/ I (sott (o szer 4) / G Sa Ci YT 461 14 skot] .R873 ENT ga 2 ag ssztsztseéses es eisztszés ese 63 E 383 HE 7 3 X. kötet. 1903. április 4. füzet. Maj 4. Ő kg ta ja az Mégzög gs ROVÁRTANI LÁTOK HAVI FOLYÓIRAT A [/É agz 4 ka oda oka. PA ae különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra Agz age s eásgyáb age D/A DR. BEDŐ ALBERT. BIRÓ LALOS DR. CHYZER KORNEL DR- ENTZ GEZA MOCSÁRY SÁNDOR. KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL e ele keszseg ds VÁsú ls vik ela . £ ak 3) kesz £ ak J s : is ak 4. ak 9 le aá4bv kh. őv sv -4. 5-8. 1.4. 7AK sőn 785. sáv v4- sáv vás 4. sás sás ván 4. -áv rá. A SZERKESZTIK 5 A A: AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. ag.d út 82 ési ből fele BA 5 UGYAP A Agz A - 3 6 aPp2zagiar / eleste BUDAPEST, 1903. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSEGE Es JIVATALA - IV., MOLNÁR-UTOZA 24 7 sé i Sleződtestk minden jánsstál első napján, Kt és augusztus hava kivételéve Előfizetési ára egész évre 8 kor. Tartalom: A magvar lepke-fauna bővülése. Irta dr. Uhryk Nándor T.. Rákfélék a M. N. Muzeum gyűjteményében. Irta dr... Daday jenő Kirándulás Abauj-Torna megyébe. Írta A. Aigner Lajos. I. Magyarország Cerambicidái. Irta Csiki Ernő "I. 2 ábrával Adatok a Detonáta faunájához, Írta Mallasz józsef. 2 ábrával . Különfélék : Anisits" J. Dániel Thalpochares pannonica tte A; Abit ZJÓS Kada István . A Viívipara vera és a frov varok: Írta 8 fas . [rodalom : Bernhauer: M., Daniel T., Ganglbauer:L . és Müller T. közleményeinek : is- mertetésez írta OSIRIS ÉMOS 8 ák ee NEON S kó ke Tá dose ZSZ VO A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani 7 ; szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy- utcza I6.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi- út 44.) találkoznak. Kedvezmény. Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes érfolyanmál ; még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre ; ezek következő .áron kaphatók: ! kötet IO kor., II. kötet 6 kor., Az I. és III. köte- tet készpénzben visszaváltjuk SEA Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV, Molnár-utcza 7 24.) czímzendők. : 3 Croleoptera-duplumaimat leginkább Székes- fehérvár környékéről, óhajtanám más bogarakra elcserélni. " Szives ajánlatokat kérek. szaka Székesfehérvár: Chinorányi Ede, :cist. főgymain tanár. EZ ZÁ E A E KÉS KEENOR LG DZE A magyar lepke-fauna bővülése. A molypillék. Irta Dr. Uhryk Nándor. Í A fenti czím álatt összeállította Abafi-Aigner Lajos barátom azokat a Macrolepidopterákat,) melyek a magyar faunából mind- addig fel nem voltak jegyezve, de a melyek a Staudinger-Rebej- féle katalogus szerint, előttünk ismeretlen adatok nyomán, Magyar- országon is előfordulnak s a melyek magyar honosságát megálla- pítottnak kell tekintenünk. Sőt barátom még tovább ment, a mennyiben, kellő indokolás mellett, még a dalmát lepkéket is a magyar fauna keretébe felvette, mi által a Magyar Birodalom lep- kéinek száma tetemesen növekedett. Lényegesen bővül azonban a magyar lepke-fauna, ha az említett katalogus nyomán az ugyan- oly adatokkal ellátott magyar és dalmát molypilléket is hozzáadjuk. Hazánkban, fájdalom, mindeddig nagyon kevesen foglalkoz- tak a molypillék gyűjtésével, minek folytán ezek faunájáról elég szűkkörű tudomásunk van. Az országnak számos megyéje, sőt egész része mint pl. a felvidék, e tekintetben valóságos terra incognita. Ennélfogva nincs mit csodálkoznunk azon, hogy ha minduntalan találkozunk oly fajokkal, melyek hazánkból eddigelé ismeretlenek voltak. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben több ügyes és buzgó gyűjtőnek, mint A. Aigner Lajos, Ehmann Ferencz, Kosztka László, Ulbrich Ede, Wachsmann Jánosnak, valamint Dr. Czeke- lius Dánielnek Nagyszeben és Brassó környékén és Hedemann-nak Herkulesfürdőben tett gyűjtése alapján lényegesen bővült a hazai . Microlepidopterák ismerete, úgy hogy a kir. m. Természettudo- mányi Társulat által kiadott lepke-katalogus megjelenése óta (1896), melyben 1246 faj és 26 fajváltozat van felsorolva, — eddig, azaz alig öt év alatt Microlepidoptera-faunának újabb 126 fajjal és 5 fajváltozattal gyarapodott, mely adatokat évről-évre közöltem a Rovartani Lapokban.?) TATE ETL A AV EKT OO SET7 SE ANT ő R.SD VIII. -1904. 2191, Rovartani Lapok 1908. márczius 68 Uhryk Nándor. Ennek következtében mellőzöm az idézett katalogusnak számos oly hazai adatát, mely a R. L.-ban már magyarországinak jelölve volt. Egyébiránt azt tapasztalom, hogy ama katalogus gyakran mellőzi Magyarország megemlítését, holott sűrűbben idézi Erdélyt mint külön országot vagy tartományt, még akkor is, hogy ha ugyanaz a faj Magyarországon is előfordul, mint pl. Cerostoma chazariella Mn., mely állítólag Sarepta, Romániában és Erdélyben fordulna elő, daczára annak, hogy már 1899-ben Magyarországból is fel volt említve.) No, de azon meg nem ütközhetünk, ha oly nagy munkában, mint ama katalogus, kihagyásokat veszünk észre és nem követelhetjük, hogy az a Rk. L.-nak minden adatáról tudo- mást vett légyen; . hiszen tudva van, hogy Bécs távolabbra esik Budapesttől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ezek után felsorolom ama katalogusnak elsőször Magyar- országra, másodszor pedig Dalmácziára vonatkozó adatait. I. Új magyar Microlepidopterák.?) Dectocera pseudolimbella Rag. Hung. lit. (Fiume). Euzophera osseatella Tr. Hung. lit. Dalmatia, Sicilia, Syria. Hypochalcia decorella Hb. ab. erebella Rag. Csak Magyar- ország. űl Epischnia Boisduvaliella Gn. (farella Curt.) Eszakny. Német- és délny. Francziaország, Anglia, Belgium, Batavia, Valesia, Tura, Eszak-Afrika, Eszak-Amerika. Nephopteryax serraticornella Z. Dalmatia, Hyrcania. Scoparia ferplexella Z. Hung. lit., Dalmatia, Déli Krajna, Bithynia, Görögország, Pável még 1884-ben Buccariban gyűjtötte; de szerinte mint nem Magyarországhoz tartozó területen, a kata- logusból kihagytuk. Calamochrous acutellus Ev. Carinthia, Istria, Sícilia, dél- keleti Oroszország, Tura. Pyrausta accolalis Hb. Erdély, Ausztria, Galiczia, Finnorsz,., délkeleti Oroszország, Piemont, Tura. Pterophorus constanti Rag. Alsó Ausztria, Francziaország. Örneodes cymatodactyla Z. Hung. lit. et mer. or., Dalmatia, Görögország. Conchylis zebhyrana v. williana Brahm. (dubrisana Curt.) Német-, Angol-, Franczia-, Spanyolország, Hollandia. Evetria turionana Hb. Austria-Hung., Német-, Angol-, Finn-, ny. Orosz-, Svédország, Belgium, Helvetia, Japán. Olethreutes hercyniana Tr. : Austria: Hung., Német-, Finn-, nyug. Oroszország, Galiczia, Hollandia, Helvetia, Piemont, Lappföld, Do RST VE AI995 EZÉS EVT ALYOOSSZZ ÁE 2) Itt megemlítem az esetleges közelebbi termőhelyet is, valamint azokat az országokat, melyekben az illető faj azonkívül előfordul. A magyar lepke-fauna bővülése. 69 Pelatea klugiana Frr. Croatia, Karinthia, déli Francziaorsz., Andalusia. Notocelia jumnctana Tr. Dalmatia, Alsó-Ausztria, Németorsz., Sarepta. j Epiblema cumulana Gn. Ausztria, déli Francziaország, Ara- gonia ; — simploniana Dup. Alpok, Szilézia, Galiczia, Svédorsz., AÁragonia , — cnicicolana Z. Délkel. Hung. Cróatia, Dalmatia, 9icilia. Grapholitha conformana Mn. Croatia, Dalmatia, Kis-Ázsia. Swammerdamia cdaesiella Hb. Ausztria, Galiczia, Svajcz, Német-, Franczia-, Angol-, Olaszország. Gelechia maculatella Hb. Déikel. Hung., Ausztria, Német- ország, Svajcz, Piemont ; — junctella Dgl. Austria-Hung., Német-, Angol-, északny. Oroszország és Svédország; — Tischeriella Z. Ausztria, Svajcz, Németország, Livland. Aristotelia brizella Tr. Ausztria, Német-, Angol- és Finn- ország. j Alremaea lonchoptera Stgr. Eszakny. Francziaország. Borkhausenia Bruandella Rag. Déli Francziaország. Epermenia petrusella Heyl. Csak Magyarország; — nigro- stviatella Heyl. Csak Magyarország. Scytihris bifisella Hofm. Nyugati Németország. Cosmopteryax liengiella Z. Alsó-Ausztria, Eszaknyug. Német-, Angolország, Livland. Coleophora echinella Stgr. Pontus ; — craccella Valet.. Déli Francziaország, Lydia ; — gnaphalii Z. Austria-Hung, Svaicz, Né- met- és Finnország. Elachista Heringi Rbl. Déli Magyarország, Alsó Ausztria, Románia. Gracilaria rufipennella Hb. Austr.