A (4 íé ; épd A / A KA f al fi d. ú VAY M 8 9 : WZ FA 29 , ba fd vé; 4 Így AA ZAN, x NAD ÖN j ét a a JENS "e eszel e SS ES ( SS BT p Éz p VIV a Vag szaz NN [dő Vé 7 B, HADBA J33 a NT) Vá Gy 87) 4 7 ZA j 4 CZY 13, i 744 ; IGA a 44 XN § Ny a Yt SSESEt8 SX xv NS vány Sz EN ÉSE E AN vagja re I a PAP) me ep je cgi , § / ZZR y 4 ! vga NN PZ 22x 1 AGG nE 2 as 1 E . 3 4 ful pa A "s zi / s d M/S (9) g/ 22 NN WZ pa) UNYI IN T99ze 2 V TZAEN IG IIDB 44 79 ), II TP Nya NN BET I IV HT TEG E 47 Vá GY VÉGE JV ag ? VÁR fg 41 hi ML HA ú AI NYYIT B 7 ú MI RL DG VMSZ AMI MG o NÉ e Ron WWW Ze Fée p8 A a ? 44 (a Aa ! Vg fe Vag VT [dd NK Ve a c 14 LrC ( § Sa SY ali Í en jee kOtNN ÍM (S ET ss SOTEN x v kt ( We. 28 SSEL na , e. . (4) u ala te] a ő fi f e A gi ra v A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG ÉEVKÖNYVEL 24. w . NÉGYBDIK KÖTET. KET pe ey § ká he £1 nat Le SERT ú a. 79 kg. dl ad ja FRÁz r4 2: dd NT EGYETEM BETŰITVEL b 6 1840. s hi A t A 4 4 d Pr A es A MAGYAR TUDOS TÁRSASÁG EVKÖNYVEI. NEGYEDIK KÖTET. BUDAN. A. MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM BETŰIVEL . 1840. 420 ga ag zni rt e0kt bő "ésáaő b hi a éa ÚJ És , he hé a Ld 6 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? MVK OS NY eWG E-L NEGYEDIK KÖTET. 1356—18536. úgy aczel ej tizenket kosnetszettel BUDÁN , A" MAGYAR KIR. EGYETEM" BETÜIVEL. 1840. " SCHEDEL FERENCZ? ÜGYELÉSE ALATT. TARTALOM. (44 , ELSO OSZTALY. A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. SCHEDEL FERENCZ TITOKNOKTÓL. HETEDIK ÉV. 1836-7. ELSŐ SZAKASZ: KIS GYÜLÉSEK. 1836. nov. 21 — 1837. sept. 14ig. ELSŐ CZIKKELY. Nyelv körúli munkálatok. I. SSzótárt műdkalatok. 2 a 99 29. ra NSCAn La zak HE KégV me enyelvemlékek. Neee si s ás suk a ta BRT Sz kket sea s As MÁSODIK CZIKKELY. 0 Tudományos munkálatok és kiadott munkák. 1. Tagok" értekezései, : ú sik slk ÉRA SLÉÉS sát rele NH. Gegő Elek? jelentése moldsáti utjáról. tt Ve ARKE HI. Közhasznu tudományos kézi könyvek" terve, . 2. 6. v... IV. Tudománytár, . . . date DU ét ny eF Ó LL OBNENÁ ETTÉK) V. Kiadás végett beküldött késdeniok. faba DE test E NKÉN TO NETÉNNNE ZS VEGKESETS TEN temak án es fő tek 2 BEGIN Jot gt al Tea IV TARTALOM. ző HARMADIK CZIKKELY. Jutalmak. I; Az 1834-Ki történetírás pályamunkak? dolgai . (d. SI Já ee VET (a TA II; Az 1835-ki történetírási pályamúnkák" dolga. . s.9NA9. 480 JT za EE 15 IN, As.1835-ki mathematicai kérdés: sorsa... 2 E öm o. Pey SMN B a s TERELŐ TV. "Az 1837-ki dramai pályanunkák" dolga. KOLT a: ESEN A 2 a z 416 NEGYEDIK CZIKKELY. Játékszini ügy. A" játékszini küldöttség? munkálatai 7s az általa eszközlött repertorium? lajstroma. . . 17 MÁSODIK SZAKASZ : VIII. NAGY GYÜLÉS. Aug. 31. — Sept. 9. 1837. Horváth Cyrill elfoglalja rendestagi székét. A? rendes küldöttségek kineveztetnek. Mű és táj- szavak. Nyelvemlékek, 18. Döbrentei jelentése, 19. Jászay Pálé, 29. Pályamunkák" dolga. Új jutalomkérdések , 34. Pótló határozatok a" pályamunkák"? ügyében. 35. Nyom- tatásul elfogadott kéziratok. Tudománytár, 36. Közhasznu tudom. kézi könyvek. Játék- szini küldöttség. A? nagy gyülési küldöttségek" tudósításai, 37. Hülf Leopold" új számve- tő módjai, 38. Könyvtárügy. Választások 39. Szeder kilép a" társaságból, Czuczor le- mond a! segédjegyzőségről, 40. IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS. Sept. 4—9. 1837. Elnökök" megerősítetése. Minden a? magyar kir. birodalomban kijött nyomtatványból egy pél- dány az academiai könyvtárnak jut, 41. Az alaptőke? szaporodásai, Pénztári számadások. A" könyvtár felállítatni rendeltetik. Javítnok, 42. Jutalmak, tiszteletdíjak, nyomtatá- sok. 43. Utazás. Játékszín. Harmadik elegyes ülés. Szalay segédjegyző. Gyurikovics" lemondó levele, Választások, 44. HATODIK KÖZ ÜLÉS. Sept. 10. 1837. Jegyzőkönyv. . a . S7ács s (4 Ba AE a LÁTNA egál S SE TARTALOM. NYOLCZADIK ÉV. 1837. ELSŐ SZAKASZ : KIS GYÜLÉSEK. 1837. Nov. 20. — 1838. Sept. 10. ELSŐ CZIKKELY. Nyelv körüli munkálatok, I. Szótári munkálatok. Mae ha NH. Helyesirás? dolga. e S ROLE STEG ZAVARÁT MÁSODIK CZIKKELY. é Tudományos munkálatok és kiadott munkák. Fela gokóéttekezéser E e o Ve ÖN a TV ER AA ge vég I. Vass László? jelentése belga utjáról. Mvt II. Tudománytár, BR safe tte ág szva exet E EN ZALA TL át a 7 IV. Kiadás végett beküldött kéziratok, ENSz" sás áB adá V. Megjelent munkák, ". . 54 áá. d Be VI. Astronomiai napló. . . . HARMADIK CZIKKELY. Jutalmak. Árvizi akadályok. ál eleje E ELÉ ETRÉS ES ÁN BE I. Az 1836-ki törvénytudományi pályamunkák? dolga. II. Az 1836-ki természettudományi pályamunkák" dolga. , MI. Az 1837-ki dramai jutalom? ret ÉLSZ Há 3 46 IV. A" gr. Andrásy György által jutalommal ellátott pesti kérdések. 49 hl Or Ot 01 1 a 1 a e VI TARTALOM. NEGYEDIK CZIKKELY. Játékszíni ügy. A? magyar szinmütár" újabb bővitései, . . . . . 62 . é . 1. E MÁSODIK SZAKASZ : IX. NAGY GYÜLÉS. Aug. 30. — Sept. 9. 1838. Péczely József elfoglalja rendestagi székét. A? rendes küldöttségek kineveztetnek, Helyesirás? dolga, 64. Kettős betük" javaslata elbukik. Tájszótár. Törvénytudományi műszótár, 65. Nyelvemlékek, Döbrentei? jelentése, 66. Pályamunkák, 76. Dramai jutalom? újabb szer- kezete, Új jutalomtételek, 77. Nyomtatás végett elfogadott kéziratok. Az Évkönyvek" 78. és Tudománytár" köre. Játékszín. Küldöttségek? jelentései, a? nagy jutalom, 79. Moldvai magyarok" ügye, 80. Könyvtár, 81. A? Teleki-könyvtár" átvétele 7s felálli- tásáról, 82. Zipser-gyűjtemény. Választások 84. Külföldi viszonyok. . . . . . 86 IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS. Sept. 5—8. 1838. Elnökség" megerősítetése. Pénzügy "szaporodása és fogyása, 87. Fizetések, jutalmak, nyom- tatások. Játékszín. Moldvai magyarok, 88. Választások, . . . . . . . . . §0 HETEDIK KÖZ ÜLÉS. Sept. 9. 1838. Jegyzőkönyv. E e ék BÁLT za ET ETEK St A TALÁN USÁGÁST 51) BESZÉDEK. I. Beszéd, mellyel a? 6-d, köz ülést megnyitá G. Teleki József. . . . . . . . . 93 II. Emlékbeszéd Georch Illés felett. Perger János. . . ale P.s ösit e SU ROS III. Beszéd, mellyel a? 7-4. köz ülést megnyitá G. Teleki Jé ép E éses ee Aétée LL IV. Emlékbeszéd Petrovics Fridrik felett. Zatvora GYörgys a zi. a 2 (az sz 4 V. Emlékbeszéd b. Szepesy Ignácz felett. Bitnicz Lajos. lala a b e KÖ gét len eztán; ANY Életrajzi toldalékok. IX. G. Kornis. Mihály; Sokadot Ferencz, Kotász ták TN ere s Et E EGYENEST a eke N 126 II. Berzsenyi Dániel, U. az, Ete a ES MS a 60 ONE vasa tetés álat toláke evek e, , 2 III. Gelei József, V. az. EY ST E 0 see , S E NO E a Oren KI GRÁLKSÉSET is IV. Schuster János, U. az. . ÓN rt MÉ RÉS tát tékek JÉ TARTALOM. V. Perger János. , Vag : s. ebet e DOT EL AVE ű MIRTB AS zénery MENY es VI aás la us da BOL AZÁS) eget e ae, 8 VII. Kölcsey Ferencz. UV. az. 7 ága, a efállamy zás ÖK érezte GABE at VIII. Nyíry István. U. a. Tét TB e ál za LENN ETŐ AN ea Ap a A? magyar tudós társaság" szemelyes állapotja 1838. az új választások előtt. A" társaság" gyüjteménye? szaporodása 1836-8. VII 131 131 133 135 137 142 VILI TARTALOM. MASODIK OSZTALY. ÉRTEKEZÉSEK. 1836—8. I. NYELVTUDOMÁNYI OSZTÁLY. I. Hellen-magyar dramaturgia. Negyedik szakasz. Guzmics Izidor. II. PHILOSOPHIAI OSZTÁLY. 1I. A? philosophiai rendszerek? méltatása. Horváth Cyrüll. 5 TIT. Ohajtások a? philosophiára nézve hazánkban, Szílasy János. . . IV. "Tudós egyesületek 7s alapítványok" hasznairól. Kállay Ferencz. . III. TÖRTÉNETIRÁSI OSZTÁLY. V. Zrednai Vitéz János, némelly tekintettel Magyarország? általános állapotjára. TE Ea ZEN RO ÉS, BAKOS VI. A" nemzeti gazdagság" befolyásáról a? nemzeti mivelődésre. Péczely József. 9 2006 . . . . . . IV. MATHEMATICAI OSZTÁLY. VII. A? Ludolphi szám, több ívek? érintői által kifejtve. Vállas Antal. V. TÖRTÉNETTUDOMÁNYI OSZTÁLY. VIII. A? leányi negyedről. Szlemenics Pál. . . . . . . . . . e VI. TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLY. IX, A" honi vízszabályozások? tökéletesitéséről földmivelési tekintetben. Baláshásy János. X. Természettudományi utazás a? Balkány" vidékén. Harmadik közlés. Frivaldszky Imre Czu- 112 137 152 117 184 194 ELSŐ OSZTÁLY. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÓÖÓRTBMNMBTBAIZ 1556—38. MI. Tt TÉVE. IV." 1. 1 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI HETEDIK ÉV. 1836. NOVEMBER" 21-től 1837. SEPT. 14-ig. " ELSŐ SZAKASZ. KIS GYÜLÉSEK 1836. nov. 21-től, 1837. SEPT. 14-ig. Összesen 37 ülés. Gróf Teleki József elnök folyvást Bécsben. Gr. Széchenyi István má- sod elnök 5 ízben vezette az ülést. Mint helyettesek elnököltek báró Jósika Miklós igaz- gató tag 5 ízben, Fáy András tiszt. tag 6, Jankowich Miklós t. tag 15, Schedius Lajos t. tag 6 ízben. Jelen voltak tiszteleti tagok: Fáy 9-, Jankowich 4szer (ide nem tudván el- nöklésöket) , báró Wesselényi Miklós t. tag 1 ízben; rendes tagok: Bajza 35, Balogh 26, Bugát 34, Döbrentei 27, Fábián (vidéki) 1, Gebhardt 32, Győry 27, Kállay 37, Luczen- bacher 35, Perger 27, Stettner (vidéki) 1, Szemere 9, Szilasy 37, Sztrokay 29, Vörös- marty 34; levelezők: Csató 5, gróf Dessewffy Aurél 10, báró Eötvös József 1, Ferenczy 1, Gegő Elek 3, Illés Pál IL, Kiss Károly 5, Szalay László 1, Tóth Lőrincz 3, Vásárhelyi Pál 2, Warga János 1, az újdon választottak közül (sept. 14.) Gaal és Jerney 1; — a? ti- toknok 35, Czuczor Gergely segédjegyző 28 ízben. ELSŐ CZIKKELY. 4 Nyelv körüli munkálatok. I. A" nagy szótár" készítése körúli munkakiosztásban a" társaság VIId. nagy gyülése által a" , Magyar-német zsebszótár" volt vezérköny- vül kitűzve, melly mindazáltal ez évben el nem készülhetvén, az egyes osztályokhoz tartozó , "s értelmeikre rokon és összefüggő kitételeket tel- jes számmal összeszedni és czélirányosan kiosztani nem lehetett: de más- felül hitelesen kitudódván, mikép némelly kereskedő utánnyomás végett ő 1 ad 4 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. , az említett munka" ívei megszerzésére törekedik, "s igy méltán attól tartván a!" társaság, nehogy a" kész ívek" annyifelé kiosztandó példányai egyikéhez valamikép hozzá férhessen, "s bár más formábani utánnyomás által is ama" költséges munka" kelete, a" pénztár" -tetemes kárával, csök- kentessék: valamint szükségesnek, úgy tanácsosnak is láttatott a. mun- kálkodás" megkezdését : at Zsebszótár" teljes kijöveteléig felfüggeszteni. Az előkészületek" gyüjtése azonban folyt; név szerint 1. a" múűszavaké; különösen a" törvénytudományi múűszótárhoz , mellynek szerkesztése Perger Jánost foglalta el, Szász Károly r. t. sze- dett szavakat az erdélyi törvényt illető munkákból; Szerencsy István m. kir. udv. cancellariai előadó tanácsos pedig, elnöki felkérésre, a kir. táblai küldöttség által kidolgozott m. törvényes szótár" közlésével ne- velte e" szókönyv" anyagait. A" természettudományihoz külsők közúl, orvosi műszavakat D. Flór Ferencz, philosophiaiakat Beke Kristóf, Vesz- prém megyei áld. pap gyűjtött. 2. A Tájszótár" sorozott kéziratának átnézésével Vörösmarty Mi- hály r. t. bízatott meg, kinek előadása mellett a" kis gyülésekben a" vég vizsgálat folyt; egyszersmind azon tájszavak is beiktattatván, mellyeket az év" folytában több, intézeten kivúli hazafiak, név szerint Acsády Sán- dor ügyvéd Marczal! mellékéről, Matics Imre acad. irnok Pápa" vidéké- ról, Beke Kristóf több tájakról, közlöttek. 3. A" régi szavak gyüjteményét Bartal János ongai refor. pred. , Heltai Krónikájából szedettekkel, és Csatsko Imre győri acad. k. prof. nevelték. 4. A" nyelvhasonlító nyomozatokat ") Hoblik Márton I. t. foly- tatta a magyar és szerb, Nagy János I. t. a magyar és némelly keleti , Kállay Ferencz r. t. a magyar és czigány, "s Bárány Ágoston Il. t. a" ma- gyar és török, hason hangu és értelmű szavak összeirásával. II. A" régi magyar nyelvemlékek gyűjteménye számára : 1. Döbrentei Gábor megbizott r. t. kijelelései szerint tizenegy ha- zai levéltárban folytak a" másolások (1. alább a" VIIId. nagy gyülés" dol- gai közt). 7 ") L. Évk. III. Első oszt. 3. és 56. 1. KIS GYÜLÉSEK 1837. 5 2. P. Gegó Elek It., visszatérvén Moldvából, hova academiai uta- sitással utazott "), a" dec. 12. 1836. tartott kis gyülésben, előlegesen az " Erdélyben talált, "s részint leírt, részint, megbizatásához képest, le- iratni rendelt régi magyar iratok" sorát mutatta be; névszerint: a) 4? marosvásárhelyi gróf- Teleki-könyvtárban : Sz. Emerentia asszony, Eszmeria, Erzsébet, ker. János, Sz. Ánna , Joachim? felesége. Sz. Procopius prágai érsek. Egy tékozló fiuról. Egy püspökről Angliában. Különb különb csudáiról sz, Annának. Egy szerzetes Margit nevű szúűzről. E? könyvetske ezer ötszáz huszanhat esztendőben iratott Vásárhely és Ur Estyn végeztetett el általa. A? szentséges szűz Mária? zsoltárának harmadik része magyarázatja. Adám teremtése és elesése. E" könyvetske husvéthban három hét alatt irattatott. Ezer ötszáz huszon öt esztendőben, Christus Jézusnak az nagy rettenetes itéletre jövéséről mongya stb. 1530dik eszt. Sz. Makárius? élete "s egy más Imádság. 1531dik eszt, Elvégre: Sz. Ferenczról és sz. Domonkosról (régibb, szebb és rövidebb, goth betükkel). Mind ezek egy kötetben 200 lapra terjednek Srétben. . Másoltatnak : b) Mikházán , a? sz. ferencziek? könyvtárában : Egy imádság , Azzonyunk"" 1530ból. I oldal Srétben. Egy ének ,,Bizodalmunk"; az eszt. nem tudatik. 1 lap. Srétben. Különféle , nyelv" tekintetében nem megvetendő rövid jegyzetek, 1594—95, 1600-tól ——1669-ig. Imádság 1594-ből. Lemásoltattak : c) Csík-Somlyón , a" sz. ferencziek" könyvtárában: s Folsegos wr isten" ének 1587-ből. nai De Barzai Cantio: , Egő lángban." ") L. Évk. III. Első oszt. 76—7 és 145—6 I. 6 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ,, Wilágon egh alatt" ének I607dik eszt. Rapolthy Istvan saját kézirata. 1 lap. Srétben. Imádság , Eörök mindenható" lemásolva Lira Miklós 1590-b. nyomatott lat. könyvéből. Rákóczy György" levele 1631-ből. A? csiki gyülés" határozata 1650-ből. Négy darab rimes versezet. 1612-ből. Nyelv és történeti tekintetben érdekes különféle jegyzetek 1585-től 1610ig, Lemásoltattak : d) Kantátan, a? minoriták? könyvtárában: ,, Hosszu utcza kevés költség" czímű imádságos könyv? előljáró beszéde (szerkeszté Kö- röspataki Kálnoki Mihály). Egy 1636-dikbeli, és Egy L679beli contractus. Lemásolva : e) Kolosvárt, a" magyar szabóczeb ládájában: ,,Barath István Biró stb."" Rendszabályok 1561-ből. ,,Nos Laurentius stb." 14 ív. Rendsz. 1577-ből, Ismét a? legények? ügyében. Rendsz. 1554-ből. Ugyan ezen tárgyról 1561 és 1584-ből. Egy szathmár-németi levél 1613-ból. A? nagybányai czéh 1627. Bátori Gábor fejedelem? szabójának (Zabó Péternek) levele egy apród" (inas) ügyében 1614-ből, és erre a? kolosvári czéh" tagadó válasza. Julii A? kolosvári m. szabóczéh" levele Rákóczy Györgyhöz a? szathmáriak ellen. Bethlen Gábornak a? szűrszabókhoz "intézett válasza. Datum in Castro Radnoth. 1ma 1627. A? szűrszabók" levele a? kegyelm. fejedelemhez 1633-ból. Egy aranyosszéki levél 1618-ból, Kötelezvény 1610-ből. Osztályróli törvények 1603-ból. Másoltatnak : Ezeken kivúl a tisztelt tag, némelly érdekes régi magyar iratok" közlésére nézve , több magányos hazafiak" igéreteit is vette. 3. Jászay Pál It. a" sajó-szentpéterieknek egy, boraik" árulása felől, állítólag 1403ban költ eredeti levelök" párját küldé be, egy töredék ha- sonmással és észrevételekkel, mellyeket a" közönség a" , Régi magyar nyelvemlékek" közt veend. KIS GYÜLÉSEK 183. 1 MÁSODIK CZIKKELY, Tudományos munkálatok es kiadott munkák. I. A" tudományok" előbbvitelén s terjesztésén különféle tudomá- nyos értekezések" irásával fáradoztak a tagok; név szerint Hetényi Já- nos a magyar philosophia történetirását adta "); Nyíry István az 1835. külföldi philos. literatura" átnézetét tudomány-rendszeresen ?); Kállay Ferencz a! bajviadalról értekezett, történet- és térvénytani tekintetben") ; Czuczor Gergely. ,,Zrednai Vitéz János" életrajza, némelly tekintettel Magyarország" általános állapotjára" czímű előadással foglalta el, május $d. történet-osztályi rendes-tagi székét "); Jászay Pál az 1625ki gyar- mati békéről értekezett"); Zucsenbacher János a" Vereben találtató római sírköveket ismertette "); "s a gróf Karacsay Tivador által közlött, IId. Ulászló királyunktól a ragusaiaknak adott adófizetési nyugtatványhoz írt felvilágosításokat 7"); Gorove László It. az academia" megbizó levelei, segedelmével szerzett adatokból szerkesztett, "s a bánsági bolgárok" haj- dani "s mostani állapotját előadó munkáját mutatta be "); végre Nyiry István rt. az angol műúipar" philosophiáját fejtegette "). II. Gegő Elek It. 1837. június" 26d. terjesztette elő Moldvába tett tudományos utjáról szóló jelentését, az academia által neki kiadott uta- sitás" pontjaira való terjedelmes felvilágosításokkal. A" kis gyülés iránta Jankowich Miklós t. és Kállay Ferencz rt. tudósításait hallgatván ki, a nagy gyülésnek, mint hivatalos irományt, soron kivúli nyomtatásra ajánlotta. 1) Tudománytár, új folyam, Ért. rész II. köt. 76—164 I. 2) Tudománytár, új folyam, Lit. rész, I. köt. 129—152 I. 5) Tudománytár , új folyam, Ért. rész , I. köt. 261—311 1. 9 L. az Évkönyvek" jelen kötete? 2d. osztályában V. alatt. 5) Tudománytár , új folyam, II. köt. 39—75 I. §) Tudománytár, XIII. köt. 59—67 I. rajzokkal. 7) Tudománytár , új folyam, I. köt. 155—7 I. ") Csak azon részeket akarván a" társaság, Tudománytárában, kiadni, mellyek a" tárgyra új világot vetnek, a? szerző" kérésére, a" kézirat szabad rendelkezé- sére bocsáttatott: mire ő annak kiadását a" Tud. Gyűjteményben eszközlötte. ") Tudománytár , új folyam, II. köt. 264—293 1. S 3 . A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTENETEI. III. A?" közhasznú tudományos kézi könyvek" gyűjteményének ter- ve") a VII. nagy gyűlés által, a" jutalomtételek iránt adandó részletes javaslat kidolgozása végett a kis gyülésekhez utasíttatván vissza; innen először is az osztályok bizattak meg mind a! terv" körébe eső életirások" tárgyai, mind azon kézi könyvek" kijelelésével, mellyek mind a külön tudományok" fontosságánál, mind a literatura jelen állapotjánál fogva előlegesen szükségesek lennének; majd, ezeknek beérkeztével, az e tárgy- ban már munkált küldöttségre (Schedius tt. elnöksége alatt Balogh jegyző, gr. Dessewffy Aurél, Perger, Schedel) bizatott a vélemények szorgos megvizsgálása, "s azok" segedelmével a nagy gyülés által kivánt részle- tes javaslat" tervének készítése. A" küldöttség ezt aug. 14. adta be, mint itt egész kiterjedésében következik : 55A? közhasznu ismeretek? tárgyában, az illető osztályok által beküldött véle- mények" méltó tekintetbe vétele után, a" küldöttség az első hat évre terjedő cyclusra, a" legszigorubb előrebocsátott megfontolás után, következendő tudományokat válasz- tott ki s osztályozott el. Az első esztendőre ; 1. Logicát, vagy helyes gondolkodás" mesterségét. Minden tudományos elő- menetel" alapja a" helyes gondolkodás, "s egy ezt tanító kézikönyvet annyival inkább előre bocsátandónak itélt a? küldöttség, mivel honi nyelvünken nem birunk mind eddig, a" mívelt classis" számára készült logicát; ollyat melly nem csak száraz téte- lek" és törvények?" untató felszámlalásából "s ezeknek szétbontásából, hanem ezen törvényeknek a" köz életre való alkalmazásából áll, érdekes példákkal ellátva "s világos és kedveltető nyelven írva, millyet a" francziák bírnak többek közt báró Reiffenberg" munkájában (Principes de logigue. Bruxelles, 1833), mellyet még az is gyönyörködve olvashat, ki egyébként a? philosophiai vitatásoknak nem barátja. Egy illy logicára a?" küldöttség körül belül tiz ívet szánt "s jutalmul 40 aranyat. 2. Grammaticát. Egy a? Baco" szellemében írt, czélirányos nyelyvtudomány- nak, mellyből a" most, ha valaha, mulhatatlanul szükséges, helyes irás" és beszéd" szabályait mindenki könnyen "s unalom nélkül felfoghassa és megtanulhassa, szem- beszökő híával vagyunk. A? küldöttség meg van győződve a? felől, hogy a" helyes irás" és beszéd" mestersége felette nagyon különbözik a? rendszerinti grammaticáktól, vagy is az elvont regulák" "s üres theoriák" figyelemfárasztó "s munkálkodástól ijesztő előadásától, "s hogy azok nem képesek tanítani és nyelvismeretet gerjeszteni. A? kül- döttség egy olly nyelvtudományt ajánl, melly a?" nyelv" minden formáit , részint a" legjobb irókból merített példákkal, részint eredeti érdekes alkalmaztatásokkal kö- ?) L. Évk. III. 1. oszt. 77—81 és 1441. KIS GYÜLÉSEK 1837. 9 vetve adja elő, ugy hogy az egész, honi nyelvünk" egész mivoltát "s teljes képet terjeszsze elő, melly ne csak a? száraz regulákat, hanem egyszersmind jobb iróink" szebb gondolatait "s előadás- és alkalmaztatás-módját is a"? tudományok" minden ne- mében, magában foglalja. Csak illy móddal véli a? küldöttség, hogy a" helyes irás- és beszédmód, a? legvilágosb és kellemetesb módon jutand mindennek birtokába. Pél- dányul Murray" nagy becsű grammaticáját (An english Grammar: comprehending the principles and rules of the language, illustrated by appropriate exercises. York, 1816. 2 vol.), és Bescherelle" és Litais de Gaux" igen jeles nemzeti grammaticájokat (Gram- maire Nationale, Paris, 1835—36) kivánná kitüzetni a" küldöttség. Nevelné egy illy munka" becsét, ha jobb iróink új példákát "s alkalmaztatásokat nyujtanának a" fel- állított elvekre és regulákra, mint azt az utóbb nevezett franczia nyelvtudománynál tették a" nemzet" legnevezetesb irói. — Egyébiránt ezen nyelvtudományra 20 ívet s jutalmul 50 aranyat szánt a" küldöttség. 3. Europa ország- és népismereteét. N küldöttség ez uttal nem ajánl vala- melly rendszeres földleirást, melly a?" jelenkorban ugy is, felette nagy kiterjedése miatt, a?" kitüzött czélnak meg nem felelne: hanem egy olly kézi könyvet, melly Europa? országait physiographiai , ethnographiai "s mennyire lehet geographiai tekin- tetben is, a" legújabb adatok "s fölfedezések szerint, kedveltető öltözetben ismer- tesse meg. Ezen tekintetben Balb? legújabb classicus munkája némi példányul szol- gálhat. Egy illy munkára a? küldöttség körülbelül 30 ívet szánt "s jutalmul 60 aranyat, Mi illeti az életirási feladást, ezen évre a?" küldöttség három nevezetes fér- fiú" életét ajánlaná kidolgozandónak, jelesen: Apáczai Csere János, Rozgonyi Jó- zsef és Márton István urakét. Az első mint a?" magyar ajku philosophia" atyja, má- sodik mint a? tapasztalati, "s az utolsó mint a? eritica philosophia?" buzgó tanítói, s számos tanitványok" képzői, mind személyök", mind korok" tekintetéből, teljes figyel- münket érdemlik. Ezen három életirásra tíz ívet szánt a" küldöttség 7s jutalmul 30 aranyat. Második esztendőre ajánl a" küldöttség: 1. Tapasztalati psychologiát, mint olly tudományt, melly mind érdekére, mind mindenekre kiterjedő hasznára nézve egy a? legszükségesebbek közúl. A" kül- döttség erre 15 ívet "s jutalmul 30 aranyat ajánl. 2. Iparismeretet , mint korunk" egyik leghasznosb és érdekesb tanulmányát. A" küldöttség meg van győződve a!" felől, hogy egyedül az ipar" nevezetesb ágainak , a" gyárak" "s kézműházaknak alapos ismerete által gerjed kedv honunkban a? kül- föld" ebbeli nagy előlépéseinek követésére, az állhatatos munkálkodás" és fáradha- tatlan szorgalom" folytatására, "s így a" nemzeti szerencsés lét" e" részben is előmozdí- tására. A" küldöttség egy illy munkára körül belül 20 ívet "s jutalmul 60 aranyat szánt. 3. Egy külön munkát az ipar" legnevezetesb és hatalmasb segédeszközeinek, a" gőzmachináknak , gőzhajóknak, gőzszekereknek , vas utaknak , csatornáknak, viz- MENTSEG ÜÉVÉ e IVa ús 2 10 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. szabályozásoknak, hidaknak és gátaknak leirására , prof. Poppe" legújabb munkái- nak szellemében (Populür. Unterricht über Dampfmaschinen u. s. w. Tübingen, 1834. Die Telegraphen und Eisenbahnen u. s. w. Stuttgart , 1834.) A? küldöttség ezen dol- gozatra körülbelül 20 ívet ajánl 7s jutalmul 60 aranyat. Harmadik esztendőre ajánl a?" küldöttség : 1. Historia literariát, ollyat melly a" tudományok" kifejlésének legnevezetesb és érdekesb adatait, egy nemzetet sem zárva ki, magában foglalja, "s honi literatu- ránkra különös figyelemmel lévén, lehető teljes képét nyujtsa az emberi elme" tu- dományos igyekezeteinek. Egy illy munkára a" küldöttség körülbelül 35 ívet "s ju- talmul 100 aranyat ajánl. 2. Aestheticát az újabb legjobb nézetek szerint "s válogatott érdekes példák- kal ellátva. A? küldöttség erre 15 ívet "s jutalmul 40 aranyat szánt. 3. Könyvtartást (Buchhaltung) vagy számviteltant, ollyat, melly a" közönséges élet" szükségeire mind gazdálkodási mind kereskedési tekintetben kiterjeszkedjék. A" küldöttség 15 ívet s jutalmul 40 aranyat ajánl ezen dolgozatra. . — Ezen esztendőben ezeken kivűl nagy Lajost "s időkorát ohajtaná előadatni biographiai függelékül, "s ezen nevezetes munkára 7 ívet "s jutalmul 25 aranyat ajanl. Negyedik esztendőre ajánl a?" küldöttség: 1. Antkropologiát, olly szellemben mint azt legközelebb a" nagy hirű Burdach németúl tette. A? küldöttség ezen nagy készületet és sok ismeretet kivánó munkára körülbelül 25 ívet s jutalmul 80 aranyát szánt. 2. Europe polgárisodásának történetét , a" népek" vándorlása , vagy talán he- lyesben a? ker. időszámlálás óta, egész a?" jelen korig. A? küldöttség ezen nagy fon- tosságu munkában teljes képét kivánná adatni az emberiség" fokonkénti kifejlődésé- nek. Nem szánhat ugyan a? küldöttség többet 35 ívnél ezen dolgozatra, melly köny- nyen 8—10 darabot is betölthetne, de úgy véli, hogy ha a! népek"? történetei hosz- szabb időszakonként vétetnek fel "s ezekben nem csak a" nemzetek" és időszakok? er- kölcsei és szokásai, hanem a! tudományok , művészségek" 7s ipar" kifejlése, azoknak az egyes nemzetekre való befolyása, nagy vonásokban "s kedveltető nyelven előadat- nak, ez a?" munka felette nagy érdekü lehet mind azokra nézve, kik a" miveltség" czímére számot tartanak "s: kiket az embernek, ezen legmagasb állásu teremtmény- nek , élete, kifejlődése, "s előmenetele a" polgárisodás" útján csak valamennyire is érdekel. Két igen jeles munka, Roua- Ferrandé (Histoire des progrés de la civili- sation en Europe , depuis I ére chrétienne, jusgu" au XIX. siécle. Paris, 1833. VI. vol.) , "s prof. Wachsmuthé (Europüische Sittengeschichte vom Ursprunge volksthüm- licher Gestaltungen bis auf unsere Zeit. Leipzig. Eddig 3 kötet) e" tekintetben fé- nyes például, biztos kalauzul szolgálhat. Ezen munkára egyébiránt 120 arany jutal- mat ajánlana a" küldöttség. KIS GYÜLÉSEK 18377. 11 Ezeken kivűl ezen esztendőre Tizódi és Zríny7 életirását ajánlja a" küldöttség , "s a" két életirásra 8 ívet s jutalmul 25 aranyat. : Ötödik esztendőre ajánl a?" küldöttség : .1. Chemiát, egészen practicus szellemben, az angol irók? mustrája szerint s reá 25 ívet, jutalmul pedig 100 aranyat. 2. Észjogot , mint minden törvénytudomány?" első alapját, "s erre 20 ívet, ju- talmul pedig 40 aranyat. 3. Termeszetkistoriát , fametszetekkel , a" legjobb "s érdekesb új angol, fran- czia és német munkák" mustrája szerint. A" küldöttség ezen nagy hasznu "s minden- nemü olvasót egyiránt érdeklő munkára 30 ívet "s jutalmul 80 aranyat ajánl. Életirásokra ezen évre Faludi és Révai ajánltatnak a? küldöttség által, kö- rülbelül 9 íven, 20 arany jutalommal. Hatodik esztendőre ajánl a? küldöttség : 1. Magyarország? statisticáját a" mennyire lehet a?" legújabb (s fontosb ada- tokkal, valami 35 íven, 100 arany jutalommal. 2. Nemzeti gazdaságot (Staatswirthschaftslehre) , mellynek a? nélkül is honi nyelvünkön teljes hiányával vagyunk. Ezen tekintetben Sgy és Mac CullocW nagy hírű és érdekü munkáik ajánltatnak példányul. Ezen ránk nézve igen szükséges és hasznos munkára a" küldöttség 30 ívet 7s jutalmul 100 aranyat ajánl." A" társaság el munkálatot aug. 14diki kis gyülésében vette tanács- kozás alá, újra aug. 29., "s azt minden részeiben elfogadván, a" nagy gyülésnek ajánlotta. ; Li K IV. A Tudománytár" szerkesztőségét, a" VIldik nagy gyülés in- tézkedéséhez képest, 1837" elején Luczenbacher János és Balogh Pál rtt. vették által, amaz az értekező, ez a" literaturai osztályét. Beérkezett e" folyóirat számára 2 nyelvtud. és aesthet., 8 philos. "s nevelési, 5 tör- téneti "s rokon, 2 mathematicai, 2 törvénytudományi, 4 természettud., öszvesen 23 kézirat, mellyek" vizsgálatában eljártak: Bajza, Balásházy , Balogh, Bugát, Czuczor, Döbrentei, Gebhardt, Gyóry, Kállay, Perger , Szilasy , Vörösmarty; Frivaldszky. Vissza, hat, vettetett; elfogadva tí- zenhét lón; t. i. a fent (6. 7.1.) felhordottakon kivúl, nem-academicusok- tól a következők : Csatsko Imre: Bevezetés a" természeti jogba, második közlés; vizsgáló Kállay ") ; ")) Tudománytár, új folyam, Ért. rász , I. köt. 96—154 I. 12 1 MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Csoma János: A" status" czéljairól; vizsgáló Perger ?) ; Greguss Mihály: A" philosophia" elveiről; vizsgáló Döbrentei; Mocsi Mihály: A" természettudományok" becséről és befolyásáról a józanabb philosophiára; vizsgáló Bugát "); Villanyosság az életmüves lényekben; vizsgáló Bugát "); Melegség az életmüves lényekben; vizs- gáló Bugát "); Tarcgy Lajos : Elmélkedés a" polgári büntetésekról; vizsgáló Perger "); Vállas Antal: A" bécsi mértékrendszer ; vizsgáló Győry 7"); Meny- nyiségtudományi tételek; vizsgáló Gyóry"); Warga István: Az országtudomány" fejlődésének története; vizs- gáló Bajza ") ; 8 Zsarolányi Márton Ferencz: A" szikes földekről; vizsgáló Fri- valdszky; A" rozsanyáról; vizsgáló Balásházy. Elfogadván a" kis gyülés az értekező rész" szerkesztője Luczenba- cher János" ajánlatát, miszerint ezentúl a Tudománytár kötetei első osztályához mindenkor , Okleveles toldalék" járulna; annak, ebbeli isme- reteihez viseltető bizodalomból, a" tárgyak" megválasztását és bevezetését is egyenesen saját itéletére bízta. A" Tudománytár" bibliographiai czikkelyéhez gr. Andrássy György, Bolyai Farkas, Császár Ferencz, Czuczor Gergely , Fábián Gábor, Hob- lik Márton, Horváth Cyrill, Horvát Endre, Kis János, Kolossvári Sándor és Szlemenics Pál küldék be, a" vidékökre eső műhelyekben elkészült, könyvek" jegyzékeit. ") Tudománytár, új folyam, II. köt. 294—305 I. 5) Tudománytár, új folyam, I. köt. 68—95 I. ") Tudománytár, új folyam, I. köt. 312—332 I. ") Tudománytár, új folyam , II. köt. 205—223 I. ") Tudománytár, új folyam, I. köt. 217—226 1. ") Tudománytár, XII. köt. 3—19 I. ") Tudománytár, új folyam, I. köt. 203—216 . ") Tudománytár , új folyam, II. köt. 1—38 és 171—204 I. KIS GYÜLÉSEK 18377. 13 V. A" mult academiai évről vizsgálat alatt maradt, nyomtatás Vé- gett beküldött munkákhoz járult 31, különösen: nyelvtudományi és szépliteraturai 16, philos. és nevelési 3, historiai 1, mathematicai és hadtud ományi 5, törvényi 1, természettudományi 5. — Eljártak vizs- gálatokban: Schedius tt.; Schedel titoknok; Bajza, Balásházy, Balogh, Bitnicz, Bugát, Czuczor, Gebhardt, Guzmics, Győry, Horvát Endre , Horváth József, Kölcsey, Nyíry, Perger , Szlemenics , Vörösmarty r. ta- gok; Angyalífy, Árvay, Bresztyenszky, Császár, Csató, gr. Dessewffy Aurél, Ferenczy, Frivaldszky, Hoffner, Horváth Cyrill, Kovács Pál, Péczely, Pólya, Schoepf, Szalay L., Székács , Szontagh, Tóth Lőrincz és Vásárhelyi I. tagok. A" vizsgálat alatt volt kéziratok közül kereken visszaútasítatott 20; visszavétetett 2; javitás végett visszaadatott 25 elfogadtatott 10, mellyek alabb, a" VIIId. nagy gyülés" dolgai közt láthatók. VI. Megjelentek pedig a kis gyülések" folyamatja alatt: 1. Tudománytár, kiadjaa m. t.t. a) X—XII. szerk. Csató Pál. b) Új folyam; Értekezések, szerk. Luczenbacher János. I. II. köt. — Litera- tura, szerk. Balogh Pál. I. köt. 2—3. Romai Classiícusok, magyar fordításokban. Kiadja a" m. t. társ. Elsó kötet, C. C. Sallustius" épen maradt minden munkái. Magyarra Kazincgy Ferencz. Buda, 1836. n. Sr. 156 I. kötve 2 ft.; köz. pap. 1 ft. 30 kr. — Második kötet: M. T. Ciceróból beszédek, levelek és Scipio álma. Fordít. Kazincgy Ferencxs. Buda, 1837. n. 8r. 226 lap. kötve 1 ft. 36 kr., köz. pap. 1 ft. 12 kr. 4—5. Eredeti játékszín. V. köt. Zsarnok apa. Drama 5 felv. Irta Jakab István. Buda, 1836. n. 12rét. 122 lap. Postapap. kötve 32 kr. — VI. köt. Ekebontó Borbála. Szomorujáték 5 felvon. Irta Tóth Lórincz. Buda , 1837. n. 12r. 129 1. Postapap. kötve 36 kr. 6. Külföldi játékszín. XIII. köt. Messinai hölgy. Szomorúját. Schil- lertól, ford. Szenvey József. Buda, 1837. n. 12r. Postapap. kötve 50 kr. 7. Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a" legszükségesebb tudományok" összesége, vallási különbség nélkül minden néptanítók" "s tanulók" számára készült, 7s a" m. t. társaság által első rendü Marczibá- 14 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL nyi-Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál. Buda, 1837. 8r. 672 lap. Magyar- és Erdélyország" földképével a" legújabb ál- lapot szerint, "s a" magyarországi mérges növények és gombák" színezett képeivel; postapap. és félbőrben 2 ft. 46 kr., kemény tábl. 2 ft. 40 kr.; nyomt. pap. félbőrben 2 ft. 6 kr., kemény tábl. 2 ft. ep. 8. Vezérkönyv az elemi nevelés és tanításra, vallási különbség nélkül minden tanítók" "s tanulók" számára készült, 7s a! m. t. társaság által másodrendü Marczibányi-Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János. Budán, 1837. n. 8r. 152 lap. Első kötet. Az elemi nevelés" alapvonatjai. Ára a" fali olvasó táblákkal együtt 50 kr. 9. Fali ABC és olvasó táblák prof. Warga Jánostól. Budán, 1837. 5 ív egész rétben, 20 kr. 10. Sebészség, mellyet előadási kézikönyvúl kiadott dr. Chelius heidelbergi professor. A" negyedik öregbített és javitott eredeti kiadat után a" pesti m. kir. egyetembeli orv. kar" oskolai használatára fordítá Bugát Pál. Első kötet 349 lap. Második kötet 469 lap, a két kötetben előforduló műúszavak" deáknémet - magyar és magyar - németdeák gyűjte- ményével. Buda, 1836—7, n. $r. Mindenik kötet ára külön 1 ft. 40 kr. 11. Fabini János tanítmánya a szembetegségekről. A" második javított kiadás után fordítá dr. Vajnócz János. 332 lap. Budán, 1837, n. 8r. csinos borítékba kötve 1 ft. 36 kr. 12. Magyar tudós társasági névkönyv 1837re (astronomiai kalen- dáriommal, Nagy Károly r. tagtól). Budán, 8r. 99 lap, postapap. fűzve 20 kr. ep. . HARMADIK CZIKKELY, Jutalmak. I. A" társaságnak 1832ben kitűzött, "s felelet nélkül maradta után 1834ben ismétlett, e" historiai kérdésére : ,,Millyen befolyások volt honi városinknak nemzetünk" kifejtődésére és csínosbulására?" 1836. dec. 31- keig, mint határnapig, zégy pályairat érkezett, illy jeligékkel : 1. Primus passus difficilis est. 2. Vos oro obtestorgue , iudices, ut in sententiis ferendis, guod sentietis, id audeatis. Cse pro. Mil. KIS GYÜLÉSEK 1837. 15 3. Patriam, cum possis, non illustrare scelus est. (c. 4. Él magyar , áll Buda még! Kisfaludy Károly. Birálókká Bajza és Luczenbacher helybeli, Czech vidéki rr. tagok neveztettek; kiknek véleményeik az aug. 28. tartott kis gyülesben elő- adatván, az első kettő" "s így a" többség" értelméhez képest, a! 3. sz. alatti munka, mint viszonylag legjobb, "s hibái mellett is érdekes, ju- talomra és nyomtatásra ajánltatott a nagy gyülésnek; ellenére Czech Já- nos" különben igen részletes véleményének, melly szerint egy sem állí- tatott jutalomra, "s így nyomtatásra is, méltónak "). IL. Az 1835ben kitűzött, szinte historiai kérdésre: ,,Millyen álla- potban volt a! műúipar és kereskedés honunkban az Árpád és vegyes há- zakból származott királyok alatt, mi történt fejedelmeink és törvényho- zásunk" részéről azok" előmozdítására; mellyek voltak nagyobb emelke- désüket hátráltató akadályok; végtére, minő befolyások volt nemzetünk" erkölcsi és értelmi kifejlődésére?" martius? 19ig mint határnapig, zyolcz munka érkezett, illy jelmondatokkal: 1. ,,Be thou still free and beautiful, and far Aloof from desolation!"" . . . . . Hunnia." 2. A" társaságnak valódi hatalma erkölcsi erejében van. 3. A" mult tükre a? jelennek. 4. Conamur tenues grandia. Hor. I. od. 6. 5. Mars" mezején díszszel küzdő eleink az iparra Nem voltak figyelők? "s épen csak honfiainkra Kell/s lehet a?" henyeség? mérges nyilait kilövelni? 6. Tota nocte laborantes nihil cepimus. Lac. 5.5. 7. Res ardua vetustis novitatem dare. 8. — — — Non omnia grandior aetas , Ruae fugiamus habet, seris venit usus ab annis. Ovid. Met. A" munkák" vizsgálatával Czuczor helyb., Czech és Kis vidéki ren- des tagok bizattak meg; kik közűl Czuczor és Kis, aug. 30. előterjesz- tett véleményeik, mint első rangút, tehát jutalomra "s egyszersmind nyomtatásra is méltót, egyetértőleg az 1. szám alattit tízvén ki; e" mel- lett Czuczor a" 4. számút dicséretre, Kis ugyanezt nyomtatásra, Czech SJSTÓLAZ osztályi jutalmaknak az Alaprajz" kivánatához képest, a? többi közt leg- jobbnak ki Ael/ adatni. L. Évk. I. köt. 103 lap. 16 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. pedig jutalomra méltatván; amaz jutalom-, ez tiszteletdíj melletti nyom- tatásra ajánltatott a" nagy gyülésnek. III. A" szinte 1835-beli ezen mathematicai kérdésre: ,,Mutattas- sanak ki a" felsőbb analysis" azon tanitmányai, mellyek a. mútudomá- nyokba (scientiae technicae) befolynak, "s adassék elő népszerűen gya- korlati alkalmazások", felelet nem érkezett. IV. A" folyó évi dramai jutalomra martius" 24-ig , mint határna- pig, a" következő tizeuzhárom szmorújáték érkezett: 1. 4 csel áldozatja , 5 felv. — A" ki annyit tesz, mennyit tenni képes , meg- vetést nem érdemel. . Elet es ábránd, 4 felv. — Ernst ist das Leben, heiter ist die Kunst. . Piroshalom, 4 felv. — Kedveltesd az erényt; gyűlöltesd a" bünök" árját! A művész álma, 5 felv. — Pályabért csak érdemért. . Kuthen, 5 felv. — Jót gyakorolj , igazat fürkészsz, és szépeket alkoss. . Az áruló gyűrü, 5 felv. — Dura tentamina prima spes boni successus emollit. ; Zaleukus , 5 felv. — Nem égöv "s egyéb okok, fejedelmek teszik erkölcsö- sekke "s dicsőkké a" nemzeteket. Voltaire, Katalin czárneéhoz. 8. Az atyátlan, 5 felv. — Szebb jövendőt a? hazának, rosz drámái már valának. 9. Kriván, 4 felv. — Ten ge chudák, kdo lakomno domáci Siski zanedba , Obrizoch a na cizjch, stagne si drhne zubi. 10. Az utolsó magyar khán, 5 felv. — Barbarus az, kinek a? közjó nem örül- teti szívét, és ki tehetségét sem szánja fel annak ügyére. Virág. 11. 4 Perényiek, 4 felv. — Was hilft alles Ankünsteln des Fremden? Die Kunst kann nicht ohne Natur bestehen, und der Mensch hat seinen menschlichen Mitbrüdern nichts anders zu geben als sich selbst. 4. W. Schlegel. 12. Prünavera, 3 felv. — Ich bin das Licht! Die Welt liegt in Náchten! Ich bin die Freiheit! Sie ist voll von Knechten! Ich bin die Liebe! Sie ist hassestrun- ken! Ich bin die Wahrheit! Sie ist in Trug versunken! 13. Párviadul, 5 felv. — Semminek okát nem tudjuk; mert az igazság a" mély- ségben fekszik. Pyrrho. s a w "se A" dramák" vizsgálatával az utolsó nagy gyülés áltál megbizott kül- döttség — mellyból Döbrentei szemei gyengélkedése mellett időközben kilépvén, helyébe Schedius tt. választatott — egyenesen a nagy gyü- lésnek adván be tudósítását, a" birálók" itélete is ott fordul elő. KIS GYÜLÉSEK 183£. 17 NEGYEDIK CZIKKELY. Játékszíni ügy. A" magyar színmútár" bővítésével megbízott, "s a" VII-dik nagy gyülés által ebbeli munkálkodásában meghagyott küldöttség a" kis gyü- lések" folyamata alatt 13 ülésben folytatta dolgait, "s 16 beérkezett szín- darab közúl előleges eljátszatásra utasított egyet, visszavetett hármat, vizsgálat alatt maradt egy; elfogadva pedig a következő tizenegy lőn ") : 45. Richard király a" szent földön. Történeti színjáték 4 felv. Szerzé Lem- bert, fordítá Szigligeti Edvárd, 46. Hiesco. Szomorújáték 5 felv. Szerzé Schiller, ford. Nagy Ignácz. 47. Griseldis. Dramai költemény 5 felv. Szerzé Halm Fridrik, ford. Fáncsy Lajos. 48. Richard" vándor elete. Vigjáték 4 felv. Irta 0? Keefe John után Kettel G., fordította Szigligeti Edvárd. 49. Notre Dame toronyóre. Regényes dráma 6 képezetben; Hugo Victor után Birch-Pfeiffer Karolina; ford. F áncsy Lajos.. 50. Rágalom iskolája , vigjáték 5 felv. Sheridan Brinsley Richard után fordítá Tóth Lőrincz. 51. Utazás közös költségen, vig rajzolat 5 felv., irta Angely Lajos , fordítá Fáncsy Lajos. 52. Monaldeschi , szomorújáték 3 felv., irta Dumas Sándor, fordít. németből Havi Mihály. 53. 4 király Ludason, eredeti vígjáték 5 felv. Szerzé Gaal József. 54. Fiatal házasok, eredeti vígjáték 3 felv, Szerzé Csató Pál, § 55. Gydámság , vígjáték 2 felv., irta Gerle és Horn , ford. Ecsedy Gyula). ") A" mult években szerzettek" sorát I. Évk. III. köt. I. oszt. $8 és 891. M. T. T. ÉVK. IV. 1. 5) 18 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. MÁSODIK SZAKASZ. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. Aug, 31-től sept." 9-ig nyolez ülés. Előfülő gróf Teleki József. Jelen a? másodelnök ; tiszteleti tagok közül: gróf Andrásy György 5, Fáy 7, Jankowich 5, gr. Károly György I, Schedius 4; a? titoknok 8 ülésben; rendes tagok: Bajza 8, Balásházy 5, Balogh, Bitnicz, Bugát, Czuczor, Döbrentei, Fábián, Gebhardt 8, Guzmics 3, Győry, Horváth Cyrill, Hor- váth József, Kállay 8, Kis János 6, Luczenbacher, Perger, Stettner, Szemere, Szilasy 8, Szlemenics 7, Sztrokay, Vörösmarty 8 ülésben; levelezők: Csató, gróf Dessewffy Aurél, báró Eötvös József 6, Ferenczy 2, Frivaldszky 1, Gegő 6, Edvi Illés Pál 4, báró Jósika Miklós 5, Kis Károly 5, Magda 2, Róthkrepf 7 , Schoepf I, Tasner 5 , gr. Teleki Laszló 4, Vásárhelyi 3, Warga I; — Helmeczy, szavazattal biró pénztárnok 7 ülésben. Az elnök" üdvözlete után, Horváth Cyrill, a" philosophiai osz- tályba a VIId. nagy gyülésben választott vidéki második rendes tag, a philosophiai módszerek" méltatásáról szóló előadással foglalta el helyét; s értekezése, szavazatok" többségével, az Évkönyvek" jelen kötetében közöltetni rendeltetett. Következett, szokott mód szerint, a" nagy gyülési főbb tárgyak- bani előkészületekre három küldöttség választása; különösen az 1836- diki nagy jutalom tárgyában Fáy András tt." elnöksége alatt: Bajza, Bit- nicz, Kis J., Luczenbacher, Stettner, Vörösmarty; — az évkönyvi dol- gozatok" megvizsgálására Schedius Lajos tt. elnöksége alatt: Balogh, Bu- gát, Czuczor, Döbrentei, Fábián, Győry, Szemere, Sztrokay; — a köz ülés" elrendelésére gróf Széchenyi István elnöksége alatt: Janko- wich tt., Gebhardt, Guzmics, Horváth Cyrill és József, Helmeczy, Per- ger, Schedel, Szilasy és Szlemenics. A nyelv körúli munkálatokra tartozólag, Gombos Imre tt. Marma- ros vármegyében a" sóaknászati műszavakat gyűjtötte össze; Ordódy Ti- vadar kövesdi plebános tájszavak lajstromát küldött; a régi magyar nyelvemlékek" gyüjteményéhez az elnök, Vér András" állítólag 1423 évi magyar nyugtatványának Jászay Pál It. által vett hasonmását mutatta be, mellynek kimetszetése határoztatott. Döbrentei Gábor rt. pedig sept. 6. olvasta fel illető következő tudósítását : NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 19 Másod jelentés a magyar tudós társasághoz 1600-ig jövő ,, Régi magyar nyelvemlékekre " "s a XVII-dik százévbóől néhány olly iratra nézve, mellyek a" magyar nyelv" hivatalos divatát mutatják "). Az 1836beli septemberben tartott VIId. nagy gyüléskor beadattak útán, ezen 1837beli VIIIdik nagy gyülésig kezemhez szerzett másolatok következők. UE Ujabb eredményei 1835b. és 1836b. tett utazásimnak, mellyeken a!" találtak és elé- keresendők" hiteles lemásolásait elintéztem. A. Gróf Sztáray levéltárból Kassáról 1600-ig 17 darab, 1600tól 1620ig 3. Ugymint XVId. százév: 1555. jul. 9d. Felfogott biróság elmarasztalja Vinnay Lászlóné ribniczei jobbágyát Mihálkovics Albertet, meg nem jelenése miatt, Ung vmegyében. 1557. zov. 28d. Ruszkai Dobó István, Nagymihályi Pongrácz Jánoshoz, szerednyei várából. 1558. Homonnai Drugeth Ferencz ungi főispán? levele, Nagymihályi Pongrácz Jánoshoz. az iránt, hogy ERETT hivatalától fel nem mentheti. 1560. octób. 3d. Ugyan e? Drugeth főispán, és Drugeth Gáspár" válasza Perénből Lo- sonczi Bánffy Annához, Nagymihályi Pongrácz Jánosnéhoz, 1561. Drugeth Ferencz főispán Nagymihályi Pongrácz Jánoshoz, hogy elintézése ellen marasztatott birságon. 1562. febr. 21d. Csemeri Zay Ferencz, ezebbés táborából, Bánffy Sándorhoz és Ödönfty Ferenczhez , hogy táborba szálljanak. 1562. május 11d. Zay Ferencz, Nagymihályi Pongrácz Mátyáshoz és Jánoshoz. 1562. octób. 304. Vranchich Antal egri püspök, hevesi és borsodi főispán, Nagymi- hályi Pongrácz Jánoshoz és Mátyáshoz. Az általok haszonbérbe vett nagymi- hályi tizedek felett, ha vita támad, eldöntése sz. szék eleibe való. 1563. Fogott birák itélete Nagymihályi Pongrácz Jánosnak jobbágya ellen folyt perben. 1564. Nagy Tamás mint biztos inti a" Nagymihályi Pongrácz családot, hogy Nagy- mihály vára erősítéséhez jobbágyait erőtesse munkára menni. ") L. az I. jelentést: A? m. tud. társaság évkönyvei. Harmadik kötet. Budán 1837. I. oszt. lap 95—141. 3: 20 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 1566. Haditörvényszék; itélete, mellyet Vékey Ferencz ő felségének hadibirája "s ka- pitánya Ungvárott eskütt ispánokkal, nemes személyekkel hozott. 1567. Drugeth Ferencz ungi főispán, Pongrácz Jánoshoz, Gerénből. 1572. Összebékéltető Bánffy Sándor és Szécsényi Zsófia Nagy Miklósné között. Kez- : dete: En Nagh Miklós mind az en gazdam aszonnal egetemben Szeczenj Sophi alzonnal ... stb. 1577. Visszahelyzési perben volt felelkezés? töredéke. 1589. aprilis 28d. Melyth István szepesi m. kamaranagy "s Gergei László, Hoffman György, Földvári István tanácsosok, Nagymihályi Pongrácz Déneshez Ung vár- megye rovójához, Kassáról. 1590. januar. 25d. Homonnai Drugeth István főispán" levele, Thybai Lászlóhoz , Ho- monnáról. XVIIId. százév. 1620. jul. 27d. Gáspár János (magister curie) levele Kassáról Jeszenő vára? tiszttartó- jához, a! fejedelem oda? utazása felől "s hogy a?" jövedelmeket Kassára hozza. Lemásolta ezeket Krieger János, özvegy gróf Sztáray Vinczéné gróf Szirmay Johanna" költségén, összehasonlítá 7s kiigazítá a? másolatokat Szidor Antal praemonstrati szerzetbeli kir. professor és Ertly János hités ügyvéd "s levéltárnok , julius 26d. 1836. B. Szab. kir. Kassa ns városa levéltárából. 1600-ig ujabban 7 darab. 1557. Aszaló" birájának levele Kassáéhoz. 1558. Gombos Pál Miskolcz? birája "s a" többi esküttek, Kassához. 1558. Vér Miklós sárospataki főbiró" levele, Kassához. 1559. Vendéghy Benedek és Bozinkay Máté, Kassa" küldöttei tudósítják városukat Pozsonyból. 1559. Eger városa? birája "s eskütt polgárai Kassa? városához. 1559. Pelsőczi Bebek György gömöri örökös főispán "s kir. főkapitány, Kassa birájá- hoz szendrői várából. 1588. Nagy János túri főbiró a" több eskütt birákkal és polgárokkal egyetemben, Kassához. Krieger János ezeket a? m. tudós társaság? kültségén másolta le. Hív összehasonlításu- kat az eredetiekkel bizonyítja Kassán junius őd. 1837. Gr. Dessewffy József, tiszteleti tag, és Szidor Antal s. k. mathesis professora. I CZ. A sz. Ferenczeseknél Pozsonyban e? czímű nyomtatványból: Breuiarium Praemonstratensium, 1836b. május 29dikén általam kijelelt imádságokat, mellyekről az Évkönyvek IIId. kötete? 1284. lapján szólék, negyed rétben 52 lapra készült máso- latban, Gyurikovics György levelező tag, judias 23d. 1837. költ levele mellett küldé hozzám. Az egész, HET József pozsonyi selvknl jegyző i irása , két lap" hason- másával hártyapapiroson , "s fizetett ezekért a?" m. t. társaság. Összehasonlító volt Ivanóczi Gyurikovics György, több vmegye" táblabirája , sz. kir. Pozsony városa? ta- NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 21 nácsbelie, ki azt, hogy ezen másolat a? valóságos eredeti kézirattal általa egybeha- sonlítatott, "s azzal szóról szóra, betűről betűre megegyez, hitelesen bizonyitá, ju- lius 23d. 1837. Hat levelnyit Sadban hasonmásola ezen 1520b. készült imádságokból P. Mindszenty László is, kedveskedésül. D. Szab. kir. Pozsony városa? levéltárából ugyan Gyurikovics György levelező tag, következő 4 másolatot küldé hozzám, általa hitelesítetten, kedveskedésül : 1566. jul. 12d. Illésházy István Pozsony vmegye" kapitánya, Pozsony városa? birájának és eskütt polgárainak , Diószegről. Kiadta ugyan ezt már Gyurikovics az 1832b. Tudom. Gyüjtemény" XIId. kötete" 39d. lapján, de ott botlások csusztak nyom- tatásába. 1596. aug. 28d. Karcsai Somogyi Farkas? csalóközi kapitány" levele Pozsony városa" birájához és eskütt polgáraihoz , súlyi kastélyból. 1596. sept. 1. E? Somogyi Farkas" megismervénye arról, hogy Pozsony" városának birája "s tanácsurai, neki, 2 szakállast, kanótot, egy tunna port, ahhoz 7. 5. font ónat és a" szakállashoz formát küldöttek megtérítés" fejébe. Súly kastélyb. 1596. dec. 7. Esterházy Ferencz, Pozsony vármegye alispánja Galantáról ir Pozsony városa? birájának és eskütt polgárainak, hogy a? két portától igért egy gyalo- got bocsássák, mert jő a" török. E. Nagyszombat sz. kir. ns városa" leveltárában , 1836beli májusban történt "kijegyzéseim iránt folyt levelezéseim? következtében, onnan, ezen 44 darab másola- tot vettem, minden levélhez régi irójának kezevonását évvel együtt hártyapapiroson ragasztva. XVId. százév. 1530 és 1539 közötti. Krusyth János kir. kapitány Nagyszombat" birájához , Korpo- náról. 2 1531? Ivánkai Witéz Miklós, Szabó Péterhez Nagyszombat birájához, Urményből. 1537. Gáspár és Miklós , Szentpétery János ur? szolgái (vitézei) , Nagyszombathoz. 1543. Muthnoky Mihály udvarbiró? levele Bolffmarhoz Nagyszombat" birájához. 1550. Gyarmati Balassa Magdolna , n. Forgács Ferenczné, Horváth Bertalan "s kom- játi birák Nagyszombathoz. 1550. Bucsáni Korláthkövy Örzsébet, Nagysz. Nyáry Ferencz hitese, Buday János- hoz Nagyszombat" birájához. 1550. Krussith János csábrági várkapitány , Buda János nagyszombati biróhoz. 1550. Mesznyánszky János palotai várkapitány , Nagyszombat" birájához. 1550. Vecse falw birája, esküttei, Nagyszombatnak. 1551. Somogyi Györgyné Margit asszony, Budai János nagyszombati biróhoz. 1551. Szentiváni Nagy László, Jókő vára? udvarbirája, Nagyszombat" birájához. 1552. Bethlenfalvai Thurzó Anna, Bátori Andrásné, Nagyszombathoz, semptei várából. A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Dessewffy János (kamaranagy) , Körmendy Gáspárnak, Pozsonyból. Gersei Pethő János kir. pohárnok és biztos, Nagyszombathoz, Pozsonyból. Illyésházy Tamás, Lynder Sebestyénhez Nagyszombat birájához, sz. györgyi várából. Berényi Bárson, Lynder Sebestyén biróhoz , Holicsról. Ugyan az, ugyan ahhoz és zámboki Szabó Péternek, Paisgyártoló Mátyásnak, Barády Fabiánnak stb. Holicsról. j Nagy Apponyi Apponyi István, Nagyszombattól bakót (hóhért) kér, Sipkóról Nyitrában. 1) Szentpétery Borbála, B. Zay Ferencz" anyja, Nagyszombathoz, OÖrvistyéből Nyitrában. Ugyan az, ugyan oda. Örvistyéből. Galantai Bessenyei Tamás Pozsony vmegyei szolgabiró, Linder Sebestyénnek Nagyszombat birájának. Követjelentés. Gazdag Balázs és Török Imre Nagyszombat követei tudósítják városukat a" pozsonyi országgyűlésről. Török Imre, Kalmár Imrének Nagyszombat birájának Pozsonyból. Was István Pozsony vmegye" alispána, Réchei Mátéhoz azon vmegye" szolgabi- rájához. Mehmet Thyhaya és Mahmud bég váczi főharminczadosok Nagyszombathoz. Győr városa , Nagyszombat városához. Spáczai Márton (vicegerens officij Palatinalis) , Tunyor János nagyszombati bi- rónak Spáczáról. Chyery Mihaly, Szőcs Mátéhoz Nagyszombat birájához Ujvárról. Czobor Imre nádori hivatal helytartója, Nagyszombathoz Manigáról Nyitrában. aug. 1-sójén. Ugyan az, ugyan ahhoz, Sassinból. sept. 4d. Ugyan az, megint ahhoz. Sassinból. Nebojszai Balog Gergely itélőmester, Nagyszombathoz, Nebojszáról Pozsony vármegyében. Illyésházy István, Nagyszombathoz Bazinból. Benedek deák lévai udvarbiró, Nagyszombathoz, Léváról. Illyésházy Ferencz, Blaniar Mátyásnak Szombat városa" főbirájának. Illyésházy István, Nagyszombathoz , Bazinból. Ugyan az, ugyan ahhoz. Bodó Simon Nagyszombathoz, Pozsonyból. Kutassy János esztergami érsek, kir. helytartó Nagyszombathoz , Pozsonyból. és 1599 közötti. Budai birák: Szőcs Mihály főbiró és Gáspár deák, a" több es- küttekkel irnak Nagyszombatba Ötves Imrének. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 23 XVIId. százév. 1603. Faber Pongrácz, menyekzőjére híja meg Nagyszombat" városát Modorba, 1610. Makay Máté" levele, Kerekgyártó György nagyszombati biróhoz Losonczról, adósság" dolgában. ( 1625. Belaváry Miklós, Beber Bálinthoz Nagyszombat birájához , Salgóról. Év nélkül, december 11d. Komáromból, Bakay Miklós az tisztelendő szombati birónak. Harminczhat darab ezek közül Makláry Ferencz hites ügyvéd" másolata ; nyolcz, Kai- ser József városi hites aljegyzőé. Különös figyelemmel illik mind a? két lemásoló?" hazafiságát említenem, mert kérésemben mindig legnagyobb készséggel jártak el, "s másolataikat a? tudós társaságnak kedveskedésül ajánlják. NI. Keresgéléseim folytatásának eredményei. A. 1837d. februariusban vala szerencsém Kaposmérei Mérey László, cs. kir. aranykulcsos ur" hazafi indulatjából, mellyel nemzeti dolgaink" felvilágitását örömest segíti, a" Mérey nemzetség" levéltárában lévő Paksy család jegyzőkönyvéből holmit kiszedegetnem. Latinul irának ugyan abba Paksy Pál, Lajos , Imre, János gazdasági, házi ügyet "s egyéb némelly történeti nevezetességet, hanem közbe közbe magyarúl is ejtének holmit. Igy van a" 4d. 5d. (apon legalúl: It. In Anno Dni M"" Aumo septua- gesimo (Nuinto: Serenissimus Mathias Rex fuit cü exercitu suo 9t turcos Ad castellü g vocat Sabacz et illü castellű recepit. 4 14d. lapon: In Anno Dri Mr f0uinmo guinto Die Domico pCimo An Festum Bti Clementis Pape E Paulus de Pakos cupula- vit filiam E Dni Nicolai Hagmasi de Vereczo Accepit.... 4 15d. lapon: In Anno Dni Mr" €uaro octuagesimo terchio Die Dnico proximo ante festum beati Martini Eppi E Ludovicos de Pakos cupulavit filiam M. Georg. Parlagy in Cheghe stb. Az effélék közé magyarúl elegyítettek közül a" legvégén állót azért adom elé legelőször, mert annak kelését több históriai összevetéseim 1489— 11493 körülre tétethetnék, mint azon Both János veszedelmére, szolgája által irt siraloméneket, ki akkor tájban hala meg valahol követségében, sőt felírva 1 és 9 jól kitetsző , illyen számjegyek közül "4 . 9 0. Legelső ideirásnak vagy eredetinek azonban ez évből bizonyosan állítani nem merném, lehetne inkább közelkoru másolat. A? vers hármas rímű, meg van belőle hét sorzat (stropha) ezek" első betűiből: GREGORI . . . kifejléseig , "s ha ez, Gregorius volt, két sorzat hía, ha talán valamellyik Gregoriantz, úgy három vagy négy. Sőt feltévén, hogy addig rimelgete a" költér, mig vezeték neve betúin is végig ment, akkor több. "§ most a? többieket évsorba veszem, ámbár nem úgy beirvák, vagy az 1700 1701beli bekötésnél fogva, nem rendben bekötvék. 1500 és 1505 közöttről látszik lenni a? 11d. lapon e? deák sorok fordítása: O crux condigna sup omnia ligna Be- 24 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. nigna -- tu me asigna ne moriar morte maligna — O Dycheo kegelmes melthofagos kerefh stb. Mellette évszám nincs, hanem a" 14d. lapon áll kiirva 1505, a? 3dikon pedig 1506 "s ezen számok külön külön kézéi. 1506. Paksy Pál jegyzete. Ez már kétségtelenül ezen évbeli, mert betűk vallják így: In Anno Dni M"9 Nuin"? sexto: En ky wagyhoc. p. P. emlekezem hogh stb. d 1508. Atyai keservszó. Eve megint kiirva: In feria guinta In festo Vrbani Pape In Aurora Anno Dni M"" ANuin"9 octauo Cristoferus filius E Pauly d Pakos natus elt . . . In Anno spdicto post feítü Vrbani Pape feria (cda obyt Criltoferus . . . In ecclefia Bte marie Vginis J Bewlczke iacs3t (jacet). 1510? Jegyzék három falu" adója felől, u. m. G .... A.... N. . . , Myndegy Modon walo Adoyfok wagyon. ez harom falunak." Azért gondolható itt 1510, mivel ugyan azon kéz ira, ez után, kitett 1510 számmal, melly a? három falu" adóját be- jegyzé. 1510. Registrum fctum sup. Jobagöes E. Pauli de Pakos gue in H.. . scdm diuilionem eid fuccesserunt Anno Dni 1—5—10. A" melly kéz ezen járt, ugyan attól van a" 19d. lapon: Regestrum super taxam Jobagiones ad singulorum domorum unus anni (Igy.) It. Wagyon eszthendewyglen Adoya stíb. 1510. Emlékjegyzet osztályról. In Anno Dni "1" 5-10. 1516. Házepítési költségek jegyzéke az 57d. lapon. Ugyan azon kéz irá ezt év nélkül melly következőt, kitett évvel: Item Egregius Dns Paulus filius Lodovici filii Michaelis Zemere de Pakos prius cepit edificare domos in B . . . habitas Anno Dni 1. 5. 16. Z 1522. A" 44d. lapon: Registrum super taxa Jobagiones ad singulor. domorum unius Anni In C.... . It. Az kynek viij evkre wagyon, awagy lowa viij wagyon aznak ff j adoya stb. Évszám e? felett nincs, de, azért lehet venni 1522- belinek , mivel a? 38d. lapon ez találtatik: Hoc Regestrum cessit sorte dne Lucie Rte guondam Ludovicj de Pakos et Paulo filio eiusd dne Lucie sup pertinen €C . .. ad portionem Dni Pauli Paxy Anno Domini 1522, "s következnek 6 helységbeli jobbágyok zsellé- rek nevei deákul. 1522b. irathatott tehát be a? C . . . jobbágyok tartozása is. , Csekélység mind ez" mondhatni első pillantásra. De fontosul, mihelyt azon következtetést huzzuk és huzhatjuk is belőlek, hogy irni tudott több nemes, ekként irogathatá fel házi dolgait magyarúl már a" XVd. és XVId. százévben, sőt leveleze- teit hasonlóan úgy küldé. Azt vetni ellene, , miért nem találunk hát nagyobb szám- ban ollyanokra?" nem eldöntő. Kevés akad elé illyesmi, mert nem volt ollyan jó- szágőrző irat minő a" deák oklevél, "s elkbányatott miként sok afféle XVIId. X.VIIIId. százévbel kalendáriom, mellybe a" falusi nemes gazda, mai szokásként, időjártát , házi ügyeit, irkálgatta. E" Paksyak látszik deákos emberek voltak, az idejökbeli iskolák tehát több világit neveltek irástudóvá, "s a" mint ez, magyarúl beszélt neje, gyermekei, cselédei körében, úgy tevé fel deák betűivel családi dolgait is. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 25 XVIId. százév. Figyelmet kérek itten "s különöset, egy 1614beli iratra, mellyet Mérey László cs. kir. aranykulcsos ur maga keresett ki nemzetsége" levelei közül. , Bogdán János és két fia? esedező magyar levele ez IId. Mátyás király eö feölghe szepesi kamará- jához, mellyre a? Kassán volt e? kamara magyar indorsatát adott, igy: Keth hoo fizetest aggianak eö kegmeknek "stb. Ex Consil. 18d. Octob. 1614. Véleményem sze- rint kamarai végzeménynek e? magyarúl felírására akadás, érdekesebb, mintsem ha egy e! tájatt kiadott ollyan magyar könyvet huznánk elé lappangtából; mellynek volttát eddig nem is tudók. Mert e" könyvről csak azt lehetne mondani , irá egy tudós, ki külön magára magyar nyelvének ada elsőséget körülötte hivatalos dolgokat deá- kul folytatott világban"; de midőn magyar királyi főtisztségnek látjuk magyar indor- sataját, azt kérdjük méltán , ki mondja még ezután is, hogy hivatalos nyelvül di- casteriumnál a" magyar, soha sem vétetett? Végzeménynek magyarul kiadása, ülés- beli tanácskozásnak is úgy folytát téteti fel, e" pedig a" nemzet nyelve" országos mél- tatását. B. Szepes vármegye" levéltárából hét darabot valék szerencsés kapnom, En- gel Sándor Szepes vármegyei főjegyző ur "s Fabriczy Samuel táblabíró, és m. aca- demiai levelező tag ur eszközlése által. Hatát lemásoltam magam, egynek Franken- burg Adolf m. academiai leiró vette mását. Kelésök ideje "s tartalmok, következő. 1540. bewthben elfew wallarnpo, Hevesi Bornemisza Benedek ,,Wychee Chapytan" Szepes vármegyéhez. 1542. 3ent Annalfon napwtá walo zombato (az az: julius 29d.) Bornemisza Benedek , Szepes vármegyéhez. 1544. Pynkelth elthyn (május 31d.) Polyánkay Tamás, Berzeviczy Valens, Berthol- thy Tamás, Korotthyány Miklós hópénzt kér Szepes vármegyétől , mellynek zászlóaljában voltak. 1544. Feria guarta Ante festum Scti Mychaelis (september 24d.) Polyánkay Tamás , társival, hópénzt sürget Szepes vármegyétől. 1545. Szent ywan napelewt walo wallar napon (junius 21d.) Hevesi Bornemisza Be- nedek, Szepes vármegyéhez. 1546. In die Vrbani Pape (május 25d.) Régy Kelemen Szendrő vára" kapitánya és Lá- czay (Lazai?) István udvarbiró , Szepes vármegyéhez. 1571. nov. 18d. Balassa András, Szepes vármegyéhez. Mind érdekesek, mert 1. a? szepességi nemesség között magyar nyelv? divatát, 2. ennek ottani külön vidékejtéseit, szójárását bizonyitják. CZ. A" Nagykállói Kállay nemzetségnek Pesten őrzött levéltárán, Kállay Ist- ván kir. tanácsos urtól kérésemre nyert engedelemmel Fluck Edvárd kir. ügyviselő "s nemzetségi levéltáros mene végig 1837b. Megindítottam volt az abban ezdkblé , mivel még Erdélyben laktom alatt hallám a? szíves társalgásu idősb gróf Teleki Jó- Mé. TVT GYE. ÍV 1 Bi 26 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. zsef cs. kir. aranykulcsos urtól, hogy, értesítetéseként Kállayék levelei között Vitéz János püspöktől mint Hunyadi Mátyás" nevelőjétől találtatnék valamellyik akkori Kál- layhoz, kinek fia Mátyással tanult volna együtt, a" felől irt magyar levele, miként birakozott meg a" két tüzes ifju a" budai husárus legényekkel, verekedésben. És báró Jósika Miklós, a" regényköltér, meg épen Mátyás király" magyar levelét egy Kállay- hoz kiváná velem ott feltaláltatni, mellyről ő, apósától Kállaytól , halla. Azonban Fluck Edvárd úr, legalább a" Pesten lévő levelek között, egyikre sem akadott "s én sem az általam megnézhetettek" sorában, igy , ha megvan-e másutt valamellyik Kál- laynál külön álló nemzetségi iratok? csomóiban , még keresendő maradt. A" mik itt kezembe adattak, azok" másolatát, "s hatnak hasonmását az ügyviselő ur öcscse Fluck János készíté el teljes buzgósággal az ügyhez, kedveskedésül. Tartalomsoruk illyen : Desy nemzetség" ivadékiról jegyzet, levéltári számmal 42. Fasc. App. Reg. 3. Sec. 1400. En azonban , historiai összevetések szerint 1523—1530 körülre tenném. 1542. Bátori András részére Bécsben vásárlandók? jegyzéke. Több deák szóval ele- gyítetten. a 1546. Nagytúr mezővárosa"? levele Nagykállai Lőkös Jánoshoz mint földes urához. 1550. Sent Ersebeth a3zon napyan, Sárossy Jánosé Lőkös Farkashoz Nagykállóba , Kassáról. 1550. Gyalui Was Lászlóé Kállai Lőkös Farkashoz, Tamáshida melletti táborból. 1551. 3ent haromfagh Elewtt walo chieterteken, in arce .... Ugrai István, gyer- mekeinek gyámokat vall. . 1552. 3ent Fabyan elthyn, Az Karoly Janosnal való morhaknak Regestoma, kyk voltanak az megholt Bathori Farkasé, és az ű feleségéé. 1556. 3ent Anna azzon nap wthan walo cheterteken , Kállay Pált és Kállay Farkast , mint fizeté ki Kállay Ferencz, a" nagykállói udvárházból, ki most Kálló vára, Nagykállóban. 1557. Ín die Blasi, ex arce Chyczwa, Szentbenedeki János, Egry Balás várnagyok , Pilisi Szalay Kristóf, Nagy Ferencz, Körtvélyesi Mihál, Dely Gergely , Nagy Balás , Solymosi János mint Nagys. Báthori György udvarnokai, Szoroszlay Benedekhez. 1562. Kállay Ferencz dulságot teszen hatalmasul , Antal János jobbágy házán. 1564. 1. 2. Négy, csődörkereskedő kezesirása, Szentjánosi Lajostól kölcsön vett pénzről. 1566. 3ent Gergely Papa napra , Szikszay Miklós 20 forintot vesz költsön Szentjá- nosy Lajostól Pozsonyban. 1567. Letare vosarnap vtan valo Pynteken, Kállay Ferencz" megegyenesedése Kállay Pállal , Semjénben. 1508. awg. 24d. Fekete Kozma és Orbán Filep kezeslevele Urokért Lipcsei Györgyért, Munkácson. 1569. Az mely borokat ith Salabinan az Jobagiok ky arwltanak volt. Annak az re- stantiaya. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 217 1571. január" 26d. Szolnok várából, Mabmud bek Szolnok várának helytartója és fő szamsak békje, Serényi Mihálynak kállai magyar kapitánynak. 1571. 3ent Andras hauanak .18. napian, Homonnay Drugeth István, Zemplén vme- gyei főispán és német császár főkapitánya, Szentjánossy Lajosnak (ki rossz gyámatyja volt) az thutorfag felól megenged, Homonnán. 1573. 3ent Gergel Papa nap elewt való kedden, Nagy Myhalban, Bácsmegyei Miklós levele, Szentjánossy Lajoshoz. 1573. január" 10d. Homonnai Drugeth Ferencz Szentjánossy Lajoshoz Szalabinára. 1573. oct. 27d. Ex Tokay, Kolonics János Bertalan" levele (nem tudni kihez, mert a" czímzet papirosa elszakadt). 1574. febr. 7d. Nagy Thwro, Illyési Gáspár, Chiepeos Illés turi főbirák és a" több eskütt birák, Bagoly Orbánnak Kállay János szabadosának. 1574. Kys azzon hauanak 1 napyá, Betlen István" levele Kállay Jánoshoz, Szentjá- nosról. 1575. Bagholy Mihály" levele Semjénből, Kállay Jánosnak. ; 1575. aprilis 8d. ex Keresd, ifjabb Betlen György" levele Kállay Jánoshoz. Összesen 24 darab. D. A" Gyula vagy idébbi nevével Károly Fejérvári káptalan levéltára, nem kü- lönben a? gr. Batthyáni ottani könyvtár" meghányatását Buczy Emil kanonok m. aca- demiai levelező tag hazafi buzgalmára bíztam, "s vele folytatott baráti levelezésimre 1837b. a" káptalanból e? két historiai irat hitelesített másolata érkezett hozzám : 1539. Zent Thamas Apastalnak Efthyn, Majlát István, Balassa Imre erdéli vajdák, és Kendy Ferencz tárnok" szövetsége. Ennek egészen hasonmását is vevé hártya- papirosra Horváth Lajos káptalani reguisitor. 1540. Zent Palon, . . . karachon masod napyan, Majlát István, Balassi Imre , erdéli vajdák, Kendy Ferencz tárnokmester, Kornis Miklós, Andrássy Márton, Geréb . Péter, Lándor Mihál, Kachyay Ferencz, Lázár Imre, Nyujtódi Gergel szövet- kezete. — Fizetett másolataikért a" m. academia? pénztára. E. Megismerkedvén Galantai Nagy Károly cs. kir. udv. haditanácsi fogalmazó urral, barátságosan közlötte velem Budán aprilisben 1837b. nemzetségi régi magyar leveleit, közle egy azokon kivül lévő gyüjteményt mint amazokkal együtt reá szál- lottat, mind eredetiekben. A! felfedezés itt nevezetes, mert íme következők mutat- ják ősz Buda legázolt várában is hivatalos életét a? magyar nyelvnek, még pedig ellenség által elfogadva : 1572. sept. 18d. Muztaffa passa az Hatalmas török Cyazarnak feo hel tartoia Budan es gond uifeleöye magiar Orzagnak, IId. Maximilian római császárhoz. 1574. sept. 7d. Ugyan azon Mugztaffa passa, Budáról, Tekyntetös es nagifagos vrnak Trautfon Janolnac Romay Ciazar Tanacianak es uduaranak fö gond uyfelöienek. /. ető 28 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 1577. aprilis" 14d. Megint Mustaffa passa, Budáról, Tekyntetös es nagilagos vrnak Erneltus Hercyegnek, Romai Ciazar zerelmes Attiafianak, tanacianak, es fö gonduyselőienek. 1577. aprilis 19d. Ismét Mustaffa passa, Budáról, megint Erneltus Herciegnek. 1577. aprilis 26d. Ugyan Muztaffa passa , Budáról, ugyan Ernestus Hercyegnek. 1577. aprilis 27d. Megint attól, Budáról, megint annak, két levél. 1577. aprilis" 28d. Ismét Muztaffa passa, Ernestus Herciegnek. 1577. május" 7d. Ugyan az, ugyan ahhoz. 1577. aug. 26d. Mustaffa passa, Budáról, Az fölsegös Rodulphus Romay Cyazarnak. 1578. martius" 3d. Muztaffa passa, Budáról, Ernestus Herciegnek. 1578. martius" 23d. Megint az, megint ahhoz. 1578. martius" 23. Musztaffa passa, Budáról, az fölsegös Rodulphus Romai Ciazarnak. 1578. aprilis" 5d. Musztaffa passa, Budáról, Ernestus Hercyegnek. 1578. aprilis" 9d. Muztaffa passa, Budáról, Nömös es tyztöletös ferfiunak, Ferdinand Zamarianak , Komáromba. 1578. május" 6d. Muztaffa passa, Budáról, — nem tudni kinek? mivel czimzete le- szakadt. Megszólítása: Tekyntetös es nagisagos vr... augustus 19d. Muztaffa passa , Budáról, Tekintetös es nagisagos vrnak Ernestus Herciegnek. 1578. augustus 31d. Muztaffa passa, Budáról, Ernestus Hercyegnek. 1578. decemb. 1. Ferhat kyhaia az nagisagos Veyz passanak tanacia es vduaranak fö gond uyselőie , Budáról , Ernestus Hercyegnek. 1578 Hozzám adatván ezen 18 darab levélnek eredetie, külön külön másolta le nálam mindeniket 1837b. aprilis" 13- május" 13dikáig a" magyar tudós társaság" számára, Frankenburg Adolf, mint annak leirója. Kiviláglik ezekből is I. Miksa, I. Rudolf ki- rályaink" magyarúl tudása, ki, Erneszt főherczegé "s úgy az országban lakott német vezéreké. Ezek" magyarságából pedig az nyilványlik elé, hogy a" nemzet, hagyá ugyan kelni régi szokás" megrögzöttsége" utján törvényeit okleveleit deákul, de tanács: kozati, társalgási, szerződési ügyekben általjában saját nyelvével élt, annak sürgette az 1550beli 5d. törvényczikkben , "s az 1569beli 33dikban élő divatát, mert a" török pasák bizonyosan a! fennforgott szellemet tarták követni tanácsosnak, a" magyar hi- vatalos levelezést őók nem kezdék, hanem az itten talált lelkület" változata szerint vala, magyar, török, latin nyelvekben jártas pasai udvari titkár körülök "); sőt a" diadalos, maga is kénytelen lett, legyőzöttje szólamát megtanulni. Történet alkotónak, ki, csaták "s egyezkedések elésorozása mellett, az egész nemzeti korszellemet is meg ") Musztaffa budai pasának tolmácsa 1573b. Mehemmet agha volt, miként ennek Nagy- szombat" biráihoz 1573beli martius? I7d. Budán költ leveléből tudom. Omer bég pedig Beszterczebánya városa" birájához 1592beli aprilis" 14d. irá magát Pöstyénből ,jaz Hatal- mas Török cziaszar akaratiabol Ez Orszag iro Deakia-nak. — Döbrentei. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 29 tudja ragadni, illyen, "igazán nemzetjellemző léleknek feladata, elétüntetni ezután az eddig setéten hagyott alanyokat, "s fejtegetni: miért nem találunk? vagy találhat- nánk-e? a" még Buda fényes vára lakta királyoktól magyar iratokat, és, mi ébrede- lem adatá? a? dagályos töröknek is hivatalos nyelvéül, a" levert nemzetét. Mert, e" szellet, nem apróság. Ha csak deák világban élteket festének is a" külföldről besza- kadt becsületes káplárok" derék fiai Pray és Feszler, miért nem ereszkedének a?" nem- zeti életbe, régi honi eredetü történetiróink azon adatokból építve legalább, mellyek illyen, most előhuzottak előtt már, ha gyéren is , valának. Ezutánra , efféle elékerúl- tekből következtetéseket huzni, történetírói kötelesség. TIT. Jászay Pál levelező tag? jelentése Szabolcs vmegye" levéltára felől. Megkérém Jászay Pált, a" Nagykállóba Szabolcs vmegye mélt. gróf főispáná- val, a?" m. academia" mélyen tisztelt elnökével ezen év" elején utazottat, tekintené meg e" megye levéltárát "s íme következő jelentését teszi arról: Tekintetes Társaság! Közelebbi Nagy-Kállóban mulatásom alkal- mával, az ott lévő Szabolcs vármegyei, a XIV-dik század első felében kezdődő gazdag levéltárt, nemzeti nyelvünk" régibb maradványai" tekin- tetéből megvizsgálván, abban 1551-dik évig magyar irományt egyet sem, azontúl a XVII-k század" kezdeteig következőket találtam : 1. A" hadházi lakosok által, a" parlaghiaktól elfoglalt földek jegy- zékét, kelet nélkül, a" jegyzőkönyv" bizonysága szerint 1551-böl, — kez- dódik : , Az khemenche helynek az vtnak innet parlaghi feld ," végződik : , Az bekheny vtig az my hataronk es az my feldenk." Wasc. actor. Nr. 16. 1551. 2. Várday Mihály levelét Megyeri Miklóshoz, mellyben nyavalyás voltáról panaszkodik 1560-ból, — kezdődik: , Kozonetemet es maga ayanlasat yro . k." végződik: ,, Touaba az wr isten tarcYon meg sok Jo eztendeig Jo miclos wra. 1, 5, 6, 0. Warday Mihal." Fasc. 2. 1560. Nr. 4. 3. Némelly petneházi emberek által elkövetett hatalmaskodás leí- rását , 1560-ból, kezdődik: ,,156.0. ZZekel anntalnak kapitanfagaba pa- nazlotak volt" végződik: ,,kit meg byzonytuk kegelmetek elót hog az my feleletunk Igaz lizen." — Fasc. 2. 1560. Nr. 5. Ez irományt nem csak stylusa különössége miatt, de némelly sza- vaknak, mint: ,jirtek, min járást, mind járat, hagyigálni, riatják, mi- ket, be vövők ," e" helyett: , jertek, mindjárt , hajigálni, riasztják, min- 30 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. ket, be vivók," — továbbá a , vagyok" igének illyképen: , mennek volt; iszik volt," sőt , mennek vol, megyen vol," mi a müncheni kéziratban előfordúló , volni" — esse igével talál, végre , vtót megyen, bikivet bo- csátson,"" e" helyett , utól megyen, békével bocsásson," és a" , nem gon- dolva" helyett somogysági szójáráshoz vető , nem gondolval," használá- saért, nem külömben a" három pontos ő-nek már e" korbani divatáért , szükségesnek itéltem lemásolni; mit ezennel ide rekesztek. 4. Kemecsey András részére készúlt birói tanúvallatást 1564-ból , kezdődik: ,, 1.5.6.4. Zent Iwan nap elewth valo vafarnap Kemechy Andras Az mely Jozagoth meg kerth kemechyen Kemechyey Iítwantol es az ew felesegetol erfebeth Azontol Zabolch varmegyeben" ; — végzódik : , Seges gyewrgh meg efkewek azt vala hogy semyth Tud." — Fasc. 2. 1564. Nr. 7. 5. Hasonlót Farkas János" részére Bogdányi Ferencz ellen 1566-ból, kezdődik: , Anno Dni 1566. feria guarta pxima pot feítu vifitacionis Be- yate Marie véis. Az farkas Janus bizonitafa Bagdani frc elle. farkas vid Jobagya Lazlo katona"; — végződik: , tugya hogy az mas zereys Iltik, de farkas Janos is zanthota. Fasc. 2. 1566. Nr. 8. 6. Hasonlót Dersi István" részére Garay Márton ellen 1567-ból, kezdődik : , Anno dni 1567. feria scuda In fefto concepcionis Marie vgis, az fzolgabiro eleot Nagy Mihal eleot, es az ekwt leouey georg eleot" végződik: , hane az vta garay az w Jobagiaual vgy chinaltatot. hazat rayta. akoris tiltota konya tule." Fasc. 2. 1567. Nr. 12. 7. Hasonlót Iklódi Márton" részére Ibrányi Ferencz ellen , 1567- böl, kezdődik: , Iklody Marton hwtoífy, 1. befenywdy ellek Janof" végződik : , az ferelmet nem tudgya hol ellet de tudgya hogy vagdaltak. Fasc. 2. 1567. Nr. 10. 8. Hasonlót Garay Mártonné részére Derencséni Miklós ellen 1570- böl, kezdődik: , Az garaj Martonne V(allajtafa derenczyeni miclos el- len," — végződik: ,jaztes twgia hog az legint vete derenczienj Miclos. Vasc. 3. Actor. Nr. 1. 1570. 9. Hasonlót Farkas László" részére Farkas Mihály ellen, 1572-ból, kezdődik , Farkas lazlo es farkas Mihalj bizonfagy"; — végződik: fynka NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 31 tamas farkas Janos Jobagia farkas lazlo tanwja bogdanj megh efkwt fe- mit fem tud. Fasc. 3. Actor. Nr. 4. 1572. 10. Hasonlót Kemecsey István részére Székely Antal ellen, 1572- böl, kezdődik: ,, Anno döny 15.7.2. eztendeőbe, Wyttkaba mefser And- rafne Jobagia, Nagy Andras hytty zerent, azt vallotta"; — végzódik : , Íyntor Petter kalay ferencz Jobagia, meg efkút, azt vallia mynt zynte nag Andras cziak hogy az tyzed dyzno feleő femit nem tud mondany. — Fasc. 3. Actor. Nr. 5. 11. Kussáli Jakcsi Boldisár ajándoklevelét udvarbírája Dobay Já- nos részére, egy némelly házhely felől 1573-ból, kezdődik: ,,My kwf- falj Jakchy boldifffar az meg holt kwífalj Jakchy mihalnak fia aggwk twitara es emlekezetire a kyknek Illik myndeneknek"; — végződik : , Datum in Hadad octauo Nouembris . Anno domini milleffimo guingen- tesimo feptuagelfimo tertio (P. H.) Balthallar Jakcy de Kúlfal m. pr. Fasc. 3. Act. Nr. 6. 12. Főldesi Istvánné" részére kólt birói tanuvallatást Kussáli György ellen 1573-ból , — kezdődik : , Anno domi 15.7.3. Földeffy Iftvanne , Byzonyttafsa, kw(saly görgh ellen, Bolthon, Zenth Mathias nap wttan valo chöttörthökön" ; — végződik : , Kolch anttal Bolthon Jöwewen em- ber." Fasc. 3. Actor. Nr. 7. ; 13. Hasonlót, Kussáli György részére, Földesi Istvánné ellen azon évből, kezdődik: ,,15. 73. kwífaly görgh Byzonittaffa, es feleffegee Bolthy ízofy affonie, Zenth Mattias nap elöth walo hetfwn, Bolthon, fzwniog If(twan eloth Byro elöth, es lafkoy Balynth efkwrth elöth"; — végződik: , az fzenath en ghwittem fel egh Emberwvel es latta hogh az fzenath földelly Iftwanne fegweres kezzel Jobagiwal el wyttette az reth- böl. — Fasc. 3. Actor. Nr. 7. 14. "Hasonlót Szakolyi György és Petneházi János ellen 1573-ból , kezdődik: , Zapanos Janos Zakoly gerge Jobagya Zakoly, toka byrtalan Zakoly"; — végződik: , Az myhaldy Jozabol egi modon valnak myt or- ban peter." — Fasc. 3. Actor. Nr. 10. 15. Hasonlót Kércsi Miklós részére Spáczay János ellen, 1573ból, kezdődik: , Anno Do: 1.5.7.3. post feftu Mathie Sabatho, voltuk Mada Szolnokj Giorgi szolga biro, Lafkaj Balint efküt"; — végződik: ,,tot 32 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI Janos foldet vgia ezen ket ember Baczi Balas Baczj Janos fzantotta meg es ök vetettek be." — Fasc. 3. Act. Nr. 11. 16. Agárdi Péter ellen kezdett birói fciulástálák szóló tudósítást 1573-ból, kezdődik : ,,1573. die dnico ,pxima pt feftu dorote vginis Exe- cutio facta" ; — végződik: , Agardy peternek kipibe kis Vardaba. Fasc. 3. Actor. Nr. 12. Mását ide mellékelve közlöm. . 17. A" Nagy-Bákai közbirtokosok" hatalmaskodási perét Várday Mi- hály ellen 1578-ból, kezdődik: 1578 . ... Janos nap előtth walo Zereda leotth Byzonyfagh my előttWnk Petry eítwa az zolga byro es efkwtth lö- wey paal előtth"; — végződik : ,,ha megh nem efkezyk az hatalmon Ray- tha maradnak. Francus Thegzes applt." WFasc. 3. Actor. Nr. 27. . Nevezetes ef per, nem csak mert egész kiterjedésében magyar nyelven van írva, — több törvénykezési múszavaknak, példáúl: ,,tag- lás" — verberatio, ,,külön külön való hatalmat mondunk, ezek cseleked- ték mint hatalmasok, maga díjján változhatik meg , felelgetés — allegatio, leszállani a pernek, köz föld, meg esküdni a" tanúk mellé, a" hatalmon rajta maradni," már e" korban divatban létét bizonyítja, — "s magát Verbőczi I. R. 33-k. czíimjét is magyarúl idézi ekképen: ,jaz decretomban harmincz harmadik titulusaban meg vagyon iírván, hogy valaki nyilván hatalmasúl az más ember erdejét akarja hordani, és az fa vitelen kap- hatják, és meg foghatják, hát marhája oda vész és ű maga díján változ- hatik meg"; — de azért is, mert világos tanúja annak, mit a megye jegy- zőkönyvei még bővebben bizonyítanak, hogy a megye előtt folyó min- den perek szóval adattak elő a felek" ügyvédei által a" bíráknak, hogy nem csak a" perbirák, de a" felebbhivás" utján a" törvényszék is magyar itéletet hozott; hogy végre a hazában dühöngő Dózsahad gyá- szos emléke még ekkor is életben vala annyira , hogy a születési éveit el- méjében megtartani nem tudó köznép, azon közönségesen , keresztes kornak," , keresztes világnak" nevezett idő szaktól számítá élet idejét; — a 60 esztendőn felúl lévő tanúk úgyan is ekként említetnek : ,,1. tha- nu Nobylis bakay Mattyas , kereztessigett tugya," — 2. thanu lőöwey pe- ther kereztefkory ember," — mit még inkább felvilágosít a" Fasc. 3. Actor. Nr. 29. — jegyet valló iromány , mellyben ez olvasható : ,; Primus NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS 1837. 33 testis prouidus Franciscus Jwhaz Jobagio Petri Zabo in Poffione Gyula- haza commorans Juratus fassus fuisset homo tempore Cruciferorum na- tus." — E tekintetekból, az egész, különben rövid pernek lemásolását, — kihagyván a" tanuvallomásokat mint nem érdekeseket — "s ide rekesz- tését érdemesnek tartám. 18. Károlyi György és Mihály ellen véghez vitt tanuvallatást 1576-ból, — kezdődik : ,,Zenth Margytt azzony nap előtth walo wafarnap byzonytattott my előtwk" végződik: , hwthy zerinth azth wallotta az mytt az Zőrös boldyfar."§ — Fasc. 3. Actor. Nr. 28. 19. Birói foglalásról szóló bizonyságlevelet Bornemisza Zsigmond részére Parlagi György ellen 1577-ből, kezdődik: ,,1577. Executio facta In Geztered die fancte Marye Magdalene" — végződik: , far benedek pwztaja." Fasc. 3. Actor. Nr. 34. . 20. Ibrányi Ferencz által Ibronyi János ellen véghez vitetett bi- rói tanuvallatást azon évből, — kezdődik: , Attestatio fran Ibrany con- tra Joanne Ibrony," — végződik: , Ittem Michael baffy In Ibrony Job. eiufrde Juratus fafflus eft nihil fcit. — Ebben már csak a tanúk" vallomásai vagynak magyarúl. — A" lemásoltakon kívül literaturai tekintetben egy sem érdekes. A" megye jegyzőkönyvei 1600-ig kikötőleg deák, azontúl vegye- sen magyar és deák nyelven írattak. Melly jelentésem mellett vagyok a" Tekintetes Társaságnak, Pesten, februar. 28d. 1337. alázatos szolgája Jászay Páll. t. IV. Pest, Pilis, Zsolt vármegye , sz.k. Buda ns főváros , "s a" Beniczky-nemzetség" levéltáraiban hazafiúi elésegítéssel kezdett kereséseim" sikeréről, bevégzésemkor , szólok. Itt még csak egy javító emlékeztetésemet érintem meg az első jelentésemben 1528ból eléhozott deák bibliába történt magyar beirásokra nézve. L. Évkönyvek IIId. köt. 118—119d. lap. , Az ott 1.2.3.4.5. számmal eléhozattakról ugymint elfeledém kitenni azoknak Erdősi 1541beli kiadásu uj testamentomából oda Erdősi János í-zése helyett ő-ző hangoztatással iratásokat, javitásivbe pedig azért nem csatolhatám ezt, mivel akkor utazáson valék. Több sajtóbotlás egyébiránt kijeleltetett. Budán , september 4d. 1837. Döbrentei Gábor , m. k. rendes tag, mint ,,R. m. nyelvemlék-szerkesztő."" METSZIK TEVs ÍV. 1. 5 34 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL Ez alkalommal tett jelentést az említett szerkesztő rendes tag a Nyelvemlékek" nyomtatása" mibenlétéről is, miszerint az I., II. és III. kötetekból a" VII. nagy gyülés óta 61 ív kerúlt ki az egyetem sajtói alól. — Fölterjesztetvén a kis gyülésből a" történettudományi pálya- munkákról szóló pontok, "s a" birálók" véleményei — Czechnek a? vá- rosokról értekező jutalomiratok iránti birálatát kivévén, mint a" melly egyet sem méltatván jutalomra, az alaprajznál fogva el nem fogadható javaslatot foglalt magában — a" társaság megnyugodott a" kis gyülés? aján- latában "). Minek következésében felbontatván a" koszorúzandó pálya- munkák jeligés levelkéi, a" városok" befolyását előterjesztő illy jeligéü : Patriam, cum possis stb "s 4. számu értekezés" szerzőjének Hetényi Já- nos ekeli reform. pap találtatott; a" honi múipar és kereskedés" történeteit előadó munkák közül jutalomra méltatott, angol jeligés, 1. szám alatti irójának Kossovics Károly Nyitra vármegye" aljegyzője; végre ugyan ezek közül a 4. számuénak, Conamur tenues mondattal, Horváth Mihály váczi megyebeli pap és lelki segéd. A" dramai jutalomra beküldött szomorújátékokról meghallgatván a társaság a" küldöttség aug. 27. költ tudósítását, "s okaiban megnyu- godván, az első jutalom ki nem adatott; ellenben az Atyátlan czímű, ív szerinti négy arany tiszteletdíjjal kinyomatni, e" négy pedig: Az utolsó magyar khán, Müvéss álma, Párviadal és A? Perényiek , dicsérettel em- lítetni határoztatott. Ezután a" díjra méltatott szinmú jeligés levele fel- töretvén, szerzőül Tóth Lórincz It. idvezeltetett, Valamennyi fenmaradt jeligés levelek , szokás szerint, egy erre ki- küldött biztosság (Fáy, Kis János, Vörösmarty) által az előteremben bon- tatlanul elégettettek. ( . Új jutalmak" kitüzésében a" nyelvtudományi és philosophiai osztá- lyokat érvén a! sor; az általok ajánlottak közül a" társaság a. következő- ket fogadta el: 1. Nyelvtudományi: Mellyek a két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlevő, részint régi emlékekben találtató, azon magyar hangzatú hely- 1") L. felebb 15. lap. NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 35 irási (topographiai) és család-nevek, mellyeknek eredeti jelentését bizo- nyossággal, vagy legalább hihetőséggel, meghatározhatni? ") 2. Philosophiai: Nyomoztassék ki a" pantheismus" természete , eredete, szülő okai- val "s elágazásaival együtt; adassék elő: millyen befolyása volt a" régi, közép és újabbkori philosophiai rendszerekre? Beküldés" határnapjául 1839. mart. 24. állapítatott meg. Az 1838ra beérkezendő vígjátékok" megvizsgálásával újra a" most munkálkodottakban, u. m. Fáy és Schedius tt. , Bajza, Kölcsey és Vörös- marty r. tagokban egyesült a" köz bizodalom. Némelly roszakarók által a" pályadrámák" vizsgálatával megbizot- tak, valamint a titoknok ellen is szórt ál hírek "s gyanusitások" következé- sében, többnyire magok az érdeklettek" ajánlatára, a pályamunkák ügyé- ben, bármelly szakbeliek legyenek azok, a" következő új határozatok költek, vagy nyertek erősítést: I. Mind az illető birálók", mind a" tár- saság" tekintete" érdekében, a" pályamunkák" kéziratai, ezentúl, ki nem adatás" esetében is, a társaságnál maradnak, a" nélkül természetesen , hogy a szerző munkája sajátsági jogát elvesztené. — II. A" pályamun- kák" idegen kézzel iratása kikötő feltétel lévén: ha a! jeligés levél fel- bontása után kitetszenék, hogy a munka saját keze" irása a szerzőnek , ez a" jutalomtól elesik. — III. A" birákat akár levél által, akármi máskép darabjáról értesíteni tilos; "s ha a" pecsétes levelkék" felnyitása után még is kitudódnék a! levelezés, az illy szerző a" jutalomtól hasonlólag elmoz- dítatik. Egyébiránt a" netalán értesítendő birálónak kötelessége, történt felszólítatása iránt pecsét alatt a" kis gyülésnek beadni jelentését, melly a" jutalom e!" darabnak jutása" esetében fel fog nyittatni. — IV. A" titok- 7) Schedel Ferencz, sept. 2. a" következő kérdés-javaslatot terjesztette elő: Wejtes- senek ki nyelvünk" mindenkori emlékeiből, a?" jelen országos es tájszokás-, valamint az irói nyelvből azon törvények, mellyeken a" magyar szóhelyzés és szóviszony alu- pul; tekintettel a? keleti"s a" magyarral érintkezésbe jött ayugoti nyelvek? befo- lyására; "s határoztassék meg, mennyiben szabad ezekből szókötesünkbe valamit átvinni, A gyülés oda nyilatkozott , hogy szókötési kérdésekbe a?" szónyomozás" főbb pontjai" felvilágosítatása után fog bocsátkozni. hd 5 36 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL nok" kérelmére ezután mindennemü kérdések" elkerülésére a" pályairatok" beküldhetése véghatáraul mindenkor olly nap rendeltetett tétetni, mellyre közvetlenül kis gyülés szokott tartatnis — V. Bármelly jutalomra egy- szer beküldött pályamunkát szerzője vissza többé nem húzhat. — A kis gyülésekből a következő kéziratok ajánltattak az igaz- gatóságnak nyomtatás végett: 1. Philosophiai anthropologia. Irta Köteles Sámuel. Vizsgálók Kállay Ferencz r. és Szontagh Gusztáv I. tagok. 2. A" levelezők, vígj. 2 felv. Steigentesch után németből Külkey Henrik , és 3. Ész és szív, vígj. egy felv. ugyanattól; ford. Külkey Henrik. — Vizsgálók Horváth Cyrill r. és Árvay Gergely I. tagok. 4. A? kénytelen házasság, vígj. 1 felv. Moliéretől; fordít. Kazinczy Ferencz. — Vizsgálók Schedel Ferencz és Bajza József rr. tt. . 5. Rágalom" iskolája, vígj. 5 felv. Sheridantól; angolból ford. Tóth Lőrincz. — Vizsgálók gr. Dessewffy Aurél és Tasner Antal I. tagok. 6. Romeo és Julia, szomorúját. 6 felv. Shakespeartől; angolból Náray Antal. — Vizsgálók Schedel Ferencz és Balogh Pál rr. tt. 7. Iphigenia, Euripides? tragoediája; görögből Guzmics Izidor. — Vizsgálók Schedius Lajos t. és Péczely József r. tt. 8. Az állatország? története, Cuviertől; 2d. osztály, a? madarak; francziából Vajda Péter. — Vizsgálók Schedel Ferencz rt. és Pólya József It. 9. Felsőbb egyenletek eg y ismeretlennel. Irta Vállas Antal. — Vizsgálók Győry Sándor r. és Vásárhelyi Pál I. tt. 10. A" hazudság, vígj.5 felv. Goldonitól; olaszból ford. Galvácsy László. — Vizsgálók gróf Dessewffy Aurél és báró Eötvös József II. tt. 11. Sebészség, Cheliustól; harmadik kötet; ford. németből D. Smalkovics Mi- hály. — Vizsgálók Horváth József r. és Pólya József I. tt. Végre Gegő Elek It. tudósítása a" Moldvai magyar telepekről is, Jankowich Miklós t. és Kállay Ferencz rtt. ajánlatára — és pedig soron kivúl — nyomatni hatátoztatott. Egyed Antal It. rímes fordítását küldvén be Tibullusnak; a? kis gyülés" ez iránti tudakolására határoztatott, hogy eredetileg görög "s ró- mai mértékben irott munkák" fordításai, ha e" formától eltérnének , vizs- gálat alá nem fogadtatnak. — A Tudománytár ismét meghagyatott folyamatjában, Luczen- bacher és Balogh" gondjaik alatt; "s az irók" nagyobb serkentésére nagyobb NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 37 díjak ajánltatván a" kis gyülés által, meghagyatott ennek, dolgoznék ki egy javaslatot, mi szerint a" külön nemű "s érdemű dolgozatokat osztá- lyozni, ehhez képest aránylag jutalmazni, "s e? költségnövekedést a könyvkiadó pénztár" elégtelensége miatt, maga a? Tudománytár" jövedel- meiből fedezni lehessen; addig is némelly méltányos kedvezések" meg- adását az igazgatóságnak ajánlván, mellyekról alább. — Egy úttal az ér- tekező rész" szerkesztőjének kérelmére, a" tudománytári dolgozatok vizs- gálóinak meghagyatott, szoros tekintettel lennének a" nyelvbeli előadásra is, úgy hogy az e" tekintetben gondatlanul készültek csak azoknak szor- gos kijavítása feltétele mellett vétethessenek föl. — A" köz hasznu tudományos kézikönyvek" vállalata" megindítását, a nm. elnök" jelentése szerint a pénztár" jelen állapotja nem engedvén meg, részletes tervének (I. felebb 8—11 lap) bővebb vizsgálata is a leg- közelebbi nagy gyülésre hagyatott. — A játékszíni küldöttség, melly ez évben a" rendelkezésére bízva volt 200 ft. erejével a magyar szinmútárt ismét LL darabbal bővítette , mellyek közt 2 eredeti (1. felebb 17 I.), munkálkodásában ismét megha- gyatott; sót aug. 27. a" pesti ideigleni m. szinház, tágasabb munkakör- rel, megnyittatván, 1834ra 400 ft. kirendelése, az új házban is színer- kely" tartása ajánítatott az igazgatóságnak; "s a küldöttséghez még három tag adatott, u. m. Csató Pál, b. Eötvös József és Szalay László II. tt. — Következtek a nagy gyülési küldöttségek" (I. 18. I.) tudósításai. 1. Az 1836-ki zagy jutalom ügyében munkált küldöttség" javas- lata minden részben elfogadtatván, a" koszoruzás eredményére nézve, ismétlés" elkerülése végett, a "köz ülés jegyzőkönyvére utasítatik az olvasó. 2. Az Évkönyvekbe szánt dolgozatokat vizsgált küldöttség" aján- latára Perger János" emlékbeszéde Georch felett, Szilasy Jánostól: Ohaj- tások a" philosophiára nézve hazánkban, Kállay" értekezése a tudós egye- sületek s alapítványok" hasznairól, Szlemenicsé a" leánynegyedről, és Balásházyé a vizek szabályozásáról földmivelési tekintetben, a" jelen kötetben terjesztetnek a" közönség elébe. 3. A" köz ülés tárgyai, az illető bizottság" ajánlásához képest ren- deltettek el. L. ez ülés" jegyzőkönyvét alább a" 46—48 II. 38 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. — Ugyan ezen nagy gyülés" lefolyta alatt terjeszté Hülf Leopold pesti hazánkfia , taval Párizsban franczia ") — "s ez idén Bécsben német nyelven "") kibocsátott, némelly új számvetési módjait a" társaság" itélete alá, azon kéréssel, hogy a" tárgy körűl munkában levő nagyobb dolgo- zat elkészülte után a" kérdéses számítási ismeretek" terjedését előmozdi- taná. A"? gyülés két osztálybeli tagja kihallgatása után, az ügyet annak idejében pártolni határozta. Említett hivatalos tudósítása a megbízott két tagnak így hangzik: ,, Tek. Társaság! A" nekünk kiadott számvetési munkácska az ész- és irásbeli számvetésnek bizonyos öszvekapcsolása. Rövid ismertetésül a?" sokszorozásnak követ- kező példája szolgáljon. Ha mint a? 9dik lapon találtatik 5109-et kellene 2463-mal sok- szorozni, volna a? közönséges módon: 5109 és az öszveadandó jegyek" első oszlopa egy, a? második ket, a?" harma- 2463 dik Aárom ... "stb. jegyekből áll. Ezen munkálatokat gyakorlott szám- 15327 " vető elméjében is leirás nélkül véghez viheti. Igy: az első oszlop a" két 68 végső jegyek" sokszorozásából származik , tehát leszen: 3 X 9 — 27, 10218 mellyből 7 utolsó jegyül leiratván, fent marad 2. 4 második oszlop két részletes tevetekből áll; a" felső" második jegyének az alsó" elsőjével, és a" felső első jegyének, az alsó" második jegyével teendő sokszoro- zásából, melly csupán az elmében végrehajtatván: 3 2 0 — 0 a? fentmaradt 2vel— 2; 6 249 — 54, tehát 54-4-2 — 56, mellyből a" 6 leiratik. 4 harmadik oszl.1 X3— 3a fentmaradott őtel — 8; 6 X 0—0 tehát 8--0—8; 439 — 36, tehát 36 4-8 — 44 mellyből 4 leiratik, 4 fentmarad ... stb. S végre a? hasonlatos munkálatok megújítá- sával, mellyeknek alapja a" mondottakból világos, lehető az egész tevetet (factum) a? többi számjegyek" elmellőzésével azonnal a" két szorzó alá leírni. Azonban a? franczia hírlapok" ide mellékelt kivonatai értelmétől eltérőleg megjegyezzük: 12583467 a) Hogy az új mód szerint mind azon munkálatoknak , mellyeknek keletkez- ményei (resultata) közönségesen a" magok jegyeikkel leiratnak, elmében legalább végre kelletvén hajtatni; a? közlött szabályok nem annyira könnyitések "s egyszerűi- tések, mint inkább a?" munkálat némi megnehezítésével "s bebonyolításával eszköz- ") Le calcul sans chiffres. Paris, 1836. 8r. Vö: Constitutionnel, 5. oct., Siecle , 17. oct., "s bővebben La CAarte de 1830. 4. nov. 1836. 77) Neue Methode für Multipliciren, Dividiren und Ouadriren, nach welcher Pro- dukt, Ruotient und Auadrat, bloss mittels der Ziffer der zwei Faktoren, des Di- visors und Dividends und der zu guadrirenden Zahl (ohne Ansatz irgend einer sonstigen Ziffer) und schneller als nach der bisherigen Methode gefunden werden. Wien, bei Heubner, 1837, 8r. VI és 341." NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 39 lött, "s egyedül számvetésbeli gyakorlat és ügyesség által megnyerhető idő- 7s irás- kimélés. Ennél fogva: b) Általános sikert ugyan, melly az egész eddigi számvetések" rendszerét fel- forgatással fenyegesse , ezeknek közlésétől nem várunk, mint azt többféle tudva levő "s mégis a" közönség? tömegébe be nem hatott számvetési fogások" példái nyilván bi- zonyítják. Legtöbbekre nézve már magok a? sokszorozás, elosztás stb. közönséges módjai is , mellyekben az emlékezet annyira mint ezekben feszülve nem tartatik, nagy számoknál olly fárasztók, hogy azokra nézve megkivántató ügyességet is csak több- szöri gyakorlat után érhetik el. Mindazáltal: c) Tekintetben tartván a? társaságnak azon nem csekély számu osztályát, kik naponként főkép számvetésekkel foglalkodnak, kik a? mindennapi gyakorlat által, azon tehetséget, mellyet a? szerző úr mindjárt első lapon megkiván, még pedig az ott mon- dottakhoz pótlólag: olly mértékben magokévá tették, hogy nem csak , két jegyü számo- kat elmében öszveadni tudjanak", hanem: képesek legyenek azoknak öszvezesét több tételeken is keresztül folytatni, ezekre nézve: (mint a? kik tehát különben a? divatozó mód szerint, kész ügyességöknek úgy szólván semmi hasznát nem veszik, "s a" reájok nézve szükségtelen leirásokkal fárasztván magokat, az elérhető sokszorta nagyobb gyorsaságtól ok nélkül feltartóztatvák) , a? jelen munkát, kivált ha az, a! szerző" igé- rete szerint több számvetési kérdések" megfejtésére is ki fog terjesztetni; minden illő méltatással a" Tek. Academia? figyelmébe és pártolásába ajánljuk. Pest, sept. 5. 1837. Győry Sándor mk, helybeli rendes tag. Bitnicz Lajos mk. r. t. — Tetemesen érezvén a? társaság tagjai azon hiányt, mellyet könyvekben szenvednek, a" kis gyülés" kérelme a" mélt. gróf Teleki-ház által ajándékozott könyvtár" felállítása iránt, pártolva az igazgatóságnak ajánltatott; valamint másfelül annak kieszközlése, hogy a? pesti nyilvános könyvtárakból a" társaság tagjainak is engedtetnék meg, térítvény mellett otthoni használatra könyveket kivenni. — A! választások körűl sept. 1. folyt előleges tanácskozásban el- határoztatott, hogy a" sok águ mathematicai osztályba, mint a melly különben is sok dologgal van elfoglalva, "s mégis öszvesen csak három, helyben pedig épen csak egy taggal bír, egy új helybeli rendes tag ajánl- tassék az igazgatóságnak ; — egy úttal a! tagajánlási ivek" kitétele is meg- nyittatott, mellyek sept. 6. leiratásra bocsátatván, szerintök rendes tag- ságra két —, levelező tagságra huszonegy tudós találtatott ajánlva. Ma- gok a" választások sept. 7. vétettek elő; "s miután az ajánlott számhoz "s előadott okokhoz képest tíz levelező elválasztatása határoztatott; ál- talános szótöbbség e helyekre a" következő hazafiakat vette fel: 40 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Brassai Sámuel, a? kolosvári unit. collegiumban történetek? tanítója. Fényes Elek, hites ügyvéd Pesten. Gaal József, m. kir. helytartósági accessista Budán. Jerney János, hites ügyvéd "s táblabiró Pesten. Kacskovics Lajos, h. ügyv. "s a" Gazdasági-Egyesület titoknoka. Kerekes Ferencz, a?" debreczeni ref. colleg. természettörténet" és chemia? prof. Tanárky Sándor, nyugalm. kir. őrnagy Győrött. Vajda Péter. Vállas Antal, philos. dr. Zsoldos Ignácz, Veszprém vmegye" főjegyzője "s táblabiró. Majd a betöltendő helybeli második rendes tagságra a" mathema- ticai osztályban, fölterjesztettek az igazgatóságnak. Vállas Antal It. Vásárhelyi Pal It. Halál által a" társaság a lefolyt 183"-ki academiai évben tagot nem vesztett el. Ellenben Szeder Fábián It. 1838. febr. 12. költ levelében dj a társaságból kilépését jelentette, melly a nagy gyülés által sept. 6. el is fogadtatott; Czuczor Gergely rt. pedig viszonyai változásánál fogya mond- ván le segédjegyzői "s levéltárnoki hivataláról ""), jegyzőkönyvbe kivánta a" nagy gyülés iktattatni, mikép, tekintvén a tisztelt tagnak mint társ- és tisztviselőnek becsét, egyedül csak viszonyai parancsoló erejének en- gedve, teljesíti kivánságát; "s kérelmét, rendestagi állásának elintézése "s új választás végett az igazgatóság elébe terjesztette. ") Melly így hangzik: , Pannonia? hegyén 12. febr. 1837. Tekintetes Titoknok Úr! Én! a? magyar tudós társaságban levelező tagnak kineveztetésem után mindjárt készülék a" megtiszteltetést alázatosan megköszönni, ha barátim nem akadályoz- tatnak szándékomban azon biztatással, hogy ugy is nem sokára rendes tag lehe- tek. Azonban megcsalván a? remény, a" mit egész eddig béketüréssel halaszték , véghez vinni most határozám. Kilépek tehát a? tud. társaságból "s diplomámat n. tiszt. Czuczor Gergely urhoz küldém az átadás végett, azon sajnálással, hogy hazafiúi buzgóságomnak a? pártolatlanság miatt igy egészen kialudnia kellett. Magamat kegyességébe ajánlván, minden tisztelettel maradok Tek. Titoknok Úr- nak alázatos szolgája Szeder Fábián mk." 1") Levele így szól: , Nagyméltóságu Gróf Előlülő Úr, Tekintetes Tud. Társaság ! Némi előre nem láthatott viszonyaim, "s az ezekből véletlenül kifejlődött fontos IGAZGATÓ TANÁCS" GYÜLÉSE , 1837. 