kihdahéhadrkszássat Ő 


NYI IGNÁCZ 


IVELÉSÜGYI MINISTER MEGBIZÁSÁBÓL 


KÉt, 
x S 


"AVUVN V S4d OLHAOLNYZS V I 


"ONAf TOMZSOM d 


Sy2T 
mats 
EY A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER KIADVÁNYAI. 
111 


"78 


53 A MADARAK 
HASZNÁRÓL ÉS KÁRÁRÓL. 


( , EEG 
t DARANYI IGNÁCZ 
M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBIZÁSÁBÓL 
IRTA 


HERMAN OTTÓ 


KÉPEKKEL ELLÁTTA 


CSÖRGEY TITUSZ. 


SZÁZ KÉPPEL. 


IVÓ PINTYŐKÉK. 


BUDAPEST. 


T9018 


Ez 
[at VESE bg 


( FRANKI 
vgégaj 


A FÖLDMIVELŐ, KERTÉSZKEDŐ, 
HALÁSZÓ ÉS PÁSZTORKODÓ MAGYARSÁG 


HASZNÁLATÁRA. 


TARTALOM. 


Oldal 

Hiáljátósbeszét esetet tes ee ; Bsz 
A magyar nép és a madár. . 15 
A madár szava értelmezve .. 3 S 407 
. A haszon és akár . 91 
A madár családi élete ÉS ELESH30 
A madárvonulás e vs ; 37 
Védjétek a madarakat ; eg sze does 
Etessétek a madarakat . . VET vb 
Hány madarat nevez meg a mép? .. -. 3 adi 
A madár mint szerszám fs j SETA ea DA 
A madár termete és részei . E 9 TF álni] 
A madarak leirása . 63 
Blmélkedésest E MELETT heset MENO 
Hány a példabeszéd és a szólásmód ? 229 
Hány a madár faja az országban ? 3 239 
Betürendes sorozat .. . 958 


ELŐLJÁRÓ BESZÉD. 


A mikoron a magyar ember rég megdelelt és elmond- 
hatja, hogy java kenyerét megette, jól teszi, ha számol 
velve önmagával, kérdést intéz lelkimsmeretéhez, vajjon 
hasznosan töltötte-é el világéletét, van c még kötelessége, 
a melynek meg kell felelnie, mielőtt hogy elszólítja a min- 
denség hatalma, oda, a honnan még nem lért vissza — de 
senkisem ! 

Magam 15 rég megdeleltlem, meg 15 ellem java kenyere- 
melt ; elmondhatom az abád-szalóki öreg földmívessel, hogy 
bizony nekem is beesteledett, éppen csak hogy még nem 
harangoztak. Számot vetettem én is magammal és úgy tlalá- 
lom, hogy volna még kötelességem. Im, kötelességérzetből 
annak az arasznyi életidőnek, mely a harangszóig még ma- 


ad, egy részét Tenéked akarom szentelni szerelelt magyar 


10 


gazda Népem, mert különben 15 érzem szent kötelességemet, 
hogy a ki annyit forgolódtam barátságos tűzhelyednél, annyi 
okulást merítettem szokásodból; — lelked tiszta, romlatlan 
megnyilatkozásából pedig annyi virágot szedtem és kötöttem 
bokrétába — mondom, érezem kötelességemet, hogy hála 
fejében, okulásodra, de gyönyörűségedre 15 írjam meg ezt a 
kis könyvet, arról, a mi különben is érzi szereteted melegét : 
írjak az ég madarairól, azoknak hasznáról és káráról. 

Meg 15 írom úgy, a mint legjobban tudom; a hogyan elég 
hosszú életem bőséges tapasztalata reá tanított. Megirom 
pedig szűzen-üszla magyar nyelven, a melyet házad láján, 
mezőn, erdőn, legelőn, a pászlortüzel védő enyhelyeken, 
cserényeidben, kontyoskunyhóidban éppen tetőled tanultam ; 
szemlélődésed józanságán pedig kiesiszoltam, talán fényesre 
ki 15 palléroztam. £ 

Áldom is a sorsomat azért, hogy megérhetlem, hogy 
akadt oly férfiu, kit saját igyekezete és a sors kegye magasra 


emelt — DAnÁNnYyt IGvácz magyar kir. Földmívelésügyi Minis- 


ler — de azért mégsem emelhette sorsa oly magasra, hogy ne 
lássa. ne ismerje meg a magyar gazdanép szükségét, oku- 
lásra törő vágyát. 

A ki éppen azért engem bízoll meg e szerény könyv 
szerzésével. Ezért áldom sorsomat. 

EL 15 mondom neki ezen a helyen, hogy bizodalmával 
örök hálára kötelezett, és hogy azontúl a legnagyobb gyö- 


nyörűséget szerezte énnekem, megadván a módot, hogy Te- 


JA 


hozzád szóljak, magyar Népem, a kihez a vérség és a szeretet 
ezer szála fűzött. 

Ime, szólok is Tehozzád. Hiszen Téged ezer év kevés 
öröme és tenger bánata, vére és verítéke kötött e földhöz, 
mely éppen azért kedves és drága Tenéked; mely föld a 
költő szava szerint: bölesőd és majdan sírod í5 — igazi, 
egyetlen magyar hazád. 

Jól tudod Te édes Népem, hogy csak értelem és szor- 
galom árán tarthatod meg hazádat; hogy számbeli cse- 
kély voltodat csak eszed pallérozásával pótolhatod meg; 
hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mind- 
nyájunk szülő anyjához, a természethez, mely alkoló, de 
romboló hatalmával is oktat. vezérel, hogy megtalálhassad 
a magad és cseléded kenyerét, hazád földjén boldogulá- 
sodat. 

Te vagy az, a ki elveted a magot, látod csírázását, a 
zsenge palánta első kibúvását ; a ki megfigyeled növekedését 
el amegérésig; látod lábas jószágodnak , majorságodnak életre 
keltét, növekedését, megerősödését; de lálod mindennek 
vesztét, elsalnyulását, kimaradását 15; keresed az okot; — 
néha meg is találod, néha nem. És ha nem találod, akkor 
kezdődik azoknak a kötelessége, a kik tudásuknál, tapaszta- 
lásuknál fogva megadhatják a felvilágosítást, a mint meg- 
adom Tenéked én az ég madarainak hasznáról és káráról a 
mezőgazdaságban. Fogadd a felvilágosítást oly szeretettel, 


a minővel nyújtom. 


2 


A madárképeket egy derék magyar ifjú, CSÖRGEY Tírusz, 
mellettem készítette. Benne elevenen lüktet a természet iránti 
szeretet és ezt képeiben ki í5 tudta mondani. 

Irtam Budapesten, a Magyar Madártani Központban, 


1901 újév napján. 


Herman Ottó. 


PARTI LILÉK V. JUITÁSZKÁK. 


A MAGYAR NÉP ÉS A MADÁR. 


A példabeszéd tanúságtételei. 


Nem igen van a földkerekségnek oly népe, a mely a 
madár életének megvigyázásában és magyarázásában vele- 
kedhetnék a magyarral. 

Nagy mondás; de be 15 bizonyítjuk. 

A nép tudása és bölesesége őseredetű példabeszédben 
nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek 
tapasztalásának világos lanúságtétele. 

Ezért intés a nagyraláló, de dologtalan, lusta embernek 
ez a mondás : 


ceSenkinek sem röpül a szájába a sült galamb.) 
No nem! Meg kell a falatot munkával, szorgalommal 


keresni ; meg kell szolgálni ! 
Es milyen mélyre vág a példaszó : 


cSzegény úrnak galambdúcz a mészárszéke.) 
Bizony, ha elprédálta örökét, ha kerüli a munkál, még 
ezen alúl ií5 sülyedhet; de bezzeg nemcsak az úr, hanem a 
legkisebb gazda is, ha préda és ezéda! 
cHolló hollónak nem vájja ki a szömül.) 


Nem bizony, mert dögön felébe, fiúmadár pusztításban 
maga is űzi a holló-gonoszságot. 


14 


cHolló fészkén hattyút keres.) 
Bolondnak vállalkozása ott keresni a tiszta fehéret, a hol 
a fekete terem, — az ártatlanságot a bűn tanyáján. 
És mikor a varjú fölkap a házorom károgójára, mit is 
kiált csak ? 
cKár, kár Varga Pál 
Hogy a fejed áll.) 


Vagyis, hogy megérett az így megszólt ember akár a 
hóhér pallosára ! 


cSok lúd disznót győz.) 


Ez arról is szól, hogy a gyenge, nagy számban egyesülve, 
letorkolhatja az erőset. 


De más ám a lúdról szóló tanúság ebben : 


cAkármeddig neveled a libát, csak lúd, lesz abból.) 
Más szóval: a kinek ezinegefogó a feje, abból a nevelés 
sem teremt bölcset. 
cSok sas, sok dög.) 
Mily remek, igaz képe az erőszaknak és következésének ; 
de szól ám a példabeszéd a sas nemes tulajdonságairól is, 
a mikor mondja : 


cSas nem fogdos legyet.) 


Nem is illenék a hatalmas madár nemességéhez, hogy 
hitvány légybe vágja karmait ; — intés ez a hatalmas ember- 
nek is, hogy kimélje gyönge embertársát. 


cSokat akar a szarka, de nem bíri a farka.) 


Bizony nem is igen volt a világ folyásában annyi nagyot 
akaró, keveset biró emberszarka, mint van ma. 


Í5 


Egészen mást és igazat mond ez: 
c(sereg a szarka, vendég jön.) 


Nem ís babona, mert a szarka nagyon szemes madár, 
idegent látva hangot ad s az idegen sokszor vendég is. 


cHitvány madár, ki a fészkét rutítja.) 


Madárra cezéloz, embert talál; mert bizony nem is ritka 
szerzet az az ember, a kit hitványsága megront, hogy még 
saját fészkét sem kiméli meg ; megszólja, rutítja. 

Szegény ember házát mondja fészkének, meg ís van a 
hasonlóság: kicsi madár fészke fűszálból készűl, szőrrel, 
tollal van bélelve — bokor ága hajlik reá, elrejti a fészek- 
rabló elől; — kicsi ember fészke a zsupos ház. Hálóhelyén, 
vaczkában tollas derekalj, párna hivogat; ráboruló ákácez 
ágazata védi sok minden bajtól, adja az árnyékot, a melybe 
emberfia visszavágyik, bárhova veti is a sors hatalma — mert 
az a viskó neki édes otthona. 


cRhitka madár a jó asszony.) 


Pedig abba az emberfészekbe az kell, mert a nélkül a 
legszebb ház is csak sívárság lanyája ; és ilyen tanyán sok a 
szégyen, a bánat, a miről aztán már 


c A verebek is csiripolnak.) 


No de legyen elég ebből ennyi; mert ha a tollam neki- 
szilajodik, nehezen vagy sehogy sem keríti annak a sornak a 
végét, a melyet a nép bölcsesége a madárból és természelé- 
ből kiteremtett. 

Bevégzem tehát a sort a szalmafedelű viskók leghívebb 
barátjával, a háznép gyönyörűségével, a füsti fecskével, mely 
istállóba, eresz alá, de még a kürtőbe 15 építkezik ; bizodal- 
mas barátsággal tekint a ház életébe ; szemed láttára költi ki 


16 


és neveli fel kiesinyeit — elszáll télire délszaki vidék messze 
távolába; de hűségesen visszatér régi fészkébez, hogy újból 
gyönyörködtessen nyilaló röpülésével, fiaznak ápolásával, 
etetésével, de azzal az egyszerű dalával 15, a mely már hajnal 
y kezdődik : 


v 


hasadtával hangzik föl és íg 


Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek. 


Minden családos ember számára ez a legdrágább példa! 


A. MADÁR SZAVA ÉRTELMEZVE. 


Hirtelen belép az udvarodba az idegen, vagy betéved a 
ezellengő eb és azonnal megszólal a kakas. Szavát ekkor úgy 
értelmezi a Szilágyság népe, hogy azt mondja : 


Ki kotoz itt? 


Csakugyan, a kakasnak ez a szózala úgy hangzik, mint 


a kérdés — és az is. A nép eleven lelke emberi szóvá vál- 
tozlalja. 


A pulyka nem is szól, hanem pityereg, már hogy a jér- 
ezéje. Fázékony kicsinyeit vezetgetve, azt pilyergi : 
Csak úgy élünk csak-csak-csak ! 
Erre a fiak felelik : 
Még egy ki-csít-csitt-csítt-esítt ! 
Ekkor berzengésre fogja a pulykakakas, kereket vág a 
farkával s oda lublubol a jérezének : 
Kúdúlassal is eltartalak ! 
Mikor a magyar pór ezt értelmezi, bizony elmosolyodik 
SYALLAI : ; , 
mert hiszen pilyergő életepárját ő 15 azon a módon vigaszlalja. 
Ja : s ; 
Megbúg a ducz ülőfáján a fésüs galamb; a nép szerint 
azt mondja : 
Van borunk ! 


Van borunk ! 


ms c 
H. 0.: A madarak hasznáról, 2 


Erre a kút melletti fertő pocsolyájából odakiált a torkos 
kacsa : : 
Csak csapra ! 
Csak csapra ! 


A galamb burukkolása megfelel a csöndes örömnek, a 
melyet a gazda érez, mikor pinczéje rendben van; a kacsa 
hápogása megfelel a mohóságnak, melynek nem az okos 
gazdálkodáson, hanem a prédaságon jár az esze. A magyar 
ember eleven esze kétféle embert tükröztet a két különböző 
madár természetében és szavában : a takarékosat és a prédát. 

És mikor a tél a kis barátezinegét az erdőből a gyümöl- 
esösbe szorítja, a kis madár ernyedetlen szorgalommal keres- 
géli eledelét ott, az ágak hónaljában, a kéreg repedésében : 
csupa alvó bogárság az, mely fának, virágnak, gyümölesnek 
kártékony ellensége. Ekkor a kis czinege keresgélés közben 
így szól: 


Nincs, nincs, itt simcs ! 


A mikor pedig mégis csak talál valami iezipiezi alvó 
hernyócskát, petét vagy mást, ekkor ezt mondja : 


Kicsit ér, kicsit ér ! 


De azért csupa szorgalom ! 

Kiül szép sorba az éjjel járó bakcsó, vagy vakvarjú a Tisza 
fövenyesére ; a szava: bak-vak, — bak-vak! A nép értelmet 
ad a madár szavának, mondván, hogy a vakvarjú ekkor ezt 
mondogatja : 

Jakab pap hat vak bak, 
Vadgalamb ül. 


r 


Vagyis, hogy értelmetlen, bolond beszéd. 


v 


És mikor a hideg, zuzmarás tél beköszönt, a kis hegyes- 


149 


kontyos pipiske madár, a szegénység téli barátja, melyről 
Tompa MináLny oly remekűl zengett, beszorúl az udvarra, ott 
keresi szűkös téli eledelét a csűr körül és ha nem jut elég, 
azt mondja : 

Kicsi csür ! 


Mikor pedig a kemény hidegtől megecsikordúl a hó s az 
éhező égimadarak seregei megszállják a falut, a kerékvágást, 
a pipiske kivánságolt mond : 


c 


Csiki szür! Csiki szür ! 


Mert a jó abaposztóból szabott ecsiki szűr vetekedik ám 
még a bundával Is. Szegény ember téli nyomorát így festi a 
pipiske értelmezett hangja. 

No hát még egyet. Jó későre, mikor már kitavaszodolt. 
az erdő és a kert fái kilombosodtak, megjön távoli téli tanyá- 
járól az aranysárga, feketével vegyes szinű málinkó, néhol 
sárgarigó 15 a neve. Nagyon szépen szól, akár a furulya méla 
hangja. Es hát mil mond? A fiúnak, a ki fészkét kerűlgeti, 
azt mondogalja : z HEjlét 

591 Kell-e dió fiú? 

A fiú azt mondja : kell hát és követi a madarat, ki mesz- 
szire elcsalja a fészek tájáról, aztán ott hagyja. 

Beléavatkozik ez a gyönyörű madár a falu előljárósága, 
de még a szolgabiíróság dolgába 15! Néha azt mondogalja : 

Szolgabiró ! 
Nagynéha azt is, hogy : 
Jó a biró ! 
De bizony nem egyszer azt is — tisztesség ne essék! — 


hogy : 
Hunczut a biró ! 


20 


Tudnék biz én még vagy egy jókora könyvre valót; de 
hát most nem ezen van a SOT. 

It csak arról tettem tanubizonyságot, hogy Teneked, jó 
Népem, meg van a madár iránt a jóindulatod ; eleven eszed- 
del megérted az életét, hasznát, kárát, szavának megadod a 
böles értelmét is ; ez az értelmezés pedig sokszor saját magad 
és embertársad tükre. 

A madár boldogságában látod a magadét; a kit szived 
kiván és legjobban szeret, az néked galambod. 

Hűséges párod, mely meghal, ha elszakasztják, neked 
gerliczemadarad ; mint ennek, ugy a te szíved ís megszakad. 

És legnagyobb bánatodban úgy keseregsz le is, mint a 


fiavesztett madár. 


A HASZON ÉS A KÁR. 


Az anyagi és a lelki. 


Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a 
madarak hasznáról és káráról uszta képet fessen, mert ezen 
fordúl meg az, hogy a földmívelő kertészkedő, szóval a gaz- 
dálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánjék az ég 
madaraival. Indúljunk tehát példabeszédből és lássuk, hogy ez 
mire oktat? 

Azt mondja a magyar példabeszéd : 


Ezer varjú ellen elég egy kő. 


Tiszta igazság. Egy kőhajintlástól felriad a fekele sereg 
és tova száll. Ha a madár kártételben van, ha megszállotla a 
zsenge kukoriezát, bizony tíz követ sem sajnál az ember 
tőle ; riasztja, a mint birja. De megváltozik ám a sor, mihelyt 
a szántás ideje elkövetkezett. Ekkor ugyanaz a varjúmadár 
másokkal 15 kedves lársa a szántóvető embernek, mert hasz- 
nos munkát végez oly szorgalommal, a minő éppen csak 
madártól telik. 

Úgy, a mint az eke vasa belehasít az anyaföldbe és szép 
sorban fordítja a rögölt, a varjú, a csóka, de még a tolvaj 
szarka ís az eke nyomán halad; okosságtól fénylő szemmel 
kilesik ezek a csimazt, a kukaczot ; nincs az a pajod, a mely 
kikerűlné a madár figyelmét; ide 15 vág, oda is vág és meg- 
szedi a begyét a szántóvető legnagyobb ellenségeivel: a bo- 


6] 


2 


gársággal, mely ezimaz, pajod, kukacz alakjában vájkál, de 
nyugszik is a földben, hogy a mikor ideje megjött, kibujjék s 
folytassa életének pályáját, melynek javarésze kártétel. Ezt 
a madármunkát mutalja első képünk: a szántóvető és a 
madár . 

A mikor a bogárságnak járása van, a mikor az egér fel- 
szaporodott, akkor az eke vasa tömérdek eleven, káros, de jó 
madáreledelt fordít ki: ilyenkor nem egy, nem is két, hanem 
akár száz varjú, csóka szállja meg a barázdát, hogy felszede- 
gesse a kártevők sokaságát, így Uszta hasznot hajtson az 
embernek. Nem is nyúl az akkoron a kőhöz! Ebben nyilat- 
kozik meg a nép bölcsesége. 

A mikor pedig tavaszra kelve a gazda erős keze az eke- 
szarvál fogja és barázdát vonva meggyöngyözik a homloka, 
vajjon mi akkoron az ő gyönyörűsége? Ezt 15 megmondja az 
az első kép, a lelki hasznot. 

Azt mondja erről ARANY JÁNOS, a magyarok aranyszavú 
költője : 

Kis pacsirta 15 szánt, 

Mint a szegény költő fényes levegőben ; 

Dalt zengve repült fel, dalt zeng a magasban . . . 
Hallgat leesőben. 


Hát ez a kis madár akkoron a szánlóvelő gyönyörűsége ; 
el is nevezte a nép szántóka madárnak. 
De sőt még a szavál 15 érti a nép, mert az a repeső szán- 
tókamadár neki azt mondja : 
Felmégyek, felmégyek, 
Kérek, kérek 
Ekét, loval ; 
Lovat, lovat ; 
Avval szántok, 
Úgy élek, úgy élek! 


23 


Dicső, dicső, 
Kikelet, kikelet. 
Kivirít, kivirít 
A virág, a virág 
Mind! 

A Te sorsod ez, édes népem; felszáll a Te fohászod is 
a magasba, mert onnan várja kemény munkád az áldást. 
Ime, két madárnak a tanuságtétele. 

Látjuk, hogy alig van a magyar nép élelében szakasz, 
eselekvés, vagy viszony, a melyben lelke nem fordúlna a 
madárhoz : hol teste, hol lelke hasznáért. 

Tavaszkor megszólal a ezinege. Vidám, de intő 15 a szava. 
A szőlősgazda megérti. Azt mondja neki az a kis madár : 


Nyitmi-kék, nyitni-kék, nyitni-kék ! 


A gazda fogja a kapát, kirendeli cselédségét és belefog a 
szőlőnyiításba. De bölcsen tudja ám azt ís, hogy lavaszra 
kelve a kis ezinege szerelemre gerjed s ettől fakad az éneke. 
Ugyanekkor már kering a szőlőben 15 a nedv; ennek élele 
is gerjed: ki kell tehát szabadítani a takaró alól, hogy 
rügybe szökkenhessen. Így találkozik a ezinegemadár és a 
szőlő élete a magyar ember értelmében és hasznára. 

Nem is babona ez, hanem a romlatlan népléleknek tapasz- 
talásból merített bölesesége, mely a kis madár kedvessé 
okosan, eszesen kapcsolja össze a hasznos munkával. 

Es hogy már a ezinegénél vagyunk, hát édes Népem, a 
mint már ráczéloztam is. tisztességtudásod nem mondja a 
nehézfejű felebarátról, hogy ctökfejűs, hanem kiindúl a 
madárfogó ügyességéből, ki jól tudja, hogy a ezinege szereti 
a tökmagot, így a tökből készít kelepezét, ezért mondod 
azután, hogy bizony annak a boldogtalannak 

cCsinegét fogott a feje.) 


[d 


gé [j 


A üsztességtudás 15 nagy haszon ám, mert így férünk 
meg egymással ! 
De még tovább 15 van. Mily gyönyörűen formálja ki lel- 
ked a madarak szavából, élete módjából a regét és a lanítást! 
, ri o 
Azt regéli, hogy a mikor a poroszlók az Udvezítőt halálra 
Se, HOSI 
keresték, a banka azt kiáltotta : 


Hup-pu-pu, itt ! 


A bibiez meg azt : 


Búvik, búvik, búvik ! 


Utána a fűrj, hogy : 


Itt szalad, att szalad ! 


Mind a három madár tehát áruló volt. De nem ám a kis 
ezinege, mely azt mondta : 


Nincs erre ! Mincs erre ! 


Ennek pedig mi legyen a tanúsága ? Hallga csak! Az árulás- 
ért avval bűnhődik a banka, hogy örökösen piszokban turkál, 
fiai pedig nyakig ülnek benne a fészekben ís ; ez tiszta valóság! 

A bíbiez meg a fűrj ki van tagadva az erdőből, így soha- 
sem ülhet árnyékos fára. Ez így van. 

De a kis eczinegén rajta van ám a leremlő áldása : tizen- 
kettőt tojik, tizenkét fial nevel ; így megvan a családi boldog- 
sága! Ez ís uszta igaz! Hát a tanúság mi legyen ? Tizenkét 
madárporonty fölnevelése nagy dolog ám és az a ezinegepár 
csak igazi madárszorgalommal győzi a munkát. Kora pily- 
mallattól késő alkonyatig folyton munkában van ; ágról-ágra 
szállva, kúszva, sokszor fejjel lefelé függögetve járja az erdőt, 
a szilvást, a gyümölcsöst, a veleményes kertet, apróra vizs- 
gálgalja az ágat, annak minden repedésélt; szedi a bogarat, 
a kukaczot és mindazt, a mi a hasznos fának kárára van. 


25 
A mikor pedig azt a tizenkét ezinege porontyot így láplálja, 
minden fordulóval hasznot hajt a gazdának. Hát ez ennek a 
tanúsága ! 

De tanusága saját életednek is. Te is nagyrabecsülöd az 
igazságot, nem árulod el azt soha ; ez ád Tenéked erőt a házi 
tűzhely megalapítására, az ivadéknak fölnevelésére — hajnaltól 
szakadó estig folytatott munkával — akár a kis ezinegemadár. 

No de mutassak én Tenéked más képet is ? 

Felhőnyi seregbe verődve száll a seregélymadár. Szét- 
terjed, majd tömörűl; hullámzik, kavarog. A nagy madár- 
sokaság szava zúg, mint a malom zúgója. 

Szőlőéréskor, eseresznyepiruláskor megszállja a felhőző 
seregély a szőlőt, a kertet. Bizony nagy akkor a kártétele, 
mert áll a seregély törvénye, mely egyezik a ludakéval. 

Mert ha alúd belészabadúl a vetésbe, akkor, mint már 
tudjuk, törvénye ez : 

Kiki magdnak, 
Kiki maganak ! 


Tisztesség ne essék, mondván: talán sok embernél is 
így van ez! 

Ha pedig a seregély érés idején elborítja a eseresznyefál, 
vagy a hamvasodó szőlőgerezdelt, akkor meg a maga lörvé- 


nyét zsinalolja, így : 


Ki mit kaphat, 
Ki mit kaphat ! 


Mohósága pedig akkoron keményen dézsmáló. 

Nem sokat hajt a esősz kurjantására, keveset a kereplőre 
és csak a mikor a rozsdásból közéje durrantanak, kap szárnyra, 
de csak azért, hogy kisvártatva újból visszatérjen. Ekkor a 
seregély ellen való védelem helyén is van. De ez a kártétel 
az esztendőnek csak egy kis részében lehetséges, a míg t. 1. 
a seregélynek való gyümölcs érik. 


26 


Mit csinál ez a madársereg az esztendőnek többi részé- 
ben? Nagy ám ennek a sorja és lanúságtétele ! 

A délszaki telelésből korán tér vissza hozzánk a seregély- 
madár s ekkor nagy foltokba tömörűlve megszállja, sőt elbo- 
rítja a mezőt, a kaszálót, az ugart és szedi, szedi pitymallattól 
alkonyatig a sok földibogárságot, annak petéjét, kukaczál 
s a jó ég ludja még mijét, mijét nem! Akkor is az a 
VEN ee Ki mit kaphat! 

De ekkor már nem kártétel ám a műve, hanem tiszta 
haszon — minden fűszál, minden vetés, minden gazda 
javára. 

No és azután beveszi magát a gulyába, csordába, a nyájba 
és a kondába. Verőfényes időben szépen illeszkedik a legelő 
jószág árnyékába, szedegeti a térség bogárságát. 

Jaj de ekkor megdonog a fekete légy, hogy mételyt szülő 
peléjét lerakja a jószágra, akkor a jószág megbogárzik. Neki- 
iramodik, szágúld eszenélkül, hogy menekűlhessen a bajtól. 
A pásztorembernek tenger baja támad, hogy a kezére bízott, 
nekivadúlt falkát utolérje, helyreterelje, hogy becsülettel be- 
számolhasson vele. De a mikoron a seregély jelentkezik és 
megszállja a gulyát, tudja a pásztor, hogy vége a bogárzás 
időszakának, tehát megpihenhet. 

Mert a bogárzása után métely keletkezik a jószágon. 
A mikor pedig kinyűvesedik a nyáj: akkor kezdődik a seregély- 
madár igazi áldása. Megszállja a barom hátát, a sertés, a juh 
nyűves részét : az állat pedig meg se moczezan, veszteg áll, 
hogy szárnyas jó barátja, a seregély, szép csinján kileszeget- 
hesse és kiszedhesse a gonosz nyűvet; akkor bezzeg bölcs 
felcsere a jószágnak az a seregélymadár ! 

Hát nem tiszta haszon ez ? 

Hát a bagoly dolga ? Ez aztán a ezifra és nagyon oktató 
história! Az alkonyat és az éj madara, a bagoly, kerüli a 


napfényt, azért nem szereti az ember; a példabeszéd bizony 
meg 15 szólja éjjeli hangjáért : 


Bbagolylyjal huhogass. 
Ezt mondja az egyik. 


Bagoly ís biró a barlangjában ! 

Hát hogyne! de csak ott ám. Mert a hogy nappal elhagyja 
az odvát, rásereglik az ég madarainak kicsinye, nagyja ; úgy 
lépi s ott tépi a hol éri. Igen ám, mert ludja, hogy ő keme 
éjjel járja az erdőt-mezőt; akkor a mikor leszállott az est és 
minden nappali madár nyúgalomra tért, meg tehetetlen is a 
sölélség miatt. Am a baglyok legtöbb fajtája éppen ekkor kél 
szárnyra, nesztelenűl suhog tova, fényfogó szemével a sötét- 
ben is megtalálja és kiszedi a kis madár fészkét. Ekkoron 
kártékony az a bagoly. Innen az a szólásmód is : 


Egész éjjel virraszt, mint a bagoly ! 


De bezzeg, mikor a házban, a hiúban felszaporodik az 
egér és neki esik mindennek, a mi rághaló, ehető : jó akkor 
az a bagoly, a melynek gyöngyös a dolmánya és jó az is, 
a melyet a babona chalálmadárnako; vagy szaváról kuviknak 
mond; mert hát alkonyatkor olt kuvikol a ház üstökének 
papján, vagy károgóján. 

Hát még a mikor esztendők időjárása kedvez és hihetet- 
len sokaságra szaporodik fel a pocsik, a mezei egér ! 

Kaszáló, ugar és minden alkalmas hely tele van egér- 
utakkal, melyek helyen-közön. csillagtormában összefutnak, 
aztán nagy egérkapun átl vezetnek a föld alá. A mező szinte 
megnyüzsög. A gazda azt sem tudja hova legyen ettől a 
csapástól. 

Ekkoron pedig az történik, hogy az egérjárásos hely 
fölött megkering nappal az egérpusztító ölyvek sokasága: 


28 


egész éjjen ál pedig irgalmatlanúl pusztítja az egerek tömén- 
telenségét a nádi- vagy rétibaglyok felgyülekezett hada. Meg- 
szedik ezek a madarak a begyüket húsz, harminez egérrel ; 
azulán rászállanak a fák ágára, emésztenek, a szőrt pedig 
diónyi, vagy nagyobb gomolyagban kiökröndözik ; ott találjuk 
a hasznos munka e lanujeleit a fák tövében. 

Bezzeg hasznos szolga ekkoron a réli-, nádi-, mezei 
bagoly, meg ís bocsájtja a gazda a bagoly hiuságát, a melyről 
a példabeszéd mondja : 


cBagoly is azt gondolja, hogy sólyom a fia.) 


Miért ís ne nézné el, mikor ebből a példabeszédből 15 a 
legnemesebb indulat: az anyaszeretet szól, a melyről bölcsen 
tudjuk, hogy a legesunyább porontyot ís aranynyal borítja be. 
Az anya szeme mindég a legszebbel lálja magzaljában. 

No de szinte hallom a szót, hogy a veréb csak nem lehel 
sohasem hasznos, mert hiszen a sok kártétellel csak közmon- 
dásos szemtelensége velekedik ! 

Hát igaz is,hogy a mikor a verebek serege belészabadúl, 


teszem azl a sarlót, kaszát kérő életbe, nemesak avval okozza 
a kárt, hogy teleszedi szemmel a begyét, hanem főkép avval, 
hogy telejébe még kiveri a kalászt 15. És mikor télszakán rést 
talál a granáriomba, bizony nagy tolvajlásra fogja a dolgot. 

Jaj de mikor beköszönt a nagy hó és a csikorgó hideg, 
ekkor a verebek seregében elvegyűl még a koplaló sármány, 
a zsezse 15! Hát mit csinál aztán ez a szárnyas sokadalom ? 
Bekalandozza biz az az egész határt és a hóból kiálló kórók- 
ról buzgón szedegeti a magot, minek aztán az a haszna, hogy 
megzabolázza a gazda egyik legnagyobb ellenségét : a dudvát. 

Hát hiszen helyes, mert szükséges, kártétel idején abba a 
verébsokaságba a rozsdásból úgy egy félmaréknyi madársö- 
rétet belédurrantani — marad azért elég ; de mikor a seregek 
télen át a dudvamagot szedik, akkor bizony hasznot hajtanak. 


29 


Ennek a sorozatnak legvilágosabb tanúságtétele immáron 
az, hogy lehet a madár hasznos is, káros is; de a kár 15 sok- 
szor olyan, mint az a darab kenyér, a mil a gazda hasznos 
munkáért a eselédjének ád; mert hiszen igaz, hogy azt a 
falatot a gazda megvonja a maga vagy családja szájálól; de 
a cseléd megszolgálja. Azonképen a legtöbb madár is. 

Ha gyümölcséréskor belé 15 szabadúl a kertbe, szőlőbe, 
életbe, ám éven át tisztító munkájával megszolgálja ezt ezer- 
szeresen 15. No meg azután a szentírás Is mondja : nyomlatló 
jószágodnak ne kössed be a száját. 

Mindent egybefoglalva, mint a jó pap az okos prédiká- 
eczió végén, mi ís a következő nagy igazsághoz julunk el, a 
melyről sohasem szabad megfeledkeznünk, hogy tudnullik : 
ott, a hol az anyatermészet szűzen tiszta és érintetlen, otl 
nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szük- 
séges van. Hasznossá és károssá a madár csak ott lesz, 
a hol az ember megbolygatja a szűz természet rendjét és 
nagy tömegben termeszteni kezdi maga javára az életet, a 
gyümölcsöt, a majorságot és egyebet. A lermesztmények 
tömege szaporítja és károssá teszi azt a madárfajt, a mely 
vele él; de növeli ismét ennek azt az ellenségét is, a mely a 
felszaporodott, kárlévő madárral táplálkozik. Más szóval: a 
búza tömeges termelése nagyra növeszti a verebek seregeit, 
így kártékony a veréb; de a sok veréb megszaporítja a kar- 
valyt, mely verébbel él és így még ez ís hasznos. 

Tehát okkal-móddal kell ítt tennünk ! 


A MADÁR CSALÁDI ÉLETE. 


Mikor a madár már meg van érve, mi két, néha három 
éves korában kövelkezik be, fiasításhoz lát. Kiválasztja pár- 


ját — tyúkféléknél bizony törökösen: egynél több jérezélt, 
tojókát is — és azlán első gondja a fészek. Hajh, de az a 


fészek nem egyforma ám és van 15 erről a magyarságnak egy 
kedves, nagyon lanúságos meséje, mely röviden szólva, igy 
hangzik : 

Nagyon rösteltle a vadgalamb, hogy csak olyan ágból 
tákolt, silány fészket tud rakni, holott a szarka nagyon ran- 
gos, fedeles fészket épít; megkérte tehát a szarkát, tanítaná 
meg. A szarka jókedvében vállalkozott is. Imhol nekiálltak, 
szedtek ágat, ágacskát, selymes füvet, mohát és egyebet, a 
mi egy eczímeres fészekhez szükséges. Azután pedig hozzá- 
látott a szarka a fundámentom lerakásához; a mint pedig 
ehhez a vastag galyat szedte és rakla, folyvást azt hajtogatta : 


Csak így, csak úgy ! 


A galamb tudákos volt, a vastag galyhoz ő is csak értett 
valahogyan ; azért folyton azt felelgette : 


Túdom, túdom ! 
Erre a szarka méregbe jött, odavágla a galyat, mondván : 


Ha tudod, csináld ! 


31 


Evvel elröpült, ott hagyta a tudákos galambot a faképnél 
és azért nem tud a galamb mai napság sem becsületes fészket 
rakni. 

Azt talán magyaráznom sem kell, hogy ebben a kedves 
mesében a szarka cserregése és a vadgalamb búgása vagy 
burukkolása van nagy elmésen értelmezve. 

És valóban, attól a lapos, a puszta földbe, fövenybe vájl 
gödörtől, a melybe a halászcsér tojja két-három tarka tojását, 
addig a remekműig, a melyet a függő- vagy az őszapó- 
czinege vagy a nádirigó épít, a fokozatoknak egész sorozatai 
ismeretesek. 

De aztán nincsen í5 meghatóbb, kedvesebb dolog, mint 
annak a megvigyázása: hogyan építik azok a remeklő kis 
madarak fészküket; hogyan röpül a kis párocska felváltva 
tizezerszer 1de-oda, mindenkor hozván piezi csőrében egy- 
egy mohaszirmot, finom gyökeret, fűszálat, majd gyapjút, 
szőrt és végre finomságos pelyhet ; hogyan rakosgat, fonogal ; 
hogyan forgolódik, nyomkod, mig végre kész a természet 
egy-egy remeke : a puha fészek. 

Lássuk most már az ilyen remeket. A legmesteribb alko- 


lás a függő-ezinege fészke — II. kép. —. A picziny madárka 
tarka; csőröeskéje árszerű és evvel építi meg a párocska nem Is 
egészen két hét alatt ezt a meleg madárotthont, mely egy fűz 
lehajló ágára van finom háncscsal erősen odakötve és a nyár, 
a fűz, a gyékénybuzogány és a bogáncs finom gyapjából, 
röpülő, bolyhos magvából gondosan megszőve, kirakva ; oly 
tökéletesen, puhán és tartósan, hogy nincs kalapos, a ki így 
eltalálná. Ez a fészek zacskóalakú ; vékonyabb végén bebúvó- 
val, mely néha csöves alakú is. A fészek mindég a viz fölött, 
szabadon függöget, úgy, hogy a szellő lágyan ringatja ; de a 
szél, a vihar bezzeg csapdossa 15; — se baj, a hajlékony ág 
enged, se tojás, se poronty ki nem hullhat! 

Ez a kis remeklés oly tömött és oly meleg, hogy a duna- 


IN A FÜGGŐÉGZINEGBE ÉS AUERESZKE 


35 


menti füzeseket búvó ráczság buzgón szedegeti, felhasogatja, 
hogy tél idején melegítő kapcezának használhassa kis gyereké- 
nek lábára. A fészek belső csészéjébe rakja le a tojóka öt vagy 
hét fehér, szinte csak babszem nagyságú tojásál, a melyből 
az anyaszeretet melege tizenhárom nap alatt költi ki a mez- 
telen, vaksi, tehetetlen porontyocskákat, hogy aztán csodála- 
losan rövid idő alatt anyányivá felápolgassa. 

No, de mielőtt hogy tovább haladnánk, jó lesz a madár- 
tojással is megismerkedni. A ki csak eszi a tojást, könnyen 
kérdheti, hogy hát ezen mi lehet a megismerni való ? Pedig 
bizony csudadolog az! Van a tojásnak meszes héjja, néha 
fehér, néha tarka, néha szines, néha iratos. Belül a vastagabb 
végen van a levegős üreg, aztán a fehérje, aztán a széke vagy 
szikje, ebben a csira, aztán a sárgája, azlán a zsinórja. Mikor 
a csira megtermékenyül és a tojó lerakja a tojást, már a 
hanyat, akkor kezdődik a költés vagy kotolás, melyet néha 
csak az anyamadár, néha mind a két ivar felváltva végez. 
Erre az időre pőrére kopaszodik a kolló madár melle, vére 
kitüzesedik és a kolló madár azon van, hogy a tojást folyto- 
nos-folyvást egyformán melegen lartsa: ül rajta reggeltől 
napestig, alkonyattól reggelig, alig távozva perezekre is. 
Közben-közben még meg 15 forgatja a tojásokat, hogy egy- 
formán melegedjenek. Kis madárnál eltart ez a kotolás tiz 
napig, de a hattyúnál harminezölt napig 15. Délszakon a siruez 
a nap hevét is felhasználja és van madár, a ki erjesztő halom- 
fészket kapar össze s az erjedés melegét használja fel a koto- 
lásra; a madár neve Talegalla. 

A meleg folytonossága fejlődésre indítja a nyomástól meg- 
tlermékenyített csirát. Erezelek futnak széjjel és egy ponil 
lüktetni kezd : a szív ez! Lassanként alakot ölt a fejlődő esira, 
madárporonty lesz belőle; és a mikor megérik, esőröcskéjé- 
vel kivágja magát a meszes burokból. 

A mi ltyúkféle, mint a fürj, a fogoly, a fáczán, a fajd és 


H. 0.: A madarak hasznáról. A] 


34 


egyéb, annak finom pehelylyel borított ecsirkéje, a mint meg- 


a 


, 


száradt, azonnal követi édes anyját; azonmódon a récze, a 
lúd és egyéb úszó vizimadár aprókája is. Bezzeg a többi 
madárnak a tojásból kibúvó porontyja meztelen, vaksi, sárga 
szájszélű és tehetetlen, a melyet úgy kell felápolgatni és ha 
sok a fészekalja, mint a ezinegéknél, nemcsak dolga van a 
szüléknek, hogy a táplálékot beszerezzék, hanem sorrendet 
is kell tartani, nehogy valamelyik apró éhen maradjon és el- 
pusztúljon. 

A madár családalapítása és gondozása a természetnek leg- 
gyönyörűbb tüneménye, az emberre nézve pedig nagyjelen- 
tőségű és oktató. Ha elgondoljuk, hogy délszakon van koltbri- 
madár, melynek tojása alig borsónagyságú és ott a sirucz, 
de nálunk 15 It 


melynek tojása akkora, mint az ember feje 
az ökörszem tojása, mely nem 15 a legkisebb, és itt a túzoké, 
mely nem is a legnagyobb —III. kép —, ám ezekben akár kicsi- 
nyek, akár nagyok, egyformán kél az élet az anya- és szülői 
szeretet melegéltől, ott bent egy meszes burokban : elismerjük, 
hogy nagy és remek dolog az! Int ez az embert is, hogy 
családi életében egyforma meleget lartson, legyen párjával 
szemben odaadó, áldozatra kész, mint a madár; és ivadékával 
szemben is éppen oly hűséges, gondos, mint a madár. 

De te kegyes olvasó, azt kérded éntőlem, hogy hát a 
madarak között nincsen kivétel? Oh dehogy nincs, dehogy 
nincs! Ott a kakuk, a ki más madár fészkébe tojja le tojását 
és így menekül a fenlartás minden gondjától. No de hiszen : 
cne szólj szám, nem fáj fejemv bizony egy árva szóval sem 


feszegetem, hogy tud-e ilyenekről emberfia, falu, város — de 
még a tekintetes vármegye 15? — Tud ám! eleget! ! 


De nem erről van most szó, mert még más dologról is 
meg kell emlékeznünk, nagy röviden, mert különben vastagra 
talál hízni a kicsinynek szánt könyv. 

A madaraknál rendszerint a hím a szebbik szinű — sze- 


III. 


ÖKÖRSZEM-, 2. TÚZOK TOJÁSA. 


3 


36 


meink előtt van a kakas ; a tojó szerényebb. De a ragadozók- 
nál, mint sasoknál, sólymoknál, héjáknál és hasonlóknál, a 
lojó a testesebb, erősebb, mert a család felnevelése inkább 
reánehezűl, ez pedig erőt kíván. 

A fiókák hamar fejlődnek s őszre kelve már mind anyá- 
nyiak s a nálunk termők ekkor már mind szárnyaszabadján 
vannak ; a mi vándorfajta, mind el 15 költözik tőlünk messze 
délszakra, legtöbbje tengeren kelve át, talán leginkább a 
Nilus folyó völgyületébe. 

A vándorló madár röpülése nagyon sebes. Még a varjú 
is, mely Dániából Angliába röpül, óránként 27 mértföldnyit 
halad az északi lenger fölött. 

De a fiókák az első esztendőben nem hasonlítanak min- 
denben az öregekhez és eltelik némelyiknél három esztendő 
is, a míg tollazata teljes ékességét éri el. 

A szinek kifejlődése legtöbbnyire vedlés vagy lohosodás 
úlján történik, a mikor a madár a régibb tollát elhányja s 
helyébe új növekedik. Némely madaraknál, így vizieknél, a 
lohosodás oly általános, hogy hetekre tehetetlenekké válnak, 
nem tudnak röpülni és könnyen áldozatúl esnek 


BARÁZDABILLEGETŐ. 


A MADÁRVONULÁS, 


A fliasítás után szépségre és csodálatosságra nézve egyenlő 
értékű a vándorlás tünete, mely oly mélyen indítja meg a leg- 
tl 1 . 1 c hö. 
egyszerűbb ember lelkét, szívét. 


Fütyül a szél, az idő már őszre jár, 
szebb hazába megy vigadni a madár. 


Igy szól a költő; és ha nem 18 úgy van a hogyan mondja, 
hogy cszebb hazdba) — mert hiszen Magyarországnál szebb 
hazája sem embernek, sem madárnak nem lehet; — de már 
a zordon tél idejére az a madár, a mely természeténél fogva 
rászorul, repülve találhat és talál is délszakon oly tájat, a 
mely éppen akkor enyhe, a mikor nálunk kemény hideg 
uralkodik és elöli vagy téli álomba, rejtekbe szoritja azt, a 
miből sok madár táplálkozik. 

A mikor pedig őszre kelve a darvak ékalakba sorakozva, 
búsan krúgatva délnek tartanak ; a mikor házunk gyönyörű- 
sége, a füsti fecske, tornyon, háztetőn gyülekezve, egy napon 
nyomtalanul eltünik ; a mikor a kelepelő gólya fölápolt fiai- 
val egyszerre csak elhagyja a viskó kéményén, vagy a kazal- 
végben álló fészkét és a kaszálón seregbe verődve, mintha 
tanácskoznék, aztán a sereg mint valami parancsszóra egy- 
szerre szárnyra kap, majd kerengve nagy magasba emelkedik 


98 


és végre délfelé eltünik ; bizony bánat szállja meg az ember- 
fia lelkét, mert érzi, hogy itt a tél küszöbe, a melyen átlépve 
meg kell küzdeni a tél szigorúságával, holott a madár, már a 
melyik, szárnyaszabadjára kelve, könnyü szerivel kitérhet előle. 

És ismét mennyire megváltozik az ember érzése, a mikor 
tavaszra kelve a határról elusztul a hó, a füzeseken pedig 
végig fut az ébredező rügyek zsenge zöldje és azután egy- 
szerre beteljesedik a költő szava : 


Megenyhült a lég, vidúl a határ 
S te újra itt vagy jó gólyamadár . . . 


Hire fut az eseménynek a faluban, repeső öröm fogja el 
a gyereksereget; de a gazda homlokán is, legalább rövid 
időre, elsímul az a mély barázda, a melyet homlokán a tél 
nehéz gondja szántott. 

Hát még a mikor egy szép, verőfényes napon a falu 
utczáján járó-kelő kislány egyszerre csak nekiszalad a pocso- 
lyának, vagy a gémeskút itató vályújának és nagyhirtelenül 
mosdani kezd, folyton azt vetegetve : 


Fecskét látok, szeplőt hányok ! 


Micsoda gyönyörűsége 15 az a fészkéhez visszatérő madár- 
nak, hogy megérkezett és a jószívű embernek, hogy látja 
kedves madarát! A fészkéhez visszatérő legtöbb fecskén tisz- 
tán látszik, hogy ugyanaz,a mely őszkor elhagyott, hogy tehát 
valósággal visszatér a fészkéhez ; aztán azonnal tatarozni is 
kezdi, a mire pedig elkészül, férkőző bizodalmával és ficseré- 
kelésével már kora hajnalban köl, de gyönyörködteti is a 
gazdát és háza cselédjét, egész népét. 

Ez azonban ennek a remek tünetnek csak gyönyörköd- 
tető, a lelkületre édesen ható része. — Az őszi távozás bána- 
tot, a tavaszi visszatérés örömet keltő. 

Oktató könyvben azonban a kérdés az: mi ennek a tanu- 


39 


sága, a mikor a vonulást a természet örök rendje alapjáról 
veszszük ? 

Ha madaraink élelemódját éven át gondosan megvigyáz- 
zuk, hamar reájövünk. hogy kétféle madarunk van. 

Először 15 olyan, a mely sohasem hagyja el a határt ; leg- 
feljebb hogy a havasról a völgybe vonul le, de azért a leg- 
keményebb télen is megmarad egyazon környéken; másod- 
szor van olyan, a mely őszre kelve eltűnik, télen át nem 
látható ; de tavaszkor visszatér. 

De ismét van olyan 15, a mely a messzi éjszakról éppen 
télire vonul le hozzánk, azért, mert akkoron fészkelő helyein, 
messze éjszakon oly irgalmatlan hidegek járják, hogy még 
a kéneső 15 csontkeményre fagy. Ezeknek az északi vándo- 
roknak a mi telünk csupa tavasz ! ! 

Az első sorozatbeli madár az állandó, a második a mi 
költözködőnk, a harmadik pedig nekünk téli vendégünk. 
A legfőbb kérdés immár az, hogy hova megyen télire a ván- 
dormadár ? A felelet röviden és szabatosan adva az, hogy oda 
megyen, a hol nincs oly zordon tél, mint azon a tájon, a 
hová visszatérni, fészkelni és fiasítani szokott, a melyet ősz- 
kor elhagyott. 

És miért vonul arra az enyhébb tájra? Azért, mert télen 
ál csak ott találhatja meg táplálékát. 

De hát, hogyan tudja meg a madár kalendáriom nélkül 
is, mikor kél az idő őszre, mikor tavaszra, mikor meg 
télre? És ha mennie vagy jönnie kell, hogyan ludja, merre 
van dél és illetőleg észak, tehát merre kell tartania ? 

A felelet nagyon egyszerű, mert természetes : a madarak 
olt, a hol tartózkodnak, elborítják az egész területet és a mint 
annak valamely részén oly változás történik, a melynek a 
megélhetésre hatása van, azon a részen az olt élő madarak 
megmozdulnak és indulnak oly legközelebbi tájak felé, a 
melyek életüknek kedveznek. Igen ám, de hogyan tudják 


40 


ők azt, hogy őszkor, tavaszkor merre feküsznek azok a ked- 
vező tájak ? Hát bizony jobban és biztosabban, mint a torony 
emberi őre, a ki annyival többet tud a falu mélyében lakó 
embernél, a mennyivel magasabb a torony a föld szinénél. 
Hát még a madár, mely nem torony, hanem felhőjárás magas- 
ságára és azontúl tud felemelkedni, tehát nagy messzire lát, 
hozzá még feljebb-lejebb lakó madártársai mozgalmát 15 köz- 
vellenül megérzt. És megérzi a levegő áramlásait is. 

