mi 101.6 fuze j 461 ú .R873 ii vet ENT R873 4) SI .kötet - 1899. juniushó. 6. füzet. d ax age B ; ata KI ZA . . , 0 vá :"Pp2 ae ( 2fA agr age a sg öt Ű ag: agx agz kiéseése sóval És last jAk e a age s oNapA No a "t kh age ma als apo ca agy aga Gest Ar agy 36 TÉS; ke za 83 T í sa sa a OAAL AA 2 47 TöJ [ESSRBSESÉBE a : 3 BEVESZ NBK OZ . Ilo"áe ESZRE B és sie. Aa £ ale ze sg it ek ehe s s si : ds de s sk ze öss Ko MKB AV ÁK AV TÁN TÁV TÁV VÁv viv JAV vár ZÁS TÁS TÁS e sit sie sie ie ss ele ee e § ú 25 "Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételévelk , Es als az afa ala AfA2 AGA afy gr agy aga apr apr agy agy age VÉSVE LES RÉSZÜK ÉS És al 25 e VES RÖS TÉS TÉS S Xa. PRG. Ő VÉG LÉSI s Egg oxae göszés NO. € SS? a.e2 Cég ná oda. cAa set ágy GT S EGEZESZSet Siet 7 sz E. d4 ev 4 . 6 A; ej s e de Av Ar kat ROVARTANI LAPOK ; HAVI HOLYÓIRAT "agsp a . Ka. És: ac ei 3. : ki JT si x a La (0) DALE a44v 44r ha) e különös tekintettel a. hasznos és kártékony rovarokra gy ——— mezrzs agy Ég: 5 kak 49dv Ar v 44r Av "DR" BEDŐ ALBERT DRE ENTZ GÉZA — DR. CHYZER KORNÉL " " DR. HORVÁTH GÉZA SZ ATON ORI G CEN ROVZSZOVZ vkv s éz vÁr KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK a 96 es 44v vArv ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF ! va 5 és CSIKI ERNŐ: KS éri aoxa TA a a agy age (I 9 ir. e az aoka o MEL SOÓ IGYI BYE VYIVYA DII 1 éji vÁv ves vis 7 90 TÁV vÉv ags agy (0) 3 2 sk TÁv dr Na ag x . töke SEN 9 ta PNo OR BUDAPEST A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHIVATALA ! VII, RÖKK-SZILÁRD-UTCZA 32. 4 GY9gB E. vis vÁv je eje v4v vVvyYyaev be ; sz. Előfizetési ára egész évre £ írt. Tartalom. Adatok Erdély rovarfaunájához. Dr. Czekelius Dánteltól. ES Ae É ; A"Coccinella némely sajátságáról. Mallász Józseftől. s. 7. e. 13 A szőlőmoly és szőlőiloncza irtása II. Jablonotwski Józseftől. Izz zak NÉS Adatok Szeged launájához II. Hymenoptera: Vellay Imrétől... . dd A Saturnia pyri új fajváltozata. Bordan Istvántól. ÁDYÁVAS zzz s SS LBBSÉ E Különfélék : Szék ő A rózsa rövarellenségei S. barátai 79. ező stl eg Jég ea Zesésézes tel st ATS Ritka véndég Algiítból D73B.2R ri e ás öné es szé d STEG SE SZÓlöt károsító: hertyók szált sa este é tes évha d Ses ő ZAB "Terrén: Andráss BOSSÁNYI ZLÓZS Ej tŐÜSa ét éz öle sz ai Zea se ese EZT Lépke-eltérőséke A 5 sszeg rite zt ésa öt al ts Ritka életszivósság: Dr.Bs Kesz sed özött e azt a lta ze VEL ÉNENE MTNI Zénekedvelő pókok. Kös set éle ez sez o ek E Vitéz Tepkés ze Lső e e esztera ee T tz vála E se AA Éeveiszekténőt Söze etei ss ete SESSE TÉK AS SZA Tels LSE EZT as Kérelem. Azon kéréssel fordulok a t. olvasókhoz, hogy a Magyar 7 Nemzetr Muzeum részére kirándulásaik alkalmával futóbogarakat (Carabus) 07 gyűjteni szíveskedjenek. Köszönettel vennőx, ha minél nagyobb mennyiségű anyagot kapnánk az ország különböző részeiből. A gyűjtött bogarakat csak egyszerűen borszeszben kérjük a" M. Nemzeti Muzeum állattári osztályának — czímére elküldeni. Fontos a gyűjtés helyének (város, község, hegység, völgy stb.) ismerete, — ezt kérjük írónnal egy kis papirosdarabkára a gyűjtő nevé- 80 TÉS vel együtt feljegyezni és az üvegecsébe tenni. Csiki Ernő, Budapest (M. Nem- ös zeti Muzeum). A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr- él; féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. Az 1897. és 1898-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre ; ezek . következő áron kaphatók: I. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt, III. kötet 9 Írt. otet Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. ker., Rökk- Szilárd-utcza 32.) czímzendők. tö, Adatok Erdély. rovarfaunájához. Egy csapat méhféle között, melyek a nagyszebeni , Sieben- bürgischer Verein für Naturwissenschaften" muzeumának tulajdo- nát képezik és melyeket Friese Henrik Innsbruckban volt szíves meghatározni, akad nehány oly faj, mely nagy érdekkel bír, mivel részint déli alakok, részint pedig még Magyarországból nem voltak ismeretesek. Ezeket a méheket nagyobbára magam gyűjtöttem 1895. és 1896-ban Vizaknán (Alsó-Fehér megye) a honnan már számos nevezetes rovar került. Az érdekes fajok a következők : Tetralonia armemtaca Mor. (Vizakna, 1895. VII. 8.) ; Poda- lirius, magnilabris Mor. (Vizakna, 1895. VII. 4.); Camptopoeum Frisei Mocs. (Vizakna, 1896. VII. 7.); Melitta dimidiata Mor. (Szent-Erzsébet, (1896. VII. 16.) ; Phiarus abdominalis Eversm. (WVizakna s tS90 VSE NE a Goeltozys brevis "Ev. :(Vizakna; " 1896: VII. V1. és 25.) ; Biastes punctatus TLep. (Vizakna, 1896. VII. 30.) Biastes brevicornmis Pz. (Szent-Erzsébet, 1895. julius); Halictus fasciatellus Schenk. var. (Nagyapold, 1895. X. 15.) és Ammobates orantensis Lep. (Vizakna, 1896. VII. 25.), mely a magyar faunára új. Mult évben Dr. Petri Károly-tól nehány lepkét Kaptam, me- lyeket a Pareng hegységben u. a. év julius havában egyik coleop- terologiai kirándulása alkalmával mellékesen gyűjtött. Vanessa urticae gyönyörű színezetű példányai, Erebia lappona, E. adyte és Hepialus carna mellett nem kevesebb mint öt Erdély faunájára, és ezek között egy Magyarország faunájára ís új állát volt. A gyűjtött lepkék a következők : Vanessa urticae L. ; Erebia lappona Esp., E. var. adyte Hb.; Hepialus carna Esp.; Gnophos obfusz caria Hb.; Psodos trepidaria Hb., Ps, coracina Esp.; Cidaria minorala Tr., Scoparia murana Curt. (új), Scop. valesialis Dup. ; Crambus ortentellus H. S., Cr. hortuellus Hb.; Penthina Schnul- atana F. 1898-dik évi lepke gyűjtéseim nagy elfoglaltságom miatt nem voltak valami nagy eredményűek, mégis a gyűjtött lepkék között van nehány Magyarországra, és különösen a Mikrolepidopterák Rovertani Lapok 1899. juniushó, Ú19 Dr. Czekelius Dániel között egész csapat Erdély faunájára uj állat. Alábbiakban sorolom fel ezeket termőhelyük és a gyűjtés idejével együtt. Az egész osztrák-magyar monarchia faunájára új faj a. Cerostoma chazariella Mn., melyet 1898. julius 11-dikén fogtam Vizaknán. Mugyarország faunájára újak: Epichnofteryx plumella Hb. a ,Branisch" erdőből (14 km.- nyire északra Nagyszebentől) május 19.; Cidaria immanata Hw. Santa (Cibin hegység) augusztus 10; Botys sanguinalis var, auroralis Z. Kiscsür (május 16), Vizakna (julius 1.), Lotriora völgye (julius 21.) ; Grapholitha a mulana Schl. Vizakna (junius 29), tetragrammana Stigr. Nagyszeben (julius 1.); decolorana Frr. Nagyszeben (augusztus 16.); Phoxopteryx biarcuana Stph. , Branisch" erdő (május 19.); Dorywphora lucidella Steph. Nagy- szeben (julius 27). Erdély faunájára a felsoroltakon kivül még újak : Nola centonalis Hb Nagyszeben (VII. 22.); Simplicia rec- talis Ev. Nagyszeben (VII. 27.); Acidalia dilutaria Hb. Vizakna (VII. 1.), holosericata Hb. Lotriora völgye (VII. 21.), punctata Tr. Lotriora völgye (VII. 21.) ; Tephronia sepiaria Hufn. Nagyszeben (VII. 27.) ; Scoparia trumcicolela Stt. Nagyszeben (VI. 25.); Botys falcatalis Gn. DLotriora völgye (VII. 21.); .Eromene bella HD. Nagyszeben (VIII. 14.); Nephopteryx 8 similella Zk. Nagyszeben (VIII. 12.) ; Pempelia cingilella Z. Nagyszeben (VIII. 16.), hostilis Siph. Nagyszeben (VI. 29. és VII. 27); Homoeosoma nmebulella Hb. Nagyszeben (VIII. 16.) ; AcAroea grisellu F. Nagyszeben (V.24) ; Conwayana F. Nagyszeben (VIII. 1, Gerningana Schiff. Nagy- szeben (VI. 17.); Cochylis Mussehltiana Tr. Nagyszében (VII. 27.) : Manniana F. BR. ,Branisch" erdő (V. 19., !palidana Z. , Branisch" erdő (tölgyes, május 19.) ; posterana Z. Nagyszeben (VII. 17.), dubítana Hb. ,Branisch" erdő (V.. 19); Penthina . Sam: ciana Hb. , Branisch" erdő (V. 19.), oblongana Hw. , Branisch" erdő (V. 19.), Nagyszeben (VIII. " 17.), arbutella L." Nagyszeben (VIII. 17.), capreolana H.-S. Nagyszeben (VII. 27.) antignuana Hb. Nagyszebén (VII. 27.) ; Grapholitha suffusana 2. Kis-Csűr (VI. 15,), Penklériana F. R. Nagyszeben (VII. 13.), Lotriora völgye (VII. 21.) ; Steganoptycha oppressana Tr. Nagyszeben (VI. 2., rufimitrana H.-S. Nagyszeben (VIII. 12.), binotana Wk. Nagyszeben (VIII. 17.), minutana Hb. Nagyszeben (VIII. 1.); Phoxopteryx comptana Froel. Nagyszeben (IV. 27 ) ; Blabophanes feruginella Hb. Vizakna (VII. 11.); Tinea fuscifunctella Hw. Nagyszeben (VII. 14.), pellionella Linmn. A €occinella némely sajátságáról. 