ke HI Az AZ ag Apr agy AP apr ze agy agy ap age : és zös zös zös agy agr agz ágra s zös RÉS B sg isz és RA is a ő Ze iszéss a 4 ze ös e is ére ÖS ÉSE AR E z : ; VI. kötet. 1899. szeptembér hó. 7. füzet. oYI bv 3 Ha agy aj EONZÉSON a í age ges v éji ez a ét H ROVARTANI LAPOK HAVI ROLTÓTINA D agyag DINA E eges PERE aj. p Sa 5 ZET 3 : zi ETS GYE GyB se éja $ o bv agy AWE aga Ag a SE Szá SS o a4e JAv különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra LEGSZESÉRBÉ KS (ag GAL EZÍVESŰ EE ÉN ZEN ZAN Arles 3 G SRéSgi fel ae afx ag És eé: 70 je ac DR: BEDŐ ALBERT DR: ENTZ GÉZA DR. CHYZER KÖRNEL DR- HORVÁTH GEZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ag.d j OT tják vha ! j op re ata O/NOK Za De SZERKESZTIK apr gt drei oda ag ag Rapxaoka o BYSGYI GYIVI ej sje újja v ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF És CSIKI ERNÖ. ag se ag a c BIIGYIBYI GY y fs 7 ja s 3 9 1 Éz f. veze SA 9 gt st pia Pa ES 96 . kv rAv Jay a pAa Ny De bv ERg 7 EZ SÉT Vá 6 fee be ve ő Ész 2 Jet ő ova As BUDAPEST 3. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHIVATALA. VIII, RÖKK-SZILÁRD-UTCZA 32. elnéz CA ele izet ; TAL ZA 56 ő HAL kele JEZREZTEETEEEEZESEEEKEEE Ti . Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus hávák kivételével . ist lesas sZb Előfizetési ára "egész évre 4 Írt. ; ÖVEZÁGE BT 1) CA Tartalom. A "GAÁRRINKAKARÉ VÁR Rhinóncus- fajok. Dr. VEAZENT igrnülköbk "Adatok Szeged iaúnájához III. Diptera. Vellay Imrétől." .. ki jó sibÁ árás A Donaciinái [. Csiki Ernőtól. - . ALAK SI ES A hesszeni légy ellen való védekezés. Jablonowski Józseftől. ézet GO SNSSAKSANRÓN .. Adatok a lepkék biológiájához I. A. faját pite kásás FESYJÉYSZ LEN KÉVASÓ . Különfélék : : j§ Ti 8 A rovarok némi ösztönéről. 4. L. 3 ALL HERE GÉ SÁS NÜLÉSÓ MVSZ A fecske fészkek lakói. D.. Brancsik Károbtél. kazetta LO FÉTÓT KISZA it .7 Gölniczbányai lepkék. Hudák Ede SOS LE 2 Satu V Le b KOSTER AR Érdekes rovar-jelenség. Dr. Kaufitann EGKROLÓT TS L Et ai 4 NÉNtS ON Silpha-bőség. Dr. Brancsik E GEZOV AT KO SOS AZT TENÉDETKAN S ES U TAN eleg ége, A magyarországi lágyek JEGYZÉKRE Nála AS Vga lé ovek) dat HNK bél il pr Fénytárásztótnó tala isis AZt Te Ül st TÓ Si NE Nat abba EAK toy a NMér Ő jnrékJ ég JÁN ledkeöpráeparálót Szaladj e Vádt ak s estés szak Nok ze Ven K KAT s jav AuUAA A legbagyobpba FOVaT GY ŰteményY Jó ze dás évi éle T EGEN ÜL égése RÁN ANAL 1 A Pieris brassicae hernyója, ellen... . ENÜL AD SZÁE LÖKET ÉLK EZÉSE SÉT s Életszívóság a lepkéknél. . . EALER KSE OS ÁA VSC elé LÉ EZEN A Déva bogárvilága. Csiki JERELŐBŐLI Önts ts E tea Ek LÉTR zug é HG S éetleÉN "Új róvarrend. Csiki Ernőtől, 1.0. db eb j A budapesti entomologusok! nyári kirándulásai si íg Polyommatus Amphidamas BEGETYbSBt 902 Czekeltús Dánüeltől ná ha j ken i j; j i 88 Kérelem. Azon kéréssél fótdutok at ÖNASÓKhaz SÜSS a fás Nemzeti Muzeum részére kirándulásaik alkalmával futóbogarakat (Carabus) "gyűjteni szíveskedjenek. - Köszönettel vennők, . ha minél nagy obb mennyiségű anyagot kapnánk az ország különböző részeiből. A gyűjtött bogarakat csak ö8 8 egyszerűen börszeszben kérjük a M. Nemzéti Muzeum állattári osztályának HA czímére elküldeni. Bontos a gyűjtés helyének (város, község, hegység, völgy jé stb.) ismerete, — ezt kérjük írónnal egy kis papirosdarabkára a gyűjtő nevés vel; együtt feljegyezni és az üvegcsébe tenni. Csiki Ernő, Budapest (M. Nem- zeti Muzeum). j A SG A budapesti entomologusok zzinden bénteken este a Mu ezret féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. fú súg Az 1897. és 1898- iki teljes "évfolyammal még szólgalhatui GYAR UA Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre ; ez: 1) Zbnlnáe áron kaphatók: 1. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt, 11. köte 8 TA r HESAtt HLLTVUN Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. . utcza 32.) ezimégütok. VA! ; A magyarországi Khinoncus-ftajok. A Khinoncus-fajok az orminyos-bogarak (Curculionidae) családjának Ceuthorrhynchini csoportjához tartoznak. A Rhinoncus nemet következők jellemzik : Az ormány rövid, alig hosszabb a fejnél. A csak kissé ki- álló szemeket az ormány teljes behajtásakor sem födi a tor mellső széle. A csápok az ormány közepe előtt helyeződnek be, hosszú hengerded nyelük egyenletesen rövidülő 7-tagú ostort vi- sel, mely néha egybeforrt petéded háromtagú bunkóban végződik. Az előtor hosszánál szélesebb, előre keskenyedő, egyenes, fel nem hajló szélekkel, melyek a mellső sarkon nem ritkán egy előre nyúló, a szemek alsó széléig terjedő háromszegletes csúcsocskába húzódnak ki. A pajzsocska rejtett, alig kivehető. A tompa váll- csúcsos szárnyfödelek alapjukban szélesebbek a tornál, szabályo- san hosszant vonalozottak, hátrafelé háromszegletesen elkeske- nyülnek, csúcsaikon egyenkint, gyakran szabálytalanul lekerekítve, a farfedelet szabadon hagyják. Az előmell alul az ormány befo- gadására csekély barázdával bír, mellső széle mélyen kiöblözött. Az erős lábszárak csúcsa nem kampós, a lábak végső tagja megnyúlt, derékszögben lefelé álló, alapjukban hasított két karommal. Az Európában előforduló 6 Rkhinoncus-faj hazánkban is fellel- hető. Tavasz végén és nyáron némely faj tömegesen található , különösen lapályos réteken és ugarföldeken, leginkább Rumex- és Polygonum-fajokon, némelyek pedig ugróképességgel is bírnak. . A Rhinoncus-fajok meghatározása legczélszerűbben a követ- kező táblázat szerint történik : 1. A szárnyfödelek vonalainak közterei, főképen hátrafelé, hátsóztelülköntcésüpaszüdüdorok Kate Vette TERV ka TATA TET ANT A szárnyfödelek közterei egyenletesen reczések vagy SZEMESÉSEK S TAgGY ODDEGÜCOTOKSÁTTS DÚS tt MESE KÉSÉT TARTÁST 2. Fekete, néha feketés-barna, alul nagyobb rövidebb fehéres, néha sárgás vagy rőtszínű pikkelyektől sűrűn borított, fölül e Rovartaai Lapok 1899. szeptember hó. 134 Dr. Kaufmann Ernő. pikkelyzet ritkább s a szárnyfedőkön vékonyabb, néha több helven csoportokká tömörül, mi által különféle tarkázatok, foltok és sá- vok keletkeznek. A szárnyfedők varratja, a kétoldali varrat-közteret magában foglalva, mindjárt a gyökből kiindulólag, a szárnyfedőnek mintegy negyedrészéig hátrafelé, sűrű pikkelyektől képzett hosszas, élesen hátratolt fehér, néha rozsdaszínű foltok; ezután ugyanolyan szélességben egy hosszabb, rövidebb, néha világosabb pikkelyek- kel keveredett, máskor csaknem fekete-barna folt következik, míg e varratsáv hátsó harmada ismét világosabbá válik. Kopott példá- nyoknál e foltok elmosódnak. A szárnyfedők közterei, a legkül- sőbbek kivételével csaknem egész hosszúságukban dudorosak, mely dudorzat mindig egyenletesen elosztott, néha igen sűrű, mi által a szárnyfedők koczkázatos rajzot mutatnak. (var. granulipennis Gyl!h.) Az előtor hosszánál szélesebb, előfelé elkeskenyül, közepén egész hosszában szélesen, de sekélyen barázdás, kétoldalt a középen gyenge dudorocskával, felülete ránczos, itt-ott egybefutó gödröcs- kéktől rücskös, tiszta példányoknál sűrűn pikkelyes, a dudorok előtt szép fekete, kerek csupasz udvarocskával. Éretlenebb példá- nyoknál a szárnyfedelek csúcsa vörösbarna s ezeknél a pikkelyzet is rozsdaszínbe játszik. Máskor a szárak és a lábak világos rőt- sárgák; (var. fiavibes Steph.), míg némelykor a mell alul igen sűrűn fehérpikkelyes. (var. leucostigma Marsh.) Hazánkban lapos réteken és ugar-földeken a következő faj társaságában fordul elő, de sehol sem igen gyakori, a gyűjtemények- ben pedig amazzal összekeverve Hossza 2.6—2.8 mm. Castor F. — Az előbbihez rendkívül hasonló, de tőle határozottan külön- bözik. A szárnyfedők varratának első világos foltja, mely néha teljesen hiányzik, sokkal kisebb s nem is kezdődik közvetlenül a szárnyfedők gyökénél, hanem valamivel hátrább. Az ezután kö- vetkező sötét folt tisztább és állandóbb mint az előbbinél s a szárny- fedőknek rendesen csak váltakozó közterei dudorzatosak Kivéte- lesen a közbeeső közterekben is lehetnek egyes elszórt dudorok, d- a dudorok száma e fajnál egyáltalában jóval kevesebb. Éretlen p ldányok világos rozsdabarnák (var. rufescens Steph.), mivel azon- ban az ármeneti színezetek egesz sorozata található, a válfaj külön választása nem jogosult. Gyllenhal a sűrűbben pikkelyes peldái vo- kat var. asperatus és Rh. remogaster név alatt írta le. Réteken és ugarokon nyáron vagy ősz elején Rumex-fajokon, de különösen Polygonum avicularén néha tömegesen fordul elő. Hossza 2—2.8 min. bruchoildes Hobst A magyarországi Rhinoncus-fajok. 