agy agy AZ ajz ajz agy agy ajz Ajz age ajgz Ajz AJZ ASZ ASZ AYZ AYZ MÉZ AYZ AT sztsztsetszésztsetsztsetseésets es zész sets etés estés ÉS TÉS RÉZ NI TETETEZ si SZESZ ÉZ Sze Éz je ). ze úgy] kt 9 V£ kötet. 1898. november -I. 9. füzet. ! ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT E 9 67 ark Av Av Ar Tk A/9 OVI OVI OVI 3 ejt se sie sie sie ú 9 különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra Af2 ajfz afz sffz Afro agy az afz agy agy afz az ar aga agyak SY ESÉS ÉS ÉS ÖSS a.0de ÉS gy : 3 ÖSS ÉS 4 öl S zÖS d —— — Kk——— l bd ke Dr ag. l/ [e A 7100) 2. I he ze OR-SBEBDOFAEBERUE DR, ENTZ GÉZA ig A ez vaj : 3 P e Hz sali DR. CHYZER KORNÉL DR. HORVÁTH GÉZA ök új) Kazi a. ; 73 KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL (ös SZERKESZTIK 9 [904909 Av Av Av akk ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF és CSIKI ERNŐ. ss sa ss sz if sás ÉS a DA9.OAa Aa Aa Aa RögeA si Av Av Av Av Spo setsetsztse az agy iszt afa se Tk fas JNA O/JNA DA BUDAPEST A. ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA DEL Ó NYAY- ÚT SIZ A TT. agy agy a ese kk kk ag DeoY E k : ESZE 5 Es ob ZER 3R at át áh öt sit ás át ek öt kát elt tie zt d kak Tt BÁ Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. Előfizetési ára egész évre 4 Ítt. A "" artalori Magyarország Hymenoytera-faunája. Mocsáry Sándortól... 2. A bugaczi pusztán. Abajfi A. Lajostól z- Vellay Imre. Jablonowski Józseftől c. s. 2 BEA Z OSZ E ear A Phtheochroa amanda H.-S. életmódjáról Aba: A. Lödjgetét Különfélék : Entomolooiai térkép SZ NEEE stee ESETERE e e Ot gk E e Hasznos bogár. Ratkovszky Körölyiói ZET (ÉGE Kártékony; bagolypillék metásan e azta KE Ek Ses o ENE ESA NETES AUSZÓLÖNTOLYTÓL[ 2 21 SELSAB Entomologiai"kirándulásalk at ae o ve zol a bal E a EN KEN SKÉANYÁGTSSE SRRtNNTRÉRÓ Angolország" lepkéi 22 sets e iedt te tsai sére SES NE SA RSNNRSBB Botanikai képes mű .. .. SA Le BtÉ GYEN ÉS Két biologiai megfigyelés. Se 7 Válatostól : es Jet kr áate E E alMagyarország : Hemipterát 982 92a eat ett eattótse e e tése est SNEK SENESSESB Ujsüünedi rovarok. sértés ása piat ee átt ezé? els AVAR ASSE RB SE NEAR A budapesti entomologusok sinden pénteken este c Mu féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak 5: Az 1897-iki teljes évfolyammal még sáalálhatááká JELL AT Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IX. ker. Lónyay y utcza II.) czímzendök. I ve 3 ZAY BE Magyarország Hymenoptera-faunája. ") Magyarország Hymenoptera-faunája a legújabb időkig csak- nem egészen ísmeretlen volt. A külföld hírneves íróinak munkái- ban nagyon kevés adattal találkozunk, mert nem volt, ki hazánk ez érdekes állatait velök megismertette volna. Igaz ugyan, hogy már gróf Marsili Alajos, classikus művében!) említ pár Hymenopterát s azoknak rézbe metszett rajzát is adja, de első mégis, ki a hártyásszárnyú rovarok rendjéből Magyaror- szágra vonatkozó használható adatokat is közöl, Scopoli J. A.) tíroli eredetű selmeczi akadémiai, később páviai egyetemi tanár volt, aki életéből tíz évet (17686—-1776) mint a chemia és növénytan tanára Selmeczen töltvén, Hymenopterákat is gyűjtött, s ezeket munkái- ban megismertette. (11 faj.) Ez adatokat a német születésű Chrisi jeles munkájába?) fölvette, s még hat újabb adattal meg is tol- dotta. Sajnos, hogy ez állatok egy részét felismerni nem lehet s neveik a tudományra nézve elvesztek. Fabricius ,Systema Piezatorum" (1804) czímű munkájában csupán három fajt említ föl Magyarországból, Germart) pedig tizen- hetet Fiume vidékéről. A legtöbb magyarországi adattal még Klug?) dolgozataiban találkozunk, ki a berlini muzeum gyűjteményéből leírt magyar eredetű levél- és fadarázsokat Dahl, bécsi rovarke- §) A M. Tud. Akadémia III-ik osztályának 1897. okt. 18-án tartott ülésén előadta a szerző. ; 1) Danubius Pannonico-Mysicus. Hagae 1726. Tom. VI. De insectis. In- secta, guae ad ripas Danubii et Tibisci inveniuntur. Insecta terrestria. Anelytra. Vespae, három rajz, köztük a Polistes gallicus és fészkének a rajza. Bombus, melyet ő Fucus-nak (here méh) nevez, két rajzzal, melyekben könnyen fel- ismerhetni a Bombus lapidarius-t és hortorum-ot. ?) Annus IV. historico-naturalis. Lipsiae, 1772, Dissertatio de Apibus Annus V. historico-naturalis. Lipsiae, 1772. ()bservationes zoologicae. 3) Naturgeschichte, Classification und Nomenclatur der Insecten vom Bienen-, Wespen- und Ameisengeschlecht. Frankiurt a. M. 1791. 1 Keise nach Dalmatien und in das Gebiet von Ragusa. Leipzig 1817. 5) Die Blattwespen nach ihren Gattungen und Arten zusammengestellt : Magaz. der Gesellsch. Naturforsch, Freunde zu Berlin. II. 1808; VI. 1814; VILL AS10 VI 4818. 172 Mocsáry Sándor reskedőtől kapta; míg számos Ichneumonidát (36 faj), szin- tén jobbára Dahl adatai után, Gravenhorst") ismertetett meg. Ez ídőtől fogva hazánkra vonatkozólag a külföld irodalmá- ban alig találunk egyes elszórt adatokat egész Wesmael-íg?) és Dahlbom-ig,") kik szintén írtak le nehány fajt Magyarországból. 1851-ben Frivaldszkv János küldött ki magyarországi és kis- .ázsiai Hymenopterákat Tischbein-nakt) és Förster-nek") meghatáro- :zás végett, kik ez adatokat dolgozataikban megemlítették és az új .fájokat leírták. A legelső terjedelmesebb ismertetéseket Mayr Gusztáv") ak- "kori pesti főreáliskolai, most nyugalmazott bécsi tanár irta 18-68 .és 1857-ben a magyarországi hangyákról, mely értekezéseket 1868-ban .Frivaldszky János magyar nyelven is ismertetett. Nehány magyarországi új fajt dr. Kovács Gyula gyűjtései után a franczia születésű bécsi orvos Giraud") írt volt le Budapestről ; ikésőbb pedíg Brischke és Zaddach"?) is említenek több magyaror- :szági fajt. Midőn 1874-ben, nemrég elhúnyt főnököm, Frivaldszky János . ösztönzésére kiválólag a hártyásszárnyú rovarok gyűjtésére és ta- nülmányozására adtam magamat, a Nemzeti Múzeum ilynemű gyűjteménye is aránytalanul szegény volt. Nem is állott egyébből, mint ama példányokból, melyeket Frivaldszky János az ország kü- lönböző részeiben csak mellékesen gyűjtött, s azokból a kevés számúakból, melyeket Frivaldszky Imrének lepke- és bogárgyűjtői Bulgáriából és Törökországból beküldöttek. Ez időtől fogva 18. , 1) Iechneumonologia Europae. 3 Vol. Vratislaviae, 1829. Í4 ?) Tentamen dispositionis methodicae Ichneumonum Belgii : Nouv. Mém. Acad. Bruxell. XVIII, 1844. — Ichneumonologica Miscellanea : Bullet. Acad. Bruxell. XXII. 1855. — Ichneumologica Otia: Ibid. XXIV. 1857. ?) Hymenoptera europaea, praecipue borealia. Tom I. Sphex in sensu Linneano. Lundae, 1843—45. Tom. II. Chrysis i. s. L. Berolini, 1854. 1) Hymenopterologische Beit.üge: Stett. ent. Zeit XIII. 1852. 5) Eine Centurie neuer Hymenopteren; Verhandl. Naturh. Vereins preuss. "Rheinl. VII. 1850; VIII. 1851; X. 1853. Zweite Centurie. Ibid. XII. 1855: ÖV 1859 ; XVII. 1860. 6) Beitráge zur ungarischen Formicinen- Fauna : Verhandl. zoolog.- botan. Vereins in Wien. VI. 1856. — Ungarns Ameisen: Drittes Programm der stádt. Oberrealschule in BESLSBESE 18975 : 7) Description de guelgues Hymenoptéres nouveaux ou rares: Ver- handl. zool.-botan. Vereins ia Wien. VII. 1857. §) Beobachtungen über die Arten der Blatt- und Holzwespen : Schrift. "4. physik. -oekon. Gesellsch. in Königsberg. Bd. ATSzS62 "EBA LYÉSKKSOBIS Bd. VI. 1865; Bd. XVI. 1875. und Schriít. der Nato SehÉS Te Gesellsch. 8 in Danzig, Bd. V. Danzig, 1883. Magyarország Hymenoptera-faunágja 17: " éven át, a magyar állam különböző részeiben . tett gyűjtésem, vala- mint Pável János múzeumi gyűjtő s részben Frivaldszky János-nak .