! 


XV. kötet. 1908. márczius— április 3—4. füzet. 


ROVARTANI LAPOK 


HAVI FOLYÓIRAT 


DEE 
aW.G 
7 si 

d 


73 
a 


o 
di 


szösz zés zés és zés a 


a. 
Temet 


különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokrá 


a 


2 aga 
a 9A a 


-2 BEDŐ ALBERT  " BIRÓ LAJOS  DOR CHYZER KORNÉL 


a 
sú D? ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR 
s4.d 
KÖZREMŰKÖDESÉVEL 


SZERKESZTIK 


Ej 


7 age 

a. 
er 
vi 


EEEEEÉ 


A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. 


go 


BUDAPEST, 1908. 


49. 
"ő A ROVARTÁNI LÁPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHÍVÁTALA 
a IX., ERKEL-UTCZA 12. : 


kél 
ai ÉSÉRE SÉSKZZ ESSREHT Tt 
LEE SELEEEEE EE EE E Et tk 4 


. Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. 
Előfizetési ára egész évre 8 -or 


28 


Tartalom. : 9 
A. Aigner Lajos : A faunaterületek tüzetessebb átkutatása .. 47 Í 
Csada Imre: Ujabb adatok Magyaroszág szitakötő-faunájához 49 s 
Bordán: Isván: Gyprusiútam IL es 2. MESÉS STESESTNNA 3 
A. Aigner Lajos: Változások a magyar lepke-fauna terén II. 56 A 
Dr.  Szilády Zoltán: Magyarországi EEG jegyzéke 1. 
ls ETSO TET A ale si eztán, A43 ő Sort 7 EGES ESZA 
A. Aigner - Lajos : Magyarország pillAnÓi XXV. KE MESZ ET, 
Szombathy Kálmán: Bogarászati jegyzetek -.. 5.05 
A. Aigner Lajos : Nógrád-Verőcze lepke-faunája I. .. Saő a 
Biró Lajos : Adatok a magyarországi apró-darazsak faunájához 34 
Dr. Kaufmann Ernő: A Walter-féle exhaustor (ábrával  .. 85 
Osikw Ernő: Magyarorszag  Szüstélei. 2XSl e se seas A VEN 
Különfélék. 
AZ Ten társadalma ze Ba azis Csá Ász ts LL ASZTSKNNÉTI 


A szüzennemzésről ZET t Tk. lessee KENÉTS 
SEND A DÖNTS Ze KO) ebet SAS ES E SEL A sz zzz SES eleste 


Irodalom. 


Reitter, Dichot. Übers. d. blinden Ölt e -—Álsmer- ha 
TEMSGT S AK Al ALÓ ze e EZ kt 25 ARRA 


Karny, Ergebn. einer orthoptérőlog: Exkursion an ZÖ Neu- 
siedler-See. — (Ismerteti Csiki Ernő) 


A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani 
szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszterházy- 7. 
utcza I6.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. k 


Kedvezmény. 


Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903, 1904 és. 
1905-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele. 
áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet kapható, . 
Ára 6 kor. Az I. és III. kötetet készpénzen visszaváltjúk. s 

Az előfizetési összegek  kiadóhivatalunkhoz (IX., Erkel- utcza 
12.) czímzendők. , z Hits 


59 


Magyarországi rovargyüjtésem jegyzéke. 
Közli: Dr. Szilády Zoltán. 


I. Hemiptera. 
1 


Mint a budapesti református gimnázium tanulója 1874-ben 
kezdtem rendszeresen foglalkozni a rovargyüjtéssel, amelynek 
minden öröme és sikere hálás emlékembe idézi első buzdítómat 
és mesteremet, Biró Lajost. Későbbi tanulmányaim alatt belát- 
tam, hogy a gyüjtés és a természetben való szemlélődés az 
egyedüli út, amelylyel az állatvilágban tájékozottságot szerezhe- 
tünk s ennélfogva nélkülözhetetlen alapja az állattan bármely 
ágára terjedő munkásságunknak. Ebben a tudatban folytattam a 
mai napig és folytatom tovább is gyüjteményem gyarapítását. E 
mellett 1901. óta a nagyenyedi Bethlen-kollegium  gyüjtemé- 
nyeinek kezelője lettem. Ez a gyüjtemény elődöm, Elekes Károly 
tanár buzgóságát dicséri, aki Ormay. Sándorral folytatott csere- 
viszonyával, saját és tanítványai, köztük KHenichel Sámuel, to- 
vábbá Gyulai Demeter Kálmán akkori helyettes tanár gyüjtésével 
tizenkétezer darabra emelte az állományt. Mindezt darabonként 
is leltározva és többnyire jól meghatározva vettem át, hogy 
tovább gyarapítsam s az elavúlt, vagy többszörös példányokat 
újakkal helyettesítsem. Egyúttal több tanítványom segítségével 
Alsófehérmegye és Erdély egyes nevezetesebb vidékeinek rovar- 
tani kikutatását is tervbe vettem, kiterjeszkedve az összes ren- 
dekre. Az utóbbi években több ezer példányt eredményezett ez 
a gyüjtés, amelynek anyagi és szellemi előmozdításáért a Múze-. 
umok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének tartozom első 
sorban köszönettel. 

Az alábbiakban az 15894—1906. években gyüjtött félfedeles 
szárnyúak (Hemiptera) jegyzékét közlöm. kihagyva belőle egyrészt 
a fauna-katalogusban már közölt, másrészt a havasi területekről 
származó, (tehát külön dolgozatban tárgyalandó) adatokat. Az 
előttem ismeretlen darabok meghatározásáért és saját meghatá- 
rozásaim ellenőrzéseért hálás köszönettel tartozom Dr. Horváth 
Géza úrnak, a Nemzeti Múzeum  osztályigazgatójának, aki elő- 
zékenységével különös érdeklődésem tárgyává tette ezt a rendet. 


60 Dr. Szilády Zoltán. 


Pentatomidae. 


Coptosoma scutellatumn Geoffr Nagyenyed, Miriszló, Hát- 7 
szeg, Nagy-Maros, Miskolcz, Széplak (Szolnok-Doboka) VI—VII.9) 7 

Thyreocoris scarabaeoides L. Nagyenyed IV., Csombord II. 0" 
18 (rostálva), Alsó Orbó VI., Rákos IV. 

Odontoscehis fuliginosa L. Nagyenyed IV. 15—V. 1. 

Odontotarsus  grammicus UL. Nagyenyed, Nyírmező (Kőköz), 
Budapest VI— VIII. 

Psacasta exanthematica Scop. Kelenföld IV. 9. 

Eurygaster maura L. Nagyenyed IV—VIII., Miriszló, Maros- 
Ujvár, Alsó-Orbó, lgenpataka, Torda, Budapest (a városban) 
Csepel. — -maura L. v. picta F. Nagyenyed, Alsó-Orbó, Torda, 
Buda-Örs. — nigrocucullata Goeze. Nagyenyed IV. VII. — v. 
hottentotta H.-Sch. Nagyenyed, Maros-Ujvár, Büdakesz, Buda-Örs 
V—VII. 

Ancyrosoma albolineatum F. Spalato 1897. VI. 15. 

Graphosoma lineatum L. Nagyenyed, Felenyed, Miriszló, 
Csobánka, Hidegkút V—1X. 

Podops inuncta F, Nagyenyed, Buda-Örs IV—VI, 

Cydnus migrita F. Nagyenyed, Felenyed, Miriszló, Torda, 
Kelenföld 1IV—VI, 

Brachypelta, aterrima Forst, Igenpataka, Torda VII—VTIII., 
Budapest (a városban) V., 

Sehürus lhuctuosus M. R. Nagyenyed IV. 30., Runk VIII. 20, 
— sexmaculatus Ramb. Nagyenyed, Budafok, Balatonfüred V-VI. 
— bicolor L. Nagyenyed, Felenyed, Budapest (a városban), Szép- 
halom III— VIII. — dubius $cop. Nagyenyed V. 13., Budapest 
a városban) IV. — v. melanopterus H.-Sch. Bedellő, Buda-Örs VII. 

Gnathoconus albomarginatus Goeze, Nagyenyed V-VI. — 
costalis Fieb. (— picipes Fall.) Buda-Örs VII. 16. 

Menaccarus aremicola Scholtz Kispest VI. 19. 

Sciocoris macrocephalus Fieb. Buda-Örs VI. 4. — distinetus 
Fieb. Buda-Örs V. — microphthalmus Flor. Nagyenyed, Alsó- É 


Orbó, Igenpataka VI—IX. — ceursitans Sehrk. Alsó-Orbó VI, 
Miriszló VII 


Aelia acuminata L. Nagyenyed, Magyar-Bagó, Miriszló, fel 
(enyed, Igenpataka, Torda, Buda-Örs, Budapest (a városban) 


X") A római számok a gyüjtés idejét jelzik hónapok szerint. 


Magyarországi iovargyüjtésem jegyzéke. 61 


V.-IX. — rostrata Bo h. Miriszló, Igenpataka, Alsó-Orbó, Torda, 
Budapest, Kispest, Csobánka, Kassa VI-IX. 

Neotiglossa pusilla Gmel. Alsó-Orbó VI. — leporina H.-Sch. 
Miriszló, Buda-Örs, Buda-Kesz V—VII, 

Eusarcoris melanocephalus F. Maros-Ujvár VI. 

Rubicontia, intermedia Wolff. Nagyenyed, Miriszló, Alsó- 
Úvbó. VI: VIE E 

Peribalus vernalis Wolff. Nagyenyed, IV., Alsó-Orbó V., 
Magyar-Bagó IX., Tusnád VII. — sphacelatus F. Nagyenyed 
[IV—V., Balatonfüred VII. 

Carpocoris fuseispinus B o h. Visegrád IV., Vihnye, Miskolcz, 
Tusnád, Néma VII-VIII. — purpureipenms Deg. Nagyenyed, 
Miriszló,  Nyírmező (Kőköz), Igenpataka, Hátszeg, Kelenföld, 
Pomáz VI—X., Spalato VI. — Lynx F. Kőbanya, Buda-Örs IX, X. 

Dolycoris baccarum L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, 
Igenpataka, Torda, Miskolcz V—VIII. 

Palomena viridissíima Poda. Nagyenyed VII, IX., Oláh- 
Lapád V. — v. simulans Putz. Nagyenyed III, — prasina L. 
Nagyenyed, Oláh-Lapád, Kecskekő, Igenpataka, Budakesz, Sara- 
jevó V—VII. — v. subrubescens Gorski. Nagyenyed, Budapest, 
Csobánka VIII—X. 

Piezodorus lituratus F. Nagy-Oklos, Kassa VIII. — v. alli- 
aceus Gors ki. Nagyenyed, Alsó-Orbó, Nagy-Maros VI. 2.—VII. 22. 
— v. roseus Gorski. Selmeczbánya VII. 28., Pomáz X. 

Raphigaster nebulosa P o d a. Nagyenyed LX—X., Csombord II. 

Tropicoris rufipes L. Nagyenyed X., Miskolez VII. 

Eurydema  ornatum L. Remete (A.-Fehér m.), Nagyenyed, 


Budapest V—IX. —  festwuum LL. Budafok VII. — v. pictum 
H.-Sch. Miskolcz VII, Nagy-Oklos VIII. — v. decoratum H.-Seh. 
Oláh-Lapád V., Miriszló VII. —  dominulus Scop. Nagyenyed, 


Nyírmező (Kőköz), Oláh-Lapád, Tusnád, Miskolez V—VIII. — 
oleraceum L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, Igenpataka, Torda, 
Széphalom, Kispest IV—VILI. 

Arma custos F. Nagyenyed ÍV.,LX. 

Trotlus luridus F. Nagyenyed VI. 

Jalla dumosa L. Nagyenyed, Miriszló III—VI., Szent 
Endre V. 

Zicrona coerulea L. Nagyenyed VIII.. IX., Budapest IX. 

Acanthosoma — haemorrhoidale L. Nagyenyed V., Remete 
(Alsó Fehér m.) VIL, Maros-Ujvár VI., Csík-Szent-Márton VIII. 


62 j Dr. Szilády Zoltán. 


Elasmucha ferrugata HF. Budakesz V. —  intersteancta L. 
Runk (Torda-Aranyos m.), Széplak (Szolnok-Doboka m.) VII — VII. 


— grisea L. Topánfalva VIII Uj-az erdélyi (V) régióra. 
Cyphostethus tristriatus F. Budapest IX. 


Coreidae. 


Enoplops scapha HF. Nyírmező (A.-Wehér m.) VII., Balaton- 
Füred VI., Stomfa IV. 

Syromastes  marginatus L. Nagyenyed, Miriszló, "EHEN 
Torda, Csobánka V—VII. 

Verlusia rhombea L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Igenpataka, 
Alsó-Orbó,  Nagy-Oklos, Rákos, Csobánka,  Pilis-Szent-László, 
Miskolcz V—IX. 

Gonocerus acutangulatus Goeze. Nagyenyed VI. — Juni- 
peri Dft. Nagyenyed X. 


Bathysolen nubilus Fall. Nagyenyed, Alsó-Orbó III., VI., IX. 

Ceraleptus lividus Stein. Nagyenyed V., Buda-Örs VII. — 
gracilicorms  H.-Sch. Nagyenyed, Alsó-Orbó, Torda, Budakesz 
V. VL VOL 


Coreus scabricormis Panz. Budapest IX. —  denticulatus 


Scop. Nagyenyed, Miriszló, Igenpataka, Alsó-Orbó, Szent-Endre . 


V-VIII. 

Camptopus laterahs Germ. Nagyenyed, Nyírmező (Alsó- 
Fehér m.) Alsó-Orbó, Kispest, Csobánka VI—IX. 

( Megalotomus jumceus Scop. Styriában a határhoz közel eső 
Rába melléki St. Ruprechtnél gyüjtöttem s így feltehetőleg a 
szomszédos Vasmegyében is található). 


Alydus calcaratus UL. Nagyenyed IX., Remete (Alsó- -Fehér 
m.) VII., Kelenföld IX. 


Stenocephalus medius M. R. Nagyenyed V. — agilis $cop. 


Nagyeriyed, Nyírmező, Remete, Budapest, . Sarajevo IV—VIII. —  . 
albipes F. Nagyenyed, Miriszló, Alsó-Orbó, Budapest, Buda-Öfs 


V-VIII. 


Therapha  Hyoscyami L. Nausnyed, Igenpataka, Remete, 
Miriszló, Tusnád, Spalató V— VIII. 


Corizus abutilon Rossi. Nagyenyed, Miriszló, Alsó-Orbó, 


Remete, Tusnád, Kispest VI., VII. — erassicornis L. Nagyenyed, 


Remete, lgenpataka, Magyarosság V—IX. — subrufus Gmel. Bi 
Nagyenyed VI—VII. — conspersus Fieb. Alsó-Orbó VI., Buda- — 7 


§ 
. A et 

V sabb b AZt] B ú a 

ÖK TE zó Ne 


TE ETGT EEG ÁK 


ME ztögzjtű 
Et VES ZÁTLANÉT 9 
TaZ ÉT TT 


Szél 
9 


Tá es ő 
Fr Dés; 


szo 


Magyarországi rovargytijtésem jegyzéke. 68 


kesz V. — daistincius Sign. Alsó-Orbó VI. — parumpunctatus 
Scehill. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, Remete, Igenpataka, 
Tusnád, Széphalom, Vihnye VII-IX. — tgrinus Sehill. Nagy- 
enyed IX., Miriszló VII., Torda VIII 

Maccevethus lineola F. Buda-Örs VI. 

Myrmus miriformis Fall. Nagyenyed IX. 

Chorosoma Schilhingii Sehumm. Budapest IX. 


Berytidae. 
Neides tipularius L. Nagyenyed IV., Miriszló VIII., Mis- 
kolez VII. . 
Berytus clavipes F. Nagyenyed IV., IX., Abrudbánya VII. 
— minor H.-Sech. Nagyenyed IV., VII., Abrudbánya VII. 


Metacamthus elegans Curt. Nagyenyed VII, Miriszló VIIL, 
Nagy-Bagó IX. 


Lygaeidae. 


Tropidothorax leucopterus Goeze. Remetei szoros, Igenpa- 
taka, Runk, Nagy-Oklos VII— VIII. Mindenütt mészkősziklákon a 
Vincetoxicum officinale levelein. 

Lyaaeus eguestris L. Nagyenyed, A.-Orbó, Remete, Nyír- 


mező,- Torda, Visegrád, Buda-Örs IV—IX. — saxatilis $cop. 
Nagyenyed, Csáklya, A.-Orbó, Igenpataka, Néma (Szolnok-Doboka 
m.), Szent-Anna tava, Rákos, Szent-Endre IV—IX. — albomacu- 


latus Goeze. Nagyenyed, Remete, Visegrád, Budapest, IV—IX, 
— superbus Poll. Igenpataka VII. 

Nysius Thym Wolff. Kispest, Kelenföld. — Senecionis 
Schill. Nagyenyed, A.-Orbó, Torda, Budapest, Pomáz VI— X. 

Cymus glamdicolor Hahn. Tusnád VIII. — melanocephalus 
Fieb. Nagyenyed, A.-Orbó VI—VIII. — obliguus Horv. Nagy- 
enyed VIII 5 

Ischmorhynchus Resedae Pz. Buda-Örs VI. 

