Gt /46 461 MERT .R873 Md ENT a pap zk . a ae a a adot ela 47 Hg 8 2 age OAI DA tö a oNa ay Ap vi Jo £ Bs - GERE e a Aa o. íg ER EEEEEEEEE EE 3 agy agy agy agy agy agy agy agy agy " KEEREETESS zs zés etszts vise sea iszösső 9. sets zés zös vé: ag 4 At ROVARTANI LAPOK különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra ; : agr aga ape ; rgy e! 28 S ÖS RÖS TES VÉLI ag a NON ASZ SZRÁG E ő et szúgtáká dizel ÜAEK AAN EN ÉR EB ell Ök 7 We 8. füzet. 6 VOL II. kötet. 11901. október. ek sz JA" JAv váv sáv Ver " ci veje ejt ie DYeopYAD HÁVI FOLYÓIRAT Kó) / 7 fa YI -v E si SEBES 9 De v c ale 4Av 4 öv DR. BEDŐ ALBERT D8- ENTZ GEZA- 9 OO z BEZGEYNZER KORNEL DR HORVATH GEZA, ss EZ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Y/ alk eke se v 4hv JAN JÁv SZERKESZTIK ss zbe A. AIGNER LAJOS És CSIKI ERNŐ: vo hev he de "Segjs 7 BUDAPEST, 1901. Ba8 ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHIVATALA IV. MOLNÁR - UTCOZA 24, JT artalom Thalpochares pannoníca. Irta A; Aigner. Lajos: 2: abravak 7. sed 158 A Simplicia rectalis Ev. tömeges féllépése Irta Cerva.- Frigyes. 7 s vo. 1ő6b Újabb adatok Magyarország Coleoptera-faunájához. Irta Csiki Ernő "A Jzzentod A hőmérséklet befolyása a lepkékre. Irta. A. Aigner Lajos. 7 :-. : . . . 166 Eperjes" környékének araszló pilléi. II. Irta Dahlström Gyula. . . 7. . 5 169 Különfélék : : szett A British Museum SPLEGYÉNEN SÉRE IZ ET OL S SRE Eak TES ée kát K.G SEEN SEREL I Új lepke etiketták . -. . VESS Ze AAL Je SRE ESZE ÉT í Kártékony rovarok irtása . : ASE E GÉ ee ÁS ea sal A) Az Arthropodák mérgének hatása ES E RT e ESÉS TT SEEK E ÉS A legelők rontója . . : ESZES ET zá ES e ÖLES LSE ÁK Gróf Zichy Jenő harmadik azsiai ExDEdÍtÓ ja SRANÉSZEs Sz Aze SES ZSÁSÉzO a SE Személyi: Nitekss kerten ss zlbs ze e Sa ás e RA Sk ee ÉS ÁLTACNSÁVSz Az zs tte yes ÜL ge Te Este Sot TÉS SA Sá SEV a SS E SAE IEODGLOM SZE Tt a, EE ZS e Éles ELŐ ZT ÉV Zrt SET SZ KOÉSa ZEN Öt A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy- utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr- — féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. i isi Kedvezmény. . e Az 1897., 1898 , 1899. és 1900-iki teljes" évfolyammal még 7 szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi ; kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek kövotkező . áron kaphatók: 1! kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., III. kötet 10 kor.- Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV, Molnár-utcza 24.) czímzendők. J.- v. Mallász Studien über ungarische Carvaben. IX. Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 7 ábrával, Budapest, 1901. ÁRA 1] KORONA Megrendelhető szerkesztőségünk útján Thalpochares pannonica Frr, Irta A. Aigner Lajos. Ezt a gyönyörű kis Noctuát Kindermann Albert buzgó budai lepkész fedezte fel 1840-ben Budapest környékén és még ugyanazon évben csaknem egyidejűleg két tudós is írta le, úgymint Boisduval Kindermanunt, Freyer pedig fanmnonica név alatt. Utóbbi neve megmaradt, habár utólag Herrich-Scháffer lemis-nek nevezte el, mely nevet azután Eversmann a jóval haloványabb délorosz helyi fajváltozat részére igénybe vette. A Thalpochares pannonica csak Kis-Ázsiában, Örményország- ban és Magyarországon fordul elő, s itt bizonyára mindenütt, a hol tápnövénye, a homoki gyopár (Gnaphalium arenarium) tenyé- szik, de eddigelé csupán Eperjesen (igen ritkán), valamint Budapest közelebb és távolabb környékén (Göd., Rákos-Palota, Péczel, Isaszeg, Pilis, Monor, Csepel) és a délibb fekvésű Peszér, Gyón, és Kecs- kemét homok buczkáiban. A lepke május :0-tól julius közepéig, némely évben még augusztus közepén túl is virágzó gyopáron röpül, de félig száraz bogáncskóróról is felűzhető. Minthogy a közforgalomban levő ábrák színezése nem teljesen megfelelő, megkisérlem, hogy a színvegyülékre nézve elég változó állatkát pontosan leírjam. Felsőszárnya a tőtől körülbelül közepéig intensiv narancs- sárga; ezután következik, keskeny fehér sáv által a sárga tőtértől elválasztva, széles szalag, mely a mellső szegély felé kiszélesedik és a melyet a szegélybeli tértől gyakran alig észrevehető fehéres vonal választ el, mely vonal a beiső szegélytől a szárny hegye felé húzódik, de azt el nem éri. Itt a szalagon és a szegélybeli téren mutatkozik a variabilitás. A szalag többnyire szürkés ibolyaszínű, tő felől valamivel sötétebb árnyalattal, a szegélybeli tér pedig a Rovartani Lapok. 1901. október hó. 154 A. Aigner Lajos. fehér vonal mögött szürkés ibolyaszínű, de a szegely felé mind söté- tebb lesz és ibolyás barna árnyalatú; vagy pedig halvány ibolya- színű a szalag, míg az ibolyás barna szegélybeli tér sárga vegyülék folytán a szegély felől vöröses barnává válik. A szalagot gyakran elmosódott fehér vonal hosszában ketté választja s ilyenkor belső része sötét, a külső pedig világos. Ritkábban a szárny külső fele egészen szürke vagy ibolyás barna, mindkét esetben a tő- és szegély felől sötétebb árnyalattal. Az augusztusban fogott példányok színe töbnyire igen halovány. A sárga tőtérben 1—2—3 fekete pont áll, mely a nősténynél olykor hiányzik. Az alsó szárny barnás-szürke, a szegély felől sötétebb árnyalattal. Mindkét szárny fonák oldala kissé fénylő szürkés, a szegélyeken valamivel sötétebb. Feje, tora s a fonalszerű csáp sárgás, potroha hamuszínű, vörösös árnyalattal. . Hernyója, valamint a többi Zhalpochares-fajoké, sokáig isme- retlen volt; csak miután Hornig J. a Th. rosina leírásában ezen állatok rejtett életmódjára figyelmeztetett volna, fedezték fel hazánk- ban a Th. purpürina, respersa és pannonica hernyóját is, az utóbbit 1850-ben Frivaldszky lmre. Thalyochares pannonica Frr, 155 A világos hús-színű hernyó május. elejétől junius közepéig gyopáron él; fehér gyapjas, elég vastag tömlőt sző, mely a növény szárához erősítve, a föld színétől a gyökér mentén a homokba nyúlik alá s a gyopár levelei által többnyire csaknem teljesen el van födve. Ennek a tömlőnek nagysága igen változó, többnyire azonban 2—35 cm. hosszú; ritka ecsetekben, kivált ha a gyökeret már más hernyó tömiője foglalta el, a hernyó a maga tömlőjét a félszínen szövi a növény szárához. Szintúgy előfordul, hogy a hernyó tömlőjét vízszíntesen vezeti egyik növénytől a másikhoz s ilyenkor az 6—7 cm. hosszúságot is elér. Ezt a tömlőt csak éjjel hagyja el, ha táp- lálkozni kijár és lepke alak- jában, miután benne el- bábozott volna. A sárgás barna báb fényes s igen élénk ; szelvényei mozga- tásával képes a tömlőben tilesssalássszállmnis Ela sa tömlőből kiveszszük, vagy ha abból véletlenül kiesik, többé meg nem marad benne, mert ha vissza isS helyezzük, újra kitolódik, s ily esetben ritkán lehet kifogástalan ép lepkére Számítani. "A bábnyugalom többnyire csak l4 napig tait, s ez teszi érthetővő, hogy juniusban az állatot mind a három életoházisában lehet megfigyelni. A lepke kikelésének ideje egyébiránt igen változó : óly hernyók s illetve bábok után, melyeket 1897. junius 6-án gyűjtöttem, a lepke kifejlett junius 9-től julius 14-ig, vagyis 27 nap folyamán, többnyire 1—3 példányban julius 3-ig, mely napon 12 példány és a következő két napon, midőn 8—8 péidány kelt ki: azután ismét egyenkint jelentkezett. Ez a szabálytalan kikelés kulcsa annak. hogy a lepkét oly hosszú ideig, csaknem három hónapig lehet találni. A Simplicia rectaiis Ev. tömeges fellépése. Irta Cerva Frigyes. Ez az érdekes bagolypille csak 1842. óta ismeretes, a midőn Eversmann leírta. Eddigelé tudva volt, hogy legalább Magyarorszá- gon két ivadékban fordul elő, még pedig májusban és juliusban. Ismé- telten fogtam csaléteken úgy a közellevő erdőkben, mint kivált gyakran saját kertemben. Tény, hogy hatévi falun tartózkodásom alatt a máso- dik ivadékot nemcsak juliusban, hanem augusztusban is, sőt kedvező