118 Nagyszeben (VII. 14.) ; Incurvaria Oehlmanniella Fr. Nagyszeben (VI. 2); Nemophora metaxella Hb. Nagyszeben (VI. 2.) ; Nemo- tois Dumeriliellus Dup. Nagyszeben (VIII. 2.) ; Argyrcsthia men- dica Hw. Nagyszeben (V. 29.); Depressaria furpurea Hw. Nagy- szeben (IV. 27.) ; Bryotropha terrella Hb. Nagyszeben (VI. 2. és 25. ; Teleia. vulgella Hb. Nagyszeben (VI. 11.), fugitivella Z. Nagyszeben (VIII. 1.) ; Recurvarta leuncatella CI. Nagyszeben (VI. 29.); Rhi- nosia formosella Hb. Lotriora völgye (VII. 21.) ; Cleodora striatella Hb. Kis-Csűr (VI. 15. ; Megacraspedus dolosellus Z. Nagyszeben (VI 25.); Topeutis barbella F. Kis-Csűr (V. 29.) ; Holoscolia for- icella : Ho." Ttotriora völgye (VII 21.) ; "O0Ozcophova üunitella Hb. Nagyszeben (VII. 22.) ; minutella I.. a , Branisch" erdőből (V. 19. ; Hypatima iuunctella /Z. Lotriora völgye (VII. 21. ; Glyphipteryax MOKSZErEl zsosz Bramisens 4 erdő e UM S NOx Tamöliceliás Stt. Nagyszeben (VII 17.) ; Coleophora alcyonipenella Koll. Nagyszeben VII. 27.), niveicostella Z. Nagyszeben (VII. 27.), Therinella Tgstr. Nagyszeben (VII 17.), caesfititiella Z. , Branisch" erdő (V. 19.) ; Endrosis lacteella Schiff. Nagyszeben (VI. 20.) ; Elachista rufo- cinerea Hw. , Branisch" erdő (V. 19.); Bucculatrix crataegi Z. Nagyszeben (VIII. 3. ; Alucita Hibneri Walgr. ,Branisch" erdő Osrálóg Azonkívül megjegyzendő, hogy fentiek közül, négy fajról a Lepidoptera-Katalogusban (Fauna Regni Hungariae. Lepidoptera csak az van említve, hogy hazankban előfordulnak, ezek : Scoparia valesialis Dup., Pempelia cingilella Z£., Penthina capreolana H.-S, és Oecophora unitella Hb. Augusztus közepe táján Nagyszebenben villanyos ívlámpákon sok Macro- és Microlepidopdera között nagyobb mennyiségben gyűjtöttem Plusia ni Hb.-t és az Erastria obliterata Rbr. egy kopott példányát. Dr. Czekelius Dániel. X7Coccimella. némely; sajátságáról:) Ki ne ismerné a , Katóka" vagy , Katicza-bogár"-nak neve- zett vörös szárnyfedőn hét fekete ponttal ékeskedő kis állatkát? Bal kezünket óvatosan alája tartva megérintjük és csápjait, ; 1 V. ö. Entz Béla 5A rovarok refítex-vérzése.c Termt. Közl. XXXI. k 25—28. S, . 114 Mallász József lábait szorosan az alsó testhez szorítva, a potroh-gyűrűket össze- húzva, holt merevségben (spasmus) fekszik tenyerünkön a szegény kis katóka. De íme mozdul, talpra áll s igyekszik hatáskörünkből mentül hamarább kijutni. Ez és az a jelenség, hogy az állat he- lyét most egy csöpp sárgás folyadék jelzi, gondolkodóba ejt : hagyjuk tova szállni s foglalkozzunk kissé a látottakkal. Hogy a tenyerünkön levő csöpp az állat merevségével ösz- szefügg, azt azonnal sejtjük. De mi ez a csöpp és hogyan keletkezett ? Sárga vagy vöröses színű olajszerű, kellemetlen szagú, kissé fanyar ízű anyag ez, melyre ZLeydig 1859-ben azt mondta, hogy a katóka vére. Ezen drága anyagnak esetről-esetre bekövetkező nagy vesz- teségét tekintve, Leydig állítását alig hinnők el, ha oly természet- búvár, minő a franczia Cuénot, Leydig véleményének helyességét, Magvretti, Beauregard és de Bono ellenében a franczia akadémiá- ban felolvasott értekezésében be nem bizonyítja. Oly vércsöpp ez, mely ugyanazon mikroskopiailag kimutat- ható alkatrészeket és alakjukat amoeba módjára változtató vér- sejteket tartalmazza, mint az állat bármely testrészében feltalálható vércsöpp. Ezen vércsöppeknek a testből történt mikénti kiválasztására vonatkozólag a nézetek igen eltérők voltak s részben most is azok. Cuéuot!) szerint gyenge ellentállású pontokon a chitines bőr- képlet, a vérnek nagyobb feszítő erejénél fogva elszakad s az így támadt nyiláson a vér kiömlik. Később a támadt nyilás véralvadék által újra záródik. [Lutz G. K."?) Cuénot ellenében azt vitatja, hogy a vér a lábaknál nem bőrszakadás által, hanem egy hasadékon keresztül tolul elé, mely hasadék a tibia extensorainak két ízületi tokjának külső hár- tyájában van. Verhoeff ?) vizsgálatai alapján tudjuk, hogy a sebek a hátbő- rön vér által rövid idő alatt záródnak s azután teljesen szöveti szer- kezet nélküli sebchitin képződik, melynek eredetével azonban nem jut- hatott tisztába ; tehát ez is Cuénot állítását erősíti meg. Majd újolag 1 Le rejet de sang comme moyen de défense chez guelgues coleop- téres.. Compt. Rend Tome 118. p. 878— 877. 2) Das Bluten der Coccinelliden. Zool. Anzeiger. XVIII. Jahrg. p. 244—255. 3) Über Wundheilung bei Carabus. Zool Anzeiger XIX. Jahrg. V.72—"4, A Coccinella némely sajátságáról. 115 Cuénot!) szólal föl. A vér kifelé nem praeformált nyílásokon, ha- nem a legvékonyabb bőrrészeken támadt nyilásokon hatol át, melyek később, mint mondja : , simple accolement" megint záródnak. Magam észleleteimet egyelőre csak a Coccinellák végtagi vérzésére terjesztettem ki s végeredményükben azokat Lutz G. K.- éhoz legközelebb állóknak kell "mondanom, bár állításának a vér- kibocsájtó hasadékra vonatkozó részét elfogadhatónak nem találom. Mielőtt azonban tovább mennék, újólag meg kívánom jegyezni, hogy észleleteim csak a végtagi vérzésre vonatkoznak. A bogarak (Coleoptera) véredényrendszere egy, az egész test hosszában átvonuló hátedényből áll, melynek a potrohban levő része tekinthető ezen egyszerű véredény-rendszer központjának — szívnek. A vérmozgás a szívkamarák, melyeknek száma a potroh gyűrűivel egyenlő, összehúzása és kitagítása által eszközöltetik. A merevség beálltával, a mint említve volt, a csápok és a végtagok az alsó testhez tapadnak, a potroh-gyűrűk pedig gör- csösen összehúzódnak s így a vérbeömlés és a merevség meg- szünésével (leginkább közvetlenül az első mozgás előtt véttem észre a vérkiömlést) annak kiömlésekor a hátedény folytatásának tekinthető függéren keresztül a testnek minden részébe, de főleg a végtagokba elfutó vér a rendesnél sokkal több lévén, annak fe- szítő ereje is nagyobb. Ezen feszítő erő, fokozva a végtagok összeszorítása által, a tomporok (trochanter), czombok (femora) és a lábszár (tibiae) csukló ízületét (ginglymus) kissé meglazítva, a betolduló vér egy részének szabad kifolyást enged. Egy-két vércsöpp veszteség után a feszítő erő s így a to- vábbi vérkiömlés is megszűnik. Látjuk tehát, hogy a merevség a vérzés okának tekinthető, de tudva, hogy a természetben mindenütt a legnagyobb összhang és czélszerűség uralkodik, jogosan kérdjük: De hát minek a me- revség, mire a vérzés ? Egy fürge zöld gyik nyílsebesen közeleg; a katóka észre VESZEZZMEGSÍke Az élő zsákmányra vadászó gyik a katókát holt merevség- ben látván —— más zsákmány után néz. a Ha most a veszélyben élettelen alakot felvevő Byrrhus, Ano- 1 Sur la saignée reflexe et les moyens des délense de guelges Insec- tes. Archiv, Zool. Expér. Tome 4. p. 655—680. 116 Mallász Józsej bium, Gymnetron, Ceutorrhynchus, Cryptocephalus, a magukat összegöngyölítő Agathidium, Cybocephalus, a tagjaikat szétterpesztő Geotrupes, a lepattanó vagy lehulló . Curculionidák, és Phytoecia nem fajait kissé megfigyeljük, nieggyőződünk, hogy a merevség, ösz- szegöngyölítés stb. eszköz arra, hogy ezen állatok a létért való küzdelemben saját énjüket érvényre juttathassák. A gyöngének az elnyomóval vívott harcza ez, nem pedig mint állítják, görcsös ál- lapot (tetanus). A katóka merevsége nem görcsös állapot, hanem holt tette- tés — csel. E szónál ,csel" álljunk kissé meg, hogy kimondhassuk — öntudatos működés. Dobjunk egy fogva tartott és kiéhezett gyík- hoz a katókát. Minden csel nem használ, a gyik mohón utána kap s a szegény katóka veszve van ; de nem — a gyík rögtön elejti zsákmányát és száját a földhöz dörzsölve menekül. A katóka vérével mentette meg életét. Nézzünk kissé körül s csakhamar meggyőződünk, hogy a Carabus az alfelén kifecs- kedezett maró savat (hatását mult nyáron arczomon és jobb ke- zemen öt hétig viseltem barna folt alakjában) ;a Tenebrio, Necro- phorus, Silpha stb. nem fajai a szájukból kiválasztott bűzös s undorító barna nedvüket, a Meloe nem fajai ízüléseiken keresztül bocsájtott vérnek csípős ízű cantharidin tartalmút, a katókával rokon Timarcha, Galeruca, Halyzia, Adalia stb. nem fajai ízüle- teiből bocsájtott vér, sárga fanyar mérgező hatását (de Bono a Timarcha pimelioides vérének beoltásával megölt legyeket, békát, sőt tengeri malaczot is) nem a természet véletlen játékának kö- szönhetik. Hogy az állat azután megismervén vérének természet- adta védőtulajdonságát, csakhamar