(6

/
1
y WV
NÉ
task
kö
u Tt
AZ
é

KÖV

et

ESETET e
As -
ATA el o FEEL

ar

"w

SY
S XN

A eg: p3 s.
ai ki 1 e-t ék Ka MI fezezveset vezőe
ÖN V Ax VA, Szat LASPa, Kös Meta éz gt
Re - S 9 Sa C kk VEN Mg ak kezére keri c ré.
5 , § S ; ág ve j vegyes 86 ars a
-——— NN xy élsz a d 9. azé
age, h" gal S ő we
5 9. a pod dorogt-.A mov té .

Ae

18,
AN

4 i § § KETTTA A

75

9494 477 éz:
14 MV 2 ARA §
CGGANYAy a

; 77 jddj Ve
esetek] (ÉS

ES EIENÉS

HA vu 1 14

J/ (EN eg 918 i/ées

ZA , ő 7
GABÓ
§

söt
sa
,
szi
7
2

f [ a E ONNAN

B.
E.
ZSZÜNÉ S SE
SS § ON 5.
NN
szN Sz
2 9IN 4

GZ

)
) ) 17
vV
/
2
3
)
7)
A
FA 77 /48/ ) XA
7
3.
2
d

20 ö NY 20 SS Né aA AN NN NL6 VS
MIR 35 ) 7 ma SNS v NN N ) ) [dAaleYos
/ / "B Sz OF HE SZ 12

£ zik élés
il ot A

JA. MAGYAR TUDÓSZTÁRSASÁG

TÉVKÖNYVEL

kj

a

ÖTÖDIK KÖTET.

"BUDÁN.
RÁLYI EGYETEM BETŰIV EL ..

nat Y Pa é CT 98 kes vik ta ee

A MAGYAR TUDOS TÁRSASÁG

EVKÖNYVELI.

ÖTÖDIK KÖTET.

BUDAN.
A MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM BETUŰIVEL .
(ESEK IENNTAN KÖLNI 3

A" MAGYAR TUDÓS TARSASAG"
ÉVKÖNYVE
OS ÖOLDMUKG EK ÖSBBES

141856—41840.
Ógy aczel. 9 egy vezmelszettel

BUDÁN,
A" MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM" BETŰIVEL.

1822.

SCHEDEL FERENCZ? ÜGYELÉSE ALATT,

TART ALÓO HM.

ELSO OSZTALY.
A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

SCHEDEL FERENCZ TITOKNOKTÓL.

KILENCZEDIK ÉV.
1838—9.

ELSŐ SZAKASZ , KIS GYÜLÉSEK.
1838. nov. 12től, 1839. nov. 14ig.

ELSŐ CZIKKELY.

Nyelv körüli munkálatok.

1. Szótari munkálatok Zzóg 1 a, ató a eÉ a feb at ae e tala

" MI. Régi m. nyelvemlékek. 22 ee ee ee.

MÁSODIK CZIKKELY.

Tudományos munkálatok és kiadott könyvek.

1. Tagok" ertekezénenü tte és je jate ete ve telel e eledele e

Cute

II. Szalay László? jelentése Német-, Belga- és Francziaországokbani utjáról .

KSS hudománytár a a (efeldjelajtá a aló) e, ex aj ejjes es ő
IV. Kiadás végett beküldött kéziratok . . e... . . . . ,
V. Megjelent munkák 4. 22. e ege s ss. s

VI. Nagy Károly" magyar nyelven szerkesztett földtekéje. . . .

IV TARTALOM.

HARMADIK CZIKKELY.
Jutalmak.
I. Az 1837ki nyelvtudományi pályamunkák" dolga . e ve sie ese e 5.
II. Az 1837ki philosophiai pályamunkák" dolga 2. esés. 18
III. Az 18359ki dramai pályamunkák" BÖKER ME tösütsti a Vet Sea, e LN NE e e VT S rt ÉBE
NEGYEDIK CZIKKELY.
Játékszíni ügy.
A? játékszíni küldöttség; munkálatai "s az általa eszközlött repertorium? lajstroma . . . 19
ÖTÖDIK CZIKKELY.
Könyvtár "s még valami.

Gr. Batthyányi Gusztáv és Kázmér , és Horvát Endre" ajánlatai . . s . . . . " " 20—21
Heves vmegye könyvvételt rendel . 2 see. ENE Te töeé TA

MASODIK SZAKASZ, X. NAGY GYÜLÉS.
Nov. 16tól 25kig. 1839.

Kossovich Károly, Zsoldos Ignácz, Nagy János elfoglalják rendestagi széküket, 22. A" ren-
des küldöttségek kineveztetnek. Magyar helyesirás és szóragasztás" főbb szabályai. Nagy
szótár terve. Német-Magyar Zsebszótár. Régi magyar nyelvemlékek, 23. Pályamunkák"?
ügye, 24. Uj jutalomkérdések , 25. Nyomtatásra elfogadott kéziratok. Tudománytár.
Közhasznú tud. kézikönyvek, 26. Jerney János? jelentése, 27. Emlékek" rajzoltatása.
Természettudományi osztály" megbizatása. Játékszíni küldöttség. A? nagy gyülési küldött-
ségek" tudósításai , 25. Utasító határozatok, 30. Zipser-gyüjtemény, Új választások, 31.

IGAZGATÓSÁG" TANÁCSKOZÓ GYÜLÉSE.
Norember" 23. 1839.
Elnöki nyilatkoztatás. Academia" munkálkodása. Pénztári számadások. Rendes fizetés. Jutalmak.
Játékszíni küldöttség , 33.
NYOLCZADIK KÖZ ÜLÉS.
Nov. 24. 1839.

Sdgyzőkönyv elerte ete etet et esen jé ert tesz d S d de e MIKED SS 88

TARTALOM.

TIZEDIK ÉV.

1839—40.

ELSŐ SZAKASZ, KIS GYÜLÉSEK.

1839. dec. 2tól 1840. aug. 26káig.

ELSŐ CZIKKELY,

Nyelv körüli munkálatok.

KEKSZ OTET TTL SAL KO ET Caáe , stévisás ús jeletattjal sz sz dlla fer eia Telis Ze
II. Régi magyar nyelvemlékek . . . . . e. ez.

MÁSODIK CZIKKELY.
Tudományos munkálatok és kiadott munkák.

. Tagok" értekezései . . . . Rotázkvssesszezkeetác
új. Szalay László? jelentése külföldi utjáról sava 0 ső
MÁL ÉN da many HÁT aaz sake rtsg Áta suaá san af tót atát sás
IV. Weszerle József" pénztudományi kéziratai" ügyében jelentés . . . .
V. Kiadás végett beküldött kéziratok . . .. 8... e...

1. Megjelent munkák a esd eze eges ezepefüei te s ez

VII. Kliegel József" betűosztó és szedőgépei? mintáinak ügye
HARMADIK CZIKKELY.

Jutalmak.

I. Az 1838ki történettudományi pályamunkák? dolga e .. . 2...
II. Az 1838ki mathematicai pályamunkák? dolga . e . . f - . -
III. A? 1874oki drámai pályamunkák? ügye . . . " . . e 10

IV. A? gr. Andrásy György által jutalommal ellátott "ÚR vizári kérdések dee

" NEGYEDIK CZIKKELY,
. Játékszíni ügy.

A? magyar szinműtár" újabb bővítései . e... ell.

38

38
39
40
40
40
41
41

44
45
45
46

46

VI TARTALOM.

ÖTÖDIK CZIKKELY.
Némelly belső dolgok "s a" pénzgyüjtemény" ügye.

Kis gyülések? új rendezése tágabb munkakörrel. Kiholt tagok" temettetése" alkalmakori vég-
tisztelet. Évkönyvek" évenkénti kiadása. Az academia? első évtizedebeli történetének
KidőlgoZASaI a el elle" ae [a Jeep ja el ea "e felelte dke Köln tegy atát etén aretaten kék

Pénz- és régiség-gyüjtemény? ügye esse ela er s s s. 48

Marmaros" határozata az academia? költségén megjelent könyvek? megszereztetése iránt . 48

IGAZGATÓSÁG" GYÜLÉSE.
Pozsonyban, febr. 25. és mart. 8. 1840.

Elnökség? megerősítetése. 1839. nov. igazgatósági tanácskozó gyülés" jegyzőkönyve. Pénzügy"
szaporodása. Könyvtár. Pénz és régiség-gyüjtemény. Nyomtatások. Fizetések. Jutalmak
49—54. Harmadik előterjesztés az országosan egybegyült rendekhez. Az academiának
1835. septembertől 1839. septemberig folyt munkálkodásairól. 4. 1835. sept. közepétől
fogva 1839. végeig kiadott munkák? sora 59. B. A? társaság gyümölcsöző tőkéjének
szaporodása 1835. elejétől 1839. végeig 62. €C. A? magy. tud. társaság? számadásának
kivonata 1835. elejétől 1839. végeig 64. D. Azok" nevei, kik 1835. sept. 11-ke óta a"
magy. t. társaság? alaptőkéjét hazafiuilag nevelték 2... S... .. s... s 71

MÁSODIK SZAKASZ , XI. NAGY GYÜLÉS.
August. 27től septemb. 7keig. 1840.

Szontagh Gusztáv, Tarczy Lajos elfoglalják rendes tagi széköket. Vállas Antal Daguerre-féle
fénykép - mutatványa. Székács József b. Prónay Sándor feletti emlékbeszéde, 73. A? ren-
des küldöttségek kineveztetnek, Szókötési dolgozatok. Kézműszavak? gyüjteménye. Nyelv-
emlékekről Döbrentei? jelentése, 74. Pályamunkák, 75. Új jutalom tételek. Nyomtatás
végett elfogadott kéziratok. Német-Magyar Zsebszótár. Évkönyvek? ügye, 76. A? magyar
tud, társaság" történetei 1830—1840. A?" Corpus Juris" magyarra forditása, 77. Játékszin.
Az elhunyt tagoknak teendő végtisztelet körül. A? kis gyülések" uj elrendezése, 79.
Pénzgyüjtemény 81. Némelly határozatok 84. Küldöttségek"? jelentései, 85. Valasztások 86.

IGAZGATÓSÁGI GYÜLÉS.
Pesten sept. 1. 6. és 8Skán. 1840.

Elnökség" megerősítetéséről "s egyebekről szóló levelei a" pártfogónak. Az academia? alaptőkéje?
szaporodása, Jutalmak , nyomtatások. Díjak. Játékszín, 89. Pénzgyüjteményőri utasítás"
Választások. 90.

KILENCZEDIK. KÖZ ÜLÉS.
Sept. 8. 1840.
Jegyzőkönyyi ee 70 -e te 16 cé te sen 6 ő 4 s pre te e NtNZÚS TÜNGÁt a TSA EGIS ÁD

TARTALOM.

BESZÉDEK.

I. Beszéd, mellyel a? 8-d. közülést megnyitá Gr.

Teleki József . . . .

II. Emlékbeszéd Perger János r. tag felett. Sztrokay Antal . . . . . .

III. Emlékbcszéd Kölcsey Ferencz r. tag felett, B. Eötvös József. , . . .
IV. Emlékbeszéd Forgó György I. tag felett. Balogh Páls . . .. .. .
V. Emlékbeszéd Schuster János r. tag felett. Bugát Pál . . . . . . . .

VI. Beszéd, mellyel a 9-d. közülést megnyítá Gr. Teleki József. . .
VII. Emlékbeszéd Gr. Tilésházy István ig. tag felett,

Gr, Dessewffy József . . .

VIII. Emlékbeszéd B. Prónay Sándor ig. tag felett. D. Szeékdcs József . .
IX. Emlékbeszéd Guzmics Izidor t. tag felett, Czuczor Gergely . . : . .
X. Emlékbeszéd Tanárky Sándor r. tag felett. Szomtagh Gusztáv. s s, . .

Életrajzi toldalékok.

I. B. Prónay Sándor. Schedel Ferencz . . . : .

IG. Horvát Endrei Tá ass. ez tás sápásozás il alkot zá

ÚT. Gorove Tászló. Ü azis Es. s d
IV. Angyal Mátyás, U. az , ela TARO IGADITA
Sakuzmicsázidor ella . , etítestés, a, reszet a sé
KÜ Bnezy tem a Vga e talytazágu erte ze telve
VII. Fessler Ignácz Aurél. U.az. S... ...
VIII. Tanárky Sándor. U.az ..... o.

TX. (Gónibos Imre. U. áz ete VM aA ELTE NAN
X. Thaisa Ándránétjttáz dszüurt , jsegtái ata dnále
XI Márton Józáef: 7. aze or at ata atot ever s

A? magyar tudós társaság? szemelyes állapotja 1840.
A? társaság? gyüjteménye? szaporodása . . ., .

s gő 8. ge 010 .
har citod TOLTI RÉ]
dr 0.9 ti VÁ: e .

az új választások előtt

era dem á sé allas ALlek 5 e

VII
. 94
, 100
109
124
s 132
159
. 163
187
196
" 204
. 214
215
a 216
217
. 218
e , 219
. 220
e 221
222
223
224
226
e 230

VIII TARTALOM.

DHIÁSODIK OSZTALY,

ÉRTEKEZÉSEK.
1838—40.

I. NYELVTUDOMÁNYI OSZTÁLY.

I. A? nyelv? általános alap, és hasonlítási vezéz elvei , Szem" keleti nyelvsarjadékainak

a" magyarral hasonlatos képeivel. Nagy János s ee. ee.

II. PHILOSOPHIAI OSZTÁLY.
II. Az isten és világ közötti viszonyról. Első időszak. Pantheismus. Horváth Cyrill. .
JI. A" halálos büntetésről, Kállaj Ferencz: 9 sszege. e... .
IV. A? magyar philosophia? alapelvei és jelleme, Szontagh Gúsztáú . . ... 2...

III. TÖRTÉNETIRÁSI OSZTÁLY,
V. A? magyarországi bessenyőkről. Jerney János: sss ee ee ee e.
VI, Igaz-e, hogy a? történetirásban hátrább az új kor a? réginél. Péczely József . . .
VII. Endre király? adománylevele és pecséte MCCX.XII-ből. Luczenbacher János . . .

IV, MATHEMATICAI OSZTÁLY.
VIII. A? Berettyó? vizének hajózhatóvá tételéről, a? Bege? vizének példájára. Vdsár-
Hélyz (Bal ez tejje. ékes en ree ölel ezelyesísa vasa 4. Sg sú tú ek RÉS Te TÉS YO
IX. A? fel- és visszatorlásról, Győry Sándor" s. ves. i. vii ii...
X. A" hadtudományoknak az állodalmak?, "s különösen magyar hazánk? fentartására életbe
ható fontosságáról. Tuanárky Sándor 4. e. éa.

V. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI OSZTÁLY.
XI. Az örökségi jószágokról. Szlemenics Pál vegeig.
XII. Kollár Ádám Ferencz mint jogtudós. Szalay László. 2 2 ese es e ő e.
XIII. A" házassági törvények", szertartások s viszonyok? szemléje. Sztrokay Antal . .
XIV. A? birákról 75 bíráskodásról általában. Zsoldos TEO ET KN Ó OMLOTT ő

VI. TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLY.

XV. Magyarország? kőszenei , természettani és helyirati tekintetben. Frivaldszky Imre .
XVI. A" természettani észtanról, Tarczy Lajos. see. ever. ea...

116

144
185
195

199
214

226

241
289
303
353

370
391

ELSŐ OSZTÁLY.

A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

1958—1840.

Ms EDS EV Vg 1 1

A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

TÖRTÉNETEI.

KILENCZEDIK ÉV,

1838. NOVEMBER" 12-TőL, 1839. Nov. 25-DIKEIG.

ELSŐ SZAKASZ.

KIS GYÜLÉSEK 1838. NOV. 12-TŐL, 1839. Nov. 14-IG.

Összesen 30 ülés; és pedig tizenkettő gróf Teleki József, öt gróf Széchenyi István? ren-
des elnöklete alatt ; kettő báró Jósika Miklós igazgató tag", egy Fáy András", egy Jankowich
Miklós", és kilencz Schedius Lajos tiszteleti tagok? helyettes előlülése mellett. Jelen voltak
tiszteleti tagok: Fáy 8, Jankowich 2, Schedius 10, gr. Széchenyi 3, b, Wesselényi Mikl.
1 ülésben (illetőleg elnöklésöket ide nem tudván); rendes tagok: Bajza 28, Balogh 15, Bu-
gát 22, Döbrentei 21, Frivaldszky 5, Gebhardt 25, Győry 20, Jerney 23, Kállay 25, Lu-
ezenbacher 24, Szemere 8, Szilasy 29, Sztrokay 23, Tanárky 12, Vállas 11, Vásárhelyi
14, Vörösmarty 18, Zsoldos (vid.) 1 ülésben; JZevelezők: Barabás 2, Császár 1, Fogarasi
11, Gaal 22, b. Jósika 2, Kacskovics 3, Karácson 1, Kiss 12, Székács 8, Tasner 7 ,
Tóth 9 ülésben (az egy ideig külföldön mulatott segédjegyzőt pótolva), Vajda 9; a? titoknok
28, a" segédjegyző 21, Helmeczy Mih. szavazatos pénztárnok 6 ízben.

ESO GZ KK ELY;

Nyelv körüli munkálatok.

I. A" szükséges előkészületek" megtétele után el lévén a nagy
szótár kidolgozásának megindítása a IX-d. nagy gyülés által határoz-
va"); a rendes tagok, a" VII-d. nagy gyülés" utasitása ?) értelmében,

) L. az Évkönyvek? IV. köt. I. oszt. 65. Il.
?) L. az Evkönyvek" III. köt. I. oszt. 94. I.

4 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

mind azon szóknak , mellyek egy vagy más szakmában vagy kizárólag ,
vagy módosított "s köz életi divatjoknál szűkebb , vagy átvitt értelemben
használtatnak , "s ennél fogva egy vagy más osztály műnyelvéhez tar-
toznak, a" , Magyar-német Zsebszótárból" kiszedésével foglalkodtak ;
egyszersmind pedig a szavak? magyarázása közben zsinórmértékül ké-
szült s már 1834-ben előleges tudomásul a" tagok" számára kinyomatott
terv még egyszer átnézetett, nagyobb világosság? okáért helyenként pél-
dákkal toldatott meg , itt ott a" kifejezések határozottabban ejtettek; a
Vörösmarty Mihály rt. által dolgozott példányczikkelyek gyülési szoros
vizsgálat alá vétettek, "s mielőtt az egész, magokat a" kivitelben ahhoz
alkalmazás végett, a" tagoknak kiadatnék, a" X-dik nagy gyülés vég
helybenhagyása alá terjesztetni rendeltetett.

Ezeken kivül 1. a" tájszavak" gyűjteménye is növekedett, különö-
sen Horváth József r. és Horváth Zsigmond lev. tt. által, amaz Vas és
Hont megyeieket, ez Balaton vidékieket gyűjtvén ujabban is. De keblén
kivúli hazafiak is folyvást dicséretes buzgósággal segíték a? társaságot;
név szerint: Hanák János, abaúji, Makáry György heves-szolnoki,
Ploetz Adolf abaúji és csongrádi, Ruchietl Miklós tornai, Sümeghy Pál
szegedi, Tatay János soproni, vasi és szalai, és Vas József gücseji táj-
szavak" sorait küldvén be.

2. Ritkább szavakat ujabban is Fábián Gábor rt. szedett.

3. A törvénytudományi múűszótárnak, a" tagok által addig sze-
melt, "s Perger által soroztatni kezdett anyagokból szerkesztésével Sztro-
kay Antal rt. foglalkodott.

4. A" kézmüszótár" számára eddig gyújtött anyagok" megvizsgálásá-
ra s mikép szerkeztetésük iránti javaslat-adásra választmány neveztetett.

5. Be levén a hadtudományi rendes tagság az utolsó nagy gyülés
által töltve, az abbeli dolgozatok" megkezdéseül, Tanárky Sándor indiít-
ványa szerint a. hadtudományi műnyelv" előleges megalapítása határozta-
tott el, minek következésében a" következő intézkedés tétetett :

a) Elmellőztetvén a" ritkán előforduló műszók, valamint azok,
mellyek a" hadtudománynyal összefüggenek ugyan, de gyakorlatban kéz-
művességbe mennek által, "s ennél fogva úgy is a kézmüszótárban talál-
nak felvételt; azon szók irassanak össze, mellyek a" társaság által elfo-

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839. 5

gadott "s legközelebb még fordítandó "s beadandó hadtudományi mun-
kákban fordulnak és fordulhatnak elő; valamint azok, mellyek a" küz
életben, folyóiratok, encyclopaediai, történetirási, kézi "s egyéb okta-
tó könyvekben szoktak használtatni. Ezen összeirás a" hadtudományi ren-
des tagra bizatik.

b) A" magyarítandó hadtud. múszavak" e" sorozata mind annyi má-
solatban közöltessék b. Lakos János tiszt., Baricz György, Kiss Károly
és Szontagh Gusztáv I. tagokkal, azon felszólítás mellett, igyekeznének,
kiki függetlenül társaitól, e" műszavak" magyarításában eljárni, megje-
gyeztetvén: tartanák folyvást különösen a" franczia hadtudományi mú-
nyelvet szem előtt, illő figyelemmel lévén másfelül a: már meglévő vagy
épen divatozó magyar szavakra, "s a, nyelv" grammaticai tulajdonaira.

c) Beérkezvén ezen öt rendbeli munkálat, üljenek össze választ-
mányképen Tanárky Sándor r., Kiss Károly és Szontagh Gusztáv I. ta-
gok, hasonlítsák egybe a" külön javaslatokat, határozzák meg a? fogal-
makat leghelyesben kimerítő "s így elfogadás és köz használatra lega-
jánlatosabb kitételeket, "s ezekből szerkeztessenek egy betürendű hadtu-
dományi szótárt, melly

d) A" kis gyülés elébe terjesztendő leszen, vég átnézetre, hon-
nan az, a társaság saját munkálataképen nyomtatás végett a" nagy gyü-
lésnek be fog adatni.

e) A" kis gyülés e" múszótár által nemcsak a" hadtudományi kife-
jezésekben tapasztalt tétovát reményli üdvös módon megszüntethetni , "s
az academia által kiadandó hadtudományi munkák" megértésére hasznos
kulcsot adni az olvasó" kezébe, hanem egyszersmind a?" nagy szótár elő-
készületei egyik ágát is készen fogja birni.

f) A" titoknok hírlapok által az e. nembeli előkészületekkel biró
hazafiakat azok" közlésére általánosan fel fogja szólítani, különösen pe-
dig magányos levelek által azokat , kik, több tagok" tudomására e" tárgy-
ban dolgozatokkal bírnak, "s kiknek nevei e? végre a" titoknokkal közüöl-
tetni fognak.

Ehhez képest mind levelek, mind általánosan hírlapok által fel-
szólíttattak az illető hazafiak meglevő készületeik" közlésére; "s ennek
következésében még ez évben Sebestyén László és Wirágh József urak-

6 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI.

tól érkeztek is több ívnyi hadtudományi múszódolgozatok , a" maga ide-
jében használandók.

II. A régi magyar nyelvemlékek" gyűjteménye számára :

1. Döbrentei Gábor megbizott rt. kijelelései szerint tizenkét ha-
zai levél- és könyvtárban folytak a" másolások , "s hatból , még a" kisgyü-
lések" folyamatja alatt, 175 darab érkezett (I. alább a X-d. nagy gyülés
dolgai közt).

2. Érdekkel vétetett, Hanák János" küldeményéből, a" nyitrai fő-
ispánok" magyar esküformája is a" X.VI-d. századból.

3. Itt van helye , az eddig ismeretlen masodik nyomtatott magyar
könyvről is emlékezni. T.i. nagy meglepetéssel és örömmel vette a" társa-
ság gróf Kemény József 1. tagjának előleges tudósítását Ozorai Imre ,,De
Christo et eius ecclesia, item: de Antichristo eiusgue ecelesia" czímú ,
eddig csak 1546-ki kiadásában ismeretes magyar munkája első nyomta-
tásáról; melly köz érdeke miatt hadd álljon itt egész terjedelmében.

, Az érintett könyvnek, mellynek legutolsó czímeres lapján látható számok bi-
zonyítják , hogy 1535-ben nyomatott"), sem czíme , sem előbeszédje, sem kezdete,

") Ha e? könyvnek külső régi bekötése figyelmetesebben vizsgáltatik , kitűnik, hogy bekör
tése 15309beli munka, mert ezen számok , ha nehezen is, de még is láthatók,

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839.

—a

mert azok gondatlan kezek által elvesztenek , ennélfogva szerzőjének és könyv-
nyomtató kiadójának is neve kétséges. Ezen hiányt, melly a" következendő három
kérdést szüli :

1) e" könyvnek mi lett legyen czíme ?

2) ki az irója?

3) hol legyen nyomtatva ?
a" lehetőségig kipótolni, talán nem épen , labor improbus.""

Ezen kérdések" lehető megfejtésére szükséges legelőbb e" könyvnek belső tar-
talmát, és az iró" czélját szorosabban vizsgálni.

Belső tartalma e? könyvnek merőben hittudományi , és tárgyazza főképen azon
hit iránti ellenkező véleményeket , mellyek a" reformatio" kezdetén olly élénken vítat-
tattak.

Tudjuk , hogy Luther Márton volt az első, ki állításaival a? XVI. század" ele-
jén a" romai anyaszentegyházat megbolygatta. — Figyelemmel olvasván el ezen 1535-
beli magyar könyvet, kitünik, hogy magyar szerzője?) az ágostai vallásnak állításait
a" romai vallás" ellenvetései ellen védelmezni , és a" romai vallásnak tévedéseit bebi-
zonyítani kivánta.

Lampéból (,,Histor. Eccles. Reform."") és Ribiniből (,, Memorabilia Eccles. Aug.
Conf."") tudjuk, hogy akkori időben Magyarországon az ágostai vallásnak legfőbb ta-
nítója "s előmozdítója Dévay Mátyás volt, "5 következőleg neki tulajdonítottam vala
eleintén e" könyvnek irását; de figyelemmel átolvasván Lampénál a" 80—88 lapokon
sArticulos, in guibus Matthias Dévay Ungarus Viennae a Rev. Patre Johanne Fabro
Constantiensi damnatus est;" és egybevetvén ezen czikkelyekben említett állításokat
azokkal, mellyek az 1535-beli könyvben találtatnak , láttam, hogy azok nem egyez-
nek mindenekben; de nem is lelvén az említett Articulusokban annak nyomát, hogy
Dévay Mátyás azzal vádoltatott légyen, mint ha Fáber János által lett megitéltetése
előtt valamelly hitvallásos könyvet bocsátott volna közre, előbbeni véleményemtől
annál is inkább elállottam, mivel Budai Ézsajás M. O. historiájában (II. R. 84, 85.
lap.) a" következőt találtam feljegyezve; ,,Ozorai Imre?) . . . . nagy eszköz volt a
békési, zarándi, és bihari résznek reformálásában , 1546. adott ki egy munkát ma-
gyar nyelven: ,, De Cristo, et Antichristo titulus alatt;" — és alább: ,,Nyomtatta-
tott Krakkóban Hierozimus Victor (értsd: Vietor) által in §-o minori. A" szerző magát

1) A? magyar szerző a? többi között hibául teszi ki a? romai anyaszentegyháznak azt is,
hogy a" papi agendák nem anya, hanem latin nyelven gyakoroltattak , — de itt Oeco-
lampadiust követi. Lásd amaz igen ritka könyvecskét: ,,Auod expediat epistolae et evan-
gelii lectionem in missa vernaculo sermone plebi promulgari. Oecolampadii ad Hedio-
nem epistola. Ebenburgi mense Junio, A. 1522." in 4-o.

2) Szinte akkor élt Ozorai István is, 1561. Heltai Gáspár" segédje a" biblia? fordításában.
Lásd: Bod Péter ,,A? szent bibliának historiája. 1748." 137. lap.

s A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

irta Ozorai Emrének. Megvan ez a! ritka könyv a" debreczeni ref, coll. bibliothecá-
jában, de titulus nélkül. Ezen könyvből gyönyörűséggel láthatni az ő tanítása" mód-
ját, a" midőn a" példákat, és világosításokat az itt körül belül lévő helyektől, és vá-
rasoktól veszi." — Ezen 1546beli könyvről (de más czím alatt) említést tészen Sán-
dor István is Magyar Könyvesháza!? 1. lapján ekképen: ,, 1546. 4 Krisztusról, es az
ő Exkklesiájáról. 8-o Irta Ozorai Imre.

Valljon Budai Ézsajás, vagy pedig Sándor István találta-e jobban el ezen 1546-
beli magyar könyvnek czímét? el nem határozhatom, mivel e? könyvet soha sem lát-
tam, de gyanítom?) , hogy a7 fen említett 1535-beli magyar könyv nem egyéb a? most
erintett 1546-beli magyar könyvnek első kiadásánál , "s szerzője Ozorai Imre. Erre ve-
zető okaim ezek :

1) Az érintett 1546beli magyar könyvnek czíme (akár legyen az: ,,De Chri-
sto, et Antichristo ," — akár pedig: , A" Kristusról, és az ő Ekklesiájáról") igen is
illik az 1535-beli magyar könyvnek tartalmára , mert szól épen a!" ,,Christusról, Anti-
echristusról és Christus" Ekklézsiájáról.""

2) Budai Ézsajásnak e? szavai: , Ezen (1546beli) könyvből gyönyörűséggel
láthatni az ő tanítása módját, a midőn a? példákat, és világosításokat az itt körül
belül lévő helyektől veszi", alkalmazhatók az 1535beli könyvre is, főképen a" köze-
pe felé, hol a" városi és falusi plebánusokról, káplánokról, papokról stb bővebb
említés tétetik.

3) Nem is volt már akkori időben szokatlan, ugyan azon egy magyar könyvet
rövid idő alatt többször kiadni; példa erre Benczédi Székely István? munkája : ,,A"
kereszténység" fundamentomáról", melly 8 esztendő alatt három kiadást nyert, u. m.
1538., 1544., és 1546ban.

Vélekedésem szerint tehát ezen 1535beli magyar könyv csak első kiadása an-
nak , mellynek szerzője Ozorai Imre , és melly ( mint fenebb említém) 1546. újonan
nyomatott. Mivel pedig ezen 1l546beli könyv Budai Ézsajás szerint, a? debreczeni
könyvtárban megtalálható , szükséges lenne ez 1535belit az 1546belivel egybeolvasni,
hogy ekképen vélekedésem vagy megerősítessék, vagy megsemmisítessék, mert:
::Duo sunt opera sapientis , guorum unum est non mentiri de guibus novit, alterum ve-
ro mentientem manifestare posse."" Arist. Libr. Elench.

Átmegyek már a" harmadik kérdésre. Tudjuk, hogy II. Ulászló, és II. Lajos
királyaink alatt magyar hazánkban , Hollós Mátyás alatt Budán felállított könyvnyom-
tató sajtó (vagy talán még uralkodása alatt) megszűnt; mivel pedig a" fenn említett
könyv 1535. nyomatott , magyar hazánkban pedig a" könyvnyomtatás csak 1539. (te-
hát 4 esztendővel későbbre) kezdett újra létezni (lásd: Németh , Memor. Typograph.
9. 10. lap.); ennél fogva Magyarországon 1535ben magyar könyv még nem nyomat-
hatott") , "s következőleg ezen 1535beli magyar könyv is Magyarországon kivűl va-

1) Gyanítom csak, mert nem vagyok bizonyos benne,
?) Erdélyben Honter János már 1534-ben kezdett könyveket nyomtatni, de mind latin nyel-

KIS GYÜLÉSEK 1838 —1839. 9

lamelly idegen országnak könyvnyomtatói szüleménye. — De ha lettek volna is Ma-
gyarországon 1535ben már könyvnyomtató sajtók, azokból ágostai vallásu könyvek
bajosan jöhettek volna ki, mert elijesztette bizonynyal attól akkori netaláni hazai
könyvnyomtatóinkat az 1523: 54., és 1525: 4. törvényczikkely; nem különben L.
Ferdinand királyunk" 1527. augustus 20d. kibocsátott, az ágostai vallást tiltó ren-
delése, és a" libethi lelkipásztornak szörnyű elvesztése. (Lásd Ribini , Memor. I. p. 20.)
Magyar hazánkon kivúl kell tehát az 1535beli magyar könyv" nyomtató sajtó-
ját keresni. — Látjuk pedig, hogy Krakóban már 1532ben Vietor Jeromos által ma-
gyar könyvek nyomattak , u. m. , Szent Pál" levelei." (Lásd: Denis, Wiens Buchdru-
cker Geschichte , 1782."" 380. lap). — Bécsben is nyomattak e" tájban magyar köny-
" vek, de fel sem lehet tenni, hogy valaki akkor merészelt légyen ágostai vallásu
könyvet ott kiadni: , Oderant Viennenses ad persecutionem, et fere sanguinem usgue
Lutheri dogma , librosgue in ejus defensam conseriptos, veluti peste infectos . . . . edi
minis severrimis interdicebant." (Sleidanus); hogy pedig egyebütt is akkoron ma-
gyar könyvek nyomattak volna , annak még árnyéka sem látható. Természetes tehát
következtetésem, kogy t. d. az említett 1535beli magyar könyv csak Krakóban nyomatha-
tott). — Különös megjegyzésre méltó mindazáltal az, hogy Vietor Jeromos (a? ki hi-
hetőleg e? könyvnek nyomtatója) , kettős oroszlánnak képével, mint könyvnyomtatói
vagy nemzetségi czímerrel tudtomra nem élt; — (Lásd Denis, Wiens Buchdrucker
Geschichte); a" sokszor említett 1535beli magyar könyvnek utolsó lapján pedig épen
ezen kettős oroszláni czím látható. — Ezen környülállás a" bibliographusok" figyelmét
méltán megérdemli: én, részemről, megvallom, megmagyarázni nem tudom.

Szólok végre e" közyvnek ritkaságáról. — A" legrégibb nyomtatott magyar
könyvről Bartalis Antal jegenyei volt pap , Notitia parochiae Jegenyensis. Claudiopoli,
1794." így emlékezik: ,,Possidemus Orationem, et Cantilenam de Inventione dextrae
S. Regis Stephani idiomate Ungarico Norimbergae Anno MCCCCLXXXIV. editam.""
— A" második eddig elé esméretes magyar könyv: ,,Sz. Pál" levelei", mellyek Kra-
kóban 1532ben-nyomattak. — Harmadiknak tartatott eddig Pesti Gábor" ,,Uj-testa-
mentoma" és , Aesopus? fabuláis, (Lásd: Denis , Wiens Buchdrucker Geschichte , 379,
380 lap), mellyek 1536ban Bécsben nyomattak. — De íme egy 1535beli nyomtatott
magyar könyv ! íme a? ritkaság ! Ez tehát a" harmadik magyar nyomtatott könyv, melly
valójában , exemplar unicum." Neveli pedig a" ritkaságot még az is, hogy Janoczki
szerint : , Nachricht von denen in der H. G. Zaluskischen Bibliothek sich befindenden

vűeket. De nem is egyezik betűinek formája, és typusa az 1535-beli könyvnek betűi-
vel: egyebütt kell tehát e? könyvnek nyomtatói hazáját keresni. A" kolosvári és gyula-
fejérvári könyvnyomtató sajtók sokkal későbbiek. b

") Nem lehetne-e az 1535-beli magyar könyv? papirosában látható vízjegyekből ( Wasser-
zeichen des Papiers) a? kiadásra nézve valamit következtetni? — illyetén vízjegyek-
re a" bibliographusok eddig kevés figyelmet fordítottak, holott az illyen víz- vagy papi-
ros-jegyek (képzetem szerint) nem épen megvető tárgyai a? bibliographiai buvárságnak.

M.T ESÉVE V.: 1. 2

10 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

raren polnischen Büchern. Dresden, 1747." Vietornak minden krakói kiadásai Len-
gyelországban is a" legritkábbak közé számítatnak.

Végre e? ritka könyvnek hajdani magyar nyelvünk" ismertetése iránti becsét
itt nem fejtegetvén, "s azt erősebb és tudósabb szemekre bízván, e! soraimat Plini-
usnak következendő szavaival rekesztem be: ,,Res est peryuam ardua vetustis novi-
tatem dare , novis auctoritatem, obsoletis nitorem , obscuris lucem, fastiditis gratiam,
dubiis fidem.""

Gerenden, martiusban , 1839.

G. Kemeny Jozsef , lev. tag.

E" tudósítás" vétele után Péczely József rtaggal több lap hű máso-
latban közöltetett, hogy azoknak szövegét, helyesírását, betűi formáját
és írójegyeit a" debreczeni példányéval összevesse. Péczely" tudósitása ,
melly mellé hasonmás is volt adva, ekképen következik :

5A" kérdéses Ozorai valósággal megvan könyvtárunkban. Czimje ennek is hi-
bázik; ezt pótlandó , néhai prof. Sinai Miklós , a? könyv" fedele? belső oldalára saját
kezével ezt irta: , De Christo et ejus Ecclesia, item de Antichristo et ejus Ecclesia.
Auctore Emerico Ozorai , pastore Ecclesiae Békésiensis. Impressum Craccoviae Anno
1546, typis Hieronymi Vietoris." Van a" könyv kis 8d. rétben , kemény és erős , nem
nagyon vastag papirosra nyomtatva, kerek deák betűkkel. A" titulus mindenütt un-
cialis; a" deák textus nagyobb , a" magyar apróbb zyomtatási — , a" szélin imitt amott
lévő jegyzések még sokkal apróbb curse betűkkel vannak nyomtatva. Kezdete
így van: De Christo et ejus Ecclesia. Item de Antichristo ejusgue Ecclesia. Minden-
nek előttő zewkseg megtunnonk , minek illyk lenny ha téuelgeni nem akaronk, myn-
den lelky dologva stb.

Végén csonka; van ugyan irással is pótolva, de csak másfél levél; áll mind
öszve 163 levélből, mellyek sem lap, sem levél számra nincsenek megjegyezve; az
utolsó lapnak ezek végszavai: Ruem conficiet Dominus spiritu oris sui, et abolebit
claritate adventus sui 1. Cor. 11.

A" küldött másolatot a? miénk" ugyan azon helyeivel (az utolsón kivűl, melly
nálunk nincs meg) összevetvén , először is szembetünő volt az ívek" betűi nem egye-
zése, mint a" másolaton megjegyeztem; azután az orthographiai különbség , helylyel
helylyel a" textusban is. Az itt menő másolat tökéletes hasonmás a" formatum"
nagyságára , ki "s bekezdésre , a? sorok" hosszaságára , közeire, betűk" nagysága- "s
formájára nézve. A!" második Mv alatti helyet a" miénkből közleni feleslegesnek tar-
tottam ; az elsőből is megtetszik, hogy a" miénk egészen más és régibb.

A" nálunk lévő példány" hátulsó fedelén ösméretlen kéztől feljegyezve olvasha-
tó: hogy ugyan ezen könyve megvagyon T. Sinai úrnak is, nem különben az Enyedi
ref. Collegiumnak (ez utóbbi, második kiadás), de eleje egyiknek sincs; úgy hogy
ezekből is a" könyv" szerzőjét kitudni nem lehetett; hanem akadt említett T. Sinai

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839. 1

úr" kezébe b. e. Rákóczy Zsigmond fejedelem" könyvei lajstromának egy darabja,
mellyben ezen könyv, szerzőjével együtt, t. i. Ozorai Emrével , megneveztetik. —
Könyvtárnokunk , T. Kalós úr úgy vélekedik, de bizonyosan állítni nem meri , hogy
ezen utóbbi jegyzés Sinai" tiszttársától, Prof. Hatvanitól íratott.

E" tudósitásból meggyőződött a" társaság, hogy a" debreczeni pél-
dány az előtte levő 1535ki kiadástól különbözik, "s tekintvén mind a"
helyesirási, mind a" typographiai változatokat (a? debreczeniben a" szent-
irásbeli deák helyek kerek—, az 1535-kiben barát betűkkel nyomattak),
amaz csakugyan újabb, "s ha Sinainak és Sándor Istvánnak hihetünk,
1546-diki. — Sinai" példánya is megnézetett, melly jelenleg Janko wich
Miklós tt birtokában van. Hiányzó czíme ekképen találtatik benne pó-
tolva: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo eiusgue ecclesia.
Auctore Emerico Ozorai, Pastore ecclesiae Békestensis. Impressum Cra-
coviae , anno 1559 typis Hyeronimi Vietoris (vel potius Lazari Strikovi-
ensis, gui hoc eodem anno St. Székely Chronicon iisdem typis expressit).
Ez irott czím hátsó lapján olvastatik: , Az enyedi ref. collegium" biblio-
thecájában a" melly editiója tanáltatik ugyan ezen munkának, az így
végződik: De keriwk etc által. Amen. Sabbato post festum circumcisio-
nis 1546." Az első táblán: , Sinai Miklósé Debreczenben 1760tól fogva.
— Johannes Nadányius in Floro suo hungarico Libri IV-ti cap. 1. pag.
216. ad annum 1529. haec habet: Melius Gervasius et Stephanus Nadányi
Emericum Ozorai, Thomam Gálszécsi, Lucam Literatum, ceterosgue
inter Chrysum et Marysum Evangelicos patientia tutati sunt."

A" Sinai, 7s most Jankowich" példányának az 1535-kivel tett
összevetéséből kitetszett, hogy a" kettő ugyanazon egy kiadás; s így a
társaság előtt lévő nem ugyan eremplar unicum többé, de jóval teljesebb
(csak az A ív "s a B-ből az első és nyolczadik levél hibázván), "s mi fő,
az idejét meghatározó vég levéllel is bir. Továbbá a felhozott adatokból
kitetszik, hogy a" debreczeni és nagyenyedi példányok szinte ugyan azon
(és pedig második) kiadásbeli, "s mint az enyedi példány? vég levele bi-
zonyítja, 1546-beli krakai nyomtatvány. Végre, ha áll a" Sinai-Janko-
wich-példány" jegyzése, mi szerint ez ugyan azon betűkkel nyomatott ,
mellyekkel Székely István" krónikája: még hihetőbbé leszen gróf Ke-
mény" véleménye, hogy az 1535-ki kiadás Krakóban készült; valamint-
hogy Sinait is, úgy látszik, csak ugyan e" hasonlatosság birta arra, hogy

gj.2e

12 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

a maga példányát 1559-ben készültnek gondolná: noha a XVI-dik
században a" nyomtató intézetek nem igen váltogatták betúiket, "s így
Székely könnyen készülhetett azokkal, mikkel huszonnégy évvel előtte
Ozorai.

E" magyar könyvészeti nagy ritkaság, gr. Kemény József buzgó
közbenjárása által megszereztetvén , jelennen már az academia könyvtá-
rát díszesíti.

MÁSODIK CZIKKELY.

Tudományos munkálatok es kiadott munkák.

I. A" tudományok; előbbvitelén "s terjesztésén különféle tud o-
mányos értekezések? irásával fáradoztak a? tagok: név szerint
Warga János a" philosophia" encyclopaediáját folytatta Hegel" szellemé-
ben 9); Horváth Zsigmond a/ népnevelésról értekezet?); Gegő Elek It. né-
melly bosnyák szerzeteket ismertetett"); Jerney János a" magyarországi
besenyókról szóló előadással foglalta el rendestagi székét , dec. 3. 1838.");
Kállay Ferencz rt. a" keleti nyelvek" magyar történeti fontosságáról), és
Lebediás, "s a magyarok" ősi honáról ") értekezett; Podhraczky József
Sárospatak" történeteit irta meg7), Agnes és Beatrix magyar herczegnők-
ról, Arnulf császár" menyeiról ") , Balmazujváros? "), és Érsekújvár" törté-
neteiról "); Zermegh János hazai történetirónk" életéről !!), Nádasdi Ta-

)) Kállay Ferencz rt. előadására a? Tudománytárban kiadatni rendeltetett.

") Szilasy János rt. ajánlatára a? Tudománytárba felvétetni határoztatott.

") Tudománytár , új folyam. Értekező rész, V. köt. 128—133. I. Vizsgáló Luczen-
bacher.

") L. az Évkönyvek" jelen kötete? II-d. osztályában V. sz. alatt.

") L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 94—116. 135—165. 219—
233. 285—301. és 341—450. II.

") L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VII. köt. 170—182. 203—221. 281—
295 és 335—349. II. Vizsgáló Gevay.

") L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, V. köt. 156—171. és 216—232. II.
Vizsgáló Jerney.

") L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, V. köt. 304—314. II. Vizsgáló Jerney.

") L. Tudománytár , új folyam, Értekező rész, VI. köt. 43—47. II. Vizsgáló Jerney.

") L. Tudománytár , új folyam, Ertekező rész, VI. köt. 87—93. II. Vizsgáló Jerney.

1) L. Tudománytár , új folyam, Értekező rész, VI. köt. 234—243. II. Vizsgáló Bajza.

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839. 13

más nádorról mint protestánsról 1), sz. Márton születése" helyéről ?), "s a
zsitvatoroki békekötésről") értekezett ; Jászay Pál Amade nádor" pecséteit
ismertette 1301—8. időből"), "s a Tudománytár" , Okleveles Toldalékához""
is járult"), mellyben Zuczenxbacher") több érdekes okleveleket terjesztett
elő, "s I. Gyéza" vezérkori ritka pénzeit irta le"); b. Hammer József a
társaságot Zrínyi Ionának Konstantinápoly" Galathea külvárosában talál-
tatott sírkövéről tudósította"); Császár Ferencz a guarneroi szigeteken
tett utazását"), Hoblik Márton a Verőcze vmegye" felső vidékein divato-
zó lakodalmi szokásokat irta le 9); — Vállas Antal rt. a napfogyatko-
zásokról értekezett!) ; Vásárhelyi Pál, rendestagi székét foglalván el ,a
Berettyó" hajózhatóvá tételéről a" Bege" módjára" értekezett"); Tanárky
Sándor , hason alkalommal a? hadtudományoknak , a" statusoknak általá-
ban , "s különösen magyar hazánknak feltartására életbe ható fontosságát
fejtegette 5) ; — Bertha Sándor az 1830. évi magyar országgyűlés törté-
neteit dolgozta ki, "s azt az academia kézirattárába tette le; Szlemenics
Pal az örökségi jószágokról értekezett!) , Szalay László, székét elfog-
lalván, Kollár Ádám Ferenczról, mint jogtudósról értekezett"), Sztro-
kay Antal a" házassági törvények, szertartások és viszonyok" szemléjét

1") L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész , VI. köt. 166—170. 1. Vizsgáló Bajza.
?) L. Tudománytár , új folyam, Ertekező rész , VII. köt. 59—66. 1. Vizsgáló Jerney.
3) L. Tudománytár , új folyam, EÉrtekező rész, VI. köt. 332—338. I. Vizsgáló Lu-

czenbacher.
§) A" Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 200—204. Vizsgáló Du-
czenbacher.

ANNÜ att 4403: ala

§) U. ott, IV. 295. V. 66. 134. 195. 262. 325. 392. VI. 61. 134. II.

7) U. ott, VI. 48—54. I.

§) L. Tudománytár , új folyam, Literaturai rész, III. köt. 263. I.

" L. Tudománytár, új folyam , Értekező rész, V. köt. 285—303. és 342—362. II.

w) L. Tudománytár , új folyam, Értekező rész, V. köt. 233—251. I.

u) L. Tudománytár , új folyam , Értekező rész, VIII. köt. 93—108. 150—166. és
210—226.

2) L. a" jelen kötet" II[-d. oszt. IX. sz. alatt.

8) L. a! jelen kötet II-d. oszt. — sz. alatt.

4) L. e? kötet I[-d. oszt. XII. sz. alatt.

1) L. e" kötet" II-d. oszt. XIII. sz. alatt.

14 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

adta 1) ; — Frivaldszky Imre, hasonlókép székfoglalóul, a magyaror-
szági kőszéntelepekról olvasott?); Szenczy Imre It. a" fejér fagyöngyről
és europai gyimborról értekezett ") ; — Sztrokay Antal pedig junius 10.
Perger János rt. emlékezetét beszéddel üllötte ?).

II. A" társaság tagjai közűl ez évben Szalay László rt. 1838. sept.
1839. februariusig nagyobb fordulatot tevén a külföldön, különösen Né-
met-, Belga- és Francziaországokban , "s több hónapig Párizsban mulat-
ván, itt különös figyelemmel volt a" király könyvtárában őrzött, Ma-
gyarországot illető kéziratokra ; "s azok közűl szám szerint harminczat má-
solt, másoknak, a! társaság? utasítása szerint, másoltatását elrendelte.
Az általa másoltak közt igen érdekesek és fontosak találtatnak , illyenek
II. Pál pápa" több rendbeli Rómában 1463. kült levelei I. Mátyás kirá-
lyunkhoz , kivált jus patronatusi tekintetben figyelemre méltók; I. Fe-
rencz franczia király" levele János királyhoz és viszont, egyéb levelezé-
sek Vranchich, Bethlen Gábortól stb; továbbá: Descrittione della Tran-
silvania, fatta da m. Pietro Busto Bresciano musico di Ser" Principe.
Albagiulia 1595. ,,Missions étrangéres, 309" egykoru kéziratból; ismét
egy XVI. századbeli codexból (962. S. Victor), — melly többi közt két
franczia leirását adja az 1515. Pozsonyban II. Lajos és Mária "s Ferdi-
nand közt köttetett házasság" alkalmával volt ünnepléseknek Cuspinianus-
tól, "s minden esetre forditás, valamint másika is valószinűleg az, illy
czímmel : , Voyage de Mathias Lang Cardinal Diaconus du titre de Saint
Ange Evegue de Guorz, Coadjuteur de Saltzbourg et Lieutenant Général
de TV Empire. Ecrit par Richard Bartholin. 110 1. kis álr.—a pozsonyi kü-
tést közelebbről illető részt"). Figyelmét gerjesztette fel eleinte utazónk-

1) L. e? kötet" II-d. oszt, XIV. sz. alatt.

2) L. e? kötet I[-d. oszt. XVI. sz. alatt.

:) L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 255—265. II. Vizsgáló
Frivaldszky.

§ L. e? kötet I. oszt. II. sz. alatt.

5) Mutatványul hadd álljon itt egy pár sor Anna II. Ulászló királyunk" leánya? lei-
rásából (47. 1.): Elle était richement habillée a la facon de son pays. Les orne-
ments de la coéffure étaient rehaussés de trois couronnes travaillées avec un art
tout-a-fait merveilleux. Ses cheveux pendaient sur les plis de sa robe , et étant

KIS GYÜLÉSEK 1899EZ ÉS 39 15

nak egy illy czímű, 513 lapnyi 4rétü edés a kir. kézirattár" saintger-
maini osztályában : ,, Histoire du royaume de Hongrie. Contenant sa de-
seription, les vies des rois gui ont regné et les troubles advenus , susci-
tés par diverses nations , principalement par le turc, avec le succés de la
derniére guerre menée contre Amurath, Mahomet et Achmet grands sei-
gneurs par lLempereur Raoul (Rudolf) II. Ornée dune carte de Hongrie et
autres figures des siéges et rencontres plus mémorables. Par Balthasar
Guerin , sieur du Montet, Conseiller et Auditeur des comptes de Lor-
raine. A Nancy , Van 1604. Autographes"; a" közelebbi vizsgálatból azon-
ban kitetszett, hogy Magyarország" ismertetése Oláh után készült, az
1594—1600 közötti hadviselések pedig terjedelmesen ugyan, de jobbára
azon számos német pamphletek után, mellyek ezen idótájban a" magyar-
török ügyról az imperiombeli sajtók alól kikeltek, "s könyvtárainkban
is nagy számmal találtatván, előttünk ismeretes forrásokból. A" rézre met-
szett mellékletek ezek: 1. Magyarország" abrosza, 1596. Francofurti ex
officina Theodori de Bry. 2. Petrin vára. 3. Gyór (1928 4. Komárom.
5. 1595-ki erdélyi hadviselés" abrosza. 6. Esztergam. 7 7. Visegrád. 8. Kliss"
vára Dalmátiában. 9. Arad, Csanád, "s a" temesi merek 10. Alsó Magyar-
ország , a felsőnek részével, Prága, 1596. (Csepel szigete: , Vrsziget"").
11. Hatvan. 12. Eger. 13. A? keresztúri csata, oct. 28. 1596. 14. Pápa ,
1597. 15. Gyór 1598. 16. Buda. 17. A" Duna Pesttól Apatínig. Emléke-
zet után társunk nagyobb részt Ortelius redivivusból vetteknek gyanitot-
ta ez ábrázolatokat.

III. A" Tudománytár" számára 5 nyelvtudományi, 2 philosophiai ,
19 történettudományi és rokon, 6 mathematicai, 1 közrendészeti "s 2
természettudományi —, öszvesen 35 kézirat érkezett, mellyek" vizsgála-
tában eljártak: Fáy; Bajza, Balogh, Bugát, Döbrentei, Frivaldszky ,
Gyóry , Jerney, Kállay, Luczenbacher , Vállas és Vásárhelyi; Ferenczy ,
Gévay. Vissza hat ment; elfogadtatott huszonkettő; és pedig a" felebb
nevezetteken kivül, nem academicusoktól, a? következők :

Irinyi János: A" vegytani rokonság; vizsgáló Bugát ").

guelgue fois agités par le vent, nous découvraient la blancheur incomparable de
son teint stb.
!)) L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 205—218. I.

16 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Kovács László: A? müncheni fenyítő dologház; vizsgáló Fdy ?).

Naményi István: Homonnai Drugeth Bálint" naplója; vizsgáló Lu-
cgxenbacher ?).

Széchy György: Az egyetemes dialectus; vizsgáló Balogh ").

Zengedy István: Négyszögemelés és sokszorozás" új módja ").

A" Tudománytár" könyvészeti czikkelyéhez gr. Andrássy György,
Bolyai Farkas, Császár Ferencz, Czuczor Gergely, Fábián Gábor, Fab-
riczy Sámuel, Hoblik Márton, Horváth Cyrill és József, Kis János,
Kolossvári Sándor, Péczely József és Szlemenics Pál járultak ; felszólított
nem-tagok közül Benczúr József eperjesi prof., Breznay Pál szigeti prof,
Jónás József pécsi prof. és Tury Ferencz kir. tartománybiztos Brassóban.

IV. A" mult academiai évről vizsgálat alatt maradt, nyomtatás vé-
gett beküldött munkákhoz járult hét, különösen: szépirodalmi 1, clas-
sica-literaturai 1, historiai 1, műtani 1, hadtudományi 1, országtudo-
mányi 2. eljártak vizsgálatokban: Fáy, Guzmics és b. Lakos János tiszt.
tt.; Bugát, Fábián, Gebhardt, Győry, Horváth Józs., Kis János, Pé-
czely, Szalay L., Sztrokay, Tanárky, Vállas és Vörösmarty rr. tt. ;
Beszédes , b. Eötvös Józs., Gaal, Jakab, b. Jósika, Kovács Pál, Pulsz-
ky , Székács, Tóth és Vajda II. tt.

A" vizsgálat alatt volt kéziratok közül kereken visszautasítatott
11, elfogadtatott 4, mellyek alább a" X-nagy gyülés" dolgai közt lát-
hatók.

V. Megjelentek pedig a kis gyülések" folyamatja alatt:

1. Tudománytár , kiadja a? m. t. t. a) Értekezések , szerkesztő Euczenbacher
János, V. és VI. köt. b) Literatura, szerk. BalogA Pál, III-d. kötet. n8r. kőmetsze-

tekkel.
2. Nyelvtudományi pályamunkdA. Kiadja a" m. t. t. Második kötet: 1. A" ma-
gyar nyelv" gyökérszavai. Irta D. Engel József. 2. Tiszta magyar gyökök. Irta Nagy

1) L. Tudománytár , új folyam, Értekező rész, VII. köt. 379—402. 1.

?) L. Tudománytár, új folyam , Értekező rész, V. köt. 172—182. 252—261. 314—
324. és 353—375. II.

5 L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 171—187. 244—254. és
273—284. II.

",) L. Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VI. köt. 55—60. 1.

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839. 17

János, Budán, 1839. n8r. XII. és 296 1. két kőiratu táblával, ára postapap. 1 ft. 50
kr. nyomt.pap. 1 ft. 30 kr. cp.

3. Philosophiai anthropologia. Irta Köteles Sámuel, m. acad. r. tag. Budán,
1839. n8r. 218 I. kemény tábl. kötve , velínen 1 fr. 20 kr. cp.

4. Kazinczy Ferenczs Eredeti Munkdi. A" m. t. t. megbizásából összeszedék
Bajza és Schedel. Második kötet: Utazások. Budán, 1839. n12r. (X. és) 414 I. fűz-
ve, postapap. 2 ft. 10 kr., nyomt.pap. 1 ft. 40 kr. cp.

5. Sebeszseg, mellyet előadási kézi könyvül kiadott Dr. CAelius M. J. heidel-
bergi prof. A" negyedik öregbített és javított eredeti kiadat után a" pesti m. k. egye-
tembeli orv. kar? oskolai használatára fordítá D. Smalkovics Mihály. Harmadik kötet.
Budán , 1829. n8r. összesen 306 lap. fűzve 1 ft. 40 kr. cp.

6. Eredeti játekszín. Kiadja a" m.t.t. VII-d. kötet: Az atyátlan , szomoruját.
5. felv. Irta TótA Lőrincz. Budán , 1839. n12r. 137 1. velínen, fűzve 36 kr. ep.

7—8) Külföldi játékszín, Kiadja a?" m. t. t. XIV-d. kötet: 4 zászlótartó, vígj.
3 felv. Schrödertől. ford. Fel-Apáthi Molnár Sándor. Budán, 1838. n12r. 118 1. pos-
tapap. fűzve 24 kr. cp. — XV-d. kötet: 1. 4" Levelezők, vígj. 2. felv. és 2) Esz es
szív, vígj. 1 felv., mind kettő b. Steigenteschtől ; ford. Külkey Henrik. 3) 4 kény-
telen házasság , vígj. 1 felv. Moliére ut. Kazinczy Fer. Budán, 1839. 150 1. velínen ,
fűzve 30 kr. cp.

9) Blair Hugo" rhetoricai es aestketicai leczkei. Némelly kihagyásokkal és rö -
vidítésekkel angolból Kis Jázos superint, "stb által. Második kötet. Budán, 1838.
n8r. 362 I. postapap. fűzve 2 ft., nyomt.pap. 1 ft. 40 kr. cp.

10) M. tudós társasági Nevkönyv astronomiai napközyvvel és kalendáriommal
1839re. Budán, 8r. 166 I. postapap. fűzve 30 kr. cp.

VI. Örvendetesen lepte meg a" társaságot az april 15. 1839. tar-
tott ülésben az elnök azon jelentéssel, hogy Nagy Károly rt. egy, ma-
gyar nyelven szerkesztett földtekének — mellynek példányai az aca-
demia" utján lennének a hazai közoktató intézetek közt kiosztandók, 7s
rezei azután az academiának átengedendők — kiadását, több buzgó ha-
zafiak" segedelmével czélba vette, ohajtván egyszersmind, hogy az illető
földirati műnyelv" magyarra fordítását a társaság eszközülné. Minek kö-
vetkezésében, az ülés által megbizatva, Bajza, Bugát és Vörösmarty rr.
tt. e" foglalatosságban el is jártak.

HARMADIK CZIKKELY,
Jutalmak.
I. A" társaságnak 1837-ben kitűzött wyelviudomanyi kérdésére:
,, Mellyek a" két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlé-
MET SZTÉ BVK Va 3

18 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

vő, részint régi emlékekben találtató, azon magyar hangzatú helyirási
(topographiai) és család-nevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyos-
sággal vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni?" 1839-ki martius 24-
dikéig, mint határnapig, három pályairat érkezett, illy jeligékkel :

1. Csak cseppeket adok , de cseppekből lesz a" tenger.

2. Az okosság okokat keres.
3. Auis reddat omnium nominum etymon? Fejér. Molestus est labor nominum

reddere etymon , guod saepe aut casus invenit, aut sine ulla ratione vulgus inposuit.
Bel.
Birálókká Czuczor, Nagy János és Vörösmarty rr. tt. neveztettek.

II. A" szinte 1837-ben hirdetett ezen philosophiai jutalomtételre :
, Nyomoztassék ki a? pantheismus? természete, eredete, szülő okaival "s
elágazásaival együtt; "s adassék elő, millyen befolyása volt a" régi , kö-
zép és újabb kori philosophiai rendszerekre": ugyan azon határidőig hat
munka érkezett illy jelmondatok alatt:

1. — — Curriculo pulverem Olympicum
Collegisse iuvat, Horat.
2. Auo teneam vultus mutantem Protea modo. Horat.
. Tout Vunivers subsiste a Vombre de sa main. Lamartine.
. Koén Őz ce mev]a mvŐevÖn, Parmenides,
. Suum cuigue.
. A" ki e" mindent semmiből alkotta ,
A" megsemmisítést magának tartotta. Csokonai,

Birálókká Döbrentei, Horváth Cyrill és Kállay rr. tt. neveztettek.

III. Végre a folyó évi drámai jutalomra mart. 24-ig a: következő
tizenhárom szomorujáték érkezett:

9 1 Ha WWW

1. Jenő, 5 felv. — Hisz? a" magyarnak e" föld mindene.

2, Szörény Ida, 5 felv. — Jelige nélkül.

3, Szuniog Katalin, 3 felv. — A" szomorujáték a? közönséget komolyságra ,
a" szerzőt mosolyra indítja, ha sikerűl.

4. Sámuel főkamarás , 5 felv. — Az ifju író félve közelít a" sajtóhoz.

5. Záchok, 5 szakaszb. — Jeder Schlag des Herzens schlüágt uns eine Wunde,
und das Leben wáre ein ewiges Verbluten, wenn nicht die Dichtkunst wáre. Börne.

6. 4 ket vacsora , 3 szak. előjátékkal, — Es ist kein geringes Lob nur solche
Fehler begangen zu haben , die ein jeder hátte vermeiden können. Lessing.

7. Az álmok, 3 felv. — Álma" való képét látá, és látta sötéten. Vörösmarty.

8. Kálmán király , 5 felv. — Egy istenem, egy a" hazám.

KIS GYÜLÉSEK 1838—1839. 19

9. A férj, 5 felv. — Kannst du nicht Allen gefallen durch deine That und dein
Kunstwerk , mach es Wenigen recht: Vielen gefallen ist schlimm. Schiller.

10. Havasok , v. magyar nagyság , 5 felv. s előját. — Azon kigyót melly szí-
vemben lakik Megöljem én egy hirtelen döféssel, "S elrontsam a" boszúnak ünnepét?
Voórósmarty , Marót bán.

11. IV. László, 5 felv. — In die Tiefe musst du steigen , soll sich dir das
Wesen zeigen. Schiller.

12. Hunyadi László , 5 szak. — Drama for ever.

13. I. Károly cs udvara, 5 felv. — Jedes Volk ist der Herrschaft werth , unter
welcher es blühet oder blutet: sie ist sein eigenes Werk , Offenbarung seines erreich-
ten Menschengehaltes , oder seiner selbstverschuldeten nationalen Nichtigkeit. Fessler.

A?" drámák" vizsgálatával az utolsó nagy gyülés által megbizott
küldöttség, valamint a nyelvtudományi és philosophiai pályamunkák"
birálói is, a nagy gyülésnek terjesztvén elő véleményeiket: a" vizsgálat
eredménye is alább, a" X-d. nagy gyülés dolgai közt fordul elő.

NEGYEDIK CZIKKELY.
Játekszini ügy.

A" magyar színmútár bővítésével megbizott, "s a" IX-dik nagy
gyülés által ebbeli munkálkodásában újra is meghagyott választmány, a"
kis gyülések" folyamata alatt 17 ülésben folytatta dolgait, "s 26 beérkezett
színmű közül a" következő tfizenkilenczet fogadta el "5 szerezte meg?) :

74. Az aggszinész és leánya, vagy Még is kivívtam. Vígj. 5 felv. Bayard és
Théaulon ut. Ford. Fáncsy Lajos.

75. Caligula. Szomoruj. egy előjátékkal és 5. felv. Dumas Sándortól. Fran-
cziából ford. Vajda Péter.

76. 4" rózsák. Vígj. 5 szakaszban. Albini után Lukács Lajos.

77. A napló. Vígj. 2 felv. Bauernfeldtől. Ford. ugyan az.

78. Az ikrek. Bohózat 4 felv. Schneider ut. ford. Nagy Ignácz.

79. Hagyjatok olvasmi. Vígj. 1 felv. Töpfer Károly ut. Nagy Ignácz.

80. Falusi egyszerüség. Vígj. 4 felv. Töpfer Károly ut. Nagy Ignácz.

81. 4 habozó. Vígj. 4 felv. Amália szász hgnő után Lukács Lajos.

82. 4 zövendeék. Vígj. 4 felv. Amália szász hgnő után Nagy Ignácz.

83. Pszt! Vígj. 2 felv. Scribe ut. Ford. Lukács Lajos.

,

") A" mult években szerzettek" sorát I. az Évk. III. köt. I. oszt. 88 és 89—, 7s a
IV-d. köt. I. oszt. 17. és 62. II.
015

20 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

84. 4 magyar hölgy, vagy Szín es való. Vígj. 5 felv. Töpfer ut. magyarosítot-
ta Komlóssy Ferencz.

$3. Ruy Blas. Drama 5 felv. Hugo Vietortól. Ford. Francziából Nagy Ignácz.

86. Terécza. Drama 5 fel. Dumas Sándortól. Francz. ford. Nagy Elek.

87. A" kénytelen király. Vígj. 2 felv. Francziából ford. Tóth Lőrincz.

88. Voltaire? szúnnapjai. Vígj. 2 felv. Francziából ford. Tóth Lőrincz.

89. Hamlet. Szomoruj. 5 felv. Shakespeartól. Angolból ford. jambusokban
Vajda Péter.

90. Elmellőzés. Drama 4 felv. Töpfer Károly után Lukács Lajos. ;

91. Lovag es szolga. Vígj. 1 felv. D"Épagny ut. Dunkel. Németből Balog István.

92. Belle-Isle Gabriela. Drama 5 felv. Dumas Sándortól. Francz. ford. Nagy
Elek.

ÖTÖDIK CZIKKELY.

Könyvtár, "s még valami.

Örömmel szakasztunk itt egy külön czikkelyt a könyvtár? dolgá-
nak, melly két főrendü testvér nagylelküsége által ez évben váratlan
gyarapodást vett. Elseje ezeknek gróf Batthyány Gusztáv, ki a nmélt.
Elnökhöz a" következő levelet intézte :

Nagyméltóságu Gróf, Magyar Tudós Társasági Elnök Úr! Szíves ohajtáso-
mat, a" hazai közértelmességet "s ennek minélelőbbi kifejléséből a? közjóra "s egy
nemesebb nemzeti életre szükségképen áradandó jótékony következéseket tehetségem
szerint előmozdítani , az által fejezem ki, hogy a" nemzetségi osztály által részemre
jutott, "s jelenleg ns Vas vármegyében keblezett rohonczi kastélyomban álló "s egyre
másra 30,000 kötetre számítható könyvtáramat ezennel a" Magyar Academiának ajándé-
kozom. Ha csekély, de legtisztább szándékkal nyújtott ajánlatom azon szent czélra ,
melly minden jobb keblet melegít, t.i. a" honi értelmesség? kifejtésére némi hatással
leend: örvendetes jutalmam nem fog hiányzani. — Midőn ez iránti ajánlatomat Ex-
cellentiádnak azon vágyammal kisérve van szerencsém jelenteni, hogy azt az általam
tisztelt Academia tőlem szívesen fogadja: felszólítom egyszersmind Exnak a? honi
ügyekért isméretesen buzgó gondjait, hogy a" könyvtárnak bármikor leendő átvétele
vagy elvitetésére nézve intézetet tenni, "s e" tárgyban, midőn tetszeni fog , Tek. Nagy
Károly acad. rt. Úrral értekezni méltóztassék , kire a" könyvek" kiszolgáltatását tel-
jes hatalommal biztam. Ki egyébiránt megkülönböztetett tisztelettel vagyok Exnak
Rohonczon , sept. 25. 1838. alázatos szolgája Gróf Batthyány Gusztáv sk.

Ennek közlésével nyittattak meg nov. 12. a" társaság köz örömé-
re a" kis gyülések; "s követte nem sokára Nagy Károly rt. azon jelen-
tése, hogy gróf Batthyány Kázmér, hasonló indulattól ösztönöztetve ,

KIS GYŰLÉSEK 1838—1839. 21

Komárom vmegyében, kisbéri kastélyában levő 2660 kötetű válogatott
könyvtárát szinte az academiának ajánlotta fel. Ennek következtében
a" titoknok elnöki megbizással 1839. aprilisban Rohonczon, májusban
pedig Kis-Bérett megjelenvén, a felajánlt gyűjteményeket átvette, 43
Pestre a" társaság könyvtárának szánt "s bútoroztatás félben levő tere-
mekbe szállítatta. Az elsőbb gyűjtemény, eredetileg gr. Batthyány Lajos
Magyarország nádora által alapítatott "s hosszabb szünet után különösen
gróf Tivador által neveltetett a" múlt század" két vég tizedében, s a
jelennek legelején; emez gróf Batthyány József által; amaz kiterjed
ugyan majd minden ágaira az irodalomnak , classica és szépliteraturát ki-
vévén, "s bár nincs rendszeresen gyűjtve, némelly szakok mindazonál-
tal, mint földirat, gazdaság, mútan, "s a" természettudományok" külön
ágai, előszeretettel ápoltattak. A" kisbéri viszont a" classica , a? franczia
"S német literaturában, historiában, a magyart is ide értve, utazások "s
encyclopaediai munkákban szép számot mutat; "s mind kettő némelly be-
cses kéziratokat is. Ezekhez járult, szinte 1839. májusban, a Horvát
Endre rt. által az academiának hagyott kisded, u. m. 677 darabból álló
gyűjteménye, mellyet elnöki megbizásból, mint különben is az elhúnyt
végintézetének egyik teljesitóje, Döbrentei Gábor rt. vett által azon évi
aprilisban.

Illy rögtöni és tetemes gyarapodást vevén a könyvtár .ez évben,
gondoskodni kellett annak felállításáról is, minek eszközlése a múlt év-
ben készült utasitás szerint, saját ajánlkozására a" titoknokra bizatott;
ez évben mindazáltal , a bútorok" lassu készülése "5 elegendő hely" szúke
miatt , munkába még nem vétethetett.

— Érzékeny örömmel vétetett Heves vármegye" első alispánjának
az elnökhöz intézett következő levele is:

Nagymeélt. Gróf stb. Excellentiádnak m. e. sept. ő"rről ev megyéhez intézett, s
a! m. t. társaság" előhaladt munkálkodásairól "s pénztára" mibenlétéről tudósító hiva-
talos levelét, a" szépet, jót és hasznost mindenkor szivükből pártoló KK. és RR. által
köz örömmel, meglepetéssel "s azon szívesen táplált reménynyel fogadták, hogy nem-
zetiségünket , nyelvünk" mivelésével magasb polczra emelendő intézet, Exd" bölcs kor-
mánya alatt, továbbá is eddigelé hasznos sikerűnek tapasztalt úton fog haladni. Hogy

azonban a" megye" rendei is csekély tehetségükhöz mért áldozatokkal ezen intézet
munkálódásait némileg elémozdítsák: a?" tud. társaság által részint eddigelé kiadott ,

22 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

részint ezentúl kiadandó , "s Exd" által küldött jegyzékben foglalt könyvek közül 1)
a" t, t. Évkönyveit, 2) a? Tudománytár" egész folyamát, 3) a? Magyar Tájszótárt, 4)
a" Régi Magyar Nyelvemlékeket , pénztárnokuk által megvétetni , ee munkák" később
kijövendő részeire is előfizettetni , "s a" küldött munkák" lajstromát megye szerte köz-
zé tétetni rendelték; nekem parancsolván azon kedves kötelességet, hogy megyénk"
ezen határozatáról Exdat tudósítsam. A?" ki nagykegyességébe ajánlott mély tiszte-
lettel maradok Exdnak Eger, mart. 19. 1839. alázatos szolgája Almásy Gedeon s. k.
Heves vmegye" első alispánja.

Az igazgatóság határozatából t. i. már több év óta, az academia
munkálkodásai "5 pénztára mibenlétéről szóló, esztendőnként a" haza
törvényhatóságaival közöltetni szokott jelentésekhez mellékelve a" társa-
ság kiadott könyveinek lajstroma is hozzá kapcsoltatott feles példányok-
ban. Heves vmegye" tek. rendei voltak az elsők, kik ennek következ-
tében könyvvételt rendeltek, "s ez úton rendszerinti tettleges segedel-

met határoztak.

MÁSODIK SZAKASZ.
TIZEDIK NAGY GYÜLÉS 1839.

Nov. 16-tól 25-ig kilencz üléssel. Előlülő gróf Teleki József. Jelen, tiszteleti tagok kö-
zül: Fáy 4, Jankowich 3, gr. Károlyi György 5, Schedius 8; a" iitoknok 9 ülésben; rendes
tagok: Bajza 9, Balásházy 6, Balogh 9, Bugát, Czuczor 8, Fábián 9, Frivaldszky 8,
Gebhardt 6, Győry és Jerney 8, Kállay 7, Kossovich és Luczenbacher 9, Nagy János 7,
Péczely , Stettner, Szilasy, Sztrokay 9, Vásárhelyi 7, Vörösmarty és Zsoldos 8 ; levelezők :
Antal 1, Egyed 3, báró Eötvös József 2, Flór 2, Fogarasi 3, Gaal 9, Kacskovics 3, Kiss
Károly 6, Mátray 2, Székács 2, gr. Teleki Domokos 3, Thaisz 1, és Vajda 2 ízben; —
Szalay László segédjegyző 9, Helmeczy szavazatos pénztárnok 5 ülésben.

Az elnök" megnyitó beszéde után, felszólítására Mossovich Károly ,
a" történetirási osztályba a IX-dik nagy gyülésben választott vidéki ren-
des tag, a magyarok védelmi rendszerét tárgyazó , terjedelmes emlék-
irata több czikkelyei felolvasásával foglalta el helyét"); más nap u. m.
nov. 17., Zsoldos Ignácz, szinte a múlt nagy gyülésen elválasztott, tör-
vénytudomány-osztályi rendes tag foglalta el, a" birákról és bíráskodás-
ról általában szóló értekezés előadásával, rendestagi székét?); végre

") Nem jelenhetik meg. — ?) L. e" kötet II-d. Osztályában XIV. sz. alatt.

TIZEDIK NAGY GYÜLÉS, 1839. 23

nov. 18. a magáét Nagy János nyelvtudomány-osztályi vidéki új tag, a
nyelv" általános alap-, és hasonlítási vezér elveiról értekezvén , Szem és
keleti nyelesarjadékait a. magyarral hasonlítgatván ?).

A" nagy gyülési főbb tárgyakbani előkészületek" megtételére szo-
kott mód szerint három küldöttség választatott; és pedig az 1838-ki nagy
jutalom tárgyában Fáy András tt. elnöklete alatt : Bajza , Bugát, Fábián,
Péczely, Stettner, Vásárhelyi ; — az évkönyvi dolgozatok" megvizsgálásá-
ra Schedius Lajos tt. elnöksége alatt : Balásházy , Czuczor, Jerney , Lu-
czenbacher, Szalay, Szilasy , Vörösmarty ; — a! köz ülés elrendelésére
Jankowich Miklós tt. elnöksége alatt: Balogh, Frivaldszky, Gebhardt,
Gyóry, Kállay, Kossovich, Nagy János, Schedel, Szemere és Sztro-
kay. —

— A" nyelvbeli munkálatokhoz tartozólag 1. elkelvén a"
ss Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai" múlt évben készült
harmadik kiadása is; egy negyediknek kibocsátása rendeltetett , és pedig ,
a" szókötési munkálat a nyelvtudományi osztály által még be nem adat-
ván, e" nélkül ; "s így egészen a" harmadik szerint, egyedűl csak a kettős
betúkról szóló czikkely" kihagyásával. !

2. A" nagy szótár" terve, mint az javítva "s dolgozat-példányokkal
bővítve a" .kis gyülésekből fölterjesztetett, elfogadtatván, nyomatni "8
a" r. tagokkal, magok" ahhoz tartása végett közöltetni rendeltetett,

3. A" társaság által kiadott Német-magyar Zsebszótár" példányai
fogytukon lévén, "s így nem sokára második kiadásra leendvén szükség ,
a tagok ahhoz netalán lévő pótló vagy igazító észrevételeik" beadására
szólíttattak fel. Péczely József rt. még e! gyülés" folyta alatt közlötte a"
magáéit.

4. A" régi magyar nyelvemlékek gyűjteménye" szerkesztője , Döb-
rentei Gábor rt. részéről bemutatta a" titoknok a" II-dik kötetnek sajtó
alól kikerült 57 ívét; "s a" lefolyt academiai évben általa gyűjtött régi m.
iratokat; és pedig Debreczen" városa" levéltárából egy darab XVI-d. szá-
zadit; a Károlyi grófok" levéltárából 5 db XVI. száz.; a" pannonhalmi fő-

) L. u. ott I. sz. alatt,

24 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

apátság házi levélt. 2 db XVI. és 24 db XVII. száz.; a győri káptalané-
ból 2 db XVI. és 1 db XVII. száz , Lőcse" városa" lev. 25 db XVI-d.
száz.; Szepes vmegyeéből 86 db XVII. száz.; a" nemz. museumból 21 db
XVI., 10 db XVII. és 6 db XVIII-d. száz.; Veszprém vmegyeéből 4 db
XVII. száz.; Abaúj jegyzőkönyvéből 16 db XVII. száz. ;. a" jászai conven-
téből 3 db XVI., 9 db XVII. és 1 db XVIII. száz.; Szeged" városa titkos
lev. 10 db XVII. és 5 db XVIII. száz.; végre Sopron vmegye lev. 17 db
XVI-d. századbelit; "s el szerint 76 darab XVI., 161 db XVII. és 12 db
XVIII. századbelit, öszvesen: 249 darabot. Azon buzgó hazafiaknak ,
kik a" szerkesztónek e" régiségek" vagy közlésében vagy lemásolásában se-
gedelmére voltak, elnökileg köszönet iratott, u. m. gr. Csáky Károly ig.
t., Czinár Mór pannonhegyi főapáti titoknok, Engel Sándor szepesi fő-
jegyző, Fabriczy János szepesi r. mérnök "s Fabriczy Sámuel It., Fedák
Pál jászai conventi jegyző, gr. Károlyi György ig. "s tt., Kovács Tamás
pannonhegyi fóapát, Miskolczy Istv. szegedi jegyző, Péczely József rt.
Pintér Mihály ügyv., Richter Alajos jászai prépost, Sütő József gyóri
óőrkanónok , Szidor Antal praemonstr, prof., Waltherr László I. és Zsol-
dos Ign. r. t. uraknak.

— Pályamunkák ügye. A" zyelviudományi kérdésre érkezett
jutalomfeleletek" birálói , Czuczor , Nagy J. és Vörösmarty rr. tagok" egy-
hangu ajánlására a" 3-d. számunak illy jelmondattal: uis reddat omnium
nominum etymon? mint a" többi közt legjobbnak rendeltetett kiadatni a"
száz arany jutalom; nyomtatása azonban, számos tévedéseinél fogva, el-
maradván. — A" philosophiai pályamunkák közúl Döbrentei és Horváth
Cyrill az 5. számút Swum cuigue mondattal, ajánlották; Kállay ellenben
az 1-ső számút Curriculo stb jeligével, mellyet Döbrentei másod helyre
sorozott, annak tiszteletdíj melletti kiadatását kivánván, Horváth C. pe-
dig dicsérettel harmad helytt említett. A? gyülés azonban a" véleménya-
dók által előhordott okok" vizsgálatába bocsátkozván, ezek" nyomán az
1. számúnak itélte oda a" jutalmat, az 5. számút ív szerint három arany
tiszteletdíj mellett nyomatni, végre a 3. és 2. számok alattiakat dicsé-
rettel említetni határozta. Felbontatván ezek" következtében a jutalom-
ra és tiszteletdíjra érdemesített munkák" jeligés levelkéi , kitünt , hogy a"
nyelvtudományi jutalmazandó munka! szerzője Lenkey Zsigmond, pelső-
ezi ref. pred.; az első rangu philosophiai pályairaté Hetényi János It. ;

TIZEDIK NAGY GYÜLÉS 1839. 29

a" másod rangué pedig Warga János. Későbben a" harmad rangu, és
dicséretet nyert munka" szerzőjének Hrabowszky Dávid magányos nevelő
vallotta magát a! titoknok előtt.

Ez alkalommal történt, hogy a" 4. számu philosophiai pályamun-
ka, illy jeligével: Xoéw öz cc zxav7a zvözcöai, Döbrentei és Kállay által
magában véve a" többieknél ugyan jobbnak találtatott, de szorosabb
vizsgálat után Horváth C. és Kállay által legnagyobb részében Jásche
azon tárgyu munkája kivozatának "s így valóságos plagiumnak bizo-
nyodván be, teljesen elmellőztetett.

A" drámai jutalomra érkezett szomorujátékokról oda ment ki a
küldöttségnek (Schedius és Fáy tt., Bajza, Czuczor és Vörösmarty rr.
tt.) véleménye, hogy tökéletesen ugyan egy mű sem elégíti ki a" társa-
ság kivánalmait; mindazonáltal, a" viszonyos becs határozván el a" ju-
talom" dolgát, mint a" többi közt legjobb a" 12. szám alatti, illy czím-
mel : Hunyadi László érdemli a" jutalmat; tiszteletdíj melletti nyomtatást
a" 11. számu: IV. László nevezettel; végre dicsérettel említetést a" 13.
szám. alatti: Első Károly és udvara czímmel. A? gyülés megnyugodván
a küldöttség indító okaiban, javaslatát elfogadta; mire felbontatván a.
jeligés levelek, az első rangu szomorujáték" szerzőjének Tóth Lőrincz
lt., a másod ranguénak Gyurmán Adolf találtatott.

— Új jutalmak? kitüzésében a? törvény- és természettudományi
osztályokat érvén a sor; az általok ajánlt feltételek közül, felolvastat-
ván az 1836-b. Schams által javaslott kérdés is"), a következők fogad-
tattak el:

1. Törvénytudományi:

Határoztassék meg a" büntetés" értelme és czélja; adassanak elő annak biztos
elvei, és ezekhez alkalmazható nemei; fejtessék meg, találhat-e köztök helyet a? ha-
lálbüntetés,, és melly esetekben "s miképen, és milly sikerrel gyakoroltatott ez a" régi
és újabb népeknél, különösen hazánkban.

2. Természettudományi:

Jeleltessenek ki azon gyógy- és műtani. testek, mellyek honunkban ís terem-
nek, vagy termeszthetők , "s mind a? mellett részint még most is külföldről hozatnak

1!) L. Évk. III. köt. I. oszt. 314. 1.
M. T. T. ÉVE. V. 1: 4

26 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

be, részint mind eddig kivitelre nem fordítatnak; mi ennek oka, "s miként lehetne
azt eszközölni, hogy azok ne csak országunk" szükségeit pótolnák , hanem külkeres-
kedési czikkelyekké is válhatnának.
Beküldés" határnapjául 1841. martius 21. állapítatott meg.

Az 1840-ben érkezendő vígjátékok" megvizsgálásával ismét Sche-
dius és Fáy tt., Bajza, Czuczor és Vörösmarty rr. tt. bizattak meg.

—. A" kis gyülések" javaslatára a. következő kéziratok fogadtattak
el, "s ajánltattak nyomtatás végett az igazgatóságnak :

1. Plutarch? Parallelái; hellenből fordítva D. Székács József és D. Taubner

Károly által. Első kötet. (A? ,,Hellen Classicusok" gyűjteménye II-d. kötetébe). —
Javalták Guzmics Izidor és Kis János.

2. Szikrák a" hellen szónokokból, ford. Szabó István által. (A? ,,Hellen Clas-
sicusok" gyűjteménye" III-d. kötetébe). — Javalták Péczely József és Székács József.

3. Epigramm. Vígj. 5 felv. Kotzebuetól. Ford. Kazinczy Gábor. (A" , Külföldi
Játékszín" XIX-d. kötetébe). — Javalták Guzmics Izidor és Vörösmarty Mihály.

4. Az ember" szelleme , Hartmanntól , ford. D. Soltész János. — Javalták Bu-

gát Pál és Szilasy János. ő

A" nagy gyülés folyamatja alatt külön nyomtatás végett 1 közok-
tatási, 1 erkülcstani s 1 dramai munka, valamint a? Tudománytár" szá-
mára 1 történettudományi értekezés bocsátatott vizsgálat alá; nyomtatás-
ban pedig megjelent :

Elmelkedések a physiologia és psyckologia" körében, különös tekintettel a" pol-
gári és erkölcsi zevelesre. Irta D. Mocsi Mihály. Budán, a? m. kir. egy. bet 1839. n8r.
143 (és 4) lap , velínen, fűzve 54 kr. cp.

Ez azon értekezés, melly az 1834-ki philosophiai jutalomkérdésre ver-
senyezvén, nem ugyan mint szorosan a" kérdésre felelő, de mégis sok

tekintetben becses munka, külön tiszteletdíj melletti kiadatásra érdeme-
sítetett.

— A köz hasznu tudományos kézikönyvék" ügye?), mint a" pénz-
tár erejét még mindig felül múló nagy vállalat, ez uttal is elhalasztatott:
— Értésére esvén a nagy gyülésnek, miképen néhai Weszerle
József kir. egyetemi történettanító" halálával, pénztudományi kéziratai
és azokhoz tartozó réztáblái , mellyek főleg a" hazai numismaticát tár-

!) L. az Évk. IV-d. köt. I. oszt. 8—11., 37., és 79. II.

TIZEDIK NAGY GYÜLÉS 1839. 37

a

gyazzák , örököseire maradtak, kiknek azokat eladni szándékok; 7s
ohajtván a! társaság e" jeles készületeket a magyar pénzismeret előmoz-
ditására közzé tenni, a" kis gyülés határozottabb tudomás" szerzésére ,
kedvező esetben ama" kéziratok" küldöttségi megvizsgáltatására "s az örö-
kösökkel egyezkedésre bizatott meg.

— November" 18-d. Jerney János rt. következő jelentését terjesz-

tette elő:

Tekintetes Társaság! A" magyar nemzet" Europába költözése előtti dolgain bo-
rongó homályt történetvizsgálóink még szét nem oszlatták; kétes ugyan is mind ed-
dig , valljon Ázsia?" mellyik vidékéből vándorlott ki legközelebb? — éjszakon vagy a
közép részeken kell-e nyomozni a" magyarral rokon nyelvű népmaradékokat ? találhat-
ni-e még valójában ollyakra és hol? — Mindezek? napfényre hozása vállalatokban dús
korunknak maradt fön. ;

Miután alapos meggyőződésünknél fogva magyar nyelv" tudójától reménylhetni
egyedűl e" tárgyban sikeres vizsgálódásokat, kielégítő világosításokat egy kelet- éj-
szakra teendő utazás" következésében ; — alulirott , illy czélu vállalat" végrehajtását
abbeli reménytől élesztve tüzé ki magának: hogy a" Tekintetes Társaság tőle, mint
régi közohajtást betölteni szándékozótól a? terv" létre hozásában közremunkáló kegyes
pártfogását "s czélszerű vezérutasítását meg nem vonandja.

Alulírott, főleg linguisticai , historiai, geographiai és archaeologiai tekintetből
— Moldván, Besszarabián, Cherzonon keresztűl a" Kaukazus" hegyére menne, hol több
ágú nyomozástétel végett huzamosb ideig tartózkodván, a" perzsiai szélekig nyomul-
na le; onnan fölfelé Volga? vidékein haladva az Uralra térendő , különösen a" Vogul,
"s azzal rokon, finn ágazatu népségek" nyelvét — mint a" magyarhoz leghasonlóbbnak
állítottat venné gondos vizsgálatra; minden lépten fürkészve a" magyar régi lak-, nyelv-,
"s egyéb maradványokat, emlékeker. Visszajövet, ha a" gondviselés kedvezne útjá-
nak , Moszkván, Péterváron általmenve, a" nyugoti finn népek" nyelvére fordítaná
figyelmét.

Mihez képest azért folyamodik alulirott a" Tekintetes Társasághoz , hogy ezen,
a Szükséges előismeretek" megszerzése 7s nyelvek" tanulása végett csak az 1841ki ta-
vasz" kinyiltával megkezdendő, jobbára az orosz birodalom? határi közt, és az ázsiai
török birodalom" részeiben több évig folytatandó utazásra nélkülözhetlen útilevélnel
megszerzését, vagy annak kiadása iránt elevei biztosítást, úgy a" tökéletes bátorság-
ban és saját költségén kitelhető kényelemmel haladásra szükséges pártolásnak, ezél-
szerű fogadtatásnak legfelsőbb helyen leendő eszközlését tárgyul venni méltónak tar-
taná , — "s annak idejében utasításával is ellátná. — Mély tisztelettel maradván stb.

Örömmel vette a" gyülés buzgó társa" ezen szándékát , 7s a" kiván-
tak" eszközlésére szívesen ajánlkozván, az uti és ajánló levelek iránt az
4"

28 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTENETEI.

igazgatóságot rendelte megkéretni; utasitás- terv. készítésével pedig,
küldöttségképen Schedius és Jankowich tt. s a" nyelv- és történettudo-
mányi osztályok" helybeli rendes tagjait bizta meg.

— A? Buda és Pest határaiban és környékén találtató több romai
és keresztyén időkbeli, még eddig kevessé v. alig ismeretes emlékek
magokra vonván a" kis gyülés" figyelmét, ennek javaslatára elhatározta-
tott azoknak Luczenbacher János rt" ügyelése alatti rajzoltatások , 7s lei-
rással egyetemben, nagyobb vagy kisebb fontosságokhoz képest az Év-
könyvekben vagy Tudománytárban , kiadatások ; a" szükséges költségért
pedig az igazgatósághoz terjesztetett kérelem,

— Balogh Pál rt. indítványára a természettudományi osztálynak
meghagyatott , terjesztene elő tervet, melly szerint a társaság , tetemesb
költségek nélkül ís hazánk természetismeretének czélszerű előmozdításá-
hoz járulhatna.

— A" játékszíni küldöttség, melly ez évben a" rendelkezé-
se alá adott öszvegből 306 ft. erejével a magyar színmütárt ismét 19 da-

. rabbal bővítette?) , folyvást meghagyatott munkálkodásában , számára a
mult évről fenmaradt 102 fthoz még 300 ftnak kiadatása ajánltatott az
igazgatóságnak ; tagjaihoz pedig, a" munka szaporodása miatt, még Gaal
József It. csatoltatott. ;

— Következtek a" nagy gyülési rendszeres küldöttségek" tudóú-
sításai.

1. Az 1838-ki nagy jutalom ügyében munkált küldöttség az
illető évben megjelent munkák közül négyet emelt ki különösebben, u.
m. Vörösmarty Mihály" szomorujátékát: Marót bán; Gebhardt Ferencz
Különös orvosi nyavalya- és gyúgyítástudománya! 2-d. kötetét, Tarczy
Lajos" Természettanát két kötetben, és Balázházy János" , Háztartás és
gazdaságtudomány" czímű munkája első, a ,, Háztartást" magában fog-
laló kötetét. Minthogy azonban az elsőre nézve még elébb azt vélé elv-
ben eldöntendőnek, vívhat-e színmű — miután az academia ugyis egy
külön évi jutalom által gondoskodott a" színkültés" előmozdításáról — a"

1!) L. felebb a" 19, és 20. lapon,

TIZEDIK NAGY, GYÜLÉS 1839. 29

nagy jutalomért is; a másod és harmad helytt idézett munkákra nézve
pedig, minden érdemök mellett is, némelly lényeges, azokat véleménye
szerint a" jutalomtól elejtő , fogyatkozásokat talált a" küldöttség: a" Ba-
lásházy" ,,[áztartásának"" tudományossága "s hasonlítva nagyobb eredeti-
sége miatt, ajánlá odaitéltetni a 200 aranyat; a? többi hármat pedig a
következőkkel együtt dicsérettel illettetni, u. mint: b. Eötvös József Vé-
leményét a" fogházjavítás" ügyében, Gegő Elek? Moldvai Utazását, Sze-
mere Bertalantól Tervét egy épitendő javító-fogháznak a magányrendszer"
elvei szerint, Szigligeti Edvárd" szomorujátékát: Gyászvitézek, Vállas
Antal Egyetemi Számtudományát , "s végre Zsoldos Ignácz két munkáját:
Néhány szó a" honi köz bátorságról, és: Életpálya. — A" gyülés azonban,
elvileg kinyilatkoztatván, hogy a" nagy jutalomért víhatást nem kivánja
a munka terjedelmétól felfüggeszteni, "s így a! társaság drámai jutal-
máért nem versenyzett színműveket is nagy jutalomért vihatóknak tart:
a" megjutalmazandó munka iránt legott többfelé ágaztak el a vélemények ;
"s miután a" többség illy körülmények közt a jutalmat kétfelé osztatni
határozta: titkos szavazás" utján Balásházy" és Vörösmarty" munkáiknak
határoztatott elsőség ; olly pótló határozattal, hogy, mivel Balásházy
munkája mellett egyértelmű volt a?" gyülés" nyilatkozata, a" fel nem oszt-
ható emlékbilikom ennek jusson; dicsérettel pedig, mint a?" jutalmazot-
takhoz becsben legközelebb állók, Gebhardt és Tarczy" munkáik emeltes-
senek ki.

2. Az Évkönyvekbe szánt dolgozatokat vizsgált küldöttség
ajánlatára b. Eötvös József emlékbeszéde Kölcsey Ferencz rt. —, Ba-
logh Pálé Forgó György It. —, Bugát Pálé Schuster János rt. felett,
Gyóry Sándor rt. értekezése a" fel- és visszatorlásról, Szlemenics Pálé az
örökségi jószágokról, végre Sztrokay Antaltól: a házassági törvények ,
szertartások és viszonyok" szemléje, e" kötetben a közönség elébe terjesz-
tetnek. — Ez uttal, a" titoknok" előadására, "s az évkönyveki dolgozatok"
gyorsabb megjelenhetése végett, elhatároztatott, hogy jövendőben az Év-
könyvek csakugyan évenként adassanak ki; a kis gyülésre bízatván az
új terv. kidolgoztatása, "s legközelebbi nagy gyülés elébe terjesztése.

3. A köz ülés tárgyai, az illető küldöttség" előadása" nyomán ,
a" szerint rendeltettek el, mint alább, ez ülés" jegyzőkönyvében látható.

30 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

— E gyűlés folyamata alatt a! társaság néhány utasító határoza-
tot alkotott vagy előkészített, mellyeket itt szinte besorozandóknak tar-
tunk. Iilyek a következők.

Egy régi határozat (II. nagygyűl. III. pt.) szerint a" társaság semmi-
féle névtelen felirást nem fogadott el; ez mostan a! nem tudományos tar:
talmuakra szorítatott.

A" Tudománytár" számára készített dolgozatokra megállapítatott ,
hogy ezentul is ugyan csak egy tagra bizatik megvizsgálások , mindazon-
által, ha az illető szerző, el nem fogadtatás?" esetében, meg nem nyugod-
nék, még egy vizsgálót kérhet, "s ha a. kettő ellenkeznék egymással ,
az ülés egy harmadikat bíz meg: melly esetben a" többség dönti el a
kérdést.

Zsoldos Ignácz rt. előadván, miképen a tagok?" legnagyobb buz-
gósága mellett is , kereskedési közlekedéseink" lassusága miatt, a magyar
nyelven megjelent munkák" mindnyája, a" megjelenésük utáni évben né-
ha nem kerúl mindenik tag" kezébe, "s így megtörténhetik, hogy a? ta-
gok egy vagy más jelesebb munka ismerete nélkül jőnek fel nagy gyü-
lésre, mi szavazatoknak a nagy jutalom" ügyében könnyen ferde irányt
adhat: rendeltetett, hogy ezentúl mindenkor a februáriusi első kis gyü-
lésben dolgoztassék ki a! lefolyt évben megjelent figyelemre méltóbb s
természetöknél fogva jutalmazás alá eshető magyar munkák" czimsora;
közöltessék minden tiszt. és rendes taggal, hogy kiki, az illető osztálya-
és szakjabelieket megolvasván, okokkal támogatott véleményét minden
egyes könyvről nagy gyülésre a" titoknokhoz beadhassa vagy küldhes-
se: ki azokat az illető osztályoknak legott kiadván, ezek, tanácskozás
után, mindjárt a. második ülésben jelentést tesznek e" tárgyban. Kitetsz-
vén így, melly osztályokban találtatnak jutalomra ajánlott munkák ,
ezekre való tekintettel választatik a" szokott nagyjutalmi küldöttség ,
melly az egyes tagok" "s az osztályok" véleményei nyomán kijelelvén a
jutalomra és dicséretre méltatandó munkákat, a" kitüntetés indító okai-
val együtt, a! nagy gyülés e" javaslatot veszi aztán tanácskozás alá.

Továbbá Balogh Pál rt. indítványára ezentul az emlékbeszédek , a
titoknok által a: köz ülés" elrendelésével megbizott nagy gyülési küldött
séggel közültetvén, ez kineveztetése után másod napra tartozik jelentését

TIZEDIK NAGY GYÜLÉS 1839. 31

előterjeszteni. Kitünvén ebból, melly beszédek ajánltatnak a" köz ülésbeni
elmondatásra, a" többiek, a nagy gyülés fenlévő üléseire felosztva,
ezekben adatnak az elhúnyt tagok" tiszteletére ünnepélyesen elő.

Ismét: Szilasy János rt javaslatára "s a?" kis gyülés" ajánlására el-
határoztatott, hogy miután 1840. év" lefolyásával különben is bételik az
academia fenállásának első tizede: készítsen a? titoknok egy, annak
összes addigi munkásságát előterjesztő munkát, mellyhez egy külön sza-
kaszban mindenik tag" összes dolgozatai lajstroma is kapcsolandó lészen ;
a" terv" elkészítése a" kis gyülésre bizatván. i

Végre, a" titoknok a? kis gyülések" új elrendezését indítványoz-
ván, e tárgy, bővebb kifejtés végett, hasonlólag a" kis gyülésekre uta-
sítatott.

— Hazafiúi köszönettel fogadta a" gyülés a" , Zipser -gyújtemeény"
második századát, mellyel a természetiek? tára nevelésére, D. Zip-
ser András beszterczebányai prof. és Kubínyi Ferencz tbiró 7s több tud.
társ. tagja, kedveskedett.

— A" társaság, halál által, ez academiai évben, b. Prónáy Sán-
dor igazgató —, Guzmics Izidor tiszt. —, Horvát Endre r. — , és An-
gyalffy Mátyás, Buczy Emil s Gorove László lev. tagjait vesztette el,
kiknek rövid életrajzaik alább láthatók. Emlékbeszéd mindeniknek sza-
vaztatott.

— Az új választások nov. 23-d. folytak. Felolvastatván a
tagul ajánlottak" nevei az ajánlás" inditó okaival együtt; "s először is,
három tiszteleti tag" elválasztása határoztatván, többséget nyertek :

Deák Ferencz , Zala vármegye" táblabirája, és j. országgyűlési követe.

Eötvös József báró , a? tiszamelléki kir. kerületi tábla? köz bírája.

Stáhly Ignácz, kir. tanácsos és egyet. prof.

A" nyelvtudományi osztály" vidéki r. tagjai közt, Horvát Endre"
halála által üresség támadván , ide

Kovács Pál It.
válasz tatott.

Hasonlókép, a" Nyiry István? halála által, a" philosophiai osztály"
vidéki tagjai közt támadt üres helyre:

Szontagh Gusztáv It.

32 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Ohajthatónak találván a" gyülés a termeészettudományi osztálynak,
terjedelmessége miatti szaporítását, egy vidéki rendestagi helyre fölter-
jesztettek az igazgatóságnak :

Tarczy Lajos lt.

Brassai Sámuel It.

Klauzál Imre It.

Végre, a levelező tagokul ajánlottak közül tizenkettőnek elvá-
lasztásában állapodván meg a gyülés, többséget nyertek a" következő tu-
dós hazafiak :

" Balla Károly , Pest vmegye" kapitánya, "s tbiró.

Bertha Sándor , hites és acad. ügyész, "s tbiró.

Briedl Fidél , sz. Benedek" rendebeli széptan? és neveléstud". tanitója.

Csatsko Imre, győri kir. acad. törv. prof. "s tbiró.

Erdelyi János , Pesten.

Garay János , Pesten.

Horváth Mihály , phil. D. váczi megyei áld. pap, Budán.

Kiss Bálint, szentesi ref. pred., esperes és tbiró.

Kiss Ferencz , h. ügyvéd és tbiró, Budán.

Lukács Móricz , tbiró Pesten.

Szabó István, guszonai pleb. Gömörben.

Vecsei József, philos. prof. a" debreczeni ref. collegiumban.

— A társaság külső viszonyait illetőleg, ez évben a" berlini, phi-
ladelphiai, portugalli, prágai academiák s t. társaságok, "s a" florenczi
cs. kir. Accademia della Crusca" VIG GNYETTÁGN vette e" tudós testüle-
tek" figyelme jeleit.

IGAZGATÓSÁG TANÁCSKOZÓ GYÜLÉSE.
NOVEMBER" 23. 1839.
Gróf Teleki József" előlülése alatt jelen báró Jósika Miklós és gróf Károlyi György igazg.
tagok , Schedel Ferencz titoknok , és Szalay L. segéd jegyző.

Az elnök kinyilatkoztatta, hogy miután a pozsonyi országgyűlés
miatt az igazgató tanács tagjai ez úttal elégséges számmal teljes ereú
gyülés" tartására nem jelentek meg, csak a" haladéktalan elintézést köve-
telő ügyeket kivánja felvétetni, "s illető helybenhagyás reményében el-
rendeltetni. Ennek következésében :

TIZEDIK NAGY GYÜLÉS , 1839. 33

I. Előterjeszté a" titoknok az academia? közelebb lefolyt esztendei
munkálkodásairól szóló jelentését, valamint a" pénztárhivatalét is annak
évi bevételei, kiadásai "s állapotjáról; mellyek szokott mód szerint az
ország törvényhatóságaival, "s hírlapok mellett a? közönséggel is, kö-
zöltetni rendeltettek. t

II. Bemutattattak a fő és a mellék pénztár" számadásai 1838-ról,
valamint a? tiszti ügyésznek azok megvizsgálásáról szóló jelentése, melly
szerint azokra semmi észrevétel elő nem fordúlt; "s ezen irományok"
szokás szerinti vég átnézésére gróf Andrásy György és gr. Károlyi György
ig. tagok kérettek meg.

III. Horvát Endre rt. helyébe, ki a f. évi martius" 7. halálozott
meg, a" fenálló rendszabások" értelmében Fábián Gábor mozdítatván elő,
neki annak 300 ft. fizetése aprilis elsejétől kirendeltetett.

IV. 1. Az 1838-ki magyar munkák közt Balásházy János ,,Ház-
tartás és mezei gazdaság" tudománya" első kötetének és Vörösmarty Mi-
hály , Marót bán"-jának itéltetvén nagy gyülés által a" közös elsőség; az
igazgató tanács 1834-ki hasonló esetbeni határozatára hivatkozással, a
nagy jutalom , a" nagy gyülés" ajánlata értelmében ki is rendeltetett. Így :

2. A" nyelvtudományi , philosophiai és dramai 100 aranyos jutal-
mak , szinte a! nagy gyülés" ajánlata szerint, Lenkey Zsigmondnak , He-
tényi Jánosnak és Tóth Lőrincznek rendeltettek kiadatni.

V. A" játékszíni küldöttségnek, a mult évben kirendelt öszveg-
ból még 102 ft. lévén rendelkezésére, újabb segedelem meg nem ajáni-
tatott; csak az academiai páholy" folyvást megtartása határoztatott el.
Végre

VI. Felhatalmaztatott a" nagy gyülés újabb, 1841-re szóló, ju-
talomtételek" kihirdetésére.

NYOLCZADIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE.

PESTEN , A" NS. VÁRMEGYE" NAGYOBB TEREMÉBEN , 1839. Noy. 24. DÉL ELŐTT 10
ÓRAKOR.
Előlülő: gróf Teleki József; jelen a? nagy gyülésen voltak. Számos és fényes hallgato-
ság , nemzeti köntösben a? palotában , a? nélkül és asszonyságok a? karzaton.

Ma TS ID OGYI, Vo"l. "7 5

34 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

1. Az elnök megnyitja az ülést. L. beszédét alább I. sz. alatt.

9. A" tiítoknok előadta röviden a" társaságnak 1838. nov. 12-tól,
1839. nov. 24-ig folyt munkálkodásait ").

3. Péczely József rt. a következő kérdést fejtegeté: Igaz-e hogy
a" történetirásban hátrább az új kor a? réginél? L. a II. osztályban VI.
sz. alatt.

4. Szalay László rt. , Kollár Ádám Ferencz mint jogtudós" czímű
székfoglalóját olvasta fel. L. a II-d. osztályban XII. sz. alatt.

5. Sztrokay Autal rt. a" házassági törvények, szertartások és vi-
szonyok" szemléjét adta elő. L. a" II. osztályban XIII. sz. alatt.

6. Báró Eötvös József tt. emlékbeszédet tartott Kölcsey Ferencz
rt. felett. L. az I. osztályban III. sz. alatt.

7. A" segédjegyző felolvasta az 1838-ki nagy jutalomra "s a" több
dicséretre érdemesített magyar munkákról szóló jelentést ekképen :

Tekintvén a! társaság literaturánk" 1838-bani haladását; habár ez a" legköze-
lebb mult évekével nem látszik is versenyezhetni; mindazáltal találtattak néhány,
különösebb figyelemre méltó jelenések a" tudományos és szépliteraturai munkák" sorá-
ban ; mellyek közül a" társaság főleg kettőt kivánt kitüntetni, sőt köztök a" nagy ju-
talmat fel is osztani ; ugymint :

Balásházy Jánostól: A" Háztartás és mezei Gazdaság" tudománya. Első kötet.
Debreczen , 1838.

Vörösmarty Mihálytól: Marót bán, Szomorujáték 5 felv. Buda, 1838.

És pedig az elsőt: mint tudományos versenytársainál eredetibbet, és saját
tapasztalatokra épúltet. "S szerző a" vegy- és természettan , úgy a!" többi természeti
tudományok" eredményeit is tekintettel gazdasági állapatunkra felhasználván, munká-
ja tudományos becsüvé, "s népszerü előadásával egyszersmind közhasznuvá vált.

4" másodikat , mint a?" melly lassan haladó drámai literaturánk" mezején, ere-

detiség, költői érdemei, nyelv- és formabeli tökélyeivel a?" jelesebb művek sorába szá-
mitatni méltó.

Mint ezekhez közel állókat, különös dicsérettel kivánta a" társaság említetni e
ket munkát :

Gebhardt Ferencztől: Különös orvosi nyaválya- és gyogyítástudomány. Má-
sodik kötet. Pest. 1838.

") Megjelent szokás szerint több pesti lapban.

NYOLCZADIK KÖZÜLÉS, 1839. 35

Tarczy Lajostól : Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve. Második
kötet. Veszprém, 1838.

Költ Pesten, a" m. tud. társaság X-d. nagy gyülése 7-d. ülésében , nov. 22. 1839.
D. Schedel Ferencz , titoknok.

8. Olvasta ugyanaz a" nyelvtudományi osztálynak 1837-ben kitett
jutalomkérdésére érkezett pályamunkákról szóló , következő jelentést :

Az 1837-ki köz ülésben kihirdetett ezen nyelvtudományi kérdésre: ,,Mellyek
a" két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlévő , részint régi emlé-
kekben találtató, azon magyar hangzatu helyirási (topographiai) és család - nevek ,
mellyeknek eredeti jelentését bizonyossággal, vagy legalább hihetőséggel meghatá-
rozhatni ?"" a? határnapig három pályamunka érkezett , mellyek három osztályi rendes
tag által megvizsgáltatván, közülök ezen jelmondatu: ffxis reddat omnium nominum
etymon? találtatott viszonylag legjobbnak, "s így 100 arany jutalomra méltónak :
minthogy ez a" kérdés természetét leghelyesben fogta fel, a" magyarázathoz nem olly
egyoldalulag látván mint társai, többnemü kútfőkhöz folyamodott, "s már csak a
megfejtendő nevek" összeszedésében is legtöbb szorgalmat bizonyított.

Feltöretvén a" szerző" jeligés levelkéje, e" név tünt elő: LenAey Zsigmond ,
pelsőczi ref. lelkesz.

Pesten, a?" m.t. t. X-d. nagy gyülése" 2-d. üléséből nov: 17-d. 1839.
D. Schedel Ferencz , titoknok.

9. Hasonlókép a" philosophiai osztálynak szinte 1837-ben kitett ,
jutalomtételére érkezett pályamunkákról szóló következő jelentést :

Az 1837-ki köz ülésben kihirdetett ezen philos. feltételre: ,,Nyomoztassék ki a
pantheismus? természete , eredete, szülő okaival "s elágazásaival együtt; "s adassék
elő, millyen befolyása volt a" régi, közép, és újabb kori philos. rendszerekre ?f a
határnapig hat pályamunka érkezett, mellyek három osztályi rendes tag által meg-
vizsgáltatván, közülök e? jelmondatúnak: Curriculo pulverem olympicum collegisse
juvat , itéltetett a? 100 arany jutalom és nyomtatás; mint a" melly a" kérdést a legfüg-
getlenebb álláspontból vizsgálja, azt minden ágaiban helyes elvek "s a" tudománytör-
ténet" világánál deríti fel; "s általában alapos összevetés , kútfőtanulmány , "s előadás
tekintetében társait felülmúlja.

E" mellett azon munka , mellynek jeligéje: Szum cwigue, egy egy iveért 3
darab arany tiszteletdíj mellett nyomatni; az illy jelü: Tout P univers subsiste a V
ombre de sa maine; valamint az, melly e? szavakat viseli homlokán: Cuo teneam vul-
tus mutantem Protea nodo? dicsérettel említetni —; végre a" Parmenides mondatával
ellátott , mint kiirás félretétetni , határoztatott.

5"

36 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

A" két első karbeli munka? levelei" felbontása után kitetszett, hogy a" jutalom-
ra érdemesített munka? szerzője Hetényi János , ekeli ref. pred. és m. acad. It. , a" tisz-
teletdíjra méltatotté pedig Warga János körösi lyceumi prof. "s m. acad. It.

Költ Pesten, a? m. t. t. Xd. nagy gyülése" 6-d. ülésében, nov. 21. 1839.

D. Schedel Ferencz , titoknok.

10. Következett az 1834-ki drámai jutalom mibenlétéről szóló
jelentés :

Az évenkénti drámai jutalomra a" határnapig 13 szomorujáték érkezett be;
mellyek" sorából az öt tiszt. és rendes tagból álló küldöttség" véleménye szerint különösb
figyelmet csak három érdemelt; "s ezek közül a" 100 arany jutalom a" ,, Hunyadi Lász-
lós czíműnek itéltetett; mint a" melly társainál jobban alkotva , kerekebb egészet te-
szen, általában correctebb , tulzásoktól ment, leginkább szívhez szól; "s nyelv és ver-
selésre nézve is első rangot érdemel.

Ezt követi mindjárt, élesebb characterrajzainál fogva, a" ,, Negyedik László"
czímű szomorujáték , melly négy arany tiszteletdíj mellett nyomatni; — végre az I.
Károly es udvara czímű , melly dicsérettel említetni határoztatott.

Feltöretvén a" jeligés levelek, kitetszett, mikép az első rangúnak ismert
munka" szerzője Tóth Lőrincz h. ügyv. s m. acad. It., a" másodiké Gyurmán Adolf.

Költ Pesten , a" m. t. t. X-d. nagy gyülése 3-d. üléséből, nov. 18. 1839.

D. Schedel Ferencz, titoknok.

11. A" segédjegyző az újonan kitett jutalomkérdéseket hirdette ki
(I. felebb a" 25. II.); mik után az elnök az ülést berekesztette.

A" jutalomkérdéseken kivül kiosztatott az ülés" alkalmával: ,,A" m. tudós tár-
saság" igazgatóságának jelentése a" társaság" 1838-beli munkálódásairól "s pénztára
mibenlétéről." (Budán, egyet. bet.). Magos 4r. 8. I.

A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

TÖRTÉNETEI.

TIZEDIK ÉV,

1839. DEc. 2-TÓL 1840. SEPT. 7-KEIG.

ELSŐ SZAKASZ.
KIS GYÜLÉSEK 1839. DEc. 2-TÓL 1840. AUG. 26-KÁIG.

Összesen 27 ülés. Gróf Teleki József elnök Pozsonyban az országgyűlésen, mellynek
elmúltával 7 ízben vezeti az ülést. Helyettesen Fáy András 1, Jankowich Miklós 2, Schedius
Lajos 17 ízben elnököltek. Jelen voltak tiszteleti tagok: Fáy 6 , Jankowich 14, Schedius 7
ízben (ide nem tudván elnöklésöket) ; rezxdes tagok: Bajza 24, Balogh 26, Czuczor (vidéki)
1, Döbrentei 7, Fábián (vid.) 1, Frivaldszky 9, Gebhardt 26, Győry 14, Jerney 21, Kál-
lay 20, Kossovich (vid.) 1, Luczenbacher 23, Stettner (vid.) 1, Szemere 10, Szilasy 16,
Sztrokay 26, Vásárhelyi 15, Vörösmarty 22, Zsoldos (vid.) 15 levelezők: Antal 1, Erdélyi
4, Fogarasi 6, Gaal 15, Garay 1, Gáty 1, Horváth Mihály 9, Kacskovics 4 , Kiss Károly
4, Lukács 12, Pulszky 2, Székács 9, Tasner 2, Tóth 3, Vajda 7, Warga 1 ízben; a? ti-
toknok mindig, Szalay László segédjegyző 17, a? szavazatos pénztárnok 3 ülésben.

ELSŐ CZIKKELY.
Nyelv körüli munkálatok.

I. A" nagy szótár" terve, azon változtatások és bővitésekkel ,
mellyeket a" Xd. nagy gyülés elfogadott, kinyomatott illy czímmel :

A nagy magyar szótár" belső elrendelésének, "s miképeni dolgoztatásának
terve. Utasításul a" magyar tudós társaság tagjainak. Budán, a" m. kir. egyetem"
bet. 1840. N8r. 28 I. — Ára 10 kr. cp.

"s a munka szerinte meg is indítatott. Ezen kivúl :

38 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

1. A? köz kézen forgó Zsebszótárhoz tartozólag Edvi Illés Pál It.
jegyzéseket terjesztett elő, mellyek , miután a" német-magyar rész új kia-
dása indítványoztatott, használat végett a" szerzőkkel közöltettek is.

2. A törvénytudományi műszótár" szerkesztését Sztrokay Antal rt.
befejezvén, az sajtó alá adatott.

3. A hadtudományi múűszótár előkészületei" folytatása — miután
Tanárky Sándor rt. időközben meghalálozott — Kiss Károly Itagra bíza-
tott, ki azoknak első, vagyis Ától Éig terjedő részét még a" kis gyülé-
sek" folyamatja alatt be is adta, mire azok, az előleges tervhez képest
(1. felebb 4. I.) mind annyi másolatban b. Lakos János tiszt., Szontagh
Gusztáv r. és Baricz György I. tagoknak kidolgozás végett megküldettek.

4. A" tájszavak" gyűjteményéhez Czech József váczi, Matusik Já-
nos tatai és váczi , ifj. Dobóczky Ignácz vegyes, de főleg hevesi, Gáspár
János erdélyi tájszavakat küldöttek be; Pajor István a" társaság megje-
lent Tájszótárán keresztülmenvén, azt a komáromi szójárás álláspont-
jából kísérte jegyzésekkel; végre Drnóvszky Ferencz a nyitravidéki,
különösen a" Zoborhegy" napkeleti lánczának alján lakó magyarok" nyelv-
sajátságairól közlött némelly adatokat.

II. A" régi magyar nyelvemlékek" III-d. kötetébe iktatott münche-
ni codexhez , vagy is a" négy evangelista? XV-d. századbeli m. forditása
tatrosi másolatához, Jászay Pál It. grammaticai-criticai szótárt dolgozott.

Itt említendő ama , Jezerniczky Istvánnál Lászlófalván, Turócz
vármegyében, lévő, hún-scytha betűkkel irott régiség, mellyet Cherven
Tamás beszterczebányai kanonok a!" társasággal , elsőben ugyan hasonmás-
ban, utóbb eredetiben is közlött, "s mellyról Jerney János rt. junius" 23-d.
tudósította az ülést. A" társaság rendeletéből mind ezen irat rézre met-
szett hasonmása, mind Jerney" tudósitása s az e" tárgyra vonatkozó leve-
lezések , történeti bevezetéssel a" közönség elébe terjesztettek ?).

MÁSODIK CZIKKELY.
Tudományos munkálatok és kiadott munkák.
I. A? tudományok" előbbvitelén "s terjesztésén számos tudományos

munkák és értekezések" irásával fáradoztak a" tagok , mellyek az igazga-

1) Tudománytár, új folyam , Értekező rész, VIII. köt. 109—129 1.

KIS GYÜLÉSEK 1839—1840. 39

tóság ez évi jelentésében elősorozvák; az utóbbiak közül a" társaság
Tudománytárában jelentek meg Briedl Fideléi a. történettanról aestheticai
tekintetben !) , a" természettan?" fontosságáról iskoláinkban?), "s az isko-
lai mivelésnek viszonya és hatása a társalgási mivelődésre"); gróf Ke-
mény József Ádám János XVI és XVII. század közt élt magyar költőt
ismertette meg 9); Podhraczky József a budapesti bírák" sorát nyomozta
ki a legrégibb időktől kezdve "), Gévay Autal a! társaságot egy, a" bécsi
cs. udvari könyvtárban levő illy czímű kéziratról tudósította: Historia
rerum ungaricarum a Georgio Sirmiensi, Regis Ludovici et Joannis Re-
gis sacellano scriptitata , melly az 1484—1510-ki dolgokat beszéli el, "s
mellyból a" II. Lajos király" halálát tárgyazó előadást hű másban közlötte
is "; Duczenbacher János rt. a" legrégibb pénzról értekezett") , Ő, Jászay
Pál, Jerney János és Podhradczky J. több rendbeli okleveleket ismer-
tettek "s magyaráztak "); Tarczy Lajos a" természettan hajdankori törté-
netét adta"). — Végre Briedl Fidél, néhai Gusmics Izidor tt. kéziratai-
ból ennek értekezését a" philosophiai nyelvról közlötte ").

II. A? társaság tagjai közűl Szalay László rt. 1840. aprilistól ju-
liusig ismét tett egy rándulatot a külföldre; "s Londonban, az erdélyi
fejedelmeknek az angol királyokhoz irt s a britt muzeumban tartatott
leveleik" leiratását elrendelte !).

") Tudománytár , új folyam, Értekező rész, VIII. köt. 7—19. I. Vizsgáló Bajza.
? Tudománytár, új folyam , Értekező rész, VII. köt. 90—113. 1. Vizsgáló Geb-

hardt,

5) FENÁPOÁKYHÁT ; új folyam, Értekező rész, VIII. köt. 176—187. I. Vizsgáló Szi-
asy.

") Tudománytár, új folyam, Értekező rész, VIII. köt. 80—92. I. Vizsgáló Döb-
rente2,

5) Tudománytár , új folyam , Értekező rész, VII. köt. 296—314. 1. Vizsgáló Jerney.

") Tudománytár , új folyam, Ertekező rész, VIII. köt. 167—175. I. Vizsgáló Bajza.

7) Tudománytár, új folyam , Értekező rész, VII. köt. 315—323. I.

") Tudománytár, új folyam, Értekező rész? valamennyi fűzeteiben.

2 ge áuytárs új folyam, Értekező rész, VIII. köt. 195—209. I. Vizsgáló Geb-
ardt.

") Tudománytár, új folyam, Ertekező rész, VII. köt. 143—56. és 222—35. I. Vizs-
gáló Szilasy.

1) Pár levelének kivonata a Tudománytárban áll, új folyam, Literaturai rész, IV.
ES f) 25 y , uj loly: ,
köt. 313. és köv. II.

40 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

III. A" Tudománytár" számára, a" birálat alatt voltakhoz még 3
nyelvtudományi , 3 philos. és neveléstani, 5 történeti és rokon "s 2 ter-
mészettani , öszvesen 13 értekezés járult, mellyek" vizsgálatában Bajza,
Balogh , Frivaldszky , Gebhardt , Jerney és Szilasy rr. tt. jártak el. Visz-
sza 4 vettetett, elfogadtatott 11, és pedig a" már felhordottakon kivül,
nem-academicusoktól, a következők :

Seéellyei Elek: Alsólindvai Bánffi-nemzetség" naplója ").

Berkity György: Népismertetés: A" bunyeváczok Fejér és Pest
vmegyékben ?).

Köváry László: Föld- és országtani vázlatok Szilágyról 5").

A" Tudománytár" közyvészeti (bibliographiai) czikkelyéhez Bolyai
Farkas, Czuczor Gergely, Fábián Gábor, Hoblik Márton, Horváth Cy-
rill, Kis János és Szlemenics Pál járultak ; felszólított nem-tagok közül
Tury Ferencz brassai kir. tartománybiztos.

IV. A" X-d. nagy gyülés dolgai közt említettük néha Weszerle
József pénztudományi kéziratai ügyét. Az akkori határozat következé-
sében Schedius Lajos t. és Jerney János "s Luczenbacher János rr. tt. csak
ugyan ki is küldettek, kiknek tudósítása szerint Weszerle"? kéziratai XL.
füzetben, nagyobb részt a pénztudomány" egyes tárgyait illető töredé-
kes jegyzetek , idézetek és leirásokból állóknak találtattak, két kötetet
kivévén a magyarországi és erdélyi pénzekról, mellyek tisztázva , de be-
fejezve szinte nincsenek , "s mellyekhez 166 kész réztábla tartozik nagy
4rétben. Noha pedig a" szerző özvegye a munka teljes kidolgoztatását
"s annak minél elébbi megjelenését ohajtá, alkuba mégis bocsátkozni nem
kivánt, míg a" nemz. muzeum" fens. pártfogója, ki e" kéziratokról szinte
tétetett magának jelentést , iránta ki nem fejezné szándékát. Ekképen te-
hát ez ügy függőben maradt.

V. A" mult academiai évről vizsgálat alatt maradt, nyomtatás vé-
gett beküldött munkákhoz járult kilencz, különösen : nyelvtudományi 1,
szépirodalmi 1, classica literaturai 2, philosophiai 2, mathematicai 1,

1") Tudománytár, új folyam, Értekező rész , IX. köt. 252—60. és 321—5. I. Vizs-
gáló Jerzey.

7) etre lá új folyam , Értekező rész, VI. köt. 314—331. I. Vizsgáló Jerney.
") Tudománytár , új folyam , Értekező rész, VIII. köt. 20—36. 1. Vizsgáló Jerzey.

KIS GYÜLÉSEK 1839—1840. 41

törvénytudományi 1, gazdaságtudományi 1. Eljártak vizsgálatokban :
Schedel, Balásházy , Bitnicz, Czuczor, Kállay, Péczely, Stettner, Sza-
lay, Szemere, Szontagh, Sztrokay, Vállas, rr. tt.; Fényes, Fogarasi ,
Garay, Lukács, és Székács II. tt.

A" vizsgálat alatt volt kéziratok közül kereken visszautasítatott
12, elfogadtatott 2, mellyek alább a" XI. nagygyülés" dolgai közt lát-
hatók.

VI. Megjelentek pedig a" kis gyülések" folyamatja alatt :

1. Tudománytár , kiadja a! m. t. t. a) Értekezések , szerkesztő Euczenbacher
János. VII. VIII. köt. b) Literatura, szerkesztő Balogh Fál IV. köt. n8$r. réz és kő-
metszetekkel. Ára 5 ft. ep.

2. Magyar khelyesirás és szóragasztás főbb szabályai, A? m. t. t. külön hasz-
nálatára. Negyedik kiadás. Budán, 1840. n8r. 40. 1. velínen fűzve ára 10 kr. cp.

3. Hellen Classicusok magyar fordításokban, Kiadja a m. t. t. Első kötet :
Sophocles"? Oedipusa és Euripides" Iphigeniája, Guzmics Izidor apát és rttól., Budán ,
1839. n8r. 204 1. velínen, fűzve 1 ft, 12 kr. cp.

4. Romai Classicusok magyar fordításokban. Kiadja a" m. t. t. Harmadik és
negyedik kötet: Caius Julius Caesar" minden munkái, Szezczy Imre praemonst. prof.
m. acad. It. által; két kötet. Budán , 1839. n8r. 387 és 350 1., velinen, fűzve 2 ft. cp.

5. Termeszettudományi pályamunkák. Kiadja a" m. t, t. Második kötet: A"
magyarországi szíkes vidékek természettudományi tekintetben. Koszorús pályairat
D. Balogh Józseftól. Budán, 1839. n8r. 100 I. vel. fűzve 40. kr. cp.

6—8. Külföldi játékszin. Kiadja a" m. t. t. XVI-d. kötet: Rágalom iskolája ,
vigj. 5 felv. Sheridan után angolból Tóth Lőrincz által. Budán, 1839. ni12r. 153 I.
Ára 36. kr. cp. — XVII-d. kötet: Romeo es Julia , szomoruj. 5 felv. Shakespeartól.
Angolból fordította Náray Autal. Budán, 1839. n12r. 177 I. Ára 48 kr. ep. — X.VIII-a.
kötet: 4 hazudság, Federici ut. olaszb. ford. Galvácsy László. Budán, 1840. n12r.
120 I. fűzve 24 kr. cp.

9. M. tudós társasági Nevkönyv astronomiai naplóval és kalendáriommal
1840re. Budán, öszvesen 220 1. velinen fűzve 40 kr. cp.

VIL A" junius" 15-ikén tartott ülésben jelentvén a" nmlt. Elnök
hogy Kliegel József az általa feltalált betüosztó és szedő gépek" mintái meg-
tekintésére az academiát meghívja, az erról adandó tudósítás megtételé-
re biztosság rendeltetett Schedius Lajos tt., Schedel tit., Balogh, Győó-
ry és Vörösmarty rr. ttból álló; melly szorosabban vö eVázéGÉSáN az em-

BE. TETSEYK. V. 1. 6

42 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

lített mintákat, junius 23-ikán terjeszté elő tudósítását, mellyet a" még
függőben lévő tárgy" érdekessége miatt itt beiktatunk.

Tekintetes Tudós Társaság! A" Tek. Társaság" megbizásából folyó hónap
16kán a" nagyméltóságu Elnök úr "s más számos academiai tagok" jelenlétében, és kü-
lön is , megtekintettük Kliegel József hazánkfia" két rendbeli gépét, "s mind előmuta-
tásait , mind magyarázatait figyelemmel kisértük.

A" feltaláló? kérelmére a" gépezetek" bár nagyjábani leirását mellőzvén ; még
most csak a? tapasztalt eredmények "s a" találmány" hasznáróli véleményünk" előadására
szorítkozunk. 3

Kliegel úr" találmánya két rendbeli gépből áll, mellyek elseje a" nyomtatás
után szétszedendő betűoszlopokat bontja fel elemeibe , "s minden betüt és jegyet külön
szekrénykékbe rak le; másika ismét azok? sebes szedésére, és összeállítására szolgál.
A? két mű szoros rokonságban áll, "s egymást egészíti ki, úgy, hogy habár külön
mindenik csodálatos sebességgel és pontossággal teljesíti is rendeltetését; a" czélnak
teljesen csak együtt felelnek meg; mert egyenként vagy az egyik vagy a" másik gép
mellé számos betüszedő kivántatnék , ki a" szétrakott anyagot arányos sebességgel is-
mét feldolgozza , vagy a" feldolgozottat szintúgy szétoszsza; nehogy a" forgásban lévő
betütömeg egy vagy más úton használatlanúl "s így kamathajtás nélkül heverjen.

A betüosztó gyors géj7 mintája harmincz különféle betű- és irásjegy" elválasz-
tására készült. Kliegel úr egy különösen a? szétosztandó betüoszlop? felvételére alkal-
mazott szekrénykébe egy, 64 betüből álló, sort bocsátott, miután azok ellenőrségűl
elébb összejegyeztettek. E? betüszekrény azután a" mintagépre tétetvén, egy bódá" (for-
gatyú) forgatásával az egész gép múnkásságba tétetett, úgy hogy minden egyes fordi-
tás által egy egy betü a" választóműbe vezettetnék, "s ebből külön nyilásokon, minde-
nik a" neki rendelt helyre tolatnék.

A" próba egyes betükkel , mellyeket Kliegel úrnak általadtunk , ismételtetett ,
"s azok a" bódának egy egy fordítására mindig kirendelt helyökön jelentek meg; ki-
vévén, ha a?" betü nem rendes fekvésében eresztetett a" gépbe, mi a" felebbi próbánál
is tapasztaltatott , hol szinte történt hogy egy pár; betü megfordítva lenne a" sorba ik-
tatva. Ugyan ezt teendi a" gép mind azon betük- és jegyekkel, mellyek ritkábban for-
dulván elő, mint példáúl az algebrai, csillagászati, vegytani, stb jegyek, vagy
közbe iktatott görög, arab stb szavak, "s mellyekre a" gép még alkalmazva nincs ,
sőt a" külön betünemekkel is, úgy hogy ha példáúl a" gép antiguára leszen igazítva ,
valamennyi a" szedésbe vegyült fractura betükülönbség nélkül egy helyt választatik

majd ki, hogy utóbb, midőn a! gép fracturára alkalmaztatik , ez betü szerint is fel-
osztassék. ,

Mi Kliegel úr" gyors betüosztóját illeti , annak nagyban is kivihetőségéről és
gyakorlatiságáról kétségünk nincsen. A"? mit az, a" feltaláló által önkezűleg , "s ezer
próbálgatások közt természetesen minden szigorúbb szabatosság nélkül készülve har-

KIS GYÜLÉSEK 1839—1840. 43

mincz betüvel véghez viszen, azt gyakorlott kézmüvesek által alkotva, bár több je-
gyekre alkalmazva is, szükségkép sebesebben és szabatosabban fogja eszközölni.

Csak egy része hiányzik még , t.i. a" betütárak, mint feltaláló nevezi , mely-
lyek a" kiválasztott betümennyiséget soronként felveendik, de ezek? alkalmazásában "s
minden sor" megtölte után azoknak szükséges tovább mozdíthatásában semmi nehézség
nem fordulván elő; a" gyors betüosztót már is a" rendeltetésöknek szerencsésen meg-
felelő gépezetek? sorába véljük iktathatni.

A betüszedő gyors gép" mintája eddigelő csak három betüre van alkalmazva.
Valamint az osztógép bódára vagy is forgatyúra , úgy ez bilentyűre van. Minden bi-
lentyűnyomintás , hasonlólag a" zongora?" alkotmányához , a" gépre állított betütárakból
egyegy betüt, jegyet, vagy spatiumot vezet a" maga helyére akár egyszerre, akár
egymás után érintessenek a" bilentyük, mindegy: de ebben fekszik azon lehetőség , mi
szerint e" mű , ügyes szedő kezei alatt sebesség" tekintetében csodálatos eredménye-
ket állíthat fel.

Nem tagadhatjuk , az eszme itt olly merész , a" gépezet első szemre olly szö-
vevényesnek látszik, hogy eleinte a" kivihetőség vagy inkább gyakorlatiság iránt némi
aggodalmat éreztünk, de a" szorosabb vizsgálat azt is eloszlatta. A"? valódi nehézségek
meg vannak győzve, A" gép, sok részei ellenére is nem szövevényes; t.i. az eszme
egyszerü , "s a" részek csak ismétlődés által sokszorosodnak. Az megfelelhet czéljának
ha szerfeletti kivánságok nem fogják terhelni. Tarka szedések, több nyelvbeli, "s kü-
lön alaku és nagyságu betükből állók, úgy sokféle jegyekkel, számokkal , formulák-
kal stb a" lehetség" körében fekszenek ugyan, de a" nyereség csak csekély lenne;
mert a" játék ugyan azon arányban lassudnék a" mellyben nehezednék: "s hézag még
azon felúl is sok maradna, mellyet szabad kéznek kellene pótlani.

Egyforma folyó textus" szedése ellenben, millyenek többnyire a? hírlapoké ,
iskola-, nép- "s ájtatossági könyveké, széplíteraturai, munkáké stb akár sebesség,
akár hibátlanság" tekintetében merészebb remények" betöltésével ís kecsegtet: mert
nem kell feledni, hogy a" betühibák" egy része ugyan szedési hiba, de talán nem ki-
sebb része lferakói, melly foglalatosságot, mint felebb előadni szerencsénk volt, az
osztógép tökéletes csalhatatlansággal végzi.

Továbbá a! feltaláló előadása szerint, az osztógép nyolcz, a" szedőgép négy
művel köttethetvén össze, egy erő ugyan annyi idő alatt az eredményt amott nyolcz-
szoríthatja , itt négyszerítheti.

Meg kell még a" szedőgépről jegyeznünk , hogy az négy rendbeli nagyságú
betüre készúl. Minthogy az apróbbak vagy nagyobbak csak kivételképen , "s czímúl ,
oldaljegyzésekben stb fordulnak elő, szabad kézből fognak pótoltatni, midőn az osz-
lop szerkesztetik, lapszám, oszlopczím, kötőjegy, ha tetszik lapór stb felrakatik ,
a" netalán szükséges jegyek is beeresztetnek ; "s az osztályok , új kezdetek , a" versek
stb elrendezése vitetik véghez.

E találmány" szellemi becse"? meghatározására az anyagit kell alapul vennünk.

6"

44 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

Az osztógép" bódája" megfordítására a" mintánál 1 7 másodpercz kivántatik ,
a" kivitt gépben csak egy fog kivántatni. Minthogy így egy első percz alatt 60, a"
nyolczas műben pedig nyolczszor annyi, azaz: 480, "s így egy óra alatt 28,800 betü
osztathatik szét, hogy 20 óra alatt 35 ív ciceroszedés (16 ezer betüt számítván egy
ívre) osztathatik el, mi ugyan annyi idő alatt mintegy 23 szedőt foglalkodtatna. Mi-
hez még az veendő, hogy Kliegel úr a gépet egy óramű által fogja hajtatni, melly
éjjel nappal, vasár és ünnepnap is jár, és csak egy szolgát kiván , ki koronként fel-
rakja az oszlopokat, 75 elszedi az osztott betümennyiséget.

A? szedőgépnél kisebb, és nem illy egyenlő az eredmény. De közép számokat
vevén fel, ha minden fél másodperezre csak egy billentést számítunk , az egyszerü
gépen egy ciceroív 49" 52" alatt játszathatik le, tehát annyi, a mennyit ennyi idő
alatt csak 13 szedő bírna véghez vinni.

. Kliegel úrnak elénkbe terjesztett, "s másolatban ide mellékelt számítása sze-
rint, ha már most általjában közép számokat veszünk , "s mind a? szedésdíjt, mind a"
nyert helyet, fűtést és világitást, mind a?" procentuatioót tekintjük, úgy a" gépek" meg-
szerzési árát is levonjuk , a" két gép közép becscsel együtt 160 ezer ft" kamatját fog-
ja hajtani.

Ezek után világos, hogy Kliegel úr gépeivel , kivált ha gyorssajtóval is páro-
sítatnak, a? könyvkiadási költségeknek legalább egy harmad résznyire kell sülyedniök,

A" Tek. Társ. láthatja innen, milly hatást gyakorolhatnak azok egykor a" nép-
oktatás" és hasznos eszmék? terjesztésére. A" legszegényebb szüle is képes leszen gyer-
mekeinek a?" szükséges könyveket megvásárlani, a" legközépszerűbb vagyonú is tarthat
magának vagy egy lapot isméreteinek folyvásti nevelésére ; "s ha Gutenberg időszakot
képezett a" polgárisodásban, Kliegeb találmánya, a" tökély" azon EDndjÉne mellyre
képes, a" nyomtatás mesterségében fog; olly időszakot alkotni, millyen e" négy század
alatt fel nem tűnt.

Ezért a" küldöttség azon ohajtás" kifejezésével rekeszti be tudósítását, bár je-
les hazánkfia, ha gépei felépítve lesznek "s a? rólok támadt reményeknek meg fognak
felelni, országos jutalmát vegye fáradozásainak.

Ha Daguerre , szép találmányáért 6000 francot nyert évi díjúl, Kliegel e
sokkal hasznosabbért megérdemli, hogy róla a" haza, a" nemzet méltóságához 7s a
találmány" közhasznuságához képest gondoskodjék."

HARMADIK CZIKKELY.
Jutalmak.
I. A" társaságnak 1838ban kitűzött történettudományi kérdésére :
s, Fejtessék meg oklevelek és egyéb régi emlékekből, honnan vette lé-

gyen eredetét hazánk" régi várszerkezete, koronként melly változásokon
ment az keresztül, mik hanyatlása" okai, "s milly hatással volt ez külön

KIS GYÜLÉSEK 1839—1840. 45

fokain honunk" közigazgatására, védelmére, 7s általában alkotmányunk"
kifejlésére" 1840. mart. 25-ig mint kitűzött határnapig három rendú fele-
let érkezett, illy jeligékkel:

1. Exutam variant faciem per saecula gentes. Manilius,

2. Nevemet rejtő levél.

3. Auibus artibus parta est respublica , iisdem conservatur. Sallustius.

Birálokká Bajza helybeli, Czech és Péczely vidéki rendes tagok
nerveztettek; kiknek véleményeik az august 26-ikán tartott kis gyülés-
ben előadatván, az első számu a" bírálók" egy értelmű itéletéhez képest
mint viszonylag legjobb jutalomra és nyomtatásra ajánltatott a nagy gyü-
lésnek; a" harmadik számu pedig Bajza és Péczely" ajánlásokra dicséret-
tel említetni.

II. Az ugyanakkor kihirdetett mathematicai kérdésre : 5, A" görbék
meghatározásában jelenleg a" görbe" mindenkori hossza és érintőinek szö-
ge is vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és má-
sod rendü görbék? Vitessenek ezek által öszrendesekre, s adassanak
elő főbb tulajdonságaik"; ugyanazon határnapig-szinte három pályamun-
ka érkezett, mellyeknek jelmondatai :

1. Mens hominis rerum et metas et tempora fixit.

2. Égve honért bízton nézzen előre szemünk. . Kisfaludy K.

3. Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur,

A" munkák" vizsgálatával Győry helybeli, Bitnicz és Vállas vi-
déki rr. tt. bizattak meg; kiknek tudósításaik az august". 24-ikén tartott
ülésben előadatván, a" birálók" egyértelmű véleményökhöz képest a II-ik
számu jutalommal, a! III-ik számu pedig tiszteletdíj melletti kiadatásra
ajánltatott a nagy gyülésnek.

III. A" folyó évi drámai jutalomra szinte mart. 25-ikeig a" követke-
ző nyolcz vigjáték érkezett:

1. Luczaszek es keresztút , 4 felv. — Játszva tanítunk,

2. Az eletuntak, 5 felv. — Nevetve élj , "s kaczagra halj meg. Regi bölcs.

3. Rózsa, 3 felv. — Toldi nem hall már, Harczok gendolatja Mert fejében
jár. Vörösmarty.

4. Sardanapal, vagy a? szoknyás király , 3 felv. — A" szüznél minden tiszta.

5. 4 nagybátya? jegyese, 3 felv. — Audendum est: fortes adiuvat ipsa Venus.

6. 4 Szobrász és az Epicureus, 3 felv. — Ein kleiner Mann ist auch ein
Mann. Göthe.

46 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

7. Korszerü megjátszás , [3 felv. — Messze még a" hegytető , de virág a" völgy-
ben is nő.

8. 4 szerelem czímet győz, 3 felv. — A" miveltség? vígsága mosoly.

A" drámák" vizsgálatával a X-d. nagy gyülés által megbizott kül-
döttség ismét nagy gyülésben terjesztvén elő véleményét, az eredmény is
a" XI-ik nagy gyülés" dolgai közt fordul elő.

IV. A" gróf Andrásy György igaz. s tiszt. tag által Gömör várme-
gye útján 1838-ban kitüzött , "s a Dunaáradások történetét, valamint Bu-
dapestnek árvizi veszedelmek elleni megovását illető jutalomkérdései-
re !), mart. 1-ig mint határnapig hat pályamunka érkezett illy jeligékkel :

" 1. Regeln nach den Gesetzen der Natur. — Német nyelven.

2. A" szív" nyugodalma "s boldogsága kihat a" tagokra. — Magyar nyelven.

3. Der Mensch sinnt aus was er thun wolle: aber der Herr gibt den Fortgang.
Spr. Sal. — Német nyelven.

4. Víz tűz jó két legény a?" háznál, de rosz két mester. — Magyar nyelven. :j

5. Auxilia humilia firma consensus facit. P. Sir. — Magyar nyelven.

6. Xg. — Német nyelven.

A? jutalomtevő" ohajtásához képest Gömör és Pest vármegyék, úgy
Buda és Pest városok" hatóságai is felkéretni rendeltettek, hogy három
tagot a! pályairatok" vizsgálására rendelnének ; kikhez a társaság részé-
ról, Gyóry és Vásárhelyi rr. "s Gáty István 1. tagok csatoltattak.

NEGYEDIK CZIKKELY.
Játekszini ügy.

A" magyar színmútár gyarapításával megbízott, "s a" X-dik nagy
gyülés által munkálkodásában újra is meghagyott választmány, a" kis
gyülések folyamata alatt 22 ülésben folytátta dolgait, "s 23 beérkezett
színmű közül a következő fizenxhatot fogadta el "s szerezte meg?) :

93. Leányok igene, Vigjáték 3 felv. Maratintól. Spanyolból ford. Fekete Soma.
94. Dús és szegény. Drama 5 felv. Irta Souvestre Emil. Francziából ford. Kazin-

czy Gábor. f34
95. Hajótöres. Drama 5 felv. Irta Desnoyer. Francziából ford. Nagy Elek.

") Lásd e" tárgyat bővebben az Évkönyvek" IV. köt. I. oszt. 59—62. II.
") V.ö. a jelen kötet" 19 és 30. lapját,

KIS GYÜLÉSEK 1839—1840. 47

96. Ket színész. Irta Löwenthal Max. Vígjáték 3 felv. Németből ford. Nagy Elek .
97. Moori vásár. Vígjáték 3. felv. Irta Blum Károly. Németből ford. Kis Iván.
98. Mámor és szerelem. Vígjáték 4. felv. Bretznertől. Németből ford. Fekete

Soma.
99. Az őrült gyermeke. Drama 5 felv. Irta Soulié. Ford. francziából Nagy Elek.

100. Kakas és Hector. Vigjáték 3 felv. Raupachtól. Németből ford. Zsivora
József.
101. Sánta orvos. Vígj. 3 felv. Irta Leuthner. Németből ford. Zsivora József.

102. Nem kell több tanító. Vígj. 5 felv. Irta De Lara. Spanyolból ford. Feke-
te Soma,
103. Vén diák. Drama 2 felv. Irta Maltitz. Németből ford. Fekete Soma.

104. Pártfogolás. Vígj. 5 felv. Irta Scribe. Francziából ford. Erdélyi János.
105. Családi gyűlés. Vígj. 2 felv. Irta Albini. Németből ford. Zsivora József.

106. Ferjfigyülölő nők, Vígj. 5 felv. Irta Benedix. Németből ford. Zsivora József.

107. Lignerolles Luisa. Drama 5 felv. Irták Dinaux és Legouvé. Hell után né-
metből ford. Tompa Imre.

108. A lyoni hölgy. Drama 5 felv. Bulwer után németből Láng Ádám.

ÖTÖDIK CZIKKELY.
Nemelly belső dolgok, "s a? penzgyűjtemény ügye.

Foglalkodott a? társaság a" kis gyülések" ez évi folyamatja alatt
némelly, a" nagy gyülés által reá bízott "s egyéb belrendezési tárgyakkal
is. Illyen volt a" kis gyülések új rendezése tágabb munkakörrel; melly
tárgyban Schedius Lajos tt". elnöklete alatt Schedel, Balogh és Sztrokay
rr. tt. dolgoztak küldöttségképen; ezeknek terve a tagok közt forog-
tatva, kis gyülési megvítatás után a XI-d. nagy gyülés elébe terjeszte-
tett. — Így Balogh Pdáf indítványára, hogy a társak iránti tiszteletből,
de egyéb tudományos testületek" példájára is, külön szertartás alapitas-
sék meg, mellyel a" társaság kiholt tagjainak a temetés alkalmával vég
tiszteletét kijelentse, küldöttség neveztetett, az indítványtevón kivül
Schedel és Szilasy rr. tagokból álló, mellynek javaslata nyomán a
nagy gyülés elébe terjesztendő szabályterv készült. — Illyenek voltak az
Évkönyvek" esztendőnkénti kiadását, valamint az academia? első évtizede-
beli történeteinek kidolgoztatását illető javaslatok is, mellyek, szinte
nagy gyülési rendelkezésből először küldöttség (Fáy tt., Schedel, Szi-
lasy rr. tt.) által keszültek , majd kisgyülésileg vítattattak meg.

45 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI.

Különös figyelem" tárgya volt ez évbena pénz- és régiség-
gyűjtemény. T. i. azon küldöttség, mellyre Weszerle" kéziratai meg-
tekintése volt bízva, javaslatot is terjesztett elő , kérné a" társaság az iga-
tóságot, hogy néh. Weszerle József" I[-d. számu magyar fiók pénzgyűj-
teményének, melly egy teljes magyar pénzgyűjteményhez jeles alapul
szolgálna, az Elnök" pénzgyűjteményre tett alapítványa" kamataiból
megvételét rendelné el. Magáévá tevén ez ohajtást a" kis gyülés, "s a! ti-
toknok azt az igazgatóságnak Pozsonyban mart. 8-d. tartott ülésében elő-
adván, a? vétel 1300 fton cp. "s az azonnali átadás elrendeltetett; s
mivel ekképen az Elnök által 1834ben megvásárlott Kresznerics - gyűjte-
mény, Czech "s egyéb magányosak" nagyobb ajándékaiból szépen-szapo-
rodván, most a" Weszerle fiókgyűjteménye által belső becsben is tete-
mes gazdagulást vett, rendeztetése "s a már rég javaslatban volt őri hi-
vatalnak 300 pengő fr. évdíj mellett betöltése is elhatároztatott. Felol-
vastatván erre az academiának még 1834-ben tett ajánlása, ehhez ké-
pest az igazgatóság mart. 8. Luczenbacher János rtagot az aca-
demiai pénz- és régiséggyűjtemény őrévé nevezte, megbízván a! társa-
ságot, hogy legközelebbi nagy gyülésig, a régibb pontok" használatával
újabb "s kimerítóbb utasitás-tervet készítsen, az egész gyűjteményt kül-
döttség által összeirassa, "s a tudományos leiró-lajstromok" iratását is az
új őrrel megkezdesse. A" mik meg is történvén, alabb a" XI-á. nagy
gyülés dolgai közt részletesen előfordulandanak.

— A! X-d. nagy gyülésen választott új tagok (1. 31. I.) köszönet-
tel és készséggel fogadák el a" megtiszteltetést, kivévén Kovács Pált,
a" nyelvtudományi osztályba választott új rendes tagot, mit a" gyülés
sajnálva értett, "s a, nagy gyülésnek följelentetni rendelt.

— E gyülések folyamata alatt történt, hogy Kazinczy Gábor
a Külf. Játékszín XIX-d. kötetébe szánt szinmüfordítmányát: Az Epi-
gramm , visszavonta.

— Örömmel értette a" társaság Marmaros vármegye" azon hatá-
rozatát, melly szerint minden, az academia" költségével megjelent "s
megjelenendő munkáknak levéltára" számára megvételét elrendelte. "S ez
a megyei részvétnek , e nemben, második példája ?).

1) V. 6. a021. dapot:

IGAZGATÓSÁG POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 49

A" kis gyülések" folyamatja alatt tartott az igazgatóság, melly a
múlt septemberben az ország gyülése miatt Pesten elegendő számmal
össze nem jöhetett, Pozsonyban teljes gyülést, mellynek tárgyai itt
következnek.

IGAZGATÓSÁG GYÜLÉSE.

POZSONYBAN FEBR. 25. És. MART. 8. 1840. A" FŐRENDEK" TEREMÉBEN.

Gróf Teleki József? előlülése alatt jelen a" másod elnök gr, Széchenyi István, gr. And-
rásy György, gr. Károlyi György, gr. Keglevich Gábor, b. Mednyánszky Alajos, gr. Ná-
dasdy Ferencz, Vághy Ferencz igazg. tagok, és Schedel Ferencz titoknok, helyettes szava-
zattal,

Az 1839-re történt elnökválasztás k. kir. megerősítetését jelentő
pártfogói leirás" kihirdettetése után

I. Felolvasta a" titoknok az 1839. nov. 23. tartott igazgatósági ta-
nácskozó gyülés jegyzőkönyvét , "s annak határozatai minden pontokban
megerősítettek.

II. Ugyan az a" társaság tőkéjének az utolsó igazg. gyülés óta a
következő adományok és alapítványok általi szaporodását jelentette be:

1. P. Gegő Elek lev. t. irói keresetéből 80 vftot tett le.

2. Missics István muzslai plebános" hagyományaként befizettetett
80 ít. cp.

3. D. Viola József a" moldvai uralk. fejedelem orvosa és lev. t.
75 ftot küldött cp.

4. Drnóvszky Ferencz pogrányi pleb. Nyitra vmegyében 10 ara-
nyat.

5. Egyed Antal apát ég lev. t. ,,P. Ovidius Naso" Pontusi Levelei"
czimű fordítmányából 400 példányt adott át (bolti ára egynek 30 kr. cp.)
azon megjegyzéssel, hogy a belőlök bejüendő pénz az academia által
megindított , Régi Classicusok" fordításai" kiadására forditassék.

6. D. Peregriny Elek , Magyarok történetei" czimű munkácskájá-
ból 50 példányt adott által Eggenberger J. és fia acad. könyvárusoknak az
acad. számára, kik azoknak árát 20 pítban a? fő pénztárba be is fizették.

M. T. T. ÉVK. v. 1. 7

50 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG "TÖRTÉNETEI.

7. Olvastatott HMelmecgy Mihály pénztárnok? oct. 6. 1839. költ
levele, mellyben jelenti, hogy 200 pengő ftot, mint ,, Berzsenyi Dániel!
versei" első kiadásából származott tiszta hasznot az academia" pénztárá-
ba befizetett azon kiadás" eszközlőinek !) nyilvános kikötése értelmében,
hogy t. i. a haszon köz hitelü helyen, magyar könyvkiadásra tétessék
le; kérvén egyszersmind az igazgatóságot, hogy e" kisded alapítvány"
kamatai egy hatodát az academiai magpénzeknél divatozó rend szerint
tókésítetni, öt hatodát pedig a könyvek" kiadására szánt mellék pénz-
tárba beadatni rendelné. Melly értelemben az alapítvány el is fogadtatott.

8. Olvastatott Gorove László lev. tagnak az általa s Lajos és Ká-
roly öcscsei által alkotott 1000 pftnyi jutalom-alapítványról szóló leve-
le, melly szerint a) e tóíke Gorove Lászlónál és István fiánál "s ennek
örököseinél maradna mind addig, míg nekik tetszeni fog, elegendő bátor-
ságosítás mellett, azt megtartani; szabadságában állván a" társaságnak,
ha az örökösüknél elegendő biztositást nem lelne , ezen tőkepénzt a" leg-
rövidebb úton rajtok megvenni, és másnak kamatra kiadni.

b) E" tókepénz kamatja 1839. május 1-jétól, száztól hatával szá-
míitva félévenként, u. m. nov. 1. és május" 1. fog mindenkor az acad.
pénztárába befizettetni; "s hatod része a? társaság tőkéihez csatoltatni.

c) Az első négy év? lefolyása után az ezen idő alatt összegyült
kamatöszveg , vagy is a" hatod" levonása után fenmaradó 200 ft. cp. az
ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcs-javító munkának adatik ki;
illyennek nem létében ollyannak, melly a magyar történettudományt,
kivált a" régiség- és oklevél- ismeretet mozdítja elő; "s illyennek is hiá-
nyában a magyar gazdaság" előmenetelére ható legjobb könyvnek: akár

") Ugymint 1) a" pesti középponti papnevelő ház? akkori növendékei közül: b. Bar-
kóczy László, most székesfejérvári püspök; Tatay János, most lövői plebános
Sopron mellett; Baricz Mihály, nváradi deák szertartásu pap; Fejér Antal, ká-
rolyfejérvári növ.; Flizár György, most murakeresztúri apát; Zombory János ,
kalocsai növ.; Fábry Ignácz csanádi kanonok; Vojvodich Mihály diakovári növ. ;
Keller Gábor zirczi növ.; Szabó Chrysostom szinte cisterci; Guzmics Izidor utóbb
bakonybéli apát; Tomicza János zágrábi növ., Kotró Pál ugocsai főesperes , és
Hering Ignácz szathmári növ. b) a" világiak közül: Helmeczy Mihály és Sisko-
kovics József most zemplényi főispáni helytartó.

IGAZGATÓSÁG?" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 51

academiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép , kivé-
tetvén mégis mindazon munkák , mellyek akár academiai, akár más bár-
melly jutalommal koszorúztattak. IKét hasonló becsü munka közt az
eredeti elsőséggel bír a" fordított felett.

d) A" második négy évben azon 200 pfntnyi jutalomért bármelly,
de különösen mégis physicai, természettörténeti, ethicai v. aestheticai
tárgyu , az ifjuság" képzésére ható pályamunkák vihatnak. A" feladás" tár-
gyát a! társaság az alapító" "s kimúlta után István fia befolyásával fogja
meghatározni.

e) Ha az első időkörbeli jutalom, arra minemúsített munka nem
léte miatt, ki nem járt volna, a" társaság abból is úgy, mint a d) pont
alatt előadatott, pályadíjt fog alkotni; "s így e? második időkörben két
rendbeli jutalom kiadatni.

f) A" harmadik négy évi időkör jutalma ismét az elsőnek, a
negyediké a, másodiknak módja szerint adatik ki; "s ez így váltogatand-
ja egymást szünet nélkül.

8) A" jutalmak" kiosztása az academiánál bevett szokás szerint a
nagy gyülésben történjék.

9. Olvastatott Döbrentei Gábor r. tagnak , mint egyik végintézet-
teljesítőó- és egyszersmind e" tárgyban a" társaság elnöki megbizottjának
jelentése Horvát Endre volt rt. hagyományáról , melly az alabb említen-
dó könyvgyűjteményen kivül némelly activ adósságok" átruházásából, a"
boldogultnak úgy nevezett Pázmándi magányából, de mellynek használa-
ta a hagyományzó mostoha anyját illeti élte" napjáig, "s végre az úgy ne-
vezett Gáborszóllóból és pinczéből áll, melly egyenesen az elhúnyt" leány-
testvérére "s ennek gyermekére szállván, csak, ha ezek örökös nélkül hal-
nának meg, jöend a" társaság birtokába. Miután a! tudósítónak oklevelek-
kel bebizonyított előadásából kitetszett, hogy az említett tartozások még
a hagyományzó életében lerovattak, és feledékenységbólf maradtak an-
nak irásai közt; az igazgatóság is elállt el" tartozása" követelésétől. A" páz-
mándi magányért , több sikeretlen próba után azt árverés utján pénzzé
tenni, 800 vft. igértetvén, a" tudósító az eladásra felhatalmaztatott; a?
boldogultnak mostohájával pedig olly egyezés történt , mi szerint ő éven-
ként 35 vftot kap, a kamat többi része a" társaság pénztárába folyván.

et

(

52 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTENETEI.

Ezek következtében e" realitás el is adatott, "s 20 pft intézkedési költsé-
gül lehajolván , a" társaság" pénztárába tisztán 300 pft fizettetett be.

III. Szinte a" pénztárt illetőleg 1. olvastattak annak a" múlt acade-
miai évben kétszer történt elnöki megvizsgáltatásáról szóló jelentések ,
mellyek szerint pénz, számoló könyvek, alapítvány- és kötelezvény-
levelek rendben találtattak.

2. A? tiszti ügyész által megvizsgált 1838-ki számadások , vég át-
nézés végett két igazg. tagnak (Andrássy Gy. és Károlyi György grófok-
nak) adatván ki, ezek által teljes rendben találtattak.

3. A" pénztár jelen állapotját előterjesztő jelentésben összejegy-
zett kamattartozékok" (1839. dec. végén 6306 ft. cp.) behajtására újabb
rendelések költek.

IV. A" könyvtárt illetőleg 1. bejelentetvén a nagy gyülés utján
Batthyány Gusztáv és Kázmér grófok" tetemes ajánlataik , nekik , mint az
imént elésorolt új alapítóknak is, köszönet szavaztatott.

2. A? néhai Sándor István könyvhagyománya" tárgyában először
is Ő Fensége a Főhg-Nádor-Pártfogó újra egész tisztelettel megkéretni
határoztatott, méltóztatnék azon könyvek, abroszok és képeknek , mely-
lyek a" dicsőült hagyományzó! bécsi lakján találtattak , "s ideiglen a: nemz.
museumban tétettek le, általadatását kegyesen elrendelni; hasonlókép
ugyan annak lukai kastélyában állt, "s halála után örökösei által lefog-
lalt könyvtára és egyéb tudományos gyűjteményei iránt folyó per dol-
gában is a szükségesek elintéztettek.

V. A pénz- és régiséggyűjteményre nézve 1. a" kis gyülések által
megvételre ajánlt Weszerle-féle magyar pénzgyűjteménynek a nm. elnök
gróf alapítványa kamataiból megvétele elrendeltetett.

2. Mind az egyes ajánlatok , mind és főkép e" vétel által a" pénz-
és régiséggyűjtemény számra és becsre tetemesen növekedvén, az elnök"
javaslatára az felállítatni, lajstromoztatni és leiratni, "s e" végre ahhoz
egy saját őr esztendei 300 ft. fizetéssel választatni határoztatott, e" hely-
re pedig, a" társaság által még 1834ben közértelmüleg tett ajánláshoz ké-
pest, Luczenbacher János történetosztályi rt. neveztetett ki.

VI. A" múlt nagy gyülés által felterjesztett muxzkák kinyomatása

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 53

elrendeltetett; "s különösen 1. az Évkönyvek" IV. kötetéhez megajánltat-
tak a" metszési és nyomtatási költségek; 2. Plutarch" Parallelái fordítása,
Székács és Taubnertól; 3. a" Hellen Szónoki Szikrák Szabó Istvántól,
és 4. Warga János" másod rangu philosophiai pályamunkája 3 arany — ;
5. Az ember" szelleme Hartmann útán D. Soltész Jánostól 2 arany, végre
6. Kotzebue , Epigramm" czímú vígjátéka Kazinczy Gábor által fordítva
1 arany ív szerinti tiszteletdíj mellett nyomatni rendeltettek.

VII. A" Budapest" környékén találtató régi műemlékek" rajzoltatá-
sa" költségei, valamint

VIII. A" játékszíni választmány Számára ez évre kért 300 ft. is
megajánltattak. j

IX. A" Jerney János ázsiai utjához szükséges uti s ajánló leve-
lek" dolgában a" Pártfogó Ő Fenségéhez folyamodás elrendeltetett.

X. A" nagy gyülés ajánlatára az academia" költségein megjelent
, Horatius" Levelei" czímű munkából a? budapesti gymnasiumoknak ösz-
vesen száz —, különösen a" budai fő gymnasiumnak 40, a pesti cath.
gymnasiumnak 40, "sa budapesti ev. gymnasiumnak 20 példány ren-
deltetett adatni a? magyar nyelvben magokat kitüntető humanista - tanu-
lók" számára szorgalomdíjul.

XI. A" tagok" dolgát illetve 1. egy jeles társát vesztvén el az igaz-
gató tanács b. Prónay Sándor" halála által, helyébe titkos szavazás ut-
ján egyértelmüleg b. Prónay Albert Pest vmegyei főispáni helytartó vá-
lasztatott.

2. Vállas Antal mathematicai-osztályi helybeli rt., tartózkodása
helyét megváltoztatván, saját kérésére azon osztály vidéki tagjai közé
tétetett által.

3. A" természettudományi osztály" vidéki harmadik rendestagi

helyére a" nagy gyülés ajánlottai közúl egy értelemmel Tarczy Lajos It.
neveztetett ki.

XII. Elhatároztatván, hogy az alaprajzi rendelkezéshez képest
a) társaság munkálkodása- és pénztára állapotjáról szóló jelentés a folya-
matban levő országgyűlés elébe terjesztessék, ez a mart. 8. tartott ülés-

54 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

ben a? titoknok által feltéve elfogadtatott, "s az elnök által a" Pártfogó"
Ő Fenségének , illető helyt felvétetés kérelmével, be is adatott ").
XIII. Végre az elnök és másodelnök letévén az alaprajz" kivánatá-
hoz képest hivatalát, de abban ismét egyetértőleg megmarasztatván ;
gr. Keglevich Gábor ig. tag kéretett ev választásnak, a" kir. helybenha-
gyás kieszközlése végett, a Főhg-Nádor-Pártfogó elébe terjesztésére.

1) Ezekről a" következőket olvasni az ,,1839. esztendei Magyarország" köz gyülésé-
nek Jegyzőkönyve" III-d. darabjában, 1. 1. (Pozsony, 1840. fol.) : CX.X.XIII.d. orsz.
ülés, aprilis 15. 1840. ,, Ő Cs. k. Főherczegsége Nádor-Ispán Úr. . . a" M. Tud.
Társaság Igazgatóságának a? társaság" munkálódásairól és pénztára" mibenlétéről
beadott három rendbeli, jelesen az 1830—1833ig , az 1833—1835-ig, és az
1835—1839-ig szóló jelentését bemutatván, és miután úgy is ki fognak
nyomtattatni , csak az utóbbinak felolvasását rendelvén, azt Szögyényi Lász-
ló Itélő Mester felolvasta; találtatnak pedig ezek az Országgyűlési Irományok
közt a" 282. szám alatt. Ezeket a" Kir. Személynök a" KK. és RR. Fáblájánál
leendő felolyasás végett kikérvén, és abban Ő Cs. K. Fensége is megnyugod-
ván." Egyébiránt az országosan egybegyűlt rendekhez intézett első előter-—
jesztés látható az Evkönyvek II. kötete 23. "s köv. lapjain, a? második a" II[-d.
köt. 40—51. II. Az itt említett ZarmadiA itt az 50. "5 köv. lapokon látbató.

IGAZGATÓSÁG POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 55

HARMADIK ELŐTERJESZTÉS
AZ ORSZÁGOSAN EGYBEGYŰLT T. T. KAROK ÉS RENDEKHEZ ,

AZ AGADEMIÁNAK 1835. SEPTEMBERTŐL 1839. SEPTEMBERIG
FOLYT MUNKÁLÓDÁSAIRÓL.

Császári királyi Főherczeg, Ország" Nádora!
Méltóságos Főrendek!
Tekintetes Karok és Rendek !

A" magyar tudós társaság" igazgatósága alaprajzilag elébe szabott kötelességé-
nek indul megfelelni , midőn régibb tudósitásait folytatólag , Cs. Kir. Fenségedet "s az
országosan összegyült Fő és Tek. Rendeket az academiának ez utóbbi négy évben
folyt munkálatairól , valamint a?" pénztár" mibenlétéről is, egész tisztelettel értesíti.

Munkálatait , különösen a" nyelv körűlieket illetőleg, mind a" külön tudomá-
nyokban eddig megkisértett műszavaknak részint kiadott munkákból, részint kéz-
iratokból kiszemelése, részint az életből összejegyzése, mind a" különféle mester-
ségekben a" magyar mesterembereknél divatozó műkitételeknek , mind a" haza?" külön-
böző vidékein élő, ugy nevezett tájszavaknak , valamint végre régi könyvek, kézira-
tok és oklevelekben találtató elavult szavaknak összegyüjtése sikeresen folyt; sőt ezek
közül a" tájszavak" gyűjteménye közre is bocsátatott, hogy addig is, míg ez anyagok a
nagy szótárhoz feldolgoztatnának , közönségesen használtathassanak, "s egyszersmind
tagok és nem tagok a" meglévőhöz javítások , felvilágosítások és pótlásokkal járulhas-
sanak, "S e? pontnál örömmel jelenti az Igazgatóság , hogy a? társaság, ez iránti fel-
szólításai következésében, kebelén kivüli hazafiak által is köszönetre méltólag segí-
tetett.

A? nagy szótár" szónyomozó részéhez megkezdetett a? magyar nyelvbeli szavak-
nak más , vele érintkezésbe jött nyelvekéivel összehasonlítása ; "s eddig a" zsidó , chal-
daeai, syriai, arab , perzsa, török , hellen, latin, oláh, orosz, szerb, horvát, né-
met, finn és cigány nyelvekkel e? hasonlító nyomozatok meg is tétettek.

Nyelvünk" alkotásának minél tisztábban előtüntetésére "s szavaink" értelmének
alapos meghatározhatására egyik fő segédnek , sőt valóságos kútforrásnak tekintette a"
társaság mindenha a" régi nyelvemlékeket, mellyek a" nyomtatásnak köztünki elterje-

56 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

dése előtt, sőt még a? XVI-d. század" közepeig lefolyt időből is fenmaradtak, 7s
többnyire köz és magányos levél-, könyvtárakban és klastromokban, itt ott magá-
nyosaknál , sokszor nem is sejdítetve, lappanganak. A" társaság már 1832-ben tette
gondjai egyikévé ezeknek kifürkészését, "5 a" mennyire körülmények és költségek
engedék , leiratását, 1834-ben pedig egyik tagját ez ügygyel különösen megbízván ,
a" nevezetesb kéziratoknak köz használatra kiadását is elhatározta. "S örömmel je-
lentheti az igazgatóság, hogy a" társaság" régi magyar kéziratgyűjteménye, főleg utol-
só előterjesztvényének költe óta , évről évre, érdemre és tömegre nézve mind inkább
gyarapszik; hogy e? részben számos magányosak és köz levéltárak" előljárói nem
csak hazafi készséggel nyújtottak segedelmet a" tárgyak? keresésében, hanem díj nél-
küli másoltatások által a" társaság" költségeit is gyakran megkimélték. Végre 1838-
ban maga a" nevezetesb régiségek" kiadása az első kötettel meg is indítatott, mellyet
rövid időn a?" nagyobb részt már kész második és harmadik kötet is követni fog.

Addig is pedig, míg így egy bevégzett magyar nyelvtanhoz kivántató számos
kútfők összegyűjtve "s kiadva lennének , mellyek" segedelmével a" nyelv" szerkezetét
teljesen kifejteni és megállapítani lehessen, a" magyar irást az academia" felállása
előtt dísztelenített tarkaság? elsimítására a" társaság mindjárt eleinte határozta el azon
nyelvtani elveket , mellyek az academia? munkálatiban követendők lennének. Jónak
látszván e? dolgozatot köz használatra sajtó alá bocsátani, az 1832-ben , Magyar he-
lyesirás és szóragasztás főbb szabályai"" czím alatt meg is jelent, "s ennek gyors elfogy-
ta által szükségessé lett második kiadását 1834-ben, 1838-ban a" harmadik , "s 1839 vé-
gén a?" negyedik követte ; melly élénk keletben, de főleg az iróknak az academia ál-
tal vallott elvekhez majd egyértelmü csatlakozásában , "s a" nyelvformák" így mind in-
kábbi megállapodásában a! társaság örömmel üdvözli erkölcsi hatása" egyik jelét.
Azért tovább menve, legujabban a" szókötés" főbb elvei" meghatározását is munkába
vette.

A" tudományok" előbbvitelén és terjesztésén a" tagok , az academia? kebelén ki-
vül adott munkáikat nem említvén, valamennyi osztályokra terjedő különféle tudomá-
nyos értekezések" irásával is fáradoztak , mik részint az Évkönyvek? 1838-ban megje-
lent harmadik kötetében "s a" Tudománytárban láttak napvilágot, melly utóbbiból
1836., 7. és 8-ban tizenkét kötet, 1839-ben pedig tizenkét füzet jött ki; részint az Év-
könyveknek most sajtó alatt levő negyedik kötetében lesznek közre bocsátva.

Figyelemmel volt a? társaság a" hazai történetek" lappangó kútforrásaira is , e?
tárgyban a" bel- és külföldön, különösen Anglia- és Francziaországban utazó tagjai
által nyomozásokat tétetni rendelt, az így összejegyzett, hazánkat illető ok- és em-
lékiratok" másoltatását megkezdette; Gegő Elek lev. tagja tudósítását pedig külön
utasítás mellett tett moldvai utazásáról a?" közönség elébe is terjesztette.

Az alaprajz által oda levén többi közt a? társaság utasítva, hogy a? tudomá-
nyok és literatura? előmenetelére szolgálható munkákat, iróiktól megváltván, közre
bocsássa, e? végre beadott kéziratok? vizsgálatával is foglalkodott. Különösen 1835.
sept. közepétől, 1839 végeig kilenczvenöt munka ment keresztül a" társaság" birálatán,,
mellyek közül huszonhat elfogadhatónak találtatott.

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLESE 1840. 57

Mik jelentek meg az utolsó előterjesztés óta külön, mi van jelennen sajtó
alatt, az A) jegyzékben terjesztetik elő. Ugyan ezen idő alatt a. Tudománytár"? részé-
re birálat alá ment kilenczvenkilencz értekezés közül hatvankettő elfogadtatván, eddig
nagyobb részt ki is jött.

Folytatta a" társaság évenkénti jutalomtételek által valamennyi osztályokhoz
tartozó tudományos kérdések" megfejtésére buzdítani a?" haza? iróit; melly úton negy-
vennyolcz — , különösen kilencz nyelvtudományi , húsz philosophiai, tizenkét törté-
netirási , négy törvény- és három természettudományi pályamunka terjesztetett vizsgá-
lata alá, "s közúlök nyolez első rangu, száz száz aranynyal jutalmaztatott , mellékdíj-
ra hét érdemesítetvén. Hasonlólag vizsgálat alá vétetvén az évről évre megjelent
magyar könyvek , a! legjobbaknak itéltek két két száz aranynyal koszorúztattak.

A" nemzeti játékszínnek jó művekkel ellátása is , a" rendszabások" egyik külön
pontja által a?" társaság" kötelességéül levén téve , részint jutalomtételek , részint jeles
színművek" kiadása, részint végre a?" külföld újabb és színi hatással kinálkozó jobb
művei" lefordítása által igyekezett annak megfelelni. Különösen a" drámai pályaju-
talomért 51, részint víg, részint komoly mű versenyzett, de közűle jutalomra csak egy,
tiszteletdíjjali nyomatásra három, dicséretre hat méltattathatott. Az ,, Eredeti Játékszín"
gyűjteménye, mint az A) alatti jegyzék mutatja , hét —, a" , Külföldi Játékszín" tizen-
hét kötetre neveltetett. Ellenben az 1833-ban felállított , játékszini küldöttség" a"
szóban levő idő alatt hatvannégy , angol, franczia és németből fordított vagy átdolgo-
zott színművel szaporította a? magyar játékszini repertoriumot, mellyek nagyobb
részt a" színen már meg is fordultak.

A" pénztárt illetőleg a" B) melléklet előterjeszti a?" társaság? tőkéjének kezdettől
1839. végeig miképeni gyarapodtát "s annak jelen mibenlétét; a" C) melléklet az 1835—
39. évi számadások" kivonatát adja, mellyből a" társaságnak ez öt év alatti jövedelmei
és költséget mennyisége tűnik elő; a?" D) alatti melléklet végre azok? neveit mutatja ,
kik 1835. sept. 11. óta 1839. végeig a? társaság alaptőkéjét ajánlásaikkal bővíték ; "s
itt örömmel jelenti még az igazgatóság , miképen a" társaság" könyvtárát tetemesben
gróf Batthyány Gusztáv és Kázmér testvérek, amaz közel 30 ezer, ez 2660 kötettel
szaporították. "S mind örök emlékezet" okáért, mind a" hazafiak" hathatósb serkenté-
sére , kéri az Igazgatóság Cs. Kir. Fenségedet, a" Mélt. Fő- "s a Tek. Rendeket ,
méltóztatnának , a? mennyiben czélirányosnak látnák, az új alapítók", hagyományzók"
és ajánlók" neveit , mint az első alapítókét, törvénybe iktatni. jő

. Ámbár pedig, mint a" B) mellékletből kitűnik, a? társaság? gyümölcsöző tőké-
je 1839." végén 349,458 ft. 40 krra ment, és így az esztendei jövedelem ezen tőke"
kamataiból "s az évenkénti holtig ajánlatokból, a" tőkésítendő egy hatodrész" levonása
után 21,622 ftot és 28 $ krt tenne: mindazáltal a" folyvást nevekedő , "s különösen a"
mult év" végén is több mint 6000 ftra ment tartozékok mellett, az academia még most
sincs azon állapotban, hogy az alaprajz által elébe szabott hivatásának akár egész
terjedelmében , akár olly nyomosan mint ohajtaná, megfelelhessen. T. i. a" pénzbeli
erő" elégtelensége miatt sem a! társaság" gyűjteményei a? tagok" teljes használatára még

MISSZDE TEGVÉS s Ves is 8

58 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

eddig fel nem állítathattak , annál kevesbbé szaporítathatnak a? szerint, mint a" tudo-
mányok" jelen sebes haladása "s a" literatura" kivánatai mellett múlhatatlanúl szükséges
lenne ; az ország" történetei" felvilágosítására szolgáló források" összeszerzése kelletinél
lassabban halad, a" történetosztály által munkába vétetni kivánt kútfő- és oklevél-
gyűjtemény" kiadásának pedig el kelle bizonytalan időre halasztatni ; a" hazánk" föld- ,
hely-, népirati , archaeologiai , valamint physicai és természetrajzi ismertetésére
szükséges utazások , fürkészetek és tapasztalattételek el nem rendeltethettek , az
azokra szükséges különféle eszközök meg nem szereztethetnek ; sok hasznos kézirat
évek óta elfogadva , nyomtatatlan hever , "s az iróknak eleinte mutatkozott munkássá-
ga a" könyvek" megjelenésének "s vele a" jutalomnak hosszu és bizonytalan időkre el-
haladása által, világosan csökken; némelly első szükségbeli vállalat, millyen péld.
egy köz hasznu tudományos kézi könyvek" gyűjteményének eszközlése mostanra szin-
te elmaradt; "s nem említve a? társaságnak magányos házban, drága bérben létét, a
rendes tagok is , sem mindnyájan fizetésbe "s így a" külső viszonyoktól legalább né-
mi függetlenségbe nem tétethettek , sem kik fizetést már húznak, akár egyforma,
akár tudományos szükségeikhez mért díjjal nem vigasztaltathattak : melly körülmény
az egyenetlenségnél , "s az évről évre újra meghiúsodó reménynél fogva a? munkálni
szeretőkre könnyen csüggesztőleg hathat, :

Ezen okokból is az Igazgatóság a?" társaság? munkálkodásai engedékeny birála-
táért könyörög Cs. Kir. Fenséged , a" Mélt. Fő "s a: Tek. Rendek előtt; "s egyszers-
mind régibb előterjesztéseire hivatkozva, az intézetet ugyan azon, országosan egybe
gyűlt Fő és Tek. Rendek" kedvezéseibe "s hazafiúi pártolásába újra is ajánlja. Költ
Pozsonyban, az Igazgatóság" üleéséből, martius" 8-d., 1840.

G. TELEKI JÓZSEF, m. k.
előlülő.

D. SCHEDEL FERENCZ , m. k.
titoknok,

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 59

A. 2
szaf-ti M. TUDÓS TÁRSASÁG ÁLTAL

1835. SEPT. KÖZEPÉTŐL FOGVA 1839. VÉGEIG KIADOTT MUNKÁK SORA.

Encyclopaediai munkák.
A m. tudós társaság? Évkönyvei. Harmadik kötet, 1838.
Tudománytár. Közre bocsátja a? m. t, társaság. VIII—XII. kötet. 1835—6.
Tudománytár. Új folyamat, Értekező rész , 1—VI. kötet. 1837—9.
— — - Literaturai rész, I—III. kötet. 1837—9.

Nyelvtudomány,

Magyar helyesírás és szóragasztás" főbb szabályai, A" m. t. társaság" külön hasz-
nálatára. Harmadik kiadás. 1838.

Nyelvtudományi Pályamunkák. Kiadja a? m. t. társaság. Második kötet. 1839.

Magyar es német zsebszótár. Első , vagy magyar-német rész. 1838.

Magyar tájszótár, Kiadta a? m. t. társaság. 1838.

Regi magyar nyelvemlékek. Kiadta a?" m. t. társaság. Első kötet. 1838.

Blair Hugo" rketoricai és aesthettegi leczkeéi. Angolból Kis János. Két kötet.
1838.

Classica literatura.
Romai classicusok magyar fordításokban. Közre bocsátja a" m. t. társaság. —

Első kötet: C. C. Sallustius? épen maradt minden munkái. Magyarra Kazinczy Fe-
rencz., 1836.

- - Második kötet: M. T. Ciceróból beszédek, levelek és Scipio
álma." Ford. Kazinczy Ferencz. 1837.

ze. — Harmadik kötet: C. Julius Caesar" minden munkái. Ford.
Szenczy Imre. Első kötet. 1839.

Szépliteraturai.
Kazinczy Ferencx eredeti munkái. Első kötet, Poetai munkák. 1836.
Eredeti játékszín. Kiadta a?" m. t. társaság. — I. köt. Vérnász, első pályadíjt
nyert szomorujáték Vörösmartytól. Második kiadás. 1837.
- — IV-d. kötet; Átok, dramai költemény Tóth Lőrincztől. 1835.
S Ld

60 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

Eredeti játékszín. V-d. kötet: Zsarnok apa, drama 5 felv. Irta Jakab Ist. 1836.

— — VI-d. kötet: Ekebontó Borbála , szomoruját. 5 felv. Írta Tóth
Lőrincz. 1837.

— — VII-d. kötet: Az atyátlan, szomoruj. 4 felv. Irta Tóth, Lő-
rincz. 1839.

Külföldi játékszín. Kiadja a? m. t. társaság. — IX-d. köt. Turandot, tragico-

moedia Gozzitól Schiller után Gáthy János. 1835.

ző aa X-d. kötet: A?" végrendelet, drama Ifilandtól, ford. Külkey
Henrik. 1835. s

— — XI-d. kötet: Orestes, tragoedia Alfieritől , ford. Császár Fe-
rencz. 1836.

-— — XII-d. kötet: Sofonisba, tragoedia Alfieritől, ford. Császár
Ferencz. 1836.

— - XIII-d. kötet: Messinai hölgy, szomoruját. Schillertől, ford.
Szenvey József. 1837.

— — XIV-d. kötet: A" zászlótartó , vigj. Schrödertől, ford. Mol-
nár Sándor. 1839.

—z — XV-d. kötet: 1. A? levelezők, 2. Ész és szív, vigjátékok
Steigenteschtől, ford. Külkey Henrik. 3. Kénytelen házasság, vigj. Moliéretől , ford.
Kazinczy Ferencz. 1839.

— s XVI-d. kötet: Rágalom" iskolája, vígj. Sheridan után angol
ból Tóth Lőrincztőól. 1839.
- - XVII-d. kötet: Romeo és Julia, szomoruját. Shakespeartől ,

angolból ford. Náray Antal. 1839.

Philosophia.

Philosophiai pályamunkák. Kiadja a? m. t. társaság. Első kötet. 1835.
Philosophiai anthropologia. Irta Köteles Sámuel. 1839.

Nevelés és oktatás.

Elmelkedések a?" physiologia? és psychologia? körében, különös tekintettel a" pol-
gári és erkölcsi nevelésre. Írta D. Mocsi Mihály. 1839.

Első oktatásra szolgáló kezikönyv, vagyis a" legszükségesebb tudományok" ösz-
vesége, vallási különbség nélkül minden néptanítók" és tanulók" számára. Első rangu
pályamunka Edvi Illés Páltól. 1837.

— — Második megjavított és bővített kiadás három kötetben 1838.

Vezerkönyv az elemi nevelés es tanításra. Másod rendü pályamunka. Irta War-
ga János. Első kötet: Az elemi nevelés" alapvonatjai. 1837.

— — Második kötet: Az elemi tanulmányok" alapvonatjai. 1838.

Fali abc es olvasótáblák , prof. Warga Jánostól. 1837.

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 61

Ország- és népismeret.
A moldvai magyar telepek. A" m. tud. academia elébe terjesztve P. Gegő Elek
által. 1838.
Kazinczy Ferencz" utazásai. (Az Ered. Munkák" II-d. kötete). 1839.

Mathematicai tudományok.
A felsőbb analysis elemei. Irta Győry Sándor. Első füzet. 1836.
M. tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1837,
38, 39. Nagy Károlytól. Három db.
Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly.

Törvenytudomány,
Fenyítő törvényszéki magyar törvény. Irta Szlemenics Pál. 1836.

Termeszeti tudományok.

Termeészettudományi pályamunkák. Kiadja a" m. t. társaság. Első kötet. 1837.
Sebészség , mellyet előadási kézikönyvül kiadott D. Chelius. Ford. Bugát Pál
és Smalkovics Mihály. Három kötet. 1836—9.

Fabini János tazítmánya a? szembetegségekről, ford. Vajnócz János. 1837.
Sajtó alatt.

A" magyar tudós társaság" Évkönyvei. Negyedik kötet.

Tudománytár , új folyamat, 1840-ki év.

Régi magyar nyelvemlékek , II. és III. kötet.

Hellen classicusok magyar fordításokban , I. kötet.

R omai classicusok , IV-d. kötet.

Külföldi játékszín, XVIII-d. kötet.

Kazinczy Ferencz" eredeti munkái , III-d. kötet.

A" felsőbb analysis" elemei , II-d. füzet.

Természettudományi pályamunkák , II-d. kötet.

Az állatország? leirása Cuvier György után, I. kötet.

62 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

B.

A" TÁRSASÁG" GYÜMÖLCSÖZŐ TÓKÉJÉNEK SZAPORODÁSA

1835." ELEJÉTŐL 1839. VÉGÉIG.

Gyümölcsöző tőke 1834. végén . . . . 2. s
18.35.

Frányova mezőváros" küldeménye. . :. , .

Nákó János" alapítványa . . . . - . :

Farkas Sándor" alapítványképen jitszdejénékösütt 200 deéab
aranya akkori pénzkelet szerint

Névtelen? adománya :

A" kolozsvári unitar. főiskolai ÖlVásÓ tikaáéső Küldéménye

Házy Aloiz hagyománya . edés esést sát 3 bek

Fiume városa" 1000 pengő frt. tőke" alhpágényánuk 3ik éá Aik
ötöde 1835ben fizetett kamatok da a? Festetics gróf egész évi kamat-
jával együtt . NASA va kett A e MEZŐ dás eheléeyűstb, "4

Forgó György hág te 1000 p. frt. melly még nem fizette-
tett le, és egy 4 pCtel kamatozó Rothschild - kötelezvénysors.

Gróf Pálffy Eufemia , született De Ligne herczegasszony" hagyo-
mánya, melly a" végintéző testvérének báró Spiegelnének halála után
jutand az academia? birtokába — 2500 frt.

1836
Gróf Ear ésaltázSi Miklós" alapítványa
Fiume városa" 1000 p. Írt. tökéalapíványánaló atolsú ötöde
Körösi Csoma Sándor" küldeménye alapítványul 200 darab arany
az akkori pénzkelet szerint zén Eg A GOES ÉT ESETE TS
1836ban fizetett kamatok Xda Fesztetics gróf? egész évi kamatjával
Bohus János" holtig ajánlata 200 ft.

TS TZZ
Szabadka szabad királyi város" alapítványa

A.

319886 .

4000
200

940
3485

300

2 ]

36

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 63
fi. kr.

Fodor Pál királyi tanácsos" hagyománya . . . . . . . . . 100 —
Nagy - Enyedi casino - egyesület küldeménye . . . . . . . . 40. (—
Külkey Henrik? ajánlata CIA sét : S 26
Mayer János Szepes vármegyei fi s Totnak SZÁGAMEStET JET

deménye . . : 50 —
Palaky Dúdid 50 Deldényt , Történeti adtak czímü a érvéből,

ára 20 kr.
Kucsera Lőrincz 100 péld. , Értekezés a" rövid utú visszatétel-

ről" czímü könyvéből, ára 30 kr.
Hrabovszky Dávid 30 péld. , Utazási rajzok" czímü munkájából

ára 2 frt. 40 kr.

1838.

Perlaky Dávid", Kucsera Lőrincz" és Hrabovszky Dávid? imént em-

lített miiükük elkelt példányv árából -. 2... SEN
DONAGY eynjteménye Győrött A se VJT K YT Ti 40 24
1838ban fizetett kamatok" da . . . See ea Ni 9089 52
Acsády Sándor 50 péld. ,, Magános rüleyees Törvény czímü mun- j

kájából , ára 2 frt.
Nagy Pál 20 péld. , Historia universalis Gentium" munkájából ,

ára 3 Írt.

4.8 940

Hakesát Elek 5 küldéménye seta Mat UNT Zs s ekeal ts 32 -
INESSLOS TSLVÁNÁDA B YONATNYAK Vo 2 KEN, VZAOKES GENÜNESÜK NÉVA Kv ele ése 80 —
D. Viola József küldeménye . . . . sz ; Mpt
Drnovszky Ferencz zúlnuttoa 10 arany AT pénzkelet szerint . 47 —
Berzsenyi Dániel versei" első kiadásából származott haszon, magyar

könyvkiadásra . . mad gáei ize ZEN
Gorove László" , Tájak és Károlyt jatalomalapíttányok KRNSOT ei ea d 100044 -—
Forgó György" hagyománya lefizettetett . . . Se tt LVONE 7
Kucsera", Hrabovszky?" és Acsády" munkáikból bávéletetk CSa, ESŐ 62 48
1839ben fizetett kamatok" hatoda . . . . ehet sát s. Ö9Z0E
Buda fővárosa" alapítványa százától öttel, a" Mas Kgröitya

beli Rothschild-kötelezvény 100tól négygyel , a?" többi hattal kamatozván.
Egyed Antal 400 példányt , Ovid pontusi levelei" czímü munká-

jából, ára 30 kr.
Peregriny Elek 50 példányt ,, Magyarok" történetei" könyvéből ,

ára 30 kr.
Horvát Endre?" hagyományából 300 frt.
"S így az egész gyümölcsöző tőkepénzalap 1839." végével . . . 349458 40

Ezenkivül 798 pengő forint holtig ajánlat.

64 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

CG.
A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" SZÁMADÁSAINAK KIVONATA

1835. ELEJÉTŐL 1839. VÉGÉIG.

1835.
I. FŐPÉNZTÁR.

1. Bevétel.
TE Es
1834ki pénztári maradvány december" fogytán . . . . 4828 2590
Lefizetett alapítványok "5 adományokból ELTARTSA ZET s 3935 12
Alapítványi kamatokból "s évenkénti holtig ajánlatokból . . . 18568 —
Hitelezvényi kamatból . AZ NAL AN Ede BA OKÉV TÓ 1763 58
az összes bevétel . 27095 357
1835-ben ezen és mult évekről fizetetlen maradt
ae krs
Alapítványi "Kamat": ége ess tkttésettst bennt 1950 —
Hitelezvényi kamat . ds EUR ee; 1240 48
Holtig ajánlató?s ata stét sjN Ask eágt EÉTMe et DES 1350 —
az összes maradék tartozás . 4540 — 48
2. Kiadás.
Hitelezések Eh ug 8 29 7 re kltS d. MOGOg aa fpeteett 5477 12
Titoknok" , helybeli "s vidéki föndleg tagok" , tisztviselők" és szol-
gák" díjaira ever. eds 4.88 7626 58
Fizetetlen vidéki rendes tagok füg gyűlése sapdíjaáő s uta-
zási költségeire . § 2 KERSNa Ze kere s tét 548 36
Könyvek" ELETE a melegen tágtb fizettetett . e. 20001 —

Hivatalos nyomtatásokra, oklevélkészületi könyvárosi , "s kötési
költségekre

388 18

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 65

fi. kr.
JG TÉLNETK HENTES öl SLSN OI E áGa KSE (9) erei, 0 a SS ÉTÉ e (a ee 296 14
Házbérre . . . ú8 ; 6 a re örelaz SÖSSÉNÉENNKÉS öket 900. --
Irományszerekre , világításra és fára . . . . . . . . . 274 344
Jutalmazásokra . . ZTE LEE RÉ. c. SEGÉNE "4880 —
Játékszinre . . . - ee zeke ar a es 495 —
Posta és elegy apró költségekre ÉGES EOK ÁKÉSRNENE c. EÁZAÁBB 247 47
az egész évi költség . — 20124 397
s így kivonván a bevételből . . . . . 27095 3579
ÜZ GTLTERÉSSzá ÖNÉ A) e séteeet 20134 3949
Maradt a" főpénztárban 1836-ra. . . . . 6960 562,

II. MELLÉKPENZTÁR.

A" nyomtatási "s ezzel rokon kiadások "s a könyvek" árából származó bevételek
mellékpénztár név alatt 1835-iki Januarius" 1-je óta külön kezeltetetk.

1. Bevétel.
Az alaprajz szerintiínyomtHtábra. . s. se see e. 2000

Költsön a! segédtőke" pótlásaul . . . . . . . . .. . 1477 12
EJadottkönyvek; Mirábált ye be o. s sdotáttáat rak seek ezrekkel 4281 47
összes bevétele . 7758 59

2. Kiadás.
Kiadási összeség nyomtatásra , "s ezzel rokon nemüekre . . . 4601 45
"s így ezt kivonván maradt 1836-ra . 3157 14

1836

I. FŐPÉNZTÁR.

1. Bevétel.

1835-ki pénztári maradvány december" fogytán . . . . . . 6960 562,
Lefizetett alapítványok 7s adományokból 81. ER ÉES dó einéts 5140 —
Alapítványi kamatokból "s évenkénti holtig ajánlatokból adsz 15388 —
ELtetezvény na tokból "zzz tó ia özd s els e os 2757 45
az összes bevétel . 30246 412

1836-ban ezen és mult évekről fizetetlen maradt

jldnitványi kamat 2. B. .Ntt:k Kg E 4360 —
JÉNtölözvényi kimatr a ta VTMeá éle 1753 12
Elöl geajánlat 9 VET á pa s I ee 1550 —

az összes maradék tartozás . 7663 12

M. T. T. ÉVK, Vo I. z 9

66 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI.

2. Kiadás.

Hitelezések . . - : a
Titoknok , helybeli "s vidéki rendes tgake tüztüselőks zsülák:
és szolgák" díjaira /. . - Fal TnT ar
Fizetetlen vidéki rendes jaoi sag aléákási napdíjarai s uta-
zási költségeikre. . . . s aszátá zt Fás
Könyvek" kiadására a" mellék pénztárnak fizettetett Seba
Hivatalos nyomtatásokra , oklevélkészületi , könyvárusi , kötési
költségekre 420 itt RON TREE s vis sze MEZÉT ESÉERE
Batorozásra ( szett eetáb: asni as
Házberre? s 2 sés c ESaos E
Irományszerekre , világítágra . és TT ;
Juútalmazasokrat o: ata e te ML KRN SEK ARE élte se ött te
Játékszínre , úr TELEK Les daA kalokt L LE Seé lt
Posta és elegy apró köklöséek ekzttér tnak ALLA AMS
az egész évi költség .
fi. kr.
s így kivonván a? bevételből . 30246 412
a" kiadást . 22772 46
Maradt a" főpénztárban 4837-re . 7473 557

II. MELLÉKPÉNZTÁR.

1. Bevétel.
1835-ki pénztármaradvány . . . biökerLjs e zs
Az alaprajz szerint évenként nyuntatdkra rendelt
Költsönyvétel a: főpénztartól : . SESSRENE ST Mese al at ssegále. Úz dási alte
Eladott. könyvektarából 2 ás SEGBE etekáe Nöszó ál e Jake tsáten (ús; ( ácjiSKÜE

összes bevétel

ő 2. Kiadás.
Kiadási összeség nyomtatásra "s ezzel rokonneműekre "s tarto-
zás visszafizetésére.

ezt kivonván maradt 1837-re
RS3 97.
I. FŐPÉNZTÁR.

1. Bevétel.
1836-ki pénztármaradvány december" fogytán . . .

3157
2000
1800
4429

11386

10206

1179

kr.

56
3517

te

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 67
H: 4ikr.
Postaköltségi "s Gegő Elek" moldvai utjabeli visszafizetett "pénz-

MATZAYKARYNO LANE REtEEZBk E ő véka Jel TAL tBÉB B 68 15
Lefizetett alapítványokból "s adományokból , . , . . . 421 26
Alapítványi kamatok "s évenkénti holtig-ajánlatokból 17788
Hitelezvényi kamatokból ső satb 3 3207 —

készpénzi összes bevétel . 28958 367
1837-ben ezen és mult évekről fizetetlen maradt :
fly 210,
HIRpÍLvÁNYI (KAMAL útle ja get 4326 —
Hitélezvényi kamat sz tsak etés tti 1947 36
ERHET SZA JANE 0 ret at e b a zzák És a 1850 —
ESET
az összes maradék tartozás . 8123 36
2. Kiadás,
ELÉ elezés Te SZÉT ete ÉE Sa e E a el re zől s 3000 —
Titoknok, helybeli s vidéki rendes tagok , tisztviselők, segé-

dek, másolók és szolgák" díjaira . . . . . . . , . é s 10577 25
Fizetéstelen vidéki rendes tagok" nagygyüléskori napdíjaira "s

utazásbeli költségeikre, 0 Visa ES ÉEIk ő 329 . 6
Könyvek "s ezzel rokonok" kiadatására a" mellék pénztárnak ré-

szint segélyilletőségúl, részint előlegezés vagy anticipatiokép . . 3500 —
Hivatalos nyomtatási, réz- és kőmetszési, oklevélkészületi, könyv-

árusi "s kötési költségekűl . . . . . . . til ések át EKGÉL TÓ 3 447 17
Butorozásra Ezer Ve "ágyát EZ tŐE ÉS LOIRE sik TŐL ANG ZTTST " eNNÍT 134
SzáÁNDÉNTe kzt, Eagle tettét, Ez) Lk E uésaée] 900 —
Irományszerekre , világításra és fára . . . . . £ ka2 3
DrLRÉAZAROKEA AZA EA SÁR A Nt sz köt ese vi st sar Tee 2035 —
Játékszinre, színdarab-forditások és páholybér" fejében. , : £25 , 12
Posta és elegy apró EEGLÉSEGEKTE sie sózás kae 223 38

egész évi költség összesen 21823 41
fi. kr.
s így kivonvána" . . — 28958 367, bevételből
a . . — 21823 46 kiadást
1838-ra maradt a" főpénztárban 7134 557
I. MELLÉKPÉNZTÁR.
1. Bevétel.
. 1836-ki pénztármaradvány TIT Y ENSZ

68 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

fi. kr.
A" főpénztár" segedelem-nyujtásából . . . 2. 2. - 2 2 2 - 2500 —
Előlegezésből 1838-ki illetmény" fejében . . . - - : . . 1000 —
FIRHOtt könyvek árából; .. ? 4 .rd ztést stotaz ő sszttegtv et oá RE 5050 35"
összes bevétel . 9730 114
2. Kiadás.
Könyvnyomtatási és javítási költségre . . . . . . . . . 22230
Tisztelet- és szerkesztési díjakra . . . 0: 3 3498 36:
Rézmetszetek , képek , könyvkötési költség "s papiros" sztbélsi 3 1360 38
Kamatfizetésre . . . KESENSSE KE en éro elre e LEKLAK [air AE 150 —
Rendkivüliekre s étéeyie 2 sa lé öz ANNE RÁREL OK! 20 2. SETS 168 51
2390 35
ezt levonván maradt 1838-ra 2339 364.
1838.
I FŐPÉNZTÁR.
1. Bevétel.
1837-ki pénztári maradvány Bu a Ft ka OGRE E út 7134 354
Lefizetett alapítványok 75 adományokból Chargy legy ázékesá ák HÁKOSAÉÉ 527 36
Alapítványi kamatok "s évenkénti holtig-ajánlatokból . . . . 18808 —
Hitelezvényi kámatokból" 12928 MINEN NEP ÉNNNTttÉNEETRE E VÉLE gt MINE 3241 12
Szallásbérből o. vet ea sat e s AE TERE STAN ÉSE éke, KSE e És 56 —
készpénzi összes bevétel . 29857 437.
1838-ban ezen és mult évekről fizetetlen maradt :
Alapítványi (kamat a ses ejőős key ab eteBÉs 3678 -" —
Eltelezvényzzkanataa s 2, 2 AR Keé öz ááá 2004 —
EHoltissájánlata ás ss zr et FeLLe ESB ÉVE SE
az összes maradék tartozás . 7357 —
2. Kiadás.
Hitelezésre . . . ú : 8000 12
Titoknok, helybeli s s vidéki. fiüdes tagok, iszörielőke segé-
dek , másolók , "s szolgák" díjaira 322 ő 8626 35
Fizetéstelen vidéki rendes tagok" nagy gyüléséori napdíjaira s
utazási költségeikre . . . . Ő ő 388 12

Könyvek s ezzel rokonok? kiddetésátá a mellék fénztezátel ré-
szint segélyilletőségül, részint előlegezés vagy anticipatiokép . . . 2500 — —

IGAZGATÓSÁG" POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 69

fi kr.
Hivatalos nyomtatási, réz- és kőmetszési , oklevélkészületi ,
könyvárusi , "s kötési KÖNSÉGEKT ést tor 2 asd ANNÁT 5 atátal 522 38
Bútorazásraezák alóbaltásút , ára sak 3 SAR tb vol, 1014 2
IZELKAS DET KET Fő éket e eg ela DCS ai MÜÉ ÖLE 1300 . —
Irományszerekre , világításra és fára . . . . OVAT AN NIG d 299 28
Jutalmazásokra. DAN e AK NO MO vs Vh b 1880 —
Játékszinre (szindarab - forditások és páholybér" fejében) . . . 621 —
Posta , szállítási "s elegy apró költségekúl . 5 325 1
az egész évi költség öszvesen . 25476 56
s így kivonvána . . 29857 — 437, bevételből
a . . 25476 56 kiadákt
1839-re maradt a? főpénztárban. . 4380 47799
II MELLÉKPÉNZTÁR.
1. Bevétel.
1837-ki pénztármaradvány (6 s. érési ÖLKT ÉT 2339 366.
A" főpénztár" segedelem-nyujtásából . . . .. ÖV Es. ő ho et 2500 —
Eladott könyvek"? árából . . 2... ate ia vágott b a kd 8023 9
Flegyből Beek 6
összes bevétel . . 12862 517
2. Kiadás.
Könyvnyomtatási és javítási KÖLÉSEGÜB LE la tére TÁRSA ozó 739049 51
Tisztelet- és szerkesztési GES 77 5 ree tt L-T EK EOGONNÉTENÉ S 2 ÖÉTTÁNK 2188 32
Rézmetszetek, képek , könyvkötési költség "s papiros" árában . 984 54
RAMALÜZELÉSTE [e Me E sa SEEN ÉSÉT gogyésákat ke Az: 300 —
GES szztte al BZ Út zat destát NT KÉST KSSKAN VEN MTE RV) 125. 24
10955 1!
ezt levonván maradt 1839-re . ., 1907 303
185839.
I. FŐPÉNZTÁR.
1. Bevétel.
1838-ki pénztári maradvány sss SZORA 4380 477,
Lefizetett alapítványok, "s adományokból: ds Tea ő 1496 48
Alapítványi kamatok "s évenkénti holtig ajánlatokból . . . . 14098 —
Hitelezményi kamatokból . . : VET BA JETONKS é7 To. 48 3970 6
Szállásbérből és visszafizetett postaköltségi maradványból . . 136 25

készpénzi összes bevétel . . 24052 67.

T0 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

A. kr.
2. Kiadás.
Hitelezésre ... . ÖÖ Jo 2000 —
Titoknok , helybeli "s 5 viléki ízédes tesó tászt vitte KERÉ
dek, másolók" és szolgák" fizetésére — . - má [ 9499 16
Fizetéstelen vidéki rendes tagok" nagy gyülési berüléjadktási s
utazási költségekre. . . 626 1
Könyvek "s ezzel Eölátádló Tidására a § zacálélézétetlssánk sogkly
ületőségül sk lsz a Me festék ) AZON —
Hivatalos Ya tá réz- és Könesőkő oklevélkészületi ,
könyvárosi "s kötési költségekül . . . - . 2. 2... 2. 995 48
Bütórozásra : 2 oz oder a aa tbót "isa ts ké ST set NEE s SNEK 418 41
Szállásbérre . . . EPS E ME evil ő AL 1345 —
Irományszerekre , Site és e FERSÉL a éz e VERTÁLRONE S 391 37
Jutalmazásokra . . . 5 teát sé tettes 2425 3
Játékszinre (színdarab- fordítások És páholybér? fejében) dése 769 48
Posta és szállítási bérre "s egyéb apró elegy költségekre. . . 964 34
Az egész évi összes költség . . 20955 48
"S így kivonván a" 24082 ft. 3770 kr. bevételből
20955 ft. 48 kr. kiadást
1840-re pénztármaradvány — 3126 ft. 1879 kr. ezüstben.
II. MELLÉKPÉNZTÁR.
I. Bevétel.
1838-Ak évi MAKadYÁRY, :evaroa zpáueátat Keerleráte itelte ató mási 5 als 1907 3070
A" főpénztár" segedelem-nyujtásából . . . . . . . . . 1500 —
Eladott könyvek várából 2 27 Sz etztoáttart éjt szan E Ste 7565 14
Az összes bevétel . . 10972 44
2. Kiadás.
Könyvnyomtatási "s javítási költségre . . . . . . . . 457 11
Tisztelet- és szerkesztési díjakra KKE s bye 3 2585 154
Rézmetszetek, képek , könyvkötési költség " KAL TKOSI sedbat s 2461 384.
IKámatiizetésre et ee ye SL pt MELETT Az ERTSE NN ÖNÉ EJAS CST) Es
13 CZ TESTET ALSO elle Sa bLAE 48.80
Összes kiadás. . 5811 344

Ezt levonyán maradt 1840-re . . 5161 — 92

IGAZGATÓSÁG POZSONYI GYÜLÉSE 1840. 71

D.
AZOK NEVEI,

KIK 1835. SEPT. 11. óra A? MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" ALAPTŐKÉJÉT
HAZAFIÚILAG NEVELTÉK,

18365.
Bölöni Farkas Sándor kétszáz darab arany.
Névtelen 88 for. 12 kr. ezüstben,
A" kolosvári unitarium collegium" olvasó társasága 5 for.
Házy Lajos" hagyománya 500 for.
Forgó György" hagyománya 1000 for. és egy Rothschild-féle kötelezvény sors.

1836.
Gr. Esterházy Miklós 4000 for.
Körösi Csoma Sándor 200 darab arany.
Bohus János" holtig-ajánlata évenként 200 for.
Fodor Pál kir. tanácsos? hagyománya 100 for.

183 sZs

Szabadka sz. kir. városa 300 for.

Nagy-Enyedi casinoegyesület 40 for,

Külkey Henrik 31 for. 26 kr.

Mayer János londoni szűcsmester (szepesi fi) 50 for.

Perlaky Dávid 50 példányt ,, Történeti adatok"" czimű könyvéből ; ára 20 kr.

Kucsera Lőrincz 100 példányt , Értekezés a" rövid utú vissza tételről" eczimű
könyvéből; ára 30 kr.

Hrabovszky Dávid 30 példányt , Utazási rajzok" czímű két kötetü munkájából :
ára 2 for. 40 kr.

1838.
Perlaky Dávid mosony-győri evang. esperest gyűjt. 40 for. 24 kr.
Acsády Sándor s Magános magyar törvény" czimű könyvéből 50 péld. ; ára 2. ft.
Nagy Pál hajd. kir, profes. , Historia univ. gentium"" czimű 3 kötetü munkájá-
ból 20 péld. ára 3 for.

A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG "TÖRTÉNETEI

ap
nun

4 80; : ákos Al
P. Gegő Elek 32 for.
Missics István" hagyománya 80 for.
D. Viola József 75 for.
Drnóvszky Ferencz pogrányi plébános 10 aranyt.
Egyed Antal ,,P. Ovidius Naso Pontusi levelei" czimű forditmányából 400 péld.
ára 30 kr. c. p. régi classicusok" fordításai kiadására.
Peregriny Elek ,,Magyarok történetei" czimű munkácskájából 50 példányt;

ára 30 kr. cp.
Berzsenyi Dániel versei" első kiadásából származott tiszta haszon, m. könyvki-

adásra, 200 for.
Gorove László , Lajos és Károly jutalomalapítványul 1000 for.

Horvát Endre" hagyományából 300 for.

TIZENEGYEDIK. NAGY GYÜLÉS 1840. 713

MÁSODIK SZAKASZ.

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1840.

Aug. 27-től sept. 7-ig tizenkét üléssel. Előlülő gróf Teleki József. Jelen, tiszteleti ta-
gok közül: gr. Dessewffy J. 5, b. Eötvös J. 6, Fáy 10, Jankowich I1, gr. Károlyi György
2, b. Mednyánszky Alajos 1, Schedius 8 ízben; a? títoknok mindig; rendes tagok: Bajza 11,
Balogh 10, Bitnicz 9, Bugát 12, Czech 9, Czuczor 10, Döbrentei 12, Frivaldszky 10 ,
Gebhardt 11, Győry 7, Horváth Cyrill és József 11, Jerney 12, Kállay 9, Kossovich 10 ,
Luczenbacher 11 , Nagy J. 8, Péczely 9, Stettner, Szemere és Szilasy 12, Szlemenics 9,
Szontagh 10, Sztrokay 11, Tarczy 9, Vállas 10, Vásárhelyi 8, Vörösmarty 10, Zsoldos 12
ülésben; levelezők: Antal, Császár 1, Csatsko 4, Erdélyi 7, Flór 4, Fogarasi 6, Gaal 2,
Garay 7, Hetényi IL, Horváth Mih. 10, b. Jósika 7, Karácson 1, Kiss F. 3, Kiss K.,
Lukács 4, Mátray 1, Méhes 2, Podhraczky 1, Pulszky 3, Sárvári 8, Schoepf, Széchy 1 ,
Székács 6, Szenczy 1, Tasner 5 , gr. Teleki Domokos 2 , gr. Teleki László 5, Tóth 8, Vaj-
da, Warga János 1; a" segédjegyző 12, Helmeczy szavazatos pénztárnok 7 ülésben,

Az elnök" megnyitó beszéde után, felszólítására Szontagh Gusz-
táv, a" philosophiai osztályba a" X-dik nagy gyülésben választott vidéki
rendes tag, a magyar philosophia alapelvei és jelleméről szóló előadással
foglalta el rendes tagi székét !); más nap Tarczy Lajos követte ót a" szó-
széken, mint természettudomány-osztályi új vidéki r.tag a" természettani
észtanról értekezvén beköszöntőül ?) ; aug. 29. Vállas Antal rt. a. nemz. ca-
sino" Duna felé fekvő teremeiben egybegyűlt társaságnak két, olajozás és
égetés nélkül általa készült Daguerre-féle fényképet mutatott elő; "s az
academia költségein és számára bécsi opticus Plössl által készitett daguer-
réotyppel a Dunát és kir. várat vette fel, Daguerre" eljárásában ibolyó
helyett ibolyófestvényt használván; azonban a" levegőnek csekély átlát-
szósága miatt az így előállított képen csak a" pesti part mutatkozott tel-
jes fényében. Növekedvén a! ború, "s így szerencsésebb próbához nem
lehetvén reménység, a" tagok innen az academiai terembe mentek által a
folyó dolgok" folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a! kisérlet e
gyülés" folyamata alatt többé nem ismételtethetett. Sept. 4. Székács Jó-
zsef It. néhai báró Prónay Sándor igazgató tag felett tartott emlékbe-
szédet.

") L. e" kötet II-d. Oszt. IV. sz. alatt.
?) L. u. ott XVI. sz. alatt.

M. I "INNEVEKS V: 1. 10

74 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI.

A" nagy gyülési fő tárgyakbani előkészületek megtételére szokott
mód szerint három küldöttség választatott; és pedig az 1839-ki zagy ju-
talon? tárgyában Fáy András tt. elnöklete alatt: Bugát, Czuczor, Lu-
czenbacher, Stettner, Szemere, Szilasy, Vásárhelyi, Vörösmarty; —
az évkönyvi dolgozatok" megvizsgálására Jankowich Miklós tt. elnöksége
alatt: Bajza, Bitnicz, Jerney, Kossovich , Péczely, Szontagh, Tarczy,
Zsoldos; — a köz ülés elrendelésére Schedius Lajos tt. elnöklete alatt :
Schedel, Balogh, Czech, Döbrentei, Frivaldszky, Gebhardt, Gyóry,
Horváth C. és J., Kállay, Sztrokay és Vállas.

— A" nyelvbeli munkálatokhoz tartozólag 1. Czuczor,
Nagy J. és Vörösmarty rr. tt. előterjesztvén szókötési dolgozásaikat,
azoknak "s Fábián? még hátra levő jutványának másolatban mindenik
osztálybeli taggal közültetése rendeltetett el, hogy kiki társa dolgozatá-
hoz pótlásait "s észrevételeit irásban megtévén, a" jövő nagy gyülés elé-
be adhassa.

2. A" kézmúszavak gyűjteménye teljesbitésére új köz felszólítás
határoztatott; a" már begyűlteknek pedig , kézirat helyett" kinyoma-
tása "s a magyar czéhekkel bővebb magyarázat s kiegészítés végett kö-
zültetése rendeltetett.

