7 f ! (4 Ed aes 77 4 6 Í. dragak zt SUL za á eg yea Atág gene amyyatáta am nt gene ANNA en genee NAAA NT ri muggyitte MAL RUA ongytoz yanau nun € Arrsartttlldtrma anti NTNNMtnaas eret fNNÁNAttn1as CÉYNTTNNET LL LLTTTENNTT TLAN KETTONK ONT LOTTÉT TT TTTTTTTÁTNATTTT TTV TÉRT TLTLLTEERÉNN TT TLLA NT LTZOTTTKLL AT UTOTT ALOLT AL LESZ TaÉ si ETT TTTNNÉNTT TAT TTENETTLLNNTLTTANETLTT TÉNSYNATLL TOTÓ R873 5 ; ENT izetot SAS jarat bor: 1 düzet ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT ÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNOS ÉS KÁRTÉKONY ROVAROKRA. VT ——- d ——— Dr. BEDŐ ALBERT Dr. ENTZ GÉZA Dr. CHYZER KORNÉL Dr. HORVÁTH GÉZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF és DIETL ERNŐ. BUDAPEST : A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCZA 32 DET ÚT? He ty A B KITTS s MNÓS ALLIT TALALT TTI TSANALET TILOS ÁLLTA vengggyygátáten KÜ evi LTTTT SLLUTA dni muuyttvó getogj ULLÁBÁLB oj smjj el vi alhat, tugyiyattet ns . Hi , A ..--.. PB EPE AE P..-.-.-..£. .- .- BEN NTYZÉ NT ÁMRÓ ETT KHT TÉT NÁN STT a (a ÁOTTLNTSTÉNYETT TÁN UN; JEGTNTLTTTNELTTTTLÁTLTORETTTL TT LT TOT LN ETONOATLL ÁL TLZE KÉLTTÉBÉ vati vatta ut hú kest mir Jé feltve, ÜT Inn. va KTM rasa ÜT ANNAK 184 8 f/ . Megjelenik aut énábi első napján, Chi és kés aló havak kivételével. Előfizetési ára egész évre 4 frt. x re. ... .. gt GAY Tartalom. Egy hét az erdélyi Mezőségen I. Dr. Horváth Gézától . Két új lepkefajváltozat. Dr. Ulryk Nándortól. 4 ábrával . A. búzalégy attása. Jadtonotósict JÖZSEJTŐL zza lk sz KÁR TAGSAG REESE Pécs környékének Noctuái I. Viertl Adalberttől . . . . . . Cyrtotriplax bipustulata F. és hazai fajváltozatai. Dietl Ernötől . Lepidopterologiai naplómból. Viertl Adatlberttől . . . . . . Kirándulás Besztercze-Naszód megyébe. Pável Jánostól . . . Különfélék : : Szövet pókhálóból. Dr. Szterényi Hugótól jő HALAL ÜGKSÉT TANGENS PNOCNIXKZEDKOT Kire tes és A /NANÉSRTS Szomjuhozó állatok. . - . ( Aegosoma scabricorne. . HOVELSZOKTOTGY AS LEN AAN Ét Ésa LEV A coleopterologus teendői jan. és febr. hónapokban D. E.- Pattogóz SÜDAGSOK Stt KEZE Vér sti s Ze e MRKOTTS E B SZER ÁKÉSI ESETE JÁN KENE SEGE VázbeníTÖpDÜlŐ TÜTKÉSZEK lk ogre eszek NSZ tov ás AKTUS ETÉSE SZÍVÓS SLEVŰ TOVÁBOK tö itt aA ak Not zó Vet OK ÉL eS o A JAN stl Éő Nöwvénys deostóanyam TOVvaTokban 776 taste Me aksee ele ösé zs A külföld elismerése . . CRANE LEKEZELNI BY SZOK Hypnotizált szitakötők. F. R.-től SY ÜVÍ KEK KÉST COYSÁAS Tepke-:hormapharoditálk évvel öká Nek atás kezlrt JeNtetú Vége tbszsei sét ké ész ák eNt Egy hét az erdélyi Mezősésen. 1 Hazánk keleti felföldjének egyik legérdekesebb vidéke az ú. n. Mezőség, mely Szolnok-Doboka, Kolozs, Maros-Torda és Torda- Aranyos vármegyékben a Szamos és Maros folyók között terül el. Ez a sajátságos alakulású hullámos dombvidék növénytani tekin- tetben már meglehetősen át van kutatva és több oly jellemző növényfajjal dicsekedhetik, mely hazánkban kizárólag vagy főleg itt terem. Az idevaló állatvilág, kivált a rovarfauna szintén igen érde- kes. Több entomologus megfordult ugyan már a Mezőségen, de azért még sok volna itt a tennivaló és sok érdekes felfedezés vár itt a kutató rovarászra.") Magamnak régebben csak egyszer volt alkalmam a, Mezőségbe bepillantani, midőn 1838-ban a nyugati szélén fekvő Alsó-Zsukot és Visát meglátogattam. De ez csak igen futólagos és tökéletlen ismerkedés volt. A Mezőség belseje a maga valóságában, jellemző tósorozataival, sajátságos flórájával még egészen ismeretlen volt előttem. Azért örömmel fogadtam gróf Wass Béla orsz. képvi- selő úrnak abbeli szíves meghívását, hogy őt a Mezőség kellő közepén fekvő birtokain, Szent-Gothárdon és Mező-Záhon meg- látogassam. E lekötelező meghívás folytán 1897. tavaszán egy hetet tölt- hettem a Mezőségen és valamivel behatóbban megismerkedhettem egyszersmind rovarfaunájával. Ámbár az időjárás többnyire esős volt, mindamellett sikerült ott sok érdekes rovarfajt összegyűjtenem, sőt nehány oly rovart is felfedeznem, mely hazánkból vagy leg- alább az erdélyi felföldről addig ismeretlen volt. X) A legelső entomologus, a ki a Mezőséget meglátogatta, tudtommal Dr. Hampe Kelemen bécsi bogarász volt. Mint gróf Eszterházy Miklós házi orvosa 1834- és 1835-ben a többi között Nagy-Sármáson is tartózkodott és szorgalmasan bogarászott. Legnevezetesebb felfedezése volt itt a Carabus Hampei Küst. Rovartani Lapok V. 1898, jan. 1. 1 A park gyepes tisztásain, valamint különféle fáin és bokrain elég 9 DR. HORVÁTH GÉZA SERT kv Május 23-án reggel a vendéglátó gróffal a kolozsvári vasúti indóháznál találkozva, onnan a szamosvölgyi vasúton másfél óra alatt Szamosújvárra érkeztünk. Itt várakozott reánk a gróf pompás négyes fogatával Dr. Madarász Gyula, a ki akkor madártani megfigyelések végett már egy hét óta Szent-Gothárdon időzött. B Nyomban kocsira ültünk. Útunk Szamosújvártól délkeleti . a irányban mindenütt kopár dombok között vezetett. Csak nagy rit- 7 kán lehetett itt-ott egy-egy kisebb erdőcskét látni. A legelső köz- ség, melyet érintettünk, Ördöngős-Füzes volt. Majd jött Vasas- 7 Szent-Iván; de ez is ép úgy mint amaz, szép magyar neve daczára 7 bizony csak nyomorúságos oláh falu. A völgy fenekén már jóval 7. Vasas-Szent-Iván előtt mindig több és több nád kezd mutatkozni, —. nemsokára valóságos nádas tünik elő és végre Czege mellett elér- 3008 jük a czegei tó alsó végét. 7 lek Si A czegei tó, melyet Hódas- vagy Szarvastónak is neveznek, hangos volt a sok énekes madártól. A sokféle dal, fütty, trilla és rikácsolás között legmeglepőbb volt a nádi fülemile (Lócustella luscinioides) sajátságos pirregése, mely nem is madárhanghoz, —. hanem inkább valami sáskaféle rovar ezirpeléséhez hasonlít. HE Délben már Szent-Gothárdon a gróf Wass-család vendég- I szerető körében voltunk. Délután rögtön hozzáfogtam a rovargyűj- téshez. Vadászterületnek a grófi kastélyt környező terjedelmes 7. parkot választottam, mely kelet felé. néző domboldalon fekszik. gazdag rovarfaunát találtam. Csupán a Hemipterák közül több — mint 50 faj került itt bogárhálómba vagy esernyőmbe, a melybe — a fákon és cserjéken tartózkodó rovarokat lerázogattam. A hazai faunára nézve új felfedezés volt köztük egy Psyllida-faj, a varju- 7 tövisen élő Psylla rhamnicola Sott, mely eddig csak Angol- és 288 Finnországból volt ismeres, és melyet később Mező-Záhon is meg- . $. találtam. Az erdélyi faunára nézve is akadt két új kabócza faj: Idiocerus ustulatus H.-Sch. és Tettigometra depressa Fieb. Az előbbi 7. faj a fehér nyárfán él s hazánkban nem ritka. Az utóbbi faj azon- ban nagy ritkaság, melyet legelőször Dél-Oroszországból Sarepta vidékéről írtak le, s a melyből nálunk eddig csak Mehádiáról, a szerémségből és Ungmegyéből került elő egy-egy példány. Új volt továbbá az erdélyrészi faunára nézve egy gubacsképző levelész, a szilfán élő Tetraneura pallida Halid. A parkban levő kis tavacska víztűkrén két mindenfelé elter- jedt vizenjáró poloskán (Hydrometra stagnorum és Gerris lacustris) . kívül még egy harmadik faj is koresolyázott : a Gerris Costae H.-Seh. EGY HÉV AZ EREELYI MEZŐSÉGEN 3 Ez arról nevezetes, hogy hazánkban csak két egymástól igen távolfekvő vidéken fordul elő, ú. m. a Szilágyságban és Fiume környékén. A szent-gothárdi lelet tehát a szilágysági elterjedési körhöz csatlakozik.") A kis tó vizében talált állatok közül meg- említhetem az £Eylais extendens 0. F. M. nevű vízi atkát. A parkban gyűjtött bogarak között három érdekesebb ormá- nyoson (Lignyodes enucieator Pz., Tychius Schneideri Herbst és curtus Bris.) kívül szintén akadt egy oly faj, mely eddig Erdély- ből nem volt ismeretes, a csinos Cerapheles ruficollis Fabr. Mire a nap nyugovóra. tért, én is befejeztem vadászatomat. Ekkor másnemű vadászat került napirendre, t. i. az esteli és éjjeli lepkevadászat. Ennek legfőbb és legavatottabb mestere szíves házi gazdánk volt. Igazán bámultam azt a nálunk szokatlan érdeklő- dést, a melylyel a nemes gróf a lepkészet iránt viseltetik, s a melyet még fenkölt lelkű és nagy műveltségű leányaiban is fel bírt kelteni. Ebbeli érdeklődése annál nagyobb elismerést érdemel, mert mindazt, a mit gyűjt, nem a maga számára gyűjti, hanem a M. N. Muzeum számára."") A lepkevadászat, a melyben ornithologus létére Dr. Madarász is tevékeny részt vett, s a mely ottani időzésünk alatt minden este ismétlődött, rendesen így folyt le. Szürkületkor egy nagy csoport virágzó orgonabokor szolgált a vadászat színteréül Gróf Wass és Dr. Madarász egymáson túl tettek abban az ügyességben, a hogy az orgona-virágokra nyíl- sebesen repülő és gyorsan tovarohanó éjjeli pilléket hálóikba kerítették. A teljes sötétség beálltával a csalétekkel való lepkefogás kövelkezett. A parknak . előre "kiszemelt kedvező pontjain egyes fák törzsei között zsinórok voltak kifeszítve s a zsinórok és fatör- zsek