (otis tetrax),
melly néha hazánk alföldjén is mutatkozik ; ezt itt, fészkén , három
tojásán ülve lepték meg; illyen az apród kormorán (carbo pygmae-
us), sűve pacsirta (alauda calandra) és egy különös gerlicze faj
(lásd VIII. T.). Ezen gerlicze a kaczagó galambhoz , melly vadon Chi-
nában tenyészik, igen hasonló, sót, hihetőleg, annak hasonfaja; leg-
inkább a" rizskása-földeket lepi meg, kivált nyomtatás" idejekor, de
repdes az erdőben is, bátor mindig városban költ, a" házfedél szaru-
fái közt, úgy különös kosarakban , mellyeket ezen czélraitt ott a" há-
zaknál felfüggeszteni szokás. Ámbár egy társaságban él a" csókákkal ,
ezekkel mégis örökös harczban vagyon. Tavasz! elején már februarius-
ban kezdi a" turbékolást, gur-gur-gur hangokat ejt, "s a közé deca
octo, deca octo hangot kever. Azért a" föld népe különös vonzódás-
sal, mellyet szent buzgalomnak nevezhetni, viseltetik irántok, "s nem
egy könnyen bántják őket, elfogúlva levén egy regével, melly ezek"
eredetét így meséli: , Egy szegény de jámbor leány igen kemény, de
felette fösvény asszonyhoz jutott szolgálatba; ámbár reggeltől estig
dolgozott , alig ehetett eleget kenyeréből is a" szegény , szidást kapott
eleget; de esztendei fizetése 18 parából (fillérból) állott. Elcsüggedve
méltatlan sorsának terhe alatt, szívének mélyéből emelte forró fohá-
szait az egekhez, hogy sorsának méltatlanságát adná tudtára a világ-

160 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

nak. Könyörúlt rajta Zeus, "s galambbá változtatá, melly most tur-
békolva hirdeti a" világnak előbbi sorsa" keservét."

Ezen év téli szakaszát az utazók Philippopolban töltötték el.

A" harmadik esztendő u. m. 1835-nek kikeletén Philippopolból
elköltözvén, ismét a" Balkány" tövénél, Karlova (Lia) helységében ütöt-
ték fel tanyájokat. E" hely mintegy harmadik "s nyugoti pontját ké-
pezi azon háromszögnek , mellyet a: Balkány" vidékén töltött három évi
mulatásokkal irtak le. A" vidék itten az eddigiektól ismét különböző
vala. A" hegyek igen számosak , magosabbak , a" vülgyek mélyebbek ,
árnyékosabbak, a" havasok közel, nevezetesen a magos Calophir az
utazók" lakhelye felett csak két órányi távolságra (havasi magosságra)
emelkedék, Ezen hegyek" lánczolatai és a vülgyek igen hasonlók a
Djumbiér "s Kriván havasainkhoz és a Vág" völgyéhez. A" helység a
Kodzsu-Balkánynak déli oldalán hason nevezetű folyó partján jó mago-
san fekszik. Ezen patak a" havasokból eredvén, nagy sebességgel zu-
han alá, "s folyta közben egy helytt közel 80 lábnyi vízesést vagy
zuhatagot tüntet elő. Lejebb számtalan lőpor-malmokat és gombkötő
mozgonyokat hajt. Itten tömérdek rózsa tenyészik, mellyekből az
ismeretes illatos rózsaolaj készül. Szóló és különbféle gyümölcs nagy
bőségben terem. Karlovát mintegy 8000 lélek lakja, mellynek fele
török , fele bolgár.

Az idő járása, ezen a! nyáron , a! természeti buvárkodásra nem
igen volt kedvező; tavaszszal soká tartott a" hideg, nyáron pedig a"
magosabb hegyek között, minduntalan égiháborúk, záporok; nyár
vége felé pedig majd öt hétig tartó folytonos esős idő a" kutatásokat
nem kevéssé tette nehézzé, sót gyakran meg is szakasztotta. Mind-
ezéh akadályok" daczára is az utazók szorgalmatosan tették vizsgáló
kirándulásaikat, itt levén legelőször alkalmatosságok a törökországi
vagy is keleteuropai havasoknak floráját és faunáját megszemlélni. Az-
ért felmentek a" Kodzsu-Balkány , Calophir és Kazanlik havasok? tete-
jére több ízben, "s fáradozásaiknak szép eredményeit azon évi septem-
ber havában ide Pestre szerencsésen átszállították.

A" kósziklák" alkotó részeinek szorosabb megvizsgálásából kitet-
szett, hogy az alsóbb rendű hegyek, úgy a! völgyek dombjai, vala-
mint a magosabb havasoknak legalsó rétegei gránitból, e" felett mész-

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI LTAZÁS. 161

kő-rétegek, ismét ezek felett a havasali vidék pala-hasábokból ,
végre ezeknek tetején magok a havasok? csúcsai mész-sziklákból álla-
nak: ezen geognosiai formáltatás csaknem az egész Balkány" lánczola-
tán általánosan hasonló viszonyokban találtatott.

A" növények" országára nézve kevés kivétellel bebizonyodott itt
is azon tapasztalás , hogy a havasok saját terményeiket bár egymástól
messze távolságra légyenek is, híven megtartják; mindazáltal a?.kör-
nyékben Europára nézve több új növényfajat fedeztek fel utazóink;
ide számíthatók: a terepélylevelű cziczkóró (achilea grandifolia), Fri-
valdszky; kőtör homokhúr (arenaria saxifraga), Frivald.; dárdácskás
földike (bulbocodium hastulatum), Frivald.; szöszös csengetyűke (cam-
panula lanata), Frivald.; terjedt csengetyűke (campanula expansa), Friv.:;
moesiai madárhúr (cerastium mocsiacum), Frivald. ; súgár madárhúr (ce-
rastium rectum), Frivald.; szirtifűtej (euphorbia rupestris), Friv.; török
kunkor (heliotropium turcicum), Friv.; legszőórösebb holgyomál (hiera-
cium pilosissimum), Friv.; rhodopei linka (hypericum rhodopeum), Friv.;
Benyitzky pimpó (poteutilla Benyitzkyi), Frivald.; kétes sikkantyú
(scabiosa ambigua), Frivald.; Römer siléne (silene Römeri), Frivald. ; ez-
mán nadálytó (symphitum ottomanum) , Friv.; szép démutka (thymus
comptus) , Frivald.; Hinke farkkóró (verbascum Hinkei), Frivald.