3. A" régi magyar nyelvemlékek gyűjteménye" szerkesztője, Döb-
rentei Gábor rt. a) jelentette, hogy a" II-d. kötetből 64 ív s 5 lap, a
III-dikból 31, "s a IV-ból 9 ív kész; b) a? gondjaira bízott gyűjtemény"
legújabb növekedéseiról tett tudósítást, melly szerint gr. Dessewffy Jó-
zsef tt. által Eperjes" városánál tett lépések" következésében Sárosy Gyu-
la Sáros vmegyei aljegyző XVII-d. századbeli 14 db másolatot küldött be
az említett város" levéltárából; továbbá Kaiser József nszombati jegyző
95 magyarlevél másolatát (1547—1722) az aláirások" és időszámok" ha-
sonmásával , mik Mészáros Imre prof. felügyelése alatt az érseki papne-
velőház némelly növendékei által készítettek ; ismét: Paraszkai Lőrincz
beszterczebányai ker. másod tartománybiztos két X.VI-d. "s három X.VII.d.
századbeli m. irat másolatát küldé be Beszterczebánya levéltárából ; Beze-
rédy Ignácz Gyór vmegye első alispánja X VII-d. századbeli 10 db másola-
tot megyéje" levéltárából; Tatay János lövői pleb. egy X.VI-d. századbeli
levél másolatát; c) jelenté, hogy gr. Csáky Károly ig. t. a? nemzetsége

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1840. 75

levéltárában találtató, családi jogokról nem szóló, régi m. iratok" leira-
tásához a" másolati költségek" egy részét megajánlotta ; a" miért neki , va-
lamint a" b) alatt említett buzgó hazafiaknak is, elnökileg köszönet iratott ;
a" tudósító pedig eddigi gyűjtései folytatásával bízatott meg.

Egyébiránt a , Régi magyar Nyelvemlékek"re nézve, a" kis gyü-
lés" ajánlatára a. következő utasítás adatott a" szerkesztőnek :

13

1. A? szerkesztő" előszavai, bevezetései, jegyzései, szókivonatai, mint ed-
dig úgy ezen tul is, előleges vizsgálat nélkül és saját felelősége alatt mennek sajtó alá.

2. Minden, nem a!" szerkesztő által írt, nagyobb vagy kisebb terjedelmű érte-
kezés , bevezetés vagy bármi nevű toldalék , mielőtt felvétetnék , tartozik a" szerkesz-
tő azt véleménye" előadása mellett a" kis v. nagy gyülésnek bemutatni , melly azt még
egyszeri megvizsgáltatás végett egy más rendes tagnak adja ki.

3. Szerkesztő és biráló az iránt is adandnak minden egyes esetben véleményt,
vajjon a" Régi m. Nyelvemlékek" gyűjteményében, vagy talán önállólag adassék ki
illyen, bár a" kiadandó emlékekre vonatkozó , dolgozat.

"§ e határozat következetében a" szerkesztő azonnal ajánlólag be
is mutatta Jászay Paál Itnak az ugy nevezett müncheni codexhez dol-
gozott grammaticai-criticai lexiconát; melly az új határozat? értelmében
másod megvizsgálás végett Vörösmarty Mihály r. taggal közöltetett.

— Elóterjesztetvén a pályamunkák? ügye, a" gyülés mind a
történettudományiakra , mind a" mathematicaiakra nézve a" kis gyülések?
javaslatában nyugodott meg "). Felbontatván ennek következésében a" ko-
szorúzandó munkák" jeligés levelei, kitűnt, hogy az 1. számu történet-
tudományinak , illy jeligével: Evutam variant faciem Per secula gentes ,
szerzője: Hetényi János lev. tag; a" mathematicai 2-d. számu "s jutalom-
ra ajánlotté ezen igével: Égve honért bizton nézzen előre szemünk, D.
Taubner Károly ev. pred."s a" pesti ev. gymnasiumban rector-prof.; végre
a szinte mathematicai 3-d. számu "s másod rangué, illy jelszóval: Con-
cordia parvae res crescunt: Fest Vilmos.

A" drámai jutalomra érkezett vígjátékok közül a" biráló küldöttség
(Schedius, Fáy tt.; Bajza, Czuczor, Vörösmarty) mint legjelesbet a

1) L. felebb a? 44. 45. II.
107

76 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

3-d. számútajánlotta jutalomra illy czímmel: Rózsa; a" 2-d. számút pe-
dig: Az eletuntak , tiszteletdíjjal nyomatásra ; végre A" szobrász és az epi-
cureus, "s A nagybátyja jegyese czíműeket dicsérettel említendóőknek.
Megnyugodván a" gyülés a küldöttség okokkal támogatott véleményében,
azt magáévá tette; "s felbontatván az illető jeligés levelek, a" koszorú-
zott vígjáték" szerzőjének Szigligeti Edvárd, a másod ranguénak pedig
Nagy Ignácz találtatott.

— Új jutalmak? kitüzésében, a" nyelvtudományi és philosophi-
ai osztályokat érvén a" sor, az általok ajánlt tételek közül a. következők
fogadtattak el:

1. Nyelvtudományi.

Fejtessenek ki a" magyar szókötés" szabályai, név szerint:

1. Adassanak elő a? beszédrészek" ebbeli sajátságai ;

2. A" szórend" szabályai, vagy is: mi sorban kell az egyes mondatok? szavai-
nak állani, "s e? sorozat szerint mellyik bir nyomosító erővel, "s mellyik nyer nyo-
matosságot. j

3. A" szóviszony" szabályai, vagy milly vonzattal vannak az egyes mondat
szavai egymásra , "5 e? vonzat szerint milly ragozási változásokat szenvednek.

2. Philosophiai.

Fejtessék ki a" szépnek és fenségesnek elmélete , felvilágosítva az ebbeli böl-
cseletek" (philosophemák) "s a" szépmüvészetek" történeteiből.

Beküldés határnapjául 1842. martius" 19. határoztatott.
Az 1841-ben érkezendő szomorújátékok" megvizsgálásával Fáy és
b. Eötvös tiszt., Bajza, Czuczor és Vörösmarty r. tagok bizattak meg.
— A" kis gyülések" javaslatára a? következő kéziratok ajánl-
tattak nyomtatás végett az igazgatóságnak :

1. Népszerű erkölcstudomány. Irta Zsoldos Ignácz rt.
2. Aeschines" beszédei, Görögből ford. Szabó István. It.

Hasonlókép a Német-Magyar Zsebszótár is két ezer példányban
újra nyomatni ajánltatott, és pedig minden haladék" elkerülésére, csak
a" tetemesb elnézések és sajtóhibák" kiigazgatásával.

— Hogy az Évkönyvekbe szánt dolgozatok hamarább kerúlhesse-

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS, 1840. 77

nek közönség elébe, a" kis gyülések" javaslatai nyomán az Évkönyveknek
azon tul esztendei fűzetekben mindenkor a" köz ülésben kiadatása határoz-
tatott, mellyekból terjedelmökhöz képest majd kettő, majd három te-
end egy kötetet.

— Fenforgott "s helyben ís hagyatott a" kis gyülések által felter-
jesztett részletes terve a? társaság" első évtizede történeteinek is ") , melly
szerint a" titoknoknak tétetett kötelességévé a. munkának, mellynek czí-
me leend: A" magyar tudós társaság" vagy nemzeti academia állapotja
és munkálatai fennállása? első évtizedében. 1830—1840. megirása; s melly
a" társaság eredetét és tovább fejlődését, annak munkálatait, gyúűjtemé-
nyeit, úgy egyes tagjait is, munkáik" részletes felhordásával, meg fogja
ismertetni "s kéretett az igazgatóság, hogy mind annak nyomtatására a
szükséges költségeket kirendelné, mind pedig a" fens. udvarnak , az Or-
szág közigazgatási s hatósági testületeinek "s minden hazai tud. köz in-
tézeteknek "s a" nevezetesb külföldieknek is példányokat küldetni hatá-
rozná.

— Sept. 3. Fogarasi János Itnak, számos tagok által pártolt "s
aláírt javaslata a Corpus Jurisnak az academia által leendő magyarra for-
dítása iránt, köz részvételt gerjesztett, "s egy értelemmel elfogadtatván ,
bővebb véleményadás végett a tövénytudományi osztálynak adatott ki,
mellyhez az indítványtevő is hozzá csatoltatott. Az osztály, sept. 7. elő-
terjesztett tudósítása nyomán a következő terv állapítatott meg, "s az
helybenhagyás és költségrendelés végett az igazgatóság elébe terjesztetni
rendeltetett.

1. A? Corpus Juris minden kihagyások nélkül szóról szóra lefordítassék, ide
értvén a" Hármaskönyven "s a" királyok? decretumain kivűl, a" tárnoki czikkeket és
a?" hitformákat is; kimaradván mindazáltal azon függelékek , mellyek sem ahhoz,
sem ezekhez nem tartoznak , minők: a? cynosura , praxis criminalis , regulamentum
militare, centuria dubietatum, syllabus, catalogus regum et palatinorum, regulae
juris , a" királyok" életirásai , "s a" glossák közűl azok , mik a" czikkek" concordantiá-
jára nem vonatkoznak. A" Hármaskönyv? fordításával figyelemmel kell lenni az első
1517iki kiadásra , "s az illető eltérések jegyzésbe iktatandók. A" cynosura" helyébe az
egész munka! kijövetele után egy tökéletes mutatórul fog gondoskodni a társaság.

") L. felebb a? 31. lapon.

78 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

2. Mind azon decretumoknak , mellyek a" Corpus Jurisban nem foglaltatnak ,
de az újabb időkben Kovachich és mások által többnyire eredetieikben feltaláltattak ,
lajstroma a? könyv" végére iktattassék , "s e" tárgyban ns Pest vármegye" rendei, kik
jegyzői hivatalukat hasonló munkábani eljárással megbízták, az eredmények" köz-
lésére, úgy egyéb testületek és levéltárakkal bíró nemzetségek, kik a" kis gyülés által
név szerint kijelelendők, a? levéltáraikban netalán előforduló decretumoknak feljegy-
zésére, elnökileg kéretendők. Mind ezen decretumoknak lefordításáról a? társaság azon
esetre , ha a" Corpus Juris" magyarítása kelendőnek találtatnék , mint külön vállalatról
annak idejében külön is fog tanácskozni.

3. A" fordítás a" Corpus Jurisnak legújabb (1822-iki) kiadása szerint történjék ;
azon eltérések, mellyek a" fenlevő eredetiekben találtatnának, jegyzetben mindenik
decretum? aljára , iktatandók , kitétetvén egyszersmind annak neve, ki az illető decre-
tumot az eredetivel egybevetette, valamint azon hely és levéltár is, mellyben az ere-
deti találtatik. ő

4. A" munka négy szakaszra osztassék :

Ke Az első szakaszban a" Hármaskönyv , "s a" decretumok bezárólag II. Ulász-
óig ;

A" másodikban ezek Rudolfig ;

A" harmadikban II. Leopoldig, mindenütt bezárólag ;

A" negyedikben a" legújabb időkig foglaltatnának. — Ezen itt előre kijelelt
felosztástól azonban a? szerkesztőségnek, ha szükségesnek vagy helyesnek látná, sza-
bad leszen elállania.

5. Miután a? társaság" pénzalapja meg nem engedi, hogy az egész törvény-
könyv vétessék munkába: először is a? hármaskönyv fordítassék , "s füzetekben bocsá-
tassék ki.

6. A" fordítás" megtételére vállalkozni kivánók a? nm. elnök grófnál jelentsék
magokat, kitől felhatalmaztatásokat veendik. Tartoznak pedig ezek munkájokat füze-
tenként a" kis gyülésnek bemutatni , melly azt egy, öt tagból, név szerint egy tisztele-
ti, két törvény-, egy történet- "s egy nyelvtudomány-osztálybeli rendes tagból álló
küldöttséggel átnézeti; "s ha a? fordítás ekként helybenhagyatást nyer, azonnal sajtó
alá adathatik.

7. A" fordítási díjt illetőleg, a. Hármas Törvénykönyvért, minthogy már több
fordítások léteznek, három, az első időszakbeli királyok" végzeményeiért , különösen
I. Istvántól II. Ulászlóig bezárólag négy , végre a II. Lajostól kezdve 1830ig hozott
törvényekért ismét három arany ajánltatik adatni, a? budai utolsó kiadás szerint szá-
mitandó nyomtatott ívért. 5

Ez alkalommal Vállas Antal rt. figyelmeztetésére a Hármaskönyv-

ben eléforduló ulna regalis" valamelly anyagi példányának feltalálása iránt
is a. szükséges lépések" megtétele elhatároztatott.

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS, 1840. 79

— Örömmel értette a" gyülés Ő Fensége a" Nádor-Pártfogó f. é.
aug. 4. költ k. válaszából, hogy az igazgató tanács" kérelméhez képest
Jerney János rt. ázsiai utjára a szükséges engedelem és ajánlások leg-
felsőbb helyről ki fognak adatni, mihelyt az említett rendes tag útja meg-
kezdése iránt jelentését megteendi.

— A játékszini küldöttség, melly ez évben a" rendelke-
zése alá adott suammából 272 ft. 33 kr" erejével a magyar színmútárt is-
mét 16 darabbal bővítette !?), meghagyatván munkálkodásában , számára
a" mult évről fenmaradt 129 ft. 27 krhoz még 250 ft. kirendelése ajánlta-
tott az igazgatóságnak.

—. A" kis gyülések" javaslatára az elhúnyt tagoknak teen-
dó vég tisztelet körűl rendeltetett:

1. Ha a" haláb esete Budapesten adja magát elő, a?" megholtnak rokonai, osz-
tálybeli társai, barátai vagy szomszédaitól várja a? társaság, hogy a" temetés" napja
és órájáról késedelem nélkül értesítsék a" titoknoki hivatalt, melly azt külön meghi-
vó által azonnal tudtára adatja valamennyi Budapesten levő tagoknak , hogy társok"
eltakarításánál , fekete ruhában , minél számosabban megjelenjenek.

2. Ha ülés" napján esnék a" temetés , az ülés más napra halasztatik.

3. A" társaság elhúnyt tagjai emlékezetét háromféle módon tiszteli :

a) Rövid gyászbeszeddel , mellyel a" társ" halálát valamelly barátja, ki ez
iránt a" titoknokot mindjárt a" hír" vétele után tudósítja , "s illyennek nem létében, a"
titoknok , a" temetés-, vagy ha az elhúnyt vidéken lakott, a? hír" vétele utáni leg-
közelebb ülésben jelenti be. E" beszéd az elvesztettet leginkább a? társasághoz volt
viszonya" szempontjából állítja elő. Kiadandó a? Tudománytár mellett.

b) Eletrajzzal , melly az elhúnyt" életéhez és irói pályájához tartozó adatokat
adja. Kiadandó a" Névkönyvben , bővebben az Évkönyvekben.

c) Emleékbeszéddel. Ez szónoki előadása az elhunyt élete, munkálkodásai ,
irói és academiai hatásának , a" prosai-historiai elemek" kizárásával. Megjelenik , mint
eddig, az Evkönyvekben.

— Augustus" 31. a kis gyülések új elrendezését tárgya-
zó munkálat ?) volt napi renden, melly szerint ez ügy a" következő mó-
don intéztetett el :

1. A" kis gyülések hetenként egyszer , u. m. hétfőn tartatnak délutáni öt óra-
kor; többször vagy más napon csak különös szükség" esetében.

1) L. felebb a" 46. 47. lapokat.
?) V. össze felebb a" 31. lapot.

80 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

2. Valamennyi helyben levő tag minden academiai év" kezdetén körlevél által
felszólítatik az ülések" látogatására; a" tiszteletbeliek és rendesek azonfelül minden
ülésre külön meghivót kapnak.

3. Nem tagja a" társaságnak, ki valamelly kis gyülésben vendégül meg kiván-
na jelenni, magát előbb az elnöknél jelentse, kitől, ha nem ismertetik, szükséges ,
hogy egy tiszteleti vagy rendes tag által ajánltassék. Miden egyes ülésre külön elnöki
engedelem kivántatik.

4. A" kis gyülések" tárgyai :

1) Tudományos és szépművészeti előadások és közlések, mik köz érdekre
tarthatnak számot, a" tudomány" jelen állapotjához mértek , "s mennyire lehet, új ada-
tokon és combinatiókon alapulók. Különösen

a) illy értekezések és emlékiratok a" tudományok és szépmüvészet" egész kö-
réből , tekintettel a" rendszabások" 11. pontjára.

b) Az új helybeli tagok" illető osztályi székfoglaló értekezéseik" olvasása ,
díszruhában,

c) Érdekes szónoki és költészi dolgozatok.

d) Nagyobb kézirati munkákból egyes szakaszok" előadása, az egésznek is-
mertetésével. ;

e) Mindennemű érdekes közlemények, mellyek a?" tudományok és szépmüvé-
szetek" haladását tárgyazzák; tehát ide vágó, figyelemre méltó esetek , vizsgálódások,
tapasztalatok , mik akár az eddigi tanok" megerősítésére , vagy felvilágosítására, akár
új nézetek" megalapítására szolgálnak.

f) Bármelly physicai, technicai , mechanicai , úgy müvészeti találmányok" be-
mutatása , ha tudományos szempontból vétettek fel, "3 az illető tudomány" gyarapítá-
sára vannak.

2) Nagy figyelmet érdemlő bel- és külföldi munkákból tudósítások.

h) Bel- és külföldi nagy hirű "s a? tudomány? veszteségével elhúnyt férfiak"
munkálkodásai és hatásai méltatása , ha nem voltak is a? társaság" tagjai.

i) Gyászbeszédek a! társaság" elhunyt tagjairól.

k) Ha bárki által valamelly, tárgyánál fogva nagyobb figyelmet érdemlő
munka vagy értekezés , fölfedezés , találmány vagy létező dolog" tökéletesbítése kül-
detnék vagy jelentetnék be: ezek? megvizsgálására egy, vagy fontosb esetben több
tag neveztetik ki; kik szinte a" kis gyülésekben teszik ezekről tudósításaikat.

2) Hivatalos dolgok. Ide tartoznak

a) A" jegyzőkönyv" olvasása.

b) A" küldemények? bemutatása.

c) A" nyomtatandó kéziratok" tárgyalása.

d) Hivatalos levelezés? elintézése.

TIZENEGYEDIK. NAGY GYÜLÉS, 1840. 81

e) A" szótári munkálkodások.

f) A" társaság? munkálkodásaira, belső intézkedéseire "s mindennemű ügyeire
vonatkozó kérdesek" tárgyalása.

5. Minden tagnak van joga szándéklott előadását bizonyos ülésnapra a titok -
noknál bejegyeztetni. Ha az ekkép jelentkezők" száma kelletinél nagyobb volna, az
előadás?" idejére nézve intézkedjenek a? titoknokkal,

6. Előadásra (különösen a? 4. 1) a, c—f, - félékre) nem tagjai is a" társa-
ságnak bocsátatnak.

7. Hogy valamelly előadás a" programmába bemehessen , szükséges egy tiszt.
vagy rendes tag által mint a? társaság" 11d. rendszabása detelmébátdi készült az el-

nöknek . ajánltatnia; nem tag" munkájánál az elfogadást egyszersmind annak becse is
határozza.

8. Ha ki vellunlb fontosabb indítványt tenni szándékozik, azt a" titoknok-

nál jelenti be, hogy a? HEGEL DUKÜ mehessen ; a" határozott napon pedig irásban ter-
jeszti elő.

9. Ha valamelly indítvány elfogadtatván, bővebb kidolgozására küldöttség
rendeltetnék : az indítványozó abban mindenkor benn legyen.

10. A? titoknok minden egyes ülés? előadásai "s fontosabb és bővebb tanácsko-
zásra alkalmat nyújtható hivatalos tárgyak és indítványok" programmáját , miután az
elnökileg helybenhagyatott , a" terem? fekete táblájára nyolcz nappal előbb kitéteti ,
hogy , ha valamellyike valakit különösben érdekelne, vagy talán ugyanarról bővebb
közlésre indítana , reá előre készülhessen.

11. Az elnök , előfordulható rendkivüli esetben, a" programmán kitételi ideje
alatt is, változtatást teszen.

12. Minthogy pedig a?" hivatalos tárgyalások gyakran sok időt kivánnak, 7s
miattok illyenkor a?" legérdekesb tudományos közlések is csak fáradt figyelemre tart-
hatnának számot: minden gyülés az e? napra tett SESENESY több előadással kezdetik
meg; ezeket követik a" jegyzőkönyv" olvasása, "s a" folyó tárgyak közül azok, mik
késedelmet nem szenvednek. Minden elhalasztható vagy bővebb tanácskozást kívánó
tárgy a? hónap" utolsó kis gyülésére hagyatik , mellyben, ha a? folyó dolgok" száma
engedi, előadások is tartathatnak.

13. Az előadott munkáról szabadon rendelkezhetik az iró. Ha a! társaság! va-
lamellyik gyűjteményében kivánná kiadatni, külön vizsgálat alá megyen.

14. Az előadott s a?" társaság" Évkönyveibe szánt dolgozatról, ha köz gyülés-
beni felolvastatásra méltónak itéltetnék , erről a" jegyzkönyvben tétetik említés ,
hogy az e" tárgyban munkálkodni SZeHE : nagy gyülési JetösÉB a" maga idejében
reájok tekintettel lehessen.

— Sept. 6.a" társaság főkép a pénzgyüjtemény? dolgával fog-
lalkodott. Nagy örömmel és helyesléssel szemléltetett az őr által a" kis-
MT. ÜST ÉVEGYe 1. (al

82 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

gyüűlési utasítás szerint készült lajstrom, melly az Árpádok és vegyes
házakbeli királyok" korabeli pénzeket foglalja magában , mellyben külön
rovatban feltalálható mindenek előtt a" pénz? neme, "s ehhez tartozó szá-
ma, "s az élőlap" és hátlap" leirása, és pedig a" felirat magából a? pénzpél-
dányból olly diplomaticai hűséggel levéve, hogy több hason példánynál
egyetlen pont is változatnak, és így a példány nem többszörösnek, ha-
nem külön veretnek iratott. Külön rovatban találtatik a? képveret is rö-
viden "s világosan előadva, "s hol czímerek fordulnak elő, a" heraldica
szabályai szerint leírva. A" jegyek és évszámok a" szerint feljegyezvék ,
miképen az előlapon vagy hátlapon jobbról vagy balról, a paizs felett
vagy alatt, jőnek elő. Hasonlag külön rovatban jegyeztetett fel.a" pénz
mekkorasága azon pénzmérű szerint, melly Mader József ,,Kritische
Beitrüge zur Münzkunde des Mittelalters"" czímű munkája! czímlapján ta-
láltatik. Így a" pénz" súlya és minden egyes példány" értéke, mellynek
a" ritkasághoz képesti meghatározásában az órt mind a Weszerle lajstro-
ma, mind egyéb tapasztalatok vezették. Két külön, T(eleki) és A(cade-
mia) betűkkel jegyzett rovatban, minden példánynál kitétetett, melly pél-
dány tartozik az elnök" alapítványához, mellyik az academiának máshon-
nan gyúlt ajándék példányai közé. Végre hely hagyatott az időról idő-
re szerzendő példányok" leirásai illő helyt besorozásának is.

Ugyan ekkor vétetett a pénzgyűjtemény" őrének a kis gyülések
által készült utasitása is vizsgálat alá, melly következőleg megalapítat-
ván, az igazgatóság elébe terjesztetett helybenhagyás végett:

1. A" társaságnak eddiglen összegyűlt régi pénzei a) hajdani görögök, mellyek-
nek száma bizonyos gyűjteményt még nem teszen , és azért.külön felállításra még nem
alkalmas; b) rómaiak, mellyek a? nm. elnök által ajándékozott Kresznerics féle gyűjte-
mény és több egyes adakozások által időnként és tetemesen szaporodnak; c) álta-
lában vegyes pénzek, mellyek más különféle nemzetet , tartományt , birodalmat , várost
vagy személyt illetnek: végre d) magyarok azaz: Magyarországban "s az ehhez kap-
csolt tartományokban veretett pénzek. Ezek , mint legszámosabbak "s nemzeti érde-
kűek , előleges rendezést kivánnak. Lesznek pedig a" magyar gyűjteménynek követke-
ző alosztályai :

a) A" fejedelmek? és királyok" pénzei, akár Magyarországban akár Szlavó-
niában verettek ;

b) Erdélyország? pénzei, mellyek János Zsigmondtól , azaz : 1540-től kezdve ,
mint Magyarországtól különvált Fejedelemség? pénzei , gazdaságok "s nevezetésségök-
nél fogva is külön osztályban kezeltetendők: É

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS, 1840. 83

c) Bosznia, Szerbia, Dalmát, Moldva, és Oláhországokban ; úgy

d) a" városok által, vagy ezeknek viszontagságaira verettek.

e) A" jeles személyek" dicsőitésére vagy emlékére veretett pénzek (numismata).

2. A" gyűjtemény? lajstroma olly formán szerkesztessék az őr által, hogy min-
dég tisztán kivilágoljék, mi tartozik a" nm. elnök" alapítványához, mi a" más uton
gyűlt példányok közé. A" pénzek" összeiratása és rendezése" idejére állandó írnok ada-
tik az őr mellé.

3. Tőkepénz rendeltetvén a" nm. elnök gróf mint adományzó által a" gyúűj-
temény" folyvásti gyarapítására, az őr, valamikor bármelly csekély vásárlást tenni
akar, mindig az elnöktől, vagy a? heti ülés" utján, tartozik a" vásárlásra felhatal-
mazást kérni.

4. Nem kiválogatva, hanem másokkal egyetemben adatván el rendesen a? rit-
kább pénzek , illyenkor, midőn a" vevő a" nem hiányzó példányokat is kénytelen meg-
venni, fő tekintet arra legyen, hogy a"? nem hiányzó példányok felül ne múlják a"
szerzendő hiányzók" értékét.

5. Midőn a" többszörös példányok annyira szaporodnak, hogy azokat akár
hiányzókért kicserélni, akár eladni érdemes, ezeknek lajstromát az őr a" heti ülés
elejébe adja, mellynek ajánlása az igazgatósághoz, vagy ennek együtt nem létekor
az elnökhöz terjesztetik fel, a" teendő csere vagy vétel" eszközölhetése végett.

6. Az őr tartozik egy naplót vinni , mellybe mind az eddigelé begyült és álta-
la át vett, mind a" még ezután ajándék, csere vagy vétel által begyülendő pénz és ré-
giségdarabok híven és pontosan bejegyeztetnek.

7. A" gyűjtemény, mihelyest az őr rendezésével elkészült, hetenként egy
nap , névszerint csütörtökön , dél előtti 9 órától délutáni 1-ig látogatóknak , a" gyűj-
teményőr" jelenlétében, nyitva álland; az őrnek ügyszeretetétől és humanitásától egész
bizodalommal várván a" társaság , hogy vidékieknek, vagy épen csak rövid ideig itt
mulató külföldieknek más napokon is bejárást engedend.

8. Kötelességül tétetik továbbá az őrnek, a" kezeire bízott gyűjtemény" álla-
potjáról évenként jelentést tenni a" nagy gyülésnek , "s ennek utján az igazgatóságnak :
valamint

9. A? gyüjtemény" jelességeit külön értekezésekben lassanként a" közönséggel
megismertetni ; mik , . felolvastatván előlegesen a" kis gyülésben, a" társaság" Évköny-
veiben kiadandók, ;

Végre kéretett az igazgatóság , eszközölné ki felsőbb helyt a) azon
rendelés" kiadatását, hogy a" birodalombeli pénzverő hivatalok a" külö-
nös alkalmakra veretett pénzeket, bár az érték" megtéritése mellett is ,
"a" társasághoz beküldjék; b) hogy miután minden, a" két hazában lelt
kincsek között előforduló pénzpéldányok a" m. kir. udvari kincstár" ut-

11"

84 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

ján először is Bécsbe küldetnek , "s azután a: nemz. museum és a" m. kir.
egyetem szólítatik fel: kivánnak-e példányokat beváltani, mielőtt beol-
vasztatnának? az academia a" felebb említett intézetekkel egyetemben
használható példányok" beválthatásában részesúlhessen.

— Némelly új határozatok hozattak e" gyülés folyamata
alatt olly tárgyakban, mellyek mind eddig még ellátva nem voltak. Így
a nagy jutalom" ügyében, több e tíz év alatt előfordult esetek a követ-
kező pontok" hozatalára adtak alkalmat:

a) Minden munka azon évben megjelentnek nézetik , melly év a
czímlapon áll. Azon esetre, ha valamelly munkán kétféle évszám talál-
tatnék , a" későbbi tartatik érvényesnek. b) A? melly munka cziímén év-
szám épen nem fordul elő, az maga zárja ki magát a" nagy jutalomért ví-
ható munkák közúl. c) Több irók" dolgozataiból álló gyűjtemény , az ef-
féle gyűjteményekben előforduló egyes dolgozatok , valamint külön ki-
jött munkák" puszta második kiadásai nem nyerhetik el a" nagy jutalmat.

— A" pályamunkák "s egyéb kinyomatás végett beküldött mun-
kákról szóló hivatalos véleményei a" tagoknak csak azon esetre fognak
ezentúl az illető szerzőkkel közöltetni, ha a" kérdéses munka feltétle-
nül vagy feltételesen elfogadtatott, hogy az azokban előadott észrevéte-
lek általok meggyőződésök szerint használtathassanak; a" kereken visz-
szamenő munkák" birálatai nem adatnak ki.

— Továbbá, mivel a" társaság azon feltétel alatt bocsátja vizsgá-
lat alá a. beküldött kéziratokat, hogy azok , elfogadás?" esetében, általa
kinyomassanak, végeztetett, hogy az így elfogadott munkákra nézve
ezentul visszahúzásnak helye ne legyen.

— Szükségesnek találtatott annak kihirdettetése is, hogy miután
egy idő óta többféle munkák eredetiek" képében érkeztek a" társasághoz ,
mellyek vagy forditások, vagy más munkákból kiszedett, máskép össze-
rakott darabokból álló plagiumok voltak : illy munkák ezen tul figyelem-
re nem méltatva, egyszerűen el fognak mellőztetni.

— Végre a levéltárban letett különféle kéziratok iránt határoz-
tatott :

1. Külön kiadásra vagy a? Tudománytár" számára elfogadott, de külső aka-
dály miatt ki nem jöhetett kéziratok, mivel sem a" társaságtól díjt nem nyertek, sem be-

TIZENEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1840. 85

küldetésök" czélját el nem érték, a?" szerzőnek visszaadatnak; ha pedig ettől az acade-
mia" levéltárában hagyatnának , senkivel sem közöltethetnek az iró" életében.

2. A" jutalmazott pályamunkák" kéziratai, ha azok vagy külső akadály mi-
att, vagy mivel nyomtatásra méltóknak nem találtattak, ki nem jöhettek, 15 évig
a" társaság" és tagjainak használatára állanak , azontúl az iró" sajátjává válnak.

3. Elesett, "s a". társaság" határozata szerint a?" levéltárban elteendő pályamun-

kák , 30 évig illetetlen maradnak; ez időnek lefolyása után használtathatás végett
bármelly taggal közöltethetnek.

4. Ha valaki az academia"? levéltárában őrzött pályamunkáját lemásoltatni
akarná , az a! titoknok" ügyelése "s felelősége alatt történhetik csak , "s olly esetben,
midőn az iró" neve tudva van, különben a?" másolás? teljességgel meg nem engedtetik ,
mert így a" szerző" nevében a" munka idegen által elsajátítathatnék.

5. Minden kézirat, melly az academiának eredetileg tulajdona , millyenek p.
0. a munkákról beadott vélemények, magán használatra az academia? tagjaival , de
idegennel nem, közölhető.

6. Végre köz használatára bocsátható a" társaság" tagjainak minden olly kézi-
rat, melly e" végre küldetett be, mint péld. a" szótári gyüjtemények st. eff.

— Következtek a" nagy gyülési rendszeres küldöttségek? tudósi-
tásai.

1. Az 1839-ki nagy jutalom ügyében munkált küldöttség
különösen három munkát itélt kitünőkép megkülönböztetendőnek: a)
Fényes FElektól: ,, Magyarországnak és hozzá kapcsolt tartományoknak
mostani állapotja statisticai és geographiai tekintetben", IV. és V.
kötet. b) B. Jósika Miklóstól: ,,A" csehek Magyarországban", 4. kö-
tetben; és c) Szoztagh Gusztávtól: , Propylaeaumok a? magyar philoso-
phiához"; mellyek közül a? választmány ugyan mindegyiket a" nagy ju-
talom" elnyeréseért méltán. versenyezhetőnek nyilatkoztatta: de tekintet-
be vevén, hogy az alapszabályok" értelmében csak két legjelesbnek adat-
hatik jutalom, különösen pedig arra is figyelvén, hogy a" koszorúzandó
munka egyéb jelességein kivül ollyan legyen, melly a maga nemében
nagy hézagot pótol, "s az illető osztály" irodalmát tetemesen előmozdiít-
ja: a 200 arany jutalmat Fényes Elek és, Szontagh Gusztáv között, em-
lített munkáikért, felosztatni ajánlta. — Ezen előadásra megjegyeztet-
vén, hogy az alapszabályok két külön munkának külön járandó nagy
jutalomról szólnak ugyan, de eddig a" pénztár" állapotja miatt csak egy
adathatván, ennek felosztatása minden esetre csak az igazgatóság" hozzá já-

86 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

rultával eshetik meg; azon kérdés: felosztassék-e a? jelen esetben a" ju-
talom vagy ne, titkos szavazás alá került, melly szerint 18 voks 16nak
ellenében a" fel nem osztás mellett nyilatkozván, újabb szavazásban a"
többség Fényes Eleknek itélte oda a nagy jutalmat; két vetélytársa mint
kitünő jelességüek kiemeltetni, "s a" következők dicsérettel említetni ha-
tároztatván: Csatskó Imrétől: , Bevezetés a természeti jogba és a" tiszta
általános természeti jog"; Fogarasi Jánostól: ,,A? magyar magánjog Kö-
vy után"; Szász Károlytól: , Parthenon"; Vajda Fétertól: ,,Dalhon",
végre egy zévtelentől: A" vándor" szűnórái."

2. Az Évkönyvekbe szánt dolgozatokat vizsgált küldöttség
ajánlatára Szoztagh Gusztáv rt emlékbeszéde Tanárky Sándor —, Czu--
czor Gergely r. tagé Guzmics Izidor —, gr. Dessewffy József t. tagé gr.
Illézházy István — és Székács József 1. tagé b. Prónay Sándor felett; úgy
Kállay Ferencz rt értekezése a" halálos büntetésról, Horváth Cyrill rta-
gé a" pantheismusról, végre Mossovich Károly r. tagé a. nemzetek" béke-
és hadviszonyairól !), az Évkönyvek" jelen. V-d. kötetében —; Horváth
József r. tagé pedig a" hidegvíz-gyógyászat történetéről a. Tudomány-
tárban közzé tétetni rendeltettek.

3. A köz ülés tárgyai, mellyek közé a múlt évi értekezések"
egyike, u. m. Szlemenics Pál r. tagé az örökségi jószágokról is felvéte-
tett, a" küldöttség" ajánlatához képest rendeltettek el. L. ez ülés" jegy-
zókönyvét alább a" 90 II.

— A" gyülés folyamata alatta könyv- és kézirattár számá-
ra bemutatott ajándékok közül különös örömmel vétetett a" gr. Batthyány
Kázmér" költségein Nagy Károly rt" eszközléséből készült első magyar
földtekének egy díszes példánya?); egyszersmind a" beküldők" ohajtásá-
hoz képest megbizatott a" titoknoki hivatal, hogy a" magyarországi és er-
délyi tanodáknak szánt példányok" elosztásában eljárna.

— A" választások sept. 5. mentek véghez. . A" tagul ajánlot-
tak az ajánlások" indító okaikkal együtt szokott mód szerint felolvastat-
ván; először is a Kovács Pál lemondása által megürült syelvtudomány-
osztályi rendestagi helyre

1) Nem jelenhetett meg.
2) V. ö. felebb a" 17. lapot.

IGAZGATÓ TANACS", PESTI GYÜLÉSE, 1840. 87

Pulszky Ferencz It,
választatott.

Ohajthatónak. találtatván a" philosophiai osztály" tagjainak szapo-
ritása is, a" vidéki negyedik helyre ajánltattak az igazgatóságnak kine-
vezés végett:

Hetényi János It.
Sárvári Pál It,
Gegő Elek It.

Tanárky Sándor" halála által megürülvén a" gr. Festetics László
által alapított hadtudományi rendes tagság, erre ajánltattak az igazgató-
ságnak :

Kiss Károly It. és
Stöck Ferencz nyug. cs. kir. alezredes.

Végre, a" levelező tagokul ajánlottak közül nyolcznak elválasz-

tása határoztatván el, a" következő hazafiak nyertek többséget:

Bloch Móricz , Pesten. j

Markó Károly, hit. mérnök , a" művészetek" ausztr. cs. academiájának tagja ,
Florenczben.

Nagy Ignácz , m. kir. udv. kincstári ingrossista , Budán.

Széchy Ágoston , kegy. iskolai nyug. prof.

Szemere Bertalan, Borsod vegye" tbirája.

Szigligeti Edvárd , a" nemz. szinház? tagja.

Taubner Károly, phil. Dr. ev. pred. "s a? pesti ev. gymn. rector-professora.

Wargha István, a" tolnai kisdedovó-képző intézet" igazgatója.

IGAZGATÓSÁG GYÜLÉSE.
PESTEN, SEPT. 1., 6. És 8-DIKÁN, 1840.

Gróf Teleki József előlülése alatt jelen a? másod elnök, továbbá gr. Csáky Károly, gr.
Dessewfty József , b. Jósika Miklós, gr. Károlyi György, Mailáth György, b. Mednyánszky
Alajos, gr. Nádasdi Ferencz, b. Prónay Albert; Schedel Ferencz titoknok , Szalay László
segédjegyző , "s a?" harmadik ülésben elégséges tagok" híában Jankowich Miklós tiszt. tag he-
lyettes , szavazattal.

I. A" gyülés Ó Fensége a? Nádor-Pártfogó" több rendbeli k. leirá-
saj felolvasásával nyittatott meg , mellyek" egyike a" két elnöknek 1840-

88 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI

re a? maga idejében történt megerősítetését; egy más, a! Jerney János ré-
szére, ázsiai utja esetére, kért uti "s ajánló levelek: megadását jelenté ;
egy más arról értesíté az igazgatóságot, hogy a" nemz. museumnál ideig-
len letett Sándor-féle könyvhagyomány árvizkor ládákba rakatván, "s
a" közbe jött épitésnél fogva még most is az intézet egyéb gyűjtemé-
nyeivel eltéve lévén, az átadás legalkalmasban azon időré lenne halas z-
tandó, midőn a" museum" gyűjteményei az új épületbe fognak áttétetni.

II. Olvasta a" titoknok az academia" 1839—40-dik évi munkálko-
dásairól szóló jelentését, valamint a" pénztárhivatalét is annak azon évi
bevételei , kiadásai és: állapotjáról, mellyek szokott mód szerint az or-
szág törvényhatóságaival, (s hírlapok mellett a" közönséggel is, közöl-
tetni rendeltettek.

III. Ugyan az a! társaság tókéjének az utolsó gyülés óta a követ-
kező adományok által lett szaporodását jelentette be:

1. Somody János alsószuhai ref. pred. Szeremlei Ábrahámnak ál-
tala kiadott egyházi beszédeiből tíz példányt adott által, ára egynek
egynek 1 ft. 30 kr. cp.

2. Kovács Tamás pannonhegyi főapát az elhúnyt Guzmics Izidor
apátot illető 231 ft. 21 krnyi tiszteletdíjt ezüstben, melly ennek a
,;Hellen Classicusok" fordításai első kötetéért járt, a" társaságnak visz-
szaajándékozta.

3. Némelly magokat.meg nem nevezett tanulók 2 ft. cp.

IV. Minthogy bold. b. Szepessy Ignácz püspök, alapító levelében
azon reményét fejezte ki, hogy az általa élte" napjaira magajánlott 600
ft. esztendei segélyt utódjai sem fogják az academiától megvonni , "s ek-
képen ez intézetnek a" pécsi püspökségnél 10,000 pftnyi alapítványa le-
szen; a nm. elnök gróf kéretett, hogy az igazgatóság nevében, a b.
Szepessy I. püspök" ajánlólevele illető helyének közlése mellett Scitóvsz-
ky János pécsi püspököt hazafiúi bizodalommal szólítaná fel az említett
holtig - ajánlatnak részéről is megajánlására.

V. Szinte a pénztárt illetőleg 1. olvastatott annak ez academiai
évben az elnök által véletlenül eszközlött megvizsgáltatásáról szóló jelen-
tés, melly szerint pénz, könyvek "s oklevelek teljes rendben találtattak.

IGAZGATÓ TANÁCS" GYÜLÉSE, 1840. 89

2. A? tiszti ügyész által megvizsgált 1839-ki számadások , gr. Ká-
rolyi György és b. Prónay Albert igazg. tagok által is keresztül nézet-
vén, szinte rendben találtattak. ;

3. A" pénztár" jelen állapotját előterjesztő jelentés szerint a" ka-
mattartozékok most már 9511 ftra nótteknek tapasztaltatván, azoknak
ujabbi sürgetése, sót némelly felmondások és perbe idézés is szüksége-
seknek találtattak.

VI. Növekedvén épen a! befizetések" lassu "s bizonytalan történte
miatt a? tiszti ügyvéd" dolgai, annak folyamodására száz ftnyi évdíja 200
ftra emeltetett.

VII. 1. Az 1839-ki magyar munkák közt Fényes Elek" földirati
nagy munkájának itéltetvén nagy gyülésileg az elsőség, a? 200 arany
nagy jutalom ennek ki is rendeltetett.

2. A" történettudományi és mathematicai osztályok 100 aranyos
jutalmai, úgy a" drámai jutalom is, a nagy gyülés ajánlatához képest
Hetényi János Itnak, D. Taubner Károlynak, és Szigligeti Edvárdnak
kirendeltettek. ,

3. A" nagy gyülés által felterjesztett munkáknak kinyomatására
is költség határoztatott, különösen az academia" első tiz évi munkálatai
és állapotja történeteinek , az Évkönyvek" V-d., a" Régi m. Nyelvemlé-
kek" IV-d. kötetének , a Német-magyar Zsebszótár" második kiadásának ,
(§ pft. tisztelet és javitási díj mellett) , a történettudományi , mathematicai
és drámai első és másod rangu pályamunkáknak, az utóbbiak 4 arany
—, végre Zsoldos Ignácz rt. Népszerű Erkölcstudományának. és Szabó
István" Aeschinesének 3 arany ív szerinti tiszteletdíj mellett.

4. Hasonlóképen elfogadtatott a nagy gyülés javaslata a Corpus
Juris" magyarítása iránt az ajánlott díjak mellett; "s a: Hármas könyvvel
füzetenként megkezdendő kiadás" elintézésére, valamint az arra szüksé-
ges költségek" kirendelésére az elnök kéretett.

5. A" kézmúszó-gyűjteményre is (I. 74. I.) megadatott a" szük-
séges költség.

VIII. A" játékszini küldöttségnek a" mult évről fenmaradt 129 ft.
29 krhoz a jövő academiai évre 250 ft. adatott rendelkezése alá.

M. T. T. ÉVK, 1. 12

90 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

IX. 1. A" pénzgyűjtemény-óri utasítás javaslata (1. felebb a 82. la-
pon) egész terjedelmében helyben hagyatván , az őrnek magát ahhoz tar-
tása végett kiadatni rendeltetett.

2. Mind a" birodalmi pénzverő házakban készülő emlékpénzek: ,
mind a lelt kincsekbeni részesülhetés" dolgában tett javaslata a" nagy
gyülésnek (I. a 83. 1.) elfogadtatván, a" fens. Pártfogóhoz teendő folya-
modás elhatároztatott.

X. A" nagy gyülés azon kérésére , hogy azon esetre, ha Budapes-
ten valamelly tag ólly szegénységben múlnék ki, hogy vagyona tisztes-
séges eltakarítatására sem találtatnék elégségesnek, erról az igazgatóság
gondoskodnék; az elnök kéretett, hogy minden előforduló esetben az
illy tagnak takarékos, de illendő eltemettetését eszközöltetné.

XI. 1. A" nagy gyülés által a" philosophiai osztályba ajánlottak
közül vidéki harmadik rendes tagul Hetényi János It. neveztetett ki.

2. A" Tanárky Sándor" halála által megürült hadtudományi ren-
destagi helyre az ajánlottak közül Xiss Károly It. neveztetett ki; "s e?

választásról az alapító gróf Festetics László hivatalosan tudósítatni hatá-
roztatott.

3. Végre, az elnök a" maga "s a" másodelőlülő" nevében , az alap-
rajz" kivánatához képest letévén hivatalokat, "s abban 1841-re is egyetér-
tóleg megmarasztatván; gr. Nádasdi Ferencz ig. tag kéretett e" választás-
nak, a" kir. helybenhagyás" kieszközlése végett, a Pártfogó Ó Fensége
elébe terjesztésére.

KILENCZEDIK KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE.

PESTEN , A" NS,. VÁRMEGYE" NAGYOBB TEREMÉBEN, 1840. SEPT. 8. DÉL ELŐTT 10
ÓRAKOR.

Előlülő: gr, Teleki József; jelen a? nagy gyülésen volt tagok. Számos és fényes hall-
gatóság, nemzeti köntösben a? palotában , a? nélkül s asszonyságok a" karzaton.

1. Az elnök megnyitotta az ülést. Z. a" beszédet alább VI.sz. alatt.

2. A" segédjegyző felolvasta a? társaságnak 1839—40-ben folyta-

tott munkálkodásairól szóló titoknoki jelentést. Megjelent több hírla-
pokban.

KILENCZEDIK KÖZ ÜLÉS, 1840. 91

3. A" titoknok előadta Szoztagh Gusztáv rt. emlékbeszédét
Tanárky Sándor rt. felett. Z. azt alább X. sz. alatt.

4. Szlemenics Pál rt. az örökségi jószágokról olvasott. ZL. az ér-
tekezést a" II. osztályban XI. sz. alatt.

5. Czuczor Gergely rt. Guzmics Izidor rt. felett tartott emlékbe-
szédet. L. a" beszédek közt IX. sz. alatt.

6. Gr. Dessewffy József tt. gr. Illésházy István ig. tag felett mon-
dott emlékbeszédet. L. ezt VII. sz. alatt.

7. A" segédjegyző felolvasta az 1839-ki, 200 darab arany jutalom-
ra érdemesített magyar munka felől , "s a más dicséretes munkákról szó-
ló jelentést ekképen :

Literaturánk" 1839-diki jelenetei között több, különösebb figyelemre méltó "s
haladásunkat tanusító, mind tudományos, mind szépliteraturai munkák találtattak ,
mellyek közűl a" társaság mindenek felett egyet kivánt kitűntetni , mellynek azért az
idei nagy jutalmat is oda itélé, t.t. ,, Magyarországnak "s w hozzá kapcsolt tartományok-
nak mostani állapotja statisticai és geographiai tekintetben. Kiadta Fényes Elek IV.
1836—9." olly munka, melly körülményeinkhez képest, mik a" pontosabb adatokhoz
juthatást nem ritkán akadályozzák, valóban nagyszerű; melly adatainak tömege és új-
sága által az eddig megjelent hasonneműeket jóval felülmulja, mert csüggedetlen szor-
galommal "s egyes ember" erejétől kitelhető pontossággal gyűjtetett együvé, "s nem
csak magára vonta a" közönség? figyelmét, hanem annak méltánylását is nagy mér-
tékben megnyerte.

Mint ehhez legközelebb állókat különös dicsérettel kivánta a?" társaság emlí-
tetni a" következő munkákat:

B. Jósika Millóstól: A" Csehek Magyarországban. Pest, 1839. 4. köt.

Szontagh Gusztávtól: Propylaeumok a" magyar philosophiához. Buda, 1839.
Továbbá :

Csatsko Imrétől: Bevezetés a? természeti jogba és a? tiszta általános természeti
jog. Győr, 1839.

Fogarasi Jánostól: A" magyar magánjog Kövy után. Buda, 1839.

Szász Károlytól: Parthenon. Enyed, 1839.

Vajda Petertól: Dalhon. I. és II. kötet. Budán, 1839.

Nevtelentól: A" vándor szűnórái. Pest, 1839.

Költ Pesten, a" m. tud, társaság" X.I-dik nagy gyülése 7-d. ülésében , septem-
ber" 3., 1840.

D. Schedel Ferencz , titoknok,

12"

92 A" MAGYAR TUD. "TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

8. Olvasta ugyan az az 1838-ban kitett förténettudományi juta-
lomkérdésre érkezett pályamunkákról szóló, következő jelentést.

Az 1838-iki köz ülésben kihirdetett ezen történettudományi kérdésre : ,, Fejtes-
sék meg oklevelek "s egyéb regi emlékekből, honnan vette légyen eredetét hazánk regi
várszerkezete , koronkent melly változásokon ment az keresztül, mik hanyatlása okai,
és milly hatással volt ez külön fokain honunk közigazgatására, vedelmere "s általában
alkotmányuni? kifejlesere? 3 pályamunka érkezett, mellyek közül három osztálybeli
r. tag" egyértelmü ajánlatára ezen jelmondatú : , Exutam variant faciem per secula gen-
tes", mint a" melly alapos tanulmányok" eredménye, a" kérdést sok oldalról felvilágo-
sítja , "s részleteiben is gazdag , a" száz arany jutalomra "s kinyomatásra méltattatott.

Feltöretvén a" szérző" jeligés levelkéje, e? név mint szerzőé tünt elő: Hetényi
János lev. tag. "s ekeli ref. predikátor.

A" 3-ik szám alatti e? jelmondattal: ,,Ruibus artibus parta est respublica , iis-
dem conservatur" dicsérettel említendőnek itéltetett.

Költ Pesten, a? m. tud. társaság" XI-ik nagy gyülése? első ülésében, augustus"

27. 1840.
D. Schedel Ferencz , titoknok.

9. Hasonlókép az 1838-ki mathematicai jutalomtételre érkezett
pályamunkákról a" következő jelentést :

Az 1838-iki köz ülésben kihirdetett ezen mathematicai feltételre: ,,4 görbek:
meghatározásában jelenleg a" görbe" mindenkori hossza, es erintőinek szöge is vétetnek
elemekül. Mellyek tehát ezen nezet szerint az első es másod rendű görbek? Vitessenek
ezek által öszrendesekre "s adassanak elő főbb tulajdonságaik ;" három pályamunka ér-
kezett, mellyek három osztályi r. tag által megvizsgáltatván, azoknak egyértelmü
ajánlására e" jelmondatúnak : ,Égve honért bízton nézzen előre szemünk "" mint legki-
tünőbbnek 7s a? kérdést legtöbb oldalról megfejtőnek itéltetett oda a" 100 arany juta-
lom és nyomtatás.

E" mellett azon munka, mellynek jelszava: , Concordia parvae res crescunt ,
discordia maximae dilabuntur" 4 darab arany ívenkénti tiszteletdíj mellett kinyomat-
ni határoztatott.

Ezen munkák" jeligés levelei" felbontása után kitetszett, hogy a" jutalomra ér-
demesítettnek szerzője D. Taubner Karoly , a? pesti evang. gymnasiumnál rector -pro-
fessor ; a! tiszteletdíjra méltatotté pedig Fest Vilmos, hites mérnök.

Költ Pesten, a? m, tud. társaság" XI-ik nagy gyülése" első ülésében, augustus"
27. 1840. E ő
D. Schedel Ferencz, titoknok.

10. Következett az 1839—40-ki drámai jutalomról szóló jelentés
olvastatása ekképen :

KILENCZEDIK KÖZ ÜLÉS, 1840. 93

Az 1839—40-ki drámai jutalomra 8 vígjáték érkezett be. Ezek belső érték"
tekintetében örvendetes haladást mutatnak, mint mellyek közül a? jobbakat több
színszerűség és az élethezi bívebb közelítés bélyegez, "s a" társalkodási nyelv mere-
venségébőli felolvadása és a" comicai erő" félre ismerhetetlen jelei mellett , valódi,
élethű, következetes jellemek ajánlának. Közüűlök a" 100 arany jutalom a" ,, Rózsa"
czíműnek itéltetett, melly azonfelül hogy ép alapeszméje, jó alkata, sebes , elmés
dialogusainál fogva színi:hatást igér , következetes , különféle "s a" kor" és nemzeti-
ség" helyes színezetével ajánlkozó jellemeire nézve a?" többiek közt elsőséggel bír. —
Ezt követi az ,, Életúntak"" czímü, mint tartalmára gazdag mű "s helyes életnézetek-
kel és elmés czélzatokkal magasabb comicai szellemet tanúsító , "s azért ívétől négy
arany tiszteletdíj mellett kinyomatni rendeltetett.

Feltöretvén a!" jeligés levelkék , kitetszett, hogy az első rangunak ismert mun-
ka" szerzője: Szigligeti Edvárd, a? pesti m. színház? tagja; a" másodiké Nagy Ignácz,
kir. udvari kamarai ingrossista.

Költ Pesten , a" m. tud. társaság" XI-ik nagy gyülése" első ülésében, augustus"

27. 1840.
D. Sckhedel Ferencz, titoknok.

11. Következett az újonan kitüzött jutalomkérdések" (I. felebb a
76. 1.) —; valamint

12. a Gorove László, Lajos és Károly testvérek" jutalom-alapit-
ványának (I. felebb a" 50. I.) kihirdettetése; mik után az elnök az ülést
berekesztette.

A" jutalomkérdéseken kivül kiosztatott ez ülés? alkalmával: A? m. tudós társa-
ság" igazgatóságának jelentése a" társaság" 1839-beli munkálódásairól "s pénztára? mi-
benlétéről."" (Nyolczadik esztendő. Budán, a" m, k. egyet. bet. n4ár. 8 I.). Ugyan ezen
hivatalos iromány nem csak az ország" törvényhatóságaival közöltetett, hanem több
hírlapok mellett is szétküldetett.

D. SCHEDEL FERENCZ,
titoknok,

BESZÉDEK.

I.
BESZÉD,

MELLYEL
A" M. ACADEMIA" VIII-DIK KÖZ ÜLÉSÉT, NOVEMBER?" 24. 1839.

MEGNYITOTTA

AZ ELNÖK, GRÓF TELEKI JÓZSEF.

Tekintetes Társaság! Igen tisztelt Gyülekezet !

Szinte már példabeszéddé vált közmondás az, hogy a? bűn sötétséget
keres. Nem lehet ugyan tagadni, hogy mint minden más illy nemű mon-
dásokban , mellyek alakítják a" nép" gyakorlati philosophiájának alapvo-
násait, ebben is igen sok igazság fekszik, de még is azt a? maga egész
kiterjedésében nem fogadhatjuk el. Vágynak olly tettek, mellyek csak
titokban fejtődzhetnek ki a" magok" egész fényében, a? nyilvánság által
legszebb, legnagyobb érdemöket elvesztik; vagynak olly személyek,
mellyek tetteik" nyilvánitásával önállásokat, lelki erejöket elvesztve, a?
külső behatások", a" félelem és remény" könnyú játékaivá lesznek ; azt ten-
ni nem merik a miból reájok, ha tudva volna, kár háromolhatna, bár an-
nak jóságát elismérik; azt ellenben, a" miból hasznot várhatnak, azok
előtt kiktól ez függ, tenni mindjárt készek jobb meggyőződésük ellen is.
Ezt ugyan helyben hagyni nem lehet, de ne vessünk azért mindjárt kö-
vet reájok, ne mondjunk tüstént és minden kímélés nélkül kárhozatot
fejükre, mert ez az emberi gyarlóságnak igen természetes következése.
Minden erények közt az embereknél legritkább a" férfias, akaratosság-

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1839. 95"

tól ment szilárdság; csak ritka emberben találjuk azon erős tántorítha-
tatlan akaratot, melly minden külső ingereknek daczolva, minden kör-
nyülállások közt sziklaként megmarad a? mellett, a" mit jónak ismért.
A" sokkal nagyobb többség örömest ereszkedik jobb érzésével, vagy a
mint nevezni közönségesen szoktuk, lelkisméretével alkudozásba ; a ki
pedig ezt egyszer megkisérti, ritkán téveszti el czélját, többnyire talál
okokat annak megnyugtatására.

De még kevesebbé áll az előbb említett mondás , ha annak ellen-
tételét is el akarnók fogadni, hogy tudni illik, mind az a! mi a" nyilvá-
nosságot nem kerúli, nem bún, nem helytelen. Vagynak igen is sok oly-
lyan idők, sok olly környülállások, a? mint ezt, ha bár sajnosan is, el
kell ismérnünk, a" midőn és a" mellyekben a" bűn minden szemérmet le-
vetkezve, nem csak nyilván megjelenik, hanem bátorságában, vagy is
inkább , hogy ezen szép szót illy aljas értelemmel meg ne fertőztessük ,
vakmerőségében valamelly különös erényt keresvén, azzal dicsekszik a
mit a! józan okosság, a" tisztult közvélemény helytelennek , vagy épen
bünnek is tart, vagy nevez. Az illy vétkében kevély bünös kettósen
válik azzá, és bár épen ezért kettőztetve is érdemelné megvetésün-
ket, embertársaira nézve sokkal veszedelmesebb lesz a! vétségét érző s
titokba burkódzó vétkesnél, mivel amannak merész fellépte sok gyen-
gébb gondolkozásuakat, kik földi pályájokat elv nélkül futván át, több-
nyire a pillanat benyomásainak rabjaivá lesznek, megtántoríthat és ve-
szélyes példája által az egyenes útról elragadhat.

A" mit itt a nyilvánosság? elvéról az egyes személyekre nézve
megjegyzénk , áll akkor is midőn azt közintézetekre alkalmaztatjuk. Az
némelly esetekben a" legjótékonyabb behatású lehet, de lehet némellykor
veszélyes is.

Ha egy közhasznú intézetnek elrendelése, alapszabályai czélsze-
rűen kidolgozvák, tiszták és minden kétséget kirekesztenek; ha azok,
kikre bízva van annak kormánya, olly emberek, kik mind tehetségük ,
mind akaratjokra nézve a" köz bizodalmat nem csak megnyerték, hanem
arra valósággal érdemesek is; ha annak egyes tagjai mindnyájan az inté-

96 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

zet iránti szeretettől lelkesítetvék, és mind ollyanok , kik kötelességeik-
nek megfelelni tudnak is, akarnak is: nincs a. közönségnek: több bizto-
sításra szüksége. Sót ha meggondoljuk , hogy ezen feltételek mellett az
illy intézet minden külső, minden idegen befolyástól menten, egyedül
belső erejé által vezetve szabadabban mozoghat; hogy munkálkodásában
az avatatlanok" helytelen javallatai által meg nem zavartatva, a rosz in-
dulat" gáncsai , ócsárlásai által az igazság" ösvényéről el nem vezettetve ,
az attóli félelem által minden segéd eszközeinek kifejtésében nem tartóz-
tatva, biztosan és öszvesített akarattal haladhat előre; hogy a" gyakran
igen méltatlan vádak által felingerelt indulatai akaratossá nem tévén, az
egyszer felvett, de később az érettebb megfontolás után veszélyesnek
elismért elvek mellett, a" helytelen szemérem, ezen fő akadálya olly
sok jó és szép" kifejlődésének, a" hiba? elismérésében, megjavításában
nem gátolván, minden ákadály nélkül siethet a" tüzött czél felé; ha, .
mondom, mind ezt fontolóra veszszük, illy környülállások közt minden
további felügyelést, akár felülról jójön, akár a" közönség által gyakorol-
tassék az, ha nem is egyenesen károsnak , legalább bizonyosan felesle-
gesnek kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni.

De az általunk alapúl vett feltételek, mind addig míg emberek
maradunk , nem reménylhetők és nem lehetségesek. Az intézeteknek el-
rendelése és rendszabályai mindig magokon fogják hordani készítóik"
gyarlóságának bélyegét; azon személyek, kikre bizzák azoknak kormá-
nyát, kik azoknak javát előmozdítani, fényét eszközülni kötelesek min-
den tiszta szándék, minden elhatározott akarat mellett csak gyengesé-
gekkel küzdő emberek maradnak; sót a mi több, akármi nagy gondot
fordítsunk .is kijelelésökre, igen könnyen és ha a! szerencse különösen
nem kedvez, épen nem ritkán gyenge "s kötelességeikról megfelejtkező ,
a hitökre bizott intézettel nem gondoló sáfárok is lehetnek. Mind a" két
esetben ellenőrségre van szükségünk , hogy amazok az igaz ösvényre fi-
gyelmeztessenek, felvállalt kötelességeik? szorgalmatos és pontos telje-
sítésére ösztönöztessenek ; ezek az önzésben , az intézet" javának alacsony
feláldozásában, annak vég megrontásában gátoltassanak. Ezen ellenőrsé-
get pedig legbiztosabban és szinte egyedúl a" nyilvánosságban találjuk
fel, melly által az egész résztvevő közönség szólítatik fel ennek gya-

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1839. 97

korlására ; minden más egyesekre vagy kevesekre bizott az emberi gyar-
lóságok" befolyásának jobban ki lévén téve.

Koránt sem kivánjuk azonban állítani, hogy ebben is minden bot-
lás ellen tökéletes biztosságot találhatunk; mert a" hibás elvei által meg-
vakított ember azoknak nyilvánosan kijelentett roszallása által nem min-
dég engedi magát azoknak követésétóől elvonni, a" rosz indulat pedig itt
is talál magának rést, ha van elég bátorsága közvéleménynyel szembe-
szállani, ha van ügyessége magát annak nyilai ellen ál okaival védelmez-
ni. De azt is kénytelenek vagyunk elismérni, hogy még maga a? mes-
terségesen félre vezetett közvélemény, mellynek, mint ezt sajnosan
kénytelenek vagyunk megvallani, igen számos példái vannak, a" gyen-
ge alapokra épített, félénk kezekre bizott intézeteknek sírját készíthe-
tik; a. közvélemény" leple alatt fellépő megsértett önség, bosszú, irígy-
ség, és a rosz indulatnak minden más, akármi névvel nevezendő, nagy
serege pedig még a" szilárdabb alapú, ügyes kormányú közintézeteket is
megrázhatják , előhaladásokban hathatósan gátolhatják, és végre egészen
el is akaszthatják.

Mind ez azonban csak kivétel gyanánt történhetik meg veszélyt
hozó mértékben. A" nyilvánosságtól nem félő, az azt nem kerülő közin-
tézetek örömest és egész készséggel fogadják a" közvéleménynek illendő
megrovását , nyájas utba igazítását, okokkal támogatják minden csele-
kedeteiket, midőn a" közvélemény" kivánságának nem engedhetnek , szor-
gosan megkülönböztetik az indulataik által vezérlett egyes személyek" il-
letlen kitöréseit, mellyek úgy is többnyire magokon hordozzák azon
gyár bélyegét, mellyben készültek. Ezeket tettel kivánják megczáfolni ,
magok megalacsonyitásának vélvén minden szóvitába ereszkedést ve-
lök, a közvéleményre , a. minden indulatosságtól ment maradékra bizván
az elhatározó itélet hozását. Másfelül a" közjóra szentelt intézeteket,
mint a" nemzet előmenetelének, boldogságának, fényének , miveltségé-
nek eszközeit, nem valamelly vak, de nem is szerfelett szigorú szere-
tettel körülkaroló közvélemény azoknak hibáit nem nézi ugyan el, de
atyai engedékenységgel tekinti, vizsgálja meg; szorgosan megkülönböz-
teti azokat , mellyeket a" rosz indulat szül, azoktól, mellyek a? gyarló-
ság következményei; mig azokat kiméletlenül kárhoztatja, ezeknek el-

M.T. LEVES Ve [ j 13

98 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

mellőzését szelid útba igazítás által kivánja eszközölni, Az illy elemek-
re épített nyilvánosság a legjótékonyabb behatással lehet; e" mellett a?
közintézeteknek szükségesképen gyarapodni kell; ez nem fogja gátolni
azoknak előhaladását, hanem ezt hathatósan előmozdítandja. Illy viszonyt
kell ohajtanunk mindég a! közintézetek és a" közvélemény közt, hogy
azok forró ohajtásainkriak megfeleljenek.

Illyet reménylve tették a mi tudományos intézetünk" dicső alko-
tói, rendszabályaink" kidolgozói "s kegyelmes helybenhagyói is, a" leg-
nagyobb nyilvánosságot majd minden lépéseinkben kötelességünkké.
Nem vonakodtunk mi attól, szándékaink" tisztaságát jól érezve; minden
munkálkodásaink, azoknak kezdete, folyamatja és eredményei tudva
vannak a" közönség előtt, itélhet azokról mindenki szabadon. Itéltek is
sokan, még pedig nem csak engedékenységgel, hanem szigorúsággal, sót
gyakran keménységgel; nem csak hivattatásból, hanem a" nélkül, sót az
itélet alá vett tárgynak minden ismérete nélkül; nem csak javítani kivá-
nó szándékkal, hanem a" rosz indulatnak, az ártani kivánásnak minden
legnyilvánságosabb jeleivel is. Azonban mind ezen itéletek intézetünknek
mind eddig nem ártottak, csak használtak; némellyekról kénytelenek va-
gyunk elismérni , hogy nem voltak egészen alaptalanok, és ezeknek több
javitásokat köszönhet intézetünk; másokat ügyekeztünk felvilágosítani ;
megint mások iránt, mellyeket egészen méltatlanoknak találánk, egész
biztossággal hivatkoztunk a" közönség? fő itélőszéke elejébe, még pedig,
a mint a" következés mutatta, nem egészen minden siker nélkül. Ha bár
nem feleltünk is meg mindenekben a" közvárakozásnak , ha bár nem tet-
tünk is mindenben annyit, a!" mennyit talán tehettünk volna, ha bár né-
mellykor eszközeink" választásában megtévelyedtünk is, a" közvélemény
nem fordult el tőlünk, nem mondotta ki a" kárhozatot mi reánk, a" mun-
kálkodásainkban részt vevő közönség nem vonta el figyelmét tólünk , és
engedékenységgel itélt azokról, kikben ha egyéb nem, az akarat bizo-
nyosan jó volt. Ime most is, bár jóakaróinknak nagy része távul innen
a haza javát lényegesebben érdeklő tárgyakkal van elfoglalva, szép szám-

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1839. 99

mal gyültek öszve a" nemzeti nyelv és tudományosság" baráti itt, hol a"
nyilvánosság" egyik ünnepét üljük meg, és egy évi fáradozásainkról ré-
szint egy rövid előadásban, részint némelly mutatványokban számot
adandunk , amazt a" segédjegyző itt mindjárt előterjeszti, mit követni
fognak emezek a? kitűzött sorban. . Mindnyájokra nézve kikérjük érde-
mes halgatóinknak figyelmét.

13"

100 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

II.

EMLÉKBESZÉD
PERGER JÁNOS R. TAG FELETT.

SZTROKAY ANTAL RTTÓL.

Azt mondja hazánk" hoszorús fia, elhúnyt Kölcsey Ferenczünk:
,, Gyűlöletes előttem minden hizelkedés, "s kivált a? koporsón túl, hol
a történet komoly Musájának országa kezdődik." Ez olly szabály,
mellyet mindenkinek követni kell, követni szükséges, ki, mint hizelke-
dó, az igaz érdemet mérni tudó világ által megrovatni és igaztalan len-
ni nem akar. Én is ezt tevém magamnak szabályul, "s néhai Perger Já-
nosról, ezen Tekintetes Társaság rendes tagjáról, emlékbeszédemben csak
azokat érintem, mellyek a" valóság" körében róla, álláspontjához képest,
az igazság" megsértése nélkül elmondathatnak.

Azok közé tartozott ő, kik magok csendes körükben minden fer-
de kérkedés, minden lármás zörej s érdemtelen dagály nélkül, hivatá-
soknak megfelelve a" köz jóra munkálkodnak. Azt tartotta ő ama" jobb
korra érdemesült költővel ")

Ön maga bére magának erény "s túlhatva szerencsén ,
On fényébe" ragyog , rőzsés tisztségre se" vágyik ,
Köznép" tapsaival sem akar kérkedni galádul:

Nem kell külső fény , nem kell ő néki dicséret,

On kincsébe" bizik , nem rendúl semmi viszonyra ,
Fellegvárából szemlélgeti a" mi mulandó.

1) Claudianus de Consulatu FI. Mallii Theodori.

EMLÉKBESZÉD PERGER JÁNOS R. TAG FELETT. 101

Ugyan is, ha szabad őskori nagy példát mostani kisebbre sze-
rényen felhozni, míglen a" viszketeg elmék mindenféle ohajtások" özöné-
ben merengtek , "s néha bele is vesztek , addig a múlt idők egy szegény
öreget látának magas kősziklán csendesen ülni, a" közjóra "5 nemzete
tudományos kifejlődésére törekedni, hazája felvilágosítására "s a szent
vallásra mennyei fáklyát gyújtani; hosszú szakállal, kellemetlen kép-
pel — mert Socratest így szokták festeni — a? bölcseség" kincseit észre-
vétlen , magányba vonúlva kutatni, magának egyedül nyugodt elmét ki-
vánni, a" többit az isteni gondviselésre bízni: akkor, midőn Alcibia-
dest, a!" vétkekkel "s erényekkel egyaránt teljeset, Athenae zajos ut-
czáin egyedül csak magát magasztalák , 7s az ifjúnak tüzes elméjét a" hi-
zelgések által hiusági lángokra lobbanták : "s ime még is a" részrehajlatlan
századok" folytával a" kettő közül az elsőbb, a" dicső, a minden csil-
lámvágytól mentes , nyert a" nyomdokvilág iteszéke előtt az utóbbinál
nagyobb mélytánylást és valódiabb tiszteletet.

Vagyon tudniillik a" zaj nélküli erényes embernek egy bizonyos
boldogító magávalmegelégedése, melly ót a halhatatlan lényhez, az
istenséghez felragadja, és igazi legfontosabb gyönyörüségben részesíti ,
legnyomosabb tárgyakban foglalatoskodtatja, "s ön igyekezete által bel-
sejében gerjedt örömökbe meríti.

Hasonló csendesen munkálkodott Perger János is a" maga kis kö-
rében, a" hónszeretéstől, embertársainak használni törekvéstől vezé-
reltetve, midőn sok munkanélküliek csak képzelt, vagy messzünnen
csigázott érdemekkel dicsekednének.

Hálaadás" jeléül emléket érdemel minden, a" ki azon álláspontot,
mellyet az élet" pályáján magának kitüzött, "s mellyre a" fő intéző által
rendelve vagyon, mint jó hazafi és: emberbarát pontosan betölti. Hogy
elhúnyt társunk azok közé számláltatható, mutatják szíves jótékonysá-
gának "s emlékezetre méltó csüggedhetlen munkásságának maradványai ,
tudja azt ezen, a" haza? tökéletesítésére nagylelkü gyámolítók által alapí-
tott tudományos egyesület, mellynek díszes és munkás tagja volt egész
haláláig.

Valljon mi is fűzhetne virányosabb koszorút egy halandónak fejé-
re, mint az édes hon? virágoztatására, "s a" honfiak" lelki tehetségei

102 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

kifejlesztésére intézett iparkodás? Alig jutott ő serdülő korra, alig íz-
lelte meg a" tudományok" előleges isméreteit, midőn a" kiméletlen ha-
lál atyjától, a nagyváradi cath. oskolák" igazgatójától, még 1801-dik esz-
tendőben megfosztotta. Édes anyjának és Hajdú Ferencznek, mint mos-
toha atyjának szelíd ápolások "s gondos figyelmök alatt növekedvén, 78
idő jártával oskoláit a" jövendőre irányzott iparral végezvén, mihelyest
ügyészi álláspontra jutott, irói pályáját azonnal elkezdette. Emlékezem
reá, midőn jelenlétemben néhai Schwartner Mártont a? törekvő ifjú sze-
rényen arra kérte :. engedné meg neki Diplomaticájánák magyarra tevé-
sét, "s ne tagadná meg tőle megakadás" esetében a" netalán szükséges
útbaigazítási segélyt, mellyet a" tudós öregtől megnyervén, arczáját
öröm" pirja futá keresztül; már akkor vonzott hozzá kebelem, szem-
mel tartám őtet , míg utóbb az iparkodóval bővebb ismeretségbe jutottam.

Mind nyomtatásban megjelent, mind kéziratban létező "s jobbá-
ra a" törvénytudományt tárgyazó munkáinak" sora életrajzában már elő-
számláltatva levén, "s oda is tartozván, nem szükséges azokat itten is
rendre említenem, mellyek noha a tökélynek fő pontján nincsenek is —
mit könnyebb ohajtva kimondani , mint elérni — még is az időhez mér-
ve nagy figyelmet érdemlők "s a? hontól szivesen veendők. Mert vala-
mint a" jótékony anyaföldnek különféle szép "s szebb termesztményeit
örömmel szemléljük, a: kisebb nagyobb mértékben kihiímzett réteknek
különféle alkatú "s kellemü virágaiban gyönyörködünk, mellyek noha
magokat rejtegető néha parányi kecsekben jelennek is meg, mind azok
még is a" természet" nagy egyetemének egészéhez tartozván, annak egy-
aránt kedves gyermekei. De az istenség előtt is mindenkinek tehetsége
szerinti áldozatai kétségen kivül kedvesek, úgy bizonyosan feltehetjük ,
hogy az édes hon is szívesen veszi gyermekeinek kisebb nagyobb törek-
vésük általi dicsőítetését.

Az 1791. május" 15-dike volt, melly Perger Jánost a" világnak ,
"s jelesen utóbb nekünk adá; az 1838. esztendei május" 25-dike lőn az a"
szomorú nap, melly ezen nemes Társaságot tőle megfosztotta. A" termé-
szetet gyönyörökkel, élénkséggel, minden szívet "s szemet bájakkal el-
öntő, a" föld egyetemét balzsamos virágokkal , az érzékeket illatos kel-
lemekkel megható, mindenekben vidorságot gerjesztő május" 25-dike

EMLÉKBESZÉD PERGER JÁNOS R. TAG FELETT. 103

volt az a szomorú nap, melly e" dicsőültön, minden jóltevő lége "s élet-
osztó hatalma által sem segíthetett. Úgy dólt ő ki az élők" sorából, mint
a" jeles gyümölcsöket teremni kezdett "s még jelesbeket igérő élófa a
véletlen orkán" dühe által, mellyet gyászos kidőlte után is a gyümölcsei-
ról emlékező egyén háladón emleget. — Váratlan, reménytelenül, meg-
siratlan , magán hagyatva halt ő el a" hosszasabb életidőre méltó; nem
volt nói kéz, nem volt senki messzelakó rokonai közúl jelen, a" ki ha-
lá! jegébe merült szemeit benyomja. Édes atyja, mint említettük , ko-
rán elhalva, édes anyjától is már előbb a? halál által megfosztatva , bete-
ges állapotjában gyámolót, és élete" világának a" leáldozó napkénti vég
eltüntében vigasztalót, csak némelly ismerőseiben talált fel.

A" nemzetiség és magyar nyelv" terjesztésében mennyire teljesíté
honfiúi kötelességét, nem csak kinyomatva levő munkái bizonyítják, de
több, kéziratban lévő, közül mutatja azon buzdítás is, mellyet ezen nemes
Pest vármegyében fekvő Domony helység bíráihoz intézett"), "s melly-

") Isten minden jóval áldja meg a" becsületes bírákat! Minő bölcs törvényeket szer-
zettek légyen a? mult 1827-diki országgyűlésen a? haza? atyjai a? magyar nyelv"
terjesztése ügyében: nem kétlem, tudva vagyon a? becsületes birák előtt is. Milly
édes örömmel fogadta azt a" haza, "s milly buzgón hódoltak azoknak a! hon"
hív fiai: bizonyítják több törvényhatóságoknak , községeknek "s egyes polgárok-
nak is a!" szent ügyben tett hazafiúi munkálkodásai , mellyek már eddig is, a?
mint tapasztaljuk , kivánt foganattal koszorúztattak. De méltán is; mert köz ta-
pasztalás szerint olly hazában, hol a" nemzeti nyelv számkivetve vagyon, 7s
mellynek különféle ajkú népei gondolataikat egymással nem közölhetik, 7s a
szívnek valódi érzését egymásnak ki nem fejezhetik: ott a" kölcsönös bizodalom ,
egyetértés, az atyafiságos szeretet, barátságos indulat, "s ezekkel együtt a"
nemzeti moralis erő, köz ipar és szorgalom örök szúnyadásban sínlődnek. Az
ollyan nemzet hasonló egy csoport néphez, mellyet a" közjóra törekedés "s az édes
hazához való ragaszkodás nem buzdít, nem lelkesít, lassú munkálkodásait
egyedül az önhaszonkeresés , "s a? törvénynek szigorú rendelései mintegy kény-
szerítve vezérlik. Azon hazafiúi kötelesség tehát, mellyel minden hiv polgár,
ki a? haza? jótéteményeiből részesül, tartozik, ösztönözött engemet is ez út-
tal arra, hogy ezen helységben, mellynek csekély birtokú :polgárja magam is
vagyok , "s mellynek javát fogytomig eszközleni elhatározott szándékom, a" szent
ügyenek előmozdítására nézve, csekély tehetségemhez mérsékelt áldozatot a" ha-
za oltárára tegyek: mellynélfogva a? becs. bíráknak kivántam kinyilatkoztatni ,
hogy én minden, ezen helységben lakozó jobbágynak lés zsellérnek , a" ki oskolá-

104 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

ben a" nemzeti nyelv" terjesztésének és mivelésének szükséges voltát
hathatós írszerrel előadván, buzdítá a különböző ajakú lakosokat annak
tanulására, magát arra kötelezvén, hogy azon lakosokért, kiknek gyer-
mekei a" magyar nyelvben oskolai próbatételkor dicséretes előhaladást
mutatnak, az évi adónak egy részét lefizeti. Ezen lekötelezésén kivül
időnként többet is tett. Oskolai nyilvános vizsgálatok" alkalmával a ma-
gokat kitüntető tanulóknak serkentési ajándékúl pénzt, czélírányos
könyveket, kendő "s szalagokat osztogatott: Nem csak Domonyban , ön-
nön lakhelyén, tevé ezt; hasonló módon buzdítgatá a szomszéd ikladi
és zsidói más ajakú lakosok" gyermekeit is a" magyar nyelv" szeretésé-
re "s tanulására. Azonban nem csak életében kivánt a" nemzetiség" elő-
mozdítására remek példáúl lenni, hanem, végetlen buzogván ezen szent
ügy mellett, végintézetében is öt száz forintot hagyott a. domonyi gyü-
lekezetnek olly módon, hogy ánnak kamatja azon gyermekek közt osz-
tassék fel évenként, kik nyilvános próbatételekkor legtöbb jeleit adand-
ják magyar nyelvbeni iparkodásuknak.

Ld

ba járó , magyarúl nem tudó "s idejére nézve hét esztendőt felülhaladó gyermekeit,
a bekövetkező oskolai esztendőre magyar nyelv" tanulása végett akár cserében ,
akár másképen oskolába adandja , "s az esztendő? eltölte után az ollyatén gyermek
előttem "s a" helység? előljárói előtt a? magyar irásban, olvasásban "s a? foly-
vást való beszédben dicséretes próbatétet teend, a" jobbágynak ugyan a? jövő
18354-ki, katonai évre reája esendő adónak egy negyedrészét; a" zselléreknek pe-
dig szinte a" reájok esendő adónak felét kifizetni magamat ezennel kötelezem. Meg-
kérem a? végett a" becsületes birákat bizodalmasan: hogy ezen hazafiúi ajánláso-
mat a" lakosok között köz hirré tenni, ezen köz jóra törekvő szándékomat hatha-
tosan előmozdítani, "s mind azon lakosok? neveit, kik ezen ajánlásomat hasz-
nálni kivánnák , nekem irásban megküldeni ne terheltessenek. — Barátim , ha-
zámfiai ! itt az idő, a" midőn a" haza? szent ügyében magunknak mi is érdemeket
arathatunk , a?" hazafiúi kötelesség mellyel a? maradéknak "s a" hazának tartozunk
int bennünket a" közügynek tehetségünk szerint való előmozdítására : igyekezzünk
tehát teljes erővel, "s mutassuk meg a" következő kornak, hogy mi sem voltunk
a" hazának egykor mostoha fiai. Melly dicséretes igyekezetben hogy a" becsületes
birákat az egész községgel egyetemben a? magyarok" istene segítse, tiszta szivé-
ből kivánja — a" becsületes biráknak Domonyban Kisasszony" havának 20-kán
1833. mindenkori igaz jó akarójok Nagy-Bányai Perger János m. k. közbirtokos
"s több tettes vármegye" táblabirája. — Domony"? belysége" becsületes biráinak
adassék a" helység" házánál,

EMLÉKBESZÉD PERGER JÁNOS R. TAG FELETT. 105

Ennyit tett Perger János elhúnyt társunk a köz jóra; ennyit ál-
dozott takarékosság nevelte kis vagyonából! Ah de még is szívrázó
érzések közt kellett néha hallanom bámpanaszát buzdításai és jutalomté-
telei iránti részvétlenség miatt.

Lészen idő, melly vajha mennél előbb lenne, midőn a nyomdok-
világ hihetetlennek tartandja azt, hogy ezen országban létező , "s annak
jótékonyságából duskáskodó idegen ajakú magyarok, jutalmak! tétele,
nyereséges alkalmak" nyujtása mellett sem örvendették a nemzetiséget,
"S annak majd csaknem egyedüli bélyegét, a" nemzeti nyelvet; hihetet-
lennek tartanák, mondom , a? jövő századok, hogy magyar nyelvünköni
szólhatás e? hazában valaha kérdésbe jöhetett, ha évkönyveinkben az
igaz történeteknek részrehajlást nem ismerő Musája a jövő századoknak
ezt által nem zengené , vagy ha a tudományok" örükönységéből az évek"
rendein által nem hatna azon daliás küzdésnek emlékezete, mellyet édes
nyelvünk" gyámolítása "s méltó rangra emelése, vagy is inkább igazi
jogába helyezése mellett a" magyar égnek, mind törvény- mind évküny-
veinkben tündöklő választottai elkövetének, "s ha az utókor" szent tere-
mében, az érdemesek" Pantheonában, nem ragyognának fényszobrai azon
halhatatlan férfiaknak, kiknek fejeiket csillagokból álló fénykör lengi
körül, kik a" balitéleteknek elmét békózó reteszeiket leszegdelvén, "s az
agyrémeken diakodván, fényes napként a" borún áttörvén, a magyar
eget derűre változtatni ügyekezének.

Távol ugyan, de még is ezek" sorában fog Perger János is a
nyomdokvilág előtt tündökleni, ki sorsához mérve a? nemzetiség" elő-
mozdítására, mint fentebb is előadtuk, a" takarékosság kelyhéből áldoz-
ni "s életében tehetségéhez képest munkálkodni meg nem szünt.

Ia én ez alkalommal elhallgatnám is, az utódnak hirdeti Domony
jótékonyságát, a" hol kiterjesztette jótételeit nem csak édes nyelvünk"
gyámolítására, de sok ottani árva "s özvegyre is, kik betegség miatt
magoknak a" nyomorúság napjain élelmet szerezni képesek nem valának.

Így élt, halála után is így kivánt használni Perger János hazájá-
nak "s az emberiségnek; jól tudván azt, hogy a!" halhatatlanságra tü-
rekedő elme túl teszi magát minden világi szerencsén , éjjel nappal az
örük emlékezetre méltó dolgoknak elkövetésében és végrehajtásában

MEL EG ÉVÉS Va 4 14

106 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

foglalatoskodik, mellyek a" mulandóság" völgyéből, az alanti veszendő
bajoskodások" köréből, a" földi szennyból és porból az elme-erót egy
örökös, titkos törvény által magokhoz vonják és nemes törekvésekre
gerjesztik.

Boldog az, a" ki zöldséget" gyenge virágában az illy törekvések"
elfogadására hív kalauzra talál, millyenre talált a. mi Pergerünk édes
és utóbb mostoha atyjában , többi jó tanítóiban, kik mind élete? rendé-
nek, mind a" tudományok iránti vonzalmának és becsületérzésének
alapítói valának. Édes atyja a tudományokkal és életi szabályokkal ,
mint oskolaigazgató, ün tapasztalásai által igen megismerkedett édes
atyja, minden igyekezeteit arra fordította, hogy ha a" világi javakból
gazdagon nem hagyhatná is fiát, az élet viszonyai elviselésére úgy
nevelje, hogy mint haza" és király híve az élet pályáját érdemekkel
és nemes dicsvágygyal teljesen futhassa.

Higyétek , feleim, az érdemekből eredő dicsvágynál semmi nincs
szebb, de nincs is hatalmasabb , kivált midőn az fenséges és magas el-
mébe férkezett; mindent dönt , bont, minden akadályokon villám mód-
jára áttör, "s minden erőmívnél hatalmasabban vivja az észnek bástyáit,
a mig végre be is veszi; semmi egyébbel nem törődik, nem foglalatos-
kodik, mint önön nemes czélja" elérésével. Addig küzd az akadályok-
kal, mellyeket elfogultság és gyakran irígység ellene gördít, mig azo-
kat el nem hárítja. Mert az illy törekvést majd e", majd ama gátlás,
de kivált leggyakrabban a" kajánság szokta követni, és valamint a" di-
csóség az erényból, úgy emebból a" vetélkedés és irígység származik ;
és ha ki ettól úgy fél "s úgy kiván haladni az erénynek" országútján,
hogy a" gonoszok ótet ne gyülöljék: úgy inkább ideje-korán hagyja el
azon zászlót, mellyhez esküdni szándékozott, nehogy utóbb , mint szö-
kevény, attól távozni kénytelenítessék.

Nekem az irígység a" roppant elmék" eledelének látszik. Hercules
az ó világ által úgy rajzoltatik, mint a" lelki testi erénynek hasonlíthat-
lan remeke, ki hogy ollyanná növekedjék, az irígységet adták nekie
dajkáúl, melly által ingereltetvén megkeményednék, "s üldöztetvén a?
halhatatlanságot érdemelné , "s az egekbe vitetnék.

EMLÉKBESZÉD PERGER JÁNOS R. TAG FELETT. 107

Nem lehet kétkedni, hogy az élet" pályáján boldogult társunk is
néha rögös ösvényekre talált; de nem tántoríthatták el őtet semmi aka-
dályok kis körébeni nemes munkálkodásaitól. Haladott ő a kitűzött
czélra a jótevőség útján, s olly szilárdul haladott, mint Lucanus
mondja :

— - — — — — Csillagit égnek
Mindíg állhatatos forgásba" nem éri koczintás ").

Foglalatosságai szüntelen alaposak, nemzet és nyelv" előmozdí-
tása körúliek voltak. Nem bántotta őtet a" nemtelen hiuság, de Horati-
us szerint:

— — 6 Sume superbiam
Auaesitam meritis. ?)

Mit Virágunk így virúltat:
2 szelő tes Kevély lehetsz
Erdemmel keresett "s nyert nevedért.
Érzette ő is ön maga érdemeit. Mint haladás" fia, a korszakhoz képest
mindig előbbre törekedvén a" köz jóra használta rövidre mért napjait.

Ezek voltak az elhúnytnak magát a?" sok tespedőfól elkülönöző
alapvonásai, ezek voltak elválasztó jelzetei , mellyeket — kételkedem —
ha valljon ezen emlékbeszédemben érdemeihez mérve nem szűken , nem
hiányosan , vagy kimerítóleg adtam-e elő ?

Azonban te, kinek nemes és tiszta lelke, az ő földi kötelékeitól
feloldva, homály nélkül látja az örök igazságot, és a legfőbb lénynek
kebelében nyugszik, örökre kedves és égi lélek! ha azon kiapadhatlan
forrás, mellyből te boldogságot merítesz, neked a" feledékenység? italát
nem nyújtá, "s ha a" te mindig hazafiságot és emberszeretetet lehelő
szíved még az emberi nem s annak örömei, kedvetlenségei és vi-
szontagságai iránt érdeket érez, méltóztassál ezen irántadi szívvonzódá-
somat jó néven venni "s mosolyogj lefelé ezen meleg hódolásra, mellyet
ezennel neked a" megszentelt barátság és nemzeti szeretet adott.

1) Luc. II. 267.
?) Horat. III. könyv. 30. dal 15. vers.

14"

108 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Neved nem villog ugyan érczben vagy kőben, de be vagyon vésve
a jóknak szíveibe, hol a" haza iránti buzgalmakat emlegető évek azt
mélyebbre és tartósabbra edzik.

Ó az, Perger János az, a" ki több elhalt társainkkal együtt, a
tudományok" örökönységéből munkái által szerzett magának a romlás
hatalma alá nem eső emléket, jól tudván azt, hogy az érczből és kóból
készült emlék veszendő elannyira, hogy a" jövő évek" sorára annak még
nyoma sem maradand , mert csak az elme, erő" és ész" jeles munkaszü-
leményei nem halandók.

Végre befejezve emlékbeszédemet elhúnyt társunkra alkalmazom
egy boldog költőnek ezen sírhalmi versét :

Jóltévő anyaföld, ki nem élt terhedre világon
Gyöngéden föded azt, född ugy az ő porait.

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT, FELETT. 109

III.

EMLEKBESZÉD
KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT.

MONDOTTA

AZ ACADEMIA VIII-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN, NOV. 24. 1839.

B. EÖTVÖS JÓZSEF, T. T.

Tekintetes Gyülekezet!

Ha az egyes, ki életét egy házi kör boldogításának szentelé,
végre áthaladva földi útján, pihenni ment , körülállják sírját nője, gyer-
mekei , barátai, "s visszatekintve a" múltra , melly derült "s örömteli va-
la az elhúnytnak munkássága által, minden szem elhinti könyeit a? ki-
húlt kebel fölébe , minden ajak sohajtva egy áldást mond a" kedves ham-
vak fölött. De vannak emberek, kik komolyabb, fenségesebb pályát
jeleltek ki életöknek, kik szívök" egész hatalmával egy nemzetet ölelve
körül, miként életökben az emberi lét legfőbb gyönyöreit nem élvezék ,
úgy családi kört nem hagynak magok után, mellyben emlékök fenmarad-
hatna: midőn illy férfi halt meg, akkor érdemes, hogy sirjánál a" haza
keseregjen, nem csak mert azért könyezve, ki neki élt, legszentebb
tartozását fizeti, nem csak mert az anyának legszebb joga dicső gyer-
mekét siratni, de mert jó, ha mindenki látja, hogy tettei felejtetni nem
fognak, "s a" gonosz remegni , a? jó bízni tanúl a jövő korban; mert jó,
emlékoszlopokat rakni a" jövő ivadéknak utmutatásúl; mert jó, kijelelni
a" helyet, hol egy nemes kebel vég álmában elhamvadott, hogy a" nem-
zet szülőföldén soha el ne feledje, hogy dicső eldődök? szent pora fölött

110 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

jár, "s hogy a? helyet alacsony tettekkel megfertőztetni szentségtörés nél-
kül nem szabad.

Érzé ezt e" társaság, s évről évre megfosztva egyenként munkás
társaitól, évról évre híven teljesíté szomorú kötelességét: a hazának
részvételében vigasztalást keresve a" vesztett barátért; érdemeinek emli-
tésében mintegy felejtve, hogy az élet olly rövid vala, mellyben ennyi
tétetett. — Ó de soha szomorúbban, soha nagyobb veszteség kínos em-
lékével e" társaság nem jelent meg e" nemes közönség előtt; soha az egész
haza, úgy mint most, nem osztozott fájdalmában; soha, elmondva bús
halál hírét, nem érezé, hogy vesztesége illy helyrepótolhatatlan, mint
most, midőn bús hangon elmondják: Kölcsey Ferencz meghalt,
— Ó! mikor e" hír egy év előtt először hozzánk jutott, mikor az elébb
csak suttogva elmondott szomorú újság szájról szájra terjedve végre bi-
zonyossá lett, "s el helyról egyszerű, de mélyen érzett szavakkal először
kihirdettetett: milly fájdalom tölté sziveinket akkor! Nem mi, kik ba-
rátjai valánk , "s kik benne kedves mesterünket vesztők, vagy egy dol-
gozó társat, ki körünkre érdeminek fényét elárasztá; nem rokonai s
ismerősei, kik az olly magosan álló férfiban a" legjobbikat szerették;
nem a megye, melly legbuzgóbb polgárától s tisztviselőjétól megfoszta-
tott: itt a haza kesergett, a" haza érzé szegényebbnek magát.

"§ méltán. Mert ha valaha ember, változhatatlan szeretete által
a" haza hív gyermekének mutatva magát megérdemlé, hogy ez anyai kü-
nyekkel áztassa sírját; ha valaha volt, ki az önség szúk körén túl-
emelkedve czélúl csak nemzete" javát, eszközúl lelkének egész erejét ve-
vé magának; ha valaha ember nehéz pályán átfutva tisztán juta czéljához,
egy megbukás" nyomát nem hordva ünnepi köntösén: ez Kölcsey vala,
érdemes , hogy a kor, mellyért fáradott, homlokára fűzze a" borostyánt,
biztos , hogy a jövő kor, melly annyiszor megváltoztatja a" jelen" itéle-
tét, itt nem fog letörni egy levelet is az érdemlett koszorúból.

Egy év, egy hosszú év futa át e? sír fölött, — de valljon ki nem ér-
zené újra kitörni fájdalmát, ha e" helyre lép; ki nem látná, hogy Köl-
csey, ki e kört annyi fénynyel dicsőíté, belőle kilépett; kinek nem jut-
na eszébe, midőn e!" helyre néz, mellyen én állok most, hogy egykor
Kölcsey álla e" helyen, "s hogy azt be is töltét — Egy nagy veszteség ér-

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. a41

te hazánkat akkor is: Kazinczy Ferencz szállt sírjába, "s a" nemzet ke-
serge agg híve fölött; de Kazinczy átfutotta a? dicső pályát, fejére rég
elhinté havát az idő, "s ha bár nehezen, előkészűlve éré e" veszteség szi-
veinket. "S nem álla-e Kölcsey még akkor körünkben; nem mondá-e ő
az emlékbeszédet ősz barátja fölött; "s ki nem érezte volna vigasztalva
magát legnagyobb fájdalmában is, midőn látá, hogy illy mester , illy ta-
nitványt hagya maga után? — Ki mondta volna akkor, hogy hat év,
hat rövid év után, ő is pihenni fog; hogy a" lant, melly olly lelkesítve
zengé át e? hon téreit, szétszakadt húrokkal fog pihenni egy sír felett;
hogy a" kebel, mellyben annyi nemes érzemény lángolt , illy hamar ki-
húlhet , "s hogy én, ki, akkor félig gyermek még, lelkesúlve hallgatám
férfias szavait, majdan itt fogok állani , "s szavakat keresve érzeni , hogy
vannak fájdalmaim, mellyeknek vigasztalások nincs. — Ó mert a? te ha-
lálod egy váratlan csapásként éré hazádat; téged teljes férfi korodban
ragada ki a" kegyetlen végezet karjaink közűl; neved igéretként hango-
zék még hazádban, mint dalnok koszorúzva már, de még el nem fony-
nyadott babérral, mint szónok dicső pályád" kezdetén: mi vala olly
nagy, olly fenséges, mit neked még akarni, vagy nekünk várni nem
lehete tóled? "S most kelle sírodba szállnod! Keblednek szent föltétele ,
melly csak cselekdeni, nem éldelni kére még éveket; egy nemzet kivá-
nata, melly benned legtisztább polgárát szereté, meg nem őrizheték
drága fejedet, "s kire egy nagy haza reménylve tekintett, azt most sír
takarja; mintha e" honi föld , mellynek szent szeretete tiszta lángokkal
töülté kebledet, jókorább ragadná magához legkedvesebb gyermekét , jó-
. korább akarná pihentetni azt, ki olly sokat dolgozott olly rövid idő
alatt. — S milly vigasztalás maradna hát fájdalmunknak? — Egy, hogy
eltúnni nem fogsz körünkből, hogy emléked fenn fog maradni honod"
nyelvében nemzeted? áldásai között.

"S valljon mi szebb jutalom várhatna reánk e földön? Ki egy ba-
rátnak , ki egy családi kör" boldogításának szentelé életét, nyúgottan néz
a" halál elébe, ha érzi, hogy emléke sírján túl élend kedvesei szívében;
"s bár mi csekély "s fénytelen legyen a" kör, ő megelégszik vég pillanatai-
ban, mert hisz" csak a" hol szeretett, ott élt, ott kiván halhatatlansá-
got az ember. Ó "s hát annak, ki halálos ágyánál egy nemzetet láta ke-

142 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

sergeni; ki végső pillanatjaiban a" pályára visszatekintve, mellyen át-
futott, mint a" nyári nap, midőn leszáll, érezheti, hogy csak áldást ter-
jeszte; ki lantját fáradtan letéve , tudja, hogy éneke népdallá vált, hogy
ő eltűnhetett, de nem a mag, mellyet elhinte, "s melly dús sarjadékok-
ban felnő sírja fölött, legszebb díja s emléke életének: annak hogy? le-
hetne kinos a! halál? a! halál, mellyben neki a" jövő kor kezdődik, melly
a" fáradt bajnoknak homlokára teszi a borostyánt, melly őt átviszi azon
halhatatlanok közé, kiket egykor bámult, s kiktól távol nem tartá sem-
mi, mint élete, hogy túlemelkedve e? nyomorúlt világon, emléke áll-
jon százada" sírja fölött, messze elterjedve mint az esti árnyék, melly
annyival nagyobbra nő, mennyivel távolabbra haladott napja. — Ó a?
dicsőnek nem kinos a" Talátóő s mi nem érted kesergünk, nagy férfiú !
nem érted, ki munkás életedből kilépve barátid" könyeit, a" nép" áldá-
sát "s azon fenséges dicsőséget vivéd magaddal, mellyról ifjúkorodban
álmadozva lelked lángolni kezde, mellyért mint férfi fáradál, mellyet ér-
demeid által elértél. — Ó nem téged szánunk, hogy ez életből kiléptél,
hol a" szív csak küszködve viívhatja ki nyugalmát; hol vissza nem tekint-
hetünk a" nélkül, hogy múlt örömeink" emlékei —, előre nem a" nélkül ,
hogy bús sejdíitések töltenék lelkünket; hol a" gyermek századok" remé-
nyeit hordva szivében, a! férfi átlátja, hogy lelkének egész erejével alig
vihatá ki azt, miért már eldődei küszködtek. — Ó mi nem téged szánunk,
hogy egy világot kelle elhagynod, hol minden érdemet jókor csak kaján-
ság sejdít, hogy martalékjának jelelje ki; hol emelkedned nem lehet a
nélkül, hogy a" föld" örömei véghetlen távolban tünnének el alattad , "s
hol magadat meg nem alázhatod a" nélkül, hogy lábbal tapodtatnál; e"
világot, hol a boldog remél, a? szerencsétlen lemond, de senki nem él-
delt, — édes a? sír" nyugalma, "s nem barátaid fogják irígyleni sorsodat:
minmagunkat szánjuk , kiknek küszködni, cselekedni kell, "s kiket ve-
zetőjök elhagyott; minmagunkért könyezünk, kik annyival több tarto-
zást látnak, mennyivel közelebb álltanak egykor hozzád, "s kik épen
mert közel álltanak , érzik , hogy ki nem pótolhatják vesztedet. —Ó hadd
melegítse legalább egy kék emléked lelkünket, hadd emeljük még egy-
szer magas képedet lelkünk előtt, hogy för kÉSe hozzád, emelked-
jünk, "s eltakarva borostyánnal ravatalodat, egy pillanatra dicsőséged

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. 113

alatt elfeledjük, mi kedves vonásokat takar el előttünk. — De én fogok-
e szavakat találni ennyi érdem" leirására? én a" kezdő, ki lángoló hon-
szeretetnél "s egy rövid élet iparkodásinál egyéb érdemet nem hozék
magammal ? Ó nem lehet senki e? körben, ki elégtelenségemet inkább ér-
zené — elégtelenségemet , ha a" tárgyra tekintek , elégtelenségemet, ha ön-
magamra nézek; de ha ennyi érdemesebb "s tiszteltebbek között még is
én mertem előállani: tevém, mert e" körben senki sem lehet, ki ót hi-
vebben szerette volna; senki, ki neki több hálával tartoznék, "s végre
mert meg valék győződve, hogy szó olly gyenge nincsen, melly Köcsey
Ferencz" nevét kimondva erős viszhangra nem találna e? hazában. — Ké-
pét akarjuk emelni tisztán és egyszerűen, mint az körünkben élt, cse-
lekedett; "s talán jobb, ha a" tükör, mellyben az feltünendik, nem ra-
gyog önszinekben, "s nem kölcsönöz sugárokat ott, hol hívségnél szebb
magasztalás nem lehet.

Szőódemeterben, Középszolnok vármegye helységében született
1790. augustus" 8-án Kölcsey Ferencz. Egy régi családnak ivadéka, nem
dús, de tiszteletre méltó szülék gyermeke. Egyszerűn "s nyugodtan
folytak első évei, "s habár a gyermekben fekszik mindig csirája a férfi
legfenségesebb tetteinek, "s ha a gyermek" vidám álmai között nemesúl
is a kebel, mellyet tiszta lángok" oltárának szentelt a! végzet: nincs
mit Kölcseyról e"? korból emlékezetre méltót felhozhatnék, ha nem az,
hogy a" sors megfosztva őt himlók által egyik szemétől , jókor szenved-
ni tanítá a gyermeket, "s hogy a! tizenegy éves nevendék, anyja sírja
fölött még gyermeki játékai között észreveheté , hogy ez életben, hol az
idő mindent elrabolhat, veszteségekhez szoknunk kell. — Ő árva volt,
egy kis földagyagú ház" nádfedele alatt, szüleinek egy hív cselédjétól
őrizve ; — így folytak ifjuságának első évei, mellyekben, a még gyermek,
a debreczeni collegium iskoláiban a" dicső pályára készúlt, szerény egy-
szerűségben, távol a" világ fényüzésétől, önkeblében tanulva keresni
örömeit, önmagában becsét. De nem örömtelenúl folyának az évek el!
Kinek szivét olly szeretően alkotá a" természet, azt nehéz csapások ér-
hetik , de semmi nem foszthatja meg attól, mi őt szeretni készti, mi a
vágyteli szívet barátot keresni $ találni tanítja, "s a" ragaszkodó kebellel

MET ÉVÉe Ve ús 15

114 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

gyönyört találtat magokban áldozataiban; "s a? gyermek Kölcsey, kit a"
sors megfosztva anyjától olly jókor sérte legszebb reményében, kit a
jövőbe tekintve nem buzdíthata a" gondolat, hogy egykor szüléinek fe-
jei, mellyeket az évek" terhe lehajtott, emelkedni fognak, ha gyerme-
kökre néznek , ki egy anyai kebeltól nem érzé kettőztetve visszahang-
zani örömeit, nem látá eltakarva fájdalmát, az árva, szegény, a" magá-
nos gyermeknek barátokat ada a" végzet, hogy a" teli gyermekszív le ne
csüggedjen érzemény" terhe alatt, "s a" barátság! nyájas érintései között
fejlődve nőjön annyira, hogy egykor egy hazát foghasson körűl. — Ke-
vesek valának e! barátok , "s belőlök csak egy marada még, kinek e? de-
rúlt emléket köszönhetjük; de a költő ifju, kit gyengesége "s talán még
inkább komolyabb kedélye a" zajgó csoport lármás örömeiből kizárt,
csendes körökben pótlékot, szebb éldeletet talált magának: mert ő köl-
tő vala már akkor is, "s ha bár még senki nem sejdiíté, hogy a" nyájas
gyermek egykor honának nagy dalnoka leend , ő költő volt, költő a" szó"
legszorosabb értelmében, nem ajkán, hanem keblében hordva szent tü-
zét. — Nem azon hideg müvészet, mellynek érdeme szavakban, szépsé-
ge ragyogó képekben áll, tevé költőnek ót; nem azon szívtelen mester-
ség, melly a világtól visszavonúlva színlelt fájdalmakat "s nem érzett
gyönyört énekel, csodáltatik, "s eltünt mint a" meteor, fényesen, de
haszontalanúl futva át a. pályát, mellyen sola meleget nem terjeszte: de
tevé azon szent szeretet, melly a" gyermeki lelket eltülté; tevé azon lel-
kesülés, mellyben keble nagy tettek"? emlékinél emelkedett; azon nemes
indulat, melly minden fájdalomnak rokon érzetet, minden nagynak vá-
gyat gerjeszte szivében. Ó ezen költészet, melly a" szívből erede, szív-
hez szól; ezen rejtélyes eró, melly a" gyermeki kebelben felszólal, bi-
zonytalanúl, dalra, vagy nagy tettekre fogja-e gerjeszteni az ifjút; e tűz,
melly a keblet sokáig kínokkal tülti, mig végre kitörve a felgyújtott
szövétnekként magát fénynyel, látkörét világgal tölti el, élt, forrott,
lángolt már a" gyermekben is, — s ha a" tizenegy éves tanuló társaival za-
jos játék helyett Debreczen? véghetlen határain nagy Athenaet képzele
magának ; ha felmagasztalt ájtatosságában Hellas" nagy hóseinek gyerme-
ki kezeivel emlékeket emelt a" város" homokhalmai között: költői lélek
vala az, mi e" foglalatosságokat olly kedvesekké tevé, "s miután a" gyer-

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. 115

mek-emelte emlékek eltüntek , nem hagyá megfeledkezni az ifjút a" gyer-
mek" szent lelkesüléséről , — ez, mi egész életének nemes iránnyát adá !
Ó mert a" gyermek Kölcsey nem hasztalan gyönyörteti lelkét a régiek"
emlékein: nagyobb "s emeltebb vala ő , mint hogy a? classicusokban csak
philologiai szépségeket keressen, Tacitusnak fenséges gyűlülésében mást
ne lásson, mint a" stíl erejét s hatalmát, a" romai respublica" történe-
teiben mást nem, mint Livius" nevelt simaságát. Ő érzé, hogy a" törté-
net valami több lehet puszta terméketlen tudománynál ; érzé, hogy nem
csak az Olympus" árnyéka alatt, nem csak hol az Ióniai-tenger mossa a"
köves partokat, nem csak a? héthalmu város" falai között találnak helyet
nagy polgári erények: de hogy Hellas "s Róma lehet minden hely,
mellyben az emberek hazájokat szeretik "s érte halni tudnak. — Érzé, "s
a gyermek nem gondolá többé árvának magát e" világon. Mert ő hazáját
szereté, nem azon hideg önös szeretettel, melly önjavához ragaszkod-
va kiváltságaiban vagy czimereiben keresi azt, mihez ragaszkodnia kell;
nem azon számoló okossággal, melly vagyon, vagy dicsőség után fára-
dozva nemes tettekre buzdíthat, de nem nemesíti azt, kinek keblét el-
tülté: de szereté azon szent, véghetetlen szeretettel, melly nem számol,
nem gondol magára , hanem áldozik , ha kivántatik vérét elontva egy pil-
lanatban , ha kivántatik évekig nehéz járomban szolgálva honának; sze-
reté bús multjában, szebb de vesztett napjainak émlekei között; szereté
jövőjében, melly szivét magasabb reményekkel tölté, mint önsorsa.

Engedelmet, Tekintetes Gyülekezet! hogy én, kitől a" férfi" élet-
rajzát kivánták, várták talán sokan, a" gyermek" boldog emlékeinél mú-
latok, "s mint a vándor, ki egy bérczre menve út között visszatekint ,
megállék, nem válhatva meg már ez első kilátás szépségeitől, mielőtt
az még egész nagyszerűségében terjedne előttem. De az embert akarom
festeni, nem tetteit; és valljon e gyermek" nyájas vonásaiban nem is-
merünk-e a! férfiúra, "s nem életének legszebb dicsősége-e az, hogy ki
olly tisztán lépe föl a" nehéz földi pályán, annyi munkateli év" leforgása
alatt nem változott, csak nőtt?

Mert kit nem lelkesítének egykor nemes érzemények ? — Van egy
időszak emberi életünkben, hol minden szív tisztán, mint azt isten al-
kotá , a" jóért lángolni, minden nemes után vágyódni, minden fensége-

458

116 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

sért áldozni tud. — Ki nem emlékezik, ha gyermekéveire visszatekint ,
hogy keblében egykor érzemények lángoltak, mellyek a! férfit nagygyá
tették volna, "s mellyeknek akkor csak erő hibázott a" legdicsőbb cse-
lekvésre. — Ó de súlyedünk! szomorúan súlyedünk! Nap foly nap után,
év évet követ, "s minden nap elveszi egyes örömeinket, "s minden év
elhozza szomorú tapasztalását; és mi marad e" deli gyermek . feltételéből
végre a" férfi fájdalmánál egyéb, mellyel önmagába visszatekintve lát-
ja, hogy e" földön minden változott, de semmi nem úgy, mint önmaga.
Egyet megcsaltak barátjai, "s szíve bús nyugalomban vonúla vissza ön-
magába, elzárkózva minden szerelemtől; más ismerni tanúlta a" világot ,
"s miután látá, hogy szive kivánatit nem teljesítheti, nem küzde többé;
egyet szenvedélyei ragadának el, mást elnyoma tunyasága; egy örömök
között súlyede, más mert félénken lemonda: de annyi ezerek közül hol
van, ki mint férfi a gyermek" igéretét teljesíté, "s visszatekintve gyer-
mekéveire, nem volna kénytelen elmondani, hogy életének ezen éde-.
nében nem csak boldogabb vala, de jobb is. — Ó de Kölcsey nem vál-
tozott, "s az legszebb dicsérete. — Mi a gyermek" vágyteli szívét sietve
dobogtatá, mi az ifjú képzetében fenségesen emelkedék, . miról a" gyer-
mek élete? küszöbén álmodozott: azért lángolt, azért reménylt, azért
küzdött a" férfi élete vég perczeig—mint a" nap, melly az egen áthaladva,
messzebb és messzebb körökre terjeszti sugárait, de tisztán "s egyfor-
mán ragyogva mindig, a melly ha bérczeink megett eltünt, ugyan azon
színekkel borítja egünket, mellyekben egykor felkelt. —

Mert nézzük ót házi körében, ott, hová az embert a? világ itélete
nem követi, hol a" leghiúbb színlelni nem szokott, s valljon nem a? nyá-
jas szerető kebel lép-e elénkbe minden felől? — Ő, ki mint ifjú csak a
tudományoknak élt, kit lelkének minden vágya, szivének egész ereje
oda vont, ki szúk körében elzárva érzé magát "s utakról álmodozott ,
nem tülté-e napjait falusi magányban, elkülönözve barátjaitól, minden
tudományos segélyektól, csak önkeblében hordva költői világát? nem hor-
dá-e panasz nélkül a nehéz nyúgöt, mellyel a" házi gond mindig neve-
kedő súlylyal terhelé fejét? "s valljon nem azon veleszületett szeretet,
azon nemes indulat, melly ót mindig áldozni készté , vala-e az, mi eny-
nyi terhet könnyűnek nézetett, sót néha a" szelíd férfinak lemondásai kö-

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. HÚ

zött örömeket nyújta ? — örömeket ha testvérének gyermekére nézve, kit
magához vett, a" nehéz küzdések közt elfáradott férfi mosolygó arczain
pihenteté tekintetét; örömeket, ha játékait látva, ön boldogabb kora
juta eszébe és az, hogy áldozatjai által a nyájas gyermeket talán megő-
rizheti azon nehéz fájdalmaktól, mellyekkel a" sors ót üldözé egykor;
örömeket, ha körültekintve egy kört láta, mellynek lelke ő volt, mely-
lyet ő éltetett, ő emelt, ő boldogított, "s ha magába szállva érezheté ,
hogy az emberi kebel soha közelebb nem áll az istenséghez, mint mikor
áldozik. Ó de épen, hogy ez örömeket ismeré , hogy férfi keble megtartá
az érzemények;" ifjúságát, nem ez-e legfenségesebb dicsérete életének? —
Az erény" gyönyöreit csak tiszta kebelnek nyújtja az istenség, s nem él-
delt családi boldogságot senki, ki nem érdemlé.

"§ tí, ki egykor baráti valátok ; ti ifjak, kiket vendéges házában
elfogadott, hogy példáját látva honotokat lángolón szeretni, tanácsaitól
oktatva neki hasznosan szolgálni tanúljatok; ti mind , kik őt ismertétek ,
kiknek hozzá csak közelíteni lehete, szóljatok: nem volt-e hív, nem
volt-e nyájas, nem volt-e szerető mindig irántatok — megértve minden
fájdalmat, osztva minden örömet, segítve, tanácsolva, vigasztalva min-
denütt, mintha csak nektek élne 7s körötökön túl nem volna mit cse-
lekednie? szóljatok! Vagy ha már legnagyobb fájdalmainknak a szava-
kat megtagadta a" végezet: legyen a" hallgató bánat, mellyet kebleinkben
viselünk , legyen magas emléke , melly példaként ragyog életünkben , ór-
ző istene sziveinknek, hogy kik egykor barátai valánk, e" névre érde-
mesek maradjunk; kik sírjánál legmélyebb gyászt viselénk, mindig ro-
koninak találtassunk.

De most forduljunk az iróhoz, kinek munkássága e? kört köze-
lebbról érdekli. — Vannak időszakok a" nemzetek"? életében, hol a" mü-
vészet egy hatalmas ember" vagy lelkesúlt nemzet pártolása által mintegy
mesterségesen növeltetik. — August kiterjeszti pártoló kezeit, "s a ro-
mai költészet arany százada kezdődik; a" Mediceusok megnyitják házai-
kat, "s az olasz müvészet tetőpontjára hág ; XIV. Lajos trónja mellé nagy
elméket kiván, "s az elmék, mintha a" hatalmasnak minden hódolna ,
feltámadnak. — De valljon Kölcsey illy körülmények között kezdé-e
munkásságát? a" költő , midőn először lantjához fogott, várhata-e dús ju-

118 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI.

talmakat? vagy ha nem, várhatá-e legalább azon köz elismerést, melly
a" nemes szívnek kedvesebb minden jutalomnál? — Tekintsünk vissza
a múltba, 7s pirúljunk; vagy inkább örúljünk, hogy e!" kor elmúlt, "s
hogy , hála néhány nemes kebel fáradozásainak ! többé átokként nem fog
uralkodni hazánkban. — Ó fogja-e hinni a jövendő, hogy valaha illy kor
létezhetett, hogy nemzet, megtartva eldődei nevét, nemes vérökkel szer-
zett hazáját "s törvényeit, annyira elfajúlhatott, hogy nemzetiségéről
lemondjon nem egy hatalmas ellen elnyomása által kényszerítve ,
nem harczok "s véres üldözés között, hanem önkényt, erőtlenül tesped-
ve, hona? szent határai között gyáván utánozva más népek"? nyelvét s
szokásait, mint ha egy holtnak idegen fénynyel "s ékességekkel el lehet-
ne takarni rothadását? — fogják-e hinni boldogabb unokáink, hogy vol-
tak olly idők , hol a magyar idegen vala szülőföldén , hol maga e" nyelv,
mellyet egy kincsként hagyának reánk eldődeink, a" nyelv, mellynél erő-
sebb védfala a szabadságnak nincs, mint köszörületlen gyémánt a" tudat-
lanok által lábbal tapodtatott, egykis fényesebb darab érczért kicseréltetett,
mint Amerika" vadjai egy tükörtöredékért adják aranyukat ? — fogják-e hin-
ni unokáink, kikre talán szebb napok várnak fáradozásaink után, hogy
e" nemzetiségért, mellyben ők büszkék leendnek , küszködni kelle, nem
idegen hatalom, hanem maga a!" haza ellen, azoknak hideg visszavonu-
lása ellen, kik eldődeiktól fényes nevet "s birtokot, nemzetüktől a" tör-
vény" minden áldásait nyerték örökségűl? — Ó ha az az idő eljó, melly-
ben ez hihetetlennek fog látszani: el ne felejtse ivadékunk soha, milly
hosszú küszködések után juthatott ennyire; el ne felejtse, hogy nemze-
tének első dalnokai megvetve, első honfiai kikaczagva élték napjaikat;
— s ha közöttök kelne föl ev nemzet? nagy költője: emlékezzék meg bo-
rostyánja alatt, hogy e" dicső ágnak ők veték el magvát; hogy lantjának,
melly olly szépen hangozik, két ivadék igazítá húrjait, "s hogy érzel-
meinek nem léteznék talán szó nyelvében , ha kimivelésére nem tálálkoz-
tak volna emberek , kik szent lelkesedéssel hazájok" jövőjének mindent
feláldoztak, még öndicsőségöket is ; — "s ha majdan a" magas építmény ,
mellyet mi csak vágyainkban látánk, állni fog; ha a" nemzet felnézve
tetőpontjára, magát nagyobbnak, nemesebbnek érzendi : akkor emlékez-
zék, mennyi kő fekszik a? füld alatt elrejtve, "s milly erősüknek kelle ne-
kik lenni, kiken annyi alapúlhatott : ?; mondjon áldást Kölcsey" pora fölött.

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. 119

Nem akarok bővebben szólni criticáiról, mellyekre olly fájdalma-
san tekintett vissza egy dicső társunk fölötti beszédében: csak azon
meggyőződésemet akarom kimondani , hogy a! critica, ha valaha szük-
séges, épen nagy mesterek? míveinél az, nehogy a" csodáló ivadék utá-
nozza azt, mi a? legjobb munkában is hibás; hogy Kölcsey épen ezen
nézettől vezettetve irá criticáit, "s hogy általok a" nemzeti literaturának
nagy szolgálatot tett, — nagyot "s bizonyára a" legnehezebbet: mert ne-
mes szivének semmi inkább nem fájhatott, mint hibákat mutatni ott,
hol annyi tökélyt ismert "s tisztele. — Hogy nem kajánság, hanem a
legtisztább érzemények sugallák e! eriticákat, azon, az, ki Kölcseyt "s
e" munkáit ismeri, bizonyára nem kételkedik, ha nem tudnók is, hogy
a" babért az, ki megérdemlé, másoktól nem szokta irígyleni. "S valljon
ki érdemlé azt korunkban inkább, mint Kölcsey? — Ha a criticus , Ho-
mer" fordítója, a philosoph a" haladó idővel más, talán jelesebb vagy
legalább újabb nevek előtt homályba szállna is, valljon nem fog-e fen-
maradni a" költő? nem fog-e a? dal, melly korunkat lelkesedve zengi át,
ha a" jövő ivadékra száll, lelkesedést gerjeszteni a késő unokákban , 7s
tiszteletet az iránt, ki olly lángolón tuda érezni , "s kinek az ég megadá
a szó" hatalmát, hogy kimondva korának érzeményeit, nemzetének ,
míg él, dísze legyen, "s emléke, ha meghalt? A" nyelv, mellyen ő írt,
"§ mi szólunk, elavúlhat; új hatalmasabb énekesek jöhetnek: de az érze-
mény, melly dalát eltölti, nem múlhatik el. Ó mert ő nem e" föld" ha-
talmasainak dicséretére, nem gyáva hizelgésre alázá meg a reá bizott
szent kobozt, dala nem hódolt kora" hibáinak, nem érzékeket kecsegte-
te, nem hangozék a" pillanat szenvedélyeitól: de zengé azon szent sze-
relmet, melly, míg emberek lesznek , a jó "s nemesnek magvaként keb-
lökben élni fog; zenge hazát és szabadságot, mellynek szent szeretete
tiszta keblében, mint oltáron a" szent túz, lángolni meg nem szünt; "s
mig emberek e! kedves nyelvet érteni fogják, míg e" drága föld felett ma-
gyarok laknak , a" szerelem "s haza" dalnoka nem válhatik idegenné e" (ha-
tárokon.

De bár mi nagy "s fenséges légyen e? dicsőség , "s bár a" kebel önér-

zetében joggal emelkedhetik , ha arra gondol, hogy neve fenn fog marad-
ni az emberek között: van valami ennél még nagyobb és fenségesebb:

120 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

az , hogy korunknak hasznos polgárai valánk, hogy helyünket, mellyre
a" végezet helyeze, betöltve, a" nehéz munkában, mellyben századúnk
egy jobb jövő! vetését mivelé, részt vevénk mí is, "s hogy habár inkább
a jövőnek éltünk, legalább korunk iránt sem múlasztók el kötelessé-
geinket; "s Kölcsey minden jó- "s nemesért lángoló keblével érezé, hogy
e hazában, mellynek véres sebeit még alig gyógyíthatá az idő, a" jó pol-
gárnak nem csak kesergeni az elveszett fényért, hanem cselekedni kell.
Érzé , "s a? negyven esztendős férfi előtt új pálya nyílt új cselekvésre. —
1828-ban jelent meg Kölcsey először Szatmár nemes közönsége előtt,
s kevés hónappal első megjelenése után neveztetvén ki a" megye tiszte-
leti fő jegyzőjévé, csak akkor kezdé polgári életét. — Megelégedett a"
lelkes férfiú szerény hivatalával, "s érezve, hogy kör olly csekély nin-
csen, mellyben embertársaink" javát előmozdítani nem lehetne, vagy
mellyben a" hazának szolgálni nem volna dicső, csak hivatalának pontos
teljesítése, megyéjének köszönete vala azon czél és jutalom, melly után
vágyódott. — De a" nemes közönség, melly érdemeit jobban ismer és
nem akará , hogy illy férfiú csak egy törvényhatóság" szúk határai közé
szorítsa munkásságát, "s a" még olly rövid időig, de már olly egészen
ismert polgárt követének választva, a" legszebb jutalmat adá érdemei-
nek , tehetségének a! legjobb pályát. — "S nem csalatkozott; mert ha
eddig Kölcseyben csak iróját ismeré a" haza, ha dalainál a? szenvedélyek
megnyúgodtak , ha szavaiban mindenki érzeményeit szebbítve feltalálta
ismét: valljon most, midőn új alakban tünt fel hazája előtt , nem vala-e
dicső ebben is? — Ti, kik a? fának egykor csak virágait "s édes gyümöl-
cseit ismertétek, nem bámultatok-e, midőn hozzá felnézve láttátok,
hogy a fa illy delien virágozva ennyire nőtt? tí, kik nyájas dalainak
örültetek , vártátok-e, hogy e! szelid hang illy erős leend, ha majdan
egy néphez szól? — Ó de a? szent lelkesülés, melly a" gyermeket Hellas"
"s Róma nagy emlékinél eltölté, melly az ifjúnak, ha hazájára tekinte,
lelkesítő dalt sugalla, éle még a" férfiban is, "s ha erós szavánál keble-
tek megindúlt, ha beszéde nyúgott tisztaságában haladva elébb, mindig
hangosabb "s erősebb hullámokban árada el közöttetek , mig végre, mint
a bérczfolyam, melly szikláról sziklára rohanva minden ellentállást le-
győz, szíveiteket ellentállhatatlanúl magával ragadá: higyétek, e" lelke-

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. 121

sedés, ez erós ellentállhatlan meggyőződés vala az, mi neki erőt ada.
— Ó mert ő nem kételkedett nemzetében; ő nem hiheté, hogy e? nem-
zet, mellyet isten Ázsia" közepéből e" földre vezérlett "s mellyet fentar-
ta annyi csaták között, hivatásának már megfelelt; hogy ez áldott föl-
dón, mellyet annyi vérrel szerzettek apáink, egyéb nem lehetne dicsó ,
mint sírjaink; hogy míg minden nemzet halad , mivelődik , erősbűl , míg
mindünnen egy szebb jövő" hajnala emelkedik , csak nekünk nem volna
szabad reményleni, mintha az egyenetlenség "s viszálkodás örök átok-
ként volna kimondva e" hon felett! Kölcsey bízott a" jóvóben, "s épen
mert bízott, mert szavát soha hiúság vagy nagyravágyás, hanem mindig
a" legtisztább honszeretet s meggyőződés hangoztatá, azért vala olly
erós, olly ellentállhatatlan e" szó.

Nem szándékom Kölcsey" országos pályáját taglalnom. E" tudós
kör előtt, mellynek nem a! politica" érdekeit, hanem a" tudomány" igaz-
ságait keresni jutott feladásúl, a" felek" zajának hallgatni kell. De mi-
után emberek találtattak — eléggé alávalók, kik e" nemes kebelt, miután
körünkből elköltözött, rágalmazni nem pirúltak; miután a" pártok" zaja
e tisztelt sír felett hallgatni nem akart; miután tények hozattak fel ,
mellyek nem történtek , szavak ismételtettek, mellyek mondva nem va-
lának: legyen szabad felszólalni a barátnak is "s elmondani sírja felett:
ő tisztán futá át nehéz pályáját, "s tisztán fog állani emlékeinkben , mint
kit nem önség, hanem honszeretet lelkesített ; nem pártok" dühe, hanem
érdem emelt, s ki azon hittól lelkesítve, hogy e" föld nem egyesek", ha-
nem az egész emberinem! éldeletére adatott, dolgokért fáradott, mellye-
ket a jövő kor elérni fog. Haza ss király iránt hívséget énekelt a" gyer-
mek első dalában: haza "s király iránt hívség lelkesíté ót vég sóhajtá-
saig. "S habár sírját az irígység sziszegve állja is körül; bár szemtelen
hazudságot zúg a rágalmazás: e név dicső fog maradni közöttünk , mint
ama sziklák tenger közepett, mellyeket a" reájok csapdosó mocskos hul-
lám csak tisztábbra mos.

Ő elment, elment oda, hol a" szív megpihen nehéz földi útja után,
hová barátink" könyei nem hatnak, hol ellenségünk" csapásai nem bánta-
nak többé. Egy puszta sír a Túr" partjain fogadá el nemes kebelét; csak

M. T. T. ÉVK. 1. 16

ú22 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

az elhagyott háznép, és csak néha egy hív, ki barátjának sírjához ván-
dorol , ismerik a" helyet, hol Kölcsey nyúgoszik.

Egy pár év, "s a domb, melly ravatala fölött emelkedik , besú-
lyed, és a" dúsan felnótt fű alatt talán nem fogja senki keresni hamvait!
De hát ennyi érdem után csak felejtés volna díja? — Ó nem! 7s ha bár
e" haza" bányáiban nem találkozott egy kó, melly oszlopául emeltetnék ;
dús nyelvében, mellyet ő gazdagíta, nem volt egy pár szó, melly hála-
adva sirjára vésetnék : mi őt felejteni nem fogjuk; nem mi, kik barát-
jai valánk, "s nem azon ifjú ivadék, mellyet szíve annyi reménynyel
láta nőni, mellyet olly szent szeretettel szoríta kebléhez. — Ó reátok,
lelkes ifjúság! reátok legyen bízva emléke. Nézzétek életét, "s legyen
tiszta képe fenséges példa előttetek; nézzétek ót az árvát, a" szegényt,
a gyengélkedóőt, "s tudjátok: ót hazájának szent szeretete vezérlé illy
magasra , "s közöttetek senki sincs, ki dicsőn nem ragyoghatna, mint ő,
ha keblét e tiszta lángokkal tölti el. — Sok, miért ő fáradott, még nem
létesúlhetett. Sokért fogtok fáradni ti is, mit teljesűlve nem láthattok ;
ne lankadjatok azért szorgalmatokban. Jaj annak, ki belsőjének szent
szavát e föld zajában elfojtja. A" gondolat, vagy érzemény,, mellyet
isten nagy világával bennetek ébreszte, a" világé, "s elátkozott, kia reá
bizott kincset eltemeti, mert fél, hogy nem önmaga éldelheti gyümöl-
cseit. Nézzétek e" földet , az el nem takarja a" famagot, melly reá biza-
tott, bár gyökere szét hasgatja kebelét, ő anyailag neveli legjobb ned-
vével, míg a fa felnőtt, "s zöld ágaival tavaszt hirdete; "s a" puszta" ho-
mokja ellent nem áll, mikor a" szél felkapva honjától messze elviszi, hol
a nagy rendelőnek szüksége van reá; "s a? magas havas el nem rejtőzik
a nap sugárai előtt, "s mihelyt első fényük feljött, ragyogva hirdeti az
új napot, habár haván melegének áldásait nem fogja érzeni. Föld a? ti
szívetek is, "s azért veté belé magvát az istenség, hogy nagyra nevelve
növényét, tavaszt hirdessetek tí is; homokszemek vagytok, mellyekre
a teremtőnek talán szüksége van, midőn nyugalmatokból a" szenvede-
lem fuvalmain felragad; tetők vagytok, mellyeknek habár nem éldelni ,
legalább hirdetni kell a" jövő napot. — Ó nézzetek Kölcseyre, nézzétek
fáradhatatlan szorgalmát, le nem győzhető állhatatosságát, s tanúljatok
reményleni, túrni "s fáradni, mint ő. — "8 ha egykor eljövendének a"

EMLÉKBESZÉD KÖLCSEY FERENCZ RT. FELETT. 123

boldogabb napok, hol a" magyar istenéhez emelve kezeit egy nagy , di-
cső nemzetnek érezheti magát; ha az idő eljó, hol testvér népeit nem
követni többé, de velök egy czél felé, egyenlő léptekkel haladni fog;
ha ez áldott földön a" hosszú véreső után végre derúlt napok megtermik
az áldást, mellyért mi a" kevés szerencsemagot elvetők, "s izzadtunk ,
"S imádkoztunk annyi éven át; ha eljő az idő, mellyet dicső barátunk
lelkének forró kivánatival felhitt: akkor gondoljatok a" rég elhamvadott
honfira, ki a" Túr" partjain egy puszta sírban pihen, "s mondjatok áldást
nyúgalma fölött. Ő értetek élt.

16"

124 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

IV.
EMLÉKBESZÉD

FORGÓ GYÖRGY LT. FELETT.

BALOGH PÁL RTTÓL.

Meglepő lehet sokakra nézve, emlékbeszédet hallani e" helyt egy
olly férfiuról, ki a tudományok" pályáján sem kitünő elmeszüleményei-
vel nem ragyogott, sem az ismeretek" széles mezejét hasznos fölfedezé-
seivel nem gazdagítá; azonban ha azok, kik a? nemzeti literaturát köz-
hasznu munkáikkal előmozdítják , a nemzet hálájára méltók: nem ke-
vésb dicséretet érdemelnek azon nemes lelkűek, kik szívökön hordván
hazájok" emelkedését, szakadatlan figyelemmel "s örömteljes szívvel ki-
sérik annak haladását a" polgárisodás" pályáján, "s készek mindennemü
áldozatokra, mellyek azt mennél elébb dicsőség" sugáriba öltöztetni ké-
pesek volnának.

Ezen nemes lelkűek" egyike vala Forgó György, kinek emlékeze-
tét néhány szóval, a nagy tiszteletű gyülekezet előtt feleleveníteni ki-
vánom. Nem literaturai érdemek , nem irói elsőségek azok, mellyek az ő
emlékezetét tiszteletessé teszik: hanem azon buzgó hazafiúi érzés, melly
tisztábban egy kebelben sem lobogott, mint övében; azon nemzete" ér-
telmi haladását nem csak ohajtó, de tetteivel is tőle telhetőleg előmozdí-
tani kivánó lélek; azon szíves és önkényes részvétel mindenben, mi az
általa imádott hont, a" szerencsés lét" "s magasb miveltség fokain emelni
képes. Nem nagy terjedelműek, nem kitűnő katásuak ugyan itt is azon
tettek, mellyek" felszámlálása bámulást vagy elragadtatást szülhetne; de

EMLÉKBESZÉD FORGÓ GYÖRGY LT. FELETT. 125

ollyak még is, mellyek fogékony lelkeket hasonló tettekre gyúlasztani
képesek. Csodálatos játéka a" sorsnak, melly gyakran olly kebelben 1o-
bogtatja a nagynak, szépnek "s jónak szerelmét, melly a" nemes lélek"
vágyait csak gyéren valósíthatja! Mi szerencsés volna az emberi nemzet ,
ha a hatalom "s magas lélek, gazdagság és nemes szív, mindenkor el-
válhatlanul együtt járnának; mi sok szép tervek valósítatnának, a" köz-
jót hatalmasan előmozdítandók, mellyek segély" hiánya miatt semmivé
lesznek; mi sok dicső szüleményei a" lángésznek jutnának létre, mellyek
pártfogás" nem léte miatt a" szükölküdő művész" agyában temetve marad-
nak; mi sok jeles intézetek, ezerek" boldogságát eszközlendők , alapítat-
nának, mellyek részvét hiánya miatt csak az üres tervek" számát sza-
porítják? Forgó azon nemesb gondolkodásuak egyike vala, ki, ha a" sors
kedvezőbb arczczal mosolygott vala reája, hazája! dicsősége "s java" elő-
mozdításában a! legszebb lelkűekkel futott volna versenyt. — Szegény szü-
léktól származva") , a" sors" viszontagságitól nyomatva juta ő el azon ál-
láspontra, mellyen önálló munkássághoz kezdhete. Apróbb iskoláit Czeg-
léden "s Jászberényben, orvosi pályáját pedig Pesten végezé 1812-ben,
olly kitünő igyekezettel, hogy 1814-ben a" physiologiai tanítószék mellé
segéddé neveztetnék. Már ezen gyakorlati pályájának első éveiben is fi-
gyelmet gerjeszte Forgó ügyessége "s szorgalma által, úgy hogy 1816-ban
a megüresült Pest vármegyei főorvosi hivatalt ő nyerné el. Teljes reá-
szántság, osztatlan kedv "s ritka buzgalom vezérlék a kezdő orvost a
nehéz pályán s olly sikerrel jutalmazák meg , melly nekie a" főváros" ne-
vezetesb orvosai közt tiszteletes helyet víva ki. A" terjedelmesb mun-
kássági kör, a" szenvedők"? nevekedő bizodalma, nevelék az ő buzgó vá-
gyát elébbhaladni a" pályán, melly a" legnemesb tettek gyakorlásában
annyi örömet igére. Az orvosi tudományban, kivált Némethonban akkor
divatozott "s egymást felváltó rendszerekből, a" józan ész" kivánatinak
megfelelőt, "s a" szenvedő emberiség javára használhatót munkás méh
gyanánt gyűjtögeté öszve.

Azonban a! szerint, mint nevekedék a" munkássági kör, a" szerint
fejlének előtte ki naponként azon nehezségek , mellyek az isteni művész-

") Született Tószegen , Pest vármegyeben, 1787.

126 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

ség gyakorlását kisérik, mellyek keserű érzéssel töltik el az orvos" szi-
vét, midőn reményében csalatkozva, diadalmaskodni látja a mély győ-
kereket vert bajt, vagy roszabb esetben a halált. Ki irhatja le azon
érzést, melly a" nemesb lelkű orvos" szívét szaggatja, midőn egy szere-
tett gyermek"; egy imádott nő, egy hiv barát halállal küzdésének ta-
núja ; a midőn látja minden művészi igyekezeteinek "s buzgó szorgalmá-
nak sikeretlenségét; midőn arczára függesztve, segedelmeit esdekelve
látja könyekbe fürösztött szemeit a" kétségbeeséssel küzdő anyának, a"
vigasztalhatatlan férjnek, a" búval tölt barátnak , "s nincs szer, melly cso-
dát tegyen, nincs kéz melly elhárítsa a veszélyt, egy család boldogságát
kegyetlen csapásával szétzuzandót. Csak azon orvos, ki illy kinos hely-
zet tanúja volt, kit érző szív "s részvevő lélek, buzgó segedelemvágy
"s magasb tökélyre igyekezés vezérlenek a! tövises pályán, csak az ké-
pes igazán érzeni a gyógymüvészség fogyatkozásit , "s csak annak keblé-
ben fakadoznak őszinte ohajtások, valami jobb és biztosabbnak birásá-
ra; csak az kiván szabadulni az elavult -s olly gyakran ál utakra vezérlő
alaptételektól, túlemelkedni a: mindennapiság körén , szabad tekintettel
keresni fel a" hiányokat "s örömmel fogadni a jót, melly tán önkényt
ajánlkozik, ha szinte az a" megszokott elvekkel ellenkeznék is. Illy
ponton álla Forgó , gyógymüvészi pályája soknemű fogyatkozásinak ér-
zetében, midőn a merész reformatornak, az annyi századok" tekintete
által megszentelt gyógymód" hatalmas megrázójának, a" tévelygések "s
hibás tételek" kiméletlen feltárójának — Hahnemannak munkája?) kezeibe
került. Meglepve az új "s szokatlan dolgok" olvasása által, azokat nem
felületes elméletre "s könnyelmű megvetésre, mint igen sokak: hanem
mint tanulni 7s haladni kivánó orvos, teljes figyelmére méltatá. Az iga-
zat kipuhatolandó, örömest kivánta volna utánozni a" nagy mester" elő-
képeit, ha a" hihetőséget túlhaladó tanítmányok, az eddigi megszokott
"s olly nagy férfiak" tekintete által megerősített alaptételekkeli általános
ellenzet, a" még tapasztalatilag honunkban mind eddig nem látott gyógy-
mód" nehézségei , vissza nem tartóztaták vala.

") Organon der Heilkunst.

EMLÉK BESZÉD FORGÓ GYÖRGY LT. FELETT. 127

Azonban mennél figyelmesb kezde leuni ezen idő óta széles orvo-
si pályáján, a" naponként nagyobb világban feltünő fogyatkozásokra, a
minden lehető gonddal "s józan eszmélettel alakított gyógytervekbeni ke-
serü csalatkozásokra, az olly sok századok" tapasztalásira épített "8 olly
bíztosan megalapított elvek" ingékonyságára: annál inkább nevekedett
kedve az uj tanítmány" tiszta tapasztalatokon nyugvó tételeit megkisér-
teni a" betegágyaknál. Nagy merény, egy. még fejlődésben levő, az
eddigivel homlokegyenest ellenkező gyógymód! kisérleteinek tenni ki be-
tegeit; de győzött az igazság kipuhatolásábani erős szándék "s a" szoros
vigyázattal végbevitt próbatételek, a" nemes lelkű igazságkereső igye-
kezeteit kivánt sikerrel jutalmazák meg. Még utolsó napjaiban is öröm-
sugárokat öltözött elhunytunk" arcza, midőn első próbatételeinek megle-
pó ss jóltevő sikeréről szóla; "s midőn folytatott tapasztalatai által, mind
inkább bebizonyosodni látá az uj gyógytudomány" egyszerü elvét: el-
hagyván általában az eddigi gyógymódot, 1823 óta magát egészen az új-
nak szentelé.

Így lón Forgó honunkban első, ki ön fáradhatlan igyekezetei ál-
tal, legyőzve mindennemü akadályokat, "s nem sajnálva semminemü ál-
dozatokat, tulajdonává tette a homoeopathia" taniítmányait. Ha tiszte-
letreméltó mind az, ki az egyszer általa jónak "s igaznak ismert elvnek
állhatatos következetességgel hódol: úgy Forgó teljes becsülésünket ér-
demli. Mint minden uj tan, ellenkezőkre, "s mennél szembeszükóbb az,
annál nagyobb számuakra talál: így vala az uj gyógymód Forgó idejé-
ben a" legkeserübb ellenkezéseknek tárgya. Üldözés, gúny, alattomos
fondorkodások "s cselszövények, éles megtámadások , undok rágalmak ,
hazudozások , 75 a" szenvedelmek" mindennemii kitörései napi renden va-
lának. Forgó csak azon vevé magát észre, hogy betegei s házai egymás
után lőnek hívtelenekké iránta. De ez legkevésbbé sem tántorítá meg az
erős characterű férfiút, "s készebb levén, jövedelmét áldozni fel inkább,
mint meggyőződését: idejét, mellyet most csak kevés számu betegek
foglalának el, a" gyógyszerek" lelkisméretes készítésére fordítá. Ezen ér-
dekes foglalatosságtól nem sajnála semmi költséget és fáradságot mind
addig, míg azt teljesen végre nem hajtá. — Így élt Forgó feszített buzga-
lommal az általa teljes valójában elfogadott tudománynak, s örömét, vi-

128 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

gasztalását, jutalmát találá abban, ha annak jóltevő sikerét betegeinél
tapasztalá.

Mint megye" orvosa kitünő érdemeket szerzett magának Forgó,
hivatalának pontos vitele s a kormánya alatti orvosok? gondos vezér-
lése által. Nem szünt ő meg ezeket azon üdvös tanácscsal éltetni , hogy
a gyógymüvészség pályáján, legbiztosb vezércsillag a" következetes egy-
szerüség. Midőn 1831-ben Keletindia fojtó angyala Europán is végig
csattogtatá mérges szárnyait "s borzadást és félelmet, zavart és elcsügge-
dést gerjesztett az emberekben; midőn a haldoklók ezen köz inség" ide-
jében hasztalan sohajtozának biztos segéd után "s egymás után hullottak
áldozatul a" halálnak: Forgó fáradhatatlan vala mind a" városban, mind
künn, a még nem látott dühösséggel ostromló mirígy által elrémített,
orvosok" felbátoritásában , "s czélirányos rendeletek és józan utasítások
által hasznos szolgálatokat tőn a. megyének.

Ezen nehéz és gondteljes, de soknemú s tiszta örömeket nyujtó
pályán kivül, semmi sem érdeklé Forgót annyira, mint a" nemzeti lite-
ratura. Honának buzgó tisztelője, emelkedésének "s virágzásának csüg-
gedhetetlen barátja vala ő mind végig. Egy alkalmat sem mulaszta ő el,
hol magas honszeretetét tettlegesen nyilváníthatá. Ha azok, kiket a" sze-
rencse kedvenczeivé választott "s a" kényelmes élet mindennemü eszkö-
zeivel ellátott, hálát érdemelnek polgártársaiktól, ha magokat fényes
helyzetök" csillogásai "s gyönyörei által nem engedik elfásítatni , "s a" köz
értelmesség" és miveltség , a" polgárisodás" és szerencséslét" előmozditásá-
ra is segéd kezeket nyujtanak: mennyivel nagyobb mértékben érdemlik
becsülésünket "s tiszteletünket azok , kik a" homály" "s szükölködés" keb-
léből kiemelkedve önszorgalmok 7s eszök által szerzett javaik" tetemes
részét a haza oltárára teszik le. Ezen utólsók közt tiszteletes helyet vi-
vott ki magának Forgó. Minden nemzeti intézet meleg pártolóra és elő-
segítőre talált ő benne "s őszinte becsülőre minden, ki a" köz jót szívén
viselé. De különös vonzalommal "s előszeretettel viseltetett emelkedő li-
teraturánk iránt. Mélyen érzette ő, hogy a! nyelv, ez a" nemzeti élet"
nélkülözhetetlen organuma, messze elmaradott azon pályán, mellyen
más nemzetek hervadhatatlan koszorúkat vívtak ki magoknak ; hogy a
tudomány nálunk anyai nyelven szólni alig tud, "s hogy még távol va-

EMLÉKBESZÉD FORGÓ GYÖRGY LT. FELETT. 129

gyunk azon állásponttól, mellyen Európa" mívelt nemzeteinek sorában
tisztelettel felléphessünk. Fogyatkozásink" "s hátramaradásunk"? ezen ér-
zete a haladás" és ujítások" barátjáva tette Forgót , és ott, hol tehette ,
kész vala tettlegesen is résztvenni azokban. A" honi literatura minden
szüleményei pártfogóra találtak ő benne. Literaturánk" azon szerencsés
fordúlatpontja, midőn felejthetetlen Kisfaludy Károlyunk Aurorájában
kivánta egyesíteni költőink" /s szépiróink" újabb termékeit , hogy egy illy
évenkénti illatos bokrétával kedvet gerjeszszen s izlést terjeszszen , első
vala ő magasb fejlődésnek indult literaturánk"? azon buzgó baráti közúl ,
kik a dicséretes vállalat nagylelkü elősegítésére ajánlkoztak. De Forgó
itt nem állott meg, hanem mind addig, mig az Aurora" sokszor ingékony
élete tartott, nevezetes segedelemmel járult évenként annak fentartásá-
ra. Az Aurorán kivül, a magyar literatura" több más termékeinél, sót
több szükséggel küszködő tudósainknál is, mindig mint kész barát, kész
segéd és pártoló mutatkozott Forgó. Nem csoda hát, ha nemes tettek-
kel aránylag gazdag élete által magának barátokat "s tisztelőket szerzett.
Kisfaludy Károly, míg köztünk munkálkodék, a" barátság legszorosb
lánczaival vala összekötve vele, "s lakjában osztozott néhány éven által.
Literaturánk" örök diszü hóse, Kazinczy Ferencz, Vitkovics Mihály és má-
sok az elhunytak közt, s kikkel még örvendve bírunk, Rudics József,
Horvát István, Szemere Pál, Tanárki János "s több egyebek , szoros ba-
rátsági viszonyban állának vele "s ismerék és becsülék a" nemes lelket ,
lángoló honszerelmet "s minden jó és nagy iránti buzgalmat, melly őt
lelkesíté. Ezen termékeny forrásokból csak szép tettek származhatának ,
"s volt egy vonás, melly mind azokon keresztül sugárzott "s melly azok"
becsét magasb "s tiszteletesb fokra emelte, és ez azon tiszta, mocsoktalan,
minden önzést kizáró egyenes character volt, mellyel Forgó birt.

Ennyi tulajdonok , az élet" legerőteljesb szakában, sok jót szül-
hetének vala még tettekben olly szegény hazánkban; de a" jobbakat,
így szól Petrarcha : elébb kilopja a" halál az élők közúl, "s így Forgó sem
vala a! sors által hosszú életre jelelve ki. Egy, eleinte nem elég figye-
lemre méltatott , későbbi dühös kitörésében homályos jelekbe burkolt "s
innen részint meg nem ismert, részint nem czélirányosan ostromolt s
végre legyőzhetetlen élőmüvezeti hibát szült nyavalya roskasztá le több

M. T. T, ÉVKŐ Va E 17

130 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

éveken általi kegyetlen szenvedések közt az erős testet, a" hosszu életre
termettet. De Forgó ezen szenvedések közt is, mellyek hét éven ált
alig engedének egy órányi nyugalmat, erős és bátor lelkét a bámulásig
kitünteté: nem csüggeszték azok ót el sem kötelessége teljesítésében,
sem tanulmányinak folytatásában, "s ezek valának, mik némi örömet "s
éldeletet nyujtának pályája" végén a szenvedőnek; mert nem vala hív "s
szeretett nő, vigasztaló szavainak balzsama, fáradhatatlan ápolása "s
gyöngéd részvétele által enyhülést nyujtandó; nem valának reményteljes
magzatok, kiknek tekintete "s ölelései csak egy pillanatra is elüzték
volna a" fájdalmak" redóit. Mind e" mellett is panaszt ritkán lehete ő tőle
hallani, de igen még egyszer meggyógyulni ohajtást "s illyenkor azon
nyilatkozást, mennyire kivánná akkor magát a gyógymüvészségben ki-
mivelni "s mennyit tenni, ha a" sors egyébiránt is kedvezne nekie, li-
teraturánk" előmozdítására. Azonban, fájdalom, ezen remény "s forró
ohajtás teljesedésbe nem ment, "s az utólsó nemes szándékot csak vég-

rendeletében valósíthatá, melly az ő hazafiúi lelkének maradandó em-
léke ").

Nem találván enyhülést az annyi éveken keresztül talán nem

egész pontossággal "s maga iránt rendén túl üzött engedékenységgel hasz-
p , , , 4 , . , , , s A §
nált szerekben, "s érezvén erejének naponkénti enyészetét, végpróbául a
búziási érczes forrásokban reménylé szenvedései enyhülését; de a na-

") Forgó" hazafiui lelkét végrendeletének következő pontjai tanusítják: 1. A? ma-
gyar tudós társaság alaptőkéjéhez hagyott ezer pengő forintot "s egy Roth-
schild-féle sorsot; ezenkivül még fogadott fia" maradéknélküli halála" esetében.
négy ezer pengő forintot. 2. Egy, Pesten felállítandó, dologház" alapítására négy-
száz pengő forintot. 3. Pest városa" kórházára 1280 ftot. cp. 4. A" pesti vakok" in-
tézetére nyolczszáz ftot. ep. 5. A" Pest vmegye által czélba vett őrültek" házára
kétszáz ftot. cp. 6. A" Pesten építendő magyar színházra ezer pengő ftot és egy
Rothschild-féle sorsot. 7. A? váczi siketnéma intézetre kétszáz pengő ftot. 8. A"
pesti kisded gyámnevelő intézet javára, negyven pengő ftot. 9. Horváth István"
magyarok" eredetérőli munkájának mennél előbbi kiadásaira kétezer pengő ftot.
10. Egy nagy magnest a? pesti physicum museumnak. 11. Hét darab régi aranyat
a" nemzeti museumnak. 12. Orvosi könyvtárát a" pesti orvosi kar" lectoriumának.

Fájlalni lehet azonban, hogy ezen sok nemes szándok , kiadott pénzeinek rosz
biztosítása miatt , teljesen nem valósítathatott.

EMLÉKBESZÉD FORGÓ GYÖRGY LT. FELETT. 131

ponként új erővel előforduló láz "s innen eredő gyengeség, ez utolsó
szándék" teljesítését is füstbe repíté, úgy hogy utját Lovrinnál tovább
nem folytathatá. Itt a" széplelkű báró Lipthay-ház, mellynek egykor
orvosa vala, a" legszivesb részvéte" indulatával fogadá őtet; de sem gon-
dos ápolás, sem szíves részvét, sem nyájas bánásmód nem valának ké-
pesek új erót önteni az összeroncsolt testbe "s igy Lovrinba érkezte után
már néhány nappal , julius" 17-kén 1835. elhunyt a" hosszabb életre mél-
tó férfiú.

Forgó" porai messze nyugosznak azon helytől, hol az első világ-
sugart megpillantá, és attól, hol életpályája legnagyobb része lefolyt.
Számos tisztelői "s baráti helyett, kiknek körében élt, nagy részint idegen
arczok vevék körül szoros hajlékát; de a" távolban levók mély sajná-
lat érzetével vevék a" bús hirt elhunyta felől "s békes nyugvást kivántak
hamvadó poraira. Az academia tisztelettel említendi mindenkor nevét
egy olly férfiúnak, kinek lelkét alapos ismeretek, szívét a legtisztább
hazafiúi érzés ékesíték.

47"

132 A" MAGYAR TUD. TÁRSÁSÁG TÖRTÉNETEI,

,

hé

EMLÉKBESZÉD
SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT.

BUGÁT PÁL RT.TÓL.

Mint a! családjai köréből kiszakasztott atyát a" hátramaradottak
siratván, fájdalmok szivökből ered ki: úgy valamelly egész testület
kebléből igen érdemes tag szakasztatván ki, az ész borúl el és a" lélek"
fájdalmában a! szív is osztozik. — Az orvos és tudós rendet illy csapás
érte, midőn Schuster János egyetemi tanár , gyógytudor "s a. magyar
tudós társaság" rendes tagja annak kebléből a" kimélni semmit nem tudó
halál által kiszakasztatott. Az orvos és tudós rend" tagjait ezen csapás
egyenlően érte, mert a! veszteség egyetemes volt, s nem volt a" két
rend" tagjai közül senki, ki a" hosszabb életre méltónak élte" hosszabbítá-
sára részét életének örömest oda nem adta volna. De miként is ne?
Hiszen, midőn a! test hervadtával a" lélek is egyenlően veszti erejét, "s
ez, mie csak volt "s mivel csak birt, mindent az emberiség boldogításá-
ra világba léptetett: akkor azt , kit a" természet egy kezével adott, más-
sal pedig vesz, egykedvúleg túrjük; de midón a? délpontján csak in-
nen áthaladott lelket az összeroncsolt test többé hordani nem képes, "s
ennek estével amannak eltünését is tapasztaljuk: akkor magunkba vo-
núlva sajnálkozunk , mert veszteségünk" sulyát, házunk" kipótolhatatlan-
ságát érezzük. — Illyen volt a boldogult, mert roncsolt testében eleven
lelke" vidorságát utolsó leheltéig megtartotta.

A" tudós társaság engem bízott meg, hogy a?" boldogúlt tag? mun-
kás életének vázolatát adnám; — de minél nagyobbra becsülöm e
megtiszteltetésemet , annál jobban félek, hogy az olly sok oldalú hatás-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 133

sal és tudományossággal folytatott életű férfi" rajzát csak igen csonkán ad-
hatom ; mert az életirónak, nem különben mint a" festőnek vagy szob-
rásznak a? valóságot találni kell; ám de a! festő vagy szobrász előtt
készen áll a" való, holott az életiróé nincsen meg többé; a festő és
szobrász tárgyát csak egy oldalról, a" külső könnyebb oldalról, tekinti ,
holott az életirónak inkább a! belső emberrel van dolga; a" festő és szob-
rász tárgya" folytonos életéből csak egy pillanatot kap ki, holott az
életiró szemeit tárgyáról egész élete alatt el nem fordítva, kit lelki sze-
meivel a" világba belépni látott, azt egész sírja széleig követi. Honnét
terhes állásomat elgondolván, a" tisztelt közönségtől elnézést és engedel-
met reménylek , ha művem a" várakozásnak meg nem felelhet.

Schuster Nep. János született május" 4-kén 1777-ben, Pécsett,
Baranya vármegyében; megholt május" 19-kén 1838-ban, Pesten; és így
élt 61 évet és 15 napot. — Úgy vélem , hogy a" boldogultnak életét két
szakaszra osztva legmegfoghatóbban állíthatom szem elébe, melly két
szakaszt a! pesti egyetem orvosi karánál 1802. martius" 16-kán tör-
tént tudorrá emeltetése választván el egymástól, életéből az első sza-
kaszra 25, a másikra pedig 36 esztendő esik; melly két életszakasz közt
átalában azon különbséget találom, hogy az első inkább egy vágásu le-
vén, azt folytonasan előadni könnyebb leszen, holott a második több
oldalú életszakasz" fölfogása azon viszonyok" tekintetéből, mellyekben a
boldogúlt élt és munkált , könnyebb leend.

Schuster, beszédünk" gyásztárgya, olly polgári szüléktól") szárma-
zott, kik nem csak bölcsejénel őrködtek, anyagi létének nem csak alap-

") Atyja Nepomuk János, anyja szül. Kellner Anna volt , ez 1825. évben, aug. 1.
napján , 74 esztendős korában holt meg. — A" boldogult következő síríratot ké-
szített neki :

Sorge, Müh" und hartes Leben

War ihr immerwáhrend Weben;

Doch bescheiden gieng Sie, Gott ergeben,

Und zuletzt aus liebem Kreise

Allgeliebt, in ihrer Weise

Ruhig und gefasst injs höher" Leben.
Atyja pék (kenyérsütő) volt, anyjánál sokkal korábban halt meg, ez még egyszer
ment férjhez , "s ezt Hollmann-nak híták.

134 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

ját vetették meg: hanem továbbad is mint minden anyagi szükségeit
pótolták, úgy mind erkölcsi, mind tudományos neveltetéséről gondos-
kodtak , és így azon dicsőségnek, mellyre a boldogult vergődött, jó
része méltán szüléinek tulajdonítatik; ki tehát azon kevesek közé tarto-
zik, kik elődeikre fényt és dicsőséget árasztanak, holott sok elfajúlt
ivadék, miben fénylhetne, magának semmie sem lévén , ősei; fényözöné-
ben kiván feltűnni. De tisztelt hunytunk nem csak szüléire árasztott
fényt és dicsóséget, hanem az egész polgári rend" dicsőségévé lőn; mert
ő, nem úgy mint sok érdemetlen, tolakodólag a: magasabb rendbe át-
lépni soha sem törekedett, sót midőn egy alkalommal, már élte" vége fe-
lé mindennemű érdemekkel eltelve, az orvosi kar által királyi tanácsos-
nak ajánltatni úgy szólván kéró, sót kényszerítóleg zaklattatnék : ezt ő,
hogy a tisztelt kar ez ügyben lépést ne tenne, ünnepélyesen megkövet-
te; honnét ő élte" végeig a polgári rendhez hű maradván, ha valaha tán
valakinek eszébe ötlendik a" polgári rendből eredett nevezetesebb fér-
fiak" életrajzát adni , ezek közt Schuster minden bizonynyal méltó helyet

nyerend.

1784-dik körül Schuster annyira növekedett már, hogy mint hét
esztendős gyermek szüléi által a. kisebb oskolákba küldethetnék; midőn
is oskolai pályáját fatni megindulván , évről évre testi- és lelkileg is any-
nyira növekedett, hogy 1790- és 92-dikben mint 14 és 15 esztendős
fölserdült ifijú a. humaniorákat mint poeta és rhetor hallgatta. Mennyire
lett légyen a" 14 esztendős ifjú képes az életet minden viszonyaiban ös-
merő első rendű latin költőket felfogni, habár tán ezek széthányt verseit
ismét rendbe hozni, ezeket könyvnélkül megtanúlni tudta is, azt ugyan
nem tudom; de hogy kisebb oskoláit II. József királyunk" oskolai
rendszere alatt járván, midón mindenek a" német nyelv" megtanulására
irányoztattak, és másként is német ajku szüléktől eredvén, a?" német
nyelven minden akkori nevezetesebb költőköt és írókat ösmert, az ezen
időből maradott, még most is meglevő irományaiból következtetjük,
mellyek közt a boldogultnak maga készítette német poemái is találtat-
nak. — A szónoklat a! tökéletes érettségre jutott ész" diadala levén,
mellyben az alsóbb lelki tehetségek által szerzett eszméket különös fogá-
sok által bizonyos czél kivívására kormányozza maga királyi székéből

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 135

az okosság, mint a léleknek legfensőbb tehetsége, hogy — mondom —
a" szónoklat" mezején a" 15 esztendős zsenge ifjútól milly keveset lehetett
várni, mind az erősebb szónokok" magas lelkének felfogásában, mind
még inkább egyes szónoklati tárgyak" kidolgozásában, azt közúlünk kiki
tudhatja, ha bár ő ezen oskolájában a" jelesek közé számítatott is; melly
részról ohajtottuk volna, hogy vajha inkább, mint említeni fogjuk , jog-
tudományi pályáját végezvén hallgathatta volna a" szónoklat rendes sza-
bályait, "s ekkor szorgalma bizonynyal nagyobb sükerrel gyümölcsözött
volna. A" boldogult eddigi tanítói közűl különösen Schwartzl nevű pia-
ristát szokta gyakorta emlegetni, ki a" szó" legvalóbb értelmében livia-
nus volt, azaz előtte más nem is volt mondat, mint mi Liviusból volt
véve, a" szónoklatra nézve valóban jó minta!

1792. és 93-dikban a" boldogult mint 16 és 17 esztendős ifjú a
philosophiát hallgatta, midón elegendő alkalma volt a" legszilárdabb tu-
dományokkal , a" logicával és metaphysicával az egyetemet, és Magyaror-
szágra nézve a" különös történettudománynyal , a. mathesissel és physi-
cával, mint agyan annyi széles "s életbe vágó tudományokkal megösmer-
kedni. Ezen tudományok közúl mellyikben tündöklött légyen legin-
kább a boldogult, azt későbbi miveltségéből "s munkálataiból követ-
keztetjük, melly részról különösen a" physicát kell megemlítenem; de a
történettudomány is kedvencz tanulmánya lehetett, mert lelke ekkor
kaphatta tüzét, hogy később időkben is, noha hivatalos tudományához
épen nem tartozott, ezen tudomány iránt különös vonzalommal viselte-
tett, mi beszédünk" második részéből úgy is még bővebben ki fog tet-
szeni. — A" philosophia, mellyet, habár csak magamnak is, szabad legyen
nyelvünkön elmélynek nevezni, mivel a" dolgok" mivoltáról, össze-
függéséről, átalános visszonyairól elménkkel mélykedni vagyis buvár-
kodni tanít, az életből véve és az életre visszahatva az emberi ész
járásának törvényeit fejtegeti, "s józan elvekre alapítva magának a" val-
lásnak is talpköve levén, a?" jámbor bölcsnek egyedúli vallását teszi,
melly minden való tudományt láthatlanúl meghat, átleng, lelkesít, és
szelid pillanattal int az erkölcsre, mellynek szavát olly örömest fo-
gadjuk ; hogy — mondom — ezen természetes értelmében vett , tehát nem
a" különböző emberi érdekek által elundokított 75 korcscsá tett philoso-

136 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI

phia, bár milly alakban adatott légyen is az elő, mellyet oskolában
hallott a" boldogult, Ariadne? fonalaként egész éltét kormányozta: azt
nem annyira szavakba, mint inkább tettekbe menő gondolatai igazol-
ják; mert hiszen a" tettek megtestesült gondolatok, holott a. szók nem
ritkán ezeknek csak torzképei. — A" mathesis, ezen minden tudományok-
nak köz kulcsa, melly nélkül ezeknek csak fölületén "s csak küszöbénél
maradunk , s nála nélkül ezek" melyébe "s szentébe sohasem hatolhatunk,
és mellynek, mint jólétünk" leghatalmasabb eszközének elhanyaglását or-
szágunkban gyásztárgyunknál sokkal jobban sirathatjuk; ezen tudományt "
— mondom — melly egyenes vágásából minduntalan kitérő eszünket
szüntelen egy húron vezeti, "s a" különféle érdekek által szerte kalando-
zó észt a" való igazság megöüsmerésére akarata ellen is kényszeríti, milly
buzgósággal , tűzzel tanúlta légyen a" boldogult: azt részint onnét gondol-
hatjuk, hogy, noha gyakorlaton kivül, még később korában is a" legnehe-
zebb egyenleteket feloldani képes volt; részint, mivel azon tudomány ,
mellyel egész életében hivatalánál fogva foglalatoskodott — a? vegytan , az
újabb időkben egészen számtudományi lábakra levén alapitva, ez aman-
nak tudomását szükségkép fölteszi.

A" philosophiát elvégezvén Schuster , ő is az igen megjárt ösvény-
be, a" jogtudomány" tanulásába indúlt, mellyet is 1794. és 95-dikben,
élete 17. és 18-dik évében hallgatott. Hunytunk mind ezen oskoláit szü-
lötte földén végezte, honnét benne különösen Pécs" városa büszkélkedhe-
tik; mert nem csak hogy benne jött világra, hanem mind anyagi mind
szellemi első táplálmányt nekie adni Pécs volt szerencsés. — Sót őtet di-
szének lenni Baranya vármegye is elösmerte akkor, midőn polgári ere-
dete? ellenére 1836. augustus" első napján táblabirói tisztelettel érde-
mesítette; midőn ismét alkalmunk vagyon az ő lelkületét, szerénységét,
hiutlanságát megösmerteni az által, hogy ő ezen czímmel soha sem élt.

Nálunk az alacsonyabb rendből származó ifjú ember rendszerint
philosophiáját végezvén kezd jövendő sorsáról, állapotáról gondoskodni ;
nem így a, magasabb rendből származott, ki közönségesen az ő számá-
ra különösen tárva álló, magasabb rangokra vezető "s tündöklőbb jogá-
szi tanpályát választván, fejét, melly ösvénynek hajtson, nem igen töri.
— Hogy Schuster, gyásztárgyunk, a" philosophiát végezvén szinte eszmél-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 137

ni kezdett jövő sorsáról, azt elgondolhatjuk, "s annak okát, hogy ő a?
jogászi ösvénybe indúlt, a Pécsett levő s neki önkényt ajánlkozó tör-
vényi tanpályában találjuk. Miután azonban a" törvényoskolákon áthala-
dott volna, most már érettebb észszel vetvén számot jövendőjével, "s mivel
egyrészról előtte, mint polgári születésű ember előtt, a? jogászi és bát-
őri uton magasabb fokokra vergődhetni az út el volt zárva, más részról
pedig örökös esde-( instantia) és replica-iró is idegenkedett lenni; sót
mi mind ezeknél több, mivel már a philosophiai pályája alatt megíze-

" lített természettudományi elemek folytatása iránt különös vonzalmat ére-
zett magában: azért előbbeni szándékát megváltoztatván, a" törvénytu-
domány" gyakorlását abbanhagyta, és a gyógy- "s természettudomány"
zászlója alá szegődni tökéllette el magában. Dehát kárba ment-e ezen
két esztendő alatt a jogtudományok" megtanulására fordított szorgalom
és idó? hasztalanok lettek-e azon, boldogultunk" sajátaivá tett, jogtani ös-
meretek, mellyekkel tán sok, csak fokállásánál és külsőségeinél fogva
fénylő törvénygyakorló az ő jogtudományi ösmereteivel birván, nem
annyira külső mint inkább belső fényt árasztván magából , a" szó" legva-
lóbb értelmében ragyoghatna? Valóban nem; mert benne nem csak a
természetes , hanem a megalapított jogszerűség nyomaira is mindunta-
"lan rá lehetett ösmerni, rá különösen akkor, midón az orvosi karnak sze-
rencséje volt ót jegyzőül birni és dékánul tisztelni.

Az orvosi tudomány" tanulására szánván magát Schuster, Pestre
jött "s itten 1796-diktól fogva, az orvosi tanpálya még akkor csak
négy esztendeig tartván, egész 1800-dikig, élete 19-dik esztendejétől
egész 23-dikig az orvosi tudomány" megtanulásában fáradozott.

Első esztendőben Schönbauer alatt az ásvány- és bartant,
Winterl alatt a" vegytant és füvészetet, Szening alatt a" boncztudo-

mányt, Stáhly") alatt a" sebészi kór- és gyógytant jeles előmenetellel
hallgatta.

Második esztendőben az élettudományból Rácz, a" sebészi mú-

v

1) Élő Stáhly Ignácz tanácsos-tanár" atyja, annak már nagyatyja híres seborvos
volt. Pesten maga tartott egy sebészi kórházat.

M. T. T. ÉVE Vas. 18

138 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

tételtanból és a! szülészetből ugyancsak Stáhly voltak tanítói ; mind ezen
tudományokban ismét jelesnek mutatta magát.

Harmadik esztendőben mind a" közönséges kórtanból, mind pe-
dig a gyógyszertudományból Stipsics, később tanácsos, volt oktatója ,
"s alatta különös jelességgel folytatta pályáját.

Negyedik esztendőben a" különös kór- és gyógytanból Schönbauer,
az orvosi gyógygyakorlatból Prandt, a! sebészi gyógygyakorlatból is-
mét Stáhly, az orvosi báttanból (politia medica) a" később protomedicus-
sá választott Schraud, a? baromorvoslásból Tolnay voltak tanítói, 7s
nem volt egy tanítmány, mellybóől jeles tanulónak nem mutatta volna ma-
gát; mi annál nagyobb tiszteletére vonz a? boldogultnak, hogy ezen
négy év" lefolyta alatt oskolai foglalatosságai mellett gyermekeket ok-
tatván, önmagát kelle táplálnia; díszére válik az akkori tanítóknak ,
hogy minden melléktekintet nélkül ót, mint igen jeles tanítványt, aján-
lották a később divatból kijött, de újra behozott 100 forintos graduale
stipendiumra, mi az ő doctorrá lételét hatalmasan elősegítette.

Igaz ugyan, hogy a!" tudományos nevelő intézetekben , hogy
belőlök jeles tanítványok keljenek ki, nem mindenek az ügyes tanárok-
tól függenek; mert ezeken kivül még sokat teszen a! jól elrendelt tan-
terv (planum studiorum), az igazgató? (director) szorgalma és szigorúsága,
a dolgoknak ügyes vezetése, a" különféle tanárok" egymis nézeteinek
összeegyeztetése, honnét az illy igazgatót méltán az intézet lelkének le-
het nevezni: azonban a? jó tanítók mégis csak fődolgok az intézetben ;
"s hogy boldogultunk? tanulóideje alatt orvos tanintézetünk az orvostu-
domány" akkori állásához képest jó kezek közt forgott: közűúlök Win-
terlt, Stáhlyt, Prandot, Schraudot és Ráczot legyen szabad megemlí-
tenünk, kik részint kiadott munkáik által híresedtek el, részint mint
ügyes gyakorló orvosok a" nyomtatottnál mélyebben agyba vésett szó-
val adták tudományaikat tanitványainknak által.

Mint a" jó atyafi atyafia előmentének örül "s benne dicsekszik:
úgy az oskolatársak is örömmel emlékeznek oskoláik" meghaladta után is
egymásra ; e" részról boldogultunk" oskola társai közúl Czierer Baranya-
és Keszler Heves vármegyei igen jeles főorvosokat említhetem, holott
Lenhossék Mihály helytartói tanácsos, országunk" főorvosa nála, egy —,

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT, 139

Bene tanácsos-tanár pedig két esztendővel voltak előbb az oskolákban,
élő Stáhly tanácsostanár pedig épen akkor (1801.) kezdette el osko-
lai orvostanpályáját, midőn a? boldogult végezte.

Schuster az egész orvosi tudományt magáévá tevén, hogy az úgy
nevezett szigorú kisérleten (tentamen rigorosum) annál nagyobb becsü-
lettel megállhasson , még egyszer neki feküdött az említett tudományok"
megtanulásának, hogy a" melly eszmék tán nála első alkalommal csak em-
vé, még durva nedvvé váltak, azok most tökéletesen vérébe menjenek
által; mikép elkészülvén, miután szigorú kisérletein 1801. junius" 19-
kén, és 1802. februarius"? 8-kán dicsérettel és jelesen keresztúlesett
volna, azt, mire mint főczélra annyi ideig törekedett, ugyanezen eszten-
dó" martius 16-kán érte el; t.i. ekkor emeltetett orvos tudorrá, ekkor
tette le esküjét, mint a" polgári állapotba átlépett, tökéletesen elkészúlt
férfi mind azon kötelességek" teljesítésére kötelezte magát, mellyek csak
az orvosi rendet általában érdeklik. — Nem különben, mint a" termé-
szetnek, hogy a" rózsabokron bimbót hozhasson elő , több időre vagyon
szüksége, "s miután mindenekkel elkészült volna, arra hogy a bimbó-
ból, rózsa fejlődjék ki, csak kevés idő szükség: úgy boldogultunk e" ma-
gas czélját sok fáradságai után épen élte 25-dik évében, vagyis azon szép
időben érte el, mellyben éltünk" órája egy nagyot csettenvén, az idő int,
hogy a!" természet velünk elkészülvén, rózsakorunkat elértük. — Di-
cső rokonérzet a" természet és boldogultunk közt! mert míg amaz az
anyaggal elkészúlt, ez az agyban kifejlődő életerőt lélekké tökéle-
tesítette. i

Mint mindjárt beszédem? kezdetén említém, a" boldogult második
életszakát azon különböző tekintetek szerint kivánom előadni, mellyben
ő különböző viszonyokban élvén, nekem különböző állópontokból te-
kintve mutatkozik; minél fogva őtet először testi és lelki tulajdonaira
nézve átalános tekintetből akarom festeni, "s innét átmenőleg megtekin-
tem ót házi viszonyaiban is, honnét az ő tudományos műveltségére té-
rendek által, hogy végre életét hivatalos viszonyaival végezzem. — Mi-
dőn gyásztárgyam" második élte" szakát el renden kivánom előadni , meg-

187

140 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

vallom , hogy a" sok oldalú férfi" életéből nem valami egészet, tökéletest,
hanem csak töredék darabokat adhatok; ám de dicsőültem" megismerte-
tésére, gondolatom szerint, ezek is elegendők leendenek.

Schuster külsejére nézve azon emberek közé tartozott, kik lega-
lább első tekintetre se" nem igézők , se" nem visszaijesztók ; ő egy eleven
példája volt annak, hogy a! lelki tehetségeket vivő idegrendszer, "s ennek
gomolyata, az agy, bár milly testben is jól kifejlődhetik, tehát hogy
nem csak a! szép testben, hanem a nem épen olly szépben is lakhatik
derék lélek, holott gyakran sok szép testbe igen gyáva, silány vagy
épen rosz lélek szorult. — Képzelj magadnak egy középmértéket hala-
dó, csontos és izmos, de nem kövér testű, vörnyeg barna hajú, teste
nagyságához képest kis fejú, sovány arczú, fekete szemű, nyerges orrú ,
nyúlt végtagú, nagy kezű, lábu, görbedezett körmű, emelt vállu, la-
pos mellű , szóval: asz küleményű embert, Schuster álland előtted. Ar-
cza" vonásai , főkép első tekintetre, nem voltak kedvesek , de lelke" sze-
lidségét, még kedélye" legnagyobb forradalmában is szemein keresztül át
lehetett látni el annyira, hogy épen az, ki főkép nyugvó állapotában
első tekintetre tán visszaijeszthetett magától, szólani midőn elkezdett,
egész arczáján gondolat ömölvén el, magához kezde vonni; mert tud-
nunk kell, hogy egyedúl a? szóba öntött gondolat az, mi arczánkat ked-
vesbíti, holott máskor többnyire kedvességéből veszt.

Mi boldogultunk" lelki tehetségeit illeti, ezek közt különösen tün-
döklött emlékező-tehetsége , melly benne olly magas fokra volt kifejlőd-
ve, olly kielégíthetetlen vágy volt, hogy méltán lélekfalárdságnak le-
hetne nevezni , minek ő elég táplálmányt adni legfeszítettebb szorgalma
által sem bírt, innét ő mind a" természetnek mint eredeti könyvnek ,
mind a. könyvnek mint utónyomott természetnek fáradhatatlan műve-
lője volt; mert csak ezen kiapadhatatlan két kútforrás adhatott elegen-
dó táplálmányt szomjas lelkének. Mit nappallal nem bírt, azt éjjeleivel
toldotta; mert ébren hagyta ót az emberi kéz? utolsó zörrenése , és ébren
találta az ocsódtát azonnal jelentő kakas" első hangja. — Égő emlékező-
tehetségét ő egész élte végeig megtartotta, melly, mi ritkaság, hű is
volt egyszersmind; innét , noha ő többnyire minden feltünő, avagy ol-
vasott nevezetesebb dolgot fel szokott is magának jegyezgetni, arra még-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 141

is csak ritkán volt szüksége. Lelkének nem csak visszaadó, hanem
teremtőereje is igen nagy volt; honnét az eszmék" cseréje lelke előtt
szokatlan sebességgel történvén, míg más ember egyet, addig ő ötvenet
is gondolt; innét lehetett magyarázni példátlan elmésségét a" társasá-
gokban, de innét emberektóli elvonultságát, a: magány" keresését is, mert
ritka ember volt az, ki vele lelkileg versenyt futni és így vele alkal-
masan társalkodni képes lett volna; egy szóval: ezen erő benne olly
igen kifejlett volt, hogy mintegy egyéb lelki tehetségeinek rovására
bujálkodi mondathatnék , mi által lelke mintegy maga magának akadá-
lyul volt. — Az ész maga magában , ha csak az érzések" lángjából össze-
gomolyodó kedély által nem melegítetik, könnyen jégveremmé "s ön-
zetté fajúl; de ha azt ennek lánga hevíti, emberboldogító leszen belő-
le, az ember nagyszerű tettekre leszen kész. Hogy boldogultunk fön-
lobodgó lélekkel birt, azt számtalan okokkal tudnám bizonyítani, de e
részról, hogy hosszadalmas ne legyek, csak azon igen emberszerető tet-
tét kivánom megemlíteni, melly ugyan újságok által dobra ütve nem
volt, de mégis sokan tudjuk azt, hogy midón az 1838. évi árvíz alkal-
mával sokan a" tátongó veszedelem előtt karunk" épületében kerestek me-
nedéket, az itt lakó emberbarátban szeretett nejével együtt jótevőjöükre
akadtak. — A? mérsékmény (temperamentum) nem csak minden élettani
működésekre van befolyással , hanem az ész" kerekeit is kormányozza ,
a" léleknek majd emelcső majd rugótollként szolgál. Schuster" mérsék-
ménye véres , ingerlékeny volt; de nem ám ollyan, melly pályáját csak
hamar átfutván zsírnyirkossá fajul, hanem melly jellemét egész élete" fogy-
táig megtartja. Ha boldogultunk? sebes eszejárását, sebes beszédét, járá-
sát kelését, heves cselekedeteit, némelly tekintetből változékonyságát,
indulatosságát , mellytól elkapatni magát még is soha sem engedte , el-
gondolom: úgy vélem, hogy, noha a" mérsékmény" meghatározása nehéz
dolog, most az egyszer állításomban nehezen hibázok.

Schustert családi viszonyaiban tekintvén, engedelmes "s há-
ladatos fiúnak , jó testvérnek , hú "s gyöngéd férjnek, gondos ápoló atyá-
nak találjuk. — A" korcs "s elfajult fiú szegény szüléi véres verejtékén
kiműveltetvén, miután hivatalra vergődött, szegény szüléit feledi, sót
elösmerni szégyelli. Boldogtalan szülék tí, kik kigyót tápláltatok

142 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

61

kebleteken! — Nem így boldogúltunk, mert ő atyja kora halála után,
már mint hivatalban levő is többször meglátogatta szülötte földén édes
anyját, "s ezis viszontag őt, és a míg csak élt, fiúi háláját nem csak
tanácscsal, de cselekedettel is bebizonyította. — Hollmann József budai
érdemes "s tudományos gyógyszertárbirtokos, és Hollmann Katalin kis-
asszony, csak anyul testvérei, benne több mint egész testvért birtak ; mert
ő nem annyira öregebb testvérök, mint barátjok volt inkább, kiben ók
egyszersmind tanácsadót, vezetőt "s ha kellett, segítőt is találtak. — S0-
kan a! tudóst örökös nőtelenségre kárhoztatják, avvagy megházasodván,
neje" sorsán sajnálkoznak, mert a" tudóst családi körében valóságos házi
szörnyetegnek nézik; de ezek a! sötétség fiai, kik a" tudományokat a
zárdák" szúk falai közé, honnét egykor az emberi nemzet üdvére annyi
bajjal szabadultak ki, kivánnák ismét visszaszorítani, holott mégis a"
tapasztalás tanítja, hogy a" melly tudós" szíve a" nőnem iránt vagy soha
elegendőleg föl nem tárult, vagy korán bezárult, annak műve lelketlen,
száraz, viricstalan; kinek ellenben az ég jó életbarátnét juttatott, az a
legszárazabb dolgokba is életet önt, müvét hő hatja által. Igaz ugyan,
hogy a" tudósnéban valamivel több kivántatik, mint más közönséges
ember" feleségében, mert ennek, hogy férje ollykori szeszélyeit elvisel-
hesse, türedelmesnek-, hogy ót lelki csendességet kivánó munkájában ne
gátolja, nyugalmasnak-, hogy férje" házkörüli szokott hanyagságát pótol-
hassa, szemes gazdasszonynak-, hogy férje aprólékos gyöngeségeit fedez-
hesse, találmányosnak-, hógy tudományából eredő kellemetlenségeit el-
tűrhesse, részvevőnek, vígasztalónak , sőt védelmezőnek-, hogy a" tudós
ót becsülni tudhassa, "s benne a nagyobb művek" kivitelére szükséges
tűzet éleszthesse, természetes könnyű eszűnek kell lenni, a" millyen nő-
lény ritkaság; de melly tudóst az ég illyen felességgel áldott meg, az
a tudományok" mezején a" rideg tudósnál sebesebben halad, munkájának
nagyobb a sükere. Illy szerencsés volt e" részről boldogultunk is, mert
hő keble a" maga tárgyát először Fribaisz Klára, ez meghalálozván, má-
sodszor Markovics Anna, végre ennek hunyta után Erczly Anna kisasz-
szonyokban találta, kik vele házasságra lépvén a mondott kivánatok-
nak tökéletesen megfeleltek, "s benne a leggyöngédebb férjre talál-
tak. — Első nejétől Schusternek nem maradtak utódai, a" második ket-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 143

tót, egy fiút és egy leányt, hagya neki, a" harmadikkal nemzett több gyer-
mekei közűl csak Mária hajadon, gyermekkorú leánya van életben. Má-
sodik nejétől szült, még életben levő Amália leányát Doctor Klein Komá-
rom vármegye" fő orvosa tartja nőül, Károly ugyanettől szúlt fia, pedig
már mint elmélytudor (doctor philosophiae), és oskoláit végezvén mint
leendő gyógytudor élete? 22-dik esztendejében 1836. januar" 19-kén
halt meg, mi rendünkre nézve annál nagyobb csapás, hogy benne tudós
atyjának már kikészült tudomány-öröklőjét élte legvirítóbb korában vesz-
tők el"). — Gyászolják tehát boldogultunkat, mint hozzá legerősebb lán-
czokkal összekötött hátra hagyottak, sznmorú özvegye, ennek édes és
mostoha leánya Mária és Amalia , veje és anyúl két testvérei.

A" tudományokban bizonyos fokig fejlett férfinak alig lehet maga
tökéletesítésére nagyobb szüksége, mint az útazás, melly közben a csak
eszmeileg ösmert tárgyakat a" valóságban látjuk, mintegy önkényt előnk-
be tolakodó számtalan tárgyakkal a" legkönnyebb módon megösmerke-
dünk; új eszméket szerzünk; emberi ösmereteinket szaporítjuk , egy SZó-
val a" legrövidebb úton tökéletesedünk. A? boldogult mind ezeket tud-
ván, hazánkban több útazásain és kirándulásain kivül két nagyobbat
tett, egyiket 1801-dikben boldogult Kulcsár egykori újságszerkesztőnk"
és gróf Festetich László társaságában Csehországba, a" másikat pe-
dig 1805-ben Habermeyer pozsoni, és Mauksch kolozsvári gyógyszertár-
birtokosak" kiséretében Németországba vette; melly alkalommal ő Né-
methon? legnevezetesebb tudósaival személyesen megösmerkedvén, az ot-
tani egyetemeket, museumokat, könyvtárakat, bányákat, gyárakat,
füvészkerteket meglátogatta, de legtöbb ideig mégis Berlinben, a né-
met szilárd tudósok" legnevezetesebb gyűhelyén tartózkodott, "s útjából
rakott méhként, mindenféle tudományos ösmeretekkel terhelve térvén
vissza, eleven példája volt annak, hogy a" tudományosan kikészúlt férfi
rövid idő alatt külföldön annyi ösmereteket szerez , mennyit a" készület-
lenúl útnak induló egész éltében sem képes gyűjteni.

?) Ezen kedves fiának sírversét maga készítette, "s ez volt:

Arzt zu werden strebt eifrig an,
Typhus rafft ihn dram von seiner Bahn.

144 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

Schuster tudományosságára nézve azon ritka férfiak közé tarto-
zott, kiket való értelemben polyhistoroknak nevezünk; mert alig volt
tudomány , mellyben ő, nem mint sok, ezen nevet csak bitangoló áltudós,
felületes, hanem alapos jártasságot ne mutatott volna, úgy hogy őtet
élő encyclopaediának, járó-kelő könyvtárnak lehetne mondani. — Rop-
pant emlékező-tehetsége különösen abból tetszett ki, hogy ő képzel-
hetlen számu könyveknek nem csak tartalmát, de annak idomát, meg-
jelenésének helyét, idejét és árát is ösmervén, a" szó" legvalóbb értel-
mében literator volt. Ő maga is egyes, középszerű jövedelmű személyé-
hez képest gazdag , nagy könyvtárt birt; ugyanis tudnunk kell, hogy ó,
nem úgy mint sok áltudós, azért vette a könyvet, hogy belőle kincset
szerezzen, hanem azért kereste a" pénzt, hogy rajta könyvet vehcssen,
mi két egészen különböző dolog; mert tudományok iránti buzgósága
könyvvágyát szűntelen feszületben tartotta; honnét számos évek" lefoly-
ta után az történt, hogy évenként ezreket költvén könyvekre, könyv-
tára végre szokatlanúl meggazdagodott, mellyben a? legkikeresettebb el-
meművek találtattak; honnét, ki valamelly tudományos dologban felvi-
lágosítást kivánt, az a közlékeny lelkű boldogulthoz kész utasításért
folyamodhatott; minek számtalan esetben magam is élő tanúja vagyok.
— Az oskolái alatt, már beszédünk" első részében megemlített tudomá-
nyokon kivül, mellyeket később korában is folytatott és öregbített,
nem különben azon tudományokon kivül, mellyekkel mint szak" embere
hivatalánál foglalatoskodott, itt jelesen:

1-ször a" történettudományt, a hozzá tartozó segédtudományok-
kal együtt kivánom megemlíteni; ez Schusternek sok ideig kedvencz tu-
dománya volt, mit ő nem csak társalkodás közben, nem csak oskolai
előadásai alatt, hanem két nevezetes történeti munkát adván ki, tettel
is bebizonyitott; a művek ezek:

a) Geschichte der Stadt Pesth, gedruckt 1806, herausgegeben
1816 §).

") Ezen munka , mellyre sok anyagot összegyűjtött a" szerző, nincsen bevégezve ;
sok közbe jött dolgok akadályozták őt annak bevégzésében, míg végre Schams
szinte Pest városa" történetét adván ki, Schuster még akkor ki nem jött munkáját

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 145

b) Der deutsche Krieg im Jahre 1813. nach Östreichs Beitritt.
Erster Zeitraum, Kaiser Napoleon s Angriffe auf die Verbündeten. Leipzig
1814. — Ennek második része nem jelenhetett meg, mert az akkori pil-
lanati haszonra levén inkább számítva , elkésete szükségtelenné tette.

2-szor nagy jártassága volt a boldogultnak a? földrajzban, melly
részról ő olly messze haladt, olly apróságokat, kicsinységeket tudott
sok helyről, hogy könnyen azt lehetett volna róla hinni: miképen ő a
szóban forgó helyeket egyról egyig bejárta. Magyarországot, noha benne
nagyon sok utat nem tett, és különösen Erdélyt, hol tudtomra nem is
volt, különösen ösmerte; még pedig e" két ország részéről ösmerete
nem csak a? föld" felületén maradt, hanem annak mélyébe is hatott,
úgy hogy ő ezeknek növeny- és állatain kivül még ásványait is ösmer-
te, mit különösen hátra maradott szép ásványgyüjteménye is bizonyít,
"s miben őtet az országban szétszórt ösmerősei , nevezetesen tanítványai
nekie minden vidékról természeti ritkaságokat küldözvén, hatalmasan
elősegítették. — Hogy hazánk" ösmeretébe mélyebben be lett légyen
avatva: azt egy, a Tudományos Gyújtemény" V. kötetében közlött cri-
ticai értekezésében tettleg is bebizonyította: ezen név alatt: ,, Egy ma-
gyarnak észrevételei a Marcel de Serres" austriai birodalomban tett uta-
zásai iránt."

3-szor , hogy részint a" legkülönfélébb tudományokban , részint a
finoman ható vágásokban milly járatos lett légyen Schuster, és hogy ót
költői lelke" ellenére is, melly az egy oldalúságokra olly igen hajlandó ,
a" tulságos állításokkal terhelt hasonszenv, a! jót minden észképbóől üsz-
szeszedni tudó észszerű gyógyoskolától el nem tántoríthatta: azt egy kis,
de annál inkább elmés epigrammákkal töltött művéből következtetjük ,
melly ,, Hahnemanniana" név alatt 1830-ban Berlinben jelent meg, de
neve nélkül.

4-szer, igaz ugyan, hogy Schuster gyógytudor léttére a szo-
ros értelemben vett gyógymüvészettel nem sokat foglalkozott; minek

titokban használta, mit a? boldogult megtudván, a! már kinyomtatott íveket
Hartleben könyváros által azonnal kiadatni parancsolta; melly eset, ha közbe
nem jő , Schuster vagy bevégzi vala munkáját , vagy a" kinyomott ívek soha vi-
lágot nem láttak volna,

Me TLGVIÉS Ve, Ús 19

146 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" TÖRTÉNETEI.

okát részint abban találjuk, hogy ő a természeti tudományokkal hivata-
lánál fogva foglalatoskodván inkább, sok időt a" betegek" látogatására
nem fordíithatott, részint pedig abban, hogy az, kiról nálunk egyszer
az elhírült, hogy tudományos, theoreticus, irással foglalatoskodó or-
vos —mit sok fondor, hozzá képest csak kuruzsoló, hogy ót megbuktas-
sa, különféle fogások által olly ügyesen véghez is tud vinni — az a" ke-
nyérkereső , pénzhozó "s nyerekedő praxisra nézve örökre el van veszve,
holott külföldön a" fiatal orvos irással kezdi pályáját és azzal követi,
sót zárja is be azt. Mindazáltal Schuster még e? részról sem maradt
el soha, mit részint az által bizonyított be, hogy 1809. az úgy neve-
zett hagymázjárvány, mint vérengezőbb háborúk" hű követője ütvén ki,
maga is kórházi orvossá lett, melly alkalommal a" halál torkából szám-
talanokat kiragadott, miért is boldogúlt fejedelmünk" kegyelmes tetszé-
sét is kivíta magának; de végre ezen dühös betegségtől maga is megle-
petvén, kevésben múlt, hogy martalékává nem lett; — részint az által,
hogy az orvosi karnál több, a" szoros értelemben vett gyógytudományhoz
tartozó tárgyakat helyettezőleg tanított, úgy az egész gyógytudomány
tudását kivánó törvényszéki orvostudományt 1817ben, 1821 és 1824-dik
közt pedig a gyógyszertudományt és a" közönséges kórtant adta elő. De
hogy Schuster a" szoros értelemben vett gyógytudomány" mezején is igen
sokat tehetett volna: azt első izromban kiadott Orvosi Tárunk" első köteté-
nek 1. és 2. füzetében a" keletindiai choleráról szóló igen kimerített érte-
kezése által bizonyította be. (1. Orv. Tár, kiadják Bugát és Schedel 1831.
I. kötet 31—60, és 99—118. lap).

5-ször. A" tudományokban való előmenetelt és gyarapodást az em-
lített két kútforráson a" természet nézdeletén és könyvtáron kivül ha-
talmasan elősegíti a? tudós férjfiakkal való összeköttetés. Schuster Né-
methonban levén, sok lélekrokonnal megösmerkedett , kikkel ő aztán is
felelkezésben maradt; honnét, ha külföldi tudós Pesten keresztülúta-
zott, az Schustert bizonynyal meglátogatta, sót ösmeróősei által többen
egyenesen hozzá utasítattak. Számtalan külföldi ösmerősei közúl itt csak
a híres Lübeck-et akarom megemlíteni , ki őtet meg is látogatta Pesten,
"s vele Esztergomba és Fehérvárra kirándúlt, sót ugyanennek Oecono-
miai Lexicona" második kötetébe a? czukorról nevezetes értekezést is írt.

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 147

6-szor. Kitaibel Pál egykor a" pesti kir. egyetem" orvosi karának
tanára, kit Schuster több éveken által helyettezett azért, mert ő a! kir.
helytartó tanács által országunk" természettudományi fölvételére ki levén
küldve, egyszersmind hogy oskolai előadásokat tarthasson, Pesten nem
lehetett, a" többi közt országunk?" gyógy- és ásványvizei kifürkészetével
foglalatoskodott; az említett tanár nagy munkáját be nem végezhetvén,
azt hagyott irományai után Schuster hozta rendbe, és 1829-ben ezen
név alatt: , Pauli Kitaibel hydrographica Ungariae, praemissa auctoris
vita"" azaz Kitaibel életleirását előre bocsátván, közrebocsátotta. —
Hogy ezen kútforrásból országunkra mennyi haszon hárulhatna, és hogy
jelenleg e? tárgy elhanyaglása miatt a" külföldhez, mint sok másban,
vagy ha itt is, hol a" természet maga jó szántából annyit tett, tán min-
denben, szenvedő állapotban vagyunk; holott e! tárgyra feszítettebb fi-
gyelmet fordítván, országunkba évenként több milliomok beszivárogná-
nak, és benne nem mondom ezrek, de több milliomok megmaradhatná-
nak , és hogy a" haszon részéről gyógyvizeink bányáinkkal csaknem súly-
egyent tarthatnának: azt derék ügyfelem, Kitaibel ót e" részről megha-
ladó, "s országos pártolásra méltó utódja — Tognio Lajos tanár, orvosi
rendünket összekötő Tárunk? II. féléve 185 és 186. lapján röviden ugyan,
de elég kézfoghatólag megmutatta. — Schusternek érdemei azonban gyógy-
"s ásványvizeink ügyében nem egyedúl az említett munka" kiadására kor-
látoltatnak ; mert ő több gyógy- "s ásványvizeink ha nem mennyileges is,
legalább minőleges vegybontását eszközölte, mellyek közt különösen a"
füredi víz létrészeinek kifürkészete, hogy különösen megemlítessék, va-
lóban megérdemli.

7-szer. Hihetőleg a" boldogult" agyában villant meg először azon
gondolat, hogy az egymástól olly különböző gyógyszer-törvénykönyvek
(pharmacopoeák) , "s az ezek szerint különbözőleg készített egyszerű és
még inkább összetett szerek" vényei (formulái) a különböző gyógyszer-
törvénykönyvekból kiszedve, és egymás mellé helyezve, egyetemes
gyógyszer-törvénykönyv (pharmacopoea universalis) készítessék; melly
szándék" teljesítésére Hartleben pesti könyvkereskedő általa felszólítat-
ván, ez valamennyi eddig megjelent gyógyszer-törvénykönyveket megsze-
rez, Schuster a" kiviendő nagy munkához hozzá fog, midőn egyszerre

49"

148 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

nem várva, de nem is gyanítva a Jourdan" Pharmacopoea universalisa
megjelenik , "s megjelenvén, a?" Schuster" nagy terve fogamzása után azon-
nal dugába dól. — A" czél el nem sülvén, Schuster" villámsebességgel
járó eszében egy más, az előbbenihez képest mellék gondolat fogamzott
meg, t.i. hogy egy olly közönséges gyógyszer-törvénykönyv szerkesztet-
nék , melly egész Németország, sót széles e" földön mindenütt elfogad-
tatván, szerinte az orvosságok mindenütt egyenlően készítetnének ; — olly
merész "s nagyszerű gondolat, melly mind az orvosi rendre, mind az
egész emberi nemre kivive csak üdvöt áraszthatna. A" boldogult ugyan-
ezen tervvel az 1831. évben Bécsben összesereglett német orvos- és ter-
mészettudósok" gyülekezetében, mellyet tudományvásárnak, vagy tudo-
mány-kirakásnak is lehetne nevezni, "s mellyhez hasonlót vajha hazánk-
ban is minél előbb alapíthatnánk, jelent meg; a" terv hangos tapssal fo-
gadtatott, de nagyszerűsége miatt mindeddig a" nem sekerúlt kivánatok"
sorába tartozik.

8-szor. Schuster a közönséges gyógytudomány" minden ágaiból sze-
dett elvű orvosi báttan" (politia medica), és a" törvényszéki gyógytudó-
mány" (medicina forensis) mezején is nagy érdemeket szerzett magának ,
úgymint már fülebb említók, 1817-ben az akkor épen üres törvényszéki
orvostudomány" tanszékét helyettezte; — továbbad hasznos szolgálatot
tett Orfila mérgekról írt classicus munkájának fordításával, melly 1819-
ben a következő cziím alatt: , Orfilas Rettungsverfahren bei Vergiftung
und dem Scheintode, a. d. Franz. übersetzt u. vermehrt v. Prof. Schuster"
jelent meg ; — végre azon két köszhasznú munkában nagy részt vett,
melly egy részról a!" halottak" kivizsgáltatását, más részról a" hirtelen ha-
lálozások" esetében a! netalántáni méreg által történt halált tárgyazván ,
a n. mélt. helytartó tanács által közhaszonra a" közhivatalt viselő orvo-
sok és sebészek közt ország szerte kiosztatott. Hova még az is járul,
hogy a" boldogult sok , az orvosi karhoz beküldött , különösen mérgezési
bűnesetekben rendszerint a" kinevezett biztosság egyik tagja levén, a! rej-
tett, vagy rejtült titkok" kifürkészetében tudományánál fogva mindenkor
munkás részt vett, "s e. szerint a" biró" itéletének igazságos félre nem
könnyen szegülhető irányt adott. — Végre az éveként tétetni szokott pest-
budai gyógyszertárak" vizsgálatánál, az e czélra alakított biztosságnak

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 149

lényeges tagja levén, a" gyógyszerek" valódiságáról és jóvoltáról gondos-
kodott, mi által mintegy közvetőleg a" közönség? egészsége" épen tartása
fölött őrködött. — Schuster" közjóra czélzó hatásai közűl még itt két
igen nevezeteset kell megemlítenem: az egyik a gyógyszerek" árszabása
(Taxa medicamentorum pro regno Hungariae et partibus eidem adne-
xis, Budae 1829), mellybe nekie legnagyobb befolyása levén, dologös-
merettel, igazságos lelkismerettel ez ügyet úgy elrendelte, hogy a mig
egy oldalról a. gyógyszerész fáradságai jutalmát mellette megérdemli,
más oldalról a" közönség" zsebe is megkiméltetik. — E? munkának testvé-
re, t.i. a Magyarország számára kidolgozandó gyógyszer-törvénykönyv
(dispensatorium hungaricum) országunk" főorvosa által már munkába vé-
tetett, Schuster ennek elkészítésében is sokat dolgozott; de mivel a
munka több fáradságba kerúl , azért mind eddig nem jelenhetett meg.

9-szer. Említést érdemelnek végre a" boldogultnak több érteke-
zései , mellyek mások? nevei alatt jöttek ki; illyek: 1819-ben, Értekezés
a" mákonyról (Dissertatio inauguralis medica de opio) ; — 1827-ben Érte-
kezés az iblanyról (de jodio) ; — 1829-ben Értekezés a" vasról (de ferro) ;
1831-ben Értekezés a" hugykőóról (de calculo urinali), mellyeken ki-
vül még, csak tudtomra is, több leendő gyógytudornak részint tudomá-
nyos adatokkal, részint az értekezés tárgyát illető munkákkal kedves-
kedett.

Ezek a boldogult munkás életének azon részei, mellyek élete
szakrészeihez képest körülbelül azon arányban vannak , mint a" bolygók
a" naphoz, vagy mint a mellék bolygók bolygóikhoz képest, mellyek
tehát szakéletének nem méltatlan követői voltak. — Hátra van még tehát,
hogy , mint fülebb említém, gyásztárgyunk? hivatalbeli munkálatairól is
szóljak , melly része beszédemnek ismét két részre válván, ennek elsőb-
bike Schuster kir. tudományos egyetemünk" orvosi karánál viselt híva-
talait és munkásságát, második része pedig mint magyar tudós társa-
sági tag? munkás életét festendi , mire való nézve tisztelt olvasó közönsé-
gemtól még egy kis türedelemért esdem.

150 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Schuster orvosi karunknál viselt hívatalait mi illeti, azokat két
állópontból tekinthetjük: először magokra viselt hívatalaira, másodszor
az általa tanított tárgyakra nézve.

Az első szempontból tekintve Schuster három hívatalon ment ál-
tal: először tanársegéd (assistens), másodszor tanvezér, harmadszor végre
tanár (professor) volt. — Tanársegédnek a" vegytan és füvészetből a. ma-
ga idejében és maga tudományában nagynak neveztethető Winterl, mint
méltó előde mellé 1802. febr." 10-kén, tudorrá emeltetése előtt tehát
34 nappal nevezteték ki; itt egyik életszaka a" másikba nyúlik által ,
melly hívatalát boldogultunk, mint állandó hívalalt, egész tanárrá tör-
tént kineveztetéseig, tehát egész 1808. september" 26-káig viselte. Ta-
nársegéd tehát körülbelül hét évig volt , "s ezen hívatalát olly buzgósággal
folytatta, hogy nem csak utat tört magának nagyobb hívatal nyerésére ,
hanem kineveztetése után mindjárt második esztendőben 100 forinttal tol-
datott meg évi fizetése. — Tanvezérnek Mulser József halála után 1806.
május" 27-dikén neveztetett ki, "s ezen hívatalában 1808. september"
16-káig, azaz egész addig maradott, mig a? tanvezérség ( correpetitio )
ekkor megszűntettetvén, helyette gyógyszerészeti pálya (cursus pharmaceu-
ticus) nyittatott meg. Tanvezér tehát Schuster harmadfél esztendeig volt,
"s ezen két hivatalt élete legszebb virágában 25 és 35 esztendős kora
közt viselte. — A" vegy- és ásványtan (chemia, mineralogia et metallur-
gia) tanárának , tett kérő levele" következtében a" kolozsvári lyceumnál
1808. september 26-kán neveztetett ki; de mivel ugyancsak ezen év" de-
cember" 20-kán, meg ugyanazon év" august. 1-jén tett pályázat (concur-
sus) következésében a?" különös természettörténet tanárának neveztetett
ki orvosi karunknál, azért azon előbbeni tanszéket el sem is fogadhat-
ván, ezen utolsót 1809. februar." 9-kén foglalta el. — Mivel azonban vegy-
és növenytani székének előde a" már fölebb említett Winter], kit Schuster
tudománya! atyjának, ezt pedig amaz" tudomány-öröklőjének nevezhetünk,
ugyanezen időben már betegeskedni kezdett, és ugyanezen év" novem-
ber" 18-kán meg is halt, azért Schusternek ezen tanszéket is kellett he-
lyettezni, elannyira, hogy ekkor, nem különben mint az előtt, még
gyógyszerészeink" tanvezére korában, egyetemünknél tágabb értelemben az
egész természettudományt— a" vegytant, és a" természet három országai-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS LT. FELETT. 151

ról szóló tudományt egyszerre tanította. Mivel azonban a" vegytani és
füvészeti tanszékre nagyobb hívatást érzett magában, azért ennek meg-
nyerésére ment által , mellyet aprilis" 20-kán 1810. meg is nyervén , tan-
szekébe 1811. februar. 19-kén vezettetett be, A" különös természettörté-
net tanára tehát ő csak kevés ideig, mintegy esztendeig volt, ho-
lott a vegytant, mint rendes tanár 1811-diktól kezdve, egész élete" vé-
geig, azaz 27 esztendeig tanitotta. — 1817-ben miután a. növenytan
széke a" vegytanétól megválasztatott volna, "5 amazt WMaberle Károly
nyerte volna el, Schuster egyedül a! vegytani széket folytatta; — nö-
venytanári pályája tehát Schusternek 1810-diktól számítva hét esztendő-
re terjedt.

Azon tudományok tehát, mellyekkel Schuster hivatalánál fogva
foglalatoskodott, az ásvány, bar- és növényrajz (mineralogia, zoologia
et phytologia) és a" vegytan (chemia) voltak. — Az első két tudományra
nézve érdemei" tekintetéből elég legyen megemlíteni, hogy tanársága mel-
lett az ezen tudományokhoz kapcsolt museumnak felvigyázója levén egy-
szersmind, az abban összehalmozott természeti testek" elrendelésével és
névsorával valóban sokat bajlódott. — A" növenytannak több ideig lé-
vén oktatója, ezzel többet foglalatoskodott, "s nekie a" barátok és bib-
liotheka" épülete mellett levő kertból, az ország? utján levő mostaniba va-
ló átszálítása a növenyeknek valóban sok munkájába kerúlt, mit Schus-
ter, mint a" füvészkertnek felvigyázója (praefectusa) valóban a" legügye-
sebben eligazított. A" füvészetre nézve még azon érdeme is van Schuster-
nek, hogy még tanársegéd korában, vagyis 1808-ban , füvészeti névtant
(terminologia botanica-t) adott ki, melly hasznavehetősége miatt, mi
nálunk ritkaság, végre szétkapatván, ugyanezen munka nagyobbítva és
javítva 1815-ben még egyszer jelent meg. — A" vegytanra nézve, mind-
járt pályája kezdetén, még tanársegéd korában két, akkori időben ne-
vezetes munkával érdemesítette magát Schuster u. m. Jacob Joseph Win-
terVs Darstellung der vier Bestandtheile d. anorganischen Natur. Aus dem
Lateinischen übersetzt. Jena 1804. 528. lap. — és System der dualisti-
schen Chemie des Prof. J. J. Winterl. Berlin 1807. két kötet 510 és 320
lap. — De mind ezeknél nevezetesebb kéziratban tanitványai által száz-
szor, meg százszor leírt, tehát sok nyomtatott könyvnél kézen forgóbb, os-

152 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

kolai előadásaira szolgáló vegytana, melly noha a" sebesen haladó vegy-
tani munkák közt többé helyet nehezen foglalhatna, a" maga idejében
még is megvoltak érdemei , "s már csak azért is becsülnünk kell, hogy
országunkban orvos- és gyógyszerész tanitványai közúl, kik közé tartoz-
ni magamnak is szerencsém vagyon, hihetőleg közel még pár ezeren
élvén, vegytani tökélyöket Schuster kézirataival kezdették.

Hogy magas czéljának megfeleljen, vagyis hogy az országnak al-
kalmas férfiakat neveljen a" tanár: nekie mindenek előtt azon kell lenni,
hogy tudománya haladása iránt mindenkor figyelemmel legyen, "s az idő-
ról időre tett fölfedézéseket, a" már meglevő ösmereteken kivül, tinitvá-
nyaival közölje; — a? tanárnak továbbad szent kötelessége az, hogy
csak annyit tanítson, mennyinek megtanulására a" középszerű tehetsé-
gű növendék képes; — min kívül a" tanárnak még azon kötelessége is
van, hogy a" tudományos ösmereteket tanítványaival minél könnyebben
közölje, melly részról nekie tiszta, értelmes, jó választott, dologütő sza-
vakkal kell előadásaiban élni ; — de végre a" tanár mint a" szükséges ös-
meretek" megszerzésére, rendbe szedésére, tudományának összeírására
nagy gondot fordít: úgy szinte nem kevesbbé azon is kell lennie, hogy
mil tanít, azt tanítványai által jól meg is tanultassa; — valóban ösmer-
tem igen jeles tanítókat, kik ezen utólsó tanári szabályt elhanyagolván
minden szorgalmok" és tudományosságok? ellenére is csak igen középsze-
rű tanítványokat neveltek. — Mit itt elvonva a" jó tanárról mondom,
annak mintáját a" boldogulttól kölcsönöztem; Schuster t. i. mind ezen
kivánatoknak a" legtökéletesebben megfelelt: örömk volt az ő előadásait
hallgatni, öröm kikérdezésein jelen lenni; mint bele tudott ő tanítványa"
lelkébe hatni, tanítványa" sokszor kitérő eszét mint tudta egy vágásban
tartani, annak főkép szigorú kikérdések" alkalmával a" sok számtalanok
közt, magam is tanúja vagyok.

A" vegytan müvészet levén inkább mint tudomány , a" tanulónak
nem elég hallani: neki látni, izelni, szagolni, tapogatni, sót kezeivel
dolgozni is kell; mire való nézve némelly vegytani folyamatok" jele-
nítésére vegytani kisérletek , műtételek kivántatnak, "s ezeket a" boldo-
gult , mennyire az e" czélra határozott — gondolom — 300 forintocska
engedte, meg is tevé; de hogy ezen csekélységből, milly keveset lehet

EMLÉK BESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 153

előállítani, azt, ki csak egyszer éltében bepillantott is a vegy-vinnyébe
tudhatja, vagy e" nélkül is gondolhatja; miért is Schuster többnyire a" mit
nem mutathatott, azt szóval írta le; ám de a" szó nem művelet , belóle
csak kevés ragad meg. E" hiányon akként kivánt valamikép segíteni a
boldogult, hogy a" gyógyszerész tanulók által végbevitetni szokott re-
mekletek" (magisteria) készítésénél maga és a! többi hallgatók is jelen-
levén a" remekletadónak készitménye fölött egyszersmind értekezni is
kellett; — sót hogy e! bajon még jobban segíthessen Schuster kisszerű
vegytani készületet (apparatus michrochemicus) gondolt ki , mellynek se-
gedelmével kicsinyben sok vegytani folyamatot kevés költségen jeleníte-
ni lehet.

Annak , kire az ifjúság erkölcsi tekintetből bízatik, többnek kell
lenni , mint tanárnak; mert neki szemesnek, körülnézőnek és igazsá-
gosnak kell lenni, más oldalról pedig szeplőtelen erkölcsű jelemmel
kell birnia ; melly tulajdonokat az orvosi kar együtt találván a boldogult-
ban, őtet dékánnak választván, ő ezen hívatalt 1811. 12. és 13dik-
ban viselte, sót tudományán kívül jeles erkölcsiséggel is tündökölvén
1822ben az egyetem rectori hivatalával diszesítetett fel, melly két hí-
vatalt annyi szorgalommal , körülnézéssel , igazsággal, lelkiösmerettel és
buzgósággal viselte a boldogult, hogy vele a" hozzá folyamodók minden-
kor megelégedtek.

A" figyelmes olvasó a" boldogult" életrajzát egész eddig követvén,
könnyen azt kérdhetné, mellyek tehát azon okok, mellyek a" tudós tár-
saságot arra birták, hogy őtet 1831. februarius" 20kán a" természettu-
dományi osztályhoz egész halálaig viselt rendestagságra érdemesítették?
holott egész eddig semmi ollyas érdeme nem emliítetett, melly a" tudós
társaságot e" tettre indíthatta volna ; — Schuster" érdemeit e" részról nem
annyira egyenesen tetteiból, mellyek valóban nem csekélyek, mint in-
kább ezek" foganataiból kell megitélnünk. — Schuster azon korban és olly
körülmények közt serdült fel, midőn még magyar földön születve, rajta
tápláltatva milliomok tengettek, sót még mai nap is tengenek hontalanúl
országunkban; — hontalanul mondom, mert Magyarországban csak ma-

ú.T. Tr BVK. Mm. É. 20

154 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

gyar lehet hon, és így ki nem magyar, az a" szó" legvalóbb értelmében
nálunk és másutt is hontalan; kérdd az illy leporellói burkonyba rejtező
amphibiumot hon, mi nemzet ő ? németnek, tótnak, vagy tudja isten mi
másnak vallja inkább magát, mint magyarnak , — kérdd künn, akkor
nyelv nélkül magyarnak hallandod ót; ám de minél több ideig tartott
ezen kétes állapot Schusterben, minél több ideig küzdött benne a? vi-
lágosság a" sötétséggel: a benne meggyült erők annál nagyobb dühvel
rontottak ki. — Schuster? ezen újjá-születési idejét, tán nem hibázom,
ha 1812dikre, vagyis azon korra tesszem, midőn a" többiek közt ma-
gam is tanítványa levén, Csorba most Somogy megyei főorvos, boldo-
gult Boros és Robosz jeles tanítványai által a: növenyeket Fazekas
és Diószeghy! füvészkönyvéből szokatlan ügyességgel határoztatni ta-
pasztalván, ezen könyv által buzdítatva mind a" magyar literatura , mind
átalában a" magyar nyelv iránt figyelmes kezde lenni; mi ha igaz, úgy
az említett két szerzőnek nem csak a" magyar füvészi nyelv" nagyobb ré-
szét, hanem még a" boldogultnak nyelvünkre nézve üdvös nagy lelke meg-
nyerését is köszönhetjük.

