/9997 
OL 
461 
.R873 


ENT 


T/ 


4/4147 e 9 a 
A [ PF 
el E ; 


/0 


Il 


ifledéleíláán 


: Há X. kötet. 1903. TET 10 csEg 


; § 
ag us a Pat aga a 
szösz zés zés 


a afa 
oda Va 


) afa af ar age ags aj S RÉS ÉS TÉS ÖS ÉG ös vö! age age 
SZ 3 : ja álá aA ai sees izé zészése 


c 
ne 


EPE 
4Aw 1 A 


vI 


G——— 


KOVÁRITANI LAPOK 


HAVI FOLYÓIRAT 


Hgy, E sz éle 
shv sv 


Za 
ki ha by juj 


a be 


hI HA a 


3it sik a 
TÁS vár is 


g 
"e 


különös tekintette! a hasznos és kártékony rovarokra. 


vo 
Ó/ 


ke 
Av sáv 


SZEBBET 3 


er 
" 


wo 
4 


198 
4hbv 


DR. BEDŐ ALBERT " BIRÓ LALOS DR. CHYZER KORNÉL 
: DR. ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR 


B. Í e sg s 
psi 
a v Av 


Ví5) 
jel 


KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 


5 
4 


SZERKESZTIK 


A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. 


8 v GY9 Vb 
dAv a 3 9-1 


TET 
"e 


1p-éN 
4 b A 112, z 
445 up $v 
Há ago 
migé 14 ve 
192 - ",4 
ye Bs 
e Ke tő x ti 
ag.d Szep E 
, 8 12 5- 
a Dwys 
4. 


és . 
a 
CAN SRONS 


sé 3 
ag.d I WD ga 
ri c faj e 
L Xi 3 éz 5) 
st BUDAPEST, 1903. sej 
Wo Cd 
HÉT A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA [út 
ú vi IV., MOLNÁR-UTCZA 24 a 


jő 


a$.G 2.4 


EE 


 EGEEEZEETEREEEETEE EE EES 


Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. 


Előfizetési ára. égész évre 8 kor, 


ő 


eye by 
ő es kj 


vi ZS EAK 
; ős 
Es 
"ártalom oz sss sees 
Mesotrosta signalis. Irta A. Aigner Lajos " . EZ eg zenés ÜRES ZÁST ÉNÉNÉSS 78 8 
Magyarország Ccerambycidái. VI. Irta Csiki Ernő. DEE eke EZT ENE 
" Az Anthophora. pilipesről. Irta D. E. . VE zkes zk SEK ESET ÉT 
Négy hét a Székelyföldön, II. Irta A. Aigner VEgjös, MKE EE EEG E EKE 
Kiilönfélék : i ; 
A hangyák lelki tehetségeről EZÁTÉSSZS KEZKONÉENT VEREK SÁT SES kt se ee a AT 
A méhek a nép hitében. . . GEZA om ERRN A nk VR S ee a két VESE ESÉS 
A Szítakotók; alczáá zá se zet e ez osi s ég 


A kir. magy. . Természettudományi — Társulat AA RS 


utcza 16.) ülést fart. Ay IKÉBEREt szívesen lát. 


féle vendéglőben ellés éle út 44.) falálkaznak. 


TCcdtezmténs e 


Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes ésfolyanat 
még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi 
kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő ESZSÉ 
áron kaphatók: I. kötet 10 kor., Il. kötet 6 kor., Az I. és III. köte 3 
tet készpénzben visszaváltjuk. 


Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV , Molnár-utoza 
24.) czímzendők. 3 


Fé HC BBC HEC He HEC IE BH HE HE HE E 


sz 
szelő . 
 — MARIS je 


BHBogárgyűjtöknel-! 


(1 Matusovits Péter szabadalmazott bogár-praeparáló. 
sie ST ál, mely megóvja a bogarakat a megbiidösödés- 
W Jott ől, penészedéstől és főbb ízeiben hajlíthatókká teszi, 
"a (az 1892. évi pozsonyi kiállitáson arany éremmel kitün- 
tetve) kapható Budapesten, IV. ker., Muzeum-körut 7., 
Lux Mihály drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 fil- 

léres és 9 kor. 40 filléres FEÉASZKOKASSS sees 


kosátt NN NK. - HER : öaaE aan jege ök AK 3 Sié 


HEgbse 


pe 


RKOVARTANI LÁPOK 


HAVI FOLYÓIRAT 
különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. 


zza ak 


DR. BEDŐ ALBERT — BIRÓ LAJOS DR. CHYZER KORNEL 
DR. ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR 


KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 
SZERKESZTIK 


A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. 


KÖKÖTEHE 


BUDAPEST, 1903. 
A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTÖSÉGE és KIADÓHIVATALA 


IV, MOLNÁR-UTCZA 24. 


JA ÁTON SASYHO 5 Ú2s a 6 TAR Baz A 
HEV nAa va Met) ; AxD sTn3 sát 


GÁZ rago ÚLKÁANOHA 


IMTSES MAGA ú 


önsz IMZÓ za 2OVAJ AÁRADIA A 


ve 


A JATE VS OCAIR 


Mesotrosta signalis Tr. 


Irta A. Aigner Lajos. 


Ez a csínos kis bagolypille, mely csak Ausztriában, Bécs 
környékén, az Uralhegységben, Orenburgnál, és Magyarországon, 
Budapesten és a Szerém-megyei Fruska-Góra-hegység déli lejtőin 
fordul elő, mindenütt ritkaság számba megy s én eddigelé évenkint 
nehány példánynál többre nem is tudtam szert tenni. Az 
1903. évi junius hó elején azonban fogtam Budapest környékén 
egy példányt oly helyen, a hol már az előző évben is megfigyel- 
tem. Ez által figyelmessé lettem és nehány délutánt csaknem ki- 
zárólag a M. signalis fogásának szenteltem. Kutatásom eredménye 
meglehetős számú példány volt, melyek azonban, sajnos, már nem 
voltak mind tiszták, sőt nagyobb részök kopottas, elrongyolódott. 

Ha csupán egy fajnak kutatására . szorítkozunk, annak az az 
előnye van, hogy az illető faj viselkedését tüzetesebben figyeljük 
meg, mint az máskülönben lehetséges volna. Így jártam én isa 
M. signalis-szal. Az állatka tudvalevőleg oly alakú, mint a 
Prothymnmia viridaria és a kisebb Pyrausta-fajok, röpülése azon- 
ban ezekétől elütő ; mert míg a Pyrausták inkább bokrokban és 
nagyobb fűben lomhán röpködnek, a Prothymnia pedig felszáll és 
miként a Thalpocharesek csakhamar megint leül, addig. a M. : sig- 
nalis sokkal magasabban, gyorsabban s egyenesebben száll, kivált 
este felé. Addig rejtőzik, keveset és csak rövid ideig röpül, több- 
nyire csak akkor, ha felzavarják s.azután a földre, többnyire 
azonban fűszálra ül. Röpülésének főideje délután 5 órakor kezdő- 
dik. A hímek akkor: . nyílsebesen szállnak, keresve" a nősténye- 
ket, melyek szintén röpülnek ugyan, de többnyire a fűben ülve 
várják a hímeket. 

Érdekes a hím viselkedése, ha nőstényre akadt. Észrevettem 
egy hímet, mely szokása ellenére egészen alacsonyan a fű közt 
inkább röpködve lebegett, semmint szállt. Alig hogy elfogtam 
volna, másik hím jelentkezett, a mely ugyanazon a helyen röpkö- 
dött és csakhamar eltünt a fű között. Hogy megfoghassam, rá- 
borítottam a hálót annak daczára, hogy a pille ilyenkor többnyire 


200 Csikt Ernő 


úgy velrejtőzik sva fű között, "hogy, MEG NENNNNENELBAN ATA 
vagy pedig a háló alól elmenekül. Ebben az esetben azonban 
másként fordult a koczka : a remélt egy példány helyett kettő is 
röpködött a hálóban, mert a fű között volt nőstény is felszállt — 
vesztére. 

A M. signalis párosodása tehát nyilván este felé megy vég- 
be s ezzel összefüggésben áll az, hogy röpülése 7 óra felé mind- 
inkább gyérül, s az alkonyat beálltával teljesen megszünik. Mint- 
hogy a példányok, mint említettein, többnyire már kopottak voltak, 
feltehető, hogy a párosodás több ízben történik és hogy azt a hím 
ruhájának gyarló volta egyáltalán nem akadályozza. 

Az állatnak Budapesten való aránylag gyakori előfordulásá- 
ból pedig alighanem teljes joggal következtethető az, hogy a 
M. signalis tulajdonképeni hazája Magyarország. 


Magyarország Cerambycidát. 
Irta Csiki Ernő. 
Vie 
25. nem: Siítrangalia Serv. 


1. A szárnyfedők csúcsa kerekített. Fekete, a szárnyfedők 
vörösek vagy sárgásbarnák, a csúcs felé fekete oldal- 
szegélylyel. Az előtor hosszabb mint széles, úgy mint a 
fej sűrűn ránczolva pontozott. A csápok egymástól két- 
szer oly távol fekvők, mint a felső állkapcsok töve a 
szemektől. Hosszúsága 14—16 mm. — Előfordul Közép- 
és Észak-Európában és Szibériában. A hegyvidék lakója 
hazánkban ritka.  Termőhelyei: III. Rozsnyó; V. Ko- 
lozsvár, Balánbánya. (intermedia Chevr.) 

I. nigripes De Geer. 


AA szárnyiedők csúcsa, ferdén lemetsSzett SEEN Ez 

ZA: AZzselőtörsetül DEMŰZŐdó t ta4eEse tutik e edtáelktábbtt TNM ESÉSRN age E NET NEÉSBÉNN S 

— Az előtor kétoldalt elülső széléig íves, elül legfeljebb 
SZEZÉLYESZETE ELV kt ld 40, A elte (7 IEZÁSÉRT TAKE SASÁ TT BTÉNESRRENÉ ÉS SZ ÉRET EGÉSZÉRE 


3. A csápok utolsó izei egyszerűek, végük előtt bemélye- 
dések nélkül. Az utolsó haslemez kúpforma ... ... .-. 4 


Magyarország Cerambyciddi 2 


— A csápok utolsó öt-hat izének vége előtt sekély mélye- 
dés van. Az utolsó haslemez, különösen a hímex-é, igen 
hosszú és keskeny, hosszában benyomott. (subg. Typo- 
cerus Lec.) — Fekete, alábak (a lábfej és a hátulsó czom- 
bok csúcsának kivételével), aközépső haslemezek (hímek- 
nél egészen, nőstényeknél részben) és négy a varratnál 
megszakitott harántcsík a szárnyfedőkön sárga. A csápok 
a végük felé rendesen barnások. Hossza 11—13 mm. — 
Előfordul Európában, a Kaukázusban és Szibériában, 


01 


hazánkban közönséges. 15. attenuata Linn. 
4. Aza előtotsszélesebb mint NOSSZzAwa al iő4LoM 8 un uzi 5 
—: Azi előton hosszabb mint szélesgee 22 (szul cas u szestazoz d 4 


5. A szárnyfedők egyszínűek. Fekete, az előtor és a hímek- 
a szárnyfedők és a potroh is vörös. Az előtor finomen 
és gyéren pontozott, töve előtt harántul benyomott. 
Hossza 23—25 mm. — Előfordul Észak-Európában, a 
Kaukázusban és Szibériában: mindenütt, így Magyar- 
országon is ritka. Termőhelyei: VI. Herkulesfürdő ; 


VII. Papuk hegység. 2. thoracica Fabr. 


— A szárnyfedők sárgák, négy fekete harántcsíkkal ... .. 6 

6. Az előtor elül és hátul aranysárga szőrzettel fedett. A 
szárnyfedők sárga harántcsíikjai rézsutosan elhelyezettek, 
egyenes szélűek, a varrat mellett megszakítottak. A hí- 
mek csápja fekete, lába részben vörös, a nőstények 
csápja, lába és potrohvége sárga vagy  vöröses-sárga. 
Hosszúsága 12—18 mm. — Előfordul Közép- és Dél- 
Europában ; a hegyvidék lakója. Magyarországon nem 


nagyon gyakori. (guadrifasciata Rossi) 3. aurulenta Fabr. 


— Az egész előtor sárgás-szürke szőrökkel fedett. A szárny- 
fedők sárga harántcsíkjai egyenesek, széleik zegzugosak. 
A csápok és lábak feketék, a nőstények csápjának vége 
sárgás-vörös. Hossza 13—18 mm. — Előfordul Közép- 
és Észak-Europában, a Kaukázusban és Szibériában. 
Magyarország egész íerűletén közönséges. (apicata Steph.) 


4. guadrifasciata Linn. 