Ischnodemus: sabuleti Fall. Nagyenyed IX. 

Henestaris haloplilus Burm. Torda VIII. 

Geocoris erythrocephalus Lep. Buda-Örs VII. — siculus F. 
Rákos X. 

Chilacis Typhae Perr. Miskolez VII. 

Heterogaster  affims H.-Seh. v. rubricata Pat. Buda-Őrs 
VI. — Artemisiae Schill. A,-Orbó, Igenpataka VI—VII. — .Ur- 


3 


64 Dr. Szilády Zoltán. 


ticae F. Nagyenyed, A.-Orbó, Miriszló, Topánfalva, Csik-Szent- 
Márton V., VII —VIII. 

Platyplax Salviae Schill. Nagyenyed, Igenpataka, Miriszló, 
A.-Orbó VI—VII., Budakesz V. 

Metopoplaz ÖOrigami K 01. A.-Orbó, Budapest, Kispest VI— VII. 
Oxycarenus collaris M. R. Nagyenyed, Budapest IB. 

Rhyparochromus antennatus Sechill. Nagyenyed VI., To- 
pánfalva VII. — Mhirsutus Fieb. Nagyenyed VII. — praeteztatus 
H.- Sch. Nagyenyed, A.-Orbó, Alsó-Jára, Rákos, Miskolcz V. VIII. 
— dilatatus H.- Sch. Nagyenyed, A.-Orbó VI,, Topánfalva IX. 
— chiragra .-F. Nagyenyed, Igenpataka, Csombord, Topánfalva, 
Budapest (a városban), Buda-Örs, Párkány, " Széphalom IV— IX. 

Tropistethus  holósericeus Seholtz. Nagyenyed, A.-Orbó 
IV—VI. 

Pterotmetus staphylhinoides Bur m. Miskolcz VII. 

Lamprodema maurum F. Nagyenyed, Miriszló, Rákos, Buda- 
pest III—IV., Xx. 

Plinthsus brevipennis Latr. Nagyenyed, A.-Orbó VI. 

Lasiosomus enervis H.-S ch. Igenpataka VII. Uj az erdélyi 
"(V.) regióra; hazánkban a negyedik ismert termőhelye. 

Stygnocoris rustcus Fall. Rákos X. —  pedestris Fall. 
Nagyenyed VII. — fuligineus Geoffr. Nagyenyed IV. 


Peritrechus gracilicorms Putz.  Miriszló VII. —  nubilus 
Fall. Miskolcz VIII. 


Microtoma atratu Goeze. Nagyenyed VII, Rákos X. 

Trapezonotus anorus Flor. Nagyenyed, A.-Orbó IV—VIII. 
— arenarius L. Visegrád IV. — dispar Stal. Nagyenyed, : Igen- 
pataka, Budapest III—VIII. 

Sphragisticus nebulosus Fall. Miskolez VII. 

Calyptonotus Rolandri L. Buda-Örs IV., VII. 


Aphamus lynceus F. Nagyenyed VIII., Kassa VII. — guad- 


ratus F. Nagyenyed, Miriszló, A.-Orbó, Budapest VI-IX. — con- 


fusus Reut. Miriszló VII., Kelenföld, Pilis-Szt.-László IX. — 


alboacuminatus Go0eze. Nagyenyed, Miriszló, Maros-Ujvár, Kaláz, 
Budapest, Mező-Kövesd II—XI. — vulgaris Schill. Nagyenyed, 
Oláh-Lapád, Igenpataka II—XII. — v. sanguwineus D. S. Bedellő 
VIL; Sarajevo VI. — Pint L.. Nagyenyed VID., Csombord 11., 
Tusnád, Vörösvár VIII., Miskolez VII. — adspersus M. R. Topán- 
falva VII. Első hazai termőhelye. ; 


úú edltás iz erhátéi sa 


Magyarországi rovargyüjtésem jegyzéke. 65 


Beosus maritimus Scoop. Nugyenyed V., VII., Csombord II,., 
Rákos VII. 

Emblethis Verbasci F. Nagyenyed, Maros-Ujvár ÍV., Kassa VIII. 

Eremocoris plebejus Fall. Styriában a Rábamelléki St.- 
Ruprechtnél találtam; valószínüleg a szomszédos Vas megyében 
is feltalálható. — podagricus F. Buda-Örs VI, 

Drymus sylvaticus F. Nagyenyed VI—VIII. —  brunneus 
Sahlb. Csombord II. 

Scolopostethus pictus S chill. Miriszló IV. — affinis Sc hill. 
Nagyenyed, Miriszló, Oláh-Lapád [II—V. — Thomsoni Rent. 
Nagyenyed, Nyírmező, Igenpataka 1V—IX. 

Notochilus hamulatus Thoms. A.-Orbó VI. 

Pyrrhocoris apterus L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, 
Mező Kövesd III—XI. — marginatus Kol. Nagyenyed, Miriszló, 
Rákos, Miskolcz II— VII. 


Tingitidae. 

Piesma Salsolae Beck. Budapest VIII., Rákos X. — macu- 
lata Lap. Nagyenyed [V—V. — capitata Wolff. Nagyenyed 
III—IV. 

Serentia laeta Fall. A Rába melléki St. Ruprechten gyüj- 
töttem s igy valószínű, hogy a szomszédos Vas megyében is 
feltalálható. 

Acalypta macrophthalma Fieb. Tusnád VII. 

Dictyonota tricornis Sehrk. Nagyenyed VIII—IX., Alsó- 
Orbó VI. 

Stephamitis Pyri F. Nagyenyed, Rákos VI—VII. 

Copium cornutun Thunb. Budapest VI. 

Phyllontocheila auriculata Costa. Kelenföld V., Széphalom 
VIII. — capucina Germ. Nagyenyed VII. Cardui L. Nagyenyed 
VI. — ciliata Fieb. Buda-Örs V., Tusnád VII. — pilosa Hum, 
(angusticolis H.- Sch.) Nagyenyed 1V—VII. — geniculata Fieb. 
Nagyenyed IX. 

Catoplatus melanocephalus Pz. Budapest VI-— VII. 

Physatocheila dumetorum H.-Seh. Nagyenyed IV—VI. — 
scapularis Kieb. Tusnád VIII. 

Monanthia Echii Sehrk. Nagyenyed, Miriszló, Kispest, 
Kelenföld, Pilis-Szent-László V—IX. — Symphyti Walt. Duna- 
Szent- Pál. 


3 


66 Dr. Szilády Zoltán. 


Aradidae. 


Aradus dilatatus Duf. Igenpataka VII. — corticalis LU. . 
Nagyenyed V., VII. — v. amnulicornis F. Nagyenyed IV., VII., 8 
VIII. — Baladae L. Maros-Gombás IV., Nagy-Oklos VIII. 

Aneurus laevis F. Budakesz V. 


Gerrididae. 

Hydrometra. stagnorum L. Nagyenyed IX., Spalato VI, 

Velia rivulorum F. Spalato VI. sa 

Gerris " rufoscutellatus Latr. Oláh-Lapád VII — paludum 
F. Bélabánya VII., Kolpach VIII. — najas Deg. Körinügébároáati 
VIII.:Ú]J. az Haas felföldre (III regio); Veszprém után a. 
második termőhelye. —  Costae H.-Seh. Oláh-Lapád VIII. 
Spalato VI. — thoracicus Sehum. Nagyenyed, Miskolcz VII 
— gibbifer Sechum. Nagyenyed Es — lacustris L. Csombord Hi 
Topánfalva VIII. 


Magyarország pillangói. 

Irta: A. Aigner Lajos. 

XXV. 

3. nem. Satyrus. F. ?) 
Többnyire nagy pillangók; szárnyaik szélesek, fölül barnák 
vagy feketék, legtöbb esetben világos szalagokkal és szemekkel. ; 
A szem csupasz, a tapogató alúl szőrös, utolsó íze általában TÖ- 8 
vid; a costális s olykor az I. ér düzzadt. A hernyó vastag, OTSÓ- x 
álat, csupasz, hosszanti sávokkal; fűveken él, nappal rejtőzik, 


. kitelel és a földben alakúl át. A Vá vastag. A 44 JALAGAKENESKEEB 
faj közül hazánkban 9 honos. 


1. A felület fekete vagy sötétbarna, világos szalaggal — ... 2: 
A felület sötétbarna, a szalag hiányzik vagy alig jelzett — 

2. A felület bársonyos fekete, a felső szárnyon megszakított 
széles tejszínű szalaggal és a csúcson nagy szemmel 

Circe F 


TE ETT ETON ETT e TS tt Sen — 


zzz stat 


A felület feketés-barna, sárgás-fehér- szalaggal ... ..- .. 
3.. A szalag sárgás-fehér (nőstény), vagy füstös "barnával 


borított (hím). A felső szárny csúcsán nagy-, az alsó 
szárnyon kis pupillás szem áll, melyek alúl is láthatók. 
I Hermione L 


. 1) Satyrok: Bachus kisérői. 


HdlZs 


Magyarország pillangói. 67 


A szalag sárgás-fehér (nőstény), vagy fűstös-barnával 
borított (hím). A felső szárny csúcsán nagy szem áll 
(alul is); az alsó szárnyon csak alúl van apró pupillás 
szem. Az előbbi fajhoz nagyon hasonló, de kisebb 
Alcyone Schiff. 
A szalag hím és nősténynél egyaránt fehér... 2. 4 
A szalag és a felső szárny elülső szegélye fehéres, két 
nagy szem diszíti, melyek pupillája igen apró. A felület 
sötét-barna, zöldes tünettel. Briseis [. 
A szalag ocker-sárga vagy vöröses-sárgás ... ... ... -.. 5 
A szalag széles, oker-sárga; a hím felső szárnyán sötét 
barnával egészen behintve, két nagy, pupillás szemmel ; 
a hímnél a szalag az alsó szárnyon foltokká oszlott és 
egy pupillás szemmel diszített Selene L. 
A szalag vöröses-sárga, a hímnél keskenyebb foltokká - 
oszlott. A felső szárnyon egy, fölül vak, alul pupillás 
szem áll, az alsó szárny belső zúgán egy fekete pont van 
Arethusa Esp. 
A szalag hiányzik; a felület egyszínű  sötét-barna; a 
felső szárnyon két nagy-, az alsó szárnyon egy kisebb, 
kék pupillás szem áll. A szernek a sötétebb hímnél 
kisebbek. Dryas Sc. 
Asszalas: alio jelzett, foltokka  OSZlott szd 
Az alapszín sötét-barna, a felső szárny elülső szegélyén 
világos-szürke, 5 kis szemet visel, melyek közt két fe- 
héres pont látszik. A valamivel világosabb szinű nősté- 
nyen a szemek sárgás keretűek, Statilinus Esp. 
Az alapszín sötétbarna, 2 nagy, kék pupillás szemmel, 
melyek közt gyakran mutatkozik két kékes-fehér pont. 
A világosabb színű nőstényen a szemek nagyobbak és 
vöröses-sárga színű kereten állanak Actaea var. Cordula Hb. 


25. Satyrus Circe F. ?). 


Fabricius, Entomologia systematica p. 495. (1775); 
Proserpina Schiffermüller £ Denis, Syst. Verz. d. 
OcAunethor] d. Wiener (Gegend p. 169. tab. 1. fig. 90. 
0 (0): 


1 Görög bűvésznő. 


68 A. Aigner Lajos. 


A szárnyak bársonyos-feketék, tejszínű széles szalaggal, 
mely a felső szárny csúcsán levő, többnyire pupillátlan szem 
alatt megszakított. Alul feketés-barna, szürkével márványozott, a 
felület rajzaival. 

Hazánkban országszerte számos helyen található, de többnyire 
ritka, csak helyenkint gyakori jun. közepétől aug. közepéig szép nagy 
példányokban, kifeszítve 57—T(7 mm. Legkönnyebben reggel 
fogható, ha a á erdei réteken a fűben ülő és inkább csak dél- 
után röpülő" 9-t keresi; később az árnyékba húzódik és szeret 
fatörzseken és nedves erdei útakon, valamint lóganéjon is ülni, 
úgyszintén kedveli az izzadtságot és gyakran a gyüjtő kabátjára 
is rászáll. 

Keveset változik; a pupillátlan apicalis folt hol nagyobb, 
hol kisebb ; igen ritka az oly példány, melyen ama foltnak tisztán 
látható fehér magva van s a 2.. sejtben a fehér szalagfoltban 
szegélyfelé meglehetősen nagy, gyönyörű fehér pupillás szemfolt 
mutatkozik: ab. punctata Aig. 

Hernyója feketés-barna, hátán 2 fehér vonal fut le, oldalt 
sárgás-barna, sárgás, fehér és feketés vonalakkal-és okkersárga 
sávval, 50—40 mm. bosszú. Május—juniusban Lolium temulentum 
(vadócz), Bromus sterilis (rozsnok), Anthozamthum odoratum (borjú- 
pázsis) és egyéb fűnemeken él. Nappal közel a földhöz száraz 
fűszálak közt tartózkodik. Naplemente után, midőn táplálkozni 
jár, épen úgy mint ezen nem egyéb fajainak hernyói meringetés 
által könnyen gyüjthető. Bábja elül lelapított, közepén vastag, 
hátul hegyes, gesztenyeszínű, a szárnyhüvelyeken sárga foltok 
sora van. 

Előfordul a következő szomszédországokban: A.- és Felső- 
Ausztsia VIIL, Karinthia VII., Cseh- és Morvaország VII-VIII, 
Galiczia, Bukovina VIIL, Románia VII. 

Elterjedési köre: A Harz hegységtől Sicziliáig 52—37" és a 
Pyreneáktól a Kaspitóig 20—65". 


26. Satyrus Hermione I.. ?. 


Linné, Museum Ludovicae Ulricae reg. p. 281 (1764; i § 


Hübner, Samml. europ. Schmetterl. Fig. 122—24: Hermione 
major. Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. T. tab. 
OBOA (TT); 


2) Görög női név. 


telár ását 


Magyarország pillangói. 69 


A szárnyak feketés-barnák, széles sárgá-fehér (a himnél 


. füstös-barnával borított) szalaggal, melyben a :első szárny csúcsán 


egy nagyobb, az alsó szárny zugán egy kisebb pupillás szem ül, 
melyek alul is láthatók. Alul az alsó szárny szürke, feketével 
márványozott, közepén két fekete sáv és széles fehér, barnával 
pontozott szegélysáv fut le. 

Hazánkban országszerte gyakori, jun. közepétől aug. közepéig. 


. Erdőszélén vagy erdei tisztásokon a fák derekán vagy sziklán 


szeret ülni, lóganéjon szivogatni; az izzadtság is vonzza és akár- 
hány rászáll az izzadó emberre. 

Példáinyaink rendszerint igen nagyok, kifeszítve (65—T0 
mm) és leginkább csak a szemek számára s alakjára nézve vál- 
toznak. Akad hím példány, melyen a felső szárny szeme vak ; 
viszont nőstény, melyen a 2. sejtben még egy pupillás nagy 
vak szem jelentkezik, de még olyan is, melyen a két szem közt 
a 3. sejtben mutatkozó fekete pont is jelen van: ab. punc- 
tata Aign. 

Petéje hosszúkás, fölül benyomott, sávozott. Hernyója vörö- 
Ses-szürke, hátán igen gyönge fekete sáv, oldalt halvány barnás- 
szürke sáv fut le, 30-40 mm. hosszú. Kitelelve juniusig  Holcus 
lanatus (ezirok) s egyéb fűnemeken él. Bábja sötét-barna, a szárny 
hüvelyek világosabbak. 

Előfordul a következő szomszédországokban: A.- és Felső- 
Ausztria VIII., Karinthia VII—VIII., Cseh- és Morvaország VI[I., 
Románia VII. 

Elterjedési köre: Közép Németországtól  Cyprusig 51—35" 
és Spanyolországtól a Volgáig 10—65". 


27 Satyrus Alcyone Schiff. ") 


sehiffermüller § Dénis, Syst. Verz. d.. Schmetterl. 

d. Wiener Gegend p. 169. (1776) ; Hermone Borkhausen, 

Naturgesch. d. Sechmetterl. F. p. 63. II. p. 199. (1785/89) : 

Hermione minor Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. 

ATZJ OS kez aaa Ea EAT e 

A szárnyak feketés-barnák, széles, sárgás-fehér (a hímnél 
füstös-barnával behintett szalaggai, melyben a felső szárnyak 
csúcsán egy szem áll; az alsó szárnyon csak alul van szem. 
Egészben igen hasonlít az előbbi fajhoz, de kisebb s alsó szár- 


1) Görög női név. 


70 A. Aigner Lajos. 


nyának szalagja alúl befelé élesebben körvonalazott. Kifeszítve 
47—60 mm. 

Hazánknak igen kevés pontjain figyelték meg eddig, t. i. 
Tavarnok, Selmeczbánya, Trencsén-Teplicz, Eperjes és Fiume 
környékén julius augusztusban. 

Petéje gömbalakú, fehéres. Hernyója csontszínű, hátán barna, 
oldalt világos sáv fut le, 35 mm. hosszú, május juliusban 
Brachipodium pinnatumon (kurtatoff) él és kövek vagy alom 
alatt bábozódik. 