időjáráskor, ha az esték a csalétekkel való fogásra még később is alkalmasak voltak, még szeptember közepéig is fogtam. Ezt a kö- rülményt természetesen a második ivadék hosszúra nyúlt voltának tulajdonítottam, hiszen a Catocoláknál is tapasztalható, hogy julius végétől szeptember elejéig, sőt még tovább is röpülnek. Pedig, mire az idén véletlenül rájöttem, a rectalis-nak van harmadik ivadéka is. Mielőtt azonban erre áttérnék, legyen szabad, megfigyeléseimet a hernyónak gyakori előfordulásáról, legalább nálunk, Sziget-Csép környékén, röviden előadnom. Aki a vidékre kirándulni szokott, bizonyára észrevette, hogy faluhelyen a vendéglősök udvarukon sátort emelnek, melyet tölgy- galylyal szoktak befödni. Sátoros ünnepeken, mint husvétkor, pün- kösdkor, később minden vasárnapon ezen sátrak alatt vígan húzza a zene a tánczot a pórnép talpa alá. A sátor befödését rendszerint a husvétot megelőző héten szokták megejteni, a midőn buja és ragyogó zöld a fák lombja. Magától értetődő, hogy ezzel az alka- lommal száz meg száz különféle hernyót, kivált Geometrida fajokét behurczolnak, a melyek azután, a lomb elszáradásával legnagyobb- részt el is pusztulnak, amennyiben nem teljesen kifejlettek. Leg- jobban tünik ez fel, ha 4—5 nappal a sátor befödése után azalatt állunk, ilyenkor számos hernyót láthatunk, a mely, miután az elszáradt lomb nincsen inyére, saját szőtte. szálakon leereszkedik, hogy jobb hazát keressen. Csak a Simplicia rectalis és az Asopia i glaucinalis hernyója tesz kivételt. Junius közepe tájt fiammal a közellevő Kis-Dunához rándul- mamák tunk ki és hogy megrövidítsük az utat s hamarább is kiérjünk a rétre, a lakásunkhoz közeli vendéglő udvarán mentünk át. Ekköz- ben véletlenül a sátor alatti földre pillantortam és nagy mennyiségű gs TPAGRN Cerva Frigyes. 157 apró hernyó-hulladékot vettem észre. Nehány lépéssel odább ugyan- azt tapasztaltuk és midőn szorgosabban körülnéztünk, az egész sátor alja olybá tünt fel, mintha mákkal behintették volna. Utasí- tottam fiamat, hogy egyik helyen kopogja le a száraz lombot, hadd lássuk, voltakép miféle állatok rágicsálják azt. Alig tett fiam nehány kopogást és százával potyogott alá valami szürke hernyó, melyet nem ismertem és el sem tudtam helyezni, fiamat tehát sietve hazaküld- tem dobozért, melybe a hernyókat beleszedtük és nehány száraz levelet is hozzá adtunk, azután folytattuk utunkat a Duna felé. Késő este visszatérve, kertemből hoztam nehány friss tölgylevelet, melyekkel a szárazakat helyetesítettem. Másnap reggel felnyitván a dobozt, láttam, hogy a hernyók ugyancsak neki estek a friss tápláléknak, mert a leveleknek a szó szoros értelmében már csak váza volt meg, mivel a hernyó a levél keményebb ereit nem bántja, csak a köztük levő puhább részt emészti fel. Nagy elfoglaltságom okozta, hogy a hernyókat a zárt födéllel ellátott eredeti dobozban meghagytam továbbra is, annál inkább, mert tapasztaltam , hogy így is jól fejlődnek, sőt nehány nap mulva már bábokat is lehetett látni. A hernyó iránti erdeklődésem csak addig terjedt, hogy nehányát kifujtam, de tovább nem, még táplálé- kot is csak olykor-olykor adtam nekik, a mikor épen eszembe jutott, mindez, mivel az állatot nem ismertem és nagy mennyiségű előfordulásánál fogva, különös jelentőséget nem is tulajdonítottam neki, illetve valami egészen közönséges fajnak tartottam. Annál kellemesebb volt meglepetésem, midőn két hét mulva (julius elején) a dobozt felnyitva, fedelét ellepve találtam Simplicia rectalis-tól, még pedig oly sűrűn egymás mellett, a mint csak le- hetett. Minthogy ez az állat a becsesebb fajok közé tartozik és nem fordul elő mindenütt, óhajtottam még több hernyónak bir- tokába jutni. § Ehhez képest még az nap újra felkerestem ama sátort és fedelét alaposan megkoptattam. Az eredmény fölülmult mirden vá- rakozást, sőt merész képzeletet: a hernyók száma éppenséggel tömérdek volt. A lepotyogott hernyók legnagyobb része ki volt fejlődve, számtalan báb hevert a földön s a sok felzavart lepke csak úgy röpködött ide-oda. Igen természetes, hogy nem győztem nehány fiúval együtt, a kiket kopogtatásom oda csalogatott, a hernyókat mind összeszedni, a melyekben egyébiránt egész sereg baromfi derekasan lakmározott. Minthogy a faluban az említetten kívül még két vendéglő van, figyelmemet azok sátraira is kiterjesztettem s ugyanazt ta- 158 A Simplicia rectalis Ev. tömeges fellépése. pasztaltam itt is: a föld itt is feketéllett a ,máktól" s úgy her- nyók mint bábok oly nagy mennyiségben hulltak alá, mint az első udvaron. Megjegyzem egyébiránt, hogy az összes hernyók színe nem volt világos zöldesbe játszó sárgás-szürke vagy földszínű, mint azt leírója állítja), hanem kivétel nélkül szürke és meglehet, hogy ezt a színelváltozást a száraz táplálék okozta, mert azok, melyeket friss lombbal tápláltam, némi zöldes színt öltöttek. Egyébként is Németországon a hernyónak életmódja a magyarországitól úgylát- szik kissé elüt, ha ugyanis megfigyelője nem tévedett; mert állítólag ott az augusztusban petéből kikelt hernyó kitelel és május végén bábozva, julius közepén fejlődik iGBRAVB; a lepke úgy mint a her: nyó csak egy ivadékú. De hagyjuk most a hernyót és foglalkozzunk a lepkének má- sodik s illetve harmadik ivadékával. Miként már fentebb említettem, a második ivadék igen nagy számban kelt ki nálam, még pedig csaknem az egész juliushó folyamán. ] Mivel igen nagy készletem volt, a rectalis-ügy csaknem végét érte volna, ha véletlenül egyik budapesti barátom nem jön ki hoz- zám két heti üdülésre. Ősi szokás szerint a vendégnek megmu: tatják a helynek nevezetességeit, hogy tartózkodását minél kelle- metesebbé tegyék. Minthogy azonban Sziget-Csép nevezetességei a szép szőlők és a tömérdek rectalis-hernyó bemutatásával ki voltak merítve, augusztus 24-én kocsin kis kirándulásra indultunk a szomszéd falvakba, t. i. Szent-Mártonba és Sziget-Ujfaluba. Szent-Mártonban legelőször is a vendéglőbe tértünk be, hogy: vendégemnek alkalma legyen, ennek a vidéknek a homoki: vinkóját is megizlelni. Mialatt a pinczéből felhozták a bort, a tág udváron levö sátort kerestem fel. Egy pillantas a földre meggyőzött arról, hogy a rectalis-hernyó ittis épen oly nagy mennyiségben fordul elő, mint odahaza. Különbség csak abban mutatkozott, hogy a hernyók átlag csak félig voltak kifejlődve, sok még annyira sem. Hogy pedig ezek a hernyók a száraz lombon kitünően táplálkoztak, annak leg- jobb bizonyítéka az, hogy csakhamar kénytelenek voltunk elhagyni a sátort, mely alatt részünkre terítettek, mert a terítő egy-kettőre tele volt híntve fekete porral. Mielőtt távoztunk volna, vittem kis dobozban nehány hernyót. Sziget-Ujfalu felé tartva, utunk itt is először a vendéglőbe vitt, hogy vacsorát rendeljünk. Fölösleges ismétlés lenne, ha a her- ) Fuchs A. Stett. ent. Zeit. 1883. 204. 1. Cerva Frigyes. 