-Hung. Német-, Finn-, közép Olaszország, Svajcz, Scandinavia, Aragonia. Lithocolletis parisiella Wck. Hung. lit., Dalmatia, . Alsó- Ausztria, Tirol, Istria, Franczia- és Olaszország ; — scopartella Z. Dalmatia, Ausztria, Germania, Batavia, Belgium, Anglia, Livland. Acrolepia assectella 7. Ausztria, Galiczia, Német- és Franczia- ország, Belgiunci, Batavia. Koeslerslammia pronubella Schiff. Alsó-Ausztria, Galiczia, Szilézia, Német- és Angoiország, (Dalmatia, Sicilia, Kaukazus ?) Tinea granulatella H. S. Hung. mer. lit., Dalmatia, . Tirol, Olaszország, laurus. Káktélék a M. N. Niuzeum gyűjteményében." Irta Dr. Daday Jenő. A Crustacea-gyűjtemény első példányait Pius Titius ajándékozta 1850-ben, de a Malacostraca-gyűjteménynek alapját mégis a gróf Brunswick József ajándékozása folytán került 11 fajs a Miketz Andrástól vétel útján szerzett 18 faj vetette meg 1851-ben. A mult század 50-es éveinek során lassan bár, de mégis szemmel látható gyarapodás állott be, még pedig legfőképen aján- dékozás és gyűjtés útján. Az ajándékozók sorában találjuk Glós sámndort, Frivaldszky Imrét Bodesohadetagtotste Chyzer Kormélt, Tóth Sándort és Kormis Káros Sokkal nagyobb lendületet vett a gyarapodás a 60-as évek folyamán, a mikor is Pius Titius közel száz fajt ajándékozott 300-nál több példányban. Becses példányokat tartalmazott a No- vara-expediczió gyűjtéseiből nyert kis gyűjtemény is, a mely 17 fajból állott. Az ajándékozók sorában a következőket találjuk : Újhelyi lamnre, Duka Tiwadar "Ero ldivzárgy NSA tTAORÁY A. 70-es években a gyarapodás csupán a Kundil P. Lajos adományából és vétel útján szerzett 26 fajból állott. A 80-as évek- ben a gyarapodást legfőképen a nápolyi zoologiai állomástól vásá- rolt gyűjtemény eredményezte, de hozzájárult a Madarász József adománya is. A 90-es években s a jelen század első éveiben, eltekintve nehány kisebb vételtől és Budde-Lund ajándékozásától, Biró Lajos új-guineai s az állattári tisztviselők magyarországi gyűjtései eredményeztek gyarapodást. Kiválóan becses az Isopoda-gyűjtemény, a melynek régebbi gyűjtések s újabban a Wachsmann Ferencz és Szép-: ligeti Győző ajándékozása, valamint a muzeumi . állattári tisztviselők hazai s a Biró Lajos új-guineai gyűjtései alapján összegyűlt példányait Dollfus és Budde-Lund határozták meg, és mely a magyar faunára nézve alapgyűjteménynek mondható. A Malacostraca-gyűjtemény ez idő szerint 400-at meghaladó fajból áll, a melyeknek példányai legnagyobb részben borszesz- készítmények, kisebb részük száraz állapotban conservált. AZ utóbbiak között van egyebek mellett egy óriás Macrocheira Kaáam- pferi is a japán tengerből. " A M, N. Muzeum multja és jelenex czimű műből. Rákfélék a M. N. Muzeum gyűjteményében. 04 A Gigantostracák csoportját a gyűjteményben pár Limulus longissimus és moluccanus képviseli. Az Entomostraca-gyűjtemény alapját a dr. Chyzer Kornél 1856. és 1860. évi adoimánya vetette még, a mély kizárólag magyarországi Phyllopodákat tartalmazott. A további gyarapodás 1883- és 1885-ben következett be, mikor is Madarász Zs. E. hagyatékának Budapest körül gyűjtött Entomostracái jutottak az állattár birtokába. De nem csekély gyarapodást idézett elő a dr. Daday Jenőtől 1686-ban vásárolt 111 hazaiaj"is. A rmiült század 80-as és 90-es éveiben, valamint a jelen század első évei- ben a gyarapodás legfőképen a hazai gyűjtések eredménye; de gazdag anyagot szolgáltatott d. Madarász Gyula ceyloni, Biró Lajos új-guineai, valamint a Zichy-féle ázsiai expedi- czió gyűjtése s a Silvestri Filippo olasz búvár patagoniai gyűjtéseinek révén szerzett anyag áttanulmányozása is, annyival is inkább, mert a gyűjtemény ez úton számos typus-példány bir- tokába jutott, melyeknek leírását dr$. Daday Jenő adta. Az Entomostraca-gyűjtemény ez idő szerint 400-nál több fajt tartalmaz több ezer példányban részint borszeszben, részint mikroszkópi praeparátumokban, melyeknek száma a 400-at meg- közelíti. Kirándulás Abauj- Torna megyébe. Irta A. Aigner Lajos. Ti Régóta vágytam arra, hogy a felvidék valamely havasi részén huzamosabb ideig foglalkozhassam rovarászattal. Ez a vágyam teljesült a Muzeumok és Könyvtárak országos Főfelügyelőségének ama megbízása által, hogy Dr. Nagy Géza kassai orvossal együtt Abauj-Tornamegye rovarfaunájának kutatására nehány hetet fordítsunk. A Magyar Nemzeti Muzeum állattani osztálya igazgatójának, Dr. Horváth Gézának tanácsára az észak felé védett fek- vésű Torna vidékét szemeltem ki megállapodásom helyéül, a hon- nan közel érhettem a szádellői völgyet, melyről annak idején Frivaldszky Imre rajongó lelkesedéssel emlékezett meg mint kitünő entomologiai helyről, melyen több nevezetes lepke- és bogárfajt gyűjtött. (£35 A. Aigner Lajos. Ehhez képest 1901. julius 16-án utaztam Kassára, és más- nap Nagy Gézával és kedves nejével a tornai vasúttal Somo- diba, Tomori István plebánoshoz, a ki bennünket kocsin a szádellői völgybe vitt, a mely gigantikus sziklaképződéseivel meg- lepő hatást gyakorol. Hajdani vadregényes voltából azonban sekat veszített a völgy az által, hogy a felső végén levő szárpataki fürészmalom tulajdonosa, a fának Torna felé - szállítása czéljából, a völgyön végig pompás útat készíttetett. Az út mentén azonban akad itt-ott oly hely is, a hol gyűjteni lehet. Gyűjtöttünk is nehány érdekes fajt, miután a plebános kitünően megvendégelt volra. Visszajövet Nagyék Somodiban vasútra szálltak, engem pedig a plebános a félórányira levő Somodi fürdőbe vitt, melyet Nagy Gézával szállásomul kiszemeltek. A fürdő előbb püs-. pöki tulajdon volt, az idén azonban Dudás somodi lakós meg- vette és kissé jobb karba helyezte. Az egész főrdő áll a fürdő- épületből (7 fürdőszobával) és különálló kisebb épületből, összesen. 5 vendégszobával, valamint kis melléképületből, melyben a fürdő fűtője s az erdőkerülő lakik. A fürdő közelében van egy csepkő- barlang, melyből a jéghideg Pitykó patak folyik ki, mely ram nézve meggátolta a barlang megtekintését; de kisebb vízállás mellett már voltak benne: állítólag igen nagy terem van a föld gyomrában. A roppant prímitiv fürdőhelynek, melyet a somodiak és tor- naiak szoktak felkeresni, csak két szobája volt elfoglalva, t. i. az enyém s a szomszédos, melyben Horváth Pál budapesti posta főtiszt szállt meg nejével és kis leányával: igen kedves embe- rek, kiknek társasága elviselhetővé tette ezt a magányt és kik buzgó segítőim lettek a lepkészésben, sőt Horváth csaknem minden kirándulásomra. elkisért. Első kirándulásunk volt a másfél órányira levő , Kiskopo- nyaláb" nevű málnásba, a hová, mint jó gyűjtőhelyre ismételten elmentünk, egy ízben hölgyek kiséretében is. Igen kellemesen hatott rám, hogy az egész vidék lakossága magyar, nem pedig tót, mint képzeltem volt. A nép igen takarékos, józan; még ha ünnepen vagy vasárnapon pálinkát iszik is, odahaza issza, nem pedig a csapszékben, melyet mindenütt üresen láttam. S ez a nép tiszteletben tartja különösen Szent Lászlót. A málnáshoz vezető uton is láttam sziklát, melyen a monda szeiint Szent Lázsló lá- bának, kardjának és lova két lábának nyoma látható. Úgyszintén mutattak a szádellői völgyben is Szent László útjának, valamint IV. Béla kocsijának nyomát is, s ugyanott sajátságos alakú szik- lát, Dengezicsnek, Attila öccsének sírját. ési Kirándulás Abauj-Torna megyébe. 