Schuster voltaképeni érdemeit, a" magyar nyelvre nézve, külö-
nösen a vegytan honosításában látjuk központulni. A" vegytan bizonyos
tekintetben ellentétele, más tekintetben pedig tőszomszédja levén a" csil-
lagászatnak, ki volna olly tompa érzetű, ki bennök nem gyönyörköd-
nék? annál is inkább, mivel azon első annyi hasznot igér és nyujt is
az embernek. — Igenis az ember érzékeinél fogva szűk térbe szorítva,
ugyancsak érzékei által gyakorta olly igen megcsalatva, miként ne örül-
ne, midőn a" szemei elébe tartott távcsón által egy egész új világot lát
maga előtt feltárulni, "s ne gyönyörködjék-e, midón érzékcsalatásait a
tudomány által kijavítatni tapasztalja? hogy" ne örülne, midőn a" földön
magától történő vagy szántszándékkal intézett változások" okát eszével
átlátja, az egészből hasonlatos vagy különnemű részeket, a különne-
mű részekből bizonyos ösmert természeti törvények szerint egészet al-
kotni tanúl; és a" természetnek valamint elemeit úgy ereit is a maga
hasznára fordítani tudja? Valóban a! természeti tudományok annyi fölsé-
ges, szép, jó és hasznossal kecsegtetik az embert, hogy nálok nélkül
nincs nemzeti jólét, nincsen földi boldogság. Ki tehát az illy életbe vá-

EMLÉKBESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 155

gó tudományt meghonosítja, az jólétünk" alapkövét megvetvén, ne érde-
meljen-e köztiszteletet, "s ne részesüljön-e, micskéje at nemzetnek van,
jótételeiból? honnét a" tudós társaság által rendes tagnak kineveztetvén
Schuster, örültünk ót magunkénak mondhatni.

Hogy a jó mag Schusterben kikeljen, arra mindenek előtt az or-
szágunk" főorvosa által munkába vétetni rendelt gyógyszerek" árszabása
(Gyógyszerek" árszabása Magyarországra, és hozzá kapcsolt tartományok-
ra alkalmaztatva, Budán 1829.) szolgált alkalmúl, melly három nyelven
levén kidolgozandó, a" gyógyszerek" magyar nevei a latin és német közé
szorítva közepett találának helyet. A? munka" kivitele két választmány-
ra bízva, "s az egyik a" fülveendő gyógytárgyak" és ezek" árának megha-
tározásával, a" másik pedig a" gyógyszerek" magyar neveinek kidolgozá-
sával foglalatoskodott. Schuster annak ellenére, hogy egy részról a. mun-
ka" első része neki legtöbb munkájába került, más részról pedig, hogy
a tisztelt főorvos által, ezen második biztosság tagjául ki sem is nevez-
tetett, ebben is részesülni ohajtván, ennek én, ki szinte ezen második
biztosság" kinevezett tagja voltam, annál inkább megörültem, minthogy
őt egy részról nélkülözhetlennek, más részról pedig dologhoz értőnek,
szóval, szükségesnek lenni tudtam.

Nagy munkánk? kezdetén, ha szabad igen picziny dologban igen
nagy példával élni, körülbelül olly állapotban voltunk, mint az isten e
világ teremtése előtt, azon nem kis különbséggel, hogy nekünk a vég-
hezviendő kis műhöz nagyon kevés, az istennek pedig ai nagyhoz na-
gyon nagy ereje volt, mi más szóval annyit teszen, hogy a biztosság
nagyon kevés erővel fogott az erejéhez képest igen nagy munkához,
vagyis ismét nagy szavakkal, nagy fába vágá fejszéjét, Még most is em-
lékezem, mi több, mintha most is látnám, midőn mindjárt megindított
munkánk" kezdetén az emplastrum szó" magyar kitételével bajlódván,
egyikünk azt találá mondani , sem több, sem kevesebb, csak fla-
strom biz az, uram!" mire a" boldogult, heves természetű levén, felu-
gorván, kezével zöld asztalunk" közepére ütvén, felele ,,sed non flastrom,
guia flastrom est emplastrum ; atgui hoc est graecum"— miket mint annyi
bűvös szavakat kimondván, a" neologia és purismus a vegytanban egy-
szerre győztek , a" purismus , mondom , melly azon karba helyezend egy-

20"

156 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

kor bennünket, hogy az alatt, míg más európai nyelvek mindenféle ide-
gen szavakat fölvevén, a? nemes" és tudós" nyelve a! nép" nyelvétől el va-
gyon választva, a miénk, mint nemzeti testünkben lakozó lélek, mind-
nyájunkat egygyé forrasztand összé, a nemzet egyes osztályai között nem
leszen olly éles ellentétel. A? purismus kivíván ekként a" maga termé-
szetes jogát a. vegytanban is, mi folyton dolgoztunk, dolgoztunk éve-
ken által, mig munkánk végére végre szerencsésen eljutottunk. —
Még most is emlékezem, miként gyülésről gyülésre a" Schuster által
adott fogalmak szerint haza menve, órákig gondolkozva, barátaimmal ,
tanácskozva, gyakorta olly szerencsés valék, hogy ajánlott szavaim a
biztosság előtt tetszést nyervén, mint a" deák civitate donata közmon-
dás szerint közjogra jutottak. — Nagy munkánkat mármár bevégzendők
valánk, midón végre néhány szóval épen nem boldogulhatván, végre
Helmeczy és még akkor élő Kulcsár urakat segítségül hivók meg ,
még pedig azon szerencsével, hogy a legutolsónak maradott clarifi-
catio első tekintetre igen könnyű visszaadhatásu vegytani szó kitéte-
lére a boldogult Kulcsár által ajánlott derítés fogadtatván el, a" vegy-
tan" bölcseségfogát Archaeus faberként ő ütötte be, ki tehát a. magyar
vegytani nyelv" punctuma és omegájának tartathatik.

A" gyógyszerek? árszabásával a magyar vegytan alapja megvettet-
vén, erre építeni , csak vegytani ösmereteink legyenek , innét túl köny- :
nyű leend. A" Schuster által életbe hozott szavakat azonban szentirásul
nem tarthatjuk; mert, a mint egy részről hiszszük, hogy azoknak jó
része örökkétig megmarad, úgy más részről lesznek az általa felhozottak
közül többen, mellyek" helyébe több okoknál fogva ujakat szabad, sót
szükség is leend teremteni. — De bármelly változások történjenek is a
vegytani testek" magyar neveivel, Schustert mégis a magyar vegytani
nyelv" alkotójának tekinthetjük.

A" gyógyszerek" árszabásában lerakott vegytani alap után, ugyan-
csak a boldogult buzdítása és közbejárta által a magyar gyógyszerész
nevendékek által nyilván elmondva 1829. és 1836. esztendő közt a! leg-
különfélébb tárgyakról szóló egész sereg gyógyszeres értekezések jelen-
tek meg. A" tanuló gyógyszerészek t.i. mielőtt szigorú kisérlet alá vettet-
nének, és okleveleiket kikapnák, tartoznak némelly vegytani gyógytes-

EMLÉK BESZÉD SCHUSTER JÁNOS RT. FELETT. 157

teket késziteni, "8 elkészitvén fölöttök értekezni; Schuster épen ezen
magyarul elmondott értekezéseket adatta ki, mi előtte nem történt, ma-
gyar nyelven tanítványai által. — Ezen hazai nyelvet és boldogságot czél-
ban tartó intézet nincsen meg többé; de engedje a!" magyarok! istene,
hogy azregyetemnél kinevezendő vegytan tanára által ezen üdvös intézet
ismét divatba hozassék , "s az, mi eddig csak virág volt, gazdag gyümöl-
csöket teremjen. — A" boldogultnak tanítványai az országban mindenütt
szétszórva hirdetik a" boldogultnak szavait, és így a" vegytan nálunk is
évről évre jobban terjedve mind inkább az emberi nem" közjavára válik,
mert, hála az egeknek! különösen a" boldogult munkássága által a" vegy-
buvár nálunk sem valami ritka tünemény többé.

Schuster" nyelvünk iránti különös buzgóságát, számtalan sok más
érdemei mellett, még az is tanúsítja , hogy Kresnerics gyüknyomozó szó-
könyvével még kéziratban megismerkedvén , "s annak megjelenését hasz-
nos, sót szükségesnek látván, tűzzel vassal, testtel lélekkel azon volt,
hogy minél előbb világot lásson, "s e? részról is ő volt azon szerencsés ,
ki összegyűjtött előfizetői által annak megjelenését könnyítette, siettette.

Beszédemet végre a" boldogultnak még egy neki szokatlan tehet-
ségével akarom bezárni; ő t. i. legmerészebb és legszerencsésebb, leg-
hasznavehetőbb szóbuvár volt, mire ót részint öregebb és újabb nyel-
vek" tudása, részint régiségekbeni buvárkodása, részint földrajzi "s uta-
zási nagy tömegű ösmeretei tehetségesítették; — én legalább részemről
több általam felhozott nem csak vegytani, de boncztudományi szavaimat
is az ő szószármaztatási velem közlött ösmereteinek tulajdonítom, "s úgy
vélem, hogy e részról többen vagyunk, kik Schuster" sokféle tudományos-
ságának , mindenfelé elágazó eszének jó hasznát vevén , a boldogult köz-
vetve általunk is gyarapította, tökéletesítette nyelvünket.

Mint a" vándor végzett utjára: úgy én is Schuster" életére még egy
pillanatot vetvén vissza, azt munkateljesnek találom. — A" boldogult
azon kevesek közé tartozott, kikben a" nagy ész jó szívvel egyesülvén ,
kültészi részét éltének végső pillanatáig megtartotta, melly benne soha
rideg valósággá nem fajult, soha őt hideg önzővé válni nem engedte ;

158 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

keble hazája, honfiai, ügyfelei, tudománya iránt mindenkor egyenlő
melegséggel dobogott; hivatalában pedig olly buzgó volt, hogy miután
több évekig tartó tüdőbetegsége után végre halálos beteggé vált volna,
még ekkor is folytatta egy darabig tanításait, elannyira, hogy midón
karunk" igazgatója által magának nyugalmat engedni kéretnék , sőt kény-
szerítetnék ,, docendo volo mori" szavakkal zárta be munkás életét,
mi hívatala iránti buzgóságát elléggé tanusítja. — Azon, az emberi nemre
közönségesen kimondott átok: hogy , ki melly tagjával vétkezik, azzal
bűntettetik" ót is utolérte, mert részint némelly vegytani múűtételek alatt
kifejlő gőzöket, párákat tüdejébe szíván; részint heves beszéde, előadá-
sa által tüdejét olly sok évek? lefolyta alatt annyira megerőtetvén , végre
hosszú ideig tartó tüdőbeli bajának martalékává lőn. — A" boldogult" hi-
deg tetemei más nap, vagy is május" 20kán 1838. a legkedvetlenebb
idő" ellenére is, rokonaitól, több rendbeli ügyfeleitól, barátaitól, úgy
szólván az egész egyetem! ifjúságától követve, buzgó "s háladatos, e? szo-
morkedves fáradságban egymással vetélkedő tanítványai vállain vitettek
ki a" váczigáton kivül levő sírkertbe, "s boldogult Kisfaludy Károly" te-
temei mellé az örök nyugalomra könyözönök közt takaritattak el.

Boldogult árny! ki tán most is köztünk lebegsz, bocsáss meg, ha
ecsetem munkás éltedet tökéletlenűl festette, hisz te úgy sem hagyál el
bennünket; mert műveidben, szavaim nélkül is örökké élend emléke-
zeted köztünk.

Tisztelt tudós társaim, tanár ügyfeleim, szeretetre méltó ifjúság !
tí, kiket a boldogult leginkább érdeklett, "s kiket a" rokonérzés e?
tárgyban legbensőbben egyesít, velem együtt földre sütött fővel a? boldo-
gult hamvainak nyugtot, égre emelt szemekkel pedig lelkének örök éle-
tet kivánva egyesített szavakkal mondjuk: Uram! engedd, hogy túl a"
síron, amott azon jobb kazában, ismét meglássuk egymást.

ELNÖKI MEGNYITÓ BEszÉD 1840. 159

VI.
BESZÉD,

MELLYEL
A? M. ACADEMIA" IX-DIK KÖZ ÜLÉSÉT, SEPT. 8. 1840.

MEGNYITOTTA

AZ ELNÖK, GRÓF TELEKI JÓZSEE.

Tekintetes Társaság! Nagy érdemü Gyülekezet !

Ha csak egy futó tekintetet vetünk is a" bennünket környékező
nagy látható természetre és annak egyes tárgyaira: könnyú, igen köny-
nyú észrevennünk, hogy az a" legfelsőbb lény által bizonyos meghatá-
rozott, változhatatlan és emberi vizsgálatok által nagy részben már kita-
pogatott törvényeknek van alávetve. Ha fordulnak is elő némelly egyes
tünemények, mellyek bennünket ezektőli eltérésök által meglepnek ,
ezek kivételek gyanánt ritkán fordulnak elő, és azért igen helyesen ter-
mészet" játékainak neveztetnek. Földünk" mozgásai ugyanazok, mellyek
ezelőtt évezredekkel voltak; a nap éltető erejével épen úgy elevenit,
égető sugaraival épen úgy száraszt mindeneket most , mint a" régi idők-
ben; a" számtalan csillagok" rendszerében nincs változás; a kies tavasz,
a" hó nyár, a" termékeny ősz, a" zordon tél ugyan azon jelenségekkel
köszöntenek be, mint a" hajdan korban; a nagy folyók, a hűs cserme-
lyek épen úgy hömpölygetik nagy hullámaikat, szapora habjaikat lefelé
ma , mint az előtt; a" kis magból épen úgy lesz most mindenféle növény ,
csemete és élőfa, mint midőn a! legelsőt fogadta a" föld termékeny keblébe;
az állatok" tarka serege épen úgy születik, nevekedik és enyészik el,

160 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

mint ősapáink" idejében; szóval: az egész természet folytonos mozgásban
van, a" nélkül azonban, hogy annak állásában változás , vagy legalább na-
gyobb, emberi szemeinkkel észrevehető változás történnék,

Másként van a" dolog az erkölcsi világban. Az emberi léleknek
tágasb , érzékeinkkel nem tapasztalható, véges elménkkel fel nem fogha-
tó korlátok vannak engedve, mellyek közt szabadon mozoghat, emel-
kedhetik, sűlyedhet. Ezen láthatatlan lény, mellyet méltán nevezünk
isteni szikrának, magányosan úgy mint együtt munkálkodva bámulatos
eredményeket szülhet, és valósággal szül is. Tekintsünk csak kevés fi-
gyelemmel egy magányos emberre, egy kisebb vagy nagyobb társaságra ,
egy nemzetre ; vagy ha inkább tetszik, vizsgáljuk meg az egész emberisé-
get, külön korában, külön időszakban: és állapotját annyira változva
találandjuk, hogy arra ismerni alig leszünk képesek. Az erkölcsi világ-
ban is folytonos mozgásra találunk tehát; de ollyanra, melly által an-
nak állapotja nagyobb vagy kisebb mértékben sót néha egészen megvál-
tozik.

Itt is kell bizonyos törvényeknek lenni, mellyek szerint ezen
mozgalmak véghez mennek , de ezeket inkább csak sejdítjük, a" nélkül
hogy meghatározni tudnók. Ezek a" legfelsőbb lénynek rejtett titkai,
mellyeket fölfedezni még a" gyarló embernek nem adatott. Egy azonban
az egyes embereknél, különösen pedig az egész emberi nemzetnél, olly
nyilván mutatkozik, hogy azt csak a" vak nem látja, csak az nem érzi ,
ki magas rendeltetését felfogni , megérteni nem képes, csak az nem tud-
ja, ki az emberiség történeteit nem ismeri, mind azt, mi körüle törté-
nik, figyelmére nem méltatta : ezen egy pedig a" haladás és tökéletesedés.

Úgy van, Tekintetes Társaság, Nagy érdemü Gyülekezet! az egyes
embernek, úgy mint az egész emberiségnek magas rendeltetése a" haladás
és tökéletesedés , egy nagy mennyei czél után törekedés, melly az isten-
ség képében mindig előttünk lebeg, de még is e" véges világban elérhe-
tő soha sem lehet.

Az emberi elmének nagy tulajdonok, különböző szép tehetségek
bizonyosan nem azért advák , hogy parlagon maradjanak; kifejteni, hasz-
nálni kell azokat nem csak magunkra, hanem embertársainkra, sót az
egész emberi nemre nézve. A" ki ezt tenni gondatlanul elmulasztja, a" ki

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1840. 161

a" mindenható által nyujtott e? dicső adományokkal nem él, vét maga,
embertársai, az egész emberi nem, sót maga a" mennyei adó ellen. A"
melly emberi nyom összes erkölcsi tehetségeit nem fordítja testi és szel-
lemi jóllétének előmozdítására, egész erejével nem törekszik azon, hogy
a maradék is megelégedéssel élvezhesse jámbor ügyekezeteinek gyümöl-
cseit, — érdemetlen azok" birtokára, és ha egyébbel nem, vétkes ha-
nyagsággal méltán vádoltatik.

De hogy magunk" tökéletesítésén épen úgy mint nemünkén mun-
kálkodnunk kell, nem csak a" józan okosság parancsolja, hanem bizo-
nyítja a bennünk e! tekintetben munkálkodó hathatós ösztön, nyilván
mutatja pedig a mindennapi tapasztalás. Hasonlítsuk csak felületesen
össze a vadonban nyomorgó ember" állását a mi mostani társasági létünk-
kel, vizsgáljuk meg a magára hagyatott gyermekember isméreteit, esz-
méit, és tegyük a. mieink mellé: ki lesz, a" ki itt egyszerre nem látja
a bámulatos különbséget? Vessünk csak egy futó tekintetet az emberi
nem" történeteire, "s bizonyosan az emberi ész? munkássága iránt tiszte-
lettel eltelve látandjuk azon nagy előhaladásokat, mellyeket a" mivelő-
dés" pályáján időról időre tett.

Igaz ugyan, és ezt nem tagadhatjuk, hogy találunk az emberi nem
életében olly korszakokat, midőn megállapodni látszott, voltak ollyanok,
mellyekben haladás helyett visszafelé ment; de ezek az egészet együtt
tekintve elenyésznek és csak arra szolgáltak, hogy utánok a! tökéletese-
désben annál nagyobb rugóerővel menjen előre. Akármennyire csodáljuk
is az ó világ miveltségének dicső vezéreit — a" görögöket és rómaiakat;
akármennyire tiszteljük az ő ügyekezeteiket : még is kénytelenek va-
gyunk megvallani , hogy a" tudományokban, mesterségekben, a? múipar
minden ágaiban, sót még magokban a" müvészetekben, a" régi mivelt-
ség fénypontjában is, sokkal hátrább állottak mint az ujabb kor, a! ró-
mai nép" elaljasodása, a középkor" vad csoportjai vándorlása szülte visz-
szasúlyedéséből kivergődve. Mestereink voltak ók mind ezekben; ezt
köszönettel el kell ismernünk, "s némelly tárgyakban haszonnal folyamo-
dunk még most is hozzájok ; mint a" miveltség" megkezdői bámulásunkat
nagy mértékben megérdemlik , sőt az eredetiségben, a dolog" természe-
ténél fogva, velök nem is mérkőzhetünk: a" tanítványok azonban mind

M. T. T. ÉVEK, v.4. 21

162 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

e" mellett az egészet felsőbb szempontból tekintve, a" mestereket felül-
multák. Könnyű volna ezt részletesen is bebizonyítani , ha az idő" rö-
vidsége megengedné.

De ez különben is felesleges volna; mert nem szükség illy régi
időkre visszamenni, nem szükség hazánk" mostani állapotját a" hajdan-
kor" legfényesebb időszakokéival összehasonlítani, hogy nemzetünk" és
az egész emberi nem" haladásáról meggyőződjünk; elég bizonyságát ta-
láljuk ennek az ujabb időkben is. Nincs év, melly a" tökéletesedésnek
több jeleit ne adná; ezen fényes gyülekezetnek nincs olly fiatal tagja,
melly a" tudományok", a" müvészet , a" mesterségek" és az ipar" mezején
új találmányoknak már is tanúja ne lett volna. Bizonyára akaratunk el-
len is kénytelenek vagyunk megvallani, hogy haladás és tökéletesedés
az emberi mozgalmaknak vezércsillaga.

A" mi áll a" nagy egészről, áll annak egyes részeiről is; a" mit
mondánk az emberiségről öszvesen , illik minden nagyobb vagy kisebb
társaságokra is. Minden olly egyesület, melly a" haladás? és tökéletese-
dés" elvét nem viseli magában, czélját veszti; minden olly intézet, melly
megállapodva munkálkodásaiban tespedésnek indul, vagy épen visszafe-
lé megyen, enyészetéhez közelit. Illy meggyőződéssel , illy itélettel le-
pünk e! mai nap mi is esztendei munkálkodásunk" és azok" némelly ered-
ményei" előadásával a" nemzeti irodalom? itten összesereglett barátjai előtt
fel. Alaprajzunk és rendszabásaink a" nemzeti nyelv" és irodalom" elő-
mozditását, kifejlődésének siettetését tüzte ki előnkbe; a" czél nagysá-
gától, szentségétől meghatva ügyekeztünk a" lefolyt évben is azt megkü-
zelíteni, és azt, mit az idő" rövidsége, tehetségeink" gyengesége enge-
dett, megtenni. Mennyire feleltek meg az eredvények buzgó ohajtásaink-
nak, minő siker koszoruzta fáradalmas ügyekezeteinket: itélje meg a
résztvevő közönség. Mi egész készséggel várjuk azt el.

EMLÉKBESZÉD , GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT, 163

VII.

EMLÉKBESZÉD
GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT.
MONDOTTA
A" M.T. T. IX-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT." 8. 1840.

GR. DESSEWFFY JÓZSEE , T. T.

a rat Tie. éa whose open stores
Tho vast, wero lettle to his ampler heart.

Thomson.

Nagy fényű Gyülekezet !

Az Illésházyak" utolsóját ábrázolni talán csak azért bajos némileg,
mert valamennyire koránti feladat. Egészségemnek koromban olly ter-
mészetes fogyása, melly taval tetemesen érezteté magát, későbbre nyúj-
tá ugyan egy egész esztendővel vállalatomat, de mi kurta percz tizen-
két hónap az évrakta nyúló időhez képest!?

A" legközelebb mult jelességek többnyire úgy szoktak tekintetni a
mint vágytársai a" jelenlevőknek, és valamint szivesebben emlékeznek
még az egyénesek is ifjuságok" idejéről, mint érettebb éveiket legköze-
lebbról megelőző férfikorukról: úgy a" nemzedékek" időkorai hajlan-
dóbbak a régen mult nevezetességekre szemeiket függeszteni, "s a" plus
guam perfectum távolának homályai között, több és nagyobb tökélye-
ket látni a rég multban, mint a" legközelebb mult tökéletlenebbnek tet-
szó imperfectumban.

A magok korszakát diszítve emelő férfiak" becses kitünőségét az
24"

1614 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

emberek" emlékezetében, úgy mint a" hosszas és tartós nyári napok "s
ószi derek a" szólófürtöket, egyedül a. sokáig kedvezőleg folyó idó" fé-
nye érlelheti meg, és teheti melegítő nedvet "s édes lelkesülést adó
megszűrésre alkalmatossá.

Ez minden időben, de kivált valamelly nép" szellemének vál-
tozó átmeneteli korában igaz. Ekkor érezzük magunkat a!" jelennel eltelve
leghajlandóbbaknak a" mult javait, ennek akár hibái-, akár fogyatkozá-
sai-, akár balgatagságaival fölcserélni, vagy legalább összezavarni, és
igy a" legközelebbról eltünt időt becsmérelve, hol semmibe, hol kevés-
be venni nevezetesebb embereit, a" jelent pedig, "s annak jeleseit kire-
kesztóleg bálványozni , feledvén: miszerint az, min túl vagyunk, szint-
úgy jelen volt valaha, szintúgy magzatja a megelőző koroknak , szint-
úgy hol üke hol szülője a. mostaninak , melly ismét atyja "s anyja leend
a" jövendőnek, mellynek, ha nem vagyunk önzők, főleg azért törek-
szünk javára, hogy szives háláját annál bizonyosabban megérdemel-
hessük.

A" magyar tudós társaság nagy köz gyüléséhez szólókhoz illik
leginkább, a. már történtek" sorát egyáltalában, kivált pedig tagjainak
életét a" szerint felfogni "s felfogatni, miszerint annak folyása, és kö-
vetkezései egy egész gyanánt tünjenek szemeink elébe, "s a. legnagyobb
világosságot is kisérni szokott árnyék semmit se tépjen le a" maradék
előtt azon fényből, melly alatt a" rajzolt élet segedelmével az egész ha-
za, hol e, hol ama! tekintetben felmelegülve, vagy virágzott, vagy pe-
dig gyümölcsözött is.

Nekem különösen, talán még nehezebb mint másnak az Illéshá-
zyak" utolsójának életrajzát adni, nemcsak azért, mivel legvirítóbb
korom óta szíves hajlandóságával dicsekhetém, hanem azért is, mert
később mind az ő , mind feleségének unokagyermeke — gróf Sztáray Ele-
onóra, lőn magzatimnak anyja, "s ezek" kettejének, Virginia leányom-
nak t. i. és legifjabbik Emil fiamnak kéresztatyja is vala azon dicső el-
hunyt, kinek ezen ünnepélyes helyen, e" díszes gyülekezet előtt, élet-
rajza adására szívem olly buzgón ösztönöze.

De nincs okom tartani a" részrehajlás" gyanújától azok előtt, kik
ót személyesen közelebbről ismerték.

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 165

Fölöslegesnek látszhatnék e? régi nagy nemzetségből származott,
és mind erényeire, mind gyöngéire, mind hajdani élete" fénye? módjára
mind kegygyel vegyült méltóságos külsejére, mind pártfogottjainak szá-
mára , és ezeknek hozzáragaszkodására nézve talán utolsó aristocratánk"
eldődeit említeni, ni fortes creentur fortibus, atgue omnes redeant in
semina causae.

Nagy erények és nagy érdemek után indúl az egyéneseknél szint-
úgy, mint a" családoknál minden nagyság. Erény- "s érdemekból serdül
minden jelesség, és midón e" jelesség folyvást olly kitünőleg, olly di-
csően, olly tartósan találtatik beszőve valamelly nemzet fő történeteibe,
akkor a" hon java "s dicsőségének szeretete a legszabadelműebb" szi-
véből sem rekesztheti ki az emlékezetnek azon hálás érdekét, melly a
honfikebleket az illyetén említések között általhatja.

Nem szórandok hát unalmat, és nem fogok talán hosszasnak lát-
szani megemlékezvén Illésházynk" hires őseiról, kivált Tamás fiáról ,
szintúgy Istvánról, Pálffy Katalin" férjéról, a nagy nádorról, ki Rudolf
császár királyunk alatt, midőn ez Prágában a" magas ég? csillagaival fog-
lalkozván, e"? szép honunkat itt alant a?" jezsuiták" buzgalmainak átenge-
dé, a" bel fellázadás" és Rudolf czászár meg Bocskay közt folyt ádáz há-
boru" lecsillapítására legfőbb eszköz vala, "s nemcsak a! vallásos villongá-
sokat a bécsi béke kieszközlése által 1606ban megszünteté, sót Heho-
máttal, az akkori török császárral, is tizenöt évig tartott háboruskodás
után husz esztendőre békeszerződést eszköszlött, hanem 1608ban mind
Erdélyt még inkább kibékülteté, mind pedig, valamint ezt II. Mátyás
hozzáirott köszönőlevele bizonyítja, a magyar koronát ennek fejére téteté.

Ő volt az, ki Báthory Zsigmond" udvarát nagy megelégedéssel
igazgatván, hihetőleg az akkor nádori helytartó Istvánfy?" incselkedései
következtében, a XVII. század" első évei körül Rudolf császár" fölségle-
tének sértésével vádoltaték. Ártatlansága" belérzetében Bécsbe sietett, de
valamelly jó emberétől intetvén, a" veszedelem kikerülése végett utat
fordíta , ingójavaiból miket lehete összeszedvén Lengyelországba elillant,
holott két évig bolyongva, miután 1603ban az országon kivül Bécsben
elitéltetett , "s igy minden birtokaitói megfosztatott, magát Bocskay-
hoz csatolni vala kénytelen.

166 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

De az országok" valamint különletesek" sorsát vezető isteni gond-
viselés, a" fejedelem , haza , Bocskay" "s önmaga" javára szereztette vele
1606ban azon hires és példanélküli Cseh-, Morva-, Silezia és Lusatia
státusai által kezesített, "s még törvénykönyvünkbe is beiktatott bécsi bé-
keséget, melly nálunk "s Erdélyben nem csak a? vallás" hanem a" viszonos
kereskedés" szabadságának magvait egyszersmind, egy részról Magyaror-
szág s Erdély, más részről a" határos és szomszéd ausztriai örökös tar-
tományok közt magában foglalja, és melly felette nevezetes békekötésnek
tartalmait a" vallásra nézve ugyan az 1791. esztendő, kereskedési tekin-
tetben pedig az 1807ki országgyűlés még bővebben ügyekezett kifejteni.

Ezt pedig mind utolsó Illésházynk" egyik legnevezetesebb ősének
köszönhetjük , ki, miután tanácsából 20,000 örükös tartományi "s magyar
vitézbóől álló frigyes sereg a" Prága felé indulásra összirattatnék, három-
száz magyar nemes" kiséretében Thurzó György" , Zrinyi Miklós", Pálffy
István" vezérlete alatt a: magyar koronát pompás diadallal legelébb a? tá-
borba, azután a" pozsonyi várba hozatta vissza.

Illy halmozott ragyogásu érdem nem maradhata jutalmazatlan.
Liptó vármegyének 1582. Trencsénnek pedig 1594. óta neki jutott kettős
fóispáni székébe újra belépett. Terjedelmes birtokait, várait, ingójavait,
miként az 1608ki országgyűlés" koronáztatás utáni 23. czikke mutatja ,
szintakkor mind hitvestársa Pálffy Katalin, mind ő ismét visszanyeré;
de a" mi több ezeknél, két római "s ágostai felajánlottak közúl ő, bár mint
evangelicus, nem szavazat mellett, hanem régi szokásként felkiáltás ál-
tal, a Nádasdy Tamás" halála óta már negyvenhat éven keresztül árván
maradt, és mintegy rejtekben tartott legmagosabb nádorispáni polczra
méltattatott és felemeltetett, az ellene hozott itélet pedig, az ország? jo-
gai és törvényes törvénykezése ellen hozatottnak nyilván kijelenteték és
megsemmisíteték. 3

Végül, mert törvényes fimaradék nélkül ő is szűúkölködék , vég-
rendeletében Gáspárt, Ferencz testvére" fiát, öürükbe csak olly feltétel
alatt fogadá, hahogy a" római anyaszentegyház" kebeléből az evangelicu-
sokéba általpártoland. "Mind e" mellett dicsérete, hogy annál nemzetsze-
rüebb — pártatlanabb — "s érdemlettebbnek láttassék , jóval halála után,
az 1618ki országgyűlés XLIV. 2ik czikkelyében olvasható.

EMLÉKBESZED GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 167

Mikból összevéve eléggé kitetszhetik még azok előtt is, kik a
vallásegyenlőségi törekvéseken még mindig bámulnak, mind az, minő
szellem" ihlete lehelte meg azon idót, mikor ő élt, mind pedig milly
hatalmas észszel, tehetséggel és befolyással birt legyen nem egyedül ha-
zánk" akkori nemzedékére , hanem annak jövendőjére is.

Azonban adjon isten olly csendes folyást szives és hív nemze-
tünk" kifejlésének , miszerint soha se térjenek vissza többé bár milly for-
mában azon borongós idók, mellyek" kiderítésére az ő sokoldalú nagy-
sága vala szükséges. t

De jónek mennek a" nagyság mulandóságai, és az 1608. évet
követő esztendő már az Illésházy nemzetség? bazini sirjába döntve "s zár-
va lelé a maradék nélkül elhalt nagy nádort, hol hitvestársától dicsőité-
sére állított emlék, "s annak felülirata mai napiglan ábrándoztatja az
utazó mélázót.

Nem teretteték el mindazáltal vele dicsősége nemzetségének. Hí-
res emberek" tárháza gyanánt tekintethetik az. Valamint a" Cadmustól el-
szórt fogakból serdültek belőle, a" nélkül hogy egymást leölték volna, a
jeles férfiak, testvérének Ferencznek (ki a" Duna mellett, Párkánynál
esett el dicsőségesen) fia, az örökbe fogadott Gáspár, a két, már édes aty-
jától kormányzott , megyének t. i. Liptónak és Trencsénnek (mivel egyet-
lenegy nemzetség sem büszkélkedhetik honnunkban) örökös főispán-
ságával is ajándékoztaték meg 1610ben; azon felül Thurócz "s Árva me-
gyének főispánságát viselé. Ezt tevé gróffá 1649ben II. Ferdinánd. Éle-
te" jó része a Bethlen féle háborgásokba esék. Ennek hamvai nyugszanak
alabastromból faragott szobrával együtt, élete párja bethlenfalvi s árvai
Thurzó Ilona grófnő által emelt emlék alatt Trencsénben.

Halála után idősebb fia, Gábor, Liptóban-, Trencsénben pedig ücs-
cse, György , főispánkodék , kire bátyja" elhunytával szálla ismét a" ket-
tős örökös főispánság. Mint főasztalnok hala el. Az irígy halál foly-
vást környezé a derék nemzetséget. Sem Gábor, sem György nem
hagytak fimaradékot, István a" nádor" végrendelete szerint tehát, Fe-
rencz testvérének egy másik fia, Miklós, lépett 1684ben az örökségbe.
Mint kettős örökös főispán hét városból "s kastélyból alig tudott egyet
megtartani, hol fejét meghajtsa. Trencsén" várában elzárva, az őt fényes

168 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

igéretekkel hasztalan a" maga pártjára vonni ügyekszó Rákóczy" diadal-
mait hatalmasan késlelteté, és a Hamri nevezetű falucska mellett kiví-
vott csatát sikeresen elősegéllé. Ez lón Istvánffy szerint Prényi Péter óta
legeslegelső a" világi rendből magyar udvari főkanczellár. Huszonnégy
fiumagzattal áldá meg az úr isten, és még is egy József fián kivül nem
maradott fiuörökös utána! Isten akaratja a" XVIII. század" huszonnegye-
dik évében vete véget életének, miután a" hires 1723iki országgyűlés
végzeteit már elbágyatt reszkető kézzel aláirta volna.

József legelébb főasztalnok-, azután tárnokká, utóbb ország bi-
rájáva nevezteték, végre sz. István" rendének nagy keresztjével szalagol-
tatott fel. Ót azon ritka mind hazafiui mind atyai öröm érte, miszerint
1761ben még öt évvel halála előtt, miután már 37 évig igazgatta volna
Liptót, fiát Jánost, különben is született örökös főispánját Liptónak,
mint királyi bizéát e? megye valóságos főispánságába is Kis-Palugyán
a" legörvendeztetőóbb pompával beiktathatá.

"S e János, hat kettős, és öt mind kettős mind örökös főis-
pánok" utódja, vala nemzője utolsó Illésházy Istvánunknak.

Csaknem harmadfél századon keresztül kormányozták az Illéshá-
zyak Trencsén és Liptó vármegyét, melly sorozat szakadatlanul foly-
ván, csak négyszer függeszteték fel, t.i. mikor az első, már említett
István, a nádor, Lengyelországba menekült, azután I. Leopold császár" ko-
rában, mikor egy ideig harminczados főispánkodék Trencsénben, har-
mad izben II. József császár alatt, midőn valamennyi főispánságok és
főispánok királyi biztosok által mintegy eltemettetének, végre midón
a magvaszakadt gróf István 1822. után egy időre visszavonult örökös
főispáni hivatala" folytatásától Trencsénben.

Ez utolsó István" édes atyjánál, az említett gróf Jánosnál, a" hét
személyes tábla egyik tagjánál (kire némelly korosabbak e" fényes hal-
gatóságból talán még emlékeznek) ezen roppant birtokra, czimekre, te-
kintetre, méltóságra , befolyásra, nagy hivatalokra hires nemzetség? ma-
radékánál, én legalább soha sem láttam szelidebb képű és jámborabb
természetű , kivált nagy urat. Olly szerény volt, és a? mint a! régi ró-
maiak mondták volna: tanta ei oris gratia inerat, hogy nem egy mis-
kolczi borbély legénynyel vagy wolfsthali vámossal akadtam össze éle-

e]... yi TE AAA AAA ee Md

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 169

temben , ki nyúlóbban és meróbben tartá fel fejét, mint ó szokta vala.
De nem bókolt azért e" nyájas szerénység II. József császár" bármi nagy
és üdvös czélú, de nemzetiségünket "s törvényes formáinkat megvető he-
ves önkényének.

Lehet minden jót, üdvöst, nagyot, szépet, a magyar nemzet-
tel, "s magyar nemzetnél kivinni; de tudni kell mind eszünk" mind szi-
vünk" utját egyszersmind eltalálni. A" szerény Illésházy János nem sze-
gült ellene a fejedelemnek, de kitért csöndes és méltóságos alázatosság-
gal a ragadó özön árjai elől, mellyek a" magyarok" istene? segedelme
nélkül nemzetiségünket egészen elborították volna. Visszavonult Liptó
és Trencsén vármegye kormányától 1785ben. Meghúzva magát terjedel-
mes birtokai magányában, remény táplálta bús de tiszta lélekkel szem-
lélgeté figyelmesen a maga körül szeretett hazáján dúlva átmenő ziva-
tart, és a sok, annak viharjai alatt hajló magas fejeket.

Ez nemzette Batthány Ádám a" tárnok és Esterházy Terézia leá-
nyával, Pálffy János a. hós nádor" unokájával, Batthány Szidoniával, mos-
tani beszédem tárgyát, a" végkép? magvaszakadt gróf Istvánt.

Született ő, ezen erényekre, valamint észre és szépségre korában
hazánknak talán legjelesebb főaszonyától Pozsonyban april 30kán 1762-
ben. Nem kényezteték el, bár első szülött, már első éveiben, a" szigorúbb
és igy valódibb szülői szeretet" hiánya mellett már nemzőinek házában,
a szüntelen változó és különbség nélkül jót, roszat, piczinyest, vagy
épen nevetségest majmoló , "s nálunk még a! honi ipart se" tápláló költsé-
ges apró kis hiúságok" példáiban, és lelket gyarlító kedvezések" ölében,
úgy hogy gyermekéveinek végekor 1771 körül, testre már mint jófor-
mán felserdült eleven suhancz, még egészen ép lélekkel adathaték a
köz iskolákba, hol nem ronthatott el többé semmit is a" haza" szeretetére,
és nyelvének tudására nevelt gyerkóczében azon még akkor kirekesztó-
leg uralkodó diákos rendszer, melly annyi ideig hátráltatá nemzeti kifej-
lésünket, és mintegy ügyes eszközül használtaték mind azon későbbi
nemzetiségi és alkotmányi sebek" verhetésére, mellyeknek az 1790net
megelőző években történt kifakadása, egy részról annyi könyekkel ázta-
tott, más részról pedig a" belső nemzeti élet nedvei megszűrése és tisz-
tulása által kigyógyítatván, nemzeti önérzetünket olly igen erősítette.

Mi TT. T2-ÉVE. WV. 1. 22

170 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI

Nagy-Szombat volt azon hely, hol kis Illésházynk a? királyi con-
victusban Bernkopf exjezsuita" vezérlete alatt az úgy nevezett humanio-
rákba beavattaték. Meg kell adni a" jezsuiták" hires szerzetének, hogy fel-
oszlatása után még fenmaradt tagjai is, a" szabadságot olly igen lehelő
római literatura" segedelmével, a" nagyot a! jelest olly szerencsésen tud-
ták becsöpegtetni tanitványaik" fiatal sziveibe, miszerint vagy gyanitá-
sok nélkül, vagy szánszándékos gyógyszer gyanánt, épen e" diákos rend-
szer, több rosz önkövetkezéseinek orvoslatát mintegy maga magában
hordaná. Alkalmas földbe hullott a? mag , mert azt lehetett a" kis Illés-
házyról mondani mit Cornelius Nepos Atticusról 7): , Elme" fogékonysá-
gán kivül felette nyájas ajku "s szavu vala a" fiu, úgy hogy nemcsak fri-
sen megragadná a? közlötteket, hanem tökéletesen ejtené is, miért gyer-
mekségében a!" hasonló jelességüek közt kitünőnek tartaték , "s kiválób-
ban ragyoga, hogy sem azt nemes érzetű tanulótársai nyugott lélekkel
elnézhetnék , igy hát buzgalma által mindnyájokat gerjeszté, s úgy le-
köté őket barátkozásával, miszerint senki sem vala előttök örök időre
kedvesebb."

Nem csoda hát, hogy nem sok év" multával édes anyja rokon
nagybátyjához az, akkori esztergomi kanonok gróf Batthány Józsefhez
kerülvén, mikor ez azután olly hires primásherczeggé lőn, ennek ünne-
pélyes beiktatásakor még alig ifju, az egész magyar historiából felette
jeles vizsgálatot álla ki.

Innen a" Nagy-Szombatból Budára áttétetett tudományos fő anya-
iskolába tanulmányai folytatására küldetvén, egynéhány év" lefolyta után,
a" philosophiából hason vizsgálat alá vetteték, és az akkori idő" szelle-
mében olly ótalmazólag, sót győztesen veré magát keresztül a" syllogis-
musok" tömkeleges tekervényein, hogy a legforgatékonyabb dialecticu-
sok csodálnák ügyességét, és örömmel látnák, mint dicsőiteték böl-
cselkedési tanár-diplomával.

") Erat guippe in puero praeter docilitatem ingenii summa svavitas oris ac vocis, ut
non solum arriperet guae tradebantur, sed etiam excellenter pronunciaret, gua ex
re in pueritia nobilis inter aeguales ferebatur, clariusgue explendescebat, guam
generosi condiscipuli animo aeguo ferre possent, itague incitabat omnes studio
suo, eosgue consvetudine sua sic sibi devinxit, ut nemo eis perpetuo fuerit carior.

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 171

Budáról Egerbe vivék másik, szintúgy nagy nevü rokon nagybáty-
ja a" hajdani egri püspök gróf Esterházy Károly" szárnyai alá, hogy ott
szeme előtt a" törvény"? tudományait, kivált a" hon" törvényeit halgassa
és tanulja. Ott is a" törvénytanári megkülönböztetést nyeré meg.

Soha se" mondta és nem mondhatta senki, hogy ezen kitündököl-
tetések gróf Illésházy" nevéhez , nem pedig gróf István" nagy elmetehet-
ségéhez és szorgalmához ragadtak legyen !

Most már elkövetkezék az idő, mellyben az iskola" porait leráz-
ván, a? cselekvő és gyakorlatos élet szövevényes pályájába kelle lépnie.

Régi szokás szerint tehát egy pár törvénykezési perletszakot a
felséges curiánál szokott szorgalommal eltöltvén, II. József császár" ide-
jében az akkori tárnok nagy méltóságu daruvári gróf Jankovich János
mellé tollvivőnek adaték. Ez Erdélybe vala rendelve a? Hora "s Klos-
ka" zászlói alatt ismeretes oláh népzendülés megvizsgálata- és lecsilla-
pitására. Onnan egy év" elteltével ót, mint királyi biztost szintúgy toll-
vivő fővel Temesvárra kisérte, és valamint Erdélyben , úgy a Bánátban
annyira megkülönböztette és megszeretteté magát, hogy megdicsérő
decretumot nyervén 1786ban Ő Felsége a" fiumei kormányszékhez ület-
nöknek akarná kinevezni. De nem tarthatta illendőnek a" haza vérző
nagy sebei felett, édes atyjának akkoriban szomorgó szivét előléptetése
természetes örömével még inkább búsitani. Hozzájárult, hogy miután a
még akkor posványos Bánátban, egy őt halállal fenyegető nyavalyából
fellábadt volna, 24ik évü korában férje lőn gróf Barkóczy Teréziának.
Az ennek testvérével Ferenczczel t. i. már iskolai idejéből származott,
Egerben kötött, Temesvárott pedig nagy betegsége közben még növeke-
dett barátság, ezt felette könnyen barátjának húga iránti szerelemmé
emelé. Így nem csak édes atyja" s anyja, megélemedett kora a" fiatal új
házaspár" közelebb létének segedelmét "s vigasztalását megkivánta, hanem
ezen közellét mind szüleinek mind pedig önmagának fiumaradék irán-
ti reményeit, és beteljesítésük" esetében a" születendőnek ápolását is,
biztosabban kezesíteni látszaték.

Azonban két leányának még csecsemós korukban elhalása, fima-
radéknak pedig, mit mint nemzetségének legutolsója természetesen olly
forrón szüleivel együtt óhajtott nem érkezése után, hona" akkori és

JT

172 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

egyszersmind nemzetsége" kinézetein mélyen elbúsulva, lelki enyhület
végett, Lengyel és Olaszországot beutazta.

Valamelly nemzetség melly a" sorstól már több izben kihalással
fenyegetteték, legvégsőjének szivébe látni akarni ne bátorkodjanak
sem azok, kiket isten több, kivált jó fiakkal megáldott , sem pedig azok,
kik a nóőtelenség" függetlenségeit előbbre ültetik a" haza" javára "s diszére
szaporítandó , "s jól felnevelendő maradék" akár reményeinek, akár vi-
gasztalásainak. Nem tartozott ő azon tan" követőihez, kik nem körül-
ményektól, de elvtől hajtatva, nem a" családi , hanem egyedül az egyénes
érdekeik" során remélnek alkothatónak ollyatén egy állandóan boldog
Eldorádót, hol az emberben fekvő ingerek , mind szellemi mind anyagi
tekintetben, habár a" legsanyarúbb hatalom alatt is, csak ennek segedel-
mével lehessenek a" közjóra nézve legszabadabban kifejlődhetők.

Nem ismertem én soha is atyaibb és házi boldogságra termet-
tebb szívet, mint az Illésházyak" utolsójáét. De nagy nehézségekkel és
ollykor meg nem győzhető akadályokkal jár a" nagy birtokosoknál, az
örökbe fogadás. A" ki tehát követ hány az Illésházyak" utolsójára, az
sokkal emberibben cselekednék, ha könyeket hullatna felette!

Hányat kelle e. nagy, de a" mellett igen érzékeny léleknek éle-
tében és pedig gyakran titkon hullatnia ! ?

Istennek hála! már elmult, "s jelenleg megnyugtatóbb vigaszta-
lásokra , jövendőben pedig még derültebb reményekre változott hon fe-
letti búin kivül, 1799ben édes atyját veszté el. Jóval az előtt igen nag
reményű Ferencz testvérétől, ki még 14ik évét sem érte el, fosztaték
meg. Kevéssel édes atyja" halála után, egy másik és utolsó öcscse, Antal,
mint már jegyben levő , Helvécziának bérczei közt Zürichnél vitézül hul-
lott el. Ennek testét ugyan akkori tiszttársa és barátja, főhadnagy gróf
Mensdorf, jelenleg a" bécsi fő hadi tanács" alelnöke még félholtan, nehogy
teste az ellenség" kezébe jusson, megmenté "s egy pár óra mulva már
egészen megdermedve nemzetsége" sirboltjának fentartotta. A" barátság
SZÓÍBEKASA azonban csak enyhíthetik rövid időre, de nem fojthatják el
a nagy veszteségek" dermesztő fájdalmait! Hát később nem kellett e
elébb Orestese" és sógora" a" vele iker szabadelmú, erényű és hazafiságú
gróf Barkóczy Ferencznek , mindkettejének legjobb korában kimultát si-

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 173

ratni? édes fiát pedig olly igen szerető, és tőle viszont imádott ön édes
anyjának szent porait, a maga már élemedettebb éveiben újra még sú-
rübb könyekkel áztatnia? Juliannának három húgai közűl a" legifjabbik-
nak, ki a hölgyek" legszelidebbike vala, gróf Cziráky Antal, a" volt or-
szágbiró?, jelenleg státusminister" hitvesének, valamint későbben ennek
leánya Antonia" temetését szintúgy túl kelle élnie. A" már elholt gróf
Windischgratz és a" nem mindennapi hazafiságú gróf Fekete Ferencz? még
élő özvegyeit pedig, e" két minden tekintetben olly jeles és csak jóté-
teményekben gyönyörködő asszonyságot, kikkel szintúgy haláláig őt a
legtestvéribb ragaszkodás és barátság kötötte össze, nem kellett-e neki
nemcsak árva özvegységben, hanem egészen magtalanul elhervadozni
látnia ?

Egyébiránt, a? természet" során, a" mindenható" egyenes akarat-
jából eredő csapások , mellyek nemzetségét érték, leverheték ugyan , de
nem döfheték szivét úgy keresztül, mint azon hol szinlett barátjaiban ,
hol lekötelezetteiben tapasztalt hamislelküségek és képmutatások , mely-
lyek" alacsonyságának nagy , de nem gőgös lelke előtt, még alacsonyabb-
nak kelle látszania azokban, kik élete derekán, de kivált vége felé,
úgymint a" magas és terebély százados tölgynek belsőjét a férgek ösz-
szerágni és kienni ügyekezének. Minél adakozóbb, minél bőkezüebb va-
la, annál több hálátlanokra talált, és pedig főleg lekötelezettei közűl,
a mivel ő ugyan keveset gondolt, abfuit enim a cupiditate cuncta du-
centis ad se pecuniae, guas, mint Cicero mondja, nemo bonus unguam
amavit, és új meg új kegyelmekkel szokta vala megboszúlni a" hálátlan-
ságot, hanem fájt angyali szivének látni olly gyakran, olly nagy mér-
tékben, az emberi szív" elvetemülhetését. Ez a" nagy lélek, ki királyi
szivvel pénzt szórt, birtokokat osztogatott, neki tartozott kötelezőleve-
leket dirib-darabra szakított, önkamatait pedig nem sürgeté , sót ollykor
el sem fogadá; atyafit, árvát, annyi tönkrejutottat, vagy megszorul-
tat, vagy csak megszorultnak látszottat is gyámolított, több mind kül
mind belföldi taksásai helyett, sok izben a közadót megfizette, kény-
telen vala tapasztalni, miként több lekötelezettei, sokkal nagyobb sum-
mákról mint kapott szóló adósságleveleit, jóval kisebbeken magokhoz
váltották legyen, nemhogy rajta segítsenek , mert ezen segedelmet nemes

174 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

büszkesége bizonyosan el nem fogadta volna, hanem hogy az általa lekö-
tött nagy sommákat egész mennyiségökben ő rajta követelhessék. Igy
vivé a" mértéken túl vitt Caesar féle bőkezüség szintúgy minden mértéken
alul még a" bűn" alacsonyságát is! Felér alkalmasint az illy nemes lelkű
vétség sok más erények" ártatlanságával, és bebizonyitja Schiller" mon-
dása" igazságát:

Adel ist auch in der sittlichen Welt. Gemeine Naturen

Zahlen mit dem was sie thun , edle mit dem was sie sind.

De fordítsuk el szemeinket valamint kebleinket, a?" fáradtan szú-
nyadozó oroszlány" orrába lopódzni szokott egerektól, s

Térjünk vissza élete" fonalán azon időre, midőn még e" keserve-
ket nem tapasztalta, "5 mikor a" köz dolgokra való befolyásában mint
nyilvános hazafi, olly könnyen s szivesen füröszté "s feledé el még nem
egészen vesztett reményei közt, legalább egynéhány éveken keresztül
nemzetségének jövendőjét.

Trencsén vármegye országos követének választatá magát 1790-
ben. A" hét kétszeres örökös főispán utódja azon a" magyar nemzetet
újra szülni törekvő országgyűlésnek országos követévé lőn, mellynek
alsó táblájánál az örökös főispánságok? eltörlése javasoltaték. Nincs
itt helyén vizsgálni: több alkotmányos függetlenséget igérnek-e valószi-
nüen az örökös főispánok" maradékai, mint a nem örökösüknek a" ki-
nevezések" során egymás után magokat felváltó követői? de legalább be-
bizonyítja ezen tette is szabadelmüségét már azon időben, mellyben az
még nem vált közdivattá, és mikor legalább pisloghatott még előtte va-
lamennyire a" nyerendő fimaradék" reménye.

Ha hogy már azon időben úgy vitetik vala az alsó háznál a? nap-
ló, mint később, a" felsőnek pedig úgy lett volna napos jegyzéke , miként
az közelebbi országgyűlésünkön a jövendőnek valódi hálájára méltó kész-
séggel megkezdetett: úgy gróf Istvánnak, akár mint megyei országos kö-
vetnek, akár mint a" felsőház egyik legjelesebb tagjának férfias és érde-
kes előadásaiból nem keveseket lehetne megérinteni, mellyek nemcsak
e nagy fényü gyülekezetnek, hanem az egész hazának, jelenleg szint-
úgy, mint a" jövendőre különös figyelmét megérdemlenék. Hány éljent
kapott életében az ő szónoklata? hányszor nyiték magam is ajkat éljen-

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT, 175

zői közt azon időben, mikor még a" hazafitlan vagy csak hazafitlannak
látszó beszéd, egyedúl komolyra változott arczulatok" kiséretében hall-
gatással büntetteték , mert az önvéleménybeni kétkedés" nagyobb mérté-
ke készteté az ifjuságot a. számosabb és pontosabb tapasztalatok utáni
vágyásra, "s a lassúbb "s több oldalú megfontolás" szerénységeire. Nagyon
szerette ő a haza" reményeit, az akkori jelesebb fiatalokat, szívesen tár-
salkodott velök is, és viszont szeretteték tőlök. Bélyege volt az az ak-
kori időnek, valamint bár minő vágyverseny közöpette a kitünőbb fe-
jeknek viszonos mind gondolati mind érzeti megértése "s összehangzása.
Az utólsó Illésházy" lelke összefort hona" legjelesebb embereiével. Azt
mondta egykor róla Vay József: , annyi esze van, mennyi még kis úr-
nak is elég volna." És valóban akár magyar, akár római nyelven, tö-
mött, nyomos vala előadása és eszmékkel rakott, valamint a legtisz-
tább hazafiusággal eltelve, pollebat enim, miként egy régi mondja, se-
natoria potius , guam sive comitiali, sive forensi eloguentia. Igen mesz-
sze látott ő, és helyesen látott belé a dolgokba "s a gyakorlatos köz-
életbe, úgy hogy mintegy jóslatosan vélekedék igen gyakran még ak-
kor is, mikor csak a" kevesebbséget birhatta véleményire hajtani, de a
mi legfőbb, még a" nagy gyülekezeteken kivül is, úgy szólott mindig a
már nem szendergő, "s igy tüzelgetésre többé nem szoruló indulatokhoz ,
nehogy azokat gerjeszsze inkább, hogysem csillapítsa. Mikor tehát egy-
kor adófizetési kérdésnél a" fokozatkénti arány" rendszere" tárgyában, be-
szélgetés közben, eleibe idézném Schiller" ama" hires verseit:

Die Welt wird alt und wird wieder jung,

Es wáre ein eitel und vergeblich Wagen

Zu fallen ins bewegte Rad der Zeit !

Geflügelt fort entführen es die Stunden ,
Das Neue kommt, das Alte ist verscehwunden.

szemlélvén szikrázó szemeimben akkori még nagyon fiatalos tüzemnek
lobogását, ezt tevé hozzá csöndesen: , nagy igazság! de azért nem akar-
nék szökni, nem nyargalni ló" halálába, nehogy most mint lovas, utóbb
gyalog, és igy később kénytelenítessem a" fejedelem "s hazára nézve üd-
vös czélokhoz érni!" ;

Az 1790ki országgyűlés után, hol Bánban, hol Pozsonyban szü-
le! közelében tölté idejét. Nem vágyott ő a" bécsi lakás kényelmeire

176 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

és elszórakozásaira. Többnyire gazdasággal, ollykor kertészettel is fog-
lalkozék uradalmában szeretett és szerető jobbágyai között, kiknek va-
lódi atyjok vala, valamint ók valódi fiai. Szabad volt mindenkinek
egyenesen hozzá kérelemlevéllel folyamodni, sót személyesen is elibe
járulni. Megesett, hogy urat nem bocsáta magához, de szűköülködőnek
vagy taksásnak, ajtaja mindig nyitva állott. Még legroszabb tisztje sem
nyúzhatá tehát az ő taksásait, ő pedig szüntelen segítette. Tisztjeit fed-
dé, bünteté vagy elbocsátá, mikor vizsgálat után igazságosnak találta-
tott a panasz; mert nem vélé a! tiszteletet és szeretetet növeszthetőnek
az igazságtalanság? pártolásával, de nem tartott azért már egyelőre min-
den panaszlót elnyomatottnak , ez okból legszivesebben szembesíté ösz-
sze az egymást gyakorta vádlókat. Azt szokta vala mondani: hogy illy
szembeállítás nagy időnyerés.

Az akkori időhez képest tetemes javitásokat teve gazdaságában.
A" mi fenmaradt idejéből, azt olvasás, lovaglás kocsikázás, vadászat,
muzsika, rajzolás foglalá el. Római, franczia és német nyelven sokat
olvasott, Schillert nagyon kedvelé, de Csokonait és Kisfaludy Sándort
is láttam Tassoval együtt asztalán , sót illyr, vagy oláh könyvet is vevék
egykor észre nála, mert tudott némileg mind oláhul, mind illyr nyelven
beszélni. Szép, bátor, ügyes kocsikázó és lovagló vala, a nélkül,
hogy igen szerette volna magát kurta farku, rázós angol lovakon dö-
czügtetni. Ezeket csupán kocsikázásra kedvelé. Később édes atyja ha-
lála után szárvai önméneséből igen erős, magas, világos pej lovakat ne-
velt, és azokból fejedelmeknek is kedveskedék.

De lássuk még ezelőtt magyar nemesi tisztjében hona" védelmére
irányzott készségét 1797ben, mikor Trencsén és Liptó vármegye" zászló-
aljait ezredes gyanánt vezérlé. Kapitánya velék én Szabolcs vármegye
hét századja" egyikének ama? hires és igen jól be gyakorlott felkeléskor ,
mellynél a" haza" nevezetesebb családjaiból talán egy név sem hibázott.
1594tól fogva mindenkor Illésházy vezette két megyéje banderiumát.
Trencsén vármegye a" fejedelem helybenhagyásával már 1650 óta mindig
az Illésházy czímert a" magáéban és magáéval zászlóin összetestvérülve
látta. Szombathelynél táborozánk. Ott valék tanúja azon rendnek és fe-
nyítéknek, mellyet gróf Illésházy István tartott seregeinél. "Töbnyire ko-

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG. FELETT. 177

vasságból és nemesekból álló számos szép lovasságból gyült az egész or-
szág akkori felkelt serege, melly rövid idő alatt úgy gyakoroltaték be
a" hadi marsokba, csapatok" kibonyolulataiba, és minden nemű fegyver-
forgatásba, miszerint lehetetlen vala kézzel nem foghatni a" magyar ka-
tonai szellemet, kivált a magyar nemességben. Az illyetén jól fellova-
zott és fegyverzett lovasság ugyan becsülettel verekedhetett volna meg
nagy hadvezér alatt a" legvitézebb ellenséggel. El is szomorodott min-
den, midőn a" campoformiói békeség" híre megérkezék. Gróf Illésházy
István is búsan vezeté haza ezredét. Nevelte fájdalmát beteges édes aty-
ja hanyatlása, és május" 10kén 1799ben, valamivel később pedig, mint
már említém, egyetlenegy már legutolsó öcscsének halála.

E" tetézett szomorúság enyhítésére atyja megüresült hivatalával
kináltaték meg a" hét személyes táblánál. De nem vala képes elfogadni
olly rögtön a" nagy bú a" nagy megtiszteltetést. Nem sokára még igen bús
és levert szivvel iktattatott be 1800ban ünnepélyes pompával és valódi
köz örömmel a" két örökös főispánságok" valódiságába. Miként szereték ,
tisztelék igazságszeretét és népszerüségét a két megyében, minő pártat-
lansággal, renddel, kormányozta azokat, miként nem ismert valláskü-
lönbséget, nem ügyekezett soha is gátolni akármelly véleménynek , bár-
mint ellenkeznék is az a" magáéval, szabad nyilatkozatát akár közgyüűlé-
sen, akár azon kivül, mint vala mélyen belátó, munkagyőző , a" me-
gye tisztjeit szerető, segítő, tekintetöket gyámolító, és még is mint
tudta nem csak minden önkénytől tartóztatni őket, hanem a! státusok?
többségétől függésben tartani egyszersmind? érzette a Vág vidéke, s
nem maradt a! haza előtt titokban.

Már annál fogva is , hogy sebesen szokott vala utazni, a" jó utak,
hidak , szóval: a" közlekedések" nagy barátja és serény sürgetője volt.
Olly népes vármegyékben , kivált mint Trencsén és Liptó, az anyagi ér-
dekek" , ipar, kézmüség, kereskedés" előmenetét szivén kelle hordani és
szorgalmaztatnia. Maga is birt jeles üveghutával, de az ipar "s kereske-
dés" szellemének és nagyobb vállalatok" sikeresebb ébresztésére tartó-
sabb békeidőt gondolt szükségesnek, melly midőn később bekövetkez-
nék, már akkor előbbeni bőkezüsége "s szerfeletti adakozása által , nagy
pénzbeli tehetsége érezhetőleg ki vala merítve.

M. T. T. ÉVK. v. 1. 23

L78 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL

Valódi belépte után két főispánságába 1800ban életmódja való-
ban igen nagyurias vala. A" megyei nemesség kivált sűrün udvarkodott
kastélyaiban, de másunnan, sót külföldiek is, kivált lengyelek a" tren-
cséni fürdőből jelentek meg. Akkoriban csaknem mindig tele volt az ud-
var vendéggel Trencsénben "s Dubniczán. Még az alispánnék is kezeit csó-
kolták édes anyjának, az öreg grófnénak, az alispánok pedig nekie akar-
ták. Ez volt még akkor a" kor" szelleme. Lehetetlen vala több méltó-
sággal és egyszersmind szívességgel vendégeit fogadni. Senki sem nyű-
gösködött nála, de ő sem nyúgüöztetett senkit is.

Egyébiránt minden, mit az ember akár Trencsénben akár Dubni-
czán látott és éldelt, bizonyos nagyszerű "s költséges inkább hogysem
jelenlegi értelemben kényelmes ábrázatot mutata, és félig a" középkor"
végének végére, félig pedig a legújabb idők" izlése" kezdetének kezdeté-
re emlékeztetvén, a" változó átmeneteli vegyes kor elejének igen jelle-
mes bélyegét viselé.

Volt ott sorompó , várnagy, sok hajdú, kolostorforma több eme-
letü lakház templom nagyságu kápolnával. Sok és tágas szobán mentem
keresztül, mellyek" nagy részében még drága súlyos selyem kelmékkel
bevont pamlagok , kelevetek, keleti kárpitok, szőnyegek diszlének. Ki-
vül franczia kert, vadas kertek, baboncsok, oszlopos istállók, széles
falú erós épületek, sok cseléd , sok délczeg paripa és lószerszám, szá-
mos mindenféle könnyebb nehezebb alkatu kocsi, hintó ; nem kevés , pár-
ként összefűzött örvös kopó, "s az ebédlőből még ki nem zárandó egy-
néhány kedves vizsla is, ötlöttek szemembe. Nem hiányzott benn a! kas-
télyban bő könyv- és fegyvertár, több, magasra nyúlt tokbani nehezé-
kek" felmentével lejáró falóra. Még a" falakon függtek nagyobb festvé-
nyekben az ósök" és ósnék? képei, mellyekre kivált egynéhány, már jó-
koru magas csatlós, ollykor könyektől csillogó szemekkel tekingetett.
Ebéd felett drágán "s még is takarosan öltözött derék huszárlegények,
közéjük vegyült egy két német strinflis inas, és aranypaszomántos ko-
mornyék, tevék a" szolgálatot. Részint magyar , részint franczia konyha
divatozék. Az asztal, csupa ezüst, czímeres és igen nagy súlyos tálak-
kal meg tányérokkal, valamint mindenféle jó erós, kivált magyar bo-
rokkal vala gazdagon megrakva. Felette csüngött egy, külön szinü tol-

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 179

lakból készült terebélyes legyező, mellyet selyem sinóron a? dolományt
viselő nagy topánkás, bajuszt hordó csatlós, légyüzés "s levegóhütés
végett, mintegy muzsikamérték után, az ebédesek felett hintáztata. Fu-
vószeres muzsika, hogy mind a" gyomor, mind a! szív egyszersmind
tápláltassék, mulattatá az evőket. Szünetei közben a! legtisztességesebb
"s legtiszteletesebb szivülettel (Gemüth) és nyilt észszel folyt könnyede-
den, a" hol elmés és nyájas, hol komolyabb és szilárdabb, már néha
magyar, de töbnyire vagy német vagy franczia, vagy a vidéki nemes-
ség miatt, közben diák nyelven is indúló köz társalgás. Mind ez bizony
jellemes vala. Láttam ott már csinos istállóban folyvásti lóherézés mel-
lett, simára kefélt roppant helvécziai teheneket, de láttam nagy füge-üveg-
házat is, mellynek tetejét fedeles kocsi gyanánt leereszteni, és ismét
felhúzni lehetett. Láttam egy magas ajtó" egyik szárnyába benyúló üre-
get, hová ha ki belépett , lábalatti rugványos forgony" löktetése által csak
egyszerre eltünt és a" szomszéd szobában találta magát. Megvolt még
akkor a" 12 arany és 80 darab ezüst tégla, meg egynéhány csupa ezüst ,
egynéhány bearanyozott súlyos ezüst kupa.
; Mindezeket egyedül azért említém, hogy kitessék a közelebb
mult idő" fuvalmával megihletett szellem, látható "s hallható körülmé-
. nyekben is , egy hatalmas nagy aristocratiai háznál, hol, kivévén a" ház?
urát, minden aristocratiai lélekkel vala meglehelve; mert a házi gazda
csak fejében "s élete" módjában és körületeiben mutatott aristocratát , szi-
vében pedig és tetteiben a legemberszeretőbb halandó vala, ki az aristo-
cratiai erények" büszkeségével ugyan, de nem dölyfével, a? democratiá-
nak pedig csak hazafiui bátor buzgalmával, nem pedig ollykori nyerse-
ségével, vagy zsugoriságával, vagy irígykedéseivel tünteté ki magát.
Nyárban p. o. kirándult több hetekre trencséni fürdőibe, hol nemcsak
ingyeni igen tisztességes fürdők valának alkalmazva az ügyefogyottak
számára, hanem a" szegények , (még a? zsidókat sem vévén ki) ingyen is
tartattak, és minden szükségessel elláttattak az uraság költségén. A" ki-
sebb "s ügyefogyottabb nemesség" pártfogása, valamint a" jobbágyság vé-
delme, s a" szegények" gyámolítása, fővonata vala még az akkori nagy
aristocratiának , melly erényeinek példájául lehetett nézni az Illésházyak"
legutolsóját.

938

180 j A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI

De a" müvészetet is ápolá. Valódi remeklő ügyességgel jártatta
ujjait a zongorán. A" hangokat rejtő órás-szekrényeket készítni annyira
ügyes Melzel, ki azóta Éjszakamerikába származott el, és ott erőmüvészi
talentumával olly igen "s olly méltán felpénzelé magát, legelső nagyobb
óramuzsika" mozgonyát több ezer forintnyi jutalmaztatás mellett, gróf II-
lésházy István" számára készítette. És csupán a" maga mulatságára fordí-
tá-e a gróf az új találmány" bájait? korántsem; meglepeté ebéd felett a
hol édes hol zajgó szekrényes muzsikával édes anyját a" legszivesebb "s
leghálásabb magzat, ki szülőjének minden neszére szüntelen csak azért
figyelmeze , hogy neki minél több élvezeteket szerezhessen !

Az Illésházyak" utolsója" életrajzolójának" nem vala szabad az effé-
léket elhallgatni, mert nem csak a" jó hazafit, a" jó polgárt, a jó és kegyes

nagy urat, hanem benne kora" szinével együtt az embert is kelle festenie,
és pedig azon embert , kiben a" nagylelküség a" szivülettel, valamint az
elmésség a" szilárdsággal, méltósággal és enyelegni tudó nyájassággal
kezet fogott.

1802tól egész az 1825ki országgyűlés"? mintegy derekáig, mind-
egyikén, mint kétszeres örökös főispán nagy befolyásu részt vőn, és
többnyire a" legnevezetesebb országos választmányok? előlülőjévé nevez-
teték ki mostani nádorunktól.

1805ben az auszterlitzi ütközet után Ő Felségétől sietve Holicsra
hivattaték , "s a" haza siető Sándor orosz császárnak kisérőül adaték , kit
kastélya kapujánál elfogadni és sátor alatt szokott udvarias tisztelgés-
sel, a nem mulatható fejedelmet mind frisen, mind dúsan megreggeliz-
tetni, és becsülését megnyerni jutott szerencséje.

Az 1807ki országgyűlés után 1808ban alkanczellárnak jegyezte-
ték ki. Csak egyszerre híre támadt, miszerint a? kinevezés már meg-
történt, úgy hogy édes anyja örvendeznék neki és a" hazának; de ő
maga nem hitte, s azt mondá: , meglássa, édes asszonyám , semmi sem
lesz belőle." Midőn igy beszélgetnének, TEAM érkezik. Kikapni mo-
hón gróf István komornyékja" kezéből a" levelet, azt rögtön feltörni ,
sas pillantattal átrepülni, "s íme" az a" burgundiai, azaz: arany gy sua Vvi-
tézi nagy rend" keresztjével megtiszteltetését foglalja magában. "Úgy-e
jövendőlém , mondá mosolyogva édes anyjához fordulván: , semmi sem

sss án . sa ő s tl ÜKKKKKKKEtÉ

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 181

lesz belőle." Igy a" nagy befolyásu , "s gróf István" vállaira minden tekin-
tetben illő hivatal! reménye, mintegy balzsamul igen nagy ugyan, de
puszta diszszé változék! Miként és miért történt ez? bízzuk azt a? min-
den titkot elébb feltakarni szokott későbbi biographusokra.

1809ben minden veszedelmét az ellenségi beütésnek hazánkba,
minden áldozatokkal együtt, mikor az szükségessé lón, férfiasan állot-
ta ki. Ekkor nyújtatott alkalom gróf Istvánnak istenben boldogult I.
Ferencz királyunk iránt mély hódolatát kimutatnia. A" wagrami ütkö-
zet után t.i. Ő Felségét a?" koronaörökössel, mostani nagyszivü királyunk-
kal, házánál elfogadhatni vala szerencsés. A"? hátrálás" zavarodásai közt
Ó Felségök" podgyászainak jó része is elfoglaltaték egy szövetséges orosz
csapattól, úgy hogy gróf István azon szerencsés gyönyörűségben része-
sült, miszerint Ó Felségöket némi szükségesekkel elláthatta, "s azokkal
magyar szivességgel nekiek hamarjában szolgálhatott. Egyazon kocsiban
utazván ez alkalommal mostani királyunkkal, nekem több , igen érdeke-
seket beszélt el az akkori koronaörös nagyszivüségéről, melly magát
azóta még nagyobb szabásban "s mértékben tüntethette ki, és valóban ki
is tüntette.

Ugyan az évben 1809ben t. i. a, pozsonyi vizár által károsulta-
kat, tetemesen és szokott nagylelküségével gyámolította.

A" papirospénzzel bajlódó 1811iki országgyűlés után az 1813ban
pusztító vizáradások" kárai megvizsgálása- és enyhitésére Tencsén, meg
még más négy szomszéd megyében, biztosul neveztetvén ki, nagy sze-
rencsével követett el mindent, hogy a" károsultak a kormánytól is se-
gítessenek. Ekkor se? hiányzott maga részéről a bő segedelem, mert
a" felebaráti szeretet, sót a? nagylelküség mintegy elhagyhatatlan lakást
vőn nagy szivében, hol a?" valódi szükség mindenkor, a" tettetett pedig
nem ritkán menedékre talált.

A" béke helyreállása után, az országgyűlésen kivüli segedelmek-
nek mind pénzben, mind élelemszerekben kivetése és sürgetése már
azért is olly nehezen kivihető rendszer vala; mert az első szükségű ter-
mékek" növekedő ára, kivált országunk? termékenytelen és népesebb vi-
dékeit éhenhalással fenyegeté. Ezen állodalmunk elleni, valamint felet-
te nyomasztó és káros rendszert tehát gróf Illésházy, a" kétszeres örökös
főispán, teljességgel nem akarta gyámolítani.

152 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

Hú jobbágy s jó hazafi levén egyszersmind, búsan érzé magát tüz
viz közt helyezve a kormány" és az országos közállodalom" ellenkezései
közepette. Legmagosabb fokig emelé a? bút, mellyhez (bár az, annyi
nemben és tekintetben ót már olly gyakran szállta meg) nagy , de nem
kemény lelküsége mellett is nem szokhatott, méltán imádott édes anyja
veszte 1822ben.

Ezt rögtön követé országgyűlés" tartása" elmellőztével az ujonczok"
kivetése, és az adó" behajtandósága pengő pénzben. Mivel ez iránt változ-
hatatlannak hirdetteték a" fejedelem" akaratja, nem maradt egyéb hátra,
mint egy időre főispáni székétől Trencsénben , elvonulni. Gróf Erdódy
József elkövetett ugyan mindent nem csak mint kanczellár, hanem mint
jó barát is, hogy őt hajlóbbá tegye, sót királyi biztosnak is kineveztet-
ni irányoztaték ; de rendíthetetlen marada, mert nem a" nép" fölsegéllése
forgott kérdésben, mint 1813ban. Nem lehetetlen, hogy gróf Istvánnak
szilárdsága sietteté végképen, és talán leginkább a" közalkotmányunkat
újra megint körülbástyázandó 1825ki országgyűlés" tartását. Azon ismét
kitünőlegi hazafiusággal viselé magát, holott már annak elejével tisztelte-
ték meg főasztalnoksággal.

Hibáznak , és nem ismerték nagy lelkét, kik azt vélék , hogy va-
lamelly neheztelés miatt hagyta volna el az országgyűlést ennek dereka
felé. De hiszen ez ellenkeznék nemcsak grófillésházy István", hanem mos-
tani igen nagy nádorunk" nagylelküségével is, kit a. vélemények" kü-
lönbözése nem csak nem sért, hanem még toldja nála azon becsülést ,
mellyel a" szabad lelkű emberek iránt olly szivesen viseltetik. Tudja és
tapasztalta minden, kivált az 1791ik országgyűlési munkálatok" új meg-
rostálása" alkalmával, hogy jelenlegi nádorunk ám a" valódi szabadelmú ,
hogy szabad nemzet közt tölté csaknem egész életét, mellyet egészen sza-
badságunk-, virágzásunk- és boldogságunknak szentele, sót hogy még
gyermekeit is közjavunkra és diszünkre nevelte; szóval: hogy ő multat,
jelent "s jövőt összefogó bölcseséggel párosult hazafiuságánál fogva, Ma-
gyarország leghiresebb és nemzetünk" hálás emlékezetében méltán örök-
re élendő nádora.

Azért hagyá hát oda gróf Illésbázy István az országgyűlést, mint
legmeghittebbei bizonyíthatják; mert süketülést kezde észrevenni magá-

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG. TAG FELETT. 183

ban. Nem egy országgyűlési tagnak jó lenne ollykor némának , de soha
se kellene ott senkinek is süketnek lenni. Hol ellen, hol viszhangokat
kivánnak a" közgyülekezetek" tanácskozásai, és nem érdekesebb-e olly-
kor magánál a" hozott törvénynél, ennek akár fájdalmas, akár könnyü
vagy szülése vagy születése? Senki sem akarja élete" vége felé jó hirét s
nevét veszedelmeztetni. Ugyan miként szóljunk, mikép" feleljünk, ha na-
gyot hallunk , és nem foghatjuk fel a mondottakat? Ha valakinek, úgy
a" legutolsó gróf Illésházy István" kénytelenítetett némaságáról az ország-
gyülésen, lehetett volna mondani: , illius silentium calamitas publica est."
Azért kért főispáni helyetteseket is, megelégedvén czimeinek megtartásá-
val, de mit nem egyszerre, és csak későbben nyere meg mind a két me-
gyére nézve. Ezen süketülés magyarázza meg azt is: miért nem jelent
meg a" m. t. társaság" gyülésein? holott annak tagjai közzé számláltatni ,
igen nagy megkülönböztetésnek tartá.

Az utolsó Illésházy" hazafiuságáról , szabadelmüségéről kétkedni ,
vagy őt hona! előmenetele "s szabadsága iránt hanyagsággal vádolni, va-
lódi bűn. A" legközelebb országos választmányok" alkalmával benyújtott
külön szavazatot, a" megelőző censura" tárgyában, hazánkban ugyan mely-
lyik vármegye méltatta a" szavazat szerzőjéhez ritka lelkesüléssel irott
levélre? Trencsén.

Növekedő korával, mind jobban jobban fogyott hanyatló egézsé-
ge. Szerfeletti bókezüsége" következéseit is házi állapotjára nézve mind
inkább inkább kezdte érzeni. A" likavai uradalom iránt javára ugyan,
de szorítóbb alkudozások mellett kisebb sommára leapadt, és még is
közbejött halála miatt végre nem hajtatott egyezés" akadályai hátráltaták
a maga idejében betöltendő reményeinek sükeres segedelmét. Sovárog-
ván tehát nyugalmasabb vénségre, mint becsületes ember pedig hitelezőit
mind egy krajczárig ki akarván elégíteni, és nem hajtván azon pulya
lelküek" tanácsára, kik ót ezen szándékról lebeszélni ügyékeztek, 7s a
rajta uzsoráskodottak ellen felingerlék, és kiknek aristocratiai büszke-
séggel azt válaszolá: , mit Illésházy aláirt, annak szentnek kell lenni."
Kül és felföldi birtokait folyvást eladá, miután már elébb a" handzsabégi
uradalmat hasonló czélból elidegenítette volna, de elébb a" trencséni, ki-
vált kisebb nemességnél kint levő 50,000 forintját elengedé. Más hatszáz

184 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

ezer körül követelhető részletes adósságokért még ekkor sem akart sen-
kinek is alkalmatlankodni. A" trencséni birtokokért, ha nem olly lel-
kiösmeretesen szavát álló ember , többet kaphatott volna, mint kapott.

Nem ölelhetvén, nem boldogíthatván törvényes maradékot, va-
lamint már elébb nem felejtkezhetett meg szép nagy lelke ez alkalom-
mal is , az egyedúl neki az égtól adott és meghagyatott , "s még is csak
sajátoknak érzett és ösmért sarjadékairól. Végképen Pozsonyba, és
Csalóközben keblezett szárvai uradalmába költözék 1836ban. Minden sze-
me számos jobbágyainak és szives lelkötelezetteinek szerte könyezett ,
csak az általa számtalan boldogultak közűl több hálátlanoké nem.

Nem kastély ugyan már többé, és sok becses régiségek" rakhelye
a trencséni vár, hanem áru-, portéka- vagy magtár; de készül a budapes-
ti hid, indúlóban van a. Buda felé futandó vasút, és megrakandja ismét
az egek" végzete szép anyaföldünkből kibuvandó, ha talán nem is tar-

tósabb, de kényelmesebb izlésű palotákkal hazánkat, a mindent min-
denha újra tenyésztő "s felemésztő halhatatlan Saturnus" számára.

Nagy szerencsétlensége vala az Illésházyak" utolsójának , akkor
midőn a" valódi vagy szinlett szükség, malasztos keble elibe került, szo-
rosabb vizsgálathoz nem tudni , és hogy a? jóságávali visszaélés, és há-
látlanság, bár búsitott irgalmas nagy szivét, valamennyire legalább meg
nem keményitheté. Nem annyira a" szükségessé lett fölöslegeknek és ké-
nyelmeknek , mellyekhez annyi éveken keresztül szokott vala, magátóli
megtagadásai tépték végső napjaiban lelkét, mint azon tehetetlenség ,
miszerint a még akkor is hozzá folyamodókon többé nem segíthete. Igy
még a nagy erényeket is mérték" kisérete nélkül, fájdalom és bú követi !

Egy évvel halála előtt szerencsétlenül megsikamlott. Bukva ro-
gyó esése úgy megrongálta egész testét és kivált karjait, hogy orvo-
sok" tanácslatából a" budai fürdőben kénytelenítetnék enyhületet keres-
ni. Vissza is adta ez karjainak mozgalmát, de gyógyíthatatlannak lát-
szott még önmagának is a! rák , melly gyomrába kezdé magát befészkelni.

Végrendelete csinálásához látott tehát. Végrehajtóul sógorát , nagy
méltóságú gróf Cziráky Antalt , a" ministert , jelelé ki.

EMLÉKBESZÉD GR. ILLÉSHÁZY ISTVÁN IG, TAG FELETT. 185

Legérdekesebb abban holttestének felbonczoltatása iránti kivánata ;
tartott t. i. eleveneni eltemettetéstől. Az is figyelmet érdemel abban,
miszerint nemzetségének azonságát állítja az Esterházyéval. Minden fen-
maradt ingó, ingatlan vagyonát feleségének hagyja, kitól felette érzé-
kenyen és a" legbánatosabb szivvel veve búcsut. Nem enged mindenes-
tül 1000 aranynál többet temetésére fordítatni. Lehet gondolni, mi-
kép" nem felejtkezék meg cselédeiról. — Kiknek közülök nyugpénzt
nem rendelt, azokat vagy szolgálatban megtartatni, vagy ennek elvesz-
tése" esetére nyugpénzeztetni parancsolja. Illésházán a" Csalóköz" úgy ne-
vezett Vottha" füldében Szent-Péter nevezetű kápolnába, mellyet atyja
öregbített, mint ősei sírboltjának rejtekébe, az ő dicső poraik mellé
akarta letétetni hamvait. Dús könyvtárával , "s az abban találtató számos
és érdekes kéziratokkal a magyar museumnak még elébb kedveskedék.
Ezek minden országgyűlések" naplóit is foglalják magokban I608Stól óta,
"s az ezen évit, valamint 1580tól fogva egész halálaig önmaga külön
naplókönyvét is Illésházy Istvánnak, a" hires nádornak, saját kezével ma-
gyarul irva.

Irtóztató fájdalmas nyavalya a gyomorrák. Enyhületűl a" Bécs
melletti bádeni fürdőbe utasítaték a" szenvedő, Károly herczeg? főor-
vosához , hova el is ment junius" elején 1838ban, "s ott mondhatlan szen-
vedések után, mellyeket stoabeli béketüréssel viselt el, édes és tóle
olly igen szeretett hazáján kivül, a" római anyaszentegyház" végső szent-
ségeinek felvétele után húnyt el örökre , "s költözött ki e" világból élete
76ik esztendejében azon év! julius" 30kán 9 órakor estve a" dicső Illés-
házy nemzetség legutolsója !

Azt mondá róla mindjárt halála után gyóntatója: , még nem ke-
rült előmbe olly bünös, mint ő, ki teljességgel nem akart jobbnak látsza-
ni, mint a! millyen volt.""

Úgy tüntetém ót elő, miként majd az utókor gyarlóságaival és
erényeivel együtt látandja. Ezek amazokat véghetetlenül felülhaladták
benne. Őt mint hazafit, mint hív jobbágyot, mint korának igen nagy,
igen jeles urát, és mint embert is ügyekezém rajzolni. Csak testéről és
külsejéről nem szólottam még.

AI. T. T. ÉVK. v. 1. 24

186 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTENETEI.

Nem volt ez kevésbbé jeles bensőjénél. Közép, izmos, vállas ter-
met , lelkes arcz, sasszem, sasorr, saspillantat, hajlékony s még is fér-
fias testtartás és járás, szöghaj, mosolyokra kész ajak; az egész, tiszte-
letet parancsoló és szeretetet gerjesztő. De ez már mind eltúnt előlünk !
valamint lelke és sok erénye, melly élete? sugáraiból gyűjtve "s föleleve-
nülve, egyedül az emlékezetben tükrödzik.

Fogadd el hát minden kitünőségeid mellett szerencsétlen nagy lé-
lek! megint honom" egyik lehullott csillaga! hazám nevében is legszí-
vesebb sajnálatomat, hogy isten törvényes fiumagzattal meg nem áldott ;
mert ha ezt ad és megtartja , alig lesz található árnyék fényeid körül.

EMLÉKBESZÉD B. PRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT. 187

VIII.

EMLÉKBESZÉD
BÁRÓ PRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT.
MONDOTTA
A" M. TUDÓS TÁRSASÁG" XI-DIK NAGY GYÜLÉSÉBEN, SEPT. 4. 1840.

D. SZÉKÁCS JÓZSEF LT.

Báró Prónay Sándor felett szólandok , ki megérdemli, hogy az utó-
kornak általadassék.

A" dicsóket dicsóítni dicsőség; de e" feladást méltán megfejteni
épen ollyan szép , mint millyen nehéz. Szép, mert az, ki a dicsót úgy
állítja elő, hogy az eredeti a, másolatban magára ismerjen, az örökségnek
dolgozik. "S ez, úgy hiszem, szép. De a" szép, nehéz. Nehéz, mert a
nagy törpévé leszen, ha kontár dicséri. Achillesért hevülünk, mert Homér
énekel; Philippet megvetjük , mert Demosthenes szól. A" dicsőt méltó-
an dicsőítni, nehéz. Ki ehhez nem ért, az szégyent arat. Ha munkám
végén bérem ez leend, nem volnék első, ki így aratott. De ez nem ret-
tent engemet, Nem mintha gyarló erómben bizakodni szerénytelen vol-
nék , hanem mivel szent ügyben izzadok. Szent ügyben bukni szebb ,
mint galádban győzni. Ott megszánva hullunk el, itt átok leng a ki-
vívott babéron. A? piruló szégyen a" halvány átoknál szebb virág. Amaz
élet" emez halál jele. Midőn népvédő Leonidas" hamvain a néptapodó
perzsát állni látom, úgy látszik nekem , hogy a? halott él "s az élő halott,
Tehát bátor lélekkel fogok kitüzött tárgyamhoz.

Prónay Sándort László nemzé, a" derék atya a" méltó fiat. Szüle-
tett Acsán 1760. april 17kén. Nevelői szigoruak , gyakran mértéken túl,

24"

188 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

mint maga sokszor emlegette vala. Lykurgnak szive esett volna meg a" vesz-
szőzés alatt vívódó gyermeken, ki, hová fogékony lelke önkényt vonzá ,
verve űzeték a" tudományok" szentelt csarnokába. Lelke győzött a" kino-
kon, de tolmácsa, a" nyelv, ez iskola óta hebegő maradt. Innen kike-
rülvén tehetségeinek további kifejtését honi intézeteinkben kezdé, kül-
földi egyetemeken "s utazásain, sót, mivel ő csakugyan sírjáig tanult,
egész életén keresztül folytatá befejezendő azt az örökségben, hová 1839.
februar" 5kén költözött. Egy hiján nyolczvan évig élt, "s a? halálon ki-
vül, minden jók kivánák, vajha tovább élt legyen. Mert ő közhasznú
férfi volt, "s az illyenek mindig korán, a közártalmuak mindig későn
halnak. Közhasznuságáról vallást tesznek élte" minden útai, mellyeken
az emberiséggel, a nemzettel, a" honi literaturával, hitsorsosival "s ön-
magával érintkezésbe jött. Mert mindezeket szeretettel ölelte. Kedves
volt az alkotó előtt is, épen mivel ót, a" szeretet istenét, embertársai-
ban szereté. Ez az igaz vallás.

A" lélek késztet nyomról nyomra kisérni őt élte" útain, hogy lát-
hatnók — "s benne némileg magunkat — hogyan örült, hogyan szenvedett,
mit tón, mit mulasztott, hol kellett kevesebbet hol többet tennie, hogyan
érzett, gondolt, akart, hatott, "s valljon az érdemet méltató szent igaz-
ság, borús vagy derús homlokkal állana-e ez elszenderűlt ember" ham-
vain. De szabályaink, mellyel csak Prónayt a" nyelv- és literaturabarátot
rendelik megismertetni e? helyen, visszautasítják e? késztetést. Isten lát-
ja lelkemet, mennyi önmegtagadásba kerül: nem lépnem ált ez uttal
törvényünk" szavát.

Mert nem literaturánk" mezeje az, hol Prónay koszorúkat aratott.
Tagadhatatlan ugyan, hogy itt is sokat tőn, kivált ha nem annyira írott
munkái, mint tudósaink? pártolása, tudományaink" öregbítése , tudomá-
nyos intézeteink" alapítása "s fentartása szerint méltatjuk tetteit. T.i. ő
sokat írt ugyan, de vagy nem nyelvünkön, vagy philomélaként, melly
szerényen csak magának énekel. Nem dicsérhetjük, de nem is vádolhat-
juk érette. A" magyar nyelv" grammaticáján kivül, mellyet halála előtt
sajtó alá készített , alig van csak egy befejezett rendszeres munkája is.
Kedvencz tudományai a" természet, a" történetek, a nyelvek körül fo-
rogtanak. A" történeteket egész kiterjedésökben müvelé, de kiváltképen

EMLÉKBESZÉD B. PRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT. 189

a két testvér hazáét , az ázsiai népek" ethnographiáját, a keresztény egy-
ház? viszonyait. És itt a" viselt dolgoknak nem csak vázlataiban volt ho-
nos, hanem csoda hűségű emlékező-tehetségénél fogva még a legkisehb
részletekben is. A" természettudománynak azon részét kedvelé leginkább,
melly a" növényekkel "s legközelebb a" kertészettel foglalkozik. FE" nem-
ben nem csak ritka, de honunkban egyetlen remek munkák diszesítik
könyvtárát. A? nyugati nyelveken kivül legörömestebb nyomozá a" mon-
golt és mandschut "s általában azokat, mellyeknek nyelvünkkel rokonsá-
ga vitattatott. De mindezeknek tudása sírba szállt vele. Az utóvilágnak
nem hagyott egyebet, mint Acsán , futó homokra "s mocsáros helyekre ezer
bajjal varázslott édenét — ezen élőkönyvét — melly fűvészeti tekintet-
ben érdemel figyelmet, és tanúságot ad, hogyan győzhet az ész és ingat-
lan akarat a? természetnek mostohaságán. Hagyott ezenkivül megbecsül-
hetlen ritka könyveket, mellyek ha rejtekeikból oda juthatnának, hol a
természetbúvárok könnyen használhatnák, egy út két czélhoz fogna ve-
zérleni. T.i. az utód saját érdemével eldődének nevelné érdemét. Nehéz
volna tán meghatározni, valljon e? kettős czélnak létesítése dicsőebb-e

vagy remélhetőbb-e?

Ő tehát közvetlenül, irott "s kiadott munkák által nem gazdagítá
literaturánkat ; de közvetve, virágzását hathatósabban mozditá elő, mint
nagyjaink között igen sokan nem. Fiatal korában Erdélyt utazá be, ho-
vá szeretett neje "s rokonai iránt, a tapasztalás reménye s hihető-
leg tán azon vágy is vonzá, hogy lássa a boldog férfi szerető karok
közt azon hazát, mellynek történeteit a" tizenkét éves gyermek, neve-
lói sujtó kezek alatt sírva irta meg. Ezen utjában ismerkedék meg Aran-
kával "s levelezéseik mutatják, milly hathatósan munkálódtak ugyan-
azon czélra. Atyja, László, jutalmat tőn ki magyar pályamunkákra olly
időben, hol az illy vállalat a millyen ritka, olly hathatós eszköz volt ár-
va literaturánk" emelésére. Fia, a" mi Prónaynk, atyja halála után felfo-
gá az ügyet "s Kis Jánosnak ezen legrégibb és még mindig legújabb élő
irónknak itélé a" kitűzött s megérdemlett jutalmat. A? bel- és külföld
tudósaitól környeztetett. Örömest keresék, mert örömest láttatának. Ta-
nítva és tanulva mulattak nála, mert arra képes, erre kész vala. Fessler-
ben az üldözüttet védé, az írót becsülé, a" kiadót gyámolítá. . Ha nyel-

190 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI,

vünket nem, édes hazánkat pártolá vele, mellyról egészen, mellynek
félig írt. Bessének "s Csomának sokkal biztató utjaikra bőven adott, mit
sokan bővebben adhatának — pénzt; bőven, mit sokan épen nem nyujt-
hatának — tudományos utasítást. A" magyar Academia" létesültét. meg-
előző privát tanácskozások gyakran nála tartatának; midón később hivata-
los színt öltöttek magokra , részt vőn bennök mindenütt; "s a. mint végre
az annyiaktól várva várt intézet felállott, tőkéjét 2000 forinttal nevelé ,
"s mint igazgató tag osztályának üléseiben szüntelen jelen volt. Kazinczy
és Berzsenyi megzengték , "s ezek, mint tudjuk, sem bálványimádók , sem
szolgalelkek nem voltak: ók az érdemeket éneklék meg benne.

Az érdemeket! De valljon valóban érdemek-e ezek? Mert a!" köl-
tók" dicséretei gyanusak voltak minden időben, mint kik a" szegény kö-
telességet gazdag erény, a" zsarnokokat egy kis otiumért istenek gyanánt
magasztalák. Igen is, ezek érdemek, mert önkénytes áldozatokon alapul-
nak, számos évekre terjednek, nem mellék czélzásokból , hanem az ügy-
nek tiszta szeretetéből fakadnak, nem pillanatnyi fellobbanás, hanem ben-
só tartós meggyőződés gyümölcsei, "s szerzőjöknek akármelly értelem-
ben vett tehetségéhez tiszteletes idomban állanak. E" szempontból tekint-
ve ezen érdemek nagyok. Vessd össze néhányakéival s csökkenni, soka-
kéival "s szemlátomást növekedni fognak. A" néhányak alatt értjük azo-
kat, kik literaturánkat az örökségnek írt munkákkal gazdagíták, vagy
önkényt szegényekké lettek ideiglen, hogy ügyünk gazdagodjék százado-
kiglan, kik szenvedtek hőséget és fagyot, gúnyt és félreértést, hogy
szenvedéseikból üdv áradjon értelmi , erkölcsi "s külső jólétünkre. Azon
keveseket értjük, kiknek hamvainál a?" legékesebb nyelvü szónok, némán
borulna le gyarlóságának leverő érzetében a" dicsőknek halhatlan művei-
re mutatva, mint egyedúl méltó tolmácsaira annyi észnek, szivnek, ál-
dozatnak. Prónay ezekhez mérve csak a? középszernek áll tisztes fokán.
A" sokak alatt azokat értjük, kik ügyünk iránt vagy részvétlenek, vagy
hütlenek; azokat, kik a" jobbágy" izadásán szerzett vagyont tudj" isten a"
földnek melly szügében szórják el, elpazarolják lovak "s hintókra, —
tán lejárni embert; pamlagokra, —. senyvedni rajtok; asztalokra, — a!
halálnak inni áldomást ; ssmphoniákra , — nem hallani az inség siralmát;
kényes ebekre, — hogy irígyen nézzen rájok a pór; ollyanokra, hol

EMLÉKBESZÉD B. PRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT. 191

gyönyört szereznek átokért; tüzes kövekre, — gúnyul akasztni hamvadó
tetemre; fényes palotákra, — márvány küszöbén koldusba botlani, —
szóval mindenre a" mi mulandó, semmire a mi örök, mindenre a" mi
magoké, semmire mi a" honé. Azokat értjük , kiknél a nemzetiség üres
hang, kikben a" hazafiságnak csak árnyéka sincs meg, kiknek mindenök
idegen tólünk , kivéve talán magyar nevüket, és még ezt is németesen
ejtik. "S ezek még angyalok azokhoz képest, kik egyetemes ügyünkhöz
hútlenúl , literaturánk", müvelödésünk" , nemzetiségünk" haladását gátol-
ják. Ha meggyőződésből tennék , irgalmat kérnénk az égtől reájok. De
öket egészen más okok vezérlik , mellyeket feltárnék előttetek, ha nálam-
nál jobban nem ismernétek azokat , de kivált ha eléggé mester, vagy elég-
gé kontár volnék a" keserút édesen ejteni. Prónay ezekhez mérve — ha
csakugyan nem vétek az illyenekhez becsületes embert hasonlítani —
Prónay ezekhez mérve — szent és óriás.

Azért nem foghatám meg soha, miként nevezheték ót némellyek
magyartalannak "s az idegen ajkuakhoz szítónak, mit vád gyanánt hoztak
fel ellene. Ez mai időben annyit jelentene, mint hazánk" törvényes nyel-
vének rovására idegent terjeszteni "s így ellenkezni a" nemzetnek ünne-
pélyesen kifejezett akaratjával, melly valahára egy nyelvet kiván, hogy
egymást értsük, hogy egyek, "s ha nagyok nem is, boldogok legyünk.
E" czélok tiszták, "s az, ki ellenök szegül, vétkezik nemzete ellen és
korszerütlen bünt követ el. Ezt tennünk nem szabad. Ezt Prónay nem
tevé soha. Honnan tehát ama" vád? Megmondom : sokan közöttünk amaz
említett czélok" elérése körül fonák eszközökhöz nyultak; nem jutottak
eszükbe azon okok, mellyek Babylon? tornyának felépülését lehetetlenné
tevék; nem gondolák meg, hogy Róma nem egy nap épült, s hogy azon
gyermeket nem fogja megszülhetni egy pár év, mellyen nyolcz század
hasztalan vajudott. Ki fog az ötven éves tölgynek derekából sövényt
fonni akarni? Pedig azt hallók: hogy itt ott ráparancsoltak az idegen aj-
ku őszökre, hallgatnák a" szent ígét olly nyelven, mellyet nem értenek.
Mi más szavakkal annyit tesz, mint a" vallást, a" legszentebbet s ennek
gyümölcsét, az erényt, alája rendelni a" nyelvnek, 7s igy a czélt esz-
közzé az eszközt czéllá teni. Ez bün az emberiség ellen, mellyet ha el-
követnénk — nem hiában nyomom meg —le nem mosna rólunk a" magyar
tenger, a nagy Adria.

192 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEL

Prónay a magyarhoni evangelicusoknak főfelügyelője volt, s ezek,
tán Dunántúlt kivéve, nagyobb részint idegen ajkuak. Ezek közt sokan
vagy azt hitték, vagy némelly bujogatók azt verték beléjök, hogy az em-
lített tekintetben igazságtalanság történt velök. Eljöttek tehát Prónay-
hoz, "s ez tisztéhez képest kihallgatá őket, bajaikat orvosolni és úgy
igyekezett elintézni, hogy panaszaik és a nemzet" kivánatai az egésznek
javára nézve üdvösen béküljenek ki. "S így Prónaynak épen erénye vette-
tik némellyektól bűn gyanánt szemére. — Aztán —legyen szabad e" vádnak
egy nevetséges oldalát fognom fel, előre bocsánatot kérve, hogy a komoly
közé nevetségest vegyítek — azt higyjük-e, hogy példáúl a magyar és tót
nyelv nyolcz századon keresztül szemérmes jegyben jártak egymással?
Sót egybe keltek, a magyarosított tót és tótosított magyar szóval,
mindmegannyi magzatok, ezen egybekelésnek sarjadékai. Csont az én
csontomból és vér az én véremból. Újabbkori iróink pört indítottak e
házaspár ellen, (s azt követelték, hogy a gyermekek osztassanak meg.
Méltán-e vagy sem , azt vítatni nem ide tartozik. De az szent, hogy a
ki itt czélhoz akar érni, annak mindenik nyelvet alaposan kell értenie.
"§ ha így Prónay , a magyar grammaticus , tótul is tanult, ollyasmit tőn,
mi minden magyar grammaticusnak becsületére válnék. — Végre ha mind-
járt eldöntő okok hozatnának is fel ellene, mellyek kétségen kivül he-
lyeznék, hogy itt vagy ott eltérő irányt követett, két körülményt lesz
szükség meggondolnunk előbb, hogysem a" dicsőültnek vádolására gyar-
lóan hajlanánk. Azt, hogy hol ügyünktóől eltérő irányhoz látszott szíta-
ni, szentebb érdekek forogtak fenn" mint a" nyelv" érdeke; s azt, hogy a
csaknem nyolczvan éves őszben az akarat" ereje hanyatlott, "s így a
vád azon emberek" fejére hull vissza, kik a" tisztes vénnek hivatalos ha-
talmával visszaélni hűtlenek valának. "S ha még mind ez kevés fogna
lenni, nyomozzuk az apáknak szellemét a" fiakban, a" holtnak elveit
örökösében és némuljunk el.

"§ csakugyan itt, mintán Prónayt áltvezetém előttetek literatu-
ránk" mezején, el kellene némulnom nekem is. Azonban mivel hatásának
egyéb közei a mondottakkal közel rokonságban állanak, vagy azokat fel-
világosítják , vagy felülmulják, nem szabad végkép hallgatnom felőlök.
Röviden szólandok. De ha még is neheztelésteket vonnám magamra ,

EMLÉK BESZÉD BPRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT. 193

amaz ó világi tanítványnyal így kiáltandok: Büntessetek, de hallgassatok
meg ! i

Prónay az országgyűléseken is tőn némelly dicséretre méltókat.
1791 óta 1836ig jelen volt nagyobb részint; nem helyettesekkel pótolta-
tá magát. A" rendszeres munkálatok" készítésében a" mult század" végén,
újjá öntésökön 1830ban tetemes részt vón, melly végre 1825ben az or-
szággyüűléstől távollétében neveztetett ki. Ezt kitüntetésnek tartjuk. 1830-
ban az országgyűlés elrendeléséről javallatot készített, melly figyelmet
érdemel. Tanácsolt azoknak , kik fiatalon özönlöttek fel, az ős anya" ja-
vát mozdítandók. A? bölcshöz tanulni jöttek, "s okulva hagyták el, és
helyette hirdeték szellemét. Szellemének pedig a tiszta közép vala bé-
lyege, egyaránt távol ama" legszélsőbb pontoktól, mellyeknek egyikén
ernyedtség, másikán túlfeszültség miatt veszélyeztetik a" köznek java.
Inkább félékeny mint bátor, vakmerő soha. Szító a régihez, nem elfo-
gultságból, hanem az újjal járó gyakran kétes és drágán fizetett nyereség
miatt. Szító az újhoz, nem divatszeretetből , hanem az üdv" miatt, mely-
lyet igért vala. A" visszást szüntelen ostorozá, a jobbat tudá és hirdeté,
de nem volt elég erós a" jobb ideát az életbe általküzdeni. Vezérnek
gyenge, a zászló alatt bátran harczoló. A" török viharok óta, a fran-
czia zavarokon keresztűl egész mostanig , készen áldozott, hol a hon ki-
vánta. A haza részben és egészben, első "s utólsó gondolatja volt.

De a" mező, mellyen koszorút aratott, valljon kimondjam-e? a
magyarhoni protestantismus volt, mellyet védett, összetartott, emelt.
Mind a" hármat szükség volt tennie, azon okoknál fogva, mellyek e" há-
rom okozatot szülék. Azon munkálatokban, mellyek II. József dicsősé-
gének egyik sarkkövét, a" türedelmi edictumot előzék meg , atyjával , ipá-
val "s másokkal együtt hiven dolgozott. Harmincz éves korától fogva,
egy milliónak bizodalma által, majd az evangelicus iskolák" majd az
egész testület" főfelügyelőjévé választaték. "S ef hivatalát úgy viselé, hogy
ha az ágostai hitvallásnakat úgy tekintjük, mint erkölcsi testet, ó volt
a" lélek, melly azt élteté; ha mint épületet, ő a" főoszlop , melly azt hor-
dozá, ő az alap, mellyen ötven évig a" viharok közt bizton nyúgodott;
ha mint egy kört, ő volt a" középpont mellyból kiindultak, mellyhez
visszatértek a" sugarak; ha mint nyájat, ő volt a" pásztor, ki kész vala

M.T: T; EVESVő 1. 25

194 A" MAGYAR TUD. "TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI

érettök hagyni életét. Senki olly tisztán nem örült javuknak, keservei-
ket olly őszintén senki meg nem osztá. Hol ünnepet ültek, ő jelen vala,
hol gyász érte őket, ő ott nem hibázott. Az , oszsz- és győzz"-nek ostora, az
olvasztásnak szenvedélyes barátja, a? kétségbeesésnek példátlan vigasz-
talója. Szegények vagyunk, mondának azok: ,jigen, de magatok"? sze-
gényei, ugy mond, érjétek be vele!" Szegények tudományos intézeteink,
mondának azok ; ő pedig : , Áldozzatok és gazdagok lesznek." A" hazának
müvelt férfiakat adunk, "s ő tanítóink" "s nevelőink" jutalmazásában nem
nyujt segéd kezet, mondának azok ; ő pedig: , Jutalmazzon azon öntudat,
hogy hazánk adóstok három század óta." Hogy pedig kevés szóba min-
dent összevonjak: javok, az ő java, bajok az ő baja volt.

Ha pedig Prónayt az embert akarjuk közelebbről ismerni, társal-
kodjunk vele küszöbén belül. Én az ószt csak élte? alkonyán ismerém.
Termete középszerű, meghajtva számos évek" súlyától; arcza gyengé-
den komoly, vidámságra kész; tekintete nyájas, bizodalmat ébresztő ;
ajkai szelid mosolyra gyakran , nevetésre ritkán nyiltanak ; a" vénségnek
szokott fellege helyett fiatal derültség üle homlokán; ha lelkesedve volt,
elfeledéd, hogy tüzes szemei hetven kilencz tavaszt láttanak. Nyelve nagy
mértékben akadozó, mintha a" természet figyelem" és türelemnek árán
akarta volna megérdemeltetni a? hallgatóval azon mély tudományt, azon
gazdag tapasztalást, azon szépségeket, mellyeket ezen ajkak rebegtenek.
Ha ismereteit olly ékesen adhatá vala elő, mint a" mennyi belső kegygyel
bírtanak , hazánk" termei gyász ünnepet ülnének miatta. E" nyelvhiány
miatt örömest vonult a" csendes magányba, mellyet olly bölcsen ritkán
használ ember. A" tudósok" és a" természet" könyveiben egyiránt jártas volt,
ha azokat megunta ezzel barátkozott, "s ha virágai közt elfáradott, gaz-
dag könyvtárában lelte fel enyhét a" bölcsek között. Báróságában büsz-
kélkedék, "s ez árnyékoldala volna, ha nem tudnók , hogy a? kolduló ne-
mest cúriájára szokta küldeni "s hogy a nemtelen, tudatlan, műveletlen
nemes utálat volt előtte. "S így büszke lehetett nemességében, ki azt
nem oklevelében, hanem a? sziv" és ész" kitünő tulajdonaiban helyezé. Az
inség könyörületét ki nem fáraszthatá , "s még a? tolakodó szemtelenség
is sükerrel számolt részvételre nála. Az elmellőzést fájlalá, a" kitüntetést
szereté, amazt keserüség" emezt, elbizottság nélkül. Senkit nem rágalma-

EMLÉKBESZÉD B. PRÓNAY SÁNDOR IG. TAG FELETT. 195

zott, "s még gyermekkori kinzóinak számára is — kiket gyakran emle-
getett — csak védokai "s könyei voltanak. Ha olly személyekről be-
széltek vele, a" kik tetszését nem birák, vagy kezeit némán tördelé , mi
mindig erkölcsi boszuságnak jele volt, vagy a" beszédnek más irányt
adott. Tetteket gyülölt, személyeket soha. Korán vesztett nejét, mint
mondani szokta: élte" őrangyalát, igen méltóan és síriglan gyászolá. —
Magzata nem levén, testvére" gyermekét, Albertet, fiáúl és örököseúl foga-
dá, "s millyen volt mint atya, azt fia mondja meg, vagy e! társaság , melly
atyja helyébe tagjáúl választá. Ezen fiára szállott vagyona , szelleme, ál-
dása; ezen fiú vidítá fel életét, enyhíté végső vivódásait s fogta be sze-
mét, midőn életfolyama az örökség" tengerébe szakadt.

Oda szakad mindnyájunk?" élete, mert az idő" tükrén ingó képek "
vagyunk. Az enyészet rálehel a" tükörre és a" képek nyom nélkül tün-
nek el. Csak az emlékezet eléggé emberi vagy embertelen: néhányakat
kiragadni az enyészetbóől "s áldást vagy átkot kapcsolva nevükhöz, ált-
adni őket késő századoknak. Az emberiség" angyalai vagy ördögei ezek.
Élniök kell azoknak és ezeknek, hogy a" törekvő erénynek legyenek elő-
képei, mellyeket kövessen, mellyektól borzadjon. Ki az, ki élni nem
kiván, ha lefoszlik róla a" sáralak ? ki az, ki az emberek" emlékezetében a
dicsók" sorában helyet foglalni nem vágy? Ezt elérnünk csak egy úton
lehet, ha boldogítva boldogulunk "s a" szent erényhez híven, egészen be-
töltjük a" helyet, melly a" gondviselés által kitüzetett számunkra. Ki ezt
megteszi, arra nézve a" sír halhatlan életének bölcseje. Prónay igyekezett,
leszámítva a" köz gyarlóságot , egészen betölteni helyét; azért még milli-
ók élveis holtak, ő holtan is él és — élni fog.

25

196 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

IX.

EMLÉKBESZÉD
GUZMICS IZIDOR TT. FELETT.
MONDOTTA
A" M. TUDÓS TÁRSASÁG" IX-D. KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 8. 1840.

CZUCZOR GERGELY, RT.

Midón a" tudományosság valamelly nagy és hatalmas nemzetben
elágazó mély gyökereket vere; ott, hunyjanak el bár koronként legmi-
veltebb férfiak, e" veszteségből eredő fájdalmat enyhíti némileg azon vi-
gasztalás , hogy az elköltözöttek" szelleme még számos rokon kebelekben
él és munkálkodik: de ha egy, a!" literaturához csak imént kezdett,
számra sem tetemes, nyelvének országos gyakorolhatásaért folyvást küz-
dó nép csak egyet veszítsen is jelesb irói közűl, méltán kesereg és sinli
a" csapást , fiatal csemeteként, mellynek bár mellyik részét érje sérelem,
csökken növésében, mig a" századnak magasra tetemesült tölgye, ned-
vekben bujálkodván, kiforrja sebeit "s tovább tenyész.

Nem feltételem, Nagy tekintetű Gyülekezet, régi, mármár kia-
padt fájdalomkönyüknek új eret fakasztani: de akaratlanul is visszara-
gad emlékezetem a multakra, "s előttem lebegnek azon dicsőültek ár-
nyékai , kiket rövid időszak alatt olly sürün, "s jobbára olly korán lát-
tunk sírba szállani, "s kikben zsenge tudományos intézetünk főtámaszait,
a hazai nyelv első rendű bajnokait siratja. És im, még egyik legjelesb
tagtársunk" — Kölcsey sírja körül állánk keservvel sziveinkben, "s mielőtt
érette e" nyilvánosság" szent teremében ünnepélyesen kebeleink a" legszo-
morubb érzelmekre, szemeink a" végtisztelet legforróbb könyeire olvad-

EMLÉKBESZED GUZMICS IZIDOR TT. FELETT. 197

tanak volna; ismét egy, mindnyájunktól szeretett , fáradhatatlan mun-
kásságu tagját, Guzmics Izidor bakonybéli apátot vesztette el academi-
ánk , "s benne a" szép literaturának egy lelkes mivelője, különösen a
hellen classicitásnak hév előmozdítója , "5 a magyar anyaszentegyháznak
felvilágosodott, józan elméú tanára tünt el. Őt ugyan homályos születé-
se fényes hivatalokkal nem kecsegteté, helyzete is, melly utóbb a" pol-
gári társaságban juta neki, korlátoltabb és kényesebb vala, hogy sem,
mint nép" embere polgári cserágat tüzhetett volna érdemkoszorújába: egy
pálya mindazáltal nyiltan állt előtte, egy pálya, mellyen a" szalmakuny-
hók" igénytelen növendéke is a" ragyogó paloták" nagy reményű fiaival le-
nézés nélkül versenyezhet; egy pálya, mondom, mellynek megfuthatá-
sára kiváltságok "s szabad levelek" bemutatása épen nem, csak józan ész,
és jóért lobogó sziv szükséges: tudniillik a. nemzeti mivelődés, a" tudo-
mányok" pályája. Ez volt ama" nemes czél, mellyet törekvéseinek elsó
ifjuságától kitűze, "s el figyelméből nem veszte mind lehunytaig. Ez éle-
tének azon fő oldala is, mellyet, mennyire az idő "s erőm csekélysége
engedik , kiemelni feltételem.

Guzmicsot, Nagy tekintetű Gyülekezet, nem áldotta meg a sors
olly kedvező állapottal, melly a" kisdedet legott polyájából a fentebb
rendszerű nevelés" csarnokaiba vezették volna be; ő közsorsú szüléktől ,
1786dik évben született Sopron vármegyében , a" vámos-családi malom-
ban, hol atyja molnár vala. Első oktatást nyolcz éves korában, anyja
testvére, Buday József szentgyörgyvülgyi plebánostól nyere Zala me-
gye" lövői járásában. A? bájos vidék, gyermeki játékainak bölcsője, na-
gyobb hatással lőn a" fiu fogékony lelkére, hogy sem a természet" szép-
ségeire fel ne serkentek volna érzelmei. A?" könyv, mellyból olvasni, "s
a" mit olvasott, énekelni kezde, Faludi Ferencz volt. Az olasz lágyságú,
könnyen folyó versekben nyiladozott értelme; az egyszerű természet ké-
pei, mellyeket a?" kies vidék éltete, olly tisztán, olly gyengédeden fest-
ve Faluditól, miként akkor magyar több nem feste, mélyen szállának
lelkébe, élénk nyomokat hagyván magok után, "s a magány , melly majd
egyedül vala hú társa, korán megindítá benne a képzerő munkálatát, s
képzelge, ábrándozék, czél és határ nélkül. Majd Kassandrát olvasá, mi
képzeletét hatalmasan kapá meg, "s a? hajdankor harczfiává, "s bálvá-

198 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

nyozója lón a! nélkül, hogy azt betanult keresztény hite ellen lenni gon-
dolta volna; de hiszen mellyik hő kebelű gyermek nem bálványozó ár-
talom nélkül ?

Az illy fogékony elmével, minden szép és fenséges után ábrán-
dozó szivvel felékesített ifjonczot ki ne kisérné már reménytelve a! nyil-
vános iskolák" teremeibe? Ki ne hinné örömest, milly diszére serdülend
fel ő itt a magyar literaturának ? Ám hiu remény , csalfa öröm ez; mert
őszintén meg kell vallani: a. mi virágokkal diszeskedett eddig a" ma-
gyar tudományosság" és szép müvészetek" tára, azok jobbára más kezek
alatt, más mezőben fejlettek ki. Oskoláink mindeddig mostoha kezekkel
tengetik a" magyar nyelvtudományt. Verseghynek, minden népszerűség-
ból régtól kivetkezett nyelvtanával hat álló évig bajlódik az ifju, tanul
irni, ragozni az országszerte megállapított közszokás" daczára; hetenként
egy órát szentelnie a nemzeti nyelvre elég, nem is köteleztetik többre ,
"s a honi nyelv" ügyét szivén viselő jobb meggyőződésü tanítónak foná-
kúl, de kötelességből tett munkája ellen nincs egyéb vigasztalása, mint-
hogy az elébe szabott rendeleteknek hódolván a? törvény" éltető szelleme
helyett, annak öldöklő betűit megtartotta. Voltak, hála a" nemzetiség" őr-
szellemének, voltak mindenha és vannak férfiak, a" honi mivelődés" kü-
lönös kedvelői, kik a" serdülő ifjuságot, kiszabott kötelességökön túl ,
saját ösztöünükből ébresztgetik a magyar literaturára; de hányadik ifju-
nak juta szerencséje illy ápoló kezek alatt serdülni fel? A" fogékony lel-
kú fiatal Guzmics ugyan e" kedvezésben nem részesült. Általhaladván te-
hát a" soproni, kóöőszegi és szombathelyi gymnasiumokban oskoláit a
nélkül, hogy ébredező szellemének uj táplálék nyujtatott volna, Pan-
non hegyén szent Benedek" szerzetébe lépett , honnan , miután a" philoso-
phiai tanulmányokat elvégezte, "s Győrött két évig a. grammaticai osz-
tályban tanított , " Pannon hegyén a" szerzet növendékeivel ugyan a" gram-
maticai tanulmányokat ismételte volna, Pestre, középponti növendék-
papházba küldetett az isteni tudományok" hallgatására. És ez volt rá néz-
ve azon kedvező helyezet, melly jóvendő literatori életét megalapítá. De
halljuk erról saját szavait: , Hogy nekem a" gondviseléstől Pestre jutnom
engedtetett, ezért sok hálával tartozom istenemnek! nem csak elmém ,
de leginkább characterem szilárdításaért; "s ezt közvetetlenűl isten után

EMLÉKBESZÉD GUZMICS IZIDOR TT. FELETT. 199

neked , egyetlen dicső férfiu, neked köszönhetem Tumpacher József! Ó
hogy a nagy férfiut nem tudja remegő kezem méltólag festeni! örömes-
tebb adnám én őt emlékűl az utókornak, mint magamat. Pestnek kö-
szönhetem azt is, hogy Herdert olvashatám, kinek fönlebegő, a" nagy
egyetemet általölelő szelleme után olly élénken, annyira feledve maga-
mat, "s ösztönszerüleg kapkodtam, miként gyermek az előtte repkedő
lepke után. A"? classica literatura iránti szerelmet ez gyujtá fel bennem
leghathatósabban." A" pesti növendékpapháznak köszöné tehát elméje
helyes irányzatát, ugyan ebben, melly olly számos nagy tudományu, "s
magyar szellemű egyházi férfiakat adott, "s folyvást nevelni törekszik a
hazának, kedvelé meg Guzmics a" honi literaturát. Révai , Kazinczy ,
Berzsenyi , Dajka levének kedvenczei. Tulajdona a" nemesebb ifju kebel-
nek, hogy nem csak némi hódoló tisztelettel szeret függeni előképein ,
hanem gyúlad benne egy leírhatatlan vágy is, örökké izgató ösztönnel,
a megkedvelt példányok után törekedni. E? vágy, ha valakit, bizonyára
lelkesíté Guzmicsot. Mint növendékpap több rokon szellemű társaival
tudományos egyesületbe áll, dolgozgat velük, eredetiekben és fordítá-
sokban, "s ha meg nem veti is, legalább kijeleli alapját a mai rendszeres
pesti magyar iskolának.

Azonban Guzmics" tudományos pályájához ez csak néminemű ké-
szület; hogy megiramlásának sikerét láthassuk , Pannon" hegyére kell ót
kisérnünk , hol tizenhét évig, mint a szerzet" növendékeinek az isteni
tudományokban oktatója, mennyi hatással lőn felvilágosodott józan tani-
tása, folyvást ifjui hévtől lángoló, férfias velősségü, ékes előadása által
tanítványai kiképzésére, azt, mint közvetetlenúl a" szerzetet illetőt, a
pannonhegyi fómonostor" évkönyvei fogják örök hálával hirdetni; az ál-
talános literatura" történeteiben pedig közvetőleg , "s talán csak úgy em-
líthető, ha a" hazai nyelv? terjesztésében ezen legrégibb magyar szerzet
némileg figyelemre méltóvá tette volna magát, mit hogy főleg Guzmics
példája és ösztönözése eszközlött, ez alkalommal ünnepélyesen meg
nem vallani tólem méltatlan elmellőzés volna.

j Ő a" nyelvujítási forradalomnak ez időszakában olly finom tapin-
tattal birt, millyennel csak az előitéletek? ködén túlemelkedő lélek bir-
hat. Kazinczy vitte a" szövétneket elöl, számtalan, sötétséghez szokott

200 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL

szemeknek boszantására, töretlen utakon, gúnytól, ellenséges nyilaktól
üldöztetve. Illy forradalmi korban nem kis dicséretére válik embernek
már az is, ha elég mérséklettel bír a haladásnak ellen nem szegülni: a
ki pedig erót is érez kebelében a" haladókkal versenyt küzdeni akadá-
lyok ellen, méltán számitatik az újjászületés bajnokai közé. Guzmics
ez utóbbiak" rendében foglalt helyet, hév pártolója és követője levén mind
azon uj stylisticai fordulatoknak, mellyek nyelvünknek csint, hajlé-
konyságot, könnyű gördülékeny folyást kölcsönöznek. Sót ő maga a
merészebb nyelvujítók" egyike vala, kötött és kötetlen beszédben egy
iránt. Költeményei ugyan a" müvészet ideáljához nem mérhetők , de a
honi költészet virágfüzérét több művei ékesíteni fognák. Mindazáltal a
prósai előadás az, mellyben Guzmics első rangu iróink között méltó he-
lyet víva ki; egyszerű, még sem száraz, ékes, még sem czikornyázott,
férfias , de nem komor , majd fellengző, de nem dagályos irásmódján
némi finom lágyság, meleg érzelem és izletes csinosság ömlik el, mit
hogy főleg a" minden classicitas forrásának, a hellen tudományok" szere-
tetének kell tulajdonítani, ha önvallomásából nem tudnók is, maga int a
dolog természete.

A" hellen nyelv" elhanyagolása, fájdalom, nem egyetlen, de nem
is legkisebb hiányok, mondhatnám vétkök, nyilvános tanítói intéze-
teinknek. Mivelődést, csinosulást, valódi" szép tudományt ohajtunk ter-
jeszteni oskoláink által; még is mind ezeknek első legtisztább forrását
nem nyitjuk meg a! szép, jó, és igaz után szomjuzó ifjainknak. Latin
kézikönyveink hellen múszavakkal teljes telvék, mellyekkel, a" görög
nyelvbeni járatlansága miatt, mint annyi értetlen hieroglyphekkel tömi
"s fárasztja emlékezetét a! tanuló ifju. "Valóban, midőn intézeteinknek
legjobb akarattal legszentebb czélokat tüztünk ki, a" mi főképen oda ve-
zetne, a" fő eszközt, a" hellen literaturát gondatlanúl elmellőztük. Mél-
tó hála és dicséret illeti tehát azon vállalkozó férfiakat, kik a" szépizlés
iránti belső vonzalomtól ösztönöztetve önerejökkel pótolják a köz elha-
nyagolásból eredett hiányt. Milly szeretettel "s belső vonzalommal vi-
seltetett Guzmicsunk ezen tanulmányokhoz; mennyi szellemi rokonságot
sejtett a. magyar és hellen nyelvek között, sajátságok , kifejezések", csi-
nosság" tekintetében ; milly fontos okokkal támogatá azon állítását, hogy

EMLÉKBESZÉD GUZMICS IZIDOR TT. FELETT. 201

a magyar szép literaturai csinosodás legbiztosabb uton haladand, ha a
hellen miveltség" aranypéldáit tűzi ki előképeúl ; ezt a tudós társaság" év-
könyveiben kiadott jeles értekezései bizonyítják. Theocrit maradványai
pedig, "s az academiától megjutalmazott Oedipus és Iphigenia, a" hellen
költészet" ef remek gyöngyei, mellyeket olly ügyes és csinos tollal magya-
rosíta, tettleges tanúi ebeli járatosságának , választékos ízlésének. Azon
igénytelen báj, azon egyszerű, tömött, szabatos kifejezések, mellyek
nyelvünkbóől csak e" kevés próbatételekkel is kifejlődtek, méltán gerjesz-
tik azon kivánságot bennünk, vajha a" hellen irók" egyéb remekei is
minél több hasonló műkedvelőkre találnának.

De bár milly fontosak Guzmicsnak a? szépliteratura körül tett
munkálati, mindazáltal a nyomatékot, az érdemei mérlegén legsulyos-
bikat, vallástani műveiben tette le. Hosszasnak kellene lennem, Nagy
tekintetű Gyülekezet, ha részletes bonczolgatásába ereszkedném mind
azon vallást tárgyazó dolgozatoknak , mellyekkel Guzmics részint külön
füzetekben, részint folyóiratok" utján az egyházi tudományokat gazdagi-
totta. Itt csak általánosan szándékom ót méltányolni, "s fővonalait adni
a nemes iránynak , mellyet ebbeli munkáiban kitűze, "s azon tiszta szel-
lemnek , mellytól lelkesült.

Egy igénytelen szerzetes papot állítok elé, a" világ" zajától, mo-
nostori csendes falak közé elvonultat, de kinek kebelében az érzelmek"
legnemesbike, a" türelmes , a nem versenygő , az önhasznát nem vadá-
szó keresztény szeretet lángol; egy szerzetes papot, ki azon egyháznak ,
mellyhez tartozik, tanítását a, kor kivánatihoz és haladásához képest ala-
posan ismeri; mert ez fő tiszte, egyik legkedvesb foglalkozása. Ám ő
nem csak szerzetes, ő az izlés" embere, a" világi tudományok" avatott
gyakorlója egyszersmind, nyájas emberbarát, "s mi nélkül a legragyo-
góbb méltóság? életrajza is kontármú, hazája" boldogságát szivén viselő jó
polgár. Az illy tulajdonokkal felékesült egyházi férfiutól nem remélhet-
tük-e, hogy a! jogosság" és viszonyos méltánylat korlátai között azt, a"
mi előtte szent és tiszteletes, váltig védelmezendi , "s midőn ellenfeleivel
küzd is, gúnytól, alacson rágalmaktól tartózkodva, a" vallásnak tettle-
ges oldalát, a minden erények" legnagyobbikát, a" szeretetet soha nem
feledi? És reményünk nem hiusodott meg. Milly fontosak, ismeretekkel

M. T. T. ÉVK., v. 1. 26

202 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

telvék, a" kor" haladásához és körülményekhez alkalmazottak egyházi
értekezései , vitatkozási? Milly tiszta azon morál, mellyet bennök nem
csak tudományosan fejteget, hanem szivekbe csepegtet is ? De mennyire
szelid, még is szilárd, türödelmes de egyszersmind önállású azon hang ,
mellyen Guzmics vitatkozik? És midőn szivének legforróbb vágyát, a"
vallási egyesülést javalja, nem látunk-e előttünk egy remek képet lebeg-
ni, mellyen a" buzgó kereszténység a jó hazafiusággal nyájasan ölelke-
zik? Irásmódja itt is, mint egyéb műveiben izletes, választékos, majd
lágyan folyó, majd ömlengő hevesebben, a" mint tudniillik a tárgy,
mellyel bánik , vagy elérzékenyülésre olvasztja , vagy fentebb eszmék" fel-
legeibe ragadja.

Milly hatása lőn különösen , Egyházi Tár" czímű folyóiratának
az isteni tudományokkal foglalkozó közönségre, mennyire terjedett ál-
tala a vallási magyar tudományosság, azt a magyar egyház történetiró-
ja fogja egykor illő kiterjedésben méltányolni: én végezetűl, mielőtt a"
gyásztiszteletnek bucsuszavait elrebegném sírja felett, megemlíteni még
el nem mulaszthatom, hogy Guzmics, úgy engedvén helyzete, s a" vi-
lági gondoktól független állapota, nem csupán kényelem- vagy idő-
töltésből, hanem egész valójából, vagy mint mondani szokás, testestúl
lelkestűl literator vala, ki nem csak nappalait és éjjeleit a. tudományok"
szent teremeiben virasztotta által, hanem részvevő indulattal és becsü-
léssel viseltetett az ismeretek" mindennemű ágaihoz, ki, midőn a" tudo-
mányok" mély titkaiban buvárkodott, el nem mulasztá a" köréhez tarto-
zókat is azok" rejtekébe bevezetni, beavatni, kinek nevével csaknem
minden folyóirataink" és zsebkönyveink" iróinak névsora büszkélkedik,
ki barátságos, részint levelezési viszonyokban éle literator társaival,
személy "s vallásfelekezeti válogatás nélkül; mert az eszmék? és sziv" ro-
konságát a legnemesebb, "s felbonthatatlan barátságnak tartotta. Részt
vőn azon választottságban, melly az academia? alapszabályainak kidol-
gozására legfensőbb rendeletből kiküldetett. Ugyan annak, első alakul-
takor , a nyelvtudományi osztályban vidéki rendes tagjává, majd 1838-
ban tiszteleti tagúl választatott. Szerzetének, mellynek növendékei ok-
tatásában élete" föbb részét töltötte volt, annyira megnyerte bizodalmát ,
hogy a megürült főapáti méltóságra ő is kijeleltetnék általa. Mint ba-

EMLÉKBESZÉD GUZMICS IZIDOR TT. FELETT. 203

konybéli apát, e" diszes egyházi rangot nem nyugalmazási díj gyanánt,
sót inkább munkaösztönúl tekintette, "s a csendes magány"? jótéteményeit
folytonosb szorgalommal hálálta meg. Mit vala teendő, ha a" sors ked-
vezett volna életének, csak onnét is sejdíthetni, hogy kevés év alatt a
szelid Muzákat a? rengeteg Bakony" vad magányába édesgette, és szerze-
tes társait, nyájas leereszkedése , fesztelen barátsága által nem csak szi-
vének nyerte meg, hanem irókká képezvén, a" tudományoknak is. De,
fájdalom! midőn e" tudós kényelem szellemi gyönyörét éldelni sietne a?
fáradhatatlan férfiu, életkorának még nem hanyatlott szakában, egy hir-
telenül kifejlett nyavalyának , a" béllobnak, áldozata lőn sept. 1. 1839.
mielőtt hosszas tanulmányai eredményét: , Az erkölcsi világ" történeti
rajza" czímű munkáját bevégezte volna. "Végóráiban, mig romladékony
testén "s hervatag arcza" vonalmain a" szörnyű fájdalmak" kórjelei önkény-
telen kitörtenek; lelke mind végső leheletig erós és nyugodt marada ,
panasz, türelmetlenség nélkül, sót nyugtatva és vigasztalva az ágya
körül siránkozó szeretteit, tettleges például, hogy a? valódi bölcs"? kebe-
lén a" halál fulánkjai is megtompulnak, "s midőn teste, a" porhatag,
szükségképen feloszlik, lelke, a" megedzett, a" független, túléli a" mu-
landó viszontagságokat örökre, romolhatatlanul.

De ő már kiszenvedett! sok jeles törekvések, egy hosszabb élet-
re méltók, sok szép remények az irodalmat ékes virágokkal, maradan-
dó gyümölcsökkel kecsegtetők szúnyadtak el vele. Elszállt a" lélek,
melly a" hazai nyelvért olly forrón és sikerrel lángola, "s az academia"
ügyét, haladását csüggedetlen munkássággal előmozdítani nem csak kö-
telességének , hanem legkedvesb élvezetnek is tartotta. Lengjen a" béke
szelleme csendes sírja fölött, "s őrködjék neve mellett jó emlékezet:
mert nem mult el élete nyomdok nélkül, nem a" hazában, mellynek, mi
erejéből telt, áldozék; nem a" magyar egyházban, mellyet több jeles
műveivel gazdagíta; nem szerzetében, mellynek első csillaga, lelke és
büszkesége vala.

204 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

X.
EMLÉKBESZÉD
TANÁRKY SÁNDOR RTFELETPT

SZONTAGH GUSZTÁV R. TAGTÓL.

Tekintetes Társaság! ,,A"? hadtudomány, mond Müller János, a" hi-
res német történetiró , a tudományok" királynéja, mivel a" többiek an-
nak ótalma alatt virágoznak; haladása "s hanyatlása a" nemzetek? törté-
netében korszakot képez." Igenis! mert e" fejedelmi tudomány" gyakor-
lata tartja fenn az állodalom" függetlenségét, "s a: köz bátorságot, melly
nélkül a" polgári társulat czéljai: a" jog" urodalma "s a" jólét üregbedé-
se, nem valósulhatnak; ez alapítja meg a nemzetek" hatalmát; ez vívja
ki dicsőségöket; ez helyzi az európai polgárisodást bátorságba minden,
netalántán újonan felkerekedő, barbár csordák" berohonásai ellen; ez
eszközli ki világrészünk" felsőbbségét a" többiek felett, "s a" keresztény
műüveltségnek befolyását a legtávolabb vidékekre.

Hogy illy végtelen fontosságú tudomány olly intézetnél, mellynek
a tudományok" és müvészetek" müvelése tűzetett ki czélúl, tekintetlenúl
nem maradhatott: a" dolog" természetében fekszik. Egy nemes hazafi,
rendes katonai tagságot alapított társaságunknál; de e? hely hosszabb
ideig üresen maradt. Hazánkban a" viszonyok a" hadi literatura" virágoz-
tatására nem épen kedvezők. Azon meggyőződés még nem lett közön-
ségessé nemzetünknél, hogy a" katonai pályára magas és mindenoldalu
müveltség szükséges. Századokon át tudatlan, pusztán testi erőben, bá-
torságban és sokaságában bízó ellennel, a" törökkel , levén dolga, nemze-
tünk is nagyobbára illy eszközökkel vívott ellene, "s-így lassan lassan
szokássá vált: tanulni nem akaró , de ép testű "s bátor lelkű ifjakat, ka-

EMLÉKBESZÉD TANÁRKY SÁNDOR RT. FELETT. 205

tonaságra szánni, kik által seregünk" értelmisége természetesen nem igen
nyerhetett. E" hiány" pótlására rendelt országos katonai intézetünk ed-
dig még fel nem állhatott. Azonkivül ezredeink" hivatalos nyelve , a
hadtest" szükségképeni egységénél fogva, a" német, "s azok majd mindig
hazájokon kivül tanyáznak, elszakadva nemzeti írodalmunktól , melly
az alatt élénken fejlődik. Mind ezeknél fogva lehetetlen, hogy tiszteink
nyelvre nézve is végre el ne maradjanak. "S ím ezek azon okok , miknél
fogva rögtön azon férfiúra nem akadhatánk , ki a" magyar sereg? értelmi-
ségének , academiánkban, illő képviselője lehessen. Ismételt, e" czélból
tett próbák nem sikerültek. "Végre megjelenik Tanárky Sándor, azon
férfi, kit a magyar tudós világ több rendbeli literaturai dolgozatairól
ismert, ki különösen 1809ben a" nádor" megbízásából a magyar nemes
felkelő sereg gyalogságának tanítási, szolgálati "s gyakorlási szabályait
dolgozá ki, "s Károly főherczeg Strategiáját fordítván, köz helybenha-
gyást nyer. Fordítás azonban nem legfőbb próbája az írói jelességnek ;
ezt egyedül kitünő eredeti dolgozat nyújthat. "S im Tanárky székfoglaló
beszédét olvasá fel: ,,A? hadtudományok" rendkivüli befolyásáról az or-
szágok" politicai életének fentartására." Alapos ismeretei, lángoló haza-
fiúi érzése, hatalmas előadása, élénk hatást tevének; sejdíteni kezdők
e" férfiu teljes belső becsét. De valljon fog-e annyi tudományt "s tehetsé-
get hadi literaturánk" előmenetelére munkásan használni? ezen kérdés
látszék még az ajkakon lebegni. "S ím az academia megbízza őt egy had-
tudományi műszótár szerkesztésével. Tanárky lelkesedéssel hozzá fog a
készületekhez , rendszeresen, legnagyobb terjedelemben, a" fegyver- és
földszíntanokon kezdve; barátai megdöbbennek terve mérészségén.
,; Vívjunk meg a? lehetetlennek látszóval, hogy semmi lehetőt el ne mulasz-
szunk" vala felelete. Buzgósága társaira ragad, lelkes együttdolgozás-
hoz készúlnek; de midőn már kiki a" rá eső osztályrészt várná, az alatt
Tanárky" életnemtője lassan és szomorún leereszté szövétnekét, "s mi az
olly későn felderúlt, de magasra emelkedett remények enyésztét ko-
porsója fölött keseregtük !

És csodálatos! ezen gyászképet — kivívott pályát s nem aratott
gyümölcsöket — nem csak irodalmi, hanem katonai élete és munkássága
is mutatja. Tanárky Sándor ötvenhat év előtt, u. m. 1784ben Bián szü-

206 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

letett, hol atyja ref. hitszónok volt. Katona 1806ban lett, mint kadét
a 33dik, akkor gróf Sztáray-, most báró Bakonyi-ezredhez beállván.
Minden katonai ismereteket nélkülözvén, "s pártfogolás nélkúl, de te-
hetséggel "s lángoló vágygyal a! kitüntetésre felruházva; mindenek előtt
önmagát igyekvék kimívelni, hogy utóbb tettek által a haladását gátló
korlátokon áttörhessen. Használván e" végból ezrede" Bécsben szálláso-
lását, a! cs. kir. bombavető testnél két évig a pattantyús és mérnöki
tudományokat tanúlá. Itt nyert ismereteinek köszönheté, hogy 1809ben,
mindjárt az előléptetés felszabadulta után, ezredében zászlótartónak ,
"s két hónap múlva, a" magyar nemes felkelő sereg" tábornoki karjánál
az alhadnagyságot átugorva, főhadnagynak neveztetnék ki. Ezen tulaj-
donában elébb a győri besánczolt tábor" erősítését segíté elő, utóbb a
győri csatában jelen volt, "s végre báró Meskó" hadtestével, báró Foith
tábornoki őrnagy" vezetése alatt, mint ezen osztály? egyedüli tábornoki
alattas tiszte, az olasz sereg" hátában s a! franczia nagy sereg" állásának
homloka előtt, azon hátrálás" kivitelében vett részt, melly az 1809diki
táborozás történetében olly nevezetes.

Megszűnvén a" háború az 51dik sorezredhez tétetett által, de szá-
zadába be nem állott, mert az erdélyi főhadi kormánytól ezen ország" és
Bukovina" határainak katonai leirására küldetett ki. Később a" Bánság-
ban számos kikémléléseket (Recognoscirung) teve.

Az 1813ki táborozásban Tanárkyt a" belausztriai seregnél, a" had-
vezérnek, báró Hillernek, oldalán látjuk. Ez alkalommal Krainburg" bevé-
telénél fontos szolgálatokat tett. E? várost egy vadász -zászlóal támadá
meg "s visszaveretett. Más nap rohanását, kapott szigoru parancs szerint,
ismételnie kellett. Ez alatt megtudja a" fővezér az ellenség" felülmúló
számát "s még azon éjszaka küldi el Tanárkyt egy sorezredhez azon ren-
deléssel , hogy legott a vadász-zászlóal segítségére siessen. A" történtek"
következésében senki sem tudá bizonyosan e" két osztály" hollétét, "s
Tanárkynk az ez alatt előre nyomult ellenség táborszemei közé bonyoló-
dik. Mind a" mellett, fogságra vagy halálra elszánva, segítetve a" sötét
viharos éjszakától, eleinte szerencsésen kikerúli az ellenség" figyelmét ,
utóbb ráismernek, űzőbe veszik "s csak történetés összetalálkozás által
száguldó őrjárókkal, kerüli ki a" fogságot "s ér a keresett sorezred" ta-

EMLÉKBESZÉD TANÁRKY SÁNDOR RT, FELETT." 207

nyájára. A" két osztály erre azonnal egyesül, "s napviradatkor , egymást
segítve, megtámadja, beveszi a! várost, "s fogolylyá teszi az ellenséges
órsereget.

Kevés nappal e" történetek után, fontos sürgönynyel, hirnökké-
pen Bécsbe küldetik. Tartós esőzések" következtében a? Mürz folyó kiá-
radt, 7s elsöpré a" hidakat, az út folytatása a? Mürz" völgye" hosszában
lehetetlen volt. "Tanárky, az országleirásoknál szerzett ismereteitől se-
gítetve, eltökéli magát a" Mürz folyó" eredetének megkerülésére; felka-
paszkodik a" Mürz" völgyét jobban körülfogó hegységre, "s hátgerinczén
előre haladva, negyvenyolcz órai fáradság "s veszedelem után, felér a
sömmeringi hegyre, "s így a" bécsi főutra. Negyed nap már Bécsben, a
főhadi tanács elnőkénél látjuk, olly időben, mellyben Olaszországgal
minden közösúlés egészen meg vala már szakadva. E" két szolgálatáért
az alkapitányságot átugorva, főkapitánysággal jutalmaztatott.

1815ben a" bécsújhelyi katonai academiában a" hadtudomány? tör-
ténete" tanítójává neveztetett; de hivatalát csak rövid ideig viselheté;
mert Napoleon kiszabadúlván Elba" szigetéből, a" háború újra kiütött,
"s Tanárky fegyverrel kivánván szolgálni, sietett ai hadszínre. A" német
sereghez, különösen Ferdinand főherczeg" haditeste? tábornoki karához
mellékeltetve, Auxonne vára? kivizsgálására küldetett ki, melly feladat-
nak , semmi veszélylyel nem gondolva, olly ügyesen felelt meg, hogy
e" vár" megtámadása "s bevétele az ő tervére alapítathatnék. Beállván a"
fegyverszünet , Francziaország" elfoglalt részei leirására használtatott ; a
béke bekövetkezte után pedig maga kérésére, a 2dik székely gyalog
ezredhez soroztatott, "s később, hogy a" szabályozott végeket megismer-
hesse , a" gradiskai, bánsági "s végre a" varasd-körösi ezredekhez , melly
utóbbinál 1821 és 22ben terjedelmes erdei szabályozásra küldetvén, olly
jelesen járt el ez ügyben, hogy érette a" főhaditanácstól dicséretet és ju-
talmat nyerne.

1831ben kiütvén a? modena-római zavarok , Olaszországba mar-
solt, hol végre 1833ban a! varasd-szentgyörgyi végezredhez, átugorván
a" másod őrnagyságot, első őrnagygyá neveztetett ki, "s zászlóaljával
Romagnában mint független parancsnok állott. A" zavarok" lecsillapodta
után haza érkezvén, betegeskedni kezdett , s végre nyugalmaztatását kér-

208 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

ni kénytelen, azt 1838ban el is nyeré. Academiai levelező tagúl 1837-
ben, rendessé nyagalmaztatása után 1838ban neveztetett ki. Halála 1839.
évben, december" 29kén történt.

"§ most mondhatná valaki: Tanárky katonai palyáján polgári
rendű papfiúból az őrnagyságig vívta fel magát ; ez elég, sót sok. Igaz;
de e" világban minden viszonyos, "s a" mi egynek sok, a" másiknak ke-
vés lehet. Nagy Sándor és Napoleon a! király és császársággal sem elé-
gedtek meg "s világuralkodásra törekvének. Tanárky Sándor, bátor va-
gyok ezt kimondani, több volt, mint a" minek tartatott; ő rövidebb
ideig mulatott köztünk "s mélyebb szellem vala, mint hogy őt olly rögtön
kiismerhettük volna. Ki ót méltúlag akarja bírálni, annak katonai pá-
lyáján "s nyomtatásban megjelent dolgozatain kivül, hátramaradt mun-
káit "), magányos tanulmányai gyümölcseit, kivonatait, "s naplóját kell
ismernie. Ezekből kitetszik, hogy nem csak alapos hadtudományi is-
meretekkel, hanem mély philosophiai, politicai s igazgatási belátással

t) Ezeknek sora:

1. Altiszteket illető oktatás az elővigyázati szolgálatra. — 2. Gedanken über
die moralische Bildung des Soldaten. 1810. — Betrachtungen über die militárische
Ehre und Subordination. — 4. Topographisch-militárische Beschreibung der süd-
lichen Gránze Siebenbürgens. 1809. — 5. Der Rhein von Fort Mortiér bis Hom-
burg. — 6. Grundlinien eines Vorschlags bezweckend die Anempfehlung einiger
Modificationen in der bestehenden Verfassung der Militár-Gránze. 1831. (Felsőbb
helyre beadatott). — 7. Entwurf eines Unterricht-Plans für das in Kezdi-Vásár-
hely begründeten Militár-Institut. — Munkácsy obester és keresztes vitéz. 1808.
(Életirás). — 9. A? francziák" sok hadi szerencséinek okai a? revolutió-háborúban.
(Fordítás).

Nyomtatásban megjelentek: a. Jeles vitézek" tettei. 1808. — b. Ferdinand her-
czeg" huszár-ezredének történetei, a" franczia háború" kezdetétől a? lunevilli bé-
kéig. (Megjelent a Tudományos Gyüjtemény" 1822 és 23ki folyamában). c. Szék-
foglalója (a? jelen kötetben).

Sajtóra vár: Károly fő herczeg" Strategiájának 1ső része.

A" magyar nemes felkelő sereg7. tanítási, szolgálati "s gyakorlási szábályai ki-
dolgozására a" nádortól 1809ben biztosság rendeltetett, mellynek tagjai valának :
a" polgári rendből: Vay József, báró Vay Miklós, gróf Teleki László, gróf
Rhedey Lajos, gróf Keglevich György és Gosztonyi János; a? tudósból: Ver-
seghy és prof. Márton; a" katonaiból: a? lovasságtól kapitány Csohány, "s a
gyalogságtól : Tanárky Sándor.

EMLÉKBESZÉD TANÁRKY SÁNDOR RT. FELETT. 209

is bírt. A" magyar, német és latín nyelveken kivül francziául és ola-
szúl beszélt "s az oláh és rácz nyelveket is érté. Magyarúl és németúl
teljesen jól írt, de azon különbséggel , hogy a" németet hivatalos dolgai-
ra, vagy a" katonai rendet illető értekezésekre —, a? magyart magányos
tanulmányaira "s naplója" irására használá. Tánárky" müveltsége nemze-
ti volt"s nem fonák.

Mint embert semmi sem jellemzi bélyegzőbben, mint azon bú-
csulevele, mellyet áttételekor a" gradiskai végezredhez székely százada?
lakosaihoz intézett: ,, Vitéz székelyek! — így kezdi — Két esztendő
enyészett el felettünk, mióta kormányom alá vagytok bízva. Mennyire
voltatok ez idő alatt igazgatásommal megelégedve, azt magatok! szive
legjobban tudja. Én, részemról, azzal a" belső érzéssel hagylak el benne-
teket, hogy minden igyekezetemnek, minden intézeteimnek főczélja nem
egyéb volt, mint a! ti boldogságtok" előmozdítása. — Kormányzásom
fő szabályává tettem: titeket a! becsület és nemesebb érzések" utján ve-
zetni; keményebb eszközökhöz, kivált testi büntetésekhez, csak akkor
nyúltam, midón a szép szavaknak, a? barátságos intéseknek, foganatja
nem látszott; nemes kevélységgel tapasztalhattátok, hogy , mintegy esz-
tendőtól fogva, a! testi büntetések közöttetek egészen megszűntek, és
én örömmel teszek bizonyságot az egész világ előtt, hogy kormányzás-
tokra a" becsület szava elegendő." Dicsőbbet parancsnok- "s alattva-
lokról lehetetlen mondani.

Tanárky általán véve azon önálló szellemek" egyike volt, kik
mindent egyedül önmagoknak köszönnek, "s kiknek haladását csak a
sors akaszthatja meg. Katonai tekintetben müveletlen ifjuból, önmive-
lés által, hadtudóssá képezé ki magát, "s pályája! folytában mindig a
legfontosabb , legtöbb ismereteket megkivánó szolgálatokra használtatott,
pártfogolás nélkül, tettei által, a" legfőbb katonai hatóságnál, a főha-
ditanácsnál ismeretessé tevé magát; "s általa többnyire soron kivül elő-
mozdítva, a" közbülső fokokat mindig átugorva, felvívja magát az őr-
nagyságig azon fokra, melly az austriai seregnél legnehezebben elér-
hető ; ezentúl olly készültségű "s buzgó férfiúnak, mint Tanárky volt, csak
élet és egészség kelle, "s akadály nélkül halad azon fokig, melly adott
alkalommal tehetségeinek "s tudományának teljes hatáskört nyújt a" di-

M.T. T. ÉVEK. V. 1. 27

210 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

csóség" aratására: de im a! vívó lelket elhagyja a" test, "s legteljesebb
férfi korában elüttetik annyi érdemmel futott pályájától. Keserves, va-
lóban tragicai érzemény száll keblünkre; de ezen érzemény, mint a" va-
lódi tragoediában, azonnal tisztulását nyeri: Tanárky megszűnt katona
lenni; de azért nem semmi, ő mívelt ember; teste elgyengúlt, de lel-
ke ép: azonnal, mint a? dicső régiek bevégzett gyakorlati életök után,
tudományos pályára adja magát, s tollal vívja ki azon egy helyet, mely-
lyet a haza a tudományos, de hadi szolgálatra többé nem képes tisztnek
nyújthat. Itt életének keblet szorongató , "s emelő tragoediája sebes véget
ér, oda költözik, hol a" vívással együtt a" sors" hatalma is elenyészik.

Tekintetes Társaság! Tanárky" halálában tudományos intézetün-
ket kétségkivül érzékeny veszteség éré; de ne ámítgassuk magunkat kép-
zelgésekkel. Ő minden fényes tehetségei "s alapos tudománya mellett sem
írt, sem irhatott volna valamelly nevezetes eredeti hadtudományi mun-
kát. Szükség hogy ezt kimondjam, nehogy követeléseinkben katonai
tagjaink iránt méltatlanok legyünk. A" hadtudomány , elvontan tekint-
ve, kevés, igen egyszerű elvekből áll; de alkalmazásában végtelen, s
nem tudomány többé, hanem müvészet, a müvészetnek pedig a" lángész
teremt szabályokat: a" hadtudomány e tekintetben a nagy hadvezérek"
hadi munkálataikról elvont elmélet. Eredeti írók ennélfogva a" hadtudo-
mányban kivált csak a" vezérek lehetnek, vagy a" tábornoki kar" azon
főtisztjei, kik a" fővezérhez közel állanak "s terveiben részt vesznek. Így
nyertük a legújabb időben Napoleon", Károly főherczeg és Jomini" ere-
deti munkáikat, mikkel e? tudomány" elmélete haladott. De illy férfia-
kat nem remélhetünk rendes tagjaink" sorába számíthatni, az alsóbb
rendüek pedig meg fognak felelni hivatásoknak , ha a! lángésztól gyújtott
világot mennél tágasabb közben terjesztik "s hadtudományi nyelvünket
mívelik. Academiánk" közvetetlen czélja is főleg ez irányban fekszik.
Uj fölfedezések és találmányok a" lángész" történetes ajándékai, azoknak
előmozdítására tudós intézet tevőlegesen nem igen hathat "s meg kell
elégednie a már szerzett "s meglevő kincsek" közbirtokká tételével. Nagy,
kétségkivül, és fontos hivatás olly tudományokra nézve mint a" hadiak ,

EMLÉKBESZÉD TANÁRKY SÁNDOR RT. FELETT. 211

"s olly hazában, melly karddal szereztetett, "s a" régi időben Europa"
védfala volt egy pogány — s az újabban, mint látszik, védfala leszen egy
keresztény óriás ellen. Illy hazában a? hadtudományokat nem lehet elég-
gé ápolni, gyakorlóikat nem eléggé pártfogolni. Tekintetes Társaság!
Országos veszélyekben nyilik a? katonának pályája, virúl becsülete, di-
csósége; hosszas békeségben elfelejtetnek vészes időkben szerzett érde-
mei, "s zsoldról szólnak, mintha életet és egészséget pénzért el lehetne
adni, mintha pénzzel illy áldozatokat meg lehelne jutalmazni! Félre illy
meggondolatlan szókkal! Az első rendes katonai tag emlékünnepén
más beszédnek kell hangzani: Éljen a" katonai rend; becsülés a? haza
védőinek! azoknak kik a! polgári kötelezések" legsúlyosabbjait vállalják
magokra; kik ellenséggel, elemekkel, szükséggel, sebbel és halállal küz-
denek, hogy a" polgárisodás áldásait bátorságban éldelhessük! Minden
férfi született védője a hazának, "s jaj azon nemzetnek, melly a férfi
saját tulajdonát, a" bátorságot, "s a" haza! védőit, nem tiszteli. Olly
nemzet maroknyi néptől meghódítatik, mint Nápoly, "s férfiai önházaik-
nál lealacsonyítva asszonyi kormány alatt nyögnek; mert a" gyáva férfit
megveti ön neje, mint a" haza, a világ.

Valóban, Tekintetes Társaság! ha korunk férfiatlanúl "s ferdén
nevelt, belsőleg meghasonlott emberiségét, a régi hellen és római világ
hősi alakjaival összehasonlítom: szomorú érzemény fogja el keblemet.
A? classicai világ" férfiait az állodalom nevelte; az ifjunak teste palaestrán
képeztetett, mint lelke a. gymnasiumban. Elébb fegyvert viselt, azután
polgári hivatalokat, elgyengülvén teste, tudományra adta magát. Innen
belsejökben azon súlyegyen minden tehetségek "s erők közt, "s ennek
következésében azon jellem! szilárdsága, "s rendíthetlen, minden életba-
jokon diadalmaskodó életvidorság; irásaikban pedig azon tapasztalás 7s
elmélet" egysége, azon életrevalóság , tartalomdússág és tömöűttség,
mellyek szobatudósaink" élettel "s tapasztalással ellenkező üres elméle-
teikkel, olly metsző ellentétben állanak. Társasági életünk inkább csa-
ládi, mint nyilványos; aggodalmas anyák elkényeztetik a? fiút; a" haza
jövendő honvéde első nevelése tettleges gyakorlás a? gyávaságban. Ki-
vergődtünk a" középkor" sötétségéből, hogy ellenkező túlságba bukjunk ,
"s a" lelki miveltséget testi erőtlenséggel fizessük meg; mert iskoláink-

TTAba

212 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET.

ban csak a" szellem képeztetik a" test teljes elhanyaglásával. Illy fél-
szeg "s fonák fejlődés" következése azután örökös bajlódás az erótlen,
nyavalygó testtel, "5 remegés az elemektől "s haláltól. Illy emberek" bel-
ső élete meghasonlás "s elégedetlenség önmagokkal , a" természettel , em-
beriséggel és sorssal. Sem élni, sem halni nem tudnak. — De valljon
élnek-e? Értek igazán emberi életet. Szabadság és tökéletesúlhetés az
ember" megkülönböztető tulajdonai; de hogy" mutatkozzanak ezek olly
egyedekben, kikben önálló szellem nincs? ók nem lehetnek mások , mint
a" miknek őket a? vélenlen: születési helyzet, vallás, divatozó előitéle-
tek, a szokás, képezi.

Elfordulok e? szomorú látványtól, "s azon rendre vetem szemei-
met, melly e" közönséges ferdeségben maga egyedül emlékeztet az ősi
világ harmoniai emberiségére. Súlyos kötelességei teljesítésére minden
oldalú müveltség szükséges: ép, erős test, bátor szív, müvelt fő, sok
tudomány "s nagy gyakorlati ügyesség. Tagjainak nagyobb részét a
sors választja; előkelőbbjei jelesebbjeit lelkesedés", tettekre vágyás ,
örök dicsőség kívánata. Nézzétek ott ama" lánylelkű ifjat, Plutarchust
olvasá, Hunyadi János és Mátyás" történetét és Zrinyi" halálát. Magas
tűz ég szemében; most félre tolja könyveit, "s a haza védői sorába áll.
Fegyverben gyakorolja magát, teste izmosodik, bátorsága nő. Külföldre
küldetik, nem utazni, hanem hogy ott tanyázzon; megismerkedik a
nép" életével, szokásaival, "s világnézete sokoldalúságot nyer. Ne fél-
jetek, hogy elszomorodjék! ő jóeleve számot vetett magával , tudja hogy
az élet minden sanyaraival: elemekkel, ellenséggel és halállal meg kell
vívnia; őt ezentúl semmi sem döbbentheti meg; első lépésével pályáján ,
túl van az élet minden bajain. Fú a" szél, esik és havazik, a? nap ége-
ti, éhezik, sivít körülötte a? golyó, dörög az ágyú; ő nem panaszkodik,
ez képtelenség volna helyezetében. Katonának mindig jó dolga van.
Száz ezren együtt szenvednek kötelességök? teljesítésében, "s milliókért!
ez deríti, ez emeli szívüket. Közelebb tódulnak egymáshoz a! sergek ,
mindig sürűbben ropog a" fegyver "s dörög az ágyú, ezrek hullnak el,
"s végre őt is találja a" golyó. Leroskad, de még felemelkedik. Katoná-
nak soha sem lehet rosz dolga. , Éljen a" haza! Vérezve nyomúl előre.
Második golyó? éri, "s halva terúl el; halva! de halála életének legna-

EMLÉKBESZÉD TANÁRKY SÁNDOR RT. FELETT. 213

gyobb tette; mert nem betegségtől vagy aggságtól kényszerítve, mint a"
növények "s állatok, hanem teste? és lelke" teljes erejében, kötelességét
teljesítve, szabadon múlt ki. Emlegetve és halhatatlanítva, vagy nem;
nevezve vagy elfelejtve, mindegy: ő Leonidas, Winkelried" és Zrinyi
nagy árnyaihoz csatlakozott; "3 ha a polgári kötelesség legsúlyosbikának
teljesúltét, ha a?" hazai véráldozatot a" síron túl jutalom várja, a" menny"
kapui felnyílnak előtte! Lelkesedésem elragadott; ifjuságom" be nem tel-
jesúlt álmai lengnek előttem! Illy dicső halált nem mindenki találhat;
Tanárkynk sem húnyt el a? becsület mezején; ő sem érhette el mind
azon nagyot és dicsőt, mellyet akart: katonai és tudós pályáján ereje
és érdeme kivívá neki a" polczot, a" hatáskört; de a" hívtelen szerencse
gátlá a gyümölcsök" aratásában. De elég hogy a" nagyot és dicsót akar-
ta; hogy szíve" utolsó dobbanásig érte küzdeni meg nem szúnt, "s pá-
lyafutását csak a" sors akaszthatta meg! Hála és becsülés azért emléké-
nek ! "s hála és becsülés azon rendnek , mellynek társaságunknál első , ér-
demes képviselője volt !

214 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

ÉLETRAJZI TOLDALÉK

A

M. T. T. TÖRTÉNETEIHEZ.

Azon idő alatt , mellynek academiai történetét e? kötetben előter-
jesztettük, a" társaság tizenegy tagját vesztette el. Rövid életrajzaik itt
következnek. i

B. PRÓNAY SÁNDOR,

igazgató tag.

Született apr. 7. 1760., Acsán Pest vmegyében. Atyja László val.
b. t. tan. és csanádi főispán gondosan nevelte. A" történet és annak se-
gédtudományai korán lettek kedvencz tanulmányi, "s már tizenhét éves
korában megirta a Bourbonház" genealogiáját, Erdély? történetét "stb
eff., mellyek kéziratai közt most is megvannak. A" philosophiát Pozsony-
ban , a diplomaticát és törvényt Pesten hallgatta, hol censurát is adott.
1781. külföldi egyetemeket, nevezetesen a" göttingenit látogatta meg, "s
megjárván Német-, Francziaországot és Hollandot, alig tért vissza ho-
nába , már is mint felekezetének udvarhoz rendelt küldötte, II. József-
tól vallása szabadsága? kieszközlésében fáradozott. A" világ és egyház
története folyvást kedvencz tárgya maradt kimerítő studiumainak, Er-
délyben három évet töltvén, azt minden viszonyaiban tökéletesen megis-
merni igyekezett. Arankával megismerkedvén , "s vele a. magyarországi
és erdélyi magyarság" különbségeire figyelmessé levén , egy magyar gram-
matica! irásához fogott, mellynek javítgatásával és sajtó alá készítgetésé-
vel még élte" végső éveiben is foglalkodott. Visszatérvén hazájába, 1790.,

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 215

harminczadik évében, hitsorsosai bizodalma az evang. iskolák" fő-, "s az
egyház al kormányára hívta meg, melly minemüségében az 1791ki zsi-
natban is munkás részt vett. 1700. aranysarkantyús , nem sokára kama-
rás. Felekezete" ügyeinek mindig buzgó, de felvilágosodott védlóje, a
tudósok" barátja és buzdítója volt. Őmaga sokat fáradozott Ázsia" ethno-
graphiájában, a" magyarok" eredete? nyomozásában , e? tárgyakhoz gaz-
dag könyvtárt gyüjtött, saját jegyzései pedig, mellyek kéziratban rej-
teznek , valóságos tudományos kincs. 1819ben, Balogh Péter" elhúnyta
után a magyarországi evang. egyház" fő inspectorává lett. "Valamennyi
országgyűlésen meg szokott volt jelenni, az 1825/7kitól gyengélkedése
tiltotta el, mindazáltal még utóbb is részt vett a. köz tárgyakban, a
rendszeres munkálatok" vizsgálatára rendelt orsz. küldöttség; tagjává ne-
veztetvén, melly tulajdonságban 1830ban az országgyűlés elrendezéséről
szóló érdekes értekezésétirta. A? m. t. társaság alapítói által ez intézet
igazgatóságába meghivatván, abban mind halálaig élénk részt vett, s az
academia" alaptókéjét 1832ben két ezer pengő fttal nevelte. A? valóban
köz tiszteletű férfiú , "5 honunk" kétség kivül egyik legtudósabb fia 1839.
febr. 5. rekeszté be életpályáját hittársai "s a" szegénységnek, melly ben-
ne atyáskodó jótevőt veszte, áldásai közt.

HORVÁT ENDRE,

rendes tag.

Született Pázmándon, Győr vmegyében, nov. 25. 1778. Tanul-
mányait Győrött kezdte, hol Fabchich? vezetése alatt lépett a költői pá-
lyára, folytatta Komáromban, a? philosophiai cursust, Pozsonyban; és
1797. Heinrichauban, Felsó-Sziléziában a" cisterciták" rendébe —, de ezt
eszt. mulva elhagyván a? győri nevendékházba lépett. 1801ben felszen-
teltetett. Miután Széplakon, Szergényben (Sopron vm) és Gyórütt öt évig
káplánkodott volna, 1806ban téti, 1829. pázmándi plebános, 1835ben
alesperest lett. Némi alkalmi versek" közre bocsátása után (1805—9),
először Zircz emlékezete , (Buda, 1814. 4r.) költeményével vonta magára
a" literatura" barátai figyelmét, melly után Árpád nagy eposához fogott,
azt 1830ban be is végezte (Pest, 1831. 8), s vele az academia" 1831ki

216 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

nagy jutalmát nyerte el. Időközben belőle néhány töredéket közlött az
Aurora" 1822., 26., 28ki "s az Urania 1828ki folyamaiban; és két kisebb
hőskölteményt : Gritti Lajos (Aurora, 1821) s a" Sziszeki győzedelem (Aur.
1827). Azon kivül két heroidet: Török Bálint, hitveséhez (Aur. 1824) ,
Borbély Helena , férjének Békesi Istvánnak (Aur. 1825), dalokat, episto-
lákat birunk tóle, mik Pesten, 1832. ni6r. Kisebb költemények czím alatt
összegyűjtve jelentek meg. A" magyar tudós társaság" igazgatósága 1830.
nov. 17. a nyelvtudományi osztályba vidéki harmadik rendes tagúl ne-
vezte ki, míg Kisfaludy Sándor" kiléptével , "s majd Kölcsey Ferencz" ha-
lálával, 1838. ennek helyébe és fizetésébe lépne. Prosai darabjai közúl
Simai Kristóf" emléke az Évkönyvek" III. kötetében látott világot, Theo-
dul estvéi forditása pedig még 1819. 8r. Budán. Halála martius" 7. 1839.
következett be. Kéziratban maradt tóle: Bátori Zsigmond erdélyi fejedelem
élete. Könyveit, pázmándi magányát (mostoha anyja halála után) s né-
melly apróbb activumait a!" m. t. társaságnak hagyta.

GOROVE LÁSZLÓ,

levelező tag.

Született 1780. junius" 2. Szamosújvárt, hol atyjától, ki e" kir.
város" fóbirája s több ízben kir. kormányszéki biztos volt, gondos ne-
velést vett. Szülötte városában kezdett tanulmányait Kolosvárt folytatta ,
hol a" philosophiát, "s 1800tól fogva Pesten a! törvényt hallgatta; itt Ha-
liczky András német nyelv? prof., a német, Dugonics a. magyar litera-
tura" ismeretébe vezetvén ót, valamint Faludi és Kazinczy? irásaik kü-
lönös hatást gyakorlottak reá. Ez időben irta, huszonegy éves korában,
a Jegyesek Carthagóban czimű regényt, melly azután 1807b. jelent meg
Budán, Sr. Atyjának 1801ben történt halála félbeszakasztatta vele a" tör-
vényfolyamot, "s átvétette családa" érdekében annak hátrahagyott gazda-
ságát. E" pályán annyi szorgalmat és ügyességet fejtett ki, hogy idővel
az Alföld" legvagyonosb birtokosai sorában látná magát. E? mellett nem
csak mint több vmegye" tbirája a" köz ügyekben vett munkás részt, ha-
nem a! magyar literaturát is sok dolgozatokkal nevelte; mert fenemlített
regényét nem sokára Jeczsid és Haba szomorujáték, Buda, 1806. 8. és

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 7.4 Ír

Az érdemes kalmár érzékenyjáték, Buda, 1807. 8. követték, mellyek"
elseje a" kolosvári padon szerencsével adatott is. Később a" komolyabb
tudományoknak szánván üres óráit, egy nagyobb munkáján kivül: A
férfiúnak tökéletességei, Pest, 1823. 8. számos értekezésekkel gazdagi-
totta a Tud. Gyújteményt, különösen 1. Az 1816. jan. 29. fergeteg lei-
rása, 1819. VI.) 2. A Tisza" virágzásának leírása, (1819. VIII.) 3. Szol-
nok várának viszontagságai, (1820. IX—XI. és 1821. VI. és VIII. 4.
A német vitézi rend leábrázolása (1824. V—VII.) 5. Eger?" városának
történetei (1826. III. IV. X. XI. 1828. VII. IX.) 6. Sámuel Abba Saaron
Heves vmegyében levő temetőhelye (1830. V.) 7. Kalugyer helység" határá-
ban fekvó dagadó forrás (1836. VII.) 8. A" bánsági bolgárok" hajdani és
mostani állapotjok (1837. VIII. IX.) , "s néhány apróság a Koszorúban.
A" m, t. társaság 1835. sept. 14. választá ót levelező tagjává. Irói érde-
meit egy , 1839. testvéreivel együtt tett jutalom-alapítványnyal nevelte,
mellynek kezelésére az academiát kérte meg. Nem sokára ez után, mart.
11., rövid betegség vetett véget valóban közhasznú életének, mielőtt
öröme lett volna lelkes István fiát az irói pályán fellépve látni.

ANGYALFFI MÁTYÁS,

levelező tag.

Született febr. 5. 1776. Naszályon , Komárom vmegyében. A" gaz-
dasági tudományokbani jártasságaért, mellyet először is Grundsátze der
Schafcultur, Sopron , 1817. czimű munkájával bizonyíta be, gróf Feste-
tics György által a" keszthelyi Georgiconban gazdaság professorává ne-
veztetett ki, melly hivatalt t818tól 1823-ig viselte. Ekkor két rendbeli
újabb német munkáját bocsátván közre, u. m. Oeconomie der Landwirth-
schaft, 2 k. és Grundsátze der Feldcultur, 4. k. Pest, 1823—4, Pestre
jött, a magyar gazdaság és gazdasági literaturai előmozdítására folyó-
irást alapítni, mellyet 1824 és 25ben Mezei gazdák" barátja czim alatt
adott ki, "s 1829 és 1831ben újra folytatott. Következtek: Juhászkáté ,
Pest, 1830. 8. és Közönséges baromorvosi könyv, Kassa, 1836, 8. Dol-
gozott a Közhasznu Esmeretek" tárához is, honnan e! néhány adat is

kölcsönöztetett. A" m. academia ót, ki már több gazdasági társaság" ok-
M.T. T. ÉVE; V. 1. 28

218 A" MAGYAR TUD. "TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

leveleivel tiszteltetett meg, 1832. mart. 9. iktatta lev. tagjai? sorába. A"?
munkásságához képest jobb sorsra érdemes férfi nagy szegénységben halt
meg Pozsonyban , martius 17. 1839.

GUZMICS IZIDOR,

tiszteletei tag.

Született april? 7. 1786. a" vámos-családi malomban, hol atyja
molnár volt; keresztségben László nevet nyert. Nyolcz éves korában
anyabátyja, Buday József szent-györgyvölgyi pleb. Göcsejben magához
vette, hol Faludi Ferencz" énekein tanult olvasni. Latin iskoláit Köősze-
gen, Szombathelyt és Sopronban végzé , melly idő alatt olvasá Báróczy"
minden munkáit több ízben, Rajnis" Kalaúzát és Virgiljét, "s ez után
kezde magyarul verselni. 1805ben sz. Benedek" rendébe lépett, novitia-
tusa alatt Tót Farkas exjesuitától vett leczkéket a" latin és hellen gram-
maticából , utóbb a" mathesisból is , a" philosophiát Győrött végzé. 1808-
ban felesküvén ugyan itt grammaticát tanított két évig, egyig Pannonhal-
mán a! szerzet újonczaival ismétlé azt. Mint philos. hallgatója kezde né-
metúl olvasni Lafontaine" regényein. 1811ben Pestre jött fel hittudo-
mányt tanulni, honnan négy év múlva mint theol. Dr. tért vissza, és tüs-
tént a dogmatica! tanítására tétetett — Pannonhalmán, mellyben tizen-
hét évet tültvén, 1832b. sz. Móricz" bakonybéli apátja lett. Pesten lé-
tében ismerkedett meg bővebben a" német literaturával , különösen Her-
derrel, ki folyvást előképe maradt; ugyan itt magyar nevendék baráti-
val tudományos társaságba álla, dolgozgattak, de ki egyebet nem adtak
egy pár regénynél e" czím alatt: Két koszorús Delinke , mellynek elseje :
Miteusz, eredeti, Guzmicsé, Báróczyt utánozó tollal ; másika Lafontain-
ból fordítva Farkas József pécsi nevendék által. Ugyan itt írt Bilkei Pap
Ferenczczel egy vígjátékot, melly a" nevendékházban játszatott el, de
ki nem jött, "s részt vett a Magyar Plutarchusban, "s Hübner Lexicona
fordításában. Ez időben Kazinczy, Berzsenyi, Dayka "s az Erdélyi
Muzeum tették magyar olvasását. Haza menvén, a! dolgozás foly-
tatására ösztönt neki Horvát István ada. Irni kezdett az akkor megindult
Tud. Gyűjteményhez , majd társ lőn csaknem minden folyóirás és zseb-

ÉLETRAJZI TOLDALÉK, 219

könyvnél. Az , Egyházi Értekezésekben" Márton István prof. Catechis-
musa" pörébe avatkozott; majd Báthori Gábor superintendens" beszéde a
tolerantiáról ada neki alkalmat ismételve is A vallási egyesületről irni
(Pest, 1823. 8.); Pap István és Szikszai Bene vetélkedtek vele e" tárgyban.
Következett hellen studiumai" első gyümölcse: Theokritosz" maradványi
(Gyór, 1824. 8.); az Urániában számos szinműve, "s 1828 és 1829ben
szinte Győrött a Theologia fundamentalis egy, "s a Theologia dogmatica
három kötetben, n. 8. A" magyar tudós társaság" igazgatósága 1830. nov.
17. a" nyelvtudományi osztályba vidéki negyedik rendes taggá nevezte
ki; 1838. sept. 7. tiszteleti taggá választatott. Academiai pályáján tóle a
következőket vettük : 1. Hellen-magyar literatura (Évkönyvek, I. KI. III.).
2. Nyelvünk" újabb fordulatai (Tudománytár. VII.). 3. Költészi és színmű-
vészi nyelv (Tudtár , új foly. ért. rész, III.). 4. Emlékbeszéd Horváth Já-
nos felett (Évk. III.). Ezeken kivül értekezések és birálatok az Athenae-
umban és Figyelmezőben. Új kort kezdett hittudományi literaturánkra
deríteni az Egyházi Tár által, mellyet 1832ben megindítván , halálaig
folytatott , "5 mellyben közre bocsátott számos dolgozataiból a" követke-
zőket jegyezzük ki: 1. Hit és egyház (I—XI) ; 2. Éden az embernem? böl-
csője (I—VII.). 3. Tumpacher József" élete (I.). 4. Az ész igazai a" reli-
gio" ügyében (XI.). 5. Hit és szabadság (XI.). 6. Szentirásiránti újabb né-
zetek (XII.), sót a" pesti Egyh. folyóirásba is dolgozott, mellyben tőle
van 7. A" rationalismus , supernaturalismus és mysticismus ; és 8. A papi
nőtelenség. A" m. t. társaság költségein megjelentek tőle: Sophocles
Oedipusa és Euripides Iphigeniája hellenből fordítva. Munkás életének
béllob vetett véget Bakonybélben, sept. 1. 1839., mind azoknak, kik
ismerték , méltó bánatára, mielőtt sok éves studiumai" tárgyát: Az er-
kölcsi világ" történeti rajza , befejezhette volna.

BUCZY EMÍL,

levelező tag.

Született 1784. maj. 16. Kolosvárt, hol gymnasiumi osztályait
végezte, s a római literaturával korán megismerkedett. 1799ben Kassá-
ra ment philosophiát hallgatni, hol Kazinczy" Orpheusa vonta figyelmét

7-3: jöjgi

220 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI,

a magyar literaturára. 1801b. ismét Kolosvárt törvényt tanult, 1803ban
az ajtatos iskolák" szerzetébe lépett, "s Horányi Elek" vezérlete alatt a
hellen nyelv és literaturának szentelte óráit. Miután két évig a kolosvári
és beszterczei gymnasiumokban tanított volna , a rendből kilépett, Bécs-
ben theologiát hallgatott, "s felszenteltetvén Nagy-Szebenben rhetorica
prof. lett. Gyengélkedő egészsége kénytelenítette ót 1816. nyugalomra
lépni, míg ismét javulván 1821b. a? károlyfejérvári seminariumban a! pa-
stor. theol. tanító-székét venné által, mellyet 1833ig látott el, midőn
Bécsbe menvén, ott a" csillagászat tudományában magának gyakorlati
jártasságot szerzett , "s visszatéret a" károlyfejérvári csillagásztorony" őre,
majd kanonok lett. Első fellépése az Erdélyi Muzeumban történt aesthe-
ticai értekezések és lyrai külteményekkel; utóbbi éveiben Plato" magya-
rításával foglalkodott. A" m. academia 1832. martius 9. levelezőül vá-
lasztá, "s ő annak régi magyar nyelvemlékek" dolgában munkás tagja
volt. A" halál őt october 28. 1839. ragadta ki közülünk.

s

FESSLER IGNÁCZ AURÉL,

levelező tag. i

Született 1756. Zarándfalván, Mosony vmegyében, hol atyja el-
bocsátott őrmester egy vendégfogadót birt haszonbérben. 1773ban a" ca-
pucinusok" mödlingi klastromába lépett, honnan 1781. a" bécsibe tétet-
vén által, nem sokára, t. i. 1783. József cs. által lectorává, majd, a
hittud. tanárság elnyerése után, professorává neveztetett a keleti nyel-
veknek és ó testamentum" magyarázatának a" lembergi egyetemben , ké-
relmére egyszersmind szerzete" szabályai alól felmentetvén. E" hivatalát
1788ig viselte, midőn ,,Sidney" első szomorájátéka szinre kerülvén , fis-
calis perbe keveredett, mellynek következésében a" körülmények" akko-
ri alakulásánál fogva kénytelennek látá magát Boroszlóba futamodni, hol
Korn könyváros által szívesen fogadtatott, a" katolathi örökös hgnél hi-
vatalt nyert; 1791. átmenvén Luther" hitvallására, Berlinben telepedett
meg, mint iró és nevelő munkálkodott, 1803. meg is házasodott, de
utóbb részint a" hadi viszontagságok következésében több ízben irói
keresetre szorúlt , míg 1810ben moszka cs. udv. tanácsosi ranggal a

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 221

szentpétervári Newszky-Sándor academiába napkeleti nyelvek" és philos.
professora , utóbb a" törvényhozó-biztosság tagjává, "s közbejött új ba-
jok után, 1820b. Saratowban az evang. egyháznak Oroszországban fő su-
perintendensévé és szentszéki elnökévé lett. A" magyar academia 1831-
ben választá, hazánkat illető munkái tekintetéből, külföldi lev. tagjává,
mellyek számos egyéb nem ez osztályba tartozókon kivül, a" következők :
1. Atila, König der Hunen. Boroszló, 1794. 2. Mathias Corvinus, Kö-
nig der Hungarn und Grossherzog von Schlesien. 2. k. Boroszló, 1793-1.
3. Die drey grossen Könige der Hungarn aus dem Arpadischen Stamme.
Boroszló, 1808. Die Geschichten der Ungarn und ihrer Landsassen. 10.
köt. Lipcse. 1815—25. Önéletrajza: Rückblick auf seine 70 jáhrige Pil-
gerschaft. Boroszlóban, 1826ban jelent meg. Elhúnyt Sz. Péter-Várá-
ban, december 15. 1839.

TANÁRKY SÁNDOR,

rendes tag.

Született 1784. Bián, hol atyjától, ki reform. pred, volt, gondos
nevelést vett. 1806ban a" gróf Sztáray" gyalogezredébe lépett mint kadét,
Bécsben a" szolgálati ismeretek" megszerzése után két évet a sppnetadg-
mány" alapos megtanulásának szentelt. 1809ben zászlótartó, majd a" ma-
gyar felkölt nemes seregben főhadnagy, hol hadi tudományaival már is
fontos szolgálatokat tett. A" békekötés után jan. 1. 1810. az 51d. ezred-
hez tétetett, "s hivatalos megbízással Erdély? déli határait a Vas-kaputól
egész a bodzai szorosig beutazván , annak hadi-helyirati leirását készí-
tette, majd Bukovinában eleinte a gazdasági abroszolásban vett részt,
nem sokára ott is a" tartomány" éjszaki felének, majd Erdély" éjszak-
nyugati részének hadi helyiratában fáradott. 1812ben ezredének graná-
tosaihoz Gácsországba mozdíttatott elő, az 1813ki táborozásban Belső-
Austriában vett részt, Krainburg erősített városnak az ellenségtől vissza-
foglalását, nagy részben ő eszközlötte, "s még azon évben a" második
bukovinai könnyű SAR ALÓALAAI kapitány lett, mellyel Francziaországba
volt rendelve, midőn a" közbe jött fegyverszünettel a" bécsújhelyi hadi
academiában helyettes professorrá neveztetett; de kitörvén ismét avdléa-

222 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

boru , legott Ferdinand fóhg" hadához kéredzett, 75 különösen Auxonne
kivizsgálásával tett jeles szolgálatokat, melly utóbbiról adott tudományos
véleményére alapíttatott ezen erőség? bevétele is. Az újra beállt fegyver-
szünet alatt Francziaország elfoglalt része egy terjedelmes vidékinek
helyirásával bizatott meg. A? háború megszüntével a" második székely
gyalog ezrednél, majd a" gradiskai, varasd-körösi és varasd-szentgyör-
gyi ezredeknél szolgált, időközben számos felvételi és szabályozási ügye-
ket végzett, határszéli századfó" hivatalát viselte; 1831ben Olaszország-
ba tétetett által, hol 1834 mint első órnagy ezredének első tábori zászló-
alját a Romagnába vezette. Nyugalomba, saját kérésére 1838ban tétetett.
Tanárky 1809ben a" fenséges nádor megbizásából a" felkölt magyar ne-
messég" gyalogsága? hadi regulamentumát készítette, tóle van: Ferdinand
főhg" huszárezredének történetei a" franczia háboru kezdetétől a? lunevil-
lei békeig (Tud. Gyúűjt. 1822—8), és Károly fóhg : Strategia" elvei, elsó
kötet, a m. tudós társaság által nyomtatás alá elfogadva. E" testület ál-
tal 1837. sept. 7. levelező taggá, majd az igazgatóság által 1838. sept. 8.
a" gróf Festetics László által alapított hadtudományi helyre rendes taggá
választatott, melly hivatalában az academia által kiadandó hadtud. szó-
tár dolgozásához hozzá is fogott; de már dec. 29d. súlyos betegség által
közűlünk kiragadtatott, mind azoknak fájdalmára, kik ismerték. Szá-
mos német munkája kéziratban maradt.

GOMBOS IMRE,

tiszt. tag.

Született 1791. juliusban, Szent-Laadon, Borsod vmegyében,
atyja Gombos Ferencz táblabiró volt. Iskoláit Kassán végezte, Pesten
1810. törvények" doctora lett, "s részint az eperjesi kerületi, részint a!
kir. tábla melleti törvénygyakorlás után 1812. Borsod vmegyében tiszt.
aljegyző, majd a m. kir. udv. cancellaria, utóbb a" köz. udv. kamara
mellett fogalmazó gyakornok , 1816ban ugyan itt udv. fogalmazó, 1817.
a magyar udv. kamaránál titoknok, mint illyen ez évben ifj. gr. Zichy
Károly mellett a" közinség" dolgában Tót- és Horvátországba küldött ud-
vari biztosságnak, "s újra 1823. az akkori kamaraelnök gróf Mailáth Jó-

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 293

zsef mellett, a" Száván tuli részek. és magyar tengermellék" visszakap-
csolására kirendelt kir. biztosságnak tollvivője; ugyan ekkor fiumei tiszt.
patricius consiliarius; 1826. m. udv. kamarai tanácsos, 1830. a pesti
törvénykar tagja , 1835. cs. k. kamarás, 1837. udv. tanácsos és a m. kir.
udv. cancellariánál referendarius, majd Heves-Szolnok? főispáni helytar-
tója, melly hivatalától azonban, 1839. végén saját kérelmére feloldozta-
tott. Gombost hajlandósága jó korán irói pályára "s majdnem kizárólag
drámaszerzésre vonta. 1815 — 16ból fenlévő számos kéziratai termékeny,
gondolkodó elmét mutatnak, és sajnálni lehet, hogy hivatalköre, mellyet
mindig teljes lélekkel töltött be, költészeti hivatásától végkép elvonta.
Első próbatétele, mint látszik, Lilla czimű 3 fvonásos vígjátéka volt;
de mellynek közel fele hiányzik kéziratai közt; második: A testvérek,
vígj. 1 felv.; harmadik: A" szekrény és rózsabokor , szinte vígj. 1 felv. ,
befejezve, mint kézirata bizonyitja, juliusban 1815., negyedik Az eskü-
vés , szomorujáték 5 felv., befejezve nov. 1816.; a" szinte egykorúlag :
Elek és Polyrena, polgári szomorjáték hasonlóképen 5 felvonásban. Sze-
rénysége azonban tartóztatta a nyilványos fellépéstől, "s azért a" negye-
dik helyt említett darab is, nevének csak első betúivel megjelelve , ba-
rátja Dömötör Miklós által adatott ki Pesten, Trattnernél, 1817. n. 8r.
"S ámbár ennek valamennyi magyar szinen tapasztalt sikere azt mind ma-
ig fenn birta tartani a. padon, szerzője még is sem tervezett, sem már
megirni kezdett darabjait utóbb ki nem vitte, sót a" készeket is elvonta
a" közönségtől. Azonban mind e? mellett is buzgó kedvelője volt egész
éltében a m. irodalomnak, pártolója a" hazai nyelvnek , "s mint illyen
a m. academia által 1835. sept. 14. tiszteleti taggá is elválasztatott,
melly állásában a kis gyülésekben nem ritkán elnökölt, "s a? nagy szó-
tár" előkészületeiben is részt vett. Halála januarius" 12d. 1840. történt.

THAISZ ANDRÁS,
levelező tag.
Született Jolsván, Gömör vármegyében, 1789. törvénypályát

végzett, "s mint hites ügyvéd Pesten telepedett meg. A" literatura ba-
rátai előtt először is a Tudományos Gyüjtemény által lett ismeretessé ,

224 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

mellynek szerkesztését 1819ben vevén által, azt 1827. végeig, összesen
nyolcz éven tul vitte. Saját dolgozata e" folyóiratban kevés állott; annál
munkásabb volt mások"? buzdításában, "s az intézet és irodalom? számára
megnyerésében. Utóbb e" folyóirás más kezekre szállván, Wigand Ottót,
akkor pesti kiadó-könyvárost, egy új folyóirás" alapitására birta, melly
1831ben megindult e" czím alatt: Sas, vegyes tárgyu iratok az olvasni és
tudni méltó" minden ágaiból. Több tudósokkal egyesúlve kiadta Thaisz
— a! 3d. kötetig Cserneczkyvel, a" 12ig maga, a? 15ig Felapáti Molnár
Sándorral (I XV. Pest, 1831—3. n. 8r.), "s azt koronként a" maga czik-
kelyeivel is bővítette, mellyek közt említendő: A magyar törvény el-
sóbbsegeinek némelly vonásai (I. k.). Idő közben a Közhasznú Esmeretek
Tárába is dolgozott, Walter Scott Ivanhoe regényét (Pest, 1831. 5. köt.
12r.) és Wachtler Bernát ismeretes munkáját fordította: Nyilt szivű ész-
revételek a Magyarország" számára javaslott váltó "s törvénykezési rend-
re (Pest, 1832. n. 8r.). A" magyar tudós társaság a" litteratura körül , ki-
vált egy korábbi szakban, hatással buzgott férfit mindjárt első nagy gyü-
lésében, 1831. febr. 17. választotta lev. tagjává. Életét gutaütés végezte
hirtelen , julius" 9. 1840.

MÁRTON JÓZSEF,

levelező tag.

Született 1771. Iszka-Szent-Györgyön, Fejér vmegyében, hol
atyja, István, ref. pred. volt. Iskolai képeztetését 1779—93ig Debreczen-
ben vette. Eleinte nevelő, nem sokára Lőcsén, az evang. gymnasium-
nál erkölcstudomány"? és természetrajz professora lett. Mint illyen 1799—
1800. az elóljáróságtól egy esztendei szabadságot vőn, mellyet a" két ha-
zának nyelvismereti czélból beutazására fordított. Alig tért vissza, mi-
dón Görög Demeter (1. Névk. 1836. 74. 1.), akkor Esterházy Pál hg ne-
velője, által Bécsbe hivatott, hogy vele ott a? magyar irodalom körüli
munkásságát megosztaná. Éz idő óta Márton, még Lőcsén megkezdett
írói pályáját folyton egész haláláig folytatta, e? mellett a" m. nyelvet
1806ig mint magányos nyelvmester, ez óta a" bécsi cs. egyetem" mellett
mint a m. nyelv! és iralom" rendkiv. professora nyilván is, de fizetés

ÉLETRAJZI TOLDALÉK. 239

nélkül, végül a" m. kir. testőrségnél mint rendes m. nyelvoktató díjjal ,
tanította. Az academia, a" nyelv körül magának számos érdemeket szer-
zett férfiút mindjárt első nagy gyülésében, 1831. febr. 17. tisztelte meg
választásával. Számos és sok kiadásokban megjelent munkái" hosszú so-
rából a következő nevezetesbeket soroljuk elé: 1. Német grammatica ah-
hoz tartozó német Olvasókönyvvél és Szókönyvvel együtt. 1799. 8r. —
13dik kiadás, Bécs 1840. — 2. Német-magyar és magyar -német Szó-
könyv. Bécs, 1799—1800. Sr. — ujabban 1803—4, 7. — 3. Praktische
ungarische Sprachlehre für Deutsche, sammt einem ungarischen Lehrbu-
che und dazu gehörigen Wörterbuche. Bécs, 1810. Sr. — 9dik kiadás ,
1840. — 4. Lexicon trilingue scholastíicum latino-hungarico-germanicum,
et hung.-lat.-germanicum. 2 köt. Bécs , 1815. n. 8r. — 5. Levicon trilingue
lat.-hung.-germanicum , ad ductum lexici Schelleriani et Kirschiano-Bor-
niani elaboratum. Két köt. Bécs, 1818. n. Sr. — 6. Deutsch-ungrisch-
lateinisches Wörterbuch. 2 köt. Bécs, 1821—3. n. $r.— 7. Bertuch ter-
mészethistoriai képes könyve. 10 darab. Bécs, 1810—16. 4r. — 8. Magyar
Atlás, kezdette Görög és Kerekes , folyt. és bevégezte M. J. 62 tábla ,
Bécs, 1811. — 9. Ehhez Repertorium stb. Bécs, 1812. regálfol. — 2d.
bővebb kiad. 1817. — 10. Csokonai Vitéz Mihály Poetai munkái 4 köt.
Bécs, 1813. 16r. — 11. Csokonai V. M. nevezetesebb Poetai Munkdi. 2
kötet Bécs , 1816. — 12. Magyar Kurir , 1828—1834 végeig, több rend-
beli mellék lapokkal. — Utolsó munkája: 13. Gyönyörködtetve tanító ma-
gyar Olvasókönyv. Bécs , 1840. n. Sr. Ennek vég íve még sajtó alatt volt,
midőn a munkás öreg, tüdőszélhüdésből, hirtelen elhunyt, Bécsben:
julius" 26. 1840.

D. SCHEDEL FERENCZ.

MT. IT EVIKs V. ie

225 4" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI.

A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

1840-BEN, AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK. ELŐTT.

PÁRTFOGÓ.
Ő cs. KIR. FENSÉGE AZ ORSZÁG" NÁDORA.

ELŐLÜLŐSÉG.

Gr. Teleki József, előlülő. Gr. Széchenyi István, másod előlülő.

IGAZGATÓ TANÁCS.

Gr. Andrásy György.
Bartal György.

Hg. Batthyány Fülöp.
Gr. Csáky Károly.
Gr. Cziráky Antal.
Gr. Dessewffy Józse[.
B. Josika Miklós.
Gr. Károlyi György.
Gr. Keglevich Gábor.
Kolossváry Sándor.
Mailáth György.

B. Mednyányszky Alajos.

Gr. Nádasdi Ferencz,

Schedel Ferencz.

Gr. Andrásy György.
Bene Ferencz.
Budai Ézsajás.

Nagy Pál.

Péchy Imre.

B. Perényi Zsigmond,
B. Prónay Albert.

Gr. Reviczky Ádám.
Somsich Pongrácz.
Szegedy Ferencz.

Gr. Széchenyi István.
Gr. Teleki József,
Gr. Vay Ábrahám.
Vághy Ferencz.

B. Wesselényi Miklós.

TITOKNOK.

TISZTELETBELI TAGOK.

Deák Ferencz.
Gr. Dessewfty József.
Döme Károly,

SZEMÉLYES ÁLLAPOT 1840. AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK. ELŐTT. 227

B. Eötvös József. Ragályi Tamás.

Fáy András, Schedius Lajos,
Jankowich Miklós, Stáhly Ignácz.

Gr. Károlyi György. Szalay Imre,
Kisfaludy Sándor. Gr. Széchenyi István.
Kolossváry Sándor. Gr. Teleki József.
Hg. Kopácsy József, Vass László.

B. Lakos János. B. Wesselényi Miklós.
B. Mednyánszky Alajos. Egy hely üres.

RENDES TAGOK.
Helybeliek. Vidékiek.

1. Nyelvtudományi osztály.

Vörösmarty Mihály. Fábián Gábor,
Szemere Pál, Czuczor Gergely.
Balogh Pál, Nagy János.

Egy hely üres.
2. Philosophiai osztály.

Döbrentei Gábor, Horváth Cyrill.
Kállay Ferencz, Szontagh Gusztáv,
Szilasy János, Ket hely üres.

b 3. Történetirási osztály.
Bajza József. Kis János.
Luczenbacher János, Czech János.
Jerney János. Péczely József.

Kossovich Károly,

4. Mathematicai osztály.

Győry Sándor. Bitnicz Lajos.
Vállas Antal. Nagy Károly.
Vásárhelyi Pál. Két hely üres.

Hadtudományi tagság üres.

5. Törvénytudományi osztály.

Sztrokay Antal. Szlemenics Pál,
Szalay László. Stettner György.
Egy hely üres. Szász Károly.

Zsoldos Ignácz.

6. Természettudomáínyi osztály.

Gebhardt Ferencz. Horváth József.
Bugát Pál. Balásházy János.
Frivaldszky Imre. Ket hely üres,

29"

228 4 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Antal Mihály.
Árvai Gergely.
Balla Károly.
Barabás Miklós.
Bárány Ágoston.
Baricz György.
Bártfay László.

Gr. Benyovszky Zsigmond.

Bertha Sándor.
Beszédes József.
Bolyai Farkas.
Brassai Sámuel,
Bresztyenszky Adalbert.
Briedl Fidél.
Csapó József.
Császár Ferencz.
Csató Pál.
Csatsko Imre.
Csoma (Körösi) Sándor.
Csorba József.
Deáki Zsigmond.
Gr. Dessewffy Aurél.
Dóhovics Vazul.
Egyed Antal.
Erdélyi János.
Fabriczy Sámuel.
Farkas Sándor.
Fényes Elek.
Ferenczy István.
Filinger Leopold.
Flór Ferencz.
Fogarasi János.
Fülepp József.
Fülöp Sámuel.
Gaal József.
Garay János.
Gáty István.
Gegő Elek.
Gévay Antal.

LEVELEZŐ TAGOK.
1. Honiak.

Gyurikovics György.
Hegedús Sámuel.
Herepei Károly.
Hetényi János.
Hoblik Márton.
Hoffner József.
Horváth Mihály.
Horváth Zsigmond.
Illés (Edvi) Paál.
Jakab István,
Jászay Pál.

B. Jósika Miklós.
Kacskovics Lajos.
Karácson Mihály.
Kassai József.

Gr: Kemény József.
Kerekes Ferencz,
Kiss Bálint.

Kiss Ferencz,

Kiss Károly,
Klauzál Imre.
Kovács Mihály.
Kovács Pál.
Krajner Imre.
Lassú István.
Lukács Móricz.
Magda Pál.
Mátray Gábor.
Méhes Sámuel,
Péterfi Károly.
Podbradczky József.
Pólya József.
Pulszky Ferencz.
Sárváry Pál.
Schoepf Auguszt.
Somossy János.
Szabó István.
Székács József.
Szenczy Imre.

SZEMÉLYES ÁLLAPOT 1840. AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK ELŐTT. 229

Szenvey József.
Szilágyi Ferencz.
Tarczy Lajos.
Tasner Antal.

Gr. Teleki Domokos,
Gr. Teleki László,
Tessedik Ferencz.
Tóth Lőrincz,

Babbage Károly.

Beudant F. S.

Bowring János.

Bright Richard.

B. Hammer-Purgstall József.
Kriebel János.

Udvardy Cherna János,
Vajda Péter,

Vecsei József,

Viola József,

Waltherr László.
Warga János.

Zsivora György.

2, Külföldiek.

Mezzofante József.
Palacky Ferencz.
Pertz Henrik Fridrik.
Du Ponceau Péter,
Schelling Fridrik.

TISZTVISELŐK.

Segédjegyző és levéltárnak: Szalay László.

Pénztárnok: Helmeczy Mihály.

Ellenőr: Bártfay László.

Tiszti ügyész: Bertha Sándor.

Irnokok: Kecskeméthy Csapó Dániel, Lohonyai Pál, Makay László, Varga Soma,
Megbízott könyvárosok: Eggenberger József és fia,

230 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

A" TÁRSASÁG GYŰJTEMÉNYEI

SZAPORODÁSA AJÁNDÉKOK ÁLTAL 1838. SEPTEMBERTŐL 1840. SEPTEMBERIG-.

I.
KÖNYVTÁR.

A" csillaggal jegyzettek a" kedveskedők" saját munkái.
A. TESTÜLETEK? ÉS INTÉZETEK? KÜLDEMÉNYEI.

ACCGADEMIA DELLA CRUSCA. "Atti del" imperiale e reale accademia della crusca.
Firenze 1819—29. 3 köt.

AMERIKAI PHILOSOPHIAI TÁRSASÁG. Dissertation on the Nature and character of the
chinese system of writing by Peter du Ponceau. Philadelphia , 1838.

— 6. "Procedings of the am, Phil. Soc. Vol. I. nro 1—3. 8r.

— — "Transactions of the american, Philos. Society Vol. VI. pars I. Philadelphia,
1838. és XIVd. köt. első rész.

— — The present state and condition of the free people of color. Philadelphia, 1838.

— — An eulogy on the life and character of N. Bowditch by Daw. White. Salem,
1838. §r.

BERLINI KIR. TUD. ACADEMIA. "Abhandlungen der königlichen Akademie der. Wissen-
schaften zu Berlin 1836—9.

— — "Monatsbericht derselben, Juni 1837 — Juli 1838.

— — "Bericht über die zur Bekanntmachung geeigneten Verhandlungen der kön.
preussischen Akademie der Wissenschaften, aus dem Jahre 1839.

KOLOZSVÁRI UN. GOLLEGIUM. Remény, zsebkönyv 1839re.

MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. "Gazdasági Tudósítások. Kiadja a? Gazdasági Egye-
sület. Bizottsági ügyelés alatt szerkeszti Kacskovics Lajos. 1839i folyamat. Pest, 1839. n.8r

— 6 "Gazdasági Tudósitások "s Rohonczi Közlemények 1840: folyamat" 1. 2. füz-

PESTI NEVENDÉK PAPSÁG MAGYAR ISKOLÁJA. "Munkálatai? VI. VII. kötetét. Buda,
1839—40. n8r.

B. EGYESEK" AJÁNDÉKAI.

Athenaeun? kiadói. ?Athenaeum 7s Figyelmező , 1838—40. 2d. félév. Buda, 4r.
— — Vízszabályozási eszméletek, Irta Gáty István. Buda és Pest. 4r.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 231

Batbage Károly. "The ninth Bridgewater treatise. London, 1838.

Bárány Ágoston. Közhasznu vállalatok a? vízépitésben, mellyek a" temesi Bánát? délnyugati
részeit illetik, Petrovics Páltól, Bécs, 1835.

Benczur József. Pongrácz Lajos" szépirási mutatványai 3 füzetben,

Benyovszky Péter. Transsumtum authenticum Regestri originalis bonorum Fiscalium Anno 1640
emanati, 4. 22d.,

Beöthy Zsigmond. "Beszélytár gyermekek? számára. Pozsony, 1840.

— — "Csák, dráma 4 szakaszban. Pest, 1839.

Beszédes József. "Kolozsvártól Gréczig hajózható országos nagy csatorna? tervének rövid
előadása. Pest, 1839.

— — "Magyarországi hydrotechnikából próbául. Pest, 1831.

— — "Magyarországi hajós folyó nagy ágazat. Pest.

— — Történeti előadása azoknak, mellyek a?" Sárvíz, Sió 7s Kapos folyóvizek? kiszárí-
tására elhatároztattak, abroszszal együtt.

Bloch Móricz. A? Zsidókrul. Pest, 1840.

— — A Zsidók. Irta Schwáó Arszlán , magyarul közlötte Bloch Móricz. Buda , 1840.

— — Mózes öt könyve. 1. 2d. füzet. Buda 1840. 8r,

Bocsor István. "Latin nyelvtudomány. Pápa, 1839.

Boehm Károly. "Aauaedam animadversiones in medium aevum. Pest. 8.

Borsos Márton. ?A? csecsemő és első gyermekkor. Kolozsvártt, 1838.

Böszörményi Pál. A? köznép? számára készült kézikönyv. Schler után. Debreczen, 1824.
1. 2. köt.

Briedl Fidet. "Egyházi Tár IX. X. XI. XII. XIV. f. 1837—39.

— — Költészi képek, Pest, 1837 7s 38.

— — Pannonia! századjai. Irta Guzmics Izidór. Győr, 1835.

— — Többalkalmi versek.

Bugát Pál?s Flór Ferencz. "Orvosi Tár 1838ra,

— — "Orvosi Tár, uj folyam 2. 3d. év 7s 4d. félév. Pest. 1839—40.

— — "Véres mútételek, Dr. Fritz után.

Chorin A. "Kind des hohen Alters. Wien, 1839.

Costa. "Der Freihafen von Triest. Wien, 1834.

Csatskó Imre. "Bevezetés a természeti jogba. Győr, 1839.

Csapó ( Kecskeméti) Dániel. Purpura Pannonica. Kassa, 1745.

— — Assertor libertatis hung. Andreas secundus, Kassa, 1752.

— — Mesék, Hatvani István által. Debreczen , 1799.

— Über die Büchermacherei v. Immanuel Kant, Königsberg 1798.

— Hufeland az emberi élet? hosszabításának mesterségéről, Kolozsvártt , 1798.

— Anakreoni dalok, Cs. Vitéz Mihály által. Bécs, 1803.

— — Akten und thatmissige Widerlegung einiger der gröbsten Unwahrheiten etc. Deutsch-
land. 4815.

— — Haller K. L. levele familiájához, Pest, 1821.

238 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Csapó (Kecskeméti) Dániel. A" magyar tudósakhoz. Irta Bacsányi János. Pest, 1821.

— — — Ratio Jurisprudentiae hung. Bécs, 1817.

— — Discussio opusculi, cui nomen: Ratio Jurisprud. hung. auctore Paulo Szlemenics.
Pozsony , 1817.

—. Antwort auf einen freundschaftlichen Brief von der h. Inguisition, Deutschland, 1814.
— — Voltairiana. Paris, 1801.

— — Hesiodi Carmina. Lipcse, 1820.

— Anklageact gegen Dr. Wirth. Zweibrücken , 1833.

Oratio, guam seniori Gedeoni Comiti de Rada monumentum esse voluit Carolus Koppi-

Pest, 1792.

— — Egyházi almanach. Kiadta Tóth Dániel. Pozsony, 1833.

— .. Egyházi almanach 1836ra. Kiadatott Polgár Mihály által. Pest. 8.

— —. Terve a" kecskeméti öröklő "s tőkét alapító temetési "s magtári egyesületnek, Pest, 1839.

— — Közönséges história. Készítette "s most másodszor megjobbítva kiadta Budai Ézsajás.
Debreczen, 1811.

— —. Barátságos értekezés a? vallási egyesülés ideájának szerzőjével. Irta Kovács Mátyás.
Pest, 1823.

— — Értekezés a? hisztóriának becses és hasznos voltáról. Iratott Kecskeméti Dániel
által. Pest, 1830.

— — Magyar almanach 1795re Decsi Sámuel által. Bécs ; 1795.

— — Az igaz keresztyén embernek papi tisztiről. Borosnyai Nagy Zsigmundtul. Amster-
dam. 1736. 16r.

Császár Ferencz. "A? váltó-ovásokrul, s váltojogi műszótár. Buda, 1840.

Csécsi Imre. "A? Természet" isméretének jóltevő befolyása a" tudományos miveltségre. Debre-
czen, 1839.

Csicsmanczai József. Egyvelgesek egy kötetben,

Csoma Mihály. "A? romai literatura történeteinek alaprajza. S. Patak 1839.

zech Ferencz. "Nothwendigkeit der allgemeinen einzuführenden elem. Bildung der Taub-

stummen. Bécs, 1837.

— — "Versinnlichte Denk- und Sprachlehre XIV5XXIV. Lief. Bécs , 1836—37.

Drnovszky Ferencz. Az örök élet? utja. Ford. P, Derekay György. N. Szombat , 1678.

— — Krisztus olvasójának privliegiumai. 1759.

— — Némelly apróságok.

Dussieux L. "Essai historigue sur les invasions des hongrois en Europe, et specialement en
France,

Ecsy László. Névsora a? balaton-füredi fürdő-vendégeknek. Veszprém , 1840.

Fábián Gábor. Arader Kundschaftsblatt, és: Aradi Tudakozó-intézet? hírlapjai. 1839—40.

Fáy András. "Terve a? pestmegyei köznép" számára felállítandó takarékpénztárnak. Buda, 1839.

— — A Pestmegye? pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár" alapító részvényesei-
nek névsora. Pest, 1840.

Fejes Mihály dr. "Áz egri fürdők. Eger, Sr.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 233

Fényes Elek. "Magyarországnak 7s a? hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja. Pest,
1836—40. n8r. 6. köt.

Flór Ferencz. Lásd Bugát.

Fogarasi János, "Magyarhoni magános törvény-tudomány? elemei. Kövy Sándor után. Pest, 1839.

— — "Különös épitési rendszabás Pest? külvárosainak szélső részeire nézve, Pest, 1839.

— —. "Egyetlen egy mód a?" magy. játékszin czélirányos alapítására. Pest, 1839.

— — "Közönséges épitési rendszabás sz, k. Pest városára nézve. Pest, 1839.

Gárdos Jdnos. "A? hályog? műtéteiről. Buda , 1840.

Gasparich Kíilit, "Egyházi beszédek 1 köt. Pest. n8r,

— —. "Korszerű szózat Meskó Gyulához." Pest, 1840.

Gerenday József. "Magyar "s dalmátországi kígyók. Pest, 1839.

Gevay Antal, "Legatio Joannis Hoberdanacz. Bécs, 1837. 2 péld.
tUrkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verhültnisse zwischen Österreich,

Ungern und der Pforte , im XVI. und XVII. Jahrhunderte, Bécs, 1838.

Gottwald Gáspár, "A? gyermekek? testi nevelése a? fogantatástól egész az emberkorig. Pest, 1839.

Gött János. Erdélyi hirlap "s Mulattató 1838.

Guzmics Izidor. "Egyházi tár. 1839. I—VI. füz. Pest.

Gyarmathy János, "Sion, 1838ra. Buda.

Haller Ferencz. "A" sz. nagyhét. Irta Winklern János, Ford. Haller Ferencz. Kolozsv. 1831.

— — Áz ugaros szőlőmivelés. Kolozsvár, 1834.

Hammer Antal. "Geschichte der Pest, die v. 1738—40 im Temesvarer Banate herrschte. 1830.

Hanák János. Imádságos könyv, mellyet írt "s most negyedszer kinyomtattatott Pázmány Péter.
Pozsony , 1631.

— — "Beszédek, mellyek Báro Mednyánszky Alajos ur" tiszteletére, Nyitra vmgye főispáni
méltóságába lett iktatása ünnepén, mondattak. Nyitra , 1835.

Helmeczy Mihály. Érdemoszlop , mellyet Kovách Flórián szathmári püspök emlékezetének
szentelt Lázár János. Pest, 1826.

— — "Jelenkor 7s Társalkodó 1838ra.

Hetényi János. Grundzüge der Chemie v. August Adet, übers. v. Dr. Hubert. Basel et Aarau, 1805.

Horvath Dánrel. "A? bölcseség? vigasztalásai Székesfehérvár, 1838.

Horvath József. Réglement concernant Vexercice et les maneuvres de Vinfanterie, Paris, 1792.

— — Anfangsgründe der Mathematik. Verfasst v. Leopold Unterberger. Wien, 1775—1780.
3 köt.

— —. Uzong, napkeleti történetek. Készítette Haller Albert, magyarul kiadta Őri Fülep
Gábor. Pozsony, 1792.

Horváth M. Az 1839 év" lefolyása Borsodmegyében, orvosi tekintetben.

Horváth Mihály. "Az ipar és kereskedés? története Magyarországban a? 3 utolsó század alatt.
Buda , 1840.

a — Journal für Fabrik, Manufactur, "stb. Eeipzig 2806. 1. 2. 3. 5. 7. 8. 10. 11. —
1807. 1. 2. 4—12.

— — "Nádasdy Tamás? élete, némi tekintettel korára. Buda, 1838. §r.

M. T. T. ÉVK, V. t. 30

234 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? TÖRTÉNETEI

Horváth Zsigmond. "Flmederítő, szívképző "s characterfestő történetek? "s adatok? füzére.
Pest, 1840. 17s 24. kiadás,

Irínyi. "Über die Theorie der Chemie im Allgemeinen, und die der Schwefelsüure insbesonders,

Ivanics Zsigmond. Chronicon Budense, edidit Jos. Podhradczky. Budae, 1838.

Jablonczay Imre. Gvevara Antal, Fejdelmek serkentő órája, ford. Prágai András. Bártfa, 1628.

Jakab István. "Eskü, nagy opera 3 felv. irta Rassi Kajetán, ford. Jakab István. Buda, 1838.

— — "Dalok, Nestroy János? , Földszint és első emelet" czímű énekes bohózatából, Buda,1838.

— — "Gemma di Vergy, nagy opera 2 felv., irta Bidera J. E. magyaritá Jakab Ístván.
Buda, 1839.

— — "Utasitás, mikép kell világtalan gyermekekkel bánni. Buda , 1838.

— — "Oktatás a" marhadögről. Buda, 1836.

— — Marino Faliero. Olaszból, Buda, 1840.

— — "Csel, víg opera 2 felv. Pest, 1838.

Jük János. Alkalmi versek.

Joo János. "Heti Lapok , műtudomány terjesztésére. Eger, 1838.

Jósika Miklos b. "Regényei 9—12 köt. 7s az I. 2. 3d. köt. második kiadásban. Buda, 1839.

Kachler János. "Alphabetiseh - tabellarisch - scientifisches Samenverzeichniss. Wien. 1839.

Kacskovics Lajos. "A? kisdedovó-intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület" 1838i évkönyve.

Kállay Ferencz. "Kölcsey Ferencz gyermek- "s ifjukori életrajza, "s néhány eredeti levele.
Pest, 1839.

Kanya Pal. "Ferenczy János"? közöns. geogr. Kiadta Kanya Pál. Pest, 1840. 8.

Karacs Ferenczne. Europa átlása.

Karácson Mihály. Buda, Győr, Komárom és Vácz képei a" XVId. századból.

Kazinczy Gátor. Descriptio persici imperii auct. Joanne Szabó. Heidelberg, 1810.

Kemeny József gr. Transilvania, periodische Zeitschrift für Landeskunde. III. Bands 1. Heft,

ronstadt, 1838.

— — Die Wappen und Siegel der Fürsten v. Siebenbürgen und der einzelnen stündischen
Nationen dieses Landes. Ein Versuch v. J. B. v. S. Hermannstadt , 1838.

— — Vita pbilosophorum. Argentorati, 1513.

Kerekes Ferencz. "Betrachtungen über die chemischen Elemente. Pesth, 1819.

Kereskényi János. Attila flagellum dei. Treviso.

— — §cuola elementare Maggiore maschile di Sant" Orsola in Milano. Regolamento interno.
Milano , 1825.

— " — V Ungheria Vendicata , o siano li felici successi . . . dalle arme Imperiali Sopra le
Ottomane e ribelle nelP anno 1686 — dexeritti dall Dottore Carlo Manone, Milan.

Kis János. "Soproni Estvék. 1. 2. füz. Sopron, 1839—40. 8r.,

Kis János ifj. "Flórián Novellái. Sopron , 1840.

Korda Janos. Psalterium Davidis. Köln, 1630.

