OL 461 .R873 ENT 0 ís! 5447 : j ra fs 4 a 1) sk 3 köze 4] y a" a. 1 eszel Hi 3 50 ! mij " A / e 1902. április. 4. füzet. ROVARTANI LAPOK "HAVI FOLYÓIRAT 1K § memszt ) lönös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra — — — Xk—— DR. BEDŐ ALBERT DR.--ENTZ GÉZA DBR. CHYZER KORNÉL DR- HORVÁTH GÉZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ. BUDAPEST, 1902. "A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHIVATALA IV., MOLNÁR-UTCZA 24. c gj Rsges be Av Av CáJ 45" 4 VYg9gwYJ 4kv 4v veg 4Be zkt x B 4 ké N (4 ; ELÉ ve " §A 8 ké 1? VAGVA ARYLAN ÁT zót ét ez VAN HEALTÖT SNS LÁGSÁA h8 uigat, vál ön reg kt ; w Fg KAT ISZA SALE DET KG ÉNEK TEV Mack MP KS 7 elé "ev. TNS) ki 11 BÓR é gt LETT lsz VES e (SZAK "X A ed IA Vr A ? VLYNSS a MG vazás 74 Galád ÁÁ rar so al s AL EN NESYÉT NÉ Nag b (46 is jaj 03; fi TNORÁ PÁTRÁLT ági 34 tág h tt ep k. fépts öt ük Tartalom. A körterügyfúró bogár. Irta Pásztor Isfván. 3 ábrával S. sos s. ss. GE és Peszéri kirándulásaim. Irta A. Aigner Lajos. - . Fe áz lel e A EROK E GT ASENO A legújabb magyar Dogárhat: ározóról. Irta Csiki Bő; MERÉSZ KÉSÉS SETA KÉR Ke Dalmátország lepke- -faunája. Itta: sát ömer LAJOS eza azén z rea SZEKSZ EKOT Kiilönfélék : ft AZT ESMCSZEttejzi b ŰZTEK as A Le al VAa, ő EA s ős de [e BT ÖNT TLNÉCSEY ALSÉVÁNE át ze e ST IS SEAN NÉ al észt NE NETSE 88. TEGÁGLŐ ÍZ EKE at etes ANN ÖL ÜSA ÜZ ÁAK NEK É TÓ ő as ÖSS N SEEN T : A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy utcza I6.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. : S A budapesti entomologusok sinden pénteken este a Muhr- féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak. HKedvezmény. Az 1897., 1398., 1899., 1900. és 1901-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő áron kaphatók: ! kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., Az I. és II. köte. ) tet készpénzben visszaváltjuk. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV, Molnár- utcza 24.) czímzendők. J- v. Mallász studien über ungarische Caraben. I. Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 7 ábrával, Budapest, 1901. ÁRA AZ KORONA za BSZ Megrendelnető szerkesztőségünk útján, A körterügyfúró bogár. Irta Pásztor István. A körterügyfúró bogár, tudományos néven Anuthonomus cinctus Redtb. (é2iri Boh.), egy negyedfél miliméter hosszú orrmá- nyos bogár, melynek fejlődési viszonyait mindeddig egészen pon- tosan nem ismertük. Tekintettel arra, hogy e bogár kertészeti szempontból véve igen fontos, a mennyiben szembetünő károkat okoz, elbatároztam, hogy vizsgálat tárgyává teszem fejlődésének menetét, mert csak annak teljes ismerete után láthatunk iga- zán okszerű irtásához. Vizsgálataim eredményét közzétettem egy nagyobb dolgozatban !), melyből ez alkalommal a körterügyfúró bogárra vonatkozó fejezet egy részét bemutatom. A körterügyfúró bogár elterjedésének köre kisebb, mint az almavirágorrmányosé. Már kissé enyhébb éghajlatot kiván s ebből magyarázható meg az a jelenség, hogy Francziaországban (külö- nösen Páris környékén) és hazánkban nagyobb kárt tesz, mint a hűvösebb éghajlatú Németországban. Petéit csakis a körterügyekbe rakja; almarügyet sohase fertőz meg, mert az almarügy, a mely kisebb a körterügynél, szűk volna a petéből kifejlődő lárvának s ez elegendő táplálék híján nem bírna bogárrá fejlődni. Egynémely szerző szerint az almarü- gyet is megfertőzi ugyan petével a bogár, úgy hogy a lárva abban nevelkednék fel; de honi megfigyeléseink idáig még nem igazolták ezt az állítást, a mely alkalmasint csak tévedésen, t. i. három bogárnak, valamint a rügynek és bimbónak az összekeve- résén alapszik. A zavar itt olyan nagy, hogy még Kirchner közkézen forgó kézikönyve ?) szerínt is az Anthonomns piri Kollar lárvája nemcsak körte- és almarügyben, hanem még a körte- és 1 Az almavirág-orrmányos és a körterügyfúro bogár életmódja és irtása. (Kisérletügyi Közlemények IV. kötet 1901. 3. füzet. 6 szövegközti ábrával). 2) Die Krankheiten und Beschádigungen unserer landw. Kulturpflanzen. Stuttgart, 1890. ; Rovartani Lapok 1902. április. 68 Jásztor István. almavirágban is kárt tesz, holott az szintén csakis körterügyben élősködik. S míg ennek a ritkább bogárnak ily nagy jelentőséget tulajdonít, addig a hasonló nevű, de tőle különböző, igen kárté- kony Anthonomus piri Boh. (cinctus Redt.)-nek, tehát a mi körte- rügyfúró bogarunknak a megemlítését is hiába keressük könyvé- ben; a két bogarat azonosította. A körterügyfúró bogár petéjét sohasem rakja bimbóba vagy virágba, a mint az a legtöbb munkában olvasható ; ezzel megdől az a másik téves állítás is, hogy a peték letojása kora tavaszszal, a legelső verőfényes, meleg napokon történik, tehát egyidőben az almavirág-orrmányos bogár peterakásával. A tavaszi peterakás vég- zetes lenne a bogárra nézve, a faj kipusztulását vonná maga után, mert a tavaszszal lerakott pete nem tudna a rügyben bogárrá kifej- lődni. A míg t. i. a bogár tavaszszal párosodnék, lerakná a petéket s a míg a petéből a lárva kibujnék, addigra a rügy is kifakadna s így a bogár a peterakással elkésnék. Sőt feltéve. hogy jó idő esetén a rügybe le is tojná a bogár a petét s a petéből kikelve a lárva, ez gyengesége és az idő rövidsége miatt már nem bírná a rügyet annyira tönkretenni, hogy kifakadásában meg is gátolja. A tavaszkor hirtelen és korán fakadó rügy ez alatt minden baj nélkül kinyilnék és a petét, vagy még apró lárvát kivetné magából. A peterakásnak korábban, még őszszel kell történnie, ellen- tétben. az almavirág-orrmányos tavaszi petetojásával. Ezt a meg- győződését már 1872-ben kifejezi G. v. Frauenfeld?), de az ő helyes megfigyelését a későbbi s még a legújabb gazdasági rovar- tani munkák sem veszik figyelembe.?) Magamnak 1898. tavaszán nyílt először alkalmam arra, hogy Frauenfeld megfigyelésének a helyességét ellenőrizzem, a meny- nyiben abban az évben Angyalosból (Háromszékm.) már márczius 13-án kapott a Rovartani Állomás körterügyekben lárvákat, a melyekből körterügyfúró bogarakat neveltem. 