ananász-aetherrel szagosított csalétekkel bekenve. A bekent zsinórokat és fatörzseket aztán bizonyos időközökben megvizsgál- tuk s a reájuk telepedett éjjeli pilléket ehloroformos üvegekbe szedtük. E gyűjtésben azonban buzgó részt vettek már a gróf- kisasszonyok is." Müködésünk ilyenkor igazán festői felvonulással járt. Előt- tünk haladt egy kézi lámpással hófehér ruhában a két grófkis- 4) Gróf Wass Béla e fajt 1897. nyarán Kolozsmegyében a gyalui havasok között fekvő Magurán is felfedezte. tr) Azoknak a lepkéknek a jegyzékét, melyeket gróf Wass Béla 1895- és 1896-ban a Mezőségen gyűjtött, Pável János közölte a , Rovartani Lapok" IV-ik kötetének 104—107. lapjain. . Rovartani Lapok V. 1898. jan. I. 1 4 DR. HORVATH GEZA asszony, utánuk mi a fekete sereg törtettünk lepkehálókkal es: üvegekkel felfegyverkezve. Ha a völgyben fekvő faluból valamelyik — jámbor oláh ilyenkor feltekintett s. a grófi park fái között ezta : kisérteties hadat elvonulni látta, nem hiszem, hogy legalább eleinte 7 nem hányta magára sűrűn a keresztet és nem hívta segítségül a 488 , dumnye-zeú" -t. úg Esténkint több ízben megvizsgáltuk a csalétkes helyeket és rendesen bő zsákmánynyal tértünk vissza. De a közbeeső idő sem maradt felhasználatlanul. A szabadon álló grófi kastély egyik- másik ablakába lámpát helyeztek, a melynek világossága a sötét- ben szállongó pilléket a nyitott ablakhoz csalogatta s onnan: 08 mihamar a lesben álló vadász ehloroformos gyűjtő-üvegébe 38 juttatta. A lepkevadászat ily combinált módokon természetesen igen — jutalmazó volt. A zsákmány legnagyobb része Noctuidák- és n Geometridákból állott. Legérdekesebb volt valamennyi között egy ritka Noctua-varietás, az FEuclidiai; Mi Cl. var. litterata Cyr., melyet hazánkban eddig csak Nagyszebenben és Brassóban talál- tak, és mely a M. N. Muzeum gyűjteményében még nem volt képviselve. : Szent-Gothárdon még négy napot töltöttem, s a mennyire az esős időjárás engedte, minden időmet rovargyűjtésre fordítot- tam. Gróf Wass és Dr. Madarász társaságában kirándulásokat tettem részint Szent-(Gothárd határába, részint a szomszédos gyekei tóhoz. Két ízben látogattuk meg a Paduricsa nevű vegyes lomb- erdőt, mely Szent-Gothárdtól nyugati irányban egy kis félórányira fekszik. A szép erdei réteken és tisztásokon több nevezetes rovarra akadtam. Ilyenek voltak a Hemipterák közül Ceraleptus lividus 488 Stein, Hysteropterum Dohrnii Kb., Metropis latifrons Kb. és Trioza velutina Frst. A két utóbbi faj az erdélyrészi faunára nézve új felfedezés vólt. — A Coleopterák közűl itt kerültek hálómba a Stenodera caucasica Pall., Chalcoides splendens Ws., Aphthona lacer- tosa Rosh. stb.; de legérdekesebbek voltak Ceuthorrhynchus inhu-z 7 meralis Schultze és Galerucella- Nymphaeae L., a melyek még Erdély- ből nem voltak ismeretesek. A Ceuthorrhynchus ezenkívül csák 98 Spanyolországban fordul elő. : A kányafa (Viburnum lantana) bokrai még becsesebb lelettel 7 örvendeztettek meg; mert róluk ráztam esernyőmbe a. Psytlasa Viburni Lw. nevű fajt, melyet eddig csak Ausztriából és a Svájcz- ból ismertek, de hazánkból még nem. EGY HÉT AZ ERDELYI MEZŐSEGEN 5 Egy erdei úton nehány kisebb pocsolyára bukkantunk, rajtuk több vizenjáró poloskával. Ezek két fajhoz tartoztak. Az egyik volt a mindenütt gyakori Gerris lacustris; a másik a (Gerris Costue, a melyből egy példányt már a szent-gothárdi parkban is találtam, de a mely itt nagyobb számban örült az életnek, még pároso- dott is. Szent-Gothárd község mellett a völgy fenekét mindenütt sűrű nádas borítja, mely elhúzódik egyfelől a czegei, másfelől a gyekei tóig s azokat összeköti. A rovargyűjtés itt nem járt valami külö- nös eredménynyel; a gyűjtött fajokat különben is jobbára mind megtaláltam és pedig nagyobb számmal a gyekei tóban. Említést érdemelnek mindamellett a következő bogarak: Haliplus fluviatilis Aub., Colymbetes Grapii Gyllh., Parnus lutulentus Er. és Oeuthor- rhynchus parvulus Bris. Még szegényebbnek tapasztaltam rovartani tekintetben a czegei tónak felső végét, mely már Szent-Gothárd határában fek- szik, s a melynek átkutatására egy Jákobuk nevű öreg oláh halász kalauzolása mellett egy félnapot szenteltem. Kalauzom eredeti egy alak volt, a kinél szembetünően mutatkozott a környezethez való alkalmazkodás. Meglátszott rajta, hogy életének legnagyobb részét a mezőségi tavakban és nádasokban bujkálva töltötte ; mert egész testtartása, arczkifejezése, nézése, minden mozdulata engem legalább mindig valami öreg kecskebékára emlékeztetett. Társal- gásunk is eredeti volt. Minthogy oláhul nem tudok, én olaszul beszéltem, ő meg oláhul. Igaz, hogy alig negyedrészét értettük meg egymás beszédének; de azért azt hiszem, öröme telt volna bennünk még a bukaresti akadémiának is, hogy így demonstráljuk gyakorlatilag a római atyafiságot. Jákobuk bevitt szűk lélekvesztőjén, melyben ketten alig fértünk el, a tóba, a nyílt víztűkörre s a nádasok útvesztőibe. De úgy a víz felszínéről, mint a víz mélyéből aránylag kevés rovar került hálómba. Annál gazdagabb volt a tó vize alsórendű parányi rákocs- kákban, a melyek a következő fajokhoz tartoztak: Cyclops viridis Jur., phaleratus Fisch. és Leuckarti Cls., Scapholeberis bispinosa D. G., Simocephalus vetulus 0. F. M. és Ceriodaphnia rotunda Srs. Ezekhez járult még két vízi atka: Hydryphamtes ruber D. G. és helveticus Hall.") Végig kutattunk a többi között egy vejszét is, mely a tó egész szélességét átfogta. Közepe táján a nádfal tetején nagy meg- 7") Ezeket s valamennyi többi Crustaceát és Hydrachnidát Dr. Daday Jenő volt szíves meghatározni, Rovartani Lapok V 1828. jan. 1. 6 DR, HORVATH GÉZA ő [/ ; k lepetésemre egy szép hím zöld gyíkot (Lacerta viridis) pillantottam — meg, a mint ott a napon nyugodtan sütkérezett. , Ecco una lucer- tola!" figyelmeztetem Jákobukot, mire az öreg egyet hunyorítva ; rámondja, hogy : , Sepurle" (gyík). A gyekei tavat, mely Szent-Gothárdtól mintegy harmadfél kilométernyire fekszik, gróf Wass és Dr. Madarász társaságában kétszer látogattam meg. Ennek rovarfaunája jóval gazdagabb és érdekesebb volt, mint a czegei tóé. De ezt nagyrészt csak annak tulajdonítom, hogy a ezegei tónak felső, a gyekeinek pedig alsó végét vizsgáltam. A mezőségi tavak legnagyobb része ugyanis alsó végén el van rekesztve s a felduzzasztott víz malmot hajt. A 07 víznek tehát nincs szabad lefolyása, csak a malom zsilipjén; a tó alsó végén e miatt megtorlódik mindenféle élő és elhalt: vízi növény s alkalmas búvó és tenyésző helyeket nyujt a vízben élő apró állatoknak. A gyekei tónak fűzfákkal szegélyezett alsó végén szintén malom áli. Mindenek előtt ennek a környékét vettük köze- lebbi szemügyre. Már a tó felszínén is nagy élénkség uralkodott. Fürgén sik- lottak tova rajta a vízenjáró poloskák: Gerris thoracica Schumm., lacustris L., odontogastra Zett és argentata Schumm. Szerényen tipegtek a vízen apró rokonaik, a Microvelia Schneideri Scholtz és a ritka Mesovelia furcata M. R., mely utóbbi hazánkból eddig alig egy pár helyről (Torna, Görcsön, Pékla) ismeretes. Benn a vízben még nagyobb volt az élénkség. A rovarok közül leggazdagabban voltak képviselve a vízi poloskák, épen 12 fajjal. Öt faj mindenütt gyakori jelenség : Naucoris cimicoides, Nepa cinerea, Ranatra linearis, Notonecta glauca és Plea minutissima. Hat faj a Corisu-nemzetséghez tartozott, u. m. hieroglyphica Duf., Linnéi Fieb., striata L., Faillénii Fieb., semistriata Fieb. és coleop- trata Fabr. Ezek szintén nem ritkaságok, kivéve az utolsó előttit, Ai mely az erdélyrészi faunára nézve új felfedezést képez. A legér- dekesebb, volt azonban valamennyi között a 12-ik faj, a parányi Micronecta distans Rey. Ezt a kis vízi poloskát 1890-ben írta le 8 legelőször Rey franczia rovarász Dél-Francziaországból. Második — példányát én találtam 1893-ban a Kaukazusban Erivan mellett. Nagy volt tehát örömöm és meglepetésem, midőn harmadik ismert 53 példánya íme most a gyekei tóból előkerült. Ezt a nevezetes fogást tulajdonképen gróf Wass Béla úrnak köszönhetjük, mert ő dolgozott itt vízi rovarhálómmal s ő kutatta vele nagy buzgalommal a vízben élő állatvilágot. Igy jutott itt gyűjtő üvegeimbe azonkívűl még három vízi. KÉT ÚJ LEPKEFAJVÁLTOZAT. [/ bogár: Haliplus fluviatilis Aub., Hyphydrus ovatus L., Graphoderes austriacus Sturm, — három vízi atka: Eylais extendens 0. F. M., Diplodontus despiciens O F M., Hydrachna globosa 0 F M. — és egy ágascsápú rákocska: Simocephalus vetulus 0. F. M. Míg gróf Wass a vízi állatokra vadászott, én a környező növenyzeten tartózkodó rovarok gyűjtésével foglalkoztam. Az itt gyűjtött rovarok között legérdekesebb volt három bogár (4Amara rufipes Dej., BEuconnus . rutilipennis Müll., Ceuthorrhynchus melano- stictus Marsh.) és egy kis kabócza (Delphax lugubrina Boh.), mint olyanok, melyek Erdély faunájából ez ideig ismeretlenek