Az az őszi vagy lavaszi mozgalom olyan, mint a föld 
népéé, mely együtt érez és úgy, a mint részei megérzik a 
változást, ez visszahat az egész lömegre és egyszerre csak 
azt látjuk, hogy ca föld népe megmozdult. 

Ámde a megmaradás és vonulás tüneltében 15 ugyanazt 
a nagy elvet, vagy lermészeti törvényt látjuk megnyilatkozni, 
hogy t. 1. minden alkotott teremtmény már alkotásánál fogva 
is, törvényszerű munkát végez az anyalermészetben, mely 
e nélkül a munka nélkül igen hamar zavarossá, majd végze- 
lessé válnék. A mint elvégzi munkáját, indúl. 

Madarainknak, a vándorlóknak, egyik része álkél a Föld- 
közi tengeren, részben mélyen nyomul lefelé a délszaki tájba ; 
másik része nem méri ál a tengert, hanem már a Balkánon, 
Törökországban, Görögországban és a Dalmát partok déli 
részén 15 kihúzza azt az időszakot, a mikor nálunk téli, amott 
alig őszies az idő járása. 

Nekünk magyaroknak a madárvonúlás tekintetében rend- 
ben van a szénánk, mert a hányféle vándor madarat hazánk 
földjéről csak ismerünk, meg tudjuk mondani, melyik vonúl 
és állagosan véve a tavasz melyik napján lér vissza ide, a hol 
fészkel, fiasít és teljesíti azt a munkáját, a melyet alkotásánál 
fogva a természet reá ruházott. Majd a könyv végén azokat 
a napokat meg fogjuk ismerni. 


VÉDJÉTEK A MADARAT! 


Csak a tudatlan és a gonosz ember 
bánthatja és irthatja a madarat. 


Bizony csak a gonosz és a tudatlan bánthalja a madarat, 
mielőtt hogy meggyőződött volna, vajjon igazán káros-é az ? 
Már mondottam is, de megismétlem, hogy magában a termé- 
szetben nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak 
szükséges van. Arra szükséges, hogy végezze az élő termé- 
szetben azt a munkál, a melyet más teremtmény el sem 
végezhetne. 

Károssá és hasznossá az emberre nézve a madarat csak 
az ember maga teszi akkor, a mikor feltöri a gyepet és beveti 
oly maggal, mely tömeges termést ad, olyant, a mely madár- 
táplálék is ; vagy kertet, szőlőt állít oda, a hol azelőtt nem volt. 

Azért a madárnak, de az embernek is a java azt követelt, 
hogy nagyon 15 okkal-móddal járjunk el. 

Megszámlálhatatlan kincs az, a mit a ezinegék, a poszá- 
ták, a légykapók és mások, pihenést alig ismerő szorgalma 
az okos gazdának jövedelmez. Mert a mig a legszemesebb 
és legszorgalmasabb gazda 15 csak nagyjából szedheti le a 
már nagyon 15 szemet szúró hernyófészket, addig a hasznos 
madarak raja függögetve, bujkálva, kopácsolva, kapdosva 
irtja mind azt a kártékony teremtést, a mit az ember meg 
sem láthat, a mihez hozzá sem férhet. 

Van ám erre még számbeli kalkulus is. 


A picziny királykamadár éven át három milliónál 15 több 
rovart emészt föl mindenféle állapotában: hol mint pelét, 
hol mint bábot, hol mint kifejlett rovart, a mi pedig, ha 
szaporodáshoz julna, megint töméntelenséget jelentene. Ezt 
a madárkát majd le is írjuk. A kék eczinege nem is sokkal 
nagyobb; de éven át hat és fél millió rovart pusztit el; de 
azulán még hol 12, hol 16 fiókát is fölnevel, a mi megint 
azt jelent, hogy egy ilyen ezinegecsalád huszonnégy millióig 
való rovart fogyaszt el, vagyis ennyinek kártételétől óvja 
meg a kertet, az erdőt és óvja mindenütt, a hol csak hozzá 
fér. A ki pedig tudatlanságból vagy gonoszságból elfogja és 
elpusztítja ezt a szárnyas munkást, annyival károsítja a köz- 
vagyont, a mennyi rovar megmaradt, mert a ezinegét, mely 
a rovart elfogta volna, megölte ! 

A rovarok világa egyáltalában óriási hatalom, és ott, a 
hol a tudatlanság nem számolva, irtja vagy esökkenti a rova- 
rokat pusztító egyéb állatokat, a rovarkár évente, pénzben 
kifejezve, nem százezrekre, hanem száz milliókra rúg. Húsz 
évvel ezelőtt talán szemébe nevettek volna annak, a ki 
ilyent mondott volna; de a mióta egy, puszta szemmel alig 
látható pieziny rovar, a fillokszera, tönkretette a leghíresebb 
szőlős vidékeket: megszünt a nevetés és gúnyolódás. 

Lehet tehát beszélni a madarak védelméről 18. 

A rétségek és műveletlen, gazdátlan területek ősi idejé- 
ben zengett Magyarország e madarak énekétől, megnyüzsgött 
tőlük a levegőég, a vizek és erdők rengetege. 

Ám ez napjainkban nagyon megváltozott és a rétek el- 
tünésével, lecsapolásával belévágott az eke az ősföldbe és 
véget vetett sok madárlanyának. 

Hogy szép, tiszta vetéses táblákat nyerjenek, kivágták a leg- 
kisebb bokrot is és evvel lassanként elvonták a leghasznosabb 
madaraktól a fészkeléshez szükséges alkalmatosságot, a mi 
pedig öreg hiba volt. 


43 


A régentén madárénektől zengő láj csöndes, sőt néma 
lelt; a szemet sem gyönyörködteti a madárnak üditő szem- 
lélése — rossz dolog biz az! 


Hozzájárul a délszakon élő népek — bizony főkép az 
olaszoknak — hihetetlen madárpusztítása, táplálék ezéljából. 


Mindent elfognak, mindent megesznek — még legbizalmasabb 
barátunkat, a viskó füsti fecskéjét is! tépen kötött óriási 
hálókkal elrekesztik a völgyeket, a merre a fáradt fecskemadár 
vonul. És fel van jegyezve az emberiség gyalázatára, hogy 
három madárfogó pár óra alatt tizennégyezer fecskét hálózott 
össze és gyilkolt meg! A mi népünk pedig tavaszra kelve, 
várja ficserékelő barátját; de az nem jön meg, mert régen 
betemetkezett kapzsi népek telhetetlen gyomrába! 

Annál 15 inkább kell rajta lennünk, hogy mi védjük és 
szaporítsuk a jó ég szárnyas áldását, lelkiismeretünk meg- 
nyuglatására, szemünk gyönyörüségére és gazdaságunk nagy 
hasznára. Követnünk kell pedig okos népek példáját. 

Hogy hát melyik az ? 

Valamikor, a Jegestenger felé vezető utamban, hosszában 
végig szeltem Dánia országát, mely szegény tartomány 
volna, ha nem volna tengere. A földje sokszorosan laposos, 
semlyékes és buczkás; buczkáit pedig a szívós Hanga növény 
boritja. Szétszórt szegényes viskók tünedeznek fel itt-ott, 
melyeknek gazdái szegény turfa-vágók — erdő, kőszén 
hiányában az ős mocsár kiszárított maradványa itt a tüzelő. 
No már most a viskók mellett egy-egy apróka, tarka riska 
van kipányvázva, mint a szegényember tejelő áldása; de a 
bejáró ajtóval szemben ott van vagy üzenöt lépésnyire a két 
vagy harmadfél öles pózna is leverve, csúcsán a madarak 
költőházikójával, a melyben rendesen a seregély tanyázik. 

Nagyon szép és megindító látvány volt biz" az, a mikor 
alkonyat láján a napi munkától fáradt turfavágó kiült a 
padkára, rágyujtott és mikor letekintett, elgyönyörködött 


y 


[d 


[dd 


KÖLTŐHÁZIKÓK. 


IV. 


45 


apróka cselédjein, ha meg fölfelé nézett, elgyönyörködött a 
seregélypáron, mely az ülőkén csicsergett és pihent. 

Az egész szabad Svájczon végig a kertek gyümölcsfáin 
és minden alkalmatos helyen olt van a költőházikó, benne a 
kert legjobb, legszorgalmasabb munkásai, azok a ezinegék, 
légykapók, vörösfarkú kerticzék és egyebek. 

Ide kell törekednünk, édes magyar Népem, nekünk is. 

Tartóztasd vissza gyermekedet a fészekszedéstől, mert az 
oktalan rablás és a magad kára. — És tudta böles Salamon 
király mit teszen, mikor mondá : 

cA mikoron az madárnak fészkére találsz az uton, akár- 
minemü fán vagy a földön, melyben madárnak tojása vagy 
fia vagyon és az anya ül fiain vagy tojásain: ne vedd el az 
anyamadarat, sem fiait . . . .) Mózes V., XXII. 6. 

Ezekután már ecsak azzal tartozom Tenéked, értelmes 
magyar Népem, hogy mutassam meg magát a költőházikót is. 

Legjobb az, a mely kérges fából készül, belülről jó tágas 
odunak ki van vájva, oldalt akkora bejáróval, a milyen a 
hüvelyk és mutató ujjból esinált karika; magassága olyan, 
mint a könyöktől a kinyujtott nevendék ujj csúcsáig terjedő 
hosszúság, még egy kis ráadással. 

Látjuk IV-dik képünkön 1. szám alatt a harkály odvát 
álmetszetben és úgy, a mint maga készíti, 2. szám alatt a 
mesterséges odút, a mint a kerekes mesterségesen kivájta s 
ezt persze le kell fedni, a mint a 3. szám mutalja. A 4. szám 
öblös száju és légykapóknak való. Ezeket vastag ágra vagy 
törzsre és magasan kell alkalmazni, legjobb odasrófolni. No 
de van arra pontos mérték is, a mint itt következik : A ezine- 
géknek szánt házikó hossza egy arasz, öt ujj, vastagsága hét 
ujjnyi, lyuka pedig két ujjnyi álmérőjü, kerek. A seregély 
nagyságú madarak házikója két arasz és egy ujj hosszú, vas- 
tagsága egy arasz, lyuka pedig három ujj átmérőjü. A zöld- 
harkálynak, bankának szánt házikó két arasz és három ujj 


46 


hosszú, egy arasz vastag, lyuka négy ujjnyi átmérőjü. Végre 
a vadgalambnak szánt házikó olyan mint az előbbi, de lyuka 
hat ujjnyi átmérőjü. No de még a légykapónak is kell házikó ! 
képünkön a 4-ik, mely arasznyi magas, tenyérnyire nyitott 
és mély szedőkanálnyira öblös. 

Ám ezenkivül a táblák között, messze a dülők útjától, 
meg kell türni azt a pár kökény vagy galagonya bokrot 18, 
hogy a hasznos poszáták és egyebek megfészkelődhessenek. 

Avval végzem, a mivel kezdtem: védjétek a hasznos 
madaral ! 


ETESSÉTEK AZ ÉG MADARAIT. 


Tekintsetek az égi madarakra: mert azok nem vetnek, 
nem aratnak, sem a csűrbe nem takarnak, mindazonáltal 
a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Máté Ex. 6. 26. 


Az úr angyala pedig kiáltva mondá : minden madaraknak, 

a melyek repdesnek vala az ég közepette: Jójjetek el és 
gyűljetek egybe a nagy Istennek vacsorájára ! 

János Jelenései, 18. 19. 


A könyvek könyve, a mint a bibliát nevezni szokás, olyan 
mint a tenger, mely megtlermi a ragadozó czápát, de meg- 
termi a drágagyöngyöt is. Íme e rövidke fejezet élére állí- 
tottam annak a nagy tengernek két igazgyöngyét. Az első 
mondja, hogy a mennyei Atya a természet madarairól sem 
feledkezik meg, nekik is terítve van a természet asztala. 
A második azt mondja, hogy a nagy Isten meghívja az ég 
madarait vacsorára, azaz: megeteti, nehogy éhen hajtsák 
ártatlan fejöket szárnyaik alá, a mikoron rájuk köszönt az 
éjszaka és a midőn az étel emésztése során gyűjtik fel az 
erőt, hogy a következő napon hozzálássanak a madármunká- 
hoz az anyatermészet és a magunk javára. 

Mikoron a kegyetlen tél betemeti a földet, zuzmarája 
pedig belepi a fáknak legvékonyabb ágacskáját is ; a sík vizet 
ismét vastag jégkéreg vonja be; de még maga a csörgedező 
patak is hévaras jégkéreg alatt siet tova: akkoron az ég 
madarainak legkedvesebbjei beszorúlnak a szérüskert sövé- 
nyére, innen lassanként az udvarokba és faluhosszat az útra, 
hogy valami silány eledelhez jussanak és ne vegye meg őket 


48 


a tél kemény hidege. De sőt még a varjú 15 bevonúl; fel- 
borzolt tollal ott gubbaszkodik a házorom károgóján és csak 
néha-néha hallatja rekedt kiállását. 

A jámbor ezinege pedig nagy bizalmasan beszáll az 
eresz alá, hogy a koszorúgerenda hasadékaiban keresse az 
alvó rovart; néha meg épen az ablakra száll, hogy a fája 
és az üveg között vizsgálgasson. És akkor mintha koczog- 
talná az ablakot és azt mondaná : 


Szórjatok eledelt az ég madarainak ! 
Majd megszolgálják ! 


Hál most már azt kérded éntőlem édes Népem, hogy mil 
és hogyan adjunk, szórjunk ? 

A ház végében, a szérüskertben, a hol valami csöndesebb 
hely van, melyre nem jár a majorság, sem az örökké éhes, 
falánk malaez, ott néha fel kell vágni egy-egy érett tököt, 
hogy a czinege hozzáférhessen a magjához, mert azt mondja 
a példabeszéd : 


Orül a csimege a tökmagnak. 


Egy kis -oecsú — rostaalja — mindég akad, hát azt is ki 
kell szórni, megpótlolva egypár marék ltörekkel a széna- 
padlásról, a melyben sok a fűmag, szegény sármánynak, 
pipiskének jó eledele. A jó gazdasszony könyörületes szive 
juttathat egy kis kölest, néhanapján egy kis kendermagot 185. 
A ki pedig gyönyörködni akar kis madarak vendégségében, 
örömében, az a kert alkalmas helyén vastagabb végével 
leszúrja, leássa a fennálló, vékonyabb végén hegyesre fara- 
golt póznát és reányársal magjával fölfelé egynehány napra- 
forgót — lányériezát — V. kép. Hogy lerem aztán ott a 
természetnek minden magot 15 evő madara! Hogy kopácsolja 
ki és hántogatja a kövér magot ! 

A mikor pedig a tányérieza üres, akkor a jó gazda leönti 


s 


H. 0.: A madarak hasznáról. 


MADÁRETETŐ. 


50 


olvasztott faggyúval és behinti, jól benyomkodja kendermag- 
gal. A pózna csúcsán csóva- vagy szalmaernyő legyen, hogy 
gonosz időben védje a kis madarak asztalát. Az alsó részen 
tövis legyen, hogy a macska se tehessen kárt. Ha elfogyott 
a napraforgó, közepén átfúrt deszkát legyetek helyébe és 
arra szórjáltok a madaraknak szánt eledelt. 
Van az etetésnek ezer alkalma és ezer módja, le sem kell 
írni, mert úgy is kitalálja a jó magyar ember szive és ir- 
pe Av IG 1OV e ! 
galma. Ugy is legyen ! 


HÁNYFÉLE MADARÁT SZÓLITJA NEVÉN 
A MAGYAR NÉP? 


Nem igen akad nép, a mely az ég madarai közül annyi! 
ismerne és annyit tudna meg 15 nevezni, mint a magyar. 
Pedig ímitten minden madárnak csak egy, szokoltabb nevét 
teszem ki, a mikor pedig egy és ugyanazon madarat más-más 
vidék népe más-más névvel is illet ! 

A mi a kőrösmenti embernek Halászcsér, az a közép- 
tiszainak Halászszerkő, a balatonmellékinek pedig Küszvágó. 
A Kormoscsérnek akárhány a neve: Üzigánycsér, Feketecsér, 
Sorja, Sörje, Czerkó. A Barálrécze a régiségben Barálfú, 
Hamvasfú. A Gojzer meg hol Szélkiáltó, hol Póli, Hujtó meg 
Teös-leös 185. A Bölömbika meg Dobosgém, Nádibika, 
Ökörbika is. A Poczgém éppen ltömérdeknevű, mint: Apró- 
gém, Kisgém, Nádmászó, Panna, Kabak, Kákabiró, Kisbölöm- 
bika, Faszkagém stb. Az Aranymálinkó Sárgarigó 15, meg 
Sármálinkó, majd Aranymál, a szaváról Szolgabiró. Aki ki 
akarja meríteni, úgy készüljön, hogy életét rááldozza és 
könyvet ír, mert nincs két magyar falu, a mely szakasztott 
egyformán nevezné minden madarát. 

De a mi már azután czímeres madár, az mind egynevű. 
A Holló mindenütt Holló, talán azért 15, mert a magyarság 
nagy királyának, Mátyásnak czímeres madara ; így a Daru, a 
Hattyú, a Túzok, a nemes Kócsag, a Kerecsen is egynevü. 

4x 


D2 


Hej de aztán a Banka! Mert piszokban turkáló madár ő 
keme, hát mintha megszólná a sok-sok név, a melylyel a 
magyarság illeti. Halljuk csak : 


Banka Bugybóka Dulka Pokloncza 
Bubos Banka — Babuk Daduk Jututu Banka 
Büdös Banka — Babuka Dudoga Balák 
Babula Babutyka Dod szalakakóta 
Babuba Budoga Büdös dod Sáros Banka 


Pedig ez a húszféle elnevezés a soknak csak a föle; az 
alja is sok, meg olyan 15, hogy bizony minden egyes név 
előtt meg kellene kövelnmi az olvasót ; hát még ulána ! 


1 Fülemüle 
Poszála 
Barátka 
Vörösbegy 

5 Csaláncsúcs 
Findzsa 
Nádirigó 
Örvösrigó 
Feketerigó 

10 Fenyőrigó 
Borosrigó 
Énckesrigó 
Körösztösrigó 
Hajnalmadár 

15 Famászó 
Csuszka 
Szénezinege 
Kékczinege 
Bábaczinege 

20 Őszapó 
Függőczinege 
Királyka 
Ökörszem 


Pintyőke 

25 Házi veréb 
Mezei veréb 
Meggyvágó 
Kenderike 
Zsezse 

30 CSÍZ 
suglinez 
Süvöltő 
Keresztorrú 
Ssármány 


9 
vi 


Surgyé 
Nádiveréb 
Pacsirta 

Pipiske 
Barázdabillegető 
sárgyóka 
Leánykamadár 
Seregély 
Aranymálinkó 
Holló 

45 Pápistavarjú 
Kálvinyistavarju 


4( 


Csóka 
Szarka 
Mátyás 

50 Mogyorószajkó 
Kecskelejő 
sarlós fecske 
Maru f.cske 
Galyás fecske 

55 Füst fecske 
Légykapó 
Őrgébics 
Bábaszarka 
Tövisszúró 

co Feketeharkály 
Höcsik 
Zöldküllő 
Tarkaharkály 
Nyaktekercs 

65 Kakuk 
Jégmadár 
Gyurgyalag 
Banka 
Szalakóla 


70 Keselyü 
Sas 
Parlagsas 
Héjja 
Karvaly 

75 Ülü 
Kánya 
Vércse 
sólyom 
Kaba 

80 Ráró 
Téli ölyv 
Egerészölyv 
Fülesbagoly 
Réti bagoly 

85 Macskabagoly 
Kuvik 
Fogoly 
Fürj 
Fajd 

90 Fáczány 
Császármadár 
Vadgalamb 
Örvösgalamb 
(Gerlicze 

95 Lovaskócsag 
Fattyúkócsag 
Szürkegém 
Vörösgém 


100 


105 


110 


120 


125 


Hajasgém 
Poczgém 
Bölömbika 
Bakcsó 
Gólya 
Feketególya 
Kanalasgém 
Túzok 
Reznek 
Daru 

Haris 
Vizicsirke 
Vizityúk 
Szárcsa 
Batla 
Juhászka 


5 Czankó 
Pajzsos czankó 


Kölessneff 
Paprikasneff 
Pólimadár 
Bibicz 
Gólyatős 
Lotyó 
Ugartyuk 
sárszalonka 


Erdei szalonka 


Székicsér 
Vadlud 


99 


Nyári lud 
Lilik 

130 Gyöngyvér 
Hattyú 
Tőkés rucza 
Kendermagos r. 
Czigányrucza 

35 Jegesrucza 
Kanalasrucza 
Orsófarkú 
Telelő rucza 
Pergő rucza 

140 Paprucza 
Kerczerucza 
Fütyülő rucza 
Gődény 
Kárakatna 

145 Muszkabukó 
Kisbukó 
Lósirály 
Dankasirály 
Halfarkas 

150 Lócsér 
Halászesér 
Kormoscsér 
Buvár 
Bubosvöcsök 

155 Öklömvöcsök 


Nagyon lehetséges, hogy hosszabb is lehetne ez a sor ; de 
mikor most nem telik több! 


4rk 


A MADÁR MINT SZERSZÁM. 


De most már nagy ideje, hogy a madárral mint élő lény- 
nyel alkotása szerint 15 közelebbről megismerkedjünk. Azt 
ugyan mindenki tudja, hogy a madár lestét toll meg pehely 
borítja és hogy az, a mi az emlős állatnál az előláb, az a 
madárnál a szárny, mely, nagy irigységünkre, arra szolgál, 
hogy a madár röpűlhessen. 

Igen ám, de a hányféle a madár, annyiféle a röpülés, 
mert más-más a szárny alkotása. 

A fecske szárnya — VI. kép a) — meg a kerecsen só- 
lyomé hegyes és e madarak csak úgy nyilalnak a levegőben ; 
ezek röpülve fogjak el a prédát, a melylyel táplálkoznak, 
máskép meg sem élhetnének. 

A fogoly szárnya — VI. kép — b) ellenben el van kerekítve, 
kemény, nem hasítja a levegőt, csak sebesen verdesve bírja 
keléskor a madarat, éppen azért burrog ; és ha nagy a fogoly- 
csapat, bizony dörög 15. A fogolynak nem is arra való a 
szárnya, hogy röpüléssel fogdossa a prédáját, hanem csupán 
arra, hogy helyről helyre költözve, egyébként gyalog szedje 
táplálékát. 

Mit tanulunk ebből? Azt, hogy annak a sokféle szárnynak 
megfelel a sokféle röpülés és hogy a szárnyaknak ez a sok- 
félesége 15 reászorítja a madarat bizonyos feladatnak a tel- 
jesítésére. Olyan ez, mint a hadsereg, mely csak akkor töké- 
letes, ha gyalogsága, lovassága, tüzérsége és a többije van. 


, 


a) A FECSKE- b) A FOGOLY SZÁRNYA. 


VI: 


50 


Ezek i5 más-másképpen mozognak; de azért egyenként 
és összesen szükségesek, egymást nem pótolhatják. 

No, de a szárny még csak hagyján! Rá kell nézni arra a 
VII-dik képre, a mely a fejeket és kivált a csőröket ábrázolja. 
Akár csak a körorvos úr szerszámtáskáját nyilnók ki. Nézzük 
csak össze a tábla számait a fejekkel és a csőrökkel. 

I. Az erdei szalonka; esőre olyan, mint az esztergályos 
kanalas fúrója, hozzá hegyén érező, mint az ember ujja. Ez 
az eleven fúró benyomúl az erdő puha földjébe, hegye ki- 
tapogatja és elesípi a gilisztát és egyebet. 

2. A muszkabúvár csőre kampós is, széle szerint fűrészes 
is; mindez arra való, hogy a legsíkosabb halat is biztosan 
elfoghassa. 

3. A meggyvágó csőre halalmas kúp és arra való, hogy a 
legkeményebb ecseresznye- vagy meggymagot 15 könnyű sze- 
rivel ropoglassa. 

4. A kedves barázdabillegető esőre árforma ; a lermészel 
usztára szúnyogszedésre alkotta. 

5. A nagy szürkegém csőrének káva-élei akár a kés, oly 
vágók ; — bezzeg jaj is még a síkos ezompóhalnak is, ha az 
élek közé kerül. 

6. A póli, vagy teös-leös madár esőre lefelé görbűl, 
behatol az iszapba, hogy mélyről 15 szedje eleven féreg-eledelét. 

T. Az őszapó-ezinege csőröcskéje ezekhez képest csak egy 
pellty ; de így jó, mert csak ilyennel szedheti ki a legfinomabb 
ágacskák hónaljában megbúvó apró bogárságot. 

8. A kecskefejő csőre picziny, de annál öblösebb a szája ; 
ha kitátja, mint valami kamzsaháló, úgy tátong és igaz, hogy 
evvel foghalja csupán az éjjel járó-röpülő bogárságot. 

9. A harkály csőre meg olyan, mint az ács csapoló fej- 
széje, mert csak vágással juthat el a korhadó fában rejlő 
kukaczhoz, a fa nyüvéhez. 

10. A rucza esőre ismét lapos, szélein reszelős, egészen 


VII. A MADARAK CSŐRE. 


1. Erdei SzRLÁKAS 9 Muszka buvár. 3. Meggyvágó. 4. Barázdabillegető. 5. Gém. 6. Póli- 
madár. Üyááátás 8. Kecskefejő. 9. Harkály. 10. Vadrucza. 11. Sirály. 12. Kereszt- 
orrú. 183. Surgyé. 14. Gulipán. 


58 


arra van alkotva, hogy eledelét a vizek zavarosából ki- 
szűrögesse. 

11. A dankasirály orra kitünően arra van alkotva, hogy 
a vizek színéről szedegesse a felvetődő vizibogárságot ; de a 
hol tömegesen fészkel, eljár nagy buzgalommal az eke nyo- 
mán is; ekkor nagy áldás. 

12. A keresztesőrű madár esőre igazi szerszám, mert a 
fenyőtoboz pikkelyei közül csak ilyen esőrrel lehet a lapos 
magot kimorzsolni. 

13. A surgyé-sármány csőre ís igazi szerszám és arra 
való, hogy a kemény magvakat mint valami sutú felhasogassa. 

14. A gulipán csőre éppen fordítottja a póli — 6 — 
csőre-formájának; a póli chozzádo, a gulipán ctőledv 
szántogatja ki a prédáját. 

Ebből is láthatjuk, hogy a madár szervezete már csőre 
formája szerint is a különböző táplálékhoz, természetéhez és 
tartózkodásához van szabva, éppen mint szárnya szerint 18. 

A most mondott törvény a lábak alkotásában 15 nagyon 
szembeszökő módon nyilatkozik meg.Lássuk csak aVIII.képen. 

1. A mezei pacsirta lába sarkantyús, csak tipegésre alkal- 
malos. 

2. A fáczán lába szakasztott olyan, minl a tyúké; győzi 
a járást, a fulást Is. 

3. A sas lába hatalmas, hegyes karmaival tiszta ragadozó 
szerszám. 

4. A karvalyé szemöleseivel fojtogató 15. 

5). A bagoly lába ugyancsak ragadozó. 


a 


e 


). A lábatlan fecske lába már csak falon való megkapasz- 
kodásra alkalmatos. 

T. A szárcsa lábának ujjai karéjosak, úszásra még nem 
tökéletesek, de a víz lábolására, bukásra jók. 

8. A búbosvöcsök lába oldalt lefelé vágó, azért bukásra 
kiválóan alkalmatos. 


VIII. A MADARAK LÁBA. 


1. Pacsirta. 2. Fáczán. 8. Sas. 4. Karvaly. 5. Bagoly. 6. Lábatlan fecske. 7. Szárcsa. 
8. Búbosvöcsök. 9. Túzok. 10. Kárakatna. 11. Vadrucza. 12. Gulipán. 


60 


9. A túzok lába erős, csak három ujjú és talpas ; futásra 
igen kitünő. 

10. A kárakatna lábának mind a négy ujját úszóhártya 
köti össze; kitünő bukó és víz alatt úszó. Felkap a fára is. 

II. A vadrucza lábának csak három ujját köti össze 
az úszóhártya, ezért a vizek szinén való úszáshoz kitünő 
evedzőláb. 

12. A gulipán hosszú lábán az ujjakat csak tökéletlen 
úszóhártya köti össze; ez a láb gázolásra igen jó ; de szük- 
ségben evedzőnek 15 szolgál. 

A szárny, a csőr és a láb sokfélesége és ezélszerűsége 
arra oktat, hogy egy határnak a vadmadara 15 bizony csak 
községet alkot; mert hiszen az emberalkotta község sem 
volna tökéletes, ha csak egyféle hivatású ember lakná ; kell 
bizony abba 15 sokféle mesterember, sokféle szerszámmal, 
hogy a sokféle szükséges munkát elvégezze, akárcsak a sok- 
féle madár a határ szabad természetében. 


A MADÁR TERMETE ÉS RÉSZEI. 


Noha a gólya és az ökörszem között nagyságra és a tagok, 
meg a részek arányaira nézve akkorra különbség van, hogy 
akár azt hihetné valaki, hogy sehogysem egyeztethetők, az 
egyezés mégis könnyen lehetséges, mert a lest boritéka mind- 
kettőnél a toll, a testrészek ugyanazok, csakhogy mérték 
szerint nagyon különbözők. Vegyük magyarázaltunkhoz akár- 
melyik rigónak a rajzát és kikapjuk minden madárra nézve 
a szükséges elnevezéseket; a melyeket a madárfajok leirása 
végett ismernünk kell. 

Kezdjük tehát a rigó fejen, a esőrön álmenve a hálra, 
a farkra, aztán alúlról ismét fel a fej legkiállóbb részéig, a 
CSŐr1g. 

Van tehát a madárnak csőre, ennek felső és alsó kdvdja : 
van homloka, fejebúbja, tarkója, hála, dolmánya, far- 
csikja, farka, farokalja, szárnya, a lábnak csüdje, karma, 
lábújja, hasa, melle, begye, kamtárja, szeme. A rajz vilá- 
gosan mulatja, hogy melyik részre tartozik a szó. Azt nem Is 
kellett külön kimutatni, hogy a szárnynak van fedő- és van 
evedző tolla, a farknak pedig kormánytolla. 

Mindent le nem irhaltunk, mert nagyon megvaslagodnék 
a könyv és bekövelkeznék az, a mitől a nép böles mondása 
óvogat, hogy t. 1. : 


A ki sokat markol, keveset szorit. 


No de a mi fontos, az meglesz. 


IX. A MADÁR TESTRÉSZEI. 


A MADARAK LEIRÁSA. 


HASZNOS, 


1. A BARÁTKESELYÜ. 


1. A BARÁT-KESELYŰ. 


Egyéb neve: barna keselyű, csuklyás keselyű. 
(Vultur monachus.) 


Leirás. Pulykakakasnál is hatalmasabb testű barna madár ; 
nyaka tövén tollesuklya, feje kopasz kevés pehelylyel, kékes 
bőrrel, ezekkel emlékeztet a csuklyás barátra és innen a neve ; 
csőre kaczoralakú, hatalmas, dögbőr szakgatásra termett ; 
csűdje meztelen, kékes, karma erős, de nem éles, inkább meg- 
állásra alkalmatos; szárnyával két méternélis többet karol. Ren- 
desen csak egy fehéret tojik ; husángokból rakott fészke fák ko- 
ronájában áll és megbirja az embert; fiát fehér pehely borítja. 

Élete módja. Leginkább döggel élő madár, mely csak szük- 
ségből veti magát eleven prédára. A mikor a magyarság a 
dögöt éppen csak a telek vagy a falu végébe hányta, pusztán, 
legelőn pedig ott hagyta, a hol kiadta a páráját: a keselyűk 
minden faja hamar ott termett és varjúval, SZER. al egyesülve, 
rövid időn végzett a bőrrel, hússal, belekkel, sőt a "Tétördele 
hető csonttal is. Evvel nagy jót tett a közöséseségnek. 

A keselyűk reggelenként hálóhelyeikről, havasok ormáról, 
kerengye a felhőkig emelkednek a tájak fölé, hogy a dögöt 
észrev vegyék ; hétszámra birják a koplalást ; de prédára akadva 
úgy teleszedik a begyüket, hogy nem is birnak szárnyrakapni. 

Hajdanában keselyűk követték a hódító népek seregeit, így 
hadverő őseinkét is, mert nyomukon hullott a keselyűk ele- 
dele. Evvel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló re- 
géje 15, a mely madár a hadak úlját mutatta volna. 

Arany János cKeveházav czímű költeményében így zeng a 
keselyűről és társairól : 

Azér" víjjog a keselyű, 
Azér" szállong turul s ölyű : 


Mert holnap ilyenkor halott 
Százezrivel fog veszni ott. 


A mióta az elhullott jószág temetését törvény rendeli, a ke- 
selyű minden faja nagyon megfogyott Magyarországon. 


H. 0.: A madarak hasznáról. . 


KÁROS. 


ZAUTOOEZTT TR NTEKSTÁSSE 


keni 
ep 
s) 


A SZIRTI SAS. 


Egyéb neve: kőszáli sas, arany sas, aranyfejű sas. 
(Aguila chrysaetus.) 

Leirás. Lúd nagyságú, de hatalmas szárnyú, széles farkú, 
azért lestesebbnek látszó, nemes madár. Színe barna, feje, 
tarkója rozsdaszínű —- ezért arany sas — farkatöve fehér. 
vége széles, sötét szegővel. Lábszára galyás, ecsűdje végig 
tollas ; lába sárga, karma nagy és éles ; csőrének felső kává ája 
kaczoralakú, tövén sárga hártyával borílva; szeme barna, me- 
rész tekintetű. Fészkét rendesen sziklákra rakja; kettőt, rit- 
kán hármat tojik, a tojás színe fehér alapon tarkás ; egy tojás 
többnyire záp ; fiait fehér pehely borítja. 

Élete módja. Költés idején fészke táján tartózkodik és ne- 
mes természetét kövelve, eleven prédára csap, melyet hatalmas 
karmaival ragad meg. Zerge-, őz-, kecskegidó, bárány, havasi 
nyúl a rendes pr édája. Őszrekelve messze V idékeken kalandoz, 
le az Alföld síkságáig, hol nagy pusztítást végez nyúlban, 
ürgében, egyáltalában futó vadban. Dögre csak a végső szük- 
ség VISZI. Verőfényes napokon kerengve és vijjogva oly ma- 
gasra száll, hogy az ember szeme elől eltűnik. Szeme a Nap 
fényét tűrt. 

A sas a nemes ség és bálorság jelező képe; igazi ezímeres 
madár. 

Petőfi Sándor a sasban a hazához való hűséget üsztelte és 
erről mondja cAz elhagyott zászlós ezímű versében. 

Ha a fecskék ledérek 
"S éghajlatot cserélnek, 
Mi sasok nem cserélünk. 

Mer! a fecske télire elvonúl, a sas helyt marad! A nép böl- 

csesége ezekben a példabeszédekben szólal meg : 
Sok sas, sok dög. 
Sasnak sas a fia. 
Sas legyet nem fogdos. 

Hazánkban a sziru sas még nem éppen ritka; de nem is 
valami gyakori; bajosan is irtható, mert igen óvatos. 


ét 


5xk 


KÁROS. 


r 


KANYA. 


A 


9. 


4 
e 


69 


3. A KÁNYA. 


Egyéb neve: vörös kánya, fecskefarkú kánya, villás- 
farkú kánya, kurhejjá, hejő, tikhordó kánya, saskánya. 
(Milvus milvus Cuww.). 


Leirás. Nagyobb a hollónál, hosszabb szárnynyal és farkkal : 
fölszine rozsdavörös sötét szárfoltokkal és szegésekkel ; farka 
nagyon villás. A tojó kevésbbé szines, a fiak még kevésbbé azok. 
Lába galyás, csűdje meztelen, karma elég erős, hegyes ; cső- 
rének "felső kávája kertészkés alakú. Sze mcsillaga ezüstfehér; 
esőre tövén sárga viaszhártya. Merész tekintetű, szép röpülésű 

ragadozó mi idár, mely leginkább a sikság erdeinek legmaga- 
sabb fáira rakja fészkét ; fésze "kalja 2—3 ritkán 4 tojás, zöldes 
fehér földön agyagos foltokkal, irások kal és pontokkal tarkálva. 

Élete módja. Röpülése igen szépen kerengve-lebegő és 
néha nagy magasságba is viszen; de prédáját a földről szedi 
és ekkor közel a föld szinéhez úszva- röpül, hogy prédáját 
közelről érhesse. Felszedi az egerel, a gyikot, a kigyót, a még 
tehetetlen madárporontyot; de különösen ráveti magál a még 
pelyhes csirkére, libára, kacsára, szóval a baromlira. Ezért 
különösen káros. Ezt csak az enyhiti meg, hogy igen gyáva, 
annyira, hogy a jó kolló még el Is veri ; de aztán kotló legye n 
ám, mert a péld; beszéd még 15 csak azt mondja : 

Még a tyúk ís le lapúl, mikor kányát lát. 

Mikor pedig a gyerek rakonezátlankodik, bizony kiszalad 

még a legjobb anya szájából is a szó : 
Vigyen el a kánya ! 

A libalegelő szegény mezitlábosainak ltavaszszal, a mikor 
a zsenge gyepet a pelyhes majorságnak nagy sokasága szinte 
elboritja, nagy réme a kánya és a mikor meglebben a tájon, 
a libaőrző gyerekek bizony neki szaladnak kiáltással, kendő- 
lobogtatással, dobálással ugyancsak riasztják a gonosz ma- 
darat, legtöbbször sikerrel; de néha bizony nem és akkor 
odahaza bizony elkövetkezik a hadd el hadd. — A kánya 
sehol sem gyakori ; de nálunk még jócskán van. Télire tőlünk 
melegebb tájra vonúl, József-nap körül ismét itt terem. 


HASZNOS. 


4. AZ ÖLYV. 


AZ OLYV. 
Egyéb neve: egerésző, egerésző ölyv. 
(Buteo buteo L.) 


Leirás. Szín és larkítás szerint nagyon sokféle válloza- 
tosságolt mutat. Hollónál nagyobb, zömökebb ragadozó madár. 
Legállandóbb j jegye az, hogy a csőr tövének viaszhártyája és 
a meztelen lábesűdje sárga, orralyuka körtealakú, a szem csil- 
laga szürke vagy barna; az evedző és kormánytollak szára 
fehér; a farkavé ége elvágott, a fark pedig tizenhét sölét rovott 
szalagot mutat. Néha inkább fehéret, néha barnát, néha feke- 
lést mulaló madár. Csőre felső kávája ívesen hajló, élén kissé 
kiszélelt. Fészkét a legmagasabb bükk- vagy lölgyfákra rakja, 
fészekalja 3—4 tojás ; ritkán fehér, legtöbbször világos alapon 
agyagos foltozattal és sze plőzéssel. 

Élete módja. A hegységet és a síkot egyformán kedveli, 
télszakára tőlünk délibb vidékre vonúl; de enyhe teleken 
megmarad. Köpülése szép, úszó; kerengve pedig ckió-kiő-s 
vijjogási hallatva, nagyon magasra röpül ; kerengése igen 
szép és csavarosan viszen fölfe lé. Lengén röpülve fölszedi a 
békát, gyíkot, szükségben még a mérges kígyól ís; de hör- 
esök, vakondok, patkány, kis nyúl mellett főfő tápláléka mégis 
csak az egér; a mely csemegéből egyszeri jólakásra kell 
2030 darab is. Ezt az ő főeledelét lesve szerzi, leginkább 
úgy, hogy pelreneczére, boglyára, karóra, száraz fára felkap 
és mozdulatlanúl ülve, éppen csak : i fejét forgatva, kivárja 
az egeret. Ekkor szárnyat bontva ét és felszedi prédáját. 
Egérjárásos években a megtámadott lájra az ölyvek felgyüle- 
keznek és ugyancsak (EE ATS A hálóhelyek fái alatt 
ilyenkor százával hever a kiökrendezett egérszőr-gomolyag. 

Ekkor jól tenné : tés hogy egeres tagjára ülőfákat álli- 
tana, hogy az ölyv lelelepedhessen és lesbe állhasson. Ember- 
magasságú, karvastagságú husáng, feljül keresztfával elégsé- 
ges erre a czélra. Így az ölyv a gazdának hasznos. 

Igaz, ha fáczányosba veszi be magát, vagy oda, a hol a 
fogoly, a nyúl védve van, nagy kárt okoz. 


Nálunk még bőven van. 


 "XIVAdVA V G 


"SOgyA 


73 


A KARVALY. 


Egyéb neve: kis karvaly, verbésző karvaly, 
verebésző, karoly, karuj madár. 
(Accipiter nisus L.) 

Leirás. A hím gerle-, a tojó sokszor galamb nagyságú 15 ; 
de hosszú farkú; lábesűde karcsú, hosszú és meztelen ; karmai 
tűhegyesek ; az ujjak talprészén kiálló fojtószemölesök ; cső- 
rének felső kávája hirtelen hajlású, tövén a viaszbőr zöldes- 
sárga. Szemcsillaga aranysárga. Színe felül kékesszürke, alul 
hasfelén egészben világos alapon harántúl esíkos. A hosszú 
farkon öt sötét, szalagszerű, róvolt sávoly. A karvaly leg- 
szívesebben fe nyvesekbe n fészkel a sűrűben, 4—5 méler 
magasban ; de fészket is foglal a varjaktól. A fészekalja négy- 
öt, rilkán hal, nagynéha hét tojásból áll, a tojás meszesfe hér, 

vagy zöldes, agyagos szeplővel. 

Élete Jöt Noha egészben véve kis madár, igen nagy 
rabló és ez villogó sárga szeméből azonnal kitetszik. A veréb 
nagyságú apró madaraknak valóságos réme, mely prédáját a 
magasból cCdökves ésröptében fogja el. Mint igazi rabló, barázda 
hosszában, sövény vagy erdőszélen, kazal tövében röpülve, 
lopakodva kémle li ki prédáját, leginkább a seregbenjáró mada- 
ral. s a mikor kikémlelte, oldalt vágódik, kerengve magasra 
száll és a mint a sereg szárnyra kap, ereszkedik; kellő ma- 
gasságba érve, szárnyát testhez kapja és mint valami ólom- 
darab lezuhan a kiszemelt menekülő áldozatra, melyet azon 
röptében karmával nyakon ragad és megfojt. Ezután lassab- 
ban röpülve bokortöv ébe vagy "hancsikra viszi és begyre szedi. 
Éven át kitart nálunk ; nem ritka, de nem is gyakori. 

Szín és alak szerint szakasztottan mássa a holló nagyságú, 
de hosszú farkú héja, vagy hejjő, tikölőkánya, kara vagy 
galambász, mely tyúkra, valambra, fogolyra nagy veszedelem. 
Ez a régiség karmadara vagyis a karon hordott vadászó 
karv alya, melyet belső Ázsia népei, teszem a kirgizek, ma- 
napság is nagy kedvvel szárnyasok vadászatára használnak. 
[fjan kiszedve hamar szelidül. A hová beveszi magát, rette- 
netesen pusztít, nevezetesen a tyúkok között. 


Me 


KÁROS. 


6. A KABA. 


75 


6. A KABA. 


Egyéb neve: herjóka, fekete vércse, bajuszos 
vércse. 
(Falco subbuteo L.) 


Leirás. Gyenge g galamb nagyságú, de nyulánkabb madár ; 
a szárny hegye a fark végét éri, vagy azop túl 15 jár ; kantárja 
erős, így széles bajuszt alkot; lábai, esőre tövén a viaszhártya 
sárg gák; szeme sötétbarna, nagyon merész tekintetű; csőre 
tövén sárgás, hirtelen hajlású kampója fekete, felső kávája 
fogszerűen kivágva ; háta palaszinű, melle, hasa világos földön 
söléten hosszában foltos. Kisebb erdőkben magas fák tele Jére 
rakja fészkét, a fésze kalj: i három-négy lojás, a tojások halavány 
rozsdasárga alapon sűrűn rozsdabarnák, sze plőzve iratosak. 

Élete módja. Legsebesebb röptű merész sólymunk, mely 
elfogja még a fecskét is és a hol megjelenik, nagy riad: lom 
támad az apró madarak közölt. A fecskék vészkiállással nyilal- 
nak az eresz alá; a pacsirták és az ezekhez foghaló kis ma- 
darak meglapúlnak ; meglapúl azonban a fürj és a fogoly ís. 
A mi kis madár röptében van, az inaszakadug fölfelé igye kszik, 
hogy a kaba ne kerülhessen felibe, mert akkor veszve van. 
A kaba mind azon mesterkedik, hogy röpülve menekülő 
áldozata felibe kerekedhessék és ha ez sikerül, irtózlalóan 
sebes zuhanással lecsap reája. De reá megy a kaba szöcs- 
kékre, éjjeli pillangokra — alkonyatkor — sőt ujabban azt 
is megvigyázták, hogy elkapja még a méhet is. Csak dögre 
nem száll sohasem. A régiségben a kabát kis madarak v adá- 
szására 15 használták a solymászok. Noha a kaba igazi sólyom 
és igy rokona őseink kedves vadászó solymának, a kerecsen- 
nek, a nép éppen úgy, mint a tudomány valami ölyvszerűtl 
is érez a megjelenésében és innen a példabeszéd : 


Elfajzott mint a Kaba, sólyom nemzetéből. 


Korunkban nagyon megszerette a vasutat. Versenyt röpül 
a vonattal, hogy a felriadó kis madarakat elkaphassa. 
Hazánkban még nem ritka. 


HASZNOS, 


VÉRCSE. 


"I 
ed 


7. A VÉRCSE. 


Egyéb neve: vörös vércse, szélverő, széltapogató, 
nyerítő. 
(Cerchneis tinnunculus L.) 


Leiraás. Akkora, mint az előbbi, de karcsúbb, hosszabb 
farkú, farka messze kiáll a szárnya hegyén túl, mely szép 
szürke, végén széles, sötét keresztszalaggal, legvége fehér ; 
háta agyagvörös sölét foltozattal, hasafele világos, sötét szár- 
foltokkal; esőre hirtelen lekonyuló kampóval, tompa foggal, 
tövén a viaszhártya mint a láb is sárga. A tojó farka, sok ke- 
resztcsíkkal, a vége mint a hímé. Fészkelésre legjobban sze- 
reti a romokat, a tornyokat, sziklákat, a Balaton körül és 
Dunamenlén a földes szakadékokat, és csak ritkán fákat. a 
fészekalja négy-öt, rilkán hatnál több tojás, mely világos ala- 
pon sűrű foltozattal és szeplőzéssel bír. 

Élete módja. ugyesen röpülő ragadozó madár, mely azon- 
ban képtelen kis madarat röptében elfogni. De nagy mestere 
a függögetésnek, a mely abban áll, hogy falusi torony magas- 
ságban egyszerre csak egy helyen marad az által, hogy a 
farkát kiterjeszti, lefelé tartja, a nyitott szárnyával pedig. se- 
besen verdes. Igy függöget kaszálók, szántóföldek, ugarok 
felett és barna, éleslátású szemével kilesi a magasból különö- 
sen a Iyukából kijáró egeret, ürgét; de néha a madárfiút is 
kilesi és kiszedi a fészekből ; viszi a tücsköt, szöecskét, kabó- 
czát, a gyikot is ; de az egér mégis főeledele s azért hasznos. 
Ha függögetve kileste prédáját, testhez rántja szárnyát és 
zuhan, de a föld színe fölött kiterjeszti a szárnyát, nehogy 
összetörje magál; a prédát a földről felkapja. Az apróbb 
rovarokat röpülés közben kieszi karmai közül, a nagyobb 
prédát csendes helyre viszi. Egészben lármás madár, mely 
gyakran hallatja nyerítésre emlékeztető hangját. Keményebb 
teleken elvonúl. A magyar nép dala ezt zengi róla : 

Hússal él az, mint a vércse, 
Hogy a fogát meg ne sértse. 


Magyar földön a leggyakoribb ragadozó, mely nem riadoz 


a várostól sem. 


KÁROS. 


8. A RÉTI HÉJA. 


ÉG) 
ey 
ve) 


S. A RÉTI HÉJA. 


Egyéb neve: barna réti héja, nádi ölyv, nádi sas, 
tavi kánya. 
(Circus aeruginosus L.) 

Leirás. Kisebb, különösen karcsúbb az ölyvnél, hosszú 
farkkal, magas vékony, meztelen ecsűddel, de éles körmökkel ; 
feje a bagolyé felé húz, mert a fátyol már észrevehető, a szem 
pedig nem egészen oldalt, hanem előre is pillant. Szine barna, 
néha nagyon sötét, de a fej világos, a hímnél fehéres, a tojó- 
nál inkább agyagsárgás. Mint a nádas madara, nádtorzsákra 
vagy zsombékokra helyezi fészkét, melynek alja öt-hat ritkán 
hat zöldes fehér tojás. 

Élete módja. A legóvatosabb és legravaszabb ragadozó 
madarak egyike, mely nagyságánál fogva rögtön szemelt szúr, 
folyton látható ; de vadász legyen ám, a ki puskavégre kapja. 
Még leginkább akkor kerül meg, mikor a magas fűben a 
nádas szelében valami prédán lakmároz, megfeledkezik az 
óvatosságról és későn kap szárnyra. Napestig szakadatlanúl 
lebeg, úszik, kereng a tavak nádas szélei fölött. Itt-ott hirtelen 
kanyarodással lecsap a nádba, csuhébe vagy gyékényesbe és 
ekkor biztosan prédát talált. Nincs 15 a rétségnek, mocsárnak, 
semlyéknek, laposnak semminémű apróbb élő lénye, a mit a 
réti kánya meg nem kaparítana ; de legkülönösebben gyilkosa, 
irtója a rélség nádba vagy laposba fészkelő kedves és hasz- 
nos madarainak. Nem is várja, hogy a fiak kikeljenek, meri 
ráveti magát a fészekre, feltöri és nagy ügyességgel kiiszsza 
a tojásokat. A tojást e végből mindég a szárazra viszi. 

