6) E 461 Lt] 4 sz 60 HA [60] 4 iz az ala 7 agy agy agy agy agy age 5 agy aga agz age agy aga Az ag la is zös zös zés zése s zés 2 ÉS VES TÉS LÉS TÉS TÉS LÉSRÉS TÉS TÉS TŐ: 4 2 XII. kötet. 1905. Szeptember 7. füzet. £ ajá ZA v 44v bg ÉN 4 EE EMT. Soc. Wach" Adoe ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT agy a agy agy agy a e4AG ge st BAD ESR a psi bv sáv sáv sáv sv JAv sdv bv 4Jkv sv sáv vbv 9 aA "ól különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra. 48 318 ök xx agya gés h:) d. DR. BEDŐ ALBERT — BIRÓ LAJOS DR. CHYZER KORNEL DR. ENTZ GEZA MOCSÁRY SÁNDOR agz ag Ssrösebs a KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. goy 69 VI je Vw 4dv Öv de di "6 vÁv ASK ok A 9 e E 5] Av bv 6 4 Be S 4dv he 19 BUDAPEST, 1905. BE Ez A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA [89 pi 4 I. MOLNÁR-UT CZA 24 70 gb Ve be bi g c ale sát [ YIoY LV [/ VeoYe GY Éz she [Gy TOYIBI [Au ge ms sz vhr mk ej: áz s ss éj: se je : tt sz vÁv as ez vk e s ús si TÁN Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével Előfizetési ára egész évre 8 kor. pe ÉT Z ES TROY. zh gyet ra SÓ Gt Tartalom. Ulbrich Ede: Adatok Magyarország lepke-faunájához I. 3886 Zilahi Kiss Endre dr.: Adatok Szilágy-m. bogár-faunájához V. A Atoney. Lajosiy Magyarország : pillangósem s ess est Vángel Jenő dr.: Adatok Magyarország rovarfaunájához. Hy- menoptera I. E SEK Ze Sk A Di AT EZÉR EZ ZART ÉSNSB Csiki EVŐ: Magy arország Céramb édi 2202] E kézza Szét Kiilönfélék. AZGANAtOK SZÍNEZÉS a MIÜNÜGT YA sets E SZE ZER ELETE ACSSZOJÓNONSZA SB tASAT A Sea EE KS VÉSE Irodalom. Weise, J., Ueber Coccinellen. Ismerteti Csiki Ernő. set b Horn. W. Verwandtschaft der Cicindela-Formen. Ismerteti Csiki Ernő. . E É8 8 ANAS ZETA SES KN TSRÓ AS ETÉSRS ARS Bó ér. neue Hor okalés Torűertét Csiki Ernő. A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszterházy- utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. A budapesti entomologusok snminden pénteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. EFedvezmény. Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903 és 1904-iki téljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet kapható, ára 6 kne Az 1. és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk. fa) Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV; koala É 24.) czímzendők. Ek Adatok Magyarország lepke-faunájához, Irta : Ulbrich Ede. T Az elmult 1904. év nemcsak gazdasági tekintetben mutatott igen szomorú képet, hanem az entomologus- és különösen a lep- késznek is sok csalódást okozott, és sok hozzáfűzött szép reményt kegyetlenül megsemmisített. Igen kedvező auspiciumok mellett indult meg, dea már május vége felé beköszöntött abnormális hőség a növényzet kifejlődésére viszás hatást, gyakorolt a talaj teljesen ki- száradt, s ennek következtében a növényzet vagy ki sem fejlő- dött, vagy éltető eső hiányában időelőtt elszáradt. Ekként a her- nyoktól megvonatván a szükséges táplálék, a lepke még hernyó alakjában lett megtizedelve, sőt egyes fajokban teljesen elpusztítva. Igy történt, hogy sok olyan faj, mely más években nem volt épen ritkának mondható, tavaly vagy teljesen kimaradt, vagy csak el- vétve fordult elő. Valószínű ennélfogva, hogy az elmult száraz nyár következményei lepkészeti tekintetben még az idén is érez- hetők lesznek ; mert jóllehet a természet maga gondoskodik arról, hogy az egyes fajok ki ne pusztuljanak, bármilyen viszontagsá- gon mennek is keresztül egyik vagy másik kedvezőtlen esztendő- ben, — mégis előreláthatólag bizonyos időbe fog kerülni, míg a megbolygatott egyensúly újból helyre fog állani, Ámde annak daczára, hogy . eszerint az. elmult évi fogás egészben véve meglehetős gyarló és fogyatékos volt, mégis sike- rült nehány oly példányt is zsákmányul ejtenem, melyeknek fel- említése a magyarországi fauna teljessége érdekében, : nem érdek- telen. Az illető példányok a következők : Pieris Daplidice LE. var. et ab. Raphani Esp. Ezen fajváltozatnak előfordulási helyeként a Staudinger és Rebel-féle katalogusban Spanyolország, Észak-Afrika, Syria, Perzsia és Kö- Rovartani Lapok XII. 1905. szeptember. Ulbrich Ede. zép-Ázsia szerepel, tudtommal azonban előfordul Görögországban is. Én tavaly augusztus havában Isaszeghen fogtam egy példányt, mely nagyon hasonlít, sőt teljesen megegyezik az ugyanez év jú- lius hó végén Fountaine Margit k. a. angol lepkész által Tunisban fogott var. Rathani példányokkal. Úgy látszik,hogy ezen meglepő jelenség, az elmult nyár abnormális hőviszonyainak a szüleménye. Argynnis Aglaja L. Az általam Isaszeghen július havában fo- gott egyik ? példányon a fekete rajz a szárnyak tövén feltünő sűrű; a fekete foltok mind a felső, mind az alsó szárnyakon, a tő- mezőben sokkal vastagabbak, mint rendes példányoknál, olyany- nyira, hogy a sárga alapszínnek alig mutatják nyomát ; a tőmezőtő a szárnyszegély felé azonban a fekete szín és rajz mindinkább fogy, sőt a szárnyszegély felé már vékonyabb és ritkább is, mint rendes példányoknál. Ugyancsak Isaszeghen fogtam m. évi augusztus havában az Argynms Adippe L. egy példányát, mely a szárnyak fonák oldalain, különösen az alsó szárnyakon teljesen zöld alapszínt mutat. Ezen érdekes példányt beküldtem meghatározás végett : M. Bartel berlini lepkésznek, ki azt mint v. Chlorodippe H. S. hatá- rozta meg, mely fajváltozat Spanyolországban honos, nálunk tehát szintén a nagy hőség behatása adatt fejlődhetett. Melanargia (ralatea L. Ezen közönséges lepkének ugyan- csak Isaszeghen július elején fogott egyik 3 példányán a szárnyak felszínének rajza nem fekete, hanem tirozsdás, bőrszinű; ennek megfelelőleg a szárnyak fonákján is halványabb, kete, hanem barnásszínű. Ezen változatot már előbb is megfigyel- ték Puszta-Peszéren, Isaszeghen és a Csepelszigeten. Lycaena Corydon Poda. Ezen felette váltakozó fajnak mult a rajz és nem fe- évi augusztus hava elején, Isaszeghen a következő, részben csak újabban leírt válfajait fogtam u. m. ab. Tiphys Esp. A felső szárny fonákján levő tőszem és a pontsor utolsó szeme, fekete ív által van össze kötve. Ezt az alakot Vángel Jenő ab. conrku- ens-nek nevezte el. Megfelel a Lycaena [arus L. ab. arcnata- nak; — ab. cinnus Hb. A szárnyak fonákján hiányoznak a pon- tok; — ab. marginata Tutt. A felső szárny szegélyén széles fekete szalag fut le; — ab. punctata TVTutt. Világos ezüstkék, szegélyén fekete pontok sorakoznak; — 7 ab. aurantia Tutt. Szegélyén narancsszínű, befelé fehéren határolt pontok állanak ; — ab. striata Tutt. A fonákján előforduló szemek, illetvepontok többé-kevésbbé vonalokká folynak össze; — ab. obsoleta Tutt. Fonákjának pont- jai tünőfélben vannak; — d ab. suavis Schultz. Az alsó szárnyak (el Adatok Szilágy-megve bogár-faunájdhoz 1835 felületén a szegélyen levő pontokban vöröses foltocskák mutat- koznak.!) Több olyan példányt is fogtam ezen fajból, melyek a felső szárnyon, a subcostalis bordának a harántos bordával való találko- zási helyén, illetve