Változatai: A szárnyfedők első fekete harántcsíkja 
némelykor több-kevesebb foltra oszlik. — Termőhelyei : 


V. Vöröstorony, Déva. ab. interrupta Heyd. 


A szárnyfedők első és második harántcsíkja többé-ke- 
vésbbé osztott. — Termőhelye: V. Lotriora völgye (a 


vöröstoronyi szoros mellett.) ab. Guillemonti Desbr. 


i 
202 Csiki Ernő j 
i 


7. Fekete, a szárnyíedők és lábak sárga mustrázattal  .. 8 
— Egészen fekete. Az előtor sűrűn és erőteljesen ponto- 
zott, töve előtt harántul benyomott, oldalai kerekítettek. 
A szárnyfedők ránczolva pontozottak, a külső csúcs- 
szöglet majdnem derékszögű. A hímek hátulsó lábszárán 
hajlott és befelé futó hosszanti lécz van. Hossza 12—15 
mm. — Europában és a Kaukázusban fordul elő ; Ma- 
gyarország egész területén található, de elég ritka faj. 
(atra Laich., unicolor Oliv., morio F.) 7. aethiops Poda. 
8. Az előtor oldalán kis dudor van. Fekete, a szája, a csáp- 
ízek töve a 3. íztől kezdve, a lábak (a lábfej, a láb- 
szárak és a hátulsó czombok csúcsának kivételével) és 
a szárnyfedők sárgák. A szárnyfedők varratja, csúcsa, 
öt egy sorban elhelyezett folt az első ötödben és két 
harántcsik fekete. A hímeknél a potroh töve sárga. 
Hossza 13—18 mm. — Europában és Ázsia " északi 
felében fordul elő, Magyarország hegyvidékének lakója ; 
közönséges. (calcarata Fabr., armata Hbst., subspinosa 
Fatr., elongata De Geer.) 5. maculata Poda. 
Változatai: Némelykor a szárnyfedők foltsorából 
csak az oldalszél melletti folt van meg, a többi hiány- 
zikás a etmmőhelyevő TBúdapestu E SZTEezés e ENSÁTAtÓR 
IV. Mármaros. ab. externepunctata Muls. 
Sokszor a szárnyfedők elülső foltjai zegzúgos  haránt- 
csíkká olvadtak össze. — Termőhelvei: V. Kozsa (Hu- 
nyadm.) ; VI. Mehádia ; VII. Stalak. ab. undulata Muls. 
— Az előtor oldalai majdnem egyenesek, dudor nélküliek. 
Fekete, a szárnyfedőkön egy félkör alakú (a tövükön) 
és három egyenes harántcsik sárga, a csíkok kifelé kes- 
kenyednek, a varratnál pedig megszakítottak. A fej, az 
előtor és a test alsó oldala selyemfényű sárga szőrzettel 
fedett. A hímek csápjának vége, a czombok és az elülső 
lábszárak töve, a nőstények csápja és lábai egészen 


sárgás-barnák. Hossza 12—16 mm. — Előfordul Közép- 

és Észak-Europában, hazánkban a Kárpátok egész terű- 

letén nem ritka. (annularis Fabr.) 6. arcuata Panz. 
O.GAz előtör szélesebb a mmtNh ossz ül: MINE Et ess áNtőtte A NET BASRT KRSKERNRTTD 
sz Azmelőtot hosszabb matntesz éles etetett tt NABNEK KREML ENEKEL 8 


10. A potroh fekete. Fekete, finom sárgás-szürke szőrökkel 
fedett. Feje a szemek mögött hirtelen befűződött, hal án- 


Magyarország Cerambyciddi 203 


téka ennélfogva rövid. Előtora hátúl kissé keskenyebb, 
mint a szárnyfedők a tövükön ; az oldaldudorok aprók. 
A nőstények szárnyfedői mindíg, a nímeké ritkán, úgy- 
szintén a lábszárak töve sárgás-barna. Hossza 12—18 
mm. — Előfordul Közép- és Észak-Europában ; a hegy- 
vidék lakója. Hazánkban elég ritka, termőhelyei : III. Her- 
mánd, Kis-Kriván, F.-Bocza; V. Prázsmár, Szebenhegy- 
ség ; VI. Herkulesfürdő. (holosericea Fabr., obscura Panz.) 
9. pubescens Fabr. 


Szi DOLTONNMOLOSZ Stee See BE s geeez a zze 11 
11. A lábak egészen feketék. Fekete, a fej teteje, a potroh 
(az utolsó haslemez csúcsának kivételével) és sokszor az 
előtor elülső és oldalszéle is vörös. Feje a szemek mö- 
gött hirtelen befűződött. Hossza 12—15 mm. — Elő- 
fordul az Adriai tenger mellékén Illyriától Görögországig 
és Kis-Ázsiában. Nálunk csak a tengermelléken (VII. Bu- 
kova Kusa, Sveto Brdo. VIII. Mamudovac, Zengg) és 
Dalmácziában található. 10. verticalis Germ. 
— A lábak részben sárgák. Sárgás-vörös, a csápok szélső 
fele, a lábfej csúcsa, a mellközép és mellvég, a paizsocska 
és a szárnyfedők feketék. Előtorának oldaldudora tüske- 
szerű. Hossza 9—15 mm. — Közép- és Észak-Europá- 
ban fordúl elő ; termőhelyei: I. Budapest, Péczel, Ka- 
locsa ; III. S.-A.-Ujhely, Sárospatak; V. Nagy-Apold ; 
VI. Plavisevicza, Ulma. (villica Fabr.) 8 revestita Linn. 
Va KOSZ abra 17 
a. Az előtor sárgás-vörös. 
b! A szárnyfedők fénylő feketék — revestita (törzsalak). 
b? Mindegyik szárnyfedőn a váll mögött elmosódott 


szélű sárgás folt van. — Előfordul a törzsalak 
társaságában, igen ritka. ab. rufomarginata Muls. 

b? A szárnyfedők sárgás-vörösek. —  Termóőhelyei : 
I. Budapest, Nagyvárad. ab. ferruginea Muls. 

aa Az előtor fekete, a szárnyfedők sárgás-barnák. — 
Előfordul Budapest környékén. ab. fulvilabris Muls. 
SZoZAt Tej tazrelőtotszáktmell és sar csápok teketék ss "est18 


— Sárgás-vörös, a csápok első ízei, a fej (a fejtető kivéte- 
lével), az előtoron egy hosszúkás folt és a hátutsó szög- 
letek, a mell nagy része. a potroh csúcsa és 7 folt a 
szárny fedőkön fekete. A szárnyfedők fekete foltjai közül 


204 


13 


14. 


Csiki Ernő 


az egyik a paizsocska mögött, a  varraton, 1— 1 folt 
mindegyik. szárnyfedő közepe előtt és 1— 1 a közepe 
mögött, közelebb az oldalszélhez és egy a csúcson van 
elhelyezve. A fekete foltok egyike-másika vagy mind 


hiányzik. Hossza 8—11 mm. — Előfordul Közép-Europa 
déli felében és Dél-Europában; nálunk közönséges. 
(guinguesignata Küst.) 13. septempunctata Fabr. 


Változata: Némelykor az előtor egészen fekete és 
a szárnyfedők fekete foltjai részben összefolynak a var- 
tatbDpedigi szélesen Tekete ke (I NeSMőelyer MENBUdáajoesíte 
VIE VelebítsSvető "Brdo. ; "VALT Nova: ab. suturata Reiche. 


Az előtor világosan pontozott, elül élesen szegélyezett, 
eke ot ze 
Az előtor finoman és elmosódottan pontozott. Fekete, a 


a szárnyfedők vörösek fekete rajzolattal ... 


potroh, vörös, a hímeknél a potroh töve és csúcsa, a 
nőstényeknél csak a csúcsa fekete. A fej a szemek mö- 
gött keskenyedő. Hossza 79 mm. — Egész Europá- 
ban és a Kaukázusban fordul elő, nálunk is közönséges. 
(picea Fourcr.) 14. nigra Linn. 


A potroh fekete. Fekete, a hímek "szárnyfedői vöröses 
sárgásbarnák, a varrat keskenyen, az oldalszegély és a 
csúcs fékete, a nőstények szárnyfedői vörösek, csúcsuk 
és egy előfelé többnyire keskenyedő széles sáv a varra- 
tö Tekete Az előtör" súrún sésüerőteljesém DONtozott 
homályos. Hossza 7—9 mm. — Előfordul a palaecarc- 
tikus regio legnagyobb részében. (similis Herbst, sutura- 
nigra De Geer,  díiversiventris Duf., latesuturata Pic.) 
II. melanura Linn. 


Változatai: Némelykor a csápok utolsó hat íze, a 


lábszárak és a lábfej barnás-sárga. — Eddig csak Ma- 
gyarországból ismeretes ; termőhelye : Dognácska (Krassó- 
Szörény megye). var. tibialis J. Friv. 


A potroh legnagyobb része vörös. Fekete, a szárnyfedők 
vörösek, a hímeknél csúcsuk és a varrat keskenyen, a 
nőstényeknél a varrat, egy a varrat felé kíszélesedő ha- 
rántcsík és a csúcs fekete. Hossza 7—9 mm. — Az 
egész palaearctikus regioban közönséges. (cruciata Oliv.) 


12. bifasciata Müll. 


Magyarország Cerambyciddi 205 


26. nem: Alosterna Muls. 


Fekete, szája a csápok töve, a lábak (a hátulsó czom- 
bok csúcsa sötétebb) és a szárnyfedők sárgás-barnák, 
utóbbiak varratja, oldalszéle és csúcsa fekete. Hossza 
6—8 mm. — Előfordul egész Europában, nálunk közön- 
séges. (chrysomeloides Schrnk., laevis Fabr.) 

I. tabacicolor De Geer. 


27. nem: Grammoptera Serv. 
1. A lábak sárgák, csak a lábfej fekete. Fekéte, felűl, a fej 
és a szárnyfedők csúcsának kivételével aranysárga sző- 
rökkel fedett. A csápok barnák, áz első csápíz sárga. 
Hossza 6—7 mm. — Előfordul Europában, a Káspitó 
meliékein és Syriában ; magyarországi termőhelyei : I. 
Budapest, Péczel, Isaszegh, Peszér, Kálócsa, Hajós ; II. 
Zircz ; IV. Bártfa ; V. Nagy-Disznód, Kis-Disznód. (adusta 
Gmel., f$raeusta Fabr., splendida Herbst). I. ustulata Schall. 
sa ldoakétészbenű vagy tegészen Teketélk etettek LES S SEN ESSs 
2. Az összes csápízek töve sárga. Fekete, a lábak sárgák, 
a czombok vége, a lábfejízek és a hátulsó lábszárak fe- 
keték, az előtor és a szárnyfedők szürke, sárgásan vagy 
zöldesen fénylő szőrökke! fedettek. Hossza 4-5-—-6 mm. — 
Előfordul egész Europában, nálunk nem ritka. ( femorata 
Marsh., laevis Herbst. pumila Schall.) —— 2. ruticornis Fabr. 
— A csápok feketék, legfeljebb a végük kissé vöröses. Fe- 
kete, az előtor és a szárnyfedők finom szürke szőrökkel 
fedettek. A hímek utolsó két vagy három haslemeze és 
a czombok töve sárgás-vörös. Hossza 6—-9 mm. — 
Előfordul Közép-Europában, a Kaukázusban és Nyugot- 
Szibériában ; magyaroiszági termőhelyei: 1. Budapest, 
Péczel, Isaszegh, Dabas, Hajós; V. Kolozsvár, Nagy- 
szeben. (analis Redtb., femorata Muls.) 3. variegata Germ. 


28. nem: MNMecydalis Kinn. 
(Molorchus Fabr, Gymnopterion Sch.) 

1. A hátulsó lábszár kissé íves, a vége fekete; a középső 
czombok csúcsa előtt többnyire fekete gyűrű van. A 
csápok vastagok. A hímek!) utolsó hátlemeze másfél- 
szer oly hosszú mint széles és úgy mint az utolsóelőtti 
1) A hímek kisebbek a nőstényeknélés legalább első három potrohgyűrűjük 


sárgás-vörös ; a nőstények nagyobbak, 1. és 2. potrobgyűrűjük hátul széles, a 
3. és 4. keskeny sárgás-vörös szegélylyel. 


206 Csiki Ernő 


lemez erősen, hólyagszerűen kidomborodó; az utolsó 
haslemez egész hosszában mélyen kivájt. Az előtor 
elül, hátúl és kétoldalt aranysárga szőrökkel sűrűn fe- 
dett. Hossza 22—30 mm. — Közép-Europábnn honos; 
a tölgy-, biikk- és gyertyánfában él. Magyarországon 
csak észak-nyugati részében fordul elő. A M. Nemzeti 
Múzeumban csak a nógrád-megyei Gácsról való hazai 
példány van ; az irodalomban e név alatt felsorolt ada- 
tok legnagyobbrészt valószinűleg a következő fajra vo- 
natkoznak. (abbreviata Panz., major Gwuér.,  Pamzeri 
Harold.) 1. ulmi Chevr. 
— A hátulsó lábszár egyenes, egyszínű sárga. A csápok 
vékonyabbak. A bímek !) utolsó hátlemeze legalább két- 
szer oly hosszú, mint széles, csak kissé domború, az 
utolsó előtti hátlemez majdnem lapos ; az utolsó hát- 
lemeziicsak sa: végerelőtt, kivájt. SAZzutelőtortNesalk Maskét 
oldalán sárgás szőrökkel fedett. Hossza 19—22 mm. — 
Előfordul Közép- és Észak-Europában, Oroszországban 
és Szibériában ; hazánkban nem ritka, a fűz- és nyárfa 
lakója. (abbreviata Fabr., ichneumonea De Geer, populi 
Büttn., salicis Muls., Duponti Muls.) 2. major Linn. ") 


29. nem: Cssenoptera "Ehoms. 
(Heliomanes Ndwm., Molorckus Fabr., Conchopterus Fairm., Sinolus Muls.) 
1. A szemek a felső állkapcsok tövétől távolabb fekvők. A 

csápok harmadik íze hosszabb az elsőnél. A szárnyfedő- 
kön egy rézsútos, kiemelkedő fehér léczczei (1. alnem: 
Caenoptera Thoms.) — Fekete, szűrkés fehér felálló sző- 
rökkel fedett, a csápok, a lábak (a czombok bunkó- 
szerűen megvastagodott sötétebb részének kivételével) és 
a szárnyfedők vörös-barnák. Hossza 6—18 mm. — Elő- 
fordul Europában, a Kaukázusban és Szibériában; Ma- 
gyarországon nem ritka. (dimidiata i"abr., ceramboides 
DEENGEST) I. minor Linn. 
— A szemek a felső állkapcsok tövéhez közel fekvők. A 
csápok harmadik íze rövidebb az elsőnél. A szárnyfedő- 
kön nincs fehér lécz. (2. alnem : Linomius Muls.?) ...2 


1) Lásd a 205. lapon levő jegyzetet. 
2) Necydalis xantha Sem. a Kaukázusból, úgy látszik csak a N- major L. 
rufinója, ilyen példányok Magyarországon is találhatók, külön nevet azonban nem 
érdemelnek. 