Előfordul a következő szomszédországokban; F.- és Alsó- 
Ausztria VII —VIII.,. Karinthia VIII., Cseh- és Morvaország és 
Szilézia VII., Galiczia VII —VIIIL, Bukovina VIII. 

Elterjedési köre: Danzigtól Kis-Ázsiáig 60—409 és a Pyrene- 
áktól Derbentig 20 - 65". 


28. Satyrus Briseis L. ?) 


Linné, Museum [Ludovicae Ulricae reginae, 276. (1764) ; 

Hübner, Samml. europ. Schmetterl. tab. 1830. Fig. 1. ; 

Janthe major Esper, Die europ. Sehmetterl. in Abbild. 

ÁE OS OT o regsz EA EIKITÉTŐ B 

A szárnyak sötét-barnák, zöldes tünettel; a felső szárnyon, 
melynek elülső szegélye fehéres, ugyanily színű elkülönített fol- 
: tokból álló szalag fut le, amelyben két, igen apró pupillájú 
szem áll; az alsó szárny határai elmosódottak. Alul a felső szárny 
fehér, töve, csúcsa és szegélye barna, az elülső szegélyen két 
fekete folt van; az alsó szárny töve fekete, szalagja sárgás- 
szürke, szegélye pedig barnás-szürke. ; 

Hazánkban országszerte, töbké-kevésbé gyakori jul. elejétől 
aug. elejéig, erdei és hegyi réteken virágzó Scabiosán (sikkantyú) 
Carduuson (bogáncs), Eringiumon található. é 

A rendes színezésű és méretű törzsfaj (kifeszítve 46—56 
mm.) csak a felvidéken fordul elő. 

Budapestnél nagy alakja röpül (55—69 mm.), melynek sza- 


lagjai igen szélessek, alul inkább barnás-szürke, az alsó szárny 


középszalagja világosabb barnás-szürke, csaknem egyszínű szürke. 
Ritka az oly példány, mely alul egészen fehéres alapszínű, igen 
sötét (barnás-fekete) rajzolattal: var.. meridionalis Stgr. 


2) Briseis: Achilles rabnője, ki miatt közte és Agamemnon közt vi- 7 
szály támadt. É 


Magyarország pillangót, 11 


Más alakjánál a felső szárnya 2. és 5. sejtjében levő pupil- 
lás szemeken kívül a 3. sejtben is jelentkezik apróbb pupillás 
szem, mely azonban csak" pont alakjában is jelezve lehet :"ab. 
punctata Aign. 

Petéje éöinbalakú, 7 felső végén 3 sor szemölcsesel. Hernyója 
sárgás-szürke, hátán sötét-. oldalt világos-szürke sáv fut le, 
29—530 mm. hosszú, május— juniusban Sesleria coeruleán (bibikon) 
él és napközt kövek alá rejtőzik. Bábja zömök, hátán sötét 
sáv van. 

Előfordul az összes szomszédországokban:  A.-Ausztria, 
Karinthia és Morvaország VII—VIII., Isztria VIII—IX., Csehország 
és Szilézia VII—VIII., Galiczia, Bukovina és Románia. 

Elterjedési köre : Németországtól Déli Francziaországig 52—439 
és Páristól a Kaukázusig 20—55". Fajváltozatai Algirig, Perzsiáig, 
Szibériáig. 

29. Satyrus Semele L. 9). 


Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 474. (1759); Esper, 

Die europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 8. Fig. 1. (1777). 

A szárnyak sötét-barnák, okker-sárga széles szalaggal, mely 
a hím felső szárnyán sötét-barnával egészen behintett, és mely- 
ben két nagy, pupillás szem áll; a hím alsó szárnyán a szalag 
foltokká oszlott és egy pupillás szemmel diszített. Alul a felső 
szárny töve vörös-barna, szalagja pedig sárga, két szemmel ; az 
alsó. szárny szürke és barna rajzolású, közepén sötét csipkés 
harántos sáv fut le. 

Hazánkban országszerte tenyészik, általában ritkább, csak 
helyenkint gyakori, jun. elejétől aug. elejéig, erdőszéleken és 
erdei réteken, sziklákon és fatörzseken szokott ülni. Példányaink 
rendesen igen nagyok (58—63 mm.). 

A var. Aristaeus-Bon.-tet,) melynek sávjai szélesebbek és 
úgy mint a középtér élénk színezésűek, csak Fiuménél és Mehá- 
dián figyelték meg. 

Petéje bordás, sárgás-febér. Hernyója barnás-szürke, hátán 
. sötét-barna vonal, oldalt egy sárgás-szürke és egy szürke sáv 
fut le, 27—30 mm. hosszú ; május—juniusban ÁAzra camescensen 
(pákhordó) és Deschampsia caespitosán (nápicz). Bábja zömök, 
szürkés-barna. 


1) Kadmus leánya, Bacchus anyja. 
5) Görög hős neve. 


2 A. Aigner Lajos. 


Előfordul az összes szomszédországokban: A.-Ausztria és 
Karinthia VIII., Morvaország VII—IX., Szilézia V1—VII., Romá- 
nia VII BE 

Elterjedési köre: Lapphontól Algirig 68—35" és Spanyol- 
országtól a Kaspitóig 10—65". 


30. Satyrus Arethusa Esp. "). 


Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. II. tab. 69. Fig. 
3.4 (1700). 


A szárnyak sötét-barnák  vöröses-sárga szalaggal, mely a 
hímnél keskenyebb, foltokká oszlott. A felső szárny csúcsán és 3 
gyakran 2. sejtjében, valamint az alsó szárny belső zugán is 
1—1 fekete pont áll. Alul az alsó szárny barnás-sárga, csúcsán 
pupillás szem van, elülső és külső szegélye fekete; az alsó 
szárny barna, világos szürkével márványozott, közepén fehéres 
sáv fut le, 

Magyarországon aránylag kevés helyen található (jul. köze- 
pétől aug. végéig), de ott ahol előfordul, többnyire gyakori er- 
dei réteken, Scabiosán (sikkantyú), Eringiumon stb., kifeszítve 
38—47 mm. 

Budapesten többnyire szép rajzú példányok röpülnek, többé- 
kevésbé élénk rozsda-színű szegélysávval, mely azonban a ó-nél, 
kivált az alsó szárnyon gyakran erősen megfogyott, sőt olykor 
teljesen eltűnik. b 

Igen ritka a var. mpeszérensis Aig.") világos fakó-barnás 
szineséssel, melyből a sáv aranyozva tünik elő. Csak Peszéren 
figyelték meg. 


Hernyója csontszínű, hátán sárgán szegélyezett fekete sáv 


fut le; május-juniusban Festucán (csenkesz) él. 
Előfordul a következő szomszédországokban: 4A.-Ausztriában 
VII., Morvaország-Galicziában, Romániában VI. 1 
Elterjedési köre: Kasantól K.-Ázsiáig 56—4097 és Spanyol- 98 
országtól az Altaiig 10—1109. e 


1 Görög Nimfa. 
1) A peszéri, termőhelye után. 


Magyarország pillangói. 738 


31. Satyrus Statilinus Hfn.") 


Hufnagel, Tabellen v. d. Tag-Vogeln etc. d. Gegend 
um Berlin: Berlin Magazin II. p. 84. (1766); Freyer, 
Neuere Beitráge z. Schmetterlingskunde tab. 499. Fig. 25. p; 
Fauna Sulzer, Abgekürzte Gesch. d. Inseln tab. 17. Fig. 
8. 9. (1776); Arechne Esper, Die europ. Schmetterl. in 
Abbild; ET tab: 95.Bigz2 3. Érő1). 


A szárnyak sötét-barnák; a felső szárnyon két, többnyire 
pupillás szem és köztük két fehér pont van, az alsó szárny 
. belső zugán fekete pont és szegélyén fehéres pontok sora jelent- 
kezik. A valamivel világosabb nőstényen a szemek sárgás kere- 
tűek. Alul a szegély szürke ; a felső szárny szemei sárga keretűek; 
az alsó szárny barna, közepén fehéres sáv fut le. 

Hazánkban aránylag igen kevés helyen található aug. ele- 
jétől szept. elejéig és ritka, Budapesten és Peszéren azonban 
gyakori hegyi réteken és homokbuczkás erdőkben kivált Eringi- 
umon, üldöztetve, összetett szárnyakkal száraz fű közé a homokba 
ül, s akkor alig vehető észre. Kifeszitve 43—48 mm. 

A var. Allionia F. alul tiszta fehér sávval, csupán Mehádián 
és Dalmácziában, valamint Fiumén, Buccarin és Portorén talál- 
ható, mely utóbbi helyeken a törzsalakot helyettesiti. A mehádiai 
példányok kisebbek, de élénkebb színezésűek. 

Hernyója: agyagszínű, öt egyenlő széles sávval. 30 mm. 
hosszú;  aprilistól-juniusig  Weingaertneria caulescens (pákhordó), 
Festuca ovina (csenkesz) és Poa ammuán (perje) él. Bábja : zömök, 
síma, barnás. 

Előfordul -a következő szomszédországokban: A.-Ausztria 
VIII., Csehország, Szilézia VIII., Galiczia és Románia. 

Elterjedési köre : Danzigtól Kis-Ázsiáig 55—359 és Spanyolor- 
szágtól Odesszáig 10—95". 


32. Satyrus Actaea Esp.?) var. Cordula F.) 


Actaea Esper, Die europ. Schmetterl in Abbid. II. tab. 57. 
Fig. 1. 6. (1780). Var. Cordula Fabricius, Entomologia 
systematica p. 226. (1793); Hippodice Hübner, Sammi. 
europ. Sechmetterl. Fig. 718-ig. 

2) A rómaiknál a gyermekek védő istene. 


3) Aktaeos ; partlakó. 
41) Női név. 


(E A. Aigner Lajos. 


A szárnyak a hímnél sötét feketés-barnák. a felső szárnyon 
két pupillás szem és köztük két fehér pont van; az alsó szárny 
zugán egy ritkán pupillás apró szem áll. Alul a felső szárny 
csúcsán levő szem sárgás keretű ; az alsó szárny közepén keskeny 
szürke sáv és szélesebb szegélysáv fut le, zugán 1—2 s elülső 
szegélyén olykor egy szem jelentkezik. A világosabb színű nőstény 
felső szárnyán a szemek nagyok, barnás-sárga keretűek; az alsó 
szárnyon barna szalagnak némi nyoma mutatkozik. Alul a felső 
szárny világos barnás-sárga; az alsó szárny világos szürkés- 
barna, világosabb szalagokkal. 

Hazánkban csak Portorén és Dalmácziában figyelték meg 
augusztusban. i 

Hernyója: barna, hátán és oldalt 1—1 feketés-barna sáv 
fut le; fűneműeken él. 

Előfordul a következő szomszédországokban: Románia, Po- 
dolia; egyébként Francziaország, Svajcz és a Balkán havasain; 
a törzsfaj Franczia-, Spanyol- és Olaszországban. 


33. Satyrus Dryas Sc.) 


Scopoli, Entomologia Carniolica p. 153. (1763); Esper, E é 


Die europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 40. Fig. 1. 2. (LT77) ; 


Phaedra Linné, Museum Ludovicae Ulricae reginae p. 7 


280. (1764); Briseis Esper, Il. c. I. tab. 6. Fig. 1. (IX(7); 

Athene Borkhausen, Naturgesch. d. europ. Schmetterl. 

TD See 88) : i 

A szárnyak egyszínű feketés-barnák; a felső szárnyon két 
nagyobb, az alsó szárny zugán egy kisebb kék pupillás szem áll. 
Alul a szárnyak világosabb színűek, a szemek sárga  keretűek ; 
az alsó szárny közepén fehéres szalag fut le, mely a világosabb 
színű nősténven tisztábban látható, ennek szemei nagyobbak is. 

Hazánkban országszerte található (jul. közepétől aug. köze- e: 
péig), többnyire gyakori, helyenkint azonban ritkább. Szeret. 
erdőben a fák árnyékában röpködni. Nagysága változó, a d 48—55, 
a ? 56—60 mm. közt ingadozik. : 

Rajz és szinezés tekintetében is igen változó. A főszárny 
két szeme nagyobbára halvány-kékes, néha tiszta kék, a á-nél 


gyakran pupillátlan. Az alsó szárny zugán sokszor kék magú . SS ű 
szem áll, mely néha csak pont által van jelezve, vagy egészem 70. 


1) Görög erdei nimfa. 


Magyarország pillangót. 75- 


hiányzik. Alul a felső szárny szemei rendszerint sárgás-vörös 
keretben állanak s eperjesi példányoknál gyakran jelentkeznek köz- 
tük tisztán kivehető fehéres vonalkák. Az eperjesi példányok az 
alsó szárnyon alul rendesen, 3$-nél erősebb, a ?-nél gyöngébb, 
tisztán észrevehető fehér szalagot viselnek. Budapesti példányok- 


" nál ez a szalag kivált a é-nél igen megfogyott, sokszor csak 
. jelezett, ritka esetben teljesen hiányzó. Az efféle példányok a 


var. sibirica Stgr.-hez ?, tartoznak. 

Egyik eperjesi ?-nek feltünően nagy a két kék széme, köz- 
tük pedig, a 3. sejtben levő nagyobb szem fölött, a 3. sejtben 
is jelentkezik egy széles, de kisebb kék szem: ab. punctata Aign. 
Hasonló példányt 3 nagy kék szemmel Romániában és Galicziá- 
ban is fogtak. 

Hernyója : sárgás-szürke, hátán 3 finom fekete kettős vonal, 
oldalt barnás-szürke sáv fut le, 30—35 mm. hosszú, május- 
juniusban Avena elatioron (zab) él és laza szövedékben a földön 
bábozódik. Bábja: zömök potroha világosabb barnás-szürke. 

Előfordul az összes szomszédországokban:  A.-Ausztria, 
Karinthia, Morvaország és Szilézia VII—VIII.. Galiczia VIL, 
Bukovina és Románia VII—VIII. 

Elterjedési köre : Kazantól Olaszországig 56—37" ís Franczia- 
országtól Koreáig 20—160". 


Bogarászati jegyzetek. 
Irta Szombathy Kálmán. 


1907. nyarán az északnyugati felföldön és a lengyel Pieniny 
hegyekben bogarászván a magyar fauna adatait néhány érdekes 
lelettel gazdagíthattam. Adataim a következők: 

I. Nebria Fussi Bielz. A Veresklastromtól (Szepes vár- 
megye) a lengyelországi Scawnica-Kroscienko felé húzódó hegy- 
csoportban egyebek mellett ezt a fajt is gyüjtőttem, mely eddig 
csak a Radnai havasok (Ünőkő, Korongyos) és a szomszédos 
máramarosmegyei Pietroszról volt ismeretes. Ezek szerint fajunk 
elterjedési területe a Központi Kárpátokig terjed. 


2) A szibériai. 


76 Szombathy Kálmán, 


2. Nebria tramssylvanica Germ. (femorahs Chawud.) . Ezt 
a havasalji tájban élő fajt előbbivel együtt ugyanazon hegycso- 
portban gyüjtöttem. Eddig szintén csak a Keleti- és Déli-Kárpátok- 
ból (Máramaros vármegye déli részétől Herkulesfürdőig) volt 
ismeretes.) 

3. Legérdekesebb azonban a Pterostichus (Orthomus) barba- 
rus Dej. nevű faj megállapítása, mely faunánkból ezideig isme- 
retlen volt. Ezt a fajt 1907. július 83-án gyüjtöttem Gömör vár- 
megye északi határán, a Vernár községhez közel fekvő Mokra- 
hegy tövében. Ezt a Földközi-tenger tajában honos fajt Dejean 
Dél-Francziaországból (Marseille) írta le, később azután Spanyol- 
országból, Szicziliából, Palesztinából és Görögországból vált 
ismeretessé, 

Miután fajunk Magyarország faunájára új, itt közlöm annak 
rövid leírását : 

Pterostichus (Orthomus) barbarus D ej. (longulus Reiche, 
elongatus Chd., rectangulus Wairm., longior Chd., atlanticus Wairm., 
berytensis Reiche). — Szurokfekete vagy szurokbarna, a csápok, 
a tapogatók, a lábak és sokszor teste alul barnás-vörös. A fej 
nem nagy, az előtor háta szélesebb mint hosszú, oldalai kerekí- 
tettek, hátrafelé. kevéssé és előrefelé erősebben keskenyedők, 
hátsó szögletei derékszögűek, tövének két oldalán egy-egy hosz- 
szanti rovatkával, e között és az oldalszél között elenyésző 
hosszanti bemélyedéssel. A szárnyfedők gyengén domborúak, elül 
párhuzamos szélűek, a csúcs előtt öblösek, barázdái mélyek, 
az első és második között elül rövid paizsocskamelletti baráz- 
dával, a harmadik köztérben két beszúrt ponttal. Alul legfeljebb 
az első haslemezek oldalán gyengén pontozott, a 4— 6 has- 
lemez mögött mély harántbarázdával. Az utolsó lábfejíz alul 
szőrös. Hossza 9—11 mm. 