— — Justiniani Institutionum libri IV, 1627.

Korodi Pal. "Rede zur Gedüchtnissfeier des Jos. Litsken . , . . gehalten von Georg Schwarz. 1840.

Krieger József. "Versuch einer Theorie der Töne. Pozsony, 1840.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAL

[doc
a
ot

Kulcsár Istvánné, fHazai7s Külföldi Tudósitások 1838ra Pest.

Kulifay Vendel, "Tagosztálykulcs. Buda, 1839.

Kulik Jakab. $Untersuchungen über die Kettenbrücken-Linien. Prag , 1838.

Kun Paál, "Emlékbeszéd Márton István? pápai oktató sírköve" felállításakor. Pápa, 1838.

— — En Lappesk Nomenclator — af Kund Leem.

Labanoff Sándor hg. "Lettres inédites de Marie Stuart 1558—1587. Paris, 1839.

— — "Nouveau Repertoire des lettres, instructions, et autres piéces de Marie Stuart:
Paris, 1839.

Laner Ferencz. "Instit. juris naturalis gentium. Eger, 1840.

Légrády Imre. Szepessy Ignácz b. arczképe "s nekrologja, ivrét.

Lessing Mihály Benedek. tÜber die Unsicherheit der Erkenntniss des erloschenen Lebens
Berlin , 1836.

— — "Handbuch der Geschichte der Medicin. Berlin, 1838. I-ter Theil.

— — "Theopbrastus Paracelsus, Berlin, 1839.

Lészay Dániel. "Dissertatio inauguralis de dentitione. Bécs , 1829.

Makáry György. A? Jézus-szívet szerető szívek? ájtatosságára szíves képekkel kiábráztatott
könyvecske. Pozsony, 1642.

— — Keresztényi tudománynak rövid sommája. Irta Vásárhelyi Gergely. h. n. 1618.

— —. Bölcs és figyelmetes udvari ember. Irta spanyol nyelven Gracian Boldizsár , forditá
Faludi Ferencz. N. Szombat, 1750.

— 6 Ne bbántsd a? magyart. Irta Zrinyi Miklós gr. Marosvásárhelyt , 1790.

— — Telemakus? bujdosásának történetei. Mellyeket magyarra fordított Hallerkói Haller
László. Kassa, 1758.

— — Salamon, Ptolomaeus és Titus, három sz, j. kettejét szerzette, harmadikát forditotta
Íllei János. Kassa , 1767.

— — Istenes jóságra oktatott nemes ember. Irta Dorell József, ford. Faludi Ferencz"
Buda , 1749.

— — Selectiora adagia latino-hungarica, studio et vigilantia Petri Kis-Viczay. Bartphae, 1713.

— — Molnár Jánosnak a? régi jeles épületekről kilencz könyvei. N. Szombat, 1760.

— — A? peleskei notarius? pokolba menetele, Basiliae, 1792.

Márton József. "Tabell. Darstellung d. ung. Sprachlehre. Bécs, 1840. 2. péld.

Miskolczy Károly. "Balaton-Füred mint savanyuvíz. Veszprém, 1837.

— —. Két alkalmi vers.

Nagy Ignácz. "Szinműtár, 1—13 füz. Buda, 1839—40. 4r.

— — PArgyrus királyfi. Buda . 1839. 8r.

. Nagy Károly. "Morbi salubres. Pest, 1839.

Nagy (Fogarasi) Pal. "Záh Klára. M. Vásárhelyt , 1839.

Nagy Pál. "Simonyi József" élete. Pest , 1819.

— — "Historia pragmatica R. Hungariae, ed. 2da. Pest, 1823.

Nemes (Literati) Sámuel. Négy rendbeli, a" XVId, század végén nyomatott , Magyarországot
illető röpirat,

30"

236 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Ney Ferencz. "Szinművei. 1. 2. köt. Pozsony, 1840.

Odard gr. "Esposé des divers modes de culture de la vigne, Turin, 1837. $8r.

Pakróczy N. János. "Néhai gr. Győry Ferencz" emlékezete. Pest, 1839.

— — "Dicséreti beszéd sz. Bernárd apát tiszteletére. Székes-Fejérvár , 1839.

Parlaghy Ferencz. "A" ker. hit. remény és szeretetnek főelvei. Kassa, 1840.

Pataky Dánrel. "A? terhesség, szűlés, gyermekágy "s gyermeki első kor rajza. Kolozsvár, 1840.
Paulovics. "Szerb Maticza 1838i folyam.

Péczely József. "Beszéd, mellyet a? Kisfaludy - Társaságtól . . . feltett jutalom" átadatásakor
tartott. Debreczen , 1840.

— — Báró Frimont János? tiszteletére készített versek. Irta Góró Lajos, Nagy-Várad.

— — Örömdal, báró Frimont János? tiszteleteül, a? főtiszti rendnek köznevében. Verona, 1828.

Peregriny Elek. "Bánya az ifjuság ssámára. Buda, 1840.

Pernold Adolf. "Magyarország távcső-földképe, Első osztály, egy metszet 7s két füzet leirás.

Pongrácz Lajos. "Tisztválasztási szózat Baloghy. Imre urhoz. Esztergam , 1839.

— — "Honti literaturai füzér 1. 2d. f. Buda, 1839—40.

Reijsinger János, "Eventus memorabiles hist. univ. Szeged. 1838. ivrét. 3 péld,

Rosenzweig János. Der sichere und geschwinde Arzt. Basel, 1686.

Róczey Dánrel. Egy 1629i (Damankos Madarász Mártontul) "s egy 1648i aszetai magyar
munka , mindkettő czím nélkül.

— — Sérelmes lelkeket gyógyító balzsamom, mellyet belga nyelvből magyarra fordított
Szokolyai István. Debreczen, 1747. ú

Rumy Károly. Kurzgefasste und doch vollstándige englische Grammatik , v. Carl Szeleczky.
Pozsony , 1820.

— —. Vetsei P. István? magyar geographiája, melly még 1741ben íratott, most pedig
Zanathy József ur? jegyzésivel kibocsáttatott N. Károlyban , 1757.

— — Svwatopluk od Gana Hollého. N. Szombat , 1833.

— —. BHistor. Journal v. Gentz. Berlin , 1799. 3 köt.

— — Sinkai, Principia lat. gramm. Balásfalva, 1783.

— — 6 Windisch, Geogr. d. Königreichs Ungarn, 2 rész. Pressburg, 1789. 8r.

— —. Commentatio de causis culturae tardius ad aguilonares guam ad australes Europae
partes propagatae, Auam examini publico submittit Esaias Budai, hungarus. Göttingen, 1794.

— — — Compendium Matheseos purae, conseripsit Gabr. Kovács-Martiny. Pozsony, 1822.

— — Mittheilungen über Kaspar Hauser. Von G. Fr. Daumer. 1. 2. Heft. Nürnberg, 1832.

— — Cirillo- metodiada, od Gana Hollého. Buda, 1835.

— —. Die Burschenschaft an der Wartburg. Jena, 1818.

— —. Selhlötzer, Tabellen zur chron. Übersicht v. Russland. Göttingen, 1802.

Salamon József. "Erdélyi predikátori tár IX. füz. Kolozsvár , 1839.

Sámuel Alojz, "I. Ferencz 40 évi országlásának örömünnepén tartatott beszéd. Pest, 1832.

Sárvári Pat. "Filozofusi ethika. N. Várad , 1804.

— — Rendi az istentiszteletnek , mellyet kiván tartani a? helv. vallástételt követő debre-
czeni ker. gyülekezet. Debreczen , 1817.

— — A? rajzolás" mesterségének eredete. Debreczen , 1804.

GYÜJTEMÉNYEK" SZAPORODÁSAI. 237

Sárvári Pál. "Commentatio de summis cognitionis humanae principiis. Göttingen, 1795.

— — "Oratio brevis , gua examinibus publicis prolusit Paul. Sárvári. Debreczen, 1825.

— — Debreczeni kalendariom 1841d. esztendőre. Debreczen, 2 péld.

— — Több alkalmi versek,

Schedel Ferencz. "Diaetetica elemei, Buda, 1839.

— — "Az írói tulajdon, philosophiai, jogi és literaturai szempontból, az azt tárgyazó
külföldi törvények, és vélemény egy magyar irójogi törvényről, Pest, 1840.

Schimko Gottlieb. "Die physische Restauration der civilisirten Völker. Olmütz, 1836.

— — "Pathogenetische Beschreibung und zweckmissigste Behandlung der asiat. Cholera,
Olmütz , 1837.

Somody János. Szeremlei? remekei 32 papi beszédekben. Rozsnyó, 1840.

Somogyi László. "Bimbófüzér. Kassa, 1836.

Soltesz János, "Egészségtudomány, Patak, 1839.

Stann N. Succincta explicatio rituum, gui olim apud Romanos obtinuerunt, conscripta a G. H.
Nieuport, Budissae, 1739.

Szjánszki Antal. Viszti János, Magyar Mars, Bécs, 1653. ívrét.

Szabó Imre, "Egyházi beszéd, urunk mennybemenetele ünnepén. Veszprém, 8.

Szalay Imre. "Halotti emlékszó. gr. Zichy József felett. Veszprém, 1839. 4r.

— —. "Egyházi beszéd, V. Ferdinand? születése napján. Veszprém, 1839. 8.

Szechy Ágoston Imre, "Elemi magyar nyelvtan. Pest, 1840.

Székács József. "A? bányakerületi ágost. hitv. evang. super, egyh. névtára, 1840.

Székely Mózes. "A? keresztyén vallás? kifejlődése rövid historiája. Kolosvár, 1834.

Székely Sándor. "Unitaria vallás történetei Erdélyben, Kolosvárt, 1840. 8.

Szemere Bertalan. "Terve egy épitendő javító fogháznak , a? magány rendszer elvei szerint.
Kassa, 14838.

Szentíványi Mihály. "Remény 1840re.

Szilágyi Ferencz. "A? kolosvári ev. ref. ekklézsia történetei. Kolosvár, 1829.

Szigligeti Edvárd. "Eredeti szinművek. Pest, 1839.

— a "Gyász vitézek, er. dr. Pest, 1838.

— o — "Micbán családja. Pest, 1840.

Szontagh Gusztáv. tPropylaeumok a? magyar philosophiához. Buda, 1839.

Tarczy Lajos. "Elemi számtudomány alsóbb iskolák? számára. Pápa, 1839.

Tatay Jdnos. "A? magyarok? első királya és apostola sz. Istvánnak emléke, Bécs, 1839.

Taubner Károly. "Az isten? dicsőitése a? világ? bajaiban. Pest, 1839.

— — 54? lélekeszme bölcsészet-történetbirálati szempontbul, Irta, Dr. T. K. Pest, 1839.

Töltényi Szaniszló. "De principiis Pathologiae generalis libri VI. 2 köt. Bécs, 1831.

— — "Versucb einer Kritik der wissenschaftlichen Grundlage der Medizin. 4 köt. Bécs, 1838.

Török Paál. tEgyházi beszédek stb. Báthory Gábor? . . . tiszteletére "s Török PálP pesti papi
hivatalába lett beigtatása alkalmával. Pest, 1840.

— — Archimedes" körmérése Eutonius magyarázatival , programma, Pest, 1840.

Tóth Ferencz. "Márton István? temetési tisztelete, Veszprém, 1832.

238 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET.

Toth Ferencz. A? mindenektől szerettetett közhasznu ember halálában való kárvallás. Maller
Ferencztől. Buda, 1825.

— c Magyar A.B.C. készítetett a? helv, hitű dunántuli super. rendeléséből. Pest, 1833.

— — Halotti beszédek Kazay Gábor utolsó tisztességtételekor. Pápa, 1840.

— — Főtiszt. Tóth Ferencz urnak egyházi ünnepe. Veszprém, 1828.

— — "Nemzeti örömünnep, mellyen Vd. Ferdinand magyar királylyá koronáztatását hir-
dette Tóth Ferencz. Veszprém, 1830.

— — A síron tul való élet. Sopron; 1833.

Töth Mihály. "Egyedül az örök élet? hivése ismerteti meg a? földi élet becsét. Pest, 1839.

Udvardy János. "Pyrker" Tunisiasa. Buda, 1839.

Vajda Peter, "Anakreon dalai, ford. Taubner K. Budapest, 1839. 16r.

Varga Soma. De Pradt, Europa in seinen Verhültnissen zu Grichenland. Leipzig, 1827. 8.

— — Hebe, zsebkönyv, Bécs, 1821. 16r.

— — Varga József beszéde Hermine főhgnő halálán. Debreczen, 1817. 8r.

— — Vay Miklós b. mint segédeurátor? beigtatásának emléke. Debreczen, 1840. 4r.

— — Választmányi javaslat a? Pesten állitandó ref. főiskola iránt. Pest, 1840. ívrét.

Vári Sámuel, "A? nőnem, Emlékbeszéd "stb. Pápa, 1838.

— — Das Jahr 1839. von W., Fischer. Mannh. , 1840.

Verebelyi József. "Hydrotechnikai jegyzetek. Pozsony, 1840.

Vörösmarty Mihály. "Ujabb munkái, 4 köt. Buda, 1840.

Warga János. "Kézi A. B. C. "s elemi olvasó könyvecske.

Wylid János, "Map of India. London.

Zimmermann Károly. "imádságos és olvasókönyv, szolgálatban levők számára, N. Várad, 1839.

Zsoldos Ignácz. Historia corticis rhus cotini. Auctore Joanne Zsoldos, Győr, 1815.

— — Constituta rei sanitatis in Hungaria , partibusgue adnexis. Győr, 1819.

— Oratio, gua auditorum etc, coronam valere jubet M. Nagy és Honores supremi ,

guos Michaéli Nagy . . . detulit Ign. Zsoldos. Jaur., 1821.

— — Eletpálya Pápa 1838. 16r.

IL.
KÉZIRATTÁR.

Árvay Gergely. Az emberismerő , ford. Kresznerics Ferencz.

Baross József. Protocollum permanentis deputationis I. Cottus Trenchin, imminente gallici
exercitus in Hung. irruptione anno 1805 considentis.

Bertha Sándor, "Az 18301 országgyűlés leirása.

Blackeel N. , Journal of the siege of Buda a. d, 1686 written by an english officier of engi-
neersé czímü 7s a? britt museumban találtató kézirat? másolata,

Csapó ( Kecskeméti) Dániel. Bod Péter Authographuma , magyar lexicona mellől.

Egyed Antal. "Alapvonalai a? ker. kath, vallástudománynak.

— — "Délesteni isteni szolgálat vasár- és ünnepnapokra.

Erdelyi János, Tizenegy darab régi magyar levél 1599—1610.

GYÜJTEMÉNYEK? SZAPORODÁSAI. 239

Haller Ferencz. "Az új testamentomi szent religónak történetei versekben,

Kemeny József gr. "Huszonhét eredeti levél különféle jeles magyar íróktul, 7s egy régi levél 1549.

— —. "Erdélynek XVId. századbeli országos végzései az eredetiből,

Koos Károly. Régi magyar historiai kézirat,

Kossovich Károly. Imadsagos könyvecske, mellyben különféle valogatott ajtatos imadsagokbul
lelki fohaszkodasok ösve sedetett az szent Gyonashoz és az Úr vacsoraiahoz keszitő
buzgó Imadsagok 1739 esztendőben.

Lugossy József. Némelly ötvösi jegyzések a? 16d. századból,

— — Öt régi magyar levél a? 174. századból.
Nagy János. Muzulmanusok? historiája. Öszveszerzette Csergius Simon felső-lendvai plebanos.
2 köt.

Sárváry Ferencz. János király Debreczen város" több czéheinek 1531. kiadatott szabaditék-
levele, régi m. forditásban.

Schedel Ferencz. Egy chinai régiség.

Schedius Lajos. Monumentum Literarium Hunno-Scythicum St, Casp. Hájos e S. P.

Stettner György. Amade László b. kilencz rendbeli eredeti levele,

Szenczy Ferencz. Két rendbeli magyar iromány a" XVId. s egy a" XVIId. századból.

Tahy Gáspár, "A? cseh nadrágban öltöztetett magyar szabados,

— a Dezsőfi Klára" 1632ki eredeti m. levele,

Tatay János. Annet és Lubin, Marmontel után Kazinczy Ferencz. Önkezü irat.

Teleki József gr. Ad ser. principem et incl. Pannoniae regem Divum Matthiam Ludovici Car-
bonis Dialogus, de ipsius regis laudibus rebusgue gestis. Codex Corvinianus membr. in
4 min. 41 fol, fatáblában,

NT.
PÉNZGYÜJTEMÉNY.

Arany. Ezüst. Réz.
Csapó ( Kecskemeti) Dániel . . s

ergé s sajdszbte e ás LÉ ie . állze — — L/
Drnovszky Ferencz a. a ea. e..., HE ET LÖTT ami 6 Ez
MENETE TeÉke ás ta) vala. Vega lás 48 e Tt (s ákeltáka ts éslet e ra — — 10
KERŐTONESZÜ NT E s ls! akó e/ arsatáal ere lini reagkodlok et ráő a Zkálgar 9. a - 1 zén
BEER E TOT es vet FOL ések e. B ja lá LB LAT lva eles ké as leN ő 1 a —
MET ÉRSENÜT TÁBOR: e dla sints sk esze isleás tel es s, eat ale ő jé ve kezi — 7
Ötvös Ágoston SYG SNTA 1 ő LÉ SNÉS s kslla stee VEN elat ls siess — 14 -z
KELSZ ET é etess "rni dni eds Za) eiije elebe köles e ttelke, será el ölbe tenye — BE 25
KESZEN ÜGYE TÉNŐ a éa ize teas Cak atléta av eslé st 9 (edes sálat re zzz A 4
EEOOSE EMKATÓB A, slrs VS e llatés 2 elte a MAs, den ereles át jáe 8 Sesüll sza 5
Rumy Károly . e... KV azt EAN KA Tenyek 5 — — 6
Sütő István ön ey reá re nie a eke Ve sets ül e fac ala eliisáte 40 .e enn 42 HÉ
Szuknavics Jakab. s , e . Fáy et gb) 9) /sllúl találni sze - — 17

§ Öszvesen : 1 67 79

240 A? MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI.

Kemény József gr. A? gyulafejérvári káptalan 1301-i pecsétjét.
Rumy Károly. Hét rendbeli réz és kőmetszet.

HW

TERMÉSZETIEK" TÁRA.

Kubinyi Ferencz "s Zipser D. Ásványgyüjtemény? második századát,
Miskolczy István. Egy a" Dunában lelt Mastodon-állkapcsot.
Végh ( Verebi) János. Kagyló 7s más természeti ritkaság-gyüjteményt.

MÁSODIK OSZTÁLY.

A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

$aRTBAZZBZSBIA

4558—1840.

9.
A
foot

és

9 ú

a
134
e)
a
ag
4.
té sé 8

Ker

ú YI fh, ú vk 8 h
"OGBRGAÁTKÓKÜT A

4 e

KÖT a EE

I.
NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉS.

A" NYELV ÁLTALÁNOS ALAP , ÉS HASONLÍTÁSI VEZÉR ELVEI,

SZEM" KELETI NYELVSARJADÉKAINAK A" MAGYARRAL
HASONLATOS KÉPEIVEL.

ELŐADTA,

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ,

A M.T. T. X. NAGY GYÜLÉSÉBEN, NOV. XVIII. M. D. CCC. XXX. IX.

NAGY JÁNOS.

Sokszor sokat bajlódtanak a" régi és jelenkornak tudós nyelvbuvári a
következő kérdések" megfejtésében: hol alapszik a" nyelvnek eredete?
hány eredeti nyelv vagyon a! számos virágzó és elvirágzott nyelvek
közt? mellyik a" legrégiebb nyelv és nemzet, az élő nyelvek és nem-
zetek között? — Sokan az első nyelvet közvetetlenűl az alkotótól al-
kotványába öntött isteni adománynak tartották, mert embert nyelv nél-
kül pillanatig is boldogtalannak képzeltek, megfeledkezvén, hogy a
néma is gyönyörködhetik néha az életnek boldogúl éltető pillanataiban,
ámbár ő is gondolatainak néma jelek általi közlésével eléggé nyilvánítja,
hogy a nyelv a" boldogságnak ugyan egyik hatalmas, de nem válhatat-
lanúl szükséges eszköze, mert noha a" nyelv igen fülségesen hatva hat
M.P. TÉVES. 1

4 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS,

boldogságunkra, de abból végképen kizáró hatalommal még sem bir
Többen a" nyelvnek elemeit hitték égből osztottaknak, ám de azokat
kijelelni, és elégségesen meghatározni maig sem tudták. Legtöbben
végre a" nyelv" föltalálását azon jeles tehetségeknek tulajdonították , a"
mellyek minden lelkes lény között kizárólag az embernek levén sajátsá-
gai, valamint egy felől az okos teremtvénynek az oktalan állatok fölött
kitünő méltóságát bélyegezik: úgy más részról , a" bölcs teremtőnek meg-
mérhetetlen nagyságát csodálkozásra gerjesztve bámultatják.
Hasonlóképen az eredeti nyelvek" számának meghatározásában a"
különféle vélemények egymástól olly messze eltávoznak, hogy annyi
számos kutatások után, mellyekben fáradozva sokan éjeket napokká va-
rázsoltak , ma is csak ott vagyunk , hova a" homály" bélyegével jelelt kö-
zépkor" szórszálhasogatói, elméjüket szúnyogparányiságokon villogtat-
va jutottak, kik közúl tudniillik többen az észnek hasznosabbra szapo-
rább gyümölcs arathatásával fordítható fegyvereit haszontalan gyomok"
és bujtorjányok" szedésében koptatták és azért buza helyett igen gyakorta
konkolyt arattak. Voltak ugyan is és vannak , kik Mozes" könyvében
megnyugodva , és az emberi természetnek egységben pontosúlni hajló tu-
lajdonságából okoskodva hiszik, hogy az emberek eleve a" földön egy
nyelvűek, és egy ajakúak valának. De vannak ollyanok is , kik két kü-
lön eredeti nyelvet képzelnek, és ezek hihetőleg a" természet éghajlatá-
nak azon különböző hatásából indúlnak ki, miszerint valamint déli Afri-
kának négerei, és Europának fejérei két eredetileg különböző emberfajra
mutatni látszanak: úgy a" két külön embertörzsnek két külön eredeti

nyelvének is kelle lennie. Ám de, valamint egy részról tagadhatlan az ,

hogy a négert sem londoni szappan, sem az alpesi havasok, vagy Szi-
beriának jege meg nem fejériti: úgy más részról bizonyos az is, hogy a"
fejér szin minden más színnel egybe barátkozhatik, és azért, valamint
az első fejér emberfajból származhatott egy másik soha többé meg riem
fejéríthető szerecsen faj: úgy eredhetett az első egyetlen eredeti nyelvből
nem egy , hanem több száz a" törzsnyelvtól különböző, és vele soha többé
egybe nem olvadó nyelv; de a" mellyet legfölebb önálló, nem pedig ered-
ten eredeti önlétű nyelvnek mondhatni; holott a" nyelv önállósága és
tiszta eredetisége közt, mint az élőforrás, és ebből zajló peshedt tóvíz
között nagy a, különbség. Hogy pedig valaha minden nyelv egy eredeti

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 5

forrásból közvetetlenúl, vagy közvetve folyhatott, erre világosan utalnak
azon számtalan szók, a" mellyek többféle nyelv" összehasonlításában ha-
sonlóknak találtatnak; ámbár történeti oklevelekből megmutatni nem
tudjuk , hogy illyen számos szókban egymással egyező nemzetek valaha
érintkezésbe jöttek volna; még inkább ébreszti pedig figyelmünket az
illy összehangzásnak gyakorisága olly szókban is , a? mellyeket sem ter-
mészet-utánzó hangoknak, sem az érzés" és indulat" természeti kifaka-
kadásainak nem tarthatni , és még is eredeti forrásukra vissza nem vi-
hetni.

Hasonló játszi lapta gyanánt szolgál végre a" vizsga világban ezen
kérdés közötti buvárkodás is: mellyik a" legrégiebb nyelv , és követke-
zetesen nemzet az élő nyelvek és nemzetek között? A" minek megoldá-
sában a vélemények" tarkaságát többnyire azon különféle források szülik,
mellyekből merittetnek. Némellyek tudniillik a" képzelődésnek tünde
országában nyargalásznak ; mások a! nyelv" általános tulajdonságainak bi-
zonytalan folyamában uszkálnak ; többen a" történetek" mezejének iszonyú
térén tévedezve kalandoznak. Az elsők homokra rakott feneketlen alap-
jokhoz képest koholmányaikban figyelemre nem méltók; az utóbbiak a
bizonytalanság örvényéből annál kevesebbé birnak nyugalmas partra ve-
zetni , minél mélyebben merúlnek a" nyelv körötti lélektudományi gon-
dolatokba , mert okoskodásainkban egységre törekedünk ugyan mindnyá-
jan, általlátván, hogy az igazság tárgyilag csupán egy lehet, de az egy
örök és azért változatlan igazságnak föltalálásában kisebb nagyobb mér-
tékben személyenként különbözünk, és fentebbi fény" derülése nélkül
a nap alatt váltig különbözni fogunk. Tiszta egyenességre tehát e
tárgyban talán a! történetek" álmatlan buvárinak zavartalan forrása ve-
zethetne. Úgy de a!" kik a" tisztes ősz időknek szövevényes, sokban ma
már érthetetlen krónikáit forgatva éjnapon által munkálódnak , azok is
azon egy kútfót, ezer ágú tekervényes folyóinkhoz hasonló utai miatt , előre
kitűzött czélukhoz irányozva kényök szerint százfelé szokták csigázni,
elannyira: hogy a. számtalan vélemények" tengerében kijózanodhatni ma
már megoldhatatlan gordiai csomová vált. Némellyek tudván, hogy
Ázsiának tágas birodalmában a" szépen virágzó szapora chinai nép időszá-
mát regéiben ezer meg ezer évre nyújtja: a" chinai nyelv- és nemzetnek
elsőségeért váltig vini meg nem fogyatkoznak ; mások ellenben a" hiú di-

1 zt

6 I, NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

csőségnek nemzetünktől elokoskodását kaján szemmel tekintve jelen szá-
zadunknak tisztább fényében is, midőn közönségesen mindnyájan inkább
a" gyakorlati életre üdvesen ható tudományokat, mint a" képzelődésnek
ábrándjait szomjuhozzuk , herculesi erőt fordítanak arra, hogy nyelvünk-
nek első tiszta eredetiséget, nemzetünknek mások fölötti legelső régi ön-
létűséget legalább színre szerezzenek.

Elmefuttátások ezek! a mellyek hazánknak sem dús aranybá-
nyákat nem nyitnak, sem a" képzelődésnek létesíthetetlen arany korát
elő nem teremtik , sem az országnak jobb létét nem eszközlik. Ugyan
is ki nem látja közűlünk, hogy hazai nyelvünk, ha bár a" legerősebb
győző okokkal igazolnók is annak minden más nyelv fölötti eredetiségét,
általa sem belső erejében, sem külső terjedelmében nem emelkedik? ki
nem tudja közűlünk, hogy nemzeti létünk, ha bár eleinket éjszaknak
dermesztő jegei közűl, vagy keletnek homokos pusztáiról vezessük is
Duna Tisza által szegte honunk" tág mezejére , általa sem roszabbra , sem
jobbra nem vergődik ? Ne bonyolódjunk azért olly kérdések" fejtegetésé-
nek végtelenségébe, honnan szabadító Ariadne" fonalára alig számolha-
tunk ; mert elég tágas előttünk az életre foganatosabb hatású, és bővebb
gyümölcsű tárgyak" mezeje ; szántsuk csak ezt gondosan, a hol talán a
jó mag dúsabb, és jutalmasabb aratást hozhat.

Elmellőzvén azért olly háladatlan munkát, a" mellynek jutalma
többnyire drága idővesztés, és a" hasznosra fordítható tehetségeknek ha-
szontalan fárasztása: midőn a" nyelv" közönséges és hasonlitási fő elvei-
ról , s Szem keleti nyelvsarjadékainak honi nyelvünkkel hasonlatos ké-
peiról értekezni készülök, munkálatomat három fő részre osztva, meny-
nyire illy sikamos pályán parányiságomtól telik, a következő három
nyelvtudományi kérdésnek fejtegetésébe bocsátkozom:

I. Mellyek a" nyelvnek általános elvei, a mik körül minden nyelv
forog ?

II. Mellyek a" nyelvhasonlításnak vezér elvei többféle nyelv" ösz-
szeillesztésében ? ;

III. Mennyire hasonlítanak Szem keleti nyelvsarjadékai magyar
nyelvünkhöz.

A" közfigyelmet azonban előre arra ébresztem, hogy jelen érte-
kezésemben a" nyelvek" egyes szabályait, kitéréseit érinteni, a" számosan

A" NYELV" ALAP ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 7

előforduló rendetlenségeket fölhordani, és Szem" anyanyelvének leányi-
ból a. magyart, vagy viszonta származtatni távol sem irányom: sót in-
kább vizsgálódásom?" közelebbi czélja a nyelv" általános, és a" nyelvha-
sonlítás" vezér elvei fejtegetése által többféle homályt "s kétséget elosz-
latni, a" keleti nyelvek" rövid ismértetésével, honi nyelvünkre némi vi-
lágot deríteni, a" túlságos nyelvhasonlításoknak , szócsigázásoknak némi
határt jelelni , honi nyelvünk" mivelésében alapelveket állítani, az elő-
itéleteket ritkítani , és leginkább serdülő ifjainkat, mint a" haza szebb
reményére viruló növényeket a! keleti nyelvek" tanulására buzdítani;
annyival is inkább , mert ezekben sok elrejtett drága kincs, eldugott ér-
tékes gyöngy , és levél alá árnyékoltjó illatú virág lappang. Az leszen
tehát legohajtatosabb jutalma munkálódásomnak, ha némelly nyelvtu-
dományi kétségeket eloszlathatok, és a mi édes magyar nyelvünk" ter-
mészetével sokban igen szépen egybe hangzó keleti nyelveket a! haza
zsengéjével megkedveltethetem.

: Úú

. Mellyek a" nyelvnek általános elvei, a" mik körül minden nyelv forog

Tantum omnium linguarum docet natura , et historia paullatim linguam ne-
cessitate guadam naturae — — — — excultam esse, nam linguae, nisi violenta fata
accedant , omnis cultura , incrementum , decrementum ex ipsa natura pendet.

Evald.

Azon forrást, mellyból a" nyelv" részei, azoknak származása , mó-
dosítása , hangrendi sora, és mondásba szerkesztése foly, nyelv" alapjának
nevezzük ; ama tételt pedig, melly a" nyelv" alapjából következve , annak
természetét, változásait, és különféle állapotját kijelelni képes, a nyelv"
alapelvének hivjuk. A" forrásnak, és ebből folyó alapelvnek kutatásá-
ban nem a" nyelv" rendezett kész állapotját, hanem annak lassankénti
fejlését, és egy tökéletes egészbe olvadását kell szem előtt tartanunk ;
mert az alap a rárakott épületet, mint forrás a? kebeléből özönlő pata-
kokat , kétségkivül megelőzte.

A" nyelv, mint irányából kiviláglik, mindjárt eleve társas kör-
ben támadott, mert egyes én-nek nyelvre szüksége nincsen, és örök ma-
gánybha szigetelt ember ollyan nyelvet, a" mellyen közlött gondolatait
másik embertársa is megértse, alkotni képtelen. Társaságban fejlődvén

4 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

tehát a nyelv, ennek első alkotóit a nyelvre alkalmas velök termett te-
hetségek" kifejlésében minden előtt a" szükségtől, mint legbölcsebb tani-
tótól ösztönzött természet, azután egyetemben a" gondolkodó, vágyó és
érző erótól vezérlett szokás igazgatta. Természeti tulajdona levén tudni-
illik az emberi léleknek ama" tehetség, minek erejével valamint külön-
féle hangokat, mennyire azok a külső érzékek által elébe vitetnek ,
fölfogni, emlékezetében megtartani, úgy egyszersmind hangműszerei
által kiejteni, sót az észnek közben munkálásával értelmesíteni képes:
de más részról ember embertől a" gondolkozás" hatási körében különböz-
vén bizonyára a" kiejtett és határzatos értelemmel társított hangokból
nyelv csak úgy támadhatott, ha valamelly tárgynak megnevezésében a
társaság minden tagja egyenlő hangokat használt: mert egyébként egy-
mást szinte, mint hajdan a" neveket egybe zavaró Babylon torony" épi-
tói, meg nem érthették volna, már pedig ahhoz , hogy az ap a alatt p. o.
nemző atyát és nem szülő anyát vagy követ értsen kiki, való-
jában szokni kell, tehát, minden nyelvnek forrása a" szokás.

Midőn azonban a! szokást, mint a" nyelv" közalapját kiemeljük,
távol vagyunk azoktól , kik a" nyelv" eredetéből a" természetnek befolyá-.
sát kizárják; mert tökéletesen meg vagyunk győződve, hogy minden
nyelv úgy szokott gyarapodni , fogyatkozni , terjedni , mivelődni és
változni, a" mint ezt a" természet , a" kor" szelleme és egyéb körúlmé-
nyek szükségessé teszik. Különösen pedig mennyire függ a" nyelv első
fejlésében a" természettől: könnyen megfoghatóvá lészen előttünk, ha
észbe veszszük , hogy az édes mienkben is gyükszavainknak jóval több,
mint harmada a" természetben hallható hangoknak utánozásából kelet-
kezett.

Tagadhatatlan továbbá a" nyelv" eredetére a gondolkodó, vágyó ,
és érző erőnek behatásais. Valamint tudniillik a gondolkodó erő azon
tekintetben mindnyájunknál egyenlően mutatkozik, hogy kiki közúlünk
egy ponton, mellyen túl határos körünk nem hathat, gondolataiban sej-
dítlen is megnyugszik; valamint a" vágyó és érző tehetség minden ha-
landóban egyesúl ott, hol emberből a" jónak kivánása, a" rosznak utá-
lása önkényt kitör, hol a" jónak édességét , a rosznak keserűségét közö-
sen érezzük: ugy az érintett tehetségeknek a" nyelv eredetében hatását
annál kevesbbé tagadhatni, minél bizonyosabb az, hogy a" nyelv a" belső

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL 9

ember" gondolatainak, kivánságinak és érzéseinek nyilvánítására má-
sokkal közlésére szolgál. Azért nem csoda, ha a" soha nem érintkezett
nemzetek" nyelvei is a főbb vonásokban, mint közös tulajdonságokban
pontosan megegyeznek; mert egyenesen a. gondolkodó erőnek tulajdo-
níthatni a" nyelvek" általános összeolvadását, mi szerint a" személyt minz
den nemzet névmással, a" tárgyat névvel, a" személynek, vagy tárgy-
nak cselekvő, szenvedő és közlétű állapotját igével bélyegzi. Nem kü-
lönben a" vágyó és érző erőnek természetes kifakadása nemzette a" ger-
jedelemnek és indulatnak sohaj és különféle szenvedélyteljes hang-
jait, a" mellyeket tudniillik már minden nevekedő kisdednek a" termé-
szet szinte ajkára szokta adni, és innen vagyon, hogy az indulatjelentő
szókban a" legtávolabb nemzetek is bámulatosan megegyeznek, mert a
természet maga magát soha sehol meg nem tagadhatja.

A" mondottaknál fogva tehát világos, hogy a! nyelvnek alapja ,
nem puszta mezítelen, hanem a? természettől szükségképen támasztott,
a gondolkodó, vágyó és érző erőtól vezérlett, köz elfogadással meg-
állapított szokás, a" mit ezután tulajdonképen nyelvszokásnak ke-
resztelve használandok.

Igen is a nyelvszokás azon kiapadhatatlan bő forrás, a melly-
ból, mint tóból a" fának ágai hajtanak, úgy a" nyelvnek minden fordu-
latai áradnak. A" nyelvszokáson, mint alapkószálon nyugszik a ter-
mészet" puszta hangjainak , a! szív" néma sohajinak és az indulatok" hó
kifakadásainak bizonyos hangokban értelmesítése és közülhetősége; a"
nyelvszokás különbözteti meg a szókat, mint közvetlen, vagy leg-
alább közvetett szüleményeit, időre, térre és minemúségre nézve; a
nyelvszokás szenteli és engedi meg az éghaljatnak, egyházi, vagy
világi állapotnak, politicai és fenyitéki törvényeknek, honi nevelés-
nek , népi erkölcsöknek , hazai szokásoknak, nemzeti viseleteknek min-
den nemzet nyelvére olly hathatós befolyását; a nyelvszokáson
alapszik a" szóknak más szók általi illyen vagy amollyan származtatása,
módosítása, szerkezése; a nyelvszokás szüli azon rendet, a melly
minden nyelvben a" hasonló szónak hasonló állapotban hasonló módnu
használásából, és a" hangoknak , mint a" szó" lelkeinek hasonló sorozásá-
ból keletkezik; a nyelvszokás szüli az anyanyelvtól eltérő nyelv-
ágaknak, vagy leánynyelveknek az időre, térre és minemúségre külön-

10 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

böző nyelvejtéseit, és közelebbi, vagy távolabbi rokonságait; a" nyeli v-
szokás tett először különbséget a" prósai, és kötött nyelv között is.
Végre a, nyelvszokás nem csak a! nyelv" egyes hangjainak, szavai-
nak, hanem egész mondásoknak , teljes beszédnek is alapja, mert az
Határozza el, és a" nyelvek" saját természetévé szenteli azon rendszert,
a" mellyet valamelly nyelv a" szóknak mondásokká, a mondásoknak egész
beszéddé füzésében követ; szóval: minden nyelvnek egész mivolta a
szokáson , mint fenékkószálon kezdődik, és mint tetőponton végződik.
Nem is szükséges ezen állításnak bizonyitására hosszabb vitatkozásba
ereszkednünk , mert ki csak valaha némi nyelv" eredete, fejlődése, mi-
velődése és szünetlen változásai fölött figyelve gondolkodott, az elő-
adattaknak valóságáról könnyen kételkedni nem fog. :

A" nyelv azonban, melly eleve csupán a" gondolatoknak hallható
hang általi közlésére szolgált, utóbb az irásnak megbecsülhetetlen talál-
mánya által néma jelekben is élni, és így a késő maradékhoz is köny-
vekben általháromlani kezdett. Valamint pedig a" nyelvnek, úgy az
irásnak is föltalálása a hajdankor" regéiben elburkolva rejtezik annyira,
hogy ez isteni szüleménynek nemzójét nevéről sem ismerjük. A" józan
ész oda könnyen vezet, hogy az irásnak hasonta, mint a" nyelvnek , első
alapja a" szokás volt; mert akárki akármi módon jött azon gondolatra ,
hogy a" hangokat jelekben nyomozva fülfoghatóvá tegye , az általa hasz-
nált betúkhöz mind magának, mind követő társainak szokniok kelle szin-
te, valamint a" magyar nemzetnek, ha kettős jegyei helyett egyeseket
akar fölvenni, vagy a" francziának , ha irását kimondásához akarná mérni,
ehhez szokás által simulnia szükséges.

A" honnan már illy következetek önkényt folynak :

a) Minden nyelv kétféle lehet, u. m. szói, és irói nyelv.

b) A szói nyelvnek alapja a kimondási, az iróinak az irásbeli
nyelvszokás. Es azért

c) A" szói, nyelvszokás által a" nyelv" részeinek független, vagy
függő állapotban illyen, vagy amollyan kiejtése; az irói nyelvszokás által
pedig ugyan azoknak így, vagy amúgy divatos leirása értetik.

d) Valamint a nemzeti szokások, úgy a" nyelv is a" mindennapi
tapasztalás" állandó bizonyítása szerint időre, térre, minemúségre nézve
változó levén: azért a" szói és irói nyelvszokás is megkülönböztetik , és

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 11

pedig időre nézve: régi, ujabb, legujabb; térre tekintve: ál-
talános , gyakoriabb és ritkább, vagy egyetlen; minemúűségben jó,
vagy rosz. Minden nyelvtanítónak pedig első és fő kötelessége, a! szói
és irói nyelvszokásnak időre és térre nézve különféle állapotjából a? jó
és rosz nyelvszokást fölfogni "s pontosan kijelelni; és mivel erre a"
nyelvnek fő és segéd elveit, mint ollyanokat, a" mellyekből a" nyelv"
fordulatait kifejteni, vagy legalább azokra visszautalni lehessen, ismér-
ni elkerülhetetlenül szükséges , térjünk által azon elvek" előadására.

Akármelly nemzetnek nyelvét vizsgáljuk, annak történeteiben azt
veszszük észre, hogy minden nyelv első eredetétől fogva belső természe-
tének mivoltában, részeinek alkotásában, módosításában és szerkezé-
sében különféle változásokat szenvedett nem csak a"-nép" szájában , hanem
az irók" tollában is mind addig, míg belső tartalmában olly fokra nem
emelkedett, a" hol akármi rendes logicai fogalomnak , vagy képzetnek
értelmes és helyes kifejezésére elégséges lett; elérvén pedig e" pontot,
természeti mivoltában annyira megállapodott, hogy erószak és sérelem
nélkül a nemzet nyelvén annak senki tagja belső változást nem tehetett.
Ellenben külső erejére, vagy is szóbóségre nincs e" világon nyelv, meliy
naponként terjedetesebben ne bővülhetne, sót a nemzet tudományi kö-
rének tágulásával időszakonként ne gyarapodnék; mert ha az emberi
észnek találmányossága határt nem ismer, úgy legalább is azon talál-
mányok" megnevezésére nézve örökre szükséges marad a" nyelveknek új
szók általi tágulása. És épen azért helyesen mondatik a" nemzet" mivelt-
sége" legbiztosabb mértékének annak nyelve; mert a nyelvnek lehető-
ségig kifejtett belső ereje és szóbóségének terjedelme: a" nemzet gondol-
kodó "s képző ereje kifejlődése- és ismeretei terjedési körének min-
denkor csalhatatlan tanúja marad.

Ha már czélunktól egy kevessé eltérve, nemzeti nyelvünk"? álla-
potját vizsgáljuk , azt tapasztaljuk , hogy a" történetek nyelvünk" olly sze-
rencsés időszakáról, midőn belső erejében (legalább az irók" tollában) ál-
lapodási pontra jutott volna, hallgatnak; sót Révai és Verseghy két el-
vekben megütköző jeles nyelvbuváraink" tollharczai az ellenkezőról
akárkit is hamar meggyőznek , mert ámbár nyelvünk már az említett két
férjfiu előtt századoktól fogva egy nem kis számu nemzetnek , vitéz ele-
inknek hiven őrzött kincse vala; de még is a harcz" mezején inkább mint

M.T. T. ÉVEK Va 2

)
-

12 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

a tudományokban fénylő őseink , annak állapodási fokra emelésében , ke-
veset fáradoztak. Ide járúl, hogy a" keresztény hit által a" nemzetnek
nem csak szíve, hanem polgári helyezete is más színbe öltöztetvén, a!
téjjel szopott hazai helyett diplomaticai , és nem vétkezném, ha polgári
alkotmányunk" lelke szerint mondanám, nemzeti nyelvvé a" régen kiholt
latin nyelv, és pedig éz is konyhai alakjában választatott, és általán
minden tanácskozásokban használtatott, a" minek nyilvános divata mel-
lett a magyar a" magányos életnek füstös, és többször üres, mint teli
kunyhói között tengődött; ha találkoztak is néha hazánkfiai között nyel-
vökért buzgólkodó férjfiak, ezek is magokra hagyatva a" latin betűket
nyelvünk" keleti természetéhez simítani nem birták; innen származtat-
hatjuk azon tarka változatosságot, melly a? régi kéziratokban nem csak
két külön szerzőnek , hanem azon egy irónak is majd nem minden lapján
találatos. . Szerencsésebb hajnala derúlt nyelvünknek a" mult század" vé-
gével , és jelen századunk" éveiben naponként fényesebben tünt föl, és
bátran el lehet mondanunk, hogy nyelvünk" belseje tíz év óta bámulato-
san haladott, ámbár sokat kell még nyelvművelőinknek izzadniok, hogy
azt belső erejében az állapodási tetőre eljuttathassák. A" mi pedig nyel-
vünk" külsejét, vagy szóbőségét illeti, itt általában minden nyelvről
örökre igaz marad Róma lyrai koszorusának mondása :

Multa renascentur , guae iam cecidere, cadentgue
Ruae nunc sunt in honore vocabula , si volet usus.

A" szokás" változékony kénye szerint tudniillik a" szók minden
nyelvben időszakonként és helyenként változnak, még a" nemzeti mi-
veltség" tetőpontján is. . Mi azonban e" tekintetben is német szomszéda-
inktól, még inkább az araboktól messze elmaradtunk , kiknek nyelvün-
ket a" nyolcz századon ráragadt, és belőle az ó ruhára tüzött új foltok-
ként kirivó idegen szóktól tisztogatni, elavult gyökeinket életre hozni,
a nyelvhasonlóság" utmutatása szerint új szókat teremteni, a" miveltebb
nemzetektől kölcsönözött ujabb tudományi képzetek" jelelésére múszókat
gyűjteni ma egyik legszentebb nemzeti tisztünk, hazai kötelességünk.
Sok, valóban sok, a" mit csak az utósó öt év is e" tekintetben világra
hozott: de micsoda mind ez nyolcz századi tikkasztó szomjnak oltására!

Az előadottakhoz képest a" nyelvszokásból mint alapforrásból a"
következő alapelv foly :

A" NYELV" ALAP" ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 13

, Azon módot, mellyet valamelly nemzet szói, vagy irói nyelvé-
ben, minden időben és helyen híven megőrzött és tart, mint okvetet-
lenül jót kiki elfogadni és követni tartozik."

Csalhatatlansága ezen elvnek világos, mert az időre és térre néz-
ve általánosan egyenlő nyelvszokást, vétkes különczkedés , tetemes zavar
és kárhozatos képtelenség nélkül elhagyni lehetetlen; haszna azonban
igen keskeny határok közé szorított; mert nincs e" világon nyelv, a
melly az időnek és térnek tekintetében minemúségre nézve változáso-
kat nem szenvedett volna; szükséges tehát olly elveket állítanunk ,
mellyek a" különféle nyelvszokások" ütközésében is biztosan vezéreljenek.

. Illyen elveket a" nyelvvizsgálók közönségesen a" szónyomozásban,
nyelvhasonlatban, hangrendben és szókötésben találnak. Én azonban
elégségesnek találom a" nyelvhasonlóságot, és az által minden szói, vagy
irói nyelvben azon rendet értem, melly a" szószármaztatásban, módosí-
tásban, kötésben és hangsorozásban általánosan dívik, és a mellyhez
minden szónak hasonló eset előfordúltakor simúlnia kell. Valamint
pedig a" nyelvszokás minden nyelvnek kútforrása: úgy a nyelvhasonló-
ság közvetlen segéd alapja. Ha tudniillik a nyelvek" eredeti fejlésére
vetjük éber figyelmünket, hamar meggyőződünk arról, hogy minden
nyelvben a" szószármaztatás, szinte úgy, mint ma az összetétel, két ér-
telmes szónak egybeforrásából egy harmadik képzetnek kifejezésére a
nyelvszokás" utmutatása szerint keletkezett. Nem is teszen erre nézve
kivételt a" nyelveknek mai egymás közötti különbsége , minél fogva egyik
nyelv p. o. a görög és német ma is divatos értelmes szók" összetétele
által szaporítja nyelvét; a" másik p. 0. a magyar, részint világos , részint
homályos értelmű ragoknak gyökhöz függesztésénél teremt új szókat; a
harmadik p. o. az arab, hangváltzotatás által képez százféle szót, mert
ha vizsga figyelemmel kisérjük az említett nyelvek" fejletét , látni fogjuk,
hogy eleve mindenik mind a" három módot közösen követte. Az sem
szerez aggodalmat, hogy a" szómódosíitásban is a" nyelvek különfélén majd

" elül p. o. a keleti nyelvekben; majd hátul p. o. a latin- és miénkben

függesztik a módosítandó szóhoz ragaikat, mert még innen sem követ-

kezik az, hogy a módosító ragok eleve is értelmetlen betűk, vagy

szócskák voltanak, sót inkább akár mellyik nyelvnek analyticai tagla-

lása az ellenkezőt erősíti. — Állitásunknak világos nyoma vagyon a" birte-
9

14 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

kos névmásokban és az igéknek személy-ragaiban. Ugyan is a birto-
kot minden nyelv ma is még részint értelmes és önálló, részint tagad-
hatatlanúl az értelmes személyes névmásokból alakúlt személyragok által
jélenti elannyira, hogy ezen személyragok szolgálnak módosításúl is
minden keleti nyelvben az igéknek személyesítésére, sót több jeles nyelv-
tanító ezt vitatja az europai nyelvekról is, ámbár meg kell vallanunk ,
hogy az utóbbiakra tekintve tökéletes világosságra jutni nehéz, mert a
személyragok az igékhez hangrendi szabályok szerint csatlakozva ezen
egybeolvadásban eredeti alakjokból annyira kivetkőztek, hogy ma már
értelmetlen betúkké, vagy legalább határozhatatlan értelmű ragokká vál-
toztak. Nem különben uralkodik minden nyelvben a" hangoknak is bi-
zonyos a" szokás által megállapított rende, valamint a" szó-rakás is némi
a" nyelvszokás által kifejtett és meghatározott ösvényt követ. Vagyon
tehát tagadhatatlanúl minden nyelvben szószármaztatási, módosítási ,
szerkezési és hangrendi nyelvhasonlóság, a melly két különböző nyelv-
szokás között a" bizonytalanság örvényében itélő biró gyanánt föüllép-
het. " És azért minden nyelvnek mivelésében fő segédelvúl szolgálhat a
következő tétel :

,, Valamint a" szói, úgy az irói nyelvben is két ellenkező nyelv-
szokás közúl mindenkor az a" jobbik, mellyik a" szószármaztatási, mó-
dosítási, szerkezési és hangrendi nyelvhasonlósággal leginkább meg-
egyez."

Ezen fő segédelvnek használása minden nyelvben biztos zsinór-
mértékül szolgálhat a jó és rosz nyelvszokásnak megkülönböztetésében;
a minek világosabb tanusítására próbakövül lássunk honi nyelvünkből
néhány példákat. fi

a) A szó-származtatási nyelvhasonlóság szerint:
meghasonlanak iróink a" lény, és löny névnek használásában, és így
itt az irói nyelvszokás megütközik; de fő segédelvünk a kérdést köny-
nyen eldönti, mert a" származtatási nyelvhasonlóságból bizonyos, hogy
az alkotó rag a gyökben, vagy tőóben, mellyhez függed, változást nem
okoz, ha kiveszem a" hangzón végző szókat, a mellyekben a!" tompa
hangot nyiltabbá vonja; már most lény csak ugyan le gyükből any
(materia) rag által származik le-any, le-eny, lény, . existens mate-
ria, ésígy löny belőle soha nem lehet, Másaz erény erőny szó;

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 15

mert itt a gyök kétféle, régi er, vagy ere, és ujabb eró; a honnan
már er-ény, és erő-öny, eróny egyiránt helyes; ellenben rény a
szószármaztatási nyelvhasonlósággal ellenkező korcs szülemény. Így a
szószármaztatási nyelvhasonlóságból tudjuk, hogy a figyelmetes,
szorgalmatos, mondolat stb. helytelen származékok. Ugyan az
tanítja, hogy a csepp két p-vel hibásan iratik, mert a csep-eg,
csep-zik, csep-pen, csep-nyi "stb származékok tagadhatatlanná
teszik, hogy a gyökszó egyszerű csep. Továbbá, hogya köztt mi-
dőn a" között-ből összevonatik, két t-vel iratik, mert k ö z- és ott-ból
leszen között.

b) A" szómódosítási nyelvhasonlóságra nézve az irói nyelvben
megütköznek Verseghy" tanítványi Révai követőivel; azok tudniillik a
parancsoló módnak bélyegképzőjét a d, 1, n, t, betűkkel végző igék-
ben meglágyítják, a j, helyett gy, ly, ny és ty hangokat irva igyen:
tud-gy, talál-ly, von-ny, tát-ty: ezek ellenben meghagyják : t u d-j,
találj, von-j, tát-j; de a" szómódosítási nyelvhasonlóság Révai mel-
lett áll, mert szómódosító képzőinkben általános szabály, hogy a" kép-
zőnek mássalhangzója mindenkor híven megtartatik, és csupán a" ma-
gányhangzó simúl a" gyök- vagy tőszónak hangjaihoz. Igaz ugyan, hogy
a szokás, mint minden nyelvben önkényű királyné, kivételeket tett az
s, sz, 2, némelly t betűvel végző igékben, és az it cselekvőben szárma-
zékaival együtt; de e" kivételek mind a" szói, mind az irói nyelvben általá-
nosan mindenütt elfogadvák; ellenben Verseghy" véleménye közdivatra
nincs méltatva, és a jó kimondásnak rosz nyomozásán épülve nyelvünk"
azon természetével ellenkezik, mi szerint a gy, d-j, és g-j-ból, az ly,
Ijból, az ny n-jból, a" ty t-jból elegyült hang, következőleg meg-
állhat a" tud-j, talál-j, v on-j, lát-j még akkor is, ha a" kimondás-
ban lágyítva ejtjük tu-d-j vagy tu-g-y, talá-I-j vagy talá-I-y, v o-n-j
vagy vo-n-y stb, és minden zavart, melly nyelvtanítóink" tollát több-
ször epébe mártotta, egyedúl az idegen, és nyelvünk" belsejével homlok
egyenest ellenkező y betűnek behozatala szült, a? mit már csak az is
eléggé bizonyít, mert a" parancsoló a" hamar hangnak kedvelője inkább
siet és kurtít így: von-j, vagy von-y mint hosszabít: von-ny stb.

c) A" szó-rakásra tekintve meghasonlik a" nyelvszokás a személy-
ragoknak főnevekhez igazításában. Némellyek Verseghyvel tartva így

16 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS:

írnak: emberek lelke, magyarok" királya, alföldiek ökre,
stb. Mások Révai után: magyarok" királyok, emberek lelkek,
alföldiek ökrök, vagy: magyarok királyuk, emberek lel-
kök, alföldiek ökrük. Révai tudniillik alapelvúl veszi a" keleti
nyelvek" szabályát: ,numerus adfixorum pronominum non
seguatur numerum nominis, cui illa adduntur, sed ejus,
cuius in locum illa substituuntur" azaz: személyragok ne kö-
vessék számát azon névnek, a mellyhez függednek, hanem azét, a
melly helyett tétetnek. E" szabály első tekintetre tagadhatatlan, de al-
kalmazásában tévesztő , mert a" birtokos viszonynak , a" személylyel együtt
függő, vagy független állapotjáról hallgat, és azért Verseghy, és utána
többen vele egybebarátkozni nem tudtak, noha ellene elegendő okot fül
nem hoztak. Minden kétséget eloszlat véleményünk szerint e" tekintet-
ben a dolog" mivoltának, a" nyelv" általános logicájának, és kivált a
szó-rakási nyelvhasonlóságnak figyelmes vizsgálata. Ugyan is a" tárgy
tulajdonsága azt kivánja, hogy a" helytartó? tiszte a. viszonyon , a mellyet
általa a. megbizó személy végeztetni kiván, túl soha ne terjedjen; tehát
a személyragnak, mint a!" személy? helytartójának csak annyira kell a
személy viszonyát jelentenie , a mennyire ezt maga a" személy nem jelen-
ti: úgy de ha a" személy egyesben, vagy többesben jelen vagyon, már
ekkor annak számát a helytartó ragnak jelentenie szükségtelen ; tehát a" do-
log mivolta arra mutat, hogy midőn a" személy a" személyraggal egybe
függve azon egy mondásban előjó, csak a" személynek birtoki viszonyát
és nem egyszersmind. számát jelentse. De ezt tanítja a" nyelv általános
logicája is, mi szerint a" haszontalan kettőztetés, szükségtelen szaporí-
tás semmi mondásban okosan meg nem állhat, és legfülebb nyomosság
okáért eltürhető: már pedig, ha az előhozott mondásokat így írjuk:
magyarok király-uk, vagy királyai-k; a magyarokat töb-
besben minden szükség és nyomosság nélkül kétszer teszszük, a" mi
logicai anomalia, és paradoxon. Még világosabban kitetszik ez a" szó-
rakási nyelvhasonlóságból. Ha a" szók" igazítását és egyeztetését nyel-
vünkben vizsgáljuk , tapasztalni fogjuk , hogy minden melléknév és
névmás számra nézve csak akkor egyeztetik meg a" főnévvel, mellynek
tulajdonságait, vagy viszonyait helyette állva jelenti, mikor a" főnév
vele függésben együtt és jelen nincsen; máskor pedig csupán személyre

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 197

nézve (mert minden szó magában véve harmadik: személyben vagyon)
egyez, p. 0. e" kérdésre : millyenek voltak azon emberek , kiket Afrikából
hoztak? felelünk: feketék; de megjelenvén a! főnév, a számbeli
egyeztetés elmarad, és felelünk: fekete emberek, nem feketék
emberek. Így van ez névmásainknál is, u. m. az, ez, amaz, emez,
ki, melly, illy, olly, illyen, ollyan stb.; amaz állat ok (és nem
amazok állatok), a mellyeket minap láttam; ollyan házak (és
nem ollyanok házak) a millyeneket Pesten építenek; ellenben ha
függetlenűl helytartóskodnak , már számra nézve is megegyeznek ; p. 0.
ezeket nem láttam, hanem amazokat, a" melly állatokat Ázsiából
hoztak; ollyanokat, a. millyen házakat Pesten építenek, Bécsben
sem látni stb. Ily egyeztetést bizonyít a közdivatú nyelvszokás a
visszatérő névmásokban, p.o. magunk" háza, magatok háza, ma-
gok háza, magunk" házaistb. Avvagy ki beszélt, vagy írt valaha
így: magunk" házunk, magatok házatok, magok házok stb.
Ha tehát minden melléknév, és névmás , akármilly személy , vagy tárgy
helyett áll, számra a" főnévvel csak akkor egyeztetik meg, midőn a
főnév tóle függetlenül távol marad; ellenben illy egyeztetésnek helye ott,
hol a" melléknév, vagy névmás a" főnévvel együtt függésben jelenik
meg, soha nincsen: valójában a szórakási nyelvhasonlóság szorosan
megkívánja, hogy a" személyragoknak, mint valódi névmásoknak szer-
kezésében is ef közszabályt híven megtartsuk. Végre méltó még itt az
is megjegyzésre, hogy illyen mondásokban : emberek" lelke, ma-
gyarok királya nincs anyira a" birtokos, mint inkább a tulajdonító
viszonynak állapotja (status relationis dativus, seu adpropriativus), hol
a személyrag inkább birtokra nyomosítólag tulajdonítva ezt a birtokos-
nak; mint magára a" birtokosra hat, mintha mondanánk: emb erek-
nek lelk-ói, magyaroknak király-ói; illyen forma kifejezés ,
ha még is hasonlítható, a" német nyelvben: dem Vater sein Sohn,
e" helyett: des Vaters Sohn vagy sein Sohn; már most, így levén
a" dolog, milly képtelen kiejtés volna ez: magyaroknak király-ók,
alföldieknek ökör-ők , Hungaris Rex illi, — Inferioris Hungariae
incolis boves illi, e? helyett: magyaroknak király-ó, Hungaris rex ille ,
alföldieknek ökör-ő stb? Sikeretlen tenne itt valaki ellenvetéseket , hogy
P- 0. e. mondásban: a gyérmekek atyjok dicső tetteinek

18 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

nyomait követni tartoznak, a fő személy , gyermekek, kivan
tétel és még is az aty-jok többes személyraggal van ellátva ; — igen
is, úgy vagyon — de észbe kell vennünk, hogy a gyermekek itt az
aty-jok-kal a birtokos viszonynak független állapotjában (in statu re-
lationis possessivae absoluto) jó elő, nem pedig függve; és épen ott hi-
bázott Révai, hogy a" birtokos viszonynak függő és független állapotja
között (inter statum relationis possessivae absolutum et constructum)
különbséget nem tett és a keleti nyelvszabályt a" miénkre általánosan
által ruházta , holott valamint nálunk , úgy a" keletieknél is az említett. sza-
bály csak (in statu relationis possessivae absoluto, et non constructo )
a" birtokos viszonynak független, és nem egyszersmind függő állapotjá-
ban igaz; a függő állapotot pedig Szem nyelvei úgy, mint nálunk diva-
tos, nem ismérik , és ez édes miénknek kizárólag sajátos sajátja, hacsak
talán valaki az aram nyelvnek status relationis emphatico-constructusát .
ide nem alkalmazná , de a! mit én tenni nem merek. Azt sem vetheti el-
végre senki ellen, hogy a" személyes névmások , midőn nyomosság
okáért kettőztetve használtatnak, számra nézve is megegyeztetnek a
nyilván jelenlevő személylyel ezekben:az én házam, a mi házunk,
a" te házaid, a ti házatok, a ti házaitok stb.; mert itt az álta-
lános, és azért kérdésbe-sem vonható nyelvszokás a harmadik személy-
ben, holott épen erról van a kérdés, híven velünk tart, mondva és
irva: az ő házok, és nem az ók házok; az ő házai és nem az ők
házaik, stb.

Ezékhez képest zsinórmértékül a" személyragok" helyezésében a
következő két szabály szolgálhat:

,, Valahányszor a" birtokos a? birtok mellett függésben nyilván nem
áll, hanem a! személyrag a" birtokos" helyét foglalva ennek személyét p,
és tulajdonát együtt jelenti, a" birtokossal mind személyre, mind számra
nézve megegyez; p. 0. házam, házad, háza, házunk, házatok,
házok stb." Itt meg kell jegyezni, hogy a" birtok" többesét mindenkor
i jegyzi p. o. ház-a-i-m , stb.

,, Ellenben , ha a" birtokos a" birtok mellett függésben nyilván meg-
jelenik, ezen esetben a" személyrag csupán tulajdonító, és nyomosító ,
határozó erővel bírván , szinte, mint más melléknév vagy névmás egye-
dúl személyben , és nem egyszersmind számban , egyez a" birtokossal , p. o.

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 19

0.: magyarok királya, alföldiek ökre, király-a-i , ökre-i;
nem pedig: a magyarok" király-ok, alföldiek ökr-ök stb. És
ezen szabály akkor ís megáll, ha egymás után több név jó össze illy bir-
tokos viszony" függő állapotjában; p. o. a magyarok! királya vára
kertjében; a magyarok! királyai életirásaiban; az emb e-
rek" lelkeinek idvezítésére; a lengyelek utósó kiütésé-
nek napjaiban stb.

d) A hangrendi nyelvhasonlóságra nézve: ez ugyan
leginkább szem" keleti leány-nyelveiben vagyon helyén; de nálunk is
bizonyos módot követvén, számtalanszor biráskodhatik, p. o. a nyelv-
szokás kétfélén hordozza ezeket: rákász, rákész, bámász, bá-
mész stb. de a" nyelvhasonlósági hangrend szerint csak a bámász,
és rákász helyes, mert közös hangrendi szabály nyelvünkben, hogy
a" szóalkotó rag a. gyök" hangjaihoz simúljon p. o. agar-ász, vad-ász ,
nyul-ász stb, és nem agar-ész , nyul-ész, vad-ész stb. A" hangrend to-
vábbá azt is mutatja , hogy a két mássalhangzóval kezdő szó nem ma-
gyar eredetű, mert illyest a hangfendi nyelvhasonlóság meg nem szen-
ved; p. o. idegenek ezek : krajczár, krónika , dzsida, kréta , fricska,
bricska , próba, kripta, flauta, flotta stb. De kárhoztat végre a nyelv-
hasonlóság sok idegen nyelvből becsuszott mondásokat is, p. o. a mi
ezt a dolgot nézi, a" konyha latin után majmolva, guod hanc
rem concernit; jól néz ki, bene prospicit (er sieht gut aus)
e helyett: jó színben van, mert az elsőre nézve a. nyelvhasonlóság kü-
lönféle mondásokban megmutatja, hogy a" néz íge egyedűl szemmel ,
mint a" látás" eszközével ellátott lényekról használtatik ; a. másikra nézve
a" beteg is jól nézhet ki, ha szemei nem roszak, ámbár egyébként rosz
szinben van. Az elismérem ígét megismérem helyett a! nyelv-
hasonlóság kárhoztatja, mert el az igék összetételében mindenkor annyit
teszen mint a" latin ab, német ver p. o. elismérem, abnosco, ich ver-
kenne es , másnak ismérem; eltaszítom, abtrudo, ich verstosse ihn stb.

A" nyelvhasonlóságon kivül alrendü, de nem megvetendő segéd
elv gyanánt szolgálhat még a" logicai egyszerítés, a! melly tudniillik
oda irányoz, hogy minden mivelt nyelvben a" haszontalan jel, betű és
szószaporítás , mennyire az általános nyelvszokás, vagy hasonlóság, és
az értelmesség megengedi , eltávolítassék. Példáúl: a. magyar nyelvben

M. T..T. ÉVE, WV. 2. 3

20 L NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

megkivánja a! logicai egyszerítés, hogy az egyszerű hangok" jelelésére
szükségtelen kettős betűk helyett egyes jeleket vegyünk föl; hogy a" nyo-
mosság" paizsa alatt védett szükségtelen betű-kettőztetéseket hagyjuk el ,
p. 0. ezekben: fönn, künn, benn, lenn "stb. és irjuk egy betűvel: fön ,
kün, len, ben, és a" kettőztetést legfülebb szorítkozó verselőinknek en-
gedjük meg; hogy a" névmutató fölött írástarkító hiányjelet, mint csu-
Pán egy kihagyott z betűnek pótlása miatt használt, és az értelemre
nézve egészen szükségtelen bélyeget , ne használjuk.

Végre segédelvűl szolgál még minden nyelv" mivelésében a logicai
értelmesítés is, a melly tudniillik minda" beszédben, mind és leginkább
az írásban ollyan értelemtévesztő formákat is, a" mellyek a" nyelvszokás-
ban, és hasonlóságban feneklenek, az értelmesség mint minden nyelv"
legelső fő tulajdonsága miatt, gyakran változtatni parancsol; példáúl az
értelemtévesztés" elhárításaért íratik két I-lela" hall, hogy megkülön-
böztessük a hal-tól, a váll, vál-ik-tól; a" val régi ige, verum di-
cit, honnan a mai való, veritas, realitas, a! vall fatetur igétől;
ide tartozik kel., és kell stb. :

És ime ezek azon alap- és segédelvek, a" mellyek" útmutatása
szerint minden nyelv leghelyesebb és biztosabb módon miveltethetik.
Lássuk már most a nyelvhasonlitásnak vezér elveit.

II. z

Mellyek a" nyelvhasonlításnak vezér elvei többféle nyelv" egybeillesztésében?
DN DAN NN AY VINT TI

A" földön mindnyájan egy ajakúak ; és egy nyelvűek valának.

Mózs. I. K. II. R. 1. v.

Jelenkorunkban majdnem minden nemzet a" haladásnak szelle-
métól lelkesűlve e" messzetágos világnak akarmelly tartománya tapasz-
talásait valamint más tudományok" ágában a" lehető leggyorsabb hamaríi-
tással megszerezni, és magáéval egyesítve hasznára fordítani iparkodik :
úgy a nyelvtudománynak is az által reményli legszaporább , és czélsze-
rúbb előmozdítását, ha tulajdon nyelvét minden más ismeretes nyelvvel.
egybe illesztve fejtegeti , hasonlítgatva taglalja. Néhány év óta nem-
csak nálunk, hanem a" szomszéd németeknél is a" nyelvbuvárkodási töre-

A" NYELV" ALAP" És HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 21

kedés annyira haladott, hogy az egymással soha nem érintkezett, vagy
legalább történeti adatokkal bebizonyíthatatlan érintésű nemzetek" nyel-
vei között is nem csak azoknak egyes szavaira nézve, hanem belső szár-
maztatási , módosítási, és szerkezeti állapotjára tekintve is többször
ugyan alapos és velős, de nem ritkán alaptalan és nevetséges hasonla-
tosságot találtak. Oka ennek az lehet, hogy illy . nemű ügyekezetben
némellyeket az előítéletektől elfogult nemzeti vonzalom; másokat min-
den elv nélküli kiindúlás, másokat végre a forró képzelődésnek csalfa
tűköre eltántorított. Ezen vagy hasonnemúű forrásokból folyhattak egye-
dúl ama tarka szinű nyelvhasonlítások, a" mellyekben majd a magyar
nyelv" nagyobb része tótból származottnak, majd a" francziának , olasz-
nak , németnek, latinnak és más nyelveknek sereg szavai a magyarból
eredteknek kaczagásig mutogattattak. Bő olvasású tárgyat nyujtanak
illyen nézetekben Leska , Dankovszky , Kerekes, a Tudományos Gyüjte-
mény, és több effélék. Mivel tehát a" nyelvek" . összehasonlításának ,
ha bizonyos, és helyes elvekből indúlunk, haszna közösen megismérte-
tik annyira; hogy a" m. t. academia is nagy szótárának készítésében
nyelvünknek a keleti, és több európai nyelvekkel összeillesztését tag-
jainak kötelességül tette: nem leszen teljesen haszontalan munka olly
elvek" előadásának próbája, a mellyek közé minden nyelvhasonlításnak
okosan szorítkoznia szükséges. . Ámbár pedig e" tekintetben csalhatatlan
zsinőrmértéket találni fölötte nehéznek érezzük, de azért fül nem aka-
dunk, mert a" mi parányiságunktól tökéletesen ki nem telik, azt mások
által tökélyesítendőnek annál bátrabban reméljük, minél jobban meggyő-
ződik valaki arról, hogy csak akkor lehet idves hatású valamelly nyelv-
re ennek másokkal egybehasonlítása, ha ezt szilárd elveknek mindenkor
pontos szemrevevése, és hiv követése kiséri.

Találtatik ugyan minden nyelv között általán némi összehangzás :
de a" melly, ha a" gondolkodó erőnek minden emberben egyenlő szabá-
lyok szerint hatásából származik, nyelvrokonságot nem árúl el. A
gondolkozó erőnek tudniillik öt ollyan szabályát ismérjük, a melly kü-
rúl az emberi vizsgálódás akarmelly személy, vagy tárgynak tagolásában
szükségképen forogni szokott. Illyenek: a miség, mineműség,
mennyiség, viszony, és mód; mert a" mit valamelly tárgyról
tudhatunk, vagy tudni akarunk, az mind a" következő kérdések" meg-

3 ks

22 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

oldásában egyesül: ki vagy mi? hány? millyen, magában, viszo.
nyaiban, és módjaiban? — A" logicai vizsgálódásnak ezen szabályai sze-
rint keletkeztek akármelly nyelvnek részei. Azért minden nyelvben a"
miséget név, a mennyiséget számnév , a minemúséget melléknév,
a viszonyt, mellyben a" miség cselekvóleg, szenvedőleg, vagy a" kettő
közti létben áll, íge; a miségnek különféle módjait különkülön majd
magán álló, majd a személylyel, vagy tárgygyal elül, vagy hátul egybe
olvadó, majd ma értelmes, majd ma már értelmetlen szavak jelentik ,
a miketnév- és ige határzó, vagy módosító szóknak, vagy ragoknak
szoktunk nevezni. Abban is megegyez minden nemzet nyelve, hogy
a" személyt, és ennek birtokos vagy igebéli viszonyait részint önálló
személynevek, részint a" főnévvel, és igével egybeolvadó személyra-
gok által bélyegzi, és noha ezt ma az európai nyelvekben világosan meg-
mutatni nehéz : még is a" legjelesebb nyelvtanítók a" görög, latin, és
német nyelvről is, összehangzólag gyanítják. Az előszámlált részeknek
teljességéből, vagy fogyatkozásából következik a" nyelvnek belső logicai
tökélyes, vagy tökélyetlen kifejlése is, mert ha azoknak csupán egyiké-
ben fogyatkozik is valamelly nyelv, ezt már belsőképen teljes fejlésű
nyelvnek nem mondhatjuk. A" nyelv illy logicai fogyatkozásának nyil-
vános nyomára akadunk szem" keleti leánynyelveiben; ritkább lévén
tudniillik azokban a mineműséget jelentő melléknév, kénytelenek kö-
rülirással élni p. o. erkölcs embere, Istenfia stb. ezek helyett
erkölcsös ember, istenes fiu. Sót az anyagi minemúűséget mi
is, mint a keletiek, melléknév helyett főnévvel kijelenteni a" szükség
miatt kényteleníttetünk, p. o. bőr öv , arany gyürű, réz edény , ezüst kés,
kő láb stb. a mit a" görög, latin, "s mások melléknévvel jegyeznek:
cingulus pelliceus, annulus aureus, vas cupreum etc. Sőt
a magyar köznép szájában a valóval való izetlen körülirás is dívik
u. m. aranyból való, ezüstből való stb.

Ámbár továbbá a" beszéd" részeinek a" gondolkozás" cathegoriái
szerinti kifejlésében minden nyelv közönségesen megegyez: még is a
nyelv" hangjaiban , szavaiban , ezek alkotásában , módosításában , és
szerkezésében egyik nyelv a" másiktól kisebb nagyobb mértékben külön-
bözik; és épen ez a különbözés az, a" mellynek kisebb, vagy nagyobb
mértéke határozza meg a!" nyelvek közti közelebb, vagy távolabb rokon-

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 23

ságot. Más pediganyelvejtés (dialectus), más a nyelvrokonság
(cognatio). A? nyelvejtés ugyan azon nyelvnek külön tartományokban ,
vagy azon egy tartomány" külön részeiben divatos, többnyire némelly
hangok" kimondásában, egy két tájszónak, vagy szómódosításnak más
alakú használásában levő különbözés szüli: ellenben rokonok lehetnek
ollyan nyelvek is, a" mellyek az anyanyelvtól már ezer év óta elszakad-
va nemcsak szavaikban, hanem a! nyelvhasonlóságban is csupán annyira
egyeznek, hogy a" szószármaztatásban, módosításban, és néhol a kö-
tésben, "s hangrendben is hasonlatos módot követnek, és több anya-
nyelvi szókat is híven megtartottak. Illyen tagadhatatlan rokonság va-
gyon a" heber, arab, szir, és kaldaeai nyelvek között. Világosabban a
nyelvejtés , és nyelvrokonság között az a" különbség, hogy a! nyelvejtés-
ben különbözők p. o. az erdélyi székelyek, a" palóczok, és a" dunántúli
magyarok, a! csehek, és a" magyarországi tótok, a" bécsi németek , és
a német bajorok , vagy poroszok egymást könnyen megértik; ellenben
a" rokonnyelvűek: u. m. arab és heber, olasz és franczia, szász és
angol egymást annál nehezebben értik, minél távolabbi atyafiak, és
minél régibben egymástól elválva élnek.

Ezek" előbocsátása után amaz elveknek, a" mellyek több nyelv
egybe illesztésében vezérfonalat nyujthatnak, alapjául a nyelv" általános
belső tulajdonságaira nézve a" logicai köznyelvhasonlóságot vehet-
jük, mert ez kiméri azon közt, a hol a" nyelvek minden rokonság,
érintés, és közösúlés nélkül is egybe olvadnak, és azért megmutatja ,
mikor lehet bátran állítani, valljon egyik nyelv a" másikból származott-e?
vagy talán a" másiktól csupán: néhány szókat, formákat, és mondásokat
kölcsönözött? A? köznyelvhasonlóságból, mint vezérelvből a következő
segédelveket példákkal világosítva adjuk elő.

a) A" melly nyelvek egymás közt szószármaztatási, módositási
és hangrendi tekintetben általán megegyeznek: habár egyes szavaikban
vagy formáikban különböznének is, azon egy anyának leányi; p. 0. pa-
lócz és magyar, a" szász és német nyelv. Azon nyelvek pedig, a
mellyek hasonló módot követnek a? szóalkotásban, módosításban , ra-
kásban, és hangrendben, ha bár nem mimden szavaikban egyeznek meg,
még is tagadhatatlanúl rokonok, p. o. az aram és arab, az orosz és
szláv, a" német és angol.

21 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

b) Ha egyik nyelv a" másikkal többféle szószármaztatási tekintet-
ben, a" másikkal is még a! szóhajlításokban és egy harmadikkal a" szó-
szerkezésben megegyez: illyenekról méltán gyaníthatni, hogy egy anyá-
nak közelebb, vagy távolabb ágai p. o. illyen hasonlatosság vagyon a
finn, lap, és magyar nyelvek között.

c) Abból, hogy két egyébként egészen különböző nyelv hangjai-
nak számában vagy rendében megegyez, nem következik a" két nyelv-
nek rokonsága; például mind azon hangok, a mellyek a! franczia nyelv-
ben olly kellemesen hangzanak, nálunk is megvannak ; és valljon kinek
jutna eszébe a! franczia és magyar nyelv között atyafiságot állítani ?

d) Egy két szóalkotó, vagy módosító ragnak két, vagy több
külön nyelvben megegyezése nem bizonyos jele a rokonságnak; p. o. a"
magyar nyelvnek szóalkotói ke, ka a török, persa és tót nyelvben
szinte kicsinyező értelmet öntenek a névbe, mellyhez függednek, és ki
merné azért állítani, hogy a" magyar rokon a tót, török , persa nyelv-
vel? vagy abból, hogy ár, ér, a! latin, német és persa nyelvben szin-
te, mint nálunk, személyes főneveket alkot; vagy hogy a" szenvedőt
nálunk is, mint a" heberben et bélyegzi, ki mondaná ezeket egymás
között rokonoknak ? $

e) A" szószerkezési nyelvhasonlatosság, ha bár két külön nyelv
első elemeinek rendezésében is hasonlatosan fültaláltatnék, legkevesbbé
szolgálhat elvúl a" nyelvrokonságnak megítélésében; mert a" mindennapi
tapasztalás tanítja, hogy a" szórakás átalán a gondolkozási erőnek hatá-
sát követi és távol sem ritkaság az, hogy két különböző, de hasonló
éghajlat és törvényhatóság alatt élő nemzetnek hasonlóan fejlődjék ki
logicai mivelődése. Igy példáúl: még abból, hogy nyelvünk szovainak
módosítási és szerkezési módjában szem! keleti nyelvsarjadékival igen
gyakorta megegyez , csupán azt következtethetjük, hogy nyelvünk ere-
detére nézve keleti szülemény , nem pedig, hogy azokkal rokon; ámbár
illy vizsgálódásokban azt soha felednünk nem szabad, hogy a" világnak
minden nyelve közvetlenül, vagy közvetve egy eredten eredeti nyelvből
folyt. Ide járúl még az is, hogy a tapasztalás bizonyítása szerint, mi-
kor egyik nemzet a" másiktól kölcsönzi a miveltséget, szórakását köny-
nyen tulajdon nyelve természetének ellenére is kölcsön vett új képzetei-
hez alkalmazza. Innen vagyon, hogy nyolcz száz év alatt a" latin szó-

A" NYELV" ALAP, És HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 25

kötésből sok által folyt a miénkbe; ma pedig legjelesebb iróink is hamar
német szórakást követnek, mikor a nagyobb miveltségű németnek fen-
tebbi képzeteit magyarúl közlik. Így honosodott meg nálunk a lehet
igének német, és latin kapta szerinti használása p. o. meg lehet ten-
nem, el lehet mondanom, holott, ezeket, nyelvünk ritka rövid-
ségű tulajdonsága így kivánná mondatni: megtehetem, elmondha-
tom stb.

f) Ha két messze távol eső, és egymással soha érintkezésbe nem
jött nemzet nyelve több olly szóban, mellyek a" látható, és érezhető
természetnek kitörő hangjait utánozzák, vagy a" belső érzésnek és in-
dulatnak önkényti kifakadását nyomozzák , megegyez; innen még nem
következik , hogy a" két külön nemzet abbeli hasonlatos szovait egy köz
forrásból merítette, mert mi eshetik meg könnyebben, mint a: magához
váltig hasonló természetnek hasonló követése? — Illyen példáúl a hang-
utánzó szór, latin sero, heber zara, német süen, angol sow stb.
illyen a" szél, német seele, persa salih, tatár zel, lapp sivello
stb. Illyenek az indulatszók: ah, áh, jaj, oh; illyenek az érzés"
kitörései: apa, atya; atu, tata, papa, anya, eme, mama,
nyanya stb.

g) Ha két messze távol lakó, de valaha érintkezésbe jött nemzet
nyelve több szóban megegyez; illyeneket hihetőleg egymástól kölcsönöz-
tek; ámbár milly szót vett egyik a" másiktól, mindenkor csak világos
történeti adatokból itélhetjük meg. Példáúl: at német Schanze meg-
egyez a" magyar sáncz szóval; úgy de eleve a magyarok árkoltak ,
teháta sánczolást a" szomszéd németektől kölcsönzötték. Innen
kell nyelvünkben a? számos török , olasz, görög , oláh, tót, német ,
franczia, és latin szókat is megmagyaráznunk, mert nemzeti történeti
könyveink és némelly részben jelen állapotunk is elégen túl bizonyítja ,
hogy eleink Svatupluk" maradékait a győzelem után is hazánk" jó nagy
részében megszenvedték, sót annak minden jovaiban részesítették; a
török iga alatt fél hazánk száz ötven évig nyögött, a" németek nyolcz száz
év óta nem csak örökös szomszédaink valának, hanem azokat elpusztúlt
helységeink" népesítése miatt meg kelle honosítanunk; az olasz , és fran-
czia részint a" velök viselt háború, részint a" tőlök hazánkba jött papok,
és barátok által csuszott itt amott nyelvünkbe; oláh és görög még ma

26 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

is számosan élnek közöttünk; a! latin annyira divatos vala hazánkban,
hogy sokan anyjok" tejével szopták, és szégyenlette a magyar , hogy
Ciceróval szóljak, latinul nem tudni, holott szégyelnie kell vala , hogy
tulajdon nemzeti nyelvét elhanyagolta. Nem említem itt a horvát, rácz,
és lengyel néppel közös viszonyainkat, a mellyek úgy is a tót nyelv
alatt foglalvák: de ha meggondolom, hogy drága magyar nyelvünk annyi
idegen záporok közt nyolcz századon által minden nemzeti pártolás nél-
kül belső önálló tisztaságát megőrizte, csodának kellene ezt tartanom,
ha nem tudnám, hogy nyelvünk keleti természeténél fogva akármilly
európai nyelvvel belső mivoltára nézve egybe nem olvadhat. Csoda-e
tehát illy körülmények közt, ha magam is mindenkor kész vagyok ezer
szót mai nyelvünkből kijegyezve előmutatni, mellyeket a? magyar nyelv
másoktól kölcsönözött ?

h) Azon egyszerű gyökszók, a" mellyek sem a!" természetet nem
utánozzák, sem nemzeti érintkezésből nem magyarázhatók, és még is
több nyelvben fóltaláltatnak, az első eredeten eredeti nyelvből forrottak.
Például: a só megvagyon a! szerecsen nyelvben: sev; latin sal, fran-
czia sel, lengyel sol, cseh sül, görög á15; német Salz, sauer, heber
"sw e szó korán eleve szükséges vala, és úgy látszik a magyar, és

szerencsen őrizte meg az eredten eredeti tiszta gyököt.

i) Olly tárgyak neveit, a mellyek valamelly nemzet által fölta-
láltatván több más nemzettel közösek, ezek mindnyájan a föltalálótól
vették; illyenek példáúl: orgona, kocsi, malom stb. így okosko-
dott hajdan Adelung is a zablya szóról szótára III.k. 1556 lap. Sábel
im Schwed. Sabel,im Engl. Sa bleim, Ital. Sabra, Sable im Böhm.
Ssawle, im Filánd. Sabeli Wachter leitel es vom Arabischem Seif ein
Degen, Schwert ; — Wir haben dieses Wort mit der Sache selbst ohne
Zweifel aus Ungarn, und der Türkei erhalten , weil die krummen Schwer-
te bei unsern Vorfahren nicht üblich waren,

k) Ha két vagy több nemzet nyelve olly tárgyak megnevezésében
egyez, a mellyeket hosszabb és ujabb alakjok miatt az eredeti nyelv-
ból, vagy a történeti érintkezésből nem származtathatni; azokat a" tör-
téneti adatok szerint régiebb nyelv" tulajdonának tarthatni, kivált, ha
a" szónak alakja is az illy nyelv" természetével jobban megegyez Pp. o.

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 27

bárány, persa barah, arab és aram b eir, görög daostov, vend
boram, cseh parán, heber por, inkább a" keletiek, mint a" tót sa-
játja. Igy bükköny inkább a! görög fiztov és pazn, mint a" latin vi-
cia, német Wicke, tót wykev-ből vette eredetét.

1 Ha egy szó több nyelvben hasonlóan hangzik, és hasonló ér-
telemben divik; egyik nyelvből a: másikba a" kisebb, vagy nagyobb ha-
sonlatosság mértéke szerint mehetett által; p. o. a. magyar eretnek
a latin haereticus-ból, ez is még a! görög árosozc-ból származott.
R ósa hozzánk inkább a" latin ro s a-ból mint az olasz rosso, franczia
roux, görög 0ovotos, lengyel roza, cseh ruza, német Rose-ból, noha
Adelung el nem hiszi, hogy az elszámlált nemzetek a" latintól vették
legyen.

m) Ollyan múszók, a mellyek több nyelvben megegyeznek, két-
ségen túl a korábban mivelt nyelvből csúsztak más nyelvekbe Pp. o. illye-
nek: algebra, alkohol, almanach az arabból; illyenek: critica,
philosophia a! görögből kölcsönöztettek.

n) Olly tárgyak nevei, mellyek valamelly éghajlatnak, vagy
nemzetnek különös szüleményeit jelentik, ha más idegen nyelvben is
megvannak , ezek által amazoktól kölcsönöztettek p. o. alkörmös az
arabból, illyenek: czukor, czitrom, narancs ofiom, pasa
(basa) , herczeg, szombat, gipsz stb.

0) Ollyan szó, a. melly valamelly nemzet nyelvének: általános
természetével megütközik , azon nemzet szüleménye nem lehet, p. o.
a" magyar nyelvre nézve minden két mássalhangzóval kezdő szó idegen.

Ezek ama néhány nyelvhasonlítási szabálymértékek , a" mellyek
által a. nyelvek" hasonlításában sokszor meggondolatlanúl nyilvánított ,
sót indulatos gyülölségre fakadott balvéleményeket néminemúűképen
korlátok közé szoríthatjuk. Itt azonban minden vita" elkerülése miatt
megjegyezzük , hogy váltig csalhatatlanoknak fölhozott szabályainkat
nem tartjuk, jól tudván mennyi ezerféle viszontagságokon mehet keresz-
túl egy nemzet" nyelve; és egyedűl azt ohajtjuk forrón: vajha a" nyelv-
hasonlítgató és szónyomozgató irók soha illy, és hason nemű vezér
elvekról meg ne feledkeznének.

M.T VE ÉVET VT ét 4

28 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

II

Mennyire hasonlítanak Szem" keleti nyelvsarjadékai magyar nyelvünkhöz.

2 1. Baz eoma e. edöláát e lást li sí 9 dem 0em Oz 2 ká Éz ré
JKajíbs gaáőf she gimi Ú GSIG [a ásó má s es Al 4
0-0 ölt átszete eőgz GÉ 5$

ANGELA Ze SE URAK LA LE AG veszett 10

Illesd össze véleményedet más" véleményével, és azután fogadd
a tanácsot, mert az igazság kevesbbé leplezett kettő között; lám a tükör
a férjfiúnak megmutatja képét, de nem látja hátát, hanem ha két tükör
összeillesztésében.

Mielőtt Szem" nyelvágainak a. magyarral közös tulajdonságairól
bővebben szólnánk , talán helyén leszen azoknak történeti viszontagságait
is röviden megismértetni, Tárgya azonban értekezésünknek egyedúl a
heber, arab, és syrkaldéai vagy is aram nyelv fog lenni.

Ázsia délnyugati anyanyelvének egyik legrégiebb leánya a heber
nyelv, a" melly Mózes" könyve szerint Szemtól , mint törzsatyától marad-
ván által Ázsiának népeire, közönségesen Szem" nyelvének , és ennek
leányi Szem" nyelvsarjadékinak hívatnak. Szem anyanyelve az arabiai
félszigettől mint főtanyájától éjszaknak elterjedett a Középtenger felé
kis Ázsiába, Örmény és Persaországokba; délnek pedig Hevesbe (Ha-
bessinia) vagyis Szerecsenországba (Aethiopia) nyúlott. A" különféle tar-
tományok" fekvése és alkotmánya szerint már ifjú korában különféle
módon fejlődött. Ugyan is az éjszaki aram földön, hova Syria, Meso-
potamia, és Babylon tartozott, az éghajlat hidegebb mértéke miatt ke-
ményebbé , magányhangzóiban szűkebbé, és a" részint iga alá vetett,
részint szomszéd nemzetek" nyelvéből több szót kölcsönözve tarkábbá
változott. Ellenben a déli tartományokban a" vitéz arab nemzet kebe-
lében régi tiszta kerekdedségét, könnyen folyó kellemes hangjait híveb-
ben megőrizve, bőven gyarapodott, és gazdagon virágzott. A" nyelvbu-
várok illyen nyájasabb gömbölyű hangfolyást, és könnyű hajlást szoktak
a szerecsen nyelvnek is, mint az arab" közvetlen szüleményének, tulaj-
donítani. Aram és Arabia között a" finn népen, mellynek nyelvéből
egyedül töredékeket birunk, és más kisebb elkavarodott nemzeteken
kivűl , nevezetesen a" heberek laktak Palaestinában , a" kiknek nyelve az

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL, . , 99

aram és arabbal atyafiságos ugyan, de még sem lehet egyiket a" másik"
nyelvejtésének mondani.

A" heber nyelv, az aram fölött gazdagsága, és a K. u. negyedik
századtól fogva hirre kapott, miveltsége által minden keleti nyelvet túl
haladó arab fölött pedig régisége "s egyszerűsége által tündöklik; mert
a" heber nyelv legkorábban kezdett mind a" prosában, mind a" költészet-
ben a" nemzet" kebeléből, mig önállással birt, soha ki nem fogyott pró-
féták által miveltetni. E" nyelven birjuk a tudományos világnak leg-
régiebb irományát, a" melly már K. e. majd nem harmadfél ezer eszten-
dővel írt oklevelekkel díiszeskedik. Arany korában élt a" heber nyelv
utóbbi viszontagságaihoz mérve Mózes" idejekor, és mint Josue versei,
Debora éneke, Dávid" zsoltári bizonyítják, a birák és első királyok
kormánya alatt is. szép virágjában ékeskedett. De utóbb, részint a" gya-
rapodó kereskedési viszonyok, részint a sokféle szerencsés és szeren-
csétlen háborúk miatt folyvást hanyatlani, eredeti tisztaságából kivet-
kózni kezdett, míg végre a babyloniai fogság után helyette nemzeti
nyelvvé az aram lett. Voltak ugyan mindenkor jeles férfiak a. nemzet
kebelében, kik a" hajdan nemzeti, már most csupán vallási nyelvet leg-
alább az iskolákban fentartani igyekeztek ; de ezek is lassanként a" szók"
hiányát aram, persa, sót görög és latin szókkal pótolva, a" régi heber
nyelvből, szinte mint a" középkori iskolások a" tiszta latinból, rontott
iskolai nyelvet faragtak, a" mellyet közönségesen thalmud nyelvnek
hivunk. Ez is ujabb időkben többféle változások által rabbi nyelvvé
fajzott. A" régi heber nyelv egyszerű tisztasága tehát csupán az Eze-
chias, vagy Manasses király" idejéig írott ó szövetségi maradványokban
foglaltatik; a" melly könyvekből annak természetét, hajlásait és fordu-
latait fejtegetni a tudósok a" tizenhatodik századból maig folyvást iparkod-
nak, és sokan, kivált az ujabbak közúl Jahn, Gesenius, Ewald,
és mások szépen előreis haladtak: de még is közvetlen források" fogyat-
kozása miatt alig remélhető , hogy az illy igen korán élni megszűnt nyelv-
nek egész valóját elégségesen kipuhatolhassuk.

Aram nyelv alatt a" hason nevű tágas birodalom" népének, mint
Szem maradékinak ama" nyelve értetik, a melly két fő nyelvejtésre
u. m. syriai, és kaldéai ágra szakadott, A syriai nyelv hebernél
miveltebb nemcsak régi maradványiban, hanem Liban körött a" nép"

4 .

30 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

szájában is él; kaldéai nyelven az ó szövetségi írók közt Dániel és Ezras
irtak. . Különös figyelmünket érdemli e" két nyelv már azon tekintetből
is, mert a babyloni fogság után az izraeli népnek hazai nyelvévé vált,
és megváltónk is e" nyelven hirdeté az idvezség" tudományát.

Az arab nemzet eredetét Hebernek Joktán fiától vette, nevét
pedig a" hason nevű tartománytól kölcsönözte. Szem nyelvágai köztt
ennek jutott a" legnagyobb miveltségi fok; mert akár hangjainak könnyú
folyását és gyengéd finomságát, akár szómódosításának külön alakjait,
és sokféle kellemes változásait, akár szóbőségét szemléljük , rokonai vele
nem mérközhetnek. Legszebb aranykorában virágzott e? nyelv, midőn
Mohammed a" vitéz arab népet nem csak az egy igaz istennek imádására
vezérlette, hanem egyszersmind a" legérzékenyebben kedvező jutalom-
nak álnok igéretével akárki ellenfél előtt rettenthetetlenné képezte. Mí-
velt állását egyenesen azon jeles költészeknek köszönheti, kik a" vitéz,
éles elméű és szép lelkű arab nemzet kebelében soha meg nem fogyat-
koztak ugyan, de leginkább még is K. u. az öt és hatodik században a"
modariak , koraiták, és hegy-aziak közt gyakoriak valának. Elősegi-
tette a haladást Mekkában azon divatos szokás, mellynél fogva a" köl-
tészek egybegyülekezvén, tudományos üléseket tartának , munkálataikat
köz birálat alá bocsáták, és a" legjobb elmeművet aranybetűkkel vászonra
irva az egyházban fölfüggeszték. Mennyból adottnak hirdettetvén azon-
ban az Alkorán a" nyelvnek további mivelését annyira megakasztotta ,
hogy a" nagy próféta könyvénél szebb irásmód ezentúl nem csak lehetet-
lennek , hanem véteknek is tartatott. Azért azon időtól fogva a" nyelv"
aranyfénye egy lépcsővel alább hanyatlott, de ezen állásán már ezer év
óta állandóan virágzik. E" nyelv belső alkotásában olly gazdag, hogy
alig képes valaki alakot gondolni, melly annak természetéhez képest
kifejtve ne volna; szóbóségében olly szapora, hogy a" tudósok" köz szá-
molása szerint tőszói nyolcz száz ezeren, általán pedig szavai tizenkét
millión túl haladóknak állíttatnak ; csak Wilmet szótárában, melly
Golius, Giggejus, és Castelli lexiconainál jóval kisebb, ezer hat
száz nyolczvan tőszót olvastam, a" származékokat ide nem értve. Az
oroszlánynak öt száz, a" farkasnak száz külön nevét olvashatni az A I-

kámusz ( eégéáéájy tenger nevű szótárban , mellyet Mohammed,
Firuszabadi Jakab fia, több évig Mekkában tanúlván készített ,

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 31

a ki Hegyirai 817-ik vagyis K. u. 1414-ben Szebidben holt meg. Ér-
dekes emlékezetű azon történetke, mellyet Bochart Samu Damir nevü
arab iróból fölhoz: vala, ki egy erdei macskát lótt, de az állatkát nem
isrtnerő annak neve után tudakozódott, "s a" hányat kérde, annyiféle fe-
leletet hallván megörűle, hogy vadászati szerzeményében ritka kincsre
talált: midőn azonban a? vad" bőrét vásárra kitette, hülve hüledezett,
hogy árúja fél pénzre sem becsúlteték, és boszankodva félre veti : átko-
zott legyen , úgymond , ollyan állat, a" mellynek olly sokféle neve, és
még is olly csekély értéke vagyon. — Ajánlja továbbá az arab nyelvet az
is, hogy a" kilencz és tizedik sötét századokban a világnak majd nem
minden tudománya az arab nemzet kebelében sátorozott. Ezen időben
gyűjtötte Almumon kalifa is a" görög és egyéb bölcseket oldala mellé
bő jutalommal, a" kik közúl száz által kisérteté magát útjában; bülcs
utitársit a. föld mindannyi isteneinek keresztelé, általuk a görög clas-
sicusokat arabra fordítatá; Julius Scaliger észrevételeként: mit az is-
kolások tudtak, tudatlanságukról az arabok által meg-
int etve, ezeknek köszönhetik, mert nincs görög iró,
kit előbb arabul nem használtak volna, és csak azután
latinra fordítottak". Aristoteles is. aguinai sz. Tamás" idejében
legelőször az arab fordításból téteték által latinra: EF" nyelv ból, úgy-
mond ismég Bochárt, minden tudomány, de kiváltképen az
orvosi, földleirási, és mathesis nagy fényt kölcsönöz-
hetne, ha napvilágra jőnének azon irományok, a mely-
lyek keleten széllel szórva sötét fátyol alatt komor éj
által borítva hevernek. De ha semmi más nem volna is , már
maga az Alkorán elegendő buzdításúl szolgálhatna e" kellemes hangú és
álmélatos bőségű nyelvnek tanulására , mert a" jelen világnak szinte har-
mada e" könyvben hiszi letéve jelen és jövendő boldogságának valódi
kincstárát. Meg kell itt végre a" keleti nyelvekról általán jegyeznünk ,
hogy Szem" nemzedékeinek valamint vallása és költészete: úgy nyelve
is inkább érzéki, szívreható képzetek, mint elvont philosophiai fogal-
mak" kifejezésében gazdag, és képző erőnek inkább lyrai mint eposi
és szónoklati tekintetében fejlődött.

De a kitűzött kérdés" oldásába ereszkednünk illik, és pedig a nyelv
természeti fejlődésének rende szerint a" betűk összeillesztése után először

32 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS,

a szószármaztatási, azután szómódosítási , végre szórakási , és hangrend-
hasonlatosságot terjesztve elő: hanem a? különbözés is megérdemli figyel-
münket , hogy a tárgy mind két oldalát látva annál könnyebben megitél-
hessük , mit kelljen a" szemi nyelvágak, és a" magyar nyelv közötti ha-
sonlatosságról tartanunk ?

Betűösszeillesztés.
Betűk

ária ! sziééte I Syriai I Arab ] Görög ]I Latin I Német I Magyar w teti
TVE a a aá [/JAleph
He b. Beth
dj! YP.LRÉNYI g gy [Gimel
4 d dz [Daleth
úg erre! eé JIHe
age feszlákeláől üúvuúl Vau
HÜ z zs jjZain
HED PS ZSÁTSSB h Thet
BT EY ESET
10 jii (Jod
11 — [daph
412 1 ly [Lamed
Pig mo fMim
mél on Nun
457 sz — JSzameh
416 o06öő [0in
a sat. Phe
48 cz cs [Czadé
kod —k ÍKoph "
20 gs séggel — ro IIResch
21 EGG] KEZÉN LETE ŐTET [ASOR SETT
22 t ty : Tau

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 33

A" betűknek ezen összeillesztéséből kitűnik, hogy tizenhat, sót
tizenhét betűben nyolcz nemzet megegyez , és azért Plutarchus és Plinius"
tekintete épen nem megvetendő , midőn azon régi hagyományról emlékez-
nek , melly szerint Cadmus keletról Finnországból K. e. 1519-en tizenhat
betűt hozott vala a. görögökhöz, a mit annál inkább meghihetünk , mert
úgy látszik, hogy a" sor szerint alább következő betűkben minden egy-
szerű mássalhangzó föltaláltatik , ha kiveszem a" cse, pe, zse hangot;
azonban a" pe hangot a" keletiek f betű által jelentették; a" zse hangot
pedig az arabok gyim z által, a francziák j által képezik , és épen ezen
különbözés is oda mutat, hogy e. hang nem minden nyelvvel közös ; a
cse hang pedig szinte dúkjá c, majd cs, majd ts által jeleltetvén ez is
jele annak hogy sem az első fültalált régi betúk közt, sem minden nyelv-
ben illy mássalhangzó ismeretes nem vala. A" többi betűk, p. o. a ma-
gyarban gy, ly, ny, ty az arabban: 9 caph, z ch, ó dr, £ thr, vé
dsza; a németben: d, f, g; a görögben: w pszi, 9 thi; a heberben
ptheth, 5 caph stb. mind egyszerű hangokból elegyült hangokat je-
lentenek. Azon tizenöt , vagy tizenhat betű pedig egymásnak pontosan
megfelel illy sorban :

Folyó szám

Ia] 21 3] 4] 5] 6/ 7] 8] 9]10l11112]13]14115]116]117
Heber és Kald.] 2] sa bilal eln] olni slolalyi]plalöln
SZ NNENEJETENENKT ETETETT ETTE J HETE
Arab felglelelöletgi Ji rTe etelek lee
Görög JAT 7 TT eTéT ez TT elet 8] el— elete
Latin fblglafvyy] ztálh] im] n]xl] flelgír]s] t
Német Es] SI9TETTTOTTIMTAT TIT SI NT rTTÓ] t
Magyar Ibigld ]v]z[ 3] h] Elmin]szi fjlezjklr]s]t

Ezen összehasonlításból nyilván kitúnik , hogy az előszámolt han-
gok eredetiek, és talán minden nyelvvel közösek: de ellenben innen az
nem következik, mintha a" tizenhét mássalhangzónál több eredetileg ön-
álló mássalhangzó ne lehetne; sót inkább a cse, csacsog, cseveg
stb. oda mutat, hogy ez is, noha későbben fölfogott, természeti hang.

34 "L NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

mert ki merné állítani, hogy már a" világ nyelveiben általán- minden ter-
mészeti hang helyesen utánozva, és kinyomozva vagyon? Valljon ké-
pes-e ember emberi tehetségeinél fogva minden hallható hangot utá-
nozni? Valljon nem tökélyesedhetik-e e" tekintetben is naponként ?

Nagy nehézség forog a keleti nyelvtanítók között az iránt: vall-
jon eleve e" betúk say nem szolgálának-e magánhangzók gyanánt is?
különféle nézetű tudósok-egymás közt erról különfélén vitakoztak; de
miután örökre hihetetlen marad az , hogy akar szói, akar irói nyelv ma-
gánhangzó, mint a" szónak valódi lelke nélkül megállhasson; nem két-
lem, hogy kiki inkább azon nyelvtanítók" részére áll, a" kik okosan hi-
szik, hogy legalább is e" három betű: 98 már hajdan korban magánhang-
zók , és az olvasásnak úgy nevezett dajkái, vagy jobban vezérei valának.
De igen hihető , hogy gy is hasonló szolgálatot tőnek. Három volt tehát
eredetileg némellyek szerint a: magánhangzó , u. m. a. u.i. vagy a mi
hihetőbb , öt: u. m. a. u. i. e. 0. a mi minden keleti nyelvben ma is meg-
vagyon. Utóbb azonban a, rabbik különféle pontokat fogadtak el a"
magánhangzók" jelentésére, és az említett öt betű egészen mássalhangzók
helyett vétetett, ámbár három közülök u. m. "g eredeti hangzói termé-
szetét soka el nem veszthette. Így történt, hogy ma a" rabbi heber nyelv-
ben számos a magánhangzó , ellenben az aram , és arab nyelv miuden föl-
vett hangzó-jelentő pontjai mellett is tiszta egyszerűségében megmara-
dott. Így a" heber nyelvben megkülönböztetvék :

Hosszú magánhangzók : : -a; -.-é; v—-Í; )-ú; 3-Ó.

Rövid magánhangzók : -. -e; :-e legrövidebb, —-i, -u; --o.

A" legrövidebb . -e- ból lettek összetett rövidek : TEA ; need
vagy talán: ae: vagy é, ce vagy Öö, és ae vagy Ú:

Megmaradtak ellenben a" syriai nyelvben at pontok behozatala
után is: f-a; -ze; —-i; "50; ru.

Az arabban:£ -a e; --i; 2-0, u; a mellyek ha aleph, vau, jod
mássalhangzók előtt állanak hosszuak, p. 0. S --i, 22-ú stb.

Mind ezekből kiviláglik, hogy a" magyar nyelvnek következő
hangjai: lyú, nyú, tyú, cső, ö, ő, ü, ú, a keleti nyelvekben fül nem
találtatnak, és kettős hangzók, mint a" latinban : a u-rum , p ra e-da, co e-
lm nincsenek , ha csak az ai, ei, éj, haj, hej stb. hangokat valaki
illyeseknek nem venné:

A" NYELV ALAP, ÉS HMASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 35
A) Szószármaztatási összeillesztés.

A" szemi nyelvágak körötti vizsgálódás nyilván oda mutat: hogy
ezeknek gyökei szinte, mint akármelly nyelvé, legelső alakjokban egy
tagú szócskák valának, a" mellyeknek különféle összeolvasztásából kelet-
keztek a" több tagú származék szók. A" nyelv általános fejlődése a" szár-
mazékoknak illy forrására vezet ugyan: de fölötte hibázna az, a" ki úgy
vélekednék, hogy korunkban is minden nyelvnek származékait eredeti
kútfejéhez világosan vissza idézhetni; mert igaz ugyan, honi nyelvünk-
ben sok tiszta gyököt födözhetünk föl még ma is; de a! keleti vagy eu-
rópai nyelvekben illyesmi csak ritka tünemény, igen is ohajtó, gyéren
elérhető. Vannak az egyszerű szószármaztatásnak világos nyomai a kö-
vetkezőkben észrevehetők, noha nehezen magyarázhatók , u. m. a tiszta

PP (kacz) gyökből acz, ar, ah, ab , által származtak : VS; ag ny:

ay mint nálunk: kacz-or, kacz-ér stb. Illyenek: myn-ból örn mint

nálunk köt-ból, köt-él; az aram nyelvben: ,6-ból (kad) — — — —

elő

e A

betiejó po; j2dna 8 az arabban: kasz-ból: ja3 s uxss — ks mint
nálunk: kasz-ál, kasz-a-b-ol stb. Ide illik Oberleitner jegyzéke aram gram-
maticájában 76. 1. ,,Plurimas nunc radices in Semiticis linguis trium esse
líterarum , dubio caret ; illas vero ab initio probabilius duas tantum ha-
buisse líteras , et postea triliteras evasisse, vel per geminationem poste-
rioris radicalis, vel additam ab initio, aut in medio vel in fine vocis unam
ex infirmis 8, 4, 99 vel per praefivam liguidam, seu semivocalem 3, vel deni-
gue per guamcungue tertiam ex numero religuarum literarum, guae radici-
bus duarum, sed earundem literarum accreverat, ut comprobat communis
adhuc ilarum radicum notio v. c. eadem radicum : yyb5, — ayb , — pyb , —
py75 — xb; — pp? , lingendi notio, hac de re copiose non minus, guam
praeclare, ut solet, disserit imprimis Dr. Gesenius in saepius celebrato ope-
re recentissüno : Lehrgebüude u. s. w. §. 53. 3. lap 183. Memoratu vero di-
guum est, guod iam scribit J. D. Michaelis in Supplemm. ad Sext. hebr. pag.
435. , Jam, guem haec relegentem non subibit mirari guatuor iam verba a
nm éxcipientia , in ünpellendi et trudendi significatione consentire: 7,

tédéd

ANT INT, 0, pr guibus sua sponte guiutum notissimum : 71,

MM TT BVR Ve, 5

36 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS,

lag addes? Sed magis etiam mirabitur , arabicum Lexicon evol-
vens, ingue eo et sexrtum ,yao et septimum, et octavum verbum pzö

et s5o eadem significatione inveniens. Nec tamen cui verbo eam neget
reperiet. Ergo nonne suspicemur, ante has, guas novimus, linguas ori
entales sororias, radicibus triliteras, aliguam fuisse antiguiorem, seu
matrem sororum , sive .barbaram, er gua multum transtulerint , fece-
rintgue suum, non dicam omnino biliteram, sed tamen et biliteras radi-
ces habentem, guibus deinde, alicubi forte cum aligua significationis va-
riatione , tertia sit addíta a gente triliteris adsveta, aut adsvescente?"
— Azonban az első egyszerűségből kivetkőzött Szemnek minden nyelv-
ága, mihelyt a" nyelvtanítók annak legegyszerűbb gyökeit is három mdás-
salhangzó betűre (ezt jól felvegyük, mert nálunk is ugyan három betúű-
ból állanak többnyire a gyökök p. o. vad, véd, vád, ved, stb, de egyik
mindenkor magánhangzó , ellenben a" keletieknél mind a" három mással-
hangzó, és azért azok" gyükei többnyire két tagúak p. o. katal , kaphar
stb.) vonni, és állandó szabályúl követni kezdették azt, hogy minden szó
három betűből álljon. Vannak azonban minden ellentörekedés mellett
Szem" nyelveiben még néhány egyszerű gyökök is, mint az érzésnek és
indulatoknak önkényti kifakadásai u. m. a" heberben 38, DN, NN és a név-
mások; aramban : 2 50; Sa — arabban: .! gl stb. indulatszók :

IRATNI AN, L—L — stb. de ezek számra fölötte csekélyek , és azért
a" keleti nyelvek szószármaztatása ma már inkább tőszókból (stirps) mint
gyökből (radix) ered.

A" származtatás minden szemi nyelvben a" tőszó" hangjainak vál-
toztatása által megyen végbe az elemi betűk hív megtartása mellett: el-
lenben nálunk bizonyos részint világos , részint homályos értelmű ragok
vagy is szóképzők által. A" különbség tehát Szem" nyelvei, és miénk
közt abban vagyon, hogy ók a" szószármaztatásban a" nyelvnek eredeti
fejlését ma is híven követik, a melly tudniillik valaha a" mi nyelvünk-
ben is hasonta divatozott, mert eleve hangváltozás által, szinte mint ma
a" keletieknél, kerekedtek a! tiszta gyökök p. o. bar , bár , ber , bir , bor,
bór, bér, bur, kar, kár , ker , kor, kör, kér , kur, kór , kür, nyal,
nyál, nyel, nyil , tar, tár , ter, tér , tör , tör, tur , tür , tor , tór ,
szar, Szár, SZET, SZÍT, SZOT, SZÓT, SZÚT, SZÓT, SZÚT , stb : ellen-

A"! NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 17

ben mi a" szokás által megállapított gyökökből más értelmes szónak hoz-
zátoldásával származtatunk uj szókat. A" hangváltoztatás általi származ-
tatásban tehát a" keleti nyelvek régiségök" bélyegét megőrizték: az egy-
szerű gyökök" tisztaságát pedig a mi nyelvünk még hívebben fentartotta,
és midőn ók a!" szóba különféle értelmet hangcsere által öntenek , nálunk
két értelmes szónak összeolvadásából származik egy harmadik új kép-
zetet jelentő szó. Világosabbak lesznek ezek, ha a" keleti rend szerint
az ige- és névszármaztatást különösen előterjesztjük.

Igeszármaztatás.

A" keleti nyelvtanítók a" tőigének hangváltozás általi különféle
szüleményeit , a mellyek egymástól inkább értelemre , mint hajlításra néz-
ve különböznek , formáknak nevezik, a" miket mi közönségesen szárma-
zékoknak hivunk. A" különbség tehát köztünk, és közöttök az, hogy
ók, nem lévén különböző módosúlási formájok, a" származékokat formák-
ká keresztelik , mi ellenben igéink" három módosúlási formáitól ezeknek
származékait megkülönböztetjük. Kürtölve kürtölik a" keleti nyelvbu-
várok e" tekintetben Szem nyelveinek gazdag kellemeit: holott a. miénk-
kel egyik sem mérkőzhetik. Lássuk azért ezen származékokat mind-
egyik nyelvben külön előadva.

A" heber nyelvben következő külön igealak, vagy is származék

találtatik :
"1 bo szenv. bpp 6. bp szenv. bpjp
katal — A vkatúl kótel E uz kótal
2. op Sza EÁÉb 1. bpm . Ta
kittel — — ——— kuttal. hitkotel 2!
8. 90 70p3 ő; átnáp HST US válöbán
niktal . — nekotal. kitlel — — kutlal,
fel mgppjnadsz 71 selaopípűsést 494 : abpanya
hiktil — hoktal. hitkatlel.
5. obepnn .— bopmn elre ve etálánesítáttár - viz)
hitkattal — hotkattal. ketaltal — kotaltal.

38 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

jegyzet. A ki ezen formákat gondosan általnézi, fogja látni ,
hogy a heber nyelvben minden származtatás többnyire hangváltoztatás ,
vagy betűkettőztetés, ritkábban előrag, vagy közbe vetett betű által
történik.

Igy vagyon ez az aram nyelvben is, mint a" következők mutatják :

Káldéai Szirai.
13 hop szeny. ögphe VŐ szenv. AS ZÍ
ktal — itktel. ktal - etktel.
7 4 a
2. 9 — bopny 2. VAS 2 VAS
katel — itkatal. katel - etkatal.
j g Hár
3. hope — SDPDN 3. " Ca ess VAsZz
aktel — ittaktal. aktel - ettaktal.
4. Da 7 BDPNVN TENTAL OT VCVANÁARTEREBB VacAug
saktel —— istaktal. saktel EE estaktal.
Ilyen az igeszármaztatás az arab nyelvben is :
4 44 Páka LAGSA a 0 46.
ÚSZÁS 9. 5 3. JG 4. köl 5. A
1. katala — 2. kattala 3. kátala 4. aktala 5. takattala
6. JEE BE gzz lése, fsz. ködébe 95; 105 Jászai
6. takátala 7. enkalala 8. ektatala 9. ektalla 10. esztaktala

S. u 2 4.070 26.b erwzu us

14 1IGSTE ARENA ZSEBE KÖ ZEZZNÜ SAS 14. AMasf 5 15. diót,
11. ektálla 12. ektautala 13. ektouvala 14. ektanlala 15. ektanlaj.

Jegyzet. Ezeken kivűl vagynak még a! keleti nyelvekben né-
hány négy betűből álló igék is u. m. 2755, dachrazsa , ez zsamhara, JELE
schaanan basy kurbal, osz talmed stb. a mellyek vagy betűkettőz-
tetés, vagy m, sz, t, Tr, n, v, i betű közbe vetése által származtatrák.
És itt állíttatik rejtezni a" keleti nyelvek" minden dicsősége: azonban
milly csekély számúak mind ezen formák, ha a mi édes magyar nyel-
vünk" alakjaival egybe illesztetnek , lássuk a kér gyöknek fordúlataiból :

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 39

1. Kér , 2. kér-et, 3. kér-ettet, 4. kéretik, 5. kérettetik, 6. kér-
het, 7. kérethet, 8. kérettethet, 9. kérethetik, 10. kérettethetik, 1L.
kéreget, 12. kéregethet, 13. kéregettet, 14. kéregettethet, 15. kéregette-
tik, 16. kéregettethetik, 17. kéredzik, 18. kéredzhetik , 19. kérd, 20.
kérdet, 21. kérdettet, 22. kérdetik, 23. kérdettetik, 24. kérdhet, 25.
kérdethet, 26. kérdethetik, 27. kérdettethetik, 28. kérdeget, 29. kér-
degettet, 30. kérdegettetik, 31. kérdegethet, 32. kérdegettethet, 33.
kérdegettethetik , 34. kérdegél, 35. kérdegéltet, 36. kérdegélhet, 37.
kérődzik, 38. kérődzhetik, 39. kérdez, 40. kérdeztet , 41. kérdeztettet.
42. kérdezhet, 43. kérdeztethet, 44. kérdeztettethet, 45. kérdeztetik ,
46. kérdeztethetik , 47. kérdeztettethetik , 48. kérdezget, 49. kérdezget-
tet, 50. kérdezgethet, 51. kérdezgettethet , 52. kérdezgettetik , 53. kér-
dezgettethetik , 54. kérlel, 55. kérleltet, 56. kérleltettet, 57. kérlelhet ,
58. kérleltethet, 59. kérleltetik, 60. kérleltethetik, 61. kérlelget, 62.
kérlelgettet , 63. kérlelgéthet, 64. kérlelgettethet, 65. kérlelgettetik , 66.
kérlelgettethetik , 67. kérlelődik, 68. kérdezősködik, 69. kérdezősköd-
tet, 70. kérdezősködhetik, 71. kérdezősködtethet, 72. kérkedik, 73.
kérkedhetik, 74. kérdegetődzik , 75. kérdegetődzhetik , 76. kéregél , 77.
kéregélhet, 78. kéregéltet, 79. kéregéltethet, 80. kéregéltetik, SI. ké-
regéltethetik.

Jegyzet. De még ezeken kivűl más formáink is vannak , mert
észre kell vennünk , hogy valamint a" keleti nyelvekben, úgy nálunk is
nem minden íge vesz föl minden formát. Illyen formáink még:

1. eg —p. 0. kever-eg, csavar-og

2. gel — — szól-al.

3. . int — — nyom-int , nyal-int.

STT — — száll-it, áll-it.

5. oug — — — tol-óng, csap-ong.

6. dal — — jár-dal, lép-del , vag-dal , szab-dal."
sok vat — — nyir-kál, ás-kál, tur-kál.

8. odik —— zavar-odik, teker-edik.

9. all — — sug-all , löv-ell.
10. dos — — kap-dos , mar-dos, csip-des , lök-dös.
11. ozik — — áld-ozik, rejt-ezik.

12. kod — — — kap-kod, csip-ked, csapkod.

13. kozik — — kinál-kozik, ér-kezik.

40 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

Végre az ígeszármaztatásnál általan meg kell azt is jegyeznünk ,
hogy nálunk főnévből, és melléknevekból is számos igék származnak ,
a mi a! keleti nyelvekben, mennyire azokat ma ismérjük, ritka tüne-
mény. Ha csudálják tehát számos tudósok az arab nyelvet szapora for-
mái miatt: méltán örvendezhetünk mi dicső magyar nyelvünkben; a"
melly ötszörte több formákat hordoz kebelében a" bámult arab nyelvnél.
Többire az igeszármaztatásra nézve nyelvünk, és a" keletiek között én
más hasonlatosságot nem látok, mint hogy a" t, hit, vagy fordítva atih
nálok szinte, mint nálunk szenvedőt képez, de ők a" képzőt elúl teszik,
vagy közbevetik, mi pedig hátúl függesztjük a tó, vagy gyökszóhoz.

Névszármaztatás.

A" nevek vagy eredetiek, vagy igéből, ritkábban más nevekből
származottak. Eredetiek többnyire az állatok, növények , érczek, és
emberi tagok "nevei: de sok nyelvbuvár illyeneket is a három betús igék-
ból a nyelv" fejlődésének természete ellen fejteget. A" származék nevek
pedig vagy magok az igéknek részesúlői és határozatlan módjai, vagy
ezekból hangváltoztatás által születtek; a" névképzők általában Szem"
nyelveiben gyéren találtatnak. De lássuk ezt is példákkal fölvilágosítva,
és úgy a miénkkel hasonlítva.

A" heber nyelvben az első formából, vagy is a tőigének része-
súlójéból lesznek a" következő alakú nevek :

bip kótel
L. 99p katal 2. 99? katel 3. keje katol — 4. bbb kotel
5. bpp. katúl 6. bo kata ety: bej kattel 8. bap kattíl
9 bp kittel 10. bp kittól stb. De hasonlóan. vagyon ez a!
határozatlan módra nézve is, p. o. ktal, ktel, ketel, kétel, ktol, ktul

stb. Az aram nyelvben hasonlóan van a" dolog; példáúl a" határzatlan
mód egyszersmind név ú. m.
Káldéai Syriai

70 miktal ; as da mektolu

-

Nap kattala as AZ mkatolu

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 41

Káldéai Syriai
NbtöpN aktala SSZLOMO metkatolu
gdopti saktala CSZaÁSo misaktolu
stb. stb.

Világosabban látható a" neveknek hangváltoztatás általi származ-
tatása az arab nyelv" határozatlan módjaiban mint annyi nevekben :

1. JÓS katlon, 2. Jó kotlon, 3. Jó; ketlon 4. JÓS katalon. 5. Jú$ kotalen.
6. Jó ketalon, 7. JÚS kotálon. 8. JÚS katálon, 9. Jús ketálon. 10. sú
katlaton, 11. BÚS kotlaton 12. ZÁ: ketlaton 13. RÍ katalaton 14.
BÍGS katálaton, 15. KÍL3 kotálaton. 16. ús ketalaton. 17. SÉG katlaj.
18. SS kotlaj. 19. JÁ: ketlaj. 20. OL katlánon 21. ÖLÚS kotlánon.
22. OLÍS ketlánon, 23. ÖLLS katalánon. 24. Jó katúlon 25. Jusó katílon.
26. dó katelon. 27. kó katelaton. 28. Vá kotúlon. 29. HR kotúlaton.

30. JÚ maktalon. 31. Básán maktalator. 32. Méta maktelon, 33. SÁi

maktelator.,

A" részesúlók nálunk is, mint a" keletieknél, majd fő, majd mel-
léknév helyett használtatnak, és szinte annyi alakúak, mint az igék. De
a" határzatlan mód illyen szolgálatot nálunk nem teszen; bővebb azon-
ban névszármaztatásunk szóképző ragok által, mert nálunk a" névkép-
zők százan túl terjedvén , a" keletieknél csupán a" következőket találjuk
kijelelve: a)

. [A

a) ma heber gp arab Lo aram ID névmás, magyar mi; a melly
Szem!" nyelveiben közönségesen hely- és eszközjelentő neveket képez;
p.: 0. Jaxp locus insidiarum mpoap —instrumentum aperiendi, seu clavis,

EG zztllsís

s

10. fe
zi clavis, talán illyen értelmű a" magyarban is az em: p. 0. mal-om ,

42 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

ver-em,ter-em stb. b) an heber j n p. 0. jele — korban; arab Of; de ezek-

zi új
kr

Ci
Ugy A e

nél mellékneveket képez p. 0. Öluás haragos stb. talán a magyarban
on ú. m. hasz-on, vász-on, va-gyon stb. c) z heber v- arab us aram ha
ez tökéletesen egyez a magyar í melléknévsőkepzővel , sót a" szanszkrit
nyelvben is mellékneveket teremt, és megfelel a" görög tos, tzos, tőn,
lat. zcus ; német isck, ig, ragasztéknak p. o. v-a perazi, am. paraszti , pa-

ganus ; 15 paraz pagus gyükértől; spp iti am. idei stb. d) Arab d kicsiny-
puz 1

zó rag a török, és persa nyelvben gyakoriabb, nálunk köz divatú p.o.
Jó a mardaka, am. ember-ke , zaka am. az-ou-ka.

Ha az előadottakat általnézve ezen szószármaztatási összeillesztést
vizsga szemmel tekintjük , senki a következőket kétségbe nem hozhatja,
tudniillik 1ször Hogy a" mi nyelvünk gyökeiben egyszerűbb, régiebb
alakú, és inkább az eredten eredeti nyelvhez közeledő, mint a szemi
nyelvek mesterkélt hírom betús tőszóikban. 2szor Hogy a mi nyelvünk
származékaiban ha nem gazdagabb is Szem nyelveinél, legalább azoknál
hátrább nem áll. 3szor Hogy Szem nyelveiben a szószármaztatás ma is
a" legrégiebb hangváitoztatási módot követi, melly szerint eleve minden
nyelvben a!" tiszta eredeti gyökök termettek. 4szer Hogy a! szószármaz-
tatásra nézve egy két fölebb kitett, és több más nemzettel is közös ese-
tet kivéve mai nyelvünk, és Szem?" keleti nyelvágai között rokonság
semmi, hasonlóság fölötte kevés vagyon.

B) Szómódosítási összeillesztés. ő

A" szómódosítási összeillesztésben a" beszédnek lehető különféle
részeiről következő renddel értekezünk a) a" nemról, b) névmutatóról ,
c) a" névmásokról, d) a" melléknevekról, és azoknak kitüntető, "s ki-
emelő tulajdonságiról, e) a" névmódosításról általán, és névhatározók-
ról, f) a számnevekról, g) az igékről, ezeknek idő, és személy szerinti
módosításáról, h) a" részesülőkról, i) az igehatározókról , j) a kötszók-
ról, k) végre az indulatszókról.

A" NYELV" ALAP, És HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 43
a) Nem.

A" nemet a" keleti nyelvekben, vagy a névnek értelme bélyegzi ,
vagy annak különféle végzetei jelentik. Nőnemúűek tudniillik minden
nevek, a mellyek heberben a ,m , nm. és mn, ritkábbang mp , az aram-

T 7 5. Li e :

s

ban: § ? fynzysa zz yo és ny 2;az arabban: ö — betűkkel vég-
ződnek, de meg kell jegyeznünk, hogy a" nőnemű végzet többször
köznemet is jelent. Nálunk ellenben a" nem, csupán a" szónak értel-
me, és soha sem végzete, által jelentetik; így már értelemnél fogva
himnemtek ezek: apa , atya , ipa , vő , legény , fi , férj, bács , bika, bak,
ökör , kan , kakas , stb.. nőneműek pedig ezek: anya , eme, napa, meny,
asszony , leány , nő, huga, néne, tyúk , nőstény , tehén, stb. De valljon
ezt nyelvünk" régi egyszerüségének kell-e tulajdonítanunk ? vagy talán
tökéletességének neveznünk? Én tökéletes egyszerüségnek tartom , mert
magyar nyelvünkön minden kinos nembeli különböztetés nélkül is ké-
pesek vagyunk bár milly fogalmat értelmesen nyomozni , holott a" latin

és német, sót franczia, és egyéb nyelvekben is mennyi nehézséget okoz
a nembeli egyeztetés !

b) Névmutató.

A" névmutató , melly a nyugoti nyelvekben, u. m. német, fran-
czia, latin, és görög nyelvben nemet jelent, nálunk szinte, mint Szem
keleti sarjadékiban, azt jelenti, hogy a beszédben vele előforduló név
bizonyos meghatárzott tárgy, és azért tulajdonképen a névmutató maga
a mutató névmás, de a" melly minden hajlítás nélkül áll a" név előtt ,
mire mutat; holott, ha mint névmás használtatik, a" melléknevek"
szabályai szerint hajlitatik, és igazítatik. Illyen a" heber nyelvben:

ba vagy an; az arabban Jé. Az aram nyelvben g s 1— egyes számban;

89. ajja, "ej, 1— z e a" többesben, és a" szó" végén szokott állani

in statu relationis emphatico. Itt szabadna talán úgy vélekedni, hogy

a magyarnak status relationis possessívusa szinte illyen módon jelel-.

tetik p. 0. magyarok király-a, király-ai, mert az arámban is így hangzik

ND manajj-a, up man-ei, de ennek bővebb fejtegetésébe nem ereszke-
MP. T. ÉVEK. Wa 2. 6

44 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

dünk. Többire a névmutató a" heber és arab nyelvben, mint nálunk ,
a név" elején áll, sót vele egybeolvad, mint a" magyarnál is ezekben :
anyi, akor, aféle, eféle stb. Megjegyzésre méltó, hogy nálunk a! név-
mutató az, ez minden mássalhangzó előtt 2 betújét elveti, a mi hajdan
inkább a" szónak első betűjével egybeolvadott, .szinte mint az arab
nyelvben az úgy névezett solaris betű előtt: p. o. assamszú e? helyett

alsamszú (Ea), afföld, e? helyett: azföld, annap e" helyett: az nap stb.
c) Névmások.

Ha valahol, bizonyára a névmásokban derül legszebb fényben
nyelvünk" keleti hajnala; ha valahol, bizonyára a" névmásokban vagyon
a" legnagyobb hasonlatosság, mellyben Szem leányi "s a magyar egy-
máshoz leginkább közelednek. De azonban itt nyelvünk" teljes dicsósé-
gét kizárólag nem hireszteljük; hanem más európai nyelveket is vizsga
szemre véve, csak annyit hihetünk, hogy a névmásokat, mint minden
nyelvben a" szómódosítási legszükségesebb részt, a nemzetek többnyire
az eredten eredeti nyelvból általvéve , kisebb nagyobb hasonlóságban fön-
tartották, és megőrizték, . E" tárgynak világosabb előadhatása" tekinte-
téből a) a" személyes és birtokos, b) viszontagló, c) mutató, d) kérdő
és viszonyos, e) határzatlan névmásokat külön külön fogjuk egybe il-
leszteni.

a) A" személyes névmások több nyelvvel megegyezve a" keleti
nyelvekben következők :

Heber. . Aram. Arab. Magyar.
1. ow ani v. sin an-oki , Dj. eno Őfé én.

AN 218
come tm 7 GET, jaj annta úfé te.
3. an hu e e om hu pe ő.

Ezeket kiki első tekintetre a magyarral hasonlatosaknak fogja ta-
lálni, kivált ha megemlékezik , hogy egyszerű alakjokból csak azon sza-
bály vette ki, mi szerint a" keletiek minden szót három betúre vonni
iparkodtanak. Ewald mondja: , atgue ipsa horum pronominum etyma ex
antiguissima sunt lingua, unde in lingua semitica aegue ac indogermanica

, A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 45

similis. Nam hu cohaeret cum demonstrativo ha lat. hic, saron. hei ;

in anta et ana praefivum an facile elucet, ut illius etymon sit tu sansc,

Tv, ov; ana decurtatum censeo ex vmit ut oki confereudum sit cum Eyw
kát

I. Gram. Crit. Ling. arab. I. 1. p. 91. Én hozzá adom a? német ich , du
névmásokat is. Gesenius szerint az anzoki-ban föltaláltatik a persa és
kopt anok, német ich. — A? személyes névmások" többese a! keleti nyel-
vekben más nevek" többesétől egészen eltávozik; ez nálunk is észrevehe-
tő az első és második személyben mi, ti. Valamint pedig Szem leá-
nyiban a" személyes névmások eleve egyszerű régi alakjokban szolgál-
tak személyragúl, és csak utóbb az egybeolvadás által változtak: úgy
történt ez nálunk is, a" mint a következőkből világosabban ki fog
tünni.

A" heber nyelvben először azi-mint személyrag egészen járúlt a
nérhez: p. o. abani, de a" gyors kimondás megkurtitá, és lett ab-i, ná-
lunk ap-én; de a" hangrend és kellemesebb hangzat által változva ap-am,
apám. Igy ment ez a" többi személyes névmásokkal is. Nálunk tehát a
személyragok valának: éz, te, ő, és mint személyragok a" többest ren-
desen A által képezték: én-£, te-k, ó-k, és eleve úgy ragadtak a" névhez
is: könyv-én, könyv-te, könyv-ő, könyv-énk, könyv-tek, könyv-ók, a
könnyebb kimondás utóbb éx-ből az egyesben ém-et , te-ből a könnyebb
összeolvadás et-et , a" lágyabb kiejtés ed-et csinált; végre a" hangrend
a" hangzókat a" névhez alkalmazá, és a" harmadik személyben j betút ve-
tett közbe. Azonban mivel a" személyragok" előadott formájában egye-
dúl a" személy" többese foglaltaték, a" birtok" többkesének jelentésére a
személyes névmásokban divatos többes rag m-i, t-i, í használtaték, így
keletkezett az €-i-m , e-i-d, e-i, é-i-nk , e-i-tek , 0-i-k. És illyen személyes
ragok a" keleti nyelvekben is megvagynak. Nagy kérdés azonban, mely-
lyet a" keleti nyelvtanítók meg nem oldanak, valljon a" személyes név-
mások a! keleti sarjadékokban nem vehetik-e ismég föl a személyragokat
független birtok" jelentésére? Mert nálunk ez, ígen is, úgy divatos, p.
0. én-ém , te-ed ; 6-é, mi-énk , ti-etek, ő-ék (6-j-é, 0-v-é , 6-j-ék, 6-v-é-k) ,
mellyek a" szokás és hangrend által ma igy hordoztatnak: ezyeém, tied,
övé, mienk, tietek, övék, és ezeket önálló független birtokos névmá-
soknak hívjuk. Többire a" személyragok nálunk is a" keleti szabályt kü-

6"

46 L NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

vetik a" névhez függedésben , de kivétel vagyon a" viszonyos állapotbeli
birtokra nézve , mint ezt értekezésünk" első részében bőven előadva ol-
vashatni.

b) Viszontagló név valamint nálunk, úgy a" keleti nyelvekben ,
tulajdonképen nincsen. De ók azok helyett, mint mi, belrészt jelentő
főneveket személyragozva használnak; illyeneket : way nefes , lélek , ló
dzaton mell, bel, így: way naphsi ; sfó , záti ta áss stb. Mi hason-
ta erre a mag (arab mog, medulla) bel főneveket ragozzuk így : mag-am ,
ad, a; bel-énk, bel-étek, belé-jökstb. De van ezen kivül egy régi szemé-
lyes névmásunk is: öz, a miről Ewald is emlékezik az arab nyelvtanban,
midőn irja: OTf non dubitandum , guin ex origine pronominis demonstra-
tivi vi praedita particula haec fuerit, és valójában nálunk ma is ezen
értelmet adja, midőn a" személyes névmásokkal csatlakozik , u. m. én-ön
mintha mondanók : éz-az, ez-on, az-ön, te-ön, ó-ön stb. de ma már így
változva : enmnen, tennen , önnön, minnen, tinnen, önnön , .és csupán pleo-
nastice a" viszontaglók, vagy személyragos nevek előtt használva: ennen
magam, ennen házam stb.

"c) A" mutató névmások minden szemi nyelvben ugyanazok , és
a magyarral tökéletesen egyezők; u. m. heber nr ze; arab b s SÓ jó
dza, dzi, dzu; magyarban az, ez, latin zs-te , is-ta, is-tud, német es.
Vagyon még a" heber és arabban al, hal, a? mi hajdan szinte mutató
névmás vala, és ma névmutató - helyett dívik; nálunk pedig az igékben
mint személyrag második személyt jelel p. v. alusz-ol , esz-el, isz-ol stb.

d) Viszonyos névmása vagyon külön a? heber, és aram nyelvnek,
de nincsen az arabnak, a" hol a kérdő, és mutató névmások egyszers-
mind viszonyozók. Valamint pedig nálunk, úgy a" keletieknél is a" személy
a dologtól a" kérdő és viszonyos névmásokban meg van különböztetve ,

u. m. heber -pH mah, aram I£5 mo , arab L ma; am. nálunk mi, kérdő,
és viszonyos Srtéletdhen ; a melly , mi és el, arab al vagy aulj (ff) vagy
is oljból lett. A" nálunk személyt jelentő Ai aramban di, latin guwi, heber
s arab a miről Ewald mondja: izterrogativi, et relativi notione

praedita in multis orbis veteris linguis culta diversissímis reperitur, haud
dubie communi e fonte ultíimo. Az e kérdő szócska is közös Szem" nyel-

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 47

veivel, de azon észrevétellel, hogy ók az g, am, !, tagocskát a" szónak

elejére függesztik, mi pedig hátához ragasztjuk.

e) Határzatlan névmások nyelvünkben a" keletiekkel hasonlato-
sak ezek : vala ; honnan : valaki, valami ; heber 155 — feloni , arab BÚ
folán; akar heber Any arab jár honnan: akar-ki, akar-mi ; olj (olly), ilj
(illy) arab aulj ef v. átjent eredhetett.

D. Melléknevek, ezek" kitüntető és kiemelő alakjai.

A" melléknevekben Szem" nyelvei általán szegények, de az arabot
a" heber és aram mellett még gazdagnak mondhatni. Ezekre nézve az
i melléknév-képzőn kivül csupán azon hasonlatossága vagyon nyelvünk-
nek, hogy még ma is divatos nálunk is, mint a!" keletieknél, a főneve-
ket, kivált az anyagjelentőket, társnév helyett használni, vagy körülirás-
sal a" tárgyak" tulajdonságait jelenteni ; p. 0. vas edény, vasból való tányér,
réz fazék, erkölcs embere , e? helyett: erkölcsös ember , erény fia, e he-
lyett: er ényes fiú stb.

A" kitüntető melléknévnek ( comparativus) kivévén az arabot
Szem nyelveiben külön alakja nincsen, ellenken nálunk öb vagy nyomós-
banöbb rag általképeztetik. De korán eleve nekünk sem volt, a mi kitet-
szik abból, hogy még ma is a" heber nyelv? kaptája szerint a melléknév"
kettőztetése nálunk divatos kitüntető alak; p. o. szép szép házat láttam ,
nagy nagy folyó folyja stb, ámbár illyen kifejezésnek inkább kiemeló
értelme vagyon. A" kiemelóőt (superlativus) Szem" leányi is körúlírva
jelelik, mint mi, és nálunk ezt a" leg szó viszi véghez , a minek valódi

értelmét csupán az arab nyelvből tudhatjuk, hol log ( 7 zi ) am. EV
agmen, copia , oceanus , iszonyú bőség, sereg, tenger ; és valójában e
gyűnevek még ma is mellékneveink előtt állva kiemelő értelmet adnak
p. 0. tenger sok, sereg ház. Illyen kiemelőt jelentenek szörnyű , isz0-
nyú , a zjeRe is p. 0. szörnyű nagy , iszomjú drága , J vágj kevés. Végre
valamint a" heber és aram, úgy a" magyar nyelvben a melléknév! ket-
tőztetése is kiemelő értelemmel bír p. o. drága drága kincs, nagy nagy

ember , szépnel szebb, szebbnél szebb, rosznál roszabb, roszabbnál ro-
szabb, stb.

48 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

E. Számnevek.

A" számnevek Szem" nyelvágaiban tökéletesen rokonok, de a" ma-
gyar nyelvvel semmi szembetűnő hasonlatosságban nem állanak; legfö-

lebb az arab pá (asar) látszik a" magyar ezer számnévhez hasonlónak.
Hasonlatos továbbá a" heber m íf a" mi rendes számokat alkotó id ra-
gunkhoz; az osztó számneveket mi is, mint azok , a" sarkalatosak" ket-
tőztetése által jelentjük; p. o. Al Aal; egy egy, két két garast ad-
tam; az egyesekből tizeseket mi is vaz által csinálunk, mint az arabok
Pp: 0. hat-van , nyolcz-van stb, de Kresznerics ezt a" von, német zig, vonás-
ból, fejtegette. "Végre ezek: hárman, négyen, öten stb. valljon miért
vannak többesben, az aram nyelvből értjük, hol az, ín többes rag; a"
latin is ezeket többesben ejti mindenkor, p. o. singuli, bini, terni stb.
s azért itt már a" képzet maga magában többest látszik jelenteni. Egyéb
különösebb közeledés a" számnevek közt nincsen. ;

F. A névmódosítás általán, külön a névhatárzók.

A" név Szem nyelveiben, és a" magyarban esetenként ejtegetése-
ket, millyeket a nyugoti nyelvekben találunk, meg nem szenved ; hanem
az egyes számot a! többestől bizonyos végzet által megkülönböztetik ók is,
mint mi; vagyon továbbá páros számok is (dualis) , ollyan, mint a" gö-
rög nyelvben, melly a" páros tárgyat jelentő neveknél használatos u.
m. szem , láb, kéz, keztyű stb; de nálunk legfölebb talán némi nyoma va-
gyon ennek az iz birtoktöbbesben, a" mi azonban egészen más hasznú ,
mint a" keletiek" páras száma, és azért igen is elhibázta Adelung, midőn
a német Brü-cke szót a" magyar bürű-ból, fejtegetvén: bűrúim-et páros
számnak allította, mert az nem csak két, hanem számtalan bürút jelent.
— De a többes számon kivül vagyon a" magyarnak egy különös birtok-
raga é (ó-ból vagy öv-éből), a" melly akar egyes, akar többes alakú
névhez függed, további módosítást is fölveszen. j

A" névmódosítást tulajdonképen mind az egyes, mind páros,
mind többes esetben bizonyos névhatárzók végzik a" keletieknél hasonló-
an mint nálunk , de azon különbséggel, hogy ők azokat elül függesztik
a" névhez, mi pedig hátul. Megegyeznek pedig a" következő névhatárzók :

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 49
1. Beható be, heber 5; arab c, aram 52, 2 am: in, magyar be.
2. Marasztaló ben, heber ra arab ús, am: intus, in intimo, ben.
3. Szenvedő et, heber ng; aram Ata: az araboknál egyedúl az eskű-

formában van nyoma: oljl .

4. Hasonlító kézt , heber B arab ÖS am. instar, ként, p. o. Pál-
ként. —

A" névnek viszonyos állapotját (status relationis seu constructus),
mellyet a latin genitivus által nyomoz, a" keletiek velünk együtt két
főnévnek szinte egybe olvadása által jelentik p. o. bya 9 — bnej —
Jerübaal, Jerubaal-fiai. De nálunk (status relationis absolutus et con-
structus) a" viszonynak függő és független állapotja különbözik , mert a
független állapotban é jelenti a viszonyt p. o. Pál-é; a" függőben pedig
hasonlítunk talán az aram nyelvnek emphatico-constructus statusához.

Többire a keleti nyelvekben szinte, mint nálunk, ugyan azon
módosúlási szabályokat követik a? fő, mellék , számnevek, a" névmá-
sok (kivévén a" személyes névmásokat) , és a" részesülők. A"? névhatár-
zók pedig a" személyragokat is megszenvedik.

G. Az igék, és igemódosiítás.

Az igékról értekezvén, elmellózzük azoknak cselekvő, szenvedó ,
közlétű, és egyéb értelmi különbségeit, csupán a" módosítást, és pedig
időre, módra, személyre tekintve adjuk elő, hallgatván a" nemról,
melly a" keleti nyelvekben megvagyon ugyan, de nálunk nincsen.

Időre nezve a" keleti nyelvekben csupán két idő vagyon, egyik
jelenti a" tökéletesen végbe ment cselekvést, szenvedést, vagy küözlétet,
és ez a mult , praeteritum perfectum; a" másik pedig a" megkezdett, de
folyvást tartó állapotot, és az a" folyton folyó idő , tempus imperfectum.
E" két időnek alakja személyragok által különöztetik, úgy, hogy a
mult időben a személyragok a" tóige" végéhez csatlakoznak, a! folyton
folyóban pedig előfüggednek, ez a" keleti nyelvek" természeti egyszerú-
ségének nyilvános bélyege, mert mi is lehetne természetesebb, mint
valamelly dolognak végbe vittét, vagy folytonos menetelét megkülön-

50 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

böztetni? avagy ki nem látja legegyszerűebb fölfogásnak azt, hogy min-
den cselekvési, szenvedési, vagy közlétű állapot ollyan, a melly vagy
már megtörtént , és már elmúlt, vagy jelenleg is tart; és csak jövendő-
ben végződik el ?

A" mi nyelvünkben eleve szinte csak két illyen idő volt, de azon
szembetünő különbséggel, hogy nálunk a" gyök, vagy tóige jelentette
a folyton folyó időt, ellenben a multra már a" tőigéhez, vagy győk-
höz bélyegszóka járúlt , tudniillik ez, ót , óta, heber pg, a mi tulajdonké-
pen óta formában ma is dívik, és mult időt jelent p. o. hét-óta, évek-
óta stb. De valamint mi, úgy az arabok is nyelvüket mivelgetvén, az

alig és régen mult időket ÓÚ (nálunk van) segédige által kezdették
megkülönböztetni ; úgy támadott nyelvünkben az: ir vala, scribebat, irt
vala , scripserat stb. Utóbb még inkább tökéletesedvén a, e lett az alig
mult időnek bélyege, ú.m. ir-a, ve-re stb. Sót a folyton folyó idő
mellett a" tiszta jövendő jövendő jelentésére fog és and alak használtatott.
Azonban a fog cselekvő ige más igének határozatlan alakjához illesztve,
nem annyira termeszt jövendő időt, mint inkább valamihez kezdést ; mert
valamihez fogni, vagy valamit kezdeni most is lehet, nem csak jövendő-
ben, és így p. o. irmi fog tulajdonképen annyi, mint scribere incipit, ir-
ni fogott volna am. scribere incepisset stb. Az azd pedig olly jövendőt
fejez ki, a" melly előtte, vagy utána mindig a /a kütókét megkivánja ,
mert föltételes mondást szül p.0o. irandottam, ha nem hátráltatnak , am.
irtam volna ha nem hátráltatnak , eljövendettem, ha bátyám nem ellen-
zi stb. Ebben vagyon tulajdonképen véleményem szerint nyelvünk" sub-
iunctivus módja, a melly mint foltételes mód az optatiívus, vagy is
ohajtó módtól különbözik, mert ebben mindenkor valamit ohajtunk,
amabban pedig föltételes szenvedésben , cselekvésben, vagy közlétben
vagyunk , in moda subiunctiívo, seu conditionato.

Módra nézve Szem leányi a?" cselekvési, szenvedési, és közlétú
módnak kinyomozásában szegények, és tulajdonképen csak határzott,
határzatlan "8 parancsoló módot különböztetnek; ez utóbbi némi függe-
lékek és hangváltoztatás által a" filtó, és intő módot is kifejezi. Nálunk
ellenben a" parancsoló módot a" foglalóval együtt hej-ből, az ohajtót
no-ból lett j, és za ze ragok képzik. Van a heber nyelvben is nyoma

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIR ŐL. 51

a na ohajtó bélyegnek, mert a" 7-ik zsoltár 10. versében olvassuk :
NI— DN jigmár-na, am. végez-ne ; Ny-i) jih ju-na, am. lene. To-
vábbá mint fölebb is megjegyzettük, a" kezdő módot fog, a" föltételes
módot pedig azd segéd körüliró képzők által szoktuk kitenni. Tiltó, és
intő mód helyett a? parancsoló szolgál ze tiltó igehatárzóval. Nincs tehát
olly mód, a mellyet magyar nyelvünkön tökéletesen kifejezni nem
lehetne.

Személyre nézve, a" szemi nyelvek igéiket, ezekhez majd elül
majd hátul csatolt személyes névmásokból kurtított személyragok által,
személyesítik. Nincs tehát nálok, szinte mint nálunk, nyugoti kap-
tájú igehajtogatás, hanem csupán személyek általi módosítás. Az így
módosított igék a" neveknek személyragait is felvehetik, és illyen

édi Edd

esetben a rag szenvedő személyt jelent; p. o. Mbps si hr3 — — meg-
ölt engem stb. ér

Ha már nyelvünket e? pontban a" keletiekkel egybe illesztjük ,
tagadhatatlan hasonlóságra találunk abban, hogy a mi igéink hasonta
fölveszik a" kurtított személyes névmásokat az igéknek személyesitésé-
re; és pedig két külön alakban a) a határzott alakban a" személyragok
csaknem úgy függednek az igékhez, mint a" nevekben: em, ed, i, (a, ja),
jük, (itt az orrhangú z helyett j csuszott be), fek, ük. b) A" határzatlan
alakban a harmadik személy maga a" gyök, vagy tőige (mert minden
név, és ige magában harmadik személy) ; második : sz; mi a" görög nyelv-
ben cv és a nyelvtanítók" köz véleménye szerint Ze-ból lett sz-iszegővé;
az első ek lat. ego, görög Eyw, német ich mint fölebb láttuk), a"? heber en-
oki-ban is megvan. Többesben: ézk, tek, ök, v. önök. De nálunk, mint
a" keletieknél, a" személyragok időt időtól nem különböztetnek. Van vég-
re egy közép alakunk is a közlétű állapotnak jelentésére, a" mellynek
személyragai: em, én-ból, al régi névmás (mint fölebb láttuk), ik;
többese hasonló a" határzatlan formához. E" három alak szerint megyen
végbe nálunk az igéknek személyesítése.

Ki nem látja már ezekből, hogy az ige" személyesítését kivéve,
nyelvünk, és Szem nyelvei közt csekély a" hasonlatosság. Ha pedig ar-
ra figyelmezünk hogy a" személyragoknak illy használását már a" nyelv-

buvárok több nyugoti nyelvben keresve gyanítják; úgy nyelvünknek a
MT. TÉVE. vi

52 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

keletiekkel közös ime" tulajdonságát inkább a" nyelv" általános természe-
téból következőnek, mint rokonságból átháramlottnak tarthatjuk; mert
az csak ugyan bizonyos, hogy az igék minden nyelvben cselekvést , szen-
vedést, vagy közlétet jelentenek; az is bizonyos, hogy cselekedni, szen-
védni, vagy a" kettő közt állani egyedúl a személynek, mozogható lel-
kes lénynek tulajdona; — mi természetesebb tehát, mint hogy minden
nemzet az igéknek személyesítésére személyes névmásokat használjon?
Sót ha van nyelv, hol ez szembetünőleg nem történt, bizonyára a" más-
ként hajlított ige mellett zavar" elkerüléseért a" személyes névmások ki-
tétetni szoktak.

H. A részesúlők.

A! részesülő lehet 1-ör olly név, a" melly az igének értelmét vala-
melly személyre, mint cselekvő alanyra (subiectum) általviszi, p. 0. ve-
ró, iró , arató, verber-ans, seu ens, guod verberat, hab-er, Liebhab-er,
d.i. der Liebe hat, streitender, d.i. der streitet stb. 2-or Melléknév ,
; melly a" személynek , vagy tárgynak azon cselekedeti , vagy szenvedelmi
állapotját jelenti, a" milly cselekvést, vagy szenvedést az ige tesz p. o.
ir-ott könyv, ver-t asszony, tanúl-t ember, scriptus liber, doctus homo,
gelehrt-er Mann, geschrieben-es Buch stb. 3-or Vagy a" személy-
nek, "s tárgynak az ige értelme szerinti cselekvő, vagy szenvedő álla-
potját szenvedóőleg jegyzi; p. 0. ir-va, olvas-va volt e. könyv, geschrie-
ben, gelesen, vagy cselekvóleg, és különösen a? cselekvési módot je-
lentőleg p. o. olvasva találtam, legentem v. legendo inveni, schreibend,
lesend stb. vagy a személynek cselekvési, és szenvedési állapotját a
személyre visszahatólag szinte folytonos kapcsolatban más utána követ-
kező mondással jelenti p. o. tudván, hogy nehéz a! tárgy ; irván, eszem-
be jutott; dum scirem, vel sciens guod difficile sit obiectum , dum scri-
berem ,: vel scribenti incidit. Itt meg kell jegyezni, hogy az állapotjegy-
ző va ve a többest, és névhatárzókat is felveszi, ha szenvedőleg hasz-
náltatik, p.o. a melly munkák helyesen irvák, e? helyett: helyesen van-
nak irva stb. Ellenben a ván, vén, semmi módosítást meg nem szenved.

V29 4

.Szem nyelveiben a" részesúlók, ha azok" m képzójét kiveszem ,
általán hangváltoztatással származtatvák, és a" nevek" módjára módosúl-

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 53

nak: de azokban állapotjegyzők nincsenek. Többire e" tekintetben külö-
nös hasonlatosságban velünk nem állanak.

I. Igehatárzók.
Az igehatárzók közúl hasonlatosak a következők: im, pg; hon
je ez IN; a" melly nálunk igehatárzókat rendesen képez a melléknevek-
ból, u. m. hideg-en, melegen stb. 0Zt: heber rv- , aram Da? ; 2, ezzel szár-

maztak : más-utt, minden-ütt, Pécs-ett, Gyór-ütt stb.

J. A" kötő, és K. az indulatszók.

A" kötőszók szinte minden nyelvben vagy eredetiek Pp. o. és, ha,
hogy stb., vagy egymásból összetettek , ú. m. hahogy, hogyha , ismeg ,
mégis stb. Az indulatszók pedig, mint az érzésnek belső kifakadásai ,
többet kevesebbet egymáshoz minden nyelvben hasonlítanak p. 0. heber:

NR. NN aram: OD, In, 22; — arab: só, Fé, ess, magyar ah,
oh , no , rajta, nosza stb. Általán nyelvtermészeti hasonlatosság vagyon
köztünk, és a" keletiek közt abban, hogy a" személyragokat ók velünk
mind az igehatárzók, mind az indulatszókhoz helyesen, és a nyugati nyel-
vekben egészen ismeretlen módon, szokták függeszteni.

C) Szórakási összeillesztés.

A" szókötés a" nyelv" részeinek összefűzésével, és elrendezésével
foglalkodik, és azért két részból áll, u.m. szóegyeztetés, és szóhelyezésből.
Minden nyelvnek szókötése a? beszéd" részeinek helyezésében a nemzet"
logicáját követi, de a" szóegyeztetés szorosabban a nyelvnek belső termé-
szetétól függ. Igy a keleti nyelvekben szinte mint a nyugotiakban
meglévén a" nem, kétségkivúl szükséges a" szókötésben a nembeli egyez-
tetés: de nálunk mind ez szükségtelen.

Vagyon névmutatónk, mint a" keletieknek, és ez már szinte oly-
lyan szabályokat követ nálunk , mint Szem" nyelveiben. A" heber, arab,
és magyar nyelvben elül, az aramban hátul áll közönségesen az egyébi-
ránt határzatlan névnek meghatározására. A" magokban határzott értel-

műek u.m. a? személy- és helyjelentő tulajdon nevek, a" hivó állapot
fs

54 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

előtt nem használtatik p. o. Nagy Sándor, Buda, o Péter! — Ellenben
a nemzetek, hegyek és folyók? nevei megszenvedik p. o, a? magyar ,
a Duna, a" Tátra. A" melléknév ha kitünőleg zerctozny mint ritka tulaj-
donság tulajdonítatik a" személynek , névmutatót kiván, p. o. Lajos a
nagy , Plato az isteni, Mátyás az igazságos stb. Nem áll a" személyragos
nevek előtt p. o. könyvem, könyved, stb; ellenkezőleg az olasznál: il
mio libro a" görögnél: to $8:£2tov nov, hanemha a" névmás nyomosítólag
(pleonastice) ismételtetik p. o. az én házam, a" te könyved. Nincs helye
a viszonyos állapotú nevek előtt p. o. öröm"? érzése, szív" dobogása stb.
A" praedicatum, ha főnév, mutató nélkül áll p. o. az erkölcs kincs; a?
tudomány nyereség stb. De általán meg kell jegyeznünk, hogy a" név-
mutatónak állandós, biztosan következő szabályai a keleti nyelvekben
sincsenek kifejtve, hanem általános szabály az, hogy ha az egyébként
határzatlan név határzott értelemben használtatik, a" névmutató elébe
függesztessék.

A" nevekre nézve legnagyobb figyelmet a" viszonyos állapot érde-
mel, de erről máshol eleget szólottunk. A" melléknevek nálunk közön-
ségesen a főnév előtt állanak: ellenben a" keletieknél utána tétetnek;
és nálunk semmi változást nem szenvednek , ellenben a" keletieknél nem-
ben , számban, és alakban meg kell egyeztetni. A?" számnevek Szem leá-
nyiban, mint nálunk, a" főnevek előtt állanak, de azon különbséggel ,
hogy ók nemben és számban a" főnévvel megegyeztetik, mi nem; sót
nálunk a számnevek szoros értelemben többest nem is szenvednek meg
mellettök , p. o. öt ember, nem: ötök emberek vagy öt emberek stb.

Az igéket a mondásnak alanyával számra, személyre, és nem-
re nézve is megegyeztetik a! keletiek: nálunk ellenben a" nembeli
egyeztetésnek nincs helye. Illyen mondások zóttön nő, folyton foly a

keletieknél is divatosak p. 0. Ljó Só verve ver ; Ezek 70 országolva
országol. Különös a" keleti nyelvekben az is, hogy a? határzatlan mód
közönségesen név gyanánt szolgál; ennek van némi nyoma nálunk is,
mert határzatlan módunk még ma is fölveszi a! személyragokat p. 0. ver-
nem, verned, vernie, vernünk, vernetek, verniök, stb. Végre az igék külön-
féle névhatárzóval módosított neveket kivánnak, "s nálunk hasonta,
mint a keletieknél különféle előragokkal, a" mellyeket talán helyesen

A" NYELV" ALAP, ÉS HASONLITÁSI VEZÉR ELVEIRŐL. 55

igehatárzóknak szorosan véve nevezhetnénk, összetétetni szoktak, u. m.
elhozom, meghozom, kihozom, behozom , fölhozom , lehozom , általho-
zom, körúlhozom , előhozom , hátrahozom stb.

Többire. valamint nálunk, úgy a" keleti nyelvtanítóknál is a! szó-
kötés tökéletesen kifejtve nincsen, és a" dolog" természete szinte oda
látszik mutatni, hogy a" beszéd" részeinek helyezése, a" logicai képzetek"
kisebb nagyobb kifejlése, következőleg a nemzet" miveltségének válto-
zatos foka szerint változik; azért reméljük, hogy olvasóink e" csekély
vonásokkal meg fognak elégedni legalább addig, míg e" tárgyban többet
adhatunk.

D. Hangrendi összeillesztés.

Hangrende ugyan minden nyelvnek vagyon, de olly szembetü-
nő mint a" keleti nyelvekben, sem a" szanszkrit, sem görög, vagy latin ,
sót a" magyarban sincsen, mert a" keleti nyelvekben nem csak a! szó-
származtatás, hanem a" módosítás is nagyobb részint hangzók által törté-
nik, és épen azért fölötte csalatkoznak azok, kik a" magánhangzókat
nem is a szó" mivoltához tartozóknak képzelik, sót inkább ezek a szó-
nak valóságos lelkei elannyira, hogy valamint a" test lélek nélkűl holt,
úgy a" szó is csupa mássalhangzókból örökre némán leirott, és soha ki
nem ejthető hangtalan betű marad. E

Érezték ezt a" keleti nyelvek" jelesebb tanítói , "s azért a" közvé-
lemény szerint tökéletlen keleti irásban már hajdan a" hiányzott hang-
zókat pontok által pótolni iparkodtak, noha a" pontok, vagy is pontos
hangjegyek" fölvételének idejét hitelesen meg nem határozhatni. Azonban
már eleve, mint igen hihető, az aleph, vau, jod, ugymint a, u, i leg-
első eredeti magánhangzók használtattak, és talán a m ke betű is az ősz
korban hasonló szolgálatot tón.

A" mi már a" keleti hangrendnek nyelvünkhöz hasonlítását illeti ,
nyilvános a" hasonlatosság abban, hogy a" magánhangzókat Szem leányi
szinte úgy szeretik halmozni, mint a magyarok; hogy soha meg nem
szenvedik a? szó" elején két mássalhangzónak összejöttét, és azért ha
illy fajtú szót által kölcsönöznek, hasonta, mint mi, egy magánhangzót

elővetnek p. o. Z Eactál já iskola, e? helyett: Schola. Továbbá a v, j, ritkáb-

56 I. NYELVTUDOMÁNY - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉS.

ban a. A betűk föl szoktak zi, u magánhangzókkal cseréltetni, mint tulaj-
donképen félmagánhangzók ; nálunk a" hangrendet mindenkor a? gyök
vagy tószó vezérli, a" mihez a" szószármaztatási, vagy módosítási ra-
goknak simúlniok kell: ellenben a". keleti nyelvekben még ma is a! tő-
szó" hangjainak különnemű változása szüli a" különféle szószármaztatást,
és módosítást; p. o. ae dabar, 537 deber, aa dábar, 537 dober, 537

debir stb; illyen forma a" német nyelvben: gebüáren, geboren, ge-
bar, Geburt, Gebürdestb. Végre valamint általán minden nyelv-
ben, úgy a" keletiekben is a hason hangú mássalhangzók különfélén föl-
cseréltetnek, u. m. 43, 4. Fid; 8455 gath, gaf, pnp. png , szachak, cza-
chak stb.

Ezek azon fő vonások, a" mellyeket előlegesen a" keleti nyelvha-
sonlatosságról, azoknak belső tulajdonságait vizsgálva, és a" számos ve-
lünk hasonlatos egyes szókat mellőzve (mert illyenek a" m. t. Academia"
nagy szótárában úgy is ki fognak adatni) kijelelni czélunkká tettük; rö-
vid árnyéklatok ugyan, de még is talán nyelvünkre nézve sokban a" ho-
mály közt világító sugárként tünnek fül. Majd ha hosszabb visgálódás
és folytatott munka után bővebben derúl föl előttünk keletnek sokban
edig elé Europa előtt ismeretlen ege, igyekezni fogunk tökéletesebb mü-
vet hazánk" oltárára tenni. Legyenek addig is e képek naponként
jobbnak adhatására törekvő tiszta szándékunknak legalább bizonyító
tűkörei !

IR.
PHILOSOPHIAI- OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

II.
AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL

: HORVÁTH CYRILL RT.

ELSŐ IDŐSZAK: PANTHEISMUS.

"Többszöri vítatkozások" tárgya volt már, ha valljon az ember, ez az
épen olly gyarló, mint jeles tulajdonokban gazdag teremtmény , képes-
e a" maga fogalmait czélszerűleg kifejteni; s ha igen: a sokfelé ágazó s
nem ritkán dicséretes állhatatossággal védett útmódok közül mellyik az ,
melly ót ez iránti buzgalma sikerűltéről biztossá tehetné? Napkeleten
leginkább India, China, Japán, Tibet és- Persia bölcsei mutattak e" fül-
adathoz különös vonzódást; nyugoton pedig, a" mint azt a nálunk még
mindig nagy becsü rendszerek is bizonyítják, az e" fölötti vizsgálatok közt
legkitetszóbbek a" stoicismust vagy epicureismust pártolókéi.

E" kitetszóség mindazáltal, kivált azon esetben, ha a mi korunk"
észtani álláspontjáról fog itélet kivántatni, nem teszi a" tőlük adott vála-
szokat teljesen kielégítőókké. Oka ennek főleg abban áll, mivel a" szel-
lem akkori és jelennen elért müveltségi foka közt tetemes a" különbség.
A" hajdani gondolkodást elvontság bélyegzi, melly most, miután száza-
dok" lefolyta alatt még a" legnyomadékosabb ellentételek" föloldása sem
hagyatott vizsgálatlanul, több oldalról foganatosan meghaladtaték.

58 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Jelenleg ugyan is az ön természete" mélyebb tudatával biró ember
világosan meggyőződik arról, hogy ő épen azon nagy mindenség! viszo-
nyos egysége, mellynek általányos egysége az isten. Szükségtelen itt e
pontról körűlményesebben szólanom; mert csak egy pillantás is azon
befolyásra, mellyet az a" tárgyilagos szellem alakítmányiban , úgymint
polgárzat, vallás, tudomány és müvészetben naponként gyakorol , azon-
nal szembe ötlővé teendi fontosságát. Fölvett tárgyam közelebbi megérin-
tése végett czélszerü még is kinyilatkoztatnom: hogy az iménti egységek"
alapos fölfogása mindenkor legbiztosb vezeték a" hajdani és mostani vi-
lágnézetek között tétovázóknak. Pedig csak az ezen egyetlenegy pont
körúűli eligazodás is mennyire kedvező állapotba helyezné az igazság nyo-
mozóit! Azon nagy nyereség mellett, hogy a mindennapi sokszinü ta-
pasztalás és a régi korból reánk hagyott hagyományok" ellenirányzatiban
nem bukkannának csupa véleményekre, megismernék egyszersmind, hogy
az ellentételbeni pangás korán sem rendeltetése a? mi nemünknek. Az
emberben ugyan is az ész" egyetemiségén fölúl, melly őt a nagy minden-
séggel azonítja, mutatkozik még olly egyedi sajátság is, melly őt egyfe-
lúl önállónak hirdeti, másfelűl pedig a?" tárgyi- és alanyiság közötti
viszonynak addigi fejtegetésére ösztönözi, valamiíg a" közöttük találha-
tó ellentételek ki nem egyenlítetnek.

Soha sem volt idő, mellyben az ember e" kiegyenlítést szem előtt
nem tartotta volna; de a" választott nézetpontok miatt a" lehozott ered-
mények is különb jellemüek. Ollykor az alany, kivetkeztetve egyedi sa-
játságából, egészen a tárgyiság minden egyest fülemésztő egyetemiségé-
be sülyesztetett; máskor ellenben az önegyedi elvontságába zárkozott
alany magához ragadott minden hatalmat, "s következtében a" tárgyias
egyetemiséget megtagadta. Az ez által megmerevített irányzatokból folyt
azután ama" századokig tartó meghasonlás, melly a" szellem szabad
munkálkodását szünet nélkül akadályozta.

Találkoztak , az igaz, mindenkor lelkes és összerüen gondolko-
dó férfiak, de a" rögzött előitéletek miatt vagy üldözés" tárgyaivá lettek,
vagy, ha ez nem történt is, szózataik a" levegőben hangzottak el. Vég-
re sok küzdelem után korunknak sikerűlt amaz álláspontig fölvergődni ,
mellyen mind a!" tárgyiság megtartja a maga egyetemiségét, mind az
alany a. maga egyediségét; de a" helyett hogy egymáson kivűl megme-

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 59

revítetnének, egymást köcsönösen áthatják, és egy eleven egészbe ol-
vadnak össze.

Ez ama" számtalanszor üldözött, de végképen soha el nem nyo-
mott egység, mellynek rendszeres megismeréséből világosan ki fog tet-
szeni: hogy az ember, ha a maga fogalmát jelenleges állásához képest
ohajtja megvalósítani, három lényeges viszonynak nem elvontan meddő,
hanem öszszerüen tartalmas kifejtésére találja magát kötelezettnek. Vi-
szonyban állt. i. 1) a" természethez, 2) önmagához, 3) az istenséghez.

Továbbá a kifejlődés" természete hozza magával, hogy a" szellem,
midón e" viszonyok" tartalmát közvetíti, bizonyos és határozottan ösz-
szefüggő időszakokon tartozzék keresztűl menni. Mivel pedig ez a? me-
net fogalomszerűségénél fogva nem külsőleg izgatott mozgás, hanem bel-
sóleg éltetett fokozatos haladás: azért van, hogy az említett időszakok"
mindenikében egy eszme válik középponttá, mellynek azután elvontabb
vagy öszszerúbb fölfogásától függ a" többiek" méltatása is. Igy példáúl a"
philosophia" történetében találhatni időszakokat, mellyeknek egyikében
a természet, másikában a lélek, harmadikában az isten" eszméje vált
középponttá, "s midőn azután segedelmök által valamelly rendszer" alko-
tása megkisértetett, minden gondolatsor tőlük köülcsönöze magának ér-
téki sajátságot. Miért kelljen a menetnek így és nem máskép történni,
könnyen megfejthető: ha nyomosan átgondoljuk , hogy a? fölebb kiemelt
egység elérése mindaddig lehetetlen, valamig az iménti eszmék először
külön tartottan, azután egymáshozi viszonyaikban is meg nem vizsgál-
tatnak.

Minekutána tehát szellemünk a természet eszméjét fejlődési fo-
kaiban határozatival együtt áthatotta, "s ezeken fölül emelkedvén önma-
ga ismeretére jutott, "s képessé lett a természetet önmagával, "5 önma-
gát a természettel kiegyenlíteni, szükségképen vonatott azon összefüg-
gés" okának nyomozásához is, melly a" szakadatlanúl változó lényeket
egy tökéletes világegészszé alakítja,

Hogy ezt az okot egyedúl az isten eszméjében lehet és kell fül-
találni, a mondottak után nyilvános. Mert az észtani rendszerek" ha-
ladatos fejlődésének bizonyítása szerint a kérdéses ok utáni fürkészé-
sen meg nem nyugodhatni, valameddig az isten" eszméje lehető legna-
gyobb teljességben föl nem fogatik. A" minek ha kivánt végrehajtását

M.T. T, ÉVEK, V: 2. 8

60 II. PHILOSOPHIAT-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ohajtjak, szükséges az isten eszméjét a" világéval, a!" világét meg az
istenével összetartani: hogy így a közöttük levő viszonynak meghatáro-
zása által mind a" kettőról öszszerüen tartalmas ismeretet szerezhessünk.

Mennyire nyomadékos és kivált a philosophia körében melly
nagy befolyásu ez a" meghatározás, már ama széltében divatozó nézet-
mód is kétségbe hozhatlanúl mutatja, mellynek következtében a szelle-
mi fóbb munkálkodás? becse többnyire attól szokott fölfüggesztetni. Az-
után pedig, mivel a" meghatározás" fokai különb sajátságuak , gyakorta
megtörténik: hogy ugyanazon észtani rendszer majd e" majd más fokról
méltányoltatván , méltatlan itéletek alá esik. Így p. o. Plato sokaktól
megvettetik mint pantheista, másoktól gáncsoltatik mint deista, némely-
lyektól végre égig magasztaltatik mint theista. Kit ne botlasztana meg
az illy tétovázás? Ha valahol, bizonyára illy eseteknél kivánatos , hogy
a" belőlök származható tévedések ellen határozottan megalapított szem-
pontokkal legyünk fölfegyverkezve. A" mi egyedúl csak úgy sikerúlend ,
ha előre lehető pontossággal megvizsgáltatnak amaz időszakok , mellye-
ken az isten és világ közötti viszony" kifejlésének szükségképen keresz-
túl kellett menni,

Illy nemü időszakot hármat lehet megkülönböztetni: I. melly az
isten és világ közötti viszonyt egyedűl benmaradólag, II. melly az isten
és világ közötti viszonyt egyedúl künmaradólag, III. melly az isten és
világ közötti viszonyt úgy ben- mint kün-, úgy kün- mint benmaradólag
fogja föl. Az első időszak szüli a pantheismust, második a deismust ,
harmadik theismust.

Jelen alkalommal vizsgálódásom" tárgya egyedúl a pantheismus
leend.

ELSŐ IDŐSZAK.

Pantheismus.

Ki a" pantheismus fölött vizsgálódásokat tart, ha még tisztán buz-
gó igazságszeretete által fölúl nem emelkedett az izgágás viszonyokon ,
több tekintetre nézve nyomasztó állapotban fogja magát találni. Oka en-
nek részint a" pantheismus ellen fölhajházott félszeg vád, részint magá-

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 61

nak a philosophiának határain belül dúlakodó egyoldalúság. Akár mel-
lette szóljon az ember, akár ellene, egyaránt érendi a gáncsolat. Ha
mellette, botránkozást szerez azoknak, kik a" pantheismust, mint leg-
kárhozatosb tévelygést, gyűlölik; ellene pedig szólani, némellyek" itéle-
te szerint, annyi volna, mint magát a XIX. század" műveltségében el-
maradottnak , vakon érzelgőnek, mellékes hasznok után kapkodónak ,
elfogultnak , szóval, ollyannak hirdetni, ki nem méltó , hogy reá a mos-
tani fölvilágosúltság verőfénye áldólag terjeszkedjék. Sem mellette tehát,
sem ellene?

gy van, sera egyedűl mellette nem tanácsos szólani, sem egye-
dúl ellene; mert az egyoldalúság csak a régi előitéletek maradványait
tenné rögzöttebbekké. Az igazság közép útat tart. Azért a" józanon
gondolkodó, nem hajtván az itt ott agyarkodó berzengésekre, ezen útat
fogja választani. Ő sem egyedűl nem szóland a" pantheismus mellett, sem
egyedűl ellene. Nem egyedűl mellette; mert kereken tagadja, hogy a
pantheismus az isten és világ közötti viszony" kifejlődésének egyetlen-
egy időszaka legyen. Nem egyedúl ellene; mert ismét kereken tagadja ,
hogy a" pantheismus nem más, mint vastag tévedés, önkényesen, vagy
gonosz czélok végett divatszerűleg férczelt agykoholmány. Sem egyedűl
mellette tehát, sem egyedúl ellene, hanem úgy szóland mellette, mint el-
lene. Mellette, mivel azt egynek ismerendi azon időszakok közúl, mely-
lyeken a" többször emlitett viszony" kifejletének szükségesleg keresztúl
kellett menni, "s mint illyent, ha csak az észszel homlokegyenest ellen-
kezni nem akar, pártolni tartozik. Ellene, mert az teljességgel nem
igaz, mintha az olly alakja lenne az igazságnak, melly által ezt a maga
tiszta épségében elő lehetne állítani. Kiemelendi tehát ezeknél fogva
mindenik oldalon azt, mi benne igaz, valamint azt is, mi benne nem
igaz. Azután az így kiszemelt "s ápolt igazat tovább fejleszti, hogy ezen
belső öregbüléssel meghaladtassék az, mi nem igaz, de bizonyos ideig
varázs erejét követelte az igaznak.

Nem szükség említenem, hogy a" mondottakban érintve legyen
egyszersmind azon pont is, mellynek alapos meghatározása nélkúl s0-
kaknál lehetetlen volt a" pantheismus" ügye körűl eligazodni. Akár hová
tekintsünk, mindenütt pantheismusi elemekre találhatni. Nagy szerepet
játszik ez a" religióban, keresztűl ömlik az észtani rendszereken, nyilat-

s ak

62 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

kozik a müvészetben. Sót Schmidt Eduard" Ueber. d. Absol. u. d. Beding.
60. I., itélete szerint igaztalanság nélkúl mondhatni: hogy száz ember
közúl, kik az isteni dolgokról gondolkodtak , alig válik öt, kik egész-
len tiszták a? pantheismusi nézetektól. És még is a? számos pártoló kö-
zúl egy sincs, ki azt teljesen fölfogta, "s következetesen kivitte volna.

Sokan e" kivihetést azon oknál fogva tagadják, mivel a" pantheis-
mus ellenmondást foglal magában. Én pedig részemről épen e" pontban
vélem rejtezőnek azon elemet, mellynek segedelmével a" pantheismus"
alapelvét egészen tetőpontjáig föl lehet, és föl is kell vinni: hogy annak
úgy igaz mint nem-igaz oldala napfényre jójön.

Többen az igazság nyomozói közúl , miután Hegel iskolájában a
pantheismusi alapelv" rendszeres kivitelét minden oldalról ki nem elégi-
tőnek tapasztalák, "s az illy módon napfényre jött végeredmény" hiányait
közelebbról megismerék , nagy örömmel csak azt hiresztelgetik: hogy a
pantheismus úgy az erkölcsi mint a vallási értelmekkel ellenkezik. És
a" helyett, hogy az így napfényre jött végeredményt megragadnák és to-
vább fejtenék, mintha már az igazság országának chinai falát elérték
volna , tévesztő hanyagságba sülyednek.

Én részemról teljesen meg vagyok arról győződve, hogy itt is,
mint minden illy nemü esetben, csak tovább fejtés segíthet a dolgon.
Minél fogva kénytelenítetem azokat is tévedőknek vallani, kik valamint
a" philosophiát általában, úgy a! pantheismust is főleg azért kárhoztatják,
mivel pártolóik még csak a" róluk hozott definitiókban sem tudtak mind
eddig megegyezni. Igaz hogy a sok egymástól elütő, sót néha egymással
ellenkezni látszó definitiókban, ha csupán értelmileg ragadtatnak meg,
nem lehet meg nem ütközni. De ki kényszeríthet bennünket arra, hogy
az elvont értelem? határain túl ne emelkedjünk ?

A" definitiókban, ha valódiak, nem vaktában fölkapott, hanem
olly határozatok fordulnak elő, mellyeknek mindenike lényeges pontot
érint a" pantheismus" fokozatos kifejlésében. Ha pedig ez így van, a
mint nincs is. különben, legöszszerűbb "s legkielégítóbb leend az, melly
valamennyinek köz eredményét fejezi ki; mivel a" többit lényeges olda-
laiknál fogva magában foglalandja.

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 63

Tárgyamat illetőleg csak azt mondom : hogy az itt szóban forgó
közeredmény a" benmaradás" fogalmában öszpontosúl. Ennél fogva tehát
előlegesen is állíthatni: hogy a. pantheismus olly tanítmány, melly az
isten és világ közötti viszonyt egyedűl benmaradásinak vallja.

Azon alapgondolat, mellyre a" benmaradási viszony? kifejlődése
épúl, illy elvben fejeztetik ki: az isten azonegy a" világgal. Első, mi
ezen elvben föltünik, az öszszerűség. Az azonegység t.i. olly egység,
mellyben az isten és világ nem mint önállók, hanem úgy tünnek föl,
mint önállástalan oldalak. Sem az isten nem létezik világ, sem a" világ
nem létezik isten nélkúl, hanem egymásban és egymás által. Látni eb-
ból, hogy az alapelv olly eredményt fejez ki, melly csak hosszas köz-
vetítés által támadhatott. Az istent a! világgal, "s a" világot az istennel
az azonegység fogalmával véli a pantheismus kiegyenlíthetőnek. De
hogyan lehet az? Oily kérdés, melly a" fejlődésnek épen azon titkait il-
leti, mik a" benmaradási viszony" tartalmazását nem különben, mint ezen

tartalmazás" menetét is érdeklik.

Közelebb juthatás végett lássuk minden más előtt, mit foglal magá-
ban ez a benmaradási viszony" fogalma. Alapelv: az isten azonegy a
világgal. E" tétel, melly itt, mint jelentve van, a" benmaradási vi-
szony" fejlődésének végső "s épen azért legöszszerűbb eredményét ad-
ja, csak úgy születhetett, ha oldalai egymáshozi viszonyaiknál fogva
először külön, azután meg lényeges határozataikban egyesítve átgondol-
tatnak. Az így megérintett három oldal három elvet nyujt, ezek pedig
azon három fokozatot alapítják meg, mellyeken keresztűl a benmaradá-
si viszony" fogalma kifejlődik.

Első elv: isten a" világban van; vagy elvontabban: a" minden egy.
Második elv: a? világ istenben van; vagy elvontabban: az egy minden.
Harmadik elv: isten a" világgal "s a" világ azonegy istennel; vagy elvon-
tabban: a mindenegy — egyminden. Az első elv" kibontakozása szüli:
A. a" cosmotheismust; másodiké B. a" theocosmismust; harmadiké C. a
pan-theo-cosmismus. Mellyek ugyanannyi fokozatai az általában vett
pantheismusnak.

64 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A. Cosmotheismus.

Cosmotheismusnak elve: a" minden egy. De micsoda itt ez a" min-
den? és mi ez az egy? Olly gondolatok ismét, mellyeket könnyebb meg-
érthetés okáért ki kell emelnem. Midőn itt e" szót hallom: minden? esz-
mélésem" közvetetlen tanúsága szerint értem alatta 1) at körűlem , fölöt-
tem és alattam lévő s részint élő, részint élet nélküli lényeket ; 2) en-
magamat mint lélek- és testből álló lényt; 3) az istent. Ezek teszik itt
a minden tartalmát. De mi az egy? Az egy itt csak azon egészet jelent-
heti, melly az imént kijelelt "s összefüggésben gondolt lényekből támad.
Minél fogva az egy, mint egyedűl részeiben létező egész, nincs a. minde-
nen kivül, valamint hogy a" minden sincs az egyen kivúl. Más szóval e
fokozaton az egy, istennek, a" minden pedig természetnek is szokott ne-
veztetni. Következőleg sem isten nincs a" természeten, sem a" természet
nincs istenen kivúl. Ezt jelenti a minden egy. Meg kell azonban je-
gyezni, hogy itt fő nyomadék a természet szóra esik, és illy értelmet
ad: isten a természetben van.

Első, mi a" minden alatt képzelt tárgyakon előtünik, a" lét. A
minden van; ugyde a" minden nincs az egyen, sem az egy nincs a! min-
denen kivűl: tehát, ha van a. minden, van az egy is. A" valóság fogal-
mában tehát az egy és minden, mint külön tartott oldalak, föloszlanak.
Valóság a minden, valóság az egy is. A" mi csak van, a valóságban
van, és a" mi kivűl rajta képzeltetik, az semmi. De mi a" valóság ? mi
az, mi lényegét teszi.

A" valóság körében van a" kivűlem létező dolgok" sokasága, de az
ő létök, miként tapasztalás után tudom, véges lét; vagyok én, de az
én létem is, miként tapasztalom, véges lét; van az isten, de az ő léte
is , miként azt gondoló tehetségem után tudom, végetlen lét. Van tehát
véges, van végetlen létű lény. Isten létének sajátsága a" végetlenség, a
többi lényekéének a végesség. Ígyde a lét, melly véges lét, csak léte
lehet egy lét-egésznek, melly valamennyi létrészt magában egyesít. A
létrész egy a" létellel, vagy is határozott léttel; a" létegész pedig az egye-
temes léttel. Sajátképen tehát egyedűl az egyetemes lét van, mert ő a"
léte minden lételnek, és így valamennyi létel csak ő benne, és ő általa

HAJ! u —

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 65

Ez azon egyetemes lét, mellyet a" cosmotheismus istenel. Szerin-
te ez a" végetlen lét a végesben van. De mi az, a" mi őket egyesíti ?
Minden más előtt meg kell jegyezni, hogy ez a" végetlen lét, melly a"
végessel egyesúl, koránsem halt, avvagy élet nélküli, hanem olly egész,
melly magát önállólag fentartja, saját ereje által belülról kifelé munkál-
tában létrészeket alakít "s azokat egyesíti, vagy is olly egész, melly ele-
venségben nyilatkozik. Mire nézve a" gondolkodó előtt három oldalt tün-
tet föl: külsőt, belsőt "s a" kettőnek életbeni "s élet általi egységét. Nem
egyéb tehát az egyetemes lét, melly itt lényegét teszi a valóságnak,
mint az egyetemes elevenség, melly három kijelelt oldalról gondolva há-
rom fokon keresztúl érendi el öszszerű fejlettségét. Ezzel ki van emelve
a" cosmotheismus három foka is: 1) melly az egyetemes életnek egyedúl
külsejét; 2) melly annak egyedúl belsejét; 3) melly magát a külső- és
belsőben megvalósított életet tárgyalja. Az első fok" neve naturalismus ,
másodiké dynamismus , harmadiké hylozoismus.

1. Naturalismus. A? cosmotheismus" ezen első fokán, miként
mondatott, az egyetemes életnek egyedúl külseje tárgyaltatik. Ez mind-
járt a" közvetetlen fölfogáskor térben egymás mellett létező testek" soka-
ságát tünteni előnkbe. Eleinte a" sokaság" elemei ridegen, mint külön ál-
ló dolgok, majd mint terjedelemben mindig nagyobbúló egésznek részei
tekintetnek , míg végre az egyetemes anyag , mint valamennyinek aljaza-
ta és lényege végső eredményúűl nyeretvén, eléretik amaz e" fokon legösz-
szerübb fogalom, melly itt az istenról alakítható. Az egyetemes anyag
isten.

Korunk mostani fejlettségét tekintve, melly az istent általános
szellemnek ismeri, igen botlasztó lehet sokak előtt ez a meghatározás ,
azért szükséges, hogy itt a" fejtegetés egy kissé tágasabb legyen.

A" végetlen lény teremtő, a" véges létüek pedig teremtmények le-
vén, világos, hogy a" teremtményben semmi sem lehet, minek végső oka
a" teremtőben nem volna. Némileg tehát mondhatni: hogy a" teremtmény
olly tükör, mellyben a" teremtő magát visszatükrözteti. Minél fogva az
öntudatos ember is tükör, mellyben és melly által a? mind önmagát mind
a" világot tudó és meghatározó istenség megnyilatkozik. Mire ismét mond-
hatni: hogy az ember eredetileg egységben van az istennel, mint öntuda-
tos teremtmény az öntudatos teremtővel.

66 HM. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ámde az ember, mint viszonyos egység a" véges léttel biró lé-
nyek" sorában, az isten" végetlen tökélyeit, mellyek ő benne és ő általa
megnyilatkoznak , csak bizonyos és olly határózottságu módon tükröz-
heti elő, mellynek csupán akkor lehet kifejléshez jutni, ha a" többi lé-
nyekkel, úgymint hasoónlólag kiegészítő tagjaival egy azokban "s azok ál-
tal is fölmutatottan létező világegésznek , szünet nélküli közlekedésben él-

E közlekedésnél fogva azután amaz eredeti egység, mellyben te-
remtójéhez áll, a" benne sokféleképen gerjesztett, ápolt, háborított és
szórakozást okozó állapotok miatt, csak homályos sejtés" tárgyává lesz.
Hogy az emberből az utánai sovárgás teljesen soha ki nem irtathatik ,
onnan van, mivel azon esetre saját természetétől kellene megfosztatnia ,
a" mi lehetetlen. i

Innen foly azután ama" figyelemre méltó ellentétel, melly a?" mü-
veletlenebb ember és nemzetek" főleg vallást illető szokásaiban mutat-
kozik. Természeti ösztönük" hatalmától az őket környező "s kedélyeikre
most kellemesen, majd kellemetlenűl ható tárgyakhoz szüntelen vonat-
nak, "s készek azokat egy ideig létök és határozottságuk" ősalapjáúl ven-
ni, ámde mivel az illykép gerjesztett határozatok egy olly szellemben
támadoznak, melly azokat meg nem elégli, sót további fürkészet után a"
kül tárgyakban csak használható eszközökre talál: okvetetlenűl föl kell
benne villannia bizonyos vonzódásnak is , melly egy ismeretlen ugyan,
de a" szokottaknál minden esetre főbb és tökélyesb tárgyra irányzódik.

Azonban , miként már fölebb is mondatott, ellentételekbeni meg-
maradás nem rendeltetésünk , azért ugyanazon ösztön, melly magát az
említett ellentételekben mintegy megvalósítottnak mutatja, ok lesz hogy
az értelem, mellyról az ellentételek meg szoktak merevítetni , a" minden
ellenirányzatot füloszlató "s egységre törekedő ész" hatalmának hódoljon.
Sőt ez már az itteni ellentéteV tartalmából is következik. Tekintsük meg
csak elemeit.

Azonnal szembe ötlik a" véges dolgok" sokasága, melly szám nél-
küli különbfélesége és katékony ereje mellett sem képes az érzemény"
vonzalmait kielégíteni. Azután meg előtte lebeg az embernek egy főbb
valami, melly iránt magok a" véges dolgok is vágyódást gerjesztenek ,
lelkében. Végre az érzéki tárgysokaság és azon érzék fölötti valami kü-

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 61

zött lebeg a" már ehhez már amahhoz hajló gondolkodás , és lebegni meg
sem is szünik, valamig olly támaszpontra nem jut, mellynél megnyug-
tató egység birtokára szert tehetett.

Az illy egység utáni sovárgás minden emberben a" benne mozgó
észtehetségnél fogva jelentkezik. De még is e! tulajdonra nézve nagy kü-
lönbség van a" müvelt és müveletlen között. "További előzményeskedés
nélkúl legyen itt elég csak azt mondanom : hogy a!" naturalismus is egy,
még pedig legelvontabb közvetítési módja azon egységnek, melly után
a" természeti elfogúlt állapotból kiemelkedni vágyó ember mindinkább
sovárkodik. "§ a" mint a" természeti élet külsőségéhez ragaszkodottan
vagy a" vele közvetetlen érintkezésbe jött dolgokat, vagy ezeken túl
vergődvén az égieket, vagy pedig az egyetemes anyagot veszi szemügy-
re, úgy az isten és világ közötti viszony fölfogásában is vagy e) feti-
schismus-, vagy 8) sabaeismus- vagy 7) materialismushoz szítand.

a) Fetischismus. Ez olly képzelésmód , melly a" külön tartott
véges dolgoknak, mint közvetetlen istenségeknek, hódol. Reánk nézve
pedig, kik műveltségi állásunknál fogva az egyszerüen természetitól fö-
lötte távol vagyunk, olly kör, mellybe csak nagynehezen tudunk át-
helyezkedni. Nálunk az ismeretek" országa elméleti nézetek és viszonyíi-
tások által annyira el van már bonyolva, hogy valamit tiszta közvetetlen-
ségben fölfogni csak kevésnek sikerúl. Kivánataink és czélzataink meny-
nyire legyenek a! reflexiok" hatalmában , ismertebb, hogy sem azt taglal-
ni kelljen. Máskép volt ez a" fetischismus" körében levőknél. Bennök is
mozgott ugyan a gondolkodás, de csak kezdő félben. Ők is vonattak
egy főbb valamihez, de arról csak homályos sejtésök volt.

Képzeljünk már most egy a" kül világ! gazdagságától környékezett
embert, ki természeti szükségeinél és vágyainál fogva egészén a még
nem ismert tárgyak" hatalmától függ, "s gondoljuk át azon most kellemes,
majd kellemetlen állapotokat, mellyekbe függési állása miatt helyezked-
nie kell, és megvallandjuk: hogy függési érzelme nem maradhat sokáig
tisztán; mivel az a" szeretet és félelem" értelmeivel fog elvegyúűlni. Mint-
hogy pedig ő még illy fokon is öntudatos lény, a" mint szükségeihez ké-
pest a kül világ tárgyaitól irtózik, vagy azokhoz vonatik, úgy szelle-
mileg is mindig egy magasabb valami után fog törekedni.

Ms TET UT BVK. Va; A 9

68 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Továbbá mivel az illy állapotu ember a" nélkúl, hogy észre ven-
né, a" maga egész életét viszi át a természetbe, "s a minek igy életet
kölcsönöz, azt önmagánál is magasabb valaminek képzeli, azért van:
hogy mindenben, mit a" természet előállít, azután meg abban is, mit a
mesterség alkot, sót azon szer miatt, mellyet készíthetésökre a föld
mindenkor bőven nyujt, végre magában a földben is valami istenit sejt.
Ide járúl még azon titok, melly reá nézve úgy az isten mint a" termé-
szet fölött lebeg. E" közös sajátság miatt történik azután, hogy a két
egymástól olly igen különb tárgy nagyon könnyen fölcseréltetik.

Ezekből megismerhetni már most a" fetischismus" iízeit is. Istenel-
tetnek általa a) a" rideg "s elszigetelten fölkapott természeti dolgok. Pél-
dáúl Sziberiában egy ágról fityegő fadarab; a" sufisták" egyik felekezeténél
minden külön vett "s akárhol előakadt tárgy; afrikaiak- és amerikaiak-
nál erdők, források, folyók, tenger, hegyek, kövek, állatok, vagy
azoknak részei. b) Isteneltetnek a" mesterség" müvei, minők Afrika" haj-
dani lakosinál a" nyilak, karók "s több helyen, kivált Syria- és Phry-
giában a bálványok. Végre c) isteneltetik a föld. Illy szokást lelünk a"
régi görögök- és germánoknál. I

Ezek után itélve a" fetischismusban érzelemtől táplált képzelet ural-
kodik, és egyideig maga alá hódítja a? gondolatot is, de azt még sem
képes teljesen elnyomni: Képzelet küzd tehát itt a. gondolattal. Amaz
alanyilag változó érzelmektól izgatva mindenkép oda engedi magát a
tárgyak" hatalmának, § bennök véli rejtezőnek a" gondolat tartalmát is ;
de ez a" gondolat" egyetemisége miatt egy külön tárgyban sem levén kizá-
rólag föltalálható, mindaddig sürgetendi tárgyváltoztatásra a" csak rész-
nyire csillapított ösztönt, míg a" földnek, mint egésznek , képzeletében
némi megnyugvást nem talál.

Azonban e" megnyugvás is csak ideiglenes, mert viszonyos támasz-
pontra nehézkedik. A" gondolás ugyan is, ha egyszer megindult, viszo-
nyos támaszpontnál nem vesztegelhet, hanem arról az azt föltételező
magasabb fokokig tartozik fölemelkedni. Igy van az a" jelen körben is.
Eleinte megállapodik a" földnek, mint egésznek, fogalmánál; de viszo-
nyosságáról bizonyossá lesz , mihelyt látja, hogy a" föld is a. reá mindun-
talan ható "s nem kevesebb figyelmet gerjesztő égi testektól függ. Az

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 69

ezekre fordított ügyelés oka lesz azután egy magasabb íz" keletkeztének.
Ezen új íz neve

8) Sabaecismus, melly szerint a külsőleg: vett csillagok iste-
neltetnek. Illy fokon állottak a" hajdani aegyptusiak , chaldaeusok , -per-
sák, sokan a" vad amerikaiak közúl,- és az arabok, kiknél majdnem minde-
nik néptörzsök egy külön csillagzatnak tömjénezett.

E" nézetnél fogva vagy a) egy csillag isteneltetik, vagy b) több
csillagból álló csillagzat, vagy c) valamennyinek országa, az ég. Oka e
haladásnak az iméntiekból világos. A? csillagok viszonyos egészek és a
földi dolgokhoz sokban hasonlók , mellőzhetetlenúl kellett tehát illy kér-
déseknek is támadni: mi az, mi úgy a" földi, mint égi testekben közös !
mi köti őket össze egy nagy egészbe? mi az, a" miből mind ezek van-
nak? Közelebbi vizsgálat után az e? kérdésekre adott válaszok ingerűl
szolgáltak egy fóbb íznek, melly amaz egyetemes létszert anyagnak ne-
vezvén megkezdeti az eddigieket egyesítő

y) Materialismust, melly szerint, mivel anyag teszi aljazatát

. a" fetischeknek, mivel általa munkálnak földünkre a? csillagok, "s óálta-
la köttetnek egy egészszé is össze, azon sejtett istenség, kinek megis-
merése tárgyaltatik, nem egyéb az egyetemes anyagnál.

Ez azonban úgy fogathatik föl a) mint egy határozottan kiemelt
elem, melly sokféleképen módosított átalakulás által szüli a" földi és égi
testeket. Ide számlálhatók: Hyppasos, kinél az isten azonegy az elvont
tűzzel; a! régi aegyptusiak, kik a" vizet; apolloniai Diogenes, az as-
syriusok és Afrika" néhány népe, kik a" levegőt imádták. Ki nem elégi-
tő e nézet, mert a" szüntelen változó dolgok" minőleges sajátságai iránt
nem ad megnyugtató magyarázatot. b) Néhol két különb tulajdonu elem
imádtatott. Illyenek a? babylonbeliek, kikról olvassuk, hogy tüzet és
vizet isteneltek. E" szemponttal sem elégszik meg az egyetemiségre tü-
rekedő gondolkodás. Itt ugyan már a? dolgok" különbféle sajátságiról
nyujtatik némi fölvilágosítás; de szükséges e? mellett tudni, hogy hon-
nan legyen a két elem? és hogy mi az, mi őket egyesíthetőkké teszi?
Látni való, hogy mind a" ketten anyagok. Ennek következésében tör-
tént a tovább menés , mi szerint c) isten az egyetemes anyag, melly mi-
vel egész, minden elemet felölel, és való lehetsége úgy a földi mint az

9"

70 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

égi testeknek. Illy vélemény uralkodik Chinában, hol, Hegel itéleteként,
a ,, Thieu" nem egyéb az egyetemes anyagnál. Illy anyag birt elsőséggel
a régi helleneknél; mellynek nyomai a" későbbi mechanismust pártoló
rendszerekben is fültaláltatnak.

Állapodjunk meg itt egy kissé "s visszatekintvén az eddig kifej-
tettekre, lássuk azok" eredményéből: mennyire haladott már a" föladás-
bani gondolatmenés. Föladatunk az isten és világ közötti viszony" isme-
retét kifejteni. A" világ e. fokon a" természetegésznek elvontan megraga-
dott külsősége; az isten pedig olly valami, mi csak homályosan sejdíte-
tik. Fejlődési kezdetpontúl az ember" függési érzelmét jeleltük ki. Az
ennek lebegésével mozgó ösztön újabb meg újabb vágyakra bontakozván
a" kül tárgyakkali közlekedésben keresett kielégítést. Sikerúlt is ez ne-
ki, de csak résznyire és ideiglen; mert a" kielégítés után kelekedett "s
többször érzett hiány új inger volt, hogy ismét más tárgyakhoz fordul-
jon. Az illykép nyert kielégítés" ismétlése által öregbúlt a kül tárgyak
iránti figyelem, "s mivel azon valamit, mi megszokott vágyait éldelés
közben, ha mindjárt ideiglen is, de kielégíteni képes volt, nem ismerte,
azért a tárgyakban valami titkost sejtett. Más részról a" fejlődő gondo-
lattól keresett isten is olly titok volt, melly után ösztönileg sovárkodott.
Innen támadt azután ama!" nézet, mellynek következtében a" tárgyaktól
nyert melegítés "s azon titok miatt, melly ót a! tárgyakhoz vonzotta ,
bennök gondolá rejtezni a" sejtett istenséget.

De majd a" tárgyak" észre vett hiányossága, majd a" kebelben föl-
serkent nyugtalanság okozta, hogy a" képzelet, melly eleinte a: gondola-
ton uralkodni látszott, nyomasztó korlátitól megfosztatván mind addig
kényteleníteték a" főbb hatalomnak engedni, míg az egyetemes anyagnak
fogalma el nem éretett , melly minden előtte kifejtetteket föltételezvén "s
térileg egyesítvén az ész" egyetemiség utáni törekedését meg nem nyug-
tatta.

De valamennyi esetre-e, vagy csak viszonyosan? Ez itt most a
ki nem kerúlhető kérdés. Hogy ez a" megnyugtatás nem minden esetrei,
világosan láthatni az azt eszközlő eredményből, melly az eddigi ellenté- "
teleket kiegyenlíti ugyan, de önmagán ismét egy új ellentételt kell meg-
zsendítenie,

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 71

Az egyetemes anyag t.i. olly egység, melly valamennyi alakít-
mányban , mint azoknak létezését föltételező, jelen van. Továbbá a! té-
rileg fölfogott anyag külső, de olly külső, melly valami belsőnek mun-
kálkodását tünteti előnkbe. Mert mi okozza az előbbi szüntelen változó
tárgyakat? Az egyetemes anyag elvontan véve nem; mert az inkább
alakítatik, hogy sem alakit. A" hol pedig szenvedő van, ott müvelőnek
is kell lenni. Mi tehát az, mi a! szenvedőleges anyagon szünet nélküli
változásokat okot? Mi az a belső, mi a" külsőt maga alá hódítani törek-
szik? Ez, mellytól magának az anyagnak közelebbi megismerése is függ,
az egyetemes erő. E" fogalom által meghaladtatott a" cosmotheismus" el-
só , és megkezdeték második foka, mellynek neve

2. Dynamismus. Az imént bevégzett fokon a" természet úgy
tekintetett, mint elvontan külső ; itt pedig úgy fog tekintetni, mint el-
vontan belső. A" térben gondolt természet egymás mellettiek", az időbe-
ni egymás utániak" egésze. Amott a" természet lényege anyag volt; itt
lényeg az erő lesz. Amott az isten és világ közötti viszony rész és egész
közöttinek alakjában tünt föl; itt az ok és okozat" érteményi lépnek elő,
de elvontan. Itt ez a" kérdés támad: mint alakítja önmagából az egész
a részeket? Azután meg ez: mint különíti el az egész a" részeket egy-
mástól nem csak mennyileg, hanem minóleg is? Vagy fokunkhoz illesz-
kedóőleg szólva: miféle viszonyban áll a" külső alakítmány a" belső alaki-
tóhoz? Itt a" kérdés" súlya nem a" külső, hanem a belső oldalra esik.
Ez a" belső, melly az egyetemes anyagon, mint alakítandón , keresztúl
hat, az egyetemes erő. Miféle viszonyban áll tehát a külső a belsőhöz?
siker az eróhöz? Behatóbb vizsgálat után ki fog tetszeni: hogy itt a" vi-
szony" sajátságai a" sikeréit követendik. A"? siker pedig vagy elvont moz-
gás, vagy elvont fejlődés , vagy elvont eszmélés: innen az egyetemes erő
is vagy a) elvont mozgáseró, vagy 8) elvont életerő, vagy 7) elvont vi-
láglélek.

a) Mozgáserő. A" természetben azonnal föltetszik a? mozgás ,
melly az anyagi részek" szétbontása, elvegyítése és különbféle módositá-
sa által alakítja az előbbi fok" tárgyait, ennek okáért az egyetemes erő
mozgáserőnek is mondatik. Ez az egyetemes mozgáserő isten. Ez imád-
tatik e szempontból 1) a" természeti és mesterség" tárgyaiban, valamint

72 II, PHILOSOPHIAI-OSZTALYI ÉRTEKEZÉSEK.

a" földben is; 2) ez a" csillagok , csillagzatok, és égben; 3) ez úgy a" kü-
lön vett elemekben, mint az egyetemes anyagban. Többek közt ide tar-
toznak : Archelaus, ki a" csillagokat azért istenelte, mert bennök moz-
gató erőt hitt létezni; és Cleanthes, ki istennek olly erőt vallott, melly
a" napban öszpontosúl, és onnan hat mozgást okozólag mindenfelé.

Első tekintetre is látható, hogy e" nézet megmagyarázhatja az
anyag" szüntelen mozgását, részeinek bontakozásait, elvegyülésöket, és
azon módot , melly szerint a" kivülről okozott, vagy belső vonzás- és ta-
szítástól idomított alakzatok erednek; de nem azt, hogy honnan legyen
az életmüves lényeknek állandó "s belülról folytonosan fentartott alakja.
Az illy lényekben mozgáserón fölül még olly: valaminek is kell munkálni,
mi nem csak külső érintkezéseket alapít, hanem elhasonító, képző, el-
választó, nemző, szóval, olly működést is közvetít, melly életmüvező-
leg hat. Ezen valami az egyetemes

8) Életerő, melly az anyagot élteti, határozottan egyedítő tör-
vények szerint munkál, de róluk tudata nincs. Belülről hat kifelé, "s olly
működéseket mutat, mellyek bizonyos czél" irányzatában szerkezkednek.
Innen az a" feltetsző rend , melly okúl szolgált, hogy benne mozgó élet-
erő istenelteték. E" szemponthoz szít Diogenes, ki az istent végetlen-
képző erőnek tartotta; Thales, ki szerint az isten az elemvilágban min-
dent elevenítő életerő volt.

Ha szemügyre fogatik ezen íz, két oldal fog rajta előtünni: egyik,
melly mozgásban , másik, melly alak-fentartólag jelentkezik. Ez a" fen-
tartás határozott s minden mozgás mellett állandó sajátságaival kénysze-
ríti a. gondolkodást egy olly belsőleg izgató czél elfogadására, melly
eszmélést és valósításrai törekedést tesz föl, a" mit sem az eddigi moz-
gás-, sem a magában vett életerőből nem lehet kivántan megmagyarázni.
Az illy czélnak tehát anyagbani megvalósíthatása czéleszmélés , az állan-
dóan tartó "s irányos czélvalósítás pedig belsőleg működő, "s belülről ki-
felé ható éltetés nélkűl nem történhetvén meg, kell még egy olly erő-
foknak lenni, melly okfeje a" czélirányosan megeszmélt működéseknek.
Ez az egyetemes

y) Világlélek, melly, ha elvontan fogatik föl, nem más a" min-
denen átömlióő, mindent eszmélt czélok szerint mozgatva éltető , "s éltetve

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 73

mozgató erőnél. Ez isteneltetett 1) a" régi aegyptusiaknál a" növények-
állatok- és emberekben; és a" sufisták" egyik felekezéténél, melly sze-
rint a" világlélek a" halandókba átömleszkedik. Ide tartozik Peru" hajdani
népe, melly a" nagy szellemet imádta, valamint a" mexicobeliek is, kik
a polgári hatalmat egy emberré lett nagy szellem" kezébe adták. 2) Illy
világszellem isteneltetett a" csillagokban is. Tudva van, hogy Anaxago-
rasnak Athenaeból futnia kellett, mivel a" néptől imádott csillagokat kö-
veknek tartotta. Ez isteneltetett végre az egész természetben. A" sindo-
sthivisták példáúl világlelket hisznek, ki a" testtől elvált lelkeket magába
fogadja. Ugyanezt találhatni a. görög philosophusoknál is.

A" világlélek tehát olly erő , melly a" világanyagot belülről "s esz-
mélt czélirányossággal alakítja. A" mi belülról alakít, az belső; a mi
pedig alakítatik, az külső. Ez a" belső, mint önmunkás, a világlélek ;
a" külső, mint szenvedőleges , a világanyag. Mire nézve a" világlélek és
világanyag közt ollyan a" viszony, minő a" lélek és test közötti. De a
külső csak az által lesz külsővé, hogy a" belsőt feltünteti; a: belső hason-
lólag csak az által mutatja magát belsőnek, hogy a" külsőt belülről ala-
kítja; következőleg sem a" külső nem létezik, mint belsőnek külseje,
belső nélkűl; sem a" belső nem létezik, mint külsőnek belseje, külső
nélkűl. "Miokért, hogy mindenik a! maga sajátságában legyen, egymást
föltételezni, egymást kölcsönösen áthatni , "s olly egészet tartoznak mü-
velni, melly él. És íme itt azon fordulatpont, mellynél a" cosmotheismus
a hylozoismushoz , mint legfőbb fokozatához , elér.

3. Hylozoismus. E" szerint az egyetemes élet, vagy élő ter-
mészet, isten. Itt már eredményúl olly egységet nyertünk, melly az előb-
bi fokokat lényeges oldalaiknál fogya magában tartja. Elófordul itt a
világanyag, de nem mint elvont, hanem mint olly lét, mellyet a világ-
lélek keresztűl hat, és életművé magasít. Előfordul a" világlélek, de nem
mint elvont erő, hanem mint olly szüntelen fejlődő, "s czéleszmélten
működő ösztön , melly illy nemü lehetségében a" világanyagtól , mint mü-
velő a" szenvedóőtól , föltételeztetik. Nincs e" fokon lény, mellyben e
két oldal nem közlekednék; mert minden, a mi van, csak része az
egyetemes életműségnek.

74 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZESEK.

De miként alakítja önmagából az egész a részeket? Vagy más
szavakkal: miféle törvény szerint bontakozódik ki az öröktől fogva
mindent magában tartó életműúség ? Olly kérdések, mellyek már fölebb
érintettek, teljes határozottsággal azonban csak jelenleg fordulhatnak elő.
Itt tehát fő nyomadék a" bontakozási törvényre, vagy is azon módra
esik, melly szerint az életelemek egy mindenkép összehangzó egészbe
szerkezódnek.

E" szerkeződés pedig vagy a) tagadólagosan, vagy 6) állítólago-
san, vagy 7) öszszerüen magyaráztatik, a mi megalapítja egyszersmind a"
hylozoismus" czikkelyeit is.

a) Tagadólagos hylozoismus. E nézet a" világanyagot és
világlelket mint közvetetlen egységet, vagy is mint olly ösztönileg mun-
káló egészet fogja föl, melly önmagát a" szükségesség törvénye szerint
belülről fejlődteti. Itt az elv csak egy, de a. midőn ez önmagát /s ez
által a" világegészet teszi, két külön irányzatban munkálva teljesíti mind
azt mi az egyetemes életet fültételezi. Következőleg itt sem az elv nem
előzi meg a világegészet, sem a" világegész nem előzi meg amazt, mint te-
endő részét, hanem öröktől fogva, de szünetlen folyamatban egyesúlve,
léteznek. Mihez képest az életfolyás folytonos körbeni keringés, a mi
meghasonlás és isméti frigyesúlés által magyaráztatik.

Az ide sorozható rendszerek között legkitetszóbb Heraclitus" rend-
szere, azért méltán lehet ót a többi" képviselője gyanánt tekinteni.

Heraclitusnál azon egyetemes elv, mellyról itt szó van, melly fi-
nomságánál fogva mindenen keresztűl hat, és változásaiban sokféleképen
alakúlható, a" tűz. Ó léte valamennyi lételnek; belőle van minden, 7s ő
benne oszlik föl minden. Örök folyamatban létezkedik; de azért elmul-
hatlan. Az eredés nem egyéb , mint az óősléttóli elválás; az enyészés sem
egyéb, mint az óslétbeni föloszlódás. E" két bontakozási pont ellenkezés
és frigyesúlés által történik. Innen amaz állítás: hogy az egyetemes élet-
folyásban épen úgy lényeges az össze-nem-hangzás , mint az összehang-
zás. Heraclitus" itélete szerint a" világot sem isten nem alkotta, sem em-
ber; mert az öröktől fogva létező eleven tűz, "s mint ollyan létezik
most is, és létezendik szünet nélkűl. Ez a" tíz önmagában meghasonlék,

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 75

alakított ellentételeit önmagán viseli, "s azokat végre önmagával egyesi-
tendi, de csak a" végból, hogy a meghasonlást újolag elkezdhesse.

A" dolgok" ezen örök folyása teszi Heraclitus" alapgondolatát,
melly, mivel nála elegendőleg közvetítve nincs, ném csoda, hogy annyi-
féle magyarázatokra nyujtott okot. E" miatt mondatta vele már Plutar-
chus: hogy azonegy lény eleven is halt is; éber is alvó is; fiatal is öreg
is. Aristoteles pedig: hogy a minden van is nincs is.

Azonban a" dolgok" ezen örök folyása nem szükölködik nála egy-
ség nélkúl. Van benne egység, és azt, valamint a" szükségességet is, az
isten határozza meg, ki örök tűz, egyetemes ész, és világtörvény. Tűz-
egységi szükségesség "s örök folyás! Ez azon hiányos pont , melly kiegé-
szítve nem levén, tovább-vitelt sürgetett, "s melly Heraclitussal mondat-
ta: hogy az egyetemes élet megvalósíthatására, mellyet maga az isten
kivánt, szintúgy lényeges az össze-nem-hangzás, mint az összehangzás.
E" pontot illetőleg czélirányosan írja Fischer K. de Hellen. Phil. Princ.
10. I. — , Heraclitus non identitate tantum sed etiam differentia opus
esse ad constituendam rerum varietatem perspicue intellexit et verissime
harmoniam oppositorum unione eflici cognovit. Sed eodem, guo recen-
tiores nonnulli captus errore, oppositorum differentiam nonnisi negati-
vam sive repugnantiam fingebat, guae ab ipso ors sive zolsuos dicta non
vitae sanae, sed morbi mortisgue activitas est."

Az itt röviden megérintett "s más ide tartozó rendszerekben is ha-
sonlólag fordulatot eszközlő hiány okozta, hogy a tagadólagosság köré-
ból a" gondolkodás szükségképen emelkedett az azt kiegészíteni akaró
állítólagosságéhoz.

8) Állítólagos hylozoismus. Az elv-egységi szükségesség
"§ a" dolgok" örök levésbeni létele közt ellenmondás rejtezik, mellyet az
előbb egyaránt lényegesnek állított összehangzás és össze-nem-hangzás
is eléggé kitüntetett. Az örök folyás, maradó aljazat nélkül, olly gon-
dolatokat támasztott a" vizsgálóban , miket igen nehéz volt összeférkez-
tetni. Mondatik ugyan, hogy a? tűz minden átalakúlás" daczára mulha-
tatlan, következőleg állandó aljazat, mellyben a" rajta előtolakodó ké-
pezmények valamennyien füloszlanak, újolag ellenkezés által megvaló-
sitandók. De mikép történhetik az, így lehet itt tudakozódni , ha az

ÉS 1. TT. BYRNÓVZAÉS 10

76 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ellenesség épen olly lényeges mint a" barátság? Ezek által akarja Hera-
clitus a" világéletet közvetíteni , meg nem fontolván , hogy általok ugyan-
azon életet lehetetlenné teszi. Nem lehet tehát az a két pont ugyan-
azon elv" tulajdona; hanem, ha már egyszer az élet ellentétel nélkúl ki
nem fejlődhetik, szükséges két külön elvet, tevőlegest és szenvedóőle-
gest, elfogadni. Ez teszi alapgondolatát az állítólagos hylozoismusnak ,
mellyet föltalálhatni a stoicismusban.