1899-ben pedig a Gellérthegy déli oldalán márczius 17-én leltem körterügyekben lár- vákat, a melyekből a Rovartani Állomáson A. cinctusok fejlődtek ki. Minthogy ebben a két esetben az 1898—99.-i tél enyhesége mellet sem lehet arra gondolni, hogy a bogár a petéket még feb- ruáriusban rakta le, azt kellett következtetnem, hogy a pete letojása gr. 2 j4 méga megelőző tré VEKOSZÉNLORTENt Épen a fenti megfigyelések 3) Verh. d. zoo1-botan. Ges. in Wien XXII. 1872., 3983. 4) Például dr. O. Taschenberg: Schutz der Obstbáume gegen feindliche Tiere, 3. Autl. Stuttgart 1901. 163. oldal. A körterügyfúró bogár. 69 vezettek rá és tettek figyelmessé Frauenfeld-nek már 1872-ben közzétett hasonló megfigyelésére. A későbbi megfigyelések csak megerősítették e következtetést az Őszi peterakást illetőleg. Jablonowski József ur, a Rovartani Állomás főnöke, 1899-ben a budai kertészeti tanintézet kertjében október 30-án a körterügyfúró bogár petéivel már megfertőzött körterügyeket szedett, én pedig 1900. januáriusának 28-án a Gellérthegy déli lejtőjén már a lárvákra akadtam rá körterügyekben. 1900. őszén pedig megfúrt és egy-egy petével megfertőzött körterügyeket már szeptember 23-án találtam ugyanott. Minthogy továbbá Ja b- honows ki 1900-ban a ker- tészeti kertben Budán október 9-én körtefák- ról olyan kör- terügyfúró bo- garakat rázott les ra. amelyek nőstényeiben még peték vol- tal —— dehát épen a petera- kás munkájá- ban voltak — azért kétségte- lep; hogy a öi , , 1. ábra. A körterügyftüró bogár (Anthonomus cinetus Redt.) A a kifej- körterügyíúró lődött bogár nagyítva; B ugyanaz természetes nagyságban ; C a bogár bogára petéket feje oldalt HSZNE D a lárva nagyítva ; E ugyanaz ÉGINÉSZETEB nagysá- 3 ÉS gában; F a báb nagyítva, oldalt tekíntve; G a báb nagyítva a hasa meg őszszel, felől; / ugyanaz természetes nagyságban; / körtefagally egészséges fakadóban levő (a) és fertőzött (b) vegyes rügygyel s egy levélrügygyel (c). szeptember vé- gén és október elején tojja le. Ezen időpont ismeretét később a védekezés során hasznunkra fordíthatjuk. A pete elhelyezésére a bogár nem tart minden rügyet alkal- masnak, mert a petét és később a lárvát s illetőleg már bábot mindig csak termő (vegyes) rügyben (3. ábra c) találjuk, azaz olyanban, a melyből levelek is, meg virágok is fakadnak (3. ábra a). Lomb-, azaz levélrügyet, vagyis olyan rügyet, a melyből virágok 70 Pásztor Istvan. nem, hanem csakis levelek fejlődnek (3. ábra b), a bogár sohasem fertőz meg, mert ezek vékonyabbak, karcsúbbak, mint a virágot is fejlesztő vegyes rügyek s a petéből kikelő lárva abban elegendő táplálék hijján nem bírna bogárrá kifejlődni. Innen magyarázható meg az a jelenség, hogy levélrügyben, vagy igen kis termőrügyben, ha ki is likasztja azt a nőstény körte- rügyfúró bogár, sohase találunk petét; a lik rágása alkalmasint csak táplálkozás czéljából történik. . A petelerakás munkája ennél is úgy történik, mint az almavirág-orrmányosnál. A megtermékenyített nőstény bogár a száj- részeivel egy kis kerek likat rág (tehát nem fúrja) a rügy oldalán, rendesen közel az alapjához, ritkábban a hegye felé, majd megfor- dul, potroha hegyét a likra illeszti s erre egy petét tojik, a melyet miután ismét visszafordult, orrmányával a likba, a rügy belsejébe, a rügypikkelyek alá nyomkod. Egy rügybe a bogár sohasem rak egynél több petét s azért tavaszszal a fertőzött rügyekben mindig csak egy lárvát találunk. Egy ízben kivételképen két petét találtam egy rügyben, egyet a rügy alapján és egyet a hegyén, de ezeket minden bizonynyal két bogár rakta és teljes kifejlődésre bizonyára csakis az egyik pete jutott volna. A rügyön rágott lik kicsi, alig észrevehető s ugy tetszik, mintha az aránylag nagy pete nem is fért volna be rajta, mert szélei, a lik oldalfalai az orrmány kihúzása után kissé össze- húzódnak. E szerint a pete benyomkodása a rügybe, a bogárnak nem csekély fáradságába kerül; erre vall különösen az a körülmény is, hogy egynémelyik pete egészen megnyomorítva, gömbölyded alakjából teljesen kiforgatva jut a rügy belsejébe. A peterakás befejeztével a bogár nemsokára, tehát még ősz- szel elpusztul. Az almamoly hernyói ellen a körtefákon alkalmazott rovarfogó-kötelekben és rovarcsapdákban elvétve itt-ott megakad ugyan egy-egy eltévedt körterügyfúró bogár is a tél legderekán, de számuk oly csekély, hogy ha azok szaporodnának is tavaszkor, számbavenető kárt nem bírnának tenni. Ezektől az áttelelő körte- rügylúró bogaraktól azonban nemcsak ezért, hanem főleg azért sem kell megijednünk, mert pártában maradt nőstények azok, a melyek reménynyel eltelve várakoznak egy-egy elkésett hímre és görcsösen ragaszkodnak életükhöz, hogy nemi hivatásuknak meg- felelhessenek, de hasztalanul. A körterügyfúró bogarak zöme tehát még őszszel tönkre megy és nem telel ki. Ezt tudva, nagyon hely- telenül cselekednék az, a ki védekezés czéljából tavaszszal akarná a fákról lerázni a körterügyfúró bogarakat, úgy a mint az alma- A körterügyfúró bogár. j va virág: orrmányosokat lehetséges s a" mint az említett munkák azt a körterügyfúró bogár ellen is tanácsolják. A petéből a lábatlan fehér kis lárva vagy még