159 nyónak e helytt való előfordulását hoszszasabban ecsetelném ; elég mondanom, hogy itt is ugyanazon viszonyokat észleltem, mint az előbbeni helyeken. Innen is vittem, de csak egy pár hernyót: minek is hoznám távolról, midőn közel is bőven van. Nehány nappal ezután, augusztus utolsó napjaiban, a sziget- csépi vendéglőben nagyobbszámú ily félig fejlett hernyót szedtem össze, most már tisztán csak azon indokból, hogy megállapíthas- sam, vajon a rectalis hernyója ily ki nem fejlődött állapotban vagy pedig már bábalakban húzza ki a telet. Újabb meglepetésre ébredtem, midőn a gyorsan növekvő her- nyók után lett bábokból szeptember 16-án az első lepke kikelt, Azóta is folyton kelnek ki. Ezzel a harmadik ivadéknak előfordu- lása meg van állapítva. Ez a harmadik ivadék pedig alighanem állandó, azaz: évről-évre ismétlő, mert alig hihető, hogy a gyors fejlődésnek az lett volna az oka, hogy a száraz lombról gyűjtött hernyók utóbb nálam friss lombon táplálkoztak, hiszen szabadban (az erdőben) elejétől fogva friss, nedvben dús táplálekot bőven talál. Októberhó elején újra mutatkoztak hernyók, melyek alighanem ki fognak telelni. Megemlítendő, hogy a sátorfödéshez szükséges tölgyfa-galy- lyakat egyrészt a Kis-Duna mentén levő tököli erdőből, másrészt pedig a Nagy-Duna mellet elterülő ujfalvi erdőből hozták. Továbbá hogy Fuchs a hernyót Triticum repens-en és apró növényeken élőnek véli, holott itt kizárólagosan tölgyfalombon fordul elő, a melyet alighanem petealakban hurczoltak be. Hogy azután az első, illetve második ivadékú lepke nem friss növényen, hanem újra a száraz lombon petézett s a hernyó azon szépen fejlődött ki, újabb bizonyítéka annak, hogy sok hernyófaj, kivált a Geometridáké, száraz lombon is megél, sót kizárólagosan fonnyadt vagy száraz tápláléxot keres s egyes esetekben a fonnyadtságot maga idézi elő. Végül megemlítem a rectalis-hernyó parasitáját is, egy Ichneu- mon-fajt, mely báoból úgy nálam, mint egyik külföldi barátomnál, a neki szállított bábokból kelt ki. Újabb adatok Magyarország Coleoptera-faunájához. Irta Csiki Ernő. A ,Rovartani Lapok" V. és VI. kötetébenb) az 1899. év végéig hazánk faunájából kimutatott és a , Fauna Regni Hungariae" Coleoptera-füzetében még fel nem sorolt fajok és fajváltozatok jegyzékét közétettem. E két közlemény kiegészítéseül ez alkalom- mal az 1901. szeptember-hó végéig, részben irodalmilag közzétett, részben újabban gyűjtött és felfedezett állatok jegyzékét adom. I tai Cicindela campestris L. ab. protos D. Torre— V. Szucságh (Állattani Közlemények, 1990. 47. I); C. silvicola Latr., Dej. ab. tristis D. Torre (bicolor Schulz.) — III Tátra (U. o. 42. I.); C. hybrida L::subsp." riparia Dej.") — V. Retyezát hegység (U. o. 45 1.); subsp maritima Dej. — VII. Udbina (Ú. o. 46. I.); C. litoralis Fabr. ab. mediterranea Beuth. — VI. Ulma és ab. venatoria Poda: — V. Torda (U: o. 52. 1.); C. germamica L. ab. coernlea: Mekbsti -í(GVIT bika. Krbavaum. (UO do 1). Carabus Üllrichi Germ. var. papukensis Koca — VII. Papuk hegység és var. Stussineri Haury — VII. Jankovac (Glas- nik hrvatsk. narovosl. drustva. Zagreb XII. 1900. 101. I); C. obso- letus Sturm var. Csikii Mallász — V. Detonáta (Állattani Közlemény: 1900. 88. és 92. I.) ; C. comptus Dej. var. Dieneri Merkl — VI. Szö- rény vm. havasok. (Rov. Lap. VII. 1900. 85.), var. marginatus Kr. és var. Zoppai Kr. — WV. Marosvásárhely (Deutsche Entom. Zeitschr. 1900. 381.). Dyschirius gibbifrons Apflb.— Ezen balkáni fajt Kurny Dezső Vinkovce mellett gyűjtötte. Bembidium Stephensi Crotch. — IV. Mármaros, V. Csáki- Gorbó (a Temeu patak partján a beszterczei hegyekben), VI. Rumunyest. Trechus constrictus Schm. — VII. Jankovac (Glasnik jZaprebi XII. 1900. 102.) ; /Anophthalmus) Bielzi Seidl. var. pilosellus Mill. 1 Adatok a magyar Coleoptera-faunához. (Rovartani Lapok. V. 1898. 99—102 és 115—118.) és Pótlék a magyar bogárkatalógushoz. (U. o. VI. 1899. 208—212. 1.) ] 2?) A magyar bogárkatalógusban közölt var. riparia Latr. evvel nem azonos, az — ab monasteriensis Westhoff. Gab h. Csiki Ernő. 161 -—— A IV. Mármarosmegyei és V. Rodnai havasokon és a rozsnyói Flintsch barlangban (Brassó vm.) él ; Tr. (A.) Budae Kend. v. cavifuga Gangib. — V. Paring és var. malomwvicensis Gangib — V. Ma- lomvíz (Hunyad vm.) (Verh. zool.-bot. Ges. Wien, 1899. 527.) Platynus viridicugreus Goeze var. dalmatinus Dej. — VII. Papuk hegység (Glasnik Zagreb, XII. 1900. 103. I.) Harpalus l/itigiosus Dej. — VII. Papuk hegység (Glasnik Zagreb, XII. 1900. 104. 1.) ; H. taciturnus Dej. — V. Erdély (Verh. natúr Ver. Brünn. XXVIII. 1900. 120.) Acupalpus elegaus Dej. var. inornatus Reitt. — II. Fertő. MMennatuntseMet (Brünn, 3EXX MIII. . 1900" 184) Haliplus guttatus Aubé — III. Pozsony, (Wiener Entom. zeitg. "XIX. 1900. 25.) Philydrus kamifer Gangilb. — II. Fertőtó (Verh. Zzool.- bot. Ges. Wien, 1901. 337.) Acanthoberosus (Kuw.) biséinus Reiche. — I. Budapest. (1898. tavaszán gyűjtötte Wachsmann Ferencz). A genus is uj a faunánkra. Helophorus brevitarsis Kuw. (glacialis var. Dembeli Kraus) — V. Rodnai havasok (Verh. zool.-bot. Ges Wien. 1901. 3183) és H. Zoppae Gangib. — V. Mezőség (U. o. 1901. 319.) Ochthebius Peisonis Ganglb. — II. Fertőtó (U. o. 1901. 320). és O. viridis Peyron. — Hungaria (U. o. 1901. 311.) Eurymniusa (Ganglb.) plitvicensis Bernh. — VII. Plitvi- cai hegység. (Verb. zool.-bot. Ges 1900. 39). Az Eurymniusa nem faunánkra új. Oxypoda .Spaethi, Bernh. — II. Fertő. (U. o., 1900. 532.) Aleochara bipunctata ÖOliv. var. croatica Penecke -— VII. Perusic (Wiener Entom. Zeitg. XX. 1901. 12.) Leptusa secreta Bernh. — Hungaria (Verh. zool.-bot. Ges. 1900. 403); L. puellaris Hmpe var. sudetica Lockay. — IV. Kár- pátok, V. Erdélyi havasok (U. o. 408.) Tachyporus corfuleutus f. Sahlb. és scutellaris Rye — Hungaria és T. formosus Matth. var. decoratus Luze — IV. Nagy- Mihály (Verh. zool.-bot. Ges. Wien 1901. 155, 170 és 174.) Mycetoporus oreophilus Bernh. — V. Rodnai havasok. (U. o. 1900. 45.) Ouedius ochropterus Er var. obscuripennis Bernh. — V. Negoi. (U. o. 1900. 538) 162 Újabb adatok Magyarország Coleoptera-faunájához. Ocypus brachwpterus Kr. var. aureotomentosus Bernh. — VII. Fuzine (U. o. 1900. 46.) Stenus (INestus) phyillobates Pen. — V. Rodnai havasok. (Wiener Entom. Zeitg. XX. 1901. 14.) ; St. transsilvanicus Bernh. — V. Bucsecs, Rodnai havasok ( Verb. zool.-bot. Ges-Wien. 1900. 48.) Niphetodes Spaelhi Gangib. — IV. Cserna hora, RKodnai havasok, Negoi. (U. o. 1900. 259.) Omalium funebre Fauvel — V. Rodnai hav. (U. o. 1900. 50.) Bythinus sculpticollis Rertt. — VI. Herkulesfürdő (gyűj- " tötte Wachsmann Ferencz.) Cephennium fulvuum Schaum — VII. Croatia sept. (Wiener Entom. Zeitg. XIX. 1900. 240.) Neuraphus (Pararaphes) Deudeli Ganglb. — V. Negoci (Verh "zoo1.-bot. Ges. Wien, 1900. 260.) Thanatophilus mutilatus Lap. — VI. Délmagyarország (Ganglbauer, Die Káfer von Mitteleuropa III. 1899. 175.) MT DIVA Sc tVeNntyis S lReztt (2 Var SSmanetiGea Nenttatzea VAS Virovice (Wiener Entom. Zeitg. XX. 1901. 23—76.) E erorp e rdümna ESÜGCincia ela "ÚGY Ef ASCLAGA TET ÜL E aria (Csiki, Catalogus Endomychidarum, 1901. 29.), var. disca Gerst. S Debreczen ő I Zólyom; V: Nagyszeben (Rovagt IZapsaavte 1900. 149.) M .ycetinaoruciata Scenalla var "Bussae csíki s ÖVSREIEK hegység SOS MILSALH00 ALSO S. pilnaier olsio mi a" KAlextaj eSerdtützvettettts E "A VINSEELÉDE VB SZOZ A VTTEO00É LÁZ 9) 8 COT 10 errasiiMotseh NÉ TOT TMIGEKT ZENO TSG VÉN e VERTE Magyarország. Ezen érdekes fajt, melynek neme eddig hazánkbó nem volt ismeretes, Merkl Ede hangya-fészekből rostálta. Pityophagus laevior db. var. Deubeli Ganglb, — V. Erdély (Verh. zool.-bot Ges. Wien. 1899. 532.) Cytilus sericeus Forst. var. tesselatus Reitt. — VII. Papuk hegység (Koca, Glasnik Zagreb, XII. .1900. 108.) Simplocaria Dewbeli: Gamélb. — Ms "Bűücsecs"(Verh§ 20015 bot. Ges. Wien. 1899. 5534.) Saprinus jfoveisternus Schmidt — III. Pozsony (Wiener Entom. Zeiig. XIX. 1900. 25.) Abraeodes (Reitt.) Raddei Reitt. — V. Marosvásárhely : Várhegy (U. o. XX. 1001. 16.) Az Abraeodes nem faunánkra új ; ez a faj eddig csak a Kaukázusban találtatott. Csiki Ernő. 163 Abraeus Zoppae Pen. — V. Marosvásárhely : Várhegy (U. ONMKESL LON 16.) Sisyphus Boschniaki Fisch. — VII. Lukovo-Sugarje. (Coll. Wachsmann.) Copris hispanus Linn. — VIII. Zengg. (Coll. Wachsmann.) Aphodius monzanus Erichs. — V. Keresztényhavas (Wiener Ent."Zeitg. XIX. 1900. 241.) Anisoplia monticola Erichs. — VIII. Novi (1900.. julius havában gyűjtötte Wachsmann Ferencz.) Poecilonota festtva L. — VII. Papuk : hegység (KocCa; Glasnik Zagreb, XII. 1900. 109.) Phaenops Knoteki Keitt. — VII. Horvátország (Wiener Entom. Zeitg. XIX. 1900. 