voltak. Említést érdemelnek még innen Lesteva longelytrata (roeze és Pseu- dotyphlus Pilumnus Gyllh., továbbá egy légyfoj, az Oxycera trili- neata Fabr., melynek sárga varietása kerűlt hálómba. A gyekei tótól visszatérve, gróf Wass útközben egy sós talajú rétre figyelmeztetett, mely Szent-Gothárd határában a Feketelak felé nyiló völgy torkolatában fekszik. Az illető réten csakugyan találtam némi halophil növényzetet, sőt két jellemző rovarfajt is. Az egyik volt az alföldi szíkes s az erdélyrészi konyhasós terüle- teken általánosan elterjedt Menestaris halophilus Burm. nevű poloska, a másik egy feketés kis kabócza: Anoterostemma Ivanofji Leth. Ez utóbbi kizárólag csak konyhasós talajon él. Hazánkban Szamos- falván, Tordán és Drassón fedeztem fel; e termőhelyeihez járu:z most már Szent-Gothárd is. Magyarországon kívül különben eddig csak Dél-Oroszországban, Sarepta vidékén és Ausztriában, az ádriai tengernél fekvő Monfalcone mellett találták. Dr. Horváth Géza. Két új lepkefajváltozat. Következőkben két új lepkefajváltozatot akarok bemutatni. Mindkettő a melanistikus eltérések csoportjába tartozik, de nem azon törvény szerint vannak elsötétedve, mint más melanistikus alakok. Ezek ugyanis úgy viszonylanak a törzsfajhoz, mint a fény- képészetben a negativ kép a positivhez. A mi a törzsfajnál sötét, a változatnál világos és a mi ott világos, az itt sötét ; tehát mindkettő érdekes és nevezetes alaknak mondható. Az egyik az Epichnopteryx undulella F. R. fajváltozata. Hogy jobban tünjenek fel a különbségek, lássuk, hogyan írja le Fri- valdszky Imre ,Jellemző adatok Magyarország faunájához" czímű művében (148. I.) , Epichnopteryx undulella Fisch. v. Röslerst. : Szárnyai a fehér talajon barnán rostélyozottak, szőridomú pikke- lyekkel fedettek. Mellső szárnyai elkerekítettek, tíz szárnybordával Rovartani Lapok -V. 1598. jan. 1. ! a TK 8 DR. UHRYK NÁNDOR ellátottak, a fehér talajon nyolcz szakadozott harántcsiík vonul el, ennek elkülönzött egyes részei hosszas négyszögded foltocskákat 68 képeznek. A hátsó szárnyak hossztojásdadok, hatbordások, a mell- sőkéhez hasonló színű, helylyel-helylyel szakadozott hat harántcsíkkal jelöltek, a szárnyak szegélyvonala fekete, rojtozata tiszta fehér. A hím csápjai feketék, meglehetős hosszúk, sötét fogakkal és fehér gerincz- ezel. Feje, torja, potroha és lábai hosszú fehér szőrökkel fedettek." Az új fajváltozat jellemzése a következő : Epichnopteryx und u- lella ab. Páveli Uhryk. A törzsfajnál valamivel nagyobb; szárny- terjedelme 10—12 mm. A szárnyak alapszíne nem fehér, hanem sötétszürke; a felső szárnyakon öt, az alsókon négy apró fehér pettyekből álló rendetlen, nem egészen egyenes sáv látható ; szőrszerű pikkelyzete és rojtozata nem fehér, hanem szintén sötét- szülrke. Sötétszürke a hím csápja is, fehér gerincz nélkül, továbbá a fej, tor és potroh, valamint az ezeket borító szőrzet. 1. ábra. 2. ábra. Epichnopterye undulella F. R. Ab. Páveli Uhryk. Nagyítva. Nagyítva. Ezen érdekes új fajváltozatot Pável János barátom tisz- teletére nevezem el, kivel együtt gyűjtöttem azt 1895. ápril 15-én a Csepel-szigeten 3 példányban. Igen érdekes, hogy daczára annak, hogy hazánk ezen specziális faját már régóta ismerjük, — Fischer von Röslerstamm ugyanis már 1838-ban írta le — és azóta folyton gyűjtötték, ezideig ezen fajváltozatot nem találták. 3. ábra. 4. ábra. Lithostege griseata Schiff. Ab. Abafii Uhryk. Természetes nagyságban, Természetes nagyságban. A másik fajváltozat a Lithostege griseata Schiff. igen feltünő eltérése ; ezt Lithostege griseata ab. Abajii Uhryk névvel jelölöm. Felső szárnyainak alapszíne sötét barnásszürke, csaknem rajzok nélkül, A BÚZALÉGY IRTÁSA. 9 csak szürkésfehér kerékfolttal és hullámvonallal; az alsó szárnyak valamivel világosabb színűek. A szárnyak rojtozata, különösen a felsőké fehér; az erek mentén gyér barnásfekete szőrzettel fedettek; a fej és tor csaknem fekete; a potroh sötétszürke, szelvényein fehéres szőrökkel. A csápok és lábak színeződése olyan mint a törzsfajé. Ezen eltérés a L. griseata-tól leginkább abban különbözik, hogy kerekfoltja van, hogy hullámvonala szürkésfe- hér, míg amazé barnásfekete ; rojtozata fehér, amazé sárgásszürke, ereit pedig fehér helyett barnásfekete gyér szőrözet borítja, úgy hogy rajza csíkoltnak tűnik fel. Meg vagyok győződve, hogy ezen fajváltozat, melyet Ab ali Aigner Lajos barátomnak ajánlok, és mely a L. griseatu-tól, alapszíne, rajza és rojtozatának színe által különbözik, inkább külön fajnak tekinthető, mint amannak melanistikus alakjának, egyelőre mégis csak eltérésként írom le, míg nem fog sikerülni több példányát gyűjteni és biologiáját megfigyelni. Dr. Uhryk Nándor. A búzalégsy irtása. A csíkoslábú búzalégy. (Chlorops taeniopus) nálunk kétféle kárt tesz: az egyiket őszszel a fiatal vetés megfertőzésével, a másikat tavaszszal a szalmaszál legfelső részének sajátszerű meg- támadásával. Az őszi kárlétel, mely legjellemzőbb alakban a búzánál lálható, abból áll, hogy a légy kis-álczája a levélen lecsúszva, a fiatal vetés közepébe húzódik, a mely azután rendellenesen nő és valósággal kis hagymaalakúvá fejlődik. E megvastagodolt tőben azután megtalálható az álcza, mely az egész telet, mint ilyen húzza ki. Ez az álcza fehér, teljesen felnőtt korában 6—4-5 mm. hosszú, hengeres testű, testvége két nyúlványban végződik és tehér alapszínébői kiri a bélcsőnek áttetsző és sötétlő vonal alakjában látható rajza. Bábja, mely ugyancsak a búzatőben tavaszszal található, 6—7 mm. hosszú, fényes, sárgás barna, hengeres idomú és mindkét végén hirtelen kihegyesedik. A kora tavaszszal rajzó kis légy ezitromsárga és hátán fekete-barnás sávokkal (csí- kokkal) bír. Ez nemcsak a gabonaféléket, de a vadontermő fűféléket is szereti. Tavaszi rajzáskor meg szokta fertőzni a gyenge késő őszi vagy tavaszi búzavetéseket. Ez a második kártétele azonban egé- Rovartani Lapok V. 1898. jan. Il. JABLONOWSKI JÓZSBE szen elüt az őszitől, a mennyiben petéjét most a gabonaszárak hegyére tojja s az abból kikelt álcza nem húzódik lefelé a gyö- kérhez, hanem a kalászhüvelyen át levándorol közvetlenül a kalász alatt lévő első bütyökközre: itt nem rágja át a szárt, hanem a levélhüvely alatt olyan csatornát vág rajta, a mely épen a száron, körülbelül két milliméter szélességben húzódik a nélkül, hogy az álcza annak falát befelé (a szár közepe lelé) átrágná. E támadás folytán a fertőzött szárnál három jelenség látható: először is a kalász — mint mondani szokás — hasban marad, hüvelyéből nem bújik ki; másodszor a szárnak megtámadott bütyökköze feltűnően megvastagodik, vagyis, mint azt nevezni szokás, köszvényes (po- dagrás) lesz és aránylag véve rövid marad; harmadszor pedig a megvastagodott (köszvényes) száron mindig ott van a rágott csa- torna, mely az álcza szennyes-barnás ürülékével tele van Ez a három jelenség feltétlen ismertető jele e légy tavaszi kártételének. Álczája és bábja, mely e helyen található, most is olyan, mint a milyen az őszi nemzedéknél volt. A csíkoslábú búzalégy tavaszi kártétele leginkább a táblák szélein, kivált tüves mesgyékkel, rétekkel határos részeken látható, világos jeléül annak, hogy e légy a vadon termő füvekből húzódott ide. Akad azonban elvétve a táblák belsejében is. Aratás idején kikel a légy s akkor, ha késő tavaszi vetés nincs, vadon termő fűvekre vándorol, a honnan a nyári ivadéka ismét az őszi vetésekbe kerül vissza. Magyarországon, honi tapasztalataink szerint, mind a két kár egyformán veszélyes, noha gazdáink inkább csak a tavaszi bajt ismerik, az őszit egyszerűen a hesszeni légynek tulajdonítják. Védekezésül ellene szintén csak késő őszi vetést lehet aján- lani, de. az előzetesen (augusztus végefelé) alkalmazott csalogató vetésekkel együttesen. Ezt a csalogató vetést azután rendesen őszi vetéskor, mélyen le kell szántani. Nagy gond fordítandó termé- szetesen arra is, hogy a búzaföldek szomszédságában a mesgyék füve, ha egészen ki nem irtható, legalább gyakrabban (kivált augusztusban) levágassék, hogy a benne élő álczákkal együtt elszáradjon. Minthogy e légytől a tavaszi gyönge vetés is igen sokat szenved, azért gondoskodni kell, hogy az korai és erőteljes legyen. Ugyancsak tavaszszal lehet menteni azt az őszi vetést is, a melyet e légy már az előző őszszel támadott meg: ebbe távasz- szal csalogatóul egy-két barázdába búzát kell vetni. A tavaszszal rajzó legyek inkább ezt a gyenge (csalogató) vetést lepik el s az PÉGS KÖRNYÉKÉNEK NOGTUÁI ű AÚ őszit nem bántják. Az ilyen tavaszi csalogató vetést akkor kell leszántani, ha a fehér álczák már láthatók benne. Német gazdák azt tartják, hogy a bánáti magyar búza némi- leg ment e légy támadásától, a mennyiben erőteljes vetést ád, a melyben e rovar kevesebb kárt tehet. Noha nálunk e tekintetben próba nem történt, kivánatos lenne, hogy gazdáink a bánáti búzá- nak ezt a tulajdonságát szintén kipróbálják. Jablonowski József, Pécs környékének Noctuái. IR Diloba caeruleocephala L. X ") IX. 20—XxI. 3. H. V. 18—VI. 5. Sznyra nervosa. F. n. r.