ugyanabban az esztendőben késő őszszel, tél elején, vagy pedig csak kora ta- vaszszal kel ki. Hisz említettem, hogy 1900-ban januárius végén már lárvákat találtalm kint a szabadban, sőt ugyanazon évben a Gellérthegy déli lejiőjén szedett rügyekben már deczember 10-én apró lárvákra akadtam petékkel vegyesen; utóbbi petékből azon- ban a lárvák még 1901. januárius végén sem bujtak ki. E szerint a körterügyfúró bogár pete és lárva alakjában, vagy pedig, mint az 1900-ról 1901-re forduló télen, vegyesen pete és lárva alakjá- ban telel ki. A lárva a rügy belsejében a még fejletlen bimbókkal és az összesodródott gyenge levélkékkel táplálkozik s eleinte a rügy csúcsa közelében, közvetetlenül a rügypikkelyek alatt él. A milyen arányban azonban a teste növekedik, olyan mértékben rágódik beljebb és beljebb a rügy alapja felé, fészket rágva magának a rügy belsejében. S a mikor már elérte teljes nagyságát, akkorára rendesen már fogyatékán van a táplálék, a rügy belsejét jóformán teljesen kirágta. Ebből könnyen megérthetni azt is, hogy a hol a körterügy- fúró bogár igen elszaporodik, ott aránylag nagyobb kárt tesz a körtefán, mint az almavirág-orrmányos az almafán. Mert míg az utóbbinak minden lárvája csupán csak egy szál virágot tesz tönkre, addig a körterügyfúró bogár minden egyes lárvája számos virágot és számos levelet (t. i. egy vegyes rügy egész tartalmát) pusztít " el, mivel pedig utóljára a termőrügy szívét, a tenyésző kúpot is elrágja, azért tulajdonképen egy egész hajtást, egy ágat semmisít meg egy csapásra. Míg tehát az almavirág-orrmányos kártétele a gyümölcstermés csökkentésével csak ugyanarra az évre szól s az almatát növeke- désében semmiféle módon nem zavarja, addig a körterügyfúró bogár ott, a hol nagyon elszaporodott, nemcsak hogy nagyobb mér- tékben kevesbbíti a termést, hanem még a fa növekedésére is évekre kiható káros befolyással van. A fa iparkodik ugyan a tönkretett termőrügyek lombját s illetőleg az egész hajtást olyan módon rész- ben pótolni, hogy a következő évben a megcsonkított gallyacská- kon, közvetlenül az elpusztult rügyek alatt itt-ott mellékrügyeket . fejleszt, de ez a pótlás sohasem teljes. Az elhalt rügyek helye, a mely néha a körtetermés nyelének leszakítási helyéhez nagyon hasonlít, s így ettől megkülönböztetendő, évek multán is meglát- 72 Jásztor István. szik. Az olyan körtefán, a iely évek hosszú során át ki van téve a körterügyfúró bogár kártételének, rendesen kevés a lomb, még 2: ábra. A körterügyfúró bogár kártételének évek hosszú során át kitett görcsös körtefaág az elhalt termőnyársakkal, kévés lombbal, virág nélkül. (1901. május 3-án). kevesebb a virág (a pótlásul kifejlődő mellékrügyek rende- sencsaklevélrügyek) s az ágak a meg- csonkított elhalt ter- mőnyársaktól — gör- csösöknek látsza- nák: : (2. abra). A fertőzött rügy egészen fakadásig alig változik meg, a többi egészséges rügytől bajosan le- het megkülönböz- tetni s külsőleg nem árulja el azt, hogy belsejében féreg rá- gódik; csupán néha lehet még rügyfaka- dás előtt a fertőzött rügyeken egy elég nagy, víztiszta, fénylő édeskés mézgacsep- pet látni azon a he- lyen, a hol a nőstény bogár őszszel a rü- gyön a pete elhe- lyezése czéljából egy kis likat rágott. Ha- nem a mikor a rü- gyek már javában fakadnak, akkor a megtámadott rügyek már jobban kiválnak azépek közül(83. áb.), mert míg ezek düúz- zadtak és hegyükön a zöld gömb kikandikál; addig a fértő- zött rügyek megbarnulnák, mindinkább összeasznak, különösén A körterügyfúró bogár. 13 az alapjukon gyűrűalakban elszáradnak és nem bontakozik ki belőlük a gyönge tavaszi lomb (1. ábra 2). Hogy a fertőzött rügy összeaszás után az alapján gyűrű alakban összefűződik, az orinan van, mert az alsó rügypikkelyek alapi fele nem olyan barna, ke- mény, mint csúcsi felök, hanem sárgás-zöld színű puha s így az alsó rügy- pikkelyek alapjukon job- ban összeasznak, mint a hegyükön. A fertőzött rü- gyeket e mellett, hogyha a lárvák már jól ki van- nak fejlődve s már a rügy alapjához közel rágódnak, azsretősebb szék, le 16 veri a fáról vagy később magától is lehull (3. ábra d) ; egyik-másik fertőzött rügy azonban egykét évig is rajta marad a fán. De a fertőzött rügyek az egészségesek közt még sem olyan szembetünők, mint az almavirág-orrmá- nyos lárváit tartalmazó almabimbök az ép rózsás- fehér almafavirágok közt, bár a kártétel, mint emlí- tettem, aránylag sokkal tetemesebb lehet e mel- lett. A teljesen kifejlődött lárva : (1: :ábra D : ési 8) hasonló az almavirág- orrmányos lárvájához, en- nél azonban valamivel Zö- mökebb, vastagabb, de kurtább, 5 mm. hosszú, a mi összefüggésben áll avval a körül- ménynyel, hogy lakása, t. i. a rügy belseje jóval szűkebb az almavirág-orrmányosénál (virág) A larva ezenkívül a rügy 3. ábra. Körtefaág egy kifakadt termőrügygyel (a), két kifakadt levélrügygyel (b), három tönkretett idei termő- rügygyel (c) és tavaly tönkretett két rügy helye az elhalt termőnyársakon (d). (1901. április 20-án). 