Nósrád-Verőcze lepke-faunája. 
Irta A. Aigner Lajos. 
T 


Verőcze falú Nógrád vármegye legdélibb csücskén, a Duna 
mellett fekszik. A falú régibb része dombnak dúl, melyen a kath. 
templom és fölötte Geitner és Rausch budapesti kereskedők 


1) Csiki Ernő: Magyarország Bogárfaunája I. köt., 189. I. 


9 9 asz s Jéé Even 9 EZEK V. a y 
kő TANSÁTST VER ARE ÉT LA 7 AMALEK TS sz E ARBZATETGANAT VM at RT MRS TREE GÉRARD AT VÉT VA ETEL ÉGET e NÖNY, "SÁRATATASZ TAL ÉGN 


! , Uza ERNÉ 
üze bán ökétllk aho zkt an a sát JEANNE E lege ME 2 


e fv 4 gl ú 
"gl tó mo nato hl tat 


bx1 K. t 13 
42. usage a vet ; 
KGN EG Azt SÉT eg ál e a ale 


Nógrád- Verőcze lepke-fanunája. TA 


várszerű nyaralója is diszlik. .Egyes észak felé eső uteczái a 
lapályba nyúlnak le; a falu újabb, díszesebb része pedig a Duna 
mentén levő sik helyen, agyagos talajon terül el. A környékén 
emelkedő dombok is egytől-egyik diluvialis képződmények, csupán 
a Borbély-hegyen bukkan fel a homokkő. Ezek a dombok a 
következők: a keletre, Vácz-felé nyúló Kecskés-hegy, melyen jó 
bor terem ; az északkeleti irányban, távolabban emelkedő Csapás- 
hegy ; az észak felé fekvő Borbély-hegy, melynek nyugati oldalán 
szőlőt mívelnek, míg déli oldalán felhagyott kőbánya tátong, 
tetejét és északi lejtőit pedig erdő koszorúzza. Ettől nyugatnak 
a Migazzi vár felé látjuk a Csalamintás nevű dombot és erdőt, 
mely lankásan emelkedik a Szokolya-felé elterülő fensíkig. A 
Kecskés- és Csapás-hegyet a Katalin-völgy választja el, a melyben 
az országút Szerdahelyre vezet. A  Borbély-hegy nyugat felé 
meredeken ereszkedik le a völgybe, melyben kis patak folydogál 
a Migazzi vár felé. A dombról büszkén alá tekintő Migazzi vár 
s illetőleg Kismaros fölött nyilik a Szokolyára vezető szép völgy. 

Ezen a területen két nyáron gyüjtöttem, ugyanis 1903 ju- 
nius közepétől szeptember közepéig és 1904. májusban és julius 
elejétől julius 23-ig. Egy ízben Puszta Katalintól kiindúlva, a 
Vácz fölötti Naszályra (343 m.) is kirándultam. Vasárnapon oly- 
kor akadt egy-egy budapesti vendég, többnyire azonban egyedül 
gyüjtöttem, esupán esti fogásaimban  segítkezett egy parasztfiú. 
A gyüjtés 1903-ban nagyon jó eredménynyel járt, annál gyarlébb 
volt a zsákmány 1904-ben, a mikor a rendkívül száraz nyáron 
meg volt engedve a verőczeieknek, hogy a marhát az erdőbe 
hajtsák. 

Még esekélyebb eredményt ért el Dombay Kornél, ki 
egészségi szempontból az 1907-ki évet Verőczén töltötte és mel- 
lékesen lepkét is gyüjtött és tenyésztett, Adatait szíves volt 
nekem átengedni, a miért ez alkalommal is köszönetet mon- 
dok neki. 

Ezek előre bocsátása után felsorolom a megfigyelt fajokat 


Papilionidae. 


Papilio Podaltirius L. Első nemzedéke 1904. máj. 15-én 
már kopott; második nemzedéke 1903-ban jul. elején talált her- 
nyók után jul. végén kelt ki, 1904-ben pedig már jul. 10-én 
repült, de egyik sem volt határozott var. Zanmclaeus Z., mind 


78 A. Aigner Lajos. 


csak átmeniti alak, melynek potroha kevéssé fehér ; ezek hernyóit 
aug. elejétől szept, közepéig találtam, csaknem kivétel nélkül 
sok piros petytyel borítottak, holott a jun.-juliusi hernyó többnyire 
tiszta sötét volt; ez utóbbiak bábjának színe nagyobbára zöld, 
kisebb részt barna, s ezek kiteleltek. 

Papilio Machaon L. Ritka. 1904. jul. 13. Hernyóját Dictamnus 
albumon találtam 1903 jul. 5-én, mely növényen még nem 
figyelték meg soha. 

Thais polycena, Schiff. 1904. máj. 15-én egy példány. 

Parnassius Mnemosyne L. 1904. május közepétől végéig, 
1307-ben Dombay is fogta. 


Pieridae. 


Aporta Crataegi L. 19083. jun. 10-én láttam az utolsó példányt, 
1904-ben is gyéren volt. 

Pieris Brassicae L. Néhány szép nagy példányt fogtam 1903. 
julius vége felé, egy kisebbet 1904. máj. 15-én. 

Pieris Rapae L Igen gyakori jun. végén és jul. közepétől 
csaknem szakadatlanul szept. közepéig. 

Pieris Napi L. 1904. májusban ritka; második nemzédéke, 
var. Napaeae Esp. jun. végétől jul. ÖZÉbÉR elég szórványosan. 

Pieris Daplidice L. Jun. végétől jul. közepéig nem gyakori 

Euchlo Cardamine L. Májusban nem ritka. 

Leptidia  Smapis L. Május-juniusban gyakori; a gen. BANK 
. dintensis B. jun. végétől aug. végéig elég gyakori. 

Colias Hyale L. Május közepén; az ab. flava "Hinás jun. 
végétől szept. elejéig lóherén gyakori. 1903. szept. 7-én meg- 


figyeltem násztánczát is, melynél elől indult ó, nyomon követve 
a 2 által; § 


Colias Edusa F. Aug. elejétől szept. elejéig lóherén nem 
gyakori. 


Gonopteryx Rhamnmi L. Jun. végén és jul. 10-én figyel- 
tem meg. 


Nymphalidae. 


Apatura Iris L. 1903. jun. 19-én a Naszályon egy kopott: s 


példányt láttam. 


Apatura Ilia var. Clytie Schiff. Dombay jun. 1—20-ig -ésőbő 


fogta, magam 1903. jun. 19-én a Naszályon figyeltem meg. 


Ax Nógrád: Verőcze lepke-faunája. 19 


Nepttis Lucia F. Egyetlenegy példányt fogtam 1903. jun. 
19-én a Naszályon. 

Pyrameis d4talanta L. Ritka, csak egy példányt láttam. 
Dombay aug. 1—10-ig hernyóból tenyésztette. 

Pyramets Carduwi L. 1903-ban jun. 21-én láttam az első 
példányt; majd jul. 12—19-ig tartó vonulását figyeltem meg Dr. 
Madarász Gyulával (lásd R. L. X. köt.), azután aug. végéig 
már csak gyéren volt található, de szept. elején újra nagyobb 
számban jelentkezett, különösen luczernán;  bogáncson csak 
hernyóját találtam. 

Vamessa Io L. 19083. jun. 20-án talált és nyomban elbábozott 
hernyók után jul. 6. és 7-én kelt ki a lepke, melynek hernyó- 
ivadéka szept. elején adta a lepkét. 

Vanessa Urticae L. Csak egy példányt fogtam 1903. szept. 
elején. 

Vanessa. polychloros L. Gyéren mutatkozott 1903. jun. végén 

Vamessa Antiopa L. 1904. jul. 10-én halva találtam. 

Polygonia C-album L. 1904. máj. 15-én már kopott; 1903- 
ban jun. elejétől aug. közepéig: szórványosan mutatkozott, több- 
nyire a nyári ivadékú var. Hutchwmsoni Rob. alakjában. 

Melitaea Cinana L. Május-juniusban nem ritka. 

Melitaea Phoebe Kn. Májusban elég gyakori, aug. elején és 
végén ritka. Hernyóját máj. 15-én találtam. 

Melittaea Dydima 0. Dombay jun. 4—20-ig fogta, én jun. 
közepén, jul. 11-én és ismét aug. elejétől végéig figyeltem meg ; 
hernyóját jul. első felében Verbascum nigrán találtam. 

 Meltaea Trivia Schiff. Igen gyakori máj. 159.— jun. 28.; 
második nemzedéke aug. elejétől végéig, alakban, szinben és 
rajzban nagyon változó példányokban, köztük néhány egészen 
apró, mely a var. nana Stgr.hez tartozik. 

Melitaea Athalhia Rott. 1904. május végén láttam egy pél- 
dányt; jun. második felében nagyon közönséges a Naszályon is ; 
a var. Corythaha Hb. egy példányát is fogtam. 

Melitaea Aurelia Nick. 1904. máj. 24-én fogtam Dombay 
1907. jun. 4—20-ig ; 1903, jun. második felében elég gyakori volt. 

Mehtaea. Partheme Bsch. 1903. jun. végén figyeltem meg. 

Melitaea dictynna  Esp. 1903. jun. második felében és jul. 
elején repült. 

Argynmis Selene Schiff. Jul. első felében elég ritka. 


80 A Aigner Lajos. 


Argynmis Euphrosine L. Egyetlenegy példányt fogtam 1903. 
jul. 19-én. 

Argynmis Dia L. A tavaszi nemzedék május közepén már 
kopott, a nyári juliusban gyéren, augusztusban nagy számban, 
szeptember elején már csak szórványosan volt található. Igen 
változó faj. 

Argynmis Hecate Esp. Jul. második felében elég ritka. D o m- 
bay jun. 4—20. közt fogta. 

Argynmis Daphne Schiff. Dombay május elejétől végéig 
figyelte meg. 

Argynnis Latonia L. Gyakori, jun. 18-án még az első nem- 
zedék repül, jul. 4-től szept. elejéig a második, többnyire nagy 
példányok. 

Argynnis Aglaja L. Jun 25-től jul. 19-ig figyeltem meg. 

Argynms Niobe ab. Eris Meig. Dombay egész juniusban 
fogta. 

Árgynmis Adippe L. Nem gyakori. Dom bay jun. 1—20-ig 
látta, én jun. végétől jul. közepéig fogtam: a var. Cleodoxa O. 
ugyanakkor. de gyéren repült. 

Argynnis Paphia L. Jun. második és jul. első felében nem 
nagyon gyakori. 

Melamargia Galatea L. Jun. közepétől jul. végéig erdei tisz- 
tásokon közönséges; az ab. leucomelas Esp. Dombay szerint jun. 
20 —jul, 10-ig repül, én ritkán láttam. ; 

Satyrus Circe F. Jun. végétől aug. elejéig helyenkint, p. o. 
a Naszályon gyakori erdőszéleken a fák derekán ülve és könnyen 
fogható, daczára fonákja védőszínének. 

Satyrus Hermione L. Ugyanakkor és ugyanúgy mint az előbbi. 

Satyrus Semele L. Ugyanakkor és ugyanúgy, mint az előbbi 
kettő, de jóval ritkább, i ; 

Satyrus Arethusa, Esp. Egész augusztusban gyakori, kivált 
oly helyeken, a hol magas a fű. 

Satyrus Dryas Se. Jul. 22-től aug. végéig igen gyakori 


bokros helyeken, közte nem ritka a var. szbirica Stgr., melynek 


alsó szárnya alul egyszínű, 
Pararge Egeria var. egerides Stgr. Az első nemzedék máj. 


közepén már kopott; a második nemzedék jul. közepétől aug. . 


elejéig nem gyakori. 
Pararge Megaera L. Jul, közepén gyéren volt található. 
Pararge Maera L. Aug. első felében elég gyakori. 


ö8, 079 


p- 
4 
mm 
4 
€ 
ki 
a. 


áddáth! zt mál 
ft dot ztás söidéő, 
VAA EL ds atát 


E 
ati 


hi a. 
razza ráta o a take Lk ádölt éésáles a öbó Alá 


Nógrád- Verőcze lepke-fannája. 81 


Aphamtopus Hyperamihus L Jun. 21-től jul. végéig közön- 
séges. 

Epimephele Jurtina, L. Jun. közepétől jul. végéig közönséges? 
közte ritka a világosabb színű var. hispulla Hb. és az albinotikus 
ab. semialba Brd. 


Epinephele Lycaon Rott. Jul. közepétől aug. elejéig elég ritka. 

Coenonympha Iphie Schiff. Májusban s ismét jun. közepétől 
aug. végéig gyakori. 

Coenonympha Arcamia, L. Májusban és jun. második felében 
szórványosan fordul elő. 

Coenonympha, pampmlus L. Májusban és jun, közepétől aug. 
végéig gyakori. 


Eryeinidae. 
Nemeobius lucina, L. A tavaszi nemzedék máj. közepén már 
kopott, a nyári jul. közepétől aug. elejéig repül, de nem 
gyakori. 


Lycaenidae. 


Thecla Spim Schitf. Jun. közepén többnyire már kopott. 

Thecla W-album Kn. 1904. jul. 10-én került egy példány 

Thecla Ilhtcis Esp. Jun. második felében és jul. elején nem 
ritka, de legnagyobb részt már kopott; az ab. Cerri Hb. ritka. 

Thecla, Acaciae F. Jun. második felében már kopottas. 

Callophrys Rubi L. Májusban és junius közepétől jul. köze- 
péig igen gyakori Salvián, Melilotuson, gyalogbodzán. 

Zephyrus O0Ouercus L. Néhány éves vágásban, tölgyfa bokro- 
kon igen gyakori jul. elejétől szept. elejéig, de ekkor már kopott, 
daczára annak még szept. 4-én figyeltem meg nászröpülését, 
vagyis még akkor is párosodott. A sárga foltú ab. bellus Getb. 
igen ritka. 

Zephyrus Betulae L. Augusztusban, szept. elején ritka. 

Ohrysophanus Virgaureae L. Jun. végétől jul. közepéig elég 
gyéren. repült. 

Chrysophanus Thersamon Esp. Május közepén és jul. 22-től 
szept. elejéig úgy nedves réteken, mint dombon levő vágásban 


. 82 A. Aigner Lajos. 


igen gyakori különösen virágzó Solidago virgaureán, este felé 
pedig fűszálakon; nem ritka közte a hosszútarkú var. Om- 
phale Klug. 

Chrysophanus dispar var. rutalus Wernb. Az első nemzedéket 
Dombay május végén és jun. elején fogta; a jóval kisebb má- 
sodik nemzedék aug. első felében repült és főleg gyalogbodzán 
völt fogható. 

Chrysophanus phlaeas L. Aug. közepétől szept. elejéig elég 
gyéren akadt; a sötétebb var. Eleus F. igen ritka. 

Chrysophanus Dorihs Hufn, Május közepén és aug. első 
felében főleg virágzó Solidagón nem ritka, többnyire a var. 
subalpina Spr. alakjában, melynek nősténye igen sötét színű. 

Lycaena Argiades Pall. Gyakori, jun. végétől aug. elejéig 
repült a második nemzedék és aug. végén jelentkezett a har- 
madik is. Májusban és juliusban nem ritka az ab. Coretas O. és 
és a var. Polysperchon Bgst. 


Lycaena Argus L. (Aegon Schiff.) májusban és jun. köze- 
pétől aug. elejéig minden nemű virágon s este fűszálakon igen 
gyakori. ; 


Lycaena Argyrognomon Bgst. (Argus Esp.) májusban, jun. 
közepétől aug. elejéig és aug. végétől szept. elejéig főleg zsályán 
elég gyakori. 

Lycaena Baton Bgst. Május és juliusban ritka. 


Lycaena Astrarche Bgst. Májusban nem ritka ; jul. végétől 
aug. közepéig repül a gen. aest. Calida Bell,, melynek fonákja 
barnás. 


Lycaena Icarus Rott. Májusban és jun. közepétől aug. köze- 
péig mindennemű virágon, este fűszálakon közönséges; ritkább 
az ab. icarinus Ser. és igen ritka az ab. arcuata Weym. (máj. 29,). 

Lycaena Hylas Eszp. Csak egy példányt figyeltem meg 
aug. 11-én. 


Lycaena Meleager Esp. dJul. elejétől aug. közepéig nem 


gyakori . 
. Lycaena bellargus Rott. Májusban és aug. közepétől szept- 
ember elejéig nem gyakori. i 
Lycaena Corydon Poda. Jul. végétől szept. elejéig gyakori. 
Lycaena Jolas 0. Csak: hernyóját találtam augusztusban. 


a 5 
ab 
al 
"4 
e 
4 ! 


Nógrád- Verőccze lepke-faunája. 83 


Lycaena mimma Fssl. Májusban és jul. elejétől aug. elejéig 
helyenkint kökénybokrok körül gyakori. 

Lycaena, Semargus Rott. Május végén és jun. közepétől 
jul. közepéig főleg zsályán és Melilotuson igen gyaki; az ab. 
caeca Fuchs-nak egy példányát fogtam. 

Lycaena Cyllarus Rott. Május végén és jun. közepétől jul. 
közepéig különösen zsályán igen gyakori. 

Eycaena Arion L. Jun. közepétől jul. végéig szórványosan 
repült. 

Cyamiris argiolus L. Májusban és jun. közepétől jul. köze- 
péig gyalogbodzán, de gyéren található; a második nemzedék a 
gen. aest. parvipuncta Fuchs-hoz tartozott. 