135- 3. Kövid petealakú, a szárnyfedők alig hosszabbak széles- ségüknél, felületük egyenletesen, vagy csak apróbb foltokká tömö- rülő tarkázattal pikkélyszőrös BEM ZOSEMT SZÉ Ot és 4, OK. Ti8 lok Hosszas petealakú, a szárnyfödelek együttvéve jóval hosz- szabbak mint szélesek, felületük a hátsó félen mindenkor egy öbbé-kevésbbé jól kivehető, rendetlenül kiszélesedő harántszalaggal 5 4. Fekete, rőtbarna csápokkal és szárakkal; alul, különösen az oldalrészeken fehéres, néha sárgás vagy rőtszínű rövid pikke- lvekkel sűrűn borított; a szárnyfedőkön e pikkelyzet vékonyabb, ritkább, a váltakozó köztereken néha sűrűbb, világosabb, megle- hetősen egyenletesen elosztott s csak ritkán képez itt-ott kisebb, rendetlenül elszórt foltozatokat. A varraton, mint a Rh. Castor-nál egy élesen határolt fehér vagy rőtszínű tőfolt foglal helyet, mely után a varratsáv szép feketésbarna színű, a csúcsok felé gyakran kivilágosodik. A varrat tőfoltja egészen ép példányoknál a tor hátsó negyedére is átterjed, sőt ezeknél a szárnyfedők két külső köztere is egész terjedelmében sűrűn pikkelyes. (var. conjectus GyIl.) A tor közepén gyengén hosszbarázdás, kétoldalt a közepe mögört alig kiemelkedő, néha egészen elsimuló tompa dudorrál. Elég gyakori Rumex crispuson. Hossza 26—3 mm. pericarpius L. Az előbbihez hasonló, valamivel nagyob és zömökebb, éret- len példányai rőtbarnák, a szárnyfedők pikkelyzete inkább tarká- zott, néha a váltakozó köztereken koczkázatos; a varrat tőfoltja nem oly élénk színű, nincs oly élesen határolva s. hátrafelé elmo- sódva, néha egész szélességében tisztán húzódik végig az egész varrat mentén; az előtor hátul mélyebben: barázdás, a kétoldali dudor pedig jól kifejlett, hegyesen csúcsos. Synon : Rh. gramineus F. Az előbbinel ritkább. Hossza 3—3.£ mm. inconspectus Herbst. 5. Hossza 2—2.2 mm, hosszas petealakú, ífekete felülete csaknem mindig kissé fénylő. Az ostorcsáp nyelének alsó fele s a czombok feketék, a csápnyél megvastagodott vége s nehány tőtagja, a lábszárak és a lábak rőtbarnák. Alul sűrűn fehéren vagy sárgá- san pikkelyes. a szárnyfedők varratcsíkja jól határolt hosszas fehér vagy sárgás tőfolttal, azután végső negyedéig feketés, többé- kevésbbé kifejezett hosszas végfolttal. A szárnyfedők hátsó felén egy világosabb, kétoldalt hátrafelé -elkeskenyülő, néha- csak. a. v?l- takozó köztereken jelzett, máskor alig kivehető, de a fekete var- ratrész által mindenkor megszakított rendetlen czafatos vagy öblös 136 Adatok Szeged faunájához. szélű harántsáv. Ugyanilyen, de keskenyebb harántsáv vonul két- oldalt előfelé a vállcsúcsokhoz is s egészen ép példányoknál e harántsávok a középen egybeolvadnak. Ily tiszta példányoknál a szárnyfedelek csúcsa is fehéren foltos. Kopott példányoknál e raj- zolatok, a varrat tőfoltjának kivételével egészen eltünhetnek. A. torpajzs sűrűn és erősen pontozott, a középvonalon gyengén ba- rázdás, kétoldalt csak néha némi dudornyomokkal; oldalai sűrűn, felülete ritkábban, itt—ott tarkásan pikkelyborított. Réteken tavasz végén és nyáron szórványosan fordul elő. Synon: Rh. guttalis Grav. és Rh. subfasciatus GyIl. perpendicularis Reich. Hosszas, átlag 3—3.2 mm. hosszú, alul fehér pikkelyekkel sűrűn borított; fölül fénytelen, ritkábban elszórt apróbb barnás pikkelyekkel; a varrat fehér tőpontja gyakran elmosódott, ép pél- dányoknál tisztább s a torra is átterjedve, annak mellső széléig keskeny vonalban húzódik végig. A szárnyfedők hátsó felén egy fehér, zegzugos rendetlen szélű, a varratcsík által meg nem szakí- tott harántsáv, melynek kétoldali közepéből egy rendetlen hosszas, néha a vállcsúcsok mögött önnálló foltot képező nyúlvány vonul előre. Egészen tiszta példányoknál még a szárnyfedelek szegélyét is sűrű fehér, a csúcsokon kiszélesedő pikkelyzet borítja. A tor hengerded s előrefelé csak mellső harmadától kezdve keskenyedik el, fölül durván és sűrűn pontozott, gyenge vonalas hosszanti ba- rázdával, oldalai sűrűn pikkelyesek, kétoldalt a közepe előtt gyenge, néha egészen elsimuló lapos haránt dudorral. Szárak és lábak többé-kevésbbé rőtbarnák, a csápoknak azonban rendesen csak a két első ostortagja világosabb. Nem gyakori albicinctus Gyll. Dr. Kaufmann Ernő. Adatok Szeged faunájához. II. Diptera. Stratiomyidae : Nemotelus uliginosus L. VI. 9 — VII. 28. Stratiomyia longicornis Sc. VII. 4, 10. Odontomyia viridula F. VI. 9, VII. 20. Sargus nubeculosus Zett. V. 23 — VIII. 30, Tabanidae : Tabanus bromius L. VI. 12. Chrysops perspici- laris Loew. VI. 9 ; rufipes Meig. VIII. 2, 30; marmoratus Rossi VI, 23. Vellay Imre 137 Bombylidae : Lomatia Sabaea F. VI. 9.—VII. 24. Bombylius punctatus F. VI. 8—17 ; major L. IV 6; venosus. Mikan. VII. 7. Ploas virescens F. V. 17.—VI. 28. Asilidae : Leptogaster cylindricus Deg. V.29-VI. 28 Dioctria rufipes Deg. V. 4—19 ; longicornis Meig. V. 20—VI 19 ; Reinhardi Wiedem. VIII. 20; lateralis Meig. V. 22. Dasypogon diadema F. VIL 6—27. Stichopogon elegantulus Meig. VI. 30; barbistrellus Loew VI. 9. Asilus rusticus Meig. V. 29—VI. 18; crabroniformis L. VI. 30—VIII. 10. Scenopinidae : Scenopinus glabrifrons Meig. V. 31; domes- ticus Meig. VIII. 13. Therevidae: Thereva annulata F. V. 14; plebeja L. V. 15— 29 ; laticornis Loew VI. 24, 30. Syrphidae : Chrysotoxum intermedium Meig. VII. 24; festi- Várni e VIG 1 Baragúsrá-fasciatúséMeiss Vegezzr; abieolor Heves 65 VI. 18. Pipizella virens F. V. 6—VI. 11. Melanostoma mellina L. VII 7—VIII. 27. Pelatycheirus f ilviventris Meig. IV. 20—VIII. 20. Syrphus seleniticus Meig. VII. 20--VIII. 9. batteatus Degeer VIII. 2--XI. 16. Mel- ithreptus dispar Loew IV. 4—V. 5 ; menthastri L. V. 24. Baccha elon- gata F. IV. 20. Volucla azonaria Pod. VIII. 2 Eristalis tenax L. IV. 6— VIII. 9 : nemorum L. VIII. 9—20; arbustorum L. VI. 30—VIII. 20 ; aeneus Sc. III. 16. IV. 6. Helophilus trivittatus F. VII. 24—-VIII. 28. Merodon avidus Rossi VII —27 ; armipes Rond. VI. 19. Syritta pipi- ens LL. V. 22— VIII. 24. Ceriarconopsoidés JEs MIT Ze Conopidae : Physocephala vittata F. VII. 8—VIII. 2. Zodion cinereum F. VII. 8—VIII. 18. Occemyia atra F. VII. 24—VIII. 15. Glossigona bicolor Meig. VII. 8, 20. Myopa testacea L. III. 19—25. Muscidae. Phasinae; Phasia analis F. VIII. 2; rostrata Egger VII. 24. Gymnosominae : Gymnosoma rotundatum L. V. 25, VIII. 15. Tachininae : Echinomyia fera L. VI. 30, VII. 10. Gonia ca- öz 19 VILL 27 BE Dexinae : Mintho praeceps Rnd. VII. 10. Prosena sybarita Meig. SETA Zs Sarcophaginae : Sarcophaga carnaria L. VII. 19. Tetanocerinae : Limnia catenata Loew VIII. 18; unguicornis Sc. V. 31. Sepedon sphegeus F. V. 2—X. 7. Ortalinae : Otites lamed Schnk VI. 9. Ortalis formosa Panz. V. 9—29. Anacampta urticae L. VI. 13; Ceroxys omissa Meig. V. 24 —VIII. 20. Trypetinae : Aciura femoralis Rob. D. VIII. 15. Onotrophes Loew V. 24—VI. 28. Urophora solstitialis L. VI. 9 ; stylata ESVII. 28; 4 fasciata Meig. VII. 12 — VIII. 15 ; 138 Magyarország Donacinát cárdúi L.. MIK. 15—WIM. 9: erfolépidis " Loew V: 26, VI. 10. Car- photricha guttularis Meig. V. 14, 20. Oxyphora miliaria Sehnk.. Va 24—VIII. 2. Tephritis flavipennis Loew V 27—VII. 2; stellata EESRVÜTHEZS EVT 80ASZE Tanipezindae : Micropeza corrigiolata L. VII. 7., 24. Chloropinae : Platycephala umbraculata F. VII. 4— VIII. 18; planifrons FF. VII. 7., Euryna. pubescéns Meigy V.. 12. Bibionidae: Bibio marci L. IV. 4; horrulanus! IL. 19522, 729. Hippoboscidae: Hippobosca eguina L. VI. 29. Stenopteryx hirundinis L. VII. 24. Vellay Imre. Magyarország Donácitriát. I. Újabban a Chrysomelidae bugár-család két csoportjának hazai képviselőit vizsgáltam át. Ezek az Orsodacnur- és Donacia- félék, melyek közül az Orsodacne-félekiől megfigyeléseimet e folyoiratban már előbb közzétettem (Rov. Lap. VI. köt. 1899. 