Az állatok közűl több madarak , halak, kétlakiak és csigák es-
tek birtokunkba, mellyek közúl egynehány sajátja azon vidéknek, sót
még néhány eddig ismeretlen faj is találkozott. A" rovarok seregében
szinte több új faj kedvesen lepte meg a búvárkodót, mellyekból em-
líthetni: a gyászos színdíszt (euprepia melana), Frivald.; rokon márvát
(ophiusa gentilis), Frivald.; habos csalyágot (lipparis undulata), Frivald.;
inas czobonyt (symira tendinosa), Frivald.; pozdor pompályt (buprestis
scorzonerae), Frivald.; ozmán pompályt (buprestis ottomana), Frivald.;
Hinke szökcsért (elater Hinkei), Frivald.; parányozott zenészt (saperda
atomaria), Frivald. ; Sturm izmoczot (dorcadion Sturmii), Frivald.; ver-
mes futrinkát (carabus cavernosus), Frivald.; zöldkék bozontot (amphy-
coma cyanipennis), Frivald.; szomszéd nyútoványt (procrustes vicinus ),
Frivald.; mocsiai adongot (pandarus mocsiacus), Frivaldszky; szalagos
nyiróczát (psalidium vittatum) , Frivald.; csillámló rópért (pterostichus
fulgens), Frivald.; toros táltékot (clerus thoracicus), Frivald.; stb.

— M.T. T. ÉVK. III. 3. 21

162 LII. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

Miután küldötteim — három egész esztendeig — Balkány" kü-
lön pontjait és Philippopol vidékét kikutatták , a negyedik évet Török-
ország" déli részében, Macedoniában nevezetesen Salonik (Thessalonik)
vidékén , a Középtenger" szomszédságában, Hortiát helységében tül-
tötték el. Ez iránt még september havában megkapván rendelésemet,
az utazók Philippopelon, Despoto és Manikion hegyeken keresztül 1o-
vagolva Xseresre, onnan pedig mindig keletdél irányban tartván, 14
nap mulva 1836-ki januarius" elején Salonikba érkeztek. Salonik né-
pes és nagy kereskedésű város , hol a" tenger partja a távollevóknek is
jó alkalmat nyujt a7 kereskedési közösűlésre. Itt több nemzetek" meg-
bizottjai laknak; vannak előkelő kereskedő házak , "s a" fényüzés már
a" többi mívelt europai városokkal mérközik. Az élet módja érzéke-
nyen drágább, mint eddigi tartózkodásuk" helyein. Kikémlelvén az u-
tazók a vidéket, ez évi kutatások" központjává Hortiátot választották,
melly helység Saloniktól a" hegyek között mintegy négy órányi távolság-
ra esik. Itten csakhamar észrevehető volt a" változás, mellyet a" me-
legebb éghajlat, és a" tengerparti levegő szült. Kitünt ezen különb-
ség általánosan a? termények" minden nemében , kivált a. növényeknél
és az apróbb állatok" seregében. A? flora, úgy szólván, egészen más
alakú mint a Balkány" vidékén. Az erdők nagyobb részint magyal és
coccus tölgyekből (guercus ilex et eoccifera) állanak; a? cserjék közt a
borostyán (laurus), myrtus, öthimes átán (tamarix gallica) s. t. ef. szem-
lélhető; a" plánták" délkeleti bélyegét kiváltképen némelly igen tüskés
fajok mutatják ; illyenek a" bókának (astragalus) és nyúlárnyéknak (a-
sparagus) néhány itt tenyésző fajai, mellyre nézve Görög- és alsó
Olaszország tengerparti florájával nagyon egyezik. Az olajfa, pamut-
cserje és keleti lagyma (sesamum) , kivált a" két első, igen nagy meny-
nyiségben termesztetik.

A" tengerparti termények jobbára ollyanok, mellyek úgy szól-
ván a" Középtenger partjainak nagyobb részén találhatók; belebb azo n-
ban Macedonia" hegyei és bérczei között, inkább kitünt ef vidéknek is
sajátsága, hol némelly természeti tárgyak kerültek elő, mellyek eddig
még esak kevéssé , vagy illyen alakban épen nem valának ismeretesek ;
talán nem lesz érdektelen némellyeket ezek közúl itten megis érinteni.

A" növényekből :

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 163

Sárgáló Berteroa. Frivaldszky. Berteroa luteola. Frivaldszky.
Tekercs montika. Friv. Authemis contorta. Friv.
Csóvirági müge. Friv. Asperula tubiflora. Friv.
Sima zab. Friv. Avena glabrescens. Friv.
Hengerded gyertyán. Friv. Ostrya cylindrica. Friv.
Láng csüküllő. Friv. Centaurea Langii, Friv.
Leplekes fütéj. Friv. Euphorbia pubifera. Friv.
Kétes rekettye. Friv. Genista incerta. Friv.
Ágas saláta. Friv. Lactuca ramosissima. Friv.
Könnyentörő len. Friv. Linum rigidum. Friv.
Vörhönyeges szaka. Friv. Sedum ferrugineum. Friv.
Csillagcsás hunyász. Friv. Stachys stelulata. Friv.
Zöldelő démutka. Friv. Thymus glaucus. Friv.
Fehérlő szurdancs. Friv. Tribulus albidus. Friv.

Az állatok" országából, a" rovarok itt nyüzsögnek; de többnyire ollyan
fajak , mellyek Görögországból , vagy Bizáncz" vidékéről már ismerete-
sek. Ritkábbak közé számlálhatni: a koczkás busókot (hesperia
tesselum) Friv., melly faj eddig mint igen nagy ritkaság, csak déli
Oroszországban találtatott; a görög futrinkát (carabus graecus) Dej.;
Bayard pattogányt (brachinus Bayardi) Dej.; kék tagonczot (ditomus
ceruleus) Dej.; több bozont" (amphycoma) faját, mellyek Görögország-
gal is közösek. Az uj fajak közúl említhetjük: a? kétszínű bozontot
(amphycoma bicolor) Frivald.; ál iizmoczot (dorcadion fallax) Frivald.;
csótáros izgonczot (lytta phalerata) Frivald.; Pauer mervét (epomis
Paueri) Friv.; mákos tüskönyt (akis alutacea) Friv.; ásó fegyészt (armi-
deus fossor) Friv.; stb. csigák és hüllők számosan, és igen érdekes
példányokban érkeztek onnan. A" madarak közűl mint érdekesbeket
említhetni: a" sárga körmü sólymot (falco tinnucuolides) és a!" gatyás
baglyot (strix dasypus). Az emlós állatok közzül Hortiát rengeteg
erdeiben gyakran hallák az utazók kivált éjjelenként ordítani a! sa-
kált, de minden fáradságok" daczára is belőle, példányt nem szerez-
hettek.