újabb gyűjtései által a gyűjtemény annyira fejlődött, hogy midőn Friese H. a jeles méhész, leírásaim és csereküldeményeim. által szerfölött érdekes faunánkra nézve figyelmessé levén, 1886-ban tanulmány. és gyűjtés végett hazánkba jött, itt már egy meglehe- tősen szép és nagyrészt meghatározott gyűjteményt talált. De tíz havi ittléte alatt ő maga is sokban hozzájárult faunánk ismeretéhez, .a méhfélékre vonatkozólag .számos új és érdekes adatokat gyűjtvén hazánk. különböző . részeiben: Ez időtől fogva, sőt azt. már. nehány, évvel megelőzőleg. is napjainkig, hazánk lelkes. búvárai részben másféle gyűjtéseik mellett a Hymenopterákra. is figyelemmel voltak s nem csekély adattal járultak ilynemű faunánk ismeretéhez, méltókká tevén magukat arra, hogy neveik ítt felemlíttessenek. E lelkes búvárok a következők ; . Abafi- Aigner Lajos, Anker: Rudolf, Biró Lajos, dr. Brancsik Károly, Cerva Frigyes, dv. Chyzer:; Kornél, dr. Chyzer : Kornélne -úrhögy, dr. Daday Jenő, Dahlstíröm Gyula, Csiki Ernő, dr. Emich Gusztáv, Fehér Sándor, Friese Henrik, Frivaldszky János, Gammel Alajos Henrich Károly, Herman Ottó, dr. Horváth (Géza, Jablonowszki József, Kelecsényi Károly, Kenderesy Dénes, dr. Kertész. Kálmán, zilahi Kiss Endre, Kohaut Rezső, Korlevic Antal, dr. Kovács Gynla, Kuthy Dezső, dr. Kuthy Dezső, dr. Langhofjer Ágost, WMadarassy László, dr. Madarász Gyula, Mann. József,. Méhely Lajos, Merkl Ede, Metelka Ferencz, Padewith M., Paselauszky József, . Pável János, Pruzsinszky József, Pungur Gyula, Redl . Gusztáv, : Ricss Károly, lovag Sacher Károly, Sajó Károly, Stipamics József, Szépligeti Győző, Sziládi Zoltán, Thalhammer János, dr. Török fózsef, dr. Uhryk Nándor, dr. Vángel Jenő, Vánky József, Vellay Imre, Vidra Ferdinánd, Wachsmann Ferencz és Jánoz és Xántus János. ; A legelső nagyobb Hymenoptera-gyűjtemény hazánkban Koy Tóbiás budai kamarai pénztári tisztviselőé volt,) ki Budapest kör- nyékéről 136 faj Hymenopterát említ; de ha tekintetbe veszszük azt, hogy ez időben a nálunk előforduló fajoknak a legnagyobb része még ismeretlen volt és azok csak később irattak le; akkor biztosan állíthatjuk, hogy Koyv gyűjteménye igen tekintélyes lehetett s legnagyobb része meghatározatlan és a tudományra nézve új vala. A második nagyobb gyűjtemény az volt, melyet a jelen század elején (1803—1806) egy nevéről ismeretlen lengyel természetbúvár 1 Alphabetiscbes Verzeichniss meiner Insectensammlung. Olen, 1800. 174 Mocsáry Sándor A szerzett Magyarország területéről, mely jelenleg a varsói múzeum ú tulajdona ; miként azt Radoszkovszky O. orosz tüzértábornok, a ner- rég elhúnyt jeles hymenopterologus, 1886-ban Budapesten létekor elbeszélte.!) I A Nemzeti Múzeum gyűjteményén kívül most nagyobb Ms teménye van inég magyarországi Hymenopterákból : Brancstk Károly-nak Trencsénmegyéből; dr. Chyzer Kornél miniszteri ta- 4 nácsosriak, ki kiváló szorgalommal kutatta és ismertette Zemplén- t mégye rovárvilágát; Friese Henrik-nek jelenleg Innsbruckban, ki mint említettem, tíz hónapig időzött és gyűjtött Magyarországon ; y Korlevic Antal előbb fiumei, most zágrábi tanárnak, ki kiváló ér- demeket szerzett a magyar Tengerpart Hymenopteráinak gyűj- . tésével és közzétételével; Paszlavssky József igazgatótanárnak, — ki a magyarországi Cy"ividák ismeretét vitte előbbre; Szépligeti Győző budapesti tanárnak, ki nagy szorgalommal gyűjtötte és ta- nulmányozta a Braconidákat és Cynipidákat. Végre fölemlítendő itt a Biró-féle több ezer példányból álló Hymenoptera-gyűjtemény j: az ország legkülönbözőbb vidékeiről, mely jelenleg a Nemzeti Mú- zeum tulajdona. Ezeken kívül többeknek van kisebb gyűjteményök.— Az itt említettek gyűjteményüket vagy legalább azok egy j részét irodalmilag is közzétették s ez által is hozzájárultak faunánk — ismeretéhez. A mi már most a meghatározások alapján Magyarország hártyásszárnyú rcvarai gazdag faunájának a jellemétilleti, az mint- egy keveréke a középeurópai, földközi-tenger melléki (mediterrán) és délkeleti faunának, túlnyomólag délkeleti jellemmel és számos önálló sajátos fajjal, a nélkül azonban, hogy a nyugati fauna állatai — is egészen hiányoznának, a melyhez egy ország állatvilága sém hasonlítható s joggal lenne nevezhető magyar faunának; a mit különben már Magyarország nagy kiterjedése, és. növényzetének változatossága is eléggé igazol. Már maga a központ, Budapest vidéke, a legnagyobb változatosságot nyujtja; mert a Duna jobb partja jobbára a dombos vagy hegyes vidékek állatait táplálja, bál- partja pedig, innen a magyar Alföldre mélyen lenyuló, sok helyen homokos talaj Erdélyen át túlnyomóan délkeleti jellemű. Állataink — egy része innen Dél-Oroszország, a Kaukázus és Turkesztán felé terjed ; mások ellenben Dél-Francziaország és Spanyolországon á ába Algírban is megtalálhatók. . l 73 Faunistikai tekintetben bizonyára a legérdekesebb a központi 1) Rovartani Lapok. III. 1886. 513 1. va ai A bugaczi pusztán 175 nagy síkság és Mehádia vagyis Herkulesfürdő környéke ; továbbá a zemplénmegyei Szomotor s a delibláti homoksivatag, melyeken a dél-oroszországi futó-homokon lakó állatok is élnek. A tudomány mai állásának megfelelőleg, a közölt adatok bi- zonyítják, hogy Magyarország Hymenoptera-faunája már meg- lehetősen ki van kutatva, s az egyes családokból csak kevés újabb adatot gyűjthetni; ellenben igen tág és háladatos tér kinálkozik még azoknak, kik egykor az lIchneumonidák, Proctotrupidák és Chalcididák tanulmányozására adják niagukat. Mocsáry Sándor, A bugaczi pusztán. Itt benn ülök a sárga Pusztaházban és jegyezgetek. Körü- löttem zsivaj, pohárcsengés. Társaimnak egy része hol tudományos dolgok fölött vitatkozik, hol egy-egy jóízű adomán kaczag és lesi az alkalmat, mikor lehet koczintani; más része a világ eseményeit bírálgatja és helyes mederbe tereli; sőt akadnak még olyanok is, a kik azt a bizonyos 32- és 42-levelű bibliát forgatják. A szobába szorított bennünket az eső. Pedig szeretnénk mind- nyájan künn kóborolni az erdőben, a buczkán, mely annyira magyar specialitás, hogy arra más nyelven alig van helyes kifejezés. Hiszen azért jöttünk, hogy ennek az ősi szűz talajnak, melyet eke-kapa még nem járt, állatvilágát tanulmányozzuk és megfigyeljük. A kir. mm. Természettudományi Társulat állattani szakosztályá- nak 14 tagja vállalkozott erre az érdekes s a tudományra nézve fontos feladatra. A Társulat állattani szakosztálya ugyanis éven- kint rendez ily tavaszi társas kirándulást. És miután bejártuk már a festői Tengermelléket, az Al-Duna szépséges vidékét és északon Ungvár regényes környékét, az idén az ország kellő közepét, az Alföld szívét, Kecskemét környékét óhajtottuk felkeresni és rova- rászó hálóinkat ott is forgatni. Kecskemét városa magyaros vendégszeretettel meghívta a magyar zoologusokat híres bugaczi pusztájára. [gy jött létre ez az érdekes kirándulás. Május 19-én délelőtt Kecskemétre érve, a pályaudvaron foga- dott bennünket Vámossy Béla városi főkapitány, Szegedi György városi tanácsnok és Dr. Szeless József takarékpénztári igazgató. Bevittek a városba és mindenekelőtt megmutatták az új vVáros- 176 Abafi A."Lajos házát. Pompás egy épület! A jeles hazafiak arczképeivel s egyéb történeti fali festményekkel díszített tanácsteremben szívélyesen fogadott bennünket a városnak ép oly költői lelkületű mint tudo- mányos hajlamú polgármestere, Dr. Kada Elek. Az összes hiva- talok helyiségeinek és kivált a gazdag levéltárnak megtekintése után átmentünk az új városi színházba, melyben épen egy mű- kedvelő hangverseny énekpróbája lévén, véletlenül még művé- Szeti élvezetben ís részesültünk. A színház maga nem nagy, de kívül-belül valóságos remek. Ép úgy mint városházukra büszkék lehetnek rá a kecskemériek. Pedig úgy jutottak hozzá, hogy jóformán maguk se tudják hogyan : úgyszólván semmijükbe se került. Hát azt Weber Ede csinálta, a § kit 25—30 év előtt Svájczból Molnár Aladár hívott meg a balaton- fi füredi szeretetház vezetőjeül. A derék svájczi tanító később gazdál- 1 kodni kezdett s ez igen jól , beütött" neki. Szerzett, Kerepesen i szép bírtokot s egy szép napon egy svájczi társaság nevében azt 7" mondotta a kecskemétieknek, hogy száz forintjával megvesz tő- A lük kétezer hold buczkás legelőt. A kecskemétiek persze kap- "4 tak az alkalmon és a kétszázezer forinton színházat létesítettek. Webér pedig kezdte a területet parcellázni és odahívott szegény, de jóravaló magyar parasztokat. A társaság mindegyik részére. csinos házacskát építtet és ad hozzá 8 hold földet, melyet a tele- pesnek meg kell mívelnie, u. m. 4 hold szőlőt, melyet a társaság beültet, 3 holdat szántóföldnek, egy holdat pedig gyümölcsösnek ;. azonkívül ad öt évre évenkint 140 frt készpénzt és megfizeti helyette még az adót is. Öt évig semmi ellenszolgálmányra nincsen kötelezve, csak azontúl illeti meg a társulatot a termésnek bizonyos része: de ha ennek 30 évig megfelelt, a ház és föld a telepesé. Eddig 143 háza és vagy 800 lakója van a ,Helvéczia" telepnek. Igazán szép emberbaráti intézmény ! A városi színházból elmentünk Beretvás szállodájába, a hol Kecskemét városa megvendégelt bennünket. A polgármester és több városi ur velünk tartott. Jó ebéd volt, nevezetes arról, hógy. pohárköszöntő nélkül folyt le, a mi Magyarországon hallatlan dolog. Majd kocsira szálltunk és Szegedi gazdasági tanácsnok vezér- lete mellett kihajtottunk a bugaczi pusztára. Vagy három óra hosz- szat mentünk az Alföld áldott földjén, eleinte mívelt földek között, később már csak homokbuczkás legelőkön. élsáfi Estefelé értünk Bugacz főhelyére, a sárga Pusztaházhoz, a. KÜL hol a 16,000 holdnyi puszta gondozója, Lipóczy Péter pusztabíró fogadott. A kocsikról leszállni és hálót, puskát elővenni, egy pár li A bugaczi pusztán VTú percz műve. volt.