valamivel az alatt, a középsejtben, egy többé- kevésbbé kifejezésre jutó fekete pontot mutatnak fel. Az újabb német és angol irodalomnak, mely a fentiek tanusága Szerint ezen fajnak csaknem minden, legcsekélyebb eltérését is leírta és elne- vezte már, ezen változás nyilván kikerülte a figyelmét. Adatok Szilágy-megye bogár-faunájához. Közli Dr. Zilahi Kiss Endre. Ve Hypera meles F. Hadad; — arator L. Hadad ; — elongata Payk. Zilah; — pedestris Payk. Zilah; — vartiabilis Hbst. Hadad, T. Szántó; — plantaginis Deg. Hadad, T. Szántó ; — nigrirostris F. Hadad. Notaris acridulus L. Mojád. Dorytomus longimamus Forst. Zilah; — v. macropus Redtb., Hadad ; Dejeami Faust, Hadad; — dorsalis L. Hadad. Smicronyxr Reichi GyU. Hadad. Cryptorrhynchus lapathi L. Zilah. Acalles denticollis Germ, Hadad; validus Hampe, Hadad; echinatus Germ, Hadad. Coelhodes dryados Gmel. Hadad ; 4-maculatus L. Peér. Marmaropus Besseri GyIll. Peér. Ceuthorrhynechidius floralhis Payk. Hadad, Peér, Tasnád. Ceuthorrhynchus geopraphicus Goeze, Hadad; — asperifo- harm Gyü :. Peér; — ornmatus GyII. Peér; — litura FF. -Hadad; — trimaculatus F. Balla ; — punctiger GyII. Peér; — pleurostigma Marsh, Zilah, Tasnád, Szakácsi ; — pumcticolhs Boh. Zilah, Hadad ; — scapularis GyIl. Hadad; — contractus Marsh. Hadad, Tasnád, Balla, Baán ; — assimilis Payk. Peér. Baris ttimda Rossi, Tasnád ; — lepidii Germ. Hadad; — ") Ez nem azonos az ab. punuctata Tutt-tal, mert ennek a neve a szárny: szegélyen levő és a szárny fonákjáról áttetsző pontocskáktól származik. 136 Dr. Zilahi Kiss Endre coerulescens Scop. Zilah, Hadad ; — chlorisans Germ. Hadad. Limnobaris T-album L. Zilah. Sphenophorus striatopunctatus Goeze. Zilah, Hadad. Calandra granarta L. Zilaa, Peér. jalammus elephas GyII. Zilah; — venosus Grav. Zilah; — nucum L. Hadad, Zilah; — turbatus GyIIl. Zilah. jalanobius crux F. Tasnád; — pyrrhoceras Marsh Peéér. Anthonomus Chevrolati Desbr. Hadad; — pomorum L. Hadad. Acalyplus alpinus Villa. Peér. Tychius guingnepunctatus L. Hadad, Pele, Bogdánd ; — Jun- ceus Reich. Hadad ; — tomentosus Herbst. riadad. Mbima pellucens Scop. Hadad. , Orchestes fagi L. Hadad; — pratensis Germ. Peér, Gymnetron villosulum GyII. Hadad ; — v. veromicae Germ. Tasnád. Cionus tuberculosus Scop, Hadad, Szakácsi; — thapsi F. Hadad. Magdalis ruficormis L. Tasnád. Apion craccae L. Peér; — subdzlatum Kirby. Zilah; — otio- pordi Kirb. Peér, Tasnád ; — vicinum Kirb. Hadad; — difficile Herbst, Hadad ; — wurticarium Herbst, Hadad; radiolus Marsh. Peér:; — semiculus Kirb. Peér, Zilah, Tasnád ; — viciae Payk. Peér, Pele ; — varipes Germ. Hadad ; — apricans Herbst. Hadad, Zilah ; assimile Kirb. Tasnád, Peér ; — trifohi L. Hadad, S. Ujlak; — diechroum Bed. Hadad, Zilah, Szakácsi; — nigritarse Kirb, Sza- kácsi ; — ebemnum Kirb, Hadad ; — fenue Kirb. Balla ; — virens Herbst, Tasnád, Szakácsi, Pele, Balla, Görcsön; — onomis Kirb, Hadad ; — loti Kiírb, Peér; — jmintialum Germ. Hadad, Zilah, Peér; — frumentarium L. Peér ; — violaceum Kirb, Peér. Rhwynchites betulae L. Hadad, Zilah, Peér, Pele: — germant- cus Herbst, Hadad ; — interpunctatus Steph, Hadad ; — pauxillus Germ, Tasnád ; — purpureus L. Peér; — auratus Scop. Hadad. Rhnomacer betulae L. Hadad, Zilah. Cyphus nitens Scop. Zilah, Hadad Attelabus coryh L. Zilah. Ptatyrrhinus vresinosus Scop, Hadad. Tropideres albirostris Hbst. Zilah; — sepicola F. Hadad. Mwlabris pisorum L. Hadad ; — rufitpes Herbst, Zilah; — rufimana Boh. Hadad; — seminaria L. Hadad; — varta OI. Hadad; — imbricornis Panz, Hadad; — v. pubescens Germ, Hadad. Adatok Szilagy-megye bogár-faunájahoz 137 Spermophagus carduwi Bohem, Zilah. : Hylurgus piniperda L. Hadad. Hylesinus fraxini Panz. Hadad. Scolytus intricatus Ratzb. Hadad ; — rugulosus Ratzb. Tas- nád, Balla. AXyleborus Saxeseni Ratz. Zilah, Hadad ; — dispar F. Hadad, Zilah, Tasnád. Prionus cortarius L. Zilah, Hadad, Peér. Aegosoma scabricorne Scop. Zilah, Hadad. Rhagium sycophanta Schrk. Hadad ; — mordax Deg. Hadad, Zilah ; — ingmisitor L. Hadad. Toxrotus meridhanus L. Zilah; — ab. genmiculatus Fourcr. Zilah ; — guercus Goeze, Zilah. Acimerus Schafferi Laich, Hadad. Acmaeops collaris L. Hadad. Pidoma lurida F. Hadad. Leptura rufipes Schall, Hadad ; — hvida F. 2ilah, Hadad; erythroptera Hagenb, Zilah; — seutellata F. Hadad ; — cerambiyci- formis Scbrank. Hadad, Zilah; — aurulenta F. Zilah ; — maculata Poda Sz. Somlyó; — arcuata Panz., Zilah; — melanura L. Hadad, Sz. Somlyó ; — bifasciata Müll, Hadad ; — migra L. Hadad, Pele ; — attenuata L. Tasnád. Allosterna tabacicolor Deg. Hadad. . Grammoptera ruficornis FW. Zilah, Hadad. — — Caenoptera minor L. Zilah, Hadad ; — umbellatarum Schreb. Zilah. Stenopterus rufus L. Hadad, Zilah. Callimus angulatus Schrk. Hadad. Cerambyx cerdo L. Zilan, Hadad ; — Scopolu Füssl. Hadad, Zan eer Í Phymatodes pusilus F. Zilah; — testaceis L. Hadad; E v. variabilis L. Hadad, Zilah; — v. fennicus F. Hadad ; — v. prae- ustus F. Hadad ; — alni L. Zilah, Hadad, Peér, Sz. . Cseh. i —( Pyrrhidium sanguineum CL. Hadad, Zilah, Peér. . Callidium violáceum L. Hadad, Zilah, Hylotrupes bajulus L. Zilah, M. Goroszló, Sz. Somlyó. Rhopolopus clavipes V. Zilah, Hadad, Sz. Cseh; — macropus Germ, Zilah. Rosalhia alpina L. Zilah. Aromia moschata L. Zilah, Peér, Hadad, M. Goroszló. Purpuricenus Koehleri L. Zilah. 138 Dr. Zilah. Kiss Endre Plagionotus detritus L. Zilah ; — arettatus L.: Zilah, "Eladadó Aylotrechus antilope Zett, Hadad. Clytus arietts L. Zilah, Hadad. Clytanthus varius F. Zilah, Hadad, Sz. Cseh; — sartor F. Tasnád, Hadad; — figuratus Scop. Zilah, Hadad; — speciosus . Schneid. Zilah, Hadad, Tasnád, Peér. Anaglypius mewysticus L. Zilah, Hadad ; — v. hieroglyphicus Hbrt. Hadad. Dorcadion aellmops Scop. Zilah, Hadad; — fulvum Scop. Zilah ; — Scopolm Hbst. Zilah, Peér, Tasnád; — decipiens Germ. 7/alah ; — pedestre Poda, Hadad ; — v. austrtacum Ganglb. iladad. Lamia tegxtor L. Zilah. Monochamnus sartor F. Zilah ; — suior L. Zilah. ILiopus nebulosus L. Zilah. Fxocentrus lusítanus L. Hadad, Zilah. Pogonochaerus hispidulus Pill. Zilan; — Aispidus L. Zilah. Haplocnemia eurculionides L. Zilan; — mebulosa F. Zilah. Anaesthehtts testacea L. Hadad, Zilah. Agapantha violacea HF. Hadad. Saperda populnea L. Pele; — scalaris L. Zilah. Tetrops praeusta L. Hadad, Zilah, Pele, Sz. Cseh. $tenostola ferrea Schrank, Zilah, Mekes. Phwtoecia pustulata Schrank Hadad; — rufiéimana Schrank. Zilah, Hadad ; —- eylindrica L. Hadad, Bogdánd; — coerulescens Scop. Hadad. Oberea oculata L. Zilan; — hnearis L. Kusaly: — erythro- cephala Schrank M. Goroszló. Orsodacne lineola v. flava Csiki, Hadad. Donacia aguaktca L. T. Szántó ; clavipes F. Zilah; — se- micuprea Panz, Zilah, Peér, Tasnád. Lema lichemis Voet, Hadad, Bogdánd ; — aiwelanopus L. Ha- dad, Zilah; — v. atrata VV/altl. Bogdánd. Crioceris merdigera L. Hadad ; 12.punctata L. Zilah, Hadad ; 14 punciata Scop. Zilah, Hadad, Peér; — 5-pumnctata Scop. Hadad, Magyarország pillangói Irta 4. Aigner Lajos. V. II. család. Pieridae!) Középnagyságú pillangók, színük fehér (a magyar nép , fehér pilléi") vagy sárga; az alsó szárny középsejtje erős harántos ér által elzárt. Hernyóik karcsúak, két végükön vékonyodók, r vid szőrökkel sűrűn boritva ; fejük kicsiny, gömbalakú. Bábjuk a faron és testük körül szőtt fonal által van megerősítve, elől többé-ke- vésbbé nyujtott ékben végződik. Európában mintegy 50 faj é! SSE SSSZÁr nyaka lekerekütetteke szett SES es e ei et A szárnyak hajlítottak vagy hosszűdk EB AL E Ceres RÁ ÁDT A felső szárny külső szegélye gyéren pikkelyezett, áttetsző ; az alapszín fehér, az erek feketék — ... 