Hortiát" környékét az utazók minden irányban szorgalmatosan
kikutatták , több kirándulásokat tévén ennek vidékére; nevezetesen:
elmentek a nagy sedesi tóhoz, Vardár partjaira, Köröcskő , Kolákia ,

0. yi

164 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

és Langassa" vidékét többször is meglátogaták, mig végre eltökélék ma-
gokban a! félszigeten fekvő "s két vagy három napi távolságra lévő
szent hegyeket (monte santo) meglátogatni, és terményeikre nézve
megvizsgálni. Augustus" 12-én elindulván Hortiátról, Salonikán ke-
resztül, hajóra szállának, és három napi kedvetlen széllel küszködve
Athos" hegyeihez érének. Itt a" számos ó hitü kolostorokban mene-
dékhelyet találtak, "s nem győzik eléggé magasztalni azon barátságos,
"§ emberszeretettel teljes bánásmódot mellyel őket ezen szent atyák,
de kivált azok" archimandritája fogadni méltóztatott. Innen napon-
kénti fürkészéseiket a" hegyek" minden irányába szorgalmatosan megte-
vék, és 12 napi fáradozásaik után nem csekély zsákmánynyal megra-
kodva tartózkodások helyére, Hortiátra már vissza indulának, hol
azonban ez idő alatt a" kiütött dögmirigy hatalmasan dühöngött , "s el-
lévén a" többi helységektól különözve, lakhelyökbe nem juthatának.
Vissza fordúltak tehát ismét Salonikba, deitt nem kevés elrémülésök-
re őket a városba bebocsátani nem akarták, olly gyanuban lévén,
hogy ők Hortiát felül jövén, épen magából jőnek Hortiátból, mig
végre a szent hegyeken kapott úti levélnek előmutatásával ezen
gyanút eloszlatták, "s nagy nehezen csakugyan menedéket találtak a"
városban. j

Első rémülésökből felocsódván, Szalonik" környékén, kivált a"
tenger partján, ismét mintegy 55 napig folytaták gyüjtéseiket; megtisz-
túlván az alatt Hortiát, abba ismét bátran visszatérének. De már őszre
hanyatolván az idő, az összegyüjtött tárgyakat szükséges rendbe ho-
zák, "s útra elkészíték; azonban ezek mégis a" dögmirigy által okozott
zavarodások , s útközbeni hosszas és kettős veszteglés miatt csak 1837-
nek aprilis" havában érkeztek meg.

Áttekintvén az utazók" ezen négy évi, még egészen vizsgálatlan
földön tett fáradozásaiknak összes eredményeit , el lehet mondani : hogy
a zsákmány a! tárgyak? összes számára nézve gazdag, a! ritkább vagy
uj fajokra nézve eléggé kielégítő; általában pedig a" természeti tudo-
mányok" körére nézve annyival inkább érdekes, minthogy Europa?
határain ment végbe.

Ezen egész természettudományi négy évi utazást, melly tetc-
mes költségembe került, minden eredményeivel, "s ujant felfedezett

Szőszös Tsenéetyüke. Frivaldszky: Campamula lanata. Eriv:

aaz egész növény. D.) az csésze fele, levelkéi fogaival.

!

aa táv éze

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDMÁNYI UTAZÁS. 165

tárgyak" rajzaival együtt, szándékom minél előbb közrebocsátani; a"
begyüjtött tárgyak" minden fajából pedig, a" nemzeti muzeum? termé-
szeti tárának gyarapítására hazafiúi buzgóságom" jeléül kedveskedem ,
a" többit más külföldi természettudományi intézetek" nevelésére tart-

ván fel.

RÉSZLETES LEIRÁSA

NÉMELLY , EZEN UTAZÁSBAN FÖLFEDEZETT

TERMESZETUDOMÁNYI TÁRGYAKNAK.

NÖVÉNYEK.
SZÖSZÖS CSENGETYŰKE.

Campanula lanata. Frivaldszky.

§ e ig

C Radice crassa liguescente; caulibus pluribus , erectis aut decumbentibus , tomento-
sis; foliis infimis cordato - ovatis , superioribus cordatis, summis ovatis
sessilibus, omnibus subtus albotomentosis crenatis; floribus axillaribus,
solitariis , subsessilibus , corolla campanulata , calyce duplo longiore , sty-

10 subexserto.

A" csésze sallangjai mind a" két oldalról szélesfogasak; porfogó-
ja három hasábú ; tokja alapján gömbölyüded, alsó levelei egyenetlen
fürészes fogasok, valamint az egész növény fehér molyhosok, szára
közönségesen konkorodott , levelei tenyér inegűek.

Terem a" Balkánynak Calophir hegye" vidékén.

166 1II. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

DÁRDÁCSKÁS FÖLDIKE.
Bulbocodium hastulatum. Frivaldszky.
ÚGSE

B. Bulbis binis, horizontaliter conjugatis , foliis linearibus , obtusiusculis, sub flo-
re ternis , petalis lineari lauceolatis , basi hastulatis, laciniis tenuissimis.

Burokja hasonló a" többi fajokéhoz , bokrétája hatszirmú a" csé-
keknél és a! nösténynél jóval hosszabb, a szirmok" lemezének alapján
két oldalvást egy-egy sallang látszik, melly által ez dárdát ábrázol;
csékjei nyildadok, a" szirmok nyakából sarjadozók, a" nösténynyel
egyenlő hosszaságúak; a" nőstény a" magzaton alapúlván mintegy fél
magossága táján három hosszú porfogóba nyúlik. Hagymái hol függ-
irányosan, hol pedig földszinirányosan nőttek egybe.

Terem a" Balkány" közép hegyeinek völgyeiben.

sznéú

TT

. Dárdácsos Földike. Frivaldszky. Bulbocodium Hustulatum. Friv:

aaz egész növény, hagymai földszinteránti öszvéköttetésben . D.)ugyan az haéymai fügéirányos öszveköttetésben.

C.)a" három hasábú anyaszál. d.) egy szirom mellynek nyakán a him .

lévő pikkelyekkel. d.) a" Him.

6.9. 4
íg

gi 44 j f 4
I p ú
. vi "a a űú hd
48 BlN KANNÁK ml sedéék
a : . aA és
"7 am ás
A a
04 ása
BT da ép
ég,
§ ,§
ja 98
JE Z-
s oz
; 5
ett A ő ;
b 2 ;
si fe, S e
I odú "§
e est d" s
éz ca
d § ri
W
i e) ti
; . ێ
Pp vet vm 7 AKARNA
- Bisá
á Sb ajtáll es
Hoas
74

wa Puli een tát; f p9 a vj eepézmetttáén őt Krszttákzzt ad tő 8
fe , dstáfnzf tr ette HÉÉ tanama égfétatk A

Osman Nadálytő . Frivaldszky.