-A ház közelében levő szíkes: tó környékén azon- nal hozzáláttunk a gyűjtéshez, ki-ki a maga módja szerint. Dr, Horváth Géza itt gyűjtötte a többi között a Henestaris halophilus Burm., Conostethus salinus Sahlb. és Eurysa clypeata Horv. fajo- kat, melyek kizárólag csak sós talajon szoktak élni. Dr. Daday Jenő szinte belemerült a szíkes pocsolyákba és milliókra menő parányi Crustaceát és Hydrachnidát merített ki, ezeket azonban csak a télen fogja feldolgozni. Dr. Kertész Kálmán a legyeket kezdte pusztítani és számos légyfaj közt sikerült neki egy igen ritka faj több példányát kézre ke- ríteni. Szerinte ezért az egy légyfajért érdemes volt ide rándulnia. A többi gyújtó " nem " dicsekedett: mem volt min: csak a híres Nimród Lakatos Károly mosolygott megelégedetten (a szegény madárkák siratják), midőn visszatért a Pusztaházba, ahol a vacso- rát jóízűen és jó kedvben költöttük el. Itt aztán ki is adtuk mérgün- ket: csak úgy özönlött a városban visszafojtott sok dictió. Dr. Horváth Géza mint , Bandenchef" (1848/49-ben úgy hívták Bécs felől a magyar hadvezéreket) köszönetet mondott vendégszereteteért Kecskemét városának ; éltettük Szegedi tanácsnokot, a ki velünk szemben Kecskemét városát, mint házigazda oly szeretetre méltóan képviselte stb. stb. Későre hajtottuk le fejünket pihenőre, de még akkor se volt nyugtunk " Kertész Mihálytól, kinek az ő híres legye kissé fejébe szállt. Korán ébredtünk, de hangzott a rémhír : esik az eső! Sietett ki-ki személyesen meggyőződni az idő állásáról, és megeredtek az időjóslatok. Hiszen nem is esik, csak szemzik! De bizony esik, eltart három napig is! Nem tart az egy félóráig sem! Még a leg- szebb időnk lesz! stb. A végin mégis kitisztult annyira, hogy kocsin ki mertünk menni a Farkas-ordítóba. Gyönyörű buczkás hely, sok bozóttal, cserjével, valóságos entomologiai paradicsom, de csak ha szép az idő, pedig alig hogy oda értünk, megeredt az eső szép csendesen, úgy hogy egy óránál tovább nem gyűjt- hettünk. Mindazáltal nem jártunk itt hiába. Dr. Horváth Géza itt fogta p. o. a Poeciloscytus brevicormis Reut., Orthocephalus bivit- tatus Fieb. nevű kelet-európai poloskákat, melyek alföldi komok- pusztáinkra nézve is jellemzők. A fehér nyárfán talált nehány érdekes kis kabóczán (Idiocerus cognatas Fieb., és ustulatus M. R., Zygina nivea M. R var. Tithide Ferr.) kívül egy új Psyl/a-fajt mely nemcsak hazánkra, hanem a tudományra nézve, is új. Hasonló becses felfedezés volt egy új Deltocephalus-faj, melylyel homokos 178 Abban. A. Lagos " pusztáinkon most először találkozott. Összesen 45 Hemiptera-fajnak előfordulását állapította meg. Hasonló szeréncsével működtek a bogarászok, Wachsmaun Feréncz és János, az ,öccs", a ki kedvünkért eljött Pápáról, a legfáradhatatlanabb gyűjtők egyike; ráfogtuk, hogy négy kézzel dolgozik, mert mindig kétszer annyi bogarat szed össze mint más. Nágymennyiségű bogarat gyűjtöttek, a melyek azonban még nin- csenek meghatározva. Fáradozásának eredményével meg volt elégedve Szepligeti Győző is, aki az élősdi darazsokat szép számmal gyűjtötte, összesen mintegy 40 fajt, köztük 2—3 újat, eddig teljesen ismeretlent, mely még leírandó s elnevezendő. Kevesebb megelégedettség uralkodott a lepkészek közt. Pável János, e sorok írója és Bordán István, ki ennek a kirándulásnak a kedvéért a szép hunyadmegyei hegyek közül jött ide, versenyezve kergették a lepkéket, azaz csak kergették volna; de ezeknek fel- tétlenül napsugár kell, abból pedig vajmi kevés jutott ki ezen a napon. Valami 30 fajta lepkének (illetőleg hernyónak) előfordulá- sát mégis constatálták, köztük a ritkább Cwucullia chamomillae Schiff. ab. chrysanthemi Hb. és Acronycta auricoma F. Dr. Lendl Adolf pókokat gyűjtött és igen dús zsákmányra tett szert. Egy nap alatt körülbelül 40 fajt gyűjtött számos pél- dányban, amelyek közül különösen a Uloborus Walckenaerius ér- demel említést; ez a faj délvidéki, Olaszországban és a Balkán félszigeten van elterjedése és hazánkban csak elvétve találták eddig ; a bugaczi pusztán azonban így látszik nem tartozik a ritkaságok közé, mert nehány óra alatt több mint 20 példány esett zsákmányul. Többnyire fiatal és még fejletlen példányok voltak. Egy másik szintén kiemelendő faj, a Trochosa infernalis, a melynek nehány szép példánya került a gyűjtőüvegbe, Epeira grossa, szintén ha-. zánk ritka fajai közé tartozik, a ritkás nyárfa bokrokon több pél- dányban került meg. Hol az egyiknek, hol a másiknak segédkezett Szalay Gyula gymnasiumi tanár, aki Félegyházáról jött ide, hogy társas kirándu- lásunkban részt vegyen, de a ki még nincsen teljesen elhatározva az iránt, egészen a lepkészetre vagy a bogarászatra adja-e magát? Ha a hálót oly ügyesen fogja forgatni, mint a tollat, sok érdekes felfedezést és sok ,jó" állatot várhatunk tőle. Francé Rezső is, hol Lendl körül forgolódott, hol a hozzánk A bugacsupusztán "179 csatlakozott botanikussal Pályi Sándorral görnyedezett, átmeneti alak lévén a zoologusok és botanikusok között. Nem hálóval, hanem gyilkoló fegyverrel lesve járt-kelt a fák alatt, a bokrok között Lakatos Károly, hogy egy-egy ragadozó madarat leterítsen. A lövések hallatára Kertész, a legyek nagy örömére, szintén puskát ragadott és Lakatoshoz szegődött. Az eső délfelé bizony csak vissza kergetett a Pusztaházhoz s a kiknek csak szegényes zsákmány jutott, azok a pusztabíróné .asszonyom pompás főztjén, no meg a homoki borocskán igyekez- tek vigasztalódni. Délután megint kicsalogatott bennünket a kikandikáló nap és most a Tolvajos erdőrészletet kerestük fel, ahol eleinte csak- ugyan szépen gyűjtöttünk is, de csakhamar borulni kezdett, s ismét kocsira szálltunk, hogy az eső elől meneküljünk, de biz az nya- kunkba szakadt. Este felé újra kiderült az ég, "de a sártól nem mehettünk semerre. Az udvarban néztünk körül. Láttuk, hogy a jószágot hogyan ,falézolják", mely szó katonáék német , verlesen"-jétől származik s annyit jelent, hogy a marhát, birkát stb. megszámlál- ják. Volt aztán az udvaron egy kakas, egy hatalmas kákas, mely- ben a közvélemény az ős-magyar kakast ismerte fel. Nosza rajta ! Kertész előszedte az ő fotographáló gépét s utána a kakasnak, mely sehogy sem akart kellő ,póz"-ban megállni. Végre áll. Kertész szokásból rákiállt : , Tessék kissé mosolyogni!" aztán csattant egyet : kész a kakas, vagyis a kép. Különben Kertész erősen használta a masináját : lekapta az egész társaságot, le a ménest, a cserényt és Pusztaházat, a hogy jött. Az őskakast egyébiránt papirra varázsolta a mindenhez értő Bordan, nemkülönben /rancé is, a kiből a művészi hajlamok koronként elementáris erővel törtek ki. Volt az udvaron egy rókafamilia is: valamelyik csősz neszét véve annak, hogy itt valami állatszeliditők járnak, elhozta a róka- kölyköket, a melyeken persze mindjárt megakadt a szeme Lendlnek : magához váltotta, ki is tekerte a nyakukat és hazavitte őket. A jámborok nem is gyanították, mily nagy kitüntetés vár rájuk: majd valamely fővárosi kirakatban kitömve parádéznak. Az esti hómályban mi lepkészek kisérletet tettünk a lepkék esti fogásával, de bizony abban sem kedvezett a szerencse. A vacsoránál megint uralkodott