41 IGAZGATÓ TANÁCS GYÜLÉSE. KÉT ÜLÉSSEL, SEPT. 4- És 9-DIKÉN, 1837. Gróf Teleki József előlülése alatt, jelen: gr. Széchenyi István másod-elnök; igazgató tagok: gróf Andrásy György, báró Jósika Miklós, gróf Károlyi György, gróf Keglevich Gá- bor, Péchy Imre, báró Perényi Zsigmond, b. Prónay Sándor, Somsich Pongrácz, Szegedy Ferencz; Schedel Ferencz titoknok (az első ülésben csak nyolez igazgató jelenvén meg, az eddigi szokáshoz képest ideigleni szavazattal) és Czuczor Gergely segédjegyző. Pártfogó Ő Fenségének az elnökség" k. kir. megerősítéset közlő k. válasza" olvasásával nyittatott meg a" gyülés; mire am. kir. helytartó- ság" levele hirdettetett ki, mellyben tudtára adatik a nm. gr. elnök ur- nak, mikep Ő Felségének az ország" rendeihez intézett k. leirása Követ- kezésében a! szükséges utasítások a" tudományos kerületek" illető főigaz- gatóihoz megtétettek az iránt, hogy ezután minden Magyarországban "s a" hozzá tartozó tartományokban kijött munkákból egy példány küldes- sék az academia könyvtárába. Következett a szokott tárgyak" felvétele következőképen: I. Előterjeszté a!" titoknok a! társaságnak közelebb mult évi mun- kálkodásairól szóló jelentését, valamint a" pénztárnoki hivatalét is a pénztár azon évi bevételei, kiadásai és állapotjáról, mellyek szokott mód szerint az ország törvényhatóságaival, "s újságok mellett a" közönséggel is, közöltetni rendeltettek. akadályok miatt olly helyheztetésbe jutván, melly Pesten további állandó lakha- tásomat szinte lehetetlenné teszi: kénytelen vagyok Excellentiád "s a" Tek. Tár- saság" nagyon tisztelt bizodalmából reám ruházott segédjegyzői "s levéltárnoki hivatalomról , mint egyedül itt helyben viselhetőről, alázatos köszönetem mellett lemondani, a" leveltárt, e? jelennen folyó nagy Epule Seki jegyzőkönyveinek be- végeztével, általadandó annak, kit a" Tek. Társaság e? tisztre méltatand. Minthogy pedig érintett hivatalomon kivűl a? helybeli rendes tagok közzé is szerencsés va- lék számítatni, az e? tekintetből személyem iránt teendő intézkedésén a" nagy gyülésnek annál inkább megnyugszom, mivel a" Tek. Társaságnak, mint hazai köz intézetnek munkálataihoz csekély tehetségem szerint minden módon járulni legédesb kötelességemnek tartottam és tartandom. — Ki többnyire tapasztalt ke- gyeikbe ajánlott megkülönböztetett mély tisztelettel vagyok Excellentiádnak 7s a Tekintetes Társaságnak Pest, aug. 31. 1837. alázatos szolgájok Czuczor Gergely mk. m. t. társ. rendes tag. MAIL TJRYR, IV. 1. 6 42 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. II. A" titoknok a! társaság" tőkéjének az utolsó gyülés óta, alapit- ványok "s adományok által lett szaporodását jelentette be, mellyek a" következők : 1. A" nagyenyedi casino" küldeménye 40 ft. 2. B. Lakos János ttag, egy tudománytári értekezése tiszteletdíi- ját ajándékozta vissza 15 ft. 30 kr. 3. Perlaky Dávid, mosony-győri evang. esperest: , Történeti ada- tok" czíimű könyvecskéjéből ötven példányt ajándékozott; ára 20 kr. 4. Kucsera Lórincz h. ügyvéd , A" rövid utu visszafoglalásról" szóló értekezéséből száz példányt; ára 30 kr. 5. Hrabovszky Dávid nevelő , Utazási rajzai" két kötetéből ha- sonló czélra harmincz példányt; ára 2 ft. 40 kr. 6. Meyer János londoni szúcsmester, szepesi fi, öt font sterlin- get küldött, vagyis 50 ft. III. Hasonlókép a pénztárt illetőleg 1. olvastattak annak ez acad. évben kétszer történt elnöki megvizsgáltatásáról költ jelentések, mellyek szerint pénz és számoló könyvek "s irományok rendben találtattak. 2. A" tiszti ügyész által előleg megvizsgált 1836-ki számadások , két igazg. tagnak (gr. Andrásy György és gr. Károlyi György) adatván ki vég átnézés végett, azok teljes rendben találtattak. 3. A" pénztár jelen állapotjáról szóló jelentés" felolvasása után az elég tetemes kamattartozék" (5036 ft. 24 kr.) sikeres behajtására s a" ha- tod" tőkésitésére rendszabályok tétettek. IV. A" társaság többszöri sürgető kérelmének kivánván az igazga- gatóság eleget tenni, noha a" kamattartozékok még folyvást kötve tart- ják kezeit, tekintvén mégis a" hatodok után évenként, bár kis mennyi- ségben, szaporodó jövedelmét, a" gróf Teleki-ház által nagylelküleg ide ajánlott könyvtár" felállítását elrendelte; "s e" végre a Trattner- Károlyi- háznak, hol különben is a" társaság" tereme "s hívatalai vannak, közép épülete első-udvari sorát kivétetni, "s mindenek előtt a szükséges búto- rokkal felkészítetni határozta. A" pénztár igy új "s már elkerülhetlen költ- ségekkel terheltetvén, ez ízben sem léptettetett egy is az évek óta fize- tést váró rendes tagok közúl fizetésbe. A" javítnoki hivatal azonban , a NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 15837. 43 munkák" folyvásti szaporodása" tekintetéből, 240 ft. évdíjjal állandósi- tatott. V. 1. Az 1836-ki magyar munkák közt , Kazinczy Ferencz" Ver- sei"-nek itéltetvén nagy gyülés által a" koszorú; noha a szerző többé nem él, számos és magas érdemei tekintetéből is, a" 200 arany az em- lék-billikommal, árváinak kiadatni rendeltetett. 2. IHasonlólag kirendeltetett a két rendbeli történetirási pálya- munkának a! száz száz arany osztályi jutalom. 3. Valamennyi a" nagy gyülés által felterjesztett munkák" kinyo- matása elrendeltetett, "5 —az első karbelieken kivűl — a" következő tisz- teletdíjak mellett: a—d) Gegóő Eleknek ,,A" moldvai magyar telepek" czímű munká- jaért, Horváth Mihálynak történeti —, Tóth Lőrincznek drámai pálya- munkájaért, végre Köteles Sámuel özvegyének a ,,Philos. Anthropolo- giáért", ív szerint négy arany. e) Külkeynek két steigenteschi vigjátékaért, ív szerint egy arany. f—g) Kazinczy Ferencz árváinak a Moliére viígjátékaért: ( Kényte- len házasság, és Náray Antalnak Romeoért ív szerint négy arany. h—i) Toth Lőrincznek a" , Rágalom iskolája"ért, Galvácsy Lász- lónak a" ,, Hazudság" vigjátékért, ív szer. másfél arany. k) Guzmics Izidornak az Eurip. Iphigeniájaért ív sz. három arany. 1 Vajda Péternek Cuvier" Állatországa második szakaszáért ív szer. három arany. m) Vállas Antalnak a" , Felsőbb egyenlítések"ért ív sz. négy arany. n) Smelkovics Mihálynak Chelius" Sebészsége" 3d. köteteért ív Sz. másfél arany. Végre 0) Edvi Illés Pálnak koszorúzott ,, Közhasznu kézikönyve" javított "s bővített kéziratáért, ív szerint hat ezüst forint tiszteletdíj , "s a fél év alatt elkelt munkának e szerint újra nyomatása, és pedig két ezer példányban, határoztatott. VI. A Tudománytárra nézve, a" nagy gyülés ajánlatára határoz- tatott: 1) hogy a" literaturai résznél, mint a" melly tömöttebb nyomta- tásu, minden ív öt negyednek számítassék, "s így az eredeti dolgozatok újabb rendeletig tíz, fordítmányok nyolczadfél p. fttal tiszteltessenek. — 6 xx 44 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. 2) Hogy a Tudománytár" valamelly évfolyamata elkelvén, mint a" több munkáknál, ugy itt is, a tiszta haszon egy harmada a!" szerkesztőségé legyen." h VII. A" nm. Elnök úr felhatalmaztatott, hogy Döbrentei Gábor- nak, az általa némelly levéltáraknak magyar nyelvrégiségek" tekinteté- ból teendő megjárására, a" maga idejében segedelmet rendeljen. VIII. A" játékszíni küldöttség" részére kivánt költség (37.1lap) meg- adatott. IX. A" pesti könyvtáraknak a" tagok által otthon használhatása" tárgyában a" fens. főhg-nádor-pártfogóhoz felirás határoztatott. X. 1. Felolvastatott Czuczor Gergely eddigi segédjegyző leköszönő levele (40. 41. I.), mellyet az igazgatóság is sajnálattal vevén, vele minden tekintetben való teljes megelégedését jegyzőkönyvben is kifejeztetvén , lakhelye" változása tekintetéből, ót a" történetosztály" vidéki harmadik helyére tette által; segédjegyző" választása végett pedig sept. 9kére ele- gyes ülést rendelt, mellyben a" kilépettnek helyébe Szalay László 1. tagot iktatta tetemes többség, kinek a" jegyzői fizetés nov. 1jétól fogva, mellyen hivatalát kezdendő volt, rendeltetett kiadatni. 2. Olvastatott Gyurikovics György It. levele, mellyben a" mult év- ben történt rendes taggá kineveztetéseért köszönetet mondván, azt tiszti elfoglaltsági miatt el nem fogadhatni jelenté "); "s igy a" még üres vidéki negyedik helyre a" történetosztályban, a" VII. nagy gyülés által ajánlottak" elseje, Péczely József It. neveztetett ki. ") , Tekintetes Doctor, Professor, "s Titoknok Úr! Méltóságos Gróf, igen kegyes és mélyen tisztelt Előlülő urnak a? folyó eszt. sept. 15. napjáról hozzám bocsátott levele, mellyel a? m. tudós társaság igazgatósága által sept. 10kén tartott ülé- sében rendes tagjául lett kineveztetésemet méltóztatott tudtomra adni, — legér- zékenyebb hálaadásra gerjeszté lelkemet: nem azért, mintha illy megkülönböz- tetésre eddigi csekély literaturai tetteim "s munkáim által érdemesítve gondolnám magamat, hanem mivel abban inkább buzdító szózatot hozzám intézve véltem hallani. Hogy csekély személyem honunkban és külföldön némi nem haszontalan értekezéseknek szerkeztetője vala, — mit a" mélt. Előlülő urnak legnagyobb becsü levele olly kedvező kitételekkel említ, azt egyedül a" mélt. igazgatóság" tagjainak szer feletti kegyessége tulajdoníthatja, magam pedig nem vehetem ér- NYOLCZADIK NAGY GYÜLÉS, 1837. 45 3. A" mathematicai osztályba, helybeli második rendes tagul, a nagy gyülés ajánlottai elseje, Vállas Antal It. neveztetett. 4. Végre, az alaprajzhoz képest letevén elnök és másodelnük , hivatalát; de jövő évre is abban a" köz bizodalom által megmarasztaltat- ván; gróf Keglevich Gábor koronaór, kincstári elnök és ig. tag kéretett e" választást, királyi megerősítés" kieszközlése végett, Pártfogó Ó Fen- sége elébe terjeszteni. - — dememül: mert erősen hiszem, hogy számos honfi még többet tett"s mívelt, mint a" mit én igyekezhettem az időmnek szük volta miatt e? részben édes ho- nunk" javára cselekedni. Ezen oknál fogva igen nagy mértékben érezteti velem az érzékeny szívem tartozó háladatosságomat a? m.t. társ. bizodalma és kegyessége iránt, ugyan- azért is buzgó köszönetemet tiszta lelkemből mondom: mindazonáltal igen nyo- mos okok, mellyek hivatalos helyheztetésemből származnak, "s a" mellyeket itt rövideden kifejtenem kell, engemet arra a" szigorú kinyilatkoztatásra birnak , sőt kényszerítenek, hogy a? rendes tagot illető kötelességeket el nem vállalhatom. Az én városi hivatalomhoz olly számos foglalatosságok kötve vannak, és napról napra még inkább szaporodnak, főképen mostani időben az ország gyü- lése" itteni gyakori tartása miatt, hogy azoknak sokasága minden időmet any- nyira foglalja el, hogy egy hétnek, sőt néha hónapnak lefolyta alatt alig marad meg egy két üres óra. Ezen rendes városi tisztem felett néha a! t. ns. vmegye is parancsol a" szolgálatimmal, és méltán: mert az háládatos szívem kötelesnek érzi magát, az ifju koromban tapasztalt kegyességét visszaszolgálni. Ehhez járul ama czélba vett szándékom, mellynél fogva én némelly érdekes literaturai tár- gyak" kidolgozását már az előtt kitőztem magamnak: illyenek 1) a" városi gaz- dag levéltárban levő számtalan még eddig ismeretlen oklevelek" használása; 2) a" sz. kir. városok" alkotmányi törvényök elkészítése; 3) Mosony — 4) Tren- chin vmegyének leirása. Ezen okoknál fogva, meg vagyok győződve, -sem mélt. Előlülő ur, sem mélt. igazgatóság, sem a! többi nagyra tisztelt tagjai a" m. t. társaságnak nem fogják balra magyarázni kinyilatkoztatásomat , melly ollyan honfitól fájlalva tétetik, ki elegendő példáját s bizonyságát adta annak, hogy ő a! becsület és hazafiui érzés" ügyében nem szokott hátra maradni. Midőn magamat mind a! t. társaság nagy becsű kegyességébe, mind annak egyes tagjai, és különösen a" Tekintetes Ur" szíves barátságába ezentúl is aján- lanám, örök hála "s megkülönböztetett tisztelet érzetével maradok Tekintetes Urnak Pozsonyban 13. nov. 1836. alázatos szolgája Gyurikovics Gyorgy mk. 46 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. HATODIK KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE. PESTEN, A" NS VÁRMEGYE? NAGYOBB TEREMÉBEN, 1837. SEPT. 10. DÉL ELŐTTI 10 ORAKOR. Előlülő: gróf Teleki József; jelen a? nagy gyülésen voltak. Számos és fényes hallgató kar, nemzeti köntösben a? palotában , a? nélkül s asszonyságok a? karzaton. 1. Az elnök megnyitja az ülést. L. a beszédet alább I. sz. alatt. 2. A" titoknok előadja röviden a" társaságnak 1836b. nov. 21-tól fogva 1837. sept. 9-ig folytatott munkálkodásait. 3. Balásházy János rt. a" vizek" szabályozásáról olvas, földmive- lési tekintetben. L. értekezését a II. oszt. IX. szám alatt. 4. Ferger János rt. emlékbeszédet mond Georch Illés tt. felett. L. a beszédek közt II. sz. alatt. 5. Gegő Elek It. töredékeket olvas a moldvai magyar telepekról. Külön jelent meg 1838. 6. Czuczor Gergely rt. Vitéz János" életrajzát adja elő némelly te- kintettel Magyarország" általános állapotjára Mátyás király" korában. L£. a II. oszt. V. sz. alatt. 7. Felolvassa a" segédjegyző az 1836ki, 200 db arany jutalomra érdemesített magyar munka felől, "s a" dicséretes más nyolcz munkák- ról szóló jelentését ekkép : Visszatekintvén a? társaság az 1836dik év" lefolyta alatt kijött magyar köny- vekre, örömmel tapasztalá némelly munkákban a" nemzeti tudományos és szépmüvé- szeti miveltségnek újabb jeles haladását, "s közülök a" 200 arany nagy jutalmat, köz egyezéssel, következő czíműnek itélte : , Kazinczy Ferencz eredeti poetai mun- Adi, Buda, 1836." Mert annak szerzője lelkesség, és izlés" tekintetében koránál jó- val elébb járván, egy új korszak" teremtője lön; "s poetai munkái mind különféle- ségre, mind belső becs és külső csínra nézve részint maig is a" legjobbak, részint a" legjobbakkal vetélkedők , mellyek literaturánk" illető nemeiben. eddig megjelentek, némellyek pedig utól nem érve állanak. Dicsérettel említendőnek találtatott a? következő nyolcz munka betűrend szerint: Czuczor" poetai munkái. Fényes Elek, Magyarországnak "s hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisticai tekintetben. Első kötet. Gaal József, Szirmay Ilona. Két kötet. Gyóry Sándor, Felsőbb analysis? elemei. Első füzet. - HATODIK. KÖZ ÜLÉS , 1837. 47 Jósika Miklós, Abafi 2 köt. — — Zólyomi. Kerekes Ferencz , Értekezés és kitérések. Szlemenics Pál, Fenyítő törvényszéki magyar törvény. Költ Pesten , a" m. t. t. VIIId. nagy gyülése? 7d. ülésében, sept. 7d. 1837. D. Schedel Ferencz , titoknok. 8. Olvassa ugyanaz az 1834-ben másodszor kitett történetirási ju- talomkérdésre beérkezett pályamunkákról e" jelentést: Az 1834-diki köz ülésben másodszor kihirdetett ezen történetirási kérdésre: ,, Millyen befolyások volt honi városainknak nemzetünk kifejtődésére és csinosbulására?" négy rendbeli felelet érkezett, melly a? történettudományi osztály három rendes tagja által megvizsgáltatván, közülök ezen jelmondatú: Patriam, cum possis, non illustrare scelus est," jeles historiai adatai, helyes itéleten alapuló fejtegetései, "s philosophiai észszel tett "s elrendelt észrevételei miatt, 100 arany jutalomra, és ki- nyomtatásra méltónak itéltetett. Feltöretvén a" szerző? nevét rejtő pecsétes levélke, nyilvánossá lőn, hogy ezen pályafelelet" irója Hetényi János , ekeli ref. predikátor "s a? m. t. t. lev. tagja. Költ Pesten, a? m. t. t. VIIId. nagy gyülése? 2d. ülésében , sept. 1. 1837. D. Schedel Ferencz , titoknok. 9. Husanlóköp az 1835ki kérdésre beküldött, szinte történetirási pályamunkákról e" jelentést: Az 1835ben kihirdetett ezen történettudományi jutalomkérdésre: ,,Millyen ál- lapotban volt a" kereskedés honunkban az Árpád- és vegyes házakból származott ki- rályok alatt, mi történt fejedelmeink? és törvényhozásunk" részéről azok" előmozdítá- sára, mellyek voltak nagyobb emelkedésöket hátráltató akadályok, végtére minő befolyások volt nemzetünk" erkölcsi és értelmi kifejlődésére?" 8 rendbeli pályafelelet adatott be, mellyek között e? jelmondatú: ,,Be thou still free, and beautiful, and fair, Aloof from desolation" szerzőjének történetirati és statusgazdaságbeli jeles is- meretei , a" tárgyba nAGyi behatása, józan elvei, rendszeres és csínos előadása? te- kintetéből, itéltetett a" 100 darab arany jutalomra méltónak. Továbbá ezen jelszavú : , Conamur tenues grandia", mint az elsőhöz legközelebb álló , adatbeli gazdagsága "s az okoskodás? alapossága? tekintetéből, mint másod rangu pályamunka, ivétől négy- négy arany tiszteletdíj mellett kinyomatni rendeltetett. Mire a!" szerzők" neveit rejtő pecsétes levelek felbontatván, kitünt, hogy az első jutalmat, u. m. a? 100 aranyat Kossovics Károly, Nyitra vármegyei aljegyző nyeré , a! tiszteletdíjt pedig D. Horváth Mihály váczi megyebeli pap és lelki segéd. Költ Pesten , a" m. t. t. VIIId. nagy gyülése? második ülésében, sept. 1. 1837. D. Schedel Ferencz, titoknok. 48 A" MAGYAR TUD. TÁRSASAG TÖRTÉNETEI, 10. Az 1835ki mathematicai jutalomkérdés" sorsáról : Az 1835ben kitett mathematicai osztályi kérdésre a" kitüzött határidőre felelet nem jövén, a" jutalom ez úttal elmaradt. Költ Pesten, a" m.t.t. VIIId. nagy gyülése? második ülésében, sept. 1. 1837. D. Schedel Ferencz, titoknok. 11. Az 1836—7ki drámai jutalomról szóló jelentést : Az 1837dik évre beküldött 13 színdarabból kitetszett, hogy iróink mind in- kább sejteni kezdik, mire kell e? pályán törekedniök , miért is némellyek cliaracter" ereje, mások helyzetek" meglepő bonyolódása által kivántak míveiknek érdeket sze- rezni; azonban e? szétágazó törekvések azon felül, hogy egyesítve nincsenek, ré- szint mérsék", részint siker" híával vannak , "s különösen hibázik e" színművekben a" tragoedia" komoly méltósága "s mélysége; a?" miért is a" beküldött szomorújátékok kö- zül egy sem találtatott a" nagy jutalomra méltónak; literaturánk" jelen állásában mind- azáltal, másod karbeliként, tiszteletdíj mellett nyomtatandónak itéltetett az ,,4fyát- lan" czímű, jó szerkezete , színi hatást igérő érdeke "s szép dictiója tekintetéből. Felbontatván az emlitett jelszavú levelke , kinyilvánult, hogy e" szomorújáték" szerzője TotA Lórincz levelező tag. Dicséretre méltóknak találtattak: ,, Az utolsó magyar khán" , ,, Művész álma", ,, Párviadai§ és ,, 4 Perényiek" czímű darabok. Költ a? m. t. t. VIIId. nagy gyülése" ötödik ülésében , sept. 5. 1837. D. Schedel Ferencz , titoknok. 12. Következett a" újonan kitett jutalomkérdések" kihirdettetése (I. felebb 34. 35. lap); mik után az elnök az ülést berekesztette. A" jutalomkérdéseken kivül kiosztatott ez ülés" alkalmával: ,,A" m. t. tár- saság" igazgatóságának jelentése a?" társaság 1836beli munkálódásairól "s pénztára" mibenlétéről. Hatodik esztendő. Budán, a? m. kir. egyetem" betűivel. 1837. 8r. 16 I. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. NYOLCZADIK ÉV. 1837. NOVEMBER" 20-tól, 1838. SEPTEMB. 10-ig. ELSŐ SZAKASZ. KIS GYÜLÉSEK 1837. Nov. 20-tól, 1838. SEPTEMB. 10-ig. Összesen 31 ülés. Gróf Teleki József elnök martius közepéig Bécsben, azon túl ismét elfoglalván székét, 11 gyülésben ült elűl. Gróf Széchenyi István másod elnök 2 ízben vezette az ülést. Mint helyettesek elnökültek Fáy András tiszt. tag 7, Jankowich Miklós t. t. 9, és Sehedius Lajos t. t. 2 ízben. Jelen voltak tiszteleti tagok: Fáy 4, Jankowich 1, Schedius 3 ülésben (ide nem tudván elnöklésüket); rendes tagok: Bajza 27, Balogh 15, Bugát 22, Czech (vidéki) 1, Döbrentei 23, Gebhardt 28, Győry 25, Kállay 29, Luczenbacher 28, Péczely (vid.) I, Perger 11 (7), Stettner (vid.) 2, Szemere 15, Szilasy 31, Sztrokay 30 , Vállas 31, Vörösmarty 25; fevelezők: Antal 2, gróf Dessewffy Aurél 4, Gaal 17, Jerney 23, Kacskovics 5, Karácson I, Kassai I, Kiss Károly 4, Székács 11, TVanárky 3, Tas- ner 2, gróf Teleki László 1, Vajda 5, Vásárhelyi 5 ízben; a? titoknok mindig, Szalay László segédjegyző 27 ülésben. EGE SON O ZAB EVEN Ke Nyelv körüli munkálatok. I. A" nagy szótárhoz tartozó előkészületek" gyűjtése folyt, társa- ságon kivúli hazafiak segedelmével is; név szerint: 1. A múűszavaké; különösen Sárváry Pál It. közlött újabb jegy- zéseket a" Mathematicai Műszótárhoz; Májer István Esztergam megyei lelki segéd pedig a" mútani szótárhoz a" rézmetszészeti műnyelvet dol- gozta ki, s terjesztette a" társaság elébe. Mr. ELVPE ÉVE. IV. 1. vi 50 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 2. A" Tájszótárhoz, mielőtt annak kisgyülési átnézetése martius" 5d. befejeztetett, Döbrentei Gábor rt. még Vas és Sopron vármegyei táj- szavakkal járult; utóbb Májer István muzslai tájszavakkal, valamint Muzslán divatozó sajátságos keresztnévformák," szójárások, közmondá- sok és népdalok gyűjteményével, melly elébbieknek a" nagy szótár" dol- gozása körül fog hasznok vétetni. II. A" Helyesirás és Szóragasztás főbb szabályai második kiadása elfogytával, azon kérdés támadt, vajjon nem kellene-e annak új átnéze- téról gondoskodni: melly alkalommal a" kis gyülés oda nyilatkozván , hogy a második kiadás készültekor folyvást szem előtt tartattak a" ta- goknak a! tárgyra tett számos jegyzéseik, "s igy egy újabb átnézés nem szükséges, de hirtelen változtatások e!" tárgyban nem is tanácsosak: egy harmadik, változatlan kiadás" készítetése rendeltetett. Ide tartozólag, tárgyalás alá vette a kis gyülés a kettós mással- hangzók egyszerítése ügyét is. Már az 1832-ben tartott második nagy gyülés" alkalmával vonta a" nyelvtudományi osztály e! tárgyra az acade- mia figyelmét, minek következtében ez, helyeselvén az eszmét, javas- latkészitéssel bizta meg azon osztályt !). Előterjesztvén ezt 1834-ben osztálya" részéról Vörösmarty Mihály rt., az indítvány" okaival együtt , a" társaság azt mind Évkönyveiben ?), mind Tudománytárában 5) közzé tétette, hogy az ennek következtében nyilatkozandó vélemények szerint intézze e" tárgyban lépéseit. És csakugyan, mióta e" kérdés a" társaság által megpendítetett, az irók figyelme újra is ezen, Gyarmathi és Révai óta többek által indítványozott tárgy felé fordult; "s mind az academián kivül többen, helyeslő értelemben, hallaták véleményeiket, kik közúl érdemes itt megnevezni Szilágyi Jánost (Tudom. Gyüjt. 1833. IV. köt.) , fóleg pedig Xerekes Ferenczet , kinek e" tárgy alkalmat adott ,, Értekezés és kitérések" (Debreczen, 1836.) czimű tudós munka" irására; mind a" társaságnak előterjeszték irásban javaslataikat; név szerint: Povolni Mi- ") L. Magyar helyesirás és szóragasztás" főbb szabályai. Pest, 1832. 5.1. 2d. kia- dás , Buda, 1834. 7. 1. 3d. kiadás, u. ott, 1838. 7. I. 2) II. köt. II. osztály, 276—281. I. ") Tudománytár VII. köt. 179—184. I. KIS GYÜLÉSÉK , 1837. 51 hály ungvári human. prof., Weisz Fridrik szántói evang. pred., Hodosi Karácsony Lágár hites ügyvéd, egyszersmind a magyar nyelvbeni han- "gok és hangjegyekról tudományosan, értekezvén, Sípos József békési ref. pred., Udvardy János It. szinte értekezéssel, H. Karácsony Lázár , másodszor az , Egyetemi abc"ról elmélkedvén, Fojtényi Cassián pannon- halmi benedictinus , Újon egyszerített magyar betűrend, észrevétellel a Tudománytárban javaslott egyszerü betük iránt" czimű értekezésével , Vidra , A" magyar alphabet 40 betüjegyben", Peregriny Elek nevelő Po- zsonyban, D. Too István Kolosvárt, Kecskeméthy Csapó Dániel m. aca- demiai irnok, és Cgollner Lajos, a. m. k. egyetem nyomtató-műhelyének betümetszóje, ki a maga által javaslott betüket kimetszve és lenyomtatva mutatta be. Ezen emlékíratok és javaslatok az april 2. és május 7. 1838. tartott kis gyülésekben előterjesztettek, "s ezekre, valamint a" Gyarma- thy, Révai, Kerekes stb ajánlataikra való tekintettel, a májusban folyt ülések az eddig két jellel kifejezett mássalhangzók helyébe a" következő egyeseket készítették , "s a" legközelebbi nagy gyülésnek ajánlották : Cs Gy Ly Ny Sz Ty Zs J tr A n CT T Zz 9 § y n ír i z A" cz helyett az egyszerü c fogadtatván el. MÁSODIK CZIKKELY. Tudományos munkálatok és kiadott munkák. I. E kis gyülések" folyamatja alatt a" tagok következő dolgozato- kat terjesztettek a" társaság elébe: Guzmics Izidor értekezését a" müvé- szi, különösen szinészeti nyelvról ") ; Warga János a" philosophia" ency- clopaediáját kezdé meg Hegel értelmében; Kállay Ferencz a szabad aka- ratról értekezett ?); Jászay Pál az 1627. szőnyi béke" történetét adta elő ) Tudománytár, új folyam, Értekező rész, III. köt. 66—89. lap. Vizsgáló Vörös- marty. ") Tudománytár, új folyam, Értekező rész, IV. köt. 1—34 lap. Vizsgáló Szilasy. 7 x 52 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. kútfőkból ") ; Jerney János Anno kún-avar püspök" pecsétjét ismertette 2) ; Podhradczky József Káldy György" életét adta "); Waltherr László ka- lendáriomi magyar régiségeket gyűjtött "); Vállas Antal nov. 20d. ren-" des tagi székét foglalván el, a" Ludolphi számról olvasott, több ívek" érintői által kifejtve "); "s az erőegyközényről (parallelogrammum virium) értekezett "); Szlemenics Pál a" félretétethető és megerőtleníthető vég- intézetekról hazai törvényeink szerint 7); Zuczenbacher János pedig több rendbeli okleveleket ismertetett és magyarázott "). II. A" társaság kebeléből ez évben Vass László tiszt. tag tevén na- gyobb rándulatot a" külföldre, név szerint Francziaország-, Belgium- és Angliába, Magyarországot illető tárgyak" tekintetéből az ottani könyvtá- rak ajánltattak figyelmébe, különösen pedig arra szólítatott fel, hogy IIdik Lajos özvegye Mária királynéval a" hazából kivitt, "s a" brüsszeli könyvtárban netalán még feltaláltató könyvek és kéziratokról tenne jelen- tést az academiának. A" t. tag erre az 1837. nov. 20d. tartott kis gyülés- nek előterjeszté, miképen az általa meglátogatott könyvtárakban semmi magyar nevezetességre nem akadt, a! társaság számára már leiratott tat- rosi kéziraton kivül Münchenben, és, csakugyan a" brüsszeli kir. könyv- tárban, egy fejedelmi pompáu corvinianus codexen kivül, melly Mátyás királyunk" költségein Florenczben 1485-ben készült, "s mellyról a" tisztelt tag a következő adatokat közlötte : s: Ezen irott misemondó könyv az ugy neveztetett Bibliothégue Royale des Ducs de Bourgogne , most várasi könyvtárban találtatik, és ezen könyvtárnak legnagyobb ékessége. ") Tudománytár, új folyam, Értekező rész, IV. köt. 167—274. 1. Vizsgáló Bajza. "?) Tudománytár, új folyam, Értekező rész, ÍV. köt. 48—78. I. Vizsgáló Luczen- bacher. ") Tudománytár , új folyam , Értekező rész, III. köt. 296—327. 1. Vizsg. Szilasy. ") Tudománytár, új folyam, Értekező rész , III. köt.i 328—344. és IV. 275 —294 I. Vizsgáló Luczenbacher. 5) ui 46 a" jelen kötet IId. osztályában VII. szám alatt. ") Tudománytár, új folyam, Értekező rész , ÍTI. köt. 34—64. I. Vizsgáló Győry. ") Tudománytár, új folyam, Ertekező rész , III. köt. 90—104. 1. Vizsgáló Sztrokay. ") Tudománytár, új folyam, Ertekező rész, II. köt. 306—310. III. 184—192. és 345—348. IV. 158—166. KIS GYÜLÉSEK 18347. 53 Mi kényesen őriztetik , onnét is kitetszik, hogy a? könyvtárnok az idegen kéz megérintését attól szorgalmatosan elhárítja, és maga is azt minden vigyázattal for- gatja, nehogy valamiképen e? drága kincs csak kevessé is megmocskosítassék. Ezen misemondó könyvet Corvinus Mátyás Florentiában 1485. eszt. készíttette. V könyv igen nagy és másod rétben (in fol.) bársonyba van köttetve. Az irás és fes- tés aranynyal és más legszebb szinekkel a? szemlélőt csodálkozásra ragadja. A? rajzo- latok között láthatni Corvinus Mátyás" és Beatrix nője?" képét pénzi alakban (in stilo numismatico) , Magyarország? czímerét a" kettős kereszttel, három hegygyel és négy folyóval , végtére egy hollót , a" halhatatlan király Corvinus nevére játszót. Midőn a? áranyol királyok, későbben pedig a? fels. ausztriai házból eredett császárok, Belgiumot birták, belgiumi uralkodásokba lett belépésök? alkalmatosságá- val vagy magok, Vagy igsakatósó és igazgatónéik által ezen misemondó könyvre tették le, az ország? rendei? jelenlétében , az ünnepélyes esküvést, hogy az ország" jogait és törvényeit fentartják. De micsoda, bal sors fosztotta meg édes hazánkat e? drága kincsétől, "s hogyan került ez az idegen földre? E" nagy Edrutkeál ; is a? mohácsi veszedelem oka. Minek- utána Mohács mezeje magyar vérrel elöntetvén , Lajos királyunk is e? gyászos térsé- gen találta volna kora halálát, Mária, annak özvegye, I. Fülöp spanyol királynak leánya és V. AK cs. testvére, utóbb ugyan V. Károly cs. kinevezéséből Belgium? igazgatónéja , ki a" maga haszonvételére több könyveket gyűjtött össze, nevezetesen két igen drága könyvet, mellyek Corvinus Mátyás" könyvtárából valók voltak, Ma- gyarországból magával Belgiumba vitt. Az első könyv a" négy evangeliumot arany betűkkel! iratva foglalta magába, "s ezen okból arany könyvnek neveztetett. Mária ezt IL. Fülöp Spanyolország királyának ajándékozta, ki ezt az Escuriálban a" maga könyv- tárába helyheztette. Mondatik, hogy ezen könyv a? kiváncsi idegeneknek nagy ceri- moniával, égő viasz gyertyák áSNBtÚ mutattatott meg. A" második könyv az a? misemondó könyv, mellyről itt értekezünk. Ez Mária halála után annak más könyveivel együtt II. Fülöp Spanyolország" királyának rende- léséből a" fen neveztetett brüsszeli könyvtárnak tulajdona, dicsősége és büszkesége lett." — i A" franczia király" könyvtára ungaricáinak teljes jegyzékét is bemutatta az említett tt., melly öszvesen huszonnyolcz , történeti és nyelvtani, is- meretes munkát foglal magában. TÉL JÁT Tudománytár" számára 3 nyelvtudományi, 5 philosophiai és neveléstani, 10 történeti "s rokon, 1 mathematicai, 2 törvény- és közrendészeti, 3 természet- és műútani, — öszvesen 24 kézirat érkezett, mellyek" vizsgálatában eljártak: Bajza, Döbrentei, Győry, Kállay, Lu- czenbacher, Szemere, Szilasy, Sztrokay, Vörösmarty; Filinger, Jerney 54 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET. és Pólya. Vissza, öt, vettetett; elfogadtatott tizenhárom; és pedig az imént felhordottakon kivül, nem-academicusoktól, a" következők: D. Mányik János : A" büntetési jog, és a fogházak; vizsgáló Pólya; Szencgy Imre: C. Sallustius Crispus, erkülcsi tekintetben; vizsgáló Szemere ?). Külföldi tudósok közűl báró Gawjal, Limogesban a franczia kir. törvényszék" első elnöke "s a franczia nemzeti intézet felirási és szépmü- vészeti academiájának lev. tagja, egy emlékiratát terjeszté a! társaság elé- be, mellyben azon kérdést hozza szőnyegre: van-e a magyar és franczia ruthenok közt valami rokonság? "s az a Tudománytárban 2) jelent meg. Jénai egyetemi prof. Schueller Gusztáv pedig, ki hazánkat természettu- dományi tekintetből több ideig vizsgálgatta, ennek geologiájáról ,,Pótlé- kok Magyarország" földtani ismeretéhez" czim alatt nyújta be egy érte- kezést, melly szinte a Tudománytárban terjesztetett a" közönség elébe "). A" Tudománytár" bidliographiai czikkelyéhez gr. Andrásy György, Bolyai Farkas, Czech János, Czuczor Gergely, gr. Dessewffy József, Fábián Gábor, Hoblik Márton, Horváth Cyrill és József, Kis János, Kolossvári Sándor, Nyiry István, Péczely József, Szilágyi Ferencz, Szle- menics Pál járultak; felszólított nem-tagok közül Breznay Pál szigeti prof., Jónás József pécsi prof., Kolonics Antal váczi prof. és Tury Fe- rencz brassai kir. tartómánybiztos. IV. A" mult academiai évről vizsgálat alatt maradt, nyomtatás végett beküldött munkákhoz járult 15, különösen: nyelvtudományi és szépliteraturai 6, classica-literaturai 3, philosophiai és neveléstani 5, hadtudományi 1. Eljártak vizsgálatokban gróf Dessewffy József és Fáy András tiszt. tt.; Bugát, Czuczor, Gyóry, Horvát Endre, Horváth József, Kölcsey Ferencz, Nagy Károly, Perger János és Vörösmarty Mihály rr. tt. ; Baricz , Bresztyenszky , Frivaldszky, Gáty, Kiss Károly, Schoepíf, Szé- kács, Szontagh, Tóth, Vajda és Warga János II. tt. 2) Tudománytár , új folyam, Értek. rész, III. köt. 226—244. I. ") Új folyam, Értek. rész V. köt. 5—15. I. ") Bugát Pál rt. által fordítva, új folyam, Értek. rész III. köt., 1—33. I. KIS GYÜLÉSEK , 18347. 55 A" vizsgálat alatt volt kéziratok közül kereken visszautasítatott 9 , feltételesen adatott vissza 1, elfogadtatott 4, mellyek alább, a" IX. nagy gyülés" dolgai közt láthatók. V. Megjelentek pedig a" kis gyülések" folyamatja alatt : 1. A" magyar tudós társaság" évkönyvei. Harmadik kötet. Budán, a?" m. kir. egyetem bet. (1837; a" másod czimen:) 1838. n4r. Berzsenyi aczélmetszetű arczképé- vel, két rézmetszettel és hét kőrajzzal. VIII. 1. Első osztály: A" m. t. t. történetei 1834—36. 236 I. Második oszt.: A" nyelvtud., philos. és történetirási osztályok érte- kezései, 238 1. Harmadik oszt.: A" mathem. , törvény- és természettudom. osztályok" értekezései, 184 1. Szinezett képü "s vászon kötésü velin példány? ára 8 ft., szine- zetlené , papiros borítéku kemény kötésben, postapap. 6 Ít. cp. 2. Tudománytár, kiadja a? m. t. t. a) Értekezések , szerkesztő Luczenbacher János, III. és IV. köt. 6) Literatura, szerk. Balogh Pál, II. köt. Budán. n8r. réz és kőmetszetekkel. 3. Mugyar helyesírás és szóragasztás föbb szabályai. A? m. t. t. különös hasz- nálatára. Harmadik kiadás. Budán , 1838. §r. 42 I. fűzve 10 kr. cp. 4. Magyar és német zsebszótár. Közre bocsátá a" m.t. t. Első vagy magyar- német resz. Budán, 1838. Sr. VIII és 792 1. fűzve 3 ft., postapap. 3 ft. 30 kr. ep. 5. Termeszettudományi pályamunkák. Kiadja a? m. t. t. Első kötet. Budán, 1837. n8r. öszv. 160 1. ára 48 kr. cp. Tartalma: A? magyarországi pokolvar, annak természete, okai, ovó és gyógyszerei. Két rendbeli jutalom-értekezés D. Topperczer Tamás, Csongrád vmegyei tiszt. fő orvos, és D. Csorbda József, Somogy vmegyei fő orvos és I. tagtól. 6. A moldvai magyar telepekról. A" magyar tud. academia elébe terjesztve P. Gegő Elek It. által. Két toldalékkal 7s Moldvaország? abroszával. Budán, 1838. nőr. (8 és) 166 I. fűzve 1 ft. 20 kr., postapap. 1 ft. 40 kr. cp. 7. Első oktatásra szolgáló kezikönyv, vagyis a? legszükségesebb tudományok" öszvesége, vallási különbség nélkül minden néptanítók "s tanulók számára keszült, 7s a! m. t. t. által első rendü Marczibányi-Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Edvi Illes Pál. Második, megjavított és bővített kiadás. Első kötet: Közhasznu népi olvasókönyv, négy részben értelemgyakorlásokat , erkölcsi elbeszéléseket és okta- tásokat, az illendőség és okos magaalkalmazás? szabályait "s mindenféle tanulságos és mulattató verseket foglalván magában. Budán, 1838. 8r. VIII és 136 1. kemény táblába kötve, angol vászon háttal, irópap. 36 kr., nyomt. pap. 30 kr. ep. 8. Vezerkönyv az elemi nevelés és tanításra, vallási különbség nélkül minden tanítók "s tanulók" számára készült, "s a? m. t. t. által másod rendü Marczibányi-Lajos- jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János. Budán, 1838. n8r. XII és 284 1. Második kötet: Az elemi tanulmányok alapvonatjai. Ára, Magyarország" föld- képével "s egy szépirási példánynyal együtt, fűzve 1 ft. 20 kr. cp. 56 A?" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI. 9. Eredeti játékszín. Kiadja a" m. t. t. I. kötet: Vérnász; első pályadíjt nyert szomorújáték öt felv. Írta Vőrösmarty Mihály. Második kiadás. Budán, 1837. ni2r. 163 I. Postapap. fűzve 48 kr. cp. 10. Blair Hugo" rhetoricai es aestketicai leczkéi. Némelly kihagyásokkal és röviditésekkel angolból Kis János superint. stb. által. Első kötet. Budán , 1838. n8r. 400 1. fűzve nyomt. pap. 1 ft. 40 kr., postapap. 2 ft. cp. 11. M. tudós társasági Nevkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán. 8r. 120 I. velínen , fűzve 35 kr. ep. VI. Elnöki megbizásból, beküldvén Nagy Károly r. tag az általa 1839-re készített astronomiai naplót némelly hozzáadásokkal; az ülés az említett tagot ennek illy terjedelemben további folytatására is felszó- lította. HARMADIK CZIKKELY,. Jutalmak. A" társaságnak 18383. aprilis" 2dikai kis gyülését a" titoknok azon jelentéssel nyitotta meg, hogy az 1836-ban tartott VIId. nagy gyülés által kitüzött törvénytudományi kérdésre négy, a" természettudományira egy pályamunka érkezett martius? 19-ig, mint határnapig; azonban mar- tius" 20d., elnök" meg nem jelenése miatt rendes ülés nem tartathatván, e" pályairatokat, jeligés leveleikkel együtt, tizenegy r. és I. tag" jelenlé- tében lepecsételte. Igy, miután a" másod elnök által, az árviz által oko- zott köz zavar miatt a" kis gyülések további rendelésig felfüggesztettek, a martius" 24-éig , mint a" dramai pályadíjra szabott határnapig érkezett 17 vígjáték jeligés levele is mindjárt más nap, u. m. martius" 25-kén a másod elnök szállásán ennek "s az academia? pecséteivel lezárattak, a" da- rabok pedig a" nagy gyülés által nevezett vizsgálókhoz küldettek. Melly kezelés helyeseltetvén, minthogy az ez évi jutalmakra készült pályaira- toknak magok" idején beküldhetése a?" közbejött vizár által többekre nézve lehetetlenné válhatott, az aprilis 2-i ülés, gr. Teleki J. elnöklete alatt, el rendkivüli akadály" tekintetéből mind a? törvény- és természet- tudományi, mind a? dramai pályamunkáknak már eltölt határidejét má- KIS GYÜLÉSEK , 1834/. 57 jus" 1-ig kiterjesztetni rendelte, minden jövendőre netalán húzható kö- vetkeztetés nélkúl. " Ekképen, I. a törvénytudományi kérdésre: ,, Honnan vette eredetét törvényeinkben az ősi javak elidegenítésének korlátozása , mi- kép gyakoroltatott az korszakonként? "s a polgári társaságra nézve általában mik voltak annak hasznos és káros következései2" az újabb határnapig több munka nem érkezvén — a következő négy, u. m. 1. Friendship and virtu met each other in the street — the golden age returnd and hung over the town. 2. Kik a" pályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy kapja el a" dia- dalmat. I. ad Car. c. IX. 24. 2. Oui se habet, nihil perdidit. 4. Miskolcz, Sajó. V. T. E. F. bocsátatott vizsgálat alá, birálókul Stettner György, Szlemenics Pál és Sztrokay Antal rendes tagok neveztetven ki; kiknek véleményei az au- gustus" 29d. volt kis gyülésben előadatván, a" jutalom, a" vizsgálók egy értelmü itélete szerint, az 1. számunak adatni és ugyan ez nyomatni is ajánltatott a nagy gyülésnek. II. A" természettudományi feltételre: ,,Készítessék bár- melly magyarországi, hozzá kapcsolt tartománybeli, vagy erdélyi ter- jedelmesb vidék" természettudományi leirása" az első határnapig érke- zetthez még kettő járult, "s így összesen három ment vizsgálat alá: 1. Hazánk" Karpátinak természettudományi leirása. — Des prin- cipes simples et uniformes gouvernent VP univers. 2. Az opálbányák" vidéke Sáros és Zemplén megyék" határiban, természettudományi tekintetben. — Nullus argento color est avaris abdito terris. 3. A" magyarországi szikes vidékek, természettudományi tekintet- ben. — Ollyan vagyok, ki édes hazámnak boldogulásán örvendeni, sanyargattatá- sától félni, veszedelmén irtózni tudnék. Dugonics" Etelkája. A" vizsgálók Bugát, Gebhardt és Horváth József rendes tagok eltérő véleményeik szinte aug. 29d. terjesztettek elő, mellyek szerint Horváth József az 1. számunak itélé a" jutalmat nyomtatással, a" 3-nak tisztelet- M. T. T. ÉVK. IV. 1. 8 58 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. díj melletti nyomtatást; Bugát jutalmat az 1-nek nyomtatás nélkül, a 3-nak nyomtatást tiszteletdíjjal; Gebhardt a" 3. számut jutalomra és kia- datásra. A? társaság , valamint mindenkor fentartotta magának a" vizsgá- lók által nyujtott véleményi adatok" összehasonlitása után a jutalom eli- télését, úgy a jelen esetben is, tekintvén, hogy az 1. számu irat azon biráló által is, ki annak, leginkább formájánál fogva, elsőséget ad tár- sai felett, a" helyleirás" kivántató tulajdonainak meg nem felelőnek, s nyomtatásra nem alkalmatosnak itéltetett; a" másik által tartalma szerint szinte elégtelennek, legnagyobb részt mások után dolgozott, ide szoros- ban nem tartozó értekezésekből állónak, "s ezért nyomtatásra szinte nem ajánlhatónak állíttatott; midőn a" 3. számu, habár e! két vizsgáló által a" helyirás feltételeit ki nem elégítőnek mondaték: de minthogy a!" fog- lalat részletes előadása szerint is legtartalmasbnak, legfontosbnak, "s a kivánt formától eltekintve, belső becsénél fogva legjobb munkának mu- tatkozott, "s ezért mind a három vizsgálától sajtóra is érdemesítetett , midón a" másik kettő csak egy ajánlót talált: a" kis gyülés ennek javas- lotta adatni a" jutalmat "s azt sajtó alá is bocsátatni "). III. A" dramai jutalomra érkezett 17 vígjátékhoz a" meghosszab- bitott határidő alatt még egy jarult: 1. Borivőczi, v. cholera es szerelem, 1. felv. — Sapienti pauca. 2. Kapronczai Gedeon, v. a nyári nemes otthon, 3 felv. — Ridentem dicere verum guid vetat. Hor. 3. Az özvegy nő , 3 felv. — Honkoszorú nélkül meddő telek e? rövid élet. Vő- rösmarty. 4. Vetelkedők , 4 felv. — Kezdjen, ki haladni akar. 5. 4 talány, 3 felv. — La gravité est un mystére du corps, inventé pour ca- cher les défauts de Vesprit. 6. Az oskolaszünet Kassán, 3 felv. 7. A törvényszünet Pesten, 4 felv. 8. A fegyverszünet , 3 felv. 9. A huszár verbunk , 3 felv. ?) L. bővebben az indító okokat a? Termeszett. Pályamunkák" második kötete" elő- szavában. KIS GYÜLÉSEK , 1834. 59 10. A szerelem mindent meggyőz , 3 felv. 11. A kellemetes kikelet , 3 felv. 12. A" komor tel , 3 felv. 13. A szép nyár , 3 felv. 14. 4 szomorú ósz, 3 felv. 15. Az erkölcs próbája, 5 felv. 16. 4 korszellem , 3 felv. 17. A köszörűs, 3 felv. — E tizenkettő (6—17) egy jelmondat alatt: Töb- bekkel is. 18. Jótékony kelepcze, 4 felv. — Viszket a? szunyogcsipés, fáj a" méh" fulánkja A" nagy gyülésileg kirendelt birálók egyenesen nagy gyülés elébe terjesztvén tudósításokat, annak eredménye is ott forduland elő. IV. Örömmel vette a! társaság ns Gömör vmegye rendei" bizodalmát, mellyel az ez évi budapesti árveszély" következtében gr. Andrásy György ig. tag által kitett jutalomkérdések" kihirdetésére az academiát kérték. Emlékezet okáért közöljük itt mind a" ns megye" köz gyülésének a! tár- gyat bővebben előadó jegyzőkönyvi pontját, mind a" nemes gróf levelét, mellyben a! tárgy" egész középponti kezelésére a" társaságot szólítja fel. I. Gömör és Kis-Hont törvényesen egyesült vármegyének rendei Méltóságos Csik Szentkirályi és Kraszna Horkai gróf Andrásy György, cs. kir. aranykulcsos , magyar tudós társasági igazgató tag, ő nagyságának Felséges Urunk által főispáni hely- tartójokká kegyelmesen lett kineveztetésén keblökben gerjedt belső tiszta öröm- és tiszteletérzéseiket főkormányzói székébe leendő iktatása alkalmával a? külső szertar- tásoknak mentül ünnepélyesebb elrendezése által is kitüntetni ohajtották ugyan, — azonban Ő Nagyságának szerénység és hazafiui lelkesedés által vezérlett előterjeszté- sei folytában meggyőzettetvén arról, hogy mind azon felületességeket, mellyek az illyes beiktatási és hasonló egyéb szertartásoknál nemzetünk" kikiáltott, a" valósággal pedig épen nem egyező gazdagságának tán inkább gúnyára, mint valósítására diva- toznak , jobb volna hasznosabb czélra fordítani, elfogadnák Ő Nagysága" azon kiván- ságát, hogy beiktatási szertartásában csak a?" régi magyar egyszerüséget követve, min- den az előitéletek által nemzetiségünkhöz mázolt fényüzést kikerüljenek; örömtelve "s hálás érzéssel vették e? helyett azon az alább megirt pontokban foglalt hazafiui szép ajánlatát, mellyet, emlékezetbe hozván Pestbuda hazánk testvér fővárosának a" kö- zelebb mult bőjtmás havában a" Duna vizének dühöngő árja által okozott siralmas sor- sát "s lételének az egész haza, különösen pedig megyénk" érdekeivel is szoros, kap- 8 Lá 60 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. csolatu egybefüggését: ezen városoknak hasonló veszélyek ellen lehető biztosítását irányzólag, bizonyos jutalomkérdések megfejtésére ön erszényéből tett, "s azt köz hirúl tétetni elhatározták. Jutalomkerdesek. 1. Mi károkat tett a? Duna a" legrégibb idők óta Magyarország? városaiban, ugymint: Pozsony, Győr, Komárom, Esztergam, Vácz "s kivált Budapesten, "s az ország" egyéb helyein? főbb tekintettel lévén mindig Pest és Buda fővárosokra , kör- nyúlállásosan "s történeti bizonyossággal, a" kútforrások" kijelelésével adassék elő, úgy a mennyire lehet az is: mik voltak okai az áradásoknak, miként "s miért terjed- tek azok? Az érkezendő feleletek közül az első rendünek jutalma 100, a?" másodiknak 50, a" harmadiknak 30 darab arany , olly feltétellel azonban, hogy a" három pálya- munkából egy egészet lehessen szerkeztetni, 2. Mi lenne — nem említve azon módokat, mellyek a?" két város" tehetségeit felülmulják — a? legczélirányosabb épitési mód Pest és Buda városaiban, hogy azok az ideihez hasonló rendkivüli, de ismét történhető áradás által rom- "s düledékké ne vál- janak? Ezen épitési mód ne csak a? házakra nézve adassék elő, hanem a" canalisokra is terjesztessék ki, mellyek a" város? tisztasága miatt elkerülhetlenek, de jelen alla- potjokban mint a?" veszedelemnek talán fő okai , meg sem maradhatnak. A? pestbu- dai épitő szerek" részletes megvizsgálása és birálása szinte megkivántatik, figyelemmel lévén egyszersmind az olly annyira szükségessé vált épitési rendészetre (Bau Polizey). Továbbá kérdés gyanánt annak lehetősége "s czélirányossága felől szinte véle- mény kivántatik, hogy tudniillik : Nem lehetne-e egy már annyiszor s olly sok oldal- ról szóba hozott csatornát Pest városán keresztül az ugy is jól ismert legmélyebb 7s tán régi medret képező vonal mentében ásatni, mellybe "és nem a" Dunába, minden városi canalisok vezettetnének. Csak igy hárittathatnék el az onnan eredő veszedelem, mi szerint a" Dunába a"? régi canalisokon kivül, még más fóld alatti utat is nyitott ma- gának, mellyek, a?" mostani rendszer mellett csak igen nehezen lesznek elzárhatók. Egyébiránt ezen kiásatandó fő csatorna mind a Duna? partján "s a" Váczi töltésen, mind pedig a" Dunába való isméti befolyása? pontján erős vizgátak (Wehr). által ugy lenne kormányozható , hogy ha a" Duna" árjai bizonyos mértéket meghaladnának, abból egé- szen kirekesztetnének, 7s egyedül akkor eresztetnék bele viz, midőn a" Duna" vizállá- sa bizonyos meghatározandó mértéket felül nem múl. Innen következik, hogy ezen fő csatornában a" viz önkénytől függene , 7s hogy az a?" Duna"? árjainak lecsapolási csa- tornául épen nem szolgálna, hanem egyedül a? városi: canalisok felvételére, mellyek függetlenül a: Duna" változékony állásától, ezen fő csatornába mindig kiürülhetnének "s nem lennének a? Duna és árjai nyomásának s ez általi felrepesztésnek (Bersten), melly a mostani rendszer mellett akár mikor megtörténhetik , kitéve. KIS GYÜLÉSEK, 1834 61 Kérdés továbbá, vajjon a" Dunának a" két város" táján bizonyos normalis szé- lességre való vétele, mint p. o. ott, hol az álló hid terveltetett, a? jégveszedelmet örökre elhárítaná-e? "s eféle szabályozás nem lenne-e a? palotai szigettől kezd- ve az ugy nevezett pesti nagy és kis, budai "s Margitszigetek" elrekesztése, — a" Dunának a? Sz. Gellért hegye" táján a!" pesti oldalon szélesbiítése — mire nézve a? ki- sajátítási törvény ha valahova, ide bizonyosan lenne alkalmaztatható, — végre az úgy nevezett soroksári Duna"? egész elzárása által legjobban eszközölhető ? ez által a? felebb említett fő csatornát, vagy a? soroksári Duna? ezen elrekesztési pontján, vagy ha még nagyobb esés vagy mélység kivántatnék, az elhagyandó soroksári Duna? med- rén lehetne ismét a" Dunába bevezetni. A" legjobbnak ismert munka 200 darab aranynyal tiszteltetik meg, "s az, az el- ső kérdési jutalmazott munkákból szerkezettel együtt minden esetre magyar és német nyelven ki fog nyomtattatni , "s az abból bejövendő haszon egyedúl "s kirekesztőleg a" budapesti.mesteremberek" és kézmivesek" elveszett szerszámai kipótolására fog fordí- tatni egy Pest vármegye és Pest"s Buda városok" hatóságai részéről kikérendő biztos- ság által. Mind a" két kérdésre érkezendő munkákról itélendő birák leendenek Pest vár- megye, ugy Pest és Buda városok" hatóságai által kiküldendő három tag, a? ma" gyar tudós társaság" mathematicai osztályából megkérendő három, "s Gömör várme- gye" részéről nevezendő szinte három tag. A" feleletek mind a" két jutalomkérdésre nem csak magyar, hanem más nyel- ven is elfogadtatnak. A" kéziratok a" szerző" neve nélkül, de jeligével jelelve, idegen kézzel olvashatólag írva, lapozva, 7s a? szerző" nevét rejtő, a" kézirattal ugyanazon jeligével jegyzett levelkével ellátva legyenek. A" kéziratoknak a" magyar tudós társa- ság" titoknoka D. Schedel Ferencz Urhoz (Pesten, Kigyó-utcza, 403. sz.) bérmentes al- kalommal beküldhetési hatáfnapja 1840. év bőjtmás hava? Iső napja. — Költ Pelsőczön, bőjtmás hava" 7. 1838. 2. Tekintetes Tudós Társaság! Az általam Pestnek gyásznapjai következtében kitűzött jutalomkérdéseknek , nemes Gömör vármegye" első alispánja" hivatalos levelé- ből, a t. titoknoki hivatal által, a? Tekintetes "Társaság ismeretébe jutott; minek folytában e? soraimnak czélja, a" Tek. Társaságot a? legnagyobb bizodalommal meg- kérni: méltóztatnék ezen ügyben, valamint annak idejében a" három biráló tagot ke- beléből kinevezni , ugy idő közben is az e? tárgybeli középponti kezelést, minő a? ki- nevezendő vegyes biztossággali levelezés? folytatása; a?" pályamunkáknak a? birálók- hoz szükséges küldetése ; a? vizsgálat elmultával a" véleményeknek e? vegyes küldöttség elébe terjesztése ; a" jegyzőkönyv" vitele ; a? foganat" kihirdetése ; a? pályamunkák? ki- jövetelére ügyelés stb. stb. magára vállalni; és miután ns Pest vármegye és városa, "s 62 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. Buda városa , szinte meg fognak birálók? nevezésére kéretni , méltóztassék ezt a" Tek. Társaság annak idejében, a" pályamunkák" beküldési határnapja" közeledtével, a" ne- vezett nemes hatóságoknál emlékezetbe hozni: szóval elkövetni mind azt, mit a maga bölcsesége "s tapasztalásai szerint szükségesnek itélend ez ügynek legczélsze" rűbb vitelére. . A" ki a" Tek. Társaságnak hazai tárgyak iránti vonzódását annyiszor tapasztal- ván, egész bizodalommal tett kérésem? teljesítését is reménylem, "s tisztelettel mara- dok a" Tekintetes Társaságnak Hosszúréten junius? 29d. 1838. alázatos szolgája Gróf Andrásy György m. k. NEGYEDIK CZIKKELY. Játekszíni ügy. A" magyar színmütár bővitésével megbizott, "s a VIII-dik nagy gyülés által ebbeli munkálkodásában meghagyott küldöttség a" kis gyülé- sek" folyamata alatt 19 ülésben folytatta dolgait, "s 24 beérkezett szín- darab közül a" következő tizennyolczat fogadta el "): 56. Dubarry grófnő. Vígj. 3 felv. Ancelot után Schneider. Fordította Fáncsy Lajos. 57. Negyedik Henrik" házi élete. Vígj. 1 felv. Madame de Villeneuve, Em. van der Busch és Desforges után Stawinski. Ford. Fáncsy Lajos. 58. Párizsi naplopó. Vígj. 4 felv. DunkeV kidolgozása után Szigligeti Edvárd. 59. Mátkanézes, Vígj. 5 felv. Marsano után ford. Kiss Iván. 60. 4 veszedelmes nagynéne. Vígj. 4 felv. előjátékkal, Albini után ford. áig ligeti Edvárd. 61. Polgári és regényes. Vígj. 4 felv. Bauernfeld után a" magyar színre alkal- mazá László Miklós. j 62. 4" haramják. Szomorúj. 5 felv. Schillertől. Ford. ujra D. Schedel Ferencz (kedveskedésül). " 63. A fricska. Vígj. 3 felv. Raupach után Kazinczy Gábor. 64. 4 kaland. Vígj.2 felv. Scribe és Varner után németre szabadon átdolgozta Ernst Károly, magyarra Lukács Lajos. ") A" mult években szerzettek" sorát 1. az Évk. III. köt. 1. oszt. 88 és 89.7s a" jelen IV. köt. 1. oszt. 17. lapjain. KIS GYÜLÉSEK , 1837. 63 65. Miert. Vígj. 1 felv. Locroi és Anicet után Pitt Fridrik. Ford. Szigligeti Edvárd. 66. Kean. Drama 5 felv. Irta Dumas Sándor, szabadon ford. Fáncsy Lajos. 67. Párizsi adós. Vígj. 1 felv. Melesvilletől. Francziából ford. Szemere Pál. 68. Svéd Krisztina. Drama 3 felv. Irta Vogel, ford. Szigligeti Edvárd. 69. 4 kibujdosó" kocsia, Drama 5 felv. Melesville és dAubigny után D. Woll- heim, ford. Szigligeti Edvárd. 70. A meghittek. Vígj. 2 felv. Müllner után Kazinczy Gábor. 71. Szív és ész. Vígját. 1 felv. Steigentesch után Kazinczy Gábor (kedves- kedésül). 72. A partjáró leánya. Színját. 4 felv. Sheridan Knowles után németb. Szig- ligeti Edvárd. 73. Sevilla csillaga, Szomorúj. 5 felv. Lope de Vega után szabadon b. Zedlitz. Ford. Fáncsy Lajos. 61 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. MÁSODIK SZAKASZ. KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. Aug. 30-tól. sept. 90-ig kilencz üléssel, Előlülő gróf Teleki József. Jelen a? másod- elnök ; tiszteleti tagok közül: gr. Andrásy György 5, gr. Dessewffy József 8, Fáy 4, Sche- dius 6, báró Wesselényi I; a? titoknok 9 ülésben; rendes tagok: Bajza 8, Balásházy 5, Balogh, Bitnicz , Bugát 8, Czech 7, Czuczor, Döbrentei, Gebhardt 8, Guzmicz 6, Győry 8, Horváth József, Kállay, Luczenbacher 9, Péczely, Stettner, Szemere, Szlemenics 8, Szi- lasy , Sztrokay , Vállas 9, Vörösmarty 8 ülésben; Zevelezők: Antal 1, gr. Dessewffy Aurél 4, báró Eötvös József 4, Fabriczy 1, Fényes 3, Gaal 7, Gyurikovics 2, Horváth Zsigmond 4, Jakab 1 , Jerney 8, Kacskovics 5, Kiss Károly 4, Mátray 4, Schoepff 1, Székács 3, Ta- nárky 4, Tasner 3, gróf Teleki László 5, Thaisz 2, Tóth 4, Vajda 5, Vásárhelyi 4, Warga 1, Zsoldos 3; — Helmeczy szavazatos pénztárnok 4, Szalay László segédjegyző 9 ülésben. Az elnök" üdvözlete után, Péczely József, a" történetirási osztályba a VIIIdik nagy gyülésben választott vidéki rendes tag, d nemzeti gaz- dagság befolyásáról a nemzeti művelődésre szóló értekezés" felolvasásá- val foglalta el helyét, "s az, szavazatok többségével, az Évkönyvek" jelen kötetében kiadatni rendeltetett. Z£. a II. oszt. VI. sz. alatt. Ez után, szokott mód szerint, a" nagy gyülési főbb tárgyakbani előkészületek" megtételére három küldöttség választatott; és pedig az 1837diki nagy jutalom tárgyában Fáy András tt. elnöksége alatt: Bajza, Czuczor, Luczenbacher, Stettner, Vállas, Vörösmarty; — az évkönyvi dolgozatok" megvizsgálására Schedius Lajos tt. elnöklése alatt: gr. And- rásy György, Schedel, Bitnicz, Bugát, Győry, Péczely, Szemere, Szi- lasy ; — a" köz ülés" elrendelésére gróf Károlyi György tt. előlülése alatt: Balásházy, Balogh, Czech, Döbrentei, Gebhardt, Guzmics, Helmeczy , Horváth Cyrill és József, Kállay, Szlemenics és Sztrokay. — A nyelvbeli munkálatokhoz tartozólag 1. a" társaság által kiadott Magyar helyesirás és szóragasztás főtb szabályai" ez évben harmad- szor jelenvén meg , 7s ez által annak haszna a" nagyobb közönségnél is bebizonyodván; egy negyediknek, a? mennyiben szükséges lenne javítá- KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS 1838. 65 sokkal elkészítetése határoztatott, "s e" végre a" tagok el munkálatra ne- talán levő újabb észrevételeik" beküldésére szólítattak fel; a" nyelvtudo- mányi osztály pedig a szókötés" főbb elveit előterjesztő javaslatnak a jövő nagy gyülésig elkészítésével bízatott meg. A A" kettős betűk" egyszeritésének javaslata előterjesztetvén, a több- ség az ajánlott formák" (I. az 51d. I.) megtekintése után, azoknak gya- korlatba vételétől elállását jelenté ki. 2. Megjelenvén a" társaság magyar - német zsebszótára, melly a nagy szótár" dolgozása körül vezérkönyvül tűzetett ki, e" szótárnak , a" VIId. nagy gyülés által megalapított mód ") szerint munkába vétele a" kis gyülésekre bízatott. 3. Bemutatta a! titoknok a!" tájszavak gyűjteménye kész példá- nyát. Az Vdik nagy gyülés" terve szerint "") a magyar mesteremberek" múszavai, elavult szavak, szólásmódok "s még ki nem jött magyar pél- dabeszédek" gyűjteménye is ehhez volt kapcsolandó, minthogy azonban egyfelül a" tájszótár maga reménységen felül terjedelmes lön; másfelül e hozzáadásokhoz tett készületek számosak ugyan, de e" mellett igen egye- netlenek lévén, "s azért kiegészitésök és jó rendbe hozások még sok időt kivánván, mi alatt az egészen kész tájszó-gyűjtemény" megjelenése ok nélkül késnék: ez külön magára kiadatni rendeltetett, "s a. következett szűnidő alatt ki is jött illy czímmel: Magyar Tájszótár. Kiadta a" magyar tudós társaság. Budán, a! m. kir. egy. bet. n8r. 397 I. Kemény táblába kötve 1 ft. 30 kr. cp. Egyszersmind a" gyülés felszólította tagjait ev gyűjtemény" folyvásti nevelése és kiegészitésére; valaminthogy Horváth József rt. adott is be még e!" gyülés" folyamata alatt Vas, Hont és Bars vármegyékben gyűjtött vidéki szavakat. . 4. A törvénytudományi műszótárhoz, mellynek Perger János" ha- lálával megszakadt szerkesztése Sztrokay Antal rtagra bizatott, Jászay ") L. az Évkönyvek III. köt. T. oszt. 94. 1. 5") L. az Évkönyvek TII. köt. I. oszt. 4. I. M. T. TÉVE. av. 1. 9 66 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Pál lt. régi kéziratok és oklevelekból gyújtott törvénytudományi múszó- kat külde be. - 5. A régi magyar nyelvemlékek gyűjteményének nevelése tekin- tetéből a" gyülés kérte az igazgatóságot, eszközülné ki a fens. főherczeg- nádor mint pártfogó közbenjárása által, hogy a" nm. m. kir. udv. kamara, valamint a! cs. kir. udv. hadi tanács" levéltáraikban tudvalevókép létező régi magyar irományok közül azok, mik 1560-nál előbb valók, a társa- ság e" végre megbizandó tagjai által lemásoltathassanak. Döbrentei Gá- bor, mint a" régi m. nyelvemlékek gyűjtése és kiadásával megbizott rt. pedig, következő jelentését olvasta fel septemb. 4d. ez évi munkáló- dásairól. Harmad jelentés a magyar tudós társasághoz, 1600-ig jövő , Régi magyar nyelvemlékekról". Uj gyülemény ideje 1837beli september 5dike óta 1838beli september. 3dikáig. I. Csornai országos levéltár. Gyöngyösy Pál csornai praelatus és prépost urnak, hozzá irt megkérő leve- leimre 1837beli martius 30dikán és május 12dikén költ válaszai szerint, Csornán a" levéltárt, ez ügyet igen buzgón fogadott fentisztelt praelatus ur előre maga vette vizsgálat alá káptalana lectorával Pauer Zsigmond kanonokkal. A" mi tehát igy ta- láltatott, azt már előmbe téve valék szerencsés kezembe vennem, midőn octóber 18dikán 1837b. ott ujabb keresgéléshez fogtam, mit 19d. 20dikán folytaték az ol- vasó kanonok urral, sajnálva hogy a" prépost ur maga ekkor, hon nem volt. Mind a! levéltárban függő ezen czimü jegyzet szerint: De statu archivi regni- colaris, curae et custodiae venerabilis praepositurae Csornensis concrediti, brevis relatio, aláírva, Csornae 20ma Juni 1813. Paulus Gyöngyösy, V. Conventus Csornen- sis Lector, mind a! VId. protocollumban, folio 8 talált észrevételnél, mind pedig azon emlékiratnál fogva, mellyet kérésemre Drinóczy György kanonok "s Administra- tor conventualis hozzám Budára e? felirattal: Fata archivi regnicolaris conventus csornensis sacri canomici ordinis praemonstratensis későbben küldeni szíveskedett, a" KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS 1838. 67 fenlévő legrégibb jegyzőkönyv csak 1530ból van, kiadás pedig 1535ből. Sok vész hányá veté a" levéltárt, "s így régi magyar iralomnak itt semmi nyoma, noha 1393 óta, midőn Zsigmond az 1180 körül alapított prépostságnak hiteles pecsétet adott a" körül belül tiszta magyar vidéken, magyar iratok, habár kevés számmal, hihetően kelhetének. Kazzai Karácson bátyám végrendeletének 1413b., itt se" híre se" hamva. (ZD. Succincta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia a Steph. Veszprémi, Viennae 1781. Centuria altera, parte poster. pag. 198. És Tudományos Gyüjt, 1835. 1835. Vd. kötet S6dik lap.) De azért, kelhete Karácson bátyámtól Veszprémi szavai szerint a! , testamentum a Vener. Conventu S. Michaelis Archangeli de Csorna anno 1413 revisum, sigillo roboratum et extradatum , "s úgy állhat hiteles magyar nyelv- maradványul is, ha egyébként okleveli jellemeit kétségbe nem lehetne hozni, midőn szerencsés véletlenség elébútatná , miképen tanúiratul azon másolat, mellyet, ugyan a" csornai convent 1398b" ada ki hitelesen a" móriczhidai praemonstratiak birtoka fe- lől az őket oda Móricz, királynéi udvarbiró "s később királyi tárnok által felajánlott s IVa. Béla által pedig 1263b. megerősített alapítvány? eredetiéről. (L. Tud. Gyüjt . 1829. II. kötet, 2—23d. lap, Móriczhida helységről Gyurikovics György ertekezete , kinel e" másolat van.) Jegyzőkönyv nézegetve, legrégibb magyar beirásra szemem 1550-nél esett, hanem ez , csak az akkori iszákos jegyzőnek két sornyi dévaj firkantása. Végzé t. i. egy latin [./ibitio" beirását ezzel: Datum in festo Bti Mathie Apli Anno dni 1550, "s az Apostoltól inkább pincze felé futván esze, utána ezt veté: ,,Borth nem yth az Notarius az Nap , merth az kwithar wr nem adoth", mi, csak: yth (azaz itt — ivott) mult időbeli képzésért említendő. Kisorult már, noha: ett — evett még divik. Inkább emlékiratul nézhető 1562ből, 3ent balint nap utá valo 3ombato, költ zálog levélke, mi szerint Dory Amburus 3olgabiro, 3az forentot ada két fel szelewre (szőlőre). Találtuk Pauer Zsigmond lectorral egyik jegyzőkönyvbe belé vetett szelet papiroson. 1561ből van: Büky Mihály ingóinak összeirása: "s ez convent előtti, mert végén ez áll: Actum feria sexta pxima post festum visitationis Bte $ginis Marie, Coram Conventu Chornen. 1564. Három sornyi magyar irás, egy különben latin nyelvü végrendelkezetben. 1567. Nagybaráti szőlő bőcsüje kilencz böcsüs által, a? IIId. számu jegyzőkönyvben. 1572. septemb. 19d. Bódai Sára, Zoltay István házastársa, cseréjét vallja bé a" csor- nai conventnek , a" IId. számu jegyzőkönyvben. "S ím itt, látszik a" későbbi , évsortalan beköttetés. 1578. Huszár Mátyás pápai vicehadnagy kezessége Poky Miklósért Murath agánál , nyolcz száz forinttal. Töredék. 1579. Tatay Miklós földeiről jegyzés, 4Z sorban. IId. jegyzőkönyv. 1580. Lett ezen vallás dominica die proxima b festum conceptionis Beatissime Virgi- nis Marie , Prépost uram jobbágya felől. 9" 68 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 1582. In festo S. Nicolai episcopi. Tiltás, négy sorban. 1553. In festo beate Catharine, Ostffy Orsolya vallása , I[d. számu jegyzőkönyvben. 1583. In festo Marci evang. Döry Balás vallása. 1593. Csuka János szárföldi biró, "s esküttjeJák Seböstyén és falubeli több polgár bizonyitványa , miféle kötést töttek Varga Pétör és felesége Borbála asszony, az Mátyás mestörrel az ű szolgájokkal. A" IVa. jegyzőkönyvben. 159—? Marczalthói György levele, faluk neveivel. Az Vd. jegyzőkönyvben. Kikeresve találtam volt már az 1561, 1564. 1567. 1572. 1578. 1583. (D. B. vallása ,) "s 1593belieket. Lemásoltam pedig az 1552 és 1561belit magam, le a? többit hasonbetűkkel Pauer Zsigmond lector, "s megküldé ezéit Szeredi Kovács János uro- dalmi ügyvéd és táblabíró 1837b. deeember Isőjen költ levele mellett, minekutána , mint e" hiteles helynek egyszersmind jegyzője, mindeniket eredetiével összeolvasta "s a" megegyezést pecsétével is bizonyította. A" XVIId. százévből lévők, kezdődnek a? VId. számu jegyzőkönyvben, mellyek közül ezeket szemelém ki, mutatványul : Tanúk vallomásai, 1657. 1659. 1664. 1666. 1668. évekből. 1667ből van gróf Nádasdy Ferencz országbirájának per-egyezése Bónis Ferenczczel Sárváratt , "s januarius 5d. bevallva itt a" convent előtt. 1568. Határjárás, vagy Veres Balás 1565b. kitétele szerint , hatarth iarth level" (lite- rae reambulatoriae) Tamási és Bogyoszló, mint Sopron vármegyei Rábaközi felső járásbeli helységek között. § 1669. Szakonyi János veszprémi prépost levele Szent Tamásy nevü akkori csornai pré- posthoz és erdélyi püspökhez. A" VIId. számu jegyzőkönyv I669től 1681-ig foly, "s itt is magyar beirás , elegyesen találtatik a" latinnal. Most, a" XXVIId. jegyzőkönyv iratik. E" csornai prépostságot mint földes uraságot illető külön levéltárból közöltetett velem egy 1247beli iktatási tudósítmánynak 24 latin sora másolatban, a" benne lévő kőris és jegenyefa (khorjs , jegenie fa) magyar szavakért. IL Alsó Szelestei Szelestey nemzetség levéltára. Uraj Ujfaluban, Vas vármegye szombathelyi járásabeli helységben, tisztelt atyám! lakhelyén, Szelestey Sándor táblabíró ur, komám "s barátom közlé velem 1837. vetőber 24d. nemzetségének nála lévő leveleit. A? czímsorjegyzet szerint legrégibb KILENCZEDIK. NAGY GYÜLÉS 1838. 69 ezek között 1205ből IId. Endre király adománylevele, mellyet 1271b. IId. István erő- síte meg. — I1221ből van: Metales possessionis Uraj Ujfalu. Eredetiében. — 1257ből van: Divisionales hominum de genere Ják circa eadem bona. Kezdete: Nos Capitulum ecclesiae Sti Michaelis de Castroferreo . .. . I270ből Moysis palatini adjudicatoriae inter familiam Ivánka et Cbepan ratione terrae .... És 1500zig 85 darab találtatik itten latinul, magyar nyelven azonban csak az adomány, osztály, "s határlevelekben eléfordulni szokott helynevek. 1529ből véltük lenni a" legrégibb magyart, azonban későbbi összevetés azt 1559-re té- teté. , Szelestey Bernáltné Ruzsint asszony és Szalay Benedekné Adviga asz- szony "s hozzá tartozóik" menedéke. Feltette: Martinus literatus de Thaap. Kiválasztám, több közül, e" következőket; nyelvre "s tiszti kelésükre nézve. 1564. Szelestey György vallja, Ölbey Agoston Vas vármegyei főszolgabiró "s többek előtt, hogy egy pert , maga kelczigen visel." 1564. Zenth Katalyn azzon nap wtan valo vasarnap. Fogott emberek itélete, Szeles- tey György felperes és Rusinta asszony között. 1570. Dersenyi Rusinta , Szelestey Bernard özvegyének hagyakozata. 1571. Szelestey Ferencz és György közötti végezés, Vas vármegye alispánya, jegy- zője és alszolgabirája előtt. 1575. Szelestey György és Hegedüs Balás között végezés, Kis ölbőn. 1593. Marczaltövy György Moson vármegyei alispánnak levele, Szelestey Ádámhoz. Nem lévén magamnak időm ezeket mindjárt helyben lemásolnom, velem adta fentisztelt barátom mind a" hétnek eredetiét Bécsbe "s ott vevé mássukat kérésemre Jászay Pál levelező tag, 1837b. novemberben. Eszembe forga itt megint, hogy külön régi családoknál hajdanibb magyar iral- makat, még pedig nyelvünk tiszti divására, házi élet festésére nézve sokkal érdeke- sebbeket találhatnánk, mintsem káptalan "s konvent levéltárában, mert a" magyar nyelvnek törvényi eljárásokba vételét a" világi rend maga között kezdé, folytatá, "s ennek öntanultsági szelleme, melly őt, az iráshoz elébb kellett pap segedelme alúl kivevé, jelent meg vele a?" káptalan és konvent előtt, és ez kiváná majd, hogy a" pap, egyházi magyar irásoktól megválva, ugy nevezett világi tárgyakat is magyarúl fogadjon el, vagy magyarúl kezdegessen feltenni. A? tanítványok" utódai, mestereik utódain, kitevének. Miért? Egyik szelleme , helytt állás: másiké , fejtő mozgalom. a III. Szabad kir. Sopron nemes városának levéltára. s Octóber 24d. 1837. jelentem meg az HE együtt volt nemes városi tanács ülése előtt, hol Vághy Ferencz polgármester urban a" magyar akademia egyik Igazgató sZ ját s alaptőkéi gyarapitóját tisztelém. Előadásomra szíves örömest nyittaték - meg a" 70 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. levéltár, "s a" benne, miként hamar látám , tökéletesen jártas levéltárnok Schultz Pál ur, mindenre könnyüséggel igazíta, ez napon "s octób. 25., 26. és 27d. Legrégibb latin oklevélül mutatá itten 1152ből IIId. Istvánét, ki azzal Forcos- nak szabadságot "s két rétet négy malmot ajándékoza. Kiadta már Schwartner, I. Introductio in rem diplomaticam aevi intermedii, praecipue Hungaricam. Editio se- cunda, auctior et emendatior. Budae, MDCCCIL pag. 337. , Ex autographo , mondja, guod ipsemet aliguando vidi, anonymus." Tehát csak egyszerü másolatról. Utána Per- ger is így. L. Bevezetés a" diplomatikába IIId. rész , 2204. lap. A? mai: Farkas, ebben lám Forcos, a?" mai kapu, kapuvár pedig copuz, ad arcem copuu. — 1199ből van: Laurentius comes részére, Sopron vármegyében kapott jószágra Imre király" ajándoklevele , azért , guod cum in Maromorisio tempore vena- tionis venatum ivissemus, noster eguus velociter cursitans subtus nos cecidisset, et noster pes altius in ascensorio retineri contigisset, ipse Laurentius comes solus su- perveniens a morte tali turpissima et amarissima invocato Dei auxilio nos liberavit et per eguum eundem fam male fuit mutilatus, guod in fine amissionem manus alterius est perpessus. (Láthatni, Fejérnél, Codex diplom. Tom. IId. 1829. pag. 316—348). Ki- rályi vadászat tehát akkor máramarosi medvézet is, királyt védett egyik kar elveszté- seért pedig fejedelmiesen jószág "). A" mai: fertő, fertőtó, udvarnok, Sopron, Rakos, Gyór , ebben: ferteu, ferteutu, Udvornocis , Suprun , villo Racus, Vgrino Geuriensi, Melly magyar szavakat csak annak észbe villantásáért említek meg, hogy bár: 1. Illy latin okleveleinkből minden magyar családnév, helynév, kifejezet, százévről százévre ábécze sorba szedetten állítatnék össze, nyelvtani kifejtésekkel; 2. Mutattatnék meg , miként látszik a" deák oklevelekben találtató Auzgarismusokból (minőért ezen 1199belit is kiemelém), a" magyar nyelvnek papság között is átaljánosabb divata, mert, ez a" királyi cancellariában , "s a" világiaknál még hivatalosan közebb fenfor- gását is érezteti. 7 Németül van továbbá legelső 1390ből, sziromon , illy későbbi reájegyzéssel : Testimoniales senatus soproniensis super fassione fundationali per cívem suum juratum Petrum Ofner ratione 5 librarum denariorum viennensium pro perpetua missa in tem- plo B. M. V. Sopronii celebranda legatarum coram se facta. Függő pecséte is a? vá- rosnak , zöld viasszal, elég épségben tartva. Zadula XLIX. et Z. Z. Fasc. 1. Másod német irat, 1392ből: Fundatio Zent enderl Vischer civis soproniensis ejusdem consortis Dorothee ratione 5 librar. denarior. viennensium pro altari in coe- 1") A" Fejérnél , Codex Diplom. Tom. II. 1829. p. 81, álló ajándoklevélke is, mellyel IIdik István, Korusnak vagy Korosnak, filio Bod comitis, azért adá Illos földét Nyitrában : ,guod se ab vngyibus vrsi liberaverit" szembeötlő képe azon kor férfiai háborús mu- latságának, 75 király is, látszik, mindenfelé ment az országban, affélékre. Kabineti ügy nem volt annyi mint ma, 7s civilisált időtöltés sem. KILENCZEDIK. NAGY GYÜLÉS 1838. 71 meterio S. Michaelis existente legatorum. Ladula XLIX. et Z. Z. Fasc. 1. Sziromon. Pecséte ép. A" város" fenlévő jegyzőkönyve kezdetik 1394ben németül, azon évben tehát mellyben Kassáé deákul, Nagyszombaté németül; minek összeütésénél három észrevétel származhatik. a) Királyi parancsnak kelle menni a" kir. városokhoz ekkor Zsigmond- tól, a" városokat épen rendezett királytól, jegyzőkönyvek vitelére; 6) Miként a" ven- déges városok németül- deákul inditgaták meg jegyzőkönyvüket, úgy a" magyarabb vagy épen csak magyar lakosuak magyarúl-deákul irogatának. És ez hihető a? ki- váltságos mezővárosokról is , mit Sajószentpéternek 1403ból eléakadott magyar hatá- rozata mutatna. cz) Következetesen a" vármegyéknek is akkori királyi rendelménynél fogva kelle megkezdeni jegyzőkönyveiket. Mert, azon ellenvetést: miért kapjuk eze- kéit leginkább csak 1570 körüli kezdettel, e? felelet teszi ingóvá, hogy vármegyék tisztei, üléseikkor, vagy egyegy várban vagy mezővárosban szállásolának, hol záros levéltáruk még nem volt: jegyzőik pedig magokkal hordák protocollumaikat és így azok el elveszének épen úgy, miként a" magyarabb városoké háborúkban, mellyek mindig leginkább ezeket érék. Itt ott pedig egyéb rongálat is csapott elé, a" hogy Sopron városháza is először 1300 folytában ége le, másodszor 1676b. "s mindenszer a" levéltár, másutt meg épen illyen égelem mindent hamuva" tön, vagy gondtalan" ság hánya széllel. Sopronnak fenemlített jegyzőkönyve még a" XVId. százévben sem vevegete magába akként magyar beirogatást miképen Kassa és Nagyszombat, csupán németül folya Soproné egészen 1590-ig, ezen innen kezde latinnal lenni elegy. Ellenben ost bevezetése magyar, tárgyai a" melly nyelven beadatnak, a" jelen volt tanácsbeliek pedig magyarúl irják alá, és — a?" polgárrá felvétel oklevele 1836 óta nemzeti nyel- ven nyomatott példányban adatik ki. Sopron vármegyének nemességétől kerülének bé ide a" magyar irások , mely- lyekre azt itt is a? XVId. százévnek iskolábbisága vezeté. Nem régibb azonban az első 1552nél, Kisfaludy Benedektől Kisfaludról Sopron vármegyének Rábaközi felső- járásából. Ezen évben vala Temesvár hösi védelme a? török ellen Lossonczi István által, ez koszorúzá Dobó Istvánt az egri év felütésével, "s az ekkori 3d. törvény- czikk parancsolván személyes nemesi felkelést, Sopronért ,jannak Jozagaból az ky- raly hadaba" e" Kisfaludy Bencze ment lovagul, nem, német polgár. Irja tehát a" katonásabb szelletü Kisfaludy a" városnak, hogy szerződésük szerint , kylgye meg az thewbythys az pénznek és Az hath kopyath, mert Aczyg nem Indolhath myg az pez nem lezen." 7. die Augusti. 1563. Sopron vármegye levele Sopron városához. (Vniuersitas Nobiliü Comitt Sopro- nien , Datum in sede nra Judria Wyker feria secunda post feítü Georgj.) Mikor így már a" vármegye maga magyarúl ira, nem csak 1552 és 1562 között kele többféle magyar irás a" nemesség által, hanem 1552 előtt is, csak hogy a? ré- gibbeket Sopron városa akkori jegyzője nem tevé el, talán csekélyebb érde- kük miatt. 72 1563. 1568. 1573. 1576. 1576. 1577. 1578. 1581. 1582. 1582. 1582. 1584. A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. novemb. 9d. Hegykői Mykulych Márk meghivója, leánya menekezőjére , Sopron városához. Datum in Hegykw (Sopron vármegye Rábán kivüli felső járásában , fertőtava partján). Enyingi Török Ferencz Hunyad vármegyei örökös főispán, és Dunán inneni főkapitány Sopron városához, Pápáról. Enyingi Török Ferencz özvegye Gutthi Ország Borbála, Sopron. városához , Pápa várából. april. 4d. Dryk Gábor levele Sopron városa polgármesteréhez birájához és egész Tanácsához , Alsó Lindváról, Szalában. julius 7d. Vármegye gyülésére hivó. Völcseji Bálint Sopron vármegyei kapó biró, Sopron városa tanács uraihoz. Illyen hasonlókép? regibben is ment a sz. kir. városhoz, Tengeldi Bornemisza János , leánya menyegyzőjére híja apa városa polgár- mesterét és biráját. Kanisán. Osthífy Jakab Sopron vármegyei alispán, táborba kelésre híja Sopron városát Lákompakról. Bapst de Zych levele Sopron városához Szombathelyről. Dóczy Simon (Sopron vm. szolgabiró) Ujkéren tartandó vmegye székére híja Sopron városa , pogar mesterét." junius 234. Devecseri Choron János Sopron vmegyei főispán ,ottwen gialogott" kiván , az Tyztelendeö Soprony wároszától." Kaboldi várából. octób. 28d. Kalmár János , mostoha leányát , Koroknay Margith azzont eoreok felesegwliI" adja s annak lakodalmára híja Gernigh Jánost Sopron városa fő- biráját. Olasz Kristóf levele Hernát Jánoshoz, Nyékről. 1585. januar. 19d. Rechey Istvannak meg Hagioth eözvegie Hyrnik Brigida, fia me- 1585. 1587. 15852. 1589. 1590. 1590. 1591. niegízeie-re híja Sopron városát, Gálosházi kastélyában. Ó kalendáriom szerint november 284. Megyery Imre Sopron vmegye alispán, Sopron városához. Pestis miatt elhalasztandó perre nézve. aprilis" 1Ld. Szerdahelyi Deörssffy Ferencz báró, Sopron polgármesterének és birájának. Lakompakről. Pénz dolgában. aug. 15d. Valy András, Stanner János wramnalk Sopronba, Keresztúrról. Artner Sebald folyamodása Sopron városához tanulásában pénzzel felsegíteté- seire , Iglóból. januarius" 12d. Verantius Faustus, Sopron városához. Bécsből. Vranchich Fau- stusnak I-ső Rudolf tanácsosának "s titkárának é" levele , tiszti ügybeli. november" 3d. Szerdahelyi Dersffy Ferencz levele Sopron városához, Czinfal- váról. Pathy Gergely, Zöttel Jánoshoz, Sopron?" polgármesteréhez. Katona hópénz meg- küldését sürgeti. KILENCZEDIK. NAGY GYÜLÉS, 1838. 13 1592. Nehay wytezleo Ostífy Thamásné, Chwtor Kata, Sopron városához. Asszony- falváról. Elszaladott rabját Pétert, adják vissza. 1593. Maróthi Mihály gerendel fát kér Sopron?" városától. Loson. 1593. Káldy Péter, Sopron" városához, hogy a? táborba, kenyeret katonát küldjön. Sárváról. 1594. Tompa László, udvarnok "s Vinodoly Mihál rákosi tiszttartó, Sopron" polgár- mesteréhez. j 1595. Káldy Péter, Nagy Tamáshoz , Sopron" városa polgármesteréhez. Győrvárról. 1596. Szalay Gábor, Sopron" vmegyei viceispán Sopron?" városát füstönként éjjel nap- pal Bérbe gyülni szólítja fel. 1598. Daszti Pál szolgabíró, leánya menyegzőjére híja Sopron! , pogar mesterét és az egész soprony tanach vrakat." Dasztifaluban. A Német és latin levelezetek közül, mellyek csomóiban ez eléadott magyarok találtatnak néhányat így jegyzék ki; a" XVId. százévből: 1524. Stephan Amade kunigl. Mt Hauptman 3w hungerisch Altenburg. Sopron? váro- sához. 1543. Thomas Nadasdy, Generalis Capitaneus — Franciscus de Batthyan ex arce Wywar. — Senney Franciscus Praefectus Castri Kapu. Sopron? városához. 1544. Kylseryeny Paulus dicator Comitatus Soproniens. a" városhoz. 1551. Franciscus ab Wylak epus Jaurinensis S. Regiae Maiest. Locumtenens Posony. Richter Burgermeister und Rat der Stat Pressburg, Sopron városához. 1568. Vrsula Kanysay Comitis Thomae de Nadasd Palatini relicta, ex Sárvár, 21ma Novembr. 4 1573. Thomas Chernel de Csernelháza Protonotarius. 1591. Fenemlített Szerdahelyi Derssffy Ferencz német levélben kért a" várostól tég- lát, "s ugyan az, ugy, 1594b. fát. 1598. Georgius Comes de Zrynio , In castello nostro Vép. A" XVIII. százévből . már, vagy több magyar irat van fentartva, vagy e? százévben már átaljában több ment ide magyarul , "s látszik ezekből, hogy e? német város is, a" nemességnek reá- hatása által mind inkább megmagyarosodott. Többek között, menyegzőre hítta meg magyarúl Sopron városát 1637b. Orsika Chemetey. relicta vidua guond.:Genr Dominj Ladis Joo; 1624b. Pogan Sigmond : 1624b. nemzetes es witezle Wiczaj Sandor wram meghhagioth özwegye Hagymasj Orsik; Nemzetes Nemes és uitezló Danotzi Bako Far- kas Urámnak meghagyot eozvegye Palfi Anna ; 1628b. Keresztelésre hítta meg Ale- xander Senyey; 1629b. leánya menyegzőjére tekintetes Naghos Batthyani Ferencz Sopron. varmegie feo Ispannianak özvegye Eua Poppel a Lobkovicz; 1635b. Pazthory Gergel; 1636b. Joannes Muraj; 1647b. Kysfaludy Pal ura özvegye Bako Kata; Joan- nes Szelestey; Comes F. de Nadasd; 1652b. Daniel Esterházi; 1678b. nehai tekent es ME TGENÉVKG EV: 1. 10 74 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Ngos Kis Sennyey Alberth Uram megh hagjott Eözvedgye Amade Eva stb. Kölönösebb figyelmet gerjeszt a" városnak Esterházy herczegtől Esterházy grófoktól urszékre, fenyítőszékre 1685—1687, 1697b. magyarúl meghivásai Kismartonból, Fraknóról, Nagymartonból : és gróf Draskovich Miklóstól 1686b. Sárvárról. — 1683b. junius 25- dikéről van Tököly Imre levele, melly a" várost, hozzá állásra szólítá fel, "s 1683b. augustus?" 26d. ugyan Tökölytől, ex castris ad Királyfalva positis. Ezeket is azonban, csak nagyjában "s mellesleg említém, mível a? tekintetes Társaság csak 1600zig folyható bővebb keresetre bocsáta el, néhányat tehát a" XVII. százévből csak azért szedék itten is ki, mert, a" nyelvnek változatos meneteletét mu- tatják , a XVId. százévbeliekre nyelvtani felvilágítást nyujtanak. Csak oldalvást ve- tem ide azt is, hogy lám ekkor a" nemzeti nyelvvel hivatalosan élhetés minden vita nélkül folyhatott, hogy azt, keserű hisztóriánkból kifejlő okok ezen XVIId. százév- nek vége felé lapítaták el a" deák nyelvvel. Lemásolék én itt a XXXVI. és XXXVIId. szám alatti csomóban benyujtott 47 darab közül hármat magam; lemásolt, Vághy Ferencz polgármester "s m. acade- miai igazgató tag ur elintézése szerint a" nemes városi tanács határozatából hetet Ertl Nep. János főjegyző, huszonkilenczet Schulz Pál városi levéltáros, mássát vevék a" többinek városi leirók, eredetiével pedig külön külön a" másolatot összeolvasá "s tö- kéletes megegyezését bizonyítá vagy a" mostan tisztelt főjegyző, vagy a" levéltáros, Így kaptam majd, mindnyáját 1837b. november 18dikán költ ns városi hivatalos levél mellett, olly hazafiúi kifejezéssel , hogy e? csomókat a" tekintetes Társaságnak, ked- veskedésül mutassam bé. IV. Sopron vármegye levéltára. Belé vezetett Marton György másod alispán ur, "s jegyezgettem benne octóber 25d. 26d. délest, 27dikén egész napon. Igen buzgó segedelmét éreztette velem itten Kis Tatai Tatay János lövői plébánus és e" nemes vmegye táblabirája. Legrégibb deák oklevelet 1236ből mutatott Talaber István ekkori lajstromozó- e? kezdettel: Nos Jula judex curie dni regis, ... a? második 1281ből van. Leghajda- nibb magyar pedig 1579ből a" jegyzőkönyvek első kötetében így: die 22. Novembris, Czyrakon az warmegjenak gy wlese liwen walo wegezes. Hanem a" kijegyzett egyéb magyar iratok czimsorát és minőségüket, akkor fogom majd csak eléterjeszteni , midőn a" megigért másolatokat már vehettem. hő Gyula vagy Károlyfejérváratt a" káptalani levéltárban és a" gróf Batthyáni könyv- tárban lévők. Másod jelentésemben emlitém, miként iparkodik itten másolatok nyerésén Buczy Emil kanonok "s levelező tag, most pedig az onnan, kezemhez 1538b. august 21d. érkezettek czimeit, következően adom bé: KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. 75 1561. Telegdi Miklós felelkezése Telegdi Mibály ellen vitt hatalmaskodási perben , mellyet fogott uraim (választott közbirák) itéltek el. 1565. Chyak Mihál cancellar levele? Kihez? nincs meg. Monorán. 1566. Sándor, moldvai vajda? levele, Kornis Miklóshoz Erdélybe , Jászvásárról. 1570. Zrini György gróf levele Magóchy Gáspárhoz, Csáktornyáról. 1571. Fejedelmi parancsra történt megintésről vagy kinálásrol tudósítmány Bátori Ist- ván fejedelemhez , középlaki Kemény Kristóf és Szüstori Kovács Lászlótól. 1572. Chyaky János levele. Kihez? nincs meg. Kot Feyervarat. 1573. Békési Gáspár levele. Kihez? nincs meg. Fogarasból. 1573. Kápolnai Bornemisza Boldisár , Chyazar ew Felsegenek etek fogoya" fogadása, hogy Bardoczy Jánosnak a? császártól menedeket szerez. 1576. Somlyai Báthori Kristóf levele, Konstantinápolyba, követéhez. Széken. 1578. Ugyan azé, mint fejedelemé. Kihez? nincs meg, 1580. Warkoch Miklós (de Nopssych) levele ugy látszik , a? váradi káptalanhoz. Szé- kelyhidi várból. kt 1580. Mehemmet Dragomanj levele Konstantinápolyból. Kihez? nincs meg. 1581. Somlyai Bátori Sigmondé , Gyula fejérvárról, Gyulafejérvár" városi tanácsához. Gondoskodék a? török követ" beszallásolásáról. 2583. István, lengyel király, Erdély tanáczosaihoz. Krakkó" királyi várából. 1583. Törvényes megintésről tudósítmány. Beadva Sigmond erdélyi fejedelemnek. Beldy Andras Espanlaky , Buzas Gergelj Elekessy által. 1584. Gerendi Péter, eladja Egerbegyen malombeli részét 36 fton 25 denáron "s hat tulkon. 1585. István király levele, Krakkó királyi várából. Kihez? nincs meg. 1587. M. Ch. levele, Gyulafejérvárról. Kihez? nincs meg. 1588. Kowachóczy Farkas, B. Zsigmond fejedelem cancellára , jószágai tisztének ns Nyary Mátyásnak utásítmányt ád, miként vigye gazdálkodását. 1588. Cosma Horvath Pettrjthjeuith levele, Egeresről. Kihez? nincs meg. 1589. Sigmond fejedelem, Gyulafejérvárról, úgy látszik, házi tisztjéhez. 1592. Bocskai István Várad várából. Kihez? nincs meg. 1592. Sigmond fejedelem, Gyulafejérvárról. Kihez, nincs meg. 1592. Moldvai Karman Aga megismervénye; arról, hogy Kerekes Balástól mint adós- sától minemü házi butort, átaljában ingó marhát vett kezéhez, birói elitélés után. Gyulafejérváratt. 1594. Keresztury Kristóf tudósítása Sigmond fejedelemhez , Szent-Benedekről. 1594. Óvári István, erdélyi fejedelmi követ tudósítása Konstantinápolyból, úgy lát- szik Sigmond fejedelem cancellárához. 1595. Bodog János levele, talán ugyan ahhoz, megint onnan. 1595. Pálffy Miklós levele, Sigmond fejedelemhez. Vereskőről. 159— Ladmoczi Horvát János, somlyai udvarbiró válasza. Kihez? nincs meg. Talán a" fejedelem főudvarmesteréhez (cancellárához?) mert az nazzon es felseget"" a" 10 76 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI, fejedelemnőt, igen is készen várja Somlyóra , elfogadni azzal a" mi van, u. m. 35 vágni való tehén, 24 borjú, 81 bárány, 653 tyuk, 167 kappan, 117 lud, 122 malacz , 5200 tyukmony , 25 pint vaj. " 1599. Mihály vajda által, az eleibe , Gyulafejérváratt volt ország gyülésből terjesztett törvényczikkek megerősítvénye. Törede,. Év nélkül van egy más töredék, e" kezdettel: Vegezetre Gergel Pap és Mi- hal Deak mondák stb. Mind ezt pedig az általam beadott XXXVIIId. csomó hű másolatokban mu- tatja, Erdélyi János káptalani reguisitor által, miként biztosítva vagyok, a" m. aka- demia Igazgatóságától rendelt költséggel. Szabadjon végeznem e!" jelentésemet azon észrevétellel, hogy e? 4 helyről már megkapott iratok, nyelvérdekkel megint sokkal telvék. És az ezutáni magyar törté- netirói észt, magokhoz fogják inteni bennük lévő ollyan nagyobb "s kisebb nyomok- kal , mellyekből e" nemzet belső életének kivehetők rajzai. Budán , september 4d. 1838. Döbrentei Gábor m. k. mint , R. m. nyelvemlék szerkesztő." Ez alkalommal mutatta be az említett tag a" nyelvrégiségesek gyűj- teményének, az ő gondjai alatt készült első kötetét is, jelentvén egy- szersmind, hogy a Ildikból 47 "s fél, a" IIIdikból 20 ív áll készen. Az ezekbe még felveendő régi levelek megválasztása a" szerkesztőre bizatott; az elsőnek pedig azonnali kiadatása rendeltetett. Czíme : s, Regi magyar nyelvemlékek. Időkör: A? magyar keresztyénedés elejétől min- den, a" mi 1550-ig eredetiében elékerűl. Már 1550-től 1575-ig némi válogatással csak a" nyelv" hivatalos életét, sajátságait, helyesirását, elavult szavait, szerkezetét muta- tók, mellyekkel historiai felvilágítás , magyar házi élet, szokás" kifejlése is jár. 1575 — 1600-ig ugyan ezen tárgyuak, még nagyobb megválasztással. Kiadta a? magyar tu- dós túrsasúg. Döbrentei Gábor mint szerkesztő" felügyelése alatt. Első kötet. I. Temetési beszed es könyörges. II. Ó testamentomi néhány könyv. Budán, a" m. kir. egyetem? nyomtatása. 1838.-124. Öszvesen 493 lap, $ hasonmással , fínom velínen, kemény tábl. papiros boritékban 7 ft, vászonnal borítva 7 ft. 10 kr. p. — Elóőterjesztetvén a pályamunkák ügye, a társaság, mind a törvény-, mind a természettudományiakra nézve — ez utóbbiakról a KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. 77 három biráló" szóbeli előadásának kihallgatása után is — a kis gyülé- sek" javaslatában ") nyugodott meg. Felbontatván ennek következésében a koszorúzandó munkák" jelmondatos levelei, kitünt, hogy az 1. számu törvénytudományinak , illy jeligével: Friendship and virtue stb, szer- zóje Kossovics Károly, Pozsony vármegye táblabirája; a természettu- dományi 3 számué pedig, melly a" magyarországi szikes vidékek" leirá- sát foglalja magában, D. Balogh József, Kis-Kunság" rendes orvosa. A" dramai jutalomra érkezett vigjátékokról"") sept. 6. olvastatott fel a biráló küldöttség" helybeli tagjainak öszvesített, "s Kölcsey Ferencz- nek, mint vidéki tagnak külön adott véleménye; mik szerint a" tizen- nyolcz pályamű közt egy: A" talány czímű némi figyelemre, öt igen pa- rányi, tizenkettő pedig épen semmi tekintetre méltónak nem találtatván , ez uttal jutalom, és nyomtatás elmaradt; a" többi közt legjobbnak dicsé- retes megemlités rendeltetvén. Ezen kedvetlen eredményt a" társaság egyenesen a" dramai jutalom általános becshez kapcsoltatásának, "s ezért bizonytalan kiadatásának tu- lajdonítván, jövendőre olly határozatot hozott, mi szerint, valamint a többi társasági jutalmak, ugy ez is, a" többiek között legjobb munkának mindig kijárjon, kivévén ha köztök egy sem találtatnék, melly bármi te- kintetben legkisebb figyelmet is érdemelne. Valamennyi fenmaradt jeligés levelek, szokás szerint egy külön küldöttség (gr. Dessewffy J., Döbrentei, Szilasy) által az előteremben bontatlanul elégettettek. — Új jutalmak kitüzésében a történettudományi és mathesisi osztályokat érvén a? sor; az általok ajánlott kérdések közúl a társaság a következőket fogadta el: 1. Történettudományi : Fejtessék meg oklevelek "s egyéb régi emlékekből: honnan vette légyen erede tét hazánk? régi várszerkezete, koronként milly változásokon ment az keresztül, mik hanyatlása" okai, és melly hatással volt e? külön fokain, honunk" köz igazgatására, vé- delmére , "s általában alkotmányunk" kifejlésére ? " ") L. felebb az 57. 58-d. lapokon. "") L. felebb az 58-d. lapon. 78 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG. TÖRTÉNETEI. 2. Mathesisi : A" görbék meghatározásában jelenleg a" görbe"? mindenkori hossza és érintői- nek (tangentes) szöge is vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és másod rendü görbék? Vitessenek ezek által öszrendesekre (coordinatae) , "s adassa- nak elő főbb tulajdonságaik. Beküldés" határnapjául 1840 mart. 25. állapítatott meg. Az 1839-ben érkezendő szomorújátékok" megvizsgálásával Fáy és Schedius tiszt., Bajza, Czuczor és Vörösmarty r. tagok bizattak meg. — A kis gyülések" javaslatára a következő kéziratok ajánltattak nyomtatás végett az igazgatóságnak: 1. Számolási segéd. Irta Hradnay Ferencz. — Javalták Bresztyenszky Adal- bert és Gáty István. 2. Hadtudományi" elemei. Németből ") ford. Kiss Károly. Első kötet.— Vizsgálták Baricz György és Szontagh Gusztáv. 3. Tibullus" Elegiái. Az eredetinek mértékén ford. Egyed Antal. — Ajánlották Horvát Endre és Kölcsey Ferencz. 4. A" Strategia" elvei, Károly főhgtől. Ford. a" franczia kiadásra tekintettel Tanárky Sándor. — Vizsgálták Kiss Károly és Szontagh Gusztáv. — Az évkönyvi dolgozatokra nézve a! kis gyülés" ajánlatára azt határozta a" társaság 1) hogy azok" megbirálása ezentúl ne vegyes kül- döttségre bizassék, hanem mindenkor az illető osztályra. Hogy pedig e vizsgálat a társaság" kivánatai és czéljaihoz képest eszközöltethessék, az Évkönyvekbe szánt értekezések" beadása mindenkor legkésőbb julius" vé- gére határoztatott, hogy azok nagy gyülésig az osztályok" helybeli tagjai külön vizsgálatán általesvén, ekkor a" vidéki tagokkal is közöltethesse- nek; "s a szokott évkönyvi küldöttség ne többé a munkák" birálatával , hanem a birálók" irásbeli véleményeik egyeztetésével foglalkodjék. Azon esetre, ha a" birálók" véleményei nem egyeznének meg, "s a" küldöttség a" felhordott motivuamokban meg nem nyugodhatnék, magát az érteke- zést olvastatja fel, "s az osztály" "s a maga itéletét a gyülés elébe terjesz- ti. E" küldöttség? dolga lesz egyébiránta" köz ülésben felolvasható darabok" kijelelése is. — 2) A" társaság" történetein, beszédeken, valamint a" székfog- 7) Eredetiének czíme: Beitráge zum praktischen Unterricht im Felde. KILENCZEDIK. NAGY GYÜLÉS , 1838. 79 laló előadásokon kivúl, mellyek ezen tul, minden további vizsgálat nél- kül, mindig felveendők lesznek, csak olly értekezések tartozandanak az Évkönyvek" körébe, mellyek vagy új tárgyat adnak elő , vagy ismere- tes alapokon bár, de új vizsgálatokba bocsátkoznak, új összevetéseket, összeállitásokat, nézeteket, következtetéseket foglalnak magokban; s e" mellett ttárgy- és nyelvbeli előadásra a jelenkor" haladási fokának tel- jesen megfelelnek. A" Tudománytárba iktatandó dolgozatokra nézve pedig megállapí- tatott, hogy ha ezek nem újak is tárgy- és felfogást tekintve: de korsze- rűek, tanulságosak, köz hasznuak, a" mivelt rendek" foghatóságához mér- tek legyenek, csinos és hibátlan nyelven; nem rekesztetvén ki mind az ál- tal olly , szorosan osztálybeli dolgozatok is, miket szerzőik, bármelly okból, nem az Évkönyvbe szántak. — A köz hasznu tudományos kézikönyvek dolga "), tetemesben nem javulván a" mult év óta a" társaság pénztárának állapotja, ez uttal sem vétethetett teljesítésbe. — A játékszíini küldöttség, melly ez évben a? rendelkezése alá adott summából 198 ft. erejével a. magyar színmütárt ismét 18 darabbal bővitette""), újra meghagyatott munkálkodásában, számára a mult év- ról fenmaradt 208 fthoz még 200 ft. kirendelése ajánltatott az igazgató- ságnak; "s tagjaihoz, Csató Pál I Pestról elszakadtával különben is hé- zag támadván, Tóth Lőrincz és Vajda Péter II. tt. csatoltattak. — Következtek a" nagy gyülési rendszeres küldöttségek" (1. 64. I.) tudósításaik. 1. Az 1837-ki nagy jutalom ügyében munkált küldöttség oda nyi- latkozott, hogy különben sem lévén a" nagy jutalom ketté osztása példát- lan dolog, jelenleg pedig egy szépliteraturai s egy tudományos mű u. m. b. Jósika Miklós" Utolsó Bátoria, és Péczely Józseftől a Magyarok" Törté- netei, vetélkedvén , hason joggal, az elsőségért: a jutalmat köztök fel- ") L. felebb 8—11. és 37. II. 1") L. azok" sorát felebb a" 62. 63. lapokon. 80 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI osztatni ajánlja. A" gyülés azonban , előre bocsátván, hogy a nagy juta- lom" felosztása sem az Alaprajzzal, sem az eddigi szokással nem el- lenkezik; ez esetben mégis az osztályt azért nem találta helyén levőnek, mert azon kivül, hogy b. Jósika Miklós" említett regénye fényes, a" kül- döttség" véleményében is bőven kifejtett érdemekkel bir, minden kor- és rangbeliekre egyiránt gyakorlott hatása által rendkivűli tünemény a magyar literaturában: Péczely József historiája pedig, mint be nem végzett mun- ka, az Utasító Határozatoknál fogva, csak jeles egész" nem létében koszo- rúztathatnék. Ennél fogva a" nagy jutalom b. Jósika M. regényének itél- tetett oda. A" többi azon évi munkák közül, Péczelyén, Fényes Elek Ma- gyarországi-Statisticája II-d. kötetén , és Bitnicz Lajos" Magyar Nyelvtu- dományán kivúl, mellyek" két elseje be nem végeztetésök , a" harmadik ; mint újra dolgozás, minden érdemeik mellett sem jutalmaztathattak ; a" küldöttség véleményéhez képest is, a következő munkáknak szavazta- tott dicséret: 1. Bugát Páltól Chelius" Sebészsége, két kötet; és Tschar- ner Temészettudománya, két kötet; 3. Nagy Károlytól: Számítás közönséges jegyekkel. 4. Vajda Pétertől: Tárcsai Bende, regény 3 kö- tetben. 2. Az Évkönyvekbe szánt dolgozatokat vizsgált küldöttség" ajánla- tára, Zsivora György" emlékbeszéde Petrovics Fridrik rt, — Bitnicz Lajosé b. Szepesy Ignácz tt. felett, Guzmics Izidor Hellen-magyar dra- maturgiájának egy újabb szakasza, a" jelen kötetben terjesztetnek az olvasó elébe. Kis János r. tagé pedig: , A" régi görög és romai classicu- sok" érdekességéről" a" Tudománytárban közzé tétetni rendeltetett. ") 3. A" köz ülés tárgyai, a" küldöttség ajánlatához képest rendeltet- tek el. L. ez ülés" jegyzőkönyvét alább a — — II. — Részvéttel fogadta a" társaság a" titoknok" jelentéseit a" moldvai magyarok ügyéről, melly ez évben a" kis gyülések előtt fordult meg. Ott terjesztetett t. i. elő P. Magni Károly Jánosnak, a" moldvai apostoli mis- sio igazgatójának, Jászvásárt, oct. 31. 1837. költ levele, mellyben írja a társaságnak, hogy minekutána egy része a Moldvában lakó magyaroknak 7") Tudománytár, új folyam, Értek. rész, VII. köt. 183—198. II. KILENCZEDIK. NAGY GYÜLÉS, 1838. 81 nemzeti nyelvéről megfeledkezvén, más része azt romlottan beszélvén, mindnyájan pedig mély tudatlanság" homályában tespedvén, némi míve- lódés" terjeszthetésére itt ott már iskolák keletkeznek, nem csekély hasz- nu dolog lenne a" gyermekeket oláhul irt magyar grammaticákkal ellátni. Minthogy pedig sokan a? tanítványok közül szegényebbek, hogysem ma- goknak a! szükséges könyveket megszerezhetnék, felszólítá a" levéliró a" magyar academiát, mozdítaná elő moldvai atyjafiai ezen ügyét czélirá- nyos munkák" ingyen küldésével. A" kis gyülés ezen, egy részt gazdasági, tárgyban nem határozhatván, azta! nagy gyülés" utján az igazgatóság elé- be kivánta terjeszteni; de a" helybeli tagok közt magányos aláirást nyi- tott, melly uton 106 fr. 50 kr. vált. folyván be (mikhez Jankovich Mik. tt. maga 50 fttal járult), a. moldvai magyarok" számára 30 péld. vásárolta- tott Maller" oláh-magyar nyelvtanából "s öt péld. deák-magyar-német-oláh szótár. Idő közben mindazáltal egy moldvai magyar lelkipásztor által figyelmessé tétetvén a! társaság az ottani magyarok" legújabb állapotjára , papjaik" üldöztetésére, "s P. Magni" felszólítása nem buzgóságnak, hanem inkább annak tulajdonítatván, hogy e" férfi vádlói ellen ellenkezőt bizo- nyithasson; a" küldemény ideiglen visszatartatott, mig ezek iránt a" tár- saság biztos forrásból a" dolog iránt teljes felvilágosítást vehetne. Ez nagy gyülésig megérkezvén, "s ebből csakugyan tanácsosnak itéltetvén a kül- dendőknek más kéfhez intézése: a" moldvai fejdelem" belső orvosa D. Viola József kéretett a" vásárlott könyvek" elosztására; egyszersmind az igazgatóságnak ajánltatott, hogy a moldvai magyar fárákban alkalmazott olasz papok" számára Császár Ferencz? olasz-magyar nyelvtanából , az is- kolamestereknek pedig Edvi Illés Pá! Közhasznu kézikönyvéből bizonyos számu példányok küldessenek. — A könyvtár" számára kifogadott szállás" ") felbutoroztatása mun- kába vétetvén ; "s a gr. Teleki-család" alapító ága az általa felajánlott könyv- tár" átvételét sürgetvén, az illető küldöttség (Jankovich; Schedel; Ba- logh, Kállay és Luczenbacher) javaslata nyomán a" kis gyülés a" nm. el- nök gróf" befolyásával egy munkálatot készített, melly a" nagy gyülés ál- tal is helyben hagyatván, ekkép következik : ") L. felebb a" 42 I. ÍV. alatt. MRS TS VES ÍV. L: 1 82 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. A gróf Teleki-család alapító ága által felajánlott könyvtár átvéte- léról, ennek "s az academiáénak együtt felállitása- "s miképi hasz- nálatáról. I. Átadás és általvétet módja. 1) Az általadó egy a" mélt. család" részéről neve- zendő biztos; az átvevők a? társaság" részéről a?" könyvtárnok, "s egy museumi biztos ; "s ennek kinevezésére a" nmélt. elnök gróf úr által a" fenséges főherczeg-nádor-pártfo- gó fog kéretni. 