783. A szádellői völgyben még két ízben voltam. Először egyedül, a midőn a szárpataki malomnál találkoztam lovag Junga Sebő századossal és nejével, kík Nagyék útján tudtak ittlétemről, sőt első kirándulásunkban szándékoztak résztvenni. Lefelé jövet Junga, a ki kitünő fényképész, a nevezetesebb pontokról fel. vételeket készített. Hirtelen eső nagyon lehűtötte jókedvünket. Másodízben Horváth kisért el, kivel a szádellői tanítónál (kinél beteg neje előbb szállva volt) ozsonnáztunk, s azután lányai: haza- kisértek bennünket. A lepkészeti eredmény mindkét alkalommal igen csekély volt: ha 3—4 héttel előbb jövök, bő zsákmányra tehetek szert. Nem több sikerrel jártam két ízben az áji völgyben, mely vadregényesség dolgában ma felülmulja a szádellői völgyet is; még pedig első ízben az áji tanítóval Falucskáig, a hol sok búcsúst találtunk elő, a kik Barka búcsúhelyre igyekeztek. Vissza- jövet utólért az eső, melynek elmultávai Tornára mentem s ott megháltam. Másodízben Nagy Gézával jártunk itt, s ekkor is az eső űzött vissza. Falucska környékén állítólag szintén van érdekes cseppkóbariang. Kirándultunk még a Tófej nevű havasi mocsárhoz (Debrőd felé) és a Sötét völgyön át a hajdani Szent László kolostorhoz, melynek templomromjai alatt forrás fakad, a melyten a hagyo- mány szerint Szent László patkóját lehet látni. Voltam továbbá a Miglincz nevű erdészlakban is, mely több száz méterrel magasabban fekszik mint a fürdő. Egyik nap ugyanis fáradtan érkezvén haza a szádellői völgyből, a fürdőben megismer- kedtem a Dreher-féle uradalom erdészével, ki erőnek erejével fel- vitt magával, állítván, hogy félóra alatt felérünk. Lett ebből más- félóra is, úgy hogy sötétben, elcsigázva értem fel. Csak regge láttam, minő gyönyörű helyen áll az erdészlak. Kimentünk. a Súgó felé, a honnan nagyszerű kilátás nyílik egész Meczenzéfig. Közelben van forrás, melyben moha, virág megkövesül. Az erdész felügyelete alatt áll 17,000 hold erdő, melyben nincsen ugyan szarvas, de annál több őz, állítólag fehér is ; medv ritkán mutatkozik. Este fele oly felhíszakadás volt, minőt még életemben nem láttam. Az esőből egyáltalában bőven jutoit ki nekem, úgy hogy gyak- ran naponta csak 1—2 órát lehetett künn járni. líyenkor a fürdő közelében, este pedig gyertya és acetylen vagy csalétek segítségé- vel olykor szép sikerrel lepkésztünk Horváthékkal, vagyis az ösz- szes fürdővendégekkel, míg a fürdő egyéb összes lakói beálltak bámészkodó és — nevető közönségnek. 74 A. Aigner Lajos. Egyik este kellemes meglepetésben részesültünk. Ugyanis nagyobb kirándulásról vísszaérkezve, a fürdőbén ott találtuk a plebánost nagyobb társasággal, köztük Deszkál János püs- pöki kertész és neje, Majoros Erzsi óvodásné, Tóth állo- másfőnök leányai stb., kikkel szalonnasütés és ének mellett nagy SZECZŐOTtLECSÁPÍÚNK: Mielőtt a vidéket elhagytuk volna, Horváthékkal felmentünk az elkülönített hegyen emelkedő büszke Torna vára regényes romjaihoz, még pedig a hajdani kocsiúton, melyen még láthatók a régi kocsikerekek nyomai a Sziklákon. Fönt leírhatatlan nagy- szerű kilátás fogadott bennünket. Valóban fejedelmi lakóhely lehe- tett ez hajdanában! Miután a romokat szemügyre vettük volna, leereszkedtünk Torna felé s úgy tértünk haza. Másnap (aug. 2.) elutaztam Horváthékkal együtt, kiktől Kas- sán elbúcsúztan és Nagy Gézánál szállva, vele a továbbiak iránt értekeztem. Ennek folytán a következő napon kocsin Aranyid- kára mentem, a hol Géza barátom sógorának, Sziklay Alfonz főmérnök és bányafőnöknek vendége voltam. Aranyidka jó maga- san fekvő kiterjedt bányamű, melyben újabb időben csökken ugyan az ezüst, de bővül az aranytermés. Fájdalom az esős idő ide is" elkísért; mert délütán Szikláy vadi és " DES SGYy urtiGiISHik bányaorvossal a Holicza havas felé sétálván, az esőszerű köd- szakadás haza űzött. Mindazonáltal fogtam szép számmal érdekes Geomertridákat. Kisérőim szerint itt sok a vaddisznó, őz és szala- mandra, de szarvas nincs, a medve is ritka. Különös nevezetes- ségként említettek egy bükkfát, melyen cseresznyefa hajtott ki. A bányászok többnyire tótok. Egész éjjel szakadt az eső. Csak másnap délben tisztult ki az idő, úgy hogy másnap délben kimehettünk a Kojsói hola felé, a hol tömérdek málna, de annál kevesebb rovar volt Este csal- éteken sem fogtunk semmit. Aug. 95-én Sziklayval, kinek Gölniczbányán dolga volt, kocsin mentünk arrafelé, de útközben az egyik ló megbokrosod- ván, útitáskám leesett a kocsiról, mitől két cyanüvegem és az idkai zsákmány tönkre ment. Elhajtattunk azután Rudnok fürdő mellett, a hol hajdanában a felvidéki urak szokták pénzüket el- herdálni; majd a szépfekvésű Jászón s az indusztriális Meczen- zéfen át Stoósz fürdőhöz értünk, a hol leszálltam és a szép für- dőben körültekintve, közelében gyűjtöttem is, majd visszatérve Jászón vasútra ültem és szakadó esőben értem Kassára. Itt még nehány napig akartunk Nagy Gézával gyűjteni, egyik délután Magyarország Cerambycidát. 15 szedtünk is össze egy csomó állatot, de a folytonos esőzés miatt elment minden kedvem, s így fogtam magamat és hazautaztam, nem anélkül, hogy Nagy Gézával a cistercitáknál ebédre hivatalos lévén, igen kellemes társaságban nehány jó órát töltöttem volna, ámde szárazon itt se maradtam, de azt se mondhatom, hogy eláztam volna. Daczára az előrehaladott évszaknak, a folytonos esőzésnek és baleseteknek, mégis szépszámú rovarnak a megyében való elő- fordulását figyeltem meg társammal. Magyarország Cerambycidát. Írta Csiki Ernő. I. A Phytobhaga családsorozat egyik tekintélyes családját képe- zik a Cerambycidák, melyek közelebbi rokonságban csak a Chryso- melidákkal vannak. Rokon vonatkozást találunk ugyanis a Prio- nini és a Chrysomelidákhoz tartozó Sagrini nemzetségek között. A czinczérek csápja 11 vagy több ízből áll, rendesen fonál- forma, de találunk fürészes és fésűs csápot Is 5 "Ar csápok a "hom- lokon a szemek mellett vagy azok kimetszésében vannak elhelyezve, illetőleg ott erednek. A lábak többnyire karcsúak és hosszúak, a test oldalán messze kiállók. Lábfejük öt ízből áll, a 4. íz azonban rendszerint apró, a végízzel összenőtt, némelykor alig kivehető, tehát álötízesek (eryptopentamera); az első három lábfejíz talpa széles, kefeszerűen szőrös; a 3. íz kétkaréjú. Felső állkapcsuknak hegye majdnem mindig egyszerű, alsó állkapcsuk kétkaréjú, a tapogatók jól láthatók. A szárny szerkezete megfelel a Cantharida- typusnak, vagyis a media és a radius egy-egy hátrafelé futó ágat bocsát: A Malpighi-edények száma 6. A hím ivarszervei egy pár ectadeniával bírnak, a herék folliculusai kerekek és kocsányosak. A lárvák pseudoorthognathok, azaz orthognathoknak tetszők, tény- leg azonban hypognathok. Az idegrendszer egyszerű, a három thoracalis ganglion egymástól elválasztott, az abdominalis dúcz- láncz 5 vagy 4 ganglionból áll. A Cerambycidák az egész földkerekségen vannak elterjedve, de különösen a tropikus tájakon fajokban gazdagok. Jelenleg mintegy 10,000 fajt ismerünk. A magyar birodalom területén előforduló Cerambycidák meghatározására szolgáljon a követ- kező kulcs. 76 IE [880] c ] Csiki Ernő. Küvlés az alcsaládok meg íhrataTró zársrátas Az elülső lábszár belső oldalán nincsen semmiféle barázda. A tapogatók utolsó íze a csúcson lemetszett. 1. Cerambycinae. Az elülső lábszár. belső oldalán rézsutos barázdával.!) A tapogatók utolsó íze hegyesedő .. ... .. II Lamiinae. x 1. alcsalád: Cerambycinae. kulcs a nemzetségek meghatár ozas álta . Az előmell nyúlványa az első csípőkön jóval tulérő. Az első csípők harántosak, többnyire laposak. Az előtor ol- dalszéle éles és többnyire zegzugos vagy fogazott. 