a jó kedv és a móka. Hallot- tunk pár jó adomát is, és különösen a Pályi paedagogiai esetei részesültek nagy tetszésben, de hallottunk okos szót is. Horváth 180 "Abafi A. Lajos p. o. érdekes élményeket mondott el kaukazusi útjáról; Szalay pedig elmesélte, hogy a bugaczinép szentül azt hiszi, hogy Petőfi itt született a határos P. Monostoron (a hol hajdan a híres bugaczi csárda állt, mikor édes anyja Kis-Körösről Kúnfélegyházára átköl- tözködött, sőt megjelőlik azt az asszonyt is, aki az akkor még anem híres, sőt nagyon is hirtelen világra jött sikoltozó költőt először megfürösztette. Reggel elbúcsúztunk a derék pusztabíróéktól s a felejthetet- len Pusztaháztól és hazafelé tartottunk. Az idő borús volt, de csak- hamar kiderült. Utközben megálltunk egy cserjés, buczkás helyen. A "nap elő csalogatta a rovarokat s itt a lepkészek félóra alatt többet gyűjtöttek mint tegnap egész nap. A többi közt hálóba ke- rült a Thalpochares paula Hb. nevű lepke, melynek hernyója szint úgy mini a Thalpochares pannonica Frr. a (rnaphalium arenarium gyökeién él. Az utóbbi gyönyörű kis lepke (hernyóját találtuk) a magyar buczkának. ép oly kizárólagos lakója, rajta kivül ép úgy nem található, mint az az ősmagyar pásztor élet, melynek a buga- czi pusztán szemlélői voltunk, és mely 1000 év ótaépenúgy nem változott, mint annak a lepkének a színe, a mely tavaszról tavaszra elékerül körülnézni: van-e még Gnaphalium, van-e még buczka? Man "van zgótlepke, úabbeezer tévse rel alészel Tátra Május 21-én délben búcsúztunk el szíves házi gazdánktói, Szegedi tanácsnoktól és Kecskemét városától, melynek a k. m. Természettudományi Társulat elnöksége már juliusban hivatalosan megköszönte az állattani szakosztály iránt tanusított vendégszere- tetet. Ugyanazt tette maga az állattani szakosztály is, midőn október hó 8-án tartott ülésében Dr Horváth Géza a társas- kirándulás lefolyásáról jelentést tett, és újra felidézte lelkünkben a bugaczi pusztán töltött idő kellemes emlékét. Abafi A. Lajos. V.eltay: límre (1850—1898.) , Egy levél lehull az erdőben. Ki veszi azt észre?" —:- úgy mondta azt a távozó Biró Lajos. A Egy, ilyen. hulló , levél, az, erdőben. a maoy világban evett Vellay Imre is. Míg élt, elveszett köztünk ; nem vette észre senki ; éz csak egyszerű napszámos volt, ki mindennapi munkáját csendben, Vellay Imre 181 az emberektől félrehúzódva végzé ; s ilyen volt akkor is, mikor reá nézve a megváltás órája ütött. Vellay pályája egy autodidacta pályája volt. Éveken át czél- talanul küzdött az életben, de mindenütt felhasználta az alkalmat, hogy tanuljon s erre a kiképeztetésre, mint maga is följegyzi ,sohasem a kényszerhelyzet, az anyagi érdek utáni hajsza, hanem mindig "környezete sadta meg az impulsust5 5 mig, eleinte ra tanulással pótolni igyekezett ifju kora mulasztásait, addig későbben az már annyira természetévé vált, hogy a folytonos , tanulmányo- zás" "kizárta a rendes munka lehetőségét. Habár Vellay nem szerzett u. n. , nagy" érdemeket a magyar entomologia körül, mégis mint szorgalmas munkás és Szeged város faunájának éveken át buzgó kutatója, elég érdeme van arra, hogy emlékét a jövőnek megmentsem és élete folyását, a mennyire azt e lap szűk kerete megengedi, vázlatosan : követke- zőkben foglaljam össze.) Vellay Imre Ede Nagy-Becskereken 1850. évi október hó 11-én született. Apja Vellay Antal, csizmadia volt és Imrén kívül még két leánygyermeke volt. Imre gyermekkorában sokat szenvedett, kivált az anyjától s. ez a szenvedése még fokozódott apja halála után. Vellay elemi iskoláit és a piarista gymnasiumban, az alsó négy osztályt N.-Becskereken végezte. Hogy az ötödiket miért nem folytatta, azt nem tudni : alkalmasint azért nem, mert N.-Becskereken nem volt főgymnasium és hogy másfelé menjen, arra nem kapott otthonról segélyt. Akkor — a négy gymn. osztály elvégzése után — mint írja, naponta 10 órán. át , korrepetált" és havonta 30—35 frtot szerzett Habár ez összegből anyja a leányok " nevelésére sokszor Vellay tudta nélkül is sokat lefoglalt, mégis annyija. ma- radt, hogy félre tehetett valamit. 1865. őszén a zsidó rabbi aján- latára helyettesíté Nagy-Becskereken a zsidótanítót s minthogy még azonkívül is magántanítással foglalkozott, összetakarított annyi pénzt, hogy 1866 őszén, egy évi késedelemmel, Szegedre mehe- tett, hogy ott az ötödik osztályt folytassa. Fél évig csak meg volt valahogyan, tanult is ; de a második félévben már elfogyott a pénze s akkor szomorú idők következtek reá nézve. Mint házi tanító alkalmazást nem kapott, ,mert a szegedi ,spiesbürger" — mint Vellay írja — ebben a dologban is saját gyermekeit oktrojálta az 1 Ezeket az adatokat Vellay különféle följegyzéseiből, levél fogal- mazvány töredékeiből, hivatalos adatokból és Vánky József szegedi tanár úr szíves értesítése alapján állítottam össze. Jablonowskz. 182 Jablonowski Józsej idegenekre oktatókul s én mint idegen elestem a foglalkozástól." , A húsvéti ünnepek alatt nehéz napokat éltem, koplaltam már három napon át, de foglalkozást nem kaptam és csakhogy mene- küljek az éhhaláltól, kénytelen voltam az akkor épült alföldi vasút építési vállalathoz napszámosnak szegődni. Most kubikoltam reg- geli 5 órától esti 7 óráig, hogy táplálékot és egy kis utazásra való költséget kereshessek. Így telt le egy hét a fizetés napjáig." Vellay akkor — 1866-ban — tizenhatéves volt. A megkeresett pénzzel haza ment N.-Becskerekre. 1867. évi május haváig, úgy látszik, megint házi tanító volt; ekkor egy gazdag zsidó bérlőhöz került vidékre szintén tanítónak. Hogy az hoi volt és gazdáját kinek hívták, nem tudom. Vánky említi, hogy Vellay egy Basch nevű birtokosnál Torontálban neve- lősködött; hogy az előbb említett nevű bérlő és Basch azonos-e, nem tudom. Itt nevelősködés mellett gazdasággal is foglalkozott, kivált miután a tanyán gazdag mezőgazdasági könyvtárt talált. Ugyanez a család volt-e, vagy más, a hová 1869-ben került, azt sem tudom, de ez utóbbi reá nézve már kedvezőbb volt; itt is gazdasággal foglalkozott, sőt — mint Vellay feljegyzésében találom — itt végezte el a , magyar-óvári tanrendszer szerint a 3. évi kurzust." Ugyanezen időben megfordult talán Halason is, szintén mint nevelő. És úgy látszik ez idő alatt, vagyis 1872-ig, besorozásáig, próbált Vellay szerencsét bérlettel is: bérbe vett olcsó torontáli földeket s ezeket szegény embereknek felébe adta ki. De bele bu- kott, mert a kiáradt Bégaviz tönkre tette a repczeföldeket s az ő megtakarított pénze (500—600 forint) is oda lett. 1872-ben katonának sorozták be s ugyan ez évi október havától mint közhonvéd szolgált; 1873 évi julius 15-én szabad- ságolták és 1874-ben augusztus 16-án ismét bevonult, a mikor 1875-ig a Ludovica Académián a tiszti tanfolyamot elvégezve, ő Felsége a király őt már ugyanez évi október hó 23-án 16-ik rang- számmal honvédhadnagygyá nevezte ki. Jó modú emberre, vagy a ki otthonról segélyt kap, ezen a pályán is lehet megélni, de Vellaynak az nem való volt. Mert Szegeden, a hol szolgált, csakhamar pénzzavarba kerülve, öngyilkosságra gondol, és csak jó barátjai csavarták ki kezéből a forgópisztolyt, a melylyel életét akarta kioltani. Hozzá jön, hogy még az anyját is kellett segélyezni. S e fényes nyomorban zászló- aljsegédtisztnek rendelték ki, tehát olyan munkával bízták meg, mely nemcsak sok intelligencziát, de jó gazdasági érzéket is téte- ágát ÜL, salt 8 775 tak ga sets éz Vellav Imre 183 lézett fel. Vellay becsületes jellem volt, de a nagy nyomorban és folytonos zaklatásban, melynek anyja részéről mindig ki volt téve, mégis valami elszámolási hibába esett. 