A rétség madárvilága ezt a fészekrablót nagyon jól ismeri 
és úgy a mint szárnya lebben, felriad a bibiez, a sirály, a szerkő 
és nagy rivalgással ugyancsak tépászszák, verik a hogyan 
bírják. Kotolás idején majdnem kizárólag tojásrablásból él. 
Később a vizicsirkék, a vizityúkok és a fiaszárcsák szolgál- 
latják a telhetetlen szárnyas rabló prédáját. Télire elvonúl, de 
kora tavaszszal visszatér. 

Nádasaink fölött még nagy számmal látható, tehát nem ritka. 


ező 


je 


HASZNOS. 


4. 


A GYÖNGYBAGOLY. 


9. 


81 


9. A GYÖNGYBAGOLY. 


Egyéb neve: gyöngyös bagoly, lángbagoly. 
(Sirix flammea L.) 


Leirás. Igen tollas voltánál fogva majdnem varjúnagy- 
ságot mutat; szeme sölét, majdnem fekete, előre pillantó. 
Feje nagy, a fátyol igen fejlett, nyugalomban szív alakú ábrá- 
zatot alkotva, fehéres, szélein rozsdás ; a csőr gyengén kam- 
pós, sárgás ; a láb esűde véknyan tollas, az ujjak majdnem 
kopaszok ; a középső ujj karma belső szélén fürészes. A test 
tollazata selymes, puha és a szép, hamuszínű hálon sok 
fehér és sötét gyöngyözéssel ; a hasfél halavány, rozsdás lehe- 
lettel, néha igen világos, apró fehér és sölét gyöngyözéssel. 
Rendes fészket nem épít, hanem várromok falán, tornyok belső 
párkányzatán, granáriumok fal törmelékén, szemetjén tojja le 
fészekalját, mely öt néha hét hosszúkás, fehér tojásból áll. 

Élete módja. A gyöngybagoly az ember környezetét keresi 
föl és legszivesebben épületek padlásait, a hiúkat, a graná- 
riumok belső fedélgerendázatait lakja, hol a félhomály ural- 
kodik, mely az éjjeli madárnak napközben is kedvez. Nyuga- 
lomban mindenféle furcsa állásokba helyezkedik és a fátyol 
mozgatásával mintha fintorítaná az arezát. A házban egyike 
a leghasznosabb madaraknak, mely senkinek sem vét s a 
mellett a legkitünőbb és legszorgalmasabb egérfogó. mert 
többet öl, mint a mennyit egyszerre elkölt. Igaz, hogy reá- 
megy a denevérre, mely mint rovarevő hasznos, és ha hozzá- 
fér, elviszi a madárporontyol is ; de ez kivételes és semmiben 
sem csökkent a gyöngybagoly nagy hasznosságát. Mindég 
eleven, tehát ártó prédával él és csak a legnagyobb szükség- 
ben fanyalodik a dögre. Kiállása éjjel hallható, kellemetlen, 
rekedtes rűűt szólam, majd hortyogó és kallogó hangok 
hallatszanak, a mi együllvéve nagyon arra való, hogy tudatlan 
emberek babonásságát felköltse, melynek re ndes köv elkezése 
az, hogy ez a hasznos bagolymadár a csűr kapujára kiszegez- 
lelik, a szegező ember nagy kárára és bizony gyalázatára is. 

Nálunk nem ritka, de nem is sok. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 6 


HASZNOS. 


I SZÁSKRUT VTIRE 


83 


10. A KUVIK. 


Egyéb neve: csuvik, halálmadár, halálbagoly. 


(Glaucidium nocluum Retz.) 


Leirás. Teste szerint gerle nagyságú, de nagyfejű és gazdag 
tollazatánál fogva nagyobbnak látszó, kurta bagoly ; szeme- 
csillaga és csőre sárga, lába csüde szőrszerűen tollas, ujjai 
majdnem meztelenek ; kurta farka alig látszik ki a szárnyak 
hegye alól; hátafele szürkésbarna, fehér csöppekkel foltozva ; 
hasafele fehéres, hosszúkás barna csíkokkal. Fészkét lartóz- 
kodási helyén odvakba, szaruták mögé, néha hidak alá Is rej- 
tegeti ; a fészekalja négy-öt fehér, m: ajdne m golyóalakú tojás ; 
a fiak fehér pehelylye el vannak borítva. 

Élete módja. A kuvik is szeret az emberrel tartani, szivesen 
választja tanyájáúl a házak, rakodótárak, tornyok fedele alját; 
de beveszi magát odvas Tilda omladékok ly ukaiba is. Kitünő 
egerész, de nem veli meg a nagyobb, így a svábbogaral sem 
és odamarkol a verébivadékba vagy más madárba i Is. Innen 
van az, hogy ha éjjeli vadászatán elkésik és meglepi a hajnal, 
a mikor a nappali madárvilág éppen ébredez, ugyancsak 
körülveszi az apró madarak sokasága ! Ökörszem, királyka, 
barázdabillegető, a ezinegék hada, poszálák és aéstk körül- 
veszik, lépászni ugyan nem igen merik, mert félnek a kar- 
málól ; de kihogy esiripel, csipog, egyszóval hangot ad, minlha 
leszólnák és gúnyolnák az éjjeli lolvajmadarat. Ezt ügyesen 
felhasználják a madarászok, kik lombkunyhóra kiültetik és a 
felgyülekező madárságot lépre, csiptetőbe fogdossák. 

Nevét a kiáltásától vette, mely leginkább c (kúvik-kúvik) és 
ha háztájon tartózkodik, estefelé sűrűn kiáltja a ház üstökéről, 
a károgóról vagy papról. Innen ered a babona, hogy a kuvik 
megjelenése és kiáltása halált jelent — a halált jósolgató 
emberre is úgy szólnak reá: cne kuvikoljon már kend.) 

Nem sok van és mint kilünő egér- és verébpusztító érde- 


mes a védelemre. 


(3 


HASZNOS. 


il. A RÉTI BAGOLY. 


80 
MM. A RÉTI BAGOLY. 


Egyéb neve: réti málonfekvő, nádi szarvasbagoly, nádi 
fülesbagoly, mocsárbagoly, mezei bagoly. 
(Asto accipilrinus Pall.) 


Leirás. Nagyság szerint majdnem megüti a varjúélt, toll- 
füle kicsiny, szeme kénsárga. a fátyol széle szélesen feketén 
szegett, a hasfélen a sötét hosszfoltok nem csipkések, hanem 
egyszerűek ; a szárnyak hegye túljár a farkon. A csőr, a szem 
körny éke fekete, az álla fehér, a hátfél rozsdasárga és fehéres 
söléten iromba; a hastél világos rozsdasárga sölét hossz- 
foltokkal; a e középső tollai élesen körülirott rozsdás 
szemfoltokkal. Fészkét leginkább a kaszálók és rélségek ma- 
gas füvébe, tószélek buja növényzetébe, legritkábban fára 

rakja; a négy-hat fehér, majdnem golyóalakú tojásból álló 
fészekalja a nálunk fészkelő pároknál májusban lalálhaló . 

Élete módja. Igen jellemző neve a cmálonfekvős, mely 
onnan ered, hogy ez a madár szeret a földön lelapúlva, tehát 
málon fekve tartózkodni : leginkább kaszálók, tószélek és 
ingoványok buja füvében, növényzelében tartózkodik ; nappal 
is ébren szokott lenni. A rétibagoly a legkitünőbb egérpusz- 
títók egyike, rámegy nagyobb. rovarokra is; de főeledele 
mégis csak az egér és ha az egér felszaporodva esapássá 
lesz, az ölyvekkel a réutbagoly is csudálatos módon, mert 
hirtelenül felgyülekezik. Ilye nkor az egérjárásos he lye k kö- 
rüli bozótokból úgyszólván lépten-nyomon kap szárnyra ez 
az igen hasznos bagoly és neszle len, feszítve-úszó röpülésé- 
vel még külön ís gyönyörködtet az embert. Nappal közelre 
várja be az embert és felkerekedve hamar leszáll, éppen ezért 
rendes prédája a sok mihaszna koczapuskásnak, a mezőgaz- 
daság nagy kárára. 

Rendes hazája ennek a bagolymadárnak a messze észak, 
honnan őszszel levonúl melege bb t tájak felé, hogy ltavaszkor 
az erdei szalonkával egyült felvonúljon északnak. Mindkét 
évszakban vendégünk, de néha meg 15 telepedik. 


Nem ritka. 
űj 27 


KÁROS. 


TDSAZSORGEBIESI 


87 


412. AZ ŐRGÉBICS. 


Egyéb neve: bábaszarka, szürke gébics, nagy szarka- 
gébics, téli gébics, szarkabojtorján, szarkagábor, 
szarkagaborján, szarkakirály, nagy szarkagábor. 

(Lanitus excubittor L.) 


Leirás. Rigó nagyságú. Hátafele világos hamuszürke, hasa- 
fele szennyes TEGEL, homloka fehéres ; szemén keresztül a csőr 
tövétől indúlva széles fekete szalag, mely a fül táját eléri. 
Csőre, lába, szárnya, farka fekete; de a szárnyon van egy 
fehér tükörfolt; a fark szélső tollai ií5 fehérek. A tojó hasán 
elmosódó rovott csikok láthatók. Csőre a végén kampós, felső 
káváján elől kivágott. Fészkét fákra rakja ; a fészekalja öt-hat. 
ritkán hét zöldesfehér, szürkés-foltos tojás. 

Elete módja. Aránylag kicsi volta daczára is merész, hozzá 
igazi őrmadár, ki fák száraz csúcsára, ágára, karók hegyibe 
telepedve, körűljáralja szemét és nem tűri, hogy más madár, 
ha tizszer akkora is, mint ő, kerületében bárcsak meg is 
pihenjen. Ölyvre, hollóra, varjúra, szarkára azonnal ráveti 
magát és azon van, hogy felibe kerekedve akár valami sólyom 
lecsaphasson ; rendesen el is veri a betolakodót, mert fárad- 
hatatlanúl intézi támadásait. Tápláléka minden, a mi él és a 
mit legyűrhet. Felveszi a nagy sáskát, az egeret, a melyet 
függögetve szokott kilesni, akár csak a vércse; hát ezekkel 
igaz, hogy használna ; de ez a haszon semmi ahhoz a kárhoz 
képest, a melyet mint apró hasznos madarak fojtogatója és 
fészekrabló okoz. Felkajtatja a földön fészkelő kis énekesek 
fészkét, bújja a bokrot, a fák koronáit és irgalmatlanúl dézs- 
mál. Módja az úlonállóé is. A hol rúd körűl rakják a széna- 
boglyát, ott a rúd csúcsa az őrgébics lesőhelye. Veszteg marad, 
csak a szeme jár és mikor földön, ágon kileste áldozatát, 
reácsap. Télen 15 kitart nálunk. 

Nem igen gyakori, de a hová egy beveszi magát, nagyol 
irt a hasznos madarak között. 


DD y A 2 
S EZk 


A ge 


HASZNOS, 


TSSSNISSORGBBIŐSS 


59 
413. A KIS ŐRGÉBICS. 


Egyéb neve: fejes gébics, nyári gébics, szőri gébics 
stb.stb. 


(Lanius minor (Gm.) 


Leirás. Az előbbinél kisebb, de éppen olyan állású szép 

madár ; kisebb testalkatán kivül az különbözteti meg leg- 
inkább, hogy homloka fekete és ez a feketeség összefolyik a 
szemen ál vonúló széles fekete pásztával ; melle szép fehér 
rózsaszínnel befultatva, fekete szárnyán pedig a fehér folt 
vagy tükör kicsiny. Egyebekben megfelel az őrgébicsnek. 
Fészkét nálunk az ulakat szegélyező jegenyefákra, de aká- 
ezokra is szereti rakni s az építőanyagba illatos növevényekel 
fonogat be. A fészekalja öt-hét haloványzöldes, a hasabb végen 
koszorúsan álló sze plővel tarkázott lojás. 

Élete módja. Egészben hasonlít az őrgébicséhez, avval a 
különbséggel azonban, hogy nem fészekrabló, hanem inkább 
rovarirló és azért egészben hasznos. Ez a gébics 15 őrmadár. 
Sokszor meglehetős magasan üldögél, járalja a szemét a föl- 
dön ; egyszerre csak lecsap, keres, elkapja prédáját és újból 
odaszáll a honnan lecsapolt. Ha sűrű növevénynyel borított 
helyek fölött őrködik, leszáll és ember-kölés magasságban 
addig függöget, a mig a prédát megpillanthatja és elkaphatja. 
Ha csalódott, a függögetésből álmegyen a röpülésbe és felszáll 
őrhelyére. Utme mén "közel várja be a kocsit, aztán szárnyra 
kap és sokszor nagy darabon előzgett, mig végre bizonyos 
ponton a mező felé kikanyarodik és sajálságosan hullámos 
röpüléssel oda száll vissza, a hol az előzgetést megkezdelte. 

A kis őrgébiecs vándormadár, mely őszre ke lve eltünik, 
melegebb tájra költözik és csak akkor tér vissza hozzánk 
fészkelő helyeire, a mikor már kitavaszodott. Hangja ckije) , 
természete ezivakodó ; de a madár ékesíti a tájat, az bizonyos. 

A gébicsek között Magyarország melegebb részeiben talán 
a leggyakoribb. ú 


KÁROS, 


14. A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS 


91 
14. A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS. 
Egyéb neve : vastejű, vasfejű gábor, vasfejű gabor- 


ján, vasgaborján, nagyfejű gábor, törökveréb, 
csettegető, koszorús gébics. 


Leirás. Csak pacsirta nagyságú, de egész formája és szine- 
zele, még inkább élete szerint igazi gébics. Fejebúbja, tarkója 
szép szürke, dolmánya vörösbarna : összelett szárnyán semmi 
tükörfolt sem látszik. Hasafele rózsaszínű, begye fehér; a 
szemen át a fül felé széles, fekele pászta. A fark középső 
tollai rozsdabarnák, a szélsők tövükön fehérek. A tojóka melle 
halavány, hullámos rovott csíkokkal. Orra kampóska, a felső 
káva fogszerű kimetszéssel. Fészke leginkább bokrokban 
áll, fészekalja öt-hét tojás, világos földön finom, sötétes folto- 
zattal, mely hol a tompább, hol a hegyesebb végen koszorú- 
formára 15 tömörül. 

Élete módja. A tövisszúró gébics leginkább az erdőszélek, 
és ulmenti bokrosokat, ezek között kivált a galagonyásokat 
és kökényeseket szereti; de beveszi magát a kertekbe is. 
Többet öl, mint a mennyit elköllhet és ezért a fölös prédát 
tövisekre szurkálja, inkább ckaróba húzzas, hogy később a 
mikor ismét megéhezik és friss préda szerzésére nem igen 
kedvező az idő, a felpeczkelt fölösleghez fordúlhasson. Igy 
kerül a ltövisre a tücsök, a kabócza, cserebogár, de — fáj- 
dalom! — a fészekből rabolt madárporonty is. Minthogy 
pedig a tövisszúró gébics tartja a kerületét, bizony kirabolja 
minden kis madárnak a fészkét. 

Igy ki kell mondani reá a kertekben a szenteneziát, hogy 
bizony ezt a csettegető farkesóválót ki kell irtani. Legelők 
szélén álló bokrosokban inkább közömbös madár, mert olt még 
az egérbe 15 belevághatja csőröcskéjét : de kertben káros, mert 
kiöli a legkedvesebb és leghasznosabb szárnyasokat: a poszá- 
tákat és hasonlókat. 

Különben vándormadár, mely elég korán indúl őszkor és 
csak Szentgyörgy táján vetődik vissza hozzánk. Kitünő utánzó 
énekes, ki eltanúlja még a fülemüle dalát is s evvel meg- 
téveszti az embert és a madarat. 


38 


OTTO VST 


"SOgYA 


03 
45. A HOLLÓ. 


Egyéb neve nincsen. 
(Corvus corag L.) 

Leirás. A varjúnál egy jó harmadrészszel nagyobb ; fekete, 
kékes és zöldes zománezezal; farka ékalakra vágott; esőre 
nagy, íves; a mell tollai hegyesen vágottak. Fészkét erdőkbe, 
magas fák tetejére rakja, nagy ravaszúl olyanokra, a melyeket 
megmászni nem lehet. Fészekalja négy, rilkán hat világos 
zöldes, söléten szeplőzött tojás. 

Élete módja. Jól, feszítve is repülő, ravasz, óvatos és rab- 
lásra mindenkor kész, különben igazi eczimeres madár. Baj, 
hogy fényes lárgyal lálva, tolvajságra is adja magát. Ráveti ma- 
gát minden elevenre a gilisztától a nyúlig ; pusztt, rabol fész- 
ket, kiszedi a lojást, a madárfiat és rájár a dögre : a nép hile 
szerint legelőbb is a szemit vájja ki; de a nép példabeszéde 
szerint mégis : E i 

Holló hollónak nem vájja ki szemét. 
Hogy porontyai feketék, azt is mondja a nép dala : 
Nagypénteken mossa holló a fiát . . . 

De ha már valakiről nagyon is akarja mondani a nép, hogy 

lehetetlenre törekszik, bizony azt mondja, hogy : 
Hollófészken hattyút keres. 

Bejutott a holló a magyarság legdicsőbb királyának, Mályás- 
nak a ezímerébe is, gyűrűt tart a csőrében. 

A holló hosszú életű, fogságban szelidülő és igen tanulé- 
kony madár. Megtanúl beszélni ésselég értelmesen ejti az 
emberi szól; az udvar többi állaljával szemben csupa furfang. 
Akad oly holló is, a melynek tollából kimarad a színt adó 
matéria, a toll tehát fehér marad. Ettől a nagy ritkaságtól 
velle a nép mondásál : 

Ritka, mint a fehér holló. 

Sokszor a ritka jóra 15 érti a nép — és igaza van. Máskülön- 
ben is jelentős madara volt a holló a magyarságnak. Mikor 
Ilt tatár-Lörök dúlt és temetellenűl maradt halott ember, esett 
állat és mikor a magyar helységek fölött még az akasztófa 
őrködött, több volt a holló mint ma — szelidebb. erköl- 


csök idejében. 


HASZNOS. 


16. A CSÓKA. 


46. A CSÓKA. 


Egyéb neve: csakli, himódi galamb. 
(Colaeus monedula L.) 


Leirás. Jóval kisebb a varjúnál. Fejebúbja fekete, tarkója 
és nyaka-oldalai szürkék, vénségre fehéresek; háta, farka 
fekete, hasa palaszürkésen fekete, a vének szeme fehéres. 
Fészkét odvas fákba, partszakadékokba, romok lyukaiba; 
városokban nagy építmények alkalmalos czifraságai közé 
rakja ; fészek: ja rendesen öl tojás ; halavány kékeszöld földön 
söléltes szürkén és olajbarnán sze plőzött. 

Élete módja. Eleven mozgású, könnyedén és szaporán 
röpülő ügyes és mindég hangos madár, melynek ccsós- 
cecsaud vagy cesiau, esjoko; kiáltása igen magasról 15 hall- 
ható és rátereli az ember figyelmét a vonuló, jövő-menő 
madárra. Rendesen kisebb csapatokban jön-megy; a mezőn 
elvegyül más varjúfélék közé, elbarangol velök dülőről me- 
zőre meg vissza. Bizalmas madár, mely nemcsak felkeresi, 
hanem lakja még a zajos nagyvárosi is. Igaz, hogy nem veli 
meg a madárporontyot, ha éppe n bele ütődik : de legfőbb ele dele 
mégis csak a kaszáló, ugar és különösen az eke után kiforduló 
sok csimaz, pajod, báb és egyéb. Az ekét gyönyörűen követ, 
sokszor csak öt-hat lépésnyire halad a szántóvelő nyomában 
s avval a világos csókaszemével ugyancsak kilesi még a leg- 
kisebb eme eEnű i IS. Az a kicsinyke kár, a mit kis madárban, 
gyümölesben néha a zsenge kukoriczában teszen, ezerszeresen 
megtérül abban a haszonban, a melyet ez a szorgalmas, eleven 
és kedves madár az embernek hajt. 

A fészekből ifjan kiszedve nagyon megszelidűl, nemcsak 
a házhoz, hanem a gazdájához is ragaszkodik. A csóka 10g- 
ságban, azaz hogy szeliditve és szabadon járva, csupa furfang, 
csupa csinytevés, de még ezekben is kedves. Nagy tolvaj ; 
mindent elviszen és eldugdos, a mi fénylik. Rendkivül szereti 
a fürdő tés ha alkalmas vizre I talál, ugyanc sak pocskol lubiezkol 
benne. Nyilván innen ered a nép mondása : 

Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér hattyú soha ! 


Magyar földön a madár még jócskán van meg. 


Mi 


KÁROS. 


A SZARKA. 


197E 


97 
17. A SZARKA. 


jgyéb neve" nimecsen. 
(Pica pica L.) 


Leirás. Feje, nyaka, begye, háta, farokalja, farcsíkja és 
czombja fekete, ellenben melle és hasa, szárnyafedői és a 
nagy evedzők belső fele fehér. Ezek együttesen tarkává 
teszik a madarat. Farka hosszú, ékalakra metszett, zomán- 
czos fényű, úgy a szárnytlollazat is Fészkét fákra rakja s 
a teljes fészek a madárépílkezésnek egyik remeke ; esészéje 
sárral van kilapasztva és erre boltozatosan tövisteltő borúl, 
a melyben oldalt van a bejáró ; fészekalja négy, néha hét tojás, 
szürkészöldes alapszinen, sötétebben szeplős. 

Elete módja. Rendkívül okos, ravasz és számító madár, 
mely noha sokszorosan az emberrel tart, mégsem válik bizal- 
massá ; de már szemlelenné igen, mert kilesve az alkalmat, 
egyszerre csak leszáll, pelyhest lop és: vesd el magad! 
Disznóöléskor ugyancsak körülüli a többi varjúfélével a 
pörkölő- és bontó-helyet, órán ál lesve és a mint kileste 
a pillanatot, leszáll, elkapja a prédál és már ismét ott van a 
ház, a kazal telejében. Kemény télen beveszi magát az udva- 
rokba, leszáll a falu piaczára, csipdes, a hol csíphelt. Az ulon, 
a veléses láblákat szegő ákáczsorokban különösen szeret 
fészkelni, mert ott tágas lere van a szarkaműködésnek ; 
egyfelől dézsmálja az aprómadarak fészkét s evvel árt, más- 
felől szedi a pajodot, a kukaczot, a sok gonosz bogárságot, a 
mivel azután használ. De a kár, a melyet okoz nagy s ezért 
ritkítani kell. 

Hogy a szarka is rájár a fényességre, innen a hasonlat : 

Lop, mint a tolvaj szarka. 

És hogy szépen fénylő, jó hosszú, de mégis csak gyenge 
a farka, innen ered a közmondás : 

Sokat akar a szarka, de nem bíri a farka. 

Az pedig, hogy a háztájon fészkelő szarka eserreg, mikor 
ember közeledik a háztáj felé, szülte a közmondást, "hogy: 


Cserreg a szarka, vendég jön. 


48 


ag 


H. 0.: A madarak hasznáról. 


KÁROS. 


18. A MÁTYÁS SZAJKÓ. 


99 
18. A MÁTYÁS SZAJKÓ. 


Egyéb neve: mátyás, mátyásmadár, matyimadár. 
(Garrulus glandarius L.J) 

Leirás. Kisebb testű a csókánál. Tollazata vörösesszürke, 
gyeplője széles, fekete ; búbja fehéres, feketés csíkokkal. Far- 
csíkja, farokalja fehér, szárnyán fehér tükör ; farka fekete, a 
véneknél tövén halavány kékes harántcsíkokkal; legfőbb 
ékességei a szárnyfedő tollak, melyek keresztberóva fehér, 
fekete és szép kék csíkokat viselnek. Szeme v ilágoskék, eleven 
tekintetű. Fészkét hol alacsonyan, hol magasan rakja a fákra ; 
fészekalja öttől kilenecz tojásig terjed ; a tojások halavány, 
néha zöldes földön sötétesen, sűrűn és aprón szeplősek. 

Élete módja. A hol él, ott szavától hangos az erdő, rendes 
szava pedig hasonlit a cmályáso szólamhoz, azért népies 
neve Málvás. Sandor István uram régi szókönyvében zdjgó- 
nak 15 mondja a zajtól, a melyet csap és a miből aztán a 
szajkó származnék. Eleven, nyughatatlan lakója erdőnek, 
bokrosnak, erdő közelében a kerteknek is. Mindent eszik, 
mindent felfal, mert nagy az ő torkossága. Dió, mogyoró, 
makk, bükkmag, gyümöles, bogyó ; aztán a gilisztán kezdve 
szöeskén, futóbogáron át ATOT METT bogá árság mind a 
begyébe vándorol; a minek kemény a héjja, mint diónak, 
mogyorónak, azt odvakba, résekbe még gyüjtögeti is. Ez idáig 
nem 18 volna baj; de már az igenis és igen nagy, hogy zajgó 
úr ő kegyelme még gébicsnél, szarkánál is nagyobb. fészek- 

rabló. Tojás, mezte len madárporonty, a fészek szélén üldögélő 
és anyját váró tokos poronty, az mind Mátyás úr prédája. 
Ezekért aztán még a galagonya tüskés bokrát is bújja. Szóval, 
nagyon káros és nem . ajánlható kegyelemre. 

Ifjan elfogva, ha nem is válik egészen kezessé, de kalitká- 
ban és folyosókon lartva, nagyon mulatságos madár, meri 
utánzásaival nagy imposztor. Először is eltanúlja a majorsá 
minden hangját, csipog, kukorékol, gágog, pityereg ; közbe 
nyávog egyel, mint a macska, majd meg "nyikorog mint az 
ajtó kenetlen sarka, vagy a targoncza kereke, szóval mulat- 
ságos egy kópé biz ő. Felelget is a hangokra ; a kakasnak 
kakasúl, a lúdnak lúdúl és innen ered a népszó : 

Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. 


Hazánkban még jócskán van ; külsejével pedig az erdő disze. 


gk 7 


19. AZ ARANYMÁLINKÓ. 


101 
419. AZ ARANYMÁLINKÓ. 


Egyéb neve: sárgarigó, sármáringó, sárga velyhe, 
aranybegy, sármárinkó, aranymárinkó, aranymálú, 
aranymálé, szolgabiró, aranymál rigó, lórió, aranymál, 
aranymáj. 
(Oriolus galbula L.) 

Leirás. Rigó nagyságú. A hím szép aranysárga, szárnya, 
farka fekete, az utóbbinak a vége sárga; a szemen át a csőr 
tövétől indúlva fekete pászta, esőre vöröses hússzínű, szeme 
vérvörös. A tojónál és a fiókáknál mindaz, a mi a vén hímnél 
aranysárga zöldes, az alsó testrészek szürkésfehérek sötétebb 
csíkokkal. Fészke remekmű ; mindég villás ágra, a villa lö- 
vébe építi és mindenféle finom rosttal és szélesebb háncs- 
szalagokkal odaköti ; kirakja és kiépíti mindennel a mi finom, 
még pókhálóval is. Fészekalja rendesen öt tojás fehér alapon 
gyéren álló élesen irott sötét foltokban. Kertekben is fészkel. 

Elete módja. Tavaszkor és nyár elején hangos madár, 
melynek lágy, mélyhangú ülinkóra emlékeztető hangja be- 
tölti az erdőszéleket és a nagy gyümölcsösöket. Ez a szép 
szózat a hímtől ered, míg a tojó bizony úgy felelget, mint a 
kis macska, a mikor valaki a farkára hágott. A régi Szirmay 
uram azt mondja a hím hangjáról, hogy görög : 

f Sárga rigó görögül : cflüa reo ió., 

Borsodi neve : szolgabíró ; ez ií5 hangját festi a hímmadár- 
nak. A többi magyarázatot már elő 15 soroltam abban a sza- 
kaszban, mely a hangról és értelmezéséről szól. 

Az aranymálinkó gyümölcsérés idején kívül igen hasznos 
madár s nincs az a hernyó, még ha a legszőrösebb papmacska 
is, a melyet el ne esípne, cserebogár-járáskor meg éppen irtó- 
háborút folytat a gyümölesösök ez istencsapása ellen ; hanem 
az 15 igaz, hogy a mikor a kora gyümölcs érik — mert az 
ősziít nem várja be: elvonúl melegebb tájakra — nem igen 
törődik az ártalmas bogársággal, hanem rámegy a cseresz- 
nyére, kajszín-baraczkra, korán érő édes körtére. De a bogár- 
ság üldözésével nyujtott haszna sokkal nagyobb a kárnál és 
éppen azért gráczia legyen fejének — a madár különben is 
remek gyönyörüsége szemünknek. 


Bea Tik 


20. 


KÁROS. 


A PIRIPIÓ. 


103 
20. A PIRIPIÓ. 


Egyéb neve: gyurgyóka, török fecske, gyurgyalag, 
földi rigó, méhmadár, méhész. 
(Merops aptaster L.) 

Leirás. Rigó nagyságú, de karcsúbb madár ; szine és egész 
megjelenése szerint mintha nem is a mi éghajlatunkból, 
hanem messze délszakról való volna, oly gyönyörű és csillogva- 
ragyogó az ő szine és oly különös az ő formája. Begye arany- 
sárga, melle, hasa gyönyörűen sötétzöld ; homloka tövin fehér, 
aztán zöld; szemén át fekete pászta, nyakán, a mell felé, fekete 
kaláris ; tarkója, dolmánya sölét fahéjszinű, a szélek felé vilá- 
gosodó, farka zöld, két középső tolla nyilszerűen kiálló ; lába 
kurta, kuczorgásra alkalmatos, szeme kárminpiros, csőre 
hajlott és hegyes. Elég csodálatosnak tetszik, hogy ez a ragyogó 
madár méter hosszú csövet v áj sánezokba, földes szakadékokba, 
melyeknek végében van a fészkelő barlang; kevés mohára 
és egyéb növényzetre letojja a tojó öt, néha nyolcz majdnem 
golyóalakú uszta fehér fényes tojását. 

Élete módja. Ha fészkelésével a földhöz is van tapadva a 
piripió, egyébként a levegőég madara, mely repülése szerint 
akár versenyre kelhetne a fecskével. Verőfényes napokon a 
repülő piripiónál szebb madarat már kivánni sem lehet és 
annál szebb, mert nagyon szeret csapatban röpdösni valamint 
hogy fészkeit 15 telepesen vájja a földbe. Hangja sivító, de 
néha ülinkószerű is. Tápláléka mindenféle röpülő rovarság, 
különösen pedig annak fulánkos része ; mindennémű darázs, 
poszméh, földi méh ; de a gazdasághoz tartozó hasznos méh is. 

Verőfényes időben felkeresi a síkság gödrös helyeit, hol a 
földi méh sokaságban tanyázik és függögetve is lesi a kibú- 
vókat. Ha darászfészket tud meg, odatelepedik és nagy ügyes- 
séggel kapkodja el a ki s beröpülő darazsakat. Az esős időt 
nem szereti és ilyenkor a méhesek tájára telepedik, hogy 
mindenképpen méhekhez jusson : ez határozottan kártétel és 
nem tűrhető. 

Öszre elvonúl és csak késő lavaszszal tér vissza. 

Hazánkban csak az ország délibb, tehát melegebb részeit 
lakja bővebben és ez időszerint még nem is ritka. 


SE 


KÁROS. 


91. A JÉGMADÁR. 


105 


21. A JÉGMADÁR. 


Egyéb neve: halászmadár, vizi király. 
(Alcedo ispida L.) 

Leirás. Pipiske nagyságú, de kurta, zömök madár, rövid 
farokkal és egyenes, hegyes csőrrel, mely úgy mered, mint 
valami léczszög. Szín szerint ez is olyan Isten remeke, mely 
röptében úgy megragyog. mint valami kék drágakő. Fejebúbja, 
tarkója, dolmánya, farcsíkja különösen gyönyörű kék, sze- 
mén át fahéjszínű pászta, mely a nyak oldalán világosodva 
folytatódik, szeme barna, torka fehér, hasa eleven rozsdás- 
színű; lába vörös, rövidke, ujjai tövükön összenőve : igazi 
kuczorgó láb. Úgy fészkel, mint a piripió, de folyók és pala- 
kok mentén ; a part t szakadékos részébe méternyire, vízszin- 
tesen csövet, ennek végén lágas katlant váj. Fészket nem épít, 
hanem a kiökröndezett halszálkákra rakja gömbölyű fehér 
tojását ; fészekalja hat, néha hét tojás. 

Élete módja. Ez aztán az igazi haliv adékpusztító és szinle 
hihetetlen, hogy ez az aránylag kis madár az ujjnyi halat 
csakúgy lecsusztatja bárzsingján és begyömöszöli gyomrába. 
Roppant gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig ki- 
ökröndözi. A kis halat leginkább ágról lesi. Patakmentén, 
ott, a hol a bokor ráhajlik valami csendesebb folyásra, vagy 
a göbe lengje fölé, kiálló száraz ág legvégébe telepedik ez a 
ragyogó haltolvaj, hogy hihetetlen szívóssággal és mozdulat- 


o 


lanságg al lesse a vizet és a benne folyó életet. A mint a piszt- 
ráng vagy más ivadék bizton érzi magát s a viz felületét 
megközelítgeti, a jégmadár mint valami ólomdarab lecsap és 
csőrének késéles káváival, megragadja a prédát, aztán lerázva 
a vizet tova száll, újból ágra kap, rendbe gyömöszöli a fala- 
lot és ismét lesésre fogja a dolgot. Színe védő és csaló. Hasa 
olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gya- 
nakszik ; háta meg olyan, mint a futó patak kék esilláma, 
ezért nem veszi észre a kerengő karvaly. De jár ám a síkon 
is, a hol ér vagy holtág mentén nincs a vízre hajló alkalma- 
tosság. Ilyen helyen kárón, i rögön megtelepszik s néha-néha 
a víz fölé szállva, ott függöget, mint a vércse. 

Barangoló madár, mely megjelenik, aztán eltünik, évek 
múlva ismét jön. Káros, de kevés van. 


ez 


HASZNOS. 


22. A KAKUK. 


22. A KAKUKK. 


Egyéb neve: kukóka, beczéző, gyöngykakuk, a fiú. 
(Cuculus canorus L.) 

Leirás. (erle nagyságú, de nyulánk, hosszúfarkú madár. 
Hímje hamvas dolmánynyal, keresztbe rovott farkkal; hasa- 
fele fehéres keresztbefutó hullámos csíkokkal. Tojója és ifja 
vörhenyes feketéssel kihányva nagyon emlékeztet a vér- 

csére, innen az a hit, hogy a kakuk őszrekelve vércsévé vál- 
lk Lába sárga, szeme lűzvörös, sárgán szegve, csőre feke- 
tés, szájzuga vöröses. Fészket nem épít soha és ; szaporításában 
igazi gazmadár, avval a csudálatos tulajdonsággal, hogy tojá- 
sának nagyjából színe és némileg alakja is hasonlít ahhoz a 
szegény madáréhoz, a melynek fészkébe becsempészi; de 
már az nem áll, hogy a tojást egészen azéhoz idomítja. Az 
elhelyezett, csempészett efészekaljany kitehel egy kakukiól 
20-22 tojást ís, rendszerint azonban 11-12 között váltakozik. 

Élete módja. Tápláléka szerint, mely mindenféle, legin- 
kább nagyon kártékony rovarból, hernyóból, még a legsző- 
Tas ANNAtnálói is áll, a kakuk a leghasznosabb ME annál is 
inkább, mert telhetetlen; de alábbszállítja a a hasznot avval, 
hogy nagyon megviseli azoknak a kis hasznos madaraknak 
a fészkelését, a kikhez tojásait és annak rendén fiát be- 
csempészte. A kakuktojó ugyanis kerületet választ, ott fel- 
kutatja az ökörszem, vörösbegy, a poszálták, a barázdabille- 
getők és mások fészkét s ekkor tojni kezd idegenbe. Az 
odvakban fészkelők fészekaljához nem tudva hozzáférni. a 
földre tojja monyát, aztán csőrébe ragadja és becsempészi, a 
hova szánta. Ugyanaz a kakuk ugyanazon vidéken leginkább 
egyazon faj fészkeit keresi fel és rendesen azoknak a "fajokét, 
a "mely eknek fészkéből maga 15 kikelt volt. 

Hirtelen növekedésével elhatalmaskodik, kilöki gyenge 
mostohatestvéreit. 

Mindég a maga nevét kiáltja, de inkább cha-hús-nak hang- 
zik, közbe kaczagó szava 15 van. 

A roskadozó emberről mondjuk : 

Nehezen ér több kakukszót. 

A vénülő lányról meg : 

Sokszor hallott már kakukszót. 

Vonuló madár s nálunk még jócskán van. 


Ár 


HASZNOS. 


93. A ZÖLD HARKÁLY. 


109 


23. A ZÖLD HARKÁLY. 


Egyéb neve: zöld küllő, külü, zsóna, sárküllő, 
ződhorokály. 


(Picus viridis L.) 


Leirdás. Majdnem galamb nagyságú. Dolmánya eleven olaj- 
zöld, farcsíkja világos : hasafele halavány olajzöldes; a hím 
fejeteteje a tarkóig tüzesvörös, kantárja ugyanilyen színű, a 
tojóé fekete. A szárny evedző tollai feketése k, fehéres follok- 
kal. A láb két ujja előre, kettő hátrafelé áll, a karmok erősek. 
hajlottak , megkapaszkodásra kitünőek. A fark tollai igen ke- 
mények, a középsők lándzsásan kifutók, megtámasztásra igen 
alkalmatosak. Csőre ólomszürke, erős, taszítófejszére emlé- 
keztető éllel; nyelve féregalakú, hegyén szakás és gyerek- 
arasznyira 15 kilökhető. Középmagasságban — 15 méterig — 
szűk bejáratú fészkelő odval farag ki alkalmatos fákba és 5 ide 
tojja hat, ritkábban nyolez hófehér, fényes tojását. 

Élete módja. Fáradhatlanúl ácsoló, a férgeket kiszedegelő 
igen hasznos madár, mely íves röpüléssel szálldos fáról-fára 
és mindég alulról KÉZ a felkúszást, keresve a fa elbelege- 
sedett, korhadó részeit, a melyekbe lyukakat farag, hogy a 
pondrókhoz hosszú nyelvével hozzáférhessen, azokat kiszi- 
gonyozhassa. De éppen oly buzgó az erdő földjén is, hol a 
hangyabolyokat gyalogosan keresi fel, kilyukasztgatja s mi- 
kor a hangyák nagymérgesen és tömegesen kigyülekeznek, 
közéjök böki hosszú ragadós nyelvét, a "melyre mint valami 
Íriss lépvesszőre r álapadnak, hogy pillanat alatt az ácsoló 
madár gyomrába vándoroljanak. Ezt a furfangot télen át is 
űzi és bizony kibontogatja a keményre fagyott bolyok oldalát, 
hogy a téli álomban szunnyadozó hangyanépet megdézsmálja. 

Hangos madár, melynek cklükltükltüklüty  szaválól csak 
gy zeng az erdő. 

Gyümölesösökben üszta áldás, valóságos felesere a bele- 
gesedő fáknak, azért kíméletet érdemel. 

Nálunk még jócskán van. 


ezés 


ja 


u 


HASZNOS. 


24, A FAKOPÁNCS, 


115191 
24. A FAKOPÁNCS. 


Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fako- 
pogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. 
(Picus major L.) 

Leirás. Fekete, fehér és égővörösen tarka, különben rigó 
nagyságú madár; fekete gyeplője kantárszerűen levonúl a 
nyakon; háta és farcsíkja fekete. A hímnél a koponya hátulsó 
része vörös, a tojónál fekete ; mind a kettőnél a farokalja égő- 
VÖTÖS ; a Masról szennyes fehér, a vállon fehér folt; az ev cilző 
tollakon rovott fehér foltok. A fark erős, középső tollai hegye- 
sek, feszesek, támasztásra alkalmatosak. A csőr aránylag kur- 
tább, de tövén erős, hegyén vésőforma. Odvát középmagas- 
ságban fákba vágja, a bebúvó lyuk kerek és éppen csak hogy 
beereszti a madarat ; fészekalja négy, ritkán hat finom héjjú, 
fényes, hófehér tojás. 

Élete módja. Ez is igen buzgón ácsoló, kopácsoló madár, 
mely nagy serény séggel szálldossa be az erdőt, kertet s 
alulról fölfelé kúszva, apróra vizsgálgatja a fák kérgét és 
belét is, hogy az élő pondrót, szút vagy bujkáló bogárságotl 
felkutassa, kiácsolja és hosszú, hegyes nyelvére felpeezkelje. 
Alkalomadtán rámegy a fakopáncs olajos magvakra, így a 
tányériczára és bogy ókra is; de ezt kárnak beszámítani nem 
lehet. Egész lényénél és működése sajátságánál fogva leg- 
határozottabban a hasznos madarak közé tartozik. Nem áll 
az a széltiben elterjedett hit és 9 gyanú, hogy ezek a harkályok, 
az igaziak, kopácsolásukkal az épséges fát ronlják, erre cső- 
rük "minden erősségénél fogva nem is alkalmatos, csak oda 
bir bevágni, a hol a fa redvesedéstől, korhadástól meg van 
gyöngítve és éppen ezért alkalmatos tanyája az őrlő bogár- 
ságnak is. A harkály munkálkodása, a fák tövén elszórt for- 
gácscsal figyelmezteti a jó gazdát a fa belegségére, hogy 
mian láthasson a segítségnek addig, a meddig nem késő. 
A fakopáncs ügyesen búvik, embert látva mindjárt a fa ellen- 
kező oldalára kúszik. Oszrekelve, más fatisztító madarakkal 
egy rajban jár-kel. Tavaszkor pergő dorombolást végez a 
száraz ágakon. 

Nálunk még nem ritka. 


HASZNOS. 


25. A NYAKTEKERCS. 


113 


25. A NYAKTEKERCS. 


Egyéb neve: nyaktekerő, tekerints, nyakforgató. 
(dyna torguilla L.) 


Leirás. Pacsirta nagyságú madár, finom puha tollazattal, 
mely emlékeztet a bagoly vagy a kecskefejő tollára; torka 
agyagos szinű, keresztbefutó, finom, sötét kúllamvodatátlesk: 
farka szép szürke, feketén permetezve, hat széles, csipkés, 
keresztberovott sávolylyal ; hasa fele szürke alapszinen barnás, 
fehéres és feketés foltokkal tarkálva és finoman permetezve ; 
tarkójától lefelé a háton és a válltájon nagy fekete foltok. 
A szárny evedzőtollai rozsdaszíinnel keresztberova. Két lába- 
ujja előre, kettő hátrafelé áll ; a lábak rövidek. Odvakba fészkel, 
olyanokba, a minőket talál s ott a puha murvára tojja le 
monyait, számszerint hét, néha üzenketlőt ; szinük fehér. 

A nyaktekerecsnek is féregalakú, hosszú messzire kiölt- 
hető nyelve van. 

Élete módja. A nyaktekercs is vándormadár, mely őszkor 
elhagy, tavaszkor visszatér és rögtön hallatja éppen oly sajátos 
mint kellemes hangját, mely így szól: kjü-kjü-kjü-kjü-kjü- 
kjü-kjü és tagadhatatlan, hogy ez a hang a hosszú tél után 
kedvesen hat az emberre. A . nyaktekercs nem kopácsol és 
nem is kuszik, mint a harkály, de nyelvével éppen úgy mű- 
ködik. A hangyabolyt kilyukasztja s a kitóduló hangyák, mint 
lépvesszőre, úgy tapadnak hosszú nyelvéhez, melyet hirtelen 
visszaránl és mintegy lehántja róla a prédát. A hangyatojásl 
felpiczézgeti nyelvé $nek kemény, hegyes végére, mely azon- 
ban nem szakás, mint a harkályé. Igy szedegeti a kéreg 
repedéseiből is a bogárságol: a petét, bábot és mindent, a 
mi ott bujkál, nyugszik vagy leskelődik. Ezért a nyaktekercs 
kiméletre méltó, igen hasznos madár. 

A nyaktekercs nem vad madár, azért közelről is meg- 
vigyázható. Nevét onnan vette, hogy nyakát nyujtogatja, 
csavargalja, miközben bóbitáját felállítja és farkát kiteregeti. 
Szereti a lombos fákat, gyümölesösöket. Nálunk még nem 
ritka. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 8 


HASZNOS. 


CSUSZKA 


A 


Die 


S 


, , 
[ov 
Éz 


FAKÚSZÓ 


A 


20 


26. A FAKÚSZÓ. 


Egyéb neve: faletú, famászó. 
(Certhia familiaris.) 

Leirds. Még az ökörszemnél 15 kisebb testű, de hosszabb, 
igazán ösztövér madárka, támasztásra alkalmatos, merev 
farokkal. Körmös lábain három ujj előre, egy hátrafelé áll ; 
csőre finom, könnyedén hajlott. IHátafele cseresszürke, fehér 
cseppentésekkel, hasafele fehér. Fészekalja öt, néha kilenez 
tejfehér tojás, tinom rozsdás és vérvörös foltokkal permetezve. 
A fészek hasadékokban, kis odvakban, néha lehámló és elálló 
kéreg mögé van finom anyagból rakva. 

Élete módja. Ügyesen kúszik, mint a legjobb harkály, 
nyelvét ugyan nem bírja kiölteni, mint az előbbi, de roppant 
ügyesen dolgozik vele és csőröcskéjével a legfinomabb repe- 
désekben is, "honnan a legparányibb bogárkát, petét kiszede- 
geti. Sokszor lagja a munkás rajnak is. Igen hasznos madara 
erdőnek, kertnek s még nem ritka. 


27. A CSUSZKA. 


Egyéb neve: Poncz, kurtakalapács, köcsögmadár, 
kéregszücs, kéregtfutó stb. 
(Sitta europaea L ) 

Leirás. Veréb nagyságú, de kurtább; felül kékesszürke, 
alul fehér vagy rozsdás; szemén ál fekete pászta, farka nem 
támasztásra való ; lábai kurták erősek, ujjai erős, sarlós kar- 
mokkal; három ujj előre, egy hátra szolgál. Fészekalja hat- 
nyolez tojás, fehér alapon rozsdás permetezéssel. Fészke tág 
odú, melyet sárral annyira beépít és betapaszt, hogy éppen 
csak bebúvó lyuka marad. 

Élete módja. A hol él, ott hangos tőle erdő, kert; jókorá- 
kat fültyent, akár valami juhász, a mellett mindég nagy dolog- 
ban van. Egyetlen madarunk, a mely fejjel lefelé is ép oly 
biztosan, mint gyorsan kúszik. Csőre erős és jóhegyű ; kéreg 
közül, repedésből mindent kifeszeget, a mi kukacz és egyéb. 
Oszkor rámén olajos magvakra is, , elhordozza a diót, mogyo- 
rót alkalmas hasadékba, abba belefeszít s addig kopácsol 
rajta, míg feltöri ; ezt teszi a gubacsokkal is, hogy a gubacs- 
darázs pondróját, bábját kiszedhesse. Feltétlenül hasznos 
madár és nálunk még nem ritka. 


sz 85 


HASZNOS. 


98. A BÚBOS BANKA. 


38. A BÚBOS BANKA. 


Egyéb neve: banka, büdös banka, sáros banka, ba- 
buta, babuba, bugybóka, babuk, babuka, babucska, 
babutyka, budoga, dutka, daduk, dudoga, dod, szurtos 
dudu, büdös dod, baták, ganajmadár, jututu banka, 
szalakakóta stb. 
(Upupa epops L.) 

Leirás. Rigónál nagyobb és igazi szőke madár, melynek 
azonban nagyon és ékesen tarka a köntöse. Nyaka, a hát 
eleje és a mell halavány rozsdaszín, ilyen a feje is és ezért 
szőke. Dolmánya fénycs fekete, fehér ékességekkel larkálva ; 
farka azonképpen fekete, rajta félholdszerű, a farcsík felé be- 
hajló fehér keresztszalaggal. Fejét egy felállítható és lekonyít- 
ható koronaszerű — vagy talán inkább pofoncsapott kalap- 
szerű, magas tollbokrétla EAK eM tollai hirtelenszőkék, hegyük 
fekele, a leghosszabbaké fehér és fekele. Csőre hosszú, könnye- 
dén hajló, vékony, turkálásra nagyon alkalmatos. Fészekalja 
négy-hét szürke, zöldes olajszínű, vagy agyagos, de egyszínű 
lojás, melyet faodvakba s az ott található korhadó részekre 
"akosgat le. Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a 
mely fészkét rulítja, a melynek fiai piszokból és szennyből 
kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia 15 nagyon 
rossz szagú. Ezért az a cbüdösv jelzője. 

Élete módja. Ez a nagyon népszerű madár — a miről már 
tengersok népies neve 15 tanuskodik — vándor és F hazáéekézye 
leginkább az erdő széleit, bokrosait és a legelő közelségeit 
lakja. A legelőkön fáradhatatlan kutatója az ott elterülő, hul- 
lott lepényeknek, a melyekből a nyüzsgő bogárságot s annak 
álczáit kitapogatja, kiszedegeti és begyébe csusztalja ; de mű- 
ködik nedves, puha talajon 15, a melyből kiszedegeu a her- 
nyót, a csimazt, a pajódot, a lótletűt és MESÉLT de elkap- 
kodja a röpülő legyet, az ugró szöcskét is. Hangos madár, 
mely ágraszállva. vígan hallatja pu-pu- ms pu-pu gyorsan 
pergő hangját, melytől neveinek nagyobb részét mint : babuk, 
budoga, huputa stb. vette. 

Egyike leghasznosabb és legékesebb madarainknak, mely 
védelmet érdemel. 

Nálunk szerencsére még nem ritka. 


KÁROS. 


29. A KERESZTORRÚ. 


119 
29. A KERESZTORRÚ. 


Egyéb neve: keresztorrú madár, keresztcsőrű. 
(Loxia curvirostra L.) 