2) Az általadás tudományosztályonként történik illy módon: t. i. az átadó olvassa egyenként a" könyvek" teljes czímeit, elmondja azok" kötet- és lapszá- mait , formátumokat "s kötésöket: ezeket egyszerre két irnok írja; "s midőn így va- lamelly osztály általadatott, a? két példányu sorjegyzéket egyfelül az átvevők, u. m. könyvtárnok és museumi biztos irják alá nyugtatványul, másfelül az átadó, ellennyug- tatványul , "s egymás közt kicserélik. IL Minden osztály" átadatása után a" könyvtárnok, a? nm. elnök? befolyásával készí- tendő utasitás szerint, a" könyvtár" felállítását eszközli, előre is megjegyeztetvén, hogy az egész gyűjtemény három fő részre osztatik, t. i.1) közözseges könyvtárra, melly az egész külföldi literaturát foglalandja magában: 2) magyar könyvtárra, melly a" magyarul, magyarok által irt"s magyar ügyet bármiképen érdeklő könyvekből álland, ide soroztatván Cornides"? bibl. hungaricája" minden nyomtatványai is ; 3) kezirattárra, mellyhez a?" nyomtatás" zsengéi (incunabulák) is soroztatnak. 8 ILL Az átvételi és esztendőnként rendesen folytatandó , "s így a? könyvtárnak ko- ronként mikép szaporodását is mutató lajstromon kivűl, még háromféle lajstrom készül- jön: 1) egy közözseéges lajstrom, melly betűrendben az egész gyűjtemény" minden ne- mű és nyelvű kötetei" teljes czímeit, a" kéziratokét és incunabulákét is ide értve, fog- lalandja magában; 2) egy rezdszeres lajstrom, mellyet az osztályok egy előlegesen magok által felteendő "s a?" gyülés által helyben hagyandó terv szerint készítenek. Ennek nyomtatására a"könyvtárnok ügyel ; egyszersmind pedig kéziratban folytatandó ; részint az olvasók" folytonos használatára, részint hogy koronként pótló füzetekkel kiegészítet- hessék ; 3) egy kelymutató lajstrom, mellyben fő osztályok, szekrények és fokok sze- rint föl lesznek a" könyvek röviden, azaz a" czím? bélyegző "s utasító szavainál vagy sorainál fogva jegyezve. Minden könyv" táblájára szinte föliratik a?" fő osztály, szek- rény és fok" száma, a" helymutató lajstrommal egyezőleg; hogy így egyfelül ezen lajstrom? segedelmével azonnal meg lehessen találni bármelly könyvet; a" táblán álló jegynél fogva pedig annak helyét. KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. 83 ív. Az academia!? vétel és ajándékok által gyült könyvtára felállításban és lajstro- mokban összevegyítetik a"gróf Teleki-könyvtárral ; eléggé meglévéna? kettő minda" külön bélyeg, mind a?" helymutató lajstromnak egy külön rovatába minden czímhez mellékelt T és A betűk által különböztetve. VI A" könyvtár évenként egyszer , és pedig a? tisztogatási szűnidő alatt, vizsgál- tatik meg, az alapítvány" értelme szerint a" museum, academia és alapítóktól neve- zendő biztosok által , a" helymutató lajstrom" vezérlése szerint; — az elsőnek és har- madiknak befolyása csak a" gróf Teleki-tárra lévén. Gondja leszen pedig a" könyvtár- noknak, hogy vizsgálatra minden künn lévő könyvek, okvetetlenül vis zakerüljenek. VL A" kettős példányok" dolga mindig a? társaság" hozzájárultával intéztetik el; a" gróf Teleki-könyvtárhoz tartozók egyedül a? mélt. család" megegyezésével cseréltethet- nek ki vagy adathatnak el. VIL A" társaság ohajthatónak tartja, bár a" könyvvétel a? museum "s az academia? részére némi egyetértéssel történhetnék: hogy így egy munka, ha csak bizonyos te- kintetek nem kivánják , többször meg ne vétessék , "s így ugyan azon summáért töb- bet lehessen szerezni. VILL A" haszonvételre nézve határoztatott : 1) az elnök által rendelendő tisztogatási szűnidőt "s az ünnep- és vasárnapokat kivéve, a" könyvtár a" tagok" számára minden- nap nyitva álljon 11—12-ig ; a? közönség" számára pedig kedden, szerdán és pénte- ken 9—12-ig, "s 2—4-ig télen, 3—6-ig nyáron. 2) Helybeli minden rendü tagok két hétre bármelly munkát haza vihetnek, kivévén a) igen drága pompás munkákat , b) ritka munkákat, c) kéziratokat. Erre nézve pedig egy kölcsönözési napló álland a" könyvtárban , mellybe a?" kölcsönvevő az elvitt könyvet időrend szerint írja be: a" könyvtárnok pedig egy betürendű jegyzőkönyvbe czím szerint. 3) Vidéki t. és r. ta- goknak hat hétre küldethetik könyv; levelezőknek csak elnöki engedelem mellett. 4) Helyben levő nem tagjai a" társaságnak szinte csak elnöki engedelem mellett kap- hatnak ki könyvet. 5) Sértett, rongált, vagy bár mikép eldísztelenített példány a" kölcsönvevő által éppel pótlandó. IX. A" könyvtárnok mellé addig, míg a!" felállítás "s a" lajstromok" készítése tart , szükséghez képest több kevesebb napdíjas adatik; azon túl 1) egy tőle szigorúan füg- : út is s4 A" MAGYAR TUD. TARSASÁG" TÖRTÉNETEI. gő rendes segéd, kiért a?" könyvtárnok kezes; 2)egy hivatalszolga. Hogy pedig a könyv- tárnok , ki egyszersmind a" társaság fizetett r. tagja, az átvételi, felállítási és lajstro- mozási munkákat győzhesse, míg ezek tartanak, minden rendestagi foglalkodásoktól fel fog mentetni. X. A" nemzeti Museuny felügyelősége az alapítvány" értelméhez képest csak a! gróf Teleki-könyvtár" épségben tartását tárgyazván; a" könyvtárnok minden egyéb kérdésekre nézve egyedűl a" mélt. alapító család és az academia" igazgatósága-"s nagy és kis gyüléseihez utasítatik. E" javaslat tudomásul "s illetőleg helybenhagyás végett, az elnök által a" fens. főhg-nádor-pártfogó elébe is terjesztetett. — A" természetiek tárát ez évben D. Zipser András Keresztély beszterczebányai professor száz darab magyarországi ásványnyal nevelte ; melly ajándékát folytatni igérvén, ohajtására az Zipser-gyűjtemény név alatt külön szekrényben őriztetni rendeltetett. — A" társaság tagjai sorában halál által több hézag támadt ez év" lefolyta alatt. Név szerint b. Szepesy Ignácz tt., Schuster János, Perger János, Kölcsey Ferencz, Nyíry István rendes tagok és Gelei József It. húny- tak el, kiknek rövid életrajzaik alább láthatók. Az új választások sept. 7. folytak: Előszöris a" tagul ajánlottak nevei, az ajánlások inditó okaival egyetemben , olvastattak fel: "s a" vá- lasztandó levelezők" száma nyolczra tétetvén, általános többséggel a" kö- vetkező tudós hazafiak választattak el : Flór Ferencz, orvos tanár, szülész mester, Pest városa" tiszt. r. orvosa, s a pesti orv. kar" tagja. Fogarasi János , h. ügyv. és táblabíró Pesten. Herepei Károly , nagy-enyedi ref. collegiumi hittud. prof. és predikátor. Kossovics Károly, h. ügyvéd és tbiró Nyitra-[vánkán. Pulszky Ferencz, h. ügyv., táblabíró , "s a" romai archaeologiai intézet" l. tagja Eperjesen. Szenczy Imre, praemonstrati szerz. kanonok és prof. Szombathelyt. Tarczy Lajos, a" pápai ref. collegiumban természettan prof. Viola József, orvos tanár, a" moldvai fejdelem belső orvosa és sarkantyús vitér. Kölcsey Ferencz" halálával üresség támadván a" nyelvtudományi osztály" vidéki tagjai közt, Czuczor Gergely történetirás-osztályi rt, KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. 85 saját kérésére, oda áttétetett; az így megürűlt historiai helyre osso- vics Károly It. választatott. Ugyan azon osztály" helybeli tagjául Jerney János lt; a" törvénytudományiba, mellyből Perger János halt ki, Sza- lay László It; a" természettudományiba Schuster János" helyére Frivaldsz- ky Imre It. Továbbá, a" mathematicai osztályban egy helybeli rendestagi helyre fölterjesztettek az igazgatóságnak : Vásárhelyi Pál It. Beszédes József lt. A" törvénytudományiban egy vidéki helyre : Zsoldos Ignácz, It. Fabriczy Sámuel, It. A" gr. Festetics László által alapított hadtudományi rendes tagságra : Tanárky Sándor It. , nyug. cs. k. őrnagy. Kiss Károly It., nyug. cs. k. kapitány. Tiszteleti tagok" választására szólítván fel az elnök az ülést, a ti- toknok e" nagy gyülésen jelen levő minden tiszt. és r. tagoknak e" követ- kező, az elnökökhöz szóló, fölirását olvasta fel : Nagyméltóságu Gróf Elnök Úr! Méltóságos Gróf Másod Elnök Úr! A: magyar tudós társaság" tagjai gyakran sajnosan érzék azt, hogy kiket e? zsenge intézet legfőbb szerzőinek , folyvást legbuzgóbb pártolóinak vall, kiknek bölcs kormányok alatt zsen- ge élte nem sokára nyolczadik évét szerencsésen be fogja rekeszteni, "s kiknek e? szép virágzását legfőkép köszönheti: hogy azokat mind eddig nem mondhatta egészen, nem örökre sajátainak: hogy tiszteleti társaik" sorában Excellentiádnak, Méltóságodnak — hizelkedés nélkül mondjuk most és mindenkor — dicső nevei mind eddig hibázta- nak. ") Itt a" percz, Nagyméltóságu Elnök, Méltóságos Másod Elnök ! mellyben régi aggo- dalmunkat eloszlathatjuk, mellyben örömünket Excellentiád és Méltóságod? vezérlete alatt academiai pályánkon járdalhatni, Excellentiád és Méltóságod teljessé, tökéletessé te- hetik : ha t. i. kegyesek lésznek azo i egy fő zálogát tisztelő hódolatunknak, mellyel Mél- tóságtokhoz mindenkorra lebilincselteknek érezzük magunkat egyenként és egyetemben ; ha azon egyetlen megtiszteltetést, mellyet mi annyi érdemekért , mikkel Méltóságtok ") A" rendszabások szerint csak nyolcz igazgató lehetvén egyszersmind tiszt. tag, "s miután a" kételnök az első években e? tagságot más igazg. társaik iránti tekintetből elfogadni nem akarták, ezek száma már hétre menvén a? társaság" kebelében, választhatók nem voltak. B. Szepesy Ignácz" halálával esett 1838-ban nyílás. 86 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. a" magyar literatura" egén ragyognak, nyújthatunk , "s melly mindenünk mit adhatunk, kegyesen elfogadni készek; ha Excellentiád és Méltóságod megengedik, hogy fényes neveiket tiszteleti tagjaink" koszorujába fűzzük; "s ha Excellentiád és Méltósá- god e" választásunkat ugy fogadandják, mint szivünk" legforróbb hálája" örök kifejezé- sét. — Pesten, sept. 7. 1838. 4 magyar tudós társaságnak e? IX. nagy gyülesre ösz- szegyűlt minden tiszteleti és rendes tagjai. (Következnek az aláirások). A" társaság érzései e kifejezését az elnök grófok köszönettel vet- ték ugyan, de azon ohajtásokat nyilatkoztaták, mi szerint épen az ő szemé- lyeikre nézve ne állna el a" gyülés eddigi gyakorlatától, melly a" nevek" előleges kifüggesztését és titkos szavazást kiván: mire azonban kijelen- tette az ülés, hogy e! választás régi feltétele "s ohajtása, hogy sem szük- ségesnek, sem az elnökök" érdeméhez illőnek nem tartá ez esetben a" ha- tározat betü szerinti magyarázatát; "s ennél fogva tett választásától elálla- ni nem hajlandó. Erre az elnök a" rendszabások által kivánt titkos sza- vazásra bízván a kérdést, gróf Dessewffy József igazg. és tiszt. tag vállal- ta el az elnökséget, "s megvizsgálván a" voksokat, a" választást egyetértő- leg megtörténtnek hirdette ki. Folytatólag még egy tiszteleti tag" választása határoztatván , több- séget nyert Guzmics Izidor , bakonybéli apát és rt. Ennek helyére végre, a" nyelvtudományi osztály" vidéki rendes tagjául Nagy János , lt. lön előléptetve. — A" társaság külföldi viszonyai ez évben örvendetes bővülést nyertek. Ugyanis a tudományok" portugal kir. academiája Lizabonban , valamint a genfi természettudományi társaság is, megelőző felszólitást bocsátottak a" társasághoz tudományos közlekedés és munkáik" kölcsönös kicserélése iránt; az angol parliament történet-emléki biztossága (a" Re- cord-Commission) pedig az általa országos költségen kiadatott, eddig 105 kötetre terjedő angol régiség-, törvény- és oklevél-gyűjteményt küldötte be, mellynek részletes jegyzéke alább VIII. sz. alatt látható. KILENCZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1838. 87 IGAZGATÓ TANÁCS GYÜLÉSE. KÉT GYÜLÉSSEL, SEPT. 5- És 8-DIKÁN, 1838. Gróf Teleki József előlülése alatt, jelen: gr. Széchenyi István másod-elnök; igazga- tó tagok : gróf Andrásy György, gróf Csáky Károly, gróf Dessewffy József, Péchy Imre, bá- ró Prónay Sándor, Somsich Pongrácz; Schedel Ferencz titoknok (helyettes szavazattal) , és Szalay László segédjegyző. A" mult évi elnökválasztás" k. kir. megerősíttetését jelentő pártfo- gói leirás" kihirdettetése után, a! titoknok előterjeszté : I. Az academia" közelebb lefolyt esztendei munkálkodásairól szóló jelentését, valamint a" pénztárhivatalét is annak azon évi bevételei, kia- dásai és állapotjáról, mellyek szokott mód szerint az ország" törvényha- tóságaival, "s hírlapok mellett a" közönséggel is, közöltetni rendel- tettek. II. A" titoknok a" társaság" tőkéjének az utolsó gyülés óta a követ- kező adfmányok által lett szaporodását jelentette be: 1. Perlaky Dávid mosony-győri evang. esperest kerületében 101 váltó ftot gyűjtött. 2. Acsády Sándor h. ügyvéd ,, Magányos magyar törvény " czimú munkájából, mellynek bolti ára 2 ft. cp, ötven példányt ajándékozott; valamint : 3. Nagy Pál nyug. kir. prof. , Historia universalis gentium" czi- mű 2 kötetű munkájából húsz példányt; egynek egynek bolti ára 3 Ít cp. Másfelül a" társaság" évenkénti jövedelmei a" b. Szepesy Ignácz pé- csi püspök" 600 pengő fÍtnyi vitalitiumának az alapító" közben jött halála miatti elmaradtával, érzékeny veszteséget szenvedvén, az igazgatóság kérte a! fen. nádor-pártfogót, hogy annak, a! pécsi püspöki szék" betölte- téseig, a kamarai pénztárból folytatólagos kifizettetését, legfelsőbb he- lyen kieszközölné. III. Szinte a" pénztárt illetőleg 1. olvastattak annak ez academiai évben kétszer történt elnöki megvizsgáltatásáról költ jelentések, mellyek szerint pénz, számoló könyvek és irományok rendben találtattak. Ss8 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL 2. A" tiszti ügyész által megvizsgált 1837-diki számadások, vég átnézés végett, két igazg. tagnak (Andrásy György és Dessewffy József grófoknak) adatván ki, teljes rendben találtattak. 3. A" pénztár jelen állapotját előterjesztő jelentésben összejegyzett kamattartozékok (4004 ft) behajtására czélirányos rendeletek tétettek. IV. Három fizetéses rendes tag hunyván el ez évben, a! sor szerint utánok következők tétettek fizetésbe;: név szerint Perger" helyébe Sztro- kay Antal 500 fttal, f. évi junius" 1-tól; Kölcsey" helyébe Horvát Endre, "s Nyíry" helyébe Horváth Cyrill 300 fttal mindenik, sept. 1-tól. V. 1. Az 1837-ki magyar munkák közt báró Jósika Miklós ,,Utol- só Bátori" czimű regényének itéltetvén nagy gyülés által az elsőség, annak a" 200 arany kiadatni rendeltetett. Szinte így : v 2. A" törvény- és természettud. osztályok" 100 aranyos jutalmai, a" nagy gyülés" ajánlata szerint, Kossovics Károlynak és Balogh Józsefnek. 3. A" nagy gyülés által (I. felebb a 78dik lapon) felterjesztett mun- kák" kinyomatása is elrendeltetett; és pedig az első karbeli pályairatokon kivül, mindeniké két arany tiszteletdíj mellett ivenként. Minthogy pedig a hadtudományi rendestagi helynek betöltése el- határoztatván, ez által a gr. Festetics László alapítványa" kamatainak öt hatoda, melly eddig a" mellék (vagyis nyomtatási) pénztár" segedelmére fordítatott, ennek többé ki nem járhat: nehogy az évi szükségek" növe- kedtével e" pénztár" ereje fogyjon, ezen 500 ftnyi summa ezentul a" fő pénztárból határoztatott abba áttétetni. VI. A" nagy gyülés javaslatára a Tudománytárnak ezentul havi füzetekben kiadatása, "s az így szaporodó költségek" némi fedezésére árá- nak egy forinttal fölemeltetése határoztatott. VII. A" játékszini küldöttségnek a" mult évról fenmaradt 208 ftja 400-ig pótoltatott. VIIEL A" moldvai magyarok közt lelkipásztorkodó olasz papok" szá- mára Császár Ferencznek academiai költségen kijött olasz-magyar gram- maticájából 10 —, az elemi oktatók" számára pedig Edvi Illés Pál Kézi- könyvéből 30 példány rendeltetett D. Viola Józsefhez Jászvásárra kül- detni. HETEDIK. KÖZ ÜLÉS , 1838. 89 IX. A" kamarai és udv. hadtanácsi levéltárakban levő régi magyar iratok" tárgyában (1. felebb a" 66 I.) a" pártfogóhoz felirás határoztatott. X. 1. Két tagját vesztvén el az igazgatóság ez évben, u. m. gr. II- lésházy Istvánt és b. Szepesy Ignáczot, helyökbe titkos szavazással gr. Csáky Károly szepesi főispán és gr. Nádasdi Ferencz váczi püspök vá- lasztattak. 2. A" nagy gyülés által rendestagi helyekre ajánlott levelezők kö- zül, a" mathematicai osztályba harmadik helybeli rendes tagul Vásárhe- lyi Pál, a" törvénytud. osztályba vidéki negyediknek Zsoldos Ignács, a" gr. Festetics László által alapított hadtudományi helyre pedig, az ala- pító" törvényes hozzájárulásával, Tanárky Sándor , neveztettek ki. 3. Végre, az elnök és másod elnök letévén az alaprajz" kivánatához képest hivatalát, de abban egyetértőleg megmarasztatván; gr. Csáky Ká- roly ig. tag kéretett e" választásnak , a" kir. helybenhagyás" kicszközlése végett, a Pártfogó ő fensége elébe terjesztésére. A HETEDIK KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE. PESTEN , A" NS VÁRMEGYE" NAGYOBB TEREMÉBEN , 1838. SEPT. 9. DÉL ELŐTT 10 ÓRAKOR. Előlülő: gróf Teleki József; jelen a" nagy gyülésen voltak. Számos és fényes hallgató kar, nemzeti köntösben a? palotában, a? nélkül "s asszonyságok a" karzaton. 1. Az elnök megnyitja az ülést. L. a beszédet alább IIId. szám alatt. 2. A" titoknok előadja röviden a" társaságnak 1837. november 20- tól fogva, 1338. sept. 8-ig folytatott munkálkodásait. 3. Péczely József rt. felolvassa értekezését a" nemzeti gazdagság- nak a" nemzeti mívelődésre befolyásáról. L. a II. osztályban VI. szám alatt. b 4. Zsivora György It. emlékbeszédet tartott Petrovics Fridrik rt. felett. L. azt alabb IV. sz. alatt. M; T. T. ÉVEK, TV. 1. 12 90 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 5. Kállay Ferencz rt. a" tudós egyesületek és alapitványok" hasz- nairól olvasott. L. az értekezést a II. osztályban IV. sz. alatt. 6. Czuczor Gergely rt. előadta Bitnics Lajos rt. emlékbeszédét b. Szepesy Ignácz igazg. és tiszt. tag felett. Z. a" beszédek közt alabb az V. sz. alatt. 7. Felolvassa a" segédjegyző az 1837-ki, 200 darab arany juta- lomra érdemesített magyar munka felól, "s a más dicséretes munkák- ról szóló jelentést ekképen: Megvizsgálván a? társaság az 1837-ben megjelent figyelemre méltóbb magyar munkákat , örömmel tapasztalta mind a" tudományos, mind a!" szépliteraturai dolgozá- sokon azon haladás? folytonosságát, mellyet a" mult évbeli elmeszüleményeken észre- vett; különös kitüntetést "s a" 200 arany nagy jutalmat még is a" következő czimú nek tartotta odaitélendőnek: Az utolsó Bátori, regény. Irta Jósika Miklós. Három kötet. Pesten, 1837. Mert ezen regény nem csak minden kor- és rangbeliekre egyi- ránt gyakorlott hatása által rendkivűli tünemény a" magyar szépliteraturában, hanem belső érdemeivel is az első rangu m. munkák" sorában all. Benne ember és idő saját- ságaikkal híven felfogva, egy nagyszerű compositio tanulságosan historiai alapra ál- lítva; a" bonyolódások érdekesen szőve "s meglepőleg kifejtve; az egész saját, festői nyelven előadva. Ehhez becsre közelítőnek még három munka találtatott, u. m.: Peéczely Jó- zseftól a Magyarok" történetei, Fényes Elektól Magyarország? statisticájának I[-dik kötete, "s Bitnicz Lajos Magyar nyelvtudománya ; mellyek közül a! két első csak be nem végeztetése, a" (harmadik pedig mint nagyobb részt második átdolgozott kiadás, jelességök mellett is, a" megjutalmazottal nem versenyezhettek. Ezeken kivül dicsérettel említendőnek találtatott még a" következő öt munka betűrend szerint: Bugát Pál, Chelius" Sebészségének IId. kötete. Bugát Fál, Tscharner" Természettudománya , két kötet. Jósika Miklós, A" könnyelműek , regény két kötetben. Nagy Károly, Számirás közönséges jegyekkel. Vajda Peter, Tárcsai Bende, regény három kötetben. Költ Pesten, a" m. t. t. IXd. nagy gyülése 5d. ülésében , sept. 4dikén , 1838. D. Sckhedel Ferencz , titoknok. 8. Olvassa ugyan az az 1836-ban kitett törvénytudományi juta- lomkérdésre beérkezett pályamunkákról szóló, következő jelentést : Az 1836-ki köz ülésben kihirdetett ezen törvénytudományi kérdésre: ,, Honnan vette eredetet törvényeinkben az ősi javak? elidegenítésének korlátozása? mikép gyako- HETEDIK. KöZ ÜLÉS , 1838. 91 roltatott az korszakonként , "s a? polgári társaságra nézve általában mik voltak annak hasznos és káros következései minden oldalról?" négy felelet érkezett, mellyek a? tör- vénytudományi osztály" három rendes tagja által megvizsgáltatván , közűlök ezen jel- mondatú: Friendship and virtue met each other in the street; the golden age returnd , and hung over the town", mint egy, a? világ "s honunk"? történeteiben, okleveleink- ben "s törvényeinkben egyiránt jártas philosophus fő? lelkes előadásu munkája , 100 arany jutalomra és kinyomtatásra méltónak itéltetett. Feltöretvén a? szerző? nevét rejtő pecsétes levélke, nyilvánossá lön, hogy ezen pályafelelet" irója Kossovics Károly , Pozsony vmegye" táblabirája. Költ Pesten, a" m. t. t. IXd. nagy gyülése" 2d. ülésében, aug. 31d. 1838. D. Schedel Ferencz, titoknok. 9. Hasonlókép az 1836-ki természettudományi jutalomtételre ér- kezett pályamunkákról a" következő jelentést: Az 1836-ban kihirdetett ezen természettudományi feladásra: ,,Keszítessék bár- melly magyarországi "s hozzá kapcsolt tartománybeli vagy erdelyi terjedelmesebb vidék természettudományi leirása" három rendbeli pályafelelet adatott be, mellyek között e" jelmongatu: , Ollyan vagyok, ki édes hazámnak boldogulásán örvendeni, sanyargatta- tásától félni, veszedelmén irtózni tudnék", melly a?" magyarországi szíkes vidékek leirását czélba vévén, tárgyára nézve fontos, a?" honi szíkes vidékek? ismeretére vi- lágosságot hintő "s a? szíksóról hasznos tanitásokat jó nyelven előterjesztő munka , itéltetett a" 100 darab arany jutalomra méltónak. Mire a" szerző? nevét rejtő levél felbontatván, kitűnt, hogy az első rangunak ismert pályafelelet" irója D. Balogh József, a? Kis-Kunság rendes orvosa. Költ Pesten, a" IXd. nagy gyülés" 2d. ülésében, aug. 31d. 1838. D. Schedel Ferencz, titoknok. 10. Következett az 1837—8-ki dramai jutalomtétel mibenlétéről szóló jelentés: Az 1858-ki dramai jutalomért vívott 18 vígjáték" vizsgálata azon sajnos ered- ményt nyujtá, mi szerint a? jelennen versenyzett irók" legnagyobb része még a" leg- szerényebb követeléseknek sem felelt meg. Majd nem mindnyájokat belső üresség, szerkezeti tökéletlenség, és csín nélküli formák bélyegzik. Ez okokból egy- nek sem itéltethetett oda a? jutalom, de még a!? tiszteletdíj melletti nyomtatás sem. Egyet mindazonáltal, mellynek czíme: ,,4 talány, vígjáték 3 felvonásban", a" vizs- gálók némi figyelemre méltónak, "s az év" parlagsága mellett dicsérettel megem- lítendőnek tartottak: minthogy szerzője egyes lélekállapatok festésében, valamint a" 2" 92 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI, dialogus dramai alkotásában némi ügyességet bizonyított, "s folytonos studium mellett e" nemben idővel többre mehetend. Költ Pesten, a" m. t. t. IXd. nagy gyülése? 6d. ülésében, sept. 6-kán, 1838. D. Schedel Ferencz , titoknok. 11. Következett az újonan kitüzött jutalomkérdések" kihirdettetése (1. felebb a" 77. 78. II.); mik után az elnök az ülést berekesztette. A" jutalomkérdéseken kivül kiosztatott ez ülés? alkalmával: ,,A? m. t. társaság" igazgatóságának jelentése a" társaság 1837-beli munkálódásairól "s pénztára" mibenlé- téről. Hetedik esztendő." Budán, a" m. kir. egyetem" bet. 1838. 8r.44 lap. Ennek egy új pontja (F) alatt előterjesztetett a? tagoknak az academia!" felállása óta 1837 végeig folyt magányos munkálataik" jegyzéke is, de, mint alulirt kénytelen volt megjegyezni, nem egészen teljesen , a? beküldött tudósítások" hiányos volta miatt. D. SCHEDEL FERENCZ, titoknok, BESZÉDE K. I. BESZÉD, MELLYEL A" M. ACADEMIA" VI-DÍIK KÖZ ÜLÉSÉT, SEPTEMBER? 10-DIKEÉN, 1837. , , MEGNYITOTTA AZ ELNÖK, GRÓF TELEKI JÓZSEF. 4 Tekintetes Társaság! Nagy érdemű Közönség ! A" nemzet reményén épült köz részvétnek köszönheti társaságunk legelső alapját, a köz bizodalom ápolta azt eddig elő, és csak a köz meg- elégedéstől várhatja jövendő fenmaradását és gyarapodását; a" közvéle- mény — ezen varázs erejű, emezt minden külső fénye mellett a? porba lesujtó, amazt minden üldöztetések" daczára az égig felemelő láthatatlan hatalom — szúlóje, éltetője, és gyámolója intézetünknek. Szükséges tehát vele megbarátkoznunk , természetét megismernünk, hogy buzdító kedve- zéseit kellő háladattal fogadjuk, megérdemlett csapásait alázatos engedel- mességgel tűrjük. e Sokaknak forog az száján, sokan használják azt elhatározó okúl állításaik megállapításában, a" nélkúl hogy annak eszméjéig fülemelked- hettek, vagy azt csak felfoghatták volna. ,, A" közvélemény már ezen tárgy iránt nyilatkozott, azt így vagy amugy már elhatározta": majd minden- 94 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. napi közmondások, és még is melly kevesen tudnák megmondani mi ezen közvélemény? Itt látok egy külső fénybe burkolt, világi hatalommal vagy nagy gazdagsággal felruházott urat büszkén, parancshoz szokott hangon hir- detni kedvencz elveit: az őt körülfogó, az ő kényétől függő szolga sereg alázatos engedelmességgel elfogadja, kedvkereső készséggel terjeszti azo- kat; — ott egy nagy hirű, a" közönség előtt kedvességet nyert iró gon- dolatjait szépen kidolgozza, mesteri ecsettel festi, varázs fényben állitja elő, és az olvasó község megelégedést, helybenhagyást tömjénez neki; — amott egy köz tiszteletű, az emberi szívek" mélyébe hatni tudó szó- nok elragadó ékesszólással irja le, egymásból folyni látszó okokkal támogatja állitásait, és zajos tapssal jutalmazza őt az elbájolt hallgatók" nagy tömege. De valljon alkot-e mind ez közvéleményt? Bizonyosan nem. Ennek egyfelül közönségesnek, minden hozzáértők" többsége által elfogadottnak; más felül megállapodott, valóságos véleménynek kell len- ni; egy két, akármelly nagy tekintetű embernek állítására, az indulatok, a pillanat befolyása által feltüzelt közönségnek mulékony hiedelme ezen névre nem érdemes. Az illy értelemben vett közvélemény közönségesen épen olly igaz- ságos, mint kérlelhetetlen szokott lenni: ezt mondja a" mély értelmű de- ák példabeszéd isten szavának. Jaj annak, kit ez megró; a" legnagyobb dicsőség várakozik arra, kit ez a" többek" sorából felmagasztal ; a" polgári életben nem létezik azon magosság, mellyet ez elérni nem képes, nincs az a nagy hatalom, melly magát az ellen óvni tudná; nincs az a" mélység, mellyből az kedvenczeit kiemelni elég erós nem volna, ha mindjárt zsar- noki kézzel húzott korlátok kivánnák is elállani utját. Ti a" szerencsének érdemetlen fiai és leányai! azt reménylitek talán, hogy magos állástok , mellyet a" valóságos érdemnek letiprásával vívtatok ki, vagy a" más" kárá- val gyűjtött nagy gazdagságtok, vagy alattomos ferde czéljaitokban annyi- szor diadalmaskodott eszetek fog bennetek ótalmazhatni? Csába gondo- lat: felhat az még hatalommal, fénynyel körülfogott palotáitokba is , nem vesztegetheti azt meg marokkal elejébe szórt aranyotok, megszégyeníti az találmányos eszeteknek legjobban kigondolt furfangságait, semmivé te- szi legtitkosabb cselszövényeiteket. Itéletet tart felettetek és minden cse- ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD , 1837. 95 lekedeteiteken, kemény és szigorú itéletet: mellyet felebbhívni nem le- het, mellytól még a" kegyelem"? útja sem menthet fel. Csalatkoznánk azonban, igen csalatkoznánk, azt gondolván, hogy ezen rejtélyes és még is legnagyobb nyilvánosságu törvényszék csalhatlan. Emberek alkotják azt is, kik együtt véve épen úgy alá vagynak vetve minden gyarlóságoknak , mint egyenként. Vessünk csak egy futó tekin- tetet az emberi történetek" nagy könyvébe, és annak minden lapjain ta- lálunk olly férfiakat, kik életökben a" közvélemény által üldözőbe véve, elnyomatva, vagy, a" mi egyre megy, elmellőztetve, csak a! tisztábban látó jövendő kor által emeltettek a" tisztelet, elismerés és megkülönböztetés" azon fokaira, mellyet érdemeik kijeleltek; míg mások az egykorúaktól nyert ál fénytől csak az utóidők" szigorú itélete által fosztattak meg és taszítattak semmiségökbe vissza. Ki nem ismer közűlünk ollyakat, kik iránt a" közvélemény" kedvezései vagy üldözései életükkel még nem szün- tek meg, kiknek méltatlan megkülönböztetéseit, vagy rejtve maradt ér- demeit, csak némelly beavatottak ismerik. És valóban, nem kisebb azok száma, kiknek tettei, sót még nevei is a" maradékra nem szállván, vagy ennek komolyabb vizsgálatát elkerúlvén, érdemetlen fényöket háborítatlan minden későbbi megrovás nélkül is éldelgették, vagy méltatlan sanyarúsá- gaik" emlékét sírjokba temették. Természetesen következik mind ezekből, hogy a" közvéleményt , a mennyiben ezt egyenes és szabad uton tenni lehet, megnyernünk , megtartanunk, nem csak szükséges, hanem mulhatatlan és szent köteles- ségünk, ha mindjárt érdemeink" elismerését, ügyekezeteink" méltánylását attól mindig biztosan nem reménylhetjük is. Az előnkbe tűzött és tiszta értelmünk által megszentelt czélra mindig egyenesen és minden mellékes tekintet nélkül törekedve, elvállalt kötelességeinket a" legnagyobb szor- galommal és tehetségeink" megfeszítésével teljesítve, lépéseinkben sem az önelbizottság, sem a" rosz akarat gáncsoskodásai, sem az éretlen soka- ság mulékony tapsai által meg nem tántorítva, bátran bocsáthatjuk ma- gunkat a" közvélemény? itélete alá; és ha ez az alattomos mesterkedés ti- tokba burkolt sugallásai, vagy a" szemtelenség nyilvános rágalmai által félre vezettetett volna is, az indulatok" lecsillapodásával vissza fog tér- ni, és igen kevés, ártatlanságunk" érzetében nyugodalommal türendő ki- 96 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. vételekkel, szinte csak akkor félhetünk tőle, midőn megrovatásainkra ma- gunk adtunk alkalmat. A? mi áll az egyes személyekre nézve, áll a köz intézetekről is, sőt a mennyiben ezek köz érdeküek, köz részvétet gerjesztők, a közvélemény, mint egy szeretettel teljes anya ápolva veszi azokat pártfogása alá, és, ha kénytelen is néha elégedetlenségét kijelenteni, ebben semmi keménység sem mutatkozik, és a! hibáját megjavított gyermek előtt mindig nyitva vagynak a" szeretet karjai; habár ezek felett is kénytelen itéletet mon- dani, a! szigoruság mindig engedékenységgel van párosodva, a sujtó vesszót is jó indulattal teljes kéz vezérli. Ezen esetben van a" mi még mindig zsenge intézetünk is. Az egész nemzet részvétre méltatta azt, a jó indulat kétségtelen jeleivel hozott iránta itéletet és mind eddig nem vonta meg pártfogását tóle. Habár nem voltunk is mindig képesek a köz kivánságnak minden részról eleget ten- ni, habár munkálkodásink foganatja nem mindig felelt is meg a" lehe- tetlent is lehetővé tenni törekedő ohajtásainknak: a jó szándék, az ügye- kezetek" buzgósága elismerésre talált, és mi a megnyilt bizodalomban ju- talmat arattunk. De nem akarom ezzel mondani, hogy nem találkoztak hazánkban gáncsolódók, hogy nem vettettek hibák szemeinkre, hogy ezek" elháríi- tására nem rovattunk meg több oldalról. A" mennyiben ezek a jó indulat, a" köz jó előmozdítására törekedő tiszta szándék" bélyegét viselték mago- kon, köszönettel fogadtuk, megfontoltuk, tekintetbe vettük azokat, és több tetteink, czélirányos intézeteink, ezeknek köszönhetik lételöket. Azon- ban többek ezek közűl, mint ezt nem minden hazafiui fájdalom és kese- rúség nélkül kénytelenítetem itt elismerni, mind tárgyokra és előadá- sokra nézve, mind a" gyár tekintetéből, mellyben készültek, a" szemé- lyesség, a megbántott hiuságból eredett bosszú, a" megvesztegetett rosz indulat részint alattomos, részint nyilvános törekedéseit árulták el. Ezek épen olly váratlanok, mint kedvetlenek, és egyszersmind természetök mi- att tekintetbe nem vehetők voltak reánk nézve, általok magunkat mun- ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD , 1837. 97 kálkodásainkban megzavartatni nem engedhettük , sót állásunk" érzése és azon illedelem, mellyel a" közönségnek tartozunk, még azt is tilalmazá, hogy azokra feleljünk; inkább cselekedeteink, inkább a" tökéletesedés" elvét maga elejébe tűzött munkálkodásunk" bővebb kifejlődése, mint puszta szavak és visszatorlott durvaságok, piszkok által kivánván azokat meg- czáfolni. Nem illet bennünket annak bővebb megvizsgálása : tettek e ezek be- nyomást az ügyünkben részt vevő községre? voltunk-e elég szerencsé- sek csak kevés évekre terjedő csekély, de azért tólünk kitelő buzgóság- gal folytatott munkálkodásaink által azokat ártalmuktól megfosztani? Azt még is mind magam, mind többi társaim" nevében bátor vagyok kinyilat- koztatni, hogy mi magunkat és minden tetteinket készek vagyunk féle- lem és tartózkodás nélkül a közvélemény" hatalmas birósága alá bocsáta- ni, és most közelebbről az itt illy szép számmal összegyűlt jóakaróink és ezek által az egész haza előtt, esztendei sáfárkodásunkról számot adni. M. T.5 T. ÉVE, Tv. 1. 13 98 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. IL EMLÉKBESZÉD GEORCH ILLÉS TISZT. TAG FELETT. MONDOTTA AZ ACADEMIA VI-DIK KÖZ ÜLÉSÉBEN, SEPT. 10. 1837. PERGER JÁNOS, R. T. Születés "s enyészet két elleniség a" nagy természetben: tenyésztő ereje által amaz örömvirányokat, "s gyönyörbájakat hint éltünk" futó napjaira; emez semmisítő hatalma által borzalommal tölti be a rokon emberi szivet akkor kivált, midőn közűlünk érdemes polgárt, munkás hazafit szemlélünk elenyészni. De hasztalan: a folyvást rendes körben forgó nagy természet rendkivüli változást nem szenvedhet, kiváltságo- kat senkinek nem osztogat, "s így e rémitő tüneményen mindnyájunk- nak által kell esni: egyedúl az boldog, ki a" természet e" mellőzhetetlen vad játékának nyugodt lélekkel, "s bátor szivvel tekinthet elébe. Hogy azon magosult érzés tölthesse el a" halandó keblet, erények" érzetét kell magunkévá tennünk, mellyek kitünő erkölcsi embert, "s nagy polgárt tüntetnek elé. Szép feladás, nemes rendeltetés, Tekintetes Társaság! "s hol ész és szív hía nincs, könnyen teljesithető. A" magas erkölcsiségnek szép példáját adá az emberiség nagy barátja, a világszabadító , "s a vezérfonalat annak tanitásában kiki könnyen fellelheti; a nagy polgárt honszeretet vezérli, melly főképen polgári munkásság és szorgalom ál- tal fejlik ki. Igenis, a munkásság és szorgalom az, mellyel használhat a" hazafi polgár kedvelt honjának: ez varázsolja édenné a! kietlent, "s teszi EMLÉKBESZÉD GEORCH ILLÉS T. TAG FELETT. 99 termékenynyé a! sivatagot; ez teremti, teszi dússá gazdaggá a nemzetet , "§ kellemessé a" hont; egy szóval e? nélkúl nincs nemzeti, nincs polgári jólét. Hogy azonban a" munkásság és szorgalom az egész polgári test- nek jólétét eszközölje, szükséges annak czélszerű használtatása, melly egyedúl az egyes tagoknak lelki miveltetése, "s ez ismét. a" tudomány "s müvészet" honositása "s ápolása által érethetik el. Mert bátran lehet mon- dani, hogy csak az olly ország lehet valódi boldog, hol a" tudományok" minden nemei virágoznak, "s az egyesek" munkálódását azoknak isteni fénye vezérli. Nem czélom itt a" tudományok" minden nemeiről értekezni, sem egyiknek a" másik feletti hasznát vizsgálni, egyedül a" törvénytudomány- ról, "s annak felszenteltjeiról akarok egy két szót mondani. A" törvénytudomány mindenkor a! polgári társaság boldogsága, vagy boldogtalansága" valódi légmérüjének tartatott: hol ez alá szállott, a pol- gári jólét" enyészetét; hol ez ismét emelkedett, annak virágzását mutatta. Természetből folyt tehát annak tiszteltetése a hajdankor" férfiai által is, mert látták, miképen alapítatik azon az egész társaságok "s egyesek boldogsága; az őriz hatalmas" önkényétől gyengébbet; az eszközli a békés háznépnek csendét, "s nyugalmát; özvegyek, árvák "s gyámtalanok annak paizsa alatt biztosítvák ez elnyomatástól; gonosz szivűút az rémit meg kényesb érzete nem létében, hogy ragadozó karját jámborra emelni ne merje. Ugy van! ám tárjuk fel törvénykönyvünk" emléktábláit, "s ha- sonlítsuk össze az ott foglaltakat honunk" akkori állásával, azonnal át- láthatjuk , hogy leginkább azon időben virágzott a hon, midón czél- szerű törvények ápolák a" nemzeti, "s polgári munkálódásokat. Mert ki tagadhatja azt, hogy sz. István, kinek szelid uralkodása alatt a vitéz magyarok által rabságba ejtett idegeneknek szolgaságbékói honunkban megtágitattak; Kálmán, kinek bülcs kormánya alatt a" világszerte el- terjedt babonás előitéletek oszlani kezdettek; I-ső Károly és I-sóő Lajos, kik a" kereskedést, "s az azt előmozdító pénzlábat a" lehetőségig jó karba helyheték ; Zsigmond, ki a már nyomatás alatti jobbágyságot ismét szabad embereknek lenni hirdette; nem különben a! városokat, "s ezzel együtt a" kereskedést virágzóbb állapotra emelte; Mátyás, ki a" polgári viszonyok" "s egymás iránti kötelezések" helyesebb irányát szabta ki, "s "ala " 100 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. az által a köz hitelt nem kevéssé nevelte, "s több más királyok alatt nem- de honunk" derülni akaró kora tünik elénkbe? Nem értem azonban a czélszerű nevezet alatt, hogy minden országok" törvényei hason szabá- suak legyenek, mert már a" híres franczia tudós Montesguieu megjegy- zette a törvények" lelkéről irt könyvében, hogy minden törvény jó, mig a" status meg nem változtatja a" maga elveit, melly bölcs mondás arra mu- tat, hogy a törvényeknek a! nemzet" polgári állásához, elkölcsi "s értelmi kifejléséhez kell lenni alkalmaztatva; valamint arra, hogy a" hol egy- szer a! status megváltoztatta a maga elveit, ott többé a" régi uton ha- ladni nem lehet, különben a" társasági zavar "s összeütközés elkerül- hetetlen. Mert valljon mi következései lennének annak , ha a" vad indus, tatár, vagy más efféle miveletlen népnek azonnal szelid , "s a" miveltebb ársaságokhoz inkább illő, a" szabad francziának vagy brittnek pedig lel- ket zsibbasztó, "s rablánczokat zörgető törvények hozatnának? bizonyo- san nem egyéb mint társasági szélvész, "s véres kicsapongás; ellenben szelidítessék meg elébb a" vad indusnak durva erkölcse, "s czélszerű ne- velés által fejtessék ki annak értelmi tehetsége, azonnal lehet tapasz- talni, hogy az csak a" természeti igazon épült, nem pedig önkény szülte törvényeket fogja pártolni, sőt szabadságát már becsülni tudó nemzet, a" becsületérzés által is fog kórmányoztatni. Illyen hasznot szülvén tehát a" törvénytudomány, "s az abból eredő bölcs törvények, mi csoda, ha felszenteltjeit a" polgár mindenkor tisz- teletben tartá, "s fényes elsőbbségekkel tisztelé meg. Mert a" historiai adatok után, ki nem tudja azt, hogy már az ős kör nagy férfiai, mint Solon "s Lycurgus , a" hellen köztársaságok" újjá teremtői; Numa Pompi- lius , a híres romai köztársaság" hatalmas alapítója; Justinian, szinte a romai birodalom" híres kormányozója, "s a romai törvények" rendbe sze- dóje; a Mutius Scaevolák, Porcius Cato, a" halhatatlan Cicero, Caius s több számtalan törvénytudók minő megtiszteltetéssel koszorúztattak meg? Avvagy ki nem emlékezik maig is tisztelettel honunkban sz. Istvánra, ki felebb említett érdemein kivűl mint egy másod Romulus a" magyar hont a" nemzet" tulajdon szokásaiból merített törvényekkel boldogítani, "s a" vi- lág" nemzeteit özönvizként elborító romai törvények bevételének gátot vetni; a" hatalmasokat az önkény" gyakorlatától vissza tartóztatni, egy- EMLÉKBESZÉD GEORCH ILLÉS T. TAG FELETT. 101 szóval az emberiséghez illő szelid kormánya által a" hazát századokra ala- pítani igyekezett. Hát halhatatlan Verbőczynkról, azon magyar Justinia- nusunkról, nem emlékezik-e tisztelettel minden magyar, kinek százados munkáját, mint az igazság kiszolgáltatásának egyik remek kútfejét "s maradványát maig is tiszteletben tartja nemzetünk? de ezeken kivúl számtalant tudnék felhozni, kik mint a" törvények" nagy érdemü sáfárjai honunkban köz tiszteletet érdemeltek , ha ideje nem volna, hogy már beszédem főbb tárgyára által térjek. A" polgári munkásság" és szorgalom" illy buzgó követője, "s a" tör- vénytudomány" illy érdemes felszenteltje volt tehát elhunyt társunk Ett- rekarchai Georch Illés, több nemes megye" táblabirája, "s a magyar tud. academia tiszteleti tagja. Született ő Csallóközben Ettrekarchán 1772dik évben sz. Mihály hava 25kén nemes, de szegény szüléktől, "s ugyan azért a" polgári pályán tulajdon érdemei által kelle nékie kivivni azon meg- tiszteltetéseket, mellyekre nem fényes születés vezeté, hanem egyedül érdeme emelé. Már korán nyomasztá a? szükség az érdemest, alig lévén szüléinek annyi értéke, hogy a" jó reménységű növendéket a" pozsonyi elemi iskolákban tanítathassák. Soká vívott a" szorgalmas ifju az élet szük- ségeivel , mig végre a" jó fejedelem értesítetvén a" serdülő ifju" iskolai ér- demeiról, már 12 éves korában kir. segédpénzzel ajándékozá meg. Ezen , "s némelly tehetósb ifjak melletti tanitói szorgalmából szerzett csekély jövedelmének segítségével járta iskolai pályáját a törvénytudományig , midőn is tetszett nékie magát az anyaszentegyház" szolgálatjára adni; de alig tültött ezen újabbi pályán két évet, más útat tüze ki végzete, s tár- sunk kevés idő alatt ügyvéddé leve. Gyéren mutatkozott eleinte a fiatal ügyvédnek szerencséje, szomorú szinben képezte magát előtte a" kétes jü- vendő, midőn pályájának hirtelen új időszaka tüne fel előtte. Az Euro- pára tolakodni kezdő fergeteg tudniillik felriasztá a nyugalomban szen- dergő nemzeteket csendes álmaikból; Hunnia" termékeny térén is meg- szólalt a hadra szólító kürt, "s a" nemesnek köz felkelés hirdettetett a csendháborító ellen. Ekkor ébrede fel az érdemes polgárban is a haza védelme, "s ment esküdni a? felkelt nemesség" zászlója alá, hol főhad- 102 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. nagyi ranggal tisztelteték meg. Alig tölte azonban a" vitézi pályán fél évet, midőn a köz felkelés" szüksége" rögtöni elenyésztével, a" főhadnagyból magyar nyelvtanító lön a! pozsonyi iskoláknál. Csekély hivatalnak lát- szék ez kivált még azon időben, Tekintetes Társaság! "s nem kevés béke- türés kivántatott annak viselésére, de nemzetének ügye szívén volt ez érdemesnek , "s tudta türni az azzal járó bajt. Mert borzadással emléke- zik még most is minden józanon gondolkozó magyar azon időre, midőn a közönséges tanuló házakban a" honi nyelv" magyarázóinak előadásait gúnykaczajjal neveté ki a lelkében tompult szilaj ifjúság, vagy ha ezt nem tevé, legalább megvetette azt mint szükségtelent, nem gondolván meg mi szomorú következéseket von maga után a" nemzeti nyelv és szoká- sok megvetése "s kigunyolása? A? sir" szélén is állott már a"? nemzetiség- gel együtt a" nyelv, midőn a" honnak némelly nemesb lelkű fiai erős karokkal ragadák meg, "s adák vissza a nemzetnek, hogy kincsét jö- vendőre jobban megőrizze. Ti magasb lelkek! kik a" gyökeret vert elő- itéleteket kiirtátok , "s a" nemzetet halálos szunyadozásából felébreszté- tek, köszöni munkátokat a" háladatos nemzet. Több évig vivé csende- sen tanítgatásait az érdemes tanító, "s azok mellett mint ügyvéd is dol- gozgatott, mind addig, míg végre érdemei megismértetvén, előbb ugyan herczeg Albert ráczkevi urodalmi ügyészének nevezteték ki; — később ugyan azon urodalom! igazgatója lön; így érte több megyében táblábirói megtiszteltetés; a magyar academiában pedig nyelvünkön irt munkáiért tiszteleti taggá választatott. De mind ezen több rendbeli terhes hivatal "s foglalatosság nem gátlá a munkás hazatfit a? parlagon heverő magyar literatura" mezején is a" tudományok" istenasszonyának ollykor áldozni. Nem óriási, sem nem lángész szúlte munkák ugyan azok, Tekintetes Társaság! mikról e" helyen értekezni szándékom , mindazáltal az akkori körülményeket tekintve még is ollyanok, mellyek, mint elhunyt társunk" érdemeinek jelei a" később korban is ragyogó szinben fognak a" nemzet emléktábláin tündökölni, s azok közt főbb helyet érdemel ,, Honyi törvény" czim alatt1804—1808-ig közre bocsátott munkája. Akkor adá azt ki a szorgalmas hazafi magya- rúl, midón a" tudományok honunkban részint latin, részint külföldi szint viseltek; akkor, midón az elnemzetlenedés? kórságában senyvedő szittya EMLÉKBESZÉD GEORCH ILLÉS T. TAG FELETT. 103 ivadék gúnyolá, sót üldözé a" honi nyelven éneklő lantost, "s azon nyel- ven iró tudóst; akkor adá, mondom, ki azon munkát, midőn még lehe- tetlennek tartaték mind azon eszméket honi nyelven kifejezni, mellyek a" tudományok" roppant birodalmában kifejlődnek. Idegenkedék, hogy ne mondjam irtózék, még akkor a magyar a honi nyelven irt munkától , mert tompa érzéketlenség szállá meg a" nemzetet , "s a" neveltetés, szok- tatás a" holt nyelvhez, a" külföldihez utasító volt. Nem jöve még akkor kormányszékektól magyar rendelet, nem minden biró itéle magyarúl; nem zenge még akkor szép ajkakról magyar szó; és csak a" mivelet- lenül hagyott pórság hangoztatá ollykor azon panaszos dalait. Önzés tehát "s haszonvágy csak a" szokott útra vezette volna a" közönségesebb férfit: Georch előtt töretlen pályáján világot hintő hazafiság sugárzott, "s bebizonyítá, hogy a" hajlékony magyar nyelv eléggé alkalmas a" törvény- tudományban előfordúló eszmék"? "s múszavak" megmagyarázására, kife- jezésére. De minő befolyása volt azon szerencsés úttörésnek a" nemzeti- ségre nézve is, bizonyitják a" mult országgyűlési magyar törvények, mert csak a" némelly hazafiak által kezdett régibb próbálatok, bár ha azok a" későbbieknél hiányosabbak, "s tökéletlenebbek voltak is, tevék figyelmessé a" nemzetet arra, hogy magyarúl szóljon, irjon "s intézked- jék, "s hogy köz polgárai által is megérthető nyelven alkossa törvé- nyeit, bölcs rendeleteit; csak azok figyelmezteték a" nemzetet arra, hogy nyelv nélkül nincs nemzet, nincs biztos nemzeti állás. Hibázna tehát az, ki elhunyt érdemes hazánkfiának ezen munkáját egyedül literaturai érde- ménél fogva tekintené "s méltatná; nemzeti könnyebb kifejlésre, "s nem- zeti állás" biztosbiítására hata be annak villanyos szikrája. Mert ismere- tes azon lélektani mondás: hogy nem történik semmi ok, "s egybefüggés nélkül a" világon. Sok a" mi korunkban történik, meglehet számtalan évek előtti munkálatok" szüleménye; valamint világ és nemzetek" sorsát határzó tünemények sokszor senkitől sem sejtett kisded forrásokból ve- szik eredetöket szintugy, mint viharokkal küzdő százados cserek csak egyes kéz által elszórt kisded magoknak köszönik lételöket. Adjuk meg tehát az egyes tudósnak is a maga kisebb körébe intézett hatása" érde- mét, "s ne bámuljuk egyedül a" fejedelmi nagyobb alkotásokat "5 míve- 104 A! MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? TÖRTENETEI. ket, mert meglehet ezek is század előtti csekély személynek századokra ható kisded munkálataiból veszik kezdetöket. Egyébiránt az említett munkán kivűl említést érdemelnek még szorgalmas társunknak több munkái is, "s nevezetesen: 1818-ban ,,Ma- gyarország uralkodóinak származásokról , "s jelesebb tetteikról;" — 1821-ben ,, A magyar helyesírás fő rendszabásairól", melly a" Marczi- bányi - alapítványból jutalommal koszorúztatott 1826-ban: Disguisitio critica dissertationis historicae Boero-Besserianae de ortu et nativitate Joannis de Hunyad"; — 1833—34-ben ,, Törvényes tárgyu értekezések ;" "s végre kéziratban hátra hagyott, Fejtegetett honi törvényekről" irt je- les munkái , "s más folyóiratokban kiadott tudós értekezései, mely- lyek mindannyi tanubizonyságai elhunyt társunk" irói szorgalmának , -s munkásságának: hiszem, elegendők arra, hogy elhunyt ősz tudósunknak, mint munkás és szorgalmas polgárnak , emlékezete a. hon nemesb telkü fiai által örökké tiszteletben tartassék. Ennyi jeles munkálódásai, "s több terhes hivatal folytatása után kezde végre az ósz tudósban lankadni az erő. Először is látástehetségét ostromlá gyengeség, "s már már kész vala a bal sors végkép elzárni az érdemes öreg előtt a" világot, de mind e" mellett a! fenyegető veszély sem rettentheté vissza benne a hazafiui igyekezetet; ő tovább is mind végig munkás polgár maradott: akkor adá ő ki utóbbi felebb említett munká- ját is, midőn már a" látás" kedvezéseitől majd ugy szólván megfosztatott. Valóban szánakozás, de egyszersmind örömérzés fogta el ollykor a" ha- zafi keblet, midőn az ősz tudóst az academiai ülésekbe, néha mások által vezettetve, szorgalmatosan megjelenni, "s a" tanácskozásokban élénk részt venni szemléltük. Ezen munkatüz "s közrehatni akarás buzgalma vezeté igen gyakran ót több köz intézkedés üléseibe is, mellyekben véleményét jóllehet nem mindig köz tetszés, mindazáltal meggyőződése szerint bát- ran, szokta előadni. A" köz jóra való munkálás és figyelem vezeté tehát a szorgalmas hazafi lépéseit mind addig, mig a" halál munkás életének véget vete. EMLÉKBESZED GEORCH ILLÉS T. TAG FELETT. 105 Adjuk meg tehát, Tekintetes Társaság! közülünk elenyészett jeles társunknak a! végső tiszteletet, mert mi is lehet egy érdemes hazafinak , vagy szorgalmas polgárnak nemesb jutalom annál, mint ha polgártársai által elenyészte után is szívből tiszteltetik. Csak ez az egy dicsőség "s az egyedúli jutalom, mit az édes hon adhat szorgalmas fiainak: a többi mind mulandóság "s hiú fény, nem pedig valóság! M. T. T; ÉVK. IV. 1. 141 106 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. IL BESZÉD, MELLGYEL A" M. ACADEMIA" VII-DIK KÖZ ÜLÉSÉT, SEPTEMBER? 9-DIKEN, 1838. MEGNYITOTTA AZ ELNÖK, GRÓF TELEKI JÓZSEF. Nagy tekintetű Gyülekezet! Tekintetes Társaság ! Az előttünk kitárt nagy világot, emberi gyengeségeink által kor- . látozott szemeinkkel és értelmünkkel vizsgálgatván, "s annak nagy rend- szerét keresztűl tekintvén, azt ugyan egy felsőbb, az egészet megismer- tető szempontból felfogni nincs hatalmunkban; de arról még is mindjárt és igen könnyen meggyőzédünk, hogy annak minden egyes részei a legszorosabb összefüggésben állanak némelly közönséges törvények , sza- bályok szerint, hogy annak főbb osztályai mintegy középpontját alkot- ják a kisebbeknek, és ezek amazoknak alárendelve, fényt nyernek és mintegy egész lételöket kölcsönözik tőlök. Elég legyen itt említeni azon függést, mellyben áll a" hold a földtől, ez pedig számos társaival a" naptól. Igy találjuk ezt, ha a" kevésbbé ismeretes nagy világból leszállunk isméretesebb földünkre, itt a. természet menetelét megtekintjük és sze- meinket annak akármelly munkálatjára vetjük. Hegyek tartóztatják a mindent megfagylaló éjszaki szeleket, hogy a" vinczellér gonddal ültetett, ápolón mivelt szóllójét egyszerre semmivé ne tegyék; a" terepély tölgy" árnyékába vonja magát a" szerény ibolya, hogy a" déli nap" hervasztó su- gárai ellen oltalmat kapjon; a" gondos kertész" ápoló kezei alatt vidámab- [j ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD , 1838. 107 ban tenyésznek, bujábban nőnek, szebben virágzanak a" fák, a cseme- ték és virágok; mit csinál a" magával jóltehetetlen csecsemő , ha anyja dajkálkodó kezeit levonja róla és ót egészen sorsára bízza? A" mit e" szerint látunk a" természetben, ugyan azt tapasztaljuk az erkölcsi világban is. Itt is a nagyobbnak, erősebbnek, tehetősebbnek pártfogása alatt él, csak az által boldogúl a" kisebb, gyengébb és tehe- tetlenebb. Ezt minden viszonyban megvizsgálni az idő nem engedi, és ez úttal kitűzött czélunktól igen messze elvezettetnénk; csillapodjunk meg tehát a. tudományoknál, mellyeknek szent ügye különösen van intéze- tünkre bízva, "s a" mellyeknek szeretete vezérelte hallgatóinkat most újabban is e" terembe. Hogy a tudományok csak ott keresnek menedéket, csak ott virá- goznak, hol a" nagyok, a" hatalmasabbak azokat, és kedvökért a! tudó- sokat pártfogások alá vették, gondosan ápolták, amazok" szeretetét pél- dájok által élesztették, terjesztették, gyarapították; ezeknek az életre mó- dot, a dolgozásra kedvet adtak: bizonyitják az emberiség" történeteinek majd minden lapjai az ó világban, úgy mint az újabb időkben. Lehetett volna-e valaha Athenae a" tudományok és művészetek, ezen örömest együtt növekedő ikrek", középpontja Pericles nélkül? Mire mehettek volna a tudományok Romában, ha nekiök a" sors Maecenásokat, Augustusokat nem teremt? Dante, Boccaccio , Petrarca, az olasz újabb literatura ezen nagy hőseinek , nem maradnak-e minden ügyekezetei foganat nélkül, ha a" tudományok" további kifejlődésére a Viscontiak, az Alphonsok, a Medicisek kezeket nem nyújtanak? Melly virágzásra juthattak volna a" tudományok hazánkban, ha a nagy Mátyás" pártfogói szelleme utódjaira is átszáll ! i A" tudományok; szeretete, ha azokat sikerrel kivánjuk mivelni, nem kis áldozattal jár. Egész emberi élet kivántatik a" szükséges előisme- retek" megszerzésére, kevés magányos embernek vagyona elégséges a kü- lönböző segédeszközök" előallítására; e? mellett a" jutalom, melly az illy fáradozásokat követi, nem mindig felel meg az áldozat nagyságának, 14" 108 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. gyakran végkép elis marad. Hány tudós vállalhatja magára ezen terhe- ket? A" nagyobb rész kénytelen volna más pályát választani, vagy a megkezdettról lelépni, ha a. tudományok" tehetősebb pártfogói és kedve- lői őket segedelmökkel nem gyámolitanák, nekiök fáradozásaik" folytatá- sára módot nem nyújtanának, őket a" megkivántató és gyakran még a legnagyobb áldozatok mellett is alig megszerezhető segédeszközökkel el nem látnák, és őket olly állapotba nem helyheztetnék, hogy a! messzire mutatkozó jutalmat elvárhassák, nagy reményeik" megcsalatásán, vagy a várt jutalom tökéletés elmaradásán el ne csüggedjenek, kétségbe ne essenek, és jövendő bajtársaik előtt elijesztő példáúl ne szolgáljanak. Azonban a" tudományok" körében fáradozónak nem csak élelmi gondjai, nem csak a" munkálatra megkivántató eszközök" tekintetéből van szüksége, hatalmasabb, a" világ előtt tekintetben álló pártfogóra, hanem még szinte inkább a" tudomanyos köztársaság elrendeltetése miatt is. — Ebbe a nagyobb rész hír, és névvágyból véteti magát fel, ritkábban és alkalmasint a nagy beavattak közúlis csak némellyekben dolgozik, szol- gál egyedűl ösztönúl, a tudományok? tiszta szeretete. Igen soknak korlá- tozott tehetségei nincsenek illendő arányban hiuságával, és igy azt a mit kiván, ohajt, sót mintegy: követel, nem éri el: míg mások, kiket fel- fuvalkodásában kisebbeknek tart és megvetve lenéz, mellette elhalad- nak és olly tetőre vergődnek, melly kevélységöket sérti, irigységöket éleszti. Mások gyakran minden érdemük nélkül egyedúl vak történet által nevekednek a" közvélekedésben, és ezeket az érdemetlenűl elnyert tetőn kevélység és a mindent ingerlő gőg szédelgése fogja el. Igy a hiúság, irigység és kevélység, minden társaságok" mételyei, a tudományosság köztársaságát sem kimélik meg, sót abban több ingert, szabadabb me- zót nyervén, még élénkébben munkálkodnak mint akárhol egyebütt. A" tollharczok — különben mint minden más surlódások az igazság" kiór- lésének legbizonyosabb eszközei — épen ezért igen gyakran az illendő- ség korlátait keresztűl törik, és nem csak az egyes harczolók nyugalmát, egész létezését koczkáztatják, hanem nem ritkán velök együtt a. tudo- mányokat is bal itéleteknek, megvetésnek teszik ki. Nevekedik a" veszély, ha még a" tudatlanság is részt veszen a" meg- indúlt vitában; ollyanok is magoknak tulajdonítják a" biróságot, kik a" ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD, 1838. 109 köztársaságba nem vétettek fel, és arra nem is érdemesek, hogy egy illy testület tagjai legyenek. Illy szomorú esetekben nem csak illetlen , mindenféle, még a" legügyetlenebb által is használható fegyverek vétet- nek elő, hanem maga a!" harcz" mezeje áttétetik a" polgári, sót gyakran a? családi életbe; rágalmak rágalmakra halmoztatnak, és a" megcsalatott közönség igen gyakran kárhoztató itéletet mond a" bünösnek tetsző bün- telen" fejére. Az ekkép támadott méltatlan üldözések közt az egyes tudósok el- vesznek, a" tudományok megszégyenülve elhallgatnak, ha nem találko- zik egy hatalmasabb, az éretlen, hogy ne mondjam rosz indulatú, üldözők- nek, polgári állása által is gátot vetni tudó pártfogó , kinek szárnyai alatt megvonhassák magokat amazok, melegítő keblében menedéket, a" külső zivatarok ellen oltalmat találhassanak emezek mind addig, míg az össze- szövetkezett irigység, hiuság, góg és tudatlanság megalázására megint új erővel kiállhatnak a" csatamezőre, és így új fénybe burkolva kivívhassák magoknak azon helyet, melly őket illeti. Illy sok és különböző tekintetekbőól van szüksége a" tudósoknak , a tudományoknak az őket szeretettel ápoló, részvéttel oltalmazó pártfo- gókra mindenütt. Hazánkban pedig különösen még azért is, mivel itt még a nemzeti tudományosság alig viritani kezdő mezején, a gyenge fejledező bimbókat, még a" mindent elfojtó részvétlenség is új veszély- lyel fenyegeti. Jól, igen jól, érezték ezt azon férfiak, kik tudományos intézetünket, az egyes tudósok" elkülönözött munkálkodásainak egyezte- tése, egy czélra vezetése, a. tudományok" meghonosítása, megnemzete- sítése végett felállították, annak törvényes létezést adtak; azért többfé- lekép kivántak annak pártfogásáról gondoskodni. Nem elégedének meg azzal, hogy azt maga a" nemzet vette fel melegítő keblébe, hanem kü- lönösen ajánlák azt akkori jó fejedelmünk" magas kegyeibe, kikérék ő cs. k. főherczegségének szeretve tisztelt nádorunknak pártfogását. A" hú nemzet kérése nem maradt meghallgatás nélkül. A" legszebb, legbizta- tóbb remények közt ültettetett el a" gyenge csemete; híven és gondosan 110 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ápolták azt azok, kiknek kezeire volt bízva, és már szép bimbók mutat- kozának, némelly virányok fejledezének ki, midőn új veszélyek, fenye- gető viharok tornyosodtak össze felette. A" zordon halál ragadá el első fejedelmi ápolóját, majd terhes nyavalya fenyegeté nagy pártfogójának minden igaz hazafi előtt tizszeresen becses életét; a" hazafiság" szent leple alá burkolt irígyei és ellenségei támadtak, mellyek a" nemzet jó indulat- ját elvonni ügyekeznek. Azonban fejedelmi ápolója helyett a kegyeskedő végzés fiában, erényei örökösében, támasztott egy új ápolót; a" kétségbe- esett magyarok" siránkozásán megindúlt nemzeti nemtő körúllebegte ma- gas kedveltjének halálos ágyát, és a hű nemzetnek visszaadta imádott ná- dorát, nekünk pedig gondoskodó pártfogónkat: újított, erővel lépend majd köztünk fel, a" háládatos nemzet javán fáradhatatlan munkálkodá- sait folytatandó "s a, magyar musákat újra védlő szárnya alá fogadandó; intézetünk" gondatlan ócsárlói elnémúlnak , mihelyt a" nemzet" igazságsze- retete, kimélő itélete bennünk a? tiszta hazafiúi indulatot, a" minden mellékes czéloktól ment buzgó ügyekezetet elismérve, azt, a" mi talán nem egészen kívánsága szerint történt volna, inkább emberi gyarlóság- nak, mellytól mi sem vagyunk mentek, mint a jó akarat hiányának tu- lajdonítja, és pártfogását tőlünk meg nem vonja. Ennek bizodalmas re- ménylése közt bocsátjuk egy évi munkálkodásinknak történeteit, mellyet a titoknoki hivatal mindjárt elő fog terjeszteni, és munkálkodásaink" né- melly mutatványait , az összesereglett jóakarók" itélete alá. EMLÉKBESZÉD PETROVICS FRIDRIK R. TAG FELETT. 111 IV. EMLÉKBESZÉD PETROVICS FRIDRIK RENDES TAG FELETT. MONDOTTA AZ AGADEMIA" VII-DIK KÖZ ÜLÉSÉBEN, SEPT. 9. 1838. ZSIVORA GYÖRGY , L. T. Ha igaz, a" mit évezredek" tapasztalatai kétségen kivúl helyeznek, hogy a" historiának a" nemzetek" mivelődésére, polgárisodására, erkül- cseire hatalmas befolyása van: úgy azon jelesek, kik a" régi történeteket nyomozni, azok" okait és következményeit kitapogatni, "s igy a" múlt idők" homályát szétoszlatni törekesznek, nem csak kortársaik" becsülését érdemlik meg nagy mértékben, hanem arra is méltók, hogy emlékök fen- tartatván, életök s hatások még a" késő unokának is példáúl szolgáljon. E" nézetből indulok ki, nagy érdemü gyülekezet, midőn feled- hetlen barátom "s ezen tudományos társaság egyik rendes tagja, az élete legszebb szakában, munkálódásának közepette, korán elhunyt Petrovics Fridrik Keresztély felett megszólamlom, hogy emlékezetét mind e" fényes helyen megújítsam, mind az utókornak általadjam. Melly czélomat úgy vélem leginkább elérhetni, ha a" boldogultnak életét, a szónoki virágokra különben sem szorultat, röviden és egyszerűen adom elő. Petrovics" bölcsejét nem magyar dajka ringatta; nem hallott ő gondos édes anyjától, nem gyermekkori játszó társaitól magyar hangot; mert azon tájakon, hol ő született, a" Kárpát nyugati vidékén, a Morva" mentében, nemzeti nyelvünk egészen idegen. De atyja, a holi- 112 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. csi evangelica gyülekezet köz tiszteletü lelki tanítója, szívén viselvén hazája iránti kötelességeit, mellyek között kétség kivűl első helyen áll az — a! mi fájdalom! olly sokak "s nem ritkán magas állásuak által fel sem vétetik — hogy e" haza gyermeke a" nemzeti nyelvet értse, beszélje, szeresse; szívén viselvén, mondom, e! szent kötelességet, fiát még gyenge korában elvivé csallóközi Somorjára, hogy ott a magyar nyelvet, minden sajátságával együtt, tisztán felfogja, megtanulja, "s mintegya- nyanyelvévé tegye. E" czél elérése után Petrovicsunk a" pozsonyi lyceumban folytatá tanulását, olly szorgalommal "s olly kitünő előmenetellel, hogy midón egy tanítószék halál által megürült, annak ideigleni betöltése köz akarat- tal óreá bizatnék. Ez időbe esik atyja halála "s atyja helyébe választatása a" holicsi gyülekezet legnagyobb része által; melly választáson azonban némellyek nehezen nyugodtak meg, ót, a még nem is 21 éves ifjút, a lelki tanítói terhes hivatal viselésére, fiatalsága miatt, elégtelennek ítélvén. Ő tehát, hogy a" gyülekezet egyetértését, mellyet minden testület" jól- léte, virágzása" első kiványának nézett, rendítlen megtartsa, önkényt le- mondott szótöbbség-adta jogáról, "s Pestre jött, a" királyi egyetemben törvénytudományokat hallgatni. Itt Schedius Lajos egyetemi oktatótól atyailag fogadtatott, "s nem csak szóval, tanácscsal, hanem tettel is te- temesen segítetett. Ennek pártfogása "s ajánlása által jutott gróf Teleki László özvegye házához, mint ifjabb gróf Teleki Lászlónak , most már e társaság tagjának , nevelője. Szükség-e említenem , hogy a" minden jóért, szépért lángoló keblű Petrovicsra ezen új állása nagy befolyással volt? Vagy volna tán e? két hazában, ki az imént nevezett fényes házat ne ismerné, annak az em- beriség, nemzetiség és tudományok körül szerzett kitünő érdemeit ne tudná, "s ennél fogva állításom" valóságán kételkednék? Ha volna: an- nak, néhai barátom" gyakori hálás vallomása és saját legbensőbb meggyő- ződésem szerint, nyiltan felelném ezt: igenis, Petrovicsra ezen új állás- nak, miveltségi és kivált tudományos tekintetben, felette nagy befolyása volt. A" lángeszü és mindent tudni vágyó ifju eddigelé a" tudományok" minden ágában kivánt előre haladni; a mi könyvet barátjai "s jóakarói- EMLÉKBESZÉD PETROVICS FRIDRIK R. TAG FELETT. 113 tól kölcsön kapott, vagy a" mit csekély tehetsége megszerezni engedett , mind azt hő vágygyal olvasá, a" nélkül hogy a" tudás" valamellyik osztá- lyát studiuma? fő tárgyává tette volna. Itt, e" fényes ház" jeles könyv- és kézirat-gyüjteményének megismerése után, e" tudományos társaság" nagy- méltóságu elnökének atyai vezérlete, igazgatása alatt, nyeré a fáradhat- lan szorgalmu ifju azon irányt, mellyben ót utóbb sikerrel látjuk haladni. Itt monda ó le a" sokoldaluságról, mellyre annak előtte vágyott, "s a he- lyett a legnagyobb buzgósággal és csüggedni soha nem tudó erós aka- rattal fordítá minden erejét s minden, hivatalos foglalatosságaitól üres , óráit nemzete "s hazája történeteinek és azon segédtudományoknak ta- nulására, mellyek nélkül a! történeti vizsgálódó magokból a" kútfejekból vagy épen nem, vagy csak zavaros ismereteket meríthet. Itt szerze a" kül- föld" mívelt nyelveiben annyi ügyességet, hogy azokat nem csak értené, de csinosan is tudná magát rajtok kifejezni. Itt irta Magyarország? törté- neteit időszaki táblákban, világosítva a" világ egykorú történeteivel7s a magyar királyok" nemzetségi lajstromival. Az volt pedig e. munka" irásánál legfőbb czélja — saját szavai sze- rint is , — hogy a" dicső magyar nemzet külső és belső polgári állapot- ját, a mindennapi foglalatosságokban nyilatkozó miveltségének mivol- tát, az ország" terjedelmének növekedését vagy fogyatkozását, "s a szom- széd nemzetekkel való összeköttetését olly világosan adja elő, hogy az ember akármellyik időszakot egy tekintetre átláthassa. "S e" szép czélt elérte teljesen! Mert, jóllehet ő volt hazánkban első , ki az előadás e nemét megkísértette, ámbár nem volt előtte példa, melly után indulha- tott volna: mégis olly pontos, olly teljes e munka, criticája olly józan és minden homályost, minden kétest, minden összefüggetlent annyira kizáró elejétől végig, hogy vele literaturánk" egy tetemes hiányát betöl- tetettnek bátran állíthatjuk. Hát nemzeti pallérozódásunk" történeteiről, az időszaki táblák" tol- dalékáról, mit mondjak? Alig van köztünk valaki, ki nem tudná, mi- képen régibb történetiróink a" nemzet belső és külső háborgásainak, "s az alkotmányos élet kifejlődésének, szóval, az egymás után következett eseményeknek leirását tartván az ország historiájának, a" tudományok, művészetek", mesterségek" és ipar" kifejlődéséről, "s az erkölcsök" emel- METÉ SEK GYE Vis 1 15 114 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI. kedéséről vagy hanyatlásáról mélyen hallgattanak. Petrovics volt az első, ki e" hiányt nemzeti nyelvünkön orvosolni igyekezett, hazánkban a" tu- dományok, müvészetek, mezei gazdaság, kereskedés" és mesterségek" állapotját századról századra röviden előadván. Nem akarom ugyan állí- tani, mint ha ezzel már ki volna a" bő tárgy egészen merítve, sót ön- kényt megvallom, hogy még tágas mező maradt miveletlen; de azért még sem fogja senki innepelt társunktól e" részben a kezdés dicsőségét megtagadni. Ezek voltak Petrovics" ismert munkálatai az időben, midőn ha- zánk számos nagylelkü fiai e? tudományos társaságot alapiták, "s ezek szolgáltak okúl arra, hogy ő mindjárt az első tagválasztás" alkalmával helybeli rendes taggá neveztetett a" historiai osztályba. Ezentúl úgy látjuk ót, majdnem három évig, mint egyik legmun- kásabb, legszorgalmasabb tagját e" nemzeti intézetnek, ki a köz tanács- kozásokban mindig buzgó részt vön, véleményét, meggyőződését őszin- tén ugyan, de egyszersmind kimélve és szerényen adván elő. Végre ütött az óra, mellyben bucsuznia kelle kedves hazájától , hogy a külföldet növendékével bejárja. E" határozat nem egy óra" mú- ve volt s ő a készülés ideje alatt mindig örömmel nézett a" jövendő elébe, mert mindig csak az volt szemei előtt, hogy a" külföld" híres könyv-, kézirat- és oklevél-gyüjteményeiben sokat lelend hazánkat illetőt, minek segedelmével képes lészen szétoszlatni azon ködöt, melly kivált XVI. és XVII-dik századi gyászos történeteinket kétes homályba burkolja. És mégis , midőn beállt az indulás" órája, midőn a" kedves haza" határát át- lépé, könyűk rezegtek a" férfiú szemében, szívét bús érzés nyomasztá , — annak előérzése, hogy tóle a" külföld nagy adót fog kivánni, — annak előérzése, hogy ő e szép haza" kies téreit, hegyeit, vülgyeit többé látni nem fogja. Útja legelsőben Cseh- és Szászországokon által Berlinbe vezeté, a hol majdnem egy egész esztendőt töltött; azután pedig Németország min- den más vidékét, Hollandot, Belgiumot, Francziaországot, Angliát és Schweitzot utazta be, gondosan vizsgálván mindenütt az országos és vá- rosi könyv- és levéltárakat, "s szorgosan jegyezvén fel mind azt, a" mi honunk. "s nemzetünk" történeteire némi világot vet. Gyüjtéseiról időről EMTÉKBESZÉD PETROVICS FRIDRIK R. TAG FELETT. 115 időre tudósítá az academiát; sót saját kezével is sokat lemásolt ugyan ezen intézet számára, mellyek jelennen ,, Petrovics - gyüjtemény". czím alatt őriztetnek a" tudós társaság" kézirattárában. Milly vas szorgalommal, milly buzgósággal, sót mondhatnám ön- feláldozással járt el ezen önválasztotta munkában: annak szemtanúja vol- tam magam is Párizsban. — Mások e? — kellemeiról világszerte hires — városban, a" mulatságok" és szórakozások ezen örvényében, még a! rit- kaságok" és nevezetességek" megszemlélésére is alig tudnak időt venni; Petrovics pedig itt is hív maradt elvéhez, "s fő czélját, a" historiai nyo- mozódást, egy pillanatig sem veszté el szemei elől. Alig valának házi viszonyai elrendezve, legott el kezde a" nyilványos könyv- és kézirattá- rakba járni, "s ott naponként hat óráig, előbb a lajstromok" átnézésével, azután meg a! czéljára nézve nevezetesebb darabok" vizsgálásával, "s a legérdekesbek" kijegyzésével vagy lemásoltatásával foglalatoskodék. Későbben az országos levéltár lön feszített figyelmének tárgya, midőn annak fő őrjétól az ott őriztetett historiai kincsek" használhatását meg- nyerte. De még ez sem volt képes tudásvágyát egészen kielégítni; nyo- mába akadván ugyan is, hogy Tököli, Rákóczy "s több más magyar na- gyoknak, kik a XVII-dik századi gyászos történetekben fő szerepeket játszottak, az őket izgatott franczia kormánynyal vitt levelezéseik a" kül- ügyek" ministeriuma" levéltárában őriztetnek, azonnal folyamodott a" ne- vezett ministerium" akkori fejéhez, "s nem csak megadatott neki, a" his- toriai oklevelekkel titkolódni nem szokott franczia kormány által, a" ki- vánt engedelem: sót Mignetben, a" franczia forradalom" egyik jelesebb történetirójában, "s a" ministeriumi levéltár" főnökében, a" czélba vett munka" könnyítésére és sikeresítésére segédtársat is talált. Azután e" tár- ban, hol hazánk" gyászos zavarainak kulcsa letéve van, napestig dolgo- zott, "s midőn a" sors Párizsból távozni kényszeríté, csupán ez egyet fájlalá, hogy az imént érintett levelezéseket, az ugyan azon tárgyu fran- czia követségi tudósításokkal együtt, úgy a mint ohajtotta volna, le nem másolhatta. Illy buzgósággal dolgozott Petrovics mindenütt, a" hol csak meg- fordult; illyent akart kifejteni Münchenben is, épen midőn hazájába visz- szatérendő volt: de itt áldozatja lett szorgalmának , áldozatja tudomány- 5 er ls 116 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. szeretetének; mert az országos levéltár" fagyos szobáiban, a hol mármár hozzá fogott a munkához, annyira átjárta a hideg, hogy ideglázba esett, "s ez véget vete munkás életének, literaturánk (s kivált történetirásunk" tetemes kárára. Igy tehát teljesedett bús előérzete! Istenei nem engedék még egy- szer látnia e" kies haza" téreit, hegyeit, völgyeit; nem engedék ölelnie kedveseit; nem élő szóval közlenie s rendszeres munkába szednie három évi vas szorgalommal gyüjtött, "s bennünket már a! távolból is olly sok szép gyümölcscsel kecsegtetett tapasztalatait. Elhunyt ő — "s te- temeit, mellyek e" hazáért annyit fáradtanak, szívét, melly e? nemzetért országért olly hőn vert, — idegen föld" hantjai takarják: de a szelid, nyájas, igaz ember, hív barát "s fáradhatatlan tudós" emlékezete fenma- rad közöttünk, "s nevét még az utókor is tisztelettel fogja említeni! EMLÉKBESZÉD B. SZEPESY IGNÁCZ IG. És TISZT. TAG. FELETT. 117 V. EMLÉKBESZÉD BÁRÓ SZEPESY IGNÁCZ IGAZG. ÉS TISZT. TAG FELETT. IRTA BITNICZ LAJOS , R. T. Placide guiescas, nosgue ab infirmo desiderio et muliebribus lamentis ad contemplationem virtutum tuarum voces, guas negue lugeri, ne- gue plangi fas est. Tacitus in vita Agricolae. Egy ritka fényü csillag tünt el hazánk" egéról: Négyesi báró Sze- pesy Ignácz, pécsi püspök, titkos tanácsos, sz. István rende"? középke- resztese 8 e" nemzeti academia? igazgató "s tiszteleti tagja. Érzékeny csa: pás a" hazának, melly egyik legnagyobb fiát, érzékeny csapás az egyház- nak, melly egyik legkegyesb püspökét, érzékeny csapás e nemzeti egyesületnek, melly egyik legbuzgóbb tagját szereté, tisztelé "s vesz- té el benne. Igen, egy magas érdemúű, a" honért "s a hon" nyelvéért hévvel buz- gott társat veszténk, kinek hazafiúi nagy tetteiért vég tisztelettel áldozni "s dicső sírhalmára örökké viritó tülgykoszorújából vett néhány lombot tűz- ni, tágíthatatlan hálatisztünk. De mit akarunk. Emlékezetét megünnepel- vén, nem sértjük-e inkább mint sem tiszteljük áldott szendergő porait, mi- után szerény végrendelete minden illy tisztelkedést nyilván eltiltott ? — Bocsáss meg ritka férfiú, üdvezült nagy lélek! nem magasztalás végett tüntetjük fel fényes érdemeidet — ezeknek arra nincs szükségük; hanem mivel belőlök venni akarunk, mi által szivünk derékségre melegüljön. Vé- tenénk az emberi való nagyság ellen, ha dicső tetteidet szemlélvén , ki 118 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. nem emelkednénk a" mindennapiság nyomasztó parányiságából ; ha tanul- ni nem akarnánk tóled , ki ifjuságod óta inkább másoknak mint magad- nak éltél; ha példád, a" nagynak szépnek és jónak követésére adott jeles példád által azon szent, azon erős eltökélésre nem buzdulnánk, hogy mi is törekszünk azok" háláját, szeretetét "s tiszteletét megérdemelni, kik utánunk itt maradnak. E" gondolattól hevült lélekkel indulok üdvezúlt társunk" emléke- zetét megújítani "s elhunytán bánkodó szivünk" érzeteit tolmácsolni; de megvallom , félve s tartózkodva indulok, mert igen is érzem, hogy ma- gas érdemeit illóleg áttekinteni, csak az enyémnél gyakorlottabb erőnek, "s méltólag festeni csak az enyémnél ékesben hangzó nyelvnek sikerülhet, azonban mivel a" való nagyság szónoki ékesités nélkül is szivet "s lelket érdekel, reménylem, bocsánatot nyerek, habár csak néhány töredék gon- dolatra szorított gyenge vázlat lesz is a mit nyújthatok. A" Mátra hegyei közt Egerben, Heves megye fő városában ringa Szepesynek bölcsője, hol a" múlt század" nyolczvanadikában születék. Elő- deinek fénye környezé születését "s ápolá serdülő korát: olly környül- mény , melly valamint egy részről hathatós ingert nyújt az ósök nagy tetteinek követésére, úgy más részről új akadályt, új veszélyt gördít az erény" nehéz utjára, mert a nemzetségi fény fáradság nélkül is tekintet- re segít, holott az különben csak érdem díja szokott lenni. Üdvezültünk belátván, hogy az ősöktől öröklött nagy név, ha fényt áraszt az unoka" érdemére, bizonyára hibáját sem mutatja gyengébb világításban, már élte" zsengéjében korát megelőző komolysággal eltökélé, hogy mindig arra tö- rekszik, mit tökélynek ismer, azért is mindig többet teszen, mint mennyit a" szoros kötelesség kiván — "s ez vala a? halhatatlanok" jelsza- va minden időben. Ez okozá, hogy mind alsó iskoláiban, mind miután egyházi köntöst öltött, a?" bölcselkedési és isteni tudományokat az egri papnevelő házban tanultakor előljáróinak figyelmét magára voná, szere- tetét különösen megérdemlé; ez okozá, hogy tanulásban volt szorgalma" gyümölcsét tapssal fogadá Pest, tapssal fogadá Bécs, "s amaz a" bölcselke- dési, ez az isteni tudományok" doctori repkényét fűzé homlokára. EMLÉKBESZÉD B. SZEPESY IGNÁCZ IG. ÉS TISZT. TAG FELETT. 119 Iskolából kilépte után az egri papnevelő házban tanulásra ügyelő, to- vábbad érseki szertartó, azután titoknok, két év mulva pedig egri lelkész és alesperes lön ; "s miután ezen való, mert lelki örömökkel termékeny, pá- lyán három évet töltött, széles tudománya, fáradhatatlan szorgalma 7s példás jámborsága miatt az egri főkáptalan" tagjai közé emelteték. Ezen főrendü egyházi hivatal nagyra termett lelkének magasb törekvés és fé- nyesb érdemgyűjtés" pályája lön. Ha nyomon követhetném felvállalt fontos munkálatiban , emliteném : mint szorgoskodék érseke" oldala mellett me- gyéje ügyeinek elintézésében, "s mint készüle nagy mestere vezérlete alatt : egyházi kormányzásra; említeném: a" szegények" egri intézeténél és a Heves megyei árvák" biztosságánál elnök létére mint áldozá fel va- gyonát, mint áldozá fel nyugalmát az ügyefogyottakért; említe- ném: midőn az egri főiskolában egyházi szónokságot visele, milly pél- dája "s tűköre vala tanitványinak, milly szelid ömledezésü nyelven szivá- rogtatá sziveikbe az örök élet" igéit, "s milly buzgón, sokszor milly szép jutalmat is osztogatva serkentgeté óket szorgalomra; említeném: milly csüggedetlen munkával szedé rendbe az egri jeles könyvtárt, melly mel- lett híven őrködék: de hiszem, szól ezekról helyettem Eger" csendes völgye , szól ama" sok szegénynek és árvának hálája, kiknek égető kö- nyeit letörlé; azért azon időpontra térek, midőn ezen ritka tulajdonok, az egyházi és világi pályán szerzett eme" bokros érdemek arra birák a királyi kegyelmet, hogy ót 1820b. egyházi főméltóságra — a" gonddal "s munkával terhes erdélyi püspökségre, "s erról hét év mulva arra, mellyen hajdan Calanus, Cesinge és Klimó fénylettenek, a" pécsire, emelje. E" magas tisztkörben nyilt neki tág mező , mellyen elméje és szi- ve" tulajdonát teljes nagyságban mutathatá. Erdélyi és pécsi megyék" lel- kes egyházi férfiai, kik szelid kormánya alatt legeltetétek az Ur" nyáját "s kik naponként látván és csodálván nagy tetteit, ezek" boldogító fényétől melegülétek minden nagyra és szépre , ti legyetek tanuim: mint ragyoga ő első rendü csillag gyanánt ezen valóban terhes, rémítő pályán; ti láttá- tok: mennyi áldozatot tön szent hivatalában, áldozatot az élet" csendé- ból, áldozatot az ártatlan örömök" kellemeibóől, áldozatot még éjszakái nyugalmábol is, midőn edzett lélekkel "s fáradhatatlan szorgalommal gyakran napjában tiz, tizenöt órát is munkának szentelve gyújtögeté, ne- 120 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. velgeté azon ismereteket, mellyekkel hazáját boldogítani törekvék , vagy sok rendü foglalkodási közt is ritka serénységgel tanulá az illyr nyelvet , hogy pontosan megismerhesse mind azok" szükségeit, kiket a gondviselés kormánya alá bizott, ti láttátok: mint nyujtá oda vagyonát, néha a" szük- ségeseket is megvonva magától, hogy a" szegényen "s a! szigorú magány- ban nyögdelő özvegyen segéljen, és at tudományok" csarnokát megnyissa azon szép elméű ifjaknak, kiknek szegénységen /s nyomorúságon kivúl egyéb nem jutott osztályrészül ; ti láttátok; milly apostoli buzgósággal já- rá meg megyéjét; mint igazitá el beható éles itélettel a: legszövevényesb dolgokat, mint nem ügyelt semmi nehézségre, semmi veszélyre, még egészsége gyengébb állapotjára sem, hogy szent hivatalát, mint legifjabb segédeinek egyike, épületesen teljesíthesse; ti láttátok: milly pontosan vizsgálgatá a" falusi iskolákat, milly szelid leereszkedéssel édesgeté magá- hoz a" gyenge növendékeket , midőn nekik az isteni bölcseség tejét osz- togatá; "s illyenkor nemde neki melegúlt kebellel köté szivetekre, hogy ügyes lelkészi vezérlete alatt a" kisebb tehetségü falusi mester is jó iskolát alapíthat, ellenben a" nevelés iránt hideg lelkész? kormánya alatt a" jeles tanító is minden esetre csak középszerü; ti hallátok szivbájló kenettel tel- jes ékesszólását, midőn híveit édes ömledezéssel szinte egekig emelve buz- dítá az erény " követésére, Vg midőn két élü palloshoz hasonlóvá lett sza- vával szinte pokolig üzé a" gonoszt s azt önmaga. előtt is irtózat tárgyává tevé; ti láttátok, ti hallátok mind ezeket, "s tudom: hálás kebellel őrzi- tek nagy püspöktök" szent emlékezetét, lelkesülve hirdetitek nagy tetteit, hogy azoktól jövendő tiszttársaitok is nemes lángra gyúljanak, mert a nagy tett nem hal meg, hanem századok mulva is tenyészik a" fogékony szivekben. Püspöki fényes tisztének szép, de súlyos kötelességeivel legtisztább, legbuzgóbb hazafiuságot "s az embernemesítésben , ebben az egyházi elól- járóknak jutott, valóban irigyelhető sorsban csüggedetlen lelket párosita. Nyelv tesz csak nemzetet; azért nemzeti nyelv nélkül nincs haza, nincs hazafiúság. Érté ezt az üdvezült, "s ámbár nyelvünk /s literaturánk nem vala egyenest beszőve az ösvénybe, mellyen ő indúlt: tudá mindazáltal, hogy nemzetiségünk" e" gyámolát neki mint magyarnak, mint előkelő magyar család" sarjadékának, mint magyar főpapnak emelkedésre segélni, B. SZEPESY IGNÁCZ IGAZG. ÉS TISZT. TAG. FELETT. 221 pedig teljes eróból segélni mulaszthatatlan szent tartozása. Ezen ha- zafiúi érzés lelkesíté azon észgyőző fontos szavakra, mellyekkel az országosan egybegyült honfiak előtt nyelvünk" terjesztését "s köz di- vatba hozását sürgette"); ez birá arra, hogy társaságunk alapítóitól , kiknek törekvését nevelje a" magyarok" istene, adjon nekik erót a haza iránt több érdemgyűjtésre, mert Seneca? mondásaként a hazának soha sem tehetünk eleget: hogy mondom azon örök dicsőségü férfi- aktól az igazgató tanács" tagjai közé számláltatva, azok" roppant áldoza- tában részt vegyen "s egyesületünk" pénztárát évenként hatszáz pengő fo- rinttal öregbítse; ez indítá, hogy bokros foglalkodásaitól meggazdálko- dott idejét anyanyelve? tudományos tanulására fordítva, készüljön ma- gyar irónak. Becsülte ő a latin nyelvet, mint tudomány" és egyház" nyel- vét, írt azon, midőn tárgy és körülmény kiváná, mert ki nem ismeri Kámánházi László váczi püspök" halotti ünnepekor mondott szép gyász- beszédét, vagy ama" valóban apostoli buzgósággal ömledezőt , mellyel az erdélyi papsághoz beköszöntött? Ki nem ismeri egyházi törvénykönyvét, mellyet az Erdélyben 1822b. tartott egyházi gyülekezet következésében irt megyéje részére? de szerelme! egész erejét arra, mellyen éltében elő- ször szólott, édes anyanyelvünkre függeszté. Bizonyítja ezt az ,, Istent imádó keresztény" nevezet alatt Erdélyben közre bocsátott imádságos könyve, bizonyítja a" nép" helyesebb oktatására Pécsett irt ,,A" keresz- tény tudomány rövideden" czimű rendszeres derék munkája , . bizonyítja azon szógyüjtemény, mellyel, mint mindjárt az első nagy gyülésben vá- lasztott tiszteleti tag, legfontosb munkálatunk" előkészületeit gyarapíitá , bizonyítja végre a" szentirásnak jegyzetekkel bővített magyar új kiadása. Egyházunk" férfiainak , miután Káldi György" kincsének magyar új fordi- sa a magyarázattudomány" mostani állásától kivánt javításokkal tökélete- sítve "s mind a" hasznos olvasást segítő bevezetéssel, mind a" homályos ki- fejezéseket világosító jegyzetekkel gyarapítva, tisztább, csinosabb, ké- nyelmesb alakba öntve, de Káldinak tagadhatatlanúl hú fordítását s tiszta ") Demissa opinio de opportunis mediis propagandae atgue omnibus regni Hungariae et partium adnexarum incolis pedetentim citra coactionem notae reddendae lin- guae Hungaricae. Az 1827 országgyűlésen. M. T. T. ÉVEK. fv. 1. 1ő 222 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. magyar ajakról szedett szólásait, mennyire lehetne , megtartva, jójön nap- fényre. Ezen elvet követé Verseghy azon töredékek" fordításában , mely- lyeket a pozsonyi egyházi gyülekezetnek 1822b. példáúl bemutatott "s a" haza" tudósaival nyomtatásban közlött. Derék példák, ha nyelvbeli kü- lönködéseivel nincsenek elárasztva! Üdvezültünk igen tudá, mennyi te- hetséget, mennyi tudományt és erőt kiván e"? tömérdek vállalat; tudá, mikép e" szent könyvek" fordítójának finom izléssel mély érzést és nag ügyességet kell párosítania, hogy a" legegyszerűbb elbeszéléstől szinte a" legfellengzőbb zsoltárig mindegyiknek saját hangját, saját szinét vissza- adhassa; tudá, mikép ismernie kell nyelvének minden finomságát, kü- lönféle fordulatait "s legkényesh árnyékozatit , hogy müvének azon köny- nyúséget "s azon szép hangzatot kölcsönözhesse , melly a" hallást. kelleme- sen érdekli "s az emlékezetnek segítséget nyújt; tudá "s érzé e" nehézsége- ket, de tólök vissza nem ijedve, bátor lélekkel kezde Káldi művének átnézéséhez és kijavításához. Felszólíta e" végre az erdélyi és pécsi me- gyékból némelly egyháziakat, megosztá közöttök a munkát, begyúlt dol- sozataikat szigorú vizsgálat alá vevé, a" bármelly tekintetben nem kielé- gítőnek más dolgozót rendele, sót néha harmadszor maga teljesen újra dolgozá, "s miután mindannyit a? helyesírás" egyenlő szabályaira vette , hat nyolczadrétű kötetben kinyomatá "s ajándékúl a" hazában szétküldözé. Nincs ugyan e" dolgozat fogyatkozás nélkül : hiszen, ez közös sorsa az emberi müveknek; mindazáltal szerzője" fáradhatatlan szorgalmának s a" magyar egyház" szükségeit pótolni törekvő nagy lelkének mindig dicső emléke maradand. Ennél sokkal dicsóbb emléke hazafiuságának az, mit a" nevelés" és tanitás" szent ügyében tőn nemzetünk "s az emberiség" javára. Századunk" egyik legüdvösb eszméje a" népnevelés. Hála az emberiség" jótevő szelle- mének, meg vagyon már időttünk ismerve az ember" méltósága; meg va- gyon ismerve, hogy az szunnyadozó tehetségeinek kifejtésére egyenlő jog- gal bir, testét akar daróez akar bíbor fedezze ; meg vagyon ismerve, hogy a köznép nem salakja, hanem egyik igen hasznos, igen érdemes része a polgári társaságnak, "s még is fájdalom! milly tudatlanságba, mennyi babonába És előitéletbe merúlve sinlődik nemzetünk" ezen osztálya, mert kinek nagyrészint tanítania "s vezérlenie kellene, a" falusi mester , majd EMLÉKBESZÉD B. SZEPESY IGNÁCZ IG. ÉS TISZT. TAG FELETT. 223 nem hasonló tudatlanságtól, hasonló babonától "s előítélettől elfogultan senyved. A" nagy püspök áthatva tiszte" legfőbb "s legnemesb nézetétől , érezvén: mit vár tóle a" haza, mit a" kor" szelleme, s belátván, hogy a" józan felvilágosodás" terjesztése, az alapos müveltség" elősegélése az egyet- len korszerű eszköz, melly által a" fattyú felvilágosulásnak "s a" belőle sarjadzó féktelenségnek utját be lehet vágni, gyökerét ki lehet irtani, Pécsett tanitóintézetet állíta, összegyűjté megyéje" falusi mestereit "s ok- tattatá őket, mint fejtegessék a gyenge nevendéknek: mi az ember, mi- re van szüksége , mi emeli, mi alacsonyítja, mi erősíti, mi erőtleníti ? ; mint adják értenie: mivel tartozik hazájának, királyának, urának; mint világosítsák fel, hogy tudjon "s pedig helyes okoknál fogva tudjon meg- elégedni sorsával — a!" középszerüséggel ; mint ismertessék meg vele a nagy természet tárgyait és tüneményeit, "s így mint irtsák a" babonát, mint rakjanak gátot az előitéletnek, szóval: ismereteit mint nevelgessék, mint tökéletesítsék. — De üdvezültünk" fenkölt gondolkozása még tovább ter- jede. Oda hagyák Pécset a keblébe nem régen szállított felső rendü tudo- dományok , "s környéke ifjai, kik azokra vágytanak, vagy messze he- lyekre nagy, néha el is vesztegetett költséggel utazni, vagy a" költséget nem birván, szép tehetségeik" kifejtését elmulasztani lőnek kénytelenek. Látá és sajnosan érzé ezt a tudományoknak élt nagy püspök, látá: mi- képen a" közel őrködő atyai szemeknek könnyebb megóni, nehogy némelly lengébb ifjak rút hanyagságba merüljenek vagy vad -érzékiségbe sülyedve ifjú erejöket elüljék , látá: mennyit nyer megyéje, ha nevendékei már fejlődésük" első korában megszokják a" szoros egyházi fenyítéket, ha pap- jai felső tudományok" tanitására alkalmaztatva, több oldalú müveltségre juthatnak, látá s mintegy ihletve Eger" hajdani nagy püspökének, gróf Eszterházy Károlynak, lelkétől, száz ezer pengő forintot áldoza, hogy a" bölcselkedés- és törvénytudományt ismét Pécs" kies vidékére édesgesse, "s ott állandóan megtelepítse. Diszes csarnokot emele e" végből, rendsze- res fizetéssel jutalmazott tanítókat rendele"s minden szükségessel felkészi- tett intézetét a haza nevendékeinek megnyitá. Folyának a! tanítások s a tanulók" száma egyre szaporodék; azért kevés idő múlva intézetét tete- mes költséggel vásárlott "s ujolag rendbe szedett, nagy tervéhez alkalma- tosb és kényelmesb más lakba szállítá, "5 hogy semminek se legyen hiával, 167 224 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. mi tudományüzésre szükséges, könyvnyomó sajtóval is megajándékozá , előbbi épületébe pedig egyik nagy tiszti elődének intézetét, a püspö- ki könyvtárt helyezé, s jeles müvekkel gazdagítva, ismét köz haszonvétel- re átengedé. E" ritka léleknek köszönheted tehát, Pécs! a nagy király alatt volt tudományos fényednek legalább egy részben újra derültét "s ál- landó megalapítását, e" ritka léleknek, ki nyugalmat nem engedvén s0- ha magának, jótevő szellem gyanánt ápola téged "s épületeidben is nevelé becsedet, nevelé diszedet. Hálás szivvel vallod te ezt, örök áldással tisz- teled érte boldogítód" nagy nevét, "5 maradékról maradékra zenged azon sok nevendékkel együtt, kik intézetében oktatást és nevelést nyernek. De mit szólok? Hiszen, míg élni fog magyar, élni szivében törvénye, törvé- nyét az idő le nem törli, e" törvény folyvást hirdetendi, hogy ezért Sze- pesynek a" haza is örök hálával tartozik. Szerencsésen indulásba hozott intézetét, szive gyönyörét, mind- egyre szorgoskodó kézzel ápolá sokféle foglalkodásai mellett is, mint hajdan boldog atyáink, néha néha a" haza? reményei közé lépe, tudomá- nyos vetekedésbe ereszkedék velök, "s majd szivhez szóló atyai biztatás- sal, majd ajándékkal ébresztgeté szorgalmokat, sót halála" esetére is szi- vén hordozá kedvelt intézetét, ezt s a könyvtárt rendelvén vagyona örökösének. Ime úgy pazarlá a" püspök, illyenekre külté dús jövedelmét "s édes rokoninak nem hagya egyéb örökséget, mint magas érdemeit. Azonban csak kevés ideig örülhete szép müvének ; tüdőbajban már régóta szenvedő teste nem birhatván többé nagy lelke" törekvéseit, elhanyatlék. Julius" 16-dikán estve, embereitől elválva, épen szobájába vonúla, midőn hangzék a" béke" angyalának szava, "s a" nagy lélek egypár sohajtás után földünket elhagyá. Elhúnyt tehát a" nagy püspök hazánk", egyházunk" "s nemzeti aca- demiánk" élénk fájdalmára. Elhúnyt; de ritka fényű példája lobogó szö- vétnek gyanánt világít előttünk, hogy, mint ő, fáradhatatlanul munkál- kodjunk "s folyvást gyarapodjunk isméretben és tapasztalásban; hogy, mint ő, szilárd élettervet alkossunk magunknak "s azt állandóan köves- sük, mert élte" tanusága szerint az ember véghez viheti, a mit akar; "s hogy mint ő, hévvel fogadjuk "s örömmel teljesítsük mind azt, mi ha- EMLÉKBESZÉD B. SZEPESY IGNÁCZ IG. És TISZT. TAG, FELETT, 225 zánkra díszt hoz és boldogságát tenyészti. — Üdvezült nagy lélek! te jól s dicsően végzéd pályádat, "s ott a" jutalom? helyén ama" boldogabb hazában birod már a nem-halandók" bérét, tekints le hozzánk, fogadd kegyesen e? parányi áldozatunkat "s nemzeti őrszenteinkkel egyesúlve kérd a" mindenhatótól, hogy a" jó hazafi "s a" jó példa közülünk soha ki ne fogyjon. 226 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI ÉLETRAJZI TOLDALÉK A M. T. T. TÖRTÉNETEIHEZ. Azon idő alatt, mellynek academiai történetét ev kötetben előter- jesztettük , a" társaság hét tagját vesztette el. Rövid életrajzaik itt követ- keznek , a gróf Illésházy Istvánét kivévén, mint a" kinek életéről az V-d. kötetben megjelenendő emlékbeszéd kimerítóleg szól. Előre bocsá- tatott a" gr. Kornis Mihályé, ki még 1535-ben halálozott meg, de élet- rajza, adatok" hiánya miatt, az Évkönyvek" elébbi kötetében elmaradt ; és Berzsenyi Dánielé, kiegészítésül az elébbi kötetben állott emlékbe- szédhez. G. KORNIS MIHÁLY, igazgató tag. Született Dézsen, aprilis" 24d. 1796. fia g. Kornis Ignácznak, uno- kája gr. Teleki Károlynak. Tanulmányit Kolosváratt 1815. végezvén, augustusban a. kir. kormányszéknél irnokúl eskütt fel, de törvénygya- korlás végett egy évnegyed múlva Maros Vásárhelyre ment, a" kir. táblá- hoz, hol ritka szorgalommal töltött két év után a" törvényes censurán ki- tünő szerencsével esett által. Következett évben, augustusban, a! királyi kormányszék mellé fogalmazónak neveztetvén, innen 1821. november" végén az erdélyi udv. cancellariára vitetett udv. fogalmazónak, de már 1823. decemberben a" kormányszék mellett titoknok, végre 1831. végén ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 227 a" kir. kincstartóságnál tanácsos lett. Ezek mellett a" Felség által 1826ban Kővár vidékének , 1828ban pedig Kolos vmegyének főispáni helytartójá- vá neveztetett ki. Állandó egészsége" első csorbáját a" choleravész? járvá- nyakor szenvedé, egy veszedelmes meghülés" következésében ; "s ez lön csirája kora kimultának is. Tüdejének baja t. i. 1832ben már súlyosodott, de ismét engedvén, magát nem kímélve folytatá K. referens tanácsnoki dolgait; sót az először is Kolos vmegyétől az ő elnöksége alatt sürgetve kért, közönségesen várva várt "s 1834ben össze is hivott országgyűlésre is felment, polgári koszorúkat aratandó. Meg is nyerte csak hamar társai bizodalmát; a" rendek" elnökségére a" catholicus kijeleltek közt az elsőség neki jutott, "s tagja lett azon országgyűlési követségnek is, mellyet bol- dogult fejedelmünk Brünnben fogadott el. Kornis, közelebbről egy ke- mény láz által nagyon elgyengúlve, "s tüdőbajának újra mutatkozó kórje- leivel is egész lélekkel elfogadta a" rendek" bizodalmát, megindúlt a" ve- szedelmes útra, részt vön az ismeretes audientiában, de visszatéret Bécs- be, nyavalyája annyira megsúlyosodott, hogy nem sokára az orvosok le- mondanának felgyógyulhatása iránti reménységökról. Testi kinok, "s sze- retetre méltó családja" körében lelki gyötrelmek közt folyt le még egy hosz- szu év, melly éltének utolsója lön. Halála Szebenben történt november" 27d. 1835 ; eltemettetése Dézsen a" ferencziek" sírboltjában, g. Teleki Ká- roly mellett. Kornis" egész pályáját hivatalbeli példás serénység, valamint fogyhatatlan hazafi buzgóság bélyegezték; e" mellett igazság-szerető, nyá- jas, kitünő miveltségü, mellynek gondos nevelés vete alapot, folytonos szorgalom "s 1822ben Europa" classicus földén tett utazás öregbítették. Mind ezért, mind a? honi literatura iránti vonzódásaért vette fel ót a" m. t. társaság" négy első alapítója miudjárt 1830ban az academia" igazgató taná- csába; mellynek gyüléseiben mindazonáltal, hivatalos elfoglaltatásaitól gátolva, részt nem vehetett. BERZSENYI DÁNIEL , rendes tag. Született nemes szüléktől 1776. majus" 7d. Hetyén, Vas várme- gyében; tudományos nevelését Sopronban vette, hol a Kis által alkotott 228 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. magyar társaságnak tagja volt. 1796tól fogva, atyai házánál, csendes visz- szavonulásban, a" tudományoknak élt, folytonos levelezésben Kissel és Kazinczyval, kik reá a legkedvezőbb hatással voltak. Versei kéz alatt elterjedve , az értők közt csodálást gerjesztettek, "s ennek következésé- ben történt, hogy b. Prónay Sándor 1812, midőn gr. Teleki Lászlót S0- mogy vmegye főispáni helytartó székébe iktatná, Berzsenyit, mint dí- szét a m. Parnassusnak üdvezlené, g. Teleki pedig táblabiróvá nevezné. Verseit Helmeczy először 1813ban, másodszor 1816ban adta ki Pesten. Az orthologusok" megtámadásai dicsőségét csak emelhették. Későbbi esz- tendeiben a musának ritkábban, leginkább aestheticai és philosophiai stu- diumoknak élt; miért az academia? igazgató tanácsa is 1830 nov. 17d. a philosophiai osztályban tevé vidéki első rendes taggá. A? m. t. társaság Évkönyvei I. kötetében ,,Poetai Harmonistica"" czímű értekezése áll, kéz- iratai közt pedig a mezei gazdaság akadályairól szóló elmélkedése találta- tik. Halálával, melly 1836. febr. 24d. történt, a haza nagy irót vesztett. GELEI JÓZSEF, levelező tag. Született december 6. 1754ben, Alacskán, Borsod vmegyében, hol atyja ref. pred. volt. Iskoláit Miskolczon és Sáros-Patakon végzette. Épen ekkor költ fel a magyar világ" hajnala; ót lelke a: nemzeti ügyben köz munkálkodásra hívta. Igy Esztelneki Szacsvai Sándorhoz, ki 1787- ben Magyar Kurirját inditá meg, állott segédül, "s az ev mellett fenma- radó óráit, azon kor" szükségeihez képest, áttételekre fordította. Még ez idő alatt jelent meg tőle Pozsonyban, Landerernél: I. Ifjabbik Robinzon, iródott a gyermekeknek gyönyörködtető és hasznos magok mulatságokra, forditódott Gellei József által. 1787. 8r. 479. lap. — 2. Hallónak boldog estvéje. Németből forditotta Gelej József. 1788. $r. I. szakasz 365 I. II szakasz 433 I. Magára vonván ekkép munkássága által Kazinczy Ferencz- nek, 1786. óta a kassai kerületben a" nemzeti iskolák" királyi ügyelőjé- ÉLETRAJZI TOLDALEK. 229 nek figyelmét, ennek, s általa gróf Török Lajos ugyan azon kerületben főigazgatónak buzdítása "s pártolása mellett, szerencsésen kiállott concur- sus után, melly akkor német és latin dolgozatokat kivánt, noha refor- matus volt, a" jászberényi gymnasiumban királyi professor lett. Az idők" változtával azonban Geleit a" kúnhalasi ref. iskolához látjuk átvándorolni , innen §. Patakra, hol 1807-ig tanított. Ez idő alatt irta a" tiszamelléki ref. superintendentia" rendeléséből ee munkát: 3. Az ásványok országa. Készittetett a" s. pataki ref. hum. oskolák" számára. Patak, 1811. 8$r. XVI. és 199 lap. — Nyugalomba tétetvén, Miskolczon élt, hola! magyar tu- dós társaság, melly választásaiban mindig a mult idők" munkás és érde- met szerzett férfiaira is vissza szeret tekinteni, az ügy régi bajnokaiban magát az ügyet tisztelvén, ót felkereste, "s sept. 1. 1832. lev. tagjai so- rába iktatta. Visszavonult életét martius" I. 1838. végzette, nyolczvan- négy éves korában. XVI. Lajos és hitvese élete fordítmánya az academia kézirattárában tartatik. SCHUSTER JÁNOS, rendes tag. Született Pécsett, május" 7. 1777. hol grammaticalis iskoláit, vala- mint a" philosophiát "s törvényt is elvégezvén, változtatott szándékkal Pestre jött orvostudományt hallgatni, 1796—1800 , "s itt 1802. febr. 10. a" chemia tanítójának állandó segédévé neveztetett, martius" 16. pedig orvostanári koszorút nyert. 1804ben Németország" academiáit látogatta meg, legtovább Berlinben mulatván , "s ez idő alatt ismertette meg a" külföld- del Winterl pesti vegytan-professornak nézeteit az életműtelen természet alkatrészeiről (J. J. WinterTs Darstellung der vier Bestandtheile der anor- ganischen Natur. Aus dem Lat. Jena, 1804. n4r. 46 és 528 lap.) Haza jövén, 1806ban a" gyógyszeres nevendékek mellett correpetitorkodott 1808-ig , s ekkor vette tóle a" tudós világ, Winter! rendszerét is (Sy- stem der dualistischen Chemie des Prof. J. J. Winterl. Berlin, 1807. 