igyekszik azt saját javára for- dítani, az természetes: de ha azon módozatokat vesszük tekin- tetbe, mikor és hogyan veszi igénybe a természet által nyúj- tott előnyöket, akkor határozottan tagadnunk kell azoknak állí- tását, kik e vérzést reflex, öntudatnélkülinek mondják. Tessék kissé a természetbe behatolni s akkor a katóka vér- zését a létért való küzdelemben öntudatnsan használt védőesz- köznek kell tekintenünk — fegyver ez az erősebb, a hatalmasabb elleni harczban. A katóka holt állapota — holt tettetés: csel — öntudatos működés. A katóka vére védeszköz. Vérzése öntudatos működés, Mallász József. A szőlőmoly és szőlőiloncza. irtása. II. Minthogy a szőlőmoly és a szőlőiloncza az ország legtöbb részén ez idő szerint még csak szórványosan fordulnak elő, leg- főbb súly e két rovar hernyójának irtására fordítandó, egyrészt azért, mert az ilyen korban könnyen föltalálható s ugyancsak köny- nyen irtható is, s másrészt azért, mert ez az eljárás aránylag véve a legolcsóbb munkával, de egyúttal a legjobb sikerrel jár. Addig, míg a moly hernyója (május elejétől junius közepe tájáig) a fürtön élősködik s ott a megrágott szőlővirágzat részeiből készített gubóiban él, nem kell egyebet tenni, mint kötözés alkal- mával a tőke virágzat-fürtjeit egymásután végig megnézni s a kis hernyó fészkét leszedni. Minthogy pedig egyik-másik hernyófészek üres, azért nem kell a hernyót magát keresni, a mi hiábavaló idó- töltéssel jár, hanem le kell szedni valamennyi gyanus fészket. Hogy a szedő munkások (legjobbak. arra munkásnők) szedés köz- ben a fürtöket ne igen rongálják, czélszerű, ha azok hernyó-csip- tetőkkel vannak fölszerelve. Ez a hernyó-csiptető pedig házilag készíthető, a mennyiben ahhoz csak 35—40 cm. hosszú és 3 mm. vastag átmérőjű nyers (nem izzított) drótdarab szükséges, a melyet közepe táján egyszer vagy kétszer karika alakjára kell hajlítani, de úgy, hogy a drót két vége, mint a nagy U betü két szára egymással párhuzamosan álljon. Az így készített csiptető két szárát azután kalapácscsal laposra kell kalapálni s a szétkalapált hegyét reszelővel egyenesre igazítani. Hogy pedig a csiptető összeérő két lapos hegyével a hernyófészket jobban és biztosab- ban megfogni lehessen, jó, hogy ha ez a két hegye belülrül érdes, mely érdességet neki szintén a reszelő élével lehet adni. E csiptetővel azután az egyes hernyófészek a fürtnek nagy sérelme nélkül szedhető ki, és a hernyó vagy megsemmisíthető kézzel, vagy — a ki munkásait ellenőrizni akarja — szedetheti azt fészkestől egy kis — vagy egy harmadnyira vízzel telt ... edénybe (legjobban: övre kötött befőztes üvegbe). A munka eleinte, míg a munkások belejönnek a kellő gyakorlatba, lassú, de azután szaporán halad. Aol nagy a fertőzés, ott tanácsos, hogy 8—10 munkás után egy megbízható felvigyázó munkás menjen, a ki a 118 Jablonowski József munkát ellenőrzi s a hanyag munkást az elhagyogatott hernyók felszedésére utasítja. Ugyanúgy történjék a szőlőiloncza /Tortrix pilleriana) na- gyobb hernyójának szedése azzal, hogy. miután ez a zöld hernyó igen fürge és a levél érintése után fészkéből legtöbbször hirtelen kiugrik, a munkás legyen figyelmes a hernyó ezen ugró tulajdon- ságára is. Minthogy ez a hernyó az egy kissé összesodrott levelek- ben él, legjobb az ilyen levélrészt egyszerűen letépni és a hernyót összenyomni. E hernyó keresésénél figyelmeztetőül szolgáljon az, hogy a mely szőlőtőke levélzete igen meg van rágva (olyan, mintha jég érte volna), ótt junius hó végéig bizonyára meg van a szőlő- iloncza hernyója 1s. A szőlőmoly második nemzedéke a fürtöt bántja és pedig körülbelül julius elejétől augusztus közepe tájáig, esetleg még szeptembér elejéig: egyes példányok akadnak ilyenkor is. lit is csak a kézzel való szedetés tanácsos és pedig úgy, hogy a hernyó- csiptetőt itt egy kis, de hosszú ágú olló helyettesíti; ezzel le kell vágni a fertőzött (rothadó) fürtrészt, hogy így azzal eltávolítsux a hernyót s megakadályozzuk a fürt további rothadását. A levágott fürtrészeket pedig egy mélyebb edénybe kell összegyűjteni s azután vagy forró vízben megsemmisíteni vagy trágyalébe fojtani. Minthogy pedig egyik-mácik helyen a hernyók egy része mégis kikerülheti a szedő munkások kezét, s azok telelés végett már augusztus vége felé, vagy az időjáráshoz képest későbben is a tőke alsó kérges részére, vagy a karókra húzódnak, szüksé- ges, hogy a hernyó itt is irtassék. Ez történhetik őszszel és foly- tatásképen tavaszszal; őszszel a betakarásig, tavaszszal a bontás és esetleg metszés után márczius végéig. Az irtás itt következő- kép történjék. A munkás a tőke alsó részéről a kérget előbb kéz- zel lehántja és összeszedi; a tőkét azután kisebb drótkefével le- dörzsöli, hogy így az ott meghúzódott hernyókat (s október közepe után) esetleg már bábokat megsemmisítse. Minthogy azon- ban a hernyó a régibb csapokba is helehúzódhatik és ezek a csapok nem egykönnyen távolíthatók el: ezeket a csapokat úgy kell megtisztítani, hogy azok belébe egy hegyes dróttal (árral) a munkás egyszer-kétszer beleszúr, s a rovart is megsemmisíti. Ha pedg a karók igen repedésesek, vagy rajtuk marad az illető fa kérge is, úgy megtisztítandók azok is; s jövőre nézve legczélszerűbb csak sima karót alkalmaz i s a iégi kérges karó- kat fokozatosan ilyenekkel felcserélni, mert nem ok nélkül való kifogás az, hogy a régi homoki, u. n. ,gyalog-szőlők"-ben, hol A szőólőmoly és szőólőtloncza irtása. 119 karó nem volt, nem volt szőlőmoly sem. Itt a hernyó telelőre mindig a tőke nyakára és régi csapok közé húzódott, de ezeket télire betakarták s akkor annyi pusztult a hernyóból, hogy alig maradt belőle valami, azaz kártékonynyá nem igen vált. Most azonban, hogy minden valamire való szőlőben van karó is, a molyhernyók azokban is telelnek át, ezekből fertőzik újból és egyre tömegesebben a fejlődő szőlőt. S ez oknál fogva tehát nagy figyelem fordítandó a karók tisztántartására még akkor is, ha azok simák. Vaskaró vagy drótmívelés ilyen szempontból véve minden esetre a fakarónál jobb volna. Ennyiből áll az összes irtóeljárás, a mely ez idő szerint gon- dosan és általánosan alkalmazva lehetővé teszi, hogy úgy a szőlő- moly, mint a szőlőiloncza kártétele meggátoltassék. A fertőzött virágzatnak és fürtöknek különféle anyagokkal való permetezése, a rajzó molyok ellen való tüzelés és lámpások alkalmazása eddígelé még nem adott ugyan teljesen kielégítő eredményt, de kisegítőül és a kézzel való szedésnek mintegy ki- egészítéseül alkalmazásba vehetők azok is. A mi a permetezést illeti, az ehhez szükséges folyadék 3 kg. puha fekete szappanból, 1!/2 kgr. valódi pyrethrum (dalmát, perzsa vagy montenegroi rovar-) porból és 10 lit. vízből olyan formán készül, hogy e vízben előbb a szappant feloldjuk s aztán hozzá keverjük a pyrethrumport. Az így nyert folyadékot aztán még 90 liter tisztá vízzel kell felhigítani. Permetezéskor, a mely bármely permetező készülékkel hajtható végie, csak a fertőzött fürtöt kell permetezni, a tőke többi részeit nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor nem a permetező diót használjuk, hanem ha a folyadékot egyenes vékony sugár alakjában a fürt fertőzött részére löveljük. Nagy (Peronospora) permetező helyett használhatunk kis kézi permetezőt is. Újabban a fenti permetező anyaghoz nem pyre- thrum- (rovar-) port, hanem körülbelül ugyanannyi mennyiségű (pontosan 1!