168.) Xxy.Lobuuúrs allni :Bonu. I. Budapest, III. . Budatin, VI. Orsova, Herkulesfürdő. (Rov. Lap. VIII. 1901. 102.) Elater forticornis Schwarz. — VI. Dél-Magyarország (Deutsch. Entom. Zeitschr. 1900. 99.) Clerus rufipes Brahm. var. austriacus Reitt. IV. Zsiho vecz (Rov. Lap. VII. 1900. 122.) Trichodes apiarius L. var. unifasciatus Klug. —— V. Szász- Sébesé(4. o. VII. 4900. 123.) Enoplium í(Latr.) serraticorne Vill. — Hungaria. (U. o. VII. 1900. 123.) Faunánkra új nem. Necrobia rufipes De Geer var aeneipennis Csiki. — VI. Grebe- maszái( SKOT SOSE ZE NE pilijezan dtetése Budapest, V. Szász-Sebes, VI. Oravicza, Herkulesfürdő, Rumunyest. (U. o.) Laricobius. (Rosh.) Erichsomi Rosh. — III. Tátraszéplak. Ezen faj eddig csak az Alpokból volt ismeretes, a Tátrában Wachsmann Ferencz fedezte fel 1901. julius havában. A nem is új a faunánkra. Hedobia pubescens F. var. nigrina Reitt. — VI. Herkules- fürdő (Schilsky, Die Kaáfer Europas. .36. 5.) Lasioderm a thoracícum Mor, — II. Pécs, (U. o. 36. . 20.) Theca (Muls.) filula Aubé. — Hungaria (U. o. 36. 50.) A genus faunánkra szintén új. Dorcatoma setosella Muls. — II. Bakony (U. o. 36: 62.) Lyctus impressus Com. var. capitalis Schauf. — JI. Pécsi (Ko 36-A7ZOSA: Cis bidentulus Ros2., C. laminatus Mellié és C. pumctifer Mellié. fajokat Schilsky (U. o. 27., 78., 79. és 82) említi Magyar- országból közelebbi termőhely nélkül. 164 Újabb adatok, Magyarország Coleoptera-faundjához. Gonodera Luperus Hbst. var. castanea Marsh. — I. Bia- Torbágy. (Rov. Lap. VIII. 1901. 56.) Isomira testacea Seidl. — Hungaria (U. o. VIII. 1901. 57.) Mycetochara pygmaea Kedt. — VII. Horvát- és Szla- vonország (Rov. Lap. VIN. 1901. 58.) Cteniopus jflavus Scop. var. murinus [—bst. — Hungaria ÜYSTOSPVS 901589) Omophlus Proteus Kirsch — Budapest, Ács, Fóth, Alpár Mezőkovácsháza, Szeged, Pilis-Maróth. (U. o. VIII. 1901. 59.) Emenadia /labellata F. — VIII. Novi (gyűjtötte Wachs- mann Ferencz.) Ptochus (Argoptochus) Strobli Reitt. — V. Keresztény-havas (Deutsche Entom. Zeitschr. 1899. 278.) Cleonus alternans [bst. var. caesus Gyllh. — Papuk hegység (Koca, Glasnik. Zagreb. XII. 1900. 115.) Lio-oma carpathicum Brancsik és var. ruficollis Brancsik. — III. Kis-Kriván, Vág-Héve (Rov. Lap. VI. 1899. 194.) Hypera rubi Krauss — V. Fogarasi- és Kerczi havasok, Negoi (Wien. Ent. Zeitg. XIX. 1900. 189.); /7. comata Boöh. var. borentts ekranssi S VI Rerezi ölhegység (UT SO XXL 9O0KLSSB Coeliodes (Cidnorrhinus) XKaufrfmannmi Keitter. — II. Pécs (Coll. Wachsmann), Szabolcs (Wiener Ent. Zeitg. 1901. 86.) Ceuthorrhynchus striatéllus Schultze. — Hungaria (Deutsche Entom. Zeitschr. 1900. 36.) Baris Gudenusi Schultze. — II. Fertő. (Verh. zooli-bot. Ges. Wien 1901. 213.) Cionus ungulatus Germ. — VII. Lié (Coll. Wachsmann.) Tragosoma (Serv) depsarium Linn. — Faunánkra ez új faj és nem első párja Wachsmann Ferencz szivességéből került a M. Nemzeti Muzeum birtokába, ezek Delnice-ről valók, továbbá Bogsch tanár Jassenak-on, Padewieth pedig a következő helyeken gyűjtötte : Velebit (Stirovaca), Trnovac-Jadovno, Ostarija-Crni dabar, Konjsko-Rameno-korito. Pachyta guáadrimaculata L. var. bimaculata Schh. — V. Gyulafalva (Wachsmann.) Leptidea (Muls.) brevipennis Muls. — 1. Budapest (Hajóss József gyűjtése.) III. Trencsén (Rov. Lapok. VI. 175.) Rosalia alpina L. var. prolongata Keitt. — V. Erdély; var. geminata KReitt. — III. Nyitra; var. parvonotata Reitt. III. Nyitta; var. obliterata Pic. — Hungaria; var. Pici Csiki. — Hun- garia; var. Reitteri Csiki. — VII. Velébit; var. multimaculata Pic, 8. stl ! j 4 4 A i Csiki Ernő. 165 — III. Mátra; var. confluens Csiki — Hungaria és var. transsyl- vanica Csiki. — V. Kerczi hegység (lásd: Rov. Lap. VII. 1900. 100—102 1. 10 ábrával.) Zeugophora flavicollis Marsh. var. australis Wéise — IV. Szomotor, Bártfa, V. Cibin-hegység : Dus.(Rov. Lap. VII. 1900. öz lap.) Lema septentrionis Wse. — I. Debreczen, Péczel, IV. Ung- vm., V. Brassó, Lotriora-völgye, VI. Rumunyest; L. Erichsoni Suffr. Vadert (gyedi. —. V. Magura. (U. o. VIE" 1900. 182. 1) Crioceris guinguepunctata Scop. var. thoracica Wse. — V.:Dicső-Szent-Márton. (U. o. VIII. 1900. 182. 1.) Cryptocephalus trawscaucasicuws Jacobs. — III. Hradek (Archiv f. Naturg. 1900. I. 279. Adoxus obscurus L. var. epilobii Wse. —- Szent-Endre, Turcsek, Vihorlat, Parác, Koritnyicza, Szent-Erzsébet (Szeben m.) és Ferenczfalva; A villosulus Schrnk. var. Weisei Heyd. — III. Mata aRövé taps evé 1900."205/-1.) Orina alfesíris Schum. var. anthrisci Wse., var Bodemeyeri Wse és 0. virgulata Germ. var. orientalis Wse. — Keresztény- havas (Arch. f. Naturg. 1900. I. 203. 1.) Phytodecta viminalis L. var. reniplagiata Pen. — III. Tátra-Széplak (gyűjtötte Wachsmann Ferencz.) Phaedon (Sternoplatys) Denwbeli Weise. — V. Bucsecs (áArcb. f. Naturg 1900. I. 285.) Sermyla (Chap.) halensis L. — VII. Papuk-hegység (Koca Glasnik Zagreb, XII. 1900. 120. I.) A faunára új genus is. Psylliodes Schwarzi Wse (var. a). — Ünökő (Arch. f. Naturg. 1900. I. 293.) Subcoccinella 24-bunctata L. var. haemorrvhoidalis F. — I Budapest (Wachsmann Ferencz.) , Adonia vartegata (xoere var. transylvanica Pen. — V. Mező- Zahn. (Wiener. Entom. Zeitg. XX. 1901. 20.) Adalia bothnica Payk. var. destituta Wse. — IH. "Tátra- széplax (Wachsmann.) Anatis ocellata L. var. Boeberi Cederjh. — I. Budapest, V. Déva (Mallász.) Halyzia 18:punctata var. Andersomi Woll. — VIII. Cirk- veniea: (Wiener Tntorn?. Zeit. XX. .1901. 21.) A hőmérséklet befolyása a lepkékre.") Irta A. Aigner Lajos. Azzal a kérdéssel: vajjon a hőmérséklet változásának van-e és minő befolyása a lepkékre? Már a 40-es évek óta foglalkoztak gyakorlatilag is: Dorfmeister (1845.), Koch G. (1856.), és Weismann A. (1868.) német; majd Edwards és Merri- field angol; s a legujabb időben a legnagyobb apparatussal s a legnagyobb sikertelddra Ets elet sés DDT SSVamad ts Sz SESvájezi tudósok. Kisérleteik a biológiai kutatásra nézve rendkivül fontosak és jelentősek elannyira, hogy horderejük manapság még hozzávehe- tőleg sem mérlegelhető. A lepkeszárny, színeinek gyöngéd zománczával kétségkívül a legfinomabb és legpontosabb reagáló biológiai kisérleti tárgyak egyike és a hőmérsékleti kisérletek a fajok, variácziók és aberrácziók keletkezésének és átalakulásának kérdésére nézve alapvető jelentő- séggel bírnak. Ezeket a kisérleteket kivétel nélkül bábokon végezték. még pedig 12—16 óra idős bábokon, mert az ennél frissebb, fiatalabb báb elpusztul s az idősebben már nem fog a hőmérséklet vál- tozása. A bábokat igen magas vagy igen alacsony hőmérsékletnek teszik ki, még pedig két-két kategória szerint: I. enyhébb meleg- nek 3- 35 C. foktól 3. 42 C. fokig és II. hőségnek, azaz 3- 42 C. foktól 3- 46 C. fokig, mindkét esetben több napon át nehány óra hosszat és viszont I. enyhébb hidegnek, vagyis -- 10 C. foktól a fagypontig, és II. nagy hidegnek, a fagyponttól — 20 C. fokig, több- nyire 40—48 napig jégszekrényben, majd 10 napig 3- 13 C. fokú pinczehelyiségben, végül pedig 12—14 napig, illetőleg a lepke kikeléséig 23 foknyi szobamelegségben. Lehetetlen mindazon módozatokat felsorolnom, melyeket ezeknél az ernyedetlen buzgalommal, bámulatos kitartással és példás pontossággal folytatott kisérleteknél alkalmaznak, valamint felemlítenem mindazon kérdéseket és következtetéseket, melyekre ezek a kisérletek végtelen változatossággal okot szolgáltatnak. 1) Előadta a szerző az állattani szakosztály 1900. november 9-iki ülésén. sag -m A. Aigner Lajos. 