1. nem. Aporia Hb. A felsőszárny külső szegelye sűrűn pikkelyezett, az erek [at] nem feketék TERE EN ZZNEG YE ZONE S RÉNNE KEKE E ESTÉN eza EE 3 3. — A csápok hirtelen megvastagodott tál áz alapszín senéme s a: A csápok fokozatosan megvastagodottak, az alapszín sárga 5. NA sTélső, szárnyon. 10—11 ér, az. rálsó, szárny belső sze- SEVEN ZT TÉGEV an NE és Ze én ződ neme Pleris. Sehrük. A felső szárnyon 12 ér, az alsó szárny belső szegélyén SSE TGV tn ÉGE ELSE Sa E S SS neme EUGNIÓS s HD: Oi A felső szárnyon 11 ér van, a szegélyek a sárga alapon többnyire feketek, SE 75 2. E... 4. nem Collas Leach. 6 — A szárnyak er sen hajlítottak; a hím sárga, a nőstény JENETES S SES se zo. nem (Gonopteryx Leach: A szárnyak hosszúak; a középsejt igen rövid, az alap- SZÍMÍENÉN MI SZE ő EE e ze 6 nem, Léptidia :BUlb: 1. nem. Aporiá Hb." A szárnyak gyéren pikkelyezettek, fehérek, éles fekete erek- kel; a csápok fokozatosan mégvastagodottak. A hernyó hengeres, A báb zömök. Ezen palaearctikus nemnek 5 faja közül Európában és hazánkban csak egy faj él. 1) Pieridae : Pieris szerüek, a múzsák merlékneve, Pieria görög táj után, a honnan származtak. ) ágoyía : a hiány, alighanem a gyér pikkelyezés miatt. 14) A. Aigner Lajos 1. (Aporia Gratacoiu 155 Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 467 (1758); Esper, Die schmetterlinge in Abbildungen I. tab. 2. fig. 2-3 (177). A fehér szárnyak a nősténynél félig áttetszők; az erek fe- keték; a középsejtet . erős fekete. vonal zárja le. A felső szárny szegélye gyér szürke pikkelyezésű, áttetsző. Hazánkban mindenütt közönséges, Budapesten máj 17-től jun. 18-ig; némely vidéken nehány évig tömegesen lép fel, majd több évre szinte eltünik, hogy más helyeken ép oly nagy mennyiségben tűnjék fel. Nagyságban és rajzban nagyon eltérő. Általában 55—57 mm. széles, egyesek azonban megütik a 88 mm.-t is, míg fogságban elég- telenül táplált példányok olykor csak 41 nim.-t érnek el. A szabályos ő -nek egész erezete fekete, a felső szátny szegélyén kissé kiszélesedve, rövidke fekete sávval, mely a középsejtet elrekeszti. Némely példányon márennéla sávnál kezdetét veszi az említett kiszéle- sedés, mely rendesen szürke, sokszor azonban csaknem fekete. Az alsó szárnyon ez a kiszélesedés ritkábban s akkor is csak gyöngén lép fel; ellenben a középsejt harántere olykor megszélesbedett A ?-en a felső szárny erei barnák, az alsó szárnyéi feketék, itt is ott is többé-kevésbbé szürkén szélesedve, a felső szárny kö- zépfoltja némelykor meglehetősen szélesen szürke. A discus a kö, zépsejt körül, az elülső szegélytől a belső szegélyig szélesen üveges- pikkelytelen. Ez a pikkelytelenség nem ritka esetekben az egész szárnyra kiterjed, s ilyenkor csupán a külső szegély felé lép fel minden sejtben egy-egy hosszúkás fehér folt, legvilágosabban az apexen ; igen ritkán ezek is hiányzanak, a középfolt mindig. Az alsó szárnyon a pikkelytelenség többnyire csak a discusban, a sze- gély felé csak kevésbbé mutatkozik. A középsejt harántere olykor kevéssé megszélesbedett. Ennek a 3 -nél is előforduló alaknak elkü lönítése nem lenne indoktalan és a Cosmovici által ajánlott el- nevezés: var. alepica!) érvényre juthatna. A ? felső szárnya igen ritka esetben egészen fehér pikkelyes, de akkor is némelykor oly gyöngén, hogy a szárny annak daczára áttetsző. Különösen feltünő egy ily 2, melyet Puinál (Hunyad m.) fogtak. Összes erei barnák, a felső szárny szürke középfoltja az elülső szegélyen a szárny csúcsáig szélesen folytatódik s az alsó szárny harántos erén is kis szürke pecsét mutatkozik. 1 Cratregus: galagonya. 2) A pikkelytelen. Magyarország pillangói 141 Még nevezetesebb egy nagy ? (03 mm.), mely fölül is, alul s egészen kormos fekete. Ezen eltérést, melyet ab. Koyi-nak ne- veztem el, Habetin János Orsován fogta (1898 máj.) (Áb- ráját 1. Rovartani Lapok VI. 18.) A. iepke este társasan szeret virágzó Salvian, Onobrychisen. Carduuson stb. ülni Petéje kúpalakú, sárgás. Hernyója hamuszínű, hátán fekete, nearancssínű vagy sárga sávval, oldalt vörösesen sárga vonallal, 40 mm. hosszú. Közös fonadékban (hernyófészekben) tör- tént kitelelés után április közepétől június elejéig a gyümölcsfákat, nevezetesen: Prunus domestica (szilva), Pirus communis (körte) és Pirus malust (alma) nagy mértékben rongálja, de Prunus spinosán (kökény), Pr. cerasin (cseresznye), Crataeggus oxyacanthén (gala- gonya) Cotoneaster (naspolya), Rosa (rózsa) és Prunus padusonis él, sőt tömeges felléptekor, ha jobb éledelből kifogy, apró növényekre, kivált konyhanövényekre is áttér. Tavaszkor kissé elszélednek a hernyók, de mint minden efféle fészkes hernyó, egymás közelében maradnak és csak akkor távolodnak el jobban egi mástól, ha a bábozás ideje közeleg : rendszerint a tápláló növény ágain bábozód- nak. A 3830-as évek végén a hernyó oly tömérdek mennyiségben lépett fel, hogy az éhségtől üzetve végre a fiatal- tölgybokrokat is megtámadta és lekopasztotta. Bábja sárgás, fekete, szürke és sár- ga szabólytalan pontokkal és sávokkal. Parasiítá: Puvexorista confinis FII. és Blepharidea vulgaris FIl. Diptera fajok; Pteromalus puparum (L.), Monodontomerus nereus Walk., MM. obsoletus (FHabr.) Spin., M. virens Thoms.. és Chalcis flavipes Panz. Chalcidida-fajok; Apanceles glomeratus (L.) Reinh. Braconida-faj; J/chneumon oscillator Wsm., Amblyteles Goe- darti Wsm., Pimpla flavicans Grv. és P. varicorms Gr. Ichneu- monida-fajok. A bábból kikelő élősdiek rendesen a fejrészt fúrják át. Előfordul az összes szomszéd országokban. Elterjedési köre : Angliától Japánig (10—1409) és Lapphontól Farisztánig (68—359). 2. nem. Pieris Schrk.!) A csápok végük felé hirtelen vastagodnak. alul fehéren és feketén gyűrűzöttek, csaknem oly hosszúak mint a felső szárny fele; a szárnyak alapszíne fehér; a felső szárny meglehetős éles, csúcsa fekete. A hernyó hengeres, finoman szőrözött, társasan él, kivált káposztaféléken. A báb fejrésze hegyes, hátán ékszerű púp van. A 15 palaearctikus faj közül hazánkban 5 fordul elő. 1) Pieris : az egyik muzsa neve, 142 A. Aigner Lajos 1... Az alsó szárny alülcegyszíüű es 4 See lha tes Sang ag SZSRRNRSESE Az alsó szárny alul zöldes"rajzolatiószas asse ez 200 a. 4 2. A felső szárny csúcsán levő rajz sarlóalakú ... Brassicae L. A felső szárny csúcsán levő rajz három- vagy négyszögalakú 8. 