- ÍV: 16—V. 31. és VII. 10-VIII. 26. H. VI. 8—VIII. 4. és VIII. 13—X. 9. Euphorbián, Linarián, 6-od napra kel ki a petéből és további 28—30 nap mulván kezd bábozni, ezután 19—21 nap mulva kel ki a II. ivadék pilléje. . Clidia geographica F. X nem észleltem, Pécsváradon azonban Hegyesi találta. Demas coryli L. X r. V. 7-ig és VI. 3830—VIII. 2. H. VI-ban. dAcronycta aceris- UL. X gy. III. 29-től és VIII. 10. A H. VII. 8. még apró Aeseculuson. — Megacephala F. X n. gy. VII. 14—VIII. 13. A. — KZT GES GÉNEKET SE VAL TESTE 57 sZ vsz ELER bem sz Eső L5xX met VT 1 ig. és V.LET, 8— VIIT. 27.-AN. H. VIC 15. és IX: — -Auricoma E.:Xx gy. V. 21-ig és VII. -0—VIII. 18. A. H. V:. 28-ig és X. 6-ig. — Ewphorbiae F. X gy. V. 31-ig és VII. 7—VIILI. 16. A. H. VI. 8-ig és IX. 17.—X. 9. Euphor- bián, Sedumon, Linarián. — Rumicis L. X k. V. 9-ig és VII.14.—-IX. 3. A. ESEN O Te S ÜSHSÍVT Re gy VIE 581 VIII 15: AH IX. 21-ig. Ligustrumon, ötödnapra kel ki a petéből és legfeljebb 831 nap mulva gubózik. Bryophila fraudatricula Hb. X r. VIII. 12. — Strigulz Bkh. X r. VII. 22—VIII. 3. — Algae F. r. VII. 26—VIII. 7. A. H. VI. 10-ig tölgyfák zuz- móján. — Muralis Forst. X r. VIII. 3. Moma orion Esp. X r. VI. 17—VII. 19. A. Diphilhcra ludifica L. X nem észleltem. Agrotis janthina Esp. i. r. VI. 5. A csak egy darabot fogtam. — Li- nogrisea Schiff. A r. VI. 30—VII. 36. H. IV. 22-ig Galiumon. — Fimbria L. XX gy. VI. 8—IX. IY. A. H. V-ig Syringáról és Ouercusról is kopogtam éjjel. — Augur F. nem észleltem. — Obscura Brahm. - n. r. V. 31—VIII. 16 A. A pille 1889-ben igen közönséges volt. — Pronuba L. X k. V. 26— IX. 19. H. V-ig. Őszkor az apró hernyót Chenopodium bonus Henricusról nagy számban kopogtam. Ab. innuba Tr. k. — Orbona Hfn. X A az adatokat fel- nem jegyeztem. - Comes Hb. X n. r. VI. 9—IX. 17. A. H. V-ig Rumexen. — Castanea var neglecta Hb. VIII. 30—IX. 8. — C-nigrum L. gy. V.26—VI. 24. és VII. 29—VIII. 24. A. H. V-ig Verbascumon is. — Ditrapezium Bkh. X nem észleltem. — S/igmatica Hb. n. V. 30—VIII. 20. 7) A X azt jelenti, hogy Nendtvich az illető fajt pécsinek mondja. Rovartani Lapok V. 1898. jan. L. EA LAGONA ZÁ EZNRÉRÉL EK o TESTTÉ SÁS SS s GkE KAL ÁTÜÉ SK 4 a VUtZ a Kös 2 12 VIERTL ADALBERT A. — Xantographa: Hb. 2. n. Tr. VIII. 18—EXS 29. A BI nap műlva kelesiő ki a petéből. Ab. cohaesa Hb. n. r. — Festiva Hb. X. nem. észleltem. — Dez 5 puncta L. r. IX. 21-ig A. — Multangula Hb. n. gy. VI. 16 tól. H. Vág Galiumon éjjel táplálkozva könnyen található. -— Rectangula F. r. VI. 19—VI "7 25. A. — Plecta L. nem észlltem. — Flammalra F. X r. VI. 5—VI. 16. " 5 A este a Salvia pratensis virágjain. — Simulans Hín. X n r. VI. 5— VII. 1. A este Salvia pratensisen. — Putris L: X n. r. IV. 24—VI. 21. és VIII. 14. A. — Signifera F. X n. r. VI. 29—VIII. 26. este: az Eechium , vulgare virágján. — Forcipula Hb. n r. V. 25—VII. 28. este Echiumon. — Cínerea Hb. i. r. V. 7. már kopott, egyetlenegy példánya éjjel tölgyfát kopogván, ernyőmbe esett. — Exclamationis L. X k. V. 22—VII. 28. és VIII. 6—IX. 1. A — Nigricans L. X gy. VIII. 6—X. 8. : ." Ab. rubricans" Bigp. Tt úg Tritici L. X gy. VI. 25—IX. 1. 2 Var. aguilina Hb. k. — OÖbelisca Hb. xX 9 gy. VII. 5—IX. 28. 5. H. VII. 20-ig. Ab. ruris Hb. és ab. Villiersi Gmn. im. — Saucia Hb. Xx r. VIII. 6—IX. 21: 2." Ab. "margaritosa HW. md Szu dtőt Ypsilon Rott. X k. VI. 17—X. 83. —. — Segetum Schiff. V. 8—V. 31. és VII. 19—-VIII. 27. 25. — Corticea Hb." xX nem észleltem. .— . Crassa. Hb. ast i. r. VIII. 27. 45 4 kopott példány. — Praccox 4. i., Tr. 1885. VI. 3. 27 egiytltii példány. sza Chararas gramixis L. X nem észleltem. j Neuronia popularis F. fogtam, de az adatokat most nem lelem. — Cespítis F. X k. VIII. 10—IX. 17. H. VIII. 4-ig. Az apró zöld hernyó erdei tisztásokon, mihelyt a fü az alkonyodó nap által árnyékolva van, számos példányban meríthető, még pedig IV. végén vagy V. elején, később a hernyó lelése bajos s inkább a véletlentől függő. Mamestra leucophaea View. X r. V. 31—VI. 30. A. — Nebulosa Hfn. VI. 4—VI. 15. — Contigua Vill. r. VII. 31—VIII. 11. . . — Thalassina Rott. n. gy. V. 7—VIII.-11. 2. — Dissimilis Knoch. X. gy. V. 20—VII. 183.7és VIN 27 -EX Ú8 zs s Risi 1." x memrészleltemi — JBYASS1eGeelz EVE 11—VI. 15. és VII. 13—IX. 19. .- — H. nyoleczad napra kel ki a petéből és legkésőbb további 32—37 nap mulva bábozásul föld alá megy. — Persicariae MESS TT ES SL BICOLO KE KT LSE ÉRY SS csak egy példány. — Oleracea L. X k. IV. 8—VI.-5. és VI. 26—VIII. 20. 5 . — (Genistae Bkh. X gy. V. 13—VI. 26. és VII. 5—VIII. 12. . H. VII. 20-ig. — Dentina Esp. X n. gy. V. 30—VIIL. 31. — Trifolii Rott. X k. III. 17—VII.-5. és VII. 19 SEX. 1: 22 B X 56-ig —iReticálata, Vala s VESE SEK SESRNÉST Chwrysozonaá Bkh. X -n. r. V.. 26— VILI. 28. 245: — Serena. BG XX mor VA VI. 29. és VII. 24-től. - . H. VI. 4—VII 1. Hieracium virágjáról meritendő. Dianthoeccia uteago Hb. X i. r. VI. 16. — Nana Rott. X nem észleltem. — Compta EF. X nem észleltem. — Capsineola Hb. x n. gy. VII. 1-ig és VII. 19—IX. 15. H. VI. 25—VII. 2(. olykor még apró is. — Cucubali TÖSSl a esete VELT e ESA 51 Episema glaucina Esp. n. r, IX. 4— X. 8. A Múscari racemosum nem lehet a hernyó egyedüli tápnövénye, mert tenyésztő szekrényemben, mely- ben különféle hernyókat apró növényekkel etettem, IX. 30-án szép nagy pilléje e fajnak kelt ki. A pille éjjel kel ki és fűszálra mászik fel, úgy mint Luferina virens és lámpással könnyen található. Ab. tersina Stgy. és ab. dentimacula Hb. n. r. — Scoriacea Esp. r. VI. 16—IX. 22. Viertl Adalbert. Cyrtotriplax bipustulata Fabr. és hazai faj- SZA változatai.) 3 apja Magyarországi GCyrtotriplax készletem átvizsgálásánál láttam, ja hogy nálunk nemcsak a törzsfaj (C. bipustulata F.) fordul elő, a 8 mint eddig gondolták, hanem két ismeretes fajváltozaton (var. :. binotata Reitt. és var, dimidiata Redtb.) kívűl egy új is (var. Ehmanni — — Dietl, Természetrajzi Füzetek, XXI. kötet). Ezen új fajváltozatot " — Ehmann Ferencz úr fedezte fel a Budapest melletti , Pozsonyi " —— hegyen"; azonkívűl Wachsmann Ferencz úr gyűjteményében § is láttam egy példányt ,Buda 1879" jelzéssel. Éj Azt hiszem nem végeztem fölösleges munkát, midőn össze- állítottam a hazánkban előforduló fajváltozatok meghatározására ie szolgáló táblázatot. A felsoroltakon kívül valószínűleg megtalálható lesz még a var. subbasalis Reitt., mely Kelet-Szibéria (Baikal-tó, Irkutsk) és Mongolország északi részén kívül a szomszéd Galicziában (Tarno- pol) is előfordul. Ez abban különbözik a többitől, hogy a szárny- fedőkön levő vörös sáv nem érinti azok alapját. 1. A szárnyfedők alapján levő vörös sáv a szárnyvarratnál meg van szakítva. Torpaizs fekete . ; ezeték HZ — A szárnyfedők alapján levő vörös sáv a szárnyvarratná. keskenyebb, de elől nincs megszakítva. Torpaizs vörös. 8. 2. Vállbütyök vőrös alapon fekete . . . bipustulata Fab — Vállbütyök nem fekete. . . . . var. bínotata Reitt. 3. Fej, az előtor háta és a test alsó oldala fekete. Csápok, lábak és az elő- és középtor alsó oldalszégylemeze vörös var. Ehmanni Dietl. — A fej hátsó része, az előtor háta, csápok, lábak és a test alsó oldala vörös. Az előtor háta az alapon háromfogú fekete folttal (pulchra Reitt) . . . . . . . . Var. dimidiata Redt. Dietl Ernő. l:repidopterolosiai naplómból. Harminez év óta naplót vezetek, melybe mindennemű ento- mologiai megfigyelésemet a legpontosabban bejegyzem, még pedig lelkiismeretesen nap-nap után, többnyire az esti órákban. Feljegy- zem ugyanis: 1. Azt a mi a Schierl-féle önfogóban csapdába jött, 50) Előadta szerző a K. M. Természettudományi Társulat állattani szak- osztályának 1897. junius 83-án tartott ülésén. Rovartani Lapck V. 1898. jan. 1. 14 VIERTL ADALBERT fi a mi a mult éjjel s a nap folytán kikelt, s . azokat a lepkéket, melyeket szabadban figyeltem meg, tekintettel az ivadékra s arra, vajon tiszta vagy már kopottas. 2. Vajon copula sikerült-e vagy sem, s illetve nőstény rakott-e petét vagy megtermékenyített peték 28 kifejlettek-e, hány napig feküdtek addig. 