167 Erre nézve a legújabb kornak egyik legserényebb kutatója, aztemiített ér "Erüsehrers maga issazt vallja: S táatni való "hogy itt a legérdekesebb és leghálásabb kisérleti vizsgálódásoknak szinte beláthatatlan mezeje nyilik előttünk. Meggyőződésem, hogy csupán a Vanessákkal egész emberéleten át a legdbuzgóbban lehetne kisér- letezni és még akkor sem jutnánk végponthoz; mert minél több kisérletet végzünk czélszerű módon, annál számosabb és meg- lepőbb jelenséggel állítanak azok szembe, olyanokkal, melyek újabb s újabb eszmét adnak s az által újabb kisérletezéshez vezetnek." Az új tények és szempontok sokasága közül csupán a következőket említem fel. DESSS and tés s sszermt, "kisa legtöbb" szerencsével "S ""a legnagyobb mértékben kisérletezett (eddig 60 fajnak mintegy 42.000 bábját használta fel), a kisérletek főeredménye az, hogy északi fajok, azaz olyanok, melyek legtöbb rokonukkal földünk északi tájait lakják s alighanem onnan származnak is, hideg mellett regressziv (avitikus), nagy hőség mellett pedig progressziv ala- kokat és viszont a délszaki fajok hideg mellett progressziv, meleg mellett pedig regressziv alakokat adnak kisérlet útján. Ezt az érdekes és fontos tényt Dr. Fischer kiegészíti, midőn elég evidens módon kimutatja, hogy az I. kategoriájú eny- hédbimelesües30- től ee sZ fokig) és tenyhébb" hideg (ETO C. foktól a fagypontig) ugyanazon variácziókat hozza létre, minők azonban szabadban még elő nem fordultak; pl. Vanessa Antiopa L. var. Artemis Fchr., V. 7o L. var. Fischeri Stdfs és Atalanta L. var. Mirrifieldi Stdfs. Ellenben a II. kategoriájú hőség (-4- 42-től 4- 46 C. fokig és nagy hideg (a fagyponttól — 20 C. fokig) ugyanazon s oly fajvál- tozatokat eredményezi, a melyekhez hasonlót szabadban is fogtak vagy természetes úton tenyésztettek. Ilyenek: Vanessa urticae L. ab. schnusoides Selys (Belgium); V. 7o. L. ab. Antigone Fschr. (DélnyúgaiteNémetors. ág, Szilézia, Berlin; Halle), V "70 tab. Belisaria Obih. (Francziaország); V. atalanta L. ab. " Clymene ESehte (Szilézia) ése zearduz se "ab. elymi Rbr. (DÉLWETanczia- ország, Katalonia, Strassburg, Drezda és Budapest). Ide sorakozik még: Polychloros L. ab testudo Esp. és V. Antiopa L. ab. Hygiaea Hdrch., mely kettőt Németországban több ízben fogtak ; valamint V. Xanthomelas Esp. ab. -chelys Mitis, melyet csupán Bécs és Eperjes környékén észleltek. 168 A hőmérséklet befolyasa a lepkékre. Ebből a jelenségből arra következtethetünk, hogy a hideg- ségnek és hőségnek nincs, mint Dr. Standfuss vélte, határo- zott specifikus hatása, hanem hogy ebben az esetben mindkettőé egyenértékű, azaz, hogy a hideg a bábban a téli álmot, a meleg pedig a nyári álmot idézi elő, illetőleg a nagy hideg és hőség a bábot megdermeszti, megfagyasztja és viszont több szervet telje- sen kiszárít, a nélkül, hogy egyúttal az életet is kioltaná. Tényler lehetséges, megfelelő kisérleti állomás mellett, min- den bábot kivétel nélkül aberráló külsőnek felöltésére kényszeriteni. Nevezetesebb különbség csupán az ivarok közt mutatkozik, a mennyiben a nőstény konzervativebb, az átörökölt jellemekhez szívósabban ragaszkodik, a hímnél kevésbbé változik. Szintúgy észlelhető különbség az egyes jellemekben változásának fokát illetőleg; egyeseket a hőmérséklet változása egyáltalán nem érinti, másokat annál könnyebben s ez rámutat arra az útra, melyet egyes fajok keletkezésüknél követtek. A könnyebben eltünhető jellemek bizonyára az időben fiatalabbak, utóbb szerzettek, a szivósabbak pedig a régibb, eredeti bélyegek. Az alakok, melyek a hőmérsékleti kisérletek útján várhatók, egyáltalában nem véletlen tarka-barka keveréke mindennemű variá- czióknak és aberráczióknak, hanem mindig olyanok, a melyek ugyanazon fejlődési irányt követik: vagy visszaesők, az utóbb szerzett rajz- és színelemek elejtése által, vagy haladók, a rajz- és színelemek fejlődési irányának gyorsított előidézése által. Ebből pedig az a meglepő tény következik, hogy marvapság élő alakon nemcsak az állatot támaszthatjuk új életre ugyanabban a formában, melyet évezredek előtt, különösen a jégkorszakban, sőt Fischer szerint már a mioczénkorszakban is viselt, hanem hogy alkotó erővel a lepkét olyanná is teremthetjük, milyen évez- redek mulva lenni fog. Ezekben a kisérletekben s a belőlük folyó következtetésekben — úgymond Dr. Hagen — valami megkapó inger rejlik. Mily mélyen pillanthatunk itt be a természet titkos műhelyébe! S mi apró törpék őt, a mindenhatót helyettesítjük s kényszerítjük teremt- ményeit, hogy visszafejlődjenek azon ősalakká, melyből keletkez- tek. De sőt arra is kényszerithetjük, hogy fejlődésüket meggyor- sítsák és, a jövendőnek leplét fellebbentve, abban a ruházatban jelenjenek meg; előttünk, a melyet belőthatatlan évezredek mulva hívatva vannak viselni ! fr. 4 b ed vaksi szölö kádat Eperjes környékének araszló pillét. Irta Dahlström Gyula. JE: Mesotype virgata Hufn. r. IV. 26—V. 30 és VII. 4—VIII. 10. Minoa murinata Sc. k. V. 5—VI. 10 és VII. 20—IX. 8. de zi a ratrata LL. 1... V. 26—VI. 20" és VII. 20—VINS 105 tibiale Esp. i. r (Husz). tCithöostege S7iseata Schitf. gy. V. 6—10 ; farinata Hufn. EV 0— VI 10. Anaitis prdaeformata Hb. gy. VI. 26—VII. 20 ; plagtata L. EY we V. 0—VI 31; var. palhdata Stér. r. kív. VIL. 15—VIIK ö.; paludata Thnb. vár. imbutaia Hb. r. (Husz). . Chesias sfartiata Fuessl. r. VI. 24—V. 30 és IX. 10—X. 20: rufata F. gy. IV. 16—V. 26 és IX. 2—X. 10. Iobropih orra. polycommata. Hb. gy: IV. 20—V. 26. sertata Hb. r.. IV. 15—V. 26; carpinata Bkh. gy. IV. 8—V. 20; halterata Hufn. k. és ab. zonata Tnnb. gy. ÍV. 6—V. 18; sexalisata Hb. r. TV .710— V. 24; appensata Ev: r. IV. 20—V. 30; viretata Hb. Tr. IV. .15—V."25. ő Cheimatobia brumata L. k. X. 4—XI. 10; borcata Hb. SX 1 — XI 4. Triphosa dubitata L. gy. IV. 24—V. 20" és VII. 20— VIII. 30; ab. cinereata- Steph. r. II. iv. VIII. 2—VIII. 30. BEHucosmia certata Hb. gy. IV. 26—V., 30; undulata L. k. V. 1—V. 31. Scotosia vVvelülata Schiff. gy. VI. 12—VII. 24; rhamnata bJ:" MISE eye VI A2ÉVN 25 2hadiatas HB a IV EV B: TÉGY SZEŰSE Ketel atatta a TSA ZO Op rumnatasi Aki VII..14—VIIi 25; testata E. i. r. VII. 24— VII... 30; popnulata L: gy. és ab. musnuartia Frr. i. r. VII. 20—VIII. 22; assoctata:Bkh. Tt. VIL 2— VII. 31. Gida wa edolata ei ueye VE 225 VII 26. tfulvaáta BOrStT MEL KSSZTT S VIKSZ TO Ge lta TRM EN 26 ibicolarata Élimeére VILÁSZE VIN 26 ; Svarzata "Schit. gy., Vv. obéliscata ED. r. és ab. síragulata Hb. V. 2—VII. 30; juniperata L. gy. IX. 5 XS 205 siterata. ln. gyi. és miata E. gy. V. 10—VI. 8! és VS2OZ XX. 31. truncata Hufn.r., ab. perjuscata Elw. r." és: ab. latefasciata i. r. VI. 6—VI1. 30 és VIII 2—VIII. 31; Jirmata HE. i. r. V. 20— VI. 24 és VIN 24-—IX. 26; olivata" Bkh., gy. VII. 20—VIII. 28 ; viridaria F.gy VI. 12—VII. 20; salicata Hb.r és var. ruficinctaria (Gn. i. r. V. 20— VI. 24, didymata L. i r. VI. 19—VII. 25, vespertaria Bkh. gy. VII. 16—VIII. 30, incursata Hb. r. (Husz), jluctuata L. k. V. 2—VI. 5 és VII. 28— VIII. 30, montanata Bkh. gy. és "var. 170 Dahlström Gyula. Jfuscomarginata Stgr. V. 25—VII. 10, guadrifasciaria Cl. gy. V. 12—"1. 15 és VII. 15—VIII. 26, jferrugata Cl. k., ab. s$adiceara Bkh. r., ab. obscura: DiStr. i: r. és v. üunidentaria Hw. r. (I. iv.) V..45—VI. VIS szd és VII 24— VII 2A szfjmata ata seret Ve 23—VI. 8, pomoeraria Ev. gy. IV. 25—V. 28 és VII. 15— VIII. 18, designata Ross. gy. V. 15-—VI. 28, jfluviata Hb. r. (Husz) vittata Bkh. r. (Husz), dilutata Bkh. k., ab. obscurata Frr. gy. és var. autumnata Gn. r.: IX. 16—X. 30, caesiata Lang. gy. és var. awnosata Zett. r. VII. 18—VIII. 30, nebulata Tr. r. V. 12—VI1. 