Leirás. A verébnél nagyobb, erősebb. A vén hím hátatele 
vörös, a farcsík égő szinű; hasafele vörös; szárnya, farka 
sötét olajbarna ; a tojó hátafele szürke, farcsíkja zöldes sárga. 
hátaalja zöldesbe hajló. Feje cbuksis, esőre felső kávája le- 
felé, alsó kávája fölfelé görbülő, oldalt kihajló, éleshegyű ; a 
csőr végei majd jobbról, majd balról kereszteződők s ez a 
kereszteződés teszi ennek a madárnak egészen különálló 
aJátos jelentőségét. A keresztesőrű vagy orrú madár fészek- 
alja 3—5 tojás, mely szennyes, zöldesfehér alapon halaványan 
szeplős. A fészek finom anyagból roppant magasan épül, még 
pedig kizárólag fenyveken és jól van eldugva ; készül pedig 
télszakán, úgy hogy a költés java sokszor vizkereszíre csik. 
Ezért vastag és jól kipárnázott a lészek és az anyamadár 
szorgosan költ, hogy a meleget tarthassa. 

Élete módja. A keresztorrú madár állandó is, kóborló is, 
mert tartózkodása, illetőleg vándorlása szorosan egybefüggő 
a fenyőtoboz vagyis fenyőmag termésével, mely majdnem 
kizárólagos táplálékja ; de rámegyen a bükk, a jávor, az 
égerfa, sőt még a szamárkenyér magvára is; de szedi a 
hernyóságot is. Csőre kitünő morzsoló, kihámozó szerszám ; 
de azért roppantúl pazarolja a magot s a melyik nem nyilik 
egy morzsantásra, azt elejti. Nemcsak esőre formájával, ha- 
nem annálfogva is emlékeztetnek a délszaki publikán — kö- 
zönségesen papagáj — madárra. hogy ügyesen kúsznak ágról- 
ágra és e végett nemcsak lábukat, hanem csőrüket ís hasz- 
nálják, éppen "mint a papagájok. Különben eleven, sőt nyug- 
talan madarak, melyeknek van nótájuk 15, a melyet az öreg 
német madártudós, Beehstein uram, így szedett betűre : 

Hi-ezeri-ezeri-döng-döng-döng-hiszt-hiszt 
Hedi-gip-gip-gip-gip-dhioja, dhioja 
(raga-gaga stb. 

Ebből a Csernel IsSiván uram beesületes magyar füle csak 
annyit hallott, hogy nótájuk : 

Gip-hip-gip ; hivogatásuk : zok-zok. 

Nálunk a Felföld fenyveseiben még elég akad. 


ezgrsma /ZE 
sé 


KÁROS. 


30. A SÜVÖLTŐ. l 


121 


30. A SÜVÖLTŐ. 


Egyéb neve: gimpli, pirók, süvőtyő, gyöp. 
(Pyrrhula pyrrhula L.) 

Leirás. Pacsirta nagyságú. Fejeleleje, csőrelöve körös- 
körül, szárnya és farka fényes fekete ; dolmánya szép hamu- 
szürke ; farcsíkja és farkalja hófehér, melle és hasa gyönyörű 
hajnalpiros; a tojónak hasafele is hamvas. Csőre kurta de 
nagyon vastag, csúcsán kampósan hajló. Fészekalja öt tojás, 
mely zöldeskék alapon biboros és szürke szeplőkkel tarkáló. 
Fészke a hegység fenyves részében áll, úgy öt-hat méter 
magasságban. Burkolata vékony ágacskákból, bélése szörből 
készül. 

Élete módja. A süvöltő nálunk nyáron ál hegyi madár, 
késő őszkor pedig levonul az aljakba, a mikor a messze 
éjszak nálánál erősebb testű, hozzánk telelésre levonuló 
süvöltőkkel találkozik és velök együtt barangolja az erdőt, 
ligelet és a kertet, még a házak közvetlen közelében is. 
Mikor a fákat hófehér, a téli Nap hideg sugaraiban csillogó 
zuzmara lepi el s ez a remek szinezetű madár a vékony 
ágon megtejepe "dik, a legszebb és legkedvesebb téli képet 
látjuk és még ezt 15 megszépíti mélán "hangzó hivogatása, a 
székelység szerint süvöltése, a melytől székely neve 18 ered. 
Ez a hang olyan, mint a somogyi hosszú furulya legszebb 
középhangja. Fogságba ejtve külországokon nótára tanítják, 
a melyben mesterré válik és ekkor ötven koronáig 15 meg- 
adják az árát. Könnyen rajtaveszt, mert nem óvatos, innen 
van az, hogy az együgyű, könnyen hivő embert a gimpli 
névvel tisztelik meg. 

Az aljakban növényevő madár, mely nekiesik ifjú hajlás- 
nak, rügynek, mindenféle bogyó magjának, mint a kánya- 
bangitáénak, az ostorményének stb.; de már dudvákra rá 
nem jár. Kemény teleken, mikor megszorul, nagyon rájár a 
gyümölcsfák rügyeire s ekkor kárt is "okoz. 

Télen át nem ritka. 


31. 


A MEGGYVÁGÓ. 


123 
31. A MEGGYVÁGÓ. 


Egyéb neve: vasorrú, kosorrú veréb, magnyitó, vas- 
orrú pinty, cseresznyemagtörő, meggymagtörő. 
(Coccothraustes coccothraustes L.) 

Leirás. A verébnél nagyobb, vaskosabb, buksifejű, kurta- 
farkú és igen hatalmas esőrű madár. Fejebúbja és pofái 
fahéjszínűek, tarkója szürkés, dolmánya gesztenyebarna. Tor- 
kán, a csőretövén és a szemen ál fekele folt. Szárnyán fehér 
folt. Farka középen fehéres, szélein sötétebb ; hasa fele szür- 
kés ibolyásan futtatva. A szárny középső evedző tollai a végü- 
kön el- és kimetszettek , némileg hullámosan hajlók s úgy néz- 
nek ki, mintha ollóval nyírták volna. Csőre rendkívűl erős, 
tövén nagyon vastag, de hegybe kifutó. Fészekalja négy-hat 
lojás, szín szerint halavány zöld földön rilkásan szeplős. 
A fészek jól van megépítve s embermagasságtól kilenez méter 
magasságig található gyümölesfákon és ritkás erdők suda- 
rain IS. 

Élete módja. Nem igazi vándormadár, mert csak kemény 
telek idején húzódik melegebb tájakra. Őszkor azonban le- 
száll az előhegységből az aljakba és be még az emberi haj- 
lék közelébe is, a mikor aztán nagyon nyughatatlan élelet 
folytat. Óvatos, vadmadár létére mindentől megriad és SZÜ- 
kik, röptében élesen sivító zü-zü-zü hangot hallatva. Már csőré- 
nek feltünő hatalmas volta 15 elárulja, hogy táplálékának szer- 
zése nagy erővel jár és ez úgy 15 van, mert legkedvesebb 
eledele a legkövesebb ecseresznyemag, úgy a meggyé 15, a 
melytől a madár neve ered. b 

Rendesen kis csapatokban jár s jó prédára akadva, nagyon 
csendesen viselkedik, úgy hogy csak a kemény magvak fel- 
törésével járó csaltanások hallhatók; esőre egyenesen ilye- 
nekre van alkotva. Az alsó káva mélyedésébe beléfekszik a 
mag, a felső káva bordázott, a magvak őrlésére kiválóan 
alkalmas. Oly eseresznye- vagy meggymagot, a melyet az 
ember testsúlya csak a esizmasarokkal bír fe Iroppintani, ez a 
madár csak úgy kihüvelyezi. Tavasz felé, mikor magvakban 
megszorúl, rügyeket csipdes és ekkor káros. 

Egészben gyéren előforduló madár. 


BE 


KÁROS, 


A VERÉB. 


atta ama ünáaáű 


32. A HÁZI VERÉB. 


Egyéb neve: pirip, csuli, csuri, bazsar. 
(Passer domesticus L.) 


Leirás. A nagyságát hasonlítgatni nem kell, mert úgy is 
mindég szemünk előtt van ; de már a színéről el lehet mon- 
dani, hogy fejeteteje gesztenyeszín pászták között szürke, 
begye fekete — ez a hím; a tojónak begye fehéres, fejeltete- 
jén a szem fölött fehéres sávoly. Csőre erős, kúpalakú, hegyes. 
Az egész madár erőteljes. Fészekalja öt-hat tojásból áll, mely 
fehér alapon sötétesen és sűrűen szeplős. A fészek szalmából, 
szénából, szöszből, szőrökből és tollakból nagy kóczosan van 
tákolva, de belűl puha és meleg. Evenként kétszer, néha 
háromszor 18 költ. 

Élete módja. A madarak között, város és falu utezáján az, 
a mi a suszterinas : vidám, szemtelen, tolakodó, eczivakodó, 
mindég mozgó és mindenben kajtárkodó szárnyas; csak 
ugrálni tud. Az emberlakta helyet alig képzelhetjük nélküle. 
Ott van az uteczán, hol lovak nyomában turkál; a zöldség- 
piaczon, a hol kilesi a kofaasszony szundikálását és nagy 
merészen kilopkodja a kosárból a nekivalót. Mikor a gabo- 
nának tejes a szeme, ráveli magál a mezőre s nemcsak a 
maga, de csimazai gyomrát 185 avval löltögeti ; mikor a gabona 
meg van érve, seregbe verődik, ráveti magát és beleront, 
mert többet ver ki a kalászból, mint a mennyivel jóllakhat- 
nék. Reámegy a cseresznyére, az eperre, mindenféle magra, 
közbe elesipdesi a zsenge rügyet, a zsenge hajtásnak a hegyét ; 
ésatöbbi. 

Hiszen szent igaz, hogy cse rebogaras esztendőben ezt 15 
fogyaszlja és rájár a repczebogárra 15; de mihelyt könnyeb- 
ben szerezhető táplálékra bukkan, ott hagyja a kártékony 
rovarok irtását. Hasznossága annyi, hogy kemény, havas tele- 
ken nagy seregben bekalandozza a határt és szedi a gyomok 
magvait; no meg az első kotlásból eredő fiait rov arokkal ne- 
velt fel. De bizony nem szabad megengedni, hogy túlságosan 
felszaporodjék, mert érzékenyen káros. Népszerűsége és tulaj- 
donságai sok példabeszédet teremtettek, ilyet : 

Veréb van a süvege alatt. 

Szemtelen, mint a veréb. 

A verebek 15 róla csiripelnek. 

Nem fél a veréb a kőből faragott botos embertől, stb. 


HASZNOS. 


33. A PINTYŐKE. 


33. A PINTYŐKE. 


Egyéb neve: pinty, árva pinty, siró pinty, csicsimé- 
pinty, borpintyőke. 
(Fringilla coelebs L.) 

Leirás. Veréb nagyságú, erdei és kerti nagyon kedves ma- 
dár; az öreg hím szárnyán egy széles fe hér és egy keske- 
nyebb sárgás, keresztberovolt pászta; farkán a két szélső 
kormánytoll nagy, fehér ékalakú folttal ; felröpüléskor ezektől 
tarkának tetszik a madárka. Egyébként fejeleteje és tarkója 
kékesszürke, homloka fekete; a pofák és a hasafele szépen 
barnavörös ; szárnya fekete, úgy farka ís a fehér foltokon 
kívül. A tojó és a fiak egysze rűbbek ; de hasonlítanak a hím- 
hez. Fészkét jó magas ágakon, néha egészen szabadon- 
állva rakja, még pedig nagy művészettel a legfinomabb 7uz- 
mókból, moholkából, finom gyökérrostokból, gyapjúból és 
szőrből. Fészekalja öt-hat tojás, mely halavány földön söté- 
lesen pettyegelett, néha finoman irásos ; ritkán egyszínű. 

Élete módja. A pintyőke hasznos madár is, hozzá meg a 
kert, az erdő ékessége, nemcsak szép szinével és tarkaságával, 
jámborságával és lépegetésével, hanem különösen hangjával, 
mely úgy szól, mint valami ezüst csengettyű ; ezenkívűl hivo- 
gatása úgy hangzik, mint a neve: cpinty-pintlyo. Egész sza- 
porítási vagy fiasítási idején átbuzgón szedi a legkártékony abb 
rovarokat, különösen a rügyeket bántó apró és nagyon káros 
hernyócskákat, piczi bogarakat. Magvak érése kor ezekkel is 
táplálkozik S majdnem kizárólag a földről szedegeti azokat. 
Igaz, hogy veteményesekben, ha "odaszokik és csapatosan jár 
kárt is okozhat, de a haszon mégis csak nagyobb. 

Kemény télen sok nyomorgó madártárssal, sármányokkal, 
zsizsékkel, pipiskékkel, vere bekkel seregbe vagy laza kom- 
pániába verődik, bejön falvakba, de még városokba i 15 és OI 
is keresgéli szemeten, hulladékon úton- útfélen szűkös ele- 
delét. Régente, de még ma is, külországban mint éneklő nagy 
becsben állott és énekének változatai szerint nevezték el. A jó 
pintynek tehén is volt az ára. 

Szólásmód ügyes lányról, meg fiúról, rendben levő dologról: 

Olyan mint a pinty ! 


Nálunk még nem ritka. 


HASZNOS. 


Vá 


Ma: 
Z JJ 


ta 
VAgy 
2. 


4 ks 


34. A SÁRMÁNY 


129 
34. A SÁRMÁNY. 


Egyéb neve: sármán, sármánkó, sármályú, 
sármántyú stb. 
(Emberiza citrinella L.) 


Leirás. Veréb nagyságú, de hosszabb, ösztövérebb madár. 
Az öreg hím begye, hasa és fejeteteje aranysárga, a mit a ré- 
giek csáraranyo színnek mondottak, innen a neve. Dolmánya 
rozsdaszínű, de zöldesbe jálszó, erősen vonolt, sötét szárfol- 
tokkal tarkálva; szárnya, farka feketés, rozsdásan szegett. 
A tojóka és a fiak sokkal szerényebb, fakóbb színezetűek. 
A csőr sajátságos alkotású. Alsó kávája szűkített, a felső káva 
padlásán egy bülyök s az egész magvak kimorzsolására al- 
kalmatos. Alacsonyan, bokrokban fészkel elég jól rakott 
fészekben. Fészekalja öt tojás, mely világos földön sötéten, 
irásosan van larkálva. 

Élete módja. Ügyes, eleven madár, mely azonban mindig 
bizalmas; kertek, bokrosok és erdőszélek lakója és legkülönb 
tulajdonsága az, hogy szereti a nem fajbeli madarak társa- 
ságál, nevezetesen a fenyőrigóét, a melylyel szorosan együtt 
lart. Tápláléka fiasitás idején és addig, a mig a magvak nem 
érnek, jobbadán rovarokból áll és szereti a sima hernyóknak 
oly fajtáit is, a melyek más madárnak nem izlenek. Ezen túl 
szereti a magvakat, de sokkal inkább a liszteseket mint az 
olajosokat. Nagy kedvvel lagja a télszak idején egybeverődő 
szárnyas munkáscsoportoknak, a a melyekkel a határt baran- 
golja s ugyancsak szedi, irtja a hóból kiálló kórók, gyomok 
magvait. Tehát kettősen is használ a gazdának. 

Kemény teleken a többi szárnyas vendéggel bevetődik a 
helységekbe is; hetivásárok után pintyőkékkel, bubospacsir- 
tákkal és verebe "kkel vetekedve szedi a hulladékból a még 
csak félig emésztett zab és egyéb maradványokat; ilyen- 
kor igen bizodalmas. Repülése — — — ives, mert a mig szár- 
nyait verdesi, ekkor emelkedik, majd testhez húzza s ekkor 
pl SZNZO nagyon "18 E ESET Senkit a ld ses li! 


H. 0.: A madarak hasznáról. 9 


HASZNOS. 


39. A PIPISKE. 


131 
39. A PIPISKE. 


Egyéb neve: bubos pityer, kontyos madár, buty- 
kós kató, pisitnek, kontyos pacsirta. 
(Alauda cristata L.) 

Leirás. Hát mondjuk, hogy erősebb a verébnél, a fején 
pedig hegyesen ágaskodó bóbitája van. Ezentúl pedig ez a 
jámbor becsületes, a szegénységhez ragaszkodó madár színe 
szerint olyan, mint a rög. Még a bóbitája is olyan, mint a rögön 
csucsosodó kis rög. Es a mikor a szántás közel esik az ország- 
úthoz, a melyen a pipiskének mindig van keresni valója, az 
ember elmegyen a gyalogúton, ráesik a szeme a szántás 
rögeire is, de a mikor éppen arra fordúlna gondolatja, hogy 
bizony élet nélkül való a táj, hát megmozdul a rögökön va- 
lami, az ember odaltekint és ime! a szántás rögén ott ül a 
pipiske! Bevárja az embert pár lépésnyire, ekkor egyet csi- 
korog és tíz lépésre tovább száll! Fészekalja rendesen öt tojás, 
világos alapon sötétebben és annyira szeplős, hogy az alap- 
szín alig látszik ki; fészke pedig bizony csak tákolt és ott 

található a földön gyepesekben, útszéli lóherésekben. 

Élete módja. El lehet mondani a pipiskéről, hogy úton- 
útfélen belébotlik az ember. Mindig az ember környezetéhez 
lartja magát, leginkább pedig a kunyhók, a faluvég;, az úl- 
melléke tanyája : neki. Fára nem száll, de megpihen a házak, 

vagyis viskók fedelén; szóval, megfelel Tompa Mihály fel- 
fogásának, ki 15 a pipiskét mint a szegény ember háza lájá- 
nak hűséges madarát énekelte meg. 

Hogy mit eszik és mit csinál ? 

Hát a fiait mindenféle bogársággal lömi és neveli fel; aztán 
a körülményekhez képest leszáll mindenféle magvakig; ha 
pedig a tél nagyon is vicsorg gatja a fogát, járja az országút 
hulladékait, belé vegyűl más szegény madarak gy ülekezetébe 
és otlkeresi falatjait város, falu szemétdombján, útján, piaczán. 

A nép példabeszéde nem igen karolta fel; de azért valamiket 
mondtam a könyv elején; ezentúl kényes kis lányról mégis 
azt mondja : 

Ugy begyeskedik, mint a pipiske ! 
Hasznos madár, nem ritka és megérdemli a védelmet. 


SE 


6 


HASZNOS. 


36. A PITYER. 


153 
36. A PÍTYER. 


Egyéb, neve nem igen van. 
(Anthus trivialis L.) 

Leirás. Nagyság szerint olyan, mint a barázdabillegető, 
de farka kurtább. Egészbenvéve szine szerint hasonlít a 
pacsirtához, de kevésbbé foltos. Dolmánya olajzöldes, melle 
sárgás. Az összelett szárny csúcsát a három első evedzőtoll 
alkotja; a negyedik evedzőtoll nagyon kurtított. A láb 
hátulsó ujjának karma hosszú, sarkantyúforma; de azért 
mégis kurtább az ujjnál. Csőre finom árszerű. Igen szerényke 
és jámbor madár, mely ívesen ——— röpül. Fészkét ügye- 
sen és úgy építi, hogy bajos megtalálni; szorosan a földre 
zsombíkok tövébe, odvasan fölfe kvő kövek alá, gyepbe és 
hasonló helyekre rakja és nagyon finom anyagokból, nyilt 
csésze alakra épít. Fészekalja rendesen öt tojás, mely nagyon 

változó, homályosan kékes, barnás, néha fehéres alapon 
sötéte tebben szeplős. 

Élete módja. Szereti az erdőt, de csak a ritkást, kivált az 
elhanyagoltat, a hol tisztások, bokrosok váltakoznak, földjük 
pedig mohás ; vonulás idején azonban szeret káposztás földe- 
ken és ugarokon megpihenni; szereti a fákat is; de mégis 
leginkább a földön tartózkodik. Ez a jámbor madár egyálta- 
lában nem magevő, de annál buzgóbban keresi a rovarok- 
nak és álezáiknak minden elérhető faját. Hangja kellemes, a 
szabadban hallatja a cezia-ezia-ezian-féle éneket, hivogatása 
inkább cszib-szib-szibo-hangzású. Feltétlenül hasznos. 

Nálunk leggyakoribb fészkelő pityermadár, holott vannak 
fajrokonai, a melyek csak vonuláskor érintik hazánk vidékeit; 
megérkeznek, megpihennek, hogy aztán tovaszálljanak. 

Az itt leirt erdei pityeren kivül költ minálunk a havasi 
pilyer, mely nyáron a havasra vonul, télire pedig a völgyben 
keresi a védő enyhelyet; költ a 5 öné pityer, mely az 
előbbieknél valamivel nagyobb, csőre pedig hosszabb s 
szereti a parlagokat, hol igazi cgyalogmadár) ; aztán jön a 
réti pityer, a mely csak átvonul éppen úgy, mint a rozsdás- 
torkú pityer is; mind a kettő messze éjszakon fészkel, télen 
pedig messzi délre vonul, hogy meleget és eledelt találjon. 


9 


HASZNOS. 


37. A BARÁZDABILLEGETŐ. 


135 


37. A BARÁZDABILLEGETŐ. 


Egyéb neve: barázdácsa, brázdabillegető, borozda- 
billegető, leánykamadár, lipinkamadár. 
(Motacilla alba L.) 

Leirás. A pacsirtánál kisebb, karcsúbb, hosszabb farkú és 
nagyon kedves madárka. Három a színe: fekete, fehér és 
hamvasszürke. Fejebúbja és tarkója, meg a torka szép fekete, 
homloka, pofája és hasa fehér, dolmánya hamvas; szárnya, 
farka feketés, az előbbin a tollak fehéres szegéssel; a farok 
két szélső tolla nagyrészt fehér. Farcsíkja sötétszürke, farok- 
alja fehér. Csőre finoman árszerű, feketés ; karcsú lába 15 ilyen 
színű. Fészkét vízmellékre szereti rakni, nagyon különböző el- 
helyezéssel : kis odvakba, kövek közé, hasadékokba, gyökerek 
alá, farakásokba. Fészekalja öt, néha nyolez tojás, mely fehéres 
alapon finoman sötétesen szeplős; a szeplők a tojás vastagabb 
végén néha koszorúba sűrűsödnek. Némely vidéken a kakuk 
ennek a kis madárnak a fészkét szereti megnyomorítant. 

Élete módja. Nagyon eleven, ügyes és mindég mozgó 
madárka, mely igen szépen lépeget, szaladgál és hogy gyors 
mozgásában biztos is legyen, erre való a hosszú farka, a mely- 
lyel úgy billeget, mint a kötéltánezos hosszú rúdjával. Vizek 
lengjében, szélein ügyesen lépeget át kőről-kőre és még ügye- 
sebben szedegeti a nyugvó, kapkodja a felröppenő rovarságot. 
Fenyéreken, kerítő falakon ehhez képest iramodik, néha fel- 
röppenve, mintha ezigánykereket hányna a repülő préda ulán ; 
de farkával mindig úgy billen, hogy talpra kerül. A barázda- 
billegető hasznos madár, mely kizárólagosan rovarokkal él. 
Elfogja a kis bogarakat, a szunyogot, az apró szitakötőfélét 
és minden álezáját ; de ott, a hol vizek táján nagy legelők van- 
nak, nagy barátja mindenféle legelő jószágnak is, a mely 
körűl, de néha rajta is ugyancsak szedegeti a sok legyet és 
mindazt, a mi a szegény állatnak terhére van. Vannak faj- 
rokonai is : a havasi billegető, melynek hasafele kénsárga, dol- 
mánya olajoszöld, és a réti billegető, néhol sárgyóka a neve, 
mely kevésbbé billeget, eleven sárga hasú és mindég a jószág 
körül szolgál. Valamennyi vonuló és még bőven van nálunk. 


Bő 


HASZNOS. 


As 


38. A SZÉNCZINKE. 


38. A SZÉNCZINKE. 


Egyéb neve: küncsicsmadár, küncsics, tökczinege, szeg- 
czinege, szegczin, tükrös czin, szenes czin, czincze is. 
(Parus major L.) 

Leirás. Veréb nagyságú nagyon eleven madár. Fejebúbja, 
tarkója, torka fekete s a fehér pofát szélesen kantározza, 
a kantártól a has közepén is végig széles fekete szügyellő 
pászta. Dolmánya eleven zöldes, farcsíkja, farka és szárnya 
szilvakék ; a szárnyon fehéres rovott csík. Hasa a szügyellő- 
pásztától kétoldalt szép elevenen sárga. Csőre rövid, erős, 
búzaszem alakú, barnás szinű; erős lába kékes Fészkét 
nagyon finoman és leginkább oly odvakba rakja, a melyek 
szűk bejáróval birnak, néha elhagyott méhes üres köpüjébe 
15. Fészekalja nyolez, üzenkét, nagynéha tizenöt is ; a formás 
tojáskák üsztafehér alapon szép rozsdaszinű sűrű szeplőzéssel. 

Élete módja. Hasznosságban és elevenségben ez a ezine- 
gék vezére. Nyuglalan, dolgos, hangos és mindig jókedvű ; 
hajnaltól napestig folyton munkálkodó. Megragad az ágacska 
legvégén, fejjel lefele és vizsgálja a koronarügyel, vajjon nem 
rontja- é valami gonosz nyű vagy bogár ? Megtapad még a 
falon is, csak egy kicsit rIpacsos legyen; búvja az odvakat, 
zugokat, a hova csak fér és mindenütt üldözi a rovarságol ; 
hozzá mintha sohasem tudna jóllakni, folyton keres és folyton 
eszik. Nem sokat törődik az emberrel, bátran bejön az eresz 
alá, néha rászáll még a verőczére 15 ; az ablakdeszkára kerülve 
benéz a szobába. Ez a bátorsága, mely egy kicsikét szemtelen, 
könnyen dönti veszedelembe, no meghatártalan kiváncsisága1s. 

Egy e faggyúcska miatt azonnal rajlaveszt a bodza- 
ETEK agy a . fogósan felállított tökön. De u gyanennek a 
fulajdonságnak köszöni nagy népszerüségét Is. Az ő szavál 
érti a magyarság leginkább. Ő hirdeti a szőlőnyitást Borsod- 
ban, mondván tav ASZKot 

Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék ! 

Toroczkón pedig azt kiáltja a rest leánynak, ki nem szőtt 

és nem font a télen úgy, hogy tavaszra kirongyosodik : 
Küncsics, küncsics, küncsics ! 
Minden védelmet érdemlő szép és jó madárka. 


HASZNOS. 


39. A BÚBOS- ÉS 40. A FENYVES CZINKE. 


139 


39. A BÚBOS CZINKE. 


Egyéb neve: bóbás, bóbitás és kontyos czinege. 
(Parus cristatus L.) 

Leirás. Sokkal kisebb a széneczinegénél. Hegyes, pipiske- 
szerű kontya azonban legott fölismerhetővé teszi. A konty 
fekete, fehéren szegett tollakkal. Pofája fehér ; torka és a fül 
tája fekete úgy, hogy a fej kantárosan van szegve. Szárnya 
és farka szürkésbarna, fehéresen szegett tollakkal; hasafele 
szennyesfehér, az oldalakban rozsdásos , Fészkét ez i5 leg- 
inkább faodvakba és évenkint kétszer, 15, finoman rakja. 
Fészekalja nyolez, néha tíz fehér tojás rozsdásszínűszeplőzettel. 

Élete módja. Hogy megismerkedjünk vele, magasra kell 
hágnunk, oda, a hol már csak a fenyőfa bir megélni. Ennek 
a színtájnak a búbos cezinege a hasznos madara, mert fárad- 
hatatlan buzgósággal búvja a legsűrűbb fenyvek ágrengetegét, 
kiszedegetve a rovarság minden gonosz fajtáját. Fenyveseink 
lakója s nem rilka. 


40. A FENYVES CZÍNKE. 


Egyéb neve nincs. 
(Parus ater L.) 

Leirás. Akkora, mint a búbos eczinege. Pofája, tarkóján egy 
nagy folt fehér, a fej egyéb része fekete, úgy hogy ez a szín 
széles kantárt alkot, mely a szénczinege kantlárjára emlé- 
keztet. Hasafele szennyesfehér. Dolmánya hamvas kékeszölden 
lehelve. A szárny, a fark sötét szürke ; a szárny kettős, fehéres 
rovott sávolylyal. Fészkétközel a földhöz fenyőfák odvába elálló 
kéreg mögé, néha földlyukakba rakja, leginkább zöld mohából, 
csészéjét szőrökkel béleli jó melegre. Fészekalja hat, de néha 
tíz tojás 15, mely fénylő fehér alapon finoman rozsdásan szeplős. 

Ez az eleven, kedves és ügyes jószág 15 a fenyvesek madara, 
hol is a legsűrűbb ágakal búvja; hogy kiszedhesse mindazt a 
rOVarságol, a mely a fenyvek életének árthat. Van ám olyan Is, 
de mennyi ! A németek ujabban állították, hogy ez a jámbor 
madár a rügyekben tenne kárt, a mi azonban a mi tapasztalá- 
sunk szerint nem állis ha itt-ott lei15 csípne egy-két rügyet, szük- 

ségből tenné; és mi az az éven át lett nagy haszonhoz képest ? 


"Még elég akad. 


HASZNOS. 


41. A KIRÁLYKA ÉS 42. A KÉK CZINKE. 


141 
AIT. A KIRÁLYKA. 


Egyéb neve nem igen van. 
(Regulus regulus L.) 

Leirás. Még az ökörszemnél is kisebb testű, de bolyhosabb 
tollú kis madárka. Fejebúbján egy nyelvalakú tüzesen sárga, 
sáfrányos folttal, mely fekelén van szegve. Egész köntöse 
nagyon e gyszerű zöldesszürke, hasafelén világosabb. A szár- 
nyak tolla szerény, világosabb szegéssel. Csőröcskéje sötét 
és árforma, lábai fekeltések. fészkét, mely remekül van 
rakva, fenyveken építi, hol nagyon nehezen található. Fészek- 
alja hat, néha üzenegy tojás, akkora, mint egy öreg borsó- 
szem ; vörhenyeges s földön sötétebb sze plőkkel. 

Élete módja. Örökösen mozgó, fáradhatatlanúl bújkáló, 
kereső és nagyon hasznos madárka, mely rovarokkal, tojásuk- 
kal és álczáikkal él, leginkább a fenyvesek őre és kertésze. 
sokszor a cezinegékkel egy rajban dolgozik, jön-megy s 
hallatja sziít-szít-szit hivogató szavát. Nem ritka és aranynál 
is hasznosabb kis jószág. 


42. A KEK CZINKE. 
Egyéb neve: molnárczinege. 
(Parus coeruleus L.) 

Leirás. Fejebúbja eleven kék, homloka, pofája fehér ; 
szemén át a ltarkófelé húzódva sötétes vonás; a fehér pofa 
hátúl és alúl feketésen szegélyezve; hasa és farcsíkja kén- 
sárga, inkább ezitromos; farka és szárnya, mint a szilva 
hamva kék ; a szárnyon egy rovott, fehéres pásztácska. Csőre 
olyan, mint egy szorult búzaszem, lába kékes. Fészke szűk 
nyílású faodvakba van rakva, finom anyagból és nagypuhán. 
Fészekalja pedig héttől-uzig váltakozik. Tojása a szénezine- 
gééhez hasonlít, de sokkal kisebb. 

Élete módja. Legékesebb és leghasznosabb madaraink 
közűl való, mely, mint ezinegetársai 15, fáradhatatlan munkás: 
az erdőnek, a kertnek, gyümölecsösnek s a rovarok pusztítá- 
sával kiszámíthatatlan hasznot okoz. Milliókra rúg az egy- 
két czinegecsalád által elpusztított káros bogárság száma és 
meg van számlálva, hogy egy párocska 17 óra alatt négy- 
százhetvenötször tért vissza fiaihoz eledellel. 

Igazi kincs, melyet meg kell becsülni. Nem ritka. 


HASZNOS. 


43. AZ (OSZAPÓ. 


145 


43. AZ ŐSZAPÓ. 


Egyéb neve : dorongos őszapó, farkos czinke, hosszú- 
farkú czinke, dorongfarkú czinke, rudas czinke. 
(Aegíthalus caudatus L.) 


Leirás. Ökörszemnyi, de igen hosszúfarkú, piczinke csőrű, 
ezért kerekfejű madárka ; feje fehér, nagyon emlékeztet a ga- 
lambősz apóra, innen és hosszú, látszólag ékalakra végződő 
farka után van az őszapó és rudas stb. neve. Hátának eleje fe- 
ketés, dolmánya halavány vöröses; szárnya feketés, fehér 
vállfolttal ; farka feketés, három szélső tolla nagyrészt fehér és 
lépcsőzetes ; ; akét középső rövidebb a mellette állónál ; hasafele 
rózsaszínes. Fekete esőröcskéje nagyon pieziny, lábai fekelé- 
sek. Fészkéről és fészekaljáról a u következő oldalon lesz szó. 

Élete módja. Igazi ezinege, mely sohasem pihen s pily- 
malattól alkonyaug 1zeg-mozog, bujkál, keres ; hozzá a haj- 
lékony ágakon oly " gyakorlatokat végez, a melyekhez képest 
a legügyesebb vásári köléllánczos 15 valóságos ólommadár. 
Nincs kedvesebb és tanúságosabb látomány, mint az a lár- 
saság, a melyben a rudas- vagy őszapó többedmagával i Is a 
nagymester. Egybeverődnek ők, a szénezinkék, fenyves és 
kék ezinkék, vagy egy fakúsz és egy-egy tarka harkály meg 
egy ecsuszka, mint valami mesterember csapal és ekkor sor- 
ban pásztázzák az erdőt, kiki a maga ügyességéhez, de teste, 
csőre alkotásához képest 15: végig kutalják a fát a törzs kér- 
gélől a legvékonyabb ágacska csúcsáig, a melyen azulán 
mindég az őszapó a mester; azért 15, mert ( könnyű a teste, 
így a legvékonyabb ág 15 csak hajlik és nem törik alatta, de 
azért 185, mert ÜKöSSZü farkával úgy dolgozhat, mint csak a 
köléltánezos a rúdjával. Végig ke resik ezek aztán az erdőt és 
késő őszszel rendesen bizonyos órában lérnek vissza ugyan- 
arra a helyre, de mindég más-más részeken keresgélve. 

Az őszapó í5 merő káros bogársággal él, és a hol fészkét 
rakja és pásztáz, kincset érő hasznot hajt kertnek és erdőnek. 

Még nem ritka, nagyon megbecsülendő. 


44. AZ ŐSZAPÓ FÉSZKE. 


44. AZ ŐSZAPÓ FÉSZKE. 


Nemcsak a mi égtájunk alatt, hanem messze délszakon is, 
a hol a természet mintha teglek teremtene; a hol a kis 
kolibri madár, mely akkora testű, mint egy gyermekujjnak 
egy íze, megragyog a napfényben, min! a gyémánt és a rubint 
és oly fészket rak, mint a jéreze szűztojásának a fele; mon- 
dom, nem csak itt nálunk, hanem azon a csodás tájon 185 szá- 
mot teszen a kis őszapó fészke, mely a legszebb, legkedvesebb, 
legmesterségesebb és legmelegebb madárotthonok közé tar- 
tozik. Néha. gömbölyűsen rakja ágak hónaljába, melyek úgy 
fogják, mint az emberi kéz ujjai ; de olyan is akad, mely valami 
fatönkre szabadon és úgy oda van állítva, mint valami picziny 
méhköpű, a melyhez e kkor hasonlít is. Szépen be van boltozva ; 
oldalt oly ki- s bejáró lyuka van, mint valami öreg poszméh- 
nek való és az egész alkotmány a legfinomabb száraz mohá- 
ból, zuzmóból, nyárfa és más növények gyapjából van föl- 
építve, oly tömötten és mégis puhán rakva, hogy nincs kalapos, 
a ki utána csinálhatná. Ebbe a puha és meleg otthonba rakja 
le az a picziség a fészekalját, mely kilenez, néha tizenkét 
apróka tojásból való ; ezek fehérek, a vastagabb végen finom 
rozsdaszinű szeplőcskékkel. Ezt a fészekalját a kis pár fel- 
váltva 14 nap alatt költ ki és ekkor kezdődik a nagy 
munka: azt a tizenkét porontyocskát finom eledellel kell el- 
látni. Hiszen igaz, hogy nagy a fecske buzgósága : de mikor 
az őszapóéké még sokkalta nagyobb! A fecske röptében és 
csak szájál tátva kapdossa el a prédát ; a kis őszapók ágacs- 
káról, rügy mögül, függögetve és himbálva nagy munkával 
keresik a piezi falatokat. . És az már igaz, hogy kő van annak 
az embernek a szíve helyén, a ki nem bír gyönyörködni a 
kis madárcsalád szeretetén, a mint az a tizenkét, apróka 
madárfiú lenge ágon szorosan összeül és a kicsike szülők, 
sohasem lankadva, folyton hivogatva felváltva jönnek-mennek ; 
szép sorjában rendre adogatják fiaiknak az eledelt. 

Embernek példa ; de intés is ! 


v 
my 9 
ooo l Ét Gt 


H. 0.: A madarak hosznáról. 10 


HASZNOS. 


45. A SEREGÉLY. 


147 


A5. A SEREGÉLY. 


Egyéb neve : serege, seregje, seregény, seregil, seregé. 
(Sturnus vulgaris L.) 

Leirás. Rigó nagyságú. Fekete, szivárványos zománczcezal 
és fehéres, csöppentett pettyekkel. A fej aránylag kicsiny, 
lapos homlokú ; szeme közel áll a csőr tövéhez. Ravaszkás 
képű madár. Tollazata keskeny és hegybefutó. Csőre sárgás. 
A tojó fakóbb, a fiak még fakóbbak. Lába erős, karmai élesek. 
Fészke fák odvaiban, különöse n tölgyfa kerekerdőkben áll, ki- 
váltha közel esik a legelők te rülete és a vizmellék nádasokkal. 
Melegebb tájakon nyáron ált kétszer is költ. Fészekalja, az 
első, öt vagy hét, a második négy vagy öt tojás, melyek hala- 
ványan gáliezszinűek. 

Élete módja. Nagyon eleven, mondhatni víg madár, mely 
folytonosan 1zeg-mozog, keresgél és csacsog. Nagyon szereli 
a társas életet s a mi lege jöterületémkem kerekerdők és náda- 
sok közelében sokszor oly tömegesen sereglik, hogy felszál- 
láskor és kavargáskor nagy árnyékfoltot vet a földre, akár- 
csak a nagy felhő. Kiválóan szereti a legelőt, ezen a gulyát, 
ménest és a nyájat, meg a kondát. Mindig úgy intézi a -keres- 
gélést, hogy a legelő jószág árnyéka ráessen; a turkáló ser- 
fések Esze a sárgyókával együtt az OTT közelébe férkőzik, 
hogy a kitúrt földből a sok kukac zot kiszedhesse. De rászáll 
a jószágra ís és buzgón felcserkedik ott, a hol nyüves vagy 
pondrós. Az állat tudja, hogy a madár javát akarja és meg 
sem moczezan. Csőrével, mely olyan, mint a feleser ecsipőcs- 
kéje, kifeszegeti a pondrós kelést és kiszedi a nyüvet. 

Igaz, hogy alkalomadtán beveszi magát a cseresznyefára, 
a szederre, no meg a szőlőre és ha felhőnyi, bizony érzékeny 
kárt is okozhat. De hát ilyenkor kereplővel, vaklövéssel s a 
mivel lehet, riasztani kell. Evi munkája mégis csak ezerszer 
több haszonnal jár, mint a mennyi kárt okozhat. 

Fogságban nagyon tanulékony, szelid és kedves madár ; 
eltanulja a nótát, még a szót is. Gazdájához ragaszkodik. 
Alkonyatkor szereti a nádast megszállani s ilyenkor. oly zsina- 
tolást visz végbe, hogy a malom zugójára emlékeztet. 

A mig a magyar földet gulya, ménes, nyáj legelve járja, 
védeni kell a seregélyt. 


Ba 


11(078 


A FEKETE RIGO. 


46. 


149 


46. A FEKETE RIGÓ. 


Egyébinevez GFSZOTtÚ Tigó"— a hímje: 
(Turdus merula L.) 

Leirás. A hímje tiszta fekete; szeme finom aranysárga 
szegéssel ; csőre aranysárga ; lába feketés. A tojó bararafeketék 
álla fehéres, melle szennyes, homályos foltokkal; csőre barna, 
lába is ily színű. A hím a szép feketeséget csak harmadik 
életévében kapja meg. Fészkét bokrok és Ták sűrűségébe és 
jól elrejtve rakja, legfőképpen mohából, finom ágacskákból, 
zuzmókból, belől pedig földdel elegyes mohával kitapasztja, 
aztán szőrökkel kibéleli. A fészek erős építmény. Fészekalja 
négy, rilkán hat tojás, mely halaványan zöldes, halavány 
rozsdás és ibolyás szeplőzettel. 

Élete módja. Nagyon eleven, kedves madár, az erdőszélek 
bokrainak és a tisztásoknak igazi ékessége, mely alkonyat 
beköszöntése előtt más rigófélékkel kiszáll a tisztásra és 
ugrálva, üppegetve, lépkedve és szedegetve gyönyörködteti 
az ember szemét. Buzgón szedi a földigilisztát és minden kár- 
lékony bogárságot. Aztán felkap bokor letlejére, fák kiálló 
ágaira és messze hallható, tiszta hangon hallatja énekét, 
mely andalítóan hat az emberre. Őszkor bogyókra is rájár, 
néha a gyümölcsre is, de óvatos madár létére, könnyen el- 
zavarható. Szóval, hasznos madár s a láj ékessége tollával, 
szavával. 

Ezt a fajt szedik ki leginkább fészkéből, felnevelik és a 
hímeket jó áron adogalják el, mert szépen tanulja meg még 
a sípláda után ií5 a dall; de mert könnyen tanul, bizony a 
legszebb nótába is belérecsesent egy kis taliganyikorgással. 
Am ez is kedves, mert nagyon mulattató. Messze külföldön 
a fekete rigó városi madárrá nevelkedett; ott, a hol jószívű 
emberek télen át enyhítik nyomorát, rendesen adogatva neki 
egy kis lisztesférget, vagdalt húst és szárított hangyatojást. 
Ilyen helyeken még a vadszőlővel befuttatott ablak közelébe 
is építi fészkét. Télire el sem vándorol! 

Bezzeg nálunk ! Miért is neveljük ivadékunkat úgy, hogy 


rigót látva kőhöz kap! ? 


HASZNOS. 


HA 


NA 


44 


, 


ÉNEKLŐ RIGÓ. 


47. AZ 


151 
47. AZ ENEKLO RIGO. 
Egyéb neve : énekes rigó, nyári rigó, tekerményes rigó. 
(Turdus musicus L.) 


Leirás. Akkora, mint a fekete rigó, hátafele sötétes olaj- 
barna, hasafele a torkon és hasalján fehéres ; a mellen rozsda- 
sárgás, szív- és cseppalakú sötét foltozattal: a szeme fölött 
világosodó szemöldökvonás; szárnya, belül rozsdasárgás. 
Csőre, lába sárgásbarna. Fészke igen nevezetes ; középmagas- 
ságban és inkább lombos fákra építi vékony kórókból, fűszá- 
lakból és ágacskákból, közben mohával tömörítve és jól ÖssZe- 
szőve. Ez nem volna oly nevezetes, mert ennél jobb szövést 
is lehet találni ; de már a fészek csészéje, az mestermű ! Mély 
és tágas, belűl pedig a legfinomabban ki van tapasztva és síká- 
rolva : a; az így támadt kéreg késfoknyi vastagságú, de nagyon 
szilárd. Készűl pedig korhadt fának nagyon felaprított mur- 
vájából, melyet a rigó ragadós nyálával gyúr és csőrével fel- 
tapaszt, elsimít. A fésze "kalja öt, néha hat halavány, rézgálicz- 
színű, igen finom pontokkal hintett tojás. 

Elete módja. Az éneklő rigó ügyes és erőteljes madár, 
mely biztosan bújja és járja a fák ágazatait ; a földre kerülve, 
magasra tartja fejét, csőrét, ekkor figyel és ha megpillantotta 
prédáját, lekapja fejét , gyorsan odaugrik és elkapja, ha kell 
ki 15 vagdalja csőrével. Mohás talajon ügyesen kifordítgatja a 
mohafoltokat, hogy az azok alatt bujkáló bogársághoz és 
féregséghez hozzáférhessen. Fogdossa a sáskákat is. Késő 
nyáron és őszelején rámegy az erdő bogyóira 185. 

Ellensége sok van az éneklő rigónak. Fészkét leginkább 
a mátyásszajkó fosztogatja, legújabban még arra 15 rájöttek, 
hogy a mókus is rájár a tojásokra s bizony kiiszogalja a 
rigókét. Az éneklő rigónak igen szép az éneke, messzehall- 
ható fuvolahangokból áll és nagyon megeleveníti és meg 15 
szépíti az erdőt. Enekét a fák legte tejéről hallatja s ekkor 
esöndesen ül, mintha elmerülne dalában. 


Még nem ritka. 


HASZNOS, 


48. A HANTMADÁR. 


153 
A8. A HANTMADÁR. 


Egyéb neve: hontmadár, findzsa. 


(Saxicola oenanthe L.) 


Leirás. Fejebúbja, tarkója és háta szép hamuszürke, torka 
fehéres. Szemén át, a fültájon szélesedő fekete pászta. Szárnya 
barnás fekete. Hasa fehéres, begyetája sárgás. A fark oldalsó 
tollai tövükön fehérek, végükön a középsőkkel együtt — ezek 
végig — feketék, mi a farkat nagyon tarkává teszi. Csőre 
árforma s mint a lába, barnás. A tojó és"a fiatalok szerényebb 
szinezetüek. Fészkét nagyon rejtegeti és kőrakásokba, hasa- 
dékokba rakja, mindig azon mesterkedve, hogy valami fedje. 
Fészekalja öt, néha hét tojás, mely rendesen egyszinüen réz- 
gálicz szinű. 

Élete módja. A hantmadár nagyon ügyes és éber. Meg- 
választja területét, a melyhez aztán ragaszkodik. Szereti az 
ugarokat, a köves lankásokat, a turjánt, semlyéket, ha van 
rajta magasabb kupacz; szereti a legelőt és különösen ked- 
veli, ha sok rajta a begyepesedett vakondturás, vagy népiesen 
hancsik, de hant is; innen a madár neve chantmadár?. 
A hantra vagy kőre szállva, folyton szemmel tartja belátható 
környezetét s a mint megpillantja prédáját, leginkább futva 
ott terem, bekapja s erre szárnyra kelve, más hantra vagy 
kőre telepedik. Megszállja az alacsonyabb karót is; de fára, 
ágra csak szükség esetén kap fel. Mivelhogy szereti a szabad 
helyet, ott az embernek azonnal fel ís tünik, mert a mint szár- 
nya szabadjára kerül, kiterjeszti a farkát, melynek fehér részei 
szinte megvillannak és feléje fordítják a vizsgálódó ember 
szemét. Igen hasznos madár, mely csupa rovarral él; őszkor 
különösen nagy pusztítója az oly kártékony káposztapille 
hernyóinak. Szerényke énekét nemcsak a kupaczokról, kövek- 
ről hallatja, hanem a szerelmi időben toronymagasságra föl- 
repesve gyönyörködteti párját. 


Még nem ritka. 


HASZNOS. 


49. A CSALÁNCSÚCS. 


155 
49. A CSALÁNCSÚCS. 


Egyéb neve: fekete stiglincz, csaláncsattogató, 
czigánygébics 
(Pratincola rubicola.) 

Leirás. Ez az eleven kis madár, már hogy a hímje, teljes 
díszben ilyen : feje a torokkal és tovább a hát elejével együtt 
fekete; szárnyán fehér folt, füle mögött azonképpen ; begye 
rozsdasárga ; farka egyszínűen barnás. A csőr kicsiny, finom, 
árszerű és a lábakkal együtt világosodó. Fészkét nagyon jól 
tudja elrejteni úgy, hogy nehezen található : rendesen a föld- 
színére, kis vájásba építi úgy, hogy a fiak feje a földdel egy 
szintájon van és úgyszólván be levész a környezetbe. A fészek- 
alja rendesen öt kékeszöld, barnásan sze plőzöti tojásból áll. 

Élete módja. Nagyon ügyes és gyors mozgású kis madár, 
mely alkalmas területeken meglehetősen magánosan él. Min- 
dég a növények csúcsát keresi, azokra telepe ve szorgosan 
tekintget a földre, de mind arra 15, a mi bogárság és röpdös, 
mert igen jeles kapkodó, nem is ritkán mintha bakftiltyet 
velne a levegőben, mi mindenkor annak a jele, hogy röplé- 
ben megzavarta a röpülő rovart és el ís kapta. 

A kis csalánecsúcs inkább az előhegység madara, hol nagyon 
szereli a köves és bokros, nem egészen kopár lankásokat. 
Bokor csúcsán, ökörfarkkóró hegyében ; ha van, csalán tete- 
jében is, de mindig a legmagasabb ponton hirtelenül meg- 
jelenik, körülnéz, el-elkapdos valami rovart, aztán eltünik, 
mintha a föld nyelte volna el: de kisvártatva megint csak 
tetőz és folytatja mesterségét. Közbe-közbe mindég egyet 
rándit a farkán is, néha-néha ki is terjesztgeti. Késő őszszel, 
elvonulása előtt közelebb vonul az emberi lakokhoz és a sövé- 
nyeken űzi rovarvadászalát, beveszi magát a káposztaföldekre, 
hol a torzsák és kiálló szálasabb dudvák kedves lesőhelyei és 
a hol őszfelé igen könnyen juthat táplálékhoz. Eneke finom, 
kellemetes, de nem erős, hivogatása mintha cvit-vit-vit csek- 
ecsekneko szólna. Rokona, a karógébics, tarka farkával kü- 
lönbözik tőle. 

Mindég nagyon gyéren fordul elő. 


HASZNOS, 


50. AZ ÖKÖRSZEM. 


4 


MÉ éh 


50. AZ ÖKÖRSZEM. 


Egyéb neve nincsen. 
(Troglodytes troglodytes L.) 