Symphitum ottomanum. Priv:

4) az esész növény. b. a virág. C.) aketté metzett bokréta torkában
lévő pikkelyekkd. d.) a: Him.

kar 9Ag

ria
.—H

Tyi
ua

4 na

Í j d! s I,
46 ci
lel day éészó Ta

ke
R P Hgy

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI LTAZÁS. 169

OZMÁN NADÁLYTŐ.
Symphytum ottomanum. Frivaldszky.
III. T.

S. Caulibus suberectis , hispidis , foliis cordato ovatis aut ovatis, in petiolum nec in
caulem decurrentibus, hispidiusculis integerrimis , omnibus alternis; pe-
tiolis axillaribus apice racemosis, floriferis, racemis geminatis revolutis,
calicibus brevibus; corollis parvis ochroleucis , subcylindricis , sguammis
faucis subulatis , límbo corollae duplo longioribus,

Ezen növény az eddig ismert nadálytók" fajaitól kitünőleg az ál-
tal különbözik, hogy bokrétájának torkolatjából a" pikkelyek hosszú-
ra kinyúlnak ; az újabb természeti búvárkodások, nevezetesen Morea
szigetének a franczia uralkodás által megrendelt vizsgálása következé-
sében Bory de Saint Vincent emlit ugyan egy ezen szigeten talált új
nadálytót , mellynek mindazonáltal pikkelyeit a bokrétánál csak vala-
mivel hosszabbaknak lenni állítja , a midőn az ozmán nadálytőnél szem-
betünőleg hosszabbak. Azok lehetnének itt birák, kik mind a két
növényt természetben hasonlíthatják egybe.

Terem Carlova" és Salonik" vidékén.

168 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

ÉRDES BÜDÖR.
Ferula hispida. Frivaldszky.
39. "98

F. Umbella prolifera ; caule ramoso, ramis patentibus infra hispido, foliis caulinis
coriaceis hispidis bipinnatis, lobis ovato-lanceolatis , incisis, pinnis supre-
mis confluentibus, margine undigue cartilagineo serrulatis.

Gallérjai és gallérkái rövidek, árképüek; virágjai sárgák, ap-
rók; szironyai behajlók, magvai lapítottak, visszástojáskerekek, szé-
lein vékonyak ; felületök fenczes (vittatum), az éretlen magban sárgák,
felülegesek , az éretben négy egyenlő fencz; a közepső ernyő rövid,
a" szélsők nálánál jóval hosszabbak, mint a" siberiai büdörnél; levelei
érdesek , kemények , szárnyosak; alsó szárnyai gatyásan terjedők, kö-
zép szárnyai alapjokon karélyosak, felső szárnyai egészek , tojásdadok
vagy tojásdad láncsások, két hüvelyknyi hosszak, egy hüvelyknyi szé-
lesek; élek porczogós , hátalósan fürészeses; a" levélnyél igen borostás,
borostái vége csillag vagy villa formájú; az ernyő küllői, a virág ko-
csánya, valamint a" növény" ágai sárgások , kopaszdadok.

Terem Philippopol vidékén.

IKNÁNN

Érdes Büdör. Frivalüszky:

n gyümölose. d.) nagyított Ferula hispida. Friv:

a) a növénynek egy ága . D.) alevele. C.Jéretle
éÉjalevel-nyél

"virágja. e.) magtalan virág -f.) a" Jevél karimája nagyitva .
borostátmak formaja nagyítva.

Ajuga salícifolia sSerreb.

a.) az egész. növény. b) nagyított virág odalvást. Új) a" csesze clőrűl. d.) s csésze hátulruL e.) a csésze kiterjesztve,
f) a nyöstény, és 4.hím nagyitva. é-é amab.

Füzlevelüt kacskanyak sSchreb.

Sá

. veget va megál mágáy re s 4

5)

taarriad

x

haz szá B ná szmnkénkéét bt

ve 9.

vetég

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 169

FŰZLEVELÜ KACSKANYAK,

dAjuga salicifolia. Schreber.
VIT.

A, Foliis lanceolato-elypticis obtusiusculis integerrimis , calycibus solitariis guadri-
fidis. Schreb.

Gyükere fás, tartós. Szára majd egy lábnyi, számos, buglyos,
terepély-szőrös , ágatlan , néha ágas, hengerded , alapjánál fás. Levelei
láncsás körkörösek, vállon nagyon szúkültek, az alsóbbak rövidnyele-
sek öt, a felsőbbek nyeletlenek , három inúak , ép élük, alul felül egy-
formán szőrösek. Virágjai magányosak , tavasziak a levél tövében ko-
csánytalanok , későbbiek apró fölegyenesedő ágacskákon, és a szárnak
hegyén , ellenesek , kocsányosak , egysorosak. Csészéje visszánt kúpos,
hasábdad , inas , lelapúlt szőröcskékkel, mélyen fürészes, öt metszésü ,
fölső fürészes fogai az alsóknál kétszerte rövidebbek. Bokrétája aja-
kos , alsó ajakának közepső sallangja sárga, torkolatja három vörös
vonásokkal , a" többi része vereses, setétebb vonalokkal, külfelúletje
apró szőrökkel fedett. Him és anyaszálai gyengéden leplegesek. Mag-
vai gödröcskések , visszánt tojásdadok , görbédedek , barnák.

Ezen ritka növény termetére nézve a szennyes Tarojához (Te-
ucrium Laxmanni) igen sokat hasonlít, mellyel már gyakran fel is
cseréltetett.

Balkány" hegyeinek aljasában, junius és juliusban.

MT TÉVE KIK 22

170 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

APRÓLEVELŰ BORBOJA.
Berberis mycrophilla. Frivaldssky.
A 4 Fi 18

B. Foliis lanceolato-obovatis, basi attennatis 3—5 ex una gemma parvis, spinis
validis , elongatis , racemis fructiferis superioribus erecto-patulis , inferio-

ribus parum cernuis. Flores non vidi.

Levelei fürészes szúrósak , reczések, bimbó alatti tövisei hárma-
sak , közepsőnek alsó része hornyolt; a fürt gerincze , valamint a gyü-
mölcs" kocsányai vöröslők, felállók; gyümölcse hosszas halaványos,
az ágacskák héja fehérlő , fekete pontokkal hintett.

A" kicsipett Borbojától (Berberis emarginata. Pers.), mellyel leg-
több hasonlatossága vagyon, kisebb levelei, hosszabb és erősebb tö-
visei által különbözik.