20, loghaczata: Ab. ar... VI. 25577VIko307 frustata Br. r. (Elusz), vere berata Sc." T. VII. 2— VII. 31. Sseriíptürata "Edhsse. VT VIE riguata Hb. r. (Husz), picata. Hb. r. VI. 4—VII. 6, cuculata BHfn. TEVSZOS VI ZO gahataoseg MED ESVIESZÜ KÉS SEBEESÜNÉG rivata Hb. gy. V. 15—VI. :0 és VII. 12—IX. 10, sociata Bkh. k. V2 157 VII. 20, ümangulatas Hw. Tr. MW. 26 VI" 30 alagdaria Err. gy. V. 10- VI, 18, albiciilata C. gy. V. 15— VI. 24 Iugubrata Hb. k., és v. obductata Möschl. V. 19—VI. 8. és VII. 15— VIII. 20, hastataL. gy var. gothicata Gn. r. és var. subhastata Nick. r. V.18—VI, szés VII. 15 VIN SZO tvistata Tk NV ROZSA ÉSÍVTSETSEÉSVŰT TS 20. huciuata Hb. gy. V. 15—VI. 26 és VIII. 10—I1X. 15. moluginata Hb. gy. V5 12—VI 16 és VIII 4£—IX. 26. affinitata "Steph; ii Tés var. turbaria Steph. i. r. VI; 14—VIDG 12, . aléhemillata" L. gy.9Wi 26—VI. 30, Mu9dunaria H.-S. i r. VII. 2—VII. 31. hydrata Tr. 1. r. (Husz), umifasciata Hw. r. és ab. aguitlaria H.-S. r. VI. 16—VIL. 24, minorata Tr. r. VII. 1—VII. 31, adaegudta Bkh. gy. VI. 13— VII." 18, albulata "Schift. k "V.:18— VII 20. candidata Sehitis k. V. 24— VII. 16, tzestaceata Don. gy. V. 24—- VII.6, Blomeri Curt. 1. TT. VII. 2—WI. (4 / -decoloráta Hb: r. SWII55—WVIK TO, Üstertég Schiff, gy. V.. 20—VI. 25, oblíterata Hufn. k. VI 40 VII28 bilineata L. k. VI. 25—VIII. 20, sordidata F. gy., var. fusco-undala Bon. gy. és" var. "infuscata Stdgr! T. VI. 19—VIG 26. irifasciata Bkh. gy. V.15--VŰN 4, capitata H:-S- rt TV.-25EV438 és ME 20— VIII. 24, silaceata Hb. gy. és ab. insulata Hw. (Husz) mint az előbbeni ; corylata Thnb. gy. V. 15—VI. 22, berberata Schiff. r. V. 10—VI. 1£. és VII. 26—VIII. 20, nigrofasciaria. Goeze. r. IV. 19——V. 20, rubidaig B. gy. és var. fümata Bv: TöGVISIDESYN 26, "sagítiatas Ba 1.. 1: VII. 20— VII, 26 zomiata ek. VIET8 MŰ 20, lapidata Hb. i. r. IX. 10—X. 20, polygrammata Bkh. r. és Var. conjunctariaá Ld. r. VIII. 25—IX. 20, aguata Hb. i. r. VI. s: VI. 10, uitalbata Hb. 1. c, VI. 10—VII. 20 tersaia EnONAB I2iy M:. 247 VI. 30, v. terszlata c Stder om e égve ő Ve 10. aemulata Hb. gy. V. 20—VI1. 25. C oda xsspzaxsata Dad. GVI 42 MDI Eupithecia oblongata Thnb. r. VI. 3—VII. 16, iusigmiata Hb. r. V. 4—VI. 6, subnotata Hb. gy. VI. 16 —WII. 20, Jinariaia B. er VI 14— VIE 18, pitsállata ! Teeny TO ELVAN 2 EZ ÜTRÁGÜBEB Göze. r. V. 4—VII. 6, togáata Hb. r. VI. 10—VII. 20, debiljata. HI. ÉS VIt86-SVII "10, "cöronáttás Hb. AVE EM/S UBI rectlangulata L pelszátttezzáázat ő Fé Sdttünászuzáá slll Különfélék. 171 k., ab. subaerata Hb. k., ab. cydoniata Bkh. r. és ab. migrosericeata Hw. r. V. 25—VI. 20, chloerata Mab, i..r. V. 23—VI. 20, scabiosata Bkh. gy., ab. obrutaria H.-S. r. és ab aegnisírigala Sidgr. r. V. 10— VI. 18, millefoliata Roesl. i. r. V. 15 - VI. 30, denticulata Tr. (Husz), succentustata L. gy. V. 17—VI. 28, nanata Hb. r. és ab. obscurata Stgr. r. V. 10—VI. 6. és VII. 15—VIII. 20, innotata Hufn. k. IV. 12—V. 24. és VII. 20—VIII 24, semigrapharia H.-S. (Husz), Mayeri Mn. r. (Husz), tenuiata Hb. gy. VI. 20—V1l. 25, p.um- beolata Hw, r. VI. 24—VII. 18, immundata Z. r. VI. 2—VII. 4, satyratla Hb. gy. és ab. sudutrata Gn. r. V. 6—VI. 2, valerianata Hb. r. (Husz), veratraria H.-S. V. 25—VI1. 29, heiveticaria B. r. és var. arceuthata Kr VEZE VI. 30 castisata Hosay eV eLS VI 24 iviszemavia HS r. V. 12—-VI. 22. selinata H.-S. r. V: 3—VI. 10, virgaureatai MDoldss e Vt 5— VIIS 30, vúlyata Awogy. V. 26- VI30 came Demiletas ássa T VISS MY Ü6 albigünetatat EN p.! MM. 15- VI. 8; aclacata Wald: r. V. 15—VI. 20.és WIII. 22—1X. 26, assimilaia Gn. gy. V:15—VI2 20. és VIII. 10—IX: 18, "absinthtata EI mi vi 20—VI. 30, expallidata Gn. i. r. VI. 15—VII. 30, pimpineéllata EDSSoy "VS A VIE OS eítphrastákvszóA-S tér Mt gé WI20 distinctarta. H.-S. r. VI. 18— VII. 24, indivata Hb. i. r VI. 20—VIL MON TAV GIN G NBTE zás na Ma 4 VI. B: sílénata Stdfá eMM. 6 VII 10, abbreviata Steph. r. IV. 10—V. 12, exisuata Hb. i. r. V. 10—WVI! 10, lancedgia Hb. £ (V. 25—V. 20, sobrinata Hb. r. VIN. 15—INX: 105 pumilata Hb. Tr. IV. 10—V.: 15. "és MI. 15—VII 20. K ülönfélék. A British Museum lepkegyűjteménye a south-kensingtoni ter- mészetrajzi muzeumban, jelentékeny gyarapodást nyert az utóbbi időkben John Henry Leech híres lepkegyűjteményének megszer- zése által. Leech gyűjteménye az európai, közép- és kelet-ázsiai lepkéknek majdnem páratlanul gazdag gyűjteményét tartalmazza: A kelet-ázsiai moly-félék gyűjiteményét Leech még életében eladta a muzeumnak s halála után a muzeum, az elhúnyt anyjá: nak bőkezűsége által elősegítve, a gyűjtemény többi, az előbbinél még fontosabb részét is megszerezte. Állítólag a British: Museum külön katalogust fog kiadni e gyűjteményről, melynek gazdagságáról egypár adat fogalmat nyújthat. A Rhopalocerák-ból több mint 18 ezer példány van a gyűjteményben. melyek 1100 fajt képviselnek, s ezek közül több mint 400 hím- és nőstény fajtypust Leech írt le. A gyűjtemény igen gazdag palaearktikus chinai és japáni fajokban s európai lokális alakokban s azok aberratióiban is. A Heterocerák körülbelül 23 ezer példánynyal vannak a gyűjteményben képviselve, köztük igen szép aberratiók és változó fajok terjedel- 172 Kiilönfélék. mes sorozatai, A kelet-ázsiai molyfélék gyűjteménye mintegy 3 ezer fajt foglal magában s ezekből mintegy 8-százat Leech ismertetett meg a tudománynyal. (Science, 1901. jun. :4.) ACE Új lepke-etiketták. A Staudinger-Rebel-féle új lepke- katalogus kiadója kijelentette, hogy ahhoz mért etikettákat nem fog kiadni, pedig az előbbieket a gyűjtők nemcsak gyűjteményük jelzé- sére, hanem katalogusaként is szokták használni. Közkivánalomnak felel tehát meg Neuburger W. Berlinben (S. 42)" a midőn ally etiketták nyomatására határozta el magát. Remélhetőleg nemsokára meglesz Kártékony rovarok irtására a Brockmann-féle vegyi gyár Leipzig-Eutritzschban ,Aguinol" név alatt új szert hoz forga- omba, a mely 1—3 "/o-os oldatban alkalmazva — állítólag — csodahatású. Az Arthropodák mérgének hatásával kisérletezett újabb időben Baer G. A. Peruban, a ki régebben érdekes megfigyeléseket közölt a skorpiók öngyilkosságáról. A skorpiók, hangyák, darazsak, sko- lopendrák és pókok szúrása, illetve marása általában hasonló az európai lódarázséhoz s a mit a benszülöttek és fehérek azokról elszoktak mondani, kivált a halálesetek, az a mese birodalmába tartozik. A melléktünetek, úgy mint daganat, láz stb. ugyanúgy mint nálunk változnak az állat nagyságához, a temperaturához s a sérült- nek érzekenységéhez képest. Baer-t egy nagy skolopender és nehány középnagyságú skorpió szúrta meg, s azt tapasztalta, hogy a heves fájdalom fokozatosan enyhül és nehány óra mulva egészen megszünik, holott a daganat nehány napig is eltartott. Peru erdei- ben nem a nagy skorpiók szúrása a legveszedelmesebb, hanem a PFonera-genushoz tartozó hangyáké és mindenekelőtt a Hymenop- terákhoz tartozó nagy Mutilláké, melyeket ott izulának neveznek. Az a fajdalom, melyet az izula szúrása okoz — a benszülöttek forró olajhoz vagy égő borszeszhez hasonlítják — 24 óráig is tart- hat, annélkül hogy észrevehetőleg alábbszállna s heves gyulladás- sal, nagyfokú lázzal, sőt olykor önkivülettel és hányással jár, gyó- gyítása pedig nehány napig tart. Volt rá eset, hogy az izula szúrása következtében terhes nő abortált. A Mutillák szerencsére mindig elszigetelten élnek, úgy hogy az ember ritkán jut abba a helyzetbe, hogy a szárnyatlan nősténynyel találkozzék, a szárnyas hímnek pedig nincsen fulánkja. A legelők rontóját, a Chareas graminis nevű bagolypillét Magyarországon úgy látszik, még nem kapták rajta a kartételen, ha gazdáink az ily kárt egyáltalában észreveszik, pedig ennek vagy hasonló fajtájú hernyónak biztos jelzője a sűrű vakondtúrás, mert ahol ez mutatkozik, ott bizonyosan sok a gyökeret rágó hernyó is. No de kártétele minálunk semmi esetre sem oly jelentékeny, mint p. o. Finnországban, a hol a hernyó okozta kárt egyetlen kerü- letnek legelőiben és rétjeiben egy év alatt legalább 5 millió márkára becsülik. Kisérletek útján rájöttek, hogy a réteknek petroleum- emulzióval való bepermetezése által a hernyókat nieglehet ölni. ln sé a LK akk lá Kiilönfélék. 