3. Minő hernyófajokat és minő életkorban találtam, kopogtam vagy csak láttam ; mely tenyész-" tett hernyófaj kezdi a bábozást, hány napos volt hernyói élet- 7 tartama; az első s utolsó mikor gubózott vagy ment föld alá: 4. Egyéb adatokat, bogarakra nézve is stb. A naplóból aztán télen, —. ha több a szabad idő, az adatokat átírom a főkönyvbe, melyhez az egyes fajokra vonatkozó minden megjegyzés együtt van. 38 Ebből a főkönyvből szándékozom a szívesen üdvözölt , Rovar- tani Lapok"-ban egyet-mást közölni. . . " "77BRKRRA A lepkefajok ,ritka" vagy ,gyakori" voltának jelzését nem- csak igen relativ, hanem egyenesen helytelennek tartom. Vélemé-c nyem megokolásául nehány példát hozok fel. 1878-ban a Syntomis Phegea variatiói Phegeus, Iphimedia és Cloelia nálunk nagyon közön- —. ségesek voltak, azután nehány évig teljesen hiányoztak, és csak 7 6—8 év mulva léptek fel ismét gyakrabban. — Ugyanaz időtájt az Argynnis Hecatet számos példányban fogtam, de azóta ritkaság- nak kell tekintenem. — Nehány évvel ezelőtt a Mecseken nagyon 28 sok volt a Carduus és Cirsium és ezen tömérdek M. Phoebe-hernyó. Mind a két növény kétévi: kipusztultak; magvait pedig vagy a szél vitte tova, vagy a madarak ették meg, úgy hogy a növények va manapság ott alig találhatók: velük eltüntek a Phoebe hernyói is. — Vanessa urticaet évek óta nem láttam s az első években, Pécsre . 8 jövén, az Aporia crataegit és Pieris brassicaet ritkaságoknak tar- tottam, és nehány évvel utóbb az A. crataegi nagy károkat okozott s a szilvafákat teljesen lekopasztotta. — Erdész koromban egyik úton minden évben számtalan Limenitis populit láttam sáron ülve; az erdőrészt kivágták s azzal együtt a pillangó is eltünt. B Állat és növény igen szoros viszonyban állnak; a hol ma ez vagy sú amaz állat sűrűn található, ott nehány év multán egészen más o; fajokra fogunk akadni. 25388 Volias Myrmidone ab. alba Stgr. Magyarországon ritka és tudtommal eddig csak a Poprád völgyében találták; mert téves Caradjanak azaz adata (Románia faunájában), mintha én azt Erdélyben fogtam volna, holott Erdélynek határát soha át nem léptem. Ellenben Galicziában, Brodynál 1867-ben gyakori volt. Akkorában a határszéli erdőkben igen sok Gytisus berolinensis. tenyészett, és ennélfogva évenkint kétszer csak úgy hemzseget LEPIDOPTEROLOGIAI NAPLÓMBÓL. 15 . a Myrmidone, kivált augusztusban, és közte sok volt az ab. alba is, melyet Staudinger akkor írt le, midőn 1867. őszén számos példányát küldtem neki. Mehádiánál fogtam 1876. márcz. 30. a Melitaea Athaulia több . — példányát, melyek a rendesnél nagyobbak, középsáviuk szélesebb s a . — belszegélynél hosszúkás négyszögletes pettyben végződő volt. Ezt utóbb Gerhard mint var, Mehadiensis írta le, a melyet Piller és Mitterpacher már 1783-ban Posegamegyében is találtak, de Maturná-nak néztek. Egyidejűleg fogtam az ab. navarina Selys. egy példányát, Pável pedig 1881-ben ugyancsak Mehádián szintén egyet. Eperjesen is találták. A Melitaea Phoebe ugyanott úgy 1876-ban, mint 1881-ben nem volt ritka és viszonya a pécsi vagy morva példányokhoz színre nézve körülbelül olyan mint a KV. xanthomelusé a polychloros-hoz. A M. Phoebe megjelenéséről ideigtatom 20 évi tapasztalatai- mat. 1864-ben Ung.-Bródban és 1867-ben Brodyban juniusban röpült, 1865-ben Brünnben május — juniusban, a közeli Karthausban pedig 1869—70-ben julius 11., illetve 1-én. E helyeken tehát csak egy ivadékú s az, úgylátszik, bizonyos években Mehádián is, a hol 1881-ben junius 24-én, valamint Pécsett, a hol 1876-ban jun. 19-én észleltem, holott 1884-ben már máj. 19-én és 1888-ban máj. 8-án teljesen kifejlett hernyók után május 26-án röpült, míg II. ivadékot nem láttam. Ez különben sincs rendes időhöz kötve; így pl. 1874-ben jun. 2-an röpült a lepke s az ettől származó, jul. 21-én kész hernyó után aug. 8-án, míg 1875-ben ápril 26-án félig fejlett . hernyók után már május 25-én kelt ki, és II. ivadékban jul. 5-én még kicsiny hernyó után jul. 16-án, 1880-ban pedig ápr. 20-án kész hernyó után máj. 26-án, és újra jul. 6-án még kicsiny hernyók után jun. 24-én. Az áttelelt hernyó után a lepke ennélfogva leg- később jul. 11-én jelenik meg, s a hol jul. közepén túl lép fel, biztosra vehető, hogy II. ivadékú. Ennek hernyója egyébiránt a 2—53. vedlésig Cirsiumon fonadékban társaságban él. A Nemeobius lucina is Morvaországban csupán egy ivadékban fordul elő (máj. 7. 16.), míg Pécsett két ivadékú ; itt 1874-ben máj. 29-én s újra jul. 21-én; 1875-ben máj. 8-án és jul. 28-án, 1877-ben pedig máj. 14-én már kopottan röpült, holott 1876-ban Mehádiában már ápr. 13-án fogtam. Még határozottabban választható el a Polyommatus Thersamon 3 ivadéka Pécsett, a hol rendszerint máj. 5 — 12., jul. 1—15. és szept. 1—17. közt, 1876-ban pedig már ápr 28-án lépett fel, míg 1881-ben Mehádián, alighanem már III. ivadékú példányt jun. 17-én fogtam. Rovartani Lapok V. 1898. jan. 1. 16 PÁVEL JÁNOS A Hybocampa Milhauseri-nak bizonyos években szintén 8 iva-. déka van. 1875. jun. 2— 15-ig ugyanis. fiatal hernyókat kopogtam, melyek után a lepke jul. 14-én kelt ki. Kiváncsi voltam, vajon k: van-e II ivadékú hernyója és habár ennek kopogtatása nagyon keserves munka, mégis ráadtam magamat és jul. 31-én csakugyan kaptam is nehány apró hernyót, a mely azonban elpusztult, úgy hogy III. ivadékot nem constatálhattam. Minthogy azonban az első ízben talált hernyó 43 nap mulva megadta a lepkét, így tehát hasonló időközben, azaz szeptember elején újra lehet hernyó, ha ugyan a II. ivadékú báb át nem telelvén még lepkévé fejlődik. Igy calculáltam s újra munkához fogtam: És ime, szept. 12-én csakugyan kopogtam le apró hernyót. Czélom el volt érve: ez évben három ízben lépett fel a hernyó. (A Notodonta guerna-nak nálunk két ivadéka van: máj. 25-én jelenik meg a lepke először, az ettől származo hernyó (juliusban) már aug. végén adta a lepkét, a bábok egyrésze azonban áttelelt. Vajon a kifejlettek szabadban szaporítottak-e, azaz hagytak-e hátra petét, azt meg nem állapíthattam, mert az afféle megfigyelések sok időt, fáradságot és türelmet igényelnek. A tenyészté s pedig nem nyujt . biztos biologiai adatokat. Ennélfogva kisérleteimnél mindig a termé- szetes fejlődést várom be; nálam tehát a fejlődési stádiumok a szabadban valókkal egybe is vágnak. Tanusága ennek az, hogy ha kikelt nőstényt tenyésztési czélra akarok használni, külön reteszbe teszem és nappal vagy éjjel bevárom, míg hímek jelenkeznek, hogy " egyet bebocsássak. Így pl. évek óta nem kopogtam a Smerinthus jJuercus hernyóját, mégis mindig volt elég és szép példányom. Olykor ritkább fajok nőstényeit arra is használom fel, hogy a hozzá siető hímeket zsákmányomul ejthessem. A Cucullia formosát Haberhauer fedezte fel itt Pécsett 1858 vagy 1859-ben, de absynthii-nek nézte. Egyébiránt én azt határozottan az absynthii eltérésének tartom, mert a hernyóban nincsen semmi különbség és mert a formosa-bábokból rendszerint több-kevesebb absynthii is fejlődik ki. Az eltérést úgylátszik a hidegnek a hernyóra való hatása idézi elő, mert leginkább csak azok a hernyók adnak formosát, a melyek késő októberben vagy novemberben gyűjtetnek. A pécsi faunára nézve nehány új állatot fogtam 1895-ben. Ilyenek: Lycaena baetica L. ex larva tenyésztve; Sphinx pinastri L., melynek hernyója fiatal ültetvényben találtatott" (előbb itt a környéken nem volt fenyves) ; Epichnopteryx undulella F. R , május- ban korán reggel röptében fogtam; Agrotis cinerea Hb. ápril (-én ESÁE VTONSeA aa ee ÉN EÜ ÉGE ebe GHÓNKSÉSZE szé ZS ET OK Ezzel ból: KIRÁNDULÁS BESZTERCZE-NASZÓD MEJYÉBE, 17 4 éjjel a lepkét tölgybokorról kopogtam; Cucullia blattariae Esp. ex larva kaptam, hernyója bizonyára a gyűjtött lyehnitis-hernyók közt volt. A lepkék megjelenésének jelzésére nézve csak egy példát említek. Parnassius Mnemosynet 1882-ben már ápr. 26-án láttam, 1868-ban pedig még jun. 15-én fogtam tiszta példányokat. Ha már most a két adat közt a közepet keresem. s azt mondom, hogy a lepke május 21-én röpül, azzal annak röpülési főidejét jelzem, s a gyűjtő biztos lehet, hogy akkor megfelelő helyeken tiszta példá- nyokat foghat. Viertl Adalbert. Kirándulás Besztercze-Naszód megyébe. Az 1897. évben a faunistikus tekintetben úgyszólván isme- retlen Besztercze-Naszód megyébe rándultam. Julius 5-én érkeztem Beszterczére s első dolgom volt, Horváth Sándor erdőtanácsos úr ajánlatára támaszkodva, Laitner erdőigazgató urat felkeresni és tőle a szükséges útbaigazításokat kérni. Ezekben bőven részesűl- tem is s ezeknek köszönhetem, hogy kirándulásaim kielégítő siker- rel jártak. A megye különböző vidékein gyűjtöttem, u. m. Besz- terczén (B), Borgó-Prundon (P), Tihuczán (T) és Dornavölgyében (D), mely lelőhelyeket jelző betűket használom, midőn gyűjtésem eredményéből ezúttal a lepkéket sorolom fel. Ezek a következők : Lycaecna semiargus Rott. (T.), Alcon F. (T.), Arion L. (T.) — Neptis Lucilla F. (T.) — Vanessa urticae L. (T.) — Melitaea Athalia Rott. (T) — Argynnis Ino Rott. (T.) — Melanargia Galatea L. (T.) — Erebia ligea L. (T.) — Coenonympha Iphis Schiff. (T.), pamphilus L. (P.). — Hesperia lineola O. (Ma- gura-Kalulni). — Deilephila porcellus L (T.) — Ino tenuicornis Z. (T.), sta- tices L. (T.) — Zygaeni pilosellaa Esp. (T.) lonicerae Esp. (T.) — Setina irrorella CL. (D.) — Lithosia comptlana L., (T.) — Nemeophila plantaginis ab hospita Schiff. (D.) — Callimorpbha dominula L (T.) — Hepialus carna Esp. (T.) — Epichnopteryx