8r. két kötet, 510 és 320 lap). Tudománya "s munkái tekintetéből 1808. sept. 26. a" kolosvári lyceum mellé vegy-, ásvány- és bányásztudományok" MT TEV ÍV Le 7 230 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. tanítójává, majd dec. 20. a pesti egyetemhez különös természettörténet professorává neveztetett, mellyhez tartozólag, hallgatói számára kiadá a" füvészi műnyelv" rendszerét (Terminologia botanica. Buda, 1808. 8r. 118. lap, 2d. bővebb kiadás , u. o. 1815.IV és 148 lap.) Alig lépett új hivata- lába, mi 1809. febr. 9. történt, Winterl halálos betegségbe esvén, azon- nal átvette a" vegytan és füvészet tanítását, "s az orvosi kar" természettár- gyi gyüjteményei rendezését is. Végre 1811. Winter! székét elnyervén, tanította ama" két tudományt 1817ig, midőn a" füvésztan az elsőtól elvá- lasztatván, ő már most csak a" vegytant adta elő mint r. prof. egész 1838- ig, de idő közben mint helyettes, hol egyet, hol mást az említett tudo- mányok közúl is. E" mellett sokáig jegyzőséget, 1811—1813. dékánságot, 1821—2ben rectorságot viselt, "s ez utóbbi évben a" karnak al-öregbiké- vé is lett. A" felebbieken "s számos álnevű kisebb és nagyobb munkakon kivűl még ezeket adta: Geschichte der Stadt Pesth, még 1806ban nyom- tatva, de csak 1816ban kiadva, Hartlebennél; Sr. VII és 140 lap ; "s P. Orfilas Rettungsverfahren bei Vergiftungen und dem Scheintode. Aus dem Französ. übers. u. vermehrt. Pest, 1819. n8r. XII és 184 I.; ő adta ki Ki- taibelnek többnyire kéziratbeli anyagait is honi vizeink" történetéhez: P. Kitaibel Hydrographica Vngariae, praemissa auctoris vita edidit. Pest, 1829. n8r. 2 köt., s 1830ban egy általa feltalált chemiai kézi készület ismertetését közlötte. Továbbá tóle van: 1. Egy magyarnak észrevételei Marcel de Serres ausztriai birodalomban tett utazásai iránt. (Tud. Gy. 1817. V.), "s 2. A keletindiai cholera (Orv. Tár, 1831. I.j; de fő érdeme, literaturánkat illetőleg, a: magyar vegytani múnyelv, mellyek bennünket e" hivatalos irományban: Gyógyszerek árszabása, (Buda, 1829. 4r.) aján- dékozott meg, "s melly azóta az orvosi és természettani irók által különb- ség nélkül elfogadtatott; valamint azon buzgóság, mellyel gyógyszeres nevendékeink közt nyelvünket behozta, úgy hogy közúlök a magyar ajkuak a" magisterium-tételkor nem németúűl, mint az előtt, hanem már 1826tól fogva, magyarul értekeznének szóval és irásban, sót ő ezeknek 1829ben kiadását is meginditotta illy czímmel: Gyógyszeres értekezések , mellyeket a" kir. magy. tud. mindennességben Schuster János kir. oktató vezérlése alatt a m. nevendék gyógyszeresek, kiszabott készítmények elő- állíitásakor közönségesen elmondottak. (Pest, 1829. 8r. 174 I.) Ebbeli ér- ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 231 demei, valamint a szorosban úgy nevezett természeti tudományokbani nagy jártassága tekintetéből nevezte ót ki a" m. tudós társaság" ajánlatára az igazgatóság harmadik helybeli rendes taggá a" természettudományi osz- tályba, febr. 20. 1831., mellynek ügyeiben részt veve mind addig , míg elhatalmazó tüdőbetegsége által nem gátoltatott. De ennek tartása alatt is szakadatlan buzgósággal vezérlette tanítványait a" tőle megnyitott ösvé- nyen, úgy hogy a" fentebbi gyüjtemény kötetekre növekednék , s általa a chemia "s pharmacia nyelve minden ágaiban kimíveltetnék. E" mellett nagy tűzzel folytatá a magyar "s főleg keleti nyelvek körúli hasonlító vizs- gálatait, mellyeknek rendezése és szerkesztésében mindazáltal megelőzte a" halál majus" 19. 1838.. Tanítványai egész a! sírhelyig vivék saját válla- ikon, mellyet egy magyar feliratu emlékkő jegyez, a" váczi gát melletti sírkertben, közel Kisfaludy Károly" nyughelyéhez. PERGER JÁNOS. rendes tag. Született május" 15. 1791. Nagy-Váradon, hol atyja a" cath. nem- zeti iskola" igazgatója 1801ben meghalván, anyabátyja Drágosy Miklós egyes. görög püspök" befolyásával, majd Hajdu Ferencz mostohaapja" va- lóban atyai vezérlése alatt gondos nevelést vett; "s a gymnasiumi, philo- sophiai "s türvénytudományi oskolákat végezte. Anyavárosából törvényes gyakorlat végett Pestre ment, hol 1813 évben a" királyi tábla mellé hi- tes jegyzővé, 1814-ban pedig h. ügyvéddé eskütt fel. Peres dol- gai mellett is folyvást szeretettel viseltetvén a" tudományokhoz, kö- vetkező munkálatival járult a" literatura előmozdításához: 1. Bevezetés a diplomaticába, vagyis az oklevél-ismeret tudományába Schwartner ut. (Pest 1821. n8r.). 2. Verbóőcgy István magyar törvénytára. Magyarosí- totta "s némelly jegyzékekkel megvilágosította. (Pest, 1830. fol.). 3. A" magyar és hazája régenten. (Pest, 1831. 8r.). 4. Törvényes és diploma- ticai czikkelyek az 1832ki Tud. Gy.ben, a Közhasznu Esmeretek" tára 17" 232 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI. 2—5. részeiben "s Szemlélőben. Amazok" tekintetéből választá őt a m. t. társaság , első nagy gyülésében , 1831. febr. 17. levelező, "s az igazgató- ság, 1832. sept. 3. helybeli rendes taggá a" törvénytudományi osztályhoz ; s e helyét még azon évben foglalta el egy, a? hűbéri rendszerről írt ér- tekezés" felolvasásával, melly azonban meg nem jelenhetett. Az utóbbi időkben, a" társaság megbizásából a Törvénytudományi múűszótár" szer- kesztésével foglalkodott, de e. munkálata közben, a" budapesti árviz" al- kalmával megbetegedvén: rövid szenvedés után elhúnyt, Pesten, máj. 25. 1838. Kéziratban maradtak tóle "5 az academia" levéltárába tétettek: 1. Értekezés a" jobbágyokról. 2. Magyar törvények fordítása a XVI. szá- zad közepeig. 3. Emlékbeszéd Georch Illés t. t. felett, megjelenendik az Évkönyvek" IVd. kötetében. Táblabirósággal Heves, Gömör és Torná- ban tiszteltetett meg. B. SZEPESY IGNÁCZ, igazg. "s tiszteleti tag. Született Egerben, augustus" 13. 1780, hol végzé nagyobb részt tanulását is. 1795ben az ottani papnevelő intézetben egyházi pályára lé-" pett, "s miután Pesten a" philosophiában "s Bécsben a" theologiában ta- nári koszorút nyert, 1803ban papnak felszenteltetett. Még ez előtt vala- mivel, "s azután, is az egri seminariumban tanulmányok" igazgatója, majd érseki szertartó és titoknok, 1808nak végén kanonokká neveztetett , "s mint illyen érsek-udvari titoknok, borsodi főesperes, az egri szegények" intézete, az árvákra ügyelő Heves vmegyei biztosság elnöke, lyceumbeli egyházi szónok, az egri köz könyvtárnak, mellyet rendbe szedett, felvi- gyázója, végre kisprépost: míg, 1820. april! 9d. Egerben, ugyan azon egyházban, mellyben kereszteltetett, püspökké avattatott; mire Erdély- ben nyolczadfél évig viselé az egyházi kormányt, egyszersmind kormány- széki "s belső titkos tanácsosi méltósággal. Itt tarta 1822ben papi gyüle- kezetet, mellynek következésében Kolosvárt a megye részére latin nyel- ven törvénykönyvet bocsáta közre Sztatuta czímmel, magyarúl pedig ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 233 , Istent imádó keresztény" imádságos könyvét. 1828ban pécsi püspökké neveztetvén, nem sokára újra megnyitá a" philosophia" és törvény" osko- láit, azokat bőkezűen megalapítá, nyomtató intézettel bővíté, mire az még halála előtt, Ő Felsége által lyceummá emeltetett. Szinte Pécsett, a nép" helyesebb oktatására el munkát írta: A" keresztény tudomány rövide- den (Pest, 1832. n8r.) ; "s majd több munkás egyházi férfiak" segedelmé- vel a Káldi György" bibliája átnézéséhez s javításához látván, azt ama hosszu 1832 6diki országgyűlés alatt, mellyben ő folyvást élénk haza- fiúi részt vett, saját költségein ki is adta illy czím alatt: Szent irás, vagy- is az ó szövetségnek szent könyvei, magyarúl Káldi György után, a kö- zönséges diák fordításból az eredeti betűre is Jfigyelmezve , jegyzetekkel. Négy kötet. Pozsony, Belnay bet. 1835—6. n8r. — Uj szövetség, két kötet U. ott, 1834—5. "S e" roppant költséggel előállított munka" példá- nyait kötve, majd mind ajándékul küldé a hazai püspökmegyék" számos egyházi férfiúinak. A" magyar nyelv és nemzetiség melletti mindenkori buzgósága" tekintetéből 1830. az academia igazgató tanácsába, tiszteleti tagúl pedig mindjárt a" társaság" első nagy gyülésében vétetett fel, febr. 15. 1831., melly bizodalomnak ő nemcsak a nagy szótár készületeihez járulása által felelt meg, hanem 1832tól fogva az academiai jövedelmeket is 600 ft. évi segedelemmel öregbíté. "S folytonos munkásság "s főleg pé- csi főiskolája" gondjai köztt, a" jámbor szívű, szent érzésü, lángoló hon- fikeblú férfiút, a" halál, Pécsett, jul. 16. 1838. estveli 9kor hirtelen ra- gadá ki az élők közúl: az egyház, az academia, az egész haza nagy fáj- dalmára. — Felebb említett munkáin kivúl még két latin beszéde látott világot: egy Kámánházi László váczi püspök felett, más az erdélyi pap- sághoz, midőn püspöki székébe beköszöntött. KÖLCSEY FERENCZ, rendes tag. Született Szó-Demeteren, Közép-Szolnok vármegyében , aug. 8d, 1790., "s tanulmányait a" debreczeni ref. collegiumban végezé. Már itt 234 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI barátkozott meg teljesen a? classíca régiség két nyelvén kivül a" franczi- ával és némettel, "s az ottani válogatott könyvtár" segedelmével ezeknek jeles iróit nagy buzgósággal tanulta; a" magyar literaturát Kazinczy" mun- kái kedvelteték meg vele. 1809, Pesten a" kir. táblához jegyzőnek eskütt fel, "s itt szövé Szemerével azon meleg barátságot, melly őt egész sirja- iglan kisérte. Első, poetai, dolgozatai Horvát István" Dámák" kalendári- omában s az Erdélyi Muzeumban jelentek meg. 1815ben következett Kazinczy mellett a Felelet a? Mondolatra, "s 1817ben Csokonai, Kis és Berzsenyi munkáik" birálatai: mellyek amaz ingerlékeny korban neki annyi kellemetlenséget okozának, hogy valamennyi régi "s új költőink" szándéklott birálásával felhagyna , "s több évi hallgatás után is csak ver- seket adna az Aurora, Hebe, Aspasia és Koszorúban, mellyek felett az olvasók elfeledvén a szigoru criticust, benne a" költőt szerették meg. 1826- ban jelent meg tóle a" kassai Minervában az Ilias" T. könyvének fordítása , "s ekkor vonatott be Szemere által a Muzárior szerkesztésébe is (Pest, 1826, 7, 9, négy kötet), melly a" m. aestheticai literaturába nem cse- kély befolyással volt. "S noha 1828ban Szatmárban tiszteleti, majd rendes főjegyzővé "s 1832ben ugyan azon megye részéről országgyűlési követté választatott, melly pályán is országos tisztelet tárgyává lön, mégis foly- vást dolgozgatott, név szerint Bajza Aurorája s Kritikai Lapjaiba, Sze- mere" Aurorája "s a Muzárion" új folyamába (1833), és utóbb az Athenae- umba is. A" m. academia? igazgató tanácsa ót a" literatura körúli érdemei s ritka tehetségei tekintetéből 1830. nov. 17. a nyelvtudományi osztály- ba vidéki második rendes taggá nevezte, 1835ben pedig a!" tiszteleti taggá választatott Kisfaludy Sándor helyébe: elsőnek , fizetéssel. A? halál őt egy heti betegség után Csekén, Szatmár vmegyében aug. 24. 1838. ragadta ki családja" karjai közűl, mind azoknak, kik ót mint irót, hazafit és embert ismerték , élénk fájdalmára. A" m. t. társaság Évkönyveiben tóle Kazin- czy és Berzsenyi feletti emlékbeszédei állanak. Számos, philosophiai , törvényes, aestheticai, szónoki és költői munkái közűl, életében csak lyrai dolgozásai szedettek össze "s jelentek meg: Kölcsey Ferencz mun- káji. Kiadta Szemere Pál. Első kötet. Versek. Pesten, Hartlebennél, 1832. n8r. Ellenben halála után összeálltak némelly baráti, "5 valamennyi mun- kái üszves kiadását határozák el, mellyból eddig két kötet meg is jelent ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 235 illy czímmel és tartalommal: Kölcsey Ferencs minden munkái. Szerkesz- tik b. Eötvös József, Szalay László és Szemere Pál. Első kötet: Poetai munkái; Második kötet: Elbeszélései és vegyes beszédei. Pesten, kiadja Heckenast Gusztáv. 1840. 8r. Az egész hat kötetet teend. Ugyan ezen év- ben jelent meg: Kölcsey Ferencs gyermek- "s ifjúkori életrajza, "s néhány eredeti levele. Jegyzésekkel kiadja Kállay Ferencz academiai rendes tag. Pesten, Trattner-Károlyi tulajdona. Év nélk. L6r. NYÍRY ISTVÁN, rendes tag. Született Átányban, Heves vmegyében, majus" 9. 1776., hol atyja ref. predikátor "s az eperesti sz. szék" tanácsosa volt. Tanulását S. Patakon kezdte, s azt az ottani főiskolában, egy évet időközben a német nyelv" gyakorlása végett Lőcsén töltvén, be is fejezte. Gyenge ifjuságában szen- vedélyes barátja a" költészetnek "s a" classica literatura? szorgalmas tanuló- ja, számos költeményeket irt, mellyekkel azonban soha fel nem lépett A" mennyiség- és természettudományokat Barczafalvi Szabó Dávid, a" hí- res neolog" lelkes előadásai után kedvelte meg először, a" philosophiát az akkor nagy hirü Szentgyörgyi István alatt. E" komolyabb tanulmányok nem tompiták el Nyíry" hajlamát a" szép iránt, "s igy ót olly előmenetel- rel látjuk a festészetet is űzni, hogy 1797. az új fő curator Vay József befolyásával felállított rajztanítói helyre meghiívatnék, miután e! czélra gyakorlás, és különféle készületek közt Kassán egy évet töltött. De már 1798. a" tiszta mathesis" rendkiv. tanitójává levén, a" rajzolásnak csak any- nyiban maradt tovább is gyakorlója, mennyiben a" mathesissel, nevezete- sen annak alkalmazott részével, főleg a füld- és égabroszok és felső épité- szeti tervek? készítésével függött össze. 1806-ban juliusban mint rendes prof. a mennyiségtudomány tanitását egész terjedelmében vette által s nem csak annak elemei körül játszadozva, hanem felsőbb ágaiba is igyekezvén hallgatóit beavatni. E" mellett is időt tuda nyerni 1810-ben, prof. Sipos Pál kiléptével a" természettudomány" oktató székét is ellátni, mig az arra 236 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. készülő Kézy Mózses 1813ban a külföldről visszatérvén, azt elfoglalta. Ez idő alatt készitette Nyíry első munkáját: A" dynamica physicw kezdete (1811), melly azonban kéziratban maradt. A"? physica Schelling" természet- philosophiája tanulására vezette, "s ez új és önálló studiumokra ébreszt- vén mély elmü szellemét, az önhatók tudományát alkotta, mellyet e czimü munkájában terjesztett elő: Prima elementa matheseos intensorum. Kassa, 1821. 8r. 111 lap, "s mire csakhamar A számvetés tudományá- nak kezdete, a" köznép és az alsóbb oskolák" számára, S. Patak, 1822. 8r. 85. 1. következett. Ez időben történt, hogy Nyíry, óhajtása ellen: kedvelt székéről leszólítva, a" statistica, földirat, múűtan és neveléstudo- mány" tanitásával bizatnék meg; "s ámbár ez önkény mélyen sértette: ő még is lelke teljes reá szánásával igyekezett e" rendeltetésnek is megfelel- ni, "s leczkéi számára Europa statisticáját latinul "s a" Neveléstudományt magyarul kidolgozta (KI. 1822). E" helyzet két év múlva ohajtásához ké- pest változott, midőn Rozgonyi halálával, 1824. a" philosophia tanitó- székébe tétetnék által, mellyet majd halálaig dicséretesen betöltött. Ez idő alatt következő munkái jelentek meg: Conspectus philosophiae empi- ricae Lockii, scepticae Humii, criticae Kantii, transcendentalis Fichtii et Schellingii ad suas categorias relati. Cum primis elementis intensorum philosophice propositis. S. Patak, 1824. 8r. 194 lap. — Disguisitio phi- losophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias , philosophis grammaticam explicans. S. Patak, 1827. 8r. 72 I. — két em- lékbeszéde: A" halál philosophiája, phil. prof. Rozgonyi József felett, S. Patak, 1823.; A vigasztalásról való beszéd prof. Láczai Szabó József fe- lett. S. Patak, 1828; — egy programma: De statuis Graeciae, S. Patak, 1827. 8r. 20 I., "s több apróbb értekezéseken kivül a" Tud. Gyújtemény és F. M. 0. Minervában, e? fő munkája: A" tudományok" öszvesége, I. k. Közönséges tudománykör , "s nyelvtudományi osztály. 1829. 8r. 366 I. ; IL k. A" historiai segédtudományok. 1831. 371 1., III. k. A tulajdon historia tudományai, szinte S. Patak, 1831. 556 I. — a" IVd. kötet : Mennyiségtu- domány, 1836. készült el, "s maig is kéziratban van. Ennyi érdemek magokra vonyván a" m. t. társaság méltató figyelmét, mindjárt annak első nagy gyülésében levelező taggá választatott; a" másodikban , 1832. az igazgatóság által a" mathesis" osztályába vidéki második rendes tagul, mig td ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 137 1836. sept. 2., saját kérésére, a" philosophiai osztályba elsó, fizetett vid. rtagul tétetnék által. Academiai pályáján Nyíry a? következő munkákkal lépett fel: 1. 4 fa- és kóhid ereje, székfoglaló, Évk. I., 2. A" vizek" belső részeinek tudákos ismerete, Évk. III., 3. Nőjogtan, v. a" szépnem" termé- szeti jusairól, U. 0.5; 4. A" tapasztalati lélekismeretbóől lehozott széptudo- mány, Ttár, I., 5. A Halley-üstökös eloszolhatása. Ttár, VI., 6. A földrengés" tudományos ismertetése, Ttár. VIII., 7. Az álom philosophiája, Ttár. X., 8. Az ipar" és népszaporodás számalapjai, néhány hitel és adós- ság- törlő kérdés megfejtésére. Ttár, uj folyam, értek. rész. I., 9. Az 1835- ki külf. philosophiai munkák, tudományrendszeresen, Ttár, új folyam, literat. rész, I., 10. Az angol műipar" philosophiája. Ttár, új foly. ért. rész, III. — 1838ban, a mellvizkór" kínjai közt, mellyek ót egy éven keresztül szakadatlanul csigázták, fejezte be saját philosophiai rendszerét előadó munkáját: A" mathesis intensorum" alkalmazása a" philosophia tu- dományaira. Kevés hetekkel ezután, augustus" 27., húnyt el, "s valamint élve közönségesen becsültetett, halálában számos tisztelői és tanitványai " fájdalma követte. (Ormós László tudósítása szerint.) Schedel Ferencz. MS TE ÉV e IV. 1. 18 137 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG 1838-BAN, AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT. PÁRTFOGÓ. Ő cs. KIR. FENSÉGE AZ ORSZÁG" NÁDORA. G. Teleki József, előlülő. G. Andrásy György. Bartal György. Hg. Batthyány Fülöp. G. Cziráky Antal. G. Dessewffy József. B. Jósika Miklós. G. Károlyi György. G. Keglevich Gábor. Kolosvári Sándor. Mailáth György. B. Mednyánszky Alajos. Nagy Pál. Schedel Ferencz. G. Andrásy György. Bene Ferencz. Budai Ézsaiás. ELŐLÜLŐÖSÉG. G. Széchenyi István, másod előlülő. IGAZGATÓ TANÁCS. Péchy Imre. B. Perényi Zsigmond. B. Prónay Sándor. G. Reviczky Ádám. Somsich Pongrácz. Szegedi Ferencz. G. Széchenyi István. G. Teleki József. G. Vay Ábrahám. Vághy Ferencz. B. Wesselényi Miklós. Ket üres hely. TITOKNOK. TISZTELETBELI TAGOK. G. Dessewffy József. Döme Károly. Fáy András. SZEMÉLYES ÁLLAPOT 1838 Gombos Imre. Jankowich Miklós. G. Károlyi György. Kisfaludy Sándor. Kolosvári Sándor. Kopácsy József. B. Lakos János. AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT. B. Mednyánszky Alajos. Ragályi Tamás. Schedius Lajos. Szalay Imre. Vass László. B. Wesselényi Miklós. Öt hely üres. RENDES TAGOK. Helybeliek. Vörösmarty Mihály. Szemere Pál. Balogh Pál. Döbrentei Gábor. Kállay Ferencz. Szilasy János. Bajza József. Luczenbacher János, Egy hely üres. Győry Sándor. Vállas Antal. Egy hely üres. "? Sztrokay Antal. Ket üres hely. Gebhardt Ferencz. Bugát Pál. Egy üres hely. Vidékiek. 1. Nyelvtudományi osztály. Horvát Endre. Guzmics Izidor. Fábián Gábor. " Egy hely üres. 2. Philosophiai osztály. Horváth Cyrill. Három hely üres. 3. Történetirási osztály. a Kis János. Czech János, Czuczor Gergely, Péczely József. 4. Mathematicai osztály. Bitnicz Lajos. Nagy Károly. Két hely üres. 5, Törvénytudományi osztály. Szlemenics Pál. Stettner György. Szász Károly. Egy üres hely. 6. Természettudományi osztály. Horváth József. Balásházy János. Ket üres hely. 18" 138 140 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL LEVELEZŐ TAGOK. 1. Honiak. Angyalfy Mátyás. Antal Mihály. Árvay Gergely. Barabás Miklós. Bárány Ágoston. Baricz György. Bártfay László. G. Benyóvszky Zsigmond. Beszédes József. Bolyai Farkas. Brassai Sámuel. Bresztyenszky Adalbert. Buczy Emil. Csapó (Túnyogi) József. Császár Ferencz. Csató Pál. Csoma (Körösi) Sándor. Csorba József. Deáki Zsigmond. G. Dessewffy Aurél. Dóhovics Vazul. Egyed Antal. B. Eötvös József. Fabriczy Sámuel. Farkas Sándor. Fényes Elek. Ferenczy István. Filinger Leopold, F rivaldszky Imre. Fülepp József. Fülöp (Deáki) Sámuel. Gaal József. Gáty István. Gegő Elek. Gévay Antal. G orove László. Gyurikovics György. Hegedűs Sámuel. Hetényi János. Hoblik Márton. Hoffner József. Horváth Zsigmond. Illés (Edvi) Pál. Jakab István. Jászay Pál. Jerney János. B. Jósika Miklós. Kacskovics Lajos. Karácson Mihály. Kassai József. G. Kemény József. Kerekes Ferencz. Kiss Károly. Klauzál Imre. Kovács Mihály. Kovács Pál. Krajner Imre. Lassu István. Magda Pál. Márton József. Mátray (Róthkrepf) Gábor, Méhes Sámuel. Nagy János. Péterfi Károly. Podhradczky József. Pólya József. Sárvári Pál. Schoepff Auguszt. Somossy János. Szalay László. Székács József. Szenvey József. Szilágyi Ferencz. Szontagh Gusztáv. Tanárky Sandor. Tasner Antal. SZEMÉLYES ÁLLAPOT 1838 AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT. G. Teleki Domokos. G. Teleki László. Tessedik Ferencz, Thaisz Endre. Tóth Lőrincz. Udvardy János. Babbage Károly. Beudant F. S. Bowring János, Bright Richard, Feszler Ignácz. B. Hammer-Purgstall. Leveltárnok és segeédjegyző. Szalay László. Peénztárnok: Helmeczy Mihály. Ellenőr : Bártfay László. Tiszti ügyész: Bertha Sándor, Vajda Péter, Vásárhelyi Pál. Waltherr Lászlo. Warga János. Zsivora György. Zsoldos Ignácz. 2. Külföldiek. Kriebel János, Mezzofanti József. Palacky Ferencz. Pertz Henrik. du Ponceau Péter. Schelling Fridrik. TISZTVISELŐK. Leirók: Kecskeméthy Csapó Dániel és Lohonyay Pál. Nyomtatási javító : Matics Imre. Megtizott könyvárosok: Eggenberger József és fia. 141 142 A" MAGYAR. TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI, A" TÁRSASÁG GYŰJTEMÉNYEV SZAPORODÁSA AJÁNDÉKOK ÁLTAL 1836. SEPTEMBERTŐL 1838. SEPTEMBERIG. I. KÖNYVTÁR. 2A" csillaggal jegyzéttek a" kedveskedők" saját munkáik. A. TESTÜLETEK? ÉS INTÉZETEK" KÜLDEMÉNYEL AMERIKAI PHILOSOPHIAI TÁRSASÁG. "Transactions of the American Philosophical S0- ciety held at Philadelphia, for promoting useful knowledge. Vol. V. new series. Part. TII. Philadelphia, 1837. 4r. ú BERLINI KIR. TUD. ACADEMIA: "Abhandlungen d. königI. Akademie der Wissenschaf- ten zu Berlin. Aus dem Jahre 1835. Berlin, 1837. 4r. — — "Bericht über die zur Bekanntmachung geeigneten Verhandlungen d. k. preuss. Akad. d. Wiss. zu Berlin, Monat Má 1836 — M. Juny 1837. Berl. 1836—7. 8r. CSEH KIR. TUD. TÁRSASÁG. "Abhandlungen der königlich böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften. Neuer Folge vierter Band, Von d. Jahren 1833—36. und Fünfter Bd., von d: Jahre 1836. Prag, 1837. 8r. EDINBURGHI KIR. TUD. TÁRS. " Transactions of the Royal Society of Edinburgh. Volume XHŐI. part. II. Edinb, 1836. 4r. — — "Proceedings of the Roy. Society of Edinburgh. 1836. Nro, 9. 8r. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. "Gazdasági tudósitások, Kiadja a" Gazdasági Egye- sület, Bizottsági ügyelés alatt szerkeszti Kacskovics Lajos. Első évi folyamat I. füz. Budán 1837. II. fűz. Pest, 1837. Második évi foly. T. II. füz. Pest, 1838. 8r. MÜNCHENI KIR. TUD. AGADEMIA. "Denkschriften d. kön. Akademie d. Wiss, zu Mün- "hen. XIII. Bd. vagyis: Abhandlungen der Mathematisch-Physikalischen Classe d. kön. bay- erischen Akademie d. Wiss. 2ter Band , die Abhandi. v. d. Jahren 1831-— 36 enthaltend. — Der Denkschriften XIV. Bd. vagyis. Abhandi, d. hist, Classe d. kön. bayer. Akad. der. Wiss. 2ter Bd. erste Abthlg. Műüncben, 1837. 4r. — — "dGelehrte Anzeigen, Herausgegeben v. Mitgliedern d. k. bayer Akademie d. Wissenschaften. Zweiter bis fünfter Bd. Juny 1836— Dec. 1837. München, 1836—7, 4r. GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 143 PESTI NEVENDÉK PAPSÁG MAGYAR ISKOLÁJA. "Munkálatai a? pesti nevendék pap- ság" magyar iskolájának. III-d. köt. Pest, 1836. 8r. IV és V-d. köt. Budán, 1837—8. nőr. REGORD COMMISSION (ANGOL ORSZÁGOS LEVÉLTÁRI BIZTOSSÁG). " Domesday-Book. Seu Liber Censualis Willelmi primi regis Angliae, inter Archivos regni in domo capitulari Westmonasterii asservatus. Vol. I — II. — 1783. fol. — Indices. Accessit Dissertatio ge- neralis de ratione huiusce libri. — 1816. fol. — Additamenta ex codic. antiguiss. Exon? Do- mesday, Inguisitio Eliensis. Liber Winton?, Boldon book. — 1816. fol. — — "A catalogue of the Manuscripts in the Cottonian Library deposited in the British Museum. — 1802. fol — — "Calendarium rotulorum patentium in turri Londinensi, — 1808. fol. — — "Taxatio ecelesiastica Angliae et Walliae auctoritate P, Nicholai IV. circa AD. 1291. :— 1802: fol. — — "Calendarium rotulorum chartarum et inguisitionum ad guod damnum. — 1803. fol. " — — "Rotulorum originalium in curia scaccarii abbreviatio. Vol. I. temporibus regum. Hen. III. Ed. I. et Ed. IT. 1805. Vol. II. tempore regis Edwardi III. — 1810. fol — — fCalendarium inguisitionum post mortem sive Escaetarum. Vol. I—IV. temp. regum Hen. IIT. usgue Ric. III, cum appendice de guamplurimis aliis inguisitionibus a re- gno Hen. III. usgue Jac. I. nuper repertis. — 1806—28. fol. — — FNonarum inguisitiones in curia scaccarii. Temp. regis Edwardi III. — 1807. fol, — —. Testa de Nevill sive liber feodorum in curia scaccarii, Temp. Hen. IIT. et Edw. I. — 1807. fol. — — "A catalogue of the Harleian Manuseripts, in the british Museum. With in- dexes of persons, places and matters. Vol. I—IV. — 1808-——12. fol.. — — "The statutes of the realm. Printed by command of his Maj. King George the third, in pursuance of an address of the house of commons of Great Britain. From ori- ginal records and authentic manuseripts. Vol. I — IX. (10 köt, 1235 — 1713). — I810 — 22. fol. 4 — — "The chronologieal index to the statutes of the realm, from Magna Carta to the end of the reign of gueen Anne. — 1828. fol. — — "The alphabetical index to the statutes of the realm. etc. — 1824. fol. — — "Placitorum in domo capitulari Westmonasteriensi asservatorum abbrevia- tio. Temporibus regum Ric. I. Johann. Henr. III. Edw. I. Edw. II. — 1811. fol. — — "Inguisitionum ad capellam domini regis retornatarum, guae in publicis ar- chivis Scotiae adhuc servantur, abbreviatio. Vol. I — TI. — 1811 — 16. fol. — — " Rotuli Hundredorum temp, Hen, ÍII, et Edw. I. in turr, Lond. et in cu- ria receptae scaccarij Westm. asservati Vol. I — II. — 1812—18. fol.. — —. "Registrum magni sigilli regum Scotorum in archivis publicis asservatum. A. D. MCCCVI--MCCCXXIV. . . 1814. fol. 144 A! MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. — o — 0 "Rotuli Scotiae in turri Londinensi et in domo capitulari Westmonasterien- si asservati. Vol. I. temporibus regum Angliae Edwardi I. Edwardi II, Edwardi III, 1814. Vol. II. temporibus regum Angliae Ric. II. Hen. IV. V. VI. Ed. IV. Ric. III. Hen. VII. VIII. — 1819. fol. — — 59The acts of the Parliaments of Scotland. (Az első kötet még nem jelent meg). Vol. II. — XI. A. D. MCCCCXXIV — MDCCVII. — 1814—24. fol. — — " Foedera, conventiones, litterae, et cujuscungue generis Acta publica, in- ter reges Angliae et alios guosvis imperatores , reges, pontifices, principes, vel communitates ; ab ingressu Gulielmi I. in Angliam A. D. 1066. ad nostra usgue tempora habita aut tractata. Ex autographis, infra secretiores archivorum regiorum thesaurarias, asservatis; aliisgue summae vetustatis instrumentis, ad historiam anglicanam spectantibus, fideliter exseripta. Primum in lucem missa de mandato Ser. Pr. Annae reginae; cura et studio Thomae Rymer , Historiographi, et Roberti Sanderson, armig. Denuo aucta et multis locis emendata, jussu Ser. Regis Georgii IIT. accurantibus Adamo Clarke, LL. D. S. A. S. et Fred. Holbrooke, e soc. int. templ. S, A. S. Vol. I. P. 1. 2. IT. 1. 2. III. 1. 2. ab anno 1066—.1377. — Londini , 1816—30. fol. — — "Placita de guo Warranto temporibus Edw. I. IT, et III. in curia receptae scaccarij Westm. asservata. — 1818. fol. — — 9?A catalogue of the Landsdowne Manuseripts in the British Museum. With indexes of persons, places, and matters. — 1819. fol. — — "Ducatus Lancastriae. Pars prima : inguisitionum post mortem etc temporibus regum Edw, I. usgue Car, TI. Pars secunda: a calendar to the pleadings etc in the reigns of Hen. VII. Henr. VIII. Edw. VI. gueen Mary and Phil, and Mary. 1823. — Vol. II. Pars ter- tia, Calendar to pleadings, depositions, etc, in the reigns of Henry VII. Henry VIII. Edw. VI. gueen Mary, and Philip and Mary; an to the pleadings of the first thirteen years of the reign of gueen Elizabeth. 1827. — Vol. III. Pars guarta. Calendar to the pleadings from the fourteenth year to the end of the reign of gueen Elizabeth. — 1834. fol. — — PInguisitionum in officio rotulorum cancellariae Hiberniae asservatarum , Repertorium. Vol. I — II. — 1826 —. 29. fol. — — " Calendars of the proceedings in chancery , in the reign of gueen Elizabeth ; to which are prefixed Examples of earlier proceedings in that Court, namely , from the reign of Richard the second to that of gueen Elizabeth, inclusive. From the originals in the Tower. Vol. T. II. III. — 1827—32. fol. — — "The parliamentary writs and writs of military summons , together with the Records and Muniments relating to the suit and service due and performed to the kingjs high court of parliament and the councils of the realm. Or affording evidence of attendance given at parliaments and councils. Collected and edited by Francis Palgrave. Vol. the the. Vol. IT. Division IT. IT. III. with alphabetical digest and index. — 1827—34. fol. — — "Rotulorum patentium et eclausorum cancellariae Hiberniae calendarium, Vol. I. Pars I. Hen, II. — Hen. VII, — 1828. fol, GYÜJTEMÉNYEK? SZAPORODÁSAI. 145 — — 0 "Rotuli litterarum clausarum in Turri Londinensi asservati. Accurante Thoma Duftus Hardy, Vol, I, ab a. 1204—1224. — 1833. fol. — — "A wgeneral introduction to Domesday Book ; accompanied by Indexes of the tenants in chief, and under tenants, at the time of the Survey : as well as of the holders of lands mentioned in Domesday anterior to the formation of that Record : with an abstract of the popu- lation of England at the close of the reign of William the congueror, $0 far as the same is actually entered, Illustrated by numerous notes and comments. By Sir Henry Ellis , principal li- brarian of the British Museum, Two volumes. — 1833. n8Sr. — —. "Valor ecclesiasticus temp. Henr. VIII. auctoritate regia institutus, Vol. 1—V. 1810—25. Vol. VI. appendix et indices. — 1834. fol. — — "Rotuli selecti ad res anglicas et hibernicas spectantes, ex archivis in domo capitulari West-Monasteriensi deprompti, Cura Josephi Hunter. — 1834. kir. Sr. — —. "Proceedings and ordinances ofthe privy council oí England. (1386—1443). Edited by Sir Harris Nicolas. 5 vols. — 1834—5. kir. §r, — s o "Rotuli litteraraum patentium in Turri Londinensi asservati. Accurante Thoma Duffus Hardy. Vol. I. part I. ab a. 1201—1216. — 1835. fol. — — "Rotuli de oblatis et finibus in Turri Londinensi asservati. Tempore Regis Jo- hannis. Accurante Thoma Duffus Hardy. — 1835. kir. 8r. — — "Rotuli curiae regis. Rolls and Records of the court held before the king/s justiciars or justices. Edited by S. Francis Palgrave. 2 vols. — 1835. kir. 8r. — a "Rotuli Normanniae in Turri Londinensi asservati, Johanne et Henrico Ruin- to Angliae regibus. Accurante Thoma Duffus Hardy. Vol, I. de annis 1200—1205, nec non de a. 1417—183ő5. kir. Sr, Z — — "Fines, sive pedes finium: sive finales concordiae in curia domini regis: ab anno septimo regni regis Ricardi I. ad annum decimum sextum regis Johannis, A. D. 1195. —1214. Edente Josepho Hunter. Vol. I, — 1835. kir. 8r. í — a "Excerpta e rotulis finium in Turri Londinensi asservatis, Henrico tertio re- ge, A. D. 1216—72. Cura Caroli Roberts. Vol. I. A. D. 1216—46. — 1835. kir. Sr. — — "Reports from the commissioners, appointed by his Majesty to execute the measures recommended in an address of the house of Commons, respecting the public records of Íreland : with supplements and appendixes. — 1810—1ő5. fol. — — ?"Thesixth, seventh, eighth, ninth and tenth Reports from the commissi- oners etc, respecting the public records of Ireland. With supplements and appendixes. — 1816 — 1820. fol. — a "Theeleventh, twelfth, thirteenth, fourteenth, and fifteenth reports. 1821 —25. — fol. — — "Record Commission. Scotland. Correspondence of C. P. Cooper Esg. secre- tary to the board with Thomas Thomson , Esg. deputy elerk register. — Memorial of Robert Pitcairn. — Reports of the deputy clerk register from 1822 to 1831. — London, 1835. n8r. — — "Public Records, The public advantages of entrusting the records of the ex- cheguer belonging to the offices of the lord treasurer"s remembrancer, and clerk of the pipe, M. T. T. ÉVK. IV. 1. ő 19 146 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. to the irresponsible custody of the kings remembrancer, determined by the present conditi- on of that officers own records. In a letter, addressed to the secretary of the Record Com- mission. By a member of the temple, — London , 1834. n8r. — — La Commission des Archives d? Angleterre (Record Commission) aux savans et antiguaires francais. — Paris, 1834. n8r. — — Memoria da Commissao dos arguivos da Gran-Bretanha dirigida aos car- torarios, bibliothecarios, e antiguarios de Portugal, pelo gue respeita aos trabalhos, e exames da mesma commissao. 1834. — Lisboa, 1835. §r. B. EGYESEK? AJÁNDÉKAI. Acsády Sándor . " Magányos magyar törvény. Pest, 1837. n8r, Andrásy György. gr. Rozsnyai egyházi töredékek, VI-d. füzet. Kassa, 1836. 8r. —e — Az utak készítéséről, Gr. Andrásy Károlytól, Rozsnyó , 1837. 8. — .— Hollók Imre: Egy pillanat a? dézsmákra, Rozsnyó, 1837. 8. Bárány Ágoston. Matthaei Wesenbecii guaestiones de studio juris instituendo, Lipsiae, 1585 . §. — — Georgii Vinterii, de re eguaria. Norimb, 1703. — —. Több rendbeli alkalmi nyomtatvány. Beöthy Zsigmond. "Koszoru. Pozsony, 1836. 8r. Bitnicz Lajos. " Magyar nyelvtudomány. Két rész. Pest, 1837. 8r. Blackwell J. A."A Few Remarks on our Foreign Policy. London, 1836. 8. Böszörményi Lajos. Mausoleum potentissimorum regni apostolici regum. Norimbergae 1664. fol. Bugát Pál. ? Természettudomány Tscharner után. Két köt. Buda, 1836. 8r. — — "§Sebészi eszköztár. Buda, 1837. lőr, Cherter József. "Enchiridion Juris Ececlesiastici. 2 köt. Pest, 1837—8. 8r. Chorin A. ?"Igereth Elassaph. Prag. 1826. 8r. — — "Der treue Bothe. Prag, 1831. 8r. — mm "Hillel. 3 Abhandlungen. Ofen, 1837. 8r. Csoper Károly. " Substance of the speech of Ch. Purton Cooper Esg. as counsel for the rev. Ch. Wellbeloved , in the suit of the Attorney General versus Shore, instituted in the High Court of Chancery , respecting Lady Hewley"s foundations. London, 1834. nőr. — —. A letter to Ch. Purton Cooper Esg. on the appointment of a permanent judge in the court of chancery in the place of the lord chancellor, and a change in the appellate ju- risdiction of the court of chancery and the house oflords. By Causidicus. London, 1835. 8r. — — A second letter to the same stb. by Causidicus. London, 1835. §. Csicsmanczay József. Kohári versei. Buda, 1720. 4r. — — A? m. szentek élete latin nyelven. — —. Castellionak sacr. dialog. LL. IV. Czech János. Tristram Shandy. 2 köt. Basil. 1792. 8. — — M. Palingenii Zodiacus vitae. Verteutscht durch J. Spreng. Frankf. 1563. 12. — — TIcones virorum illustrium. Argentor. 1587. GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI 147 — — Magazin f. Geschichte, Statistik u. Staatrecht der Oester. Monarchie. 2ter Bd. Göt- ting. 1808. §. — — Brunner, das Leben eine Pilgrimmschaft zum Grabe. Ofen, 1834. 8. — — A! haza szeretete. Írda Vedres István. Szeged , 1809. 8. — — Több régi apróbb nyomtatványokat. Czente István. " A? bölcselkedő magyar polgár, Kassa, 1838. 8r. Czilchert Robert. "? Szliács. Pest, 1838. §8r. Cziráky János gr. ?Assertiones ex universa Jurisprudentia. Budae, 1838. hozzá járul: Dani- elis Cornides: Vindiciae Anonymi Belae regis notarii. Budae, 1802. 4r. Dercsik János. " Sermo dum R. Universitas Hungarica Bissecularem memoriam natalium suorum celebraret. Budae, 1836. 4r. Desjardins Károly" Karte von Europa am Schlusse der Völkerwanderung. — — "Europa zur Zeit Karl des Grossen, — — "Europas Mittelalter, Du Ponceau Peter. ? A memoir on the history of the celebrated treaty made by William Penn with the Indians 1682 by Du Ponceau and Fischer. Philad, 1836. Sr. — — "A discourse onthe private life and domestic habits of William Penn, Philad. 1836. $r. — ac A defence of the System of solitary confinement of prisoners adopted by the State of Pennsylvania. By G. W. Smith. Philad. 1833. §r. — — Medical statistics, by G. Emetson Philad, 1831. 8r. Egyed Antal. ?A? megváltó, Esztergam, 1836. I2r. Gasparics Kilit. " Egyházi beszéd a" budapesti özönviz napjai után. Pest, 1838. n8r. — c. Paulus Fabriciusnak különféle apró deák munkái a" 16-d. századból. — — Meisznische Land u. Bergchronika, Dresden, 1590. fol. — 6. Krakai házi és irni való kalendáriom, Pozsony, 1729. 1731. 1732. 1733. 4r. Gétkárdt Ferencz. ? Útmutatás az orvosi gyakorlásra. Pest, 1826. n8r. — — 9A? különös orvosi nyavalya és gyógyítástudomány? alapvonatjai, 2 kötet. Pest 1828 és 1838. n8r. Gévay Antal."A? gyarmati és szőnyi békekötés czikkelyei. Bécs, Két füz, 1837. 4r. . Guzmics Izidor. "Egyházi Tár. IX-dik füz. Pest. 1837. 8r, — — "Jób. Pest, 1836. 8r. F Győrfi Ferencz. Kajoni János egyh. énekes könyve, Új kiadás. Csiksomlyó , 1805. 4r — 6 Leges sodalium B. Mariae, Csiksomlyó, 1835. 8r. György József. "? A? természeti testeknek lépcsőnkénti kifejlődésekről. Pest, 1836. 8r. Gyurikovics György. Különféle alkalmi apróságokat. Helmeczy Mihály. "Jelenkor és Társalkodó 1836, — Pest, 4r. Hoblik Márton. "? Enchiridion legum urbarialium. Eszék, 1837. 8r. Hodor Károly. " Doboka vármegye természeti és polgári esmertetése. Kolosvár, 1837. $r Hohenlohe Sándor herczeg és kanonok. ? Memoires et experiences dans la vie sacerdotale Paris, 1836, n8r. 198 148 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL Hollók Imre. "Egy pillanat a" dézsmákra. Rosnyó, 1837. 8. Horváth Cyrill. " Kuthen, kún király, szj. 5 felv. Szeged, 1838. nií2r. Horváth József. " A? testi gyermeknevelés. Pest, 1830. 8r. — — "A hideg viz derék munkálatjai. Pest, 1834. 8r. — — ? Tanácsadó az elhálás előtt, alatt, és után. Pest, 1829. 8r. — c "Az orvos mint házi barát. Pest, 1830. §r. — — "Az aranyérről. Pest, 1830. 8r. — — "A? bujakórság, vagy is venusi nyavalya a" maga egész kiterjedésében, Pest, 1830, Sr. — — Politicai philosophiai okoskodás szerint való rendes életnek példája. Lőcse, 1674. Hratowszky Dávid. " Utazási rajzok. Két kötet. Kassa, 1837. 8r. Iilés (Edvi) Pál."Ékes házi oltár. Imádságok. Pest, 1833. 8r. — — "Vallási tűrödelem példái. Pest, 1826. 8r. — — ?dGyónók katechismusa, Pest, 1837. 8r. — — Kettő hiján száz keresztény kérdések Cassai András által. Bártfa, 1643. 4. — — Fontinaliák, irta Szakonyi Mátyás. Győr, 1830. 8r, — — Hadriani Beverlandi de fornicatione cavenda admonitio (Londini, 1698.) 16. Jónás József. Szepesy Ignácz pécsi püspök bibliája 1—IV. köt. Pozsony, 1834—6. Jósika Miklós."A" könnyelműek. 2 köt. Pest, 1837. ni18r. — — "Az utolsó Bátori. 3 köt. Pest, 1837. ni8r. Kacskovics Lajos. "A" kisdedóvó egyesület évkönyve. Pest, 1837. 12r. Kapy István. Nyelvészke. Sárossy Gyulátol. Kassa, 1837. háránt 4r. Karacs Ferencz. ? Magyarország? földabrosza. Karacs Teréz. " Játékszini terv, Szinj. őtfelv. Pest, 1838. ni2r. Katona Elek. ? A kereskedéstudomány? tanitókönyve. Bécs, 1838. 8. Kazinczy Gábor. " Malvina, Regények? könyve, I-ső köt. Pest, 1838. ni2r. — — Altes Grab eines Heerführers unter Attila , entdeckt bey Merseburg. Halle, Í832. fol. Kecskemeéthy Dániel. Igazság paissa Melianus Gnaterethtől. Miaburg , 1741. 8. — — Gelei Katona István postillája, 1647. 4r. — — Le Géograpbe manuel par Expilly. Paris, I777. 8r., Keresztes József. Abbildung von zwei alten Mosaiken welche im Jahre 1823 zu M. Vásár- hely im Hunyader Comitat entdeckt worden. Hermannstadt, 1825. fol. Kiss Károly. Ausführliches Polnih-Deutsches Wörterbuch, kritisch bearbeitet von Chr. Coe- lestin Mrongovius. Königsberg. 1835. 4r. — — Ephemeridum medico-phys. decuriae 2-dae annus nonus. Norimb. 1691. Kolosvári Sándor. Haiszler György orvosi munkája 3-ik dar. Veszpr. 1837. 8r. — — A! népnevelés ügyében , Beke Kristóf által. Veszpr. 1833. 4r. — — Veszprém vármegye 1838-ik junius 18-kán tartott közgyűlése alkalmával köz hirré tétetett tudósitások és jegyzőkönyvi kivonat. fol. Kopeczky Ferencz. ? Világ közönséges historiája. I, II. köt. Pest. 1837. 8. — — AÁnicius Manlius Torguatus V könyvei. Kassa, 1766. 8. GYÜJTEMÉNYEK? SZAPORODÁSAI. 149 — c. Klein, von den Lebensumstünden und Schriften evangelischer Prediger in Ungarn: Leipzig u. Ofen. 1789. 8. Körmöczy Imre. ? Az igaz hazafiuság? alapvonalai. Pest, 1837. 8. Kovács Ferencz. Egy irlandus utazása az igaz vallás? felkeresése végett. 2 köt. Nagy-Várad ; 1836. 8. Kovács (Nagyajtai) István. "Erdélyország történetei tára. Első köt. Kolozsvár, 1827. 8. Kovács Pál. " Alveare. Méhkas. 1837. IV köt. 1838. II köt. 8. — — Conspectus almae dioecesis Ruingue-EccI. pro 1836. Pozsony. 8. — — Schematismus V. Cleri dioeces. Nitriensis pro anno 1838. — —. Költömívek Ponori Thewrewk Józseftől. Pozsony, 1836. $. — Theater Journal von Johann Bruno. Pozsony, 1838. 8. — — Christus am Oelberge. Oratorium von Beethoven. Pozsony, 1836. — — Urbar ad Giriho Palkorice. Pozsony, 1838. 8. — — Základ od Fedrowati Kr/estan. Pozsony 1838. 8. — a Különféle alkalmi nyomtatványok. Kún Pál. Anti-Lucretius , sive de deo et natura libri IX. Lipsiae, 1748. 8. — — Puer centum annorum, hely és év nélkül. 8. — — Hungarus Tymbaules. h. é. n. 8. Kutsera Lőrincz. "Értekezés a? rövid útú visszatételről. Pest, 1837. 8. Ladányi György. Beringii Florus danicus. Otthiniae, 1698. 16. — — Saavedrae Symbola christiano-politica. Bruxellae, 1649. fol. Magda Pál. " A? mezei gazdaság? philosophiájának szabásai szerint okoskodó gazda. S. Patak , 1833. 8. — —. "Az embernek eredeti formájáról, programma a? szarvasi evangel. luth. gymnasium- ban. Pest, 1837. 4. — — "De schola, guae genio saeculi obseguitur , splendidissima , dns eum emendat opti- ma, programma. Pest, 1827. 4. — a Pozsonyi kert Lippay János által. Győr, 1753. 4. Major Pál. Virágfüzér a? soproni magyar társaságtól. Sopron, 1837. 8. Mátray Gábor. " Budapesti hangász-egyesület? szabályai. Buda, 1837. 8. Matusik András. " Alphabetum et orthographia universalis. 3 péld. Rosnaviae, 1837. 8. Mease Jakab. " Observations on the penitentiary system, and penal Code of Pennsylvania with suggestions for their Improvement. Philad.-1828. 8. — — "Additions to the articles: Steam Engine, Steam Bvat in the Philadelphia. Phi- lad. 4. — o — Description of some of the medals. Hely és év nélkül. 8. Kolosvár. 4. — — Introductory lecture to a course of lectures upon comparative anatomy. Philad. 1814. — — Report of the committee appointed by the horticultural society of Pennsylvania. Phi- lad, 1831. 8. Mehes Sámuel. ?" Hiradó, Vasárnapi Újság , és Társalkodó 1835. 150 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL Méhes Sámuel, " Közönséges Arithmetika az alsóbb oskolák? számára, Kolozsvár, 1833. § — — Arithmetika, irta Méhes György. Kolosvár, 1833. 8. Messetics Mihály. Verbőczy Tripartituma latin és magyar nyelven. Bártfa, 1643. 4. Mészáros Imre, ?" Egyházi beszéd. Pozsony, 1838. 8. Miskolczy István. N szegedi hangászat-oskolának alapszabályai. Szeged. 8. Mittrowsky Antat gr. csehországi főcancellar, Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae Antonii Boczek. Tomus I. Olomucii, 1836. 4. Molnár Sándor. "Honi vezér 1837-re. Pest, 4. Nagy János. " A? jó lelkipásztor. Pest, 1835. 8. Nagy Károly. "Elemi algebra. Bécs, 1837. 8 — — "A? kis számító. Bécs, 1837. 8. — — "A? kis geometra. Bécs, 1838. 8. Nagy (Belteki) Zsigmond. Erdély historiájának rövid átnézése egy táblán. M. Vásárhely. 1837. fol. Nagy Pat. " Historia pragmatica regni Hungariae. 2 köt. Pest, 1823. 8. Némethy Pált. " Magyar- német nyelvtudomány. Kassa, 1836. 8. Nieszner István. "De Pneumonorrhagia. Pest, 1837. 8. Nyíry István. Keresztyén erkölcstudomány Zsarnay Lajostól. S. Patak, 1836. 8. Ordódy Tivador. Magyar országh Decretomynak Sommaya Weres Balás által magya- rázva. 1565. 4. Ormós László. Parthenon. II-dik kötet. S. Patak, 1837. 12. Paal Gergely. A? legfőbb jóról, ford. Szenczi Molnár Albert. Lőcse, 1630. 8. Pap (Szoboszlai) István. "Dietai predikácziók. Debreczen, 1828. 8. — — "Cholerai predikácziók. Debreczen, 1831. 8. Pavlovics Tódor a Maticza Serbska által kiadott szerb munkák 58 kötetét. — —. Serbsky Narodni liszt 1835 és 1837-iki folyamatát. — — Serbsky Ljetopisz 1838 első és második füzet. Budán. 8. Péczely József. " Magyarok" történefei. Debreczen, 1837. 8. Peregriny Elek. " Életből szedett képek. Pozsony, 1837. 12. — — "A? magyarok" történetei. Buda, 1838. 8. — — — Einige Worte über den Nutzen und die Nothwendigkeit des Turnens. Basel, 1835. ér. Perlaky Dávid. " Történeti adatok költészeti toldalékkal. Pest, 1837. 8. Pintér. Mihály. " Örömdal a? Pesten épült m. szinház? megnyitása? alkalmával. Pest, 1837. 4. FPodhradczky József. " Sz. László királynak és viselt dolgainak historiája. Buda, 1836. 8. — — "Szlavoniáról, mint. Magyarország" alkotmányos részéről. Buda, 1837. 8. — — — Romanorum principum effigies a Joanne Hutichio confecta, aucta et castigata opera Joannis Sambuci, h, n. 1552. 8. Polczer. Nuovo metodo distenografia di C. Narducci. Lodi, 1838. fol. Pólya József. " Observationes de herpete. Pest, 1837. 8. GYÜJTEMÉNYEK? SZAPORODÁSAI. 151 Pongrácz Lajos. t Érzemények. Pest, 1838. 12. — "Kárpát uti zengemények. Buda, 1838. 16. — Friedrich v. Hagedorwms sümmtliche poetische Werke. Wien, 1765. 12. — — Xenocrat. Ein Gedicht in 7. Büchern. 1787. 8. — — Napoleon en Egypte par Barthélemy et Méry. Stutgart, 1830. 8. — Magyar gyász. Pest, 1792. 8. — De populatione etc. disseruit Joh. Fejes. Pest. 1812. 8. — Historia literarum bonaramgue artium in Hungaria. 8r. — Trója veszedelme. Dugonics Andrástól. Pozsony, 1774. 4. — — Magazin für Geschichte der österreichischen Monarchie 1. B. Götting. 1806. 5. — Mauritius császár, szomorujáték ; ford. Kereskényi Ádám. Kassa, 1767. 8. Puky János. Károli Gáspár bibliája. Visol, 1590. fol. Pusztay Sándor. " Soteria Josephi Palatini. Posonii, 1837. 4. — "Victoriae Augustae britan. reginae etc. inaugurationis solemniis sacrum, Poso- nii, 1838. 4. Réczey Imre. "A? húdhólyagkőmorzsolás. Pest, 1836. 8. — FA? sebészi mútan? alapvonatjai, Budán, 1838. 8. Róder Alajos. " Egyházi énekek a? ker. kath, hívek" számára. Buda, 1837. 8. Ruchiett Mihály. Monoszlai munkája a? képek tiszteletéről, Csonka, Rumy Károly. " Populüres Lehrbuch der Oekonomie. Wien. 1808. 2 köt. 8. — — "Kurze Anleitung zum Bierbrauen. Wien, 1826. 8. — "Ujonnan felfedezett módja a? lóétetésnek széna nélkül, magyar, és német. Kas- sa, 1833. 8. i a. Biblische Perlen, von Kornfeld. Bécs, 1826. 8. — Szentirás" értelmére vezérlő magyar Lexicon Bod Pétertől h. n. 1746. 4. — Vaterlündische Blitter für den österreichischen Kaiserstaat, 1811. 1812. 1815. Bécs. 4r. 6. kötet. Salamon József. " Erdélyi predikátori Tár, VII. és VIII. k. Kolozsvár, 1837. 8. Sárvári Ferencz. " Világosító és rendszeres előadása az 1836-ik urbéri törvényeknek. Pcst , 1837. 8. Sasku Károly. " Tanitás" alaptudománya. 3 rész, Pest, 1837-8. §. Schams Ferencz. " Magyarország bortermesztését és borkészítését tárgyazó folyóirás. 2-ik fűz. Pest, 1837. 8. Schedius Lajos. " Magyarország? földabroszának 7 ujabb tábláját. Schuster János. " Gyógyszeres értekezések. 2 köt. Pest 1833-6. 8r. Sebestyén Gábor. Magyar nóták Ruzsicska Ignácz által. 15 fogás. hár fol. Spányik Glycér. " Oratio ad Patres S. P. Vacii congregatos stb. Buda, 1838. 4. Szalay Imre. " Egyházi beszéd Sz. István király felett. Bécs 1837. 8. Szalay László. " Majthényi Sándor emléke, Budán, 1836. 12. Szálé Lajos. Selectiora adagia latino-hungarica, Studio Petri Kis-Viczay Bartphae, 1713. §- Szaniszló Ferencz. " Pesti árviz alkalmával mondott egyházi beszéd. Pest, 1838. 4. 152 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI — — " Memoria Josephi Vurum, Pest, 1838. 4. Székács József. " Egyházi beszéd a? budapesti vizözön után. Pest, 1838. 8. Szenczy Ferencz. " Mikos László b. emléke. Kőszeg, 1838. 4. — — "Egyházi beszéd melly Sz. Mártonban a" sz. Domokos rend bebozatásának kétszáza- dik évfordultán tartatott. Kőszeg, 1838. 8. Szentes Sámuel. Rerum hungaricarum historia, auctore Gasp. Ens. Col. Agr. 1604. 8. Szép Ferencz. " Bács vmegye évszázadai. Újvidék , 1837. 8. Szerguel János. Salmasii defensio pro Carolo I. h. n. 1652. 12. Szilády Károly. Petrarchának L624beli kiadását. 46. Szilágyi "Ferencz. Klio. III-ik köt. Kolozsvár, 1836. 8. "Takács Éva? "Munkái.2 kötet. Buda, 1824 8. Tatai András. " Tiszta mathesis kezdete, II köt. Pest, 1836. 8. G. Teleki József. Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania. By George Hering London, 1838. nfol. Thassy Mihály. Lugdunumi deák biblia, 1515. 4. Tóth Lőrincz. " Szivhangok, Buda, 1838. 16. — —. "Olympia. Pest, 8r. Tóth Mihály. " Gyászoló elmélkedés Szilassy József felett. Pest, 1836. 4. Török János. Politica para corregidores y sennores, Barcelona 1616. 2 rész. — — Chronica Seraphica del. . . . . S. Francisco de Ássis. 3. 4. 5. Madrid, 1719. fol. — — Historia general de Espana. Madrid, 1650. 2. k. fol. k. 3 — 6 — Soledales de la vida y desenganos del mundo. Madrid, 1713. n8. — —. EI hijo de David mas perseguido Jesu Christo. Madrid , 1676. n8. — — EI rey penitente. . . . . Historia sagrada. 1674. n8. — — Imtroducion del simbolo de la fe de Luis de Granada (1—5 part.) Lerma, 1619 fol. — — Origen de las dignidades seglares de Castilla h. n. 1618. fol. — — Autos sacramentales, alegoricos y historiales del . . . . don Pedro Calderon dela Barca. Madrid, 1717. — — Persegvido David: parte 1. 2. 3. Madrid, 1675. n8. — —. EI Parnaso Espanol. Barcelona , 1703. 4. — — Leon de Mendoca en Toledo. 1618. — — Code Napoleon, ou code civil des Francais. Paris, 1806. n8. — —. Rabi Moysis Aphorismi. Basileae. é n., 8. — — Beschreibung des Schlosses Esterház. Pressburg, 1784. 4. Vállas Antal. " Egyetemes számtudomány. Pest. 1836. 8. — —. Valkó Béla Lipolt munkái. Első kötet. Közöns. számtan. Eszterg. 1835. §. Vass László. Mémoire historigue sur la Bibliothegue dite de Bourgogne, Bruxelles , 1809. 4. — 6. Buda és Pest" tájleirása gr. Vasguez Károlytól. fol. j Veszerle Gáspár. " A? religio behatásáról. Eger, 1836. 8. Vogt Vilmos. " Lehrbuch der Pharmacodynamik. 4te Auflage. Giessen , 1838. 2 köt. n8. GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 153 Vörösmarty Mihály, " Marót bán, szomorujáték. Buda, 1838. 8. Weiss Fridr. Sámuel. Lethenyei István, Zvonarics István és Zvonarics György magyar postil- lája. Csepreg, 1628. 4. Zeyk János id. "Munkái.2 köt. N. Enyed, 1831—3. 8. Zsoldos Ignácz. " Nevelésünk" hiányai. Buda, 1836. I2r. — — "A? honi közbátorságról. Pest, 1837. 8r. IT. KÉZIRATTÁR. Blackwell J. A. (Londonban) Copy of a Manuscript in the British Museum, Harleian MSS. 7314. containing an account of the 16th century. 8r. Csicsmanczai József. Barclaius Argenisének magyar versekbe szedett első könyve. Csorba József. " Rövid észrevételek a? choleráról a" közönség megnyugtatására. 1831. Deáki Zsigmond. Kampus Sándor római magyar poenitentiarius" beszéde Mezzofanti Józsefhez mint új biboroshoz. Gorove László. Authographumok gróf Aspermont János Goberttől. Király Antal. 1. Leopold királynak IG9őben költ eredeti leírása Csongrád vmegye" rendei- hez a? forintok? beváltása" ügyében. Kolosvári Sándor. Néhány magyar levél a" XVI-dik századból. Kölcsey Ferencz. Gróf Bercsényi Miklós 1703ban költ eredeti levele. Lugosy József. I. Rákóczy György fejedelemnek Gyula Fejérvártt 1642. jul. IO. a? borosjenői ötvösöknek adott eredeti kiváltságlevele hártyán. Noy Caesar. " Osservazioni Geologiche sulle Terre e sulle Montagne metalifere della Lombar- dia. Venezia, 1837. n4. Olgyai Gáspár. Articulusok, mellyek a? magyarországi hazájok szabadságáért öszve szövetke- zett Statusok és Rendek, e" folyó 1707. Esztendőbeli pünköst havának I6ik napjára ha- ladott, és az Onod táján levő mezőben tartatott közönséges gyülésében concludáltattak és végeztettek. Perger János" "halála után fenmaradt kéziratai (átadva Ensel Sándor végintézet-teljesítő által) ; t Magyar törvénytár, melly magában foglalja az Arpád királyi házból lévő királyoknak törvénykönyveit , magyarosította "s némelly jegyzékekkel fölvilágosította P. J. — — PII. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinand törvénykönyveik 1543-ig. — — Conspectus Urbarii. — — Értekezés a? jobbágyokról. — — "Megesmértetése a? közhasznu Esméretek tárának , törvényes és diplomaticai te- kintetben. Rácz József. " Conspectus aegrorum in clinico chirurgico practico R. Scient. Universitatis Hung. manuducente Francisco Eckstein, 1819—1821. négy kötet. 8. Szenczy Ferencz. Egy XV. században Sz. Ilona? napján költ deák oklevél, mellyben Vitézli László Sz. Illéshegyi elhagyott szőlejét haszonbérbe engedi. Hártyán. MEL TS HELY JÉV. 1. 20 154 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Szidor Antal. Nemzeti dalgyüjtemény ajándékul a? barátság és szeretetnek. Gyüjtötte Mind- szenti Dániel 1832. 8. Tahy Gáspár. Több rendbeli régi magyar levelek. III. PÉNZGYÜJTEMÉNY. c Arany. Ezüst. Réz. BOKEKEGÜtŐJ ze eten ta Ég NETES eat sk eke ge DP: — — 45 TK KEGYEKÁN ESEK, Ve OT e JÖT ET AS e ea ETT A - 30 45 EgjedéAntol üg és aszt kókeen a zös kétes — —- 3 Fülepp József. . s. öle . a - 65 31 Hollók Imre és Vojtanek LEGYEK - z - 4 bi Maurer László. AC AZ áokk öles Ő § — — 8 Messetics Mihály. . . sántit tévébe cin - 36 74 MisEeGYOTÉV sk ast jadássznési UzAd SG SÜE § - d - 1 - Prak kat IKaKos ae? telket sal 761 d ája SGEKENTÉS ? a — 3 -— Rácz ATKROR At se eti ds agtes in Ján töteááfe ateláüs tés a 3 —— 17 24 Richie t zás kTőge jeez (zat átot Me ae ere BRG § 3 s - — 6 Szálé Lujos. . . ÖN. st a E ue TR ÉsÉ te ml; e - 10 bíz Széchenyi István gr. Esso za re PVK PGA szála lás É vás 1 — — Szérguet János, ss ses talkaajés sas tisékek red dás zlet tt ietesína — 10 4 Üdvdrdj JTándas a sost sets siet ítes st és ák e klet EVÉS § ji - 4 Vásárhetye Pál sa sat KSZN: TES IS te Eea FOSZT AT él . - - 18 Vass László, 4 (A wie Ve NTRE tak ssetettk ES REEVES OT S 3 50 13 Viczmuth János. a vezetés — -— 12 Zsarolányi Márton Ferencz. szdlfa - 8 10 Öszvesen : 5 234 317 Beke Kristóf és Gorove László. Nehány régi római fegyver darabot. Tatai János egy régi jász munka (?) cserépkorsót. IV. TERMÉSZETIEK TÁRA. Birkés Endre. Több rendbeli ásvány darabokat "s egy mesterséges madárfészket a? nagy-anya- lai pusztáról Esztergam vmegyéből, mellyet a" köznép kanálnyelü madár" fészkének nevez. Horváth József. Egy nevezetes emberi monstrosus foetust. Tatai Jdnos. Néhány kövületet. Zipser András."Száz darab magyarországi ásványt (lásd róla a? 84-dik lapot.) MÁSODIK OSZTÁLY. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG $APB € iz AD ces 0 [: z d) Ag MÁSODIK OSZTÁLY. A" NYELVTUDOMÁNYI , PHILOSOPHIAI ÉS TÖRTÉNETIRÁSI OSZTÁLYOK" BRATBRSBZZSBI 1856—0. M.T.T. ÉVK. W.2 1 e 18 ni v ; azét ; 8 y Cd fell A) tg I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.. K. HELLEN- MAGYAR DRAMATURGIA. GUZMICS IZIDOR R. TAGTÓL. NEGYEDIK SZAKASZ. Meny nemzetnek nincs megállapított múszine, melly századokra igér- jen tartóságot "s emelkedést: annak színművei sem lehetnek akár szá- mosak , akár, mi még kivánatosb, s még inkább hiányzik , jelesek. Okát ennek nem kell messze távolban keresnünk: a" nemzet jelesb költészei nem örömest szánják magokat olly művekre , mellyekról bizonyosak, hogy czéljokat vagy épen nem, vagy csak félig meddig érik el. A" szín- műnek fő czélja, vég rendeltetése a" nyilványos és tettleges előadás. A" színmű olvasva csak holt test, neki életet és szellemet a mutatvány, a múszin nyujt; olvasásra jóval többet érnek a" költészet egyéb nemei, különösen az elbeszélők. — Tudva a" költész e" hiányt, vagy épen nem ir színművet, melly vele omoljék porrá, vagy ha ír, minden erőfeszítés mellett sem fogja ő azt úgy adni , miként kellene, mindig előtte lebegve művének szomoru jövendője, hogy az, minden tökélye" daczára, élet nélkül siet a. semmiségbe. És ez oka, hogy nekünk olly csekély számu szinműveink, "s még csekélyebb, igen igen csekély számu jó színműú- veink vannak. 1" 4 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. De kell tudnunk, hányadán vagyunk színmüvésziségünkkel. — Első tekintetre azt vélhetnők, hogy nincs könnyebb, mint beszélgető és cselekvő embereket állítani elé, papiroson vagy színpadon , "s papiro- son tán még könnyebb , mondom sokkal könnyebb, mint színpadon, "s színművet irni, mellyben az élet viszontagságait hozza át a. művész a valódi világból a" színvilágba, mellynek nyelve is épen olly mindennapi legyen, millyen a" köz életé. S mi könnyebb ennél? kivált, ha az uj izlés", legalább türés" kedvezéséből folyó beszédben , minkeblünkből köny- nyen folyó szerelmeket, mindennapi kalandokat irhat a költész? — Ez a" képzelt "s örömest hitt könnyüség lehet oka, hogy nálunk is, mint egyebütt sokan érzik magokat a" szíinmüvészetre , kellene mondanom , a komédiacsinálásra hivattaknak , kik aztán azon üres , mosdatlan , kendőtlen fecsegéseket , éretlen, ugyancsak mindennapi elmésségeket , hiu , ala- csony , kaczér szerepeket, valóban nevetséges körülményeket, fonják szövik össze, mellyek inkább fonó, szövő, mint szinházakba valók. — De nem úgy van: a müvészetben semmi sem könnyü, és nincs a költé- szet térén mú, melly annyi ismeretet , olly finom izlést és itéletet, annyifelé ágazó gondot és műgondot kivánjon magára "s még nyelvére is fordítatni , mint a" színmű; valamint semmi hivatal nem kiván embert olly teljes értelemben szépet, mint a" szinészet. — És Habet comoedia tanto Plus oneris, guanto veniae minus — mond Horátz; nincs is kényesebben érdeklő hiba, mint az életben és életrajzban ejtett hiba, mellyet aztán nem egyes olvasó néma falai kö- zött, de tömege az életet ismerő "s élni tudó embereknek , a" színház mindenfelé zúgó és hangzó "s mindünnen viszhangzó köztérén itél meg , kik közé a" melly iró nem tartozik "s színművet irni még is bátor, lehetlen hogy többször nevetséges hibákba ne essék. Itt a legcsekélyebb botlás , mellyre egyes olvasó, mellyre maga a? müvész nem fogna soha figyelni, tétetik nyilványossá, mert sok szem sokat lát (s a" különféle izlésü és nézetü nép előtt semmi oldala, legcsekélyebb vonása sem ma- rad a" műnek figyelem nélkül. "S a nyilványos, nem különben művészi eléadás! ez maga legszigorúbb birája a" színműnek , mellyból annál ki- etlenebbül ri ki a" költész" hibája, minél tökéletesebb színésznek esik hatalmába műve, mert: művészileg jól csak a művészileg jót lehet adni. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA, 9 Jelen értekezésemnek az lévén kitüzött czélja, hogy fejledező honi dramaturgiánkat az ókor" vagy hellen tökélyei szerint, az ujnak nem javalható kicsapásai ellen óvjam; vagy inkább, a hellen komoly- vidám képének kimutatása által ezt, mellyre minden későbbi világ aggatá saját nemzeti szineit, ezen ujabb idegen szinektól, mellyeket mi olly zavartan mázolgatunk át, külön véve, lássák honunk?" szíinmüvé- szei, miképen kell és lehet arra a" honi színeket,egyedül a" honiakat, illeszteni; hogy tegyük azt, mit amazok tevének, de tegyük tisztán , tegyük közvetlenül, szabadon és függetlenül. Mindenkor dicsóbben fog . hangzani egyegy honi színmüvészünknek im e? dicsérete: Szophoklesz, Eüripidesz volt előképe; mintsem emez: Shakespeare, Corneille, vagy Goethe, Schiller" példáján indult, mert : Maior e longinguo reverentia — s aztán Shakespeare, Corneille, Goethe és Schiller nem különben a hellenek" tanítványai valának, pedig Dulcius ex ipso fonte bibuntur aguae — "§ mikor a magyar ujabbak közül tüzött ki magának egyet, nem tudva is hellent tüzött ki, de már átváltozottat a? közvetlen tanítvány" keze alatt "s áthonosítottat; ki a" mester" sajátságaihoz, mester akarván lenni maga is , "s gyakran mestere fölött mester, önsajátságait, a" hellen arcz- hoz önnemzete szineit illeszté; "s most a? hellen- némethez például, járul a" magyar! "s ennyi vegyület, nem tudom mi szépet, mi jót szül- het, ha szép, ha jó a tarka — kivált ha a" közvetlen példánynak , például a: németnek — előképe nem hellen, hanem hellen-francz. — "Legyen tehát, miként egyebütt volt, nálunk is a" színművészet alapja a" hellen, "s erre vitessenek át a? magyar szinek: így a" hellen classicai idomot nyujtand színműveinknek, "s megnemesítendi a honit, minden harmadik és negyediknek közbejötte nélkül. De itt hatalmasan zúg az ellenoldalon, "s beszédem! csendes fo- lyamát szertelen alkalmatlankodásával szakasztja meg: ,, Magyar szinek hellen testre! mi idomtalan idomu kép lenne ez! bizonyosan tévedt a" hellenizáló iró, ki talán hellen színeket akara magyar testre ajánlani, de tolla megelőzte gondolatját. De minek nekünk ez is? magyar arczot magyar szín diszíthet csak jól, az idegen csak ferdítené, csufitaná azt, valamint a" magyar testet idegen köntös. Magyar, tisztán eredeti magyar 6 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. kell nekünk , kik szabadok vagyunk, soha senkinek nem szolgáltunk , senki majmai — servum pecus — nem voltunk, "s lenni soha nem aka- runk. Van Dugonicsunk stb "s ez elég. Vagy ha már szükségesek idegen példányok, az ujak jobbak is , számosabbak is, kik a" fölvilágúlt , mű- velt kornak lévén emberei, közöttük az utolsó első lehetne a sötét ókor" félig vad félig művelt költészei között." Hallom "s szinte remegek e? hatalmas nemzeti büszkeség előtt, "s csak ezt merem rebegni előtte: tisztán eredeti, tökéletes műve egy mú- vésznek, egy nemzetnek , még az én kedves hellenemnek sem volt soha; "s a" tizenkilenczedik században ez már tisztádan tisztán lehetlen is, ha- bár száz és ismét száz Dugonics verdezze füleinket. Csakhogy rosszul ne értsenek hazám" fijai, kik már elly sokat és sokszor értettek rosszul, azzal enyhítem a" tán szigoru , könnyen kü- lönködésről vádolható ajánlatomat, hogy világosabban mondjam ki azt , mit mondani akartam. Én tehát magyar szineket ajánlok a" hellen, nem testre, mintha a! hellen történetből vagy mythologiából kivánnék a ma- gyar színműnek akár kellemet akár anyagot vetetni, hanem művészi szellemre magyar szineket. A" mese , vagy történet , akár honnan vetes- sék az, a" színműben puszta váz, "s arra, minő és mihoni, földi-e vagy mennyei legyen az, legkisebb a gond; fő itt a? szellem, mellyet a puszta vázba a" színművész öntendő , "s egyedül ez a" szellem, "s a" mód, mellyel ezt önteni ügyeskedik a" müvész, "s a" színek" keveréke, mér- téke és aránya, határozza meg a" művészet és művész" művészi becsét: Cui lecta potenter erit res, Nec facundia deseret hunc, nec lucidus ordo. . Singula guaegue locum teneant sortita decenter. Atgue ita mentitur, sic veris falsa remiscet, Primo ne medium, medio ne diserepet imum. ga Ex noto fictum carmen seguar, ut sibi guivis Speret idem, sudet multum frustrague laboret Ausus idem: tantum series iuncturague pollet. És ez a" szellem, nem a! történet, nem a" mese vagy tan szel- leme, hanem a művészi, a? classicai szellem. Ez a" szellem pedig, tudtunkra legeredetibb, legtisztább, legvidámabb a" hellen színművé- szetben. Valami ezen kívül van: anyag , kellem , kharakter , csak a szellem" kitüntetéseért van, csak színei ezek a" szellemnek , mellyekben ha. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA: hú ez megtestesülve jeleng felénk. Megjelenhet tehát ez a" szellem magyar testben , magyar köntösben ; magyar nyelven, magyar szófüzérekben szólhat hozzánk; egész külseje nemzeti, ő maga, a szellem átlanos, egyetemes, nemzeti különséget nem ismer , de mindenütt képes meg- jelenni mint nemzeti; tehát külön és tulajdonlag nem is hellen az, de hellennek azért nevezzük, mert tudtunkra először Hellaszban , hellen köntösben és színekkel elborítva jelent meg, a" gyönyörü, tiszta, vidám gyermek-szellem. Azóta több helyeken jelent ő meg, mindennek min- dene lévén, olasz az olasznak, britt a" brittnek "stb. "s most, a száza- dok" végén jeleng köztünk is, ajánlkozólag , ha hogy fölvennők ót; kész , sajátsága sérelme nélkül, felölteni a magyar köntöst, szólani hozzánk saját nyelvünkön, csak legyenek , kik szólassák és értsék ót, kész nemzetivé lenni közöttünk és honosivá, kész bajuszot is venni föl; csak csinos legyen az, magyar tánczra kelni, ha rend és szabályszerű az, "s ha a" hangászatot is rokon szellem lelkesíti. Talán ezzel már elég értelmesen szólottam , "s a kinek értelmesen, annak bizonyosan elégtevőleg is. - Mi a másikat illeti: nem azt akarám mondani, hogy minden idegent, a" hellenen kivül számúzzünk szinműveinkben; ez rút vétek volna a" mai külföldiek ellen , rút minnen szinészetünk ellen. Sót inkább tanuljuk , becsüljük a" mai külföld" jelesb elmeműveit; nagyok ők, kik olly tökéletes műveket adának , mellyekkel méltán dicsekhetik az álta- lok dicsőített nemzet ; millyeneket, nem ugyan szinművészi tekintetben, de a!" hellennek honosításában, a" szineknek remek vegyítésében, maga Hellasz sem adott "s az időben nem is adhatott. De soha ne feledjük , hogy mind ezek az uj nagyok Hellasznak voltak tanítványai! Az ujak- nak — ki tagadja ezt? — nagy tökélyeik vannak, de vannak fekélyeik is; a helleneknek mérséklettebb mindenük, mert mindenük természe- tesb, erültetés nélkül, mert a" mit erőszak nélkül ki nem vihettek, meg sem is kísérték, szemeik előtt tartva mindig azt, mit az ő példájokra későbben ajánlt a" már hiún csapongó övéinek Horátz : Et guae Desperat tractata nitescere posse, relinguit. "S ha mindenben a!" hellenek fölött állanának is az ujabbak, egyben foiy- vást alattuk állanak "s ez: a" természeti szép és egyszerü fönség. Ezt ts) ha I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. az igen művelt, sokat tanult aggkor el már nem érheti, jobban: vissza hozzá nem térhet, valamint a" bokros gondu férfiu vissza nem idézheti letünt gyermekkorának édes örömeit, gondtalan álmait. Tanuljuk tehát az ujakat fáradhatlanul; hozzuk át minél nagyobb mennyiségben, minél művészibb kezekkel az ő szépségeiket saját mú- veinkre: csak ne hibáikat is, bár milly fényesek legyenek ezek; hibáka magunk is fogunk elkövetni tudni, gyakran "s tán leggyakrabban csupa hazafiuságból. — "S tegyük ezt — "s ide megyen minden javalatom — tegyük ezt szabadon, tegyük teljes öntudattal. Tanuljuk előbb a" hellent "s aztán az uj remekeket; lessük ki, miként használák ezek azokat; mi hellen ezekben, mi nem az; miként elegyíték az ó és új szi- neket, hogy a művészet átlanos szellemét, mellynek nincs saját sem kora, sem tére, sem nemzetisége , saját korukba saját honukba varázsol- ják át, reá illegetve saját nemzeti szineiket; nézzük itt is ott is a" bá- nás, a vegyités és különzés, az összeillesztés és eléadás" módjait; eze- ket tegyük egészen sajátainkká, "s aztán költsünk; csak szavakat és szófüzéreket ne költsönözzünk, mert ez lopás, "s a mi e? helytt még rosszabb , épen koldulás. — Az, a ki mondá: o imitatores , servum pecus ! — És — mit egykor a" jó Rajnisnak , utóbb a. merész Kazinczynak olly rossz neven tudának venni józan lelkü honosaink — Libera per vacuum posui vestigia princeps: Non aliena meo pressi pede. ui sibi fidit, Dux regit examen — Épen abban az értelemben szóla igy, a" mellyben én szólok; épen azt tevé, mit én javalok, ki a rómaiak között először volt bátor hellen szellemben lépni föl, sót még köntösben is, magát a! tátongó latin nyel- vet kényteté hellen finomság" és illem? karjai közé simulni. És nemde BRajnis és Kazinczy fordítók valának? Horátz pedig imigy folytatja, a" római gőgöt megtagadva : Parios ego primus iambos Ostendi Latio , numeros animosgue secutus Archilochi, non res et agentia verba Lycamben, Ac ne me foliis ideo brevioribus ornes, Auod timui mutare modos et carminis artem , Temperat Archilochi musam pede mascula Sappho , Temperat Alcaeus. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 9 Ő mondá: Respicere exemplar vitae morumgue inbebo Doctum imitatorem, et veras hinc ducere voces. Tehát nagy a" különbség: a" servum pecus és a doctus imitator között! Ó mondá : Vos exemplaria graeca Nocturna versate manu, versate diurna. S "S mit nem monda még ő ez értelemben! mit mi tudunk , jól vagy rosz- szul, vagy épen nem tudunk ? 7s ha a mi jó Dugonicsunk ezt jól tudja , nem fog annyit, fonóházaknak és csárdáknak irni. És még is, áldás hamvainak! ő irt, s majd egyedül ő, csak úgy is, akkor, "s akkor kik- nek irjon nem úgy ? De kik ma is csak úgy, vagy közel úgy, vagy még úgy sem, és még is irnak, valljon kiknek irnak ezek?! Scribimus indocti, doctigue poemata passim! Horátz pedig, a doctus imitator, egyetlen a" romaiak között művészi szépségre, "s azért egyetlen, mert a" mire másokat serkente, ő maga fáradhatlanul tevé azt; ő a legnagyobb szépségü, mert legkevesbbé ere- deti Horátz , az egészen hellen szellemü latinusz. Köztünk — absit invidia vero! — köztünk a! szinköltészetet megdicsőítni — béke Kisfaludy" hamvainak , ő sem dicstelenül költözött tőlünk — Vörösmarty kezdé. Ő legközelebb áll a" hellenekhez , "s a" hel- lenek" legjobbikához (a! kor" és hon" szükséges szineit levonva) Szophok- leszhez ; ő könnyen az lehet nekünk a" mi Shakespeare a" brittnek , Schil- ler a" németnek leve , ha tudjuk mi ót úgy becsülni , miként azokat becsülik az övéik; csak több színmüveket és csak színmüveket írjon, a" Bujdosók" nagy szellemü szerzője! Múgond" múve-e ez őbenne, ki studiumává tette légyen a" helleneket, vagy a" természeté, nem tudom ; de hogy benne múgond munkál és természet, "s hatalmasan munkál, látom, örvendem. E kettő együtt, illy mértékben köztünk nem juta még kettőnek. Mielőtt a" dramaturgiában tovább ereszkedjem, két fontos kér- dést kell ügyeletre vennem, mellynek egyike úgy mint másika azon ta- pasztalásból ered , melly honunkban maiglan tagadhatatlan, hogy t.i. a színmüvészet nálunk, minden heves és zajos hazafiuságunk, színház- M. T. T. ÉVK. IV.2 2 . 10 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. építési, színműköltészi buzgalmunk mellett is, köz kedvelést , egyete- mes részvétet nem nyerhet , sót nagy részben megvetést, ellenszegülést kénytelen tapasztalni. Pedig, ha kivánatos, fárasztó és aggasztó munka között a" közbevetett pihenés; napi gondok, aggalom és boszuságok kö- zött a" parányi feledés ; a" szilaj kicsapongásokat , vad , nemtelen és mocs- kos vétkeket fékelő , irtogató, szivet lelket képző, nemesítő föntebb rendü , inkább elmét mint testiséget foglalkoztató mulatság, gyönyör és kedvtöltés : én a" szinészetnél e" czélokra jobbat , nemesebbet nem isme- rek; haki ismer , keljen föl és szóljon "s én hallgatni fogok, "s őt fogom hallgatva hallgatni. Mi oka tehát: innen a! részvétlenség- és megvetés- nek ; onnan az ellenszegülésnek ? — Ha nem az a" közönséges bajunk , melly kisebb nagyobb mérték- ben mindnyájunkat nyom , mellyról már tettem szót, szóltamban a hel- len-magyar költészetról ezen Évkönyvek II. kötetében, hogy mi, gyer- mekség előtt és nélkül megaggott nemzet vagyunk , kikben még emléke sem maradt fön a" szép gyermek-kornak ; kik azért nem is eléggé va- gyunk fogékonyak és képesek ártatlan, gondtalan és nemes örömekre : ha mondom, nem ez a közönséges baj oka a" szinészetre olly szomoru kettós jelenetnek , ez okot vagy a" színmüvekben és szinészi eléadások- ban, vagy egyes és mellékes eszmékben , nézetekben és előitéletekben kell keresnünk; de ha csakugyan ezekben van is a" kettós jelenetnek közvetlen oka, a fő- és alap-ok mindig ama" közönséges, mellyet nem tagadhatunk , fog maradni. Mutatja ezt az a" mindennapi tapasztalás , hogy még azok is, kik a" szinészetnek barátai, még pedig szenvedélyes barátai , még ezek is a" víg, a kaczagtató, egész az alacsonyságig nem- telen, hitvány játékra sietnek, a" föntebb szellemü, valóban nemes me- netü és irányzatu hósművek iránt töbnyire hanyagok ; mert ezek is, mi- ként mondogatják , inkább nevetni mint sirni akarnak ; mintha a komoly hósmúűvek csak rikatásra valók volnának! — Tudom én azt, mit Jean Paul mégjegyzett, hogy minél komolyabb a" nép" kharaktere, annál haj- landóbb a" vigra és nevetségesre, "s megfordítva ; de a. nélkül hogy ezt tagadjam , sőt egészen el ne fogadjam, tudom azt is, hogy nem csak a helleneknél , kik vidám szellemüek lévén a" komolyabb mutatványokban lelték kedvüket, de a" komoly britteknél is hósszinmú-költészé maiglan az első koszorú. — Miként izlelhetnők meg a hósszínműveket ? röviden HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 11 felelek: mert az ízlés erőszakot nem túr, "s ha szinészeink a" nagy tömeg ellen törendnek, éhezni fognak és szomjúzni: lassanként illik a" nép- ízlést javítnunk : mindig kevesebb lumpaciusokat ; ezekról gyakran tér- jünk át Kisfaludy által mutatott példányok szerint jól készült nemesb szeszélyü vigakra, mellyekre nevessenek, de itt ott illetődjenek is egy- kicsit; ollykor ollykor adjunk Bujdosókat, Vérnászokat, Iréneket és Át- kokat, mellyekre bámuljanak , rezzenjenek, emelkedjenek; de soha ne Stiborokat ! illyenekkel a" művészet sem fog megbarátkozni soha, és az iszonyatos hamar fásít bennünk , valamint az utálatos undorít, "s fásult- ság , undor nem lehet czélja a" müvészetnek. Honunkban is , miként másutt, de nálunk most még inkább mint másutt, nagy részben mutatkozik idegenség a! szinészet ellen, innen az ellenszegülés ,, az akadályok. Midőn tehát az egyik rész erkölcsiség — a másik erkölcstelenség? iskolájának tartja a" színházakat; az építni , szaporítni , ez akadályozni , pusztítni törekszik azokat. — Mellyik résznek van igaza? itéletem szerint, mind "a kettőnek, és sem egyik- nek sem másiknak, miként maga a" tárgy különféle oldalról mutatkozik és nézetik. Egyaránt távol jár az igaztól, az is, a ki minden tekin- tetben barátja, az is, a ki minden tekintetben ellensége a" színészetnek; mert: áll közepett az igaz, "s közepett járdallani biztosb. — Ennél fog- va igaza mindkét részról annak leszen, ki a" tárgy becsét nem egyedül a mi-tól, hanem és főleg a" millyen-től függeszti föl. Kik ezt teszik, ki fogják találni a" közepet "s benne az igazat, s itt, egyik innen, másik onnan találkozva, barátságosan fognak kezet, "s én ott állok köztük a harmadik. Mindenben , s itt főleg eszméi és ténylegi (alkalmazotti) mivoltát kell a dolognak tekintenünk. Az első nézet magában a dologban, a" dolog" elveiben és lényeges elemeiben, a" másik annak alkalmazásában s gyakorlásában áll; "s ez vagy megfelel a dolog" eszméjinek, vagy félre üt azoktól. Az kérdést sem szenved, hogy ennek becse, érdeme attól függ, mennyire felel meg az eszméknek: minél közelebb áll ezekhez , annál tökéletesb , minél távolabb esik tólük, annál tökéletlenebb, mint minden, mi emberi e" világon. Van rossz színmű? prédikátzio is van rossz; vannak az életben jó rossz társaságok ? a szinésziek között is vannak jók rosszak. 78 a jót ölelni, támogatni, a" rosszat távolítani, 97 12 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. irtani kötelessége embernek társas életben, mindenütt, mindenkor és mindenben. Tulságokba merülten eszméllett akkor Platon, mikor bölcs és boldog köztársaságának eszmei világából egészen kizárá a" költészeket, mint erőnyrontókat. . Nemde, a. nem különben bölcs és erőnyös, "s tán tanítványánál is bölcsebb "s erőnyösebb Szokratesz becsülé Eüripideszt, "s ennek szinmúvei" eléadásakor megjelent a. színben, nyilvános például arra, hogy nincs oka a" bölcsnek, átalan minden színművet "s múszint kárhoztatni ? — De hát boldogult-e a túlzó bölcs magast röpdező eszmei országával? jött-e az létre valaha az emberek között? Nem tagadom a nagy ideál némi hasznait "s jótékony befolyását az emberiség" nemesülé- sébe; de soha nem léteztetése, sót meg sem kisértése azt hiteti el velem, hogy az nem embereknek való, "s a" mi illyen, azt eröltetni, haszta- lan munka. Egyik részét az emberi természetnek országakünn kell vala hagynia Platonnak, hogy az embereket abba bevihesse, s benne meg- tarthassa, "5 ha nem a" jobb, bizonyosan szebb részét annak. Azt nem mondom , hogy a" hol költészek vannak , ott nincsenek vétkek; de azt bátor vagyok mondani, hogy a" hol költész nincs, vétkek szinte még is vannak , azzal a" különséggel, hogy amott a" vétkek finomabbak "s ke- vesbbé ártalmasok ; emitt szilajabbak , durvábbak , azért dúlók is és pusz- títók. Ki mellyiket válaszsza, ám lássa! én, minden tétovázás nélkül az elsőhöz járulok. Azt hiszem, hogy ha Platon életében többször nem volt költész, ez egyszer, ezen eszméjének szültében költész volt. Mit teszen a" szépmüvészet komor ellensége szigoru, akár ide- genkedésével akár ellenszegülésével, ha már egy nemzetben, ha már egy kis világban annak szerelme fölgerjedt? lehet-e csak parányi remé- nye is, azt elnyomhatni, akár részvétlen veszteglésével, akár ellensze- gülésével? vagy inkább attól kell tartania, hogy illy magaviselete még lobbantja a" vágyat, feszíti az erőket, egyesítve, mit legkevesbbé akart, létesítni szerelmük" tárgyát? Nem nevetséges erölködés volna-e a" hegy- ról rohanó zápornak magát gátul vetni? hiszem , bölcsebb leszen, előle kitérni és neki szabad omlást engedni, ha vele sodratni nem akarunk esztelenek ; és még bölcsebb leszen, ha kártékonyságát előre sejtve, neki idején olly irányzatot adunk, ha adni tudunk, melly szerint kevesbbé legyen kártékony. Igy itélek én a" korszellem mindennemü ágáról, HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 13 melly ha egyszer megindul, egészen elnyomni akarni, haszontalan eröl- ködés , nevetséges tusakodás , valamint más részról , azt hanyagon nézni, rombolni engedni, "s magát kényeként vele sodratni, csupa gyávaság volna; igen, ha valóban ártalmas , intézni , csinján vezetni, "s hogy önkényt simuljon, vele kezet fogva barátkozni, a vágányba, mellyből folyvást kiésapong , nyájas és bölcs kezekkel visszaillesztgetni, hogy az illemes irányt, mellyet neki adni akarunk, önkényt fogadja el, "s ma- gát arra vezettetni örömest engedje. — Jóval okosabban cselekszenek tehát a" szinészet ellenségei, ha ellenségek lenni megszünnek, sót ha barátságukkal iránta figyelmet mutatnak, hogy hami rossz mutatkozik annak körében, azt gyengéd kézzel irtogassák, irtogató szándékuknak helyes okait világosan tudatva, hogy még azok is, kik a rossznak, akár gondatlanságból , akár hiú vonzalomból heves barátai, még azok is, föleszmélve lássák az örvényt, mellyet kerülni, betapasztani tanácsosb, mint vakon rohanni neki, "s benne visszafordulhatlanul eltemettetni. Korunk okulni akar, "s csak okulva, tudva akarva javulni; okulni pedig csak világosság és meggyőződés" utján lehet. Szükséges, hogy a társaságnak mindenkor legyenek őrjei, er- kölcsi őrszemei, oktatóji, feddőji és fenyítóji, s akkor legszüksége- sebbek illyenek, mikor a nép uj fejlődésének megyen elébe, hogy a fejlődés és képzet el ne ferdüljön. De ez őröknek csak igen is bülcsek- nek illik lenniök. A" bölcseség javalja, hogy ahhoz, kinek erkölcseibe, életmódjába , egész szellemi lényegébe akarunk munkálva avatkozni, épen ne ellenséges, visszalökó gőggel, mindent rosszaló ránczos hom- lokkal tegyük munkánkat, sót minél nyájasb, szeretettel és résztevő buzgalommal minél teljesb arczot mutassunk; ez vonz, amaz eltaszít; ez lágyít, amaz makacsít; ez szabad engedékenységre simítja hozzánk a" tánitványt, az kemény ellentállásra ingerli. — A? bölcseség javalja , hogy egy fejlődésének indult gyermek-nép" kedvelt bábjait, bármilly hiúknak látszanak azok a" bölcs" szemeiben, necsak ki ne tépjük erővel kezeiből, sót magunk adogassuk azokat elébe, magunk is játszadozzuhk azokkal, hogy szeressen bennünk" érettük a" gyermek 7s a részvétért, mellyel játékába elegyedünk. Nem helyén bölcs az, a ki mindig és mindenütt szigorún bölcs , "s a" csak magának bölcs, nem használ semmit a közjónak. — Milly könnyü dolog játék közben intézni a" gyermek" 11 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. gondolatait, érzelmeit és cselekveteit! milly könnyü a" bábnak, a!" ma- gában hiúnak, irányzatot játszva adni, millyent mi akarunk, ha szeret- ve, ha mintegy mást téve teszszük azt! miként örvend a" szeretett gyer- mek tőlünk tanulhatni, az ót ölelő nyájas karok között, az ót csókol- gató ajkakról , a vele játszadozó kezekból játszva vehetni át a" jobb irányt, mellyre sem magától, sem semmi erószakos hatalomtól kénytetve nem fogott áttérni! — De még kevesbülhetnek is igy a! hiú bábok; az alacsony és nemtelenek" helyét föntebbiek és nemesebbek foglalhatják el, nem reá tolva a? gyermekre, mi közönségesen sükernélküli és hálátlan munka leendne, kivált ott, hol egy nagy gyermektömegről vagyon szó ; hanem inkább kivánva, megkedvelve a? gyermektől, ki örömest lép ne- mesebbre , fejlődése fokonkénti menetében, ha ez a" nemesebb nyájasan, könnyeden lejt feléje. Alig van fonákabb valami, mint szigoru kátói homlokkal riasztani vissza a" gyermeket. De mit fecsegek én itt gyermekról? nem eléggé koros-e, ha csak európai ujra születésétől számítunk is, a" magyar nemzet ? — Oh, igen, csak igen is koros ez a mi nemzetünk, egész a" közelgő ósz vénségig koros, koporsójába dülendő, ha meg nem ifjudik ! — De azt kérdezem, " volt-e ez a ma már agg nemzet, volt-e ez valaha gyermek ? gyermek , a szónak innen szép hellen, onnan szelid, alázatos keresztény értelmé- ben? Vagy, ha volt, tud-e az időre, e" szép korra visszaemlékezni ? fe- lénk lebeg-e ef gyengéd kor" távol árnyalata, hogy pihenhessünk, hogy mosolyghassunk nézetében , hogy féledhessük alatta csak kis időre is az aggasztó kor" komor bajait, hogy simuljanak homlokunk? ránczai tük- rében ? ! — — De, hová gondolok én, balga? A? Krisztus után már kilencz szá- zados keresztény magyarok ! és , a Krisztus előtti pogány hellenek ! "s gyer- mekké " születni, annyi tapasztalás, annyi tanulás után! Visszaléphet-e .az agg ember, a különfélileg képzett, művelt, komoly és komor agg ember a! képzetlen gyermekkorba? nem vagyunk-e mi már eléggé phi- loszophusok , még pedig keresztény philoszophusok? 75 most visszafor- duljunk , rákmenést téve, még pedig — átok a" gondolatnak! — még pedig egy pogány nép" bohós gyermekKorára ! — így szólnak Nikodému- saink; de én, bizva ügyembe 7s tisztára hozását reménylvén , mindenek előtt ez utamba gördült akadályokon kivánok áttörni. Mihezképest: HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 15 Egyes ember ugyan — bár miként szeressük e" hasonlítást , melly több tekintetben gyönyörü is, igaz is — egyes ember nem fog vissza- léphetni aggkorából a" fiatal korba, hanemha máguszi vesszó által; de csak ugyan gyakran, a munka és gondok között érdemteljesen elaggott emberre szépen sugárzik vissza az eltünt gyermekkor" fölleg "s borútlan gyönyörű ege, annak szelid, tiszta esthajnalára, melly hasonló az ifju- ság kelő hajnalához, "s mellyben az aggember második gyermek. Csak az a baj, hogy e" remegő fény korán letűn az örökség oceánjába. — De egy egész embertömeg, egy nemzet, szinte mint az egész nagy em- beriség, folyvást él uj "s uj növendékeiben, "s tagadhatatlanul visszalép- het a gyermek" és ifju" vidám korába, "s egészen átváltozhatik. A" hel- len nép sem Homér" idejében született először; de fejledezett, tisztult régi és agg vadságából, "s igy születék ujra, gondtalanul játszadozó gyermekké, vidáman serdülő ifjuvá, a? Miúsák" lantja mellett és a Kha- riszek" karjain. És mik voltak csak négy öt század előtt is a frankok, a germánok és brittek, "s mikké lettenek szemeink előtt, a. kebelükbe tért szelid és szép művészetek által? "s nem kezdünk-e mi is néhány tized óta változni, kivált mióta a" széphalmi, a! sümegi és miklai lan- tok "s ezeknek gyönyörübb rokonaik zengedeznek füleinkbe ? Mi philoszophiánkat illeti: ezzel ma még — hála érte az egek- nek! — nem igen dicsekhetünk, bátor. iskoláinkban a" külföld" feszes, redós philoszophiáját korábban kezdék velünk ismertetni a compiláto- rok , semmint minnen saját magunkat. Maiglan sem tudtuk, szomszé- daink" bármi csillogó, csábító példájukra sem tudtuk azt megkedvelni. "S talán épen azért nem, mert gyermekek soha nem valánk; talán épen azért mi a" művészetnek még csak egy ágában sem teremténk remeket; "s hami középszer- fölöttit találánk meglátni, vagy meggúnyoltuk, mert nem ismertük , vagy megcsudáltuk, mert — ismét csak azért mert nem ismertük — mint rendkivülit. És — csak valljuk meg, ha bár egy kis pirulással is — nem rég nálunk csak az volt magyar , az nemzeti , "s ezzel büszkék valánk "s hangosan dicsekvénk , a" mi szilaj, durva, da- rabos volt, mint szinte útaink, "s szidtuk a" finomabb olaszt, franczot és németet. . Mert mi a!" természet" nyájas , egyszerü fönségét soha sem tudók megkedvelni , bájkellemü szépségeit soha szépen nem érezni, s tanultak , igen tanultak, de igen fások is voltunk, "s az Aiszthesziszt, 16 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. ezt a" gyönyörü szép istennőt maiglan sem értjük, maiglan sem érezzük. "§ ez nagy baj, de benne az vigasztal, hogy szó, nem megvetendő ki- véttel, a" nagy tömegről van ma már, melly naponként vékonyul, bá- tor intézeteink, mellyekben tisztuljon, emelkedjék a tömeg, még ma is gyéren léteznek. — "S mert fásultak valánk, a" roppant elmemúűveket sem érténk, mindenre érzéketlenek! Vádszavaim igazságát kiáltozzák rendetlen , szennyes városaink, földfölötti vagy alatti barlangu füstös faluink , irgalmatlan rossz útaink, bűzölgő mocsáraink, teljes nyárban is kopasz fejü erdeink, csak igenis. puszta pusztáink, szabad, szabály- atlan áradozásu folyamaink, de leginkáb az, hogy -mind erre süketek, climánkra, kenyerünkre "s borainkra elég büszkék tudánk lenni, "s dia- dallal mondani: Extra Hungariam non est vita; de a szózat külföldről soha vissza nem hangzott , hogy irigyletet gerjesztett volna. Ma szin- ház után kiáltozunk , "s ha nyitva áll előttünk, bele menni vonakszunk, "s ha megyünk, csak eröltetett (mert igy ma, a" divat) hazafiuságból me- gyünk , "s csak nevetni akarunk. És igy vagyunk mi maiglan az Aisz- theszisz országában, igy minden képző, minden hasznos intézeteinkkel : ébrengünk, de föl egészen még sem ébredtünk; felfellobbanunk, "s le- lohadunk , hevülünk s elhülünk , égünk "s megfagyunk; sokat is be- szélünk, de keveset teszünk, "s e" keveset is töbnyire rosszul, mert előre vagy épen nem, vagy hibásan számítunk , 7s ritkán tudjuk, mit, "s ezt mikor s hol "s miként kezdjük "s végezzük; azért sokszor a" mun- kának közepette fönsülünk; erót oszlatunk "s vesztegetünk , mert egyez- ni s egyesíteni nem tudunk ; gyanakszunk , ócsárlunk , irigykedünk , vállat vonítunk, a? kész és ügyes kezet visszataszítjuk! — A" szinészet- ról ma sokan , sokat, sokfélileg irtak és irnak. Mind jó, de nekem az tetszik, ki előbb szinészeket ohajt képzetni , "s csak azután szinházat építetni: a. jó szinész, jó színművel mindenütt helyén van, a rossz mindenütt helyén lehet, csak szinházban nem. Demi keresztények vagyunk , "s nem balga kivánság-e az, hogy mint illyenek gyermekekké, még pedig pogány gyermekekké legyünk? — Vajha, uraim! vajha a" keresztény szinészet volna olly tiszta, olly feddhetetlen , saját vallási és erkölcsi elveivel olly egyhangu, híven egyező, millyen a" hellen volt! volna , miért ne cellenezze, sót miért még ohajtani is tudja a" szinészetet még a. komolyabb vallásu és erónyü HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 47 ember is! — A" hellen vallás már bülcsűjében költészi vala, nyájas gyer- meke a" vidám phantasziának. A" hellen nemzet e" sokszinű, sokbohó- zatu vallásnak karjain nevekedett, játszadozott mint gyermek , örvend- ve a természet" szellemített képeiben, vigan ugrándozva faragott isten- kéi körül. Majd a komolyabb philoszophia, de még elég vidám arczczal vevé ölébe a gyermekkorból ifju korába lépett népet, minden ugrás, minden erőszak nélkül, sokat meghagyván még neki gyermeksége" báb- jaiból, "s a" phantaszia" teremtvényeit el nem ölve egy lehelettel, sót még mindig éltetve azokat, föntebb irányt, nemesebb czélt tüzve ki az előbb szilajon csapongóknak, "s egységre hozni iparkodva a" merészen zavart "s szétszórt tömérdek képeket, eszméket kapcsolva velük össze, a" nemesen fejledező ész" gazdag tárából. Illyen volt a! szokrateszi és platóni komoly-vidám philoszophia, mellyben a" gyermek phantaszia még folyton szépen tükrözé vissza magát. Segíté- e. munkálatban a philoszophiát a" most legszebben virágzó költészet, jelesen a. múűszíni költészet, legjelesebben Eüripidesz" keze által. — És nézzétek! ez az előbb játszi gyermek, majd a komolyabb, de soha sem komor arczu ifju, korának férfias teljében, unva ott a phantaszia játékait, itt a soknézetü ész" mindig elvonultabb, mindig szövényesebb eszméit: első veté magát az elélövelt keresztény religio" kebelébe, mellynek gyengéd, szelíd szellemét még egy nemzet emberei sem fogák föl olly tisztán és elevenen, miként épen e" hellenek, "s a magokat ezek után képzett ró- maiak ; ezek közúl valának az első keresztény századok" legjelesb keresz- tény bölcsei és hósei. Mi oka e ritka, e? szembetünő tüneménynek? az egy istenség hitében nevelt , igéretekkel , jövendölésekkel táplált, csudákkal erősített, az idvezség igéjét először és egyenest magától az igazság mesterétől hallott zsidóság nehezebben , gyérebben vevé föl a" keresztény hitet, mint a" magára hagyott, sokistenü, hiú vallásu, bizonytalan tanulmányu, in- kább szinházakban mint, akár akademiákban akár templomokban nevel- kedett hellen nép? — Én ugyan — imádva az isteni bölcseség" csuda titkos utjait — legközelebbi okát e" tüneménynek a" két nemzet" fejlő- désének ellenkező elemeiben "s menetében lelem. A"? zsidóság, még mi- előtt nemzetté alakulna, szolgai járom alatt sinlődék Egyiptben, hol közel vala ósi vallásának, a" teremtő egy isten hitének feledéséhez. $.- TT. BVR. ÉV. 2. 3 18 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁGYI ÉRTEKEZÉSEK. Ebből az isteni bölcseség kiszabadítá Mószes" hatalmas keze által, "s hosszu vándorlásai után bevezeté Kanaan téjjel mézzel folyó birtokába. Veszekedés , pártoskodás , szakadás vala polgári létének egész folyamata, majd ismét szolgaság az igen rövid virágzatu jobb lét után. "S ezzel vége szakadt a" nemzeti függetlenségnek. Ez a" nép tehát, melly soha vidám gyermekkornak nem örvendhete, az ifjuság szabad "s hósi mun- kásságának gyümölcsét csak alig izlelheté; bajok "s zaklatások között vé- nülvén meg , nem birt elég szellemi "s erkölcsi erővel a keresztény reli- giónak fönséges , tiszta szelleméhez fölemelkedni. Szüntelen éneklé zsoltárait, olvasá prophétáit, de csak külkérgen rágódott, a magas fo- galmakba soha nem hatott alant járó elméje; a" töbnyire raboskodó , zak- latott szolgai nép egyedül földi jólét, külfény után sovárgott, szellemi "s erkölcsi jólétról, millyennel ót a" keresztény religio kinálgatá, fogal- ma sem vala. Valamint ma csak hiú nyerekedésre vagyon szeme füle , úgy akkor csak külsőség, esztelen, buta uralkodás után szive, vágya, mellynek midón épen ellenképét látná Jézusban , megveté , megülé benne a" szebb , nemesebb , szentebb, a" valóban isteni élet" tökéletes előképét , mellyben az előbb pogány vallásuak csak hamar istent imádának ! Ellenben a" hellen és római nép" lelkét még ekkor is eleveníté a nem rég letünt fiatal kornak vidám szelleme, melly a" költészet virágos karjaiból a" nem különben vidám philoszophiának karjába lépe át, melly philoszophia (a? szokratico-platonicát értem) a" keresztény hitre tértek- nek is kedvenczük maradt jó sokáig, "s mellynek némelly eszméi "s szemléleti elvei, úgy erkölcsi szabályai, közel állának a" keresztény re- ligio" elveihez és szabályaihoz. Igy a" hellen nép a" phantaszia" szép or- szágából lépett az értelem" és ész? vizsgálódó és elmélő körébe, ebból pedig a" szent hit" legfönségesb országába tért át, egészen a" természet ugrásnélküli rendje szerint. A!" hellen és romai maga érzé, a" philoszo- phia által okulva, vallási vastag nemesedéseit, pirulva most már gyer- mek-bábjai, hiú istenkéi miatt, "s önként siete az azokat oszlató , feled- tető tiszta fényű , igaz szellemü "s erónyü religio" karjába; "s mert tudva "s akarva tevé a" mit teve, jól is tevé azt, mit szabadon teve. — Mennyi- re sülyedt ez a mint keresztény is sokáig szépen virágzó nép a" bekö- vetkezett borús idők "s egy későbbi vad járom alatt! Föl fog-e ez, a?" mi napjainkban magát uj szabadságra, saját ereje által kivivta nemzet , haj- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 19 dan szépsége" és dicsősége" egére emelkedhetni? — Most éli ujraszületése első szakát , haladásának az idő fog tanúja lenni. Mi pedig elmélkedve a" mondottak fölött, győzódjünk meg arról, hogy a! szépnek , igaznak és jónak elvei nemcsak nem zárják ki egymást, sót összolvadva teszik a" tökéletes harmoniát, az embert egyedül neme- síthetó, boldogítható leggyönyörűbb rendszert; gyózódjünk meg arról, hogy a! ki avatlan egyiknek titkaiba, az a" másik kettőnek országában is jövény, bár mennyit tudjon egyikról is másikról is beszélni, irni; gyóződjünk meg arról, hogy a" keresztény religio, valamint a józan philoszophiát szereti maga körül látni, hogy magas szellemét világítsa , "s követőit holmi előitéletektól, balgatagságoktól óvja: úgy szereti a nyájas , vidám , nemes költészetet is a testvér művészetekkel együtt, mellyek szilárd, komoly homlokát vidámítsák , követőit az aggalmak "s komorság" fellegei között derítsék, vigasztalják. A" szépnek képeiben vonzóbb az igazság, s a jó, a" szilárd eróny kellemesb, ha a szépnek, melly mindenkor 7s elválhatlan társa , fakadoz izzalmaiból érzelme. Győződjünk meg végre, hogy a! szinészet, ha czélszerüleg intéztetik , nem erkölcstelenség" sót erkölcsiség" iskolája, "s könnyen engedi magát, sót kivánja, tekintve fő elvét "s eredeti rendeltetését, mellyról folyton fogunk szólani, azzá alakítatni. És most tekintsük magunkat. Hogy mi, a" most rajzolt két nem- zetnek mellyike" fejlődése"s képzettsége" történetéhez állunk közelebb, hiszem ezt ha nem mondom is, mindenki világosan látja. Legyen elég megjegyeznem, hogy Ásiából ide vándorlott őseink a keresztény hitre majd minden előkészület nélkül térítettek; legalább tudtunkra, köztük sem prophéták, sem költészek , sem philoószophusok nem támadtak, sem a" föntebbi művészeteknek nem akadunk nyomukra ; tehát sem képz- erő , sem értelem eléggé kifejtve nem volt, nem, csak a" középszerüsé- gig is művelve. 