1877 elején helyzete tart- hatatlan lőn: egyszerre február 24-én lemond rangjáról és azt az akkori honvédelmi miniszter, Szende Béla, már márczius 8-án elfogadta. Hogy e lemondás oka valójában mi volt, nem tudom. Vellay előttem egyszer anyja ellen panaszkodott, hogy ő miatta volt kénytelen rangjától megválni, mert elment panaszra ellene, hogysnemisegíti leléggé SSZezttetősíti laz" a Möljegyzéses 15 Sogyi ,23 (talán 27) éves korában a családja életben levő feje Damocles kardját mérte reá." Bizonyos, hogy anyja és közte valami igen súlyos dolog történt, mert Vellay később reá sem nézett anyjára, még akkor sem, mikor haldoklott. E súlyos dclog, melyet Vellay , nagy szerencsétlenségnek", , súlyos csapásnak" mond, úgy látszik pénz-kérdés volt. Vellay jegyzetei között találok egy fehér papir- lapot, melyen belül öt személy-név és nehány szám van fölírva 435, 46 (talán 435 frt 46 kr ?) és kívülről Vellay kezeírása : , Nagy szerencsétlenség emlékeül, de mely szeptember 2-án elhárittatott ; lásd, . ...... (egy. személy név), levelét... H. pénzét fiókomból. elvesz- tettem. 17 ogy ,H." személynevet, vagy: , honvédséget . jelent; nem tudom. Ámde bármint is legyen a dolog, Vellayt ártatlanul sújtotta e csapás. 3 Mert alig, hogy Vellay szabad ember lett, már április hó 21-én gróf Maldeghem Arthur nyug. huszárkapitány és cs. kama- rásnál talált alkalmazást Török-Kanizsán, a ki őt fia mellé neve- lőül fogadta. Felfogadása alkalmával Vellay. följegyzése szerint a gróf következő szavakat mondta : , Szegedről való távozása i1s5me- retes előttem, de ez engem nem, tántorít vissza, s. azért; ne, legyen kislelkű; én önben bízom s higyje el, ha magát akként viselt, mint a milyen tudósításokat nyertem (Görgey ezredes, WMesterovits és másoktól, előre is fogadhatja megelégedésemet. Tudom azt, hogy mennyire sújtja önt a szegedi katasztrófa s többé róla ne is beszéljünk." Maldeghem katona volt maga is s így ha Vellay valami jellembeli inkorrektséget követett volna el, nem fogadta volna meg épen fiához nevelőnek. Vellay azután csendesen nevelősködik. Tanul és gazdálkodik ismét, mert a gróf mint természetbarát és jó gazda maga is sSer- kentette arra. De tanult, mert sok pótolni valója volt. Hiszen ka- tona-korában csak katonai hivatásának élt és mert — mint erre az időre vonatkozólag egy helyen megjegyzi, — ,silent Musae inter arma." ké - Mat § 184 Jablonowski József 1878. novemberben elhagyja a grófi családot, mert tanítvá- nya a Theresiánumba került. Akkor Szegedre ment Balogh János szegedi kir. közjegyzőhöz mint nevelő és irodatiszt. 1878 no- vember 12-től 18532-ig tanítja a közjegyző gyermekeit, 1884-ig, Balogh haláláig — irodájában mint díjnok, majd mint fogalmazó dolgozik. Ezen időben Vellay tanári pályára is készülve, zoologiát, növénytant és földrajzt ,proprio Marte" tanul. Hogy próbált-e vizs- gázni is, vagy nem, azt nem tudom. — 1884-től 1895 augusztus haváig Szegeden Abafi Aurél kir. közjegyző irodájában mint igtató, kiadó és fogalmazó-segéd dolgozik. Már Abafinál volt alkalmazva, midőn a marokkói sáskajárás alkalmával részt vett a földmívelésügyi m. kir. miniszteriumtól vezetett irtási munkálatokban. E réven azután fölkerült Budapestre, . ahol 1895. óta a m. kir. állami Rovartani Állomáson mint aszis- tens működött. Az 1884-től kezdődő időszak volt az, midőn Vellay teljes odaadással kezd foglalkozni a rovartannal.!) Ekkor kezd gyűjteni Szeged vidékén és gyűjt mindent. Coleopteráit Reitter Ödön morva coleopterologus határozza meg, a Hemipterákat dr. Horváth Géza, míg a többi állatjait a N. Múzeum szakemberei. Gyűjtését szen- vedélylyel folytatta: mihelyest csak az irodából kiszabadult, rögtön künn termett s e miatt sok gúnynak volt kitéve oda lenn Szege- den, de azt ő föl sem vette. Délben egy darab kenyérrel a zsebé- ben futott ki Szeged határába és három órakor már hivatalban ült; és míg sokszor éjjel 12—1 óráig elült és gyűjtött anyagát rendezte, addig reggel 5—6-kor már megint künn volt. Igen takarékosan élt. Sonka, tej, kenyér: ez éveken át a mindennapi eledele. Összes megtakarított pénzét pedig könyvekbe ső veri, sőt hitelbe is vásárolja azokat. És nevezetes, hogy Vellav mennyire nem szeretett — fizetni. Német, osztrák, budapesti és szegedi könyvkereskedő a pénzét Vel- . laytól mind csak per útján kapta meg. Egy ember sem perelt talán annyit, mint ő. Szabó, suszter, asztalos, könyvkötő, takarékpénz- tárak, könyvkereskedők mind perlik őt s Vellay csak így fizet. Hogy a prókátor-doktorok mennyire tudnak egy ilyen szerencsétlen h8 f deliguensen , srófolni", azt szegény Vellay a hónapok első napjain ég 1 De gyüjtött ő már régebben. A szegedi kir. föreáliskola 1894. évi 7 értesítőjében ugyanis olvasom: ,, Nem csekély azon rovarok száma, a melyeket az árviz előtt Vellay gyűjtött." Adatok Szeged vidékének állatvilágához az említett értesítő 4. oldalán. A szegedi árviz 1879-ben volt. 445 a sz Vellax Ímre 185 a hagyontéreznettes De Ügy HAtSZÍKE ISZ a "pereléső elemes VOLT: ő a fiskális-doktoroktól nem ijedt meg: szembe szállt velük, nya- kukra idézte a végrehajtási törvény girbe-görbe paragrafusait s azután — megalkudva a helyzettel — mégis csak fizetett" rTátamn ként kétszer-háromszor annyit, mint a mennyi az eredeti adós- sága volt. Egy másik jellemvonása az volt, hogy mindent csak maga szeretett elvégezni. Ha reggel munkába kapott, csak az ég mond- hatta előre, hogy este min végzi azt. Ha rosz volt a tolla, a helyett, hogy mást vett volna, javitotta azt; de rosz volt a szer- számja, hát előbb azt igazította; majd észrevette, hogy a gyalú- padon van a hiba, tehát azon mesterkedett s így haladva, egyik tárgyról a másikra ugrándozva, csakhamar annyira belemerült a , tanulmányba", hogy sokszor maga sem tudta, hogy eredetileg - mit is akart? De ő ebbe a valódi hörcsög-munkában nagyon , bol- dog"-nak érezte magát. Az emberektől nagyon félt. A kit igazán kiismert, ahhoz ragaszkodó volt; sajnos, hogy sok ember önzetlen jóságával csak visszaélt és így volt oka elég, hogy annyi csalódás után sok is- merősétől teljesen visszahúzódott. Társaságba nem szeretett menni s ha mégis megjelent, igen félszeg volt; kivált ha ilyenkor nőkkel is találkozott, akkor önuralmát teljesen elvesztette és azt sem tudta, mit csináljon. Vellay — bár jegyzete rakásszámra volt — irodalmi mun- kálkodást nem igen folytatott. Volt neki egy kedvelt eszméje, hogy megírja Szeged faunáját, úgy a hogyan az az ottani flórával és talajviszonyaival összefügg, de a bevezetésen kívül semmi sem készült el. Vánky József szegedi reáliskolai tanárral együtt össze- " állította Szeged bogarainak jegyzékét, amely 1894-ben meg is jelent.) Érdekes dolgozata van a marokkói sáskáról is, a mely azonban egyelőre még kéziratban a m. kir. állami Rovartani Állo- más irattárában van. Szeged városára kiváló érdekkel bírnak Vellay Imre ama dolgozatai, a melyeket Szeged város monogra- phiájáról, de kivált a szegedi természetrajzi múzeum érdekében 1893—1894-ben a szegedi napilapokba (a Szegedi Hiradóban) írt. Midőn pedig már velem a Rovartani Állomáson dolgozott, éa 4 unszolásomra egy hosszabb dolgozatot a , hernyózásról" írt, amely ű a , Köztelek" nevű gazdasági lapban meg is jelent. Utolsó munkája 7 A 8 1) ,) Adalékok Szeged vidékének állatvilágához.x Vánky József és Vellay 1478 b: A § EME á 2 E NETASZI a NT b] úg. Imrétől. A szegedi kir, főreáliskolai 1893—94. évi értesítőjéven. : ae BZ kTe7 HE gé 186 A Phtheochroa séletmódjásól. volt az, a melyet a kir. m. Természettudományi Társulat részére készített: ez volt a Thysanurák és a Molluscák összeállítása a Fauna Huugariae számára. Az előbbit egyedül végezte, az utób- binál csak a magyar anyagot gyűjtötte össze, hogy azt majd a horvát anyaggal kibővítve Brusina Spiridion zágrábi egyetemi tanár rendszeresen állítsa össze. Mióta Vellay Budapestre került, minden idejét a Rovartani Állomás hivatalos helyiségében töltötte: reggel 6 órakor már ott volt és este csak 8—-9-kor távozott. Naponta csak egyszer étke- zett és pedig este. S ha unszolásomra mégis ebédelt, rögtön pa- naszkodott, hogy roszul érzi magát. Pedig, dehogy volt roszul; takarékoskodott, hogy pöreit fizesse. Néha a hó elsején annyit fizetett adósságokra, hogy alig maradt miből élnie. Igy hosszas zaklatás után ismét csak nyomorogva és ren- detlenül táplálkozva, nem csoda, hogy 1897. végén elméje homá- lyosulni kezdett. Egyszerre az a rögeszméje támadt, hogy min- denki csak őt üldözi; hogy a napilapok csak ő róla írnak, hogy Dreyfus alatt őt kell érteni s ő az, a ki a , Farkassziget"-re van száműzve, (, Farkassziget"eta Farkasvölgy-ből és Ördögsziget- ből csinálta össze). Így nem volt egyéb hátra, mint helyet szerezni neki a Lipót- mezőn, a hol 1897. deczember 16-ától 1898. augusztus 6-ig mint élő-halott egyre tépelődött azokon a nagy feladatokon, a melyeket neki még elvégezni kell. Végre megváltotta őt e kínteljes élettől a halál. A Farkasréti temetőben pihen, ott, ahol ő sokszor megfordult, hogy tanulmányozza azt a természetet, mely őt , végtelenül bol- doggá tette, mely elfelejtette vele, hogy milyen gyarló e földön az . BERGlÓS SS öle ztési Vajha! meglelné ott a valódi boldogságát és csendes nyu- galmát ! Jablonowski József. A. Phtheochroa amandana H.