3) Pic (Cat. Longie p. 38) Limonius-t ír, a mi helytelen, ezt a nevet 
kölönben már 1829 óta az Elateridák egyik nemére alkalmazzák. d 


Magyarország Cerambycidái 207 


2. Az előtoron síma fénylő, nem pontozott, hosszanti ki- 
emelkedések vannak. Sötétbarna, a csápok és lábak vö- 
röses-barnák, szárnyfedői barnák, közepük sárgás-barna. 
Az előior sűrűn és erőteljesen pontozott. Hossza 55—8 
mm. — Előfordul egész Europában, Magyarországon 


nem ritka. (minima Scop., depressa Motsch.) 
2. umbellatarum Schreb. 


— Az előtor erőteljesen pontozott, kiemelkedések nélkül. 
Fekete, a csápok és lábak vöröses barnák, a szárnyfedők 
barnás-sárgák, barna csúcscsal. Hossza 5—6 mm. — 
Előfordul Közép-Europában, ritkább mint az előbbi fa- 
jok ; Magyarország egész terűletén szórványosan talál- 
ható. (plagiata Reich.) 3. Kiesenwetteri Muls. 


Az Anthophora pilipes-ről, 
Ürtasszo se 


Az Anthophora bpilipes nevű mén. tudvalevőleg április má- 
sodik felében mutatkozik nagyobb számmal és szorgalmasan viszi 
a virágport a fészkelési helyre. Tapasztalásból tudjuk, hogy 
vagy társasan csoportosulnak, vagy egyenkint röpülnek. Ha 
társasan röpülnek, leginkább olyan helyeket keresnek fel, 
melyeket fűtéstől származó meleg ér, de nem közvetetlenül, hanem 
bizonyos távolságról, 

JT egyenkint röpülők inkább fedetteob helyeken mutatkoz- 
nak. A társasan fellépők néha-néha úgy tünnek fel, mintha rajok 
volnának ; mikor tömegesen lépnek fel, óriási zümmögéssel röpül- 
nek. A magánosan röpülők többet szenvednek a pókoktól, mint a 
rajban felvonulók és rendesen egynehány nappal hamarább je- 
lentkeznek. 

Többször tapasztaltam, hogy a pókok a hálókat épen a ki- 
járás fölé feszítették ki, tehát, ha az Anthophorák ki akartak rö- 
pülni, mindjárt belekerültek a hálóba. Azokat a helyeket, a hol az 
Anthophorák egyszer már hálóba jutottak, gondosan kerülték. 

Midőn az Anthophora pilipes igen nagy csapatban jelent 
meg, közöttük az Osmia cornutát is láttam, mely messziről fel- 
tünt, minthogy a nagyon fekete tor és vörös potroh teljesen meg- 


208 TDEES 


különböztette a többitől. Egy más alkalommal az Anthophora 
retusát is láttam a rajzó Anthophora pilipes-ek seregében, mely 
teljes sötét voltánál fogva lényegesen elütött amazoktól. Az Antho- 
phora pilipes fészkében élősködők vannak, különösen  Melecta, 
Coeliosys, Foenus. 

Az Anihophorák nőstényei nagyság, szőrzetük színének és 
megjelenésük idejének tekintetében különböznek egymástól. Azok 
a nőstények, melyeknek torán levő szőrzet világos barna, többé- 
kevésbbé rozsdavörös, rendesen kisebbek, rövidebb  potrohhal. 
Azon nőstények, melyek világosabb szőrzetűek, a legnagyobbak, 
azok pedig, melyek a világosabb és sötétebb szőrzetűek között 
foglalnak helyet, a legkarcsúbbak. A május végén talált fehér 
szőrű Anthophorának gyűjtő készülékén lévő szőrök is fehéresek. 


A hímek között találtam olyanokat, melyeknek potrohgyűrűin 
a szőrzet sűrűbb, de olyanokat is találfam, melyeknek igen ritka 
a szőrzete. A sűrűbb szőrzetű hímek rendesen karcsúbbak, a 
gyérebb szőrzetűek pedig zömökebbek. 

A hímek világosabb és sötétebb színezetűek; a vílágosabb 
színezetűek potrohán rendesen dúsabb szőrzet van. Találtam híme- 
ket, melyeknek torán és potrohán fehéres szőr volt. Ezek a hímek 
a nagyon ritka állatok közé tartoznak. 


Az Anthophora pilipes hímjeinek egyik nevezetes alakválto- 
zatát junius 3-án fogtam. Ez a legkisebb volt, tora hátul síma, 
fekete és csak a szélén volt fehéres szőrzete. 

Megjegyzem, hogy rendes hímeket Salix fragilisen, Tussilago 
farfarán, Vinca minoron nagyon korán (április első harmadában) 
láttam. 

Az Anthophora pilipes középső lábai hosszabbak, mint a 
többiek és hol fogódzásra, hol támaszkodásra használja, az egyi- 
ket kinyujtja, a másikat meggörbíti, hogy az egyensúlyt annál 
könnyebben fentartsa. A hímek nyelve hosszúságra nézve külön- 
böző, csápjaik a tövön közelebb vannak. 

A későn röpülő Anthophorák nőstényeinek szúrása, a mint 
magam is szemtanúja voltam, nagyon is jó hatásúnak bizonyuit 
be, még pedig kézfájásnál és lábfájásnál. Az egyik esetben az 
történt, hogy egy ember tollal nem tudott vagy három hónapig 
írni és a szúrás folytán a baj rövid időn jobbra fordult. A másik 
eset az volt, hogy egy ember a féllábára nagyon szenvedett, alig 
bírt a lábára állani ; az Anthophora szúrása után csakhamar meg- 
könnyebbült a járása. A kisérletezés elég bajos, mert az Antho- 


ei alám Cst ÉLee 


Az Anthopora pilipesről 209 


phorák csak rövid ideig kaphatók és akkor se egykönnyen fér- 
hetünk hozzájuk mindenütt. 

Nevezetes hatása volt az Anthophorák szúrása által előidé- 
zett daganat lelohasztására és a fájdalom csillapítására a szúnyog 
okozta vérszívás, mert ettől hamarább elmult a baj, mint ren- 
desen. f 


Négy hét a Székelyföldön. 
Adalék Háromszék vármegye rovarfaunájához. 
Irta A. Aigner Lajos. 
UI. 
II. Coieoptera.") 


Cicindela silvicola Latr. ritka. Calosoma ingmisitor L. nem 
lévén úgynevezett hernyóév, igen ritka. Carabus auronitens F. v. 
Escheri Pail. csak egy példány ; violaceus L. v. Méhelyi Ganglb. 
ritka ; glabratus Payk. igen ritka. Cychrus rostratus L. csak egy 
példány. Nebria brevicollis F. egyetlen egy példány. flatynus 
assimilis Payk. és sexbunctatus L. igen ritka. Pterostichus oblongo- 
punctatus F. és nmiger Schall. gyakori ; nigrita F., diligens Strm. 
és tenuimarginatus Chaud. ritka. Abax ater Vill. csak egy pél- 
dány. Ophonus pubescens Müll., griseus Panz. és calceatus Dutft. 
igen ritka. Harpalus aencus F. gyakori. Tachinus humeralis Grav. 
igen ritka. Necrophorus vespilloides Herbst, csak egy példányt 
láttam. Peltis atrata L. ritka. Endomychus thoracicus Charp. elég 
ritka. Trixagus tiomentosus Deg. csak egy példány.  Pediliphorus 
aeneus F. ritka. Onthophagus muchicornis L. gyakori. Aphodius 
rüjpes eses "dépvessús I. v. alramentartus " Ér. nem ritka. 
Geotrupes sylvaticus Panz. gyakori; vernalis L. v. autumnalis 
Er. ritka. Melolontha vulgaris F. nem gyakori. Serica brunnea 
L. ritkább. Phylloperiha horticola L. igen közönséges. Cetonia 
aurata L. gyakori. Gnorimus nobilis L, ritkább. Zrichius fascia- 
tus L. közönséges. Buprestis rustica L. elég gyakori; haemorr- 
hoidalis Herbst ritka. Anthaxtia guadripunctata L. gyakori.  Mela- 
notus castanipes Payk. ritka. Alhons scrutator Herbst nem ritka, 


1) Ezen s a következő rovarrendeknél a gyűjtött példányok a praeparálás- 
nál nem lettek elkülönítve a termőhelyek szerint. 


210 A. Aigner Lajos. 


v. albinns Redt. közönséges ; subfuscus Müll. ritka. Ludius aenens 
L. gyakori. Dolopius marginatus L. nem ritka. Sericus brunmneus 
L. csak egy példány. Lygistopterus sanguineus L. igen közönsé 
ges. Lampyris noctiluca L. nem ritka. Podabrus albiínus Payk. 
elég gyakori. Cantharis Erichsoni Bach. ritka; fusca L. és rus- 
tica Fall. néhány példány ; livida L. és v. rujfibes Herbst ritka. 
Rhagonycha pilosa Payk. gyakori ; fulva Scop. ritkább ; femoralis 
Brull. v. nigripes Redt. gyakori. Malachius daeneus L. csak egy 
példány. Dasytes niger L. ritka. Trichodes apiarius L. csak egy 
példány. Byrrhus striatus Oliv. ritka. Jlordella aculeata L. kö- 
zönséges. Anaspis pulicaria Costa, csak egy példány ; melanos- 
toma Costa, elég gyakori. Asclera sanguinicollis F. és coerulea L. 
igen ritka. Oedomesra podagrariae L. ritka;  virescens L. gyakori. 
Otiorrhynchus corvus Boh. és obsidianus Boh. gyakori. Phyllobius 
transsylvanicus Stl. nem ritka. Polydrusus amoenus Germ. elég 
gyakori. Larinus turbinatus Gyli. csak egy példány. Fylobius 
abietis L. ritka. Hypera velutina Boh. nem ritka. Orchestes populi 
F. csak egy példány. Hylastes cunicularius Er. ritka. [ps typo- 
graphus L. nem ritka. Dryocoetes autographus Katz. elég gyakori. 
Rhagium mordax Deg. nem gyakori. Pachyta lamed L. és guadri- 
maculata L. elég gyakori. Acmaeops pratensis Laich. ritka. Gau- 
votes virginea L. igen közönséges. Pidonta Iumrida PF. ritka, v. 
Ganglbaueri Ormay, gyakori.  Leptura rubra L. csak egy pél- 
dány ; v. virens L., dubiá Scop. és sangninoleniag L.. gyakor: 
cevambyciformis Schrnk és sexmaculata L. ritka ; guadrifasciata 
L. nem ritka; bifasciata Müll. csak egy példány.  Caenontera 
Kiesenwetteri Muls. elég ritka. Asemum síriatum L. csak egy 
példány. Kkosalia alpina L. ritka. Monohammus sartor HF. gya- 
kori. Pogonocherus fasciculatus Deg. csak egy példány. Saperda 
scalaris L. igen ritka. Plateumaris consimilis Schrnk. közönséges. 
Cyyptocephalus aureolus Sutfr., közönséges ; wfochoeridis L. nem 
gyakori ; mitidulus FF. és pygmaeus v. amoenus Drop. ritka. Orina 
alpestris 5chumm. gyakori. Phytiodecta pallida L. csak egy pél- 
dány. Haltica fruticola Ws. ritka. Cassida murraea L. csak egy 
példány. Adonia variegala Goeze ritka. Coccinella 7-pumctata 
JEráltigas 


II. Orthoptera. 


Chelidura acanlopygia Gené, nem ritka. Stenobothrus vijri- 
dnilus L. közönséges.  Pezotettix Schmidti Br. ritka. Orphania 
denticauda Charp. nem ritka. Locusta viridissima L. nem gyakori. 


Négy hét a Székelyföldön 211 


IV. Hemiptera. 


Dolycoris baccarum L. gyakori. Syromastes marginatus L. 
csak egy példány. Therapha Hyoscyami L. gyakori.  Corizus 
crassicornis L. elég gyakori. Nabis flavomarginatus Schlt. ritka. 
Anthocoris nemorum L. csak egy példány. Miris calcaratus Fall. 
elég ritka , laevigatus L. közönséges;  holsatus Fabr. gyakori. 
Leptopterna dolobrata I. közönséges. Calocoris fulvomaculatus 
De G. gyakori. Odontoplatys bidentulus H.-S. ritka. Lygus Kalmii 
L. és fastinacaec Fall. elég ritka; pratensis L. és v. camjestris 
nem ritka. Gnathodus punctatus Thunb. gyakori. Cicadula 6-notata 
Fall. közönséges. Tammotettix simplex H.-S. elég ritka. Atihysanus 
striola Fall ritka. Deltocethalus pulicaris Fall., striatus L. és 
abdominalis Fabr. gyakori ; ensatus Then. ritka; guadrivirgatus 
Horv. elég gyakori. Tettigonita viridis L. gyakori.  Eucanthus 
interruptus L. nem ritka. Centrotus cornutus I.. elég ritka. Triec- 
phora vulnerata Ger. ritka. Aphrophora almi Fall. gyakori. Ptyelus 
spumarius L.. gyakori. Delphax síriatella Fall. ritka. Stiroma 
ájreis Fieb. elég ritka. 


K ülöntélék. 