78 mit és mennyit tudunk "s milly forrásokból, ősi re- ligiojukról? — tehát, ép ugyan és erős de nem művelt természettel lép- tek egyszerre , lóról és csatatérről, a" legfönségesb eszmék" és igazságok országába! igaz, mit tüstént bővebben fogunk látni, a" keresztény reli- giónak az a" része, melly embert képez és nemesít , melly a szép, jó és természeti igaz" elveit és szabályait adja elé, "s a mód mellyel ezt teszi, olly egyszerü, olly világos, emberhez annyira alkalmazott , hogy 37 20 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. a. még műveletlen, de ép és tiszta, el nem fogult embernek is könnyen megfogható ; igaz, hogy a" föntebb rendü igazságok is, emberi vizsgáló- dás" körét meghaladók lévén, inkább gyermeki hitet mint közvetlen átlá- tást és fölfogást kivánnak , "s az együgyü, tudatlan ember könnyebben hiszen bár mit is, mint a" félig vagy teljesen kimüvelt: de az is igaz más oldalról, hogy az együgyü tudatlan ember csak külkérgen rágódik , fön- tebb szellemébe, átlanos és részletes összefüggésébe , irányzatába az egésznek hatni nem képes; és hite, milly sötét, milly ingadozó a" mű- veletlen embernek ! "s annak is, mit jól hiszen, milly zavart, milly ér- telem- és érzelem -nélküli benne fogalma! hát a" mit nem jól hiszen? értem az előítéleteket, a" balvéleményeket és hiedelmeket, a?" babonákat és balgatagságokat, millyenekkel tömve a" műveletlen embernek hite, egész religioja. Igaz, a" keresztény religio, ha ez saját szellemében, eredeti tiszta szineiben adatik, maga legalkalmasb ama" balgatagságok- ból kiemelni embert; de, fájdalom! e? szellem , e? szinek , soha úgy tévesztve a" keresztény világban, a" köz életben nem voltak, mint épen az időben, a. magyar nép" kereszténynyé létének idejében, azon sötét századokban , hol minden, nyelv- természet- észtan, minden müvészet és műveltség parlagon feküdt vagy zavarban. És meddig tartá fogva e sötétség Európa" népeit! a" mi nemzetünk pedig még akkor is, mikor a" többiek emelkedni kezdének , egy vad hatalommal, egy mindent dúló, pusztító csordával, mellynek fanatiszmusa minden szépet, minden szen- tet szétszóra, zúza maga előtt, vala sokáig küszdeni kénytelen , gyak- ran "s nagy részben kietlen igája alá hajlani. Vélhetnők tán, hogy a XVI. századi reformatio segített rajtunk! de midőn egy részról a" hit alapjait megrendíté, és még is hitet, száraz hitet, "s mind csak hitet hirdete és parancsola; más részról, a" religio" szebb részét elemeitől megfosztá, a" képészet és hangászat már már éledezni kezdett műveit templomaiból kitiltá, üldözé és pusztiítá; az észnek szinte mint a" képz- erőnek fakadozó csiráit ismét és nagy részben elülé. De épen a! refor- mationak e" visszás és fonák indulata ébreszté föl, előbb ugyan a? két- kedés" lelkét, majd az emberiség szentséges jogainak visszakivánása vágyát a" kor" embereiben, melly vajha illő határait túl ne hágta volna ! "s épen amaz elveknek daczukra indult meg és sebes léptekkel haladott- a" képzerő és ész munkálni , és született a szépmüvészet és philoszophia, HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 21 de melly utolsó , a, szomszéd németeknél, ismét határon túl culminálva, a" feneketlen örvényü speculatióban mereng. Mi minket illet: ma már azon a" fokon áll nyelvünk és literatúránk (a! philoszophia maiglan elemi- burkaiban szenderg) melly minden szépnek, igaznak és jónak képes esz- közlő műszere lenni. Mi tehát, a" mondottakhoz képest, átugorva a" játszi szép gyer- mek" és a" vidámkomoly ifju" korát, egyszerre lépénk a" sok aggalmu és baju férfiui korba át. De épen most állunk ött, hol a" hellenek legszeb- ben állának: a" költészet" egészen kifejlett virágzatának és a philoszo- phia" hajnalhasadtának korában; mert a" szinészet koronája a" költészet- nek. De mi visszafordulva oda, hova azok egyenes haladtukban jutá- nak ; "s ezek egy a" phantaszia által képzett szép de igazságnélküli reli- gioval, mi ollyannal, mellyre az istenség és a" művelt emberi ész egy- aránt nyomák az igazság szent bélyegét. Hogy tehát az állásnak ugyan az egy pontján a gyermeki szépre még sem vagyunk azokkal egy fogé- konyságuak , e" kettőben, vagy e" kettőnek egyikében kell okát keres- nünk. És én csak az elsőben találom azt, egészen másnak látván a természetes és egyenes menetet, "s a" visszafordulást: az játszva, mint- egy tudta nélkül történik embernek; ez nagy erölködésbe kerül "s csak nagy unszólások , ütközetek , botlások, esések "s isméti fölkelések által sükerülhet, és igen sokáig csak kevesek érzik az elfásultak között, a magát előttük távolból mutogató istennőnek deli arczát, lebegő kegyes szellemét. É "S tehát fönséges, isteni szellemü religionk nem tiltana bennün- ket gyermekileg játszadozni, miként a" hellenek játszadoztak? Igen és nem: ha mi, mindnyájan, vagy majdnem mindnyájan gyermekileg hit- tünk, éreztünk és szerettünk volna; úgy ma már ott volnánk a férfiui kor" tökéletes teljében ; belőlünk, szép gyermekekbóől , nyájas vidám ifjakból szép, nemes férfiak váltak volna, hasonlók az istenemberhez, kinek szeliden dicső szelleme, az istenség" és emberség" egyesült szelle- me egészen áthatja religionkat, áthatandó ebből minket is, ha fölfogni képesek vagyunk. Hogy tehát minél többen , minél tökéletesebben azok lehessünk , gyermekeknek kell lennünk; de nem hellen, hanem keresz- tény gyermekeknek, "s ez az elválasztó különbség. Nézzük csak át a keresztény religio" saját eredeti szellemét ! 22 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ERTEKEZÉSEK. A" keresztény religiót már eredetéhen az istenség szent igéje, fönséges szelleme, örök igazsága ölelte. Ennek szerzője, az isten-em- ber, már tizenkét esztendős korában a" templom" falai között bölcselke- dett; holott Orpheüsz, a" hellennek" képzője, hűves barlang" árnya alatt játszadozott héthangu lantján. Annak szelleme, a" legtökéletesebb főész, a" legtisztább szentség tiszta szülöttje, a" hi, szeretet és remény" karjain szálla alá a" halandók közé, eget "s földet, a végtlen erkölcsi világ egyetemét egyesítendő. — Már csak e fő eszme szerint is tehát, mi mind-. nyájan gyermekek vagyunk, gyermekei egy atyának, a mennyeinek , a" legtökéletesbnek! mi ugyan, miként a" hellenek, azok az érzéki ter- mészet csalfa szégyenyt nem ismerő hű gyermekei, a" természet nagy képeit és jeleneteit , a phantaszia" merész játékait, nem szellemíthetjük, nem istenithetjük; nem faraghatunk magunknak istenkéket, hogy ját- szadozhassunk azokkal: de lehetünk a" teremtő atya által megszentelt természetnek , "s ebben magának a" teremtőnek hű, szép gyermekei , kikre ha már csekélyebb érdekkel hat a" természet mindennapi külszine , annál hatalmasabban munkál előttünk megnyilt titkos tára, az erők" és törvé- nyek" örök rendszere, az ezer és ezer világok, "s ezekben a különféle lények" csuda hármoniája, csak tekintsünk bele, "s tanuljuk azt; "s itt nyithatjuk meg annak roppant tára előtt tiszta keblünket, hogy benne a" teremtő atya" szeretetére, dicsőitésére szikrát kapván gyuladjunk, iránta gyermeki bizalommal elteljünk. — És, ki kivánta valaha tanít- ványaiban úgy fölgerjeszteni a. gyermeki szép érzelmeket, természet és teremtő iránt, miként a" mi religionk" isteni szellemü szerzője? ki festé egyszerüleg szebben "s igazabban a természetet, mint az, ki a mezőre utasítá övéit, hogy vizsgálják annak liliomit, elvonva őket a" vakító hiu külfény" tiszteletétől, mellyben Salomon, mellyben a" mesterkélt fönség szeret hiún ragyogni, "s melly annál kevesbbé szép, minél ragyogóbb ; hogy vessék szemeiket a" hig légre föl, mellynek gyengéd öblén kéjükre lebegnek az ég madarai, "s aggalom nélkül veszik el a mennyei atya nagy tárából eledelüket; hogy elvonja övéit, a" testet lelket bilineselő , öldöklő szertelen aggalomtól, mellyel a" csupa test, has" és pénz" embe- rei, kik élnek hogy egyenek, kinozva magokat , zsarolva embertársai- kat, minden gondjukat annak keresésére fordítják, miként élhessenek holtukig , miként csalhassák a" halált, a" folyvást halálos rettegésben hal- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 23 doklók, feledve, örökre tévesztve az embernek szebb és nemesebb" ré- szét, a" valódi élet" tiszta forrását! "S nemde ő mondá : , Hanemha a! kis- dedekhez lesztek hasonlók, be nem menendetek isten" országába? — ő tehát, az isteni bölcs, a" leggyengédebb gyermekbarát, nem bölcseket (hideg, fás philoszophusokat, pedántokat) kivánt országába , sót inkább hó keblü, derült elméü, szeliden vidám kedvü, egyszerü kisdedeket, kik érezni tudjanak, de tudjanak bölcsek is lenni; bölcsek, vidám arcz- czal, derült homlokkal, mindig tiszta nyilt kebellel, az ártatlan, tiszta, szelid örömöknek , szeretet- "s bizalom - teljessel isten, ember és a" ter- mészet iránt, hogy a" mennyei atya" roppant házában, a" természet nyilt színén, miként egy atyának engedékeny, egymást a" közatyában hiven szerető gyermekei lehessenek. — És az imádság ! mellyet ő monda , mellyre ő tanitá övéit! van-e abban csak egy vonás is metaphyszikai sub- tilitással, transcendetalis vagy idealis merengéssel , elmét feszító, keblet szorító , szivet öldöklő komorságban adva? Egészen a! szelid isteni böl- cseség" és szentség" szelleme lebegi azt át; a tiszta szeretet és gyermeki bizalom özönében gondtalanul "s bizton hullámzó szív" szabad ömlengése az, az egyszerü természet hangjain. Igy csak az egészen gyengéd ér- zelmü, tiszta szerelmü, bizalmu és húűségü gyermek tud fölimádkozni a" legjobb atyához; igy még nem imádkozott bölcs; igy imádkozni nem tud, a" ki gyermek lenni nem tud; minden más szájban, ez az imádság, egyegy szentségtörés. — Végten; a keresztény religio hit és szeretet religioja, "s ugy hinni, ugy szeretni, miként ez a! religio kivánja, csak a gyermek érzelmü ember tud, lelkének , szivének, értelmének és aka- ratjának , szabad ugyan de teljes átengedésével; kinek lelke tiszta , szive hó , akaratja kész és engedékeny, minden kétkedés, bizalmatlanság , önhaszon! szertelen vágya és gondja nélküli; ki a" hideg enyém "s tiéd szavakat nem értvén, kész társával mindenét megosztani, feleiért áldo- zat lenni. Illyent talál a: keresztény ember tökéletes előképének minden vonásaiban, kinek, miként a" megtestesült mennyei bölcseségnek, gyü- nyörűsége az emberfiakkal jótévőleg társalkodni; kinek gyönyörü vonzó szavait: Tanuljatok tőlem, mert szelid vagyok és alázatos szivü — min- den lépte, minden tette igazolja. . Kik e" szellemben bölcsek, azok nem az iskola búskomor bölcsei, szelid vidám bölcsei ők az életnek. 24 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Tehát csakugyan gyermekeknek kell lennünk, nemcsak , mit el- sóbbször vitattam, hogy a! szinészetet tudjuk megszeretni, de azért is, hogy keresztény religionk" eredeti saját szellemében éljünk. De ha ke- resztény szellemben kell gyermekeknek lennünk, szinészetünknek is ke- resztény szellemünek kell lennie. "S ez az, mit kimutatni jelenleg aka- rok. Elválunk tehát egészen a" hellen szinészet szellemétől? sőt még közelebb járulandunk hozzá, jelesen mi a fő fogalmakat és a? művészet lényegét illeti. A" különzet egyedül, "s ez nem csekély , abban vonul össze, hogy az ottan főszerepet viselő phantaszia" képeit, itt az észnek eszméi , mellyeket a" keresztény religio megszentelt, váltják föl; helyt adva egyszersmind, de már nagyobb mérséklettel, és az örök eszmék alá rendelve, a" phantaszia képeinekis. Két fő dolgot veszünk itt vizs- gálat alá: a" szinészet vég czélját "s eredeti irányzatát; és az emberi vi- szontagságok" fő elvét, melly a" hellen szinészetben téveszthetlenül fön- lebeg, "s minden körülötte és alatta mozg. Befejezzük értekezésünket a" hellen szinészet" erkölcsi oldalainak átnézetével, és a miénknek , ahhoz tartva , megitélésével. Arisztoteles, a szinművészet elvont theoriájának atyja , a" tra- gödia fő czéljául az indulatok? tisztulását teszi. Plutarch pedig, erkölcsi gondolatai között, azt mondja, hogy a" hósszínmű a" végre találtatott föl (jobban: irányoztatott), hogy az embereket figyeltesse az élet vi- szontagságainak mellőzhetlenségükre, és megtanítsa (jobban: indítsa ) őket azoknak békes és türelmes viseletükre. Hagyjuk most Arisztote- lest és az indulatok" tisztulását, mint különben is természetes és szük- séges eredményét a!" czélszerü hősszínműnek; vizsgáljuk Plutarch derék mondatát. Ha ez igaz — igaz pedig, nem mert a" philoszoph mondta , hanem mert mondatát magából a" hellen színmüvészet legfönsóbb fokon állásá- nak korában irt és adott szinmüvek" szelleméből vonta el — ha, mon- dom, ez igaz, ugy én nem látom, mi áll az egész többistenségü régiség- ból közelebb a?" keresztény religio" elveihez, mint épen a" szinmüvészet" itt kimondott szelleme. A" pliatóni nézetek és eszmék nem állának ezekhez olly közel, "s még távolabb állanak a Stoa szigoru erkölcsi elvei , mellyek a" bajokat nem annyira türelmesen viselni, mint inkább makacs gőggel megvetni, a! végzetet és isteneket daczolni parancsolák , HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA, 29 "§ nem , miként a" színmüvészet festi előttünk, emberi csendes lélekkel, alázatos és szelid szívvel, hódolólag föntebb hatalomnak. Ha e" gőgben látjuk Ászkhülosz" embereit, például Prometheüszt föllépni, káramlani , rettenetes kinjaira érzéketlenül, Zeüszt és istentársait; hát Szophoklesz" és Eüripidesz" szelidebb szelleme kibékelteti az emberiséget a" szinészet- tel , kiknél a" fölállított elvvel tökéletesen egyező személyeket találunk. — A" keresztény religio" szelleméből pedig mi kitünőbb, mint épen az , mit a" színmüvészet főczéljául tüze ki az utólag nem előlegesen, a" hel- len színmüvészetnek előtte jelengó szelleméből, nem egyedül az elméló ész" eszméiből "s elveiből indult philoszophusz? t. i. az élet viszongásai- nak és bajainak béketürelmes viselete. És az, ki erre szóval tanítá, serkenté követőit, legtökéletesb példányául adta magát az emberi erőny- nek, életében és halálában; olly példányul, mellyhez nem volt, nincs előkép, millyent nem nyujt az emberiség" nagy története, mellynél szeb- bet, nagyobbat és dicsóbbet nem képes előnkbe képzeni az emberi képz- erő. És ez Jézus, a" bűnökkel és gyalázatokkal terhelt igaz a" kereszt- fán, majd dicsőülten föltámadt "s egekbe szállt isten- emberhós. "S ez nem rege. De egy nagy különzetet nem szabad itt elhallgatnom, melly azonban nem müvészi, hanem dogmai tekintetben fontos, "s ez az: a sokistenség" emberei fatumot ( Moroa, Tuxzn, avayxn) könyörületlen, kike- rülhetetlen buta végzetet hittek, melly ellen, a" különben szabad kéjü és önkényü istenségek, maga a" nyilaiban hatalmas Zeüsz sem óvhaták sem magokat , sem a halandó embereket. Maga Heraklesz , Zeüsz gyermeke és kedvencze, alá volt vetve a" végzet vasvesszejének, "s csak ennek nagy lélekkel türt és viselt csapásai által emelkedheték az istenek közé. Nem saját vétke ülé meg ót — ezt Zeüsz eltörülteté vele a" rab- szolgaságban — hanem szövetsége Deianeirával , melly a" végzet munká- ja vala, "5 Deianeira, a" jó és bölcs nő, akartlan ülé meg a" hóst. — E mellett voltak isteni végzetek is: ezeket nem különben kikerülhetle- neknek hivék ugyan, de még is bizonyos föltételekre, péld. áldozatok- ra , engesztelhetőknek. — És a" végzet ugyan bünt bünre gyüjt, akara- tunk ellenére is, és vért vérrel boszul (Eürip. Medéa.) Itt tehát a" bé- getürést szükség parancsolja: türnöd kell, mert nem kerülheted! Milly M. T. T. ÉVK. IV. 2. 4 26 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. keserü! és még is az önszerzett bajok keservesebbek ( Ödipusz a király). Milly nemes érzés ! Ellenben a keresztények egy mindent bölcsen, atyailag kegyesen intéző isteni gondviselést hisznek. Ezek tehát nem, miként amazok , bizalmatlanul, nem szükségből, nem szolgai hódolatból, de gyermeki bizalommal teljesek, a: mindent bölcsen, kegyesen intéző atyai gond- viselés iránt, melly alatt semmi buta sorsnak nincs helye, "s a" rossz, melly a! jókat éri, atyai látogatások, nem meggyőzhetetlen kisértések lévén, fiui hódolattal, bizalmas erővel viselhetik azt, föltekintve, mit nem tehete a hellen, gyönyörű előképükre , az emberiségért, isteni végzet szerint ugyan , de egyszersmind szabadon engedve és szeretetből, ártatlanul szenvedő, de majd dicsőséggel elborított igazra , az isten em- berre. — És, a" mit csudálhatsz, a" hellenek, még ama" magában bús, leverő állapotnak is tudtak vidám szint és képet adni, miért? mert azok vidám gyermekek valának; mi elaggott, magunkat elbúsult öregek va- gyunk, hiszem én, "s nem élünk eléggé fönséges religionk" tiszta szel- lemében. — De lássuk a! hellen végzetet, mellytól a" szinmüvészetben minden függött, közelebbról. A" hellen színmüvészeknél , legjelesebben Szophoklesznél, a" ha- landóság nem egyéb, mint kísértési élet és átmenet. Az élet pályája tömve viszontagságokkal, és vagy önként szerzett, vagy a" végzet által tudtunk "s akartunk nélkül reánk árasztott tévedésekkel és bajokkal, mellyeken küszdve, de küszdés között is béketüréssel megyen át, foly- vást tisztulva , nemesülve , valamint tapasztalva is és okulva, de soha nem csüggedve, habár kis időre elkeserülve és jajdulva, a" halandó em- berhós. Ki alávetve magát a nem mellőzhető végzetnek, el nem nyom- ja, sőt folyvást gerjesztgeti magában a! vigasztaló , erősítő jótékony Sej- tést, hogy bajteljes pályája enyhülést és tágulást nyerend egykoron, mellynek eszközlésére minden erejét összeszedi, minden hatalmában álló szereket megkísért, "s csak a" lehetlenségnek hódol meg. A? végzet szakadatlanul van befűzve az emberi életbe, munkála- tai szoros és szükséges . összefüggésben vannak ember" egyes cselekede- teivel, oda hajtatva ezek azok által, hova a" végzet akarja, mellynek teljesednie kell. "E" szoros összefüggése a végzetnek és emberi akarat- nak, melly kettő között a" csupa eseménynek épen nincs helye, tév esz- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 27 teti velünk az emberi szabadságot, melly itt a szükségesnek egészen föl- áldoztatni látszik; hanemha a" szabadság abban látható, hogy a" végzet alatt bajlódó ember önként, elszánt nagy lélekkel viseli bajait, híve ma- radva a" kötelességnek és erőnynek , bajaiban, szenvedéseiben a" mérsék- letnek, szerénységnek és béketürésnek, de a melly eróny ismét isteni ajándéknak tartaték. ( Eüripid. Oreszt. 682. v.) Azonban tagadhatatlan, hogy Szophoklesznél és Eüripidesznél csak mintegy távolból és csende- sen munkálva hat a" végzet az emberi életbe, egyes cselekedetekben rit- kán látszik erószak, sót teljes szabadsággal teszi ember azt, mit a" vég- zet és nem ő akar, sót mit ő, ha tudná, hogy a" végzetet teljesíti , te- endő nem volna; sokszor szoros kötelességét teljesítve, a" végzet által kitűzött "s kijelentett bűnt, rút tettet kerülni akarva, megyen a" kelep- czébe, természetes összefüggésben állván az egyes cselekedetek. — Néz- zétek Ödipuszt, a" bölcs férfiut, a" népét atyailag szerető, derék erőnyü királyt, elborítva olly bűnökkel, mellyek nemcsak közvéleményben , de valóban legundokabbak , mert természet elleniek, mellyeket hogy elkö- vetend, előre intve volt Apollon által, "s a. mellyeket épen akkor kö- vete el, mikor kerülni leginkább iparkodék. Egész élete, láncza a" vég- zet által reá mért tévedéseknek és bajoknak. Már atyja Lajosz meginte- ték, hogy saját fija leszen gyilkosa, ha fiat nemzend. Ő még is nemze; de hogy a" jóslatot kijátsza , a" kis Ödipuszt megöletni parancsolá. Ödi- pusz azonban Korinthba vitetik, "s Polübosz királytól sajátja gyanánt neveltetik. Apollón jóslá neki, hogy atyját leszen megölendő , "s anyjá- val nószendő. Hogy ez utálatos bűnöket kerülje, szorgosan kerülé az atyainak vélt házat, "s épen igy ütközék, mint vándor, atyjába, kit, mint az utból kitérni nem akarót, véletlenül megüle. Most hírül veszi, hogy a" fejedelmetlen Thébét inség nyomja, nem szünendő , mig Sphinx rejtélye meg nem fejtetik; ide siet az emberbarát; megfejti a? rejtélyt és nőül veszi az özvegy királynét, vele gyermekeket nemz, nem tudva, , saját anyjával, a" boldogtalan! boldog még is, ha mind ezt meg nem tudja. De a" végzet semmit sem hagy félig, és az ő intésére mindig kész istennők , kik semmi bünt, semmi illetlent , semmi rend- törvény- és mértékellenit nem hagynak boszultlan, bár legjobb akarattal, legalább rossz akarat nélkül történjenek azok, nyomába estek a? vélt- és vétlenül bünhült Ödipusznak. Új mirígy és vész borong Thébe és vidéke fölött, vii 28 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. melly kiürítni fenyegetőzik a" várost és tartományt lakosaiból. Ödipusz, a népét atyailag szerető király, mindent elkövet, hogy azt megmentse. Megkérdezteti Apollont; az isten Lajosz" gyilkosát parancsolja elékeres- tetni, s vagy számúzetni, vagy megületni. Ödipusz esket eskszik , meg- tenni mit isten parancsol, és buzgón jár el kötelességében. Hasztalan tartja elébe Teirésziász, a" vak jós, a jövendőnek Ödipusz? saját fejére vészt sugárzó tükrét; hasztalan eseng, rimánkodik a" rettenetes dolgo- kat már sejtő anya és nó: Ödipuszt ragadja a! szent kötelesség: ,,Ment- hessem e" várost, egyéb gond nem feszít", — és ragadja a végzet, vesz- teni ót és házát , saját erőnye és keze által. És ez a" végzet, melly az egész hellen színmüvészeten át villog és munkál. A" melly családot üzőbe vett, azt üldi az utolsó csemetéig : bünt bünre, bajokat bajokra, vért vérre halmozva. Így vész Ödipusz háza Eteoklesz és Polüneikesz fijaiban, kik egymást ölik meg párviadal- ban, Thébe falai alatt, és Antigone leányában, ki testvére iránti köte- lességből hal meg. Így dült s veszett Priamosz" fényes családja Polüxé- nében, kit Akhileüsz" árnyékának áldozott meg a" hellenség; és Polüdó- roszban, kit, a" ház" utolsó figyermekét, Polümesztor, a" hajdan hű ba- rát, most Polüdór" gyámatyja öle meg, hogy nála biztosított kincsét bir- hassa. Így Kreón és mások. De sehol nem olly rendszeres, a" sürű szövény kifejlésében sehol nem olly világos és természetes menetü , mint a király Ödipuszban, mellyet azért a" színmüvek" példányának tartott Arisztoteles; valamint az emberi gőgnek és mértékfölöttiségnek legke- gyetlenebb boszulója Ajászban, hol legelevenebben látni, miként hajlik meg a" legjelesb embererő a" végzet alatt: Itt mutatkozik Athéne irígy- lete "s gyűlöletének pusztító ereje. De Ajasz már testére is nagyobb volt mint illett, lelkére pedig daczos és gőgteljes az istenség ellen. — Többször a: bünt bünnel bünhíti "s törli el a végzet. Klütümnesztra , az utálatos asszony megüli férjét, Agamemnont; Klütámnesztrát saját gyermekei ülik meg, boszulandók atyjok" halálát, Oresztesz és Elektra. E" kettőt a nép megkövezni határozá el; de ők, Püladesz" a hű és áll- hatatos barát tanácsából és segítségével Helenét, Menelaosz? nejét, a hellenek" utálatát valának megölendők , 7s színre meg is ülék, igy boszu- lók Menelaosz" részvétlenségét "s keresők a nép" kedvét. Hermionét pedíg, Menelaosz" és Helene" leányát fogva tarták, megölendők, ha Me- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 92 nelaosz el nem áll boszujától. E? műve Eüripidesznek közel legszövé- nyesb , mellynek kiegyenítésére Apollon jelen végent meg, kijelentőleg , hogy Klütümnesztra ellen ő bőszíté Oresztest, Helenét pedig fölvivé Olympra. Illy hatalma lévén a" végzetnek a" gyarló emberiségen , nem vala nehéz a" hellen színmüvészeknek, bűnökkel terhelt még is büntelen és jó, nagy férfiakat és nőket állítani elé s távolítani, a" művész" ecsetére és izzalmaira méltatlan gonoszt; valamint azt sem csudálhatni, ha a tévedt ember a" végzetben vagy egyegy istenben lelé tévedése", bűne és bajainak eredeti okát, ellent nem állhatva a? hatalmasb erőnek. Vajmi utálatos, erőnyt és szabadságot tipró vala tehát ez a vég- zet, szinte mint magok az istenek is, kik a" jó szándéku de aránylag gyarló , öntehetlenségükben csüggedező embercséken olly kegyetlenül mint kéjkényen üzék hatalmukat! — De a" hellenek ezt nem így vevék. Ók ugyan a!" végzetet változhatlannak és kérlelhetlennek hivék, de nem sem oktalannak,, sem igaztalannak, sót igen is ok- és czélszerünek , igen is igazságosnak , azért szükségesnek is és jótékonynak mind eróny- re, mind boldogságra nézve. Átalan mondók már, hogy a" végzet és az ennek szolgálatában álló istennők különösen a" gőgöt, minden rend- szer- és mértékfölöttit és alattit, minden alacsonyt és rútat, szóval va- lami emberhez illetlen, üldék és bűnhíték. Mennyi bölcseség volt, te- kintve az időt "s a" félig vad és szilaj nép? csapongni, mindent dúlni , mindenen hatalmaskodni rohanó indulatát, e? magában: bármilly zavart és alaptalan képzetben! Kit féljen, kinek szavára hajtson az önerejében vakon bizó, törvényt csak saját kéjkényében ismerő vad szilaj emberfaj, ha már isteneiben is hasonló kéjkényt teve föl, "s hitt korábbi költészei után? az egy végzet, halandók és halhatlanok fölött vasvesszővel lebegő végzet lehete/s volt egyedül, melly ót korlátozza , a rend, szer ÉS illem" határai közé simítsa a. hánykolódó, daczos és makacs gyermeket. E" szerint emberedés? iskolája volt a" végzet e" fogalma, a helleneknek. "S ezt én mondom ; mit mondandó vagyok, azt a" hellenek mondatják velem. ; Tudva az élet viszontagságai között bukdácsoló emberhós a! vég- zetnek illy befolyását, küszdve száll azokkal szembe, de küszdés kö- zött is folyvást emlékeny, mérsékletre és béketürésre. Így törve át 30 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. azokon, folyvást tisztulva , simulva , nemesülve , valamint tapasztalva is és okulva, halad a" czélhoz. Elszántan vetve magát a nem mellóz- hető végzetnek alája, el nem nyomja, hogy csüggedjen, sót folyvást gerjesztgeti , táplálja magában, hogy állhatatosan álljon, a" vigasztaló jó- tékony sejtést, hogy rejtélyes és bajteljes pályája enyhülést és tágulást nyerend egykoron , mellynek eszközlésére minden erejét összeszedi, minden hatalmában álló szereket megkisért, "s csak a" lehetlenségnek hódol. Bátor pedig a" végzetet olly komornak, milly kérlelhetlennek hivék "s festék a" hellenek, melly ellen erőtlen minden emberi erő, melly alatt csak hiú, bitang minden földi fény és hatalom "s gyönyör; még is az alázatos hódolat, az istenek iránti tisztelet erőt ád a bajnoknak csen- des és férfias türésre, reményt az őt környező bajok közűl végten ki- vergődhetni, az enyhítő, jutalmazó czélhoz, az élet kelleméhez , mér- séklett éldeletü- gyönyöreihez. Azért semmit nem iparkodtak a" hellen szinmüvészek kedvesebbé, szeretetre méltóbbá tenni a halandók előtt , mint a. középszerüséget, a" kevés és képesiveli megelégedést, az öröm- "s gyönyörreli mértékletes élést; semmit nem inkább utáltatni, mint a gőgöt , hiu ragyogvást , előre tolakodást., a tulzást és telhetlenséget. Innen a" góg s megátalkodott makacsság, onnan a" gyávaság és elpuhult- ság a! rosszat még rosszabbá teendőnek tartaték; ellenben a" szerényen szilárd , önerejével egyezőleg küszdő, bajait sem nem a góg daczával, sem nem a/- csüggedés" gyávaságával, hanem szerény erőny" csendes áll- hatatosságával viselő , vágyait s önmagát megtagadni tudó "s kész lélek dicsérteték , melly majd enyhülve , majd még dicsőülve is rekeszsze bajos pályáját. Ez elvnél fogva, a helleneknél semmi, még az erőny sem me- gyen tulzásig; minden az illem és mérték" határai között tartózkodik ; valami e" fölött "s ezen túl megyen, gőgnek tartaték "s telhetlenségnek , melly istenek és emberek előtt egyaránt gyülölt; valami alúl marad, gyávaságnak és tehetlenségnek , melly istenek és emberek előtt nevetség és megvetés" tárgyává bélyegeztetik. Csak a bajok számosak és sulyo- sak: ezekben bizonyos nemesb rendü gyönyört látszattak a" hellenek találni, mellyekkel megvivni, legyőzni mi bennük legyőzhető , nemesen és békén türni, mit le nem győzhetni, szépnek , istenileg hósinek di- csőiteték. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA, 31 Annak, ki az élet bajait, a végzet csapásait türhetlenül viselte; ki azokat kerülni, azoktól menekedni, erószakos , igaztalan 7s alacsony utakon törekvék; ki magát gőggel emelé az emberek, vagy a mi még kábább vala, a" végzet és istenek fölé; ki hiu ragyogvásban, öröm- "s gyönyörökben elmerülten tapodá az igazság, szerénység, illem" és mér- séklet aranytörvényeit: inába voltak a? minden tulzást, rend- szer- és mérték-ellenit üldő istennők , a Nemeszisz, Dike, és Eümenidák ; annak kimenete csufos , rút , nevetséges vala. Ellenben a! szerény és mérsék- lett lelkü, szivü "s életü halandót, a" béketürót, gyáva panasz ; zugoló- dás és átkozolódás nélkül szenvedőt — az illyent gyámolák a" kegyes istenek; neki a küszdések és szenvedések között erőt, vigasztalást, enyhülést nyujtának ; ennek bármilly bajos pályája, tiszta, szelíden ra- gyogó , boldog és dicső véggel koszoruztaték, hol kikelve az élet bok- ros gond-"s bajok" szövényes tömkölegéből, enyhülten tekint vissza, éle- tének föllegeiből kiderült alkonyáról , a kiizzadt tövises pályára , mellyen annyi ügygyel "s bajjal, de lélekkel csüggetlennel vergődött át, és teljes egy szép reménynyel , az emberek között maga után hagyott örök emlék- nek , mellyben tisztelje , kövesse munkás lelke" erőnyét a hű utód, "s az istenek között el soha nem virulandó halhatlanságnak reményével küöl- tözik át, a" már neki árnyékként letünő életből, a" viszontagságok, kí- sértetek", csaták "s bajok" téréről. És ez a" hellen színészet főirányzata: megtartani az élet viszon- tagságai , örömei és bajai, kényelmei és szenvedései között az egyensulyt, a" lélek" szerénységét, a" szív" nyugalmát, a" mérsékletet; az öröm és gyönyör rózsáit nem tépni marokkal, de józan mérséklettel szedni és tiszta szerény kézzel; a" szerencsében , fény, erő "s erőőyben, góg és fönhejazat nélkül , szelíden "s nyájasan mosolygni, emberül munkálni , nem tespeskedni , az emberek" szeretetét, hódolatát a jótékonyság" szar- vával, nem gyülöületét és utálatát keresni megvető lenézéssel, a zsar- nokság, ünkényü uralkodás vasvesszejével; a" bajokkal küszdeni csüg- getlenül , a" lehetőségig, a mi ezt fölmulja, békén türni. És , mert mind ez a" végzettől és istenektől jön közvetlenül, telvék a hellen szíinmüvek vallásos és erőnyös érzelmekkel , istenek iránti tisztelettel, az. örök vég- zet iránt pedig egészen vak hódolattal. Mind ennek, ha hogy istengyű- lölő , jog-"s erőnytapodó , törvénytörő vagy rendbontó szerep is jön szin- 82 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. padra, szilárd védője mindig a" kar, a. közvéleménynek szinte mint a költésznek személynöke és tolmácsa. Ez intézi tanácsával, intésével a szenvedő , bajlódó hőst , hogy az illem és mérséklet határain túl ne lép- jen, hogy őrizze szíve" tisztaságát és lelke? szerénységét; ez feddi, dor- gálja a" félre lépőt, védelmezi , tiszteletben tartatja az isteneket, az iste- nek" jósait, papjait ,-templomait és oltárait, "s igy vezérli a néző tü- meg" izlését és itéletét, "s ez különösen az, mi a?" hellen színházat erköl- csiség iskolájává tevé; ezért ohajtanám én vissza a" kart szinészetünkbe, melly finomabb ízlést , erkölcsi nemes érzelmeket gerjeszszen a? mi nagy közönségünkben , melly mind a" kettőnek hijányával látszik lenni maig- lan, melly hijányt a" legteljesb irányzatu színmű sem fogja könnyen be- tölteni , mert benne az a" nagy tömeg csak a" külszint nézi, azt mi mu- lat és gyönyörködtet , csak az érzékeket csiklandozó anyagira ügyel, a" szellemire nem figyel , hanemha más által ébresztetik. És most térjünk vissza Ödipuszhoz. Még egyszer állítja ót elé Szophoklesz, Kolóni Ödipusz czím alatt, hogy megdicsőítse az iszo- nyukat szenvedt , igen boldogtalan jó királyt ; hogy a" végzet és szabadság, a" szerencsétlenség és erőny között helyre állítsa a" fölötte megzavart , bomlott rendet, hogy dicsőitessék a sokáig kétes becsű, elnyomott erőny , az ő hű barátjában s épüljön az emberiség az érdemnek kitünte- tésében. — Száműzve, miként maga átkozá el véltlen" magát , Kreon és gonosz figyermekei által Thébéből, bujdosóvá lőn e? földön, utálata min- dennek , a" bűnökkel és gyalázattal terhelt ember, leányától, a szép és hú szívü Antigonétól vezetve a" vak hós , Athéne előtt látjuk őt e? máso- dik színműben, kegyesen fogadva Theszeüsztól, "s dicsőíték őt az iste- nek , jóslati tehetséggel tisztelve meg ót, az előbb természetszerű bülcs férfiut, mi a" helleneknél fő dicsóségnek tartaték, mert a" jós istenek" kegyencze. Mint illyen előre megmondja közelgő átköltözését "s a" he- lyet, mellyen az történni fog; megjósolá dicsvágyu hálátlan fijainak egy- mástól adott és vett halálukat a" párviadalban, elégtétúl a" kegyetlenül számüzött atyának ; megjósolá Theszeüsz" családának és országának sze- rencséjét, jutalmul az istenektől, mert Ödipuszt barátságosan fogadák. Miután mindent elmondott és végzett, mit mondandó vala és végzendő ; elérkezett Zeüsz" villámló és dörgő jelentése, hogy végnapja, megváltá- sának és dicsöületének órája itt vagyon. Elmegyen tehát most már, az HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 33 Eümenidák , ugyanazon istennők által vezettetve, kik ót üldeni látszá- nak, "s vezetve ő, a" vak Ödipusz , Theszeüszt és két leányát (e? dicsnapra Iszmene is megérkezék) a" helyre, hol pályáját vala végzendő , "s a" vég- zettel kibékülendő. Itt leült; ölébe vevé leányait, gyengéden bucsuzva tólük , "s Theszeüsznek ajánlva az árvákat, eltünt minden tusakodás , zer- dülés és jajdulás nélkül, tisztultan és dicsőülten kiszenvedt viszontag- ságaiban. ] Mert őt sem isten" tüzlángja Dörögve nem zuzta el, sem forgó szél Tengerből emelkedve nem ragadta el, De egy isteni követ; és a? föld" mély Es fénynélküli küszöbén , Melly nyájasan nyilt meg , Nem sohajtva , sem nyavalygó jajok között Kinlódva , simult át "s csudálatosan. Kar (a? leányokhoz.) Halljátok , oh gyermekek" legjobbikai ! Mit isten redele , Türjétek csendesen, Igen Föl ne hevüljetek , De a" fájdalmat nem kárhoztatom. Theszeüsz. Enyhüljön jajszavatok ! ne , gyermekek , Ne zokogjatok! Öt isten kegye rejté föld" országába. Istentelen volna itt a?" jajgatás. Nem igaztalan tehát, habár kemény és megtörethetlen is a vég- zet: mert midőn gógöt üld és sujt, szerénységre , saját gyarlósága komoly megismerésére inti , serkenti és vezérli az embert; üldve, ember" állha- tatosságát, béketürését, erőnyét kisérti, melly ha megtörik a" gyávában , erősödik, szilárdul és nemesül a" hósben, az őt megrohanó csapások kö- zött ; végten, ha a" türetlen gyáva dicstelenül dól semmiségébe, győzel- mesen áll a" nem lankadt bajnok és dicsőül. Ödipuszban nem téveszthe- tő a góg, melly ót merényekre ragadta, mellyekben könnyen veszti ma- gát a" szilaj és heves ifju; nemes vala ugyan e" góg , elme" és lélek" ere- jének öntudatában alapult, de a mellynek épen azért kelle fenyítetnie , MT ő Tab BVKS ÍV: 2. 5 34 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. hogy az illem!" és szerénység" határait tul ne lépje, mellyek között, mi- ként mondók, az erőnynek is illik tartózkodnia, hogy szépen és jóté- vóleg legyen emberi. " És a" bajok között , nemcsak a" képzett színvilág- ban, de a" valódi életben is bukdácsoló emberiségnek jeles példák szük- ségesek , mellyekból életszabályokat vonjon el, hogy erőnyét állhatatos- ság és béketürés által mentse meg. Ezen példák között a" hellen világ- ban legjelesebb Ödipusz. Mi még is a" hellen szinészetben legjelesebb az, hogy majd min- den egyes halandónak szenvedései a közjóra, a" hon" dicsőségére és, csen- dességére háborgások után , jólétére és boldogságára bajok és inség után, voltak irányozva. Hol a" közjó szólott, hallgatni kelle mindennek , semmi áldozat sem tartaték nagynak , mellyen az megszereztethetett. Ödipusz, az önátok" gyermeke, kínoknak adatik át, "s a" város tisztul inségéből ; Iphigeneia megáldoztatik , "s a" veszteglő hellen had szabadon evez Ilion alá; Eteoklesz és Polüneikesz egymás" kezétől vesznek el, "s a" két ellenhad barátságosan oszlik föl, kímélve a" tömérdek embervér és mentve a, remegő város. Semmi sincs itt nagy és a színmű hóse személységén túl emelkedő czél nélkül. Ebben tisztelteték a végzet, melly csapásaiban ugyan rettenetes, de fönséges és tiszteletre méltó czél- jaiban; védetik a" bajos hós, ki nem annyira saját büneiért lakol, ala-. csony módon , sót a" közjó, rend, szabadság és boldogság végett szenved nemteleneket nemesül ; dicsőítetik végten a" szenvedő hós" hona és nem- zete. E gondolattal vala tele minden nemesb hellen kebel, "s a mit Iphigeneia , a hősleány monda, fölötte siránkozó anyjának vigasztalólag : Nem magadnak , egész Hellasznak szülél engemet Oh anyám! minden szépszellemüű hellennél visszhangra talált. Ebben, szenvedni , halni a" közjóért, találák ők legfóbb dicsóségüket, "s e? dicsőségben leg- főbb boldogságukat: 2 Adjátok át Hellasznak testemet ; Öljetek meg! dőljön Ilion örök emlékemül ; Ez magzataim, ez menyekzőm, ez leend kóronám. És itt vagyunk véletlenül, a" vérengző, Kegyetlen végzetnél! lehet-e ennél utálatosb ? emberáldozat! "s miért? itt, hógy a" veszteglő hellen had jó szelet nyerjen vitorlázhatni Ilion alá, igaztalan háborút HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 35 vinni egy békes nép" nyakára, egy húűtelen nő miatt, "stb. ott, Hekabé- ben, hogy az elhalt Akhileüsz! árnya dicsőitessék , megöletik az ártatlan Polüxéne stb. — Szivemból utálatosnak vallom én is ef vad szokást; de hát hol a" nép, melly vadságában ezt nem tette? a hellenek között még is a műveltebb rész épen úgy utálta, kárhoztatta ezt, miként mi; de a" nép" megrögzött szokását és előítéleteit csak az idő "s fokonkénti müvelt- ség irthatja ki. De milly gyönyörű kharakterek fejledeznek ez undok szokás alkalmával , az áldozatra szánt személyből, a" színmüvész? ügyes keze alatt! És a" színmüvészetben már az istenek sem annyira boszusok és vérengzók , millyeneknek Homérban látjuk őket "s még, az első szin- müvészben ; sót nyájas részvevők , vigasztalók, baj- és bú-enyhítók nagy részben. Apollon Ödipuszban csak a" végzet mellőzhetetlen folyamát mondja ki, ó maga szives tanácslani , enyhítni ; Artemisz Iphigeneiát meg- menti "s papnéjává teszi, "s ismét szabadon engedi ót és saját képét ello- patni Tauriszból Oreszt és Püladesz által. Végten: minden diadalmas gonoszság, minden rossz akarat, bár- kiben mutatkozzék az, érzékenyen rovatik meg, netán diadalmában megkedveltessék. Jokaszte" isten- és jóslat- elleni gúnyszavai, Agame- mnon határozatlansága, Menelaosz" rosszlelküsége és fortélyai igy ro- vatnak meg. Antigonén, mert kegyes volt testvérje Polüneikesz" tete- mei iránt, eltemetvén azokat Kreon tilalmának daczára, véghez vitetik a kimondott itélet; de a" különben jó , itt hideg törvényszerüségből ke- gyetlen Kreont utálat követi. Ajasznak isteneket daczoló gőge érzéke- nyen bünhődik; a" kor e" csapást igazolja ugyan, de miután átment, el- rontva az erós embert, kibékel árnyékával, megsiratja szomoru halálát; Agamemnont pedig és Menelaoszt , kik neki temetést sem akarának en- gedni, mint rossz és kegyetlen embereket vádolja. Igy tudák a" hellen színmüvészek a magában bús, kietlen buta végzetet befonni az élet szövényeibe, igazságot szerezve neki és jóté- konyságot , ss ez által tiszteletet és hódolatot a halandók" részéről, melly midőn magában minden szabadságot és erőnyt elnyomni látszék, a! sza- badságnak ugyan intézőjévé, az erőnynek pedig ébresztőjévé, kisértve erősítőjévé, állhatatosságában dicsóítőjévé lőn. És igy leve a" végzet valódilag müvészi, a szinmüvészet legtermékenyebb anyja, mellynek midón sem ártatlan, tiszta és világos erőnyüek (hanemha áldozatként), 5 e 36 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. sem nyilványos gonoszok vagy alattomos , csavargó czinkosok, sem gyá- va ön- vagy orgyilkosok hósei, főszemélyei nem lehetnek; a" magok- ban ugyan tiszta, de szinre vagy véletlenül nagy bűnökkel terheltek , azért is sulyos és számos, egymásra és egymásból eredt kietlen viszon- tagságok (mellyek között főbbek ama" bűnök) és csapások alá vettettek : ezek a" hósszínmünek valódi fő személyei. — Mondta "s ismét mondta Vörösmarty : , Ha gonosz viszi a" főszerepet, legyen neki fényes oldala is, péld. bátorsága". — Én bátor gonoszt, kiben a" bátorság erőny legyen, már csak a" valódi életben sem fogadhatok el; szellemi és színi világban pedig nem tudnék fölállítani , mert pszychologiai fogalmam nincs róla. Én a" gonoszt csak gyávának, mert öntehetlennek tudom gondol- ni, vagy külhatalmában elbizottnak és fölfúttnak, kegyetlennek, vak- merőn dühöngőnek, kinek vége kétségbesés. Hogy az illyen tragikai, hósszínmüvi lehessen, "s én annak lenni higyjem, minden fogalmamat a szinmüvészetről váltig le kell tennem. És ollyanokat ugyan ama" végzet alatt számtalanokat teremthet- tek, állíthattak elé a" hellen színmüvészek, tekintve regényes előkorát is a hellen népnek , melly forrása lehetett és volt a" legmeglepőbb jele- neteknek. Teremthet-e illyeneket a" keresztény gondviselés alatt a" ke- resztény színmüvész ? ha a" két eszmét egymás ellenébe állítjuk: a" hi- deg, kénykéjü, kegyetlen és változhatatlan végzetet és a kegyes, igaz- ságos ugyan, de igazságában is atyai örök gondviselést; kérdésbe sem hozva itt , mellyiknek felel inkább valódiság meg; minden kétkedés nél- kül, elfordulva az elsőtól, mint észt és erkölcsi érzelmet egyaránt sér- tótól, az utolsó alá simulunk, mint remegő szívünknek bizalmat és nyu- galmat ömledező forráshoz. De ittaz a kérdés: nyujthat-e ez alatt a kegyes atyai gondviselés alatt a! valódi világ anyagot a" szinvilágnak ? Ha a kegyes atyától méltán azt várjuk, hogy gyermekeit, egyaránt sze- retve vezérelje az élet pályáján, óva azokat minden rossztól, erőnyt s boldogságot veszélyeztető jelenetektól; ha az igazságostól szükségképen megkivánjuk, hogy csak a! gonoszt sujtsa, ezt is inkább atyai, mint bi- rói komolysággal, igazulása és javulása lévén nem bünhíitése az elvete- mültnek , czélul a" kegyesen igaz intézőtól kitüzve, a" jót pedig és jám- bort óvja minden baj és szerencsétlenségtől, sót kegyeivel ápolja és jó- tékonyságaival tetézze: illy irányzatu és intézetü gondviselés alatt tragi- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 37 kai jeleneteket ki várjon? vagy gonosz boldogtalan lépend itt előnkbe , "s ez, miként mondók , nem tragikai, vagy jó boldog, "s ez még ke- vesbé tragikai. De valamint a" hellen színmüvészek tudták a" szükségest a szabadsággal elegyíteni, a" bajokat és erónyt összebarátkoztatni: úgy mi keresztények e" kettőben semmi nehézséget sem látván, religiónknak pedig egy gyönyörü elvét tekintvén, a" bajokkal küszködő eróőnyt s az ebben állhatatos jó és nagy ember" boldogságát, igen is szoros egységben tudjuk gondolni. A" gyönyörü elv ez: a" jelen élet viszontagságai és bajai mulandók , a! jövendő élet boldogsága pedig tökéletes és örök. És ime ezen irányban vezérel bennünk" a" jó és kegyes atya: nem könnyen élő, munkátlan gyermekeket szeret ő, de bajokkal küszküdőket; azokat szereti, "s az örök élet háborítlan örömeit azoknak tartja fön különösen, kik tűrnek, szenvednek állhatatosan az erkölcsi országban, az igazsá- gért, szeretetből isten és az emberiség iránt, bizalommal teljesek , hogy a" kegyes atya, az erkölcsi szinte mint az anyagi világ bölcs és hatal- mas intézője óket elcsüggedni, örökön elveszni nem hagyandja, ha szi- lárd és állhatatos bajnokai leendnek az igazságnak; sót inkább az igy vi- vóknak nyitandja meg a" diadalmi kaput "s nyujtandja az igazság" koro- náját. És illy küszdésnek, illy diadalomnak , illy megdicsőítésnek örök példája áll előttünk Jézusban , kire az atya maga raká tömegét a" bú- nöknek és gyalázatoknak. A" keresztény eszme tehát nem fosztja meg a" keresztény költészt tragikai anyagtól és jelenetektól, sót minél szen- tebb, igazabb és vigasztalóbb az atyai gondviselésnek fogalma, a" kér- lelhetlen végzeténél, annál nemesebb, annál valószínübb fog lehetni az e" szellemben költött színmű; és minél biztosb alapon áll itt az erköl- csi szabadság, "s az eróny és dicsőítés közötti viszony, annál érdeke- sebbek , annál bizonyosb hatásuak lehetnek a" keresztény szellemben költött színmüvek , "s annál valódibb értelemben mondathatnak a" keresz- tény szinházak erkölcsiség" iskoláinak. Igaz, mit nem szabad itt elhallgatnom, a keresztény szíinművek nem emelkedhetnek a! külfény" és roppantság azon fokára, mellyen a" hellenek állának: itt a végzet, az istenek szembetünőleg (szemfényvesz- tőleg) munkáltak , jóslatok, jelenetek által, de a!" mellyek talán épen azért veszték korán becsüket és érdeküket, mert szemfényvesztők vol- tak és mindennapiakká váltanak. A" keresztény intézetnek is, tekintve 38 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ERTEKEZÉSEK. eredetét, "s a!" mi még előbb álla, "s mellyból a" keresztény indult, a!" régibb mószesinek is voltak , még pedig jóval tökéletesb csudás jelenetei és jóslatai , mellyekben az istenség közvetlenül munkált az ember-világ- ban: de ezek ritkábbak, csak rendkivüli, nem annyira egyes emberek, mint ott egy egész nemzet, itt az egész emberiség", nem idő- és térszerü, de szellemi örök jólétét, boldogságát tárgyazók, miilyenek már csak e nagyszerüségök miatt sem alkalmaztathatók a" színészethez, melly egyes ember" ritka ugyan, de nem természet és rendkivüli viszongásait állítja előnkbe. E" mellett, a" mai kor költve sem tür illyeket, hatán a" régi- eket tiszteli , és mint religioja! vendülhetlen alapjait hiszi is, de a mellyek épen azért nem szinészet tárgyai. — E" roppantság hiányát azonban pótolja, magának az eszmének , a" keresztény értélemben előbb rajzolt isteni gondviselésnek atyai kegyes természete és igazsága, melly jól értve és érezve ellentállhatlan vonja magához a" hű lelkeket és hő kebleket. Ide járul, hogy a" keresztény eszmében csak titkon és látha- tatlanul munkáló gondviselésnek számtalan utjai lehetségesek már csak a természet rendje szerint is, mellyek közűl a" legjelesebbeket választ- hatja hóse" erőnyének kitüntetésére a" színmüvész; ezek közé keverhet rendkivüliek helyett álmokat, előérzéseket, egy egy ismeretlen személy- nek, mint a" gondviselés" angyalának megjelenését , a. szerencsének , melly itt nem különben eszköz a" mindent intéző gondviselés" kezében, hirtelen és csudaszerü fordulásait, "s több efélét. — Ezekhez képest a keresztény színmüvésznek legyenek részemről a következendő javala- tok ajánlottak: Kelemét vegye a! keresztény , legközelebb a" magyar világból, akár történeti legyen az , akár költészi egészen: mert a" honi érdekel legközelebbról, az idegen iránt hidegek töbnyire sziveink; de ha az idegen egyetemes emberbarát, nem egy nemzet de az egész emberiség sajátja, tekintve munkássága körét és sükerét: az illyenhez minden nemzetnek van joga, van kötelessége őt dicsőíteni, példányul adni övéi- nek. Legyen a" kelem minél távolabb koru a! jelentől , mert Maior e longinguo reverentia , — sa" csalódás, melly főleg szükséges bélyege a" színmünek , biztosítottabb. Bármelly korból legyen véve a" történet, a" színmüvet mindenkor annak színe folyja át, az abban uralkodó szokások, vélemények, előitéletek HNHELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA, 39 "stb. csak a nyelv ne, mellyet úgy sem tudna a költész teljes sajátsá- gában eléállítani, egykét sajátsága pedig csak folt lenne és nevetséges folt az ujszerü nyelvben. Legyen a" színmű hóse tiszta, komoly és szilárd lelkü, tele erő- vel, elszántsággal a! szellem- erkölcsi szinte mint a?" polgári világban , áll- hatatosan állani hitében, bizalmában és szeretetében, türni a! reá mért , nem távolítható csapásokat; eléggé elmés és okos fölszámítani az erőket és ellenerőket, semmi bizonytalanban, még az isteni gondviselésben sem bizni vakon, melly mindenkor erőnkhöz szabott munkásságot kiván; de szerény is, szembe nem szállani tagadhatlanul föntebb erővel. Ve- zesse át hósét a költész minél több, minél sulyosb bajokon, de ezek minél természetesebbek legyenek és összefüggők, egymásból folyva vagy rokon forrásokból. Meglepő, érzékeny bajain eljajdulhat a" hós, itt ott szenvedhet elme- és szívtévedéseket; de soha ne jajgasson miként gyer- mek ; és akaratja legyen mindig egy és állhatatos. Végten, békéltesse ki hósét és a részvevőket a bajokkal, a természetet és szabadságot a" szükségessel és a" gondviseléssel, a" színes bűnöket az erőnynyel; di- csőitse hősét, hósében az erőnyt és gondviselést, hogy az elágozott kü- lönféliség, az ellentétek és ellenerők egységben állapodjanak meg, melly valamint a" természetnek, úgy az egyes ember" tehetségeinek és vágyai- nak , miképen a" társas életnek lelke és eleme. — Eléadása alatt mozog- jon a" költész hóse? korában és körében, művén hőse"? korának lengjen szelleme, de tisztultan , csinosultan és nemesülten, a" hellen müvészet és a, keresztény religio" szellemében, diszesülten nemzeti és nyelvészi honi szinekkel. Igy leszen műve müvészi, vallásosan erkölcsi és nem- zeti. És igy leszen a" szinészet azzá, a" minek lennie kell, a" társas élet tükre és példánya, az erkölcsiség iskolája, mellyben minden jó örömest veszen részt. Nézzük rekesztóleg át a" hellen és mai szinmüvészetnek erkölcsi oldalát, hogy lássuk, a" mainak mit kelljen adnia, a mit eddig vagy épen nem, vagy csak gyéren adott; mit hagynia, a mit eddig nem jól és nagy mértékben nyujtott. . És a" hellennek ugyan erkölcsi oldalát már nagy részben kimutattuk: állhatatosság a" nem akart, nem teljes sza- badsággal elkövetett bűnök és bajok fölötti diadalom?" kivivásában, bé- ketürés a" bajok" elviselésében, illem és szerénység jóban rosszban; tisz- 40 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. telet és hódolat a" végzet és istenek , "5 minden iránt mi ezekhez tarto- zék. Ezekhez járulnak kitünőleg: barátság a rokon szellemü ifjak kö- zött s ennek állhatossága halálig. Ennek legkitünőbb példája Eüripi- desz" színmüvében Oresztesz és Püladesz. Halljuk e" kettőnek gyengéd érzelmeit. Oresztesz, az anyagyilkos, lélekismerete" háborgatásai és a halál! aggalmai között megpillantván az érkező Püladeszt, imigyen kiált föl csak látásától is örömre ragadtatva : Ott látom őt, az emberek? becsesbikét , Püladeszt, ki Phókiszból sietve jön felém. Oh látomány! veszélyben a" hű ember az, Mi a" hajósnak vihar után a" tengeri csend. És folytában Püladesz a" barátságnak bélyegeit festi : A" hű barátoknak közös minden. Barátnak adni, bús dolog, bocsánatot. Egy hű barát több mint ezer rokon. Halljuk a" kettő között váltott igen derék beszédet : Oresztesz. (halni készülten Elektra hugával.) Püladesz! te légy a" haldoklók között biró. Te tedd a" halvány testeket le díszesen. Atyánk" porával a miénket egyesítsd , "S élj boldogul! Én már dologhoz látok, élj! Püladesz. Megállj! az egyben még bünös vagy, hogy hiszed, Elendni tudnék én, ha megszünsz élni te? Oresztesz. "S együtt miért kelljen, Püladesz! halnod velem? . Püladesz. Ezt kérdezed? "s élhetek-e én tenélküled? Oresztesz. Anyát, miképen én, nem öltél hisz" te meg. Püladesz. Söt öltem, egyesülve a!" tettben veled. Oresztesz. Atyádnak add vissza magadat, "s ne halj velem. A" baj föloldta már szövetségünket itt ; Neked rokonod én nem vagyok, sem te nekem. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 41 Légy, oh szerettem Püladesz, kedves barát, Légy boldog! ám te még lehetsz, nem én tovább. Püladesz. Tehát nem értéd, a" mit én mondék előbb? Be nem veendi véremet, sem az anyaföld, Sem a! világos légkör, én ha tégedet Elhagyva , önmentten te" árulód leszek. Hogy a" boszúban társ valék, tagadhatlan , És a" miért lakolsz , tanácsomból tevéd : Meghalnom illik hát veled , s e" lánynyal itt , A" szűzet értem , kit teremre jegyztem el. Mi dics maradna fön nekem, ha míg szabad Vagy, híved én, boldogtalant hagynálak el, Különben már jól ismert dolog volt, hogy a" szerencsétlenségben ritka barát állhatatos: Légy boldog! inségben barátid nincsenek. ( Büripid. Phönicznók.) , Mert — Klütümnesztra" szavai Elektrában — hatalmas az anyai vér! rossz téte után sem tudja gyülülni gyermekét : — a gyermeki gyengéd szeretet is szülék, kivált leánygyermeké atya iránt, ha jó, s még ha nem legjobb is ez. Legkitünőbb példa erre Eüripidesz auliszi Iphige- neiája a 633 verstól folyton a 677ig; ki még akkor is védelmezi anyja ellen atyját, mikor már tudva előtte őt megáldozó szándéka (1369 és 1454—56. v.); és Antigone, Eüripidesznél ugyan inkább gyönyörü sza- vaiban, Szophoklesznél inkább tétekben. — Iphigeneiát ismerhetitek; a szép keblü Antigonét halljátok először Eüripidesznél, lássátok majd Szophoklesznél. — Halva fekszenek már: Jokaszte, és a két fitestvér , kiknek egyikét, Polüneikeszt temetni akarja Antigone, Kreón parancs- noknak ellenére, mit ha teend, halnia kell; különben a" parancsnok" fijának eljegyzendő. Antigone temetni akar, lemondva a fényes sze- rencséről, aztán számüzött atyját, ha szabadulhat, kísérendő. Kreón. - Nőhősileg ugyan! ám bolondság e" merény. ; Antigone. Ertsd hát: atyámért én tudok meghalni is. Ödipusz. Oh gyermek ! illy lelket ki én nem állhatok. B 0. SOL BVSZ ETVS Zs 6 28 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Antigone. Hát nőszni hagysz , "s bujdosni egyedül fogsz, atyám? Odipusz. Légy boldog és maradj; nyugodtan tűrök én. Antigone. "S ki gyámolítand téged, oh atyám, vakot? Öd ipusz. Hol esnem a" végzet hagyandja, alszom ott. , Antigone. "S hát hova lön Ödipusz, a? rejtélyoldozó ? Ödipusz. Letünt! föl egy nap emele, és egy veszte el. Antigone. A Hát én ne osztozzam bajidban, oh atyám? Ödi pusz. Szégyen , vak atyjával leánynak bolygani. Antigone. Nem, oh atyám! sőt szép "s dicső az, vélem én. Ödi pusz. Vezess anyádhoz most, hogy érinthessem őt. Antigone. Itt. íme ! érintsd őt kezeddel, oh atyám! Ödi pusz. Oh anya! oh hitves! te "s én boldogtalan! Antigone. Szegény anyám! a? rosszak" egyeteme gyült reád! Ödipu sz. "S hol fekszik Eteoklesz, és hol Polüneikesz ? Antigone. Itt, itt kinyujtva nyugszanak most békesen. Ödi pusz. Érintni óhajtom kezemmel arczukat. Antigone. Itt íme! meghalt gyermekidre tedd kezedet. Ödi pusz. Oh kedves elhunytak! bajos atya" bajfiai ! Antigone, Oh nékem is kedves Polüneikesz" neve! Ödipüusz. Most már jer; oh lányom, ha kedved a" vakot Vezetni van , "s megosztni vele csapásait. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. Antigone. Induljunk , nyomorú vándoruton Nyujtsd ide nekem a" kedves kezet, Oh agg atyám! vezetendlek én, Miként hajót a? biztos fuvalom. Ödipusz. Ime! induljunk leányom! Légy te, oh szegény! légy te gyámolyom. Antigone. Leszek, atyám! leszek én A" thébei szüzek" Legboldogtalanabba ! Ödipusz. Hová teendem remegő léptemet ? Nyujtsd , leányom , ide a" botot. Antigone. Ide , ide lépj nekem; Ide, ide tedd lábodat. — Oh, "s erőd álomgyengeségü! Ödipusz. Hajh , hajh! a" boldogtalan Bujdosás! az agg kiüzetik honából! Hajh , hajh! szörnyüket szenvedek én! "! Antigone. Mit nyögsz? mit nyögsz ? Diké nem nézi a! rosszakat , Emberi bohóságokra nem ügyel. Ödipusz. Én vagyok, kinek a? musa Szép diadalmat ada. Mennyei volt áz , Hogy a! szűzlány" rejtélyét megoldám. Antigone. Oh ne gondolj ama" boldog napokra ! E" bajokra ügyelj inkább: Számüzve a" honból, honkül Halni meg, oh atyáni! — Könyük között hagyám oda Szeretett szüz társaimat, Messze távozandó a" hontól , Nem leányilag utazandó. /Öd ipusz. Oh nemes , nemes lélek ! 43 44 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Antigone. :" Atyám szenvedéseiben Dicsöülend meg egykor a" nevem. stb. És most nézzétek az itt szépen beszélőt , hósileg munkálni Szophoklesz- nél. . Több részeit járva már be Hellasznak, helyről helyre vezetve az ügyetlen agg atyát, vele miuden keserút "s a legkeserűbbet, az em- beri kemény szívtelenséget , utálatot, gúnyt megosztva , "s mind ezt gyermeki jó szívvel , némi gyönyörrel és édes föláldozatával téve mind annak, mi az életben, reá nézve becses és kecses lehete: ott látjátok ót, a gyengének, miként maga mondja szerényen, gyenge támaszát, de sze- retet- és hűséggel teljes gondu "s szorgu őrangyalát, kit birva még, a legboldogtalanabb férfiu benne boldognak tudja magát érezni — ott látjá- tok ót Athéne előtt, a" titkos és szentségteljes berekben, emelgetni, ra- kogatni, egyengetni az erőtelen atyai lábakat, minden vágyát, óhajtását az atyai szívnek kilesni és teljesíteni; ott látjátok ót, siránkozva, ri- mánkodva esdekleni a" kétes hajlamu nép előtt, hogy venné föl a" min- denütt . üldözött boldogtalant; ott látjátok ót a" mármár átkültözendő atyának végölelései között, vele mintegy összeolvadni, "s majd az eltünt után hasztalanul terjengetni karjait, fájlalva, hogy tovább nem gyámo- líthatja a. nehéz de édes terhet, "s utána sohajtva, hogy vele egyesül- hessen. És ez a" gyermeki szeretetnek hellen remek példánya. A" hellen honszeretetre térünk át. Ez ott kevés, de erőteljes szavakban adatik elé. A" hon! ezért, ennek jóléteért és dicsőségeért minden áldozat csekély volt, "s annál édesb minél dicsóbb. —. ,,Nincs sem- mi dicsőbb embernek a" honnál". (Phözicznók). Itt Menoikeüszt, Kreon fiját, Teiresziasz, az agg jós halálra kivánja, a" végzet nevében, hogy Thébe" városa a" végpusztulástól menekedjék. Kreón, fija" életét men- tendő, neki minél hamarábbi megszökést parancsol. — Menoikeüsz szinre engedelmességet igért atyjának , "s csak annyi időt kiván , mig Jokasztétól bucsuzhatik. Magára hagyatva azonban ; halálra szánja el magát, a" vá- rosért nagylelküleg : Inségbe hagynom Thébét int atyám, ha hogy Megszökni tudnék lenni gyáva én. Neki Tán megbocsáthat aggkora ; nem úgy nekem , Ha megtagadnám a!" hazát, az eltetőt. HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 15 Tudjátok hát: a? városért váltságul én Elmenve , a" honnak föláldom éltemet. Rút volna mert , ha kik , nem intve isteni Jós által, a" halált nem irtóztan , paist Ragadva és dárdát, elhullnak a" honért; És én, tagadva hont, atyát, testvért, az ős Városbol illanám silány kislelküleg. Az igy megőrzött élet undok bár hol is. Nem igy, Zeüszre! nem, reád dicső Aresz! EI van tökélve: életem (nem dicstelen Zálog) tiéd oh városom, megmentve igy Altala lesz inségéből e? hon. Milly lélekkel mond le az életról, a" neki olly igen kedves , milly szépen viruló életról Iphigeneia a honért, mellynek szeretete, s a di- csóség, azt dicsőithetni, miként felejtet vele mindent, hogy érezze és éreztesse nemes halálának édességét: már hallhatátok, olvashatátok , csak azon szavait ismétlem itt, mellyekkel a" magát szabadítására föl- ajánló Akhilnek felel: Elszánva mondom: nincs kire "s mire néznem itt: Elég vitéz fog halni még a? sok kecsü Szép Tündarisz miatt. Te ám, dicső Akhil! Érettem el ne halj , se meg senkit ne ölj. Megtartauom Hellaszt, ha tőlem függ, bocsáss. És az illy nemü halálban helyzék Hellasz? szebb lelkei a" legföntebb di- csőséget, "s ezt kivivhatni, volt leghatalmasb vágyuk. A" nőszemérem , kivált leányban, s a" férfiúi szerénység átalan, különösen a" nőszemérem" kiméltében, tiszteletében és sértlenségében, legfőbb disze a" hellen színmüvészetnek; innen annak fekélytelen tiszta- sága, legalább a" két legjelesb színmüvésznél, Szophoklesznél és Eüri- pidesznél, kiket egyedül tartok soha nem tévesztő példánynak, mellyet kövessen. a" színmüvészetnek indult ifjuság. Már az életben is kitünő volt ez a! gyengéd erőny a" hellenek között, mellyre, hogy körömön túl ne csapjak, csak azt említem például, hogy színszerepet nőszemély nem viselt, "s a" nőszerepeket is férfiak vivék nőszeméremmel. A" fön- maradt színmüvekben igen gyönyörű példája a leányszeméremnek Iphi- geneia, a" férfiui szerénységnek Akhileüsz. Oreszteszben Elektra el- mondván, miképen gyilkolá meg Klütámnesztra , a" hűtelen nő, férjét , 46 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. okát a" rút tétnek akarva hallgatja el, mert ollyannak elbeszélésétől tiltja ót a" leányi szemérem. — Hekabéban Polüxéne , miként a? hírnök beszéli, halálában is oda fordítá főgondját, miként düljön le illemmel. Szebb ez a jelenet, semhogy el tudnám vonni olvasóm" figyelmétől. — Ott álla az egész hellen had AkhiVP sirja körül, kinek dicsőítésére vala az ártatlan szúz megáldozandó. Ekkor kezénél fogá ót Akhil fija és fölvezeté az áldozati oltárra. Válogatott hellen ifjak kisérék az óz-szökelletü szüzet : a hősfiu pedig szólítva hősatyja" árnyékát, kivonja aranykörzetü kard- ját, s szemével int az ifjaknak megfogni a" szüzet; de ez sejtve az in- tést, imigyen szól: 55 Oh danaok! kik által ejtve dült városom , Meghalni szabadon szándokom. Hozzám azért Ne nyuljon itt egy is. Szabadon áll im nyakam. Az istenekre! szabadon halnom hagyjatok. Hősárnyak" országába rableány szerün Fejedelmi szüznek menni le, gyalázatos". — "S hogy a" parancsnok szóla most, leöltve ő Vállairól a" ruhát csipő- és köldökig , Kitünteté nyakát, melyét "s ugy álla fön Mint szépded istenkép. "S a" földre térdele , Legszivrepesztőbb szókat adva ajkiról: sNézz ide, oh ifju hős! ha kedved döfni van, Döfd e" kebelbe kardodat; ha nyakra vágysz, Előtted e? nyak is lefödve készen áll". — Akartan és akartlanul , mert szánta őt , Fejét nyakáról szegte le vasával az. Ő oda dül, és halálba dülten is az egy Főgondja : illemmel terülni "s szorgosan Födözni azt, mit férfi szemnek rejt a" nő. Átalan, a?" hellenszínmüvészek főtárgyul szerelmet nem választá- nak; csak mellékleg érintetik az, vagy szomoru eredménye szolgál anya- gul. Igy Klütámnesztra? bünös szerelmét Ágisztoszhoz elbeszéli Oresz- tesz, hogy anyagyilkosságát igazolja. Igy beszéltetnek el Eüripidesz- nél Medéa, Helena, Ton "stb. czimü színmüvekben régi és uj szerelmek, töbnyire a" prologban , mindig kimélő szerénységgel, hogy soha nem valá- nak ama" nyomorú intésre szorulni kénytelenek: castis omnia casta; mellynek ringyrongy leple alatt annyi undokság fér el, mennyit csak akarhat a" rég megromlott, javulni, tisztulni maiglan nagy részben ma- HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 47 kacs izletü jelenkor! De magokban a! hellen színmüvekben hizelgő, csá- bító, érzelgő, kéjelgő, sohajtozó, pityergő "stb. szerelmi szerepek meg nem jelennek , föntebb tárgyakra lévék függesztve a" hellen színmüvészek" szemei. A" boldogtalan Phádra — ez az egy szerelmes tárgyü színműve Eüripidesznek — nőhősileg küszd a" benne Küprisz" irigy boszúja által gyujtott láng ellen; mono- és dialogjai nemesek , tisztán erkölcsiek.. Hip- polütosz" nevét dajkája mondá ki véletlenül , "s csak untató hizelgései tu- dák az örök hallgatásra kárhoztatott titkot kicsalni a" szerencsétlen nőból, ki utolján is, a" gyalázat és halál között, ez utolsót választá. Különben itt is Küprisz" boszúja, melly hogy az ót megvető Hippolütoszt megron- tsa, Phádrát is föláldozta, volt a" színmű főtárgya. — Szophoklesz maga a" szerelemben csapongó volt, színmüvei tiszták a" legcsekélyebb szeplőtól. A" férfiui szerénység , szinészi tétekben mutatkozik , kevés egy- szerü szóban nyilatkozik; ha góg hallatja magát, rögtön megrovatik. s;sNe kivánj mindent! Lám mindent kivánva éltedben elveszél" — mondá Kreon Ödipuszhoz. s; Mennyivel föntebb minden jók fölött a!" szerénység? kérdé Teiresziász; Kreon felele: ,; Mennyivel , hiszem a" bohóskodás legrosszabb. — ,: Hatalom nemze zsarnokot , Hatalom , a" mellyel csak hiun puffad Azokra , mik nem jók, nem illők". ,5— Haki magasan kezével Vagy szavával fönhejazva. jár ,. Nem félve Dikét , sem a? szent Istenek" lakát tisztelve : Őt a" rossz Moira veszítse el" — stb. vé Ödipusz a" király.) , A" hasztalan testet leinti — mond a" jós — őrvénybe az. isten- ség, mikor az ember halandóságában a? halandóságon túl tekint". (Ajasz.) ,, Mit rosszul merünk , csak rosszul sülhet el." ( Elektra.) , A" heveskedés még sohasem munkált igazán, a" csendes beszéd mindenkor legtöbbet végez." ( Phönicznók.)]) 5 A? hatalmas szó , hatalmas ecsapásban meglakol. végten, lázdühe miatt, "s későn tanít eszmélni."" ( 4Antigone.)] 48 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. 5A méltatlan bánás méltatlanra tanít." ( Elektra. ) Az igazság és törvényszerüség "s a! kettő iránti tisztelet és hódo- lat nagy mértékben sajátja a hellen színmüvészetnek. E? kettő alá hódol minden. ,, Csak a! mi igaz , áll szilárdan." Nincs hát igazság , mert te vagy boldogtalan?" ( Medea. ) s; A" jól szülöttnek a" hazug név Mindig disztelen kín." A" törvények között első a természet, majd az istenek", végten az emberi törvényszerü hatalom" törvényei. 5A" természet szentebb a? bölcsnek mint a" törvény" ( Oresztesz. ) s Hatalmasok ugyan az istenek , de hatalmasb a" törvény" j ( Hekabe. ) És Menelaosz hiszi (Oreszteszben) hogy Phoibosz, parancsolva az anya- gyilkosságot, nem tudja, mi szép, mi igaz. , Ha szabadon élni akarok, kell hallanom, mit akar az uralkodó." ( Elektra, ) De mindenek fölött Szophoklesz" Elektrájában és Antigonéjében nyilat- koznak a" legfőbb erkölcsi törvények, legmagasb és rettenetesb méltó- ságban. Eszközül két leányszerep választva , legteljesb joggal , mint ollyanok, kik az érzéki természettel sokkal szorosb kapcsolatban álla- nak, mintsem áll a" férfiu nem; egyszersmind a!" szelid és finom erkölcsi érzelem élénkebb a" kegyesb lelkü, gyengédebb szívű nókben. Nem férfiulag bánik , miképen némellyek hiszik, a" költész e? nőszemélyek- kel, hanem őket a nőnem" legmagasb és szentebb jelentésü dicsőségében mutatja. Elektrában ez tulzásnak látszhatik, de Elektrának atyja mel- lett kelle küszdenie, egy magát minden erkölcsi törvényeken túl tett gonosz anya ellen. Itt az erőny középszerüséget nem tűr: az atya és anya iránti természeti szent ösztönök , törvények és kötelességek ütköz- nek itt egymással: gyülölnünk kell azt, kit a természet szeretnünk készt, parancsol; kegyetlenkednünk egyik ellen, hogy a" másik iránt kegyesek lehessünk; a! szeretett, tisztelt meghaltnak áldoznunk , a" nem különben szeretett, de most rútsága miatt gyülölt élőnek vérével. Ez nagy beltusába, nagy erölködésbe kerül. Ellenben Antigone" gyönyörű HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 49 lelkében, hol törvényes királyi parancs és erkölcsi érzelem "s törvény iránti engedelmesség küzd, könnyebben gyóz az első az utolsó fölött , a" kegyes erkölcsi és a kemény emberi fölött. Itt nem ész és érzelem, " de az erkölcsi érzelem és az érzéki, a" haláltóli félelem állanak csatában egymás ellen; csak az utolsón kelle erót venni, "5 a győzelem bizonyos és dicső. "S e? fölött egy hellen hósleány nem sokáig küszde magával , miként tüstént látni fogjuk. Dics és tisztelet, fő jónak tartaték a hellen színvilágban, de csak az, melly szép, nemes tétekból sugárzik ember felé. És ez szükséges is volt olly nép" erőnyének táplálatára, melly a sírontúli halhatlanságot és boldogságot csak különös isteni kegynek tartá, melly csak egyegy isten kegyenczének lehet osztályává. Különben a! földalanti sötét világ, melly várá komor karjai közé a halandót, nem épen vala "s lehete ki- vánatos. Ennél fogva a" dicstelen és tiszteletnélküli életnél többre be- csülteték a" dicső halál. Példák erre a!" hősleányok: Antigone, Iphige- neia, Polüxéne, sót, némi tekintetben és bizonyos pontig, a" szerencsét- len szerelmü Phádra is. Látván a" hellen hósök, hogy a! halált becsü- lettel nem kerülhetik, megsiratván gyengéd panaszban az életet és kelle- mes fényt, melly az alvilágban nem lengend feléjük , nagy lélekkel men- tek a" halálba, az abból reájok sugárzó dicsőséget tartva szemeik előtt. — A" halál végten nem vala legnagyobb rossz, sót a" rosszaknak még legjobbika, mond Hekabe Eüripidesznél. Innen az öngyilkosság , nagy bajok között "s a gyalázat távolítása végett, nem vala bűn; az ember- áldozat, e? nézetből, föntebb jónak esetében, gyakorlott, nem titkolt ellenérzésükkel még is a" jobbaknak. Igen rossz kharakterü szerepek átalan a! hellen színmüvészetet nem mocskítják; az eróny nem annak ellentétében mutatkozott, mint inkább, miként már mondók, az élet" viszongásainak, a" végzet vagy is- tenek által küldött csapásoknak férfias és békes viseletében, megvivásá- ban vagy türésében, az eróny" sérelme nélkül, sót ennek szilárd állha- tosságával és végteni dicsőítésével. A" csalárdság azonban, és a" keser- édes boszuvágy legközönségesb emberi gyengeségek, itt "s ott még a" hiu uralkodási vágy, de mellyek között az első és utolsó rögtön megrovatik, a középsőben mérték és szerénység ajánltatik. A" hiu uralkodási vágy a" két testvér Atridákban, Agamemnon- és Menelaoszban (Zürip. auliszi ÚT To BVR. IVa 2. 7 50 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Iphig. és Oreszt.) Szophoklesz- és Eüripidesznél a" két testvér, Eteoklesz- és Polüneikeszben legnagyobb. A" csalárdság" példánya Odüsszeüsz töb- bekben, de legutálatosabb Philoktétben Szophoklesznél, hol játékot úz a fiatal Neoptolemosz" erőnyébóől , "s minden gonoszt kész eszközül hasz- nálni kitüzött czélja" elérésére. A" boszuvágy férfiakban is nagy ugyan, de hasonlíthatlanul nagyobb a nőnemben, mellynek fő példánya a" főnő, Küprisz, ki hogy az ót gőggel megvető Hippolütoszon boszút álljon, mert ezt a" végzet ellen különben nem teheté, tisztelőjének, Phádrának is halnia kell. ( Eürip. Phádr.) Nagy a boszuvágy Medeában is, ki azonban sajnálatunkra számíthat inkább mint utálatunkra, Eüripidesz" müvészi keze alatt, "s a kar" itéletében is, Jaszon méltán bünhődött. Az új kor" szinmüvészetéhez térünk vissza, mellynek átlan csak azon oldalát tekintjük, mellyról az köz kedvezést és javalatot maiglan sem tuda nyerni , "s nem nyerhet, mig ez az oldal nem tisztuland, bár a müvészet főpontjára emelkedjék különben. — Ha a" hellen színmü- vészetnek nem ok nélkül gáncsolják a múbirák és múbarátok egyszinü- hangu- és oldaluságát, mellyben örökön az örök végzet, vagy egyegy boszús istenség intézkedik, jóslatok játszanak, és hősök, meglehetős egyszerüségben és egyformaságban vajudnak és viaskodnak, a" reájok eresztett bajokkal és csapásokkal, egyhangulag jajongnak és panaszol- kodnak ; a: kar egy hangon pengeti morálját "stb — a" különben sokszinü, hangu "s oldalu jelenkornak sem könnyen megbocsátható hason vétke annyiban, hogy majd valamennyi színmüvész egy tárgy körül müvészke- dik, "s eza szerelem, majd boldog, majd boldogtalan, de mindig ér- zelgó, epedő, majd képzelgő "s ábrándozó , majd szomorgó és kesergő egész halálban és halálig; ha különben, hát csapodár és kaczér. El- mondhatjuk sót, hogy az új korban szerelem az egész költészi világnak bálványa, "s a" szerelem az itt, mi a végzet hajdan vala; ennek ott, annak itt hódol minden, és miképen hódol itt annak igen sok! Mi az érzelgő románkor" szenyjeiból olly nehezen tudunk tisztulni! "s tán az ugy nevezett vígjátékokban ez még — csakhogy itt is kedvesebb kaczér- sággal, "s nagyobb illemmel — tiürhető volna, kivált a: bohó szerelem nevetséges oldalainak kimutatásában; a" hósszínmüvekben szerelemnek vagy soha nem kellene a" főszerepet viselnie, vagy csak igen fontos és szükséges befolyás" esetében. Azért a. nőszemélyek nem fognak gyéreb- HELLEN-MAGYAR DRAMATURGIA. 51 ben megjelenni a" színpadon; hanemha az a balvélemény tartja fogva korunk" embereit, hogy nőszemély az egy szerelem" szerepében képes fölléphetni! Milly dicsőn jelentek meg azok a" hellen szinpadon! Nincs-e a" keresztény nőknek olly dicsó, sót még dicsóbb kharakterük, rendel- tetésük , hatékonyságuk és munkakörük? Van-e szebb, nemesb és di- csóbb , mint egy müvelt lelkü, finom érzelmű és izletü némber az ő saját körében, házi foglalatosságaiban ? Milly szépen fejledezhetnek, tündö- kölhetnek a" némberi jeles erőnyök, bár milly tárgyu és irányzatu hós- színmüben , egész a! csudálásig! a" leányi szemérem, szerénység, gyen- gédség, szülék , testvérek iránti szeretet, bizalom és engedékenység, an- gyali tiszta vidámság; a" női méltóság, férj iránti hűség, gondoskodás , gyermekek és egész család iránti szeretet, anyai édesség; a köz jólét, megelégedés, béke és boldogság" föntartása, körülárasztása mindenekre, és a mennyei csendes türelem, az övéiért titokban szenvedt fájdalmak- nak hósi viselése, a" lassu áldozat! — Hát a mód, mellyel az örök szerelmek és szerelmeskedések adat- nak, a" végetlen hizelgések , csókok , ölelkezések , térdelések , csúsz- mászások , a" férfiúnak teljes lealjasításával, a" jobbizletü, nemesb erő- nyü férfiunak és nőnek egész undorával, a gyengébbeknek botránkoz- tával, a könnyelműeknek és vérüeknek pótolhatatlan kárával stb. "S aztán csudáljuk, hogy gondosb szülék, előljárók mind magok ovakod- nak, mind gyermekeiket, nevendékeiket óvják a" színházaktól; csudál- juk, hogy a szilárdabb eróny, a" gyengédebb és finomabb erkölcsi érze- lem remeg a színi előadásoktól, hogy egyedül maga a jobb izlet utálattal fordul el tőlük! És hogyan is ne? mikor ott olly dolgokat viszünk vég- hez , millyeneket, nem mondom köz helyeken , de csak kis társasági kör- ben is pirulna véghez vinni, pirulna látnia nem épen elvetemült kha- rakterü ember! Azt vélik-e szinészeink, hogy csak magok vannak a szinházban , mintha a" nézőket ignorálni kellene? Valóban ez kissé messzevitt fogalma a" színi, különben szükséges csalódásnak ! Az erkölcsiségnek és társas életnek még majd veszélyteljesebb jelenetek az epedő, emésztő és gyilkoló szerelmek , mellyekben , midón egy részról semmi igazság nincsen, más részről nagy és von- zalmas az eró és hatás, a. különben is szenvedélyes, ábrándozó fiatal lelkekre, kikben nagy a" hajlam, hósileg küszdeni és halni meg, "s ha 7 52 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. szerelmesek , szerelem-hósileg tenni azt, mire az illy mutatványok ra- gadó példák, "s okot reá a" köz élet is könnyen nyujt, még könnyebben költ pedig "s mintegy erővel szerez magának a" fölhevült phantaszia, melly a" fölingerlett szenvedélyeket szomoru játékaivá teszi. De ha a szerelmet kitiltjuk színmüveinkból, mint hidegek félre tétetnek — kiáltanak színmüvészeink; ha szerelmes jeleneteket nem adunk , üresek lesznek most is ritkán tömött szinházaink — jajdulnak , maiglan balsorsu szinészeink. — És, fájdalom! meg kell vallanunk, iga- zuk van; mi ismét csak azt bizonyítja, hogy nálunk a!" müvészi izlet maiglan hiánzik; mi ismét annak szomoru jele, hogy fölötte érzékiek és csak igen kis mértékben szellemiek korunk" emberei. Ha különben, miért nemesb "s föntebb szellemü színmüveink vagy épen nem, vagy csak igen igen ritkán, ekkor is majd minden részvét és érdek nélküleg jelennek meg szinpadainkon? De hát örökön igy tartson ez? ha igy , magam is a" még csekély számu szinházak" lerontására , a" szinész társa- ságok" föloszlatására szavazok; inkább semmi, mint erköles- és izlet- rontó szinészet! — De nem: én bizom; az izlet naponként kezd emel- kedni honunkban, a" honestum decorumnak folyvást szaporodnak bará- tai, terjed, szilárdul országa, melly erkölcsi érzelmeinket is tisztítja és nemesíti. "S hogy ez minél többeket, minél hamarább hódítson zászlója alá, főleg a" ti dolgotok. költészek és szinészek, kiknek azonban elsők- nek kell ott lennetek, ha másokat oda vonzani akartok. Adjatok, csak ne örökön, szerelmes műveket és mutatványokat, de ne soha szívrontó- kat és életdulókat; adjatok az illem és szerénység" határai között gyen- géden és nemesen virágzókat, a" keresztény szellem által tisztultakat és megszentelteket. Ha már a! többi regényes istenkéket megszűntünk imádni, miért bálványozzuk az egy Küpriszt, istenítve, miként nem illik, a" hiu szerelmet? Higyjétek el, ez az istennő is csak ama szerte- len rendszerbe illhetett , azonkül nem tömjényezhetni neki illemmel. A" keresztény tisztább és föntebb nemü szeretet, mellyet isten álda és szen- tele meg , lépett közünkbe amannak helyette, mellynek keresztény kegy- társai a" hit és remény. E" nemes eszme , mellyen túl vinni a" nemi sze- relmet, keresztényelleni bűn, emberi méltóságot alázó, test, szív- s lélekvesztő hiuság, azért tisztult józan ész-elleni is; pedig ti, száza- dunk" gyermekei, ti szerettek ész" embereinek neveztetni! Lássátok a HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 53 hellen színműveket, milly tiszták, milly nemesek azok e" tekintetben, bátor köz életben a" hellen elég csapodár volt és szédelgő; de épen azt tartá a. hósszínművész legszentebb kötelességének , népe" erkölcsére tisz- títólag, nemesítőleg hatni; azért itt is, miként mindenütt, mértéket, illemet és szerénységet tüzött ki szerepeinek fő irányzatul. Nem nyujtom tovább ez anyagot, az értelmeseknek mindent mondtam e" kevésben; és bátor több volna még szinmüvészetünkben gáncsolható és javítható, mert mind azt az idő, műveltségünk megin- dult folyama nálam nélkül is eltörlendi, tisztitandja: csak egy átlanos nézetet még keresztény relígionk" szellemére és zárandom különben is hosszúra nyult értekezésemet. A" keresztény religio , valamint minden önkénynek és szilajság- nak , törvénynélküli- és elleniségnek ellensége; ugy szelleme az, innen a törvényeken alapult hatalomnak, onnan a! törvényes szabadságnak , szóval, szelleme az erkölcsi szabad önmunkásságnak; de szelleme egy- szersmind a" mértéknek , illem- és szerénységnek , a! szilárd, de nem ke- mény, vad és durva erőnyüségnek, a" szelid türelemnek. Az isteni gondviselést mindig lehet, sót kell örök végzetnek nevezni, mert az ő , "s utjai nem különben titkosak és megfoghatatlanok; csak ne feledjük , hogy az általa és benne intéző, bölcs, igazságos és szent atya, kinek, reánk nézve, a" síron túl is terjednek nézetei. — Ti, keresztény szín- művészek ! ne adjatok angyalokat, hit- és vér-tanukat, fátyolozott szü- zeket, zsákba öltözött remetéket — —; adjátok az igazság, az erőny, az emberszeretet és türelem" bajnokait, valódi keresztény szellemben, mindig a" kor" szineiben, és a művészet egyetemes tökélyében; "s ti lesztek az izlet tisztítói, az erkölcsiség" tétleges mesterei, az emberiség" szépítői, boldogítói és dicsőítőói. Előttünk a" két eredeti magyar példány: A" bujdosók és Iréne. Jöhettek azóta, hogy e" kettót példányul választám , ezekhez hason be- csüek, jöhettek jobbak is, a" nélkül hogy ez előbbieknek becsét legke- vesbbé is szállítanák; a" magában jó jobbak között is jó fog maradni, s az utánzó jók törpék volnának, ha elődieiknél jobbak lenni nem tud- nának. És a" Bujdosók ugyan gyakran kitünő keresztény szellemben saját kora", a" 15-dik század" szinei alatt: nagy és sulyos bajok, küszdések , 54 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK, állhatatosság, törvényszerü szabadlelküség, megtörhetetlen és türelmes erőny ; föltekintés, majd fájdalmas kétségek között, majd a halhatat- lanság" erősítő reményével a" mindent intéző gondvriselésre , mellyet szük- ségnek, szerencsének, sorsnak, időnek, emberi igazság vagy igaztalan- ság" említésével nem ront el a" költész, miután mind ezek a" gondviselés eszközei keresztény nézet szerint. És ez erőnyök Kontban, a! főszerep- ben tündöklenek. Kont nagy mértékben tökéletes férfiu, kiben fő a törvényszerűség , ez alá rendelve benne minden, jelesen fejedelem iránti húség "és honszeretet; azért Kontban nincs semmi túlzás, minden a szükség szerint jól megfontoltan mérve és téve, ezentul nem megyen bátorsága, melly mindig szerény és illemes; e" határokon túl csak egy- szer engedi magát ragadtatni, a" fejedelemnek nejéveli illetlen bánása által, mikor az erőóny diadalmasan küszd a" hatalommal. Gyönyörüen tündöklik ki Kontnak, erőnyös neje iránt szeretete, nem tántorgó "s nem tántorítható bizalma és hűsége, gyengéd kimélése; fija iránt aggal- mai és gondoskodása , barátai iránt szilárd állhatatossága. Ót nem saját, de szeretteinek bajai törik meg; ő nála csak ez egy a kérdés: , Mi jobb hazánknak ?" Kinek Erőt adott és bátorságot a" Kemény természet. "" "§ e bátorságát csak a fájdalmas nó" könyűi gyengítik; kinek a" halál nem legnagyobb rossz; ki az örökre bucsuzó nőt jövendő viszonlátással biztatja. — Az egészen több jeles színek, meglepő, fölkapó és leverő jelenetek és beszédek ömlenek el, én két hellen és egy keresztény szel- lemű jeleneteket hozok olvasóm" emlékébe vissza. Rózsa" hellen szellemü panasza : Jer, jer , szerencse hagyta kis fiam , Jer félre innen, itt nincs gyámolod. Oh most , mi van még hátra, melly erő Hoz engem helyre? Kont elvesztelek , Es ég föld többé vissza nem ád nekem. Jaj! gyermekem , jaj jaj! mért szültelek! Koldús anyáddal a" világ előtt Csúfságnak itt maradtál, és igaz Könyedbe mérget önt a" büszkeség. Ah! mért magányban nem hervadtam el , Előtted méhem zárva nem maradt , HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. at ar Hogy a" napot ne látnád, a" nap tégedet Ne látna , Kontnak árva gyermekét. Ki mondja majd: jer édes kis fiam , Ulj asztalomhoz , játszál és örülj! Nem, nem , te féreg! azt mondják neked, "S moslékot adnak , mint kit undokúl Veszendőben buják nemzettenek. Jer gyermekem , le , lásd szegény apádat: Apád" hazája föld alatt vagyon." Vesd ezzel össze a" leányaitól bucsuzó király Ödipuszt, "s látni fogod nem az utánzót, hanem a" hasonszellemú teremtőt. Kont ölén neje és fija. Rózsám , szerelmem , hallgass avval el. Minden szavad tőr és halál nekem. Hallgass el és figyelmezz jól reám. Borulj ölembe Rózsa, így borulj; Simulj hozzám kesergő kis fiam. Lássátok , a" boldogság?" karja közt Igy élni, minden véges idő rövid, És század, mint pillantat elröpül. De jójön bal sors, és felhői közt A" jobb reménynek hunyjon csillaga , Század lesz akkor a?" percz "s minden óra, Kísértő, győtrő , hosszadalmas éj. Ezért ohajtsa vissza napjait , Ki más örömben éle, hogy midőn Alig vehet részt pillantatnyi jóban , A" bánat" és baj" századán epedjen. Rózsa. Oh jaj ha elhagysz, melly isten segít meg, Melly ember adhat enyhülést nekem! Kont. Hagyd a" panaszt, édes nő. — — — Ne sirj, ne sirj, te lelkem" jobb fele. Ne zokogj , ne búsíts Rózsa , jój szivemre , A" messze költözőnek karjain Pihenj utószor , add rá csókodat, Hogy kedves emlékül azt elvigye. Imre. Atyám, kezemre forró víz esett. 530 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Kont. Csak víz? töröld le. Oh itt vér lobog. — — Ki vagy te gyermek? lásd orczádon is Viz áradoz. Mikor bennünket áld Az ég vagy megver, akkor ád esőt. — — Mosdjál meg a" keserv" árjában , az Nem fogja csuffá tenni Kont" fiát. — De jer közelb, jer nézd meg jól apádat , Meg fogsz-e emlékezni gyermekem , Hogy Kont magyar volt és te vagy fia? — stb. Azért jegyezd meg, a" mit most beszélek, A" mit magyarnak tudni, tenni kell: Imádj istent , de embert ne soha. Elj a" hazáért , és ha halni kell , Halj a" hazáért , a" becsületért. "S az igazság előtted mindig szent legyen. — stb. Itt hellen és keresztény szellem együtt van: — Különben e! színmü gaz- dag különféle kharakterekkel; képét találjuk benne a" gógdaczosnak , hizelgőnek, a" változékonynak és félénknek, a" gyávának és makacs- nak, a!" szeplőtelen erőnynek és a" legutálatosb gonoszságnak; ollykor tulzásokig vive; de ha már a! köz életben is vannak túlzó emberek, a színmű" szerepei között is lehetnek illyenek, jóban, roszban, csakhogy rögtön bünhödjék a" rossz, "s a" tulzásig jó ne boldoguljon , sót gigászi merészletéért szégyenüljön is valamennyire, miként itt Laczfival törté- nik. Nem bírálat lévén kitüzött czélom, az alsóbb rendü szerepeknek, még a" jóknak is oilykor határon túl vitt pajkosságokat elhallgatom; de egy irtózatos, undok jelenetet szeretnék e" nagy és komolyszerű műböl örökre számüzve látni; inkább ezer, kegyetlen gyilkolást vitessünk vég- hez a" közönség előtt, mint egy illy természetet undorító erószakot. — Végten, az üldözött "s áldozatul dült erőny tökéletesen van dicsőítve abban, hogy előtte a legnagyobb emberi hatalom is meghajlott, "s akkor leginkább , mikor már szemeink elől eltünt. Szilárd árnyéka előtt ott remeg a" rideg hatalom, önboszujának csúf áldozata. Midőn a" Bujdosókban csudáljuk, a" szilárd riagyságot, komoly mélységből, rettenetes méltóságban emelkedni; hévvel öleljük Iréné- ben a" nem különben állhatatos, de gyengéd szelid erőnyü hósleányt, ki hon iránti szeretet- és kötelességből martalékul adja legdrágább kincsét, HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 57 első gyengéd szerelmét, az atyai szeretetet, a nép" jó véleményét, "s magát a" szertelen szerelmü rettenetes hatalomnak veti viszonszeretet nélkül karjaiba, hogy honját, hogy népét idvezítse. Kétes becsü kha- rakter, mellyet nem a" szilárd igazságu ész, csak a! szűz" szép és ünne- pélyes elszántságát istenítő szív igazol. Azért a" művész" részéről is vészteljes vállalat vala Iréne; de a" nehéz csomó abban van föloldva sze- rencsésen, hogy utóbb veszedelmes erőnyü áldozatának hiuságát maga is átlátja Iréne, "s azt egy szeplőtelen dicső halálban tisztítja és szenteli meg; és most az előbb boszankodó ész engesztelten fog kezet [réne tetemei fölött a szívvel. Iréne nagyszerü, ünnepélyes mű, teli nemes és fönséges eszmékkel , nemes , gyengéd és ragadó érzelmekkel; dús gyö- nyörü képekben, mellyek a" beszédnek tiszta, vidám zengzetü folyamá- ban hullámozva lejtnek le. Itt a" kereszténység" szelid, hitében és bizal- mában szilárd, erőnyében állhatatos, szabad szelleme áll szemközt a" vad , változékony , önkényt és zsarnokságot lehelő , rablánczokat pengető, iszonyu képü vallás" szellemével. Ez pusztult országokon, rombolt vá- rasokon , rablánczra füzött népeken tombolva emeli föl vérrel festett zász- lóit, és vad örömek között üli a" pusztításnak — a" szép és dicső Hellasz" vég pusztulásának — iszonyu ünnepét; az busongva, kisirt szemekkel, tévedező lábakkal támolyog honjának, vallásának, nemzeti dicsőségének romjain, "s rémítő csendben ünnepli a! roppant nagy halál sötét ünnepét. Leonak eme" fölkiáltásában: OA haza! fekszik minden, mit illy körül- ményekben csak érezhetni, ki nem mondhatni. Lássunk egykét jeles eléadást. Az első felvonás prolog egyszersmind , és kezdete a" szinműú- nek , szophokleszi ügyességgel , eüripideszi bőséggel és édességgel. Nagy hasonlat az első jelenet és Ödipusznak Athen előtti megjelenése között; de nagy különzet az Athen vidéki nép és a rabló törökök között. A" nagyság romja. Agenor. Itt állok én, gyökértelen törzs , Szabad polgár előbb, bolyongó Arnyék most, itt az omladék között Sötétség mindenütt körűlem. Kietlen az élet, puszta partjain Oröm többé soha nem virágzik. — Rabláncz csörg, ősz fejem már görbedez , M..-T. T. ÉVK. Iv. 2. S 58 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Hull a? kereszt, átkot kiált Létemre minden perczenet, "s szivem Minden verése elválásra késztet. Rejtsétek él tehát dicső Oszlopok , ékes fejeiteket sürü Bokrok közé! tövisek nőjenek E" nagy váras" helyén! sápadt kigyók Lakozzanak a? puszta paloták között! Mérges lehelettel a" levegőt rontsák , Hogy a? vándor rettegve a" helyet Kerülje és ne számlálhassa vesztünk" Esztendeit , "s Konstantinápoly" Gőzlepte halmain az enyészet Ülje diadalma? ünnepét! Iréne (sejtve a" halál óráját imádkozik.) Csendes ihlet! Te a" halál követje vagy, Oh értelek ; lefolyt az óra , menni kell. Oszolj sötétség, végy fel karjaidba Mennyei atyám! azon világos Országba vedd fel árva lyányodat , Hol az örökkévalóság" szárnyain Örök nappal virit. — Zulima ! Az élet távozik. — Ti édes Helyek ! most el kell válnom, egy titkos Érzés bucsuzni kénytet tőletek. Zulima jer! — stb. Iréne" vége. Iréne 8 (átdöfetve Mohammedtőlj Oh egek! — Mohammed! köszönöm. Kíméld atyámat , légy kegyes , Irgalmas , nemzetemhez — oh Mohammed! Mohammed. Itt fekszik vérében, ki tőletek Elvett! Im a" mindenhatónak Szent véghetetlensége most karomból Igy omlik vissza. Most csodálj" világ! Halandó ezt nem tette. Im, örök Dicsőségért hamvába dőlt HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 59 E" földi jónak minden foglalatja , A" szépség" hódító hatalma. Iréne. Atyám! Leo! az ég nyilik — Boldog vagyok — meglátlak bennetek — Ott — ott — Leo! (meghal.) Honom! színműüvészei! illyen hóseket , illyen szerelmeket, illyen halálokat mindig adjatok. "S ti honfiak és honleányok! mindig ill yene- ket kedveljetek ! II. PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. II. A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK?" MÉLTATÁSA. OLVASTA, MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ, A M. T. T. NAGY GYÜLÉSÉBEN , AUGUST. XXXI. M. D. CCG. XXX. VII. HORVÁTH CYRILL. dev Van bizonyos ösztön az emberben , melly őt kisebb vagy nagyobb ha- tással ugyan, de mindenkor nemesítóleg inti egy teljesen összehangzó léthez. Rajta nyugszik az ő végiránya: és még is számtalanok az élet- ben szabad kifejlődésének akadályai. Ezekhez számolhatni egyfelül áz érzéket , midőn tompító szórakozással teszi foganatlanná, mit az érte- lem egységre dolgozva megeszközült ; sót másfelül, valahányszor ez az értelem kizáró hatalomig jut, "s majd pusztán elvont határozatoknál vesztegel, majd véges czéloktól elfogultan egyedúl a" hasznos után indúl : önmaga lelketleníti meg saját munkálkodását. Lehetetlen, hogy az illy elhajlások valódi megnyugtatást szülhessenek; mert egyoldalúságaikban épen olly erőket látunk tévelyegni, mellyek az iménti ösztön szabad kifejtésére gyámolúl adattak. Mindazáltal, uralkodjék bármi rögzötten ferdeségök , irthatatlan marad ő, "s közepette a legámítóbb éldeletek- nek is fül fog villanni vagy mint feddő vagy mint józaniító sugarlás. A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 61 És íme itt azon belső meghasonlás, melly háborgó irányzataival életünk" legfontosb érdekeit is olly ártalmasan szokta megrázkódtatni. Tanú erre a? történetirás. Sót ha vizsgálatunkat a" természet" osztályira fordítjuk , bizonyosan még ott is megvalósúltnak találjuk ót. A" melly kútfóból fakadott az élet: ugyan azonnál érlelődnek az enyészet magvai is; és minél tisztább "s minél dícsóbb sajátságot fejtend ki amaz : annál zavaróbb ellenmunkálást alapítand meg emez. Önmaga szólal föl ezek mellett az élők" sokasága, szükségtelen tehát: hogy itt tettdolgok idéz- tessenek. És valóban, ha mélységét "s ama" különb oldalu változásokat átgondoljuk , mellyek az illy belső , S épen azért úgy boldog, mint bol- dogtalan létmódunkra nagy befolyásu meghasonlásból előtolakodnak , csodálni alig lehet: hogy a" vizsgálódó lélek még akkor sem szűnik meg titkainak nyomozgatásitól, midőn tudási vágya méltatlan akadályokkal is küzködik. Honnan ez a" mindenütt feltünő, "s még is titokkal teljes meghasonlás? Miért van, hogy ennél a" szabad lénynek is egyiránt kell osztakozni a" természet szükség alá vetett állapotjában? Vagy talán épen ez a" szabadság az, melly bizonyos irányzatokban kiművelve képes ót az iránt megnyugtatni ? I o gél sé Legbiztosabban válaszol ezekre az újabb speculatio, mellynek ha elfogultság nélkül méltatjuk eszközleteit, úgy jelenik meg az ellenmon- dás, "s ellentétel, mint olly tünemény, melly mindenkor egy teljesen összehangzó igazra mutat. "Továbbá, mivel földünkön egyedűl az ember az, ki e. mélyen ható viszonyt megeszmélheti, czáfolhatatlanúl bizo- nyos : hogy ő fel is tud emelkedni azon igazhoz, mellynél, mint egyesí- tő középpontnál, kivánt megnyugtatást reménylhetnek az élet háborgó irányzatai. Ezt nyomozza végső támaszúl az elme, midőn a" közvetet- lenség" változatait szemlélgeti; ez után törekedik az akarás is, melly nélküle szabadsága" birtokában sem látszik eléggé szabadnak. Bizvást itélhetni tehát: hogy ehhez sürget azon hiányérzet is, mellynél miután szórakozásiból fölrezzen az ámúlt lélek , megnyílik eszméletének a" min- denség, "s minél inkább gazdagúland tárgyakra, "s minél derúltebbé vá- lik belátásra nézve, annál kevesebbet nyugodhatik meg a! tétovázó min- dennapiságon. 62 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Mihelyt pedig ennek korlátin túl verekedik, "sa több oldalról el- fogult elme szabadabban hat, mélyebb vizsgálatot fordiítand az élet sok irányu tartalmira is. Mindazáltal a. még mindig töredékelt gondolás , legyen az egyébiránt akármilly tág körü, "s a" nézetek" szövesztésében akármilly forgatag, képtelen azt, mi a" dolgoknál egyedúl igaz , kivántani átérteni. A" rendszeres tudományok , mellyekhez alapítottabb ismeret" oká- ért folyamodik , sokkal gyümölcsözőóbb pályára vezérlik szorgalmát. Ke- resztül is hat segedelmök által mind a" természet, mind a" történetek" birodalmain , "5 miután még a" legellenkezőbb változatosságban is csodál- ni volt kénytelen a" bölcs elintézést, álmélkodással sejti a világ" szellemi oldalát. És ez ama" méltóságához illő fordulat, melly tisztább elmélkedés után saját kebelében találtatja föl vele a mindenség titkait hatalmával együtt a" végetlent tükröző észnek. Valamennyi tehetsége közt ez avat- ja be őt az ideák" országába, honnan azután a gondolat és lét olly buz- gón keresett frígyében minden munkálkodására lelkesség ömledezend. Ez kölcsönözi azt a" titkos erőt, melly meggyőz, ha igazat fürkészünk, belszükségű alapossággal; ez nemesít meg, ha jót gyakorlunk, állandó magassággal; és nyájasan ez varázsol körül, ha szépet alkotunk , össze- hangzó elevenséggel. Ezeknek birtokában valósúl meg végre azon fölsé- ges nyugalom, melly az észt dicsőíti, miután az szétoszlatván a" bot- lasztó ellentételeket, képessé válik , hogy a. mindenségben önmagára ismerjen. 8.0. Bizonyos , lelkünk" mélyéből fakadó vágy sürget ezek után ama tudományhoz, mellyel a" világ bölcsei, gerjesztve mind saját, mind az emberiség" boldogságától , kitetszóleg iparkodtak az említett megeszköz- lésén. Itt valóban a! bülcseség már maga lényegénél fogva váratja ve- lünk , hogy legalább határain belül, meghasonlástól tiszta pályához ju- tunk; azzal kecsegtetének az iméntiek is: ámde valamint egyébütt, úgy itt sem találhatni mást elhajlásoknál. Vannak tudniillik a" bölcsek között, kik emberi gyarlóságokon kelleténél inkább aggódván, lehetetlennek ál- lítják a fölebb igértet; mások ellenben, miután a viszonyosság rend- szerétől csaknem minden igazságot megtagadtak , teljesen valósíthatónak A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 63 itélik ; találkoznak végre, kik közép útat tartván a" szélsőségek között, ama" fölséges irányt ideának veszik, mellyet emberi álláspontból telje- sen megvalósítani ugyan nem, de tudományos élettel még is megköze- líteni lehetséges. A" mi ezekben mondatott, fontossága miatt is érdemli már , hogy itt se maradjon érintetlenül; de sokkal inkább mint felvilágosító pont a következőkre nézve. Tudományos életünk" végső alapját az ész teszi, melly amannak több oldalu szerkezetében csak önmagát fejti ki. Tudásunk" tárgya a" lét, mellynek képviselője bennünk ismét az ész. A" lét álladékos nyilatko- zásban képzelve önmagából kölcsönözi a" tárgy különb osztályozatit : hasonlólag az ész szabad kifejlődése" másmás fokain önmagából a" formá- kéit. Külön váltan nem egyebek puszta elvontságoknál; ámde midőn a" tárgy és forma , belül az eszmélet" határain, egymást kölcsönösen át- hatják, "s egy összehangzólag eleven egészszé olvadnak, megszülemlik az idea, melly esetékes oldalakkal föltünve, a" többi közt, tudományt "s műdarabot alakít. Hogy ezeknek kisebb vagy nagyobb tökélye az idea többé vagy kevésbbé czélirányos tisztaságától függ, a józan critica ren- díthetetlenűl bizonyítja. Továbbá, mivel a" véges tartalmu tudományok, minden önállási bélyegök mellett is , mintegy önkényt ajánlkoznak önhiányaik kölcsönös kiegészítésére , kétségbe hozhatatlan: hogy mindenik lényeges tag egy nagy egészben. És ez ama" pont, melly ha vizsgább fölfogásra érdeme- sítetnék, koránsem kellene a" tudományos világban olly fonák egyolda- líságokba ütköznünk. Sót az ész" álladékos emelkedése iránt sem diva- toznának annyi méltatlanságok. Fontoltassék csak meg a dolog egy kissé velősebben, "s azonnal világos lesz: hogy épen azok a! kölcsönös kiegészítést váró hiányok, "s épen azok az ellentételek, mellyek min- den véges tárgyu ismeretben lappanganak , szükségképen okozzák: hogy az ész sehol meg nem szúnhetik önmagát tovább lendíteni, valameddig az általányos tárgyat mint tiszta létet "s az általányos formát mint tiszta gondolatot megragadván , saját mélyébe nem száll, hol miután a" lét tör- vényeit azonoknak ismeri a" gondolatéival, képessé válik öumagát a mindenségben föltalálni. 64 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. És ez teszi fő feltételét azon biztos álláspontnak, mellyról az ál- talány minden ellentételt szétoszlató ideáját megeszmélvén, kieszközli a" philosophiáét is, mellynek eleme az általány" megismerésében áll. 4. 288 Hogyan, igy szólal közbe itt is, mint mindenütt, hol az ész tisz- tán határoz, a" félszeg tapasztalás, hogyan, philosophia-e . azon tudo- mány , melly az általány" megismerésével valódi megnyugtatást eszközül- hessen? Nem látjuk-e, hogy őmaga is tárháza a" legbotlasztóbb ellenté- teleknek ? Van-e csak egy a rendszerek között, melly köz értékűnek ta- láltatnék? Alig tűnik föl itt egy, tüstént fölkerekedik amott a" másik is , hogy az előbbit sarkából kiüsse. Még elvben, kezdetpontban, sót foga- lomra nézve sem határoztattak még meg a" philosophiák, hogyan lehetne tehát nekik elsőséget tulajdonítani a" többi tudományok fölött? Igy a! tapasztalás, melly itéletével nyilván mutatja forrását is. Ha tudniillik a" philosophia" története lelketlenúl, vagy is az idea" nyilat- koztában belső lényeges összefüggés helyett csupán esetékes oldalakra ügyelve fogatott föl, nagyon természetes: hogy az illy útféli álláspont divatra vergődhetik. Erról ered azután ama nézet, melly szerint a philosophia nem egyéb, mint meghasonlottan ingatag vélemények pálya- köre. Erról származik amaz ócsárló fölszinesség is, mellynek harapozó kárát eléggé láthatni a" léte! különben álladékos, de a philosophiátlan ismeretektól szinte meglelketlenített tartalmainál. ; Bizonyos ugyan, hogy a" philosophia is, mint minden élő, csak küzdés által fejlődhetik ki, ámde gáncs helyett ez adhatna épen egy ma- gasabb álláspontról kívánt fölvilágosítást. A" felvilágosodott belátás pe- dig szükséges föltétel a valódi megnyugvásra. És valóban, ha lelkesűl- ten átfontoljuk, hogy ama belénk oltott ösztön, mellytól egy teljesen összehangzó léthez sürgettetünk , philosophia nélkül a" várt tökélyig soha föl nem juthat, továbbá, ha szemügyre fogjuk a befolyást, mellyel a társasági viszonyok" bölcs elintézésére munkálhat , valamint azon rend- szerező alaposságot is, melly által az ismeret más tartományait való becsre segíti, eczáfolhatatlan: hogy ót csupán magasabb álláspontból lehet illóleg méltatni. A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 65 Erról itélve a" philosophia csak egy, mint ideája; a koronként támadozó rendszerek pedig ugyan annyi formák, mellyekben az idea megnyilatkozik. A" philosophia ideája az általány" teljes megismerését teszi föl , a mi emberi álláspontból lehetetlen lévén a?" rendszerek is csak fokonként emelkedhetnek. Innen van, hogy mindenik sajátságában vi- seli már azon hézagot, melly egy szerencsés vizsgálat által kiemelve "s kiegészítve , magasabb álláspontnak, vagy új irányzatnak, és így egy új rendszernek fog alkalmat nyujtani. 5. .