74 Pásztor István. kirágott belsejében erősebben van meggörbülve és kevésbbé eleven. Fejét rendesen a rügy alapja felé fordítja, mert ebben az irányban rágódik beljebb és beljebb. Az 1. és 2. törzsszelvény . két háti harántlécze közül sem a mellsőn, sem pedig a hátsón nincs meg az a külön kidudorodás, a melyet az almavirág-orrmányos lárváján észre lehet venni. Az utolsó testszelvény hasi oldaláról pedig hiányzik az a nagy dudorodás, a melyet az A. pomorum lárvájára nézve jellemző. A lárva úgy április végére teljesen kifejlődik s ott helyben a rügy belsejében utolsó vedlése után bábbá alakul át. A lár- vaállapot a körterügyfúrónál tovább tart, mint az almavirág- orrmányosnál. Mert míg az utóbbi, 2—3 hét alatt teljes ki- fejlettségre jut, addig ehhez az előbbinek a szerint, a mint pete- vagy lárvaalakban telel ki, 2—4 hónapra van szüksége. A minek az a magyarázata, hogy míg az A. pomorum lárvái tavasz- szal kelnek ki a petéből s a meleg tavaszi napokon mohón táplál- koznak a gyenge virágrészekkel, addig az 4. cinctus lárvái télen át bujnak ki s a hideg időben kevés és soványabb táplálékkal beérve, lassan növekednek. Ugy hogy a bimbókban élő lárvák (A. pomorum), a melyek csaknem egy félévvel (szeptember vége — márczius vége) később rakott petékből fejlődtek, mint a rügyben élő lárvák (A. cinctus), a bábozódás idejére majdnem utólérik fejlettség tekíntetében az előbbenieket. A körterügyfúró bogár lár- vája csak mintegy két héttel bábozódik korábban (április közepén), mint az almavirág-orrmányosé. Az 1900. évben Csákován (Temes- m.) a széltől a fáról levert s a földről felszedett körterügyekben ápr. 17-én lárvákkal vegyesen már bábokat is találtam, április 19-én pedig Tokajból való körterügyekből szedtem ki bábokat. A körterügyfúró bogár bábja (1. ábra F, G és 77) igen ha- sonlít az almavirág-orrmányoséhoz, attól azonban nem lesz nehéz megkülönböztetni a következő ismertető jegyek alapján. A körte- rügyfúró bogárnál a báb potrohának a végén a két piros serte kisebb s kissé ívesen felfelé, a hát felé hajló; továbbá pedig a tor háti oldalán levő és csak kézi nagyítóval látható piros hegyű; apró tüskék száma és elhelyezése más, t. i. mindkét oldalon egy- egy nagy körben 8 tüske foglal helyet, s azok elől nagyobbak, mint a hátsók, hátrafelé tehát fokozatosan kisebbednek. A bábállapot különben itt is körülbelül egy hétig tart, ennek elteltével a báb utolsó vedlése után bogárrá alakul át. A kikelt bogár egy-két napig, addig t. i. a míg megerősödik és puha teste Peszéri kiránduládsaini. JI OT megkeményedik, még a rügy belsejében vesztegel mozdulatlanul, de azután likat rág a rügy oldalán, azon át kibujik s elhagyja böl- csőjét. A báb levetett hártyaszerű bőre a rügy belső sötétszínű falához tapadva a rügyben marad vissza; ugyanonnan néha egy- két levetett lárvabőrt s a lárva finom porszerű feketés ürülékét is ki lehet piszkálni. A bogár egész őszig életben marad, a nyarat épúgy tölti el, mint az almavirág-orrmányos bogár. Peszéri kirándulásaim. Irta A. Aigner Lajos. Köztudomású dolog, hogy az éghajlati és talaj-viszonyok döntő befolyással vannak valamely vidék flórájának s ennek foly- tán rovarfaunájának többé-kevésbbé gazdag és változatos voltára. E tekintetben több helye hazánknak némi hírnévnek örvend, bizonyára számos más vidéknek a rovására, a melyre véletlenül még rovarász nem tette a lábát. Az entomologiai szempontból nevezetes helyek közé tartozik első sorban mindazon városok kör- nyéke, a melyekben egyes gyűjtők évek hosszú során át búvár- kodván, az odavaló fauna gazdagságát megállapították. Ilyen lepidopterologiai . tekíntetben kiváló helyek: Budapest, Eperjes, Nagyág, Pécs, Pozsony, Gölniczbánya stb. Másodsorban híressé váltak egyes tájak, melyeken állandóan nem gyűjtött ugyan Senki, odarándult vagy odatévedt rovarászok azonban gazdag és érdekes lepke-faunára akadtak. Ilyenek a többi közül: Mehádia, a Magas Tátra, Fiume, Novi, a Velebit-hegység, Lipik és Puszta-Peszér, Pestmegyében. Az utóbbi helyre félszázaddal ezelőtt Frivaldszky Imre, jeles entomologusunk, terelte a tudományos körök figyelmét egyik akademiai értekezésével,! melyben méltatta e vidéket faunistikus szempontból, egyszersmind rámutatva homokos buczkáink válto- zatos faunájára. "A Duna s Tisza közti síkság, — úgymond — melyen a szóba vett erdő is létezik, több tekintetben hasonlít a Don és Volga közti sivatag pusztasághoz; s valamint ez, úgy amaz is, kiválólag gazdag sajátszerű növényzetére s faunájára nézve, sőt a jelentékeny 1) Hazánk faunájára vonatkozó adatok és a puszta-peszéri erdő: A M. Tud. Társ. Évk. IX. 1844—59. 19. sk. I. 16 A. Aigner Lajos. távolság daczára is több oly növény- s állatfajjal találkozunk mind kettején, melyek e távol téreknek közös tulajdonai; a mi megerő- síti azon állítás valóságát, hogy a nagyobb folyók tágas völgyeinek egybevágó égalji viszonyai hasonnemű tenyészetet idéznek elő. A puszta-peszéri erdő Gyón helysége közelében, Pesttől négy mér- földnyire, a vizenyős rétség és sivatag homoktenger közepett viruló oázként terül el. Varázsalalakban mutatkozik, már távolról a tün- déres délibábban el-elmerülő sudarak csoportozata, kellemesen lepi meg a végtelen puszták egyformaságától unatkozott szemet a lát- határt korlátozó erdők zöldje, s mondhatatlan jótékonyan hat a verőfénytől eltikkadt vándorra, ki lombjainak hűs, enyhítő árnyékát élvezheti. Magasztos érzettel telik el a természetbúvár, ki e helyen mintegy az összpontosult röpkevilág édenébe látja magát varázsolva. Egy szép májusi vagy juniusi napon a vigályos erdő virányos. oázai telvék a tarka vegyületben i lestova rajongó, s virágról-virágra röpködő rovarokkal, mintha mindaz, mi a környék sivatag pusztáin csak gyéren s elszórva tünedezik fel, itt tartaná ünnepélyes me- nyegzőjét. Nem kevésbbé meglepő ezen erdősziget növényzete is, melynek különnemű fái és cserjéi választékos csoportozatban valódi természetes angol parkot képeznek. Földezete e pusztai erdőnek éjszak felől habos idomú, dombjait futó, részben már megkötött homok, aljasait televény képezi, helylyel-helylyel sás, és nádtermő fenekek mutatkoznak, délkeleti részén virányos rétek terülnek el." Azóta