173 Ez az emulzió azonban hektoliterenkint 4, vagyis 100 hektoliteren- kint 400 márkába kerül, a mi az elhárítható kárt tekintve csekély összeg ugyan, de a melylyel a földmívelő nem rendelkezik. Ennél- fogva reménylik, hogy az állam segíteni fog, a mint azt Dániában és Svédországoan teite. Dániában p. o. 1887-ben csak a cserebogár írtására 650,000 koronát adtak ki, mely összeg ek felét a köz- ségek pótolták. Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai expeditiójának állattani ered- ményeit a Magyar Tud. Akademiában Dr. Horváth Géza fejtegette egy vaskos, díszesen kiállított könyv kapcsán, a melyben a szóban forgó expeditio zoologiai vívmányait dolgozták fel. A be- mutatott könyv gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai útjának máso- dik kötete. Gróf Zichy Jenő harmadik útjára, noha ennek az útnak főczélja az őstörténeti, archaeologiai és ethnographiai kutatás volt ; zoologust is vitt magával Csiki Ernő személyében. A gyors utazás nem igen kedvezett az állattani kutatásnak, mégis az anyag, melyet Csiki Ernő gyűjtött, mind a zoologiai földrajz, mind pedig a leíró állattan szempontjából tanulságos és becses. Az expe- diítió bejárta a Kaukázust, Kelet-Oroszországot, Szibériát, a mongol pusztát és Kina egy részét s ennek a roppant területnek a faunájá- hoz gazdag és becses anyagot gyűjtört össze. A gyűjtés kizáróan a Csiki Ernő fáradhatatlan szorgalmát dicséri. A gyűjtést : két- ezerötszáz darab állatot, a melyből százhatvankilencz egészen uj faj, gróf Zichy Jenő a Nemzeti Muzeum-nak adományozta. Az anyag tudományos földolgozása is gróf Zichy Jenő libera- litását dicséri. Tizenöt tudós dolgozta föl, köztük kilencz magyar szakember, az expeditió állattani anyagát s ezt a tudományos mun- kalkodast" Dr" Horváth Géza vezette. Személyi hírek. Ő felsége Dr. Entz Géza műegyetemi tanárt, a , Rovartani Lapok" szerkesztő-bizottságának tagját, a buda- pesti Tudomány Egyetemen a leíró állattan és összehasonlító boncztan tanszékére ny. r. tanárrá nevezte ki. Örvendetes, hogy ezen fontos tanszék öt esztendei szünet után méltóan be lett tölfve. — Dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsost, a , Rovar- tani Lapok" szerkesztő-bizottságának tagját, Bártfa városa a magyar orvosok és természetvizsgálók ezidei vándorgyűlése alkalmával, mint Bártfa város szülöttjét és volt főorvosát, érdemei elismeréseül díszpolgárává választotta. — Dr. Lend!] Adolf műegyetemi m. tanárt, a , Rovartani Lapok" volt szerkesztőjét és az ismert prepa- ratorium és tanszerkészítő intézet tulajdonosát, a temesrékási ke- rület országgyűlési képviselőjővé választotta meg. A méhsav. Reidenbach P. méhész, a ki évek óta a méhek sajátos savát vizsgálja, hosszas vegyi úton régi tenyész-sejtekből tiszta borsavat nyert. Ez a sav a sejtek falain áthat abba a nedvbe, melyet a tápláló méhek a sejtekben levő álczáknak nyújtanak. Ebből a savból, melyet eddig hangyasavnak tartottak, a táplálónedv 3-9"o-ot tartalmaz. Minthogy pedig a táplálónedv a méhek nyálka-mirigye- iben készül, tehát a méh-testben is meg kell lennie, s ezt is sike- 174 ; Irodalom. rüt Reidenbach-nak kimutatnia s azzal egyúttal először a borsavnak állati testben való előfordulását. A méh-kasban szintén előforduló hingyasavról pedig megállapította, hogy az nem közvet- lenül a méhtestben képződik, hanem mint oxydatió eredménye a mé- hek táplálkozása és növekedése közben. Egyéb rovaroknál is ráakadt, p. 0. pókhálókban, poszméh-sejtekben stb. Oly sejtek, melyekben még nem volt álcza, nem is fejlesztenek hangyasavat. A méheknél a borsav feloszlásának az eredménye is lehet, hiszen éleny hozzájárulásával amúgy is megoszlik szénsavvá és hangyasavvá. 4 Irodalom. Gaekeléus; Dr: Ds BO ULTAGOSZÜT S Shin ertter [130 SIR na §iebembürg eans TI. (Verh. ú:Mitth d. siebenbüge Mer: f. Natuürwiss: Hermannstadt. L. Íhrg. 1900. p. 80—38). Dr. Czekelius, Erdély lepkefaunájának lelkes kutatója, fenti dolgozatában közzé teszi az Erdély Lepidoptera-faunájára új ada- tokat. Találunk közöttük nemcsak Erdély, hanem egész Magyar- ország: faunájára új állatokat is és pedig számszerint 9 faj és 2 fajváltozat Makrolepidopterát és 18 faj es 2 fajváltozat Mikrolepi- dopterát, Erdély lepkéinek a: száma pedig 957 Mákro- és 383 Mikroleridoptera; összesen 1340 fajra emelkedett. Egész Magyar- országra új alakok a következők: Zygaena exulans HMochw. (Bucsecs), Arctia Onuenselii Payk. (Bucsecs), Heptalus velleda ab. gallicus Ld. (Csukás), Lasiocampa lunigera ab. lobulina Esp. (Magas-Csurgó), Cidaria mobiliaria H.-S. (Csukás), Eupithecius eynensata Grasl. (Magas-Csurgó), E. virgaumeata Dbld. (Brassó), Botis descrepitalis H.-S. (Magas-Csurgó), Crambus perlellus ab. Wassingtonellus H S. (Magas-Csuúrgó), Tortrix rvibeana ab. cerasana Hb. (Nagy-Szeben, fiatal erdő), Cochylis roridana Mn. (Magas-Csurgó), Cochylis cur- vistrigana WIk. (Előp tak), Penthina mygindana Schiff. (Magas- Csurgó), Grapholitha snuboceliana Don. (Nagy-Szeben, fiatal erdő), Phoroblastis christophana Mocschl. (Vizakna), Steganoptycha wstio- maculana Curt. (Magas-Csurgó), St. cruciana L. (Magas-Csurgó,, Imcurvaria rupella Schiff. (Magas-Csurgó ; Keresztény-havas BrasSó- nál), Argyresthia pygmaeella Hb. (Magas-Csurgó), Pluiela dalella H.-S. (Brassó, Keresztény-havas), Cesostoma falcella Hb. (Brassó), Gelechia sororculélla Hb. (Kis-t.sür), G. longicornis Curt. (Magas- Csurgó), G. electella Z. (Magas-Csurgó), G. galbanella 7. (Magas- Csurgó), Elachista bifasciella Tr. (Brassó, Jepivölgy), Leioptilus osteodactyilus Tr. (Magas-Csurgó.) Csiki Ernő. shlártl zs adlltáknátláátkáttnmmátesa B RÓVAR TANK BAPOK" Aüszüg der Aufsátze dióser in undar. $prach erscheinenden entomologiseien Monatsenritt Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chiyzer, Dr G. Entz und Dr. G. Horváth redigirt von l1. v. Aigner-Abafi und E. Csiki. Budapest I[V., Molnár-Gasse 24. 1901. Okt. VIII. Band Heft 8. S. 153. L. v. Aigner-Abafi: Thalpochares pannonica Frr. Beschreibung dieser von A. Kindermann 1840 in der UIn- gebung von Budapest entdeckten práchtigen kleinen Noctue, ihrer Raupe und Puppe, sow:e ihres eigenthümlich angebrachten Schlau- ches. Mit zwei Abbildungen. S. 156. F. Cerva: Massenhaftes Auftreten von Simplicia rec- talis Ev. Es war bekannt, dass diese Noctue in Ungarn in zwei Generationen autftritt, und zwar im Mai und im Juli. Verfasser hatte die zweite Generation wiederholt an Köder gefangen, allein auch im A guzt und bei günstiger Witteruug sogar noch bis Mitte Sep- tember, hat dies jedoch dem Umstande zugescnorieben, dass die zXveite Generation lángereé Zeit andauere. Durch Zufall kam er jedoch darauf, dass dies Thier auch eine dritte Generation habe. Bei einer Excursion Mitte Juni führte ihn námlich sein Weg durch den Hof der Schenke seines Dorfes. Hier war ein mit Eichenlaáub g$cdeckter Tanzboden hergericnret. Als er diesen passirte, bemerkte ér Kaüpenspuren. Durch Abklopfen des vollstándig dürren Laubes fiel eine grosse Menge von Raupen herab, die mit frischném Laub gefüttert, die Blátter buchstáblich skeletirten. Nachdem die Raupe in so grosser Menge vorkam, so hielt sie Verf. für eine gemeiné Art. Umso angenehmer war er überrascht, als er nach 2 Wochen die Schachtel, worin die Puppen aufbewahrt waren, öffnete und den Deckel mit S. rectalis dicht besetzt fand. Er wünschte daher in den Besitz von noch mehr Raupen zu gelangen. Das Dach des erwáhn- ten Tanzbodens wurde nun gründlicher abgeklorft und eine Unmasse von Raupen und Puppen fielen zu Boden, zahlreiche aufgeschreckte Falter aber flogen umher. Es war geradezu unmöglich, all die erwachsenen Raupen aufzulesen.Nun wurden die beiden anderen Tanzböden des Dorfes aufgesucht, sie ergaben dasselbe Resultat. Ende August besuchte Verfasser die benachbarten Dörfer, in deren