Hesperidae. 

Heteropterus Morpheus Pall. Jun. végén igen ritka. 

Adopaea limeola 0. és Thaumas Hfn. Jun. közepétől jul, 
közepéig elég gyakori. 

Adopaea Actaeon Rott. Csak aug. elején figyeltem meg, 
midőn már kopottas volt. 

Augiades comma L. Aug. elejétől szept. elejéig elég gyakori, 
fonákja igen sötét színű, csaknem olyan mint az ab. catena 
Stgr.-é. 

Augiades" syvanus Esp. Jun. végétől aug. elejéig gyakori. 

Carcharodus Alceae Esp. Jun. végétől jul. közepéig elég ritka. 

OCarcharodus Altheae Hb. Ritka, jul. 83-án fogtam egy pél- 
dányt. 

Hesperia Carthami Hb. Jul. közepétől aug. közepéig gyakori. 

Hesperia orbifer Hb. Egyetlen egy példányt fogtam jun. 
18-án. 

Hesperia Serratulae Rbr. Aug. első felében ritka. 

Hesperia, Alveus Hb. Ritka, jul. közepén repül. 

Tanaos Tages UL. Május közepén és jul. második felében 
nem gyakori. 


84 


Adatok a magyarországi apró-darazsak 
faunájához. 
Írta Biró Lajos. 


A Chalcididae családban külön alesaládot képez a Perilam- 
pimae név alatt összefoglalt, egyöntetű alakokból álló csoport, 
hova mindössze 8 nem tartozik, melynek fajai elszórva élnek 
mind az. öt világrészben. Felismerésüknél, már csak a magyar 
faunában előforduló alakokra is, a legnagyobb nehézségeket a 
Perilampus-nem okozta, mert az idők folytán számos, újnak tar- 
tott fajt írtak le minden kritika nélkül. Ezelőtt pár évvel, 1905- 
ben Dr. Mayr Gusztáv dolgozott ki egy kritikai átnézetet 
(Bestimmungstabelle der europ. Perilampus-Arten. Verhandl. zool. 
bot. Ges. Wien, LV. 1905, pp. 562—569), mely ez idő szerint a 
legmegbizhatóbb forrásnák tekinthető, mert szerzője birtokában 
van a legtöbb leírt fajnak a typusos példánya is. 


Dr. Mayr a fenti dolgozatban megemlít három fajt is, min- 
den részletes megjelölése nélkül a termőhelynek. WFaunánkra új 
adat nincsen közte, mert épen azokat említi, a melyeket a Fauna 
Regui Hungariae-ben Mocsáry Sándor a G6-ik lapon, 43, 45 
és 46. szám alatt felsorol. 

A Nemzeti Múzeum gyüjteményében levő újabban gyült 
anyagot összesítve az én múlt évi gyüjtésemmel, a mihez most 
Szépligeti Győző tanár ajándékából szintén szép számú 
Periampus került, Dr. Mayr fenti munkája után meghatároztam 
s a kétesebbeknek látszó példányokat a mult hetekben Dr. Mayr 
gyüjteményével is összehasonlítottam. Az alábbi részletes jegyzék 
után nemcsak hazánk e nemű faunája látszik gazdagabbnak, 
hanem a fajok földrajzi elterjedéséről is jobban tájékozódhatunk. 


Perilampini. 
1. Perilampus Latr. 


nitens F örst. (chlorinus Först.) — Budapest (Svábhegy, Gellért- 
hegy, Hüvösvölgy ; máj.—júl.) Budafok, Isaszeg, Pilis-Marót, 
Dunaörs, Deliblat, Vrdnik. 

chrysonotus Först. — Szeged (Kuthy Dezső gyüjtése). 

tristis Mayr — Budapest (Rákos, okt.; Sashegy, okt.; Hüvös- 
völgy, aug.—szept.), Novi (júl.), Cirkvenica (aug.). 


Kata re 


keboek DENbe egés size sál 


Adatok a magyarországi afró-darazsak faunájához. 85 


ítalicus Fabr. (splendidus Dalm. Mocs.). — Budapest, Budafok, 
Isaszeg, Öszöd, Szeghalom, Nagyvárad, Beél, Lucski, Torna, 
Tasnád, (Szilágy-m.) Déva, Herkulesfürdő Orsova, Peér. 

auratus Panz. — Szt.-Lőrincz-puszta, Sziget-Csép. 

violaceus Fabr. — Budapest (Rákos, ápr., Kincstári erdő, máj., 
Gellérthegy és Sashegy jún., Hüvösvölgy, máj.), Pócsmegyer 
(ápr.), Kalocsa (ápr.), Resicza, Djakovár. 

laevifrons Dalm. — Budapest (Rákos, jún., Gellérthegy és 
Zügliget jún., Kincstári erdő júl. Rákospalota aug., Sas- 
hegy. okt.) ; Budafok, Csepel, Nagytétény, Budaőrs (aug.), 
Isaszeg, Peszér, Deliblat, Keszthely, Rozsnyó (aug.). 

(cuprinus Först) — A magyar fauna-katalogusba tévedésből 
jutott, mert a Förster-nél idézett helyen nem  Transsyl- 
vania , Siebenbürgen", hanem , Siebengebirge" szó van. — 
Lehetséges, hogy majd hazánkban is feltaláljuk, de eddigi 
gyüjtésünk közt nem fordult elő. 


2. Chrysomalla Först. 


Roseri Först. — Budapest környékén Bartkó József találta 
meg e ritka faj második példányát. Az első darab, mely- 
ről Förster a nemet és fajt leírta 1859-ben, még most is 
magányosan díszeleg Dr. Mayr gyüjteményében. 


3. Chrysolampus Spin. 


auricollis Först — Szintén nagyon ritka, melyből tudomásom 
szerint kettő most a Dr. Mayr gyüjteményében van, a 
harmadik a bécsi császári múzeumban. Szépligeti Győző 
ajándékából van két példányunk, egyik a  Svábnegyről 
(1895. jún. 19), másik a Hüvösvölgyből (1897. máj. 30.) 


A Walter-féle exhaustor. 


Irta Dr. Kaufmann Ernő. 


Az ,exhaustor" a latin exhaurio kimeritek, kiüritek, 
kiszedek igéből származik. Valódi magyar értelme annyi volna, 
bogy meregető, mert a kimeritő kifejezés a magyarban 
mást jelent. De a meregető elnevezés ezen műszerre nem 


86 Dr. Kaufmann Ernő. 


helyes, mert a magyarban ez alatt valamely kanál formájú, min- 
den esetre nyeles edény értetődik. Ha már a latin exhaustor 
kifejezést nem akarnánk használni, akkor ezen műszerre legjobban 
illenék a ,felszívó" elnevezés, mivel működése szíváson 
alapul. 

A rovargyüjtők nagyon jól tudják, hogy a virágból, ernyő- 


ből, rostált anyagból, vagy a szabad földről, kivált gyepes fű . 


közül, vagy éppen faodvakból, minő nehéz a rovarokat Liböngészni. 
A gyorsan futó vagy ugró coleopterák, hemipterák, orthopterák 
stb. az ujjakkal csak nehezen foghatók meg s ilyenkor a legtöbb 
esetben megsértetnek, nem egyszer basznavehetetlenné válnak. 

Walter találmánya valóságos áldás a rovargyüjtőkre, de 
különösen a bogárgyűjtőkre s a rovarrosta feltalálása óta a leg- 
nevezetesebb vívmány a rovargyüjtés technikája terén, mert ezen 
készülékkel gyorsan, biztosan, úgyszólván teljes épségükben jut- 
nak birtokunkba a rovarok, sőt oly zúgokból is kifoghatók, a hová 


különben csak csiptetőkkel jutnánk s a honnét csak sértett rova- 


rokat kaphatnánk ki. 

Az exhaustor működése szíváson alapszik. Ha egy csővel a 
levegőt felszívjuk, a cső előtt fekvő, a cső öblénél kisebb tárgy 
a levegő áramlata által elkapva a csőbe sodortatik. Igy tehát 
egy rovar, mely a cső öblénél kisebb, a szívó légáramlattal a cső 
belsejébe jutva addig fog tovahaladni, míg valamely akadályba 
nem ütközik, vagy pedig a légáramlat meg nem szünik. 

Közönséges nyílt csövet rovargyűjtés czéljából nem használ- 
hatunk, mert a rovarok a felszíváskor szánkba jutnának, a mi 
bizony kellemetlen dolog volna. Walter egy oly elmés szerke- 
zetű exhaustort talált fel, melylyel igen gyors egymásutánban 
több rovart szívhatunk fel a fogóba a nélkül, hogy azok szánkig 
jutnának, vagy megsérülnének. 

Az egész készülék egy nyílt fenekű üveg, melynek mindkét 
nyílása parafadugóval van elzárva. Az alsó dugó közepén egy 


üvegeső fut végig, melynek az üvegbe benyúló végére ruganyos . 


fémgyűrűvel egy kis ferdén álló fedelecske van erősítve, mely a 
cső nyílása felett mintegy 5—6 milliméternyi távolságban foglal 
helyet. A felső dugón szintén egy darab üvegcső fut végig, 


melynek alsó, az üveg üregébe nyíló vége finom sodronyszövetteL . 


van behúzva, hogy az esetleg oda kerülő rovarok még se jut- 


hassanak a szánkig, míg külső végére egy 20—25 em. hosszú 
és másik végén szopókával ellátott gummicső van felhúzva. Az . 


tf 


sz haz f éz : 

EZEN ETTE osi BALSAY S an Úr ELTLÉKA DS 
ht eke Ég tat tea gé lét Meat atz táp deza tak Át 
C7 azta ee nú atai ak ktöláte zást ja sel ae vágy ség 3 


TOK BEST MRS KÉZ SEL k Et AVH 


. előbb ferdén lecsapódik a kamara feneke 


. leg a kamara fenekén vannak. Most az 


. Walter-féle exhaustort igen jól tárja 


A Walter-fél" exhaustor. 87 


alső üvegcső végére még egy darabka gummicső is húzható, a 
mi azonban egészen fölösleges. 

Nézzük most a műszer működését: Ha a felső gummicső 
szopókáját szánkba fogjuk s a levegőt azon felszívjuk, akkor az 
alsó cső külső nyílásán a levegő erős 
áramlattal hatol az üveg üregébe, a tulaj- 
donképpeni fogókamrába, itt azonban a 
ferde fémfedelecskébe ütközve, nem halad- 
hat egyenesen a felső cső felé, hanem 


felé s ha most ezen légáramlat egy rovart 
rántott magával, ugy az a rovar sem 
haladhat egyenesen a felső cső felé, 
hanem szintén a kamara fenekére csapó- 
dik le. És a gyakorlatban ez tényleg igy 
is van, mert 8—10 rovarnak egymás után 
történt gyors felszívása után, azok tény- 


exhaustor felső dugóját felnyitjuk s azt 
nyitott szájával lefelé fordítva, a szintén 
felnyitott cyankáliumos, vagy más gyüjtő 
üveg szájára helyezzük. A kamarába fogott 
rovarok legnagyobb része most önként 
dobja magát a gyüjtőüvegbe, míg a kama- 
raában maradtak óvatos rázással könnyen 
a gyüjtőüvegbe terelhetők. 

A mellékelt rajz különben az egész 


elénk a Winkler t Wagner bécsi ezég 
(XVIII., Dittesgasse 11.) pedig igen olcsón 
szállítja. ; 
Én már a múlt évben gyüjtöttem ezen eszközzel s mond- 
hatom, hogy a vele elért eredmény felette meglepő volt. Nem is 
tudom magamnak elképzelni, hogy egy rovarász, kivált coleop- 
terológus, ha egyszer dolgozott vele, többé nélkülőzni bírná. 


88 


Magyarország szú-féléi. 
Irta Csiki Ernő. 
XII 
1. nem: Hylastes Erichson. 


( Tomicus Bedel). 


A fej rövid és széles ormánynyá kihúzott. A csápok az 
ormány végén elhelyezettek és harántos mély barázdákba befek- 
tethetők, az. ostor hét ízből áll, a bunkó rövid tojásforma és 
gyűrűzött. A szemek tojásformák, hosszúkások, elülső szélük ép. 
Az állon elül élecske van. Az előtor háta körülbelül olyan hosz- 
szú mint a milyen széles, hosszanti középvonala síma. A szárny- 
fedők tövükön egyenesen lemetszettek, szegélyük itt nem vagy 
gyengén kiemelkedő. A melltő az elülső csípők előtt mélyen 
benyomott, a mélyedést kétoldalt éles szegély határolja. A test 
alak hengeres, felül nem vagy gyengén szőrös, színe fekete vagy 
sötétbarna. 

Az idetartozó fajok a tűlevelűek gyökerét lakják. abban 
fejlődnek. 


AC" Sa jo kem ed bh at a ELOZO ak ÜK ESSAE 


1. — Az előtor háta olyan széles mint hosszú, vagy hosszabb, 


felűl (a korongja is) pontozott, gyakran síma hosszanti ha 


középvonallal vagy bordával, elől nem befűződött. — 
1. sálnen "HyIasStos 8. SÍt ő sees a eza s a DES ARENA 


— — Az előtor háta sokkal szélesebb mint hosszú, előrefelé erő- 7 


sen keskenyedő, felül ránczolva pontozott, finom síma közép- 


éllel, — 2: alnem : "Hylurgops : Lee. E. zzz E LEE 


2. — Nagyobb fajok, melyek legkevesebb 4 mm. hosszúak. ASBA 
szárnyfedők hátul sárgán hamvasan szőrösek. ... ... --- 1 ZS 


7 1: Kisebb fajok, "5. "mm.-nél. nem: nagyobbak. ersz isssést 
3. — Az ormány középső éle hosszú, hátsó részéig terjed. A 
szárnyfedők tövükön egyenesen lemetszettek. 1. ater. ő 


— —— Az ormány középső éle révid, csak a csúcs harántos bemélye- 


. désére szorítkozik. A szárnyfedők tövűkön őblösek. 


2. cunicularius. 


a 


5 
A 
4 
a.a 
K 
43 


Magyarország szú-félét. 89 


4. — Az előtor háta másfélszer oly hosszú mint széles, felülete 
erőteljesen pontozott, a pontok hósszúkások helyenként rán- 
czokká folynak össze. 3. linearis. 


—  —— Az előtor háta kissé vagy alig hosszabb mint széles, felül 
sűrün pontozottak, a pontok kerekek. 9 


o. — A szárnyfedők pontsorai erőteljesek és mélyek, a közterek 
keskenyebbek mint a pontsorok, egész hosszaságukban egy 
sörtesorral fedettek. 4. attenuatus. 


— —— A szárnyfedok pontsorai finomak, a közterek szélesebbek 
mint a pontsorok, elül két, hátul egy fínom sörtesorral 
Tedetbekees étka at tán ES hát eekih EL sol dó Házát egál HR ZAL ÉSÉGK 


. 6. — Az előtor háta hosszabb mint széles, oldalt gyengén kere- 


kitett az ormány tövén hosszanti rovátkák vannak. 
5. angustatus. 


— —— Az előtor háta olyan hosszú mint széles, oldalt erősen kere- 
kített az-ormány tövén hosszanti rovátkák nélkül. 


Rn 


6. opacus. 


T. " Nagyobb (4.5—5 mm.), az előtor háta sokkal keskenyebb 
mint a szárnyfedők, utóbbiak közterecskéin csak hátul van 
szemcse- és sörtesor. 7. glabratus. 


— Kisebb (3 mm.), az előtor háta csak kissé keskenyebb mint 
a szárnyfedők, melyek közterein a szemcse- és sörtesor 
. majdnem tövűkig terjed. 8. palliatus. 


AST aj odé VT EÜ tása 


1. Hylastes ater Paykull (cAloropus Duft., pimicola Bedel 
pimperda VFabr.) 

Fénylő fekete, a csápók és a lábfej barnás-vörös. Az ormány 
csúcsán összenyomott és a homlokkal egyformán pontozott, köze- 
pén hosszanti élecskével. 


Az előtor háta hosszúkás majdnem tojásforma és felül lapí- 
tott, sűrün és mélyen pontozott, oldalai majdnem párhuzamosak. 
A szárnyfedők több mint kétszer oly Hosszúak mint szélesek, 
pontozatlan barázdások, a barázdák a csúcson mélyítettek, a 
varrat melletti barázda is kissé mélyebb mint a többi, a közte- 
rek szélesek, elűl finoman pontozottak, hátul fiuoman szőrösek 


90 Csiki Ernő. 


és ránczoltak. A hátsó lábszárak belűl a csúcson sűrün  szőrö- 
sek (ó) és az utolsó haslemezen is sárga szőrökkel fedett göd- 
röcske van. Hossza 4—4.5 mm. 

Előfordul egész Európában és Szibériában. Magyarországon 
(Ujpest, Péczel, Kalocsa, Jádvölgy, Zircz, Nyitra, Trencsén, Tá- 


trafüred, Turkul-hegy, Fajnavölgy, Szászrégen, Borszék, Gyeke, " 


Lotriora-völgy, Retyezát). Boszniában (Cevljanovic, Vucjaluka) és 
Dalmácziában (Meleda) elterjedt. 