2. Prionini Az előmell nyúlványa az első csípők között végződik, azokon túl nem ér Ez --z tgkes 2. . Az első csípők kúpformák é és többnyire erősen kiállók 3. Az első csípők gömbölyűek -—- 22. 4. Cerambyecini. A fej a szemek mögött nem szűkített. A csápok rövi-§ dek, az ízek vastagok — 7. I. Spondylini. A fej a szemek mögött erőteljesen, nyakszerűen szűkí- CST őző 9 ezé 09 Bed LEE Beka a KERES SÁT ODTUTJ NU 1. nemzetség : Spondylini. 1. nem: Söpondylis Habr. Fekete, melle sűrűn, hasa gyéren sárgásbarna .sző- rőkkel fedett. Feje és előtora sűrűn és erőteljesen ponto- zott, minden pontocskában egy-egy rövid barnásfekete szőrrel. Szárnyfedői erőteljes és mély pontokkal beszór- tak, az erőteljes pontok között finoman pontozottak és barnás-fekete szőrökkel fedettek, azonkívül 3 hosszirányu bordáva!, ezek közül a két belső élesebb, a külső el- mosédottabb. Hossza 13—23 "Mm. — Egész Európában és Szibiíriában fordul elő, nálunk sem ritka. (elongatus Latr., maxillosus De Geer) . —. ———— 1. buprestoides Linn. k 2. nemzetség : Prionini. Kulcs a nemek meghatározására. . Az utómell felső oldalszegylemeze hátul lemetszett (1. ábra) eg h ag át ÉSÉs 2 Az utómell felső oldalszegylemeze hátul hegyes (2. ábra) 4. h Lameere szerint ezen rézsutos, szőrökkel sűrűn fedett barázda a csápok tisztogatására szolgál. Djkafilkedltztztsáttő sang 9 20 ff ai ag Magyarország Cerambyciddt. mág Ú 1 ábra. Prionus coriarius L és 2. ábra. Aegosoma scabricorue Scop, utómellének felső oldalszegylemeze (/l.) A csápok vastagok, hímeknél 12 ízesek és erőteljesen fűrészesek, nőstényeknél 11 ízesek, vékonyabbak és ke vésbbé fűrészesek, a test hosszának felznél rövidebbek. Az előtor oldalán három erős foggal... ... --- 2- Prionus. A csápok karcsúak, hímek és nőstényeknél egyaránt 11 ízesek, az egyes ízek (a második kivételével) sokkal hosz- Szaldbiká MmNtESZElEsekt s ekezet za Zs REL AS Az előtor oldalszegélye éles, finoman fogazott vagy redős; a közepe mögött erőteljesebb foggal. A hímek csápja a EeNSNOSszáb bas un eE VÁ EE 5 En ez ha ERJALOS: Az előtoron oldalszegély, nincs, az oldalszíl aprón tüs- kés, csak a töve előtt egy nagyobb tüskével 4. Macrotoma. Az előtor csupasz, oldalt tüskék nélkül, hássó szögletei 0 hegyesen kiállók : ENÁÁNE EREKET AOTOSOMA: Az előtor sárga felálló szőrökkel sűrűa fedett, ol dalának közepén tüskével e. BEZ TE 2: 6 Tiaágásoma x 2 nem: Prionus Habr. Szurokbarna, fénylő; a hímek csápja 12, a nősté- nyekké 11 ízes, a hímeknél erőteljesen fűrészesek és a 3. íztől kezpve tölcsérszerűen egymásba helyezettek. Az előtor oldalán három erős foggal. Pajzsocskája hátul ke- rekített. rendesen szélesebb mint hosszú, szétszórtan pon- tozott. Szárnyfedői ránczolva-pontozottak, 2—3 hosszirá- nyú elmosódott bordával, a hímeknél a varrat a csúcson finom hegyben végződik. Alul sárga szőrzettel fedett, a hím utolsó haslemezén háromszögű bemélyedéssel. Hossza 924— 40 "nm — Előfordul egész Európa érdős vidékein, hazánkban is közönséges éz .. 1. coriarius Linn. 3. nem: Elrgates sSserv-. Vörösbarna ($) vagy szurokbarna (99, kissé fénylő. A hímek csápja a testnél, a nőstényeké a test felénél hosz- 78 Csiki Ernő. szabb. Az előtor finoman fogazott (5) vagy ezeken kívül a közepe mögött még egy nagyobb foggal is fegyverzett (9), felületén két erőteljesen ránczolt kiemelkedéssel (ó) vagy egész felületén ránczolt (9. Szárnyfedői finoman ránczolva- poniozottak, két alig kiemelkedő hosszirányú bordával. Hossza 27—-50 "mM. — Főleg Közép-Európában ferdul elő, hazánk nyugati részében is megtalálták ; termőhelyei : I. Kalocsa. II. Kőszeg, Lakompak. III. Znió-Váralja. X. Herczegovina. (obscurus Oliv., serrarius Panz.) 1. taber Linn. 4. nem. Maecerotoma ss erv. (Prinobius Muls.) Barna vagy szurokfekete. A hímek csápja hosszabb, a nőstényeké . olyan hosszú, mint a test fele. Az előtor oldalszélén 8—14 apró és töve előtt egy nagyobb foggal. A hímek szárnyfedői homályosak, a nőstényekéi fénylők, finoman szemecskézettek, 3—4 alig kiemelkedő bordá- val. Hossza 35—40 "m. — A mediterrán táj lakója, fauna- területünkben eddig csak Dalmácziában gyűjtötték. (Myardi Muls., Germari Muls. Goudoti Chevr., cedri Mars., lelhifer Fairm., Gaubili Chevr) .. .. — 1. scutellaris Germ 5. nem: Aegosoma fsserv. Vöröses vagy szürkésbarna, apró szürkés szőrökkel fedett. A hímek csápja a testnél hosszabb, apró szem- csékkel és hegyes tüskeszerű szemcsékkel borított, a nős- tényeké többé-kevésbbé sima, a szárnyfedők csúcsát nem éri el. Előtora pontozott, oldalszéle nem fogazutt, há- tulsó szögletei hegyesen kihuzottak. Szárnyfedői szemecs- kézettek, 3—4 kiemelkedő hosszirányó bordával. Hossza 30—50 "h. — Közép-Európában és így hazánkan is he- lyenként nem ritka. -.. —— .— ————— 1. scabricorne Scop. b. nem: Eragosoma Serv. Barnásvörös, előtora és melle sárga szőrökkel sű- rűn fedett. Csápja olyan hosszú (?) vagy hosszabb (ő) a test felénéi. Feje és előtora sűrűn pontozott, szárnyfedői finoman ránczoltak, 3—4 elmosódott hosszirányu bordá- val, a varrat hátul hegyben végződő. Hossza 18—383 "/m. — Eszak- és Közép-Európában fordul elő, nálunk mind- eddig : csak Horvátországban gyűjtötték, termőhelyei : Delnice, Jassenak, Velebit (Stírovaca), Trnovac-Jadovno, Ostarija-Crni dabar, Konjsko-Rameno-korito 1. depsarium Linn Adatok a Detonáta faunájához. ) Irta Mallász József. Talán mert a miénk, talán mert hazánk része; de sokan kérdezték már tőlem: mi az a Detonáta ? Hát kérem : oda lent Erdélyben, a kies fekvésű Alsó-Fehér- megye aranytermő földjén egy hegy, egy bazalt csoda, minőt különbet a legmerészebb képzelet sem alkothat. Az abrudbánya-zalathnai utat jobbra hagyva Bucsum-Isbitén keresztül csakhamar Bucsum-Szászára érünk,?) a honnan rövid hegyi út után a bársonypuha pázsit, beljebb pedig a fenyőerdő csendje fogja fel lépteink zaját, majd sűrűbben és mint sűrűbben találkozunk egy máson heverő vazalt oszlopokkal. Mikor azután az erdőből kijutva, újra pázsitra lépünk: előttünk áll a Detonáta. Azt az érzést, melyet a kettős Detonáta képe bennem keltett, elfelejteni soha sem fogom, mert bár jártam sok hatalmas havast, a természet alkotó és romboló erejének ily közvetlen és ily nagy mérvű megnyilvánulását sehol sem láttam. Itt, egy az idő viszontagságaival még büszkén daczoló hegy : a Kopár-Detonáta, amott, oszlop oszlopon heverve ennek romba dőlt testvére: az Erdős-Detonáta, vagy miként az oláh őket ne- vezi : a , Detunata goala" és a , Detunata flokoasa"?) fekszik, Gyűjtéssel telik az idő, leszáll az est, és mi bekopogtatunk a Kopár-Detonáfa lábánál épült és 15—-20 személy befogadására alkalmas nagy menedékházba, a hol Fosztó Mihály erdővéd uram 1) Miután a Detonáta, mint klassikus faunaterület minden entomologus figyel- mére érdemes, legyen szabad a szándékolt enumeratión kívül egy kis útleirást is, és pedig a szokástól eltérőleg a gyűjtés közben nyert turistikai képet az entomo- logiai rész könnyebb áttekintése végett, nem abba beleszőve, hanem külön adni. 2). Ennél a Déva—Biád -Abrudbányán át vezető útnál sokkal jobb, rövi- debb és aránytalanul olcsóbb az az út, mely a Gyulafehérvár—zalathnai vasut- vonal megnyitása óta rendelkezésünkie áll. Gyulafehérváron keresztül vasuton Zalathnára érünk, itt felfogadunk három koronáért egy mokány (hegyi) lovat — a vezető ráadás — és vadregényes hegyi tájon át, pár óra alatt Bucsum-Szászán vagyunk. 