A hangyák lelki tehetségeiről értekezett Forel A. a zolo- 
gusok V. nernzetközi congresszusán, kimutatván Bethe A. téve- 
dését, a ki néhány éve a hangyák és méhek lelki tehetségeit 
kereken tagadta s az állatokat egyszerű retlexautomatáknak tekipn- 
tette. Mindenek előtt kimutatja, hogy az állatpsychologiában az 
analogia nemcsak megengedhető, hanem szükséges is. Majd áttér 
a gondolkodási szerv szerkezetére. Az agyvelő (corpora peduncu- 
lata) a hangya 3 neménél igen különböző, vagyis a munkásoké 
ígen nagy, a nőstényeké jóval kisebb, a hímeké pedig csaknem 
egészen csenevész. Ehhez képest a sszellemi tehetségek" (emlé- 
kezet stb.) leginkább  kifejlődöttek a  munkáson, kevésbbé 
a nőstényeken és leggyöngébben a hímen, mely , hihetetlenül buta, 
úgy hogy a barátot az ellenségtől nem tudja megkülönböztetni 
s az utat a fészekhez sem találja meg." A iovarok bírnak látó, 
szagló, ízlelő és tapogató érzékkel. Hallásuk bizonytalan. Külön 
tájékozó érzékkel bizonyára nem bírnak. A méhnek bámulatos 
tájékozó tehetsége látásában és emlékezetében rejlik ; a hangyáké 
viszont az emlékezetben és szaglásbaa. " A hangya szaglási szerve 
az igen mozgékony csáp ; ez által képes felismerni: 1. a közvet- 


212 Kiilönfélék. 


len érintkezésnél valamely testnek chemiai tulajdonságait ; 2. pedig 
a tárgyak terjedelmét és alakját, valamint saját nyomának alakját 
is. Ezt a szerző topochemiai szaglási érzéknek nevezi, a mely 
meg is magyarázza azt a feltünő jelenséget, hogy a hangya nyo- 
mának kétféle irányát meg tudjajkülönböztetni. Az érzékek meg- 
állapítása képezi a rovarpsychologia alapját. Szerző ezek után áttér 
a hangya psychologia 3 főirányára ; a felismerésre, érzelemre és. 
akaratra, kimutatván, hogy a társas rovaroknak tulajdonítandók : 
emlékezet, érzéki képek associatiói, érzékelés, figyelem, szokás, 
analogiákból vont egyszerű következtetések s individuális tapasz- 
talatok felhasználása, tehát világos, ámbár csekély individuális 
plastikai megfontolások. Szerző azzal végzi, hogy az emberi lélek 
összes tulajdonságai a magasabb rendű állatok lelki tulajdonságai- 
ból, ezeké pedig az alsóbb rendű állatokéból levonhatók. 

A méhek a nép hitéban. Németország némely vidékén még 
ma is dívik az a sajátságos szokás, hogy ha a ház ura meghalt, 
valaki a méhesbe megy s ott azt mondja: ,Gazdátok meghalt." 
Ha ezt elmulasztják, meghalnak a méhek is. A vendeknél az apa 
halálakor legidősebb fia kimegy a méhesbe, minden kaptáron ko- 
pog és azt mondja : , Méhecskék, méhecskék, keljetek fel, gazdá- 
tok meghalt." Angolországban a gazda halálát nemcsak a méhek- 
kel közlik, hanem minden háziállattal, melyet előbb fektéből fel- 
riasztanak. A Bretagneban az a szokás, hogy gvermek születése- 
kor ezt az eseményt minden kaptárral közlik s azt vörös kendővel 
körülcsavarják, ellenben halálesetben gyászfáryollal födik el, a 
mely addig marad rajta, a meddig a család gyászruhát visel. 
Valamikor Holsteinban is szokásban volt, hogy a méhekkel tudat- 
ták a gyermek születését ; ott különben, ha méheket vásároltak, a 
Kaptárba pénzdarabot tettek, mert az szerencsét hozott és igazolta 
példabeszédjöket, hogy : ,Méhek és juhok a parasztot álmában 
táplálják." I 

A szitakötők álczáin Rádl E. megfigyelte (Arch. f. ges. 
Physiologie. Band 87. 1901), hogy azok, ha alulról megvilágítjuk őket 
s a világosságot fölül és oldalt teljesen elzárjuk, nem úsznak tovább 
rendes helyzetükben, hassal lefelé, hanem megfordítva, hassal föl- 
felé ; de visszatérnek rendes helyzetükbe, mihelyt a szokott vilá- 
gítás, fölülről, ismét helyreáll. Ebből kitünik, hogy az álczákat 
csak a világosságnak rájuk való hatása, nem pedig a súlyerő 
tartja szokott helyzetükben. Megállapítja szerző egyszersmind azt is ; 
hogy a rovarok nem tudják megkülönböztetni a színeket. 


"ROVARTANI LAPOK" 


Heft 10. December 1903. 


S. 199. L. v. Aigner-Abafi : Mesotrosta signalis Tr. Diese nied- 
liche Noctue kommt vor in Oesterreicnh bei Wien, im Ural bei 
Orenburg und in Ungarn bei Budapest und im Fruskagora-Gebirg 
(Süd-Ungarn). Verfasser hat sie bisher stets nur vereinzelt, Anfang 
Juni 1903 aber in ziemlicher Anzahl beobachtet, meist jedoch schon 
sehr abgeflogen. M. signualis hat ungefáhr die Grösse von Prothymia 
viridaria und der kleineren Pyrausta-Arten, ihr Flug ist indessen 
ein anderer ; denn wáhrend die Pyrausta mehr im Gebüsch und 
hohen Gras tráge flattern, Prothymia aber auffliegt, um sich 
gleich den Thalpochares bald wieder zu setzen, fliegt 4. signalis 
viel hurtiger und gerader, insbesondere gegen Abend. Bis dahin 
hált der Falter sicn mehr verborgen, fliegt wenig und nur kurze 
Strecken, meist nur aufgeschreckt. Gegen 5 Uhr Nachmittag be- 
ginnt der Hauptílug. Die Mánnchen fliegen dann pfeilschnell umher 
auf der Suche nach den Weibchen, die zwar auch fliegen, meist 
aber im Grase sitzend, díe Mannchen abwarten. Hat das Mann- 
chen ein Weibchen gefunden, so naht esihm schwirrend, um dann 
im Grase zu verschwinden. Die Paarung erfolgt somit offenbar 
gegen Abend und nachdem besonders die Mánnchen zumeist schon 
verflogen waren, ist es anzunehmen, dass dieselbe wiederholt er- 
folgt und dass das defecte Kleid der Mánnchen durchaus kein Hin- 
derniss dafűr bildet. Aus dem relatív háufigen Vorkommen bei 
Budapest aber dürfe wohl mit Recht zu schliessen sein, dass Un- 
garn die eigentliche Heimath des Thierchens sei. 

5. 200. E. Csiki : Die Cerambyciden Ungarns VII. Fortsetzung 
der Bestimmungstabelle der in den Laándern der ungarischen Krone 
vorkommenden Cerambyciden. Es werden die Gattungen Stran- 
galia, Alosterna, Grammoptera, Necydalis und Caenoptera be- 
handelt und damit die Lepturinen abgeschlossen. Necydalis xantha 
Sem. aus dem Kaukasus scheint nur ein rufino von N. major zu 
sein, solche Exemplare kommen auch in Ungarn vor, verdienen 
aber keinen besonderen Namen. 

S. 208. E. D. : Ueber Anthophora pilipes. Diese Biene er- 
scheint früh im Jahre und fliegt einzeln oder in Schwármen, in. 
etzterem Falle mit lautem Gesumm; unter ihnen bemerkt man 
wohl auch Osmia cormuta und seltener  Anthobhora retusa. Die 


214 


Grösse der Weibchen und die Farbe ihrer Behaarung ist verschie- 
den ; die dunkler behaarten sind gewöhnlich am kleinsten, die lichter 
behaarten am grössten. Eine interessante Form des  Mánnchens 
fing Verfasser Anfang Juni: dasselbe war sehr klein, der Rücken 
glatt, schwarz und nur am Rand weisslich behaart. Der Stich des 
Weibchens ist bei Hand- und Fussschmerzen heilkraftig. Jemand 
konnte vor Schmerzen mehrere Monate nicht schreiben, dies bes- 
serte sich, nachdem er gestochen worden war. In emem andern 
Falle konnte Jemand sich beim Gehen des einen Fusses nicht be- 
dienen, auch dieser besserte" sich aut den" Stiehn "der "BiemessDie 
durch den Stich derselben verursachte Geschwulst nahm rascher 
ab als sonst, als eine Gelse an der betreffenden Stelle Blut saugte 
und auch der Schmerz wurde dadurch gelindert. 

S. 209. L. v. Aigner-Abafi: Beitráge zur Insektentauna des 
Komitates Háromszék. III. Verzeichniss der beobachteten Coleop- 
teren, Orthopteren: und" Elemipteren: Unter rersterem sind" bessere 
Arten: Acmaeogs pratensis Laich., Tachinus humeralis Grav., 
Asclera sanguinicollis F., Pachyta lamed L., und Haltica fruticola 
Ws. ; unter den Orthopteren : Pezotettix Schmidti Br. ; unter. den 
Hemipteren aber : Deltocephalus  guadrivirgatus Horv., ausschliess- 
lich aus Ungarn, u. zw. aus dem Komitate Máramaros bekannt, 
WordetSBeschTreiber De GEO vrádtidiese tárttentdeektaató 


Kleinere Mittheilungen. 


Ueber den Intellekt der Ameisen, nach A. Forel. 
Die Bienen im Volksglauben. 
Beobachtungen an den Larven der Libellen, nach E. Rádl. 


ROVARTANI LAPOK 


HAVI FOGY ŐTRAST 
különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. 


—— ——— kk as sz E 


DR. BEDŐ ALBERT " BIRÓ LACOS " DR. CHYZER KORNÉL 
DR""ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR 


KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 
SZERKESZTIK 


A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. 


XI./KÖ TE F. 


BUDAPEST, 1903. 
A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSEGE és KIADÓHIVATALA 


IV., MOLNÁR-UTCZA 24 


Vg p hi 
gp. MEGY", 
L.A d 
y v 9 / 
d 
fh) 
? ( 
, í í 
úr v 
VA 
d ( k A 
: 8 ? Í 1 4 KÉL NAT TEVANA GEN 
i A jé j 44 9. sét HE VÁ en 
70 i ! MEROLA TON E 
184 NEG 60 
f 4. p.s. AAN 
új í Mt 1 kó i tat 3 élő LV 90 1 
1 . JA $ ( 1 a: EBA A ( Y 
í kh [/ ha KLÁN Pa I 
! [4 14 [/ 14 
§ 4. 
[ő 
w 
( [9 era 4 18 
-3 £ ; 6 A aA a 
1 
fs i 
j fi 
(at í WV sé 
(4 0 Tali ét § 


ra 7227 an VAY VI HEAT alj ML GÁLALNÓ NK bi Lee HAVA 9 Vg F- Az 


d 0 AN ONAS  éhér ÖVL AN EAT HÉ b dl rez NAK 
(ést: § hl jé 


Tljaetbszak éget átállt TNETTGET SEKNTI 
CON VAGAKON I VS TNTTTRZ A S TATA ÉRAT NYÉL EL VAYG KH 


Tartalom-jegyzék. 


Lapszám 
A. Aigner Lajos : Nécsey István. Emlékbpeszéd. Arczképpel — —  — j 
— A mimicryőrl -—- — — — — — — — — — — 98 45 
—  — Légyálczák eleven lepbkében — — — — — — — — 65 
— —— Kirándulás Abauj-Torna megyébe— — — — — — — 71 97 
—  — Thalpochares pannonica— — — — — — — — — 36 
— —— Haberhauer Józsel. Arczképpel — — — — — — — 89 
— —— Az Acherontia Atropos tenyésztése petéből — c - 107 
—  —— A magyar lepke-fauna gyarapodása 1902-ben — — — — mali 
a  — A lepkék földrajzi elterjedése— /— — — (—i —  — — 119 
— —— Uj magyar molypille , — — — — —- - — 128 
— — Adalék Microlepidopteráink ismeretéhez "— — .— — — 13 
E, ülLyihtiáspúrpűtatia — ss — 98—  p— 141 
— —— A bogáncspille vándorlása - - 148 
—- — Négy hét a Székelyföldön. Adalék Háromszék megye rovar- 
faunájához  — — S S E S ad ate A 
— — Heliothis dipsaceus mint kártevő — — — —-—iI—-— — — 178 
— —— Mesotrosta signalis— — — — — — — — — — 199 
GSiki Ernő: Magyarország Bostrychidái — — — — — — — 16 
szügüerivaldszky alános: At0ZKÉDDEBL 4 15— 1 se öz aszati aa 23 
— — Psylliodes Wachsmanniról — — — 40 
— —— Százlábúak és pókflélék a M. N Muzeum sgűjteményeben — 55 
— — Pidonia lurida Fabr.-ról — 61 
—  — Magyarország Cerambycidái I.—VII. 2 ábráv 98 15 100 116 20 26 161 181 200 
— —— Coleopterologiai jegyzetek III. — — — 125 
ESA bosánespile vándorlása — el Me lá las 150 
Daday Jenő dr.: Rákfélék a M. N. Muzeum gyűjteményében— — — 70 
. A rovarok társulásáról — c — — — — — — — 64 
ESRAGYI VI DA TAL VETAKÉS FAN TOVAT Ok ám a a Sás es 87 
— —— Macroglossa stellatarum — — — — — — — — — . 130 
— —— Az Ocneria ; — c — — — — — 193 
s. AZJÁNthophora PIliDéSTőli ése de uzz lazan sz égzd 7 207 
Horváth Géza dr.: A M. N. Muzeum lepke-gyűjteménye — — — 10 
Hormuzaki Szilárd báró: A Kárpátokban honos Erebiákról — —  1í4 166 178 
Kertész Kálmán dr.: A M. N. Muzeum Diptera-gyújteménye —  — 14 
Kovács János : A bogáncspille vándorlása — — C.I 184 
Bulhy Dezső : AS M.N. Műzéúm Orthhoptérai  — d — ia 52 39 
Liska József: A HASA SZBS vándorlása —. —. — — — — — 183 
hósy József: Egy fürkészdarázs életéből. Ábrákkal. . — — — — 25 53 
Mallász Jézsef ": Adatok a Detonáta faunájához. 2 ábrávai — —  — 79 
Meiszner Károly : A "bogáncspille vándorlása "S 149 
Mocsáry Sándor: A M. N. Muzeum Neuropterái — — — — — 36 
Pávay V. Ferencz : Katiczabogarak tömeges megjelenése — — — 151 
SVORÍTi Fülöp : A délamerikai itermitákn ee a 49 
SUÚS (GajOS - Elaügya darázs hatoz a tá tá 15— ln 171 
Tomala Nándor : A Mantis religiosa életmódjáról — — — — — 177 
1 József : Táslék Szerbia lepke-faunájához —  — — — — 3) 
Uhryk Nándor dr. : Ujabb anatok a magyar lepke- SANT ÁKB —  — 58 


SENNA agyat lepkedatna bőv blései maz tt sza e ize 67 93 


ÜNTykeliyadat s ampides "boettousá— SE 
Ülhricheődes A "bogánespille vándorlása SE WE FE. 
Vágó Pál: A bogáncspille vándorlása— — — EEG 


Névtelen közlemények. 