2.),. most pedig a másik csoport kerülne sorra. A Donaciini csoportra jellemző a hosszu első potroh- szelvény; ez olyan hosszú vagy még hosszabb mint a tőbbi együttvéve. Hasonló képződéssel a Sagrtiin: csoportnál is találkozunk ugyan, hová az Orsodacne genus is tartozik, de ezek könnyen különböztethetők meg az előmellnek a meilső csipők közötti bordaszerű kiemelkedése által. Testalakjuk nagyon emlékeztet a Cerambycidákra, innen van az, hogy a regi szerzők, mint Cin me Mia: gsinrama seagi etáttees mások a Lebturaés KkRhagium nemekbe sorozták, a Fabricius által 1775-ben felállított Donacia név pedig csak nagyon későn került használatba. A Donaciini csoportba három nem tartozik : Haemonia, Donacia és Plateumaris ; ezek hazánkban mind előfordulnak. Különféle .-vízi növé ,yeken élnek a víz tűkre fölött vagy magában a vízben. Petéiket egyenként rakják le tápnövényeikre a vízbe. Potamogeton, Myriophyllum és Ruppia-félék szárához erősen kapaszkodva a víz alatt élnek a Haemonia-fajok. Ezen rejtett életmód okozza, hogy olyan ritkán gyűjthetők, pedig époly: nagy számban fordulnak elő, mint a többi Donaciák. A Donaciinák legelső jó osztályozásárSeidlitz adtaa Fauna baltica" első kiadásában (1875), ezt a késövbi szerzők mind át- Csiki Ernö 139 vették. Sedlitz osztályozása ném természetes, hanem mester- séges, mert a czombok fogazottságán alapul, azt pedig tudjuk? hojy ez nagy variationak van alávetve, — hiszen vannak példá- nyok, melyeknél a rendes fogak teljesen hiányzanak. Sokkal jobb Jacobsohn orosz coleopterologus osztályozása (1892), kinek rendszerét csekély változtatással magam is használom. Az eddig ismert Donaciákat két szerző dolgozta fel újabban és pedig az óvilágiakat Jacobsohn?), az észak- amerikaiakat pedig Len gy?) ; ezek alapján tudjuk, hogy összesen körülbelül 98 faj Donacia és 24 Plateumaris ismeretes. Itt adom még a hazai fajok jegyzékét és meghatározásukra szolgálo táblázatot. A jegyzéket illetőleg meg kell jegyezzem, hogy a termőhely után levő név a gyűjtő, illetve szerző neve, ha irodalmi adat; — első kerek ( ), második szögletes [ ] zárójelbe van téve. Azon példányokat, melyeket magam is megvizsgálhat- tam, felkiáltó jegygyel (!) jelöltem meg és ezek a M. Nemzeti Muzeum gyűjteményébenvagy Wachsmann Ferencz és Ehmann Ferencz urak gyűjteményeiben vannak, kik szívesek voltak anyagukat rendelkezésemre bocsátani, miért el nem mu- laszthatom e helyen is köszönetemet kifejezni. x A Magyarországon eddig megfigyelt fajok jegyzéke : Tribus : Donactini. 1. Haemonia Latr. apbendiculatá Panz. (eguiseti Fabr., mosellae Bellev.) — Hazánkban eddig csak Szabolcsban gyűjtött Miketz A. egy pél- dányt, mely a M Nemzeti Muzeum gyűjteményében van. Az irodalomban is csakKuthy!) említi ez adatot, mert Schlosser?) adata, hogy Horvátországban előfordul, nem hiteles; ő ugyanis művébe, mely nem más mint Seidlitz Fauna balticajának fordítása, sok oly állatot vett fel és látott el horvát termőhelylyel, melynek ottani előfordulása lehetetlen. 9) Jucobsohn, Georg. Analyti:.he Üdersicht der bekanten Donacia- und Plateumaris-Arten der alten Welt. (Horie Soc. Entom. Rossicae. XXVI. 1892. 4102—437.) tt) Leng, Charles W., Rcevision of the Donaciae of Borcal America. (Transact. Americ. Entom. Society. Vol. XVIII 181. 150 —176.) 1 Kuthy D. Fauna Rcgni Hungariae. Coleoptera Budapest, 1897. 283. I. ?)) S-Alosser J.dr. Fauna Kornjasah trojedne kraljevine. Zagrebu, 1577 ps SSL 140 Magyarország Donaciinái 2. Donacia Fabr. crassibes Fabr. — Budapest (Ehmann) !, Péczel és Kalocsa [Kuthy], N-Bocskó (Seifert) !, Szászrégen (Birthler, Coll. Fuss) (Bielz"), Kuthyj ! clavipes Fabr. (menyanthidis Gyllh.) — Budapest, Péczel (Kuthy] ; Gödöllő (Coll. Csiki) !; Kalocsa [Kuthy, Speiser$)], Nyir- egyháza (Biró) !, Debreczen, Konyáritó (Frivaldszky) !, Nagyvárad Székelyhid, Pécs, Keszthely [Kuthy] ; Felső-Lövő [Rothe9)J] ; N.- Bocskó (Seifert) ! semicuprea Panz. (simplex Fabr., Iris Westh.) — Budapest (Biró, Coll. Csiki, Kuthy, Pável) ! [Kuthy], Rákospalota (Biró) !, Pilis [Kuthy], Péczel (Kuthy) !, Kalocsa [Kuthy, Speiser], Nagy- várad [Kuthy], Ujszeged (Vánky és Vellay9)], Dunaörs (Biró) ! Ács, Keszthely [Kuthy], Öszöd (Ehmann) !, Pápa (Wachsmann) !, Zala-Tapolcza (Redl) !, Felső-Lövő [Rothe] ; Putnok, S.-A.-Ujhely Szinna, K.-Azar [Kuthy]; Tokaj, Páczin (Biró)! [Kuthy] ; Homon- na, (Mocsáry) !, Tokaj (Biró) ! ; Zemplén vm. [Biró")]; Ungvölgy (Wachsmann) ! ; Nagyszeben (Coll. Csiki et Fuss) !, Kercz, Med- gyes, Borszék [Bielz, Fuss9)], Brassó, Prázsmár, Segesvár, Besz- tercze (Coll. Fuss) ! [Bielz], Déva [Mallász?)], Tasnád (Biró) !, Peér (Biró) !, Tasnád-Szántó (Biró) !, Gyeke (Horváth, Coll. Wachsmann)! Temesvár [Szmolay"")] ; Eszék (Biró) !, Horvátország (Wachsmann) ! dentata Hoppe (chrysochlora Westh.) — Kecskemét (Biró) !, Nyiregyháza [Kuthy], Kalocsa IKuthy, Speiser]. Nagyvárad (Mocsáry) ! [Kuthy] ; Öszöd (Ehmann) !, Ungvölgy (Wachsmann) !, Nagyszeben [Bielz, Kuthyl]. versicolorea Brahm. (bidens Oliv., cincta Germ.) — Nagy- szeben [Bielz, Kuthy], Erdély (Coll. Fuss) ! [Bielz!9), Fuss] ; Sze- ged [Vánky és Vellayl]. I ZEEBÜBJEE E. A. Siebenbürgens Káferfauna. Hermannstadt, 1887 1 Sbeiser F. Kalocsa környékének bogárfaunája. Kalocsa, 1893. 5) Rothe. Verzeichniss der Coleopteren Oberschützens. Wien, 1868. $) Vánky és Vellay. Adatok Szeged vidékének állatvilágához. Szeged,1894. 7) Biró Lajos. Adatok Zemplén megye természetrajzi ismertetéséhez. Dr. Chyzer Kornél gyjűteményének bogarai. Budapest, 1883. 5) Fuss, Carl. Verzeichniss der Küler Siebenbürgens, nebst Angabe ihrer Fundorte. Kronstadt, 1869. 9) Mallász József. Déva bogárvilága. (Orv.-Termtud. Értesítő XX.) Kolozsvár, 1599. 10) Szmolay Vilmos dr., Temesvár környékén észlelt téhelyröpü rova- rok ösmertetése. Temesvár, 1875. u) B:ielz E. A. Systematisches Verzeichuiss der Kafer Siebenbürgens. )Verh. u Mith. Naturw. Ver. Hermannstadt. II. Bd, 1851.) Csiki Ernő 141 Malinovskyi Ahr. — Budapest (f(Frivaldszky!9), Kuthyj]; Péczel, Nyiregyháza IKuthy], Kalocsa ISpeiser, Kuthy]: Pápa (Wachsmann) ! ; Putnok [Kuthy] ; N.-Bocskó (Seifert) ! Malinovskyi Ahr. var. arundinis Ahr. — Eddig Donacia fennmica Payk. név alatt szerepelt a magyar bogarászati irodalom- ban egy hagyományos rosz determinálás folytán, ez tehát fau- nánkból törlendő és ismert termőhelyei ide sorolandók. — Buda- pest (Kuthy) ! [Frivaldszky, Kuthy], Kalocsa [Kuthy, Speiserl] ; Szeged [Vánky és Vellay]! Öszöd (Ehmann) ! ; S.-Lád, Nagy- Mihály [Kuthy, Bíró]; Ungvár, Bátyu [Kuthy] ; Bártfa (Mihalovics) !, N.-Bocskó (Seifert) !; Peér (Biró) ! [Kuthyl]. sparganii Ahr. Hazánkban eddig csak Beczkón találta Brancsik!?) [Kuthy] ; magam hazai példányt még nem láttam. aguatica Linn. fdentipes Fabr., vittata Oliv.) — Budapest, Keszthely, Pécs, Beczkó, T.-Szt.-Márton [Kuthy] ; Trencsén (Bran- csik) !, Jászó [Kuthyj] ; S.-A.-Ujhely, Szöllőske [Biró, Kuthy] ; Nagy- várad (Mocsáry) !; Felső-Lövő [Röóthej] ; Kercz (Coll. Fuss) !, Nagy- csür, Kakasfalva [Fuss, Bielz] ; Brassó ([Bielz]; Nagyszeben [Ormay"9)k. brevicornis Ahr. (platysterna Thoms.) — Budapest (Pável) !, Konyáritó (Frivaldszky) ! ; Kalocsa ISpeiser, Kuthy] ; Besztercze- bánya [Kuthy]; Nagyszeben (Bielz, Kuthy]; Erdély ([Bielz, Fuss]. impressa Payk. (brevicornis Kunze). — Budapest, Péczel, Nyiregyháza, Konyár [Kuthy] ; Kalocsa [Speiser, Kuthy]; Szeged [Vánky és Vellay]; Trencsén [Brancsik, Kuthy] : Medgyes (Coll. Fuss)! [Bielz, Fuss, Kuthy]; Szászrégen [Bielz, Kuthy]; Déva [Mallász] limbata Panz. (lemnae Fabr.) — Budapest, Péczel, Nyiregy- háza, Nagyvárad [Kuthy]; Kalocsa [Speiser, Kuthy] ; Zala-Tapolcza, Kis-Tapolcsány, Putnok [Kuthy) ; S.-A.-Ujhely, Varannó, Torna, Páczin (Biró)! Tokaj (Kuthy); Homonna (Mocsáry)!; Zemplén. [Biró] ; Gilvács (Vellay)!; Nagyszeben (Coll. Csiki) ! [Ormay, Kuthy] ; Sellemberk (Coll. Csiki) ! ; Szelindek: Branisch erdő (Coll. Fuss) ! ; Medgyes, Nagycsür, Prázsmár [Bielz, Kuthy]; Ulma Herkulesfürdő, Rumunyest (Pável) ! [Kuthyl]. limbata Panz. var. unicolor Westh. — Gilvács (Vellay) ! 12) Frivaldssky János. Budapest és környéke állattani tekintetben. Rovarok. Budapest, 1879. 18) Brancsik Károly dr. Trencsén megye téhelyröpüinek felsorolása. Trencsén, 1879.; I. Toldalek. 1882.; II. Toldalék. 1886. 