3) A Detonáta némelyek szerint nevét onnan vette, hogy mindenkor ha egy bazalt. oszlop az anyakőzettől elválik, az nagy dörgés-robajjal (detonatió — innen Detonata) a völgybe szakad alá; mások népmondára vezetik vissza, mely szerint az isten az óriások királyára megharagudván, annak hatalmas bazaltvárát iszonyú égi háború közepette ketté robbantotta, s egyik részét, teljesen megsemmi- sitve, félre dobta. 80 Mallász józsef. igaz magyar szívességgel fogad benninket. Nem sokára azután jóízű vacsora és puha ágy elfelejteti velünk a kiállott fáradalmakat. Reggel neki indulunk gyűjtő útunknak : fenyö övezte pázsit oazisra érünk, melynek északnyugati és északkeleti részében for- rás csörgedez, kellő közepéből pedig a fenyő által körülvett Kopár- Detonáta emelkedik, mely északi részében éri el legnagyobb magasságát, délre pedig egyenletesen törpül és a fenyvesben elvész. Bámulatba ejtő hegy ez: orgona sípsszerűen egymás mellé és egymás fölé helyezkedő szabályos hatélű oszlopsorok alkotnak itt egy büszkén égnek meredő északi csodafalat, melybe itt-ott egy egy eltévedett fenyő kapaszkodik. Lent pedig a fal lábánál, ott a hol egymáson rendetlenül szerte heverő bazalt oszlopok között jégbarlangra akadunk, az ezer és egy éj meséibe illő erdő vesz körül bennünket. A Kopár-Detonátától negyed órányira délre fekszik a szintén pázeit, szűkebb körben pedig fenyves övezte Erdős-Detonáta, mely- nek északi részén a rendszertelenül meredékeskedő oszlopfal és az ebből kinőtt lele hajló fenyők állják előrehaladásunk útját. Az erdőt elhagyva délre fordulunk, s itt csodálattal függ szemünk egy a természeti erőnek rettentő romboló képességét mutató képen. Mind az, a mi egykoron büszke magasságban honolt, az porban hever most; szemünk végigfut a borzasztó zűrzavarban egymáson heverő négy-hat méter hosszú oszlopokon, mind maga- sabbra és magasabbra, föl addig, hol a tetőt sejtjtik. Gyakran csak mókus módra oszlopról-oszlopra jutva, de nem túlfárasztó út után sikerült feljutnunk oda, a hol a nagy neki- lódulás kiindulási pontja lehetett. Négy-öt darab különböző sík- ban fekvő oszlop alkotja a körülbelül kétnégyzetméter területnyi .tetőt". Az egyik mohlepte bazalt oszlopra dőlve, körül nézünk a tájon: Abrudbánya, Vöröspatak, Topánfalva, Zalathna és a Vidra aranytermő völgyei nyilnak előttünk, eilátunk a sziklahegynek nevezett csodás Vulkoira, a leányvásárairól híres Gainára, a feny- ves Corabiára, el a nagyági hegyekre. Fölséges a kép, de innén szemlélve, szorongó érzés vesz rajtunk erőt. Odalent a völgyekben az aranyszomjtól űzött ember telhetetlen kapzsisága, ember küzdelme ember ellen; itt pedig a rettenetes pusztulás e tanyáján mindebből semmi, de semmi, csak a megsemmisülés sok évezredes csöndje. Mély sóhaj kel keblünk- ből; de íme, köröskörül lassanként fehér fátyol ereszkedik alá a tájon és szemünk előtt összefut a kép. Adatok a Detonáta faundájához. 81 Siessünk, mert ha a mindent eltakaró köd ilt meglep, a legnagyobb veszélynek lehetünk kitéve, így is csak a legnagyobb ügyelet mellett érünk le, minden komolyabb baj nélkül. Búcsú- pillantást vetünk a megtett úton fel: az égből lelógó sűrű köd fedi már a tetőt, a lejebbb és lejebb hömpölygő árban most hirtelen belecsap egy odafent támadt szélroham és iszonyú kavarodás közepette kiválik egy fehér lavina, mely rohanva köze- leg felénk: egy pillanat és a legvastagabb köd takar mindent. A menházba érve, a vígan lobogó tűz és egy csésze forró kávé csakhamar elfelejteti velünk a fáradalmakat és Fosztó uramék éber kiváncsiságától kisérve, hozzáfoghatunk a gyűjtött anyag áttekintéséhez. Került itt mindenből! Miután pedig a kényesebb dolgokat ; lepke, légy, méh, darázs-féléket már katonás sorrendben feltűz- tük, megállapítjuk megkerült kedveseink listáját, jelen esetben a bogarakat, a mint következnek : Fam. Carabidae. Carabus coriaceus v. rugifer Kr., C. violaceus L., C. intri- catus L., C. auronitens v. Escheri Pall., C. procerus v. Prunneri Mallász,) C. glabratus Payk., C. convexus F., Cychrus rostratus JESSE TOosítatisüavesselongatús e oppe se MeIStús "pieces, HEirohlé, Notiophilus biguttatus F., Bembidion lampros Herbst., B. us- Mata els sze B e monticolatuotnnas saB.. MiMértanúnmn ukleyd, B: assimile GyII., B. biguttatum F., Anophthalmus Mallászti Csiki,") Calathus fuscipes Goeze., C. fuscipes v. punctipennis Germ., C. ettatúsassambe a CS tuseúsekés Cse melanocephalus § JE. a Boeciús lepidús lleske ős éoerülésééns lé " Pterostienűsrmiger " Sehall, P. nigrita F , P. rufitarsis Dej.?) P. melas Creutz. (?), P. hungaricus Dej., P. foveolatus v. interruptestriatus Bielz, P. Etelkae Ormay?) Abax parallelus Duft., A. carinatus Duft., A. Schüppeli v. Rend- SEhmidti Germ., Amara communis; Panz., A. cura Dej., Stomis pumicatus Panz., Ophonus pubescens Müll., Harpalus aeneus F., Anisodactylus binotatus. v. spurcaticornis Dej., A. nemorivagus Duft., Cymindis hurneralis Fourc., Brachynus psophia Dej. 1 vÁllattani Közleményekc 1900. 2. p. 92 fig. 7. 2) Természetrajzi Füzetek XXIV. k. 1901. p. 486—487. 3) A fekete lábú példányok úgy látszik itt gyakoribbak, a test a rendesnél nagyobb. 14) Számos példányban sikerült ez érdekes állatot gyűjteneur, így talán már legközelebb módomban lesz megjegyzéseket tenni reá nézve. 82 Mallász József. Fam. Staphylinidae. Aleochara erythroptera Gravh., Amischa talpa Heer, A. validiuscula Kr., Tachinus rufipes Dej., T. laticollis Grav., Tachy- porus solutus Er., T. chrysomelinus L., Bryocharis cernua v. mer darius Olív., Ouedius boops Grav., Leistotrophus murinis L., Ocypus mitens Sehrk., PR. picipennis ,L., Philonthus rdebilis (Gravzs BENGonS cinnüs Grav., P. varius" Er., P. decorús Grav., P. erúentatúsáGmel P. fulvipes F., P. agilis Graw., Stenus bipunctatus IEr., S: SMmilis Hbst. Oxytelus rugosus F., Aníthophagus bicornis Block., A. alpi- nus F., A. alpestris Heer., Anthobium longipenne Er., A. palli- gerum Ksw. Fam. Silphidae. Necrophorus vespilloides Herbst., Pseudopelta thoracica L., Silpha obscura L. Fam. Endomychidae. Endomychus coccineus L., E. thoracicus Charp. Mycetaea hirta Marsch. Fam. Nitidulidae. Brachvpterus urticae F., Epuraea decemguttata F.,, Nitidula bipunctata L., Meligethes brassicae Scop., Cychramus luteus F., Rizophagus dispar Payk. Fam. Trogositidae. Ostoma grossum L., O. ferrugineum L. Fam. Trixagidae. Trixagus tomentosus Deg. Fam. Scarabaeidae. Copris. luaris. L., Onthophaguús taurus "Schreb., (OSSAehie Cormis AE 0. lemúr ESO ztovatus Es Oniticellas EttŰVüsöa0sze Aphodius fossor Z., A. haemorrhoidalis L., lividus Oliv., A. dep- ressus Kug., Psammodes sulcicollis HI., Geotrupes stercorarius L., G. sylvestris Scop., Homaloplia erythroptera Friv.. Phyilopertha horficola L.1) P. horticola v. nigropicea Csiki. Fam. Elateridae. Elater nigrinus Payk,, Athous subfuscus Hbst., Ludius sjaelandicus v. assimilis GyII., L. aeneus v. germanus L. L. latus F., Agriotes pilosus Panz., Dolopius marginatus L. 1 Megjegyzem itt, hogy ezen nagyobb számban gyűjtött állatot mind ez eddig nem sikerült a törzsalakkal teljesen összeegyeztetnem. Attól nemcsak a melanismus felé hajló voltával, de jelesen abban különbözik hogy úgyszólvánegész testét elálló szőrezet fedi. Adatok a Detonáta faunájahoz. 83 Fam. Cantharidae Dictyopterus rubens GyIl., Podabrus alpinus Payk., Cant- MENASEKASSat SSE Sí pülteátiai ESC pelltterda "KS EC lateralis 45 Rhagonycha testacea L., Dasytes plumbeus Müll., Danacaea pallipes Panz. Fam. Tenebrionidae Opatrum sabulosum L., Diaperis böleti L., Corticeus casta- neus F., Tenebrio obscurus EF. Fam. Mordellidae Mordella fasciata F., Mordellistena abdominalis F., Anaspis frontális L., A. rufilabris GyIlI. A. subtilis Hampe. Fam. Oedemeridae Oedemera podograriae L., 0. sabulata Oliv. Fam. Curculionidae Otiorrhynchus pulverulentus Germ., O. divés Germ. Otiorrhynchus Péterfii n. Sp. Elongatus, piceus, sguamulis metallicis flavo-viridibus dense vestitus, rostro capite paulo longiore, tricarinato, carinis duabus lateralibus parallelis, postice angulariter confluentibus, carina media minus elevata. Antennis elongatis, dense pubescentibus, articulis duobus basalibus longitudine aegualibus, 3.