Sza

. Aprólevelu Borboja

CML jéne ki
z Ka
8 Ján §
a
f 176
4
Hi 8 k Sex em gerans telj SÁR?
das nt fropdíésás tóperiocibus erecté-patajás , inteztát
/ es don Vé
B I vaor, AESBE gége 2. rasdább 2 vs a bó alatti tores íbén
Tr sak , közepsőnek alád ú foleyaút eétrideze , valaminta
Há 3. "7. wölév kocsányid vő ap 8 mék Pill cse koser .hulgyás s04
KV az úgozskáló héja fh hi " ertétÁBER GÁLA ESŐ d
GY A OAKEESÁREKBB X kicsínett Ház 0. a fártén eg Para), netyét h 538
4 t adély iterotátossága: 4 ela hosszátb és sedasbk ti 86
jó £ . j ráset álta K GET tv, ih b
eke kh 988
pa 9. ;
ég,
-
7 §
94 Mé ZOME

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 171

A ROVAROK SEREGÉBŐL,
a) PIKKELYES SZÁRNYUAK.

GYÁSZOS SZÍNDÍSZ.

Euprepia melana. Frivaldszky.
VII. T. 1.K.

E. Tota atra , disco alarum superiorum , fimbriisgue omnium albis.

Csápja kétsorosan fésüs, fekete; szára "s hegye fehérlő; feje,
torja , teste, "s lábai feketék, szőrösek. Előszárnyai talaja fekete,
számos fehérlő pontokkal hintett, közepett egy harántos kettős fejér
folt; a hátsók tiszta feketék; szélzetei (fimbriae, Fransen) fehérek. A"
szárnyak" alsó színe fekete, az előszárnyak" közepén itt is egy fehér folt.

Ezen új faj Calophir havas aljában csak egy példányban ta-
láltatott.

225"

172 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

ROKON MÁRVA.
Ophiusa gentilis. Frivaldszky.
VEL ANAS

0. Alis anticis fuscis , fascia transversali maculague exteriore lata, dentata albidis ;
posticis albis , fascia ad marginem subduplicata, nervisgue longitudinali-
bus nigro fuscis.

Csápja fonálképü ; nyaklója halavány-barna szőrös , közepén se-
tét vonallal, melly a szürkés toron is végig nyúlik; feje, teste, lábai
szürkék. Előszárnyai barnák, tövöknél setétebbek, külszélök felé ha-
laványabbak, egy széles harántos fehérlő szalaggal, és ugyan illy
színű terjedt fogas folttal, a barnás szélzetet egy setétebb vonal kör-
nyezi ; hátsó szárnyai fehérek , szélök fekete széles szalaggal szegett,
melly a! belszél felől egy harmadára fehér folt által ketté osztatik, a
szárny közepén két vagy három hosszas és egy félhold-képü barna vo-
nal látható. Szélzete barna "s fehérrel váltogatott. A" szárnyak" fonák-
ja nagyobb részint fehér, az elülsők" szélein hármas, a hátsókén pedig
kettős halavány barna szalag, egy központú barna félhold-képü vonal-
lal szemlélhető ; szélzetei itt, barna és fejér színnel váltogatottak.

Karlova" vidékén egy példányban találtatott.

IL Tét

Zomészet után vagzoltta s reézbe metszé Törveh, [ieten

ki Té j
MEA ám égéj VZVDBEN

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 173

FRIVALDSZKY-NAPLÁSZ.
Heliotis Frivaldszkyi, Treitschke.
VII. T. 3...K.

H. Alis anticis cyanescenti-purpureis , stigmate transverso notabili albo ; posticis ho-
losericeis, fascia media latiori alba; subtus fascia omnium alarum arcuata alba.

Csápja fonálképű, fehérkékes, csillámló pikkelyekkel, a hímnél
vastagabb ; feje , nyaklói , torja kék , s veres szőrökkel hintvék ; teste
felül barna , vigály vereslő szórökkel, alul fehérlő testszinű, hátsó lábai
piros bojtokkal. Elószárnya violaszínű, harántos keskeny fehér sza-
laggal , mellynek belső szélén egy kis fekete folt; szélzete szürke "s bar-
nával kevert ; hátsó szárnyai" töve, "s félkörös széle bársony-fekete , kö-
zepett széles-ives fehér szalaggal; szélzete fehér "s rózsaszinnel vál-
togatva. A" szárnyak" fonákján a fekete talajon egy közös íves fehér
szalag , karimája félig rózsaszínnel, félig feketével szegve; a" szárnyak"
tövében közös fekete folt, szélzete itt fehér.

Ezen új pillefaj , mellyet Treitschke úr nevezett meg, a Balkány"
ormain számos példányban volt található.

174 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

b) BOGARAK.
POZDORI POMPÁLY.

Buprestis Scorzonerae. Frivaldszky.
VII. T. 4. K.
B. Elongata , subcylindrica laete viridis, thorace lineis duabas obscurioribus.

Hossza 4 vonal , szélessége 17. vonal.

Feje a torban vonult, közepett jó formán benyomott, fényes zöld,
pontozott ; szemei vesésdedek , feketék, nagyok, a búbon majd egybe
folyók.

Csápjai fürészdedek , élénkzöldek , fényesek.

Torja kivált a közepén túl a! fej felé széles , oldalszélei ívesek ,
hátsó széle majd egyenes; korongján két hosszas setétebb szalag, mellyek
között egy aranyos zöld folt; paizskája kisded, háromszeges, fényes.

Röptyűi aranyos zöldek , csillámlók, laposdadok, oldaiszélökön
kicsípettek, felületök üveg alatt rendetlen ránczos, darás ; varrányok
fényes fekete; végök csonka.

Teste és lábai fényesek , zöldek , sürün pontozottak.

Rumeliában és Macedoniában az együttnősző növények virágjain
ritka.

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 175

OZMÁN POMPÁLY.

Buprestis ottomana. Frivaldszky.
VILST: 5.4 K

B. Cyanea subcylindrica , thorace transverso , elytris longitudinaliter punctato-stria-
tis , rubro-coccineo exornatfis,

Hossza 44 vonal, szélessége 13, vonal.

Feje a torban rejtett , setét-kék, alig látszó vonallal, "s fehérlő
molyhokkal ; csápjai fürészdedek , a? fejjel hason színüek.

Torja hosszánál majd másfélszer szélesebb , domború kék-zöldbe
játszó, sürün "s aprón poutozott, előszélét kivévén párkányozott , ol-
dalvást íves , felhajló ; korongja "s hátsó-széle felé benyomott.