Zeno a? maga világnézetét Heraclituséra építette. Tartalmára néz-
ve gazdagabb ugyan ezénél, mert azt már a" későbbi kor" fejlettebbsége
is úgy hozta magával, tagadni még sem lehet a közöttük levő nagy ha-
sonlóságot. Az isten és világész Zenonál is a túz. Szerinte ez az isten,
ki mindent képez és teremt, okfeje minden jó- és szépnek , törvény ,
melly jót és jogost parancsol; ellenben tilt minden roszat és jogtalant.
Az ész" erkölcsi törvénye azonegy a" természeti törvénynyel.

A" világélet megmagyarázhatása végett két elvet fogad el: szenve-
dőlegest , melly sajátságtalan anyag, és tevőlegest, melly az amabban
müvelő ész, vagy isten. Itt már az örök folyásban nyilatkozó élet ál-
landó aljazatot nyert. Szenvedő anyag és müvelő isten, e? két elv föl-
tételezi a" világot, melly eszes és tökéletes lénytól igazgattatván teljesen
összehangzó, vagy is olly egész, hol azon fölúl hogy benne a? részek"
mindenike észtörvénynek hódol, egymást kölcsönösen kiegészítik, "s úgy
valósítják meg az isteni gondviselést.

Látni ezekből, hogy itt a szenvedőlegesség csak előtétele a" te-
vólegességnek. Innen az összehangzás. Itt az isten úgy egyesúl az anyag-
gal mint lélek a! testtel. Minél fogva a két elv közötti különbség nem
valódi, hanem csak góndolati, következőleg a" két külön sajátságu elv
nem két egészen külön álló elv, hanem azonegy öszszerü elvnek gondola-
tilag megkülönített oldalai. Ez teszi alapgondolatát az

7) Öszszerü hylozoismusnak, mellyet legméltóbban kép-
viselhet Bruno. Szerinte az elv belső, az ok pedig külső alapja a dolog-
nak. Elvtól a" lehető, októl a?" valódi létel függ. Azonban a" dolog? tö-
kéletes lehetsége sem meg nem előzi a" valódi lételt, sem a! valódi létel
után fen nem állhat. Mi okért az első és legtökéletesb okfő minden dol-

- AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 77

got magában foglal, ő minden lehet, és van is, mint minden. Benne te-
hetséget a munkálástól, lehetséget a" valóságtól el nem lehet különözni.

Minden más elótt kettőt kell még itt szemügyre fogni: az anya-
got és alakot. Az anyag magában véve alak és határozat nélküli, ő sem
nem test , sem nem sajátság; ellenben az, a" mi határozó, alaknak ne-
veztetik. Mind e" mellett az anyag azonegy az örök alakkal; ez az alak
pedig azonegy a" mindenséget éltető, "s mint ok minden külön lényt /s
véges viszonyokat szülő világlélekkel; mert, a" fölebb mondottak sze-
rint, a" tökéletes lehetség sem meg nem előzi a? valódi lételt, sem utá-
na fen nem állhat. De viszontag az ós alakot sem lehet elválasztani az
anyagtól; mert a! létel fölteszi a" lételi lehetséget. Miből világos, hogy
az ósanyag és ősalak, mint egymást kölcsönösen föltételezők, egy egy-
ségbe olvadnak össze. Mihez képest lényegöket tekintve azonegyek. Mi-
vel pedig a" világban minden anyag- és alakból áll, a?" világ egy minden-
kép élő lény, végetlen állat.

A" mindenben munkáló ok egyetemes észnek neveztetik. Ő képe-
zi és alakítja belülról az anyagot. Ész három jellemü van 1) isteni, melly
minden; 2) világegyetemi, melly mindent előállít; 3) a" véges dolgok-
bani, mellyben minden előállítatik.

A" világ tökéletes, mert az anyag külön részeiben minden alak
valóságra jut. Isten" végetlenségét a" világban mindenüttisége bélyegzi.
Ő nincs a" világ fölött, sem azon kivúl, valamint a" lényeg sincs a" lé-
" nyen kivül. A" mindenség egy, végetlen, mozdulatlan. Csak egy álta-
lányos lehetség, csak egy valóság van.

A" sokaság csupa tünemény "s alakja azon egynek, melly örök és
változatlan. Az érzéki dolgok koránsem azok, mik lényegükre nézve
. lehetnének, hanem a" mik a" körúlményekhez képest lehettek. De azért
épen nem semmik , hanem árnyékai az egyetemes egynek, melly az ér-
zéki dolgokra nézve valóságos alapnak tekintethetik.

Ezen itt kifejtetteknél fogva az egyetemes élet ismét két oldalt
tüntet föl, mellyeket, úgy látszik, időre nézve el lehet választani: az
egyetemes világlelket t.i. mint alapító alapot, és a" természet" sokasá-
gát, mint alapított következményt, vagy alapzatot. A" természeti soka-
ságnak, ha mindjárt nem volna is egyéb árnyéknál, mielőtt, mint ollyan,

10 í

78 II. PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lett, hatalmilag már a" világlélekben kellett lennie. Mondja ugyan Bru-
no, hogy a! tökéletes lehetség nem előzi meg a" valóságot: de ez az élet-
folyással, mellyet a" világegésznek tulajdonít, nem látszik mindenkép
megegyezhetőnek. Mert, ha megengednők is, hogy a" tökéletes lehetség
nem előzi meg a" valóságot, itt még is, hol az érzéki dolgok" miléte ,
mint állítatott, a körülményektől függ, méltán kérdezhetni: hogy mi
legyen magában véve az a" tökéletes alap, és miképen jó ki belőle a
természet sokasága? Ha feleletűl azt kapjuk: hogy azt az alap, mint
élő, teszi, és önmagából folyasztja: úgy okvetetlenúl következik, hogy
annak már legalább hatalmilag az alapban kellett rejteznie. Ha pedig
ez áll, akkor nem az egy van a" mindenben, hanem inkább a? minden
van az egyben. Vagy más szavakkal: akkor nem isten van a" természet-
ben, hanem a! természet van az istenben.- A" mi minthogy egy új foko-
zatnak, t.i. a theocosmismusnak elve, a cosmotheismusnak pedig
vég eredménye , világos hogy a" cosmotheismus" köre teljesen meghalad-
tatott.

B. Theocosmismus.

Theocosmismus" elve: az egy minden. Itt az egy azon ősalap,
mellyból minden van. A" minden pedig a" valamennyi lételes dolgok"
összesége, melly amabból van mint alapzat. A" theocosmismus tehát olly
gondolásmód , melly szerint a" világ" lényei szükségképen , de benmara-
dólag folytak az istenből.

Három kérdésre kell itt különösen ügyelni. 1) Mi az az ósalap ,
mielőtt belőle a minden folyt volna? 2) Miféle módon történt ez a" ki-
folyás? 3) Ha a világ belőle folyt ki, hogyan lehet az még is benmara-
dó? Fölvilágosítás" okáért szükséges e" kérdéseket egy kissé megilletni,

Az ősalap itt maga az egyetemes lét, melly többé vagy keveseb-
bé kifejtett tartalmasságánál fogva különbféle módon alapítandja meg le-
hetségét a belőle folyó véges létüeknek is. Fő jellemea valódi egyete-
messég. Mi a" kifolyási módot illeti, ebben a" folytonosság" törvényére
akadunk. Különböztenek ugyan is bár mennyire egymástól az emanan-
tismusi rendszerek, abban valamennyien megegyeznek : 1) hogy a" világ
az ősalapból nem egyszerre özönlött ki; 2) hogy a" későbbi ömlemények

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 79

mindig tökéletlenebbek az előbbieknél; 3) hogy az ömlemények ismét
az őósalapba térendnek vissza. A" harmadik kérdés a még mindig meg-
tartott álláspontnál fogva látszik különösen érdekesnek. Álláspontunk-
nál fogva az isten és világ közötti viszony még mindig benmaradó.
De hogyan maradhat itt a" viszony benmaradási? Ha az ősegy olly ős-
alap, mellyből a!" világ kifoly, úgy sem a! világ nincs az istenben,
sem az isten nincs a" világban, hanem mind a! kettő egymáson kivúl
létezik.

Igaz, hogy az alap és alapzat, ha csupán külsőleg tekintetnek ,
egymáson kivúl látszanak létezni; de, miképen azt a" fölebb mondottak
is kimutatják, az itt folytatott módszer" sajátsága épen abban áll, hogy
általa a gondolatok" szövedéke nem kivülról hatalmaskodó "s önkénye-
sen ugráló reflexióval aggattatik össze, hanem a" dolog" belsőleg szüksé-
ges kifejlődése követtetik. Ki erre ügyelettel lesz, fenakadás nélkúl
megismerendi: hogy itt az alap különbözik ugyan az alapzattól külső-
leg, de nem belsőleg; mert lényegök azonegy. A" fő különséget közöt-
tük az teszi, hogy az alap valódilag ben van az alapzatban, de az alap-
zat csak hatalmilag van az alapban.

Világos már most ezekből, hogy jelennen fő nyomadék az ősa-
lapra esik, melly a" mint vagy egy, vagy kettő, vagy három, úgy a
theocosmismus is vagy 1) egy-, vagy 2) két-, vagy 3) három elvű.

1) Egyelvű theocosmismus. Itt azon elv, mellyben ere-
detileg minden volt, "s mellyból mint ósalapból a" világ kifolyt, csak
egy. És ez maga az isten. Ó lényege mindennek, léte a" lételnek,
a" véges lét csak alak, mellyben amaz megvalósúlt , átömlik minden-
be "5 még is változatlan. A" világ kivúle van mint folyomány, és való-
dilag még sincs kivűle; mert benne ő a valódi lét. A világ részei
ridegen véve különböznek egymástól, de az egészre nézve még is
azonegyek. Különböznek, mert a" mennyiség mindenikben más; és
nem különböznek, mert mindnyájan azonegy lét alakjai. Az óősegy
egyedúli okfó, mert belőle foly minden; egyedúűli czél, mert min-
den az ő megvalósításaért van. Ő gondolja önmagát mint fogalmat, "s
megismeri , hogy a" fogalomnak minden megfelel: ő tehát az egyetemes

80 II. PHILOSOPHIAI - OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

igazság. Ez azon eszme, mellynek kifejlése föladatát teszi az egyelvü
theocosmismusnak. Az ősalap önmagát tudó ősigazság.

Ez az eszme három oldalt egyesít: 1) a" fogalmat, melly itt az
önmagára vonatkozó ósegy; 2) a" valóságot, melly itt az önmására vo-
natkozó óősegy; 3) a fogalom és valóság elméleti egyesítését , melly ma-
ga az ősegy, a mint az önmásában csak önmagát ismeri meg. Ezek után
az ósalap itt maga az egyetemes ész, melly vagy a) határozatlanúl , vagy
8) határozatosan, vagy y) öszszerüen fogatik föl. Innen az egyelvúű theo-
cosmismus" három fokczikkelye. Elsőnek képviselője a buddhaismus,
másodiké a" brahmaismus, harmadiké a" fo-hismus.

a) Buddhaismus. E" tanítmány? szerzője Foü, ki szerint az
ósalap egyetemes semmi, egyetemes ür, vagy üres, elvont tér. Saját-
ságai pedig ezek: tiszta, legfőbb tökélyü lét, örök nyugalom, minden
értelem, hatalom és erény nélkúl. Teljes akaratlanság. Nem munkál
semmit, nem gondol semmit, nem kiván semmit. Változás nélküli állo-
mány, "s mint ollyan, van.

Brucker szerint, Inst. Hist. Phil. 854. 1., , Systema Fotanum
fingit vacuum, sive inane, esse principium, finemgue rerum omnium ,
ex hoc protoplastas originem duxisse, in id reversuros esse omnes, hanc
enim rerum omnium originem et finem esse, etiam animae, nec realiter
inter se omnia differre, sed licet sensu et mente praedita cum principio
suo unum esse." A" 855. lapon pedig ezeket olvashatni: ,,Non haben-
dum autem hoc nihilum sive inane pro negativo , sed privativo , id est,
principio primo , omni rerum formatarum et mutabilium attributo caren-
te, guod chaos sive materia prima rerum omnium sit, ex guo omnia
oriantur, et in guod redeant. Hoc emanationis fonte constituto, facile
fuit innumeras emanationes divinas ex hoc oceano deitatis comminisci."

Eligazodhatás végett tanácsos lesz Hegelt is meghallgatni. Igy ír
ő Werke II. B. 263. I. , Auf den ersten Anblick muss es auffallen, dass
der Mensch Gott denke als Nichts, diess muss als die grösste Sonder-
barkeit erscheinen, aber nüher betrachtet, heisst diese Bestimmung:
Gott ist schlechthin nichts Bestimmtes , das UÜnbestimmte, es ist keine
Bestimmtheit irgend einer Art, die Gott zukommt , er ist das Unendli-
che, das ist so viel, als: Gott ist die Negation von allem Besonderen."

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 81

Ezeknél fogva az isten semmi, és a" semmi isten. Ez a" semmi
pedig nem más, mint a" mindenkép határozatlan "s legelvontabban vett
lét, az önmagában gondolt végetlen , melly eszmélésünkben akkor álland
elő, ha a?" létezők"? valamennyi minőségétől elvonatkozunk. És ez a" sem-
mi, vagy egyetemes lét az, melly az egymies alakokban föltünik.

De még e! föltünés" állítása mellett is csak elvont marad ez az
egész nézetmód. Itt az ósalap egészen önmagába sülyed, nem csoda te-
hát, hogy az egyediség megvetése legfőbb erény gyanánt gyakoroltatik
az ót elfogadóktól. Valamint az is nagyon következetes, hogy általa az
egyetemi és egymi, végetlen és véges közötti ellentételt csak távolról
sem lehet kiegyenlíteni. Hiányainak kiegészítését tárgyazólag virágzik
mellette China- és Indiában a

8) Brahmaismus, melly azt tanítja, hogy a" Brahm állományi
egysége mindennek. A" Brahma, úgymond Hegel, az önmagábani gon-
dolat, önmagában egyszerü istenség. Benne nincs tagadólagos, ő egy
és örök. Benne van minden, és ő viszontag mindenben van. . Rajta
nyugszik minden, mert ő kezdete, közepe és vége mindennek. Olly ál-
lomány, melly különbféleségre bontakozik, "s mellyból minden foly,
istenek , emberek , világ.

Továbbá ő az egyetemes lélek, melly, mint teremtő, kilép ön-
magából "s ez által szemléli önmagát. Mielótt t.i. a dolgok lettek vol-
na, Brahm szemlélte önmagát, ezzel támadt benne a! teremtői vágy , eb-
ból a" nemző erő, innen a nemzés. Belőle úgy ömlöttek ki az életerők ,
a" hogyan a tűzből ömlenek a" szikrák. Végetlen alakulásokon megy ke-
resztúl ; de mind a" mellett változatlan. Végre at Samovedában ezeket is
olvashatni: ez az egész világ Brahm, Brahmból lett , -Brahmban áll fen,
és Brahmtól fog elnyeletni. A" világ Brahm alakja, és Brahm viszontag
a" világ alakja.

Észre vehetni a? brahmaismus" ezen rövid kivonatából, hogy itt
az ősalap önmagát szemléli "s önmagát mint szemléltet önmagától meg-
különbözteti. Itt a. buddhaismus" őssemmie határozatlanság helyett esz-
mélkedést "s olly hatást mutat, melly által önmagát, mint lényeget és
alakot egyszersmind , a" világtól, mint egyedűl alaktól, megválasztja. A"
világ az ő alakja, nem pedig másé; mert ő általa jut lételre: de viszon-

82 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tag ő is alakja a" világnak; mert ezt belsóleg ő alakítja saját gondolati
szerint. És így a" Brahm lényeg ís alak is, egyetemi is egymi is, válto-
zatlan is változó is. Olly ellentételek ismét, mellyek a" gondolkodást
szükségképen lendítik a" főbb "s kiegyenlítést igérő

7) Fo-hismushoz, melly szerint az itt nagy-egy, Tao és Tai
neveket viselő ósalap azonegy az egyetemes észszel. Minden ebból ered,
benne végképen föloszlik minden megkülönítettség. E" tanítmányban ,
melly magát az igazságot tárgyalja, a közvetetlen, de nem elvont, tu-
dalom uralkodik. Fő czél az igazság , ennek megalakítása a fő töreke-
dés. A" magát önmagában eszmélő igazság egy a buddhaismus teljes
nyugalmu semmiével; az önmagát tárgyiasítólag gondoló pedig egy a
Brahmmal ; a" kettó" egyesítése teszi az egyetemes észt, mellyben ama-
zok csak oldalak gyanánt tünnek elő. Ezen egyetemes ész az isten.

A? nagy-egy vagy ész, így tanít a fo-hismus, nemzé az egyet :
önmaga" tevését; ez a" kettőt: magát és önmását; ez a hármat: ön-
magának önmásábani, és önmásának önmagábani tudását. Ez okért
mondatik azután, hogy a nyug-egy két alaplényból, tökéletes és tökélet-
lenból, áll. Ezek" összeköttetéséből származott minden. Sót ezen lé-
nyek kifolyt alaperóknek is szoktak neveztetni. A" nagy-egy két alape-
róre fejlik: állítólagos- és tagadólagosra.

Vizsgáljuk ezek után a!" mondottak" tartalmát. A" nagy-egy
vagy is egyetemes ész, önmagának tudatára jutván megismeri először ön-
magát, mint elvontan vett (s változatlan nyugalmu igazságot ; másodszor
az önmaga által tett s benmaradó kifolyásban megvalósított határozato-
kat ; harmadszor végre azon működést, mellyel ezeket önmagára viszo-
nyítja. Ő maga, ki e" határozatokban van, jelenti a" tökéletest; a" ha-
tározatok pedig, mellyek csak az ő alakjai, jelentik a! tökéletlent. Ó
maga lényege a" határozatoknak, mert bennök , mint alakokban, való-
dilag csak ő van; de alakjok is egyszersmind, mert azon előkép, melly
szerint a" határozatok idomítatnak , ismét csak ő. Tehát ő lényege is a"
világnak, alakja is; de sem nem lényege egyedúl, sem nem alakja egye-
dúl, hanem olly magasabb egység, mellyben mind a! kettő azonúl.

De hogyan lehetséges ez az egység? Ha a" nagy-egy két alaperő-
re pattan, állitólagos- és tagadólagosra, úgy mindenik munkásságban te-

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 83

szi ön sajátságait; mert különben erők is volnának, nem is. Ha pedig
mindenik önsajátságát teszi, kétségbe hozhatlanúl világos, hogy min-
denik önállást követel. Az önállás önfentartás, az önfentartás meg más-
sali küzdés nélkúl nem gondolható. De ha ez így van, mikép lehetne
a" két elv a" nagy-egyben föloszlott "s önállás nélküli? Sót ez a" nagy-
egy valódilag nem is létezik mint önálló egység, hanem léteznek a" küz-
désben és küzdés által önmagokat fentartó elvek. De mi lesz ezek után
a" tan? Bizonyára a" helyett, hogy öszszerüen bevégzett egység marad-
na , nem lesz más, mint elvont gondolat. És ez teszi kezdetpontját a

2. Kételvü theocosmismusnak, melly a! világ kifolyás
általi lételét két elv" küzdéséből magyarázza. Az iménti fok" alapgondo-
lata az igazság volt, itt alapgondolat a! jóság. A" jó itt a magát meg-
valósító igaz. Az igaz tartalmát, a" határozatok pedig ugyan annyi alak-
jait teszik a jónak. Ennek azonban, hogy a" maga lényegét megvaló-
síthassa, az önmaga" hatalmával tett határozatok fölött uralkodnia kell ,
a mi küzdés, ez meg ellenállás nélkúl nem történhetik. Innen a" két
elv" szüksége. A" jó" ellenfelea" rosz, következőleg azon elv, melly a
jó" kifejlését tagadólagos állásával föltételezi, a" rosz" elve. A" jó elve
világosság , a roszé ellenben setétség elvének is szokott neveztetni. A
két elv ellenállási viszonyban van egymáshoz, melly a!" jó elv teljes
győzelmével fog kiegyenlítetni. Az érintett viszony" sajátsága megala-
pítja egyszersmind a" kételvűség fokczikkelyeinek sajátságait is. Az elsó
czikkely" képviselője a"

a) Parsismus. Szerinte öröktől fogva két elv volt: Ormuzd , a
jó, tökéletes "s tiszta világosság; és Ahriman, ki eleinte hasonlólag jó
volt, de miután Ormuzd" világosságát megirigyelte, "s ez által tulajdon
világosságától megfosztatott, Ormuzd" ellenségévé vált.

Mind a" kettő az örök, de önállólag nem létező Zervane Akere-
ne, vagy is végetlen időtől lett. Első lett Ormuzd, ki Zervane Akere-
ne" tanácsa nélkúl semmit sem tesz; de a? már alkotottakat egyedúl "s
minden mástóli függés nélkűl ő élteti. Ő maga a" tiszta világosság, ez
meg a" létezők" állománya. Ő a jó, szabad, vagy is olly szellem, melly
már a természeti szükségen fölúl emelkedett. Ő minden időben maga
az éltető gondolat. Az egész világ Ormuzd minden fokon és nemen ke-

M, T. T, ÉVK. V. 2. 11

84 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

resztúl. Általa minden jó a" maga nemében. Ezeknél fogva Ormuzd
az, mi úgy a! testi mint a" szellemi világban állítólagos.

De hogy az állítólagos valódilag ollyanná legyen, tagadólagost
tesz fül. Ez az Ahriman, a! setétség, tisztátlanság és rosz" elve. Szünet-
lenűl küzdenek egymással. Ahriman irígységből. Ormuzd pedig jót ter-
jesztőleg. E" küzdést Zervane Akerene fültételezi, ki fölöttük leng
ugyan, de csak bennök létezik. Végre Ormuzd győzend, még pedig
ezen igékkel: , én vagyok." Ugyanezen hatalmas igék" segedelmével al-
kotta a! tiszta lelkek" világát is, mint tiszta gondolatinak ugyan annyi
tiszta ömleményit, mellyek azután előképúl szolgáltak, midón a" világ
alkottatott. ;

Szemesebb átfontolás után ki fog ezekből tetszeni, hogy itt az
ősálap maga az elvontan gondolt "s minden lételt magából ömlesztő, "s
önmagát külső cselekedetekre határozó lét. Teháta lételben lévő "s ab-
ban önmagát fentartó lét, mellynek neve Ormuzd ; a" határozat pedig,
melly a" létet létellé közvetíti, elvontságában gondolva, az Ahriman. A"
létet korlátozó, "s épen azért tagadási jellemben nyilatkozó, határozat
változékony; a? benne 7s általa megkorlátozott lét pedig állandó. E"
ponton alapszik az Ormuzd és Ahriman közötti küzdés , melly Ormuzd"
győzelmével fog bevégeztetni.

De mindenkép-e? az itt ismét a" kérdés. Ormuzd ezen igékkel
győzend: én vagyok. Úgyde Ahriman is van; mert a" mi küzd, önál-
lást mutat. Miképen történhetik tehát, hogy egyedűl Ormuzd mondhat-
ja: én vagyok? Sót mondhatja-e ő is azt teljes joggal, miután működé-
sében némileg Zervane Akerenétől függ? Továbbá, mint mondatott ,
mivel magát a küzdést is Zervane Akerene föltételezi, nem függ-e ugyan-
ettól Ahriman is? Ha pedig ez így van, úgy a" követelt önállás csak
látszatos , nem valódi, minőt még is a" folytatott küzdés szükségképen
megkiván. E" hiányos pont kiegészítését tárgyazza a

8) Gnosticismus, melly szinte két, de teljesen különb elvet
fogadott el: istent, mint tiszta "s örök világosságot, forrását minden
jónak, ki legfőbb értelemnek is mondatik; és örök anyagot, forrását
minden rosznak. Eredetileg minden e" két elvből áll.

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 85

E" tanítmányként még mielótt az idő lett volna, az ósvilágosság-
ból istenhez hasonló szellemek származtak. Ezeknek összesége teszi az
értelmi világot. Ezek közúl egy, ki Demiurgosnak neveztetik , eltökélé
magát, hogy az örök anyagból világot alkosson. Ugyanő alkotta az em-
beri testet és érzéki lelket is ; de az ész, melly bennünket a" földi lények
közt elsőséggel diszesít, az örök világosságból lett. E" miatt van az em-
berben két ellenkező természet és szünetlen küzdés az ész és érzékiség ,
jó és rosz között. Valahára még is az ész győzend mikor ismét min-
den az ósvilágosság özönébe térend vissza.

Itt egyfelúl az istent, másfelúl az örök anyagot találjuk, mellyek ,
mivel még azon esetre is, ha az istenből származott szellemek az anya-
got keresztűl hatják , egymáson kivűl állanak, valamint az értelmi világ
is külön tartatik az anyagitól, nyilvános: hogy a minden csak résznyi-
re lehet alapzata az ósalapnak. E" hiányos oldal nyujtott alkalmat a

7) Neopythagoreismusra, mellynek müvelői közúl, úgy
vélem , elég lesz Numeniust megemlítenem. Szerinte tulajdonképen csak
a változatlan első van, mint ősalapja minden tökélyesnek és tisztának.
Fő jelleme a" munkátlanság. Közvetetlenűl nem jő érintkezésbe a! vi-
lággal; ő tehát nem alkotó, nem fentartó , nem igazgató.

A" világ még is czélirányos elrendezésénél fogva csak szellem al-
kotmánya lehet. Ezen szellem a" Demiurgos, ki legelső ömlemény a
változatlan elsőből, és második isten. Ez az első istentől kapott szellemi
magot átömlesztendő az eszes lényekbe. A" Demiurgos az első istenben
csak önmagát szemléli, és abban találja föl saját szellemi életét, melly-
nek fő jellemei: nyugalom és egység. Demiurgos a" világ alkotója, "s
mint ollyan, okviszonyban áll a" világhoz, a mi miatt szünetlen moz-
gás és változásnak van alája vetve.

A" Demiurgos tehát lényegére nézve azonegy az első istennel,
de alkotói hivatalánál fogva kettós életet él: istenbenit és világbanit. Ő
belőle ömlöttek ki a lelkek, kik az istennel együtt teszik az értelmi ,
vagy is látatlan világot. Ennek átellenében áll a" látható világ. Midón
a Demiurgos a" látható világ anyagi elemeit összehangzást okozólag el-
rendezi, a fő istenre tekint, "s annak szemlélése által nyer törvényt ,

munkálkodásában követendőt: az anyag erőhatásától ellenben nyeri az
b Up

86 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

ösztönt, mellyról változásokra sürgettetik. Innen az egység a" sokféle-
ségben, és sokféleség az egységben.

E" tan, miként Ritter H. mondja, a" változatlan isten és változó
világ közötti viszonyt egyesítőleg akarja föloldani. Az ősalap fentartván
önmagábaniságát , önmagát tudva szab törvényt, megtartandót a" világal-
kotótól , "5 megvalósítandót egy olly világban, melly értelmi és anyagi
oldalból áll. Az értelmi oldal magában foglalja a jónak, az anyagi el-
lenben a?" rosznak magvait. Ámde hogy a" való világ lehessen, szükség
volt egy olly kötelékre, melly által a két oldal egy egészszé egyesítes-
sék. És ezen kötelék az iménti törvény, mellynek adója a" fő isten,
végrehajtója a Demiurgos, fogékony elfogadója pedig az örök anyag.
A" fő isten a Demiurgos által hatalmat gyakorol az örök anyag fülütt ,
"s midőn azt szellemileg keresztúl hatja "s önmagával közvetíti, föloldja
némileg a" közte "s önmaga közt levő ellentételt. De csak némileg , mert
itt is kérdezhetni: hogy honnan az az örök anyag, melly ellenállva, a
jónak daczára, olly sok roszat okoz? Továbbá, ha a" rosz" elve épen
úgy örök, mint a! jó elve, és még is képesek egyesúlésre, kell valami
harmadiknak lenni, mi őket ezen egység" közvetíthetésére fogékonyak-
ká tegye. Honnan ez a" három oldal, és miféle viszonyban állanak
azok egymáshoz ? Ez kiviendő füladata a

3. Három elvü theocosmismusnak. Magában foglalandja
e fok először az egyelvüség mivoltát, vagy is a! magát önmagában "s
önmásában tudó egyetemes észt, azaz egyetemes igazságot; másodszor
magában foglalandja a" kételvűség" lényeges tartalmát, vagy ís az önma-
gát tudó "5 önhatározatinak küzdés általi megvalósítására magát eltökélő
jót egész milétében; harmadszor kiengesztelendi az értelmi és érzéki vi-
lág" ellentételeit. Erre irányoz minden más előtt

a) A cabbalismus. Szerinte semmiből semmi sem lesz, te-
hát az anyag sem eredhetett semmiből. De önmagából sem, mert ez
nyilvános ellenmondás lenne. Nincs tehát örök, "s önmagátóli anyag ,
hanem minden, a" mi csak van, szellemi természetű.

A" szellemi ősalap — Ensoph — mellyből minden van, véget-
len istenség. Belőle foly valamennyi lény, mert minden benne van. Küö-
vetkezőleg a" világ benmaradó "s olly munkássága az istennek, melly

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 87

által ez saját lényegiségét végetlen fokokon és nemeken keresztűl elóőál-
lítja. Az isten maga végetlen világgá alakúl. De azért még is, mint alap,
különb a" világtól, mint alapzattól, A" mit azonban koránsem kell lé-
nyegileg venni; mert azon esetre a" világ nem volna magának az isten-
nek benmaradólag létező dicsősége, a" mint azt a cabbalismus vitatja.

Mi tehát itt a világ? Bizonyára nem egyéb, mint az előbb ön-
magába zárt "5 önmagát tudó "s meghatározó isten" őserejének kifolyás
általi megnyilatkozása. A" mi három fokon keresztűl történt: mint vi-
lágossági, mint szellemi , és mint életerő. A" mindennek ósvilágosságbóli
eredése összehúzódás és kiterjeszkedés által magyaráztatik. Mielőtt t, i.
a világ alkottatott, az ósvilágosság végetlen térben kiterjedve létezett,
azután magát öszpontosította, onnan támadt az üres tér, ebbe ömlesz-
tette ki sugárait, "s az illy ömleményekbóől lett minden.

Jásche pantheismusról irt munkájában. Der Panth. II. B, 79. 1.
többek közt így szól: , In der Sinnenwelt, auf der letzten tiefsten Stufe,
und der áussersten Grünze der intellectuellen Emanation des göttlichen
Allgeistes und seiner Kraft, kommt nun erst die grobe Materie zum Vor-
schein, als ein áusserer Ueberzug, woraus die Körperwelt und der
menschliche Leib configurirt worden, Diese Materie hat zwar auch ihren
Ursprung aus Gott, wie Alles überhaupt, und ist von ihm ausgeflossen :
aber doch nicht auf eine positive, sondern lediglich privative Wei-
se, als eine blosse Privation aller aus dem höchsten Wesen emanirten
Vollkommenheit , ein finsterer, lichtleerer und geistloser Stoff, gleich-

.sam die Kohle der göttlichen Substanz.

Mint történt legyen cabbalismus szerint a" kifolyás, honnan legyen
a" jó és rosz , mi legyen a" világ értelmi és mi anyagi oldala , úgy vélem,
hogy az előterjesztett idézetből kivántan megísmerketni, valamint azon
hiányos pontot is, melly miatta gondolkodás, e? nézetmódon meg nem
nyugodhatván, szükségképen emelkedik egy magasabbhoz, melly a

8) Neoplatonismusban fordúl elő. E" tanítmány" követői
az általány megismerését tűzték ki maguknak czélúl. Az ő rendszereik-
ben is az isten áll legelül, mint jó, tökéletes és általányos lény. Belőle
áradoz ki minden, valamint a" napból a" világosság. Valamennyi ömle-
mény közt legelső az észség, melly az egész mindenségen át és szétter-

88 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

jedez. Ebből legközelebb a" világlélek kelt elő. Isten, észség és világlé-
lek képezik minden valódi lét" három elvét. Az észség, melly lénye-
génél fogva gondoló is és gondolt is, az isten közvetetlen terménye.
Valami csak általa gondoltatik, azt azonnal meg is valósítja. Ha összes
teljességében fogatik föl, maga a" végetlen élet. A" világlélek az észség-
ből származott. Ez nem önmagától világító, hanem csak világított vilá-
gosság ; mivel önmagát egyedúl az észségben és észség által képes meg-
ismerni. Ő teremti a" tárgyakat nem különben mint a" lelkeket, de nem
miként észség befelé, hanem kifelé irányzott szemlélet által.

Plotinus szerint valódilag csak a" föltételetlen első, az általányos
ósalap létezhetik. Mivel ő szülő lényege mindennek, azonfölúl hogy ha-
tározatlan "s mindenkép alak nélküli, olly lét, melly valamennyi lételt
magában foglal. Semmi sem lehet tehát ész és élet nélkűl, mert minden
az egy élő s legfőbb észből származott. Az érzéki világ mindazáltal csak
utóképe az értelminek mint előképnek, azért van benne annyi rosz és
tökéletlen.

Látni ezekből, hogy itt már a" három elv" egymáshozi viszonya
közelebbról meg van ugyan határozva, de az a" tagadólagos tartás , melly
az előbbi fokczikkelyt fogyatkozottá tette, még itt sincs kivánt teljes-
ségben meghaladva. Innen keletkezett a. harmadik czikkely szüksége,
melly iránt legczélszerűbb figyelemmel viseltetett

7) Erigena János, ki négyféle lényosztályt különböztetett
meg: 1) melly teremt, de nem teremtetik; 2) melly teremt és teremte-
tik; 3) melly teremtetik , de nem teremt; 4) melly sem nem teremt , sem
nem teremtetik.

Az isten végetlen "s mint valamennyi lény" lényege a" hogyan fö-
lötte van minden határozatnak , a? szerint fölötte van a" fogalmaknak is.
Erigena, saját nyilatkozata szerint, areopagita Dionysiustól tanúlta : guod
Deus omnia sit, et omnia Deus sint; et guaomodo divina in omnia pro-
cessio dicitur evaivzzn, hoc est resolutio, reversio autem fewozs, deifi-
catio. Továbbá: Deus est omnium factor et in omnibus factus: non ergo
Deus erat subsistens, anteguam universitatem conderet.

Szerinte a dolgok" elvei örökök, mert az isten" eszméi, "s a"
dolgok alakjai. Minden, a" mi van, az isteni eszmékhez tartozik. Az

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 89

ember is az isten" eszméje. Minthogy az isten minden dolognak őslénye-
ge, ismét minden őbelé fog visszatérni mint eredetébe.

Véleményeként csak az van, a" mi értelmileg megfogható : a mi
ered és elenyészik, az tulajdonképen nincs. Illyenek a" tér- és időbeni
dolgok. Az isten csak fogalomra, nem pedig időre nézve, előbbi a. min-
denségnél. Neki mozgást tulajdonítani teljességgel nem lehet ; mivel ő ben-
ne minden van, és ő viszontag mindenben van. Minél fógva a" teremtő
azonegy a" teremtménynyel. Olly pont, melly a" theocosmismust bevég-
zettnek, a" pantheocosmismust ellenben megindítottnak jelenti.

C. Pantheocosmismus.

Hogy a" pantheismus" ezen végső" "s épen azért legöszszerűbb fo-
kozata , mellyben mind az, mi az előbbi elvont fokozatokban lényeges
volt, egy magasabb álláspontról átgondolva , ismét előfordul, czélszerű-
en kifejtethessék , szükséges a. mondottakra vissza pillantani.

A" cosmotheismus szerint isten a" természetben van, és azon Ösz-
szerü alak, mellyben ót ott föltaláltuk, az egyetemes élet volt. Nincs
ennek körében tárgy, melly az élet álladékait, külsőt és belsőt, többé
vagy kevesbbé elő nem tüntetné. Azonban ki vala határozottan jelent-
ve, hogy ott az örök változatosságban csak az kerülhet elő, mi már örök-
tól fogva volt. Hogy ez állandó rend: nélkül nem történhetett, a" dolog
természetéből folyt. De épen ez a! belsőleg alakitott rend mutatott olly
valamit, mi a" változásokat teszi, és tőlük, mint alap az alapzatoktól ,
különbözik. Az alapnak, mielőtt az alapzatot tenné, az ebben megva-
lósítandó tartalmat legalább hatalmilag birnia kell; különben a" teendő
alapzat elégséges ok nélkül szűkölködnék. Ennél fogva az, mi a" világ-
életben az egymás utániak között előfordulóvá lesz, utóbbi az alapbani
lehetségnél. Nem isten van tehát a? természetben, hanem inkább a ter-
mészet van az istenben.

A" világ eleven fejlődésénél fogva változó, következőleg annak,
a" miből lett, változatlannak kell lenni. De hogyan lehetett a" változat-
lanból változó? Ennek megmagyarázása tevé a" theocosmismus" fölada-
tát, Szerinte a" világ istenból folyt, de azért nincs istenen kivúl, ha-
nem istenben,

90 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ha tehát ezek után az isten, mint éltető, a" világban van, mint
eleven egészben, úgy az isten egy a világgal; továbbá, ha a világ,
mint alapzat, az istenben van, mint egyedúli alapban, úgy a világ is
egy az istennel. Mivel pedig a" világon és istenen kivúl semmi sincs ,
azért azon egység, melly itt köz eredményúl nyeretett, "s mellynek ki-
vitele a. pantheocosmismus" föladata leend, általányos egység.

Az isten általányos egység. E" fogalom az emberi észben olly
annyira lényeges gondolat, hogy ahhoz a" gondolkodás belső szükséges -
ségtól izgatva kénytelen fölemelkedni. Innen ama! titokteljes vágy, melly
az általányos egység körúli vizsgálkodást, úgy kedvező mint nem ked-
vező viszonyok közt, szünet nélkúl sarkalgatja.

E" vizsgálkodás továbbá az általányos egységet vagy úgy fogja föl
1) mint általányos állományt, vagy 2) mint általányos életerőt, vagy 3)
mint általányos szellemet. Ezeken alapszik a" pantheocosmismus" három
foka.

1) Állományi pantheocosmismus. A" cosmotheismus" fej-
tegetésekor, szinte mint a" theocosmismusékor is látszott, hogy a? világ
szünetlen változó "s más más tulajdonokkal ellátott, vagy is olly lények"
tárháza, mellyek azelőtt nem voltak, most vannak, majd ismét nem
lesznek. E" tapasztalat által szükségképen fölébresztettek bennünk a" lét-
és nem-létróli gondolatok. Azután értésünkre esett, hogy az, mi létnek
gondoltatik, minden változás mellett ugyanaz marad, ellenben az alakok,
mellyekben föltünik , egyre változnak. Innen a" lényeg- és tüneményrő-
li gondolatok. Végre megismertük , hogy a" tünemény olly valami, a! mi
más, még pedig azon rendű lény által tétetik , melly benne és általa ,
mint önállólag munkáló , megnyilatkozik. Innen az állomány- és eseték-
róli gondolatok.

Ezeknek következésében az általányos egységbe foglalt elemek ,
úgymint a" véges és végetlen, háromféle viszonyban állanak egymáshoz ,
mellyek ugyan annyi ezikkelyét alapítják meg az államányi pantheocos-
mismusnak. a) Mellyben a" véges úgy áll a" vágetlenhez, mint nem-lét
a léthez; 8) mellyben a" véges úgy áll a" végetlenhez , mint tünemény a"
lényeghez; y) mellyben a" véges úgy áll a" végetlenhez, mint eseték az
állományhoz. ;

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL, 91

a) Az első czikkely? legkitetszóbb képviselője az eleatismus. Ez
az eddig végeredményúl nyert egységet úgy fogja föl, mint egyetemes
egységet, "s határozatlan létet. Csak egy van, és minden, a" mi van,
csak ezen egynek léte. Ezt mondja az eleatismus valahányszor az egy
és lét" elvontan megragadt gondolatiba mélyedve minden sokaságot és
nem-létet tagad. A" lét van, a nem-lét nincs,

Xenophanes szerint a. minden egy, "s az egy minden. Az általány
csak egy, "s ezen egy maga az isten. Nincs eredés, következőleg min-
den, a mi van, lényegére nézve örök és mulhatatlan. Nem is lehet a"
lét nem-létté; valamint a" nem-lét sem lehet létté. A" lét azonfölűl hogy
önmagához mindenkép hasonló , változatlan is egyszersmind,

A" mondottak" erejénél fogva a lét változatlan "s egyedúli való-
ság, a mi tehát benne részt vesz, hasonlónak kell hozzá lenni. Ha pe-
dig ollyan, úgy sem nem eredhet, sem el nem enyészhetik. Azért a" vé-
ges, azaz mulékony , lét valódilag nincs, mert a" nem-lét nincs. Hogy-
ha még is létezni látszik, nem egyéb látszatnál.

Ámde a! látszatvilág, épen azért, mivel létezni látszik, nem le-
het puszta semmi, vagy nem-lét, hanem olly sokaságnak kell lennie,
melly , ha mindjárt csak mulékonyan is, de észrevehetőleg föltünik ,
vagy is olly tünemény , mellyben és melly által a lét, mint lényeg , meg-
nyilatkozik. Minél fogva a" lét maga lényeg, a nem-lét pedig tünemény.
Ez teszi tartalmát a

8) Második czikkelynek. Itt már az általányos egység ollyá lett ,
meilynek elemei a! lényeg- és tüneménysokaság. Itt a" látszat nem üres
semmi , vagy is ollyas valami, a" mi a lényeghez, mint belsőhöz, vi-
szonyban nera állana, hanem látszat magán a lényegen. Ez által a" lát-
szat a" lényeg" tüneménye lett, és benne maga a lényeg tünik föl.

Azon rendszerek között, mellyek az isten és világ közötti vi-
szonyt a jelenleg érintett szempontból magyarázzák, figyelemre méltó
Caesalpini András" rendszere. Az ő gondolásmódja szerint az istennek
illy határozatokat kell tulajdonítani: első lény , lényege mindennek , ós-
erő, ősértelem, ősjó, önczél. Belóle és általa van a dolgok" sokasága,
amellyek összesen véve csak azért alakíthatják a" világegyetemet, mivel

M.T. TS ÉVES VM. 2; 12

92 H. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

részt vesznek az istenben, mint a" minden tüneményt lelkesítő elvben.
Egyedúl az egyedek mulékonyak. j

E" rendszerben, mint látszik, isten az egyetemes világértelem ,
melly az állati és emberi lelkekkel azonegy állomány. Ő lényege minden-
nek. Magában véve testetlen "s általányosan egy. Látszatos különbféle-
ségévé a. dolgoknak csak akkor lesz, ha az anyaggal, mint a lehetség
puszta elvével összeköttetésbe jó.

Világos ezekból, hogy jelennen a tüneményvilág, melly akkor tá-
mad, ha az egyetemes lényeg mint világértelem, az anyaggal, mint le-
hetség elvével, szövetkezik, meg van különböztetve az örök létü nemek"
világától, vagy is a véges a" végetlentől. A" tünemények mulékonyak ,
a" lényeg változatlan; a tünemény nincs, hacsak a" lényegtől nem téte-
tik. Ez a" lényeg, mint világértelem, megismeri a" teendő alakokat, te-
hát végetlen gondolással bir; azután szövetkezik az anyaggal és teszi a
benne részt vevő testvilágot mint térben kiterjedtet: tehát teszi a!" terje-
delmet is; de ő maga semmi mástól nem tétetik, a mi mutatja, hogy ő
olly állomány , melly önhatalmúlag teszi a" tüneményeknek mint eseté-
keknek sokaságát. A" mi szükségképen átvezet a"

7) Harmadik czikkelyhez, mellynek legbélyegzóbb képviselője
Spinoza, ki az általányos egyet általányos állománynak tartja. Szerinte
ez az állomány önmagátóli lét és gondolható, a" nélkűl, hogy megfogá-
sához más dolognak fogalma szükséges volna. Két lényeges tulajdonít-
mánynyal bir: végetlen gondolás- és végetlen kiterjedéssel. A" külön tes-
ti és szellemi lények nem külön állományok, hanem a" végetlen gon-
dolás és végetlen kiterjedés" ugyan annyi módolatai.

A" mennyiben az isten minden lény" lényege , minden dolog? állo-
mánya, és minden léte! végetlen léte, termesztő természet; ellenben mi-
dőn úgy tekintetik mint termesztett természet, magában foglalja mind-
ezt, mi csak az isteni lényegből vagy annak tulajdoniítmányiból szükség-
képen következett.

Mivel pedig az isten, mint általányos állomány, mindennek ben-
maradó és állandó oka, azért minden, a" mi csak van, az istenben van,
és nélküle valamint nem gondolható, úgy nem is létezhetik.

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 93

A" rideg testi dolgok a végetlen kiterjedés, a" rideg szellemi lé-
nyek a! végetlen gondolás" módolatai. Ámde minthogy istenben a? kiter-
jedés azonegy a! gondolással, a" dolgok épen olly szükségesleg származ-
nak az isteni létből, a hogyan az eszmék az isteni gondolásból. Nem
csoda tehát, ha állítatik, hogy a dolgok" rende mindenkép azonos az
eszmék" rendével.

Vessünk már most birálói tekintetet e? rövid vázolatra. Hogy a
fő pontnál kezdjük, lássuk minden más előtt, mi értetik itt az istenen.
Behatóbb összetartás után kétségtelenné lesz, hogy itt az isten nem
egyéb mint elvont egyetemiség átellenébe állítva a" hasonlólag elvont vé-
gességnek. Saját önállással nem birván, egyedúl alaphatározatiban, vagy
is tulajdonitmányiban létezik, mellyek végetlen kiterjedés és végetlen
gondolás. Ha pedig ez így van, akkor az alaplény csak elvont azonsá-
ga lesz a" tulajdonítmányoknak , "s mint ollyan épen olly élet mint szel-
lem nélküli , vagy is valótlan különítetlensége a" lét- és tudalomnak.

A" tulajdonítmányok közűl mindenik egy egész a" maga határozott-
ságában, és a dolgok közötti különbség csak fokkülönbség. Spinoza sze-
rint az isten és világ közötti viszony egyenlő az állomány és esetékek
közöttivel, "s mivel e" viszonyt idő nélküli függésben gondolta, nála az
idő és dolgok" folyása pusztán érzéki képzelet.

Továbbá, ha az isten mint terjedt lét létezik, nem létezhetik
mint gondolkodó lény; mert akkor a gondolás csak az ő létének alak-
ja leszen: ha pedig létezik mint gondolkodó lény, nem létezhetik mint
terjedt lét; mert a" szellem csak a? testiség" meghaladtával létezhetik.

Innen már most világosan láthátni, miért legyen valótlan az állo-

. mányi pantheocosmismus" elve, melly hiba szükségképen bekövetkezik ,
valahányszor az általányos egység elvontan "s meredtségben fogatik fül,
de azonnal elenyészik, mihelyt életfolyásban lesz gondolva.

Illy kiegészítő esetben azután az általányos egység vagy dologi-
lag eleven egysége, vagy pedig szellemileg eleven egysége leend a" ter-
mészeti és értelmi világnak.

Ha az általányos egység dologilag eleven egység, akkor az erő-
nyi, ha pedig szellemileg eleven egység, akkor az eszményi pantheo-

cosmismus fog szülemleni.
( [92

94 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZESEK.

2. Erőnyi pantheocosmismus. Itt az élőnek gondolt álta-
lány minden dolog" belső lehetségévé, vagy is olly életerővé magasítatik,
melly önmagát időbeni fejlődés által fokonként megvalósítja. Ezzel ő va-
lódi egységévé válandik úgy a" természeti , mint a" szellemi világnak. Ű
azon elv, melly a" természetet czélirányosan belülról munkálkodva élet-
müvezi, "s a természeti nagy életműségben csak önmagát tünteni föl
nem ugyan szellemi, hanem plasticai törvényszerűséggel. Az így mu-
tatkozó munkálkodás szünet nélküli életmüvezés, a" természetegész pe-
dig ennek tökéletes művelménye. A" világ ezeknél fogva olly egész,
melly az általány" önmegvalósitását a" lét legalsóbb fokától kezdve a" tu-
dalom" legfelsőbb fokáig előnkbe terjeszti.

E" folyamat czélja, hogy a" természet" fejlődési fokain keresztűl
hatott általány önmagába térjen, "s mint észményi "s alanyi elv a! tár-
gyiságot, vagy kül világot szemlélje. Ezen főkonkénti önegyedítés által
magába-térés" bevégeztével támad az ismeret, mellyben az általány önma-
gának nem különben mint a" világnak tudatára jut. Minél fogva a" ter-
mészet nem más, mint a" létben megtestesúlt értelmiség; valamint a
szellem sem más, mint az önmagát megismerő természet.

A" mi tehát a! természet a létben, ugyanaz a! szellem a" tudalom-
ban. A" szellemi elv legfőbb foka az egyetemes élet kifejlődésének. És
épen ezen ok miatt a" szellem; noha legfőbb fok, lényegileg még sem
különbözik az alsóbb fokoktól. Lehet ugyan állítani, hogy a" szellemesí-
tés" elve, melly észszel bir, különb a" lelkesítés" elvétól, vagy is az ér-
zékileg érző- "s kivánótól, de mindazáltal munkálkodása közben szüksé-
ges viszonyban áll még is az általa szellemesítendő testi léthez. Miből
tétova nélkül kivehetni, hogy még e" fokon az egyedi szellem korán sem
szabadúlt föl a" testi korlátoktól annyira, hogy magánálló legyen. Vala-
mint az ís nyilványossá lett, hogy az általányt óserőnek vevő pantheocos-
mismus nem képes a" mindent törvényes czélirányossággal rendszerező szel-
lemet a" maga teljes szabadságában és igazságában megérteni.

Azon észtani rendszerek, mellyekben az isten és világ közötti vi-
szony az erőnyi pantheocosmus" alapnézete szerint magyaráztatik , nem
annyira fok- mint alakszerűleg különböznek egymástól, és nálunk sokkal
ismertebbeknek látszanak, hogy sem őket elősorozni szükséges volna.

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL. 95

Ide tartozik Schleiermacher és Schelling fejlődése" előbbi szakában isko-
lája nem csekély részével. j

Álljon itt példáúl Oken" tanítmányának rövid vázolata. Szerinte
az isten, — ki — semmi — olly egész, melly mindent magában foglal.
Megnyilatkozása sokaságban történik. Benne a" dologi azonegy az észmé-
nyivel; alakra mind a! mellett különbözők egymástól. Ugyanazon lény .
ha tétetik, véges; ha nem tétetik, végetlen. Valódilag csak az általány
van , tehát az egymi valódilag nincs, mert benne valódilag csak az álta-
lány van; vagy inkább az egymi maga a" nem általában vett, hanem igen-
lett általány. Az általány önmagát öröktől fogva teszi, mert máskép nem
volna, de a" tetteket ismét öröktől fogva fölemészti, mert különben vé-
gesnél egyéb nem volna. Midón az általány önmagát teszi, magát önma-
gának ellenébe állítja, még pedig önereje által, melly nem más, mint
önmaga. Itt tehát a tevő és tett azonegy. Az isten csak a" világ? illy mó-
dú teremtése által jutott önmagának tudatához. Mi nem vagyunk egye-
bek az isten gondolatinál, valamint a" természeti dolgok sem egyebek az
isten" megmerevúlt gondolatinál. Nincs lét a világban, melly élet nél-
kúl szűkölködnék; de az, mi az élőben él, maga az általány. Tehát
minden , a mi van, isten.

Mit lehet már -most mind ezekból végeredményúl kihozni? Az mon-
datott itt: hogy az egyetemes élet legfőbb foka a? szellem , a" természet
pedig ennek csak előzménye. Ha ez így van, úgy a! szellem létezik va-
lódilag nem a" természet ; mert a! szellem az, mi magát teszi, "s megha-
ladván az önmaga erejéből tett természeti fokokat, önmagának ismerésé-
re fejlődik. Minél fogva az általány nem marad többé dologilag eleven
egység, hanem szellemileg eleven egységgé magasúl. A" mi alapgondola-
tát teszi az

3. Eszményi pantheocosmismusnak, melly legrendsze-
resebb alakot Hegel iskolájától kapott. Szóljon müvelőinek nevében
Heine , ki azt valamennyi között leghatározottabban védelmezi: ,, Gott
ist identisch mit der Welt. Er manifestirt sich in den Pflanzen, die oh-
ne Bewusstseyn ein kosmisch-magnetisches Leben führen. Er manifestirt
sich in den Thieren , die in ihrem sinnlichen Traumleben eine mehr oder
minder dumpfe Existenz empfinden. Aber am herrlichsten manifestirt er

96 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

sich in dem Menschen, der zugleich fühlt und denkt, der sich selbst in-
dividuell zu unterscheiden weiss von der objectiven Natur, und schon in
seiner Vernunfít die Ideen trágt, die sich ihm in der Erscheinungswelt
kund geben. Im Menschen kommt die Gottheit zum Selbstbewusstseyn
und solches Selbstbewusstseyn offenbart sie wieder durch den Menschen.
Aber dieses geschieht nicht in dem einzelnen und durch den einzelnen
Menschen , sondern in und durch die Gesammtheit der Menschen: so
dass jeder Mensch nur einen Theil des Gott-Weltalls auffasst und dar-
stellt, und alle Menschen zusammen aber das ganze Gott- Weltall, in
der Idee und in der Realitát auffassen und darstellen werden. Jedes
Volk vielleicht hat die Sendung, einen bestimmten Theil jenes Gott-
Weltalls zu erkennen und kund zu geben, eine Reihe von Erscheinun-
gen zu begreifen und eine Reihe von Ideen zur Erscheinung zu brin-
gen, und das Resultat den nachfolgenden Völkern, denen eine áhnli-
che Sendung obliegt, zu überliefern. Gott ist daher der eigentliche Held
der Weltgeschichte, diese ist sein bestándiges Denken, sein bestándiges
Handeln, sein Wort, seine That ; und von der ganzen Menschheit kann man
mit Recht sagen, sie ist eine Incarnation Gottes. Salon. II. B. 130— 132.

Az eszményi pantheocosmismus szerint valódilag csak az általá-
nyos világszellem van, "s minden más, mi még azon kivúl a" világban
létezni látszik, nem egyéb, mint momentuma a" magát önhatalmúlag
tevő "s tevése által fokonkénti haladásban önmagát kifejtő szellemi élet-
nek. Az itteni elv azonegy az alanyiság" elvével, melly jóllehet igazsá-
gául vétetik minden eddigi elvnek, a: benmaradási viszony" egyoldalú-
sága miatt, hiányos fölfogásban marasztaltatik.

Az igazság , mint öszszerü egység, két lényeges oldalból, az egye-
temibóől t.i. és egyediból, áll. Hogy itt az egyedi az egyeteminek egé-
szen föláldoztassék, az a? mondottakból szükségképen következett. De
épen ez azon pont, mellyból nyilván előtünik, hogy a" pantheismus nem
egyedúli időszaka az isten és világ közötti viszony" kifejlődésének.

Mondatik ugyan, hogy az isten, vagy világszellem az emberben

önmagának tudatára fejlődik; "s hogy valódilag csak a világszellem van
az emberi nemzetben; ámde, szabad legyen itt kérdeznünk: ha valljon

AZ ISTEN ÉS VILÁG KÖZÖTTI VISZONYRÓL, 97

az illy létezést lehet-e valódi, vagy is olly önállású létezésnek tartani ,
minót az öntudat szükségképen megkiván?

Ha tehát az isten valódi önállással bir, nem lehet olly szellem,
melly önmagának tudatára egyedúl a" világ kifejlődése által jut; hanem
olly alany, melly világtól függetlenűl önmagában van, mint önmagát tu-
dó "s önmagát meghatározó lény. Minek következetében nem csak nem
azonegy tehát az isten a" világgal, hanem attól mindenkép független. És
így sem az isten nincs a" világban, sem a világ nincs az istenben, sem
az isten nem azonegy a" világgal: hanem inkább az isten mindenkép a
világon kivúl van , valamint a" világ is mindenkép az istenen kivúl van,
a mia pantheismus" időszakát teljesen bevégzettnek, a" deismus" kez-
detpontját pedig elértnek nyilvánítja.

HIT. ;
A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL

ÉRTEKEZIK

KÁLLAY FERENCZ, RT.

Salutaris severitas vincit inanem speciem clementiae.

Cic.

.
Az újabb időkben , miután a" javitási ösztön társaságos intézeteket , al-
kotmányokat inkább mint valaha czélul tűzött ki magának, a" halálos
büntetések" megszüntetése is, kivált Beccaria és Cimmaroli idejök óta,
sürgettetik némelly jogbuvárok által, kik az emberiség iránt felmelegűlve,
azokban csak a! szükségtelen kegyetlenség és vad kény" irtóztató nyo-
mait látják.

Fontos és figyelemre méltó tárgy minden tekintetben, habár hi-
storiai emlékek" ideje óta divatos e" büntetésnem, és csak gyéren,
mintegy kivételkép, "s igen kevés időre, szakadt meg a" lánczszem: ez
is olly időszakban, mellyról nem is hinnók, ha történeti bizonyítvá-
nyaink nem volnának , ugymint a" cseh VenczeV, az orosz Izaszló , a
normann Vilmos" idejökbóől, mellyek közönségesen a" durvaság és tudat-
lanság" századainak nézetnek ÁB

") Szent Venczel eltörle Csehországban minden halálos büntetést, idegenkedett
fenyítői kemény törvényektől "s faggatásoktól; meglágyítá a? testi büntetése-
ket is. Lásd Voigt koszorús könyvét: Über den Geist der bökmiscken Gesetze
in den versckiedenen Zeitaltern. Dresden , 1788. — A" legrégibb orosz törvény-

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL. 99

A" halálos büntetés" helyes vegy helytelen volta felett szólani töb-
bé nem újság, nem valami nagy merészség, miután az olaszok közt
Beccaria, Bergami, Montonari, Cimmaroli, Romagnosi, a franczia föl-
dön Montesguieu, Constant Benjamin, Lucas, Ducpetieux, Angliában
Bentham, Roscoe, Abercromby, Németországban Grohmann, Bauer ,
Abegg, Gürtner és mások a" további gondolkodásra "s alapos vizsgálatok-
ra megtörték az utat "). Hazánkra nézve mégis most sem érdektelen a
tárgy, midőn érezzük mindenfelül a" fenyító-törvények" rendszeres ösz-
szeállítása hiányát, midőn épen e" legfontosabb gyakorlati ágában az igaz-
ságkiszolgáltatásnak, melly polgártársaink" élete, becsülete, "s jó hirök
nevök" további fentartása, vagy azoknak örökös elvesztése körül forgoló-
dik, elméleti úton még vizsgálatokat tenni, a" különvált nézetek" gyö-
keres okáig elhatni most sem felesleges , sót literaturánkra nézve épen
kivánatos, hogy a" legfontosabb tárgyban tudományos követelések szü-
kiben ne legyünk, ha egyszer ránk is felviradna az a" boldog kor, melly
a" tudós külföldön a" nemzeti szellem? dús életét olly ékesen díszesíti.

Sokféle a szempont, mellyból kiindultak a" tudósok, midón a
halállal büntetés szükségtelen volta mellett vagy ellene irtak; némellyek
vallásos elvre támaszkodva Móses" törvényeinél megállapodtak , mellyek-
ben a" halálos büntetés isteni rendelésnek adatik ki ""). Mások historiai

gyüjtemény a" Ruiskaja Práwda (orosz törvény) Jaroszló nagyherczeg? idejéből
1020. körűl, ki szláv nyelven íratott meg némelly törvényt, fia Izaszló kö-
zönségesebbé tette azokat, de a" halálos büntetéseket kihagyatá. Kivonatokat
közölnek ezekből Karamsin és Tappe; lásd kivált ez utolsó" munkáját Ge-
schichte Russlauds nach Karamsin. Dresden, 1828. I. Bd. lap. 158—179. A? nor-
mann hódító Vilmos? idejéből igy szól egy törvény , de suppliciorum modo" : , In-
terdicimus etiam, ne guis occidatur vel suspendatur pro aligua culpa, sed eru-
antur oculi, et abscindantur pedes, vel manus, ita guod truncus remaneat vivus
in signum proditionis et neguitiae suae. Secundum enim guantitatem debet poe-
na maleficis infligi." — Lásd a" gallus -normann törvények" kivonatját Frauce
Litteraire, 1835. Mai, a" 89."s köv. II.

t) Grohmann" okait a" halálos büntetés ellen megolvashatni a. Tudom. Gyüjte-
ményben 1830. II. Az olaszok közt Antonio Montonari, Sopra la necessita
della pena di morte, Verona, 1770, és Paulo Vergani , Della pena di morte ,
Milano , 1777. a" halálos büntetés mellett szólottak.

"9) Exodus , XXI. 13. 14. Levitic. XXVI. 12. és köv.

MM. T. T. ÉVK, V. 2 13

100 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

úton indultak, nem egyedúl a" zsidó, nem is egyedúl a keresztény né-
pek" törvényes rendelkezéseikre szorítkozva, hanem széttekintve a
pogány világ régi és újabb történeteiben, "s midőn azokban is a" halálos
büntetés" divatozását látnák, azt az emberiség köz megegyezése ered-
ményének fogadván el, annak szükséges volta felett is megnyugtatták
magokat. Ezeket az események" rigorosus , amazokat a" vallás" dogmati-
cus híveinek nevezhetni méltán, mind a" két osztály abban megegyez-
vén, hogy a" tapasztalati adathoz szorosan csatlakoznak, azon túllépni,
vagy azon felülemelkedni korlátlanságnak vennék.

Nem igy áll a" dolog azokkal, kik a halálos büntetés" eltörlését
sürgetik; ők az adattal kóránt sincsenek megelégedve, észszerűleg hi-
szik megközelithetni a" tárgyat; philosophiai fejtegetésekbe ereszkednek
az ember" természete , czélja, "s polgári társaságok" állapotja felett, an-
nak a mi van, és a mint van, okait fürkészik, "s vizsgálataik vég
eredményeit az előleges okoskodás" törvényei szerint logicai szabályosság-
gal igyekszenek szem elébe állítani, hogy kihozásaik tartalmasok, "8
magokért kezeskedők legyenek; midőn az ellenfelűek" vitatásai főleg
adati tekinteteken (authoritas) nyugvók.

E" harmadik osztály a" javítók vagy reformerek" osztálya, melly
ismét két részre oszlik: egyike az emberiség" tökéletesedése és elébbmen-
te általános eszközülhetéséről meggyőződve idealizál, "s plátói képszöve-
teket kiván átvarázsolni az életbe; a" másik rész mérsékeltebb uton jár,
megismeri ugyan az ész" kitünő erejét, de a! tapasztalati adatok iránt
sem marad hidegen, sót inkább azokat veszi számba, és fontolgatja, fel-
adata nem az általánosan legjobb "s legtökélyesebb létre hozása, hanem
a" körülményekhez és nemzeti helyheztetésekhez mért czélirányos jónak
és hasznosnak előmozdítása: amazokat rigorosus idealistáknak,
magasztosoknak (exaltati), ezeket higgadt elméüeknek, mér-
sékelteknek (moderati) nevezhetnők.

A" dogmaticusok és idealizálok" szélső csoportozatját az ábrán-
dozók teszik, kiknek rajoskodásai tetőpontján a" saint-simonismus ütöt-
te fel lármazászlóját. Erőtelen, elfajult, életbecs nélkúli csoportozat !
mellynek még zászlósai is tudományos ismeretek" szükében vagynak , mi-
dőn a dogmaticusok és idealisálók" rendsoraiban tiszteletre méltó bajno-

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL, 101

kok vezetik az ügyet, kiknek ellenszegzéseikben is a" kristály fényes-
ségú rugók kitünők, mellyekben dúsan csiráznak a" jó magvak, "s ellen-
tételes irányaikkal az állapodás és mozgalo m eszméinek belső kin-
cseibe mintegy kézen fogva bevezetnek. A? dogmaticusokat lefegyver-
keztetni nehéz vállalat, mert ők a" vallás" pajzsa alatt harczolnak , 7s at-
tól, a mi meg van irva , egy lábnyomra sem távoznak; midőn az ese-
ményeken építő rigorosusoknak némelly nyiláson legalább közelökbe jut-
hatunk, "s megmondhatjuk nekik, hogy történeti adataik magokban
még ingadozó alapúak , azokkal a" tárgy mellett bizonyíthatnak is, nem
is; mert az emberi események" idő szerinti folytában szünetek is voltak,
habár gyéren, mikor a? halálos büntetések felfüggesztettek; következő-
leg történeti bizonyítványaikban nincs meg az általános elvhatározott-
ság, melly a" vizsga elmét kielégíthetné.

Az idealizálókkal legkönnyebb a" bánásmód, "s egyszersmind leg-
természetibb is; ők, mint a" mérsékeltek , az ész" vezérsége alatt küzde-
nek , fegyvereiket mind a" két rész egy tárházból vette, és csak az ügye-
sebb forgatás vagy is győző okok vívhatják ki egyik vagy másik félnek
a győzödelmet, millyenre világhódítók nem számíthatnak, mert az el-
me birodalma sokkal szellemibb, mint hogy abban uri kény vagy testi
erők" csoportozata foglalásokat tehetnének; sokkal dicsóbb, mint hogy
a" fel nem avattak még ott is koszorút reménylhetnének.

A" halálos büntetés" természete felett tehát észszerűleg kell a" vizs-
gálatokat megkezdeni, vallásos és eseményes elvekból nem kell mind-
járt kiindulni, hanem azokat, mint adatokat a" magok valóságokban
meghagyván, használni lehet a" magok" helyén, ha elébb tisztába jöttünk
arról, mit a" józan ész mond a" halálos büntetés" szükséges voltáról, ha
elébb kikerestük az elrejtett okokat, mellyek vallásos mint történeti
úton egy illy büntetés" nemét az élet tüneményei közé beiktatták. —
Már a" digestákat magyarázó Paulus irta helyesen e" tekintetben : , zon ez
regula ius sumatur, sed ex iure, guod est, regula fiat."

Hogy felvett tárgyunkról minél értelmesben szóljunk , szükséges
a" büntetések természetéről némi észrevételeket előre bocsátani, mely-
lyeknek alapjain a" büntetések" felső csúcsaig, úgymint az életvesztésig ,
felhathatni. ;

3"

102 TI. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Minden büntetés a" társaságos szövetkezések" természetén alapul.
Az ember, anyagi és szellemi hajlamainál fogva, már ugy van teremtve ,
hogy társaságban éljen, erejét azért és abban kölcsönösen kifejtse. Tár-
saságon kivűl az ember szellemileg semmi , társaságban ellenben minden.
Azon üres álmadozások az emberek" társaságon kivüli állapotjáról, ter-
mészeti egyenlő szabadságokról , mellyek egy időben kivált Francziaor-
szágban kelendők voltak, ma már komoly vítatást sem érdemelnek ,
minekutána egy futólagos pillantat a" külső természetre, "s az emberi
tehetségek" minemüségére az ellenkezőról győzhetnek meg bennünket.

A" természeti állapotban ugyan is, ha csakugyan az létezhetik ,
mindenki szabadon gyakorolhatná testi és lelki erejét, "s már ezen sza-
badságnál fogva szüntelen egyenetlenség uralkodnék az emberek közt;
mert a" természettől vett tehetségeink különbözők, "s azoknak mértéke
szerint szabadságunk" fokozatai is nem egyenlők; következőleg egyfor-
ma jogokkal, egyforma szabadsággal nem is születnek az emberek. A"
test" erejének, értelemnek, egészségnek különböző fokai vagynak , egyik
ember nagyobb mértékben áldatott meg azokkal , mint a" másik.

Ez a" természet törvénye, melly szerint egyik ember a" másiktól
különbözőleg teremtetett, épen azért, hogy társaságban, nem pedig
azon kivúl, éljenek. Egyiktól megtagadtatott épen az, mi a" másiknak
megadatott, hogy egymást kölcsönösen felkeressék , "s egyesülve dolgoz-
zanak; így magoktól átláthassák, hogy ha egy pontban egyesítik tehet-
ségeiket, a köz erő nem az egyes erők" összeségének , hanem ezek" pro-
ductumának felel meg. Például: két gyertyavilág sötét szobában nem két-
szeres , hanem háromszoros világitást ad, mint ha három világítana: így
van a" dolog az értelem? világával is. Az egyformaságot annyira nem ke-
reste a" természet, hogy még inkább az egyenetlenség egyik fő törvénye.
Az erősebb maga alá veti a" gyengébbet, a szólő karó-, bab, borsó,
komló "s más vetemények támasz nélkül fel nem állnak, a" bokor meg-
hajtja magát a tölgy" lefüggő ágai alatt, a" galamb repül a" saskeselyű
elől, a bárány fél a" farkastól, a" légy a póktól, szóval az erős nyomja
az erőtelent, "s a gyengének erőshöz kell támaszkodni. Ez az egyenet-
lenség igaz jog a! természeti állapotban, egyedül a! társaság az, melly
köz megegyezésű törvények által kiirtja a" természeti egyenetlenséget.

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL. 103

A" társasági törvények" czélja épen az egyenlőség. A" kormánynak szü-
net nélkül vigyázni kell, hogy mind azt megbüntesse, ki a? természeti
egyenetlenséget vissza akarja hozni. A! status" törvényei adják meg a"
polgári jogokat; a" törvények azon kötelek, mellyek összekötik a? tár-
saság" égyes tagjait, "s egyedűl csak azok által állhat fenn akármelly tár-
saság. Ha a" status" polgárai nem engedelmeskednek többé a" törvények-
nek, elszakadt a" társasági kötél is, feloszlik a! társaság, anarchia /s
törvénytelenség jónek be, azaz más szókkal, a" természeti egyenetlenség
ujra feléled, "s mindenki vissza esik a" természeti állapotba. Az ember"
jogait tehát a polgár" jogaitól nem lehet elkülönözni, vagyis inkább a
természeti állapotban semmi jogok nincsenek, hanem egyedül a" polgári
állapotban. A" franczia forradalom elég bizonyítványt nyujt az itt elmon-
dottakra, mert miután ott a" tengely , mellyen a" polgári egyesület ele-
mei nyugodtak, eltört, mindenki az önerő" súlypontjára esett visz-
sza, "s többé, a" mi lelkes volt, a" mi rendben és mértékben szeret fo-
rogni , nem tarthatta fel magát, mert mindinkább alá szállták a" pathe-
ticus erók, mellyeknek helyét állati erószak foglalá el, melly aztán a
physicai hatalom" minden kéjeivel zsarnokoskodott ").

Ha már csupán polgári társaságban élhet jogszerüleg az ember ,
úgy törvényeknek is kell létezni , mellyekben a" társaság és annak egyes
tagjai személyes és vagyoni bátorságok" kezességét fölleljék. A" törvé-
nyek" kútfeje ismét maga az ember , a mennyiben azoknak okszerüségét
az értelmes észnek kell kifürkészni "s meghatározni.

Hogy minden törvény istentől van, csak annyiban mondhátni,
mennyiben az eszmélő lélek már megfutotta a" bölcselkedés" stadiumait ,
az ember viszonyait a" kül természethez és a fő okhoz vagy egyedúlvaló-
hoz mint teremtóhöz megismerte, az erkölcsi világról való fogalmak"
birtokába eljutott. Lelki munkásságunk" kifejlődésének itt van tető-

1) A" franczia convent kihirdette az ember és polgár?" jogait, mikre többen lelkes
észrevételeket tettek, mellyeket olvashatni Girtannernél: Historische Nach-
richten und politische Bemerkungen über die französ. Revolution. Berlin, 1793.
Band II. lap. 290 és köv. Vesd össze Martiw értekezését a? revolutióról a"
Pölitz által kiadott Jakrbiicher der Geschichte und Staatskunst czímű folyóirat-
ban, 1829. sept, Mi főleg Girtanner" nézeteit közöltük a" természeti állapotról.

104 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

pontja, midőn egy részről a! szent vallás malasztja, más részről a" pol-
gári jogigazság eleven érzete társaságos intézeteinkben kifejlettek, az
ezekról való általános meggyőződés keresztúlhatá a! polgári testületet.
Illy eredmények magokban és észrevehetetlenül állanak elő az emberi
társaságokban , mellyeknek széles alapjain felvirágozhatik mind az a" mi
nemes és szellemi: a" bölcselkedő ész csak újba szerkeszteti a. már meg-
levőt, tudományos formába veszi az ismereteket, "s ezen rendszerezésnél
fogva isten után második alkotójává válik a" vallás, törvény és igaz-
ság kiszolgáltatásmódjainak, mellyek által vezettetik az emberiség ren-
deltetése" vég czélja felé.

A? jogtudomány" legkényesebb része az, melly a" büntetésekről
tanit; a" büntetésmódok közt ismét legkényesebb a halálbüntetés, mert
már magában a" halálról való fogalomban némi visszaijesztő, "s emberi
természetünket felborzasztó mutatkozik. — Megválni az élettől, lemon-
dani mindenról , mit e" földön megszoktunk, magában már szívepesztő
gondolat; hát még annak látása, mikor valaki embertársaink közül erő-
szakkal kivégeztetik, nem sokkal rettentőbb-e? midőn csak a" természe-
tes halállal küzdők iránt is szánakozás lep meg bennünket, "s gyötrel-
mei lelkünk mélyébe hatnak.

Ámde ha így van is a? dolog, hogy nemesebb részünk belső csen-
dülete felriad a" halálos büntetés ellen, a" hidegen fontolgató észben
emberiségünk egy más oldalról mutatkozik : melly az érzeményeknek
nem ismerheti el semmi parancsát olly tárgyakban, hol törvényességről
és igazságról lehet csak szó , hol az okok és okozatok komoly méltány-
lása kizárja a. kül benyomásoknak érzékeinkre hatását.

A" büntetési rendszerben könyörületesség, emberszeretet, szána-
kozás nagy szerepeket nem viselhetnek; ez gyakorlatilag is helyt áll,
elméletileg pedig még inkább kirekesztvék minden olly mellékes tekin-
tetek, mellyek nem szorosan a?" dolog" természetéből folynak.

Vizsgáljuk hát közelebbről a" büntetés" alapjait, s azok szerint
húzzunk következést a" halálos büntetés" megállhatása, vagy meg nem
állhatása felett.

Az ember minden nagy tehetségei mellett is korlátolt valóság, er-
kölcsi méltósága és szabadsága" érzetében szellemileg túl szárnyalhat a

A! HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL. 105

földieken , de földgömbjéhez kötve, anyagi részei? terhétől nyomatva a"
kivánságok, vágyak, és testi szükségek" örvényében is könnyen elme-
rülhet, "s e? kettős természeténél fogva tulságos tettekre vetemedhetik ,
mellyek által önnön , mint társaság iránti kötelességeit is, megsérti.

Illy tulságosság nyomai mutatkoznak az ember" tudományos ,
müvészeti , erkölcsi és állati életében, mert nem gondolja meg, hogy
a törvényszerűség és korlát egyedúli feltételek, mellyeknél
fogva véges valóság az igazság birtokába juthat. Tudjuk, hogy a! súly-
pont a" tengely" nem két szélső végén, hanem közepében van, "s még is
hajhászszuk két oldalon a" tulságot, miből megmagyarázhatók a" tudo-
mány" és müvészet világában azon különféle elvekkel megterhelt tanítá-
si módok és rendszerek, mellyek aztán gyakorlatilag torzképekké, 7s
annál törpébb alakokká fajulnak, minél inkább eltávozott lelkünk" mű-
ködése törvényes korlátja" eredeti mintájától.

Azonban az illy furfangos tulságok legnagyobb ártalmúak erküöl-
csi és állati életünkben. Minden vétek tulajdonkép túlság; a" vétkező
túl tette magát azon törvényszerű korláton, mellyet a! status a! maga
fennállhatása? biztositásául vont maga körül, s elkövetett vétkeért most
már számot vesz tőle.

A" büntetésnek itt fekszik egyik alapja, hogy törvénytelen tettért
kiki számolni tartozik. Azok, kik büntetési czélul ijesztést, intést,
boszuállást, kárpótlást, példaadást, védelmi kénytelenségét, vagy más
illy mellékes körülményeket adnak ki, csak látszó okokban keresik az
alapot, mert a" büntetés nem kivülről járul a" vétekhez, hanem annak
belsejében, vagy is természetében gyökeredzik. Az élet praxisais oda
mutat, hogy a vétek törvénytelen tett, melly úgy, mint vétek, nem
állhat többé meg, a" büntetés pedig ezen az igazságon alapult szükség-
képi eltüntetése és eltörlése a" törvénytélen tettnek, melly egyedül a"
vétekre vitetik; azért követi azt büntetés, mert azt megérdemlette, te-
hát törvény és igazság lehetnek csak fő alapok a büntetésben. Valamint
a" jó cselekedeteknek magokban már megvan saját becsök , szintugy lap-
pang a" vétkekben a" büntetési érdemlés , "s nem lehet a" büntetést jelle-
méból többé kivetkőztetni, hogy az , mikép a" vétek rosz tett, szintugy

106 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ERTEKEZÉSEK.

rosz ne legyen a" vétkezőre nézve is, azaz a" büntetés" jellemének is
rosznak kell lenni árra nézve, ki azt megérdemlette,

Már Aristoteles tanítá mind ezt. Ethicája gazdag lélektani és jog-
tudományi jegyzetekben. Ez a! nagy bölcs irja a többek közt: a" polgá-
ri társaságot az tartja fenn, hogy kinek kinek tette arányos mértékben
hason tettel fizettetik vissza. Ha kárt okoz valaki másnak , neki is kárt
kell szenvedni; hol ez meg nem történik, az, kit büntetlen meg lehet
sérteni, rabszolga, és status rabja 52)

Ez az arányos mérték már a" fő szempont, mellybóől a" fenyitői
jogtudománynak kiindulnia kell. Valamint a" vétkeknek megvagynak
fokozataik, ugy a" büntetéseknek is a" hozzájok mért osztályozatainak
kell lenni, mint ezt Horátz is írja:

- bad kes ks adsit
Regula peccatis , guae poenas irroget aeguas.

A" halálos büntetés helyessége megitélésében sem lehet e! fó
szempontot kikerülni , nem lehet más, közelről vagy messziről hozott,
de mindig távolabb álló momentumokra építeni, millyeket kivált a" meg-
téritési rendszert követők vagy poenitentiariusok követelnek, mert tör-
vény és igazság lehetnek csak a" büntetés alapjai, mellyek az arányos
mérték" hozzájárultával magok óvhatnak meg politicai tévedésektóől, "s
az érzelgés és ábrándozás" minden gyengeségeitől.

Ha elméleti úton tovább vizsgálódunk a" halálos büntetés termé-
szete felett, következő két kérdést tehetünk magunknak fel: 1) A" bün-
tetések általánosan törvényen és igazságon alapulván, lehet-e elmonda-
ni a" halálos büntetésról, hogy az törvényes és igazságos? 2) a" bünteté-
sekben a" tetthez arányos mérték levén a" fő szempont, lehet-e állítani ,
hogy a halálos büntetés a" vétkek" semmi nemével nincs illendő arány-
ban? Az első kérdés igen általános, de még is azt tenni szükséges, mert
ezen a" téren küzdenek leginkább, kik minden halálos büntetést eltöröl-
tetni kivánnak.

Főbb erősségeik ide mennek ki:

a) A" halállal büntetés igen kemény és szükségtelen, mert a" ta-

") Aristotelis Ethic. L. V. cap. 8.

NLG GKÉLntn a ne

s , a. , 7. -
A HALALOS BUNTETESRŐL. 107

pasztalás azt bizonyítja, hogy a" lágyabb nemű büntetéseknek épen olly
hatások van, mint a" keményeknek; a" képzelődés végre az illy szerfe-
lett kemény büntetésekhez is hozzá szokik, mint egy időben Francziaor-
szágban a" rablók és katonai szökevények" példája megmutatta , hol e/
két elharapódzott vétekre, azoknak meggátlására, halálos büntetést hoz-
tak be, de minden siker nélkül, mert azután is szintugy rablottak és
szöktek, mint az elótt.

Ennek oka igen természetes — irja Montesguieu — mert a!" kato-
na élete" koczkáztatásához hozzá szokott, azt megutálja, vagy még di-
csóséget is keres abban, hogy a" halált fel sem veszi; jobb lett volna —
úgymond — megmaradni a! régi törvények mellett, mellyek fül- és orr-
elvágást parancsoltak, mivel szégyen és gyalázat nagyobb természeti ösz-
tönök a! vétektól eltartóztatásra, mint a! halálos büntetés ").

Montesguieuvel annyiban kezet lehet fogni, hogy a becsületi ösz-
tönt éleszteni, nem pedig elfojtani kell a? polgárokban, "s ok nélkül meg-
keményíteni a büntetésmódokat ott, hol lágyabbakkal is czélt érhetni,
merő embertelenség. Az egész ellenvetés hátjnem a" halálos büntetés"
törvényessége és igazsága ellen van intézve, hanem inkább oda czéloz ,
hogy az arányos büntetési mérték a" büntetések ijjmegkeményitésével el
ne tévesztessék. Különben is maga Montesguieu másutt elismeri a" ha-
lálos büntetés" igazságos voltát embergyilkossági esetben, midőn irja :
E" büntetés" neme nagyon igazságos, mert a! törvény, mellyet áthágott ,
a" gyilkos" élete"? bátorságáért is volt hozva "").

b) Beccaria és Cimmaroli a" zsarnokságban keresik a" halálos bün-
tetések" kútfejét. Szerintök az élet fentartása leghatalmasabb ösztön az
emberben , "s ezt a" jogot semmi társaság el nem törölheti, mellyról az
ember le sem is mondhatott, mikor társaságba lépett. A? bünös" kivég-
zése nem is büntetés , mert a halál magában nem természeti rosz, mitől
irtózni kellene, az attól való félelem csak a" homályos fogalmak és bal-
itéletek eredménye. A" halált erkölcsileg sem lehet rosznak mondani:
a" bölcsek azt úgy tekinték, mint fájdalmaink" könnyebbségét ; közönsé-

1) De FV esprit des Lois, livre VI. chap. 13.
99) DSL tÉKE Veeli "2

JA TROT RV Ve 14

108 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ges émber csak megtébolyodik általa , "s nem alkalmatos kivégeztetésekor
erkölcsi behatások? elfogadására. De a példa nemis hasznos, mivel a
nézők elfelejtkeznek a" vétkesról, benne csak a szerencsétlent nézik,
kinek nagy szenvedést kell kiállani, azért Cimmaroli halálos büntetés
helyett örökös fogságot javasol").

Az itt felhozott okoskodás is nagy részben hiányos, és ellen-
mondásokkal telt. . Örökös fogság annyi, mint örökös polgári halál, te-
hát rövid halálos büntetés helyett, egy hosszú, kinokkal teljes, még is
polgárilag halálos, büntetés fogna helyt, a" mi igazán mértéken túli ke-
gyetlenség lenne. Továbbá, ha az élet fentartása leghatalmasb ösztön
az emberben, mi módon lehet követelni, hogy a haláltól nincs mit fél-
ni? a" mi ellenkezik a! tapasztalattal is.

Ha mélyebben néztek volna ez irók a. dologba, könnyű vala át-
látni, mikép a" halálos büntetés nem egyéb, mint a" földi lét feláldo-
zása, hogy a? szellemi megmentessék: mert az idő szerintinek engedni
kell az örökös előtt. Minden halálos büntetés annak bizonyitványa,
hogy csak a" szabad és okos akarat létezése az igaz lét, más létezés
nem lehet azon kivül, mert a" bünben lét csak tagadó oldala az igenle-
gesnek.

Természetesen nem minden bün halálos, de ha van csak egy is
halált érdemlő, úgy a büntetési jog magát igazságban nyilvánitja ki,
mert minden bünben a büntetést érdemlés meglevén, a? bünös is a" ma-
ga jogát szintugy megtalálja a büntetésben, mint a" társaság; még azon
esetben is megtalálja, ha életével kell eltörleni a" vétket; mert az által
a" maga véges elromlott valóságából, mellynek megitéltetése által vége
szakad, a szellemi örök létbe költözik.

Mi a" példaadást illeti, a mint felebb láttuk , az nem alap a" bün-
tetésben, hol csak törvényesség és igazság eszméi vezethetik a" tör-
vényhozó és birói hatalmat.

c) A" búnös javulását eszközleni akarók vagy poenitentiariusok
semmit sem akarnak tudni fenyítői durva testi büntetésekról; elégséges-

1) Traité philosophigue et politigue de la peine de Mort, par Cimmaroli. Man-
tua , 1789.

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL. 109

"

nek vélik, ha a" bünös személyes szabadságától megfosztatik , "s e" mó-
dot is Lukas nem akarja büntetésnek, hanem eltartóztatás" eszközének
neveztetni.

" Úgy hiszik, hogy a" szabadságtól megfosztás? idejének legnagyobb
és legkisebb mértékben meghatározása által a" fényítői jogtudomány" ve-
leje ki van merítve, "s a biróra hagyják, hogy az bűnfokozat szerint
határozza el az időt, meddig legyen elzárva a bűnös. Fő dolognak tart-
ják a" bűnös" megjavulásában az egyedül lételt, melly úton Pennsyl-
vaniában a" legelvetemedettebbek is magokhoz tértek, "s mit a" louisianai
tanács is Livingston" ajánlatára elfogadott. Lukas, egyik fő ajánlója e
javitói rendszernek, nyolcz évre teszi az elzárás" maximumát, mert Pari-
set szerint a" tiz évi elzárás Éjszakamerikában már a" halállal egyenlő
büntetésnek vétetik.

Azt kivánják a javítók , hogy a bűnös ne lépjen egyszerre visz-
sza a" társaságba, hanem fokonként kell lágyítani fogságát, a" mint a" ma-
ga javulásáról reménynyel biztat, "s ha kiszabadúl is, egy darabig felvi-
gyázat alatt maradjon ").

Ezek mind szép álmak , csak az kár, hogy nem mindig kivihe-
tők, mert nem czélszerűek.

A" vétkek" minden nemére egy büntetési módot használni, ma-
gában már ki nem elégítő mód; mert a vétkek és polgári megbüntetés
közt valami belső, szükségképi összefüggés nincs, ha csupán csak a" fo-
ganatokra tekintünk. Az emberi természetek"? különbségéhez képest a
büntetések is különböző hatással vagynak ; az egyenlő büntetésmód hát

1) Lukas" könyvének német forditása: Vom Strafsystem, und der Abhaltungs-
theorie ün Allgemeinen, von der Todesstrafe insbesondere, von Karl Lukas,
Advocat des königl. Gerichtshof zu Paris. Übersetzt von Konrad Samhaber.
Darmstadt , 1830. E" tárgyra tartoznak még: Ducpetiaur: de la peine de
Mort. Bruxelles, 1827. Bentham: Theorie des peines et des recompenses.
Brugelles , 1829. William Roscoe: Über sittliche und bürgertiehe Besseruug
der Verbrecher mittelst des Poenitentiür - Systems , übersetzt von Spangenberg.
Leipzig, 1827, Groos Friedrich: Der Skepticismus in der Freiheitslehre in
Beziehung zur strafrechilichen Theorie der Zurechnung. Heidetberg, 1830. —
Ellene irt Jarcke: Die Lekre von der Aufhebung der Zurechnung durch unfreye
Gemüthszustaende. Berlin, 1829. Ez Groos régibb munkáját taglalja.

4 biga

110 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

.

czélját is tökéletlenül érné el. De máskép is a! csupa javitási theoria
magában elégtelen mód, mert a büntetést nem lehet jelleméből, hogy
az rosz ne legyen a" bünösre nézve, kivetkőztetni, a" mi pedig e" tani-
tásmód szerint megtörténik. Eltörli továbbá e" rendszer a vétek és bün-
tetés közti szükséges arányt, melly nélkül igazságos fenyiítói törvénya-
dás fel nem állhat, mert e" theoria szerint nem a" vétkezés fokozata
szabja ki a" büntetést, hanem a" bűnös" jövendő maga-megjobbitása , te-
hát olly tett, melly a" más elkövetett rosz után áll be, "s azzal épen azért
semmi összefüggésben nincs: így a legvétkesebbek sokszor kevesebb
ideig záratnának el; a" hizelkedés , tettetés és álnokság az által élelmet
kapnának. Nem is szükség említeni, mi nehéz az illy javaslatok" kivite-
le, mert ki is vinne arról számadást, még pedig hitelesen, hogy ki,
és mikor kezd megjavulni? Hol itt az ellenőrség? Helyeselnünk kell
azért Abegg" észrevételeit az illy elzárási elvre nézve; hogy az bünteté-
si alap nem lehet; mert, úgymond, a szabadság" elvételével arról is gon-
doskodni kell, hogy a" bűnös, ha csak lehet, megjavulva lépjen vissza a"
társaságba, de e" tekintet meróben más, mint a" mit a" törvényesség pa-
rancsol, mert valamint a" bizonyossá lett megjavulás meg nem rövidít-
heti az egyszer igazságosan kimért büntetést, szintugy meg nem hosz-
szithatja azt a meg-nem-javulás. A" hivataltól megfosztás , fényesb mél-
tóságok" viseletére alkalmatlan volt; azon szükségesség" következményei ,
hogy csak hivatalra méltó személyekre lehet ollyasmit bízni, mellyel a?
javulásnak semmi köze nincs, mert a megjavult tolvajt sem lehet többé
pénztárak mellé állítani, valamint a" megvesztegethetőt, habár megja-
vult is, bíróvá tenni nagy hiba volna. Szinte így van a" dolog a" gyil-
kosra nézve: azon remény, hogy többé nem fog ölni, az igazság ki-
szolgáltatásában gátot nem vethet, mert az eszmék" hatalma parancsol
physicai életünkkel, "s épen e? közönségesen megismert parancsnokság-
ban fekszik a" törvényes igazság moralitása ").

Eddig Abegg. Hozzá adhatjuk még azt is, hogy midőn Beccaria,
Roscoe, Bentham a" halálos büntetés ellen kikelnek, sokat bizonyítván
ellene, épen azért semmit sem bizonyítanak ; mert a" status" legközeleb-

1) Abegg" könyve: Die versckiedenen Strafrechtstheorten. Neustadt an der Oder,
1835. Gazdag szellemdús észrevételekkel.

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐL. 111

bi czélja az, hogy magát és tagjait biztosítsa a? vétkesek ellen, minden
büntetésben ezen jogi igazság levén az alap, ha más módja nincs a" sta-
tusnak maga biztosítására , halálos büntetéshez is foghat, még pedig tör-
vényes jogánál fogva: csak akkor lehetne a" halálos esetek" megritkításá-
ról szó, ha a status más úton is elérhetné a" bátorságot, "s jól elrendelt
fogházakat állítana fel, mellyek nem csak a köz bátorságot megadnák ,
henem mellékes czélokat is, millyen a" bünösök" javitása, eszközlenének.
Mig helyes fogházak nem készülnek, szó sem lehet a? halálos bünteté-
sek" általános megszüntetéséről; "s még akkor is fenmaradna azon kér-
dés, valljon az arányos igazságszolgáltatás némelly, habár kevés számu
esetekben nem kivánja-e szükségkép e" büntetésmód" további fenma-
radását.

d) Van még egy más erőssége is a" javítni akaróknak, melly ab-
ban áll, hogy a cselekedetek belső morálitását soha teljes mivoltában
kipuhatolni nem lehet. Nevezetesen Roscoe és Bentham azt mondják ,
hogy az észre nézve mindig megfejthetetlen füladat marad a? vétek és
büntetés közt arányos fokozatot kiszabni. Ennyit némileg már Kant is
tanított, midőn elveire támaszkodva a" mi tulajdonitásainkat meróben
tapasztalatiaknak állítá, úgy hogy a cselekedetek" belső becsére nézve
nem tudnók elhatározni, mennyi abból a? szabad akarat, mennyi a? ter-
mészet és véralkat munkálata ").

De mind ezekre nem nehéz a! felelet, mert ha Bentham , Roscoen
. építve, azért fogadá el a javító rendszert, mivel a" büntetési arány? felada-
ta megfejthetetlen , abból nem az következik, hogy nincs helye a halálos
büntetésnek, tehát egy új theoriát kell életbe léptetni; hanem az, hogy
értelmi munkásságunk" körét a problema megközelítésében, "s bár csak
résziben megfejtésében is kell foglalkodtatni , "s a kérdésnek végre is oda
kell kiütni, valljon mellyik elébbvaló, a" régi vagy az új theoria? az-e,
melly szerint a vétek és büntetés közti minden arány felbomlik , vagy
legalább tagadtatik, vagy az, melly igyekszik az arány" helyességét ki-
találni, "s közeledni a? tükélyhez?

Ezen rövid felvilágosítás után most már átmehetünk a" második

fő kérdésre is.

t) Kritik der reinen Vernunft. Riga, 1787. lap. 579.

142 TI. PHILOSOPIIIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Hogy különbség van a" cselekedetek közt, azt az emberiség" jó-
zanabb része hiszi és tanítja; mikép meg van az is ismerve , hogy belső
erkölcsi érzéseinkben fekszik már az alap, mellynél fogva némi különb-
séget magunktól is tehetünk a! jó és rosz közt. Mindig kevesebb a" bú-
nösök" száma akármelly társaságban, mint a" nem bűnösöké, ez olly adat,
mitól elállani az életben nem is lehet. Í

A" vétkek hosszú lánczsorán keresztül menve, "s egyszersmind
a fenyitői jogok" történeteit megkérdve, úgy találjuk, hogy minden idő-
szakban, minden nemzetnél főbenjáró vétkek" osztályába soroztattak
némelly tettek, mellyek a? status"? alaptörvényeit megrendítették; "s ha
kérdezzük , miért tették ezt a? törvényhozók, utóljára is oda jutunk el
vizsgálatainkban, hogy azoknak igazságáért a mindennel köz erkölcsi
érzés kezeskedett.

Hogy sokszor történtek visszaélések is az illy főbenjáró vétkek"
megszaporításában, "s a. zsarnokoskodásig lealacsoniták magokat né-
mellyek, még pedig az uralkodás" minden formájában, bizonyos; dea
visszaélések magokban már tulságok , "s azokért elébb vagy utóbb meg
kell lakolni.

Nem lehet itt czél a magány polgári és status politicai vétkek"
fő és al osztályozatait előadni; csak az lehet kérdés, lehetnek-e egy
vagy más osztályban olly elkövetett vétkek , mellyek halált érdemelnek ,
még pedig az igazság arányos mértéke szerint.

A" szántszándékos gyilkosságokra szinte köz megegyezéssel halá-
los büntetést rendeltek a" régi és újabb fenyítő törvénykönyvek, "s ba-
jos volna megmutatni, hogy azok nem az igazságról való erkölcsi érze-
teinkben, "s a józan ész" szoros követelésében alapulnak. Gondosan
kimondá a romai törvény illy esetekben az elvet, hogy a ki megszegte
a" statuskötési alkut, nyakáról a? viszonyos felelőség? terhét azért le nem
rázhatja : is, gui renunciavit societati, liberat socios suos, se autem ab
illis non liberat.

Most már azt kérdem, ellenkezik-e azaz igazság fogalmával vagy
erkölcsi érzetünkkel, hogy ki mást szántszándékkal fosztott meg életé-
től, a" magáét is elveszítse? Hiszen itt csak az az axioma mondatik ki:
a" fizetésnek és visszafizetésnek kölcsönös mértékben kell megesni. Még

kk A S 5 "en 113
A HALALOS BUNTETESROŐL. 3

kisebb - fontosságu esetekben is követjük ezt az axiomát, miért kellene
attól a" legfontosabban elállani?

A? statuskötési alku? természetében mélyen fekszik annak oka,
ha nem volna is nyilván kimondva, hogy minden egyes polgár tartozik
egy arányban kezeskedni más polgártársai élete? bátorságaért , mert ez
az egyedúli alap, mellyen a" kölcsönös viszonyok fennállhatnak, külön-
ben visszaesnénk a" természeti függetlenség" állapotjába, a mitól épen
megválni emberi jogainknál fogva köteleztetünk. Aegyptusban hajdan any-
nyira ismerték ez axioma" fontosságát, hogy halálos büntetés alatt tarto-
zott mindenki segitségül menni polgártársának, ha azt valaki erő-
szakkal megtámadta ").

Ha már az élet fő java az embernek , az, ki attól törvénytelenül
foszt meg, nem csak kezességi kötelességeit sérti meg , hanem. a" társa-
sági testület ótalma alólis kihúzza magát, mert ön ügyében birásko-
dik, még pedig az állati erószak" utálatos elvetemedettségével. Arra néz-
ve kit megölt, a" kár" helyrehozhatatlan: úgy kivánja hát az igazság ,
hogy tettéért aránylag meg is lakoljon. Ha már életét meghagyjuk, s
bizonyos évekig bezárjuk, minden bizonynyal aránytalan lesz a" bünte-
tés , igazságtalanok leszünk ahhoz, kinek életéért a társaság in solidum
kezeskedett. A" gyilkos már vétke? nagyságánál fogva eljátszotta életét ,
ót többé, a" törvények" szigorú értelmében, polgárnak nem lehet tekin-
teni; túltevén magát a" társasági körön, úgy nézetik mint nem létező ,
"s az van még hátra, hogy ő isa" megbüntetésben törvényes jogát föllelje,
a mit csak úgy lelhet meg, ha a" vétkével eljátszott, időszerinti létből

is az örökös létbe átmegy , tehát megromlott állapotját romolhatatlan-
nal váltja fel. )

Ide alkalmazhatók épen Seneca" velős mondásai: ultima supplicia
sceleribus ultimis ponat, ut nemo pereat, nisi guem perire etiam pec-

t) Diodorus Siculus L. I. Lásd Mózses? elszökéséről is Aegyptusból, hogy ott em-
bert ölt: Buddaeus Hist. Eccles. T. I.pag. 593. Wall különösen dicséri Aegyp-
tus" polgári törvényei" czélszerüségét: koldus, heverő ott nem voltak, az esket

megtarták , pénzbüntetésről , kínpadról nem tudtak semmit, 1. Gesch. der Mor-
gent. Sprachen , lap. 379.

114 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

cantis intersit ; ismét: non enim nocet , sed medetur specie nocenti, nec
ulla dura videtur curatio , cuius salutaris effectus est ?").

Ezen egy, itt kiemelt példa az emberülésról, úgy hiszem, elégséges
annak megmutatására , hogy vagynak esetek , mellyekben a" halálos bün-
tetés illendő arányban állhat az elkövetett vétekkel. Az aztán más kér-
dés, valljon kegyelem útján, vagy a" halál félelme? kiállásával meg lehet-
e menteni a" bűnös" életét? Ezen körülményekről mindenik status ön-
szelleme szerint szokott rendelkezni; jelenleg csak arról lehetett szó ,
valljon a" halálos büntetés az általános igazság és törvényes jogosság sze-
rint megállható-e? Hogy megállható, a codificatiókő gyakorlati oldala is
nagyjában bizonyítja, és ha valaki ellenszót tenne, Aristotelessel fele-
lek: hogy az emberek" köz megegyezése bizonyos vélemény felett leg-
biztosabb bélyege az igazságnak , ki e. mutató okot nem fogadja el, ne-
hezen fog jobbat a" maga állítása mellett felhozhatni: a" közönséges theo-
riákat elébb az élettel, "s a" gyakorlat eredményeivel kell összevetni, 75
ha megegyeznek az eseti adatokkal, "s valódi következményekkel, úgy
azokat igazaknak tarthatjuk, ellenkező esetben félre kell vetni, mint
üres csevegéseket "").

Midőn itt kitelhető rövidséggel a" halálos büntetés" megállhatása
mellett szólottam, koránt sem volt czélom a" javitók?" sok részben nagyon
is szellemi oldalról felfogott más nézeteiket megvetni, sót úgy hiszem,
hogy ezután a" törvényt hozóknak több gonddal kell tanúlni a" fenyitói
jogtudomány" ujabb literaturáját , mellyben igen sok hasznos eszmék van-
nak már kifejtve mind a!" codificatió" , mind a? birói eljárás" tárgyában.

Különösben szép és nagy a térmező, mellyen a" javitni akarók
segitni akarnak a" szenvedő emberiség állapotján, mit a" csupa fenyítői
törvények meg sem orvosolhatnak, mellyeknek elégtelenségét az élet
gyakorlati oldala is megmutatta, "5 mind inkább kezdjük azon egysze-
rú igazság erejét átlátni, hogy jobb a bünnek elejét venni, mint
később azt megbüntetni. Ezen egyszerű igazság érzetében szó-
noklá Cicero a kegyetlen Cinnáról: cur ommium crudelissimus tam díu

t).-BDedrapi Ievei5,
1) Aristot. Ethic. L. VIII. c. 9.

A" HALÁLOS BÜNTETÉSRŐI.,. 115

Cinna regnavit? at dedit poenas: prohiberi melius fuit, impediregue ,
ne tot summos viros interficeret , guam aliguando poenas dare ?).

Ennek következésében fejlenek ki minden statusban a jó rendór-
ségi intézetek , mellyeknek feladása a" vétkezésre való alkalmakat minél
inkább megritkítani, hogy ne kénytelenítessék a" status mindig véres
fegyverrel dühöngni bünhödő polgárai ellen.

De még a jó politia és fenyítói törvények sem elegendő eszkö-
zök a status" kezében az emberiséget mindenben vég rendeltetése felé
vezetni, ha fő gondját a lelki müveltség" kifejlésére nem fordítja, ha
polgárait a jó erkölcsök és erény"? tiszteletére eleve nem szoktatja: ez
az egyedüli útja akármelly status" apothcosisának, mert mikor tudomá-
nyos műveltség és jó erkölcsök vallásos érzéseinkkel kézen fogva terjesz-
tik az üdvös felvilágosodást, akkor a" status nagy léptekkel siet arany
kora elébe, Js ha addig irusi szegénységgel küzdött is, magából kifejt-
heti a belső erót , melly lelki mint földi kincseket mennyei hatalommal
varázsol elő.

1) Cicero de natura Deor. L. III. e. 32.

Bá. TEVE: Va 15

IV.

A? MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME.

A ELŐADTA),
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ,
A" XI. NAGY GYÜLÉSBEN , AUG. XXVII. MDCCCXL.

SZONTAGH GUSZTÁV.

Propylaeumokat írtam, Tekintetes Társaság! a" magyar philosophiához ,
kimutatni törekedvén a" philosophia" állapotját , "s azon feltételeket, mik-
hez annak köztünk megállapítása s önálló müvelése kötve van. Elfogu-
latlan birálók, "s ha a munka" gyors elkeléséből következtetnem szabad ,
a közönség is, helyben hagyák a Propylaeumokat, de a magyar philo-
sophián többen fennakadtak: philosophusaink" Nestora Fejér György, ki,
ifjusága" behatásaitól vezetve, bő olvasottsága ellenére, a XVIII. szá-
zad" német philosophiájából még most sem tud kigázolni, "s a pozsonyi
lapok" philosophusai, kikról a mindentudó képes megmondani, milly
philosophiához tartoznak. Vádaikra, mivel meggondolatlanul ejtvék,
nem feleltem, s itt, illy tudós és lelkes körben, ezt még feleslegesebb-
nek tartom. A" tisztelt társak emlékeztetésem nélkül is tudják , mikép
e" tekintetben csak a tudós világtól közönségesen elfogadott nyelvszokást
követém, melly szerint önállóságra felvergődött philosophiai literatura
azon nemzet nevével bélyegeztetik, mellyhez tartozik, "s így német ,
franczia vagy skót philosophiai literatura helyett, rövidebben német,
franczia vagy skót philosophiáról szólunk; melly szokástól, a magyar
philosophiai literaturára nézve, sem tehetünk kivételt; "s azt, ha majd
teljesebben "s önállóbban felvirúl, máskép nem fogjuk nevezhetni , mint
magyar philosophiának.

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME, 117

Említett könyvemben ezen magyar philosophiának csak felté-
teleit fejtegettem; most szándékom valósitására egy lépést tovább te-
szek: kitüntetem alapelveit "s jellemét egész terjedelmében, tehát nem
csak elméleti, hanem aestheticai s gyakorlati tekintetben is,
"s ezt nem egyedűl egyedi szempontból , hanem a" társaságra — álloda-
lom és egyházra — nézve is, következésképen, mint szükség és kell,
belé foglalva a" politicai tudományokat "s neveléstant is. Jellemzésem pe-
dig rövid leend, mint ezt a" szóbeli előadásnak kimért idő kivánja; de a
mellett, tehetségemhez képest, elhatárzott rajzú, hogy physiognomiája
sajátságában világosan kitűnjék. Az egészet pedig méltóztassék a Te-
kintetes Társaság javaslatnak tekinteni, vagy bár indítványnak, melly
megitélés "s netalántáni elfogadás végett terjesztetik elő; mert jól tudom,
hogy a. magyar philosophiának megállapítása "s müvelése nem egyes
író, hanem a" nemzet" összes philosophiai értelmiségének feladása.

I. Az igaznak philosophiája.

Kútfejeit s elveit a Propylaeumokban érintém , itt azonban kü-
lönböző szándékom és czélom szerint, a!" színt és világosságot máskép
kell elrendelnem.

Amott tudnillik mindenek előtt kitüntettem a philosopháló
helyzetét korunk" philosophiájával szemközt. Ezen philosophia nem
csak minden müvelt nemzetnél más , hanem majd minden egyes philo-
sophusnál is, mód- és rendszerre nézve. Illy körülmények küzt meg-
gondolatlanúl a" philosophia? müveléséhez fogni nem lehet. Elébb a" sok
közt az igazit ki kell választanunk, "s hogy azt tehessük, előlegesen
a" philosophiának tárgya, czéljai, kútfejei "s igazságának feltételei iránt
kell tisztába jőnünk : szóval azon kellékek iránt, mik helyességét bizto-
sítják.

Mi tehát a! philosophia tárgya és czélja? Ez kiviláglik lege-
gyetemibb feladatunkból e" földi pályán. Az ember eszes, öntudattal bí-
ró, szabad lény; neki tehát rendeltetését teljes eszmélettel , szabadon "s
az észtől vezettetve, kell valósítania.

De hogy ezt tehesse, rendeltetése iránt elébb teljesen el kell iga-
zodnia, azaz lénye" törvényeit és czéljait ismerni. "$ im ez a" philoso-

A5"

118 II. PHILOSOPITIÁI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

phálás" feladata, melly ennél fogva minden , szellemi önállóságra megért
embernek legegyetemibb "s legfőbb tárgya. Czélja e? szándék" kivitelébén
áll, tadniillik munkásságunknak ezen eredeti törvényeinkkel és czél-
jainkkal való tettleges összeegyeztetésében, szabad, okokon alapuló ön-
elhatárzás által; mert csak így élhetünk "s munkálhatunk természetünk-
kel összeegyezőleg, csak így létesíthetjük törvényesen rendeltetésünket.

A" magyar philosophálónak ennek következtében mindenek előtt
a scepsis örvényétől kell óvakodni; mert ez szándékát mindjárt kez-
detben lehetetlenné tenné. Ha általában nincs igazság, hogy jusson szi-
lárd meggyőződéshez ? , Ez azonban magában ellenmondás; mert minél el-
határozottabban tagadjuk az igazság lehetségét, annál kétségtelenebb ,
min elvünk szerint, vítatásunk" helytelensége. Ha általában semmi sem
igaz, úgy bizonyosan állításunk sem az. De gyakorlatilag is lehetetlen ,
hogy az ember a" scepsis mellett megállapodjék ; mert munkálnunk kell,
akarunk vagy nem, "s ennél fogva így vagy amúgy meg kell győződve len-
nünk ; mert ismeret által meg nem előzött, semmiféle meggyőződéstől
nem határozott cselekedet az emberi természettel ellenkezik. A" philoso-
pháló tehát a kétkedést csak némi mérsékkel, mint ovószert használhat-
ja, hogy meggyőződéseit elégséges okok nélkúl , hirtelenkedve s köny-
nyenhivőleg meg ne határozza.

"S mivel a" philosophia czélzata, mint láttuk, gyakorlati; ova-
kodni fog at magyar philosopháló továbbá, nehógy a" philosophiát me-
ró elméleti tudománynyá alacsonítsa le, mint ezt az újabb német
szemlélődési philosophia tette. A" philosophia lényegesen életbölcseség ;
"s mihelyt nem az , téveszti czélját.

Mik továbbá a" philosophia kútfői? Hogy szellemi életünk"
törvényeit "s czéljait megismerhessük, mindenek előtt minmagunkat kell
észlelnünk, szellemünk" gondolkodási, érzeményi "s akarati tünemé-
nyeit; mert a" mit nem veszünk észre, arról nem gondolkodhatunk , azt
tehát teljességgel nem is ösmerhetjük meg. Ez fő pont, mellyet mindig
sem előtt kell tartanunk. A" magyar philosophia, mint látszik, a" he-
gelismus" rationalisticai túlságaival szemközt fog kifejlődni: szükség te-
hát, hogy azon régi tételt: zihil est in intellectu, guod non" antea fuit
in sensu, százszor ismételjük, természetesen Leibnitz" kiegészítésével :

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 119

excepto ipso intellectu; mert a" gondolkodás, érzés és akarat törvényei
eredetiek. Az minden kétségen kivüli tapasztalás, melly az egész német
szemlélődő philosophia" dialecticai szemfényvesztéseit ellenmondhatlanúl
puszta eszményi formasággá változtatja át: hogy a! siketen vagy vakon
szülöttek hangokról és színekról soha és semmiképen a" legkisebb kép-
zeletet sem nyerhetik, tehát még kevésbbé a! zenéről vagy festészetról ;
ők e tekintetben általában tudatlanok , "s tudatlanságok orvosolhatatlan.
A" tárgy" észrevevése tehát philosophálásunk" menetében az első perczenet
(momentum) , a? felette való gondolkodás, a" reflexio vagy szemlélődés,
a" második. Szellemünk szintúgy fogékonyság, mint önmunkás-
ság; "s ezen elemek? egyike, magában , különszakadva a" másiktól , nem
adhat valóságos (realis) ismeretet, hanem csak mindkét elem együttvé-
ve; mert az ismeret előre felteszi a tárgy" észrevevését, mellyet meg
akarunk ismerni, és az alanyt, munkásságával, melly azt megismeri.
Az empirismus rationalismus nélkúl tehát nélkülözi a megismerő alanyt ,
a rationalismus empirismus nélkúl a" megismerendő tárgyat: "s így mind-
egyik különválva, magára, semmit sem ismer meg s nihilismusba sülyed.
Ezen tagadhatatlan igazság vezérfonalom, mellyet minden mód-.s rend-
szereken keresztűl szövök, "s helyességét minden oldalról kétségtelenné
tenni igyekezém. A" magyar philosophia" módszere tehát egyedűl a 1 é-
lektani lehet, melly ismeretünk" mindkét elemét egyesíti, a tárgy-
gyal eszünk törvényeit, a tartalommal a formát. §Seza
philosophálók" többségének módszere is, melly által tehát philosophiánk
a" világphilosophia" fő irányzatával összeegyezésre jut.

Hogy azonban a" magyar philosophia az egyoldaluságot kikerúl-
je, nem elég hogy csupán az empirismus és rationalismus" félszegségeitól
ovakodjék; neki összes, tehetségeink harmoniai munkás-
ságán kell alapúlni; mert csak így magyarázhatja meg az egész em-
bert, önmagával egyezőleg, teljesen és igazán." j

Az ember lénye tudniillik harmoniai egység, mellynek munkás-
ságában mindig valamennyi tehetségei vesznek részt, ez vagy amaz, a
tárgy különbsége szerint, főleg "s közvetlenúl, a" többi mellékesen és
közvetve; de mindig közelebbről vagy távolabbról mindnyájan összesen.
Törvényes munkássághoz tehát nem csak valamelly tehetség" munkásságá-

120 II, PHILOSOPHIAI-OSZTÁLGYI ÉRTEKEZÉSEK. —

nak összeegyezése ön törvényeivel és czéljaival szükséges, hanem a töb-
biekével is, máskép tehetségeink munkásságokban egymást zavarnák s
harmoniai egész lehetetlenné válnék. Ha p. o. szemlélődésünk" eredmé-
nyét a" tapasztalás meghazudtolná; vagy ha elméleti állitásaink az erkölcs
parancsaival, vagy a" vallás" eredeti eszméivel összeütköznének: akkor
azokat törvényeseknek "s igazaknak nem tarthatnók. Ezen igazság azért
felette fontos, mivel alanyi criteriuma az igazságnak, s egyet-
len, mellyel bírunk. Tárgyilagos nincs.

Képzeleteink tudniillik nem bírnak teremtő erővel, sem a tár-
gyak magok; a" mellett min tehetségeinkből ki nem léphetünk, hogy azok-
nak összeegyezését a" tárgyakkal (mi tárgyilagos igazság) valami más is-
meretmód által megitélhessük. Ezen körülmények közt tehát alanyi prú-
bára szorúlunk: szemlélődésünk" eredményét egy felül az észrevevéssel ,
másfelül értelmünk" logicai törvényeivel hasonlítjuk össze, s ha mind-
kettővel összeegyezik, ismerettehetségünk" törvényeivel öüszhangzásban
van. De ez nem elég; a" próba teljessége megkivánja, hogy eredményünk
többi tehetségeink" törvényeivel és czéljaivalis összeegyezzék : a! szép-
nek, jónak, "s a vallás" tehetségeivel. Ha ezen ellenőrködő próbát is
kiállja, akkor eredményünket törvényszerűnek, igaznak tarthatjuk.

Eredeti törvényeink tudniillik magokban igazak és csalhatatlanok.
Csalódás csak ott lehetséges, hol szabad önkényünk befoly, tehát semmi-
képen nem eredeti hajlamainkban, miket a" természettől nyertünk. Min-
den lény akkor él s munkálódik úgy mint rendeltetése kivánja, akkor
magában igaz és jú, ha munkássága természetének törvényeivel összeegye-
zik, mert a mi törvényszerű, az czélszerű is. Ezen törvény- "s czélsze-
rüségtől a természet lényei el sem is térhetnek, mert a! szükségesség
törvényéhez vannak kötve; az embernek, mint szabad öntudatos lény-
nek, ellenben ezen törvény- s czélszerüséget esze "s akaratja önálló 7s
uralkodó hatalma által el kell nyerni, hogy gondolkodva "s cselekedve,
belsejével összeegyezőleg, rendeltetését valósíthassa , önmagával, az em-
beriséggel, természettel és istenével békében, tökéletesúlve "s töké-
letesítve, boldogúlva "s boldogítva, megelégedetten "s hasznosan élhessen,
"s nyugalommal és üdvözúlve halhasson. Ez fő czélja az igazi philoso-
phiának , erre kell czélszerű útmutatást adnia, hogy valódi életbülcseség-
gé váljék.

A" MAGYAR PHILOSOPHIA ALAPELVEI ÉS JELLEME. 121

De térjünk tárgyunkhoz.

, A" csalódás, mondám, nem ered tehetségeink" eredeti törvényei-
ból. Ez iránt nem is kétkedik senki; kiki valóságnak tartja azt, a" mit
lát, hall stb., kiki eszmélve vagy eszméletlenűl használja, követi gon-
dolkodási, érzési és akarati törvényeit; mert azon hit velünk születik ,
hogy eredeti tehetségeink és azoknak törvényei igazságosak, hogy azok
bennünket meg nem csalhatnak. "S im ezen hit minmagunkhoz minden
bizonyosságnak végső alapja. Döntsd fel ezt, "s az emberben és kivúle
minden ingadoz. Gondolatban a! tévelygés , cselekedetben a" vétek nem
ered tehát máskép, mint szabad akaratunk" önkénye által, midőn gon-
datlanság vagy henyeségből, nem észtól vezettetve, hanem szenvede-
lem "s önségtől ragadtatva, lényünkő törvényeit nem méltatjuk, vagy
azokat fonákul alkalmazzuk: tehát helytelen itélés és oktalan
akarás (önhatárzás) által. Ellenben ha gondolkodásunk "s akaratunk
ön törvényeivel "s egymással megegyezik: akkor törvényes, igaz és jó;
eriteriumára nézve ugyan egyedül alanyilag, mint törvényszerű münkás-
súg; de tárgyilagos igazsága "s jósága épen ezen törvényes munkásság ál-
tal van biztosítva, "s magától értódik , ez iránt minmagunk "s eredeti te-
hetségeink iránti közvetetlen hitünk tesz bizonyossá: azon hit, melív
minden emberi kebelt lelkesít, "s a kétkedést kizárja.

Mind ezt más szempontból még világosabban lehet megmutatni ,
s szükség is hogy tegyem, mert e" tárgy felette fontos, a philoso-
phia igazságának feltételeit magában foglaló. A" philosophá-
lónak alapszándéka , jegyzém meg mindjárt beszédem elején: magát
okoknál fogva az iránt meggyőzni, mi igaz és jó, hogy ekkép elméleti
és gyakorlati munkásságát törvényszerűúleg elhatározhassa. Ezen okokat,
bizonytalan ismeretre nézve, más bizonyos ismeretekből kell következ-
tetnie. . Működése folyamatjában mindazáltal meggyőződik , hogy min-
den ismeretnek bizonyossági oka az ismereten kivúl nem létezhetik ,
mert így minden ismereteink, okaikra nézve, végtelen bizonyító sor-
ban egymástól függenének, és az utolsó, mindent befejező igazsági ok
sehol sem volna található. A" philosopháló tehát ennek következtében
meggyőződik, hogy szellemünkben közvetetlenül, magok által, bizo-
nyos igazságoknak kell létezniök, miknek igazság-okai önmagokban van-

122 IT. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nak, és további bizonyításra nem szorúlnak; mik tehát mindenki előtt
önmagok által bizonyosak, mihelyt a tárgy, fogalom, vagy eszme ve-
le közültetik ; "5 mellyek, mivel eredetiek és nem szerzettek, az emberi
önkénytól mentek, és csalódásnak nincsenek kitéve. Ezek az igaznak ,
szépnek , jónak, a boldogság "s vallásnak alapigazságai, mik lényükre
nézve minden emberben egyformán találtatók, ósapánk Ádámtól fogva e
napiglan; mert a" különböző vallások is megegyeznek egymással az isten
és öröklét alapeszméiben. Irántoki meggyőződésünk pedig közvetlen
érzeményen alapúl. Helyeseljük az igazat, a? szép tetszést gerjeszt
bennünk, a" jó, tiszteletet, a" jólét, utána való vágyódást, az. isteni ,
hitet és imádást: önkénytelenűl és szükségkép ; mert ambár szabad aka-
ratunk" következtében a" tévelygésnek "s rosznak martalékjaivá is válha-
tunk, az mindazonáltal nincs akaratunk" hatalmában, hogy a vétket és
búnt tiszteljük, a" tévelygést helyben hagyjuk, hogy a rút tetszést, a
fájdalom maga utáni vágyat gerjeszszen bennünk; ez lehetetlen, mint le-
hetetlen, hogy a! szépet utáljuk, az erényt megvetéssel tekintsük, a
kéjtől irtózzunk stb. Meggyóződünk tehát, hogy a bizonyítás csak köz-
vetett létege az igazságnak, "s hogy az általa nyert bizonyosság
csak második kézből. való, tudniillik a közvetetlen igazságokból merí-
tett. Mind ezek után kétséget nem szenvedhet, mikép minden bizonyi-
tás, "s az ezen meggyőződés" módját használó philosophálás, csak akkor
felel meg czéljának, ha ismereteit az eredeti közvetetlen igaz-
ságokból következetesen származtatja; azaz ha philosophá-
lásunk" eredménye az eredeti igazságokkal nem ellenkezik, hanem
vélek összeegyező. Ellenkező esetben a" szemlélődés bizonyításával
egyáltalában törvényelleni; kivált ha nem csak mást, hanem el-
lenkezőt törekednék bizonyítani, mint a" mire az eredeti igazságok-
tól fel volt hatalmazva. Ez esetben bizonyító ereje egészen megsemmi-
súlne; mert a" következmény okának törvényesen ellene nem mondhat.
Ha p. o. a", materialismus az emberi szabadságot, "s ennél fogva az erényt
tagadja, az idealismus és pantheismus a" világ" valóságát stb., ezen pusz-
ta szemlélődés" útján nyert eredményeik egyáltalában semmi bizonyító
erővel nem bírhatnak; mert lényünk" közvetlen igazságaival, eszünk? "s
lelkisméretünk, az öntudat által bizonyos közvetetlen erkölcsi paran-
csaival "s érzékeink" tanuságával ellenkeznek. "S ím visszatérek arra,

A" MAGYAR PIJILOSOPIITA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 123

mit az imént tárgyilagos tekintetben állítottam; hogy tudniillik philoso-
phálásunk csak magyarázó lehet. Egész feladata, alanyilag tekint-
ve, a! szép, igaz, jó, a" jólét és vallás" eszméinek magyarázata, felvi-
lágosítása. A" philosophia e" tekintetben ideologia, mint még csak az
imént a francziáktól neveztetett; "s míg a magyar philosophálók
a" philosophia" igazságának ezen alapfeltételeit méltatják; mig szem-
lélődésök , a? tapasztalást el nem hagyva, szellemünk" alapmeggyő-
ződésein alapúl; mig philosophálások" eredményei, ezen a századok
helybenhagyása által szentesített igazságokkal összeegyeznek: addig, de
csak addig, lesz igaz magyar philosophiánk. — A" scepsis mellett tehát
a" philosophálás második örvénye a hypothesis. Ha a tapasztalást ,
az eredeti igazságokat "s a" visszamenő (regressiv) módszert elhagyva,
előmenő (progressiv) uton, pusztán bizonyításra alapúlva, egy elv-,
vagy elvont tétel-, tehát önkényesen választott feltételből, indulunk ki:
akkor sarkaink elhagyják a" földet, lábaink" biztos alapját, ég és föld
közt lebegünk tartalék "s eligazodhatás nélkúl! Az iilyféle szemlélődés-
ból keletkezett rendszernek mindjárt első tétele be nem bizonyitható ,
máskép nem volna az első. Egész épületünk illy esetben dialecticai ,
légben függő lánczra nehézkedik, "s mi elég balgák vagyunk hinni, hogy
szilárdon megálland! Illy lánczok a. hypothesisre alapuló módszerek ,
illy épúletek a" monisticai rendszerek! Ne csodálkozzanak azért a" philo-
sophiai idealismus" követői, ha az illy légben függő rendszerek ellen, bár
mi híresek legyenek is alapítóik" nevei , tartózkodás nélkúl "s határozo-
tan szólottam. A? józan ész" álláspontján, lényünk" törvényességére s a
közvetetlen igazságokra támaszkodva, igen meg valék győződve, hogy
alapjaim ellen akármi kifinomított "s homályos dialectica ai mezőt meg
nem tarthatja. A" szemlélődés önkényének szemfényvesztései egyébi-
ránt igen mindennapi dolgok a philosophia historiájában; a természet
formáiban végtelen, "s a" túlfeszúltség, fonákság, sót eszelősség, szint-
olly állandó typusok az emberiség" egészében, mint a? józan ész; "s mit
illy fők a" valódi világtól elzárva, magok" megkülönböztetése végett vagy
hírvágytól vezettetve, koholnak, hasonló helyezetben "s főkben, helyes-
lést "s utánozást talál. Ki ütköznék meg ebben? E? dicsóség úgy is csak
pünkösdi királyság, a" századok" helyéslését, e? külső criteriumát az igaz-
ságnak, illy anomaliák ki nem vívják magoknak: az idő" vihara elsöpri
M.T. Tt. ÉVE. VS" 2. 16

124 IL PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZESEK.

homokra épített kártyaházaikat. Azért Reid és Kant is, ezen alapítói
a világ legújabb philosophiájának (mert a" franczia eclecticismus is e
kettőből fejlődött ki) tartózkodás nélkúl kikelnek a" lángész" kicsapongá-
sai ellen. Ha a?" lángész valamelly hamis hypothesisból indúl ki , teremtő
erejénél fogva, az egész mindenséget felforgatja, hogy azt ujra, nézetei
szerint, szerkeszthesse. A? philosophia lényegesen rendeltetésünk? tu-
dománya , életbölcseség ; "s így minden gondolkodó embernek mintegy
házi szükségeihez tartozik : alapigazságai tehát a megfoghatóságon túl nem
lehetnek. Müvelésére ennél fogva mindenek felett józan ész szükséges ;
a lángész, évezredes tapasztalás szerint, csak akkor eszközli annak
igazi haladását, ha mint a? józan ész? remeksége jelenik meg.

A? magyar philosophia tehát mindenek felett a" közvetetlen igaz-
ságokhoz fog ragaszkodni , azokat következetesen magyarázni. Rendsze-
re azalanyi dualismus. Alanyinak nevezem, mert tárgyilagos te-
kintetben kettőséget nem vítat, hanem csak alanyilag, a" mennyiben
tudniillik az anyag és szellem" különböző tüneményeit, mélyebb egység-
ben, egyesíteni nem képes; megmondani nem tudja: mik azok lényök-
ben? 7s ez oknál fogva általános ismerettel és tudással nem is kérkedik;
"§ ha a" német szemlélődő philosophiától illyesmit hall, kétkedését el
nem rejtheti. A? mit lényegben ismerünk , azt tenni, szerkeszteni, al-
kotni tudjuk. Illyenek a?" mathesis és logica? ismeretei, miket tettleg
azonnal létesíthetünk; de életet, minőséget, lényegben meg nem isme-
rünk, azért nem is alkothatunk. "S valóban, hogy ez az annyira kér-
kedő német szemlélődő philosophusoknak, vagy követőiknek hazánk-
ban, eddig sikerűlt volna: arról a? tudosítások mélyen hallgátnak. Al-
kalmasint tehát ők sem tudnak többet mint mi, de annál többet képzel-
nek magoknak.

II. A" szépnek philosophiája.

Mint általában a" philosophiának, úgy különösen a szépnek
és fönségesnek is határozatában eddig a! philosophusok meg nem
tudtak egyezni; magyarázataik eltérnek egymástól Platótól Hegelig. . Az
aestheticára nézve, e" különösség mellett, még az a! szerencse, hogy a
szépnek és fönségesnek eszméje mindenkinek ön érzeménye által világos,

A" MAGYAR PHILOSOPHIA ALAPELVEI ÉS JELLEME. 125

mi megfordítva viszont oka annak, hogy ezen eszmék fogalmak által
olly nehezen magyarázhatók.

Az eddigi aestheticák" hibája elvont elméleti természe-
tök, min nem csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy ezen tudo-
mány német földön született "s müveltetett ki. Ebból magyarázható cse-
kély gyakorlati haszonvehetőségök is, pedig az aesthetica" fő iránya is
gyakorlati: a" müvész felvilágosítása czéljai, törvényei, eszközei iránt;
mert ambár a! lángész? teremtései alkotnak a" müvészetnek szabályokat ,
a" lángésznek is elébb tanulni, kimüvelődni , eligazodnia kell; saját aes-
theticai világos nézetek vagy sejdítések nélkül ő sem képes teremteni ;
mert a? miról teljességgel semmi ismeretünk nincs , azt egyáltalában nem
is valósíthatjuk.

Fő czélom tehát itt nem annyira a? szép és fönségesnek — ezen,
lényünk" való és eszményi természetéből keletkező eszméknek — tapasz-
talásontuli (transcendentalis) taglalása, mint inkább gyakorlati alkalma-
zások. Álláspontom itt is a lélektani, 7s feladatom a" müvészi szép
és fönségesnek, vagy egy szóval: a müvészet kútfői, elemei, 5
remeksége föltételeinek kimutatása.

Lélektanilag a" szép- és fönségesnek első szenvedő perczenete ész-
revevésen alapul, tehát érzék en; de csak két nemesebb érzékünk nyujt
aestheticai anyagot: a?" látás és hallás; csak ezek képesek az észrevett
tárgyak formáit úgy felfogni, hogy ezen észrevevésből ránk nézve aes-
theticai gyönyör vagy — a! fönségesnél — gyönyörrel vegyes bámulás
keletkezzék. Többi érzékeink? munkássága is okozhat ugyan gyönyört,
de nem formai, hanem anyagi behatás által, "s ez nem a" szép és fönsé-
ges, hanem a" kellemetes, p. o. gyönyörködtető ételek és italok" íze,
virágok? szaga stb. Ezen éldelet érzésen (Empfindung) alapúl , "s inkább
anyagi, midőn amaz érzeményen (Gefühl), "s szellemi természetű. Mind-
kettőt pedig a" magyar aesthetica, Kanttal , jól meg fogja különböztetni —
mint már nyelvünk is az ízet az izléstől — hogy e" körben is a materia-
lismust kikerúlje.

A" művészi szép és fönségesnek tehetsége ellenben a" képzelő-
dés. Természetünk" realismusa "s idealismusa itt ís előfordúl. Képzelő-
désünk tudniillik vagy reproductiv működésű, "s előnkbe idézi a" nyert

16"

126 II. PHTLOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szemléléseket; vagy produxctiv, melly ezen szernlélésekből új alakokat ,
helyzeteket , történeteket stb képez. Az első működés határozza a? mü-
vészet valóságát, a második ennek eszményitését (idealizálást).
Csak mind a" két elem harmoniai egyesülete adhat tökéletes művet.

Valami egészen újat, soha észre nem vettet (tudnivalólag clemei-
re nézve) productiv képzelődésünk sem képes alkotni; "s így a müvész-
nek — mint a" philosophusnak — első kötelessége az észrevevés, észle-
lés (observatio). Mennél többet tapasztal, "s mennél pontosabb észlelése ,
annál kiterjedtebb anyagot nyújt reproductiv képzelődésének, annál hí-
vebb lesz a" nyert szemléletek" visszaidézése, annál valóbbak müvészi
alakjai. Gondolkodó müvész azért mindig a" leghonosabb körből válasz-
tandja előadása tárgyait, vagy, ha művei tartalmát mcssze tájékból "s
időból kölcsönözi, mások tapasztalásait: útleirásokat, krónikükat stb.
használand, hogy reproductiv képzelődésének, legalább másod kézből ,
való anyagot nyújthasson, mi a" közönségre "s müéldeletre nézve elégsé-
ges, mert a" közönség e" tárgyakat ön szemléletéből úgy sem ismeri.

A" reproductiv képzelődés" anyagát használja a" productiv képze-
lődés, alakjai képezésére. Itt mutatkozik főleg a! lángész" teremtő ereje.
A" reproductiv képzelődés működése némileg nemleges természetű, pró-
sai utánzása a" természetnek, ámbár szellemünk" ön munkássága már itt
is a" visszaidézés" élénkségében "s a" képzeletek" erejében mutatkozik ; az
eszményítés ellenben a" képzőerő" legszabadabb és sajátabb működése.
Ezen alapúl a? müvészi compositio" tökélye, ez varázsolja ki a" müélde-
lót a mindennapiságból a" müvészet" tündérországába, "s felejteti el ve-
le az élet gondjait s bajait.

De mint az elméleti philosophiában a? szemlélődésnek a" tapaszta-
lásból kell indúlnia: úgy az eszményitésnek is a" valóból. Ez képzései
anyaga, mellyet saját természetének megtartása mellett, a" szép és fön-
ségesnek szabályai szerint, magasabb élettel kell felruháznia. A" repro-
. ductiv képzelődés" alakjai valók, de rajtok a" productiv képzelődés" tün-
dér élete hibázik; illy müvészet új alakokat nem teremt, hanem csak ís-
métli a" már tapasztaltat felsőbb íhiet nélkűl, melly minket a" minden-
napiságon túlemelve, a" müvészet tündérhonába ragadhatna ; itthon ma-
radunk, minden körűletünk nagyobbára ismeretes, s ennél fogva nem

A" MAGYAR PHILOSOPHIA ALAPELVEI ÉS JELLEME. 127

nyujthatja a" műéldelet legmagasabb gyönyörét. Ellenben az eszményi-
tés, való tartalom nélkűl, szédelgő léghajózás ismeretlen világban, hol
csont, hús és vérből alkotott lények helyett légalakokkal találkozunk,
idegennek érezvén magunkat. Valódi müvészetnek tehát mind a" két al-
kotó elemet , a" valót és eszményit, harmoniában kell egyesíteni, "s leg-
tökéletesebb az, melly alkotásaiban czéljának, a?" szép" és fönséges" elé-
résében, a" leghívebb valóságot a legteljesebb eszményitéssel egyesíti.
Az illyen kielégíti a legmüveltebb ízlést, "s legmagasabb műéldeletet
nyujt. Ha példákat szabad előhoznom: Schiller gáncsolja Klopstock"
Messiasában, hogy alakjai, magas eszményitése mellett, pusztán elvont
fogalmak, valóságos élet nélkűl; Bürger költeményeire ellenben azt a?
kifogást teszi, hogy a" valónak hú rajzolása mellett az eszményités hiá-
nyos. Ezzel Schiller maga nagy mértékben bírt, nagyobbal mint Goethe,
de alakjai, kivált a" nőalakok, mint p. o. Amalia, Thekla stb Goethe
leányai "s asszonyaihoz képest, légi tünemények. Valóságot és eszmé-
nyitést harmoniában és legnagyobb tökélyben itéletem szerint Homer
és Shakespeare műveiben találunk,

A" képzelődés, mondám, a? müvészet tehetsége; de a" képzelő-
dés soha sem munkálódik magányosan; működésébe befolynak lényünk"
többi tehetségei is. Hogy tehát a müvészet teljes és ne egy oldalú legyen,
elkerúlhetlenűl szükséges arra minden többi tehetségeink" öszhangzó se-
gítsége : az erkölcsi érzeményé, hogy a" jóval, az értelemé, hogy az igaz-
zal; a vallási érzeményé, hogy az istenivel össze ne ütközzék. A" müvé-
szet közvetetlen czélja ugyan a" szép és fönséges, azaz közvetetlenül
csak tetszeni s gyönyörködtetni akar, tehát sem oktatni, sem
jobbítni, sem istenfélővé tenni; de teljes tökélyét mind a" mellett egye-
dúl akkor érheti el, ha az igazzal, jóval és istenivel egyesülve, szelle-
münk minden oldalait érdekli, "s annak minden szükségeit harmoniailag
kielégíti. A" müvészet a? valódi világot tünteti ugyan elő, 7s így szintúgy
annak árnyék- mint fényoldalait, szintúgy a" bűn" sötét barlangjait, mint
az erény" verőfényes magosságait; de, jegyezzük meg jól: a müvészet"
felsőbb követeléseihez képest, a" szándék és czél határozza itt el a" raj-
zolat igazságát, jóságát "s tökélyét. A" müvésznek, ha teljes értelemben
az akar lenni, felúl kell emelkedni a" mindennapi élet" ködén és fertóin;

128 IT, PITLOSOPIHTAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

neki velünk, túl a világ? bajain "s nyomorán, egy felsőbb erkölcsi világ-
rendet kell sejdítetnie, hol a" látszó rendetlenség felett örökös harmo-
nia uralkodik. Az anyagiság aljas rajzai, a" kétségbeesés és pessimismus"
költészete, bár byroni vagy hugoi energiával bírjanak is, ellenkeznek
azon kivánságokkal, miket legfelsőbb értelemben a" müvészethez inté-
ünk. Tóleis, mint a" philosophiától, vég irányzatában, kiengesztelést ,
kibékülést kivánunk minmagunkkal, a? világgal és sorssal; "s hogyan
nyerjük ezt, ha az ő varázskörében is megint csak a? régi zavarra, ho-
mályra "s nyomorra akadunk. Fejlődő müvészektől Werthereket és Car-
thausiakat annyira nem gáncsolhatunk; mert az ifjukor egyik természe-
tes fejlődési lépcsőjét, a" magasabb kebel eszményi világnézetének meg-
hasonlását a. valósággal, tüntetik előnkbe. Illyesmi, ha, mint átmenő
lelki állapot tekintetik, igen megbocsátható, "s hatását sem téveszti; mert
ki ne lett volna egykor illy helyzetben? Mint állandó nézet azonban,
meglett müvésznél, nem igazolható. Költőművek végre, mint a , Vani-
tas vanitatum" annyira ellenkeznek az igazzal, erkölcsi czéljainkkal, "s
az ész? követeléseivel; az előtükrözött állapot olly teljesen esztelen és
nem költészi, hogy azokat bátran a" lehetetlenek, vagy inkább őrúltek
közzé számíthatjuk. Ez ének" szerzőjének neve épen azért él köztünk
olly szent emlékezetben, mert tettei külteménye"? minden sorát megczá-
folták.

Kimondom végre a müvészet utolsó fő kellékét: Legyen ne m-
zeti és korszerű! A" költészetróől mondják, hogy az a" nemzet és
kor" állapotjainak "s jellemének leghívebb létege "s kinyomata. A" költé-
szet historiája ennél fogva megkülönbözteti az antik (ókori) költészetet
a romanticaitól (középkoritól) és moderntől (újkoritúl), minde-
gyiknek, az emberiség" külön korához képest, saját jellemet tulajdonítván.
Az emberiség tudniillik egyedekből állván össze, annak historiájában az
egyedek" életkorai tükröződnek vissza: a régi kor az emberiség gyer-
mekkora, mellyben kivált az érzékiség fejlődött ki, ez lényünk" legal-
sóbb tehetsége. Az érzékiség! tetőpontja pedig a" szépség; mert az érzék
a" külsőnek formavilágával foglalkodik. A" hellen-romai müveltség azért
aestheticai jellemű ; ec nemzetek" müvészetében, nyelveikben és vallások-
ban a? forma szépsége felúlmúlhatatlan. Magasabb lépcsőre hágott,

4 MAGYAR PHITLOSOPHI 47 ALAPELVEI ÉS JELLEME. 129

szellemibb kifejlődésre jutott az emberiség eszmélete a" középkorban ,
kivált a" keresztény vallás" elterjedése által; felvirúlt ifjukora, az érze-
mény" és képzelődés , "s ennél fogva a! vallási ábrándozás" kora. Költé-
szete áttört az érzékiség formáján , "s szóba, képbe, műbe a" szellemit ,
a?" végtelent, akará foglalni, azt kitüntetni. A? feladat magában teljesít-
hetetlen volt, a" középkor" müveltsége — a" maga nemében — el nem éré
azon tetőt, mellyen a" régi classicai állott; művei azért — ambár más
oldalról tekintve magosabb álláspontuak — nem mutatják azon bevég-
zettséget és tökélyt, mellyet a? classicai világéi. A" reformatióval végre
az újabb kor derúlt fel: a" férfikor, a" kifejlett észé, a! reflexióé. Leg-
főbb tehetségünk" megérésével nagyban, a" kültészi világszemlélésnek is
változni, a" philosophiai nézettel némileg egyesúlni kellett. Mit kiván-
junk ennél fogva költótól korunkban? Hogy minden tehetségeit öszhang-
zólag kiképezze, hogy magában kora "s nemzete müveltségét egyesitse ,
hogy művein — kivált azokon, mik nem egyedúl a" képzelem és érzés
teremtményei, mint a" lyra és epos, tehát drámában és regényben — az
és," eszméinek , a magosabb, ellenmondásokat kiegyenlítő, harmoniai
világszemlélésnek befolyása látassék. Szigorú követelések kezdődő iro-
. dalomban, midőn valósulhatások" feltételei még be nem állottak; mert
a" küöltóben nem csak kora", hanem nemzete müveltsége is tűkrözi ma-
gát vissza. Igen is; de ha a" magyar aesthetica a" tetőt, hová jutnunk
kell, kijegyzi, nem kiván méltatlant, nem azt hogy elérését rögtön "s
azonnal követelje. A" felvirúló költészet is, első csirájában, a müvel-
tebb külföld" költészetének utánzása, melegágyi bágyadt virág, melly a
haza" éghajlata" és földe? színét és természetét még nem mutatja. Ez el-
kerülhetetlen kezdet. Önálló költészet ellenben a" nép" szelleméből fejlő-
dik ki; a" költő népének és kora" öntudatának gócza, létege; ajkai né-
pének fájdalmait, reményeit, szeretetét és gyülölségét, szóval legtitko-
sabb érzeményeit "s vágyait nyilvánítják, lelkesedett képben s szóban ,
melly a" legszebbet egyesíti, mit a" hazai nyelv, korában, elérhetett. S
épen mivel a" költő" öntudata nemzete" állapotjait érzi, csak hogy élén-
kebben "s világosabban , "s mivel a" természet ót képpel "s szóval ajándé-
kozá meg kimondani, mi belsejét mozgatja: nemzetétől és korától érte-
tik is, "s érzeményei rokon érzeményekre találnak; a" nemzet vele sze-
ret és gyűlöl, könnyez és retteg, "s ha fájdalmában felkiált , a" nemzet

130 II. PHILOSOPHIAÁ[-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK."

utána jajdúl. Vajha a" magyar költészet ezen rendeltetését jövendőben
sem felejtené el! Mert vannak költészi korcsfajok is. Kifejlett müvészet
is elpártolhat anyaföldétől "s múlt korok" művészetét utánozhatja , mint
a franczia ál classicismus, és a Schlegelféle ál romanticismus.
Az első, időnkbeli érzéseket és eszméket idegen formákban "s olly mythoó-
logia" segítségével tüntet előnkbe, mellyek" képezései időnkben tartalom
nélküli üres hangok; a" másik a" német nemzetre a! középkor elenyészett
gondolkodás- és érzésmódját akará tolni. Hiu törekvések! Az újabb ko-
ri költő nem lehet más, mint épen újabb kori, "s hogy ez legyen "s hi-
vatásának megfeleljen, a" haza és kor legyenek jelszavai.

III. A jónak philosophiája.

Elméletileg philosophálunk, hogy meggyőzódéseinket ismeret és
igazság" tekintetében megalapíthassuk; gyakorlatilag, hogy akaratunkat
cselekvési czéljainkra: a" jólétre, kötelességre és jogra nézve , meghatá-
rozhassuk, "s így mint egyedek és polgárok rendeltetésünknek eleget
tehessünk.

A" gyakorlati egyetemi elvont philosophia tehát, mint
érintém, a" jólét, kötelesség" és jog] elvont elveit egyetemileg-
határozza meg. E" tekintetben egyetemi elvont közönséghez szól,
az emberiséghez ; mert valóságban csak egyedek és népek léteznek. Mi-
helyest ennél fogva elvont egyetemi köréból az életbe lép. által, életbül-
cseséggé válván, valóságos tárgyakra kell alkalmaztatnia, egyedi és
társasági életphilosophiává válnia.

Az egyedi életphilosophia? elveit "s rendszereit másutt már elóad-
ván, e" tárgyakat itt, az egészre "s összeköttetésre tekintvén , csak rövi-
den érinthetem. ú

Gyakorlati tekintetben is természetünk" realismusa és idealismu-
sa tűnik ki. Czéljaink e" tekintetben jólét és erény. Minden gyakor-
lati philosophiának tehát ezeket kell tárgyaznia, "s ha teljes akar lenni
és az egyoldalúságot kikerúlni, nem. egyesen, különvéve "s kirekesztó-
leg, hanem összesen, együttvéve, mind a" két czélt egyesítve. Ezen
nézetek szerint határozza meg a" magyar egyedi gyakorlati philosophia
a" három e! tekintetben előkerúló rendszereket: az epicurismust, a
stoicismust "s az általam úgy nevezett socratismust.

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 131

Az epicurismus egy részról tagadhatatlanúl természetünk"
törvényein és czélján alapul ugyan; mert érzékileg szükségkép ohajt-
juk a" kéjt "s haszont, "s irtózunk a" fájdalom és kártól; a jólét te-
hát e? tekintetben kétségtelenűl egyik gyakorlati czélunk. De minek-
utána más részról az ész szintolly lényeges és felsőbb rendű tehetsé-
günk, mellynek általános kötelezésű erény-parancsai alá kell jólét utá-
ni törekvéseinket is rendelnünk: az empirismust mind a" mellett egy-
oldalú gyakorlati rendszernek kell tartanunk, melly egyoldaluságában
következetesen alkalmazva, önmaga czélját sem érheti el, "§ munkás-
ságunk" harmoniáját megsemmisítené. Ha tudniillik érzéki gyakorlati
ezélunk az egyedúli, úgy azt korlátlanúl mozdíthatjuk elő, tehát kor-
látlanúl vadászhatjuk a" kéjt és hasznot. A"? kérdés itt: megfér-e ez
önnön és hontársaink" jólétével? Korlátlan kéj s haszonvadászat "s élde-
let kimeríti egyfelül éldelettehetségünket, midőn másfelül vágyainkat
"§ szükségeinket a" végtelenig szaporítja "s hevíti. Ez úton tehát nem
sokára kifogyott éldelettehetséggel, erővel, "s alkalmasint üres zseb-
bel is, végtelen szükségnek "s vágynak ki volnánk téve, miket sem
be nem tölthetnénk, sem nem éldelhetnénk. Boldogság helyett tehát
alkalmasint életunalom és kétségbeesés örvényébe buknánk. Arról,
hogy illy korlátlan "s önséges kéj "s haszon utáni vadászat, polgártár-
saink" jólétével "s jogaival össze nem fér, rövidség okáért, szólni sem
akarok.

Ezen rendszerrel ellenkezőleg a" stoicismus az erényt állítja
ki gyakorlati munkásságunk" nem csak legfelsőbb, de egyedúűli eczél-
jának. Eszünk s lelkiisméretünk" törvényei igen is általános kötelezés-
sel kötelesség "s jog szerinti cselekvésre szorítanak; ennél fogva tehát
erkölcsi czélunk kétségkivúl a" legfőbb; de minekutána az ész mellett
érzékiséggel is birunk, érzéki czélunkat, a? jólétet, nem létezőnek,
semminek , egyáltalában nem tekinthetjük; ez lényünk" teljes harmoniai
egységével szinte ellenkeznék. Tehát a" stoicismus is, minden magas
szelleme mellett, egyoldalu gyakorlati rendszer.

Szép emberiség ennél fogva a socratismüshoz fog ragaszkod-
ni. Ez lényünk" minden törvényeit és czéljait, ányági és szellemi ter-
mészetünk? minden szükségeit "s vágyait, harmoniában egyesítve, elégí-

Me Te E ÉVE Vá 17

132 TI. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tí ki. Tanítmánya szerint erkölcsi czélunk a" legfőbb, az érzéki az alá-
rendelt; kéj "s haszon utáni vágyunk csak akkor törvényszerű, ha a kö-
telességgel "s mások" jogával össze nem ütközik. Legyen tehát az ész ál-
tal mérsékelve, úgy éldelettehetségünk nem fogyasztatik ki s él-
deletünk fűszerezve lesz; eléglet (Genügsamkeit) mellett pedig, szer-
telen vágyaknak "s szükségeknek martalékaivá nem válunk, hanem az-
zal elégszünk meg, mit a! sors bírni, elérni "s éldelni enged. Mind a
mellett azonban, hogy a" socratismus örömest leereszkedik az élet ár-
tatlan felderítő örömeihez, benne a" stoicismus a" túlnyomó elem: mert
lelki felsőbbséget, az ész" uralkodását érzéki önző kivánságainkon köve-
teli, erős lelket 7s férfiasságot minden életbeli viszonyokban, hogy de-
rűlten, erényesen "s köszhasznúlag élhessünk , "s socratesi nyugalommal
halhassunk meg.

Eddig egyes emberről volt szó. De az ember társaságban él ,
társaságban kell az emberiség" czéljait valósítania. Kell mondom; mert
az nem függ tóle; az ember kénye szerint nem szabhat a" társaságnak
czélokat, ezek, rendeltetése által, változatlanúl meg vannak határozva.
Társaságban is tehát az igazat, szépet, jót "s jólétet kell valósítania ,
csakhogy itt a" közvetlen czél a jog, mivel emberek közt a" viszonyok
törvényesen egyedül jog szerint megállapíthatók , "s rendeltetésünk csak
illykép megállapított "s fentartott viszonyok közt előmozdítható. A" jog
uralkodásán alapult állodalom tehát, az igazat "s szépet tudomány "s mü-
vészet, a" jólétet ipar és kereskedés, az erkölcsiséget végre nevelés és
vallás által valósítandja. A? köz bátorság nem ezélja a" társaságnak , ha-
nem általános kelléke, megállhatásának elutasíthatlan feltétele; mert a
jog is csak ott uralkodhatik, hol azt a. hatalom fentartja.

"S itt egy kérdés merűl fel elmémben: Valljon szükséges , taná-
csos-e, hogy a. magyar philosophia a" politicai tudományokat müvelje ?
"s ezek oktatás tárgyaivá tétessenek? Ha philosophiát tanítani akarunk ?
kétségkivúl; mert ev tudományok annak körébe tartoznak ; alkotmányos
országunkban azonkivül külső okoknál fogva sem mellőzhetők ; mert kép-
viselőket , . törvényhozókat kell képeznünk, "s mikép feleljenek meg
azok magas hivatásoknak, oktatás, müvelődés nélkűl? De a" veszedelem,
melly a" politicai eszmék" terjedéséből eredhet? Ez igen is nagy, "s mi-

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 133

nél fontosabb a" dolog, annál szükségesebb, hogy a" legérettebb meggon-
dolással eligazítassék. A" reflexio" kora három század előtt derúlt fél,
ezen veszedelmet ennél fogva napjainkban nem lehet az által elhárítani ,
" hogy a nemzet értelmiségét, azokat, kiket e" dolog kivált illet, tudat-
lanságban hagyjuk; de ez lehetetlen is: szemlélődni fognak , akár mit
tegyünk; "s melly fonákságokra vetemednének ifjaink, ha tapasztalat-
lanságok mellett, magokra hagyatnának! A" lánczát széttörő rab vad ál-
lat; ifjaink pedig a politicai idealismus" minden fonákságainak ki vol-
nának téve. Napjainkban tehát e" veszedelem ellen csak egy gyógyszer
lehetséges: a hiányzó tapasztalásnak józan oktatás és tudomány általi
kiegészitése. Vallási tekintetben is a" kicsapongás hitetlenségre, tapasz-
talás szerint, ott a leggyakoribb , hol a" vallási oktatás a" leghiányosabb
és oktalanabb. "S im itt nyújtja a magyar társasági philosophia segédke-
zét; rendeltetése: ezen józan oktatást "s felvilágosítást megadni, hogy
a jövő nemzedéket politicai üres ábrándozásoktól megóvja; mert a" va-
lóság" ismerete az abrándozás sírja. E" hivatásának pedig megfelelend ,
ha az eszme viszonyát a valósághoz ss helyes alkalma-
zása feltételeit világosan kimutatandja; ez által egyoldalról a
politicai idealismus üres ábrándozásait, másról a" politicai realismus"
ideátlanságát kimutatván.

Az eszme magában nem veszedelmes, mert lényünkre nézve
törvényes, és így igaz és jó. Minden tökéletesűlésünk eszmék, vagy
eszmények által eszközültetik, mik alatt általános tökéiyű előképeket
gondolunk. Ezek minden törekvésink" mintái, "s vég nélkül tökéletesúl-
hető természetünknek megfelelnek, mivel vég nélkúli haladást feléjük le-
hetségessé tesznek. Illy állodalmi eszmény tehát mintája a" társasági ja-
vításnak is, nevezzük azt tökéletes állodalomnak, utopiának, vagy nem
bánom plátói respublicának: ez nem változtat a. dolgon; az eszmény"
képzete azért veszedelemmel soha sem lesz összekötve: de ezen vesze-
delem igen is könnyen bekövetkezhetik , ha az eszményt, a valóságot
nem méltatva, hamisan alkalmazzuk, ha gyakorlatilag is szintolly
képzelgésektől vezettetünk , mint a német szemlélődő philosophusok el-
méletileg, kik tisztán eszményi úton a" valóságot szerkeszteni , teremte-

ni igyekeznek ; ha, nem tekintvén a társaság valóságos állapot-
: Wés

134 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ját, s szükségeit, nem a" valót eszmék szerint tökéletesítni, hanem
felforgatni "s eszmék által újra szerkeszteni törekszünk, azon tapaszta-
lás elleni hiedelemben, hogy a! valót tetszésünk szerint megsemmisítni ,
az eszményt pedig mindenkor és mindenütt tisztán valósítni hatalmunk-
ban áll. Illy eszelősség ellen a" magyar társasági philosophiának igen is
elhatározottan ki kell kelnie.

Mint elméletileg tárgyakat nem teremtünk, "s észrevevés nélkül nincs
tárgyismeret: úgy cselekedve is csak külső formáikat módosit-
hatjuk; ez azanyag, melly nekünk adatik, "s mellyet azután szán-
dék és czéljaink szerint használhatunk. Minden társasági fejlődés" alapja
tehát historiai; a" jelen a múltnak eredménye, mint a jövőnek oka.
Minden javításnak tehát az állandóra, mint mondám , az épen fenforgó
állapotra, müveltségi fokra "s szükségekre kell alapulni, "s az, melly
ezen épen fenforgó szükségek" vonalán túl megyen, épen olly czéltévesz-
tő, káros és visszahatást szülő, mint a" hátramaradás , melly ezen vona-
lon innen, a" réginél, marad. Mert van a? társasági szerkezetben egy
bizonyos viszonyos czélszerüs ég, mellynek érdeme, ambár egy
részról az eszménytól függ, másról abban független tóle, hogy tökélye
nem tóle, hanem összeegyezése által a nemzet épen fenforgó állapotjai-
val és szükségeivel határoztatik. Ezen szempont nem méltatása , politi-
cai "s historiai birálatokban fonákságokra "$ jogtalanságra vezet. Az
eszményt, épen mivel végtelen, a" végességben tisztán soha és semmiben
nem lehet valósítni , már azért sem, mivel ennek a" létező, a" fenálló el-
lent áll, mellyet a" társaságban épen olly kevéssé lehet megsemmisítni ,
mint a" természetben. "8 a" mint a" természetben nincs ugrás, hanem csak
lépcsőnkénti fejlődés , úgy az emberi életben is; ha az ábrándozás a? dol-
gok" természetes folyamatján erószakot gyakorol, ezek elébb utóbb meg-
boszúlják magokat, "s az ember kénytelenítetik rákmódra visszalépni.
Napjainkban ezen igazságokat nem ismerni annyit tenne, mint a" ma-
gyar politicai tudományokat bölcsejökhöz visszavezetni, "s a hazát azon

" veszélynek kitenni, melly Angliát és Francziaországot a" tapasztalás
által meg nem okúlt politicai idealismus által éré. Midőn Groot Hugo és
Sydney Algernon e? pályán új világot gyújtottak, a" világ ef tekintetben
minden tapasztalásban szükölködött, melly oknál fogva az eszmény

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 135

tiszta valósításának , igen természetes dolognak kellett látszani. Anglia
a" próbatétel költségeit megfizette, s egy századdal utóbb, a" példán
nem okúlva , Francziaország is. Most minden ebbeli csalódások lehetet-
lenek. Az eredmény megmutatta, hogy a!" társasági életben, mint a? ter-
mészetben, minden kifejlődés ellenkező erők? egymásra hatása áltál való-
sítatik ugyan; de hogy ec küzdésben, magok az elemek meg nem semmi-
sítetnek, hanem csak módosítatnak, "s a" végre keletkező eredmény ,
minden munkálódó elem?" közös vegyülete. Anglia és Francziaország a
korlátlan monarchia és respublica" vég pontjai közt addig hányattak ide
"§ tova, míg végre a mozgalom, az alkotmányos fejedelemség" közös
középvonalán egyensúlyát feltalálta. Ezen állodalmi forma tehát, úgy
látszik , Europa" aristocratico-hierarchiai fejedelemségeire nézve, az egye-
dül czélszerű és lehetséges, "s ha politicai idealisták Amerikára mutat-
nak , állításomat nem döntik le, hanem erősítik; mert ezen világrész
köztársaságai egyenlő jogú gyarmatosok által alapítattak, benszülött ne-
messég, fejedelmi családok "s, Éjszakamerikára nézve, hierarchia nélkűl.
Illy elemekből, a? függetlenség" kivívása után, természetesen más társa-
sági szerkezet nem keletkezhetett a" respublicánál.

De vessünk e tárgy" felvilágosítása végett egy pillantást a" hi-
storiába "s annak philosophiájára. Az ember" külső munkássága belsejéből
ered; a" mi benne eredetileg s lényegesen fekszik, annak társaságban is
igenleges formákban kell létesúlni. Így erednek az igazat, szé-
pet, jót, a" jólétet s vallást illető közvetlen eszméinkból, a" tudomá-
nyok, müvészetek, ipar és kereskedés , állodalom, egyház stb. Mivel
a" dolgok" lénye változhatatlan, külső jelenetök pedig mindig változó :
ezen eszmék, minden időben, alapban ugyanazok "s eltörölhetetlenek ,
ellenben külső igenleges tüneményeik a" társaságban idő és tér szerint
változnak. Más tudomány, müvészet, "s társasági és vallási formák lé-
teznek keleten, mások éjszakon, mások a" régi, közép és új korban.
Haladás pedig általában csak ott tapasztalható , hol fejlődhető emberi-
ség van, hol a" küzdő felek az igazság "s jog vonalán túl nem csapong-
nak , vagy legalább a" kibékülés nyugpontján állnak meg. Ázsiában te-
hát, hol fejlődő emberiség nincs, hol a" polgár rabnótól születik, a
családban jog "s szabadság helyett zsarnokság: uralkodik , "s a? fölserdúlt

136 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.,

ember, heves indulatok" rabja: ott a? zsarnokság állandó forma; mert
illy emberek magokat általában szabadon nem határozhatják; ott tehát
minden szabadítóban új zsarnok támad fel. Minden haladás továbbá,
mint már előadám, a" valóságnak teljes historiai ismeretét teszi fel. Eu-
rópának állodalmai a" népek" költözködéséből eredtek. Fegyveres nép
hóditása után letelepedik , hűbéri állodalmakat képez , elemeiből az ari-
stocratia "s monarchia fejlődnek ki szükségképen , mihez a" keresztény
valással, a" középkor" érzeményileg ábrándozó időszakában, épen olly
szükségkép egy felsőbb müveltsége által hatalomra került hierarchia csat-
lakozott. Mivel e" formák a népek" életéből keletkeztek, belső szüksé-
gességgel is bírtak, tehát viszonylag épen olly czél-, mint korszerúek
voltak. Az újabb időkben ezen elemekhez, ipar és kereskedés által ,
egy ingó vagyonával — pénzzel — müveltségre "s befolyásra jutott pol-
gárság fejlődött ki, mellynek érdekei méltánylást kivánnak. Hogy po-
liticailag eligazodva legyünk, "s időnket megérthessük , fogjuk fel élesen
korunk" bélyegét, "s különböztessük meg a nemzet értelmi-
ségét a köznéptől. A" régi és középkorban az emberiség" eszmélete
nagyban reflexióra még ki nem fejlődött, a" népek ennél fogva a társa-
ság — állodalom "s egyház? — czéljai felett még nem szemlélődtek, a
társas élet minden változásai egyedül a külső gyakorlati élet-
ból eredtek; a" reformatio óta ellenben belsőből , eszmék által,
ezek mozgatják a" keresztény emberiséget; a" reformatió maga, a poli-
ticai forradalmak, ezeknek tapasztalatlanságból "s politicai müveletlen-
ségbóől eredő erőszakos következései. Megokosodnak-e a" népek valaha?
Kivívja-e az ész uralkodását a" szenvedelmek felett? Kiművelődnek-e a"
nemzetek politicailag végre annyira , hogy kifejlődésöket a békes és tör-
vényes javítás" útján eszközülhessék ? Ezen kételkedni, e" reményen túl-
adni, annyi volna, mint az emberiség" haladásán kételkedni. De ellen-
kezőleg áll a dolog! Annyi tapasztalás után "s a" politicai tudományok"
mostani magas foka mellett, ez épen jelen korunk? legmagasabb feladata.
A" historicusok már a XVIII-d. századot nevezék a" felvilágosodás" szá-
zadának; azonban a" XIX-d. sem érdemli meg ezen nevet, ha az itt ki-
tüzött czélnak meg nem felelend. Kant már abban, hogy az állodalmak ,
egymással szemközt, igenleges jog által meg nem határozott, tehát vad
állapotban léteznek, mellynél fogva jogsértéseiket háboru által kényte-

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 137

lenek kiegyenlíteni, nemünk" eddigi barbarságának tagadhatatlan jeleit
látja. Melly nevet adjunk annak, ha egy állodalom, polgárainak társa-
sági érdekei elintézése végett, kormányok "s egymás ellen, fegyvert ra-
gadnak ? Mérsékeljük , fékezzük szenvedelmeinket, ha azok a" legneme-
sebb kútfóból erednek is. A" haladás" szüksége kivált a nemzet értel-
miségénél tünik ki: a" hasonlíthatlan többség, a" köznép, nem szemlélődő,
eszméktól nem mozgatott tömeg. A" nemzeti szükségek" valódi vonala te-
hát sem az egyik sem a" másik oldalon nem fekszik, hanem közepett.
Merész ujítók azért, kik ezen középvonalon túlcsaponigtak, "s a" dolgok"
. természetes folyamát erőltették, rendesen a" köznép" visszahatásának ál-
dozataivá lettek.

Ezen előzmények után a magyar társasági philosophia a" három
politicai rendszer közt, a forradalmi, állandósági s javitási
között , könnyen el fog igazodni.

A" forradalom rendszere, a! valóságot nem méltató, áb-
rándozó , egyoldalu , "s pusztán elvont 7s üres politicai idealismus,
melly az állandót gyökerestül fel akarja forgatni, hogy azt eszmék szerint
újra szerkeszthesse, melly törekvésben mindazáltal czélját nem éri, mi-
vel az , a mi létezik, mint már előadám, meg nem semmisíthető, "s az
eszmény tisztán soha meg nem valósúlhat.

A" második az állandóság rendszere, melly mindazáltal
szigorú következetességben csak Ázsiában mutatkozik. Elve a, gondat-
lanság, önzés és tespedés elve: Maradjunk a réginél! Szükségtelen
mondanom , hogy ez az emberi, haladó tökéletesúlést kivánó, rendelte-
téssel meg nem fér. Ez a megkövúlt politicai realismus.

Harmadik , a javitási rendszer, melly a" valóságot az esz-
ménynyel egyesíteni , "s a társasági kifejlődést a rendes törvényes úton
eszközleni törekszik, békés javításaiban a" nemzet" mindenkori állapot-
ját "s szükségeit tartván szem előtt. "S ím ez az ész "s tapasztalás által
egyformán czélszerünek találtatott rendszer, a" politicai synthe-
tismus, melly szerencsénkre egyszersmind hazánk? rendszere is. — Le-
gyen ez az állodalomról elég; fordúljunk már most a" társaság második
kiegészítő részéhez, az egyházhoz.

138 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Hogy, historiailag tekintve, a" vallási képzeletek is a" tér és idő
által feltételezvék, már érintém. Mennél durvábbak az emberi képzele-
tek általában, annál anyagiabbak a" vallásiak. A" politheismus azért
a" világ első igenleges vallási formája; a" szépizlésű görögöknél ezen kép-
zeletek épen ez oknál fogva, a! legszebb, minden természeterőket emberi
formában személyesítő mythologiává alakúltak , melly utóbb a" scandina-
viai istenekkel együtt elenyészett, mihelyt az emberiség, eszméletére
nézve, szellemibb álláspontra vergődvén, a" kinyilatkoztatott keresz-
tény szent ige felfoghatására megért. "§ im ezen keresztény vallásunk
is korunkban dél és éjszak felé, igenleges formáira nézve, kivált két kü-
lönböző egyházakban jelenik meg. Dél felé, kivált az érzemény és kép-
zelődés fejlett ki, ezen tehetségekkel fogatik fel a vallás, "s ezekre hat
főleg vissza; ez a" keresztény vallás" régibb formája: a catholicis-
mus. Éjszakon ellenben a" reflexio munkás, ez fejlődött ki főleg az
újabb időben; a pro testantismus azért a keresztény vallás" újabb,
reflexioi igenleges, formája.

Egyébiránt ha itt egyházról szólok, mint protestans csak a" pro-
testans egyházról szólhatok, "s teszem minden vonatkozás nélkúl más
vallásokra. A? protestans egyház tehát a!" reformatio által a vallás kü-
rében kivíván a, gondolkodási szabadságot, ez által, itéletem szerint,
magába a" tökéletesülés elvét vette fel, "s a javítási rend-
szerhez állott, nem ugyan dogmáíra, hanem a magyarázatokra ,
mindig tökéletesbülő vallási nevelésre, oktatásra, a" szertartásra nézve.
E? nélkúl, úgy hiszem, a" protestans egyház hívei vallási szükségeit
a" haladó müveltséghez képest ki nem elégíthetné, formáiban lassanként
elavulna, tekintetét vesztené, "s végre a" részben elkerúlhetlenúl bekö-
vetkeznék, mi már egyszer az egészben történt: új reformatio a refor-
matióban.

A" magyar philosophiának végre a" nevelés elveit is meg kell
alapítania, mert e tudomány azokat a" philosophiától nyeri. "S im ez ma-
gyarázza meg azon tüneményt, hogy a nevelés tudománya, kifejlődé-
sében, mindig a" philosophia" változásait követi. A" philosophia tudnil-
lik rendeltetésünk" tudománya lévén, a nevelés kénytelen az embert
azon czélok szerint képezni, mik a" philosophia által túzetnek ki. Így

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 139

p. 0. Francziaországban, a" XVIII-d. században a" materialismus lévén
a divatozó philosophiai rendszer, a" nevelés" tudománya az embert
egyedúl érzéki lénynek tehinthette, véges világi czélokkal; mi azonnal
megváltozik, mihelyt a" philosophia az. ember" felsőbb örökkévaló ren-
deltetését elismeri. Az általam megfejtendő kérdés itt tehát az: melly
szabályok keletkeznek a neveléstudományra nézve a
magyar philosophia feljebb előadott alanyi dualismu-
sából? Í

Ezen alanyi dualismüus synthetismusra törekedvén, a" neveléstu-
dományban is megveti az egyoldalu rendszereket.

Nem tart tehát a" nevelési realismussal, melly az embert
egyoldalúlag csak e" világnak akarja képezni, hogy életre valósággal
bírjon, "s önczéljai előmozdítására ügyesítessék; mert az ember nem
csak e? világra, hanem örökkévalóságra is van rendeltetve, az emberi
társaság épen uralkodó műveltségi foka pedig képeztetése vég czélja
nem lehet, mint nem az önhaszon előmozdítása cselekvéseinek fő sza-
bálya. Czéljai az embernek végtelenek , fő törvényei pedig erküölcsiek ,
"s ezen erkölcsi természetök azonnal elenyészik, mihélyt cselekedeteink"
rugója az önhaszon vagy önjólét, akármint igyekezzünk azokat máskép
polgártársaink jólétével összeegyeztetni. A" politicus az emberi cseleke-
detek" következéseit veszi szemügyre, az erkölcstanító egyedúl a gon-
dolkodásmódot és rúgót, "s a" nevelésnek főleg erkölcsinek kell lenni.

De az alanyi dualismus nem is tart a nevelési idealismus-
sal, melly az embert egyedűl az eszményi világnak akarja képez-
ni, hogy az emberiség örökkévaló rendeltetésének előmozdítására ki-
műveltessék; mert a" nevendék ezen egyoldalu nevelés által könnyen
elveszítené életrevalóságát, "s anyagi világunkba nem illenék; serm ma-
ga, sem polgártársai javát elő nem tudná segíteni.

Az alanyi dualismus tehát, a" nevelésre alkalmazva, mint mon-
dám, e" két egyoldalu rendszer synthesise. Kanttal az embert az
emberiség eszméje szerint igyekszik képezni, de hogy földi
pályáján holdlakos ne legyen, nemzetileg és korszerúűleg. Így
nemzetének és korának szükségeit nem csak érteni fogja, hanem akara-
tot is érzend magában tettleges kielégítésökre., Illy magyar neveléstu-

VE: nb. s IRYIK Ver. sét 18

140 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

domány az embert érzéki és erkölcsi természetével, földi s földöntúli
czéljaival összeegyezőleg müvelendi , "5 az így müvelt nevendék azután
életrevalósággal "s erénynyel, okossággal és bölcseséggel bírand , maga"
"s polgártársai földi javait előmozdítandja, de főleg önmaga , nemzete "s
kora" haladását. Illykép nevelt honfiakkal, úgy hiszem, megelégedhe-
tünk.

Legtávolabbi alkalmazásában a" magyar philosophia végre ezen
nevelési elveinek alkalmazását is meg fogja határozni. Az ember
lénye, mint már többször említém, harmoniai egység; minden tehetsé-
geit tehátegyensúlyban kell fejleszteni." Korunk" fő hiánya e? tekin-
tetben: hogy a nevelés és oktatás kirekesztőleg a" szellem képzését tár-
gyazza. Nélkülezzük a" görög-romai világ? palaestráit, "s ha embereink-
ben azon belső harmoniát, jellemszilárdságot "s kedélyderűltséget nem
találjuk, melly a? régi világ" hősei saját bélyege volt, okát főleg egyol-
dalu müvelődésünkben kell keresnünk. Ezen egyoldaluság továbbá még
abban is mutatkozik , hogy nemünknek kiváltkép csak egy része, a? fér-
finem, képeztétik, mintha a nőnem nem tartoznék az emberiséghez,
vagy a" tökéletesbülés igazban, szépben és jóban, nem volna szintúgy
rendeltetése, mint a" férfinemé. Mindkét nem oktatása pedig eddig
köztünk nem eléggé nemzeti. A! nemzeti nyelv, a! világhistoria
tanusága szerint, azon egyedúli eszköz, melly. által valamelly nem-
zet teljes müveltségre fejlődhetik; hazánkban azonkivűl ezen eszköz,
korunkban , az egyesűlés eszköze is, tehát mind két oldalról a" nem-
zet egyik fő szüksége. De iskoláink ne is legyenek — mint eddig —
egyedúl tudós vagy normál-iskolák. A" nemzet nem áll többé csupán
előkelőkből s köznépből; a" haladó ipar és kereskedés által egy harma-
dik, polgári, rend kezdett kifejlődni, mellynek szükségei kielégítést ki-
vánnak. Itt tehát az idő reál-iskolák állítására. ;

S ím, Tekintetes Társaság!-ezek rövid vázolatban azon elvek ,
mellyekre én a" magyar philosophiát alapitatni ohajtanám. A" beszédem-
nek szánt idő lefolyt: hadd vessek tehát egy vég pillantást a mon-
dottakra.

A" magyar philosophia, mint azt épen rajzolám, mint látni, nem
pöffeszkedő természetű, hanem igéreteiben mérsékelt; nem hitegeti kö-

A" MAGYAR PHILOSOPHIA ALAPELVEI ÉS JELLEME. 141

vetóit, mint a" német szemlélődő philosophia általános ismerettel és tn-
dással; tökéletes jólétre nem adhat csalhatatlan útmutatást, társasági te-
kintetben pedig rögtön utópiát nem tud elővarázsolni. Nem! a" magyar
philosophia csak emberi ismeretet igér, "s gyakorlati tekintetben
elérhető jólétet és tökélyt; érdeme azonban abban áll, hogy
többet nem igér mint ád, hogy szavát tartja. Véges lények"
ismerete nem lehet végetlen, minden bölcseségünk ennél fogva azon vi-
lágos eszméletben áll: mit tudhatunk, mit nem, "s miért nem; "s gya-
korlati tekintetben: mit érhetünk el az adott körűúlmények közt, "s mit
nem, "s miért nem. IIlly philosophia szellemünk" legjobb erejét eszmé-
nyi léghajózásokban fel nem fogja emészteni, a" nemzet erejét elérhet-
len ábrándos czélok után nem fogyasztandja, csalódást és elégedetlensé-
get nem szül, hanem élénk vizsgálódás "s lelkesedett törekvés mellett ,
megnyugvást emberi korlátainkban , "s megelégedést azon állásponttal "s
helyzettel, mellyre és mellybe minket a" gondviselés állított. A" magyar
philosophia tehát önmagokkal, a! társasággal , világgal és sorssal kibékúlt
"s megelégedett embereket és polgárokat képezend , ss ez, Tekintetes Tár-
saság! minden , mit józanon szerkesztett tudománytól követelhetni. Ha
van más philosophia, melly többet nem csak igér, de teljesít is: én va-
gyok az első, ki hozzá álland.

Elveimmel ugyan, érzem ezt, a! szélső elvek" emberei nem lesz-
nek megelégedve, "s előadásomban kivált azon ellentételeket kiegyenlí-
teni törekvő szellemet fogják kárhoztatni, azon, mint ők hiszik, sze-
rencsétlen juste milieut, melly nézeteimet bélyegzi. Én a" túlzásnak , az
igaz, nem vagyok barátja. Ellentételek által fejlődik ugyan ki minden
élet a" természetben, mint emberben; ezen ellentétek" szükségét tehát
nem tagadhatom; de a! fejlődés az élet levésében, a" létesülés, e" két
ellenkező factor" közös eredménye ; az élet embere azért a! szélső vona-
lon soha sem áll meg. Az élet embere mondom; és nem az, ki hely-
bólki nem akar mozdulni, vagy a" valóságtól elszakadva üres eszmék-
ben mereng. A? politicai realisták ugyan tapasztalással, az idealisták
észszel kérkednek; észszel, "s annyira, mint ha azt ők találták volna
fel. De melly tapasztalás ez? Azon arasznyi hosszú, melly orruk előtt
vonúl el, nem a! historiáé: ez meghazudtolja a" tespedés" elvét. "S meny-

8"

142 II. PHILOSOPHIAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nyi ész kell arra, hogy az ember az eszmét felfoghassa ? azt minden po-
liticai kézikönyvből meg lehet tanulni, arra szobánkból sem szükség ki-
lépnünk. De a" valódi juste milieunek helyes feltalálása "s alkalmazása
az eszme mellett a" valóságnak is teljes ismeretét kivánja, "s ez több mint
a" mennyit szobában lehet tanúlni. Az eszme örökké ugyanaz, az élet és
valóság örökké változó ; ezt keli a" valódi életbölcsnek szem előtt tarta-
ni, követni; a" juste milieu minduntalan másutt fekszik, mert az élet-
. tel együtt fejlődik ; "s ha azután a" juste miliew emberének meggyőződése
is változik, mivel a" valóság változott, "s neki azzal össze kell egyezni,
a" politicai idealista ingatagságot vet szemére — ingatagságot! Erre csak
m osolyogva lehet felelni !

Szükség, hogy még a" magyar philosophia előadásáról szól-
jak. Egész beszédemből kitetszett, hogy a philosophia belsőnknek, ter-
mészetünk" törvényei és czéljainak magyarázata, felvilágosítása. Az ért-
hetőség, a világosság tehát, lényeges tulajdona. A" magyar philo-
sophia e" tekintetben is a" német szemlélődő philosophiától meg fogja
magát különböztetni; egyedűli czélja, melly után törekedendik, az
igazság lesz, "s ez, emberekre nézve, alanyi természetű. Igaz, mit
felfogunk , átlátunk, miról világosan meg vagyunk győződve; "s ha van
homályos igazság is, haszonvehető legalább nincs; mert meggyőződésein-
ket "s akaratunkat egyedűl világos okoknál fogva szabad meghatároznunk.
Ezen világosság s érthetőség az előadásban, már általán véve, féltétele
minden-ezélszerű közlésnek, sót társasági tekintetnek. Milly tiszteletet
mutat az író közönsége iránt, ha pengő pénzeért olly munkát szolgáltat
kezébe, mellyet ez nem ért, "s mellynek hasznát nem veheti? "s ha e
munkát még a" müveltek , vagy épen a" szaktudósok sem értik? Nem gő-
gös pedantság "s valóságos társasági faragatlanság-e ez? Illy tekintetlen-
séget egyedül német szobatudósok mutathatnak, és csak német, magányos
családi életet élő közönség türhet el. Francziaországban , hol a" társa-
sági müvelődés, vagy Angliában, hol a gyakorlati tapintás otthonos,
ez mindkét részról lehetetlen. Melly példát kövessünk? erre a!" felelet
szükségtelen.

Végre a magyar philosophia? utolsó, nem csak alaki, hanem
anyagi kellékét is, meg kell érintenem: legyen nemzeti és korsze-

A" MAGYAR PHILOSOPHIA" ALAPELVEI ÉS JELLEME. 143

rű! A" szó ki van ejtve; Propylaeumaimban azt még nem merém , de itt
végre helyén van. A" költő a nemzet és kor?" gondolatainak , érzeteinek
"s vágyainak szószólója; a" philosophus azok" magyarázója, fel-
világosítója. Velejében ugyan a! philosophia egyetemi tudomány "s
egyetemi közönséghez szól, az emberiséghez; így emelkedik időn s té-
ren felúl; de mihelyest elvont köréből az életbe lép által, önhatárzásra ,
önmüvelésre , vagy a nemzet és kor ügyei felvilágosítására használta-
tik: mint a! költészetnek, egyediessé, nemzetivé, korszerűvé kell vál-
nia; mert a" valóságban, ismétlem csak egyedek és nemzetek léteznek ,
máskép az egyedek", nemzetek" "s a" kor" szükségeit ki nem elégítheti ,
a" valóságos életre nem hat, tekintetét veszti, szóval hoszontalanná vá-
lik. — S valóban, nagy reményem van, hogy a" magyar philosophia
ezen hivatásának meg fog felelni. Hazánkban ugyan több nyélv divatos
mint szükség; de a" nemzeti érdekek" országos létege, úgy szólván kire-
kesztőleg, a magyar, "s csak e" nyelv hat a" nemzet szívére, belső
életére !

Tekintetes Társaság! Nagy változások" előestvéjén a" kétségbe
esett emberiségnek vezércsillag szokott feltűnni, mellyhez ragaszkodva ,
mellyet követve, gyász sorsán diadalmaskodik. Midőn az óvilág, szel-
lemibb kifejlődésre jutván, régi isteneivel meghasonlott, "s elavúlt ál-
Jodalmi "s vallási formáiban régi dicsőségéhez méltatlan életet élt: a
nagy Constantinnak, mondják, tüzes kereszt jelent meg az égen, e
fölirással: Ezen jel alatt győzesz! Ő győzött, "s vele együtt az emberi-
ség, melly a" keresztény vallás által újra fölemelkedett. "S midőn kül"s
belvészektől hányatott nemzetünk, régi fénypontjából lesülyedve, a
nemzeti enyészethez közel, kétségbe esetten menny felé pillanta: ha-
zánk nemtője — ez hitem — három színű zászlót lobogtata feléje, ket-
tós keresztű czimerrel, "s e" szava hangzott: nemzetiség, nemzeti
nyelv s irodalom által fogsz újjá születni! Az első jóslat,
Tekintetes Társaság! beteljesúlt ; higyünk a" másikban is. Ez reményünk"
horgonya, lelkesedésünk" alapja; e! hit nélkűl hiu ábrándokká válnának
legnemesebb törekvéseink.

TIL. a
TÖRTÉNETIRÁS - OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

v.
A MAGYARORSZÁGI BESENYŐKROL.

ELŐTERJESZTETTE,
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ,
A" KIS GYÜLÉSBEN, NOV. X. 1838.
JERNEY JÁNOS.

ú Opinionum commenta delet dies.

F— eme — — ——

vöNig,

Tömérdek gyülevész népeket s vendég lakosokat keblébe fogadó édes
magyar honunk" határi közt már alapitása" első századaiban egy, a többi
nemzetekétől különböző névvel jelelt, saját polgári belső szerkezettel
biró népség tűnik fül, mellyról, ámbár krónikáinkban, okleveleinkben
és törvénykönyvünkben fontos tanutételre akadhatni : iróink mindazál-
tal a" tárgy" fontosságához képest kielégítő nyomozást nem tevén, eddig-
elé a tudós világgal kellően meg nem ismertették. Ezen népség neve
nyelvünkön Besenyő, latin nyelvü honi iróinknál Besseni, Bessi,

Bisseni, Picenati néven említetik. — Ugyan is: Hartvik sz. István kir.
életirójánál ,, Bessi" a" mölki kézirat szerint ,, Bisseni" — Béla kir. név-
telen írójánál ,,Bisseni és Picenati". — A" temetkezési két magyar be-

szédet magában foglaló misekönyvben följegyzett krónika szerint: ,, Bes-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 145

send" Kézai Simonnál ,,Bessi" nevet olvasunk. — A" XIV. századi bécsi
képes krónikában Turóczinál majd ,,Bessi" majd ,,Bisseni", a II. Rész
L. fejezetében fölváltva amaz háromszor, emez hatszor jő elő. A" bu-
dai krónika" irója mindig ,,Besseni" nevet használ. — Bonfinnál, vég-
re, hogy többeket elhallgassunk, ,,Besseni" áll. Ez irja az ő idejé-
ben még külön felekezetben virágzott besenyőkról: Besseni — guos
olim Bessos appellabant". (Dec. II. Lib. IV.) — Okleveleinkben: ,,Bice-
ni, Bisseni, Ebes, Pincinatici, Vosciani, Wosserawii" néven ismeretes.
Egy 1260-i külföldi oklevélben ,, Bezzezni" foglaltatik. — Törvényköny-
vünk Zsigmond kir. II. Decr. 1405. a" bevezetés" 4. §-b. ,,Bisseni" né-
ven" jeleli. — Illy kevés különbségű nevezettel ugyanazon egy népség-
nek bélyegzését minden kétségen kivűl teszik a róla ugyan egy dol-
got ss tettet előterjesztő iratok.

da VAS

E" népség" honünkba több ízben, és különböző korszabként köl-
tözött be, mire nyomós bizonyságot nyujtanak a" történet-könyvek.

Első, és a" honfoglaló magyarokkali bevándorlásokról, vagy is
Pannoniának azoktóli meghóditásakor már az aldunai vidékeken , a. mai
Oláhországban tartózkodásokról , mást mondva elég tanuságot tesz Béla
kir. névtelen jegyzője, ki a meghódolt oláh és tót népekról emlekezvén
mondja: , Mert oláhok és tótok valának, mert a" kúnöktól és bese-
nyóktől sok méltatlanságot szenvedének". (Cap. XV.) Mint frígyesek
a. magyarokkal egyesülve, csak e felekezetbeliek lehettek azon bese-
nyók , kiket a mondott névtelen jegyző Zoltán fejdelem által Fertő" taván
túl a" német határszélekre végőrök gyanánt telepítetteknek ír, minthogy
külön beköltözésökről, összeszövetkezésökról mélyen hallgat. Imigy ad-
ja elő e" hiteles iró a" besenyők" első letelepitését: , Zoltán vezér pedig ,
az ő katonáinak visszatérte után megállapítá Magyarország határait,
és a németek felé, Moson (Fertó) tón túl, nem kevés besenyő-
ket is helyze lakóúl, országa? védelmére, hogy a dühöngő németek
a" vett méltatlanságokért a magyarok" határszéleit valaha meg ne támad-
hassák". (Cap. LVID. — Mi számos családokból, "s tömérdek fegyveres
csoportból állott a" félelmes szomszéd ellen végőrül telepített besenyó

146 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEÉKEZÉSEK.

népség, könnyen elgondolhatni. Újjal mutat arra egyszersmind névtelen
irónk , hogy nem minden besenyők szállítattak a véghelyekre. — Engel
Kerestely ezeket Zoltán vezér által Bitzena? vizétól, a: Vaskapu környé-
kéről behozott gyarmatnak állítja, de kellő bizonyítás nélkúl.

Második beköltözése nyomára akadni ugyan Béla kir. névtelen
jegyzőjénél, ki Takson vezér alatt a" besenyők" földéről Thonuz oba ve-
zérnek bejöttét így említi: , Hallván Takson vezérnek kegyességét , sok
idegenek (vendégek) gyülekezének hozzá sokféle nemzetek közül. — —
És azon időben a besenyők földéről jött egy fejdelmi vérből való
katona , kinek neve Thonuz oba vala, az Urkund atyja, kitól a Tho-
moy nemzetség származik le, kinek Takson a" Kemey részeken lévő föl-
det a Tiszáig, hol most az abádi rév van , adá lakóúl." (Cap. LVIII.) —
Hogy nem magányosan vonultak egy tartományból másikba az illy sze-
rencsekereső fejdelmi kalandorok , hanem családostól, hív alattvalóiktól
s fegyveres néptől környezve , bizonyítja a" középkor története; így szá-
mos besenyő követőinek megszállítása végett nyerheté csak e" lovag a
Tisza melletti nagy kiterjedésű földet. Szokott modorja különben is
névtelen irónknak vezéreket rajzolni nemzet és nép helyett.

JŐ;

Harmadik bevándorlásokat hirdeti Kéza Simon, "s vele egy
szájjal a bécsi képes krónika? irója Turóczinál, Geisa vezér és későbbi
uralkodók" idejére tűzve. Az első irja: , Ugy Geisa vezér mint más ki-
rályok" idejében is jöttek be csehek, lengyelek, görögök, besenyők,
örmények , és az ég alatti majd minden idegen nemzetbeliek, kik a" ki-
rályoknak, vagy egyéb országurainak szolgálván, tőlök hűbéri jószágo-
kat szerezvén, idő" haladtával nemességet nyerének." (Append. §. 1.) A"
másiknál olvassuk: , Azon felül jöttek be Magyarországba ugy Geysa
kir. és István sz. király? idejében csehek, lengyelek, görögök, spanyo
lok, ismaeliták vagy is szerecsenek, besenyők, örmények, szászok ,
turinngok, misniaiak és rénusiak, kúnok és olaszok, kik a" honban
többideig tartózkodván, ámbár az ő nemeik nemtudatnék, többféle há-
zassági kötések által, magyarok közé elegyedve, nemességet ugy szinte
szállást nyertek." (Part. II. cap. XXII.) — Nem egy két szerencsevadá-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 147

szó lovagra, hanem tetemes népfelekezetre czéloz a két kronikairó az
előszámlált népekben, kik oklevéli tanúság nyomán külön szerkezetű
testületeket "s közönségeket alkottak, vagy népes helységekben nagy
terjedelmű vidékeken laktak későbbi idókig.

Negyedik különös beköltözés" emlékét föntartotta Hartvik püs-
pök sz. István kir. életirásában, hol imez olvasható: , Hatvan bese-
nyőók — minden készületekkel, arany és ezüst bőséggel, sokféle ékes-
ségekkel szekereket terhelten a" bolgár részekról kikelvén, a királyhoz
jóni akarának. Midőn azonban Pannonia" szélére értek, sokan a" szol-
gák közül — eleikbe mentek , és néhányat kardra hányván, minden ja-
vaikat elvevék, "s őket pusztán és félholtan hagyák. — De ők, utjokat
folytaták , szenvedéseiket a" király eleibe terjesztendők , "s midőn annak
szine eleibe jöttenek , lábaihoz borulának." (Ed. Podhradczky, p. 78.)

Itt is a" fölkerekedett hatvan besenyő férfiak öszves készülete
alatt a" családjokhoz tartozó szolgákat "s fegyveres népeket kell érteni.
Annyi kincscsel költöző fő személyek bizonyára nem kis számú népet vő-
nek követőül honkereső vándor utjokban.

Nem önkényes beköltözésnek ugyan, de mégis a honi besenyők"
tetemes gyarapultának tarthatni azon történetet, minél fogva Salamon
kir. alatt 1072. Nándor - Fehérvárnál Kazar nevű vezérüökkel az ellensé-
ges görög tábornak segédkezet nyujtó több ezernyi fegyveres besenyők,
Jan soproni főispán által legyőzetvén, fogságra vitettek, mint a" bécsi
képes krónika körülményesen előadja (Tur. P. II. c. L.), kiknek a Sop-
ron táji besenyők közé jutásokat vagy csak győzőjökról méltán vélhet-
ni. Valljon nem ezek harczoltak-e szabadság" reménye" fejében két évvel
később a Fertő tavánál Salamon ellen?

44101 1§a
Kéttelenné válván az előhordottakból több időszakonként feles szá-
mu besenyóknek honunkba letelepedése : az lesz már fő czélomhoz képest
kimutatandó: melly vidéken, minő helyeken laktak, 7s valljon figyelem-
be vehető-e az általok birt földmennyiség, miból népességi súlyokra 7s
politicai életökre következést vonni legbiztosbban lehet ?
M. T. T. ÉVK. v. 2. 19

dj

148 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

E" részben krónikáinkkal összehangzó okleveleink, "s azokból me-
ritett régi geographiánk" ismereténél, úgy mostani helyeink? névlajstro-
mának útmutatásánál fogva két rendbeli besenyőket ismertetnek meg;
ollyakat t.i., kik nagyobb felekezettel számosb helyekben egy vagy
más vidéken elterjedve laktak ; — ismét ollyakat, kik szétszórva
honunk" különböző megyéiben némi egyes helyeknek voltak lakosi "s tu-
lajdonosi ; amazok közé tartoznak a Moson, Sopron, Vas, Győr,
ugy a Fehér vármegyeiek; kisebb csapatban élőknek fészkő volt
Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Bihar, Borsod, He-
ves, Komárom, Liptó, Nyitra, Pest-Pilis és Solt, Pozso ny,
Somogy, Szabolcs, Szala, Szerem, Temes, Torontál és

Verőcze vármegyék. ú

HEMTGT

A" nagyobb felekezetű besenyőkról elég világosan szól Bé-
la király" névtelen jegyzője már föntebb idézett soraiban, midőn Zoltán
vezér által a. Fertő taván túli részekre nem kevés besenyőket telepítet-
teknek állit: , Ev parte Teutonicorum, ugy mond , ultra lutum Musun ,
collocavit etíiam Bissenos non paucos." (Cap. LVII.) Ezen, Árpáddal
együtt vivó besenyők valának ősei a. Moson, Sopron, Szala, Vas és
egyéb végszéli vármegyékben későbbi időkben is nyomozható , sok ha-
di tettekben részt vevő, "s a, hon? határszéleit hiven őrző maradékoknak.
Ezek? unokáiról, mint ügyes nyilazókról beszéli a" XIV. századi bécsi
képes krónika Turóczinál , Péter kir. halála után 1052d. évben, III. Hen-
rik német császár" magyarok ellen hozott táborának vértes hegyi puszti-
tását leirtában: ,, A" császár annak okáért élelembeli segedelem" reményétóől,
mellyet a) hajókról várt, megfosztatván, halálra kezdett szükölködni.
Hasonlóan az ő minden katonasága, a lovakkal és fuvarozókkal éhség-
tól sanyaruan veszélyeztettek. Ezenfelúl a magyarok és besenyők is,
minden éjjel, nekik erősen alkalmatlankodának, mérges nyilakkal üldös-
vén őket, és köteleket hányván sátoraik közé, azokkal több szolgálaton
levőket elragadtak. A? nyilak? záporátóli félelemből, mellyekkel a" néme-
tek elborítattak és fölemésztettek , árkokat ásának magoknak, és reájok
vérteket borítván, az élők sirba fekvének , mert a" sirba, melly holtak"
számára ásaték nappal, éjjel eleven fekvék, és melly az élőnek ásaték

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL,. 149

éjjelre, holtnak szolgált napközben." (Pars II. cap. XLIII.) — Ezek"
utódait illeti az I. Geyza kir. és Salamon közti 1074ben történt követ-
kező megjegyzésre méltó eset is: ,, Akkoron a besenyők egyes akarattal
kérék Geyza királyt, hogy ha őket szabadsággal megajándékozná, Salamon
kir. ingerkedéseit minden bizonynyal megzaboláznák, elannyira, hogy
Mosonból és Pozsonyból sem merne kijóni Magyarország" háborgatására.
Geyzarkir. pedig megigéré kérelmük" teljesítését, ha ók igéretöket be-
töltenék. Ugyan azért a" besenyők az ő Zoltán nevű fejdelmökkel (Prin-
ceps) Salamon kir. ellen lovagoltak. Salamon kir. pedig pénzt igérvén ,
a? németek" órgrófját segédül vette. Midőn tehát a" besenyők ellen indul-
na az őrgróf, látván borzasztó és ijesztő tekintetöket, megfélemlett; leg-
főkép, mivel eszébe juta, minő sanyaruan vesztek el Willermos és Poth
meg Marchart vezérek. Mondá pedig tettetőkép a?" királynak, hogy nagy
böjt idején harczot nem kezdene, hanem ha a! király akarna, ütköznék
meg; és ha a? besenyők győzni kezdenének, akkoron ő a? királynak bi-
zonyára segitségére menne. És így táborával a" Bachy hegyre fölment,
és onnan szemlélé a? harczolók" összeütközését. Midőn pedig az ütközet-
hez kezdének, a? besenyők ugy futottak Salamon tekintetétől, mint
viasz olvad a! tűztól; és sokan közülök megöletvén, mások Fertő tavá-
ba elmerülvén, kevesen Zoltannal futva menekedhettek meg." (P.II. cap.
LXV.) Ki nem venné észre e harcz! leirásából, hogy mi nevezetes néptö-
meget alkottak az egész egy támadó hadsereget kiállitani képes, saját ve-
zérök alatt a" Geyzával viszálkodó Salamon? táborával fövényre kelni me-
részlő határvidéki besenyők? Fontos osztályát tették ők a" haza" védel-
mekor a" magyar hadseregnek. Ugyancsak I. Geyza kir. alatt a" görög csá-
szár ellen mint a" dalmaták"? segédtársai a" kalézokkal (Chalisii) együtt vias-
kodtak a?" honi besenyők, Cinnamus az idei görög iró" tanútétele szerint,
(Hist. Lib. III.) Patzinaca névvel illetvén őket görög szokás szerint. II.
István kir. a csehekkel viselt 1123d. év táji háborujában is nem kis részt
vónek a? besenyők mint nyilakkal vívó előseregek ugyan azon bécsi ké-
pes krónika" tanútétele szerint Turóczinál (P. II. c. LXIII.) mindenkor
kitüntető , Bissenus" névvel illettetvén e? harczos népfaj. — Ottokár
cseh kir. II. Bélávali háborujáról, "s reá következett békekötésről a" római
pápát tudositván, Béla" hadában számos besenyőket harczoltaknak irja.

1260b. ,,Bezzenni" néven ekkép: , Gravis belli, guod adversus Belam ,
19"

150 TII. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

et natum eiusdem Stephanum, Vngarie reges illustres, et Danielem,
Regem Posse (Russie) et filios eius, et ceteros Ruthenos et Tartaros gut
in aurilium venerant , et Boleslaum Cracoviensem , et Lazkonem (Lesko-
nem) iuuenem Lansatie (Lusatie) duces, et innumeram multitudi-
nem inhumanorum hominum, Cumanorum, Vagarorum et diuersorum
Sclauorum, Siculorum guogue et Valachorum, Bezzenninorum, et
Ismaelitarum , Schismaticorum etiam, vtpote Graecorum, Bulgarorum,
Rasiensium , et Bosnensium haereticorum auctore Deo gessimus, et vi-
ctorie, nobis date celitus, et post victoriam inter nos exrparte una, et
dictos reges ab altera, concordie reformate processum non ab re dumxi-
mus P. V. preuio veritate presentibus declarandum." (Dobner Tom. II.

pag. 228.)

BÚS

A" besenyő nagyobb felekezet némi egyes lak- és birtok-helyei-
ről több rendbeli, jelesen XIIId. századi oklevelek nyujtanak tanúbi-
zonyságot, mellyekben Besenyő, Besenyőföld, Legintő, Ár-
pás, Besenyőhegy, Besenyősziget, Tét, Rábamellék stb.
fordul elő. Hiteles kútfőkből rendre kimutatni mind ezeket, rövid nyo-
mozásom! első szakaszának legczélszerűbb feladása. f

1203. Imre kir. a" cistercita rendhez tartozó szentkereszti apát-
ságnak a" Moson vidéki besenyők által egykoron lakott földet Sár vizénél
(LLajtha) ajándékozván, mondja: ,,Praedium, guod Bysseni guondam
possidebaut, de iure Musuniensis castri evremptum, praememorato Coe-
nobio S. Crucis ita, vt Bysseni illud habuerunt , integrum cum omni-
bus pertinentis suis, regia ac potestatiua manu in regno nostro perpetuo
iure contulimus possidendum.""

1217. II. András kir. u. a. sz. kereszti apátságnak némi birtokot
és szabadságokat ajándékozó levelében Leginthó, mint előbb besenyők
által birt föld, és besenyők földe említetik ekképen: ,,Vos itague — —
terram gvamdam, nomine Legingthov, guam Bissenii prius incole-
bant, Abbatiae Sanctae Crucis de Austria contulimus in perpetuum pos-
sidendam ; — — cuius terrae metae sic incipiunt: Prima meta incipit
a metis villae Balus (Galus) iurta Fertew lacum sitae, et protenditur

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 151

contra orientem iuxta possessionem Petlen vocatam, et transit vltra

terram Bissenorum vsgue ad colliculum, Gesheleuhalm vocatum."
1222. u. a. kir. a mondott apátságnak Legentő fölött némi sza-

badságokat adó levelében áll: , Abbati Ecclesiae S. Crucis in Austria, su-

Per terram Byssenorum, nomine Legenteu, guam eidem per pri-
vilegium contulimus , talem concessimus libertatem."

1230. IV. Béla, mint ifj. kir. ugyanazon apátságtól elvett némi
jószágokat visszaadó levelében szinte azon Legentő besenyők? földének
neveztetik így: ,, Terras guasdam et possessiones eius dimisimus , guarum
nomina sunt haec: terram, guae vocatur Curia regis iurta aguam Saar,
et medietatem terrae Byssenorum, guae diciítur Leguentou, guam
terram eis metauit cum vineis Comes Hoholdus ex nostro praecepto."

II. András kir. a Moson és Sopron vmegyei őrökhöz intézett, a
sz. kereszti monostorhoz tartozó besenyők" földének védelmezését paran-
csoló, év nélkúl költ levele tartja: , Vt díicitur, res eorum indebite acci-
pientes, praedium Byssenorum maiori er parte ab eis tulistis fra-
tribus, guibus praesidio esse debuistis. Vnde vobis — praecipimus , yua-
tenus omnesterminos Byssenorum ipsis fratribus defendatis."

ra 9

Sopron vmegyében kebelezett Rába melléki Árpás helységnek —
melly már sz. István kir. a bakonybéli apátság" részére kiadott adomány-
levelében így említetik : , Villa Arpas" és , Tributum de portu Arpasin
Raba." — besenyők általi lakásáról és birásáról fontos emlék marada
fön Gyula nádor" azon 1222i oklevelében, minél fogva az ottani bese-
nyók" megsértett szabadságát visszaállítja. Igy hangzik egész terjedelmé-
ben a most Pannonhalmán őriztetett eredeti levél: , Jula Palatinus, et
Comes Supruniensis , vniuersis tam posteris guam modernis presens scri-
ptum nostrum inspecturis , salutem et omne bonum. Ad vniuersorum vo-
lumus notitiam peruenire, guod Bissenide Arpas, ad nos, vide-
licet ad Palatinum pertinentes, ad nostram accedentes pre-
senciam, conguesti sunt, guod eorum libertas ab antiguo instítuta, per
Lucam eorum Comitem, a nobis constiítutum , fuisset in plurimis diminuta.
Nos igitur, cum iudicium et iusticiam super hoc facere intendissemus ,

152 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

placuit tam eisdem Bissenis, guam dicto Luce Comiti eorum, vt Marti-
num de Pók, iudicem eis super hoc constitueremus vice nostri; ne post
nos cum tanto populo laborarent, guod et fecimus. Constitutis itague
partibus coram eo praedicti Bisseni, Luce Comiti, eorum destructionem
libertatis suae imposuerunt. E contra Lucas haec verba respondit: guod
nichil ex se ipso contra libertatem eorum fecisset, sed in omni iuxta
guod Mika Jobbagio eorum, gui eum preibat in debitis exigendis, et
in aliis instruxisset, eo modo processisset; et Lucas se habuit excusa-
tum. Mika vero citatus in causam, nulla se ratione valuit defendere ; ita
guod ad vltimum in verbis deficiens, ore proprio se reum fuisse con-
fessus est. Cuamobrem idem Mika, tanguam destructor libertatis fuisset
iudicatus , remansit ad perdendam totam substantiam suam; ita guod
nec ipse , nec aliguis successorum honorem Jobbagionum possit adipisci ,
et sic causa ordinationem sortita est inter partes: Pristaldo nostro Joa-
chim filio Rouz, de villa Bobut existente. Saepedicti vero Bisseni timen-
tes, ne in posterum Jobbagiones, vel Comites eorum praedicti , inigua
vestigia seguentes, libertati eorum denuo contradicerent in aliguo, nos
instanter rogauerunt, vt libertatem eorum scriptis redigeremus ; nos igi-
tur petitiones eorum iustas esse cognoscentes, libertatem eorum, sicut
veridica relatione cognouimus, in presentem paginam adnotari fecimus
in hunc modum : ONuod reuoluto semper tertio anno Comiti eorum debent
dare pro nouitate sex pensas denariorum de mantua, de duobus eguis.
Rui vero in expeditionem ire non potuerint, de guolibet eguo sex pen-
sas persoluent; Comes eorum non debet ire inter eos, nisi semel, guan-
do fit de nouo. Curialis Comes debet saepe per annum circuire, et causas,
guae referuntur , iudicare. Cum Comite eorum non debent ire, sed vnus
ex Jobbagionibus debet eum precedere, et iura eius ostendere; super
Jobbagiones eorum, gui per se possunt ire in exercitum, Curialis Co-
mes non potest descendere. Vt autem huius causae discusio legitima,
sé libertatis reformatio , nullis valeat temporibus reuocari, rei seriem
in presentem paginulam fecimus adnotari, eandemgue duplicis nostri si-
gilli munimine fecimus roborari. Anno Dominicae Incar. MCCXXII."

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL, 153

8.46.

Moson vmegyei Dunánk" jobb partján, a" mai farkasvölgyi vár-
omladék körűl egykoron besenyők" tartózkodásáról elég bizonyságot
nyujt II. András kir. a Bors biró által alapított hegyi, vagy is borsmo-
nostori apátság részére 1225. költ, a" kir. kamarai levéltárban őrizte-
tett megerősítő levele, mellyben besenyóktól lakott hegyek és besenyószi-
get fordulnak elő. — ,, Praeterea dederunt (ezek a" kir. levél szavai) in con-
finio Austriae iuvta Posonium praedium nomine Flencendorf, cum omni-
bus pertinentüs , cuius meta prima incipit ab oriente ad vadum Danubii ,
vbi finem habet insula nomine Niasciget iuxta viam, guae venit de Musu-
nio ; inde vadit per eandem viam directo cursuversus meridiem ad duas me-
tas , vbi termini sunt Iwagiet Heteser: deinde pergit per plures metas
versus occidentem ad metam , gaae vocatur copulus iuxta paludem , et ab
hinc festinat ad Ecclesiam Dersu , cuius sanctuarium pertinet ad Flencen-
dorf, inde descendit versus aguilonem ad magnam lapidem iuxta viam ,
guae tendit ad Neyn; deinde recto tramite currit ad duos monticu-
los, vbiguondam Bisseni habitabant; inde vadit in Danubium
ad caput insulae, guae vocatur Mogorsciget , ab hinc festinat in ma-
gsnum Danubium, guem descendens concludit tres insulas , guamuis modi-
cas, Mogorsciget, Bessensciget, Nassciget; et sic redit ad metam
pPpriorem." E megyében keblező Bezeny e falu, valamint Sopron vme-
gyében Austria! szelén fekvő Pecsenyed, egykor Besenyód , nevű hely-
ség, — melly némi 1223. 1232. és 1265. oklevelekben , Villa Bes e-
neu, Besseneu, Besenev néven előforduló faluval hihetőleg ugyan-
egy, — mutathat-e másra mint hajdan besenyók" lakára ? — A" Vas vme-
gyében létezett hodászi besenyők (Bisseni de Huduotz) és ugyan
ottani Besenye helység e! határszéli felekezetről tesz tanúságot.

CL gsztGiSB
Gyór vármegyében, Téten, "s általában a Rába körűl nagy s0-
kasággal tenyészett besenyőkról szólnak ezen oklevelek :
1251. Móricz mester , királyné udvarnoka , a móriczhidi praemon-
strátiak" Rába melletti zárdáját alapító levelében imígy értesit : ,, [tem cowu-
tulimus terram villae Thet, commetaneam terrae villae Pok, cuius terra —

154 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

— vadit ad fossatum , per locum villae veteris Thet, fossatumgue dimit-
tendo, ad dextram reflectitur ad primam metam , tenens ubigue metam
cum Bissenis de Thet."

1269. IV. Béla kir. ugyan ef Téth nevű, egykor besenyők" fül dét
FPuki Tamás ajtónálló mrnek ajándékozván, mondja: ,,Magister Thomas
de Puk, Janitor noster, — Petüt a nobis , vt guamdam terram , guae
olim fuit Bissenorum Théth vocatam sufficientem culturae trium ara-
trorum , vel paulo plus, cum omnibus vtilitatibus suis ad ipsam Terraim
pertinentibus — sibi conferre — dignaremur.""

1270. V. István kir. azon Puki Tamás? részére kiadott uj adomá-
nyában így fejezi ki magát a" téti besenyókról : , Hagister Thomas de ge-
nere Puk, Janitor Domini regis, karissíimi Patris nostri, felicis recor-
dationis, ad nos accedens, a nobis postulauit, vt possessiones Kus, vi-
delicet, terram Castri Musuniensis, et terram Thet, ter-
ram Byssenorum, vicinam terre ipsius de Puk in Comitatu Jauri-
nensi evistentes ; — — guas Dominus rex, karissimus Pater noster sibi
contulit et donauit , suis priuilegüs confirmando, eidem relinguimus paci-
fice possidendas.""

1267. A" győri káptalan némi oklevelében olvastatik : , Comes Oli-
uerius de Pock Judex Bissenorum circa Rabam" Győr megyei
főispán levén egyszersmind ezen Oliver. Bezi nevű falu e megyében mél-
tán tartathatik besenyők" lakának.

10. §.

A Fehér vármegyében létezett besenyőket egy külön. nagyobb
csapatnak tartani elegendő okunk van hiteles emlékek" nyomán. Szá-
mosb, mint Alsó és Felső Besenyő, Egres, Hatvan, Ladány,
Töbörzsök, Fancs, Fecse, Ság, Tulge, Örs, általok birt és la-
kott helyről, sót köztök élt saját birájokról értesítenek a" XIII. és XIV.
századi oklevelek ime renddel :

1269. IV. Béla kir. Mátyás és Chutur nevű töbörzsöki besenyők-
nek (Bissenis de villa Tuburchuk) Menik (t. Menyőd) és Fancs között fek-
vő szinte Fancs nevű két ekényi pusztaföldet ajándékozá, besenyő sza-
badsággal birandót (,jin libertate Bissenorum possidendam.")

eádádásásza zttk tt

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL, 155

1326. A" fehérvári keresztesek" conventje, egy részról a" fecsei
megnevezett hat besenyők (Bisseni de Feche), más részról egymás fele-
kezetüek köztt vérengzés miatt eredett pör" dolgában barátságos egyes-
séget bizonyít végbe mentnek.

1344. A" szegszárdi convent előtt Ilona, Ladányi Jánosfi Gergely
besenyő" hitese (consors Gregori Bisseny filii Joannis de Ladan) és több
testvérei thabani Tolna vmegyében keblezett részjószáguk iránt Tengulithi
Ogh Andrásfi Miklóssal rendelkeznek.

1345. A" fehérvári káptalan előtt Farkas Jakab, Lőrincz" sági be-
senyő fia ( filius Laurentii Bisseni de Saag) az ő leányának Helenának,
és Andrásfi Ferencz tulgei besenyőnek (Bisseno de Tulge) saját öröksége"
felét oda ajándékozá.

1347. Gergely mr. besenyők" birája ( Magister Gregorius Comes Bis-
senorum) Gyula -Örs helységnek , Miklós, György örsi besenyő fia ( filius
Georgi Bisseni de Vrs) és András, meg Antal fiai, nem különben meg-
nevezett hat rokonai között, mint ósi jószáguknak három ágon lett fül-
osztását bizonyitja.

1351. Miklós nádor, Tolna vmegye köz gyűlésén költ, Gergely mr.
besenyők" birája által elfoglalt Görbő nevű kelységet az abrahámi apát-
nak visszaitélő leveléből , mellyben mondatik: ,,Magister Gregorius Bys-
senus , Comes Byssenorum personaliter evxurgendo" nyilvánságra jó , hogy
ezen Gergely mr. besenyő vérből származott; könnyen következik tehát
már az is , miként sz. Márton falu (villa sz. Márton) hol ezen Gergely mr.
által 1346. és 1347ben az örsi besenyők" részére kiadott oklevelek küöl-
tek , :s mellyet a Fehér vármegyében levő Szered sz. Márton, most pusz-
tával egynek itélek, — nem csak az ő birtok és lakhelye, hanem még
más besenyők" fészke is vala.

Ide tartozik azon adományzás is, mi szerint 1338-ban I. Károly
királytól Sadani Jánosfi György besenyő (Georgius Bissenus) az ő bese-
nyő elődei által birt Besseneő, Egres, és Hatvan falukat visszanyeré ;
minthogy Egres falu és Hatvan puszta a" Sárviz mellett, Örshöz és Fancs-
hoz közel, ugy Alsó és Felső Besenyő pusztákat e" megyében föltalálom.
Különben ott létezik Ság és Töbörzsök puszta is.

M."T. T. ÉVK. v. 2. 7. 20

156 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

11. §.