/2 liter) tiszta terpentinszeszt használnak. Az ered- mény azzal is kielégítő. A molyfogó lámpák molyrajzáskor és pedig április végén, május elején, és másodszor junius utolsó hetében és julius első felében alkalmazhatók. A molyfogó lámpák egyszerű lámpásokból állanak, a melyek kívülről áttetsző, enyves felületű papirossal van- nak bevonva: este a világosságnak neki röpülő molyok neki mennek az enyves papirosnak s odaragadnak. De olcsóbb és egy- formán jó a következő mécses is. Egy karó hegyéhez körülbelül féltőke magasságban, rászegezünk kis asztalka formájára egy körül- 190 Jabloncwski József belül 2 decziméter hosszú és széles deszkácskát. Erre helyezünk egy 4—5 krajczáros agyag tányért, a melybe vizet öntünk. "E tányérba azután állítjuk a mécsest. Ez szintén egy 3—4 krajczáros kis pohárból áll, melyet félig vízzel, félig égetni való olajjal meg- töltünk és az utóbbiba teszszük az úszó kanóczot. Egy-egy kat. holdra kell ilyen mécsesből 6—8 darab. Minél több, annál jobb. Ezeket este, midőn már homályosodni kezd, "eg kell gyujtani: a nekik röpülő molyok vagy a mécsesbe vagy a mécses alján a tányér vizébe fulladnak. Minél olajosabb, piszkosabb a viz, annál jobb, s azért nem kell azt naponta fölfrissíteni, hanem csak egy- szerűen a belefult molyoktól és egyéb rovaroktól megtisztítani. Éjfél táján már eloltható a mécses. Munka megtakarítás végett czélszerű tehát, hogy a mécseseékbe csak annyi olajat örtsünk, a mennyi épen éjfélig elég, hogy azután a mécses magától aludjék el. E molylámpással vagy mécsessel igen holdvilágos, zivataros- szeles, esős időben molyt nem igen lehet irtani, mert az akkor nem igen (csak elvétve) rajzik. A szőlőmoly és szőlőiloncza irtására használják a rovarok rajzásakor a molylegyezőket is. Ehhez fiatal 16—-20 éves, élénk és ügyes mozgású munkás kell. A molylegyező vékony, széles felületű fa- vagy vastag papiros lemezből (u. n. kéreg-papirosból) készül, melyet kézzel jól megfogható nyélhez erősítünk. E moly- legyező egyik fele be van kenve ragadós anyaggal (glycerin, vagy lenmagolaj és megolvasztott kolofonium egyforma arányú keveré- kével). Az eljárás az, hogy a munkás egyik kezével megveregeti a tőkét, másikban tartva a legyezővel utána suhint a felzavart molynak, a mely a ragadós felülethez oda tapad. Ezen moly- legyezőnek az a jó tulajdonsága van, hogy használható egész nap. Újabban, állítólag igen jó sikerrel használják a szőlőmoly ellen a naftalinos olajat is. Ez akként készül, hogy tíz rész tiszta olajba egy rész naftalint keverünk be és ebből az így nyert anyag- ból a varrógépek vagy egyéb hasonló szerszámok kenéséhez használt kis olajozó kanna segélyével a szőlőmoly ismert fész- kére egyetkettőt cseppentünk. Az olaj " beleszíivódik (a "fészekbe; rájön a hernyóra és megfojtja azt. Ennek az eljárásriak jó sikere lehet, ha eltaláljuk, hogy mennyi olajat cseppentsünk egy-egy . szőlőmoly :fészekre (,gubancz"-ra), hogy az tényleg a "hernyót megfojtsa. Egy-két próba itt csakhamar megmutatja a kellő mér- téket. Jó lehet ez az eljárás már annál fogva is, hogy a munkás nem kénytelen a fürtöt kézbe venni s így nem tesz kárt benne. De nagyon olajozni szintén nem szabad. Ez az eljárás természetesen csak az első nemzedék ellen jó, Adatok Szeged faunájához. 121 Összegezve a mondottakat, látjuk, hogy úgy a szőlőmoly mint a szőlőiloncza ellen sokféleképen lehet küzdeni. Bizonyos, hogy minden eljárás ad jó sikert, de mindegyiknek az a főfel- tétele, hogy azt alaposan és kitartással hajtsák végre. Felületes munka vagy a fertőzött szőlőterület csak egyik részének a keze- lese: semmiféle eredményt sem ád. Legjobb eredménye és általá- lánosan jó hatása azonbin csak akkor lesz meg a védekező eljá- rásnak, ha azt az érdekelt birtokosok mindnyájan és egyőntetűen hajtják végre. Az esetleg szükséges egyéb felvilágosítást ingyen és készségesen megadja a M. kir. áll. Róvartani állomás (Buda- pesten, V. kerület Nádor-utcza 28. sz.) Jablonowski József. Adatok Szeged faunájához. II. Hymenoptera:. I. Sectio Terebrantia. Tiibus Serifera. Familia Tenthredintidae. I. Subfam. Lydinae. JSyda mnemoralis V. 17. Cephini : Cephuas haemorrhoidalis Gmel. V. 3 ; pygmaeus L. VISSZA II: Subfami Siricinde. AXvphidria dromedaria "F. VI. 17. Szyicinv: Sirex"gigás L. III. Subfam. Tenthredininae. Cznzozcimnuis Eimibex "Tüteads ot 7 szetentoratas TES VIS os Abiaserieeau S. TVE ZOZI 5s Argint: Arge coeruüleipennis Retz VII 27— VII "205: Tosae Degeer V. 4. Tenthredinini : Cladius difformis Panz. IV. 7, VIII. 18. Pte- ronús miliaris Panz. VII. 8, hortensis Híig. VII. 5, VIII. 9, myo- soditis F. VII. 8. Pachynenmiatus pallicarpius Htg. VII. 8. Temos- tethus ephippium Panz. IV. 21, V.: 4. Blennocampa pusilla Klg. IV: 21— VIII. 20. Monophadnus albipes Gmel. VII. 24, VIII. 9. Athalia glabricoll s. Thoms, IV. 21—VII. 30, srinarum F.V. 6—VIII.18, 122 Vellay Imre Emphytus ""einetüs IE. SVINELS 7 SlKe9 s st Kl TÁÁYZztttnt tás TSA] eg segNBNN a] ERNE BRKAAT A Taxonus agrorum Fall. IV. 20. Dolerus anticus Kig. IV. 20£ VI. 29 ; gonager F. IV. 5—16: niger L. V. 6; haematodes Schrk. V. 4. Sciopteryx costalis Klg. V. 11. Rhógogastera viridis L. V. 31, VIIII3. Macrophya "portica Brulli "V.:si VISSZSESTMNPES ETO punctum-album €. V. 167 19. Allántús "annulatús seetavatto 318 costatús KIlgSV. 14 Rossni Banz VI SAV PEST OLT VZSSTKOKTÁR II. .Subsectio E nitorpira gas Tribus Spiculifera. I. Familia Cynipidae. Cyniss Kollarii Htig. VIII. 20. II. Familia Evanidac. Gasteraption Thomsoni Schlett. VII. 24, VIII. 9; affectator EVEZ III. Familia Jehneumonidac. Ichnenmon bucculentus Wesm. VII. 16— VIII. 30; chiono- mus Wesm. VII. 2—26, sexalbatus Wesm. "VI... 28— VIII. 15: t-albatus Grawv: IM.75 sazcmorius (Gray 9V: 20 VIN 24 TATNDIVE teles camelinus Wesm. VII. 16, 24; Gravenhorsti Wesm. III. 25 —31 5 vadatormis 11 VIGO Trogúas-lútomusGtawv: VISES IV. Subfam. Ophioninae. Ophion testaceus V. 2—IX. 22. Campoplex mixtus Schrk. PEzseBanehüs Talcatot meszes GE S GGÜS BÁN VANTSAKZEtS V. Subfam. Pimflinae. Pimpla instrigator Panz. V. 8—VII. 24; examinator F. IV. AES NVAÜIS 215 omalas 5. W Z9EK 5 melanocephala Grav. Me 20 ; IV. Familia Chalcididae. [eucaspis rassítmilis: Wesnn. "VILL ESO SSVÜJN2SE Chalcis flavipes Panz. VII. 9. V. Familia Proctotrypidae. Gonatopus formicarius Ljung VII. 19— VIII. 29. Tribus Tubulifera. Familia Chrysididae. Ellampus viridiventris Ab. VII. 15; pusillus F. V. 27—VIII. 9; coerüléscens Lep. VIII. 9; spina Lepr VII. t5""Eiólopygattérs Adatok Szeged faunájához. 123 svidastasMls 24 ; chrysonota (Börst. VILL. U1 : -sitmilis Mocs. CVIII. 205 amoenula Dahlb. V. 31—VII. 15. Hedychrum lucidulúm F. V. 31, VII. 15; roseum Rossi VI. 29—VIII 12. Chrysis indigotea Duf. VIII. 9; eguestris Dahlb. VII. 4; inaegualis: Dahlb. VI, 13; Dalla ilonmecadas Moss: : VII. 20 527 ágmitasétaMKoz VIN 20 NE Seétlő "AG Uúuleat a I. Subsectio [Insectivora. I. Familia Sphegidae. I. Subfam. Heterogyninae. Mutilla. brutia Pet. VIL 11: distincta Lep. IV. 28—VII. 11 ; HÜ DES I VI. 9.30. Piistocera: depressagb a0V 15 VA sake ocolia hirta Schrk. VI. 14—VIII. 20; instbrica Rossi VII. 14, 27 ; Jeptnetata B. VIIL 2, 30: Elis sexmaculatas BE VITA Feütmdtles GNGta E AV 20728. /Tphias mono ESR So Se femoratatabó MISS 27 minúta indo. VIZE Semipolttas totta sev ks se VINNE 12. Myzine cylindrica F. VI. 29, VII. 15. Sapyga guinguepunctata Ia NEEE Fompilinaz : Ceropales histrio III. VII. 8—VIII. 9; variegata ESZT 2 VE 23. Pogonius, hyalimnatús ,iDahib: VISZ S nine nus F. VII. 10, 19. Agenia carbonaria Dahlb. VI. 28— VII. 24, Pompilus. viaticus Latr. IV. 25—VII. 24; 4-punctatus F. VIII. 8. Pirotnemis "saepicola Sim. V. 19—-- VIS 7 Sr varepatúszs ses stl ges VII. 24; versicolor Sc. VII. 24; parvulus Dahlb. V. 23. Tarrinae: Tachysphex bectimipes ! ERGVITL E t9— VIT 12 5Bas larus flavipes F. VI 19—VIII. 12. Larra anathema Rossi VII. 12 — VIII. 12. Spheginde: Mimesa unicolor Lind. VIII. 18. Ammophila sabulosa L. VII. 19—VIII. 20 ; Mocsáryi Friv.VIII. 2. Psa:nmophila Viatica 1. VI. 24 VII. 27: Pelopoeus . destillatoriuszr 116 "M5o31— VII. 1£. Sphex maxillosus L. VII. 9—VII. 15 ; subfuscatus Dahlb. MIISÜ Bembecinae: Bembex rostrata lL.atr. VII. 15; olivacea F. VII. [5528 tarsata Latt. "VIE "28: "MegerlersDanib. VIE 1288 Nyssouinae : Stizus tridentatus F. VI. 7, 25. Hoplisus nigri- facics Mocs. VI. 25 ; laticinetús Lep. VI. 105" 5-fasciatüs" Panz. V. OLOM SOSGSZEINEtÜS SRV STAT Philanthinae : Philanthus triangulum F. VI.29—X. 10; ve- MŰSHÜSZRÖSSI SY SO Cerceris Sarenara: I. DahioreVls DES aze emarginata Panz. VI. 19—VII. 27; rubida Jur. VII. 15; luctuosa Costa eV öz 124 Vellav Imre Crabroninae : Oxybelus" 14-notatus Jur. VI. 30. Cróssocerus vagaábuúndus"L. VI. 31. Ceratocolus alatus Panz. V. 31 ; vexillatus Paánz VI." 188—VII: 30 Crabro. chrysostomts" Lep. V.55145 Ecteme nügadivest Lep. Ve: 27 jerűbieolaáa DUt. Ve 16 II. Familia Vespidae. Eumeninae: Eumenes pomiformis Rossi V. 25—VIII. 12; coarctata B. V. 23— VII. 2. Symmorphus CraAssicornis Wie araz save 11— VII. 4. Odynerüs dantict" ROSSI V.. 27, MI 185 " panetum VIZE VIS 4 melanocephaltus ""Gmetgsev s VONZ ZESKÁK Sa SÚ kai Léps VIS 7. 