—5. secundo vix longio- ribus, clava ovata. Prothorace latitudine sua basali paulo longiore, disco valde granulato. Elytris latitudine maxima duplo longioribus, minus fortiter punctatostriatis interstitiis granulatis, sguamulis et pilis flavis dense obtectis. Pedibus nigris, dense flavo pubescenti- bus, femoribus muticis. Long. 6 mm. Ot. vremote-gramulato Stierl.") (fig. 2.) proximus, sed. díiffert carinulis duabus lateralibus rostri parallelis, postice angulariter confluentibus (fig. 1) et antennis, elytris pedibusgue dense flavo- pilosis. Habitat in monte Detönáta (Comitatús Alsó-Fehér) et in montibus Biharenses Hungariae orientalis. 1. ábra Otiorrhynchus Péterfii n. sp., 2. ábra. Ot. remotegranulatus Stierl, feje. 1) Typus in collectione mea asservatur. Szet Mallász József. Hosszúkás, szurokbarna, fémfényű sárgás-:öld pikkelyekkep és aranysárga szőrökkel fedett. Orrmánya erőteljes, a fejnél kissé hosszabb, közepe emelkedettebb, rajta három kiemelkedő léczczel,. ezek közül a két szélső erőteljesebb, eleinte párhuzamos, majd háromszöget alkotva a homlokmélyedésbe összefutók (1. ábra),. az orrmány barázdájának középső lécze gyengébb, alig kiemel- kedő. A csápok karcsúk, világosabb barnásvörösek, sűrűn szőrö- sek, első két ízük egyenlő hosszú, a 3.—5. íz együttvéve alig. hosszabb a másodiknál, a csápostor három utolsó íze olyan hosszú mint széles, a csápbunkó ovális. A szemek alig kiemelkedők, a homlok a szemek között szélesebb, mint az orrmány a csápok. töve között. Az előtorr hosszabb mint a milyen széles a tövén, közepén legszélesebb, erőteljesen szemcsézett. A szárnyfedők két- szer hosszabbak mint szélesek, közepükön legszélesebbek, az utolsó harmadban hátrafelé pontozottak és szemcsések, apró pik- kelyekkel és a rovátkákban aranysárga szőrökkel sűrűn fedettek. A lábak szurokfeketék, karcsúk, aranysárga szőrökkel sűrűn fedettek, a czombckon fog nélkül. Hossza 6 mm. Legközelebb áll az Ot. remote-granulatus Stierl.-hez, mely- nek typusa a gyűjteményemben van. Ettől abban különbözik, hogy az orrmány két lécze előbb párhuzamos, majd háromszög- alakúan a homlokmélyedésbe fut (1. ábra), azonfelül csápja, szárnyfedői és lábai aranysárga szőrökkel sűrűn fedettek. Előfordul a Detonátán és a Biharhegységben. Ez új "fajt kedves barátom, Péterfi Márton tiszteletére neveztem el, a sok együtt tett kirándulás emlékére. 3 Chiloneus asperatus Bonsd., Sitona tibialís Hbst., Eusomus ovulum Germ., Tanymecus palliatus F., Lixus myagri Ol., Lari- nus turbinatus Gyllh., Alophus triguttatus F., Hylobius abietis L., Liosoma deflexum Panz., Hypera oxalidis var. ovalis Boh., IT. adspersa F., Coeliodes guadrimaculatus L., Rhinoncus perpendi- cularis Reich., Balanobius salicivorus Payk., Tychius tomentosus F., Orchestes gűúercus L., 0. fagi L., Gymnetron beccabungae ES Miarus campanulae L., Magdalis ruficornis L., Apion punctigerum Payk., Rhynchites betulae L., Attelabus coryli L. Fam. Cerambycidae Leptura livida F., L. nigra L., Caenoptera minor L., Hylot- rupes bajulus L., Clytanthus sartor F., Agapanthia villoso-virides- cens Deg., Phytoecia coerulescens Scop. Különfelék. 35 Fem. Chrysomelidae Donacia bicolora Zschach., Plateumaris consimilis Schrnk., Clytra guadripunctata L., Cryptocephalus bipunctatus L., C. SEHGSÜSSSKeS e violateús "Ea1ehé Cse ílawpes e B," Bimarcha rugulosa H.-Sch., Chrysomela marcasitica Germ., Chr. globosa Pz., Chr. polita L., Luperus nigrofasciatus Goeze, Lochmaea crataegi Forst., Galerucella calmariensis L , Galeruca tanaceti L., Batophila rubi Payk., Aphthona euphorbiae Schrnk., Cassida viridis L., C. ferruginea Gze., C. nebulosa L. Fam. Coccinellidae Subcoccinella 24-punctata L., Adonia variegata Goeze, Cocci- nella 7-punctata L., C. conglobata L., Halyzia 14-guttata L., Platy- naspis luteorubra Goeze. Különfélék. Anisits J. Dániel, az egyetem és nemzeti collegium tanára Asuncionban, Paraguay délamerikai respublika fővárosában, 1902. tavaszán felkérte Dr. Daday Jenő műegyetemi tanárt, hogy Paraguay több részében gyűjtött plankton-anyagát dolgozná fel; a mire az természetesen szívesen vállalkozott. Leveleiben (1902. márcz. 15-én, aug. 29.) felhoz egyet-mást életéből és működésé- ből, a mi t. olvasóinkat is bizonyára érdekelni fogja. Ezelőtt 26 évvel — úgymond — mint első éves gyógyszerészhallgató csupa kedvtelésből, Margó Tivadar tanár állattani gyakorlatain együtt dolgozott Önley sándor, Lovassy Sándort Schmidt SOVAMACKGÁGE DEL dÉESzíkéy e Etdré v el DN etza Sá midror ta hesstbe Később aztán úgylátszik az orvosi pályára lépett és hogy, hogy nem? Paraguayba került. 15 éve van ott s ez. idő alatt csak. is egy magyar emberrel beszélhette ki magáf úgy magyarán: Czecz tábornokkal, a ki két év előtt a telet ott töltötte. Az odavaló viszo- nyokkal nincsen nagyon megelégedve. ,Nagy a mi nyomorúsá- gunk itt ezekben az isten háta mögött levő országokban; nem lehet itt dolgozni semmit, az év legnagyobb részében húzni kell az igát, hogy az ember tisztésségesen megélhessen s a vakáczió (e tanév márcziusban kezdődik) legfeljebb gyűjtésre elég." . . . , Nincs itt elis- merés, nincs itt előmenetel; addig míg nincs más és rászorulnak vala- kire, kihasználják és azután a kifacsart czitromra kerül az ember sora, ha fel nem csap , tudományos szélhániosnak" , a miből van itt elég." : . . , AZ elmult években eleinte botanikával (főkép Desmidiaceákkal) foglalkoztam, összegyűjtöttem nagy csapat növényt, melynek nagy része rendezetlenül (mert időm nincs hozzá) a kamrában az ege- rek és cucarachok (svábbogarak) lármás tanyájául szolgál. Két éve, minthogy nincs már annyiféle hivatalom és a vakáczióban tel- jesen szabad vagyok, felcsaptam halásznak, hódolva gyermekkori passziómnak." Volt is már szép gyűjteménye (1372 halfaj, 99 uni- 86 Kiilönfélék. cummal) melyet Dr. Horváth Géza felszólítása tolytán a M. Nemzeti Muzeumnak szánt, de levelére választ nem kapván, (oedig ment!) Eigenmann bloomingtoni gyűjtőnek ajándékozta, a ki ajánlkozott arra, hogy a halakat determinálja. Ez tehát miránk nézve elveszett. De van újabb gyűjteménye, s ezt most a muze- umnak fel is ajánlotta. A halászás mellett gyűjtött planktont is, s az első próbánál Dadayra gondolt. Dadayt meglepte, hogy a távolban akadt magyar ember, a ki ismeri munkásságát. , Erre, úgymond Anisits, csak azt jegyezem meg, hogy még nem akad- tam bármi náczióbeli zoológusra a ki a , Dádáy" nevet nem ismerte volna s még hozzá tudta is, hogy magyar." A gyűjtött anyaggal (30—35 üvegcse)- küldött a M. N. Müzeum részére 14 denevért is, és várhatunk tőle még sok érdekes tárgyat. A Thalpochares pannonica Frr. hernyójáról Frivaldszky Imre leírása óta, az volt az általános nézet, hogy az a növény- hez erősített szövedékét csak éjjel hagyja el, a midőn a gyopár leveiben táplálkozik, de azt a szövedéket egyébként el nem hagyja soha. Legújabb megfigyeléseim meggyőztek ennek az állításnak helytelen voltáról. Tavaly ugyanis junius elején Peszérről hoztam hernyókat s ezeket aolakomban tartván, volt alkalmam pontosan mégfigyelni őket. A hernyó éjjel sem jön ki szövedékéből és nem is táplálkozik a növény leveleivel, hanem a gyopár főhajtásának eleinte gyökérrészét, majd szárát eszi és ha lent, a földben s a föld- színén már nem talál elég tápot, akkor szövi zsákját a szár men- tén 10, sőt 15 cm.