3. — A felső szárny csúcsán levő rajz háromszögalakú, kicsiny, halványszínű, a felső szárnyon egy (hímen). vagy két (nőstényen) petty van, mely alul is látható. . ... Rapae L. Ugyanoly rajzolattal, mely alu! nem látható .. Ergane H. G. 4. — Az alsó szárnyon alul az erek sötét zöld behintésűek Napi L. Az alsó szárnyon alul zöldes foltok vannak ... Dapiidice L. 2. Pieris Brassicae L.!) Linné, Systema Naturae. Ed X. p. 46/ (1758); Esper, Die Schmetterlinge in Abbild. [. tab. 3. fig. 1. (17r7). A szárnyak tejszínűek; a felső szárny csúcsán sarlóalakú rajz van, mely a harmadik sejtig ér; a nústényen az 1. és 3. sejt- ben egy-egy fekete petty, mely alul is megvan és a belső sze- gélyen ékszerű fekete folt ül; a hímen csak a fonák ollalon van 1 fekete petty. Az alsó szárny elülső szegélyén 1 fekete petty van. Hazánkban mindenütt közönséges kertekben és réteken, több- nyire két. helyenkint kedvező evekben 3 ivadékban is (Budapesten április 14-től június 15-ig, június 30-tól augusztus 30-ig és október közepén) többnyire nagy példányokban, melyek a 65 mm-t is megütik, legtöbb esetben alul sárgás. Havasi példányoknál az alsó " szárny alul inkább szürkés sárga. Nem igen változó faj. Eperjesen fogtak egy nőstény példányt melynek felülete sárgás, felső szárnya pedig kissé feketés behin- tésű; Tusnádon pedig rózsás tünetű példányt figyeltek meg. A pillangónak tömeges vándorlását több ízben megfigyelték. Petéjét többnyire 10-12-ként együtt rakja le a tápláló növény leveleinek asó oldalára. //ernyója zöldessárga fekete pettyek kel hátán és oldalán sárga sávval ; társasan él a következő növényeken : Brassica napus (káposzta), Sinapis (mustár), Cochlearia (kalánfű), Lepidium (zsázsa), Raphanus (retek), Cardamine (foszlár), Matthiola annua (színes ibolya), Tropaeolum majus (spanyol sarkantyú), Reseda odoratus (rezeda), Nizzán Capparis spinosán (kapor) is. Gyakran, kivált augusztus— szeptemberben a káposztaféléket erősen pusztítja. Volt eset rá, hogy a hernyók, miután a káposztást tönkre tették, takarmányrépa ültetvénybe mentek át. Ha a táplálékból ki- fogynak, sokszor nagy darab földet vándorolnak, míg ismét kedvező 1) Brassica : káposzta. Adatok Magyarország rova" -faundjahoz. 143 helyre akadnak. Ilyenkor akárhányszor vasúti töltésen is áthaladva, milliónyi pérdányaitól az egész vonat kerekei annyira megzsírosod- tak, hogy forogtak ugyan, de nem haladtak s a vonat megállt, míg a síneket homokkal be nem hintették. Kifejlődve 30—40 mm. hosszú. Bábja hasonlít az A. crataegi-éhez, de a rajta levő pontok sckkal apróbpak. Kitelel, fához-falhoz erősítve. Parasitái: Blepharidae vulgaris Mg., Machaira serriventris Rdi. és Masicera sylvatica Meade Díptera-fajok; Jetrastichus lis- sonotus Müll., Ptieromalus puparum (L.) Swed. és Macroglenes nigroclypeatus Am. Kirch. Chalcidida.fajok, Apanteles jucundus Marsh., A. rubrites (Hal.) Reinh., A. (Microgaster 2?) spurius Wsm. Reinh. és Microgaster glomeratus L. Braconida-fajok, és Limneria ebenina Gr. Ichneumonida-faj. Ezek közül a hernyónak különösen elkeseredett ellensége a Pteromalus puparum és Microgaster glomeraius. Az utóbbinak több száz álczája él a hernyó bensejében, annéikül azonban, hogy annak tápláló csatornáját átfurnák; végül a hernyó testtakaróján át ki- jönnek és immár gyorsan elpusztuló áldozatuk testén el is bábo- zódnak. Ezen fehér vagy sárgás színű apró bábokat, melyek a holt hernyót egészen elborítják, a nép a hernyó tojásának tartja. A Ptieromalus puparum és más élősdiek álczái a hernyónak csupán zsiradék részével táplálkoznak és csak miután az elbábozódott vol- na, emésztik fel a bábnak egész tartalmát s a bábot saját átala: kulásuk miatt vagy már őszkor elhagyják vagy kész rovarként csak tavaszkor keinek ki belőle. Az élősdiken kívül, a melyek a többi Pieris-fajokat is hasonló módon megtizedelik, még járványos betegségek is pusztítjík a hernyókat. Előfordul az összes szomszéd országokban. Elterjedési köre : Spanyorországtól Japánig (10—1409) és Norvégiától Egyiptomig (65—309). Adatok Magyarország rovar-taunájához. (Közlemény a Paedagogium biológiai laborateriumából.) közzéteszi Dr. Vángel Jenő. III. Hymenoptera. Hártyásszárnyúak. Ti A hártyásszárnyú rovarok gyüjtésében az összes hallgatók részt vettek ugyan, de a velük való foglalkozás leginkább Gulyás 144 Vdngel jenő dr. Florián. Spat János (1903), továbbá Csaplár Aladár, Leridvay Dezső és Moczár Miklós (1904) feladata volt ; amennyiben ők gyűj- tötték, praeparáliák, meghatározták és gyüjteménybe rendezték a Hymenopterákat. A meghatározás nehéz munkájában különösen Mocsáry Sándor, kir. tanácsos, nemzeti múzeumi igazgató őr volt szives segédkezni; e megbecsülhetetlen fáradságáért, tapasztalt jó- ságáért, lekötelező szívességeért kellemes kötelességem mind az in- tézet, mind a hallgatók és saját magam nevében is leghálásabb köszönetet mondani. A hallgatók 1901-ben 544 drb., 1962-ban 605 drb., 1903-ban 740. drb. és 1904-ben 2653 drb. vagyis összesen 4517 drb. hártyásszárnyú rovart és gubacsot gyüjtöttek. A gyüjtött állatok a következő 392 fajhoz tartoznak. Cimbex humerahs Geoff. I. Budapest, Tisza-Alpár, Félegy- háza ; -- lutea L. I. Budapest, Tisza-Alpár, Félegyháza ; — femo- rata L. I. Rákos ; — connata Schrk. I. Tisza-Alpár. Clavellaria amerinae L. I. Tisza-Alpár, Félegyháza. Abia móéricornis Leach. 1. Tisza-Alpár; — sericéa L. I. Fék egyháza. 3 Hylotoma enodis L. I. Budapest, Szarvaskő (Heves m.); — paganá Pnz. .II. Visegrád ; — III. Putnok; — -rosaáe L. 1, Félegy- háza; — II. kömlőd ; — III. Putnok. Phymatocera fuliginosa Schrk. I. Budapest Emphytus coxalis KXlug. III. Putnok. Dolerus germamicus Fabr. I. Békás-Megyer ; — gonager Fabr. I. Budapest; — /issus Htg. I. Eudapest, Békás-Megyer, Tisza- Alban a ti Visegrád. Rhogogastera viridis L. I. Félegyháza. Tentliredopsis Thomsomi Knw. I. Félegyháza; — II. Vise- grád ; — Raddatzi Knw. I. Félegyháza; — meglecta Lep. I. Buda- pest, Félegyháza; — II. Visegrád; — shtgma Fabr. II. Visegrád; —hungarica Klg. II. Visegrád, Macrophya, rustica L. I. Félegyháza; — postica Brullé. I. Budapest, Félegyháza ; — III. Kömlőd ; — diversipes Schrk. I. Buda- pest, Félegyháza, Tisza-Alpár ; — II. Kömlőd; — III. Putnok ; — 12-punctata L. 1. Budapest, Félegyháza ; — II. Visegrád. Allantus costatus Klug. I. Félegyháza; — II. Perkáta; — scrophulariae L. 1. Budapest, Félegyháza, Tisza-Alpár; — II Köm- lőd ; — III. Putnok; — Dahli Klug. I. Félegyháza, Tenthredo coryli Panz, I. Budapest, Félegyháza, Csongrád ; — II. Visegrád; — fagi Panz. III. Leibicz; — mesomelaena L. I. Budapest ; — /lava Seop. III. Leibicz. Adatok Magyarország rovar-faunájához 145 Lyda nemorahs L. I. Félegyháza. Cephus fygmaeus L. I. Budapest, Csongrád; — II. Perkáta, Kömlőd. Xiphydria longicollis Latr.