A Malpighi-edények élettani működéséről st zi ze 9 vazszit szi 
Nagyobb. szenderek tenyésztéséről — — — — — — — 
KÖVSSÜlESTOMATOK A! an E RE 1 21 TE EN ESSZRRNBA 
Gossúusubalcanita — ús E. SES 
A kolumbácsi légyről — —  — s £ KISRNSA ZSENI ET 
Húsz Ánmini—i 1 s s e 0 E EZT ERRE 
Eladó gyűjtemények —  — 3422 y sek 
Orthoptesa gyűjtemény ee e s 
A magyarországi pillangók magánrajza — — — — — — 
A magyar birodalom diszbogarai — — — — — — — 
Biró Lajos ELÉ! JEMEN EEEN AZÉ SES ARE 
(ATISLES TALAN At e E NEE I ENNE ESSEN 
TEEEKS ET HENRY nye d E e EE A e Zoe 
Mérges éhetüyoszóToktól ME ESANNESStt ia KELNE NEEE sét 
A házi méh bélcsatornájából EL A elt E gent KNER 
A hangyák nem birnak intelligentiával — — — — — — 
A rTovatevő növényekről — — JC CA 
Anyaméhek mesterséges tenyésztése— — — — — — — 
JAlszákatoszüló töGSátNem ete NE NEEE 
A rákok regeneratiójam— — — — — — — — —  — 
Rovarálczák forró vizben —- — — —  —  — — 7 
AsTtovarokshomérsékleterlt CN selr ESET NEEE 
Magyarország Hister-féléi — — — — — - még e edtsbs 
Rothschild bolhagyűjteménye — — — — — — — — 
INT JAEESETNE  — I GC — I — —- s 
Az új lepke-katalogus— — — — — — — — -  — 
Asopia farinalis — — — — — — — — — —  — 
A rovarok erejéről. — — — — — — — — —  — 
A rovarok és madarak viszonya az emberhez — — — 
A. fenyőfa-ar aszlóról — — — — — — — — 5 — 
Sajátsáposojtástmóed e a E NE EE 
AVESZÓLÓNOLY TU Sa NEE TET EE RNS ENE 
A méhek életéből — — — — — 28. 
Sáaskajatássikiamenünb ant eme NN ET 
A gyapjas pille irtása EE E AE NE E 
varjak hasznos volta  — — — — — — — — — 
fekete mleM éltető Má Ea NN TE 
mimicry jelenségei hazai Hemipteráinknál — — — — — 
rovarok tápláléka — 
sellakot készitő Coccidák — — — — — — — — 
rovarok a nép gyógyászatában — — — — — — — 
házi bolha NET E MESE A E E ME 
hangyák lelki tehetségeiről — — — — — — — — 
méhek a nép hitében — — — — — — — — — 
szítakotóksálozái ts — a ME SEN Ea 


BEBPEPEPPPpE 


Irodalom : 


Hendel. Fr., Revision der paláarct. Sciomyziden. Dr. Kertész Kálmántól 
Langhoffer A., Mandibulae Dolichopodidarum A -tól — — — 
Csiki, E., Catalogus Endomychidarum A.-tól — — — — — — 
Schultze, A. Zur Kenntniss der Allodactylus-Arten. Csiki Ernőtől—  — 

— —— Bemerkungen zur Uebersicht der Coeliodes-Arten. Csiki Ernőtöl 
Daniel, K, Bestimmungstabellen der europ. Koleopteren LII. Csiki Ernőtől 


AU 


124 
183 
185 


20 

21 

21 

22 

43 

43 

44 

44 

64 

64 

64 

85 

86 
106 
106 
108 
130 
131 
131 
132 
132 
151 
152 
152 
152 
153 
153 
153 
173 
173 
174 
174 
174 
174 
175 
175 
175 
195 
194 
194 
195 
195 
211 
212 
212 


22 
44 
44 
65 
66 
66 


JE 


Ganglbauer, L. Die dalm.-herzegov. Amaurops-Arten, Csiki Ernőtöl 
— — Zwei neue subterrane Rüsselkaáfer. Csiki Ernőtől  —  — 
— —— Die Arten der Gattung Phaenotherium. Csiki Ernőtöl —- 
Bernhauer, M. Neue Staphiliniden der pal. Fauna. Csiki Ernőtől — — 
Müller J., Beschreib. neuer dalmat. Koleopteren. Csiki Ernőtől — 
Daniel, J. Zur Kenniniss einiger Pterostichus-Arten. Csiki Ernőtőól 
Attems C. Graf. Beitrag zur Myriopodenkunde. Csiki Ernőtöl 
— / öynöpsis der Geopbiliden. Csiki Ernőtől — — —-— — S 
Ganglbausr L. Die Rassen des Laemostenus elegans. Csiki Ernőtöl — 
Daniel K. Das Magdalis-Subgenus Panus. Csiki Ernötföl — 
Reitter E, Uebersicht der Gattung Galeruca. Csiki Ernötől 
Petri, K. Agabus regalis, eine neue Art. Csiki Ernőtől — — — 
Einiges zur Synonymie des Dorytomus armatus. Csiki Ernőtő! 
Ganglbauer Ti Be ézut Kenntniss der Gattúng Trechus. Csiki Ernőtől 
Neuburger W. Drei neue Thais-Aberrationen. A, Aigner Lajostól — 
Sechultze, A. Paláarctische Ceuthorrhynchinen. Csiki JEGES 


— —— Varietáten-Reihe paláarct. Ceuthorrhynchinen. Csiki E.-től — 
A m. kir. állami Rovartani Állomás kiadványai — Ezztészei 
Ganeglbauer L. Systematisch-koleopterologische Studien. Csikt Ernőtől — 
— —— Bemerk. zu Kolbe sZur Systematik der Koleopteren.x Csiki E. 
Holdhaus, K. Beitr. z. Kenntn, der Gattung Atomaria. Csiki Ernőtől — 


CLÁLA ökáts ató 
Bi: ú1 ÁAK he f 
j ay atti kr ő 4 
1 1/44AKIB CAN ovál MNB 
106 ENUÁB, állt 


kgatx HZ EREJE MANNÁT 


, 4 (rő ő és ved 

111 (GLAM EY A A 
140. ev tet úg Hu 4 2 28 9441 N j 
NT (sz KENT éb 14 V-t I 
KGN j áh KT hető jeg. Al é 8 - j 


HEELLÉ áa , e ARÍVÁSZA ÁGYA 


[// e 1 hi Mt) 
ú B 3 i A I 
" ji ! J 
( vatal jr 
1 VA 
fi ; j : 
; va 19 ; 3 
47 3 $ I dt ; 1 e íz 
j ( 
é Ld) k f § 
2) Ad ea hi s 
JA 5 ? GT ENNEK VI 
8 Ai 4 [A § 40 f 
4 ká x. : 
V 93 sző § fi I ) rálbú 
j 4) 1 4 PLATA 
k fi 
) "iv ÉS ; AZÖNÁÉRNÉGK 
k na5 
ú 0 f t 
j 7 1 j t 
; ( 
já I 
éi Í 
j i . 
űj 
71 40 f/ 1 
) ft j ú / A 
i van] ül É I 
É v 
fe ú i j 9 
v fi 
ú ű 
, gt Fr) vk vő 
- 144 160 
1 1 új ő) 1 W F V/ i 
( Mi" 
. ( a "I 4, i i I § 
! ILS T YT Kl/ fi Vb HE § 
(leg . fi 
j j I k 4. 


Mm 9. ; g vs 081 féjiád tf A ú rant É a fi; i i t vk 99 4841 hi 
v 4 na § tát feélouák sát J Ny. 417 


Index specierum, 
Descriptiones novae, 


Coleoptera. 


.Psylliodes Wachsmanni Csiki (Littorale hung.) pag. 40. 
Otiorrhynchus Péterfii Mallász. (Hungaria) pag. 83. fig. t. 

Judolla cerambyciflormis ab. efasciata Csiki. (Hungaria) pag. 182. 

Judolia cerambyciformis ab. transsylvanica Csiki. (Hungaria) pag. 182. 


Ophidia. 
Méhelya nov. nom. gen. (Grobbenia Poche nec Holdhaus) pag. 198. 


Insecta. 


a) Hymenoptera. 
Anthophora pilipes, retusa 207. Apis mellifica 106. Hemiteles fulvipes 65. 


bLepidoptera. 


Abraxas grossulariata, marginata, adustata 99, lassulata 92. Abrostola trípla- 
sia 98, 189. tripartita 189. Acalla variegana v. insignana 94, lipsiana 
133. Acanthopsyche Zelleri 40. Achurontia Atropos 339, 65, 107. Adela 
Degeerella 192. Adopaea lineola, Actacon 98, Thaumas 98, 188. Aedia 
funesta 39. Agdistis paralia, tamaricis 94, meridionalis 135, staticis 137. 
Aglia tau 39. Aglossa pinguinalis 99. Agrotis augur, pronuba, speciosa, 
C-nigram, brunnea, primulae, plecta, csimulans, lucipeta, exclamationis, 
corticea,  ypsilon, crassa, prasina, occulta 189. strigula, — signum, 
baja 98, Collina 114, 185, 189, flavina 92, leucogaster 112, szgetum 196. 
Acidalia consanguinaria, subscriceata, rubiginata, marginepunctata 40. 
metohiensís, cerventaria 111. "marginepunctata v. pastoraria 114. och- 
rata, rufaria, moniliata, laevigata, dilutaria, inornata, incanata, ornata 
99, similata, virgularia, deversaria, aversata, immorata, strigilaria 99, 190, 
bisetata, fumata190. Acompsia tripunctella 193, v. maculosella 138. Acontia 
lucida 39, luctuosa 39, 98. Acrobasis bithynella, fallouella 94, obligua 
135, glaucella 136, tumidana 191. Acrolepia assectella 69. Acronycta 
tridens 98, rumicis 539, 98, leporina, alni 188, euphorbiae 33. Alabonla 
bractella 192. Alispa angustella 99. Alucita baliodactyla, malacodactyla 
135, spilodactyla 136, tetradactyla 192. Amoconia caecimacula 189. 
Amphidasis betularius 40, 99, 191. Amphipyra tragopogonis, pyramidea 
98. Amphisa rhómbicana 94. Amphitrix subcineatella 93. AnacampsIS 
fulvistilella, remissella 96, albipalpella 59. Anaea phantes 29. Anarsla 
sparciella 192. Ancylolomia tentaculella 134, pectinatella 93. Angerona 
prunaria 99. Antigastra catalaunalis 94. Antispila Rivillei 136. Apatura 
Iliades, Phryne, astasioides, Jole 113, Iris, Ilia 97. Aphantopus hype- 
ranthus, 98, 187. Aphomia sociella 99. Aporia crataegi 112, 196. 
Araschnia Levana varr, 97. Arctia caja 40, 106, casta 99. Argynnis 
Jno 97, Dia, Latonia, Aglaja, Niobe, Paphia 97, 187, ab. Marillae 111, 
Euphrosine 187, Selene, Pandora 113. Argyresthia sorbiella 95. Argyri- 
tis libertinella 125. Aristotelia subdecurtella 135, brisella 69, decora- 


VI 


tellu 96. Asopia farinalis 153. Asphalia ridens 33. Aspilates gilvaria 99. 
Asthena candidata 99. Atremaea lonchoptera 69. Augiades comma 98, 
sylvanus 98, 188. 

Bastodacna Hellerella 59. Biston stratarius v. terrarius 112. Boarmia repan- 
data, roboraria 98, 191, lichenaria, selenaria, crepuscularia 99, ribeata 
191. Bombycia viminalis 189. Bombyx rubi 106. Borkhausenia praedi- 
tella icterinella 96. Bruandclla 69, stipella 192. Bradyrrhoa cantenerella, 
confiniella, tranezella 93. Brahmea Ledereri 92. Bryotropha plebejella 
130. Bucculatrix cristatella 136. 