4) Ormay Sándor. Adatok Erdély bogár-faunájához. Nagyszeben, 1888. 142 Magyarország Donaciinái Brassó : Czenk (Méhely) !, Erdély (Coll. Fuss)! ; Rumunyest (Pá- vel) !, Temesvár, Herkulesfürdő [Kuthy] ; Grebenácz (Pável) ! bicolora Zschach. (sagittariae Fabr.) — Budapest (Pável) !, Visegrád (Biró)!; Szeged, Réka [Vánky és Vellay] ; Kalocsa [Spei- ser] ; Kőszeg (Pável) !, Tokaj, Gombos (Biró) !, Homonna (Mocsá- ry)! ; Zemplén [Biró] ; Nagyszeben (Coll. Fuss)! ; Kistorony [Fuss, Bielz] ; Fogaras, Brassó /Bielzj]. . obscura Gyllh. — Nyiregyháza [Kuthy] ; Szeged [Vánky és Vellay] ; Brassó : Czenk [Méhely !"), Kuthy] ; Medgyes Í[Bielz, Fuss, Kuthy] ; Hungaria (Frivaldszky) ! antigna Kunze (simplicifrons Lac., brevicornis Gyilh., gra- cilis Snufjr,) — Budapest (Frivaldszky) !, Piller-Peklén (Vellay)! ; Nagycsür (Coll. Fuss) !; Ulma [Kuthyj] ! thalassina Germ, — Budapest (Pável !, Nagyvárad [Kuthyj] ; Kalocsa [ISpeiser, Kuthy] : Felső-Lövő IRothel; Beszterczebánya ; Beczkó; Putnok, S.-A.-Ujhely IKuthy]; Piller-Peklén (Vellay)! ; Nagyszeben [Kuthyl] ; Nagycsür ÍBielz, Fuss, Kuthy] ; Ulma (Fri- valdszky) ! thalassina Germ. var. porphyrogenita Westh. — Nagycsür (coll. Fuss) ! [Kuthyl. vulgaris Zschach. (typhae Ahr., concolor Westh. — Budapest (Pável, Ehmann) !, Péczel [Kuthy] ; Kalocsa [Speiser, Kuthy] ; Keszt- hely (Dreher) !, Körtvélyes (Biró) !, Réka (Biró) !, Nagycsiür, Med- gyes [Kuthy] ; Nagyszeben (coll. Fuss)!, Szamosujvár [Ormay, Kuthy]. simplex Fabr. (linearis Hoppe, aeruginosa Westh., aurt- chalcea Westh.) — Budapest (Pável IKuthy]j; Kalocsa ISpeiser, Kuthy] ; Zala-Tapolcza [Kuthy]; S.-A.-Ujhely ! Bíró, Kuthy] ; Nagy- csür [Bielz, Fuss, Kuthy] ! ; Nagyszeben [Ormay, Kuthyl]. simplex Fabr. var. pulcherrima Hummel (atrocoerulea Westh.) — Faunánkra új alak. Zala-Tapolcza (Redl) ! tomentosa Ahr. — Peszér (Polinszky)!; Kalocsa ISpeiser, Kuthy]; Nagy-Mihály, Szomotor [Kuthy, Biró]; Oravicza (Pável)! [IKuthy]; Hungaria (Frivaldszky) ! I cinerea Hbst. (hydrocharis Fabr., tarsata Panz.) — Budapest, Péczel (Kuthy)! Kalocsa ISpeiser, Kuthy]; Nyiregyháza [Kuthyj] ; Szeged [Vánky és Vellay]I; Öszöd (Ehmann)!, Szomotor (Biró) !, N.-Bocskó (Seifert)!, Szászrégen [Kuthy], Czód, Gyeke [Bielz, Fuss, Kuthy], Déva [Mallász ]. (15) Méhely Lajos. ,, Adatok a Barczaság bogárvilágának ismeretéhez" és , Ujabb adatok Erdély s különösen a Barczaság bogárvilágának ismereté- hez." (Orv. termtud. Ertesitő. 1889. és 1890) . Csiki Ernő 143 3. Plateumaris Thoms. discolor Panz. (comari Suffr., proteus Kumnze) — Rákos- palota (Biró) !, Keszthely [Kuthy], S.-A.-Ujhely, S.-N.-Patak, A.-Be- reczki, Lelesz, Varannó (Biró, Kuthy]; Luhi, Fajnavölgy [Kuthyl[; Brassó, Zernest [Méhely, Kuthy]; Kerczihegység, Segesvár [ Bielz, Kuthy]I; Nagyszeben (coll. Csiki)!; Gyeke (Horváth, coll. Wachs- mann) ! (Herman, Bielz, Kuthy]. sericea Linn. — Rákospalota (Biró) ! ; Kalocsa (Speiser]; Felső- Lövő [Rothel; Szeged [Vánky és Vellay]; Temesvár [Szmolayj ; 5.-A.-Ujhely, Mihályi [Biró]; Déva [Mallász]; Szászujfalu (Col. Fuss) ! Nagyszeben, Besztercze [Bielz, Fuss[ , Brassó [Bielz]; Gyeke (Herman, Bielz]. sericea L. var. festucae F. (violacea Hoppe, atropurpurea Westh.) — Budapest (Ehmann)!, Rákospalota (Biró)!, Kalocsa (Speiser, Kuthy]; Szászujfalu (coll. Fuss)!, Gyeke (Horváth, coll. Wachsmann)!, Temesvár ! sericea L. var. micans Panz. — Öszöd (Ehmann) !, Szent-Got- : hárd (Horváth, coll. Wachsmann) !, Nagyszeben (coll. Csiki) !, Szász- ujfalu (coll. Fuss) !, Bánság (coll. Fuss)! — Faunánkra uj. sericea L. vav armata Payk. (discolorv Panz.) — Budapest (Pável) !, Kalocsa [Kuthy]; Rákospalota (Biró! Öszöd (Ehmann)!, Szászujfalu (coll Fuss)!, Gyeke (coll. Wachsmann) ! sericeg L. var. nymbhacae F. (aenea Hoppe) — Budapest Ehmann)!, Nagyszeben ú(coll. Csiki) !, Szászujfalu (coll. Fuss) !, Bánság [Heyden "), Kuthy] braccata Scop. (nigra Fabr.) — Budapest, Péczel, Konyáritó (Frivaldszky) !, Pécs [IKuthyI; Öszöd (Ehmann)! Mező-Záh (Wachs- mann) !, Kolozsvár (coll. Fuss) ! (Fuss, Bielz, Kuthy] ; Szeged [Vánky és Vellay], Ulma (Frivaldszky)! [Kuthyl]. consimilis Schrnk. (discolor Hoppe, rufipes Fabr.) — Ujsze- ged ÍVánky és Vellay], Öszöd (Ehmann)! Pápa (Wachsmann) Felső-Lövő [Rothe], Luhi [Weise !"]; Fajnavölgy [IFrivaldszky 9]; Kuzi, Ungvölgy (Wachsmann)!, Mármaros (Frivaldszky, Pável) !, Parád (Pável) !, Bártfa (Biró) !, O.-Ruszka (Biró)!, Nagyvárad (Mo- csáry)!, Bihar (Frivaldszky)!, Tasnád (Biró)!, Tihucza (Pável) !, § 19 Heyden L. von. Ueber Plateumaris sericea L. u. discolor Panz. (Deutsche Entom. Zeitschrift. 1883. 209.) 17) Weise Julius. Coleopt. Ergebnisse einer Bereisung der Czernahora (Verh. Naturi. Ver. Brünn. XIV.) 18) Frivaldszky János, Adatok Mármaros vármegye faunájához, (Math termtud. Közlem. IX. 1873. 5. sz.) 144 A hesszeni légy ellen való védekezés. Kolozsvár (coll. Fuss)! Nagyszeben (coll. Csiki) ! [Ormay] ; Nagycsür (coll. Fuss) !, Kercz fcoll. Fuss) !, Szászujfalu, Fenyőfalva, Medgyes [ÍBielz, Fuss]; Szászrégen (Fuss); Brassó [Bielz]; Verestorony, Gyergyó-Tölgyes [Ormay]; Malomvíz (PáveD! Déva [Mallász] ; Bu- ziás [Szmolay]. consimilis Schrnk. var. variabilis Kunze. — Eddig csak Mé- hely!? gyűjtötte a Vidombák völgyében a Bucsecs alatt ésa bodzai hegység völgyeiben [Kuthyl]. affinis Kunze "abdominalis Oliv.) — Budapest (Pável) !, Rákospalota (Biró) !, Nyiregyháza [Kuthy] ; Kalocsa (Speiser, Kuthyl ; Á-s [Kuthy] ; Felső-Lövő [Rothel; Beczkó [Kuthyl]; S.-A.-Ujhely (Biró) ! (Biró, Kuthy] ; Nagyvárad (Mocsáry) !; Nagyszeben (coll. Csiki) ! [(Ormay, Kuthy]; Szászrégen, Kolozsvár [Bielz, Kutbyl; Görgény völgy (Fuss); Temesvár, Ságh ISzmolay, Kuthy.)] rustica Kunze. — Kalocsa ISpeiser, Kuthy] ; Szeged [Vánky és Vellay]. Csiki Ernő. A, hesszeni légy rellen való védekezés A hesszeni légy (Cecidomtia destructor) egy szunyogforma kis legyecske, mely úgy Európában, mint Amerikában a búza- termésben már többször egész vidékekre, sőt országokra kiterjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy álczái a fiatal búzaszárakat megrongál- ák és tönkre teszik ; csekélyebb mértékben élősködnek a rozs- és árpavetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit ősz elején szeptem- ber havában a vetések leveleire tojja; a petékből kikelő kis kukaczok a szár és a levélhüvely közé vándorolnak be és a le- vélhüvely tövében megtelepedve, a gyönge szár nedvét szivogat- ják. Az ily nagyobb mértékben megtámadott zsenge növénykék ennek folytán elsárgulnak, elfonyadnak és kivesznek. A hesszeni légynek őszszel (augusztus elejétől október hó közepéig), hogyha az idöjárás meleg és kellőképen esős is, két, esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadék 14—16 ———— 19) Méhely Lajos. Erdély uj és ritka bogár fajai. (Orv. termtud. Érte- sitő. XX. 1895.) Jablonowski József. 145 nap alatt is elérheti teljes kifejlődöttségét). És ebben a EYOTS KÉS tömeges szaporodásábaa rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután , hogy a szépen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesszeni légy kukaczai (teljesen kinőtt korukban 3 mm kosszúak) a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek át és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm hosszú fekete legyecskék április havában bujnak elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nős- tény azután haladéktalanul megkezdi a peterakást. E czélraa már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket választja ki és bar- nás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal és lábatlan kukaczok már nehány nap mulva kikelnek és azonnal az illető levél tövé- hez vándorolnak ; odaérve megállapodnak s a levélhüvely védel- me alatt töltik álczaállapotuk egész idejét. Hogyha meleg és esős a tavasz és akad kevésbbé fejlett búza, akkor a hesszeni légy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad; ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként úgy, a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesszeni légy bábjainak elneveregész nyáron át és nem kél ki: smás "tésze atsimelyet esetleg harmat, eső ért és ha az idő is meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak,, hogy a zöld tárló, vagy pl. jégeső utan az árva rozs nyár derekán (julius végén, augusztus elejémiszígen fertőzött lehet e tomartól: A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknél tehát a hesszeni légy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölött található ; a tavasziaknál ellenben épen úgy, mint őszkor, az őszi vetések- nél tapasztalhatjuk, közvetlenül a gyökér fölött van letelepedve. Míg azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint fentebb láttuk, mind kivesznek, addig az tavaszszal nem esík meg, mert a kukaczoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt egészen elölni. A növényszár tovább nő tehát, de a tápláló ned- vét szívó kukaczok letelepedése helyén annyira meggyengül, hogy későbben nem bírja el a szalmaszál súlyát, hanem előbb-utóbb eltörik. Az ilyen gabonaföld aztán olyan, mintha valakikészakarva össze-vissza gázolta volna: a gyöngén fejlődhetett kalászok is jó- formán mind üresek. E szerint a hesszeni légy kárt tehet őszszel és tavaszszal is; hogy a kettő közül melyik nagyobb, az attól függ, hogy mikor 146 A hesszeni légy ellen való védekezés. kedvezett a hesszeni légynek az időjárás jobban. Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár őszszel, akár tavaszszal. Habár a hesszeni légy újabban Magyarországon nem okozott károkat, mégis egyrészt, hogy a veszedelem újból való elhatal- masodásának, másrészt, hogy a netailán mégis itt-ott lappangó kis fertőzésnek elejét vegyük, feltétlenül szűkséges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyút- tal legjobb eredményt adó eljárást évről-évre állandóan alkal- mazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonaneművel volt bevetve, vagy a mely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen nehány barázdányi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű, de minden gyom- magtól és kivált a golyóüszögtől (7Twylenchus- vagy Anguillulá-tól) tiszta vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják petéiket. Minthogy pedig őszszel (augusztustól október közepéig) a hesszeni légynek — mint láttuk — két, esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos a csa- logató vetést is 2—38 ízben megismételni. Az ilyen csalogató vetés azután, ha a hesszeni légy fehér kukaczát l(álczáját), vagy barna bábját benne találjuk, azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jól aiászántandó, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés s annak minden szála tökéletesen föld aiá kerüljön és így belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szállhasson, hanem a föld alatt elpusz- tuljon. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató vetésnek a lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bír az aratás után kizöldült szántóföld (u. n. zöld tarló, árva búza, árva rozs), a mennyiben a nyár végén vagy ősz elején rajzó hesszeni légy ellepi ezt a zöld tarlót is és úgy él benne, mint a csalogató ve- tésben. Ez oknál fogva tehát az ilyen vetés (zöld tarló) a rendes őszi vetés előtt, vagy még korábban csakúgy alászántandó, mint a fentebb ismertetett csalogató vetés. Minthogy a légy második nyári nemzedéke szeptemberben szokta petéit lerakni, tanácsos, hogy az őszi vetést minél későbbre (október 12-ik utánig) halaszszuk, hogy mire a vetés kikel, a legyek- nek már semmi nyomuk se legyen, Adalék a lepkék biológiájához. 147 A nagyobb mértékben megrongált és tönkretett vetéseket s egczélszerűbb kora tavasszal minél előbb jó mélyen beszántani ; ezzel nemcsak azt érjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem hogy az illető földterületet, a melyről különben is silány termés lett volna várható, még másképen is ki lehet használni, nevezetesen kapás növények termelésére fordítani. A nyári nemzedék kipusztítására ajánlható a tarló leégetése, a mennyiben pedig a bábok a gabonaszárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb hosszú tarlót hagyni, hogy akként lehe- tőleg valamennyi báb elégethető legyen. Sokkal czélszerűbb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben leszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődését megakasztván, az őszi vetések a légy támadásaitól lehetőleg megóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak akkor lesz kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák, hanem a meg- támadott vidéknek lehetőleg valamennyi birtokosa alkalmazza. Jablonowskt József. Adalék a lepkék biológiájához. 1 Az összes lepkészeti kézikönyvek a gyűjtőnek, és kivált a kezdőnek melegen ajánlják, hogy a lepkéknek hernyókból való tenyésztésére különös figyelmet fordítson, és méltán, mert szá- mos fajból különben csak igen ritkán, vagy egyáltalában nem kap- hat tiszta üde példányokat. A módjáról és az időről azonban miként, hol és mikor található az egyes hernyófaj, arra nézve semmi nemű utasítást nem talál. Többnyire egyszerűen csak az mondatik, hogy ,a hernyó májusban tölgyfán él" vagy efféle, de vajon nappal vagy éjjel kell kopogni, a (a törzsén a kéreg héza- gai közt, vagy a fa alatt száraz lomb alatt, avagy a földben kere- sendő, — arról hallgatnak a tanácsadók. Erre nézve a legtöbb esetben szerencsés véletlennek köszönheti, ha az oly felfedezésre vezeti, mely a tapasztaltabb gyűjtők előtt régtől fogva ismeretes, de a kik azt sok esetben titokként őrzik. Nem kevésbbé fontos tudni, hogy a talált hernyókat miként lehet legczélszerűbben felnevelni; mert habár azok legtöbbjével 148 A. Aigner Lajostól. chablonszerűen lehet elbánni, van elég olyan is, mely különös és gondos ápolást, individuális elbánást igényel. Ennélfogva azt hiszem, hogy kivált a fiatalabb tenyésztőnek némi szolgálatot teszek, a midőn Anker Lajos és Langerth József elhúnyt jeles budapesti lepkészeknek birtokomban levő feljegyzé- seiből azoknak, a hernyók és lepkék életmódjáról és tenyésztéséről sok évi tapasztalaton alapuló megfigyeléseit és feljegyzéseit íme közlöm s egyúttal saját tapasztalataimat is beleszövöm. Ámde a tapasztalt biologus is fog itt némi használhatót ta- lálni, mert csak oly adatokat hozok fel, a melyek a kézikönyvek- ben foglaltaktól eltérnek, vagy azokban teljesen hiányzanak. Oly fajokról, melyekről új adattal nem járulhatok, nem szólok, valamint azokról sem, a melyeket más alkalommal bővebben tárgyaltam. Ez igénytelen adatokat végig olvasva, bizonyára minden lep- kész egyetért velem abban, hogy a hernyók tenyésztése s a lepkék játszi életének megfigyelése az újnak és érdekesnek kifogyhatat- lan bányája. Az egyes fajokra teendő megjegyzéseimre áttérve, csak azt jegyzem még meg, hogy az előfordulást illető adatok, ha az ellen- kezőt nem említem, Budapest környékére vonatkoznak. Pieris Daplidice L. Négy-öt, csaknem szakadatlan ivadékban márcz. közepétől május 10-ig (var. Bellidice), máj. végétől jul. ele- jéig, jul. közepétől aug. közepéig, aug. végétől szept. végéig és okt. 10. (egy ízben.) — Hernyója vadrepczén, ritkábban rezedán május, juliusban és aug. elejétől csaknem okt. végéig: az utóbbi kétségkívül kettős ivadék, mert már aug. 26-án akad elbábozásra kész, és okt. 23-án még egészen fiatal hernyó. Téves Rössler azon állítása, hogy a hernyó azért található ritkán, mert levelek közé szövi magát; a hernyó fiatal korától fogva szabadon él a tápnövé- nyen ; különben egyetlen Pieris-hernyó sem él szövedékben. Vanessa xanthomelas Esp. Budapesten csak egyes helyeken jun., julíusban. — a hernyó, májusban társasan fűzön élvén, 1391-ben szokatlan mennyiségben volt található. Keresése közben különös inyeneczre akadtam. Ültetett fiatal fűzfán csaknem teljesen kifejlett ranthomelas hernyót vettem észre, de már csak keveset p; a többi elbábozás végett már lemászott, de ezeket szomorú sors várta. A 3—4 cm. vastag fatörzsön ugyanis, fejjel fölfelé és sová- ran felpislantva, egészen gömbalakú leveli béba ült, a mely a le- mászott hernyókat nyilván egyenként fogadta és minden teketória nélkül a túlvilágba, vagyis tág gyomrába juttatta s immár a töb- bit is várva várta. Fricskái adtam neki, mire igen megbotránkozva Adalék a lepkék biológiájához. 