-I. Budapest, Félegyháza; — II. Kömlőd. Sirex juvencus L. IV. Bártfa ; — VI. Dubova ; — noctho Fabr. [II. Viszóka; — carinthiacus Knw. III. Viszóka; — gigas L. Il. Félegyháza, Kecskemét; — II. Kőszeg ; — III. Selmeczbánya, Put- nok ; — IV. Bártfa ; — V. Maroskecze, Bálványosfürdő ; — VI. Dubova. Neuroterus baccarum L. I. Török-Bálint ; — laeviusculus Schck. I.. Félegyháza ; — lanuginosns Gir.: I. Budapest ; — II. Keszthely ; — lenticularis Oliv. I. Budapest; — nwumismahs Oliv. I. Budapest ; — saltans Gir. I. Budapest. Dryophanta agama Htg. I. Budapest, Török-Bálint: —- cor- nifex Htg. I. Budapest ; — divisa Htg. I. Budapest ; — folii L. I. Budapest, Dánospuszta; — II. Keszthely; — pnubescentis Mayr. I. Török- Bálint. Chilaspis nitida Gir. I. Budapest. Biorvhiza terminalis Fabr. I. Budapest, Török- Bálint, Kecs- KOMGV az allsigeszíhely. Cynips argentea Htg. I. Török-Bálint (sok); — aries Gir. I. Budapest, Csongrád ; — caliciformis Gir.. I. Török-Bálint ; — ca- licis Burg. I. Dánospuszta, Csongrád; — Caput-Medusae Htg. II. Keszthely ; — III. Putnok ; — conglomerata Gir. I. Török- Bálint ; — coriaria Haimh. 1. Budapest, Török-Bálint; — galeata Gir. I. Török-Bálint; — glutinososa Gir. I. Budapest, Török-Bálint ; hungarica Htg. I. Budapest, Csongrád; — Kollari Htg. I. Buda- pést, Török-Bálint ; — lignicola Htg. I. Budapest ; — polycera Gir. I. Budapest, Török-Bálint ; — tinctoria Oliv, I. Budapest; — Írun- cicola Gir. I. Török-Bálint. i Andricus aestivalis Gir. VI. Apatin ; — autummnalis Htg. I. Tö- rök - Bálint ; — fecundatrix Htg. I. Budapest ; — glandium Gir. I. Budapest ; — VI. Apatin ; — lIucidus Htg. I. Budapest, Török-Bá- int ; — Mayri Wachtl. I. . Budapest; — urnaeformis Fonsc. I. Török-Bálint. . Synophrus politus Htg. I. 3udapest. Aulax glechomae Htg.I. Budapest; — II. Visegrád ; — III Dobsina. Rhodites eglanteriae Htg. I. Török-Bálint ; — rosae L. I. Bu- dapest, Török-Bálint; — II. Visegrád; — III. Putnok, Lipótvár ; — V. Maroskecze ; —- VI. Dubova ; — spinosissimae Gir. I. Budapest. Ichneumon J. — culpator Schrk. I. Budapest, Tisza-Alpár, 145 Vangel Jenő dr. Félegyháza, Dánospuszta ; — II Kömlőd; — zonalis Grav. I. Ti- sza-Alpár ; — sarcitorius L. I. Tisza-Alpár. Amblyteles palliatorius Grav. :. Tisza-Alpár; — fascia- torius Fabr. I. Tisza-Alpár; — amatorius Müll. I. Budapest, Tisza-Alpár, Dánospuszta; — megatorius Fabr. I. Félegyháza ; — uniguttatus Gray. I. Félegyháza, Dánospuszta, Budapest; — II. Kömlőd ; — camelinus Wesm. 1. Tisza-Alpár, Félegyháza; — fusorus L. V. Maroskecze ; — fossorius Müll. I. Félegyháza. Crypturus argiolus Grav. I. Tisza-Alpár. Cryptus albatorius Grav. I; Budapest; — II. Visegrád; — III. Putnok ; — gratiosus Tschb. I. Félegyháza, Dánospuszta; — — spiralis Grav. I. Félegyháza ; — II. Kömlőd ; — III. Putnok; — tarsoleucus Grav. I. Budapest, Félegyháza, Tisza-Alpár; — vi- duatorius Grav. III. Putnok. Trychosis plebeja Tschek. II. Kömlőd ; — III. Putnok. Stylocryptus vagabdundus Grav. I. Félegyháza; — II. Köm- őd ; — III. — Lipótvár. Opheltes gilaucopterus L. I. Budapest, Csongrád ; — I[. Lipótvár. Hellwigia elegans Grav. I. Félegyháza, Tisza-Alpár. Ophion luteus L. I. Budapest. Campoplex falcator Thunb. I. Budapest, Tisza-Alpár ; — II. Visegrád, Kömlőd ; — III. Lipótvár ; — nitidulator Hligr. II. Visegrád. Banchus falcator Fabr. I. Budapest, Tisza-Alpár. Exetastes fornicator Fabr. I. Félegyháza; — laevigator Vill. I. Félegyháza. Lissonota hians Thoms. 1]. Budapest, Csongrád ; — farallela Grav. I. Félegyháza ; -— II. Kömlőd ; — III. Putnok. Pimpla instigator L. 1. Félegyháza, Tisza-Alpár; — inflata Grav. I. Csongrád: Ephialtes dux Tschek, I. Budapest; — iuberculatus Fourcr. I. TVisza-Alpár. Rhyssa hungarica Mocs. I. Budapest ; — obliterata Grav. V. Maroskecze ; — persuasaria Grav. V. Alsó-Szent-Mihályfalu. Alomya ovator L. I. Tisza-Alpár. Vipio desertor Fabr. I. Budapest; — mominator Fabr. I. kákospalota ; — appellator Nees. I. Budapest, Félegyháza. . Cardiochelis saltator Fabr. I. Félegyháza. [Helcon tardator Nees. I Budapest. Cyemnops desertor Latr. I. Budapest, Félegyháza, Csongrád : Sz agomlód Leucopsis dorsigera Fabr. I. Budapest, Félegyháza. Magyarország Cerambyciddi 147 Chalcis flavipes Panz. I. Budapest, Félegyháza, Tisza-Alpár ; — . II. Kömlőd ; — intermedia Dalm. I. Budapest ; — III. Putnok. Ellampus v. virescens Mocs. I. Félegyháza ; — bidens Först. 1. Félegyháza. Holopyga amoenula Dhlb. I. Félegyháza. Mátrakécs ; — chry- sonota Först. I. Félegyháza ; — ahenea Dhlb. I. Félegyháza. Hedychrum Gerstaeckeri Chevr. I. Félegyháza; —- mobile Scop. I. Félegyháza ; — rutilans Dhlb. I. Tisza-Alpár, Félegyháza. Chrysis analis Sp. I. Félegyháza ; — Zetterstedti Dhlb. I. Fél- egyháza; — dichroa Dhlb. II. Visegrád ; — . cyanea L. I. Félegy- háza : — II. Kömlőd; — fulgida-L. I. Budpest, Félegyháza; — scutellaris Fabr. I. Félegyháza; — ignita L. I. Budapest, Tisza- Alpár, Félegyháza ; — II. Kömlőd ; — III. Putnok ; — Ruddii Schuck. V. Alsó-Szent-Mihályfalu; — purpurata Fabr. I Félegyháza ; — Dalla- Torreana Mocs. 1. Félegyháza; — Leachii Schuck, I. Félegyháza i Parnopes grandior Pall. I. Félegyháza. Magyarorszag Cerambycidát. Irta Csiki Ernő. XXI. 78. nem: Menesia Muls. Fekete, a csápok tő- és csatlóíze fekete, a többi íz barna, a lábak sárgák, a homlok, egy hosszanti sáy az előtor közepén, a paizsocska és egy kerek folt a szárnyfedők csúcsán fehér szőrös. Hossza 5—7 mm. — Előfordul Közép-Európában ; nálunk ritka, termőhelyei: III. Borosznó ; V. Zilah, Kolozsvár, Szent-Erzsétet, Medgyes, Szászrégen ; VI. Herkulesfürdő, Korniaréva. (biguttata Redtb.) 1. bipunctata Zovbk. 79. nem: Tetrops Steph (Polyopsia. Muls.) Fekete. a csápok vége többnyire barnás, a szárnyfedők barnás-sárgák, csúcsuk fekete"), a lábak sárgák vagy rész- 0) Némelykor a szárnyfedők egészen feketék (ab. nigra Kr.) Ez a szinvál- tozat hazánkban valóazínűleg szntén meg lesz található a magasabb hegyvidéken. 148 Csiki Ernő. ben feketék, A fej és az előtor finoman, a szárnyfedők erőteljesebben portozottak., A fejet barnás, az előtort és a szárnyfedőket sárga felálló szőrözet fedi. Hossza 3.5 — 4.5 mm. — Előfordul Európában és Szibériában, nálunk közönséges. (ustulata Hagenb., pilosa Fourcr.) 1. pragusta Linn. Változata: Némelvkor a szárnyfedők oldalszélén egy széles, az utolsó negyedig terjedő sáv és a csúcson egy kiterjedt folt barnás-fekete vagy fekete. A törzsfajnál na- gyobb.. Hossza 5—5.6 mm. — Előfordul az Alpesekben és hazánkban (V. Nagyszeben). ... ia. var. Starcki Chevrl. 