pulla Esp. var. Heringii. Hein. (T.) — Drepana falcataria L. (B.) — Agrotis simulans Hfn. (D.), occulta L. (D.) — Charaeas graminis L. (T.) — Mawmestra dentina Esp. (T.) — Hadena rurea F. ab. alopecurus Esp. (T.), strigilis ab. latruncula Lang. (T.) — Euplexia lueivara L. (T.) — Habryntis scita Hb. (T.) — Leucania conigera F. (T.) — Plusii modesta Hb. (T.), bractea F. (T.), jota L. (T.). — Herminia tentacularia L. (T.), derivalis Hb. aberatio (B.). — Hypena proboscidalis L. (T.) — Acidalia perochraria F. R. (T.). trigeminata Hw. (B.), diffluata H. S. (B.), inmorata L. (D.), fumata Esp. (D.) — Zonosoma annulata Schulze. (B.) — Abraxas marginata L (B.) — Ellopia prosapiaria ab. prasinaria Hb. (T.) — Epione apiciaria Schiff. (T.) — Macaria alternaria Hb. (B.) — Boarmia repandata L. var. maculata Stgr. (D.), abietaria Hb. (T.) — Gnophos dilucidaria Hb. (T.) — Phasiane clathrala L. (P.) — Ortholitha limitata Rnovartani Lapok V. 1898. jan. 1. ; 2 sel vat IZÉ ES TÉ ÉSA 14 RNS Feet 18 KÜLÖNFÉLÉK Sc. (T.) — Minoa murinata Sc, (B.) — Odezia atrata L. (T.) — Anaitis praez formala Hb. (T.) — Triphosa dubitata L. (T.) — Lygris prunata L. (T.), popu" lata L. (T.) — Cidaria dotata L. (T.), variata Schiff (T.), olivata Bkh. (T) "" fluciuata L. (T), pomoeraria Ev. (T), sociata Bkh. (B.), alchemillata L. (T.) AZ albulata Schiff. (T.), bilineata L. "B.) — Aglossa pinguinalis L. (D.) — Endo- 81 tricha fla nmzaalis Schiff. (B.) — Botys purpuralis v. ostrinalis Hb. (D.), nubi- 0. lalis Hb. (T.), fuscalis Schiff. (D.), sambucalis Schiff. (T.), olivalis Schiff. (D). — Ps rmotis pulveralis Hb. (T.) — Crambus cerusellus Hb. (B.), hortuellus Hb. (T.) — Pempelia semirubella Sc. (T.) — Teras Forskaleana L. (D.) — Sciaphila argentma Cl. (T.) — Penthina sellana Hb. (B.), síriana Sehiff. (B.), rivulan : Se. (T.), lacunana (5. V.) Dup. (T.), cespitana Hb. (B.) — Grapholita Hohen- wartiana v. jaceana H. S. (T.), tedella CI. (T.), hypericana : Hb. (T.) — Stega- noptycha angustana Hb. (D.) — Dichrorampha petiverella L. (D.) — Simoethis oxyacsn hella L. (T.), pariana CI. (D.) — Scardía boleti F. (D.) — Tinea misella. z Z. (T.) — Adela rufimitrella Sc. (B.) — Argyresthia nitidella F. (T.) — Ceros-z toma nemorella L. (D.) — Depressaria arcuella Schiff. (D.) — Gelechia distinc- tella 7. (D.) — Anacampsis taeniolella Z. (T.) — Cladodes dimidiella Scbiff. (T.) — Gracilaria auroguttella Stph. (T.) — Laverna conturbatella Hb. (T.) — Micropteryx calthella Z. (B.) — Mimoeseoptilus pterodactylus L. (T.) a Ime gyűjtésem lepkészeti eredménye. Pável. Jinos sak Különfélék. A coleopterologus teendői január és február hónapokban. A coleopterologus ezen időben ugyan még el van foglalva mult évi gyűjtésének meghatározásával és a gyűjteménybe való beosztással, mindazonáltal szebb téli napokon egyet-mást gyűjthet is. Minde- nekelőtt a lakásban megtaláljuk a következőket: Dermestes lar- darius L., Anthrenus Scrophulariae L. és Adalia bipunetata L.; a falakon mászkál Bruchus fur L. és Niptus hololeucus Fald. A szabadban gyűjthetünk fák kérge alatt, és nem egy fajt találunk e téli rejtekhelyén pl. Dromius agilis F., Dorytomus affinis Payk., Cossonus linearis F. és Xylocleptes bispinus Duft. Védett helye- ken lomb alatt, különösen fák tövében előfordulnak Blechrus mi-. nutulus Goeze, Lebia cyanocephala L., Paederus littoralis Grav, Apion flavipes F., Micraspis var. 12-punectata L., Coccidula rufa Hbst és Scymnus frontalis F. Igen háladatos befagyott mocsarak jegén gyűjteni, itt sok dermedt állatot találunk; épúgy a nád, káka és a sás-nő-szirom (Iris Pseudoacorus L.) szára belsejéből nem egy bogár kerül ki, pl. Tachypus flavipes L., Bembidion gut- tula F. és biguttatum F., Badister bipustulatus F., Agonum viduum Panz , Demetrias atricapillus L. és imperialis Germ.. Odacantha melanura L., Coelambus inaegualis F., Cyelonotum orbiculare F., Tachyporus hypnorum Grav., Philonthus atratus Grav., Stilicus similis Er. és rufipes Germ., Paederus riparius L. és littoralis Grav., Stenus biguttatus L. és ater Mannh., Bryaxis sanguinea L., Meligethes Symphyti Heer, Anthicus gracilis Panz., Erirrhinus : acridulus L., Plateumaris sericea L., Hydrothassa glabra Herbst, $ aj - a pe k ZT 8 TELENTE TONY f 47 f Í KÜLÖNFÉLÉK, 19 . Prasocuris Phellandrii L., Chalcoides aurata Marsh., Hippodamia. 13-punctata L., Coccidula scutellata Hbst. és rufa Hbst. D. E. Pattogó gubacsokat már régebben figyelt meg Olivier fran- czia entomologus (1814), utóbb (1857) Kollar Bécsben is észlelt 2 mm. hosszú és 1 mm. vastag apró tölgyfa gubacsokat, melyek a levélről leválva, elugrottak; ezt a Neuroterus saltans nevű ki- csiny gubacs-darázs álczája okozta. Ujabban Amerikában az úgy- nevezett fehér tölgyfajokon, melyek őszkor lombjukat hullatják, találtak oly gubacsot, mely a lehullott leveleken vagy dobozban esőcsöpp okozta zajjal patog, a mit a Gynips saltatorius nevű gubacs-darázs bábja okoz. Állítólag nálunk honos gubacs-darázs . Cryptus-fajának bábja is elugrik gubacsostul oly helyről, ahol a torróság éri. A forróságot egyébiránt a braziliai pillangók bábjai is lehetőleg kerülik, még pedig azáltal, hogy — a lomb közt függ- vén — úgy helyezkednek el, hogy a napsugár épen nem vagy kevéssé érje, s ez oknál fogva olykor egészen felegyenesednek, s a napsugár irányában állnak. Vízben röpülő fürkészeket fedeztek fel, a melyek a vízben úgy röpülnek, mint rokonaik a levegőben, a mennyiben apró szár- nyaikat evező gyanánt használják arra nézve, hogy tojócsövükkel petéiket a szitakötők s egyéb vízi rovarok álczáiba lerakhassák, épen úgy mint említett rokonaik a lepkék és más rovarokéiba. Két fajta ily fürkész-darázs van, Polynema natans és Prestwichia natans, a melyek a Proctotrupidákhoz tartoznak, a Proctotrupes neve után, a melynek fajai e parányi fekete darazsak közt való- ságos óriások, t. i. 6 mm. hosszúak, míg a többi rendszerint alig 1 mméteres. Hozzájuk tartozik az alighanem legkisebb rovar, a 073 mm. hosszú úgynevezett ,röpülő parány" (Pteratomus Put- nami). Megfigyelték, hogy a Polynemák négy napig ,röpültek" a vízben, annélkül hogy csak egyszer is a víz felületére jöttek volna. Szívós életű rovarok. Az állatok életképessége, úgylátszik, a rendszerben elfoglalt állásukhoz megfordított viszonyban áll. Ha emlős állatnak vagy madárnak fejét veszszük, a halál azonnal bekövetkezik, holott a képzelhető legborzasztóbb megcsonkítások az úgynevezett alsóbb rendű állatok életfunctióira gyakran nem bírnak megsemmisítő halással. Brillant a Fokföldön sáskát fogott, annak testéből a beleket kiszedte és helyettük gyapotot tömött bele s úgy azután torán át feltűzte, s ennek daczára a sáska még öt hónap mulva is mozgatta lábait és ,csápjait." Fejveszett bogár az asztalon végig mászik, s annak széléhez érve, a mély- ség elől visszafordul. Pringle ezredes pedig nehány szitakötőt . lefejezett, azok nehánya mindazáltal még négy, sőt némelyike még hat hónapig is elélt, míg éptestű példányokat csak nehány napig lehetett élve eltartani. Növényi festőanyag rovarokban. Legújabban két franczia tudós az indiai szigeteken honos, úgynevezett , élő levél" (Phyllium), melyet falevéltől alig lehet megkülönböztetni, számos példányait, s illetve azok egész testét átható zöld festőanyagot pontos vizsgálat alá vették. Régtől fogva állították, hogy az a festőanyag azonos a Rovartani Lapok V. 1898. jan. 1 20 KÜLÖNFELÉK. zöld levelékével, a melyen a rovarok élnek, és hogy fán találkoz- ván, egymást is falevélnek nézik, s egyik a másikat felfalja, habár különben csak növényből táplálkoznak. A rablószöcskék (Mantidák) , mint pl. a nálunk is közönséges könyörgő sáska (Mantis religiosa) ugyanazon szokásnak hódolnak, ámde ezek kizárólagosan húsból élnek. A festőanyagra nézve az említett tudósok az áttetsző zöld rovart először is spektroscopikus úton, úgy napfény mint Drum- mond-fény mellett vizsgálták meg s oly spectrumot nyertek, mely a chlorophyll oldathoz igen hasonlított, de azzal nem volt azonos. Minthogy azonban a chlorophyil igen változó, a rovarban talált festőanyagot zöld levelekével vetették össze, és azt több esetben, pl. a repkény levelével tökéletesen összevágónak találták. E tekin- tetben tehát kétely már fel nem merülhet. Más franczia vegyész a közönséges piros bobodácsot (bPyrrhocoris apterus) tanulmá- nyozta, a mely kora tavaszkor a fák, kivált a .hársfák tövét oly- kor tömegesen ellepi. Két liternyi ily rovart higított légben meg- szárított szénkénegbe tett, a mely belőlök minden zsiradékot és festőanyagot magába szívott. Ez oly spectrumot adott, a mely a sárgarépa piros festőanyagához (Carotin) vegyészi tekintetben is igen hasonlított. A zsiradéknak elkülönítése után pedig oly piros festőanyag állt elő, a mely kénsavas gázban kékeszöld színűvé vált, míg a Carotin szép indigókék