Peszért entomologiai kis Kánaán gyanánt emlegetik és újabb rovarászaink közt kevés lesz, a ki ott legalább egyszer- kétszer meg nem fordult volna. Igy jártak ott — tudtommal —- End va úd szik y János SA n ker Sa jros, sss kserrőik UKoNáiS Die Horváth Géza, Dr Kertész ok almaim aDISSMENÉSÉS Dedrot Tán bora Kalman Des PVTÁTAKe ENE ze s EERAAVENI HT EMNOZS: Végre mi, t.i. Dr. Uhryk Nándor rés" jó "magamsseni tudtunk a vonzerőnek ellentállani, és az 1894. év tavaszán elhatá- roztuk, hogy okvetlenül Peszérre zarándokolunk. Közbejött akadá- lyok miatt ezt a szándékunkat csak junius hó végén voltunk ké- pesek végrehajtani. A hónap utolsó napján Cerva Frigyes oologus kiséretében, minden útmutatás nélkül útra keltünk és Gyónig vasúton menve, onnan parasztkocsin hajtattunk át a felső- és közép-peszéri puszták közt, a buczkák közepett, szép erdő szélén épült erdészlakhoz, a hol a nagybetegen fekvő Brett- schneider erdész családja, habár be sem voltunk jelentve, szívesen fogadott bennünket. Társaim még az nap visszautaztak, én azon- Peszéri kirándulásain. TT ban három napot töltöttem ott s az erdész igen értelmes fiának kalauzolása mellett találtam is nehány oly állatot, mely Budapest környékén igen ritka, mint p. o. az Arctia casta hernyóját; Uhryk pedig fogott Coenonympbha Oedipus-t, mely eddig Budapesten kívül nem volt ismeretes. AZ eredménynyel megelégedve, az 18953. év tavaszán is ren- deztünk kirándulást Peszérre és Dabasra, főleg azzal a szándékkal, hogy felkeressük a Nemteophila Metelkana hernyóját, melyet Vángel ott léte óta senki sem gyűjtött. Az ő útbaigazításával felfegyverkezve indultunk útnak junius 1-én 3 napra, Csatlakoztak Dr. Uhryk Nándoron kívül a Braconidákat vadászó 92ZÉép- VIETSKSA VE kettot ést az oologos Cerva Frigyes. Pünkösd vasárnapján gyalog mentünk Dabasról gyűjtve át Peszérre, de a fáradságos útnak csekély eredményét láttuk mindaddig, míg a peszéri. erdészlak közelébe nem jutottunk. Itt azonban mintegy varázsütésre változott meg a helyzet. Az eddig a nádasok szélén és a buczkákban gyér növényzet gazdagabb lőn s a buján tenyésző füveken és virágokon számtalan lepke s egyéb rovar kinálkozott. Czélhoz érve, az elhúnyt Brettschneider helyére lépett Knöbel Rezső erdész részéről szívesen fogadtattunk és némi falatozás után azonnal a gyűjtéshez láttunk s azt másnap délig csaknem szakadatlanul folytattuk. Zsákmányank elég gazdag volt, de nem különösen értékes, mert nehány Thalpochares pannonica hernyón és bábon kívül kevés nevezetes állatra bukkantunk. Pünkösd hétfőjén visszamentünk Dabasra, a honnan társaink hazatértek. Mi, Uhryk-kal még este felkerestük Metelka vejét, Rátz József gyógyszerészt, kinél Pes ty Tihamér állomás- főnök barátom előleges bejelentése s ajánlása folytán szíves fogad- tatásra találtunk. Az ő útbaigazítása nyomán indultunk a Nemte- ophila Metelkana és Laelia coenosa hernyóiának keresésére, de bizony. egynél, illetve kettőnél többet nem leltünk, ellenben a ritka Phragmatoecia castanea két példányát, az Erastria uncula és argentula nehány darabját, számos Microlepidopterát és. a Lasiocampa potatoria több hernyóját nádon, a melyen eddig még nem figyelték meg, és melynek színe a rendestől lényegesen eltér. EI nem mulaszihatom itt egyet-mást felemlíteni Metelk a Ferencz életéből, vejének jóízű elbeszélése szerint. A Nemeophila Metelkanat 1859-ben fedezte fel, és igen va- lószínű, hogy M etelka, ki nemcsak szénvedélyes rovarász, hanem egyszersmind nagy vadász is volt, vadászat közben, a nagy. terje- 18 A. Aigner Lajos. delmű nádasokban akadt reá, vagy talán a Laelia coenosa hernyó: jának keresése közben találta. Szinte lázas öröm fogta el még öreg korában is, ha egy-egy Metelkana-hernyót a nádszálon meg- pillantott, vagy ha emberei, kikkel utóbb szedette, hazahozták. Itt azután a legnagyobb, mondhatni leggyöngédebb gondozásban ré- szesültek, míg legkékké fejlődtek Ezeket eleinte 10 frt.-jáva!l, utóbb már 2 frt.-jával is bocsátotta áruba. Állítólag még egy másik új lepkefajt is fedezett fel Metelka, de azt Frivaldszky elhódította volna előle, a mennyiben a meghatározásul felküldött példányra ráfogta, hogy az már ismeretes, és rövidre rá mint saját felfedezését közölte volna. Ezt Fri- valdszky-nak soha sem tudta elfelejteni. Öreg napjaiban, midőn már a kirándulás terhessé vált rá nézve, inkább a mindég kedvelt pomologia felé fordult s ezt is nagy szenvedélylyel űzte. Sikerült is remek őszibaraczk-válfajt előállítania, mely az ő nevéről lőn elnevezve. Ezt a fővárosban eleinte egy forintjával adogatta el, utóbb azonban az ára 20 krra szállt alá. Ezeket a baraczkfákat télire az utolsó ágig gondosan bepőlálta, a fejlődő gyümölcsöt pedig külön-külön tüll-zsákkal vette körül, hogy valami baja ne lehessen. Ámde valamelyik évben talajvíztől a fák rothadásnak indultak és csakhamar teljesen elpusz- tultak, — még csemetéjük sem maradt. Az említett két kirándulásnak bizonyos tekíntetben igen kielé- gítő eredményének következtében neni telt el azóta év, melyben legalább egyszer-ké:szer fel nem kerestem volt Peszér és Dabas vidékét, mindig 2—3 napot ott töltvén. Igy 1896. jun. 14-én és 1897. jun. 5-én kimentem Uhl József rovarász-segédemmel, legin- kább azzal a szándékkal, hogy nehány lepkefajon kívül a 7hal- pochares pannonica, Nemeophila Metelkana és Lasiocampa potato- ria hernyóját nagyobb számban gyűjtsünk össze, a mi sikerült ugyan, de az utóbbi kettőt nem volam képes felnevelni, még pedig — mint utólag rájöttem — mert a Metelkana-nak nem adhat- tam végig megszokott tápnövényét s a Potatoria-nak nem nyúj- tottam elegendő nedvességet. Egyéb hernyó is akadt elég bőven, így: RPsyche viciella, Bombya trifolii, Simyra nervosa stb. Lepkék- ben sem volt hiány: Polyommatus Alciphron, Argynnis Daphne, Melanargia v. Suwarovius és Thalpochares Paula bőven került a hálóba, valamint a Smerinthus guercus-nak egy és a ritka Sesia masariformis-nak két szép példánya is. Az 1897. év augusztus havában kétszer jártam künn. Első a-t Peszéri kírándulásaim. 