Leirás. Nem csak a magyar földnek, hanem az egész világ- 
résznek, t. 1. Európának legkisebb madara a, nem is akkora 
mint az ökör szeme ; ÜNdöS ze öt grammot nyom. Színe sze- 
rint nem sok leírni való van rajta s ; elmondhatjuk, hogy cser- 
barnás, szépen rovott sötétebb és sűrűn álló csíkokkal ; szem- 
öldöktája, torka és begye világosodó. Kurta farkinczájának tollai 
különösen sűrűn és szépen vannak róva. Csőröcskéje egy ki- 
csikét íves, finom, tűhegyes ; lába aránylag erős, barnás. Fészke 
levágott ágak akásában, gyöke rek között, néha elhagyott erdei 
kunyhók alkalmas zugaiban és átbúvól alkotó odvakban áll ; 
aránylag i igen nagy, tágas bebúvóval. Kivülről száraz lombból 
és ágacskákból, beljebb mohaszövedékből, legbelűlroppantsok, 
de simára illesztett tollból való. Fészekalja "hat, ritkán nyolez 
apróka, fehér és finoman, vérvörösen szeplőzött tojásból áll. 

Élete módja. A legkisebb, de a legelevenebb madárka is, 
mely bizalmában, különösen télen, nagyon közel férkőzik az 
emberhez és szédületes surranásokkal búvja az ölfa hézagait. 
Mindég csak pillanatokra látható és ekkor mindig felállí- 
tott farkinczájával, hirtelen mártogatlásaival és eliramodásával 
még a legmogorvább embert is valahogyan gyönpyörködtethett. 
A legsűrűbb, legtüskésebb kökényesen át úgy surran, mint a 
legsebesebb egér, és alig hogy az egyik oldalon eltünt, már ott 

van a tulsó oldalon : majd "köd előttem, köd utánam, mint a 
nyíl, úgy röpül a szomszéd sövénybe, melynek fonása szinte 
elnyeli ; de nem birja messze, és ha a sík mezőre szorúl ki, be- 
surran biz ő még az egérlyukba is. Tápláléka a legparányibb 
és legrejtettebb életű rovarvilág; apró pókocskák, pieziny 
hernyók, a legkisebb álczák, nyugvó bábok, a melyeknek fel- 
kutatásában nagyon ügyes és erny sav Télen-nyáron kitart 
nálunk. Ennek : a parányiságnak i is van ám éneke, még pedig 
oly erős, a minőt nem 15 várnánk. A ki nem ismeri, keresi a 
madarat, a melytől ered, és elcsodálkozik a piczi művészen ; az 
ének a kánáriéra emlékeztet és mindig szabadon ülve hallatja. 

Nem sok van, minden kiméletre méltó. 


Ba 


HASZNOS. 


51. A FÜLEMÜLE. 


159 


51. A FÜLEMÜL E. 


Egyéb neve: ligeti fülemüle, nagy fülemüle, 
magyar fülemüle. 
(Luscinta phtlomela Bechst.) 

Leirás. A mily fönségesen szép a fülemüle éneke, oly egy- 
szerű a ruházata. Dolmánya rozsdabarna, farka rozsdaszinű ; 
a test alsó része fehéres. A madár alig veréb nagyságú, fino- 
mabb alakzatú ; csőre finom, hegyes, Tába karcsú. Sötétbarna 
szeme szinle lángol és megmondja annak, a kinek fogékony 
a szíve-lelke, hogy ez a szem nemes tekintetű. Fészke sűrű- 
ségekben, bokros helyeken, majdnem mindig a földön áll; 
külső burka száraz levél, azután füvek kalásza, száraz szála 
és finom gyökér következik, néha szőrök is be vannak fonva. 
A fészek beléolvad a kör üle levő földbe és ember legyen, a 
ki megtalálja. Fészekalja öt-hat olajzöldes sötétebben fel- 
hőzött és szeplőzött tojás. 

Élete módja. Majdnem titkos életet folytat a bokrok sűrű- 
jébe n, sokat surran a földön, hol csupán bogárságból él és 
így nagyon hasznos. Párzás idején és a míg a tojó költ, a hím 
kiül a fészek táján, néha szabad ágra is, és hallatja majd z70- 
kogó, majd csattogó, majd zizegő dalát, a legszebbet, a mely 
madártól telik. Némely hím éjjel is énekel s elandalítja a 
hallgató embert. A párjavesztett, vagy magára maradt hím 
folytatja dalát, messze be a nyár szakába is. Buzgó madár- 
tudósok, különösen a németek, le i5 jegyezték emberi szó- 
tagokkal a fülemüle dalát és felvitték akár huszonöt versig is. 
E szerint az erdei fülemüle így kezdi dalát : 

Fid ! fid ! fid ! kr-kr-ezi-ezi, doridó, riridezit 
éz sz: "621— 10 10- 10- [yi 


Lü-lü-lű-lű-—lollolollolyi 
Daczi-daczi-daczi—TTTTTTTTr ezuzzuzzuzuczi stb. 

A mi berki fülemülénk, mely az erdeinél erősebb és sölé- 
tebb, felhőzött mellű, a madárkereskedők magyar fülemüléje, 
ellenben így kezdi : 

Fülöp-Fülöp-Fülöp Dávid-Dávid-Dávid 
Tarak-Tarak-Tarak Kvepiktiácz Zerrrrrrrr 
Diderot, Diderot, Diderot Judit-Judit-Judit stb. 

Madárkereskedők vad pusztítást vittek már végbe a remek 

madárban ! 


HASZNOS. 


52. A BARÁTKA. 


161 


52. A BARÁTKA. 


Egyéb neve: barátposzáta, papfülemüle. 
(Sylvia atricapilla L.) 


Leirás. Ez 15 nemes éneklő madár. Dolmánya olajosszürke, 
alsó fele fehéres, fején s a szemig érve fekete kucsma, ezéri 
barátka és papfülemüle. A tojó és a fiak fején a kucsma barna. 
Farka, szárnya barnás-fekete. Csőre finoman árforma, lába 
erős. Szeme sötétbarna és eleven fényű. Fészke, mint bokor- 
lakó madárhoz illik, mindig sűrű bokrosokban és közel a 
földhöz áll, készül pedig finom fűszálakból és gyökerekből, 
összeszőve rovarok fon: idékával, néha szőrrel és "mindég csak 
kevés tollal. Fészekalja öt-hat, alapszin szerint változó, majd 
barnás, vagy fehéres. vagy szürkés-olajos sötétebb peltye- 
zéssel, néha irással is. 

Élete módja. Szereti a bokros helyeket, kivált ha közben 
magasabb fák is belévegyülnek ; de betele pe "dik kertekbe, sőt 
nagy városok terein az élő sövényzetekbe és bokrosokba is, 
hol ugyancsak szorgalmaskodva szedi a bogárságnak minden 
csak képzelhető fajtáját, nagy hasznot hajtva evvel erdőnek, 
kertnek egyaránt. Példás és benső családi életet él és a kis 
hím, szerelme idején, ugyancsak hangos. Dala egyszerű, nem 
is közelíuü a fülemüléét, nem csaltogó, nem bánatos, nem 
zokogó, hanem kedves fütyörészés, akár valami víg gye rkőczé; 
fel ís hangzik a bokornak majd erről, majd arról : az oldaláról 
és a figyelő emberre vidámságot áraszt. Őszre kelve, a kis 
barátka belékóstol a bokrok termésébe, a különféle bogyóba 
Is ; rájár a bodzára, a vérfürtre, az ostorményre, a szederre, 
kertekben a ribizkére, a nélkül, hogy érezhető kárt tenne, 

vagy bár tehetne is, mert főtápláléka mégis csak a bogárság. 

Vidám dala miatt ezt is üldözi a m: idárfogók és keres- 
kedők kapzsisága. Kalitkáját rendesen zöld porlékával vonják 
be, hogy bokorban higyje magát és ilyen csalódásban élve 
énekel, sőt eltanulja a nólál és rabtársainak énekét is. 

Nem sok van. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 11 


HASZNOS. 


53. A POSZÁTA. 


163 
53. A POSZÁTA. 


Egyéb neve: nyomorék, csóvánka. 
(Sylvia curruca L.) 

Leirás. Kisebb a verébnél és sokkal finomabb alkotású kis 
madár. Feje teteje hamuszínű, pofája sötéten hamvas, dolmánya 
barnás-szürke; háta, melle fehér, oldalaiban sárgásvörösen 
futtatva. Farkának szélső tolla ékalakú fehér folttal; a szom- 
szédos toll kicsiny, homályos folttal. Csőre finom, áralakú, 
lába erős, kékes szinű. Fészke kötés, vagy alletáe zseb 
áll, leggyakrabban galagonyásokban, kökényese kben ; kertek- 
ben felfutó rostokolatokon magasabban 15; építi pedig finom 
fű- és gyökérszálakból, közbe-közbe pókhálóval szőve, erő- 
sílve és sertés meg lószőrrel bélelve. Fészekalja öt-hat szép- 
formájú tojás, mely fehér vagy kékes alapon finoman szeplős ; 
a szeplők a vastagabb végen koszorúsan is tömörülnek. 

Élete módja. Nagyon kedves és megbecsülésre méltó ez a 
jámbor, egyszerű, kicsi madárka azért, mert szereti az ember 
házának körny ékét, kertjét, udvarát, ha bokros. Alkalmatos 
helyeken már kora tavaszkor hallatja üli szólású hivoga- 
tóját. Szüntelenűl friss, eleven mozgású kis szárnyas, mely 
az ember környezetébe jutva, bizalmas : folyton ott forog, 
sürög, ágról-ágra síklik. Eneke halk és finom, mint az egész 
kis madár i Is, nem változatos, mert leginkább a lilili szólag- 
nak öt-vagy nyolezszoros ismétléséből áll; de nagyon ejh 
és andalító, akár őszszel a szőlőtücsök pirregése. Tápláléka a 
legnagyobb részben rovarokból áll, melyeknek felkutatásában 
táradhatatlan és éppen azért vetekedik hasznosságban bármely 
ezinegével. Őszrekelve megesipdesi a bokrok" termését 15 ; 
rájár a bodzára, ostorményre, a nélkül, hogy valamiben kárt 
tehetne. Szóval kedves, hasznos madárka, me ly teljesen rászol- 
gál az ember védelmére. 

De immáron az a kérdés : miért mondja a régiség és a nép 
nyomoréknak ? Testalkatáért nem lehet, mert nagyobb az ökör- 
szemnél; ép is, vidám is; hát miért? Azt mondja Szenezi 
Molnár uram régi szókönyve: Nyomorék, cparva avis gum 
alienos pullos pro suis educat., Magyarúl : cNyomorék, kis 
madár, mely idegen porontyokat a magáé helyett nevel.) 


Igen, a kakak ! a kakuk ! 


Bs 11 


HASZNOS. 


54. A VÖRÖSBEGY. 


165 
54. A VÖRÖSBEGY. 


Egyéb neve nem igen van. 
(Erithacus rubecula L.) 

Leirás. Kicsiny, kurtának látszó madárka. Egész hátafele 
a tarkóval és fejbúbbal együtt olajbarna, hasa szennyesfehér, 
torka, begye és a homlokra is átmenve szép, eleven rozsda- 
vörös, a mitől neve is ered. Szárnyán jól kivehető világos, 
rovott csík. Szeme sölétbarna, nagy; esőre árforma, finom ; 
lába sötétszinű, karcsú. Tollazata puha, finom és lazán álló. 
Fészke a legnagyobb, tömött sürüségben és mindig alacso- 
nyan, a földhöz közel épül, finoman és jól rakva fák odvában, 
vájásokban, hasadékokban; anyaga kivülről száraz levél, 
befelé finoman és tömötten szövött moha finom gyökerekkel 
átszövögetve ; szőrökkel, szövedékekkel és tollal. A fészek 
nagyon "nehezen található. Fészekalja öt, rilkábban hét tojás, 
mely halaványsárgás, barnás, olajos alapon rozsdásan szep- 
lős; a szeplők vastagabb végén koszorusan 15 sürüsödnek. 

Élete módja. A vörösbegy a legügyesebb bujkálók közül 
való; a földön egyet surran, aztán hirtelen megáll, nagyot 
bókol, leereszti szárnyát és felvá ágja farkinezáját ; aztán lán- 
goló szemét nagy bizodalmasan rászegezi az emberre Is, mintha 
azt mondaná : cbízom benned! A szárnyacskáit mindig úgy 
eresztgeti le, hogy végül a fark tövénél alacsonyabban áll. 
Nagybuzgón szedi a bogárságot, de nem irtózik a meztelen 
csigáktól, sőt a kisebb gilisztáktól sem, a melyekhez a nemes 
poszáták a világért sem nyulnak hozzá. Fel 15 kap egy-egy 
magasabb ágra, veszteg áll, csak néha bókol egyet és felvágja 
a farkát : egyszerre a föld felé levágódik, felkapja a kiszemelt 
prédát, visszaszáll az ágra és elkölti. Eneke kedves, andalító, 
a pacsirtára emlékeztető. Hallatja veszteg ülve hosszan és 
kitartóan. 

Olyan madár ez, hogy fogságban úgyszólván az első órá- 
ban megszelidül ; szereti a szobában a szabadon való járást- 
kelést és szegény embernél nagyon kapdossa a legyet, zúgban 
a pókot, az ágyban mindent, akár mozog, akár ugrik. Szegény 
munkások ezért lartogatják 15. 

Minden védelmet érdemlő becsületes madár. Még sok van. 


Be 


HASZNOS, 


55. A ROZSDAFARKÚ. 


55. A ROZSDAFARKÚ. 


Egyéb neve: kerti füstfark. 
(Ruticilla phoenicura L.) 


Leirás. Szinesen-tarka finom madár, karcsúbb a vörös- 
begynél. Torka és fületája, esőretövének homlokrésze szép, 
tisztafekete. A homlok többi része hófehér, de belemosódik a 
fejbúb kékes szürkeségébe. A tarkó és a dolmány szintén 
szép kékes szürke; a mell, farcsík és a fark eleven rozsda- 
vörös, csak a fark középső tolla barna. A esőr és a láb finom, 
az utóbbi karcsú. A tojó és a fiak kevésbbé színesek. Fészke 
résekben, Ivukakban, kerti házak ereszeinek és padlásainak 
alkalmas zugaiban áll és laza, de síma, belülről különösen 
szőrökkel, tollakkal szépe n bélelt. Fészekalja öt- hat, igen rtl- 
kán hét gyönyörű egyszínűen zöldes kék tojásból áll. 

Elete módja. Eleven és magaviseletével nyomban szembe- 
szökő, szép és kedves, no meg hasznos kis madár; mond- 
hatni, hogy kertlakó. A mint felröppen, nagyon szemelt szúr 
eleven rozsdavörös farka s a mint valami karón, kerítésen 
megtelepedik, úgy megrázogalja farkinezáját, hogy csupa 
gyönyörűség. Rendesen m: gasabb helyről lest, különösen a 
gyepek bogárságát, akár mászót, akár röpülőt; az előbbire 
lecsap, az utóbbit ügyes, néha majdnem forgó röpüléssel 
kapja el. Él pedig bogárral, légygyel, minde nféle he rnyóval, 
kukaczokkal, petével és hasonlóval, ezért kertben, erdőben 
nagyon hasznos ; őszfelé belecsíp a bokrok termésébe, min- 
denféle bogyóba is, a nélkül, hogy kárt okozna, lévén a 
bokrok termése, ha bogyó, úgy 15  Cmadárbogyó. Hivogató 
szava vid-vid-vid—tik-tik-tik-lik, mely cseltegetésfélébe vég- 
ződik. A méhészgazdák 1It-olt nagy elle mnségei ennek a ke dves 
szárnyasnak, mert azt hiszik, hogy a munkásméhet kapkodja 
el, pedig nem úgy van, mert t csak a herét, melynek nincs 
fulánkja, a kihordott, megromlott álczákat és az oly kár- 
tékony viaszmolyt fogdossa és szedi; tehát így í5 hasznos és 
minden védelemre méltó — hozzá még a kert dísze, mert 
az ember szemének is jólesik. 


HASZNOS. 


rT 


56. A NÁDI RIGÓ. 


169 
96. A NADI RIGO. 
Egyéb neve: nádiposzáta. 
(Acrocephalus turdoides L.) 

Leirás. Nagyobb a verébnél és alakja szerint rigóra emlé- 
keztet. Hátafele rozsdásan futtatott barna, szemén át világosodó 
csík; fületája is világosodó. Alsó fele fehéres, az oldalakban 
agyagsárgán lehelve. Csőre rigószerű, elég erős és kicsit íves, 
különben hegyes; farka ékalakra metszett. Lábai erősek, 
fogódzásra nagyon alkalmatosak. Fészkéről a következő olda- 
lon leszen szó. 

Élete módja. A nádi rigó kizáróan csak a nádasokat lakja, 
melyek aztán fiasitás idején ugyancsak hangosak dalától, mely 
azonban lármának is beillik. 

Nem lévén ritka, szép számmal lakja egyazon nádast s 
ekkor a hány van, annyi versenyez lor kaszakadtából egymás- 
sal, hogy csak úgy zeng tőle a táj, még jobban, mint a kecske- 
béka brekegésétől. Hogy azután mit 15 énekel? hát elkezdi : 

Csak-csak-csak, csik-esik-csik 
Cserek-cserek-ecsik-csik-csik, 
Ke-ke-ke-kara-kara 
Kit-kit-kit 
Csere-csere-csak-csak-csak 
és így tovább, kora pitymallattól, alkonyatig ; sőt mikor nagyon 
nekibuzdúl, még egész éjszakán át is. 

A német fülnek így szól ez a nóta : 

Karre-karre-karre 
Ker-ker-ker 
Hedder-hedder 
Duí-duí-dui stb. 

A hol a nád legsűrűbb, úgy surran, mint a takács vetélője 
a fonalközben. A mi pedig még mesteribb, az a mereven álló 
nádszálakon való kúszása. Ujjaival, karmaival átmarkolja a 
nádszálat s ízibe a nádbojton terem, éppen oly g gyorsan le 15 
szalad vagy esuszszan, hogy csak úgy elnyeli a nád sűrűsége. 
És hogy hát mi a haszna? Megteszi biz ő 15 a magáét oly 
helyen, a hová csak ő férhet hozzá. mert olyan az alkotása. 
Szedi a tóság számtalan bogárságát, a szunyogot, álczáját. És 
így sokban hozzájárul ahhoz, hogy ott más teremtések 15 meg- 


élhessenek. 


[4 


7. A NÁDI RIGÓ FÉSZKE. 


5 


174 
57. A NÁDI RIGÓ FÉSZKE. 


Ime Itt a madárművészetnek harmadik remeke: a nádi rigó 
fészke! Az első a függő ezinege zacskój: 1, a második az ( őszapó- 
czinege kis köpűje Volt. A nádi rigó alkotmánya, itt az 597. 
képen bemutatva, azért remek, mert ezélszerüségében oly 
számításra vall, a melyet a madár fejétől nem 15 várna némely 
emberfia. 

Miben van azután a számítás és az abból származó ezél- 
szerüség? A ki a tóságot és szegő nádasait jól ismert, tudja, 
hogy a síkvizeken szabadon le mnghet, de vágtathat és üvölthet 
is a fuvalom, a szél és a vihar. Azt is tudja mindenki, hogy 
a lágy szellő már meglibegteti a nád levélzetét, meginogtalja 
a nádszálal és magál a nádre mngeleget, mely oly könnyen 
enged a szél nyomásának, akár csak maga a víz. A természet 
fönséges, alkotó hatalma pedig ide rendelte, ehhez képest 
alkotla a nád rigómadarát és megalkotta úgy, hogy máshol 
meg nem élhetne. Igy ide kell építenie a fészkét is, még 
pe dig teljes biztosságg gal, hogy letojhassa fészekalját, kikölt- 
hesse tojásait és felne "velhesse, fe lápolhassa fiait, az eredeüleg 
tehetetlen vaksikat, egész addig, a míg anyánytak lesznek és 
szárnyuk szabadjára kerülnek. 

Nagy dolog oly fészket építeni az ingó nádak közé, a mely 
csöndes időben, viharban biztos legyet 1! Ha erősen DERTESÜ a 
nádszálak közé. jön a szél, megingatja a nádat s a fészek 
kötése szakadoz — vége mindennek! 

Mit teszen most már az a nádi madár? Kiválaszt három 
vagy négy nádszálat, mely kellő távolságban áll egymástól és 
a gyökér felé kissé szorul, e közé szövi és köti a nádi rigó 
fészkét, mely olyan, mint a megfordított magyar kuesma ; de 
oda is kötözi, még pedig szíjjas füszálakkal a nádhoz, úgy 
azonban, hogy szélfúv áskor a nád csúszhat is, tehát nem 
ronthat a fészken! A fészek csészéje mély, szádja kicsit szü- 
kül, hogy ingáskor semmi sem hullhat ki. Itt van az öt, hat 
halavány zöldes, sötétebben szeplőzött tojás, mely tizen- 
negyedik napon kél. 

Szóval: remek alkotás ! 


HASZNOS. 


JO AEOZTKE 


NA 
58. A FÜZIK E. 


Egyéb neve: csil-csal. 
(Phylloscopus acredula I.) 

Leirás. Parányiságban vetekedik az ökörszemmel, ennél 
látszólag nyurgább, ösztövérebb. Hátafele, a fejetetejét is 
beleértve, zöldes-barna szürkésbe menő; hasafele feketés, 
oldalai sárgások, pofái barnás-sárgák ; a szárnyak belső ol- 
dala sárga, lába barnás, a talpfél sárgás. Ezen az egyszerű 
színű kis madárkán minden olyan fakós és semmi sem 
KERMDESZÜRŰ mindene azonban finom, ecsőröcskéje hegyes, 

a legszűkebb rések, rügyhónaljak kifürkészésére alkalmatos. 

Hogy miért fűzike ? Azért, mert szereti a füzest, melynek 
levélzete — Színe és alakja miatt — szinte elnyeli. 

Fészkét nagyon jól rejtegeti ; közel a földhöz ráboruló füvek, 
bokrok alatt abból az anyagból építi, a mely a kiválasztott 
helyen található s éppen evvel azt éri el, hogy a fészek alig, 
s csak gyakorlott fészekkereső szemével található, a fészek 
fedeles. Fészekalja öt-hat apróka fehér, vörös-barnán fino- 
man szeplőzött tojás. 

Élete módja. Nagyon eleven, sohasem nyugvó kis madár ; 
nagyon szereti a lombos erdő fáinak koronáját i is, hol nagy 
ügyességgel ugrál ágról-ágra és örökös nyugtalanságával 
hamar szemet is szúr ; de jelenlétének és lajának árúlója sem 
a szín, sem a nyughatatlan mozgás, hanem a hangja, mely 
TE a parányisághoz és még parányibb torkához képesti 

gazán roppant erős, messze hangzó. Ez az erős hang, melyet 
va aszkor hallat, szólama szerint ez : 

Csil-csal—csil-csal 
és így tovább, a melytől németnél és különösen angolnál is 
nevét vette. 

A német így hallja : Czilp-ezalp— ezilp-ezalp stb. 7 

Az angol így írja: Tehilp-tehalp— tehilp-ichalp. Am ez 
minden jobb- -rosszabb festése a kis madár hangjának. kledele 
minden rovar, a melyhez a fákon hozzáférhet s éppen azért 
hasznos jószág. Hogy őszre ráfanyalodik egy kis bodza- 
bogyóra és hasonlóra, avval ugyan kárt nem teszen. 

Mint a tavasznak hangos hirdetője, és mint ilyen, az ember 
vidítója 15 megérdemli tőlünk az oltalmat. 


HASZNOS. 


59. A SZÜRKE LÉGYKAPÓ. 


tes 
s) 
a 
ká 


59. A SZÜRKE LÉGYKAPÓ. 


Egyéb neve: szürke legyész, légyfogó. 
(Muscicapa grisola L.) 


Leirás. Kisebb a verébnél és azután nagyigazán szürke kis 
madár. Hátafele egérszürke, hasafele fehéres, a begy és a kantár 
táján sötétebb foltocskák. Csőre fekete, tövén laposos, széles ; 
a felső káva szélén mindkétfelől serték meredeznek, melyek 
nem engedik, hogy a préda kiszökhessen. Szája öble sárga. 
Lába fekete és gyenge. Szeme sötét és eleven. Fészke leg- 
inkább fákon, csonka ágakon a törzs közelében áll; de lyukakba 
IS építge u, azonban sohasem mélyen. A fészek igen szép SZÜ- 
vésű ; anyaga finom moha, háncs, vékony gy ökerek és fűszá- 
lacskák ; belűl gyapjú és lószőr a simító. Fészekalja öl világos 
zöldes szürke alapon sölélebben márványozva és rozsdásan 
szeplőzött tojás ; a szeplők néha a vastagabb végen koszorúba 
sorakoznak. 

Élete módja. A szürke légykapó életmód szerint egészen 
más, mint a kerti és erdei munkatársai, teszem azt a ezinegék. 
A míg ezek örökösen izegnek-mozognak, bujkálnak és ker "res- 
nek, addig a légykapó kiülvalame lyik ágnak legvégére, csúcsra, 
karóra és lesésre fogja a dolgot ; lesi. pedig "kizárólagosan a 
röpülő rovarokat, mint a legyeket, bogarakat, méhesek (áján 
a heréket, — de sohasem a fulánkos méhet, vagy darazsat. 
Veszteg ülve, folylon vetegeti szárnyait, mintha próbálná, 
hogy rendben vannak-e, mert a mint a röpülő rovart meg- 
pillantja, már röpül 15. Fecskebiztossággal elkapja a prédát s 
aztán ivel vágva visszalér leső helyére. 

Innen van az, hogy a szürke légykapó a hasznos madarak 
közé tartozik, különösen kertekben, a hol : it gyümölcsfákat 
megszálló, röpülő bogárságot ugyancsak sze 41; és irlogalja ; 
hogy az erdőn elkapdossa. többek között a gubacsdarazsakat 
is, ez nem oly kár, hogy a nagy hasznot elfe lejthetnők. Ez a 
madár kivált kertekben védelmet érdemel, öblös nyilású házi- 
kót, a melybe fészkét rakhassa. 


Áj 


HASZNOS. 


60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ. 


1771 


60. AZ ÖRVÖS LÉGYKA PÓ. 


Egyéb neve nincsen. 
(Muscicapa collaris Beh.) 

Leirás. Kivált az öreg hímje tarka madár, hogy szinte 
megkápráztatja a szemet. Csak két szín van rajta: fekete és 
fehér. A tarkaság így alakul meg: csőre fekete, homloka 
fehér, feje a tarkóig fekete, azon alól fehér örv; dolmánya 
fekete, farcsíkja fehér ; farka fekete, egész alsó fele torkostul- 
begyestül fehér. Szárnyán, ha kibontja, kettős, fehér tükör- 
folt van. A tojó nem ilyen ékes, inkább kormos, fehéressel 
és nyakörve nincs is. Csőre éppen olyan alkotású, mint a 
szürke légykapóé. Fészke odvakban, de ágak sürüjében is 
áll, szövése pedig mohából, finom fűszálakból gyökerekből 
és szőrökből való. Fészekalja rendesen öt, rézrozsdaszínű, 
minden szeplő nélkül való ; finom, nagyon törékeny tojás. 

Élete módja. Az örvös légykapó inkább melegebb tájak és 
itt a lombos erdő madara. Bizony szépséges látomány a tavasz 
ifjú zöld lombozatában díszlő bükkös vagy tölgyes erdőben 
ennek a finom, tarka madárkának az ügyeskedése, röpkö- 
dése. Nagyon szereti azokat a vénülő fákat, a melyeknek teteje 
már száradásnak indult, itt a magasban, a száraz ágon szerel 
leskelődni s a milyen kicsiny és jámbor, még sem lehet róla 
azt mondani, hogy i 

A légynek sem vét, 


mert az erdő nagy hasznára bizony nagyon 15 vél légynek, 
szunyognak és mindenféle röpködő bogárságnak. Az öreg, 
vén fák nagy odvai előtt néha függöget 15, nagy szelet csapva 
bár kicsiny szárnyának sebes verdesésével, a mikor azután 
felriad az odvakban pihenő bogárság, szárnyra kap, hogy 
biztos prédája legyen a légykapónak. De szálas bükkösökben, 
melyeknek sudarai magasra törnek, koronáik pedig egybe- 
borulnak, az örvös légykapó a lombsátor alatt ís fogdossa a 
betévedő napsugárban játszó légyféléket. 
Minden védelmet, megérdemlő ékes madárka. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 12 


HASZNOS. 


61. A FÜSTI FECSKE. 


179 
61. A FÜSTI FECSKE. 
Egyéb neve : istenföcske, vizesföcske, czifraföcske, 
kéményföcske, tarka föcske. 
(HMirundo rustica L.) 

Leirás. A dolog rendje úgy hozza magával, hogy azt 15 le 
kell írni, a mit "minden nhet ismer. A fust fecskének 
szembeszökő jegyei, a melyek más fecskéktől megkülönböz- 
tetik: homloka, torka szép gesztenyebarna ; begye és háta a 
szárnynyal és farkkal együtt kékes zománczezal ékeskedő 
fekete; de a farkon csak a két középső toll tiszta fekete, a 
többin fehér foltocska van, a szélső farktollak hosszú ágú 
villát alkotnak ; hasa hol fehér, hol barnásan futtatott. Csőre 
piecziny; de szája mélyen hasított, öblös; ha kitátja, kis 
zsákot alkot. Lába kicsiny, éleskörmű, megkapaszkodásra 
alkalmatos. Fészke félcsésze alakú, tehát nyitott öblű, sárból 
épül, melyet a madár ügyesen lapaszt, közbe-közbe fűszála- 
kat, szalmát is bele vegyít s innen van az, hogy a magyarság 
a szalmával elegyes sárból való építést cfecskerakásnaky 
nevezi. Fészkét falun régi viskók lapasztott kürtőjébe is 
épít, majd eresz alá, a hol az ember jár-kel, néha karnyúj- 
tásnyira ; szóval beáll házimadárnak. Fészekalja az első köl- 
téskor öt-hat; második költéskor, mely nyár derekán tör- 
ténik, három-négy tojás, mely fehér alapon vörösbarna és 
szürke szeplővel van ékesítve. 

Élete módja. Folyik az az ember gyönyörűségére és 
szeme előtt. Tavaszrakelve a füsti fecske régi fészkéhez tér 
vissza, kitatarozza és kezdődik a családi boldogság. Hajnal- 
ban már olt ficserékel valami ágon, vagy az ablak tábláján, 
keresztpánton, rúdon ; ezután szárnyra kap a pár és nyilaló 
röptével végig hasít a levegőn, kapdosva a legyeket közben- 
közben röptében szeretkezve ; majd jön a költés ideje, kikel- 
nek a fiak és kezdődik azoknak eletése, felápolása; felváltva 
nagy buzgósággal dolgozik a fecskepár és mikor a fiak már 
anyányiak, sőt " szárnyrakeltek, még akkor 15 kiüldögélnek 
szép sorjába valamelyik ágra s az öregek nem sajnálják tőlük 
a falatot. Ennek láttára megenyhűl még a falelkű ember érzete 
15. Csak a déli népeké nem : százezrével fogdossák és eszik ! 

Népünknek kedves madara, tehát megvédi a magyarságnak 
tiszta embersége. 


HASZNOS. 


82. A MOLNÁRFECSKE. 


181 
62. A MOLNÁRFECSKE. 


Egyéb neve: fehérmellű fecske, gatyás fecske, 
kapczás fecske, berczés fecske. 
(Chelidon urbica L.) 

Leirás. Kisebb a füsti fecskénél és ettől könnyen megkü- 
lönböztethető. Első tekintetre fehér-fekete tarka. Torka , begye 
hasa fehér és ilyen színű a farcsíkja 15 ; feje, tarkója, dolmánya, 
szárnya és farka fekete, de az utóbbi csak mélyen kivágva, 
nem villás. Csőre fekete, apróka lábai fehér pehelylyel bo- 
rítva, innen cgalyáso és cberezéss. Szája i5 kevésbbé öblös. 
Fészkét félgömbösre és zárva úgy rakja sárból, hogy csak 
szűk bejárója van, építi pedig ereszek, párkányzatok alá, 
templomok, magas házak védelmet nyújtó részére, igen sok- 
szor telepesen, majdnem gerezdformára egymás fölibe és alá 
ragasztva. Fészekalja öt, néha hét fehér tojásból áll. 

Élete módja. Ha a füst fecske belső házi madár, mert sok- 
szor a ház tűzhelye fölött is folytatja családi életét: akkor a 
molnárfecske inkább városi, mert az emberi építményekre és 
hajlékokra kivülről rakja szilárd és aránylag nagy fészkét. Még 
hegyes vidék sziklás helyeitől sem idegen és OL a meredek 
szirlfalon rakja madár- -hajlékát, g sondosan figyelve, hogy eső 
ne érhesse. Némely faluban, a hol a házak padlása teljesen 
el van zárva, a füsti fecske el 15 marad ; de itt a molnárfecske 
lép a helyére, építvén a házak külsejére sokszor igen népes 
fészektelepeit. A molnárfecske is röpülő bogársággal él és 
tisztán csak röpülve bir megélni, mert t lába picziny, csak 
megkapaszkodásra alkalmatos. 

Ennélfogva ez a fecske is hasznos madár. Az ember sze- 
mében nem oly kedves, mint a füsti fecske, mert nem oly 
barátságos, nem oly illeszkedő, mint ez. Nem ís gyönyörköd- 
leuu az embert semminémű dalával és a zárt fészek elrejti csa- 
ládi életét 15. Tavaszkor későbben érkezik mint a füsti fecske ; 
őszkor pedig a tornyokra, házakra, néha fákra való gyüleke- 
zésnél ő alkotja a tömeget. Tudjuk, hogy jól felgyülekezve 
valamely őszi napon csak eltűnik — el a délszak messzesé- 
gébe. Minden védelemre rászolgál. 


128 


Or4HAASIHA V 59 


"SONZSVH 


183 
63. A KECSKEFEJŐ. 


Egyéb neve: lappantyú, álmosfilkó, bagolyföcske, 
kecskeszopó, málonfekvő. 
(Caprimulgus europaeus L.) 

Leirás. Rigó nagyságú, de hosszabb madár, melynek sok 
különös tulajdonsága van. Nagyon finom, lágytollú madár, 
tollazata, szinezete pedig nagyon emlékeztet a baglyokéra, 
avval a különbséggel, hogy kevés benne a baglyok tollának 
a sárgasága s annál több a hamuszürke, sötétbarnán és el- 
mosódva larkálva. A fark két középső tolla szép szürke, feke- 
lés pontokkal és szakadozott rovásokkal. Feje nagy; szeme 
sölét és nagy, barna, az alkonyat sötétjében is láló szem. 
Csőre picziny, mögötte azonban roppant nagy, öblös száj nyi- 
lik, melyet felső széle felől erős sörték tesznek fogóssá. 
Lába kurta, gyenge. Fészke nincsen. Fészekalja két fehéres, 
sötétebben fe ]hőzötti és mintegy márványozott tojás, melyet 
az erdőben a puszta földre let tojik és ott ki is költi. 

Élete módja. A kecskefejő, az alkonyat és késő est madara. 
A mint a nap leáldozott és terjedni kezd a kora est homálya, 
a kecskefejő elhagyja nappali tanyáját, mely vén fák ágain 

van, a melyeken hosszában telepedik meg, úgy, hogy színé- 
vel mintegy beléolvad a kéreg szinébe ; szárnyra kap. és sajál- 
ságos imbolyg jó, de sebes röpüléssel neki iramodik a sík- 
ságnak, az erdők üsztásainak vagy nyíltabb közeinek és mint 
a fecske, röptében kapkodja el az éjjel járó bogárságot, e kö- 
zött még a legnagyobb pilléket is. 

Nagyöblű szájából és abból kigondolva, hogy a kecskefejő 
járáskelésében sokszorosan JE a marhaállások tájára, 
olt levágódik, ismét szárnyr: . kap és lappangva keresgélni 
látszik, ráfogja balgatag emberek hite, no meg egy kicsit 
babonája i is, hogy azért jár a jószág körül, hogy elszopogassa 
a lejet. Pedig dehogy ! ! Minden pásztorember és szemes gazda 
tudja, hogy a marhaállások hulladékjában nagyon megterem 
a bogárság és hogy ez alkonyatkor kel szárnyra, hogy nászt 
tartson ; tudja ezt a ke eskefejő is és éppen ez a bogárság 
csábítja a jószág állásai felé. 

Hasznos, védelemre érdemes, már elég ritka madár. 


HASZNOS. 


64. A GERLE. 


185 
A GERLE 


Egyéb! neves gerhicze, gelicze, gilicze, gilimadár, 
GÖGMEZE. GÓNEZE: 
(Turtur turtur L.) 


Leirás. Igazi galamb. A házi galambnál kisebb, karcsúbb, 
nemesebb formájú. Fejebúbja, homloka szép mákszürke ; 
pofája, fületája rozsdásan futtatott; a nyakán kétfelől sorosan 
álló fekete-fehér kaláris. Dolmánya hamuszinü sötét foltok- 
kal, melyeket rozsdás szin beszegett. Farcsíkja hamvaskék 
rozsdásan befujva, torka és begye pirosas, ibolyás zománcz- 
ezal, hasa fehér. Szárnya fekete, palaszinüen futtatva ; farka 
palaszinü, a szélső tollak körül legalább négynek fehér a 
vége. Csőre fekete, szeme csillaga tüzespíros, "lába vérvörös. 
A fiak kevésbbé szinesek. Fészke sürüségekben és jól elrejtve 
áll, bizony csak tákolt alkotmány, ágakból és ágacskákból 
oly ritkán rakva, hogy a tojás és a tojó madár alulról látható. 
Fésze "kalja két fe hér lojás. 

Élete módja. Gyönyörüen járó, roppant sebesen repülő. 
ügyes és kedves madár; szép, uszta; párjához ragaszkodó, 
megindítóan burukkoló jószág. Es ki csodálkozzék akkor 
azon, hogy a nép szerelmének és a szerelemben hűségének 
madarát látja benne! KRomlatlan lelkülete nyilatkozik meg 
a nép hitében, hogy az özvegyen maradt gerlemadár utána 
pusztul elveszett párjának. A gerle szereti az erdők szélét, 
nálunk a vetéstáblákat szegő ákácz és jegenyesorokat ; szereti 
a vízmelléket, hol itatóhe Iyre pontosan és nagyszámmal jár 
el. Eledele majdnem csupa mag, tle legnagyobb sokaság 
szerint dudvák magva. Eppe n ezért a gazdaságra nézve hasz 
nos madár. Igaz, hogy rájár az uj velésre 15, ha nincs jól beboro- 
nálva, bizony megszedi a begyét úgy, hogy hézagok is támad- 
hatnak ; de ez mindig csak rövid ideig tartó és nem 15 mindig 
kártétel, mert a fölös magot szedi. Más a dudva, melyel egész 
nyáron ál pusztít, még pedig nagy számmal. Egy derék ludós 
ember nyár derekán felmetszette az egyik gerle begyét, hogy 
mit evell és mennyit; hát bizony kisült, hogy a begybe mn 
1942 mag volt, ebből pedig 1932 volt a füzlevelü mérges 
kutyatej magva, egy meg az aszalé. Sokkal több a haszna, 
mint a kára ; azért védeni kell. Van még elég. 


SE 


HASZNOS. 


65. A FÜRJ. 


65. A KURJ. 
Cgyevanevez tur, tuegy,  türmadar. 
(Coturnmixr colurnix L.) 


Leirás. Akkora mint egy siheder ökle, szinte gömbölyü 
madár, s a mint ráveljük a szemünket, nyomban eszünkbe 
jut a ckurta, furcsa suta tyuk). — Az egész madárka agyag- 
színű, sötétebb foltokkal és oly világos vonásokkal, a melyek 
nagyon emlékeztetnek a zab polyvájára a. Az egész test rajzo- 
latja, de különösen a háton tisztán arra való, hogy a lelapúli 
vagy meglippent madarat észre ne lehessen venni. A kakas 
torka fekete, néha n: igyon és mélyen 15 : ekkor cezigányfürjv 
a neve. Csőre a ty ukéhoz hasonlít, lába azonképpen. Eleven 
szeme világos dióbarna. Fészke a földön van, mindössze ka- 
part lapos gödör, fűszálakkal inkább meghányva, mint bélelve, 
ide tojja le a tyukocska tíz, néha tizenhat tojását, mely olaj- 
sárgás alapon szépen barnán és foltosan szeplőzött. A csirkék, 
a mint kikeltek és megszáradtak, azonnal anyjuk után futnak, 
a mi bizony csak szép és ritka lálomány, mert tudnak ám 
meglapúlni s ekkor elnyeli a környék színe. 

Élete módja. Olyan az, mint a tyúkoké is. Pitymallattól 
alkonyatig jönnek- -mennek, keresgélnek, magot, hozol 
szedege inek ; tyúkmódra kapargálnak, majd kikerülnek : 
verőféi "nyre, poros vagy homokos helyre, kis gödröt ZENEI 
s úgy fürdenek a homokban, hogy csakúgy porlik. (Csak le- 
hullott magot szedegetve, csirkéit arra vezelgetve, hasznos 
madár, mely megérdemli a védelmet. Hangjánál és életmód- 
jánál fogva a népnek kedves madara. Nagyon szereti a nép 
a vetésben bujkáló fürjkakas cpitypalatytyo szavát, melyre a 
fürjtyukicza cvá, vás szólammal felelget. A tűzről pattant, 
gömbölyü menyecske 

Friss mint a fürj. 

És hogy a fürjkakas nagyon, de nagyon szerelmes, annyira, 
hogy szerelme vakságában néha még a varangyos békának 
15 udvarol, ezért kurjantja a székely legény a táncz hevében 
ezt a lánezszól : 

Kicsi nekem ez a csűr, 
Kiröpülök mint a fűr. 


EZT 


KÖZÖMBÖS. 


66. A TÚZOK. 


189 


66. A TÚZOK. 


Egyéb neve: túzi, vadpóka. 
(Otis tarda L.) 

Leirás. Pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár. 
Feje, nyaka világosszürke, hasafele fehér; dolmánya eleven 
agyagsárga és rovott barna és fekete sávolyokkal; a nagy 
szárnyfedők fehérek, néha tenyérnyi szélesek és szépen 
hajlók; farka kurta; de széles tollakból való; lába magas, 
vaskos, csak három ujjú és húsos, de erős lalpú, igazi futó- 
láb. Csőre erős, gerinczén elég íves; a kakas bajuszos, a 
bajusz kemény, de finoman foszlott tollból való. A túzok 
szeme eleven, komoly tekintetű, nagy bizalmatlanságra valló. 
Fészke legtöbbnyire zabvetésben áll, sekély, kapart gödör, 
kevés alommal meghányva. Fészekalja két, ritkán három 
lojás, a melyet már ismerünk. De a míg idáig jut a családi 
élet, a kakasnak nagy viadalai vannak vetélkedő társaival ; 
(yúkját ki kell küzdenie. A költés ideje ellart majd egy hónapig 
15. A csirkék kevés napok multán már követik vezető anyjukat. 

Élete módja. A túzok nemes, czímeres madár s a magyar 
sikságon, az erdélyi részek mezőségén az, a mi délszakon a 
siruczmadár ; ámbár ennél szerencsésebb, mert bár nehezen 
kél, ha már fölkapott a levegőbe jól és tartósan röpül. Oszre- 
kelve seregbe verődik és így húzza ki a telet. Régentén 
ezeket a seregeket fogták körül, ólmos eső idején szilaj lovon 
a csikósok és beterelték valami állásba. Nagy vásár volt ilyen- 
kor és a legények kalapja ugyancsak kivirítolt a sok, ékes 
túzoktolltól, a melyet még régi idők földesura is büszkén 
viselt a csalmáján, süvegén. Ha egy-egy pásztor erősen biza- 
kodotta szerencsébe és csalódott, megtudta mit is jelent a 
bölcs példabeszéd : 

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. 

A túzok kis korában leginkább bogársággal, később na- 
gyobb korában mindenféle magvakkal, friss növényhajtások- 
kal él, rájár a repezére, de a szemes életre is, a nélkül, hogy 
érezhető kárt okozna. Elnyeli az egeret i5. A legóvatosabb 
madarak egyike, melyet csak nagynéhezen lehet megtéveszteni. 

Nemes vad, mely ezért is védelemre méltó. 


BYE 


KÖZÖMBÖS. 


CZ ZAEBÉBTEZE 


191 


67. A BÍBICZ. 


Hayéb neves hbücz, :Nbocz;, - bébrez. 
(Vanellus vanellus L.) 

Leirás. Akkora mint a galamb, de hosszabb futólábú ; a 
miről pedig abba a nyomba meg lehet ismerni, az a fejebúb- 
járól induló, hátrafelé álló és egy kicsit felkunkorodó, hosszú, 
hegyes konty, mely úgy áll, mint a délezegen kifent fél bajusz, 
különben fekete, ilyen a homloka, torka és begye 15. Hasa 
üsztafehér, farcsíkja eleven rozsdaszín, farkatöve fehér, vége 
széles szegést alkotva fekete. Dolmánya fekete, eleven, szivár- 
ványos zománezcezal. Lába piros, szeme barna, eleven tekintetű, 
csőre mint a vastag ár. Ilyen a vén hím ; a lojó és a fiak egy- 
szerűbbek, kisebb kontytyal. Fészke a rétségben, a mocsár 
sekélyebb helyein kapart gödör, száraz alommal meghányva. 
Fészekalja rendesen négy körteformájú tojás, mely olajos zöl- 
des földön sötét olajbarna pontokkal és pecséte kkel van meg- 
tarkítva. A pelyhesek, a mint csak kibujnak, már ott 15 hagy- 
ják a fészket, sokszor a féltojás még rajtuk szárad. Nagyon 
szép, tarka jószágok. 

Élete módja. Bíbicz nélkül a rétség, a nedves kaszáló, 
mocsár és tavak környéke pusztára ki volna halva. Kerengő 
szép röpülésével, közben-közben hirtelen fordulataival és 
levágódásaival, a mikor tarkasága szinte kápráztat, no meg 
avval i is, hogy mindig több pár lakik egy darabon, megeleve- 
níti a levegőeget. A "mikor pedig a fészkelés megkezdődött, 
ugyancsak hangos lesz a táj, síró, pityergő szavától, mely 
emberadta nevét : 

biibiez-biibicz 

mondogatja. A földön ügyesen és szépen fulkos. Ha kulya, 
vagy varjú közelit a fészke tájára, nagy jajgatással lecsap reá 
és vagdossa csőrével; ha ember, akkor mindenféle cselhez 
folyamodik : alant szálldos, le-leül, csakhogy elcsalja a fészek- 
től. Rendes tápláléka a giliszta, a sok csigaféle, a bogárság 
meg a sáska. Öszkor felhőző nagy seregekbe verődve ellepi a 
legelőt, mezőt, kaszálót, de a szántást is, és ugyancsak szedi 
a gazda ellenségeit. Télire elvonúl. Mint a táj ékessége és 
mint hasznos madár is védelemre érdemes. 


4 öl 


HASZNOS. 


88. A PÓLIMADÁR. 


193 


GS. A PÓLIMADÁR. 


Egyéb neve: gojzer, gujzer, ujtó, hujtó, pólicz, kúlicz, 
szélkiáltó, hojsza, töcs, töcsmadár, teős-teős, tőcsér. 
(Numenius arguatus L.) 


Leirás. Varjú nagyságú. Csőre lefelé konyul, hosszú, kasza- 
alakú. Lába hosszú, gázolásra alkalmatos; nyaka hosszú. 
A madár szine a kendermagosra emlékeztet, csakhogy a fol- 
tok inkább hosszukások, itt-ott nyilasok; farka fehér, egy 
kicsit barnásan futtatott, minden tolla barna keresztrovások- 
kal. Szeme barna. Nálunk nem fészkel rendesen, mert inkább 
csak lavaszi és őszi vendégünk, de nem lehetetlen, hogy egy- 
kél pár nálunk is lanyát üt és kikölti fiait. Északi hazájában 
az ingoványon fészkel; fészekalja négy nagyon körtealakú 
tojás, "akkora, mint a házi kacsáé, különben olajzöldes földön 
sűrűn, söléten szeplős. 

Élete módja. Nagy vándorlásain, a melyek földrészünk 
éjszaki tájaitól le a Nilus folyóig 15 terjednek, a mi közben 
nálunk mint vendég száll meg pihenőre, no meg etetés miatt, 
nagyon változtat élete módján, mert eltartózkodik a tenger 
sekély partjain, majd a sivatag szélén, majd folyók sziklás 
partján, nálunk pedig legelőn, nagy ugaron, szíkes lérsége- 
ken, semlyékes helyeken. Mindenütt nagy pusztítást viszen 
végbe, különösen sáskákban, futóbogárban. Legkedvesebb 
eledele a prücsök, de bekapja a csigát és néha-néha a békát 
is. Ezért és mert nagy számmal járja és Usztogatja a mező- 
séget, nagy hasznára van az ember gazdaságának. Védelmezni 
nem is kell valami nagyon, mert még a túzoknál 15 vigyá- 
zóbb madár és vadász legy en, a ki, ha csak egyszer 15, meg- 
lopja és puskavégre kapja. Az alföldi nép vadászai azonban 
még ravaszabbak a pólinál és kivárják alkalmatos helyein, 
odacsalják cmaskarávaly — kemenczében szárított madárral, 
melyet letűznek a tószélbe — és egy-kettő mindég beszámol 
kaszás csőrével. 

Szava messze hangzó cpoli-póli-tüi9 . Pásztorok hite szerint, 
a mikor nagyon hangzik, szelet jósol. 


H. 0.: A madarak hasznáról, 


KÖZÖMBÖS. 


69. A CZANKÓ. 


195 


69. A CZAN KO. 
Egyéb neve: fütyülő snyetft, piroslábú snyetf. 
(Totanus totanus L.) 


Leirás. Jó rigónyi. Ez 15 egészben kendermagos, de inkább 
foltos és keresztberovott csíkokkal ékes, hosszúcsőrű, piros- 
lábú madár; lábai elég hosszúak és az ujjak között már egy 
kis uszóhártya is látható. Farka fehér, sötéten keresztbe róva. 
A sötét szárnyon fehér tükörfolt. Hasafele az oldalakban he- 
gyes és csepp alakú foltokkal borítva. Fészke vizes rétségben, 
zsombékos helyeken, torzsák között, kis mélyedése kben áll 
és bizony csak almozott. Fészekalja négy körtealakú (ojás, 
mely a fészekben hegyével van körbere mdezve, színe agyag- 
sárgás földön szürkés és sötétbarna pontokkal és foltokkal 
tarkított. 