§.. És ez ama! lelkes , valamennyi lépést élettel fölfogó , "s mind a!" lé- nyeges mind az esetékes oldalt czélszerűleg méltató alapnézet, melly mióta elfogadtatott, szünik a" philosophián dúlakodó egyoldaktúság. A mit úgy kell nézni, mint csalhatatlan bélyegét észszerűségének. Lehe- tetlen is másunnan kihozni azt, mi világosan következteti: hogy nincs philosophiai rendszer, melly valódi becs nélkül szúkölködnék. De ki van egyszersmind általa mutatva, mi vakmerő bizakodást követ el, ki a" philosophiát és rendszereit útféli álláspontból méltatja. ; Ha tehát ezt, mint napi renden lévőt, körülményesebben átgon- doljuk, nagyon korszerúnek fog látszani a próbálat, melly bizonyos tárgy" kiemelése helyett -egyengető vizsgálatot fordiítand ama módra, mellynek hiánya "s fonáksága mind tudási, mind akarási szempontból ingatag "s lelketlen fölszinességet-, birása "s helyes alkalmazása ellenben szilárd alapú törekedést szokott gyümölcsözni. Hogy pedig ezen mód nem lehet más, mint a" philosophiának még változékony rendszereiben is illő méltatása, az előadottakból szükséges eredmény gyanánt követ- kezik. Az illy sajátságu méltatás, mellyet általányos értékűség díszesíit, az el nem fogultak között, egyedül a rendszerek" valódi becsén nyu- godhatik. Továbbá, mivel azt, a" mi valódi, sem a" méltató" múlékony érzelmeitől , valamint ama?" nézetektől sem lehet okosan. felfüggeszteni , mellyeket az értelem egyoldalúlag megfásított, látni való: hogy itt nem alanyi, hanem tárgyilagos becsról van szó. Ezt kell tehát czélirányosan meghatározni, a mi csak critica által történhetik. Ámde a rendszer olly egész, mellynek részei egymást kölcsönösen föltételezik, követke- Mp ÉVE AV. 2 9 66 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK, zőleg philosophiai ériticát előre küldött tisztán teljes fölfogás nélkül adni lehetetlen. "Hogy ezeknél fogva sikerültebben kitessék, mi legyen a" phi- losophiai méltatás , szükséges arányszerű világosságra hozni lényeges ol- dalait, vagy is: I. a philosophiai felfogást; és II. a philosophiai criticát. (ejgákltsa I. Érdeklőbb valamit alig találunk a" tudományos világban, mint ama" meghasonlás , mellyre bizonyos philosophiai rendszer nyujt alkal- mat, ha feltüntével nevezetes fordulat okoztatott. És nem ok nélkül. Mert a" mellett, hogy illyenkor az új álláspont, vagy irányzat az eddig megvítatottnak kényelmeit megháborítja, méltó kétséget is támaszt, ha vajjon az igaznak állított ismeret túl van-e határain az egyoldalúságnak. Sokan, kik az új rendszerben saját nézetüket egy magasabb álláspontról kiegészítettnek vallják, javalólag tapsolnak ; míg mások különb, de nem mindig ajánlatos okok miatt, ellenkező pártot alkotnak. Igy ered meg azután a" vitatkozások" időszaka, mellynek Kant óta leginkább tapasz- talhatni következeteit a mélyen ható németeknél. Kant egy azon ritka férfiak közűl, kik a" fölséges nyugalmat, az alapított tudománynak azt a valódi gyümölcsét, mind életökben, mind munkáik által dicsóleg kijelentették. És valóban, ha Kant fáradhatat- lan szorgalommal írt munkáin a" tóle választott álláspontról keresztül- hatott, nagy természetességgel mondhatá: hogy ceriticái a" philosophia" haladását bevégezték. A" mi tudniillik benne, ki a" scepticismus" nyug- talanságait eléggé tapasztalta, olly fölséges nyugalmat tudott megalapí- tani, azt vélte ő, hogy azon szigorú vizsgálattal épített tudomány ké- pes lesz a philosophiai szakadásokat is kibékíteni. Egészen máskép történt. Már élete tanúja volt a" tőle okozott forrongásnak. Halála után pedig egymást érték a" criticákban gyökerezett , még is ellenkező irány- zatok. ; Többen vállalkoztak eddig, kik e" tartalomban dús időszakot át- fontolván , elhajló irányzataira függeszték leginkább figyelmöket, . Mi nagyon sok hasznos, "s az ész" szabad nyomozásait tekintve, mi sok ta- nulságos jöve így napfényre, csak az a" történeti álláspont tisztább ki- emelése is eléggé bizonyítja , mellyról most a" józanabb rész a" philoso- phiai tüneményeket vizsgálgatjaa Azonban, mivel az igazságot csupán A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 67 tévedés" útján lehet kifejteni, szükséges volt minél határozottabban át- érteni: hogy a! philosophiában szinte, mint mindenütt, puszta ellentéte- leknél vesztegleni , káros egyoldalúság. Néha Kantból ugyan azon he- lyek váltak tárgyaivá a magasztalásnak , mellyeket mások, mint legve- szedelmesebbeket , kárhoztattak. Sót némellyik , ugyan azon gondolat- sorban túzte ki a" legvastagabb tévedést, mellyben mások legkitetszóbb bélyegét csudálták az igazságnak. "Nem természetes-e, ha illy nemű té- továzás közt önként tolá magát előre a kérdés: hol rejteznek ezen az igazság baráti között olly visszadöbbentő meghasonlásnak végső gyökerei? 7876 Sokfélére akadt a nyomozó, de még is leginkább szembe ötlének találtatott az egyoldalu felfogás, melly akárhol mutatkozzék, lehetetle- níti az illó méltatást. "Néha megrögzött nézetek, másszor meg elhajló különösségek okozák, hogy majd silány értékűnek, majd üres eszeske- désnek tartatott, valami csak Kant munkáiban személyes tetszésre szert nem tehetett. Melly igen botlasztó méltatlanságokra vetemedheték illyen- kor a méltató, azt az elfogultság" természetéből is gyaníthatni. A" kü- lön fogott oldal, történjék bármi rendszernél, soha sincs hiány nélkül, melly szükséges kiegészítést a többitól vár; úgyde mivel épen azokra nem fordítatott összetartó meggondolás, nagyon következetes: hogy az elszigetelten birt olda! hiánya miatt az egészre is csak méltatlan itélet mondathatott. Mi különb módot követett ebben Leibnitz! Ő minden más. előtt azon ügyekezék: hogy teljes fölfogással necsak a?" rendszer főbb részeinek, hanem birtokára jusson ama" pontoknak is, mellyeknél a tagok egymást kiegészítik, "s kölcsönösen föltételezik az egész" orga- nismusát. De nem is lehet máskép a" rendszer" szellemébe behatni, ho- lett pedig csak ez mutatja, mint keljen a" betúból származható ellen- mondásokat megnyugtatólag feloszlatni. Teljesség a tudomány" egyik fő bélyege; Leibnitz? észszerű bánás- módjából itélve ugyan az teszi czélirányossá a" felfogást is. Tudomány- ban a" teljesség fokonként alapuló haladásban nyilatkozik, hasonlólag a felfogás is, hogy szabad legyen, az előbbi hézagoktól, tisztán, vagy is belszükségű pontossággal iparkodjék a" rendszert magáévá tenni. . És hogy" eszközölhető vajjon ez? Bizonyára nem máskép, mint ha a" fül- (ug 68 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. fogó a" lehető legnagyobb hűséggel át tud helyezkedni a" philosophus" szellemi életébe. Az illy képességtől függ: 1) a" felfogás" tárgyszerúsége, melly magával hozza, hogy a! rendszer" sajátsága valamennyi elemével együtt birtokává legyen; 2) csak ez nyujthat módot, melly által a" tu- dás" állapotja mellett azokat is kinyomozhassa, mellyek a! tudás és nem tudás közt előfordúlnak. Mivel pedig az, mi a" tudás és nem tudás közt előfordúl, nem más, mint a" tévedés, vagy is az igaz" részletes meg- ismerése, világos: hogy a teljes fölfogás még ennek szakadékaira is vizs- gálatosan kiterjeszkedik. $ § Philosophiai rendszerben az észnek éléte ábrázoltatik. Ennek oldalai közúl némellyek czáfolhatatlan világosságra hozva, többen ma- gyarázva, mások félig homályban marasztalva, sőt néhány elem csaknem egészen a" sejdítésre szokott bizva lenni, úgy mindazáltal: hogy vala- mennyi lépés tudtával essék a" kieszközlendő iránynak. A" szerint te- kinthetni tehát a" rendszert , a hogyan egy organismust, melly számta- lan elemet elfogad, de valódilag csak azokat sajátítja el közúlök, mely- lyek lényege megvalósítására szükségesek. A" mi, ha nyomadékosabban átgondoltatik , önként nyílik meg a" philosophiai fölfogás" mélysége. Va- lamint a" rendszer" alkotásakor, úgy itt is az ész látszik nagyobb vagy kisebb fokozatú munkásságban. Ez tehát azon tehetség, melly fülfogás- kor pontos hűséggel tartozik megújítani ama" nyomokat, mellyeken ha- ladott, midőn a" philosophiai eszmét szükséges kifejlődésénél fogva meg- valósította. fd Az érintett eszme több lényeges oldalt fejt ki, az ez által nyilat- kozó szükségesség pedíg több fokot tesz lehetővé. - Ugyan is, a" fölebb mondottak szerint , csak akkor tünhetik föl az eszme , ha az idő- "s tér- beli esetékekkel megvegyűl, azért világos: hogy több álláspont mellett több irányzat is lehetséges. Mihez képest a" rendszer olly tudományos alakulat, mellyben a" philosophia" eszméje bizonyos álláspontról eseté- kesen megvalósítatott. Két szempont ajánlkozik e" magyarázatból, nevezetesek a" fölfo- gásra nézve, mert kölcsönösen föltételezik tiszta teljességét. Egyikből a rendszer, mint tudományos alakulat, másikból meg amaz okok tár- A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 69 gyaltatnak , mellyek miatt illy, "s nem más sajátságu állapotban jelenhe- tettmeg. A" mi nyilván mutatja, hogy a" philosophiai felfogás is két irányzatra oszlik: A) a" belsőre, és B) a" külsőre. cgfáge: 4 A) Ha vajjon a" philosophia tudomány-e, vagy nem, az iránt, mint sok másban, elágaznak az idegen szempontu vélemények. — Talál- koznak, kik azt mesterségnek, vagy olly közvetetlen fölfogásnak ítélik, melly más viszonyok között más eszméire terjeszkedik az észnek. Mind- azáltal, mivel az illy vélemények többnyire czélszerűtlen próbálatokból erednek , "s mivel a" philosophia? történetírása mindenütt törekedést mu- tat a tudomány" eszméjéhez; nem lehet többé józanúl kételkedni. Azon- ban, mihelyt kérdés támad a" közte, "s más tudományok közt lévő kü- lönbségről, ismét elhajlásokba ütközünk. Némellyek inkább formája, mint tárgya által kivánják a" többitól megválasztani; mások ellenben tárgyra nézve is. . Annyi bizonyos, hogy a" philosophiai tudást egy neki tulajdon összefüggés bélyegzi. Azon felül, hogy ez szorosan tudomá- nyos , nem szokott különös tárgyosztályhoz csatlakozni , hanem kiterjesz- kedik a" tudás" egész tartalmára. Ezekhez képest a" felfogás belső irányzatában is két dologra tar- tozik ügyelni: a) a" tartalomra; és b) a" formára. 140.51:§. a) A? philosophia, mint tudomány, az által nyeri tartalmát, ha a" szellemi munkálkodás tárgyára vonatkozik , "s az illykép gyűjtött is- mereteket rendszerbe iktatja. Hogy a philosophia igazságot nyomoz , az iránt nincs kétség; ámde az igazság épen azon mély titok, mellynek mivoltát fölötte nehéz meghatározni. Az újabb "s tudományosan ismételt vizsgálatok szerint valódi, "s minden tétovázástól csak úgy lehet szabad a philosophia, ha tárgyúl az általányt veszi. Azonban még ennek fo- galma is különb fokozatokra, "s az álláspontok" különbsége miatt ismét más elhajlásokra vezet, mellyek a" helyett, hogy kiegészítést mindenkor elfogadnának , kölcsönösen szokták egymást ostromlani. És ezen tett- dologból akarák némellyek a" philosophiának, mint tudománynak lehe- tetlenségét kihozni; de csak az előbbiekből is láthatni már: hogy ez a 70 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. meghasonlás , és hogy ez a" kölcsönös ostromlás nem azt illeti, a mi a rendszerekben lényeges, hanem a" mi esetékes. Ez pedig a" philosophia! kifejlődéséből szükségképen származik. Elkerúlhetetlenűl megkivánja tudniillik ez, hogy midőn az, a" mi úgy a testi, mint a" szellemi világban egyedűl igaz , lényeges tisztaságra emel- tetik , lerontassék egyszersmind az esetékes, és puszta véleményhez tartozó. Maga a" gondolatok" összefüggése sürgeti, hogy itt említés legyen az álláspontok" lánczolatáról, melly az esetékes oldalak" kisebb vagy na- gyobb tömegétől kitetsző mértékben módosítatik. A? magasabb álláspont szükséges következménye az alsóbbaknak, és ezekből úgy fejlődik ki, ha az esetékesek" lerontása által a" lényegesek tisztább összehangzásban fogatnak föl: tehát a magasabb mindig magában foglalja az alsóbb fo- kúakat lényeges oldalaiknál fogva. Mihez képest két oldal tűnik föl a" rendszer" tartalmában is: c) az állító; és d) a! tagadó. i 147998. c) Ha vizsgálat alá veszszük a" philosophiai criticákat, többféle módjára lelünk az állító rész" fölfogásának. Ollykor mint egyedül biz- tosító, csak az előadási rend ajánltatik. Ez -a tartalomra nézve nem egyéb átnézetnél, melly szabadon összetartó belátás nélkül szűkölköd- vén, inkább előkészület, mint valódi fölfogás. De még kevésbbé követ- hető azon példa, melly minden egyesítő támaszpont nélkül ragadja meg a külön részeket. E" mód szolgailag tapadoz a betúhöz, képtelen tehát arra: hogy a rendszer" szellemét átértse; pedig csak úgy lehet tisztán teljes a fölfogás, ha magára az eszme belszükségű kibontakozására ügyel. Illyenkor a" lényeges oldalak közűl majd ezt, majd amazt talál- hatni határozott pontossággal kiemeltnek , melly, ha uralkodó irányza- tot alakít, megeszközli egyfelül az egésznek sajátságát is. Ama kétes zavar, mellybe ez által a" criticák bonyoltatnak , szükségessé teszi: hogy itt a felfogás különös gonddal történjék. Minél fogva emeltessenek ki határozottan 1) az alap- vagy is olly gondolatok, mellyek bizonyos rend- szerben uralkodók gyanánt kivive tetemes fordulatot, vagy haladást szül- nek a philosophia" kifejlődésében; 2) gyúűjtessék szerkezetten össze, va- A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 71 lami csak különb részeken, más viszonyok közt ezen alapgondolatokról mondatott. Szükségtelennek látszhatik ez; mert jól bevégzett rendszernél mindenik alapgondolat megkapja a" maga helyén czélirányos magyaráza- tát; de korántsem fölösleges még e" miatt az iménti tanács. Úgy kell itt tekinteni a" fölfogást, mint szükséges föltételét az alapos criticának , melly pontosan meg tartozik határozni, ha vajjon az alapgondolatok" elemei üsszehangzólag vitettek-e ki, vagy nem. Tudva van, mi sokat módol- tatott Kant criticáinak méltatása, midőn az értelem, és ész" fogalmai eltéréseikkel együtt átvizsgáltattak. 12. §. Továbbá bizonyos még a" tapasztalásból az is, hogy mindenik alapgondolatnál több alapnézet "s mindenik alapnézetnél több irányzat lehetséges. Fölötte nagy különbség támad ezekből a" rendszerekre nézve, a mi, kivált ott, hol méltatásról esik szó, csak úgy nem okozand téte- vázást, ha megismerjük: hogy philosophiai törekedésnek csupán az igaz- ság" szeretete szolgálhatott valódi ösztönül. Minekutána valamennyi alapgondolat az előadottak szerint telje- sen, "s tisztán megeszméltetett, nyomadékos gond legyen az uralkodó- ra. Meg kell ennél határozni az alapnézetet, úgy szinte az irányzatot is, melly a rendszert mindenkor egy neki saját fő eredményhez vezérli. Mivel pedig akármilly alapgondolat "s ennél akármelly irányzat segedelmével valósítassék meg a! philosophia" eszméje , bizonyos: hogy ez több álláspontról történhetik. Ugyan ezért: 1) határoztassék meg egész alaposságában az, mellyról a" rendszer alkottatott; 2) emeltessenek ki azok, mellyeket, mint alfokúakat, magában foglal; 3) világosan értes- sék meg azon tulajdonság, mellyel ezeknek hiányai kiegészítettek. Továbbá ügyelni kell az esetékes oldalakra is. Forrásaik a phi- losophálók" sajátságaihoz képest különbek lehetnek. Legyenek azonban bármi forrásból merítve, szigorún határoztassanak meg okaikkal együtt ama? részek is, mellyek miatt a" külcsönözés, vagy fülvétel történt. És csak az illy mindenkép vizsga figyelmezés juttathat eléggé föl- készüúlten ama" tagokhoz is, mellyek a" rendszerben lényeges tisztaságra polemia által emeltettek. Sót, ha még a" philosophia" ideája rendszeres 72 . PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. terjedtségig ki nem bontakozott, mint példáúl Jacobinál , megtörténhetik, hogy az állítólagos oldalt is csupán a" tagadólagos segedelmével lehet ki- váutan megismerni, 13." §. d) Valódi rendszert, alkottassék bármilly álláspontról, tagadó- lagos oldal nélkül nem gondolhatni. Lehetetlen is, hogy alapos meg- ismeréséhez jusson az igaznak, ha, előre meg nem veti a" talpkövet, mellyen az egész biztosan nyugodjék. E" miatt gáncsoltatik sokaktól a" rendszer, melly polemiával nem kezdetett. És csakugyan becsének kell tulajdonítani, hogy most a! philosophia tisztítottan jelenik meg a" czél- szerűtlen aggatékoktól. Mindazáltal itt is könnyű a" megbotlás, mihelyt az eszköz, foganata" nagyságáért, magával a" czéllal fölcseréltetik. Ha tehát ment akar lenni többnemű fonákságtól, mindig szem előtt viselje a philosophia" végirányát, melly általányos értékénél fogva kivánja: hogy a" polemia koronként hathatós jogával lépjen föl az alapúltságnak. " . Először is különös gond legyen a" belső polemiára, melly a" té- vedésben lappangó ellenmondást szokta megragadni. Mivel pedig a té- vedés , mint részletes megismerése az igaznak, soha sincs helyes oldal nélkül, melly képes volt a tévedőben meggyőződési érzelmet gerjeszte- ni; azért a" belső polemia is két irányzatban munkáikodhatik. Egyik a" tévedés igaz oldalát illeti, "s miután azt az idegen aggatéktól meg- tisztítá, egyesúletbe hozza a" többi lényeges taggal. Másik a" melléklet ellen fordúl, "s bontogatásit addig űzi , valamig az önmagát le nem rontja. Különbözik ettől a külső polemia, mellyel a" rendszer egyfelül elveit alkalmazza az élethez, "s egyéb tudományokhoz , "s midőn az ezek- ben divatozó egyoldalúságot tulajdon becstöbbsége által megerőtleníti , közvetve saját értékét igazolja; vagy másfelúl a" rendszerek ellen másun- nan kölcsönözött, de önelveihez képest igazaknak ismert szempontokat fordít , "5 kimutatván a" közöttük lévő ellenmondásokat tagadólag itél. Sok tekintetre nézve fontos irányzatok. Határozottabban kitet- szik általuk 1) a rendszer" sajátsága, nincs is erre biztosabb próbakó , mint a különb oldalu alkalmazás; 2) kiemeltetnek a?" pontok, mellyek- nél fogva más ismeret-ágakkal gyámolítólag, vagy lerontólag összefügg ; A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 73 . 3) leginkább kijeleltetnek a! részek, mellyek több ok miatt kétkedést, sót fejtettebb meggondolás után néha tovább vitelt is támaszthatnak. ti így a b) Megesik azonban, hogy az előadottak" végrehajtása mellett is találkozik, a" mi a" figyelmet kikerülte, "s épen azért csorbát ejt a" cri- ticán. . Szükséges tehát ez ellen is czélszerű módot ajánlanunk. A" tartalom , mellynek bonczolgatásával eddig foglalkozánk, szo- ros összefüggésben, "s alapított teljességgel tartozik megjelenni. Hogy pedig az illy sajátságok csak ott mutatkozhatnak , hol a" tudományos for- ma kivántan munkálkodott, a" dolog" természetéből következik. Kétféle formára kell itt ügyelni: e) egyik a" philosophiai tudást kifejti; f) másik a már kifejtettet előadja. Nem igen látszik ugyan a mindennapi szokás e? különbségre figyelmezni; ámde vizsgább megfon- tolás után, mint sok mást, úgy ezeket is haszonnal lehet megválasztani. 15. §. e) A" ki philosophál, általányos értékű ismeretekre törékedik. Úgy kell tehát haladnia, hogy minden tétovázást elmellőzzön. Ez ha- tározó szabály nélkül lehetetlen. Úgyde, mivel több vezérszabály gon- dolható, könnyű átérténi a? túdást fejtegető módszer" többségét is. Mind a mellett , ha eszmélettel elvonatkozunk a" bennök feltünő különösségek- tól, három dívatozó módszert találunk , úgymint az állítót, kétkedőt , és birálót. Az állító, mellyet önkény bélyegez , szilárdan meg nem alapított elvekből indúl ki , "s a" nélkül, hogy az eszmélet" fejlődési fokaira sokat ügyelne, következetesen származtatja állításait. Következetesség teszi tehát nála a" fő nyomadékot. Mint látszik, ennek lánczolata mellett szükséges elveit is vizsgálatosbban felfogni. A kétkedő, mód a philosophiai bizonyosságot vagy általában vagy csak némi tekintetben tagadván, kimutatja egyszersmind, hogy az alanyi okok" megértése útán, gyarapodása "s alkalmazása kiván velősebb ügyelést. A" biráló mind a" kettőt egyesíti, a" nélkül még is, hogy helyes oldalaikkal a" helyteleneket is elfogadná. Kikerúli az állító" önkényét , Ma i. T. ÉVE. ÉV. 2. k 10 74 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. midón az emberi álláspontok" tulajdonaira figyelmez, és szigorún meg- hányja elveit, mielőtt reájok építene. Megtisztitja továbbá hézagitól a kétkedőt, midőn pontos átvizsgálás után megválasztja az igazat a. nem- igaztól, "s úgy alkot rendszert, mellyben valamennyi lépésnél szem előtt tartatik a" józanító végczél. Felfogáskor különös gond legyen 1) azon theoriára, mellyet az eszmélet" kifejlődési fokairól, "s határairól tart; 2) azon pontra, melly- ben a!" tehetségek" irányzatait egyesíti; 3) azon szabályozó nézetre, mellyet a" gondolat és lét közötti viszony iránt követ. 16. §. f) De fölfogási szempontból nem kevésbbé fontos ama" mód is , mellyel a" már kiszemelt, meghányt, megalapított, "s felvilágosított is- meretek előadatnak. Ha ittis a" tapasztaláshoz folyamodunk, két diva- tozó módját találjuk az előadásnak, mellyek ollykor külön, ollykor el- vegyítetten is használtatnak. Az elsőt, mivel kivülról járúl a tartalom- hoz, külsőnek; a" másikat pedig, melly magát a" tartalom" belszükségű kifejlődését ábrázolja, belsőnek mondhatni. Amannak, minthogy élet nélkül szűkölködik, fő bélyege a" lelketlenség: emezé ellenben, mivel mindent élettel nyilatkoztat, a" lelkesség. A" lelketlen mód tárgyát mint adottat ragadja meg, "s a" róla gyűjtött ismereteket elválasztás, összehasonlítás, osztályozás, önkényes kiegészítés , szóval, úgy adja, hogy bennök az összefüggés kivülről tá- madjon. Ellenkezőleg halad a" lelkes, "5 míg amaz az előbbi módok- nak csupán eredményeit sorozza, ez magát az eredést veszi tárgyazatba. Amaz többnyire elvont fogalmakból alkotja rendszerét; ebben minden él. . Amaz nagy hatalmat enged ollykor a" közvetetlenségnek, és azért kétséges: ha mind azt czélszerűleg kizárta-e, valami csak a dologhoz mivoltosan nem tartozik, vagy ha a" lényegest belső alapossággal szótte- e a többiközé. A" lelkes mód" tárgyilagos menetele úgy intézi a" tartal- mat, hogy az utóbbiak necsak szükséges eredményei, hanem kiegészítői is legyenek az előbbieknek. Nagy benne a!" pontosság, melly miatt a mellékletekben is csupán a" czélirányost veszi szemügyre, "s szövi az ál- ladékosak közé. Innen van, hogy az általa előterjesztett egész mindig egy bevégzett organismushoz hasonlít. A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 75 Minél fogva szorosan meg kell határozni, ha vajjon a" lánczolat nem szakasztatott-e meg valahol idegen tag" becsuszszantása, vagy titkon történt ugrás által. Minthogy továbbá a lelketlen mód csak külsőkép egyesíti az egész? részeit, szükséges az egyesítés" okait, valamint azon sajátságot is pontosan kijelelni, melly miatta az egészen elömlik. Ezek után úgy álland előttünk a" redszer, mint valamelly közve- tetlenül fölfogott műdarab, mellyet azonban, még teljesen megmagyará- zottnak itélni nem lehet. Sajátságairól, álláspontja sót nézeteinek mi- nőségéről is tehetni még olly kérdéseket, mellyekre a" fölfogás" belső irányzata kielégítőleg nem válaszolhat, hely- és czélszerűnek látszik te- hát, hogy a" külső" fejtegetésére bocsátkozzunk. 17. §. B) A" teljes megmagyarázhatás okvetetlenül megkivánja azon ele- mek" kijelelését, mellyek miatt a rendszert kitüntető , sajátságos, és a philosophus" személyességében mélyen alapuló nézet, korszaka" kivána- taihoz , "s tudományos állásához képest csak így, és nem máskép fejlód- hetett ki. "Nem is lehet a philosophiai rendszer vak eset szüleménye, valamint az önkényé sem, hanem szerzője szellemi szükségtől ösztönöz- tetett arra, hogy tudását épen illy sajátsággal nyilatkoztassa. És ez ama" pont, melly miatt philosophiai rendszer szükséges elemében soha szü- kölködhetik az igazságnak. Hasonlólag munkált alakúlásává a" korszak is. . És épen azért a" felfogás" külső irányzata két szemponton nyugszik : 8) a" történetin, és h) a" személybelin. g) Álljon pedig bárminő viszonyban korszakához a" philosophus, mindenkor az marad nézeteinek , sót egész szellemi életének indító alap- ja. Megesik ugyan, hogy kora" uralkodó irányzatától eltávozván egy ellenkezőt nyit magának; de még akkor sem más, mint kora" tagadóla- gos embere. Leginkább gyarapúland tehát a felfogás" tökélye, ha kö- zelebbról megismerkedünk a" rendszert föltételező pontokkal. Továbbá , mivel a" valódi philosophusban , tudáson kivül , még elő- adási mesterség is kivántatik, látni lehet: hogy a" történeti szempont két dologra ügyel, ugymint: i) a" tudásra; és j) az előadási mesterségre. 10" 76 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. 18. §. i) A" philosophiai tudást, mellyet az ember szabad gondolko- dással csak önmagából fejthet ki, közölni tulajdonképen nem lehet, bi- zonyos még is: hogy azt a philosophiai dolgozatok nagy mértékben képezik. Nekik köszönhetjük a" többi közt, hogy midőn a" bennök ábrázolt életet eszméletünkben megújítjuk , sajátunkra nyomozóbb figyel- met fordítunk. Nem szaporodnak, az igaz, ez által tehetségeink ; ámde a" különb tárgyak miatt, mellyeknek fölfogására gerjesztetnek, többne- mú irányzatra lesznek fogékonyakká. Megbarátkozunk azután ama" kü- lönbözetekkel is, mellyek által az egymást megtámadó , vagy az uralko- dótól eltérő iskolák sajátságaikat kieszközlik. Azonban tartozzék bármellyikhez a" rendszer , lehetetlen őt törté- neti fülfogás nélkül illóleg méltatni. Ugyan is, ha számba vétetik a korszellem" irányzata, vagy meghódol neki , vagy ellene szegúl. Maga- sabb álláspontról itélve egyik eset sem tanácsolható ; mert mindenik gá- tolni látszik a" szabad gondolkodást. A" meghódolás különváltan nem egyéb, mint a" kor" szükséges eszközlete, valamint az elszigetelten vett ellenszegülés is csak olly termék, melly rögzött subjectiv különösségből származhatott. Ámde minden kétkedés eloszlik, mihelyt a" dolog törté- neti szempontból kap magyarázatot. Sót a" philosophia" történeti kifejlődésén kivül vannak még más oldalak is, mellyekre ügyelni kell, ha a" rendszert, kivált esetékes ré- szeiben megnyugtatólag ohajtjuk felfogni. Illyenek a" philosophus" nem- zete, vallása, tudományos állapot, kormánymód, társasági műveltség , röviden , vallami csak a" szellemi kifejlődésre gyámolítólag vagy akadá- lyozólag munkált. 19. §. j) Bizonyítja továbbá a tapasztalás, hogy a" korszak nem keve- sebb hatást gyakorol a szóbeli előadásra is. Azon eszközök közúl, mellyekkel az ember szellemi életét ábrázolja, egy a nyelv. A" termé- szet törvénye szerint a" belső olly szoros kapcsolatban áll a?" külsővel , melly miatt észt nyelv, és nyelvet ész nélkül kivánatos tökélyben nem gondolhatunk. Úgyde a" mi az észben egy egész, az nyelv által több A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 17 részre oszlik ; és ezek közúl mindenik csak egyes perczét szilárdítja meg az: eszmének. — Megtörténhetik azután még az is, hogy a melly szó a" gondolkodó előtt tökéletes jele a gondolatnak , épen nem hasonló a" hal- lóra nézve. . És nem ok nélkül, mert mindenik egyed szellemi fejlettsé- géhez képest egy neki tulajdon nyelvvel bir. A"? mi, kivált a" philoso- phiában, hol a nyelv egyiránt halad a" gondolat? bontakozásával, "s épen azért a köz életé úgy, a" mint van, nem mindig czélirányos , számtalan félre értésre szolgáltat alkalmat. Ha tehát a" philosophiai élet bizonyos időig valamelly iskolában megszilárdult, meg kellett szilárdulnia a. műnyelvnek is. . Midón pedig a" philosophiai élet újolag megindul, haladásában csak az előbbi fokok" eredményeinél veheti kezdetét, a mi nyilván mutatja: hogy a" rendsze- rek egymást nemcsak tudásra, hanem szóbeli előadásra nézve is fül szokták világosítani. 20. §. h) Az eddig érintett oldalak nyithatnak ugyan már valódi criti- cára útat, de még nem képesek azt mindenkép megalapítani. Hiányzik tudniillik egy a" rendszerre épen azt a" bélyeget ütő oldal, melly őt sa- játságos életében valamennyitól megválasztja. Ez a" philosophus? sze- mélyessége. Két pontra kell itt vigyázni, úgymint: az egyediségre, és ala- nyiságra, mellyek közt nyomozóbb megfontolás után nagy a" különbség. Amaz , mivel képes magát a" dolgot gondolni , nem akadályozza az eszme tárgyilagos fölfogását "s kivitelét; ellenkezőt szokott eszközleni az ala- nyiság. Ha lélektani szempontból vizsgáljuk az embert, szellemi oldalá- nál fogva is egy organismus ő, mellynek lényeges tagjai megmeg külön, de kisebb organismusokat alakítanak. Midőn közúlök mindenik rajta van, hogy munkálkodtában saját törvényei mellett az egészéit is ponto- san teljesítse , akkor díszlik a? tehetségek" általányos összehangzása , melly tetőpontját teszi az alanyi tökélynek. Ezt kivánná a philosophia esz- méje; de valamint ez az egész emberiségre, úgy amaz is olly; eszme az egyes emberre nézve, mellyhez tudományos élettel csak közelíteni lehet. 78 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Okait ennek a" tehetségek" meghasonlásában kell keresni, melly azonnal mutatkozik, mihelyt a" kisebb organismusok közűl valamellyik föltetsző hatalmat gyakorol. Ez veti meg azután alapját azon állapotnak, melly miatt az ember fogékonyabbá lesz az igazság" némi oldalainak fel- fogására, mint a többiekére. Két eset támadhat itt. Ugyan is, azon organismus, melly kitet- sző hatalmat gyakorol, vagy csak kormányt tart, "s a" többit önsajátságá- hoz irányosan munkáltatja ; vagy annyira megszilárdul, hogy a" többi hatásának igen csekély alkalmat enged. Véleményem szerint ezekben rejtezik az egyediség és alanyiság közt levő különbségnek lélektani eleme. 21. §. A" hol egyediség munkálkodik, szükséges a fő tehetség" hatósá- gát azon elvegyüléssel együtt megismerni, melly a" rendszer" sajátságát nagyobb részint föltételezi. A? hol ellenben alanyiság határoz, kisebb vagy nagyobb, de mindenkor bizonyos, egyoldalúságra találunk, Itt az uralkodó irányzat után azon majd az életből, majd másunnan felkapott , de kivánt történeti összefüggés nélkül kiszélesített nézetre kell leginkább ügyelni , melly fásító szerepet játszik. Ha mind azt, mi eddig a" philosophiai felfogásról mondatott, czélszerúleg átfontoljuk, világos: hogy az teljesen tisztává csak ott lehet, hol elfogulatlanság, mélyen ható ész, éles értelem, és olly phantasia ta- láltatik, melly képes az egészet tökéletesen leábrázolni. Azonban, mi- vel a" philosophiai méltatás a" rendszer" fölfogása mellett még azt is meg- kivánja, hogy valamennyi tag" értéke tudva legyen, tanácsos ezek után a criticai oldalhoz járúlnunk. 22. §. II. Minél szaporább, "s mind elveiben, mind irányzataira nézve tétovázóbb azon bánás, mellyel az eléggé nem ajánlható critica megkí- sértetik , annál szükségesebbé vált, hogy mivolta közelebbről vizsgáltas- sék. , Nincs, ugymond a" lelkes Kölcsey: sem inkább gyűlölt, sem ke- vésbbé értett szó, mint ez: critica.§ De honnan ez a" gyűlölés? És mi okozhatja, hogy annyi hasznosság mellett még most sincs ohajtottan át- gondolva ezen szó : critica ? A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 19 Túl kellene bizonyára lépnem a" kitűzött határon, ha az ezekre mondandó választ, buzdítva várt sikerétől, körülményesebben akarnám ez úttal fejtegetni. . Találkoztak ugyan már, kik az iránt felszólamlának ; ámde mind a" mellett, hogy bizonyos irányzatokra különösen hatottak , lehetetlen még is meg nem ütközni tétovázásukon, melly mindenütt, de criticánál, melly valamennyi törekedést biztosított kifejlődésre tartozik segíteni, sokkal inkább visszatetszó. Mivel pedig nagyobb részint ez okozá; hogy az eszközlött siker is vagy egészen kiavúlt vagy legalább meghanyatlott , nem lesz czéliránytalan, ha nyomait szemügyre fogjuk. Minden más előtt feltünik ezeken is amaz egyoldalu ragaszkodás a" közvetetlenséghez , melly alapított belátás nélkül szűkölködvén, soha sem képes a" dolog! velejéig eljutni. Valamig tudniillik a" criticus, mint szinte a" philosophus is , csupán a" közvetetlenség" határain belül veszte- gel, örökös fel nem oszlatott ellentételek között lesz kénytelen ingadoz- ni. . Fölül iparkodjék tehát azokat mulni, ha tisztének szabatosan meg- akar felelni. . Hogy az illy elvonatkozás a közvetetlenségtől soha küzde- lem nélkül véghez nem mehet, azt ama jelszó is bizonyítja, mellyet a valódi haladás" embere mindig szemmel tart. ,,Kell critica" ezt halljuk ismételten, "s mivel épen ez a" nyomadékos , kell" ragadozza a eriticu- sok" tökélyre vágyó kebelét, önmagok is küzdve járúlnak előbb az esz- mék" birodalmához, hogy az ott elsajátított kincset, melly képes volt bennök is az ismereteket némi salaktól megtisztítani, becsmérték gyanánt használhassák azután az elmeszülemények" méltatásakor. Hogy pedig az illy nemű nyomozás" gyümölcse, vagy is a becsmérték, csak egyenlet- len nyomadéku legyen, azt a" tapasztalás mutatja. De mikép is nyer- hetne ott kiki máséhoz hasonló becsmértéket, hol ennek minősége leg- inkább függ a" nyeró" müveltségi fokától? Nagyon termékeny pillantás ez a" criticusok" műhelyébe, méltó is tehát egy kis puhatolásra. 23. §. Akár tudományos , akár müvészeti legyen a! critica, hogy, mint valódi, tisztét szentúl véghez vihesse, bizonyos alapon -kell nyugodnia, melly az előbbiek szerint becsmértéknek mondatik. Mennyire szüksé- ges ennek szilárd meghatározása, a" tétovázás" helytelenségéből láthatni. Alig történhetik pedig ez czélszerűbben , mint ha nemcsak kijeleltetik 80 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. a eritica lényeges iránya, hanem azon is ügyekezünk, hogy tudta nél- kül soha lépés ne tétessék. Fölötte nehéz a sok mellékirány között, mellyekkel a" criticák gyülölségbe hozattak , a lényegest tisztán kiemelni ; mindazáltal , ha vizs- gább nyomozásra fogjuk az olly igen szapora megvegyítések" elémeit, ki lehet minden más előtt tapogatni a" mellékes forrásokat. Hogy ezek, va- lamint czélzataik is, csak roszalást érdemelhetnek , eszközükből eléggé világos , melly nem egyéb, mint az ószinte haladást akadályozó vissza- élés. . Elkülönözvén tehát minden idegenszerütől azt, mi a" criticákban lényeges , bizvást itélhetjük : hogy a! criticának soha sém lehet más irá- nya, mint a" teljesen, 7s tisztán fölfogott tárgy" becsének meghatározása. Úgyde, mivel a" becs két oldalról tekinthető, nehogy itt is a? minden- napi zavar uralkodjék, kivánatos a" dolgot élesebben illetni. A" becs, mint fölebb mondatott, tárgyi, vagy alanyi: követke- zóleg az itélethozás is, melly őtet tárgyazza , kétféle. A" melly által az alanyi becs határoztatik meg , véleményadás; az ellenben, melly a! tárgyi becset érdekli, critica szoros értelemben. Ezen különbség szigorún meg nem történt áteszmélése okozá gyakran, hogy a!" philosophia" mezején szinte, mint a" müvészetin, olly botlasztó fonákságok uralkodtak. Néha nem adatott más puszta véleménynél, mellynek ismét csak vélemény vá- laszolt, és még is, mivel mindenik párt criticai hatalmat követelt, alig csudálhatni : hogy az illy buzgással vitt, de csábúlt vitatkozások óhajtott gyümölcsöt teljességgel nem hozhattak. 34. §. Nem lehet ugyan a" véleményadást minden alap nélkül szűkölkö- dőnek mondani; mert van neki is alapja, — de mivel az alanyiságra te- hát különösségre épül, általányos értékűvé soha sem válhatik. És ez ama" pont, miért a" puszta vélemény , ha criticai értéket követel, önma- ga szolgáltat elemet, melly vizsgább kifejtés után elkerülhetetlen omlását szokta megeszközleni. Hiában itt az ipar, melly a" véleményt mivoltá- val ellenkező hatalomra kivánja fölemelni. Haszontalanok a" mellékle- tek, mert azoknak is, mivel soha túl nem verődhetnek az érzési zavar" "s értelmi egyoldalúság" határain , szükségképen meg kell csökkenniök az ész" magasabb álláspontja előtt. A" PHI.950 PHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 81 Nincscnek mind a" mellett a" vélemények haszon nélkül; mert a" ki nem képes alanyi becsról itélni, kevésbbé lesz az, ha tárgyiról esik szó. Sőt ezt már az eszmélet kifejlődése is úgy hozza magával. És va- lóban, a" ki az érzési, "s értelmi tartományokon mesterúl át nem vere- kedett, nem fog kivánt sajátságokkal fölkészülten az ész" birodalmába beavattatni. Abban hibáz tehát a" véleményadó, hogy az alanyi becs" mindenkor hézagos, és így más által kiegészítendő mértékének általá- nyos értékűséget tulajdonit. Ezt csupán a" tárgyi becsnél lehet keresni. Mivel pedig ez egye- dül a tisztán vett dolog" természetén alapúlhat, azon kell alapúlnia mér- tékének is. A" dolog" természetét az ész csak ideában foghatja fel való- dilag, tehát azon általányos értékű becsmérték , mellyen a" valódi critica nyugszik , nem más, mint a" dolog" örök ideája. Azonban még az illy határozat mellett is megújúlhat az említett tétovázás , ha világosabbá nem tétetik. Az idea tudniillik alaki oldalról véve eszméletünk" határain belül él, "s olly eszközlet, mellynek kifejté- sére valamennyi lelki tehetség munkál. Innen ama! szoros összefüggés, melly közte, "s az eszmélet különb fokú formái közt vagyon. Innen származhatik továbbá az ideának meghanyatlása, szinte miként tisztáta- lan fölfogása is. Valahányszor ugyan is az idea fölfogásakor hatéko- nyabb súly esik az érzelmi, vagy értelmi fokozatra, ehhez mellékelte- tik azon sajátság is, mellyel csak a! tisztán felfogott ideának kellene dí- szeskednie. Az illy eléggé meg nem gondolt elsajátítás okozá: hogy többször az úgy nevezett szép", jó, és igaz érzése, máskor meg bizo- nyos divatozó, de lényeges származtatás nélkül fölkapott rendszer , vagy csak résznyire fejtett nézet ajánltatott, mint általányos értékű becsmérték. Egyedül a" tiszta idea teheti tehát azon becsmértéket, mellyen a" valódi eriticának, legyen az tudományos vagy müvészeti, szükségképen kell nyugodnia. Két fontos eredmény foly ebből: 1) hogy valódi criti- kát csak ollyan adhat, ki eszméletében az ideát a lehető legnagyobb tisztaságban , és teljességgel kifejtette; 2) hogy a! philosophiai critica csak olly dolgozatokra terjeszkedhetik határozólag, hol a! philosophiai idea, kifejlődése" bármilly fokain , megvalósítottnak találtatik. HT, ÉVES AV. 2: 11 s2 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. 20:"ú9t Elsó, mire illy dolgozatnál ügyelni kell, a" philosophiáról alaki- tott fogalom. Nüsslein ebben véli föllelhetőónek ama" gyököt, melly vagy életnek, vagy enyészetnek ereit szokta magából kizsendíteni. Sót már azok az elhirlelt különködések "s azok az egymást ostromló vitatkozások is eléggé mutatják: mi nagyon sok fontos, "s a" philosophiai egészet te- kintve, mi nagyon sok sajátságos függ a fogalom" meghatározásától. A" meghatározást eszközlő mód történeti is speculatioi is lehet. Amaz a" rendszereket összetartja, lényeges oldalaikat kiemeli, és ezek" egyesítéséből alkotja a fogalmat; a" speculatioi ellenben többnyire csak egyes rendszer" sajátságaihoz méri a fogalom meghatározását. Innen a" visszatetsző különködések. Azonban , használtassék bármellyik mód, szoros átvizsgálása után figyelemre méltó a" hely is, hol a" fogalom előkerül. Ollykor mindjárt a" rendszer" elején találhatni őtet, "s a szerkezet az által lesz, hogy a benne összekapcsolt határozatok tudományosan kifejtetnek. Azon felül , hogy illy esetben nagyobb részint csak önkényes képzelet adatik a phi- losophiáról, néha több, néha kevesebb van a" rendszerben , mint a" fo- galomból következtetni lehetne. És el pont mindig különös vizsgálatot érdemel; mert nagyon biztos úton vezet a" hézagok" rejtekeihez. Ha el- lenben a fogalom, mint szükséges eredmény, a! rendszer" végén fordúl elő, önmaga tesz róla bizonyságot a munka! szerkezete. Hasonló vizsgálatot kiván a" felosztás is, melly által az egész részekre tagoltatott. Midőn ebben a? rendszer a divatozó szokástól el- tér, biráltassék meg minden más előtt az azt eszközlő alap. Igy né- mellyek az Aestheticát lényeges résznek tartják, mások pedig azt a" Phi- losophia határai közűl egészen kizárják. Ugyan ez történik a" Logicával is. . Hogy itt annál könnyebb legyen az eligazodás , szemügyre fogassék a részek közötti összefüggés, melly ha belső, a" rendszer" lényegén-, ha külső , szokás szerint önkényen alapúland. Tapasztalhatni továbbá, hogy a" részek" tartalma iránt sem igen összehangzók az itéletek. Példáúl: sokan Logicában fejtegetik a" cate- goriákat , mellyek mások szerint az Ontologiához számoltatnak ; némely- lyek meg Ontologiában származtatják azt, mi nem kevesek" állításaként A" PHILOSOPHIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 83 a" Psychologia- vagy Ethicának tartalma. Ne hogy az illy különködések tüstint kezdetben megzavarják a! criticát, okaikra kell vizsgálatos ügye- léssel lenni, 27.08. Ezeket kövesse az irányzat, mellynek választása a kezdetpon- tok" különbségénél fogva többféleképen módoltatik. Látni való tehát: hogy a" kezdetpont meghányásán kivül szoros birálatot ohajtanak amaz okok , mellyek az egyéb irányzatok" megerőtlenítése után a" választottat készítették föl határozó nyomadékkal. Az álláspontra nézve pedig, mellyról az egész alkottatott, nem lesz czéliránytalan, ha a következő kérdéseket szem előtt tartjuk: 1) Min alapul az álláspont? Itt három dolog érdemel kijegyzést: a" rend- szer" lényege, a" személyes szükség , és a külső viszonyok. 2) Mint ju- tott álláspontjához a" rendszer? Ez néha kivántan megmagyaráztatik , néha csak fontolgatás után lehet nyomaira találni. 3) Egyszerű-e az ál- láspont, vagy nem? Ha nem: mellyekből támadt? Mi oka az egyesítés- nek ? összehangzók-e elemei? és belsőleg, vagy külsőleg történt-e az egyesítés? 4) Hú maradt-e mindig álláspontjához a" rendszer? Ollykor még a" legkidolgozottabb is mutat elő határozatokat, mellyek különb- nemű álláspontokról származtak. Hogy az illy elvegyítés" következetei annál világosabban kitessenek , szigorún fontoltassék át amaz ok, melly miatt a" különb álláspontok" határai tartósan meg nem rovattak, úgy azon sajátság is, mellyért a? különb fokok" határozatai ugyan azonról származottaknak itéltetnek. Ezekből ki lehet azután hozni az álláspont tudományos fontosságát is, melly annál nagyobb, minél több alfokút foglal magában. 28 6 Hogy pedig ezek" hézagait megnyugtatólag kiegészíthesse, hatá- rozott alapnézetre van szüksége. Olly fáklya ez, melly az ismeretek tömegére egy neki saját világot vet, hogy azokat bizonyos oldalaiknál fogva kiemeltebbekké tegye. Sót némi tekintetben ettől függ az eseté- kesek" megválasztása, valamint a" rendszer" egy- vagy többoldalúsága is. TV 81 PHLOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Pontosan meg kell itt határozni, ha vajjon az alapnézet eredeti-é, vagy nem? Ha nem: honnan kölcsönöztetett? Történt-e rajta változás? Ha igen: mi okra nézve? Sarjadéka-e egy már tudományosan kivittnek, vagy csak némileg magyarázottnak? Világosan, vagy csak gyanitólag adatott-e kifejlődése? Továbbá, mellyik benne a" fő gondolat, és ebben mellyek a" fő határozatok ? Ha mindenik az itt fölhozott kérdések közűl megnyugtató felele- tet kap, könnyű lesz kitudni: hogy az alapnézet tudományos követke- zetességgel kivive mit eszközölhet meg általában, és mit különösen. De mivel az elvek nélkül soha véghez jutni nem szokott, azon kell ügye- kezni: hogy azok, akár tartalmazók, akár szabályozók, kivántan meg- biráltassanak. Ezt várják a" különvett alapgondolatok is, mert csak így fog ki- tetszeni: ha vajjon elemeik összehangzólag viszonyítattak-e. Lehetetlen pedig ezt nagyobb pontossággal teljesíteni, mint ha valamennyinél ki- emeltetik az alap, tartalom és eredmény. Az említettek után meg- tudhatja még a" critica azt is: hogy a" fölvett elvek szerint kimerítetett-e czélirányosan a" tárgy" ismerete, vagy nem; és hogy kielégítő-e azon összefüggés, mellyel egymást az alapgondolatok kiegészítik ? Néha bizonyos elv a" helyett hogy következetesen kivitetnék , csak résznyíre fogatik föl, és hozzá ismét egy hasonlólag fölfogott mel- lékeltetik. Igy történt a: dolog azoknál, kik Kant alapnézetét Jacobi- éval akarták összeolvasztani: azonban már csak a! kölcsönös kizárás is eléggé mutatja a" törekedés" foganatlanságát. Néha meg csak egy viszony elmellőzése okoz tetemes csorbát a rendszer" szövedékében; mert elfo- nákítja a" szempontot. Ezeknél fogva igen szükséges, hogy az elófor- dúló alapgondolatok mindenkor fölvitessenek az alapnézethez ; mivel csak így fog kitünni, ha az elemek ennek sajátságaihoz képest belső összefüggéssel származtattak-e, vagy nem. A? mi pedig az eredményeket illeti, ezeknél különös gondot kell fordítani a, kútfőkre. Ha talán nem annyira az alapnézetből, mint a philosopháló" személyességéből folynának, önmaga tünteti föl a" rendszer többnemű hézagait. i De kitetszóleg pontos vizsgálatot kíván a fő eredmény. Ugyan is némellyek"? állítása szerint a" rendszer" tudományos fontossúgán kivül még A" PHILOSOPHTIAI RENDSZEREK" MÉLTATÁSA. 85 azt is csak ebből lehet kitudni: hogy mi benne helyes és helytelen , mi lényeges és esetékes, melly oldalak különben a" forma által egy egészszé olvasztattak össze. Azután szigorú vizsgálat alá vetessék a" mód, mellyel a rendszer mind azt lerontotta, valami csak a" fő eredmény?" kihozására mivoltosan nem tartozott, vagy vele némileg ellenkezett ís. A? mi hogy annál in- kább sikerúljön, nyomoztassék ki: ha a" megczáfolandó rendszerek, vagy nézetek betű szerint fogattak-e föl, vagy szellemben is egyszers- mind; ha a! tévedések eredeti forrásaikig fölvitettek-e; ha egészben vagy csak tagonként történt-e a" czáfolás; ha végre a" kiegészítés az állás- ponthoz , "s alapnézethez képest következetesen eszközöltetett-e meg. Ez által önként adja magát elő az alkalom, hogy a" forma ezél- irányosságáról szoros itélet hozassék. 29. §. A" mondottak után jeleltessenek ki szigorú birálattal a" pontok , mellyek következetesen kivive mellőzhetlenekké tevék a rendszer fogyatkozott oldalait. Szemes gond legyen még is egyfelül arra, melly az egészet önmagával meghasonoltatja ; másfelül meg a" fő tévedésre, mivel ez forrása több származéknak. Néha legtanácsosb a fő eredmény- hez fordúlni, melly ha ellentételt rejt elemében, lehetetlen, hogy a rendszer választott álláspontjáról valamennyi speculatioi kérdést kielégi- tóleg megfejthessen. Azonban egy mély, "s tudományos következetességgel kifejtett világnézetet kivülről lerontani soha sem lehet; mert belső erejénél fogva képes ő minden lerontott forma helyett egy újat alkotni magának. Va- lódi czáfolás tehát a" philosophia" határain belül csak fülebb vitel által történhetik, 30. §. Minekutána így a" tisztán "s teljesen fölfogott, és mind állító- lagos mind tagadólagos criticával valamennyi részben szigorún megfon- tolt rendszer végső eredményéig fölvitetett, szerkesztessék a" philo- sophia" ideája alá: hogy világos legyen a" gazdagság, mellyben ez a választott álláspontról kifejtetett. "Mert a" ki nem képes azt értelmesen 86 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. meghatározni , hogy bizonyos rendszerben mennyire fejtetett ki az álta- lánynak , mint olly középpontnak ismerete, mellynél az ellentételek ki- vántan feloszoltatnak; az bizonyára hiában járúl a" philosophiához óhaj- tott megnyugtatásért. De fölötte csalatkoznék az is, ki látván az állás- pontok" néha visszatetsző különködéseit, egy elszigetelten fölkapott, vagy időszaki divat által a" többin felülemelkedett rendszertől várná a" valódi megnyugtatást. — ,,Ki a" philosophiában, úgymond Fichte: forma- lis egységet követel, nagyon fonákúl itél; mert minél terjedtebb , "s mé- lyebben ható valamelly igazság, "s minél gazdagabb valamelly belátás; annál kevésbbé fog egyes próbálat által kimerítetni. Ha valahol, itt va- lóban a. kölcsönös kiegészítés organismusa, mellyben az egyesítő idea mindenkor diadalmasan fog megnyilatkozni , elkerülhetlenúl szüksé- ges. És íme itt újolag ama pont, mellyen nem csak a" valamennyi rendszert lényeges , és így mellőzhetetlen momentumnak ismerő méltatás nyugszik, hanem azon szellemi közösség valósága is, melly kölcsönös kiegészítésre , s akármelly viszonyban kölcsönös érdem-ismeréssel frígye- sített összemunkálkodásra szokta felszólítani az igazság" barátit. Ez köti össze a" mult kor" tudományos fáradozását a jelenével; ez a jelenét a jöüvőével. Ezen alapúl végre ama!" lelkesítő bizodalom is, mellyel a nemzet különb foglalkozásu osztályai a" tudós társaságokhoz, ez meg egyes tagjaihoz viseltetik ; "s mellyet részemról csak akkor itélek leg- szentebben megérdemeltnek, ha fölséges irányát, a nemzeti müveltsé- get, "s az ebből származható köz boldogságot mindenkor szem előtt tart- ván, illő méltatására tehetségem" kész iparkodását őszintén reá fordí- tandom. LII. OHAJTÁSOK A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. IRTA SZILASY JÁNOS, R. T. Helyesen ismerni mindent, mi a" hazát illeti, az épszívű hazafinak olly természetes vágya, mint tudni: kik "s minő állapotuak azok, kikkel ó legközelebbről érintkezik. Különösen pedig azoknak, kik a" tudomá- nyokkal foglalkoznak , jól kell ismerniek: minő ezek" állapota hazánk- ban? Ezen októl indíttatva figyelmemet a! philosophiai tanulmányokra for- dítám, hogy ezek" állását helyes szempontból tekintvén és illőleg méltat- ván, lássam: mit kellene legelőbb "s mit lehetne haszonnal ugyan ezekre nézve tenni a magyar honban? Vizsgálódásom" sikere talán nem egészen érdektelen: ezt tehát legalább röviden c" helyen előterjeszteni annál is inkább szándékom; minthogy akármelly csekély fölvilágosítás olly tárgy körül , melly minden gondolkozásunkban "s egész életmódunkban szö- vétnekúl szolgál, nem lehet nem kedves és kivánatos. Az emberi lélek , természeténél fogva, szabadon munkál, szabadon gondolkozik , és szabadsága annyira korlátlan, hogy, eredeti tisztaságá- ban tekintve, öntermészetén épúlt törvényein kivül munkálkodása közben semmi által nem gátoltatik "). Ez vala mindenkor szemük előtt a" hajdan- ")) [de tartozik egy ujabb bölcselkedő" ezen állítása: , Der wissenschaftliche , selbstdenkende Mensch ist — — auf immer dem Gebiete des blossen Autoritátsglau- bens, dem unrefleetirten Dafürhalten entführt, und nie wird er den Rückweg zu sei- ner alten Überzeugung , Ruhe und Befriedigung anders finden, als ganz durch die 88 PHILOSOPIIIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. és jelenkor" legnevezetesb bölcseinek. Ezen nyomon kell indulni annak , ki minden előitélettől menten akar gondolkodni. Ezen elv" szemmel- tartása nélkül a" leggyakorlottabb bölcselkedő eltévedvén, igen gyakran az igazság és valóság helyett csak árnyékát látja az igaznak és valónak. Ez okra nézve fő tiszte a bölcseség- kedvelőnek, hogy az emberi lélek- nek öntermészetében gyökerezett törvényeit szemesen kikémlelvén, ugyan- azokat goldolkozás közben szem előtt tartsa. De talán innen az következik: hogy a" korunkat megelőzött tu- dósok" különféle munkái inkább akadályozzák, mint segítik törekedé- sinket. — Vajha, legalább némelly tekintetben, ez úgy ne volna! Há- látlanság vétke nélkül azt meg nem ismerni lehetetlen, hogy elődink a" józan észt, emberi valónknak ezen isteni szikráját helyesen használván, sok, egyébként igen nehéz tárgyakra nézve biztos utat nyitának: mind e" mellett az is tagadhatatlan, hogy némelly , főleg ujabb bülcselkedők , egyéb körűlményeket elhallgatván, majd a" kitüzött tárgy" fensége, majd a gondolkozás fölengzése, majd a" kifejezés" homályossága miatt akara- tunk ellen is azon gondolatra birnak bennünket, hogy az emberi ész természeti törvényeitól, legalább a közönségesebbektól eltávoztak. A" most mondottakat honunkra alkalmazván örömmel említhet- jük, hogy nagy számmal vannak olly tudósink, kik részint önerejök" ügyes használása, részint helyes oktatás , részint sokféle olvasás által a Philosophiában jeles előmenetelt tevének: mind e? mellett, ha önhitten magunknak hizelgni nem akarunk, ki kell mondanunk , miszerint olly- nemű bölcselkedőink, kik munkálás közben müvelt eszük" törvényein kivűl minden más tekintetet félre tennének, kevesen vannak. Rend- szerint megelégsznek azzal, ha a" más nemzetek" bölcsei által föltalált és előterjesztett állításokat iskoláinkba áthozhatják. Nagyobb részint szo0- rosan azon rendhez kötik magokat, mellyet atyáink az ifjuság tanítása közben követendőnek állítának. Következőleg honi bölcselkedőink a Philosophiát, tartalmára nézve, nagyobbadán a! külföldi bölcsek" tekin- tetére; a rendre nézve pedig, jobbadán a" bevett iskolai rendszerre épi- Wissenschaft hindurch"", LL. Historische Entwickelung der speculativen Philosophie von Kant bis Hegel. Von Heinrich Moritz Chalybáus , Doctor d. Phil. und Professor an der königl. Militárbildungsanstalt zu Dresden. Dresden, 1837. a! 4. lapon. II. OHAJTÁSOK A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. 89 tik. És így kiki láthatja, hogy ők az ész? törvényeit mások" tekinteté- vel elcserélvén kevés eredetiséggel dicsekedhetnek. Itt azonban egyvalaki azt mondhatná: épen az Szerencséje "s di- csősége a" magyar-honi tudósnak, mi szerint a" világ" bölcseinek iromá- nyin átmenvén , jó ízléssel, bölcsen kiválasztja azt, mit hazájára nézve jónak 7s hasznosnak itél. — Erre egy másik könnyen azt mondhatja , hogy az utánozás "s öszveszedés, bár milly elmés és hasznos legyen, csak azért is kevesebbé dicsó; mert sokkal, de igen sokkal nehezebb va- lamit föltalálni, mint a" kész dolgot egyben vagy másban módosítni. Hervadhatlan koszorút és e? földön halhatatlanságot jobbára ollyanok szerzének, kik a" természet kitünő ajándékát gondosan müvelvén vala- melly müvészetben , tudományban, vagy égyéb közhasznú tárgyban ollyakat fedezének föl, mikbe mások behatni képesek nem valának. A természet" kiválasztottának, a" nagy elmének, a" bölcseség" fölkentének mások" találmánya legfölebb arra szolgál, hogy lássa, mit műüveljen ; egyébként pedig magára hagyatva, töretlen úton, szokatlan belátással "s ügyességgel jár el dolgában. Továbbá azt mondhatná valaki: a" magyar tudós más nemzetbeli bölcsek" botlásin okulván, biztos módot követhet munkáiban. — [gaz , hogy a" történetirás" tanusítása szerint alig van tudomány, melly több ellentételre, több ellenkező véleményre, több egymással megütköző rend- szerre szolgált volna alkalmat, mint a" nem helyesen értett philosophia. Igaz, hogy épen korunkban a" külföldi bölcselkedők elannyira terméke- nyek az új meg új philosophiai rendszer" kigondolásában , hogy alig mú- lik el egy évtized, melly olly bölcseket ne szülne, kik minden előbbi rendszert földulni, és az általok kigondoltat örök időkre megállapítani ne törekednének. Igaz, hogy a?" lélek" minden tehetségét kifárasztó s néha nevetséges túlságokra vezető okoskodások nemcsak kellemetlenek, hanem veszedelmesek is. De milly nagy a" különbség a" veszedelmes túlságok és hasznos rendszerek közt? milly sok jó mag rejtezik a" kül- föld" bölcseinek új meg új rendszeriben? miílly szükségesek az ellentéte- lek, a különböző vélemények, sót az új meg új rendszerek a" mélyeb- ben rejtett igazságok" fölfedezésére? Tehát a" külföldieknek itt említett botlásai a" járatlan ösvénytől senkit el nem rettenthetnek, legfőlebb arra M. T./T. ÉVK IV. 2. 12 90 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. inthetvén mindenkit, hogy véges elménk" körét, határait "s törvényeit szüntelen szemmel tartván, minden hibától őrizkedjék. De még azt is mondhatni: a magyar, philosophiájának mostani állása mellett, féken tartván elméje" tehetségit nem veszélyezteti polgári alkotmányát , nem vallását, nem semminemű javát. — Ha ez így van is, fennmarad eme kérdés: vajjon elegendő-e az embernek, nemzetnek "s emberi nemnek ezen szent kincseit nem veszélyeztetni; vagy talán ezeket még védni, tökéletesítni s a közjóra alkalmazni is szükséges? A" mi majd nem ezer éves alkotmányunk, isteni vallásunk "s egyéb tör- vényesen birt javunk a" józan ész" próba-kövétől annyira nem tart , hogy a" józan ész" fegyverei által még védelmeztetni is ohajt. Az előitélettől ment , "s indulatoktól el nem fogúlt embert álokoskodás által igen nehéz valamelly tévelygés" tartós elfogadására birni: ezt tenni annál nehezebb, minél gyakorlottabb elméje a" fogyatkozott következtetések" álfogásai- nak fültalálásában. Hasonlít az ő meggyőződése a mélyen gyökerezett tölgyhez, mellynek a" reá rohanó szélvészek nem csak nem ártanak, ha- nem annyiban még használnak is, hogy a" megindított gyökerek mind- inkább terjednek és erősödnek. Minthogy tehát sem a!" szabad választás" jótékonysága, sem a bot- lás" kikerülésének reménye, sem legszentebb javaink" tekintete eléggé meggyőző okul nem szolgál arra: hogy a" bevett szokástól és azon mód- tól, mellyet bölcselkedés közben elődink követének, legkevesbbé se tá- vozzunk ; legyen szabad ohajtanunk: vajha a" nemzet önállásu, "s ma- gokat a nemzet szükségeihez józanon alkalmazó bölcselkedőink szapo- rodnának ! Talán nem lenne érdektelen és minden haszon nélkül, ha itt név szerint fölhozatnék "s pontosan meghatároztatnék: mire kellene főkép figyelmezni annak, ki nálunk a! philosophiában kivánt sikerrel szeretne foglalkodni? Ezt azonban valamint egyenesen kimondani "s határozott szavakkal. kijelelni nem könnyű: úgy illyetén határozott kijelelés leg- alább azokra nézve, kik a szóban forgó tárgy" fontosságát, minőségét "s terjedelmét fölfogni képesek, szükségtelen. Mind e" mellett néhány tárgy-illető észrevétel és a fenforgó kérdéshez tartozó érintés nem lesz itt helytelen és fölös. II. OHAJTÁSOK. A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. 91 Mindenek előtt kivánatos volna, hogy a" philosophia" egyetemi s részes története a" hajdan- és jekenkor" forrásiból merítve és a" későbbi időszakokban helyesen hazánkhoz alkalmazva, okfejtőleg, belátással és bátor lélekkel kidolgoztassék. Itt azonban mellőzni kellene minden cse- kélyebb hatásu körülményt, "s egyedúl oda kellene irányozni, hogy a philosophia" életteljes képe tüntessék elő "). Ezen történetnek jó sikerű előadása, egyéb hasznok között, azt eszközöülné: hogy honi bölcselke- dóink látván az előttök élt tudósok" fáradozásit, fölserkenve, — látván azoknak majd szerencsés előmentét , majd roszkövetkezésű botlásit , őriz- kedve fognának munkáikhoz. Azután hasznos volna, hasonlóan a" hajdan- "s jelenkor" tulajdon forrásiból, értelmesen "s velősen előadni: általában a" philosophiát te- kintve "s különösen a" philosophia" nagyobb részeire nézve , mellyek a" ne- vezetesebb philosophiai vélemények "s rendszerek; és ezek közúl az el nem fogadhatókat melly okokkal czáfolhatni, az elfogadhatót pedig melly okokkal támogathatni? Hogy a kevesebbé érdekes körülállások itt is kihagyandók lennének, magában értetik ?). Egyébiránt az illynemú , de jelesen dolgozott munkának honunkra nézve az a" szembetünő haszna lenne: hogy a" honi tudós egy részról megismervén az útat, mellyen elő- dei nem legjobb sikerrel fáradozának, ugyanarra lépni ovakodnék; más részról észrevévén a" czélhoz vezető módot nagy haszonnal dolgoznék. Továbbá jó volna helyes renddel fölhozva "s nyomos okokkal bi- gzonyítva megmutatni: mellyek a" philosophia" alapjai? meddig térjed köre? mellyek részei? minő a" részek" ősszefüggése? végre melly alap- rajz szerint volna az egész philosophiai kidolgozandó? Ezen kérdések előleges és jól sikerült megfejtése nemcsak bevezetés gyanánt szolgálhat- na a. philosophiába; hanem egyszersmind biztos útat mutatna az egész tudomány" legjobb következésű előadására és a mélyebb gondolkozásra. 1) Itt dicsérettel említendő e? czimű munka: ,,Philosophiai Pályamunkák. Ki- adja a" magyar tudós társaság. Első kötet. Budán 1835." Almási Balogh Pál orvos doctor , magyar tudós társasági levelező tag? jutalom felelete. ?) E" tárgyra nézve jó útat mutat ezen munka: ,,Propylaeumok a" magyar philosophiához. Irta Szontagh Gusztáv, a" magyar tudós társaság" levelező tagja. Budán, 1839. 1275 92 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Figyelmet érdemelnének még a philosophiának "s nevezetesb ré- szeinek fő elvei. Ezek az egész tudománynak "s részeinek alapúl szol- gálván, helyesen kidolgozva, azon hasznos következést szülnék: hogy eme! szoros kapcsolatú tudománynak minden állítása, minden czikkelye "s minden akármi néven nevezendő része legnágyobb összefüggéssel adat- hatnék elő. A" mit csak az hozhatna kétségbe, ki soha meg nem gon- dolta, hogy az emberi ész, természeti alkatánál fogva, mindent össze- kötni, mindent egy czélra vezetni törekszik. Ha tehát ez más ismere- tinkre "5 minden tudományunkra nézve bizonyos; annál inkább úgy kell lennie a" philosophiában, melly a" szellemi világhoz tartozván nem külön- ben vagy még inkább egy fő elven épúl, mint valamelly épület az érzéki világban a" helyesen letett sarkkövön. Illyetén előkészület után vagy mellett ohajtható volna: hogy a philosophiának jelesb is nehezségük mellett is hasznosb vagy szüksége- sebb részei dologhoz értő belátással és jól átgondolva egyes értekezé- sekben fejtessenek ki; hogy a" philosophiának nagyobb részei mint meg- annyi tudományok más részektől "s más tudományoktól elkülönözve ma- gányosan de teljes kiterjedésben adassanak elő; hogy végre az egész philosophia mint különnemű, roppant terjedelmű "s minden ismerhető tárgyat átható tudomány alapos rendszereken építve, részeire nézve okó- san összefüggesztve, "s különféle szempontból tekintve jeles elmék által dolgoztassék ki. Illyen állását a. philosophiának honunkban csak az nemgkivánja, ki vagy magával teljesen elégedve azt képezi, hogy már a" bölcseség" tetőpontján vagyunk; vagy kétségbe esve semmi módon nem reményli, hogy mi másoknál csak kisséis tovább hathatunk. De talán van ollyan, ki mindezt haszontalan feleselésnek vagy épen vétkes szóvesztésnek véli; hiszen nálunk kérdések fejtetnek, értekezések készíttetnek , "s néhanéha egész munkák jelennek. — Igen válaszok jőnek, értekezések készülnek, sőt néha egész munkák jelentet- nek. Azonban valamint ezt nem tagadjuk, úgy talán elégnek sem mond- hatjuk; vagy legalább többre, jobbra "s nagyobbra mint külön nyelvű nemzet törekedhetünk. Sokszor egy szó, véletlenűl ejtett szó nagy dol- gokat szüle; sokszor a" szives óhajtás reményen fölül teljesüle; a" jó szándék pedig ha nem sikerült, jobbára helybenhagyást nyert. e II. OHAJTÁSOK A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. 93 Midőn a" philosophiának honunkban most látható állapotáról észrevételeket gyűjtünk: az eddig mondottakon kivül figyelemre méltó még a! nyelv, mint a" szabályosan rendezett gondolatoknak külseje, "s mintegy köntöse. Vannak, kik a" képzetek" ezen külsejével, a" nyelv- vel keveset gondolnak, hibásan azt állítván: miszerint a" jeles és már magában szép "s jó gondolat nem szorúlt nyelvészeti csekélységekre s szóbeli ékesgetésre. — Én is bizonyosnak tartom, hogy valamint a? lel- ketlen, holt testet a gyöngyök és egyéb drágaságok bájos alakká nem változtatják: úgy a" velőtlen gondolatot a" szavak" piperéje eredeti si- lányságából ki nem emeli, széppé nem teszi. De ellenben ki merné ta- gadni? hogy az illő szavak" megválasztása, a" szavaknak szabályos szer- kezete, és a" jól szerkezett kifejezéseknek csinnal történt változtatása a mély elme- "s fenkölt érzés-szülte gondolatot szinte úgy kellemesíti , mint a" finom ízléssel készúlt drága eledelt az ennek hasonló készületű, tiszta "s csinos edényben föladása. Egyébként is ha a?" gondolatok" világos , határozott s jól rendezett kifejezése már a" köz életben annyira kivánatos, hogy e nélkül még a" mindennapi beszéd is kéllemetlen "s unalmas: mit mondjunk azon iróról, ki helyes és jó szerű gondolatiban bizakodva, ezeket illő szavakba öltöztetni s csinos mondatokkal fűszerezni gondat- lanúl elmulasztja? Különösen pedig még kérdezhetnők: minő előmene- telt tőn az a" bölcseség" iskolájában, ki a" nyelvben, az elme" ezen noha legközösb , mégis legrendszeresb müvében, akárhogyan tekintve, nem eléggé járatos, vagy legalább annak használatában nem eléggé gondos ? Ki tehát valamelly nemzet" szine előtt mint bölcselkedő nyilván föllépni kiván: annak nyelve sok szó nélkül legyen világos, homály nélkül le- gyen szabatos , legyen nem mesterkélt de csinos. A" büszke Róma"? hajdani pompás nyelve a" philosophiai nyelv" most említettem szép tulajdonit elfogadni alig vala képes. Egy, e? tárgyban ha nem csalhatatlan , bizonyára legilletőbb bíró a latin philosophiai nyelv- ról illy értelemben szól: , Sokan azok közúl, kik a görögöknél philo- sophiát tanulának, nem valának azt, mit tanultak , hazafiaikkal közöl- ni képesek ; minthogy a" görög nyelven tanult tárgyakat nem reménylék latin nyelven kifejezhetőknek" 1). Mind e? mellett ezen, a görög egysze- ) A mi így van az eredeti nyelven: ,,Complures graecis institutionibus eruditi ea, guae didicerant, cum civibus suis communicare non poterant, guod illa , 94 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉNRTEKEZÉSEK. rú philosophiához is csak nagy nehezen simítható nyelv, mint a tudós világ majd, nem egyetlen nyelveidő" jártával csaknem egyedúl maga bölcselkedett, vagyis inkább a" bülcselkedők csaknem mindnyájan latin nyelven bölcselkedtek. Előbb ugyan, még a" latin nyelv" tiszta- "s csinos- sága becsesb és a" philosophia" minden tárgya egyszerűbb vala, szép latin nyelvet használának ; utóbb pedig még ezen szépségekkel is kevesebbet gondoltanak. Igy volt ez hazánkban is; nagy részint így van ez most is. Nálunk több jeles ember fáradozék abban, hogy a" külföld" majd minden philosophiai kincsét honunkba hozza, és a" nyelv, mellyen ezt eszküz- leni akará, jobbára a" latin vala. Minthogy pedig a" külföld" philosophiá- jának majd tárgya fenséges, majd nyelve föllengző, majd kifejezése szo- katlan: a mi philosophiai latin nyelvünk igen gyakran nem tiszta, sok- szor pedig homályos. A? latin nyelvre nézve egy bölcs nem helytelenül mondá : , Caesar szinte mint Cicero új szavakat használván oda irányzá- nak , hogy a" nyelvet bővítenék ; azt azonban előre nem láthaták, hogy utó- daik közúl némellyek elvadulván úgy elaljasodjanak, hogy a" szavaknak, főkép a" szükségtelen szavaknak zavarásában semmi mértéket ne tartsa- nak, és hogy félre tévén minden tisztaságot, a (latin) beszédet mocs- kokkal "s ocsmánysággal szennyesítsék" ?). Hogy a" panasz illy keserűn kifakada : annak, ismételve állítom, az újabb tárgyakhoz nehezen alkal- mazható latin nyelv egyik oka ?). Honi nyelvünknek, mint élő "s mind inkább fejlő és virágzó nyelvnek alkalmasnak, képesnek kell lennie minden tárgy, minden gon- guae a Graecis accepissent, latine dici posse diffiderent." Cic. De nat. Deorum L. ) KE S !) A" mi ekként van az eredetiben: ,,Nihilominus Caesar guam Cicero ver- bis recens editis eo spectarunt, ut facerent lingvam locupletiorem ; id autem non po- terant animo providere, homines e posteris fore tam immanes ac barbaros , gui nullum commiscendi, praesertim non necessaria, modum adhiberent, et abjecta omni mun- ditie , sordibus orationem, coenogue foedarent", Bergerus de natural. pulchrit. Orat. 2) Egy ujabb iró így szól e? tárgyról: , Liceat hujusmodi et vocabulis et con- structionibus uti, guae classica guidem latinitas respuit, guam tamen omnino non ferre videtur expositio hujus philosophiae (Hegelianae), guae ne vernaculam guidem linggvam salvam esse sinit." LL. De genetica philosophandi ratione et methodo prae- sertim Fichtii, Schellingii, Hegelii. Scripsit F. C. Biedermann Phil. Dr. et BB. AA. M. Lipsiae , 1835. a" 43. lapon. II. ONHAJTÁSOK A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. 95 dolat" kifejezésére. — De ha nincs szó, bátran használható! — Talán van szó, de nem eléggé ismeretes. Talán a" szó alkotható, mert a" tárgy és gondolat igen természetes 1). Nyelvünknek mint minden egyébnek majd borult majd derúlt vala állapota; majd fényes majd homályos volt csillagzata. . Sokszor a tudatlanság, majd pedig a" gondatlanság a" nagy kincsnek, a" szép nyelvnek ártalmára vala. Egyszer vallási villongás, másszor hazafi buzgóság bővebb kifejtésére eszközúl szolgála. A" nemzet pedig mint egyéb szokásiban, úgy a nyelv" tulajdoninak fentartásában mindig állandó marada. Azért menjünk vissza nemzeti nyelvünk" szebb koraira , "5 emlékezzünk annak igen jeles tulajdonira. Sok jól alkotott szó van a régiségben, "s kivánatos változóságot találunk nyelvünk" ter- mészetében. Egyébként is többen vannak, kik az útat előttünk meg- törék , kik a" philosophiának minden részét gondosan fölvevék , kik a" többször előforduló "s használható szavakat magyarul kifejezék. Azon- ban sok szó van még helyesen alkotandó, sok a! többféle közűl oko- san kiválasztandó, sok a? homályosság miatt értelmesen meghatározandó. Ezen fölül philosophiai nyelvünkben mennyit. kell még simítani? Hány helytelen kifejezést kell jobbal fölváltani? Milly sok rögös mondatot kell csinosbra változtatni? E" czélra alkalmatos minden legkisebb de jól dol- gozott philosophiai értekezés; hasznos minden, nagyobb gonddal készí- tett philosophiai munka; hasznos minden szófejtés, minden szógyűjtés , minden szótár-készíités ; hasznos minden , mi a" philosophiai nyelvet köny- nyíti, bővíti, szépíti; egy szóval hasznos minden, mi azt akármelly módon elősegéli. Itt azonban e" gondoskodást valaki talán szerfölöttinek mondja? a" philosophiai nyelvnek tisztítását, simítását "s akárminő tökéletesítését ha nem haszontalannak , legalább szükségtelennek állítván. Hiszen , úgy mond , más , főkép európai nemzetek" példája szerint vannak a! philo- sophiának tulajdon és így mindenütt megtartandó vagy legalább megtart- ható szavai "s kifejezései. Azért mit más nemzetek a" görög vagy latin 1) Az ékesszólás nagy mestere a? philosophiáról értekezvén így ir: ,,Nobis etiam verba parienda sunt, imponendague nova novis rebus nomina: guod guidem nemo mediocriter doctus mirabitur, cogitans in omni arte, cujus nsus vulgaris com- munisgue non sit, multam novitatem nominum esse , guum constituantur earum rerum vocabula , guae in guague re versentur." Cic. De finibus L. III. c. 1. 96 PHILOSOPHTAI - OSZTÁNGYT ÉRTEKEZÉSEK , nyelvből kölcsönözve, "s kölcsönözvén meg nem változtatva egyezőleg elfogadának: azt ha a? magyar nagy múgonddal fejtegetve, "s fejtegetvén csak változtatva akarná használni, a" dolgot nehezítné"s a" munkát soka- sítná. — Igaz, hogy e? mondás nem egészen alaptalan. Igaz, hogy az ajánlott nyelvtisztítás fáradságos és sokszor háladatlan. De, hiszem, előttünk az is tudva van, hogy az európai nyelvek a latinnal igen sokban rokonok, és hogy a" mi nyelvünk napkeleten eredvén, "s már csak azért is gyökérre és szerkezetre nézve a latintól igen sokban eltér- vén, nem képes magát mindenben ehez alkalmazni. Különben is a" ma- gyar nyelv olly szűz és tiszta, hogy első szóra kiri belőle a" hiba. Tehát minden szó , melly nem magyar hangú, fület sértő "s csaknem botrán- koztató. Azért az idegen szavat "s kifejezést csak ott "s akkor tűrjük: hol "s mikor a! tárgy vagy gondolat elannyira kényes, hogy nemzéti nyelvünk azt értelmesen kifejezni még most nem képes. Legyen nyel- vünk, hol csak lehet, öntermészete szerint tiszta; legyen kifejezésünk "5 minden mondásunk kerekded magyar s csinosan sima. Hátra van még a" rend, mellyról bölcselkedés közben elfeled- kezni nem szabad. Az emberi lélek olly szabadon szeret munkálni, hogy a" kényszerítést "s megszorítást igen nehezen türheti. Az önalkot- ta rendet mindazáltal csak azért is kedveli, minthogy a" legkülönbözőbb fogalmakat is egyeztetni, egy czélra vezetni igyekszik. Bölcselkedő ha- zánkfiai nagyobb részint a" bevett iskolai rendhez alkalmazván magokat, munka közben mindegyre olly korlátok körúl jártak, mellyeket az ön- hatásu lélek megszokni és szorosan követni csak kényszerítve tuda. E szerint a fogyatkozást észrevevén, és azt valóban fogyatkozásnak itél- vén, a bevett rend bölcselkedőnk" szabad munkásságát soha ne gátolja; sót inkább e! rendnek már csak azért is, hogy bevett, alapos megbirá- lására indítsa. Az ész, kivált a nagyobb erejű ész minden müvét ön- törvényei szerint készíti; "s azért müveiben a" kiszabott rendet nem min- denkor kedveli. Az építő müve s így rajza is más mostan, mint haj- dan. Változnak múűszereink, fegyvereink "s mindenünk. Sokszor mit egyik jónak tart, azt á" másik roszalja. Igy van ez, így kell ennek lenni a bölcselkedők által követett renddel is. II. OHAJTÁSOK A" PHILOSOPHIÁRA NÉZVE HAZÁNKBAN. 97 -A" bölcseség" barátja kiméri körét, leteszi alapját, előadja részeit, fölhozza elveit tudományának. Állítást állításhoz, egyik részt a" másik- hoz, kisebb dolgot a nagyobbhoz , mindent úgy köt ő egymáshoz , hogy fogalmak , itéletek, okoskodások és a" kölcsönös kapcsolatban levő tu- dományok egymást kövessék és, úgy szólván, egymást szüljék. Az ész e" szerint mindig új alapot, a" szív mindegyre más táplalékot, az egész ember jótévőleg serkentő foglalatosságot lelvén a" philosophiában , mind inkább közelít vég czéljához. A" lélek e" szerint magát önmagával kibékítve, ismereteit egyesítve, "s viszonyait meghatározva szemlélvén, annak utján "s módján eljuthat az igazsághoz, erényhez és boldogsághoz. Philosophiánk" jelen állását röviden megismertetni, különbfélét egy két szóval érinteni, ohajtásimat a" philosophiára nézve kijelenteni czélom vala. A" magot elhinteni azért szoktuk, hogy idővel gyümöl- csözzék. — Talán itt az idő, hogy a magyar önállólag , nagy tárgyakról , jól magyarul, helyes renddel bölcselkedjék. BH. T- T. ÉVRE. ÍV. 2. 13 IV. TÜDÓS EGYESÜLETEK "§ ALAPITVÁNYOK" HASZNAIRÓL. OLVASTA, A" m. T. TÁRSASÁG? VIII-d. KÖZ ÜLÉSÉBEN KÁLLAY FERENCZ. R. T. A bölcsek sokat törték azon, "s mindegyre törik fejöket, mi módon ál- lott az emberi társaság össze? E" nehéz feladat titkait feszegetni érteke- zőnek nem czélja, hanem egy más szintolly fontos, életkörünket még inkább érdeklő kérdést, úgymint a" tudós egyesületek" eredetét "s termé- szetét választotta ki értekezése" tárgyáúl, mellyeknek hasznos eredmé- nyeit itt rövid vázolatban előadni is igyekszik. Miképen egyes emberekben előbb az érzés, később az eszmélés (reflexio) fejlenek ki, mire a mindennapi tapasztalás legbiztosabb kezes- ség: úgy több egyes" tömegében is, vagy is társaságban nem előbb kaphatnak lábra a" tudományok, mig az érzéssel rokon poesis a képze- let viruló térein meg nem termi a" maga virágait: miról viszont a" his- tória nyujt kétségbe hozhatatlan bizonyítványokat. Igy van a dolog a" természet országában is: előbb bimbónak, levélnek és virágnak kell fakadozni , hogy érett gyümölcs álljon elő, mint szinte az emberi társa- ságnak előbb meg kell válni a" phantasia" hatalmától, hogy az okos érte- lem" szigoru parancsainak jótékony hasznai az egészre lassanként kiárad- hassanak. Még magában a!" poesisben is észrevehetők a" fokonkénti fölemel- kedések : nép-poesis előbb volt mindenütt, mint müvész kültő, mikép beszélőnek előbb kellett lenni, mint szónoknak. A" lyra megelőzte a III. TUDÓS EGYESÜLETEK. "§ ALAPÍTVÁNYOK" HASZNAIRÓL.. 99 larvát és cothurnust, Tirtaeus" nép dalai előbbi jelenetek Aeschilus" kar- énekeinél , azért Rosenkranz ott keresi okát drama" nem létének a? zsidó , arab "s persa nemzeteknél, hogy ezek nem hatottak a" müveltség" azon fokára fel, melly dramai kifejlésre szükséges ?. A" görög poesis szorosan egybefügg a mythologiával, kezdete csekély vólt, "s lépcsőnként vergődött fel a. mythusokon keresztül egész a hós költeményig. Linusról, Orpheusról, Chironról való mesék csak a" természeti erók "s látványok" személyesítései; azaz a" phantasia a" maga munkálkodásának második stadiumába lépett már akkor, mikor a" kül természeti erők emberi alakokban megszemélyesítettek, mert első pálya- útja meróleg az érzékiség körében határoztatott el, azért a" legrégibb hymnusok is a" természeti erőket istenesítik. De nemcsak a helleneknek voltak népdalosai , hanem más nemzetek is azokkal léptek át egy bárdolatlanabb állapotból a" tudomá- nyosságra, mellyet a" civilisatio nyomba szokott követni. Honi történeteinkból tudva van, hogy II[-dik András" királyi udvarában magyar énekesek laktak; hogy a" nagy király Mátyás" asztalá- nál, mint Galeottus írja: non sine sermone inconcinno, azaz kellemes magyar énekekben énekeltettek a" magyar hósök" tettei: csak hogy ez az iró abban tévedez, mondván, hogy az olasz- római szokás, mellyet elsajátitottak a magyarok. Ez állítás" igaz volta ellen maga a dolog! természete beszélne, ha históriai adatok nem volnának is; mert vitéz, hadakozó nemzeteknél jóval a provengáli poesis" ideje előtt divatban volt az énekesek" egyesü- lete, "5 nemes érzemények és indulatok önként törnek útat a" dalokra, mellyekben magokat mintegy vissza tükrözik, honnan aztán csak egy lépés kellett még, hogy az énekesek szabályos társaságba lépjenek "s müvészeti" kifejlésre pályautat nyissanak. — A" vitéz Theseus , megérkez- vén hadi tettei után atyjához, vendégi énekek közt fogadtatott. — — — — agitant convivia patres Et medium vulgus nec non et carmina vino Ingenium faciente canunt. ( Ovid. Metam. LD. VII.) ") Handbuch einer allgem. Geschichte der Poesie, von Karl Rosenkranz. 1. Theil. Halle 1832. 13" 100 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. A" chinai poesisben is, mint Lacharme latin forditásából a" Chi- kingnek kitetszik, mellyet Confucius szedett össze, az asztali énekek jó- kor fő helyet foglaltak el ". A" parthus király Arad" udvarában görög énekes mulattatta az asztalt, mikor Crassus" levágott fejét bemutatták a? vendégeknek ?). Róma alig kezdte el hadi pályáját, azonnal feltüntek az énekesek is, kiknek csatadalai elvesztét Cicero keservesen fájlalja 5). Attila udvarában hunnus költők tartózkodtak, kik ót s táborát mindenhová elkisérték , azzal a különbséggel, hogy itt nemzeti nyelven, nem mint a" parthusoknál görögül zengettek a hadi énekek "). A" török fogságba esett névtelen erdélyi barát hason tanúbizony- ságot hagyott hátra a" törükökról, hogy ők is hadi énekekkel buzdítot- ták seregeiket a harczra, "s a" KÉSÖBB asztalainál török énekesek mujat- tatták a" vendégeket "). 7 A" gallus bardusok" egyesületét magasztalja Lucanus következendő verseiben. Vos guogue gui fortes animas , bellogue peremtas Laudibus in longum vates dimittitis aevum Plurima securi fudistis carmina Bardi. (Phars I. 1-o.) Tacitus a germanokról, Eginhard a" frankokról, Turóczi a" hét magyar vezérekról hason bizonyitásokat tesznek az énekesek" társasága felett "), úgy hogy Galeottusnak semmi esetben nincs igaza, hogy a" ma- gyarok olaszoktól tanulták volna el e! szokást, és nem honi eredetű lenne. 1 Die Dichtkunst der Chinesen: Erste Epoche. Confucii Chi-king, sive liber carminum. Ex latina P. Lacharme interpretatione edidit Julius Mohl. Stuttgartiae 1830. ?) Bayeri Historia Oshroena p. 85. :) Utinam exstarent illa carmina, guae multis saeculis ante suam aetatem in epulis esse cantitata a singulis convivis, de clarorum virorum laudibus in originibus seriptum religuit Cato. (Cicero in Bruto.) §) Priscus Rhaetor Excerpt. et Gothic. hist. p. 128. 5) Septem castrensis de moribus Turcarum c. XI. p. 40. apud Hortingerum Hist. orientalis. Tiguri 1660. ") Tacitus de mor, Germanor. c. 4. Eginhard c. XXIX. Turóczi Chron. P, 11. c. TX: LII. TUDÓS EGYESÜLETEK "8 ALAPÍTVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 101 Valamint a" hellen "s római miveltségre a! poesis nyitotta meg az első kifejlési utat, úgy látjuk azt későbben is a" nemzetek" vándorlása idejében, mikor Európa statusszerkezete a" keresztény vallás" felvételé- vel állandóságra jutott. — A" középévi kor" történeteiból nyilván van, hogy akkor is a troubadourok, niebelungi énekesek, Minne- és Mei- stersüngerek , a scaldok társasága fő szerepet játszottak a tudományos haj- nal hasadása előtt. Mikor pedig a" scholasticismus Marsilius Ficinus , mirandolai Pico gróf, Boccaccio, Dante, Petrarcha, medíci Lőrincz működéseik után Olaszországban végét elérte, úgy a" német földön is Reuchlin, Hutten, Agricola, Pirkheim, Wimpheling, Erasmus , és mások a latin és görög literaturát életre hozták, a?" latin nyelv" hajdani disze ismét a" poetákban virult fel. A" mi volt a magyar honnak Ce- singe János , épen az volt Westphaliának Leng Rudolf , egész Germaniának Celtes Konrád. A károlyfejérvári templomban a! tájon, hol Isabella fekszik , márványba vésett versek közt most is olvashatni Cesinge Jánosról: Unus erat Janus proprias gui primus ad oras Duxit laurigeras ex Helicone deas. Szinte hason emléket szentelt Chytraeus Lang Rudolfnak : Primus Melpomenem gui rura in Westphalia duxit Cum caneret laudes maxime Panle tuas, és Celtesról Bocerus János : Primus hic in nostras phoebea numina silvas Duxit , et his dulce carmine fecit iter "). Ez idő tájban (1501) állította fel I-ső Maximilián a" poeták" és mathematicusok" egyesületét Bécsben, "s alapitvány levelében az éneke- sek" megkoszorúzása" jogát magának fentartotta. Testvér társa volt ennek a" dunavidéki társaság, mellyben , mint Tenczel kimutatta , sok magyarok részvényes tagok voltak 2), "s hogy a" tudós Eder annak nyomába nem akadhatott, bámúlni lehet. — Hasonló egyesületek (sodalitates) keletkez- tek ugyan az idő tájban Bavariában, Saxoniában, Angliában, "s igy a" hellen ss latin literatura" feléledésével az úgy neveztetett humana studia mint új oltoványok átplántáltattak az addig még csak klastromos szabá- ") Bayle Dict. Hist. et Crit. Tom. 3. p. 52. és Burckhard de liíngvae latinae in Germania fatis. Wolfenbütt. 1721. p. 309. ?) Burckhard I. c. pag. 402. 102 PHILOSOPHIAI - OSZTÁGYI ÉRTEKEZÉSEK. sú nevelő intézetekbe, mellyekkel a" realis tudományok" napfényre hoza- tala megkönnyítetett. Nem szándékom itten a minden országban különösen a" refor- matió" ideje után felállított vagy módosított academiákat rendre előszám- lálni: hanem, a" mi érdekesebb , azoknak szellemi mivoltokról akarok ál- talános rajzokat adni. Közönséges panasz ma a" külföldi folyóiratokban, hogy a" féltu- dósok" száma megszaporodott, hogy bizonyos pedantság foglalta el ma- gokat a" tudományok körül forgolódókat is, melly azoknak megtanulá- sától vissza ijeszti a" tanulókat; és a. mi még több, az oskolai tanitás- mód felett is mérges harcz eredett a humanisták és realisták közt; mint ha az egyeztetéspontra már semmi kutfók nyitva nem állanának. De ha jól meggondoljuk a dolgot, mind a" panasznak , mind az érintett harcznak ingatag alapjai vannak; mert derék tudósok" számá- ban ma sem fogyatkozik Európa, sót mondhatni bővelkedik ; az oskolai nevelésben pedig az időkorhoz képest mindenütt láthatni czélirányos ja- vításokat, és javalatokat, mellyeknek practicai hasznok nem maradnak ki. Az egész kérdésnek súlya tehát végre is az ember" testi és szellemi természetét érdekli. Hogy a" tudományoknak, bár mellyik ágazatját tárgyazzák is azok a cselekvóleg munkás életnek , tagadhatatlan nagy becsök van, arról szót is vesztegetni felesleges volna; nem is ev legközelebbi szempontból foly- hat ki a" fenérintett életbeli fő kérdéseknek egyenes magyarázata, hanem még egy felsőbb szempontot kell keresni, melly azt tudassa meg velünk, honnan eredtek a" tadományok , s mi hozta azokat lételre? és ha ezen felsőbb szempontot megtaláljuk , az egymástól most messzire eltérni lát- szó életbeli kérdéseket is a magok eredeti kútfejére vissza vezethetjük, "s egyszersmind a" tudós egyesületek" és alapitványok" természeteiről tisz- tába jöhetünk. Már felyebb érintve voltak a phantasia! ésokosság mint két tetlegesen dolgozó erőknek munkálatai az emberre : midőn az egyik szinte bevégezné a maga munkálatát , akkor a" másik" uralkodásának kell szük- ségesképen elkezdődni, jól megjegyezve, hogy itt nem egyes emberek" vagy nemzetek" hanem az egész emberiség" közönséges rajzának kell szem előtt lebegni; mert egyesek , mint némelly nemzetek is, sokáig, vagy el- III. TUDÓS EGYESÜLETEK. "S ALAPÍTVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 103 eenyésztekig is megmaradhatnak a" phantasiai éldeletben; de az okosság egyik vagy másik osztályánál az emberi népcsoportoknak minden év- szakon keresztűl be últ a maga trónjába, "s mint tiszta intelligentia gyakorlotta és gyakorolja is szűntelen a" többi tudatlan tömegen azt a hatalmat, melly szellemi — vagy is isteni származáatjától elválhatatlan. Phoenicia, Görögország, Róma, korunkban Anglia, Franczia- és Német- ország bizonyságok erre, Mig az ember csak a! testi érzések" hatalma alatt van "s okossága szunyadoz, addig a tudományos isméretek idegen vendégek nála, mellyekben azért szellemileg nem is gyönyörködhetik; de ha egyszer körülményei oda érhettek meg, hogy az eszmélés" útján lassanként meg- válhat az érzékiség" rablánczaitól, akkor lelki idomúlásának stadiuma is elkezdődik. — Ezen közönséges igazságokat elég itt csak megérinteni ; sokkal fontosabb dolog arról szót tenni: mi a" tudomány , "s honnan ered az? A" tudomány theoriai tekintetben a rendszerezett isméretek" tö- mege magunkról és a" rajtunk kivül eső dolgokról; practicai tekintet- bén pedig a" szerzett isméreteknek alkalmaztatása az életre. Az isméreteknek Kutfeje egy részről maga az ember, a világ, és az isten, mellyek tárgyi adatok a" megismerésre, más részről az okos- ság, melly inkább munkásan mint szenvedóleg hat a" tárgyakra ki, hogy azokról magának tiszta isméreteket szerezhessen. Minél számosabbak és helyesebbek az ismeretek , az életre annál jótékonyabb befolyása van a" tudományoknak; mivel az életbeli rendelkezések biztosabb alapokon nyugodhatnak , "s az önkénynek és tudatlanságnak összébb szorítvák lesznek határvonalai. A" tudományosság tehát az emberiség fő kincse, mellyet szentúl meg kell őrizni. Jól mondja Oelsner az islamismusról készült pálya iratában. , Minden törvényhozó hatalom, mellynek nem a" tudománynyal teljes értelem az alapja , következetlenségeket húz szükségesképen maga után: látásai korlátozva levén, több következetlenségbe is esnék , ha a" felekezetek" érdeke, a" secták" morálja nem kölcsönüznének időról időre az értelemtől gazdagságokat" !). !) Des Effets de la religion de Mohammed. etc. a Paris 1810. p. 32. 33. 104 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Igy lévén az okossággal , "s az annak sphaerája alá tartozó tudo- mányos isméretekkel a dolog, a" volna még hátra, hogy szóljak arról is valamit: mi az oka a" már érintett panasznak a! féltudósak" száma" meg- szaporodása felett, "s a" humanisták és realisták közt való harcznak. Csekély belátásom szerint onnan ered a! tévedés, mert azt hiszszük , hogy a tudományok minden embernek valók, holott csak a" tu- dományoknak resultatumai, jól megvizsgáltatva, hely- ben hagyva és megerősítve a közönséges haszonra valók. Ezen egyszerű állítmányból kiindulva, tekintve társaságos szö- vetkezésünkre, akár a" história akár a" philosophia" utján eligazulhatunk könnyen a! kitett kérdésekben. Mennyire csak históriai ösméreteink felhatnak a" világ" történetei- ben, úgy látjuk, hogy az emberiségnek csak egy kis része foglalatosko- dott mindig tudományos isméretekkel, mivel azok húzamos időt, kü- lönös tehetséget, izzasztó fáradságot, egészségfeláldozást kivánnak: el- lenben a" tudományos vizsgálatoknak következései átszivárogtak a" tár- saságok" közönséges életébe, "s azok az egész emberiség saját javaivá váltak. Hogy díszes házakban lakhatunk, kényelmes öltözetekben jár- hatunk, szóval, hogy az élet tiszta örömeit élhetjük, mind ezekre sok század" lefolyta alatt készítették él a" tudományos vizsgálatok az útat. Murberg azt jegyzi meg a" stockholmi "akademia évkönyveiben , hogy a dániai udvarnál még a" XII-dik század" elején is a. pompás láto- gatások" alkalmával juhbórt viseltek a" nagy urak. Adelung pedig azt írja, hogy a XV-dik század" közepe felé még VII-dik Károly" nőjének csak két kendergyolcs inge volt :1). Minő különbség akkor és ma közt! Rövideden kimondva, minden életbeli készségek, ügyességek, poly- technicai mesterségek. a" szoros tudományosságon alapulnak , mellynek előbb kezeskedni kell minden új találmányokról , fölfedezésekról, hogy azok aztán a társaságban állandó gyakorlatba vétessenek, "s minden- kinek saját javúl szolgáljanak. Vagy az angol gyárak elérték vol- na-e azon magas tető- pontot, mellyen ma állanak, ha a tudomá- nyok felvirulásával a mathesis, physica, chemia, geologia , botanica , mechanica , és az ezekkel rokon más tudományok elébb a tudósok által ), L. Götting. gelehrt. Anz. 1798. p. 220. és Adelung?" nagy szótárát Hanf szó alatt. III. TUDÓS EGYESÜLETEK" "$ ALAPITVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 105 rendszerbe nem vétettek volna? Illy hatalmas az ember" szellemi erejé- nek munkálata, ha az összecsatolja magát a" neki szolgáló kültermé- szet" erejével; mert az az izmos kar, melly a" legvastagabb hajóköteleket fonja , egyszersmind a" pamut növényből a" legyékonyabb csak nem látha- tatlan száladékokat ereszti ki, és az a. gőzmozgony , melly az oceánnal., és orkánnal küzd , egyszersmind a" legékesebb asszonyi öltözeteket szövi. Valóságos tévedezés hát az, mikor a humanisták és realisták egymással perlenek a! felett: mit kell, és mit nem kell tanítani , "s egyik a! másik" határában akar hódításokat tenni. Értekezőnek illyenkor Kant mondata szokott eszébe jutni, ki az illy polemizálást a" levegői harcz- hoz hasonlítja, , Az illy viaskodók, ugymond, árnyékokhoz vagdalnak, mellyek mint a Valhalla? hősei egy szempillantásban ujra kinőnek, és ismét összeforranak."" Mind a szép, mind pedig a" realis tudományok szépen megférnek egymás mellett; a" status csak arról gondolkozzék, hogy oskolái legye- nek, mellyekben azok tanitassanak , tudós egyesületei virágozzanak , mellyek mindenkor a" szoros tudományosság" őrhelyei voltak. Példa erre a. Ptolemaecusok által Alexandriában felállított tudomá- nyok" és művészet academiája, melly királyi bő kezűséggel ellátva a hellen miveltséget, melly Görögországban már mégcsökkent volt, nem csak soká fentartotta Aegyptusban, hanem más nemzetekre is kiárasz- totta a tudományos isméreteket: mert ott tanulták el a" zsidók is az illy intézetek" felállítását, mellyek a II-dik századtól fogva az Euphrates mellett létező várasokban virágoztak; majd a" zsidóktól a" Nestorianusok vették át a VI-dik században a tudományos isméreteket, kiktől az arabokra szállottak azok által, "s Almanzsor, Harun, Alraschid, Alma- mun derék kalifák" bő kezűségei Cordovától elkézdve Bochariáig be Ási- ába virágoztatták az Európában már kiveszni indult tudományokat. Igy lett, az, hogy II[-dik MHakim spanyol kalifa tudós társaságot, 600,000. kötetből álló könytárt állitott fel Cordovában, mellyeknek laistroma egyedül 44. kötetet tett, "s ezt csaknem azon időben tette, mikor , Maj- lát gróf szerint, Cordovánál szinte összetalálkoztak a" magyarok az ara- bokkal, mikor egy más iró ( Asbach) arab kútfők után irja, hogy a MTE BVK. IV. 2. 14 106 PHLOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. cordovai kalifák" testőrének egy részét magyarok tették !). E" derék kalifa nemcsak Cordovában, hanem Spanyolország több részeiben, állított fel academiákat és könyvtárakat, mellyek közt a 40 tagból álló toledói tudományos egyesület leghiresebb volt, mellynek formájára képeztetett ki későbben a" XIV-dik Lajos alatt felállott tudományok" aca- demiája, miképen V-dik Fülep a franczia academia példájára állította fel a. spanyol academiát, melly hat foliántban dolgozta ki a spanyol szótárt ?). Illy kölcsönös szellemi befolyást gyakorol egyik nemzet a!" másik- ra! "s még is nem átallák némellyek az illy tudományos egyesületeket gúnyolni, mintha azokból a" realis életre semmi vagy kevés haszon há- rulna , s a" corporatio" szelleme. ellen mérges nyilakat lőnek. — Voltérnak alig volt még szakálla, mikor Jocastával elmondatta : ,,Nos prétres ne sont pas ce gu" un vain peuple pense Notre eredulite fait toute leur sciénce." De ezen régi thema az egyesületek" szelleme ellen szinte el van már vi- selve; mert ha az ember a" vallást és tudományt ugy nézi, mint üdves intézeteket , mellyeknek válogatott tanitóiknak kell lenni, ha megbarát- kozik azzal a" nehezen penetrálható ideával, hogy egyik ember lehet a másiknak lelki tanítója, természetes következés is, hogy az egyesület azon tagjai között, kikre illy fontos érdekek" ellátása van bizva, testü- leti szellem fejtse ki magát, mellynek munkálatai aztán csak a" fokozat- ban különböznek. — Valamelly köröm? szakadtáig szoros kimutatása annak , milly káros befolyást gyakorlottak némelly egyesületek , p. o. a papság a" vallásra, az ügyészek a" törvényre, a" diplomaták a" politicára, az academiák általában a" tudományokra, szükségesképen valóvá tenné minden vallás" törvénykezés , más nemzetekkel való diplomaticai kö- zösülés" és a tudományok" megszüntetését, a" mi utopiában kivihető. De fordítsuk már szemeinket édes hazánkra is, kérdezzük meg történeteinket arról, mit tett nemzetünk a" tudományosság körül? "s ha tett áldozatokat évszakonként a" haza" oltárára, a mint hogy több izben 1) Geschichte der Magyaren. Wien 1828. II. p. 13. és Geschichte der Ommaya- den in Spanien von Jos. Aschbach. Frankfurt am Main 1829. ? L. Jahrbücher der Literat. B, LIV, Hallisch Lit. Zeit. 1831. Februar p. 211. III. TUDÓS EGYESÜLETEK" "9 ALAPITVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 107 tett, mi az oka még is hogy a" szoros tudományosságban verseny pályát olly nehezen futhatunk más szomszéd nemzetekkel, kik nekünk pháro- szi tüzzel világitanak elől, hogy őket a" nehéz dicsó pályán kövessük? Valóban szívragadó érzemények közt tanulhatjuk meg nemzeti históriánkból, hogy a" keresztyén vallás" felvétele óta egész a" szomorú mohácsi ütközetig a" nemzeti fény nekünk is olly sajátságunk volt, melly mellett másokét nem irigyelhettük. Veráncz, Mátyás király" halála" nap- jára teszi nemzetiségünk" hanyatlása" pontját; de Mohács volt az a hely, hol belső erónk" nagy részét sírba temettük, midón aztán a" török iga elkezdte két száz évig sorvasztani a" sok részre szaggatott haza kebelét. A" tudományok" azon időszakában, melly scholasticismus név alatt ismeretes, királyaink mindent az időkorhoz képest elkövettek , hogy a theologiai tanulmányok a" keresztyén vallással együtt köztünk is gyökeret verjenek. Azon számos alapítványlevelek , érsekségek, püspöki székek, szerzetek" felállítása felett, mellyeknek csendes kófalai voltak akkor mindenütt a" tudományosság menedékhelyei, hatalmasan szóla- nak azon igazság mellett, hogy Magyarország e" tekintetben nem volt más országoknál alábbvaló. Veszprémben, írja Katona, régen volt már oskola, hol theologiát, és az ugy nevezett artes liberales tanitották , mikor Kan László a" párisi egyetem példájára ujra alkotta azt, "s tör- vénytanitószéket állított fel. Nagyváradon szintúgy virágzó oskola volt, mikor IV-dik Károly Prágában, Kasimir Krakkóban, Rudolf Császár Bécsben academiákat fundáltak; nagy Lajos királyunk itt sem maradt ezektől hátra, mert Pécsen felállitá azon hires egyetemet, hol az olasz Bachini évenként 600 arany fizetést huzott, "s a" pécsi püspöktől egy faluval megajándékoztatott !). Igy később a" világ fényének nevezte- tett Zsigmond Budán állitott egyetemet, kinek charactert festő feleletét Celtes Conrád fentartotta; midőn mások kérdeznék tőle, miért pár- tolja a" tudósok" egyesületét? Azért ugymond: mert azokat többre becsü- löm másoknál, mert az isten különös tehetségekkel felruházta őket, mellyeket én királyi létemre is minden czímek" és birtokok elajándékoz- hatása mellett is nem osztogathatok ?). Igy becsülte a tudósokat a 1) Kelemen Historia Juris privati hungarici. Pest. 1818. ?) Burckhard I. ec. p. 183. 14" 108 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK, derék Alfons nápolyi király is, ki a tudósokban szűkölködő királyi ud- varokat a! csillagtalan éjszakákhoz hasonlította, "s a" tudományokban nem gyönyörködő fejedelmeket megkoronázott veresbegyeknek nevezte !). Nem szükség Mátyás király. fényes időszakáról szólani , kit Spittler a XV-dik század legnagyobb emberének nevez, kiról a magyar museum" tudós őrje még 1815-ben jeles értekezést irt; de meg kell azt emlitenem, hogy a" mohácsi romlás után is nem aludt ki soha nemzetünkben a" ta- nulni vágyás" szikrája, ha szinte körülményei zsibbasztólag nyomták is "a föld felé. Háládatlanság volna I-ső Ferdinand és Maximilián derék ki- rályaink" érdemeiket a tudományosság és magyar nyelv körül meg nem ismerni, sok magyar nagy urak pedig nemcsak magok is szerették a tudományokat, hanem bő áldozatokat tettek azoknak virágoztatására. A" Thurzó, Nádasdi, Perényi, Bocskay, Pázmán, Bethlen, Széchényi, Teleki nevek a XVI-dik, XVII-dik és XVIII-dik századokból átra- gyognak hozzánk literaturánk" évtörténeteiből. Megérdemlik itt Bocskay" végrendeletében foglalt velős szavak a" közlést. , Az historicus , mellye- ket mind magunk és előttünk való fejedelmek" idejében "s dolgárol irt Szamosközi István úr deputáltunk a" conventrül 7,000 forintokat, mely- lyeknek kinyomtatására hogy szorgalmatos gondjok légyen, lelkekre kötjük a" testamentumosoknak, és az istennek széke elébe idézzük őket érette, hogy ha abban hiven és szorgalmatosan el nem járnak." Temérdek summára mennek a" magyarországi tudományos alapit- ványok mind a" catholicai mind az evangelicai részról, mellynek egy jó nagy része magánosoktól kerúlt ki. Csak az egy Széchényi-alapítvány , mint az 1695-ben februar" 15-dik napján summáztatott 2,407,000 fo- rintra ment fel "); s mit szóljak Erdélyról, hol már János Zsigmond fe- jedelem Ramus Péterrel Párisban, Zabarella Jakabbal Páduában levele- zett egy magyar tudós academia felállítása felett, hol később a" halhatat- lan Bethlen Gábor a" ma is fénylő enyedi collegiumnak fejedelmi talpkö- vet vetett; hol Apáczai Cserei János véleményt is készitett egy magyar academia" felállíthatása módjáról, mellyet Barcsai Ákos fejedelemnek be is nyujtott; hol 1775-ben földmivelés" és mesterségek" egyesülete Lázár 1) Geschichte der Königreichs Ncapel von 1414. bis 1443 von August Grafen von Platen. Frakf. 