80. nem: Stenostola Muls. Fekete, a szárnyfedők sötét kékes-zöld színűek, a test fe- lülete rövidebb elálló szürke és hosszabb felálló szürkés- barna szőrözettel fedett. A homlok, az előtor oldalainak és a paizsocskánák szőrözete fehéres. Hossza 9—12 mm. — Előfordul egész Európában, hazai termőhelyei : I. Buda- pest, V. Retyezát, Nagy-Disznód (Götzenberg), Szeben- Boicza, Nagy-Csűr. ($lumbea Bon., hliae Küst.) 1. ferrea Schrnk. Fekete, a szárnyfedők sötét szürkés-feketék, testhez si- muló sűrű szürkés-fehér szőrözettel és hosszabb szürkés- barna felálló szőrökkel fedettek. A homlok, az előtor töve kétoldalt, a paizsocska és a melioldalak sűrűn fehér sző- rösek. Hossza 9—13.5 mm. — Előfordul hözép-Európá- ban ; termőhelyei: I. Budapest, V. Verestorony, VI. Her- kulesfürdő, VII. NasSice. (alboscutellata Kr.) 2. nigripes Fabr. 81. nem: Pilemia EFairm. A csápok egyszínüek. A test sárga vagy szürkés-sárga sűrű, testhez simuló szőrözettel fedett, kezben lkosszabb felálló szőrökkel, Az előtoron a szőrözet három hosszanti sáv alakjában sűrűbb. A szárnyfedőkön a szőrözet foltosan oszlik szét. Hossza 8—15 mm. — Előfordul Iözép- és Dél-Európában, Dél-Oroszországban, a Kaukázusban és TLur- kesztánban ; nálunk nem nagyon ritka (1. Budapest, Péczel, Isaszegh, Peszér, Dabas, Kalocsa, Debreczen ; II, Pécs ; V. Deés, Gyeke, Mezőzáh; VI. Ulma, Gerebencz). (atomaria Towns, holosericea Fald. ... .. 4... ... 3. hirsutula Fröl. A csápok a harmadik íztől kezdve fehér szőrösek, a csú cson fekete gyürűvel, A test felülete szürkés-fehér testhez [ő] Magaarország Cerambycidai 149 simuló szőrözettel fedett, közbeszort felálló hosszabb sző- rök nélkül, Az előtor közepén hosszanti sáv alakjában csoportosul a fehéres szőrözet. Hossza 9—13 mm. — Elő- fordul Dél-Francziaországban és hazánkban: I. Mezőko- vácsháza ; II. Pécs: V. Kolozsvár, Torda, Déva; VI. Pa- lánka, Ulma, Báziás. (anchusae Fuss). ..-. 2. tigrina Muls. 832. nem; Phytoecia Muls. A szem nem ketté osztott, a szemlécz mélyen nyúlik be aiszembe, de a ket" fél hátul mindigsösszelügé 5 3 55 2. A szem teljesen kettéosztott. — 4. alnem: Opsilia Muls. i0. A csápok tőízének külső felületén élesen kiemelkedő lécz van — 1. alnem: Cardoria Muls. — Feketés, a csápok, labak, szárnyfedők és némelykor az előtor felül vöröses. A paizsocska és előtte az előtoron egy kis foltocska sű- rűn fehérszőrös, a test különben vékonyabb szürkés-fehér szőrözettel fedett. Hossza 8—14 mm. — Előfordul Közép- Európa déli részében, Dél-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban ; nálunk elég ritka. Termőhelyei: I. Buda- Ppest., Péczel, Bihar. mi: 1. Pécs: V: Nagyenyed, Gyeke, Mezőzáh, Nagyszeben, ISzentttzsébet --- 1. scutellata Fabr. E Scsápok tőíZén minesékiemelkedő lész síegy ásson ee IeéL 178. A szárnyfedők feketék vagy szürkés-feketék, vállszögletük sárga — 2. alnem: Musaria Thoms. BELREET ár EVA SEK ES ESÉTT 7 A szányfedők egyszínü feketék vagy szürkés- KELÖtÉ KÁ váll- szögletük nem sárga. — 3. alnem: Phytoecia s. str. 5. A fej sárgás-vörös. Fekete, a fej, az előtor háta és a lá- bak sárgás-vörösek, a szárnyfedők vállszöglete és a potroh vége sárga. A fejen és az előtoron több fekete folttal. A czombok vége és a lábfej fekete. A fej és .az előtor hosz- szú telálló, a szárnyfedők, a mell és a potroh sűrű test- hez simuló sárga vagy szürkés-sárga szőrözettel fedettek. Hossza 8—17 mm. — Hazánkon kívül csak Ausztriában fordul! elő : termőhelyei :-I.. Budapest, Péczel, Csepel, Ka- locsa ; III. Beczkó ; IV. Sátoraljaujhely ; V. Torda, Brassó, Veresmart, Szent-Erzsébet, Szászsebes ; VIII. Fiume, Novi, Zengg ; IX. Dalmáczia. (pumctulata Gmel.) ... 8. Argus Fröl. A fej fekete. Fekete, az előtor háta sárgás-vörös, elülső és hátulsó széle és két kiemelkedő kerek fénylő folt a közepén. fekete, a lábak vöröses-sárgák, a lábfej fekete. A fejet és az eiőtort hosszú és felálló sárgás-barna, a 150 Csiki Ernö szárnyíedőket sűrű testhez simuló szürke vagy feketés- barna szőrözet fedi, a szárnyfedők színe ennélfogva szürke vagy fekete. Hossza 9—15 mm. — Előfordul Közép-Euró- pában és Szibériában, nálunk egyes vidékeken nem ritka. Júniusban főleg Astrantia-leveleken gyüjthető. (Janus Fröl. compacta Pic.) 2-2 227 cm zúz [2722 8. affinis Harker 5. A potroh vége és egy folt az előtor hátán sárgás-vörös. 6. — A potroh és az előtor háta egyszínű sz, 2 e 3 ZET 6. Az előtor hátának közepén az elülső széle melleit lapos, kerek sárgás-vörös folttal. Fekete, testhez simuló szürke szőrözettel sűrűn fedett, a paizsocska szőrözete fehér. A czombok (tövük kivételével), az elülső lábszárak és a pot- roh utolsó szabadon fekvő gyűrűje és némelykor az utol- sóelőttinek hátsó széle is sárgás-vörös. Hossza 6.35—10 mm. — Előfordul Közép- és Dél-Európában és a Kaukázusban, nálunk nem ritka. Termőhelyei: I. Budapest, Pilis-hegy, Isaszegh, Dabas, Kalocsa, Mezőkovácsháza, Nagyvárad; ÍV. Sátoraljaujhely ; V. Hátszeg, Nagycsűr, Medgyes, Gyeke Mezőzánh ; VI. Temesvár, Jaszenova, Resicza, Herkulesfürdő ; VII. Dálja, Diakovár; VIII, Fiume; IX. Spalato. (punc- fun Mén.) 0-2 --2 "c c. 2 --. 2. "4. Virgula Gharp —- Az előtor hátának közepén levő sárgás-vörös folt hosszú- kás, ormósan kiemelkedő. Fekete, a czombok (tövük ki- vételével) és az elülső lábszár vöröses-sárgák, a középső és hátsó czombok vige is többnyire fekete, az" ütolsó potrohgyűrű sárgás-vörös ; a test felületét sűrű szürke sző- rözet fedi. Fiossza 6-9 mm — Közép- és Dél-Európa: ban és kis-Ázsiában fordul elő, nálunk nem ritka (Zincola F.) 5. pustulata $Schrnk Fémfényű zöld vagy kék. az elülső lábak sárgás-vörösek, csak a czombok töve és a lábfej fémfényű feketés-zöld. A — testet hosszú felálló szürkés-fehér szőrözet fedi. Hossza 6—11 mm. — Előfordul Közép- és Dél- Eurépában, nálunk nem ritka, (coerulea Scop., cylindrica Laich., f/lavimana Panz. roelestis Towns., gilvimuna Mén.) —.. — 6 rufimana Sechrnk — Fekete, a test f-lületét szürkés-fekete vagy sárgás-Szür- ké szórözet fedi Meye. én am Dee ds ND SES HEZ RÁNK 5. A középső és kátsó czombok ítövük kivételével) sárgák. Fekete, testhez simuló szürke szőrözettel fedett. A homlok, egy hosszanti sáv az előtor közepén, a paizsocska és a mell oldalai sűrű fehér vagy sárga szőrözettel fedettek. o 10. JEA Magyarország Cerambyciddi 151 Hossza 5—12 mm. — Előfordul Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában ésa Kaukázusban, nálunk közönséges. (icte- rica Schall., cyliudrica Scop., ragusana Küst.) 7. ephippium Fabr. A középső ési hátsó; lábak: egyszínű Jeketéke se tegez 9 Az elülső czombok (tövük kivételével) sárgás-vörösek. Fe- kete, az elülső czombok szélső fele és az elülső lábszárak sárgás-vörösek. Az előtor közepén egy hosszanti sáv, a paizsocska és a melloldalak fehér-szőrösek. Hossza 6—11 mm. — Egész Európában és Kis-Ázsiában él, nálunk közönséges. (fuliginosa Scop., cinerea De Geer, silphoides Schrnk., simplonica Stierl. artef.) ... --- 8. cylindrica Linn- Az elülső czombok feketék. Fekete, a homlok, az előtor kétoldalt és egy hosszanti sáv a közepén, a paizsocska és a mell oldalai fehér szőrösek, a test különben szürkés-fehér szőrözettel fedett. Hossza 6—12 mm. — Előfordul Észak- és Dél-Európában, nálunk nem ritka. (suturalis F., me- lanoceras Gmel., canaliculata Fröl., coerulescens Brahm, Julii Muls., Caroni Muls.) --- --- --- 9. nigricornis Fabr. Változata: Némelykor az elülső lábszárak töve sárga. Előfordul a törzsfaj társaságában. .. ab. solidaginis Bach. A felső állkapcsok csúcsa kéthegyű. Fekete, a testet sűrű testhez simuló szürkés-zöld vagy kékes-zöld szőrözet fedi, a fejtető kétoldalán, az előtor közepén és két oldalán egy- egy sáv és a paizsocska világosabb és sűrűbb szőrözettel fedett sElossza 7 139 mm. ——. Előfordúl. Európa déli : fe- lében, Algirban, Kis-Ázsiában és Szibériában, nálunk kö- zönséges. (virescens Fabr.)