19 izben (88-án) HDIr.PUhnyiseN ár dő rra: Dor ehs E rdfévze b/és a németországi Rost György-gyel, ki a Satwvrus Arethusa-nak egészen sárga fajváltozatát fogta, melyet azóta ab. peszériensis név alatt leírtam, ezenkívül és nehány Sesia masariformison és Psyche Ecksteini-hernyókon kívül nem is igen akadt nevezetesebb állat, még az esteli fogásnál sem, pedig sok lepke jött a csalétekre. Má- sodízben (18-án) Uhl József és öcscse Sándor kisértek. Ez alka- lommal szintén fogtunk a Satyrus v. peszérensis-ből egy kopott példányt, több Areihusá-t, Colias Myrmidone-t, Satyrus statilinust, Epinephele Lycaon és Lithosia lutarellá-t, csaléteken azonban alig nehány Noctuát, de fogta a kis Uhl az Eucrostis indigenata-nak egy példányát is, mely fajt Magyarországon azelőtt csupán Pável János figyelt meg a deliblati pusztán, utóbb pedig Dr. Kertész Kálmán Kecskeméten is. k A következő 1898. évben Uh1l József-fel május- és junius- hóban voltam Peszéren ; első ízben (május 11.) főleg a Thalpocha- res pannonmica hernyójáért, melyből hoztunk is szép számmal, de a szintén kutatott M. v. Suwarovius hernyójára nem tudtunk rá- akadni. Fogtunk egyébként az említésre méltó állatok közül: Neptis aceris-t, mely eddig erről a vidékről nem volt isme- retes; továbbá: Lycaena Alcont, Earias vernanat, Endagria nlulá-t, Eubolia arenariá-t, OÖrtholitha coarctiatá-t és a ritka Diastictis artesiariat. Másodízben (jun. 2.) leginkább a Nemeophila Metelkana hernyóját kutattuk; találtunk is vagy 10 darabot, de ezek felnevelése ez alkalommal sem sikerült, míg az egyúttal talált Laelia coenosa hernyók szépen fejlődtek, szintúgy mint az 0cno- gyna parasita, Zygaena laeta és Simyra nervosa hernyói. Lepkék közül fogtunk: Sesia bibioniformis-t, Dianthoecia irregularist, Calophasia castá-t, Cucullia balsamitdae-t és az érdekes Atychia appendiculatá-t. Ugyanazon hónapnak 12-én újra kimentem Dr. Baudis Antallal, Ulbrich Edé-vel és Uhl József-fel az itt idéző angol lepkésznő, Miss M. E. Fountaine kedvéért, ki ezen kirándulásról egész elragadtatással írt egy angol szaklapban.) A nap legnevezetesebb zsákmánya volt a Polyommatus rutilus rend- kívül nagy és szép példánya, mely alighanem azonos az Angolor- szágban kiveszett P. dispar-ral. Fogtunk azonkívül vendégünk nagy örömére számos Melonargia v. Suwarovius-t, nehány Argynnis Daphmnet, Hecatet stb. Másnap Uh1-lal újra a turjánokat tapostuk; 1) Magyarul is megjelent a Rovartani Lapok VI. kötetében. 80 A. Aigner Lajos. fáradtságunk eredménye volt: N. Metelkana-hernyó 10 darab, L. coenosa hernyója 15 darab és ugyanannyi Lasiocamba és Bombyr trifolti hernyója. Az 1899. évben csak egy ízben voltam Peszéren, még pedig Dr. Baudis Antallalés Ulbrich Ed é-vel. A nap eseménye volt a Hypopta caestrum-nak egy példánya, melyet Dr. Baudis. ülve talált; azonkívül fogtunk a többi közül szépszámú Cucullia balsamitae-t és a Siona decussata színben igen változó példányait. Szedtem továbbá nagy számban Orgyia ericae-hernyót. még pedig csaknem kizárólag Onobrychisen, holott az Ocneria dispar her- nyójának, meíy tavaly eléktelenítette az erdőt, most nyoma sem volt. Tavaly (1900.) ismét két ízben jártam a megkedvelt helye- ken, úgymint junius 83-án DDT: Bad dts "A tar ő EKOT ÖK SENSÁSNS t nur Dr. Uhryk Nándor éssÚ biten Edes aratta mely alkalommal azonban a szeles és esős idő miatt nem fogtunk oly fajt, mely már előbb nem került volna hálóba; továbbá junius 20-án a közben elhúnyt Pável Ján os-sal főleg a N. Metelkana hernyója végett, a melyből azonban a kedvezőtlen időjárás miatt csak két példányt találtunk. Szerencsésebbek voltunk a buczkák- bán, a hol a ritka Mamestra Leinéri egy példányát s a Zygaena laeta és cynarae nehány példányát találtuk, valamint szállásunknak egyik rejtett helyén az Agrotis fugax két gyönyörű példányát; továbbá fogtunk Lwycaena Orion és Argiolus második ivadékát 18; melyet még nem láttam ily nagy mennyiségben röpülni. Utóljára az idei (1901.) június hó közepén voltam Ulbrich Edé-vel és Uh1 József-fel a peszéri buczkákban. Daczára a változó időjárásnak kielégítő eredménynyel tértünk haza. Fogtunk a többi közül: Polyomnalus Alciphron, Lycaena Orion v. nigra, Argynnis Daphne és Hecate, Melanargia v. leucomelas és w. Suzwarovius, Epinephele Lycaon, Spilothyrus lavaterae, Cyclopides Morpheus, Zygaena cynarae és laeta, Nola centonalis, Simyra nervosa, Dianthoecia irvegularis, Cucullia balsamitae, 1lhalpocharcs pan- nonica és paula, Epimecia ustula és Alychia appendiculata több- kevesebb példányát; a hernyók közül pedig a Spilothyrus alcede, Orgyia ericae és Thalpochares bannonica számos példányát. Mindezen alkalommal gyűjtésünk színhelyei rendkívül érde- kesek és változatosak voltak. A legérdekesebb a peszéri. erdő, mely az erdészlaktól délnek még épségben áll, de évről-évre. fogy, mivel rendszeresen kivágják. Az erdészlaktól északnak eső részt már régebben vágták ki, de legújabban is áldozatul esett számos Peszéri kirandnlásaim. 