149 hangos ,kvak"-kal elugrott. Azután leszedtem a megmaradt her- nyókat, melyek — miként a legtöbb Vanessa hernyó, még ha nem is egészen ,kész", — odahaza azonnal bábozódni kezdtek. — Langerthnek egyik jegyzete szerint ő a Sashegyen máj. 5-én xanthomelas-lepkét fogott. Ez kétségkívül csakis kitelelt példány lehetett : ezen fajnak kitelelésére nézve az első biztos adat. V. antiopa L. Jun. végétől jul. végéig és okt. 14-én, valamint kitelelve, április végéig. — A hernyó jun. elejétől jul. közepéig társasan fűzön. — A lepke harczrakész vitéz. 1897. julius havában egyszer délután korhadt fűzfához értem, melynek lelógó ágai alatt egy antiopát láttam, de csak akkor, midőn színte meglöktern. Minthogy nyilván épen akkor kelt ki, két ujjammal akartam meg- fogni, ő azonban, a helyett, hogy elröpült volna, védekezésre fogta a dolgot s ujjaim hegyének haránt irányban helyezkedett el: ne- hányszor ismételtem a támadást s azt mindannyiszor ugyanaz az oldalgás követte. Minthogy azonban további játszadozásra sem kedvem, sem időm nem volt, hirtelen megfogtam s oda szálli.ot- tam, a honnan nincsen visszatérés. Zygaean laeta Hb. Jun. elejétől aug. elejéig. — Hernyója máj. végétől jul. elejéig Eryngium campestrén, leginkább azonban Heracleum spondyliumon. Peszéren jun. 7-én a hernyót, bábot és lep- ket egyidőben találtam. —- A hernyó hosszabb fehér szőrzetűa Z. punctum-nak kizárólagosan Eryngiumon élő s a Z. carniolica-nak szintén igen hasonló hernyójánál. Arctia maculosa Gern. Máj. elejétől jun. közepéig. — Her- nyója legelőkön és mezőkön Galium verumon ; nagyobb befőttes üvegben kell tenyészteni, a mely félig gyeppel van kitöltve; en- nek hasadékai közt szokott elgubózni. Bábnyugalma 14—21 na- pig tart. A. casta: Esp. Májusban. — Hernyója jun. végétől csaknem aug. végéig — Anker szerint — Asperula közelében kövek alatt; én éjjel (lámpással) vagy korán reggel mindig Galium verumon találtam. 4. Aigner Lajos. 170 K. lirféék Különfélék. A rovarok nemi ösztönének erejét újabban észleltem meg az Ocneria disparuál. Nehány év előtt több hím lepke tódult be ablakom felső tábláján, mely folyton nyitva áll, míg az ablak többi részét hernyók tenyésztésére rendeztem be, benne hagyván a bábokatis. [gy kelt ki benne 1-—2 disbar-nőstény is,mire csak a hímek figyelmeztettek. Megjegyzem, hogy lakásom a város közepén van S. így a hímek a frissen kelt nőstényt igen messziről érezték meg. De en- nel meglepőbbet tapasztaltam az idén. A tavaly milliószámra hemzsegő állat az idén ritkaság számba menvén, jul. 23-án hortam haza egy her- nyót, mely hazaérkeztemkor bábozódni kezdett. Nem háborgattam, aug. 86-á" azonban elősze dvén az illető dobozt, abban kikelt nőstény lepkét találtam, fel is tűzteni. az üres babot pedig kivettem és a dobozba két kemény tojást téve, a Svábhegyre mentem Itt dél felé elköltöttem a két tojást, de alig, hogy kivettem a papirból, már ott termett nehány dispar-hím. Eleinte azt hittem, hogy a tojás szaga vonzotta őket, majd eszembe Jutott, hogy talán a nős- tény szaga rátapadt-a papirrais Erről meggyőzendő, felnyítottam a dobozt és csaxugyan. a hímek most abba röppentek és bensejét körülrajzották szüntelenül és jó scká, mert a mit kerestek, azt nem találták. Rendkívül finom kell, hogy legyen a hím érzéke, a mily rendkívüli erős lehet a nősteny bűze is. ZAPON]O A fecske fészkek lakói. Egyik trencséni barátomnak a házán sok fecske ütötte fel a tanyáját. A főerdész úr ezeket a fészkeket még a fecskék érkezte előtt leverette s ez alkalommal figyelemmel volt azok tartalmára s azt összeszedve, megküldte nekem. A küldött üvegcsében találtam vagy 300 Cimex hirundinis-en kívül 2 Alita- genus pelliot, 1 Att. 10-punctatust, 2 Halticát, 2 fehér kis pókfajt és sok hosszúkás vékony Pulexet. Az Attagenusok könnyen ledör- zsölődnek, a találtak pedig nagyon szép fehér pettyekkel voltak ellátva, a miből azt következtetem, hogy azok a fészekben fej- lődtek ki. Dr. Brancsik Károly. Gölniczbányai lepkék. Vidékünk eltérések létrehozására úgy látszik, kevéssé alkalmas, flórája valószínűleg nem eléggé válto- zatos. Epinephelék és Coenonymphák albinistikus eltéréseit évek előtt többször észleltem; de akkor ilyenekről nem igen volt szó: többnyire kopott példányokként tekintetbe nem vettem. A mi aber- ratiót vagy variatiót bírok, annak többnyire már van neve, p. 0 Apatura Jole, Argynnis Eris, Epinephele hispulla stb. De van nehány igen érdekes fajváltozatom is p. o. egy Nemeobius lucina és egy Agrotis segetum. Az igen ritka Agrolis recussát csak egy ízben találtam itt s azóta híába kerestem. Evekkel ezelőtt érdekes. Kiülönfélek. 154 Nociuát fogtam, a melyet sem magam, sem mások meg nem tud- t ix . határozni, míg végre Dr 0 Staudinger azt jegyezte meg rá: , Veuronis cespitis aberrans, a tudomány eddig nem ismerte." Az állatot kértére immagángyűjtemer ye részére átengedtem neki. A meny- nviben visszaemlékezem rá, egészen hamúszínű és teljesen rajz nelkül volt, minéfogva a R. L. III. köt. 12. füzetében Gölnicz- banya lepke-f; unájának jegyzékeben mintegy saját magam számára ab. gris-a-nak jelöltem. Lehet, hogy Staudinrer, ha lcpke-katalógu- sat újabb kiadásban közzé bocsátja, ezt a fajváltozatot is fel fogja említeni. Hudák Ede Agost. Erdekes rovar-jelenség Két évvel ezelőtt, 1847. junius hó vége felé, egy csűrnek a karránylemezes fedelét kátrányoztattam be verőfényes meleg napon, a mikor nagy meglepetésemre, de egyúttal nagy boszuságomra ís furcsa rovarjelenségnek voltam a szemtanuja. AZ erősen tűző nap sugara a frissen bekátrányozott tetőre hatva, ott a kátrányt még folyósabbá tették s annak sima felületéről erősen viszszatűkröződtek. E közben a levegőbél egyre másra potyogtak a vízirovarok a tűkörfényes kátrány felü- letére, de természetesen azonnal oda is ragadtak. Ez a rovarhul- lás a déli órákban olv nagy mértéket öltött, hogy a frissen be- kátrányozott tető felszíne csakhamar egeszen elrorzult. A kátrány felületére hullot: rovaroknak mintegy 909/0-a Notonecton volt ; — a többiis a vízben élő poloskaté ekhez tartozott, míg vízi bogara- kat nem észleltem közöttük. Ismeretes dolog, hogy nyáron a szabadban befesteit tárgyakhoz számtalan apró rovar tapad. Ez a jelenség azonban az általam észlelt esettelépen nem azonos, mert a frissen festett tárgyakhoz tapadó rovarkák oda vagy véletlenül, röpülésük közben vetődnek, szél áltai sodortatnak stb., vagy pihenni szándékozván, odatelepülnek s odaragadnak, végre s némes lyeket az olajos festék szaga odacsalogatja, míg az általam ész- lelt esetben a rovarok optikailag csalódnak, a szurok fénylő felü- letét . víztűkörnek tartják s így egészen biztosan vetik magukat rá. Arra is gondoltam, hogy az így idetapadt s kizárólag vízben élő rovarok. tán a kátrány gőzétől elkábítva hullanak a tetőre. Ezt a fölrevést azonban csakhamar megczáfolta azon észlelet, hogy nem csupán a tető fölött közvetlenül elvonuló rovarok estek a tetőre, hanem távolabbról is repültek oda s nem egyszer tisztán láttuk, a mint oldalról nyílsebesen jöttek, míg másrészt a nem vízben élő, de a verőfényes riapon nagy mennyiségben röpködő más rovarokból . csak elenyészően csekély s véletlenül odajutott példány tapadt a kátrányra. Dr. Kaufimann Ernő. Silpha-bőség. Ez idén is bőven kijutott Trencsén vármegyé- nek a cserebogár miseriából, daczára minden óvintézkedéseknek vagyis rendeleteknek. A Lövölde körüli ligetecskében azonban a katonaság szorgalmasan lerázta a vígan pusztító bandát. A mint így sétálva egy rakás összetiport cserebogár mellett elhaladok, 152 Különjélék. látom hogy azok hullámzó mozgásban vannak s amint egy fács- kával piszkálni kezdek benne, rendkívüli mennyiség Silphára akadok: nem túlzok, ha azt mondom, hogy minden egyes csere- bogárra egy-egy Silpha esett. Volt a közt atrata, sinuata és rugosa, azonfelül nehány Stafhylinida is. — Dr. Brancsik Károly. Magyarországi legyek. Megjelent a , Magyar Birodalom Állat- világa" újabb füzete: Diptera, szerkesztette Zhalhammer János, közreműködtek Szépligeti Victor, ki a Cecidomyidákat, és Kohaut Rezső, ki a Pulicidákat dolgozta fel. Az előszó röviden ismerteti a hazai dipterologia fejlődését, mely voltaképen Xoy Tóbiással veszi kezdetét. O utána gyűjtöttek /Frivaldszky Imre és János, Török József, Mocsáry