Tápnövénye az erdei fenyő (Pinus silvestris), továbbá a 
fekete fenyő (Pínus nígra), a havasi fenyő (P. cembra) és a ten- 
germelléki fenyő (P. maritima). Az időjárás szerint márczius vagy 
áprilisban rajzik és három hónap mulva az első és októberben a 
második nemzedéke kifejlődött, sőt egyes években egy harmadik 
nemzedék is előfordulhat. Az anyamenet függőleges, illetőleg 
rézsútos és többnyíre a kéreg alatt, ritkán mélyebben halad, a 
lárvamenetek szabálytalanok. Bogarunk a fiatalabb (4—12 éves) 
fák gyökerét támadja meg és nem ritkán tetemes károkat okoz 


var. brunneus Erichbs. 


Szárnyfedői rövidebbek, nem egészen vagy alig kétszer oly 
hosszúak mint szélesek, erőteljesen pontozottak, a belső ponto- 
zott barázdák mélyebbek, a közterek keskenyebbek. Rozsdabarna 
vagy fekete, a csápok és a lábfejízek rozsdavörösek. 

Előfordul a törzsfajjal egyűttesen, de rítka, egyetlen hazai 
ismert termőhelye a Szeben-hegység. 


Különfélék. 
A méh társadalma. Mióta Maeterlineck, a nagy belga 
költő, oly gyönyörű könyvet írt róluk, divatossá váltak a méhek. 


Legutóbb Gaston Bonnier olvasott föl a franczia akadémia 


egyik ülésén rendkívül érdekes adatokat a méhek társas érzéxéről, 


és a maga kisérleteiről számolt be. Ha — úgymond — azédes 


virágnedv helyett tiszta mézcseppet adunk a méhek útjába, a 
kolónia rögtön tudja, hogy másfajta czukros anyag a mostani. 
A titokzatos bizottság, mely a társaságot kormányozza — Maeter- 
linek könyvében a méhtörzs szellemének nevezi — úgy látszik, 
arra a gondolatra jut, hogy a munkások valami más, a királynét 


vesztett, elzüllő kaptárból hozták a mézet. Rögtön megadják a harcz- 3 


Küilönfélék. 91 


jelet s csakhamar nagy tömeg méh röpül a méz helyére, hogy meg- 
keressék a"kaptárt, mely mintegy a képzeletükben él. Erdekes 
Bonnier-nak még egy kisérlete. Ha a méhek közelébe czukor- 
darabot teszünk, rögtön tudják, hogy czukortartalmú az anyag. A 
rágójuk azonban nagyon is gyönge, hogy letörjenek belőle. Ekkor 
igy segitenek magukon: Nagy tömegben a legközelebbi viztartó- 
hoz röpülnek, vizet hoznak s-benedvesítik a ezukrot, amig folyós 
szirup nem lesz belőle. Ekkor fölszívják és elszállítják a kap- 
tárba. Bonnier végül még annak a nézetének adott kifejezést, 
hogy az egyes méhnek nincs intelligencziája, de az egész méh- 
társadalomnak mindig helyes az itélőképessége és ez egész min- 
den helyzetben gyorsan és okosan cselekszik. 


A  szűzennemzésről. — Legújabban külön kötetben Dr. 
Kuckuck M. azt igyekszik kimutatni, hogy a mézelő méhnél 
nem fordul elő a szűzen nemzés, mint azt Siebold kisér- 
letezései óta hitték, s ebből azt következteti, hogy a szűzen 
nemzés áltában téves fogalom, mint művének már czíme is 
fennen hirdeti (Es gibt keine Parthenogenesis). A méhekre nézve 
lehet igaza (nem vizsgáljuk), de hogy a lepkéknél egyáltalában 
nem ritka a szűzen nemzés, azt még Kuckuck úr sem fogja 
tagadni, ha tüzetesebben foglalkozik ezzel a tárgygyal, művét 
egyébiránt bővebben fogja ismertetni egyik szakemberünk, aki 
számos kisérleteket végzett. 

Staphylinidákat, még pedig áloehártha. -fajokat óhajt szerezni 
Dr. Fényes A. Californiában élő bogarász hazánkfia, elnevezett 
fajokból - 12 név nélküli fajokból 24 peldányt, a termőhely 
jelzésével, Esetleg adna cserében is ritka amerikai Aleocharina- 
fajokat. Ajánlatok (árral) ezimére intézendők: Pasadena, 
California, U. St. of America. 


Irodalom. 


Reitter, Edm., Dichotomische Übersicht der blinden 
Silphiden-Gattungen. (Wiener Entom. Zeitg. XXVII. 
1908, p. 103—118.) 


A barlanglakó vak Silphidák utáni szorgos kutatas nap-nap 
után új nemek és fajok felfedezését eredményezte, úgy, hogy 
szerző nagyon háládatos muukát végzett, a mikor az öszzes 
eddig leírt nemek és alnemek jogosultságát tisztázta és azok 


92 


meghatározására kulcsot állított össze. 


Irodalom. 


nemek a következők : 


Ezek szerint elfogadott 
e 


71. Antroherpon Reitt. "18. Drimeotus Mill. 
2. Leptoderus Schm. subg. Drimeotus S. Str. 
5. Astagobius Reitt. subg. Fericeus Reitt. 
"4. Spelaeobates J. Müll. 19. Hexaurus Reitt. 
"5. Parapropus Ganglb. 20. Oriotus Mill. 
"6. Protobracharthron Reitt. 21. Ardecheus Reitt. 
"7. Apholeuonus Reitt. 22. Diaprysius Ab. 
"3. Haplotropidius J. MüllL 23. Troglodromus Dev. 
subg. Spelaetes Apfb. 24. Isereus Reitt. 
subg. Haplotropidiuss. str. . 25. Cytodromus Ab. 
"9. Leonhardia Reitt. 26. Trocharanis Reitt. 
"10. Leonhardella Reitt. 27. Antrocharis Ab. 
subg. Victorella KReitt. 28. Troglophyes Ab. . 
subg. Leonhardella S. Str. subg. Troglocharinus Reitt. 
"11. Spelaeodromus Reitt. subg. Troglophyes s. SÍT. 
"12. Pholeuon Hampe. 29. Perrinia Reitt. 
subg. Apropeus Reitt. 30. Spelaeochlamys Dieek. 
subg. Pholeuon s. Str. "31. Bathyscia Schiödte. 
subg. Parapholeuon Ganglb. subg. Aphaobius Ab. 
"13. Charonites Apfb. subg. Bathyscina Reitt. 
x]4. Adelopidius Apfb. subg. Mehadiella Csiki (Fri- 
"15. Pholeuonopsis Apfb. valdszkya Ganglb.) 
(Blattodromus Reitt.) subg. Sophrochaeta Reitt. 
716. Anillocharis Reitt. subg. Bathysciella Jean. 
"17. Silphanillus Reitt. subg. Bathyscia s. SÍT. 
A felsorolt nemek közül a csillaggal jelöltek a Magyar 


Birodalom területén is előfordulnak. 
3 


Karny.:-H. Brgebnissge eimen orfhnopten 0 rorsas 
S/eMLe nm BOX KALIZST OMAR SAN E MESET S ATSESSE 
(Wiener Entom. Zeitg. XXVII., 1908. p. 92—98.) 

Az orthopterologusok legfiatalabb és irodalmilag már is leg- 
termékenyebbje a mult évben a Fertő-tó környékére tett kirán- 
dulásáról számol be ebben a közleményében. A fajok közül a 
Dunántúli tájra újak : Conocephalus nitídulus (Boz és Balfs között), 
Gampsocleis glabra (Védeny, Pátfalu, Mexikó", Hidegség), Platyc- 
leis ajfímis (Védeny, Pátfalu, Bánfalu, Pomogy, Mexixo, Hidegség), 
Pl. montana (Védeny, Pátfalu), Oedípoda coerulescens var. margi- 


nata (Védeny, Pátfalu, Ilmiec, Sphingonotus coerulans (Védeny, A s 
Pátfalu), Azologus strepens (Védenytől Balfs-ig közönséges), A. ter 
gestinus var. parmonicus (Védeny, Pátfalu, Ilmic, Bánfalu, Po- 7. 


mogy, Mexiko, Hidegség), Chorthippus albomarginatus var. maxima, 
(Pátfalu Mexiko; Magyarországra új), Omocestus  migromaculatus 


(Mexiko, Hidegség). Végül Pachytylus migratorius-ról elmélkedik, 7 


mely fajt újabban a Fertő környékén nem sikerült gyüjtenie és. 
melyet valószinüleg a csatornázás -pusztított ki. —. Csiki Ernő. 
"Község a Hanságban. 


29 ET AG e 


,. ROVARTANI LAPOK" 


XV. Band, 3—4. Heft. Márz— April 1908. 


S. 47. L. v. Aigner-Abafi: Die bessere Erforschung 
derFaunengebiete. Verfasser referirt kurz über Kobelts 
diesbezügliechen Artikel (Jahrb. Ver. Nassau, 40, 310) und stellt 
fest, dass die Verhültnisse in Ungarn dieselben sind und fordert 
die Sammler auf, vernachlássigte Gebiete in ihr Excursionsgebiet 
aufzunehmen. 


S. 49. I. Csada: Neuere Beitráge zur Odonaten- 
fauna Ungarn s. Verfasser záhlt die neueren Funde, speziell die 
bisher in der Literatur nicht vorkommenden Fundorte auf. 


S. 50. I. Bordan: Meine Reise nach Cyprus. II. Nach- 
dem Verfasser schon etwas mehr griechische und türkische 
Sprachkenntnisse hatte, so machte er schon weitere Excursionen 
von Larnaka aus. Am 19. Mai machte er ein Excursion nach 
Varosia und Famagusta, und von da aus nach Agios Sergios und 
Agios Theodoros. Die Trockenheit war auch hier gross, also war 
das - Sammelergebniss nicht sehr befriedigend. Bei Agios Barnaba 
konnte er eine interessante Volkssitte beobachten. Zu St. Johan- 
nis (nach griechiscehem Kalender) nömlich versucht das Volk sich 
von den lössliehen Parasiten zu befreien. Bettzeig, Teppiche etc. 
kommt alles auf die Sonne, nachher gehen Frauen und Kinder 
auf das Feld hinaus, wo aus trockenen Pflanzentheilen Feier 
gemacht wird, worüber sie dann ein Lied mit grossem Lárm sin- 
gen hinüberspringen. Bei diesen ist also St. Johann auch Ver- 
seheucher der Flöhe und Wanzen. Bei Bagasi war ein kleiner 
Öhlbaum-Wald die bisher ergiebigste Sammelstelle. Über Ormidia 
führte der Weg nach Stavro vumi, wo gesammelt wurde. 


S. 56. L. v. Aigner-Abafi: Veründerungen in der 
Lepidopteren-Fauna Ungarns. II. Verfasser spricht über 
die Veránderungen die durch Seitzs Werk in der Gattung 


. Zygaena bedíngt wurden. 


S. 59. Ds. Z. Szilágy: Verzeiehniss meiner Insek- 
tenansammliungen in Ungarn. 1. Hemiptera, 1. Ver- 


fasser záhlt jene Arten nebst ihren Fundorten auf, welch letztere 
in der Literatur noch nicht bekannt varen. 


S. 66. L. v. Aigner-Abafi: Die Tagfalter Ungarns. 
XXV. Es wird die Gattung Satyrus behandelt. Nachdem eine 


Bestimmungstabelle der Arten gegeben wird, werden diese ein- 


zelu behandelt. 

S. 75. K. Szombathy: Coleopterologisehe Notizen. 
Verfasser Sammelte Nebria Fussi Bielz und N. tramssylvanica 
Germ. die ín den Ostkarpaten nördlieh . bis Mármaros be- 
kannt "waren, nun in der nühe der Centralkarpaten, námliech 
im Gebirgszug der sich von Veresklastrom (Komitat Szepes) gegen 
das galizische Scawnica-Kroscienko zieht. Am interessantesten 
ist aber das Vorkommen von  Pterostichus (Orthomus) bar- 
barus Dej. am Fusse des Berges Mokra bei Vernár (Komitat 
Gömör) in Ober-Ungarn. Dies wáre also der nördliehste bekannte 
Fundort dieser mediterranen Art. 


S. 76. L. v. Aigner-Abafi: Die Lepidopteren-Fauna 
von Nógrád-Verőcze. I. Nógrád-Verőecze liegt in der süd- 
liehen Ecke des Komitates Nógrád. Es wird die Umgebung des 
Ortes beschrieben und die gesammelten Tagfalter aufgezáblt. 


S. 84. L. Biró: Beitráge zur Microhymenopteren- 
Fauna Ungarns. Verfasser behandelt die Unterfamilie P eri- 
lampini der Chalcididen von welchen aus Ungarn bisher nur 
zwei Arten bekannt waren und führt 3 Gattungen mit 9 Arten 
nebst ihren Fundorten auf. 

S. 85. Dr. E. Kaufmann: Der Waltersche Exhaustor. 
Verfasser bespricht diesen durch Winkler £ Wagner in den Ver- 
kehr gebrachten sehr nützliehen Sammelap parat. 

S. 88. E. Csiki: Die Borkenkáfer Ungarns. XII. Es 


wird die Gattung Hylastes charakterisiert, eine Bestimmungs- — 


tabelle der Arten gegeben und H. ater nebst der Varietát 
brunnens behandelt. 


Kleinere Mittheilungen. 


S. 90—91. Notizen über den Bienenstaat, Parthenogenesis 
und Staphyliniden. ; 


, 


Literatur. 


Ji 1 1 ko del 12 IAN JATE VEK B 
sena ez OSR WA BA 


3 J. x 
S vet: A, eg 
tatás 71: po tib] 
verne 1) 2; ale yon ! 
a! 4 H Fero 


ad" ák 


§ ú Ű b a 
iz d Va. Y. Aa 
maz rsAn Fél SE ény VE "7 ői 
S ágába b Erge9 te 


Ve 
s 


sad HAB sál 3 ak 


0x 1 


8 
ki 
tet § 


S. 91—92. Hs werden Arbeiten von Reitter und Karny "Bi 


besprochen. 


8 
dá 


28 


A faunaterületek tüzetesebb átkutatása. 


Írta A. Aigner Lajos. 


A faunaterületek tüzetesebb  átkutatásáért kardoskodik 
Kobelt dr. (Jahrb. Nassau. Verein LX. p. 310.). Régi nézetek 
szerint — úgymond — Németország állattani tekintetben igen 
alaposan átkutatott ország volt, amelyben a helyi kutatásnak 
már alig jutott teendője. Ez annyiban helyes volt, amennyiben 
csak nagyon kevés állatcsalád, vagy csoport kivételével lehet 
arra számítani, hogy a tudományra nézve új fajt lehessen felfe- 


. dezni. Így új gerinezes állatot, új bogarat vagy lepkét, avagy új 


csigát senki sem fog pl. a Középrajna területéről várni. (43—50"). 
De ezáltal felkutatottnak tekinthető-e ez a terület? kérdi 
Kobelt. Tudjuk körülbelül, minő fajok élnek Nassauban; de 
mihelyt alaposan kezdjük vizsgálni a dolgot, mihelyt az egyes 
fajok elterjedéséről területünkön tiszta képet akarunk magunknak 
alkotni, mindenütt széles hézagok tátongnak felénk. Ez még az 
emlősökről is áll, — a gerinctelen állatokról inkább nem is szó- 
lok. Számos fölötte érdekes nemről vagy családról még hivatásos 
tudósok is alig tudnak egyebet, mint hogy azok területünkön 
előfordulnak és a legtöbb rovargyüjtőről elmondható, hogy többre 
becsülik a gyüjtést, mint a kutatást, azaz inkább arra szorítkoz- 
nak, hogy a régóta ismert fajokat, a régóta ismert termőhelyeken 
bizonyos időben összegyüjtsék, sem hogy kevesebb eredménynyel 
kecsegtető területek rendszeres felkutatásával a honismét gyara- 
pítani igyekeznének. 

Eddig Kobelt, kinek panaszai és szemrehányásai mintha 


Rovartani Lapok XV, 3 és 4. (1908. IV. 1.) a 38 


4 


09 


A. Aigner Lajos. 


a mi hazai viszonyainkat ecsetelnék, mert Magyarországon nincs 
oly megye, melyről azt lehetne állítani, hogy állattani szempont- 
ból teljesen fel van kutatva. Vegyük pl. Pestmegyét. Tagadha- 
tatlan, hogy Budapest környéke, melyet 100 év óta folytonosan 
bejárták az entomologusok, alaposan fel van kutatva, úgy hogy 
nagyon ritkán akadnak már oly lepke- vagy bogár-fajra, mely 
a hazai faunára új volna. De hogyan állunk lepkészeti szempont- 
ból a megye legnagyobb részével Visegrád—Vácztól Abony — 
Bajáig? A faunakatalogusban találunk adatokat a következő 
helyekről : Budakesz, Törökbálint, Budafok, Csepelsziget, Isaszegh, 
Szentmártonkáta, Monor, Peszér, Vácz, Izsák, Kalocsa. De ezek 
az adatok oly gyérek, oly szegényesek, hogy az illető helyi 
fauna képét nem nyújthatják. A Visegrádtól, Zsámbék és Szent- 
endréig, a Vácztól, Aszód és Versegig emelkedő hegyek és dom- — 
bok területén, valamint a déli irányban elterülő nagy rónák 
számos járásában még" nem is járt lepkész. 