Élete módja. A hol meg van telepedve, mint a rétségben 
és mocsaras helyeken, ott -ékes és hangos tőle a tájék és a 
levegő ege. Tarkaságával, piros lábával fölröppenéskor jól 
esik a szemnek, szép, messzehangzó fültyülésével gyönyör- 
ködteti a fület. Jó futó s a vízbe begázolva szükségből úszik is. 
Fészke táján mikor már pelyhesei kibujtak, megindítja az em- 
bert bánatos hangjával, melylyel kiesinyeit félti, de ezermes- 
lerségével is, mely mind arra való, hogy az embert elcsalja, 
meglév eszsze. Siránkozva leereszkedik a földre, bókolgat, 
fütyi ül, majd fut, mintha mondaná: jer utánam emberfia. Ha 
már a kerengésből kifogyott, leereszkedik facsúcsra, karóra, 
még a telegraf drólján is próbálgat megállani. Kszbe még 
keserv esebben jajgat, mint maga a bíbiez madár. Még a lövés 
sem riasztja el : levág, eltünik, de kis várlatva ismét csak helyi 
van és folytatja keserves jajgatását. Fülyje: dlüdlüdlüdlü- 
di-d1-didl-dié messze hangzó. Mint minden mocsármelléki 
gázló madár, a czankó i5 nagyétű és jó gyomrú madár, mely 
mohón és buzgón irtja a bogárságot, a szöcskét, sáskát, csi- 
gát, mind a növevények hasznára, és hasznára az embernek 
is, a kinek a tómellék sokszoros hasznot hajt. Vonuló madár. 


HASZNOS. 


ZONSASAGÓNOYAS 


197 
70. A GÓLYA. 


Egyéb neve: czakó, eszterág, gagó, koszta. 
(Cicoma cicoma L.) 


Leirás. Nagy, hosszúlábú madár, erős hegyes csőrrel. Teste 
fehér, a szárny evező-tollai feketék ; lába, esőre piros ; feketésen 
szemők. Fészke az emberi hajlék oromzatán, kéményein , kaz- 
lakon, de itt-ott fákon is áll, néha telepet is alkotva. Fészke, 
a melyhez évről-évre visszatér, eredetben lapos ; alapja vastag 
ágfa, melyre majd vékonyabb ágacskák jönnek, majd gyep- 
darab, széna, szalma alkotja csészéjét. Evről-évre pótolgatja, 
mitől a fészek vastag lesz és végre kedves fészkelő tanyája a 
verébnek is. Fésze kalja háromtól öt tojásig való ; a tojás nagy, 
színe fehér. A pár együttesen felváltva egy hónap alatt költi 
ki apróit, de a tojónak mégis csak több jut a kotolásból. 

Élete módja. A gólya is gázoló madár, mely azt a rétséget 
szereti, a melyben elgázolhat táplálékja után ; de az emberhez 
simulva, belétalálja magát gazdaságába ís és szorgalmasan 
járja a luczernást, a lóherést és hasonlókat. Begyét megrakja 
mindennel, a mi él s a mit bekaphat, a kis szöeskén kezdve a 
termetes kigyóig. De hát éppen ez a baj: bekapja a földön 
fészkelő hasznos kis madár porontyait is, a mivel bizony kárt 
is teszen és napjainkban sok a vadászember, a ki fészekrab- 
lásáért keményen megszólja a gólyát — itt-olt bizony már 
fütyül is feléje a puska golyója, sörélje. Szent madárnak tették, 
tudjuk pedig, hogy cminden szentnek maga felé hajlik a keze) , 
a szent gólyának meg a csőre. No de Itt 15 az az igazság, hogy 
tovább tart a bogárszedés, mint a többi, a mi aztán a gólya 
javára lesz irva. Azután pedig befogadtuk ősi soron szerele- 
tünkbe — bajos ám azt onnan kizavarni ! 

Már nagyon kora őszszel a gólya is gyülekezik, mindig egy 
és ugyanazon a határrészen. Egy szép napon aztán szárnyat 
bont a sei reg és akkor beteljese "dik Petőfi szava : 


Jön az ősz, megy a gólya már, 
Hideg neki ez a határ. 


Ár 


KÁROS. 


71. A 


DARU. 


199 
71. A DARU. 


Egyéb neve nincsen. 
(Grus grus L.) 

Leirás. Hatalmas, ezímeres madár, mely a magyar nemes- 
ség ármálisaiban nagyon sokszor van meg és ősi soron 
becses madara a magyarságnak. Az egész madár nemesen 
hamvas szürke; fejebúbján piros süvegfolt; feje különben 
fekete sörtetollakkal fedett; torka és a nyak felső-külső része 
fekete. A szárny evedzőtollai palaszínűek, a három utolsó — 
a lest felől — hosszú, hajlékony, sarlós és bokros, de a 
fölöttük lévő fedő tollak is sarló alakúak, belső zászlójuk 
fekete. Fészkét járhatatlan mocsarak legrejtettebb helyére, 
alacsonyan nem is építi, se nem szövi, hanem rakja; soha- 
sem röpül feléje, hanem messziről, titkon lopakodva közelít- 
geti meg. Fészekalja két hatalmas olajos színű, sötétebben 
szeplős tojás, mely akkora, mint az öreg lúdé. Kevés ember 
fér hozzá ! 

Élete módja. A daru szép röptű, gyönyörű mozgású, magas 
madár, mely egykoron telepesen fészke It a magyar rétségek- 
ben, de a mióta azokat lecsapolták, sok, ha tíz fészek akad az 
országban. Azért tavaszkor és őszkor már csak vonúl két- 
ágú rendbe sorakozva és búsan krúgatva hazánk fölött. 
De vannak he lyek, a melyeken vándorlásai közben rendesen 
megpihen, meghál, hogy friss erővel ismét csak tova szárnyal- 
hasson. Azokban a régi időkben, nem volt Magyarországon 
kúria, melynek udvarán nem akadt volna egy-egy szelidített 
daru, mely nagy komolyan, ezímeres mi: idárhoz illő méltó- 
sággal állott a majorság között és néha, lábát váltogatva, 
fejét emelgelve, hálravagdosva, szárnyál ve "lesve tánezot IS 
járt. Bokros tolla azokban a vármegyékbe n, a hol a daru 
megtanyázott, kedves ékessége volt a jenő vérén a 
sze bbjéne :k borjú is volt az ára és legény számba sem ment 
az, a kinek süvegén nem lengelte a szél a darutollat. Innen 
a Thaly nótája, mely így ke zdődik : 

A süvegem darutollas virágos, 
Félrevágya olyan szilaj betyáros. 

Bezzeg manapság már jó a szürke gém foszlott, ezíme- 
resebb tolla i 15. Valamikor, a mikor a daru nálunk még telepe- 
sen fészkelt, ha belészabadúlt a vetésbe, különösen borsóba, 
kárt is tehetett. Ma már erről kár még csak szólni 15. 


KÁROS. 


, 


J. A VÖRÖS GÉM. 


12 


201 


72. A VÖRÖS GÉM. 


Egyéb neve: vasgém, rozsdás gém. 


(Ardea purpurea L.) 


Leirás. A gólyánál kisebb ösztövér, hosszúnyakú és hosszú- 
lábú madár ; fején toll-varkocs, mely jól lekonyúl. Csőre oly 
hosszú, mint lábának a csűdje, hegyes, a kávák késélesek. 
Hátafele palaszürke, foszlott tollakkal ékesítve. Szárnyahajlása 
fehéresrozsdás. A nyak hátulja ltövefelé hamuszürke, torka 
fehér; a nyak mindkét oldalán hosszában egy-egy hosszú 
fekete-fehér csík. A begyen szakálasan lecsüngő tollak; a has 
szürkés fekete, a szárny belől palaszürke. Lába olajbarna ; 
szeme sárga, eleven. Fészke a mocsár megközelíthetlen részé- 
ben áll és sokszor ötven-hatvan fészekből álló gémfalu kelet- 
kezik; készűl pedig a eczímeres nád sűrűségébe "mn, magán a 
felső félben letördelt nádon, nádszálból, nádlevélből és "puha 
gyékényből. Fészekalja rendesen négy zöldeskék tojásból áll. 

Élete módja. Ez a gém a melege bb égtáj madara és ehhez 
képest szereti az ország melege bb részeit, hol a rétségelt, mo- 
csaral és a nádast lakja. Kevésbbé szereti a síkvíz széleit, mint 
a nagyobbik szürkegém, hanem inkább beáll a sásosba, a 
csuhé üstökökbe és a nád rigyásaiba s ott lesi Sítülne Jlemmel 
a prédát, mely leginkább apró halból áll ; de be "kap minden 
apróbb élőlényt, esibor bogarat és egyebet, a mi a víz szinét 
megközelíti. Lesés közben mereven áll mint a magyar kúl 
ágasa és egyenesre kinyújlja nyakát, mint ennek a kútnak a 
gémje és ekkor a csőr úgy áll a viznek, mint a gémeskút 
ostora a kút kávájának. Tisztára ez a hasonlatosság vitte rá 
a népet, ne ősi kútját a gémről cgémeskúlnakd nevezze. 
Mint minden gém, úgy a vörös gém 18 óvatos, vad madár, hozzá 
nagyehető és éppen ezért a halászatra nézve káros madár. 


KÁRTÉKONY. 


73. A BÖLÖMBIKA. 


203 


73. A BÖLÖMBIKA. 


Egyéb neve : dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökör- 
bika, bikagém, muszkagém. 
(Botaurus stellaris L.) 

Leirás. Közel akkora, mint a holló; de bokros tollazata, 
nyakának és lábának hosszúsága sokkal nagyobbnak mutalja. 
Tolla puha, mint a baglyoké és a színe 15 bagolyszín : sárgás 
földön barna-tarka. Csőre sárgásan zöld, de orma barna ; 
lába sárgászöld, nagyon hosszú ujjakkal. Szeme sárga, akár 
némely bagolyé. Nyakát úgy be tudja húzni s a lollazattal 
fedni, hogy csak a hosszú láb árulja el a madár gém termé- 
szelét. Fészke mindég magában áll : ( legsűrűbb nádasban, 
közel a víz színéhez. Fészekalja Kt néha öt, zöldesen 
kék halavány tojás. 

Élete módja. Titkon lappangó, a nádasok legtömöttebb 
részeiben bujkáló és igen különös életű madár, mely min- 
denféle hitnek és babonának a kútforrása, pedig mindössze 
falánk, telhetetlen gémmadár, mely ugyancsak szedi a tóság 
apróbb ivadék halát; de belevág madárfészekbe, vizi pat- 
kányba, csíbor bogárba, szedi a gőtét, békát és még a ló- 
pióczál Is. 

A bölömbika, a mint azt már szeme is bizonyítja, éjjeli 
madár és ugyancsak éjjeli kiáltásáról nevezetes. Tompa 
Mihály koszorús költő erről a nádas életének leirásában azt 
mondja : 

Ha vastag bömbölés hallatszik a 
Nádas felől: az a bölömbika. 

Ez a hang vastag, mély, bömbölő és mintha valami nagy 
állattól eredne; sok embernek nem is fér a fejébe, hogy 
ösztövér gémmadár a mestere. Szól pedig körülbelül üü- 
prumb— ü-prumm— üü-um. Könyvrevalót írtak össze a tudó- 
sok ennek a hangnak a te rmészetéről ; az ig9zsas az, hogy a 
bölömbika tele szívja bárzsingját levegővel, i levegőt nyeli 
és azután hangosan böfögte. Tudni kell, ET ez a bölöm- 
bika hímjének a szerelmi dala. Hát nem is lehet minden 
madár fülemüle. 


. reá dtltlnnast 


OSJAVA V TI 


"SOUVA 


205 


74. A BAKCSÓ. 


Egyéb neve: vakvarjú, kvakvarjú, oláhpap, kakcsó, 
vasfejű vakkánya, kakáta. 
(Nycticorar nycticoram L.) 

Leirás. Akkora testű, mint a varjú, de hosszúnyakú és 
lábú, gémforma madár. Fejebúbja le a tarkóig fekete, zöld 
zománezezal; homloka a esőr töve körül fehéren szegett. 
A fejbúbjából hátrafelé szegezve két-három, ritkán négy "hő- 
fehér, hosszú tollból való kontly. Háta fekete, foszlottas tollal 
és érezes zöld zománezezal. A nyak világos hamuszin, ilyen 
a szárny és a farok is. A hasfél fe hér. Szeme csillaga kármin- 
piros, a szem nagy. Hegyes csőre fekete. Lába vöröses-sárga, 
A tojó kevésbbé ékes; a fiak anyányi korukban irombák. 
Fészke falut alkotó telepen áll mélyen a mocsár járhatatlan 
helyein, hol mocsártűz, rekettye "bokor szerzi meg a sűrűsé- 
get. Itt egy-egy fán annyi a fészek, a mennyi elfér. Maga a 
fészek igen hitvány tákolmány, pár ágból éppen csak össze- 
rakva. Fésze kalja négy-öt halavány zöldeskék lojás. 

Élete módja. Kevésbbé bujkáló és titkosan élő, mint a 
bölömbika, nem is szereti a tóságot rónavizeivel és nádasai- 
val, hanem igenis a mocsarat, különösen akkor, ha pocsolyás 
vizek, gyékényesek, bokrokkal és fákkal váltakoznak. Itt ala- 
pít bakcsó falut és itt leskelődik prédájára, mely apró i15zap- 
halból: esíkokból, poczhalból, de egerekből, gőtékből és 
mindenféle nagyobb rovarból telik. Röpülés közben nyakát, 
lábát behuzza s ekkor alig hasonlít gémhez ; a mikor pedig 
fára kap. a mit gyakran cselekszik, behuzott nyakkal és 
kuczorogva, nagyon emlékeztet a varjúra, a mi talán hozzá is 
járult egyik nevéhez, a cvakvarjúhozo. A mi a cvako szól 
illeti, ez nem szemére vonatkozik, mert ez nagy, fényes és 
tüzes szinü, hanem a hangra, mely magyar fülne ki igy hangzik : 


bak-vak — bak-vak — bak-vak ; 
tehát egy cvako szavú, varjúhoz ís hasonlító madár. A hol 
faluszámra tanyázik, bizony megérzi a szegény esikász- 
ember — ennek káros. Van elég; de a mocsarakkal egye- 
temben mégis csak fogytán van. 


a 


Adattár ér atz 


"ANALIZIA V G€GZ 


na éti ök 


tk stáblistát Ül si 


A VIZÍTYUK. 
Egyéb neve nincsen. 
(Gallinula chloropus L.) 


Leirás. Kicsit nagyobb a fogolymadárnál, de zöld lábai, 
különösen ujjai sokkal hosszabbak. A sz: írny hajlása táján egy 
kis sarkantyúféle érezhető. Homloka csupasz holddal, a hold 
szine piros. Szeme-esillaga kárminpiros. Nyaka és egész dol- 
mánya sötét zöldes-olajbarna, a test többi része palaszinű. 
A farok alja közbül sötétszínű szélein fehéressárgán szegve. 
A szárnyat tartó oldaltollak fehér végekkel, melyek a szárny 
szélén végigfutó fehér sort alkotnak. Csőre zöldes, tövén piro- 
sas. Készkél mindig, vagy legalább leginkább a partisás elhalt 
üstökeibe rakja s a száraz levelet használja fészekalomnak. 
Fészekalja rendesen tíz tojás felé is van. A tojás színe: hala- 
vány sárgás-vöröses alapon ibolyásan foltozott és vöröses- 
barnán szeplőzött. 

Élete módja. Szereti a jól koszorúzott tóságot, melynek 
szélein tanyázik. Igen ügyesen kúszik fel a nádra és igen szé- 
pen szaporán úszik, noha úszóhártyája nincsen; még bukik 
is és hosszan kitart a víz alatt; ha üldözik, lebukik és csak 
néha üti ki éppen csak csőrét a víz színe fölé, hogy lélekzetet 
vehessen. Nagyokat lépve, de szaporán futós és boldogúl 
még a vízitök kerek levelein, a hináron és úszó gazon Is, mert 
hosszú lábujja megóvja a beszakadástól és bemerüléstől. 
Nagyon kedves és a hol nyugton hagyják, nagyon bizalmas 
madár 15, mely nem vét se mkinek, de annál n: agyobb ékessége 
a tóságnak. Táplálékja rovar, vízilenecse; esipegeti a kibúvó 
zsenge nád és sás husos hegyét. Szóval ártatlan, és inkább 
hasznos madár. 

Farkinczáját mindig fenhordja és akár fut, akár úszik, min- 
den mozdulaton egyet billent szép fejével. El sem képzelhető 
kedvesebb látvány, mint mikor a vízityúk először vezeti ki 
8—10 diónagyságú, bársonyfekete, hunczutkás szemű csirkéit 
a vízre. Minden védelemre érdemes. 


süt san EL E öl atal áá A öt éáttkétlkezüátásalládnttmkaüli y kg. 


HASOZSVIV 


"SOUYA 


w" Ez 


NEG 


TRE OT TONK 


kétlek láda ökáüs 


76. A HALÁSZCSÉR. 


Egyéb neve: kúszvágó, szerkő, halkapó, halász- 
fecske, czerkó, csér. 
(Sterna hirnudo L.) 

Leirás. Tesle jó rigó nagyságú, de hosszú szárnyaival és 
hosszú farkával nagyobbnak látszik. Lába uszóhártyás és 
piros ; esőre éles-hegyes és piros. Fejeteteje és a tarkó tiszta 
fekete; dolmánya gyönyörűen kékes-hamvas; torka, begye 
és melle szép fehér. Szárnytolla feketés. Farka villás, mint a 
füstifecskéé ; a leghosszabb külső toll, mely a villa ágál alkotja, 
sötét szürke, a fark többi tolla és a farcsík fehér. Szeme csil- 
laga vörösbarna. Fészkét telepesen a folyómenti fenyéreken 
készíti; itt leginkább a kavicsos részen kapart, lapos göd- 
röcske, mely puszta, minden alom nélkül való. Fészekalja 
két-három agyagsárga, vagy barnasárga, viola-szürkésen és 
barnásan hintett, foltozott tojás. 

Élete módja. Ragyogó tisztaságával és gyönyörű, igazán 
lengedező röpülésével nagy folyóink és nagy lavainknak 
dísze és ékessége, mely nélkül a tó és lev vegőege mintha 
kihalt volna. Naphosszat kevés pihe néssel, mely a part köve- 
sein, vagy karózatokon esik meg, folyton méregeti röptével 
a VIZe ket t, behuzott nyakkal, lefelé szegezett csőrrel csak 
ilt-ott keveset forgatva a fejet, hogy a víz szinét megvigyáz- 
hassa. Mindig egyforma magasságot lart s a mint a préda 
megközelíti a víz színét, hirtelen lefelé szegezi és szétveti a 
farkát, szárnyával pedig verdesv e egy helyen : függöget, élesen 
odatekintve, a hol a préda mutatkozott. Égy szerre csak leveti 
magát mint valami kő, úgy hogy a víz nagyot locsesan, — 
de már akkor be is kapta prédáját, mely rendesen a kicsinyke 
széljáró-küszhal. Egészben csekély számánál fogva nem jön 
számba halászatuk, tehát nem is károsak. A Tiszamenti em- 
bernek szavuk szerk, ezért olt szerkő a nevük; a Kőrös- 
mentinek csér a neve, mert így hallja a szavát. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 14 


XIVAISVÁANVU V 2ZZ 


"SONZSVH 


211 
77. A DANKASIRÁLY. 


Egyéb neve: dunai halászmadár, nagy halász- 
madár, nagy halkapó, vízi galamb, hógalamb. 


(Ltarus ridibundus L.) 


Leirás. Közel varjú nagyságú. Csőre nem erős, hegye le- 
konyuló. Feje szép sötétbarna és ez a szín a torkon jobban 
terjed lefelé. Fehér szemők. Nyaka, dolmánya szép, hamvas- 
szürke ; a lorok, begy és a hasfél tiszta fehér. A szárny evedzői 
sölétek fehérrel, a fiókszárny világos hamvas. A csőr és a 
lábak kárminpirosak, ilyen a szeme csillaga és szegése is. 
A lábakon úszóhártya. Télen a fej megfehéi "edik és a csőr és 
lábak eleven színe 15 megváltozik hússzínre, majd barnásra. 
Fészke, mint seregmadáré nagy falvakat, telepeket alkot; 
akad telep a velenezei tavon, mely 3—4000 fészekre van 
beesülve ; tördelt nádra, zsombék letejében, nem sok mester- 
séggel kupaczot teremt a madár, azt behorpasztja, kilapossa, 
száraz nádlevéllel és a gyékényével megalmozza és kész a 
fészek, néha egymás hátára is építve. Fésze "kalja két-három, 
rilkán négy tojás, többnyire agyagsárgás, irásos vagy rendes 
sötét foltozással. 

Élete módja. A dankasirály vándormadár ugyan, de egy 
része azért kihúzza nálunk a lelet úgy, hogy elhagyja ke dves, 
befagyott lavail és a folyók nyílt he lyei inek fe [járásával tengeti 
tavaszig az életét. Magyar földön leljesen a gazdasághoz 
símult és alkalmazkodott és ott, a hol seregei a tóságban 
lanyál ütöttek, nincs a dankasirálynál buzgóbb köve "tője 
az eke vasának, és nincs jobb, kitartóbb usztítója az ugar- 
nak, kaszálónak és a rétség kasza alá fogható részének. 
Folyton szedi a bogárságot, a kukaczot és mindazt, a mit a 
gazdaságra károsnak kell tartanunk. Fiat is ezekkel ápolja 
föl, azért ott, a hol telepei állanak, a mezőgazdaság rovar- 
kárról nem is panaszkodhatik. Csak őszkor kezdi a tó színét 
is méregetni, s ekkor belevág a silány halba 15. Bessenyey 
György a lermészet leirásában feljegyezte magyaros nevét, a 
melyet ime áladtam a magyar népnek is. 


14" 


KÖZÖMBÖS. 


7784 IN AVI TŰ DA 


213 


78. A VADLÚD. 


Egyéb neve: őszi lúd, téli lúd, lazsnak lúd. 
(Anser fabalis Laltr.) 


Leirás. Csőre fekete, körme és az orrlyukak között egy 
naranesszínű, keresztbefutó és elég széles pászla. Az össze- 
tett szárny hegye túljár a farkon. Főszine barnásszürke vilá- 
gosodó tollszélekkel; a mell világosabb; a szárny evedző- 
tollai barnásfeketék. Szeme sötétbarna, lába narancsszínű, 
vörösesbe húzó. 

Fészke nem áll Magyarországon, mert ez a lúd nálunk csak 
téli vendég, mely az éjszaki fok lájának rettenetes téli hidege 
elől menekül a mi enyhébb tájainkra, bevárva, a mig a lavasz 
beköszönése jelt ad neki is, hogy a jegeslenger lájain álló 
fészkelő helyeire visszatérjen és újból a fiasításnak éljen. 
Rideg hazájában tákolt fészket épít, a melybe hét-tíz fehér 
tojást tojik ; kotolás közben ha távoznia kell, mindenkor be- 
takarja tojományát, hogy ki ne hülhessen. 

Öszrekelvén az idő, a vadlúd tengernyi seregekbe össze- 
verődve délnek vonúl és egy része eléri hazánkat is, hol az 
őszi vetéseket tömegével helyen-közön szinte elborítja és ha, 
mint rendesen egy-egy megszállott helyen kitart és oda ren- 
desen visszatér, a vetés koppasztásával, kitépésével és túlsá- 
gos gázolásával foltonként érzékeny kárt 15 okozhat. 

Ha telünk nagyon kemény és vastag hóréleg borítja a 
vetéseket, a vadlúd délre vonul és egy része álmegye n még 
a földközi tengeren Is. 

De mihelyt enyhül az idő, a lúd visszatér. Innen a pásztor- 
emberek helyes jóslása: ha a vadlúd délnek vonul, nagy 
hideget várhatunk, ha éjszaknak tart, megenyhül a lél is. 
Átlag márezius elején a vadlúd nagyon fe Igyüle "kezik és al- 
kalmas idő és széljárás keltével nagy se regben elindúl fész- 
kelő helyére, hol lánczokra szakadozva, eloszlik az északi 
sarkvidék sivár területei. 


1 
79. A TŐKÉSRUCZA. 
/ 


79. A TŐKÉSRUCZA. 


Egyéb neve : kácsa, gócza, törzsökrécze, öregrécze, 
dunai récze, nagykacsa. 
(Anas boschas L.) 


Leirás. A gúnárja, tojója akkora, mint a háziruecza, mely 
mintha a vadnak vérrokona volna. A tóság legnagyobb hápo- 
gója. A gúnár, rendes néven cgácsérs, nagyon "ékes. Egész 
feje gyönyörűen zöld zománczos s ez a szín a nyak felé fehér 
kalárissal van a többi színtől elválasztva. A farcsíkon, mely 
bársonyfekete, mint a farokalja is, szépen felkunkorodó toll- 
bokréta áll. A szárnyon gyönyörű, ibolyásan zománczos tükör, 
felül-alul fehéren szegve. A nyak és begy gesztenyebarna. 
Dolmánya nagyon aprón és szépen pontozott. A hasafele vilá- 
gos szürke, minden toll finoman sötéten keresztberóva. Csőre 
zöldes, lába narancsszínű. A tojó sárgásbarna alapon sötét- 
barnán iromba. Fészkét a mocsár sásos helyeire, vetésekbe, 
de — elég csodálatosan — fűzták fejeire és nagy faodv akba 
is rakja ; inkább csak almozza; de azután finom pehelylyel 
béleli ki. Fészekalja tíz-tizenkét derék, sárgásfehér ki. 
Nevezetes, hogy a faodvakban magasan fészkelő tőkésrécze 
fiakat, mihe lyi "megszáradtak, egye "nként esőrbe "kapja és féviszi 
a vízhez. A letett pe "]yheske fekve marad, mint a kő mindaddig, 
a míg az anyarécze az ulolsó fiát le nem hozta, — ekkor 
megnyüzsög a család és indúl az anyarécze után, hogy a vizen 
azonnal úszva kezdje a kacsaéletet. 

Rendes életfolyásában leginkább vizi növevény a táplálékja ; 
vizilenese, harmatfű, sulyom zöldje, hinárok magva és zsen- 
géje a rendes táplálékja. Becsületes kacsamódra buzgón SZŰrÖ- 
get 15 a vizet, a mikor sok apró vizi teremtés vándorol le bár- 
zsingján. De tud ám kárt is tenni, mert aratáskor rájár a föl- 
dön fekvő markokra és ugyancsak kicsépli, összegázolja. 
Ezért is, meg jó pecsenyéjeért 15 puska neki. 

Még bőven van. 


as) 0 
út s 


80. A NYÍLAS RUCZA. 


S80. A NYÍLAS RUCZA. 


Egyéb neve: öreghegyes, gémnyakú kacsa, orsófarkú 
rucza, villásfarkú, nyílfarkú, nyársfarkú, fáczány- 
farkú, fecskefarkú rucza. 

(Dafila acuta L.) 


Leirás. Valamivel kisebb, de karcsúbb, hosszabb a lőkés- 
nél ; farka hosszan, nyársszerűen kinyúló középtollakkal, 
ezért neve nyárs — vagy nyílfarkú is ; nyaka hosszú, vékony — 
ezért gémnyakú. A gácsér tavaszra kelve gyönyörűen ékes 
madár; szárnyatükre ragyogóan zöldzománezú, felülrozsdásan, 
alul fehéren szegve. Feje sötét dohányszínű, a pofákon rezes ; 
a nyak mindkét oldalon fehér, középen a larkólól lefelé feke- 
lés. Egész hasafele fehér ; dolmánya fehér, igen finom sűrűn 
álló és hullámosan rovott sötét csíkokkal. A hegyes hosszú 

válltollak feketék, fehér szegővel. A farok feketés, középső 

nyárstollai feketék. Farokalja fekete, lába kékesszürke, csőre 
kékes ; szeme barna. A tojó olyanszínü, mint a tőkés, de nyíl- 
farkú. Fészke sásos, gyékényes és esuhés nyílt tavakon lor- 
zsákon épül. Fészekalja nyolez, tíz tojás, mely zöldes, kisebb 
és kevésbbé vaskos a tőkésruezáénál. 

Élete módja. Vad, bajosan megvigyázhaló ruczamadár, 
mely vonuláson tömegesen is érkezik, de elvonúl és csak 
kisebb. számban telepedik meg bajosabban megközelíthető 
tavainkon, így a Balaton roppant berkeinek rejtett rónavizel- 
ben, különösen a se kélyeseken, a hol a fehér vizirózsa, köz- 
néven vizitök, és a vizisárga virít, leveleivel pedig szinte 
elborítja a víz szinét. Ilyen helyeken buzgón keresgél a nyíl- 
farkú tótágasba állva a víz fenekén, mint házi kacsáink is. 
Eledele zsenge vizi növevény, vizilenese és mindennek húsos, 
zsengébb hajtása, hegye ; de legbuzgóbban szedi a vizi bogár- 
ságot, a szitakötők és hasonlók álezáit. Berkeink és rélsé- 
geink tünésével ennek a szép rueczának tanyái mind összébb 
szorúlnak. De azért még nem ritka. 


azás 


81. A KANALAS RUCZA. 


219 


S1. A KANALAS RUCZA. 


Egyéb neve: kanálos-kanyálos-kalános récze, lapátorrú 
rucza, fogas rucza, butaorrú kacsa, kalánorrú récze. 
(spatula clypeata L.) 


Leirás. Kisebb a tőkésnél, zömök testű. Főjegye a halalmas, 
kanalas. vagy lapátos esőr, mely különösen elől kiszélesedik, 
belső szélein pedig ugyancsak sűrűn, fésűszerűen fogas, a 
vizek szürögetésére nagyon alkalmatos. A gácsér nagyon 
ékes madár. Szárnyatükre fényesen zöld, felűl fehér szegés- 
sel; egész szárnya világos kék. A feje oldalt kékesen zöld 
zománczezal, begye fehér. A dolmány eleje feketés, zöldes, 
minden tolla fehér szegővel, a farcsíkja feketés-kékes, a farok- 
alja is ilyen; a válltollak hegyesek, feketefehérek. Lába naranes- 
színű, csőre sötét. A tojó színszerint hasonlít a tőkésrueza- 
tojóhoz, de kanalas esőre azonnal szembeszökik és megkülön- 
bözteti. Fészke a mocsarak sáros helyein áll, éppen csak 
almozott. Fészekalja hét-tizennégy világos rozsdasárga tojás- 
ból alakúl. ; 

Élete módja. Gyönyörűen, sebesen és ügyesen röpülő rucza, 
a melyet nagy magasságban i is kanalas csőrénél fogva könnyen 
meg lehet ismerni. Kevésbbé vad, mint a többi ruczafaj és 
nem is jár csapatosan, hanem még akkor 15, ha más fajok 
csapataival tart, külön röpül. Már a csőre 15 arra tanít, hogy 
eledelét kevésbbé a növevény, mint inkább a tóság apró rovar- 
és rákvilága szolgáltatja, a melyet szítaszerűen szürő csőré- 
vel nagybuzgón és szinte csamcsogva kivedelget. De éppen 
ebből köv etkezik a baj, mert a halak a part sekély, melegedő 
vizében ívnak meg és így ikrájuk is itt érik a kike Jlésre. 
Ha a kanalas rucza ívó he lyre akad, a milyen igazi az ő kacsa- 
torkossága, bizony ezrév el szedi begyre a ltóság halivadékát, 
még mielőtt, hogy kikelt volna. E nnyibe mn a halasgazdára 
nézve káros és jó, hogy egészben a ritkább fajok közé tartozik. 


- 


KÁROS, 


ád szzádtszazáttáttttli 


82. A BÚBOS VÖCSÖK. 


82. A BÚBOS VÖCSÖK. 


Egyéb neve: királyvöcsök, öreg bujár, szakállas vöcsök, 
bódorka, dárévöcsök, kontyos- bóbitás-nagy vöcsök. 
(Colymbus cristatus L.) 

Leirás. Akkora, mint a tőkésrécze ; de nyurgább. Az egész 
madár kinyújtott vékony nyakkal palaczkformájú. Fekete 
fejebúbján hátraszegett kettős bóbita, nyakán, a tarkó tájáról 
indúlva, és köröskörűl finom, szálazott tollakból álló, tö- 
mött gallér, mely belűl rozsdaszínű, szélei felé sötét. Lába 
oldalt vágó, ujjai között kötölt uszóhártya helyett hasított 
keresztbe; bordázott és széles lemezek. A köröm lapos és 
széles. Csőre gyilokszerű, éles-hegyes. A farok mindössze 
pár foszlott mike Hasa fehér, gyönyörűen allaszfényű ; 
hála barna. Szárnyatükre fehér. A tojó kevésbbé sz: ikállas és 
kevésbbé ékes. Fészke békanyálból és korhadásnak eredő 
anyagokból tákolva a víz színén úszik, nem a nád sűrű- 
ségében, hanem a szélek rigyásában lalálható ; egyes nád- 
szálhoz úgy van fogva, hogy egy helyen maradjon. Fészek- 
alja rendesen négy hosszúkás, fehér tojás, a mely azonban 
a hosszú kotolás alatt és a fészek rothadó anyagától elbarnul 
és elszennyesedik. Pelyhesei szürke alapon sötéten csíkosak. 

Élete módja. A búbosvöcsök kitünő bukó s ezt oly 
villámgyorsan végzi, hogy a sörét csak a víz színébe vágó- 
dik. A halastavaknak nagy veszedelme. Biztosabb helyeke n 
több vöcsök egyesül és hajtást rendez a halakra. Bukva lerelik 
ezeket a part felé s mikor a hal már szorúl, a riadó hal közé 
bukva kapkodják a prédát. 

A búbos vöcsök, a meddig lehett — pedig soká birja — 
bukással iparkodik a veszedelem elől menekülni; roppant 
soká marad a víz alatt és azalatt messze bir úszni ; ha messzi 
van a nád, a mely befogadhatná, pillanatra felüti a fejét, 
egyel lélekzik és újból alábukik. 

Szárnyra csak végső szükségben kap és igen messze ver- 
desi a vizet, a míg emelkedni kezd. A magasba érve azon- 
ban elég sebesen és kitartóan száll tova. 


KÁROS 


83. A KÁRAKATNA. 


223 


83. A KARAKATNA. 
Egyéb neve: tomolygó, kárókatona, gőte. 
(Phalacrocorax carbo L,) 


Leirás. Lúd nagyságú erős, fekete madár. Lábának mind a 
négy ujját úszó hártya köti össze. Csőre hosszú, töve erős, a 
felső káva vége kampós, vágó ; az alsó káva késalakú, villa- 
ágai között tágítható, kopasz bőrzsák. Farka ékalakú, tollai 
keskenyek és merevek. Szeme zöld. Nyáron torka és pofája 
fehér, a fej többi része fekete érezfényű; a torkon és a nya- 
kon a tollazat sörényszerű. A dolmány földje érezszínű, min- 
den toll fekete szegővel, úgy hogy az egész pikkelyszerű. 
A tollas ezupákon kifelé fehér folt. Tavaszr akelve nászruhája 
a nyakon sok fehér tollal vegyítve, a ezupákon majdnem 
fehér galya. Őszkor ezt a díszt elhányja s a torka is kifeke- 
tedik . Hajdanában nagy telepekben költött hazánkban, fészkei 
fákon állottak és állanak, akár a varjaké a varjútanyán ; sok- 
szor a varjukkal egy helyen is fészkelt. Fészke ágakból és 
rőzséből tákolt. Fésze "kalja három-négy hosszúkás, majdnem 
karcsú, zöldes tojás. 

Élete módja. Eiég jól repülő és jól bukó vizimadár és jaj 
annak a halgazdaságnak, halászható tónak, a melybe a kára- 
katna beveszi magát. Három kiló hal egy napra szűkesen elég 
ennek a telhetetlen halfarkasnak ! 

Eledelét bukva szerzi, mert a víz alatti halászatnak első- 
rendű mestere; lába hatalmas evedző, farka hatalmas timon, 
csőre horog is, kés is, zsákja és bárzsingja pedig nyúlik mint 
a jó kostök: nagy halat bir befogadni. Folyton falánk. Kiná- 
ban, Japánban a kárakatnát szelidítik és halfogásra használ- 
ják; előbb azonban karikát tesznek a nyakára, hogy a halat 
le ne nyelhesse. A halász, rúd végén viszi a madarat a víz 
fölé, s ez, mihelyt halat érez, beveti magát a vizbe, elkapja a 
prédát és rákap az elébe tartott rúdra. 

Mindenképpen irtani való madár. 


4 öl 


ELMÉLKEDÉS. 


A madármunka törvényéről. 


A kárakatna leírásával bevégződött az a sor, a melyet ebbe 
a könyvbe szántam. Ezúttal nem 15 az volt a feladatom, hogy 
a földmívelő gazdából, a kertészből, az erdőt járó vagy a 
halászó magyaremberből madártudóst neveljek, mert ez nem 
is azokra tartozik, a kiknek munkájukkal a családnak hajlé- 
kot, ha lehet, birtokot és mindenesetre kenyeret kell szerez- 
niök. Hanem az már nagyon 15 kötelességemben állott, hogy 
annyi madáralakot adjak képben és irjak le szóval, a mennyi 
elég, hogy a nehéz napi munkával küzködő magyarember 
pihenő órájában haszonnal és talán gyönyörüséggel 15 for- 
galhassa ennek a könyvnek lapjait, ismerkedjék meg a kö- 
rülte élő, mozgó és fiasító madarak legfőbbjeinek formájával, 
színével, teste alkotásával, leginkább azonban munkálkodd- 
sdval és a munka helyes megítélésével, megbecsülésével : 
a haszonnal és a kárral is. 

Háromszázharmineznégy madárfajból, a melyet a madár- 
tudomány eleddig Magyarországból megismert, ill csak 
nyolezvanegynek a képét és leirásál lalálja a kegyes olvasó; 
de ez a nyolezvanegy úgy van megválogatva, hogy a ki ezen 
a soron éberséggel és figyelemmel végig megyen, az szerez 
annyi értelmet, hogy a kimaradottakat, ha találkozik velök, 
majd be tudja osztani a rendbe. De megszerzi ezen felül 


225 


az értelmet a következő elmélkedésnek haszonnal való olva- 
sásához IS. 

Azokból a szakaszokból, a melyekben a madarak csőre, 
lába és szárnyaalkotása volt bemutatva és röviden méltatva, 
már világosan kitetszett, hogy a nagy természetnek e teremt- 
ményei minden csak kisondolkat ! módon, de első sorban 
madárszerűen nyúlnak az anyatermészetbe és hogy ez a 
benyúlás oly munka, a melyet éppen csak a madár és éppen 
csak oly szervezettel, mint az övé, végezhet. A mi pedig külö- 
nösen kitűnt, ez az, hogy az anyatermészetnek erre a 
madármunkára okvetetlenül szüksége van. 

A munka és szerszáma közötti viszonyt nagyon világo- 
san és elmésen magyarázza az ókor bölcs mesemondója, 
Phaedrus (olvasd : Fedrusz) a ki XXVI-dik meséjét a rókára 
és a gólyára alapítja. 

A mese szerint a ravasz róka lakomára hívta a gólyát. 
Hogy azonban a gólya ételhez ne juthasson, a róka csupa híg 
eledellel, hozzá mind lapos tálakon rakta meg az asztalt. 
Válug biztatta ugyan gólya komáját, hogy csak tessék, ne 
vesse meg a szegénységemet; no meg, hogy szívesen is 
adom. De hát mit tehetett a gólya koma hosszú csőrével és 
kurta nyelvével, vagyis a maga szerszámjával a laposra 
tálalt sok híg lével! 

Bizony-bizony csak koppant a szeme, mint a kálvinista 
varnyúnak, mikor üres konczba nézegetett. 

Azalatt a róka mind föllefetelte és felnyalla az ételt és 
csak úgy hízott ravasz lelke a gólya koma felsülésén. 

No de nem hagyta magát a gólya koma sem. És egy szép- 

séges napon csak meghívta a róka komát egy kis lakomára. 

Jön a róka — és mit lát? Azt látja, hogy a gólya komája 
minden eledelt szűk, hosszúnyakú bokályban, az italt meg 
szűknyakú falaskóban tálalta. Így a gólya koma hosszú cső- 
rével és nyakával szépen hozzá is fért ételhez, italhoz; de 


H. 0.: A madarak hasznáról. 15 


226 


oda a róka koma — aztán már istenigazában —- csak úgy 
tekinthetett be, mint az a bizonyos varnyú az üres konczba ; 
mert hát nem illett az ő rókaszerszámjához. 

A milyen egyszerű az ókori böles meséje, oly világos és 
érthető annak a tanúsága: hogy t. 1. a gólya nem boldogúl 


az ő szerszámjával olyan élvezetben — mondjuk munkdá- 
ban — mely a róka szerszámjához van szabva és megfor- 


dítva, hogy a róka kudarezot vall ott, a hol csak a gólya 
felelhet meg. 

De a tanúság még tovább is van. És követem is a jó pap 
példáját, hogy inkább kevesebbet markolok, hogy annál töb- 
bet szoríthassak : nem fogok különböző alkotású állatokról, 
mint a milyen a róka meg a gólya, elmélkedni, hanem meg- 
maradok üsztán a madaraknál. 

A madármunka legtökéletesebb és legesudásabb szerszámja 
a szárny, mely megadja a madárnak azt, hogy helyét köny- 
nyen változtathatja. A hova a legsebesebb futó ló, a nyílaló 
szarvasgím csak órák múltán érhet el, oda a madár szárnya- 
szabadján perezek alatt juthat. Igen, mert a nyílaló gímnek 
mégis minden kupaez, minden domb és minden hegy, meg 
minden árok, minden ledöntött fa akadály — ezt pedig a 
madár nem 15 ismeri! Mi is a madárnak a hegy túlsó oldalára 
jutni? Arasznyi idő és ott van! 

A mikor a fecske őszkor bevégezte a gyűlekezést, egy- 
szerre csak hűlt helye marad nálunk. 

Hová lett! Elindúlt messzi, tengerentúli meleg tájakra, 
hogy ott húzza ki azt az időt, a míg itt, szülőföldjén, tél van. 
No és meddig tart a fecske útja azokra a déli, tengeren — 
mondjuk népiesen operencziántúli meleg tájakra? A fecske 
egy másodperez alatt hatvannégy métert is nyílal és evvel a 
szédítő sebességgel órák alatt akkora utat teszen meg, a mely- 
hez a legsebesebb hajónak hetekre és hónapokra van szük- 
sége. Ez a sebes madár tehát munkálkodását, mely a bogár- 


227 


ság megzabolásában nyilatkozik meg, úgyszólván a Föld. 
féltekéjére terjeszti ki — a legnagyobb könnyűséggel. 

Igen ám! De mikor a kaszások rendje a kaszáló szélén 
kiszorítja a harist, az a haris nehezen kél ; eleintén csak úgy 
tántorogva röpül és azon van, hogy minél előbb lábra kerül- 
hessen. Pedig még ez a lassúság is elvonúl télire, átkél a 
tengeren és el a meleg tájra. 

De itt is, ott is csak gyalogosan végzi madármunkáját, 
azt, a melyet a fecske nem végezhetne, mert az csak röpülve 
bir táplálkozni. 

Ime, ezek valódi kétlaki madarak, kiknek szűk az ország 
határa, kik jönnek és mennek. Ezekkel szemben pedig van- 
nak madaraink, kiket a legkeményebb tél sem verhet el 
tőlünk. Itt maradnak, mert egész éven át szüksége van a 
természet rendjének az ő munkájokra. 

Szakasztott olyan kép és olyan rend az, mint édes magyar 
hazánk népmozgásában 15, mert hiszen ennél 15 a munka az 
alap, aminthogy más nem is lehet. 

A mi ezen a földön igazi gazda, az keményen megáll a 
rögön, a telkén ; onnan nem szorítja ki semmiféle tél — a leg- 
keményebb sem. Éppen úgy, mint az igazi magyar madarat. 

Már a mesterember könnyebben mozdúl meg és ha nincs 
munkája, ott a vándorbot. És ha nem is fecskeszárnyon, 
hát harislábon csak elindúl jó szerencsét próbálni. A mi 
pedig kereskedő ember, az a mai vasutas, gőzhajós időben 
nyakába veszi az országot, de még a szomszédságot is, éppen, 
mint az a madár, mely fölemelkedik, hogy szétnézhessen és 
aztán oda száll, a hol szemességével, életrevalóságával ma- 
gának valót talál. 

De még a nagy tömeg mozgása 15 megvan Itt magyar földön. 
A bérezes felföld, a Kárpátalja népe aratás idején otthagyja töme- 
gesen szegényes határát, hogy az aranykalászt termő Alföldre 
vonúljon, ki kaszásnak, ki aratónak, ki meg marokverőnek. 

1kőgs 


228 


Éppen úgy, mint seregekbe verődnek különböző alkotású 
vándormadaraink, hogy télen át beálljanak, mindegyik a 
maga madárszerszámjához képest, messze délszaki tájak ter- 
mészetébe oly munkába, a melyet ez a déli táj éppen úgy 
nem nélkülözhet, mint nem nélkülözheti a magyar Alföld az 
arató munkást. 

Ez a munka rendje, hatalma és törvénye, mely meg- 
nyilatkozik madárnál, embernél egyaránt. 


PÉLDABESZÉD ÉS SZÓLÁSMÓD. 


HÁNY PÉLDABESZÉD ÉS MONDÁS 
- . SZÓL A MADARAKRÓL ? 


No hát ez azután az igazi gyönyörű sor! És úgy, a mint 
a magyar Nép, százötvennél is több madárfajt tud néven 
szólítani, ezredéves tapasztalata sok példabeszédben fakasz- 
totta ki bölcseségét. Megkezdem tehát a sort. Szól a példa- 
beszéd és szólásmód, a mint következik. 


A madárról magáról. 


Nem azé a madár, a ki elszalasztja. 
Madarat sípszóval. 

Egi madár hegyen-völgyön megszállhat. 
A madártól sem kérdez. 


Eleven, mint a madár. 

Mint a madár az ágon. 

Az neki, a mi a madárnak a lép. 
Madár után leskelődik. 

Madár se száll reája. 

Ritka madarat vadászgat. 


Szabad, mint a madár. 
El, mint az égi madár. 


Madarat foghatni vele. 
Hol madár se jár. 


Madárnyi járó föld. 

Ritka madár. 

A madár akárhova röpül, mindig otthon van. 

Hitvány madár, a ki fészkét megrutílja. 

Az egy madártejen kivül mindene vagyon. 

Kicsiny madárnak fészke is kicsiny. 

Könnyű, mint az ólommadár. 

Szeme úgy jár, mint a rárómadárnak. 

Ritka madár az igaz barátság. 

Ritka madár a jó asszony. 

Rossz madár, a ki a tollát nem birhatja. 

Nem azé a madár, a ki meglövi, hanem azé, a ki megeszi. 
Ha madárra lárgyolsz, ijjadat ne pengesd. 

Nem rak fészket madár oly házra, mely meg akar égni. 
Ritka madárnak kedves a kalitka. 


A madarak fajáról, neméről. 


A búbos bankáról. 


Büdös babuk berzenkedik a hattyúra. 
Keserves fia leszesz a babuknak. 
Büdös, mint a banka. 


A bagolyról. 
Bagoly ís biró a barlangjában. 
Bagoly is azt gondolja, hogy sólyom az ő fia. 
Egész éjjel virraszt, mint a bagoly. 
Ugy néz, mint a bagoly. 
Akár a bagly ot a kőhöz, akár a kövel a bagolyhoz. 
Nem lesz bagolynak sólyom fia. 
Bagolyhoz kapvá án, elszalasztotta a solymot. 
Bagolyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. 
A bagoly is fényre néz. 
Te érted ís leesett a bagoly a fáról. 
Tud hozzá, mint a bagoly az Ave Máriához. 


A bakcsóról vagy a vakvarjúról. 
Szava árulja el a bakcsót. 


233 


A csókáról. 
Csóka csókának nem vájja ki a szemét. 
Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér hattyú soha. 


A czimegéről. 
A czinege 15 örül a tökmagnak. 
Czinegének kóró a nyársa. 
Czinegét fog a feje. 


A daruról. 


Láss darvat. 
(Görbén hordja a nyakát, mint a daru. 


A fecskéróől. 
Csacsog, mint a fecske. 
Egy fecske tavaszt nem szerez. 
Nem jó verébnek fecskével pörlekedni. 
Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske. 
Hirmondó fecske tavaszt énekel. 
Nem sirat egy fecskét egy nyár. 
Idővel a fecske még házadra szállhat. 
Elmegy a fecske, marad a túzok. 


A fülemtléről. 
Orül a fülemüle, ha hangyatojást lát. 
A fürjról. 
Friss, mint a für. 
Vörhenyes, mint a fürmony. 
Fürj is megszokja a tarlót. 


A galambról. 
Szegény úrnak galambducz a mészárszéke. 
Nem galambkosár a világ, másutt is megél az ember. 
Senkinek sem röpűl szájába a sült galamb. 
Tiped, tapod, mint a tojó galamb. 
Szereti, mint a galamb a búzát. 
Szelíd a galamb, mégis van epéje. 


234 


A gólyáról. 
Őt sem a gólya költötte. 
Engem sem a gólya költött. 
Sokszor megjön, addig el is megy a gólya. 
Arva, mint a gólya. 
Elvitte kedvét a gólya. 
Elvitte, mint a gólya a fiait. 
Későbbre száll el a gólya, mint a veréb. 


A gódényról. 


Iszik, mint a gődény. 


A halálmadárról. 


Megszokta, mint a halálmadár a huhogást. 


A harisról. 
Az harist az ő maga szaván fogják. 
(Szaván fogják a harist. Elő forma.) 
5] 


A hattyúról. 


Fehér, mint a hattyú. 

Ritka, mint a fekete hattyú. 

Hattyú a ludak közt. 

Nem fehér hattyú az, kinek tarka a tolla. 


A hollóról. 


Ritka, mint a fehér holló. 
Hollófészken hattyút keres. 

Holló volt, hattyú lett. 

Nem fél a holló akasztott embertől. 
Fekete hollónak fekete a fia. 

Két holló összevesz a konczon. 