Cacoecia aeriferana 59, 100, piceana 139. Calamochrous acutellus 68. Calan- 
tica albella 95, 135. Callimorpha dominula 99, 115, 191, guadripunctata 
99. Callophrys rubi 187. Calomcampa exoleta 34. Calophasia casta 39. 
Calpe capucina 39. Capua angustiorana 136. Caradrina guadripunctata 
98. Carcharodus alceae 39, 98. Carposina berberidella 95. Caryatis viri- 
dis 47. Catephia alchymista 39. Catocala electa, nupta 98, promissa 98, 
189, lupina 92. Caustoloma flavicaria 99. Cemiostoma zancleella 137, 
Cerostoma instabilella, strichonella, scupturella 95. Chaerocampa elpc- 
nor 39. Chariclea Victorina 39. Choreutis Bjerkandrella 135. Chryso- 
phanus virgaureae, Hippothoe 98, Dorilis 39, 98, 187, Phlaeas 98, 113, 
187, Rutilus 39, Thersamon 39, 98. Ciux glaucata 98. Cledeobia an- 
gustalis 99, 191. Cloantha polyodon 189. Cnephasia ,Penziana 100, ar- 
gentana 192, Wablbomiana 187, 192. monochromana 94, longana 
135. Cnoenonympha Íphis 98, Pamphilus 39, 98, 112, 187, Arcania 
187, Leander 39. Coleophora echinella,  craccella,  gnaphalii 69. 
fuscedinella, musculella, versurella 134.  Wockeella, fretella, pyrrhuli- 
pennella, lineolea, ciconiella 135, simillima 136. Calias Edusa 39, Hyale 59, 
97íg A Myrmidone 111, Concbylis simoniana, conjunctana, implici- 
tana. roseofasciana 95, Ciliella 100, udana 99, zephyrana 63. 99. 1305 
moribundanu 1836, undulatana 187. griseana, cebrana, albipalpana, 
epilinana 133, ambignella 174. sanguinana 192. Coscinia striata 40. 
Cosmotriche  potatoria v, berolinensis 118, guereifolia v. Hogei, 
populifolia v. obscura 114, Cosmopteryx Druryella 59, liengella 69, 
eximia 1837. Cossus balcanicus 20. AL. terebrai Md aGöSSÜSíKG9E 
Ciambus dalmatinellus, languedellus, monotaeniellus v. vectiler 93, 
pyramidellus 58, hortuellus 13 33, 191, paleatellus 134. chrysonuchellus, 
Culmellus 99, pertellus HA myelius, dametellus, pratellus,  pas- 
cuellus 191. Crocallis el. nguaria 99. Crocidosema plebejana 95. Crypto- 
blabes bistriga 58. Cucullia umbratica 39, 98, 189, campanulae 98, for- 
mosa 90, celsiae 92, Cyaniris Argiolus 93, Cybolonica necmausalis, luto- 
salis 94, Cymatophora duplaris 190. 

Danais Chryrsippes 47. Dasycephala modesta 92. Dasychira pudibunda 98. 
Dectocera pendolimbella 68, Deilephila euphorbiae 39, 46, nerii, elpe- 
nor 46. Deilinia pusaria 99, 190, exanthemata 190. Deiopeia pulchella, 
ornatrix 119. Demas coryli 188. Depressaria irrorata, sguamosa, rutana, 
amanticella, crassiventrella, pariella,  venefiella, tenebricosa, Dougla- 
solla,  hirtipalpis 96,  Uhrykella 128.  atomella, — subpropinguella 
133, aspersella 187. Diacrisia Sanio 99. Dianthoecia luteago 189. 
Dichelia hyerana 94. gnomana 100. Dichonia aprilina 383. Dicranura 
vinula 188" Dilinia tiliae 39, 113. Dioryctria mendacella 93, 137. pineae 
137, abietella 191. Diplodoma adspersella 134. Dismorphia Orise 29. 
Dolcsehallia bisaltide, nacar 29. Drepana harpagula 188. Drymonia 
trimacula 188. Dysauxes punctata 40, ancilla 99. 

Eccoposia effractella 99. Elachista consortella 135, abidelia 59, Heringi 69. 
Ellopia prosapiaria 115, 190. Elymnias undularis 47. Ematurgia ato- 
maria 191. Emmelia trabealis 98. Endotricha fammealis 99, 191. En- 
drosis lacteella 192. Ennémos guercinaria 99. Epermenia petrusella, 
nigrostriatella 69, daucella 187. Ephestfia inductella, infinatella, vapidella 
93, semirula 184, calidella 1836. Ephyra punctaria 99, linearia 190, 
Epiblema  comulana,  simploniana,  cnicicolana 69. agrestana, al- 
bumana. fervidana, commodestana,  nigricana,  obscurana 95, hepati- 
cana 137, tedella 192. Epidauiia transversariella, strigosa, pudicella 393, 


VII 


Epinephele Jurtina 39, 98, 187, Lycaon 98, 187, Tithonus 39. Epienu- 
ronia cespitis 189. Epione apicaria 98. Epischnia. eretacella, leucoloma 
93, Boisduvaliella 68. Epithectis Mouffletella 59. Erastria obliterata, 
venustala 39. Erebia Epiphron, Melampus, Mnestra, Pharte, Manto, 
Oeme, Stygne, Evias, Nerine, Pronoé, Goante, Gorge, Lappona, Tyn- 
darus 146—48, 166—69, Melas 115, 146, 166. Aethiops, Ligea, 
Euryale 97, 148, 169, 187, Medusa 146, 166, 187. Eromene Ramburiella, 
superbella, ocellea 134. Etiella Zinckenella 125. Eublimma arcuinna 98. 
Eubolia arenacearia 40, 97, murinaria 97. Euchloő cardamines 113, 186. 
Eaclidia glyphica 98, mi 189. triguetra 39. Eulia cupressana 94, rhodo- 
phana 135, ministrana 192. Euplexia lucipara 189. Euplocamus mone- 
tellus 60, anthracinalis 60. Euproctis chrysorrhoea 25, 106, 113, 188. 
Eurrhypara urticata 99. Eurymene dolabraria 99. Euxanthis meridiana 
95, Parreysiana 134. Euzophera osseatella 68, bigella 93, Evergestis 
caesialis 9£, estimalis 99. Evetria turionana 68. 

Yidonia fasciolaria 40, piniaria 173. 

AWGelechia maculatella, junctella, Tischeriella 69, terebinthinella 96, tricolorella 
133, Íraternella, marmorea 135, proximella 192. Glyphodes unionalis 135. 
Gnophos variegata 32, 112, furvata 40, ambiguata 191. Gnophria 
rubricollis 191. Gonodontis bidentata 191. Gonopteryx rhamni 97, 186. 
Cleopatra 111. Gracillaria onustella f£0, syringella 65, rufipenella 69, 
Grapholitha corollana, graeca, selenana 95, conformana 69, nebritana 
125, internana 135, gemmiferana 192. 

Habrosyne derasa 190. Hadena ochroleuca, secalis ab. nictitans 98, adusta, 
rurea, monoglypha, lateritia 189, eriopoda 92. Heliothis dipsacea 98, 
173. Heliozela sericiella 135. Hellula undalis 135. Hemaris scabiosae 98. 
Hepialas humuli, hecta 191, sylvina 40. Herculia fulvotibialis 94, rubidalis 
39. Herminia derivalis 39, 98, 190, tentacularia 98, 130. Hesperia carthami, 
orbifer 98, Alveus, malvae 98, 188, sidae 39. Heterogenea asella 191. 
Heterogynis penella 112. Homoeosoma subalbatella 93, Hydrilla glu- 
teosa 98. Hydroecia nictitans 98. Hydrocampa stagnata 191. Hyloicus 
pinastri 188. Hylophila prasinana 191. Hypena proboscidalis 98, 190, 
rostralis 98, 114. Hypochalcia decorella 68, griseovenella 134. Hypo- 
gymna morio 188, Hypolimnas Misippus 47. Hwypoplectis adspersaria 
99. Hypsotropa vulneratella 93. Hyppa rectiiinea 189. 

jno globulariae 99, statices, ampelophaga 191. 

.(Kallima parallecta, inachis 29. 

Lampides boeticus 124, Larentia frustata 32. variata, ocellata, fluctuata, 
galiata, — rivata,  alchemillata, comitata 99,  caesiata 114, 190. 
truncata,  taeniata,  cambrica, montanata, unidentaria, pomoeraria, 
designata, unangulata, albicillata, hastata, albulata, testaceata, oblite- 
rata, — autumnalis, — silaceata,  corylata 190.  trutrata,  candidata, 
tersata 40, bilineata 40, 99, 190. dotata, sociata, lerrugata, !uga- 
brata 99, 190. Lasiocampa guerciiolia 834, guercus 1183, 188. Lep- 
tidia sinapis, v. lathyri, v. diniensis, ab. erysimi 97, 196, Leucania 
conigera 98, L-album, vitellina 189, "Andereggi, 112. Leucanitis stolida 
09. Limenitis Sibylla 97. Lita ocellatella, gallincolella, Fischerella, 
cisti 96, sesterciella 59. Lithocolletis helianthemella, tenella, dubitella, 
connexella 135, parisiella, scopariella 69, carpinicolella 134. Lithosia 
lurideola 99, complana 99, 191, deplana 191, caniola 40, eereola 115. 
Lithostege griseata v. obscurata 114, farinata 40. Lophopteryx came- 
lina 188. Lozopera bilbaeniss 94, tlagellana 186. Lucesia virens, v. 
immaculata 98. Luftia lapidella 137. Lycaena Argyrognomon, Orion, 
Astrarche, Hylas, Meleager, Corydon, minima, Alcon, Aricn, Argiades, 
Argus, Semiargus 98, 188. Semiargus v. $Spadae, Anteros 114, 
Jcarus 39, 93, Bellargus 839, Jolas 124. Lydia lutisignella 98. Lygris 
reticulata 190, prunata 40. Lyonetia Clerkella 136. Lythria purpuraria 
99, 114, 141, 

Macroglossa stellatarum 130, 188. Macrothylacia rubi 98. Malacosoma neus- 
tria 188. Mamestra leucophaea, persicariae, genistae, trifolii 98, bras- 
sicae, dissimilis, dentina 98, 189, glauca 114.  tincta, nebulosa, albi- 


VIH 


colon, oleracea, contigua, pisi 189. Meessia vinctella 136, Leopoldella 


187. Megacraspedus subdolellus, lanceolellus 96. Megasis nubigerella 
93. Melanargia Galatea 97, 187. Melitaea Phoebe 97, Athalia 97, 187, 
Dyctinua 97, Aurelia 1183, Didyma 39, 97, 111, Trivia 39, 97. Meso- 
trosta signalis 199. Metallosticha nigrocyanella 93. Metasia suppanda- 
lis, corsicalis 135, ophialis 99, carnealis 94. Metopsilus porcellus 98. 
Metrocampa margaritaria 40, 190. Metzneria torridella, selaginella 95. 
Miltocbrista mlniata 99. Miana strigilis, captiuncula 189. Minoa muri- 
nata 190. Myelois umbratella 94. Myrmecozela danubiella 1837. 


 Narycia astrella 60. Nemeobiús Lucina 98 Nemophora pilulella, motaxella 


192. Nemoria viridata, pulmentaria 98, Dporrinata 98, 190. Nemotois 
metallicus 100, 192. Nephopteryx serraticornella 68, albicilla 58, insigr 


nella 93. Nepticula seriopeza 137, centifoliella 1836. Neptis Lucilla 90,. 


97, 187, Aceris 97. Noctuelia floralis 135, v. stigialis, isatidalis 94. Nola 
cuculatella 40. Notocoelia junctana 69, roborana 1835. Notodonta ziczac, 
dromedarius, iritophus 188, Nudaria mundana 99. Nymphula rivulalis ! 38. 


Odezia atrata 40. Oecophora sulphurella 135. Ocneis Tarpeja 119. Oeonistis 


guadra 99. Olethreutes lacunana 100, 192, salicella, sauciana, palus- 
trana, rivulana, urticana, bipunctana 192.  hercyniana 68, so:0r- 
culana :5, 1835, dimidiana 183. Oreobius gracilis 66. Orgyia an. 
tigua 98. Orneodes cymatodactyla 68, palodactyla 94. Ornix interiup- 
tella 135. Ocneria dispar 98, 113, 175, 188. 193, monacha 98. Ortho- 
litha cervinata, bipunctaria 99, limitata 99, 190, plumbaria 190. Orthosia 
laevis 189. Oxybia transversella 13£. Oxyptilus distans v. laetus 138. 


Paltodora  Kefersteiniella, lineatella 185, anthemidella 59. Pamene fim- 


briana 59. Pamone juliana, ochsenheimeriana 95. Panthea coenobita 188. 
Papilio Podalirius 97, 115, Machaon 97, 119, 186. Paradoxus oyridellus 
95. Parasernia plantaginis 191. Pararge Egeria v. egerides, megaera 39, 
98, 187, Hiera 39, Maera 98, 187, Achina 119. Parascotia fuliginaria 
189. Parnassius Anollo 97, 112, 119 Pelaea ramalis 94. Pelatea Klu- 
giana 89. Pericallia matronula 191. Perigrapha cincta 83. Phalera 
bucephala 34, 188. Phasiane glarearia 99. Pheosia tremula 98, dictae- 
oides 188. Phlogophora scita 189. Phlyctaenodés palealis 99, vertica- 
lis, sticticalis 99, 192, virescalis, comptalis 135. Phragmatobia fuligi- 
nosa 99, 191. Phycita illyrieila 94. Pieris brassicae 97, 112. 186. napi 
v. napaeae 97, 186, v. bryoniae 186, Daplidice 29, 97,  Chlorodice 92. 
Pionea pandalis 99, 192, fulvalis, ferrugalis, decrepitalis, olivalis 192, 
dispunctalis 59, stachidalís 1:3, fimbriatals 135. Platyptilia nemoralis 
191. Platytes carectellus 93. Pleurota filigerella, amaniella 96. Plusia 
gamma 39, 189. pulchrina 189, Emichi 92, chrysitis 98, 114, 1599, 
jota 98. Plutelila Hufnagelii 95. Pogonophorus spinibarbis, fulvibarbis, 
montanus, rulomargiratus, nitidus 66. Polia nigrocincta 33, chi 189. 
Polychrosis fuligana, littoralis 135. Polygonia €-album 91, 187, v. 
Hutchinsoni 97 Porthes.a similis 98, 188. Pristophora florella 93. Prothymnia 
viridaria 98, 189, Prothymia viridaria 199. Psammotis hyalinalis 99, 191. 
Psecadia flavianella 96, aurifluella 135. Pseudophia Tirhaea 112, lunaris 
39. Psilura monacha 106. Psorora  Dabhlieila 184. Pterogon  Gorgo- 
niades 113. Pterophorus monodactyla, : osteodactyla 100, 192, constanti 
68. Ptochenusa osseella 136, littorella 96, pauperella 135. Pygaera 
anachoreta 188. Pyrameis Atalanta 97, 187, Cardui 39, 97, 119, 148, 
183, Huntera 113. Pyrausta sambucalis, perlucidalis, aurata 99, iusca- 
lis, purpuralis 99, 192, acerealis, porphyralis 1833, 192, accolalis 68. 
flavalis v. lutealis, cespitalis v. intermedialis, 183, diffusaiis 125, asinalis 
186. Pyrrhia umbra 189. 