Röptyűi a" vállon csücskébe emelkedők , pontos vonalasok , köze-
pett kicsípettek, setét-kékek ; skárlát veres foltokkal, mellyeknek egyike
a röptyúk" közepén rendetlen ívet , a másik e" megett harántos szög-
letes szalagot, a" végső pedig a? röptyűk" csúcsa előtt gömbölyded csep-
pet ábrázol.

Teste "s lábai zöldes-setét-kékek , fényesek , pontozottak, igen
keveset fehérlő molyhosak.

Philippopol és Bizáncz? vidékén találtatott.

176 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

HINKE-SZÖKCSÉR.
Elater Hinkei. Frivaldszky.
VII. T. 6. K.

E. Elongatus thorace convexo ruffo , elytris nigris, fascia baseos, et alia posteriori
transversis canis,

Hossza 4 vonal, szélessége 1 vonal.

Feje domború, pontozott; sisakja előrenyúló; szemei gömbö-
lyüek , fényesek , feketék; csápjai fonálképüek; két alapízei fakók , a
többi fekete.

Torja hosszas domború , sima , vörhönyeges; elő "s alaprésze kes-
kenyebb , közepe szélesebb, oldalvást íves , alapján a röptyűk felé két
tüskébe végződő ; szegye fekete, a! fej alá nyuló, hol vereses; paizs-
kája háromszögded , fekete fényes.

úg Röptyűi hosszasak , feketék, pontos vonalasok, két szürke széles
harántos szalaggal, mellynek egyike a" röptyük" alapján , másika pedig
azok" hátsó részén látható.

Teste fekete fényes ; lábai vörhönyegesek.

Egy példányban Karlova" vidékén fedeztetett föl.

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 177

MOESIAI ODVÁNCZ.

Callidium moesiacum. Frivaldszky.
VI Tsz Ke
C. Castaneum, thorace convexo , transversim ovato , elytris laevibus , castaneis, an-
tennis , pedibusgue anticis validioribus.
Hossza 54 vonal , szélessége 2 vonal.

Feje kiálló, vörhönyeges , fényes , szája felé lehajlott, homja ke-
vessé benyomott; csápjai vörhönyegesek , vigály szőrösek.

Torja harántosan tojáskerekded , domború , fényes vörhönyeges;
korongján alig látszó csatornácskával, alapszögei kevesbbé emelkedettek,
oldalszélei ívesek, vigály szórösek.

Röptyűi a tornál másfélszer szélesebbek, kevessé domborúk ,
a hónnál emelkedettek, varrányokon "s a" potrohra hajló oldalszéleken
párkányosak , vörhönyegesek , fényesek.

Teste vörhönyeges, potroha valamivel világosabb fényes, lábai
rövidek kivált a" két első pár, vaskosabb, vörhönyegesek, vigály szó-
rösek , izülésöknél barnák.

Kazánlik" erdeiben egy példányban találtatott.

M. T. T. ÉVK. III. 3. 23

178 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

PARÁNYOZOTT ZENÉSZ.
Saperda atomaria. Frivaldszky.
VII. T. 8. K.

S. Elongata grisea , antennis nigro, canogue variis, thorace trivittato ; elytris den-
sius nigro-punctatis , griseo tormentosis , in apicem desinentibus,

Hossza 6 vonal, szélessége 2 vonal,

Feje függirányosan hajlott, : homja fekete "s szürke hosszú szó-
rökkel lepett ; bubja lapos , pontozott , homályos vonallal; falámjai, fel-
ajka barna fényesek; csápjai szürkék, 9 hosszas három-szegü fekete
foltokkal , kevéssel rövidebbek , mint az egész bogár.

Torja hengerded, rövid, szórös, barna, pontozott , három sárgáló-
szürke hosszas szalaggal; előszéle halavány-szürkével szegett; paizs-
kája félkerekded , fehér szőrökkel lepett.

Röptyüi hosszak, üveg alatt sűrűn feketén pontozottak, rendetlen
halavány sárgáló ránczokkal, felül lapítottak, a? hóntól végökig kevéssé
emelkedettek , domborúak , vállukon előre csúcsorodók, a! testre haj-
lók , párkányosak , csúcsosan végződők.

Teste "s lábai selyemfényű sűrű szürke molyhokkal fedeztetnek ,
rovátkai fehérebbek.

Találtatott egy példányban Karlova" vidékén.

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 179

STURM-IZMÓCZ.

Dorcadion Sturmii. Frivaldsszky.
WVELATS 9, KK:

D. Thorace subspinoso , holosericeo , lineis tribus albis, media dupplicata; elytris
subcylindricis , viridi-aeneo micantibus, sutura, marginegue albis , corpore
nigro plumbeo.

Hossza 6 vonal, szélessége 2 vonal.

Feje fekete, közepett egy kettós fehér vonallal, szemei vesés-
dedek, barnák fehérrel szegettek, csápjai az egész bogár felénél hosz-
szabbak, barna , szürke-tarkák , alap-ízök fehérrel környezett.

Torja domború, valamivel rövidebb , mint széles, bársonyfekete,
három tejfehér vonallal , mellyek közül a" középső kettós; oldalszélei
fehérrel beszegve fekete csücskösek; paizskája picziny, háromszeges ,
fehérlő.

Röptyúűi hosszak, sűrün "s rendetlenül pontozottak , setét-zöld
színüek , érczfényüek, domborúak, kerekdeden végződóők ; varránya "s
oldalszélei fehérek.

Teste selyemfényű, ólomkékes; lábai izmosak, téglaszínük ,
hamvasok.

Philippopol! és Karlova kopár hegyein gyakor.

Vai

180 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

SPINOLA-FAKÉR.
Xylosteus Spinolae. Frivaldszky.
VII. TT. 10.

X. Thorace elongato , subgemino , ante medium posticegue constricto , lateribus me.
dio obtuse spinoso , disco bituberculato ; punctatus, dilute fuscus, elytris
elongatis , dorso planis , maculis irregularibus octo testaceis , antennis fili-
formibus maris ultra ipsum corpus elongatis , in medio frontis , longe ab
oculis insertis.

Hossza 5 vonal , szélessége 1X vonal , a" nősténynél 14 vonal.

Feje szívded, halavány barna, üveg alatt ránczos ; csápja" és szeme"
táján emelkedett, közepett szélesen hornyolt; szemei feketék, nagyok,
oldalvást dúledtek; csápja tizegy ízű fonálképű nyúlánk, a" himnél az
egész bogárnál hosszabb , halavány barna, sárgáló molyhos, a" hom kö-
zepéből nótt.