A? honszerző magyarokkal egykorú nagyobb felekezeti besenyők
közűl szórattak és ágaztak-e el, vagy pedig a" későbbi beköültözöttek-
ból alakultak az ország egyéb vidékein kisebb csapatokban, "s néha
egyenként is találtatók? egyenesen állítani nem merem; úgy amazokbáól ,
mint ezekból kerekedésöket , imitt amott, idő" haladtával ujabb helysé-
gekbe, kisebb csoportokba vonulásukat mindazáltal könnyen föltehetni.
Akármint legyen azonban a! dolog, fölvett tárgyunkra nézve annyi bi-
zonyos, hogy csakugyan voltak a" haza" több részén, már a" megneve-
zett vármegyékben feles számu besenyők. Kétféle ut vezet ezek" fölke-
resésére. Egyik okleveli tanútétel; másik honunk" coro- és topographiai
lajstroma, vagy is a" helységek és tájak" névsora; támogatva amaz által,
vagy annak hiával. Az első csalhatatlan; a" másik geographiai bizonyos-
ság marad, mig más körülmények mellette nem szólnak. Eredménye a"
geographiai útmutatásnak következő:

,; Minden helység-elnevezések" valamelly történeti indító okból szár-
mazása, vagy természeti tulajdontól kölcsönözése bizonyos." Ezen okfő-
nél fogvást: , a minő helyek Bese; Besen, Besencze, Besenye,
Besenyő, Besenyőd, Besenyő falu, Besenszög, Besenyő-
hegy, Besenyő rév, Besenyő sziget, Besnye, Besnyő,
stb efféle rokon hangú "s értelmű nevet viseltek vagy viselnek mai nap
honunkban, azok" alapítói és egykori lakosi, habár rövid ideig is, de
minden bizonynyal besenyők valának , elnevezésük merő ethnographiai."

Ha e" rövid nyomozás szúk határa a" besenyő nemzet" régi törté-
netének bővebb fejtegetését megengedné , hiteles emlékek" nyomos ösz-
szevetéséből azt is meg lehetne mutatni, hogy a Bosány és Vársany
nevű (régi oklevelekben Bassan, Bosian, Vosian, Vuosian) szá-
mosb helyeink besenyőktól kölcsönözték elnevezésöket. Nem mást,
mint besenyőket ért I. Geyza király , Vosciani" név alatt a. sz. Bene-
deki apátság" részére 1075b. kiadott alapító-levelében, némi határ" leirá-
sánál, midőn ezeket mondja: ,, Item super Aruch, cum illis, gui Vosciani
dicuntur, propter divisionem fovea foeta est. Circuit enim idem Aruch to-
tam partem terrae ex parteVoscianorum, et venitur usgue ad terram
Zunde." Illy szempontból indulva, vizsgáljuk már ím ezen vármegyéket:

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 157

12. §.
Arad vármegyében

Nem létezik ugyan most Besenyő nevű helység, de hajdanta ollyan-
nak fönvoltáról, következéskép besenyők" ottani lakásáról elég bizony-
ságot tesz a váradi registrom, mellynek 1235re tartozó 58d. czikkelye
így szól: , Joubadiones Örodiensis castri, scilicet: Basu Hodnogio , Nu-
hu, Bayr, Belche, Kelenin , centuriones , et omnes alii ioubagiones , cum
castrensibus , impetierunt Geruasium, de genere Chenad, pro terra ca-
stri nomine Beseneu, iudice Nicolao Palatino Comite, Pristaldo Gon-
ga, de genere Hudus, vnus de castrensibus, portato ferro, pro terra
dam dicta, iustificatus est." (Ed. Bel. p. 229.) VI. Károly király" Rajnald
"mutinai herczeg részére 1727b. kiadott adománylevelében az ajándéko-
zott jószágok" sorában még említetik , Bessenye" mint akkor Zarand"
vmegyéhez számított puszta.

13. 465
Bács-Bodrog vármegyében

Kiirtotta a besenyők" emlékét föntartó helységet a" viszályos idő
vas foga, minek mindazáltal hajdankorban léteztét oklevelek támogatják.
Geyza király" a" Garam melléki sz. Benedeki apátságot alapító 1075. levelé-
ben all: ,, Terram , guae sita est super aguam Fizegy , dedi cum propriis
terminis ; gui termini ita diuiduntur: primus in monte Gelhu fouea fa-
cta est; in parte Sancti Benedicti, inter Zila; deinde per ortum B es-
seny usgue ad piscationem Fige, puteus in ipsa agua Fizegy." Hogy e
megye Dunára nyuló részén volt a Fizegh hely, következéskép Besseny
is, magyarázza sz. László kir. a pannonhalmi apátság részére 1095b. költ
adománya , mellyben mondatik : ,, Decimum praedium est, guod vocatur
Fizegh super ripam Danubii, in condescensu ipsius fluminis in Danubium,
a guo sibi locus suum sumsit vocabulum." Ugy látszik, Bez dán mváros
e" népségtől nyeré nevét.

14. §.
Baranya vármegyében

Bese, ugy Bezencze nevű Okur vize melletti falu nem másra ,

mint egykor besenyők által lakott helyre mutat. Besen és Vosian ne-
20"

158 MI. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vú faluknak Pécs körúl hajdanta virágzását tanusítja III. Béla király" a" ze-
lesi birtok" örök eladását 1181b. megerősítő levele, így említvén annak
határát: ,, Ab orientali parte incipit a villa, guae vocatur Becen, — de-
inde per fiumen, guod descendit a villa Vosian."" Béla sclavoniai vezér,
IV. Béla király" fia 1266b. e" Bez en földet Siklósi Gyulafi Miklósnak aján-
dékozván mondja: ,, fuamdam terram nostri Ducatus, Bezim vocatam
in Comitatu Borona existentem, in commetaneitate monasteri Sancte Tri-
nitatis sitam, — — eidem conferimus — — ab omnibus condicionalibus
Ducatus nostri, reuocando , erimentes"" ; — alább: , terra Bezen."" —
Egy 1269i oklevélben továbbá ugyanazon sz. Háromsági monostorral ha-
táros Bezen nevű föld (zerra Bezen) kerűl szóba. Világosabban szól az
itteni besenyőkról IV. Béla király a" fehérvári keresztesek? részére 1238b.
kült adománylevele, így emliítvén óket: Item concessimus eidem Domui
terram, guam habebant Bisseni in terra de Narag, ipsosgue
Bissenos, de beneplacito, et voluntate sua, eidem domui dimisimus,
iuxta libertatem ipsorum seruituros." Hogy ezen Narag Baranyában volt,
tanítja a pécsváradi convent e? megyét illető némi 1294 —1296i levele ,
mellyben előfordúl ,, Peturke de Naragy." Ma Nagy és Kis Nyárad, Mo-
hács körúl. XV. és XV. századi oklevelek" nyomán Tolnában létezett
Nyaragh vagy Nyaradfalu. Szinte okleveli hitelesség tartja e? me-
gye 1329d. évben volt főispánjáról, Benedekról, hogy az besenyő vér-
ból származék; már pedig nem lehet vagy csak ennél fogva föltenni me-
gyéjében birtokának, lakhelyének, ugy rokon felekezetű népnek is nem
létét. Különben, ide tartoznak azon besenyők , kiket a" pécsváradi con-
vent némi tanúvallásról 1294—1296. kült okleve ekkép emlit: , Ioanka

filius Opsa, Oliverius frater suus, Beke filius Lochk, Itee filius Itemer,
et Isaak, Bisseni"

ts wésy
Bars vármegyében
Föntartotta az ott honos besenyők" emlékét Besenyő nevű
falu, melly III. Incze római pápa a" sz. Benedeki apátság részére 1209b.

kiadott védlevelében így fordul elő: , Villa Beschene."" Határos evvel
Udvard Komárom vármegyei helység, hol oklevelek tanútétele sze-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 159

rint, mint alább látni fogjuk, szinte besenyők laktak. Erre mutat a?
Bese nevű helység is , amattól nem nagyon távul.

ÁTZÉSEE E
Bihar vármegyében

Hajdan besenyők" keblezését kéttelenné teszi a" most puszta, de
múlt időben népes hely Besenyő név alatt, hová egy régenten virág-
zott apátság (Abbatia de Beseneu) némellyek szerint legalkalmasban il-
leszthető. A? váradi registromban emlitetik e" helyre illóleg ,, Ecclesia
de Beseneu" (§. 341.) ismét , villa Beseneud." (§. 298.) A? Beznye ne-
vet viselő falu is állításunkat támogatja.

A7 48
Borsod vármegyében

Nem csekély emlékére találni a besenyőknek két, t.i. Lád és
Szirma vagy Kelecseny Besenyő nevű falukban, habár a? róluk
tanuságot tehető okleveleket szemünk elől örökre elzárta is a mosto-
ha sors.

18. §.
Heves vármegyében

Besenyő és Bessenszög nevű falu hajdani besenyő lakosit
árulja el. A" Tomoy nembeli besenyő nemzetség" elterjedt ága e? megyé-
nek tiszamelletti vidékein még a XIV. században számos jószágokat
birt. — Horton, Hatvan mellett, besenyők laktáról elég bizonyságot
tesz I. Mária királynő 1386i azon kiváltságlevele, mi szerint István horti
besenyót az ő udvarnokát a" körösszegi szóló - kilenczed alól e? szavak-
kal menti föl: Ad supplicationem Stephani Bisseni de Hord, fide-
tis aule nostre familiaris — — concessimus , vt ipse et sui heredes et po-
steritates vniuersi a solutiane none partis vinorum in tribus vineis eius-
dem Stephani in territorio ville nostre Keuresszegh vocate — — exrempti
et absoluti in perpetuum habeantur." Az itt előforduló Körösszeg a He-
vesben folyó Körös víz melletti valamelly falu legyen-e, vagy dunántúli
részekre tartozzék ez oklevél, meghatározni egész bizonyossággal nem

160 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lehet, minthogy Fehér vmgyében a? besenyő birtokok körúl is találtatik
Hord nevű hely.
49. "6.
Komárom vármegyében

Udvard nevű, a megye éjszaki szélén eső helységben már al-
kotmányunk? első századában besenyők laktak I. Geyza király oklevele
szerint, ki a Garam melléki sz. Benedeki apátságot alapító 1075i adomá-
nyában így fejezi ki magát: ,,Insuper vero dedi aliam villan Hudvor-
diensium Byssenorum ad arandum ; super eandem aguam Sitoua
cum terra septuaginta duorum aratrorum." — Ezen faluval határos a"
Bars vmegyében kebelezett Besenyő nevű helység, mint felebb láttuk.

20.""6.
Liptó vármegyében

Besenyőfalva, tótok nyelvén Besenova , Vág vize mellett Ro-
zemberghez közel fekvő falu tagadhatatlan bizonysága az egykor ott szé-
kelt besenyóknek. Talán eljő az idő, midőn oklevelek is támogatandják
ezen állitás" valóságát.

d legésás
Nyitra vármegyében

Teszér faluban, a" XId. században besenyők" laktát csalhatatlan-
ná teszi I. Geyza királynak a" sz. Benedeki apátságot alapító már emlitett
levele 1075d. évról, hol mondatik: ,,Dedi etiam villam Bysseno-
rum, ad arandum, nomine Tazzar, super Siítoua, cum terris vigin-
ti aratrorum."" — III. Incze pápa ugyanazon apátság" részére 1209d. kia-
dott védlevelében ,, Praedium Teszar" jő elő. De ezen fölúl Besenyő
nevű falu és határ említetik V. István király" az ő atyja IV. Béla által ala-
pított csuti vagy is csalóközi sz. Lökösről (Eustach) czímzett prépostság
részére 1272b. kiadott megerősítő levelében, minél fogva több faluk
ajándékoztattak Nyitra vmegyében ; ott mondatik : ,, Item in Turmaskusz
inciípit meta a fiuuio Nytra , — — et vadit versus Besseneu inter pra-
tum et terram arabilem, et exit ad viam, guae ducit ad Besseneu",
— alább: ,,Et in praedistinctione cuiusdam fossati vsgue ad magnum fu-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 161

men Saar , iurta guamdam pyrum, stant duae metae ; guarum vna est
Besseneu, et alia Kemej." Ide tartozik II. András király" Sebus biró ré-
szére Zeuleus föld iránt 1217b. kiadott adományában Nyitra" vize körűl
határkép érdeklett , villa Besseneu." —Ugy látszik ezekből, hogy a Nyitra
és Sitva viz környéki besenyők Bars, Komárom és Nyitra vmegyékben
elszórva egy külön nagyobb csapatot alkottak a? hajdani századok alatt,
kapcsolatban levén velök a" csalóköziek is. Különben, most is fön van
e" megyében Pecsened nevű falu Kosztolántól és Vág folyamtól nem
messze, ugy Besenyő népes puszta Recsény filiája Nyitra és Galgócz
között, ismét: Besznyákfalva.

227 §
Pest, Pilis és Solt vármegyékben

Hogy hajdan besenyők tartózkodtak, hirdeti a Hatvantól nem
nagy távulsági Besenyő vagy Besnyő népesített puszta, ugy szinte
más két hasonló nevű puszta , mellynek egyike Sári falu, másik Nagy-Kö-
rös mezőváros filiája. — Buda körúl is volt Besenyő, II. András királynak
a" leleszi prépostság alapítását megerősítő 1214d. levele" ime sorai szerint:
Praedium etiam contulit (Boleslav váczi püspökról mondatik) , guod est
circa Budam, B eseneu nomine." — I. Leopold király" Szelepcsényi György
kalocsai érsek" részére 1665b. kiadott védlevelében ,Bessenyő" mint
Solt vmegyei népes falu jő elő. — E" megyéhez tartozottnak látszik azon
Besenyő falu is, mellyben Otto kir. Henrik bán" levelénél fogva Valterfi
Endre budai polgárt mint ősi birtokában megerősiti, így hangozván az
1306. levél: ,, Possessiones — in magna insula existentes , videlicet B e s-
seneö, et Eörsziget vocatas, — — reddidimus et restitui fecimus eidem
Magistro Endre."

JAT ST SE
Pozsony vármegyében
Nagy és Kis Padány nevű két falu reájok emlékeztet. IV. Béla
király" néhány padányiaknak mint tárnokainak, kik besenyők" fiainak ne-
veztettek, nemességet adó 1265. levelében foglaltatik: ,,S§aul et Paulus ,
filii Salamonis de villa Padan, Theber, Elias, et Harcus, filii Joka de
eadem, Tauernici nostri, gut filii Bissenorum díicuntur.

162 TII. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

24. §.
Somogy vármegyében

Két hely van mai nap, mint ellenmondhatatlan tamiságra vezető

emlék a" besenyők" ott honozásáról, egyik Besen, vagy Bezen pusz-
ta, másik Besenye vagy Besenyő falu. Ez utóbbikról irja III. Béla
király a" fehérvári keresztesek? álapítását megerősítő 1193. levelében Zuluc
(Szulok) falu" határát elszámláltánál: ,, Jude ad villam Gurguteg (Görgeteg)
inde ad Cutules, inde ad villam Bissenorum." Kéttelenűl ezen ,,vil-
la Bissenorum" neveztetik sz. László király? a" somogyi apátságot alapító
1191. levelében ,, Pincinaticorum villa" néven, az ajándékozott faluk" s0-
rában, így fejezven ki magát a sz. király: , Pincinaticorum villa,
cum seruis et territorio suo." — Ezen felűl II. András király a" pannon-
halmi apátság némi szerzemény - birtokait megerősítő 1221. levelében
nagyhalmi besenyőket emleget, kiknek széjjel e megyében, mint kiven-
ni lehet, szóló birtokaik vala, így irván: ,, Item conferimus etiam sen-
tentiam definitivam nostri Palatini, Nicolai, filii Borz, guam fecit con-
tra Byssenos de Nagyhalom, et Albenses Latinos ; ita guidem , vt
cum dicti Bysseni de patrimonialibus suis decimam dare non repudient,
imo inuiti compellantur , multo magis de vineis suis in Comitatu Simeghi-
ensi emtitie acguisitis, vel vinis emtitie congregatis dare teneantur."
gyanazon apátságnak a" mondott király által a Somogy vármegyei szó-
lő-dézmák fölött 1229. kiadott itélő levélben áll: ,,Iux villa 5. Nicolai de
Zoulat guadraginta mansiones, emxceptis paruulis et iuuenibus , terram ad
decem aratra, foenetum viginti guingue iugerum, vineas centum viginti
cultas; et habent vnum locum aptum ad vineas , et arandum , gui voca-
tur Besenewmal."" Haa/ szoládi határban létezett besenyókról nevet
viselő" hegy szólővel és szántófölddel, szükségképen kellett nekik ott lak-
niok is. Kún László király a" nyulszigeti apáczák" Somogy vármegyei némi
birtokai fölött határlevelet adván ki 1279b., mondja: , Item cursus me-
tarum praedictae terrae Eche hoc ordine distinguuntur: Prima meta in-
cipit a parte meridionali in magna via, guae procedit per pontem iacen-
temin fiuuio Kopus, tendit vsgue ad viam, guae vocatur Beseneuvta."
Tehát nem csak faluk neveztettek a" besenyőkról, hanem, hegyek és
utak; emlékezzünk Moson vmegyére, hol sziget nyert tőlök nevet; Tol-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 163

na vmgyénél majd révre fogunk találni. Kiviláglik az imént idézett XII.
századi két rendbeli oklevekból az is: hogy a Besenyő nevű helyeket
kezdetben általán fogva , villa Bissenorum" névvel illeték latin nyelvű
okleveleink. E" megyében létezett egykor Besenyő sz. Győrgy nevű hely
is, mellyról VI. László kir". gordowai Fanchy Imrefi Frank" részére 1455b.
költ adománylevele így emlékezik : ,,Porcionem possessionariam in pos-
sessione Besenewszenthgewrg h appellata in eodem Comitatu Simigi-
ensi existenti habíta, gue condam Johannis Nemes dicti de eadem Bese-
newzenthgewrgh prefuisse — perhibetur."

25. §.
Szabolcs vármegyében

Besenyőd nevű falu eléggé bizonyítja lakosainak eredetikép
besenyő vérból származásukat, mit reménylhetően még majd oklevelek-
kel is bizonyíthatunk, miután I. Károly kir". némi 1326. oklevelében elő-
fordul e hely. Valószinükép ide tartozik a" váradi registrum" ime sora
1216d. évról: ,,Kelian, de villa Beseneud, impetiüt Budam , Petrum,
Vendec, Borozlou, Poucam , et Buntam, de villa Vosian, praedio Simo-
nis."" §. 298. Bezdéd falu neve is hihetőkép e! népségtől származék.

26. §.
Szala vármegyében
Szinte Besenyő nevű falu nem hagy kételkedni eredeti lako-
sainak besenyő voltokról, hihetőleg ezen falu az, melly sz. István kir.

a" szalavári apátságot alapító 1010d. levelében mint ajándék , Bessynew"
néven előfordúl.

HL EMLST
Szerem vármegyében
Besenyő, a" tótoknál Bessenovo, ráczoknál Beshenevo , falu ,
hogy nem más, mint a" Dráva-Száva közt több helyen, ugy itt is ta-
nyázó besenyóktól vette nevezetét, kiki elhiheti. Ezen helyre tartozik
IV. Béla kir". 1253d. azon levele is, mi szerint Lőrincz" besenyői birónak
hamis pénz? készitéseért elkobzott, és Iván mesternek adott javait örök-
képen megerősíti , így irván: , Cum Laurentius villicus de Besenev , guae
M.T. Ti RV. 2 21

164 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ad Ecclesiam S. Gregori pertinet , nec non et filius ipsius Demetrius no-
mine, ac Iohannes, gener Gregori de eadem villa Besenev per Camera-
rios nostros Sirmienses, Leopoldum scilicet, et socios eiusdem in manife-
sto crimine fabricationis false monete deprehensi, coram ven. PF. Benedi-
cto Archi-Episcopo Colocensi, aulae nostre Cancellario , — — gui per to-
tam Sirmiam non solum honore Comitatus , sed etiam vice et auctoritate
nostra ex delegatione nostra fungebatur , exrigente iustítia , in ipso opere
deprehensi , fuissent comvicti.""

28. §.
Temes vármegyében

Uj Besenyő vagy Besenova nevű falu örök eriléke marad az
egykor ott megszállt, hihetőóképen a török időkben kiirtott besenyőknek.

29. §.
Tolna vármegyében
Hogy voltak besenyők, kétségen kivúl teszi II. András kir. a
fehérvári keresztesek részére Földvár és Fadd nevű birtokuk iránt 1211b.
kiadott privilegiuma, mellyben az elsőbbik határa" leirásánál ,,B es ene-
rev" és , Besenető" fordul elő. Továbbá, a" már föntebb Fehérvár
megyénél olvasható, Miklós nádor által Tolna vmegye köz gyűlésén 135 2b.
hozott itélet rendiben Gergely mr. besenyők" birája által elfoglalt Görbő
nevű falunak (most puszta) az abrahámi apát részére lett visszaadása, és
a" besenyők" mondott birájának e" megye"? köz gyűlésén jelen volta, nem
másra, mint besenyők" ott keblezésére mutat.
30. 4§.
Torontál vármegyében
A" most uj szállítványi bolgár lakosokat magában foglaló Ó Bese-
nyő vagy Besenova mezőváros hajdankorban hogy besenyő eredetű la-
kosoktól vette nevezetét: kételkedni senki sém fog.
34.78:
Verőcze vármegyében

Eszék" környékén már a" XII. században számos besenyő népség
laktát eléggé bizonyítja Imre kir. 1196b. a" székudvari (czikadori) apát-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 165

ság részére kiadott oklevele, miszerint az eszéki vásár" helyén, és azon
apátság minden révein vámfizetésre szorítattak a" környékbeli besenyők
ím ezekkel: , Statuimus etiam, vt Hysmaelitae, vel Bysseny, vel
cuiuscungue conditionis homines sint , in foro Ezek, et in omnibus portu-
lis eorum , gui ad eosdem fratres pertinent, tributum omni remota oc-
casione persoluant.""
32.38

Honunk" határán túl, a" testvér magyar hazában, Erdélyben is lak-
tak nem kevés számu besenyők, kiknek emlékezetöket mai napig fön-
tartotta a Besenyő (Heidendorf , villa Pagania) néven ismeretes négy
helység Alsó-Fehér és Küküllő vmegyében, — Besztercze meg Három-
székben, úgy Besenyő patak, a Szepsi és Kézdi-Széken által folyó,
meg Bese falu Felső-Fehérvmben. — Nyomós bizonyságos tesznek ró-
lok ezenfölül az oklevelek" saját szavai. II. András kir. az erdélyi szá-
szoknak (Hospites Teutonici Vitrasiluani) különös szabadságokat ajándé-
kozó 1224d. levele szerint némelly besenyők erdejükkel együtt azokhoz
csatoltatván, a nyert szabadságokban egyenlően részesítetnek, ,, Praeter
supradicta (így hangzik a! kiváltság) siluam Blacorum et Bissenorum
cum aguis, vsus communes erercendo cum praedictis scilicet Blacis, et
Bissenis , eisdem contulimus ; vt praefata gaudeant libertate, nulli inde
seruire teneantur." — Ott is tehát, valamint a magyar honban, némi
kitünő szabadságokkal birtak; tanú erre Tamás erdélyi vajdának a" fe-
hérvári káptalanhoz Apor nemzetség" osztályos ügyében intézett 1324d.
parancsa , "s annak következésében a káptalan által tett tudósítás, mi
szerint az illető felek megosztozván, Opour, Sándor és Egyed a" szá-
razpataki felső Fehérvármegyében keblezett jószágokban nyolczvan-
öt szabad besenyő lakhelyeket ,,Octaginta guingue mansiones libero-
rum Bicenorum"" kaptak.

9945
Miután a?" nagyobb felekezeti és kisebb csapatu besenyőket kró-
nikáink" és okleveleink", úgy régi és jelenkori geographiánk" útmutatásá-
nál fogva helyenként mintegy huszonnégy vármegyében füöltaláltatók-

nak kitelhetően bebizonyítottam : még más biztos kalaúzunk is létezik a
a Ha

166 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a messzi régiségből azok" bővebb kinyomozására. Ha történetköny-
veinket az oklevelekkel gondos figyelmü olvasás után egybevetjük, meg-
győződünk arról, hogy a" besenyők ,,Euri" vagy , Confintorum custodes""
— ,,§peculatores"" és ,,Spiculatores"" — ,,Siculi"" végre ,,Sagittarii"
néven is említetnek. Mind ezen neveknek egyenként reájok tartozásáról
elég bizonyságot nyújtanak a" következő hiteles adatok.

34.

un

I. Besenyők mint végőrök.

Világosan mondja Béla kir. névtelen jegyzője már föntebb is em-
litett soraiban: , Dux vero Zulta, — ev parte Theothonicorum — ultra
lutum Musun, collocavit etiam Bissenos non paucos habitare, pro defen-
sione regni sui." — Ezen határszéli besenyőket szent László" törvénye
már őröknek nevezi, illy kifejezéssel: , Custodes confiniorum, geui
vulgo Ewrii vocantur." — Valamint tehát a" hadseregnél elülálló ,
kémkedve vigyázó csapatok őröknek hivattak atyáinknál, úgy a hon
határszélin a szomszéd ellenséges népekre ügyelni tartozók is olly nevet
viseltek ; amazokról mondja IV. Béla kir. egy 1246d. oklevelében: ,, Co-
stodes evercituum , — gui vulgo Eur dicuntur." — De lássuk közelebb-
ról, mit tart sz. László törvénye a? besenyókról mint őrökról? A" tör-
vény szavai ím ezek: , Comites confiniorum , si eguos , vel boves ultra fi-
nes hujus patriae, sine licentia Regis , vendere praesumserint ; Comitatus
honore priventur. Custodes ergo confiniorum, gui vulgo Ewriü vocantur,
si absgue licentia Comitum tale guid commiserint ; libertatem amittant ,
si pauperes fuerint. Illis vero Custodibus, gui praesunt, si in culpa ea-
dem rei iwventi fuerint , cum omnibus guae habuerint , pereant : Soli filt ,
et filiae in libertate permaneant."" (Lib. II. cap.17.) Saját biráik- ( őrgróf-
jaik) és különös szabadságaikról eléggé értesítenek e" sorok; de azt is
tanulhatjuk ezekből, hogy nem más, mint a" hon" határaira nyuló Pozsony,
Moson, Sopron, Vas és Szala vmegyékben egykor elterjedt végőröket
illeti , kik , mint láttuk, besenyőkből szerkesztettek. E?" végőrök közül a
Vas vmegyeiek most is viselik nevüket az ugynevezett Őrségi kerűlet-
ben; ezekról azonban, mint valóságos besenyő népről, különösen lesz
emlités,

A" "MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 167

35. §.
II. Besenyők mint Speculatorok és Spiculatorok.

Maga a" ,,Speculator"" szó megfejti jelentését, az oklevelek is
5 Őr" értelemre magyarázzák. V. István kir. némi 1272d. oklevelében áll :
,,; Terra speculatorum nostrorum Eur vulgo dictorum." — Ugyan azért,
nem mást, mint a" véghelyi besenyőket illeti. II. András kir. a sz. ke-
reszti monostor" besenyők lakta birtokának védelmét parancsoló év nél-
kúl költ levele, midőn mondja: ,,Omnibus Speculatoribus — Mu-
suniensis et Supruniensis castri pacem et salutem."" Szinte csak a. Sopron
megyei besenyőkre alkalmazható ugyan azon kir". a soproni nyilazókat
szóllő-vám alól fölmentő 1270d. levele, a" speculatorokról így emlékez-
vén: ,, Ceterum vobis omnibus tributaris in Comitatu Soproniensi, et spe-
cialiíter in Bobut, in Ferteufeu, et inter Speculatores constitutis ,
praecipimus."" — A" Szala vmegyei besenyő végőrök is illy néven jelel-
tetnek Zsigmond kir". alatt ellenök hozatott némi 1392d. itéletlevélben ,
ekképen: ,,NVos Sigismundus — vena cum Praelatis, et Baronibus no-
stris — in Kismarton existentibus , certi Speculatores vulgariter Z a-
laeur vocati, vice ef nomine vniuersítatis ipsorum , Celsitudinis nostrae
adeuntes conspectum ; aduersus virum Magnificum Ladislaum , filium Pe-
tri de Sarov, tunc Uomitem Temesiensem, proposuerunt eomodo , vt ipge
dictus Ladislaus ipsos a nostra Maiestate subreptitie impetrasset , et in
iuste et indebite obtinuisset , cum nusguam cuipiam hominum per Regiam
Maiestatem actenus perpetuo donati egtitissent , forentgue liberi, et tan-
tumsmnodo ad speculationis officium deputati; ob hoc ipsi eundem Ladis-
laum filium Petri tempore statutionis eorum sibi faciendae legiítime pro-

hibuissent.""

36. §

Fölváltva a" ,,Speculator"" névvel, ,, Spiculator""-oknak is hivat-
tak a" végőrök, melly, ha nem hibás csere, bizonyára a ,,§picula"-
azaz: lándzsa szótól kölcsönöztetett; lándzsával őrt állásokért ne-
veztetvén lándzsásoknak, spiculatoroknak, valamint a" nyilazástól ,,§a-
gittarius""-oknak. — V. István mint ifjabb király Gosztuni Miklós
fiak" részére 1269b. kiadott nemesítő levelében Rába melletti, Vas-

168 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vmegyében kebelezett királyi spiculator népet említ ekképen: ,,Ipsos
— exrimendo de numero populorum nostrorum Spiculatorum
— cum terra Kuerszorum vocata — guae iacet inter villam Chakon ,
et villam Gosztun, in numerum seruientium nostrorum duximus transfe-
rendos."" — Csakány és Gasztony, magyar helységek mainap a Rába
mellett, az ugynevezett őrségi vidéknek tő szomszédságában. Hason-
ló néven nevezi a? mondott vármegyében Borostyánkő és Németujvár
közt szép ki terjedésű földön települt besenyő végőröket I. Károly király
1327b. kült ime nevezetes oklevele: ,,Vos Carolus, Dei gratia, Rer
Hungariae, tenore Praesentium significamus guibus emxpedit vniuersis:
guod nos volentes, vet Spiculatores nostri, gui inter castra Vyuar
et Borostyan vocata, residentias et possessiones haberent, vel habere
dignoscerentur , illis libertatibus et Seruitüs , guibus tempore Dominorum
Belae , Stephani, et Ladislai olim illustrium regum Hungariae, felicium
recordationum nostrorum Praedecessorum vsi extiterunt et Ppermanserunt ,
nostris temporibus , guibus Dei clementia regno huic feliciter praesidemus,
permaneaní et egistant pacifice et guiete. Oui autem er eis, tempore im-
pacato de propris eorum residentíis, tibertatibus et seruítüs, alio se
transtulissent, ad debiíta ipsorum loca et obseguia reuertantur, Comiti Ni-
colao , filio Petri, de Superiori Eör , guondam eiusdem spiculatori con-
dirimus , sed nunc Per nos meritis suis reguirentibus , in numerum et col-
legium nobilium seruientium regalium perpetuo translato; guem Capita-
neum ipsorum Spiculatorum guem scilicet vulgariter Eörnagyságh dicunt,
constituünus esse et existere, commisimus ; 0uod idem Nicolaus Comes
eosdem Spiculatores nostros guocungue sint dispersi, reguirat et reducat
ad eorum loca propria et possessiones , terminos earumdem possessionum ,
et metas ab omnibus commetaneis suis et vicinis distinguendo, seruetgue
nobis eosdem in debitis eorum libertatibus et seruitüs nobis inpendendts.
Itague vobis vniuersis cuiusuis status et dignitatis hominibus praecipientes
Jfirmiter per praesentes mandamus , guatenus in guorumcungue vestrorum
locis , villis et terminis dicti spiculatores nostri existerent , vel aligui ex
tisdem per dictum Comitem Nicolaum apud vos , vel vestrum guoslibet re-
perirentur , absgue omni difficultate pacifice remittatis , aliud facere nul-
latenus praesummentes. Datum in alto castro , in octauis Natiuitatis bea-
ti Ioannis Baptistae. Anno MCCCXVII." — Végre azon végőrök" ,,Spi-

EK e e OB

é

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 169

culator" nevéről meggyőz bennünket ismét Károly király" a Moson vme-
gyében virágzott kathai őrök részére 1339b. kiadott következő privile-
giuma: ,,Vos Karolus, Dei gratia, Rex Hungariae, significamus teno-
re praesentium, guibus expedit, vniuersis, .memoriae commendantes ;
guod nos Laurentio, Ioanni et Nicolao, Spiculatoribus nostri de
Katha de Comitatu Mosoniensi; ipsorum et totius generationis
eorumdem de eodem, vice et nomine humiliter supplicantibus , et exinde
nostram Maiestatem filagitantibus , gratiose annuentes concedimus et pro-
mittimus, guod eosdem et eorum totam generationem de praedicta villa
Katha , in eorum primaeva libertate , guam in exercíitio seruitii spicula-
tionis in finibus Teutoniae continue residentes temporibus
priorum regum, piorum progenitorum nostrorum, felicium recordatio-
num habebant , et habere dignoscebantur , deinceps semper conseruabimus ,
et faciemus conseruariimmunes ; ita tamen , guod idem nostri Spiculato-
res eorum seruitia et officia spiculationis, vt guemadmodum eorum pro-
gemitores antiguitus erercebant , facere et erercere teneantur , more con-
sueto, absgue cuiusuis temporis interuallo , eguis bonis , velocibus , sepe
conseruatis , armati decenter incedentes ; Comiti Mosoniensi praesenti ac
futuro , virtute litterarum nostrarum praesentium firmiter praecipientes
committimus , guatenus eosdem regni nostri Spiculatores in eorum liberta-
te non praesumat molestare. Datum Posonii tertio die festi nativitatis
beati Ioannis Baptistae. Anno Domini MCCCXXXIX."" Azonban , hogy
a" Spiculator név csak önkényes fölváltása volt a Speculatornak, eléggé
kitünteti Károly kir.a Vas vmegyei őrök" részére 1327b. költ levelének
Eöri Mihályfi Mihály és Benedek" kérésére 1436b. a" vasvári káptalan által
jeles alkatban készített általirása, mellyben Speculator találtatik a $Spi-
culator helyett; ugy szinte azon káptalan 1610d. ujabb transumtumá-
ban is.

37 :88
MI. Besenyők mint Siculusok.

A" , Siculus" vagy székel nevezet is egy jelentésű a" végőrrel, spe-
culatorral , és szinte azon besenyőkre ruháztatott őseinknél , kiknek tisz-
tök "s kötelességök vala az ország határszélin vigyázni. Sötét homályban

170 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉERTEKEZÉSEK.

botorkálnak ugyanazért némelly iróink, kik a" bécsi képes krónika ime
sorait ,,Bissem atgue Siculi vilissimi usgue ad castrum regis , absgue vul-
nere fugerunt"" (P. II. c. LXIII.) ; ismét : ,,Bisseni vero pessimi, et §i-
culi vilissimi, omnes pariter fugerunt." (Ibid. o: LXV.) az erdélyi
székelekre tartozónak vélik. Miként teremhettek volna az elbeszélt két
rendbeli esetnél, t. i. II. István király" 1123d. év körűl a" csehek ellen,
és II. Geyza király" 1164b. az austriaiakkal viselt véres hadában mint
társak a" messzi távulban élő erdélyi székelek? ugy vélem, senki meg
nem fejti. Csak besenyők, "s azokkal együtt álló őrségi felekezet,
vagy is besenyő székelek vehettek részt e? két csatában. Fontos okle-
velet tartott fön a" Sopron vármegyében kebelezett vági besenyó-széke-
lekról, — kiket eddig történetvizsgálóink Vág" vize mellé hibásan helyez-
tek , — Bonfin János" honi dolgainkról irott könyvének frankfurti 1581ki
és kölni 1690ki kiadásához mellékelt királyok"? Decretumának Bécs-
ben, 1580b. nyomatott példánya, melly szerint IV. Béla kír. a" vági
székeleknek némi kitüntető szabadságokat ad, különösen hadi szolgálat-
tételök" dolgában. Így hangzik az évszám nélkúli levél egész kiterjedés-
ben: ,, Bela Dei gratia Hungariae, Dalmatiae, Croatiae, Ramae ,
Seruiae, Galliciae, Lodomeriae Cumaniaegue Rex. Omnibus tam prae-
sentibus guam futuris , praesentes litteris inspecturis , salutem in omnium
saluatore. Ad vniuersorum, tam praesentium , guam futurorum noticiam
harum serie volumus peruenire: 0uod cum Siculi de Wagh, olim per
Comitem suum fuissent plurimum aggrauati, nobisgue super grauamine
ipsorum huiusmodi er parte eorum freguentius fuisset supplicatum: Nos
gui er officio suscepti regiminis nostri condolescere debemus cum modera-
tione petitionibus subditorum, eosdem Siculos, a grauamine suo praedi-
cto erimendos ordinaueramus , vt sub certo numero hominum , videlicet
centum armatorum , nobis et regno nostro in omni exrpedítione nostra ser-
uire teneantur , super gratia, seu misericordia nostrum priuilegium con-
cedendo ; sperantes, vt idem ad seruitium nobis et regno nostro impenden-
dum , vtilis et idonei habeantur. Verum guia praedicti Siculi in libertate
persisteutes praenotata , nobis in omnibus ewpeditionibus nostris, guas se-
cundum temporis diuersítatem , et nogociorum nostrorum gualítatem ha-
bere nos oporttit , vltra ipsam ordinationem nosíram , guasi de virtute

11 a VÖPERA PNMENNRNNÉBTTAT MNNOO ő

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL, 171

in virtutem gradatim ascendentes , adeo gratum et laudabile seruitium im-
penderunt, vt noster Regius animus freguentius in seruitűs guieuisset e0-
rumdem. Nos huiusmodi fidelitatibus et seruitís eorum laudabilibus, et be-
mignitate Regia , grato recompensationis munere occurrentes , satisfacere
cupientes, vt eo splendidius nobis seruire valeant, guo specialius eos am-
plectimur Regio cum fawore , talem eis gratiam duximus faciendam , guod
non sub certo numero , sed eo modo, sicut seruientes Regales per se et
personaliter armati nobiscum evercítuare teneantur. Vt igitur háec a
nobis concessa gratia robur obtineat perpetuae firmitatis , nec per guem-
piam processu temporis retractari valeat , aut in irritum reuocari , prae-
sentes concessimus literas." Mai nap fönvan Sopron vmegyében Rába
vize mellett, Árpástól nem messzire, hol, mint fölebb láttuk, a" besenyők"
fészke volt, a Vág nevű magyar falu, mellynek lakosai más régi okle-
velekben besenyóknek , majd nyilazóknak , Sagittarii" mondatnak.

Laktak Siculusok Pozsony és Nyitra vmegyében is Nagy-Szomba-
ton fölül Korompa, Boleraz és Klucsován" határától kezdve a Vág és Tir-
na" vize között Morva" vizéig , kik a" csehek ellen őrködtek. Miután már
Liptó vmegyénél elmondatott, hogy annak Vág menti részén honoztak
besenyók, ez éjszak-határszéli Siculusokat tőlök különböző népségnek
tartani okunk nincs. IV. Béla király a" nagyszombati apáczák részére
Baralad (most Boleraz) falu fölött költ adománylevele 1256. megerő-
sítésében a" határ" leirásánál mondja: ,,Inde per riuum tendit ad magnam
Syluam versus Siculos; et ibi sunt tres mete, versus occidentem: vna
meta pertinet ad villam Solmus, secunda meta ad villam Baralath, ter-
tia meta pertinet ad Siculos." — I. Lajos király" 1364d. levelében to-
vábbá: , Ipsam metam transeundo per eandem silvam magnam curreret ad
vnam viam, et perueniret ad tres metas terreas antiguas, guarum vna
separaret terrae Syculorum , alia villae Gyos nunc vocatae , olim ve-
ro Solumus nuncupatae."" — Csalhatatlan emlékére találunk maiglan Po-
zsony vmegye most leirt vidékén, a" Morva" vizénél, hol Austriával és
Moráviával ütközik honunk, e Siculusoknak a Székelfalva nevű
helységben, melly a" németektől ,,Sekelu"" a tótoktól pedig ,, Szecula""
néven hivatik. — Könnyen kiviláglik ezekből, hogy a" székel nevet vi-
selő helyek is, mint Székely, Szabolcs —, Kis és Nagy Szé-

MT. EVRSVI 9 . 22

172 II. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

kely, Tolna —, Székelyhid vagy Székelyvám (németúl Zichelhid)
Bihar vmegyében besenyő székelektól nyerék nevöket. A" váradi regist-
romban említetik 1219. évre 17. §. , Villa Zekul."" 1217-re 208. §.
,; Bichorienfes de centurionatu Sceculz az." — 1216-ra , VillaScecul.""
Bihar" várának e" szerint egy század osztály-vidéke (járása) székel név-
vel jelelteték , hihetőleg az ott lakó besenyő-székel népségtóől.

Méltán kételkedhetni már ezek után, hogy azon népség, mellyet
Béla király" névtelen jegyzője , , Seculi"" és , ,Sycli"" néven (cap. L. LI.) Árpád
eleibe a" Korogy vizéig vezet, valljon erdélyi, vagy pedig a magyarho-
ni már Árpád előtt itt létezett besenyő-székel volt-e? Amazoknak tartani
vagy csak azért sem biztos, mivel a" történet fonala szerint Árpád"
meghódított tartománya és a" székel hon közt nagy távulságra kiterjedő
Erdélyország később foglaltatott el a: magyarok által, ezt maga a" hitel-
re méltó névtelen iró is világosítván.

38. §.
IV. Besenyők mint Sagittariusok.

Valamint végőrködési kötelességükről őröknek , Speculatoroknak
és Siculusoknak is hivattak, ugy hadakozás módjok "s fegyverviselésök-
ról nyilazóknak, azaz jászoknak ,,Sagittari"" neveztettek a besenyők.
Sopron, Somogy és Szala vmegyében, mint már tudjuk a" besenyők"
fészkében laktukról csalhatatlan bizonyságot tesznek az eddig ismert ok-
levelek. — II. András király" a borsmonostori zárda részére Bors biró
által tett ajándékot megerősítő 1225d. levelében olvashatni: ,, Dederunt
etiam terram , gui vocatur Dag , cuius prüna meta incipit iurta viam ,
guae venit de Suprun, inter duo Dag , — — et abhinc per plures metas
versus orientem properat, per vallem pluuialem ad duas metas iuxta
terram Sagittariorum." Ezen Sopron megyei besenyő jászokat V.
István király, 1270. levele által minden szólóvámok alól fölmentvén,
mondja: , Sagittarios nostros de Comitatu Soproniensi, guos in
consuetis libertatibus ipsorum conseruantes, fauore et gratia prosegui
intendimus." Még világosabban fejezi ki magát e tárgyra Kún László
király a besenyő jász felekezet lueri (most Lewer Sopron város" határá-
ban) részének Sopron vára polgáraihoz csatlásáról szóló 1277d. levelé-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 173

ben : , Cum villícus (ugymond) et ciues de castro nostro Suproniensi propter
eorum paucitatem commode non suffecissent ad couseruationem Castri
memorati, ei medietatem Sagittariorum de villa Luer, circa di-
ctum castrum egistentium, in ipsorum ciuium numeri augmentationem
Dominus Bela, auus noster, et Stephanus Pater noster, karissimi, cla-
rarum recordationum transtulissent , libertatem ipsorum Ciuium eisdem
concedendo. Nos, — — concessimus eisdem, vt et alia medietas Sagit-
tariorum de villa ante dícta ad conseruationem praedicti castri, et ad
augmentationem ipsorum ciíuium computentur, et illa et exdem per omnia
gaudeant libertate gua ciues praefati gratulantur." A! soproni polgá-
rok tehát a" szomszéd Sagittariusokból nyerék szaporulásokat; mit ugyan-
azon király" hason tárgyú 1282d. megerősítő levele továbbá is bizonyít
mondván: ,, Hospites de Supronio, et er is nominatim Iacobus de §a-
gittariis nostris circa Supronium constitutis"

A" már Siculus néven előállított Sopron vmegyei vági besenyők
közül most említett V. István király" nehányakat nemesek" sorába emel-
vén 1272d. levele által, Sagittariusoknak nevezi őket ekkép: ,, Attenden-
tes fidelítates et seruitia Demetrii, Abraam, Mathey, Deme, Galli et
Mikus, Sagittariorum nostrorum de Wagh." Épen e vági
Sagittariusok tünnek föl a Baranya vmegyei besenyők közt Kún László"
1279d. oklevele" nyomán, minél fogva ugyanis ezen V. István által meg-
nemesítetteknek Baranya vmegyében Okur vize mellett fekvó Zeguedi
földöket a többi ottani Sagittariusok" földétól elkülönözvén, azok" sorsa
"s nemzetségi állapotja alól kivévén, valóságos nemesi vagyonná teszi ,
így rendelvén: , Iohannes filius Deme, Abram , filius Tywanus, Paulus,
filius Zegey, et omnes alii cognati eorum de Zegued, gui de condicione
Sagittariarum de Wagh originem duvxeranut, ad nostram
accedentes presenciam : nobis humiliter supplicarunt , vt nos eosdem pro-
pter merita suorum seruiciorum, cum terra eorun Zegued vocata,
iurta fliuuium Okur, in Comitatu Barana egistenti, a
terris aliorum sagittariorum certis vndigue metis separata ,
4 nevu sagíttarie condicionis evimere, eripere, et liberare, ac in nu-
merum et dignitatem regni nostri Nobilium, gui vulgariter Seruientes

vocanutur , transferre.de benignitate dignaremur. Nos igitur predicto-
22"

174 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

rum lTohannis, Abrahe et Pauli ac omnium aliorum cognatorum suorum,
püs precibus et sollicítis supplicationibus , ev premissis causis miserícor-
diter inclinati, consideratis nihilominus fidelitatibus et seruitiis eorum-
dem, nobis et regno nostro impensis fideliter ac deuote: prehabita dili-
genti deliberacione, de communi consilio et consensu Baronum nostro-
rum, dictos Iohannem, Abram, Paulum, et omnes alios cognatos eo-
rumdem cum terra ipsorum , Zegued vocata, a nevu sagittarie co n-
dicionis eremimus, eripuimus, et liberauimus, ac ad numerum et di-
gnitatem Nobilium transtulímus regni nostri; ita guod tam memorati
Johannes, Abram, Paulus et omnes alii cognati eorumdem, guam fili
corum ; et filiorum filii, ac ceteri posteri ipsorum , ab ipsis descenden-
tes, ab omni nevxu et seruicio sagittarie condicionis, cum praedi-
cta terra eorum Zegued, vocata, erempti, erepti, et liberati, et ple-
ne absoluti, ac in numerum et dignitatem regni nostri Nobilium aggre-
gati, cum priuilegio, praerogatiua, eminenutia et honestate aliorum re-
gni nostri Nobilium cum plenitudine gracie regie de cetero gratulentur ;
guemadmodumid per Dominum Stephanum, illustrem Re-
gem Hungariae, patrem nostrum karissimum, pie memo-
rie, dinoscitur eisdem indultum egtitisse." Mi fontos tanú-
ság arra: hogy a! vági jászok vérségi és birtoki kapcsolatban állottak a
baranyai már föntebb kijelentett Okur melléki besenyő népekkel?

A" Szala vármegyei besenyők Sagittarius nevezetéről végre, töb-
beket elmellőzvén, elég bizonyságul szolgál Csák bán szalai főispán ,
mint királytól kinevezett bírónak a" bucsai, ugyanazon megyében lakó
nemesek" részére 1268b. költ itélő levele, mellyben hazugdi nyilazók for-
dulnak elő imígy: ,, Terra — Nobilium de Bocha — per Castrenses de
Bocha, et Sagittarios de Hazugd, indebiíte occupata — — per
eandem aguam Plysg separatur a Sagíttaris de Ha zugd."

39. §.

Már, hogy ezen besenyő jászokról értesítenek a" történetköny-
vek , Sagittarius" név alatt, annál is inkább elhihetjük , mivel a" bécsi
képes krónika szerint Péter király" halála után a" német császár tábo-
rának Vértes hegy körúli 1048b. lett öldöklésénél mint mérges nyilakkal
harczolók állítatnak elő: ,,Insuper etiam Hungari et Bisseni, singulis

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 175

noctibus, acriter eos infestabant, toricatis sagíttis eos inter-

ficiendo." (Turócz. P. II. c. XLIII.) — Minden kétségünk elhárul e! rész-
ben, ha a" most idézett krónika? [. István király" 1123d. év körúl a" cse-
hekkel viselt háborújának leirását figyelemmel olvassuk, hol ez monda-
tik: , Et alium nuncium misit (Solth) ad regem (Stephanum), dicens : mit-
tat rex Sagittarios circa castra Ducis (Bohemorum) , ne cíto ad castra
sua eguitare praevaleant. Rev autem, vt fuit impetuosus, fecit sicut
Solth diverat , sine suorum consilio. Bohemi videntes Sagittarios ve-
nire, sine dubio sciverunt veritatem esse, guod audiverant. (ui ampetum
super Sagittarios fecerunt; Bisseni atgue Siculi vilissimi, usgue
ad castrum regis, absgue vulnere fugerunt. (P. II. c. LXIII.) — Ime, Sa-
gittariusok küldettek "s rohantak a" csehekre, mégis besenyőknek és si-
culusoknak mondatik a? tőlök megfutamló sereg! Ha már itt sem veszszük
egynek a! ,,Bissenust, Siculust és Sagittariust"", ugy soha el nem igazo-
dunk régiségeink" magyarázatában. új

A" besenyők" e? fölváltva használt részletes nevénél fogva egyez-
tethetjük meg csak, mit az egykorú Otto freisingi püspök és a" bécsi ké-
pes krónika II. Geyza király" Henrik austriai vezérreli 1146b. Pozsony
körűl viselt háborujáról mond, amaz Sagittariusokat, ez Bissenus-Siculu-
sokat emlegetvén. Az elsőbbik irja: ,,Igitur Rer Ungariae superveniens,
castrague ponens , Oppidum (Pozsonyt érti) cizxit, díversis instrumentis ,
tormentorumgue generibus adhibitis, ac Sagittariis Oppido circum-
fusis." — Ismét: ,, Posítis in capite duabus alis, in guibus Sagittaríii,
guatenus, vim hostium eminus repellerent, erant." Továbbá: , Sagitt a-
riorum impetu, gui in duabus praecedentibus alis posíti erant , praeve-
nit, et illas cum duobus Comitibus , gui eidem praeerant , ferme funditus
deleuit."" (De Gest. Frid. I. Imp. L. I. c. 30. 32.) A? másiknál olvassuk :
,, Duxit enim rev exercítum contra furorem Teutonicorum insultantium,
et Hungariae finnes devastantium." — Alább: ,, Hungari vero ,
ev adverso appropinguaverunt ad praelium, et intonuerunt buccinis, et
clanwerunt classícis, et clamaverunt ad Deum. Et clamor vociferantium,
asceudit in coelum; et commissum est praelium. Bisseni vero pessimi,
et Siculi vilissimi, omnes pariter fugerunt, sicut oves a lupis ;
guimoresolito praeibant agmina Hungarorum. Tunc etiam,

176 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

priusguam Hungari conftigere coepissent , juaedam agmina Hungarorum ,
perterrita sunt, a furore Teutonicorum. Praevaluerunt Teutonici Hun-
garis in initio belli conftictus." (P. II. c. LXV.)

40. . §.

Valahányszor történetiíróink a Sagittariusokat szóba hozzák , mind-
annyiszor olly esetet rajzolnak, melly a nagyobb csapatu besenyők" fö-
lebb kimutatott honában, vagy ahhoz közel történt. Így, a? Henrik né-
met császárnak az elűzött Péter" védelmére Aba Sámuel ellen 1044. évben
kiállított serege a" Rába vidékén Gyór és Sopron között öldököltetett
a nyilas vagy jász nép által, mint a? bécsi képes krónika ezekben elő-
adja Turóczinál: ,,Concitato itague cursu (Caesar) iwvasít fines Hunga-
riae, intrans per Supronium. — — Occurit autem ei, Aba rex , in Men-
feu, jurta Jaurinum cum magna multitudine armatorum. — — Co-
misso itague praelio, inter utrumgue, diu et acriter pugnatum est; sed
tandem Caesar , — felicem obtinuit victoriam. — Er Teutonicis , illo die,
in loco ipso , infinita corruit multituto. — — Sagittürii enim 0cci-
derunt eos." (P. II. c. XXXVII.) Ugyan csak azon krónika szerint
Péternek 1047b. történt legyőzetése és elfogatása szintazon részeken Fe-
hér vmegyében, Zamur falunál ment végbe a" jászok által, így adatván elő
az eset: , Petrus autem rex — cum suis Teutonicis , fugam inüt versus
Musun, ut abindein Austriam pertransiret: sed evadere non potuit. —
Et volebat reverti festinanter in Albam. ui dum revertisset in villam
Zamur — collegit se in guandam curiam et Per triduum , viriliter di-
micando, semetipsum defendebat. Tamdem milites ejus omnes a
Sagittariis sunt interfecti; ipse vero vivus captus, et
obcoecatus." (P. II. c. XLI.) ;

Nem merném állítani, hogy a?" jász nevet viselő helységek ho-
nunk? éjszaknyugati számosb megyéiben a besenyő Sagiltariusoktók
nyerték nevezetüket, ha ugyanazon helyeken "s vidékeken besenyők" la-
kára nem akadnék. Így , a Komárom vmegyei Udvarddal, mit bese-
nyókének oklevél bizonyít, határos a" szintazon megyében kebelezett
Jászfalu, mind kettővel szomszédságos levén a" Bars megyei Bese-
nyő helység. — Pozsony vmegyében Nagyszombaton fülúl, hol oklevék

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 177

szerint a. Siculusok földe vala, mai nap Jász-Locz létezik. — Nyitra
vmegyében Nagy és Kis Jácz (helyesebben Jász) a" nyilazó besenyókre
mutat.

a1. §.

Hiteles oklevelek győznek meg arról bennünket, hogy a" nagyobb
felekezetben együtt élő besenyők különös, saját kebelbeli tisztviselőiktól
kormányoztattak, millyenek valának :

I. A Főispán (Comes, Iuder.) Rendszerint az ország nádora
viselé el méltóságot, találni azonban nyomára más fő hivatalban tündök-
lő hatalmas férfiaknak e" tisztben, így 1216b. Ochus országbiró, —1329b.
Mikch slavoniai bán, — 1406b. Maróthi János machói bán vala a?
besenyők"? főbirája vagy ispánja.

II. Alispán, (Comes) a főispánnak mintegy helyettese, hasonló-
an , Comes" nevet viselvén, annak nevében igazgatott; illyen volt 1222b.
Lukács, a" Gyula nádorhoz tartozó árpási besenyők fölött. Ugy látszik ,
ez vala a" hadba szálló besenyők" vezére. Most említett Gyula nádor ál-
tal az árpási besenyők" részére 1222b. kiadott szabadságosító levélben
mondatik ezen Comesról , hogy minden három év? fordultával ujságképen
tartozzanak neki adni a" besenyők minden két lótól hat pensa mantuai
denárt, a. táborba nem mehetők pedig minden lótól szinte hatot; továb-
bá, hogy csak egyszer tartozzék közéjük menni a" Comes, midón t. i.
ujra választatik.

III. Udvarbiró (Curialis Comes.) A" törvénykezés és igazság
kiszolgáltatására ügyelő tiszt vala ez. Az árpási besenyők" idézett sza-
badságlevele rendeli, hogy az udvarbiró évenként gyakrabban közüöttök
járjon keljen, és az előterjesztendő panaszokat megvizsgálja. Hasonló
hivatalt viselt a Fehér vmegyei besenyőknél Gergely mester, ki magát
majd ,, Rector"", majd ,,Comes Bissenorum"" czimmel nevezé. Ugyan is
sz. Mártonban 1346b. pörhalasztó-levelet ada ki némelly őrsi besenyők"
dolgában , mellyból biráskodási köre eléggé napfényre jó.

IV. Jobbágyok (Jobbagiones.) Valamint magyar eleinknél első
eredeti tiszta értelemben főbb, előkelő, jobb-ág vagy nemzetségbeli embert
jelentett e nevezet, ugy a" besenyőknél is a? jobbágyság tisztelet "s rang-

178 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

osztályul véteték. Békeidőben a" közbirák , törvényszolgák, hadban a
századosak és tizedesek hivatalával ruháztattak föl; rendesen ez vala a
fegyverviselő, mindig talpon alló rész, miként a" főispánok mellett a
várjobbágyi rend ; ugyan azért több javadalmakban "s kedvezésekben is
részesültek, kitetszóbb jogaikat a" többi köz besenyők fölött bizonyítja
az árpási szabadságlevél, melly azt tartja rólok, hogy az alispán — Co-
mes — küözéjök jöttével ne köz besenyők menjenek vele, hanem egy a
jobbágyok közül menjen előtte, és az jelelje ki annak jogait; továbbá ,
hogy a" jobbágyokhoz , kik személyesen hadba mehetnek, az udvarbiró
be ne szálljon. Ugyanazon oklevél szerint Mika, az árpási besenyók" egyik
jobbágya azért, mivel, mint Lukács birót vezető, az ót illető tartozások"
beszedésében roszúl értesítvén, némi zsarolásokra, és így jogsértésre
nyujtott okot, minden javai elvesztésében marasztaltatott el, olly mó-
don, hogy sem ő, sem maradékai közúl valaki jobbágyi tisztséget a?" be-
senyőknél ne viselhessen. ,, ?fuamobrem (ezek a? privilegium, szavai) idem
Mika , tanguam destructor libertatis fuisset judicatus , remansít ad per-
dendam totam substantiam suam , ita guod nec ipse, nec aliguis succes-
sorum honorem Jobbagionum possit adipisci."

42. §.

A" mennyire kinyomozható vala oklevelekból a" besenyők" fő- és
albiráinak , ispánjainak névsora, ime renddel következik két századra
terjedve.

1216. Ochus , II. András király alatt országbíró és besenyők" bi-
rája (,, Ochus Curialis Comes et Comes, Bissenórum."")

1222. Gyula nádor, besenyők főbirája.

1222. Lukács, besenyők birája (, Lucas, Comes Bissenorum.")

1267. Poky Oliver, Rába körülti besenyők" birája (,, Oliverius
de Pock, Comes Jauriensis, et Judexr Bissenorum circa Rabam.")

1324. Fülöp nádor, kúnok és besenyők? birája, (,, Philippus
Palatinus, Comes Scepusiensis et de Vjivar, ac Iudex Cumanorum nec
non Byssenorum.")

1329. Mikch mester slavoniai bán és besenyők" birája. (,, Magi-
ster Mikch, Banus totius Slavoniae et Comes Bissenorum.")

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. f 179

1346. Gergely mr. besenyők" igazgatója (,, Magister Gregorius,
Rector Bissenorum."")

1347. u. a. Gergely mr. besenyők" birája (,, Comes Bessenorum.")

1351. u. a. besenyő, besenyők" birája (, Magister Gregorius Bys-
senus , Comes Bissenorum.")

1406. Maróthi János, macsói bán és besenyők" birája (,,Toan-
nes de Maroth, Banus Machoviensis et Comes Bissenorum.")

43. §.

Előszámlált biráikon kivűl besenyő származású több nevezetes
férfiaknak maradt fön emléke, kik ezek:

970—1000. Thomoy nembeli Thonuzoba, fejdelmi vérből szár-
mazott besenyő.

1000. körül. Thonuzobafi Urkund.

1074. Zultan vagy Zolta, besenyők" vezére ( Princeps Bisse-
norum.)

1192. Mog, Mogh vagy Moch, nádor és bácsi főispán, besenyő
(Bissenus.)

1225. körül. II. András király alatt Aba, besenyő, királyi em-
ber (Aba Bissenus, homo regius.)

1265. Padányi Salamonfi Saul és Saulus, ugy szinte pa-
dányi Jokafi Theber, Illés, és Harcus, királyi tárnokok, és besenyő
fiak ( fil bissenorum), meg Pyrimus, Jeke, Chenken, Jakon,
és Kopesh, az ő rokonaik, ország nemesei" sorába emeltetnek IV. Bé-
la király által.

1294—96. Opsafi Joanka, és Oliver, Lochkfi Beke, Itemer-
fi Itee és Isak, besenyók.

1326. Fanchi Nothyr Máté, Zulfi Dominik, Kozmafi Balás,
Ompudfi István, és Pál, Ipochfi Beze és Bernalthfi András, fecsei
besenyők ( Bisseni.)

1329. Benedek Baranya vmegye főispánja, besenyő [( Bis-
sems.)

1335. Nothyr Máté biró, besenyő, és fancsi nemes, — Mik-
lós; János és Balázs, fiai.

HOT T. ÉVE. V. "2 23

180 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

1338. Sadányi Jánosfi Gergely besenyő, I. Károly királytól
Besseneő, Egres és Hatvan, már besenyő elei által birt falukat vissza-
nyeri.

1342. Beke, besenyő (Bissenus) Dunasziget birája (Comes In-
sulae maioris.)

1344. Ladányi Jánosfi Gergely besenyő (Bissenus.)

1345. Lórinczfi Farkas Jakab, sági besenyő és Andrásfi Fe-
rencz tulgei besenyő. :

1346—7. Györgyfi Miklós, és fiai Genepse, Dominik,
István, András, Antal, — Péterfi Bielke, és János, — Ja-
kab és File, gyula-örsi besenyők.

1349. János, besenyő, I. Lajos király allovászmestere (Jo-
annes dictus Bessenyew vice agazo domini Ludovici Regis.)

1351. Gergely mr. besenyő, ki besenyők" birája.

1381. Mátyás nezdei (t. nezetei , Nyitrában) besenyő, I. Mária
királynő" udvarnoka.

1386, István hordi besenyő, ismét Mária királyné" udvarnoka ,
(, Stephanus Bissenus de Hord aulae regin. M. familiaris.)

1387. GacelfalviAndrásfi Tamás besenyő (dictus Bessenew) Zsig-
mond királytól Zaskalicza falut nyeri ajándékúl Árvában.

1406. Pál, besenyő (Bissenus) Dalmát, Horvát és Slavonia or-
szágók" bánja.

1411. István, besenyő (Bissexus) királyi dispensator ( Dispensa-
tor Regiae Majestatis).

44. §.

Országos intézménynél fogva a hon németek feléi határszélei
védelmére rendeltetvén a" besenyők nagy részben, már ez általis valósá-
gos hadi szerkezetű katonatelepeket alkottak, kik szüntelen fegyverbe
öltözve őrködének az ellenséges szomszédok kártékony becsapásai ellen.
De ezen fölül más hivatások is volt. Köz háboru és fölkelés" idején a
magyar táborhoz csatoltatván, saját főispánjok" zászlója alatt a" harczoló
sereg előjáró, száguldó osztályát képezék. Világosan irja a bécsi képes
krónika Turóczinál: , Bisseni — et Siculi, — gui more solito
praeibant agmina Hungarorum." (P. II. c. LXV.) — Nemcsak

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL. 181

hadviselésök" módjáról, hanem fegyverkezésök és öltözködésökről is elég
értesítést nyujtanak történetkönyveink, mik szerint könnyű bő ruházat-
ban , lóháton szálltak hadba. Bonfin János , kinek időkorában a" bese-
nyók" ősi szerkezete még eredetiségben levén , őket jól ismerheté, szo-
kásokról el nem mulatta följegyezni, hogy zászlós lándzsákat használva ,
nagy szakállt és bajuszt, taréjos forgókkal ékesített csákót, vagy is hosz-
szú farku süveget, persák" módjára selyemből készült bő öltözetet viselé-
nek, és a" lovak" szilajságában leginkább gyönyörködtek: ,,Illis mos est
(ezek szavai) vezrillationibus uti, demissas ferre barbas, et labri vel ma-
rime superioris nutrire pilos caudata cristatave secum ferre pilea , fiui-
tantibus guogue vestibus indui, iisdemgue sericeis, in Persarum morem ,
et eguorum pernicitate admodum delectari." ( Dec. IL Lib. IV.) Bonfin?
e" soraihoz Liszti János veszprémi püspök 1568. körül saját kezével kö-
vetkező észrevételt tűzé: , Innen van most huszáraink öltö-
zete; mellyből látható, valamint igaz is, hajdan más,
mint most, öltözet viselése a magyarnak." (Kovachich,
Script. RR. HH. min. T. I. 333.) Ezeket tudva, könnyen érthető már,
hová czéloz a bécsi képes krónika Turóczinál e szavakkal: ,, Vilissimi
Bisseni" (c. 55.) ,, Bisseni atgue Siculi vilissími" (c. 63.) ,, Bisseni pessimi ,
et Siculi vilissimi." (c. 65.) Távul sem legrosszabbat, leggyávábbat jelent ,
mint Horvát István egy helyen magyarázá, hanem csekély hadi szerű "s
készületű lenge bajnokot. A" magyar, bölcs Leo görög cs. hiteles tanusitá-
sa szerint már a IX. század" végén (ur. 886. 7911.) vasba, erós fegyverne-
műbe szeretett öltözni: , Armantur vero (ugymond) frameis , loricis , ar-
cubus, hastis; guare complures eorum duplicia in praeliis arma gestant ,
humeris guidem hastas ferunt , arcum vero tenent manibus , et tam hoc
guam illis, pro occurrentis necessiítatis ratione utuntur: at in receptu
adversus perseguentem hostem arcubus excellunt. Non modo vero ipsi ar-
mis tecti sunt, sed eguorum etiam, guibus nobiliores vehuntur , ante-
riores partes aut ferro aut denso centunculo muniunt." (Tactic. c. X VIII.)
Illy fegyveres hadi néphez képest bizonyára csekély "s alábbvaló tekin-
tetű vala a könnyü ruhás, pongyola öltényű, főleg csak nyillal ellátott
besenyő. A" selyem öltény (ing és gatya) hihetőleg csak a főbbeknek
"s gazdagabbaknak volt tulajdona, a" köz rendű , vászonnal is megeléged-
23"

182 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vén, valamint időnkben a? fölkelő önkényes magyar seregnél a? közvitéz.
nek kék vászonból állott fölső ruházata. Ezeknél fogva könnyen érthe-
tő az is, mit a" torzonborz besenyőkról beszél ugyan csak a bécsi kró-
nikás: ,, Cumgue obviam ageret Bissenis marchio, videns horribiles
aspectu et terribiles, timuit." (P. II. c. LIII.) Nem arczvonal, ha-
nem a" megnövesztett szőr tette óket iszonyu tekintetűekké.

45, §.

Az őrök, Speculatorok, Siculusok, és Sagittariusok, mint annyi
besenyő vérségű népek" többször érdeklett kitünő szabadságaikat számba
nem is véve, nyomós oklevelek emlékeznek besenyő szabadságról: ,,Li-
bertas Bissenorum."" — E" kitétel már magában szabad, szolgaságon ki-
vüli állapotjokról ád eszmét; miból könnyen következtethetni nem fegy-
verrel lett meghodításokat, hanem polgári szerződés mellett a magyar
honba fogadtatásokat. — Gyula nádor, az árpási besenyók? részére 1222b.
kiadott föntebb látható levelében áll : ,, Bisseni de Arpas — conguesti sunt,
guod eorum libertas ab antiguo instituta — fuisset in plurimis
díminuta." — IV. Béla király a" fehérvári keresztesek" számára 1233b.
kült adománylevele mondja: , Item concessimus eidem Domui terram ,
guam habebant Bisseniin terra de Narag , ipsosgue Bissenos, de
beneplacito et voluntate sua, eidem domui dimissimus, iurta
libertatem ipsorum servituros." Ugyancsak IV. Béla 1269b. Fanch
nevű füldet besenyő szabadsággal birandókép ,jin libertate Bissenorum
possidendam" ajándékozta Máté és Chutur töbörzsöki besenyőknek. Mily-
lyen jogok és szabadságok lehettek tehát ezek? közelebbről tekinteni
ide illó.

Tudván tudjuk a? föntebb mondattakból , miként a" nagyobb fele-
kezetű besenyők különös saját tisztviselőktól, nagy tekintetű biráiktól
kormányoztattak, mind béke, mind háboru" idején; igen természetes e
szerint, hogy nem más , mint azok" törvényhatósága alá tartozván, egye-
dúl csak azok által itéltethettek "s biráltathattak meg; a mi személyes
szabadságok fő ágazatát alkotá.

A" fegyverviselés a katonáskodás" kötelességének eszméje ós al-
kotmányunk szerint több századig füld- és vagyonsajátsági, vagy hűbér-

A" MAGYARORSZÁGI BESENYŐKRŐL, 183

szerződési jogot foglalván magában, minden földtulajdonos a" haza" védel-
me" terhét arányosan tartozott viselni. A" besenyők tehát ugy is mint a
haza! határórei, veszély idején fölkelni tartozók, igenis részesültek a
hon" intézetének javadalmában, földeiket saját örükségképen birván,
minden más földesuri hatalom? befolyása, vagy adózás és szolgaság? ter-
he nélkúl. Olly igaz arányu volt köztök e" kiváltsági jog, hogy még
azon besenyők, kik haréczra keltek, saját köz terheik" viselésében is több
szabadékkal éltek, mint az othonn maradók. Ez okfóból igen szépen
rendeli Gyula nádor" szabadságlevele a? birák" három évenkénti fizetését
a" hadba menő besenyők által hat mantuai denárral, két lótól számítva ,
az oda nem mekhetóők által pedig ugyan annyival egy lótól teljesítetni ,
s így a hadviselők felében járultak e? teherviseléshez. Vagyonbeli joguk
fő ágazata ugyanazért a" földbirtok" sajátságában , "s önkényes használa-
tában állott.

46. §.

Ezen fölűl más szabadságokban is részesúltek a" besenyők. Némi
oklevelek? nyomán a" tized, vám, és rév-adóktól ugyanis menteknek lát-
szanak. Imre király az eszéki vámjognak II. Geyza király által a" szék-
udvari (czikadori) apátság" részére lett adományát megerősítő 1196d. le-
velében olvashatni: , Statuimus etiam, vt Hysmaelitae, vel Bysseny,
vel cuiuscungue conditionis homines sint in foro Ezek, et in omnibus por-
tubus eorum, gui ad eosdem fratres pertinent, tributum omni re-
mota occasione persolvant." Ezen privilegium? értelme oda mu-
tat, hogy általában szabadok voltak a" besenyők a" vámfizetéstől; külön-
ben, mi szükség vala különös rendelet által olly nyilvános kitétellel ez
esetre nézve őket arra szorítani? — III. Incze pápa a veszprémi püspök
és pannonhegyi apát közt fönforgó villongások" elintézését tárgyazó 1212i
levelében mint föladott panaszt mondja amarról: ,,Cogens insuper regis
Sagittarios et Bissenos ad decimas integre persoluendas." Ha sérelem
volt a" besenyők" egész tizedfizetésre szorítása, valamint annak vétetik ,
nem volt-e e" részben valamelly csonkítható kiváltsági jogok azoknak? —
Borsfi Miklós nádor csak törvényes itélet által szoríthatta a. nagyhalmi
besenyóket arra, hogy örökségeiktől, ugy a Somogy vmegyében szer-

184 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

zett szőleiktól és vásárlott boraiktól a" pannonhegyi apátnak tizedet fi-
zessenek , valamint II. András király" azon apátság részére 1221b. kiadott
levele" ime soraiból kitetszik : , Item confirmamus etiam sententiam defi-
nitiuam nostri Palatini, Nicolai filii Borz, guam fecit contra Byssenos
de Nagyhalom, et Albenses Latinos ; ita guidem , vt cum dicti Bysseni de
patrimonialibus suis decímam dare non repudient, imo inuiti compellen-
tur, multo magis de vineis suis in Comitatu Simighiensi emtítie acguisítis ,
vel vinis emtitie congregatis dare teneantur."

Ide nem értvén a" kitűnő érdemek" tekintetéből királyi adomány-
nál fogva nemesi örök birtokot és szabadságot fölkérő besenyőket, e
népség szabadsági állapotja egyenlő volt azokéval, kiket régiségeink
,, Conditionales , — Conditionari" néven ismernek, "s majdnem hasonló
karba lehet illeszteni a" várjobbágyok" három első századi szerkezetével ,
ezek" hanyatlása után pedig a jász és kún népével. Legközelebb állot-
tak ugyan a nemesi rendhez, de valamint amazok, ugy ők sem birtak
fejenként nemesi arany szabadsággal. Árpádi, sót vegyes százbeli, ki-
rályaink érdemes várjobbágyokat nem gyéren emeltek nemesi polczra
különös szabadságlevél által; szint akkép a" besenyők közül is, kik ma-
gokat kitünteték hadi érdemmel, a" nemesek" sorába tétettek által; így
nemesíte IV. Béla király néhány padányi besenyő fiakat 1265i levelében,
irván: ,, Talem eisdem gratiam durimus faciendam: et guandocungue nos
habere erxercitum continget , iden — — ac eorum haeredes, nec non
posteri, inter regni nostri nobiles perpetuo computentur , et nobiscum ,
et non cum aliguo erercituare teneantur.""

Az elmondottak , ugy vélem, elegendők arra, hogy a" legélesebb
biráló is meggyőződjék a" besenyő népségnek saját ősi neve alatt ho-
nunkban négy egész századon keresztűl virágzásáról. Az egyetemi tör-
ténetben is nem csekély szerepet játszó e. nemzet eredete és nyelve
minemúségének vizsgálata egy későbbi előadásom tárgya leszen.

VI.

IGAZ-E, HOGY A" TÖRTÉNETIRÁSBAN HÁTRÁBB AZ ÚJ
KOR A? RÉGINÉL ?
OLVASTA;

A" VIII-DIK KÖZ ÜLÉSBEN, NOV. XXIV. M. DCCC. XXXIX.

PÉCZELY JÓZSEF RT.

Vagynak a régi, valamint vagynak az újabb kornak is csodálói, "s
nem megvetendő férfiak , kik, tele, talán még gyermekkorukban beszítt
előitéletekkel, vagy legfelebb a" dolgot csak magát, de annak körűlmé-
nyeit nem tekintve, épen úgy túl a" rendén emelik, magasztalják egyi-
ket, mint túl a" rendén alázzák ócsárolják a" másikat. Így van ez külö-
nösen a" két kornak a" tudományok , "s szépmesterségek körüli érdeme ,
becse meghatározására nézve. A! sokaság, melly gondolkodni, itélni ma-
ga vagy nem szeret, vagy nem akar , vaktában követi egyik vagy másik
értelmet, "s így nem ritkaság látni, hogy a" kit mint imádandó, mint
követhetetlen nagy mestert itt egy felekezet térdhajtással tisztel, "s szin-
te az egekig emel, ugyanazt amott egy másik földig alázza, "s emberi
képet is alig hagyva rajta, csúfot úz a" sokak által istenítettből. Ki szám-
lált valaha több "s szenvedélyesb tisztelőket, "s ki érdemlette azokat in-
kább meg, mint az Ilias és Odyssaea? halhatatlan irója? "S még is nem
találkoztak-e neki is koronként Perrantjai? Nem így az el nem fogult el-
me; szakadatlan figyelemmel a" dolgok" körülményire, a személyek"
helyzeteire, az idő" "s korszellemére, az uralkodó gondolkozás, izlés ,
szokásokra, óva úgy a babonás tisztelet, mint vakon kárhoztatás" vét-
kétól, megadja az, mind két kornak, a mi az övé, és egyiknek is sem
hiányáért tökéletességei előtt, sem ezekért azok előtt szemeit be nem

186 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

húnyja ; "s ha a" jelenkor a multat, annyi századok, ezredek" vállain
emelkedve , talán haladná is némellyekben, soha nem felejti, hogy a
tanítvány" dicsősége mindenkor a!" mesteré is, "s hogy ennek amattól
győzetni is érdem ; "s megfordított esetben, ha van, miben a! régi görög
és római nagy mesterek mai napig utólérhetetlen állni látszanak , figyel-
mét mindjárt oda fordítja, nem talál-e az újaknak ugyanazon nemben
vagy más olly érdemét, mivel amazok vagy nem, vagy kisebb mérték-
ben dicsekhetnek , vagy olly akadályait, mellyekkel amazoknak küzköd-
niök nem kellett: "s illy módon mind két kor" jelesei, egyenlően tiszte.
letes arczczal, pirulás nélkül állnak egymással szemben birói széke előtt ;
méltatva minden érdem; nincs per, mellynek alig lehet egyik vagy má-
sik fél iránti hálátlanság, igazságtalanság nélkül végződni, alig úgy foly-
ni, hogy az előitéleteken tulságokon kapó, fontolgatni nem igen sze-
rető fiatal kor könnyelmüleg ez, vagy amaz párthoz szegődve, minden
oldalróli kiképeztetésében ne gátoltassék. Ime egy próba, mint tesz az
el nem fogult biró igazat még ott is, hol az elsőség, a több érdem ki-
tünőleg egyik kor! részén látszik lenni.

Az új kor a? régivel, úgy látszik, mindenben inkább mérkózhe-
tik, mint a" történetirásban. Vagynak Milton-, Tasso-, Camoensei , kik
egy Homer "s Virgilnek; vagynak Shakespeare-, Corneille- , Schillerjei ,
kik egy Sophocles, "s Euripidesnek; vagynak Pitt, Burke, Foxai, kik
egy Demosthenes, "s Ciceronak ; vagynak gondolkozó fejei, mint Baco,
Locke, Newton, mint des Cartes, mint Leibnitz, Kant, kik egy Plato-,
"s Aristotelesnek méltó vetélkedő társai; de nincsenek, azt mondják so-
kan, történetirói, kik egy Thucydides "s Xenophon, egy Livius és
Tacitussal kiállhatnák az összehasonlítást. Lássuk, mennyiben van az
ezt allítóknak igaza.

Historiai munkák" becsét, minthogy fő czéljok oktatni az életet,
minden kétségen kivűl hasznavehetőségök , "s ezt két szempont, egyik
az adatok bizonyossága, vagy historiai hitel, másik az elbeszélés, vagy
előadás , stilus, határozza el. A" régi történetirásban már, szólnak az ezt
pártolók, nagyobb a" hitelesség, érdeklóbb, szívhez szólóbb az előadás.
Szerzői jobbára nem csak egykoruak a" dolgokkal, mellyeket emlékezet-
ben hagytak , hanem szemmel látott tanúk, kotfmány "s hadban forgott

IGAZ-E , HOGY A" TÖRTÉNETIRÁSB. HÁTRÁBB AZ ÚJ KOR A" RÉGINÉL? 187

férfiak magok, törvényhozók, tisztviselők, katonai parancsnokok, kik
tettek előbb az élő, azután, mit szépet, jót, nagyot, tettek, leírták a
jövő korért; "s azok is, kik közülök idegen történetek, szokások" föl-
jegyzését tüzték ki magoknak czélul, mielőtt az iráshoz fogtak, hogy a
választott tárgynak tökéletes ismeretére jussanak, hosszú, olly fáradsá-
gos mint költséges utakat tenni készek voltak, mindent helyben saját
szemükkel megvizsgálandók. Ki nem tudja, hogy Herodot a" görög föld"
minden szigeteit, szárazát, Egyiptomot , Kis-Ázsiát, "s mind azon tarto-
mányokat, mellyekről annyi kellem , tanulság, olly gyönyörködtető egy-
szerűúséggel ír, maga személy szerint — némellyiket nem egyszer — be-
utazta? Thucydides maga főfő személy volt amaz, annyi halhatatlan tet-
tek, annyi halhatatlan characterekkel gazdag peloponnesusi hadban, melly-
nek olly komoly, emberi indulatokat tükröző, népeket "s népkormány-
zókat oktató, báj és életteljes képét adá. Xenophon maga vezérlette ma-
roknyi görögjeit azon páratlan visszavonulásban, mellynek bülcs kor-
mányzása, vagy, miután mesterileg végrehajtotta, leirásával remekelt-e
nagyobbat, "s tett neve" halhatatlanságára többet, nehéz volna meghatá-
rozni. Polybius barátja "s társa volt Scipiónak a" harmadik poenusi hábo-
rúban, melly a" Romát megreszkettetett Hannibal hazáját, fejét egy vi-
lágrésznek, Carthagót eltörlötte a" föld? szinéról; ugyanő szemtanúja a
hatalmas Corinthus" romlásának; "s illy tapasztalással fölkészülve írta
historiáját, az egész régiségnek ef nemben legnagyobb remekművét, haj-
dan a" Caesarok, az ujabb korban a Turennek, Folardok, FEridrikek ,
Napoleonok" 7s hány más harczban jelesek" kézikönyvét, tanítómesterét.
J. Caesar , Sallust, Tacitus, "s annyi többek, mind olly tárgyakkal fog-
lalkodnak, mellyeket helyzetök, rangjok, köz dolgokban forgásuknál
fogva ók tudtak legjobban. Valljon tehát, kik így adták magokat az irás-
ra, nem inkább megérdemlik, nem inkább követelhetik-e tólünk , hogy
hitelt adjunk szavaiknak , mint az újak, kik többnyire távol az időktól,
távol a" helyektől, mellyekról szólanak, eltemetvék olvasó, tanító ,
dolgozó-teremeik" porában, a" gyakorlati életben legkisebb tapintat, a
hadi "s polgári dolgokba legkisebb befolyás nélkül, másoktól — sok-
szor, ki tudná megmondani, hanyadik kézből? — veszik minden ada-
taikat , holtakkal értekeznek , kiknél, ha egyszer kibeszélték magokat ,
ME. UT. Ta JEVIRGT VT s ű 24

188 III. TÖRTENETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

felakadás" esetében nincs többé semmi kérdésre felelet, nincs felvilá-
gosítás ?

Nem tagadhatni, hogy nagy nyereség saját tapasztalásunk, em-
lékező tehetségünk, vagy csupán olly tanúk után irhatni, kik vagy épen,
vagy szinte egykorúak a" történetekkel. A" régi történetirók, hogy olly
Íris szinezetök, olly élénk stylusok, olly élet- és elevenséglehellők ké-
peik, ezen körülménynek köszönik nagy részben. Legtöbben közülök
nem voltak kénytelenek idejöket, ervjöket az építéshez megkivántató
szerek, előkészületek fárasztó összekeresésivel "vesztegetni, nem festmé-
nyeikkez magok törni a" festéket; hanem építettek a" már meglevő anyag-
ból, festettek a" már készen kapott színekből, egész melegség, egész
lelkesedéssel, mert nem aludt ki tüzök, nem hamvadt el lángjok a" hosz-
szas lélekvesztő keresgélés —, az adatok fölötti tudós vitatkozások köz-
ben. Egészen, vagy részben, szemök előtt menvén a" történetek vég-
hez, mint ezek hozzájok, érzékeket, lelket megragadólak szólottak ők
is másokhoz ; fő gondjok, mindenkor a" formán inkább, mint az anya-
gon függve, soha nem az volt: mint adjanak — nem ritkán untató pon-
tossággal — minél többet; hanem mint adják azt, a" mit adnak , minél
nagyobb erkölcsi hatással,

De bármelly nagy nyereség is ez, nem ér fel azon jókkal , segéd-
eszközökkel, mellyekkel a" történetírásban az újak élnek, nem élhettek
vagy nem éltek a régiek; előre megjegyezve, hogy az újakon nem értjük
a" középkor" száraz, tökéletlen, hiba "s hiányteli krónikásait, nem a" min-
dent csupán rendjök" előítéletein, érdekein által látott klastromi irókat ,
kik nagy kérdés, izetlenebb, vagy bizonytalanabb jegyzékét hagyák
azon időknek ; hanem értjük egyedúl a három utolsó századbeli lelkes tör-
ténetírókat ; "s bátran el merjük mondani, hogy soha a" régieknek, tisztán
szeplőtlen adni az igazságot, miben áll épen a" historiai hitel, soha sem
módjok , sem gondjok nem volt annyi, mint ezeknek.

Rendesen a" görögök és rómaiak , teli magokkal , az idegen — sze-
rintök mind barbar — népeket sokkal kevesebbre nézték, mint azokat
állandó, vagy valaha egész figyelemre méltatták volna; tehát mit magok
nem birtak, miként adhattak volna rólok igaz, helyes ismeretet mások-
nak? De több az, hogy nem is akartak. Mit tettek magoknak legtöbben

Fa e.

IGAZ-E, HOGY A" TÖRTÉNETIRÁSB. HÁTRÁBB AZ ÚJ KOR A" RÉGINÉL? 189

közülök czélul az irásban? hizelkedni honfiaik" nemzeti kevélységének ,
"s oszlopot, minél maradandóbbat emelni hazájok" dicsőségének. Illy czél
mellett mi volt természetesb, mint szakadatlan azon törekvés: minden
lehető módon magasztalni magok" nemzetét; minden lehető módon kiseb-
bíteni , vagy, ha ollykor magasztalák is, csak úgy "s csak azért magasz-
talni a" külföld" viselt dolgait , -embereit, hogy annyival halmozvább té-
rüljön hazájok" fiaira a" dicsőség? Kettós, történetiróban megbocsátha-
tatlan bün, mellyet ők talán azzal mentegettek magok" szemei előtt : hogy
az ekként szünetlen táplálékot nyert nemzeti becsületérzés sok szép,
nagy tettek, sok polgári erényeknek lett rugója, sok rosztól, rúttól
visszatartóztatója polgártársaiknak; következéskép azt nekik, bár az
igazság rovására, ébreszteni, . erősíteni előbb kötelesség, mint vétek.
Az is megtörténhetett, hogy sokszor, minden előre föltett szándék nél-
kül, csupán a. köz buzgólkodás-, enthusiasmustól, nemzetük? tul-
becsülésétől elragadtatva, követtek el hasonló igazságtalanságot: de min-
den csetben, így is, úgy is, a külföld volt mindig a vesztes, Roma
"s Görögország a nyertes fél, s szenvedett az igazság. Hányszor nin-
csen, a görög s római classicusokat olvasva, okunk sajnálni: hogy azon
tólök barbaroknak követelt, de, magából ellenségeik" iratából itél-
ve, aligha olly barbar népek, magok nem irtak , vagy ha irtak, emlé-
keiket magokkal együtt, megsemmisítették büszke, barbar győzóik ? !
Akkor bizonyosan nem tenné magát Xerxes nevetségünk" tárgyává,
az ót roppant táborával feltartóztató tengernek megkorbácsoltatása — ,
sem Themistoclestól a kétes diadal után olly, együgyüleg rászedetése
által; hadai talán kevésbbé számosak, fegyverei üldöklőbbek fognának
lenni, ha vagy egy perzsa irónk volna. "S Carthago, a" romlásában is
nagy Cartbago, mint fogott volna, tetőpontján álltában , megjelenni előt-
tünk, mint fogta volna az annyi nemzeti szorgalom , olly virágzó kül,
belkereskedés , s ezeken épült hatalom, egy egész nemzeti nagy élet
szétdúlóit, tanult rabló ellenfeleit, a most — saját írói után — erénydús,
világbékéltető nagy nemzetet meggyülöltetni velünk, ha a? kedvező sors
egy nem olasz, hanem carthagoi föld szülte T. Livius tart fenn szá-
mára ? !

24"

190 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Mind ez egészen máskép van az új korban. Mióta — a?" három köze-
lebb lefolyt század alatt — szorosabb viszony, szakadatlan közlekedés-
ben állnak egymással a. nemzetek, gondosabban szemmel tartják, job-
ban ismerik egymást; mióta valamellyek csak közülök valamire való sze-
repet játszottak a történetek" piaczán, magok gondoskodnak viselt dol-
gaik , a nagy köz mozgásban több vagy kevesebb részvétök" örökítésé-
ról: azóta ritkább dolog a nemzeti kevélység; "s a" kisértet, ha szintolly
nagy is , kisebb — mint régen — a bátorság szépítni saját nemzetünk ,
ferdítni mások" tetteit; mert bizonyos a! rajtakapatás, "s minden szánt-
szándékkal elkövetett egyes hiba egész hitelét veszélyezteti az irónak.
Ma már a! történetirás nem egy nemzetet — az iró" nemzetét — hanem
az egész emberi nemet illető tárgy, olly közös kútfó, mellybe, magát "s
nemzetét mérgezi, ki mérget vet, ma már a! történetirók , kik hivatások
fenséges voltát érezik, azt szeretnék, gyanitni se lehetne művökről, mi
nemzethez tartoznak. Észképileg így akarák ezt bizonyosan, mert érzék,
hogy így kellene lenni, a" régi görög s római irók is; de a" gyakorlat-
ban — kevés kivétellel — azt neheztelték volna, ha szavaik, szavakba
öntött érzéseik el nem árulják származásokat honfitársaik előtt; "s ohaj-
tások — meg kell nekik adni — igyekezetök után úgy sikerült, hogy
okok épen nem volt a" neheztelésre. Ma már, "s ez maga elég volna
meggyőzni bennünket, hogy az új történetirás fölötte áll bizonyosság,
hitelesség" tekintetében a?" réginek, ma már — hála érte az igazat, hami-
sat a világ egyik sarkától a" másikig villámsebességgel terjesztő könyv-
nyomtatás mesterségének — a! legkisebb irat, elbeszélés, valamint fi-
gyelmét nem, úgy vizsgálatát sem kerúlheti ki a világnak; vagynak
mindjárt kik ellent mondanak, vagynak, kik más színben adják elő a
dolgot, de következnek a! feleletek , bővebb fölvilágosítások, több több
elleni és melletti erősségek, újabb tanúk, kiknek kihallgatása, szoros
összevetése után nem maradhat rejtve az igazság. Régen a" kéziratok" rit-
kasága, az innen eredt közlekedés 7s nyilványosság" hiánya miatt sok olly
hamis, vagy hibás állításokra igazság" bélyegét ütötte a" hallgatás , mely-
lyek, ha tudomására jutnak az egykorúaknak , el nem kerülhetik vala
a" megczáfoltatást. Ma már nem olly könnyú csalni , csalódni. Igaz, hogy
a" könyvnyomtatás elősegítette nem csak az igazság, hanem mindenféle

IGAZ-E, HOGY A" TÖRTÉNETIRÁSB. HÁTRÁBB AZ UJ KOR A" RÉGINÉL? 191

csalás, rágalom, mese, tévedések" szántszándékos ráfogások" terjedését
is; de ha mérget egy, méreg ellen valót nyújt nyomban másik kézzel; "s
mellynek felkötözésére használtatott, maga tépi le az álarczot.

Ezek szerint, úgy hiszem áll: hogy az újak a!" régieknél nem csak
gondosabb keresői, hanem szerencsésebb megtalálói is voltak az igazság-
nak; "s ha ez áll, állani kell annak is : hogy több tanulság, több haszon
meríthető munkáikból. Nagy, kétségbe hozhatatlan érdem! de csekély
azok" szemében, kik többre nézik az igaznál a" szépet, a" tanulságnál a"
gyönyörködtetést, kik következéskép az újak" bármelly dicső elmeszü-
leményeinek sokkal fölibe helyezik a" régi classicusok" műveit. A" nélkül,
hogy osztoznánk e" véleményben , melly szerint a" Machiavellik , Guicci-
ardinik , a. Robertsonok , Humok , Gibbonok, a" Müller Jánosok vég-
hetetlen távolságra állanak a Thucydidesek, Liviusok "s nagy társaik
után; meg kell jegyeznünk: hogy azon rendkivüli érdek, mellyet ez
utóbbiak bennünk munkáikkal gerjesztenek, nem egyedül lángelméjök ,
hanem saját helyzetök "s az akkori körülményeknek is köszönhető. Mi
teszi a? régiség" ezen classicus maradványait különösen bámulatunk? tár-
gyaivá? Az azokban uralkodó csodálatos egység, felelnek pártfogóik, Mi
is hódolunk e? hasonlíthatatlan írúi erénynek; Roma "s Görögország hi-
storiája, ha olvassuk iróit, mint egy nagy, egy tökéletes egész tünik
fel előttünk, hasonlatos azon színmúhöz, mellynek egyszerű világos
nyelve, szüntelen mozgók , munkásak minden személyei, egybevágók ,
összefüggők minden jelenetei, haladó — lankadás vagy fenakadás nél-
kúl — menete, természetes kifejlése, megragadó, szivet ható vége: de
ne felejtsük, hogy a! régi történetiróknak csak egy néppel van dolgok ;
ez áll festményeiken mindenkor teljes világban; nem ismerve, vagy
szándékosan megvetve , mint árnyékban vagy festmény" alján a" többek,
Ma, a" mivelt világ" minden népei" olly sokszoros kölcsönös egymásra
hatásában, nem lehet egyiket is mellőzni, vagy hátra tenni; innen a"
több látszó rendetlenség, de valljuk meg, annál nagyobb gazdagság,
változatosság új iróink" műveiben; a tárgy bonyolodottabb, az egység
nehezebb , de ki azt még ís kivívja, természettel annál nagyobb érdeme.

"S hát még mennyire nem növekszik időnkben azzal a" nehézség:
hogy nem csak a" nép, hanem minden egyes népnél a! tárgy is több, mi-

192 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZESEK.

ról értesítést vár az olvasó, értesítést adni köteles — ha tisztét teljesi-
teni akarja — az író. E" részben sokkal nagyobb, mint első tekintetre
gondolná valaki, az ó és újabb idők közt a. különbség. Régen azt hit-
ték az irók, eleget tesznek kötelességök, "s olvasóik" várakozásának ,
ha a" hon" keblén dúlt belső villongások, ha a? külfölddel folytatott ,
többször támadó mint védő háborúknak hű képét adják, a minthogy csu-
pán ezek" elbeszéléséből is áll munkájok. Sokkal egyszerűbb, kevésb-
bé összetett volt akkor még a" polgárzatok" szerkezete; nem találák még
fel, Colomb az új világot, Gáma az új keletindiai utat, "s mind kettú-
nél előbb a" kis Amalfi nagy polgára a" roppant hatásu, parányi mag-
nestút, mellyekkel, új szárnyak füzetvén, addig nemért fontosság ada-
tott a" szorgalom "s kereskedésnek; a" vallás, törvény által változhatat-
lanul megszabott puszta cerimoniákból állva, szolgáiban állandóan elkü-
lönzött, saját érdekű felekezetet nem formálva, nem játszott még szere-
pet; valamint nemünk" gyengébb , de nemesb fele, a szépnem sem, el-
szigetelve a" világtól, s — magának, vagy férfi nemünknek nagyobb vesz-
teségével , telemesb örömcsonkulásával? — Kiszakasztva mintegy a tár-
saságból; szükebb körre volt szorítva a tudományok" világa, szúkebb
körben határzódott következéskép hatások is; a kézi mesterségek, kizá-
rólag egyedül szolgák által üzetve, szabad születésüek rangja —, 7s a
történetirás" méltósága alatti dolognak tekintettek ; nem volt álló katona-
ság, nem a" többi polgárságtól mindenkorra elkülönzött, valamint papi,
úgy katonai rend sem; ellenségen nyert diadal "s préda volt a" vitézlő
népek" "s katonai szolgálatok" jutalma; kevesek "s fizetés nélküliek a" pol-
gári tisztviselők; tehát kevés köz költség; hadban szerzett zsákmány , "s
meghódított népek" adója az egyedüli kútfő, mellyból mindennek ki kel-
lett telni; innen, mondva, semmi köz jövedelem, semmi közpénzügy-
tudomány. Mennyi! különkülön milly fontos tárgyak! mellyeken mind
nem kellett izzadniok a! régieknek , "s mellyek most elengedhetetlen kie-
gészítő részei egy, nevének megfelelni kivánó , historiai mívnek. Cso-
da-e tehát, ha ennyi különböző , a" régiektól egészen vagy részben mel-
lózött tárgyakat kellvén az ujaknak előterjeszteniök dolgozataikban, sem
egységet hozni ezekbe, sem általában olly szívhez szólókká tenni mű-
veiket, ném olly könnyű , mint a? régieknek ? Csoda-e, ha ezen, több-
nyire elvont, száraz dolgokkal foglalkodva, ritkábban találhatók: va-

IGAZ-E, HOGY A" TÖRTÉNETIRÁSB. HÁTRÁBB AZ ÚJ KOR A" RÉGINÉL? 193

ló, érdekes rajz; fris , eleven, lángzó szinezet; élénk 78 mint a" törteé-
netek , sebes, magával ragadó előadás, irásmód — olly mértékben ná-
lok, mint elassicus elődeiknél ?

"S épen mivel ennyi tárgygyal kell, annál kevesebbet lehet újabb
irúinknak az emberekkel foglalkodniok. A? régieket — "s ez lényeges
különbség — az emberek inkább mint a" dolgok, az újakat a dolgok
inkább mint az emberek foglalatoskodtatják. Minő emberek! mintha hal-
lanám mondatni, minő erős lelkűletű, minő bölcs férfiak az ó korban!
milly magassága a" gondolatoknak! milly fölemelkedése az érzések "s
indulatoknak! mellettök milly nemes, milly méltósággal teljes egyszerű-
ség! Elragadók, bámulást gerjesztők azok, megismerjük; de valljon ez
is az irók" elmebeli felsőbbségének "s nem inkább az akkori körülmények,
idők" sajátságának tulajdonítható-e? Ma már általánosabb levén a. mi-
veltség; több a" nagy néptömegnél is a" világosság, tudomány: ritkábban
emelkedhetik valaki kortársai fölött olly bámulatos magosságra, mint ré-
gi időkben, mikor a" Lycurgusok", Solonok, Periclesek" tulnyomó láng-
elméjöknek engedett, hódolt minden, "s e nagy vezetőire, mint gyermek
atyjára, úgy hallgatott a" sokaság. Tehát már ma kevesebb kitündöklés
az életben; kevesebb kitüntetés következéskép a" történetirásban is; ke-
vesebb — eredetiöket "s a" müvészt együtt örökítő — olly nagyszerű egyes
arczképek , millyeket a" régi classicusoktól nem kis számmal birunk : de
annál több oldalról, annál elvenebben előtüntetvék a" dolgok, annál hi-
vebb kepei a" nemzeti nagy életnek. Azonban azt se felejtsük, hogy va-
lamint a" természeti világban, kícsinyítni, úgy az erkölcsiben rendesen
csak nagyítni szokta a távolság a tárgyakat; tudjuk ezenfelül számveté-
sünkbe a" hatást is, mellyet egy kihalt nyelv" jegyei, a" szokatlanság ,
régiség maga, érzékeinkre természettel gyakorolnak: "s meg fogjuk látni,
hogy ha marad is fenn e? részben a" két kor? jelesei közt különbség, ez
nem olly nagy, hogy miatta új történetiróinknak pirulniok kellene.

Mutogassam-e tovább, hogy a" mennyivel egy részben alattok áll-
ni látszanak, annyival, ha nem többel, állnak más részben újabb törté-
netíróink a? régieknek felettök? mondjam-e, hogy a" miben alább állni
látszanak, nem az ő hibájok , miben felebb, az saját érdemök? Az eddig
mondottakból úgy tartom, mind kettő világos. Nincs egyéb hátra, ha-

194 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nem hogy imádott hazám, nemzetem", "s fiatal erővel vigan fejlődő nem-
zeti literaturánk" reménye, lelkes ifjak! kik híva vagytok egy általános
szebb jövőt deriítni a? honra, hozzátok fordúljak azon szíves intéssel :
hogy ha az írói pályán egykor szerencsével föllépni, ha azon magatok-
nak, ha a" magyar névnek becsületet szerezni vágytok, — "s van-e író,
van-e magyar, ki, ha jól termett szivet hord ép kebelben, olly forrón
ne vágynék egyikre mint másikra? — olvassátok gonddal szorgalommal
a régi —, de ne mellőzzétek az új kor" nagy példányait; "s ha szabad
általánosan tanácsolnom , olvassatok általjában nem annyira sokat, mint
megválasztással keveset, sokszor.

1

b. KZENT TETTETETT BE
a b. !
j ] 1888 , vag hide . Ványa mppcáma ]
/ VIT aj ; 812

six tennutano : VB lat. Úr nok! ísdg dbíegye

kis sdllás zös a w.tt megno am vita kg 3
b tafs vééető $

18 evály Senlum anpyegtan psz sgt )

NY an AV Magora 9 Tout grevum igya gp
msettzelle della nemz 4 54 z

y ébe 7 tte moglodja pecom nm 12 Dreleást

Lu KIT

9 Wer al "ZZRKBES zés Tét b

. NN MMK TWNUÓ AL 11 MIN 1

1 [. fals ky sét JÖEB ME. Meta fak. gyült M. AY egyett
st this ekes enik eltünt rre Thad meggyet vam hoztal vminét fos afat. on MET ége
HG ÜGÉN ag) ügnttsi ét N TES pe mcdtte [d tni eljats db; sit an jö: naar a nat fedd ha bv lalus 7 ú ai ; z
gel ZS -mégy vegyenlanoűfű benn Zéno SET 16 no Éz Ja ddcAtor 28 tfágem ee, meal új Ej kés Ne hadi sena? JET a geltávame men
IzÉtGKSÉSAN tek fure ala Kh cjáásbáj eg keni) vl irét ESZES aze li IKKE ák JE mal kk s

5 malom Táagset oeyugyt £ gmédnam hegye 5

Tsz lakefez vag erőmet ze zétst pe ci

al wen uocar - ceg Aa éva JON Ce ra nglag aj vo agya, vegy zt ZECG rem "narunto men. §, s alját d 3; ssel ezeele moge: JEGES LEBEG

Sz merre mph ( epen FANÁS Avullam A fak A mcás Aw iétéeak mik vág c10120 AA varr tajan Üsse rá MOZJATL után sjévzés zhedmneé NEs Ta ar [da
ka

Dotta-7 vel; z r miz hucdhiz ún Al "z zinacujá mugli szellnn jognam- suhan há ERHET vé aját Tmin; Negra ; dir

ZZágát a
canpelhu men pite ná önét jus nor ak Ne: huge ms Nyam he "inda . Sa Vr ige Negs any los magra: Más
AZSÉ 10: TN8bró Ve d

ém. ta megno Ka mááá. 8

úa

meny: new] dáoy - s Janó sámán. cvairo , Öv

o, Tidy: ÉT calgy eget Hő vev is klvszgt tannak: ATA Dr) ate EtILŐ -5 uja A
tenne sa magy 0 7ANAPIMICO22 "7 OTC salódiu DA Öragadto; jak ne 6 Ca Ae dóga teh. Öyz: la;
Mis ényo 7 n0Wo"

COMITT 7 CONTACT dl Te aj

VII.
II. ENDRE KIRÁLY ADOMÁNYLEVELE ÉS PECSÉTE

MCCX.XII-BŐL.

KÖZLI

LUCZENBACHER JÁNOS RT.

AZ hív képmásban ide mellékelt, mind épsége "s szép irása, mind, és
főkép arany- és lángszinű sodrott selyemról függő megbarnúlt fehérviasz
pecséte miatt nevezetes; a? tatárjárás előtti külténél fogva pedig nagy rit-
kaságu ") , iróhártyán költ oklevél eredetiét, Ostfy Lajos küldé, Nemes
Sámuel által, használat végett, a m. academiának. Ebben II. Endre ki-
rályunk, nem ügyelvén arra, hogy a" várhoz tartozó birtok sz. István
törvénye szerint "7) el nem vala idegeníthető, Moglocha (most Mag-
locza) nevű Sopronvár" földét Osl, vagy Osth nemzetségnek ajándékoz-
za, mellynek határait a" mostani Gyór megyében keblezett Markot á-
tól kezdve, valamelly posványon (vagy uszványon, mert ösvény nem
stagnum) keresztűl, Barbacs, Sárkány és Bene (?)"") közé helyzi.

1) Az 1241. és 1242ki tatár dúlás fogyasztá meg leginkább régiebb okleveleinket.
IV. Béla (1235—1270) az egri püspökségről beszéli: ,,Per Tartarorum rabiem
— — — ecclesia Agriensis funditus , et in toto exstitit destructa , et combu-
sta, bonis omnibus ipsius ecclesiae, et privilegiis sanctoram Regum super pos-
sessionibus et libertatibus emanatis , ablatis penitus et combustis." (Pray, Spe-
3 cimen Hierarchiae. I. p. 197.) Ugyanaz a" jászói szerzetesek" okleveleiről mond-
ja: In fornacis fervore furor supradictoram impiorum succendisset." (Katona,
Hist. Crit. VI. p. 227.)
ss) Lib. II. c. 6. 35.
14) 1230ban néhány helység a" Fertőbe sülyedt (Schoenyisner Antigu. et Hist. Sa-
bariens. Pestini, 1791. 4. 252. I.
MENET ÉVEK. V.2. 25

tt ésélzénű

196 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Az Ostfiak azon, hihetőleg idegen nemzetségből származtak,
melly okleveleinkben a" XIII. század" kezdetétől Os1 (mert Osl-w, vagy
Os1-u ollyan, mint Lél helyett Lel-u, Szabolcs helyett Zabols-u, Sexard
helyett Sexard-u), vagy Osth néven fordúl elő. A" Csornaiak, Kani-
zsaiak, Viczaiak stb szinte el nemzetségnek ágai.

II. András azon királyaink között, tudtunkra első, kik kényte-
lenek valának pecséteiket megváltoztatni ; mert

1-ső ekkorig kiadatlan pecséte Gertrud" meggyilkoltatásakor elve-
szett, miról 1216ik évi oklevelében így emlékezik: ,,duod (sigillum) in
occisione reginae Gertrudis, nostrae dilectissimae coniugis, fuit deper-
ditum"§ "). i

2-dik vagy új pecséte, Pray Györgynek most idézett munkájában
látható (Tab. II. f. 2.), mellyre utóbb balról, IV. Bélának mint ifju ki-
rálynak ellenpecséte nyomatott.

3-dik az itt előadott okleveléről függ, mellyet a" gyulafejérvári
káptalan, II. Andrásnak 1223dik évi levelét átirván, következőleg írt le :
, Exhibuit nobis guoddam privilegium regis Andreae cum littera vetusta
descriptum , et sigillo orbiculari ad modum medii panis munitum. In guo
guidem sigillo orbiculari erat ymago regis, in maiestate sedentis, coro-
nam habens in capite, sceptram in dextra, et pomum cum cruce desu-
per in sinistra, manum eandem ad pectus comprimendo. Ex utrague au-
tem parte ymaginis erant duae figurae et ut considerari potest, in parte
dextra ymago solis, in sinistra lunae, inter cuius cornua erat ymago
steliae. In circuitu autem ymaginis erant duo lineamenta orbicularia : in
proxima autem linea circa ymaginem cum minori littera vetusta erat ex-
sculptum : SÍIGILLVM : SECVNDI : ANDREE : REGIS . TERCII : BELE :
REGIS : FILII. In extrema autem linea cum maioris scripturae littera :
ANDREAS DEI GRACIA VNGARIE DALMACIE CROATIE RAME
SERVIE GALICIE REX (pecsétünkön minden szó között lombozat.) 7").
Kiadta e? pecsétet Pray György is (Tab. III. f. 2.); de töredezett példány
után, és nem elég híven, miként annak az imént előadott leirásából , és
ide kapcsolt réznyomatából kitetszik.

1) Pray, Syntagma Hist. de sigillis. Budae, 1805. 4. 16. I.
") Pray, Syntag. Hist. de sigillis. 38. I.

II. ENDRE KIRÁLY ADOMÁNYLEVELE ÉS PECSÉTE MCCX.XII-BŐL, 197

4-dik pecsétét szinte Pray" munkájában láthatni (Tab. V. f. 1.)

5. Aránypecséte Coronini ( Operum micsellaneorum T.I. Vene-
tiis, 1769. fol. p. 107. T. II. f. 2.) munkájában , Praynál (Tab. VII. f. 1.),
és a" Tud. Gyújt. 1833. XII. 80. 1. adatik elő.

6. Kettős, viaszpecséte, szinte a Tud. Gyújt. 1833. XII. 80. I.
adatott ki, "s még egy a" Kisfaludyak" levéltárában óríztetik.

Az oklevél olvasása itt következik: , In nomine sante trinitatis
et indiuidue unitatis. Andreas dei gracia Hungarie . Dalmacie . Choroa-
cie . Rame . Seruie . Galicie . Ladomerie . gue rex inperpetuum . Proui-
da regum discrecio tam circumspectam erga sibi subditos debet habere
diligenciam . ut guanto guis sibi7) famulatur . tanto propensius munifi-
cencie"7") donis remunerandus fore censeatur. Cum itague nobis fideliter
obseguencium merita non debeamus ingratitudinis preterire silencio . pro-
pter indecidue fidelitatis obseguia . guibus oculis nostre maiestatis nostri
fideles Belud scilicet et Oslw filii comitis Oslw . tam in regno guam extra
regnum seruiuerunt . ineorum reconpensacionem probitatum . et memo-
riam terram guandam nomine moglocha ad castrum desuprun pertinen-
tem . tam eis guam eorum heredibus contulimus inperpetuum possiden-
dam . incuius nostre donacionis possessionem. per belso prepositum
geuriensem fecimus ipsos introduci . Cuius terre prima meta incipit apre-
dio petri comitis filii ezdus . guod vulgo morgota dicitur porrigitur per
medium síagaum guod wswen uocatur . inuillam Beledű borbosc . sitam
inplaga meridionali agua protenditur usgue occidentem izarundinetum .
guod est inter izsulam Osly comitis et uille moglocha . per medium uero
iam dicti arundineti currit in plagam septemtrionalem aduillam sarkan .
dehinc admetas uilla Beze : post guod reuertitur inprimam metam uille
morgata instagnum vswex . et sic terminatur . Vt igitur hec anobis facta
donacio . et nosíris et nostrorum successorum temporibus salua semper
et inconcussa permaneat . presentem concessimus paginam . sigilli nostri
munimine inperpetuum roboratam. Datum permanus Cleti aule regie

") E bevezetést irója elhamarkodta ; mert itt, az akkori irásmód" példánya sze-
rint e" szó : ,, fidelius" kimaradt.
") , Sze" kihagyatott.
25"

198 III. TÖRTÉNETIRÁS-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ecancellarii et agriensis prepositi . Anno dominice incarnacionis Millesimo .
Ducentesimo . Vicesimo secundo . Venerabili Iohanne strigoniensi . Re-
uerendo Vgrino colocensi archiepiscopis existentibus . Desiderio cenadi-
ensi episcopo. Roberto Wesprimiensi. Thoma Agriensi. Stephano Za-
grabiensi. Alexandro Waradiensi. ceterisgue episcopis ecclesias dei feli-
citer gubernantibus . Nicolao palatino et Supruniensi comite. Dionisio
magistro tauarnicorum et comite bachiensi. Ochuz bano . Smaracdo po-
soniensi Bancone noui castri. Pousa . borsodiensi . et aliis comitibus
comitatus tenentibus Regni nostri anno decimo et nono."

IV.
MA THEMATICAI - OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

VIII.
A? BERETTYÓ" VIZÉNEK HAJÓZHATÓVÁ TÉTELÉRŐL ,
A" BEGE" VIZÉNEK PÉLDÁJÁRA.

OLVASTAsSs

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ ,
JUN. 1. M. DCCC. XL;

VÁSÁRHELYI PÁL.

A folyók a" természet első ajándékai közé tartoznak az emberekre néz-
ve. Alig van tárgy, több áldást nyújtó, mint az országokon keresztűl
vonúló folyamok. A? közlekedés, a" kereskedés" fő utai s eszközei azok,
a" hajókázás természetes előmozditói; rajtok egyik ország fölöslege a
többiekkel közöltetik, szükségei pedig a" legolcsóbb módon pótoltatnak.
Mert olcsóbb szállítás alig található, mint melly hajók által történik. S
ha az újabb korban gyakorlatilag bebizonyodottnak látszik, mikép a
kereskedés a" nemzeti gazdagság fő forrása, nem fogja senki tagadni,
hogy e? folyamok, mint a" közlekedés "s kereskedés" útjai, fő szerepet
játszanak a" nemzeti gazdaság mezején. A" folyamok emelik továbbá a
földmivelést, részint mivel a!" termesztmények" elszállítását elősegítik,
részint mivel a" föld" termékenységére nagy befolyást gyakorolnak a" be-

200 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lölök majd kigőzölgés , majd kivezetés által kapott nedvek által. A" gyá-
rok és kézmüházak mozgásban tartatnak általok; valamint lételök /s vi-
rágzások a" könnyebbített odább szállítás által biztosítatik. Illyen véle-
kedéssel vagynak mintegy a" mivelt külföld? emberei a folyamokról.

Magától jó e" kérdés: illy képe van-e szép hazánk" folyamainak?

Sajnos , hogy igennel nem felelhetünk. Föveny- és kövecs-záto-
nyok , mellyek a" medret betöltik ; telkek a sok áradás által majd hasz-
nálatlanná téve; mocsár "s ingoványok , a levegőt dögössé tevők , nép-
telenedést és szegényülést okozók, követik e. módot, szokott gondat-
lanságunkat.

De talán az ipart, a" hajózást, a kereskedést mozdítják elő? Ta-
lán partjaikon gyárok füstülgenek gözkéményeikkel, kézmüházak váltják
sorban egymást, csupa raktárak állanak tömve munkás néppel , mint meg--
annyi méhkasok vagy hangyafészkek; talán nincs pont, hol nagyobb
kisebb hajók ne állanának, ne mozognának , góz, lovak vagy emberek
által hajtatva? Korántsem. Folyamaink csak akarnak életre ébredni, de
egészen nem tudnak , mert tömvék fövenypadokkal és viíz-sekélyekkel ,
mellyek a? czélirányos hajók" használatát akadályozzák; az országutakat
pedíg elárasztják vízzel, elrontják, a" közlekedést nehezítik vagy elvág-
ják, § így a termesztmények! elszállítását meggátolva károsítják a" föld-
mivelést, az ipart, kereskedést, melly az ország nem kis veszteségére
forog illy veszélyben.

Vessünk p. o. egy rövid pillantást a? három Körös" vidékére,
és a Berettyó? tájára. Száz négyszegű mérföld legjobb szántóföld van az
időszakonkénti áradásoknak kitéve "s harmincz mérföldnél több tétetett
ürükös mocsárrá. A" Sebes Körös" Sárréte, Szeghalom és Komádé között,
amaz Békés, ez Bihar vármegyében, maga 5 négyszegű mérföldet lep el ,
mellyben nád, káka és egyéb hasztalan mocsári növényen kivűl semmi
sem tenyészik; ellenben irtózatos bőségben találtatik a" lovat és szarvas
marhát kínzó "s rongáló bogarak? serege, melly munkásságát a" mezei
gazdaság nagy kárára gyakorolja.

Ez még nem elég; betegségi állapotot is okoznak e" mocsárok. A?
házi állatok itt látszanak a" dögvész által leginkább ostromoltatni, "s
ostromaltatnak akkor is a" ragályok által, midőn az ország száraz részei-

A" BERETTYÓ VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR., A" BEGE" VIZÉNEK PÉLD, 201

ben semmiféle nyavalya nem dúl. Hogyan is adhatna egészséges takar-
mányt az iszapos fú , hogy lehetne egészséges a" mocsáros , nedves legelő ?

Az erdőkre nézve is igen károsak a?" gyakori vizáradások. Ki
csak némileg jártas az erdőszetben , tudja hogy a" legszebb tölgyek , a
legjobb épületfa oda lesz a? tartós vizáradásban.

De mennyire káros az illy mocsár az emberre , a?" természet" ezen
okos állatára "s fő diszére nézve, mindenki láthatja, hallhatja, de valódi-
lag csak az igen mivelt orvos tudná meghatározni , megmagyarázni. Az
ottani szegény lakosok napokig kénytelenek a? rothadó vízben gázolni ,
az égető hőségben szomjokat tisztátalan vizzel oltják el, az éjszakákat
rosz kigózölgéssel áradó földön töltik el. Mi mind ezen szerencsétlen ál-
lapot" következése ? Gonosz lázak , vérhas, vizkórság, mellyek honoló
nyavalyák gyanánt uralkodnak ottan.

Még nagyobb tért fedez a" Berettyó" Sárréte, melly vizét nem csak
a Berettyótól kapja, hanem a? Tiszától is az árkusi, hortobágyi "s vörüs-
nádi lapályon keresztűl. Kiterjedése közel tizenkét négyszeg mérföld.

Meggondolván pedig, hogy ezen térség hajdan és pedig még a"
szerencsétlen emlékezetű török uralkodás alatt is mívelve s nagyobb ré-
szint lakva volt, hogy a" folyó" medre sem náddal benőve, sem malom-
gátokkal rekesztgetve nem találtatott: valóban fájlalnunk kell, hogy ezen
baj tulajdon gondatlanságunk által hatalmazott el annyira.

De hogy a" mondottak"? igazsága világos legyen, szükséges a" kö-
vetkező adatokat felhoznunk. Bihar vármegye levéltárában találtatik egy
nagyváradi basa" levele, ki Nagyváradról Csongrádra akarván hajózni ,
a Sebes Körös? tisztán tartását életdíj alatt parancsolá meg a" folyó mellet-
ti faluk" biráinak. "Továbbá Kóth, Íráz, Bölcsi és Torda pusztákon lát-
hatók még templomok" és épületek? romai , végre szóhagyományból tuda-
tik, hogy a" síkoknak mocsárrá változása a lassanként és apródonként
támadott malmoknak vagy inkább malomgátoknak tulajdonítandó.

Számos illy példát hozhatnék föl a" magyar haza? majd minden
részéből, de ez csak elvezetne felvett czélomtól. Megrovatlanul azonban
nem hagyhatom, hogy a" honunkbeli vizek ezen rosz állapotját nem
annyira a" folyók iránti gondatlanságtól származtathatni , mint azon kor-

202 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

látozatlan kényüzésből, mellyet a?" folyammelléki lakosok vizeiken gya-
korlottak, mit sem gondolva a" következéssel , melly sokkal roszabbúl
üte így ki, mint ha a folyóvizek természeti állapotjokban hagyattak
volna.

A" vizek" önkényes levezetései, a" medrek" czélellenes eltöltése "s
beépitése, a" sok lábu igás hidak stb a" legkárosabb fövénytorlást, fenék-
fölemelkedést okozák, valamint a" partok és termékeny földek" beszaka-
dását, káros kanyarúlatokat eszközlének, mellyek szükségkép ismét új
rendetlenségek" okaivá váltak.

Ezekból kiviláglik hogy az, mit legelül a" folyamok" áldás-adásá-
ról mondottunk, magyar hazánk" folyamaira csak itt ott, nagyobb ré-
szint pedig épen nem alkalmazható.

Semmi kétséget nem szenved többé, hogy azoknak czélszerű al-
kalmaztatásától függ egész vidékek" bátorsága, a hajózás díszlése, a
kereskedés virágzása, egész országok jól állása; elhenyélésökből pedig
számtalan rosz származik, mellyek elmellőzhetetlenűl terjednek ki olly
országokon, hol a folyamrendezés illően nem méltányoltatik, vagy
czélellenesen kezeltetik.

Nem csodálhatni, ha elődeink kevés gondot fordítottak a" folya-
mok" állapotjára. Nem érezték ők a" kereskedés és hajókázás szükségét;
a telkeknek a! csekély népség mellett csekély becsök volt, "s ez okból
könnyen adattak a! folyók" kiáradásainak zsákmányul. A" legszebb folyók
malomvizúl használtattak, egyedűl a minden vízmütant nélkúlöző part-
lakosok" kényére hagyatva, "s a? malombirtokosok , molnárczéhek" hason-
lesésének átengedve.

Időnkben egészen máskép álla" dolog. A" baj legfelső fokára há-
gott, "s a" szükség rajta segíteni napról napra növekszik; a" hon" népes-
sége gyarapodván, a!" telkek" ára emelkedik, "s kénytelenség áll be, ipar-
kodnunk, minél több földet szerezni meg a" földmivelésnek; mellyek
mind annyi parancsoló okok, hogy a" folyamrendezésre egész figyelmün-
ket forditsuk.

De hogy a" folyamokkal czélszerüleg bánhassunk , elsős múlhat-
lan kötelesség , azokat jól ismerni.

A" BERETTYÓ? VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR., A" BEGE" VIZÉNEK PÉLD. 203

Hazánk a" legszebb folyamokkal van keresztűl metszve; azok"
legnagyobb száma alkalmas a" hajókázhatásra, a" nem alkalmasakat pedig
csatornák" táplálására lehetne használni. E" kettő közűl hol mellyik mó-
dot kell elővenni, vagy hol kell mind a! kettőt egyesíteni, azt csak Ma-
gyarország? vizeinek összes ismeretéből lehet kiokoskodni.

Mint tudva van, a" belső hajókázás csatornaira és folyamira osz-
tatik föl. Mig a legutolsó században a" csatornai hajózás minden mivelt
országban legnagyobb előmenetelt tőn, a" folyami épen nem haladt, ha-
nem eredeti tökéletlenségében maradt. Angol és Francziaország sem ment
ezen szemrehányástól , sőt úgy látszik, hogy a" többi nemzeteket is Ang-
lia" példája vakítá el.

Midőn t. i. Brinkley, azon hires angol mérnök, az alház" megbi-
zottsága előtt egy olly csatorna" jelességeiről értekeznék, mellynek kö-
zelén folyó vala, melly a" mesterséges hajóösvényt fölöslegessé tenni lát-
szék, a megbizottság egyik tagja e? kérdést terjeszté elébe: mi czélra
adá tehát a" természet azon számos és szép folyamot, mellyekkel Anglia
bővelkedik? mire Brinkley így felelt: hogy belőlök a! csatornák táplál-
tassanak. És Brinkley" felelete egész Europában viszhangra talált.

Maillard a" csatornaépitésről szóló munkájában körűúlményesen fej-
tegeti mind azon nehézségeket, mellyek a folyamok" hajókázhatóvá té-
telének ellent állanak, azután párhuzamot állít fel a" csatorna és folya-
mi hajózás között, melly az előbbinek kedvez.

Mindazáltal az újabb időben teljes figyelmet vont magára a! folya-
mi hajózás és annak javítása. Még Francziaországban is, hol a" folya-
mok tekintetbe alig vétettek, most tetemes summák fordítatnak minden
nagyobb folyóvíz javítására.

Véleményem szerint a" gőzhajók" divatba jövetele rázá meg leg-
erősben azon előitéletet, hogy a" csatornahajózás elhatározott elsőséggel
bir a" folyami fölött. A" gőzhajók mellett ugyanis a" hajózás" több nehéz-
sége elesik; példáért, az olly költséges vontató út a? folyam" hosszában;
míg ellenben a! csatornán egy új nehézséggel van a! gőzhajózás összeköt-
ve, t.i. a" csatornapartok" megszaggatásával. — Ezen körúlmény még
Angliában is annyira megrázá az úgy nevezett , gazdaságos csatornák"
hasznainak hitelét, mellyek egész Europában példányok gyanánt tekin-

M, T. T. ÉVK. v. 2. 26

204 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tettek, hogy ma már keresztvágásaik" nagyobbításához látnak , a gózha-
jóknak ezélszerűbb utat akarván rajtok nyitni.

De honunkban kettős elsősége van a" folyamok" hajózhatóvá téte-
lének ; általa többnyire kettós czél éretvén el: egy részról ugyan is a"
kereskedés" előmozdítása, más oldalról pedig az áradások" szüntetése "s
a" mocsárok és ingoványok , a! hanságok" kiszárítása.

Valóban szép és követésre méltó példája egy hajókázhatóvá tett
folyónak, több hiányai mellett is, a" bánsági Bege. Méltó emléke III.
Károly "s Mária Theresia uralkodóink" vállalkozó szellemének. Általa a
népes Temesvár kereskedése közvetlen kapcsolatba jött a Tisza, Duna
"s Szávával, "s a" bánsági termések" kivitele megkönnyítetett.

Tehát annak rövid leirása itt helyén van, mert végrehajtott épít-
mények" ismerete oktatóbb; elvonhatjuk abból a" jót, "s követhetjük ha-
sonló építéseknél; ellenben kerülhetjük észrevett hibáit s hiányait; mi
a" jelen esetról annyival inkább áll, mivel az adatokat hiteles kútfókból ,
hivatalos irományokból meríithettem.

A" Bege vize, alkotásánál és czéljánál fogva, két részre oszlik,
úgymint, a" felsőre: Facsettól Krassó vármegyében Temesvárig, melly
része mint faúsztató csatorna szolgál; "s az alsóra Temesvártól, Nagy-
Becskereknél el, a" Gustos árkon keresztül a" Tiszába , melly középnagy-
ságu dunai hajókat felvenni képes.

Az alsó és felső rész" összeköttetése azon gát által szakasztatik
meg, melly által a Temesvári úgy nevezett gyármalmak" számára, a
víz 10—12 lábnyi magasságra emeltetik.

A" felső faúsztató csatorna czéljának teljesen nemi felel meg, mert
tudva van, hogy a" hasábfának a? parthoz ütődése által, a part elmar-
dostatik "s megtágúl. Az történtitt is, Ezen folyócsatorna eredetileg
ugyancsak 10 ölnyi széles volt "s most általános szélessége 20" öl. A"
keresztmetszés" megtágulása víz-szín apályt, sebességlankadást s ennek
következtében ártalmas zátonyokat szült, mi ismét a" hasábfa" megaka-
dását, megfeszülését "s fogyását okozta ; "s e? felett az úsztatás" kezelését
igen drágitá.

Kérdés támad, mikép lehetne ezen évenként visszatérő bajon se-
gíteni? Helyes volna-e, a" csatornának vizművi építmények által eredeti

A" BERETTYÓ VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR. A" BEGE VIZÉNEK PÉLD. 205

keresztmetszését visszaadni "s a. partokat további beszakadásoktól meg-
óvni? Nem hinném, hogy az ebből származó haszon az évenként előke-
rúló építményekre fordított költségekkel felérne. Sokkal czélszerűbb len-
ne, a" mostani úsztatás helyett a" hasábfát talpakon vagy épen hajókon
szállítani Temesvárig. Ez által nem csak az említett károk hárítatnának
el, de azon árvízveszélyek is, mellyek a" temesvári Gereblyénél a? ha-
sábfa" felhalmozása miatt támadnak és a temesvári külvárosban olly
kártékonyak , egészen elmellőztetnének.

Ha a felső faúsztató csatornának ezen nem egészen czélszerű hasz-
nálását szigorúbb birálat alá vetjük, könnyen kisértetbe jöhetnénk , hogy
tervezőjet — ha feltennünk nem kellene, hogy ezenkül más szándéka is
volt — járatlansággal annál inkább vádoljuk, mivel ezen csatorna már ere-
detileg 10 ölnyi tetemes szélességre ásatott; "s e" szélesség , illő mélység
mellétt, elegendő lett volna a? legnagyobb dunai hajók" felvételére. Já-
ratlansággal vádoltathatnék; mert egy úsztató csatorna eredetileg minél
szélesebbre ásatik, annál kevésbbé felel meg czéljának; mivel nem csak
kiásására kell, szerfeletti szélessége miatt, szerfeletti költségeket fordí-
tani, hanem, a! faúsztatáshoz szükséges vizmennyiség is a" kelletinél szé-
lesebb árokban annál lassabban és lankadtabban folyván, minél szélesebb
keresztmetszése, a hasábok" megakadása "s megfeszúlése által teményte-
len fogyásra ád alkalmat.

Azonban minden körülmény oda látszik mutatni, hogy a! javasló-
nak magasabb czél volt szeme előtt, tudniillik, a? hajózást Temesváron
felül is, legalább Lugosig, Krassó vármegye fő helyéig kiterjeszteni. Ezt
kell feltennünk, mivel a" csatorna" általános szerkezete tárgyismeretre
mutat, "s nem vagyunk képesek azon akadályokat megitélni, mellyekkel
az építőnek talán küzdeni kelle.

Vizsgáljuk tovább, melly eszközöket használt az építő, hogy
ezen mesterségesen hajókázhatóvá tett folyónak a" szükséges mélységet
minden évszakokban megszerezze, "s azt a" viz mértékfeletti tódulásától
megóvja.

A? vízállás" változósága tudniillik természetes és elkerülhetlen aka-
dálya a" folyói hajózásnak. A" folyókba gyülő eső és hóvíz" mennyisé-
ge az évszakok szerint igen különböző; nyáron példáért, az eső" nagy

26"

206 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

része elgőzöülög, mielőtt a forrásokba "s patakokba juthatna, mellyek
azért több hónapokig egészen szárazak; ellenben a" tavaszi hónapokban ,
meleg idő és esők" kezdetekor, hirtelen minden hóvizek a" folyókba siet-
nek, azok" medreit megtöltik "s áradásokra kényszeritik.

A" hajózásnak a magas vizekből támadó bajai többfélék; példá-
ért, a" víz rohama, melly a! hajók" felmenését nehezíti, a" lemenőkét
jó útjokból kiveti; más részt a" partok" elöntése által a? hajósokat a! von-
úttól megfosztja; majd a? gátakat pusztítja, mellyek alacsonabb vidéke-
ken a" folyó" természetes partjai gyanánt szolgálnak.

Hogy ezen hajózási akadálynak eleje vétessék, "s a" facseti he-
gyekból omladozó felesleges vizek a" Begéből eltéríttessenek "s ez által az
alsóbb begei vidéken az áradások" oka elháritathassék: épült a" topolová-
czi zsilip. Ennek a! kiürítő csatornával egyetemben, melly egy, a Temes-
sel közlekedő vak ér medrében ásatott, el kellene, a" mint említém, a
felesleges vizet a. Begéből vonni; de, fájdalom, nem egészen felel meg
eczéljának , mivel a" csatorna a" Temes" áradásai által jobbnyira beiszapol-
tatik. E" körülmény, mellyre építéskor semmi figyelem nem forditatott ,
nagyon árt a" Begehajózásnak.

A?" Temes áradásai ezen kivül még károsabb befolyást gyakorol-
nak a" Bege" vizére. A" Bege tudni illik Topolováczon alul a? Temes" vi-
zének árterében levén helyheztetve, az utóbbinak áradásai több vak ere-
ken által a Begébe rohannak; ennek medre nem levén elég bő a mérték-
feletti víz" felfogadására "s elemésztésére, azt a? jobb parti térre szállítja ,
hol számos helységek" határait elborítván, végre a" feketetói mocsárba
omlik. Hogy ezen túlterhelése a Bege" vizének a" Temes? árjai által a
Temesvár és Becskerek közötti lapályokon emelt töltéseknek, mellyek
ott természetes part gyanánt szolgálnak, elpusztulását okozza, könnyű
általlátni. új

Mióta a. Temesen létezett vizi malmok vagy inkább malomgátak
elhányattak, mellyek a" víz? szinét magasra duzzaszták: a"? Temesnek e
kártékonysága tetemesen szünt; most nagy a!" reménység, hogy e" baj
gyökeresen fog orvosoltatni. Komolyan szóba jött t.i. a" Temes" szabá-
lyozása a bánsági megyéknél, számos általvágások vannak javaslatban,
mellyek a! vízszint alább szállítandják ; ezenkivül szándék a" Temes" ki-

A" BERETTYÓ VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR. A" BEGE" VIZÉNEK PÉLD. 207

csapongásait töltések által korlátozni "s a Begéveli közösüléstől elzárni.
Adja az ég, hogy ezen bölcs terv necsak a" papiroson, hanem a! hely"
szinén is létre hozassék.

Láttuk a" hajózás"? akadályait, mellyeket a? nagyobb áradások
szülnek; de a" folyóhajózásnak még nagyobb akadályai a" csekély vizál-
lások. A" kis vizállás, viz-sekélyeket szülvén, nem csak nehezíti a" ha-
józást, hanem azt gyakran annyira gátolja, hogy csak fél terhet vehet-
nek fel a" hajók, sót néha néha egészen felakadnak; pedig jobbnyira a
kereskedés" üzésére legalkalmasb időszakban, a" nyári "s ószi hónapok-
ban. Látjuk, hogy ezen akadályok sűrűen nagyobb folyamoknál is,
millyen példaúl a? Duna , előfordulnak, mennyivel inkább történhetnék
ez a Bege" vizével, melly természeti állapotjában alig érdemelné meg a
patak" nevét.

A" Begének hajózhatóvá tételénél tehát fő tekintet "s fő feladás
volt, azt a" hajózhatásra szükséges víztömeggel, még a" legszárazabb év-
szak alatt is ellátni. Igen czélszerűen használtatott e" czélra a Bege? szom-
szédságában lefolyó Temes" vize; igenis a Temes" vize, melly , mint épen
láttuk , a Begére olly károsan hatott, sót még most is hat, olly lényeges
szolgálatot tesz itt, melly nélkúl, hogy a" szükséges mélység megszerez-
tessék , a?" legköltségesebb zsilípek" építéséhez kellett volna folyamodni ;
mellyeknek szakadatlan jó karban tartása igen tetemes 7s talán meg-
győzhetlen költséget kivánt volna meg, a" nélkül, hogy azon könnyebb-
séget "s hasznot eszközlenék, melly a" Temes" vizének használása által
eléretett.

Egy órányi távolságra Lugoson alul tudni illik a Temes" vize, egy
a" Bege vizébe szakadó tápcsatorna által vezettetik be Kiszetónál ; e" czél-
ra szolgál a! kis-kostélyi vizmérséklő zsilíp. A" Temes" vize ugyan ott 6
lábra van emelve egy keresztgát által, mellynek kell a" tápvizet szükség
szerint az úsztató csatorna felé vezetni, a" felesleget pedig a" Temes" tu-
lajdon medrébe bocsátani.

Ha a! tápzsilip czélszerűen volna alkotva, úgy a" felette alkalma-
zott zárgerendák által a" tápvizet a Temes" áradásánál is, szükség sze-
rint, lehetne mérsékelni, de itt a, későbbi építő (mert a" zsilíp újabb)
egy szembeszökő hibát követett el, midőn a" zsilíprekeszt, a" helyett,

208 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hogy egy közép oszlop által megosztaná, egész 16 lábnyi szélességben
hagyá; mivel a" nyomás a" zárgerendák vagy a" rekesz ellen majd 2000
mázsát tesz, ennek kezelése igen megnehezítetik "s nagyon magas vizál-
lás mellett majd nem lehetetlen. E" bajon csak a" zsilíp" új alkotása által
lehet segíteni.

Az alsó hajózható rész Temesvártól a" Tiszába, mint feljebb em-
lítém, a gyármalmok által szakasztatik meg; az összekötés mind a
kettő között csak egy újan ásatandó, körülbelül 500 ölnyi csatorna, és
mivel a" felsővíz 10—11 lábbal magosabb az alsónál, egy kettős zsilíp
által volna eszközölhető. Kivánatos ezen javaslat végrehajtása; a" Bege-
hajózás általa közel 6 mérfölddel tovább terjedne.

Temesvártól lefelé Klekkig, 9 mérföldnyire , a hajózás mesterséges
csatornán megy ; Klekknél az Ó-Bege" medrébe foly, "s evvel Nagy-Becs-
kerek és Ecskánál a Fehérmocsáron keresztűl Perleszvárosig megy; hol
a" Bege megoszlik, "s Gustos-árok nevú ágával Titelnél a? Tiszába, a? má-
sikkal a" culpini mocsáron át Szurdoknál a Dunába ömlik.

A" csatorna Temesvártól Klekkig két okból látszik ásatva lenni;
először, hogy az Ó-Bege kigyózó folyása hajózás" kedvéért megrövidí-
"tessék ; másodszor, hogy a" Bege" vize a" feketetói mocsártól, mellyet
több apró patakokon kivül, mint példáért a Beregszó, az előtt a. Bege
is táplált, elvezettessék és a" mocsár ez által kiszáríttassék. Ha ezen má-
sodik szándék egészen el nem éretett, oka szembetünőleg azon előbb em-
lített körülmény , miszerint a Temes" árvizei koronként a" Begébe "s in-
nen tehát a" feketetói mocsárba is befolynak, "s ez által a" tökéletes ki-
szárítást gátolják. A!" kijelelt közben a" Temes" árjai által a! hajózás is
háborítatik, mint már feljebb láttuk. Azonban bár mennyi javítás ki-
vántatik is Becskerekig le a" hajózásra nézve, még is a" nehézségek ott,
hasonlítva a" Becskerek alatt találhatókkal, igen csekélyek. A" legna-
gyobb baj Becskereken alul van, hol a" hajóknak a" Bege természetes ,
a" Fejérmocsáron átvonúló medrében kell járni. Ezen egész, több mint
négy mérföldnyi közre a" Tisza, árvizei által, kártékony befolyással hat.
Milly bátorságtalan és ingó a" hajózás a" Fejérmocsáron keresztúl az év"
minden szakaiban, könnyen megfogható. Magas vízállásnál a partok
vízzel borítvák "s a hajóhuzás teljesen akadályoztatik; a: hajók kényte-

A" BERETTYÓ? VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR., A" BEGE VIZÉNEK PÉLD. 209

lenek kukázással vagy csáklyákkal magokat fáradságosan felvontatni; "s
minthogy a" Fejértő" terjedése igen nagy , nem könnyű a" Bege" kigyózó
medrét kiismerni; "s a hajók minduntalan megfeneklés" veszélyének van-
nak kitéve, melly veszedelem az uralkodó szelek által csak nagyob-
bítatik.

Alacson vizállásnál ellenben a" viíz-sekélyek gátolják a hajózást,
mivel természet szerint a" Bege" vize a Fejértóban nem birhat elég erő-
vel magát kimélyíteni. Legérezhetőbb akadálya azonban a" hajózásnak
a" Gustos-ároknak a Tiszába szakadásánál van, mellyen át a" Tisza ár-
vizei rohanva tódúlnak a" Culpin mocsár felé a? lapályokba; kis viznél
ellenben a" Bege omolva foly a" Tiszába.

Ezen hajózási néhézségek" és akadályok" elhárítására már mintegy
30 év előtt szóba hozatott egy javaslat , melly szerint a" Bege" vizét Becs-
kerektól az aradáczi határon egyenesen a Tiszába kéll vala vezetni. En-
nek czélszerűsége mellett valóban fontos okok szólának; az ásandó csa-
torna alig lett volna 5000 ölnél hosszabb; általa az említett akadályok
a Fejértón keresztül elkerűltetnének; a? Ferencz" csatornája hat mér-
földdel közelebb esnék, a" nélkül, hogy ez által a. temesvári és péter-
váradi várak" összeköttetése legkevesebbet is szenvedne; mivel a! távol-
ság Becskerektól Titelig, mint a" közös egyesítópontig, ugyan az.

Bár ezen javaslatot Torontál vármegye melegen pártolá, "s több
műértő erősen és alaposan egyedül czélszerűnek isméré és tanácslá, még
sem hajtathatott végre, minden kedvező helyzeti viszonyok mellett sem.
Egy hatalmas ellenzés gátolá tudniillik véghezvitelét. A" német-bánsági
ezred, mellynek földén a" Bege alsó része: a Fejértó "s annak hajózható
torkolata, a" Gustos-árok, fekszik, megmutatni igyekezett, hogy mes-
terséges partok" rózsékkeli alakítása által a" Fejértón keresztül a most
veszélyeztetett hajózás biztosítathatnék, minek bebizonyítására egy kis
próba is tétetett. A" következmények mutaták azonban, hogy ha ezen
javaslat végrehajtása lehetséges volna is, azzala! reáforditandó költségek
igen egyenetlen arányban állnának, e? felett ezen mesterséges partok
tartóssága "s állandósága felől jót állni nem lehetne; de végtére, azon
baj sem hárítatnék el, melly a" Tiszának vizállási állapotjától függ.

210 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Bár milly alapos okok hozattak is fel a" német-bánsági ezred"
véleménye ellen s az új csatornavonal javaslata" mellett, végre még is
a" német-bánsági ezred, legalább annyiban, hogy az említett. javaslat?
végrehajtása elhalasztaték, győzött egy ellenmondhatlan ok által, tudni-
illik, a" Bege? eddigi irányának megtartása katonai tekintetből szüksé-
gesnek állítatott.

Valódi okát ezen ellenzésnek véleményem szerint abban kell ke-
resni, hogy a" csatornának Aradácz felé vezetése által, a" víz Becskerek-
tól kezdve a. Tiszába ömléseig Titelnél elvétetett, és így a katonai ha-
tárvidék a" hajózástól megfosztatott volna.

Ezen, a" katonai hatóságra káros következés az által lenne elhá-
rítható, ha az eddig javaslatban volt szabad esetű csatorna helyett, ál-
ló vizú csatorna készülne Becskerektől Aradácznak, a" Tiszába ömlésénél
állítandó szekrényes zsilíppel, melly esetben csak annyi viz vétetnék
el az eredeti csatornából, mennyi az álló vizünek megtöltésére és zsi-
lipezésére kivántatik.

Egy lényeges hiánya a" Bege csatornának még az, hogy vizét,
mostani segédmüveinek szerkezete és elhelyheztetése mellett , egészen el-
vezetni "s azt szárazzá tenni nem lehet.

E" czélnak meg lehetne felelni egy egyszerű zsilipgátnak a" Begébe
építése által Topolovácznál, mellynek segítségével szükség idején az
egész Bege?" vizét a Járkos-árokba lehetne szorítani, 7s elfolyását a? Te-
mesbe eszközleni.

Ennek az a" fő haszna lenne egyéb hasznai mellett, hogy iszaptóli
tisztítása sok költségkiméléssel minden időben véghez mehetne.

Ez Bege vizének rövid vázlata; elnézést kérek hogy a? tárgyat
nem teljesen adám elő; ha némelly lényeges körülményekre "s vizmér-
téki állapotjára nem figyelmeztem. Nem a" forrás apadt el, mellyből me-
ríték; hanem csak fő és alapvonalokban volt szándékom festeni.

Láttuk, mikép a! fő fogás, a Begét minden vizállásnál hajózható
állapotban tartani , abban áll, hogy kis viznél a" Temes bele vezettetik;
felesleges vize pedig, tetszés szerint, a Temesbe vitethetik. Kételkedni
alig lehet, hogy e móddal Magyarországnak több folyói hajózhatóvá tétet-

A" BERETTYÓ" VIZÉNEK HAJÓZHAT, TÉTELÉR. A" BEGE VIZÉNEK PÉLD. 211

hetnének; én azonban csak azt akarom megmutatni, miként lehetne az
említett móddal a" Berettyót is hajózhatóvá tenni.

A" Berettyó az Erdélylyel határos hegyekben ered; azokból Sza-
lárdnál Bihar vármegyében lép ki, medrét Bakonyszegig megtartja, hol
azt elvesztvén, "s a" sikságon szét ömölvén, a" Bihar, Békés "s Heves
vármegyékben "s Nagy-Kúnságban fekvő berettyó-sárréti mocsárt képezi ;
Mező-Túr felett ismét egyesül ágyában, "s Túr és Szarvas között a" Nagy-
Körösbe "s ezzel egyetemben Csongrádnál a" Tiszába szakad.

Egész Váncsod vidékeig nagyobb az esete; innen alá felé folyása
mindig nyugodtabb "s így a" hajózásra alkalmas. Váncsodtól Bakonysze-
gig tudniillik 8500 ölnyi távolságra egyenes irányban esete 9 Jáb ; Bakony-
szegtól a" mocsáron át egész Túr alattig, hol a" Nagy-Körössel egyesül,
33000 ölnyire esete 34 láb, általában tehát 100 ölre nem több mint 10
vonal.

Ezen kevés esetnek és aránylag csekély sebességnek tulajdoníthat-
ni, hogy medre a" benne folyó kevés víztömeg daczára is, majd minden
vizállásnál , meglehetősen telve vagyon. Igaz ugyan, hogy magának a"
Berettyónak víztömege nagyobb hajók" elfogadására elegendő nem len-
ne, miért is eszközről kellene gondoskodni, a" netalán előfordulandó
vízhiány" pótolására: de milly kedvező ezen szándékra a! földtér" helyze-
te, kitetszik onnan, hogy a" Sebes-Körösből Nagy-Várad alatt egy kisebb
ág foly ki, melly Püspöki, N. Szántó, N. Kereki, Bojt helységek mellett
elvonúlván, Váncsodnál a" Berettyóba szakad, és ICis-Körösnek hivatik.
Mivel a" Sebes-Körös azon ponton, hol belőle a. Kis-Körös kifoly , a" Be-
rettyónál mintegy 10—12 öllel fekszik magasabban, világos hogy a §e-
bes-Körösnek egy részét a Berettyóba lehetne vezetni, "s ugyanazon mód
által, melly a" Begénél a" kis-kostélyi zsilíppel használtatik, a Berety-
tyó? vizállása mindég a" hajózáshoz kivántató magosságban tartathatnék.
A" Berettyó" magos vizeinek tömege nem ismeretes, innen előre nem lát-
ható, elvezetése szükséges leend-e? azonban végrehajtható lenne ez szük-
ség esetében; mert Bakonyszegtól Szeghalom felé egy apasztó csatorna
vitethetnék, hasonló a" begeihez Topolovácznál, a" Berettyó Bakonyszeg-
nél 22 lábbal magosabb lévén mint a? Körös Szeghalomnál, a" távolság
pedig 37, mérföldet túl nem haladván.

M.T. TZEVE. WV. 2 27

212 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Lássuk, milly mívek szükségesek itt a" hajózás" létre hozása és
biztosítására.

1-ször. A?" meder" kitisztítása és mélyítése Váncsodtól Bakony-
szegig.

2-szor. A" Berettyó" Sárréte" átvágása és egy egészen új csatorna
ásása, mellynek hossza mintegy 7 mérföld lenne.

3-szor. Szilárd gátok" építése, mellyek mind a! víz, mind a szél
által izgatott habok" ostromának ellent állhassanak.

4-szer. Miként lehetne e" hajózást a Tiszával összekötni, egy Me-
z6-Túrtól ásandó saját csatornával-e, vagy pedig a N. Köröst használva,
ez lényegesen függene azon régi javaslat" létrehozásától, miszerint a. Ti-
sza a Dunával Pestnél csatorna által közvetlenül összeköttetnék; mivel
ezen csatornának a Tisza" torkolatjához lehetőségig közeledni kellene.
Ezen környülmény semmi nehézség" oka nem lehet, mi onnan is kitet-
szó , mivel Szolnok , mint a" lehető legmagosabb egyesítő pont, csak né-
hány lábbal fekszik Túrnál, ellenben Csongrád a? lehető legmélyebb
pont, csupán 10 lábbal alább; értem a. Tiszának "s Berettyónak legki-
sebb viíztűkrét.

— 5-ször. Mivel a, Körös és Berettyó" árvizei több mellék árkok ál-
tal közösülnek, tehát mind a" Sebes, mind az egyesült Körös? hosszá-
ban gátokat kellene hányni, hogy hasonló bajok elhárítassanak, mint a
Temes" árvizei a Bege csátornában okoznak. ;

6-szor. Mivel a" Tisza is küld vizet az Árkus és Hortobágy "s
több árkok által a" Berettyóba, ezért, mi már régibb javaslat, a Tisza
árvizeit is el kellene zárni egy Tisza-Dobtól Tisza-Polgárig vezetendő
gáttal.

Megfontolván, hogy az említett vizi művek" legnagyobb része már
csupán a" nagy kiterjedésű mocsárok" kiszáritására "s a gyakori árvizek
gátlására is szükségesek, "s hogy az ezen munkák által elérendő haszon
a" hajózáson kivül, még a" terjedt mocsárok" mivelhetővé változhatását "s
évenkénti árvizek" elhárítását foglalja magában: könnyen átláthatni , hogy
a" várandó hasznok , a? kiterjedt "s nagy költségbe kerülendő munkáknak
tökéletesen meg fognak felelni.

A" BERETTYÓ" VIZÉNEK HAJÓZHAT. TÉTELÉR. A" BEGE" VIZÉNEK PÉLD. 213

Ezen vizi úttal Nagy-Váradhoz 4 mérföldre "s Debreczenhez mint-
egy őre közelítenénk, "s e? két népes város a" lehető legrövidebb úton
jönne Pesttel összeköttetésbe, miután reménylhetni, hogy Pesttól a" Ti-
száig csatorna vagy vasút fog vonatni.

Kivánatos volna ugyan Debreczent a" vizi úttal közvetlen érintés-
be hozni, kivihetőségét azonban, az adatok" hiánya miatt , megitélni ké-
pes nem vagyok.

Itt azon kérdés támad , nem volna-e czélszerübb , Debreczent egy
a Tiszáig vonandó csatorna által e? folyóval vizi összeköttetésbe hozni ,
mellytól alig fekszik 7 mérföldnyi távolságra, "s mellyen kereskedési út-
ját folytathatná? Nem, a" Tisza mostani állapotjában olly annyira ki-
gyózó folyású, hogy a" vizi út legalább is három annyira terjedne, mint
az általam javaslott berettyói vonalon. — A?" kigyózások" átvágásainak
sikere pedig, a" földnek szerfeletti keménysége 75 a Tiszának csekély
esete miatt kétséges, "s így azokat alkalmasint a" folyó" egész szélességé-
ben "s mélységében kellene kivájatni ; mi megszerezhetlen költség "s mun-
kába kerúlne.

Előadásomat azon észrevétellel fejezem be, hogy, bármelly
gyengék legyenek is, a" javaslat mellett, felhozott okok, annyi még is
kiviláglik, milly szükséges legyen azon vízmúi adatok" megszerzése ,
mellyek folyóvizeink?" összefüggését "s egymásra hatását teszik szemünk
elibe, "5 megónak olly javaslatok" tételétől, mellyeket a" környülmények"
jobb kiismerése mellett ,jagyrémeknek" kell tekintenünk.

215

FK
A" FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL

ÉRTEKEZIK

GYŐRY SÁNDOR, RT.

Ars

ko viízmútudomány" voltaképen fel nem világosított részei közé szám-
lálhatjuk a" fel és visszatorlás (Auf und Rückstau) meghatározását il-
lető tanítmányokat. Mellyeknek részletesb vizsgálatára szükségesnek
látszik két jeles tudósnak, a? Du Buat tapasztalataira épített különböző
véleményét előadni "s öszve hasonlitani.

Eytelwein (Handbuch der Hydraulik VIII. Kap. 141. §.) következő-
képen fejti ki theoriáját:

, Legyen valami folyónak, mellynek feneke a" víz tükrével egy közúű,
eredeti felső szine AED ; tarat (Wehr) beépítése által a: legnagyobb ma-
gasságig K feldagadva, leszen KE a! feldagadás v. feltorlás magassága
(Stauhöhe). A" beépités G által okozott feldagadás terjeszkedjék A-ig,
hol még a folyamnak ugyan azon eredeti mélysége maradt; e! szerint
neveztetik AK a" visszatorlás" távolságának (Stauweite).

Tegyük a feltorlás" magasságát KE—H "s huzzuk a? feltorlás" szinéhez
LK a K-ból a KH érintót a? folyam" eredeti víztükreig. Továbbá legyen
valamelly távolságra 4
a a" folyam? eredeti esete,

a a legnagyobb eset a" legmagasabb ponton K-nál, ha ezek
után HM látlagosan húzatik , leszen:

e 244 laphoz. j

ZÁARS ÉVTKIT

s ere Apát

(1

A" FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL. 215

a : A — ME : HM és,
24 : c — HM : MK honnét:
a : c — ME : MK vagy :
2—d — ME—MK : MK
Mivel pedig MEB—MK—KE—H azért is :
MK— H. -

,
— ez

Az előtteni arányságból találtatik továbbá:
A
HM— — MK vagy is:
[4

4 H. a 42. B

Ha már most Buat után (Hydr. 154. §.) teszszük a" visszatorlás" távol-
ME 19
ságát AK — Sat HM, leszen, ha a" mondott távolságot AK — A-val je-

TÉT 2
gyezzük A — —

10 a—d

De a 128. §. ÍV. szerint , ha a" folyam" szélessége —b "s az eredeti
. mélység—h találtatott :
MERET AZTSZ 2
— 82628 bh

vagy ha a vizemésztést teszszük —M; leszen :

(4)

M
— sz C vagy a C honnét:

bh b? h?
. ME (b--2h 2

982628 bh

"s hasonlatosképen :

M? [b--2 (H--hJ] 2

8262,8 b: (H—-h)?
Melly kitételek, a, c helyett az A egyenletébe vétetvén, szükséges
röviditések" közben jöttével a visszatorlás távolsága

,
ae S

216 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

15700 H b"
Éz ha [ b--2 h b-4-2 (H-—-h)

70RSZT TT KEEÉTÓ
vá 15700 Hb? h: (H--h)
. — M2 [(b--2 h) (H--h); — (b--2 (H--h) hr]
Eddig Eytelwein. Továbbá Pechman ( Practische Anleitung zum
Flussbaue X. Abschnitt §. 15.) ekképen nyilatkozik :

Legyen az a b tarat (Wehr) építve, a" távolság, meddig az általa
okozott feltorlás vissza hat, nem fog messzebb terjedni mint az ac hosz-
nak 7o-éig, mellyet találunk, ha a" víz" tükrétől a" tarat koronája felett
víz" ellenében a" látlagos bc vonalat húzván, addig folyatjuk mig a" fel
nem dagadt víz! szinével a" C-nél öszve ütközik stb. Ugy látszik azon-
ban, nincs minden kétségen kivül helyezve, hogy ha ezen !/9 a c tetemes
távolságra kíterjed, az így meghatározott visszatorlást igaznak tarthat-
juk-e? "s hihetőleg e" részben a" gyakorlati vizmútudománynak olly tár-
gyával van dolgunk, mellynek tökéletesbítésére még gondos vizsgálatok
és tapasztalatok kivántatnak."

9-8

Mielőtt tovább mennénk, bővebb felvilágosításul a" kétféle néze-
tek" keletkezményeit fogjuk öszvehasonlitani.

1) Eytelwein a" már fentebb előadott theoria után e" következő pél-
dát hozza fel:

Legyen a" viz tükre beépités miatt 2 lábnyi magasságra feldagadva,;
meddig fog a" visszatorlás terjedni, ha tudva van, hogy az emésztés min-
den másod perczben 40 köbök láb, a" szélesség 475 a közép mélység 3
lábat teszen.

Ebben: H—2; h—3; b—4; M—40 tehát a! visszatorlás kere-
sett távolsága

15700. 2. 64. 27. 125

JÁSZ ze e S ES EA SE ARGT
1600 [10. 125—14.27]

2. Pechman előadása után számítva pedig :

szajlítben; Pv

A" FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL. 217

a —— M?(ba-2h) —— 1600.10
2 —— 82628 bh 82628. 64. 27
Mellyból a" vízfolyás" hajlásának szegletét keresvén , nevezzük — 9
leszen
Logtg. 9 — 7, 0494490 honnét:
p — 0—3— 51
és ha teszszük ea — 1, 9. H—38
találtatik a" visszatorlás" távolsága
3, 8
Sin gp
Különbség a" kettő között: 4861 — 3393—1468
Mellynek felvilágosítására következő általános szemléletek szolgál- Fiz. 1.
hatnak :

ad — — 3393

a) Ha a víz színének esetét az adott ponton például K-nál meg tud-

nók határozni, minden bizonynyal a HMK 2-ban HK-nak a feltorlás"

- görbe vonala? érintójének kellene lenni, mert a HK; HM; és MK vé-

— — getlen kisebbedésével a" nevezett vonal a" víz? szinét csak egy pontban
érinthetné.

Ezt azonban épen megfordított bánásmóddal a? feltorlás miatt szár-
mazó gürbe vonal egyenletéből kellene kihoznunk.

b) Melly tehát ismeretlen lévén, Eytelwein a? kérdéselt esetet ezen
egyeletből keresi :
ú nd (ME [5-2 (EGK 1]
ZA 82628 b: (H--h);
melly kitétel a rendes merőszegre vont mederben lefolyó vizekre tartoz-
ván, nem csak egészen megmutathatatlan marad, hogy az igy kitalált
eset ugyan az-e a" feldagadt víz" szinét képező görbe vonallal, sőt in-
kább azokból mellyekre a" felhozott alkatkának (formula) használata
iránt bennünket önmaga ismételve figyelmeztet: Wenn die Bewegung
nicht gleichförmig ist, die Profile ungleich sind, stb, keine Anwendung
derselben Statt findet"" (Anmerk.) és: Bey der Untersuchung über die
gleichförmige Bewegung des Wassers ist allemal vorausgesetzt worden ,

"dass die Oberftáche des Wassers mit der Sohle des Flussbettes parallel

218 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

sey, eweil unter dieser Bedingung nur der allgemeine Ausdruck in 127. §.
Anwendung findet"" (131. §. Zusatz) épen ellenkező következik.

83. 2/;

A" fentebbi kiszámitások" egybevetéséből keletkező tetemes különb-
ség elegendő okot szolgáltathat reá, hogy ezentúl mind az Eytelwein
theoriája mind a" Pechman" véleménye részletesb- vizsgálatára által-
menjünk.

1) Eytelwein lehozatai következő okoskodásokon alapulnak : ,

a) Hogy a? feltorlott vízszin" esete K-nál a" legmagasabb ponton,
a— a.

A

egyenlő az eredeti "s feltorlott viízszin esetének külzésével —

Mellynek megmutatására :
b) A már (1.§.) felhozott arányságokat előre bocsátván, teszi egyen-

ze ME -bEs2 hja M-[b-7-2 (ha-H] A
JÓSTAVOISAg Tas té E RAL A gt AZA AL EZK ÉSE Es zek
82628 b: h: 82628 b? hő

lágos azonban :

c) Hogy ca-ra nézve ugyan, mivel annak egyenletében a" vízágy ren-
des merőszegre (rectangulum) vonott formájúnak előre feltétetik , "s így
mind a fenék mind a! vízszin" esete azonos, a" megfelelő egyenlet állani
fog; á-ra nézve ellenben a" másik egyenletből, mivel abban a" fenék és
vízszín esete egymástól különböznek , sem egyiket sem másikat kitalál-
ni nem fogjuk, hanem egy harmadikat, mellyhez a! viznek, hogy a" ma-
ga fenekével egyközü rendes folyást vehessen fel, a" kettőhöz képest
szükség lenne magát alkalmazni. Sót méltán észrevehetjük hogy ha a
mondottképen kitalálható volna :

áé —— Mt[b--2 (ha-H)] 1600. 14
— S- ——— , —— —— —, — ————— mellyból :
A 82628 b" (h3-H): 8262,8. 64.125

Log. e — — 6,5000308

a Du Buat tapasztalatait alapul felvévén, minden további vizsgálatokkal
felhagyhatnánk. Ugyan is jelentse a? víz" szine" esetének szögeletét, isme-
retes lesz:

ec

A" FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL. 219

Log.tg. v— 6,5300308 honnét y — 097 — 1 — 10. Nem különben
KE—? tehát az EHK A-ben a! szögeletek :

Eros ex ál nél —A—89—56— 9 Log. 2—0./3010300
JESSZE ná4—B—-—90— 1—10 Log. Sin C—6 8924007
1 4 KÉL VAV ák nál—C— 0— 2— 41

Log. HK—3,4086293
180— 0— 0

melly szerint tudva lévén HK— 2562 a Du Buat tapasztalatai után len-

ne a! visszatorlás?" távolsága
1.

különbség 4868 — 4861 — 7

d) Az a-nak mondottképen kitalált értéke nagyobb leszen a? víz
szine" eseténél. Ugyan is mivel az oda alkalmazott kitétel felteszi, hogy
a fenék" esete a! víz" szinével egyközü, az az: c) szerint mind felül mind
alu—0 1 107 legyen, nagyobbra nevekedvén a" fenék" esete, az által
nagyobb sebesség eszközöltetnék "s a K pontnak alább kellene szállani.
Ellenben megfordítva, mivel a K pont, noha a" fenék" esetének elébbi
értékét (09 1 107 helyett 0 3 59" et) visszaállítjuk, a? visszatorlás miatt
elébbi helyzetében maradván alább nem szállhat hogy a" fenékeset ne-
vekedése után is, nagyobb sebesség ne származzék , melly a" K pontnak
helyben maradtával képtelen volna: a" víz" szine" esetének szükség meg-
fogyatkozni vagy is: d €a0 1 10" lenni. Minél fogva :

e) Ha teszszük Eytelweinnal a!" víz" szinének esetét a" legmagasabb
ponton — a 95 érette a nálánál nagyobb közép esetet 0—1— 1075 d
helyettezzük , a végső következtetésben :

9 ELT A.

10 (a—g)
a nevező kelletinél inkább kisebbedvén, azzal együtt a" törek" értéké-
nek "s így a" visszahatás távolságának — A kelletinél többre kell neve-
kedni.

2) Pechman szerint az érintőnek látlagosan kellene vonatnia.
Mindazáltal erre nézve is viszont meg kell jegyeznünk, hogy: mivel a
látlagos vonal, a" fel és visszatorlás" görbe vonalának csak úgy lehetne
érintője, ha a" víz szinének a" feltorlás legmagasb pontján semmi esete

M. T. T. ÉVK. v. 2. 28

220 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nem volna, melly feltétel-a" folyamatban lévő vizekre nézve meg nem
állhat: ezen utóbbi alapon épült kiszámitásoknak is el kell távozni a" Du
Buat tapasztalataitól , "5 ha azok pontosaknak találtatnának, magától a
valóságtól. Mert könnyű általlátni, hogy: ha a" K ponton a" viznek ese-
te vagyon, mint szükségképen kell lenni, a" görbe vonal" érintőjének is
azon eset irányában kellvén tovább folytattatni, az érintő és ba közé
fogott szeglet nagyobb leszen 907-nál, "s igy a" mondott érintő és az ere-
deti víz szine öszveütközésének távolsága a" b-től szintén úgy nagyobb
mint bc "s végezetre maga a" visszatorlás távolsága is nagyobb mint
1,9 bc s annál fogvaad 5 1,9 ac.

4e ht

Eddigi szemléleteinknek tehát keletkezményei :

1) Hogy Du Buat tapasztalatait tévén alapul, Eytelwein" theoriája
után a" visszatorlás" távolságát kelletinél nagyobbnak kell találnunk.

2) Pechman szerint számítván pedig, ugyanazon távolság kevesebb
leszen, mint sem a Du Buat tapasztalatai után lenni kellene.

3) DuBuat tapasztalatainak pontosságáról mind eddig nem szólhat-
tunk, mert azokat lehozandó fejtegetéseink" öszvehasonlításául feltart-
ván, hogy egyszersmind az ellenek tétethető kifogásokat mellőzzük , a
Du Buat" tapasztalataitól független lehozatokat kell kifejtenünk "s azokat
a" nevezett tapasztalatokkal szembe állítanunk. Erre nézve:

5.GY:

Az ismeretes alkatka (formula) mellyre szemléletinket alapíthatjuk :

M — 90,9 A Beh 5) honnét :
(22

A AN torest E HSC]

82628 b; hő A

82628 bő hő a

WB. 2/h)e s a

De mivel ezeknek mind ketteje, a" rendes merőszeget képező víz-
ágyakra "s azon feltétel alatt tartozik, ha a! víz" színe a! fenékkel egykü-

án dé a 1

for

A! FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL,. 221

zú ; mindenek felett azon körülményeket kell szemügyre vennünk , mely-
lyekre való tekintettel a" feltorlás" esetében is alkalmazhatók legyenek.

Tegyük fel tehát a visszatorlás" valamellyik szelvényénél h— x;
ezenkivül a. mondott szelvényhez annyi távolságra — Ay mennyire a?
feltorlás egyenes vonalnak tartathatik az x nevekedését—/Xx a" közben
eső szelvény" sebességének megfelelő eset, számlálati közepe (medium
arithmeticum) leszen a! fenék és vízszín" esetének, és igy végetlenül kö-
zel egymáshoz mivel a" feltorlás az esettel ellenkezőleg munkálkodik :

a a a dx [d
T-t T er): 2-7 — honnét :
7) f 71 dy a 2dy
M (b--2 X) SÜN dx 2a dy—1 dx
BZOZ S Da sé d LEVER 21 dy
3 8262,8 b; xő 24 dy
M: (b--2x) 206 dy—idx

melly két kitételek a rendes viízágyakra nézve azonosok lévén, követ-
kezik

1 d s ű M?(b--2
egyfelül: hogy ha s — 0, leszen a fenék" esete 38. uja tb-t-2 2)
y A SE SBB278 b: xs
2 d ESETBE
slviszont Ha E SE télleg kell lenni —£ —0; azaz: ha a viz

82628 b5 xő dy

szine" esetének semmi változása nem lévén a fenék" esetével egyközű ma-

! ; z

rad —-nak az egyenlet által adott értékünek kell lenni; "s viszont ha sz
r§

nak az egyenlet által meghatározott értéket adunk, a" vízszín változása
leszen— 0; vagy is a medernek mindenütt egyenlő magasságra telve:
maradni , "s így a vízszín esetének a" fenékkel egyközűnek kell lenni :

másfelül: mivel a? két egyenlet azonossága csupán a rendes lefolyásra
tartozhatik, a" feltorlásra nézve pedig épen azért a két egyenletek nem
lehetvén azonosok, ha a? 2-dik egyenletet veszszük szemlélet alá, azonnal

ra, ÉS:

2 k
látható hogy — merőleges vonal (perpendiculariter erecta) az
3 [7

287

222 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ms ellen tegyük AAS kát hasonlag a deto özsisetrásit — nektek
2ac dy—i dx dí 22dy z
melly feltételeknek tehát hogy:
j ;,
1) KETTÉ - "s egyszersmind
2) ME Géé tt —- tat vagy is: hogy a" 2-dik egyenlet ák
M? (b--2 x) 4

tal meghatározott eset, az első egyenlet" esetére merőleges legyen, a" fel-
torlásnál helyök nem lévén, a" 2-dik egyenletet külön szemlélet alá kell
vonnunk.

Világos pedig mind az, hogy ha a mondottak" következtében a" 2-
dik egyenlet által azon feltétel állítatik elő, mi szerint midőn a" lefolyás

[3 A
esete — — "s a visszatartóztatásé ugyan akkor — — és két feltételek"
[d

törvényei szerint a. medernek mindig egyenlő magasságra megtelve , s
igy a" viz szinének a" fenékkel egyközűnek kell maradni; mind az, hogy
ha a víz szine a" fenékkel egyközű maradna, kellene lenni a" visszatartóz-

i 4 A 9, [/ ,
tatás" esetének — — ; és szinte azon szerint ha a" fenék a" feltorlott víz
[/d

A
szinével volna egyközű, a" visszatartóztatás" esetének kellene lenni — —
e

; "s végezetre mivel mind a" lefolyó mind a feltartóztatott viz-

dx
nek, e" két felvételhez szükségképen egyiránt kell magát alkalmazni,
A (4 , 49 p 4 . a d , . . , .
lévén a kettőnek számlálati közepe — — 3 KE , találni fogjuk a vissza-
az 5 §
tartóztatás" esetét :
82628 b? xő a dy
MEN EEZ ze e 2dx

tár

A? FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL. 223

6. §.
"S ez utóbbi egyenlet feloldását folytatólag :
82628 b5 xő

sees 2 dgjatévén: b--2x
M: (b--2 x)

ZA

— z; tehát x — E: ap

a 8262,8 b" / 22—3 bz?34-3 b.2—be
2) dy — — get IR zza a amoóó Ér
az 8 M [/
egészítve :
7 82628 bő

3) VEsé éz z 8 Me [/7—8 b 224-3 b? 2—b" lognat z]

—-- Const.
Honnét : tétetvén y —0O a midőn x—h, 2—b3-2 h; legyen— w.
8 8 b
Const. — séztégei eddloli
8 M
mi szerint az állandó mennyiség kiszámítatván, ha teszszük ezentúl a"
legmagosabb pontnál z —b--2 (h--H) —vw

. A 82628 b:
y—- — wv — slásíne Te [/ w5—§, b w? 4-3 b? w—b? lognat. wf --Const.

A
[/ w:—y§, b w?--3 b? w—b? legnat w] — w
[4

[3 8 M

Például: Eytelwein" fentebbi adatait megtartván leszen ,

w:10; w—14; ezeken kivül;

82628 bő a 82628 b: hő
SGML 314 e OT Z AN MEGIS
8 M: ez tő MENÉS 4 vi
lyekból :
Const. — 41314 [81333 — 747,37] — 89238 — — 6197,7

—12493.4—41,314 [1586,67—1344 901 —6197,7 —— 36928 és igy
a" fentebbi 3 §-ban előadott megmutatások" következtében 369325 3393-
nál mint Pechman után számítva, viszont: 3693 €4861-nél mint Eytel-
wein?" kiszámításai szerint.

224 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

40 S.
Hátra van hogy lehozatainkat a? Du Buat tapasztalataival összeha-
sonlítsuk. Mellyre nézve az első rangú alérintő (subtangens) általánós ki-
tételében, melly eddigi elnevezéseinket továbbra is megtartván :

dy dy
Subtang. — x. CISZÉT 2 ar SEgzől
ismeretes lévén :
SE LT 82628 bőső
2 dx 8 . M? (b—-2 x) szel

— ; b; h; x; értékei helyettezésével :
[4

dy 82628. 64. 27 8262 8. 64. 125
2dx ———— 16000 1600. 14
találjuk :

Subtang. — — 20586,2 s a tagadó jegy mutatja hogy a kitalált
alérintő az y-nok másik oldalán fekszik.

Mindazáltal az ekként meghatározható érintót a Du Buaténak azért
nem tarthatjuk, mert első rangu érintő , és így tisztán mathematicai fo-
galom lévén, semmi tapasztalás alá nem vettethetik, 5 Du Buatnak a" ma- .
ga érintőjét a feltorlott víz" színe" mentében kellvén húzni, azt tapasz-
talatilag nem másképen hanem két vagy több pontok" egyenes irányában
szükség volt folytatnia. Minekokáért a Du Buat érintőjének feltalálásá-
ra, nekünk is a" feltorlott víz színe" irányát, vagy is annak esetét kell
meghatároznunk.

— 892,38—2951—-— 2058, 62

8. 8.

Által tévén tehát a" kitalált alérintőt az y-nok másik felére azonnal
világos leend :

a) Hogy az A ponttól a" K-ig a? víz" színe mindig késleltetett, a K-
tól ellenben D-ig siettetett sebességgel halad.

b) Hogy a K pont sebességének nevekedését mind a KE mind az
EF magasság állítólag "s ugyan azon irányban eszközli, holott ellenben
a" késleltetésre nézve :

A? FEL- ÉS VISSZATORLÁSRÓL. 225

c) A" K-tól hátrafelé a" feldagadás"? magassága KE ellenkezőleg mun-
kálkodik a" szabad lefolyás" esetével — EF

d) Melly két mennyiséget midőn a? K pont esetét D felé keressük
BEEE — SZŐR a Ellenben A felé a
subt. 20586
késleltetés vagy víz? szine? esetére nézve K E-t különválasztván
KE p/

ibt e 20586

öszveszámítván legyen az :

"s az annak megfelelő szegletet w-nek nevezvén :

y—-0—0 20
Most már a" Du Buat" érintőjének meghatározása egyszerű háromszüg-
méreti munkálatok által könnyen eszközülhetővé válik. Ugyan is az
EHK 4A-ben elegendő adatok tudva lévén, lesznek az ismeretes szügle-
tek (3. §.)

E . . . nél — A — 89 — 56 — 9 ) Log. 2— 0, 3010300
K...nál — B— 90 — 06— 2 ; Log. Sin. C— 7, 0098572
EME aa esügeses OS EREZK LOS A JENKI 3 12911728

melly után HK — 1955 és AK — nazósjó HK — 3715 mint Du Buat ta-
10

gt?
pasztalatai szerint lenni kellene. Találtuk pedig a 6-ik §-ban ARE 3693.
Különbség 3715—3693 — 22 "s a kettő közötti öszveegyezés min-
den várható kivánatnak megfelel.

e"

X.

A" HADTUDOMÁNYOKNAK AZ ÁLLODALMAK?, "S KÜ-
LÖNÖSEN MAGYAR HAZÁNK" FENTARTÁSÁRA ÉLETBE HATÓ
FONTOSSÁGÁRÓL

ÉRTEKEZETT

MIDŐN HADTUDOMÁNY-ALOSZTÁLYI RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALÁ ,
A" KIS GYÜLÉSBEN, nov. 19. 1838.

TANÁRKY SÁNDOR.

Szokatlan húrt penditek meg! A" hadtudományok" hasznairól akarok
értekezni. Ugy akarom a! hadtudományokat előállítani mint a" nemzeti
élet fentartásának leghatalmasabb eszközét; elhanyaglásukat, mint po-
liticai halálra vezető legegyenesebb útat.

Nem czélom a" hadak? dicséretét hirdetni, nem czélom a? Bellona"
véres szekerét körüllebegő rémképeket kellemes szinekbe öltöztetni: bor-
zasztók a? háború" tüneményei: feldúlt vidékek, kirablott városok,
vég inségre jutott családok, népségek, egész tartományok — illy szo-
morú nyomokat hágy maga után még a" legigazságosabb ügy" legszebb .
gyóőzödelme is.

De ki változtat a dolgon? Ki alkot rendszert, mellynek boldo-
gító eredménye a" hadak vég kiirtása világunkból, "s az áldott béke örök
virágzása legyen? Nem! illy rendszert emberi ész nem teremt: szétrecs-
csen ezen sziklán a" bölcseség" hajója, mint már ezt Saint-Pierre, Rous-
seau, Kant "s mások tapasztalák, kik az örök békéről épen olly szívre-
hatólag, mint minden foganat nélkül elmélkedtek ss irtak.

A" HADTUDOMÁNYOK" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 227

A" had világunk" rendszeréhez ragasztott szükségesség, mi nél-
kül egészen más valamivé kellene válnia, mint a" mivé "s millyenné
akará azt a? teremtő alkotni. Ki a hadakozást számúzni akarná, annak
az emberi természetet kellene megváltoztatnia, vagy a" földet nálunk tö-
kéletesebb lényekkel tölteni be. Mióta földtekénket ember lakja, földte-
kénk hadszín vala; valamig azt ember lakandja , földtekénk hadszín ma-
rad. Itt müveltség és durvaság, felvilágosodottság és lelki vakság, er-
kölcsi simaság és állati butaság különbséget nem tesz: mert látjuk, hogy
Australia vad népe, mellyen, nem mondom a! polgárosodásnak, de még
csak az emberülésnek is alig látszik nyoma, szintugy hadakat folytat,
mint a csinosodottság" legfelsőbb fokára hágott angol és franczia.

A" min változtatni nem lehet , abban meg kell nyugodni. A" hábo-
rú iszonyain sopánkodni, mennykövekkel terhelt fellegeit kába remegé-
sek közt bevárni, a" halálos csapást ellenmunkálat, önvédelem nélkül
elfogadni , nemzeti gyávaság; ellenben viadalra mindig készen álla-
ni, a" béke fentartásáért ugyan mindent elkövetni, de háborútól soha
sem rettegni, viselésére a" leghathatósb támadó és védszereket készen
tartani, mindent feláldozni inkább mint idegen járom alá simulni: ez
illik férfiúhoz , ez illik nemzethez.

De honnan veszi a" nemzet azon büszke önbizodalmat, melly őtet,
joga megsértetvén, a" bitorlóval bátran szemközé vezeti? Mi szüli azon
nemes elszántságot, mellyel, alkotmánya "s hazája fentartásáért három-
szorta erősebb ellenséggel is kész szembe szállani, "s utolsó csepp vérig
harczolni?

,Nem egyéb, mint a" hadmesterségbeni gyakorlottság, "s a hadtu-
dományokbani jártasság.

Mert csak az merhet nagy vállalatba ereszkedni, ki a vállalat szel-
lemét felfogta, "s kivitelére a? szükséges ismereteket megszerzette. Csak
az nyúlhat okosan fegyverhez , ki a" fegyverforgatás" mesterségét érti; a
tudatlan vívó" kezéből a? vasat kipenderíti az ügyesebb bajnok, "s legyő-
zött ellensége? életének urává lesz.

A" had, két ellenséges statuserónek halálra küzdése valamelly or-
szágos érdekű ügy felett, mindenik fél törekedvén erőóhatalommal birto-
kába lépni annak , mit alkudozások" utján megnyernie nem sikerült. Itt

M. T. T. ÉVK. v. 2. 29

228 ; IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

tehát a" társas élet leggyöngédebb kérdései: függetlenség, országos
élet és halál, forógván fenn, illy imádott javak" megovására kétségki-
vül a" társaság" minden erejének központosulnia kell.

Valamint az egyes emberben, úgy az egyesekből összealakult
polgári állodalomban is három alaperót különböztetünk meg: testi, ér-
telmi, és erkölcsi erőt.

Mint kelljen már ezen alaperóket az egyes emberben, az orszá-
gos hatalom" képviselőjében, az armádában, sót egy egész nemzetben
kifejteni, munkásságba tenni, legfelsőbb fokra emelni? Mint kelljen ne-
kiek olly hós szellemű irányt adni, hogy valahányszor a" szükség kiván-
ja, a három erő egyesülve, önkényt, örömmel, de nem vak buzgalom-
mal, hanem a! miiveltségi föntebbség! érzésin alapult hiedelemmel repül-
jön a haza védelmére?

,Ez a feladat, mellyel a hadtudományok foglalkodnak, ez a fő
eszme, mellyet a" nemzeti életbe átplántálni, "s ott meggyökereztetni tü-
rekednek."

Midón tehát a hadtudományok az ország? testét keménynyé, edzet-
té, értelmét tisztán látóvá, a hadviselés" minden ágaiban jártassá, akarat-
ját daliássá, buzgóvá képezik; midőn ekképen a" nemzetet saját ere-
jének, még pedig az erők" mind a" három nemének , érzésére feléb-
resztik, az által bátorrá, vállalkozóvá, sértést bitorlást nem szenvedővé
teszik: valóban! olly kincscsel gazdagítják a" polgári társaságot, minél be-
csesebbet a" tudományok" egy neme sem nyújthat. Mert mit használnak
a tudományok, mit használ a" müvészet, ipar , kereskedés" útján meg-
nyert jóllét, fény, és gazdagság? ha számokra bátorságot szerezni nem
tudunk, ha védelmökre felállani nem merünk , vagy megovások" mestersé-
gét nem értjük. Eljó a" merész , tanult, hós szellemű ellenség, elborít-
ja országunkat, leköti a tudományok" nyelvét, elrabolja müvészeti re-
mekeinket , elzárja kereskedési útainkat, a" lealázott népcsoportot nem-
zetiségéből kivetkőzteti , kényszeríti azt idegen nyelven szólani, idegen
szokásokat követni, idegen bálványokat imádni.

Minden tudománynak megvan a" maga becse; de a? Musák fegy-
vertelen félénk leánykák, csak ugy munkálnak szabadon, ha körültök
csend uralkodik; zaj, háborgás" látásán megszeppennek, munkájokat fel-

14

A" HADTUDOMÁNYOK" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 229

függesztik, rejtek helyekbe vonulnak. Kell tehát Minervának lenni, ki,
hatalmas paizsát a gyámoltalan Musák felett kiterjeszsze, működéseik"
szabadságát fedezze, békés hajlékaiktól a" zivatart távol tartsa.

Ez a" főtöl talpig éreczezel borított hatalmas Minerva nem más mint
— a hadtudomány, "s vele testvér hadmesterség. — Hol ezek testi ,
értelmi, erkölcsi erővel felkészúlve, a? széleken őrt állanak, ott az or-
szág belsejében bátorság uralkodik, tudomány, müvészet, ipar, keres-
kedés szabadon virágzanak , "s a köz jóllét" haladását semmi sem gátolja :
ugy levén működésök" köre a" természet? urától szabályozva, hogy midőn
az emberi ész és szorgalom minden egyéb mozgalmai a háború véres
képe előtt meredten megállanak, vagy iszonyodva elrejteznek; ezek,
épen a" háború" dulongásai közt gyarapodnak , tökéletesednek.

Milly végválasztó befolyása legyen a" hadi müveltségen épült hós-
szellemnek a" nemzeti önállóság fentartására, vagy az elvesztett függet-
lenség? visszaszerzésére; legtisztábban kitünik a" minden időkorbeli hó-
dítók által gyakorlott politicából. Semmitól inkább nem retteg a" hódi-
tó zsarnok, mint az elnyomott nép" hadi erényeitól. Ezek ellen intézi te-
hát legravaszabb cselszövényeit, jól tudván hogy, mihelyt ezeket meg-
vesztegette, "s a szivekból kioltotta , a. hódítás" munkája azonnal be lesz
végezve.

Illy ezélből legelőbb is a! testi erő" képviselőjét, a" néptömeget ,
édesíti magához, ugy jelenvén meg előtte, mint nyomorult sorsán szá-
nakozó védangyal. Igáját sok részben könnyebbíti is, még több javitáso-
kat igér, mind addig míg az elámított népség erejét a magáéhoz csatol-
ván, további hódításainak műszerévé tette azt.

Elválasztván ekképen a" testi erót a" nemzeti köz érdektól , az ér-
. telmi erót képviselő osztály ellen fordítja a" cselszövényt. Itt, nem mer-
vén egyszerre elfojtani a" daliás szellemet, kábító szerekhez folyamodik.
A" csendes élet gyönyöreit tárja fel előtte, fényűzésre, pazérlásra szok-
tatja, müveltebb nemzetek" nyelvével, erkölcseivel, életmódjával ismer-
kedtetvén meg, a" magáéit vele megutáltatja: másfelül a? hadtudományos
kimüvelődés" útjait vagy tövisekkel megrakja, vagy egészen is elzárja,
azután a" bárdolatlan népet hadi fő hivatalok" viselésére alkalmatlannak
lenni kikiáltván, tólök elrekeszti.

299 uz

230 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ekképen a" két munkás erőnek egyike idegen érdekek? szolgájává,
másika elaltatva levén; az erkölcsi erő, mi nem más, mint a" hazaszere-
tetben egyesült köz akarat, sehol középpontra, sehol gyámolra nem ta-
lálván , magától elenyészik, vagy egyes polgárok" keblébe rejtezik, sirat-
ván ott az elámított balga nép" vakságát.

Ha az illyen boldogtalan népcsoport — mert nemzetnek monda-
ni többé nem lehet — hosszas álmából felébredvén, elaljasodását szé-
gyenleni kezdi; térjen vissza oda, hol élete" útját elvesztette, vegye elő
az elhanyaglott hadi erényeket, fogadja vissza keblébe a hós szellemet ,
gyakorolja a? hadtudományok" minden ágait, ébreszsze, egyesítse általok
az elalélt, elszórt erőket; így valaha vissza léphet a" nemzetek" sorába :
különben soha sem.

Minden elnyomott nép erőtlen , következéskép félénk levén, rit-
kán képes csüggedt lelkét egyszerre olly magasra emelni, hogy az épen
érintett bátor lépésre el merné magát határozni. A?" kevesebb veszélylyel
járó, még is dúsabb nyereséggel jutalmazó polgári mozgalmakban keres
tehát szabadulást. A" béke"? tudományait kezdi gyakorolni, művészetre ,
kereskedésre adja magát, az ipar" minden ágában serénykedik; gondol-
ván, ezen kényelmes úton szintugy eljuthatni a" nemzetiség" templomá-
hoz, mint a hadi erények" véres pályáján, a" hadtudományok" darabos
ösvényén. Az eszme magában igen helyes, de a! választott út felette
hosszú, könnyen elzárható , így a czélra jutás bizonytalan.

A" polgári szorgalom kétségkivúűl hatalmasan emeli a? nemzeti erőt,
neveli a" köz értelmességet, táplálja a. szülőföld" szeretetét. De ha elér-
kezik a! sanyarú idő, midőn az országos élet fenmaradását a legdrá-
gább áron, az életen, szükség megvásárolni; ekkor csakugyan a ha-
di erényeknek kell a" sikra kiállani, csakugyan a" hadtudományoknak
kell a nagy munka? végrehajtását vezérelni. Ha a" felzúdult viharban
nem ezek tartják a kormányt, a" nemzetiség hajója örökre elsülyed; pol-
gári ügyesség soha azt biztos révpartra nem vezeti.

Egyébiránt a hadtudomány örömest kezet fog a polgári művelt-
séggel. Nyisson ez forrásokat a szunyadó bátorság felélesztésére; szol-
gáltasson táplálmányt, készítményeket; műszereket a kemény harcz" meg-
birására; töltse be a" vivók" megritkult sorait; igazítsa a? szenvedélyeket

aza A heg

A" HADTUDOMÁNYOK" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 231

olly irányba, hogy minden szív, minden akarat a" köz ügyet forrón
ölelje, a köz érdeket híven pártolja ; így a" nagy vállalat veszélyes ösvé-
nye szépen ki lesz egyengetve. De magát a" nemes harczot megharczol-
ni, önálló országok" politicai életét fentartani, elnyomott népcsoporto-
kat nemzeti méltóságra felemelni ; "s így az emberiségnek épen azon fő jót
szerezni meg, mi nélkül a" társas élet hasztalan tengés, gyáva tespedés :
ezen nagyszerű működésre a! hóserényeket, a?" hadtudományokat hívta
meg a?" gondviselés. És épen ezen előjogban áll tulajdon becsök, "s ki-
tünő méltoságok.

Mint a müveltség" minden egyéb ágai, ugy a" hadtudomány is sok
változásokon ment keresztül.

Világtörténeteink" legrégibb időszakában a" hadviselésben sem
rendszert, sem tervet, sem mesterséget nem találunk. Durva testi erő tes-
ti erő ellen, értelmi vezérlet —, állati dühöngés , ok és czél nélkül, pusz-
tás, gyilkolás a" józan ész ellenére: illy alakban mutatkoznak a" müvelet-
len népek hadai.

A" görögök voltak elsők, kik a. hadakozás mesterségét tudomá-
nyos rendbe szedék, a! tactica" alapszabályait megállapíták , vezérségre az
értelmi erót emelék, az erkölcsi erőt — vagy a" hazaszeretet hatását —
hadi czélokra használák. Itt látjuk már a" hadi müveltség első — ta-
lán legpompásabb — diadalát a" puszta testi erő felett. Látjuk ezt főkép
a" persák elleni háborúkban, mellyeknek csodával határos eredményeit
költeménynek tartanók, ha valóságokat leghitelesebb történetirók egyhan-
gúlag nem hirdetnék. Látjuk későbben mint tör keresztűl Ázsia és Afrika"
birodalmain a" hadtudomány" jelképe, a" hatalmas phalanx; mint hin-
ti mindenfelé a" görög müveltség" magvait, mint nyit útat a" keresztény
vallás" terjedhetésére.

Legmagosabb fokra hágott a hadi müveltség Roma" uralkodásának
első, legszebb, időszakaiban. Itt tünik fel tökéletes harmoniában a
három alaperő" kifejlődése, "s egy czélra munkálása. De ezen roppant bi-
rodalom? viszonyai , nagyságának és elhanyatlásának okai sokkal ismere-
tesbek, mintsem fejtegetésükbe ereszkedni szükségesnek tartanám. Elég
legyen megjegyeznem hogy , Romát a" hadi erényeknek, "s tudománynak

232 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

legfelsőbb fokra feszitése tevé világ" urává; és ugyan azoknak elhanyaglá-
sa taszítá le a" világ thronusáról.

A" középkorban általános sötétség borítá el Europa egét, az em-
beri lélek mintegy megszünt működni; így a hadtudományoknak is el
kell vala sülyedniök az egyetemleges hajótörésben. Mint a" polgári ugy
a" hadi kormányt is a" buta testi erő, ököljog, "s vad indulatok foglalák
el, értelmi erő által vezérlett rendszeres háborúnak nyomát sem találjuk.

De különösen meg kell jegyezni az erkölcsi erőnek ekkori elenyé-
szését a" hadszinekról.

A" középkorban fejlődött ki ugyan is a" hűbéri rendszer , "s lett
minden europai országos alkotmányok" alaptörvényévé. Ezen rendszer
következtében a" földbirtok némelly szabadékos néposztályok" tulajdoná-
vá lőn, a! törvény csak ezeket ismerte el nemzeti testet alkotó tagokul.
Kizáratván ekképen a! néptömeg a! társas élet legbecsesebb javaiból,
elesvén azon jogtól is hogy magát a" nemzethez számlálhassa ; szükségkép
ki kelle aludni szivéből minden szeretetnek olly haza iránt, melly min-
dig csak terheket raka vállaira, a" nélkül, hogy javaiban részeltetné.

Ettől fogva a" hadak egészen elvesztették a" nemzetiség" bélyegét.
A" nagyravágyó vagy harczkedvelő hatalmas, nem a" haza érdekében,
hanem személyes vagy családi tekintetből, gyakran csupa szeszélyből in-
dított háborúkat, a" szabadékos néposztálytól hűbérkötelességből, a
zsoldba vett népsepredék által zsákmánylesésből kisértetve.

Az efféle, nemzeti érdek nélküli kalandokban a" néptömeg soha
szives részt nem vón, vagy ha kényszeritésből fegyvert kelle is fognia,
jó akaratot, erkölcsi erőt a táborba magával nem vitt. Ezért mondám
az erkölcsi erőt elenyészettnek a" középkor" hadszineiról. Mert hol a" nép
egy kis részének ugyan teljes oka van, szülőföldét "s alkotmányát utol-
só csepp vérig védelmezni ; a" birtok és hazátlan nagy tömegnek pedig
mindegy, akár ez, akár amaz urat szolgálja; ott általános hazaszeretet-
ról, vagy a had" czéljának egyesült erkölcsi erőveli előmozdításáról szó
nem lehet. Ez az oka hogy a" középkorban a! hódítás könnyű vala, "s
akkor legtöbb nemzetek veszték el önállásokat. Ha van még nemzet,
melly a? húbéri rendszerhez vakon ragaszkodik, higye el hogy az ó

A" HADTUDOMÁNYOK!" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 233

politicai élete csak addig fog tartani, mig azt egy, a" hűbér" bilincsei-
ból már kiszabadult hatalomnak megkimélni tetszik. Mert mint a?" dol-
gok jelenleg állnak, a" haderénytelen, aránylag csekély számú szabadékos
osztály, saját érdeke" harczát kivívni nem képes , a" nagy tömegnek pedig
idegen ügyben forró részt venni józan oka nincsen.

A" középkor" sűrű homálya lassanként elenyészett, a tudományok"
ege új fényre kezde derülni. A" tüzfegyverek" használásának általános el-
terjedése a" testi erő" egyedül-uralkodásának véget vetett, egyszersmind a"
hadmesterség? előbbi rendszerét alapostul felfordította, "s új formákba ön-
tötte. A" lőpor" erején alapult új hadmesterség felette szövevényes levén,
megtanulására nagy szorgalom, hosszú idő, folytonos gyakorlás, ügyes
mozgékonyság kivántatott; ennél fogva a. mozoghatlan pánczélos lovag-
rend, valamint a" hirtelen összeszedett-vedett tudatlan népcsoport hadi
czélokra hasznavehetlenné lön. Új testületről kelle tehát gondoskodni ,
mellynek foglalatossága kizárólag fegyvergyakorlat, rendeltetése hadvise-
lés legyen.

Igy keletkeztek az álló armádák.

Ettől fogva a" hadtúdományok" müvelésének sem szünete sem ha-
tára nem volt. A" hadsereg? összeszerkesztése , táplálása , ruházásának
módszere; a" tactica egész köre; az ágyúzás, várépités, várvívás és Vé-
delmezés, tábori sánczolás és hidalkotás mestersége; a földszin ter-
mészetének kinyomozása , lerajzolása, tacticai ezélokra használása; szó-
val: minden, mi csak a" hadakozás" folyamatjára közel vagy távolabbi
behatással bir, tudományos vizsgálat alá vétetett, szilárd elvekre alapi-
tatott, rendszeres formákba szorítatott: ugy, hogy a 18-dik század" vé-
ge felé azt kelle vala gondolni, hogy a" hadtudományt és mesterséget már
lehetetlen a? tökély" még felsőbb fokára emelni, mint a" mellyen akkor
állottak.

De az akkori közvélemény ebbeli hiedelmében igen csalatkozott.
Mert a" szóban forgó hosszú időszak alatt, melly a" 16-ik század" közepé-
tól szinte a" 18-dik század" végéig terjed, a" hadmesterségnek mindig
volt valami fájós oldala, valami belső lényeges hibája, mit az időkor ,
vagy tudományos elbizottságában nem méltányolt, vagy a" min, a" húbé-
ri rendszer" mindegyre uralkodó befolyása miatt, nem segíthetett.

234 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ez a" fonnyasztó betegség nem egyéb vala, mint az erkölcsi eró-
nek, vagy a! nemzeti forró részvételnek hiányzása a" hadakozás? rendsze-
rében.

Az álló armádákban, szakadatlan gyakorlások által a" testi eró
ugyan derekasan ki volt fejtve; kormányra, a" legszúkebb parancsnoki
körtől fogva egész a" fővezéri méltóságig az értelmi erő állítva: de ezen
különnemű, egymást visszataszító elemekből keletkezett óriásokban hibá-
zott a! szív, a? lelkesedés , a" buzgó akarat.

A? hadseregek részint a nép" kebléből erőszakkal kiragadott sze-
rencsétlenekból , részint a" legundokabb csábitások" utján rakásra tobor-
zott könnyelműekbóől , részint zsákmánylesésből zászlók alá csódült do-
logkerülőkből lévén összeállítva; lehetett-e illy hazátlan népsepredéktól
hazaszeretetet, "s a legszentebb ügy" védésére szives akaratot még csak
követelni is?

Az erkölcsi eró" hiányát tehát a kemény fenyíték" vas vesszejének
kelle kipótolni, "s ezen kénytelenségből ismét vég nélküli kegyetlenke-
désnek , a" legembertelenebb bánásmódnak származni: minek látására a
nép" jobb része még inkább eliszonyodott a" hadi élettől.

De másfelül, az armádák" parancsnoki testületében a" tudományos
műüveltség általánosan el levén terjedve, a tiszti köz értelmességnek csak
ugyan sikerüle a" gyülevész csoportot nagy tettekre vezetni. A" kimélet-
len fenyíték" igája alatt rendhez szokott, áttörhetlen tömegekbe zárt,
vagy mozdulatlan vonalokban földhöz szegezett, vagy szabad kény sze-
rint mozgatott emberalakú gépelyek, bülcs vezérlet alatt ütközeteket
nyertek, győzödelmeket ünnepeltek, hasznos békekötéseket eszközöltek.

Ettől fogva a? tudományos elbizottság korlátokat nem ismert , fel-
fuvalkodottságában magát a" hadszerencse? fékező urának lenni vélé, az
erkölcsi erőt, vagy nemzeti részvételt, szerencsés háborúk" folytatására
feleslegesnek hirdeté. A" tacticának, kivált a" porosz iskolainak, fő
törekvése volt, a közkatonaságot minden emberi méltóságból kivetköz-
tetvén, érzelem és akarat nélküli mozgonyokká képezni, "s ha lehet -a"
dolgot annyira vinni, hogy a" tan" szabályai egy egész armádával ugy bán-
hassanak , mint bánik az erőmüvész érzéketlen gépelyével.

A" HADTUDOMÁNYOK! ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 235

Illy túlságokban, tacticai szőrszálhasogatásokban elmerülve találta
Europa" hadmesterségét a" franczia forradalom: mihez még az a" szomo-
rú körülmény is csatlakozott, hogy az álló armádák a" nemzet testétől las-
sanként egészen külön szakadtak , ennél fogva a" polgári és katonai érde-
kek meghasonlottak, 7s a" kölcsönös sympathia elenyészett: úgy, hogy
a nemzeteknek, legdrágább javaikat, ősi alkotmányukat, szabadsá-
gaikat, a" tulajdon hadseregtól gyakran sokkal inkább kell vala félte-
niök, mint akármelly kül ellenségtől.

A" franczia forradalmi háborúk , nagyszerű eredményeikkel együtt
sokkal elevenebb emlékezetben vagynak, mintsem felvilágositásokkal fog-
lalkodnom szükség volna. Elég legyen megjegyeznem, miképen ezen,
világunk" nagy részire kiterjedt rázkódással a" hadtudományok"? történe-
teiben új időszak kezdődik.

Az előbbi időszakokban, mint láttuk, vagy a! testi erő magára
hagyva, vagy az értelmi erővel párosulva voltak a" hadakozás" egyedüli
factorai. Most az erkölcsi erő is megjelenik a" hadszínen, még pedig a
franczia zászlók alatt. A)? forradalom harsány süvöltésére felriadt, forrásba
jött, különben is ingerlékeny nemzet, mintegy fölkerekedve toldult a"
hadszinekre , magával hozván a" szabadság? és egyenlőség egész dühét, "s
az erkölcsi erő" szétzúzó hatalmát. Igy egyesítvén a" három alaperót a"
képzelt szabadság" fája alatt, leverte, tönkre tette az ellenszegült, tudo-

mányos müveletű, gyakorlott, szabályozott, de erkölcsi erő által nem
gyámolított armádákat.

Már ekkor kezdék érezni Europa kormányai a nemzeti buzgó rész-
vétel, vagy a háborúk" nemzetesítésének nélkülözhetlenségét, Austria
hősszellemre gyuladása L8O09ben, a" spanyol nép" fegyverfogása, Moszkva
felégetése, mind az érköülcsi erő" ébredésének jelentkezései voltak: mig
végre a" daliás lelkesedés minden sziveket átmelegítvén, 1813ban Europa"
erkölcsi ereje óriási nagyságában fellép a" hadszínre, a" már csüggedező
álló armádák" soraihoz csatlakozik, és most a? szövetséges zászlók alatt
egyesült három alaperó, annál biztosabban halad a" diadal! pályáján,
mennél szembetünőbbé lön az, hogy már ekkor Francziaországban a"
nemzeti forró részvétel elhanyatlott.

MED. b ÉVE. V. 2. 30

236 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Húsz évi tapasztalásból meggyőződének végre Europa" kormányai,
hogy szerencsés háborút csupán a" három alaperő" szoros egyesültével le-
het folytatni; hogy a hadmesterség csak akkor tökéletes, ha mind a
hármat egyiránt és czélszerűen tudja használni: nem késtek tehát a" had-
tudományok" hatáskörét kitágítani, azt tüzvén ki működéseik" fő czél-
jául, hogy ezentúl a! testi és értelmi eró" kifejtésével meg ne elégedje-
nek, hanem az erkölcsi eró" életre hozására, "s munkásságba tételére is
hasonló figyelmet fordítsanak.

E" tekintetben jelen korunk" hadtudományos rendszerének fő pro-
blemái :

1-ször. A? nemzeti nevelésre olly mélyen behatni, mint csak ezt
másnemű érdekek" sérthetlensége megengedi, "s így a hazaszeretet, hós
szellem, hadi erények" magvait mindenfelé hintegetni.

2-szor. Terjeszteni azon, gyakran elnyomott, még gyakrabban
elcsavart, de még is igaznak megmaradt elvet: minél fogva hazavédelme-
zésre a" társaság minden tagja egyiránt köteles.

3-szor. A" polgári testtól külön szakadt álló armádákat lassanként
a nemzet keblébe vissza vezetni, a" polgári és katonai érdekeket egybe
olvasztani , a kölcsönös sympathiát táplálni, vagy más szókkal: az armá-
dákat nemzetesíteni, és a nemzeteket harczosítani.

Ezen üdvös czélok" megközelítésére Europa" több kormányai már
eddig is nagy lépéseket tettek, mások az adott példát követik úgy, hogy
az említett feladatok" megfejtése köz ügygyé, "s általános törekvéssé kezd
válni.

Ide czéloznak többek közt Francziaországban a" katonai össze-
irás, s a nemzeti őrség" nagy kiterjesztése; Austriában a" határór ka-
tonai rendszer" mély meggyökereztetésére fordított különös figyelem ;
ugyan ott, de főleg Poroszországban a" néphad" (Landwehr) nagy követke-
zésű intézete ; Oroszországban , bár más czélzattal , de ugyan azon irány-
nyal, a" katonai telepek" életre hozása. Továbbá a szolgálat idejének rö-
vid capitulatiókra szorítása, hogy így az ifjúság nagyobb része vehessen
részt fegyvergyakorlatban. Végre a" főtiszti pálya megnyitása akármi sor-
sú születésű hazafi előtt, a kemény fenyiíték" szelidítése, az embertelen

EL válla illant nm

MG tálat

A" HADTUDOMÁNYOK" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 237

bánásmód? szoros megtiltása, az alsó tactica olly egyszerüsítése, hogy
azt a" legparlagabb fej is könnyen felfoghassa: melly utolsó , "s több efféle
intézmények csekélységeknek látszanak ugyan, de valóban nagy befo-
lyást gyakorolnak a" hadi élet megkedveltetésére, "s így az erkölcsi eró"
emelésére.

Ez alatt, és mind e" mellett, a" szoros értelemben vett, "s ma-
thematicai elveken alapuló hadtudományok" szorgalmas mivelése, vagy
a" hadi értelmesség öregbitése nem csak soha meg nem csökkent; sót
inkább az említett tudományok" némelly ágai új találmányokkal gazdagí-
tattak, mások, mint a! strategia, szilárdabb alapokra állítattak, má-
sok ismét, mint a" tactica, egyszerűbb, még is józanabb elvek sze-
rint gyakoroltatnak : úgy , hogy bizvást reménylhetni, mi szerint Europa
jövendő hadai a! teljesen kifejlett három alaperő" szoros egyesültével fog-
nak viseltetni.

Ime! ezen a! ponton állnak jelenleg a: hadtudományok; így kezd
a" hadmesterség közel két ezer évi tévelygés után, bár különböző for-
mákban, oda visszatérni, hol a romai uralkodás" legdicsőbb időszaká-
ban volt.

Mind ezekből nyilván következik hogy, mint a" dolgok most ál-
lanak, Europában nemzeti függetlenséget hadi erő, hadi erót hadtu-
dományos műveltség, ebbeli tökélyt a három alaperó egyenlő kifej-
tése s munkásságba tétele nélkül még csak képzelni sem lehet. Ezen
igazságot bizonyítványokkal támogatni szükségtelen , szemébe tünik ez
mindenkinek akaratja ellen is, mihelyt világrészünkben körültekin-
tett. Hódol ennek még a" török apathia is; mert előttünk áll a" törté-
neti factum, miképen ezen, elavultságokhoz vakon ragaszkodó nép,
roskadásnak indult alkotmánya? támogatására, politicai életének ten-
getésére, másban üdvöt, menekvést nem tudott találni , mint az europai
hadmesterség elfogadásában, "s a hadtudományok" europai mód szerinti
művelésében.

Ha lakja még világrészünket nép, melly a" hadi müveltség vég-
választó hatását fel nem foghatván, vagy felfogni nem akarván, a? daliás
szellemtől, "s hóserényektól orczáját elfordítja; a" fölebbi széles értelem-
ben vett hadtudományokat sem nem kedveli, sem nem müveli, sem ben-

30"

238 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nök előmenetelt tenni nem kiván; az csak mondjon le örökre a" nemze-
ti méltóságról, ő azt sem meg nem érdemli, sem rá fel nem emelkedik ,
valamig fonák gondolkozásmódját meg nem változtatja.

Ekképen bebizonyul, mit jelen értekezésem" kezdetén állítottam :
t. i. hogy a hadtudományos müveltség a" nemzeti élet" fentartásának leg-
hatalmasabb eszköze; elhagyaglása, politicai halálra vezető legegyene-
sebb út.

Nem ismerek Europában nemzetet, mellynek a" hadtudományok"
müvelésére sürgetősb oka lehetne, mint épen nekünk magyaroknak.
Országunkat fegyverrel szerzettük , polgári alkotmányunk , szabadságunk,
mindenünk , mit legszentebbnek tartunk, hadi szolgálatra köteleztetésen
alapul. Ezen köteleztetés alól akármi ürügy alatt menekedni akarni ,
vagy magunkat annyira elaljasodni engedni, mi szerint teljesítésére alkal-
matlanoknak találtassunk , annyi , mint törvényes kiváltságainkról forma
szerint lemondani, mert: ,sublata conditione tollitur effectus.. Más nem-
zetek, kiknek státusalkotmányok a" mienktől egészen különböző talpkö-
veken áll, e" tekintetben különböző elveket követhetnek: de nálunk, a
hadi erények" félretaszítása, a hősszellem" kivetkezése, a" hadtudományok"
elhanyaglása valóságos öngyilkosság.

Ha talán azt hiszszük, hogy a? hadmesterség" müveléséhez fölöttéb-
bi ragaszkodás, a" polgári szorgalom szabad" kifejlődését hátráltatván, a
nemzeti jóllét forrásait apasztja: tekintsünk Francziaországra! Ott a? ha-
di erények eleitól fogva legfőbb becsben tartattak , a? lovagszellem mint-
egy nemzeti bélyeggé vált, a" mozgékony nép szünet nélkül egy hábo-

rúból másikba vezettetett. Ott van a" tudományos hadi müveltség" böl-

csője és fő iskolája, ott hágott az a! tökély" legfelsőbb fokára, onnan ter-
jedt ki Europára. De azért, valljon hátra maradt-e valaha ezen ország
a béke tudományaiban, a" müvészet, ipar, kereskedés" valamelly nemé-
ben csak egy lépéssel is? nem szolgált-e inkább más nemzeteknek min-
tául mind a" hadmesterségben, mind az élet kellemeit nevelő csinosodott-
ságban ?

A" tudományok igen szépen megférnek egymás mellett. Hasson
mindenik a maga körében, adja meg mindenik a? társaságnak mivel neki
tartozik, ne igényeljen egyik is felsőbbséget, ne képzelje magát egye-

biáátú més e. 05) éz j

gl

A" HADTUDOMÁNYOK" ÉLETBE HATÓ FONTOSSÁGÁRÓL. 239

düli népboldogítónak. Mert nemzeti boldogságot csak a" minden nemű
tudományok , müvészet, és anyagi szorgalom munkálatainak összes sum-
mája hozhat létre; akármellyik is közülök külön válva, illy nagyszerű
czél" eszközlésére elégtelen.

Igen hibáznánk tehát, ha, hazánk" boldogításában fáradozván ,
a" működés" egy vagy más nemét a" tudományok? hierarchiájából kirekesz-
tenők; de megbocsáthatlan vétket követnénk el, ha a" dolgot úgy intéz-
nók, mi szerint a! kirekesztés épen a? hadtudományokat találja. Ez any-
nyit tenne, mint pompás kertet állítani, a" legritkább , legbecsesebb nö-
vényeket benne központosítni ; de a. gyönyörű Édent védfalak , gát, vagy
őrizet nélkül köz bitorlásra hagyni.

Nemzetünk" számos bal esetei közé tartozik az is, hogy, míg az
europai hatalmasságok" sorában állottunk, addig az értelmi erő hadvi-
selésben fő factor nem volt; midőn azzá kezde lenni, akkor régi állásunk
megváltozott, e" szerint ujabb helyzetünkbe a" testi erőnél egyebet ma-
gunkkal nem hozhattunk. Ezzel ugyan törvényes köteleztetésünket min-
denkor híven teljesítettük; későbben, erkölcsi erőnk" hatalmát is kor-
mányunk" ellenségeivel több izben éreztettük: dea hadi értelmességben
mindegyre rendkivül hátra maradtunk. Ezzel nem azt akarom mondani ,
mintha nem keletkeztek volna közülünk minden időkorban férfiak , kik
a" hadtudományokban kitünő előmenetelt tettek, "s ennél fogva fényes ,
néha legmagosabb hadi méltoságokra is emelkedtek; de ezeknek száma
aránylag igen csekély: és valljon termékenynek tartjuk-e azt a gyü-
müölcsfát, melly minden évtizedben legfölebb két három gyümölcsöt ér-
lel meg ?

Nemzetünknek kétségkivúl igen sok tenni valója van; de mint-
hogy három század" elmulasztásait egy két évtized alatt helyre hozni le-
hetetlen; a" tenni valók" czélirányos osztályozása által szükség a dolgon
segítenünk , a" legsürgetősbeket első osztályokba sorozván. Ide tartozik
már véleményem szerint a" hadtudományok" honosítása; azért is, mivel
e" részben tán leghátrább vagyunk, de főleg azért, mert polgári alkot-
mányunk hadi szolgálatra köteleztetésen alapulván, ennek mai időben ,
hadtudományos müveltség nélkül, nemzethez illóleg megfelelni akarni
képtelenség. Ezentúl nem Botond, nem Kinizsy a?" minták, kik után ma-

240 IV. MATHEMATICAI-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

gunkat képeznünk kell; hanem azon régi és újabb időbeli hós férfiak ,
kik a" személyes vitézséget hideg megfontolással, a" gyors eltökélést tu-
dományos belátással párosították.

Ha eddig híres huszárok, jeles granátosak voltunk, megőriz-
vén ezen sajátságokat, legyünk ezután tanúlt ágyúzók, "s tábori mér-
nökök, ügyes tacticusok és strategok is. Mert mindig csak az armáda"
testéhez, soha sem lelkéhez számítatni, valóban nem nagy dicsőség!

Hogy pedig e" részben sikeres előmenetelt tehessünk, mindenek
felett hadtudományos intézetekre van szükségünk, mi nélkül örökre ott
maradnánk, hol eddig voltunk.

Érezték ezt hazánk" nagyai már ez előtt harmincz évvel, midőn gróf
Festetics György" példája által lelkesítetve, olly áldozatokat tettek, mely-
lyek egy hadi academia? felállítását lehetővé tevék. Érezte ezt az em-
litett dicső atya" hazafi keblű , lelkes fia, gróf Festetics László , midőn e
nagy érdemű tudós társaság" hatáskörét egy hadtudományi alapítványnyal
bövíteni nagylelkü volt. Ez utolsó intézetnek már látszik is némi zsen-
géje, de az első harmincz év óta életbe nem léphetett. Bizzunk azonban ,
hogy hazánk" forró ohajtása e részben is nem sokára meg fog hallgattatni.

Addig is, Tekintetes Tudós Társaság! fogadd be kebledbe az eddig
nálunk hontalan hadtudományokat, ápold őket azon gyöngédséggel, mely-
lyel a tudományok" más ágait ápolni szoktad! Milly boldogító lesz ér-
zelmed , ha idő jártával így szólhatsz: ,Ezt a" csemetét én ültettem, sar-
jazását én öntöztem, növekedését én ápoltam. Ime most egy pompás
élőfa terjed ki felettem, mellynek védárnyékában bátorsággal nyug-
szom."

É
g
k.

;

V.
TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

p.ú b
AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL

SZLEMENICS PÁL R. T.

(ELY

Az örökség és örökségi jószág jelentése.