Rhinosia cervinella 96 Rhodostrophia vibicaria 99. 114, Calabraria 40, 112 


Roeslerstammia pronubella 69. Rusina umbratica 189, 


Salebria amoenella 135, albariella 136, semirubella 99, 191. Scardia tessula- 


tella 192. Scirtopoda saltatricella 135. Scodana favillacearia, consper. 
saria 40, Scoparia crataegella 99, ambigualis 191. cembrae 58, per- 
plexella 68, manifcstella 94. Scopelosoma satellitia v. brunnea 114. 
Scotosia rhamnata 99. Scythris dissimilella,  acanthella 97.  (al- 


IX 


lacella, fuscoaenea 134, subaerariella, bifisella 67, chenopodiella 1836. 
Saturnia pyri 39, 106, hybrida major, media 114, Satyrus Arethusa 98, 
119, Circe 34, Statilinus 34, Hermione 34, 98, Briseis, Semele. Dryas 

98. Semasia hypericana 192. Semiothisa signaria 191. Semnia auritalis 

47. Sesia  culiciiormis, leucopsi(ormis, ehrysidilormis 40, tipuliformis 

99. Siderone strigosus 29. Siona decussata 40. Smerinthus populi 98, 

188, ocellata 188. Solenobia Mannu, triguetrella 60. Sophronia consan- 

guinella 134. Sphinx convolvuli 120. Spilosoma menthastri 99, 191. 

urticae 191. Spintherops specirum v. Phantasma 112. Stagmatophora 

Grabowiella 136, extremella 137. Stathmopoda Guerini 97. Stauropus 

lagi 98, 188. Steganotycha rubiginosana 59. Stemmathophora combus- 

talis 135. Stenolechia gemmella 96. Stenoptilia bipunctidactyla 135, 

pterodactyla 100. Sterrha . sacraria 40. Srilpnotia salicis 188. Swammer- 

damia caesiclla 69. Sylocta ruralis 99, 191. Symmoca designatella, 

undecimpunctella, palliada 96. Syntomis Phegea 99, 115. 

Taeniocampa rorida 92. Togostoma comparalis 135. Telesilla amethystina 39. 
Tephroclystia pyreneata, denotata. cauchyata 115, unedonata, Mnemo- 
synata 112. Tephrenia oppositaria 112, Thais Polyxzna 154, v. bella 
115. Thalera fimbrialis 98, v. aldaria 114. Thalpochares panno- 
nica 86, velox 39. Thamnonoma brunneata 99 Thanaos Tages 
98. Thecla spini, w-album, acaciae, 98, ilicis 98, 113.  Therapis 
evonymaria 99. Thyatira batis 190. Thyridia psidii 29. Timandra amata 
99, 190. Tinea granulatella 69, inguinatella 1837, fulvimitrella 192. Tine- 
ola murariella 187. Titanio pollinalis 99, v. guttulalis 94. Tortrix 
Loefílingana v. ectypana 133, rogana 134, viburnana 192. Toxocumpa 
viciae 98. Trichoptilus siceliota, v. ononidis 94. 

Valeria oleagina 33. Vanessa urticae 97, 111, Antiopa 99, polychloros 187, 
Levana 123, Jo 97, 106, 187. Venilia macularia 191. 

Xenopathia Novaki 96. Xylma lapidea I1Í, v. cupressivora 112. Xystophora 
tenuiella, striatopunctella, nomadella, lutulent-lla 96. 

Yypnomeuta egregiellus, mahelebellus 95, plumbella 160. Ypsolophus limo- 
sellus 1834. 

Zanelognatha tarsiplumalis 98, 189. Zygaena purpuralis, brízae, scabiosae, 
achillae, angelicae, Ephialtes var., carniolica 99, lonicerae, exulans 191, 
filipindulae 99, 191. punctum v. contamineoides 115, dalmatina, Orion 
112. Zephyrus guercus 98, betulae 39, 98. 


c) Diptera. 


Dichrochira pectorosa 22, Ditaenia Lichtwardti 27. 
Pulex irritans, serraticeps 195. 
Sciomyza appendiculata, sordidata, Bezzii 22. 


d) Coleoptera. 


Abax parallelus, carinatus, Sehüppeli v. Rendschmidti 81, ater 209. Acalles 
denticollis, validus 127. Acmaeops collaris, v. nigricollis,  septentrionis, 
v. simplonica 117, pratensis 117, 185, 210. Adalia 11-notata 156. Ado- 
nia variegata 85, 210. Adoxus obscurus v. vitis 176. Aegosoma scubri- 
corne 78. Agabus nitidus 126, regalis, Solieri 1872. Agapanthia viloso- 
viridescens 84. Agathidium badium 127. Agriotes pilosus 82. Akimerus 
Schafferi 105. Alaocyba Holdhausi 86. Aleochara erythroptera 82. 
Allodactylus exiguus, affinis. asperatus 66. Alophus triguttatus 84. 
Amara eommunis, curta 81. Amaurops  Breiti, leptoderina 87. Amau- 
rorrhinus Paganettii 88. Amischa talpa, validiuscula 82. Anaspis Íron- 
talis, rufilabris, subtilis 83, pulicaria, melanostoma 210. Anisodactylus 
binotatus, v. spuraticornis, nemorivagus 81. Anophthalmus Mallászii 81. 
Anoplodera rutipes, sexguttata, v, exlamationis, migriflava 140. Anthero- 
phagus nigricornis 127. Anihobium iongipenne, palligerium 82. Antho- 
nomus sorbi 126, Chevrolati, pomorum 127. Anthophagus bicornis, 


alpinus, alpestris 82. Aphodius fossor, haemorrhoidalis, lividus 82, 
depressus 82, 209, rufipes 209. Apion punctigerum 84, subulatum 126. 
Aphthona euphorbiae 85. Asclera sanguinicollis 185. 910, coerulea 127, 
210. Asenum striatum 210. Astilbus canaliculatus 127. Atheta. crassi- 
cornis 127. Athous scrutator 209, subíuscus 82, 210. Atomaria. fimetaru, 
grandicollis, cognata, analis 198, gibbula 127, 198, puslla 127. Attela- 
bus coryli 84. 

Balanobius salicivorus 84. Bathyscia issensis 88. Batophila rubi 85. Bembidion 
lampros, ustulatum, monticola, Millerianum, assimile, biguttatum el, 
jordanense 152.  Bolitobius lunulatus, pygmaeus 197. Bolitochara 
obligua 127. Bostrychus capucinus 18. Bothrideres contractús 126. 
Brachynus psophia 81. Brachypterus urticae 82. Bryocharis cernua v. 
merdarius 82. Buprestis rustica 209. Byrrhus striatus 210. Byturus 
iumatus 127. ; 

Coelambus impressopunctatus 126. Caenoptera minor 84, 206, umbella- 
tarum, — Kiesenwetteri 2U6, 210.  Calathus " fuscipes,  v.  puncti- 
pennis, erratus, fuscus, melanocephalus 81. Calosoma inguistior 209. 
Cantharis pulicaria, pellucida, lateralis 83, Íusca 883, 210, Erichsoni, 
rustica, livida 210. Carabus coriaceus v, rugifer, intricatus, procerus v, 
Prunneri, convexus 81, Eéter He auranlensis, granulatus, paludicola 88, 
violaceus 81, v . Méhelyi 209, glabratus, auronitens v. Escheri 81, 208. 
Cassida viridis, lerruginea, Nebulosa 85, subíferruginea 127, murraea 
210. Cérylon ferrugineum 127. Cetonia .aurata 209. Ceuthorrhynchus 
interjectus, suturalba, Henschii 175, cochleariae v. monticola 176, puncti- 
collis. contractus, millefolii 127. Chiloneus asperatus 84. Chrysomela 
marcasitica, globosa, polita 85. Cicindela soluta v. violacea, v. Kraatzi, 
v, nigra 125, silvicola 209. Cidnorrhinus Kauimanni 66. Cis. nitidus 127. 
Clytanthus Ft 84. Clytra 4-punctata 85. Coccinella 5-puncrata 65, 
conglobata 85, 7-punctata 85, 210. Coeliodes 4-maculatus 84. Conurus 
littoreus 126, pubescens 127, Copris lunaris 82. Corticaila serrata 127. 
Corticeus castaneus 83. Cortodera humeralis, v. suturalis. villosa, holo- 
sericea v. velutina, Birnbacheri, v. rubripes 138. Cryptarcha strigata 
127. Cryptocephalus bipunctatus, sericeus, violaceus, flavipes 85, aureo- 
lus, hypochoeridis, nitidulus, pygmaeus 210. Cryptophagus scanicus 127. 
Cychramas luteus 82. Cychrus rostratus 209, v. elongatus 81. Cymin- 
dis humeralis, cingulata 127. Cynegetis impunctata 126. 

Danacaca pallipes 83. Dasytes plumbeus 883, niger 210. Diaperis boleti 83. 
Dictyopterus ime e 83. Diphvllus frater 127. Dolopius marginatus 82, 
210. Donacia bicolora 85. Dorytomus Dejeani 127, armatus, tremulae 
132. Dromius guadrimaculatus 127. Eryocoetes autographus 210. 

Elater nigrinus 82. Endomychus coccineus 82, th racicus 82, 209. Enicmus 
minutus, transversus 127. Enneadesmus trispinosus 20. Epuraea desem- 
guttata 82. Ergates faber 78. Euconnus pubicollis 127. Eusomus ovu- 
lum 82. Evodinus interrogationis, v. marginellus, v, nigrescens, v. 
signatus 116. 

Formicomus pedestris 127. 

Galeruca tanaceti 85, Dahli 132. Galerucella calmariensis 85. Gaurotes vir- 
ginea 210, v. thalassina, excellens 116. Geotrupes stercorarius sylves. 
tris 82, sylvaticus, vernalis 209. Gnorimus nobilis 209. Grammoptera 
ustulata, ruficornis, variegata 205. Gymnetron beccabungae 84, villo- 
sulum 127. 

Haltica Íruticola 185, 210. Halycia 14-guttata 89. Harpalus aeneus 81, 209, tar- 
dus 126. Homaloplia erythroptera 82. Homorosoma  validirostris 66. 
Hydroporus planus 127. Hylastes cunicularius 210, Hylobius abietis 84, 
210. Hylctrupes bajulus 84. Hypera cxalidis v. ovalis, adspersa 59, 
velutina 210. Hypulus biflasciatus 127. 

Ilybius fuliginosus 126. Ips typographus 210. 

udolia sexmaculata, cerambyciformis, v. elasciata, v. transsylvanica, erratica, 
v. septe :msignata. v, erythrura 112. 

Laemophloeus monilis v. bucephalus, nígricollis 126. Laemostenus elegans 
cávicola 110. Lampyris noctiluca 210. Laria pisurum, seminaria 127. 


XI 


Larinus turbinatus 84, 210. Lathrimaeum atrocephalum 127. Lathrobium 
castaneipenne 126. Leistidius piceus, alpicola 66. Leistotrophus murinus 
82. Leistus lerrugineus, rufescens 66, piceus 81, rufomarginatus 126. 
Lema lichenis 127. Leptorrhabdium illyricum 10£. Leptura livida 84, 
v. bicarinata, unipunctata, adusta, imitatrix, maculicornis, virens, v, 
fuscopubens, pallens, tesserula, v. impunctata, fulva, erythroptera, 
rufa,  scutellata, — v. ochiaceipennis, cordigera, sanguinolenta 164, 
210, dubia 210, v. limbata, v. triangulifera, v. Starcki, v. Chamomillae 
161—66, nigra 84, rubra 161, 210, cerambyciformis, sexmaculata guadri- 
fasciata, bifasciata 210. Lestera longelytrata 127 Letzneria lineata 140. 
Lichenophanes varius 18. Liodes dubia 127. Liosoma deflexum 84. Lixus 
myagri 84, Lochmaea crataegi 85. Longitarsus exoletus 127. Ludius 
sjaelandicus v. assimilis, zeneus 210, v. germanus, latus 82. Luperus 
nigrofasciatus 85. Lygistopterus sanguineus 210. 

Macrotoma scutellaris 78. Magdalis exarata, barbicornis 110, mixta, guerci- 
cola, violacea, opaca 110, 152, ruficornis 84. Malachius aeneus 210. 
Medon Brancsiki 127. Melandrya caraboides 126. Melanophthalma gib- 
bosa 127. Melanotus castanipes 209. Meligethes brassicae 82, 127, ob- 
scurus, ovatus 127. Meloz brevicollis 127. Melolontha vulgaris 209. 
Miarus campanulae 84. Molops  övipennis 126. Monohammus sartor 
210. Mordella fasciata 83, aculeata 210, Mordellistena abdonimalis 83, 
127. Mycetaea hirta 82. Mwycetophagus fulvicollis 127. Mycetoporus 
splendens, clavicornis 127. Myrmedonia huxneralis 127. ; 

Nanophyes annulatus 126. Nebria brevicollis 209. Necrophorus  vespilloides 
82, 299. Necydalis ulmi, major 206. Neuraphes angulatus 127. Nitidula 
bipunctata £2, rufipes 127. Nivellia sanguinosa 140. Notiophilus bigut- 
tatus 8l. 

Ocypus nitens. picipennis 82, oiens 127. Oedemera podagrariae 83, 210, sabu- 
lata 83, virecsens 210. Omalium caesum 127. Omosita discoidea 127. 
Oncotylus decolor 65. Oniticellus fulvus 82. Onthophagus taurus 82; 
nuchicornis 82, 209, lemur, ovatus 82. Opatrum sabalosum 83, 176. 