Sándor, Tömösváry Ödön, Geyer Gyula, Dr. Brancsik Károly, Fetricskó Jenő, Bálint Sándor, Dr. Czekelius D., Kima!ovicz Mór, Pável Sános, Pungur Gyula és Madarassy László, ki gyűjteményének leírását azonban be nem fejezhette. Igen tekintélyes gyűjteményeket hoztak össze Biró Lad4jos, vala- mint Dr. Chyzer Kornél. A szaknak speciális művelője azonban csak Xowarz Nándorban támadt, míg a legújabb időben 7halham- mer János és Dr. Kertész Kálmán kiváló szorgalommal foglalkoz- nak a magyar dipterologiával. A 76 lapra terjedő füzetben 2921 légyfaj van felsorolva. Fénytárasztó női ruha. Az indiai alkirály Benaresben nagy- számú előkelő vendég számára kerti mulatságot rendezett, a melyen egy orosz grófnőnek toilettje nagy féltünést okozott. A hölgy, valóságos szőke szépség, kivágott fekete selyembrokat ruhát viselt, melynek egyszerűsége a grófnő gyönyörű termetét teljes érvényre jutatta, egyébként azonban semmi különös- séggel nem bírt. Mennyire ámult azonban a vendégsereg, midőn az éj beálltával a g:ófnő ruháján száz meg száz apró láng csil- lámlott, a mely ép oly hirtelen el is tűnt. Azután a ruha egyik oldalán számtalan kék, zöld és piros szikra mutatkozott, mely mint- egy tűztenger hullámzott ide-oda. Más pillanatban a ruha másik része csillogott és ragyogott. Folyton változtak a leggyönyörűbb színhatások. A vendégsereg nem győzte ezt a sajátos ruhát újra s újra megcsodálni, annélkül azonban, hogy rájött volna arra, hogy ezt a ragyogást és csillámlást, ezt a szikrázást és fény eltünést mi okozza ; pedig egyszerű oka az volt, hogy a grófnő komornája a ruhára fénybogarakat (Szent János-bogarakat) erősített meg úgy, hogy minden egyes bogárkát külön kis finom hálóba varrta. E melett az ékesség mellett a legdrágább gyémánthimzések is ár- nyékba szorultak. A lepke praeparáló szalag, melyre mult számunk melléklete vonatkozott, tapasztalásból igen ajánlható. Celuluse-compositióból készült átlátszó papirból áll, mely a legtöbb lepke szárnyának egész felületét elfödvén lehetetlenné teszi azt, hogy a kifeszités- nél a szárnyat egyebütt, mint annak tövén érintsük, mire a kes- Különfélék. 153 keny szalag könnyen, de helytelenül csábít. Másik előnye az, hogy második szalag használatát (a szárny teljes befödésére) teljesen fölöslégessé teszi, tehát sok munkától megkimél. Sokkal olcsóbb is, mint a rajzoló vászonból jól-roszul vágott szalag, mely volta- kép szintén csak kétszer volna használandó, mert ezzel a 100 m. hosszú szalaggal kétszeri használattal átlag 2000 lepkét ki lehet készíteni. Háromféle van: 1 cm. széles egészen apró lepkéknek (ára 20 kr.) 2 cm. széles középnagyságúnak (ára 45 kr.) és 3 cm. széles nagyobb fajták számára (ára 60kr) A postabérnek (10 kr) előre beküldése mellett megrendelhető Karlinger L-től Bécsben. ES eBugíttatér 17. A legnagyobb rovargyűjteménye Tews K. pittsburgi tanárnak van, ki 75,000 rovarfajt tart szekrényeiben teljesen rendezett álla- potban. A gyűjteményt 150000 frtra becsülik. A Pieris brassicae hernyójának irtására Francziaországból a következő vegyüléket ajánlják, a mely igen jólbevált : 100 I. viz, 1"/2 klg. gálicz, 12 klg. oltott mész és !/4 klg. melasz. Ezzel az oldattal öntözik az inficiált káposzta neműeket, a hernyó azonnal elpusztul, míg a növény semmi kárt nem szenved. A. Az életszívósság a lepkéknél. Az idén jun. 17-én kikelt ná- lam nehány Vanessa polychloros, a melyeket még az nap ki is feszítettem és jul. 1-én a deszkáról levettem, ekkor kitünt, hogy az egyik példány még életben és jó erőben van. AES: Déva bogárvilága. Ily czím alatt jelent meg mint a kolozsvári , Orvos-természettudományi Ertesitő" (XX. évf. 2—3. füzet) külön- lenyomata Mallász József-nek nagy szorgalommal összeállított jegy- zéke a Déva közvetlen környékén előforduló bogaraknak. Szerző ezen dolgozatában gyűjtésének eredményeként 52 család és 433 nembe tartozó 979 fajt sorol fel Bielz-nek 1887-ben megjelent , Sieben- bürgens Káferfauna"-jában még csak 129 fajnál említette Dévát, mint azok előfordulási helyét. Kár, hogy az enumeratió tele van értelmet zavaró sajtóhibákkal, a mi nevezett folyóírat szer- kesztőjének hibája, mert maga végzi a correcturát Csiki Ernő. Új rovarrend. Tömösváry Ödön, korán elhúnyt jeles rovará- szunk, 1882-ben Anisosphaera (Töm.) problematica Töm. név alatt egy új állatot írt le, részére az új Anisosphaeridae családot felállítván. Tömösváry a Thysanurá hoz sorolta ezen eddig csak hazánkból ismert fajt, melyet 1897-ben Liguriában, 1898-ban Bologna környékén is gyűjtöttek. Az olasz példányokat Filippo Silvestri vizsgálta meg és ,Prima nota intorno all Anisosphaera Non (Ann eMus e "Eivé s Hist:Naturale Genova XXXIX.1899.5p. 613— 619) czímű dolgozatában kiegészíti Tömösváry leírását. Egyúttal meggyőződött arról is, hogy ezen állat egy új, a Collem- bolákkal rokon rendbe tartozik, melyet Anisoséhaeridia névvel jelöl meg. Csiki Ernő. 154 Különfé:ék. ; A budapesti entomologusok a szünidő alatt serényen folyiat- ták kutatásaikat ; így Dr Horvátn Géza, Dr Kertész Kálmán" és Wacbsmann Ferencz Noviban, az utóbbi Tersatón, Pápán, Sz.- Fehérváron, Ungváron és Pilis-Maróthon is. Az utóbbi helyen gyűj- tött Szépligeti Viktor. Vadászfy Jenő, Csiki Ernő és Mallász Jo- zsef is, a ki Hunyad "és. Alsó Féherméegyeben , as e külatótt Cane Csiki Dicső-Szent-Már:on, Szováta és Norond környékén is gyűj- tört ; INuthy Dezső Szegeden és Mező-Kovácsházán, Pável Járos pedig a Mezőségben és Peszéren gyűjtött szép eredménynyel. Pesze- ten jart Norok ATrEMUtAis, evalamm tenor Bauisz Szmt elete S ere téjtoEs rich Ede, xik a Szaári erdőben 15 gyűjtötték, ÚIBFEN "azonkívül Iglón és Sopronbaa is. Szaárt meglárog ittak Dr Uhryk Nándor és A. Aigner Lajos is, ki Peszéren, Bars megyében (Nécsey Istvánti.al) és. Arad környékén (Szontagh Gyulával és Gruber , Edéve), is gyűjtött. Ehman Ferencz az idén is Öszödön tartózkodott. Termé- szetes, hogy az entomologusok nagyobb része Budapest környé- két is szorgalmasan bejárta. — A vidékiek közül Bogsch . Janos a Tátrában, Merk]l Ede pedig Buigáriában gyűjtött, míg Kelecsényi Károly a Herczegovinában töltött több hetet, s igen sok ritka- ságot fogott. Polyommatus Amphidamas Esp. Erdélyben. Ezen Erdély fau- nájára új Rkhopalocerát 1., évi, majus hós1a-en. Segesvár emellett gyűjtöttem. Dr. Czekeluus Dánitek. Levélszekrény. Prunner Róbert úrrak és más ügy! arátairnak ez úton 15 köszönetet mondok a torz lepkékért, bábok és petekért, melyekkel gyűjte-ményemet gyarapítani szíveskedtek. A. L. — Kada István úrnak. Egyik napiiapnak az a híre, hogy a bogarászást betiltották volna, természetesen nem más mint sületlen tréfa. — A algyógyi földmives iskolának. Hirdetményít nem kö- zölhettük, mivel lapunk épen jul.-augusztusban szünetelt. — Kelecsényi Ká- roly úrnak. Herczegovinai útjinak leírásár kérjük. — kerkl Ede úrnak. Az igért útleírást várjuk. ei év "ROVARTANI LAPOK" Aus uj der kufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatsctrift Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr; G. Horváth redigiírt von 1.. Aioner-A bafi J.Jablonoxvski u. E.Csiki. Budapest VIII., Röck-Sz. Gasse 52. 1599. Sept. Vir Bandi Heft 7. S 133. Dr. E. Kaufmann: Die Rhinoncus-Arten Unyarns. Bestimmungstabelle und genaue Beschreibung der euroráischen 6 Rhinoncus-Arten, welche sámmtlich auch in Ungarn vorkomrnen. 5. 136. E. Vellay : Beitráge zur Fauni von Szeged. III. Diptera. 5. 138. E. Csiki: Die Donaciinen Ungarns I. Verfasser hat in neueren Zeit dies Genus revidirt und giebt nun eine kurze Ge- sciichte desselben, sowie das kritische Verzeichniss derjenigen Arten, welche in Ungarn vorkommer, mit Angabe der Fundorte, der Sammler in runder ( ) Klammer und der literarischen Ouellen in eckiger ( ] Klammer. Diejenigen Exemplare, welche er selbst gese- hen hat, sind mit Ausrufungszeichen versehen. 5. 