-S. életmódjáról. ü E csínos .fekete pettyes fehér molypille a magyar fau- ZA nára nézve jellemző állat. Első leirói, Herrich-Schüffer (System. Bearbeitung der Schmetterlinge von Europa IV. 195. I., VI. 158 1.) ú8i és Heinemaun (Die Schmetterlinge Deutschlands III. 91. 1.), vala- mint Wocke katalogusa (246. 1.) szerint Németországon is előfordul Éj N Abafi A. Lajos. 187 ugyan, de sokkal gyérebben mint Magyarországon, illetve Budapesten, a hol hernyója a Svábhegyen, Kis Svábhegyen s a Sashegyen né- mely évben nagyobb mennyiségben található. Bizonyára hazánkban szerte fordul elő, a hol tápnövénye, az Allium flavium — magas szárú sárga virágú kis liliomféle növény — tenyészik. Ennek egy száron lévő 6—8, legtöbbnyire összes virágszirmait aránylag igen erősen szövi össze csaknem vizmentes házikóvá, melynek külszíne olyan, mint- ha a bimbó még ki nem fakadt volna és fénylő fehér mázzal bevonva volna. E saját szőtte zárt hajlékát csak akkor hagyja el a barnás, kukaczalakú hernyó, a midőn utolsó útjára készül ; azaz ha teljesen kifejlett (augusztus hóban) s tán már eledelt sem ta- lál az általa előre kimért téren, megrágja a virágtövén annak szá- rát s úgy ménekül belőle, hogy a föld szine alatt, akár tápnövénye, akár más tartósabb növény szárához merőlegesen hozzátapasztott gubóban elbábozzék. Gubója elég TESZ ÉTIT TEÜNZS NÉZETT! , ZSZ AMALS ON Md tartós SZÖVEe- gyobb részben dék, — hosszu- van a báb; a KaS . batna s ; felső fölül nem oly sajátság- teljesen elzárt, gal bír, melyet kisebb rész pe- tán még észre dig üres. Mire nem vettek, és melyet még semmiféle más gubón nem való ez üres hely eez tetős szoba? Ennek, ] nézetem Sze- észleltem. rint, kettős ren- ALT ÉSÜBDŐ j 3 I " deltetése lehet: ugyanis : két 1) hogy eső KESZKESGOSZŰK A szoli St SÜSZE TET TE TÜSE ő Nejem Aemány csöpp vizet magába foglalván, s azt lassan leszivárogtatván, a báb- nak több nedvességet adjon, mint a mennyit különben a kavicsos, sovány talajból nyerhetne; 2) hogy kikelésekre a zsönge, gyönge kis állatkának mintegy védbástyául szolgáljon, mely. nélkül a meg- keményedett földből sok esetben ki sem kelhetne. Feltételezem ugyanis, — a mit meg nem figyelhettem — hogy a gubó felső része egészen, vagy annak legalább nyilása a föld színe fölött van elhelyezve. Ez azonban hypothesis, mely megerősítésre szorul ; de azt hiszem, nem tévedek vele. Mindenesetre megérdemli e sa- játságos jelenség a további megfigyelést. Abafi A. Lajos. 188 29 pee Különfélék. Entomologiai térkép. Az entomologusok Európa egyes orszá- . gaiban serényen munkálkodnak hi izájuk rOvar- faunájának felkutatá— Ú sán. E tekintetben mi magyarok vagyunk legelőbbre, és büszkék lehetünk rá, hogy a millenniumi fauna-katalógussal, mely érdekes. és gazdag rovar-faunánk hiteles kimutatását adja és már csaknem teljesen kész, minden más nemzetet megelőztünk. Más országok entomologusai még legfeljebb csak az előmunkálatokat végzik. Igy van ez; péld. Belgiumban. Dr. Horváth Géza muzeumi igazgató-őr " a budapesti entomologusok körében nemrég ismertette azt a mód-— szert, melyet a belga lepkészek a belgiumi lepke-fauna összeállítá- sánál követnek, és melyről ez idei külföldi tanulmányútja alkalmá-. val Brüsszelben értesült. A belgiumi lepkészek a gyűjtött adatok- nak . közös feljegyzésére oly részletes térképeket használnak, a melyeken Belgiumnak valamennyi községe megvan. Minden lepke- faj számára külön-külön térképet használnak s e térképen jelölik meg az egyes gyűjtők vörös íronnal azokat a helyeket, a hol raz "es! illető fajt fogták. E térképek egyelőre csak a Macrolepidopterákra. terjednek ki és bejegyzés végett a lepidopterologusok között kö- röztetnek ; különben pedig a brüsszeli kir. természetrajzi múzeum entomologiai osztályában vannak letéve. Ha majd így évek folytán elegendő számú adat fog összegyűlni, csak akkor fogják aztán a belgiumi lepke-fauna rendszeres lajstromát összeállítani és kiadni. — Dr. Horváth (Géza magával hozott egy ilyen eredeti térképet, mely a Papilio Peodalirius belgiumi elterjedését mutatja. E szerint a lepkét eddig Belgiumnak 26 különböző helyén észlelték, de csu- pán csak az ország délkeleti részén. Belgiumak nagy obbik észak- nyugati felében eddig még egyáltalában nem találták. Megjegyzendő, vi hogy a rokon Papilio Mnchaok egész Belgiumban el van terjedve. Hasznos bogár. A Laemophloeus ater Oliv. nevű, a Cueujisi dákhoz tartozó bogárról eddigelé minden valószínűség szerint nem volt köztudomású, hogy mint élősdi hasznot is tehet. Ez okból, miután közvetlen megfigyelésből merített adattal szolgálhatok, köz- löm, miszerint a L. ater a kocsános tölgyön előforduló s Sopron- . vármegyében igen elterjedt Kermes reniformis Geoffr. nőstényébeé rakja petéit, itt fejlődik s mint kész bogár kirágja magát, időköz- ben" a Kermes" petéit felemésztvén." Ez : okból. ar, -Z.: ater azeri dészetre nézve hasznos bogárnak tekintendő, miután a Kermes elszaporodását megakadályozza, a mi pedig kocsános tölgyeseinki nézve igen fontos dolog. — Hasonlóképen közölhetem, hogy Anobium paniceum L. a hivatalos levelek leragasztásához használt vörös ostyát sem veti meg, sőt abban igen jól megél és elszapo- gi rodik. Ez ugyan ezzel is csak kárt tesz, de miután tudtomm-i még ez a sajátsága nem ismeretes, szintén érdemes közölni. Még az 1896. évben vásárolt ostyában észleltem ezen bogár jelenlétét s kiváncsi voltam vajon képes-e benne megélni, vagy csak vélet- lenül került nehány példánya az illető dobozba. Tapasztaltam pe- Séta 214. Különfélék 139 dig, hogy az A. paniceum az ostyába rakja petéit, az egyes ostyá- kat előbb összeragasztja s álczája abban kifejlődv én az ostyával táplálkozik, abba rendes álczameneteket rágva ki. A kifejlett bo- garak pedig, miután a szóban forgó dobozban még elegendő. táp- lálék található az utódok számára, onnan el sem távoznak. Az oko- zott kan épen nem jelentékeny, de nagyobb raktárban, hoi elhári- tása bajjal járna, mégis kellemetlen lehet az A. paniceum előfor- dulása. Ratkovszky Károly. Kártékony bagolypillék irtása. WNártékony Noctuák, kivált az Agrotis segetum fogására - egy kiváló német gazdasági író külön e czélra szerkesztett önmüködő lámpást ajánl. A petróleum- vagy spiritus- izzólámpás 15 m. magás faalkotmányon. lehetőleg , szaba- don áll és fényével odacsalogatja a Noctuákat, melyek a lámpás- nak kissé ferdén álló négy üveg . falán lecsúsznak és :az alul álló fa- vagy pléhdobozba esnek, a hol alkalmas módon, önműködő- leg megöletnek. A lámpás fölül kis födört kéménynyel van ellátva. Fényhatásának fokozásául lángja körül öt reflectort is lehet alkal- mazni, vagy egy helyett öt lángot felállítani és mindegyiket reflec- torral. ellátni. Ily lámpással a szerző Dr. Frank A. B. Berlin , kör- nyékén három hónap alatt m. e. 4000 rovart fogott. melyek közt volt 179/o igen kártékony, 319/o meglehetősen kártékony, 79/o hasz- nos és 459/o indifferens. A fogott lepkék száma volt: máj. 51-től JUT OKSSAk szegül áss zo julssag Tosa lSS [ES ztus hoi MESEL sze 30 ül 29.jg 7. jul. 29-ig 44, aug: , 2-ig , 50, aug. , 5-1, 00 ans a2ege 79 aug Í7őe 52, aug 24-ig 84, szeptember , 38-ig 20, azontúl semmi (az ingadozásokat az időjárás változása okozta.) A fogás ezen módjára tehát a legalkalmasabb idő julius elejétől augusztus; végéig... Nem . szükséges, : mondanunk, hogy ezt a lámpást talán némi módositással, ne ucsak kártékony Noctuák fo- gására is lehetne használni. A. A szőlőmolyról /Cochylis ambiguella Hb.) és irtásáról figye- lemre méltó művecske jelent meg Koch F. W.-től (der Heu- und :" Sauerwurm, oder der einbindige Traubenwickler und dessen Be- kámpfung. Trier, 1898. 