Az sörökségi" szó az örökségből, ez pedig az örökösből, haeres, és
emez az örökből származván , szószármaztatási értelemben az örökség ,
"s örökségi jószág , haereditas , bonum haerediítarium , örököst illető vagy
is örökösre szállani kellő örök vagyont, azaz örök jussal , iure perpetuo ,
iure perennali, birt jószágot jelent. — És valóban ezen szószármazta-
tási értelemmel megegyezőleg találjuk az örökséget és örökségi jószágo-
kat vétetve legrégibb törvényeinkben és okleveleinkben, és pedig mind
a"királyra, mind az egyházi utódokra, mind a? vérségi örökösökre szál-
lani kellő jószágokra nézve. Bizonyítja ezt: 1) A" királyra szállani
kellőkre nézve Kálmán király" I-só könyvének 20dik czikkelye, melly
a" szent István utódjai által ajándékozott jószágokról azt rendeli: hogy
ha a? birtokosnak sem fia, sem testvére nem találtatnék , királyt illesse
az örökség: , Possessio vero ab aliis (non S. Stephano) Regibus data de
patre descendat ad filium; gui si defuerit, succedat germanus , cuius filii
etiam post mortem illius non exhaeredentur. Germanus autem praedi-
ctus si non inveniatur, Regi haereditas deputetur." — 2) Az egyházi utó-
dokra szálló jószágokra nézve a" garammelléki apátságnak alapító 1075ki

242 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

levele, mellyben I. Geiza király az apátságnak mivelt és miveletlen föl-
deket, szólőket, réteket, legelőket, vizeket stb örökségűl ajándé-
kozni mondatik : ,, Ad praedictum monasterium S. Benedicti haereditates
in terris cultis et incultis , vineis et vinetis, pratis et pascuis, aguis agua-
rumgue decursibus; piscinis — contuli atgue dedi). — 3) A? vérségi
örökösökre szállani kellőkre nézve: a) Kálmán király" I-ső könyvének
21dik czikkelye, melly a" pénzen vett jószágot minden örökösre szállú-
nak mondja, és vett örökségnek nevezi. ,,Haereditas emtitia nulli
haeredi auferatur. — b) II. Andrásnak az esztergomi szentegyház" részére
Turdos" földje felett költ 1218diki levele, mellyben azt mondja : hogy né-
melly főuraknak tanácslására várakat, vármegyéket, és másféle gazdag
jövedelmeket báróinak és vitézeinek örökös örökségül vagy is örö-
kösökre szálló örökjószágul ajándékozott: , Dum guorumdam nostrorum
Principum consilio terrae nostrae statum, ab antiguo illibate conserva-
tum, alterantes castra, comitatus, terras, et ceteros opulentos Hunga-
riae proventus in perpetuas haereditates nostris Baronibus et mi-
litibus distribuimus" ?). — c) Mária királynénak kettős pecsétű 1259diki
levele, mellyben Dobouch" földét Pucynna fiának, Chehnek, és örökö-
seinek örökös birtokul, perpetuo possidendam, úgy ajándékozza: hogy
ha Cheh netalán magtalanul halna meg, hitvese azt halála" napjáig birja ,
akkor pedig az férjének nemzedékére, ad generationem dicti Cheh, mint
örökségi jószágul, tanguam ipsorum haereditaria, teljes jussal szálljon ").

2. §.

Az örökségi jószágnak lényeges feltételei.

Tudniillik az örökségi jószágnak kettő a nélkülözhetlen lényeges
feltétele: a? jószágbani örökjus , jus perpetuum, jus perennale, és az ürö-
kösre szállóság; úgy hogy valamint egy részról a" zálogi vagy más
ideigleni jussal bírt jóllehet vérséges örökösre szálló , jószág sehol örök-
ségi jószágnak nem mondatik "s hármas törvénykönyvünkben pedig az-

")) Fejér Oklevélgyüjt. I. köt. 428. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 255. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 500. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 243

zal mindenkor, jelesen I. része" 88 és 102dik czímjeiben, egyenes el-
lentételben áll; úgy más részról régi okleveleinkben az örökségi jószág ,
bonum haereditarium, nevezetet mindenféle ollyan örökjószágoknakv,
mellyek örökösre szállók, "s szállani kellók voltak, akár fő nemességi ,
akár királyi vitézszolgai, sót akár várjobbágyi vagy más szabad sorsu fe-
lekezeti, továbbá akár letelepedési, akár rendes királyi adományi , akár
magányos érdemjutalmi vagy pénzen vett jószágok voltak legyen is, tu-
lajdonítatni találjuk ; sőt valójában mind e" féle jószágok egyaránt örök-
ségi jószágoknak, bona haereditaria, tartattak. "Mindezen állításoknak
valóságát rendre be fogom bizonyitani.

ges!

Az örökségi jószág név nem csak a? fő nemességi, hanem
a vitézszolgai, sót várjobbágyi s más szabad sorsú fele-
kezeti jószágoknak tulajdonítatik.

A" nemesség , valamint más európai országokban urak és vité-
zek" rendjére, úgy mi nálunk is, már sz. István első királyunk" korában,
fő és köz rendű nemesekre volt osztva. Tanusítja ezt sz. István I. könyv.
4dik czikkelye, mellyben amazok ugyan fő ember, báró "s gróf, Princi-
pes , Barones , Comites, emezek pedig vitéz és nemes , Milites , Nobiles ,
névvel jeleltetnek. Tanusítják szinte sz. István" II. könyv. 14dik és 33-
dik czikkelyei, mellyekben némelly gonosztettek" büntetésének a" vét-
kes személy" polgári állásához képesti különbfélesége adatván elő, a ma-
gyar nép grófokra, Comites, vitézekre, Milites, és köznépre , Vulgares ,
osztatik. -

A" fő rendű nemesek ismét vagy hivatalaikra nézve voltak ollya-
nok, például a? nádor vagy is palotagróf, Comes Palatii, Comes Palati-
nus, a? király" udvari grófja, Comes Curialis Regis, a várgrófok, Comi-
tes Castri, Comites Casiri Parochiani, a! mint ezt legrégibb okleveleink-
nek berekesztései tanusítják, vagy pedig birtokaikra "s nemzetségükre
nézve. Tanusítja ezen utóbbi állitásomat II. András királynak 1218diki
levele, melly által a" régi Vrsinusok" nemzetségéből származott gorichiai
grófnak fiait, Baboneg és István wodichai grófokat szabad grófokká, ti-

M. AMEN ÉVE: vi 2. 31

244 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

tuli veri, illibati, et exrimii Comites liberi, nevezte. E" levélben t. i. a
király őket mind azon szabadságoknak előjogaival felruházván, mellyek-
kel más szabad grófok hazánkban vagy más országokban birnak, nyilván
tanusítja: hogy hazánkban az ő országlása előtt már több illyen szabad
grófok léteztek 1). — Tanusítja III. Bélának 1193diki levele, melly által
Bertalan wegliai grófnak és örököseinek Modrus vármegyének egész föld-
jét örökségi jussal, iure haereditario, ajándékozza ?), kinek két utód-
ját, Feldriket és Bertalant IV. Béla, minekutána őket 1256dik évben
Zeng városával is megajándékozta volna "), 1263dikban világos szavak-
kal is az ország jeles fő embereinek előjogaival felruházta — , ipsos Feld-
ricum et Bartholomaeum , eorumgue haeredes et successores universos —
universis iuribus , gratiis, et honoribus, et solennium libertatum illu-
strium Primatum regni nostri Hungariae praerogativis participes et com-
munes instituimus et facimus"" "). — Tanusítja II. Andrásnak Ruhtukeur
földje felett arragoniai Simon gróf részére költ megerősítő 1228diki leve-
le, mellyben Simon gróf egész nemzedékével a" király" más bárói közt
vitézkedőnek mondatik "). — Tanusítja III. Bélának Jób esztergomi érsek"
perében kült 1186diki itélőlevele, mellyben az mondatik: hogy Márk
és Péter alperesek megtámadott királyi nemes vitézszolgai szabad álla-
potjukat sok nemes és nemtelen tanúk, mind nagyok, magnates, mind
vitézszolgák és várjobbágyok által eléggé bebizonyították; hol a" nagyok,
magnates , mint a? nemességnek egyik felekezete, minden hivatalviselés"
nyoma nélkül említetnek "). — És valóban, minekutána Béla király? név-
telen jegyzőjének tanusága szerint azon fő személyek, kik Álmos vezért ,
Árpádnak atyját, szabad akarattal uroknak választák, a" vele kötött szü-
vetségnek harmadik pontjában mind magoknak mind maradékaiknak el-
sőbbséget és az ország dolgaiba befolyást kötöttek ki; lehetetlen volt
mindjárt országunk" kezdetén birtokkal és nemzetséggel járó fő nemességet

!)) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 245. lap.
2) Fejér Oklevélgyüjt. II. köt. 292. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 308. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. III. dar. 108. lap.
5") Fejér Oklevélgyűüjt. III. köt. II, dar. 140. lap.
") Fejér Oklevélgyütj. IL köt. 228. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL, 245

nem szülemleni. Ide látszatnak mutatni a" régi okleveleinkben már II.
András" , sót III. Béla" országlása előtt minden vár" nevének említése nél-
kül gyakran előforduló, de mindenkor csak hatalmasbaknak tulajdoníta-
tó gróf, Comes, czimzetek is. A

Az ország vitézei rendjében is többféle felekezetek voltanak,
ugymint a" királyi vitézszolgák, Servientes Regales , Servientes Regis ,
és a? várjobbágyok , Jobbagiones Castrorum; kik ismét sz. király" jobbá-
gyaira, Jobbagiones S. Regis — sz. király" fia" jobbágyaira, Jobbagiones
filü 5. Regis — pusztán úgy nevezett várjobbágyokra, Jobbagiones Ca-
stri — és várjobbágyfiúkra, Filii Jobbagionum Castri, oszlottak; kik,
mint a" királyi vitéz szolgák"? nemességéről közrebocsátott értekezésem-
ben !?) megmutatám, mind nemeseknek, a? királyi vitézszolgák ugyan or-
szágos, a" várjobbágyok pedig várbeli nemeseknek, mnobiles castrenses ,
neveztettek.

Ezeket állításom" tökéletes értelme végett előre bocsátván, annak
bebizonyításához járulok. — Verbőczy a" nemesi jószágok közt különb-
séget nem tészen, és az örökség "s örökségi jószágnevezetet nem csak a"
nemesi örökjószágoknak, hanem a" várospolgáriaknak, sót a" jobbágyiak-
nak is nyilván tulajdonítja, a" mint ezt a" nemesi jószágokra I. részé-
nek 21, 29, 39, 84, 88, 89, 98, 102, a" város polgáriakra II. részének
14 "s 16, a" jobbágyiakra nézve pedig szinte III. részének 18, 19, 28,
és 30dik czímjei tanusítják. — Régi, vagy is azon korbeli okleveleinket
tekintvén, mellyben még a" várjobbágyok , vagy is várbeli nemesek , 70-
biles castrenses, divatoztak , a. nemesi jószágoknak több fajtái valának.
Jelesen a velök összekapcsolt hazavédelmi köteleztetésnek különbözésére
nézve három fófajtára szokás azokat osztani: fő nemességi, királyi vitéz-
szolgai , és várjobbágyi örökjószágokra.

Hogy a" fő nemesek örökségekkel "s örökségi jószágokkal, haere-
ditas, bona haereditaria, birtak, nagy tudományu Horvát István ur a"
Magyarország gyökeres régi nemzetsegeiról 1820dik évben közrebocsá-
tott hires munkájában megmutatta, — állítását a jövevényekból lett fő

!) Lásd Athenaeum 1837. második félév 11. és 12. szám.
34"

246 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nemesekre nézve ugyan IV. Bélának tatai sz. Péter és Pál! monostora" ré-
szére költ 1263diki levelével, mellyben az mondatik: hogy Geiza her-
czeg és sz. István király apúliai Deodát grófnak Magyarország nagy ré-
szét örökségképen átadták, és örökös birtokúl ajándékozták úgy, hogy
azt akárkinek eladhassa, vagy istenért ingyen elajándékozhassa — hae-
reditarie tradiderunt, et contulerunt perpetue possidendam, aut cuicun-
gue vellet, alteri vendendam, aut gratis pro Deo libere donandum libe-
ram haberet facultatem, praesertim cum idem Deodatus absgue haeredi-
bus permaneret"" 1), — a" hazabeli fő nemességre nézve pedig, a Divék
nemzetségnek örökségi jószágokat említő öt rendbeli (1275, 1277, 1332,
1376, 1411dik évi) oklevelein túl, azzal bizonyítván be: hogy ha volt
az előbb említett 1263diki oklevél szerint a" fő nemességre emelt jövevé-
nyeknek, és Verbőczy III. részének 4dik czimje szerint a" székely nem-
zetségeknek örökségi jószágok: kellett tagadhatatlanul lenni a" Szittyá-
ból jött gyökeres régi magyar nemzetségeknek is, kik szerinte mind fő
nemesek , Barones , valának.

Hogy pedig a királyi vitézszolgáknak, sót a" várjobbágyoknak ,
és a szabad sorsú nemtelen embereknek örükösre szálló örökjószágaik is
örökségi jószágoknak, bona haereditaria , neveztettek ; számos okleve-
leink közül például e" következők bizonyítják :

I. A" királyi vitézszolgákra nézve:

a) III. Bélának Jób esztergomi érsek" perében költ, fenn említett
1186diki levele, mellyben Wayka" földének egy harmad része az alpe-
res Márk és Péter nemes vitézszolgák" örökségi földjének, terra haere-
ditaria, mondatik.

b) II. Andrásnak némelly Jaku nembeli vitézszolgái részére kült
1221dik adománylevele, mellyben azoknak örökségi jószágaik
közt fekvő bizonyos Vraj nevű nyolcz ekényi földet örökösen aján-
dékoz 2). ;

") Fejér Oklevélgyűjt. IV. köt. IIL dar. 103. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar, 329. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 247

c) IV. Bélának 1248diki adománylevele, melly által Detrik nevú
királyi vitézszolgának, Mohul fiának, némelly vadászati helyeket Sáros
vármegyében a" hozzájok tartozó Bachamezey, Therkweley, és Veresalma
jószágokkal együtt örökségi letelepedésűl örökségi jussal és visszahuzhat-
lan birtokul — ,iz descensum haereditarium, iure haeredítario et irre-
vocabiliter perpetuo possidenda" — ajándékozott ?).

d) Ugyan annak kettős pecsétű 1259diki levele, mellyben Therne
földét, melly előbb Sáros várához tartozék, Aadam nevű jövevény len-
gyelnek, királyi vitézszolgájának, örökségi jussal, "s örökös és vissza-
húzhatlan birtokul — , iure haereditario, perpetuo et irrevocabiliter pos-
sidendam" — ajándákozá ?).

e) I. Lajosnak 1359diki kettós pecsétú levele, melly által Gergely
nevű kemleki várjobbágynak és fiainak Morocha kerületben fekvő bizo-
nyos Bedenicze nevezetű királyi földet örökös örökségúl, in perpetuam
haereditatem, ajándékozván, őket ezen adomány átal megnemesíti, és
Kemlek várának jobbágysága alól örökre felmenti" ").

II. A? várjobbágyokra nézve.

a) II. Andrásnak 1217diki levele, mellyben zalai sz. király" job-
bágyát Vruzot, Jobbagionem §. Regis de Zala, és annak három testvérét
maradékaikkal együtt a" zaladi várjobbágyok közűl teljesen kivevén,
örökségi jussal birt jószágaikkal egyetemben , örökös arany szabadsággal
megajándékozza, és. királyi vitézszolgái közé számítja — ,,ut liceat am-
plius ipsi una cum fratribus nominatis — et praediis T. T. pariter eorum-
dem, ad eos haeredítario iure pertinentibus aurea et perpetua perfrui
libertate , et inter Servientes Regis annumerari perpetuo ").

b) A" veszprémi káptalannak arról szóló 1239diki tanúlevele,
hogy János hadnagy" nemzetségebeli nehány zaladi várjobbágyok : ,, Jobba-
giones castri Zaladiensis de genere Joannis Majoris exercitus" Gostule földe

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 11. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 489. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IX. köt. III. dar. 35. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 197. lap.

248 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mellett fekvő örökségi földjöket, terram haereditariam, Hohold gróf-
nak 40 ezüst márkán örökül eladták !).

c) IV. Bélának Miklós alországbiró itéletét megerősítő 1239diki
levele, mellynek tanúsága szerint Miklós alországbiíró bizonyos Altalu-
tollya" földe nevű földrészt, mellyet némelly magorfalvai pozsonyi várjob-
bágyfiúk , Filii Jobbagiouum Castri, András , Chol, Bank, Beneduk , Ke-
ren, Endreus, Vros, Chekeud, Chiba "stb, ugymint örökségi földjö-
ket a" pozsoni vár" jogánál fogvást, pro iure Uastri Posoniensis et terra
eorumdem haereditaria, az egész Salamon nemes nemzedéktől, a tota
generatione Salamon, visszakivántak, az alpereseknek úgy, mint őket
illető örökségi földet, terram haereditariam, oda itél?).

d) A" nyitrai káptalannak arról költ 1247diki tanúlevele, hogy Pou-
sa" trencheni várjobbágy? feleségének testvére, Mikaid, hugát házassági
jutalom? fejében illető 50 márka végett Pousának testvéreit Vogamel nyi-
trai és trencheni gróf előtt perbe idézte, és hogy az alperesek , ingója-
vaik nem levén, barátságos egyezés mellett Libvorcza nevű örökségi
földjöket, villam suam haereditariam, a felperesnek örökös birtokúl
átengedték 5"). :

e) Roland nádornak és Vincze nyitrai püspöknek, mint a! vá-
raktól helytelenül elidegenített jószágok" visszavételére rendelt biráknak
1257diki itélőlevele: mellyben Ouga" földét Challokuzben Endrének és
nemzedékének, pozsonyi várjobbágyoknak, azon okbúl hagyják meg:
mert azt mint örökségi jószágukat nekiek IV. Béla, előbbeni évben, ado-
mánya által oda ajándékozá "). i

f) István ifjabb királynak 1267diki levele, melly által a" bolon-
duchi magasb várjobbágyoktól, de altioribus Jobbagionibus Castri Bolon-
duch, származó Simárchot és hat testvéreit azon várnak jobbágyságától

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 163. lap.
7) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 149. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 470. lap.
:) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 368. és 438. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL,. 249

és alávettetésétől örükségi földjeikkel együtt, cum terris eorum, giuas
habent, haeredítarüs, kiveszi, és királyi vitézszolgái közé helyezi ").

g) Ismét annak kettős pecsétű 1268diki levele, mellyel Márczelt ,
Churnug nemébóől, és annak atyafiait, vasvári várjobbágyokat, a" vár-
jobbágyság alól mindennemű mind örökségi, mind pénzen vett, vagy
más igazságos czímmel szerzett birtokaikkal együtt — ,,cum omnibus
possessionibus eorum haereditarűs, emtitiis, et guócungue iusto titulo
acguisitis" — felmenti, és a királyi nemes vitézszolgák sorába átviszi ?).

. MI A" más szabad sorsú feléőkezőtbeltákee nézve:

a) IV. Bélának kettós pecsétű 1243diki levele, mellyel Trenchen"
várának Wecislou helységbeli néhány embereit — , homines Castri Tren-
chen, gui nobis in cabatis servire consveverunt"" — Newert, Budát ,
Ortirádot, Raschóht, Radilát, és Damaslout, a!" tatárjáráskor Trenchen?
vára" megtartása körül tett katonai érdemeikért azon várnak sz. király"
jobbágyai közé, örökségi földjeikkel együtt, simul cum haereditaria ter-
ra sua, átteszi ").

b) Ugyan annak kettős pecsétű 1244iki levele, melly által Bogánt,
Kyssidet, Nolchot, Zaphirt, és echybeli Pált, csallóközi királyi udvar-
nokait, Ruch és Schegzen grófoknak , vagy, mint alább őket nevezi , vi-
tézszolgáinak érdemeikért, örökségi földjeikkel együtt udvarnoki álla-
potjukból kimentvén az országnak nemes és hív vitézszolgái közé helye-
zi — , eosdem et per eos filios filioram suorum cum terris eorum hae-
reditarüs (e coetu Vdvornicorum) eximimus, et constituimus inter nobiles
et fideles servientes regni nostri"" 1).

c) IV. Lászlónak kettős pecsétű 1287diki levele, melly által a" po-
zsonyi várnak némelly Zaaz, Leeg, és Hudus helységekben lakó embereit,
Castrenses Castri Posoniensis, a" pozsonyi vár" visszavételénél tett szolgá-
lataikért, örökségi földjeikkel együtt, cum ipsorum terris haereditarüs ,

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 413.

7) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 468. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 295. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. TI. dar. 333. lap.

250 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

a" pozsonyi grófoknak hatósága alól kivevén, az ország" nemeseinek társa -
ságába helyezi úgy, hogy azon szabadsággal birjanak , mellyel az ország-
nak való, tiszta és természetesen nemesei örvendenek , a királyi zász-
ló alatt vitézkedve ?). i

d) III. Andrásnak kettős pecsétű 1299diki levele, mellyel szinte
a" pozsonyi várnak néhány challokuzi Fel-Abonyban lakó embereit, Ja-
kát, Márczelt , Mátét, Csibát, Bugot, Andrást, Jánost és Musgunt, Fel-
Abony nevű örökségi földjükkel együtt a királyi zászló alatt vi-
tézkedő valóságos ország nemesei közé helyhezteti ?).

2: ESÉS
Ezen nevezés alaposságának igazlása.

Nem is ok nélkül neveztetnek mindezen jószágok örökségieknek ;
mert sz. István első királyunk II. könyvének 3ő5dik czikkelyében,
nem csak a" fő nemeseknek, hanem átalánosan mindenkinek, mind tulaj-
donában, mind a? király" ajándékaiban — az országnemesi, várjobbá-
gyi, és más szabad sorsú hazapolgári jussal ajándékozottak közt különb-
séget nem tevén, és csupán csak az egyházhoz vagy várgrófsághoz tarto-
zókat vevén ki — úri joggal élést enged, és ezen úri jogot az atyáról
fiaira, következőleg vérséges örököseire átszállónak rendeli — ,, Consen-
simus igitur petitioni totius Senatus , ut unusguisgue dominetur proprio-
rum similiter et donorum regis , dum vivit, excepto guod ad Episcopa-
tum pertinet et Comitatum , ac post eius vitam filii simili dominio succe-
dant" —; ugyanazon könyvének 5dik czikkelyében pedig kinekkinek a
magáéra nézve megengedi: hogy azt feloszthassa, s hitvesének, gyer-
mekeinek , szülőinek, vagy szentegyháznak adhassa. ,,Decrevimus rega-
li nostra potentia: ut unusguisgue habeat facultatem sua dividendi, tri-
buendi uxori , filiis, filiabusgue, atgue parentibus, sive Ecclesiae, nec
post eius obituam guis hoc destruere audeat."

És valóban számos régi okleveleink tanusítják: hogy nem csak az
ország fő és köz rendű nemesei, hanem a" várjobbágyok "s más szabad

1) Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 113. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. VI. köt. II. dar. 188. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL., 251

sorsú hazafiak is jószágaikat örökösen eladhaták, vagy szentegyházaknak
ajándékozhaták. Illyenek például :

a) II. Andrásnak 1209diki levele, mellyel Challou" földét, mellyet
Both nádor és mosoni gróf Mochoriás nevű mosoni várjobbágytól vett ,
nekie és általa örököseinek örökre megerősíti ?).

b) A" győri káptalannak arról költ 1214diki levele: hogy Ysov-
nak és Sullunak fiai, musuni várjobbágyok, Nulos helységben 26 curiát
Pothó gróf hitvesének 75 márkán eladtak 2).

c) Ugyanazon káptalannak azt tanusító 1230diki levele: hogy
Moncha-Sasuna helységbeli Joachim , Cumpolth és Cothpan , ottani atyai
örökségi földjöket, terram patrimonialem, és malmokat a! libeni apát-
nak nyolcz és fél márkán eladták, és hogy a jelenvolt Miklós és Tene
nevű musuni várjobbágyok az eladókat velök egyenlő sorsú embereknek
vallották, kik földjeiket szabadon eladhatják").

d) II. Andrásnak arról szóló 1231diki levele: hogy András , sop-
roni várjobbágy, Cazmér nevű tíz ekényi földjét, melly őtet örökségi
jussal illeté, , guae ipsum iure haereditarió contingebat", ő előtte Izsák
grófnak húsz ezüst márkán eladta ?).

e) A" győri káptalannak 1237diki tanúlevele arról: hogy Baka ne-
vú soproni várjobbágy Kurch?" neméból , de genere Kurch, enudfalvai jó-
szágrészét, atyafiainak megegyezésével, a" hegyi sz. Mária: monostorá-
nak ajándékozta $).

f) A" veszprémi káptalannak arról költ 1237diki tanúlevele: hogy
Magnus" fia, Márton, és Bulchw fia Scegen, Arachában fekvő 90 holdnyi

-földjöket , atyafiaiknak megegyezésével, Ansold" fiának, Mihálynak, hat
ezüst márkán örökös birtokúl, iz perpetuum possidendam , eladták ").

8) A" nyitrai káptalannak azt tanusító 1237diki levele: hogy Wich-
low, Widicul, és Micov, Fys helységben lakó váremberek, Castrenses

1) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 470. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 150. lap.
3) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 220. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 225. lap.
5") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 75. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 76. lap.

NM TSZB ÉVES V. 2. 32

252 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

de Fys, azon Mana helységben fekvő 40 hold földet, mellyet János nevű
atyafiok néhány Renduvey folubelieknek két ezüst márkán elzálogított ,
Joukán lakó Ivánka gróf fiának, Tamásnak, örökös birtokul, perpetuo
possidendam , átengedték !).

h) A" veszprémi káptalannak 1239diki levele, mellynek tanusá-
ga szerint János hadnagy" nemzetségebeli néhány zaladi várjobbágyok bi-
zonyos örökségi földjöket, Hohold grófnak, negyven ezüst márkán örö-
kös birtokul, perpetuo possidendam , felvallották ?).

i) A" gyóri káptalannak 1240diki levele arról : hogy némelly Ben-
gen falubeliek , (ugymint Hyemo Bunsénak , Péter és Madoros Zomudnak,
Buman és Cheke Dalcannak , Miklós és Nane Chucurnak , Chud és Egyed
Geychének fiai) szántóföldjeiknek egy részét, és kaszálójoknak "s dunai
halászatjoknak felét uruzvári Chemp , fiának, Chucurnak, ötven márkán
örökös szabad birtokul, perpetuo libere possidendum , eladták ").

j) Ugyanazon káptalannak arrói szóló 2240diki tanúlevele: hogy
Theyernek fia Péter, musuni várjobbágy, Buhum falú" határán fekvó A 1-
lenczven holdnyi földjét két 4 márkán thoui Diénesnek eladta, a" szava-
tosságot is magára vállalván ?).

k) A? nyitrai káptalannak 1256diki levele, mellynek tanusága
szerint némelly, Modorfalván lakó zolgageuri várjobbágyok, Fys nevű két
ekényi, pénzen vett, földjöket, mellyet András grófnak tóle kölcsön
vett öt márkáért leköteleztek , adósságokat a" kiszabott határnapra le nem
fizethetvén , ugyan annak örökös jussal, iure perpetuo possidendam , át-
engedték ").

1) A" győri káptalannak azt tanusító 1265diki levele: hogy Empse,
Albert, és más néhány supruni várjobbágyok Pughyna nevű füldjöket a
király" engedelmével Bertrand grófnak, mortunfalvi nemesnek , tizenhat
márkán békeséges örökbirtokúl, perpetuo pacifice possidendam, eladták").

!) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 99. lap.

2?) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. IT. dar. 165. lap,
") Fejór Oklevélgyüjt. IV. köt. I, dar. 191. lap,
1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 192. lap.
5) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 363. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. III. dar. 301. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 253

m) Az egri káptalannak 1266diki tanúlevele, mellyben előadja :
hogy néhány unghi várjobbágyok Zyrwthva nevű örökségi füldjöket ti-
zenhat márkán Phyle bánnak teljes jussali békességes birtokúl , pleno iure
pacifice possidendam , eladták ").

n) IV. Bélának arról költ 1267diki levele: hogy Péter és Pál,
koasti várjobbágyok, Wayszlou nevű füldjöket a" szigeti szűz Mária" egy-
házának ajándékozták , és magokat azon szentegyház? szabad jobbágyai-
vá tették olly kötéssel: hogy az említett földből annyit nyerjenek , meny-
nyi élelmökre szükséges 2).

0) A" gyóri káptalannak 1269diki levele arról: hogy Lampert,
soproni várjobbágy, atyafiainak megegyezésével, Reich faluban levő
örökségi földjének végén száz ötven holdat lelke" üdvösségeért sz. Má-
ria" cistercita rendű monostorának örökös birtokúl ajándékozott 5).

— —— p) Ugyanazon káptalannak arról költ 1278diki tanúlevele: hogy
Isounak fiai Keer nevű földjöket, mellyet állításuk szerint sz. István
idejétől fogvást örökségi jussal, iure haereditario , békességesen bírtak ,
wezkéni Bertalan fiának , Diénes grófnak , a szomszédok"? megegyezé-
sével, békességes és visszahúzhatlan birtokúl, pacifice et irrevocabiliter
possidendam , tizenkét márkán felvallották "). i

r) A" pannonhegyi sz. Márton monostorának arról szóló 1278diki
tanúlevele: hogy pázmánfalvi Ísou nyulasi határban fekvő szólejét a
pannonhegyi apát" tisztjének, Márk grófnak, hat ezüst márkán eladta, a"
szavatosságot is magára vállalván ?).

s) A" hévvizi conventnek arról költ 1295diki levele: hogy kaba-
si Tamásnak fia, Tamás, hévvizi polgár, újmáli szólejének egy részét,
atyafiainak megegyezésével, ó-budai Laczknak négy márkán örökös jus-
sal, iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam et habendam , eladta ").

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 380. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 396. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. HL dar. 541. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 70. lap.
) Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 72. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II, dar, 250. lap.
32"

254 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

t) A? nyitrai káptalannak azt tanusító 1300diki levele: hogy Merth
gróf és annak testvére Magyar-Szerench helységben fekvő örökségi bir-
tokjokat, possessionem haerediítariam, Buda mesternek, szinte pozsonyi
nemes várjobbágynak , eladta — , totum ius et universale dominium di-
ctae possessionis transfuderint, nihil iuris atgue perpetuitatis retinendo
vel reservandó in eadem" 1).

u) A? pozsonyi káptalannak 1313diki tanúlevele arról: hogy Che-
ten? fia, Henzlin, challokuzben lakó pozsonyi várjobbágy, egész Mortha-
magor nevű örökségileg bírt faluját, ipsum haereditarie concernentem ,
önmagának és atyafiainak üdvességiért, Tamás esztergomi érseknek és
egyházának örökös jussal, iure perpetuo et irrevocabiliter possidendaamn ,
ajándékozta 2).

v) Az esztergomi keresztes barátok" conventjének 1339diki tanú-
levele arról: hogy Beke, esztergomi polgár, sz. pálfalvi curiáját Chana-
din esztergomi érseknek négy márkán eladta, semmi just magának fenn
nem tartván — , nullum íus dominii et proprietatis in ipso loco sessio-
nali sibi et suis posteris reservando " 5). i

x) A" pesti hegy" új vára birájának és esküttjeinek arról szóló
1371diki tanúlevele: hogy Kwn Péter a maga házát, gyermekeinek és
atyafiainak megegyezésükkel cseh Henzlin kalmár- és polgárnak 650
arany forinton örökös jussal és visszahúzhatlan birtokúl eladta, a sza-
vatosságot is magára vállalván ?).

y) A" vasvári káptalannak azt tanúsító 1379diki levele: hogy Haj-
gathó Miklós polgár, cívis, a Saar falu? határán és hegyén fekvő szóle-
jét örökös jussal és visszahúzhatlan birtokul tizenkét márkán eladta ").

Ezeknél fogvást mindezen jószágokban a" birtokos örökös jussal ,
"s úri joggal, domiziummal, bírt; de egyszersmind sz. István II. köny-
vének szinte átalánosan szóló 24dik és 35dik czikkelyei szerint mindezen

") Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 202. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. I, dar, 525. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. IV. dar, 397. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IX. köt. IV. dar. 384. lap,
") Fejér Oklevélgyüjt. IX. köt. V. dar. 336. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JTÓSZÁGOKRÓL. 255

jószágok maradékokra vagyis vérséges örökösökre szállók is voltak, kö-
vetkezőleg örökségi jószágoknak alaposan neveztettek,

Dés
Mind ezen jószágok mindazáltal polgári becsökre nézve
egyenlők nem voltak.

Azonban jóllehet mind a" fő nemességi, mind a? vitézszolgai és
várjobbágyi, sót a" szabad sorsu nemtelen hazapolgári jószágok is, egya-
ránt örökségi jószágok, bona haeredítaria, voltak, és azoknak nevez-
tettek; mindazáltal nem bírattak azok mind egyenlő szabadsággal,
következőleg polgári becsökre nézve egymástól tetemesen különböztek.
Tudniillik a" fő nemesek, valamint szinte a" királyi vitézszolgák is or-
szágos nemesi jószágaikat — mellyek, a? mint azt II. András" arany bullá-
jának 5dik ágazata, és több, eddig is már előadott, régi oklevelek bizo-
nyitják, a" vármegye grófjának hatósága alól ki valának véve — II. András-
nak Vruz zaladi várjobbágyot királyi vitézszolgaságra emelő 1217diki fenn
(3.§.) említett levele szerint arany szabadsággal birák úgy, hogy
IV. Bélának szinte már fenn (3. §.) érintett 1244diki levele szerint sem-
mi más szolgálatban szolgálni nem tartoztak , mintsem országos táboro-
zásban a" királyi zászló alatt vitézkedve — ,jet constituimus eos inter
nobiles et fideles servientes regni nosti — guatenus ea libertate gaude-
ant, gua fideles milites et nobiles regni nostri , in zullo alio servitio ser-
vire teneantur , guam in nostro exercíitu generali sub vexillo regio militan-
tes." — Ellenben a?" várjobbágyoknak várjobbágyi jószágaik, valamint
önmagok is — a! mint azt számos, már fenn is előadott, oklevelek ,
mellyek által sokan közülök új érdemeikért birtokaikkal együtt királyi
vitézszolgákká tétettek, nyilván bizonyítják — a? várnak és vár grófjá-
nak hatósága alatt állottak , "s velök a" várgrófnak zászlója alatti vitéz-
kedésen túl a? várnak folytonos őrizete és szolgálata is össze volt kap-
csolva. — Végre az egyéb szabad sorsú hazafiaknak polgári felekezetbe-
li jószágaikkal különbféle szolgálattételek vagy adózások valának egy-
beköttetve; a" mint ezt más számos oklevelek közűl a" pécsváradi mo-
nostornak 1015diki, a" bakonbélinek 1037diki, a" garammeléki apátság-
nak 1075diki, és a veszprémi püspökségnek 1082diki alapító-leveleik "),

!) Fejér Oklevélgyüjt. I. köt. 296, 327 , 428 , 448. lap.

256 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mellyekben illy hazafiak az egyháznak szolgálataikkal és adózásaikkal
együtt oda ajándékoztatának , eléggé bizonyítják. — Az itt szóban forgó
több rendbeli örökségi jószágoknak különböző polgári becsüségét bizo-
nyítja továbbá az is; mert a" várjobbágyi és szabad sorsú nemtelen haza-
polgári örökségi jószágok a" fenn (3. §. II. és III. szám alatt) előadott
1217, 1244, 1267, 1268, 1287, és 1299diki oklevelek" tanusága szerint ,
vitézszolgaiakká, sót a várnépiek, IV. Bélának ugyanott a" IIIdik szám
alatt eléidézett 1243diki levele szerint, várjobbágyiakká is csak királyi
kegyelem által új érdemekért tétettek. ;

És a királyi vitézszolgai vagy is inkább országnemesi jószágok-
nak ezen itt érdeklett felsőbb fokú polgári becse oka annak: hogy né-
melly későbbi okleveleinkben az országnemesi örökségi jószágot néha a"
csekélyebb szabadsággal bírottal ellentételben is találjuk vétetni. Jelesen
I. Károly királynak azon kettős pecsétú 1327diki levelében, melly által
palásti Lipthownak fiát, Györgyöt, és annak testvéreit, Huntvár jobbágy-
sága alól földjeikkel együtt kivevén, ország" nemesei közé helyezi, a"
nemesi örökség a" várjobbágyival — , ut idem Georgius et praedicti fra-
tres sui, semper privilegio libertatis eague praerogativa gaudeant,
gua universi nobiles Servientes Regni nostri regales fruuntur , potiuntur ,
et gaudent, omnesgue terras et possessiones, guas usgue modo colue-
runt, aut iusto titulo habuerunt, vel in futurum sunt habituri, deinceps
título nobilitatis et haeredítatis habeant, teneant, et possideant perpetuo,
pacifice et guiete" ), — László nádornak, opúliai herczegnek , felgama-
si Pethe János és Pál fiai részökre költ 1369diki levelében?) pedig a
királyi udvarnoki szabadsággal biratóval — vétetik ellentételben.

GO
Az örökségi jószág nevezet a" letelepedési, rendes kirá-
lyi adományi, magányos érdemjutalmi és pénzen vett jo-
szágoknak szinte egyaránt tulajdonítatik.
Az örökjószág szerzésmódját tekintvén , régi okleveleinkben négy-
féle jószágokra akadunk , ugymint :

) Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. TII, dar. 215. lap.
?) Fejér Oklevélgyüűjt. IX. köt. IV. dar. 207. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL, 257

a) Letelepedési jószágokra, bona descensualia, mellyek vagy az
ország elfoglalásakor, Béla király" névtelen írójának tanusága szerint, Ár-
pád fővezér által, vagy későbben annak utódjai, "s szent István vagy
más királyaink által valamelly letelepedő egész nemzetségnek adattak.
Ezek természetesen mind addig nem szállottak a" koronára vissza, míg
a" jószágnyerőnek nem csak egyenes maradékai, hanem mind azon oldal-
ági atyafiai is ki nem haltak, kik vele együtt az ollyan jószágra letele-
pedtek.

b) Rendes királyi adományiakra, boza donationalia , mellyek fe-
jedelemeink által egyes személyeknek , és maradékaiknak jeles szolgála-
taikért ajándékoztattak. Ezek IV. Béla Dienes királyi főlovászmester
részére Tupulchán felett költ 1235diki adománylevelének világos tanusá-
ga szerint!) tüstént viszaszállottak a" koronára, mihelyest az adomány-
nyerónek maradékai magonszakadtak.

c) Magányos érdemjutalmi jószágokra, bona inscriptionalia, mely-
lyeket a" birtokos nemzetség, magányos hazapolgártól, iránta tett vagy
azután teendő érdemek? jutalmául nyert.

d) Pénzen vettekre , bona esntítia, mellyeket valaki, szinte magá-
nyos hazapolgártársától, pénzen vagy pénz" fejében szerzett.

Hogy az örökségi jószág nevezet régi okleveleinkben mindezek-
nek találtatik tulajdonítva, következő oklevelek világosan tanusítják :

I. A letelepedési jószágokra nézve:

a) II. Andrásnak arragóniai Simon gróf részére költ 1223diki le-
vele, mellyben az mondatik: hogy Simon gróf Ruhtukeur" földét magá-
nak és atyafiainak letelepedési helyűl örökségi jussal ajándékoztatni kér-
te — , ut locum descensionis — sibi et cognatis suis — iure haereditario
possidendum eonferremus eodem titulo et privilegio libertatis, guo ce-
teri hospitum nobilium e gratuita donatione Praedecessorum nostrorum
obtinuerunt"" 2).

1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 21. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 393. lap.

258 Vv. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

b) IV. Bélának Mohu!V fia, Detrik királyi vitézszolga részére
költ, "s már fenn (3.§.) érdeklett 1248diki levele, mellyben azt olvas-
suk: hogy a" király Detriknek némelly vadászati helyeket, hozzájok tar-
tozó három birtokkal együtt, Sáros vármegyében nem úgy, mint királyi
kegyelemből adm szokott adományokat, hanem mint örökségi telepet
örökségi jussal is visszahúzhatlan birtokúl ajándékozott — non uz do-
nationes a" regia benignitate concessas, sed ut descensum haeredítarium
praedicto Detrico — contulimus iure haeredítario et irrevocabiliter per-
petuo possidenda." — És ezen oklevélből látható, hogy régi okleveleink
a letepedési helyül tett adományt a" rendes királyi adománytól megkü-
lönbözteték.

II. A" rendes királyi adományi jószágokra nézve:

a) III. Bélának arany pecsétű 1193diki levele, melly által Modrus
vármegyének egész földjét wegliai Bertalan grófnak és örököseinek
örökségi jussal örök időkre terjedő birtokúl, iure haeredítario perpetuis
temporibus possidendam , ajándékozá 9.

b) Imre királynak 1199diki levele, mellyel körösmelléki Szent-
Lélek" monostorát, mellyet Beche" fiaitól hivségtelenségök miatt elvett,
Onth gróf fiainak örökségi jussal , iure haereditario , ajándékozza ?).

c) II. Andrásnak 1210diki levele, melly által Poth nádornak ,
musuni grófnak, Musun" várához tartozó néhány földeket örökségi jussal,
iure haereditario , ajándékoz ?).

d) Ugyan annak 1223diki levele, mellyben Wynodol és Modrus-
földeket minden jövedelmeikkel együtt wegliai Gvidó grófnak örökségi
jussal örök időkre terjedő birtokúl, iure haereditario perpetuis tempori-
bus possidendas , ajándékozza 9.

e) Ismét annak királynéülő Simon bántól elvett Szeplak és Gye-
ket földekról Diénes tárnokmester" részére költ 1228diki adománylevele ,

1) Fejér Oklevélgyüjt. II. köt. 292. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. II. köt. 373. lap.
3) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 472. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 403. lap. -

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL, 259

mellyben Széplak nekie örökségi jussal, iure haeredítario, ajándékoz-
tatni mondatik ").

f) IV. Bélának kettós pecsétű 1256diki levele: melly által ő bizo-
nyos, szepesi kerületben fekvó, királyi erdőt Arnold" fiának, Jordán gróf-
nak, örökségi jussal és visszahúzhatlanm birtokúl ajándékoz úgy, hogy azt
azon joggal, czímmel és szabadsággal bírja, mellyel minden ország ne-
mesei birtokaikat bírják — , iure haereditario et irrevocabiliter possiden-
dam , eo iure, ea plenitudine, eo titulo, eague libertate, gua omnes
Nobiles regni nostri suas possessiones possident"" ?).

g) Ismét annak már fenn (3. §.) is említett 1259diki kettős pecsé-
tű levele: mellyben Therne" földjét, melly előbb Sáros várhoz tartozék,
Aadam lengyel jövevénynek örökségi jussal, "s örökös és visszahúzhat-
lan birtokúl ajándékozza — , iure haereditario pacifice et guiete perpe-
tuis temporibus ipsi — et haeredibus suis, haeredumgue suorum succes-
soribus dedimus, donavimus, et contulimus perpetuo et irrevocabiliter
possidendam et habendam."

h) Ugyanannak kettős pecsétű 1262diki levele: mellyben Cherna-
kow földjét Thuroch ésTrnova közt Romzolán" fiának, Jánosnak, Thuroch"
vára" várnagyának örökségi jussal elsz epét ee birtokul , iure haeredita-
rio possidendam , ajándékozza 8ji

i) Mária királynénak fenn (1. §.) már eléidézett 1259diki levele :
mellyben Dobouch" földje Chehnek úgy ajándékoztatik, hogy ha ő magta-

. lanúl halna meg, nemzedékére, mint örökségi jószáguk, teljes jussal

szálljon.

III. A magányos hazafiaktól érdemjutalmul nyert, vagy
. pénzen vett jószágokra nézve:

a) Az esztergomi keresztes barátok" conventjének azt tanusító
1254diki levele: hogy Rugas fia, Egyed, saaghi nemes, Cysar" fiai-
nak, Gyarmánnak és Tamásnak, továbbá Pethe és Bálint nevű atya-

!) Féjér Oklevélgyűjt. III. köt. HI. dar. 129. lap.

"?) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 380. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 57. lap.

M.T. T. ÉVE. V. 2. 33

260 Vv. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

fiaiknak, jövendőre teendő vitézszolgálatjok jutalmául, Saagh helység-
ben 63 hold földet örökségi jussal, iure haereditario possidenda, adott !).

b) Erzsébet özvegy királynénak Vrboa nevű királynéi föld, és
Benedek gróf Podgorya nevű helysége felett történt örökcseréről szóló
kettós pecsétű 1282diki levele, mellyben az mondatik: hogy Podgorya,
jóllehet pénzen vett föld, még is jog és országunk" bevett szokása sze-
rint örökségi földnek tekintetik — , guae (possessio) licet emtitia sit, de
iure tamen et regni consvetudine approbata, haereditaria reputatur?).

c) A" szepesi szentegyház" káptalanának 1330diki tanúlevele : melly
szerint a" chartusiánusok" doneyczi priorja, János, conventjével együtt bi-
zonyos földjöket, mellyet Kokoss mester Eur helységtől elszakasztván, ne-
kiek örökös birtokúl ajándékozott, Ricolf mesternek tiz márkán örökségi
jussal és visszahúzhatlan birtokúl, iure haeredítario et irrevocabiliter pos-
sidendam , eladá").

7. §.

De azt sem nehéz megmutatni , hogy mindennemű akár letelepe-
dési helyúl, akár rendes adományúl királyainktól nyert, akár magányos
hazafiaktól örök érdemjutalmúl vagy pénzen szerzett jószágok , valamint
most, úgy hajdan is örökségi jószágoknak , bona haereditaria, tartat-
tak. Tudniillik e" kifejezések — örökösen, örökös jussal, örök-
ségi jussal — perpetuo, iure perpetuo, iure haereditario — régi ok-
leveleinkben tökéletesen egy jelentésüek; már pedig azon temérdek szá-
mu királyi adományi, és magányos érdemjutalmazó örökfelvallási leve-
lek közűl, mellyeket Fejér prépost" oklevélgyüjteménye előad, sz. István?
leveleitől elkezdvén majd mindegyikben ezen kifejezéseknek valamellyi-
ke nyilván előfordul úgy, hogy azokról a" többiekre is bizvást következ-
tetést húzni lehet. Sót jóllehet az adásvevés az úri jog , domizium , örü-
kös átszállításának eszméjét már természetileg magában foglalja; még is

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 259. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. III. dar. 128. lap.
a) Fejér Oklévélgyűjt. VIII. köt. KIT. dar:505-[dap;

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL, 261

a iure perpetuo kifejezést gyakorta a" pénzért tett eladásokban is világosan
kitéve találjuk.

Hogy e kifejezések — örökösen, örökös jussal, öröksé-
gi jussal — egyjelentésüek , kiviláglik :

1) A" wegliai grófoknak Modrus vármegye feletti III. Bélától 1193-
dik, és II. Andrástól 1209 és 1223dik években nyert leveleikból, mely-
lyek közúl nekiek Modrus vármegyének egész földje, az elsőben és har-
madikban (6. §.) ugyan örökségi, haereditario, a" másodikban pedig

" örökös jussal, iure perpetuo, de egyébiránt ugyanazon szabadsággal,
mondatik ajándékozva lenni ").

2) Onnan, mert néha ugyanazon egy adománylevélben mind a"
két kifejezés előfordul, és pedig néha egy ugyanazon jószágra nézve
is. Így

a) II. András már fenn (6. §.) említett 1210diki levelében Poth
nádornak a" győri vár Nowac nevű földjét örökös jussal, iure perpetuo ,
a musuni vár" nehány földjeit pedig örökségi joggal , iure haereditario ,
mondatik ajándékozni. Így

b) Ugyancsak II. András arragóni Simon gróf részére Ruhtukeur
földe felett költ 1223diki adománylevelében azt mondja : hogy Ruhtukeur"
földjét, mellyet Simon gróf magának és atyafiainak örökségi jussal, iure
haereditario , kért ajándékul adatni, kérését teljesíteni kivánván, ne-
kiek örökös birtokúl, perpetuo possidendam , ajándékozza. Sót 1228diki
kettós pecsétű levelében, mellyel Thehán zsidónak Ruhtukeur" egy része
iránti követelését félre vetvén, 1223diki privilegiumát megerősíté, azt
mondja: hogy azon földet Simon grófnak előbb békességes és nyugalmas
birtokúl, pacifice et guiete possidendam, ajándékozza ?). Így

c) Ismét II. Andrásnak Széplak és Gyeku földek felett Diénes
tárnokmester" részére költ, "s fenn (6. §.) érdeklett 1228diki levelében
Széplak örökségi jussal, iure haereditario, Gyeku pedig pusztán, a
birtoki jusnak kijelelése nélkül, de egyébként egyenlő szabadsággal,
mondatik ajándékoztatni , jeléúl hogy az örökségi just minden örökado-

!) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 82. lap.

?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 140. lap.
j , 92

262 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mány , mire az előbbi pont" vége is szinte mutat, természetileg magában
foglalá. Így

d) Mária királyné fenn (1.§.) emlitett 1259diki levelében Dobouch"
földjét Pucynna" fiának, Chehnek, örökös birtokul, perpetuo possidendum,
ajándékozza, és utóbb ugyanazon levelében azt Cheh" nemzedéke? örök-
ségi földjének, gezxerationi Cheh praedicti haereditaria, nevezi. Igy

e) A" szepesi káptalannak szinte fenn (6. §.) eléidézett 1330diki
levelében Eur" helységétől elszakasztott bizonyos föld Kokóss mester ál-
tal a? doneyczi conventnek örökös birtokúl, perpetuo possideuda, aján-
dékozva lenni, a" convent által pedig Ricolf mesternek örökségi jussal
és visszahúzhatlan birtokúl, iure haereditario et irrevocabititer possiden-
da, tíz márkán eladatni mondatik. ;

3) V. Istvánnak Sándor gróf Domokos és Károly fiai részére költ
kettős pecsétúű 1271diki leveléből, mellyben jóllehet a" király Sándor
gróf? fiainak a" stomfai vár" hatósága alól kivett Znoyssa nevű földet min-
dén haszonhajtásaival és a? vámmal együtt úgy ajándékozná: hogy reájok
öntené azon földnek egész úri jogát úgy , mintha sz. Istvánnak vagy más
elődeinek idejöktől fogvást letelepedési földjök lett volna — , infundendo
in eosdem totum ius dominii eiusdem terrae adeo, ac si ipsorum descen-
sualis fuisset a. tempore sancti Regis Stephani seu aliorum progenitorum
nostrorum Regum Hungariae illustrium"— ; még sem mondja azt, hogy
Znoyssa" földét nekiek örökségi jussal, iure haereditario, hanem hogy
örökös és visszahúzhatlan birtokúl, perpetuo et irrevocabiliter possidew-
dam , ajándékozza ")) — világos tanuságúl, hogy ezen kiejtések egy jelen-
tésüek voltanak. Ide járul

4) Hogy IV. Béla már fenn (6. §.) említett 1259diki levelében ,
minekutána azt mondaná: hogy bizonyos királyi erdőt Arnold grófnak
örökségi jussal , iure haereditario , ajándékoz, — az adományos jusának
bővebb magyarázatjára azt teszi hozzá: hogy azt Arnold azon joggal,
czímmel és szabadsággal bírja, mellyel az országnak minden nemesei
jószágaikat, possessiones suas, bírják; mivel tehát ezek jószágaikat több-
nyire örökösen, 7s örökös jussal, perpetuo, iure perpetuo, nyert feje-

") Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. I. dar. 130. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 263

delmi adomány mellett bírák, az örökös és örökségi júsnak jelentése
között különbség nem volt.

Hogy pedig a szóban forgó kifejezések közűl valamellyik, sz. Ist-
ván! leveleitől kezdvén, csaknem minden, napfényre jött, királyi adományi
"s másféle örökszerző okleveleinkben előfordúl, elég volna ugyan Fe-
jér prépost oklevélgyüjteményére hivatkoznom; azonban úgy véltem ,
nem teendek az illyenekben gyönyörködő olvasónak kellemetlen dolgot,
ha valamint azt az örökségi jussal kifejezést magokban foglaló ok-
levelekkel fenn a" 6. §-ban tettem, úgy itten legalább a" legrégibb korbeli
ollyan okleveleket is könnyebb átnézés végett kijelelem, mellyekben e
szavak örökösen, vagy örökös jussal, nyilván kitéve találtatnak.
Illyenek koraik" rendje szerint :

I. Királyi adománylevelek:

a) Sz. Istvánnak a" veszprémi sz. Mihály" egyháza" részére költ
1009diki adománylevele, mellyben ezeket olvassuk: ,,Concedimus , do-
namus, et largimur.e regali nutu atgue donatione villam unam nomine
Can in Veszprimiensi Comitatu — — ut habeat firmitatem perpetuam, Si-
cut est donatum , omnium possidendorum. Habeat etiam praelibata Ec-
eclesia praedictarum Civitatum atgue villarum potestatem habendi, atgue
usgue iz perpetuum possidendi ").

b) Ismét sz. Istvánnak a" veszprémi völgyi görög apáczák" részére
költ 1025diki adománylevele , mellyben olvassuk: hogy nékiek a" kilen-
czedet két örökösen biratandó, Sagarbren és Sanaton nevű, falukkal
együtt ajándékozza. ,,De annuas eidem monasterio nonas cum villis — —
perpetuo possidendis ?).

c) Ugyanannak 1037diki levele, melly által sz. Péter" moriostorá-
nak Ravennában , kincstárából, de Camera sua, 25 tiszta ezüst márkát
örökösen , in perpetuum , ajándékoz 5").

d) II. Istvánnak 1130diki levele, mellyben Bód zaladi megyés
gróf fiának, Korusnak és fiainak, Bethlennek és Echának, azért, mert

1) Fejér Oklevélgyűüjt. I. köt. 289. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. I. köt. 312. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. I. köt. 331. lap.

264 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

Korus őtet a" medve körmei közúl kiszabaditá, Illwos? földjét Nyitra vár-
megyében örökös ajándék" czimével birtokúl, perpetuae donationis titu-
lo possidendam , ajándékozza ").

e) II. Geizának 1157diki levele, melly által sz. Arbert" egyházá-
nak az adóbanjáró nánai és kokáti sókövek örökösen, perpetuo, ajándé-
koztatnak ?).

f) III. Istvánnak 1171diki itélőlevele, mellyben Gotfrid és Albert
német jövevény nemeseknek és örököseiknek Luchman falut, mellyet
Geiza királytól adományúl nyertek — Luczmán grófnak kifogását, ki azt
grófságához tartozónak állítá, félre vetvén — örökös birtokúl , perpetuo
possidendam , visszaitéli 5).

9) Imre királynak 1198diki levele, melly által Pál nevű soproni
várjobbágynak felségsértés miatt királyra szállott Michal nevű pusztáját
Vgrin gyóri püspöknek örökös jussal, iure perpetuo possidendam , aján-
dékozá "). ; A

h) II. Andrásnak 1205diki levele, melly által Zecsőd, máskép
Lapsa helységet csernukei Csernuk" fiának, Istvánnak, vasvári várjob-
bágynak, örökös jussal fiainak fiaira, és örököseinek örököseire háram-
landó birtokúl ,, iure perpetuo in filios filiorum, et haeredum per hae-
redes possidendam , tenendam pariter et habendam" ajándékozza ").

i) Ugyanannak 1208diki levele, mellyben Bozin" földét, melly a
pozsonyi várhoz tartozék, Tamás nyitrai grófnak és általa örököseinek
örökös jussal, iure perpetuo possidendam , ajándékozá").

j) Ismét II. Andrásnak 1209diki levele, melly által bizonyos föl-
det Szepesben a" várnak hatósága alól felszabadítván, azt a" szepesi pré-
postnak, Adolfnak, és az ő leánytestvérének minden királyi jussal egye-
temben örökös birtokúl, iz perpetuum possidendam, ajándékoz úgy,

") Fejér Oklevélgyűjt. II. köt. 81. lap.

") Fejér Oklevélgyűüjt. II. köt. 146. lap.

") Fejér Oklevélgyüűjt. II. köt. 184. lap.

1) Fejér Oklevélgyüjt. II. köt. 344. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. TIT. köt. I. dar. 21. lap.
") Fejér Oklevélgyűjt. III. köt. II. dar. 465. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 265

hogy annak letelepülendő lakosit a" királyon , nádoron , vagy király" meg-
bizottján kivül itélni senki se mérészelje ").

.k) Ismét annak 1209diki levele, mellyben az ujfalvi vámos Sáros
vármegyében raskai Demeternek , a" királyné" főpohárnokának , és álta-
la örököseinek örökre, iz perpetuum, ajándékúl adja ?).

1) Ugyanannak szinte 1209diki levele, melly által bizonyos föl-
det a? Bánságban, mellyet III. Béla wegliai Bertalan grófnak ajándéko-
zott, ezen gróf" testvére" fiának, mint kinevezett örökösének azon eset-
re, ha Bértalan grófnál tovább élne, örökös jussal, iure perpetuo, aján-
dékoz 5).

m) Ugyanannak ismét 1209diki levele, mellyel Poth nádornak és
áltála örököseinek Challow földjét, mellyet Mochoriás musuni várjobbágy-
tól pénzen vett, örökre, in perpetuum, megerősíti ").

n) Ismét annak 1212diki levele, mellyben Raxovag, Miley, . és
Grad helységeket a" trenchini , nyitrai, temesi és pozsonyi várak" hatósá-
ga alól felmenti, és Sebus grófnak örököseivel együtt örökös jussal, iure
perpetuo possidendam , ajándékozza ").

0) Ismét II. Andrásnak 1218diki levele, melly által Wodicha ura-
dalmat , mellyet Imre király gozichai István grófnak és örököseinek örök-
re: in perpetuum , adott ," Baboneg és István grófoknak megerősíti, azt
nekiek új adomány" czímével örökösen , perenniter , ajándékozváni").

p) Ugyanannak 1220diki levele, melly által Ahalyz leányzót, Bo-
tez nemesnek jegyesét, a" királyné melletti hív szolgálataiért Widhor"
földével Wolkou vármegyében örökre, in perpetuum , megajándékozza ,
nekie egyszersmind teljes rendelhető tehetséget is adván").

r) Ismét annak 1222diki levele, mellyben bizonyos Wiepur és

") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 76. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 78. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 82. lap.
1") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 470. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 124. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 245. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 285. lap.

266 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY"FrOSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

kisebb Louku nevű földeket Pousának és örököseinek örökös jussal , iure
perpetuo possidendas , ajándékoz !).

s) Ugyanannak 1223diki levele, melly által királyi jakidszstakt
horvátországi Damaldnak , Jobbagionis Regis Damaldi de Chroatia , hiv-
telenkedés miatt elvett bizonyos földjét Gergely és István grófoknak és.
testvéreiknek örökös jussal , iure perpetuo possidendam , ajándékozza ?).

t) Ugyancsak annak 1234diki levele, mellyel Hoczlownak és ál-
tala örököseinek, és örökösei utódjainak bizonyos Ozor nevű, "s Tren-
chin" várától elszakasztott, három ekényi földet örökös jussal , iure per-
petuo possidendam , ajándékoz ?).

u) IV. Bélának kettós pecsétű 1244diki levele, melly által Hunt"
várának Koarszeg nevű földjét ziudi Obichk? fiának , Miklósnak, örökös
és visszahúzhatlan birtokúl, perpetuo et irrevocabiliter possidendum ,
ajándékozza ").

v) Ugyanannak k. p. 1248diki levele, mellyben Ost gróf fiának ,
Herborth grófnak, Razna helységet örökös jussali birtokúl, iure HAYPEd
tuo possidendam , olly tisztán és teljesen ajándékozza: hogy azt ő vagy
örökösei akárkinek elajándékozhassák, eladhassák, vagy végintézet ál-
tal hagyhassák ).

. x) Ismét annak kettős pecsétű 1251diki levele, melly által Tere-
bes" földét, mellyet bivonyos Pór nevű T. nembeli ember tolvajsága miatt,
birói itélet által elvesztett, főlovászmesterének, Erneynek, teljes jussal
örükösen , pleno iure in perpetuum possidendam , ajándékoza ").

y) Ugyanannak k, p. 1262diki levele, mellyben Senefalvát Vjvár
vármegyében, Benedek" fiának, Mersénék, királyi hív ifjonczának, fi-
deli Jweni Regio, és általa örökösei utódjainak örükös birtokúl és való-
di tulajdonúl örökös adomány czímmel, ix possessionem perpetuam , et

") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 368. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 402. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar, 402. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 335. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 31. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 92. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 267

proprietatem illibatam perpetuae donationis titulo possidendam , ajándé-
kozza )).

7) Ugyancsak annak k. p. 1263diki levele, melly által a? veszprémi
várnak Tothrada üres földjét Banco nevű veszprémi várjobbágynak , Ja-
kab mester királyi kardhordó vitézszolgájának , örökös birtokúl és való-
di tulajdonúl örökösen ajándékozza — perpetuo duximus confereudam ín
possesstonem perpetuam et proprietatem illibatam ?).

aa) Ismét annak szinte 1263diki k. p. levele, mellyel Zkrad" várát
és földjét likai Schalich Filepnek és Bertalannak örököseikkel és mara-
dékaikkal együtt örökös jussal és visszahúzhatlan birtokúl, iure perpetuo
et irrevocabiliter possidendam , és szabad rendelkezésre ajándékozá ?).

bb) Ismét IV. Bélának k. p. 1264diki levele, melly által Barana"
várának Drauch!? földjét Diénes és István testvéreknek örököseikkel együtt
ugyanazon kifejezéssel ajándékozza ").

cc) István ifjabb királynak 1265diki levele, mellyel bizonyos Za-
ku nevű földet az ujvári vár hatósága alól kivevén Hertwigh tubuli vár-
nagynak és testvérének örökös jussali birtokúl, iure perpetuo possiden-
dam , ajándékoz").

dd) Ugyannak 1268diki levele, melly által Doba és János nevű ,
lopás végett megmarasztalt , zulgageuri várjobbágyoktól elvett Schenke
füldjét András banai grófnak örökös birtokúl, perpetuo possideudam ,
ajándékozza ").

ee) V. Istvánnak 1271diki levele, mellyben a" nyitrai várnak De-
weche nevű földjét seeghi Iváchimnak és általa örököseinek, és örökösei
utódjainak örökösen és visszahúzhatlan birtokúl, perpetuo et irrevocahi-
liter possidendam , ajándékozá ").

1) Fejér Oklévélgyüjt. IV. köt. III. dar. 60. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 112. lap:

§) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 129. lap.

4) Fejér Oklevélgyűjt. IV. köt. III. dar. 188. lap.

5) Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. III. dar. 297. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 464. lap.

7") Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. I. dar. 143. lap.

M.T. TÉVE V. 2 34

368 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

II. Magányos felvallási levelek:

a) Az erdélyi káptalannak arról költ 1231diki tanúlevele: hogy
Rech" fia, Jowb, Gumbos" földjének felét atyafiainak megegyezésével Obus

grófnak húsz ezüst márkán örökös jussali birtokúl, perpetuo iure possi-.

dendam , eladta ").

b) A" nyitrai káptalannak fenn (4. §.) élülítált 1237diki tanúlevele,
melly szerint Wichlov és testvérei bizonyos, 40 holdnyi füldet Ivánka
gróf fiának, Tamásnak, örökös birtokúl, perpetuo possidendam átadtak.

c) A" győri káptalannak szinte már (4. §.) említett 1240diki ta-
núlevele, mellyben az mondatik: hogy Chucurnak testvére, Henrik,
Chemp" fiának, Chucurnak, bizonyos kaszálót és halászatot 24, márkán
örökös szabad birtokúl, perpetuo libere possidendum , eladott.

d) A" királyi hirdetők" grófjának, Tristánnak, Buzád bán fiának
1255diki levele, mellyben Egyed" ve szeáT lak Salamonnak, tatárjáráskori
hív szolgálatiért Royk nevű örökségi jószágából egy ekényi földet örökös
birtokúl, perpetuo possidendam , ajándékoz?).

e) A" nyitrai káptalannak fenn (4. §.) érdeklett 1256diki tanúle-
vele, melly szerint némelly zulgageuri várjobbágyok Fys nevű elzálogi-
tott földjöket ki nem válthatván, András grófnak örökös jussal, iure per-
petuo , átengedték.

f) A? győri káptalannak 1265diki levele arról: hogy Hárkadazk
fia, Jaan, baráni nemes, Barán nevű 3 ekényi földjét, atyafiai mege-
gyezésével , a" hegyi sz. Mária. monostorának először ugyan elzálogította,
azután pedig azt ki nem válthatván, békességes örökös birtokúl, perpe-
tuo pacifice possidendam , eladta").

g) Vgrin sceurini bánnak 1268diki levele, melly által Sadán" ne-
mebeli Diénes mesternek, vitézszolgájának hív szolgálatiért két Peggen
nevű falut Nógrád vármegyében örökös és visszahúzhatlan birtokúl , per-
petue et irrevocabiliíter possidendas , ajándékoz ?).

)) Fejér Oklevélgyűjt. III. köt. II. dar. 266. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 357. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 304. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 477. lap.

É
.
!
$

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 269

h) A" rodnai birónak és eskütteknek arról költ 1268diki tanúle-
vele: hogy előttök, mint a" királytól arra meghatalmazottak előtt, Ro-
thó gróf" atyafiainak és örököseinek megegyezésével némelly jószágait,
Brendolini" fiának, Henrik grófnak, 155 ezüst márkán szabadon és örök-
ségileg örökös jussal gyakorlandó birtokúl eladták — , libere et haeredi-
tarie resignaverunt — iure perpetuo possidenda" ?),

1) A" pozsonyi káptalannak arról szóló 1283diki tanúlevele: hogy
Tamás gróf és testvére Abichk, Jakab és László nevű vitézszolgáinak
érdemeikért négy ekényi földet örökös jussal és visszahúzhatlan birtokúl,
iure perpetuo et irrevocabilíter possidendam, ajándékoztak ?).

j) Ugyanazon káptalannak 1295diki levele, mellynek tanúsága
szerint Ábrahám gróf, úgy nevezett szent györgyi Abich, Faristar hely-
séget Challóközben , mellyet már bazini Kozma!" fiai challóközi Lászlónak
hívszolgálataiért örökítének, perpetuarunt , nekie új szolgálatiért újonan
megerősíté, 200 márka kötésbeli büntetést rendelvén, ha ő vagy maradé-
ki azt perrel visszavenni iparkodnának ?).

k) A" hévvizi conventnek már fenn (4. §.) említett 1295diki leve-
le arról, hogy kabasi Tamásnak Tamás fia, újmáli szőlejének egy részét
ó-budai Laczknak négy márkán örökös jussal, iure perpetuo , eladta.

1) A" zalai sz. Adorján" mónóstorának 1313diki levele, mellynek
tanusága szerint Buzád" nemebeli Ochuz grófnak fia, János mester, Zy-
gety helységet Zalad vármegyében Laureme? nemebeli Onche" fiának, Já-
nos grófnak, örökös jussal és visszahúzhatlan birtokúl, iure perpetuo et
irrevocabiliter possidendam, hív szolgálatai jutalmául ajándékozta ?).

82.981

Egy ellenkező vélemény és annak megczáfolása.

Vannak , kik úgy vélekednek, hogy csupán a" fő nemeseknek ,
vagy is szerintök a" 108 gyökeres régi magyar nemzetségeknek, mely-

1) Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. III. . dar. 480. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. III. dar. 201. lap.

") Fejér Oklevélgyüjt. VI. köt. I. dar. 353. lap.

1) Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. I. dar. 522. lap.

270 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lyekból válamint égykor a! nagy szittya s hun, úgy néhány századdal
későbben annak. egyik; sarjadéka, a magyar nemzet is, Kéza Simon régi
történetirónk? " tanitása szerint állott, ésa" nemzetségi méltóságra emelt
jövevény családoknak letelepedési jussal bírt örökjószágaik, vagy is,
mint ők! azokat röviden nevezik , "a régi nemzetségi jószágok voltak
örökségi jószágok, boua haereditaria, és hogy azok ezen elkülönöző
tulajdonságuk" következésében a" királyi vitézszolgai "s más egyéb jó-
szágoktól jogbeli természetökre lényegesen különböztek. Jelesen, vélemé-
nyök szerint :

1) A" régi némzetségi jószágok örökségek, haereditates , perpe-
tuitates , és valóságos vagyonok, domizium. , proprietas, voltak , mely-
lyeket a" római patriciusok" példája után praediumoknak is váltva híni
szokás volt; ellenben a" királyi vitézszolgai jószágok puszta birtokok,
nuda possessio , "5 feudumok valának.

2) A" régi nemzétségi jószágokat fejedelmeink semmi esetben el
nem veheték; a" királyi vitézszolgaikat ellenben, úgymint várjószágok-
ból királyi adomány által támadtakat, visszaveheték, és valójában számos
okleveleink" tanúsága szerint II. András, IV. Béla, III. András, s I. Ká-
roly alatt fő nemeseik" tanácsával vissza is vevék.

3) Amazokat a? birtokos, atyafiainak megegyezése nélkül, kik
azokat magokhoz válthaták , el nem idegenítheté; emezeknek elidegeni-
téséhez az atyafiak" megegyezése szükséges nem volt.

4) Amazok, a" hivségtelenségnek sz. István? II. könyve" 35dik
czikkelyében kijelelt esetein kivül, fejedelemre nem szállottak , és elide-
genítésökhöz királyi. megegyezés "s helybenhagyás szükséges még I. La-
jos" törvénye után sem volt; ellenben emezeknek magonszakadás által (e-
jedelemre kellett szállaniok, "s rólok a" magonszakadó , királyi engede-
lem "s helybenhagyás nélkül, sikeresen nem rendelkezhetett, úgy hogy
a régi keresetekben e! jószágok" jogbeli különböző természetét itélőszé.
kcinknek is tekintetbe kellene venniök !).

E vélemény sem fő, sem al állításaira nézve meg nem áll. Jelesen

")) Lásd e" czímű munkát : Magyarország" gyökeres régi nemzetsegeiről. Pesten 1820.
főképen 32, 33, 34, 35, 36 "s 46. §§-aiban.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 271

A" fő állítást, melly a" többieknek alapjául vétetik, teljesen meg-
czáfolják fenn a" 3dik §-ban II. és III. számok alatt előadott régi okleve-
leink, mellyekból világosan bebizonyul: hogy a" királyi vitézszolgák-
nak , sót a várjobbágyoknak és más szabad sorsú polgári felekezetbeliek-
nek is voltak, és pedig királyi vitézszolgai, várjobbágyi "s udvarnoki
és más olly féle szabadsággal bírt örökségi jószágaik.

Nem is víihatnak ezek ellen ki valamit azon oklevelek, mellyek-
ben az örökségi jószágok, bona haereditaria, az adományi, donatio ,
szerzeményi, acguisiíta vel acguisítiítia, és pénzen vett, emtitia , jószá-
gokkal ellentételben állanak; millyenek például IV. Bélának Diénes ki-
rályi főlovászmester" részére Tupulchán felett költ 1236diki") —, István
egész Slavonia" bánjának "és Stiria kapitányának Selk" fiait illető 1258-
diki?) —, V. Istvánnak Moys nádort szabad rendelkezhetéssel felruházó
1270diki5) levele, és III. András királynak 1291diki decretuma ") , mely-
lyek közúl az örökségi javakat az első ugyan az adományi, a" második
az adományi és pénzen vett, a" két utolsó pedig a" szerzeményi és pén-
zen vett jószágokkal ellentételbe veszi, sót a" legelső az adományi Tu-
pulchán helységet nyilván nem örökségi jószágnak is mondja; — mert
minekutána fenn a" ődik és 7dik §§-okban nemcsak azt több régi okle-
velek által bebizonyítottam, hogy az örökségi jószág, bonum haeredita-
rium, névezet a" királyi: rendes adományi, sót magányos hazapolgári
örök átszállítás által nyert jószágoknak is tulajdonítatott; hanem azt is
megmutattam , hogy átalánosan minden illyen örökjószágók örökségi jó-
szágoknak tartattak, "s valóban azok voltak: mindezen és más velök
hasonló tartalmú oklevelekból mást biztosan következtetni nem lehet,

. mintsem azt, hogy ha valamelly örökjószágokkal biró nemzetségnek va-
lamellyik egyes ága vagy tagja magának érdemei által vagy. pénzen új
jószágokat szerzett, és birtokában illyen egyes ágat illető jószágok az
egész vérséget illetókkel egyesültek, különböztetés végett az örökségi
jószág nevezet , mintegy kiemelés gyanánt, az egész vérséget illetőknek ,

") Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. I. dar. 21. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 480. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. I. dar. 42. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 139. lap.

272 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

úgymint a birtokosnak minden atyafiaira szállóknak, kirekesztőleg is
szokott tulajdonítatni, és hogy nevezetesen IV. Bélának itt eléidézett
1235diki levelében Tupulchán, mellyet Turdának elei, Seud és Márton,
LII. Bélától adományúl nyertek, csak azért mondatik nem örökségi jó-
szágnak , mivel az — ugymint Seudnek és Mártonnak Turdában kihalt
ágát külön illető jószág — Turdának fenmaradott vérséges (oldalági)
atyafiaira — kikról ugyanazon oklevél, és pedig úgy, mint Turdának
némelly jószágaiban örökösülőkről nyilván emlékezik — szállani kellő ,
következőleg reájok nézve örökségi jószág nem volt. Ide járni az is,
hogy ezen oklevélben annak semmi nyoma sincsen, hogy Mártonnak fia,
Turda , fő nemes -s gyökeres régi pemzetségbeli tag volt legyen; továb-
bá hogy a" szóban forgó kifejezést más értelemben véve, Turdának élet-.
ben levő oldalági atyafiai még létezvén , őtet örökös nélkül elholtnak , si-
ne. haerede decedensnek , mondani nem is lehetett volna.

Meg levén döntve a" szóban lévő véleménynek fő állítása, vagy is
az úgy nevezett régi nemzetségi jószágoknak egyedüli örökségisége, ün-
magától meg kell dólnie az arra épített első al állításnak is, mintha t. i.
csak illyen régi nemzetségi jószágok voltak volna örökségek , "s perpetui-
tások, valóságos vagyonok, s praediumok, s királyi vitézszolgai és
másféle szabad sorsu felekezeti jószágók pedig puszta birtokok, nuda
possessiók "s feudumok. Azonban mivel örökség, valóságos va-
gyon (dominium), és praedium nem teljesen egyértelmű szavak, nem
leszen felesleges különösen is megmutatni, hogy nem egyedül a régi.
nemzetségi jószágokat volt szokás praediumoknak is nevezni, nem egye-
dül azok voltak valóságos vagyonok, dominium s próprietások.

Hogy nem egyedül a" régi nemzetségi jószágokat volt szokás vált-
va praediumoknak híni, már csak II. András 1222diki aranybullájának
3dik, 5dik, és 21dik ágazatai is nyilván tanusítják; mert ezekben a" ki-
rályi vitézszolgáknak jószágaik világosan praediumoknak neveztetnek —
, nullam collectam faciemus super praedia Servientium" — , Comites Pa-
rochiam praedia Servientium non discutiant."§ — , Episcopi super praedia
Servientium eguis nostris decimas non dent." — Ugyanezt tanusítja
ugyanazon aranybullának 16dik ágazatja is, mellyben a" praedium és pos-
sessio úgy mint egy értelmű szavak — ,,Integros Comitatus in praedia

lc udmezúi

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 273

seu possessiones non conferemus perpetuo" — jelennek meg. Sót III. An-
drásnak fenn (3. §.) eléidézett 1217diki levelében zalai sz. király? jobbá-
gyának Vruznak jószágai is praediumoknak neveztetnek. 1

Hogy pedig nem egyedül az úgy nevezett régi nemzetségi jószá-
gok voltak valóságos vagyonok, dominium , "s proprietások , bebizonyo-
dik: 1-ször önnan, mert: a" mint: fenn (4. §.) megmutatám , sz. István
első királyunk kinek kinek, minden különbségtétel nélkül, megengedé :
hogy mind tulajdonában, mind a!" király" ajándékaiban úri joggal élhessen,
és mint ugyanottan számos oklevelekkel bizonyítám, nem csak az or-
szágnak fő és köz rendű nemesei , hanem a" várjobbágyok, sót más sza-
bad sorsú emberek is jószágaikat örökösen eladhaták, vagy szentegyhá-
zaknak ajándékozhaták. —. 2-szor onnan, mert több ollyan régi ado-
mányleveleket elő lehet mutatni, mellyekben a" sajátságnak "s úri jognak
adományosrai átöntetése világosan kifejeztetik. Illyenek példáúl:

a) II. Andrásnak 1206diki levele, mellyben Cheturtuchiel pusz-
tát, a benne létező vásárjövedelemmel együtt, Sándor grófnak olly tu-
lajdonúl ajándékozza : hogy abban sem a? királynak, sem a! pozsonyi
grófnak , sem a" faristurnak jusa ne legyen — , fali scilicet proprietate,
guod nec Rex, nec Comes Posoniensis, nec etiam Faristur aliguid iuris
inhabeat"" 1). d

b) IV. Bélának kettős pecsétű 1262diki lévele, melly által királyi
hív ifjonczának, Mersének, Senefalvát örökös birtokúl és valódi tulaj-
donúl" örökös ajándék" czímével — , jin possessionem perpetuam et pro-
prietatem illibatam, perpetuae donationis titulo: possidendam" — aján-
dékozá ?).

c) Ugyanannak kettős pecsétű 1263diki levele, mellyben a? vesz-
prémi várnak Tothrada nevezetű földjét Banco nevű veszprémi várjob-
bágynak szinte. örökös birtokúl és valódi tulajdonúl örökösen ajándé-
kozta — , perpetuo duximus conferendam in possessionem perpetuam ,
et proprietatem illibatam" 5).

1) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 464. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 60. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 112. lap.

274 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

d) Ismét annak szinte 1263diki kettős pecsétű levele, melly ál-
tal, Mohoór" unokája, Ipoly, örökös nélkül elhalván, annak minden birto-
kát Domonkos királyi fő pohárnokának ugyanazon kifejezéssel ajándékúl
adja ?).

Ide járúl, hogy a" magányos, és pedig nem fő nemes, hanem al-
sóbb rendű hazapolgárok által tett örök átszállításokban is néha világo-
san előfordúl az úri jog vagy is dominium és proprietas átszállításának
említése. Így például

a) A! nyitrai káptalannak fenn (4.§.) érdeklett arról szóló 1300-
diki tanúlevelében: hogy Merth gróf és annak testvére Magyar Szerench
helységben fekvő örökségi birtokjokat Buda mester , szinte pozsonyi ne-
mes várjobbágynak eladta; mellyben ezt olvassuk: , totum ius et üniver-
sale domínium dictae possessionis transfuderunt, nihil iuris atgue pro-
prietatis retinendő vel reservando in eadem."

b) A" chornai conventnek azt tanusító 1314diki levelében, hogy
egyedi Miklósnak fia, Imre, Egyed helységnek felét a borsmonosto-
ri conventnek örökúl ajándékozta, mellyben e" kifejezést . olvashatni :
, nullum ius, nullamve iurisdictionem ac dominii proprietatem in eadem
possessione Egyed pro se reservando , sed totum ius et dominii proprie-
tatem in ipsum monasterium — transferendo"" ?).

c) Az esztergomi keresztes barátoknak fenn (4. §.) említett 1339-
diki arról költ tanúlevelében, hogy Beke, esztergomi polgár, curiáját
Chanadín érseknek négy márkán eladta, mellyben e szavak: nullum ius
dominii et proprietatis , in ipso loco sessionali sibi et suis posteris reser-
vando" — olvashatók.

Egyébiránt azt, hogy a" királyi vitézszolgai jószágok puszta birto-
kok, zuda possessio, "8 feudumok voltak, e" következőkkel találtam bizonyi-
tatni : 1) Kálmán király I. könyvének 20dik , és II. András" aranybullájának
16dik törvényével; mellyek közűl amabban ugyan királyainknak adomá-
nyaik —, emebben pedig a királyi vitézszolgáknak jószágaik possessióknak
neveztetnek. — 2) Azzal, hogy Verbóőczy" I. részének 84-dik czímje szerint

)) Fejér Oklevélgyűjt. IV. köt. III. dar. 138. lap.
?) Fejér Oklevélgyűjt. VIII. köt. I. dar. 549. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 275

a" királyi vitézszolgák adományi jószágaikat a" váraktól elszakasztott bir-
tokokból kapták; már pedig a" várjószágokból tett adományok , a" mint
azt Béla ifjabb király" bizonyos 1231-diki levelének e? szavai : , nos igitur
dum pro divinae inspirationis gratia voluntate patris nostri et maturo
principum terrae nostrae consilio inutiles et superfÍluas donationes , guae
falso nomine Pperpetuitates nuncupantur, destrueremus", tanusítják ,
csak hamisan neveztettek örökségeknek "s perpetuitásoknak ").

Azonban sem az első sem a" második bizonyító ok sem víja ki az
állításnak valóságát. — Nem az első, részint mivel meg nincs mutatva,
és meg sem mutattathatik, hogy az úgy nevezett régi nemzetségi jószá-
gok possessióknak nem neveztettek; részint mivel Kálmánnak eléidézett
törvénye egy részról ugyan sz. Istvánnak adományait is minden különb-
ségtétel nélkül, következőleg az általa ajándékozott örökletelepedési jó-
szágokat is possessióknak nevezi: más részról pedig a más királytól
nyert possessiókra nézve azt mondja, hogy ha a birtokosnak sem mara-
déka sem testvérje nem volna, az örökség királyra szálljon, haereditas
Regi deputetur , következőleg minthogy az, a? mi birtokosánál csak zuda
possessio és nem örökség volt, annak jogával a! királyra is csak mint
pusztabirtok és nem mint örökség szállhat, alattomban érthetőleg ezen
adományokat is örökségeknek "s haereditásoknak elismeri; részint vég-
re, mivel, a" mint előbb megmutatám, II. András" aranybullájában a" vi-
tézszolgai jószágok is felváltva majd possessióknak majd praediumoknak
neveztetnek.

De a második bizonyító ok sem vija ki azon állításnak valóságát ;
mert a" várjószagok is, több oklevelekben, hol örökségi joggal, iure hae-
reditario , hol örökös jussal, iure perpetuo, melly kiejtések, mint meg-
mutatám , egy értelmüek, mondatnak ajándékoztatni, valamint ezt az
első kifejezésre nézve ugyan a" 6dik §-ban a Ildik számnál előforduló a,
c, g, a másodikra nézve pedig a? 7dik §-ban az Iső számnál eléidézett
i; j, n, t, u, 2, bb, cc, és ee betűk alatti oklevelek tanusítják , követke-
zóleg az adományúl nyert várjószágok is valóságos örökségek "s perpétui-
tások valának. — De továbbá Béla ifjabb királynak alapúl eléidézett

1) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 253. lap.
M.T. T. ÉVE; V. 2. 35

276 v. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

1231diki levele sem mond minden várjószágról tett adományokat hamisan
neveztetni perpetuitásoknak, hanem csak a feleslegeseket és haszonta-
lanokat, úgymint alkotmányunk" szellemével ellenkezőket. Sót mivel
némelly oklevelekben, mellyek a" vár földjeiból Imre és II. András ki-
rályaink által tett felesleges adományok" visszavételéről említést tesznek ,
ezen tétel illy szavakkal fejeztetik ki: , cum provide et accurrate inutiles
et superfluas perpetuitatum donationes destrueremus"7) — ,,cum perpe-
tuitatum donationes inutiliter factas revocaremus"?) — , jin discussione
et revocatione perpetuitatis , et superfluae donationis" 5) — , occasionef
és másutt , tempore revocationis perpetuitatum inutilium""), világosan
kitetszik, hogy az örök ajándékúl adott várjószágok is perpetuitásoknak
neveztetének. — De, a mi fő dolog, az sem áll meg, hogy a! királyi
vitézszolgák jószágaikat mind a" váraktól elszakasztott birtokból kapták,
rész szerint mivel Verbőczynek eléidézett czímét így magyarázni nem le-
het, minthogy ő abban , a.mint tartalmából könnyen kivehetni , Servien-
seken nem egyedül a" királyi vitézszolgákat, hanem átalánosan a nemes-
séget érti , — rész szerint mivel számos régi okleveleink tanúsítják , hogy
valamint a fő uraknak, úgy a!" királyi vitézszolgáknak is királyi vagy ki-
rálynéi vagy fiscusra szállt földekből is tétettek adományok , — rész Sze-
rint végre és főképen azért, mert nincsen megmutatva, és meg sem le-
het mutatni: hogy a" királyi vitézszolgai jószágoknak más eredetök volt
legyen, mint a" fő nemesieknek ; sót igen természetes , "hogy sz. István,
midón a magyar népet felekezetekre felosztá, és minden felekezetnek
szabadságait és köteleztetéseit II. András" aranybullájának és IV. Béla
1267diki decretumánok tanusága szerint meghatározá, valamint a" hatal-
masbakat fő urai, bárói, grófjai "s királyi jobbágyai közé, úgy a ke-
vesbbé hatalmasokat, az eredeti magyarok és jövevények közt különbsé-

1) Lásd Béla ifjabb királynak Pousa gróf részére költ 1229diki adománylevelét. Fe-
jér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 194. lap.

?) Lásd ugyanannak Lób is Tamás grófok" részére szóló 1230diki levelét. Fejér VII. -
köt. I. dar. 230. lap. É

:) Lásd II. András" Tamás grófnak adott 1231diki új adományát. Fejér III. köt. II.
dar. 230. lap.

s) Lásd IV. Bélának hegyi sz. Mária" monostorát illető 1236diki és 1259diki leveleit.
Fejér ÍV. köt. I. dar. 57. lap , és IV. köt. II. dar. 485. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL, 277

get nem tevén, erényükhöz és birtokaik" mennyiségéhez, és netalán
előbbi mivoltához képest, a" királyi vitézszolgák 7s várjobbágyok, vagy
más szabad sorsú felekezetek közé, az ország! elfoglalásakor letelepedé-
súl kapott, vagy később tőle vagy eldődeitól nyert földjeikkel együtt
helyheztette úgy: hogy valamint a" fő nemeseknek, úgy szinte a" királyi
vitézszolgáknak is mind örökletelepedési, mind adományi, és pedig mind
váraktól elszakasztott, mind másféle adományi jószágaik voltanak; a
mint ezt a" letelepedési és adományi jószágok" örökségiségéről szóltom-
ban előadott több oklevelek valóban tanusítják is.

Végre nem lesz egészlen haszontalan itt azt is megjegyezni:
hogy a!" hűbér, feudum, hűbéri czímmel, titulo feudale, hűbéri jussal ,
iure feudali, kifejezéseknek régi okleveleinkben nyomára sem akadunk
előbb, mint minekutána V. István , ifjabb király létében, Stiria" herczeg-
ségére jutván , eleink a" szomszéd népeknél divatozó hűbéri rendszerrel
tapasztalásból megismerkedtek; és ezen kor után is Fejér prépost" okle-
vélgyüjteményében királyainknak csupán csak három, hűbéri jussal tett,
"s egyéb adományaik közúl egészen kirivó, ajándékára akadtam, ugy-
mint István ifjabb királynak és Stiria" herczegének egy 1259diki levelé-
re, mellyben néhány, három stiriai faluban fekvő, szállásokat , mansus ,
bizonyos Eburhárd nevű marpurgi lakosnak szolgálatai" jutalmául örökös
hűbéri birtokúl ád , iz feudum et in perpetuum cosztulimus pleno iure in
filios filiorum" !), — és IV. Lászlónak egy, 1277diki, és egy, 1278diki
levelére, mellyekben Rudolf császár" közbenjárására, az elsőben ugyan
bizonyos Razlauch nevű falut más kilencz helységgel együtt Sáros vár-
megyében bibursteini Ottónak hűbérnöki köteleztetéssel, sub obligatione
feudali ?) , a másodikban pedig némelly jószágokat, mellyeket előbb ro-
raui Detrik használati jussal bírt, haszlowi ifjabb Ottónak és örökösei-
nek német jog szerint hűbérnöki czímmel ajándékoz — , secundum jus theu-
tonicum, et secundum guod per alios Dominos in Austria aliis bonis est
infeudatus, praedicta bona seu reditus fitulo contulimus feudali" 5). És

1) Fejér Oklevélgyűjt. IV. köt. II. dar. 499. lap.
2?) Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. II. dar. 406. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar, 68. lap.
35

278 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ezen három húbéri adományok közúl is még kettő nem magyarországi
jószágokról, és mind a" három idegen" részére van téve. — A" magányó-
sak általi húbéri birtokúl adásoknak pedig csak az egyházi jószágokban,
és — ha Miklós bánnak a" kedheli monostor" részére kült 1288diki ado-
mánylevelét, mellyben az mondatik : hogy Luszthey faluban az apát" énge-
delme nélkül senki, sem nemes, sem jobbágy, magának valamelly tulajdont
vagy hűbérletet, aliguam proprietatem vel infeudationem, ne tulajdonít-
-son!), kiveszszük — csak Robert Károly" utolsó éveiben, és annak utód-
jai alatt találunk példányaira. — És ez talán égyik oka annak, hogy a"
IV. László alatt élt Kéza Simon hűbéri jószágokról többször említést te-
szen, midőn Béla királynak névtelen irója azokról, úgymint korában
még ismeretlenekról , teljesen hallgat.

De a második alállítás sem áll meg, mert

1-ször ugyan, habár a? felesleges adományok" II. András és folyta-
tólag IV. Béla alatt köz rendelés" következésében történt visszahuzásának
fő. czélja, a. vár" birtokának jobb karba állítása volt is; azt mindazáltal
állítani és megmutatni nem lehet: hogy annak egyedül és kirekesztóleg
ez volt legyen czélja, következőleg hogy a" visszahuzásnak egyedül csak
a" várjószágokról tett adományok voltak legyen tárgyai. Sót mivel a" fe-
lesleges adományok" visszavételének inditóokául II. András ugyan az
esztergomi szentegyház! részére költ Turdos földe feletti 1218diki leve-
lében azt adja: mert némelly fő emberei tanácsából egész várakat, vár-
megyéket, földeket, és más gazdag jövedelmeket báróinak és "vitézeinek
örökös örökségúl pazarúl elajándékozott ?), IV. Béla pedig a" fejérvári ke-
resztes harátokat érdeklő 1238diki levelében átalánosan azt, mert Imre
és II. András királyoknak alaptalan ajándékaik által a királyi koronának
jusa majd egészen semmivé lett — per guas (superfíluas et inutiles dona-
tiones) ius coronae regiae pene penitus erat annullatum"?) — alaposan
állítani lehet: hogy annak mindenféle: királyi jövedelmet kisebbítő feles-
leges és. alaptalan adományok tárgyai valának. — És valóban több okle-
veleket lehet előmutatni, mellyekben a" visszavételnek másféle, vagy is

") Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. IIT. dar. 441. lap.
?) Fejér Oklevélgyűüjt. III. köt. I. dar. 255. lap.
") Fejér Oklevélgyűtj. IV. köt. I. dar. 104. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 279

nem várjószágról tett adományok szolgáltak tárgyul. Így például II. An-
drásnak Belud és Oslw grófok" részére költ 1220diki levele szerint a" ki-
rályi udvarnokok" bizonyos földjéről!) , és ugyanannak Tamás grófot ér-
dekló 1231diki levele szerint pedig bizonyos Keykguend nevű népséghez
tartozó földekról tett adomány ?) húzatott vissza. — Hogy III. András
alatt a" visszavételnek tárgyai IV. Lászlónak nem csak várjószágok felet-
ti, hanem mindennemű hely- és jogtalanul tett adományai valának, az
1291diki törvénynek 8dik ágazata világosan kimondja: , Collationes ve-
ro indebitas et iniustas, tempore ipsius Ladislai Regis factas, revocabi-
mus consilio eorumdem. Hoc tamen expresso, guod collationes ab ipso
Rege Ladislao factas usgue festüm S. Regis Stephani nunc venturum apud
eosdem, guibus sunt collatae, faciemuús conservari, exceptis iuribus re-
galibus, videlicet castris, praediis, civitatibus, hospitibus, et udvorni-
cis , guae nobis omnes et singuli, sigui habent vel tenuerunt, reddere et
restituere promiserunt, et etiam assumserunt"" 5).

2-szor pedig, mert a" várjószágokról tett adomány sem vétetett
vissza II. András és IV. Béla alatt, ha az felesleges és alaptalan nem volt.
Bizonyítja ezt az, mert II. Andrásnak Izsák gróf részére költ 1231diki
levelének tanúsága szerint az adományoknak fenn érdeklett meghányásá-
nál zsinórmértékül nem a? jószágnak várisága, hanem az adományos" ér-
demeinek mennyisége vétetett — , jut donationum factarum immensitas
secundum donatarii merita ad mensuram congruam reducatur" 1). — Bi-
zonyítják ugyanazt több akkori okleveleink, mellyekben a? várjószágról
tett adomány az adományosnak vagy egészen, vagy egy részben megha-
gyatik. Így például II. Andrásnak épen most említett levelében a" sop-
roni várjobbágyoknak Izsák gróf ellen bizonyos michalfalvi vizi mal-
mok végett tett panasza egészen félrevettetik azon okból, mert Izsák
grófnak érdemei a" bepanaszlott adománynál nagyobb jutalomra is méltók
voltak. — Így a" győri püspöknek, úgymint a!" király által megbízott bi-
rónak és birótársainak itélőlevelök szerint, bizonyos Jaku? nemebeli kirá-

) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. T. dar. 300. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 230. lap.
") Fejér Oklevélgyüűjt. VII. köt. II. dar. 139. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 254. lap.

280 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

lyi vitézszolgáknak 1221dik évben adományúl nyert Vraj nevű, Vasvár-
tól elszakasztott földjök, mint jogszerű adomány, egészen meghagyatott ").
— Így szinte II. András" 1230diki levelének tanúsága szerint Béla ifjabb
király, mint a" felesleges adományokról itélő biró, Miklós gróftól, néhai
Vgrin esztergomi érsek" testvérétől, némelly adományúl nyert helysége-
ket és földeket visszavett, némellyeket pedig nekie örökösen megha-
gyott ?). — Hasonlóképen III. András" 1291diki decretumának 7dik ága-
zata által is IV. Lászlónak valódi érdemért helyesen és jogszerúleg tett
adományai megtartatni rendeltettek, és valójában a turóczi vár Prouna
rievű földje felett Rehék gróf fiai részére költ 1293diki kettős pecsétű
levelének tanusága szerint meg is tartattak 5).
I. Károly szinte a" váraknak , és pedig fonyi Balázs mester" részé-
re Kurima , vagy máskép Dubynna! földjéről költ 1328diki levele szerint ,
akár hogyan elidegenített földjeiket átalánosan visszafoglaltatta, és a vá-
raknak visszaadatta — ,, cum nos universas terras castrorum nostrorum ,
ubicungue in regno nostro existentes, ab iisdem guomodolibet alienatas ,
generaliter a guibuscungue recaptivari praecepissemus, et eisdem castris
restitui 1); de ezen, I. Károly alatti várjószág-visszavételek nem a!" vár-
jószágokról tett adománynak más adományétóli különböző természetére,
hanem arra mutatnak: hogy akkor a? várjószágoknak felkérése egészen
tilalmas volt, "s hogy rólok sikeres adomány nem tétethetett. Erre mu-
tat az is, mert a" most érdeklett oklevélben Kurima" földje, melly Balázs
mesternek 1327dik évben örökös jussal adományúl adatott"), de azután
tóle várföldiségének ürügye alatt elvétetett, nem érdemeinek tekinteté-
ól, hanem azon okból adatott vissza: mert hiteles tanúságok által kivi-
lágosodott, hogy nem vári, hanem királyi föld, következőleg valódi
adomány alá tartozó jószág volt.
Hasonlóképen meg nem áll a" czáfolat alatti véleménynek harma-
dik al állítása is; mert az mindennémű, örökösödés által nyert, nem csak

") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 329. és 331. lap.
2) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 204. lap.

3) Fejér Oklevélgyűjt. VI. köt. I. dar. 242. lap.

1) Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. III. dar. 270. lap.

5) Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. III. dar. 227. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 281

királyi vitézszolgai, hanem várjobbágyi, sót még ezeknél alsóbb fokon
álló jószágoknak is közös tulajdonuk volt: hogy elidegenítésükhöz az
atyafiaknak , úgymint kik Diénes nádornak Phila mester és rokonai" ré-
szére kült 1234diki itélőlevele szerint!) másképen azt felforgathaták ,
egyetértésük "s jóváhagyásuk megkivántatnék. Bizonyítják ezt számos
okleveleink, például :

a) Az erdélyi sz. Mihály egyházi káptalannak 1231dik levele,
melly szerint Rech" fia, Jowb, Kegétől szerzett Gumbos" földjének felét,
atyafiainak megegyezésével adta el húsz ezüst márkán Obus grófnak 2).

. b) A" győri káptalannak 1237diki tanúleve, melly szerint Baka
. mevú soproni várjobbágy enudfalvai jószágrészét szinte atyafiainak mege-

gyezésével és ellenmondásuk nélkül ajándékozá a" hegyi sz.-Mária" mono-
storának 5").

c) IV. Bélának azon perben költ 1239diki itélőlevele, mellyet
Sathmár" fiának, Miklósnak, atyafiai bizonyos végintézeti hagyományok
végett a? templomvitézek" parancsnoka ellen indítottak , mellyben az áta-
lános szabályképen mondatik: hogy az atyafiak országunk" bevett szo-
kása szerint az örökségi jószágokat magokhoz válthatják — , bona hae-
reditaria — haereditario iure possessa — cognati pecunia possunt remu-
tare" 1).

d) A" gyóri káptalannak 1265diki levele, mellynek tanusága sze-
rint pauli Pap Márk, Papnak fia, Marcus Sacerdos de Paul , filius Sacer-
dotis , az atyjának mind örökségi mind pénzen vett Edeo nevű földjéből
ótet illető részét minden testvéreinek és atyafiainak megegyezésével aján-
dékozta békességes örökbirtokúl a" chornai conventnek 5").

e) Ugyanazon káptalannak 1265diki tanúlevele, mellyben az mon-
datik: hogy Farkas" fia, Jaan, baráni nemes, Barán nevű 34 ekényi
földjét a" hegyi sz. Mária" monostorának, atyafiainak megegyezésével

) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 413. lap.
2) Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. II. dar. 266. lap.
3) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 75. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 146. lap.
5) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar, 303. lap.

282 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

először ugyan elzálogította , azután pedig azt, a" zálogos esztendők? eltöl-
tével ki nem válthatván, örökösen eladta ?.

f) A" rodnai birónak és eskütteknek 1268diki tanúlevele, melly
szerint Rothó gróf némelly jószágait Brendolini" fiának , Henrik grófnak ,
55 ezüst márkán atyafiainak és örököseinek megegyezésével adá el ?).

g) A" győri káptalannak 1269diki tanúlevele, mellyben azt ol-
vassuk: hogy Lampert soproni várjobbágy, Reich nevű örökségi földjének
végén, 150 holdat sz. Mária" cistercita rendű monostorának örökös birto-
kúl szinte atyafiainak megegyezésével ajándékozott 5). ?

h) A" hévvizi conventnek 1295diki levele, mellynek tanusága sze-
rint Tamás hévvizi polgár új-máli szólejének egy részét 6ó-budai Laczk-
nak , hasonlóképen atyafiainak megegyezésével, adta el örökös és vissza-
húzhatlan birtokúl "). — Végre

A" czáfolat alá vett véleménynek utolsó, vagy is azon al állítása
sem áll meg: hogy az úgy nevezett régi nemzetségi jószágok, sz. István
II. könyve" 35dik czikkelyének esetét kivevén, fejedelemre nem szál-
lottak , "s elidegenítésükhöz királyi megegyezés, még I. Lajos" törvénye
után sem volt szükséges; mert nem csak azon jószágoknak itt követelt
kiváltságukat semmi világos törvény vagy régi oklevél nem támogatja ,
hanem az ellen több meg nem dönthető okok is csatáznak. Jelesen

1) Valamint a" későbbi adományosak adományi, úgy a hazát el-
foglaló régi nemzetségek is letelepedési jószágaikat vitézségért "5 érdem-
ért, és szinte a közhazától, he nem irott levél mellett is, de mindazál-
tal Béla király?" névtelen irójának tanúsága szerint annak fejedelmétéól ,
vagy legalább annak megegyezésével és jóváhagyásával történt felosztás
által nyerték; következésképen jogszerúleg e" jószágokat sem lehet más-
kép, mint a" haza" és fejedelme" ajándékait tekinteni, és semmi jogala-
pot elő nem lehet mutatni, mellyel azoknak a" haza" és fejedelem ren-
delkezése alóli örökös elvonását jogosítani lehetne.

1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. IIT. dar. 304. lap.
?) Fejér Oklevélgyüjt. ÍV. köt. III. dar. 480. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar, 541. lap.
1) Fejér Oklevélgyüjt. VII. köt. II. dar. 250. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 283

2) Már sz. István első királyunk, törvényeinek II. könyvében áta-
lánosan , a" jószágok közt különbséget nem tevén azt rendelte: hogy a
jószágok, birtokosaik" hivségtelenkedésöknek és magonszakadásuknak
esetében, fejedelemre szálljanak ; a mint ezt a? hivségtelenkedésre nézve
ugyan a 35dik, a: magonszakadásnak vagy is vérséges örökös" nem lété-
nek esetére nézve pedig a 24dik törvényczikkely tanusítja.

3) A" minttudós társaságunk" Évkönyveinek III-dik kötetében bő-
ven megmutatám , számos okleveleink, tüstént I. András királyunk" ko-
rától kezdve, bizonyítják: hogy minden ingatlan, főképen fejedelemtől
nyert jószág elidegenítéséhez magonszakadás? esetére a?" király" engedel-
me "s jóváhagyása, consensus regis, mindenkor szükségesnek tartatott ;
már pedig, mint fenn megmutatám, a" hazát elfoglaló nemzetségeknek
jószágaik is fejedelemtől vagy annak megegyezésével nyert jószágok va-
lának. De egyébiránt is a" királyi megegyezés" — counsensus — szükségének
oka — melly abban áll, hogy a" fejedelemnek érdemjutalmazás által új
érdemtételre serkentő tehetsége magányosak" kénye által meg ne semmi-
sitethessék , "s hogy a nemesi jószágok, alkotmányunk? szellemének el-
lenére, érdem- és erénytelen kezekre ne szálljanak — az illyen jószá-
gokra is egyaránt kiterjed. — Ide járul, hogy Deodát grófnak, sz. István
király" keresztatyjának, és I. András alatt élt Radó nádornak jószágai
bizonyára úgy nevezett régi nemzetségi jószágok voltak, és még is azok-
róli rendelkezésöket, amaz ugyan IV. Béla 1263diki levelének tanusága
szerint sz. Istvánnak — ,,de consensu, voluntate, et permissione Sancti
Regis Stephani""!), emez pedig 1057diki levelének világos szavai szerint
I. András királynak 2) engedelmével és megegyezésével tették. Sót mivel
a" peres vélemény? védőinél örökség, praedium, régi nemzetségi
jószág hasonértelmüek, czáfolatúl szolgálnak e? legrégibb kori három
oklevelek is: a" chatári sz. Péter" monostorának alapítólevele, melly sze-
rint Márton gróf több praediumokból álló örökségét, haereditatem, a
monostornak II. Béla és II. Geiza királyok?" engedelmével ajándékozá ") ;

!) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. III. dar. 103. lap.

?) Fejér Oklevélgyüjt. I. köt. 394. lap.

:) Fejér Oklevélgyüűjt. II. köt. 88. lap. j

M. T. T. ÉVK, v. 2. 36

281 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

továbbá III. Istvánnak 1166diki9), és a győri káptalannak 1224di-
ki?) levelei, mellyeknek tanuságai szerint Dobicának fia, Vidó, ugyan
három praediumát a" jeruzsalemi szerzetesek" rendjének III. Istvántól- ,
Pessa" nemebeli Erul pedig Chuzár nevű szinte praediumát a hegyi sz
Mária" monostorának II. Andrástól nyert engedelem mellett ajándékozták.

Nem is vinak ki ezek ellen semmit IV. Béla 1235diki aranypecsé-
tes levelének ezen szavai: ,, Memorata signuidem possessio (Tupulchan) de-
cedente Turda , filio Mortun, absgue haerede ad nostras manus secundum
approbatam regni nostri consvetudinem fuerat devoluta, cum non esset
haereditaria ipsi, sed a felicis memoriae Bela Rege avo nostro per ante-
cessores ipsius Turdae, Seud videlicet et Martinum, acguisita. Terras
autem haeredítarias ipsius — cognatis suis duximus relinguendas. Nec
hoc volumus silentio praeterire: guod Magister Domus Hospitalis S. Re-
gis de Strigonio antedictum Dionysium super possessione supradicta co-
ram Nobis et Baronibus nostris in causam trahere attentaverit, allegans
contra ipsum, guod memoratus Turda possessionem praescriptam et
guasdam alias Domui Hospitali contulisset. Verum guia collatio praedi-
cta praeler nostram conscientiam et consensum iuxta obtentam regni no-
stri consvetudinem fieri non poterat , nec debebat , et reguisítio a nobis fa-
cta non fuit , memoratus Magister se deficere in causa cognoscens, cum
praefato nostro fideli Dionysio composuit in hunc modum etc." ; — mely-
lyekból a! czáfolat alatti véleménynek védelmezői azt következtetik:
hogy csak az adományi , nem pedig az örökségi vagy is régi nemzetségi
jószágok szállottak magonszakadás? esetében királyra, "s csak azoknak,
nem pedig ezeknek elidegenítésökre kivántatott meg a! királyi megegye-
zés 5).

Tudniillik ezen okoskodás valamint igen merész, úgy felette gyen-
ge: 1) Mert meg nincsen mutatva, és meg sem mutattathatik , hogy Tur-
dának azon jószágai, mellyek atyafiainak meghagyattak , úgy nevezett
régi nemzetségi jószágok voltak, következőleg hogy az érdeklett okle-

:) Fejér Oklevélgyüűjt. II. köt. 174. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. III. köt. I. dar. 464. lap.
") Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről 93 , és 94. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 285

vélben az örökségi jószágok régi nemzetségi, eredeti osztályból nyert,
jószágokat jelentenek. — 2) Mert, a mint fenn bebizonyítottam, a" ki-
rályi adományi jószágok is örökségi jószágok, bona haereditaria , levén,
és számos régi okleveleinkben azoknak neveztetvén is, az érdeklett le-
vélben Tupulchán csak Turdának oldalági atyafiaira nézve mondatik nem
örökségi jószágnak. — 3) Mert, ha az adományi jószágok állítólag nem
neveztettek volna is örökségi jószágoknak, még is abból — hogy a" bir-
tokos egyenes örökös nélkül meghalván adományi jószágainak a" király-
ra , az örökségieknek pedig atyafiaira kellett hajdan szállani — helyesen
következtetni nem lehetne : hogy ezeknek, atyafiak" nem létében sem kel-
lett királyra szállaniok, és hogy a" birtokos rólok ezen esetre is királyi
megegyezés nélkül rendelkezhetett.s, Melly következtetést egyébiránt
más több régi okleveleink közúl IV. Bélának 1256diki?), és V. István-
nak már fenn is említett 1270diki?) levelei is, mellyeknek tanusága sze-
rint Kalán nemebeli Nána gróf ugyan IV. Bélától, Moys nádor pedig V.
Istvántól örökségi jószágaikra nézve is rendelkező tehetséget kértek és
nyertek, továbbá I. Károly királynak Pál gróf ország? birája részére költ
1332diki birói levele — melly szerint a. magonszakadónak Praytenbrun
feletti örökvallása azon okból erótleníteték meg, mert országunk" joga és
szokása szerint királyi megegyezés nélkül örökségi jószágait, possessio-
nes haeredítarias, senki másnak foganatosan nem adhatja"), — eléggé
megczáfolnak.

ge.
Az örökségi jószágnak másféle jelentéseiról.

Az örökségi jószág, bonum haereditarium, nevezet egyébiránt
más jelentésekben is szokott törvényeinkben és régi okleveleinkben elő-
fordulni. Jelesen

1) Mint itt a" 8dik §-ban említém, néha az egész nemzetséget il-
lető jószágoknak az annak egyik ágát vagy tagját illetőktőli megkülön-

1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. II. dar. 377. lap.
2?) Fejér Oklevélgyüjt. V. köt. I. dar. 42. lap.
") Fejór Oklevélgyüjt. VIII. köt. III. dar. 612. lap.
36 b

286 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK,

böztetése végett örökségi jószág név alatt régi okleveleink csak az egész
nemzetséget, vagy is annak minden ágait egyaránt illetőket értik.

2) Néha az örökségi jószág régi okleveleinkben örökösülés által
reánk jutott jószágot jelent. Tanusítja ezt például IV. Bélának azon per-
ben költ, "s már fenn is eléidézett, 1239diki levele, mellyet Sathmár"
fiának, Miklósnak, atyafiai a" templomvitézek? parancsnoka ellen indítottak.
E" levélben t.i. azért vettetik félre Miklós" atyafiainak, kik a" beperelt
hagyományi jószágokat magokhoz váltani akarák, és vejének, ki azok-
ból hitvese" leányi negyedét követelé, a! király" itélőszéke elejébe terjesz-
tett keresete, mert azon jószágok nem levén Miklósnak örökségi, ha-
nem pénzen vett jószágai, rólok II. Andrástól nyert engedelme mel-
lett, ugymint tulajdon keresményéróől , atyafiaira és leányára nézve sike-
resen rendelkezhetett 9) ; már pedig ezen ok, Chák" nemebeli Chák sopro-
ni grófnak a" hegyi sz. Mária" monostora" részére kült 1237diki levele
szerint — melly által mindennemű, akár érdemeiért fejedelemtől nyert ,
akár másoktól szerzett vagy későbben szerzendő jószágait egészen a"
monostornak ajándékozá , hat fiainak csupán az eldődeitől kapott javak-
ból járó részeiket hagyván meg ?) — minden szerzeményi jószágokra ki-
terjed ; következőleg a" szóban forgó itélőlevélben örökségi jószágon örö-
kösülés által nyert jószág értetik. Tanusítja továbbá ezt I. Károlynak
kettós pecsétű 1327diki levele, mellyben a! király Kokoss mesternek ,
selmeczbányai bányabirónak , kérésére azt rendeli: hogy ha Kokoss mese
ter örökös nélkül találna meghalni, mindennemű akár örökségi akár
szerzeményi jószágai — , universae ipsius possessiones tam haereditariae,
guam acguisítítiae", — Rikolfés János nevű testvéreire és azoknak utód-
jaira örökség jógával, zure haereditatis, örökös és visszahúzhatlan bir-
tokúl szálljanak 5).

3) Mivel az érdemen, vagy részint érdemen részint pénzen szer-
zett nemesi örökjószágok rendesen egyedül férfiágra szállók levén, örö-
kösök, haeredes, által hárm. törv. I. részének 17dik czímje szerint

1) Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 146. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. IV. köt. I. dar. 98. lap.
") Fejér Oklevélgyüjt. VIII. köt. V. dar. 175. lap.

AZ ÖRÖKSÉGI JÓSZÁGOKRÓL. 287

tulajdonképen csupán csak a? jószágszerzőnek törvényes ágyból szüle-
tett fiai értetnek; törvényeinkben néhol, nevezet szerint hárm. törv. I.
részének 21dik czímjében, az örökségi jószág, bonum haereditarium ,
nevezet férfiágra kirekesztóleg szálló jószágot jelent — ,,si Regia Maiestas
aut guispiam Dominorum vel Nobilium ius aliguod possessionarium —
tum pro servitiorum exhibitione — tum vero pro certa pecuniarum sum-
ma — simul cuipiam perpetuo contulerit, et inscripserit, — virilem s0-
lummodo sexum concernit, eo guod — — a radice acguisitionis haeredi-
tarium, et non emptítium jus esse comprobaturS ; jóllehet Verbóczy egyéb-
ként, jelesen az I. rész. 29dik cz. 3dik, és $8dik ez. 2dik §-ában, az
adományi örökjószágokat, midőn leányágra szállók, reájok nézve is
örökségi jószágoknak nevezi, sót e? nevezetet I. rész. 102dik czimje
2dik §-ának tanusága szerint — , gui per iura haereditaria uxori suae
cupit complacere, studeat nomen eius in emtionis et fasszozis serie po-
nere", — az örökvallás mellett pénzen vett jószágoknak is tulajdonítja.
Végre

4) Néha az örökségi jószág nevezet törvényeinkben a" nemzetsé-
get eredetileg s nem más nemzetség" jusánál fogvást, illető jószágokat
jelenti, a? mint ezt hárm. törv. 1. rész. $$Sdik czímje tanusítja. Itt t. i. örök-
ségi jószágok alatt csupán azon férfiágra szálló jószágok értetnek, mely-
lyekból leányi negyed jár — , jus guartalitium est jus possessionarium
puellis et mulieribus, de bozis ac iuribus paternis haereditaris, in signum
parentelae propagationis — deputatum"; már pedig, mivelhogy hárm.
törv. I. részének 6dik czímje a leányi negyed" megtörtént kiadásáról
szóló nyugtatványt a! nemesség" bebizonyítására elégségesnek mondja, le-
ányi negyed egyedül csak nemesítő jószágszerzés vagy is királyi adomány
mellett nyert, következőleg ollyan jószágokból jár, mellyek a nemzet-
séget eredetileg illetik. — És nem alaptalanúl lehet állítani: hogy az
örökségi jószág, bozum haereditarium , nevezet eleintén ezen mellékje-
lentéssel átalánosan bírt. Tanusítja ezt Erzsébet királynénak már fenn
(6. §.) említett 1282diki levele, mellyben az mondatik: hogy Podgorya ,
jóllehet pénzen vett föld, még is jog és országos bevett szokás szerint
örökségi földnek, terra haereditaria, tartatik, — a" mi világos jelül
szolgál arra: hogy tulajdonképen csak a" nemzetséget eredetileg illető,

288 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vagy is egyenesen a" koronától nyert jószág neveztetett örökségi jószág-
nak. Tanusítja ugyanezt az is: mert a magányosak" átszállítása által szer-
zett jószágokra nézve Fejér prépostnak gazdag oklevélgyüjteményében
tizenharmadik század? végéig csupán csak két oklevélben , ugymint az
esztergomi keresztes barátoknak Cysár" fiai részére kült, fenn (6. §.) elé-
idézett 1254diki, és Erzsébet királynénak most említett 1282diki levelé-
ben, és nem előbb, mintsem 1254dik évben fordúl elő az örökségi jó-
szág nevezet.

sú 10
KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS.

OLVASTA

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ,
A" KIS GYÜLÉSBEN, OCTOB. XXI. M. D. CCC. XXX. IX.

SZALAY LÁSZLÓ.

Szerencsés , ki az élet szűk körén — mellybe születés vagy mosto-
hább körülmények helyezék — túl emelkedve , tisztán látja szemei előtt
az ösvényt, mellyen süker vár reá és általa másokra: de boldog, ki
helyén érzi magát a" kivívott polczon , ki nem vitte fel magával a?" küz-
déspálya" szegletességeit, mellyek kiriadnak az újból, ki derülten néz
le az őrvénybe, honnan kibontakozott, "s annak érzetében, hogy küöz-
vetítőnek kelletik lennie osztály és osztály között, előre "s hátra világít
azon fáklyával, mellyet vinnie jobbjába adott a" gondviselés. Mert vol-
tak, "s nem kevesen, kik czélérés" bizonyosságával lelkeikben , hosszú
évekig vígan haladtak előre a" hazudozó ösvényen, kik kín és szenve-
dés által megedzve veszedelem nélkül vihették ajkaikhoz a! bürökpoha-
rat, mint a" bithyniai király, kiknek mindig volt egy mosolygásuk fele-
letül irigységnek és gonoszságnak , — "s kik midőn elérték végre az es-
dett czélt , szédelegnek a" mélység" emlékétől, mellyen hidat vertek , mi-
dőn az alattok tátongott, kiknek sebeik véreznek, miután már béheged-
tek, "s kik, mert kinszenvedés várta őket az igéret" füldjén, megtagad-
ják az elveket, mellyek már is gyümölcsöztek , "s igérnek mindent.
Vannak illy természetek, "s nagyobb számmal mint hinnók , mi-
előtt ismét és ismét kijátszott szemlélőik voltunk az életben. Ennek be-

290 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

bizonyítására nem szükség itt politicai characterek fejtegetésébe bocsát-
koznunk , mit a" társaság rendeltetése különben is tilt: elég egy pillana-
tot vetnünk literaturára és müvészetre. Hányan s a! legjelesbek épen,
és különösen azok közúl, kiknél a" ,,mens divinior" inkább működik
mint bár hol — a! költőket értem — tanúságot tesznek ez állítás mellett.
Mennyi eltörpülés a" fenyvek" magosságában, mennyi erkölcsi cretinség
felszólalása Dodona" berkében , mennyi agonia önkészíitette kínok között!
"S mind ez, mert hijányzik a" formula, melly tisztán a mathematicai té-
tel pontosságával kijelelje az eredményt, mellynek factorai, annyi le-
vonás és sokszorozás után , kimutassák az elemszámot, honnan kiindul-
tál, ki mind azt, mit útadban felvettél, "s ki végpontúl a" nagy isme-
retlent, mellyet megközelíteni rendeltetésed , elérni nem.

Az mit tisztán akarunk látni, az be legyen szegélyezve, mint
rámájával a kép, mint láthatárával a vidék: nebelgés és kétes szinek-
rei felolvadás az ellenkezőnek következményei; "s hol akkor az egysze-
rüség ezer elágazások között, hol a" meghatározottság a haladás min-
den lépésénél? Az eredménynek rögtöni formulázása, az elv" minden nyi-
latkozatának igenlegesítése, "s beszegve és körülírva mindig az emberi
véges természet által mindenünnen , a" társaság korlátaiban részről, —
innen ered azon csendes megnyugvás, azon szabályszerüség, melly er-
kölcsi nagyságot kölcsönöz a" jogtudósnak az életben, czél és akarat
eszméletét tudományában. Szabályosabb és jótékonyabb hatást és vissza-
hatást az ember és iró, a! társaság és az egyed között nem találhatni se-
hol, mint a! jogtudósban. Az, mit a középkor" versé mond: ,,dat Justi-
nianus honoreső, mit az újabb kor minden alkotmányos országa, mellyek
bírát és ügyvédet szólítanak fel a? kormányhoz , az igen is helyesen van,
"s annak úgy kell lenni, mert a! jogásznál tudománynyá emeltetétt az ,
mi nálad homályos ösztön.

"S hol a" rend, melly azonképen mint ez, alkalmas és méltó le-
gyen egyiránt hogy arbiterként lépjen fel társasági minden viszonyaink-
ban? Példákat hozok fel azon országból, hol rendünk ollyan, minőnek
lennie kell. Mi szép és gazdag koszorú az, mellyet a? franczia magistra-
tura képez az első Pasguiertől d" Aguessauig "s d" Aguessautól Malesher-
besig, épen azon időben, midőn Francziaországban mindent lehete ta-

.

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 291

lálni , csak characteregyszerüséget és tisztaságot nem. "S valóban nem egy
azok közűl, kiket a" közelebb mult télen , a? Tekintetes Társaság" kegyes
engedelméből Páris" itélőszékein láttam, kiknek ügyfelfogásaik szint olly
tanulságosak voltak reám nézve, mint csodálatra méltók világosságok ál-
tal a tárgyak", pártatlanságok által.az érdekek" ezerfelé elágazó bonyo-
lodása mellett, — nem egy, mondom , jóltevőleg hat korára "s egysze-
rüen mint a" régiség nagyai.

Rokon ezekkel "s több tekintetben, bár nem a" törvényszék volt
hatásköre, azon férfiú, kinek munkáiról kivánok a" Tekintetes Társaság
előtt néhány szót tenni: Kereszténi Kollár Ádám Ferencz. Előadásom
munkásságának csak egyik oldalát fogja tárgyazni, azt, mit a" jog" meze-
jén köszönünk neki: érdemeit a" nyelv- és történettudomány" körében
mások méltányolják.

Kollár Ádám Ferencz Trencsén vármegye" Terhova nevü helysé-
gében nemes szüléktől származott 1718dik esztendőben, aprilis" 15én.
A" , meosoliensis" melléknevet, mellyet irásai czímlapján visel, első ne-
veltetése" helyétől, mert öt éves korában Besztercze-Bányára költözött át
szüléivel, csatolá nevéhez. Iskoláit Selmecz-Bányán "s Nagy-Szombatban
folytatá, és 1737ben, mint annyi meg annyi jeles fő korában, ő is, a
szükség által kényszerítve, hogy miveltetését tovább folytathassa , az ak-
kor már nem oily távol felbomlásának még semmi jeleit sem mutató je-
suita rendbe lépett. "Ennek kebelében a? bécsi egyetem? tanítóitól a" phi-
losophiát hallgatá, "s gymnasiumbeli két esztendei oktatás után, a" nap-
keleti nyelvekre tért által ismét Bécsben. Szerzetét senki sem fogja vá-
dolhatni arról, hogy szerencsésebb képességü tagjaiban a" tudásszomjat
eloltani törekedett volna , "s így Kollárnak is segédére volt mindenben ,
hogy azzá lehessen, ki tudománya által majdan fényt áraszszon a" rend-
re, "s ennek minden oldalu befolyását öregbítse. De a" kedvencz növen-
dék, miután kilencz évig a" klastrom?" falaiban tanulásnak élt, érezvén
talán azt is, hogy a" tudomány" érdekei nem azon egyek a!" rendéivel ,
ebből kilépett. Halljuk őt magát mint szól ez iránt , Supplementa ad Pe-
tri Lambecii Commentariorum de Augusta Bibliotheca librum I-um" czí-
mü munkájában: Cum societatis Jesu institutam — így ír — guod anno
1737. Tyrnaviae adolescens amplexus eram, maturiori consilio mutare

M. TéT ÉVE.V. 2. 37

292 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

me oporteret, genitore meo carissimo in honesta guidem sed tenui for-
tuna aetatem agente et opis meae indigo, non aliud tum mihi occurrere
poterat ullam sanius consilium, guam ut ab literis, guibus me iam inde
a prima pueritia totum addixeram, futurum praesidium vitae peterem.
Igitur romanis literis de futura abeundi potestate certior factus, illu-
strem virum Gerardum van Swietenum augustae bibliothecae praefectum
adii, propositum abeundi meum , et patris auxilii mei egentis sortem in-
genue edisserui; precibus egi denigue, ut, si studia literarum mea biblio-
thecae, cui praeesset, praevidere posset non inutilia prorsus esse futu-
ra, patrocinio me apud Augustam suo juvare, et locum in. bibliotheca
morte librarii vacuum addicere mihi vellet. .Pollicitus est post paulo
operam suam vir cordatus ac prudentiae singularis : nam cum intellexisset
cum ex me, tum ex aliis, etRomae mihi potestatem abeundi fieri, et a Pro-
vincia Societatis Jesu austriaca negue ultro negue lubenter dimitti, facile
animadvertit, mutati causas consilii mei legitimas simul, et honestas es-
se oportere." — Eddig Kollár. Van Swieten, ki már akkor az udvari
könyvtár" elhanyaglott állapotának újjá alakításával foglalkodott, sejdíté,
mit várhatni e tekintetben a" két régi s a keleti literaturákban alaposan
jártas ifju férfitól, "s tisztnek nevezteté ki őt a könyvtár mellett, 1748-
ban. Egy esztendővel utóbb, miután időközben nyilványos leczkéket
adott a. görög nyelvben Van Swieten? tanítványainak, a" meghalálozott
második custos" helyébe lépett. Azon számos oklevelek, mellyek főleg a
XVdik és XVIdik század" diplomatiai intézkedéseire annyi világosságot
öntenek, "s mellyek a! császári titkos levéltárban őriztetnek jelenleg ,
akkor még a" könyvtár" tiszteinek felügyelése alatt állottak , "s Kollár ek-
kor tevé azon diplomaticai studiumokat, folytonos tekintettel a" történe-
tek" közjogi oldalára, mik által egyetlen egygyé lőn századabeli annyi
jeles historicusaink között. 1758. aprilis" tlén első custosnak neveztetett
ki, meghagyatván neki, hogy értekező lajstromot készítsen a könyvtár
kéziratairól , melly Lambecius" commentariusainál tökéletesebb legyen és
hasznavehetőbb. Kollár ismeretes, nyolcz könyvre osztott roppant mun-
kájával felelt meg a" benne helyhezett bizodalomnak, s nevét a" biblio-
graphia" történeteiben örökítette. 1772ben halálozott meg a" nagy férfiu ,
ki neki pályája kezdetén baráti kezet nyújtott, ki egy új időszak" ala-
pítója volt a" császári könyvtárra nézve , "s ki úgy akará, hogy az inté-

4

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 293

zet igazgatósága holta után Kollárra bizassék, mi ennek könyvtári igaz-
gatóvá és valóságos császári királyi tanácsossá kineveztetése által meg
is történt, 1774ben. Ezen hivatalban, melly egyenesen Kollár" számá-
ra rendszereztetett, "s mellyet utána e" napig nem töltött be senki, még
kilencz évig élt a" dicső férfiú, nem csak a" túudományoknak , de — mi
ritkább — mind azoknak, kik a" gondjaira bízott kincsekből tudományt
kivántak meríteni magoknak; megholt 1783. julius" 13án, "s a köz be-
csülést, mellynek a" szintolly szeretetre méltó, mint tiszteletet paran-
csoló író, életében tárgya volt, halála után dicsóség váltotta fel, "s ez
korunkban, midőn a" közvélemény az általa megpendített eszmék kö-
zúl többeket sanctionáltat, gyarapodni fog, bízton hiszem, csonkulni nem.

Szükségesnek véltem, előrebocsátani ezen rövid életvázlatot,
hogy látván, kinek aegise alatt futá meg pályáját az iró, sejdíthessük ,
kiknek ihletésére készült ev vagy ama" munkája. Kaunitz és Swieten ál-
lottak a" kormánynál, nagyszerü reformok" barátjai, az emberiség szel-
lemétől vezéreltetve még tévedéseikben is.

Kollár egy apróbb munkácskáján kívül , mellyben a: magyar koro-
nának némelly lengyel tartományokrai jogáról értekezik, "s mellyért Ke-
reszténi jószágát és melléknevét nyeré Mária Thercsiától, három közjo-
gi munkát bocsátott közre, mik rendkivüli tüneményekként fogadtattak
megjelenésükkor , "s mik teljes figyelmünket érdemlik még ma is.

Vessünk egy tekintetet a" jogtan akkori állapotára közöttünk ,
"s lássuk először is, milly ismeretekkel felkészítve léphetett ki az ifjú
felsőbb tanító - intézeteinkból. Academiáinkban a" XVIIIdik század" első
felében a" hazai, római és egyházi jog tanítatott; de ez utóbbi csak
papságra készülők számára. Az esztergami káptalan 1759ben a jogtudo-
mány" tanítását Nagy-Szombatban szabályozta, "s 1760ban a királyi
helytartó tanács lényeges módosításokat rendelt. Ezen év előtt az 1667-
ben , Losy Imre és Lippay György érsekek által alapított studium juri-
dicum ekkép volt szerkesztve: tanító három, "s világiak. Egy a római
jogot, ketten a" hazait tanítók. Justinianus? institutióinak magyarázata
Rendek József által, melly a" XVIII. század" negyedik tizedében a
nagyszombati academiai sajtók alól kikerült, a" legnevetségesebb micro-
logia? és joggyávaság — nem élhetek más szóval — nevezetes emléke.

Gy háj

294 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Mint tanítatott legyen a? hazai jog, Zelenay Jánosnak a? nagyszombati
academiában magyar törvénytanítónak a" helytartó tanács elejébe 1766.
aprilis" 29én terjesztett előadásából láthatni: , praelectiones juris patrii
privati — így ír — dictabant ad calamum, et menses ad invicem alter-
nabant, ita guod omnem alterum mensem liberum et vacantem habuerint
privatorum processuum promotioni deseruientem. — — Auditores utrius-
gue patrii professoris erant iidem propter alternationem , cursus juris Vve-
ro sub theoretico durabant annis guindecim, sub practico autem annis
duodecim: unde vix aliguis auditorum integrum cursum terminavit, con-
seguenter auditores numerabantur ad summum 20 aut 25 sub utrogue ,
et illi a potiore philosophi aut casistae simul." — Ennyit a" becses isko-
lai rendszer" jellemzésére. Lássuk most a" magyar jog" literaturáját. Két
nevet kell itt említenem, Szegedyt és Huszthyt. Az utóbbinak munkája ,
gyakorlatos oldalát illetőleg, nem minden didacticai érdem nélküli, de
theoriája brutalis, mint társaé a" búntető-jogban , Bodó Mátyásé. Jelesebb
jogképességgel bírt Szegedy. Az újabb időkben, midón a magyar jogot
ollyannak tekintetik commentátorai, mellynek egyéb jogokban egyáltal-
jában semmi előzményei, "s külön egyébbel semmi kapcsai, valóságos
visszalépést tettünk annyiban, mennyiben törvényeink" magyarázatában
Kittonichtól Szegedyig a római és egyházi jogra folytonosak a" hívatko-
zások. Hogy ezt az ügy" és tárgyak" természete egyiránt követelé, arról
a" hármas könyv? felüleges ismerete sem hágy kételkednünk, miután lát-
juk, miképen Verbőczinél nem egy tárgyra nézve, világos onnan a" kiin-
dulás. Hogy a" historiai oldaltól elvonva most a" római és egyházi jog
helyébe az igenleges jog" philosophiája volna léptetendő, tagadhatatlan ,
s hogy ez nem történik , tudjuk , mert első dogmaticusaink az okozatnál
nem szoktak emlékezni az okról. Különös, de való, hogy Szegedy" ty-
rociniuma és rubricái , mellyek száz "s néhány évvel ezelőtt jelentek meg,
tudományosság tekintetében épen nem állanak allantabb fokon nap-
jaink" commentátorainál. A" rendszer" egyszerüsítése körül tétettek elő-
lépések; a" historiai tudomány" haladásával haladott ez, vagy ama tör-
vényczikkely" hermeneuticája is; a" diplomatica — mert ez csak ugyan
továbbra vitetett, mintsem hol azt az ,sassertor libertatis hungaricae An-
dreas II." irója hagyá vala — fényt árasztott erre s amarra: de ez aztán

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 295

a végre új pályát nyitó Frank" fellépéseig minden. Szegedy, úgy látszik,
közelebbi viszonyban állott a törvények" vizsgálatára 1715ben ország-
gyülésileg kineveztetett bizottság több tagjaival, "s ha bár, mint kora-
beliei általában, olly véleményben volt, hogy a" reánk hagyományképen
az ősöktől maradt törvényes ellátást megváltoztatni tilos, de igen, ha a
logica követeléseivel "s a" társaság" állapotával homlokegyenest ellenke-
zik , addig magyarázni szabad, míg szerencsésen elmagyaráztatott , — a
sejdítés meg volt benne, hogy azt léteges egész" képében kell tekinte-
nünk, annak, mi utóbb historiai s észjognak neveztetett, meg nem ta-
gadásával ; "5 ha azon rendszerétől eltér, melly a" hármas könyv" czímei-
nek sorában tanít, aligha több methodust nem fogott volna kölcsönözni
tudományának , mint utódai. — A" magányjog tehát Kollár" fellépésének
idejében nem állott alacsonabb fokon, vagy inkább csak olly alacson fo-
kon, mint napjainkban. De a" hármas könyv publicisticus kérdésekkel,
s a" közjognak az egyháztörvényhezi viszonyaival is foglalkodik. Illyen-
kor a" felség? jogait "s a legesolutiót — ki nem ismeri a" veszedelmes mú-
szót — a! justiniáni törvénykönyvből, a magyar hierarchia" kapcsolatát a
szent székhez fattyú decretálékból származtatni, igen természetes volt
annak, ki három fogadással vala lekötve rendének 7s a" szent széknek.
" Mikép is lehetett volna fogalma valakinek a" status" alapeszméjéről, az
egyháznak olly kényes viszonyáról a? státushoz, midőn köz- és észjog
még csak neveikról sem ismertettek iskoláinkban, hol csak több évvel
utóbb rendeltettek tanítószékek e" tudományoknak, midőn az unigenita
előtt a" jesuiták" rende, mellynek kezében egyedárusíttatott a nevelés ,
még szilárdan állott, "s Borie státustanácsos? indítványát, azt legalább
részben a" szerzet kezéből kicsikarni, gr. Esterházy Ferencz és gr. Fe-
kete György" a magyar cancelláriával még el nem fogadtatták, olly lé-
pés, melly minden esetre nagyszerüebb, mint talán gondolnók, vala-
mint egy Ürményi József, Szécsen Sándor, Lakics György, Markovics
Mátyás "stb kik az újabb tanításrendszert vagy létegítették , vagy székei-
ken gyakorlatba hozták, valóságos vezéreink voltak a" polgárisodásban ,
"s mint úttörői egy új aerának teljes hálánkat érdemlik még ma is.

A" külföldön Thomasius már néhány évtizeddel az előtt nem egy
előitéletet rázott meg, "s Grotius" munkái nagyszerüebb básist mutattak

296 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ki a" jognak. Ezek "s hasonlók nem hibázhatták el hatásokat Kollárra ,
de még inkább történettudományi studiumai , "s mindenek felett azok,
kik az úgynevezett ecclesia gallicánáról irtak, név szerint Marca de con-
cordiá sacerdotii et imperii , fő befolyással voltak irányára és törekvé-
seire. —

Tudjuk , hogy 1758-ban a! szent szék az ,japostoli" czímet ado-
mányozá Mária Theresiának, mint Magyarország királynéjának. A" czim
Bécsben nem egyébnek nézetett mint czimnek , "s viseltethetése még ohaj-
tatott, miután Europa" több fejedelmei hasonló mellékneveket viseltek.
De a" római curia minden bizonynyal még egy rejtett gondolatot rakott
le ezen megerősítésébe, mellynek következményei alkalmas időben nyi-
latkozandók valának. Sejdítették ezt hívei, mert a" szent szék örömest hi-
vatkozott azon bullára, mellyben , regnum et nationem hungaricam , prae-
sentem et futuram, sub protectionem S. Romanae Ecclesiae acceptantes ,
prudentiae tuae, haeredibus et legitimis successoribus tuis habendum, te-
gendum , regendum, gubernandum et possidendum reddimus et confir-
mamus" , írja Magyarország első királyához Sylvester. — Már mintegy
két tizeddel az előtt Schwartz János megmutatni ügyekezett, miképen
Magyarország nem Róma, hanem a" keleti egyház által téríttetett meg a
keresztyénségre. . Okoskodása speciosus volt inkább mint alapos, de
azoktól, kik a" római szék? benyulását az ország egyházi ügyeibe általjá-
ban veszélyesnek tekintették, örömmel fogadtatott a munka. Egy volt
mi őket diadalokban megakasztotta, az említett bulla. Ez ellen fordítot-
ták tehát minden törekvésöket, "s az Inchoffer" annalisaiban először
nyomtatva megjelent oklevél, hová Levakovich Ráfael által kerúlt, egye-
nesen hamisnak "s koholtnak nyilatkoztatott ki. Úgy hozá azt magával a"
század" szelleme, melly hajlandó vala hinni, hogy az őt megelőzött szá-
zadokban a" klastromok nem igen voltak egyebek, mint áloklevelek" ko-
vácsmúűhelyei. — Ez állapotban, midőn a" curia a" bullából határtalan
hatalmat vélt magának tulajdoníthatni, más részről pedig ellenségei ,
bulláról és koronáról, melly Rómából került volna az apostoloskodó ki-
rályhoz, mit sem akartak tudni, ragadá meg Kollár az ügyet, "s ,,hi-
storiae diplomaticae juris patronatus apostolicorum Hungariae regum lib-
ri tres" czímü, "s 1762ben megjelent munkájában annyi történet- /s tör-

;

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 297

vénytudományi alapossággal fogá fel azt, minővel előtte s utána a" ma-
gyar közjog" bár mi pontját nem senki. Három megvívott kérdés? kifej-
tését túzé ki magának mindenek felett a" szerző: a magyarok" keresz-
tyén hitre térítését Róma által, a koronának inneni küldetését, "s a" ma-
gyar egyháznak függetlenségét a curiától, az egyház? nagyobb beneficiu-
maira a" korona általi kineveztetésnél fogva is. Az elsőt diadalmasan be-
bizonyítá magokból a görög irókból, név szerint Scylitzesből; a" máso-
dikat olly pontra vivé, hol azt utóbb a! szent emlékü Koller minden
vitázásból kifejté; a" harmadik? védelmében annyi diplomaticai ismerete-
ket tanusított, hogy méltán mondhatá felőle, miképen példát adott le-
gyen, mint kelljen védeni a megtámadott jogot, valamint a" bullát is
annyi — mondhatom — pazarlásával a! tudománynak , "s annyi elmeéllel
menté ki a! gyanu alól, hogy a! csak később feltalált Hartvic majd nem
a bulla szavait idéző helye nélkül is, valósága a" józan" és pártatlan" sze-
mében meg van alapítva.

Egy nevezetes példája azon vak ismétlésnek, melly főkép jog-
nyomozóinknál olly közönséges, azon forrásmellőzésnek, melylyel együtt
jár mindig a! felületesség, annak jóval nagyobb része, mi e" bulla" ügyé-
ben jobbra, balra mondogattatott. Schwartner tanítja diplomaticájában ,
hogy Kollár Kerchelich által felvilágosítva, utóbbi munkájában e" tárgy-
ról, mellyre mindjárt általtérek, előbbi állításától különböző ,,in alia
omnia abivit", "s Engel, kinek egyoldalusága, melly ót nem hagyja ter-
mészeti "s kifejlésökre jutott erók" minden tüneményeinek okszerü ter-
mékeként tekinteni a" historiát, ismeretes előttünk, azonképen a" bulla"
hitelessége ellenségének mondja Kollárt, "s épen azon munkájára hivat-
kozik , mellyben megmutatja, hogy az még Verbőczi idejében ismeretett,
"s mellyben azt történet- és jogtudományi készületeinek egész tömegével
védi. Mondja továbbá, hogy a bulla Levakovich által feltett minutája
még mai nap Zágrábban óőríztetik; valótlan állítás szintúgy, mert ott
csak Levakovich? Aldobrandini cardinálhoz e!" bulla ügyében irott levelé-
nek" minutája találtatik, mellyből a" kérdéses oklevél koholtságát a!
legszigorúabb hermeneutica sem fogja következtetni. Aligha illyesekben
áll a" történettudományi crisis, "s bizony csodálatos, hogy diplomati-
cusaink , a" bulla" hitelességét száraz szókkal tagadják, mert hiszen —

398 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

folytatják — annak legtüzesebb védője, Kollár is lemondott arról vég-
kép, az a" Kollár, kinek végszavai e? tárgyban ezek: ,,gui persvaderi
nondum possum, ut credam, integram esse confictam, nam fraus et ma-
la fides ista ex literis Levakovichii erui omnino neguit."

Kár e" bulla ellen azért, mert nem vagyunk Rómának barátjai ,
buzgólkodnunk; nem annyira a" szent szék találhatna ez oklevélben fegy-
vert a" fejedelmek" hatáskörének az egyháziakban megszorítására, de igen
azok, kik a" királyok" választása mellett tüzeskedtek, kiknek frater Ra-
fael csak ugyan nem volt friígyesök, minél fogva Pray és Fessler az ok-
levél idevágó részét később becsúsztatottnak nyilatkoztatták ki; miért?
talán csak azért, mert eleve megalapított állításaikkal ellenkezik.

Kollár a" fejedelmek" jus patronatusát oda is kiterjeszté, hová azt
a" káptalanok" sok helytt gondosan megőrzött szabad választasánál fogva,
— kikhez az, miután az egyházi méltóságok választása az egész nép s
az egész clerus által megszünt, átszállott — történeti igazsággal nem vi-
heté. Érzé ezt már Szvorényi Mihály, ki , amoenitates historiae ecclesi-
asticae regni Hungariae" czímü munkájának első fűzetében érinté, hogy
az, mit az általa mélyen tisztelt Kollár elmonda, még nem az elhatáro-
zó végszó e" tárgyban; érzé Batthyáni Ignácz Károly erdélyi püspök ,
ki a" , leges ecclesiasticae" első kötetében valósággal előbbre mozdítá ez
ügyet, "s ki utóbb azon alkalommal, midőn Kovachich? Magyar Merkur-
jában e" kérdés elég felületesen ismét megpendítetett, így írt Szvorényi-
nak: , existimo me veram juris patronatus regum Hungariae detexisse
originem. Novum iterum systema si Deo placebit, prodibit in lucem" ,
de érzé kétségkívül maga Kollár is, hogy a" történetek" tanúságtétele sze-
rint, az egyházi méltóságok" adományozásában a" római főpap" helyébe ,
néha ugyan a" korona, de néha a? káptalanok is léptetendők. Ezen egy-
oldaluság oka alkalmasint abban rejtődzik, hogy az egyházi hatalmat,
az akkori gondolkozás szerint, a" világinak alárendelendőnek vélé. Ha-
tásának ideje épen azon korba esik, mellyben — dicsőség érette a" ne-
meslelküeknek — felülről tétettek általános javításokra az indítványok.
A" tudományalakot akkor nyerni kezdő közgazdaság philanthropiai elvei
alatt új virulásnak induló ipar és kereskedés, a" thronusról lehatott su-
gárnál fogva felegyenesedett tudomány és müvészet , az udvarok" védpaj-

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 299

zsa alatt, hadat üzentek a szabadítékos osztályoknak. Nincs okunk hin-
ni, hogy a két frígyes hatalom közűl egyik vagy másik utógondolat-
tal lett volna, a mindent sarkaibóli kiemeléssel fenyegetődző forrada-
lom, melly a?" szabadítékosokkal forrasztá ismét össze a kormányokat ,
még nem sejdítetett általok. Milly okok? és okozatok" hosszú sora válasz-
tá legyen külön a" frigyeseket, ennek megfejtése nem tartozik ide: elég
kijelelnünk , miképen a" szabadabb mozgalom felülról kölcsönözé rugal-
mát. Illy auspiciumok között jelent meg 1764ben Kollárnak második
munkája ,,de originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sa-
cra, apost. Regum Hungariae" mellyben az úgy nevezett territoriale sy-
stemának védelme és Magyarországra alkalmazása foglaltatik. Ezen
rendszernél fogva az egyház , , mennyiben a" státus" határai között létez ,
"s e! szerint érzéki fenállásbasist is kölcsönöz a! státustól, ennek az egy-
házi intézkedésekben is alárendeltetik", mivel különben a" státus? czéljá-
nak ellene dolgozhatnék, 7s igy védelmet sem követelhetne a" státustól. In-
nen származnék aztán a! státusra nézve a" jus summae inspectionis, vagy,
mint nevezni szokták, a jus placeti/s a" jus patronatus. Az itt kinyilatko-
zott elv nem olly új, mint gondolnók, mert már a" keresztyénség" negyedik
századában tanitá Optatus Milevitanus , Parmenianus Donatista ellen: non
respublica in ecclesiá sed ecclesia in republicá; de ez nem egyéb a! hit" és
státus" alapeszméinek tökéletes félreértésénél. Az egyház czélja: terjeszté-
sea való istentiszteletnek és erkölcsnek, a! státus" czéljától, melly valósítá-
sa a" legtökéletesebb jogeszmének, lényegesen különbözik. Kollárnak, vilá-
gos, a franczia egyház négy czikkelye lebegett szeme előtt, mik XIVdik
Lajos alatt— 1682ben — hozattak a! franczia clerus által, "s mikhez hason-
lókat kivánt okleveleinkból kivonhatni. Ezen négy, idővel mindig tága-
sabbra fejlődött czikkelyből hozatott le utóbb a" jus placeti, mellynél fog-
va semmi egyházi törvény és semmi pápai rendelések nem tétethetnek köz-
zé az országban, mielótt a" státus által helyben nem hagyattak. Mint nincs
segítve ez által státuson és egyházon, épen napjaink" történetei , mellyek-
ból a" két hatalom mesterkélt egymásba fonása "s a" fél szabályok" vesze-
delmes volta gyászosan kitűnik, bizonyítják. Ezen rémületes zavar köze-
pett csak egy út van , melly tisztába vezethetne; nem annak kinyilatkoz-
tatása, hogy az egyház a" státusban van, mert a! státus" határai nem ír-

M.T. AE ÉVE ZV. 2. 38

300 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hatják körül a" religio" erkölcsi istenországát; nem concordatumok , mik
által vajmi gyakran a" két alkudozó egy harmadiknak jogairól egyezke-
dik: hanem egyedül ,,a" státus és egyház" tökéletes különváltsága és
önállósága." Hogy ezen különváltság egy oldalról, "s a?" jogosság eléré-
sére szükséges barátságos viszony a két hatalom között a" másikról , nem
létesíthető, sót még csak nem is gondolható mind addig, míg az egyház
természetes egyesületi alkotmányához vissza nem tér, azaz: míg a? nép ,
ugyan az a nép, melly a" feliséggel világi törvényeket hoz magának, a"
clerussal együtt nem fogja alkotni az egyháziakat, nem merész állítás, —
mert tagadhatatlan. Ezt indítványozza az egyház, ha diadalmasan akar
kilépni a" vitából; mint jelenleg állanak a" dolgok: a" világi hatalom el-
len panaszt emelni, "s azzal tilos közösülésben lenni, hypocrisis.

Kollár sejdítette ugyan, hogy munkája nem egy helytt szemet fog
szurni, "s említé az előszóban, miképen intetett legyen, hogy ebbeli
munkássága nincsen az ország első rendének ínyére: de a" vészt, melly
ellene kitört, bizonyosan nem képzelte előre. Ó, talán nem minden
czélzás nélkül a" rövid idő mulva bekövetkezendő országgyűlésre, kese-
rűen vádlá a nemességet, hogy mind inkább kibúvik a" közterhek" vise-
lése alól, "s oklevelekkel bélelt commentáriust szövött be munkájába egy
már előbb megjelent jegyzetének ezen helyéhez: , nobilem esse et patriae
deesse , commoda libertatis arrogare sibi, et ejus incommoda atgue one-
ra defügere: id profecto ignavissimus guisgue non difficulter patraverit."
1764-ben, junius" 17. nyilt meg az országgyülés Pozsonyban, "s mindjárt
az első ülésekben tört ki a megsértett érdekek" élességével a" vész. Ér-
dekes az országgyűlést e" tárgy feletti intézkedéseiben nyomról nyomra
követnünk. , Coalitum est — így szól a? julius" 10kén tartott 6dik ülés?
naplója — ut justus ille dolor statuum, guem ex improbi auctoris scri-
ptione perceperunt, momentis eo pertinentibus circumscribatur, reprae-
senteturgue majestati, guantae sint auctoris insidiae, guam gravis regni
contra veritatem subsumtio, et status publici perturbatio, guae omnia
cum in ipsam legum censuram incidant, gravibus guibusvis momentis
Sua Majestas Sacratissima humillime exoranda erit, guatenus opus hoc
plenum scandali supprimi et in cineres redigi, auctorem proscribi, et
haec ipsa inter articulos regni referri benigne admittat. Non erit inusita-

KOLLÁR ÁDÁM FERENCZ MINT JOGTUDÓS. 301

ta pro crimine satisfactio, dum anni 1588. articulo 48. pro solá consilia-
riorum regiorum dehonestatione Vice-Tavernicorum Regni Magister in
notá perpetuae infidelitatis convincebatur, scriptor vero hic novus non
consiliarios sed statum regni publicum commovit, perturbavit et ignomi-
niam illius, guantum per se licuit, ad remotissimas etiam gentes dilata-
vit et sparsit." A" felső tábla, midőn a" felterjesztési felirat vele közöl-
tetnék, úgy vélekedett, hogy különös választmány" kineveztetése szük-
séges, melly a. munkában szétszórt méltatlanságokat , "s a" törvények és
szabadítékok ellen dörgő czikkelyeket kivonatban előterjeszsze. Kinevez-
tetvén a" választmány számos pontokat tett fel a kérdéses munka ellen.
Vétkül tulajdonítatik azokban, többi között a" szerzőnek: hogy 23. lap:
,Vvitiat exordium decreti secundi sancti Stephani (azaz: varians lectióval
lépett fel egy régi kézirat nyomain), audax censura privati hominis et ni-
sus in depressionem dignitatis pontificalis ; hogy 60 lap: negat S. Stephani
decretum primum esse legem; "stb. Azon helyre hivatkozólag, hol Kol-
lár a Corpus Jurisnak egy teljesebb, "s több crisissel szerkesztett kiadá-
sát indítványozá, felkiált a" választmány: per calumniam exclamavit infe-
lix homo, utinam haec pulcherrima majorum nostrorum monumenta ma-
jori religione, eruditione et curá posthac edantur!" — A? kormány látván
az elkeseredésnek naponkinti növekedését, azáltal segített a bajon, hogy
julius" 31dikérőól költ helytartó tanácsi rendelmény által a" munka" árul-
tatását eltiltván, a" könyvárosoknál "s más egyeseknél találtató példányo-
kat a törvényhatóságok" útján beszedetni parancsolá, mi az aug. 17én
tartott 16dik ülésnek tudomásul adatván, "s engesztelő nyilatkozatot
nyújtván be időközben Kollár, mellyben egyébiránt egész férfiassággal
mondja : , si guid injucundi lectu aut auditu a me in medium prolatum
est, id non mihi, sed veritati et legibus patriis adscribi debet, guarum
vocem semper liberam, donec Hungaria libera est, esse oportet" a" ren-
dek e! tárgy" további fűzésével felhagytak.

E? munkája után huzamosabb ideig törvényes tárgyak" vítatásá-
val felhagyott Kollár, mert keserű volt a" pohár, mellyet megízleltettek
vele, "s fájdalmasan de a" jóakarat öntudatának büszkeségével említi
Lambecius? commentáriusaihoz írt egyik jegyzetében, miképen gyúűlölsé-
get vont magára még azáltal is, hogy régi oklevelek" segédével ügyeke-

38"

302 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

zett a törvények magyarázatához járulni! Csak nyolcz évvel utóbb je-
lent meg a. magyar koronának némelly lengyel részekrei jogának kimu-
tatása, mellyet már fentebb említék , "s innen számítva tizenegy év mul-
va, épen halálának esztendejében, 1783ban bocsátá közre az általam
megjelelt közjogi harmadik munkáját: Historiae, jurisgue publici regni
Ungariae amoenitates , volumina duo. Az első kötet harmadik része ki-
lenczedik és tizedik századbeli törvényeinkkel foglalkodik , az egész má-
sodik kötet pedig municipalis intézeteinkkel az Árpádok alatt. Ha vala-
hol, itt tűnt fel Kollárnak csodálatra méltó adománya, mellynél fogva
az analysis" és synthesis útján váltva, csak nem kirekesztőleg egy száraz
eseménylajstrom, a! ritus explorandae veritatis által vezéreltetve, munici-
pális "testületeinket a" középkorban, élő egészszé olvasztotta. Részletek
és egyességek már is megczáfoltattak , "s megczáfoltatni fognak , nem két-
lem, azok által is, kik a" Tekintetes Társaságnak a" régi váralkotmány"
ügyében kitűzött pályakérdését fejtegetendik , "s kik, tudom, más ered-
ményeket fognak lehozni e? munkából , mint Piringer: de az, kit a? min-
dent tagadás" kórsága nem bánt, örömmel fogja megvallani , hogy a" Kol-
lár által vont határokon belül esik ezentúl is fejtegetése a megyék" pol-
gári és katonai állapotának , azon szabadabb formák köztt mozgó feuda-
lismusnak , melly középkori municipalitásainkat jellemzi, "s melly író-
jára vár, ki hű és eleven ecsettel bírjon mint Thierry , "s a? státusférfiú
pillanatával, mint Guizot.

XIII
A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK?
S VISZONYOK SZEMLÉJE.

OLVASTA,

A" X-D. KÖZ ÜLÉSBEN , NOV. XXIV. M. D. CCC. XXX. IX.

SZTROKAY ANTAL RT.

Azon társaságról szólok, melly, ha salaktól mentesítve a" teremtő által
rendelt iránynak megfelel, nem csak az egyes családoknak boldogságát
eszközli, hanem a? hazának, honalkatnak "s nemzeti virágzásnak is
hatalmas emeltyüjeúl szolgál, "5 az egyéneket a" megelégedés? jótékony-
ságával áldja, velök az élet pályáján mennyei gyönyöröket éldeltet.
Azon társaság a" házasságban találtatik fel, melly , mint fentebb mondám,
csak úgy boldogíthat, ha mikint az arany, külön válva a" salaktól, ma-
ga teljes becsében és érvényességében diszeskedik; ellenben ha a? viszály"
"s meghasonlás" ármánya annak viszonyaiba ártékony mirígyet vegyit,
minden nyomorúság kutfejévé, az élet örömeit nyomasztó vázzá, "s
annak kellemeit elduló kalózzá leszen. Nem csoda tehát, ha e! tárgy jeles
elméknek komoly vítatásokra nyujta minden időben okot "s alkalmat.
A" hajdankor" bölcse, Socrates, a" házassági boldogságnak részese — no-
ha sok rosz közúl a" legkisebbiket választá — maga sem lehetvén, 7s a
házasulandókat figyelmeztetni akarván, a házasságot a" halászathoz ha-
sonlította, mellynél a" szabad halak a" háló körül játszadoznak , "s bebe-
menni szándékoznak , mellyek pedig benne vagynak, szabadulni töreked-
nek. — De minden illyes hasonlítgatások" daczára is ezen kis társa-
ság, melly a" nagyobbnak, sót az egésznek alapja, a" jelenkornak egye-

304 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

teme "s a" jövendőnek magtára"), jótékonyabb részéról századok" gya-
korlata által szentesítve levén igen érdemesnek véltem azt értekezésem
tárgyává tenni, "s annak törvényeit, szertartásait "s viszonyait a" legré-
gibb idők" tiszteletes hajdanából jogszerüleg szemlélgetni, külön nemze-
tekre ügyelve összehasonlítgatni, "s elveiknél fogvást fejtegetni.

Én azt tartom, hogy a" tudományok" minden: ágazata , terjedel-
me, az emberi ösmereteknek minden neme, történetirás, szoká-
sok, szertartások , viszonyok , törvények , nyelvi elemek, szóval, min-
den tudalom a? rejtélyes hajdankortól mind e jelenkorig, sok változá-
sokon, formákon, módosításokon átvitetve, lánczszemenként egymásból
folyólag terjedt légyen a" századok" tisztázó szürényein keresztül hoz-
zánk — néha tökélyetesbbé tététve, hasznos bővitésekkel ellátva, néha
pedig az idők borúin gondatlanúl elhanyagoltatva.

Illy vallomás és meggyőződés után a" rendszer azt hozza magá-
val, hogy ha valamelly tárgy értekezés alá vétetik, annak hajdankori
mibenvolta, története, viszontagságai, fejlődései, haladásai, lépcsőn-
kénti előmenetelei, az emberi viszonyokra hatásai adassanak elő, hogy
hasznosan "$ egyszersmind gyönyörködőleg szemlélhesse kiki azon kap-
csolatokat, egymásból eredő következményeket, lánczszemenkénti le-
származásokat s átszivárgásokat, mellyek egyik nemzetról a másik-
ra, tudományos és erkülcsi tekintetben hatottak, időról időre átszálltak,
áttétettek, az erényt terjesztették, "s néha parányi bimbóból terült virág-
ként feseltek. Mindennek apró a" kezdete. Semmi sem természetesb, mint
hogy a kis forrás patakká, e" pedig partjai közt alig férhető folyam-
má növekedjék. Úgy van a" dolog a" tudományokkal "s elmeszülemé-
nyekkel is, kis kezdetból nagyra menni, "s a" kezdést a" forrásoknál
tenni. — Hibásnak tartom valóban, kivált álláspontunkhoz mérve, né-
mellyeknek azon kedves állításait, hogy a" tudományos kutatásoknál
a" régivel felhagyva, csak a" mostanin örvendjünk. Ha a" forrásokat fel
nem keresnók , azoknak tisztaságokat, a" ragályos salakosságtól megkü-
lönböztetni nem tudván, izlésünket megrontanók.

") L: Seneca in Hippolyt. Act. II. v. 460—482. Gell. Noet. Attic. libr. I. cap. 6. Idem
libr. V. cap. 11. Idem libr. I. cap. 17.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK. "8 VISZONYOK? SZEMLÉJE. 305

Szokásomhoz tehát, mint egyébkor, most is hiv maradván, s
a" hajdankor" zsenge ugyan, de gyökeres tudalmait igen tisztelvén "s
illőn méltányolván, a" zsidó nemzeten, más nemzetek felett az egy istent
imádási , vallási "s tudományos tekintetből elsőséggel biró legrégibb né-
pen kezdem értekezésemet, "s a zsidó írókat, sok jeles tudós" ismerte-
tése után úgy tekintem, mint a" régi bölcselkedésnek kutfejeit, mert a
mint a" szentirás mondja : !) , ezen nemzeté a" fiuitás, a dicsőség, szövet-
ség, parancsok, a" törvény, rendeletek , ísteni tisztelet, az igéretek , "s
az atyák , ezek közüli a Krisztus is test szerint."

Ezeket figyelmeztetés" okáért előre bocsátván, mi a? zsidónépnél
divatozó házassági törvényeket, szertartásokat és viszonyokat illeti,
azokra nézve két időszakot kell megkülönböztetnünk. Az első és máso-
dik templom alattit, azután pedig Jerusalem" városának a" templommal
együtti vég elpusztulása utánit. Az elsőleg érintett időszaki adatokat a
szentirás, az utóbbiakat a" jerusalemi és babyloni Talmud, nem kü-
lönben némelly jeles zsidó irónak munkái foglalják magokban. A? mi
az első fogalmat illeti, a" zsidó jog szerint a" házasságnak léle "s eredete
Mósesnek e" következő szavaiban központositatik :?) , Teremte azért Isten
embert az ő képére, az Istennek képére teremté azt férjfiuvá, és asszo-
nyi állattá teremté őket, és megáldá Isten őket, mondván : gyümölcsöz-
zetek, sokasodjatok és töltsétek be a" földet." Így tehát a" házasság az
israülitáknál sem volt egyéb, mint férfi és asszonyi személynek Móses"
törvényei szerinti öszvekelése magzatok" nemzése és fölnevelése végett.
Minő szertartásokat Móses emleget"), azok jobbadán időnkben ís diva-
toznak, p. o. hogy a" leányt szokás megkéretni , avval az atyának meg-
egyezésével "s a" leány" egyetértése" hozzájárultával jegybe lépni "). Külö-
nösebb szertartások közé számlálható, hogy a? menyasszony egy ideig,
némellyek szerint tiz napig, nyilván a" házassághoz valók" elkészítése vé-
gett az atyai háznál maradhatott, hogy a" lakodalom hét napra szabatott,
hogy a" jegyes a" vólegény elébe szemérme? jeléül képét beleplezve lép-

1 Róm. 9. 4. és 5.

2) I. Mós. 1. 28. és I. Mós. 9. 1.

:) IV. Mós. 30. 1—5.

§) I. Mós. 24. Birák 14. 8. I. Sam. 18. 25. I. Mós. 29. 22.

306 V. TÖRVÉNYTUDOMÁN Y-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hetett, mit némellyek , de hibásan, szolgaság" jeléül gyakorlottnak tarta-
nak. A? zsidóktól az illyetén beleplezési szokást utóbb több más nem-
zet is bevette; sót Tértullianus, beleplezésről irtt értekezése tizen-
egyedik fejezetében azt jegyzi meg, hogy ezen szokás már legrégibb po-
gányoknál is divatozott. Részletes törvény volt, hogy az éptelen testüek ,
és tehetetlenek nem házasodhattak, a törvénytelen ágyból született mind
két rendüek pedig, kik általok mamzereknek neveztettek, eredeti is-
raölitával tized iziglen nem léphettek házasságra "). Rabbi Móses Ben Mai-
mon aegyptusi születésü híres israölita iró e? törvény" okául azt adja,

hogy e" szigorúság által, a" törvénytelen ágyat követők, magzataik" örök -
o. , D

gyalázatra juttatása" tekintetéből, a" kicsapongásoktól elrettentessenek. —
A" zsidó vallásra tért idegeneknek azonban szabad volt mamzerekkel is
házasságra lépni.

A" zsidó nemzet Móses" törvényei" szelleménél fogvást földmivelő
néppé levén alakítva, Palaestina tizenkét nemzedék között felosztatott ?).
Levi nemzedéke azonban papi ivadék levén, az osztály" alkalmával föl-
det nem kapott, helyette a" termés" tizede rendeltetett élelméül. A" leá-
nyok nem osztoztak, a föld egyedül csak fiúkat illetett. Ha azonban
valamelly családban a" fiúnak magva szakadott, a! leányok örökösültek ;
p: o. Salphaadnak, József nemzedékéből valónak , nem maradván fiai , a
földbirtok leányaira szállott. Az oldalagos atyafiság azonban panaszt te-
vén a" leányok" örökösülése iránt, "s a" panasznak okáúl azt adván,
hogy a" leányok" férjhez menetelével, az ő családi birtoka más nemze-
dékhez vitetvén által, megrövidítetik5), "s az ötvenedik évi jubilaeum-
kor, midőn az egész osztálybirtoknak kiegészítetési esete beérkezik, a
nyilak? sora zavarba hozatván, a?" törvényes kiegészítés rendesen meg nem
történhetik, — az adatott neki feleletül: hogy az illy örökösülő leányok-
nak , kik fiúmagzat nem létében földbirtokhoz jutnak, nem szabad más
családba férjhez menni, hanem csak nemzedékebelihez. Melly rendelet
a" házasságra nézve közönséges törvényül szolgált az israélitáknak.

1) V. Mós. 23. 1—3.
2) Azért mondatik 12 nemzedékre osztva, mivel József nemzedéke két ágra ment

Efraim és Manasse után.
?) IV. Mós. 36.

FOANOTÁNN S 9 a RT ZETT, GO, Tv

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 307

A" mondottak szerint, Móses" törvényeinél fogvást, atyjok? halála
után rendesen csak a! fiúk örökösültek, a" leányok pedig egészen ki vol-
tak zárva a föld" birtokából. Már Móses" törvényei előtt is szokásban
volt a" zsidóknál ezen törvény ; mert Lábánnak leányai már tudták , hogy
atyjok" jószágában semmi örökösülésök nincsen, hanem abban mint ide-
genek úgy tekintetnek?). A? zsidó leány" miképeni férjhez mehetése" tár-
gyában a jogtanárok között különböző vélemények léteznek. Sokan azt
vitatják, hogy egy zsidó leánynak sem volt szabad családán kivülivel
házasságra lépni; mások ellenben azt tartják, hogy csak az örökösülő
leánynak volt kötelessége családa" legközelebbi rokonához menni fele-
ségül. — Ez utóbbi vélemény amannál hihetőbb; mert igy a" törvény"
szellemének elég van téve, "s nincs szükség reá, hogy annak tulságos
hatást tulajdonítsunk. Más zsidó leány tehát, az örökösülőn kivül,
akármelly eredeti zsidóhoz férjhez mehetett, a" mennyire vérségi tila-
lom által akadályozva nem volt. j

Mária illyetén örökös, vagy is férfitestvér nélküli némber lehe-
tett, mivel nói szokás ellen Betlehembe kellett utaznia, "s magát ot-
tan feljegyeztetni. Betlehemben tehát kellett örökségének lenni, ha
az talán a" jubilaeaumi évig elidegenítve volt is, következésképen fér-
jének, Józsefnek, is ugyanazon családból, t. i. Dávidéból, származottnak
kellett lenni.

Kivételekre is akadunk azonban e szabálytól. P. o. Jób, noha fiai
voltak?) , leányainak is adott ingatlan örökséget. Némellyek Jób" irá-
sát Mósesénel régiebbnek tartván, annak ebbeli cselekedetéből a?" tör-
vénynek, mint utóbbinak megszegetését nem következtetik; hihetőbb
azonban azok" állítása, kik ezen esetet csakugyan a? rendes törvény
alóli kivételnek tartják , de olly kivételnek , mellyel a" törvénynek szigo-
rúsága is megegyeztethető. — Jób t. i. igen gazdag ember levén, leányait
szerzeményeiben részeltette, és így az első osztályi, s egyedül csak a
fiúkat illető ősi birtokot meg nem csonkította. Kaleb is az érintett kö-
zönséges törvény" megszegésével vádoltatik; mert, noha fiai voltak , leá-

1) IV. Mós. 31. 14. 15. , és ÍV. Mós. 27. 1—4.
2) Jób 42. 15.
M. TT. TT. ÉVEK, WV. 2. 39

308 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nyainak mindazáltal nevezetes földbirtokot adott által?). Kalebról a"
Szentirásban olvassuk , hogy vitéz ember levén, a kananitáktól Hebron"
vidékét önmaga embereivel foglalta el, "s Palaestinának végképeni el-
foglalására is az israülitákat ő és Jósue buzdította; — olvassuk továbbá,
hogy a" nemzet, a" neki törvényesen járó osztályrészen felül, vitézi érde-
meinek jutalmáúl Hebron táján terjedelmes földet ajándékozott. Ez szer-
zeménye levén, 7s a" törvény" szigorúsága alá nem tartozván, róla tetszé-
se szerint intézkedhetett a" nélkül , hogy a" törvényt megszegte, "s fiainak
rövidséget okozott volna. Nem különben cselekedett a gileadi Barsil-
lai, kinek hasonlóképen fiai levén, a földbirtokban leányát is örökö-
sévé nevezte; ki még, a" mi több, idegen családba is ment férjhez 2).
Szinte ez is szerzeményekkel birván, törvény" megszegésével nem vádol-
tathatik. Sót ezen példákból a" szerzemény iránti szabad rendelkezheté-
si jognak régisége nyilván kitetszik.

Ez alkalommal megjegyzésre méltó észrevétel az is, hógy a! föld-
birtokban örökösülő leány adott családi nevet annak, a kihez férjhez
ment, "s a" tólök született gyermek nem édes atyja nevére iratott be,
hanem anyjának családi nevére, minthogy fiú nem létében a" leány
fiuitatott a" törvény által, "s mint fiú-örököst képző, ollyannak tekin-
tetett. Felvilágosítja ezen tételt Nehemiás irásának a" gileadi Barsillairól
szóló része, mellyben nyilván kimondatik, hogy az ottan kijelelt papi
család azért hivatik gileadi Barsillainak, mivel eldődei gileadi Barsillai
leányt vevén feleségül, azon nevet a? leánytól kapta örökösen.

A" hajdankor" törvényhozási bölcsesége így szolgál a nyomdokvi-
lágnak jogi kalauzul. — Már a" fentebb mondottakból eléggé kiviláglik :
hogy törvényeinket ezen hajdaniakkal összehasonlítván, közöttök nem ke-
vés összehangzást találunk. Meg volt az israülitáknál, úgy mint nálunk ,
a" szerzeménynyeli szabad rendelkezketés, ") az ösiség, a leányágat miké-
pen illethető birtok"), vitézségérti adományozás , fiuítás, testamentom-
tétel. — Ugyan is :

") Jósue 15. 16—20. Birák 1. 12—15. I. Krónikák 2.
2) TI. Sam. 10. 35—41. Nehem. 7. 63.

:) Verbőczi I. 57. 58.
1 Verbőcezi I. 48. §. 4.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK. SZEMLÉJE. 309

A" végrendelkezésnek a? Szentirásban több nyoma vagyon. Ábra-
hám Isákot tevé egyetemes örökösének, egyéb fiait pedig hagyományo-
sainak, kiknek ingó vagyonaiból hagyott ajándékokat, ingatlan vagyo-
nát Isák" hitére bizván. — Ahitofel az ő vagyonairól végintézetet tőn , no-
ha pártütő és öngyilkos is volt"). Ebből azt kell következtetnünk, hogy
akkor időben a" végrendelettevés olly szent és minden emberi magán-
érdeket kizáró cselekedet vala, mellynél fogvást még a" pártütők "s ön-
gyilkosak" testamentomai is érvényesek levén méltányoltattak és az el-
kobzást megakadályozták.

Mit az utóbbi nemzetek a" házasság előmozdítása" tárgyában meg-
rovatás és büntetés által kivántak eszközleni, hogy tudniillik a" nótelen
életet akadályozzák : azt Móses" törvényhozási bölcsesége könnyebb mód-
dal tudta eszközleni. Törvényeinek olly szellemet tudott adni, hogy a
zsidóknál legnagyobb szerencsétlenségnek tartatik magtalanúl elhalni. —
A" leviri, vagyis sógornői jog?) innét vette eredetét. Más nemzeteknél
ezen soha gyakorlatba nem vétetett különös jog abból állott, hogy ha
valamelly férj gyermek nélkül halt el, annak özvegyét a" megholtnak
testvére vagy legközelebbi rokona tartozott feleségűl venni, "s az illy há-
zasságból született gyermek a" meghalt maradékának tartatott, "s az asz-
szonynak előbbi férje nevére iratott. Ha az özvegyet az illető rokon el
nem akarta venni : vonakodásaért valamelly sulyos büntetésbe nem esett,
de még is az özvegy őtet bevádolhatta, a birák elébe idézhette, ottan
kedvére leszidhatta, csizmáit lábairól lehuzathatta, "s mezitlábosnak
csufolhatta.

A? sógornői jognak a" sokfeleségüség volt alapja. A" nők a zsidók-
nál, mint maiglan sok napkeleti nemzetnél, portéka gyanánt adásvevés
által szereztettek. Hoseas") magáról aztirja: hogy 15 ezüst pénzen és más-
fél véka árpán vett feleséget. Ha a" pénzen vett feleségnek gyermekei
lettek, úgy tekintetett, mint ki az érette adott árt leszolgálta; ha pedig
gyermekei nem lettek, mint továbbá is adós, az oldalagi örökösödés
utján ő is, a meghaltnak többi vagyonával együtt, az örökösülő rokonnak

1) I. Mós. 29. 15—29. I. Mós. 34. 12.
1) Süvjog.
9 Hoz: 3525
39 :k

310 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

jutott. Ha azonban a" meghalt után gyermek maradott, a" sógornői jog-
nak helye nem volt, sőt azon esetre Múses a" házasságot közöttök el-
tiltotta.

A" törvénytelen ágyból született gyermekek anyjok" sorsát olly szi-
gorúan követték, hogy ha az anya bálványozó vagy rabszolga volt,
gyermekei szinte ollyanoknak ismertettek.

A" zsidó főpap csak hajadon szüzet vehetett feleségűl?). Tilalmas
volt neki olly személyt is nőül venni, kinek a" férj válólevelet adott,
vagy ki rosz életet követett. Ezen törvény egyedül csak a? főpapot il-
lette; a" többiek özvegyet ugyan vehettek, de sem rosz életet követtek ,
sem férjtól elváltak nem léphettek házasságba. A" Talmud Massechta Jo-
ma nevü értekezésének első részében azt is jegyzésben hagyta, hogy a
főpapnak soknőségben nem szabad volt élni, "s ha főpappá létekor két
felesége volt, Tisri hónap" t0dike előtt — melly a. mi september hónapunk-
kal üt össze — tartozott egyiknek válólevelet adni, mit ha nem cseleke-
dett, a" templomi szertartásoknak kezdésére "s folytatására alkalmatlan-
nak tekintetett.

Mindennemü házasság körüli viszonyok levén ezen értekezés" tár-
gyáúl kítüzve: a szüzeség kutatása is ide tartozik. — Ugyan is nem
csak a főpap" feleségénél, de más egyéb férjhez menő hajadonoknál is
elannyira megkivántatott a" szüzeség, hogy annak hiánya" esetében a
házasság semminek tartatván, a" férfiú a" leányt szülőinek visszaküld-
hette, magától elüzhette, sőt ha az eljegyzés utáni bujálkodás reá kisült,
az a birák által megkövezés? büntetésére is itéltethetett. Azért is a" szü-
zeség" jeleinek, ha a" dolog úgy hozná magával, a" birák előtti bebizo-
nyíthatása végett, mikép a" zsidóknál, úgy más napkeleti nemzeteknél
is, az összekelés" szakán a" leány" szülői részéről a" szükséges intézetek
meg szoktak tétetni, nehogy a" férjnek a" hamiskodásra alkalom nyujtas-
sék. Néha azonban annak kutatása, az eljegyzéskori szerződésnél fogva,
a menyasszonytól elhárítatott; gyakran pedig a" vőlegény, bizonyos okok-
ból, a" kutatástól önként és örömest elállott. A" jógkörüli elméletnél
azonban különösnek látszik, hogy sem a? görög sem a" római törvények ,

) Cunaeus Libr. II. cap. 3. de Republ. Hebraeor. III. Mós. 21. 7.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK" "s VISZONYOK" SZEMLÉJE. 311

noha egyéb tárgyat terjedelmesen kimerítenek, erról szót nem tesz-
nek. Miaz oka ennek? Nyilván az, hogy nálok e" tárgy a" ritkaságok
közé tartozott. — Az érintett hiány mai időben sem ad vádlevélre jogot,
noha Verbőczink szerint a! női jutalom a!" szüzeség elvételéért rendeltetik.

A" rendszer azt hozza magával, hogy azon kérdést is megvitassuk ,
valljon a" soknóség a" szent hajdankorban meg volt-e engedve? Sokan
állítják, sokan tagadják. Mi azokkal tartunk, kik megengedettnek , sőt
Móses" ideje előtt is divatban levőnek állítják 9. Hiszen istennek kedves
emberei, Abrahám és Izsák Ül is abban éltek. De hogy utóbb is gyakorlat-
ban volt a" soknóség, Móses" törvényeiből nyilván kitetszik?), mellyek
által azon esetre, ha a" férjnek két felesége vagyon, "s egyikét a" másiká-
nál jobban szereti, "s mind kettőtól gyermeke levén, az elsószülöttet
azonban a" kevesbbé szeretettel nemzvén, az rendeltetik: hogy kedvencz
felesége miatt az elsőszületési jógot meg ne sérthesse, hanem az elsőszü-
löttnek, noha a?" kevesbbé kedvelt nejétől való is, az clsőszülötti igazat
— melly kettőzött részbeni örökösödésből állott — kiadja, "s azt első-
szülöttnek ismerje.

De onnét is kitetszik a soknóségnek a" szent hajdanbani törvény-
szerüsége, mivel Móses tiltja a férjnek élő neje" testvérét házastársúl
venni 5); mit tiltani felesleges vala a" soknóség hiánya" esetében. Mert
mi tiltva van, azt új törvénynyel tiltani, törvényhozási ferdeségnek
méltán tartatik. — Sőt itten egyiknek megtiltása, a" másiknak megen-
gedését foglalja magában. Így tehát más asszonyt vehete nejül, csak fele-
sége testvérét nem nőszülhette. De mind ezen felül a" soknőségben él-
hetés" bebizonyítására, sok esetet, okoskodást és szentírási helyet le-
hetfüe felhordani; többek között, hogy Gideonnak több neje — s
hogy Elkanának két felesége volt; hogy Saul soknőségben élt ").

Valamint azonban alig vagyon tulság, minek védői ne találkoztak
— $s alig van olly hiba, mit jeles tudósok igazolni nem akartak volna:
úgy a" soknőségnek is akadtak ollyan barátai, kik azt szándékoztak

") Michaelis mosaisches Recht §. 94.
1) V. Mós. 21. 15-17.

?) III. Mós. 18. 8.

1") Birák S. 30.

312 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

kivívni, hogy a? soknóség vallási tekintetből most is megállhatna, ha
világi törvények azt nem tiltanák.

A" soknóségben élhetés" védői között nem utó helyet foglal Ochin
Bernát !). Előszámlálja ő a? soknőóségben élő szent atyáknak példáit,
kiket mindazáltal isten az iránt meg nem feddett. Felhozza továbbá, hogy
Lamech soknóségben fiakat nemzvén, ezek, mint a" Szentirás tanusítja ,
isten előtt kedvesek voltak, következésképen Lamechnek ebbeli cseleke-
detét büntetés nélkül hagyván, sót gyermekeit szeretvén a" soknóséget
igazolta. A" soknóség védőinek az sem kerülte el figyelmét, a" mit So-
erates egyházi történetiró ?) Velentinianus keresztény római császár-
ról emlékezetül hagyott, hogy tudniillik törvény által kinek kinek enge-
delmet adott két feleséget vehetésre, minthogy maga is Justusnak, a
piccenai tartomány" elnökének leányát, Justinát, vette feleségül, és mel-
lette előbbi néjét, Severát is megtartotta. De ezekre csak az a" felelet ,
hogy a" bűn, ha sokak "s nagyok által követtetik is el, a" keresztény val-
lás" tanítása szerint csak bűn marad, és így szabályúl nem szolgálhat ;
mert a" melly szentirási törvény azt mondja: hogy a? házasok ketten egy
testté lesznek, az a" soknóség eszméjét kirekeszti, "s a harmadiknak
helyet nem enged. A" mi Lámech! fiait illeti, az isteni jóság véghetetlen
levén, ártatlanokat nem büntet, azért nem büntette meg Jéfát is, Gilead-
nak törvénytelen magzatát, kinek a" Szentirásban sok erénye számlálta-
tik elő.

Mikép Ochin a! soknóség" védésére nézve tulságban mereng, úgy
Tertullianus a. nóség megszorításában tulságig szigorú; mert az egynő-
ségról irt munkájában még azt is kárhoztatja"), ha ki felesége halála után
ismét megházasodik.

A" soknóség következménye volt az is, hogy hajdan a" zsidók
adásvevés által házasodtak, noha van példa, hogy adásvevés nél-
küli hazasságok is léteztek, amminthogy Sára és Rebeka") adásvevé-
sen kivül mentek férjhez. Illy nők a" többi felett elsőséggel birtak ,

") Theodori Bezae Tractatus de Polygamia. Genevae 1610.
?) Socrates Libr. VI. cap. 26.

3) Tertull. de Monogamia cáp. 4.

1) I. Mós, 24. 64.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK: "S VISZONYOK" SZEMLÉJE. 313

"s az adásvevés általiak emezeknek engedelmeskedni tartoztak, "s mint
sz. Ágoston helyesen megjegyzi: Kethura "§ Hágár, Ábrahám? női a! Sz.
irásban ágyasoknak neveztetnek, melly névezettel Sára soha sem illettetett.

A" női adásvevés a" zsidóknál azóta szünt meg, mióta a" soknóség
többé nálok sem divatozik. Minekutána ők a" római császárok" hatalma
alá estek, látván ezek, már a" keresztény időszakon a" házasság tárgyá-
ban a" többi alattvalóktóli nagyon elkülönbözést, nevezetesen Theodo-
sius, Arcadius és Honorius római császárok , törvény által megtiltották
nekik a" soknőséget ")). De azon törvény nem lett eléggé következetes
reájok nézve. A!" soknóség nálok nem szünt meg. Magok közül kellett
tehát ollyannak támadni, ki a" soknóséget foganatosan eltiltaná. Illyen
lett Rabbenu Gerson, ki a" zsidó évszámlálás szerint 4830dik, a" mienk
szerint pedig mintegy a" X-dik században azt rendelte, hogy az egyház-
bóli kiátkozás" és kitiltás" büntetése alatt senki többé két feleséget ne
merjen tartani, okáúl azt adván, hogy a? soknóség a! házassági egyet-
értést zavarja, viszályt s versenygést támaszt, "s igazi házi békét "s csen-
det csak az egynőségben lehet elérni. Másod okáúl azt adta, hogy min-
den férjfiúról, midón házasodik és egy nőszemélynek adja szavát, azt
kell föltenni, hogy szavát meg nem szegi , "s az egynek tett fogadás mel-
lett maradván, neje mellé többet nem szándékozik venni. Ezen rendelet
Kolbo nevezetű, "s a zsidóknál nagy tiszteletben tartatni szokott könyv-
nek 116dik száma alatt foglaltatik, mit a" zsidóság minden ellenkezés
nélkül elfogadott, "s időnkben is szinte követ.

A? vérségi izek tilalmazása is Móses" törvényeiből szivárgott át
az utónemzetek" törvényeibe?). Sót hogy maiglan is némelly iteszékeken
"s világi fejedelmeknél a" rokonsági izektóli feloldozás" esetében nagy be-
folyása vagyon Móses" törvényeinek , az tagadhatatlan. Vannak, kik azt
állítják, hogy azok maiglan is kötelezőerővel birnak; meggyőződésem
azonban az, hogy Mósesnek e! tárgyú törvényei más nemzeteket csak be-
vétel "s elfogadás által kötelezhetnek, mert csak az Israél népnek szóla-
nak, nyilván kimondatván őket illetőleg: HalljadTsraél. Innét a római

!)) Cod. Libr. I. tit 9. Leg. 7.
2) III. Mós. 18. és 20. fejezetei.

314 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

catholicusoknál azokra semmi tekintet nincs. A! tridenti főzsinat 24dik
ülésének 3. c. így szól: , Ha ki azt mondja: hogy a" házassági összekelést
a" vérségnek és sógorságnak csak azon izei gátolhatják, mellyek Móses"
harmadik könyvében kijelelvék, és hogy az anyaszentegyház azoknak
némellyike iránt feloldozást nem adhat, vagy hogy több meggátló, vagy
felbontó tilalmat az ottan megmondottaknál nem rendelhet, azt anathe-
ma érje." Továbbá ugyanazon ülésnek 5. c. nyilván mondja. ,,A" máso-
dik iztól senki fel ne oldoztassék csak a" nagy fejedelmek, és ka a" köz-
ügy azt kivánja."

Itt az a kérdés fordúl elő: valljon mi ok indította legyen a? tör-
vényhozókat, némelly a" házasság tárgyábani vérségizek" megtiltására ?
Az okadásban a!" jogirók egymástól igen különböznek; — némellyek a"
természeti irtózást jelelik ki annak alapjáúl, de ez véleményem szerint
meg nem állhat; mert sok hajdani nemzet nem ismert illyes tilalmazó
törvényeket, miket, természeti irtózás miatt, kellett volna ismerniök;
"s lám a" vad embereknél sem támaszt a" vérségi rokonság semmi termé-
szeti irtózást.

Buffon és Hutcheson azt állítják: hogy a. nemzedéki korcsositás"
eltávoztatását kell a" vérségi tilalom" alapjáúl venni. Állításoknak támo-
" gatására némelly állatfajok körüli tapasztalásokra hivatkoznak. De oka-
dások az emberre nézve meg nem áll "s nem alkalmazható; mert sem
tilalmat soha nem látott hajdani nemzetekben, sem a" mostani vadné-
pekben az állított elkorcsosodásnak nyomait nem látjuk, sót a" kanani-
tákat, kiknél testvér testvérrel nőszült, Móses maga úgy irja le, mint
óriás nagyságú magas erós embereket.

Az egyházi jogtest ") "s más némellyek abban keresik a" vérségiz"
tilának" okát, hogy a!" házasulandók közel rokonok közúliekkel össze
nem kelhetvén , kénytelenek messzebbi családokból választani társat, "8
ekképen az emberi nemzet szorosabb vérségi kapcsolatokba hozatván a
kölcsönös jóakarat "s felebaráti szeretet előmozdítatik. De ezen ok sem
az igazi; mert ha ez állana, testvérek" gyermekei közt a házasságot Mó-
ses meg nem engedte volna.

9) Deer. Gregor. Pars. II. causa 35. cap. 15.

karszt

É9

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK. "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 315

De talán az atyafisági tekintet fentartása szolgálhat a" rokonsági
iz tilának alapjáúl? t. i. a szülők gyermekeiktól —, szülők" testvére uno-
ka-öcscsöktól bizonyos tiszteltetést és tekintetben tartatást kivánván,
ezen minemúség a" házassági összekelés által megszegetnék. Az érintett
tilnak ez sem lehet oka; mert maga jogáról természet szerint kiki sza-
badon lemondhatván, egy harmadiknak , t. i. a. törvényhozónak , joga
nem volna ótet gátolni, sem a? vérségizi tilalom a?" törvényhozásnak tár-
gya nem lehetne; következésképen, ha az atyának testvére , bátyja leá-
nyát feleségűl venné, szabadságában állana maga jogáról a házasság" ese-
tében lemondani"). Mind ezek tehát a kérdésbe vett til okai nem le-
hetnek.

Legelfogadhatóbb ok "s alapnak lehet venni az erénynek illy mód
általi előmozdítását, és az erkölcstelenségnek meggátolását. Az illy tilal-
mazó törvények" hiánya a" házi viszonyokban rendetlenséget okozna;
köz érintésben együttélő rokonok a" házassági összekelhetés" reménye "s
ürügye alatt sok fonákságot "5 bünt követnének el, az erkölcs és egész-
ség sérelmével vétkeznének, elkövetett szilajságaikat az összeházasul-
hatás" leplével takarnák, mellyekból a! közéletre sok veszélyes követke-
zés háramlanék. — Volnának esetek, mellyek miatt fiú atyjának, leány
anyjának, testvér testvérnek élete után leselkednék , "s a" rokonok egy-
más közt örökös viszályban "s halálos gyülülségben élnének.

Móses" harmadik könyvének fentebb idézett helyein kijelelt vér-
ségi tilalmak két részre oszlanak: egyik t. i. a. legszorosabb érintésben
együttlakókat "s társalkodókat illeti, a? másik távolabbi atyafiakat ér-
dekel. Az elsők közé tartoznak: szülők, testvérek, mostohák, ip, vő,
"s több illyesek; ezekre halált —, a" távolabbi atyafiakra pedig csak
polgári büntetést szabnak. Az első osztályzatra nézve az utó nemzetek-
nél , "s a mostani csinosult világban semmi vétségi feloldoztatásnak nin-
csen helye, a másod osztályzatú tilalmak pedig egyedül csak az israüli-
tákat kötelezhetvén, más nemzeteknél azon tilalmak más utóbbi törvé-
nyek által, vagy helybenhagyhatók, vagy feloldozhatók, vagy semi-
síthetők.

:) Michaelis mos. Recht. §. 101.
M. T. T. ÉVEK, V. 2. 40

316 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Hogy Móses a" vérségi izek" tilalmazásában a" gyakori együtt le-
telre, közelebbi érintésbe jöhetésre, "s az ebból eredhető kisebb na-
gyobb elcsábíthatási alkalomra tekintett, abból is kitetszik, mivel az
egyenlő vérségi izekben néha az egyiket megtiltotta, a" másikat pedig
tilalom nélkül hagyta; — megtiltotta t. i. a? testvérnek, meghalt testvé-
re" özvegyét elvenni, ha ennek gyermeke volt; nem tiltotta pedig meg
az anya! fiútestvére" özvegyéveli házasságot.

Még egy érdekes tárgy vagyon hátra az israüliták" házassági köré-
ben, mellyet hasonlóképen a" későbbi nemzetek , némelly módosítások-
kal a" zsidóktól a magok házassági viszonyaiba általvettek , t. i.

Az elvállási törvények és szokások. j

Már üdvezitőnk" idejében az elválás" tárgyában Hillel és Scham-
mai nevű tudósok, 7s a" fő iteszék — Synedrium magnum — elnökei ")
között nagy meghasonlás támadt. Hillel azt tanította, hogy Móses akár-
melly csekély okért megengedte a" férjnek feleségén kiadni, "s tőle el-
válni. Schammai ellenben azt állította, hogy a! férj nejének egyedül csak
a" paráznaság esetében adhat elváló-levelet.

. Kivánatos volna ugyan, hogy Hillel! tanítása, melly valóban er-
kölcstelen, Móses" törvénye" értelmével meg ne egyeznék; de másképen
vagyon a dolog, "s azt meg kell vallanunk , hogy Hillelnek embertelen
tana Móses" törvénye" értelmével tökéletesen megegyezik. De Móses ezen
törvényt nem is örömest szabta, hanem, a" mint magát nyilván kifejezte,
egyedül a nemzet" nyakassága" tekintetéből hagyta meg azon szokást,
melly törvényeinek kiadatása előtt már a" nemzetnél létezett , példát
hagyván e szerint az utókornak, hogy néha a" megrögzött szokásokat
rögtön eltörülni , "s hirtelen újítani, ha mindjárt talán néha jobbra is,
nem mindig tanácsos. Hillel Móses? törvényének ebbeli magyarázatában
nem hibázott, hanem csak abban vétette el a" dolgot, hogy az ollyan
önkényü s oknélküli elválásokat lelkiösmereteseknek , "S erkölcsileg is
helyben hagyhatóknak lenni tanította, noha azoknál elkölcstelenebb tet-

") Joh. David Michaelis mosaisches Recht. §. 120., Conradi Ikenii Antiguit. hebr.
Part. II. cap. 4. §. 18. et Part. III. cap. 1. §. 37., Hadr. Relandi Antiguit. Sacr. Part.
II. cap. 7. §. 11. , Gemara Hyeros. Chagiga. 77. 4.

tat Aaváárat -

cádteáű

. , , a. , 99 ,
A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK? S VISZONYOK" SZEMLÉJE. 317

tet képzelni sem lehet. Tegyük magunkat az illy szegény asszony? hely-
zetébe, ki férje kedvének első kecseit feláldozta, "s nem lehet többé
mi volt, "s méltatlanul férje által önkényileg elüzetik, "s gyermekeit
férjénél kelletvén hagyni, tőlök irgalmatlanúl megfosztatik. Az erénynek
ennél nagyobb megszegése nem lehet. — Elüzni egy ártatlan személyt,
kinek szeretetéért a" férj előbb esengett, "s ki semmi más hibát nem kö-
vetett el, hanem azt, hogy férjét szeretvén neki igent mondott.
Schemmainak tanítása erkölcsiebb volt ugyan, de Móses" tudva
levő törvényének valóságos értelmével ellenkezett, melly az elválóle-
vél adhatását semmi föltételhez nem kötvén, azt teljes szabadsággal a
férjnek önkényére bizta. Megváltónk is az ünkényü válólevél-adhatást
róta meg, mondván: hogy Móses azt csak a" zsidó nép" nyakassága mi-
att engedte meg; azonban Mósesnek ebbeli hibás törvényét megjavítani
akarván, azt csak a" hivtelenség" esetére szorította!). Ezen megszoritás
onnét következett , mivel a valólevél-adhatás a!" férj önkényére volt biz-
va. — A" hivtelenség és paráznaság minden időkorban tilalmazva levén ,
iránta új törvényt hozni nem lett volna szükséges, ha Schammai" tanítá-
sa, egyedül csak a" paráznaság esetére alkalmazva állana. De a" paráz-
naság esetében nem az elválásról, hanem a" megköveztetésről lehetett
csak szó. Urunk" törvénye után a! férjnek két ut nyilt meg, vagy t. i. ne-
jét hivtelenség" csetében a! biróság előtt bevádolhatta, "s a" vétek reá
sülvén agyon köveztethette; vagy, ha olly irgalmatlan nem akart lenni ,
a nélkül hogy a vétket nyilvánossá tenné, nejének önkényüleg válóle-
velet adhatott.
i A" válólevél-adhatás nem volt a" zsidóknál viszontagos. A" nő nem
adhatott férjének válólevelet, mivel nálok a nő adásvevés tárgya volt.
Flavius József azonban említ egy esetet, melly ellenkezőt bizonyít. He-
rodes huga, Salome, az ő férjének Costobarusnak válólevelet adott. —
Ezen történet a" törvényt meg nem rontotta, mert az eredeti zsidókat kö-
telezett, minők a" most érintett személyek nem voltak, mivel ezek
csak a zsidó vallásra áttértek — proselyti — valának, kiknél az erede-
tiektól sokban különböző szabályok divatoztak ?). Ámbár még is úgy lát-

") Máté 5. 31. 32. — 19. 3—9., Márk 10. 2—11.
?) Flav. Joseph. Antiguit. Libr. XI. cap. 11.
40"

318 Vv. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szik, hogy Krisztus" idejében az asszonyi elválások sem voltak hallatla-
nok , mellyek azonban a! férj önkényét a" kiadhatásban nem korlátozták,
hanem úgy értendők, hogy ha a! férj válólevelet nem akart adni , "s a"
nőnek oka volt az elválásra, ez a? férjet a" válólevél-kiadásra biróilag
kényszerithette ?).

Idők, erkölcsök "5 nemzeti viszonyok forgandók levén, miután
Zsidóország a rómaiaknak meghódolt, "s népei, lakosai hon nélkül a
föld" kerekségén bolygókká lettek, Móses" parancsának ellenére Jerusale-
men kivül templomot nem építhetnek , a: templom" megszüntével hallga-
taggá lőn Sion, az ottani zene, engesztelő áldozatok, nemzeti öröm-
ünnepek , és az ezeket hirdető kürtöknek a hegyekről leható riadásai
többé nem örvendeztetik őket. Régi dicsőségök" alkonya után az ó tes-
tamentomi szertartásoknak szigorú követése is változást szenvedett,
"s nagy részint lehetetlenné vált. Megszünt nemzetisége az isten" válasz-
tott népének, melly a! szent hajdankor" elsőbb éveiben, midőn más nem-
zetek" elméjét tudatlanság burkolta, a" teremtő iránti hálaadás" erényébe
avatottan a Jehovát, a! dicsót, az imádandót, az egész világ" egyetemén
egyedül maga ismerte, 7s a" föld többi népét annak magasztalására taníi-
totta. — Mivé lett ezen nép időnkben : azt sajnosan de egyszersmind ta-
nulságosan is tapasztalhatjuk. Ugyan is az a nap, mellyen a" zsidók" ösi
szabadságának jótékony világa lesudámlott, mellyen a" hatalom-pálcza
kiüttetett kezökbóől és a" szolgaiság járma alá konyultak , ugyan az a nap
ölte ki nemes szellemöket is, "s eloltván vidorságokat és őket nemzeti
jeliemökből kivetköztetvén alnéppé változtatta. Mert az elmékre, s a
legfényesebb tettek" előteremtójére, a" dicsvágyra, semmi keményebb
békókat nem verhet mint a! szolgaiság.

Az első templom alatt a" látnokok" buzgósága megtartotta őket a"
vallás?" tisztaságában. A" második templom alatt, a" látnoki szellem" meg-
szüntével, sokféle szakadások és magyarázgató felekezetek támadtak,
u. m. pharisaeusok, saducaeusok és essenusok; sót Flavius József azt is
emliti, hogy az ő idejében bizonyos Ban nevü ember olly forma életmó-
dot kezdett, minót utóbb — Sulpicius Severus" első beszélgetésének tar-

1) Márk. 10. 12.

egett nezd éa 00 Ba ene

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "s VISZONYOK? SZEMLÉJE. 319

talma szerint — a? kereszténységben az anachoóréták "s az ezektól külön
vált remeték követtek. Illyen felekezeteknek a" házasságra nézve is időről
időre nagy behatása volt. Hogy azonban e" tárgyban a" régi és mostani
viszonyok közti különbség kitessék , e" jelenkori szertartásokat is rövi-
den előadni szükségesnek vélem.

Idónkben a" zsidók, vallási szempontból tekintve, két felekezet-
re vannak oszolva: rabbanitákra t.i. és karraitákra. Karraiták azok,
kik megvetvén minden emberi koholmányokat, a Talmud? foglalatát ,
"s a benne rendelt szertartásokat, "s rabbini parancsokat egyedül csak
hitegető furcsálkodásoknak tekintvén, azokra nem ügyelnek , "s a" Szent-
irás tartalmán kivül hiedelmöket nem terjesztik. A" rabbaniták pedig
azok, kik nem csak Móses" törvényeit "s mind azt, mi a" látnoki köny-
vekben foglaltatik, hiszik, de ezen felül a" szájadatokat, talmudi ren-
deléseket , szertartásokat és a" rabbik" tanításait is tartják "s vallási" sza-
bályoknak nézik. A" karraiták nincsenek olly számosan mint a" rabbani-
ták, "s ezek amazokat annyira gyülölik , hogy leányaikat házastársul ne-
kik semmiképen nem adják, "s minthogy a! vérségi izek" számlalásában ,
s a Talmud által kiszabott házassági szertartásokban tőlök különböznek,
őket fattyúknak "s törvénytelen ágyból szülötteknek tekintik.

A? Talmud , valamint egyéb úgy a" házasság tárgyában is, a" szent
hajdaninál több szertartást hozott be. Sok részben a hajdanit elferdítet-
te, néhol pedig azt utánozta. A? zsidó fiu Talmud szerint 18, a leány pe-
dig 12 év és egy napos korukban léphetnek csak szabadon házasságra.
A" menyasszonyt a! régi adásvevés" jeléül most is pénzzel jegyzik el. A
sógornói jog árnyékzata a" mostan kiadatni szokott s úgynevezett chali-
cza levélben van meg. Ez a" szerződésnek egy neme, melly által a
férj testvérét a menyasszony feloldozza, hogy férjének magtalanúl tör-
ténendő halála" esetében őtet ne tartozzék nőül venni, "s mellyben a
régi szokás" képzetéül csak a" csizma-lehuzathatást tartja fenn magának.
Noha ez nálok — minekutána a" soknóség, mint fentebb előadtuk, már meg-
szünt — felesleges: e? szokást még is hiven követik. Ezen kivül szoro-
san magokat illető több egyezkedés tétetik irásban. Első a" vülegény és
menyasszony , ugy mind a" két renden levő szülők közti viszonyokat , "s
utóbb a" házassági szerződésbe felveendő pontokat és feltételeket foglalja

320 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

magában. A" második egyezkedés a" házassági összekelés" napján törté-
nik. . Előadatik benne: mennyire foganasítatott az első egyezkedés , mi
nem hajtatott még belőle végbe, mi függ még a" jövendőtól, — "s mind
ezek még utóbbra is kötelező erővel biróknak nyilatkoztatnak ; p. 0. meg-
említetik, hogy a" házasság valósággal bekövetkezett, mellyik rész mit
és mennyit kapott készpénzben, házi eszközökben, ruhákban. menyek-
zői ajándékúl, "s több illyes. Ugyan ekkor lépnek szerződésre az iránt
is, mire tarthat számot a! menyasszony , vagy is már feleség, atyja ha-
lála után; mert a? leány, fiu" létében most sem örökösülhetvén , szükséges
annak jövendője iránt gondoskodni. — Szokásba jött, hogy ajándék vagy
szerzeménybőli hagyományképen , egy fiúrésznek felét, vagy atyja? va-
gyonának tizedrészét kapja a" leány szerződés által. Megemlítetik ez utób-
bi szerződési irományban, hogy a vőlegény" testvérei a" chalicza levelet
megkapták , "s több ehhez hasonló tárgy megállapítatik. A" szerződés" fog-
lalatainak megszegése" esetére pénzi büntetés szabatik. Mert nálok mai
időben minden dolognak és czélzatnak vége csak a" pénz.

A" rabbik" rendeleteinél fogvást a" férjnek nem szabad addig ne-
jével lakni, mig neki bizonyos summát nem kötelezett, mellyből öz-
vegység vagy válólevél esetére élhessen. Mert a! zsidóknál, ha a! férj
magtalanúl és végintézet nélkül meghal : nem az özvegy örökösül, hanem
férjének fiúágon létező testvérei. Mig a családban férfi vagyon, a! mi
időnkben sem örökösülhet a" leány"). Ez az oka, hogy az özvegy asszony-
ra különös figyelmet kell fordítaniok.

Jegy és nőipénz gyanánt a! zsidó leánynak legalább 57, özvegy-
nek pedig vagy válólevél mellett férjhez menőnek 267 lat finom ezüst
szokott köteleztetni. A" házasság körüli sokféle szerződésnek, szertar-
tásnak nemeit, és a! házastársaknak egymásiránti jogait leirni terjedel-
mes volna, ezen értekezés" határán túl esnék, "s egész könyvet kivánna.
Mindazokat Mendelsohn József, Buxtoríf János és Nánási Benjamin?)
elég bőven leirták, (s ezen újabbi szokásaik egyébiránt a babonáskodá-

!) IV. Mós. 27. 8. 9.

") Mendelsohns Ritualgesetze der Juden, BuxtorA Synagoga Judaica. Basiliae 1680.
Nánási Benjamin Testamentom a?" Magyarországi Törvények szerént; "stb. Pesthen
1798.

ntén ásás

ET EE a Mggees

, , ra .. . . ,
A HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK? SZEMLÉJE. 321

sok, jóslatok "s regények közé tartoznak; p. o. hogy az eljegyzés al-
kalmával zsidó ifjak új fazokat tartván kezökben, azt az első egyezke-
dés" alkalmával, "s annak felolvasása után, a" jegyeseknek számtalan sze-
rencsét kivánás közben földhöz verik "s apróra tiporják, melly csele-
kedettel áldást és bőséget vélnek a" jegyesekre varázsolhatni. Az ajtón
álló az elmenőket édes borral kinálgatja. Az asszonyok a" menyasszonyt
az összekelés napja előtt nagy lármával fürdeni vezetik, és hideg vizbe
mártják. A" jegyesek egymásnak menyekzői övet küldenek, vagyonukhoz
képest "s a mennyire tólök telik : a vőlegény ezüst, a" menyasszony arany
szövetűút. Midón a! rabbi őket összeadja, kezet fogat velök, "s palástja
szárnyát a" vólegény" nyaka körül elvonván, a? menyasszony" fejét vele
befödi , a") szentirásbeli azon szavakat elmondván , Terjeszd ki pa-
lástodat a? te szolgálódra." Egy pohár bort annakutána megáld-
ván a" házas párnak nyujtja megivás végett, azon közben reájok is áldást
mond. A" népség legottan a" házaspárra gabonát hint, melly közé a
gazdagabbak pénzt is kevernek , mellyet a" szegényebbek felszedegetnek.
A" gabona is szorgalmatosan feltakaríitatik, nehogy a" népség azt eltapod-
ja. Végtére a!" rabbi a vólegénytól drágakó nélküli arany gyürüt ve-
szen által, "s azt két bizonyságnak megmutatván, a vólegénynek azt
ismét visszaadja, "s vele menyasszonya" újjára huzatja, "s e" szókat mon-
datja: ,Ezen gyürüvel eljegyeztelek Móses és az Israél
törvénye szerint." Annakutána a" bizonyságok előtt az eljegyzés
és összekelés közüli sokféle szerződések felolvastatnak, úgy a rabbi a
szertartások" ekképeni bevégeztével reájok hétszeri áldást mond.

Lakadalom több napig tart. A" vőlegény, tehetségéhez képest,
fénypazart tartozik mutatni ; mivel a" zsidóknál az az uralkodó elv, hogy
a" férj nőjét emelheti, de le nem szállíthatja, azaz mint nálunk a
nő férje álláspontját követi és rangjában részesül; ellenben ha a" nő alan-
tiabb álláspontúhoz megyen férjhez, a" maga rangját megtartja önmagá-
ra nézve, és így férje le nem szállíthatja őtet, de felebb viheti. Laka-
dalmi költségek" könnyebb viselhetése végett a" jó barátok, "s gazda-
gabbak a" házaspárt meg szokták ajándékozni, tólök is kasonló esetben
viszonzást várván.

1) Ruth. 3. 19.

3Aa2 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" Szentirás szerint a" hajdani elválások nem sok szertartással men-
tek véghez. Az elválasztó-levél minő irszerrel iratott, nem tudjuk. A
mi időnkben, noha ritkábbak lettek a zsidóknál az elválások, de még
is csakugyan szokásban vannak. A" Talmud? abbeli tartalma , és a" rab-
bik által kiadatott szigorú szabályok azokat megnehezítették. Számtala-
nok a" válólevél irása körüli észrevételek, szertartások és költségek. —
Mind azokat a rabbik azért gondolták ki, hogy az elválásokat akadá-
lyozzák, "s ritkábbakká tegyék, "s hogy a" férjek azoktól irtózzanak.
Azon említett szertartások közúl itten némellyeket meg kell érintenünk.
Előre megjegyezvén azt, ha a nó? hivtelensége forog fenn, nem igen
akadékoskodnak , más esetekben azonban minden aprósáságokra ügyeltet-
nek; p. o. kik lehetnek alkalmasok a" válólevél irására, minő hártyára
kell azt irni, minő tintával, hány sorból álljon a? válólevél, minő sza-
vakkal irassék , mi legyen fő tartalma, hány "s minő tanúnak kell jelen
lenni, a" tanúk pecséteiket mikép nyomják a" válólevélre, "s mikép ir-
ják alá magokat, mi mód és szertartás követtessék az általadásban, melly
kiterjedésü legyen az iró-hártya? Ezek "s több hason szertartás ellen ,
ha hiba követtetik el, az elválást ez alkalommal megakadályozza.

Majmon Móses a? válásokról irt munkája második részének ne-
gyedik fejezetében, a" most szokásban levő válólevél irszerének mintá-
ját ekkép adja elő.

A? világ teremtésének 5600dik évében, Tebeth hónap" 26dikán ,
és így a hétnek 6dik napján itt Pesten, melly város a Duna mellett va-
gyon, szokásban vett időszámlálás szerint én Schöner Ábrahám, Izsák
Móses rabbinak fia, ki most a Duna mellett ugyan itt Pesten lakom , és
ha nekem akárminő más nevezetem, vagy vezetéknevemi volna, vagy
szülőim, vagy hazám, vagy szülőimnek hazája máskép hivatnék, —
tégedet, Sára feleségem, kinek vezetékneve Schöner, Izsák Móses rab-
binak Pest városából leánya vagy, akár ha más vezeték "s egyéb neved ,
vagy nevezeted, neked, szülőidnek, hazádnak, vagy szülőid" hazájának
volna, most szabad akaratomból, minden kényszerítés nélkül elüzni ,
elereszteni szándékoztam, most pedig ezennel tőled elválom, tólem
elmenni parancsollak és elüzlek, hogy független légy, és a" hova és a
kihez akarsz, szabadon mehess, és senki attól el ne tiltson, e" naptól

, , , .. , d. 9 A Ld [d 4
A. HÁZASSÁGI TÖRVENYEK ", SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 323

fogva örök időkig. Tehát akármelly férjfiunak szabad légy, melly végre
nesze neked ezen elváló, elüző és eleresztó-irat, Móses" és Israöl" tör-
vénye szerint."

A" felek" rabbija még két idegen rabbit tanúkkal együtt szólítván
magához , a" synagóga" ajtajában reggeli imádság után napkeletnek for-
dulva megáll "s mind a? tanúk, mind a" felekhez sokféle intéseket, ok-
tatásokat és kérdéseket teszen, "s a" válással felhagyást a" felek közt nem
sikeríthetvén, az asszonynyal gyürüjét lehuzatja, kezeit kinyujtatja, "s
a" férjjel a válólevelet átadatja, "s végtére mindnyájok? jelenlétében ki-
nyilatkoztatja, hogy kiátkozás" büntetése alatt senki a" válólevél ellen
kifogást tenni ne bátorkodjék azután, ha ez alkalommal az ellen kifo-
gást nem tett, "s fondorkodását ki nem jelentette.

A? házassági szerződések" irszerének is lehetne modorát adni, de
már egyébiránt is talán kelletinél s az értekezés" szabályán túl vágólag
terjesztók a" zsidók" házassága körüli elmélkedésünket, melly azonban
szükséges volt azon szempontból is, hogy ez értekezés" elején érintett
állításunk annál szembetünőbb, "s a" következőkből kiviláglóbb legyen.
Ha tehát a mondottakat, a mondandókkal összevetjük, "s a" régieket a
mostani nemzetek" házassági szertartásaikkal , törvényeikkel és viszo-
nyaikkal párhuzamba teszszük, meggyőződhetünk arról, hogy — mint
fentebb állítánk — a" hajdankor" bölcseségének "s tudományos állásának
kutatása és ismerete mostan sem mellőzhető, sót minden tanosztály" for-
rása gyanánt tekintendő.

Mindezeket összehasonlítás" okáért tehát terjedelmesen előre bo-
csátván, ideje más nemzeteknek e! tárgy körüli viszonyait is szemlé-
lőre vennünk, hogy úgy ezt a következtetést tehessük. — Figyelemmel
kövessük a" fokonkénti haladást, de a hajdaniakat, mint legtisztább for-
rásokat el ne hanyagoljuk, sót, mind jogi, mind más tudományi tekin-
tetben érdemileg méltányoljuk.

Átnézvén a" mondottak szerint a" zsidó házassági viszonyoknak
külön jeleneteit "s változásait, szembetünóbb leszen: mikép vették ál-
tal "s hozták gyakorlatba a" zsidóktól, noha módosítva, az utónemzetek
a" házassági törvények" , szertartások" és viszonyok" eszméit.

M. T. T. ÉVEK. v. 2. 41

324 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Onnét vagyon, hogy mind a görög, mind a!" római törvények,
szertartások és viszonyok a" házassági tárgyakra nézve a" fentebb mon-
dottakhoz hasonlítanak. A?" most nevezett nemzeteknél is megkivántatott,
különösen az atyai hatalom alátti gyermekeknek házassága! törvényesi-
tésére, az atyáknak megegyezése, 7s a" házasulandó feleknek kölcsönös
akarata 7). A! zsidóknál, mint fentebb előadtuk, az isteni parancs
betöltése szolgált a házasodásra ösztönül. A" görögöknél és rómaiaknál
némi kiváltságok: és szabadalmakkali kecsegtetés, néha pedig büntetés"
"s megrovatás" fenyitéke által kellett a" házaséletet eszközölni, "s a" nő-
telen életet gyéríteni ?). Augustus a" nőtelenséget büntette, a" házaséle-
tet "s a gyermekek" számát jutalmazta. Papius és Poppaeus consulok e
tárgyra nézve törvényt hoztak, mellyhez az utóbb hozatott házassági
törvények is alkalmazvák. A" nőtelen életet követőknek Lacedaemonban
tél közepén mezitláb kellett a" köztéren megjelenni, "s a" nyilvános látvány-
játékoktól ellenni. — Rómában az erköülcsőrök megfeddették a" nőtelen
életüeket , "s hivatalkeresésben a? házasoknak azok előtt elsőség adatott.
A" társaséletben is az nyert legnagyobb megkülönböztetést , kinek leg-
több gyermeke volt. Valamint Móses? törvényei meg nem engedték az
akárkiveli szabadon házasságra léphetést , úgy a" rómaiaknál is izi, nem-
zeti, rokoni és rangi tilalmak léteztek. Noha Julius" Papius" és Pop-
paeus" törvényei a" nőtelenséget kárhoztatták , "s a" házaséletnek kedvez-
tek, még sein engedték meg római polgárnak akárkivel házasságra lépni.
Nálok a római polgár csak római polgárnót — , valamint a" görögöknél.
is a görög polgár csak görög polgárnót vehetett. Ha római polgár lati-
nus sorsút, vagy idegent akart nóúl venni, azt csak engedelemkinyerés
mellett tehette. A" fattyú gyermekek nálok is, mint a" zsidóknál, any-
jok sorsát követték , valamint szinte minden törvény elleni összekelé-
sekben is a magzat mindig annak sorsát követte, ki szülői közűl leg-
alantiabb állapotú volt. Ha római polgár idegennel kelt össze, nem tar-
tatott házasságnak, hanem csak együttélésnek, "s a" magzat idegenbeli-
nek tekintetett. Családi rangra is volt ügyelet, p. o. tanácsnok" leánya ,

") Dig. libr. I. tit. 5., Dig. libr. X.XII. tit. 2. , Musaeus v. 179.
") Liv. Epitom, libr. LIX., Dion. lib. XLIII. 56., Gell. libr. I. c. 6., Plin. Epist. 16. libr.
VII. Gravina Tom. II. §. 356—51. , Horat. Carm. Sec. 17—20.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 325

ha szabadoshoz ment, nem tartatott házasságnak, ha mindjárt az atya
a tanácsnokságból kiesett is). Az is meg volt határozva a? rómaiaknál ,
hogy hatvan esztendős férfi ötven esztendős nőt nem vehetett, de fia-
talabbat szabad volt neki feleségül venni , "5 akkor azon jogokban része-
sült, mellyek a! hatvan esztendős kor előtti házasságba lépőt illették ;
ellenben ha ötven esztendősnél korosabb asszonyi személy, hatvan esz-
tendón alól létéző férfihez ment nőül, egyenetlen házasságnak tartatott ,
és a házasok" részére a" törvény által rendelt kedvezésekben nem része-
sült; t.i. hagyományokban nem örökösülhetett, jegyre számot nem tart-
hatott, közhelyeken elsőbbséggel nem birhatott, gyámsági alkalmatlan-
ságoktól nem menekedhetett, tiszteltetés végett magát a" közjegyzőkönyv-
be nem irathatta ?), melly kiváltságokkal az igazi házasságban élők, "s
gyermekeket nemzők birhattak. A" kiknek Rómában három, Rómán ki-
vül az országban négy és a római tartományban öt gyermeke volt, még
a" mondottakon kivül jelesebb jogokkal is birtak, a játékszínekben el-
sóbb helyen ültek, némelly közterhek" viselésétől mentvék. Lacedae-
monban , kinek három gyermeke vala, a" város körüli órködéstől — ,
kinek pedig négy volt, minden köztehertől szabaddá tétetett.