144. J. Jablonowski : Bekámpfung der Hessenfliege (Cecidomvia destructor). Eingehende Beschreibung der Lebensweise dieses ge- fáhrlichen Thieres, sowie des Schadens, welchen dasselbe zu verursachen pflegt. Zur Bekámptung dieses Schüdlings wird als das w.rksamste, die Anwendung von Trugsaaten nachdrücklich empfohlen. S. 147. L. v. Aigner-Abafi: Beitrag zur Biologie der Lepi- dopteren I. Verf. giebt insbesondere im Interesse der Anfánger aut Grund von Aufzeichnungen der verstorbenen tüchtigen Entio- mológen L. Anker urd :. Langerth, sowie eigener Beobachtunxgen dic genaue Angabe der Flugzeit der Falter, sowie des Vorkomi- mens der Raupen nebst Bezeichnung der Futterpflanzen, und die Artund Weise, wie die Raupen zu süchen : und zu züehten sind, und sonstige biologische Beobachtungen. Für diesmal sind fol- gende Arten besprochen: Pieris Daplidice, Vanessa xanthomel:s, V. antiopa, Zygaena laeta, Arctia maculosa. A. casta. Kleinere Mittheilungen. S. 150. L. A.: . Die Machtigkeit des (reschlech"sörtébes . bei den Insckten an Ocneria díispar beobichtet. Dem VerfAasser flogcn vor einigen Jihren mehrere $ in sein Arbeitszinmer (mitten in der Sradv, wo ein £ geschlüptt war. Dies Jahr, wo von den Mllion :n tESEMETJANLES MNSZ ÍME RAUDENE SÍGhEZÉTEtSN S NA ses Zo d Üli eine heim, welche ünterw-egs zu spinnen beganni:;.er sstörte sre nicht, am 6. Aug. aber, .als er die betreffende Schachtiel öffnere, fand er ein ?, das ertödtete, die Pappenhülse herausnahm ünd 2 harte Eier in Papier gewickelt hineingab, welche er im Freien gegen Mi ta7 verzehrte. Alsbald stellten sichés an dem Papier ein ; und als 14 Verf. die Schachtel öffnete, schwirrten sie in derselben umher. Wie stark muss der Geruchsinn des $ sein und wie kráftig der JD fizdése S. 150. Dr. K. Brancsik: Inszssen der Schwalben. In meh- reren Schwalbennestern fand Verf. ausser 300 Cimex hirundinis: 2 Attagenus pellio, 1 Att. 10 punctatus, 2 Haltica, 2 kleine Spin- nen, und viele Pulex. Attagenus war ganz frisch, also wohl im Neste entwickelt. S. 150. E. A. Hudák : Lepidopteren- Variationen besitzt Verf. von Nemeobius lucina, Agrotis segetum, A. recussa, und Neuronia cespitis, letztere aschgrau ohne Zeíchnung. S. 151. Dr. E. Kaufmann: Eine optische Tauschung be- obachtete Verf. beim Theeren eines Remise-Daches. Die Sonnen- strahlen erweichten den Theer und liessen die ganze Oberfláche sehr glánzend erscheinen, welche bald von unzáhligen Insekten (909/0 Notonecton, Schwímmkáfer keine) bedeckt war. Verf. con- statirte, dass der Anflug rein auf optischer Táuschung beruhte, indem die Thiere das glánzende Dach für eine Wasserflásche hielten. S. 151. Dr. K. Brancsik: Silpha-Abundanz. Vérf. fand "in einer Menge getödteter Maikáfer eine grosse Anzahl von Silpha atrata, sinuata und rugosa, sowie einige Staphyliniden. 5. 152. Das Verzeichniss der Dipteren Ungarns verfasst von J. Thalhammer, unter Mitwirkung von V. Szépligeti (Cecidomyiden) und R. Kohaut (Puliciden) erschien in: Fauna Regni Hungariae. Es sind 2921 Arten verzeichnet: 5. 152. Das Lepidopteren-Praeparirband von L. Karlinger wird aus Erfahrung bestens empfohlen. 5. 153. Die grösste Insektensammlung mit 75,000 Arten, be- sitzt K. Tews, Professor in Pittsburg; dieselbe wird auf 150,000 fi. geschátzt. s. 153. Gegen die Pieris brassicae-Rauben empfiehlt man aus Frankreich eine Mischung von 100 L. Wasser, 1!/2 kg. Vitriol, 11/2 kg. gelöschten Kalk und !/2 kg. Melas. 5. 153. L. 4A.: Lebenszahigkeit einer Vanessa polychloros, welche am 17. Juni gespannt und von der Betáubung erwacht, am 1. Juli noch kráftig bei Leben war. S 153. E. Csiki: Die Kaferfauna von Déva zusammen- gestellt von J. Mallász, wird anerkennend besprochen. Dieselbe verzelehnet 9Z9TAÁTtens S. 153. Eine neue Insektenordnung. Der ungarische Ento- mologe E. Tömösváry beschrieb 1882 ein Thier, für welches er eine neue Familie aufstellte (Anisosphaera problematica) und reihte es zu den Thysanuren. Nun ergánzt F. Silvestri jene Beschreibung und constatirt, dass das Thier einer neuen, den Collembolen ver- wandten Ordnung angehöre, welche er als Anisosphaeridia bezeichnet. S. 154. Dr. D. Czekelius : Póllymmatus Amphidamas fand Verf. am 15. Mai 1899 bei Schássburg, zuerst in Siebenbürgen, eke tatás. Gyula kerületi erdész, otsúz Szlavonia. :(Le- ás Entre Holgy isk. tanár, FNLITÖZNÉSÁRÉNT. (Coleoptera. , Baross-ú., 38. (Pa- me. hg Soroksári-u. 31. 8 Sk. főerdész, Szászkábányá; (Insecta). csidlovszky Ernő főszolgabiró, Oravicza (Lepidoptera), fj. Pietsch Lajos reáliskolai tanuló, Déva. (Lepidoptera). Padewieth M. rovar- és " tanszerkeréskedő, Zengg, Horvát- . (Európai Coleoptera, Orthoptera és "Hemiptera, " valamint ÁSRA ME MLOK ci CSErEl vész és HUAdAn , Baross: u. Sökmitekohs rovarok). Rózsay ! Rezső m. lle tőerdész, Ungvár. (Coleoptera). : . Sajó Károly tanár, Kis-Szt .-Miklós, Pest. m. (kártékony rovarok). . Sávoly Xavér kath. hittanár, " Versecz. Lepidoptera). . $peiser Ferencz collegiumi tanár, Kalocsa. (C oleóptera, Diptera), . Szalay . Gyula főgymnasiumi tanár, Kún-Félegyháza: (Lepi- Késmárk. (Coleop7 og atukiV Vilmos dr. orvos his TOGdoberak . . Szontagh Gyula magánzó, Arad. (Macrolepidoptera), Úy . Thalhammer János főgymnasiumi tanár, . Kalocsa. " (Diptera, sájási Jenő m. Hi citlőlanácsos, akadémiai tanár, Selmecz VA (Kártékony rovarok). . jénés Vaitzik Ede akadémiai 533 tanár, Selmeczbánya. (L epidoptera). : Vánky József. főreáliskolai tanár, Szeged. (Coleoptera). "Vida Károly dr. gymnasiumi igazgató, Csurgó. (Insecta). Vierti Adalbert ny... cs. kir. százados, Bécs (Coleoptera, Mac- VI / ÉRJÜK ölzankka fi ÉL ÉBE L ÁS? Tévé HERMAN USA Kérele m. Hazánk bogárfannájából a Bujrestidakat, Ceuthora rhynechinákut és Apironináakat külőnös tanulmány és kutatás tárgyává téve, már neliány. év óta erősen délyrozom e szak- bán; hogy az. eredményt a Rk. I..- ban" annak, idején " közzé tegyem, Kérem tehát a, tisz- telt rovargyűjtő urakat szíves kedjenek" nekem. a nevezett csoportókból bármennyit.bor- szeszben az én . költségemre küldeni. Felkészítés és" meoha: tározás utána bogarakat köszö- nettel viszaszármaztatom. Eg v- uttal köszönétetmondok mirrd: azon uraknak, kik ezen mún- kámban nevezett rovarok beé: küldésével "eddig is szivesek voltak támogatni. Dr. Kaufmann Ernö Raranya-Szabolcson BÉG ENEMY ENYAENTT HOSZEZETE Zé Lepke-csere. Másfajta" lépkéké;t adok cserébe : (G.. edusás Mo vésüs j 8 Wwaróviús/5i "Er. Xmedüsas aes 183 achíne; DD. [4 porcellus, : Sesia leucopsíformis; Th: fenestrella;, 2: eyharáe, TA: muscella, plúmit-1a, aulica, Ps. Ch. ra- diosa, P. "nigrócinéta; Pld lustrís,H.. cognatús, Eúp. al- Mária stb. stb. : kéz 3 a. Aigner Lajos ű Budapest, VIII., Kökk-Sz-u, 82." BE E ER DER (EL IJEN DP 90 BO 194550 10PÉP éj Zur: Nachricht dass der im Regensburger Verein A: Schinid sche Naturawissenschafti. erscheinene Raupenkalender welcher lángere Zeit vollstán- dig vereriffen ,war, 1n e- uer, verdesserter . duflagé erschienen att." Preis eb. und mit Papier durchschos- sen A. 5 Regensburg Stahvschc Bucbhandi. HAt DÓ DE OL ÉN DAÉ ÜL AGY HO ÓT NÖ 10 200 40 ljó TOLE E RÁN 443 VÁD JAG 97é2 V00 9. 90AN úrta TIE 0461 3 8 ; ; § § ; ő 3 Segés s ZÉsz ő fáda Ba . 85 erte 8 ; a Jód s SÓa s A ÉERZTT Tr EA s c Jó 16 Kézai ss 4 av Sás 4 53Dva t 308 re 93 s ÁG BÁL SSÁ ÁT zs E mukp" néyöt DÉRÜGK Es Kéralás Levkészeinkct. " felkérem, hogy eltorzult lepkéket (egye- A netlen, elakú vagy szívű szárs nyakkal stb.j, beszáradt vag kikelt bábokat és gulbókat é lepkepetéket . (megölve), úgy- szintén hernyóbűl vagy báb- ból" kikelő harasítakat (eze- ket külön-külön borszeszben, (lehetőleg a " lepke-faj meg- nevezésével részemre: félre- tenni ts alkalmilag "bekül- deni szives :kedjenek. Cserébe. adhatok lepkéket és " kifujt : hernyóki it, A."Aioner TIajos tana Budapest, "Rökk-Szilárd-us 32, 5894 1 Í j Ji j jrjánibk olda IT. Oual. Európai és exotieus Lepkeket es bogarakat többi közt: Ocnogyna v. sordoa, Spil. hybrida v. inversa, Spil. hyb- rida v. Standíussi, Spil. luctuosa, Elater 4. signatus, Asida banatica j etc. Keresek cserébe jobb faju európai bogarakat, lajonkint1—20 3 ; példányt. Kelecsényi Károly, Tavarnok, u. p. N-Tapolcsány. I gé ———— 18 hú kj Úr Schmidl H. könyvnyomdája Budapest, VI., különösen gazdag csigát ú rákban, Hómopterákban é Hymenopterákban, melyekei a. legkiválóbb. szakembere determináltak, szekrénynyel 1 együttigen jutányosan eladó. Bővebb felvilágos tást szerkesztőségünk ad. " Szerecsen-utcza" 6. [4 MINILNTNNNT NN