Mindezeket ismételten hangoztattam a budapesti entomolo- — 0. 
gúsok társaságában, hangsúlyoztam annak szükségét, hogy minden 7. 
lepkész szemeljen ki egy-egy járást, vagy szűkebb területet s azt 07 
igyekezzék lehető alapossággal felkutatni, ámde szavam elhangzott (28 
a pusztában, daczára annak, hogy a megye térképét is számos Bs 
példányban szétosztottam. Csak három irányban történt dicsérendő 70. 
kivétel: Péczel—Isaszeghen és Szadán (Gödöllő mellett). Az 7 
előbbi területet több év óta nagy buzgalommal kutatja Ulbrieh 
Ede, az utóbbit pedig báró Vécsey István, valamint Tahi-Tót- 07 
falun Andreánszky Antal közigazgatási bíró és fia István, 
joghallgató, a kik eddigi kutatásaik eredményét bizonyára köze- 07 
lebb közre fogják bocsátani és reméljük, hogy példájuk a buda- 
pesti lepkészekre buzdítólag fog hatni. Bár kicsinyeljék is talán 
némelyek a helyi faunák közlését, csak azok összegezése ad- 
hatja meg a megye faunájának tiszta képét, valamint a megyei 
faunák összegezése az egész: hazáét. 


EGYE" ba tkgzja Sze 
? mi 


tava 
d esetén 
s 


bá 


d st 
B8 A 


4 EZT TE Lk TTL S 


§ 


49 


Ujabb adatok Magyarország szitakötő- 
faunájához 
(Dolgozat a budapesti Paedagogium biologiai laboratoriumából). 
Írta: Csada Imre. 

Az 1905—6. év folyamán, mint a polg. isk. tan. képző- 
intézet mennyiség- és term.-tud. szakcsoportjának hallgatói, a 
többi között a szitakötők gyüjtésével is foglalkoztunk. Az egész 
év alatt 35 fajt 423 példányban gyüjtöttünk. Az alábbiakban 
hazánk szitakötő-faunájának bővebb ismerete ezéljából néhány 
faj újabb lelőhelyét adom közre, megjegyezvén, hogy jelen 
enumeratióm egyszersmind kibővítése egy korábbi dolgozatnak.") 
A meghatározást Kohaut Rezső: , Magyarország szitakötő- 
féléi". eczímű munka alapján végeztem. 

A fajok névjegyzéke ,A Magyar Birodalom Állatvilága" 
czímű munkában használt nevek és rendszer szerint a következő : 

A gyakoribb . helyneveket rövidítve használom: Hódmező- 
vásárhely, — Hmv., Kőhidgyarmat — Kőhíd., Tatatóváros — Tata. 

Libellulidae: Sympetrum flaveoplum Linn. Acsalag, Köhíd. 
"— vulgatum L. v. stiriolatium Charp. Hmv. —  meridionale 
Selys. Hmv., Acsalag, Kőhíd., "Tata. — sanguineum Müll. Hmv., 
Tata., Kőhíd., Futak, Nagyszöllős. — Crocothemis erythrea Brullé. 
Tata, — Libellula, depressa Linn. Hmv. — Orthetrum camcellatum 
Linn. et coerulescens Fabr. Amv., Tata. — brunneum Fonsc. 
Hmv. Tata., Futak, Mehádia. 


Aeshnidae: [indema forcipata Linn. Mehádia. — Aeshna 
vulgatissama Linn. Budapest. (Római fürdő), Nagyág. — flavipes 
Charp. Paks (Tolna m.). — Anax imperator Leach (formosus 
Lind.) Czegléd, Hatvan, Acsalag, Tata., Paks, Futak. Mehádia. 
dAeshna  cyaneca Latr. Tata. 


Agrionidae: Aagrion splendens Harr. Fimv. — Micronympha 
purulio Charp. Hmv., Kőhíd., Futak. — elegans Lind. Kőhíd. 
Tata. — Coenagrion puella Lind. Hmv., Futak. — hastulatum 

. Charp. Budapest (Római fürdő), Hmv., Tata. — Lestes viridis 

lind. Tata. — Dryas Kirby. Acsalag, Futak. —  sponsa 

. Hans. Hatvan, Acsalag, Tata. — virens Charp. Hatvan, Czeg- 
. léd, Futak. — Sympycna fusca Lind. Hatvan, Tata. 


") Vángel Jenő dr.: Adatok Magyarország rovar-faunájához. I 


Odonata. Rov, hap: XII köt. 1905. 12-14 E) 


1 


50 § 
Ai 5 : ; Z 
Cyprusi útam. § 
Irta Bordam István. i 
TI 


Május 19-ére már annyira haladtam a görög és török nyelv- 
ben, hogy főhadiszállásomtól távolabbra eső vidékre való kiter- 
jeszkedésre is gondolhattam. 5 

Tervszerűen óhajtván eljárni, első sorban a keleti irányt 3 
szemeltem ki. Ezért, miután távollétem idejére, a netalán bekövet- 8 
kezhető eső és a hangyák ellen az eddig gyüjtött anyagomat 
biztonságba helyeztem, május 19-én kocsival a Famagusta mel- 
letti Varosiaba utaztam, hová este érkeztem meg. Az úton egy- 
néhány Scarabaeus-on kívül mitsem gyüjthettem. 

Alig hogy az úti port magamról kissé levertem és egy 
kevés íÍrissitőt vettem, átrándultam a közeli Famagustába, hol a 
vár árkaiban bogarak után kutattam, nagyon gyenge eredmény- 
nyel. Másnap ismételtem itt a gyüjtést s ezzel a vár környékére 
és a tengerpartra is kiterjeszkedtem, sajnos a tegnapinál nem 0" 
jobb eredménynyel, pedig 4 drb. csokoládé színű famulusom 0. 
is segített. 

Este a vacsoránál hallottam, hogy Agios Sergios és Agios gy 
Theodoros környéke fás és hogy ott zöld rétek is vannak, ezért 7. 
még az nap este felkerestem egy kisérőt, kivel május 21-én 28 
reggel 4 órakor gyalog indultam el a 35 klm.-re eső, a , Karpasó 00. 
félszigeten fekvő vidékre. JET 

Négy-öt kilométernyi útat az újabban épült , országút" 5 
mentén, a tengerpartot ellepő sás és sósnövények között ballag- 77 
tunk tikkasztó hőségben; gyüjteni alig volt mit. Lepképből : 
néhány kopott .P. Machaon, egy-két  Pierida, Colias Hyale 7. 
C. Edusa és ennek var. Helice, néhány jobb állapotban volt 07 
Lycaena,  Pararge Aegeria,  Deilephila  Livornica és  Deiopeia 
pulchella, valamint néhány molypille, bogarakból az úton bug-. 


u égés 


dácsoló Scarabaeuson kivül alig egy-két más féle fajbelit sikerült 707 
gyüjteni. Pókokból már több került. a gyüjtő üvegbe. A pók 
különben az egész szigeten elég gyakori. Sáska e helyen kevés 7 
volt észlelhető, annál több volt az apró csiga (Helix), mely min- 7 
denütt a tenger közelében a zöld és száraz növényeket a SZÓ Szb8 


szoros értelmében annyira ellepte, hogy belőlük mi sem volt 707 
látható. £ ie tság 


z 


Ke Ako] 


2 


Köae 
sétát 


v 


CyÉrusi útam. 51 


A ókori Salamis és más e környéken volt városok építésé- 
hez használt mészkő-bányákban néhány bogarat, Taramtula pókot 


. és Scorviót találtam.  Salamishoz közel, szintén a sásos part- 


vidéken a már említett Ascalaphust sikerült hálómba kerítni. 
Egy kis édesvizi pocsolyában néhány jól kifejlődött görög teknőcz 
gimnasztikált egymás hátán. 

Ha itt e sziklás úttalan útakon jár az ember, szinte a nold- 
ban képzelhetné magát, annyira csendes ez a vidék: egyetlen 
egy madarat sem láttam, csak egy-egy ijedtében elsurranó kigyó 
vagy fürge gyik, no meg a rekkenő hőség figyelmeztetett, hogy 
a földön járunk, sőt hajdan áldott, gazdag földön. 

A monda szerinti Szt. Katalin sírjában oltottuk kissé szom- 


. juságunkat, az itt talált élvezhető ivóvízzel, melyből bőrtömlőinket 


is megtöltöttük. ; 

Az ezután útunkba esett Pidias meredekben nem fogtam 
említésre méltót, a kiszáradt folyammedret benőtte sás között 
nagyon kevés rovarra akadtam; itt a hőség nagyobb volt mint 
kint a tarlókon, pedig ott is 44—46" R mutatott hőmérőm, 
a napon. 

Kiérve a 2 klm. széles forró katlanból, a tarlókon és par- 


. lagon heverő földeken, helyenként kilométernyi területeket ellepő 


tüskék között igyekeztünk előre jutni, miközben nem egy ma- 
gyaros áldás siklott ki számon. 

Már előbb is, de messzebb tőlünk, több ízben láttam láng- 
 kévéket felcsapkodni, melyeknek okát nem tudtam magamnak itt 
megmagyarázni. Agios Barnaba után egészen közel, útamba esett 
egy ilyen, s így alkalmam nyílt egy népszokással megismerkedni, 
mely engemet mint rovarászt érdekelni kezdett. Ugyanis a keleti 
időszámítás szerinti Szent János napját minden jóravaló görög 
asszony arra használja fel, hogy csipkedő albérlői között alapos 
razziát tartson. Szt. János napján a napra kerül a vaczak, mely 
rongyok, bőrök, szőnyegek meg párnákból áll. Majd kimennek a 
szántóföldekre, ott asszonyok és gyermekek  összehordanak 
mindenféle száraz bozótot, és miután ezt a tüskemáglyát meg- 


. gyújtották, és a lángok körülnyaldossák, átugorják ezeket, mi- 


közben pokoli lármát csapva, folyton azt kiáltják, hogy : 


Psziloi, psziloi figete, 
Ke korgoi pszifigete, 
Ke ó agios Joannisz erchete. 


52 Bordan István. 


Szent János tehát egyszersmind bolha és poloska ijesztő is 0. 
egy személyben. E népszokás különben nálunk is, különösen 
Erdélyben, az oláhok lakta vidéken szintén található, csakhogy 
oláh honleányaink okosabbak, más verset mondanak el: a bol- 
hákat a ,paárintye" szakálába menesztik. 

No, de folytassuk útunkat. i 

A sok tüske és tövis daczára is örültem, hogy Pidias medre 8; i 
végre a hátam megett volt, mert itt néha-néha mégis csak ke- d 
rült egy-egy állat. s 

Naplementekor érkeztünk Agios Sergiosba, hol a ,pápásző- 7 ga 
nál, a falú erényekben gazdag lelkipásztoránál sikerült szállást ; 
kapnom. Persze előre tudtam, hogy — bár váltig bizonyította 3 
a pap felesége, mikor fekhelyemet megmutatta, ,epszilomen" t. É 
i. hogy össze fogdosta a bolhákat — a fáradságos út után ke- 
serves éjszakának nézek elé, a cyprusi Zacherlin-napján. A 

Nem csalódtam feltevésemben! Azt hiszem a sziget vala- aa 
mennyi bolhája, poloskája, szünyogja stb. nálam keresett mene- A 
déket e nevezetes napon; valóságos entomologus eldorádóban 
töltöttem az éjjelt, de alig vártam ám a végét. Sok keserves 
éjszakát éltem Cypruson, de az agios-sergiosi hívők papja portá- 
ján töltött örökké emlékezetemben fog maradni. ; 

Alig pirkadt, ott hagytam .kreváti-"mat és igyekeztem ki- 
felé a szabadba, körül nézni a faluban, hogy merre is vannak. 
azok az erdők és rétek? Sajnos a legbehatóbb keresés mellett 
sem sikerült ilyeneket felfedezni, hacsak azt a néhány nyomorú- - 
ságos olajfát erdőnek -nem kellett nézni. Réteknek azonban 
nyomát sem láttam. Hzért miután végre sikerült az ,endómá"-k 
zaklatása iránt kevésbbé érzékeny kisérőmet Morpheus karjaiból 
kizavarni, az obligát ,mavró" (fekete kávé) bekebelezése után 
búcsút véve páterem és hozzátartozóitól, folytattam útamat a 
, Trachotis"-szon át Agios Theodoros felé, a  Karpas-félszigeten 
evő másodrangú egyházi nevezetességű búcsúhely látogatására. 

A Trachotis mivoltát már a neve -is elárulja: kietlen száraz 
földterület ez, melyen még a tüske és tövis sem AGNES T88 s 
kopár itt minden. ; ta 

Iránynak a Pendedaktilos-hegységet választottam. Az átsnés 
odáig falút vagy telepet nem érintettünk, a ,Panagia Paradighi- 
otossa" kolostor volt az egyedüli emberlakta. hely, mely még u 
reggel korán útunkba esett. KER ; 

10 óra után értük el a Pendedaktilos-hegység homokkő- 


Cyprus utam, ; 53 


. nyúlványait, melyek . azonban teljesen kopárak voltak, s ezért a 
. hegy lábánál keletfelé tartottam, 


11 órára Trikoina faluba érkeztünk, hol óriási szomjunkat 
valahogyan csillapítani tudtuk. Itt már harmadkori mészkövön 
ballagtunk, egy kis vegetáczió is volt erre észlelhető, majd feljebb, 
a hegyoldalt egészen ellepte a Cistus-rózsa, mely épen javában 
virágzott: valóságos rózsabereknek látszott lenni e táj, sajnos, 
hogy néhány apró bogáron kívül csak még néhány fémdarázs és 
az obligát G. Cleopatra, — sajátságos csakis-hímek repültek — 
került a hálomba. 

Bagasi felett egy fiatal carubi- és olajfa- erdőbe" kerültünk. 
Itt aztán volt rovarélet, ezt hallani is lehetett. Pokoli lármával 
fogadott a százezer Cicada, azt hiszem örömükben rendezték 
fogadtatásomra azt az infernális konczertet. 

Bz a hely bizonyult az eddigiek között a leghálásabbnak : 
bogár-, légy-, darázs-, méh-, poloska-, pók- és sáska-féléken 
kívül néhány Satyrus, Pararge Roxelana és molypille, no meg 
Cicada esett zsákmányúl. 5 órát töltöttem e helyen. Ha elemózsia 
dolgában csak magamról kellett volna gondoskodnom, egy-két napot 
is szívesen töltöttem volna itt. Kisérőm, telhetetlen gyomrával és 
lustaságával inkább terhemre és akadalyomra volt, sem mint 
segítségemre vagy hasznomra. 

Majd ismét meddő, homokkóő-konglomerátus területre jutot- 
tunk s este fél 3 órakor Agios Theodoros határát értük el. 

Óvatosságból ez éjjelt szabadban kivántam tölteni, ezért 
egy arra volt kecskepásztorhoz , szálltam", kinek vendége voltam 
a vacsoránál is, kisérőm azonban nem volt reábírható, hogy 
velem tartson; neki fedél kellett. Igen szép, szélcsendes idő lévén, 
, kőderezni" próbáltam, ámde rengeteg hangyán kívül nem mutat- 
kozott semmi más állat. 

Másnap, visszahagyva álomszuszék kisérőmet, napkelte előtt 
visszafordultam, igyekezvén a mészkövön maradni. Kastra, Ka- 
maras és Bagasi falukon át a tengerpart felé tartottam, mert a 
nagy hőségben féltem, hogy napszúrást kapok. A tengerben való 


. fürdés közben, mint azt eddig is tettem, amit lehetett gyüjtöttem, 


este 6 óra után betértem Agios Barnaba nevű templom papjához, 
kiben egy itt igen ritka művelt emberre ismertem. Látszott is a 
háza táján, hogy értelmes ember a gazdája. 7 óra után érkezett 


. — meg Samaho Pansán, öszvéren. Az éjjelt a tiszta paplakban 
. töltöttem. 


54 Bordan István. 


A következő napon hajnal hasadtával Kalopsida és Kuklia 
falun keresztül iparkodtam Varosiaba vissza. 

Délelőtt 9 órakor érkeztem Varosiaba, s miután teljesen 
felesleges volt, kisérőmet kifizettem, a gyüjtött anyagot postára 
adtam fel és egy kevés harapni valót beszereztem, elhagytam e 
várost és Capo Greco felé irányítottam keséimet, hogy a sziget 
egész keleti oldalát végig hejártam légyen. A forró, síma mész- 
sziklás terület, hol a vegetácziónak úgyszólván híre sincs, telje- 
sen. meddőnek - bizonyult : néhány légy és pókon kívül más állatot 
alig találtam; gyik és kigyó azonban — elég sajátságos — 
sok volt. 

Csak Agia Napa-ig mentem, innen nyugot felé vettem az 
irányt, s Sotira után egy az útamba esett félig rom templomban, 
de azért mégis szabad ég alatt éjjeleztem, alvásról azonban itt 
szó sem lehetett, mert a sok hangya ezt nem engedte meg. 