832 lap 23 ábrával), aki saját tapasztalatai. alapján ismerteti a moly életmódját, és végül annak irtásával fog- lalkozik. Az első ivadékú hernyó csaknem kizárólag a fejlődő, szőlőgerezdet támadja meg azáltal hogy a virágokat összefonja és. felemészti, a bogyókat és a gerez dszárát pedig megrágja, mitől a bogyók s az egész gerezd elhervad. A második ivadékú hernyó csaknem egyedül a bogyókból él, és szerző szerint egy hernyó 17 bogyót pusztított el, kettő 26-ot, 17 pedig egész fürtöt. A meg- támadott bogyó csakhamar erjedésbe jut, miközben DENTE SEZETS sav képződik, a mely a mustba kerülvén, annak értékét csökkenti ; a bogyók másrésze rothadásnak indul és ha el nem szárad s le-. hull, szintén a mustba jut. A szőlőnek jóval több felénél pusztul- hat el ily módon. Az első ivadék gubói találhatók a venyigekönyök laza héja alatt, a szalmakötegben és alatt, a szalmaszálak nyitott végében, a szőlőkaró réseiben, hasadékai és lyukaiban, a nyesett, venyige belében, s egyesivel összéecsomózott szőlőlevelekben, vala- 190 Különfélék mint magában az összefont gerezdben, de mindenütt oly helyen, ahól a nap nem éri. A második ivadék pedig különösen az elszáradt venyigék belében, a szőlőkarókon s a venyige héja alatt található. A föld alatt való elbábozását még nem figyelték meg. A báb 12—14 napig pihen, úgyszintén a két ivadék petéje, minőt a moly nősténye 30—36-ot a zsünge hajtásokra ragaszt. — lIÍrtá- sára a szerző a következőket ajánlja: I. A kitelelő báb ellen: a) Mindennemű holt venyigét ki kell vágni és ápril 15-ig elégetni; b) A régi venyigekönyököket, melyeken laza héj mutatkozik, le kell nyesni, illetve a héjat eltávolítani; c) A venyigén nyesés foly- tán látható bélbe kötőtűt vagy sodronyt bele kell döfögetni, esetleg azokat a helyeket vastag kátránynyal, viaszszal, jól gyúrt agyag- gal be is leliet tapasztani; d) A szőlőkarókat alaposan meg kell vizsgálni, esetleg sűrű olajfestékkel bemázolni és szénkénegyel des- inficiálni; e) A szalma- és fűzkötegeket és lombcsomókat meg kell semmisíteni. II. Az 1 és 2. ivadékú lepkét fogdosni kell, még pedig széles sodrony- vagy tüll-lapátokkal, melyek oldala ragadós anyaggal be van kenve. III. A hernyót kell pusztítani: a) nyo- más, szúrás vagy kivágás által; 5) permetezés "által megfelelő szerekkel, minő pl. a Neszleré (4 gr. fekete szappan, vízben fel- oldva, 50 gr. fuzelolaj, 200 gr. borszesz, 60 gr. dohánylúg, mind- ezt egy liter vízbe téve és jól keverve, kis olajkannával a hernyót 1—2 csöppel leönteni) ; c) a II. ivadékúra nézve a tőle megtámadott bogyókat le kell szedni és megsemmisíteni. Végül a szerző a kor- mány erélyes intézkedését s a szőlőgazdák egyöntetű eljárását követeli. A. Entomologiai kirándulások. A budapesti entomologusok a buga- czi expeditión kívül, melyről más nelyen van szó, egyéb kisebb tár- sas kirándulásokat is tettek, igy P Peszérre: Ulbrich, Baudisz, Török és Aigner ; Isaszegre : Wachsmann, Uhryk, Ulbrich és Török ; Szaár- ra." Ühryk, Ulbrich, Götzelmann és Aigner; a Mátraba "Cérvas Uhryk, Baudisz, Kosztka és Ulbrich; Mehádiára és Orsovára : Bordan és Aigner, Miss Fountainenel ; Oszödre : Wachsmann, Ulbrich és Götzelmann az ott lakó Ehmannhoz, a ki Tihanyban is gyűj- " tött; mig Dr. Horváth Géza és Wachsmann Noviban gyűjtött, az utóbbi azonkívül Pápán, Kúpon, Sukorón és Agárdon is; Baudisz Csobánkán ; Szépligeti Fonyódon, Siófokon és a pilisi hegyeken : Daday Kúnfélegyházán; Aigner Török-Bálinton:; Pável Péczelen és Deliblatnál stb. Angolország lepkéit tárgyalja Meyrick Edward (A bandbook of Britisch Lepidoptera. London, Macmillan k Co. 843 lap). A beveze- tésben ismerteti a lepke szerkezeti viszonyait s azok fejlődését, a fajváltozatot, a rendszer. alapelveit stb. Azután következik a főrész, a fajok analytikus feldolgozása. A fajig világos, analytikus meg- határozási táblák útján elvezet s a fajok, valamint hernyóik jellem- zése pontos, világos. A meghatározást a lepke erezetére alapítja s annak rajzát minden nemhez csatolja. Ennyiben igen használható a könyv, a rendszerével azonban sehogy sem tudunk megbarát- kozni s azt hiszszük más sem. Az összes lepkék élén állnak az. Különfélék 191 Arctiadae s ezek első képviselője a Gnop4ria (itt Oenistis) guadra, majd következnek a Caradrinidae, Plusiidae, Ocneriadae, Geometri- dae, Sphingidae, Notodontidae, Saturnidae, Lasiocampidae s ezek után a nappaliak ép oly furcsa össze-visszaságban: Nymphalidae, satyridae, Erycinidae, Lycaenidae, Pieridae, Papilionidae, Hesperidae. Közvetlen ezek után jönnek a Pyralidina, majda Psychina (Psychi- dae . Zeuzeridae, Zygaenidae, Heterogeneidae.) Ezeket követik a Tor- tricina és Tineina, végül pedig adja a Hepialidae és Microptery- gidae csoportját. Valóságos guodlibet! Összesen 2061 fajtsorol fel, köztük 711 Macrolepidopterát, vagyis a magyar faunának mintegy felét. A. Botanikai képes műre, melyben a növényekre könnyen rá le- het ismerni, szüksége van minden entomologusnak. Ilyen a Hoffmann- féle , Botanischer Bilder-Atlas", melynek teljesen átdolgozott má- sodik kiadása közelebb jelent meg 80 színes táblával 459 ábrával és 704 fametszettel. A szöveg könnyen érthető és bár rövid, még is elég bő arra, hogy mindenki mintegy játszva ismerkedhetik meg a középeurópai flóra kiválóbb alakjaival. Ezt számos fametszet és gyönyörűen színezett ábra könnyíti meg. A könyv megszerzését (megjelent Stuttgarton, J. Hoffmann, ára 10 frt 80 kr.) melegen ajánl- juk mindazon entomologusoknak, kik az entomologiával behatóbban foglalkozni óhajtanak. Két biologiai megfigyelést tettem Pancsován, a hol a nyár és ősz egy részét töltöttem. A vendéglői kert, a hová este járni szok- tam, egyszerű izzólámpákkal volt megvilágítva. Ezek egyikén, a reflector alatt $ókot vettem észre. Megvizsgálván a dolgot, azt láttam, hogy az izzó sodronyt tartalmazó üvegen kívül, a fö- delet képező reflector pléhfalait a pók teljesen beszőtte hálójával, úgy hogy a világosságnak neki röpülő rovar abban könnyen meg- akadt s a pók martaléka lett, a mely napközt kis üregben ült, me- lyet a festéknek egy megszáradt csöppje képezett. — A pályaudvar folyosója petroleum lámpákkal van kivilágítva, a melyek egy-egy faoszlophoz vannak erősítve, s ezt vadszőlő fonja be. Egyik lámpa alatt este varangyos békát vettem észre, a mint valami után kapkodott. Csendesen megálltam és figyeltem; csakhamar előmászott még 2—35 béka, mely a lámpásnak nekiröpült s az onnan szédülten lezuhanó bogarakat felkapta. Ha jött valaki, a békák a lomb közé ugrottak vissza, de mihelyt megint csend lett, újra előkerültek. — Mindkét esetben többet látok a véletlen vagy öÖsz- tönszerű tudatnál, hogy a rovarok este a világosságnak röpülnek ; itt alighanem úgy a pók, mint a béka részérül tapasztalati tényen épített tervszerű eljárás forog f.nn, mert különösen a póknak a lámpásra feljutni, egyáltalában nem volt könnyű. Seyfert Vilmos. Magyarország Hemipterái. A magyar fauna katalógus újabb füzetét, mely Dr. Horváth (Géza nemzeti muzeumi igazgató őr tollából a hazánkban eddig felfedezett s biztosan megállapított He- mipterák teljes névsorát foglalja magábkn, Saunders E. a Linncan Society tagja s kiváló angol hemipterologus ismerteti a London- ban megjelenő , The Entomologists Monthly Magazine" októ- 192 ; " Különfélék beri füzetében (p. 234— 235), s róla a többi közt ezeket mondja : CS BognűVek as SZEtZŐ, d kKöd Hemiptera-irodalom égyik előkelő tékintélye, e rovarrend magyarországi irodalmának történétével "vezeti be." Ezútán felsorolja azokat, kik ez irányban" működtek Koyis ; majd folytatja : , Ettől az adattól kezdve különböző entomo- logusok fokozatosan gyarapították a lajstromot s hála a szerző fáradhatatlan munkálkodásának, -talán a legtökélesebb felsorolás, melylyel egy nemzet dicsekedhetik s hasonló természetű munká- latoknak mintáúl szolgálhat. A szerző szerint a fajok legtöbbje "általánosan elterjedt a palaearctikus övben s a felsoroltak legna- gyobb száma a mediterrán tájról származik. Nehány faj délibb s melegebb éghajlat alól vándorolt be, mások keletről, míg egynehány, mely csak Európa