195 minutas B zoV e 7 VŰSET s "láevieeps SÍK SNVANR S KEALOSÜS E TTOMTSÉR VAN ZEN DEV ÜS TÉS for SAVAT] EA EREZZE ÉV CYNSELCS bitalis Sauss. VII. 8; Herrichii Sauss. VII. 8; nuügduünensis " Sauss: MESSZE PM ETÜT EGES VITOS ASÁGI SE INMTOS S ONNAN III. Familia Formicidae. Formicinae : Camponotus ligniperdus Latr. VI. 23. Plagioie- pis.pyamaeas keV Aa sísé Teen Esze VAS NOSMŰGANKONAS tensisüldegeeseV Sz Rolyereűs EtüfeSeens zata ÉNEőr Myrmicinae: Myrmica sulcinodis Nyl. X. 7; rugulosa Nyil. VIII. 8. Aphenogaster subterranea Latr. IV. 29. ÚSSSúbseettoyse [Terra Tribus Sociales umius amni. Bombinae : Bombus agrorum F. VII. 24; cognatus Steph. VI. 4; fragrans Pall. V. 11—VI. 10. Tribus Podüilegidae. a) Crurilegidae. Anthorinae : Anthophora pilipes F. V. 19, VI. 10; intermedia LeptV.. 10. Eueéera telypeáta Er. -V. 10— VI... 265. dongieormis! TE: V:.3:5.pannonicai Mócssi VI 19. 24 sz nitidiventis,: Mocsa o Va Tetraálonia déntata:Germ:: V. 3— VII.:30 ; "basalis Morav: VIII. 17, 30; malvae Rossi VII.. 7—28. Systropha: curvicornis Sc. VII. 24 — VIII. 15. Melittinae: Cilissa" tricincta Leach. VII. 28, 30. Macropis labiata Panzs VIIS7, VIII 20. b) Femorilegidae. Panurginae: Panurgus lobatus Panz. IX. 20. Dasypoda hir- tipes F. VII. 30. VIII. 15. Rhophites: 5-spinosus; Spina Ville 128 Aüdreninaées" Andrenasmorio. Brull.. V. 11, VIII. 5. pilipes E. VII: 15: thoracica:F. V. 8; albicans Müll. IV. 2—V-. 28; : tibialis KalLV::4;t 203 nigfoaemea.: Kr 1V. 4; rtaraxaci $(Gir., ÍV. 4205 varians K, IV. 4; parvula K. VII. 8, sericata Ímh. IV; 4 ; ventra- 25 A Saturnia pyri új fagjváltozata. f 2. hsztma TV: 2 sfulvierusi AK. TV 1 32—SMIL 42 eombinata Ghinist. VII. 24 ; liburnica Friese IV. 20. Halictus strigatus: Latr. VII.:20— IX. 22; patellatus Mor. :X. 14. ; :scabiosae (Rossi :VII.530, SZVIII. a santhopus:K 1V.:s2— MV 2: fülvocinetús 4. sv SSsA ax: ASGmetűs (B VI 15 9 XL samaculatus S eV SZA SsR all 3 albi pes"B. VIII.:15—X.-11 ; tumulorum. LL." V..2—IX. -11 ; sabdomina- lis Panz. V.. 12, .31.: Colletes. cunicularius. L. "III. 26—M. . 7.: Nornia ruficornis Spin. VI. 9—VIII. 12. Tribus Gastr.legidae. Megachilinae: Megachile argentata F. VII. 28, VIII. 18 ; . ápi- Galis Spin. VII: 8... Lithuúrgus cornutúsis Ea Vg zo S OSTa Keorauta Matra e7 as20 ; ibicornis: EL. AaV.. 4 ; smelanogastra kSpins MM. 381 : Mivivettrisstanz Mt: e27 eabidentata Morr:VIsSz195s MSB ; léúcomelanaakKrb." MII.S20:vEleriades : trúncorumcd. eV udiízs 528. Anthidium manicatum L. VIII. 12. Tribus Pseudoparasitde Sphecodindae : Sphecodes fuscipennis Germ. IV.:..2, 28 : :gib- bus L. IV. 4—VIII. 2; subgúadratus Sm.. IV. :20—-VIII. 9; , müfes- CSNSGGONTSSV Et 5 Prosopinae : Prosopis meridionalis Först. VII. 17. Parasitae. Melectinaec: Melecta luctuosa Sc. : VII. "8. Nomada lineola Banz HVsáe Ve 0 s fucatasPajiz AV: SZE Zgégjacobagae Panz. V. 26, 2.5: trispinosa Schmdk. 1V. 4— V."7 ; ruficornis L. IV. 4— V.-10 ; flavogutrata .Krb. V. 3, 12: distingúenda :Mor:. V. 6—26 ; femoralis Mor:.V.:25, VI. 1. ferruginatasdérb. V. 7—- 26. Epeolus HISÜSESÍNS VISZEK ; Stelinae : Stelis phaeoptera Krb.: ME" 195. 08. 17. Coelioxys erythropyga Först. VII..28; aurolimbata Först. VII. 30. Vellay Imre. A Satunnda pyri új Tajváltozata. Hunyadmegyei új lepkékről szólva (R. L. V. 140.) hangsú- lyoztam, hogy a magyar lepkészek ne várjanak, míg hazai új faj- ha egyik-másik eltérés több példányban válik ismeretessé. És miután zbafi-Aigner barátom nehány új eltérést leírt, magam is teszek e részben kisérletet, a midőn nehány albinistikus Saturnia pyrit leírok és elkeresztelek. Ilyent eddig hármat ismerek. A legszesb példány (hím) kétségkívül az, mely .a "Nemzeti 196 Bordan István Muzeum gazdag gyűjteményeiben van. Ennek szárnyai a rendésnél általában világosabb színűek, a felsőszárnyon a normális állatoknál sötét hamúszínű mellső szegély és az attól a bélszegélyhez hú- zódó széles tér a csipkés vonalig azonban szennyes fehér színt ölt. Az enriiek megfelelő tér az alsó szárnyon valamivel sötétebb, de helyenkint szintén szennyes fehér. Igen szembetünőek ezen a fehér területen a kiválólag nagy és szép szemek. Alul mind a két szárnyon az egész tér a tőtől a csipkés vonalig csaknem egészen szennyes fehér, az eredeti rajzokkal. Ezt a gyönyörű példányt Dr. Madarász Gyula 1892-ben Velenczéről (Fehér m.) hozta Meszlényi Benczétől, kinek házánál találták. A második példányt Buda Ádám réai földbirtokos barátom- nál láttam, aki azt az 1898. évben Érmihályfalván találta. Ez is ugyanoly elszínezést mutat, de mégsem oly fehér, mint az előbbi és kivált az alsó szárny középtere inkább világos-barna, de a ren- desnél valamivel vílágosabb. Alul csaknem oly fehér mint a mu- zeumi példány. Ezt a rési nőstény példányt ismertetés czéljából le- festettem és íme rajzban is bemutatom. Ehhez . igen közel áll a harmadik, " példány, a melyet Aradon Szontagh Gyula gyűjteményében volt alkalmam. látni. Ez az előbbinél talán valamivel kevésbbé fehér színű, de még mindig igen jellemző. Különfélék. 127 Ezt az érdekes fajváltozatot, mely minálunk úgylátszik rit- kán, de állandóan előfordul, Abafi Aigner .Lajos bárátom neve alatt mint ab. Abafiti kivánom az irodalomba bevezetni, A muzeumi példánynak a hernyója állítólag lisztes ládába - került, liszttel táplálkozott, ugyan ott el is bábozódott s ettől nyerte fehéssszínét. (RL. IV. 133.)7Az, hogy a hernyó, "bábozódás" ezet jából csendes zugot keresve, lisztes ládába került, az megfelelhet a ténynek, de a hozzá fűzött következtetés bizonyára. téves. Bizonyos hernyófajok végszükségben megeszik ugyan a lisztet is, de hogy a liszt élvezetétől akár ember, akár állat megfehéredett volna, arról még nem hallott soha senki. Az a ,lisztes láda" alíg- hanem csak utólagos combinatió, és csupán csak élénk fantáziának a terménye. s Bordan István. Különtélék. A rózsa rovarellenségei és barátzi. Mint minden növénynek, úgy a rózsának is vannak ellenségei és barátai a rovarok osztá- lyából, melyek bizonyos sorrendben lépnek fel. Már kora tavaszszal látjuk nálunk a Nyírségen a zöld rózsalevél tetveket, melyek késő őszig pusztítják a rózsákat. A zöld levél-tetvek fellépése után rö- vid időn következnek a nagy téli lepkének (Hibernia defoltiarta) hernyói, ezek után az Ocneria dispar fiatal hernyói s ezekkel majd- nem egy időben mutatkoznak a Hylatoma rosarum és Cladius lárvái és a paizstetvek. Ezen állatoknak fellépése május első harmadára esik. Ezen időig kevés rovarpusztító rovar található és így a rózsa ellenségeit kevés állat pusztítja, legfeljebb egynehány pók, melyek azonban leveleknek összesodorása által némi kárt is okozhatnak, továbbá az a Pimpla, mely hernyókat keres, hogy azokba petéit tojja. Minthogy kevés állat segédkezik az embernek az emlitett nagyon kártékony állatokat pusztítani, szükséges minden erőnkkel arra törekednünk, hogy számuk csökkenjen, hogy tehát mi is pusz- títsuk azokat. A levéltetvek felkeresése könnyű, mert leginkább a fiatal hajtásokon és a rózsa bimbói körül csoportosulnak. Ezek ellen való védekezésünk a legjobb ha azokat leszedjük. A leszedés látszólag fárasztó dolog, de valójában még sem mondható annak, mert ha mindennap is le kellene azokat szednünk, a leszedés leg- feljebb !