Torja nyúlánk , elül egy harmada, "s alapja" táján szorult, "s ez
által mintegy kettős tort képző; korongja szélesen hornyolt, gumós,
oldalszéle merő tompa tüskébe nyúló , a" fejjel egyszínű, hátsó széle
pontozott , párkányos.

Röptyűi halavány barnák, nyolcz fakó folttal, négy lévén egy
röptyűn, az első a váll megett a" halavány varrány felé ékezék formáú,
a második hosszacskás az oldalszélen, a" harmadik harántos szalagot
képző, a negyedik gömbölyüded a" röptyűk" csúcsa előtt; különben a
röptyűk majd egyarányos szélességüek, közepett igen kevessé kicsípet-
tek , felül laposak , a hóntól a" csúcs felé kevesbbé domborúak, súrün
pontozottak, párkányosak.

Teste fényes fakó; lábai három kacsosak, halavány barnák saja
molyhosak.

Rumeliában egy példányban, sót hazánk" bánsági hegyeibenis talál-
tatott.

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 181

VERMES FUTRINKA.

Carabus cavernosus . Frivaldszky.
VGETG s KS
C. Ovatus nigro-coerulescens , thorace subguadrato ; elytris punctatis , dense foveo-
latis , foveis in sex irregulares series dispositis.
Hossza 10 vonal , szélessége 44 vonal.

Feje hosszas fekete , finom ránczokkal , a? csápok felett oldalvást
két benyomással ; állkapczái "s falámjai szurokfeketék ; csápjainak négy
alapíze fekete fényes, a" többi homályos barna molyhos ; szemei göm-
bölyűek , kicsinyek , kidúledtek.

Torja négyszegded, fekete, setét-kékbe játszó, hosszánál valami-
vel szélesebb , előszéle kevesbbé , a" hátsó tetemesen kicsípett, előszélei
tompák , a" hátsók csücskösek, oldalai ívesek , felhajolva párkányosak ;
korongja saja ránczos , finom barázdácskás ; paizskája félholdad, fekete
fényes, apró pontokkal környezett.

Röptyúűi domborúk , közepett a" tornál másfélszer szélesebbek ,
pontozottak, kékbe játszó feketék, fényesek, hosszában rendelt hat
üregcse-sorral, mellyeknek hol egyike hol másika rendetlenül oszlik el;
oldalszéle párkányozott , kékes, súrün pontozott.

Teste "s lábai fényes feketék.

A" Kalophir havason csak gyéren találtatott.

182 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS,

CSÓTÁROS IZGONCZ.

Lytta phalerata. Frivaldssky.
"VIE TE 2 EKG
L. Aurato-viridis , elytrorum vitta longitudinali lata , rubro-aurea , antennis nitidis
nigris , pedibus testaceis.
Hossza 4—5 vonal , szélessége 2—2X, vonal.

Feje lehajlott , a búbon szélesebb , a" száj felé keskenyebb , ék-
forma, domború, pontozott, homja fényes-züld , búbja veres-zománczos,
vigály hosszú szőrökkel fedett, felajka fekete fényes, falámjai fakók;
csápjai feketék, fényesek.

Torja rövid gömbölyűded, két oldalvást a" fej felé domború, zöld,
és veres-zománczos, pontozott vigály szőrös ; korongja barázdás , első "s
hátsó széle feketével szegzett ; paizskája picziny , kékes.

Röptyúi a tornál kétszer szélesebbek , zölden zománczosak, egy a
hóntól végökig nyuló veres-zománczos széles szalaggal, melly a" röptyúk"
vége felé , félívesen végződik ; felülete üveg alatt egyenetlen; oldalszélei
kevessé felhajlók.

Teste, és pedig a" potroh zöld, a" mell kék-zománczos, pontozott,
szőrös; lábai fakók , fekete ízülésekkel.

Szalonik" vidékén a" kórösfán gyakran találtatott.

érv 4" ; ! ;
j 6 . 0," , ré é

TAL oROVop "T IIOSLI egutnjo)
ÖJZSPIVALLA aurerug sépIOYIPA " feguosey T gurereg ogezoey

VIII. BALKÁNY VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 183

A" MADARAK" SEREGÉBŐL.

KACZAGÓ GALAMB L. COLUMBA RISORIA L.
Hasonfaj : félholdas galamb, Columba decaocto. Frivaldszky.
VILIG TS

C. Supra palide fusca, subtus ex roseo cinerascens, remigibus fusco nigricantibus
palide marginatis , tectricibus marginalibus albo coerulescentibus , rectrici-
bus obscure cinerascentibus , subtus basi nigris versus apicem albis; lunula
cervicali nigra , supra albo-, infra fusco-marginata : tectricibus caudae su-
perioribus palide fuscis , inferioribus coeruleo-cinerascentibus.

Az egész madár hossza farkával együtt 12—13 hüvelyk , széles-
sége kiterjesztett szárnyakkal 20£ hüv.; farka hossza 57 hüv. ; ebből
12 hüv. fedetik a" szárnyak által; kávorra" hossza ívesen 7 vonal, a
szájnyilás hosszában 10 vonal, magossága és szélessége alapon 2 vonal.
Lábszára s közép kacsa körmöstül 1 hüv.; külső "s belső kacsa körmös-
tül 10 vonal , hátsó kacsa 9 vonal.

Kávorra fekete, hegyén kevesbbé íves; feje kicsiny; lábai közép-
szerüek , zömökök , szürkés vörösek, körmei barnák. Feje rózsaszínbe
játszó szürkés, homján világosabb , torka fehér ; nyaka, begye és melle
hamvas rózsaszinű, halavány habos; oldala, testalja, és fark-alfedői

: mák-kékesek, utóbbiak fehér habosak; nyaka" töve felé egy félhold
képű fekete folt , melly felülról fehérrel, alulról sárgáló barnával kör-
nyeztetik ; nyakszirtje , vállai , egész háta és szárnya töve fakó hamvas,
előszárnya világos mákkékes , a" nagy evező tollak feketés barnák , ha-
laványan szegettek, szárnya alja kékelő fehér, vége felé vereslő setét
barna. Farka hosszú, széles, fölülról közép kormánytollai a" fedőkkel
együtt hamvas fakók, a" szélső kormánytollak" vég fele, a" szélek felé mind
inkább fehérebbek , alulról a fark" töve" közepéig fekete, közepétől vé-

gig gyöngy-fehér.

184 III. TERMÉSZETTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

A" tojó a" hímtől kevésben különbözik, valamivel kisebb begye,
"s többi részei halaványabbak , inkább hamvasok , félhold-örve kisebb.