messze éjszaki vidékeinek lakója, az országnak jóval melegebb éghajlata daczára is észleltetétt. A" történeti vázlat ,után a szerző a magyarországi Hemipterák irodalmát közli s ezt a fajok a rendszertani elősorolása követi a dr tájon való: elő- fordulásukra vonatkozó megjegyzésekkel." i 8 Ujguineai rovarok. A , Természetudományi füzetek XXI. köt. 3—4. füzete Biró és Fenichel gyűjtéséből számos rovar leírását "foglalja magában. Igy Förster F. 24 szitakötő közt 13 "új fajt, Dr. "Rebel H. 87 már előbb lerrt"nappalt lepketajt "ASMEÉLEBS ! NaszMkozza adott képek gyönyörűek. Dr. Kertész Kálmán új légyfajt, Van der Wulp F. M. pedig 44 légyfajt, köztük 14 új fajt ír le, míg Cames- trini G. az új Acaroideák ismermertetését folytatja. (80 faj, 6 új). Ugyanabban a kettős füzetben Dr. Horvát Géza néhány új vagy kevéssé ismert Capsida fajt, a buzgó szerkesztő Mocsáry Sándor pedig az Euglossa és Epicharis genusok új fajait írja le. Az igen tartalmas kettős füzet többi, nem magyar rovarokra vonatkozó közleményeit Friese H., Dr. Traxler László, Kohl F. F., Dr. Ma- darász Gyula, Dr. Hollós László és Dr. Borbás Vincze irták. "ROVARTANI "LAPOK" Auszug der szg dieser in ungar, Sprache erscheinenden entomologischen Monatschrilt Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. CSChyzer, Dr. Gő Entzünd Dr. G. Horváth redigirt von L. Abafi-AionerJ.Jablonowvski u. E.Csiki Budapest IX., Lónyay-Gasse 11. 1898. November mát V. Band ETTE aaN S. 171. A. Mocsáry: Hymenoptera-Fauna von Ungarn. Die Fauna der Hymenopteren Ungarns war bis zur neuesten Zeit fast Sanz unbekannt. . Erst J. A. Scopali, Professor" in Schemnitz (1766—1776) beschrieb 11 Arten. Diese nahm Christ (1791) in sein vorzügliches Werk auf und fügte noch 7 Daten hinzu. —- Fabricius erwáhnt nur 3 Arten aus Ungarn, Germar schon 17 aus Fiume (1817), Klug (1808—18) beschrieb aus Ungarn Blatt- und Holzwespen, (Gravenhorst aber (1829) 3€ Ichneumoniden. Einzelne Daten bieten: Wesmaedl (1844—57), Dahlbom (18597). Tischbein (1852) und Förster (1850—60). Eingehend erforschte Gustav Mayr die Ameisen Ungarns (1856—57), einige ungarische Arten wurden von Giraud (1857), Brischke und Zaddach beschrie- ben. Als ich 1874 Hymenopteren zu sammeln begann, war die diesbezügliche Sammlung des National-Museums arm. Sie bestand nur aus den Exemplaren, welche Joh. v. Frivaldszky in verschie- denen Theilen des Landes nebenbei sammelte und aus der gerin- gen Zahl derjenigen, welche Emerich v. Friváldszky aus Bulgarien und, der Türkei erhielt. Seitdem entwickelte sich die Sammlung durch meine Excursionen in verschiedene Theile des Landes, wie durch die von Jol. Pável und die neueren Sammelergebnisse Jok. v. Frival dszkys derart, dass als H. Friese, der ausgezeichnete Bie- nenkenner 1868 eine Sammelreise nach Ungarn uniernahmer, hier schon eine ziemlich schöne Sammlung vorfand. Die erste Hymenopteren-Sammlung in Ungarn war die von Tobias Koy, der 1800 von Budapest 136 Arten aufzáhlt. Derzeit besitzen ausser dem National-Museum grössere Sammlungen: Dr. Karl Brancsik in . Trencsén; Dr. Kornelius Chyzerin Budapest, der die Insectenfauna desZempliner Comitats erforschte; Fricse in Insbruck, der 10 Mo- nate in Ungarn sammelte ; Anton Korlevic, der die Hymenopferen des 24 ungarischen Littorale sammelte; Professzor Josef Pawvlaszky a ; Budapest, der die Cynipiden Ungarns studirte ; Professor Victor a Szépligeti in Budapest, der die Braconiden und Cynipiden eifrig 4 sammelt und studirt. 5 S. 175. L. A. Aigner: Auf der Bugaczer Puszta. Schilderung A einer gemeinschaftlichen Excursion der Budapester Zoologen nach va den Sandgegenden von Kecskemét. Trotz des höchst ungünstigen Wetters wurden doch einige interessante Insecten erbeutet, so von i dr. G. Horváth: Poeciloscylus brevicornis, Orthocephalus bivitta- 7 tus, eine neue Psylla-Art etc. F. u. J. Wachsmann fingen einige .§ bessere Káfer, dr. E. v. Daday eine Unmasse mikroskopischer A] Thiere, dr. K. Kertész einige seltene Dipteren-Arten, V. Széjligeti 4 einige neue Arten von lehneumoniden etc., dr. A. Lendl interes- k sante Spinnen, darunter auch Uloborus VWalötenSSttt die Lepi- dopterologen J. Pável, H. Bordan und Aigner einige bessere Falter, wie Cucullia ab. chrysanthemi, Acronycta auricoma, Thal- 23 pochares pannonica etc. Die aus 14 Personen bestehende Gesell- 7 schaft wurde von der Stadt Kecskemét aufs gastlichste bewirthet. 7 S. 180. ]. Jablonowski, Emerich Vellay. Nekrolog dieses früh verstorbenen Entomologen (geb. 1860, 7 1898), der sich ins- 7 besondere:um die Fauna der Umgebung von Szegedin verdient S gemacht und auch für , Fauna Regni Hungáriae" das V SEZEJGHEKE 8. der Thysanuren zusammengestellt hat. xű S. 186. L. A. Aigner: Biologie von Phtheochroa amandana, welche an All flaviura lebt. 4 logen. — E. Meyricks Handhuch der britischen Lepidopteren, Bel sprechung. — Botanischer Bilder-Atlas von Hoffmann, empfehlende Besprechung. — Zwei biologische Beobachtungen an Spinnen und Kröten. — Há FEBETÁRTÉER Ungarns, Reproduction ú8£ Kritik vol gl ha sekten. Gésárámelt VONZÁS ÍHOTTTG ső Tenictel zt TES Nyitravármegyei természettudományi egyesület 1896., nem- különben Magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. évi trencséni vándorgyülésének évkönyvében megjelent , Nyitranegyei lepkék és bogarak országi —cs Colegopterák árjegyzéke SS — enumeratiója, úgyszintén európai, de különösen magyar- kapható a szerzónél, KELECSÉNYI KÁROLYNÁI. TAVARNOK, u p. N.-TAPOLCSÁNY. mdsdsásdsításásás dedeetáttéttetettett ett ett etették etes a vm E MRA ERR 3 HW t A kk Ek AKART tt KE tk XX EZAZ Bt Juperbe exotische 8 Lepitopteren u. Coleopteren verkauft einzeln oder in Centurien in la. Oualitát zu enorm billigen Preisen H.FRUBRSTORFER, Berlin N. B. Thurn-Strasse 37. POSTEFREI. c 7 pú 8 LE 49 44 d Kitünő művek fele áron. : . x Brehm, Thierleben, 10 kötet. — Neumeyr, Erdgeschichte, 6 2 kötet (1887). — Ratzel, Völkerkunde, 3 kötet (1886). — It Ranke, Der Mensch. 2 kötet (1887). — Mayers Conver- B sations-Lexikon, 16 kötet. 4. kiadás (1838). B p91 Mind félbőrben és igen kevéssé használt az Az eladást szerkesztőségünk szivesen közvetiti. úr x KEXÖIXZKkkEtkitXEXEKkXIKkAEKIAXKÖI XX Bé .-knosz o öjsdsát ált MSG e án vasut semen. ) Szakkiállitásokon mindenütt az első dij. — A legmagasabb elismerések Miniszteri, szék. főv. tanácsi- s egyéb hatósági ajánlatok. Iskolai rovarraktár. Iskolai-, erdő-, mező- és kertgazdaságra kártékony vagy hasznos rova- rok, rovar-biologlai tárgyak, a Hymenopterák, Lepidopterák, Dipterák, Coleopterák, Neuropterák, Pseudoneuropterák, Orthopterák, Dermatop- terák és Thysanurák rendjeiből dús választékban. Tankönyv szerínt rendezett teljes, mint kivonatos rovar- ÉS éle 5 biologiai gyüjtemények, nyomatott etiguettákkal diszes kiállitásban, minden a rovarok fogásához, kikészitésehez való eszközök stb. Iskolák s tanulók 509/0 kedvezményben részesülnek. Az országban az egyedüli s legnagyobb szakkereskedés, igy tehát nemcsak a legkisebb, hanem a Jem étjödsÍnÉSÉNB gyüjtemények szálli- tását is a legjutányosabban eszkőzli Neuroptera, Pseudoneuroptera és Orthoptera gyüjtőkkel csereössze- köttetés kerestetik. Kivánatra áriegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál Gammel Alajos, Budapest, IX. ker. Lónyai-uteza 18. , 8 fé E GYA ( se 8 sisölsbi Coleuptera-kereskedés. Mint honunkhau a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulaj- 86 donosa, ajánlom magángyüjtőknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdé- ( szeknek 8000 hibátlanul megbatározott honi és külföldi lajból álló rovar- készletemet. Honi faunánk "közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotinus faj. Iskolák részére gy üjteménye- 8 két olcsón állítok össze. Honi gyüjtőkkel szivesen lépek csereviszonyba. HA: § Z MerKkIl Ede Német-Bogsánban. (Krassó-Szörénymegye.) 4 Balkáni lepkékkel és bogarakkal jutányos áron, jegyzékkel pedig ingyen szolgál Haberhauer József Slivno — Bulgária. eti ! pesten mesőstotatatN ap ver :! Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. : sa : a 7 VERETETT E BE TŐYEKTa lat. 5 buzet 9 MINNNNNÁNNÁNÁNI 3 9088 01427