A" nőtelenségnek következő büntetései is voltak szabva. Idegenek
után a? nótelenek végrendelet által nem örökösülhettek, "s atyafiaik
után is csak a! hatodik iziglen részesülhettek. A" nőtelenség" büntetése
"s a megrovatás kezdődött a!" férfiaknál mindjárt a 25dik, asszonyi sze-
mélyeknél a" 20dik év" elforgása után.

A" házasságot megelőzte az eljegyzés. Ez mind a" görögöknél mind
a rómaiaknál a! szertartásokra "s ünnepélyességre igen egy forma volt.
A" vőlegény gyürüt váltott jegyesével, melly szerelem" zálogának, vagy
szerelemfogadásnak hivatott5). Jegypénzt nem a" férfi adott vagy köte-
lezett, hanem a" menyasszony a? vőlegénynek , a" házasság" szükségeinek
könnyebb pótolhatása végett. Mennyisége a rómaiaknál nem volt megha-
tározva , a" görögöknél azonban azt Solon? törvénye kevésre szabta, ne-

1) Dig. libr. I. tit. 9., Ulp. tit. 5. §. 2. et 16. §. 1—4.

") Juven. Sat. 9. v. 84—91.

3) Plaut. Milit. Act. 4. sc. 1. v. 9., Gell. 17. 2. 21., Idem Noct. Att. libr. IV. cap. 4.
41"

326 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hogy a" gazdag nő férjének parancsolni merjen?). Lycurgus pedig egé-
szen megtiltotta. A" szegény leányok a! közkincstár" költségén adattak
férjhez. A" széppel kevesebb a" rúttal több jegypénz adatott. A" leányok
a" görögöknél is valamint a!" zsidóknál csak fiu nem-létében örökösültek ,
"s szinte az illy örökösülő leány legközelebbi rokonához tartozott nő-
ül menni. Romában ugyan eleintén a" leányok örökösültek, de csekély-
ségben, sőt volt olly időpont is, mellyben egészen kizárattak , mig vég-
re Justinianus császár 0. Voconius Saxa népszónok" ebbeli korlátozó tör-
vényét eltörülvén az örökösödési különbségnek véget vetett?). A" férjnek
kellvén lakhelyról gondoskodni , az vezette haza feleségét a nászok ,
vófények", örömanyák" "s nyoszolyóleányok" kiséretében, meggyujtott
fáklyákkal, mindenféle zeneszerek" hangzásai között 5). Elhálás előtt a
menyasszonynak meg kellett fürödni"). Lakadalom után másnap jó ba-
rátaik és rokonaik ajándékokat küldöttek az új házasoknak.

Fentebb mondottuk , hogy római polgár csak római polgárnót ve-
hetett; de különös az, hogy Juvenalis" idejében a" római asszonyok már
nem irtóztak a? zsidó férfiaktól, sem viszont. Ezen állítást tanusítja
Juvenalis , mint szinte e" római kővéset ").

AUR. SOTER. ET.
AUR. STEPHANUS.
AUR. SOTERIAE
MATRI PIENTISS.
RELIGIONI JUDA-
ICAE METUENTI,

Jegybe korán szabad volt lépni, de két esztendőnél tovább nem
volt szabad jegyben járni, és a" házassági törvényeket a" hosszú halasz-
tás által kijátszani; — a" leány 12, a" férjfiú 14 esztendős korában há-
zasságra léphetett, de a" házassági törvények" szigorúsága csak 20dik
esztendővel az asszonynál, a" férfiunál pedig a" 25dikkel vehette kez-

") Demosth. in Neaeram. Plutarch. in Solone.

:) Justin. Inst. Libr. III. tit. 2. §. 3.

:) Homer. Odyss. III. v. 272.

"). Aristoph. in Lysistrata v. 377. 8

§) Juv. Satyr. XIV. v. 97., Grut. Thesaur. Inscript. pag. 721. Nr. 11.

TÁ BENNE RO hee tér ezé usában ta

po

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 327

detét, "s tartott az asszonyra nézve ötven , a" férfiúra nézve pedig hatvan
esztendős korig. Házasságra lépéskor nyilván be kellett jegyeztetni,
hogy gyermeknemzés végett kelnek össze. Valerius Maximus!) azt
irja: Augustus császár két öreg házasságra léptét, mivel gyermeknem-
zésre alkalmatlanok voltak, megsemmisítette "s a? férjtól a" jegyet vissza-
vétette. Sót a másodszori férjhez menés szabad volt ugyan, de bujaság
gyanujával rovatott. Bort inni nem volt szabad a római asszonyoknak ,
"s ha bornemiszák-e? annak megtudása végett a rokonokat meg kellett
csókolniok, mellyból utóbb az a" visszaélés következett, hogy az asz-
szonyok magoknak kelletinél több rokont tartottak, hogy csókjaikat
többeknek oszthassák ?).

A" görögöknél "s rómaiaknál is voltak vérségizi tilalmak. A" fel-
alá menő vonalon végtelenül meg volt tiltva a" házasság. Az oldalagos
vonalon azon izek tiltvák, mellyek Justinianus oktatásai első könyvé-
nek tizedik czimében kijeleltettek. Valamint a római, úgy az egyházi
jog 5?) is egykor hasonlóan mind atyai mind anyai részról hét izet tiltott
meg, azt adván okúl, hogy azontúl a vérségnek már emlékezete sem
lehet. A" vérségizek" tiltása azonban minden nemzetnél időről időre
változott. Tacitus azt mondja 1), hogy idejében feltetsző volt, ha test-
vér testvérnek leányát feleségül vette, noha más nemzeteknél szo-
kásban volt. — De a" legrégiebb időben a" rómaiaknál sem lehetett ez
olly nagy ritkaság, mint Tacitus" idéztem szavai után gondolhatná az em-
ber. Mert Livius azon beszédében, mit Ligustinus" személyzetében ir ,
ellenkezőt nyilvánít, mondván: , midőn a" házasodhatási kort elértem ,
az atyám öntestvére leányát adta nekem feleségúl"" ").

Solon Athenaeben az egyhasiaknak, t. i. egy anyától valóknak, a
házasságot megtiltotta, az egy atyától, de más anyától szülötteknek pe-
dig megengedte. Lycurgus azonban más elvektól vezéreltetve, hason

1 Valer. Max. Libr. VII. c. 7. §. 4.
7) Propert. Libr. II. Eleg. 6. v. 7.
") Cod. Libr. V. tit. 4. leg. 17.

1) Tac. Annal. XII. c. 6.

§) Liv. XLII. c. 34.

328 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

esetben ezzel épen ellenkező törvényt alkotott Spartában. Philo emliti,
hogy az aegyptusiak minden különbség nélkül összeházasodhattak.

Eleintén mind a" két nemzetnél nem csak soknóség , hanem sok-
férjség is divatozott. Bizonyítja ezt Antiochenus Malaladictus nevü gö-
rög író, kinek eredeti kézirata, Seldenus szerint, az oxoniai könyvtár-
ban, a 24dik levélen A. betü alatt őriztetik. — Cecrops azonban mind ezen
visszaélésnek véget vetett; mert Aegyptusból, hova tapasztalás ked-
veért utazott, visszatérvén, Athenaeben eltörölte a" bolygó nőszködést,
"s azt rendelte, hogy leánynak házasemberhez nem szabad feleségül
menni; Socrates és Euripides soknósége mutatja azonban , hogy Cecrops"
törvénye foganatba nem mindenütt ment).

Jupiternek főpapja a rómaiaknál nem válhatott el feleségétől, "s
ha özvegyet hagyott, az többé férjhez nem mehetett, ha pedig felesége
meghalt, fel kellett hagyni hivatalával mint Gellius X-dik könyve" 15 fe-
jezetében előadatik. — A? lakadalmi költségeket szabályozta Licinius.
A" feleségvevésnek a? rómaiaknál három módja volt. Összekelés, "s
folytonosan együttlakás, gyermeknemzés "s fölnevelés végett. Adásve-
vés, melly inkább jelezete volt más nemzeti régi szokások" átvevésé-
nek, mint p. o. a zsidókénak. Harmadik módja volt a lisztáldozat,
ha t. i. férfi és asszonyi személy" házasságra czélzó szertartásból, a" főpap
és tiz tanu előtt az isteneknek liszttel vagy gabonával együtt áldoztak. A?
házasságnak ezen említett három módja közúl ez utóbbi volt a legszokot-
tabb "s ünnepélyesebb, "s a" főnökök által leginkább ez gyakoroltatott.
Plinius ez utolsó módot a" többinek elébe teszi?). A"? szertartás abból
állott, hogy áldozatkor a? menyasszony előtt buzakenyeret: vittek , mely-
ből a házasulók áldozat alkalmával együtt ettek 5). Némelly büvös szer-
tartások "s jóslatok is gyakoroltattak a házassági összeköttetés elején,
p. 0. az áldozatra szánt állatból az epét ki kellett vetni. annak jeléül, hogy
a. házasok köréből minden keserúségnek számüzve kell lenni. A" meny-
asszony" haját dárda" hegyével illették annak jóslatáúl , hogy a" nő erős

") Gell. 15. 20., Liv. 40. 8., Corn. Nep. in Praefat. ut idem in Cimone c. 1.
?) Plin. Libr. XVIII. c. 3.
5) Plin. Libr. VIII. c. 48. és Libr. XXVIII. c. 9.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 329

és keményeket szüljön. — A" menyasszony a? vőlegény" ajtajat farkas és
sertvés hájjal szokta megkenni, azon hiszemben, hogy az által a" meg-
igéztetést elkerüli, "5 magára szaporodást bájol. Mert a" szühetést a" ró-
mai asszonyok is áldásnak tartották. A" menyasszony képét mind a! gü-
rögöknél mind a" rómaiknál beleplezte, "s csak legközelebbi rokonai
előtt jelenhetett meg leplezetlenül. A" vólegény a" menyasszonyt haza ve-
zetvén , ennek nem volt szabad az ajtó" küszöbére tapodni , hanem a ki-
sérő asszonyok azt vele átugratták. A? házba léptekor a kulcsok neki
átadattak , annak jeléül, hogy a? házi gondok ót illetik, "s azokat hiven
vigye "s kötelességének ismerje. Tüz és viz vitettek az új házasok elébe,
"s lábaik megmosattak 1). A?" menyasszonyt szolgálók is kisérték férje
házához, kik a" beálló munkásság" jeléúl rokkát, orsót és fonalat vittek
utána. A" római asszonyok fonáson és szövésen kivül másra nem is vol-
tak olly szigorúan kötelezve; de ebbeli kötelességüket még a" fejedelmi
nők is teljesítették. Augustus császár nem viselt házánal rendesen más
ruhát, mint mellyet felesége , huga , leánya és unokái készítettek; szinte
azt irja Curtius is nagy Sándorról, hogy a" melly ruhát viselt, az hugai-
nak nem csak ajándoka, hanem készítménye is vala ?).

Mind a" görögöknél, mind a" rómaiaknál a? férj csekély okért ki-
adhatott nőjén. Sót ha hivtelenség" esetében a. görögöknél rajta ki nem
adott, maga látta baját; mert senki nem becsülte, hanem úgy nézte,
mint hason hibában fetrengót. A" paráznaság büntetése nálok is, mint a
zsidóknál, megkövezés volt 5). Idővel ezen vétek" büntetése enyhébb lett,
"s a" gazdagabbak pénzen magokat tóle megválthatták. A" szegényebbek
pedig más érzékeny testi fenyítéket állottak ki. Válólevélben a válás
okait ki kellett nyilván tenni. Ha a" nő elhagyta férjét, a" házassági kap-
csolat azonnal fel lett oldva. — Juvenalis" idejében a: nők könnyelmüleg
elváltak férjeiktól, és noha ez hajdan nekiek szabad nem volt, még is
már akkor arra magoknak szabadságot vevén, mind a" két nemzetnél
férjeiknek valólevéladhatást szokásba hozták "). Plutarchus is Romulus

") Dig. libr. XXIV. tit. 1. lege 56.

?) Suet. Aug. 73., Curt. Libr. V. cap. 2. §. 21.
:) Homer. II. 3. 57.

4) Juven. Satyr. VI. v. 222—234.

330 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

életrajzában azt irja, hogy a római asszonyoknak nem volt viszontagos
szabadságok a férjfiakéval, mert azok régi időben nem adhattak férjeik-
nek válólevelet.

Sem a" férjnek, sem a" nőnek becsületére nem szolgált az egymás-
tóli elválás"). Cimonnak felesége s egyszersmind huga , Elpinice , mind-
azáltal, hogy férjét "s egyszersmind bátyját a" fogságból kiszabadítsa a"
pénzes Calliashoz ment nőül. Mint különösség, úgy tekintethetik, hogy
a" római férj megelégelvén gyermekeit, másnak adhatta által nejét, hogy
általa több rokonsági kapcsolatba jöhessen, "s más is ekképen gyerme-
kekre szert tehessen. Lucanus nevezetesen elénekli, mint adta által Ca-
to, Marcia nevezetü feleségét Hortensius barátjának, "s ennek halála
után mint fogadta ismét vissza magához.

Említett költész ezen nevezetes történetet ekképen adja elő ?):

A" nap azonba!? sötétségét hüvös éjnek elüzvén,
Ajtó megzördült, "s érkezvén Marcia szent nő
Hortens" hamvaitól , azon elkeseredve belépett. —
Régi viránykorban nőúl Cato vette el őtet;

De hogy házasság?" bérét lefizette urának

Három magzatban , Hortenshez szülnie adta ,

Hogy kettős házat vérség" kötelébe szorítson

Mint anya; e" férjnek hogy azonba" mederbe temette
Hamvait , és képét szomorúság" gyásza borítá,

Bus mellét sürüen verdesvén szöghaja tépve ,

"S hamvaival ridegül béhintve szerette . urának ,

És nem más tetsző kecscsel piperézve , igyen szólt:

Mig lehetett, mig erőm engedte , tudod Cato, tettem
A" te parancsaidat, "s két férjnek hitvese lettem ;
Vissza jövök most bágyattan , "s kimerítve szüléstől ,
Már nem férj" kéjére való; végy hajdani frigybe
Vissza , elég nékem csupa házasság" neve; melót
Hadd véssék sirkőmre , Catónak Marcia nője": —
És ne legyen kérdés majd hosszas időknek beni
Első férjemtől elüzetve, vagy általadatva
Váltam-e el? Nem örömnapokon "s nem boldog időben
Érkezem ; a? gondokra jövök , "s osztozni bajokban ,
Vigy táborba veled, mért hagynál béke? ölében?

Hát közelebb legyen-e Kornelia a" honi harczhoz?

) Earipidl in Medea 236., Athenaeus 13. 1. , Corn. Nep. Cim.1:.—?) Lucan. II. 326.

4" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK" , SZERTARTÁSOK" "5 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 331

E" szavak a! férfin győztek, "s noha nem vala ekkor

Házasságra idő, már had" lármája beállván ;

Még is az összekelést tetszett megtartni szerényen ,

"S fény nélkül , "s csak az isteneket meghívni tanúknak.

Ünnepi bokréták küszöböt czifrán nem övedzék ;

"S a! kettős ajtón nem függe menyasszonyi kendő ;

Nincsenek ágylépcsők elefánt csontból , se" szövétnek"

Száma nem ég, "s az aranyhimzést nem tünteti szembe.

Búbját a" nyoszolyó-asszony nem nyomja fejére ,

Intvén, hogy küszöböt lábával meg ne tapintson.

A" félszeg nőnek képét nem leplezi gyengén

Lángszínű fátyol leeresztve szemérme" jeléül;

Övkő a? lobogó köntöst nem szegte derékhöz ,

Semmi nyakéke se" volt , feltűrt, karait se" szorítá

Vállainál fogvást letüzött karakója feszesbben.

Ugy volt öltözködve miként gyász hozta magával ,

"S a" mint gyermekeit, szintúgy a" férjet ölelte.

Ernyedezett biborát temetési gyapott ruha födte ,

Nem zengtek muzsikák ; sem régi szabíni szokásként

Bús férjnek pajkos szavakat nem kell vala hallni.

Nem gyűltek rokonok , nem gyűltek magzatok egybe ,

Csendesen összekelének , elég tanu lőn vala Brutus.
Caesar azonban Catót, ellene irt könyvében, a" többek között

ezen cselekedetéért is megrótta.

Elválás jelezete volt, ha a" férj az eljegyzéskori szerződés tábláit
a nó szeme láttára összerontotta, vagy ha a férj nejétól a kulcsokat
elvette; — avvagy ha azt mondotta neki , szedd össze poggyászodat "s
menj ki házamból." — Azon esetre az asszony által adott hitpénzt 7s
hozományt vissza kellett adni, "s annak szabad lón más férjhez menni ,
de úgy, hogy a!" netalán születendhető magzat kihez tartózása iránt za-
var ne történjék. Ennek elhárítása végett a zsidóknál három hónap va-
la kitűzve, meddig az asszony férjhez nem mehetett. Ezen szabályt vet-
ték be a görögök és rómaiak is.
; A" válóper a rómaiaknál nem iteszék előtt, hanem a" rokonok s
jó barátok" tanácsüléseiben végeztetett. Megjegyzi továbbá Valerius Ma-
ximus ") : hogy férj és nő közötti elválás Róma" építésétől fogva 520 évig,

1) Valerius Max. Libr. II. cap. 9., Gellius libr. IV. cap. 3.

M. TT, T. ÉVE. V. 2. 42

332 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

egy sem történt. Első volt Spurius. Carvilius, ki nejétől meddősége mi-
att elvált. A" ki, ámbár úgy látszik hogy helyes oka volt, még is ebbeli
cselekedetéért sokaktól megrovatott, sót az erkölcsőrök előtt is kényte-
len volt megesküdni arra, hogy csupán csak nemzhetés okáért követte
el azon elválást. Rómában hajdan férjengesztelő. istennének temploma
létezett, a hová viszálkodás esetében a" házastársak bemenvén, onnét
jobbára egymással kibékülve tértek haza; melly körülállás és áhítatos
intézet is segéd eszköz lőn akkoriban az elválások gyéritésére. A" sok-
nőséget Julius Caesar ismét vissza akarta hozni Rómába?). Antonius
harmadfőnök két nős volt.

A" fentebb előadottakból nyilván láthattuk a" földteke" hajdani tu-
dományos és előkelő nemzeteinek házassági viszonyait. De, azon idejü
jeles irók" nyomai után , szükséges szemlére vennünk némelly kevésbbé
mivelt népeknek is abbeli nevezetes szertartásait s érdekes gyakorlatait.
Ezek közé méltán tartoznak a" régi, németek, kikról e? tárgyra nézve Ta-
citus azt irja, hogy a zordonabb népek közúl majd egyedül magok azok,
kik egynőségben élnek, kivételül tekintvén azon keveseket, kik közüöt-
tök nem nemzési vágyból, hanem fénypazarlásból vesznek több feleséget.
Férjeiktól nem pénzt kapnak jegybe, hanem ökröket, lovakat, vértet,
"s fegyvereket, annak jeléül, hogy a nők tartoznak jóban roszban fér-
jeikkel egyaránt osztozni, veszély "s nyomorúság! idején szinte úgy helyt-
állani, mint boldog napokon "s békeidőn a" közös örömet is együtt él-
vezik. — Nálok tehát a" jegyadás megfordítva volt, "s nem az asszony
adta azt férjének, mint a rómaiknál szokásban volt, hanem a férfi az
ő jegyesének. Julius Caesar?) pedig a" németekról azt jegyzi meg, hogy
nálok husz éves kor előtt az ifjunak szemtelenség volt asszonyi személy-
lyel ismeretségben lenni.

A" thrákoknál a" születés gyászos volt, az új szülöttet a szülők
sirva fogadták, ellenben halál esetén vigadtak"). Ugyan azok becsület-
nek "s előkelőségnek tartják a" soknóséget, sót a! férjek kérkedtek ne-
jeik" számával. Tiszta életök" legremekebb kitüntetésének tartaték az asz-

1) Suet. in Jul. Caes. cap. 52.
2?) Jul. Caes. De Bell. Gall. libr. VI. c. 21.
?) Solinus cap. 15. 35. 43.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK! "S VISZONYOK" SZEMLÉJE. 333

szonyoknál, ha férjük" halálakor az égő máglyára ugrának, "s magokat
együtt megégetteték. Nálok nem a? szülők" akarata" és intézése" következ-
tében készülték a" házasságok, hanem a" szebbek magokat árverés" ut-
ján eladatták, a" rútak pedig pénzen vettek magoknak férjeket. Szinte
. ezen szokás divatozott a. Gangés melléki indiai nőkre nézve ís. A" régi
brittekról Solinus azt jegyzi meg, hogy azoknál bizonyos nő nem volt,
hanem az asszonyi nemet közösen használták. Szinte ezt irja a" garaman-
ti szerecsenekról is. — És igy a? magzátok csak anyát ismervén az atyai
névnek nálok semmi becse. A" tiszta életnek észméje ekképen nálok ís-
meretlen, a" többi nemzet óket becsteleneknek tartotta.

Sok nemzetnél a" vérségi tilalom nem létezett. Ptolomaéús, aegyp-
tusi király, a maga testvérét Euridicét —, valamint szinte Mithridates ,
a pontusi király, önönhugát Laudicét vétte feleségül, Citnon pedig El-
pinicét.

Carthágóban lakodalom" alkalmával a" fénypazarság megtiltatott.
Okot szolgáltatott erre Hanno , carthagói főfő ember, ki fénypazaros la-
kodalmat adván leánya" menyekzőjekor , a. vendégségre meghivott taná-
csot orozva meg akarta öletni , melly azonban el nem sült. Hogy illy go-
nosz szándék a" fényüzés kábítása közben ne sikerülhessen : a?" menyekzői
költségeskedés szük korlát közé szorítatott, "s a" rendelet minden kivétel
nélkül mindénki által szigoruan megtartatni parancsoltatótt!).

Pythagoras a boldog házasságok" eszközlésére sok szépet "s hasz-
nosat intézett. Utazásaiban gyüjtött tudományát "s tapasztalásait felei" ja-
vára fordította. Vissza vónta a"krotonaiakat a" fénypazaros élettől, jól tud-
ván azt, hogy a" házassági boldogtalanságnak ez a" legbővebb forrása; a"
nóket illető tudományokat a" férfiakétól elkülönözve tánitotta; azokat
a szemérmetesség "s férjeik iránti engedelmességre oktatta; bebizonyi-
totta nekik, hogy az asszonyi disz és tiszteleti méltóság nem a" ruházat-
ban, hanem az élet" tisztaságában és házi kötelességök" szerény "8 pon-
tos teljesítésében áll, szóval: az erényt dicsérte, a" vétkek ellen kikelt
előttök ?).

:) Justinus 21. 4.
2) Justinus 20. 4.

334 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Az még megjegyzésre méltó a" görög és római házassági viszo-
nyokra nézve, hogy a! görögöknél a" nők , önállásokban és szabadságok-
ban korlátozottabbak voltak mint a" rómaiaknál!); de ezeknél is, ha az
asszony férje engedelme nélkül vendégségbe ment, ez őtet magától el-

üzhette "s tőle elválhatott. A" rómaiaknák kiterjedtebb női szabadság né- .

melly római asszonyokat vakmerókké is tett. " Voltak közülők! ollyanok
is, kik ügyes dolgaikat az iteszékeken személyesen vinni. bátorkod-
tak, nem azért mintha ügyészekre szert nem tehetének, hanem hogy
szemtelenkedni vágyó hajlandóságok őket arra ösztönözte. Többek kö-
zött ollyanok voltak Amaesia Sentia, és Afrania, Licinius Buccio ta-
nácsnoknak felesége; — Hortensia is, Ouintus Hortensius híres szónok-
nak leánya, az asszonyok melletti ügyészkedésben magát nevezetessé
tette. Ez mindazáltal ebbeli tettiért megrovatás alá nem eshetik; mert
a három főnök által az asszonyrendre felesleg adó vettetvén, miután a?
férjfiak közűl az asszonyok" ügyét a" hatalmasok ellen senki felvállalni
nem akarta, az atyja ékesszólásában örökösült Hortensia mind magáért,
mind nemeért annyira vitte ügyészkedésével a" dolgot, hogy nagyobb ré-
sze a reájok vettetett adónak elengedtetnék ?).

Semmiben azonban a! föld" népei annyira nem különböztek egy-
mástól, — sem a! természet? törvényét, kivált a" kereszténység előtti idők-
ben, más érdekre nézve annyira meg nem szegték , mint a" házasság tár-
gyában. Láttuk fentebb, hogy testvér testvérrel nőszült ; de az még cse-
kélység. volt ahoz képest, mit sok nemzet e? részben elkövetett. . Nagy
Sándor Naura tartomány" fejedelmét, Sysimithrest, pártfogása alá vevén,
annak két fiát, kiket tulajdon anyjával nemzett, magával vitte kezessé-
gül. A" parthus, persa, "s más több nép is szerinte cselekvék ?). Sok
iró illy. fonák szokás" okáúl a" nevelés" hiányát állítja, mint Eurypides is
Andromachéjában így szól: , ollyan minden durva nemzet; anyját fia ve-
szi, az atya leányát, a" bátya hugát, — semmi törvény nálok nem tiltja
ez éktelenséget.""

") Corn. Nep. in praef., Vitruv. VI. cap. 10. I. consensu C. de repudiis.
") Valer. Max. libr. VIII. cap. 3.
") Orid. Met. X. 331. Luc. VIII. 408.

d Gt

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK? SZEMLÉJE. 335

A" házassági viszonyokban sok tulság is létezett, mind erényes ,
mind vétkes tekintetből. Példát reá felhozni nem lehet érdektelen"). Le-
gyen tehát:

Ephesusban jeles tiszta életü asszony létezvén, a" szomszéd nők-
nek is e" részben követésül szolgált. Nem elég volt férjének történt ha-
lálakor hajatépve jajgatás közt kisérni a" koporsót, hanem a" sírboltban
bent maradván , éjjel nappal sirdogált, "s ottan a" holt testet őrizte. —
Eltökélé magát bújában éhség által kívégezni, "s ezen szándékától nem
hagyta magát senki által elvonatni. Az egész város felőle szánakodva be-
szélt, "s mint a" becsület , házassági hűség , példa nélküli szeretet és
férjéhezi ragaszkodás" remekét magasztalva emlegette. Mellette levő hiv
szolgálója, a mécs világát kialudni nem engedvén, asszonyával együtt
sirdogált "s ő is, mint asszonya, már egynehány naptól fogva éhezett.
Történt azonban, hogy a" felsőség akkoriban több gonosztevőt elfogatván,
őket "épen azon sirbolt előtt keresztfára feszítette , "5 ne hogy rokonaik
azokat onnét lelopják, oda katonai őrizetet rendelt. Mindjárt első éjjel
az őrködő katona a sirboltban világosságot vevén észre "s a! jajgatást
is hallván kiváncsi lett tudni: mi történik ottan. Lement tehát abba, "s
látván a" legszebb asszonyt, zavarodásba jött ugyan; könyeire "s karczolt
képére tekintvén azonban, keservének okát azonnal gyanította. Magá-
val vitte kevés ételkéjét, "s belőle a gyászolót kinálván, biztatta "s kér-
te egyszersmind ne adná magát a" szomorúságnak egészen martalékul,
és a semmit nem használható siránkozásokkal hagyna fel; annál is in-
hább, mivel mindenkire hasonló vég, hasonló gyászlak vár. Az asszonyra
az ismeretlentól jött vigasztalás eleinte nem igen hatván, mellét annál
inkább verte, "s tépett haja" fürteit a halottra rakta. Mind e" mellett a
katona sem a" kináláson, sem a" biztatáson nem tágitott. Az éhes szol-
gáló, kit hasonlóképen kinálgatott, első hagyta magát reá biratni az
evésre , ki is jó lakván, a" katonával együtt az asszony" makacsságát tör-
ni kezdette, — mit használ , mondván, ha éhség által elnyomatva ma-
gadat elevenen eltemeted? Azt véled-e, hogy férjeden azzal segítesz, vagy
őtet az örök rend ellen daczolra életre hozod ? — Az éhség a makacs-

") Hyg. Fab. 240—243.

336 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ságot törni segítvén, s éhes létére magát végetlenül kináltatni nem hagy-
ván , végre ő is, mint előbb a" szolgáló, jól lakott.

A" jól lakást néha búfelejtés is szokta követni. — Hizelgésé-
vel a katona reá birta az asszonyt, hogy ferde föltételével hagyjon fel ,
"s életét kimélje; hasonlókkal ostromolta szemérmességét is. A" katona
ifjú, szájas s nem is rút levén, s a" szolgáló által is dicsértetvén, az
asszony neki meghódolt, "s gyakrabbi együtt mulatások alatt egyik füg-
gő kalóznak testét a keresztfáról lelopták. A" sirboltból kötelessége
után nézvén a katona, látá mi történt, sietve visszatért "s az asszony-
nak elbeszélé azt, hozzáadván, hógy nem fogja bevárni a birói bünte-
tó itéletet, hanem hanyagságát kardjával boszulandja meg önmagán.
Az asszony nem kevésbbé könyörülő levén mint szemérmes , a" katona
nyilatkozásán megütközött, "s szenvedélyesen így szólt: ,isten mentsen
meg hogy illy hevenyében két kedvesemnek halálát lássam! feláldozom
a" holtat, hogy az élőt megtarthassam , vedd ki hamar koporsójából fér-
jem holt testét, "s feszítsd azt az ellopatottnak helyébe. Az okos asz-
szony" tanácsát azonnal meg is fogadta a katona, "s annak keserves si-
ralma" tárgyát felfeszítette !).

Más asszony volt Artemisia , Mausolusnak , Caria tartomány" ki-
rályának felesége. Ez férjét minden emberi fogalmon túl szerette. Azt
halála" esetén legfényesebben eltemettette. Véghetlen volt utánai epeke-
dése, kimondhatlan búbán merengése , "s szeretetének képtelenségét egész
a" tulságig üzte, úgy hogy azt kell hinnünk , minélfogvást semmi hason
katonai megkisértéseknek talán helyt nem adott volna. Férje nevének
örök emlékeül azon nevezetes sirboltot építette, melly a" világ" hét csodái
közé érdemesítetett 9).

Az eddig megemlített külön nemzeteknél divatozott házassági
szertertásokat , s viszonyokat szemügyre vevén , azoknak a" zsidókéivali
sokban egybefüggését nem tagadhatjuk.

Mahumed majd legtöbb vallási szertartást kölcsönözvén a" zsidók-
tól, a" házasság tárgyában is tőlök sokat vett által, némellyet pedig

) Petron. in Satyr. cap. 111., Joh. Salisberiensis libr. VII. 10. 11.
2) Aul. Gell. 10. c. 18. , Val. Max. 4. 6. ext.1., Cic. Tusc. Euaest. III. cap. 31.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 337

maga gondolt ki. A"? soknóőséget vallása követőinek megengedte, úgy
mindazáltal, hogy egyszerre négynél több nót nem szabad tartaniok ").
Szabad akaratjokra hagyta azonban: ha egyet, kettót, hármat vagy négyet
tartsanak-e egy időben. Az egynőségben élést ezen engedékenysége mellett
hathatósan ajánlja, kivált házi szük körülményeik miatt kényelmesen
nem élhetőknek. A" jegyeseknek ugyan ajándékot adat; de azonban inti
a férjeket, hogy jószágaikat nőik"? önkényére ne bizzák, hanem őket
azokból csak illendően táplálják és ruházzák, egyébiránt nyájassággal
viseltessenek irántok. Szülőiknek vagyonaiból az asszony személynek is
illendő osztályrészt rendel. Továbbá óvja követőit, hogy rosz életű sze-
mélylyel házasságra ne lépjenek. Ha. valaki azonban valamelly asszony
személyt ollyannak állítana, "s ellene vádaskodnék: azon esetre, ha
vádját négy tanúval be.nem bizonyíthatná, nyolczvan botütést szab reá
büntetésül. Hasonlóan, ha a" férj nejét: hivtelenséggel vádolja, tartozik
négyszer vádjának igazságára megesküdni, ötödszöri esküvése gyanánt
pedig, ha hamiskodnék, magára átkot mondani. A? nő illy esetben a
büntetést csak úgy kerülheti el, ha négy tanúval bebizonyíthatja férjé-
nek hazudságát, ötödször pedig isten haragját kéri fejére, ha férjének a
vádra nézve igaza volna. Így a" vád és mentség egymást kiegyenlítvén ,
a" birói mérleg a lágyabb részre hajol le. — Úgy látszik, Mahumed azt
akarja, hogy női hivtelenség" tárgyában a vádaskodás. gyéritessék. Ma-
humed mind a! női cserét, mind az elválást megengedi?) ,. de tiltja azon
ajándékoknak , mellyeket a" férj jobb óráiban nejének adott, ez alkalom-
mali visszavételét.

Mahumed is, kevés különbséggel ugyanazon vérségi izeket. veszi,
tilalom alá, mellyek Mósesnél is. tilosaknak jeleltettek"). Kik más:akár-
melly vallásról az övére térnek, az általtérés azoknak előbbi házassá-
gait, ha mindjárt tilos izben történtek volna is, helyben hagyatni rende-

li, p. o. két egytestvérnek házassági üsszekelését, ha térés ideje előtt
esett , fel nem bontatja.

1) Korán 4. vers 3.
2?) Korán 24. 3—5. 4. 24.
?) Korán 4. 26—29. és 38.

338 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" kevés vagyonnal biróknak mengedi a" rabszolgálóvali össze-
kelhetést is, de csak úgy, ha szabadsággal biró személyt vehetni nincs
elég tehetségök. — Ha azonban a rabszolgáló a" vele nőszülőnek nem
tulajdona, hanem az másé , tartozik azt gazdájától megváltani, és annak
tudtával "s megegyezésével a" magáévá tenni "5 ha kívántatik, bérét is
pontosan fizetni. — Mind a" mellett inti hiveit, hogy , a mennyire lehet ,
az egyenetlen házasságoktól ovják magokat. A" férjnek , "neje felett , első-
séget tulajdonít, "s ezt amattól függőnek rendeli, a" férjnek pedig neje
illendő tartását kötelességévé teszi. Más vallásbelit tilt feleségűl venni,
ha. csak az a mahumedi vallásra nem tér. A" midőn elválás? esete forog
fenn, békebirákra bizza az ügyet, kik a? férj és asszony? rokonai kü-
zűl választassanak , — mindenik részról egy egy. — A" házastársak " csak
akkor válhatnak el, ha ezek meg nem békíthették őket. " Inti" hiveit ,
hogy az elválásokat, a! mennyire lehet , kerüljék.

Maga személyéről mind ezek mellett nem felejtkezett meg Mahu-
med, hanem magának.némelly kiváltságot adott a" tilos vérségi izek-
ben, mondván hogy ő ezen mások feletti szabadságot magának istentől
nyerte !).

Előszámlálja "s kijeleli azt is, hogy a? nők hol "s kik előtt jelen-
hetnek meg lepel nélkül. Azok közé helyezi, az atyákat, gyermeke-
ket, testvéreket, testvéreknek gyermekeiket és a rabszolgákat. Ezek-
kel beleplezés nélkül szólhatnak. — Férjétól vált vagy elüzetett nő, a
fentebb már előadott okért, három hónapig férjhez szinte, valamint a" zsi-
dóknál, itten sem mehetett. Szabad a férjnek elvált feléségével kibékülni
"s azt visszavenni"). Elválni a" nőtől minden feltétel nélkül kétszer sza-
bad ; harmadszor csak úgy, ha azt, mit neki adogatótt, nála hagyván,
azonkivül azt jól megajándékozza. Kétszer vissza venni minden akadály
nélkül" szabad ; harmadszor ha vissza kivánja venni, már. nem olly si-
mán megyen a" dolog. Ezen esetre nézve különös Mahumednek rendele-
te: ,, Harmadszor senki egyszerüleg vissza nem veheti nejét, hanem
annak szükséges előbb valakihez férjhez menni, s attól elválni." — Így

1) Korán 33. r. 49. v. 55.
?) Korán 2. r. 226—230.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK, SZERTARTÁSOK" "$ VISZONYOK" SZEMLÉJE. 339

tehát ha valaki harmadszor kivánna nejéhez jutni , más mód nincs, mint
valamelly jó barátját megkérni, hogy vegye el azt, "s elvevén váljék el
tóle. Keményen parancsolja azt is, hogy a" kiszabott három hónap" el-
forgása után senki ne akadályozza nejét a" férjhezmenésben. Tartoz-
nak mindazáltal illy elvált anyák is két esztendeig kisdedeiket szoptatni,
hacsak a? férj szoptatódajka fogadására reá nem áll, vagy meg nem
engedi, hogy az asszony a! csecsemő" szoptatásával felhagyhasson.

Az özvegyek négy hónap ss tiz nap előtt férjhez menni tiltatnak ,
kérót ugyanazon idő alatt is elfogadhatnak, de ezen idő" eltölte előtt a
házassági összekelés foganatba nem mehet.

A" chinaiakról a Tudománytárban Vajda Péter Hegel után a" há-
zasság tárgyára nézve azt irja"). , A" chinaiak fő törekvése gyermekeket
birni, kik őket halotti pompával megtisztelhetik , emléköket a" halál után
becsületben tartsák , és sírjokat felékesítsék. A" chinainak több nőt sza-
bad ugyan venni, de az első a ház" asszonya, "s a" melléknők" gyermekei
ót anya gyanánt kötelesek tisztelni." "Továbbá — , kiki eladhatja maga
magát és gyermekeit; minden chinai veszi nejét; csak az első feleség sza-
bad, a" többek ágyasok, rabszolgálok , és az elfoglalás" alkalmával a? gyer-
mekekkel együtt kiesnek a" férj? birtokából."

A" fentebb előadottakból megérthettük a" külön nemzeteknél di-
vatozott házassági legrégibb törvények , szertartások" és viszonyok? mi-
nőségét, mivoltát, egymásból folyó változatosságát, és az utó nemze-
" tek" szokásaira lett hatásokat. Már most amazokat a! tiszteletes száza-
dok" haladásain figyelve átkisérvén fordítsuk értekezésünket a" csinosbu-
lásnak új szakára, "s kitüzött tételünk" tárgyainak a" keresztény vallás ál-
tal erkölcsszellemi javulására, következőleg vegyük szemle alá a" házas-
sági törvények, szertartások" és viszonyok mivoltát "s állapotját a
keresztényeknél.

A" tárgy" bősége, sokféle oldala, a" társaság" főérdekeibe vágása
terjedelmes munkára nyujthatna ugyan alkalmat, de itten csak, a" legne-
vezetesebb előtünetekre s alapeszmékre tekintóleg, a" legérdekesebbek-

") Tudománytár. 1839diki 8dik vagy is aug. füzet, 122. és 127. lap.
BIOT EMKÉVL de 43

340 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

nek vélteket személjük ki. Vannak irók, kik a házassági jogtudományt,
mind természetileg, mind polgárilag, mind egyházilag kifejtették !).

Azok elve "s útmutatásai szerint a" keresztények közti házassá-
gok a" szelidebb időszellem és a" józanabb bölcselkedési rendszer által
módosítvák "s mérvék, a! társasági életnek szilárdabb eszközeivé let-
tek. Igen sok eszme megtaláltatik ugyan az előszámlált régiebbekból, a
mostaniakba átszivárogva, de azoknak boldogítóbb hatásokrai minősíté-
se a" keresztény vallás? egyedüli dicsősége.

A" házasság a! keresztényeknél férfiúnak és asszonyszemélynek
magzat-nemzés és fölnevelés végetti törvényes összekelése. Kant azonban
a" nemzést czélnak nem veszi, mert a. nemzhetés megszünvén , a" há-
zasságnak magától meg kellene szünni.

A" keresztény vallásúak? egy része a? házasságot szentségnek, a
másik pedig egyedül csak polgári szerződésnek tartja.

Itt azon előleges kérdés forog fenn, ha valljon a" házasság, mint
polgári szerződés, érvényes-e a" nélkül, hogy egyszersmind szentség is
legyen ? — A" felelet reá: igen is; mert azt senki nem képes bebizo-
nyítani , hogy Krisztus urunk a" házasságot a" polgári szerződés által köt-
tetett házasság semmisége alatt emelte volna szentségi méltóságra?). To-
vábbá, mindenki megegyezik abban, hogy a? házasságot szentségnek nem
tartó ellennyilvánitók" (protestansok) házassága is érvényes, mellyekre
polgári szerződés utján lépnek, — "s általtérés" esetében ujra nem is
adatnak össze. A" kérdésre megnyugtató feleletül szolgálhat az ís, hogy
a tridenti fózsinat nyilvánítása szerint a" szentséget különös, kész, ha-
tározott szándékkal "s ünnepélyes szertartásokkal lehet csak felvenni,
a. minthogy a hittudomány" tanárai is egyhangúlag azt tanítják. Ezek
szerint meglehet , hogy valakinek házasodni ugyan szándéka, de a! szent-

") Des. Erasmi Roter. Christiani matr. Institutio apud Inclyt. Basileam 1526., Kant
die metaph. Anfangsgründe der Rechtslehre. Königsberg 1798. §. 24., Fichte
Grundlage des Naturrechts, Jena und Leipzig 1797. 158—247. lap., Zeillers nat.
Privatrecht. Wien. 1819. §. 155—171., Fogarasi János Magyarhoni magános Tör-
vénytudomány. Pesten 1839. §. 105—123.

7) Math. Ant. Markovics juris Can. Sect. II. c. 3. de Sacramento matrimonii, in MSS.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK" "8 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 341

ség" malasztjában sem czélja , sem szándéka , sem ohajtása: következés-
képen az ollyannak nem is adathatik a" szentség? jótékonysága ?).

A" házasságba léphetésre megkivántatik a" feleknek igaz, bizonyos,
meghatározott, kölcsönös és eléggé nyilvánított megegyezése; követke-
zőleg csak azok között eshetik meg a" házasság, kik a" szükséges meg-
egyezést okosan kijelenthetik, és kik sem természeti sem tettlegi törvény
által vagy hiány miatt házassági összekeléstől nincsenek elzárva.

A" mi a házasságra léphetési kort illeti, külön nemzeteknél az is
különböző volt. A" Talmud p. o. a zsidó fiúra 18, a" leányra nézve pe-
dig 12 esztendőt éssegy napot határoz. A" keresztényeknél azon idő a
fiura 14, a leányra nézve pedig 12 esztendő, midőn tudniillik a" nem-
zésre alkalmatosaknak tapasztaltattak ?).

Az is kérdés" tárgya lehet, ha valljon a" házasságba léphetésre nézve
megkivántatik-e a? szülők? engedelme "s megegyezése? — Hogy az a" haj-
dani zsidó nemzetnél is megkívántatott , a fentebb előadattak nyilván ta-
nusítják. Hogy azonban utó időkben is a" szülők" megegyezése elke-
rülhetetlen volt, mind a" római mind az egyházi törvények egyaránt mu-
tatják. De ezt csak azokra kell érteni, kik még atyai vagy azt képző
hatalom alatt léteztek , és a? tridenti főzsinat előtti idő előtt házasodtak.
Mert ezen idő után a! római catholicusokra nézve másképen áll a" dolog.
A" tridenti főzsinat- illetőség ellenkezőt rendel, mondván: ,,ha ki azt ál-
lítja, hogy a" gyermekek" szülőinek akaratja nélküli házassága nem ér-
vényes vagy semmi: azt anathema érje ?).

Hazánkban a! két szertartásnak házassági tárgyaira nézve József
császárnak a! vallás dolgában 1786dik évben kiadott intézete mai napig
is a" maga erejében létezvén , s szabályúl szolgálván, azoknak ügyes vi-
szonyai e" szerint kormányoztatnak. Annak 3dik irszakától fogva a
9dikig előadatik "s rendeltetik: hogy a" kiskoruak" "s atyai vagy gyámi
hatalom alattiak" házassága, szüleik" vagy illetőleg gyámaik" megegyezése
nélkül semmit se érjenek. Nehogy azonban ezen korlátozás szerfeletti

!) Conc. trid. sess. 24. c. 1. de sacr.
?) Dig. libr. XXIII. tit. 2. I. 4., Gregorii Deer. libr. IV. tit. 2. cap. 3.
?) Conec. trid. sess, 24. c. I. de reform.

hi

437

342 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szigorúsággá "s törvénytelen ridegséggé váljék, annak enyhítésére, a
római e" tárgyban fenálló törvények" nyomain azon ovás tétetik, hogy
ha a" szülék helyes ok nélkül gyermekeik? házasságát gátolnák, azon
esetre a" polgári törvényhatóság vizsgálja meg az ügyet, és ha a" szülék
által előadott okokat a" hazásság! gátlására elegendőknek nem találja, ad-
jon nekiek szabadságot a" házasságra !).

Az érdeklett különbözések "s viszonyok a" fentebb előadattak ál-
tal kivilágosítatván; az akadályok" elhárítása, vagy nem léte után, is-
met azon kérdésre: hogy a" házassági összeadások ki által történjenek ?
elágaznak a" vélemények. Némellyek azt hiszik, hogy minden házassági
szertartást, minden kivétel nélkül papi személynek kell végrehajtani,
mások ellenben azt tartják, hogy a" világi fejedelmeknek vagyon jogok
a" házassági összeadások körüli szertartások iránt intézkedni. A" két vé-
leményt úgy lehet egymás mellett megférhetővé tenni, ha úgy fejtjük ki
a dolgot, hogy a" melly vallás a" házasságot szentségnek ismeri, annál
az összeadást minden kifogás nélkül papi személynek kell végre hajtani;
mert ottan az összeadás áldással s a" szentség körüli ünnepélyességgel
járván, azt csak papi személy viheti véghez. Másképen áll a" dolog azok-
nál, kik a" házasságot egyedül csak világi szerződésnek tartják. Azok
a fejedelmet ismervén világi fejöknek a" vallás" dolgában, és a" házassági
szertartások" tárgyában is egyedül tóle függenek , "s abban a? meggyőző-
désben vannak, hogy ha annak úgy tetszenék, az összeadást s min-
denféle ünnepélyességet világi egyénekkel is megtétethetné, "s az egész
házasság körüli szertartásokat végrehajtathatná "s a mennyire nálok most
Papi személyek hajtják azokat végre, az a" világi fejedelmek rendeleté-
ból ered. Mert ugyan is Bölcs Leo napkeleti császár, szint ezen jogánál
fogva, azt rendelte, hogy a" hazasságok papi összeadás és áldás nélkül
semmit se érjenek; a! frankok" törvényei szinte azt parancsolták: kü-
vetkezés tehát, hogy előbb, papi összeadások nélkül is, léteztek érvé-
nyes házasságok.

A" világi fejedelemnek van joga a" maga országában minden világi
dolgokról rendelkezni , — a" házasságot mint világi és polgári szerződést

.

") Digest. libr, X.XIII. tit. 2. I. 19.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK", SZERTARTÁSOK 8 VISZONYOK! SZEMLÉJE. 343

tekintve, épen ezen minőségben kell vennünk; midőn tehát iránta ha-
tároz, nem teszen mást, mint a! világi dolgokról rendelkezik.

A" vérségi némelly izekben is tilalmazó törvényeket hozni a? vi-
lági fejedelmek" jogaihoz tartozik. Éltek is ezen jogaikkal, A" római ke-
resztény császárok a! házassági összekelhetést hét iziglen megtiltották ;
velök egyetértőleg az anyaszentegyház is hajdan szinte hét izet tiltott
meg !); a! napkeleti egyház is Mihály konstantinápolyi patriarcha alatti
zsinatában a? vérségizi tilalmat ugyan annyira határozta.

A" vérségi izek" számlalásában más szabály vagyon a" római, más
az egyházi jogban. A" felalá menő egyenes vonalban ugyan mind kettó
megegyezik azt tartván , hogy annyi a! vérségi iz, a hány a nemzedék.
Az egyarányos oldali vonalban az az egyház jogszerinti szabály : — hány
iz távolságra van valamellyik a személyek közül a" köztörzsöktól, annyi
iz távolságra vannak vérségi összeköttetésben egymáshoz. E? szerint két
egytestvér első vérségi izben áll egymáshoz. — Az aránytalan oldalagi
vonalban pedig az a szabály: — hány iznyi távolságban van a" messzeb-
bi a" köztörzsökhöz , annyi izi távolságra rokonok egymáshoz ; — e! sze-
rint a" testvér, testvérének fiához, másod izi vérségben áll. A" római
polgárjog az oldalagi vonalokra nézve mind a! két szabálytól elvág. Ot-
tan nincsen első iz, mivel a" szabály ugyan az, mellyet a" felalá menő
vonalra lenni mondottunk , s így a" testvér testvérhez másod izi rokon.

Idő" folytában különbféle vérségi tilalmak léteztek a" kereszté-
nyeknél is. A" mi időnkben harmadik Innocentius pápának tilalmát is-
merték meg a? fejedelmek is. Ó azt rendelte, hogy a" vérség" negyedik
fokáig ne legyen szabad házasságra lépni; az egyébiránt is értetvén,
hogy a" felalá menő vonalban a" házasság végetlenül tilalmas. Az arány-
talan vagy is egyenetlen oldalagi vonalva nézve Gergely pápa azt hatá-
rozta: hogyha a férfi negyedik, a nő pedig ötödik vérségi izben össze
kivánnak kelni, a" házasság köztök rvégbe mehet. A" napkeleti vagy is
görög vallásuak a" vérségi izeket a római törvény szerint számlálják.

A? sógorságra nézve előlegesen megjegyzésre méltó, hogy a fele-
ség rokonainak a! férj rokonaival, vagy két leánytestvér férjeinek ,

") Decret. Part. II. causa 35. cap. 2.

3441 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

és két fiútestvér hitveseihek egymással semmi sógorságok nincsen. —
Hányadik izben rokon valaki a" férjhez, annyi izbeli sógor annak hit-
veséhez. Ez a! szabály megfordítva is áll.

Régi időben csak a" törvényes házasság sógorosított, most a" tör-
vénytelen egybekelés is sógorosít. Amaz hajdan, mint egyéb vérség
egész a" heted izig kiterjedt. A" lateranumi zsinat azt a. negyedik izre
szorította, a" tridenti zsinat pedig azt határozta, hogy a törvényes há-
zassági sógorság negyedik, a" törvénytelen azonban csak másod izig le-
gyen tilalmas. — Ezen szabályok szerint tehát két fiútestvér , két testvér-
leányt elvehet feleségül.

Mellyek a" házasságot gátló, vagy bontó akadályok? mi tudniva-
ló körülük? mikép kell azokat érteni "s magyarázni? azt sok jeles tör-
vénytudományi könyvben olvashatni; terjedelmes voltok miatt ezen ér-
tekezés" határán így is tul vágok.

Figyelemre méltóbb azon kérdés" vitatása, valljon kit illessen
ollyan akadályoknak állapítása? Sokan azt tanítják, hogy az a jog egye-
dül "s kizárolag az anyaszentegyházat illeti. Ezt méltányolni lehet azok-
ra nézve, kik a" házasságot szentségnek tartják; de a" kik azt csak pol-
gári szerződésnek tekintik, azokra nézve a" gátló és bontó akadályok
határozása egyedül a világi fejedelmet illeti; mert annak van egyedüli
joga minden polgári szerződéseket úgy szabályozni, mint a" polgári tár-
saság, s az ország boldogsága megkivánja; — midőn azonban az emlí-
tett akadályokról határoz, nem cselekszik egyebet, mint a" szerződést a
haza? boldogságával egyezteti. — Éltek is a" világi fejedelmek minden
időben abbeli jogokkal a" nélkül, hogy az anyaszentegyház ezen jogok-
kal élést ellenzette volna, sót a" szent atyák , jelesen Ágoston és Ambro-
sius!) dicsérik Theodosius császárnak hason tárgyú rendeleteit. Siricius
és Leo pápák pedig, midőn a? vérségi izek" szabályozásába ereszkednek ,
a" végett a világi fejedelmek" törvényeire hivatkoznak, "s azoknak ebbe-
li jogait megismerik. A" mi több, vannak nevezetes jogtudósok , kik azt
helyes okokból állítják, hogy a: pápák azon jogot csak a" világi fejedel-

") Ambros. ep. 6. ad Paternum. Aug. libr. XV. de Civit. Dei.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK. , SZERTARTÁSOK? "S VISZONYOK" SZEMLÉJE. 345
"

mek" elnézése mellett gyakorolják, és ha azok azt valaha vissza kiván-
nák, tetszésök szerint vissza is vehetik.

Az ágostai és helvetiai vallást követőkre nézve e? tárgyban Jó-
zsef császár intézkedett, "s ezen intézkedése az 1791: 26. törvény
czikk" 1ídik pontja által megerősitve levén, azok ezen intézet 13—15.
irszakaiban kijelelt szabályhoz tartoznak magokat alkalmazni. Ottan ők
a" verség" harmadik és negyedik izi tilalmától örök időre feloldozvák.

Az elválások a" keresztényeknél is némelly fontos esetekben fenn
vannak. A" mód azonban a! különböző vallásuakra nézve illetőleg kü-
lönböző. A" római cath. anyaszentegyház a" házasságot szentségnek tart-
ván, az ottani tökéletes foganatba ment házasság" köteléke felbomolhat-
lan, és az elválás csak az asztaltól és ágytól történhetik meg ; követke-
zésképen az abbani vallásuaknak más házasságra lépni nem szabad,
"§ közöttök a" szentségi kapcsolat örökös maradván, azt csak a halál
oldhatja fel. A" napkeleti szentegyházban azonban a" paráznaságért , kü-
telékére nézve , felbomlik a" házasság. Mind ezeknél, mind amazoknál.

A? váló-perek nálok az illetőlegi szentszékeken folynak. Az első
biráskodás a" püspöki szentszéket, vagy érseki megyékben az érsekit il-
leti; a. püspöki szentszéktól a" felebb vitel megyen az érseki, onnét
pedig a" római cath. országelsói szentszékekre, "s végre a" pápai iteszék-
re. A? per mindazáltal Rómába nem küldetik, hanem a" pápa ez országban
helyettesi biróságot nevez főpapi személyekból ?).

Az ágostai és helvetiai vallást követőknél az elválás tárgyában
más vezérelv uralkodik. Nálok a" házasság, mint már ez értekezés"
folytában gyakran említettük , csak polgári szerződésnek tekintetvén , a
már hasonlóan fentebb érintett császári intézet" tartalmában kijelelt mód
és okoknál fogva, tökéletesen felbomolhatik, "s a" kapcsolat egészen bi-
rói itélet által megszüntettetvén mind a" két személynek szabadságában
áll mással házasságra lépni, azt az esetet kivevén, ha az elválasztás va-
lamelly elkövetett vétek miatt történt, a" vétkes fél azzal, kivel a" vétket
elkövette, házasságra soha nem léphet. Ha pedig az elvált házasok idó

:) Khlosz Pauli Praxis seu forma processualis Fori Spirit. Tyrnaviae 1794.

346 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mulva szándékjokat megváltoztatván, a" házassági kapcsolatot ismét hely-
re állítani akarnák, azt más módon nem tehetik, hanem ha minden azon
ünnepélyességet megtartják, melly akármelly első házasságra lépéskor
megkivántatik 1). A! válóperek az illető világi iteszékeken folynak mind
addig, mig saját iteszékeik azon végre elrendezve nem létezendenek. A"
felebb vitel is szinte azon az uton foganasítatik, melly hazánk" törvényei
által más egyéb polgári perekre nézve kijelelve vagyon?)

Figyelemre méltó kérdés az is, ha valljon felbomlik-e azon há-
zasság, mellyre a" felek hitlen korokban vagy is keresztény vallás kivü-
li állapotjokban léptek? — Pál apostol tanusítása szerint nem bomlik
fel, ha kivált a" kereszténynyé lett fél együtt kiván maradni hitlen há-
zastársával. — A" házasság még kettós tekintet alá jöhet, vagy csak ja-
valt (ratum) vagy már foganasított (consumatum). A" javalt, kötelékére
nézve felbomolhatik ; mert az isteni parancs azt mondja: , kiket isten ösz-
szekötött, ember el ne válaszsza; mert egy testté lettek." — Már pedig
egy testté nem másként, hanem a!" házasság foganasítása által válhatnak.

Már fentebb érintettük: hogy a" rómaiaknál, a"? keresztény idősza-
kot megelőző századokban a" másodszori házasságok , noha nem tiltvák ,
még is megrovatás alá estek. Sót a" kereszténységi években sem voltak
a" szent atyák az ismételt házasságok iránt semmi kedvezéssel. Telhetet-
lenség" vétkének tekintették azokat. Ezen idegenkedések az egyházi jog
által utóbb eltöröltettek. A" római cath. és az evang. vallást követőknél a
házasság ismételése korlátlanúl meg van engedve, azon szoros vigyázat
mellett azonban, hogy az előbbi házastársnak halála kétségtelenül bebi-
zonyítassék. Másképen vagyon a napkeleti, vagy is görög anyazentegy-
háziaknál a" dolog. Nálok a" másod és harmadszori házasságok hajdan
tiltvák , "s csak a? florentiai zsinat óta, mellyben a" napnyugati és nap-
keleti szentegyházak közti viszonyok, "s szakadások egyezkedés" utján
leendő megszüntetése tárgyaltatott, vannak azok megengedve; de a
negyedszeri "s további házasságok most sem szabadok.

! Patentales Jos. de re matr. §. 60. et 62.
?) 1791. art. 26. puncto 11.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "5 VISZONYOK? SZEMLÉJE. 347

"A" bontó vagy gátló akadályok" köz tudomásra jühetése végett
rendelvék a kihirdetések. Ez a" szokás némelly keresztény gyülekezet-
ben már Tertullianus" idejében divatozott, közönségessé azonban III-dik
Innocentius pápa tette!) , a" tridenti főzsinat pedig annak ebbeli rendele-
tét megerősítette. A" kihirdetésektól azonban a? házasságra lépni szándé-
kozók az illető felsőség által helyes okokból feloldoztathatnak. Mind-
ezen, mind az alattomos házasság megakadályozása? tekintetéből a" tri-
denti főzsinat azt is rendeli, hogy a" nőszülőket, a" házasulandók? va-
lamellyikének tulajdon papja két tanú előtt adja üssze. Szavai ezek :
Ha valaki tulajdon papja, vagy a" kit ez a? végre megbizott, és ottan
együtt levő két tanú jelenléte nélkül házasságra lép, az ollyan házasság
semmit se érjen 2).

A" csavargókat azonban, kiknek semmi bizonyos lakások "s így
bizonyos papjok sincsen, akármellyik pap összeadhatja, de csak úgy,
ha hitelesen bebizonyítják, hogy még valóságos nótelenek, vagy üzve-
gyek. Mind ezek, mind egyebeknek összeadása szokott szertartással és
tanúk" jelenlétében történjék meg. A" tanúk" minősége iránt nincsen ha-
tározat ; — magok a? szülék, testvérek "s rokonok is lehetnek tanúk,
sót akárki is, csak ép elmével birjanak.

A" házasságnak több neme van, ugymint:

Balkézi házasság (matrimonium morgenaticum), melly úgy
köttetik, hogy a" magzatok ne legyenek az atyai rangnak "s méltóságnak
részesei, "s ne is örökösüljenek az atyai birtokban, hanem a! jószágból
számokra kihasítandó valamelly részszel tartozzanak megelégedni. Így
tehát az e nemü házasságban a nő alacson állapatú, mert jeles családi
leány illyes föltételekre nem állana, azonban ha tólök nem idegenked-
nék , vele is lehet balkézi házasságra lépni.

Kant a" balkézi házasságra azt jegyzi meg"), hogy abban a" birási
egyenlőség meg nem levén , a" természeti jogelv szerint azt igazi házas-

") Innoc. 3. in Cap. 3. de Clandest. matrim.
2) Conec. trid. sess. 24. cap. 7. de reform. matrim,
3) Kant Rechtslehre §. 26.

M. T. T. ÉVK. v. 2. 44

348 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ságnak nem lehet mondani, hanem csak ágyasságnak. Ugyan ezen elv
szerint azt is állítja, hogy a" soknóséget sem lehet igazi házasságnak tar-
tani, mert abban egyik az egészet nyeri, a" másik esak részt. Igazi há-
zasság csak az egynőségben lehet, a" hol az egymást birási egyenlőség
viszonya megvagyon. Azon ellenvetést, miután az asszonynak a? férj
iránti viszonyra nézve nyilván mondatik: , és őlegyen a" te urad,
azaz: ő legyen a parancsoló, te az engedelmeskedő , — a" mennyire ezen
mondás az előbb kijelelt egyenlőségi elvet zavarni, vágy épen kizárni
látszatnék, Kant úgy fejti meg, hogy ez a? természeti egyenlőség vi-
szályának nem tekintethetik, midőn ezen uraság egyedül csak a" férjnek
az asszonyén feletti erejében, a" házi dolgok közérdekü kormányozásá-
ban és az avval összekapcsolt parancsolási jogban alapszik, mit is a! czél-
ra nézve magából az egység és egyenlőség? kötelességéből lehet származ-
tatni. —

A" balkézi házasságok hazánkban nincsenek szokásban, de
több keresztény országban divatoznak. Illyen házasságra lépett 1787dik
esztendőben az akkori badeni markgróf Károly Fridrik, Geyer Karoli-
nával, szolgálatában levő alezredes" leányával. Feltételek voltak: hogy
sem Geyer Károlinát, sem leányait fejedelmi nevezet, czim és rang so-
ha nem fogja illetni, nevök , állapotjok és czimerök iránt pedig, úgy a
fiúknak örökösüdési jogokra nézve az egyéb férfiág tökéletes kihalása"
esetére a" határozottabb intézkedés utóbbra fenhagyatott. Ezen feltéte-
lek a. markgróf" fiai által helybenhagyattak , "s a? menyasszony által az
összeadás előtt esküvés alatti lemondás által ünnepélyesen megerősí-
tettek !).

Felemás házasság (matrimonium disparagium), mellyre lép
valamelly fejedelem vagy fő fő ember alacson állásu nemtelen nővel, olly
feltétel alatt, hogy sem ez, sem a? magzatok a!" férj! méltóságában ne ré-
szesüljenek. Az előbb leirt "se" most nevezett házasság között az a" kü-
lönbség, hogy az előbbi alantival , de néha hasonlóval is köttethetik;
e" pedig mindig csak nemtelen , alacson sorsú személylyel eshetik meg.
Az elsőben , ha az anya nemtelen állapotú is, a" magzatok nemesek lesz-

") Hermes 31ter Band. Leipzig 1828.

A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK , SZERTARTÁSOK" "5 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 349

nek, a" felemás házasságban az egész nemzedék nemtelen állapotban
marad.

Hazánkban ezen házasság sincsen gyakorlatban. —

A" titkos házasság (matrimonium conscientiae) az, melly a
nőszülőknek tulajdon papja által két tanú" jelenlétében kihirdetés nél-
kül vitetik végbe, "s köttetik olly szabály mellett, hogy az örökre ti-
tokban maradjon. A? házasságnak ezen neme sok bajra adván alkalmat ,
XIV. Benedek pápa iránta azt rendelte, hogy az illy házasság ne enged-
tessék meg a" hiveknek, hacsak igen nyomos okok elő nem adják a
,megengedésre magokat. — Továbbá, hogy az illy házassági összeadást
egyedül csak valamellyik házasulandó félnek tulajdon papja önmaga sze-
mélyesen vihesse véghez, "s mást iránta meg ne bizhasson; ha pedig el-
távoztathatlan okok miatt másra kellene bizni, azt egyedül csak a" püs-
pök tehesse, vagy legalább annak jóváhagyása mellett essék a megbizás.
— Az összeadó pap azután rendes oklevelet készítsen az összeadásról,
a" házasok" neveit, jellemeit, a" helyet és a" tanúk" neveit feljegyez-
vén, az oklevelet küldje által az illető megyés püspöknek, ez pedig
irja be a" titkos házasságokról szóló könyvébe. — Ha gyermek születik ,
a" szülék igaz neve elhallgattatik, "s helyette álnév használtatik. — De
végtére a" született magzatot tartoznak a" szülék harmincz nap alatt a
püspöknek bejelenteni, hogy a" püspök azt a? maga titkos könyvébe be-
jegyezhesse, "s a magzat törvényességét biztosíthassa. Ha be nem jelen-
tenék : az a" pápai rendelet, hogy a" püspök az ollyan titkos házasságot
minden késedelem nélkül nyilvánságossá tenni el ne mulaszsza. Illyen
házasságból született gyermekek szüleik után örükösülnek. A" balkézi és
felemás házasságban többnyire nő az alacson állású, a" titkos házasságban
azonban jobbára férj az alsó állapotú; példának okáért ha herczeg vagy
grófnő szolgájához menne férjhez. József császár házassági rendelete")
által magyarországi ev. vallásuaknál el van törülve. Ezen rendelet, bevé-
tele által , azokat kötelezi, de a katholicusokra nézve megszünt kötele-
ző. A" házasságnak ezen neme néha hazánkban is előadja magát.

!) Benign. Pat. Joseph. de re Matr. §. 36. Cfr. 26. art. 1797 punct, 11.
44"

350 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Vélt házasság. Ez ollyan személyek között köttetik, a
kik tiltott izek miatt egymással házasságra nem léphetnek ugyan, de
vagy mind kettő, vagy valamellyik közűúlök nem tudván, a!" másik
pedig elhallgatván az akadályt összekeltek. — Ha mindjárt csak egyik
félben volt is meg a" jólelküség, a" magzatok szinte olly törvényszerüek
lesznek, mint a" maga rendén történt házasságbeliek; mert az egyik ár-
tatlan a" másik" vétkeért nem bünhödhetik sem magára, sem maradékára
nézve. Kitudatván azonban a" gátló akadály, egymást el kell hagyniok ,
mit ha tenni nem akarnának, arra kényszerítendők, "s a" nyilvánságra
jutás után a magzatok fattyúk és törvényteleneknek tekintetnek, "s az
egymást elhagyni vonakodók vérfertőzési büntetéssel illettetnek.

Lehet azonban rajtok segíteni feloldoztatás által, ha az akadály
emberjogú. Mert istenjogú akadályra nézve emberi feloldozásnak helye
nincsen.

Ismét azon kérdés fordul elő: az emberjogú akadályokban kinek
van hatalma a! feloldozásra. — Mint már fentebb láttuk , a" házasság vagy
úgy tekintetik mint szentség, "s akkor a" feloldozási jog illeti az anya-
szentegyházat, vagy mint világi szerződés, "s akkor az illeti a" világi fe-
jedelmet.

Az is kérdés alá jöhet: van-e helye a" feloldozásnak azon vérsé-
gi izekben, mellyek Móses" III[-dik könyvének 18dik fejezetében kijelel-
vék ? — Igen is van helye, mert azok, mint már érintettük, a zsidó
népnek kiadatott törvények , "s ezen szavakkal , Halljad Israél" csak
reájok illesztettek , "s most csak a" világi fejedelmektól függ azoknak or-
szágaikbani bevétetésök, vagy elmellőztetésök, következésképen a" fel-
oldozás eseteiben úgy kell őket tekinteni, mint egyéb világi törvényeket,
mellyeket a" törvényhozó hatalom módosíthat, eltörülhet, vagy némelly
személyeket azoknak ridegségök alól felmenthet.

A" bontó akadályokra nézve szentségnek tékintett házasságokban
a feloldozást egyedül a pápa gyakorolja, a? gátlókra nézve pedig a" püs-
pökök, a" szerződésnek tekintett házasságokban mind a" kettőre nézve
a" világi fejedelmek.

A" pápai feloldoztatási megbizást a" római udvar vagy az úgy ne-
vezett Dataria vagy Poenitentiaria iteszékeiből fontos és komoly indi-

, , , .. , , , , . -
A" HÁZASSÁGI TÖRVÉNYEK ", SZERTARTÁSOK. "5 VISZONYOK" SZEMLÉJE. 351

tóokok után adatja ki. Az elsőből azon esetre nyerhetni azt ki, ha a" há-
zasságot bontó akadály mindenek előtt nyilván tudva vagyon, "s akkor
a" házasoknak minden ünnepélyes szertartásokra figyelmezőleg ujra össze
kell adatniok ; — a"? másikból akkor nyerhetni ki, ha a!" házassági össze-
kelés bontó akadályban történt ugyan, de az nincsen mindenek előtt
nyilván tudva, "s ekkor a? feleknek nem szükséges újra összekelni, ha-
nem a! pápai megbizás és engedelem mellett a!" feleknek gyóntató atyjok ,
üket lelkiösméretök" megnyugtatása végett feloldozza, "s nekiek bűúnbo-
csánatot hirdet. Az illyetén feloldozásnak világi hathatósága nincsen ,
mert az anyaszentegyháznak hatalma csak a! lelkiekre terjedhet ki ".

Nemzeteken , századokon keresztül terjesztett jelen értekezésünk-
ból kiki láthatja a házasságnak minden időbeni fontos voltát. Aristofe-
les, Xenophon és Plutarch, noha nem birtak a" házasságnak a" keresztény
vallás által finomított eszméjével, még sem irtak semmiról is szentebben
"s áhítatosbban, mint a" házasságról ; Aristoteles tudniillik a" többi közt a
házassági boldogság eszközléséról szóltában következő jeles oktatást
intéze az asszonyokhoz: , Az erényes nő férjének akaratát,
élete törvényeül tekintse, mit az isten a házassági kap-
csolat és szorosabb társasági együttlétel által nekie
szabályul rendelt. A" ki azon törvényt elmellőzi, mago-
kat az Isteneket is elmellőzni látszatik." A" Szentirás hason
engedelmességre inti az asszonyokat. Ezen elvek a természeti jogból
vannak merítve. E" szerint a" házasság egyenlő társaságnak nyilvánítatik
ugyan, de a" ház kormányozására , az egész családra s gyermekekre néz-
ve minden egyenlőség mellett is , meghasonlás , esetében, az atyai akarat
és parancs felebb való az anyainál "s a? férfinemnek jelesbsége tekinte-
téből a" természet" rende" szerint az nem közös; mert a" férj a. nőnek fe-
je, sót a" nő a? férji családnak egy részét teszi, a" férjnek fólvigyázata ,
kormánya "s védelme alá van vetve ?).

1) Dr. Christoph v. Ammon"s Kirchenrecht. Dresden und Leipzig bei Arnold 1839.

" Hug. Grot. de jure b. ac p. libr. II. c. 5. §. 1. et 8., Augustinus ep. 191., (uintil.
decl. 6., Kant metaphisische Anfangsgründe der Rechtslehre §. 26., Grundlage des
Naturrechts von Fichte, 2 Theile, Grundriss des Familienrechts §. 16.

352 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" lacedaemoniak későn adták leányaikat férjhez. A" köztársa-
ságra mennyi jó, szinte annyi rosz következett belőle. A" szerelmi vi-
.szonyok "s kalandozások által, mellyekben a" késő házasság által hány-
kódtak, olly igen kiedzetének a" csalárdságra, hogy utóbb valamennyi
szerelmeskedési mesterséggel csak birtak, azt mind férjeik" meghódítá-
sára fordíták, mellyből következett, hogy a férjek, feleségeik" kor-
mánya alá adták magokat, azok által igazgattatván, sokszor a" köz-
társaságra veszélyt árasztottak.

A" fentebb előadottakból nyilván kitetszik , hogy valamint sok más
egyéb tárgyú jog, szertartás és szokás, úgy a" házassági törvények "s
eszmék Móses törvényeiből merítvék. Mindenesetre tehát becsületök-
re válik Móses vallása követőinek, hogy századoknak lefolyta után is
törvényeik , szertartásaik és szokásaik szolgáltak az utókor nemzeteinek
jogalapul, s mellyekben az utódiak olly bölcseséget leltek, mellyet
a magokéba átvenni, noha némi módosításokkal, méltónak találtak ?).

Berekesztem végtére értekezésemet azzal a?" felebaráti ohajtással ,
hogy a!" hajdankor dicső nemzete, az israöliták, visszatérvén az első
templom alatti kitisztázott józan eszmékre, "s okos megfontolás után el-
hagyván a" második templomi évek alatt beférkezett, "s utóbb mind a?
két Talmudba szertelen bővítve felvett s polgári alakulásoknak ellenálló
tulságokat, félretevén azon makacsságot és magyarázgatási viszketeget ,
melly által szép törvényeik időjártával elforgattattak , jótékony hatáso-
kat elvesztették, vagy elmecsevésztek, mind vallási mind világi dolgok-
ban a mostani század" józanabb elveit "s csinosabb fogalmú szellemét kö-
vessék , "s az emberi társaság nagyobb "s értelmesebb részéhez közelebb
simuljanak, hogy mi szent Pállal rólok biztosan elmondhassuk: EEG R
zsengék szentek, akkor a? tömeg is szent, ha a? gyökér szent, az ágak
is szentek.

") Incerti Auct. Collat. leg. mos. et romanar. Lugd. Bat. 1774.

XIV.
A" BÍRÁKRÓL "S BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN.
ÉRTEKEZETT,
MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ ,

A" X-D. NAGY GYÜLÉSBEN , NOV. XVII. M. D. CCC. XXX, IX.

ZSOLDOS IGNÁCZ.

Midón hazám nagyrészint egybegyúlt tudósai előtt, mint ezen Tekinte-
tes Társaság" noha régibb tisztelőjének, de új rendes tagjának legelőször
van szerencsém szavamat föülemelhetni; ime helyzetnek, mellynélfogva ,
az alapszabályok" értelmében, rámbizandó tárgyákra nézve itéletemet ki-
mondani , "s igy néminemü bírálatot gyakorolni lóőn— szintolly érdemfőö-
lötti mint váratlan — hivatásom , tiszteletteli méltánylásából alkalmat ve-
vén kivánok szólni: a bírákról "s bíráskodásról általában.
"S midőn e" tárgyat bírói hivatalnak hosszas ideig viseltére nem minden
kellem nélküli visszaemlékezés is ajánlá figyelmembe: egyszersmind ki-
jelentendőnek tartom, hogy azt csak elvontan (in abstracto) és csupán
tudományos szempontból vevén fel, bármelly összetes vagyis concret
esetektől, mint kellett, gondosan őrizkedtem. Hogy pedig a kikért bé-
kes türéssel vissza ne éljek , csak néhány szavakra szorítkozom.

Legyen igazság ha miatta a" világ elveszne is! ezt kivánja min-
den becsületes; igazság az országok? talpköve! e? mondatot választá di-
csőült fejedelmünk jelszavául. De hol legyen, ki az épen annyira ohaj-
tott igazság" végkorlátait halandók" homályos szemei előtt teljes megha-
tározottsággal kitüntesse? mellyik azon szentséges mérleg, mellynek
részrehajlatlan kéz tartotta mértékmutatója, kinek részére hajoljék az

354 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

igazság, ingadozatlan egyenességgel kimutassa? hol van s ki az, ki tet-
teinket az egy igazság törvényei szerint mindig bizonyosan, és soha
nem tévedve , megitélje? e" kérdéseket nem ok nélkül teszi magának a"
kételkedő. Szolgáljon azonban örömünkre, hogy ugyanezekre, halan-
dókra nézve, elég megnyugvással felelhetünk , midőn amaz eljárást, u. m.
a" bíráskodást, a külvilágban is kétségtelenül kimutathatjuk , "5 magokat
is az imígy itélőket, t. i. bíráinkat, minden rendezett polgárzatokban
valóban feltaláljuk. Ugyanis 8

Első , "s ha"belső énje hív sugallatit hűségesen követi, legtökéle-
tesebb birája kiki önmagának; vagyis lelkisméretünk cselekedetink" he-
lyes vagy helytelen voltát, mivelhogy előtte a legvéknyabb szivszálacs-
kák is, mellyek a!" tettek előtt s után megmozdultak, legbizonyosabban
iudvák, ránk nézve lehető legnagyobb tökéletességgel meghatározza. Ez
az, melly, miután a? teremtő" isteni keze, a mindenki által olvasható
ész" tábláira azon nagy törvényt , úgy tégy, hogy cselekedeted mások-
nak, sót mindeneknek tettei sinormértékeül szolgálhasson" letörülhet-
len betűkkel rájegyezte, "s a bírónak soha el nem hangzó szavakban ön-
magával azt mondatja , úgy itélj, mint a" beléd adott kis bíró, lekis-
mereted, javasolja, hogy itéletedet nagy bírád, istened, is javalhassa,""
minden tetteinket ezen mértékkel mérvén meg: amaz egyetlen szabály-
hoz illők , és így helyesek — jók-e, vagy sem? majd csaknem csalhatat-
lan bizonyossággal kinekkinek ne higyük, hogy hallatlanul tudtára adván,
és sokszor a győzedelmi pompa! riadozásit is, hangosabb belső kinhan-
gokkal felülmulván: meg nem engedi, hogy a néha mindenünnen jövő
örömüdvezléseket, az ezekkel érdemetlenül tetézett nyugottan hallgat-
hassa.

Igen is, tiszta ész és jó lélek legméltányosabb bíráink. De mivel
kinekkinek keze, mint mondatni szokott, csakugyan maga felé hajlik ,
és gyarlóságink" számához az önzés is tartozik; ki volna, a" ki azon,
hogy sokszoronként részrehajló bírája szokván az ember magának lenni ,
"s néha még a" vétket is; természeti gyarlóságával szeretvén mentegetni :
külső "5 ugymondva idegen bírákra is szükségünk van, csak kis ideig is
kételkednék ?

A" BÍRÁKRÓL "S BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 355

"S ím, e! természeti szükség lehetett az, melly — a" mennyire tör-
ténetirásink hatnak — a" vetélkedő első testvérekkel magok között már
bírót választatott. Utóbb pedig a" legelső társaságok, u. m. a" háznépek
azonnal kezdődött egyenetlenségeik? "s egymás iránti viszonyaik" elinté-
zése végett leginkább a" család" atyjához folyamodván: az olly sokáig fen-
állott, 7s részint, kivált a" lengyel és orosz tartományokban most is
fenálló — sok tekintetben tiszteletre méltó — patriarchalis igazgatás.
melly leginkább bíráskodással vala foglalatos , így kezdődött.

Ezen, kinekkinek magáét odaitélő, bíráskodások a" háznépek"
kiterjedtével olly nagy tekintetet adtak az ezeket gyakorló , rendszerint ,
öregeknek, hogy a! kifejlettlenebb álladalmi nemzetek, példáúl a" heberek
a magok papjaiban s bíráiban, a görögök az amphiktion- "s epho-
rokban , archon- és geironaikban utóbb ama" hatalmas areopagosban , az
itélőhatóságot az igazgatóival sót törvényhozóival is — mind a" mellett
hogy a" törvényeket rendesen a! nép" tetszése alkotá volt — tettleg csak-
ugyan egybezavarva, tovább is és sok ideig megtartották.

Miután pedig az emberi nem! szaporodásával a" fogalmak is, sur-
lódás és kölcsönös cserék által, változtak és szaporodtak, "s leginkább
az istenségróli eszmék is fejledezni kezdettek; az embert istenítni "s az
istent emberítni könnyen hajló emberek , ama!" felséges eszmét a" tárgy-
lagos világban is kinyomni /s valósítni törekedvén: egyet választának,
mintegy azon istenség" világi képviselőjének, "s egy világi legfőbb bíró"
itéleteinek , egy főnök" parancsinak hódolának. "S ím ezen fejedelmek ,
mint ezt hazánkra nézve egyebeken kivül, korának csillaga, Könyves
Kálmánunk? törvénye is maga már eléggé tanusítja!) népeik közt helyen-
ként és fáradhatlanúl szerte járván, "s néhol egy magasabb kövön , más-
hol egy terebélyes fa alatt hallgatván ki "s intézvén el népeik" panaszait :
ez által mindazon helyeket ugyanannyi igazság" templomivá szentel-
ték föl.

") In guacungue Comitis Mega Rex digrediatur, ibi Judices duo megales, cum eo
conjungentur, gui et dissensiones populi illius, disereto examine, dirimant, el
ipsi, cum clamor populi ingravescit , a Comite Palatino dijeiliceztur.

Col. Decr. L. I. C. 37.

MT. TEVE V. 2 45

356 W. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

De ezeknek is csak emberi erőtlenséggel páros gyarlósága legtisz-
tább akarat mellett sem levén képes minden egyesek" legméltóbb pana-
szit is kihallgatni, annyival inkább elintézni; sokszor pedig a" gyarlóság!
helyét még indulatoskodás, kines- és vér-szomjuzás, boszuállás 7s több
vétkek is foglalván el; sót ugyanezek , a" legjobb szándékból, a körü-
löttök levők" tanácsát is kikérni többnyire különben is hajlandók, azok-
nak pártos előterjesztései fátyolán at nézhetvén csak, a" meztelen nem
láthatott, igazságot: az imígy okvetetlen bekövetkezett viszszaélések
vagy legalább hátramaradások , de legbizonyosabban lehet mondani ,
hogy már maga a" népesség!" növekedése is, más és több bíráknak szük-
ségét elkerülhetetlenné tették; a legfelsőbb itélethozás, az előbb elsó
és utolsó bíróságkép" egyedül itélt főnökök" itélőszéke elejébe, továbbra
is fentartatván. "S ez, az egyes bíróságoknak és ezekből későbben szer-
kesztetett itélőszékeknek természetes , tehát leghihetőbb, eredete; czélja
pedig az igazság kiszolgáltatása.

Melly igazságkiszolgáltatás, mint legjelesebb publicistáink, "s
köztök Rotteck is, tartják, a jognak mint illyennek fentartására szol-
gáló intézmény levén: egnek fentartása, (s ha háborítatnék helyreállítá-
sa, az álladalmi összes erőnek jogai és kötelességei közé tartozik. —
De hogy azon nagy mezőn, a" vele felruházott törvényhatóság hathatón
való munkálkodásban épen a" szerfölötti nagy terjedelem által ne akadá-
Jyoztassék: szükséggé lett a" kivált nagyobb polgári társaságokban,
ennek több ágait is felállítni ; "5 némelly, különösen a" kisebb , kérdések-
nek elintézését rendészeti, másokét katonai , ismét másokét általában po-
líticai stb e" f. hatóságoknak tulajdonítván: a! szoros bírói eljárást, ren-
desen nagyobb, többnyire kétségbe vont, peres esetekre fentartani. És
valamint a" magános perlekedési tárgyakra nézve, ide értvén még azon
esetet is, ha netalán az álladalom, mint erkölcsi személy, lenne is a
perlő felek" egyike, a" törvényesen rendelt bíróságok" eljárásában az egész
álladalom , mintegy előre választott bíróságképen, minden további fen-
tartás nélkül megegyezvén (compromittálván) : ezeknek ítélete ellen ten-
ni többé senkinek nincsen hatalmában; úgy a? büntetési perekre nézve,
mellyekben elkövetett minden legkisebb hiba, annál inkább törvény-
telenség könnyen átváltozhatik a" legnagyobb csapássáú is, az itéletek

A" BÍRÁKRÓL "8 BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 357

után is változtatásokat tehetni, részint magának a" fő uralkodónak tarta-
tott fenn, mint példáúl a" koronák" egyik legszebb fényű drágakövének ,
a" megkegyelmezési jognak használása; részint ezeket tenni a" törvény-
hozásban egyesült egész álladalomnak, mint az igazság-kiszolgáltatási
hatalom?" öszvegének , nemcsak a" közbátorság fentartása" kötelességéből
természeti jogképen önként folyó szabadsága, hanem a" jól rendezett
polgárzatok" alkotmányos rende is ezt hozza magával.

A" mi pedig a" felállított bíróságok" meghatározását illeti, ,a" bíró
olly törvénykezési fő személy levén, ki az elejébe adandó követelési
vitáknak , a" törvények" rendelete szerint gyakorlandó hatósággali elin-
tézésére, jeles megkivántatósági tekintetéből, törvényesen rendeltetett"
ebból önkényt következik, hogy: a" bíróság, akár egyes akár többekból
álló erkölcsi személy legyen az, szorosan vett értelemben, csupán akkor
bíráskodhatik, ha valamelly ügy, elítélés végett, elejébe adatik; mert
ott, hol panaszos nincs, közmondásunk szerint, bíró sincsen. Sót a
bíró" ezen törvénykezési minemüségének eszméje olly annyira kifejlett a
már inkább polgárisodott nemzeteknél, hogy még annak megitélésére is ,
ha valljon a" törvénykezésnek van-e helye? előzőleg itélő bírákat rende-
lének; "s ezeket, a" magános polgári ügyekre ugyan a" békebírákban , a
közkeresetüekre nézve pedig a nagy esküttszékben ( Grande Jurvy),
tisztelni szerencsések levén: csak ha az elsőbbek előtt próbálni kellett
egyesség nem sikerült, "s az utóbbiak , u. m. az esküttek, igennel fele-
lének, lehet nálok helye, a" további törvénykezési vagy is szorosan
vett bírói eljárásnak. Azonban más részról némelly jogtudósok altal kü-
vetelt azon állításban, hogy a" bírói eljárás csak akkor kezdődhessék ,
ha valamellyik fél a. másiknak igazát kétségbe vonja, nem csak azért
nem osztozhatni, mivel lehetnek a"? mások"? igazai megismerése mellett ,
tán épen megvetésből is, valódi jogsértések ; hanem e" vélemény , még
a" bünhödési tárgyakra nézve kivántató bírói foglalatosságok természe-
ténél fogva is, törvényes alap nélkül szükölködik mind a" mellett, hogy
az illyesekben a" szabadakaratbeli bírói törvényhatóságnak önkényt való
gyakorlása, mint tudós Mohl is megjegyzé, inkább mondathatik közren-
dészeti , mint szoros értelembeni bírói eljárásnak. — Következik továb-
bá az előre bocsátott meghatározásból még az is, hogy bíróság nélkül

A

457

358 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

itélet nem lehetvén: a bírónak, mint minden peres kérdésekre nézve
fő személynek, jogai és kötelességei egyformán kitünők , "s az elsőbbek-
hez annak az egész álladalom által, a" perlekedő felek által pedig külö-
nösen is, tiszteletben tartandó tekintete, főképen tartozván: hogy ezt
megérdemelje, "s most említett másik hasonló tulajdonságának, u. m. kö-
telességének is megfeleljen: szükségkép" megkivántatik: hogy, azon tör-
vényeket, mellyeknek fentartására van épen és kizárólag rendelve, "s
mellyektól való megválás által magát, minden tettról számot adni tarto-
76, bármelly más magánosak" sorába alacsonyítná; azon törvényeket,
mellyeknek köszönheti csupán rendeltetését, "s mellyek ha darázsokat
átbocsátó , kisebb legyeket pedig felfogó pókhálóknak gúnyoltatnak is,
de fentartójokat a. magason minden szélvész ellen szintúgy ótalmazzák ,
mint a" pók is biztos gyengének látszó hálójában addig, míg ennek kö-
rében benne marad, ha pedig ettól elszakad , tehetetlensége" csekély sú-
lyától is azonnal földre esik; azon törvényeket a közakarat mindenek,
és így a bíró —sót főképen ez — által, már csak jó példaadásúl is, meg-
tartandó sinormértékül határozott: a" legnagyobb lelkisméretességgel
megtartsa és megtartassa; "s az elébe kerülő eseteket, mivelhogy itélete
egyéb nem lehet, mint a" fenforgó kérdésnek a" törvény" szabályához
illesztése, mindig ennek világos rendeléséhez alkalmazván: ennek neta-
láni hiányai pótlására lelkismerete" tágításával maga önkénye szerint
bíró "s törvényhozó is lenni óvakodjék. És, még ha két szomorú ese-
tek közúl kellene is választnia: inkább több bünöst hagyjon büntetlenül,
vagy rájok, czélirányosabb törvény" hozatásaig, az eddigiekből alkal-
maztatható törvényt, ha bár nézete szerint egészen kielégítő nem volna
is az, alkalmazza, mintsem hogy , csak egyet ís, törvénytelenül, és igy,
törvényszerüleg értve, ártatlanul elitéljen.

"S ha már azt, hogy ezen bíráknak megkivántatóságai mik legye-
nek? vizsgálgatjuk; lehetetlen hogy magát azonnal ne adja előnkbe an-
nak figyelembe vétele, hogy valamint fogalmaink általában a" kültárgyak-
ról érzékeink által nyert tudósítatásunkon alapúlnak: úgy testi érzékek
azok, mellyek a" bírót is az elébe állított tárgynak és ügynek mibenlété-
ról tudósítják. A" min, ha hogy nem azon, úgymondva, külső megki-
vántatóságot értjük is, hogy például a" bírónak látási, hallási "s egyéb ér-

A" BÍRÁKRÓL "5 BÍRÁSKODÁSRÓL ÁITALÁBAN, 359

zékei épek legyenek, mert hisz ezek még csak a" testi tökélyhez tartoz-
nak: annyit mindazáltal elmondhatunk , hogy bíróban első és fő megki-
vántatóság az ügynek, mielőtt itélne, tökéletes megvizsgálása ; "s hogy
ezt tehesse az ügyesek" kihallgatása.

Dolgát röviden és szabatosan előadó ügyvédet hallani gyönyöru-
ség, hosszas és egymásba vágó szavakkal telt beszédű panaszosnál un-
tatóbb nincs! Ez a kényelmes bíráknak gyakran hallható oraculumi jel-
mondata. Kik különben is Cicero" amaz aranyszavait ,,onus ollicii mini-
me videtur grave iis, gui minime ipsi leves sunt" soha nem hallották ,
vagy elfeledték, vagy ezeknek meg nem tartásával azoknak igazságát
épen példáikban kimutatják. Holott ki az, a" ki a más" ügyének az ér-
zéketlen mesterség" betanult szépségével bizonyosan könnyebben elóad-
ható érdemét tagadja? még akkor is, midőn kérdezni meri, ki az, is-
mét, a ki a fájdalom! szavait előre lekótázza? ki az, a ki az ügyetlen,
de igaz ügyű, letapodottat gyakran néminemű önhittséggel páros bizto-
san járásra, szabatos beszédre, "s ékesen szólásra, hogy bírájának sokáig
alkalmatlan ne legyen, előre ügyesítse; sót hol azon kellemes énekű csa-
logány , melly bájló éneket csattogtasson akkor is, ha szivét szúró tö-
vissel marezangolnák? "S valóban a" mennyi a" jó előadás" hallásábani ké-
nyelem: az ügyetlenségnek bizodalmatlan előadása miatt nem nnatkoz-
ni, sót minél szegényebb "s maga-jótehetetlenebb valaki, ügyét annál in-
kább meghallgatni , "s ha igaza van, ezt ki is szolgáltatni, különben ót
hozzábocsátkozással az ellenkezőról meggyőzni: kétségtelenül annál na-
gyobb érdem.

De lépjen kí a" becsületesek" tisztes sorából azon részrehajló bíró,
ki a?" szegénynek csak azért, mivel ellenfele úgyis gazdag, igazat ad ;
távozzék viszont azon pulya lelkű is, ki a" nyomorúltnak a gazdag ha-
talom ellen igazat adni nem merészel; azon félszeg ember pedig, ki a
hozzá előbb ment, "s magában véve bármilly nyomosnak látszó előadás-
ban igazságot bizonyító peres félnek már igazat tulajdonítván: amaz el-
mellőzhetetlen bírói törvényt ,sa" másik felet is meg kell hallgatni" szent-
ségtörő lábaival letiporja ts magát mégis bírónak neveztetni nem átalja :
megvetésnél , sőt ama" szentséges hivatal bitorlásától való elmozdítatás-
mál, egyebet nem érdemelhet.

360 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ezen mindkét perlő feleknek , "s kivált minden bizonyítmányaik"
egyenlő béketüréssel, pártatlansággal, "s elfogultság nélkül végig való
kihallgatása után, mint fogalmaink" szerzésének már előbb érintett
módjánál az észbevevés (perceptio) vagyis ennek hatálya az isméret jó:
következik a" bírói eljárásnak második része u. m.

Az itélet alá terjesztett esetnek komoly megfontolása. Melly-
re nézve a! világi bírói itélet igazsága semmi egyéb nem lehetvén, mint
a" tárgylagos benső igazságnak, úgy a" mint voltaképen van, egyedileg
"s külsőképen is minél tökéletesebb kitüntetése, vagy úgy szólván az
igazság személyesítése; és így a" tetteknek valósággal lett elkövetése "s
ezeknek a" törvény" szoros rendelésével való helyes összeillesztése szük-
ségkép megkivántatván, és még a" törvényszerű vétek (crimen juridi-
cum) is, csupán a! törvény által világosan megtiltott tettnek, előre föl-
tett ártani kivánó szándékból, valósággal lett elkövetéséből állhatván :
bíróban a" honitörvényeknek, sót ezeknek alapja a" természeti jog-
nak is, lehetőségig tökéletes ismérete ; — továbbá a megbirálandó cs cec-
lekedet minden legkisebb körülményeinek, sót, a" mennyire lehet,
még a" cselekvő! személyességének , és úgy szólván a! tett psychologiájá-
nak is tiszta felfogása; végre ugyan a" tettnek a már említett törvény"
szabályival leendő összehasonlítása és egybevetése, "s mindezekben való
jártasság és ügyesség, kétségtelenül megkivántatik.

Mellyeknek folytában mintegy önkényt következik a" bíróság" va-
lóságos czimere, u. m. a" világos törvény , "s ezt és a" feladott esetet he-
lyesen felfogó józan ész és pártatlan egyenesszivüség sugalta itélet-
nek kimondása.

"§ ha mindezek isten és lélek szerint imígy teljesítetvén, ekkor
a" bíró csak kis pálczácskával mutat is a" falon függő törvény" világos
rendeletére, tagadni nem lehet , hogy ezzel szoros értelemben vett bírás-
kodását már elvégezte; mert a" hozott itéletnek foganatba vétele, jólle-
het ez az itélés" valóságos lelke, "s a biráskodás" főczélja, a? törvényke-
zés" szoros korláti szerint már csakugyan más, u. m. a végrehajtó hata-
lomnak körébe esik által. Ámde a" cselekedetek nem csak törvényszerü
róffel külsőképen mérendók, hanem egyszersmind belső vagy is léleki
tekintetbe is veendők levén; ezenkívül pedig a" személyességek" móltósá-

A" BÍRÁKRÓL 5 BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 361

ga, a csupa testi dolgoknál csakugyan nemesebb bánást is érdemelvén :
bátran állíthatjuk, hogy a" bírónak minden foglalatossága még itt nem
végződik. Sót ezt tenni annál szükségesebb, mivelhogy bármilly korlá-
tokat vonjon is a" törvényszerüség a! bírói és végrehajtói hatalmak közé;
de azt, hogy a! bíró többnyire végrehajtója ís itéletének, "s ennek tör-
vényeink szerint is lennie kell, feledni szintugy nem lehet, miként a
bírói itéleten való megnyugvás levén a végrehajtásnak legsimább utja,
s a" sikernek legszerenesésb eszközlője, hogy: a" mennyire lehet, a bí-
rónak a" feleket ítéletének helyes voltáról vagy legalább törvényszerüsé-
géról meggyőzni kivánatos, annak, ki nem csak földi birtokot akar ité-
letekkel szétdarabolni, hanem nyugalmas sziveket nyerni is törekedik ,
szemei elől elveszteni lehetetlen.

"S ez utóbbira nézve azt, hogy a" bíró itéletét "s tekintve nézeteit
ne csak szárazon dobja elő, azután pedig húnyászkodva hallgató ügyesei-
"nek mintegy sarkon megfordulva leendő elmenést hatalmas szempillan-
tással parancsoljon, hanem mint ember az emberhez — tagadni nem lehet
hogy mintegy mennyel fénynyel körzött magasabb polezáról, emberien
lelépve — közelítsen , "s az egész kérdés" mibenlétét kivált az együgyüek-
nek lehetőségig több oldalról elejökbe állítni , a" tett netaláni helytelen-
ségét minél egyszerűbb "s értelmesebb móddal, "s úgy mondva kivel kivel
a" maga nyelvén megértetni és így a! tárgyat, mintegy magával az
ügyesbajossal megismertetni "s bíráltatni, fáradságát ne sajnálja. "§ ki
ezt haszontalan időtöltésnek nevezni elég alacsony lelkű, ki ezen, lehet
mondani nem könnyű, munkától viszolyogni elég gyáva, ki illyesben
nem gyönyörködni elég érzéketlen, ki még illy, a" bíróhoz zugolódva
bement, "s attól nyugodva kijött ügyest látni szerencsés nem lehetett :
kis tőkének legnagyobb uzsoráját soha nem szedheté ; illyen a hivatalos
eljárás valóságos kelleméről soha nem heszélhet.

Hogy pedig a" már említettem végrehajtás, mint az itéletek" való-
ságos czélja, minél bizonyosabban létre jöhessen, erre némelly, lehet
mondani, nemleges megkivántatóságon kívül, mint például: a bíró-
annélkül, hogy magát valami isteni lénynek tartván, embertársai fölött
felpöffeszkedjék , személyesen illedelmes, tisztes, sót bizonyos határig
komoly magaviseletével , mellyben annyit mind különben mind embernek

362 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

szabad volna , magának semmi esetre nem engedhet, hivatalának illó te-
kintetet szerezzen, és e" végből némelly netalán különködő szokásokat ,
annyival inkább valamelly törzságoknak használását, távoztasson, "s a"
kaczérságnak még szinét is kerülvén, másoknak illő méltatása mellett ,
hivatalos eljárása alkalmával , tekintetét lealacsonyító bármi tettekre sza-
badságot se magának se másoknak épen ne engedjen; továbbá semmiféle
illetlenségeket el nem türvén, hogy azoktól magokat mások is annál in-
kább visszatartóztassák , még beszédét is megválogassa, minden betyár-
kodást pedig, annyival inkább a? legkisebb erkölcstelenséget is — mint
másoknak a" magok illesztésére rendelt, de csupa lehellettel is behomá-
lyosítható tiszta tükör — minden erkölcstelenséget, mondám, tehát "s fő-
képen bármelly részrehajlást lelkisméretesen kikerúljön; mit hogy an-
nál biztosabban tehessen, a? bünnek nyájas álarcza, és a" hatalom?" dörgő
szavai előtt egyformán érzéketlenül maradván, bár minemű de mindig
gyalázatos megvesztegettetés" örökké olcsó árán, ama" nagy kincset, lelki-
ösmeretét , az isten" semmi teremtésének el ne adja; és így mások" meg-
itélése végett lett választatására, vagy is bírói hivatalra, érdemes vol-
tát, nem csak bensóleg érezhesse, hanem azt külsőkép" is kitüntetni tö-
rekedjék; igenis ezeken kivül a? bíró még egy fő megkivántatósággal ,
a bírói függetlenséggel is hogy bírjon: eme" magas hivatalnak el-
méleti tulajdonai szintúgy magokkal hozzák , mint annak szükségét, az
ezredek" tapasztalásával tanító közélet is gyakorlatilag igazolja. A" mint-
hogy Á

A" bírói függetlenség, azon, mint már egy munkámban?) érdek-
lém volt ,az egy istenen, "s ennek bennünk hallható szaván, a? lelki-
ösméreten, kívül, semmiféle befolyásnak nem hódolható bírói független-
ség, melly a" kegyelem ragyogványi, és a" ma hosannát, holnap fe-
szítsdmeg-et kiáltozó tömeg" riadozási iránt egyformán érzéketlen bekőö-
tött szemű igazságnak szent szavait, még a" damoclesi kard alatt is tar-
tózkodás nélküli egyenességgel kimondani , az igazság" nagy istenének ,
ki" nevében t. i. a" bíró az itéletmondást gyakorolja, mennyei parancsa
által felhatalmazott, de egyszersmind köteles is, mondám, a" minden-

!) Életpálya 97. I.

A" BÍRÁKRÓL "5 BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 363

ható törvénytől elválhatlan, és ettől szolgailag függó, de egyébiránt iste-
ni "s emberi törvények szerint szabadnak lenni kellő bírói függetlenség
sa polgári társaságoknak szintúgy egyik legféltóbb kincse; mint bizo-
nyos egy elmés tudósnak megjegyezése szerint az is, hogy ,ja törvény-
tól független bírák olly léghajósokhoz hasonlítnak , kik siránkozók közt
szállnak fel a" magasra , "s illyeseknek vége többnyire a. magasróli lebu-
kás levén, akkor is tőlök, mint szörnyetegektól, az emberek irtózva
elszaladnak." De hogy ezen törvényszerű bírói függetlenség fenállhasson,
arra mindenek előtt szükségkép" megkivántatik :

1. Hogy a! bíró belsőleg jeles legyen; miról kezeskedik, ha az
már mint ember is derék, és még azonkívül elég bizonyos önállásu.
Vagyis, hogy az ne csupán jó szivű vagy egyedül jó eszű, hanem mind
kettő , egyszersmind becsületes, igazságszerető , részrehajlatlan , munkás
kevélységet és hizelgést egyformán kerülő — nagy szenvedelmek nélküli,
különösen nem játékos vagy iszákos, komorság nélküli komoly , szeles-
ség nélküli eleven, gyávaság nélküli szelid, gőg nélküli magába zárkó-
zó, emberietlenség nélküli szigorú, csapodárság nélküli szíves, önbe-
csületességébe bizakodható, csupán bíró és nem más — levén : birjon azon
nemes érzettel, melly külső támaszokra nem szorúlva, egyedül istené-
nek, "s ennek benne hallható szava"? — lelkisméretének — sugallásit kü-
vetvén, "s ezek előtti számadástól, mellyet tudja hogy ki sem kerülhet ,
soha nem rettegvén, saját belső erejében keresi s meg is találja fenállá-
sát. — Minek ismét legbiztosabb eszközlője a

a) Felvilágosodott ész, és jó szív nyujtotta tiszta lelküség , melly
azt, hogy az elejébe adott ügy a" szent igazsággal, "s azon törvényekkel,
mellyek ő elébe itéletei sinormértékeűl szabvák, minden legkisebb ré-
szein mennyire egyezzen meg, vagy különbözzék; és így az ügyesek
mindegyikének , a" kinekkinek magáét kiosztani rendelő, "s ezért már
a görögöknél a" veuwsw-ből származott vouwos-nak, a" törvénynek, egyenes
rendelése szerint, az igazság , szentségtörés nélkül megtoldhatlan , "s ki-
sebbíthetlen, részleteiből mennyi járjon? vagy is a rómaiak nyelvén
szólva rectum-ot, a" németekéhez képest Recht-et, a. magyar gyönyörű
kifejezés szerint pedig annyi jogot, mennyi igaza van, mint kelljen féle-
lem "s reménység, igéret s adomány, szeretet és gyülöülség, személyvá-

NÉ TS VRMES SÁT ő 46

364 v. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

logatás és minden más emberi tekintet nélkül kinekkinek kiszolgáltat-
ni? azt átlátni elég jó eszű, megitélni igaz szivű, végrehajtani erős
lelkű legyen. Mihez képest, valamint annál tökéletesebb valamelly rajz,
természeti eredetijét minél hívebben előadja: úgy a bírói itéletben is az
fog legigazságosabbnak mondathatni, melly, mint az istenség, egyedül
létező objectiv igazságot, subjective minél inkább megközelíti ; "s mint
ezén egyedi igazságosság a" bíróban elég érdem: úgy ama" tárgylagi igaz-
ságra, mint elejébe adott eszményre való örökös törekvés, azért min-
dig fenmarad mulaszthatlan bírói kötelességnek. Tagadni nem lehet to-
vábbá, hogy, egyebek" egyformaságában

b) Bizonyos vagyonosság is a" bírói függetlenségre nézve szintúgy
óhajtandó, a" melly igaz más részról az is, hogy e! nélkül is vannak ,
kiknek alávaló haszonkeresés orozta vagyon tiszta kezeiket soha be nem
mocskítá; midőn ellenkezőleg sok úgy is dúsokat, az átkozott Mam-
mon, mint epedő beteg" szomját a nyújtott viz neveli, mindig több és
több kincsgyüjtésre ingerlett fel. Azonban mindezekhez még szükséges

2. A" bírónak hivatala állandóságáról való biztosítatása is; nem
csupán azért, mivel igaz marad, hogy valamint a! kedve vesztett elkor-
hadtság sok munkával járó hivataloskodásra alkalmatlan, úgy hivatalvi-
selésre senki készen nem születvén, abba, mint bármibe is, bele okni,
azt tanulni szükséges, és hogy ezen beletanulás mindig idót kiván, kez-
dete mindig a" közjó rovására történik, "s arra rövid idő nem is elegen-
dó. Hanem ezen biztosítás szükséges még azért is, hogy miként a per
mindig "s csak akkor támad , ha valaki a" gyengébb igazt elnyomni erő-
sebb volt: úgy szükséges, hogy azon bíró, ki az erősebb igaztalantól a
gyengének igazát oda- "s elitélte, az ügyét vesztett, "s ez által néha meg
is szégyenített, tehát a" bírótól való idegenkedésre, haragra, sót még
boszúállásra is ingerelhető hatalmas" minden bántalmai ellen bátorságban
lehessen. "S e" biztosítást várhatni

a) Jó törvényektől, mellyek a" perlekedő feleket a" bírónak , "s
a" kötelességét teljesített bírót a? feleknek önkénye ellen egyformán vé-
delmezzék. Mire nézve az több publicistai nagy nevek egybehangzó
nézete , hogy a" bírót ugyan arra, hogy ez vagy amaz legyen meggyőző-
dése, kötelezni senkinek nem lehet, de hogy itéleteiben ne csak meggyő-

A" BÍRÁKRÓL "S BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 365

ződését, hanem a! törvényeket is szem előtt tartsa, igen is lehet és kell
is kötelezni. Sőt a" magát törvény fülé emelő, megvesztegetett, hamisan
itélt, vagy is hivatalával bármiként visszaélt bíró, mint ollyan, ki tör-
vényszerinti függetlenségét törvénytelenségével maga megszüntette, vagy
ha ez a" bírói nagy hivatásra különben alkalmatlan, ott, hol a" végre-
hajtó hatalomnak érdeke nem forog fenn, ez által, mint a" mellynek ren-
deltetése az igazságnak kiki részére, "s kiki ellen, tehát a? bíró ellen
is , kiszolgáltatása; hol pedig az érdekeltetnék, az egész álladalom" ösz-
vege által az eljárásra (procedura) nézve feleletre vonatván; ha rendes
kihallgatás és vizsgálat után bűnösnek találtatnék, a? rosz lelküségért
megbüntettessék , "s azt, ki akár ügyetlenséggel, akár roszasággal még
több kárt is tehetne, minél magasabb annál tökéletesebb betöltést kivánó
helyéről eltávolítassák szintúgy, mint a" törvényes bíróságokat a" bár ki-
nek nem tetsző, de lelkismeretes igazságkiszolgáltatás miatti hivatal-
vesztés" félelmétől "s veszedelmétől nem csak, de még minden felsőbb
és alsóbb bántalmak ellen is, sérthetlenűl megmentsék és ótalmazzák.
Azonban a! törvényszerű bírói függetlenség az alkotmányos lét" szemfé-
nye levén, és így hív megőrzése, sót tiszteletben tartása mind a" fejede-
lemnek mind a" nemzetnek egyformán érdekében fekvő tisztéhez tartoz-
ván, hogy a! bírák" feleletre vonása által netalán a" betegségnél veszedel-
mesebb orvosi szer ne használtassék, nem lehet minden jó hazafinak fi-
gyelmébe eléggé ajánlani. És így a" polgári keresetek" taglalhatlanságára,
sót a közkeresetű itéletekbe is a" fejedelemnek törvény által világosan
fentartott eseteken kívül, csupán csak az álladalom! öszvege által telje-
sithető beleavatkozásnak is fülötte kényes voltára, "s arra, hogy ez , mint
a" méregnek használása, melly bizonyos adagban és állapotokra nézve or-
vosi , helytelen használat mellett életülő szer: a". leggondosabb kíméletet
kíván, mindenkit emlékeztetni fölösleg alig lehet. Azon nagy és úgy szól-
ván életkérdést tárgyazó feladást, hogy a" bírói önkény ellen a feleket ,
"s ennek függetlenségét a" felek ellen mint kelljen egyszersmind megótal-
mazni, emberileg mondva még majd leghelyesebben oldván fel azon al-
kotmányok , mellyek a" formaszerintiségekról itélő, "s az itéleteket leg-
felebb csak más bíróságokhoz utasító cassatioi székeket felállíták. — De,
a" jó törvényekre viszszatérvén, bizonyos, hogy , ezekhez járul, sőt ezek"

nyomain jár.
467"

366 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

8) A" jól kifejlett közvélemény, melly nem, a" senkit bántan;
nem kivánó és így semmit úgy — mint kell, illő szigorúsággal — nem tel-
jesítő semleges (neutralis) bírót, vagy közönségesen úgy nevezett , jó em-
bert", hanem a" fehért vagy feketét egyenesen kimondó, 5 kötelességét,
ha miatta az ég szakadna is rá, szigorún teljesítő hív tisztviselőt tartja
jó bírónak. Melly közvéleménynek jó irányt hogy csak az ügyek" egész
menetének nyilván, még pedig élő szóval s tökéletesen szabad védelem
melletti vezetése, a" bírói testületek" itéleteinek pedig minden hallgatók"
kizárásával a" legnagyobb titokban , sót, a mennyire lehet, "s ez némelly
tiszteletre méltó székeknél divatozik is, még a" tagtársak előtt is ösme-
retlenül maradó titkos szavazás általi, hozása, s így értve a" legtitko-
lódzóbb nyilvánosság adhat: az ismét világosabb, semhogy itt okokkal
bővebben támogatni szükség volna.

Igen is, jó törvények és közvélemény azon órlelkek , mellyek a
polgárzatot ama" méltán rettentő bírói önkény ellen, melly azon felsé-
ges szabadakarattól , mi nélkül bírói függetlenség nem is képzelhető, sót
az önkéntiségtól (spontaneitas), és gyakran törvény szerint különösen is
fenhagyott okos belátástól is (prudens judicis arbitrium) mint föld égtól
különbözik ; "s a melly önkény ha fenállhatna, minden törvények fölös-
leggé válnának, mert a" bíróvá nevezetteknek e" rémitő szavakat: ,,men-
jetek (s mint tetszik itéljetek, "s a ti önkénytek törvény leszen" utasí-
tásúl adni, azon szomorú esetben, elég lenne; mint más részről ismét
a" bírói szentséget, minden szentségtelen megtámadások ellen, mint kell
egyformán ótalmazzák "s meg is mentik. "§ kik attól, hogy a" bírák az
álladalom" egyéb tagjai fölé, a" corinthusi leányzónak kosarábani leve-
lekként , felnőjenek, "s mint ott egy festőnek fogékony képzete azokból ,
a legnagyobb hatású épületeket ma is diszító, uj rendet alkotott, a" bí-
róság is idővel könnyen hatalmas küjön renddé fogjon válni, a" legmél-
tóbb borzalommal rettegnének; bátor vagyok őket arra figyelmeztetni ,
hogy épen a! már érdeklettem jó törvények és helyes közvélemény egy-
szersmind azon ellenszerek is, mellyek a!" korlátlanúl zsarnokló bírák"
önkényétől a" világot, ezeknek megismertetése után a" közvélemény ál-
tal eszközlött erkölcsi lesújtással, magoknak megérdemlett büntetésére ,

másoknak példájára, minden jóknak pedig örömére megmentik és szaba-
dítják. — Miután

A" BÍRÁKRÓL "5 BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 367

A" bírói hivatal! állandóságát, vagy inkább a? bírák" elmozdíthat-
lanságát, mint az alkotmányos lét egyik életkérdését, de épen ezen
mellőzhetlen fontossága tekintetéből egy egész, külön értekezés? méltó
tárgyát, ezennel továbra érintetlen hagyván, csupán azt kivánom még
megjegyezni, hogy ez, mint a" valóságosan boldogító alkotmány" egyik
szemfénye, kétségkívül mindenütt óhajtandó ott, hol ama! fenérdeklett
két kezesek u. m. jó törvények és közvélemény, a" lehető bírói kihágá-
sok" veszedelmétóől a" népet magóvják "s mentesítik. "Valamint más rész-
ról nyiltszivüen meg kell vallani , hogy különben a" bírói hivatalok" álta-
lános örökítését valóságos csapásnál egyébnek nem tarthatván, és így
bíráink" mostani időnkénti választatása "s változása annál csakugyan bol-
dogítóbb levén: jó törvények és szabadon kifejlődhető közvélemény
nélkül azok" állandóságát senki helyesen nem kivánhatja.

Ideje volna már, jól tudom, hogy miután a" bíráskodásróli álta-
lános nézeteket, e" tárgy" fontossága egész valómat elfoglalván, csak e
miatt is elég gyengén, előadtam; ugyan a" bíróságoknak nevezetesebb ne-
meiról is értekezzem. "S e" nagy feladás" egész érdemét meggondolván ,
úgy tartom, hogy mindezeknek alapján, a" belénk adott itélő tehetségen
kezdve , a" küldolgokról , magunk- és másokról hozni szokott itéleteink"
taglalgatása után, ha a" bírálatoknak mindenütt, a" tudományos életben
pedíg különösen szükséges voltáról nem szólnék, "s több alkotmányos
országokbeli bíróságokat a" honiakkal egybevetve rendszeresen össze nem
hasonlítnék is, legalább a? honünkbeli bíróságok" néhány nemeit megé-
rintvén, például az őskor pristaldusairól, továbbá alkotmányunkkal
egykorú királyi, nádori, megyei (megalis), fő- és al-ispáni, szolgabi-
rói, nemesi és adózói, udvarbírói, uradalmi, városi, és még (váltó
törvényszékivel nem dicsekedhetvén) a? jász- és kunkerületi , egyházi és
világi, az olly sokáig fenállott "s utóbb az itélőmesteriekkel felváltott
octavalis , biróságainkról; hasonlóul országunk" rendes bíráiról , a" királyi
és hétszemélyes táblákról , felsőbb és alsóbb itélőszékeinkról , a" válasz-
tott (compromissum) , "s kirendelt (delegatum jud.) különös bíróságok-
ról, a" legutóbbi törvények" áldási közt nyert vásári és szóbeli, bírá-
ságok" köréről, végre az országgyűlési küldöttségek" bírói eljárásáról, de
kivált a" legközelebb érdeklő academiai bírálatok" módjáról "stb. e" f. kü-
lönösen is emlékezni helyén lenne.

368 V. TÖRVÉNYTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Ámde nagyon mélyről merítni, nehogy , exitium Troiae geminis or-
diar ab ovis", különben is ösmért tárgyaknak felhozásával pedig a" na-
gyobbakra szánt időt tékozolni, óvakodván; a" honi bíróságok" nemeiről
bővebben való értekezhetésnek más helyre és alkalomra való fentartása
mellett , az academiai bírálatokra nézve elég legyen az ez érdembeni vi-
lágos szabályok" egyenes rendeletére hivatkozni. Ezeken kívül megval-
lom, szeretnék szólni a más honokat már boldogító Békebirák ról, "s
a" személyes szabadságnak, emberileg tekintve, legbiztosabb kezeseiről
az esküttekről (Jury), kik a" törvény? vaspályáján érzéketlenül ha-
ladó igazságkiszolgáltatás" lelketlen mozgató gépe által sokszor kímélet-
lenűl szétzuzandó ártatlanság" egyetlen védelmei; "s kik, mint Maciei-
ovszki a" sloven törvények" történetéről irt újabb munkájában (1835)
említi, ama" nemzetek közt a" IXd. "s Xd. századokban, mint a" helyha-
tóságnak sarjadéka, már mutatkoztak , ugyanezeket tőlök a" velek ösz-
szeköttetésben álló saxok Angolországba is általvivén ; — végre örömest
ejtenék néhányt szót a! bírói önkény ellen a bírói függetlenség" megsérté-
se nélkül legalább lehetőkép mentő "s fent is már érdeklettem itélő-
széknek, amaz úgy nevezett cour de cassation-nak jelességéről, melly a"
francziáknál kezdődött, "s azután ha módosítva is, Bajor- és Poroszor-
szágokban "s Hessenben is felállítatott, "s melly , a nélkül hogy felebbvi-
teli itélőszék volna, sót a" dolog? érdemébe való minden belebocsátkozás
nélkül, csupán némelly formaszerintiségek" elmulasztása , vagy a" bírói
hatalom" áthágása" tekintetéből, az ügynek csak újra, vagy legfölebb
más bíróságok által leendő fölvételét rendelvén: óhajtandó ott is, hol
eddig a" mindkét felek" rendes meghallgatása után kiadatni szokott fő
kormányszéki igazságos és törvényes rendelményeken (Decreta) kívül ,
az úgy nevezett kisebb bírói parancsok szokták az ügyeseket a" bírói ön-
kény ellen védni akkor, ha azok nem csupa felperesi puszta előadáson ,
vagy máson, hanem törvényen s igazságon alapítvák.

Azonban, miután az elsőt a kor?" kivanatát felfogó, de általa elég-
gé még nem gyámolított törvényhozóinknak az 1834 országgyűlés irati-
ból is kitetszóő bölcsesége, at mondani valókra nézve kimeríté; továbbá
az esküttekról Németország? jeles publicistái egyike Mittermaier , a" jog-
tudomány" és törvényhozás" körében kiadott, "s eléggé nem ajánlható ,

A" BÍRÁKRÓL S BÍRÁSKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN. 369

criticai folyóiratában "), Pinheiro", hajdani potugal, kormánynok" ez ér-
dembeni velős értekezését közrebocsátotta; "s ezekról bármelly sok vágy-
társak közt is bizvást fölléphető tudományos hírlapunk, az Athenaeum,
is, sok érdekeseket már közlött volt?); azonkívül e? tárgyak Rottecknek
észjogi "s kormánytudományi kézikönyvében (IV. köt. 257. 1.), és min-
den jogtudósok által kiterjesztett karral fogadható Staats-Lexiconában
is, nagyobb tudományú jártassággal és tiszta észszel-e, vagy az igazsá-
gért buzgóbb lelkesedéssel? nehéz meghatározni, kifejtve és alaposan
előadva levén: velem épen egy osztálybeli tagtársam is, teljes méltatást
érdemlő, Themis-ében, hasonló érdemben közönségünket csak nem ré-
giben értesíté "); végre a harmadikat illetőleg személyes tapasztalással
nem dicsekedhetvén, és igy ennézeteim helyett csupán mások" előadá-
sait ismételni kénytelenítetvén, s ezzel a t. t. Társaságnak isméreteit
tudom nem bővíthetvén: nem tehetek egyebet, mint hogy e" részben Pi-
geau-nak ,La procédure civile des tribuneaux de France 1811" czímü
munkájára hivatkozzam.

Nincs hát egyéb hátra, mint hogy azon egy, de annál ünnepé-
lyesebb fogadástételemet, itt s tekintve a haza előtt nyilvánítsam: hogy
ezennel nyert hivatásomnak megfelelni teljes erőmból törekedvén, vala-
hányszor nekem is, mint rendes tagnak , bíirálóképen itélnem kell, lehet
hogy hibás, de minden esetre jót akaró csekély vélekedésemet , belátá-
somhoz képest, isten s lélek szerint adni, lelkismeretes kötelességnek
tartom. Többire pedig: a mindeneket érlelő, maga rendében elhozó ,
de semmi erőszakot nem szenvedő időnek , ott is, hol az általam csak
előbb érdeklett jótékony intézetek még nem léteznek bizonyosan ,úgy
legyen-t" parancsolandó hatalom-szavára, kiki kötelességének megfelel-
ve, és így munkásan , de azért békes türelemmel, várakozzunk. Boldo-
gok, kik azt annak idejében meghallandják!

") Kritische Zeitschrift für Rechtswissenschaft und Gesetzgebung des Auslandes ,
herausgegeben von Mittermaier und Zachariae. Achter Band , drittes Heft 1836.

2) Esküttszékről. Athen. 1830. 6. sz. Békebírákról. Tóth Lőrincz 1839. Athen. jul. dd.

3) Themis. Értekezések a" Jog" körében. Szerkeszti Szalay László 1839. Második
füzet.

VI.
TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI

ÉRTEKEZÉSEK.

XV.
MAGYARORSZÁG KÓSZENEI,
TERMÉSZETTANI ÉS HELYIRATI TEKINTETBEN.

OLVASTA

MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ ,
A" 17. KIS GYÜLÉSBEN AUG. XIX., M. D. CCC. XXX. IX.

FRIVALDSZKY IMRE.

Földünk" keblében, több hasznos ásványokon kivül a" kőszén nagyobb
menyiségben létezik; ez azon éghető anyaggal bővelkedő ásvány , melly
leginkább tüzelésre "s alkotó részeihez képest több más czélokra is hasz-
nálható. A" népesedés "s mivelődés, valamint a" vegy- "s mútani buvárko-
dások, "s az ezek" elvei szerint napról napra szaporodó gyárok "s moz-
gonyok , mellyeknek fő rugóját többnyire a" tűz" hatása képzi, a köz
élet egyik szükséges tárgyává tevék a" kőszenet. Érzik ennek felszá-
mithatatlan hasznát leginkább ama" nemzetek , mellyek terjedt népesedé-
sök "s mivelődésök" következtében a?" földük" felületén kifogyasztott
tüzelőanyagokat, most ugyan annak gyomrából kimeríthetetlen meny-
nyiségben nyerik , például Anglia.

A" nagy és gondos természet bőven osztá el e? kincsét a" föld"
rétegei közt, hol az, sokszor hatalmas fekvetekben, könnyen feltalálha-

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI. 371

tó. Hazánk" középrendű hegyeiben gyakori a" kőszén, mit részszerint
a" már fölfedezett rétegek eléggé bizonyítanak, részszerint pedig felta-
lálhatóságokról az azt borító földezet mintegy kezeskedik. Nagy tér
nyílik mindazáltal a?" természetvizsgálónak hazánk" keblében e" tárgyra
nézve; mert honunkban még csak kevés földtani vizsgálatok történtek ;
de más részról, mivel a" tüzelőfának az előtti meglehetős elegendősé-
ge a" kőszén" szorgosabb kikutatását fölöslegessé tevé. Itt azonban már
az időpont , melly e részbeni figyelmünket szent kötelességgé teszi; int
a" haladó kor, hogy édes reményünk a" hazai ipar "s mivelődés" magasabb
kifejlése" teljesedésével, honi gazdagságunk"? ezen ágáról is czélszerűleg
gondoskodjuk , "s a" tüzi fának már most is érezhető, "s még majd érez-
hetóbb fogyatkozását köszénnel pótoljuk. — Szükségessé teszik azt a
mind inkább "s inkább virágzó mesterségek, jelenleg már létező gózö-
sök "s gőzmozgonyok, valamint utóbb felállítandó gyárak, mellyekben
a" kőszén kivánt sikerrel használható.

Többféle eszmék álítattak fel a kőszén eredetét felvilágosítandók ;
azon általános elvben megegyezvén a" földtudósok, hogy ezen ásvány
mindig az ós hegyek" képzete körén kivül csak az utóbbi származatú
hegyek" tömegében található; származásának módja azonban sok vitat-
kozásra adott alkalmat. Némellyek" nézete szerint a" kőszén a" többi ás-
ványok" köz képzete sorába helyeztetik; mások egyenesen az állator-
szág köréből származtatják; ismét mások kizárolag a" növények? orszá-
gából. Legvalóbbszinúű vélemény az, melly szerint a" kőszén általában
életmüves testekből eredni állítatik. Ezen véleményt több védok erősíti;
nevezetesen, magokban a" kőszénrétegekben gyakran növények" nyoma-
dékai, sőt a vastagabb részeknek (mint a kocsány) kőszénné vált ma-
radványai találtatnak; ezen növénynyomadékok a" kőszéntelepzetben an-
nál bővebben lelhetők, mentül közelebbek a" kószénhez ; bizonyítja ezen
állítást azon nagy hasonlatosság is, melly a" növények" "s a kőszén alko-—
tó részei közt létezik.

Miképen változtak azonban ez életmüves testek kőszénné, ez nem
csekély föladat, mellyet többen igyekeztek fölvilágosítani. — A" halhatat-
lan Werner a" növények" feloldozását "s kőszénné történt átalakulását egye-
nesen a kénsavanynak" tulajdonítja, melly állítását azzal támogatja,

MENT TA ÉV/K. V. 2. 47

372 VI. TERMESZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

hogy a" kőszenek" fekvéséből, egyformaságából "s fekvetei irányából
ennek valahai híg állapotja nyilván kitetszik; de más részról az életmü-
ves testekből vegytani úton kénsav által szén készíthető; végtére mivel
a" kőszénben "s ennek rétegei közt a kénsav" többféle vegyületei talál-
hatók.

Legközelebb Petzhold Sándor, korunk" jeles geologusa is, ki a
növenyeknek lehető kőszénné átalakulása körül számos kisérleteket tett ,
azt állítja, hogy a" kőszén kezdetben lágy és folyó volt, mi leginkább
csigás törete által bizonyítatik, melly gyakran annyira szembeszökő ,
hogy nem ritkán járatlanok és tanultak egyformán azt vélik: fadarab van
előttök, mellyen az évi gyürűket világosan megláthatni: De e" csigás tö-
ret semmi máson nem alapszik, mint azon természettani törvényen , mi-
szerint majd minden test, melly jegedés nélkül megy folyó állapotból szi-
lárdba által, hasonló tüneményt mutat. Világosan látni ezt a!" gyanták"
egész osztályában, a" viaszon, a. kován, obsidiánon, üvegen és máso-
kon, sót még a! különfajulag összetett ásványokon is; a" sziklanemeken
csak akkor észrevehető a? csigás töret, ha finom szeműek, p. 0. a mész-
márga" több faján. De mind ezen megnevezett testek, mielőtt megke-
ményedtek , lágy és folyó állapotban voltak, és kinek sem jut eszébe,
azoknak csigatöretében évi gyürúket látni, vagy bennök életmüves al-
katot kerésni. Kiki valólag találja föl e? tünemény" okát az előbbi fo-
lyékony állapotban; miért nem tehetnénk föl hasonló viszonyt a kőszén
tekintetében is? Igazán szólva azon határozott véleményben vagyok,
hogy a" kőszenek? csigás törete leghatalmasabb bizonysága egykori folyó
állapotjoknak , annyival inkább, mivel e" töret mindenhol találtatik, de
sehol sem olly nagy mértékben mint a (Cannel) fáklyaszénnél, a szurok-
szénnél, és a" szénpala némelly fajainál.

De ha a" kőszéntömeg egykor lágy és folyó volt, akkor épen nem
találhatni benne fenmaradt életmüves alkat" nyomait, mint ezt több pon-
" tos vizsgálatok bebizonyíták. "Mert noha Hutton") , valamint Ehrenberg
és Göppert is ollyas mit akartak benne találni nagyítón általi vizsgála-

:) Proceedings of the Geological Society , in Philosoph. Magaz. Series 3. Vol. II.
pag. 302.

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI, 373

taiknál, hasonlót többen sok fáradságok? daczára sem tudtak észrevenni.
Hol a" kószénben életmüves alkatot, azaz világos sejteket, mint a! sejt-
szövet nyomait láthatni, az nem valódi egyennemű kőszén, hanem az
úgy nevezett ásvány fa vagy rostszén, melly mindig kénvassal van áthat-
va. Az említett természetbuvárnak sikerült tökéletesen zárt edényben
tüz" segedelme "s feloldás által gyertyánfából a? kószénhez egészen ha-
sonló anyagot készíteni. Számos kisérleteinek fő eredményi ezek:

a) hogy van a" növényalkotmány" (fa) oldatának módja, mellynél
a szénanyag fölolvad és folyékony lesz, azon gáz és csepalakú old-
eredményekben, mellyek" elszállása erőszakosan meggátoltatik ;

b) hogy illy oldat által test származik, melly igen különböző az
életmüves alkatot mutató faszéntől, ellenben a" kőszénhez leghasonlóbb ;

c) hogy a" kisérleteihez választott oldatmód valóban megegyez
azzal, melly által a" kőszén képeztetett; hogy ettól csak annyiban kü-
lönbözik, mennyiben itt erőszak (tüz) alkalmaztatott; mig a" másik las-
san és önkénytesen történt; de mindenik esetben nyomás által voltak az
oldateredmények visszatartóztatva ;

d) hogy a!" kőszenek" tömege egykor lágy és folyó volt, utóbb
megkeményedett ;

e) hogy a" kőszén föloldott növényekből származott, de a" gáz és
csepalaku olderedmények el nem szállhattak, el nem távozhattak a nagy
súly miatt, mellyet a" fölötte fekvő homokos és agyagos iszaptömeg reá-
jok gyakorolt;

£) hogy a" valódi "s tökélyes kőszénben nyoma sem maradt az
életmüves alkatnak , és ha illyesmi találtatik benne, mindig valami egé-
szen különös ok járult hozzá, melly az életmüves alkat teljes elromlá-
sát megakadályozá , mint példáúl a" kénkővas, az úgy nevezett rosz vagy
ásványos faszénben.

A" kőszénnek két fő faját lehet kiváltképen megkülönböztetni ; a"
fekete "s a barna kőszenet; ezek valamint képzetökre, úgy fekve-
teik mivoltára nézve is egymástól tetemesen különböznek. Mind kettó-
nek van ismét számosabb faja, "s alfaja, mellyeket ásvány-ismeileg ,
idomok , szövetök "s egyéb külső bélyegöknél fogva névszerint szokás
megkülönböztetni.

47

374 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" fekete kőszén az átmeneteli és telepalakúlatú hegyek" tövé-
ben terjedvén el, ezek" körén kivül a harmadik képzetű, vagy épen az
özöni üledék által alakúlt hegyekben sohasem találtatik , melly helyzete
által a" barna kőszénnél jóval előbbi származást tanusít. Ezen kőszén
csaknem kizárólag tulajdon fövényköve, és a" palának rétegei között fek-
szik, melly ásványrétegek összesen fekete kőszéntelepzetnek neveztet-
nek; ezen telepzet a második képzet elejét, valamint a" kréta ugyan
ennek végét határozza. A" telepzet rétegei egymáshoz bizonyos rendú
viszonyokban szoktak állani, nevezetesen a" fövénykő az alapját, a?
pala a" fedelét, maga pedig a" kőszén a" közepét foglalja el. Vannak azon-
ban olly telepzetek is, mellyekben ezen ásványrétegek más rendben,
és sokszor egymást váltogatva jőnek elő.

A" kőszéntelepzetnek ezen fő részeihez gyakran más mellék ásvá-
nyok is járulnak , nevezetesen , a tömött mészkő (márga), kövült agyag,
az irla "s a" vasércznek némelly fajai.

A" fekete kőszéntelepzethez tartozó fövénykő többnyire az ós he-
gyek" tövét fedi, s ugyan ezen származatú sziklák porondaiból alakúl ;
innen szine, valamint keménysége az ót képző porondok különféle tu-
lajdonsága "s ezek" ragasztéka által határoztatik. A" keverékrészek gyak-
ran igen apró darájuak, "s ekkor csillámmal elegyültek. Ezen vegyüle-
tében a" fövénykő töredékeny, morzsolható, ha pedig a" keverékrészek
nagyobbak, kevesebb csilámmal vegyültek : akkor e" fövénykő keményebb,
s alkatrészeihez képest, épület-, malom-, vagy köszörűkőre használha-
tó. Ezen fövénykövön gyakoriak az életmüves testek" nyomadékai , leg-
inkább fáknak törzsökei, nád, sás, harasztok" maradványai, mellyek
természeti minemüségöktől többé kevesbbé eltávozván, majd valódi alak-
jokban, majd megkövesedve , vagy pedig csak bélyegeik által bizonyít-
ják voltokat. Ezen fövénykőben található még a" vaskovond, szénsavas
vasércz , rézérez mint réz? zöldje, lágyla (malachites) , ólomfém horgány-
valka (p. galena zinci), férjany, és higany.

A" fekete kőszéntelepzethez tartozó pala, teell éti a" kőszén fész-
kel, ismertető jeleire nézve olly arányban változik, a" mennyire magá-
hoz a" kőszénhez közelebb vagy távolabb esik. A" kőszén" tőszomszéd-
ságában színe a" palának szürkés, kékes, feketés, leveleg törése sima ,

MAGYARORSZÁG? KÖSZENEL 375

keveset fénylő, haránt törése fénytelen földképű, a" vízben könnyen
felázik s gyurékony lesz. Ugyanezen helyzetében növénynyomadékokkal!
bővelkedik, mellyek" némellyike egészlen kőszénné átválva, némellyek-
nek csak vastagabb részei, úgymint izékei, kocsányai szenesedve, má-
sok ismét csaknem természeti állapotjokban összenyomva találtatnak.
Mentül tovább esik a" pala magától a" kőszéntől, annál inkább távozik
említett tulajdonságaitól; nevezetesen színe halaványabbá, világosabbá,
tömege durvább darájúvá, keményebbé, egyenetlenebbé változik, a" víz-
ben többé egy könnyen el nem ázik, növények" nyomadékai híiával van,
szóval: az egész pala fokonként megválván előbbi tulajdonságaitól, csil-
lámmal keveredvén, már inkább a" fövénykóhöz közelít. Az említett
növénymaradványokon kívül ezen palában édes vizi csigák s kagylók"
nyomadékai ritkábban jónek elő.

A" fekete kőszén, általában véve, gyérebben fordul elő, mint a"
barna; telepzetének alkotása réteges, őmaga mindazáltal gyakran tus-
kók", fészkek", erek" idomában is jelenik meg, többnyire még is nagyobb
vagy kisebb rétegeket képez, mellyek a! telepzet más rétegeivel párhu-
zamosan irányulnak, "s mellyeknek vastagsága néhány lábnyi; csak rit-
kábban 2—3 ölnyi. Rétegei iránya változandó, párhuzamos, habos, ki-
gyódzó , lehajlott "s mas külön képű fekveteket képző; néha a" kőszén-
rétegnek egyszerre vége szakad , s az egész fekvet másfelé le, vagy fel-
felé igazodik; néha rétegei idegen ásványok" közbe jövetele által ren-
detlenségbe hozatnak. Csak ritkán van egy kószénréteg magában; kö-
zönségesen több váltogatja egymást. A!" kóőszénréteg közvetlenül a! pala
között, a fövénykő pedig a! palára szokott letelepedni. Színe ezen szén-
nek mindig fekete, különféle fokozattal, hol setétebb hol halaványabb,
néha szivárvány-színekkel játszó ; felülete fényes, homályos; keménysé-
ge csekély, változandó; különsúlya 1, 3, többé kevesbbé gyulékony ,
lánggal égő; túzanyagának hatásfoka különböző, de mindig erősebb mint
a" barna széné. Égés alatt gyantaszagú füstöt bocsát, előbb tajtékforma
puffadékká válik, utóbb igen nehezen hamuhodó salakká foly össze ; vég-
képen megégvén kevés sárga földes maradványt hágy maga után. Lepár-
lás által szénős gyulógázt, szénsavanyt, kozmás olajat és büzönyt ád;
maradványa tiszta szén, melly közönségesen koaknak neveztetik.

376 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

A" fekete kőszénnek ismét két fő faját lehet felállítani ; illyen

1-ször a tömeges fekete kőszén; ennek:színe bársony vagy
halavány fekete; fénye kövéres, melly csiszolás által növekedik; törete
teknós; szövete tömött, esztergályozható; különsúlya 1, 23; könnyen
gyuló, fehér lánggal égő, maradványa csekély ; alkotó részei, Kirvan sze-
rint: 75,2 szén, 21,68 földgyanta, 3,1 hamu; Thomson szerint 64 szé-
nő, 21,56 gyuló, 13,72 fojtó. Ezen kószénfaj, melly Cannel-szénnek is
neveztetik , Anglia? régibb kőszénbányáinak tulajdona, hol jó, lángos
égése végett, gyertya helyett használtatik.

2-or palakószén, táblás fekete kőszén; alfajai a? leve-
legszén, kormos szén, agyagos szén, ásványi faszén és a" kószenes pala.
Mind ezek belső vagy külső befolyások által a" palakószéntól idomukra
nézve eltávoztak. Színe a palakószénnek fekete, felülete néha külön
színekkel játszó, fénye kövéres , törete (nagyban) táblás, leveles; egyes
daraboké tekenóős ; töredékei csürlegesek (rhomboid alakúak), különsúlya
1, 27—134; lágy, könnyen elmálló , fehér lánggal égő, égés alatt nagy
füstöt és mintegy fűszeres illatot fejt ki; tüzi anyagának hatásfoka nagy ,
megégvén csekély, egybefolyó salakja marad fen.

A" kőszén nem mindig tiszta, néha palával vegyűl , "s szenes pa-
lát képez, melly, ha elegendő szén anyaggal bir, tüzelésre színte alkalmas.

Alkotó részei a" táblás kőszénnek, Richter szerint: 36,875 föld-
gyanta (bitumen) 59,993 szén, 1,157 vasag, 5,823 föld. A" levelegkó-
szénnek: 41,0 földgyanta, 57,0 szén, 1,7 hamu.

Hazánkban mindeddig a" fekete kőszénnek csak ezen táblás
faja, "s említett hasonfajai találtattak; bővebben jó ez Szász, Cseh,
Angolország és Sziléziában elő.

Az ásvány szénnek másik fő faja a barna kőszén, melly, ki-
vált telepzetének tulajdonsága által, az előbbenitól igen különbözik. Ezen
kőszén harmad képzetű, "s az özönhalmazatú hegyekben fordul elő ;
kezdődik a" kréta" képzetének időszaka után, "s, a?" harmadik képzet
szakán keresztül a" legújabb képzetbe, vagy is az özönülepülés körébe
terjed ki. Ámbár a" fekete és a" barna kőszéntelepzet közt az őket hí-
ven követő ásványokra nézve nagy a! hasonlatosság, közelebbi vizsgálás
által mégis mindig kitetszik , hogy a" barna kőszéntelepzet későbbi kép-

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI. 377

zetnek tulajdona. Valamint a" fekete, úgy a" barna kőszén is a" föveny-
kőnek "s agyagnak társaságában jó elő, mellyek azonban származások
"§ más tulajdonságaikra nézve az előbb leírt telepzet ásványaitól sokfé-
leképen különböznek. A? barna kőszén telepzete általában, gyakrabban,
"s nagyobb menyiségben jó elő mint a" fekete kószéné , "s felüleges fek-
vete miatt könnyebben is feltalálható. Ezen telepzet némelly helyeken
későbbi képzetű, tengeri csigás mészkővel borítatik; másutt ismét szir-
lával (basalt) "s ehez hasonló ásványokkal fedetik, ezeket azonban a
barna köszén képzetéhez számítani azért nem lehet, minthogy ezek
rendkivüli tűzerő által hol leebb, hol felebb emeltetvén, a" már léte-
zett barna kószéntelepzetet eredeti mivoltában többé kevesbbé megvál-
toztatták , származásokat azonban épen nem eszközlötték.

A" barna kőszén-fövénykő többnyire másod képzetű hegyek" olda-
lain, "s ezeknek tövében terjed el, mellyeknek töredékgöröngyeiből,
"s meszes-agyagos kötszerből alakúl; innen keverékrészei többnyire a
szomszéd "s másod képletű sziklák" minemüségének felelnek meg , mely-
lyektól szinét "s tömege" tulajdonságát nyeri. A" keseragos (magnesia)
mészkő" szomszédságában leginkább ezekból, "s kevés mennyiségü kova,
varag (guarzum) , magla és csillámpala porondokból egyesül, az érlék?
(Trachyt) közelibe, varagot, ágátot, szarukovát, jáspist "s több efféle
ásványokat vesz fel vegyületébe. Színe igen változékony fehér, szürke,
sárgás, vereses keménységére nézve többnyire porhanyú , könnyen mor-
zsolható; néha keményebb , "s ekkor építésre használható. "Tömege hol
saja, apró darájú, s ekkor többnyire csillámmal keveredett, réteges vagy
habos idomú, igen töredékeny; hol durvább "s nagyobb györöngyök-
ból elegyedett; ragasztéka "s elegyrészei annyira változók, hogy gyak-
ran megválván valódi fövénykő alakjától "; minemüségétől márgába megy
által. Ezen fövenykő" kivált felsőbb rétegeiben számos kövületek , neve-
zetesen özön előtti állatok? csontmaradványai, csigák "s fák" törzsökei
találtatnak.

A" barna kőszenet kisérő agyag többnyire a" közönségesen ismert
fazekas agyaghoz tartozik. Színe sárgás halavány, a" kőszén" szomszéd-
ságában szürke, kékes, barna, sót feketés; tengeri növények" nyoma-
dékai csak gyéren, harasztoké pedig épen nem láthatók benne, általá-

378 VI. TERMÉSZETTUDOMÁN Y-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

ban vevén csigamaradványokra nézve is szegény, de mind e" mellett ha-
zánk" némelly vidékein kivételképen édes vizi csigákkal bővelkedik.

A" barna kőszén, valamint ismertető bélyegeire, úgy haszonve-
hetőségére nézve is igen közel járul a" fekete kőszénhez. Színe fekete ,
vagy csak sötét barna, néha fényes; törete különféle, öblös, tekenós,
néha táblás, egyenes , síma vagy szálkás; külön súlya 1,10—1,60; töre-
dékeny , meggyúlván világos lánggal ég, kevés kormot repít, kellemet-
len, csipós "s izgatós szaggal gőzöl, fel nem puffad, sem egybefolyó
salakká nem válik. Hamva vasat "s 3-4 rész hamagot tart. Alkotó ré-
szei ugyanazok , mellyek a" fekete kószéné, de mellyek itt más arányban
egyesültek , s az éghető elemet kevesebbé központosították ; innen a" bar-
na kőszén tüzi ereje a. másikéhoz úgy áll, mint 1: 7. A" lepárologtatás"
eredményei kozmás fasavany, kozmás olaj, szénós gyúló gáz, szénsa-
vany, és tiszta szén. A? kén, savak és savítagok csak mellesleges ré-
szei a barna kőszénnek. Ezen ásványnak számosabb fajai állítattak fel;
ezek között nevezetesebbek: a) a szurokszén, ennek színe fekete
fényes, fekvete réteges, különsúlya 1,28; alkatrészei 45 szén, és ma-
radvány, 55 szállékony rész. Ezen faj tulajdonságaira nézve a" valódi
fekete kőszénhez leginkább közelít; kiterjedése Franczia- és Magyaror-
szágban legnagyobb. A!" gágás szurokszén az előbbeninek csak alfaja ;
melly imitt amott, mint p. o. Sopron megye Brenbergjében, ennek ré-
tegei között jő elő; b) fénytelen barna kőszén, színe barnás feke-
tés, többnyire fény nélküli; törete egyenetlen, földes, néha tekenóős ;
fekvete réteges vagy darabos; ezen tulajdonitól ismét többféle elnevezé-
seket kapott. Külön kifejlése" fokához képest könnyebben vagy nehezeb-
ben gyúl, nagy bűzzel és füsttel ég, veres hamut hagyván maga után;
a levegőn könnyen elmállik; c) kanafos barna kőszén, szine bar-
na, vagy fekete, hol fényes hol fénytelen; kanafos szövete kivált kitú-
nő , többnyire laposra nyomúlt és megszenesedett fatörzsökökből áll ,
mellyeken még az esztendei gyúrúk is láthatók. Ezen faj igen gyakori ,
kivált az özönülepülés körében, de a" többieknél kevesbbé használható.

Valamint a" fekete kőszén, úgy a" barna is nagyobb vagy kisebb
kiterjedésű rétegekben, fészkes vagy darabos alakban jó elő; rétegei
többnyire földirányosak , számokra nézve egymás felett kevesebbek, de

MAGYARORSZÁG KÖSZENEI. 379

annál vastagabbak , telepzetök" fedelét, valamint alapját is többnyire az
agyag képzi, a fövénykő mindenütt az agyagra következvén. Ezen kó-
szén csak kevés növénynyomadékokat, de annál több édesvizi csigakü-
vületeket rejt magában. Gyakran kénkovonddal keveredik, ollykor az-
után a" szabad levegőn elmállik.

Mint mellékes részei ezen kőszéntelepzetnek említhetők: a" jege-
delt varag (guarzum crystalisatum), a mészpat (spatum calcareum), a
kénsavas pirany (Sstrontianites), a! gypsz, a vaspat (spatum ferri), a
barna vaskó, álhorgony vakla (pseudo galena zinci). Ezen ásványok né-
ha csak behintve, néha pedig egész fekvetekben jelennek meg a" kőszén
rétegei között. Ide tartoznak még a" földi gyanta mint kőolaj, melly az
agyagból, valamint a" fövénykóból is imitt amott szivárog, a" gyantár
(succinum), a" mézla (mellites), és hálós kátra, végtére az ásvány fa (li-
gnum bituminosum) , melly az özön-képzette hegyekben, és pedig sok-
szor minden keményebb köves takarék nélkül csaknem a" föld" színére
terúl; ez Franczia és Angolország némelly vidékein olly nagy mennyi-
ségben találtatik, hogy egész dólt erdőknek nyomdokait ábrázolja, hol
is több helyütt tüzelésre használtatik. Hazánkban nem igen nagy meny-
nyiségben lelhető.

A? kőszénfekvetek" feltalálását igen elősegíti az ásványok" általá-
nos, de kivált azoknak rendszeres ismerete , mellyek a" kőszénnel köze-
lebbi összeköttetésben levén, azoknak telepzetét képzik. Ezeknek töké-
letes ösmeretével ellátva , első tekintettel meghatározhatni, melly hegyek"
képzete" természetével ellenkezik a" kőszénnek származhatása; továbbá
mellyik biztat fekete "s mellyik barna kőszén reményivel. Mi haszta-
lan munka lenne p. o. az ós vagy középképzetű hegyek" sziklái között
kőszenet keresni, vagy pedig az utolsó képzetű fövénykőben fekete kő-
szenet találni akarni? tudva levén az, hogy ezek eddigi tapasztalás sze-
rint a nagy természet képző szabályaival ellenkeznek. Gyakori azonban
azon eset, hogy a" kőszén képzetéhez tartozó ásványok nagyobb kiterje-
désben is jelen vannak , a" nélkül hogy a" kőszén bennök feltünnék; illy
esetben többféle segéd eszközöket kell alkalmazni , mellyek hamarább és
bizonyosabban vezetnek czélhoz. Ha valaki valamelly vidéken fekete
kőszenet ohajtana találni, annak az egész vidéket szorgalmatosan meg
kell vizsgálnia, hogy valljon az előbbeniekben leírt kőszénfövenykőre

B ÉVK. V. 2. 48

380 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vagy palára akadhatna-e? mellyeknek jelenlétéről ha tökéletesen meg-
győződnék , akkor reménye lehetne a fekete kőszénhez is. Erre nézve
meg kellene vizsgálnia a" vidék" vízszakadásait, hegyi patakok" kimosott
partjait, a barlangokat, "s nagyobb hézagokat, szinte a" mesterséges
üregeket , úgymint: kutakat, kóbányákat "s nagyobb gödröket is; hasz-
nos e" czélból az utakat "s ezek" árkait is megtekinteni, nem különben a
hegyek" függőleges oldalait, nagyobb "s kisebb völgyeit összejárni, erős
zápor után a! hegyi folyók" medrét megvizsgálni, ha valljon a" többi tö-
redékásványok között fekete kőszén található-e! Néha a" kőszén, szán-
tás" alkalmával, a földben látszó fekete vonások által mutatja jelenlétét.
Ha tehát ezen kutatás" következtében a" kőszén már fölfedéztetett, akkor
szükséges még rétegei vastagságát megtudni, hogy kitünjék: valljon a"
reá fordítandó fáradságot "s költséget tömegének vastagságával megér-
demli-e vagy sem? Erre nézve gyakran elegendő a kószén helyén egy
meglehetős mélységű gödröt vagy bánya-menetet ásni; czélszerübben le-
het még illy esetben a" földi fúrúval munkálkodni, melly működés által
nem csak a! felső fekvetnek, de még az egymást váltogató rétegeknek
száma és vastagsága is fülfedeztetik. Haszonnal és időnyeréssel lehet
még ezen fúrút ott is alkalmazni, hol még kőszén nem találtatott, ha
t. i. a kőszénfövénykő több gyanús pontokon megfuratik , melly mükö-
dés már sokszor legjobb sikerrel jutalmaztatott.

Ha a? fültalált kőszén, bányászatra érdemesnek találtatik, akkor
szükséges még a!" telepzet fekvésének irányát "s hajlásait meghatározni ,
"s igy azután műszabályosan reá építni. Ezen előadott keresés" módját
némi módosítással a" barna kőzénnel is lehet alkalmazni; ez azonban
természeténél fogva sokkal könnyebben fölfedezhető már, későbbi szár-
mazása és számos telepzetinek felülegessége miatt; továbbá mivel a" fa-
zekasok "s téglavetők épen ezen telepzet tömegéből ássák szükséges
anyagaikat; de végtére a földfurúvali működés is az ezen képzethez
tartozó lágyabb ásványokban, könyebben, -s kevesebb költséggel esz-
közölhető. ,

Fekete-kőszéntelepzetek Magyarországban.

Minthogy Magyarországban ásványszén igen sok helyt található ,
első tekintettel azt lehetne vélni, mintha hazánk fekete kószénben bő-

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI. 381

velkednék ; de szorosabban megvizsgálván e" tárgyat, csakhamar meg-
győződünk arról, hogy az itt találtató telepzetek" legnagyobb része nem
a fekete, hanem a? barna kőszénhez tartozik. Valódi fekete-kószénte-
lepzetet hazánkban hármat említhetni, nevezetesen a" kárpátit, kras-
sóit és tolna-baranyait.

I. A" kárpáti fekete-kőszéntelepzet.

A" mennyiben e telepzet terjedésére nézve igen nagy, olly sze-
gény a" kőszén! menyiségére nézve. Kezdődik a Tátrának éjszak-keleti
részén, és megszakadozva 60—80 mérföld hosszában egész az erdélyi
havasokig terjed. Ezen vonalában töbnyire ama" közép magasságú he-
gyeket képzi, mellyek a" magas Kárpátnak hiányos lánczolatát több he-
lyeken pótolják. Hasonló vonalban éjszak-nyugat felől délkeletnek talál-
tatik ezen fekete-kőszéntelepzet a" Tátráknak tulsó, u. m. halicsi oldalán
is. Szélessége ezen kőszénföldezetnek néhol több mérföldnyi; említett
vonalában Szepes, Sáros, Zemplény , Ung, Bereg és Marmaros várme-
gyéken nyúlik el.

Ezen kőszéntelepzet szénfövenykóból, palából, és magából a" fe-
kete szénből áll. A? szénfövenykő e? terjedelmes telepzetben különféle
alakban tünik fel, de mindig megfelelőleg azon ós, vagy átmeneteli he-
gyek" ásványainak, mellyek alatt elterjed. Keverékrészei főképen va-
ragból , maglából és csillámból állanak, mellyek mészkóragaszték által
köttetnek együvé; gyakran palával és több csillámmal keveredik, "s ek-
kor igen töredékeny ; nagyban, úgy kicsinyben is réteges, a" mészkőnek
előkelte miatt, ettől néha alig különböztethető meg , sót itt ott valóság-
gal mészkóbe át is megy ; másutt ismét a? varag" elhatalmazása miatt en-
nek természetét ölti magára ; gyakran ezen fövénykő a" zöld kővel ele-
gyedik össze, mi ha nagyobb mennyiségben történik , szinét zöldre vál-
toztatja." Ha ezen fövénykő szüregre van halmozva , akkor sok helyeken
ebbe megy által; laposabb vidékeken a? harmad képzetű fövenykővel is
elegyedik. A" pala, melly e" telepzet egyik részét képzi, szinte kemény-
ségére s tömege" vastagságára nézve igen változékony, növény vagy ál-
latnyomadékok igen ritkák benne.

A" kárpáti kőszéntelepzet terjedelmessége" irányában több helye-
ken fedeztetett föl; hol nem palaszén, hanem maga a" valódi fekete kóő-

48"

382 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

e.

szén használtatott tüzelésre előkelő jó tulajdonságát bebizonyítá; mind
e" mellett még is csak kevés helyen ásatik szabályosan , minek okát leg-
inkább rétegei szegénységében "s tömege csekélységében kell keresni.

Ezen kószén gyakran gyuladó-táblás agyagba, és palakőszénbe
megy által, melly ásványokkal , valamint vaspattal és agyagvaskővel vál-
togatva jő elő.

A" kárpáti kőszéntelepzetben ásványszén, több rendbeli tudósítá-
sok szerint, következendő helyeken födöztetett fel :

Marmaros vármegyében.

A"? mokrai uradalomban , a" plaiszkai vizrekeszték mellett, és Su-
liguli ásványos víz" közelében.

Sdros vármegyében.

Kaproncza mellett, Kemp orvos úr állítása szerint. Sóvár vidé-
kén Zipser úr" tudósítása szerint.

Szatmár vármegyében.

Felsőbánya, Kisbánya "s Nagybánya határaiban csak csekély
mennyiségben találtatott mind eddig fekete kószén.

Szepes vármegyében.

Igló" vidékén és pedig Igló és Porács, ismét Igló és Palmsdorf
között, mind a?" két helyen csekély mennyiségben (Zipser után), Igló és
Márkusfalva között állítólag éjszakkeletról nyügatdélnek egy dombon,
hol a kószénnek majd egy lábnyi vastagsága látható. Ezen tudósításnak
valódiságáról meg akarván győződni, a" márkusfalvi határt minden irány-
ban több jeles férfiak" társaságában magam kikutattam, de illy vastagságu
kőszénréteget sehol sem volt szerencsénk szemlélhetni; "s a" lakosok sem
emlékeztek hogy illyesmit láttak volna helységök" határában. Akadtunk
ugyan két helyt felüleges kószénrétegre, de ez alig volt hüvelyknyi vas-
tagságú; valószinű azonban, hogy szorgos keresés és szabályos kutatás
által vastagabb rétegek is feltalálhatók. — Késmárk" vidékén Lajbicz
mellett bányászi fogásokkal müveltetett a" fekete kőszén, de rétegei sze-
génysége miatt abban hagyatott. Ruszkinócz" és Durándfalva? erdőségei-

MAGYARORSZÁG KÖSZENEI. 383

ben több helyeken naplott ki a" kőszén, de mind eddig hatalmasabb ré-
teg nem födöztetett fel. Ófalu és Csötörtökhely" határaiban Beudant sze-
rint. Berzeviczy György" tudósitása szerint a" szepességi Magúrában kö-
vetkezendő helyeken találtatik kőszén: Friedman és Durschtin helységek"
határában, Rodecze és hason nevű patak" folytában, végtére a Veres-
Klastromnál a" ledniczi uradalomban.

Zemplény vármegyében.

Zamutó" és Sajónémet? határaiban; azonban valóságos fekete kü-
szén legyen-e ez, annál kevesbbé bizonyos, minthogy e" vidéken barna-
kőszéntelepzetek léteznek.

Sátor-Alja-Újhelyhez közel Toronya helység? hegyeiben a" szénfö-
vénykő és növénynyomadékos pala?" társaságában, szénkövecs (Antraci-
tes) találtatik.

Zólyom vármegyében.

Csak Zólyom és Breznóbánya" határában mutatkozott eddig ezen
ásványszén.

II. Krassó vármegyei fekete-kőszéntelepzet.

Ezen telepzet Krassó megyének délkeleti részéről éjszak felé irá-
nyúl, "s hosszában kies dombokat "s kellemes völgyeket képezvén , mint-
egy 6 mérföldnyire terjed; az egész telepzet képzete korára, s több
tulajdonságaira nézve a" kárpátival egyezik. A" telepzet szénfövénykü-
ve közelít a szúreghez ; varag, mezőpat, és csillám" göröngyeiből ala-
kúl. Alkotása nagyban réteges, keménysége, valamint színe, a" keve-
rékrészek? minemüségéhez képest változó. A" pala, csillámmal "s szénnel
bővelkedik, igen gyakran kőszénpalává, sót kőszénné is változik ; eb-
ben, valamint ezen telepzet fövénykörében, hengerképű növénynyoma-
dékok láthatók.

; A? krassói kőszén bársonyfekete, igen fényes , szine néha szivár-
ványozó ; különsúlya 1,8; tűzi anyagára nézve átalában igen jó, né-
melly rétegeket kivévén mellyek agyagos vassal, vagy vaskovonddal ke-
vertek. Ezen telepzetre következendő helyeken építettek szabályos bá-
nyák: Szászkán, Oraviczán, Borkúton, Gerlicsén , Resiczán , Dományon

384 VI. TEMÉSZETTUDOMÁNY-OSZFÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

és Gornya mellett. A" borkúti bánya" kezdeténél a kőszén rétege csak
másfél lábnyi vastagságu volt, de minekutána 60 ölnyi hosszaságu aknát
ástak, a kőszén rétege, másfél ölnyi vastagságra növekedett. A" felebb
említettek között a" gerlicsi kőszén, mint igen erős lánggal égő, legjobbnak
tartatik. A" borkúti fekete kőszén vegytani úton megvizsgáltatván, 964
éghető tárgyat és csak 34 hamumaradványt adott. Ezen kőszéntelepzet
a" szomszéd végvidék? oláh-illyri kerületében is föltünik, hol is Ruszka-
bánya mellett, Losni-Sora" völgyében és Verendin" határában ásatik.

III. A" tolna-baranyai fekete-kőszéntelepzet.

Ezen telepzet, Baranya vármegye nyugati részén jelenik meg,
"s 6—8 mérföldnyi hosszaságban közép "s kisebb kegyeket képezvén "s
nyugattól keletnek tartván, Tolna vármegyéig terjed, a" hol azután bar-
na kőszén által váltatik fel. Itt az asványszén-halmok átmeneteli szárma-
zatú mészkövön telepedtek, melly több helyen jó márványnyal kedves-
kedik , éjszakfelé magasabbra emelkedik, "s Pécs mellett Mecsek" hegyét
képzi. Az egész telepzetet harmad-képzetű mészkő borítja, melly élet-
műves kövületekkel bővelkedik. Mint tulajdon különböztető jeleit, ezen
telepzetnek az előbbeni két fekete-kőszéntelepzetre nézve, említhetni ré-
tegeinek kitünő vastagságát, "s ezeknek zöldkővel, biborlával, "s szir-
lával gyakran feltünő keveredését. Az ide tartozó fövénykő gyakran köz-
vetetlen a. kószénen fekszik , benne , valamint a" palában is, imitt amott
kövületek találtatnak. A" baranyai kőszén jó tulajdonságú, tökéletes
fekete, törete leveleg, fényes; fekvetei többnyire vastagok, rétegesek ;
gyakran kisebb s nagyobb gomolyokban jó elő, vagy magában a! kő-
szénrétegben, avagy pedig a" fövenykőben fészkelve, ezen gomolyok
hosszacskák , körkörös lemezúűek.

Nevezetesebb bányái ezen telepzetnek következendők :

Vasasi a" pécsváradi uradalomban.

Pécs városi.

Szabolcsi, a" pécsi káptalan" jószágában.
Szászi, a pécsi püspökség" jószágában.
Komlói , gróf Battyányi uradalmában.

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI. 385

(. Váralai Tolna vármegyében, pécsi püspökség" uradalmában.
Nagy-Mányoki Tolna vármegyében a" pécsi káptalan" jószágában.
Ezen bányákból igen nagy mennyiségű kőszén ásatott már ki ,
mellynek egy része kereskedésre, más pedig helyben, mész "s tégla ége-
tésre, gáliczkó és timsó főzésre fordítatott.

Barna-kőszéntelepzetek Magyarországban.

Általában véve, a" minő gyéren jutott hazánknak a" fekete kó-
szén, olly igen bőkezúleg szórta el a" gondos természet számunkra a"
barna kőszenet, melly, kevés megyét kivéve, majd mindegyikében ta-
láltatik. "Több vidéki tudósítások" segedelmével következő helyeket je-
lelhetni ki, hol barna kőszén találtatott.

Arad vármegyében.
Csekély nyomai a" barna kószénnek Zúgó , Konap , és Dézna mel-
lett vétettek észre.
Árva vármegyében.
Lankó , Alsó-Stepano, és Usztya faluknál a" barna kőszénnek csak
némelly nyomdokai látszanak.

Bars vármegyében.
Szentkeresztnél, Ebedecz, és Fenyókosztolánynál találtatik.

Bihar vármegyében.

Felső-Dézna , Alsó-Versár, és Bogdány helységek" határaiban, ki-
vált az utólsóban dús barna kószénrétegek jónek elő, olly annyira ,
hogy már 3 ölnyi vastagságú is találtatott. A" barna kőszénnek itten több
faja s alfaja váltogatja egymást, "s köztök több helyeken kőolaj is szi-
várog.

Borsod vármegyében.

Diósgyőr , Majinka , Szilvás és Ózd helységeknél. Ezek között
legnevezetesebb a" diósgyőri tömött, "s halavány-barna kőszén, melly a"
fénykő és fazekas agyag között 3 lábnyi vastagságú rétegekben fekszik.
Ezen kőszén, ambátor vaskovondos, még is a" diósgyőri vashámorok kö-

zelléte miatt, igen fontos.

386 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ERTEKEZÉSEK.

Esztergam vármegyében.

Itt számos ponton fedeztetett föl a" barna kőszén, de rendes bá-
nyák reája csak következendő négy helyen állíttattak: Dömösön, Toko-
don, Csolnokon és Sárisápon; a" két első helyen a" bányászi mivelés is-
mét abban hagyatott. Ezen kőszéntelepzet, mellyet úgy szólván egynek
lehet nevezni , ama" térségesebb völgyekben tünik fel, mellyek az úgy
nevezett juramészkóból álló hegyek által képeztetnek, "s mellyekben ezen
telepzet kellemetes és termékeny dombokká emelkedik. — Az ide tarto-
zó fövenykő újabb származatú, saja daráju, többnyire igen töredékeny ,
a" telepzetnek födelét képzi az agyag, melly közvetetlen a" kőszenet ta-
karja, "s evvel váltogatva hármas réteget képez, rétege vastagsága 3
lábnyi , szine kékes; növénynyomadékokkal, és édesvizi csigakövüle-
tekkel bővelkedik; gyakran köszénnel vegyúlt "s egészlen fekete. A" kő-
szén a" szurokszén fajhoz tartozik, melly azonban vékony lemezekké
választható. Ezen különös tulajdonsága miatt néhai prof. Haberle által
mint különös új faj, kérges barna kőszén név alatt állíttatott fel.
Színe bársony fekete, barnába vonuló, törete leveles, egyes lemezeké
tekenős, fényes, törött darabkái csürleg képüek; különsúlya 1,341—
1,410; könnyen gyulad, fehér lánggal "s bűzös füsttel ég, kevés kormot
repít. 1 font köszén 184 lat fénylő koakot (tiszta szenet) ad. Jóságára
ezen barna kőszén az elsőbbek között érdemel helyet, olly annyira, hogy
még a" soproninak sem enged sokat. Ezen telepzet olly hatalmas rétege-
ket képez, hogy czélszerű kezelés által évenként 100, és több ezer má-
zsa is ásathatnék belőle ?.

Gömör vármegyében.

Sajónémeti, és Pohorella" határiban kevés mennyiségben van bar-

na kóészén.

") Ugyan ezen kőszéntelepzet kiterjedésében 1840iki évben a" Duna" jobb partján, "s
ehez mintegy fél órányi távolságban Mogyorod , és Nyerges-Ujfalu közt az esz-
tergami érsekség" jószágában, Szarkas helység" határában, igen érdekes kőszén-
bánya nyittatott fel. Az itteni kőszén hármas fekvetben jő elő , mellyeknek ösz-
ves vastagsága mintegy 12 lábnyi, terjedelme pedig már 200 ölnyire nyomoztatott
ki. Minthogy ezen kőszén a" Dunához közel van, "s tüzelésre nézve igen jó tu-
lajdonságokkal bír, azért jelenleg a" gőzhajozási társaság által igen nagy mennyi-
ségben basználtatik.

MAGYARORSZÁG" KÖSZENET. 387

Heves vármegyében.
Gyöngyös , Saar" , és Batonya" határaiban csekélyebb fekvetekben,
Bátor mellett pedig hatalmas rétegékben találtatott a" barna kőszén.

Hont vármegyében.
Közép-Palajta" , Kiskér", Stefulta" és Selmecz" vidékén szegényebb
rétegek , Nagy-Maros mellett pedig egy gazdagabb telepzet födöztetett fel.

Komárom vármegyében.

Barna-kószéntelepzet a" Vértes hegy? sorának éjszakkeleti olda-
lán tünik fel, hol kies és termékeny dombokat képezvén, az itteni ju-
ramészkóból álló hegysorral együtt délról éjszak felé huzamodik. Ezen
fövénykő-dombok" vonalában számos helyeken, p. o. Moorott, Ordódon
s Fehér vármegyében látszanak ugyan a? barna-kószénnek nyomai,
leggazdagabb és érdekesebb mindazáltal azon telepzet, melly Tata,
Zsemlye és Puszta-Majk között találtatott. Ezen telepzet kőszéntartal-
mára és ennek rétegei vastagságára nézve hatalmas; fajára nézve barna
szurokszén, mellynek színe fekete, fényes törete táblás, előkelő tulaj-
donságaihoz kiváltképen tisztasága tartozik, ment levén a? vaskovond-
tól, melly hasonló telepzeteknek különben hív társa szokott lenni; ugyan
ez okból a" levegőn egykönnyen el nem mállik, s így mind tüzelésre ,
mind pedig kereskedésre a" vaskovondokkal keverteknél sokkal alkalma-
sabb. Ezen telepzeteknek a" fövenykő, fazekasagyag, és a kőszén válto-
gatott rétegekben hármas fekvetet képzenek, a!" középső kőszénréteg
többnyire legvékonyabb, az alsó és felső 4—5 lábnyi vastagságú.

Krassó vármegyében.

Moldova? , Szaszka" és Privicza! völgyében barna szurokszén ta-
láltatik, melly minden belföldiektől abban különbözik, hogy rétegei kö-
zött a" gyantárt, ezen különben olly ritka ásványt, rejti.

Liptó vármegyében.
Kvacsány" , Hutti" és Borove vidékén.
j Nógrád vármegyében.

Majd nem egész terjedésében a! barna kőszénhez tartozó fővény-

kővel fedetik , "s bizonyosan hatalmas rétegekkel bővelkedhetik. Mind
MET AT VIRG VÉ. 49

388 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

eddig minden különös kutatás nélkül, Nagy- és Kis-Kürtösnél, Bánknál,
Verőczénél, Kazarnál, Novákinál és Nagyaranyosnál akadtak kőszén-
telepzetekre ; ezek közütt a! nováki (tömött szurokszén) legjobb tulajdon-
ságú.
Nyitra vármegyében. j

Vagyocz , Jablonicza, Lieszkó, Bukocz és Galgócz helységek" ha-

táraiban.
Pest vármegyében.

Ennek éjszaknyugati részében, nevezetesen Bogdány , Visegrád ,
Csobánka" határiban; csak pár évvel ez előtt a" pomázi hegy-lánczolatban
is fedeztetett föl jó tulajdonságú "s nem csekély vastagságú barna kőszén.

Pozsony vármegyében.

Modra" és Orcsány" határaiban.

Pozsega vármegyében.
Hasonnevű városhoz közel Lázé nevü helyen fordúl a" barna kő
szén elő.
Sáros vármegyében.

Finta helység" vidékén.

Sopron vármegyében.

Ennek délnyugati részén az aggbérczek" déli, "s a" lajtai mész-
kőhegysornak éjszaki oldalaira telepedett hazánk" leggazdagabb "s leg-
értékesebb barna-kószéntelepzete, melly több helyeken, de kiváltképen
Vandorf, Aiczing, Neudorf, Pöcsing, Volfs, Fürstenau és Rohrbach
helységek" határaiban tünik fel. A? vandorfi ezek között leghatalmasabb ,
melly is egy öbölben zagyla- és csillámpalára ülepedett, és az úgy neve-
zett Brenberget képzi; maga a? kőszéntelepzet mintegy 13 ülnyi vas-
tagságú, alapját, valamint tetejét, sárga fövényes márga képzi, melly a
köszén" közelében megcsillámosodván, kőszénpalává változik. A" kőszén-
nek számosabb rétegei váltogatják egymást, némelly rétegnek vastagsága
5—-8 ölnyi, illy átmérójűú kőszénrétegek között 2— 3 lábnyi vastagságú ,
szénnel hatott, és csigakövületekkel lepett agyag helyeztetik, melly a

MAGYARORSZÁG" KÖSZENEI. 389

savanyokkal felforr. A? kőszén, fajára nézve, szurokszén; színe feke-
te, barnás, gyakran szivárványos , fényes, több helyeken rostos barna
kószénbe megyen által, "s vas kovonddal általában bővelkedik, miért is
a" levegőn könnyen elmállik. Ásása tömege" bővsége miatt könnyű, in-
nen mint a" közönséges kó, a" nap" világánál is történhető , mélyebb ré-
tegeire azonban bányászi művek is fordítattak. Ezen telepzet kőszén-
tartalma 50 millio mázsára becsültetett; áltatában vévén itt esztendőn-
ként 200 ezer mázsa kőszén ásatik. — A"? többi fentebb említett kószén-
telepzetek, úgymint a" riczingi, pőcsingi "stb. részszerint kőszenök" keve-
sebb haszonvehetősége, részszerint csekélyebb rétegei miatt kevesebbé
miveltetnek.
Szala vármegyében,

Szerdahely, Peklinicza és Krisevicz Muraköz" helységei között
meglehetős terjedelmű barna-kószéntelepzet vagyon.

zerém vármegyében.

Jeles telepzet Vrdnik helység határában; ezen jó tulajdonságú
barna kószénre egy társaság múűszabályos bányát építetett. Ezen kivül
kisebb fekvetekben Rakovácz , Zalánkemény" és Karlócz" vidékein is
találtatott.

Trencsén vármegyében.

Miavánál, Zlatnánál, Puchónál és a" laczi völgyben némi csekély
kőszénrétegek fedeztettek fül.

Turócz vármegyében.

Lehota, Blatnicz, Alsó-Zatur, IKis-Rákó helységek mellett cse-
kély mennyiségben; Mosócz" határában pedig Bukovina dombon gazda-
gabb barna-kószéntelepzet létezik.

Vas vármegyében.

Szinersfalva", Markfalva" és Borostyánkő! vidékein találtatott fény-
telen "s kanafos barna kőszén, mellyet egy időben a" gróf Battyányi nem-
zetség haszonra fordítani igyekezett.

Veszprém vármegyében.

Ennek éjnyugati részén a, Bakonynyal határos hegyek" tövében
497

390 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

Jákó, Koppán, helységek" határaiban találtatott egy igen érdekes barna-
kószéntelepzet, mellynek fövénykövében szenesedett növénygyökerek ,
és számos özöünelőtti csontkövületek rejteznek.

Zemplény vármegyében.
Kohány helység" határában hatalmas telepzete vagyon a" kanafos
barna kőszénnek.

Zölyom vármegyében.

Malakó" , Ortad", Turova" és Beszterczebánya" határiban.

Ezek volnának, Tekintetes Társaság! azon helyek hazánkban,
mellyekben eddigelé tudtunkra kőszén fedeztetett föl, "s mellyek nagy
részint a mostan dicsőn uralkodó, "s akkor koronaörökös , Ferdinand
király" megbizására beküldött vármegyei hivatalos tudosításokból me-
rítettek. A" múlt megtevé, mennyire lehete, a" magáét; jövendőre pedig
kivánatos lenne, hogy a" literatura? és a" hazai közgazdaság barátai, fö-
képen a megyei rendes orvosok és academiai vidéki tagok híven közle-
nék, mihelyt körökben kőszén" fölfedezése történik, hogy igy kőszén-
helyiratunk folyvást és minél gyorsabban tökéletesedjék.

XVI.
A" TERMÉSZETTANI-ESZTANRÓL.
SEVÁSTA,
MIDŐN RENDESTAGI SZEÉKÉT ELFOGLALNÁ,
A" XI-D. NAGY GYÜLÉSBEN , AUG. 28. 1840.

TARCY LAJOS.

IKoronként új meg új ideák kelnek föl a haladó emberiség előtt, élet-
ben úgy mint tudományban. Görögországban látjuk először az embert a
kelet több évezredes zsarnokságának ellenében szabadságának tudalmára
felébredni. Rómában a jog és személyesség , a" középkorban az egyedi
subjectivitas , — az újabb korban az álladalmi élet ideáinak születését
"s fejtődését találjuk. Görögország polgári létünk "s műveltségünknek csak
mindenes alapját teremté elő; a" keresztyén középkor a" még szendergett
subjectivitas" kifejtésére irányzódott; ezért a lovagi kalandok, a lovagi
becsület "s hűség, "s a középkorban fölfedezett szerelem? nyilatkozatai —
nyilatkozatok , mellyeknek elveit a. hajdankorban hiába keressük. Így
az álladalmi életet tevő három főhatalmak, ezeknek szükséges elkülön-
zései, a" hosszú századokon keresztűl zsarnokoskodó diák nyelv? jármá-
nak levetése, "s a nemzetiségnek fölvirulása, az egyenkénti erők" egye-
sületi központosítása, közintézetek", iskolák", academiák", szinházak ,
korházak" , könyvtárak" "stb. alkotása, virágzóbb karba helyezése, — a
physiocraticus rendszer" ledölésével az álladalom való gazdagságának a
miveltségben és szorgalomban keresése és találása — mind ezek, "s még
többek az ujabb kor" sajátai. A" tudományok világában is hasonló új meg
új ideákat látunk feltünni. A" görög böülcseség "s tudományosság itt is

392 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

mint az életben alapító , az egyetemi elveket teremtő. Plató "s Aristote-
les a. tudományoknak csak magvait, való elemeit fejtették ki, ezen
mindenes magvak" részletes előadásába korunk" szelleméhez képest nem
bocsátkozhatván. E" szerint a" tudomány" iránya philosophiai azaz min-
denesen kezdő volt. Majd a" keresztyén vallás" tanítmányai a" subjectivus
erő" kifejlését ragadák meg, keresztes hadakban, baráti életben , papi nő-
telenségben "stb. (mellyek bár az újabb kor által roszaltatnak, akkor még
is a magok" helyén voltak) a" folyvást erősödő subjectivitas nyilatkozott.
Így állott elő a" reformatio , így a tudományokban a" tapasztalati út, igy
lettek a természeti tudományok egyenkénti vizsgálatok "s az ezekből re-
flexio által kihozott fajok , nemek", törvények", szabályok? táraivá, így
származott maga a! tapasztalati észtan (philosophia) is. Azonban mint a"
csupán mindenesben úgy az egyedül egyenkéntiben is concret igazság
nem lehetvén, le kellett dőlni ezen tapasztalati irány által előhozott dog-
matismusi "s skepticismusi iskoláknak. A" ledöntést Kant Kritik der rei-
nen Vernunft czíimü munkája vitte véghez, mellynek megjelenése körül-
belül a" franczia forradalom korára esik, "s e" szerint egy időben volt
forrongás, a jelennek, a! positivumnak, a! csupa historicus jogoknak ,
a csupa tapasztalati igazságoknak ledöntése, tudományban úgy mint az
életben. Szükséges volt a" franczia forrongás az alkotmányos monarchia"
észszerűbb felállítására, miután az álladalmi élet oda fejlve volt, hogy
igazság, törvény" kiszolgáltatása, haza" "s trón" védelmezése ne egyes kitü-
nő egyedek által eszközöültessék, mint a" hősi világ aestheticai korában
volt "s épen ezért némi önkény" mázától soha ment nem lehetett, hanem
eszközöltessék közúton az álladalom?" organisatiója által. A" forradalom
valami nemleges (negativum), ez tehát örökké nem maradhatott; a!" czél-
nak és végnek, mellyben élhessen az emberiség, valami positivumnak.
kell lenni. Ez oka , hogy a" tagadó irányú birálati észtan (critica philo-
sophia) is csak addig, mig ennek az eddigi tanokat lerontó tanitmányai
sajátítattak, állhatott fenn; —de ezen lerontások" sajátitása által gazdago-
dott észnek azon új ideához kellett csatlakoznia, hogy igenis, mint a"
görög tudományos világban az elmélkedés (speculatio) egy életműben
fejtse ki a mindenes igazságokat; de ezeknél ne állapodjék meg, hanem
az egyenkénti részt is, melly a" szinte három százados tapasztalati irány

7

A" TERMÉSZETTANI ÉSZTANRÓL. 393

által fejtegettetett, magába , még pedig életművesen (organice), fölvegye.
Mindezen egyes ideákat életben úgy mint tudományban, korszelle-
meknek mondhatjuk, mellyek az örök gondviselés" vagy általány" egyes
oldalait teszik, ezen általány egyetemi ideájában összeolvadván.

Az emberiséget egyes nemzetek "s ezeket egyes individuumok te-
szik. Bár végetlenúl különböző köröket találjunk is ezeknek munkássá-
gaiban: kell még is, így vagyok meggyőződve, valami köznek , egyete-
minek lenni, mellyen ezek munkálkodnak, s ez egyetemi kincs, hitem
szerint, az örök igazság folyvást mélyebben és mélyebben fölfogásában
áll. Ezen új ideák lépcsönként "s a" kifejlés? szükségessége szerint min-
dig akkor állnak elő, mikor, az irás szerint, az idő" teljessége eljött ,
azaz mikor az ész azon általány" egy bizonyos oldalát felfogván, egy má-
siknak elfogadására készen állott. Kitünő lángelmékre, minden ösmere-
teket összefogó óriási talentumokra bizatik az új ideának kimondása , "s
ennek az emberiség" conservativ osztálya legközelebb ellenszegült. De ha
sikerül ís ennek az, hogy az új idea? missionariusát megfeszítse, nem
fog sikerülni ezen hirdetett tudomány" megfeszítése is; sót a legtüzesebb
ellenkezések s viták csak minden oldalainak kifejtésére szolgálván, utóbb
meggátolhatlanúl ennek lobogója után menend a. tudományos emberiség.
Illyen új idea korunkban a" természet-ész tan! (természet-philosophia )
ideája. Nagyok e" természet-észtan elleni szegülések és erősek (nem any-
"nyira a philosophus mint a? physicus világ" részéről) ; ezért, úgy hiszem,
nem lesz korszerútlen itt, midőn a Tekintetes Társaság" választása által
. kimutatott székemet elfoglalni szerencsés vagyok, röviden e" kérdésről
értekeznem , mi fontossága van a" természet-észtannak a természeti tudo-
mányokra nézve , mellyek azon okok, mellyek e" szempontból a" termé-
szet-észtannak nem gondolatlan elvetését hanem az ahozi minél szorosabb
csatlakozást kivánják."

I. Fontos a! természeti tudományokra nézve a" természet-észtan, ha
a tudományok? egységét meggondoljuk. A?" tudományokat olly formán
kell vennünk, mint azon sokfelét, mellyet e" világban látunk — csak egy az,
melly itt elevenít mindent — , vagy olly formán mint az emberi lelket ,
mellyet, bár benne az értelmet, észt, önkényt, szenvedélyt, akaratot ,
képzelmet (phantasiát) emlékező tehetséget "stb. megkülönböztetjük is ,

391 VI. TERMÉSZET TUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

teljesen egynek kell elíismernünk. Egy azon lélek, melly a" különböző
tudományokat előhozta, egy az a tartalom, mellybe, a" tárgyaknak lát-
szó végetlen különbözősége mellett is, minden tudomány foglalata, mint
folyamok az egy tengerbe, összefolynak, úgy hogy legalkalmasabban
"s legfogalomszerűbben a tudományokat egy tudomány" ágainak nevezhet-
jük, mellyek épen mint az élőfánál egymásban és egymás által tartat-
nak fönn. Hiszen ha a népre, mellynek szabadságra fölébredt lelke tu-
dományt teremte legelőször, visszagondolunk: egy tudományt találan-
dunk ott—az észtant, melly magában foglal mindent, csupán azon irányt,
melly szerint a" tovább fejlő emberi léleknek az egyenkéntiekre is szük-
ségképen ki kelle terjeszkednie cselekedte azt, hogy elválasztassék az
is, a mi elválhatatlan, "s a munka megosztásának elve megállapított
tudományszakokra alkalmaztassék.

E szerint, ha egy az, mellynek ágait különböző tudományok te-
szik: lehetetlen ezeket úgy képzelnünk, mint egymás mellett közönösen
fekvó különbfélét, hanem úgy, hogy ezek egymásra hatnak , egymás ál-
tal élnek, "s igaz jelentményeiket az egészben nyerik.

Feltünőleg igaz ez egymásra hatás olly tudományokban , mellyek-
nek tárgyok egy , millyen például a" természettudomány és természet-ész-
tan. Hogy e" kettőnek életmiűves viszonya annál világosabban kitünjék :
szabad legyen a" tárgyat fölebb kezdenem. Úgy hiszem, Tekintetes Társa-
ság, bölcsen tudja itt mindenki, hogy a" mindenes (universale), és egyen-
kénti (individuale) egy létező fogalomnak elválhatatlan s egymást kiegé-
szítő oldalai. Csupa mindenes nem létezik. Ember magában mint min-
denes nincs: hanem ez az ember igen. Még a" legmindenesb lény az isten
is, mint keresztyén hitünk tartja, élő emberré lőn. Viszont csupa egyen-
kénti sem létezik. Ezért a? látható közvetlen természeti tárgyak nem éstt-
pán egyenkéntiek, hanem, ha felüleges gondolkozás előtt nem is , de mé-
lyen ható gondolkozás előtt minden esetre kitárulnak azoknak mindenes
fogalmai is. Ime a természeti tárgyaknak e" két oldala adott lételt a
szóban forgó két tudománynak, úgymint, a" természeti tudományoknak
(melly név alatt mindig a! tapasztalatiakat értjük) és a!" természet-ész-
tannak., A" természeti tárgyak? egyenkénti jegyeinek teljes ösmeretével
foglalkodnak a" természeti tudományok, mitdőn azoknak mindenes olda-

A" TERMÉSZETTANI ÉSZTANRÓL. 395

lát a" természet-észtan tevé tárgyává. A" tapasztalati jegyeket csak tapasz-
talati úton — nagyítóüvegek, tovacsók, bonczkések "stb. által , ellenben
a" mindenes oldalt csak mindenes úton, tehát elmélyedés, gondolkozás
által kutathatni ki; miból kitetszik, hogy e" két tudomány egymás" szá-
mára dolgozik "s a kettő képezhet csak olly egészet, melly az emberi
ész kívánalmainak megfelel. Már ha igaz az, hogy az emberi lélek va-
lóságot kiván, "s az álmok a" magán kivül levő lélek" állapotába tartoz-
nak: természetes, hogy sem a szemlélet , sem a! tapasztalati vizsgálat
saját eredményeivel meg nem elégedhetik. A" minthogy ez emberi lélek"
természetéből önkényt folyó meg-nem-elégedés világosan mutatkozik a?
tapasztalati természeti tudományokon. Ugyan is, nincs egyetlenegy tapasz-
talati természettudomány is, melly köréhez sajátképen tartozó ösmere-
tekkel beclégednék —; nem áll meg ott, hogy az egyenkénti tapasztala-
tokat elősorolja, hanem elvonódás "s figyelés" (abstractio et reflexio) utján
teremt mindeneseket , eróket, törvényeket , szóval: fogalmakat , mellyek
már nem a! tapasztalati vizsgálatok, hanem az ezeken fölül álló szemléle-
teknek szüleményei. Így lettek például a" természettanban a" súly, hév,
fény, villanyerők; így származtak a" világosság" lényegének, szinesületé-
nek , gönczölösségének elméletei, mellyek mind a" mellett is, hogy a
physicus világ a speculationak olly kibékélhetlen ellensége, a? tapaszta-
lati természettan műhelyében készültek. — Valljon mit csinál a" természet-
észtan ez elvont mindenesekkel? Ezeket érdemök szerint méltányolja ,
következőleg, ha valók azok, elfogadja, "s fölülről lefelé szálló fogalmi
élő rendszerében azoknak igaz helyét, állagát (substantiáját) kimutatja.

Láthatni ezekből, hogy a" természet-észtan messze van a! czéltól ,
hogy a" természetben minden egyes tárgyat, egy fűszálat, vagy egy da-
rab kövecset "stb. a maga szükségességében csupa szemlélet által — mint
nevezik — deducáljon; "s ő egyenkéntiekkel nem foglalkodhatik ; elég
ha azt bebizonyítja, hogy az egyenkéntiség fogalma semmi létezőből
nem hibázhatik. E" szerint Krugnak a! természet-észtanhoz intézett
azon kivánsága, hogy az csak az ő irótollát vagy kalamárisát deducálja,
a" természet-észtan" fogalmának nem-értésében alapul. E" nem-értés vagy
félreértés oka annak is, hogy sokan a" természet-észtan! magas műveit phy-
sicai regényeknek tartják, mellyek a" természetet nem ösmerő szobatu-

JV 2 a IN ATST TENBEZÉNYEL 2. 50

396 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

dósok által tanuló-szobáikban úgy könnyedén összegalabítottaknak kép-
zetetlnek. Igen is, ész és elmélyedés szüli a természet-észtan" örökkévaló
gondolatait, azon gondolatokat, mellyek e! roppant természetnek igaz
állagát teszik, hanem a! természetet egész kiterjedésében ösmerő, "s a
tudás" egész körét kimeritve összefogó újra teremtő lángész. Egyébiránt —
szabad legyen mellesleg megjegyeznem — hogy e? nevezet ,physicai re-
gény" mutatja azt, hogy ezt a" természet-észtanra olly emberek ruház-
ták , kik tapasztalati ösmereteikkel eltelten mind azt, mi érzékekkel föl
nem fogható, tehát a" mi csak a" gondolat világában él, semminek tart-
ják; előttök e" szerint a regény is álomnál, szépen csengó, de magában
semmi valóságost nem rejtő hangnál nem egyéb. Azonban a" dolog más-
ként van. A! regény, ha e! nevet valóban megérdemli, igaz valóságot
"s örök igazságot ad elő; hósei a" kültörténetek" befolyásától e" nyomorú
prosai világ" kötelékeitól megszabadúlt "s így magasb, tisztább valóságra
emelkedett lelkek; és ha e" fogalmat alkalmazzuk a" gúnyból úgy neve-
zett physicai regényre, úgy hiszem, az ennek kisebbségére nem váland.

II. Sürgető, sót, ha szabad úgy szólnom, kiáltó szükség van a
természet-észtanra, ha a" természeti tudományok" szomorú állapotát gon-
dolóra veszszük. Egységet, kifejlést , a" tüneményeknek igaz okait, mint
a" tudományosság mulhatatlan föltételeit, kellene ezekben találnunk: de
hasztalan, a" kereső illyesmit alig talál, hanem helyettük aggregált ösme-
reteket, nem ritkán ellenmondásokat, képtelenségeket, üres magyará-
zatokat, mellyekkel mélyebben gondolkozó ész soha magát tökéletesen
ki nem elégítheti. Különösen igaz ez a" sajátképeni physicában. Találunk
mi itt súlyerőt, villanyerót, mágneserőt, vagy finomságok miatt meg-
fontolhatatlan fény- és hévanyagokat; de ha kérdezzük: hogyan léteznek
ezen erők, mi egybefüggésben állnak ezek "s az anyagok egymással, hol
"§ mi az egység, mellyben ezeknek a lélek" legyőzhetetlen keresése sze-
rint szükségképen egyesülni kell, — kell-e ezen természeti hatalmak-
nak szükségképen létezni, vagy talán egyik vagy másik közülök el is
maradhatna, — van-e lépcsőzet, kifejlés a" természeti tárgyak" egészen
történetesnek látszó egymás mellett létében, — "s ha van, mi az mi eze-
ken kifejlik "stb.; már ezen kérdésekre a? tapasztalati természettudomá-
nyok vagy teljesen hallgatnak, vagy legfölebb azon tehetetlen 7s ezer-

A" TERMÉSZETTANI ÉSZTANRÓL. 397

szer emlegetett alázatossághoz folyamodnak, hogy az emberi ész" korlá-
toltsága "s végessége miatt ezek örök titkok maradandnak előttünk. Mond-
hatlan szerencsétlennek tartanám az emberi észt, ha ez fáradságos vizs-
gáúlatainak végeredményéúl illy kétségbe esett zerusra jutna; mondhatlan
szerencsétlennek a vágy miatt, melly égeti s örökké ösztönzi keblünket;
de soha, soha a" képzelhetlen hosszú végetlenségben is kielégítésre nem
találhat : de, hála a. magasb lelkeknek ! a" henyeségre olly lágy párnákkal
kinálkozó alázatossági elv csak a" gyengébbeket nyugtathatja meg, ellen-
ben a" csüggedetlen kitartásu lángelmék kifogyhatatlan erővel látszanak
munkálkodni, a" gyümölcstelennek hirdetett pályán, lelkesülten azon erós
hittól, hogy ha van keblünkben vágy, kell ugyan ott eszközöknek is
lenni az örök igazság kikeresésére.

Világosításúl el kell itt mondanom a" természettan" némelly kép-
telenségeit. Az eloszthatóság a! testek" köztulajdonságának tartatik.
Ez eloszthatóságot sokan végtelenűl folytathatónak , de a" tapasztalati
természettan végesnek tartja, mondván, hogy az elosztás" folyamatában
végre olly parányokra találnánk, mellyek, a" bennök levő végetlen nagy
vonzerő miatt, teljesen elválaszthatlanok lennének! E" véges kis részecskét
(molecul —) paránynak nevezik. Fölvevén példáúl a konyhasót, en-
nek parányait a bennök lakó végetlen nagy vonzező miatt többé elvágni
nem lehet; ellenben a" parányokat egymástól, minthogy ezeket véges erő
tartja egyben, igenis. Már, kérdem, konyhasó-részecskék-e ezen parányok?
ha igen, akkor szint azon tulajdonsággal tartoznak bírni, mint maga a
sódarab. Úgyde, ebben a" vonzerő véges, tehát végesnek kell lenni a" pa-
rányokban is. Ha pedig más tulajdonságok van a" parányoknak, mint
van a" nevezett sótőmegnek : akkor miként lehetne azt képzelni, hogy
az egészet tevő műszeres részek más tulajdonsággal birjanak, mint az
egész maga? — Ha pedig csakugyan végetlen nagy az ezen parányokba-
ni vonzerő, úgy ollyannak kell lenni magában a" nagy sódarabban is.
Mondják, hogy a" parányok , a" hány az egyszerű test, vagy elem, any-
nyi féle formával bírnak , miből egyenesen következik, hogy a fölvett
konyhasó? parányai is két különböző kristálytermetben tartoznak előáll-
ni, úgymint a" zöldeny" és szikeny" termeteiben. — De, kérdem, hogy"
férhet meg ez állítás a" ásványrajz" azon tanával, hogy egy ásvány" bel-

50"

398 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

termete — a" hasogatás akármeddig folytattassék — nem változik soha ,
hanem például a" fölvett konyhasónál koczka maradand mind örökké.

Nézzünk egy más példát. Természettudósok szokták mondani,
hogy az eróknek csak nyilatkozatait ösmerjük , de magokat az erőket,
ezeknek igaz lényegét épen nem. "S valljon igaz-e ez? Ha vizsgáljuk ,
hogyan jöttek ezen erők a! természettanba: kijó, hogy az alig lehet ös-
meretlen a!" természettudósok előtt. A" mint az emberi lélek a" tünemé-
nyeket, ezeknek mulékonyságát észreveszi: eltagadhatatlan természeténél
fogva -a" következtetésre kell jutnia, hogy a!" természeti tárgyak" tünemé-
nyeinek háta mögött vagy belsejében kell lenni egy változatlannak, olly
valaminek, mi egészen más, mint e" látszó természeti tárgyak, tehát
nem látszónak, mi e! látszó tünemények" alapját, igazságát magában
foglalja. I" változatlan belső valamit erőnek nevezték. E? szerint ma-
gok a természettudósok tették , teremtették az erőt, hogy" tudják hát sa-
ját csinálmányokat ösmeretlennek nevezni ? tán azért, hogy ez erőt nem
láthatják ? hiszen láthatlanságát is magok vették föl, saját reflexiójoknak
a fölött, a. mi látható , s mi őket magában ki nem elégítheté, eredménye
az. "§ valljon mit mutat nekik e" láthatatlan erő abban, a" miben látható-
vá lesz, t. i. nyilatkozatában, azaz e" látszó tárgyakban és tünemények-
ben? tán egyebet, vagy többet, mint a" miből kiindulván ezen erő" fölvé-
telére szorultak? mást nem; mert ekkor az erő felvétele haszontalan vol-
na; többet sem , mert különben több levén a tüneményekben, hatalmasb-
bá tették volna az erót is. Vagy tán van még az eróben valami, mi ma-
gát nem nyilatkoztatja ki? De hiszen ők csak a" tüneményeket akarják
kimagyarázni: mit fogna hát használni, ha többet vennének föl, mint a"
mennyire szükség van. Ha még is teszik ezt, e" toldás csak az ő kohol-
mányok; mert hogy? "s mit lehetne az erő" azon oldalairól tudni, mellyek
nem nyilatkoznak. Így hát nincs más tartalom az erőben, mint nyilat-
kozatában, a" természeti tüneményekben, következőleg az egész erök-
bőóli magyarázat nem egyéb , mint tautologia, egy dolognak kétszer mon-
dása, csupa tiszta identitas a— a. Például, ha egy darab ként száraz
kézzel megdörzsölök: a" kén apró "5 könnyű testeket magához vonz,
majd eltaszít. Miért? azért — ezt mondja a" természettan — mivel a" kén-
ben a" dörzsülés által egy erő fejlett ki, mellynek tulajdonsága az: hogy

A" TERMÉSZETTANI ÉSZTANRÓL. 399

apró könnyű testeket magához vonz, majd eltaszít. Csaknem az egész
természettant el kellene mondanom, ha e" tautológiáját kimeritőleg előad-
ni akarnám.

Nézzük meg röviden azon sajátságos, ha szabad úgy szólnom, vas-
kos képzetmódokat, mellyek a" fényról, hévról, magnesról, villanyról
a" természettanban uralkodnak. A" fényt finom megfontolhatatlan hígnak
tartja ez, még pedig sugárokban terjedőnek, tehát ollyannak, mi szag-
gatva (discontinue) van a" természetben, mellyet beisznak a? természeti
tárgyak, mint papiros a vizet, mellyet a" nap szór ki mindenfelé az
egész mindenségben, nem pedig azoknak egyes bolygókra hatása fejti azt
ki ezekből, "s ha erre azt mondjuk , hogy e! szerint a" lég magas tájain
mint a" naphoz közelebb , nagyobb világosságnak kellene lenni, felelik ,
hogy a vékony lég nem ihatik be annyi napsugárokat, mint a" tömöt-
tebb , tehát nem lehet olly világos, mint ez. "S ha erre újra kérdezzük ,
miért van mégis , hogy vizben, melly a" legtömöttebb légnél is tömöttebb,
még sem láthatunk olly messze, mint a" levegőben , tüstint kész a? fele-
let, hogy a" víz már sokkal nagyobb tömöttségű, mint a!" mi a lehető
legnagyobb világosságra megkivántatik. Azonban e" finom fény-hig nem
is egyszerű, hanem épen hat szín-sugarakból kevert, mint ezt üveghasáb-
ján Newton előadta. A" villam (electricitas) és deléj (magnes) is szint-
illyen, még pedig mindegyik két külön nemű részekból álló, hiígak, mely-
lyek egy deléj-kóben vagy villamos testben keresztűl kasul folyják egy-
mást. A" villamerómúben a? dörzsölt üvegról úgy kapja el az érezvezető
a" villamfolyamot, 7s a" nevezett vezetőben nem úgy ébresztetik föl a
villamság ez üveg" közelléte által. Szerencsés elme, melly ezeket kép-
zelni tudja, még szerencsésebb, melly ezekkel lelkének kivánalmait ki-
elégítni képes! Azért nem csoda, ha Shakespeare-nek e! szavaira ,, sok
van az égen és földön ollyan, miről a mi compendiuma-
ink semmit sem tudnak" — Lichtenberg elmésen ezt jegyzé meg ,,de
van ám a mi compendiumainkban is sok, miről az égben
semmit sem tudnak." Ha tehát van olly tudomány, melly ezen
képtelenségeket, ellenmondásokat, üres beszédeket megigazítani , "s he-
lyökbe való fogalmakat állítani képes: e? tudományt, kik akár a tudo-
mánynyal , akár az ifjak" nevelésével komolyan foglalkoznak, sajátítni "s

4090 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

igy a" természettant a lehetőleg észszerű tudománynyá képezni szent kü-
telességök. Volt idő, mellyben a" bolygók" útjait költött körfűzérek kel ,
epicyclusokkal-, a" vízszivatyúkban a? víz" fölemelkedését a? természetnek
ürtől iszonyából-, a" déléjtű tüneményeit szellemi giite "s verzos-ból ma-
gyarázták. Ez idők elmultanak; föüldünket természeti deléjnek tanitja
maga a" tapasztalati természettan , "s mit feledni nem kell, a" természet-
észtan" első kimondása után. Így fog ez, erősen hiszszük, ezentúl is men-
ni; ki fognak töröltetni a" hibák, csak az elmélyedés iránt olly megátal-
kodott idegenséggel ne viseltessünk.

III. De hát mi módon teljesíté a" természet-észtan ezen magas fel-
adatát, kifejlésben "s igaz egységben adni elő a" természetet ennek min-
den munkásságaival együtt? Nem lehet itt czélom az egész természet-ész-
tant előadnom : elég legyen ebból nehány vonásokban azt kiemelnem, mi-
ból a" természet észszerű egésze kiviláglik.

A" természet nem egyéb, mint az örök ideának , az általánynak ,
absolutumnak, nyilatkozata. Az idea nem elvont egység, hanem fogalmi
momentumokkal gazdag egység, mellyeket úgy fejt ki egymás után ön-
magából, mint egy csirából kifejtődzik az egész növény. E" fogalmi mo-
mentumok a" természetben egymáson kivül álló egyenkénti tárgyakká ke-
ményedtek, midőn a! szellemi világ" fogalmainak egyes oldalai egymásban
és egymás által léteznek. Azért szükségképen azt kell állítanunk : hogy a"
természet minden lényei viszonyos kifejlést, lépesőzetet képeznek.

e) Legközelebb a" fogalom annyira merül a természeti tárgyakba,
hogy annak szellemi egysége semmikép nem tünik ki. Ide tartoznak
minden múszeres és physicai egyes testek. Egy ásvány, például, több phy-
sicai "s mechanicai tulajdonságokat foglal ugyan magában: hanem a! tu-
ajdonságok minden részecskének sajátai, nem látunk benne olly tago-
zást, hogy egy tulajdonságot egy, mást más részecske képviselne; szó-
val: nincs életműves egysége a részeknek. De más részról nincs az ás-
ványnak azon fogalmi idealis egysége is, melly azt lelkesítené — a" foga-
lom tehát itt teljesen az anyagba veszett. Ez első "s legalsó léte a" foga-
lomnak a! természet" élettelen tárgyaiban. A" vonzalom "s terjelem , mely-
lyek minden anyagnak sajátai, csak egyes tulajdonságok a többek mel-
lett, mellyek az egy testben külsőkép összeküttettek. Kiszabadulnak

, e ; ;
A . TERMESZETTANI ESZTANROL,, 401

ugyan egyes tulajdonságok e" külső kötőlék alól, "s mint súlytalanok,
úgy nyilatkoznak a! természetben: de tagozás még így sincs, nincs önál-
lásu lét is, mert hiszen a kiszabadult oldalok lényegökre nézve csak-
ugyan tulajdonságok. Hanem a! mi fő, ezek közűl, már némellyekben
ellentétel (polaritas) mutatkozik mint például, a" deléjben "s villamban, kö-
vetkezőleg az igaz egység, a! valú élét" elvét már némileg kitünve látjuk.

8) Majd a" következő lépcsőn a" felsőbb természeti lények szaba-
don"bocsátják a" fogalmi különbségeket vagy oldalokat, úgy hogy egyik
a" másikon kivúl teljes önálással birni látszik. Itt mutatkozik a? tárgyas-
ság igaz természete; mert hisz az nem egyéb, mint a" fogalom? oldalai-
nak önállása, egymáson kivűl lépése. A" fogalem e" lépcsőn annyiban ha-
talmasan mutatkozik, hogy a különálló testeket, egy rendszerbe viszi
össze. Illyen a mi naprendszerünk , mellyben a nap, bolygók, holdak,
üstökösök egy részról úgy jelennek meg, mint egymástól különböző önál-
lásu égi testek, más részról pedig természetöket azon rendszeren belül
meghatározott helyezetekben nyerik; mozgásaik" sajátságát s természeti
tulajdonságaikat csupán e" rendszerbeni viszonyaikból lehet lehozni. Így
létet nyertek a fogalmak" különbségei, "5 ha a napot e rendszer lelke
gyanánt veszszük, létre jött a fogalom? egysége is. Azonban a nap, így
a" különbségeken vagy fogalmi oldalokon teljesen kivül leszen, nem
azokban,j mint azoknak előhozója vagy képzője. Azért a fogalom még így
sem állhat meg a" maga tárgyulatában, hanem oda megy, hol a különb-
ségek tagozott egységet tesznek, "s a" fogalom idealis egysége is mint
azoknak lelke, képzője, teremtője úgy jelen meg.

7) § im ezt látjuk az életműves testekben, mint a" hol a tagok
egymáson kivül ugyan, de egymásért és egymás által léteznek, azonban
ott, a" lélek is mint ezeken uralkodó , mint magát ezeken tükröztető.

Ime illy alakot ölt előttünk a" természet , ha ezt a" természet-ész-
tan, "s így az emberi ész? eszközeivel tekintjük — illy egység lép az
aggregált ösmertek , illy lépcsőzet az egymás mellett élettelenűl heverő
tárgyak" helyébe. "8 ezeket látni fogja minden, ki okosságának szemeit
önkényt behunyni nem akarja , minden, kia gondolatokat gondolkozá-
sa? tárgyává teszi, "s ebben lelki erejét használja. S ha valaki e" termé-
szettani tárgyakat nem olly világosaknak találja, hogy azokat egyszeri ol-

402 VI. TERMÉSZETTUDOMÁNY-OSZTÁLYI ÉRTEKEZÉSEK.

vasásra tüstint megértse : tartozkodjék rögtön oda nyilatkozni , ez érthet-
len, ez képtelen, ezt maga az író sem érté" vannak méltányosságok, mely-
lyeket mindnyájunknak tiszteletben kell tartani! nem szabad feledni, hogy
a philosophia a megszokott érzéki dolgoktól felette különböző tárgyakkal,
fogalmakkal foglalatoskodván , . ez természete szerint soha olly népszerű
nem lehet, hogy azt boldog boldogtalan, ki tán olvasni, vagy — nem
bánom — egyes tárgyak felett okoskodni tud, egyszerre megértse. Vall-
jon követelhetni-e azt méltó joggal, hogy például, egy gőzerőmű? egyés ré-
szei hatásának felsőbb deductioját megértse az, ki csak elemi mathesist
tanult. Sót történetileg bebizonyíthatni, hogy" minden illy felette nép-
szerű philosophia helyes, okos dolgokat foglalhat magában, hanem philo-
sophiát nem. Elfogulatlanság, komoly akarat, kitartás által csakhamar
világossá leend a" kárhoztatott homály.

Előadtam ezekben röviden a" természet-észtannak a" természeti
tudományokra nézve fontosságát, tekintvén a" tudományok" egységét,
a" természettudományok" jelenállapotát, "s a" természet-észtan? tartalmát.
Azért nincs egyéb hátra, mint hogy e" Tekintetes Társaság illető tagjait
ismételve arra kérjem, hogy a! természet-észtanra beható figyelmöket s
kitartó gondolkodásokat kiterjeszteni méltóztassanak. Szinte negyven
éve, hogy számos nagy lelkek foglalatoskodnak a" természet-észtannal ,
azt, mit azok a" lélek" mély bányájából kiástak: ott látjuk az ösmeretek"
pantheonában mint valamelly szent anathemákat felfüggesztve. Azért vet-
kezzünk ki minden elfogultságból "s vizsgáljuk ez anathemákat. Németor-
szágban a physicusok" világából is sokan figyelmök" "s vizsgalatok" tárgyá-
vá tették már ezt, "s ennek üdvös hatását látjuk műveiben. Erman, —
azon tudós, kinek nevét a" tapasztalati természettan mint magasztalt ne-
vet eléggé ösmeri, mondom Erman szavai ezek: , a természetész-
tant semminek tartani könnyű, fölfogni nehezebb, de
azért mulhatatlan kötelesség; a tapasztalati s észtani
oldal tesz egy egészet, — s ha úgy kellene közülök vá-
lasztanunk, hogy egyiket vagy másikat nélkülözzük, ak-
koris a természetésztant, mint derekabbat, emberi lé-
lekhez méltóbbat választanók." Ha Ehrenbergnek az ázalék-
férgekról tett minden tekintetben kisszerű fölfedezéseit fontosaknak tart-

A" TERMÉSZETTANI ÉSZTANRÓL. 403

juk: ugyan miért nem az ész" birodalmában tett fölfedezéseket; egyik
úgy mint másik korunk" fáradozásainak gyümölcse.

"S ha ezen magyar tudományos academia nem csak tűrendi, ha-
nem, mint illy nemes egyesülethez illik , pártolandja is a" nézet- vagy
véleménykülönbséget , jól tudván, hogy hol ellentétel nincs, ott nincs
élet, "s hol ez ellentétel akadályoztatik , ott a: tudományosság" gyökerén
emésztő féreg rágodik; ha, mondom , e" mélyen tisztelt academia vagy
ennek egyes tagjai gyengeségből, vagy káros elfogultságból, nem szegü-
lendnek ellene, mint eddig, egyes iskoláknak, hanem az ész" minden
vallását, mint a" boldog America, ápolólag fogadja kebelébe: akkor bi-
zonynyal morzsányi kövecsekból is roppant épület fog emelkedni; mert
nincs a" világon roszabb egység mint az egynemüek" egysége. Nekünk ,
különösen magyaroknak , kik kül "s belviszonyaink, éghajlatunk "s ter-
mészeti sajátságunk által egyéb nemzetektóől olly messze maradtunk , tel-
jes egészségében kell belátnunk, méltánylanunk, 7s alkalmaznunk azon
igazságot, hogy Németországnak tudományos felsőbbségét teljes acade-
mica libertas teremtette. Adja az ég! hogy miután a!" szellemvilág" e? köz-
pontját, rugalmát, fejlesztójét és fentartóját iskoláinkban a" sok ellensé-
ges elem miatt valósítni lehetetlen, itt e. mélyen tisztelt nemzeti acade-
mia nem pártatlan, hanem minden irányt pártoló elfogulatlansággal te-
gye azt munkálkodásai főelvévé, jól tudván, hogy a" physicainál véget-
lenül károsb a! morális kényszerítés.

NT TSÉVES WZ. 51

a ében

14 / Br vs. -et et Pp vátéttra; ég áll ae
nagtíüt, 141. : s AÚ At da rfolte [ va

kéj
h aZ áls és
Léd 8] 11

Hi It cgtsa- (1
a 16 aim

§ át sás . talkösts t st hágat a jejét

tavát ót ÉG klgüd Itoktrrsló sé
174 eaz Aytáttestéri a irá dt

fi
,. be
" í
4
gi ) .
. eti 7
4 v
" vő ny d 7
.
vé ja

Hi f 6 s ar d k

( sokan áttáf LL TTELTETÉSI hi
övé tén e; ív VT

d e s (er

tá
tg, E vé vte SY (9

(ghbeg t ptid uto! 0 § ú
ostosa 11n1x íj na
) did; ánila; rét
es xE d. norrgik a ( nél

fa ft 3 ofijítés , megye MÉ
MA a. Ja 34 Kv t
k Dana? , daltreeit És emágt

Hurűz
áuctutjrttgó e, ijeftrose tbete fő ége

Hádérásésen
rőt del 2 éteémátnstigit

4 ege ms
in Já 6 j
§ ű
.
.
:
a
§
s
VT § i
[a
; li kj ;
. i I
j KR
. vő jé
. § , a
ő ú
: ke
Já
A ka I i
a
úg [/
A .
! E
a .
§ ket
zt
Ég
és
ht
§ [i

han

4 1)

996, b. 4
9-

PTESENRKT I.TAgT ST NET TÖTT TR
teng

a NZÉB 2
NT ÁG 1