1833. p. 358—359. :) Catalogus Bibl. Széchen. T. 1. p. 560, hól talán hibásan áll 24 millió. III. TUDÓS EGYESÜLETEK" "8 ALAPITVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 109 János gróf" elnöksége alatt, majd nem soká a magyar nyelvmivelő társa- ság is lételre jöttek; hol végre magok az uri asszonyok is, egy Bethlen Kata, Teleki Józsefné, egy Kendefi Rachel, Teleki Mihályné, egy Ne- mes Julianna, Korda Zsigmondné bőv ajándékokkal gazdagították az 0s- kolákat. Hallgatok a" jelen életkorunkban történt nemes áldozatokról tudományos intézeteink" gyarapítására, azokról majd egy igazságosabb jövendő fogja itéletét megtenni; csak azt kérdem még, mi hát az oka, hogy ennyi eróködések után is tudományos kifejlődésünk nem jutott azon tetópontra el, hol azt minden igaz hazafi látni szeretné? — Való- ban e" kérdés megfejtése sokkal nehezebb, mint az első szemmel látszik, mire értekező itt most ki nem ereszkedhetik, de az fontos megvitatásra mindig érdemes leend. A" mi felvett tárgyához szorosabb kapcsolatban áll, az — mai idő korunk" azon jelenete, mellynél fogva ezéhek, "s más hason termé- szetű egyesúletek a" cselekvően munkás életből mind inkább kezdenek el- túnni: ellenben a" tudományok" mezején azok esztendőról esztendőre szaporodnak. Mire mutat ez a" jelenet? Nemde nem azt kell - e hinnünk, hogy érzik a" nemzetek az illy egyesületek" szükségét tudományos szem- pontból, hogy a" mit egyesek" bár mi vas szorgalma meg nem birhat, azt összetett vállakkal többek véghez vihetik. A" római archaeologiai társaság 1829-ben alapult a. burkus koro- na herczeg fő pártfogása alatt, 302-re megy tagjainak száma, mellyból 145 Olasz-, 61 Angol-, 45 Német-, 40 Franczia-, 4 Orosz-, 3 Holland- és Belga-, 3. Görögországból valók , "s azon kevés idő alatt is már a" tudós világ archaeologiai ösméreteit e" társaság folyóirásával rendkivül eló- vitte. Mit szóljak a" párisi ásiai tudós egyesületról, mellynek érdemeit a" chinai zsákmánynyal gazdagon vissza tért Neuman olly méltólag magasz- talja? melly alig számlálja 12-dik évét létének, már is az ásiai nyelvek, szokások, literatura felett sok homályban rejtett kincseket napfényre ozott. Vagy az 1826-ban Westphaliában alapult hazai miveltséget czélozó egyesületről tegyek - e szót? mellynek históriai és régiség osztálya Német- ország előidejét minden oldalról felvilágosítni igyekszik. Említsem - e hogy a" londoni műkedvelők" társasága világszerte utaztatja tudósait, s azoknak utazásait közre bocsátja! hogy Bekker és Brandis nem régiben is a" berlini academia" költségén járták be Olasz-, Franczia-"s Angolorszá- 110 PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. got csak azért, hogy Aristoteles minden kéziratait összehasonlítsák ? vagy a" pomerániai tudós egyesületról szóljak-e, melly tíz év óta a? balti tengermelléki dolgoknak tisztába hozásában munkásan fáradoz? El- halgassam-e hogy Strojew és társai az orosz kormány" költségén minden megyét megjártak, a templomokban klastromokban találtatott okleve- ket és actákat összekeresték , mellyek az ország" históriája új kidolgozá- sára szükségesek? hogy ezen biztosság négy foliant kötetet szedett össze, mellyek már nyomtatás alatt is vannak, hogy a?" mellett öt tárczát ( portefeuille) gyűjtött a" sláv literatura" históriájára, és még is Mosz- kauban sok irományt hagyott hátra, a" mi éjszaki Oroszország "s Szibe- ria" történeteire szolgál felvilágosításul , a minek tudása reánk nézve is olly felette szükséges !). Valóban ezen tudományos forrongás az európai miveltségnek ál- landó disze! melly, meg nem elégedvén a? már készekkel és fölfedeztek- kel, méh" módjára zsibong az egész föld körül, "s nekünk magyaroknak is ezeknek tudására dagadni kell kebeiünknek , hogy a" lehetségig köves- sük a derék példákat; nagyainkat felbuzdítsuk a? tudományok" pártolá- sára, mint egykor azt eldődjeik tették ön nemes érzeteket követvén, és ha az irígység vagy félreértések a" magyar tudományos egyesület mun- kálkodásait homályba borúlva akarnák látni, vigasztaljuk magunkat azon históriai adattal, hogy más academiák is az illy összeütközéseket el nem kerúlhették , hogy a" párisi tudományos academia is 1696-ban szinte a megcsökkenéshez közel volt azon alaptalan hír miatt, mintha az udvar kírályi pártfogását meg akarta volna vonni tóle; hogy kezdetben a" ber- lini tudományok" academiájára is a rágalom? nyilait szórták, de Leibnitz egyik fő eszközlője az egyesületnek mélyen beható ítélettel irta a mi tanitásunkra még akkor meg, hogy egy új tudományos egyesület már a dolog" természeténél fogva csak lassú lépéssel mehet elő, de eleget és jókorát halad az, ha jól lép. Sat cito, sisat bene? ?) 1) A" honi történetek" felvilágosítását tírgyazó németországi tudós egyesüle- tekről 1. Jahrbuch. der Literatur. Band. LXIX. lap. 98—99. 7) A" párisi academia? állapotjáról 1696-ban 1. Bűlletin des sciences histor. etc. 1831. May Nro 5. p. 98. A? berliníről Leibnitz? levelét Hoffman Fridrik ismeretes orvoshoz. Opera omnia T. II. Pars. 11. p. 9. III. TUDÓS EGYESÜLETEK" "9 ALAPITVÁNYOK" HASZNAIRÓL. 111 Mi magyarok is hát a" történetek" illy játékán ne akadjunk fel , sót inkább csüggedhetlenül menjünk más nemzetek után a szép pálya- úton elő: én pedig a" külföldön és egykor tiszteltetett Otrokótsinknak kivánásával rekesztem be jelen értekezésemet, mellyet az a" Szentirás- ból merített: , Kedvezz uram a" te népednek, "s a te elkezdett munká- dat vidd végbe bennünk, és a" téged szeretőkben. Vidámiíts fel min- ket a, mi napjaink" sorai szerint, mellyekben büntettél minket , "s esz- tendeink" számához képest, mellyekben szenvedtünk." (Psalm. 90. 15.) III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. V. ZREDNAI VITÉZ JÁNOS, z NÉMELLY TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTJÁRA. OLY ASTAG MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ, A" M.T. T. KIS GYÜLÉSÉBEN, MÁJUS VIII. M. D. CCC. XXX. VII. CZUCZOR GERGELY. Midón nemzetek" viszontagságai, előmenetele , vagy hanyatlása felől, "s fejedelmek" tetteiról a. történetirók emléket szerzének, az egyes polgá- rokat sem feledék figyelmökre méltatni, valahányszor ezek a" néptömeg- ból kitünvén annak nyilvános ügyeire hathatós befolyással voltanak. És méltán; mert még a" keleties önkény" birodalmaiban is mindenha létezé- nek férfiak, kik, jóllehet korlátlan uralkodó" szolgái, beavatkozás, cselszövények , tanács, végrehajtás által az ország és kormány" dolgai- ban részt vőnek: alkotványos nemzetben pedig, hol at köz ügy köz ta- nács tárgya, lételt és munkálatot országos elmék nélkül gondolni sem lehet, szövetségben állván tagjaival a fő, ez amazok nélkül és viszont nem intézkedhetők. Azért, ha fejedelmei tetteit tudni hazafihoz illik, egyes polgárokéit ismérni szinte hasznos, bennök lelvén leginkább pél- dákra, mellyeket szemmel tartanunk kell; mert közelebb ők állnak hozzánk, "5 midőn amazok" fennségén és ragyogtán bámulunk, ezek" küzdéseit és menetelét utánozni is kedvünk gyúlad. ZREDNAI VITÉZ JÁNOS" ÉLETRAJZA. 113 Meg is van mindegyik polgárnak saját munkaköre, csakhogy a mint hatásra és sikerre tágabb, vagy csekélyebb, közös, vagy személy- szerü, a! szerint a" nemzet" történetében kitüntetésre méltó, vagy nem ollyan. De a" nagyok" érdemei osztályozásában is a" dolog maga némelly fokok" felállítására inteni látszik bennünket, annál magasabbra helyez- vén a! tett" becsét, minél alantabb állásu "s több viszontagságokkal kény- telen vala küzdeni a!" felvergődhetésig bajnoka. Mert dicspályán is, mellyre születés által jutánk, polgári cserágat érdemelni szép; de ha ki pályát önmaga kerese, "s annak rögeit, mielőtt futnia engedteték rajta, izzadozva tördelé, az igy kivívott pályaág még virulóbb szépségü. E" gondolatok fogák el elmémet, midőn Zrednai Vitéz János" élete "s tettei körül foglalkodnám; mert a" történetek" nyomain indul- tomban , "s korának sajátságairól vizsgálódván , mind inkább meggyőződém, mennyire jeles elméknek sem alacson eredet feledésre, sem nehézségek a" fenntebb pályán akadályokul nem válhatnak. Azonban, hogy az or- szágos férfiú életrajza némileg is megközelítse a" valóságot, nem eléglem a" tetteket eléidézni, vagy azokat a" jelenkor" szemüvegén vizsgálgatni ; sót ennek uralkodó eszméitól, szokásitól, "s körülményeitől, mennyire lehet, elvonultan, ama" régiek vissza elménkbe varázslandók. A" század saját szelleme legyen mérlegünk, mellyet ha föllelénk , itéletünk a" való- ságot megütheti, nélküle ingadoznia, és csalékonynyá kell lennie. Tud- niillik a korunkban már talán alacson és veszélyes elvek hajdanta fen- séges és hasznos rugókul szolgáltanak, "s mit ma nem kárhoztatni, és nem irtogatni, gyávaság és bün volna, azt egykoron oltalmazni és tá- mogatni polgári erény és szentség volt. Így lesznek az uralkodó elvek" változásai szerint a" tevők" "s tetteik" érdemei szinte változókká. Mielőtt tehát felvett tárgyamhoz fognék, nem roszalom követni, mit jeles történet- "s életirók helyén és sikerrel gyakorlának, előadván általános vonásokban a" rajzolatbeli férfiu "időszakát, hogy a" beirandó rajzlapon határozottabban , talán bátrabban is járhasson a" próbaecset. A" tizenötödik" század" közép" harmada vonúl előnkbe, hazánkra változó" és . veszélyes , önmozgalmai által és szomszédai miatt. "A" hosz- szasan , de kevés áldással, több sérelemmel uralkodott Zsigmond után rövid , vagy ingatag hatalmú fejedelmek, férfi, ifju, gyönge asszony" kisdede; nemzetül osztrák, lengyel, megint osztrák, végre serdülő , de M. T. T. ÉVE. EV. 2. 15 114 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. nagy reménynyel választott és biztató magyar ifju változkodnak a ki- rályi széken. Helyettesül a két utóbbak mellett fő hatalommal kormá- nyozók, ott Hunyadi, itt Szilágyi. A" Zsigmond által rettegetett na- gyokat halála bátrabbakká, de a bátorlét elbizottakká is, a gyakor trónváltozás gyülület vagy kedvezés által pártokra hajlandókká, önma- gokkal viszálkodásokba tevé. Innen oligarchai hatalmaskodás, hazán ejtett sebek, belső háború, mellyet; ha önerejök csorbula, idegennel folytattak, "s midőn külön külön másoknak kedveznek , mi közepett álla, a" haza, sinlette csapásaikat. Jiszkrai kóbor hadai, vagy Ulrik" és Gara" cselszövényei szaggatták-e inkább a" hont, nehéz megmondani. De kivülről sem csekélyebb gátok , fenegetés , veszélyek. A" kisded László" gyámatyja Fridrik halogatva, vonakodólag , beavatkozásaival , majd fegyveresen, békében és hadban egyiránt érezteti terhes szomszéd- ságát. Husz" vallásbeli ujításai ingerek a lélekben és hadban virágzó cseh nemzet erejének, bátorságának; a Ziskák, Podiebradok, Jiszkrák korához csak amaz Ottokaré hasonlítható. Keletról nagy és előtolongó vészhullám , óriási hatalommal , Európa" rettegetője, ennek falait , a magyar hazát, rombolá. A" közbe szorult apró vajdák és fejedelmek ma- gokra hagyva gyámatlanok , mint szerencse és haszon vezérlé, ide oda, a" legujabb győzteshez hajladozvák. Velenczétől kevés , mi a hon bel- sejére baj háramolhaték , mert kalmárkodó tervabrosza csak a" tengerpar- tokra terjede. Az eleitól legbarátabb szomszédunk , a lengyel, sem muto- gatá földünkön fegyvereit, hanemha királyfiait, az uralkodásra meghi- vottakat tiszteletkép, mint I. Ulászlót, vagy védelemül, mint Kázmért, kisérte be. 1 De ama" bel- és külboni mostohaságban örömei, "s gyámok sem hiányzottak a" hazának. Élt Hunyadi, "s a" nemzeti erő benne, a" sza- kadozott , rövid uralkodások egygyé forradának fegyvere" és lelke" nagy- sága által, "s midőn a" királyi név főról főre szállt, a haza védelme és boldogítása, e valódi tisztei a" fejedelemségnek , holtaiglan rajta, függé- nek. A! köz nemesség, a nemzet nagy ereje őmellette,.a fondor pár- tok ellenére. A" főpapok" szivei és zászlói utána lobogvák , valahány- szor cselszövény, vagy harczveszedelem levívandó vala. Húség, ragasz- kodás a még gyermek királyhoz, nemzetünk" e" legerősb oldalai, "min- den boszantás, ingerlet és megtagadás daczára sem tántorítható lábon ZREDNAI VITÉZ JÁNOS" ÉLETRAJZA. 115 állottanak. " Követelő beavatkozásai által néha alkalmatlan, de többször kedvező a" római udvar, a" mit vallási engedélyekkel és ösztönnel, sür- getőleg, közbejárókép, felszólítgatás, pénz" és hadi segedelem utján te- hete, megkisérté. A" vallási érzelem élénk, de némi maradványaival a" sötét századok" vakbuzgóságának; más valláson, és ellenségnek lenni, : még közel egy dolog. Hadi fenyíték és merészlet, a" csaták nagy isko- lájában serdülő nevezetes hősük, nemzeti jogoknak bitorlók "s beavat- kozások elleni védelme, főpapok" és országnagyok" elmellőzhetetlen be- folyása a fő kormányra , bélyegzik e" korszakot, "s ez utolsók közt tör- ténetrajzom" férfia honott és hadban, egyházi és polgári tiszte szerint jelesh helyet foglal. De erról szóljanak már hiteles kútfókból merített tettei és viszontagságai ?). Zrednai Vitéz János Tótország drávamelléki falujában Zrednán, honnan mellékneve, vette eredetét, nemes, mint esztergami sírkövére vésett nemzetségi czímere mutatja, de szegény szüléktől, ugymint ki- nek leány testvére Czezingének , szerémi bognárnak , juta nóül. Születé- se" idejéről , mint akkor nálánál fényesb eredetüekról is , nem szól a" tör- ténet, de hogy a" 15-dik század" elején született, éltes korában kimul- tából bizonyosan visszaszámolhatni. Első gyermekségén homály borong, szüléi házáéhoz egyenlő. Ezek" akaratja-e, vagy valami jótevő sors, bizonytalan, tanulásra inté. Hogy a tudományokba, ha nem alaposan is, de első elemeikbe honn avattaték , és talán , mint unokaöcscse Czezin- ge, ugyan azon egyházfi által, később a" közellévő pécsi oskolákban, onnét szabad gyanítani, mert bővebb isméretek" szerzése végett csak némi előkészület után indulhata útnak. Olaszország a. tudományok" és szépmüvészetek" akkori hazája, jelesen Bononia, vonzotta kebelébe a lelki miveltségre vágyakodó ifjút, hol a" görög és latin nyelvekben és literaturában hasonló jártasságot, "s a" mathematicai tudományokban, leginkább csillagjóslati tekintetben, jeles előmenetelt tőn. Onnan mint :) Jelesb kútfők, mellyekből adataim merítvék : a) Bonfinius Hist. Decad. Hung. b) Galeotus Martius. c) Epistolae Joannis de Zredna, Schwandtnernél. d) Alexius Hoxányi Memoria Hung. e) Schmidt Archi Eppi Strig. f) Ant. Gánóczy historia Eppatus M. Varad. g) Pray. h) Engel. i) Historiae Ececlesiasticae R. Hungariae Tom. VI. kézirat a" pesti egyetem" könyvtárában ; és Paulus Wallaszky Conspectus Reipublicae li- terariae in Hung. r ú7 tági 116 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. felszentelt pap tére-e vissza, vagy azután avattaték az egyházi rendbe , egyikre sincs adatunk, valamint hogy Zsigmond és Albert királyok alatt már titoknoki hivatalt viselt volna , miután Budai Ferencz ebbeli állitásá- ra kútfőt nem idéz, hitelességeért csak őmaga kezeskedhetnék. Bizo- nyos, hogy Hunyadi János" emelkedő hirü udvarába jutott, hol kitün- tetett okossága, éles itélete "s ügyesség által olly kedvezést és becsüle- tet szerze, hogy az országos befolyásu nagy polgár és bajnok pártfogó által különféle hivatalok" fokain főpapi méltóságra verekednék. Rend- ben, és nem csalatkozom, nagy következésére első hivatal, mellyet vi- sele, a" két ifju Hunyadi László" és Mátyás" nevelésök vala. A? házá- nak kevesebbet, mint hazájának élt apa benne tüzte ki azon férfiat, ki az atyai szent ügyben, gyermeknevelés körül, megbizatni érdemes vala. És ha a" serdülő tanítvány" isméreteiből , még inkább józan elveiből , sza- bad a" tanítóéira a" viszonkövetkeztetés, Vitéz Jánoséi a legtisztább fényben tünnek elé. Az atbletai termetü és idomu László ugyan elébb áldozatául esett a" kaján fondorlatnak, hogysem hadi ügyességén kivül ama" tudományossal is visszaragyogtathatná oktatója érdemeit: de annál csalhatatlanabb tanúnk őriztetett meg Mátyásban. Ó a" görög és latin literaturában egyiránt okult, a" történeti, földleirási, mathematicai , épí- tési tudományok" szenvedélyes kedvelője, de leginkább, mi tetteit lel- kesíti , felderült, "s korán túl előre józanodott elvekkel biró fejedelem, mind ezen tökélyek" bimbaját már akkor fejleszteni kezdé, midőn ser- dülő éveiben az oktatószék elől alig bucsuzva, amazok fejében, a nemzet vonzódását és reményeit önmagában öszvesíté. Nem kétlem , tüzelé a" természettől képzékeny elmét atyjának házi szokása, a ven- déglő asztalokat vidító hósdalok , utóbb az ő királyi udvarában is ottho- nos zengetüek ; de szinte tudnivaló, hogy az főleg a" szépmüvészet" és énekek" honában csinosult oktató? ösztönözésére , nevelési elvből történt légyen, a" tettekkel gazdag haza! hősei magasztalására amannak műsze- reit, az éneklési és hangszeri zenészetet párosítván. A" fiai előhaladá- sát tapasztalt atyának lehetetlen volt bővebben meg nem ismérnie neve- lőjök" életbülcseségét, tudományát, belátását a dolgokba ; "s innen tör- tént, hogy a" még akkor jobbára az egyházi karra szorított állapotjában az irástudásnak , őtet az országos ügyek jegyzőjévé, "s hogy terhes hi- vatalát némi dísz és jutalom örvendeztesse, a" nagyváradi káptalan" pré- ZREDNAI VITÉZ JÁNOS" ÉLETRAJZA. 117 postjául ajanlaná. Igy a" szúk házi körön túl már nyilvánosak, és mesz- szehatóbbak munkálati. Birjuk levelei gyűjteményét, "s bennök lelkesedést és erőt, szer- zőjök" lelki bélyegit, esmérni tanuljuk. Tartalmok részint önérdekétp, többnyire a" közügyet illeti. A" múűbirák gáncsolják ugyan majd az el- avult, majd az újdon szavak után szerfeletti kapkodást, a" kelletinél gyakorabb virágokat, néha a" mindennapiast , majd ismét a" dagályt elé- adásában ; de ezek kora? közös hibái, melly csak alig kezdé a classicai literatura" eredeti csinos egyszerüségét kedvelni : az ebbeli ízlés tisztulá- sa az Erasmusok" századára nézvén. Belső tetemes becsök előtt azon- ban elenyésznek az aprólékos hibák; mert midőn egyfelúl Hunyadi és az ország" tanácsának bölcs és szilárd határozatu végzéseit közlik, más résztt magasztalják a" tollat, "5 ennek intézőjét az észt, miután nyilván dolog, hogy a" tanácskozások csak anyagot nyujtanak a" jegyzótollnak : az indító okok" szövevénye, rendszer, eléadás" hatalma "s ereje, és a szellem, melly lelket önt a"? műbe, a? feltevő" dicsósége. Bizonyára a figyelmes olvasó kénytelen függőben maradni, ha Hunyadi" és az ország tanácsának a nemzet" és király" jogaihoz szoros ragaszkodását, hazasze- retetöket, eltökélt szilárdságokat tisztelje-e inkább , vagy azon lélekismé- retességnek , részrehajlatlanságnak , tiszta nézeteknek tulajdonítsa az el- sőséget , mellyek e" levelekből tündöklenek. Milly gondoskodás az el- hagyatott, vagy üldözött egyházak" és szolgái ügyeiről a római székkel és követekkel váltogatott levelezésekben, milly sürgető buzdítások amott és némelly külső fejedelmeknél a" törökök ellen! milly finom karczolat- tal adatik tudtára V-dik Miklós pápának, hogy több örömet szerzendő vala Hunyadinak , ha a" herczegi czím helyett, mellyel ezt megtisztelé , inkább pogányok elleni segedelemmel jutalmazta volna. Mit szóljak azon vitatásokról , mellyek emlékezetre méltó tanujelei a római beavat- kozások ellen derekasan védett nemzeti tekintetnek !), vagy ama" panasz- !) Ezek V-dik Miklós pápa? gyóntató atyja és követe Bálint felett folytanak , ki a. dömösi prépostságba , a" királyi pártfogói jog" daczára erőszakkal be akart he- lyezkedni. Eleinte ugyan kímélve , "s udvarias kifejezésekkel kérék őt az összegyült rendek , mondana le törvénytelen kérelméről: de miután a? feltételében makacs egy- házi átokkal is fegyverkeznék István esztergami prépost mint vágytársa ellen , emlé- kezteték a" pápát: hogy a" királyi pártfogói jog, mellyet kezdettől üztek a"? magyar 118 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. levélról, mellyben Fridrik" halogatását olly éles és élénk szavakkal fes- tik ))? Csak honi szeretettől lángoló szív, és derült ész lehettek az illy érzelmek" hivséges tolmácsai. li felségek , most a" fejedelem távollétében az ország mellett vagyon , hogy a" dömösi egy- házba készebbek ellenséget, mint illyen vendéget bebocsátani , "s veszszen inkább a" haza , mint csonkuljon szabadsága... Hasonló szellemben izentek a" bíbornokok" gyü- lekezetének: A" világi szabadságért már sokan feláldozták közülök életöket, annál kevesebbé vártak illy nyugtalanitást a" lelkiekben. Ők ugyan királyok" és koroná- jok" letartóztatását Fridriknél, noha némi szégyennel , a" pápa" kedveért eltürték; de hogy a" királyi pártfogói jogban a" római szék akármi rövidségökre legyen, elszen- vedni épen nem akarják. Fenegeték végre Bálintot, ha még továbbá az említett pré- postságot kezére keríteni mesterkélend, nem csak az ohajtotta egyházból, hanem széles Magyarországból kitiltatik. Schwandtner. 1 E tárgyban szóló levele Hunyadinak következő foglalatú : , Tudja Szentsé- ged, milly régen vagyunk kénytelenek elnyomni fájdalmunkat , de naponként minden foglalatosságaink között felújul az sziveinkben azon igazságtalansággal együtt , melly a" mi választott királyunk" személyét, "s vele nemzeti becsületünket fogságban tartja. Annyi , mindeddig halasztgatott alkudozásainkkal többet nem eszközlöttünk , mint ho- mályos , ingatag kinyilatkozásokat, mellyek sem békével nem hagynak, sem a? há- borút meg nem engedik. Mindig sajnosabban érezzük, milly készantag fárasztatik béketürelmünk , "s mint vettetik meg , ha elfárasztatott. A" római király pedig az alatt csaknem naponnan ellenségeskedéseket űz határainkon, és miután minden jogainkat megsértette , nemzeti méltóságunkat ingadozásba hozta, bátorságunk" elnyomására törekeszik , idegenek" kárával önhasznait eszközlendő. Minthogy tehát sem az idő, sem a! római király nem segíte mindeddig bajainkon, elhatároztuk magunkat a" római székhez mint az igazság" nem személyválogató kiszolgáltatójához segedelemért folya- modni. Mi valóban nem tudjuk , mit követelhetne igazsággal Magyarországon a? ró- mai király, hanemha talán azt véli, hogy joga van minden gonoszt elkövetni rajtunk. O kötött belénk, ő vetett először lángot házunkra, mellyből egy gonosz követte a" másikat. —— — Ha pedig a" dolog Szentséged" közbenjárására sem mehet véghez , akkor kénytelenek leszünk szörnyü vérontással sürgetni ügyünk" elválását; mert az az elkeseredés minden korlátokon általront, ha a" megsértett és megvetett félnek az igazság" paizsa védelmet nyujtani késedelmeskedik."" Fridrikhez pedig igy irtak: ,, Gyakran kértünk már , bocsátanád el Lászlót, a" mi királyunkat , országai és uradalmai általvételére: de te megvetvén könyörgése- inket , a" főfő származatú ivadékot, a" mi reményünket , béke" és egyesség" angyalát ide gen országokba vitted el. Ez fáj nekünk , és már eluntuk illetlen bánásmódodat to- vább türni. Egyértelmüleg elhatároztuk, hogy urunkat kiszabadítjuk kezeidből. Ha szép szerével kiadandod őtet, háladatosak , és rajta leszünk , hogy közted és királyunk ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 119 Jeles történetirónk Engel vallomása szerint, az inkább csaták- ra, kevesebbé tudományoknak nevelt és élt Hunyadinak az magasztal- ja természeti józan okosságát, hogy nem csak érzelmei "s határozatai eléadására, hanem gondjai részesévé, "s a. haza" ügyeiben munkálkodó tanácsinak belsőleg megbizott társaul olly férfiut, millyen Vitéz, vá- laszta ki. Milly bizodalommal volt pedig nem csak ő, hanem a" nemzet egyeteme is hozzája, a" várnai szerencsétlen csapás után 1444 még in- kább kinyilvánult, hol V. János váradi püspök is lakolt a nemzet, vagy helyesebben Juliani bibornok" hitszegő bűne miatt ; mert a" megürült püspöki székre köz akarattal vágytárs nélkül ő kéretett sürgetőleg a" ró- mai szék" fejétől, és tanácsától. ,, Várad kulcsa lévén Erdélynek, igy íra Hunyadi a" pápához, Vitézre van szüksége, honott hívebb őr nálánál nem maradhatván, mig őmaga messze a" pogány ellen harczolnaf. Az aguiléjai bibornokot bizodalmasan felszólítván kéri, hogy a" váradi egy- ház" és levelebeli, vagy is nem úgy saját, mint az egyetemes haza ki- vánatát az apostoli szék előtt gyámolítsa. Tudatja Eleutherius Keresz- télylyel, ama" püspökség" megürültével Bihar megye , "s egész ország nagyjai, és lakosai csoda egyetértéssel , nem isteni sugallat nélkül, kire szavaztanak légyen. Legsürgetőbb Caesarini Györgynél, érdemeinek leg- főbbikét, a" törökök ellen kereszténység mellett vállalt fáradozásait, és diadalmait vetvén kedvenczéért közbe. Ohajtása" hevével vetélkedék annak töltéből kelt öröme, (1445) feles levelekben hálaköszönetet mond- ván kivánata előmozditóinak, jelesen a! tarentumi bíbornokot, ki Vitéz ügyét leghathatósban gyámolitá, udvari káplánja Péter mester által tisztelteté meg. A" főpapi méltóság nem csak fényét, de munkálatai körét is ne- velé Vitéznek. Az ügyes, bölcs, és szónoklatban gyakorlott püspököt országos küldöttségek elnökéül fogjuk ezentul gyakran látni. Még között állandó barátság és örök frígy álljon fel. Ha pedig őt tovább is megtagadan- dod tőlünk, el vagyunk tökélve úgy tenni, mint urokért hív alattvalókhoz illik. Ha háboru támadand , "s pusztulandnak a" mezők, várasok, falvak lángba borulnak , ÉS emberek öldököltetnek: úgy rajtad legyen a" bűn és a! bünhödés , mint törvénytelen ellenzőjén igazságos követelésünknek." 120 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. 1446-ban a" Bécsbe érkezett római követ , szemtanu a" viszálkodásokban Fridrik és hazánk között, károlva a" pogányokra hasznosabban fordít- ható erő" pazarlását, Vitézt levél által sürgeti, vetné hathatós szózatát a" kormányozó és nemzet előtt közzé, Fridrikkel kötendő békére. És csakugyan a" következett évben (1447) tartott budai gyúlésből kinevezett küldöttséget szónokkép ő vezeté Austriába. De a! császár, mint félni , nem remélleni lehete, inkább nehezíti a" feltételeket, mintsem a" haza rövidsége nélkül elfogadhatókat. Béke tehát nem, de a" római követ sürgetéseire Racolsburgban két évi fegyverszünet köttetik. E" közben ama" megbizásnál fogva, mi szerint a! hadviselő kormányzó az egyház némi ügyei elintézését távollétében reá hagyá , Csupor Demetert , a" Czil- leiek" fondorlatával Zágráb" elüzött püspökét, pártfogásába "s udvara vendégeül fogadja. Majd az agg korára tiszteletes, de élénk ravaszságu, szineskedő , árulásban, és káron kapott Györgygyel, Servia urával, al- kudozik , és pedig, ha a" despota" hite olly biztos volna, milly kedvező a" béke tételeinek tartalma , jó -sikerrel; de ugy látszik , néha a" sors is örvend a" nem jókat palástolni, mert Györgyöt nem sokára hitszegésre szabadítá, az alkukötés egyik fő czikkelyét, a" despota" leányát, hül- gyül Mátyásnak eljegyzettet, halálnak adván. A" király most is még idegen , fukar gyám alatt, nem csak nem közelíthet magyaraihoz , de Romába kénytelen a" koronázandó császárral utazni. . Ellenmondás, "s a pápánál közbevetett kemény szavak kisérik őket a nemzet részéről. Erre Pozsonyban gyülés, (1452) kebeléből kö- vetek indítatnak Bécsbe, kik előtt Vitéz szónokol az ifju királyt szekére meghivandó. Az igéret meglón, "s viszonos hajlomás a" békére hit" ere- jével pecsételve, de a" szótartást még korálja Fridrik, Év" lefolyta után (1453) tölt be végre a magyarok" hosszas várakozása, de hogy örömük is teljék, Ulrik, a" tanácsadók" leggonoszbika, akadályozá. Az érke- zendő" fogadására ment fényes küldöttségnek a" váradi püspök is egyik tagja, "s a pozsonyi gyülésben elölült király, miután a kormányról le- mondott Hunyadit ország" főkapitányává, ót kir. cancellárnak nevezte. Hivatala" változtávalis Vitéz , ama elébbi országember , hazafi , mun- kás polgár, és főpap. A" német rendek" gyülésében Regensburgott(1454) részt veszen, hogy Castiglioval, a" római követtel, a" török ellen segédet pénzül és fegyverben eszközöljön tólök. De mit ő biztatólag épít, azt ZREDNAI VITÉZ JÁNOS" ÉLETRAJZA. 121 Fridrik" követei lebeszélve elrontják, egyébiránt is a" veszélyt csak hír- ból, nem nyakaikón érző birodalmi küldöttek a" vállalkozásra kevesbbé , jobban vesztegléshez hajlandók. De Hunyadi élete? óvásában tett érde- mei sem érdektelenek. Ulrik a! fondor, a? nagy hós vesztére törvén szinlett ürügy, királyi név alatt Bécsbe idézi ót, "s az engedni csaknem hajlandót Vitéz" óvakodó tanácsa tartóztatja vissza. Miután pedig Köp- csénynél az ország határán találkozott Ulrikkal, "s rajta nagylelküleg , megvetéssel, mert élete kezében vala, bosszut állott, a" király, hogy az orgyilkosság szennyétől megtisztuljon, a" budai gyűlésre idézi Hunya- dit (1455); de ismét Vitéz" tanácsára nem máskép, mint biztosítvány mellett jelen meg. Ekkor Vitéz több társaitól környékezve, a" királynak eleven színekkel festi a veszélyt, mellybe ót méltatlan kedvenczei dön- teni sietnek: , Venné gondolóra, mondván, hogy Hunyadi az öszves ke- reszténység oszlopa. Egész Európa" szemei rajta függenének. Ó vele győznek, vagy elhiulnak a" pogány? megalázását szivükön viselők" remé- nyei. Ő, kit fejedelme balra ismért, ki ellen csábító tanácsadók szövet- -kezének, ő volna az egyetlen, kinek hatalmas fegyvere visszaverni ké- pes az ozman erőt, kinek zászlói előtt Mahomed" gógje meghajolna." A" szó fogott az ifju király" szivén, de a" tanácsosak" boszuemlékezeté- ben, mint gondolhatni, mélyebben, róva maradt. is A" háladatos kegyelt nem sokára, de a" haza, és kereszténység is elveszté hatalmas gyámolát, mert Hunyadi ama! thebaei hősként, ha bár nem a! csata" hevében, de legott diadalmai legfényesbike után Zi- monban, ósz fürtökkel, még is hamar kimult, nagy reményü fiait jele- sen Vitéz János" gondjaiba ajánlván. A" veszteségi fájdalomnak hamar több gonosz áll nyomába. Ulrik" kaján szemeiben két türhetetlen szál- ka, László és Mátyás, a" Hollósiak. " Ez csemete még, de nagyság bim- baival, amaz elég erós visszatorolhatni a gonosz merényt, annyival fé- lelmesebb is a" roszaknak , ollyan kivált Ulrik és czimborái előtt. ,,Halál az ebfajnak" volt a" czinkosok" jelszava. Az erejében viruló, "s magához :nem bizodalmatlan László, a" természet isteni szavára, ön védelméhez nyúl, elfojtandó a" lelket, melly reá vétlenre halált liheg, "s szándékát , mi tevő legyen, megnyugtatásaul lélekisméretének , melly jókban a" kép- zelt rosztól is visszaborzad. Vitézzel a" váradi püspökkel közli, "s ez rejtélyes válaszában , ő senkinek, ugymond, megüöletését tiszteletes papi ME Ta Te VÉVE ÚV 2 16 422 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. hivatala, "s békét, "s engesztelést intő méltósága miatt nem tanácsolhat- ja: de ezen öldöklést, ha végrehajtatnék, roszalhatni sem fogná"; 7s a" jók" és kereszténység örömére Ulrik , a" halálos vita kezdője, elesik, de czimborái bosszuvágya felkel, "s László a" királyi bocsánat 7s eskü daczára Budán börtönbe, nem sokára vérpadra jút; fogolytársai több előkelő, köztök a váradi püspök Vitéz is. Ezek meglett dolgok, "s Vitéz rabúl estét időnkhöz képest talán átalljuk, talán méltánoljuk. Ám századát se feledjük, "s kortársai itélete intézze a" miénket is. A" köz- vélemény mellette, a. magyar egyház és apostoli követ sürgetik a ki- rályt, "s reá birják, hogy Vitézt az esztergami érsek Szécsi Dienes" egy- házi törvény szerinti itéletére , "s őrizete alá bizza: De hogy ez inkább szabadítására lépés, nem vétkének vádja vala, onnan tünék ki, mert mind a" pápa III. Callist, mind Aeneas Sylvius bíbornok, utóbb ró- mai főpap, a királyhoz folyamodtak felmentéseért az ártatlannak. A" közbejárás nem téveszte czélt. László Esztergamon általrándultában ma- gához idézvén ót , szabaddá tevé: ,, Váradi atya , mondván, ne neheztelj, börtönbe, higy nekem, akaratomon kivül estél. Olly nagy férfiú méltó- ságát soha nem itéltem volna illy mocsokkal illetendőnek. A" csíny Bu- dán történt, hol mit az országnagyok" vad kénye akart, nem csak elnéz- ni, de túrni is kénytelen valék , mert tólök függtem. " Most enakaratom- ba helyezkedém , "s miután jámborságod" "s erényeid" ösméretébe juték , nem kegyelmemból, inkább igazságos itélet szerint fölmentelek. Vedd tehát szabadságodat vissza, "s a? váradi püspökséget azon hatalommal, mint elébb, viseljed". Visszanyert szabadságán nem csak a" magyarok, örvendettek idegenek is. Aeneas Sylvius a" királyt köszönő, Vitézt örvendező levéllel tisztelé meg. A" köz jóért szenvedett méltatlanság nem sujtá le, sem a jóban ót ovatosbbá nem tevé, haladván mint elébb, csakhogy szilárdabban , mert méltatlan szenvedés midőn dermeszteni látszik, gyúlaszt nagy el- méket. Azalatt a király Prágában meghal, rendes nyavalya szüksé- géből-e, vagy méreg által, bizonytalan: mert mindkettőre vannak ta- núk. A? haza legott ketté szakad, a? Hunyadiék "s elleneik pártjára. Ezeknek a" hely" erőssége, mert Budán gyülekezének, amazoknak a közvélemény , több hadi erő, "s lélek még elszántabb , kedvez. Szilágyi a kemény , dracoi szigorúsággal halálokat mutogat az ellenfélnek, hogy ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 123 az övéit biztosítsa. Öntestvér nénjét, Hunyadi özvegyét sem kíméli , mert midőn a" fösvény aggnő kincstárát megnyitni a. közre vonakodnék, mit jó szerrel nem tehet, bottal csikarja ki tőle, "5 Vitézt Prágába Po- diebrádhoz küldi, lelkére kötvén, hogy Mátyással térjen vissza. E bi- zodalmat erősité Szilágyiban a" sz. angelói bibornok is, kinek Callist pápa, mint követének meghagyá, eszközlené, hogy Mátyás" megszaba- dítására Vitéz választassék. Olly nagy volt hozzá a" bizodalom Romá- ban is. De Podiebrád használni vágyván a? magyarok" heves ragaszko- dását Mátyáshoz , csak töméntelen váltságdíjért mutatkozik hajlandónak , "s Vitéz drága igéreten vett remény" hírével Budára tér vissza, hol, mig Szilágyi a. makacsságot rettegetve, ő a tántorgó, de nem rosz elméket ékesszólásával hajtogatja a" reményteli ifjuhoz, "s munkájok sikerül, Mátyás királynak kiáltatván ki (1458). E" hirre Podiebrád foglyához nyá- jasbbá lenni, ót vejéül kitűzni, "s azzá tenni legott hajlandó, "s az el- fogadott vóség és baráti egyesség viszonigérete után Mátyást Magyar- ország határáig Strasnitzba kiséri, hol a" választott királyt Vitéz János szónoklata mellett fényes követség örömriadások között, nemzéti szoká- sunk" rendkivüli kedvezésével idvezlé, daczára a" hatvan ezer aranynyi váltságdíjnak , melly annyi reményért csekély árnak látszék. Az új király alatt Vitéznek ismét ujabb tiszt és méltóság pá- lyája nyílik. Az Erzsébettől elzálogosított szent korona Fridriknél, mellynek visszaszerzésére ót bizza meg Mátyás. De a császár alkura sem mutatkozik késznek, remélvén a" Garaiék" pártjában , kik a több- ségtóől erőszakkal, mint mondák, reájok tolt király helyett Fridriket ki- nálták meg a!" fó hatalommal. . Év? multával (1459) ismét sikeretlenül járt, közelítve még is czéljához annyiban, hogy a" korona kiadása, s magya- rokkal kötendő örök frígy megigértetnék, ha a" zálogpénz , "s tett ká- rok pótoltatnak , "s a" császárhoz szított fő magyaroknak köz bocsánat en- gedtetik. E" kikötések azonban keményebbek voltanak, hogysem az egybegyült rendek által elfogadhatók; harmadszor is tehát megkisérte- tett a" császári vonakodás, de szinte sikeretlenül. Végre (1460) Vitéz nem ország küldötteül, hánem magánoskép látogatá meg .Fridriket , mire közel három évi álkudozás, és viszonizengetés folya köztük "). Vég- ") Ez időközből való Mátyásnak azon levele, mellyben Vitézt magához Budára idézi, hogy a" császárral váltogatott alkudozásairól bővebben értekezhessék. — Erde- 16" 124 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. re (1463) Vitéz hat követtárssal kiindult Ujhelybe. " Melly alkalommal kitetszék mind az ország" mind Fridrik" jeles bizodalma hozzája. Mert noha a" kalocsai érsek is tagja a követségnek, de a" szónoklat övé volt, a" császár pedig egyedül őt bocsátá kétszáz lovagból álló csapat" kisére- tében a" városba, a" többiek Sopronban várakozván az alku" kimenete- lére, melly egy hónapos vitatkozások után berekesztetvén, a" korona 60 ezer aranyért vissza- "s a. békesség Fridrik és Mátyás között helyre állí- tatott. Ha országos tárgyak" folyamata nem akadályoz , elébb kell vala említenem , az elhagyott és bitorolt zágrábi püspökmegyére nézve tett érdemeit Vitéznek. (1460) Tudniillik a hazánkra veszélyes Cilleiektól az egyház sem vala mindenünnen nyugalomban. A" zágrábi püspökség? ügyébe avatkozólag, annak törvényesen kinevezett főpásztorát Csupor Demetert székéből kiüzvén, idegen kedvenczöket Zoll Benedeket ültet- ték helyébe. A" még Hunyadi János" idejében és a" pápa előtt folyt pö- rök után elhagyatva, egyházi fenyiték és rend nélkül zavargó megyébe Mátyás Vitézt küldé, hogy helyettes igazgatói hatalommal, mi olly so- káig roszúl történt, jóvá tegye; "s az ügyes főpap" személyes megjele- nése, helyben tartózkodása, s munkálati által mind a" megbomlott fenyí- ték, mind a! bitorlott püspöki jószágok csak hamar visszaállítattak. Azonban, hogy Vitéz a nagyváradi székról lemondván, emezt foglalta volna el, mint némellyek vélik, okleveles tanuadatunk nincs reá !). késnek vélem tiszta elvű nézetei miatt e? levél kivonatát közleni: , Multa guidem un- digue non solum de die in diem, séd de hora in horam saepius occurrunt, guorum fere singula tanti momenti sunt, ut in eis totius regni status pendeat, et nisi guam celeriter provideatur, periculum in mora sit. Cum autem nos plene cognitos non ha- beamus Vestrae Fidelitatis tractatus, nescimus interim de talibus negotiis aliguam certam inire deliberationem , tum propter alia, tum guia ignoranter tale aliguid dispo- nere possemus, guod forte illis tractatibus noceret, vel aliguam turbationem adferret; proinde Fidelitatem Vestram diligentissime reguirimus, guatenus non habito respect ad hos; dies sanctos , guam citissime ad nos festinare debeatis; guia humana negotia temporum opportunitatibus plurimum gubernantur, divinis vero servitiis gnodlibet tem- pus est aptum , et guidguid pro salute patriae agitur, sacrificii loco est. Ant. Gánóczy Eppi M. Varad. !)) Ant. Gánóczy. ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 125 Annyi érdemeiért Mátyás mindjárt koronáztatása után Székes- fehérváratt Bihar vármegyei örökös főispánsággal, és terjedelmes jószá- gokkal jutalmazá meg ót, e" kiváltságot királyi széken ülvén, fejedelmi pálczával ékeskedve, saját szavaival hirdetvén: , Minthogy Vitéz János, kinek bennünket egyedűl ajánlott haldokló atyánk , a jó és bal szeren- csén velünk együtt általment, s hasonló veszélylyel börtönbe esett, ki- szabadított a?" cseh fogságból , honn és idegenben tanácscsal , munkálkodva, mindenkor segédünkül volt, a" viszálkodásokat és háborúkat elnyom- ta, a" cseh, bosznyai, és török táborozásainkban vagy személyesen, vagy seregei által követte zászlóinkat, és követségi tisztében a" legnehe- zebb ügyeket szerencsésen viselte, "s most a" szent koronát, sok idő mulva, visszaszerezte; tetszik nekünk és tanácsunknak, őtet és püspök utódait azon különös buzgóságból, mellyel az isten anyjához, és szent Lászlóhoz viseltetünk, Bihar vármegye" tiszteletével (honore , azaz : jöve- delmeivel) ürökösen megajándékozni, hogy ama" húűségi kötelességeket annál alkalmasabban folytathassa, mi pedig a" hálátlanság" bünét kike- rülve az erénynek járandó jutalmat lefizessük." De ezen megtiszteltetésben nem sokáig részesülhete, rendre, ha- tásra, és méltóságra nézve még nagyobb jutalom várván reá. Tudniillik meghalálozván az esztergami érsek Szécsi Dienes , helyette a magyar egy- ház? fő kormányára legott Vitéz János kéretik (postulatur) "s II. Pál pápa által megerősítetik , valamint Mátyástól Esztergam vármegyei Bajóth és Hontban Tóth Miklós" Telke nevü helységek birtokában is. Új hiva- tása" kezdete az egyház, és akkor egyedül a" papságra néző dolog, a tudományok" és oskolai intézetek" ügye. Szánthó Ambrus szent István vértanuról nevezett esztergami prépost ugyan ott alapította két kanonok- széket megerősíti. Javalatára a" király, a" kor" szokása szerint, egye- tem!" felállításaért a" pápától engedelmet kért. Ugyan emez által (1466) kalocsai érsek Istvánnal, és győri püspök Csupor Demeterrel együtt, felszólítatik, hogy a" szent János" ispotályosai soproni monostorának elébbi jószágait és jogait, mellyek az idők" zavarában sértettek és bi- toroltattak , törvényes birtokosaiknak szerezze vissza, használván, ha jó szerrel nem végezhetne, az egyházi átok" fegyverét is. Hasonló pa- rancs után munkálkodott a" székesfehérvári keresztes barátok" (ordo cru- cigerorum) birtokai megtérítésében. Törvényes szertartási uton , nádor 126 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Országh Mihály által, megujítatja személye , megyéje , urodalmai , s jobbágyai kiváltságait és szabadságit, ez utolsókéit kivált azon okból, mert gímesi Forgách János, Péter, és Friderik testvérek "s jobbágyaik amazok" némelly jogait kétségbehozással, sót sérelemmel illették. A" királytól pedig megerősíteték amaz utódaira is kiterjesztett szabadalom- ban, melly szerint ő saját személyében eskünni nem köteles. Azon időt értük (1467), sót már meg is haladtuk , mellyben Má- tyás a kiskoruság" korlátain átlépvén, önakaratu fejedelemmé lőn, minek elébb már igen éles, "s ha fiatal kora nem menti, characterére homályt vethető tanuságát adá, midón nagybátyját, felmagasztalóját a" királyi székre, a" törvényesen mellé rendelt kormányozó Szilágyit, mert akarat- jával ellenkezék, börtönbe vetteté. Nem adhatom, de nem is szükség adnom , Mátyás" terjedelmes rajzát, mellynek előterén bizonyosan érde- mei fognának nagykodni; azonban, mi czélomhoz való, elmellőznöm nem lehet, a!" feltételeiben erős, végrehajtásban szilárd akaratját, de az alkotványunkban mindig gyülölt, és törvényekkel fékezett önkényt sem, melly szerint a" húbéri rendszer" természeténél fogva, midőn a" nagyokat rendkivül zsarolá , az ezektől függő , s még igen határozatlan mérték- ben adózó nép" zsarolására is kényszert nyujta. " És furcsa, ezeknél még is Mátyás" igazságos neve nem csak nem csorbula , sót megörökült. " Igen, mert a" sokaság csak azt nézé, miként feníti és rója a" király az eddig büntetlen nagyokat, de az általa közvetőleg , "s a nagyoktól közvetetlen elkövetett rosz" gyülölete egyedül az utóbbakra hárult. Igy esik nép előtt a" végrehajtó gyakran utálatba, mig a" végrehajtató , mint távollé- vó ismeretlen, feddetlenül áll szemeibén. "De Mátyásnak e" bánásmódja az országnagyokkal más oldallal is bir. " Zsigmond" rettegetései után húsz év alatt a fő hatalom" osztogatása gyakran mellettök: elég idő elszokni az engedelmességtől, a" hatalomüzés" és fennhéjazás" megrügzésére pedig sok is. "Midőn tehát Mátyás ezek" kitöréseit korlátozni indul, szándé- kán többször csak színe, de néha valósága is megvan az önkénynek. E szempontból gondolnám nézendőknek az ezután eléadandó viszontagsá- gokat ő és nagyjai, kivált Vitéz János között. De mielőtt ezen orszá- g0s és Vitéz sorsára nagy befolyásu tárgyhoz látnék, ennek némi ma- gános tetteit fogom elmondani. ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 127 Szivén viselé ő ama!" régi, és szinte tisztté vált szokását hazánk" főpapjainak , a" tudományos intézeteket gyarapítani, "s a kor" szellemé- hez czéliránylag alkalmazni. E hivatás" érzelmétól, melly utóbb tá- madt oskoláinknak is jobbára alkotója vala, indítatván , Mátyásnak , tanácsot ada , egy főiskola" alapitására , melly Pozsonyban Academia Istro- politana név alatt 1467-ben vette kezdetét. Némellyek ez intézet alkotó- ját Vitézben tisztelik, de véleményök csak annyiban igazolható, hogy az indítványtétel és belső elrendelés általa történt, ki mint királyi meg- bizott oda fordítá gondjait, hogy az új alapítvány minél czélszerüebben intéztessék el. E" végre a" külföld némelly jeles tudósait fényes jutal- makkal , mellyekben Mátyás" dicsvágya és tudományszeretete nem fukar- kodott, az oktatószékek" elfogadására beédesgeté. Igy jöttek be, re- giomontumi János, a! csillagászat, Vitéz" kedvencz tudományának tani- tója, florenczi Brandolini Aurél ékesszólást, kirchdorfi Thóringer Péter szépmüvészetet , lengyelországi Márton Theologiát, Krumpach Lő- rincz és medlingi Gruber Mátyás a" zsidó és görög nyelvet, és szent- irás" magyarázatát tanitandók. Főcancellári czimmel őmaga tisztelteték meg, helyettese pedig György a" helybeli káptalan prépostja vala. — Következő évben látván, hogy az esztergami szent Miklós" tiszteletére szentelt oltár" jövedelmei nem elegendők a szolgáló pap" szükségeire, azt egy az ottani kis Duna" partján vásárlott malommal ajándékozá meg. Hasonló ügyelettel vala az érseki főegyház" oldalán álló szűz Mária ká- polnájára, mellyet miután Középbéli Mihály hasonló nevű honti helysé- ge" felének oda ajándékoztával vallási buzgóságból megtisztelt, a" máso- dik felét ugyan azon czélra az érsek vette meg. Eligazítá az esztergami főkáptalan, és sághi prépost Pál között keletkezett jószágbeli pert. Előtte folytanak ugyan az említett káptalan, és pécsváradi apátság régi Vvi- szálkodásaik is némelly tizedek miatt, mellyeknek végképeni elegyeni- tését azonban, mivel Mátyással az emlitendő cseh háboruba sietnie kellett, Miklósra, a" tinnini püspökre bizta (1470). De térjünk már, honnan el- távoztunk , vissza. A" Pesthez közel Szentfalván tartott országgyűlés után követé Vitéz több zászlósokkal Mátyást az erdélyi zenebona csillapitására. Út közben Zápolya , a" Szepesség" hatalmas ura , szemére lobbantá az ifju fe- jedelemnek önkényes uralkodását, az országgyűlési határozatok" elmelló- 128 III. TÖRTÉNETIRÁSI- OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. zésében, "s határtalan engedelmesség" megkivánásában mutatkozót. Olaj volt ez Mátyás" heves indulatára. Bosszusan és fenegetőleg válaszol a" hatalmas aristocratának, "s ez szinte büszke a" visszatorlást türni , a ki- rályi tábortól elszakad, visszamenőt fuvatván zászlója" aljának. A"? szi- lárd határozatú király, és makacskodó országnagy között Vitéz lőn köz- benjáró , "5 kérlelve, csillapítással reá birá Zápolyát, hogy ha nem szi- vileg is, de szinleg megbékülne fejedelmével. Ekkor és itt érkeztek Mátyáshoz felszólítások, mellyek valamint dicsvágyó lelkének kedvezők, ugy teljesítésök mind neki kevés dicséretére, mind a" hazának károsak, Vitézre pedig sors-határozók is valának. A" római pápa tudniillik, és a" catholicus csehek ösztönözék ót Csehország elfoglalására, amaz val- lási tekintetből, ezek polgári érdekekből is, tudtául adván, hogy óhoz- zá, minden vágytársai felett legszámosb a" ragaszkodó. Az ajánláson örvendő királynak kedveze a" körülmény, hogy Poódiebrád hadat izent Fridriknek , "s ez hizelkedő feltételekkel a" magyarokhoz segedelemért folyamodott. Mátyás a" dolgot tanácskozásba veendő , Egerbe országgyű- lést hirdet (1468). A" rendek" egyik része ellene a" felszólításnak nem javalák a háborut, előgördítvén az úgy is pénz? szükében sinlő haza" sze- Sénysége mellett, a töméntelen költséget pénzül és emberekben , majd nem gondolhaták a" hadat Podiebrád elleni hálátlanság" büne nélkül meg- indíthatónak , majd a" szomszéd vágytársak" irígykedéseit hozván fel. De a" hidegen számolgató megfontolást Mátyás" dicsvágya "s az ezt ösztönöü- 76, "s vallási elveken épült szónoklata Vitéznek alányomá. " ,,A? háború czélja, monda ez, jámbor és szent, csak azért is, hogy Magyarország a" huszitai eretnekségtől megtisztuljon , igazsággal viselendő. A" király ókos belátása és vitézsége kezeskedendnek a" jó sikerről. Erőtetést fog ugyan némileg a? haza pénzben és emberben szenvedni, de a" hadra vá- gyó magyar népet külső csatákkal szükség elfoglalni, nehogy belsőkkel rongálja önmagát , idegen segedelem is fogna a" terhen valamennyire köny- nyíteni." E" szavakra Mátyás, azon hiedelemből, hogy Podiebráddal mint eretnekkel kötött frigye a" pápa által feloldható , midőn a" véghatá- rozatot kimondá , bizonyosan önkivánatát jelenté ki; "s ha ezen háboru miatt Mátyás méltán feddetik , keresztényekre pazarolván a? sokkal ve- szélyesb pogány ellen fordítandó erőt, az érsekre innen háromoló vádat sem mellőzhetni el, hanemha a" korszellem" divatozó elveivel, és vallás- ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 129 beli felettes buzgóságával menthető volna. A" belőle keletkezett károk pedig, "s hogy Vitéz" végsorsa olly kellemetlenné, főkép e" miatt, lón , nem tagadható dolgok. Mert ámbár a háboru" folytában, midőn Podie- brád Magyarországba rontani készülne, Vitéz hathatósan munkálkodott, ama" vidékeket elpusztítván, "s lakóikat biztos helyekre Pozsonyba és Trencsinbe szállítatván, majd sánczokat hányata akadályozandó előnyo- mulástól az ellenhadat, szóval a" morvai táborozásban mind végiglen nagy részt vón: mindazáltal olly körülmények fejlődtek ki e. háboru alatt, mellyek a" király és ő közti barátságot hideggé, napról napra bizodalmatlanabbá kezdék tenni. A" tanácsadáshoz szokott, és arra meg- kérést gyakran tapasztalt főpap nem javalá ollykor Mátyás" terveit, és tetteit. A" király változván régi, mint nevelőjéhez viszonyai, elébb idegen tanácsot követni, utóbb kérni is megszűnt. A" töméntelen költ- séggel folytatott háború kiüríté fenékig a" kincstárt, "s a" rendes sege- delem , az országgyűlésben ajánlott, a hiányt nem födözvén , rendkivülire vala szükség. Időról időre rovatnak tehát a főpapok, "s a vonakodó- kat rögtön büntetés fenegeti. A" törvényes útra hivatkozás" ellenére Má- tyás megtiltja Vitéznek, ne merészeljen a bányák" jövedelmeiből, pénz- verésből, az ugy nevezett pisetumban részt venni. A" zsarolások ellen országos törvényekben kikötött feltételek és záradékok" folytonos sérte- getése elannyira elkedvetleníti a" főpapokat és országnagyokat, hogy Vitéz" unokaöcscse Czezinge pécsi püspök a" király ellen Romában panaszt tenne , "s az elégületlenek megunván adózni , a" lengyel királyra fordítanák figyelmöket. A" mi még csak gondolatban csirázott, Podiebrád" közbejött halála megérlelé. . Mátyás tudniillik Csehországot elfoglalandó, országgyűlés nélkül a. főpapokat ujonnan megrója, "s Vitézre hét ezer aranyat, azon időben, "s annyi csikarás után tetemes sommát, vetvén. Innen a" nagy sérelem és visszatorlás. Mert a" Prágában öszvegyült, utóbb Kutten- bergben tanácskozott cseh rendek már hajlani kezdének Mátyáshoz, mi- dőn Vitéz János és több főpapok, "s országnagyok küldöttei szinte megjelenvén, lebeszélék a" cseheket az önkényes uralkodásunak, mint mondának, megválasztásáról , sót az ott lévő lengyel követekkel alattom- ban alkudozának. Mire, elmellőztetvén Mátyás, ugymint kivel a magya- rok is elégedetlenek, Kázmér lengyel király" öregbik fiához Ulászlóhoz 1 EG Mát elé oz EN AV 17 130 II. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. hajlott a" választók" többsége. Erról "s az ujságot forralók" szándéka felől Mátyás Iglóban mulattakor nádor Ország Mihály által tudosítaték. De bizván erejéhez és bátorságában, jóllehet nem csak a" csehektól, de Fridrik" és a" törökök" részéről is veszély jelenkezett , elvárandónak itélte, hová ütend ki a" hallott, de alig hitt dolog. Ám miután az elégületlen- ség elhárapózván , értésére esett, hogy kilencz vármegyét kivéve ország- szerte követői találkoztak Vitéznek, kik Kázmért a" lengyel király" ifjab- bik fiát hivák meg a" fejedelmi székre, igérvén, hogy Rákos" mezején fegyveresen fogadandják őtet: Mátyás a dolgot tovább halaszthatónak veszély nélkül nem gondolta. Felszólítván tehát híveit, hogy a" lengyel széleken őrködjenek, Budára országgyűlést hirdet, hol a" hatalmasbak" mindegyikét adományok" és új méltóságok kiosztásával, a fösvénység és nagyravágyás bódító szereivel , magához édesíti. De az ellenfél sem vesztegel, "s Kázmér" hadizenő nyilatkozása Krakóból legott az ország- gyülés után megérkezik Mátyás királyhoz, vagyis inkább, mint állítatott benne , bitorlóhoz. ,,Mert ő, szólt a? hadizenet , csak a" magyar korona hűbérese , kinek választása atyjafiai erőszaka által csikartatott ki, ellen- ben Kázmér lengy el herczeg László király" nénjétól, Zsigmond" unokájától származott. "Ő a papság és nemesek" szabadságait eltapodja, minden rendeket szokatlan terhekkel nyomdos, "s a kizsarolt jövedelmeket nem a" haza" védelmére, törökök ellen, hanem más keresztény : fejedelmek" elnyomására fordítjai Nem a" magyar nemzet, csak Mátyás és követői ellen indítatik háboru". Erre ifju Kázmér kiindulván Krakóból (oct. 2. 1471.) Rozgonyi Rajnáld" és Perényi István" kiséretében Hatvanhoz ér; hol nagy bámulva veszi észre, hogy-a Rákoson , mint igérve vala, mel- léje gyülekezendő elégületlenek helyett , Mátyásnak 16,000-ból álló derék seregére bukkant. A" király maga a" közben Vitéz Jánost Esztergam!" vá- rában tartá bekerítve. A" lengyel herczeg tehát Rákostól elfordulva Nyitrának vált útat, Mátyás pedig távolról nyomában az érsek" jószágait tűzzel pusztítja, vagy vitézeinek, hogy vonzalmokat annyival inkább megnyerje, ragadozásul engedi. A" korban a nyitrai püspökség meg- ürülte miatt az igazgatóság Vitéz mellett vala, "s a várban Czezinge Já- nos pécsi püspök parancsolván, Kázmért seregestúl bebocsátá. De a len- gyel megijedvén a pusztítva közelgető királytól , éjnek idején a várból eloson, visszavonulandó országába, "s Nyitrát, más némelly várakkal ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 131 őrseregekre bízván. A" tél beállása miatt nem folytathatá Mátyás a" há- borút, de a" vele járó kártételeket igen. Széltében pusztítgaták seregei az érseki jószágokat, a" szegény vétlen földnép urasága" és királya" vét- kes viszálkodásainak legsulyosabb terhét viselvén. Ez alkalommal a nem rég alkotott pozsonyi academia is sinlé alapítóinak bosszus harag- ját: regiomontumi János, hihetőleg, mert Vitéznek kedvező kimenetelt jósola vállalatában, Nürnbergbe menekedett, hol a? város" tanácsa éven- kénti segédpénzt rendele neki. Mátyás látván, hogy Vitézt sem a" jószágaiban tett károk, és zsákmányok , sem fegyverek megtörni nem képesek, bosszuja alkudo- zásra szelidül. Követséget bocsát az esztergami várba zárkozotthoz, Gá- bort a" kalocsai érseket, Jánost a" győri püspököt, nádor Országh Mi- hályt, és a" Szepesföldő urát Zápolya Imrét. Kik Vitéz elébe eresztet- vén, kérék a" szilárd határozatuat , lenne hűséggel királyához , ,, mert hi- szen, mondának , atyai és fiui viszony állna közöttök, "s ha néha hibá- zik a! fiú, illendő, hogy az atya megbocsásson neki, jobbára ugy is en- gedékenyek lévén az atyák, gyermekeik" csínyeit el szokták nézni. Áll- jon el a" sikeretlen vállalattól, nem mehetvén ez ujítás véghez országos nyomorúság nélkül. Az annyi, és jeles erényekkel ékeskedő királyt, ha vétett is, el kell túrni; dicsvágya" pályáján, "s országa" oltalmától kár volna ót tartóztatni. Az olly nagy munkákra törekedő lélek csak ször- nyú vétekkel akadályozható dolgaiban, kivált miután ezen felkelés által ugy is eléggé magába szállt, megismérte botlásait, "s" jobbulást igért, "s a" mi rendkivülit, és törvények ellenit követett el, arra háborúi által kényszerítetett, őszinte megvallván, hogy saját kincstárát nem gazdagi- totta, "s ezután mindenekkel mérséklettebb bánásmódot fogadván." Ké- rék továbbá és esedezének, fogadná fiát szokott kegyességgel és szere- tettel, a? mit kivánand és kikötend , a? király helyben fogná hagyni : visz- szatéritendő a" tőle kicsikart pénzs-ommákat is. Azután némellyek sür- getőleg lábaihoz hullottak, ölelvén térdeit, hogy az országos zavart és veszedelmet elhárítsák. Vitéz pedig, ámbár némellyekre közűlök lenéző pillantatot vete, mintegy feddőleg bennök a" hirtelen változást és állhatatlanságot, el- nyomván még is indulatát , mérsékelve felelt : 5 Ő a" főpapok" és ország- nagyok" egyetemének határozatával ellenkezni nem akar, olly nagyralátó re újz; 132 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. sem lesz, hogy akaratukon kivül valamihez fogjon. Nem tagadja, hogy ollykor" Mátyásra felgerjedt bosszusága, s bizodalmasabban, mint fiút szokás, megfeddé; panaszkodék is gyakran ellene, mert törvénytelen és vétkes dolog, egyház" jövedelmeit királynak bitorolnia. Megvallja Kázmérhoz viseltetett hajlandóságát, de e vállalat nem csak övé, or- szágszerte voltanak társai, kik azonban ingadékony észszel elszéledének. Ha valaki, ő régen isméri Mátyás" erkölcseit, és bizonyos benne, hogy e" lágyság mind önmagának, mind sokaknak veszedelmökre válik: de ha úgy akarják, és sürgetőznek, ő mint elébb, híve leszen Mátyásnak." A" követek a" király" nevében bocsánatot fogadván visszatérének Mátyás- hoz , "s ez késedelem nélkül a" várba indult fel velök, hol viszonyos szó- váltogatások után elérzékenyülve, nem könyhullatások nélkül megbé- kültek, később Roborella római követ közbejártával illyetén feltételek- kel erősítvén az engesztelődést: Vitéz egyedül Mátyást ismérendi törvényes királyának, "s minden ellenségei ellen oltalmául leszen. Érseki várait a király által helybenhagyandó földátástátlsés bizza , kik tiszti utasításuk szerint, valahányszor tetszeni fog, a várkapukat ki fogják nyitni a" királynak. Rajta leszen Vitéz, hogy a" lengyelek Nyitráról kitakaruljanak , és Szegzárd" vára földig lerontassék. Az árulkodók és fondorok" szavára egyikök sem hallgatand , viszonyos bizodalom álland közöttök. Az érseki jövedelmek csonkítatlanul Vitézéi maradnak , a" beeli , szentjóbi apátságok, sághi, és bozóki prépostságok" pártfogói jogaival együtt. A" bányai járandóságok" fejében, mellyekhez az érsek fenntartja jogait, kárpótlásul a" tolnai és somogyi portáktól egyenként husz ezüst kispénz fizettessék neki. Végre azon hét ezer arany, mellyet a király kicsikara tóle, a jövő tavaszig vissza fog térítetni. Miután az alku pontjai viszonyosan hitelesítettek, a" király elbo- csátván rendkivüli seregeit, csak a" zsoldosokat tartá fegyver alatt, a" feltételek" miképen teljesítésére várakozandó. Jaszonszky , a lengyel vár- nagy , felszólítatott ugyan Vitéz által Nyitra általadására, de az a végre- ZREDNAI VITÉZ JÁNOS" ÉLETRAJZA. 133 hajtástól vonakodólag őrseregeinek csak egy részét bocsátá el, kik haza tértökben iszonyú pusztításokat, ámbár nem torolatlanul vittek véghez: E" miatt, "s mivel Nyitra végkép ki nem üríteték, felgerjedt ismét a" király" haragja, annál engesztelhetetlenebbül, mert a" tettet Vitéz szi- lárdtalanságának tulajdonítá, ugymint ki a" hathatós végrehajtást sür- getni hanyagul elmulasztá. De akár innét, vagy bosszuvágyból történt , az érseknek lakolnia kellett, kit 1472-ben fontos tanácskozás ürügye alatt Budára idéze Mátyás. Az jóllehet veszélyt gyanítani nem alaptalan okból hajlandó vala; de még is a" királyi szóban és békülésben bizakod- va megjelent. Mert noha az ellenpártnak tekintetre feje volt, de csak- nem utóljára állott hozzá, az országnagyok" "s leginkább unokaöcscsé- nek a! pécsi püspöknek buzditására, a" mi nem csak a" király előtt, de országosan tudva volt, Rákos" mezejére is mint Kázmérhoz állandó csak úgy igérkezett, ha mindnyájan oda gyülekezendenek szövetségesei "). A" biztosan megjelentet Mátyás letartóztatván , fogolykép Visegrádba zára- tá. . Ugyanazon sors várta a" pécsi püspököt is, ha, gyanuperrel élvén, jó korán a" zágrábi püspökhöz nem menekszik. Azonban akár a!" fogoly" vétlensége, vagy elébbi érdemei "s a" köz szeretet , megindíták a" főpapok" és országnagyok" szíveit. Közbejárókép kérték a" királyt Vitéz" szaba- dulásáért. De úgy látszik, a" körülmények is kedvezének nekik. Tud- niillik az ujonnan választott pápát IV. Sixtust Geréb László követe által megtisztelvén Mátyás , annyira magához vonzotta annak kedvét, hogy Fridrik császárnak , Kázmér lengyel királyhoz, a" cseh, morvai és szile- ziai rendeknek kemény hangon irna , mellyben Mátyást, mint az apostoli szék" és tiszta vallás" védőrét kinyilatkoztatván , a" cseh koronához kizáró- lag neki tulajdonít jogot; Frideriket segítségére szólítja fel , Kázmérnak pedig megtiltja, ne merészelje a" huszitákat pártolni. Mire a" lengyel király Nyitrát kiüríteti, "s Mátyással fegyvernyugvást köt. Illy kedvező helyezetben a" király , hihetőleg tetemes váltságdijért, kibocsátja fogságból Vitézt 1472. april 1., de olly kikötések mellett, hogy csak a" fogság helye és nevezete változtatnék meg, mert harminczkét szolgával Esztergamban kell laknia. Az érsekséggel járó egyházi és pol- gári jogokat gyakorolhatja ugyan, de az esztergami várat és uradalmat, 1) Bonfin. 134 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. János egri püspök tartja őrizetúl, míg a lengyelekkel kötött fegyver- nyugvást békekötés fel nem váltja, "s addig legfelebb hat személylyel le- szen szabad egyszerre szóba ereszkednie. A" lengyel béke után vissza fogja a" várat kapni, de a helybeli várnagy azutánis nem csak neki, hanem a! király hűségére is leteszi az esküt, "s ha ő a királynál hama- rább halna meg, vára ennek fog általadatni. De Vitézre kedvetlenebbül hatott e" visszatorlás, hogy sem azt az aggkor, és nyavalyák által meg- korhadt testalkata, "s a" vele öszveszőtt lélek ne sinlené. Életunalom némi szégyennel párosulva szállta meg lelkét, "s a gyakran sohajtotta halál elvágá sok munka között megfutott pályája fonalát 1472. aug. 8. ") Tetemei az esztergami főtemplomban takaritattak el. Utolsó vállalata, melly élete? végét ölly kellemetlenné tevé, kü- lönböző véleményekre, gáncsolókra és. mentegetőkre nyujta okot. Ne- künk , azon kortól olly messze esvén; más körülményekben és "elvekkel lévőknek , itéletünket nehéz kimondani. Említeni még sem felesleges , hogy valamint életben kezdettől utóig országos volt a: bizodalom és ra- gaszkodás hozzá, úgy halálával köz sajnálkozást gerjeszte.(Bonfin). Be- csültetését Romában is több jelek hirdetik, főleg az, mert érdemiért a" római udvar bibornokai közé számítá, melly egyházi fényes méltóságot hogy maga épen nem keresé, ugy vélem, abból eléggé nyilván van, mert e" czímet, legalább aláirásaiban , sehol nem használta. De mi Vitéz ne- vét főkép. örökíti, a tudományok" szeretete, és tudósok" pártfogása ?). Nem is kételkedhetni benne, hogy azon dicsőségnek, melly Mátyást ez oldalról Europa szerte elhiresztelé, egy jeles része őtet, a példaadót, a buzdítót illeti. Mert királyi bőkezűséggel vetélkedőleg, valamint nagy- váradi püspökségében , úgy utóbb Esztergamban görög és latin jeles irók" munkáiból fényes könyvtárt, "s hogy legyen kinek a" begyüjtött kincse- ket használnia, ugyan ott oskolákat állíta. A" tudományok" szereteté- 1) Nem soká reá meghalt unokaöcscse Czezinge is , Rozgonyi Rajnálddal. Dlu- goss lengyel történetiró azt állítja, hogy Mátyás méreggel ölette volna el őket: de a" lengyel itt pártos tanu, Kázmér" ügyéhez hajlongván inkább, mint Mátyáséhoz, valamint I. Ulászló? elestét is Varnánál egyedül ő tulajdonítja Hunyadi Jánosnak. ?) Aui tempestate nostra Musas ex toto orbe fugatas ad se revocavit, Hunga- riangue novum Musarum domicilium constituit. Unde factum est, ut gui dispersi fuerant docti , ad ipsum tamguam literarum parentem turmatim confluerent. Igy Galeotus. ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ÉLETRAJZA. 135 től ihlettetvén, mint váradi püspök 1451. engedelmet kért a pápától, hadd utazhassék, merre tetszenie fog, tudományának öregbítésére; de hogy ez engedelmet nem használhatá, a" reá várakozó országos ügyek gyakor viselése akadályozá. Regiomontumi János első csillagászi kalen- dáriomát , és Galeotus Martius az emberről irt könyvét neki ajánlva bo- csáták fényre. A! csillagjóslatnak ugyan szerfelett kedvelője volt el- annyira, hogy a naptárt folyvást magával hordozván , előre bocsátott jó- solat nélkül munkához soha nem nyulna; de e? véleményhiba a" tulsá- gos tudományszeretetből ragadt reá, tanúul, mi nehéz a! legjelesb fők- nek is az ifjantan beszivott balitéleteken , "s koruk" hibáin felülemelked- ni. Egyébiránt hajdan az olasz földön tanult, és jártas főpap nem csak a komolyabb tndományokat szívta be, megkedvelé az olasz izlésü épí- tésmódot is. . Esztergam várában fényes palotát emeltete, mellynek ele- jét vörös márvány oszlopokon álló két emeletes sétacsarnok ékesíté. A" palota. homlokán boltos terem álla, mellyben a" sybillák" képei sorral le- festvék. — Belúl a" palotában nem csak Magyarország minden királyai Mátyásig , hanem láthatók valának a" szittyai fejedelmek is. Sót némi jósolati sejtésból négy ismeretlen képet festete még utánok. Az első székben szunnyadozó királyt ábrázola. A" második" lábainál tüzön em- bereket sütögetének. Harmadikúl két bajvívót írata, Magyarországért küzködőket. Koronás patyolat bulálta a" negyedik" fejét. A" három első képben a" következett királyokat, utolsón a" török zultánt gyanitotta volna. — Továbbá a! várat nyaraló és melegházakkal, kettós függő kert- tel, ezek tetejét körös sétahelylyel szépíté. A? kertek között, fenn a sziklán , kerek torony, több apró teremmel, erkélyekkel, "s egy általa közönségesen lakott szobával emelkedék. Szent Albert" templomát tűz- ellenes, "s hogy az eső és hó" viszontagságainak kevesebbé engedjen, csúcsosabbra emelt palafödéllel ujítá meg. Ekkép" egyesíté Vitéz egyházi s polgári tisztekkel amaz ész- és szívnemesítő erkölcsöket, a" tudományok" és szépművészetek" szeretetét, gyakorlását, dicsőségére századának, melly benne olly hatalmas két pár- tolót szüle a? tudósoknak, őt magát, és növendékét Mátyást; de példaul is több következett nagy érsekeknek: Oláh, Vrancsics, Pázmán, Lippai, Széchenyieknek, kikhez eldődöt , "s előpéldát Vitéznél méitóbbat , ma- gyar főpapi széken, nem idézhetnek elé történetkönyveink. VI. A" NEMZETI GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSÁRÓL A" NEMZETI MÍVELŐDÉSRE. OLVASTA , MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ , A" M. T. T. NAGY GYÜLÉSÉBEN , AUGUST. XXX. M. D. CGC. XXX. VIII. PÉCZELY JÓZSEF. Mit hozhatnék illy fényes gyülekezet, ennyi tudós férfiak", lelkes haza- fiak várakozásához méltót első fölléptemkor elő, megvallom nem keve- set gondolkoztam. Semmi szokottabb, hasonló alkalommal mint a" tu- dományt, mellyhez hivatal, hivattatás kapcsolnak, magasztalni; de ha én ezt cselekedném, ha azon tudománynak , — mellynek körében tűzte közelebbról munkálódásomat, a" ti, tőlem eléggé nem méltányolható , nagy becsű bizodalmatok , tudós férfiak! — úgy az életben, mintfa pol- gári társaságban fontosságát, elmevilágosító, szívnemesítő jótékony be- folyását akarnám mutogatni; miután kivált azt már annyin tették , tu- domány-, ékesszólás-, ítélettel kitünő férfiak tették, előttem: nem mél- tán attól kelle-e tartanom, hogy semmivel nem fogna érdekesb lenni be- szédem, mint ha azt igyekezném megmutogatni, hogy világít, hogy me- legít a" mérhetetlen fény- és tűztenger, azráldott nap? Előadni szándé- kozám történeteit , kifejlődését a tudománynak, melly a" múltnak visz- szatűkrözésével oktatja a" jelenkort; elszámlálni hóseit, kik által azon fokra emelkedett, hogy élet és bölcseség" oskolájává alakúlhatna az elébb puszta emlékezetek" tára: ezt is elfoglalva, többek által kimerítve találám magam előtt. Gondolám, majd képét adom egy minden tekintet- ben tökéletes történetírónak, elsorozom a" kivánatokat, mellyeket ki A" NEMZ. GAZDAGSÁG BEFOLGYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 137 kell elégítni annak, kie" fontos nevet meg akarja érdemelni: hogy min- deneknek előtte ne csak tudjon, hanem akarjon is, "s ne csak akarjon , hanem merjen is igazat mondani, tudjon, hogy ezt tehesse, kedvezést , haragot, reményt , félelmet , minden indulatot, még a" barátság olly édes vonzalmait is — csak az erény, a" mennyei erény", szavait meg- lelkesító ,- sorait áltmelegítő, lángoló szent szerelmét nem — elfojtani keblében; tudjon továbbá elmét szívet együtt foglalatoskodtatni, tehát nem csak tanítni, hanem gyönyörködtetni is egyszersmind , ízlést erővel párosítva, lelket öntve a! holt betúkbe, életet és valóságot a" múlt "s je- len kor" nagy férfiait, nagy asszonyait ábrázoló képeibe; "s mikor mind ezeket megtette, tudjon végre, mi nélkúl csak félig teljesítve magas tiszte , nemes vágyat ébreszteni a! szép, nagy—, utálatot, irtózást a rút, alacsony tettek iránt: de majd eszembe jutott, hogy vannak pél- dányaink, férfiak, kik ezen kivánatoknak a! lehetségig eleget tettek § vannak — hogy csak az annyi korok", századok", ezredek" itéletét ki- állott görögökre, rómaiakra szorítsam magamat — vannak Thucydide- seink, Tacitusaink, kikre mutatva: , igy mint ezek": nem csak rö- videbb módon, de biztosabban is feloldva a" csomó, mint bár mennyi szabályadás által, mellyek mellett mindig támadhat még azon kér- dés: valljon teljesíthetők-e, valljon várhatók-e embertől? valljon a kép, mellyet annyi gonddal, lehet bájjal is adánk, nem jár-e túl a lehetőség" határán? a? mikor annak semmi hatása, és igy sem hasz- na, sem becse többé. Felhagyék hát e" gondolattal is , "s másutt próbá- lék keresni tárgyat , méltót a" ti várakozástokhoz, illőt e? helyhez, nem idegent a" tudománytól, mellynek kiválva szentelve munkám, mellyet én, akár e! tudós , akár a" polgári társaságbani állásomat tekintem , két- szeéresen sajátomnak mondhatok. Keresésem közben szemem , lelkem elébe villantak nemzetünknek, mióta egy jobb genius által álmából felrázatott , jelenleg minden erőből oda irányzott törekedései : mint fejtsen naponként több több anyagi erót ki; mint nyissa az egye- sek" vagyonosodásának , ezzel a köz nemzeti gazdagságnak minél több, minél gazdagabb forrásait, naponként fel: "s meglőn határozatom: ennek, az anyagi erőnek az értelem kifejlésére, a" nemzeti gazdag- ságnak a!" nemzeti mivelődésre , befolyásáról értekezni előttetek rövi- den; "s ezt a" történettudományból vett adatokkal bizonyítani. M.T. EORVIK IV: 2. 18 138 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. Jól tudom , nagytekintetű gyülekezet! "s nem lehet, hogy meg ne említsem, melly különbözők a" tudósoknak a" nemzeti mivelődést szülő okokról értelmeik. Kik mindent egyszeresíteni, mindent egy fó okra vezetni szeretnek, most természeti, majd erkölcsi okoknak tulajdonit- ják azt egészen, értvén amazokon az éghajlatot, föld" természetét, fek- vését, termékeit, s az azokkal kapcsolatban álló élésmódot; ezeken különösen a" nevelést , vallást , igazgatásformát. De csak egy kevés figyelem, csak egy tekintet a. történettudományba: "s könnyű meggyő- zódnünk, hogy egyik félnek úgy nincs igazsága, mint a" másiknak. Mert hogy elébb is az éghajlatot, földet, mellyekbe mind a" többi termé- szeti okok is befoglalvák, vegyük fel: nem ugyan azon-e Görügország- nak éghajlata, földe ma is, a mi volt hajdan, örökre emlékezetes szép nagy napjaiban? Tett-e a természet valami erőszakos, valami szembe- tűnő változást Angol- és Németországok" egén, földén? "S még is mi most, a miveltség egykori classicus földe Graecia? Ellenben a" miveltség melly magas fokára vergődtek a" közelebb lefolyt másfél század alatt a még csak Tacitus idejében is olly vad, olly sivatag, durva Britannia, és Germania. Az említett erkölcsi okok közűl épen úgy nem mondhatni egyet is, sem a" nevelést, sem a" vallást, sem az igazgatásformát, sem a" tu- dományok" "s tudósok" pártolását, olly múlhatatlan föltételnek, melly- ból különkülön következtetni lehetne az elmék" kifejlését, a" nemzeti miveltséget. . Valamint van példa, hogy mind ezen okok sem képesek az ohajtott következést előhozni: úgy van arra is, hogy ez elébb már, mint amazok szúlhették volna, létezett valamelly nemzetnél. A" nevelés átalában csak közönséges főkre nézve elhatározó; a lángelme (genie) legtöbbször elül kezdi a" magáét, s bámulatos fokra emel- kedik, bármi hibásan vezettetett légyen is először. Különben a" nevelés mesterségében tett minden előmenetel maga már miveltséget tesz fel, és igy annak származtató oka nem lehet. IKi nevelte Homert, Dantét , Shakespeart, ezeket a magok nemzeteik" Prometheusait, kik szikrát ra- gadtak az égból , melly majd világító fáklya lett hazájoknak, hazafiaiknak ? Hogy a vallás sokképen befolyhat a nemzet mivelődésébe, ki- merné azt tagadni? Ha érzéki, ha költői: tárgyakat adhat a szépmes- terségeknek , vetélkedésre serkentheti a művészeket; ha elvont, az A" NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 139 okosságot inkább, mint képzelődést foglalatoskodtató: élesztője lehet a komolyabb tudományoknak , a" philosophiának, De hát nem a" gö- rögök" kép- és regényteli vallását tették-e egészen magokévá a" rómaiak? "s hágtak-e azért nyomukba a" kiválva úgy nevezett képzőmesterségek- ben? mutathatnak-e, millyeket amazok számtalanokat, csak egyetlen egy belföldi nagy müvészt, egy szobrászt, mint Phidias, vagy Praxiteles, egy festót, mint Timanthes, vagy Apelles? Nem szintúgy a" római- catholica hitet követi-e Spanyol- "s Franczia-, mint Olaszország? "8 van- nak-e azért Angelóik, Raphaeljeik, ha semmit le nem vonunk is a Ve- lasguezek", Murillók", Ribeirák", a" Le-Pussinok", Le-Brunök , Le-Sueurök" érdemeikból ? A" protestans vallás nem a" legnagyobb gondolkozó főket hozta-e elő Angol- és Németországban, isteni férfiakat, örök dicsósé- geit nem csak nemzetöknek, hanem egész emberi nemünknek is? De tette-e azt mindenütt ? szúlt-e, hogy tovább ne menjünk , több mint három millió protestans lelkeket számláló, egyébként is, istené legyen a" dicsó- ség, úgy elméknek, mint a" természet minden adományainak hiával nem levő két magyar hazánkban egy Lockot, vagy Newtont, egy Leib- nitzot, vagy Kantot? Hasonlóul van a. dolog az igazgatás formájára nézve. Ha meg- nézzük a" történetirást, "s kiveszszük az egy véruralkodást és fejetlen- séget, mikké nem magok", hanem az emberek" hibái miatt, minden igaz- gatásformák fajúlhatnak, "s akkor ezek megszűnnek lenni , a mik vóltak: úgy találjuk, nincsen egy igazgatásforma is, melly természettel ellen- keznék az elmék" kifejlésével, "s valahol csak a" társasági rend" czélja, a bátorság, polgári szabadság biztosítva, akármelly formák, eszközök által éressék, vagy tartassék az fel, virágoznak ott a tudományok , szép- mesterségek. Athenae, szabadsága aranykorában, mig különösen nagy polgárja , Pericles , tekintettel inkább , mint hatalommal kormányza ; Róma; miután szabagsága elhúnytával egy úr" kényének hódola, Augustus és követői alatt, láták feltűnni a" halhatatlan férfiakat, kik csillagbetűkkel irák be az őket szúlt haza" nevét a századok" könyvébe, "s túl hatalma, túl urasága" enyésztén, örök időkre biztosíták ragyogását a müvészet "s tudományok" egén. "S az újabb idők nem rakvák-e hasonló példákkal? Nem virágzott-e tudomány, müvészet ugyon azon egy időben Florencz- bena népuralkodás? (democratia) szakadatlan pártváltoztatási, for- 137" 140 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. rongási között, Velenczében a" hatalomféltő, magokkal csak egyben, a" nép" "s minden kitünő" nyomásában egyes előkelők (aristocraták) , Rómában és Francziaországban a" semmi törvényekkel nem korlátozott , határtalan egyeduraság (monarchia) , ott a Pápák, itt a" Lajosok kormánya alatt? "s ha megengedjük is, hogy egyik igazgatásforma egy , másik más ágának nyújt a tudományok "s szépmesterségek- nek természettel több táplalékot; hogy például hol népgyüűlések , közön- séges öszvejövetelek, tanácskozások határoznak a törvényhozásban, "8 a" polgárzat minden nagyobb dolgaiban, ott tágasb mezeje nyilik az ékesszólásnak, több, a" költőket énekre hevítő, szobrászokat, festőket nemes vetélkedésre gyúlasztó nagy történetek forrnak ki; hogy továbbá a" sok tanulással járó komolyabb, "s kivált at huzamos , háboritatlan gondolkozást, vizsgálatot kivánó természeti tudományok átalában in- kább szeretik az állandó, meghatározott igazgatásformákat, hol nem kell a" figyelemnek minden lépten nyomon a?" köz dolgokba egyenes avatko- zás által elhivattatni kedvelt tárgyától: annyi minden esetre áll , mit fen- tebb mondánk , hogy valamint egy igazgatásformához sincs az elmék" kí- fejlése, a tudományok, szépmesterségek" virágzása kizárólag köttetve , úgy egy sincs, melly ezeknek természettel útjában állana. Mit mondjak a" tudományok" "s tudósok" pártolásáról? szóljon itt is a minden okoskodásnál több tapasztalás. Példáért még csak messze sem szükség mennünk. A" szomszéd éjszaki nagy colossnak nagyra tü- rekvő , erőt észszel, természetet mesterséggel , miveltséggel szövetkeztetni próbáló uralkodói milly gonddal, költséggel kezdék a" múlt század" utól- só felében mindenünnen külföldről öszve szerezni a" tudós férfiakat, kik majd mestereküűl, pallérokúl szolgáljanak tudatlan, bárdolatlan, durva népeiknek ! "s vertek-e gyökeret a" szelídebb éghajlat-szúlte, előre illő- leg el nem készített míveletlen földbe általültetett, nemes plánták? mu- tatkozott-e a" bár hazánk, bár Europa" függetlenségét veszélylyel fenye- gető, az emberiség barátjaitól csak dicsérhető, csak helyeselhető — lel- kes törekvésnek ohajtott következése — nem mondom a! népen magán , de közelebb csak tudósaiban , müvészeiben ? szaporodott-e ezeknek szem- betűnően száma? tisztúlt-e ízlésök? emelkedtek-e, a tudomány "s vi- lágosság rakhelyei, a" közönséges oskolák, mind addig, mig nem az újabb időkben más okok azoknak virágzását csakugyan elóállíták? Vala- A" NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 141 meddig valamelly nemzet meg nem ért a" tudományokra, és szépmester- ségekre, azaz válamig csak el nem jutott a" míveltség! azon fokára, hol a" lelki gyönyörűségek valóságos szükséggé válnak: bár mint pártoltassa- nak a" tudományok, serkentessenek a" tudósok jutalom, tisztesség, meg- különböztetés által, mind ebből a" várható legnagyobb nyereség néhány középszerű irók, minden hatás nélkúl a" jelen, minden nyom nélkül a jövő korra, minden haszon és érdem nélkűl a" tudományra nézve. — El- lenben, hol ki vet, bizonyos hogy bőven arat, ott a" kormányon ülők bátran levehetik gondjokat a" tudósokról, bátran mondhatják ezek ama- zoknak: protegez- nous, et laissez- nous faire! igen, mert reájok a" fejedelmek" "s nagyok" kedvezései nélkül is jutalom várakozik, több egynél, gazdag és dicső, jutalom munkáik" hasznában, jutalom a köz tiszteletben, egy érdemeiket méltányolni tudó, mívelt közönség tapsaiban, mint ezt korunk" legpallérozottabb népeinek, az angoloknak, francziáknak , némelly részben a" németeknek is eléggé bizonyítják pél- dáik. De ha ezek szerint sem a! széles értelemben vett föld, "s éghajlat, sem a" nevelés, sem a? vallás, sem az igazgatásforma, sem a" tudomá- nyok", "s tudósok" pártolása nem tartathatnak a" nemzeti míivelődés múl- hatatlan föltételének: az a kérdés, van-e valami, a. mi több joggal, mint ezek, annak tekintethetik ? Mire én bátor vagyok azt felelni: hogy az elmék" kifejlése vagy épen nincs semmi feltételhez múlhatatlanúl köt- tetve, vagy ha van, az a" nemzeti gazdagság. Előre meg kell jegyez- nem, hogy e? részben egészen másként van a" polgári társaságokra, más- ként az egyesekre nézve a" dolog. Egy mivelt gazdag nemzetnél nem egy út nyitva a" szegényebb egyes tagok előtt is saját igyekezet, munka, közintézetek" segedelmivel kifejteni tehetségeiket, kimívelni magokat, kikre nézve aztán a" míveltség lesz majd gazdagság forrásává; mi épen megfordítva van a" polgári társaságokban, hol a" gazdagságból fakad kezdetben mint kútfőből a", később maga gazdagság forrásává válan- dó, miveltség, "s a" szegénységnek elválhatatlan társai a" tudatlanság, miveletlenség. . A" természet minden lények" kifejtésében egy bizonyos változhatatlan útat tűzött ki maga elébe, mellyet emberi erőnek csak siettetni lehet némikép , de tőle elfordítani épen nem. Általa szorosan megszabva mindennek ideje; megszabva tehát az is: hogy a" képzelődés 142 III, TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁGYI ÉRTEKEZÉSEK. és gondolkozás" felébredése, melly a" szép" és igaz" születésének is pilla- natja, ne elébb, hanem csak azon időszakban következhessék el, melly- ben valamelly nemzet nem kénytelen többé csak a" szükségesekért izza- dozni, hanem ellátva már mindennel, a mi az életet könnyűvé és ké- nyelmessé teheti, rá ér arról is gondoskodni, miként tegye azt minél gyönyörűségesebbé. Azokban, kik magokat a tudományoknak, szép- mesterségeknek szentelik , akár azért, hogy magok teremtsenek, hozza- nak elő azok által valamit, akár azért hogy a" mások által előhozottak- kal magoknak éldeletet szerezzenek, olly lélekébredtség és szabadság kivántatik, mellyel természet szerint nem birhatnak azok, kik csak azért dolgoznak, hogy éljenek, lélek-ébredtség és szabadság, melly ösz- szeférhetetlen a" szükség érzetével, összeférhetetlen a" szegénységgel, melly az egész embert, annak minden erejét úgy elfoglalja, hogy sem kedv sem unalom, e" két hatalmas ösztön, nem serkenthetik, a" meg- szokott mindennapiság nyúgeiből szabadúlni próbálni. Azért valék, azért vagyok újra bátor azt állítani: hogy, ha van a" tudományok, szép- mesterségek" virágzásának valamelly múlhatatlan föltétele, az nem lehet egyéb, mint a nemzeti gazdagság azon lépcsője, mellyen a" test és a mindennapi szükségek" teljesítésétől fennmaradó erejök új munkássá- got, időtöltést kerestet az emberekkel, szükséggé teszi rájok nézve a lelki gyönyörűségeket, "s módot szolgáltat kezükbe, hogy azokat testi szükségeik rövidsége nélkül követhessék. Innen olly csekély miveltség rendesen, vadász, baromtartó, sót a" csupán szántóvető népeknél is. Nehéz ott az élet; szükségök, bár kevés, sok nyugtalanság, munka , fáradság után teljesíthető, ösztön semmi, hogy többet gyűjtsenek, termeszszenek , mint szükségök hozza magával , mert, közösülés—, min- den érintésbe jövetel nélkül más népekkel, feleslegjökön túl adni úgy sem tudnának ; igen együgyű, egyszerű életmódjoknál, részint bizony- talan, részint elszigetelt helyzetöknél fogva lehetetlen nálok minden fény- űzés , mellynek szükségesképen előre kell menni, hogy, a lélek fény- úzése — a tudományok és szépmesterségek lábra káphassanak; osztály- részök . örökös egyformaság, szegénység, legfeljebb tisztességes közép- szerüség. Egészen másképen van a dolog azon népeknél, hol a! szán- tásvetés mellett szorgalom és kereskedés virágoznak. Itt minden munka jutalmazva; ez kedvet szúl a" munkához; a" több munka több eladni , A" NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRRB. 143 több pénzzé tennivalót; ez több több, elevenebb közlekedést kivül belül; ez végre gazdagságot, mellyet nyomon követ a" szépmestersé- gek" nemzóje — a! fényűzés. F" háromnak, a? szántásvetésnek , szor- galomnak és kereskedésnek közremunkálkodása tehát az, melly szár- maztatja a nemzeti gazdagságot, formálja a tűzpontot, mellynél felme- legúlnek és megvilágosodnak, megérnek és kifejlenek az elmék. Rómát is gazdaggá tevék Afrika? és Ázsia, mint az újabb időkben Spanyolor- szágot Amerika" elrablott kincsei: de épen mivel nem a" nemzeti iparon alapúlt, bár nem hatástalan, nem volt a" nemzeti míivelődésre , sem olly általános, sem olly jótékony befolyásu gazdagságuk, mint különben le- hetett, "s kellett volna lennie. ú Kifogynék az időból, 78 vissza kellene tűréstekkel , nagyfényű fér- fiak! élnem, ha szavaimnak a! történettudományból igazolására, minden ide illő adatokat elő akarnék hordani; légyen elég a" mondottakat a" tu- dományok" "s szépmesterségek" legkitűnőbb időszakaira alkalmaztatnom. Hol kezdődött a görög mivelődés ? hol született Homer, a" költészet, Thales , a" bölcselkedés" atyja? Nemde kis Ázsiában, mellyet lakó görö- göknek volt elébb, mint európai rokonaiknak, virágzó kereskedésük? Miért később Athenae a" tudományok" és szépmesterségek" legvirágzóbb műhelye? "s ezeknek épen Pericles alatt tetőre, déli pontra jutása? Nem volt-e Görögországban több városoknak az Athenaeével teljesen egyező éghajlata, földje, szintúgy tengeri fekvése; ugyan azon nevelés, vallás, "s ha nem ugyan azon, de hasonlóan szabad köztársasági igazgatásfor- mája? Nem volt-e maga Athenae Pericles" idejében is a" régi Athenae, azt az egyet kivéve, hogy a!" perzsa erőnek szárazon vizen többszöri öszverontása, ezzel egész Görögország "s a?" tengerek" uraságának magá- hoz ragadása után gazdagabb volt, mint valaha? Miért Rómában , mi- után a" királyi önkény" megszüntetésével , mint Athenae, szabad lett is, a miveltségnek egész a" carthagói hádakig mondván semmi, azután is sokáig igen kevés nyoma? Nemde mivel szegény, "s ebben még büszke is volt? veszedelem idején, seregei vezérlésére az eke mellől hívta el, oda eresztette a" veszedelem? megszűntével vissza, más dicsőséget, mint a melly a serény katona, jó földmívelő (Strenuus miles, bonus agricola) nevezetből eredett, nem ösmerő fijait? Honnan a" köztársáság" utolsóbb éveiben, a? belső villongások" "s hazafi háborúk- 144 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁGYI ÉRTEKEZÉSEK. nak közepette? honnan a" szabadság teljes elenyésztével, soká a csá- szárok , a! legirtóztatóbb zsarnokok alatt annyi kitúnő elmék , annyi hal- hatatlan irók? Mi ez olly hirtelen, olly váratlan változásnak oka? A" görögökkeli bővebb megösmerkedés, társalkodás , az Athenaebe járás : mondja talán valaki? De honnan ismét ez? kérdem újra. "Nemde mivel a" lerontott Carthagó" és Corinthus", "s a meghódoltatott Ázsia kincsei szokatlan bőséget, a" bőség vágyakat szúlt, mellyek az elébb, széles birtoka mellett is , igen korlátolt vagyonú város" lakói előtt ösméretle- nek valának ? Rómát, mi a hamar gyúlt, nem saját szorgalom, nem nemzeti ipar-szülte gazdagságnak szinte elválhatatlan társa, esztelen fényúzés , Athenaet irígy szomszédok, külső belső szakadatlan harcz megerőtlenítvén: nem szállt-e mindkettőnek míveltsége azon mértékben, mellyben gazdagsága, alább, még mielőtt Athenae Rómának szelid , Róma a" barbarusoknak vas járma alá kerúlt volna ? — Eljött az idő , melly- ben mit századok, ezredek! egyesített iparkodása , lassan haladva épített, kevés évek alatt lerontotta a dúló vészként keletról nyugotra tóduló vad népek" költözködése; sírba szállt a" görög-római miveltség; egy majd- nem ezerévi hosszú pályát kellett újra megfutni Europának , mig , oszol- ván apródonként a! súrú sötétség, fölvirradt végre a" világosság nagy napja, ott épen, hol már egyszer teljes fényben ragyogott, honnan ere- gette, széllel élet- és világosságtenyésztő súgárait, az olasz földön... S miért épen itt? A" Nápoly", Florencz, Velencze" napja nem ragyogóbb, nem melegebb, mint keleti Spanyol-, vagy déli Francziaországé; a ne- velés, kicsiny különbséggel egész déli Europában ugyanaz , itt mint ott testi gyakorlásokban, holt nyelvek" tanúlásában határozódott ; Luther lélek- "s világrázó tudományával még nem állt elő, egy hit, egy vallás volt; a" fejetlenség, "s zsarnoki önkénynek mindenütt vége; bátorság, polgári szabadság semmivel több, talán valamivel kevesebb Olaszországban , mint másutt, a" több városaiban uraságra kapott egyes hatalmasok miatt. Mi volt hát, ha nem ezek ,-a" mi megkülönböztette, a" mi az újra éledő europai míveltség" tűzpontjává tette Olaszországot? Semmi. egyéb , mint gazdagsága. Onnan, a! legvirágzóbb földmivelés, legkeresettebb selyem-, pamut-, aczél-, ezüst-, aranymúgyárak, keletre és Indiákra a legélén- kebb kereskedés" hazájából, pótlák jobbára szükségeiket minden tarto- mányok , "oda folyt tehát pénzök is össze; ott kellett következésképen 4 NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 145 a" legtöbb anyagi erő, legmegsokasúltabb élelemeszközök mellett, leg- több lélekébredtségnek, legnagyobb szellemi erőnek kifejleni, ott elébb a" test, majd a! lélek" fényűzésének is lábra kapni. És valljon, kiknek annyi részök nem csak Olaszországban, hanem egész nyugoton a!" világos- ság, izlés" terjesztésében , a" török járom elől futó görög tudósok válasz- tották volna-e Olaszországot új hazájoknak, ha ott nem látszik vala már akkor a! legelkészültebb föld, a" legbővebb aratás várakozni tudós mun- kájokra? valljon a" halhatatlan Mediciek, ezek az olasz föld" Periclesei, a" legszívesebb akarat mellett is, lettek volna-e képesek, a" köz jóllét forrásából fakadó magános temérdek kincsök nélkül azt tenni, a" mit tettek a tudományok" "s szépmesterségek" virágoztatására? Igy hát itt is ott is a nemzeti gazdagság volt a minden hatást megelőzött, lehetővé tett első ok. — Vessünk egy tekintetet az újabb időkre, a" tudományok" újjá születésétől fogva jelen korunkig lefolyt negyedfél század" történetei- re; mutathatni-e csak egyetlen egy példáját nemzeti miveltségnek, mellyet nemzeti gazdagság ne előzött—, "s nemzeti gazdagságnak , mellyet a" körülményekhez mért nemzeti miveltség ne követett volna? Nemde egy II. János után következtek a Camoensek? egy Erzsébet után a Sha- kespearek ? egy nagy Henrik, Sully után a! Corneillek, "s Colbert után a" Racinok? vegyük fel jelen századunkat, e" mozgás" és haladás nagy századát. Hol találjuk jelenleg az elmék" legnagyobb kifejlettségét, 7s a" legjelesb irókat, legkitünőbb művészeket? Hol látjuk, mikkel olly gazdag korunk, a! legbámulatosb, emberi nemünket dicsőítő, tudomány és gondolkozásra mutató, hasznos találmányokat létre jóni? Hol lát- tuk legelőször, hogy egyebeket elhallgassak, a" testetlen gőznek annyi testi erő" pótlására—, a világ kezdetétől annyit, "s csak hasznosra , csak szükségesre szolgált szilárd vasnak, egy ismét igen fontos, egészen új használatra , távolságok", vizek által elszaggatott szárazok" öszve- kötésére fordíttatását? Hol a" legmerészebb gondolatokat, a" sújtó villám felfogását , levegői útazást, a vizek" szine, sót ezeknek árkai alatt fé- lelem nélkül járást, egykor az álmok", a" lehetetlenségek" világába tarto- zóknak hitteket, hihetetlen munka, állhatatosság által valósággá vará- zsoltatni? Nemde épen azon népeknél, mellyeket szorgalom, kereske- dés minden másoknál gazdagabbakká tettek, a két világban honos ó és új angol "s a franczia nemzetnél ? BI. TT. IT SRYKZ AV. 2. 19 146 NI. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. De mintha hallanám, miként vetik az ermenonyvilli bölecsesel so- kan ellenem: ,, Minden lépés, mellyet a míveltség felé teszesz, egy lé- péssel közelebb visz az erkölcstelenséghez; nincs hát miért óhajtanunk szülőjét, a" gazdagságot". Nincs! énis azt kiáltom , ha áll az első. De ez épen a" kérdés. ,,A" nemzeti gazdagság, igy szól az ellenkező fél, kedvező, nem tagadjuk, az elmék" kifejlésére; de gyászos és pusztító következésü az erényre, erkülcsökre nézve; táplalékot nyújtván az ész- tehetségeknek , azt nyújt a" szenvedélyeknek is , "§ nem csak ingert töb- bet, újabbat a" roszra, hanem módot is jobbat végrehajtására; rendesen egy illy népnél sok eszmét , tudományt , de elvet , állhatatosságot keveset találhatni ; lesz ízlése, de nem szemérme ; mutathat bámulandó műveket, de annál kevesebb bámulandó tetteket; Athenae Pericles" idejében olly megvesztegetett volt, mint megvilágosodott; Roma Augustus alatt lakja a" legfelségesebb elméknek, "s egyszersmind a" legundokabb vétkeknek; "s jelenleg hol több erkölcstelenség, vallástalanság, mint épen azon né- peknél, mellyek a" gazdagság, miveltség" legfelsőbb fokán állni tartat- nak?" Fájdalom! a" mondottakban sok igaz van: igaz, hogy a" gazdag- ságban sok a" kísértet, mitól, ha nem egészen, nagy részint óva a!" sze- génység. De ha mind azt, mi kísértettel, "s ha vele visszaélnek, ve- szedelemmel jár, kárhoztatjuk , számkivetjük a" köz életből: úgy kár- hoztassuk, számkivessük magát az emberi okosságot is, mint a" melly roszra fordítás , visszaélés által már annyiszor annyi kárt romlást oko- zott úgy egyeseknek, mint egész társaságoknak; akkor irigylendő lesz az oktalan állatok" sorsa, mert mentek e! kísértettől. "S valljon nem a kisértetek közt fejlik-e épen ki, "s edződik meg erényünk ? "s hogy ha kisérteteket újakat állított elő a" gazdagság, nem szolgáltatott-e maga épen az általa kifejtett több okosság, miveltebb észtehetségekben fegy- vert ellenük kezünkbe, mellynek segítségével, ha bár nehéz is, hogy nem lehetetlen a" győzedelém , minden időből fényes példák bizonyítják. Hogy , legmíveltebb állapotjában sem szúnhetvén meg ember lenni az ember, mívelt népeknek is vannak vétkeik, és ezek közt ollyanok is, mellyekról talán képzelődésök is alig van míiveletlen dúrva népek- nek: megengedjük, sót aztis, mi több ennél, hogy épen a" legmíveltebb népek közt találkoznak ollykor a" legistentelenebb , legelvetemültebb, a" másnak ártásra legtöbb észszel fölruházott, és igy legveszedelmesebb A" NEMZ. GAZDAGSÁG BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 147 gonosztévók: de következik-e ebből akár az, hogy átalában jobbak vol- nának a" pallérozatlan, mint a pallérozott népek? akár az, hogy bún-, erkölcstelenség-tenyésztő a miveltség? Hát, tekintve az erkölcsöket, olly tisztán, szeplőtelen áll-e a. nemzeteknek, mig szegények, durvák, a" történetek" évkönyveiben emlékezetök? Nem testvérgyilkolással van-e, kezdetben mindjárt, még alig szülelett emberi nemünk" bölcsője meg- bélyegezve? Léledzhetik-e több, nagyobb bűnökben a leggazdagabb , legmíveltebb nép, mint a mennyi- "s millyekben amaz, fennlévő leg- régibb történeti adataink szerint, isten választott sem gazdag , sem mi- velt népe, hajdan léledzett? Mellyik mai pallérozott nemzet elravaszúlt fia ragadta valaha nagyobb mesterséggel testvére" örökségét magához, mint amaz , bátyja éhségével, öreg atyja vakságával visszaélt testvér "s fiú? "s hányat lehetne hasonló példát felhoznunk ? "s nem épen ez-e egyik azon pont, miben különösen károsan hatni tapasztaltatik a" míiveltség az erkölcsiségre? Hát valljon büntelenek-e, mig pallérozatlanok, a" görö- gök? Nem ellenkezőt kell-e mesével elegy legrégibb hagyományaikból kihoznunk, ha mind azt igaznak nem hiszszük is, mi rútat, borzasztót az Atreusok-, Thyestesek-, Phaedrák és Clytemnestrákról olvasunk? Hát Rómának nem voltak-e Augustus előtt is ellenségnek haszonvágyból kaput nyitó leányai? erkölcs-, szeméremtapodó fiai? nevöket a" szúz Lucre- tiák , Virginiák mellett undok tettökkel halhatatlanított fajtalan Sextusai, Appiusai? Nem találkozott-e, még mielőtt gazdagság, miveltség meg- ronthatták volna az erkölcsöket, királyi szűzei közt egy Tullia, ki atyját, királyát férje által meggyilkoltatni, "s azután holt testén még kocsiával is gázolni nem irtózott? Nem fertőztette-e épitójének , magá- nak Romulusnak , először mindjárt testvéri vér kezeit? S ha vétkeket, mellyek addig ösméretlenek valának, állított elő a" miveltség: de nem szűntetett-e meg sokkal többeket "s talán nagyobbakat? Ha például, mikkel főképen vádoltatik, vallástalanság, vagy szelídebben "s talán he- lyesebben szólván, a" vallás" külső szertartásaival keveset gondolás fakadt itt ott nyomain; ha tágasb út nyílt a" mesterséges csalásokra általa: de nem. enyésztette-e el, valamerre hatott, a" babonát , vakbuzgóságot , mellyek oktalan állatnál alább lealacsonyíták, vagy farkasává váltóztaták embertársának az embert? nem tett-e százados előítéleteket semmivé? nem kevesítette-e a vérengzést, az erőszakkal elsajátítást? nem tette-e 19" 148 III. TÖRTÉNETTIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. a" minden gonoszok" legnagyobbikát, a" nemzetek közt örökösen fenn- álló háborút magát sokkal emberibbé? "s mindent együvé véve; nem ne- mesítette-e az érzéseket, nem szelidítette-e az ízlést, erkölcsöket? 