... .-- --- 10. coerulescens Scop. A felső állkapcsok csúcsa egyszerű, egyhegyű E VtegeesbéNt 8 Le Fekete, szürke szőrökkel fedett. A hímnek első és máso- dik haslemeze hátulsó szélük közepén hátrafelé irányult kampóval végzőnik. Hossza 6-9 mm. — Előfordul Né- metországban, Ausztriában és nálunk ; ritka. Termőhelyei : I Budapest; IV. Körtvélyes; V. Szász-Ujfalu, Medgyes. ; 11 uncinata Redtb. Fémfényű sötét-kék vagy zöld, finom szürke szőrözettel, a fej, az eiőtor és a test alul azonkívül hosszabb szőrözettel is fedett. Hossza 4.5- 7 mm. — Előfordul: Európa déli felében, ritka. Termőhelyei: I. Budapest; IV. Sátoralja- ujhely, Tolcsva, Varannó, Vihorlat; V. Toroczkó-Szent- György, Szász-Ujfalu, Medgyes, Segesvár, Mezőzáh ; VI. Ulma, Báziás, Herkulestürdő. (2? chlorizans Chevrol.) .-- 12. molybdaena Dalm. Különfélék. , Az állatok szine és a mimicry" czímű értekezésének bete- jező részét előadta Dr. Entz Géza a Természettudományi Tár- sulat állattani szakosztályának 1905. januári ülésében, Az egész értekezés kivonatát közelebb hozza lapunk. —- A februári ülésben bemutatja Dr. G orka "Sándor: Bunner I. "Károlynak ess csíkbogár (Cybister laterimarginalis) hím ivarkészülékének morpho- logiája és vérének osmotikus nyomása" czímű értekezését. — A márcziusi ülésben ismerteti A. Aigner Lajos Ulbrich Edé- nek , Adatok Magyarország lepkefaunájához" czímű dolgozatát, mely jelen és jövő füzetünkben jelenik meg; utána Csiki Ernő bemutatja a magyarországi Morphocarabusokat és felemlíti azokat a tulajdonságokat, melyeken a csoport osztályozása alap- szik, a fősúlyt a szárnyfedők skulpturájára s annak helyes értel- mezésére helyezvén. — Az áprilisi ülésben Csiki Ernő , Négy magyarországi s egy új bogarat" mutat be és rendszertani állásu- kat ismertetvén, összehasonlítja őket a rokon fajokkal. — A májusi " ülésben A. Aigner Lajos , Új magyar lepkealakok" czíme alatt bemutat nehány oly feltünő lepkeeitérést, melyek külön elnevezésre számot tarthatnak. Ezek a következők : Aporita Cratgegi L. ab. Xovi (fekete eltérés), Melitacea Cinxria L. ab. Horváthi (sötét eltérés), Melitaea Cinxia L. ab. Uhryki (csaknem rajztalan), Melitaea Cmria L. ab. Mocsáryi (szétfolyó rajzolattal), Melitaea Phoebe Kn. ab. Geyveri (megfogyott rajzzal), Melitaea Didyma O. ab. Fischeri (meg ogyott rajzolattal), Argynnis Dia L. ab. Hudáki (sötét alsó szárnynyal), Melanargia Japygia Hbst. ab. immaculata (kevés rajzú), Melanargia Galatea L. ab. Framzenawi (fakó színezésű), Lycaena Bellargus Rott. ab. Czekelii (szürkés kék), Lycaena Bel- largus Rott. ab. parvipunctata (fonakján a rendesnél kevesebb szem- folttal), Ewcaena Bellargus Rott. ab. conflneus fonákján egybe- folyt szemfoltokkal, Hypogymna morio L..ab. NVátlyi (fakó színe- zésű), Calophasta casta Bkh. ab. Birói (sötét színezésű), Boarmia gemmaria Brahm. ab. Rebeli (fekete eltérés), Arca €Caja L. ab. jflava (sárga alsó szárnynyal), Arctia ebe L. ab. Wassti (ugyanúgy), Zygaena carniolica $7. ab. Vángeli (foltjai keretnéiküliek), Lycaena Damon Schiff. ab. caeca (fonákján szemfoltok hián), — UMilades trochilus Frr. var. grisea (szürkés színezésű), és Thecla lIlicis ab. Fountatnet (igen világos színű eltérés). — Utána Tafner Vidor , Adatok Magyarország atkafaunájához" czímű dolgozatát mutatja Irodalom L58s be .Dr.S zülárdyez osltánzseszetző "irégótau toglalkozik: "hazánk atkáival, különösen az Oribatidákkal. Felsorolja a faunakatalogus megjelenése óta hazánkra nézve újaknak bizonyult fajokat s egy- úttal négy új fajt ír le. A szőlőiloncza ( Tortrix pilleriana Schiff.) irtására Gastine G. Beaujolais vidékén (Közép-Francziaországban), a hol az 1900 óta nagy mennyiségben előfordul, a Vermorel-féle lámpást alka mazta. A pille julius augusztusban leginkább esti 10 óra és hajnali 2 óra kö- zött, kivált csöndes meleg időben röpköd. A lámpás vonzó ereje nem nagy körre terjed, hektáronkint négy lámpás elégtelen. A meg- fogott pillék tulnyomó része (45—919/9) hím ; a nőstények 54—85"/0-a még le nem tojta petéit s eszerint az eredmény igen kielégítő volt. A moly kitelelő hernyóját leginkább úgy írtják, hogy a tőkét, ille- tőleg a venyigét felforrt vízzel leöntik. Irodalom. Weise, ].: Ueber Coccinellen. (Deutsch. Entom. Zeitschr. 1905. p. 137—138.) Szerző nehány faj synonyniáiról és előfordulási viszonyairól írván a Subcoecinella 24-punctata L. egy új változatát, mely Ber- linnél, Tirolban és Erdélyben fordul elő, var. inversa név alatt írja le (fulva, prothorace macula media fusca, elytris maculis al- bis, ut in forma typica collatis). Ez egy igen figyelemre meéltó fajváltozat, mert a tőalak fekete foltjai helyett fehérek lépnek fel. Hasonló példát egy indiai fajnál (Coelophora unicolor F.) találunk. Csiki Ernő, Horn, Dr. med. Walther: Ueber die Verwandtschaft der Cicindela-Formen: hybrida L., songorica Manncrh, trans- baicalica Mots.e h., Przevalskii Dokht. und tricolor A d. (Deutsch. Entom. Zeitschr. 1905. p. 153—158.) Szerző annak alapján, hogy az arcz skulpturája és az első csápíz szőrözete nagy változatosságnak van alávetve, tehát elesnek a legfontosabb bélyegek, melyek alapján a C. hybrida rokon fajait 154 Irodalom eddig elkülöníterték, azokat már csak mint alfaiokat veszi tekin- tetbe. Szerinte a C. hybrida 18 alfaja 10 csoportba tartozik, ezek a következők : I. csoport. A törzsfaj alfajai : 1. subsp. riparia Dej. 2: 3 magyarica Roe. CHB Ad lagumensis Gaut. (Korbi Beuth). 4. 8 restricta Fisch. II. csoport. Sahlbergi Fisch. ei ő Sahlbergi Fisch. ab. 7allaszBiseht 6. 6. rumelica Apfb. III. csoport. marittima Dej. T IV. csoport. Heilteri Horn. ; a; maritima Dej. ortt 58 Reitteri Horn. B V. csoport, songorica Mnnh. 9 8 songovrica Mnnh. VI. csoport, A C. transbaicalica 10. " transbaicalica i alakjai. Motsch. lk magnmifica Horn. 12: ; hamifasciata Kolbe (palpalis Dokht.) ho. 2 japanensis Motsch. VII. csoport. Kozlovi Tsch. 12Ei 5i Kozlovi Tsch. VIII. csoport. Przevzlskii Dokht. 15. 8 Przevalskii Dokht. IX. csoport. Grumi Tsch. MÁS 3. Gyumi Tsch. X. csoport. A tricolor-alakjai. 17. 4 coerulea Pall. 187 ő tricolor Ad. ab. tenuitfasciata Fisch. ab. optata Fisch. A felsorolt alfajok között a legállandóbb a songorica. Csiki Ernő. Müller, Dr. Josef: Vierneue Höhlenkáfer ausdem österr. Litorale. Vorláufige Mitteilung. (Wien. Ent. Zeitg. XXIV 1905. p. 32.) / Négy isztriai bogárfajta leírása, névszerint: Anophthalmus Bilimeki tergesttnus (Markovsina, Nabresina), Laemosthenes cavicola KRomnaldi (St. Romualdo), Legftoderus Hohenwarti reticulatus (Triest) és Oryotus Schmidti subdentatus (Markovsina.) Csiki Ernő. "ROVAR TAN ERROK XII. Band. 7. Heft. September. 1905. 58. 