/2 óráig tart, ha vagy. 60 rózsa tőnk van. Munkánkat megkönnyíthetjük, ha a szedést csak minden második nap végez- zük. A nagy téli lepkének hernyóját arról ismerjük fel, hogy. le- veleket sodor össze és minthogy nagyon korán mutatkozik, mással nem téveszthető össze. Övószerünk a hernyó ellen az, hogy a hernyót az összesodort levelek között keressük és megöljük. Az 128 Különfélék. Ocneriz dispar hernyóinak jelenlétéről az tanuskodik, ha átrá- gott leveleket látunk, mert a Hylotoma álczáinak fellépéséről az tanuskodik, hogy a levéllemezen körben kirágott foltok vannak. Az álczák ugyanis kezdetben a felső lemez epidermiséig rágnak. A Hylotomák és Cladiusok úgynevezett elkésett álczái csak junius- ban mutatkoznak, és leginkább a vadrózsák leveleiben tesznek kárt. A Hylotomák és Cladiusok második generatiójának álczái egyes években tömegesebben lépnek fel, mint az első generatió álczái. A Hylotomák második generátióját inkább a silányabb, illetőleg kevésbbé nemes rózsákon találjuk. A Hylotomák, minthogy petera- kójukat még a legépebb törzsrészletbe is beillesztik, ezen oknál fogva is kártékonyak. Minthogy a Hylotomák és Cladiusok álczái a rózsa leveleket nagyon pusztítják, le kell az álczákat szedni és megölni, mert így várhatjuk, hogy szép leveleink és virágaink lesznek. A paizstetveket okvetetlenül pusztítani kell, mert jóllehet az első évben való fellépésök még nem nagyon veszedelmes, a második évben már a levelek korai sárgulása mutatja, hogy a ró- zsák megsinylették a paizstetvek szívását. A paizstetvek ellen úgy védekezhetünk, hogy szappanoldatba mártott kefével lemossuk azokat. Vigyázzunk, hogy a rózsák közelében sem platanusok sem pedig ákáczfák ne legyenek. mert a platanusokról átmennek az 0c- neriák, az akáczfákról a paizstetvek. Az Ocneria dispar terjedé- sét nagyban előmozdítja a platanus, mert a platanuson nagy szám- mal tartózkodnak a hernyók. Nevezetes jelenségnek tartom, hogy a paizstetvek megjelenését megelőzőleg a levéltetvek jelentek meg nagyszámmal, hasonlót tapasztaltam az akáczfáknál is. Nem érdek- telen jelenség az sem, hogy a mikor a paizstetvek felléptek, az Ocneria disfar hernyói is nagyobb számmal mutatkoztak, mintha köztük valami okszerű összefüggés lett volna. Amint a rózsákon a paizstetvek mutatkoztak, a levéltetvek még a vadrózsákon seni mutatkoztak oly nagy számmal, mint máskor. Május végén talál- hatók a Tortrix Bergmaniana hernyói. Junius első napjaiban nem ritkák a Trichiusok, Rhizotrogusok, még pedig gyakrabban a fehér szirmú rózsákon, mint a vörös szirmúakon. Ezen állatok ha kivül vannak, inkább kerek lyukakat rágnak, ha pedig a belső szirmok közé kerülnek, a szirmok szélét rágják. Junius, hó első harmada után a Cetoniák pusztítják a szirmokat. Az első, de elkésett Hylo- toma és Cladius álczák társaságában találjuk a Trichodeseket. Juliusban pusztítanak a Peliák hernyói és a Clyiusok. A rovarpusztító . rovarok közül nevezetesek a Raphidák; nős- tényeik és hímjeik száma között a viszony 1:4. A Raphi- dákat a Panorpák követik. A Hylotomák álczáinak eltünése idejében hirtelen mutatkoznak a Bonchusok inkább a vörös szírmú rózsákon, mint a fehér szirmúakon. Május végén a Chrysopa vul- garis szedegeti a levelek alsó részein lévő levéltesteket. A Crysopát megelőzi a Cantaris, de csak rövid időig. Junius végétől a Syr- phusok álczái és a 7 pettyű Coccinellák pusztítják a levéltetveket. A Coccinellák 2 hímjére esik 1 nöstény. D. Ritka vendég Algirból. F. é. április 15-én érkezett hozzám Dar-el-Mizanból egy pléhdoboz szép bogár-sorozattal. Egyik Különfélék. 129 pápirtekercset felbontván, abból a Rhizotrogns sinunaticollis Farim. egy élő nőstény példánya bontakozott ki. Egyre élénkebb lett, úgv hogy üres gyufa-dobozba kellett elhelyeznem s azon feltevés- ből kiindulva, hogy hosszú utazása alatt nem igen juthatott ele- delhez, eletettem neki egy Tradeskantia levelet: Nehány percz mulva e levélből egy karélyt kirágott, de az valószínűleg az ínyé- nek nem nyerte meg tetszését, mert abban hagyta a rágást. Rá- tettem azután a folyosómban levő cserjére, s arról folyton leeresz- kedett. Hogy mégis valahogyan kedvében járjak, egy virág cserépbe tettem. Itt azonnal turkálni kezdett, ferdén a nedves földbe fúród- ván s fejével és farával a földréteget emelgetvén. Lassan-lassan mélyebbre hatolt és nem sokára többé nem volt látható. Másnap, hogy innét kézre kerítsem, fel kellett a cserepet fordítani, a mely- nek alján tágasabb veremben helyezkedett el, nyilván azzal a szándékkal, hogy petéit ott lerakja. Nehogy esetleg új veszedelmes cserebogárfaj importálása miatt kérdőre vonassam, afrikai vendé- gemet abbeli szándekában megakadályoztam. JO HERK Szőlőt károsító hernyók. Közelebb emlékeztünk meg nehány Agrotis faj hernyójáról (R. L. V. 208), mely különösen a kukori- czában tett kárt. Most olvassuk, hogy az Agrotis fimbria hernyója Freiburg környékén (Baden) nagy mennyiségben támadta meg a szőlőt. S ugyancsak ez a hernyó, valamint fajtársai, az Agrotis aguilina, tritici, baja, pronuba és kivált az A. segetum déli Tirol- ban is nagyban károsították a szőlőt, melynek márczius-áprilisban zsönge hajtását emésztik fel. Irtásukra mindenfélét próbáltak. Többi közt Csalétekkel fogják a pilléket. Minthogy ez azonban nem min- díg sikerül (alkalmatlan időben nem jönnek a csalétek felé), és minthogy ez csak juniustól-szeptemberig tö ténhetik, mikor a kár- tétel mar meg van, czélszerűbbnek mutatkozott a hernyónak éjjel- nappal szedetése. Erre nézve legbiztosabb a szőlők közt levő gazos füvet gyomlálni s apró rakásokban a szőlőtövek körül rakos- gatni. Ezek alá szeretnek ezek a hernyók éjjeli lakmározásuk után reggel elrejtőzni s ott könnyen meg lehet őket találni ; de meg kell vizsgálni a göröngyöket is, a melyek alá a hernyó szintén megy, kivált ha meleg a nap. A. Terren András. ki mint A. Aigner L. , A lepkészet története" czímű művéből tudjuk, 18343—184145-ig Frivaldszky" Jánossal a keleten rovarokat gyűjtött és hazajövet mint körmöczbányai evang. lelkész a gyűjtést szép eredménynyel folytatta, halálá után igen becses bogár- és lepke-gyűjteményt hagyott hátra. Gyűjteménye testvérére szállt, ki ugyancsak Körmöczbányán evang. lelkész volt, de , örökségét" bizony nem igen gondozta. Igy történt, hogy a különben igen érdekes gyűjtemény csaknem teljesen tönkre ment. Boldog-boldogtalan vihetett belőle tetszés szerint. Erről én, sajnos, csak későn értesültem, és már csak a maradékot menthettem meg, a melyet nyolcz évvel ezelőtt megvettem. A lepkék nagy részt már tönkre voltak téve, (jó állapotban kaptam még egy pár Doritis Appollinust, Thais Cerysiit, Charaxes lasiust stb.); a bogarakból azonban vagy 10,000 darabot vittem el, a melyek még most is megvannak, Bossányi József. 130 Különfélék. Lepke-eltérések. Minden nagyobb gyűjteményben bizonyos fajokat olykor számos, gyakran színben és rajzban igen eltérő példányokban látjuk képviselve, a melyekre a kezdő alig ügyel. Nem így a tapasztalt gyűjtő, mint pl. Anker Lajos is, ki lepke- eltéréseit többeknek, kivált IWiskott Miksa boroszlói gyűjtőnek küldözgette. Erdekes látnunk, hogy csupán ennek mily variatiókat küldött s azoknak mily. árakat szabott. Az eredeti fajok katalogus- árát egységekben (egy-egy 5 krajczár) zárjel közé téve, az eltéré- sekét színtén egységekben jegyzem fel. Ime az eltérések : Papilio Podalirius (2) 3, abnormitás 10; Thais Polyxena(2) 6; Parnassius Apollo. (3) ó 6, Mhnemosyne (3) 10; Pieris daplidice (2) 200, belli- dice. (4) 6) ; Anthocharis cardamines (2) 3 ; Colias hyale.(2) ? sárga, kevéssé fekete kicsiny foltokkal 3: "Thecla :betúlae (21 S. espinisó $ hullámos rajzzal 3, ilicis (4 4, acaciae (5) 6, lilaszínű 4, guercus (2) 2, 5-. abdominalis 10, sárga folttal 5; , Polyommatus Thersa- mon (4), 6, lilaszínű 3, 3 kevés fekete rajzzal 5, fekete alsó szárnynyal 8, piros alsó szárnynyal rajztalanul 8, phlaeas (1, 2) 4; Lycaena Aegon (i, 2) 10, Orion (3) £, fekete pettyekkel az alsó szárnyon 6, kék radiusokkal az alsó szárnycn 6, Icarus (1) 7 kék, minden piros petty nélkül 12, bellargus (2), 3. kék 20, corydon (1 2) ! albicans alsó részén , is "6, Admetus (3. zzbjeő minima (2, 3). 2, Jolas (b óriás 6; Vanessa €C-album (2) intensiv feketesítasz mélkükats0o santhontelas s3 5 uteketeseészegéljüyeltNeás Melitaca cinxia (1) 5 és 1 40, phoebe (3, 4 8, £ majdnem fe- keted0Stvia szt otatdyma (KS NOK KOSÉSÁTSATOKSE SZT ".és, sok. feketével 20, Athalia (3) ? 5, Aurelia (3) ? 4; Argynnis dia 2 sas tő sos kiecato (3) Aa SALYGÜSHANE LN ÜSAT (2 NEZEK RT STNNLA albino, szürkés. érezfényű.6, 6. 5," 6.5. Bararge macera (2, 908 ős Epinephele Janira (1) 8, ó albino 30, ? 40, fekete alsószárny- nyal 100; Coenonympha iphis (2) §$ pettyes 4, ? albino 15, pamphilus (1) ? albino 10; Smerinthus tiliae (3) ? 39, brunnea JOGÜSLEÜS ZD ESSZO ÓH ÁS ESB S ÉST ai empiformis (4) 6; Ino chloros (5) ó ? arany és sárga 5, budensis (3, 7) ó kék 5, sárgás kék 6, zöld, erős pikkelyzettel (ritka) 8, statices (1) dó 5, óriás § 4 ; Zygaena. pilosellae (1, 2) 95 sachillae (2 39. TE ZDAENA TA ze VE peucedani (3) 3, carniolica (2) 5 alig látható piros övvel 5 piros- zöld 6, f kevés feketével, fekete pettyel 10, fehér-piros 12, $ a felső szárnyon fekete nélkül 20, ! sárga 300; Syntomis phegea (2, 3)v. Cloelia 43 ; Earias clorana (3) 4 ; Hylophila prasinana (2) 3 ; Setina .roscida (2, 5) 5. 