Másnap, május 25-én Ormidia felé tartottam. Amíg csak e 
község határába nem értem, frissen vetett babföldeket tapostam, 
majd a csenevész cziprusfa-bokrok közé érve, itt sem igen volt 
mit fogni. A nap nagy részét az ormidiai szőlőkben és kertekben 
töltöttem, utóbbi helyeken a narancs- és gránátfák között nem 
volt mit gyüjteni, a szőlőkben azonban néhány már eléggé ki- 
fejlődött D. Alecto hernyót találtam, melyeket össze is szedtem. 
Gyüjthettem volna igen sokat, azonban a legtöbbje még csak a 
második és harmadik vedlés között volt és tenyésztésről a főhadi- 
szállásomon, a sok hangya miatt, szó sem lehetett. A Capo Pila 
felé egy kis száraz patakmedert követve az itt elég buján zöldülő 
oleánder bokrokat végig kutattam azon reményben, hogy D. Ner 
hernyót sikerül találnom, de még ,nyomukra" sem akadtam; 
nehány kopott G. Cleopatra volt az egész zsákmány, melynek itt 
birtokába jutottam. Nagyon későn este, elcsigázva s elfáradva 
érkeztem szállásomra Larnakába, hol legnagyobb meglepetésemre 
az elég biztonságban hitt előbb gyüjtött anyagomnak már csak 
egy igen csekély részét találtam még meg. Háziasszonyom 
állítása szerint az éjjelenként a lakásomba került macskák az 
üvegeket az állványokról leverték, az így a kövezeten elszóródott 
férgeket kiseperte. Azt hiszem, nem szükséges ecsetelnem, meny- 
nyire megörvendtem ennek: egy félhavi fáradságos gyüjtésem 
kárba veszett. (Néhány nappal előbb, mielőtt Cyprusnak hátat 
fordítottam megtudtam, hogy nem négy, hanem kétlábú macskák 
kerítették el tulajdonomat, persze akkor már késő volt). 


a 


Cyprusi útam. 55 


Mérgemben másnap, május 26-án reggel 5 órakor kisérő 


. nélkül a sziget közepe felé indultam, anélkül, hogy étel-félével 


felszereltem volna magamat. Czélul a Stavró-vuni kolostort tűz- 


- vén ki magamnak. 


A kovamáladékba vájt Nikosia, a sziget fővárosa felé 
vezető útat követve igyekeztem ezélomat elérni, de mert kevés 
kilátásom volt a poros úton bármit is foghatni, letértem és a 
larnakai vízvezeték mellett folytattam az útat, itt legalább néha- 
néha egy-egy állat akadt. 

Klavdia török falu után kezdetét vette a hegymászás; hol 
"kecske-útakon, hol pedig a hegyi patakok kiszáradt medrében 
haladtam etőre; ugyan azt az útat követve, melyen 1850-ban 
Sintenis Pál német botanikus járt. Az Evgali-völgyig küzdenem 
kellett a vízhiány, hőség és főképpen a nagy fájdalmat okozó 
tüskék ellen. Innen már csak zsálya, cistus, entiana, mirthus, 
stb. bokrok között baktattam. 

A kiszáradt hegyipatakok medrét, mint máshol is oleánder 
bokrok szegélyezték, ezért főképpen a medrekben maradtam, 
remélvén, hogy sikerülni fog nagyobb mennyiségű D. Nerüt. 
i lletve ennek hernyóját gyüjthetni. Sajnos, ide már későn érkeztem ; 
nyomot sokat találtam, helyenként az oleánder bokrokon csak a 
Virág maradt " meg, hernyő azonban csak néhány csenevész pél- 
dány került. A mészkő repedések közül, hová a hernyók gubózás 
végett behúzódtak, nem sikerült a sok báb közül egyet is ép 
állapotban kipiszkálni, mert a 40—50 em. mélységig alkalmas 
eszköz hiányában nem tudtam behatolni, feszítő vasrúdam nem 
volt, mivel a szaklalapokat felemelhettem volna. Itt is a G. Cleo- 
patra meglehetős gyakori volt, de szintén csak kopott hímek 
repültek, nőstényt egyetlen egy példányt láttam. 

Később kopár, sziklás helyeken bukdácsoltam — néha 
lefelé is — majd ismét apró bokros területre érkeztem, hol 
a zsálya stb. bokrokba kapaszkodva tudtam csak előre jutni, 
Este 5 órakor érkeztem a hegy tetejére, hol a kolostor előtti 


. kis szabad téren pihentem meg és kárpótoltam magamat a napi 


fáradalmakért a kellemes, illatos levegővel és gyönyörű kilátással, 
mely innen nyilt. Majd kipihenvén, a kolostorba mentem, hol az 
alacsony, poczakos , Proton" igen szivélyesen fogadott s azt ami 
felfrisítésemre rendelkezésére állott szívesen adta, csak kár, hogy 
a tisztaság fogalma a ,kalugereknél" is még nagyon alacsony 
"fokon áll. 


2 


56 Bordan István. 


Itt is mint a legtöbb helyen, mert a ecyprusiak sütni valója 
megnem értette azt, hogy ,endomákat" mire is lehet használni 
,játros"-nak, orvosnak néztek, mire persze gyakran magam is 
szolgáltattam okot, hol sebészeti ismereteimet igénybe véve, hogy 
segélyt nyujtsak, hol pedig érdekemet szem előtt tartva reá 
fogtam, hogy a rovarok gyógyszerekhez . kellenek. Igy az én 
házigazdám is, bár a maga nemében világot látott ember volt 
és főpaporvosnak nézvén elsősorban a ,Svalangi" ellen kért 
gyógyszert, mit persze nem adhattam, hiszen az állatot sem 
láttam még eddig s azt sem tudtam miféle állat legyen az. 

Növelte ,orvosi" nimbusomet, hogy készletemből sebészeti 
köt-és gyógyszereket adtam és magyaráztam azok mikénti hasz- 
nálatát, miért aztán a házigazdám azzal kárpótolt, hogy a vacsorához ; 
igen régi Commandariabort szolgáltatott ki, de csak nekem. — 0". 
A papoknak nem szabad bort inni. (Talán csak nyilvánosan, 28 
mert titokban azért csak meg-megkostotolják.) 8 

Az első igazán jól töltött éjszaka után, másnap május 27-én FA 
a Stavró-Vunó környékét látogattam meg, s amit a zsálya, cistus 
stb. között foghattam, összegyüjtöttem. Egy helyen, egy a hegyek 
közti lapálynak termőképessé tételével foglalkozott fiatal pappal 
találkoztam, ki két ökör vonta , splingia"-val, a eyprusi ekével 
az e helyen meglehetősen sűrűn hevert köveket túrta ki. — 
Mintegy 2 órahosszán át jártam az eke után azon reményben, 
hogy majd akadok bogarakra, ámde hangyánál egyebet nem túrt 
fel az eke. A pap állítása szerint szeptember hóban igen sok e 
tájon a lepke; tény, hogy a kolostorhoz tartozó Agia Varvara 
gazdasági kolostor kápolnája ablakában igen sok száraz Macroglossa 
stellatarum hevert. Este 6 óraknr érkeztem szállásomra, melyet 
a főpap ez alkalommal részletesen megmutatott. A nagyjában 
még az V. századból származó épület, várszerű építési modorával 
mindenkinek a figyelmére méltó. 


Változások a magyar lepke-fauna terén. 
Irta A. Aigner Lajos. ásák ; 

16 j I 

A Staudinger-Rebel-féle lepke-katalogus a Zygaenidákat a 
Geometridák s illetőleg közvetetlenül az Arctiidák után külön 
csoportban sorolja fel. Ettől eltérően Seitz művének II. kötetét 


he 


2 
b; 


2 


Változások a magyar lefke-fauna terén. GYÉ 


(Szövő- és zúgó-lepkék), mely az I. kötettel párhuzamosan jele- 
nik meg, velük, mint a Bombyces első családjával kezdi meg. 


Ennek 5. neme az előbbi Ino Leach, most Procris F., melynek 


. — fajain nem esett változás. A 25. nem a Zygzaena F. Itt a követ- 
kező eltérések fordulhatnak elő Magyarországon is : 


2. purpuratis Brünn. (Pidosellae Esp.), ab. Grossmamnni Rühl 
(lutescens Tutt.) alsószárnya világos-sárga ; ab. obscura Tutt. egész 
felülete, a piros szín is, a rendesnél sötétebb; ab. sermaculata 
Burgeff, a felső szárny piros szalagjai megszakítottak, úgy hogy 
6 folt mutatkozik; ab  cingulata Burgeff, potroha piros övet 
visel. 

Z. Brizae Esp. ab. interrupta Hirschke, a piros foltok meg- 
szakítottak; ab. cingulata Dziur. piros övű. 

Z. Scabdiosaege Sehev. ab. jlava Pieszez. okkersárga; ab. 
flaveola Zickert, narancsszínű; ab. citrina Spuler, kénszínű; ab. 
Hojfmanmi Zickert, sötétebb; ab. migerrima " Zickert, csaknem 


. egyszínű fekete. 


Z. Traifolii Bsp. ab. lutescens Cock., a piros szint ezitromszín 
helyettesíti; ab. obscura Tutt., barnás; ab. intermedia Tutt. 
naranesszínű ; var. orientalis Horm., nagy példányok kis foltokkal; 
var. gracilis Fuchs., kis alak. 

Z. Lonicerae Schev., ab. cíitrina Obth. (flava Oth.), világos- 
sárga; ab. chalybea Auriv., a piros szín elsötétedett; ab. carnea 
Spul., hússzínű; ab. eboreu Prest., fehéres rojttal; ab. conjluens 
Selys, összefolyt foltokkal; ab. rubescens Burgetf, felső szárnya 
egyszínű piros; ab. privata Burgeff, a piros foltok 4 igen apró 
folttá zsugorodotta -. 

4. Angclhicae O. ab. Doleschalli Rühl., sárga; ab. sermacula 


. Dziurz., 6 folttal; ab. confluens Dziurz., megnagyobbodott foltok- 
kal; ab. transcarpathica Horm., a foltok aprók, fekete ke- 


retűek. 


Z. Cynarae Esp., ab. tricingulata Burgeff, a potroh 3 gyű- 
rűje piros, de többnyire csak oldalt; ab. Centaureae B." W., az 
5. folt a belső szegély felé megnyújtott; ab. Genistae H. §S., a 
felső szárny világosabb és áttetszőbb, Magyarországon as ta- 
lálták. 


Z. Finhpendulae L. ab. flava Hobson, sárga; ab. Chryamthemi 


5 Bkh,, a felső szárny foltjai s az alsó szárny barna; ab. Cytisi 


Hb., a felső szárny foltjai páronként egybefolytak; ab. confluens 


98 


58 A. Aigner Lajos. 


Dziurz , a párak egymás között is ; ab. bipunctata Stgr., az elülső 
párok égy befolytak, az 5. és 6. folt szabad marad; ab. communi- j : 
macula Selys, a hátulsó párok egyesültek s a tőbeli foltok sza- 
badok; ab. conjuncta Tutt., az összes foltok egybefolytak; ab. 
trivittata Tutt., a foltok hosszirányban egyesültek. BE 

Z. transalpina Esp. ab. jlava Dziurz., világos sárga, ab. "7 
nigricans Oth., a piros szín kávésbarnává lett; ab. cingulata E 

Hirschke, a var. Astragali Bkh.-nak piros övű példányai. 48 
I Z. Ephialtes L. ab. icterica Led., a felső szárny 6 foltja s. 
az alsó szárny sárga (az ab. Aeacus Esp.-nél csak 5 folt); ab. 
Prinzi Hirschke, a 6., az ab. auramtiaca . Hirschke-nél az 5. folt. 
sárgás piros; ab. Griünert Hirsechke, a felső szárnyon 6 folt van; 
ab. Metzgeri Hirschke, a felső szárny 6 folttal, az alsó SZÁTNyON 
. pedig a piros szín csak középfolt alakjában van meg; az olyan. 
eltérések, melyeknél az alsó szárnyon egy helyett két fehér folt 0. 
jelentkezik, a következők: ab. Sophiae WFavre (Ephialtes), ab. 7 
Aemilia Havre (Medusa), ab. Bahri Hirsechke (Coronillae) és ab. 

Wautzdorffi. Hirschke (Trigonillae). KÉS 

Z. exülans Hochw., ab. flava Obth. halvány sárga; ab. 
fulva Spuler, pirosas-sárga; ab. confiuens Staud., az első mellső 
4 folt páronként egybefolyt. 2 

Z. Mellon Esp. ab. jlava  Burgeff, világos sárga; ab. 
decora Led. piros övű, 6 folttal (az ab. Stentzti Frr. csak 
5 folttal). 

Z. Achilleae Esp. ab. f/lava Rom., ezitrom színű ; ab. brumnea, 
Dziurz., kávésbarna ; ab. cíngulata Dziurz., piros övű ; ab. confluens 
Dziurz., az első 4 fölt páronként Tátukjes az ab. DMTEYEsR 
HiSGnle azonkívül piros övű. l 

Z. carmiolica Sch. ab. dichroma Hirschke, a pirosba sárga . 

" szín vegyűl; ab. Grossi Hirschke, a pirosat kávésbarna helyet- 
tesítí; ab. dimensis H. S., a felső szárny foltjai igen nagyok,, 
élénk pirosak, igen keskeny keretűek; ab. Bohatschi Wagn., a, 7 
foltok párónkint egybefolytak; ab. Weileri Stgr. (diniensis Obth.) 
a belső foltok egybefolytak, csak .a hatodik áll külön; ab. cingula 
Dziurz. a 6. folt hiányzik; ab. totirubdra Seitz, . egészen pir 
magyar veli példány után leírva. 3 


Entomologiai művek. 


Általános. A Magyar — Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hung- 
riae). III. kőtet, Arthropoda. Kiadja a k. m. Terméz:ttuldományi Társulat. 
Ára 35 k., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- 
ok kitömesére s eltartására, és (csontvázak készítésére, ábrákkal 1 korona 
40 Till, — Bein K.A kis rovargyűjtő. Utasitás a kiválóbb rovarok megisme- 
résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill.— 
Lejtényi S Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kötve 
1 kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók 
zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fil. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatas 
a természetrajz: gyűjtemények konzerválásához 80 MII. — Dr. Daday J]. Rovar- 
ani műszótár 1 kor. 60 fill. — Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. — 
Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Ínsekten 17 kor. 

Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna lémdarazsai 2 kor. 40 fill. 
A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kor. 70 fill. Adatok Magyaro r 
szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk: témdarazsainak 
magánrajza 40 kor. 

Lepidoptera. Aigner. Magyarország lepkéi 51 szines táblával. Diszkö- 
tésben 30 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 
3 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — 
Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb 
Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge  Europas 1900 Abb. 
aul 50 Tafeln 30 kor. 

Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légytaj az Alsó-Duna 
mellékeiréi 3 táFl. 80 fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidarum orbis terra 
rum universi 6 kor. 

t Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Beiu K. A kis 
bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Küferbuck 
5. Aufl. mit 48 color. Tateln 24 kor. — Sezdlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 

. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 
40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza- 
2 tábl. 60 fill. 

Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror 
szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut R. Magyarország 
szitakötő-féléi. 3 színes tábl. 2 kor.60 fill. 

Myri. poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajza 
4 táblával 4 kor. 

Araechnoöidea. Dr. hyzer  K. és Kulczynski L. Araneae Hungaria 
3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország  pókfaunája 3 kötet, csak a 
2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló- 
pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karbeles L. Adalék Magyarország 
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. 

Crustacea: Dr. Daday ]J. A. Magyarországban eddig talált szabadon 
élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus 
fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor 


FGL KÁR KAL EAN EAN KN RO KAR ZALKA KEL KLÁN EE TANK 


VAK EE NE EIN E ZENE KV ERKEL ENE KEEN EEEN REN 


HERE ER ER ER EN E EN EN EN EN EN ENE EN ERNE EELRE 


Magyarország bogárfaunája. 


Vezérfonal a magyar szent korona országainak terü- 
letén előforduló bogarak megismerésére. 
ak 
IRTA 
CS NEKI ELR NO 
A Magyar Nemzeti Muzeum segédőre. 


ak 


A" négy kötetes munka első kötete a Caraboideákat, 
. a második a Staphylinoideákat, és Palpicorniákat, a 
harmadik a Diversicorniákat, Heteromerákat, és Phytop- 
hagákat, a negyedik a Rhyichophora és Lamellicornia 
hadakat fogja tartalmazni. 


Egy-egy kötet 5 füzetből áll, 
egy-egy kötet előfizetési ára 10 korona, bolti ára 
12 korona, 


Megjelent az I. kötet, mely az általános részen kíviü:; 
a Caraboideákat (Cicindelidae, Carabidae, Hygrobiidae, 
Haliplidae, Dytiscidae, Gyrinidae és Rhysodidae) tar- 
talmazza. 


Előfizetések a szerző ezímére (Budapest, VIII., Nemzeti - 


Múzeum) küldendők. 


KEKE EKEKEK EROK EK EKE KEREK NT 


Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utcza 3 


BENE KENE DK KE NER ETET EREKET TON SEEK BEER HERK EK EK SEEK TETTEK 


5 TAT 


RE 


slzgés 


5 Kream a A 


hard , : 19T . 


MINI 


ONIAN IN 


TNNNNNNNNNNI