133..E. UIDFIGh: Beitrage zúr Scehmettérlings- faunavon Ungarn I. Trotzdem der Sommer:. 1904. sicm : fúr den Lepidopterologen sehr ungünstig gestaltete, so dass manche sonst nicht seltene Arten zufolge der abnormen Hitze kaum zu sehen waren. Demungeachtet ist es dem Verfasser gelungen, in der Naáhe von Budapest eínige interessante Formen zu erbeuten. Es seien folgende erwahnt: Pieris DaphidiceL. v. Raphani Esp. im August ein ó, welcher mit Exemplaren aus Tunis vollstándig übereinstin:mt. Argynnis Aglaja L. im Juli ein ? mit sehr viel schwarzer Zeichnung, so dass die Grundfarbe im Wurzgelfeld kaum zur Geltung gelangt. Argynnis Adippe L. ein Exemplar mit grüner Fárbung der Unterseite, in Berlin für var. ChAlorodippe H. S. determinirt. Melanargia Galatea L. mit fahlbrauner Zeichnung. Lycaena Coridon Poda ab. Tithys Esp., ab ciíinnmus kHb., ab.: marginata Tutt.. ab. functata, Tutt., ab. ? aurantia Tutt., ab. sírtata Tutt., ab. oebsoleta Tutt und ab. d suavwis Schultz. ferner eine aberrirende Form mit schwarzem Mit- telfleck auf dem Vorderflügel. S. 135. Dr. A. Zilahi Kiss: Beitráge zur Kaferfauna des Komitates Szilágy. VI. Fortsetzung der Enumeration. S, 139. L. v. Aigner-Abafi: Die Tagfalter Ungarns V. Aporia Crataegi L. In gasz Ungarn Mitte Mai bis Ende Juni ge- mein, die ?? meist in der wenig beschuppten Form var. alepica Cosm., zu erwáhnen ist noch die schwarze Form ab. Koyvi Aign. Pieris Brassicae L. Erscheint in 3 Generationen Mitte April bis Mitte Juni, Juli-August und Mitte Oktober. Diese Art zeigt wenig Neigung zur Variation. SZESZ OTA ESSVángel: Bejtrage zur ÍInsektenfauna von Ungarn Elymeénoptera. I. öt 7 S ESGsSIKI ::Düle Cerambyciden U angarmns"XXEK Bestimmungstabellen der Gattungen: Menesia, Tetrops, Stenostola, Pilemia und Phytoecia. Kleinere Mittheilungen. S. 152. Eutomologische Vortráge in der zoologischen Section der Naturwiss. Gesellschaft in Budapest, Januar bis Mai. 1905 : Dr. G. Entz : Die Fárbung der Thiere und die Mimicry. (Schluss) 2 KEinen Aszug des Vortrages bringt unser Blatt demnüchst. J.K Tunner: Morphologie der mánnlichen Genitalien von Cwybister laterimarginalis. E. Ulbrich:- Beitráge zur Schmetterlingsfauna von Ungarn. Siehe gegenwartiges Heft. E. Csiki: Die Morphocaraben Ungarns, sowie: Ein neuer Kafer aus Ungarn. L. von. Aigner - A-b a f is:-Nede ungariséhe: Schmettelnass formen. Vorlage auffallender Varietáten, die eine Sonderstellung verdienen, u.2. Aporia Crataegi ab. Koyvi (ganz schwarz), Melitaea Cincia ab. Horváthi (sehr dunkel), ab. Uhryki (fast zeichnungslos) áb. Mocsáryi (mit zerflossener Zeichung), .Melitaea Phoebe ab. Geyeri (wenig gezeichnet), Melitae Didyma ab. fFischeri (wenig gezeichnet), Argynnis Dia ab. Hudáki (Unterflügel fast ganz schwarz), Melanargia Japygia ab. immaculata (wenig gezeichnet), Melanargia Galatea ab. Framzenani (mit fahlbrauner Zeichnung), Lycaena Bellargus ab. Czekelii (graublau), ab. parvipuneta (untn wenig Augen), ab. conflnens (unten mit verbundenen Augentlecken), Hytogymna morio ab. Nátlyi (fahle Fárbung). Calophasia casta. ab. Birói (sehr dunkel), Boarmia gemmaria ab. Kebelii (schwarz) . Arctia caja ab. flava (Hinterflügel gelb), Arctia Hebe ab. Wassit (Hinterflügel gelb), Zygaena carniolíca ab. Vángeli (mit ungeran- deten Flecken); ferner Chilades trochilus var. grisea (Cypern) und Thecla Ihcis ab. Founteinei, licht gefárbt ( Tunis). V. Tafner: Beitraáge zur Acatiinerifauna von Ungarn mit Be. schreibung von 4 neuen Arten. S. 153. Bekámpfung von Tortrix pilleriana mit der Velmorel- schen Lampe. Literatur. S. 153. .Públicationen von J, Weise, J. Müller und AWe Horn., besprochen von E. Csiki. Entomologiai művek. Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hung: riae). IN. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társula ra 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor 40 fill. —- Bein K. A kis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme- . vésére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. O. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill.— . Lejtényi §. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kötve í kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday J. Rovar- tani műszótár 1 kor. 60 fill. — Ho/jfer, Praxis der Inseéektenkunde. 8 kor. — Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry§. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 Al. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 70 fill. Adatok Magyaáror- szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk fémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fil. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Auf. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. ; Diptera. Tömösváry Ő. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékeiré. 2 rot-! 60 fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidaiuum orbis terra- rum universi 6 kor. Coleoptera. ZJörök P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Beijn K. A kis bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Küferbuck 5. Aufl. mit 48 color. Tatfeln 24 kor. — Sezdlitz, Fauna Transsyivanica 12 kor, 5 Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fll. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. SS artábt 60 All. Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror- szági tücsökfíélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut R. Magyarország " szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 (ill. § Myri.poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajza 4 táblával 4 kor. Arachnoidea. Dr. Ciyzer K. és Kulcsynski L. Araneae Hungaria 83 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Mágyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig talált szabadon élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus. fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor Legújabb árjegyzékem, mely több ezer, jól meghatározott és praeparált európai, különösen magyarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kivá- natra bérmentve küldöm meg. Tavarnok, u. p. Nagy-Tapolcsány Kelecsényi Károly Magyarórszág bogárfaunája. [7 Vezérfonal a magyar korona országainak terü- letén előforduló bogarak megismerésére. 3 IRTA 99 CS INKI EER NO A Magyar Nemzeti Muzeumi segédőre. kk A három kötetes munka első kötete a bevezető morphologiai részen kívül a Caraboideákat és otaphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniá- § kat, Diversicorniákat és a Heteromerákat, a harma- dik kötet pedig a Phytophaga, Rhynchophora és Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni. fi A. munka : : 5. i1ves. " füzetekben " Jelemik met egy-egy füzet előfizetési ára 2 korona, bolti ára 2 kor. 40 fill. Megjelent az IT. kötet élső füzete, mely az alta lános (morphologiai) részt tartalmazza. Előjegyzések és előfizetések a szerző ezímére (Buda- pest, VIII., Nemzeti Múzeum) küldendők. Schridl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Uj-utcza 83.