Tanzböden sich ganz dieselben Verháltnisse vorfanden, nur Waren die Raupen halbwüchsig. Heimgekehrt, wurden die früheren Stellen abermals besucht und zahlreiche solche halbwüchsige Raupen ein- getragen u. z. um zu constatiren, ob die Raupe oder die Puppe über- wintere. Allein siehe da: von Mitte September an schlüpfte der Falter in dritter Generation uünd Anfang Oktober zeigten sich an dem dürren Laub aufs Neue Raupen, die nun vermuthlich überwintern 20 werden. Es scheinti sonach, dass die Raupe von S. zectalis aus- schliesslich an Eichen u. z. mit Vorliebe an dürrem Laub lebt. S. 160. E. Csiki: Neuere Beitráge zur Coleopteren-Fauna von Ungarn. Aufzáhlung der in dem Coleopteren-Katalog (Fauna Regni Hungariae) und den Nachtrágen dazu (Rovartani Lapok Bd. V. VI.) nicht verzeichneten neueren Árten. S. 166. L. v. Aigner-Abafi: Einfluss der Temperatur auf die Schmetterlinge. Nach eincm kurzen Rückblick auf die früheren diesbezüglichen Versuche, werden die Temperatur-Experimente von Dr. Fischer únd. Dr. Standfuss "geschildett úündőédis Wichtigkeit derselben ins Licht gestellt. S. 169 J. Dahliström: Die Geometriden der Umgebung von Eperjes. II. Fortsetzung und Schluss dieser áusserst reichhaltigen Enumeration, welche durch die genaue Angabe der Flugzeit des Falters einen grossen Werth gewinnt. Kleinere Mittheilungen. S. 171" Die Sehmetterlin:s:- Sam ami ém Set skltkel tíish Museum hat eine werthvolle Bereicherung erhalten durch die Erwerbung der berühmten Makrolepidopteren-Sammlung von J. H. Leech, dessen Mikrolepidopteren bereíts zu "leb; zeiten desselben in den Besiítz des Museums gelangt waren. Die Sammlung ist ausserordentlich reichhaltig. 1100 Rhopaloceren- Arten sind durch 18.000, die Heteroceren aber durch ca. 23.000 Exemplare vertreten, darunter über 800 Typen von Leech und zahlreiche Aberrationen und Lokaivarietáten. Die Sammlung der ostasiatischen Mikrolepidopteren umfasst ca. 3000 Arten mit ca 800 Arten, welche Leech beschrieben hat. S. 178... Díé z6ologiséhen , Er 9/eb ns szegedentktttte ten asiatischen Expedition des Grafen Eugen Zichy wurden der ungar. Akademie von Dr. G. v. Horváth vorgelegt. Der von ihm redigirte stattliche und prachtvoll ausgestattete Band enthált die Ergebnisse der von E. Csiki, dem Zoologen der Expedition gesammelten 2500 Thiere, darunter 169 neue Arten, welche der Graf dem Ungarischen National-Museum spendete. Die wissenschaftliche Aufarbeitung des Materials wurde von 15 Gelehrten, darunter 9 ungarischen Fachmánnern besorgt. 59. 4173..P efs5onálnacihnréh tem, Mor üdendéVitS See Ettél des Redactionscomités der ,Rovartani Lapok" wurde Dr. G. Entz zum o. ö. Proffessor der descriptiven Zoologie und vergleichenden Anatomie an der Universitát Budacest ernannt ; Ministerialrath Dr. C. C€Chyzer aber bei Gelegenheit der Versammlung uúngarischer Aerzte und Naturforscher zu Bártfa zum Ehrenbürger dieser Stadt gewáhlt. "Der. vormalige. Redacteur; dieser " Zeitschrift; "Dr. "AG Lendl, Privatdecent des Polytechnikums in Bndapest und Inhaber eines Práparatoriums, wurde zum Reichstags-Abgeordneten gewahlt. (Kö etkező. madárbőröket" stb. vágyok " hajlandó eladni vagy rovarokért ni: 1 Turdus iliacús $; 3 Cyanecula suecica $; 1 Eoxia curvirostra d, ; "encleator d; 3 Nucifraga cariocatactes; -6 Nucifraga macrorhyncha ; alítis . hiaticula ; ! Somataria :spectabilis $; 1 Cardinalis cueullatus. Brasilia 3 . N. "Guinea: 1. Varró madár N. Guinea; 1 Mustela nivalis; 1 83 serény: (ftöldgömbi) ; 1 Mufflon-szarv, fél koponyával; 1 Photograph 7 ravarnjok u. 5. N.-Tapolcsány. "5 "Kelecsényi Károly. DISZ EZ ovarke esredés tulajdonosa, Eset magángyűjtőknek,. Slézkejeséste nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. . Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.) 5 3 Merkl Ede. . Magyarország- madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér- l : Dr. Madarász Gyula. Ezen . munkából megjelent az . füzet: az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklők en a JABBBB négy családját, ugymint: a ett. ják én ie ÉGET és binty- aA z előfizetési pesze a aza Nemzeti Muzéüni Igazgatóságához vagy a .Ro artani LENE szerkesztőségéhez czímzendők. Ezer [s CATALOG c DER . Lepidopteren des palaearctischen Faunengebietes. . Von S o. -Staudinger und Dr. H. Rebel. 5 2. .Theile in. einen Band gebunden. .. — Preis 20 Kronen. szerkesztőségünk SEJT is ÉT PA e Entomologiai művek. Általános. A Magyar Birodalom "Állatvilága. (Fauna Regni Hung riae). III. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társulat "Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- tok kitömesére 8 eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor. 40 fill. — Bein K.A rKkis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megismec résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. 0. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill. — Lejtényi S. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai iíjuság számára, kötve 1 kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 83 kor. 50 flI. — Dr. Lendl A. Rövid útmutat; a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday ]. Rovar-" tani műszótár 1 kor, 60 §ll. — Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. Kolbe, Einführung "in die Kenntniss der Insekten 17 kor. 3 Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 Aill A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kur. 20 fill Adatok Magyaror szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsaina magánrajza 40 kor. MEBSTSES : Lepidoptera, Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és gyűjtése 2 kor. — A. "Aigner L. A lepkészet története Magyarországoi 3 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kör. - Berge, Schmetterlingsbuch 8. Auf. 1300 "Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Auf. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf -50 Tafeln 30 kor. IRAT EBÉT Diptera. ZTömösváry Ő. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna mellékéiről 3 tábl. 60 fil. — Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terrac rum universi 6 kor. : sét FisÜk Coleoptera. Zörök P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis ; " bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Káferbuck 5. Aufl. mit 48 color. Tateln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Ti anssylvanica 12 kor." Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félyöpűek ismeretéhez 40. (ill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60. All. 3 ÉGEK Orthoptera, Pseudoneuroptéra és Neuroptera. Pungur Gy. A magyaror-. szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl.5 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő -féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 f1lI. i SAE MWyri.poda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánrajz 4 táblával 4 kor. ( VEN EDE T : Arachnoidea. Dr. Chyzer. K. és Kultcgynski-L. Araneae Hungaria 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország . pókfaunája 3 kötet, csak a "2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós. pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles .L. Adalék Magyaror zág atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. ; E ÉSE ONT Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig talált szabado élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipu (fajok átnézete. 1 kor. A "magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1.k Cvatalogus BHindomyehidarum. Conscripsit . MZSENE RÉ Ernestus Csiki. A Musaeo Nationali Hungatico edítus. . Budapestini 1901. . ; Ára 8 korona. 9 HET EZSZA zza E művek: szerkesztőségünk útján ás megrendelhetök "S(midl Sándor könyvnyomdája Budapest, ; 2 ef r / kő TŐ , dzs" MIN NNNNNNINNANI 3 9088 01427 0284