7s hogy ennek csak egy bizonyságát, a" legkitetszóbbet hozzuk fel, nem ritkította-e az annyi vétkek", rosszak" szerzőjét, a" vérlázító, ész-zavaró italokkali visszaélést szembetünően meg? és végre nem rakott-e a! szép- nek , jónak, az erény- "s kötelességeknek erősb alapot, azon arányban , mellyben az értelmet világosította? — Hogy Athenae Pericles, Róma Augustus" idejében igen mélyen súlyedt az erkölcstelenségbe, igaz, a nélkül, hogy valamit bizonyíthatna ellenünk. Mert a mi a" míveltség saját menetének valamelly nemzetnél, 7s csak bizonyos körülmények- nek tulajdonítható, kell-e, kérdem , lehet-e igazságosan abban a" mível- tséget átalában okolni? A? görög inkább érzéki, mint okossági mivelő- dés, párosúlva a" sok istenimádással, tiszta erkölcsi tudományt nem szúlhetett : említetlen nem hagyhatva azonban, hogy Athenaenek mivelt- sége" tető pontján álltában is, voltak, a" mérget, halált inkább, mint a" — bár háládatlan — haza ellen harczolást választó Themistoclesei ; igaz lelkű, megvesztegethetlen Aristidesei; adakozó Cimonjai; és soká még ezek után is, a gazdagság, hatalom kísértetei közt tántoríthatatlan Phócionjai. Rómának, a körülmények" hatalmánál fogva, igen rögtön esett a durvaságból a" pallérozottságra átmenetele, épen azon időben, mikor egymást érő , árvíz" módjára terjedő hódoltatásai következésében egyszerre végtelen kincset, vele mindenféle szenvedélyt és vétket foga- dott keblébe a" szerencsétől ittas város. De ez-e az eset a többi mívelt népekre nézve is? a veszettség, erkölcstelenség" kiséretében lépett-e föl átalában mindenütt a" míveltség? Vessük csak szemeinket korunk" azon nemzetére , mellynek nyújtja jelenleg, nemzeti szorgalom, kereskedés, "s ezek által szerzett gazdagság, miveltség" tekintetében, a" népek" egye- zó ítélete az elsőséget. Hát rosszabb-e a" mai angol, mint ősei, kik szinte másfél ezer évvel ez előtt Németország" vadonaiból , a" bátor Hen- gist és Horsatól vezetve, a" Szorostengeren új hazájokba átkeltek, "s rabigát tettek a nemzetre, melytől segítségül hívattak ? erkölcstelenebb-e más mai nemzeteknél? és, mivel van tudománya, van ízlése, nincs-e azért állhatatossága, nincs-e szemérme? "s mivel mutathat bámulandó műveket, nem mutathat-e azért bámulandó tetteket ? Értünkre a" legna- A" NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 149 gyobb kormányférfiaknak, a" legnevezetesebb embereknek, a" minden időbeli legjelesbek" sorába bátran léphető Pittek és Canningeknek nem Anglia-e hazája? Hol van általában több vallásosság? a" fennálló törvé- nyekhez, még ha az előre haladt idő" kivánatinak nem épen megfelelők is, nagyobb ragaszkodás? több haza szeretet? a személyes és nemzeti becsületre, az adott szó" szentségére többettartás? a" szerencsétől üldö- zöttek iránt — legyenek idegenek , legyenek bár ellenségek — több rész- vét, felsegélésökre nagyobb készség, több jóltevő közintézet? minden szépnek , jónak, nemesnek előmozdításában nagyobb buzgóság, mint épen ott? Kárhoztassák bár azért a" miveltséget, megvilágosodást, kiknek okuk van attól félni; kárhoztassák tehát annak szülőjét is a" gazdagsá- got; mert mindkettő gondolkozásra ébreszti a" lelkileg és polgárilag el- nyomottakat, szabadságra érleli a rabszolgákat: de kiknek telve kebe- lök szent érzéssel az emberiség iránt, kik, látva felséges tehetségeit, végetlen tökéletesedésre, nem örökös veszteglésre, nem csupa állati léte- zésre, hanem nagyobb, dicsóbb ezélokra hiszik teremtveaz embert, le- hetetlen, hogy velem együtt forrón ne ohajtsák az elméknek lehető leg- nagyobb kimíveltetését, ezzel a nemzeteknek a" tudományban, igaz meg- világosodásban, bölcseségben szakadatlan növekedését; "s hogyha azt ohajták, lehetetlen, hogy kárhoztassák annak múlhatatlan föltételét, a nemzeti gazdagságot. — 4 "§ most bátran fordúl beszédem hozzátok hazám lelkes fijai! hozzátok, kik a" kor" "s nemzetiség" magas kivánatit felfogva, a társa- ságok" anyagi erejének , azok" szellemi és erkölcsi kifejlésére, a" nemzeti gazdagságnak a nemzeti mivelődésre nagy befolyását értve, "s voltaké- pen méltányolni tudva, bátorítva az idő", bátorítva egy szelíd kormány" lelke által, nagyszerű törekvéseitek" egyedúli ezéljáúl tűztétek ki: hárit- ni az akadályokat , mellyek eddigelé nemzeti vagyonosodásunk" gátolák ; kikeresni, szaporítni a" forrásokat, mellyekból az eredni szokott; szár- nyat fűzni, "s irányt adni a" nemzeti szorgalomnak; sokasítni, nemesítni a természet "s mesterség" szüleményeit , nevelni azoknak becsét, ösztönt adni előállítóiknak könnyű belső közösülés , kiterjedt külső kereskedés által. . Oh! micsoda köszönetet mondjak nektek! mi néven nevezzelek benneteket , édes honom, nemzetem"? jóltevói! egy egészen új időszak" 150 III. TÖRTÉNETIRÁSI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. alapitói! Hogy, mint egykor a! teremtő leheletére a vizek színén, mozgás és élet terjedt el szép hazánkon, a! soká tespedetten, a" halál- lal határos álomba merúlni látszotton , a" ti -érdemetek az. Azok a kü- lönbféle nemzeti egyesületek, mellyeket, honfiakat lelkesítő, követést buzdító, akadályokat győző túűzállhatatosság, "s a" haza! óltárára tett annyi számlálhatatlan magános áldozatok által létre hoztatok ; azok a — csak mint gyúlpont is, "s alkalom az öszvejövetelre , eléggé nem becsúűl- hető, figyelem "s iparébresztó , több nemű versenyezések , itt, ez anyagi és értelmi kifejlődésünk" rakhelyén, ezen, nehány évek óta óriási lép- tekkel előhaladott, "s bár ah! vérzik gondolatjára a" hazafi kebel, közelebb szörnyű csapást szenvedett , de ezen nehéz estéből is, hiszszük isten, jó királyunk, részvevő emberbarátok — idegenek" és honfiak , "s egy egész lelkes nemzet egyesített közre munkálkodása után, rövid időn , fejevesztett hydraként, vagy mint ama Heraclestól földhöz sújtott szörny, növekedett erővel, újra nagyobb fényben kelendő fővárosában hazánknak ; azok az eddig szilaj kényén gázló Dunánk" zabolázására for- dított roppánt munkálatok, azok a" hátán repúló, hazánkat a" messze tengerrel közösülésbe hozó büszke gőzösök; azok a" legérezhetőbb hiá- nyunkat pótló , nemzeti jóllétünk" élet-erét , belső kereskedésünket eleve- nitó , keletkező vasútak; "5 hogy többeket ne említsek , az a" már már munkába vett egygyé forrasztása hazánk" eddig ketté metszett szivének, a nemzeti nagy testben ezzel bizonyosan eszközlendő , szabadabb , aka- dályozatlanabb , éltető vérkeringés: mind ezek — már csak eddig is annyi szépnek szülői, annyi szebbnek igérői — hatalmas eszközei, ellát- hatatlan hatású és következésű emelői a nemzeti gazdagságnak , és igy a nemzeti mivelődésnek is. Ki méltányolhatná illően érdemeiteket? ki a" halhatatlan férfiúnak érdemét? ki szinte már félszázadon keresztúl, "s mennyi zivatar, vi- szontagságok közt! tartja erős karral hazánk" kormányát ; ki az alatt — lelke kilencz országgyűlésnek, a" legnevezetesebbeknek , mellyek valahara" közjó , nemzeti becsület "s emberiség szent rügyében tartattak, lelke máiglan, lankadatlan eróben, hazai legfőbb igazgató — "s törvényszéke- inknek — annyi szépet, jót, nagyot alkotott a magyar név" "s ön neve" örök dicsősségére ; "s hiszszük , sokat alkot még , ha az általa boldogított honnak, ha e" két testvér fővárosnak , mellynek a" csak imént átzúgott A" NEMZ. GAZDAGSÁG" BEFOLYÁSA A" NEMZ. MÍVELŐDÉSRE. 151 pusztító vész közben őrangyala volt ő, Camillusa most, buzgó fohá- szai drága életéért meghallgattatnak ott fenn; ki nektek is hazám" nagy fiai! lelke" szokott hevével nyújtva segédkezeket, hatalmas pártfogása , munkás részvéte által lehetővé tette hazafiúi nemes törekvéseitekben az óhajtott czélhoz jutást. A" hazafinak csak szíve van érezni, szavai nin- csenek kifejezni háláját, mellyel neki, mellyel nektek tartozik. Majd egykor , ha a most általatok elhintett nemes mag termő fává növekedik, szaggatva ennek érett gyümölcseit, "s megemlékezve hogy ezt nektek köszönik , szívből kiforró könycseppekkel tisztelik hamvaitokat a" hálás utódok , "s mig lessz egy magyar, áldva és dicsekve hirdeti halhatatlan neveteket. IV. MATHEMATICAI- OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. VII. A? LUDOLPHI SZÁM TÖBB ÍVEK ÉRINTŐI ÁLTAL KIFEJTVE. ELŐADTA, MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ, A" M.T. T. KIS GYÜLÉSÉBEN, NOV. XX. M. D. CCC. XXX. VII. VÁLLAS ANTAL, A ludolphi szám, melly közönségesen z alatt értetik, tudottképen a" félkör" aránya a félméróhöz. Ezt már Archimedes is kereste, azon helyes eszmébóől indul- va ki, hogy a" kör a" körül- és beirt rendes sokszögkörületeknek ha- tára, azon esetben, midőn a" sokszögoldalaknak száma vég nélkül nö- vekedik. Eredménye Archimedesnek, hogy a" mondott arány vala- mivel kisebb, mint 14688: 46734 , "s valamivel nagyobb, mint 6336: 20174 ; azaz, kisebb számokra menvén által, hogy ugyan azon arány ; 3 / és 31 közé esik, és pedig azért, mivel 3 4 valamivel nagyobb , mint 14688: 4673 X , 3 A" LUDOLPHI SZÁM. 153 "s más felül 397 valamivel kisebb, mint 6336: 20174 . Vizsgálatát Archimedes csak a rendes 96-szögre terjeszté ki, mi akkoron csak nagy ügygyel bajjal történheték. A" maiglan is , Archi- medes aránya" név alatt ismeretes arány nem ő tőle való. Vieta e. számot, beirt sokszögök" segítségével, sokkal tökéle- tesben fejezé ki. De sokkal tovább ment Ludolph von Ceulen avvagy van Collen, ki is a méltán ő tóle úgy nevezett szóban levő ludolphi számot körül- és beirt sokszögök" oldalaiból kimondhatatlan fáradsággal a" 32-dik tizedesig kereste. Utána Snellius e! számolást, új mértani tételek" feltalálása által, egyszeríté "s egyszersmind megmutatá, mikép az Archimedes által vizsgált 96-szögből a mondott szám a" 7-dik tizedesig található. Az ujabb analysis" feltaláltatása után Newton, Leibnitz, Wallis és Brouncker foglalkoztak e! szám kifejtésével. Wallis és Brounck er" eredményei maiglan is figyelemre mél- tók. Az első z-t illy alakban állítá elő : ÜDV, öt e 2 4 4 6 JET TA TON e ZERGE G TV NEV; míg lord Brouncker szerint a" megfordított arány , négyszer véve illy láncztöredéket képez 1 2—-—3? 24-57 2-HT? Jr zár Leibnitz volt az első, ki az ívet, érintője páratlan hatványai által adá, ámbár e? szép fölfedezést némellyek Gregory Jakabnak tulajdonítják. A" kifejtés, mint tudatik, ez: x — tgx eleget alol e o Aj száttes at Fr fee jágzégfése tgx Éz 3 5 74 miból akkor, midőn x fél körnegyedet tesz, azaz midőn gén 7 1 20 154 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. a - nek érintője —1 levén, egyszerűen következik : ge 1 1 1 1 1 E. ntsápíggez mmlaenújit eyes el ds tahhaznitaek at j FT pápák TAVAT 11 azaz : A 1 1 1 1 1 — 4 1 — — -4- — — — 4-4 — — — kizzl 8. ; B 7 9 11 ; E" nevezetes egyszerűségű sor összehajló ugyan, mint a melly váltva állító és tagadó mindig kisebbülő tagokból áll; összehajlása azon- ban igen csekély, mi általában a sor" megtekintéséből is már kitetszik. De sokkal szembetűnőbb ez , ha bizonyos hibát engedve , az ennek meg- felelő kifejtendő tagoknak számát keressük. — A" nevezők itten a ter- mészeti páratlan számok levén , kitetszik, hogy a közönséges tag 1 —— vag —— 2m4-1 2m—1 mi után 2m-3-1 és 2m—1 a! természeti páratlan számok" általános alak- jai. Az elsőből, midőn m—l,2,3,4,5 következik : E SÉRE E EÜ SÉRE TÉN TE AYKÉS 3 5 7 9 mi a" szóban levő sornak meg nem felel. A" másodikból ellenben , ugyan azon föltétel alatt facmedákr eháltei al leteázl SEZKÉNTBE e peeátátrót ói 3 5 z/ a 11 mi hogy épen a" mi sorunk, szembetünő dolog. Az általános tag, azaz minden egyes tagnak képviselője tehát ez : 1 2m—1 ; Továbbá két egymásmelletti tagnak különbsége, mert csak ezt vehetni itt tulajdonképen számba , nyilván ez : 2m—1 s Immár, ah 1 "§ már most arra, hogy e" különbség az n-dik tizedesnél kisebb legyen , megkivántatik, hogy A" LUDOLPHI SZÁM. 155 2 1 4m"—1 s 10" legyen. . Ebből következik V 2.107—-1 KEY ta ETT Ta A" 96-szögből Snellius után za 7-dik tizedesig találtatik. Ha már most ugyan e" tökéletességet Leibnitz sorától is kivánnók , M.S a a V210--i V210- 2 FERÜSÉN tehát Sr elsz tré 1 levén , nyilván való , hogy legalább 707 tagot kellene kifejtenünk. Tehát Leibnitz szép sorának semmi haszna nem volna! Leg- egyszerűbb alakjában, minden bizonynyal nincs. Sharp Ábrahám, Halley? utmutatása szerint, a" 30"7-nyi ív érintőjét vette alapul , melly mint tudjuk 1 V3 "s ennek segítségével z-t a 72-dik tizedesig találta. Utóbb ez ügyes szá- moló több más érintót is vizsgált. Még inkább közelített z értékéhez Machin, a londoni G res- ham College egyik tanítója, ki is a kiszámítást a 100-dik tizedesig vitte. Alakja, melly után dolgozott, ez : Arc 45" — 4 Arc tg 4y — Arc tg 43 Mi vezette légyen e" nevezetes "s igen alkalmas alakra, nem tudjuk. De azt igen is tudjuk, hogy az, szinte talányként állott az analysisnak csak akkoron miveltetni kezdett mezején, mig Euler sok fáradság után ha- sonlót talált. Lagny, Sharpnak nyomdokain tovább menvén , a! közelítést a 127-dik tizedesig vitte. A" sok egyéb tekintetben is méltán híres Euler nem csak a kö- vetkező alakot találta : Arc 45" — Arc tg 4 —- Arc tg ) , , JÚ" 156 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. hanem a! theoriát magát is tökéletesítette, észrevevén , hogy két, lehe- tó legkisebb arányos számok által kifejezett érintő , ha illető íveik" ösz- szete 45"-ot tesz, leginkább felel meg a" feladatnak. Ez által felnyilt a" pályatér, "s valóban találgatás által új meg új e" feladatnak megfelelő érintők találtattak —"s voltak, kik a" közelítést bámulatra méltó türelemmel még tovább vitték. Így Vega a" 140-dik tizedesig , "s egy ismeretlen, kinek kézirata az oxfordi Rateliff- könyv- tárban őriztetik, a 154-dikig. Ezek után a" valódi kiszámiításban már nincs mit tennünk. De van a" theoria. közönséges megalapításában. A" kérdés tulajdonképen ez: Valljon mi viszonyban áll több ívek érintője, azaz tg fa —8A4 77...) az egyes ívek" érintőivel, azaz a következő mennyiségekkel Lzogepl új eken e getaG ontelt bibi mert ezen kérdés" megfejtése, mi jelen értekezésemnek fő czélja, magá- ban foglalja azon esetet , midőn az ívek" összete 45"-ot tevén, az összet érintője nyilván —1 ; melly után kényleg felvett egyes érintőkbóől egyet, az utolsót könnyű lesz meghatározni; magában foglalja továbbá azon esetet, a, midőn az egyes érintők közt többen egymással egyenlők levén, a" kiszámítás lehetségig egyszerűvé és könnyűvé válik. Tudva van, hogy tga -- tgé t8 e-t B; "es 1 — tga tgő ú Tétessék itt 8 helyett 87-y , lesz ; tga ——-tg (8-7) MÁLNA FAK szál ps gans Tag zi avvagy az alaptétel" segítségével ezdázáteeti -sssita 4 tg 10-87 — 1— tg8 tgy tg8 -k tg 1 — tgő tgy már most , ha ezen törtnek mind számolóját mind nevezőjét 1 — tgő így 1— tga. által szorozzuk , lesz A" LUDOLPHI SZÁM. 157 tg [a —- 8 —- v] tga (1 — tg8 tgy) -- tg8 —- tgy 1 — tgé tgy — tga (tg8 --tgy) (tga -- tg8 —- tgy) — tga tgé tgy 1— (tgatg8 -- tga.tgy -- tg8 tgy) Ha mármost e két kifejezést: tga -- tgé tg [a --8) — Asz ERDÉ és tg 1-8 —- ,) (tga —— tg8 -- tgy) — tge tgé tgy 1 — (tga tg8 --tga tgy -4-tgé tgy) szorosabban vizsgáljuk, könnyen találjuk, hogy az elsó" számolója e két elem tga, tgé összetéből, azaz egyes csoportaiból áll, míg nevezője ugyan azon ele- mek 0-es? és kettős csoportaiból (millyen itt csak egy lehető) áll: minek következésében ugyan azon első egyenletet, föltéve hogy általában : CT o ta Era ELT Vaa VT TNM ge pb 3 Cofae.B ..) Cegfxa a -- 8y 7 Cs í a, B .; — agy - ebő - 3 ayó -- azaz, ha a! 0-es, egyes, kettős, hármas . . — csoportozatokat így irjuk : C, Í hd / B s ; C, Í arB . § Csfa, B . 158 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. következő módon fejezhetni ki : C, í tga, tg8) t —G — ee, hr, — Tr 3; SAS KÉT —Gtgőtegp elég égő)? a" második egyenletet pedig ugyan azon okoknál fogva így: tg (a 8 7-7) — —— Ciítgz, teR, tgyj — Csitga, tg, tgy) Co ítga, tg6, tgyy — C, ítga, tg8, tgyi már ebből sejdíthetni, hogy tg fa4-8--zia...y kifejtésében, akár csak (ga SEB e PGY ép Eva a akár ezeknek csoportozati által, bizonyos rend fog mutatkozni. Sejdí- tésünk még alaposabbá lesz, látván, hogy ugyan azon módon találtatik : tg fe -—— 84 y 3 5ő]) C, ftga, íg8 , tgy , tgő) — CC. ítga, tg8 , tgy , tgő ) Buazób C, ítge , tgő , tgy , tgő4 — C. ( tga , tg8 , tgy , tgő3-— Cs ( tge, tgő , tgy , tgő ; . Haa következményeket figyelemmel vizsgáljuk , kitetszik, hogy eddig, az összetek" érintőit következő módon fejezhetni ki az egyes érin- tók ecsoportozati által : 1) A" számoló tagjai, az egyes csoportozattói kezdve, páratlan elemű csoportozatok, és pedig tagonként változó előjegygyel. A" szá- moló tagjai tehát a következők -- C; Ítga, tg8, tgy — Cs ítga, tg8, tgy — C; Ítga, tg8, tgy — C, íÍtga, tg8 , tgy . . . . éveit ezi - a hee) magában értetvén, hogy C, ítga, tg, tgy . .j —0, mihelyt m az adott elemek" számát meghaladja, mi nem csak itt , hanem általában való. 2) A nevező tagjai a" 0-es csoportozaton kezdve páros eleműek, . szinte változó előjegyekkel, tehát a" következők : —- Co ige rtgb; így" 3 IG ítga, ted,tgy . .§ A" LUDOLPHI SZÁM. 159 7- C, Ítga, tg8, tgy . .3 SG ege, ABB Ugy d Ennél fogva tehát (s itt valamint a. következőkben rövidség" okáért tga 5 a! gb. A gt lesz) nyilván való, hogy a" mondott számoló ez : E Ehet B gy: 3) SEh0 by ga 53 -F Che, bég yt (— Cr det, B, xs ó a nevező pedig ez: -4- Co fa! , B" , gy Bi ús 2 1Cst lam 8" pls at 3 FC átka flat 3 (OTCsa fal , Br A "s itt, mi egyébiránt magában világos , (S ÁL OTL OEÉ EC szota Aug ri d a számoló és nevező általános tagjai. Ezen általános tagoknál fogva tehát feltételünk Ca ő ARO laz DÓ ÁHÓ aa ivekre nézve, a" következő alakot nyeri: (za ateetzib zs jee SEB 7 3 Chaza BO, Pa abó EGT at SET aZ dea AT, 9 (MC fa! , 84 , y . . nm ; :3 ÜGY e Aalgek EA MEL TA Z SSL — Üs f a! , B" , y Bin CST ; 160 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. Ejee e daétazi a tk E feltételünket tétellé emelhetjük felsőbb inductio által, azaz a dolog" természetéből mutatván meg, hogy valónak kell lenni p--1 elemre néz- ve is, ha való az p elemre nézve, azaz, hogy való ezen alak is ig le Nan E ese ar SZAK Cat reb e Eta 94É (EE AT A VAA NE tte 1. G ek TM 2 Kátaátá E [OKA Sza MET gt Deer TT (CC E Ten e Gun; Ennek megmutatására legyen tehát az első közönséges alakban u ezzé u--v . Minthogy ennél fogva tgy ezzé leend: tgu ma) t 3 v ? IZE Sályi 1—tgu tgy. ; EE 1 — u" szükségképen "s a" dolog" természetéből lesz : tg fc 3-8 94. HR Fv § —f ela m ER Zfet ,- B Hszt (— Cosa dat, B! E ; JET SE EZERT E 7 ET A" LUDOLPHI SZÁM. 161 [4 v B tár ss 6 VIG . NSSGÉBE VELE rt alk / 4 (zar ale B . e S 48 azaz: mind a" számolót mind a" nevezőt 1 — ufv" által szorozva : tg fc 4 B -k . . H--ud-v]) f 3- u — (1—4u"v") Cifa! , B" . . TEA [/ 4 —— SANS Áe a Bla a Éz (A (Og OS Alat Ah, EE Cus / 4. :) MESZ BC Kz Ua E SK A 1 —uv" / / szle edesay[ ÖÜAY AKUT] / aira tal (1—uv)) CA , B 4 EA u (——(1— av) Conte, B" u! av! sss attó pe/egji u v" Minekelőtte azonban ezen egyenletet, melly a" kérdés" eldöntését magá- ban foglalja , megfejtenők , meg kell emlékeznünk , miképen Fa dőre ál Esett vga dadog Vé 11 adott elemek levén "s ezekhez még az elem n járulván, általában áll, hogy : c lee e vsz a DOK 9) E Ca br 2 SORA SS Geza a Dai - sak 5 Ms mert midőn adott elemekhez egy új elem járul, egy felül az előbbi csopor- tok változatlanúl megmaradnak ; más felül az új elem az előbbiek" egygyel kevesebb elemű csoportaihoz adatván , kimeríti a kívánt csoportok" szá- mát. Ezen észrevétel szerint tehát általában HP. T. ÉVK IW. 2. 21 162 azaz : vagy is IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. Cale , 8" (1—u!v").€ fat ; féle —(1—4").€ fat , Bt 7-C, ijet , B" (am utv Csa! , B" -— C fat 7 Bi --C, ijet , By 7-C et , 8" I fe! ? B" Az előbbi észrevétel szerint: tehát lesz CSéteéeei 74-C. fat , 134 (1—u"v").Cdet , B" szasa é ős 7- C, ila! , B" A C fat , B" Innen egyes esetekben : 1) (4—utvi) . Cifat , B" ettél VA sa Cse , B" 4 Csat , B" Ik MET e 1 —ufv! TÁSA "a Se mesa] 1 Eg 23 14 a (atz; 1, sat SA e a SA LA av u" 7 1" 11 tg A" LUDOLPHI SZÁM. 163 Dum (1—ut) s Cal, B6 st -— — Csfa-" , fednek ati s j u" ; EY KOROK AT LÉT a egét -- Cst" , B" . . pl ; [4 / BUKÁS Jaz Cat AS ASS AT ez 2 S Csfaz" , As . . A! , u E Gilel, ,. 84. dg. át kep sz, Oz B. s. Na) "s általában : / v n— EFt gé Éz) (1—ufv")- Cafe , BUKÁS A a as eget bő szgk zs S1t Sh HG ONZO AL olót) za LZz Jet Clara etés IGY Ut 3 ella St Gssáúk BTM Meget A" számoló e" szerint tehát ez: u Can CA strskétógpési EGjeés HEZ at Ek is vit gr. GésA- 7 Br 8, 28, 603 Seeed E Meg rek kot ége ll s eéterá e t A 4. Csat eb et alsz ÜZ gyóg sjéhéjátszétet hat ös Csat A A 1" j uévtt (07 e fCzmaalat , B MM, net) EEG SEAT LES 7 / 21 3. EG AT FÜST tat kuty: 164 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. Minthogy pedig általában Fe sOfat , AN kel EG ale; Ata KE A EKOT —eg Cale, TB Na s 2 gek lék ET sértek ÁL hg sa zt 7-0, ale FEST ék öten EVA DÁRL JEGET 1 a 40 80 At SY 4 és segédtételünknél fogva GE, 18 ass aA SZ 7-C efa 4 ád Vá MOT Sza C, fat , 8" se SA , u! 3 , nyilvánvaló , hogy lesz GY e a bzh EE gol tá e vader Fe cg; Bána 403 aj 3 sz C, EA . . a a avatott, BI MAN 3 a CC, ter, B" . . imb Ahá; : Mit a" számoló" egyes csoportozatira alkalmazva, ugyan azon számoló végül ezzé lesz: 3 SAL AES E ee: sw fa! ; (ej rán u" A v/ 3) 4-Cs tat , B" upat s EJTETT; B nek a Hasonló bánásmód által pedig a" nevező nyilván ezzé alakúl: a-Colaf , 8. . ef, vs —C. fa! Í, B" tód u" ; v) CA AAS e Tt 1 v/) (7 CÁRT o leszek Ken 22 A" LUDOLPHI SZÁM. 165 A" mi tételünk tehát p--1 elemre nézve , mit feljebb csak föltettünk volt, valóban ez : tgíe-- 8 . . . --ud-v) szd ea Cleler Ata ee] SACÁo ad a DÖG ;. 91 See znbda see (—) Cafe ga S. AN , 9 ; KELEK ÉE KÖ ég ÉS EK BENE? áj lg Rat Aa a DES KO 3 EJB Gst, na té AB "S e! nevezetes tételt tűztem ki fóleg értekezésem czéljául. Nem lesz azonban érdektelen , mi feladatom" második része , e" tételt alkalmazásá- hoz közelebb vinni. Igen czélszerű , ha az ívek dsgersái dd tg lat úgy választatnak, hogy összetök 45"-ot tegyen. Ezt feltéve, minthogy ekkor tg1a--8-4-y- . . ) a 1 , e" következő igen egyszerű s szép alakot kapjuk: ars C fat , 8" , y e — "Té Ca! , B" , y" C fat B 8" § 7 CA B nuts C.fat F al F. y" 3 és Cat , Bisgoy eve 4 so; . . A . avn Me sdasá end tt melly kifejezésben az előjegyek" törvénye magában világos. 166 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. Már most a" legegyszerűbb kifejezésre menvén által, lesz : a) a ves B! — alga os; azaz, ha tétetik, minthogy ekkor szegy "Va 13 nyes Me nyilván következik : 1 n—1 Arc 45" — Arctg — Are 3) n fi § n —-- 1 : vagy is, minthogy IT Arc 4509 — — 4 , egyenesebben : 4 n—1 ; aa Ir jArc tg ja -- Arc tg szi ? ; melly kifejezésben n helyett akármelly számot tehetni, Ha itt egymás után . n— 4; 2,3, 4 következik : 4. Arctg 1; 4. fArctg / — Arc tg 4); 4. fArctg 4 -- Arc tg 4) ; 4. fArctg 4 — Arc tg 55); 110888 HAN LT Itt az első egyenlet ázonos , a második a harmadikkal egyazon — "s ezt, mint feljebb mondottam, már Euler találta. A" többiek, ki- számításra , a. második és harmadiknál alkalmatlanabbak. b) Három ívet vevén lesz 7 IOSZSEBETT — 8 — 9, A! LUDOLPHI SZÁM. "s ha itt 1 u! é— —— , n ül ANEEsi A. n/ ? következőleg nm —n-en ei mú magat áá lesz : 1. 1 xz — 4. jArctg — -3- Arc tg —- n n edes Rt . Let eget SE TVY ve Ft zért em 5; nn/ 3- n 4 n — 1 "s innen ugyan azon feltétel alatt, hogy ni Az 3 lesz : xz — 4. [Arctg1-- Arc tg 2 n -- Arc tg fr: ége n — 4. fArc tg —- -—- Arctg e — 3 -- Arc tg 1 1 sz 4. jArc tg TGTő e Arc tg ak — 4 Arct és ze ETTE ság fArc tg zsé 7- Arc tg E 4 n 3- Arc tg ss ő . . . . . 5n -- 3 3n —- 1 fa j ja; , 168 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. "s ha itt hasonlólag n is 1, 2,53, 4 : tétetik, lesz a" második egyenletből (az első ismét azonos levén) egymás után : 4. fArc tg 4 -4- Arctg 1 —- Arc tg (— ))3; 4. fArc tg) -- Arc tg / -— Arc tg (— 54); 4. fArc tg / 3- Arc tg 4 -4- Arctg ( o )3; 4. fArc tg 2 -4- Arc tg-4 —— Arctg 43 3; EI] avvagy némi reductio után 4. f2Arctg 7 — ArctgXY 3; 4. f Arctg / -- Arc tg 4 3; 4. § Arctg 4 -- Arc tg 4 -E Arc tg his ]; az III A" harmadikból hasonlólag következnek : z 4. í Arctg 4, -- Arctg 4); za 4. f2Arc tg 4 -- Arc tg / 3; — 4. f Arctg 4 -- Arctg 4 -- Arctg 4] 7 a" negyedikból a" már ismerteken kivül : xz 4. f2Arc tg —- Arc tg 73) c) Négy ívet vevén , lesz: 1 —u B gy — öö ar gt ay" Sá k €3 87 mb : 83" sző 79" s. a By" 7- a 89" —— ay" -— 879" -- a18y5, o s ha itt: d gőt A" LUDOLPHI SZÁM. 169 8" — lesz : nana" —ni —na —na —n— an —B"" 4-1 nnn"3-nn" 4 nn" 3- nin" enn —n" 1 mellynek következésében 9" — 9, 1 1 7—4jArctg 4 Arc t3 7377 -- Arc tg a nnn/—nn —nn /— nin 1—n—n —n"/-4-1. ? ; nnn3-nn-4-nn "3-nn"—n—n" —n" 1 Minthogy már ezen eset is olly sokat foglal magában, hogy azokat rövi- den elő nem adhatni, legyen, hogy egyes esetet tartsunk szem elótt: n — H a n"; -- Arc tg lesz tehát: 7 n" —32"— 3n-- 1 A. 33 TE ME sz Arc tg ——— — — —— - ; 3 j be zi n eösiziő tú "4-4 317"— 3n—1 ; és ebből, hasonló módon , mint feljebb ; z — 4. §3Arctg / — Arc tg 5 ) ; sz 4. [3Arc tg 4 — Arc té 3! ; 4. 13Arc tg 4 —- Arc tg 9 ) ; 4. 13Are tg Y; 4 Arctg bh); Mint lehessen ez úton tovább menni, már ezekből is világos. Csak azt veszem még észre, hogy általában áll, hogy 1 1 z — 4. [Arc tg — -- Arc tg —7 -k Arc tg —, -k . . . -- Arc tg 9 (n, n" , n" . . . ) ; F melly kitételben Te aA aA zak C. fin, n" . KE Eza ín za atok — E adna 4 k -. -I 1 as C.ín n". .§-k C.. : ín, n" . . ) — TT HT . ! — a ai. 1 W. T. T. ÉvE. w. 2. 22 170 IV. MATHEMATICAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. melly kifejezés akkor, midőn az egyes érintők egymással egyenlők, nyilván ezzé lesz : m(m—1) TET ——— — — — —— —— —— , —,—, —,——,— —,——,—,—————— ——,——,——————————, nt —— mnit — ezető n73 — a .. n" — mn"! — nzdaes E úgy, hogy 1 he E m—a m—. a.s Ím Arc tt — -- Arc tg lest a min FF tt n n7 -- mn"! — men", — — .. legyen, hol m és n helyett akármelly számot tehetni s hogy , mi egyéb- iránt magában világos m —m TIL sa hez [14 02 Midón itt m—4 ; n—5 , egyszerűen következik a más ismert alak: az 4. j4 Arc tg — — Arc tg Kar HV TÖRVÉNYTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEK EZÉS. VIII. A? LEÁNYI NEGYEDRŐL ÉRTEKEZIK SZLEMENICS PÁL R. T. Az ingatlan nemes jószág, a mint azt sz. István II. könyvének 35- dik, és Kálmán" I. könyvének 20-dik fejezete, továbbá II. András" arany- bullájának 4-dik ágazata, és Hármas törvényünk" I. részének 18-dik czíme bizonyítja, hazánkban rendesen leányokra szálló nem levén, s velök egyenlő osztály alá nem tartozván, ezen reájok nézve mostoha törvényszokásnak néminemű enyhítésére jó korán divatba jött a leányi negyed (guarta filialis) vagy is azon szokás , mellynél fogvást minden örökös , a" jószághagyó atya leánygyermekeinek , az atyai jószágok" negyedét kiadni tartozék. — Én e? szokásnak első nyomát, II. András" aranybullájának 4-dik ágazatán túl, melly szerint a" férjfi magzat nélkül elholt atya , jószágainak negyedrészét, leányinak hagyni kötelezteték, "s mellyból a" leányi negyednek egyébkénti keletben létét is gyanítani le- het; ugyancsak II. András alatt az esztergami káptalannak két rend- beli tanúleveleiben találom, mellyek közűl egyik 1227-dikben, másik 1231-ben költ. Amabban a" káptalan arról ád tanúságot: hogy Gunénak fia Vidék, és Provojnak fia János anyjával együtt , minden atyjokfiainak egyetértésével, Fys helységbeli János nevű rokonuk" leányainak ottan 9 -9.hegj 172 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉTEKEZÉS. birt földjének , kaszálójának , ligetének, és Sytwa folyóbeli igazságának negyedrészét örök jussal átengedték !). Emebben pedig Tamás prépost a káptalannal együtt előadja: hogy Burulch helységbeli Louknak hit- vese Beata , előbbeni férjének Predovojnak testvéreit, Vidéket, Vechlout, és Mikout , 50 márkára menő házassági jutalmának (dos), és Fyns hely- ségbeli Predovojjal nemzett leányának negyede végett István mester borsi főesperest előtt perbe idézte , és hogy az alperesek nekie két rend- beli követelésének fejében, Predovoj vagyonának felén túl, egy Guge nevű szabados embert, s 150 hold földet, és Sytwa folyóban halászati helyet átengedtek ?). — IV. Béla alatt már számos oklevelekre aka- dunk , mellyekben a" leányi negyednek kiadása vagy megváltása előfor- dul 5). Ezen leányi negyedre nézve hat kérdés kiván főképen felvilági- tást , úgymint mellyekról vagy irott törvényeink" rendelései nem eléggé világosak "s meghatározottak , vagy iróink, véleményeikben , egymás közt meghasonlanak. E" kérdések a" következők : 1) Melly jószágok legyenek ezen igazságnak tárgyai? 2) Kiket illessen a leányi negyed ? 3) Hányszor járjon az ugyanazon jószágokból ki? 4) Jószágban kellessék-e azt, vagy pedig csak becsűben kiadni ! 5) Kizárhatja-e leányait a jószágszerző leányi negyedökból ? 6) Kihalván a" leányi negyeddel természeti mivoltában birt leányág, kit illessen a" leányi negyedül nyert jószágokban az örökösödés ? Az 1-ső kérdésre nézve törvényiróink ugyan egyaránt azt állítják, hogy a leányi negyednek egyedül csák az ollyan közadomány mellett férjfiágra nyert örök jószágokban legyen helye, mellyekben a" leányág sem a! jószág sajátságára , sem az adományért netalán felülfizetett pénzre nézve, sem tüstént a" jószágszerzőnek halála után, sem a" férjfiágnak magonszakadtával nem örökösödik; de irott törvényünk egyetlen egy sincsen, melly ezt meghatárzottan , és világos szavakkal kimondaná. Sőt azon törvényeink , mellyekre iróink a" leányi negyed" tárgyára nézve ta- 1) Lásd Fejér Oklevélgyüjt. III. kötet II. dar. 485 lapját. 7) Ugyan ott 490 lap. ") Lásd ugyan azon gyüjt. IV. köt. I. dar. 146, 340, II. dar. 333, 345 , 517, 518, III. dar. 25 lapját. A" LEÁNYI NEGYEDRŐL. 173 nitásaikat építik, a" férjfiágra kirekesztóleg szálló jószágokat, — Zsig- mond" VI. törv. 19. "s 20-dik, Korvin Mátyás" VI. törv. 26-dik , Ulászló" I. törv. 63-dik ágazatai, és Hárm. törv. I. rész. 17. czíme" 6-dik pontja és 29-dik "s 30-dik czímei ugyan minden kivétel nélkül , Hárm. törv. I. rész. 6-dik czímének 4-dik pontja pedig egyedül a" pénzen vett jószágokat ") (iura emtitia) kivéve, —átalánosan említvén, nem egészlen alaptalan kétséget támasztanak a" felől, valljon nem légyen-e a" leányi negyednek az egyébként, legalább az érdemjutalmazó örökvallás (inscriptio perennalis) mellett férjfiágra szerzett jószágokban helye? és pedig annyival is inkább, mivel Hárm. törv. I. rész. 31-dik czímének 1-ső pontja a magányos hazapolgárok bókezúségéből, részint érdemekért, részint pénz-reáadással nyert jószágokat is nyilván örökjószágoknak (haereditaria iura) mondja, a" Hárm. t. I. rész. 88-dik czíme pedig az atyai örökjószágokat átalánosan leányi negyed? tárgyainak nevezi , — ide járulván egyszersmind még az I. rész" 17-dik czíme 6-dik pontjá- nak azon kifejezéseis, hogy a" leányoknak igazok vagyon atyjok" jószá- gaiból vagy illendő részt, vagy pedig leányi negyedet követelni. — De a királyi curiának végzései sem vívják ki teljes bizonyossággal törvény- iróinknak fenn érdeklett állítását. Tudniillik a" leányi negyed" kisza- kasztását követelő perról szóló 1-ső curiai végzés az, mellyel iróink vé- leményüket támogatni szokják. — Már igaz ugyan, hogy ezen végzés közadományi jószágokról szól, sót hogy a" leányi negyedet ollyan köz- adományi jószágokból is megtagadja, mellyekben a" leányág nemzetsége férjfiágának magonszakadtával , vagy magában a!" jószágban, vagy a jószág örökségiért fizetett pénzben reménylhető jussal bir, azt adván a királyi "curia itéletének okául, mert a leányi negyed egyedúl csak olly javak- ból követelhető, mellyekben a" leányág semmi nemű örökösüdést sem reménylhet. — Azonban ezen végzésből sem lehet teljes bizonyossággal következtetni azt, hogy a! királyi curiának vélekedése szerint egyedúl csak közadományi jószágok legyenek leányi negyednek tárgyai, részint mivel e" végzésnek sem egyenes szava, sem alap-oka fel nem menti az egyéb ollyan jószágokat is a" leányi negyednek terhe alól, mellyekben $) A" pénzen vett jószágokból leányi negyed már a" régi korban sem járt VI- lágos nyomát találjuk ennek ÍV. Bélának alább bővebben előterjesztett 1239-diki itélőlevelében. Lásd Fejér IV. köt. I. dar. 146—149 lap. 174 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. a" lcányág minden örökösüdésből ki vagyon zárva, részint pedig, mivel a" jus" egyenlő- vagy különbözőségén épülő perról szóló 10-dik végzésé- ben minden kivétel nélkül azt mondja: hogy a leányokat férjfiágra ki- rekesztőleg intézett javakban leányi negyed illeti. — Vélekedésem sze- rint annak, hogy a" leányi negyednek terhe egyedül csak közadomá- nyi jószágokon fekszik, legvilágosb tanúságára Hárm. törv. I. részének 6-dik czímében akadunk. Ezen törvény t.i. azt mondja: hogy a" ne- mességnek bebizonyítására a" leányi negyedról költ nyugtatvány is elég- séges, ha az már a" királyi fiscus" igazai elidősítésének határidejét felül- haladja, és pedig azon okból, mivel leányi negyed pénzen vett jószá- gokból nem jár, hanem csak szerzeményiekból; mivel tehát ugyancsak Hárm. törv. I. részének 4-dik cziméből bizonyos az, hogy csupán csak fejedelmi adományból nyert jószág nemesít, e" törvényből nyilván ki- tetszik: hogy Verbőczink, Hárm. törv. I. részének 6-dik czimében, szerzeményi javakon, és mivel nála, I. részének 21-dik czime sze- rint, a" szerzeményi javak és örökjószágok hasonértelmű kiejtések, I. rész 88-dik czímében örökjószágokon a" leányi negyedre nézve egye- dül közadományiakat ért. — Támogatja ezen okoskodásnak valóságát az is, mert a" leányi negyed" kiszakasztásáról alkalmaztatólag szóló tör- vényeink , úgymint Zsigmond , Korvin Mátyás, "s II. Ulászlónak fenn kijelelt törvényágazatai, és Hárm. törv. I. részének 28. 29. 30-dik czímei mind csak fejedelemre szálló és királyi adomány alá tartozó , Hárm. törv. I. része 17-dik czimének 7-dik pontja pedig királyi adományul nyert javakról szólanak, és mivel egyetlen egy illyen törvé- nyünk sincsen, melly az egyébként szerzett javakról említést tenne. — Ide járul végtére az is, hogy már a régi korban is nyomára akadunk annak, hogy a!" leányi negyed egyedűl csak a" közadományi jószágokat terhelte. Tanúságul szolgál erre IV. Bélának azon örükvallást megerősí- tő 1244-diki levele, mellyet Klétus grófnak özvegye és fia, Orywa nevű puszta felett, a" pécsi káptalan előtt tett "). Ezen oklevélben t.i. előadva vagyon, hogy ezen pusztának felét már Klétus gróf tulajdon vejének Bencentius grófnak eladta, de mivel ő azt testvérének, Filep grófnak 7) Lásd Fejér ÍV. kört. I. dar. 340—342 lap. A" LEÁNYI NEGYEDRŐL. 175 magonszakadásából királyi adomány által nyeré, örökvallását Filep gróf leányainak negyede miatt kénytelen lett légyen visszavenni. Hogy Orywát Filep gróf is királyi adomány mellett birta, onnét tetszik ki : mert a" király , megerősítőlevelében , azt is mondja, hogy ezen jószágnak, Filep gróf magonszakadása által, országunk" szokása szerint koronára kellett volna szállani; már pedig , ugyancsak IV. Bélának Tupulchán felett Diénes királyi főlovásznok" részére költ 1235-diki adományi levele sze- rint , egyedül csak a" közadományi jószágok voltak ollyanok, mellyekről a" birtokos" királyi megegyezés nélkül, sikeresen nem rendelkezhetett , következőleg mellyeknek a" birtokos" magonszakadtával szükségképen ki- rályra szállani kelletett. — Ide járul ugyancsak IV. Bélának azon perben költ 1239-diki itélőlevele is, mellyet Sathumár" fiának Miklósnak test- vérei és veje a" templáriusok" mestere Rembald ellen indítottak ; melly- ben az alperes Miklós vejének, hitvese" leányi negyede iránt tett, ke- resete alól azon oknál fogva menteték föl; mert a perben forgó jószá- gok Miklósnak nem örök, hanem pénzen vett jószágai levén, azokból leányát, mivel nekie nyilván semmit sem hagyott, vagy is mivel azokról szabadon rendelkezhetett, törvény szerint semmi rész sem illeti ?); már pedig ezen itéletnek alap-oka, az előbb mondattak szerint, IV. Béla ko- rában minden egyéb jószágokra, a" közadományiakon kivül, kiterje- dett, és egyébként is akkor örökjószágokon (bona haereditaria) egyedül csak a közadományi vagy ne talán telepedési jussal birt jószá- gok értettek. A" 2-dik kérdésre nézve iróink közúl némellyek azt tanítják , hogy a" leányi negyed a!" szerzőhez ?), vagy szerző őshez ") legközelebb lévő leánymaradékot; mások pedig még határozottabban azt állítják , hogy a" jószágszerzőnek leányait, "s ezeknek örököseit, és azon esetben, ha a" jószágszerzőnek leányai nem volnának, a" jószágszerző fiainak azon leányait illeti, kik a" jószágszerzóhez közelebb ízen állanak §). Az én vélekedésem szerint végre leányi negyed" igazságával egyedül csak a jó-, szágszerzőnek leányai és azoknak maradékai birnak úgy, hogy ha a 1) Lásd Fejér IV. köt. I. dar. 146 lap. ?) Kelemen, Kövy , Frank. 2 Georch. §) Huszty, Fleischakker. 176 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. jószágszerzőnek leányai nem volnának, a" jószág ezen tehertől megsza- badul. Okaim e" következők : 1) Mert a" leányi negyedet kiadatni parancsoló tövényeink , úgy- mint Zsigmond" VI. törv. 17. 18. 19-dik, Korvin Mátyás" VI. törv. 26-dik, Ulászló" I. törv. 63-dik ágazatai, "s Hárm. törv. 17. 29. 30. 88-dik czi- mei mind csak a" jószágszerzőnek keresményi jószágairól, következőleg csak a jószágszerző atyának leányairól szólanak. — Kiviláglik ezen ál- litásnak gyökeressége Zsigmond", Korvin Mátyás "s Ulászló" törvényeire és Hárm. törv. 29-dik "s 30-dik czímeire nézve ugyan onnan, mert e törvényekben ollyan férjfiágat kirekesztóleg illető jószágokról vagyon szó, mellyekhez az oldalági atyafiaknak közös jusok nincsen, és mivel azokból a" leányi negyedet minden esetre kiadatni rendelik, egyszers- mind ollyanokról, mellyekbóől a" leányi negyed még ki nem adathatott ; millyeneknek Hárm. törv. I. része" 43. és 47-dik czímei szerint egyedül csak a" jószághagyónak szerzeményi javait lehet mondani ; — Hárm. törv. I. részének 17. és 88-dik czímeire nézve pedig onnan, mert a 17-dik czím ugyan a leányi negyeddel terhelt javakat az atyai vagy anyai pén- zen vettekkel teszi ellentételbe, a" 88-dik czím pedig 2-dik pontjában nyilván atyai érdemszolgálattal szerzett jószágokról és a" szerző" atyjának leányairól szól. — Ide járul az is, hogy ezen törvények az atyai, és a leányfiuiításnak esetében az anyai jószágokból réndelik kiadatni a" leányi negyedet, ősi javakról sehol említést nem tevén, jóllehet másutt , a" hol törvényszéki szokásaink az atyai és ősi javakat egyaránt érdeklik, jele- sen Hárm. törv. I. része 58-dik czímének 1-ső pontjában a sérelmes örökvallásról szólván Verbőczink mind a" két rendbeli jószágot külön- külön említi. 2) Mert Hárm. törv. I. része" 88-dik czimének világos szavai szerint in signum parentelae propagationis, szülői nemze- tésnek vagy is annak jeléül adatik: hogy a" negyedet önnön eredeti jusá- val követelő leányt egyenesen a" jószágszerző, "s a" nemzetség" törzsöke nemzette; melly ok a" jószágszerző atya" fiúgyermekeinek leányaik mellett nem harczol. — Hogy a szülői nemzetésnek (parentela ptopagatio) más "s tágasb jelentése itten nem lehet, onnan tetszik ki; mert máskép" okát adni nem lehetne sem annak, hogy miért legyen csak egyetlenegy- szer szükség leányi negyedet ugyanazon jószágokból adni, sem annak, A" LEÁNYI NEGYEDRŐL. 177 hogy miért nem követelhetnek a" jószágszerzó" atya fiainak leányági ma- radékaik leányi negyedet akkor, ha a jószágszerzőnek leányai voltak , és azoknak maradékuk vagyon; minthogy a" szülői nemzetést tágasb érte- lemben véve — a! jószágszerző atya" fiának vagy unokájának leányai is tóle származván — a leányi negyedadásnak alapja velök is közös vol- na. Ide járul az is, hogy Hárm. törv. I. része" 17-dik czimének szavai szerint a" leányokat egyedül csak szülőiknek jószágukban illeti vagy osz- tályrész vagy leányi negyed, nem pedig a" kiholt testvéreikében is; mert ismét Verbóőczinek ezen állítását sem lehetne Hárm. törvényünknek leányi negyedról szóló czímeivel megegyeztetni, ha a" szülői nemzetés a" jószágszerzónek leányain túl másokra is alkalmaztatható volna. 3) Mert Hárm. törvényünk" I. részének 67-dik czíme, az egye- dül férjfiágra szálló javak iránti oldalági örökösödésekben a" fiú maradék nélkül kíholt testvér" leányainak csupán hajadoni igazságot (jus capil- lare) nem pedig leányi negyedet is tulajdonít; a" minek egyéb elégsé- ges "s kimerítő okát adni nem lehet, mintsem azt, hogy ezen leányok a jószágszerzőnek leányai semmi esetre nem lévén leányi negyeddel soha sem birnak. A" 3-dik kérdés iránt minden törvényiróink egy szóval azt tanít- ják, hogy ugyanazon jószágból egyetlen egyszer jár csak leányi negyed. Ugyan ezen vélekedéssel vagyon a királyi curia is, valamint ezt a! jus" egyenlő- vagy különbözőségén épülő perról szóló 10-dik végzésében nyil- ván kimondja; mellyben ezen okból mind addig, míg a jószágszerző- nek leányai életben vagynak , a leányi negyedre nézve minden távulabb ízen levőktól megtagadja a" keresetet. — Ezen állítás Hárm. törvényünk" I. részének 89-dik czímén alapul, melly azt mondja: hogy akár egy akár tíz vagy több leánya legyen a" bárónak, nagynak , vagy nemesnek, mind azoknak leányi negyedök ugyanazon egy fizetéssel (una et ea- dem s olutione) kielégíttetik. — Igaz ugyan, hogy ezen kifejezésnek csupán azon egyenes jelentése vagyon: hogy a" jószágszerzónek akárhány , egy, tíz, vagy több leányai legyenek, leányi negyed" fejében soha sem többet sem kevesebbet nem kapnak , mint öszvesen a" jószágnak negyed- részét vagy ennek közönséges becsűjét; azonban hogy ugyan ezen kife- jezés következtetésképen a" leányi negyed kiadásának egyetlen egyszeri tartozását is jelenti, bebizonyul onnan; mert, a mint megmutatám , a M. T. T. ÉVK. Iv. 2. 23 178 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. leányi negyed, tulajdon eredeti jussal , egyedúl csak a" jószágszerzőnek leá- nyait illeti , következőleg ha azok vagy maradékaik már egyszer kielé- gítettek, az által minden jusok megszűnt. — Hogyan húzhatták légyen ki magok részére Hárm. törv. I. része 89-dik czíméből ezen következ- tetést azok , kik , a jószágszerző leánytalan levén, fiai leányainak is leányi negyedet tulajdonítanak, nem tudom; mert, ha a" leánytalan jószág- , szerzőnek több fiai voltak , az ó véleményök szerint mindegyik fiú leány- ági maradékainak különkülön jusa levén a" leányi negyedhez , a" negyed" terhe" egyetlen egyszeri kielégítésének az egész jószágra nézve helye sem lehetne. — És úgy látszik, ezen nehézség volt az oka, hogy Huszty meg nem elégedvén a" most említett törvényre tett hivatkozással, azon túl még Hárm. törv. I. részének 67-dik czímében is keresne védfalatp, melly, a" mint fenn előadám, az oldalági örökösödésekben a" férjfi mag- zat nélkül kiholt testvér" leányainak leányi negyedet nem tulajdonít. — De itten sem találnak a" most érdeklett véleményúűek ingadozatlan alapot; mert ha, a" jószágszerzó leánytalan levén, fiainak leányait is illetné a leányi negyed: a" férjfi magzat nélkül kiholt testvérnek leányaitól meg nem lehetne azon esetben tagadni a" leányi negyedet, ha ők volnának a jószágszerzőhöz azon ágon legközelebbi leányági maradékok; következő- leg Hárm. törv. I. része 67-dik czíme rendelésének oka nem az , hogy csak egyszer tartozik a férjfiág jószágaiból leányi negyedet adni, hanem, a" mint előbb megmutatám, az, hogy a" jószágszerző" fiainak leányait és leányági maradékait a leányi negyed semmi esetben sem illetheti , úgy- mint a" melly egyedül csak a? jószágszerző atya leányainak és maradé- kaiknak tulajdona. : A" 4-dik kérdésre nézve Zsigmond, Körvin Mátyás, "s II. Ulászló királyainknak törvényei és Hárm. törv. I. része" 29-dik és 88-dik czí- mei nyilván kimondják : hogy a" leányok , negyedök" fejében , az atyai jó- szágnak negyedrészét nem örökül kapják , hanem azt férjhez menetelök után tőlök atyjoknak örökösei a" leányi negyedül birt jószág közönséges becsüjének lefizetése mellett magokhoz válthatják, azon egyetlen egy esetet kivévén, ha a leányi negyeddel biró leány, édes atyjának , vagy annak holta után leányi negyedét kiadni köteles testvéreinek megegyez- tével , birtoktalan emberhez ment volna férjhez. — Hogy a leányi negye- det, a" mint Kelemen tanítja, akkor is jószágban örökül kellessék ki- A" LEÁNYI NEGYEDRŐL. 179 szakasztani , midőn a leány , atyja" vagy testvére" megegyezésével , nemte- lennel lépett házasságra, onnan tetszik ki: mert az érdeklett törvények birtoktalan férjfit említvén rendelésöket nemesekre nem szorítják. Ide járulnak Korvin Mátyás" felhozott törvényének szavai is, mellyek a" bir- toktalan férjfival kötött házasságba megegyező atyát vagy testvért arra kötelezik : hogy a" leányt leányi negyedében megnemesíteni tartozzék , — ubi autem alicuius filia vel soror cum consensu et vo- luntate patris aut fratris homini impossessionato nu- pserit, talis puella in guarta illa puellari per ipsum pa- trem aut fratrem zobilitari et provideri debeat, —ámbár itt a megnemesítés nem valóságos nemessé tételt, melly királyunknak egyedüli jusai közé tartozik, hancm megbirtokosítást jelent. Mikor jött légyen szokásba az, hogy az atyai jószágnak negyed- része a! jószágszerző atya" leányainak leányi negyed" fejében nem örökül, hanem férjhez menetelök után visszaválthatólag adassanak , nehéz megha- tározni. Számos régi okleveleinknek tanúsága szerint I. Lajos" kora előtt"), 1) Illyenek a" már fenn említett II. András alatti két rendbeli okleveleken kivül: 1) IV. Bélának azon 1244-diki levele, melly által Orywa pusztának eladását megerő- síti, mellynek tanúsága szerint annak előbbi eladását Klétus gróf, ki azt testvérének magonszakadásából adományul nyeré , testvére" leányainak negyede végett, mint már feljebb is mondám, vissza venni kényteleníteték. 2) Az esztergami prépostnak és káptalannak arról kötl 1259-diki levele, hogy zorachuni Endrének hitvese INwána Tesmog , Kelenew, és Morus földjéből járó negyedét a" sághi monostornak egy ezüst márkán eladta. Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 517 lap. — 3) A" pécsi pré- postnak és káptalannak arról szóló 425 9-diki tanúlevele: hogy Chen asszonyság, opori Péter grófnak özvegye, szent [ván földjét , mellyet testvérei leányi negyedének és anyja" házassági jutalmának fejében nekie adtanak, 45 tizedik égetésű ezüst már- kán nekiek átengedte. Ugyanott 518 lap. — 4) A" fejérvári káptalannak 1276-diki tanúlevele arról, hogy Baroch nembeli Barleusnak hitvese, Gyung asszonyság , Miska grófnak leánya, azon vámusbeli fél pusztát, mellyet anyja" házassági jutalmának és tulajdon leányi negyedének fejében birt, lelke? üdveért a" veszprémi káptalannak ajándékozta. Fejér V. köt. II. dar. 364 lap. — 5) Az esztergami káptalannak azon barátságos egyezésről költ 1290-diki levele, mellynél fogvást Bitter gróf Demeter mesterrel és Mykével örökül birt Hydwég, Aba, és Olywár helységeiket minden szolgákkal és 200 márkával együtt Péter gróf" özvegyének , részint tulajdon házassági jutalma és két leányai negyede", részint pedig csere?" fejében Péter grófnak szerze- . ményi és pénzen vett jószágaiért, ugymint Seel, Dorchan és két Olywár helysége- kért és Keyken váraért, örökre átengedik. Fejér V. köt. "ag dar. 500 lap. — 6) A" 180 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. sót még az ő korában is !) leányi negyedül a" jószágoknak negyed- része természeti mivoltában örökül szokott a leányi negyed igaz- ságával biró leánynak vagy örököseinek kiadatni, és ha néha pénzzel váltaték meg a" leányi negyed, az csak egyezés útján történt ?). — Leg- váczi káptalannak arról költ 1293-diki tanúlevele, hogy a" Tekus nembeliek , leány- testvéröknek , Márk mester? hitvesének , Bezeta helységet , országunk" bevett szokása szerint , leányi negyed" fejében örökjussal átadták. Fejér VI. köt. I. dar. 268 lap. — 7) I. Károlynak 1328-diki levele, mellyben főlovásznokának kérésére lemásolja a" nyitrai káptalannak arról költ 1328-diki levelét: hogy az említett kir. főlovásznok" szolgája , Terestien, Terestien Dyweke nevü egész házhelyet, leánya" negyedének , és reá fizetett 30 márka denárnak fejében, vejének Chuka Miklósnak , és mind a! két ági maradékainak örökül átadta. Fejér VIII. köt. III. dar. 293 lap. — 8) Az egri káptalannak azon perbeli egyezést előadó 1341-diki levele, melly által a" perben for- gott helységnek negyedrésze Gepán" özvegye" leányi negyedének fejében az ő örökö- seinek örökjussal átadatott. Fejér VIII. kötet IV. dar. 520 lap. 3 1) Ilyenek: 1) A" váradi káptalannak 1356 dikban költ két rendbeli tanúleve- le, mellyeknek egyike szerint bátori Lászlónak hitvese, "s medgyesi Móricznak leá- nya Anna, testvérével Simonnal , leányi negyedére és nagyanyai jószágaira nézve , kö- tött egyezés által Somlyó várát hozzá tartozó öt faluval együtt örökül nyerte , másika szerint pedig azt rendelte: hogy ezen jószágoknak leányi negyede" fejében járó ha- sonfele egyedül fiaira kirekesztőleg szálljon, másik felében pedig fiai és leányai egyaránt osztozzanak. Fejér IX. köt. IV. dar. 657—663 lap. — 2) A" nyitrai kápta- lannak arról költ 1358-diki levele, hogy musonyi Lénárdnak fiai atyjok" leánytest- vére" gyermekeinek, leányi negyed" fejében , Musony helységnek, őket természet" tör- vénye és országunk" szokása szerint illető egy negyedrészét örökjussal fiúról fiúra és örökösről-örökösre átengedték. Fejér IX. köt. III. dar. 677 lap. 2?) Ilyenek: 1) A" pécsi káptalannak arról költ 1255-diki tanúlevele: hogy Bochond nembeli Máténak özvegye, Zsófia asszonyság, Kudmen földjéből nekie járó leányi negyed végett, Ohile prépostnak testvéreit a" nádor előtt perbe idézvén, ezek nekie , egyetértés és béke" helyreállítása végett , 10 márka ezüstöt fizettek. Fejér VI. köt. II. dar. 345 lap. — 2) Filep nevű váradi prépostnak , mint a" váradi püspök" gene- ralis vicariusának , arról költ 1260-diki levele: hogy toldi Chokának fiai, nagy any- joknak leányi negyede végett, dubzecheni Pousának, néhai nádornak , fiai ellen in- dított perökben , sok becsületes nemes embereknek közbenjárására, egyezésre léptek, mellynél fogvást ezek nekiek 185 forintot fizetni tartoztak, és valóban le is fizettek, Fejér ÍV. köt. IIL. dar. 25—27 lap. — 3) A! pozsoni káptalannak arról költ 1310- diki tanúlevele, hogy Bagunnak fia, Márton , hosszú perlekedés után egyezés mel- lett ikráni Miklósnak és Pascásiusnak Dominka asszonyság" házassagi jutalma", és le- ányának , Gyung asszonynak , leányi negyede" fejében 25 márkát lefizetett, Fejér VIII. köt. I. dar. 387 lap. — 4) Ugyan azon káptalannak 41312-diki levele, melly sze- A" LEÁNYI NEGYEDRŐL 181 első világos nyomára annak: hogy birói itélet által a? leányi negyeddel terhelt jószág becsújének, nem pedig a" jószágnak magának negyedrésze itéltetnék a követelőnek , csak 1372-dikben László nádor és opuliai herczegnek , Klára nevű nemes aszszonyság részére költ itélőlevelében akadtam, mellyben az mondatik: hogy Pankatha, Némethfalva , és Thót- falva helységekból járó leányi negyed" fejében Klára asszonynak az atya- fiai , ezen helységeknek , a nádor" embere és káptalan" bizonysága által , 99 és fél márkára számlált becsüjéből 25 márkát 52 denár" híával kifizet- téka Az 5-dik kérdést törvényiróink közúl egyedül csak Kövy és Georch érintik meg világosan ; a többiek elmellózik azt, valószínúleg azon okból, mert törvényeink, úgymint Hárm. törv. I. része 5-dik és 57- dik czímeinek, és 1723-diki törv. 47. és 49-dik ágazatainak az iránti ki- fejezéseik, hogy a! jószágszerző valóságos szerzeményéről örököseire rint János" özvegye, Gyurcha helységbeli Eipehnak leánya , Margit, Margot helység- beli Péternek fiai ellen folyt perében abban egyezett meg: hogy az alperesek nekie tulajdon házassági jutalmának és hozományának , továbbá leánya" leányi negyedének fejében 4 márkát fizessenek, és azontúl szükségeiben segédül legyenek. Ugyan ott 475 lap. — 5) Károlynak 1332-diki levele, mellynek tanúsága szerint praytenbruni Jánosnak özvegye , vezekéni Diénes" leánya, Margit asszony édes anyjának Prayten- brun helységből járó leányi negyedéről Pál gróf ország? birája , és Lőrincz mester ado- mányosoknak részére 11 márka cseh garas fizetés mellett lemondott. Fejér" VIII. köt. III. dar. 605 lap. — 6) Az egri püspök" vicarjának, János mesternek, arról szóló 1343-diki levele, hogy butkai Pál, néhai bán, fiának Miklósnak özvegye Bor- bála , Ivánka mestert örököseivel együtt leányi negyed iránt folyt minden kereseteire " nézve 30 márka garas fizetés mellett megnyugtatá. Fejér IX. kötet I. dar. 132 lap. — 7) Vilmos pécsi püspöknek , úgy mint a" király" kápolnája" grófjának, és titkos cancellárjának arról költ 1366-diki tanúlevele: hogy azon perben, mellyet Vörös Mihály mester és István anyjoknak leányi negyede miatt Konth Miklós nádor előtt rozgonyi László és testvérei ellen indítottak, a" felek ő előtte egyezésre léptenek ; melly által az alperesek magokat 275 arany forint fizetésre kötelezték, és hogy azt valósággal le is fizették. Fejér IX. köt. III. dar. 600 lap. — 8) A" szepesi prépost vicarjának Pálnak arról szóló 1371-diki levele, hogy sperndorfi Jánosnak leánya Katalin azon perben , mellyet a" nádori gyülésben Sperndorf helységnek birája és la- kosai ellen , kik az ő nagy atyjától bizonyos, arannyal adózó, földeket (terras au ridatorias) vettenek , leányi negyede iránt indíta, a" per ő hozzá mint illető biro- hoz utasítatván, ő előtte az alperesekkel 8 forint fizetés mellett egyességre lépett. Fejér IX. kötet IV. dar. 368—370 lap. 1) Lásd Fejér Oklev. IX. k. IV. d.443—449 lap. 182 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. nézve szabadon rendelkezhetik , következőleg azokat abból kénye sze- rint ki is zárhatja, átalánosak és világosak levén, ezen kérdésnek meg- érintését szükségtelennek tartották. Itt is csupán csak azért vétetik az szóba, mert fenn említett két irónknak e" kérdés iránti egymással el- lenkező véleményeik különösen meglepők. Georchnek véleménye — ki a jószágszerzőnek hatalmat tulajdonít arra, hogy leánygyermekeit leányi negyedökből kizárja — meglepő, nem alaptalanságaért ugyan, mert véleménye megáll ; hanem azért, mert ő a" végső intézetekről , min- den törvényiróinknak ellenére, hosszasan azt vitatja: hogy a? jószág- szerző atya, végintézete "s testamentoma által, keresményéből törvényes ok nélkül gyermekeit ki nem zárhatja !); — Kövyé pedig, ki a" jószág- szerző atyától a" leányi negyedből kizáró hatalmat megtagadja, részint azért, mivel ezen tanítása , a" jószágszerzőnek szabadon rendelkezhetést tulajdonító törvényeinkkel , meg nem egyeztethető , részint mivel az ön- magának több rendbeli állításaival ellenkezni látszik. Tudniillik ezen elmés irónk azontúl, hogy a" jószágszerzőnek keresményire nézve szaba- don rendelkező, "5 gyermekeinek teljes kizárásokra is kiterjedő hatal- mat tulajdonít ?), még aztis nyilván tanítja, hogy az első szülöttségi vagy öregebbségi jószágokból (bona maioratus et senioratus) leányi negyed nem jár "); már pedig ezen állításnak egyéb álapos oka nem lehet, mintsem az, hogy a! jószágszerző szabadon rendelkezhető tehetségénél fogvást a" tiszta adományul nyert jószágot az azt ajándékozó király által úgy szabályoztathatta: hogy az, férjfiági maradékaira első- szülöttségi vagy öregebbségi rend: szerint minden leányi negyed" terhe nél- kül szálljon. A" 6-dik kérdésre Kövy , említett tudós munkájának 199-dik lap- ján, ezeket mondja: , Ha pedig , ugymond , az ollyan leánytestvér a" férj- fiaknál előbb magónszakad, valószinűbbnek látszik, hogy leányi ne- gyedében férjfi testvérei, nem pedig a" fiscus örökösödik. Mások pedig- len, ugymond, azt vitatják : hogy , a leányi negyedet biró leány magon- szakadván , abban azon leány vagy annak örököse örökösödik , ki ő utána az első szerzőhez legközelebb izen áll." — Ezen utóbbi véleményben va- )), Lásd Honnyi törvény 1806. II. könyv I. köt. 176 lap. ") Lásd Elementa Jurisprudentiae hungaricae. . Cassoviae 1804. 240 lap §) Lásd ugyanott 198 lap. A" LEÁNYI NEGYEDRŐL. 183 gyon jelesen Georch Illés, a" mint azt érdeklett munkája" II. részének 173 §-ában olvasni lehet. — Az én vélekedésem szerint , ev kérdésnek ki- merító megfejtésére , többféle eseteket szükség megkülönböztetni. Tudni- illik : valamelly leánynegyedi jószágokkal biró leány örökös nélkül elhal- ván, vagy kihaltak már a" jószágszerzőnek egyéb leányai és azoknak maradékaik, vagy nem. Ha nem, ezek örökösödnek a! kiholt leány nak negyedi részében az oldalági örökösülésnek szabályai szerint, ezt kiván- ván Márm. törv. I. része" 47-dik és 67-dik czímének értelme szerint ju- saik" közössége. "Ha pedig a" jószágszerzőnek több leányai nem voltak , vagy pedig voltak ugyan, de már magonszakadtak , akkor vagy virág- zanak még a" jószágszerzőnek fiai "s ezeknek férjfiági férjfi maradékaik, vagy már ezek is kihaltak. Első esetben ezek örökösülnek az oldalági örökösödésnek szabályai szerint az adományi levélnek erejénél fogvást , ezen esetben sem a leányági atyafiak", sem a! fiscus" örökösödésének helye nem lehetvén , — amazokénak ugyan azért nem , mert, a mint fenn meg- mutatni igyekezém , leányi negyeddel törvényeink egyedül csak a! jószág- szerző atyának leányait, és ezeknek maradékait ajándékozák meg; — a fiscusénak pedig azért nem, mert az egész jószág a" jószágszerzőnek férjfiági maradékaival együtt ajándékozva levén, míg ezek ki nem hal- tak , a jószágszerzőnek családját a" jószág legkisebb részére nézve sem lehet magonszakadottnak tartani, és így mind addig magonszakadás fe- jében fiscusra a jószágnak legkisebb része sem szállott, és pedig annál kevesebbé, mivel a" leányi negyedet némelly esetekben természeti mivol- tában örökül kiadni rendelő törvényeink nem a" fiscusnak, hanem csu- pán a" birtoktalan emberhez férjhez ment leánynak és maradékainak ked- véért vagynak alkotva, következőleg a" fiiscus ezen törvényeknek ren- delését maga részére nem alkalmaztathatja. A" második esetben mind- azáltal a! leánynegyedi jószág, egyéb törvényszerinti örökös nem 1e- vén, úgymint szinte közadományi vagyon 1715- diki törv. 26-dik ága- zata szerint kétségkivül fiscusra száll. VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK IX. s A" HONI VÍZSZABÁLYOZÁSOK? TÖKÉLETESÍTÉSÉRŐL FÖLDMIVELÉSI TEKINTETBEN. OLVASTA, FV M. T. T. HATODIK KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. X. M. D. GCCG. XXX. VII. BALÁSHÁZY JÁNOS R. T. Ha a vizszabályozások" tárgyát általánosan gondolóra veszszük, azok- nak módjai , czéljokhoz képest, mellyekre irányozva vagynak, többfelé ágaznak, "s rendeltetésökhöz képest különféle nevezettel is illő azokat felruházni : például, ha valamelly folyók vagy tavak ásott erekkel (csa- tornákkal) egybekapcsoltatnak "s hajókázhatóvá tétetnek kereskedési tekintetből, ezen szabályozást kereskedési czélúnak nevezhetni. Ha egy vagy több folyók" vizei ugy nevezett vízi kapukkal vagy rekeszekkel elláttatnak , "s több nagyobb kisebb csatornák által a" lejtősebb földterü- letekre szétágaztatnak azért, hogy aszály" idején, a" vízi kapuk vagy rekeszek által dagadásra kényszerítetvén, a" velök kapcsolatban levő csatornákat is megtöltsék , "s kiáraszszák a körülfekvő veteményes , vagy fűtermóő terúűletekre, "s eszközöltessék buja növékenysége a hasznos plántáknak , az illy tervü szabályozást füldmívelési tekintetbeninek mond- hatni; annak aztis, ha például egy mocsáros térségről, melly a! feles- leges nedvesség miatt részint használhatlan, részint kevésbbé táplálós VÍZSZABÁLYOZÁSOK , FÖLDMÍVELÉSI TEKINTETBEN. 185 savanyú füveket terem, a" felesleges nedvesség ásott erek ( csatornák) által lecsapoltatik, "s kiszikkasztatván hasznavehető földdé tétetik. Vég- re a víz szabályozásainak mindenféle nemeit, mellyek a" környéken fekvó földeknek, réteknek termékenyítésére czélozva tétetnek , föld- mivelési szabályozásoknak nevezhetni. Vagyon még egy harmadik neme is a" vizek" szabályozásának , t. i. midón mind kereskedési, mind földmiívelési nézetekból tétetik; például mikor a" különben hajókázható folyók medrében rejtező, "s a" hajózást gátoló törzsökök , sziklák , malomgátak stb kitisztítatnak, nagyobb kanyarulatok , ásott erekkel egyenes vonalba "s rövidebb fekvésbe vétet- nek azért, hogy a" hajózás, fa-szállítás stb bátrabban "s nagyobb keren- gések nélkül történhessék, mind pedig a víz" sebesebb lefolyatása által a" szomszéd területek az áradásoktól hamarébb megszabadíttatván hasz- nosbakká tétessenek. Ezen nemével a szabályozásnak , rendszerint egybe szokott kapcsolva lenni honunkban , a folyók" partjainak tölté- sekkeli megerősítése, mellynél fogva a különben huzamosabban víz alatt levő lapályok is szikkadt állapotban tartatnak. Az előadott víz- szabályozást vegyes czélúnak, azaz, kereskedési "s földmívelési tekinte- tekból végrehajtottnak nevezhetni. Illyen szabályozási mód fordúl elő hazánkban leggyakrabban, "s ez rendszerint királyi biztosi "s törvény- hatósági úton szokott munkába vétetni. Kitűzött szándékom levén csupán a" földmívelést érdeklő vízsza- bályozásokról értekezni, "s hálás tisztelettel említve itt mind azon na- gyobb szerű munkálkodásokat, mellyek jelenleg kereskedési czélú víz- szabályozásaink körúl fordúlnak elő, érintett tárgyaimnak megvítatása "s könnyebb felfoghatása" tekintetéből szólani fogok : 1-ször arról, micsoda hatása, ereje vagyon a" viznek a! föld" ter- mékenyítésére "s a plánták" életére. 2-szor. Hol alkalmaztatott először a" víz a végre készült csatornák által nagyobb területek", sót egész megyék füldeinek termékenyítő nedvesítésére a" külföldön "s miképen? "s nem tétettek-e próbák honunk- ban is? "s mi sikerét tapasztalják a" szabályozott irrigatióknak vagyis víZ- árasztásoknak a fekvő vagyonok" jövedelmezésére "s értekére nézve. 3-szor. Vétetett-e eddig tekintetbe a" szabályozott vízárasztásnak haszna általában véve regulatiók" alkalmával honunkban ott is, hol azt Bé. TT. TÉVE, IV. 2. 24 186 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY- OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. a föld" területi lejtősségénél fogva, nagyobb "s költségesb munka nélkül lehetett volna eszközleni , "5 miként lenne létesíthető e" részben a" rendes vizszabályozások" tökéletesítése. Noha nem először szólok most közhasznú tárgyróla nagy tekintetű mivelt közönség előtt, "s a hiú remény biztathatna, hogy értekezésem- mel sikerre számot tarthatok : mindazáltal, akár kitűzött tárgyambani járatlanságomat , akár előadási csekély tehetségemet veszem tekintetbe , kötelességemnek ismerem előre bocsánatot kérni vitatásaim ki nem elé- gítő voltáért, annyival is inkább, hogy itt hosszasabban kimerítóleg ér- tekezni egy töredék munkában az idő" rövidsége sem engedi; "s inkább czéloztam jelen értekezésemet irányozni, tökéletes utasítást nem adva is, egy izmosabb talentum" : serkentésére, melly talán körülményesebb utasítás kidolgozására ébresztethetik. I. A" víznek kettős hatása van a! plánták" életére; először magában a vizben tápláló részek rejteznek; másodszor folyósságánál fogva a" ke- mény földben levő tápláló részeket feloldozza , "s alkalmassá teszi arra, hogy a növény" beszívó edényei felfoghassák, gyarapitsák termékeny- ségét, "s így a" vizet a plánták" egyik fő állató részének lehet tartani annyira, hogy nála nélkül azoknak kellő díszlése nem történhetik. Azonban, ha szerfelett van jelen a" víz, vagy egészen elfojtja a hasznos termények" növését , vagy értékileg alászállítja ,. "s kevésbbé hasznos mo- csárokat és savanyú sikeretlen mocsár-növényeket eszközöl. Ezen rü- vid előadásábólis a" víz tulajdonságainak észrevehető már, hogy nem csak azon munkálkodás hasznos, melly szerint a" felesleges viz, ásott erek (csatornák) által lecsapoltatik egy területről: de főképen hasznos az is, melly által kivált aszály" idején a" szomjas föld megnedvesítethe- tik. " Bizonyítja ezt egy tekintet forró évszakainkban olly helyeken, hol akár természetes de mérsékelt, akár mesterséggel eszközlött árviízlepte területeket tekintünk meg "s egybe hasonlítjuk a" szomszéd hátasabb ko- pársággal, melly telve van ugyan tápláló erővel, de a" nedvesség" hiánya miatt , sema plánták gyökerei nem hathatnak a! szikla - keménységű földbe, sem a" tápláló anyagokat szigorú voltok miatt fel nem szívhat- ják. Melly fontos tehát a" földmívelésre nézve azon intézet, melly által VÍZSZABÁLYOZÁSOK" FÖLDMÍVELÉSI TEKINTETBEN. ü 187 a" vizet úgy kormányozhatni, hogy mikor szükséges, nedvesítse a" föl- det; midőn szükségtelen , ne fojtsa el temérdeksége által a plánták" nö- vését, "s ne eszközöülje silányoknak előállását a" hasznosak" helyén , magában látszik. " Észrevehető továbbá az is, hogy azon szabályozást , melly csupán a" víz" eltávoztatására van irányozva ott is, hol a" mester- séges árasztási mód könnyen kivihető lenne, "s a" helybeli körülmények javasolnák , egyoldalúnak "s tökéletlennek mondhatni. IL A" föld" termékenységét szerfölött gyarapító vízszabályozások , mint más illy nemű intézetek is, azon országokban keletkeztek, hol a népesség" nagysága a szükségnek különféle nemeit inkább érezteti a" la- kosokkal , "s utazási adatokból világos, hogy a" földmivelés" legmagasb pontján álló chinai birodalomban az, igen sok századok óta gyakorolta- tik; azonban részint azon nagy távolság, melly köztünk vagyon, "s azon előítéletesség, mellyel a" felhozott nemzet az idegenek iránt viseltetik, gátolta az irókat eddig felvilágosító előadásokat tehetni, "s így e" rész- ben ismeretünk kopáron maradt. Körülállásosabb értesítést tehetni azon vízi intézetekről, mellyek kivált felső Olaszországban divatoznak. Az itteni intézetek még a hatalmas rómaiak által vétettek munkába, de azon magas fokra, mellyen az diszlik, csak a" rómaiak" korszakán túli századok emelték, "s a" non plus ultra határkövet ezen iparág pályáján az utóbbi évtizedekben tették le. A" miláni köztársaság főképen tünteté ki magát e" tárgyra nézve, "s már 1178 táján egyédúl a mívelet alatti területek" öntözésére készíteté óriási munkával az ugy nevezett Naviglio grande csatornát, melly a" kö- vetkező században, u. m. 1257-ikben egész Milano" városáig hosszíta- tott, "5 ekkor kezdék a" nevezett csatornát egyszersmind hajókázásra is alkalmassá tenni. " Ezen korszakban újíták meg "s tökéletesíték a" Vetta- bia nevű canalist is, mellynek kezdete a homályosabb avúlt időkben történt, "s már 1037-ik esztendőben irományokban emlékezet tétetik róla , "s így gyaníthatni, hogyha a XI. "s XII-dik században az irrigati- óknak haszna a" felső olaszországiakat általánosan ébreszté folyóik" vizei- nek szétágaztatására , nem csak egyes birtokosok", vagy faluk "s városok" határaiban : de egész megyékben "s országrészekben is, hogy ezen jóltevő Je" 188 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. intézetek még a" IX "s X-dik században vették eredetöket, s így azon korszakban , midón eldődeink hódítva edltnátás "s telepedének boldog hazánk" földén. A" vizek" elárasztása termékenyítés" tekintetéből legnagyobb mér- tékben a" lombardiai királyságban található, innen és túl a" Pó" vizén; "s minden egyéb folyókból, mellyeket az keblébe fogad, "s hol alkalmas a" földterúlet , csatornák által több mértföldnyi távolságra ágaztatik el a víz a" megyékben , melly az uralkodó tulajdona; s a földbirtokosak gyakran társaságba állva veszik a" vizet a kormánytól, "s tartalékba rejt- ve árulják a" termesztőknek , kik azt földeikre, réteikre vezetik kisebb csatornácskák által. Előmozdítá ezen tartományban a vízi intézetek" jóltevő elterje- dését "s gyakorolkatóságát, egy több századok óta divatozó törvény, melly , azon kivül hogy a" folyamokat az uralkodó tulajdonának vallja, egyszersmind jogot is ád arra, hogy a ki magának vizet bérelt, például egy fő csatornából, azt a" más" földein rétein is áltvezethesse, megtérít- vén azon kárt az illető birtokosoknak , mellyet a" szükséges árkolások- kal elkövetett. A?" csatornákba eresztendő vizek rendszerezve vagynak még a" vízfolyatás" idejére nézve is; például 15 napban kétszer vagy há- romszor eresztetik víz a" mellék-erekbe, "s azt is bizonyos órákban "s órákig gyakorolják, melly által részint eszközöltetik a víznek illő mér- tékbeni árasztása, részint az, hogy ezen tápláló szer haszontalanúl el nem fogyasztatván, mindenkinek jut belőle szükségéhez képest. A" fo- lyók? vizeinek az óldal-csatornákba kényszerítése , és ezekből a" kisebb erecskékbe ágaztatása természetes áradás idején kivül, mesterségesen készült, "s úgy nevezett vízi kapuk által történik, mellyekkel a folyó további menésében megakadályoztatván, a" mellék - csatornákba tódul ., honnan a csékélyebb ereken a szántóföldekre -s rétekre jóltevőleg árad ki. Az árasztás alatt levő terúlet vagy természeti lejtősségénél fogva alkalmas illy módú mívelésre , vagy mesterség által egyenlítetik el a" föld színe, hogy azt a" víz mindenhol ellephesse. Az egyenlítést nem föld- mérők, de a" gyakorlat által betanult bizonyos osztálya készíti el a föld- míiveseknek, kiket ott campariknak neveznek; ezek olly ügyesen tud- ják műnkájokat végrehajtani , hogy , kivált Lombardiában, a" kisebb erek rekeszek nélkül is egyenlően áradoztatják a" vizet, "s lejtősségük úgy VÍZSZABÁLYOZÁSOK , FÖLDMÍVELÉSI TEKINTETBEN. 189 vagyon alkalmazva, hogy a" felesleges víz ismét összefolyva visszatér tá- volabb a" fő érbe, mellyből az áradás eszközöltetett. Ezen camparik ügyelnek fel a" víz" egyenlő oszlására is, ezek nyitják vagy zárják be a vízi kapukat "s rekeszeket, "s megigazítják a" vizfolyásokban történt hibákat. Honunkban eddig csupán Károly főherczeg" uradalmaiban találjuk mását a" lombardiai vízárasztásoknak a" földmivelés" gyarapítására irá- nyozva. Ugyan is a magyar-óvári uradalomhoz tartozó pusztákon még 1813-ikban, magas ügyességgel "s tökéletes czélt érve kezdé el uradalmi főkormányzó Witmann a" Lajta" vize és Duna ága segedelmével főképen a" Marienau-nak nevezett puszta részen az érintett szabályozást, hol a terület" lejtőssége engedé, a" földnek egyenlítése nélkül, hol erre szük- ség vala az egyenlítés is alkalmaztatott. Érdekes ezen nagyszerű szabá- lyozásnál az: hogy nagyobb capitálisok" reá fordítása nélkül hajtaték végre, csupán a? lassan lassan javított területek jövedelmi szaporodása használtatott évenként a" vállalatra, "s az előhaladás még is olly nagy- szerű, hogy a jelen vizsgáló ezen munkát temérdek áldozatokba került- nek vélné. Az óvári uradalomban tett szabályozási szerencsés próbák után, Witmann , Károly főherczeg" pártfogása által, bámulásra méltó nagy terveket "s munkákat tétetett, nem csak a" többi magyarországi jószágai- gaiban, de Morvában, Silesiában "s Galiciában is, "s valamint merész vállalatiért , úgy fáradhatlanságaért is nagy tiszteletet érdemel, úgy szinte hálás köszönettel tartozunk ő cs. kir. főherczegségének, hogy másoknak is példát mutatva , honunk" gazdasági szorgalmát liberalis se- gedelme "s pártfogása által előmozdítani méltóztatott. Értekezésem" czélos voltára nézve, érintenem kell itt még azt is, hogy a" kérdéses szabályozások nem csak a" szem gyönyörködésének nyujtanak táplálatot: de főképen nevelik a" föld" belső becsét is nagyobb jövedelem-adás által. Igy p. o. Olaszországban két három annyi évi bért fizetnek a" mesterséges vízárasztás által termékenyíthető földért, mint hasonló nagyságuért, melly rendes természeti állapotban az aszálynak ki vagyon téve. Világos a" vítatott árasztással egybecsatolt magasabb föld- mivelési intézetek" haszna, a" fent előhozott óvári uradalomban is. Ugyanis , hiteles adatok szerint, 1813 előtt az óvári uradalomhoz tartozó "8 most földmívelési tekintetben tökéletesen szabályozott jószágokban 190 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. 15—20,000 vala csak a" birka seregek" száma, még is takarmányt gyak- ran igen nagy sommákért kelle vásárolni; a" más nemú lábas jószág szá- ma is igen csekély. Most ugyan azon területeken 40,000 birkánál "s igen számos szarvasmarhánál több legel, "s évenként még nagy mérték- ben eladó takarmány is marad fenn. Értelmes és nagy tekintetű gazdák" állítása szerint, a" mesterséges vízárasztás alatti földterületek" holdja 300 pengő rfítnál többre becsültetik, mivel ennyi sommánál többnek hoz- za be kamatját. — Körülményesebb utasítást találhatni ezen tárgyakról gubernialis tanácsos Burger János" Reise durch Ober-Italien, "s Witmann Land wiairtschaftliche Hefte czimű munkáiban , "s a" bécsi es. kir. gazdasági társaság 1833-iki Évkönyvében. TIL Hogy honunkban a" kormány, és az illető megyék által is külö- nös szemügyben tartaték a" vízszabályozás: bizonyítják több megyékbeni regulatiók minden nagyobb folyóvizeink" környékén, úgy szinte némelly magánosak által végbevitt szép munkálatok is, mellyek közúl több ki- sebb terjedésúeket elhallgatva, méltán emelem ki nagyobb szerűségeért a Fejér s Veszprém vármegyékben történt sárvízi szabályozást. Azon- ban , noha elismerem is , hogy lehetnek körülállások, hol egyedúl a" feles- leges víznek lecsapolása, "s az áradás" zabolázása által el van érve a czél szabályozási tekintetben: de sehol nincsen példa reá, hogy hol a" vizet szerencsés helybeli körülállásoknál fogva mesterséges árasztási álla- potban lehetett volna is használni, hogy az gyakorlatba vétetett volna, "s az eddigi munkálatokból okszeresen azt következtethetni, hogy a" víz csak pusztító elem, "s a" folyók" partjain levő töltések" és mocsárok" közepén húzott csatornák vizikapuk vagyis zsilipek nélkül vagynak, "s szabályozóink kevésbbé vették figyelembe, hogyha a szerfölötti áradás egy vidéknek ártalmas , ugyan azón vidéknek lapályosabb fűtermő részein hasznos lenne mérsékelten megnedvesíteni a" szomjas földet; "s gyakran tapasztaljuk, hogy száraz esztendőkben a" különben buja lapály , zsom- békos helyek is, általában el levén rólok a" víz rekesztve, terméketle- nekké válnak nemcsak: dé hol az ingoványok is kiszikkadtak, "s hol zsombék föld (Torfartiger Boden) teszi a" területet, a" megégés" veszélyé- nek is ki vagyon téve. Megtörtént ez száraz esztendőkben a? sárvízi csatorna" tájékán többször, "s 1834-ik őszén Czecze és Bogárd mellett VÍZSZABÁLYOZÁSOK , FÖLDMÍVELÉSI TEKINTETBEN, 191 magam is tanúja valék illyetén földégésnek. Nagyobb alakban történt ezen szomorú példa , Zemplén vármegyének Bodrogköz nevű kerületében, kivált tavaly Czigánd, Páczin, Kis-és Nagy- Rozvágy stb helységek kö- rül a kiszikkadt ingovány több négyszeg mértföldnyi területen lassan emésztő tűzben vala néhány hónapokig, "s a" füst magas oszlopokban emelkedve jelenté a" borzasztó tüneményt messze a? távolba is. A" túz a föld" fűvel lepett színe alatt szokott menni , "s imitt amott mintegy kéményeket csinálva kiüti magát , "s a" történetből ott levő éghe- tő tárgyakat, például széna-boglyákat megemészti. Gyakran a" föld" fűvel lepett színe zölden marad a" mélyebben égő túz alatt; de a" nem égő felső réteg olly gyönge, hogy ha ember vagy barom megyen reá, le- szakad "s oda vesz; 7s tavaly a! fent érintett vidéken, több ezer szekér széna és számos lábas jószág lett áldozatává a" füldégésnek, "s magam is Ricse és Kis- Rozvágy közt útazván, egy kiszögellő ingoványon keresz- tül, sürgető dolgaimban, a jobbról és balról füstölgő tüzet nem gondo- lánk az út alatt is munkálódni , "s midőn közel érnénk széléhez, a? föld kocsink "s lovaink alatt leszakadt, az égő elem" közepette találtuk ma- gunkat, "S megmenekvésünk" csak lovaink" gyorsaságának köszönheténk, mellyek serényen kiragadtak a" szomszéd agyagos szántóföldekre. — Az illy kiszáradt zsombék földű lapályok, egy ártatlan czélból rakott tü- zecske által is meggyújtathatnak , "s rendszerint a. munkások" és pászto- . rok" deleléskor rakott tüzeitól szokott támadni. A" Sárvíz? tájékán, hol középen vagyon a! vízzel tölt csatorna- vonal, ennek berekesztése által kiárasztott vízzel, szokott a" tűz elol- tatni, mellynek jótéteményeit ott nem alkalmazhatók; hol, noha na- gyobb folyók vagynak szomszédságban, de a" partokon fölállított, "s vízi kapuk nélkül levő erós töltések vagynak. A" most vitatott, "s még a! szükséges vizet is eltávoztató szabályozási mód ellen hallhatni a" kérdé- ses vidékeken a" földmivelő népnek zúgolódását, "s hivatkozását a" bol- dogabb időkre; sót példa van reá, hogy tavaly egy tiszamelléki vár- megye helységében, egyik adófizető földmíves, a Tisza töltését tavaszi árvíz" idején kívágván, elterjeszté a" rétségen ez által az áradást, s ezen tetteért fogházba vitetvén, a" többi lakosok, kiknek gazdag fűtermésük lett, háládatosságból megmívelék földeit réteit a" szerencsétlennek. §zo- morú sikerrel gyakorla illy nemú merényt a jelen év" tavaszán Czigánd 192 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY- OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. helység" előljárósága is Zemplénben; ugyanis a Tisza partjain felálli- tott erős töltések által, lapályos "s nagyobbára ingoványos területből álló határuk a!" tavaszi áradások" jótéteményeiben meg lévén gátolva, "s nagy károkat vallván a, mult esztendőkben a" fűtermés" silányságán kivül, a földégések által is, titkon megállapíták a" Tisza" töltéseinek kivágását, hogy víz termékenyíthesse határukat. A" szándék tettleg végreis haj- tatott, azonban, mint tudva van, a" jelen év" tavaszán szerfölöttiek lévén az áradások, a! töltés" nyilásán zuhanó víz olly erővel rohana, hogy azt ismét begátolni lehetetlen volt , "s az áradás" temérdeksége más szomszéd helységek" határainak hátasabb részeit is ellepvén, több ezereket érő kár történt az ószi "s tavaszi vetésekben. A? fent érintett kedvetlen körülmények" orvoslásáról gondolkoz- va, magában tűnik elő, hogy az egyedűl csak úgy történhetik, ha a vizet ezentúl, hol a" helybeli körülmények alkalmasak, nem csak elhá- rítani törekszenek a" szabályozók: de mennyiben szükséges, eszközül- tetik a megkivántató mérsékelhető árasztás is kivált tavaszszal. Igaz, honunk" népessége "s boldog hazánk" jó földének bősége, nem kénysze- rítenek ugyan még olly nagyobb terjedésü intézetek" tételére, mint fen- tebb Olaszország példáiban láttuk: de hol az könnyen kivihető, gya- korlatba venni kötelességünk , mivel erre, mint láttuk , nem csak termé- kenységet előmozdító érdekeink , de több szerencsétlen eseteket kikerűl- ni vágyó ohajtásaink is serkentenek. Részemről sok tájékot ismerek a Duna, Tisza s Bodrog folytában, hol a" partokon levő töltésekben, a lejtős területek" irányában vizi kapuk" felállítása czélirányos lenne, mely- lyeknél fogva , áradás" idején annyi víz, mennyi a" rétek" nedvesítésére szükséges, kibocsátathatnék , "s a" felesleges elrekesztethetnék. Czélos lenne véleményem szerint, a" lecsapolt mocsárok", például a Sárvíz csa- tornáit is ellátni az érintett vízi kapukkal, mellyekkel akármikor is da- gadásra kényszerítethetnék a" csatornában folydogáló víz, "s kitódulván jobbra és balra, "5 megnedvesítvén a" szomjas földet, nagyobb termé- kenységre ingerelné kivált aszály" idején. De számlálhatatlan sok sze- rencsés fekvésű helyek vagynak honunkban, hol nemcsak törvényhatósá- gi erővel, de egyes birtokosok is, vagy többen összeszövetkezve ,. jószá- gaikban a" fent érintett mióddal, földeik" termékenységét magas fokra emelhetnék. VIZSZABÁLYOZÁSOK FÖLDMIVELÉSI TEKINTETBEN. 193 Az előterjesztetteknél fogva, úgy vélem, világos, hogy a" víznek tulajdonságai ollyanok , mellyek nem csak eltávoztatását javasolják, de jelenlétét is az idő" járásához "s helybeli körülményekhez alkalmazva. Továbbá a" fentebb érintett kül "s belföldi jó szabályozási szerencsés pél- dákból, valamint az egyoldalúlag tett szabályozásoknál előforduló hiá- nyosságokból "s szerencsétlen esetekből nyilvánvaló: hogy méltán ohajt- hatjuk vízszabályozási intézeteinknek tökéletesítését földmívelési tekin- tetben, "s talán nem felesleges a" jelen korszakban azon jó pezsgés kö- zepett, melly divatozik Europa" fő folyóvizeinek kereskedési tekintet- beni szabályozása iránt , serkentenem hazánk" buzgó fiait, kiket a felség "s megyék" bizodalma illy nemű vállalatok" ügyelésére méltatott, "s mind azokat, kiknek dicső országos alkotmányunk" rendszerénél fogva joguk van megyés gyüléseinken befolyni "s indítványt tenni köz hasznú tárgyak iránt: hogy az általam noha gyöngén vítatott szabályozásokat figyelmökre méltóztassák , s mit adandó alkalommal tehetni ezen ipar- ág pályáján, el ne mulassák. Különösebb figyelmét kérem ki ezennel a honi földmérői karnak is, hogy jelen inditványomnál fogva is, hol hely- beli körülmények engedik, az irrigatiót létre hozni törekedjenek, s ezen tárgyat valódian kimívelni "s czélos utasításokat adni iparkodjanak. Végre tárgyamtól kevéssé eltérve, legyen szabad itt érintenem , hogy újabb 25dik törvényczikkelyünknek, melly a" köz hasznú magános vállalatok" ápolásáról szól, "s mellynek létre jötte törvényhozó testünk" magas érdemeinek bizonysága, hatását inkább ohajtanám, vizeink" sza- bályozásában látni, mint vasútak" előteremtésében. Ugyan is magában folyóink" vad árjainak nehéz zabolázhatásában rejtezik talán a gondvi- selésnek azon intése, hogy azokat egyedúl hasznos kereskedést "s föld- míivelést egyiránt gyarapító csatornavonalok által lehetne szelidíteni. Melly felséges csak képzelni is, ha a Tiszából, a" szomjas fekete földú alföldségen keresztül, a" pesti Dunáig egy csatornavonal húzatnék , melly országunk" felső zordon bérczes tájékait, alsó termékenyebb me- gyéivel "s ezeken túl is a" tengerrel kapcsolná egybe. Engedje a" ma- gyarok" istene, hogy szíves óhajtásaim minél elébb boldog czélt ér- jenek! — MHz P.. Ms ÉVK. IV. 2 25 X. TERMÉSZETTÚDOMÁNYI UTAZÁS A?" BALKÁNY? VIDÉKÉN. ESZKÖZLÉ "S .LEIRTA FRIVALDSZKY IMRE RENDES TAG. HARMADIK KÖZLÉS. A természettudományi utazásnak sok kellemes oldala és sokféle jó ered- ménye szokott lenni, de ezek között kétségen kivül legtöbb érdekkel birók és leginkább kiemelendők az új fölfedezések, mellyek e" terjedel- mes tudomány" valamellyik ágában történtek. Én küldötteimnek pontos utasítást adtam e részben, s főképen az állatok és növények" országát tü- zém ki vizsgálódásaik czéljául. A" siker nem hiusítá meg reményemet. Ha az új fölfedezések nem történtek is rendkivüli bőségben , szegények- nek sem állíthatom. Az egészról eddigelé két értekezésben szóltam; mielótt az egész utazást terjeszteném a" Tekintetes Társaság elébe, még némelly új tárgyakat mutatok be, különösen néhány új növényfajt, mellyeknek nagy része Rumeliában a" Rhodope és Despoto hegyek" lán- czain fedeztettek föl. Reménylem , e" közlésem is engedékenyen fogadta- tik a Tek. Társaság által. Hegyes levelű Csobor Zvatds4gy Acynos acuminatfus szeg BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 195 ik HEGYESLEVELŰ CSOBOR. Acynos acuminatus. Friv. L. I. Tábla. A. Foliis elyptico-lanceolatis utringue protractis , apice acuminato- dentatis , tri- gu atuor nerviis , corolla rubello - violacea maiuscula , tota hispida. Gyöke kórós ; szára tövön görbe vagy heverő , ágas ; levelei kör- körös-láncsások , két végükön keskenyebbek, kihegyzettek, hegyes fo- gasak , 3—4 idegesek; bokrétája nagyocska , veresló-viola színű, az egész növény borzas. A" nehéz-szagú demutkától ( Acynos graveolens M. B.) nagyobb bokrétája, "s rövidebb szárai-; a mezei demutkától (Thymus acynos L.) bokrétája s kitünőbb hamvassága által különbözik; leginkább közelit Tenore" csobordad demutkájához (Thymus acynoides Tenore) , de bokré- tájának egyszerű "s kicsípett ajaka, ugyan ennek a! csészét kétszer meg- haladó nagysága, "s végre himszálainak hosszabbsága ót, tulajdon, ön- álló fajjá bélyegzik. a) Az egész növény. b) A! csésze, bokrétástul, oldalvást. c) A" bokréta elülről. Terem Karlova s a Rhodope hegység" vidékein Rumeliában. [4 hl 196 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. IL MEREVÉNY CSOBOR. Acynos erectus Friv. L. II. Tábla. A. Foliis ovato-orbiculatis , basi , et apice attentuatis, apice recurvo subpungente, ser- ratis nervosis ; caulé erecto , ramis brachiatis paucis ; tota subhispida. Gyüke kórós, szára erős, ösztörü-ágas, gyéren nőtt ágai me-. redtek , erősek; levelei tojás -kerekek, fürészesek, idegesek, végükön keskenyebbek, hegyök hajlott, kevéssé szúrós, az egész növény bor- zaska. Virágai aprók , vereslők , a" csésze" torkából alig kitünők; csé- széje öt-fogú SZÓröSs. Közel áll a kórós demutkához ( Thymus patavinus Wild. ), de szára" merevensége , az egész növény" zömöksége , végre hímszálainak a bokrétához egyirányossága azt attól elégségesen megkülönböztetik. a) Az egész növény. b) A" csésze. c) A bokréta elülről. d) A" bokréta oldalvást. Virágzik Karlova" "s Filipopol vidékin, juliusban. 18 14 /41 fiz 3 47 l/ fá / s VSC ÉIKÉSS GZ Tsa VI él Ma ! é A 3 [//.. 4 tl 2688 Ve SZŐ Merevény Csobor szvazdAy ACYnos erectus Ze KAN ZNI9 Yes z0ayak ága Ég évé ! vii kvrad eri kt AöÉ d a Ő 4ép hiszi, írbe- g rhenm ei w A hu vin vel Av lk Nentvich Szironták Hrivatászhy. Ranunculus Nentvichii 73-/z.- BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 197 NHL NENTVICH - SZIRONTÁK. Ranunculus Nentvichii Friv. L. III. Tábla. R. Foliis radicalibus caulinisgue longe petiolatis, ovato-lanceolatis integerrimis; cau- libus abbreviatis fistulosis, floribus axillaribus subconfertis, brevissime pe- dunculatis , petiolo vaginante involucratis, pedunculis demum elongatis fru- ctiferis , carpellis compressis disco rugulosis , rostello acuminato , elongato , petalis minimis flavis. Az egész növény kicsiny , 2—3 hüvelyknyi magas; gyöke roj- tos; levelei számosak , hosszú-nyelesek , tojás-kerekek vagy láncsások , épek, homályos idegesek, kopaszok , tövön gyakran elenyészók , földre hajlók ; szára csekély , rövid, egy két virágu , csöves ; virágai aprók , hón- aliak sürűcskék bokrétája kicsiny sárga; kocsányai vagy igen rövidek, a" hüvelyező nyél által gallérozottak, vagy ismét hosszabbak, gyümölcs- hozók ; magtyúi lapítottak, kögein redősek; gyöüköcskéi hosszak, árhe- gyűek, a magtyú kögéig nyúlók; csészéje öt levelű, "s mint az egész nö- vény kopasz. A" kigyónyelvlevelü szirontáktól leginkább gyököcskéi hosszú- sága által különbözik. a) Az egész növény. b) Nagyított bokréta. c) A" magtyú na- gyítva. d) A" mag nagyítva. Karlovai havasok"? tövében, juliusban. 198 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS, EM. TÖMÖTT ZIZIFŰ. Ziziphora compacta Friv. L. IV. Tábla. Z. Bracteis pluribus , inferioribus ovato-acuminatis , ciliatis nervosis , supremis orbicula- ribus apiculatis ; floribus terminalibus in capitulum congestis, foliis lineari- lanceolatis; caule erecto, ramis tribus guatuorve. Szára meredt, fél vagy egész arasznyi, ágatlan; vagy 2—4 el- lenes águ , zöld-vereslő , szögletes , érdes ; levelei ellenesek, szálas láncsá- sok , gerinczesek , idegesek, kopaszok, élökön rövid szórökkel , "s kevés fogakkal ellátvák ; virágai szár "s ághegyiek, gombidomúak , számosak , bokrétája violakékes , a csészéből kinyúló ; csészéje hengerded, rovátkos, vigály szőrös, zöld, fogai árhegyűek, viola-kékesek; murvái számosak , prémesek , több íves- idegesek , az alsóbbak tojásdad kihegyzettek , a" föl- sóbbek kerekek , hegyesek , tövön szőrösebbek. Közel áll a gombos zizifúűhöz (Ziziphora capitata L.). a) Az egész növény. b) A" csésze nagyítva. c) A" bokréta elül- ról. d) A" bokréta oldalvást, nagyobbítva. Találtatott Guklina? vidékin Rumeliában , virágzik juliusban. JET Tömött Zizifű Aszvazdszáy. — fiziphora compacta zer: a a él. el d cládá 4 74, Ed da adá had A. VP 5! er VST gé k KIV OBÁTÁÍGYE ÉT 7ÉK EZT ködet új , wirtdbevé tolta : erő bizettáttkt tré (dee viteti Mi vasút ésárva, AML 1 pre Antal, "14 Kévvretátátatők 1 889 4 AT 4 vagy de vi Kt; telep 4 4 NC Kötör Homokhúr zveazészző Arenaria saxifraga zír BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 199 9 We KÖTÖR HOMOKHÚR. Arenaria sarifraga. Friv. L. V. Tábla. A. Cespitosa , foliis infimis rosaceo congestis , lineari - lanceolatis , superioribus duobus guatuorve oppositis , sessilibus , ovato-lanceolatis , acutis , nervosis ; cauliculis erectis , apice floriferis , floribus tribus - sex panniculato - subfastigiatis. Gyöke cserjés, szára meredt, tövén pázsitos levelű, szárának három vagy négy pár ellenes levelkéi tojásdad-láncsások , hegyesek , ide- gesek , alsó levelkéi számosak , tömött körben helyezvék , szálas láncsá- sok, több idegúek. Szárai egy gyökből többek , rövidebbek vagy hosz- szabbak, tetőn virágzók , virágai 3—6 mintegy bugába tetőzók , bokrétái fehérek , a csészéből kidiszlók, sziromjai egészek; csészelevelkéi láncsá- sok , idegesek, a bokrétánál rövidebbek , az egész növény borzaska. a) Nagyobb példánya ezen növénynek. b) Kisebb példány. c) A" csésze levelkéje. d) Egy szirom. Terem Karlova" havasain. Virágzik junius és juliusban. 200 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. Va. SZÁLKÁS SZINGALLÉR. Bupleurum apiculatum. Frir. L. VI. Tábla. B. Involucris , involucellisgue pentaphyllis , lanceolatis , longe aristatis , foliis angusto- linearibus sparsis , acuminatis; caule recto, tenui, patulo ramoso ; flores ochrolenci ; involucella apice serrulata. Szára sugár, kevés águ, levelei szálasok, hegyesek, vigályok; ernyői az ágak végin gallérosak, 5 levelűek, ernyőcskéinek 5 levelkéi láncsásak , hegyökön szálkások, három idegúek , végök felé fürészesek , sárgállók. Az egész növény sima, gyengéd, vékony , fél vagy egész láb- nyi magas , szárainak alsó levelei hosszak , czérnás-szálasak, felsőbb leve- lei rövidebbek , alapjokon valamivel szélesebbek, szárának ágai nyíltak, váltogatók. a) Az egész növény. b) Nagyított gallérja, "s gallérkája. c) A" gallér" nagyobbított levelkéje. d) A? kis gallérnak nagyított levelkéj es: e) A" magzat, nagyítva. f) A" virág hímekkel, nagyítva. Karlova" vidékin , juniusban. Szálkás Színgallér seas Bupleurum apiculatum 5 ő IS BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 201 VII. ZILÁLT CSENGETYŰKE. Campanula sparsa. Friv. L. VII. Tábla. C. Ramosissima ; floribus panniculatis diffusis , pedunculis elongatis filiformibus díver- gentibus , sepalis longis, tenuissimis patentibus reflexisve; corolla infundi- buliformi , 5fida. Szára szögletes , magas , 2—3 lábnyi , meredt, felül terúlt buglyos, sok águ , ágacskái szétállók, hosszak , fonálképűek , egy viráguak , szálas levelűek; szárlevelei tojásdad-láncsások, fürészesek, nyeletlenek , szárra futók; csészelevelkéi hosszak, szálasak, árformák ,, nyiltak; virágzása bugás , széjjel terúlt ; bokrétája bókoló , a vékony kocsányon magányos, tölcséres, 5 karélyú kék; az egész növény sima. a) A" növénynek felső része. b) A?" magzat hímekkel "s anya- szállal, nagyítva. c) A" csészének egy nagyobbított levelkéje. Nó Karlova hegység!" árnyas völgyeiben. M.o TAT SÉNÉG IVa, 2 26 202 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. VEL RÖVID LEVELŰ SZEGFŰ. Dianthus brevifolius. Friv. L. VIII. Tábla. D. Floribus fasciculato-capitatis 3—5 , tubo calycis viridi, bracteis calycem subacguan- tibus aristatis; caule subguadrangulo scabrido; foliis angustis , internodiis multo brevioribus , nervosis , scabris. Gyöke cserjés, egy vagy több száru, tőlevelei számosak, pázsi- tosak, árhegyűek, hüvelyknyi hosszak; szára 4 — 1 lábnyi, egyenes , négyszügded , kevesbbé érdes; szárlevelei ellenesek , rövidek X — 1 hü- velyknyiek, hármas idegűek, keskenyek , árhegyűk; virágai csomósak 3—5 pirosak , sziromjai hegyes-fogasak ; a csésze" torkolatja zöld, pikke- lyei tojásdad-láncsások , a. csészénél rövidebbek, árhegyúek; murvája a esészénél alig rövidebb, kalászhegyű. a) Az egész növény. b) A" csésze nagyítva. c) Egy nagyított szirom. . Karlovai havas" alján, juliusban. VAN Kövidlevelű Szegfű zeezze; Dianthus brevifolius 2-4. Lyátt 1 t, séstskanezegáláekke 1 -ó s ba pálya § tejetzi ta, várra ratgoadozágata, 8 a bézeásáben , kewvgalsi , Szirti F ütej zrazdszzy. Euphorbia rupeftris sze BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 203 IX. SZIRTI FŰTEJ. Euphorbia rupestris, Friv. L. IX. Tábla. K. Umbella guadrifida , radiis filiformibus , foliis parvis sessilibus sparsis, ovatis , acu- tis , glabris, integris, margine ad lentem cartilagineo-serrulatis , involucris, involucellisgue orbiculato reniformibus, nervo medio mucronatis, petalis flavis bicornibus, capsulis glabris. Gyöke fás, több száru; szára meredt, fél vagy egész arasznyi, sima, ernyóje négy águ, ágai hosszak, fonalképűek, nagy s kis gallérai sárgállók , simák , kerekded veseformák , gerinczesek , szálkahegyúk ; levelei hártyásak , nyeletlenek, simák , épek, élükön nagyító üveg alatt porczogós fűrészesek, az alsók kisebbek, tojásdadok, hegyesek, a? fel- sők tojás-kerekek , nagyobbak , szárölelők , szálkahegyűk; bokrétája sárga két szarvú, tokja kopasz. a) Az egész növény. b) Nagyított bokrétája. c) Gallérkája na- gyítva. Virágzik májusban , Banjo" granithegye" ormain. 26" 204 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK. b. €8 KONYULÓ HOLGYOMÁL. Hieracium cernuum. Friv. L. X. Tábla. H. Foliis lineari-lanceolatis glabris sessilibus, caule glabro folioso ramoso , ramis elo n- gatis puceifloris , floribus untantibus, calycibus glabris eylindricis. Szára felálló, elágazó , leveles , kopasz , görgeteg , vonatos , ágai hosszak , sugárok , ritka levelűek , 3—6 viráguak; szárlevelei majd mindig ágtöviek, szálas láncsások, kopaszok, nyeletlenek, élök itt ott fogakkal ellátva; virágai sárgák, nagyok, konyultak, csészepikkelyei szálas láncsások, kopaszok, setétzüldek. a) Az egész növény. b) Nagyobbított anyaszár. c) Nagyobb bokréta. d) Szirom. Dervent havasain, septemberben. SS NNESNSÉSNN SSSISSSSNSSSSS SSSSSSSSS SS NA pABAsO0 SÉS 4 4 íg ] 2999 Ni N § Kónyuló Holévomál zzzezzsszy. Hieracium cernuum Ze florum 7-7 1 S elsil CFACIUUIN 1 Kocsánytalan Holgyomál fvatés:7. H BALKÁNY "VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 205 XI. KOCSÁNYTALAN HOLGYOMÁL. Hieracium sessíliflorum. Friv. L. XI. Tábla. H. Caule simplici piloso; foliis oblongo-lanceolatis, inferioribus pedunculatis , superi- oribus sessilibus , remote dentatis, pilosiusculis , floribus axillaribus sessili- bus , et terminalibus congestis , capitulis glabris. Magassága 2—3 lábnyi, szára meredt, ágnélküli , görgeteg, vo- natos , vörhönyeges , vigály szőrös, gyökér-levele több , nyeles, láncsás- hosszúdad, vigály szórös, itt ott rövid fogú, gerinczén szóre hosszú, alsó lapja világosabb zöld; felső szárlevele nyeletlen, szárölelő szabásu, apró fogas, hegyes, tövén szórösebb; virága, a szároldalon kevés, te- tején csoportos, középszerű nagyságu sárga, kocsánya igen rövid , mur- vás, szürke szórú, 2—3 virágu, csészéje sima. a) b) Az egész növény. c) Nagyított bokréta. Terem Calophir" havasain, augustusban. 206 VI. TERMÉSZEVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS. XII. SÁNDOR TÖREŰ. Rottbaellia Sándorii.. Friv. L. XII. Tábla. K. Culmo 2—4 pedali simplici vel ramoso, basi hirsuto, incurvo, dein stricto, sor lido farcto, spica articulis longe distantibus , vaginis 3—4 (suprema longis- sima) sulcato-striatis. albo-villosis , villis saepe ex basi glandulosa proveni- entibus , foliis inferioribus longis linearibus sparsim pilosis, infra carinatis, supra fascia longitudinali alba notatis: radice lignosa crassa, vaginis foli- orum emarcidis tecta , seminibus lineari-oblongis , apice rostellatis. A" gerincz" minden izén két kalászka, egyik ülő, a" másik" ko- csánya az ülő" hosszaságát majd fölüti, lapos "s az ízes csúcs alatt ül; mindenik a" gerincz? mélyedésébe van mindenik oldalon merülve, a" pe- lyűk kétrészűek, két viráguak , majd egyenlők, vonal-láncsásak, begü- nyölt széllel, hegyesek , porczosak , a" külső kemény, vonatos hegyű , alapon sima fényes; az ondócza rövidebb a pelyünél, hártyaféle, ho- mályosan ideges, nőalatti pikkelye rövid; egy virágcsa hím vagy nemet- len, másik nóshímú; két bibéje oldalvást néz hintezőképú, híme három, porhonai hosszúk, kigöngyölödtek; szára 2—4 lábnyi, alapon begör- bült, azután feszült, szilárd, tömött, kalásza hosszú, gyakran ágas, azei távolállók , görgetegek, igen simák; hüvely 3—4 a" fönső leghosz- szabb barázdás-vonatos , fehér bolyhos, bolyhai gyakran mirígyes alapon állanak, a" fönső rövid levélbe végződik, az alsóbb levelek hosszú-vona - losok, elszórtan szőrösek, alul csónak idommal, fölül hosszanti vonallal jegyezvék; gyöke fás, vastag, mászó, a" levelek" aszott hüvelyeivel ta- kart; magva vonal-hosszúkás, csúcsa gyököcskés. rfü zssz Köttboellia Sándorit Sándor Tö vejét. ve z fd Hi ir, miatt egymálíe," varat aétáltezs , ügy 87 e i a er b ta FE 247335) esse, a tó Gantapsálkt éegt: ék ; [AES 9 he f ő 4 A öákóó pOV3 b aj 3: pikk i sra vány. ajó M.kigő ötdtek Kát 2 url, tönibít , st ke SknáK T luáan BALKÁNY - VIDÉKI TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁS. 207 a) A" leírt növény" példánya egyes kalászszal. b) Ugyan az, ágas kalászszal. c) A" hímek és bibék nagyítva. d) A" magzat nagyobbított bibéivel együtt. e) A" csupácskás kalászka nagyítva. f) Egy ülő kalász- ka nagyítva. Terem Filipopol és Karlova" vidékin. da ől fi Szá xi angy. (d daszxeris a 291 B [zidál ölő gal A. zvigata Hátán szen amxzpen b ih Él ar AI VI KESZEG VA ALLE e 7 / íg IZETNI / Vg e L e fé le m, Al ír SES et SES MEN a aa zat SEN UNE e 3 XV Hana SAN c ) AA atai a ps ZONA EAN V V Va P Ve ke ég Aze TON NN ÍV TÁV ÁL 2 nota y 3 j; J [4 a 72 ú) A 4 14 Pp. !j 4 4 ) szeg ; , 4 4 s 3 MT SZA £ 2 d j 14 GE VAN ÉG VE aa 1 la ő Fa AV. V£ 7 A A 97Y j j ge Ká kh § ka EPM hez ES SZAK ÉEEÉN (Ces ps Mössla VAA at EAN érte S c S CET ÉSSs- szá tut ES S. sent ST Egg JN Sészs XM NY eze N Té " k 1) VI99/ 4 J/ pe 4 ze S ) j 7" Pp b Y/ § ? " NÖT Ne NYÁL tem IT G Má 27 a S Vf EGES e RÉS L agyat AA SMS SZ fé A Ses SAN NÉSKÉN ! Cs ST Stee 29 Ca É mas Né 1 Ce. es ES Fela SSL ú fr 1 c Sőt MON 4 tér SSL SE sé e e a hogy S S EZ Mitszsssétn Sz NÜNa OSS TH. Sa NÉ tXe NNA AZSI — 7 § ANY MAS N N a AAD 16 41222 Pa) ag ; / 1 DD I HERB T AV 9 178 gy ZD YA 1 EY LEMY Ű ED hg 2 s VÍG 6 AN 2) é Va a AB A191 OS TA GÁÉZAR Ő JARMU ZOZI YAR 271, 1 hg e hú fi! 4 e age ps gal A, Na a, A ! 4 Ce s) tí 7248) 4 a Zen CC un agy jj 6 NA K" 1 Úr CAS ET e ESSEK ETesSSa KN ES e emtkáátmtázákátááliekásl ldek ete bnetalásmt keltezés zeti ET 7 E. -— CESSNA. SANT 17 ; S agET ] TENYER Ta v 948 / : ! e: NAA ui A ú 1 58 ú ; . c j ak ! A "e NA § ü tj 1.1 / hő Ms HALLO ; ; Cs ] fi e gr he ea! d gs 7 8 SS NM úú fa Cr x. A 5 Asz. A jgez Szüt Sk A veg k et NAA Vazo EE SNS S : NN KESZEN ; Vala YAN ZAN Va VAJ e XN RSS Á zs 3 al Ni A Ve. SZE. ) S NNA a kö 5 öz 9 EN a DJ za ps a Sze SNS y EzdÉs b - SA z . §A S ú VA /des j ÉSE t A "a za 2 TÉS ez § LAN u - 1 [/ ) e ! / 4 ) Ete ka b Va VAA] Í LAS 4) 4 Vg bő NN ht jj H) AD sza , 9 kj A p dp : j 1 A, Vaf ot da ea 18 VE 19 [/ p 6 Ki ) (Ta Pad 4 4 4) [/ f ; 3 ) Ni 471, 9 5 4 1 fenn 6 ATA 4 / t / 4 4 2 , 4 d e TAN 5 él 5 2 ) YA Z p) Hi 4 j § V B! e. d y [4 Vál z / 24 b. é k / 264 § , y tt KA LNB 144 , / § ) 5 2 4 vé p.) VA VT balt hr A cgi Há? 18 je je V 74 § 92 5 // v4§ 1; y)" 494 A ő MEIN", sr í / kö ő E A ÁÉILYA d ; Z pp € / Gt a ) VE, e ) 1 4 K felv fg 2 1 ; e EBB , / 2 127 VE já ? 7 A a VAY WA? F Vá / JÉ fe ) ; v / he Aj ő: 447 L Z Y 94 f) Já e. ke a ) sé 2 WZ F új Vs ő B van s 9 f ) j a, , / A ca nd [/ / é Pe az A; 44 s si f 1888 8 j Ét § vá 7 far ; ? m fra T kV. 4 SEAT FON ma f v tés 4 SG fi 4 43 mt NANAPTANI ( ; 27 Szá Z Pp" §. zet gk Na) 29, A m aj ; 4 Fsjaws ai eggs VA : sen va aaz V9y Ep Sze S J h 8 Ni § HL ARAAA /