lett. A poloskafestéknek tangeri nyulak és egerek ereibe való befecskendezésnél physiologiailag ép oly indifferenesnek mutatkozott, mint a Carotin, vagyis a vizsgálat kiderítette a két anyagnak azonosságát vagy közeli rokonságát. Erdekesek az útak és módok, melyeket újabban alkalmaznak arra nézve, hogy az elemi vegybontási hosszadalmas processus elkerülé- . sével, miként lehet két vegyi anyagnak hasonlatosságát megállapítani. A külföid elismerése érte Nécsey István festőművészt és lep- kész társunkat, a mennyiben felkéretett, hogy a Nansen által gyűjtött arctikus állatok ábráit készítse el. Indokul erre az , Aguila" mellékleteiként megjelent művészies ábrák szolgáltak, a melyek a külföldi szakkörök figyelmét megragadták. : Hypnotizált szítakötők. Ch. Barrois, a lillei facultás hírneves tanára, 1875-ben szepiember havában óriási mennyiségű (kbl. 60.000) szitakötőt figyelt meg, melyek valamennyien egy kelet- ről nyugat felé haladó országút telegraphdrótján ültek. Valamennyi egy állást foglalt el, mely eléggé nevezetes. Testük a drót tenge- lyében, fejük nyugat felé fordult, aldomenjük pedig a dróttal mint- egy 259-nyi szöget alkotott. Barrois véleménye szerint nézték a napot, mely mintegy hipnotizálta őket. Ezt következteti tökéletes mozdulatlanságuk, valamint egyforma elhelyezésük s testtartásuk után. Ha ezen első pillanatra hihetetlennek látszó gondolatot végig gondoljuk, minden esetre be kell vallanunk, hogy épenséggel nem lehetetlen, hogy a napban fénylő telegraphdrót mintegy kábulttá tette a rovarokat s bizonyos vonzó erővel bírt reájuk nézve. Ismételjük, . ez nem lehetetlen. Erre mutat már az is, hogy az egyes Dipluxok (D. sanguinea) mintegy 10 cm. távolságban ültek egymástól, azaz épen olyan távolságban, hogy testeikkel a fénylő drótot el nem KÜLÖNBÉLÉK 2 fedték teljesen. Másfelől, az országút délnek futó folytatásán Barrois nem figyelt meg egyetlenegy állatot sem; csak épen azon mintegy 12 klm.-nyi darabon, melv nyugotról kelet felé húzódott. [des alle Szövet pókhálóból. Gyermekmesékben szerepeltetnek pók- . hálóból szőt ruhába öltöztetett tündéreket, de ha beteljesedik az a terv, melylyel ez idő szerint franczia vállalkozók sokat foglal- koznak, akkor nemsokára hölgyeinken bámulhatjuk meg a pókhálóból " készült ruhaneműeket. Az ipar denigue egyre újabb és újabb nyersanyag után áhítozik. A szövőipar sem éri be a legkülönfélébb növények rostjaival, azzal sem, hogy mesterségesen készített anya- gokkal igyekszik versenyre kelni a drága selyem ellen, még egyéb módon törekszik harezra. Nem kisebb dologról van ugyanis komolyan szó, mint arról, hogy a pókhálót vonja belé azipar körébe, hadd szálljon síkra a selyemmel. Az idea különben nem is egészen uj. Nagyon régóta próbálkoztak meg azzal. hogy több európai pókfaj fonalaiból készítsenek czérna-vékonyságú fonalat. Szerkesztettek is . — nagyon szépen kieszelt gépecskét, melylyel a fonalakat, közvetlenül 17 úgy, ahogy a pók ereszti, fölgomolyítják, de biz kisült, hogy 1500 88 fonal összesodorva ad közönséges ezérna vékonyságú fonalat. 3 Persze. hogy ezzel nem volt mit kezdeni, noha az ennyi fonal összesodrásából keletkezett fonal erőssége ellen nem lehetett panasz. Felhagytak az európai pókfajokkal. Madagaszkár szigete felé fordult a próbálkozók figyelme. Él ott egy pókfaj, mely régóta híres páratlanul vastag hálójáról, hát hogyha abból kevesebb is elég volna a szövéshez alkalmas fonalak készítéséhez. A madagaszkári pók fonalaiból készült egy pár félkeztyűt már Réaum ur mutatott be a franczia akadémiának, a Mauritius szigetbeli kreolok pedig ugyanazon pókfajnak fonalaiból font egy pár egész keztyűvel ked- veskedtek BEúgenia császárnőnek. Ez ismeretes tények szöget ütöttek franczia szövőiparosok fejébe. Kapták magukat és külön szakem- bert küldtek Madagaszkárba, azzal a megbízással, hogy ott tanul- mányozza annak a pókfajnak fonalait, életmódját és azt, hogy lehetséges-e e pókfajnak nagyban való tenyésztése Francziaország- ban. Az illető szakember econstatálta, hogy az a bizonyos mada- gaszkári pók munkájának kezdetén 100 m. fonalat produkál és fölviszi 150 méterre. Igen pontos és teljesen megbízható kisérletek pedig azt mutatták meg, hogy az egyszerű fonál 17 C.fok hőmér- séklet mellett 3.26 grammnyi terhet elbír, a nélkül, hogy szakadna, ami a valódi selyemfonál teherképességével felér. Azzal a régi szerkezetű gépecskével sikerült 22 európai pókból 2 óra alatt 6000 m. hosszú fonalat fölgombolyítani s biztosan remélhető, hogy a mennyiség jelentékenyen fokozódik a madagaszkári pók fonalai- val. E tekintetben nem végezhetett kisérleteket. A kiküldött szak- férfiú csakis a madagaszkári benlakók tunyaságának tulajdonítja, hogy eddig annak a. nevezetes póknak fonalait nagyban nem érté- kesítették. Teljes réménye van az iránt, hogy ama póknak Francziaországban való meghonosítása és milliónyi számban való tenyésztése is sikerülni fog, amikor aztán semmi sem fog útjában Rovartani Lapok V. 1898. jan. 1. 22 KHLÖNFÉLÉK állani annak, hogy a madagaszkári pók fonalai asélyemforataldk ő versenyre keljenek. A kisérletekhez már hozzáfogtak és mivelhogy tőkében nincs hiány, ki tudja nem fogunk-e nemsokára referál- hatni az első franczia pókháló-fonógyárról! — Dr. Szterényi Hugó. Lepke-hermaphrodítákat gyűjt előszeretettel Wiskott M. Boroszlón Gyűjteménye jelenleg 161 hermaphroditát foglal magá- ban. A 74 tökéletesen megosztott hermaphrcdita közül 38 a bal oldalon nőstény s a jobb oldalon hím, 36 pedig a bal oldalon hím s a jobb oldalon níéstény. Van köztük 26 pillangó, 183 zúgó és 27 szövő pille, 4 noctua és 4 geometra. A 87 tökéletlen vagy vegyes hermaphrodita közt pedig van 40 pillangó, 1 zúgó és 41 szövő pille, 2 noctua és 3 geometra. Az eddigelé ismert herma- 0. phroditák száma Wiskott szerint épen megüti a 400 példány, —. összesen 147 fajbeli lepkét. Ezek közt csak egyetlenegy microlepi- doptera (Chimabacche fagella) foglaltatik. Phoenix-lepke. Német lepkésznek volt egy Papilio Machaon bábja, meiy megérintetvén élénken viczkándozott; de a lepke a kellő időre nem kelt ki belőle. A báb sötétebb lett és nem moz- gott többé. Ekkor a gyüjtő a bábot elpusztultnak vélvén gombos- tűre feltűzte és gyűjteményébe tette. Midőn 8—10 nap mulva — utána nézett, nagy meglepetésére látta, hogy a feltűzött hábból lepke kelt ki, mely élénken hadonázott, de teljesen ki nem fejlődött. Szomjuhozó állatok. Példabeszéddé vált a tevének az a tulaj- donsága, hogy sokáig el tud lenni ital nélkül. Dicsőségének vége! Felülmulja őt közönséges egerünk, melyről megfigyelték, hogy negyedfél hónapig táplálkozott kukoriczából és gabonából, anélkül, hogy egy csöpp nedvességet kapott volna, és még akkor is vigan élte világát. De nálánál is tán nagyobb mestere a szomjuhozásnak egyik araszló pillénk (A cidalia herbariata) hernyója, amelynek számos példányai egyik budapesti gyógyszertár fiókjában hónapokon át táplálkoztak gyógyszernek használandó teljesen száraz füveken, míg végre egészen kifejlődtek; pilléjök, igaz, a rendesnél kisebb volt. Hát a mi kedves , házi állatjaink", a molyok, különösen a ruhákat. gyapjút stb. rongáló hernyóik sohase látnak bármi nedvet, és mégis szépen fejlődnek, sőt olykor a kelletinél nagyobb mennyiségben is. Í Aegosoma scabricorne helyett tévedésből A. scabriuscula került a m. évi utolsó szám egyik czikkének czímébe, mit ezennel kiigazítunk. — . Ícevélszekrény. Szakmáry Ferencz úrnak. A hiányzó számot útnak indítottuk, remél- / jük kézhez vette. Egyéb t. előfizetőinket is felkérjük, hogy esetleg hiányzó ; számokat mielőbb szíveskedjenek reclamálni. Hudák Ede Ágost úrnak. A hernyók szállítására nézve jövő számunk hozza a kivánt utasítást. A szerencse kivánatot szívből viszonozzuk, kivánva — Önnek is, úgymint összes t. olvasóinknak boldog új évet! Az 1897-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIE Rökk $zilárd-utcza 32.) czímzendők. — . . ROVARTANI LAPOK" duszug der Aufsátza díaser in ungarischer Sprache erscheinenden entomologischen Monatssehrift, Unter Mitwirkung von HEZ sASB ed ő, Dr..C. Chyzeér, Dr. G. Entz und Dr. G( Horváth "ei redigirt von . 20688 Abafi-Aigner, J. Jablonovwvski und EZ. Dietil Budapest, VIII., Rökk-Gasse 32. 1898. Januar V. Band Heft 1. S. 1—7. Dr. G. Horváth: Eine Woche in der , Mezőség" Sie- benbürgens. I. Ueber Einladung des eifrigen Lepidopterologen Grafen B. Wass machte Verf. im Mai 1897 einen Ausflug nach dieser, in zoologischer Hinsicht interessanten Gegend wo er manch bemerkenswerthe Insecten erbeutete. Zu nennen sind an Rhyn- ehoter als für Ungarn neu: BPsylla rhámnicola (bisher bios aus England und Finnland bekannt), Ps. Viburni (bisher blos aus Oesterreich und der Schweiz bekannt) und Micronecta d/s- tans (zuerst 1870 in Süd-Frankreich und dann 18983 im Kaukasus gefunden) ; ferner als neu für Siebenbürgen: :ketropis lutifrons, Trioza welutina, Corisa semistriata; Idiocerus ustulatus, Delphax lugudrina und die sehr seltene Tettigometra d-epressu, sowie Anc- terostemma Ivanoffni, nur auf Salzboden vorkommend, sodann die: in Ungarn sehr seltenen: Mesovelina furcata und Gerris Costae schliessliceh auch die für Siebenbürgen neue Tetraneura pallida. An Coleopteren für Siebenbürgen neu: Cerapheles ruficollis, Galerucella Nymphaeae, Amara rufipes, Huconnus vutilipennis, Ceuthor- vrhynchuz melamostictus und C. inhumeralis, letztere nur aus Spanien bekannt. 