-nyi hosszúra is, vagy átvezeti a szömszédos növényhez. Ebben a hosszú csőben vándorol fel s alá: ha nagy a hőség, leszáll a gyökérhez, ott keresve tápot és némi nedvet; ha pedig a talaj kiszáradt, fent keresi azt, úgyszintén ott keres menedéket, ha alul sok a nedvesség. Ha pedig a növény épen- séggel nem nyújt már tápanyagot, akkor más növényre megy át. Az állat fejlődésének ideje rendkívül változó: a míg az említett hernyók után már junius 13-án kelt ki az első lepke, addig még junius 24-én is akadt künn járó, tápot kereső hernyó. A.-Aigner Lajos. Kada Isíván coleopterologus s a budapest-rákosfalvai gyógy- szertár tulajdonosa, született Kecskeméten 1859. márczius 2-án, a hol tanulmányait kezdvén, a budapesti egyetemen végezte. Az élet- erős férfi 1902. november 28-án, életének 43-ik, házasságának 14. évében rövid szenvedés ütám hirtelen elhúnyt. Neje. született Schlammadinger Ilona és négy kis leánykája gyászolja. ,A meg- boldogultban — úgymond a , Gyógyszerészeti közlöny" — egyikét vesztette el a magyar gyógyszerészi kar fiatal kora ellenéresis a régi gárda nyomdokain haladó, kiváló gyakorlati ügyességű, s e mellett elméletileg is kitünően képzett gyógyszerészeknek." Szabad óráiban Kada István évek óta szenvedélyesen foglalkozott a boga- rak gyűjtésével és különös előszeretettel a hernyók és álczát prae- parálásával, a miben rendkívüli ügyességre tett szert, úgy hogy kitünő praeparátumait külföldön is szívesen fogadták. Az utóbbi Irodalom. 87 években megoldotta azt a nehéz problémát, miként kell a zöld hernyókat úgy kikészíteni, hogy természetes színüket megtartsák. Ebbeli titkát sajnos, magával vitte a sírba. Készítményeivel folyta- tott csere ügyleteivel szép és értékes bogárgyűjteményre tett szert, valamint csekélyebb számú gyönyörű exóta lepkéi is voltak, a me- lyek színpompájában szeretett gyönyörködni. Gyűjteménye egy budapesti szobrász birtokába ment át. -—— Béke a szeretetreméltó, művelt ember és kedves jóbarát hamvaira ! A Vivipara vera és a rovarok. A Vivipara vera Frauenfeld házait sokszor találtam, de egyetlen egyszer sem láttam, hogy bennük az Ephemeridák ásólábú lárvái voltak volna, csak azon házban, melyet aberratio gracilis-nak tartok, mert több tekintetben különbözik a közönséges, illetőleg rendes Vivipara vera-tól. Az aberratio gracilis nem nagyon fénylő, nem erősen sávozott, a su- turák igen nagyok, az apertura kisebb, az utolsó csavarodás is aránylag kisebb és a többi csavarodást tekintve karcsúbb. Az aber- ratióból két házat találtam, az egyikben csak iszap volt, a másik- ban még az állat is, még pedig hím. A csigaház iszapjában talált lárva, az Ephemera vulgata lárvája volt. Nagyon meglepett azon ügyesség, melylyel a csigaház iszapjában tartózkodó helyét készítette. A tartózkodó hely cső alakú volt, melynek hosszúsága 25 mm., széles- sége 10 mm. és belül jobbról, balról apró gödrök. Ezeken kívül jobbról balról kisebb nyilások is voltak. Ezeknek egyikében a jobb oldalon Agabust, a másikéban a baloldalon Ptychopterá-nak lárvá- ját találtam. A másik csigán, melyben még élő állat volt, találtam a Culex lárváját, még pedig a köldökben. Megjegyzem, a csigának szájpárkánya kiemelkedett és a köldököt majdnem befödte, csak egy kis részt hagyott hátra, melybe a lárva behúzódhatott, tehát valószínűleg menedéket keresett. Az iszappal telt csigaház két ol- dalán lévő gödröcskékben talált állatkák szintén menedéket keres- hettek, mert a vízi ellenségek a kemény házat nem támadták meg. Azon körülményből, hogy a hosszabb és csiga nélkül való házban oldalt két különböző állatot láttam, azt következtettem, hogy a tartózkodó hely nem állandó, hanem ideiglenes, vagyis az állatok azt csak szükségből választották. Ed ös Írodalom. Ganglbauer, L., Die dalmatinisch-herzegovinischen Aarten der Fselaphidengattung Amaurops Fairm. (Münchener koleopt. Zeitschr. I, 1903, p. 178—179). Négy faj meghatározására szolgáló kulcs, a fajok egyike (4. Breiti) új, ezt Herczegovinában fedezték fel. A dalmácziai Amau- rops leptoderina Reitt. részére új alnem (7roglamaurops) állít- tatott fel. Csiki Ernő. 88 Irodalom. . Ganglbauer, L.., Zwei néue subterrane Rüsselköáfer der bosnisch:-mnerzego vinni seems esd FdTestkEsSti kele dalmatinischen Fauna. (Miűncehener köleöpt: ZeitSchr: I, 1903, p. 184—185., Két új orrmányosbogár leírása, ezek Alaocyba Holdhausi Boszniából (Zepce, Pale) és Herczegovinából (Jablanica) és Amau- rorrhinus Paganmettii Dalmácziából (Sabina). Csiki Ernő. 3 Bernhauer, Dr. Max., Neue Staphyliniden der paláark- tischen Fauna. (Münchener koleopt. Zeitschr. I, 19083, p. 186—192.) 12 új Staphylinida leírása, ezek közül faunaterületünkből a következők valók: Trogophloeus Zellichi Dalmáczia (Ragusa) és Phylodrepa puberula Bosznia (Krug-planina). Csiki Ernő. x Müller Josef, Beschreibungen neuer dalmatinischer K oleopteren iMünchener ikoleopt. " Zeitsehszstsssl gl ZRNos 192— 194.) Három új dalmácziai bogár leírása, ezek: Carabus clathra- tus aurantensis (Vrana-tó), Carabus granulatus paludicola (Met- kovich, a Narenta mocsaraiban) és Bathyscia (Aphaobius) issensis (Lissa szigetének egyik barlangjából). Csiki Ernő. x Daniel, Dr. Josef, Zur náheren Kenntniss einiger alpi- mer BGeNosti Gints SA tem a MUNGRENetkölsoDteszetts Gini TEA908Zp MOTZDNZ Szerző nehány Pterostichus alakköre tanulmányozásának eredményeit közölvén a Pterostichus maurus typikus alakjának termőhélyeiként a következő hazaiakat említi: Tátra, Rosnyói hegység (Brassó m.), Bucsecs, Kerczi- és Czibinhegység. Csiki Ernő. 8 Ganglbauer, L.. Die Arten der Anthribidengattung Phaenothertum ETriv.s (Műncehener :KoléoptésszeitsGÍntsakis TJOZSZzpS ZSZ RŰ Az eddig ismert 3 Phaenotherium-fajhoz egy új dalmácziai járul (Ph. Zellichi), mely Crkvize és Castelnuovo környékén . él. A négy faj meghatározására kulcsot állított össze a szerző. Csiki Ernő. ROVAR TANI LAPOK Heft 4. April 1903. S. 67. Dr. F. Uhryk: Zunahme der ungarischen Lepidopteren- Fauna I. Dem Beispiele von L. v. Aigner-Abafi hinsichtlich demeMacerolepíidőpteren ii fölgend; — giebt:" Vert: eim " Verzeiehniss derjenigen Microlepidopteren, die im ungarischen Fauna-Katalog bisher nicht geführt worden waren, die aber im Staudinger- Rebelschen Katalog als in Ungarn vorkommend bezeichnet sind ; sowie auch derjenigen Arten, welche in Dalmatien heimisch sind. welches Land bekanntlich von Rechtswegen zu Ungarn gehört. S. 70. Dr. E. v. Daday: Die Crustaceen-Sammlung des Ungar. National-Museums. Die ersten bedeutenderen Spenden erfolgten seit den 60-ger Jahren seitens T. Pius (ca 100 Arten in 300 Exemplarén) ÜSÉlkeaNadatásztasstediesent Hiölgten rdiesssammelergebnisséümdet Musealbeamten u. L. Biró aus N. Guinea. Besonders werthvoll ist die Sammlung von lIsopoden, deren in neuerer Zeit auch F. Wach- mann und V. Szépligeti spendeten. Die Sammlung der Malacost- raken besteht aus über 400 Arten, zum grössten Theil in Spiritus conservirt. Die Entomostraken-Sammlung basirt auf der Spende von Dr. K. Chyzer; sodann wurden interessante Stücke von -S. EseNadarasz mid" De" E. Daday erworben-: díesen "relhem sich an die " Sammelergebnisse von Dr. J. Madarász (Ceylon), E. Csiki (Asien), L. Biró (N. Guinea) etc. Diese Sammlung umfasst nun- mehr über 400 Arten. s. Ti. L. v. Aigner-Abafi: Ausflug in das Komitat Abáuj- Torna I. Vom Landes.