" Opetiopalpus scutellaris 127. Ophonus pubescens 81, 209. griseus, cal- 
ceatus 207. Orchestes guercus, fagi 84, populi 210. Orina vittigera, 
cacaliaé, gloriosa, tristis 131, alpestris 210. Orsodacne lineola ab. flava 
127. Ostoma grossum, ferrugineum 82. Otiorrhynchus pulverulentus, 
dives, Péterfii 83, corvus, obsidianus 210. Oxymirus cursor, ab. noctis, 
ab. Verneuli 104. Oxyomus sylvestris 127. Oxytelus rugosus 82, com- 
planatus, tetracarinatus 127. 

Pachyta Lamed 105, 145, 210, guadrimaculata 105, 210, ab. bimaculata 105. 
Pedilophorus aeneus 209. Peltis atrata 209. Phaenotherium Zellichi 88. 
Philonthus debilis, concinus, varius, decorus, cruentatus, fulvipes, agi- 
lis 82, aeneus, ebeninus, femoralis 127. Phyllobius transsylvanicus 210. 
Phyllodecta vitellinae 126. Phyllopertha horticola 209, v. nigropicea 82. 
Phylodrepa puberula 88. Phytoecia coerulescens 84. Pidonia lurida 61, 
210, v. Ganglbaueri 63, 139. Plagiodera versicolora 127. Plateumaris 
consimilis 85, 210. Platydema Dejeani 127. Platyderus rufus 126. Pla- 
.tynaspis luteorubra 85. Platynus assimilis 126, 209, sexpunctatus 209. 
Plocionus pallens 125. Podabrus alpinus 83, 210. Poecilus lepidus coeru- 
lescens 81, cupreus, v. erytlhropus 126. Pogonocherus fasciculatus 210. Poly- 
drusus amoenus 210: Prionus coriarius 77. Protinus brachypterus 127. 
Psammodes sulcicollis 82. Pseudocistela ceramboides v, serrata 126. 
Pseudopelta thoracica 82. Psoa viennensis, sanguinea 17.  Psylliodes 
chrysocephala 127, Wachsmanni 40, 152, luteola 40. Pterostichus, rufitar- 
sis, melas, hungaricus, foveolatus v, interruptestriatns, Etelkae 81, 
maurus 88, strenuus 126, niger, nigrita 81, 209, oblongopunctatus, dili- 
gens, tenuimarginatus 209. Ptinus íur 127. 

Nuedius boops 82, cinctus, limbatus 127. 

Rantus notatus 127. Rhagium inguisitor, biflasciatum, ab. unifasciatum, syco- 
phanta 103, mordax 1(C2, 210. Rhagonycha testacea 683, pilosa, fulva, 
temoralis 210. Rhamnusium bicolor, ab. glaucopterum, graecum 103. 


XII 


Rhinoncus perpendicularis 84. Rhynchites betulae 84. Rizophagus dis- 
par 82. Rosalia alpina 210. j 

Sacium brunneum 127. Saperda scalaris 210. Saprinus. nitidulus 127. Scaphi- 
dium guadriisaculatum 127. Schistoceros bimanculatus 19. Scobicia 
Chevrieri 19. Scymnus interruptus 1z7. Silpha obscura 82. Silvanus 
unidentatus 127. Sinoxrylon sexdentatum, perforans 20. Sitona tibialis 
84, 127, nigricornis, arator 127. Serica brunnea 209. Sericus brunneus 
910. Smicronyx Reichi 127. Sphaerosoma globusum 127. Sphodrus exa- 
ratus 110. Spondylis buprestoides 76. St.phylinus chalcocephalus 127. 
Stenolophus teutonus 126. Stenus bipunctatus 82, similis 82, 127, ater 
127. Stephanopachys substriatus 17. Stilicus orbiculatus 127. Stomis 
pumicatus 81. Sirangalia nigripes etc. 200. Subcoccinella 24-punc- 
tata 85. 

Tachinus rufipes 82, laticollis 82, 127, humeralis 185, 209. Tachyporus solutus 
chrysomelinus 82, 127, nitidulus 127. Tanymecus palliatus 84. Tenebrio 
obscurus 83. Timarcha rugulosa 85. Toxotus meridianus, ab. genicu- 
latus, ab. laevis, ab. chrysogaster, guercus, ab. discolor 104—5. Tra- 
gosoma depsarium 78. Trechus cardioderus, palpalis, Milleri. ochreatus 
guadristriatus 126. Trichius fasciatus 209. Trichodes apiarius 210. Tri- 
mium brevicorne 127. Trixagus tomentosus 82. Trixagus tomentosus 
209. Trogophloeus Zellichi 88. Tropideres sepicola 127. Trox sabulosus 
127. Tychius tomentosus 84. 

Xantholinus punetulatus, decorus 127. Xylonites retusus 19. Xylosteus Spino- 
lae 104. 


c) Hemiptera. 


Anthocoris nemorum 211. Aphis papaveris, fabae 195. Aphrophora alni 211. 
Athysanus striola 211. 

Calocoris fulvomaculatus 211. Centrotus cornutus 211. Cicadula 6 notata 211. 
Corizus cerassicornis 211. 

Delphax striatalia 211. Deltocephalus pulicaris, striatus, abdominalis, ensatus, 
211, guadrivirgatus 185, 211. Dolycoris baccarum 211. Dorycephalus 
Bacri 194. 3 

Eucanthus interruptus 211. 

Gnathodus punctatus 211. 

Leptoplerna dolobrata 211. Lygus Kalmii, pastinacae, pratentis v. campest- 
ris. 211. 

Miris calcaratus. laevigatus holsatus 211. 

Nabis flavomargucatar 211. 

Odontoplatys bidentulus 211. 

Ptyelus spumarius 211. 

Stiroma affinis 211. Syromastis marginatus 210. 

Tamnotettix simplex 211. Tettigonia viridis 211. Therapha Hyoscyami 211. 
Thyphlocyba rosaz 65. Triecphora vulnerata 211. Tropicoris rufipes 65. 


f) Orthoptera. 


Barbitistes Ocskayi 33. 

Chelidura acantopygia 210. Chrysorhraon brachypterus 35. 

Locusta viridissima 210 

Mantis religiosa, argentana 177. 

Orphania denticauda 210. 

Pezotettix Schmidti 185, 210. Phyllium scythe. siccifolium 30. 
Stagmomantis Carolinae 177. Stenobothrus erassipes 35, viridulus 210. 


8 Neuropter a. 


Ephemera vulgata 837. 
Limnophilus decipiens, vibex 65. 


XIII 


hGAáta c Kán a ca 


"Trombidium holosericeum 65, 


; Myriopoda. 


Brachydesmus spinosus 109. 

Chaetechelyne vesuviana 109 Cylindroiulus Deubelii, hyperopherus 109. 

Dignathodon microcephalum 1(9. 

Geopbilus linearis, arenarius, electricus, proximus, ormanyensis, longicor- 
nis, flavidus, ferrugineus 109. Glomeris prominens 109. 

Henia bicarinata, illyrica 109. Himantarium gabrielis 109. 

Lithobius dubius, latus, podokes 109. 

Mecistocephalus carniolensis 109. 

Schendyla montana. nemorensis 109. Scolioplanes acuminatus, crassipes 109. 

Unciger fcetidus v. transsilvanicus 109. 


Loose und Centurien exotischer Insekten 


(mit vielen Schaustücken und Seltenheiten, vorzüglich bestimmt, und erhalten, die 
Schmetterlinge und Libellen in Düten) : 


100 Küfer in ca. BO Arten von Bolivia (Vungas de la Paz, 1CO m.) Mk, . 15.— 


HUVAZ Sa S KÁOIJI A ).  Nord-Indien (Darjeeling. Assam.)  . . 2 12— 
OJ A vágk 19 AN BOI SS ) - Nord-Borrieo. (Kinabalu) . . , ) . 15.— 
14 b. BESE att zetét gETBÉS A VINNI a ) — Deutsch.Ost-Afrika (Tanga, Tangamjika- 
See, Usaramo etc.) Mező s. 12.— 
7 TS MYSÁb TESEBÉ, SA KGN 3 1 9 ÉGÁÉS? b Tate Gst Kr jkas (Ngucio, Usambara) Fr ekákA Ke 
( 50 Orthoptera aller Ordnungen und Gegenden véste ) .15.— 
140 Wanzen 3 "b 5 p VESE E lel ÉSE es kt ALA Nk BE KOVSTSE 
i 100 Homoptera 5 p ) 5; LESBE KERT ENO e ké É a eze 
100 Hymenoptera 5 ) ) p FASZT tj EOK LEESŐ ZET OTA JT 
diese nur theilweise béstimmt ! 
50 Libellen verschiedener Gegenden. .  . SZO ÜL S 
50 Schmetterlinge von Bolivia mit. Papilio servillei bolivi ianus, . harmo- 
dius, Catopsilia menippe, Catagramma aegina, . Callithea  leprieuri, 
Morpho deidamia, feinen Ancylmis, Diorhina etézetes c pages 


50 Stück wie vorher mit dem riesigen opalfarbigen Morpho god artit 2. KÖD 
40 schöne Papilio mit servillei, harmodius, leucaspis, ágcalaphús, milon, 
dasarada,  paris,  iswara satásbés, gigon, fuscuscastaneus, poly- 


HÁGATESz MICANOTA DETZNENÜS ELŐS ád teles RÉ E NE ÖSÉS Mat aa SE SZTN 

ötosmit: Fapiro: Jengetisz oder bÍuNiei 2 ülses es sét élesen zs A ete e DO kET 

dto mit . s — androcles peti ZSEB Ae Nesze 
10 feine Morphiden und Brassoliden mit M. amettúntó dídius. ÖeJdAÍB; 

achilles, achillides etc. ZSZ elete OS SÜKET ÁROSA Ez EL Ő a MR es 

dto. mit Morpho godartii . .. . 3. 30.— 
Actias isis (phánomenales Thier) Mk. 95. ze , Éligma latepicta (schönste Arctiide von 


. Afrika) Mk. 6.—, Agrias lugens (herrlich) Mk. 25.—, Papilio ascálaphus " (Riesen) 


Mk. 2.—. Ornithoptera priamus ih tettetés (gezogen !) d u. ? 20.—, hippolyptus 


ró 4.—, $ J£.—, hephaestus superb. $ 2.--. ? 3—. — Porto und Packung éstra. 


HERMANN HR OI. I. E 


Entemologisches Institut, 


BERLIN S. W., Königrátzer-Strasse Nr. 89. 


IEZEZEZEISZEZEZESE SZE SE KEZES IE BE ZE BESZEL BBBEZB 


ae — am merceej a sem ni — TT mez er — 
" HZ 
i 


CA NAK OG 


DER 


Lepidopteren des palaearctischen Faunengebietes. 
Von 


Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. 


2. kheile id einen 3Band-. gebúndeni : SES 


Pveis 2O NMíronen 


j Szerkesztőségünk útján is megrendelnető. 


EMGATBTON A e 


riae). III. kötet. AFÉLGnGd. kendjás ZERLergenk 
Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. 
tok kitömesére s eltartására, és csontvázak KÉSZ NÉSSEÉ "áb 
40 fill. —- Bein K.A ckis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok 
résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. SEEHK rovargyűjtő 1 ko ! 
Lejtényi S. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság s ámára, kö 
1 kor. — Kriesch ].A rovarok világa. 16 ábrával 80 fll.. án 
" zsebkönyve: 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fll. — Dr. Lendl A. Rön d úti 
a természet: ajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday ].Ro 
tani műszótár 1 kor. 60 füll. — Hojjer, Praxis der Insektenkünde. 
Kolbe, Einfühvrung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. : 
Hymenoptera. Mocsáry §. A magyar fauna fémdarazsai 9 BRGE 
A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kur. z0 fill Adatok Magy 1 
szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor, 20 AI. Földünk fémd 
magánrajza 40 kor." É 
IepttobterAs Bein K. A kis EDBESSÜJTŐ; A lepkék ismertet 
gyűjtése 2 kor. A. Aigner L. A lepkészet története Magyaror: 
3 kor. — Aigner- Sajat Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 
Be; ge, Sehmette rlingsbuch 8. Auf. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 2 
20 fll. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 9000 
auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross- Sehimettérttsée B 
1900 Abb. aul 50 Taleln 30 kor. 
Diptera. Tömösváry . Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az. -Du 
mellékeiről 3 tábl. 60 fil. — Kertész és. Catalogus Tabanidaium 0 bis terra- 
rum uniyersi 6 kor. ; ; : 
; Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — "Bein K. 5 
bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — "Calwer, ér cl 
5. Aufl. mit 48 EGlOT. Taleln 24-kor. — Seijdlitz, Fauna Transsylv. ; JJ kor 
Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek : 
40 fil. A. magyarországi Psyllidákról 40 All. Az Eremocoris- "fajok 
2 tábl. 60 fil. : 
Orthoptera. "Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur (EN TESESÉS. IT 
szági tücsöklélék természetrajza 6 tábl.5 kor. — Kohaut R. ESEK 
szitakötő -féléi. 3 színes fözbiági 2 kor. 60 fil. ís 


4 táblával 4 kor. 

Araechnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulézynski L. KENE Zj 

3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország  pókfaunája 3. köt 

2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl. A. A pókok, különösen a kere 

pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magya 
atkafaunájábhoz. 8 táblával 2 kor.. 

Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországbaji edJig talált 

élő evezőlábú rákok magánrajza. 4 tábl. "8 kor. A magy arországi Elki 

fajok  átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézeti 


S ohsonet 

Ernestus Csiki. 5 

A Musaeo Nationali  Hungarico editus. Bu dapestini . 1901. 
Ára 38 korona. ; SS 


—. 


f) PLZ 17 AS //) SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES 


gy tf Ad 5 eg 


c. 3 9088 01427 0482 


I