5. 1—9. Dr. F. Uhryk: Zwei neue Schmetterlings-Abarten. Verf. fand in der Umgebung von Budapest zwei interessante und bemerkenswerthe melanistisehe Aberrationen. 1. £pichnofteryx undulella ab. Páveli Uhryk. Etwas kraáftiger als die Stammatrt, 10—12 mm. Spannweite. Grundfarbe der Flügel nicht weiss, sondern gleich allen übrigen Körpertheilen dunkelgrau, auf den Vorderílügeln mit fünf, auf den Hinterílügeln mit vier nicht ganz geraden, unregelmüssig laufenden weissen Punkt- reihen. Diese Aberration hat Verf. zu Ehren seines Freundes Johann Pável benannt. — 2. Lithostege griscata ab. Abajfi: Uhryk. Grundfarbe der Oberflügel dunkelbráunlich sehwarz, fast zeichungs- los, blos mit einer weissliehgrauen runden Makel und weisser Wellenlinie gesehmückt; die Hinterflügel etwas lichter; Fransen weiss; an den Rippen bráunliehsehwarze Behaarung: IKopf und "Thorax fast sehwarz; Leib dunkelgrau, mit weisslicher Behaarung an den Kinschnitten ; Fühlei und Füsse wie bei der Stammatrt; von dieser hauptsáchlieh dureh die weisslichgeraue Makel gun eben solche Wellenlinie verschieden. Verf. widmet diese Aber- . ration seinem Freunde Ludwig Abafi-Aigner. S. 9—11. J. Jablonowski : Anleitung zur Vertilgung der Halmi a fliege (Chlorops taeniopus), welche im Frükling die junge Saat, "7 im Herbst aber den obern Halmtheil des Weizens angreift, S. 11—12. A. Viertl: Die Noctuen der Umgebung von Fünf- kirchen. I. KT jgktks mit eingeflochtenen biologisehen Beob- achtungen. S. 183. E. Dietl: Cyrtotriplax bipustulata und in Ungarn e sé nE ő Abaten derselben, mit Bestimmungs-Tabelle. b S. 18—16. A. Viertl: Aus meinem lepidopterologischen Tage- buche. Seit 30 Jahren führt Verf. ein Tagebuch über jegliche Bi biologisehe Erscheinungen im Leben der Raupen und Falter. Hier- ! " aus theilt er einige Daten mit. Die Bezeichnung , sellen" oder 7 ,háufig" ist áusserst relativ, denn manches Jahr ist eine Art.háu- fig, dann jahrelang selten. —- Colias Myrmidone ab. alba war 1867 ín Galizien hüufig, in Siebenbürgen fand sie Verf. nicht. — Bei 28 Mehadia fing er 1876 grosse Exemplare von Melitaea Athalin, 7038 weléhe als var. Méhadiensis besehrieben wurden. — Erscheinen. EN von Melitica Phoebe binnen 20 Jahren. — Nemeobius lucina hat ém in Möhren nur 1 (Gen., dagegen Polyommatus Thersamon und Hybocampa — Milhauseri in Fünfkirechen 3, Nosodonta guerna aber 3 Generationen. — Cucullia formasa hült Verf. für Aberration 8 von 0. absynthii. — — Parnassius Mnemosyne flog 1882 schon 26. Apr. und 1868 noch 15. Juni rein. S. 16—17. J. Pável: Ausflug in das Comitat Besztercze-Naszód. Verf. besuchte diese, in faunis- tiseher Hinsicht fast unbekannte Gegend Siebenbürgens und zaáhlt die dort erbeuteten Lepidopteren auf. Kleinere Mittheilungen 5. 18—22. E. D.: Aufgaben KR Coleopterologenim Jan. und Febr. mit Aufzühlung der Arten, welche derzeit erbeutet werden können. —Ueber springende Gallen werden die n ueren Beobachtungen erwühnt. — Die Scechlupfwespen, welche im Wasser fliegen, werden aufgezühblt. UeberlInsecten záhen Lebens werden die Beobache tungen Brillants und Pringlejs mitgetheilt. — DerFarbestoff in den Inseeten hat sich nach neueren Untersuchungen als " identiseh mit jenem der Nührpflanze erwiesen. — Der ungarische Maler und Lepidopterolog Stefan Nécsey wurde aufgefordert, — die von Nansen gesammelten arectischen Vögel zu malen. — 7" R. F.: Hypnotisirte Libellen Barrois beobachtet auf einem Telegraphendraht eine Unzahl von Libellen, welche von der S-nne gewissermassen hypnotisirt erschienen. — Dr. H. Szterényi: Stoffe aus Spinnengeweben. Schilderung der Versuche, das Gewebe einer Spinne aus Madagaskar industriell nutzbar Zu machen. — Schmetterlings -Hermaphroditen der Wis- kottschen Sammlung erwáhnt. — Phoenix-Falter. Beobach- tung, dass eine aufgespiesste Puppe von P. Machaon den Falter ergab. — Durstende Thiere. In eíner Apotheke zu Budapest lebten Raupen von Acidalia herbariata von -ganz getrockneten Pilanzen rű ergaben den Falter. — Aegosoma scab TI e OTMB soll die Uebersehrift eines Aufsatzes in voriger Nummer laute EZERT : Az általam szerkesztett és már megjelent , Nyitramegyei lepkék és bogarak" czimü füzet nálam kapható. Európai de különösen magyarországi Coleopterák árjegyzékét kivánatra ingyen küld KELECSENYI KÁROLY Tavarnok via N.-Tapolcsány. WU ap ap ap agy EZ TTEE S ette Me C. Hoffmann7"sche Verlagsbuchhandlung (A. Bleil) Stuttgart. " Prof, E. Hofmann, Die Raupen der Schmetterlinge Europas, deren Nahrungspílanzen, Puppen und Eiler. 50 Tafeln in Farbendruck mit über 1600 Abbildungen von Raupen und Puppen und 43 Bogen Text. Komplett brosch. 27 Mk., geb.-30 Mk. Ein wirklich schönes, brauchbares Raupenwerk mit farbigen Abbildungen zu mássigem Preise gab es bisher zum Leidwesen aller Sammler und Naturfreunde nicht; diesem Mangelist nun durch obiges Werk abgeholfen worden, und zwar in einer technisch so vollkommen Ausführung, dass das Werk selbst sehr hohen Ansprüchen genügen wird. Prof. E. Hofmann, Die Schmetterlinge Europas. 2. Auflage. 71 Taf. in gr. Folioformat mit über 2000 natur- getreuen farb. Abbild. und 35 Bogen Text mit 47 Holzsehnitten. Brosch. 25 Mk., eleg. geb. 28 Mk. Die Verlagshandlung bietet hier für einen ausserordentlich billiugen Preis dem Schmetterlingsíreunde ein Werk, welches in seiner gediegenen Ausstattung von keinem andern entomologi- schen Werk erreicht wird. — Das Bestimmen der Gross-Schmet- terlinge ist für den sammler an der Hand dieser naturgetreuen Abbildungen sámtlicher europáischen ÁArten ausserordontlich er- leichtert, zumal solche Schmetterlinge, bei welchen die beiden Geschlechter versehieden, oder wo die Unterseite charakteristiseh ist, mehrfach abgebildet sind. — Der Text, welcher alles Wesent- liehe für den Sammler enthalt, ist genau nach dem ausgezeich- neten Katalog von Dr. 0. Staudinger, nach welchem derzeit die meisten grösseren Sammlungen geordnet sind, verfasst. ÁTTETT TT ETE TETTETETT ELLE LELTEK LETTEL EE EE LEE LETTÉL EE TET [ETET EE) A Szakkiállitásokon mindenütt az első dij. — A legmagasabb elismeré- sek. Miniszteri, szék. főv. tanácsi- s egyéb hatósági ajánlatok, Iskolai rovarraktár Iskolai-, erdő-, mező- éskertgazdaságrakártékony vagy hasznos rova- rok, rovar-biologiai tárgyak, a Hymenopterák, Lepidopterák, Dipterák, Coleopterák, Neuropterák, Pseudoneuropterák, Orthopterák, Dermatop- terák és Thysanurák rendjeiből dús választékban. Tankönyv szerint rendezett teljes, mint kivonatos rovar és rovar- biologiai gyüjtemények, nyomatott etiguettákkal diszes kiállitásban, s minden a rovarok fogásához, kikészíitéséhez való eszközök stb. Iskolák s tanulók 5099 kedvezményben részesülnek. Az országban az egyedüli s legnagyobb szakkereskedés, igy tehát nemcsak a legkisebb, hanem a legterjedelmesebh gyüjtemények szálli- tását is a legjutányosabban eszközli. Neuroptere, Pseudonourtera és Orthoptera gyüjtőkkel csereöőssze- köttetés kerestetik. Kivánatra árjegyzékkel igyen és bérmentve szolgál Gammel Alajos, Pt Budapest, IX. ker. Lónyai-uw. 18. GEVGGCVEEGGOVE. , TGGEGGEBBES ESB ÁLT AY EAN VEVCEEEVLEVE.EVEGVEGES.EG.GE.VESELVBS BEVGESCEVEGBEBEBBSEBSELEE EG E DC BB DD ÉTDEGB ém Del ssáz szét vé e — . ——-—— — —— —— —— — —— — ——— - — —— BASE A EREZOP ALA FAS A. éj 19 i HRovar-Goleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulaj- donosa, ajánlom magángyüjtőknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdé-, szeknek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból álló rovar- készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyüjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyüjtőkkel szivesen lépek-ősereviszonybs Megkeresésre nyomtatott árjegyzéket ingyen és" jérmentveskül ök. Merkl Ede ü Német-Bogsámban. (Krassó-Saörény megye.) YVES e 2 gé X$8 Xg 2 22 2 Ad dd dá dá dá dá dát dát dá tát iát tádááátáád Balkáni lepkékkel és bogarakkal jutányos áron, jegyzékkel pedig ingyen szolgál Haberhauer József Slivno— Bulgária. hi 22 AA AZ AA AA AA AA d Ah S B WWW BB gyz szik pa 2 ap A ez CÉ eg Xi XX XX XX EX EE ZE ZE ZER ZA ZA AZ AA AZ AZA AA dá dá dd dá add - Vörösmarty" nyomdai és kiadói részvénytársaság Budapest, József-körut 14. 13 űj SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARI MIKI NNKONKINIINI ES MI