Holló hollónak nem vájja ki a szemét. 


A kakasról, tyúkról és csirkéről. 
Minden kakas a maga szemetén hatalmas. 
Akkora, mint a kakasugrás. 

Kakas alatt i5 tyúkmonyat keres. 


235 


Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jéreze ki ne kaparhassa. 
Kakas is úr a maga szemelén. 

Egy kakas az egész falu kakasait fellármázza. 
A jó kakas ritkán kövér. 

Kakas is kiveszi tojásból a vámot. 

Van ott kakastej is. 

Megnőltt a taraja. 

Elkapta kenyerét a tyúk. 

Azt 1s tudja hányat tojott a biró lyúkja. 

Tyúk fő a fazékban. 

Meglapúl, mint a tyúk. 

Elloptad a pap tyúkját. 

Elütötte a pap tyúkját. 

Ert hozzá, mint a tyúk az abéczéhez. 

A tyúk 15 kikaparja. 

Jobb a tyúk csirkéstül. 

A kié a tyúk, a tojás 15 azé. 

Vak tyúk is talál néha búzaszemet. 

A szomszéd tyúkjának nagyobb a tojása. 

A mely tyúk sokat kárál, keveset tojik. 

A szelid tyúk is hamar meglippen. 

Tyúk is szóra szoktatja csirkéit. 

Tojás akar okosabb lenni a tyúknál. 

Jó példát ad a tyúk, de kacsái nem követik. 
Ha egy tyúk úszni tudna, a többi i5 eltanulná. 
En sem vagyok mai csirke. 

Ne legyen a csirke okosabb a tyúknál. 

Csirke csipog a nád alatt. 

Főtt tojásból nem sok csirke kél. 

Hamarább forr a vize, mint a csirkét megfogta. 


A kakukról. 
Megnyerte a kakuk. 
Nehezen ér az több kakukszót. 
Sokszor hallott már kakukszót. 
Ritka, mint a kakuk a mezőn. 
A kányáról. 


Még a tyúk 15 lelapúl, mikor kányát lát. 


ev 


236 


A lúdról. 


Legyen lúd, ha fehér; együk meg, ha kövér. 

A libákból 15 kitör a lúdméreg. 

Sok lúd disznót győz. 

Nem emelkedik, mint a szárnyaszegett lúd. 

Foltonként szállankoznak, mint a vert ludak. 

Orizkedik, mint a lúd az eszterhától. 

(iágog, mint a lúd. 

Ludak törvénye : kiki magának. 

Lúdra szénát kár vesztegetni. 

Tengeren innen, tengeren túl csak lúd a lúd. 

Akár meddig nevelik a libát, csak lúd lesz abból. 

Lúdtól tanúl a liba. 

Sok szent Márton lúdja kelt már el azóta. 

Nagyobb csoda, ha egyszer eszterhára száll a lúd, hogysem 
napestig ott sétál a kakas. 

Ludas benne. 


A páváról. 
Szép a páva, rút a lába. 
Ugy jár, mint a páva. 
Kevély, mint a páva. 


A pintyról. 


Olyan, mint a pinty. 


A rigóról. 
Igen örvend a rigó, felel neki a, szajkó. 
Nem sirat egy rigót a nyár. 


A sasról. 


Sok sas, sok dög. 

Többet ér a vén sas ifjú bagolynál. 

sas legyet nem fogdos. 

Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. 
Sast tanít röpülni. 

Megifjúl, mint a sas. 

Sasnak, sas a fia. 


A seregélyről. 
Minden seregély három szemet visz el a szőlőből (a maga két 
szemét s egy szőlőszemet a csőrében). 


A sólyomról. 


Sólyommadárnak nem lesz galamb a fia. 
A bagolynak nem leszen sólyom a fia. 


A szárcsáról. 
Tarka, mint a szárcsamony. 

A szarkáról. 
Csörög, mint a szarka. 


Csörög a szarka, vendég jön. 
Sokat akar a szarka, de nem biri a farka. 


A túzokról. 


Elmegy a fecske, marad a túzok. 
Jobb egy veréb ma, mint egy túzok holnap. 


A varjúról. 
Más is látott varjút karón. 
Karó hegyén tar varjút. 
Néz mint a varjú az üres konczba. 
Gyanakszik, mint a varjú. 
Varjon varjat fogott. 
Te érted leesett a fáról a varjú. 
A varjú ís neki krákog (helyesebben : károg). 
A varjútól is fél, hogy kikrákogja (kikárogja). 
Ugy krákog a varjú, mint az anyja (károg). 
Varjú ís tud néha ékesen krákogni (károgni). 
Ehes varjú dög után lát. 
Ezer varjú ellen elég egy kő. 
Varjú is csak addig egyforma, míg egészséges. 
Nem vágja ki egyik varjú másiknak szemét. 
Hol láttad varjúnak sólyom fiát? 
Koppan a szeme, mint a kálvinistavarjúnak. 


238 


A pápistavarjúról. 
Nehéz a pápistavarjút húsra szoktatni. 


A verébról. 
Veréb van a süvege alatt. 
Buja, mint a veréb. 
Annyit iszik, mint a veréb. 
Emlegetik a verebek. 
Verebek is róla csiripelnek. 
Elvitte a kétszárnyú veréb. 
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. 
Nem fél a MÉtÉE a kőből faragott botot embertől. 
Ha a verebek a kazalra szoktak, a láz sem verheti le őket. 
Sült veréb nem repül senki szájába. 
Más köleséről veri a verebet. 
Azé a veréb, a ki megcsipheti. 


Egyetlen szóval sem mondom, hogy ennél több nincs ; de 
a mit barátim összeszedtek és én magam hozzáadhatlam, az 
mind Itt van! 


HÁNY MADARA VAN 


MAGYARORSZÁGNAK? 


z 4 ea 
sa 
ki 44 
[) He 
j 


JEGYEK MAGYARÁZATA. 


E. azt jelenti : érkezik tavaszkor. 
T. azt jelenti : távozik őszkor. 


x Hogy ebben a könyvecskében le van írva. 


Keselyűfélék : 


"Barát-keselyű (Vultur monachus L. 1766) 
Fakókeselyű (Gyps fulvus Gm. 1788) 
Dögkeselyű (Neophron perenopterus L.) 
Szakállas saskeselyű (Gypaötus barbatus L. 


— 


9 A 


Sasok és sólyomfélék : 


Hamvas rétihéja (Cireus pygargus L.) — É. Márcz. 30. T. Október. 


9 


Fakó rétihéja (Circus macrurus (Gm.) É. Márcz. legvégén. 
Kékes rétihéja (Circus eyaneus L.) É. Márcz. közepe (tömeg). 


"Barna rétihéja (Circus eruginosus L.) — E. Márcz. 99—23. 
Héja (Astur palumbarius L.) 
10 "Karvaly (Accipiter nisus L.) 


"Vörös kánya (Milvus milvus L.) É. Aprilis 6—7. 
Barna kánya (Milvus migrans Bopp.) É. Aprilis 14—15. 
Darázsölyv (Pernis apivorus L.) É. Aprilis másod. felében 


Ráró (Pandion haliaötus L.) 
15 Rétisas (Haliaötus albicillus L.) 
Kigyászölyv (Circaötus gallicus (rm.) É. Apr. elején. T. Október. 
x Egerészölyv (Buteo buteo L.) ( T ÜLÁKZEKÁ gi ő 
Fehérfarkú ölyv (Buteo ferox Gm.) KEGÉGZN E 
Galyás ölyv (Archibuteo lagopus BRÜNN.) Téli vendég. 
20 $Szirti sas (Aguila ehrysaötus L.) 
Parlagi sas (Aguila melanaötus L.) SZEGI SE 
KILYASL E ú c ( É. Márcz. 30. 
Békászó sas (Aguila maculata Gm.) 1 T. Szeptembertől kezdve. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 16 


242 


Törpe sas (Aguila pennata (rm.) 


"Vörös vércse (Cerchneis tinnunculus L.) É. Márczius 14. 
25  Fehérkörmű vércse (Cerchn. naum. FLEISCH.)  É. Apr. közepe-vége. 
Kék vércse (Cerchneis vespertinus L.) É. Aprilis 96. 

Kerecsen sólyom (Falco lanarius L. PALL.) É. Márcziusban. 
Feldegg sólyma (Falco feldeggi SCHLEG.) 
Vándorsólyom (Falco peregrinus TUNsT.) É. Márcziusban. 
30 Kis sólyom (Falco merillus GERINI.) Téli vendég. 
$Kaba sólyom (Falco subbuteo L.) É. Márcz. 28— 29. 


Bagolyfélék : 


Buhú (Bubo bubo L.) É. Márcz. T. Nou. 
Erdei fülesbagoly (Asio otus L.) 
rRéti fülesbagoly (Asio aceipitrinus PALL.) 
35 Füleskuvik (Pisorhina scops L.) 
Urali bagoly (Syrnium uralense PALL.) 
Macskabagoly (Syrnium aluco L.) 
Hóbagoly (Nyetea scandiaca L.) 
Karvalybagoly (Nyetea ulula L.) 
40. Galtyás csuvik (Nyclaea lengmalmi (rm.) 
x"Kuvik (Glaucidium noctuum PETZ.) 
Törpe kuvik (Glaucidium passerinum L.) 
X Gyöngybagoly (Strix flammea L.) 


Gébicsek : 


r 


"Nagy őrgébics (Lanius exeubitor L.) 


45 "Kis őrgébics (Lanius minor Gm.) É. Aprilis 27. 
Vörösfejű gébics (Lanius senator L.) É. Máj. első napj. 
"Tövisszúró gébics (Lanius collurio L.) É. April 96—27. 


243 


"Holló (Corvus corax L.) 
Varjú (Corvus cornix L.) 
50 Vetési varjú (Corvus frugilegus L.) 
"Csóka (Coleus monedula L.) 
"Szarka (Pica pica L.) 
"Szajkó (Garrulus glandarius L.) 
Északi szajkó (Garrulus infaustus L.) 
55  Magtörő (Nucifraga caryocatactes L.) 
Havasi csóka (Pyrrhocorax pyrrhocorax L.) 


"Aranymálinkó (Oriolus oriolus L.) É. April 97— 298. 
Pásztormadár (Pastor roseus L.) Vendég. 
Seregély (Sturnus vulgaris L.) É. Márczius 6. 

co . Jégmadár (Alcedo ispida L.) 

"Piripió (Merops apiaster L.) É. Május 19—13. 
"Búbos banka (Upupa epops L.) É. Aprilis 9—10. 
Szalakóta (Coracias garrula L.) É. Május 2—3. 

"Kecskefejő (Caprimulgus europeus L.) É. Aprilis 99—93. 

65. Sarlósfecske (Micropus apus L.) É. Május 14—13. 
Havasi sarlósfecske (Micropus melba L.) É. Aprilis 19—13. 
Kúszók : 
"Kakuk (Cuculus canorus L.) É. Aprilis 19—13. 
"Nyaktekercs (Jynx torguilla L.) É. Aprilis 14. 


Fekete harkály (Dryocopus martius L.) 
70 "Nagy fakopáncs (Dendrocopus major L.) 
Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leuconotus BECHST.) 
Közép fakopáncs (Dendrocopus medius L.) 
Kis fakopáncs (Dendrocopus minor L.) 
Háromujjú harkály (Picoides tridaetylus L.) 
167 


244 


75 Szürke küllő (Picus canus Gm.) 
Zöld küllő (Picus viridis L.) 
"Fakúsz (Certhia familiaris L.) 
"(Gsuszka (Sitta europma L.) 
Hajnalmadár (Tichodroma murarta L.) 


Pintyfélék : 


80 "Házi veréb (Passer domestiecus L.) 
Mezei veréb (Passer montanus L.) 
tr Meggyvágó (Coccolhraustes coccothraustes L.) 
Havasi pinty (Fringilla nivalis L.) 
Fenyőpinty (Fringilla monutfringilla L.) Téli vendég. 
85. Erdei pinty (Fringilla ceelebs L.) 
Zöldike (Ligurinus ehloris L.) 
Szürke zsezse (Gannabina hornemanni HOLB.) 
Nyiri zsezse (Gannabina linaria L.) 
Téli kenderike (Cannabina flavirostris L.) 
90 . Kenderike (Gannabina cannabina L.) 
Csíz (Ührysomitris spinus L.) 
Tengeliez (Garduelis carduelis L.) 
Csicsörke (Serinus serinus L.) 
Nagy pirók (Pinicola enucleator I) 
95 Rózsás pirók (Pinicola rosea PALL.) 
Karmazsin pirók (Pinicola erythrina PALL). 
tSüvöltő (Pyrrhula pyrrhula L.) 
"Keresztesőrű (Loxia ecurvirostra L.) 
Szalagos keresztesőrü (Luxia bifasciata BRHM.) 
100 . Hósármány (Calcarius nivalis L.) 
Sordély (Emberiza calandra L.) 
Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala Scop.) 
"Czitromsármány (Emberiza citrinella L.) 
Sövénysármány (Emberiza eirlus L.) 


105 Kerti sármány (Emberiza hortulana L.) 
Bajszos sármány (Emberiza cia L.) 
Nádi sármány (Emberiza seheenielus L.) 


Pacsirtafélék : 
$Búbos pacsirta (Alauda eristata L.) 
Erdei pacsirta (Alauda arborea L.) 
110  Fehérszárnyú pacsirta (Alauda sibirica (rm.) 
Mezei pacsirta (Alauda arvensis L.) 
Havasi fülespacsirta (Otocorys alpestris L.) 


Billegetőfélék : 
Havasi pilyer (Anthus spipoletta L.) 
Parlagi pilyer (Anthus campestris L.) 

115 "Erdei pityer (Anthus trivialis L.) 
Rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus PALL.) 
Réti pityer (Anthus pratensis L.) 

"Barázdabillegető (Motacilla alba L.) 
Hegyi billegető (Motacilla boarula PENN.) 

129 Sárga billegető (Motacilla fava L.) 

Mezei billegető (Motacilla campestris PALL.) 
Kucsmás billegető (Motacilla melanocephala) 


Czinegefélék : 
"Szénezinege (Parus major L.) 
"Fenyves ezinege (Parus ater L.) 

125  Barátezinege (Parus palustris L.) 
Gyászos ezinege (Parus lugubris TEmm.) 
Lazúr eczinege (Parus eyaneus PALL.) 

"Kék eczinege (Parus ceruleus L.) 
$Búbos ezinege (Parus eristatus L.) 

130 YŐszapó (Aegithalus caudatus L.) 

Szakállas ezinege (Panurus biarmicus L.) 


245 


E. Márcz. ?24—25. 


, 


E. Márcz. 9—3. 


Téli vendég. 


É. Aprilis 12. 
É, Márcz. 30— 31. 
Csak átvonul. 
É. Márcz. 18—19. 


E. Márcz. 6—1. 


E. Márcztus 31. 


246 


"Függő czinege (Remiza pendulina L.) 
Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus BRHm.) 
"Sárgafejű királyka (Regulus regulus L.) 
Bujkálók : 
135 Vizirigó (Cinelus einelus L.) 
"Ökörszem (Troglodytes troglodytes L.) 
Poszátafélék : 


Havasi szürkebegy (Accentor collaris Scop.) 


Erdei szürkebegy (Accentor modularis L.) É. Márcz. 99— 30. 
Karvalyposzála (Sylvia nisoria BEcCHST.) É. Aprilis 29. 
140 "Kerti poszáta (Sylvia simplex LATw.) É. Aprilis 27—28. 
Mezei poszáta (Sylvia sylvia L.) É. Aprilis 13. 
Kis poszáta (Sylvia curruca L.) É. Aprilis 11—1?2. 
Dalos poszáta (Sylvia orphea TEmm.) 
"Barátka poszáta (Sylvia atricapilla L.) É. Aprilis 920—21. 
145  Kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala Cum.) 
"Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus L.) E. Aprilis 19—?90. 


Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus streperus VIEILL.) É. Apr. ?0. 
Enekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris BEcusr.) É. Máj. ?. 
Fülemile sitke (Galamodus melanopogon TEMM.) £. Márczius 99. 


150 Foltos sitke (Calamodus sehcenobáenus 1.) É. Aprilis 22. 
Csíkosfejű sitke (Calamodus aguaticus Gm.) —— E. Aprilis 28-tól. 
Réti tücsökmadár (Locustella navia BoDp.) É. Aprilis 98. 


Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis Wocr.) E. Aprilis 30. 
Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides SAvt.) É. Aprilis 7—8. 


155. (eze (Hypolais hypolais L.) É. Május 2. 
Sisegő füzike (Phylloscopus sibilator BEcnST.) E. Aprilis 21. 
"Fitisz füzike (Phylloscopus trochilus L.) É. Aprilis 9—10. 


Bonelli füzikéje (Phylloscopus bonelli VIEILL.) 
Csil-csal füzike (Phylloscopus acredula L.) É. Márcz. 98—99. 


247 


Rigófélék : 
160  Örvös rigó (Turdus torguatus L.) É. Márcz. végén. 
"Fekete rigó (Turdus merula L.) 
Naumann rigója (Turdus naumanni TEMm.) 


Fenyőrigó (Turdus pilaris L.) Téli vendég. 
Léprigó (Turdus viseivorus L.) 
165  Szőlőrigó (Turdus iliacus L.) Csak átvonúló. 
k Énekes rigó (Turdus musteus L.) É. Márczius 16. 
Kövirigó (Monticola saxatilis L.) É. Május 4. 


Kék kövirigó (Monticola solitaria L.) 
xHantmadár (Saxicola cenanthe L.) 


En 


. Aprilis 3. 
Feketetorkú hantmadár (Saxicola slapacina L.) 

Feketefülű hantmadár (Saxicola aurita TEMM.) 

Rozsdásfarkú csalánecsucs ( Pratincola rubetra LL.) É. Aprilis 10. 


17( 


2 


t(zigány csaláncsucs (Pratincola rubicola L.) — É. Márczius 21. 
Házi rozsdafarkú (Rutcilla titis L.) É. Márczius 21. 
"Kerti rozsdafarkú (Rutieilla phcenicurus L.) É. Aprilis 6—7. 
175 " Vörösbegy (Erithacus rubecula L.) F. Márcz. 20—21. 
Kékbegy (Gyanecula suecica L.) É. Aprilis 4—5. 
"Kis fülemile (Luscinia luscinia L.) É. Aprilis 8. 


Nagy fülemitle (Luscinia philomela BEcnsr.) 


"Szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) E. Aprilis 25—26. 
180. Kormos légykapó (Muscicapa atricapilla L.) E. Aprilis 19. 
rOrvös légykapó (Muscicapa collaris Becusr.) — £. Aprilis ?0. 

Kis légykapó (Muscicapa parva BECHST.) E. Május 5. 
Csonttollú madár (Ampelis garrulus L.) Téli vendég. 
Fecskefélék: 

tKecskefejő (Uaprimulgus europgeus L.) E. Aprilis 22—23. 
185. Sarlósfecske (Micropus apus L.) E. Május 12—13. 


Havasi sarlósfecske (Micropus melba L.) 
Par fecske (Ülivicola riparia L.) É. Aprilis 19—90. 


248 


"Molnárfecske (Chelidonaria urbica L.) E.Aprilis 11—1?2. 
"Füsti fecske (Hirundo rustica L.) 


sek 


. Aprilis 4—5. 


Galambfélék : 
1990. Szirti galamb (Columba livia BoNN.) 
Kék galamb (Columba cenas L.) É. Márczius 8. 


Orvös galamb (Columba palumbus L.) É. Márczius 19. 

"Gerle (Turtur turtur L.) É. Aprilis 95—?296. 
Kaparók : 
195  Fáczán (Phastianus colchicus L.) 

Fogoly (Perdix perdix L.) 

"Szirti fogoly (Caccabis saxatilis MEYER). 
29 Eger ON 
Fürj (Coturnix coturnix L.) E. Aprilis 99—30. 


Siketfajd (Tetrao urogallus L.) 
Nyirfajd (Tetrao tetrix L.) 
200 . Császármadár (Bonasa bonasia L.) 


Futók : 


Csigaforgató (Hiáematopus ostrilegus L.) 

Köforgató (Arenaria interpres L.) 

Futómadár (Üursorius gallicus Cum.) 

Székicsér (Glareola pratincola L.) É. Aprilis 5. 
205 Ujjas lile (Charadrius sguatarola L.) 

Pettyes lile (Charadrius pluvialis L.) 

Havasi lile (Üharadrius morimellus L.) É. Aprilisben. 

Parti lile (Charadrius hiaticola L.) 

Széki lile (Charadrius alexandrinus L.) 
210 Kis lile (Charadrius dubius Scop.) 

"Bibicz (Vanellus vanellus L.) 

Ugartyúk (Oedicnemus edicnemus L.) 

Gulipán (Recurvirostra avocetta L.) 

Gólyatős (Himantopus himantopus L.) É. Aprilis 7—8. 


. Márcztus vége. 
. Aprilis 13. 
. Márcszius T. 


en. Ex Em Em 


. Aprilis eleje. 


220 


230 


240 


245 


Víztaposó (Phalaropus lobatus L.) 

Fenyérfutó (Calidris arenaria L.) 

Sárjáró (Limicola platyrhyna TEmm.) 

Tengeri partfutó (Tringa maritima BRÜNN. 

Tengeri partfutó (Tringa maritima BRÜNN.) 

Izlandi partfutó (Tringa canutus L.) 

Sarlós partfutó (Tringa subarcuata GÜLD.) 
avasi parlfutó (Tringa alpina L. 

H partfutó (Tringa alpina L.) 

Apró partfutó (Tringa minuta LEISL.) 

Temminek partfutója (Tringa temmineki LEISL.) 


t s ( 
Pajzsos czankó (Pavoncella pugnax L.) ] 


Tavi czankó (Totanus stagnatilis BEcnST.) 
Szürke czankó (Totanus nebularius GUNN.) 
Réti czankó (Totanus glareola L.) 
Erdei czankó (Totanus ochropus L.) 
Billegető ezankó ( Totanus hypoleucus L.) 
x Vöröslábú ezankó (Totanus totanus L.) 
Füstös ezankó (Totanus fuscus L.) 
Kis goda (Limosa lapponica L.) 
Nagy goda (Limosa limosa L.) 
xNagy pólimadár (Numenius arcuatus L.) 


249 


E. Öszi vendég. 


E. Öszi vendég. 


E. Márcztus mdso- 
dik fele 
E. Aprilis §. 


E. Márczitus 31. 
É. Aprilis 2 3. 
E. Márcz. 14—15. 


E. Aprilis 9— 10. 


E. Márcztus 95. 
E. Marcz. 13— 14. 


Vékonycsőrű póli (Numenius tenuirostris VIEILL.) 


Kis póli (Numenius pheopus L.) 
Nagy sárszalonka (Gallinago major Gm.) 
Közép sárszalonka (Gallinago gallinago L.) 
Kis sárszalonka (Gallinago gallinula L.) 
Erdei szalonka (Scolopax rusticula L.) 
"Túzok (Otis tarda L.) 
KReznek (Ous tetrax L.) 
"Daru (Grus grus L.) 
Pártás daru (Grus virgo L.) 
Viziguvat (Rallus aguaticus L.) 
Haris (Ürex erex L.) 
Pettyes vizicsibe (Ortygomelra porzana L.) 


E. Márcz. 26— 217. 
É. Aprilis 3. 

E. Márczius 13. 
É. Márczius 11. 


E. Márcztus ?0. 


[4 


Atvonuló. 
la KER Bzáa UYEK 


É. Márcz. 22—93. 
É. Május 3. 
É. Aprilis 4. 


250 


Kis vizicsibe (Ortygomeltra parva Scop.) 
Törpe viziesibe (Ortygometra pusilla PALL.) 


250 " Vizityúk (Gallinula ehloropus L.) 


255 


260 


270 


275 Kis vöcsök (Colymbus fluviatilis TUNnsr.) 


Szárcsa (Fulica atra L.) 
Pusztai tyúk (Pterocles exustus TEmm.) 


Talpastyúk (Svrrhaptes paradoxus PALL.) 


Lépkedők : 


Batla (Plegadis faleinellus L.) 
Kanalas gém (Platalea leucorodia L.) 
Fekete gólya (Ciconia nigra L.) 


"Fehér gólya (Ciconia ciconia L.) 
"Bakcsó (Nyeticorax nyeticorax L.) 


" Bölömbika (Botaurus stellaris L.) 
Poczgém (Ardetta minuta L.) 
Üstökösgém (Ardea ralloides Scop.) 
Pásztorgém (Ardea bubuleus Sav.) 
Szürke gém (Ardea cinerea L.) 

"Vörös gém (Ardea purpurea L.) 
Nemes kócsag (Ardea alba L.) 
Fattyú kócsag (Ardea garzetta L.) 


Buvárok : 
Alka (Alca torda L.) 
Sarki búvár (Gavia aretica L.) 
Jeges búvár (Gavia glacialis L.) 
Északi búvár (Gavia septentrionalis L.) 
$Búbos vöcsök (Colymbus eristatus L.) 


É. Aprilis 12. 


Aprilis 6. 


Márcztus ?0. 


É. Aprilis 15. 

É. Aprilis 7—8. 
É. Márczius 30. 
É. Márczius 30. 
É. Aprilis 17—18. 
É. Márcz. 14—15. 
É. Aprilis 95. 

É. Május 1. 


É. Márcz. 14—15. 
É. Aprilis 14—15. 
É. Márczius 30. 

É. Aprilis 21—??. 


Téli vendég. 
Téli vendég. 
Téli vendég. 
Téli vendég. 
É. Márczius ?3 


Vörösnyakú vöcsök (Colymbus griseigena BoDp.) É. Aprilis 2. 


Füles vöcsök (Colymbus auritus L.) 


Feketenyakú vöcsök (Colymbus nigricollis BREnm.) É. Apr.11—12. 


É. Márcz. 19—?90. 


: Hosszúszárnyúak : 
Bukdosó vészmadár (Puffinus putfinus L.) 
Szürke vészmadár (Puffinus kuhli BorE.) 
Dolmányos hojsza (Procellaria haáesitata KUHL.) 
Nagy halfarkas (Stercorarius catarrhactes L.) 
280  Szélesfarkú halfarkas (Stercor. pomatorhinus TEMM.) Őszi. 
Nyilfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus L.) 
Ékfarkú halfarkas (Stercorarius erepidatus BANKS.) Őszi. 


Ezüstös sirály (Larus argentatus BRÜNN.) Őszi. 
Heringsirály (Larus fuscus L.) Őszi. 
285  Viharsirály (Larus canus L.) É. Márcziusban. 
" Dankasirály (Larus ridibundus L.) É. Márcz. közepe. 
Szerecsensirály (Larus melanocephalus NATT.) 
Kis sirály (Larus minutus PALL.) É. Május eleje. 


Háromujjú csüllő (Rissa tridaetyla L.) 
290  Lócsér (Sterna caspia PALL.) 
Kaczagó csér (Sterna nilotica HASSELOU.) 


" Halászecsér (Sterna hirundo L.) É. Aprilis 17—18. 
Kis csér (Sterna minuta L.) É. Május elején. 


Fattyú szerkő (Hydrochelidon hybrida PALL.) É. Május elején. 
295 . Fehérszárnyú szerkő (Hydroch. leucopt. MEISN. 4 ScmiNz.) É. Májusban. 


(4 


Kormos szerkő (Hydrochelidon nigra L.) É. Aprilisban. 


Evezőlábúak : 


"Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo L.) 
Üstökös kárókatona (Phalacrocorax graculus L.) É. Márcziusban. 
Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus (rm.) 
300 Rózsás gődény (Pelecanus onocrotalus L.) 
Borzas gődény (Pelecanus erispus BRucu) 


Fogascsőrűek : 
Nagy bukó (Mergus merganser L.) Téli vendég. 
Orvös bukó (Mergus serrator L.) 


Kis bukó (Mergus albellus L.) Téli vendég. 
305  Kékcsőrű récze (Erismatura leucocephala Scop.) 

Dunnaréecze (Semateria mollissima L.) 

Füstös réeze (0edemia fusca L.) 

Fekete récze (0edemia nigra L.) 


Hegyi récze (Fuligula marila L.) Téli vendég. 
310. Kontyos récze (Fuligula fuligula L.) Téli vendég. 

Barálrécze (Fuligula ferina L.) É. Márczius 19. 

Üstökös réecze (Fuligula rufina PALL.) 

Czigányrécze (Fuligula nyroca GÜLD.) É. Márczius 10. 

Kercze récze (Fuligula elangula L.) Téli vendég. 


315 Jeges récze (Fuligula hyemalis L.) 
"Tőkés récze (Anas boschas L.) 
Kendermagos récze (Anas strepera L.) É. Márczius ?0. 
Fütyülő récze (Anas penelope L.) 
Sarlós récze (Anas falcata GEoRG1) 
320 . Márványos récze (Anas marmorata TEMM.) 


Böjti récze (Anas guerguedula L.) 7. Márczius 12. 


emi 


Apró récze (Anas erecca 159) 
tr Kanalas réeze (Spatula elypeata L.) 
"Nyilfarkú récze (Daphila acula 19) 


emi 


,. Márczius eleje. 


egi 


5. Márcz. közepe. 
325 Vörös ásólúd (Tadorna casarca L.) 

Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna L.) 

Apáczalúd (Branta leucopsis BEcCHST.) 

Örvös lúd (Branta bernicla L.) 


Nyári lúd (Anser anser L.) É. Februáriustól. 
330 Lilik (Anser albiírons Scop.) 
"Vetési lúd (Anser fabalis LATn.) Téli vendég. 


Kis hattyú (Üygnus bewieki JARR.) 
Enekes hattyú (Üygnus eygnus L.) 
Bütykös hattyú (Üygnus olor (Gm.) 


BETŰRENDES SOROZAT. 


Ajánlás... 
kinösülkő 
Anyagi haszon 
Aranybegy 


Aranyfejű sas. .. .. 


Arany János. . .. .. 


ÁTAMYMÁJ az Az 


Aranymál. 


ATANYONAlG Zs 
Aranymálinkó .. .. 


Aranymál rigó 
Aranymálú 


VADAT Ess 
ÁTANYSÁSS zzz 


Bábaszarka 
Babuba 
Baducska e s 
Babus e 
Babuka .. . 


Babutas Gttá 7 


Babutyka 


Bagolyfélék zel érő 
Bagolyföcske .. .. . 


Bajuszos vércse .. 
BOKESÓSL at LEHAL 
Banka . 


Barátka iz ks nEzei és 


Barátkeselyű.. . .. 
Barátposzáta .. 


Barázdabillegető 
9 


Barázdabillegető fej . 


Barázdácsa 


Barna keselyű... .. .. 


MATLÁK esz S át 


Oldal 
D 


483 


a, 21 
101 
67 
22 
101 
101 
101 
101 


Oldal 
Bazsar 125 
, Bébicz 191 
( Bibiez . . 191 
, Billegetőfélék 245 
Bessenyey György .. 211 
Berczés fecske . 181 
Bikagém  .. . tsz 208 
Bóbás czinege .. .. 139 
Bóbitás eczinege . . 139 
Bóbitás vöcsök .. . 221 
IX KÖTEL e ze e ez ADA] 
Bölömbika Sr 2205 
Borozdabillegető . .. 135 
Borpinty SEAT 
Br ázdabillegető c sú Íhtő) 
Búbos banka. . . 117 
Búbos czinke.. .. . 139 
Búbos vöcsök MED 
Búbos bKá jábsKUe. 
BUdOSatt tétek eket AH 
Büdös tl He AP BET 
Büdöszrdődü ese szd 
Bügyib oka seas 
Bugkálóko e 26 
Butaorrú rucza . 219 
Buvárok 250 
(Csákó zá . 951 
Csaláncsattogató 155 
Csaláncsucs . 155 
Cseresznyemagtörő 1253 
CSettegetőrsse sz sag gANi 
Csicsimépinty 197 
(Csóka : 95 
(Csörgey Titusz 127 


(Csóvánka e tett-§ 
Csuklyás keselyű 
Cemilha e e 
Csuri 
CGsSÜSzkasó 
Csuvik 
Czakó 
Czamkós ee 
Czerkó . 
Czifra föcske. 
Czifra harkály 
Czigánygébics 
Czincze nAE 
Czinegefélék . . .. 
Daduk .. 
Dankasirály 
Darányi Ignácz 
Darévöcsök 

Daru 

Dobosgém 
Dodó 4 
Dorongf arkú czinke 
TELÉLRL ÚSSZA ÓN 
Dudoga ag Hé 
Dunai aláz Tsa 
Dutkavsz ts lekzsitő 
Kgerésző ölyv 
Egerész ölyv 
Elmélkedés LEE 
Előljáró beszéd. . 
Enekes rigó . 38 
, Éneklő IT ÉZO eze Me 
, Eszterag 3 
Evezőlábúak 


Oldal 
163 
65 
125 
125 
115 
83 
197 
195 


909 


176 
111 
155 
137 


245 


117 


"911 


10 


"991 


199 
203 
117 
143 
se 


254 


Wáczányláb 
Fáczányfarkú rucza 
Fakopácsoló 
Fakopáncs 
Fakopogató 
Fakúszó 

Famászó .. 
Farkosczinke 
Fatetű 

Favágó.. .. 
Fecskefarkú kánya 
Fecskefarkú rucza 
Fecskeszárnyú 
Fecskefélék 
Fehérmellű fecske 
Fejes gébics 
Fekete rigó 
Fekete stiglinez 
Fekete vércse 
Fenyves czinke . 
bindzsas E 
Fogascsörűek .. 
Fogasorrú rucza 
Fogoly szárnya 
Földirigó 


Függő czinege .. 


Külemüle" e e 
BEÜT SES Az AA Sán 
Fürgy 

TA 
Fürmadár .. 
Füsti fecske. .. 
Futók ; 
Fütyülő sny eft. 
Fűzike 


GASÓ ZS ESZE NE 


Ganajmadár 
Gatyásfecske 
Gébicsek 
Gelicze 

Gém fej. ; 
Gémnyakú kácsa 
Gerle. 
Gerlicze 

Gilicze 


Gilimadár... 


Gimpli 


Oldal 


59 


75 


Gojzer. 


GOMEZ SEEN SEBE 
, Gólya 
I Görlicze. . 


(Gőte 

Gujzer 
Gulipán fej 

, Gulipán láb 

, Gyöngybagoly 
Gyöngyös bagoly. 
Gyöp 
Gyurgyalog 
Gyurgyóka 
kalálbagoly 
Halálmadár 


Halászcser 
149 


desert d] 
4551 


Halászfecske 
Halászmadár 
Halkapó 


139 / Hány a madár 


153] 


951] 
. 919] 
) Haszon és 


DD 


, Hantmadár 
Harkány fej 
Harkály 

kár 


103 Házi veréb 


32 
159 
187 
187 
187 
187 
179 
248 
195 
173 
197 
117 
181 
2942 


57 


917 
485 


185 
185 
185 
121 


Hejő . 

Herjóka 

Himódi galamb. 
Hógalamb 
Hojsza 

EKDLKÓT eze 
Hontmadár 
HOTOK ally kó 
Hosszúfarkú czinke. 
Hosszúszárnyúak 
Hujtó LÉzS 
Istenföcske .. . 


. Jégmadár 

] taj ű 
TAiNÁSZAKAN e 
185 


Jututu banka 
Kaba 


/ Kákóta 6! 


EN KEJÜ s ez lé 
Kakuk 


, Kalánorrú rucza 
, Kalános rucza. 


Kanalasrucza 


Oldal 
193 
185 


909 
909 
105 
909 
239 
153 

57 
111 

21 
125 

69 

75 

95 
9211 
193 

93 
153 
111 
143 
250 
193 


179. 
105 


12 


22077 


15 
205 
205 
107 


"919 
"919 


219 


Kanálos rucza 
Kánya 


, Kanyálos rucza 
, Kapczás fecske 
23 ! Kaparók 


Kárakatna 


! Kárakatna Válbiz 4 szt 


, Kár és haszon 


Kárókatona 
Karoly sz szea 


Karulymadár 


Karvaly 
Karvaly láb 
Kecskefejő 


Kecskefejőrfejsztée 


Kecskeszopó 
Kékczinke .. . 


Kéményföcske s 
HKÉTGŐSÍTÜT Ő MENÉS 


Kéregszűcs 
Keresztcsőrű . 
Keresztorrú 


Keresztorrú fej... 


Kerti füstfark.. 
Keselyű .. 
Keselyűfélék 
Királyka 
Királyvöcsök 


Kis karvaly 3 


Kis örgébics .. 
Köcsögmadár .. 
Kolibri madár 
Köllő házikók 


Kontyos czinege. 
Kontyos vöcsök... .. 


Kosorrú veréb 
Koszta. 


IKÓSZÁLLÉSAS SARBKBRRNR 
Koszorúsgébics... 


Kúlicz 

Külü ; 
Küncsicsmadár 
Küncsics 


, Kurhéja 


Kurtakalapács 


KÜszök 5 SEzktt 


[4 


Küszvágó 


D 


Kuvik 


Kvakvarjú 


Lábatlan fecske láb. B 


Lángbagoly 
Lappantyú 
Lapátorrú rucza . . 
Casznak lúd... 
Leánykamadár 
Légyfogó . sz 
Lelki haszon .. 
Lépkedők.. . 
Libocz 
hez 
Lipinkamadár. 
Lórió 


Madarak leirása KV e 


Madár család 
Madarak csőre 


Madáretető.. 
Madárláb . 


Madár ús: 
Madár termete... 
Madár testrészei 
Madárvédelem . 
Madárvonulás 
Magnyitó 


szava 


Magy ar fülemüle sét 


Málonfekvő 
Mátyás .. . 
Mátyás szajkó 
Matyimadár 


Meggymagtörő EKB 


Meg ggyvágó . 
Meggyvágó fej 
MEhész a 
Méhmadár 
Mezei bagoly . 
Mocsárbagoly 
Molnárczinege 
Molnárteéske LEgMB 
Muszkagém .. .. .. 
INádibikat 
Nádi fülesbagoly 


Madáretetés .. Köb 


Madár mint szerszám 


Muszka buvárfej.. .. 


NAdiriSÓ. 2. s én 


Oldal 
83 
905 
59 
81 
183 ] 
219] 


913 


135 ! 


175 
21 
250 
191 
191 
135 
101 
63 
30 
57 
147 
49 


59! 
D4 


17 
61 
62 
4.1 


am 


9 / 


423 


159 
183 
73 
94) 
99 
125 
123 
57 
103 
103 
89 
85 
141 
181 
57 
203 
203 
85 
169 


, Nádirigó fészek 
Nádi ölyv 

Nádi poszáta . 
Nád Sas a 
Nádi szarvasbagoly 
Nagy fülemüle 


. Nagy halkapó 
Nagyfejű gábor 

" Nagy szarkagábor 
Nagy szarkagébics 
Nép és madár 


Nyakforgató 

, Nyaktekercs 
Nyaktekerő 
Nyári gébics 
Nyári DIGÓ 
Nyársfarkú. 
Nyerilő 
Nyomorék ; 
Nyilfarkú rucza. 
, Nyilasrucza 

( Ökörbika. 
Ökörszem .. 


Oláh pap 

ÚN 2 

Öre gbi ujár 
Oreghegyes 
Őrgébics Ra 
Orsófarkú rucza 
Örvös légykapó 
Őszapó.. 2 
Őszapó (ejtse e 
Őszapó fészek 
Őszi lúd. b 
Pacsirtafélék 
Pacsirta láb 
Papfülemüle 
Példabeszédek 


Petőfi Sándor 
TÜSKE 
Pintyfélék . 
Pintyőke .. . 
E DIS kes 


Nagy halász madár 


Népies madárnevek 


Ökörszemtojás . . 
5205 


Példabeszéd tanúsága 


Oldal 


171 ! Pirip 


SZZO9ANT ERAT 4piÓ 


169! Pirók .. .. p SAKÁL 
79" Piroslábu sny elt A 


85 


Pityer 


159 ] Pólimadár .. .. 
9411 Póliez . 


211 
gl 
87 
87 
15 
51 

113 

118 

113 


89] 


151 


5. OM 


11 
163 


917 
"917 


203 
149977 
35 


71 


. 221 


217 
87 


917 
(477 


143 
57 


ME 
. 943 


245 
59 
161 


"999 


13 
67 
127 


2 94 


127 


431 


! Poncz 


Poszáta 


, Poszátafélék 


Rétibagoly 

éti héja e: 
Réti málonfekvő 
Rézorrú rigó .. . 
Rigók 

Rozsdás: gém 
Rozsdafarkú. 
Rudas czinke 


. Sárgarigó.. 


Sárga velyhe 
Sárküllő 
Sármályú 
Sármánkó 
Sármántyú 
Sármány . 
Sármáringó 
Sármárinkó 
Sárosbanka 
Saskánya . 
Sas láb ee ese 
Sasok, solymok. 
Seregély 

Síró pinty 

Sirály fej 

Sírucz 

Sült galamb 

Surgyé fej 

Süvöltő . 

Süvőötyő 

Szakállas vöcsök. 
Szalakakóta — 
Szalonka fej 
Szántóvető 
Szárcsa láb 
Szarka B 
Szarkabojtorján . 
Szarkagábor . 


256 


Szarkagaborján .. .. 


Szarkakirály 
Szegczin 
Szegczinege .. 
Szegény Úr. 
Szélkiáltó... . 
Széltapogató 
Szélverő . 
Szénczinke 
Szenes ezin . 
Szerkő . 
Szirti sas 
Szolgabíró 
Szőri gébics 
Szürke legyész 
Szürke légykapó 
Szurtos dudu 
Talegalla 
Tarkaföcske 
Tarka harkály 
Tartalom 

Tavi kánya 
Tekerints .. 
Tekerményes rigó 


Oldal 


87] 


87 
137 
137 

13 
1953 

747 

71 
137 
187 
209 

67 
101 

89 


5175 


175 
AAL 
39 
179 
111 
1 
49 


Tam 


151 


Téli gébics 
Téli lúd 
Tőcsér 
Töcsmadár 
Teős-teős 
Thaly Kálmán 


. Tikhordó kánya 
Tökczinege 


fr icirins ák 2 
Tomolyg 
Tompa Mihály 
Törökfecske 
Törökveréb.. 


, Tövisszúró gébics .. 


Tűkrösezin 
Túzok 

Túzokláb 
Túzoktojás 
UjlósZz. 
Vadlúd 

Vadpóka mess 
Vadruczafej .. 
Vadruczaláb 
Vakvarjú . 


Oldal 
87] 
9131 
195 
193 ! 
193 
199 ] 
69 
1871 
2151 


293 Verebésző karvaly. . 


131 
100 
91 
991 
137 
189 
59 
35 
1958 


913 


189 
D7 
59 

205 


Varjúlélek esszé 


Vasfejű. 


Vasfejű gáborján. A 
Vasfejű vakkánya .. 


Vasgaborján 
Vasgém 


VASOTTÚ. SES 


Vasorrú pinty 
Vércse 


Villásfarkú kánya 


Vizesfocske cset 
VAZADA kae e AAA RAN 
. Vizigalamb 


Vizikirály 
Vizityúk 


Vorösbegy e Sasstesss 
VIŐTÖSGÉNN E KZÁNÉBB 


Vörös kánya 
Vörös vércse 
Zöldharkály 
Zödhorokály 


Zöld küllő... ut 5ő 


I Zsóna .. 


Oldal 
248 
91 
91 
205 
91 


901 


123 
123 
70 
78 
69 


"479 


203 
211 


OD 


207 
165 
201 
69 
VÍ 


4409 


109 
109 
109 


FÜGGELEK. 


H. 0.: A madarak hasznáról. 


157 


M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER. 


94. 655. szám. 


-VII/1—1901. 


KÖRRENDELET 


valamennyi törvényhatósághoz 


A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi 
XII. t.-ez. 57. és 58. §-a alapján a mezőgazdaságra hasznos 


állatok oltalmazása érdekében a törvényhatóságok meghallgatása 
után a belügyi és kereskedelemügyi minister urakkal egyel- 


értőleg a kövelkezőket rendelem. 


JESESE 


Védelemben részesítendők a következő állatok : 


TR MEÓ SOK 


1. Denevér, népies nevén szárnyas egér, pup denevér, pup egér stb ; 
minden fajai, minden időben. 

9. Vakondok, kivéve a virágos veleményes kerteket és csemete ültel- 
vényeket, hol pusztithatók. 

3. Cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely a halászatra 
káros. 

4. Sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes 
kutya, szőrdisznó stb. 


NENTÁSDASRÁG KSS 


Álmos madár (Vasm.), Kecskefejő. Aranymál (Szilágym.), Sárga rigó. 

Álomfilkó (Fehérm.), Kecskefejő. Aranymálé (Vasm.), Sárga rigó. 

Aranyáruló (Zalamegye), Csitrom " Aranymálingó (Pestmegye), Sárga 
sármány. rigó. 

Aranymáj (Szilágym.), Sárga rigó. ! Aranymálinkó, Sárga rigó. 


" Könnyebb kezelés ezéljából a védelmet igénylő madárfajok betűsoros jegyzé- 
kébe ezen madárfajoknak az ország különböző vidékein használatos nevei is felvétettek 
a megfelelő tudományos név dűltbetüs jelzésével. 


11871 


260 


Aranymáringó (Pestm., Dunántul), 
Sárga rigó. 

Ásó fecske, Partifecske. 
— parti fecske, Partifecske 

Babulka, Bubos banka. 

Bagoly. 

— gyöngyös, Gyöngybagoly. 

— mezei b., Réti fülesbagoly. 

— nádi, Réli fülesbagoly. 

— réti b. (Alföld), Réti fülesbagoly. 

Bagolyföcske (Dunántul) Kecskefejő. 

Banka. 

— bubos b. 

— büdös b., Bubos banka. 

Barát poszáta, Barátka poszáta. 

Barázda-billegető. 

Bébicz (Dunántul), Bíbicz 

Bíbicz. 

Bibocz, Bíbicz. 

Billegető. 

barázda b. 

fejér b., Barázda billegető. 

füstfarku b., Kerti rozsdafarku. 

hegyi b. 

kucsmás b. 

— mezei b. 

— sárga b. 

— szürke b., Barázda billegető. 

Billegtető, Billegető. 

Borpintyőke (Baja), Erdei pinty. 

Bugyboka, Bubos banka. 

Butykás kató (Szilágymegye), Bubos 
pacsirta. 


Czerkó (Tiszamente), Kormos 
szerkő. 

Czincze, Ndádi czinege. 

Czinege. 

— barát cz. 

— bóbás cz.(Erd. r.), Búbos czinege. 

— bubos cz. 

buzavirág cz 

fenyves cz. 

— függő cz. 

gyászos CZ. 

— kék cz. 

— kontyos cz., Búbos czinege. 


, Lazur czinege. 


Czinege. 
— lazur cz. 
mocsári cz., Barát czinege. 
szakállas cz. 
molnár ez. (Vasm.), 
nádi cz. 
cztinege. 
szén cz. 
szövő ez., Függő czinege. 
Czinegető, Nádi czinege, Szakállas 
canege. 
— szakállas cz., 
Czinke. 
— barát cz., Barát csinege. 
— barkós cz., Szakállas czimege. 
— bóbitás cz., Bubos cszinege. 
bubos czinege. É 
dorongfarku cz. ( Dunántul), 0sz- 
apó. 
farkos cz., 
fekete cz., 
fenyves cz., 


Kék csinege. 
(Fehérm.), Szakállas 


Szakállas csinege. 


Ősz apó. 
Fenyves czinege. 
Fenyves czinege. 

függő cz., Függő czinege. 

hosszufarku ez , Ószapó. 

kék cz., Kék czinege. 

- kékfejü ecz., Kék czinege. 

lazur ez., Lazur czinege. 

nádi cz., Nádi czinege. 

rudas ez., uszapó. 

szakállas ez., Szakállas czinege. 

szén cz., Szén czinege. 

Csacska madár, Pásztormadár. 

Csádészó (Dunántul), Okörszem. 

Csaláncsucs. 

— czigány Cs. 

— rozsdás cs. 

Csaláncsattogató, Czigány csalán- 
csucs. 

Csélla, Szerkő. 

Csér. 

— czigány cs., Kormos szerkő. 

-— fekete cs. s. (Tiszamente), Kormos 
szerkő. 

Csicsimé madár 
Erdei pinty. 

Csicsiri (Dunántul), Sordély. 

Csicsőrke. 

— kerti cs., 


(Baranyamegye), 


Csicsor ke. 


Csiz. 

— nyiri cs. (Sopronmegye), Nyíri 
Zsezse. 

Csizik (Alföld), Csiz. 

Csóka. 


— kék cs. (Tiszántul és Erd. rész.), 
Szalakóta. 

Csovánka (Diós-Jenő), Mezei 
poszáta. 

Csuszka. 

— tömzsi cs., Csuszka. 

Csuk, Okörszem. 

Csuvik. 

— gatyás cs. 

Csücsörgő (Csallóköz), Mezei 
pacsirta. 


Dalos poszáta. 

Danka sirály (Szabolcsmegye). 

Doromboló madár (Fehérm.), 
tücsökmadár . 

Dorongfarku czinke (Dunántul), Osz 
apó. 

Dorongos őszapó, Ószapó. 

Dunai halászmadár (Dunántul), 
Danka sirály. 

Dutka, Bubos banka. 


Énekes rigó. 

Éneklő rigó, Énekes rigó. 

Erdei fülemile, Kis fülemile. 

Erdei pacsirta. 

Erdei pinty. 

Erdei pipis. 

Erdei pityér, Erdei pipis. 

Erdei szürkebegy, Közönséges 
szürkebegy. 

Európai kecskefejő, Kecskefejő. 


Wakopáncs. 

— fehérhátu (. 

— kis f. 

— közép (. 

ESÜAgyu 

Fakopogtató, Fakopáncs. 

Fakó poszáta, Karvaly poszdta. 
Fakusz. 

— közönséges (1. 


Náddi 


261 


Falmászó. 

— kőszáli f., Szeklamdaszó. 
Farkas czinke, Ószapó. 
Fatetü (Baja, Dunántúl stb.), Fakusz. 
Fattyu fülemile, Geze. 
Fattyu szerkő. 

Favágó, Fakopáncs. 

— kurta f., Csuszka. 
Fecske. 

— ásó f., Parti fecske. 

— fekete f., Sarlós fecske. 