-ÖOberinspectorat der Museen und Bibliothe- ken beauftragt, mit Dr. G. Nagy einige Wochen der Erforschung der entomologischen Fauna des Komitates Abauj-Torna zu wid- men, wahlte Verfasser zum Hauptguartier das höchst primitive kleine Bad Somodi bei Torna, von wo aus er die ganze Umge- bung besuchte, namentlich die hochromantischen Felsentháler, oder besser Engpásse von Szádellő und Áj. Spáter begab er sich nach dem hochgelegenen Silber- und Goldbergwerk Aranyidka, und dem schönen Bad Stoósz, wo die Ausbeute jedoch sehr gering war. s. 15. E. Csiki: Die Cerambyciden Ungarns. I. Bestimmungs Tabelle der in den Lándern der ungarischen Krone vorkommenden Ceranmibyciden" "Ber "erste Theil der "TVabelle ümfasst" die Tribús det Spondylini und Prionini S, 79. J. v. Mallász: Beitráge zur Fauna des Detonáta. Ver- fasser beschreibt zunáchst die Detonáta-Alpe im siebenbürgischen Komitate Alsó-Fehér, eine herrliche Basaltbildung, ein. , Basalt- Wunder." Sodann giebt er ein Verzeichniss der hier beobachteten Coleopteren und beschreibt zum Schluss eine neue Art: Otiorr- hynchuys Péterfii Diagnosis im ungarischen Text. Kleinere Mittheilungen. S. 85. J. D. Amisijs, ein Ungar, Professor an der Univer- sitát und am Colegium Nacional zu Asuncion, der Hauptstadt von Paragnay sandte dem Prof. Dr. Daday Plankton-Material zür Aufarbeitung, sowie Fledermáuse für das Ungar. National-Muséum ein und stellt weitere Sendungen in Aussicht. S. 86. L. v. Aigner-Abaft theilt über die Raupe von Thal- fochares panmnonica mit, dass dieselbe nicht wie bisher behauptet worden, ihr an die Pflanze befestigtes Gespinnst nur Nachts ver- lasse, um die Blátter des Gnaphaliums zu verzehren. Sie komm überhaupt nicht daraus hervor, fÍrisst nur an den Wurzeln und dem Haurttrieb der Pflanze. S. 86. Stefan v. Kada, Apotheker in Budapest, ein eifriger Coleopterologe und sehr geschickter Raupen-Praeparator, geb. zu Kecskemét 2. Márz 1859 ist nach kurzem Leiden am 28. Nov. 1902. verschieden. S. 87. E. D. berichtet über die Gehaüse von Vivipara vera und die darin gefundenen Insekten-Larven. Literatur. S. 68. , Publicattonen von M. Bermnhader, " Je DIANES I. Ganglbaver und J. Müllder, besprochen vonzás Er satks . IEZEBEYZEZEKEKEZESEKE KE ZEKSISZEZSZE KEZE ZERE SE BB 3 XXII. számu legujabb és több ezer COLKOP OKA HAJU tartalmazó árjegyzékem miagjetéat a s azt kivánatira postán . ingyen elküldöm. Tavarnok u. s. N.-Tapolcsány. 5 Kelecsényt Karolw JRZSZEZBS B ÁSBEZEIEZEZGZEZGZEZEZETEZEZEZZEZEK test Coleoptera- -kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereéskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, . iskoláknak, gazdá- ; szoknak és erdészeküek 8000. hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó fs álló rovar:készletemet, Honi taunánk közönségeséslegritká bb fajai nagy 3 számban; továbbá. több száz. exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívésen lépek csereviszony ba. Megkéresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. (RÉTEK Biggszessze3e "Sémet: Bogsán. (Krassó- Szörénymegye.) Merkl Ede. Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér- 10 h 5 fonala Irta: Dr. Madárász G.yula. Ezen, munkából megjelent. az "1-7. füzet: az első füzet a szisztématikai részszel kezdődik s az Éneklők "rendjének négy családját, ugymint: a varju-, sárga-rigó-, "seregély." és pinty- féléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket; a har- . madik a vzizirigó-, ökörszemiz és rigóféléket; a negyedik pedig a bipőke- ezinege-, küllő-, famászó-, gébics-, selyemjark-, fecske- " és légykapóféléke az ötödik "a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és. bagoly-féléket, a 6, á ragadozókat "a T., mely most "jelent meg, az, evezőlábúakat "és lúdalukúaka . tartalmazza. ; ú "A munka díszes kiállításban, a szeiző, eredeti rajzaival, és színes táb- lákkal, guart formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta- lános-ismeéretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgymu- tatóval egyetemben jelénik meg. ) Előfizetési ára 1—1 füzetnek 3 kor, az égész mankának , £0 korona. Az előfizetési pénzek a Magyár Nemzeti" Müzeum Igazgatóságához vagya Kkovartami Lapok szérkesztőségéhez czímzendők. ő Ka SZESZT ESZTET EZTET ee ETET ETSI sar SET teszemazt a sem etae az zzezifementz nezzzzzzs ar szgz li 91 VEGERE CA NAK OTG ; ; DER ] Lepidopteren des palaearctischen F SUNENGERELES: Non Dr. O. Staudinger und Dr. H: Rebel. Sze s Neee 10 SINEN Bajai segundkn SZENT SEB ZEZEZDÉTE j Pwreis 2O NHronen Szerkesztőségünk útjan is megrendelhető. A A 8 I Ha Entomologiai művek. Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hungat . A riae). III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társula- Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- tok kitömesére s8-.eltartására, és Csont ázak készitesére, ábrákkal 1 kor 40 All. —- Bein K.A rkis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme- Ke résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. O. A rovargyűjtő 1.kor. 60 fill. —- Lejtényi §. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság " számára, kötve" í kor. — Kriesch ].A rovarok világa. 16 ábrával 80 Hill. — Kíván dlók s zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fil. — Dr. Lernidl! A. Rövid útmutatás a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday ]J. Rovar- tani műszótár 1 kor. 60 All. — Ho//er, Praxis der Inséktenküunde. 3 kor. — Kolbe, Finführung in. die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kór. 40 All. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával I kör. 20 fill Adatok Magyaror- szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 "All. Földünk témdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Beiri K. A kis lepkegyűjtő. "A lepkék. ismertetése és gyűjtése 2 kor. " — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. — Aigner-Pável-Uhrvyk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. iz Ben ge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Taféln 25 kor 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmettérlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb auf 71 farb. Tafeln 30 kor.:Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas s 1900 Abb. auf 50 Tafeln keejpetk Diptera. Tömösváry Ő. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó- mellékeiről 3 tábl. 60 fil. — Kertész K. CAtálótás Tabarabiu brljis fezkA. rum universi 6 kor. ; Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Kaáferbuck 5. AuA, mit 48 color. Tafeln. 24 kor. — Seidlitz, Fauna Franssyilvanica 12 kor, Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 (ll. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok. magánrajza. 2 tábl. 60 All. ; sZ ; Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror- szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl.5 kor. — Kohaut. R. Magyarország szitakötő-féléi. 3 színes tábl..2 kor. 60 ll. A Myri.poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánurajza 4 táblával £ kor. 3 Arachnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczynski L.. Araneae Hungariae. 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország " pókfaunája 3 kötet, csak a 92—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A.. A pókok, különösen. a kerekhálós pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Sb] Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig . talált szabadon " élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus- (ajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor Catalogus BHndomychidarum. i Conscripsit : Ernestus Csiki. A Musaeo. Nationali : Hungarico . éditus, Budapestini 1901. Ára 3 korona. E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetők. GTA PET 2 ERR Én E er NETES ZEN IROTT TET Vé ) KAZE 1 k S.1 midt Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-u 6. saj) SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES MET STMEA Té MUNNNNNNININ NN NINI 3 9088 01427