5, Z gyöngéden színezve 8; Emyidia. striata (3, 9). 4. nigra 8; Aretia caja. (2) sárga "alsó szárnynyal 6 villica (32.32 6. .Hebe. (8).v, migricans " 15. 5 ikeskeny batnásá sárga sávokkal 6; Ocnogynna parasita (30) v. intermedia : 80; Spilo- soma mendica (3) 3. 4, t fehér 60; Endagria ulula (8) 4. 8, óriá- sok. 10520, ,v.. tigtina , 105" Psiura mondeha .esángás, o trátes héres. 10; Ocneria dispar (2), igen . sötét 4, rubea (6) 8; Bombyx neustria (2) 3, catax (6) 10; Lasiocampa tremulifolia (7) egészen világos, rajz nélkül. 10; Aglia tau. (5) 5; Notodonta. torva (10) o Fi il . 12; Ptilophora . plumigera (4) ó fekete 6, viros, rajz nélkül, 6; Különfélék. 131 Phalera bucephala (1) $ albino 10 ; Cymatophora duplaris (6) ó 5; Acronycta abscondita, ritka szép 20, rumicis (1) ? egészen elmo- sódva 2; Agrotis xanthographa (3) ó 3, segetum (2) egészén fe- kete 2; Chareas graminis (5) ? 8 ; Neuronia cespitis (5, 6) ? egészen szürke, ritka 40; Mamestra Leineri (35)ó 30, ? 40; Dianthoecia proxima (10) 20; Episema dentimacula (6) ? egészen fehér 10, f? ritka eltérés 20; Polia chi (2) 3; Trachea atriplicis (1) rózsa- szinű 6; Perigrapha cincta (12) ? világos szürke, majdnem fehér 110, "az 1. rajza nélkül 10, ? pirosos barna 12, sötét piros, ritka 18: Dicycla 00 (6) 10, ? fehér 80, v. renago (12) 12, Coösmia ab. glaucula (15) pirososbarna (ólomszürke helyett) 20; Orthosia ab. serina (8) $ 8; Xanthia ab. fucata (8) 8; ab. palleago (6) ó 8; Orrhodia rubiginea (4) egészen piros, fekete nélkül 10, egészen világos sárga, rajz nélkül 10; Cucullia xeranthemi (20) ? óriás, erősen kékes szürke 30; Plusia illusris (4) 6, chrysitis (3) 8, dó zola 6- "e GHariclea "púrpürites 45) sé36 S vlágos "barnaurósétos Acontia lucida (4) ? 6; Thalpochares communimacula (4) óriás 6, zöldes 6, purpurina (F) gyönyürű példány 7; Prothymia viridaria (3) ? igen szép, erősen piros 5; Agrophila trabealis (2) 4; Cato- cala elocata (5) 16, sponsa (5) 5, puerpera (12) ? majdnem sárga alsószárnynyal 6, $ sárga alsószárnynyal 20, óriás 18; Brephos puella (4 ó 100; Boarmia defessoria (15) 12; Phasiane glarearia s" 4 elathráta (272 nagyon "Teketessz Ne nagyonátenénsz Sione decussata (8, 6) é majdnem fekete, ritka 8, v. fortificata (3) ? majdnem fehér 4; Cidaria dotata (3, 7) $ sötétbarna rajz nélkül 3; Eupithecia denticulata (8) ó majdnem fehér 10, succen- turiata (5) 5? fehér 8. Ezekből látható, hogy minálunk mely" fajok szoktak variálni, és melyekre kell különösen ügyelni. janet BB Ritka életszívósság. A trencséni gymnasiumi tanulók 1897. juliushó kezdetén — állításuk szerint — oly szép bogarat fogtak, a minőt még sohasem láttak. Kkeduvius personata-nak álczája volt az. Beletettem egy kis dobozba és íróasztalomon tartogattam, idő- közönkint beletekintve és foglyom mibenlétéről tudomást szerezve. Többnyire mozdulatlanul ült, de érintésre élénken menekülni igye- kezett. Igy tartottam eledel nélkül, de mindamellett időről-időre életjel gyanánt ürüléki pettyeket rakott le, melyek azonban mind- inkább kisebbedtek. 1898. augusztushó első napjaiban ismét meg- tekintettem és semmi változást nem vettem észre, pedig már ugyancsak el lehetett gyöngülve, mert 13 án már holtan találtam. Megjegyzem, hogy íróasztalomra nyáron át a nap erösen rátűzni szokott, mi ha nem történik, a Kkeduvius valószírűleg még ezen tizenhárom hónapnál is tovább kitartott volna életben. Ez aztán mutogathatta volna magát mint koplaló mester ! gat bikt Zenekedvelő pókok. Sokféleképen mesélgetik, hogy a pókok szálon a menyezetről leereszkedtek, hogy hegedűsnek játékát meghallgassák s ezen érzékeny adomák alapján a pókot általában zenét kedvelőnek tartották. Ezen, saját véreit sem kímélő, vé- rengző állat zenei hajlamát megvizsgálandó, kerti pók hálójával 139 Különfélék. hangvillát hoztak érintkezésbe. Ha a pók a háló közepén ült, azonnal a zengő hangvilla felé fordult és mellső lábaival tapoga- tott, hogy a hangot közvetítő szálat megtalálhassa. Miután ez iránt bizonyos volt, az illető szálon sebesen tovasurrant, míg a hangvillához, vagy nehány szál találkozási pontjához ért, a hol ismét megállapította, hogy melyik az igazi. A villához érve, meg- fogta és átkarolta azt, mintha a zengő AT valami légy JÉDHE és valahányszor azt újra zengésbe hozták, ismételte sikertelen kisér- leteit, a vasat megfogni. Nyilván fel nem foghatta, hogy a táplá- lékot képező légyen kívül más valami is zenghessen. Ha a pók akkor, a midőn a zengő villa hálóját érintette, nem volt annak központjában, akkor nem tudván, mily úton haladjon, a köz- nontba sietett s ott meggyőződött, mely szál a hangot közvetítő. Ha pedig a villát alulról vitték a hálóhoz közel, a mikor a pók annak közepén lesben ült, akkor szálon leereszkedett, hogy a zümmögő tárgyat megközelítse. Egészen úgy ereszkedett le a pók, hogy állítólag közel legyen a hegedűhez, a melyen valamely szerencsétlen rab játszott, a ki a pókot szánó, érzékeny hallgató- nak nézte, holott az a zengő hegedűt csak zümmögő légynek tartotta, a melyre fájt a foga. Hogy csakugyan csakis étvágy és nem zenei hajlam az, a mi a pókot ösztönzi, hogy a zengő tár- gyat megközelítse, azt azáltal állapították meg, hogy a pókot rá- bírták olyasmit megenni, a mihez máskor nem nyult. A kisérletező ugyanis paraffinba mártott holt legyet tett a pókhálóba s azt a zengő hangvillával megérintette. A pók jött s addig eszegetett a paraffinos légyből, a meddig a villa zümmögött. Mihelyt ez el- hallgatott. észrevette, hogy a paraffin voltakép még sem neki való eledel és tovasietett; de azonnal visszatért, mihelyt a villa megint hangot adott. Igy sikerült a pókot rávenni, hogy a paraf- finos légynek legnagyobb részét felemészsze Ezáltal kétségtelenné válik, hogy a póknak van ugyan nagy étvágya, de egyáltalában semmi érzéke a zene iránt és hogy az említett érzékeny história csak hibás feltevésen alapszik. K. Vitéz lepke. Folyó évi áprilhó Tűkén kikelt nálam egy Thais Polyxena, mely kis ágacska hegyén ülve, bevárta szárnyai- nak teljes kifejlődését. Ebben zavarta egy Arctia Hebe hernyó, melynek kedve szottyant a világot ugyanannak az ágacskának a tetejéről nézni. De ebben az élvezetben nem részesülhetett, mert a lepke, a mint a szőrös vendég közeledtét érezte, mellső lábai- val idegesen annak feje felé kapkodott, minek folytán a hernyó szépen megfordult s az ág hegyét a diadalmas lepkének hagyta. A.L. Ievélszektényi B. E. úrnak. Czéljának meg fog felelni a s5Rövid utmutatás a termé- szetrajzi gyűjtemények konzernálásához és gondozásához, különös tekintettel a hazai középiskolák gyűjteményeire. Kiadja Dr. Lendl Adolf praeparatoriuma Budapest, II., Donáti-u. 7. Ára 40—50 kr. S ROVARTANI LAPOK Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erseheinenden entomologischen Monatschrift Unter Mitwirkung von MESA Bedő: DI 6. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth redigirt von I..AKigner-AbafiJ.Jablonoxwski u. E.Csiki. Budapest VIII., Röck-Sz.-Gasse 32. 1899. Juni (VI. Band . Heft 6.. 5. 11I. Dr. D. Czekelius: Beitráge zur Insektenfauna von Siebenbürgen. Unter einer Anzahl von Bienen, welche Verfasser 1895 und 1896 sammelte, fand sich eine für Ungarn neue Art vor. Dr. K. Petri sammelte 1898 nebenbei Lepidopteren, darunter 9 für Siebenbürgen (eine für ganz Ungarn) neue Arten. Unter den vom Ver asser 1898 gesammelten Lepidopteren, befindet sich eine für Oesterreich-Ungarn neue Art, mehrere für die Fauna Ungarns und eine ganze Anzahl für Siebenbürgen neue Arten, insbesondere Microlepidopteren. Die neuen Arten werden namentlich aufgeführt. 5. 118. J. Mallász : Uber gewisse Eigenheiten der Coccinellen. Verfasser hat das Bluten der Extremitüten der Coccinellen beobach- tet und entgegen der früheren Meinungen gefunden, dass dies Blutlassen und das Todtstellen dieser Küfer rein nur zur Abwehr der Feinde erfolgt, welche entweder keine todten Insekten ver- zehren (Eidechsen), odersich von dem üblen Geschmack des Blutes der Coccinellen vom Verzehren derselben abhalten lassen. 5. 117. J. Jablonowski: Die Rebenschádlinge: Cochylis am- biguella und Tortrix pilleriana II. Bekámpfung derselben mit An- führung aller bisher dagegen angewendeten Mittel. 5. 121. E. Vellay: Beitráge zur Fauna von Szeged. II. Hy- menopteren. 