— gatyás f. (Bia, Abaujmegye), Házi 
fecske. 

— hanyi f. (Fertő), Sarlós fecske. 

— házi (. 


— kőfali f., Sarlós fecske. 

— kőszáli f. (Erd. r.), Sarlósfecske. 

— lábatlan f., Sar lósfecske. 

— lármás f. (Hontm.), Házi fecske. 

— parti f. (Abauj-, Borsodmegye). 

— pelyheslábu f., Házi fecske. 

— tarka f. (Székelyföld), Füsti 
fecske. 

— Visitó f.(Erd.rész.), Sarlósfecske. 

Fehérhátu kopáncs, Fehérháatu fa- 
kopáncs. 

Fehérmellü házi fecske, Mázifecske. 

Fehérszárnyu halászka, Fehér- 
szárnyu szerkő. 

Fehérszárnyu pacsirta. 

Fehérszárnyu szerkő. 

Fejér billegető, Barázda billegető. 

Fekete czinke, Fenyves czinke. 

Fekete csér (Tiszamente), Kormos 
szerkő. 

Feketefejü légykapó, Kormos légy- 
kapó. 

Feketefolt (Kolozsvár), Barátka 
poszáta. 

Fekete fülemile, Magyar fülemüle. 

Fekete halászka, Kormos szerkő. 

Fekete harkály. 

Feketelábu juhászka, Széki lile. 

Feketelábu lile, Széki lile. 

Fekete rigó. 

Fekete stiglincz (Baja), 
csaláncsucs. 

Fenyves czinege. 


Czigány 


262 


Fenyves czinke, Fenyves czinege. 

Figemadár, Függőcsinege. 

Findzsa (Miskolcz vidéke), Mant- 
madár. 

Foltos mocsáriposzáta, Foltos sitke. 

Foltos sitke. 

Föcske. 

— parti f. (Dunamentle, Dunántul). 

Földi kalapács (Keszthely), [Mant- 
madár. 

Földi szarka, /antmadár. 

Függőczinege. 

Függő czinke, Fugyóczíimege. 

Fülemile, Ats fulemeile. 

— barna I., Magyar fulemitle. 

— erdei I., Kis fulemile . 

— kert I., Karvaly poszáta. 

kis f. 

hgeti (., Magyar fulemtle. 

magyar Í. 

— nagy Í., Magyar fulemule. 

pap [., Barálka poszala. 

— svéd I., Kékbegy. 

Foltos sitke. 

Fülemile sitke. 

Fülespacsirta. 

— havasi Tf. 

Fülesbagoly. 

— apró [., Füleskuvik. 

— nádi f., Réti fülesbagoly. 

— réti f. 

Füleskuvik. 

— kis f., Fuleskuvik. 

Füstfark, Rozsdafarku. 

— házi f., Házi rozsdafarku. 

— kerti f., Kerti rozsdafarku. 

— közönséges f., Mázi rozsda- 


farku. 
Füstfarku billegető, Kerti rozsda- 
farku. 


Füstfarku madár, Rozsdafarku. 
Füstifecske, Villásfecske. 

— közönséges I., Füstefecske. 
— villás f., Füstifecske. 

Füsti villásfecske, Füstifecske. 
Füzikék fajai. 


(Ggalyás csuvik. 

(ralyás fecske. 

(eze. 

Girlicz pinty, Csicsörke. 

Gyagya (Baja), Nyiri ssezse. 

(Gyászos czinege. 

Gyászos légykapó, Aormos légiy- 
kapó. 

Gyöngybagoly. 

Gyöngyös bagoly, Gyongybagoly. 


Hajnalmadár, Szzklamászó. 

Halálbagoly, Xuwvik. 

Halálmadár, Xuvik. 

Halászka, Szerkő. 

— fehérszárnyu h., Fehérszárnyu 
szer kő. 

— fekete h., Kormos szerkő. 

Halászmadár. 

— dunai h. (Dunántul), Danka 
sirály. 

— nagy h. 
strály. 

— kis fekete h. (Dunántul), Kormos 
szerkő. 

Halkapó, nagy (Borsodm.), Danka 
sirály. 

Hantmadár. 

Harkály. 

czilra h.(Vasmegye). Fakopamcs. 

csonka h., Hőcsik. 

háromujju h., Máromujju 

hőcsik. 

kis h., Kis fakopáncs. 

közép h., Közép fakopdmcs. 

— nagy h., Vagy fakopáncs. 

szürke h., Szürke küllő. 

vas h. (Mármarosmegye), Fekete 

harkály. 

— zöld h., Zöld küllő. 

Háromujju hőcsik. 

Havasi fülespacsirla. 

Havasi hőcsik, Máromujju hócstk. 

Havasi lile. 

Havasi pacsirta, Havasi fules- 
pucserta. 

Havasi pinty 

Havasi pipis. 


(Dunántul), Danka 


Havasi pilyér, [avaust pupis. 

Házi fecske, ( Tiszán túl, Erdély). 
közönséges házifecske 

Házi füstlark, Mázi rozsdafarku. 

Hegyi billegető. 

Hegyi pinty, Fenyó pinty. 

Helvét lile, Ujjas lle 


Hógalamb (Csallóköz), Danka 
siraly. 
Honltmadár, Hantmadár . 


Hópinty, Havasi punly. 
Hósármány. ; 
Hosszufarku czinke, Oszapó. 

Hőcs ( Dunántul), Csuszlec. 

Höcsök (Dunántulj), Csuszka. 
Hőcsik. 

Höcsik (Vasmegye), Mis fakopáncs. 


Judás madár (Drávafok), Danka 
sirály. 

Juhászka, Lele. 

— kis j., Kis lle: 

— nagy J., (Velencze), Part Üle. 


Juhászka lile, Parti lile. 


Kaczagó sirály, Danka sirály. 
Kakuk, közönséges. 

Kalangya varju (Erd. r.), Szalakóta. 
Kanakucz, Törpe Tull 

Kazári fecske, Sarlósfecske. 
Kazári sarlós fecske. Surlósfecske. 
Kecskefejő. 

— európai k. 


Kecskeszopó (Alföld), Aecskefejő. 
Kékbegy. 

Kék czinege (Vasmegye). 

Kék czinke. Kék czinege. 


Kék csóka ( Erd. részek és Tiszántul). 
Szalakóta. 

Kékfejü czinke, Kék czinege. 

Kék külü (Erd. rész.), Csuszka. 

Kék rigó. Kék kövirigó. 

Kék szalakóta, Szalakóta. 

Kék varnyu (Pestmegye), Szalakóta. 

Kémény fecske (Székelyföld). Füsti- 
fecske. 

Kendelicze (Abauj-. Borsodmegye). 
Kenderike. 


250 


Kendericze ( Vasmegye), Kenderike. 

Kenderike. 

Kenderike zsezse, Kenderitke. 

Kendermagos rigó (Székelyföld), 
Léprigó. 

Kerti csicsörke, Csicsörke. 

Kerti füstfark, Kerti rozsdafarku. 

Kerti sármány. 

Királyka. 

— bubos k., Sárgafejü királyka. 

— sárgafejü k. 

— tüzesfejü k. 

— tüzfejü k.. Tüzesfejü királyka. 

— zizike k., Sargafejü királyka. 

Kis lile. 

Kisebbtarka harkály, Kis fakopáncs. 

Kis harkály, Xis fakopdncs. 

Kis fülesküvik. Füleskuvik. 

Kis legyész. Ais légykapó. 

Kis légykapó. 

Kis légyvadász, Kis légykapó. 

Kis zsezse, Nyiri zsezse. 

Kontyos czinege. Bubos csinege. 

Kontyos madárka (Székelyföld), 
Bubos pacsirta. 

Kopács, kurta, Csuszka. 

Kopáncs, Fakopdáncs. 

— kis k., Kis fakopáncs. 

— közép k., Közép fakopánmcs. 

— nagyobb k., Nagy fakopámcs. 

Kormos légykapó. 

Kormos légyvadász, Kormos légiy- 
kapó. 

Kormos szerkő. 

Kotró fecske. 

Kölesi sármány, Sordély. 

Köles madár (Felső-Magyarország), 
Sordély. 

Kőmászó, Sziklamászó. 

Körösztös veréb ( Veszprémmegye), 
Kövirigó. 

Kövirigó. 

Kövi sármány, Bajszos sármány. 

Közép harkály, Közép fakopáncs. 


Közép tarka harkály, Közép fa- 
kopánmcs. 
Közönséges füstfark, Közönséges 


rozsdafarku. 


264 


Közönséges füstifecske. 

Közönséges lappantyu, Kecskefejő. 

Közönséges libucz, Bibicz. 

Közönséges nyaktekercs, Vyak- 
tekercs. 

Közönséges 

Közönséges 

Közönséges 
mány. 

Közönséges sirály, Danka sirály. 

Közönséges vörösbegy. 

Kucsmás billegető. 

Kucsmás legyész, Kormos legykapó. 

Kurta kalapács (Pestm.), Csuszka. 

Küllő (Dunáninnen, Dunántul, 
Erdélyi részek). 

— szürke k. 

— zöld k. 

Kuvik. 


szürkebegy. 
ökörszem. 
sármány, Csürom sdár- 


Iángbagoly, Gyöngybagoly. 

Lappantyú, Kecskefejő. 

— közönséges I., Kecskefejő. 

Lazur czinege. 

Lazur czinke, Lazur csinege. 

Leányka madár (Székelyf.), Baraázda 
billegető. 

Legyész, Légykapó. 

- kis I., Kis légykapó. 

— kucsmás l., Kormos légykapó. 

— örvös I., Örvös légykapó. 

szürke I., Szürke légykapó. 

— vörösbegyü I., Kis légykapó. 

Légyfogó, Légykapó. 

Légyfogó madár (Vas m.), 
légykapó. ; 

Légykapó. 

kis I. 

— kormos l. 

örvös l. 

szürke l. 

Légyvadász, Légykapó. 

kis I., Kis légykapó. 

— kormos l., Kormos légykapó. 

örvös I., Örvös légykapó. 

szürke I., Szürke légykapó. 

Libocz, Bíbicz. 

Libucz, közönséges lib., 


Szürke 


Bibicz 


Lile. 

— apró l., Kis he. 

— arany I. Pettyes lile. 
— havasi l. 

— helvét I., UJjas he. 
— kis ti. 


libucz l., 

mocsári l., 

morinell I., 

parti I. 

pettyes I. 

reznek I., Ugartyuk. 

sárga I., Havasi lile. 

széki I. 

szürke I. Ujjas lile. 

vizi I., Parti hle. 

Lipinka madár (Székelyföld), 
gető. 

Lőrike, Zöldike. 


Ujjas lile. 
Széki lile. 
Havasi lile. 


Bille- 


Magyar fülemile. 

Málingó, Arany málingó (Pestmegye), 
Arany málinkó. 

Málinkó, Arany málinkó—Sárgarigó. 

— sár m., Arany málinkó. 

Máringó, Arany máringó (Pestmegye 
és Dunántul), Arany málinkó, 
Sdrga rigó. 

Málonfekvő, Fülesbagoly. 


Marti fecske (Erd. r.), Partifecske. 
Mezei bagoly (Alföld), Réti füles- 
bagoly. 


Mezei billegető. 

Mezei pacsirta. 

Mezei pipis, Parlagi pipis. 

Mezei pityer, Parlagi pipis. 

Mocsárbagoly, Réti fülesbagoly. 

Mocsári czinege, Barát csinege. 

Mocsári lile, Székt lile. 

Mocsári poszáta, Sztke. 

Molnár czinege (Vasmegye), 
czinege. 

Molnár fecske, Közöns. házítfecske. 

Morinell lile, Havasi lile. 


Kék 


Nádi bagoly, Réti fülesbagoly. 
Nádi czinege (Fehérm.), Szakállas 
czimege. 


Nádi czinke, Szakállas czinege. 

Nagy fülemile, Magyar fülemile. 

Nádi fülesbagoly, Réti fülesbagoly. 

Nádi poszáták. 

— cserregő nádi p. 

— énekes n. 

— hangos n., Cserregő n. poszáta. 

— nagy n. — Nádi rigó. 

Nádi rigó — Nagy nádiposztáta. 

Nádi sármány. 

Nádi szarvasbagoly, Réti fules- 
bagoly. 

Nádi veréb (Tiszántul, Erd. részek), 
Nádi sármany. 

Nádi veréb (Dunántul), Sitkék, Mo- 
csáriposzáták. 

Nagy halkapó, Danka sirály. 

Nagy harkály, Vagy fakopáncs. 

Nagyobb tarka harkály, Vagy fa- 
kopáncs. 

Narancsmadár, Sárgafejü 
királyka. 

Narancs zizike, Sárgafejü 
királyka. 

Nevető sirály, Danka sirály. 

Nikovicz (Vasmegye), Fenyő pinty. 

Nyaktekercs. 

Nyaktekerő, Vyaktekercs. 

Nyári rigó, Enekes rigó. 

Nyíri csiz (Sopronm.), Nyíri zsezse. 

Nyíri zsezse. 


Ostoba sármány (Erd. részek), baj- 
szos sármányy. 

Ökörszem. 

Örvös legyész, Örvös légykapó. 

Örvös légy kapó. 

Örvös légyvadász, Örvös légykapó. 

Őszapó. 


Pacsirták. 

— bubos p. 

— erdei p. 

— füles p. 

— havasi p., Fulespacsirta. 

— mezei p. 

— szántóka p., Mezet pacsirta. 


265 


Pacsirta szibériai p., 
pacsirta. 

Paplilemile (Zalamegye), Barátka 
poszáta. 

Parlagi pipis. 

Partifecske. 

Parti lile. 

Pásztormadár. 

Pettyes lile. 

Pinty. 

— árva p., Erdei pinty. 

— erdei p. 

— havasi p. 

— siró p., Erdei pinty. 

— szemeti p. ( Erd. r.), Erdei pinty. 

— tarka p. ( Udvarhelymegye), 7en- 
gelicz. 

Pintyőke (Dunántul), Erdei pinty. 

— bor p. (Baja), Erdei pinty. 

Pipis (Bodrogköz). 

— erdei p. 

— havasi p. 

— mezei p., 

— réti p 

— rozsdás torku p. 

Pipiske (Alföld), Bubos pacsirta. 

Pipőke, Királyka. 

— sárgafejü p., Sárgafejü ki- 
rályka. 
. tüzfejü p., Tuzesfejü királyka. 

Pirregő, Tucsokmadár. 

— berki p., Berki tücsökmadár. 

— nádi p., Mádi tücsokmadár. 

— réti p., Réti tücsökmadár . 

Pityer ( Vasmegye), Pipis. 

—- bubos p., Bubos pacsirta. 

Pityér, Pipis. 

— erdei p., Erdei pipis. 

— havasi p., Havasi pipis. 

— mezei p., Parlagi pipis. 

— réti p., Réti pipis. 

Poszáta. 

— barát p., Barátka poszáta. 

— mocsári p., Sztke. 

— nádi p. 

Püsetek, Fülespacsirta. 


Fehérszárnyu 


Parlagi pipis. 


266 


Kemele rigó, Kövirigő. 

Remete veréb, Kövirigő. 

téti bagoly( Alföld), Réti fülesbagoly. 

Réti fulvába ól yi 

Réti pipis. 

Réti pirregő, Reti tücsökmadár . 

Réti pityér, Réti pipis. 

Rigó. 

— csipegő r., Szölő rigó. 

— énekes r. 

— éneklő r., 

— kendermagos Tr. 
Léprigó. 

— kövi r. (Erdélyi részek). 

— léprigó. 

— nádi r., Vádi poszáta. 

— nyári r., Enekes rigó. 

— ÖrVes Tr. 

— sárga r., Arany málinkó. 

— szőke r. (Erd. részek), Léprigó. 

— szőlő r. 

— tekerményes 1 
Énekes rigó. 


Enekes rigó. 
(Székelyföld), 


Rózsaszíinü sáskamadár, Pásztor- 
madár. 

Rózsaszíinü seregély, Pásztor- 
madár. 

Rozsdafarku. 

—— [671 15. 

E kerü Tr. 

Rozsdás csalánecsucs. 

Rozsdás torku pipis. hi 

tudas czinke (Drávaflok), Oszapó. 


Rütyü (Tiszamente), Zöldike. 


Sárga billegető. 
Sárgalejü királyka. 


Sárgafejü zizike, Sárgafejü 
királyka. 

Sárgafejü pipőke, Sárgafejü 
királyka. 


S 


árga lile, Mavast lile. 

Sárga rigó, Arany málinkó 

Sárga velyhe, Arany málinkó, 
Sárga rigó. 

Sárgyóka, Sárga billegető. 

Sarlós fecske. 

Sármadár (Velencze), Kis lile. 


(Háromszékm.), 


Sármálinkó. Sárga rigó. 

Sármány (Dunántul). 

— bajszos s. 

— eziltrom s. 

Sármány. 

— kerti s. 

— kölesi s., Sordély. 

— kövi s., Bajszos sármány. 

— közöns. s., Cstürom sármanyy. 

— nádi s. 

— ostoba s. (Erdélyi rész.), Bajszos 
sármány. 
sarkantyús s. 

Sármánytyu (Székelyföld), 
sármányy. 

Sáskamadár, 
madár. 

Serege (Tiszántul), Seregély. 
rózsaszinü s., Pásztormadár. 

Seregény (Somogymegye), Seregély. 

Seregje (Tiszántul), Seregely. 

Sirály. 

— danka s. (Szabolcsmegye). 

— kaczagó s., Danka sirály. 

— közönséges s., Danka sirály. 

— nevető s., Danka sirály. 

Siró pinty, Erdei pinty. 

Sitke. 

— cesikósfejü s. 

-— foltos s. 

- fülemile s. 
Sordéj (Dunáninnen, Dunántul, 


Calrom 


rózsaszinü, Pasztor- 


Tiszáninnen, Tiszántul, Erdélyi 
részek.), Sordély. 
Sordély. 


Sorja (Dunántul), Kormos szerkő. 

Sörje (Dunántul), Kormos szerkő. 

Stiglinecz (Baja), Tengeliez 

Surgyé, Sordéj. (TViszántul). 

Süvöltő. 

Süvöltő madár, Süvöltő. 

Süvöltyü, Süvöltő. 

Süvötyü, Süvoltó. 

Svéd fülemile, Kékbegy. 

Szakállas czinege. 

Szakállas czinke, Szakállas czinege. 

Szakállas nádi czinege. Szakállas 
czimege. 


Szalakóta. 

— kék sz., Szalakóta. 

Szántóka (Székelyföld), Mezei pu- 
csirta. 

Szántóka pacsirta, Mezet pacsirta. 

Szarvasbagoly, Fülesbagol. 

Széki csér. 

Széki lile. 

Szemeti pinty ( Erd. r.), Erdei pinty. 

Szén czinege. 

Szén ezinke, Szén csinege. 

Szerkő. 

— cezigány sz., Kormos szerkő. 

— kormos sz. 

— tarka sz., Fehérszárnyu szerkő. 

Szibériai pacsirta, Fehérszarnyu 
pacsirta. : 

Sziki csire (Alföld), Széki csér. 

Sziki csirke (Debreczen), Széki csér. 

Sziklamászó, Hajnal madár. 

Szikla rigó ( Veszprémmegye), Kövi 
rigó. 

Szotty (Udvarhelymegye), Csuszka. 

Szőke rigó (Székelyföld, Szilágym. ), 
Léprigó. 

Szövőczinege, Függőcsinege. 

Szürkebegy. 

— erdei sz., Közönséges szürke- 
begy. 

— közönséges sz. 

Szürke billegető, Barázda billegető. 

Szürke harkály, Szürke küllő. 

Szürke küllő. 

Szürke legyész. Szürke légykapó. 

Szürke légykapó. 

Szürke légyvadász, Szürke légy- 
kapó. 

Szürke lile, Ujjas lile. 


"Varkaharkály, Fakopáncs. 

— közép t., Közép fakopánmcs. 

— nagyobb t., Vagy fakopdáncs. 

Tarka pinty (Udvarhelymegye), 
Tengelicz. 

Tarka szerkő, Fehérszárnyu szerkő. 

Tekerményes rigó (Háromszékm..,), 
Enekes rigó. 

Tekerincs (Sopronm.), Vyaktekercs. 


267 


Tekermény (Székelyföld), Vyak- 
tekercs. 

Tengelicz. 

— tarka t. 

Tiglincz (Abaujm.), Tengelicz. 

Töklincz (Palóczság) Tengelicz. 

Tömzsi csuszka, Csuszka. 

Tücsök madár : 

— berki t. 

-— nádi tl. 

— réti l. 

Tüskebujkáló (Dunántul), Ökörszem. 

Tüzesfejü királyka. 

Tüzesfejü pipőke, Tüzesfeju 
királyka. 

Tüzesfejü zizike, Tüzesfejü 
királyka. 

Tüzfejü királyka, Tuzesfeju 
királyka. 

Tüzfejü pipőke, füzesfejü királyka. 


UJjas lile. 


Varnyiskék (Pestm.), Szalakóta. 

Vasharkály (Mármarosm.), Fekete 
harkály. 

Vasvarju (Kecskemét), Szalakóta. 

Velyhe: sárga v., Sárgarigó, Sár 
málinkó. 

Villás fecske, Fustifecske. 

Villás füstifecske, Füstifecske. 

Vizi galamb (Velencze), Danka 
sirály. 

Vizi lile, Parti lile. 

Vörösbegy (Csongrádm.,), Süvöltő. 

Vörösbegyü. 

Vörösbegyü legyész, Ats légykapó. 


Zizike, Királyka. 

Zöld harkály, Zöld küllő. 

Zöldike. 

Zöldike rütyü, Zöldike. 

Zöldkánya (Dunántul), Szalakóta. 
Zöld küllő. 

Zsezse, Nyíri zsezse. 

— barna zsezse, Nyíri zsezse. 

— kis zsezse, Nyíri zsezse. 

— nyíri zs. 

Zsolna (Borsodmegye), Zöld küllő. 


268 


2. §. 


A ki az 1. §-ban felsorolt emlős állatokat és madarakat 
pusztítja, a madarak fészkeit és tojásait, fiait elszedi vagy 
azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza, az 1894. 
XII. t.-ez. 95. §. 0) pontjába ülköző kihágást követ el és 100 


(száz) koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 
s tel, 


SNS 
A jelen rendeletem 1. §-ában felsorolt állatokat élve elfogni, 
. vagy megölni, a madarak fészkét vagy tojásait elszedni csakis 
tudományos ezélra és hatósági engedélylvel szabad. 
Csakis hatósági engedélylyel eszközölhető az 1. §-ban 
felsorolt madarak fészkeinek és tojásainak. nem különben az 


ott felsorolt állatoknak élő vagy holt állapotban való szállítása 15. 


4. §. 

A ki az 1. §-ban felsorolt állatoknak fogására, madár- 
fészek vagy tojások elszedésére, vagy mindezek szállithatá- 
sára engedélyt óhajt kapni, annak valamely hazai tudományos 
intézet, szakludós, vagy ltermészettudományokkal igazoltan f108- 
lalkozó egyéntől, irásban való megbizást vagy megrendelést kell 
felmutatni. 

Ezen engedélyek megadására az 1894. évi XII. t.-ez. 


102. §-ában felsorolt elsőfoku hatóságok illetékesek. 


DJSNSE 
Hatósági engedély azonban a 4. §-ban foglalt korlátozások 
mellett is csak legfeljebb 10 drb állat fogására, vagy 10 drb 


9 15 


madárfészek és tojás elszedésére adhaló; s ez a mennyiség 


269 


csak annyiban, a mennyiben az az illető állalra nézve pusz- 


utás jellegével nem bir. 


€3 


0 Se 

Az 1. §-ban felsorolt állatok fogására, madárfészkek, 
tojások szedésére az engedély a következő minta szerint álli- 
tandó ki : 


Engedély. 


Alulirott hatóság ; 3 SES öakosm alkésrasi kis 
(tudományos intézet, iskola stb., természettudományokkal foglalkozó 


szakember neve) -tólL. dangalb es (állatfajta, madár- 


fészek, tojás megnevezése) szállítására megrendelést kapott, a mai naptól 


számitandó két hét tartamára, tehát MEGYE ae z AKÓ napjáig 
terjedő hatálylyal megengedem, hogy. darab. . (állat, madár- 


fészek, tojás megnevezése) elfoghasson vagy elszedhessen s nevezett álla- 
tokat élő vagy holt állapotban birtokában tarthassa. 


KéelessSSE aláássa e DetSét 


Te 


V2 e] 


Az 1. §-ban felsorolt állatoknak, madarak fészkeinek, 
lojásainak bármily módon való szállítására az engedély a követ- 


kező minta szerinti ürlapon adatik : 


Szallitási engedély. 


Alulirott hatóság... e (állatoknak, madarak fészkeinek, 
tojásainak megnevezése) SEL ZEE szabályszerü hatósági engedély felmuta- 
tása alapján ........i lakosnak megengedi, hogy a fent megnevezett 
állatokat TE 3 Fr 
fészkeket vasuton, hajón, postán vagy kézben . . eze rasszallithassa. 
tojásokat 


Ket e ség pecsét e Szsszalámás 


A 6. §-ban emlitett engedély csak 14 napig érvényes. 

A szállítási engedély, ha a szállítás vasuton, hajón, vagy 
postán történik, az illető szállító vállalat által átveendő és 
visszatartandó. 

A kézben vagy szekéren való szállításra adott engedély is 
csak 14 napig tartó érvénynyel adható ki. 

Ugy a 6. mint a 7. §-ban emlitett engedély csupán az 
abban megnevezett számu és faju állatok, fészkek és tojások 


szállítására jogosít, s csak egyszer használható. 


OSS 
Jelen rendeletem valamennyi községben a szokásos mó- 
don kihirdetendő, annak határozmányaira a mezőőri személyzet 
külön kioktatandó s a határozmányok megtartásának ellenőrzése 
az erdőőri és ut fennlartási személyzetnek 15 kötelességévé 
teendő. 


Budapest, 1901. évi máreczius hó 18-án. 


Darányi s. k. 


Magovarorszáo állami mezőoazdaságsgi 
DJ te) tap) o 
intézményelI. 


I. Az ország időjárási és talajviszonyai ismertetésére, a talaj- 
javítás és a mezőgazdaság különböző ágainak előmozdítására 
szolgáló intézmények. 


M. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet 
Budapesten (I., Fő-uteza 6.) az ország éghajlati viszonyainak kipuhato- 
lásával foglalkozik; naponként szerkesztett c/dőjárási jelentés tér- 
képén bemutatja a következő 24 órára várható időjárást, e jelentést 
intézetek, lapok és magánelőfizetők kapják; a várható időjárást közli 
300 fávirdahíivatallal, melyek azt kifüggesztett táblákon jelzik. 

M. kir. földtani intézet Budapesten (VII. ker., Stefánia-út) az 
ország földjének viszonyait kutatja; agrogeologiai osztálya a talaj 
rétegzési viszonyait tanulmányozza ; szakvéleményekkel szolgál: mű- 
ködésének eredményéről c Évi jelentéss-ében beszámol. 

M. kir. kerületi kulturmérnöki hivatalok Budapesten, Komá- 
romban, Kassán, S.-A.-Ujhelyen, Debreczenben, Kolozsvárott, Mis- 
kolczon, Aradon, Brassóban, Szombathelyen, Temesvárott, Nagy- 
Enyeden, Pécsett, Pozsonyban, Nagyváradon, Beszterczebányán és 
Székesfehérvárott a gazdaközönséget a talajjavító munkálatok keresz- 
tülvitelénél támogatják ; e végből tanácsot adnak a talajjavítás alkalmas 
módjáról, elkészítik a szándékolt munkálat terveit, költségvetését, meg- 
állapítják a kiviteli módozatokat. A kulturmérnökök igénybevétele a 
m. kir. földmívelésügyi ministertől kérhető, azok kiküldetése a kérel- 
mezőre költséggel nem jár. 

M. kir. vízmesteriskola Kassán a kullurmérnökök mellett ezek 
hatáskörébe eső munkálatoknál működő segédszemélyzetet képezi ki ; 
felvételi kellékek: 18 évet betöltött, 30 évet meg nem haladott kor, 
egészséges erős testalkat, legalább 2 középiskolai osztály végzése vagy 
katonai altiszú rang. 

M. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás 
Budapesten (Földmív. min. palota), valamint a m. kir. vegykisér- 
leti állomások : Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott, 


M.-Óvárott, Pozsonyban a mezőgazdasági termelés és mezőgazdasági 
ipar körébe vágó ellenőrző vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások 
részére érvényben levő díjjegyzékben megállapított díjért ; továbbá a 
kolozsvári és pozsonyi állomások kivételével a mezőgazdaság fejleszté- 
séhez vegytanba vágó vizsgálatok és kisérletek végzésével járulnak 
hozzá. Valamennyi állomás hatósági szakértő a mesterséges borok ké- 
szítésének és forgalomba hozatalának, valamint a mezőgazdasági ter- 
mények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló tör- 
vények végrehajtásánál. 

M. kir. velőmagvizsgáló állomások : Budapesten (IX. ker., 
Soroksári-ut 8.), Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott, 
M.-Óvárott a különböző vetőmagvak ellenőrző vizsgálatát teljesítik 
azonosságra, tisztaságra és heremagvaknál arankatartalomra, a tisztí- 
tott heremagvakat arankavizsgálatot bizonyító bárczával látják el ; széna 
és abraktakarmányokat botanikailag elemzik, gyomokat és gyommag- 
vakat meghatározzák s az ellenük való védekező eljárásokat ismertetik. 
Valamennyi állomás hatósági szakértő a mezőgazdasági termények, 
termékek és eczikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvény végre- 
hajtásánál. Az állomás által végzett vizsgálatokért az érvényben levő 
díjjegyzékben megállapított díjazás jár, a gazdák részére végzett vizsgá- 
latok azonosságra, tisztaságra, csiraképességre és arankamentességre 
díjtalanok. 

M. kir. növénytermelési kisérleti állomás M.-Óvárott gazdák 
közreműködésével gyakorlati irányú kisérleteket végez a míveleti növé- 
nyek megfelelőbb fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trá- 
gyázási eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. 

M. kir. dohánytermelési kisérleti állomás Debreczenben, a 
dohánytermelés és kezelés tökéletesítése, a dohány minőségének javí- 
tása érdekében saját és csabai fióktelepen, valamint dohánytermelő 
gazdák közreműködésével kisérleteket végez. 

M. kir. gépkisérleti állomás M.-Óvárott, mezőgazdasági gépe- 
ket és eszközöket használhatóságukra és értékükre megvizsgálja. 

M. kir. rovartani állomás Budapesten (V., Nádor-utcza 28.) a 
káros rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket és eljárá- 
sokat kipróbálja, azokra vonatkozó ismereteket terjeszti; nagyobb 
rovarkároknál az irtómunkálatokat a helyszínén vezeti. 

M. kir. növényélet- és kórtani állomás M.-Övárott a növénye- 


273 


ken nem a rovarok, hanem virágos vagy virágtalan élősködő szerveze- 
tek (virágos paraziták és parazitagombák), valamint kedvezőtlen élet- 
viszonyok által okozott károkat, azok elhárítására alkalmas védekező 
eljárásokat tanulmányozza. 

M. kir. állatélettani és takarmányozási kisérleti állomás 
Budapesten (VII., Rottenbiller-utcza 23.) a háziállatok okszerű takar- 
mányozását tanulmányozza. 

M. kir. mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottság Bu- 
dapesten (Földmívelésügyi ministeri palota), mely a fent megnevezett 
állomások tervszerű együttműködésének irányítására hivatott ; ez állo- 
mások munkálkodásának eredményét cKisérletügyi Közlemények) füze- 
tekben bocsátja közzé. 

M. kir. baktertologiai intézet Budapesten (VII., Rottenbiller- 
utcza) az állatorvosi akadémia kapcsolatában a házi állatokon előforduló 
ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. 

M. kir. gyapjuminósítő intézet Budapesten(V., Klotild-utcza 22.) 
a juhtenyésztés és gyapjuértékesítés érdekében a mosott és mosatlan 
bunda ellenőrző vizsgálatát teljesíti. 

M. kir. gazdasági tanácsadó bizottságok, a gazd. akadémtá- 
nál M.-Óvárott, a gazd. tanintézeteknél: Debdreczenben, Kassán, 
Keszthelyen, Kolozsvárott szakvéleményt adnak gazdaságok berende- 
zésére, üzemtervekre, becslésre, bérszerződésekre, számvitelre stb.-re 
nézve. A szakvélemény díjtalan, de ha a szakértő a helyszinére utazik, 
a megkereső fél annak szabályszerű útiköltségeit fizeti. 


II. A lótenyésztés, szarvasmarha-, juh-, sertéstenyésztés, tej- 
gazdaság, baroműfi-, hal-, méh- és selyemtenyésztés érdekeit 
szolgáló intézmények. 

M. kir. állami ménesek: Kisbéren angol telivér és félvér. 
Bábolnán arabs telivér és félvér, Mezőhegyesen az ilt tenyésztett Gid- 
rán, Nagy- és Kis-Nonius-törzs, angol telivér, Fogarason lipiczai és 
angol félvér tenyésztésére szolgálnak ; a köztenyésztést fedező mének- 
kel ellátják, e ezélra a földmívelésügyi kormányzat magántenyésztők- 
től is vásárol egyéves korukban kiválasztott és hároméves korukban is 
alkalmasnak talált méncsikókat; bizonyos számú mének községeknek 
olcsón és részletfizetésre is eladatnak. 

M. kir. méntelepek : Székes-Fehérvárott, Nagy- Kőrösön, Deb- 


H. 0.: A madarak hasznáról, 18 


274 


reczenben, Sepsi-Szt.-Györgyön az állami mének gondozására és fel- 
ügyeletére szolgálnak, melyeket a tenyésztési évadra a gazdaközönség 
közvetlen használatára az ország mintegy 1000 fedeztetési állomásán 
helyeznek el, a hol csekély fedeztetési díj ellenében vehetők igénybe. 
Nagyobb tenyésztők egy-egy tenyészévadra bérelhetnek is méneket. 

M. kir. állattenyésztési kerületi felügyelőség : Budapesten, 
Beszterczebányán, Balassa-Gyarmaton, Debreczenben, Deésen, Kas- 
sán, Komáromban, Kolozsvárott, Máramaros-Szigeten, Miskolczon, 
Szombathelytt, Pozsonyban, Segesvárott, Nagy-Szebenben, Szege- 
den, Temesvárott, Nagyváradon és élükön a m. kir. országos állat- 
tenyésztési főfelügyelőség Budapesten a páros ujjú háziállatokat 
tenyésztő közönség támogatására és utbaigazítására, a köztenyésztés 
vezetésére és irányítására szolgálnak ; az állami gazdaságok, gazda- 
sági tanintézetek és földmives-iskolák tenyészeteiből származó, 
valamint jóhirű magántenyészetekből összevásárolt fenyész-bikákat, 
kosokat és sertés-kanokat, esetleg kedvezményes áron, részletfizetésre, 
községeknek és szövetkezeteknek a földmívelésügyi kormány engedélye 
alapján közvetítenek. 

M. kir. országos tejgazdasági felügyelőség Budapesten (Föld- 
mív. minist. palota) tejgazdasági érdekek előmozdítására tejszövetkeze- 
tek kezdeményezésére hivatott. 

M. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron a tejgazdaság körűl 
szükséges ismeretek megszerzésére sajtmesterek, tejgazdaságok, tej- 
szövetkezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgál ; éven- 
ként kétszer tartatik négy hónapos tanfolyam. 

M. kir. tejgazdasági munkásokat képző iskolák Munkácson 
és Gödöllőn tehenészetekben alkalmazandó férficselédeknek szakszerű 
kiképzést nyújtanak ; a tanfolyam tartama egy év, felvételi kellék : be- 
töltött 16 év, írni-olvasni tudás. 

M. kir. tejgazdasági munkásnőket képző iskola Nagyszécsény- 
ben főleg kisgazdaságok korlátolt számú tehénállományához alkalma- 
zandó női cselédek gyakorlati kiképzésére szolgál; felvételi kellék; 
betöltött 15 év; a tanfolyam tartama félév. 

M. kir. baromfitenyésztő telep és munkást képző szakiskola 
Gödöllőn, a köztenyésztés cezéljaira fajbaromfit tenyészt; baromfi- 
tenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez ki, az ország baromfi- 
állományának javítására és szaporítása érdekében működik. 


M. kir. halászati felügyelőség Budapesten (Földmívelésügyi 
ministeri palota) a közvizek halászatának és a mesterséges haltenyész- 
tés előmozdítása érdekében működik ; e czélból halászati társulatokat 
szervez, állóvizek és csatornák haltenyésztés útjáni hasznosítására ter- 
veket készít és halikrát oszt ki. 

M. kir. méhészeti vándortanítók : Bábonyán (Miskolcz mellett), 
Jászberényben, Nagy-Enyeden, Nagy-Szalontán, Pozsonyban, Szeg- 
zárdon és élükön a m. kir. országos méhészeti felügyelőség Buda- 
pesten a méhészet fejlesztésével, a méhtenyésztési szakismeretek ter- 
jesztésével foglalkoznak. 

M. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegzárdon 
a selyemhernyótenyésztés fejlesztése, az ehhez szükséges szederfa- 
tenyésztés, valamint a selyemhernyótenyésztési szakismeretek terjesz- 
tése érdekében működik; e ezélból a szegzárdi selymérpetekészítő 
állomásról petét, a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos 
hernyókat, szederfaiskoláiból szederfamagokat és csemetéket ingyen 
oszt ki; selyemgubóbeváltó raktárakat tart fenn 24 helyen. 


III. Állatorvosi és mezőgazdasági szakoktatás, valamint a me- 
zőgazdasági ismeretek terjesztése érdekében működő intéz- 
mények. 


M. kir. állatorvosi főiskola Budapesten (VII., Rottenbiller- 
utcza 23.) állatorvosokat képez ki négy éves tanfolyamon, középiskolát 
végzett és érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek fel hallgatókul 
1901-től kezdve. 

M. kir. gazdasági akadémia M.-Óvárott magasabb fokú mező- 
gazdasági kiképzést nyujt érettségit tett és egy évi gyakorlattal bíró 
egyéneknek két éves tanfolyamon. 

M. kir. gazdasági tanintézetek : Debreczenben, Kassán, Keszt- 
helyen, Kolozs-Monostoron középfokú gazdasági kiképzést nyujtanak 
hat középiskolai osztályt és 16 évet betöltött egyéneknek három éves 
tanfolyamon. 

M. kir. földmíves-iskolák: Adán, Algyógyon, Breznóbányán, 
Békés -Csabán, Csákóvárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, 
Karczagon, Kecskeméten, Komáromban, Lugoson, Nagy-Szt- Mik- 
lóson, Pápán, Rimaszombaton, Szent-Imrén, Szabadkán és Szi- 
lágy-Somlyón a földmívelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezeté- 


18" 


276 


sére képesítő alsó foku gazdasági kiképzést nyujtanak; munkafelügye- 
lőket és munkavezetőket képeznek ki két év alatt: felvételi kellékek 
olvasni, írni tudás, betöltölt 16 év, munkára képesítő testalkat ; földmí- 
velők fiai előnyben részesülnek. Ugyanott felnőttek részére két-két hóra 
terjedő téli tanfolyamokat, oly néptanítók részére, kik gazdasági 
ismétlő iskolákban tanítani hivatottak, ayári tanfolyamokat tartanak. 

M. kir. gazdasági vándortanárok Aradon, Baján, Csáktor- 
nyán, Csurgón, Félegyházán, Déván, Eperjesen, Esztergomban, 
Léván, Losonczon, Pécsett, Sárospatakon, Szamosujvártt, Temes- 
vártt, Ungváron, Znió-Váralján, a mezőgazdasági szakismeretek 
terjesztésére hivatottak. 

M. kir. kender- és lentermelési szaktanár Kassán, komlóter- 
melési szaktanár Kolozsvárott, tejgazdasági szaktanár Kaposvárott, 
az illető szakmába vágó ismeretek terjesztésére, felvilágosítás és tanács- 
adásra hivatottak. 

A gazdasági szakoktatásnál alkalmazottak közreműködnek a 
földmívelésügyi kormány támogatásával rendezett népies előadások 
tartásánál. 

A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgálnak a minta-paraszt- 
gazdaságok is, melyek a földmívelésügyi kormány támogatásával 
példaadás ezéljából létesíttetnek kis gazdaságok okszerű berendezésére 
és kezelésére. 

M. kir. mezőguzdasági muzeum Budapesten. 


IV. A szőlő- és bortermelés előmozdítására szolgáló 
intézmények. 

M. kir. központi szőlészeti kisérleti állomás és ampelologiai 
intézet (Budapesten, Attila-uteza 10. szám). Hivatása a szőlőmívelést, 
borkezelést, a szőlőbetegségeket s az ellenük való védekezést tudomá- 
nyos alapontanulmányozni s az e czélra szükséges kisérleteketmegtenni. 

M. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam Budapesten, 
gazdasági akadémiát vagy tanintézetet végzett egyéneknek egy éves 
tanfolyamon tudományos és gyakorlati alapon kiképzést ad. 

M. kir. vinczellériskolák : Bihar-Diószegen, Egerben, Nagy- 
Enyeden, Pozsonyban középnagyságú szőlőbirtokok kezelésére alkal- 
mas, értelmes vinczelléreket nevel két éves, illetőleg három éves gya- 
korlat, részben elméleti tanfolyamon ; m. kir. vinczellériskolák Kecs- 


D/A 


keméten, Ménesen, Tapolczán, Tarczalon és államilag segélyezett 
vinczellér-iskolák Munkácson és Pécsett kisebb szőlőbirtokok kezelé- 
sére alkalmas egyszerű vinezelléreket, szőlőmunkásokat és munka- 
vezetőket képez ki egy éves gyakorlati tanfolyamon. 

M. kir. szőlészeti és borászati felügyelők Budapesten (Rotten- 
biller-utcza 6/a), Szegzárdon, Pécsett, Kaposvártt, Csáktornyán, 
Tapolcsán, Pápán, Sopronban, Pozsonyban, Nyitrán, Esztergom- 
ban, Szirákon, Egerben, Miskolczon, Tarczalon, Beregszászon, 
Szinyér-Váralján, Szilágy-Somlyón, Bihar-Diószegen, Ménesen, 
Fehértemplomban, Debreczenben, Kecskeméten, Szabadkán, Nagy- 
Enyeden, Dicső-Szt-Mártonban, Tordán a szőlészeti és borászati 
szakismeretek terjesztésére és a szőlőtermelő közönségnek felvilágosítás 
és útbaigazítás adására hivatottak. A felügyelők tanfolyamokat tartanak, 
melyek helye és ideje a környéken közzététetik. 

M. kir. Miklós-szőlőtelep Kecskeméten az immunis homoktala- 
jon való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szőlővessző terme- 
lésre szólgál. 

Az ország borvidékein megoszolva elhelyezett 44 állami ame- 
rikai szólőtelep amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére, fajták 
kipróbálására, rajtuk tanfolyamok tartására, szakmunkások és munka- 
vezetők kiképzésére szolgál. 

Állami kisérleti szőlők: Sátoralja-Ujhelyen, Sárospatakon, 
Olasz-Liszkán, Mád-Zomborban, Sóstón, Tolcsván, Deliblaton az 
okszerű szőlőmívelés megismertetésére szolgálnak. 

Á llami szénkénegraktárak : Bihar-Diószegen, Ménesen, Tar- 
czalon és ezen kívül 40 bizományi szénkénegraktár a filloxerás 
szőlők kezelésére szükséges szénkéneghez juttatják a gazdaközönséget 
olcsón és könnyen. 

 M. kir. országos központi mintapincze Budapesten (Földmi- 
velésügyi ministeri palota) a m. kir. földmivelésügyi minister felügyelete 
alatt az okszerű borkezelés fejlesztésére és terjesztésére, a hazai borok 
előnyös értékesítésének és borkivitelünknek előmozdítására szolgál; 
bortermelők borainak kezelésével és eladásával foglalkozik. 

A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának 
tilalmáról szóló 1893. évi XIII. t.-cz. végrehajtásánál közreműködnek a 
főszolgabíirói járásokban, rendezett tanácsú városokban, Budapest 
székes főv. kerületeiben megalakult cborellenőrző bizottságy-ok, 


2178 


melyek feladata a bortermelési és forgalmi viszonyokat az idézett t.-czikk 
szempontjából figyelemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésé- 
nél a hatóságok segítségére lenni ; a budapesti és kolozsvári állandó 
borvizsgáló szakértő bizottságok a borok szakértői megvizsgálására és 
véleményadására hivatottak, a m. kir. vegykisérleti állomások a borok 
vegyi vizsgálatát teljesítik. 


V. Gyümölcsészet és kertészet előmozdítására szolgáló 
intézmények. 


M. kir. gyümölcsészeti és fatenyésztési biztos Budapesten (Föld- 
mivelésügyi ministeri palota) az ország gyümölcsfatenyésztését irányítja, 
a gyümölcsfatenyésztés terjedését és a gyümölcsértékesítést előmozdítja. 

M. kir. kertészeti tanintézet Budapesten, három éves kertész- 
képző tanfolyamon nagyobb kertészetek önálló vezetésére hivatott 
egyéneknek a kertészet összes ágaiban teljes kiképzést nyujt; a ker- 
tészsegédek egy éves tanfolyamán három évi gyakorlattal bíró kertész- 
segédek képeztetnek; időszaki tanfolyamai: gyümölcstenyésztési, 
konyhakertészeti, gyümölcsértékesítési, útmesterek és útkaparók, nép- 
iskolai tanítók tanfolyama. 

M. kir. kertészmunkásképző tanfolyamok Lőcsén, Tordán, 
Nagy-Bocskón, Baján fiatal, katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az 
alól fölmentett földmívesekből szőlőmunkások kiképzésére szolgálnak. 


VI. Az erdészeti érdekek előmozdítására szolgáló 

intézmények. 

Kir, erdőfelügyelőségek : Budapesten, Pozsonyban, Turócz- 
Szent-Mártonban, Beszterczebányán, JMiskolczon, Kassán, Ungvá- 
ron, Máramaros-Szigeten, Debreczenben, Nagy- Váradon, Kolozs- 
várott, Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagy-Szebenben, Déván, 
Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Győrött, Szombathelyen, Fiuméban 
az erdőtörvény és az erdőgazdasági érdekek előmozdítása érdekében 
tett intézkedések végrehajtására hivatottak. 

Kopár területek beerdősítésének előmozdítására az állami cse- 
metekertekből erdei facsemeték ingyen osztlatnak ki ; állami támogatás 
nélkül foganatosított, sikerült erdősítések jutalmaztatnak. 

M. kir. erdészeti akadémia Selmeczbányán erdőtisztekké képez 
ki érettségit telt egyéneket három éves tanfolyamon. 


279 


M. kir. erdőőri szakiskolák : Királyhalmán (Szeged mellett), 
Vadászerdőn (Temesvár mellett), Liptó-Ujváron és Görgény-NSzl- 
Imrén erdőőröket képez ki két éves tanfolyamon ; felvételi kellékek : 
betöltött 17 éves és a meg nem haladott 35 éves kor, ép, erős test- 
alkat, elemi osztályok végzése, illetőleg írni, olvasni tudás. 

M. kir. erdészeti kisérleti központi állomás Selmecsbányán 
és a külső állomások : Királyhalmán, Vadászerdőn, Liptó-Ujváron 
és Görgény-Szent-Imrén az erdőgazdaság körében felmerülő kérdé- 
seknek kisérletek és tudományos kutatások útján való kiderítésére 
szolgálnak. 


VII. Mezőgazdasági munkásügy. 


A m. kir. földmivelésügyi ministerium munkásügyi 083- 
tálya Budapesten (Földmivelésügyi ministeri palota) nyilvántartja a 
munkakereső munkásokat és a munkásokat szükségelő birtokosokat. 
Megkeresésre közli a munkások vagy munkakeresők czímét. A gaz- 
dasági munkások helyes irányban működő önsegélyző egyleteit a földmi- 
velésügyi minister pénzbelileg vagy könyvek átengedése által segélyezi. 

A m. kir. földmivelésügyi ministerium telepítési osztálya 
Budapesten a települni óhajtóknak telepítési ügyekben tájékozást és 
útmutatást nyujt, a települni vágyókat és a meg nem szállott telep- 
helyeket nyilvántartja. 


Mindezek az intézmények a szakmájukba vágó kérdé- 
sekben úgy szóbeli, mint írásbeli (nem bélyegköteles) meg- 
keresésére ingyen és készséggel nyujtanak fölvilágosítást. 
Müködésük, a mennyiben díjazás megemlítve nincs, díjta- 
lan, úgyszintén díjtalan ez intézmények közegeinek hely- 
szinre kiszállítása, ha az közérdekből történik; magánérdek- 
ból a kiküldött napidíjai és utiköltségei a megkereső félt 
terhelik. Az állatorvosi, gazdasági, szőlészeti, kertészeti, er- 
dészeti akadémiákon, tanintézeteken és iskolákon a tanítás 
tandíj fejében történik, de mindeniken rendszeresítve vannak 
tandíjmentes és állami, úgy magánösztöndíjas helyek is. 


iHibaigazitás. 


79-ik oldal 17 sor felülről szelében helyett szélében. 
og G K. AH c hasabb c hasasabb. 


OV c c 5 c beszúrni: (Lamtus collurio L.). 


97 c c 10 c alulról pajód helyett pajod. 
Me ér 6 MAMIRŐL Sza (0  A040- 

lid c c —8 c alulról pajód c  pajod. 

It c ac 9 c c zsizsékkel c  zsezsékkel. 
NT s KÓ ( ráessen c ráessék. 
209 CG 2 e felülről kúszvágó c  küszvdgő. 
Da 3 ( ( Lattr. (LP 
ESETRE KEL ( biri c bírt. 

AAL ÉG E c perenoplerus c  percnopterus. 
DALE KG EKOT kalultóteltusa CO 
247 c c 12 c felülről slapacina c stapazina. 


z ts 5 


d TA 0 A [din 
ry-x 5; fh ES re Jt 
, Ea éa f/ té 2. 
ék i K KE 
ki 5 2 kisa Kám 
ső ie 
fő b - ÉN prtyelk Fel