Ezen hasonfaj a" közönséges kaczagó galambtól különbözik, nagy-
sága, setétebb színezete, de kivált turbékolása által , melly között , a
mint már előbb is említém, deca-octo hangokat kever. Lichtenstein titkos
tanácsos ezen galambot a" berlini museumban létezőkkel összehasonlít-
ván, azt állítja: hogy ezen faj azon példányokkal, mellyeket azon in-
tézet Nubia, Afrika és Ázsiából kapott , tökéletesen megegyezik ; azon-
ban Naumann hires német ornitholog az előadott okoknál fogva, méltán
kétségbe hozza, hogy ezen vadon tenyésző galamb eredeti faja legyen
a" mi házi kaczagó galambunknak.

IGAZITÁSOK AZ ELSŐ OSZTÁLYHOZ.

Döbrentei Gábornak távolléte alatt nyomatván a 95—141 lapig
terjedő hivatalos jelentés , abban, némelly csekélyebb hibákon kivül ,
a" következők megmaradván, előleges kiegyengetésökre kéretik a szives
olvasó.

Lap 96 , 11. sor, olv. Zyolnyak. 12. s. pyuspok. 14. s. kjolt. 21. s.
kjepeben. 21—2. s. azkjor russot. 27. s. fymo. 30. s. kjorjofbyen kj. 34. s.
parancjoljatjat herencjenyekrje hogy meg oztjozyanyak. Lap 97. 4. s. olv.
1555. Lap 98 alulról 8. s. olv. Ougulus helyett : Angulus. al. 4. s. Kohauth.
Lap 102.10. s, ol. csak, és : bozzwsagara stb. Lap 104. al. 11. s. ol. Peterne-
nak , és : Teryek. Lap 109.25. s. Krieger. Lap 110. 19. s. akarja. Lap 111. 9.
s. felelkezésének. 13. s. felesége. Zap 112. al. 6. s. olv. gölöjett, és: ky
telwen. al. 1. s. znott helyett: irott. Zap 114. 5. s. yo mathyas kyral.
6. s. byral. 7. s. valaly. al. 1. s. numurultaknak. Lap 115. 16. s. keerese.
23. s. Pál. Lap 116. 12. s. minekewnk. 10. s. bewnth. Zap 117. 15. s.
olv. Razrol , és: kezwynrol. 30. s. 21-d. helyett tedd 2-d. 35. s. az első
mihi kitörlendő. Zap. 118. 6. s. olv. pagnino lucesi. 11. s. Michaelis Irati.
12. s. En helyett: Cu. Zap 119. 12. s. ol. 1540. Lap 124. olv. esmérettel.
Lap 127. al. 9. s. levele helyett olv. levél. Zap 128. al. 10. s. ol.(1472).
Lap. 132. al. 8. s. Irato. al. 6. s. Lessemprant.

a

. súga, retótebb színezefg , cse Irjrzált máztrójaallána Hul; véle 5 ;

— davt amidisen ot ca a ah gp álat saroretoil a3ag5 ca.

188 1. " TERMÉSSETTHŰONÁNT - OKTÁLIS dreínzezdk:

A" tüjó ag etrselűvérbek különhgsik; veliptvel, kisebb
s többi méstei ványabbak ; jnkákb haryasók , ki
Ezen hásonínj a: közömeééőéítnenigó etekénn panAlórsegss

mint már előbb is Onyx.
tunácses efir-et galamb
ván , szt állitja : hogy ert
kdeet MukAd , Méta dr alepor sees Foiraarágtó
[ES Nagttrarir hives nétnet otnitholag a
gyet enb MVISMOYA AASÁS 9NAIkonág :

FE öme pet tsasánzere] 1 e ajbelk edsrolot tolasvid i
Krad "s Aitoida tér EGO zgkáké: vast ali ;

MATA söt 2 ar sslogantg A gő 4! Anyalogi TA .t0a :
e be ja novdlojroji "a .0£€ ően e .Xe Jozem 1oj Áss .a £—1
ao: a.b .T0 ak aleyastsoliso gat égo sjrdoznojonerad í9j3s
alinsdox e .b.1s 2olrgak :stoviad enlugng io "a .2 halni 20 apák
"amitol [0 . a .tt 16 LOrgnl .díta n1e es lezetktázbapgek docAu T

Kg? 1 ssjinds a Ok OLT . ovo
va pesgeársstő ara a d fispise agpáslet: aba ői tederát

azoromi a DI ött gok alatalátlanmttrer a Tt Ag elv sz XV Ia
2 Ur TET ga dinyrod a OD Aawrozoniar 2 ér 919 gay: je
dsla an a ö6 b-t hbar szovlod .h-Ie a 06. Loéjvtágsb d 1 1
atal ailosíoi a kt isőönl oniagag srlo sa. 408 ohusttú
storno vo $éLgpi .OBOD Io 2 EX ALL gat 50 :dtóvdod a
a uddeti do .2 07 .Is .8et gp .Bval azo d3oylodk alovok 2 IA
rapescgs ászt Re 4 As votl a 44

2

Va
FoVaVi 47)
a

5. 99191 727
E A VA

NYIT 3

0009

6)

get
4 ; ML

kz á tes 23 Na z
szösz) NEZ
s 9) IZ ŐN

GAZ 14
E e /adátd 5 38 A 974 ő,
4 PINT VAS
CZ; V 2 g

XN

Ny NAAAI t

N Nj VÉ NN pp j € A

j KYRA NA a /e RON
NN 9 "78

SZEN
299

) // // CEN S b A AS
VA

pg)

! ; ; s
a
12, sZ d

V48 S — EaR/A 4
.[ 9 LZEGN VI 1

f// 67 ús SYANNLNAS !

sal CSETE SNS [/

A 7 8 "é
§ k mű in. s 1. NENT /AE7 a
! mi h A LARA [ /
kat ht S át § ny
A b vati § ea
CSS A b A MV c ay k NN
c t. s A 4
c y
9 Ve N EL
e XY ga ha 4. mt
s nö . ( T.O
p: vsz kv AN CE SZEN XN
(a b. Ma s 4.N Ka. VI a
e t man See A (A 1 S 1 S XV 40 LARA
an , "a s. SZAK A NA! SERA EN ük At ÉV S; 4
k a eF V-t ki ön § A f a; " he. 4.4 988 h
x DYZÉN x , ; Ne.§ N
A km - li 4 Pe k h
Ve án ső a j V an 28 b tt VN
J A A Ve SZÉ 6 V (24 ; Ka mi
s n Vh E 25 Azt 7 : d

JAVA SX

ts A

) / 7 kt AYATA A 4 y Te
ke ea DON A a ES VB A A

CA PABAS Ag, 7 PI

4