5. 125. St. Bordan: Eine neue Varietát von Saturnia pyri L. Verfasser beschreibt eine albinistische Form von S. DIENES ren er 3 Stücke kennt. Das schönste derselben befindet sich im ungar. National-Museum. Die Flügel desselben siad überhaupt lichter gefárbt, der bei normalen Stücken dunkelaschgraue Vorder- rand und die von demselben bis zum Jnnenrand hinziehende breite Fláche bis zur Zackenlinie ist jedoch schmulzig weiss gefárbt. Die entsprechende Fláche der Unterflügel ist etwas dunkler, stel- lenweise aber ebenso meizsslich. Sehr auffallend treten die ausneh- mend grossen und schönen Augenflecke hervor. Die Unterseite beider Flügel sind von der Wurzel bis zur Zackenlinie fast ganz weisslich, mit den Originalzeichnungen. — Das zweite Exemplar ist etwas weniger weisslich und namentlich der Unterflügel mehr lichtbraun. Das Exemplar ist abgebildet. — Ein drittes Stück ist vielleicht noch weniger weisslich, aber noch immer charakte- ristisch. Diese interessante Form, welche allem Anscheine nach in Ungarn stationár, wenn auch sehr selten ist, widmet Verfasser seinem Freunde Ludwig v. Aigner-Abafi als ab. Abafii Bord. Kleinere Mittheilungen : S. 127. D.: Die Imsekten-Feinde und Freunde des Rose. Er- scheinen und Bekámpfung einiger Rosenscnaádlinge. S. . 128. Dr. .K. Br. : Ein ,seltener sírast sans MAS reüs Dra-el-Mizan erhielt Verfasser eine Anzah!l Káfer, darunter auch ein jebendes Stück von Rkizotrogus sinuaticollis, welches keine Nahrung nehmen wollte, dagegen sofort unter die Erde ging, um in einer Höhlung offenbar Eier abzulegen, woran Verfasser, um nicht etwa wegen Einschleppung eines neuen Schádlings zur Verantwortung gezogen zu werden, dasselbe verhinderte. S. 129. Den Weznstock schadigende Agrotis-Raupen, welche in Süd-Tirol beobachtet wurden. S. 129. J.. Bossányis. A. Terven, "der 462 375 FLASH valdszky im Orient samielte, brachte heimgekehrt selbst eine werthvolle Insekten-Sammlung zusammen, welche jedoch nach sei- nem Tode arg geschádigt wurde ; den Rest von 10,000 Káfern und eine Anzah]l von Schmetterlingen brachte Verfasser káuflich an sich. S... 1830. 2. A: Leptidopteren-Abberattomemn, "Welemerszmsztmes Anker an M. Wiskott sandte, nebst Preisangabe in Einheiten, da- runter einige, hiernach zu schliessen, interessante Abarten. S. 131. Dr. K. Br.:—Seltene Lebenszahigkeit. Trencsiner Stu- denten brachten dem Verfasser im Juli 1897 eine Larve von Reduvius personata, welche ungefüttert sich bis Anfangs August 1898 lebend erhielt. S. 131. K.: Musikliebende Spiunen. Zur Widerlegung der vielfach sentimental erzáhlten Erscheinung, dass eine Spinne im Kerker sich von der Decke zur Geige des spielenden Gefangenen herabliess, um dem Spiele zuzuhören, werden neudere Beobachtun- gen erwáhnt, welche beweisen, dass die Spinne allerdíngs Zur tönenden Geige herabkommen mag, nicht aber als Musikfreun- din, sondern weil sie dem Ton nachgeht, in der Meinung, em summendes Insekt erhaschen und verspeisen zu könnnen. : S. 132. L. A.: Ein muthiger Falter. Beim Verfasser schlaápíte 7. Apr. I. J. eine Thais Polyxena, welche aut" der Spitze" EMmes Astchens sass, um das Erharten der Flügel abzuwarten. Dárin wurde sie von einer Arctia Hebe- Raufe gestört, welche Lust bezeugte, dasselbe Astchen zu -besteigen. Der Falter aber, sobald die haarige Raupe nahte, hackte mit seinen Vorderfüssen in raschem Tempo auf den Kopf der Raupe los, welche es nun vorzog, das Feld vor dem siegreichen Falter zu ráumen. agyarországi entomologusok czímtára: ENE Bő "Folytatás. Brusina Spiridion egyetemi tanár, muzeumi igazgató, Zágráb .(Mollusca, Crustacea.) . Fekete Lajos főerdőtanácsos, akademiai tanár, Selmeczbánya . ((Kártékcny rovarok.) . Geyer Gyula főgymnasiumi tanár, Igló. (Lepidoptera, Coleop- -: tera.) Gógh Gyula főgymnasiumi tanár, Munkács. (Lepidoptera ) Greben Károly hadnagy, Cs. Somorja. (Coleoptera.) Gruber Ede kereskedő, Arad (Lepidoptera.) Habetin ]. szabómester, Orsova. (Lepidoptera.) Henrich Károly gyógyszerész, Nagyszeben. (Hymenoptera, dr. cs. és kir. ezredorvos, Bécs, IX. Müllnerg. Aphidae.) Hensch- Andor TO. (Hemiptera) Husz János tanitó, Felka. ( Joleoptera, Lepidoptera.) Jurinác A. Jenő főgymnasiumi tanár, Varasd. (Crustacea.) Kelecsényi Károly.körjegyző, Tavarnok, Nyitra m. (Coleoptera Lepidoptera. Cserél.) Kimakowíiícz Mór muzeumi őr, Nagyszeben. (Arthropoda.) Kiss Ferencz m. kir. főerdész, ozeged. (Kártékony rovarok.) Klement Róbert fényképész, Előpatak. (Lepidoptera, Cole- optera.) : Koéa György kir. főerdész, Vinkovce. (Lepidoptera, Coleoptera.) Korlevié Antal főgymnasiumi. tanár, Zágráb. (Coleoptera, Hymenoptera, Hemiptera.) 3 Kosztka László földbirtokos, Izsák, Pest m. Lepidoptera.) Langhoffer, Ágost főreáliskolai tanár, Zágráb. (Diptera.) Bő st Martínyi Ödön kir. iárásbirósági tisztviselő, Nyiregyháza. " . — (Hazai Macró- és Microlepidoptera.) SIESS Merk! Ede rovarkereskedő, Német-Bogsán. (Coleoptera.) Neuhausz Emil gróf hivatalnok: Nagyvárad. (Lepidoptera. Pachinger Alajos dr. főgymnasiumi tanár, Nagy-Kanizsa. . (Lepidoptera.) Petri Károly dr. főgymnasiúmi tanár, Segesvár. (Coleoptera.) Piso Kornél m. kir. erdész, Bustyaháza. (Lepidoptera.) Pauliny Béla jószágigazgató, Csákvár, Fehér m. (Lepidoptera.) Prunner Róbert m. kir. bányamérnök, Nagyág, Hunyad m. (Coleoptera.) Raffesberg Hugó, Podhrágy, Nyitra m. (Coleoptera.) Raikovszky Károly m. kir. főerdész, Csepreg. (Kártékony STOVÁLÓK:) Redi Gusztáv felső népiskolai igazgató, Tapoleza. (Coleop- tera, Lepidoptera ) Rejtő Adolf m. kir. főerdész, Ungvár. (Lepidoptera.) (Folytatjuk.) Csere-ajánlat. A következő " bogarakat : Polyphylla fulloó 25 drb.. Ano- xia rilosa 59, Anisoplia aus- triaca 3, Anomala vitis 7, Ce- tonia hungarica 7, Crirocexs B 2. punctata: 49, . Capnodis tenebrionis 15, Apion longi- röstre- 25, 5 Gonmiocténa Sex: punctata 15 és Oenas crassi- cornis 45 drb.; továbbá /e9- B éket: Saturnia pyri 5 és Cu- cullia umbratica 6 drb. más ] roövarokért kivánom: kicse- rélni. Wagner János, tanár. Kun-Fé. egyháza. ir SEBESEN sg Lepke-csere. Másfajta . lepkékéit adok . cserébe : C. edusa, M. v. su- j warovius, . Er. medusa, P.§ achine; " D- :perccHus; . Sesja leucopsiformis Eh. fenestrella Z. eynarae csa aulióa "zESa muscella, Plumif ra, Ch. ra: diosa, PP. nigyrocincta, , Pi. 1]: lustris, H. cognatus, Eupsals Har1a- stb. -stb 3 A . Bigner Lajos: Budapest, Rökk-Szilárd-u. 32. 8 DOG 18900 JE AD BÁL EN HP DVD GEBE ő Zur Nachiióht dass der im Regensburger Naturwissenschafil. Verein erscheinene A. Schidsche Raupenkalender welcher lángere Zeit vollstán- dig" vergriffen war, bei uns demnüchst: in szetter, verbes- serter Auflage erschemt.Preis geb. und mit Papier durch- schossen H. 3 Regensburg StahVsche Bucbhandi. gy TÖRLÉSÉT SES SE KÉL EKÁÍRED ÖS EE ER B VÖ ÖV ÖL SÉL ÉS HŐS 2006 a)hé 3.45 AL ch ed b s GÉ BÁ 10 13 E edés 10005 9045 EL E E EE GÉ FÁS ELEGET EE HÉ TÉN LA IL YE LE 64 ABE ís üásatászűtesdés da 58 sólda a Jós SÓ e VMegés oéssdóa eds : ola nölőr ölés - sz ető ő: Kérelem. €. Lepkészeinkct fElkérétn e K e ű La se 4 hogy eltorzult lej kéket (egyes netlen elakú vagy SZÍLŰ sSzár- nyakkal -stb.), bészáradt v vagy kikelt bábokat és gubókat és Be lepkepeté: get (megölveji úgy- szintén bernyóbél] vagy báb- K. ból kikelő farasitakat (eze- ket külön-külön borszeszben, (lehetőleg a lepke-iaj meg- § nevezéséveli részemre félre: 8 tenni s alkalmilag bekül- deni sziveskedjenek. Cserébe adhatok lepkeket és kifujt hernyókat. A. Aigner Lajos Budapest; "Rökk-Szilárd-u, 32. dd sldaázdlés rő ag a fd Ajánlok olcsón I. Oual. Európai és exotieus Lepkéket és bogarakat többi közt : Ocnogyna v. sordoa, Spil. hybrida v. inversa, Spil. hyb- rida v. Standíussi, Spil. luctuosa, Elater 4. signatus, Asida banatica etc. Keresek cserébe jobb fáju európai bogarakat, lajonkint1—20 példányt. Keiecsényi Károly, Tavarnok, u. p. N-Tapolcsány. c ACÉETT és Schmidl H könyvnyomdája Budapest, VI., Szerécsen-utcza 6. Nagy rovargyű, temény különösen gazdag Col. optez rákban, Homopterákban . és Hymenopterákban, melyeket a "legkiválóbb szakemvperek. determináltak, szekrénvnyel együttiígen jutányosan eladó. Bővebb felvilágosi tást szerkesztőségünk ad bo SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES MUNK II KNNNINKNNTNNI 3 9088 01427