81 előbbről megmaradt terebélyes nyárfa, melyet sok helyt az ákácz ültetvény pótol. Ez utóbbi részt, vagyis a nagy fáktól nagyobbára megfosztott buczkákat és a bennök elterülő zsenge erdőt és számos tisztást épen úgy kutattuk át, mint a szál erdőt, melyben a tölgy mellett főleg az ákácz- és nyárfa tenyészik. A buczkás területü szál erdőnek azonban sok tisztása van, — részint homokos dom- bocskák, melyeken a 7 halpochares pannonica tápnövénye, a Gnap- halium arenarium, valamint a nálunk ritka Dracocephalum ruschy- anum is előfordul, — részint pedig mélyebben fekvő völgyecskék, melyekben mindenféle fű és virág buján terem. Az egész peszéri erdő, melynek legnagyobb részét bejártuk, mintegy oázist képez a beláthatatlanul elterülő szántóföld és legelő, valamint a Peszértől jobbra-balra délről, egészen Bajától északnak húzódó turjánok között, melyek -— Gyónt és Dabast érintve — egész Ócsáig, sőt tovább is terjednek. A dabasi gyűjtési terület ennéltogva teljesen elüt a peszéri- től. Itt a turjánok közt és mellett levő kevés nedves rétekre vol- tunk szorítkozva, hiszen a nyugatnak, valamint a Sáritól keletnek fekvő erdő is víz alatt áll. Ily nedves réteken, közvetlenül a tuiján szélén találtuk a N. Metelkana-, L. coenosa- és Lasiocampa pota- torta-hernyókat, valamint a Phragmatoecia castanea stb. lep- kéket is. Ennek a tájnak is megvannak a maga szépségei. Távolból ide kékellik a budai hegység, fölötte az erdőségnek, mely körös- körül elzárja a láthatárt, de ha az erdőnek elérjük a vélt szélét, látjuk, hogy csupán fák csoportja, mely mögött újabb s újabb ily csoportok, olykor kisebb erdők képezik azt a rengeteg erdőt, mely körülvenni látszik. A térség, a meddig szemünk ér, vagy szántó- föld és legelő — alkatrésze egyikének vagy nehányának ama gyönyörű pusztáknak, minők p. o. Tolnay Lajosé (Inárcsi puszta) vagy Rötzerék Puszta-Csíkosa, — vagy turján, mely távolról a legszebb vetésnek látszik, de megközelítve látjuk, hogy nádnak és sásnak tengere: tanyája számos vízimadárnak, melyek százféle hangja közül különösen a vízibika egyhangú bömbölése hallatszik, kivált estefelé, midőn a többi madár már elpihent és" szárnyra kél a Microlepidopterák és szúnyogok, valamint egy mér- ges csípésű, kellemetlen légyfaj legiója és megszólal a békák és tücskök zengzetes miliardja, elegikus hangulatot kölcsönözve a méla csendnek és mélységes nyugalomnak, mely oly jótékonyan hat a fővárosi ember elzaklatott kedélyére. 82 Csiki Ernő. Ily szemmel láttam a tájat én; másként nézné a külföldi nemzetgazda, ki alighanem csodálva és bámulva látná, hogy annyi ezer meg ezer hold föld hever parlagon, holott a mocsarak lecsa- polása által a legjobban termő földdé volna tehető, mint azt a turjánok mellett levő szántóföldek tanúsítják. Közép- és Nyugat- Európában ily állapot nem képzelhető, ott a vizeket réges-régen levezették volna, a száz meg száz holdra terjedő kaszáló régen teremné a gabonát, és a legfeljebb legelőnek használt homokbucz- kák régóta teremnék azt a kitünő bort, melylyel a dabasi gyógy- szerész, saját odavaló terméséből megvendégelt bennünket. A legújabb magyar bogárhatározóról. Irta Csiki Ernő. Nem régen hagyta el a sajtót a Stampfel-féle Tudományos. zsebkönyvtár 96 96. kötete, mely "Dr. Cserey " Atdrotáte et főreáliskolai tanár tollából, főleg a tanuló-ifjuság részére egy bogár- határozót 5) hozott. Ugyan nem szorosan vett szakmunka, mindazon- által részletesebben foglalkozunk vele e helyen, hiszen csak harmadik kisérlet e téren. Tudtommal eddig csak Török Péter? és Pachinger Alajos?) próbálkoztak meg a tanuló-ifjuság kezébe váló bogárhatározó megírásával. Török Péter könyve csak a magyarországi bogárnemekre terjed ki, de azoknak is alig a felét vette fel, különben sem möndható nagyon sikerültnek. $) Pachinger Alajos a Kolozsvár környékén található bogarak meghatározására állította össze művét, már a fajokat is felveszi, de vannak ezek között olyan külföldi fajok is, melyeknek előfor- dulása Magyarországon ki van zárva, a kuicsok meg nem felelnők , egyáltalában komolyan sem vehető. 1) Dr. Cserey Adolf, Bogárhatározó vagyis hazánkban gyakrabban elő- forduló bogárnemeknek és a gyakori valamint monotyp fajoknak megismerésére szolgáló útmutató. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 96—98. szám.) Pozsony- 3udapest, 1901. 223 lap, 4 színezett táblával. Ára 1 kor. 80 fill. 2 Török Péter, Bogárhatározó. Hajduböszörmény, 1589. 3) Pachinger Alajos, A kolozsvári bogárgyűjtő. (Róm. kath. főgymn 1839/90. évi értesitője. Kolozsvár, 190.) 4 Frivaldszky János, Észrevételek Török Péter )Bogárhatározó c czimű. munkájára. (Pótfüz. Termtud. Közlönyhöz. XXII. köt. 1890. p. 32.) klan SAE meg átm tear sm (9 5] 09 A legújabb magyar bogárhatározóról. Cserey bogárhatározója ezeknél mindenesetre sokkal jobb és teljesebb is. Magyarország faunájából ezideig mintegy 1250 nembe tartozó 7200 faj és fajváltozat ismeretes, Cserey ezekből 933 nemet, és a fajoknak körülbelül egyharmadát vette fel. A fajok közül a leggyakoribb vagy legjellemzőbbek vannak felvéve. A könyv részei a következők: 1.) Bevezető, 2.) I. Tábla a bogárcsaládok meghatározására, 3.) II. tábla a bogárnemek s egyes gyakrabban előforduló fajok meghatározására, 4.) a képek jegyzéke és 5.) tarta- lomjegyzék. A bevezetőben szerző röviden összefoglalja a bogarak termi- nologiájára vonatkozó tudnivalókat, majd áttér az első táblázatban a bogárcsaládok meghatározására, összeállítván egy kulcsot a (5 . család részére. A családok latin nevein kívül a magyar elnevezéseik is megvannak, ezek ugyan nem mind kifogástalanok, de sok jó is van közöttük; egy némelyik név fordítása nem sikerült vagy nem adja helyesen vissza az eredeti jelentésüket; ilyenek pl. Cicindelidae — Homokbogarak, Drwvopidae —- Horgasbogarak, Sphaeriidae — Göm- böczganéjturók, Scarabaeidae — Ganéjturók (nem alkalmazható az egész családra!) Nitidulidae — Díszbogarak, Melandryidae — Gyászbogarak, Chrysomelidae — Aranyosbogarak, Apionidae — V1- rágszúk stb. A könyv elején a nemek és fajoknál is találunk magyar neveket, ezek kevésbbé sikerültek, nem is könnyű dolog jó és megfelelő neveket gyártani. Sajnos, hogy a K. M. Természettudo- mányi Társulat megbízásából készülő magyar népies állatnevek gyűjteménye oly sokáig késik; ilyen esetekben mennyire lehetne ennek hasznát venni; sok jó népies név kerülne forgalomba és talán ki is szorítanák a sok helyen az iskolák révén a köztudatba átment Bugát-féle neveket. A munkáról általában szólva ki kell emelnünk azokat az érde- meket, melyeket szerző a munka megteremtésével magának szerzett. A szakember ugyan számtalan hibát fog találni e munkában, de ettől eltekintve a munka rendeltetésének meg fog felelhetni és talán nem egy ifjúval fogja megkedveltetni a bogarakat és azok gyűjté- sére, esetleg meghatározására is serkenteni. A mennyire a oBogárhatározóc futólagos átnézésénél és a próbameghatározásoknál meggyőződhettem, az a nehány feltünőbb tárgyi hiba a munka használatát nem fogja hátráltatni. A tábláza- tokban, ezek legfeljebb hiába vannak benne, mert olyan bogarakra nem igen fognak találni. Ilyen pl. a 7. lapon a következő tétel : SG ajo A szemekíhiányzatakataruat at rdveéstbűssés raz: emek e. Csiki Ernő. megfelelő tételek alatt. a Dascillidae, Cantharidae és Cleridae csa- ládok felsorolása, mikor tudtommal az összes külföldi fajokat is. tekintetbe véve, e családokból egyetlen vak faj sem ismeretes. — sokszor a nemek. és fajok szétválasztására olyan bélyegek vannak tekintetbe véve, melyeket ilyen az ifjuságnak való könyvekben lehe- tőleg kerülni kell, különösen olvan esetekben, mikor könnyebben látható külső bélyegek is vannak. Az állatok leírásánál pedig nem egyszer nem helyes, egyes testrészek alakjának vagy felületének jelzése, így hogy példával szolgáljak a Procerus gigas szárnyfedői csak nem Pbarázdáltakc. Nagyon helyes ha a tételek rövidek, sok felesleges szó elhagyatik, de azért nagyon is rövidíteni még sem szabad, mert akkor már értelmetlen dolgok kerülnek ki, pl a 41. lapon a Haliplidák-nál :la és 1bx alatt -Az állkapocs végíze sok- kal nagyobb mínt az utolsó előttix, (itt bizony nem fogják tudni, hogy a tapogatókról van szó, hanem sízelt állkapcsokatc fognak keresni). Az előfordulásra vonatkozó adatok sem mindig a legpontosabbak, pl. a Cicindela hybrida rerdei utakon gyakoric volna, ez mindenesetre nagyon a helyi körülményektől függ; e faj mindenesetre csak fotyók, patakok homokos partján vagy homokos területeken gyakori. A felvett fajok megválasztásában is volna né- melykor kifogásolni való, így a Dytiscus latissimus helyett, mely lap egyedül képviseli e nemet, hazánkban egyike a legnagyobb rit- kaságoknak, míg a D. marginalis vagy dimidiatus országszerte gyakori. Itt-ott egy tollhiba hat zavarólag pl. a szarvasbogaraknál ola és 1bx alatt ugyanaz sa test 15 mm.-nél nagyobbe áll; ilyes- mire vigyázni kellene, mert rendesen szarvasbogárral kezdi a diák a meghatározást, ilyennel kezdi magát gyakorolni, ott pedig meg fog akadni. Kár volt olyan családokat, melyek már nagyon is régóta egységes családnak vétetnek, külön-külön tárgyalni, így a Scolytidae család négy családra van osztva (Hylesinidae, Scolytidae, Tomici- dae és Platypidae.) A munkát 4 eléggé sikerült színes tábla díszíti, ezeken 26 faj van ábrázolva, ily táblák mellékelése igen jó gondolat volt, mert a tanuló így legalább a közönséges fajok helyes meghatározását maga is ellenőrizheti. A Carabus auratus helyett, melyről különben a szövegben nincs is szó, egy közönségesebb magyarországi fajt le- hetett volna felvenni. Mint látható, van ugyan elég kifogásolni való is e könyvecs- kében, az mégis elég jól fog megfelelni rendeltetésének, azért me- legen ajánlhatjuk nemcsak a természetrajzi tanároknak, hanem az. 09 ot Dalmátország lepke-faundája. érdeklődőknek is. Hogyha e könyvecske eléggé el fog terjedni, abban nagy érdeme lesz a kiadó czégnek is, hogy azt a csinos kiállítás mellett is oly olcsó áron bocsáthatta közre. Bár volna azoknak száma minél nagyobb, kik e könyvecske : révén kedvelték meg "az entomologiát. Dalmátország lepke-faunája. Irta A. Aigner Lajos. Lapunk mult évi folyamának 176. lapján kifejtettem amaz okokat, melyeknél fogva Dalmátország faunáját méltán tekinthetjük a magunkénak, s egyúttal fel is soroltam ama lepkefajokat, melye- ket a Staudinger-Rebel-féle katalogus Balmátországban előforduló- nak jelez s a melyek a magyar birodalom faunájában eddig még ismeretesek nem voltak. Azóta tanulmányoztam a Dalmát lepke-faunára vonatkozó irodalmat, mely szép számú új adatot nyujt ugyan, de első Sor- ban tanuságot tesz arról, hogy Dalmátország, ez a lepkészeti szem- pontból rendkívül érdekes tartomány, ebben az irányban még egy- általában nincsen kellően átkutatva. Az első, ki némi adatokat feljegyzett, Germar E. F. hallei tanár volt, aki 1811-ben Dalmátországot beutazva, lepkéket is gyűjtött.) Lényegesebb, sőt a mai napig egyedüli tekintélyes ada- lékkal szolgált Mann J. bécsi lepkész, a ki három ízben. (1850, 1862, 1868) járta be Dalmátországot és habár mindannyiszor csu- pán nehány hónapot töltött is ott, mégis mintegy 670 faj Macro- lepidopterát és számos Microlepidopterát gyűjtött össze. 2) Nehány évvel utóbb Geiger Vincze zárai lépkész kis pótlékkal járult emez adatokhoz, §) de azóta nem akadt senki, a ki Dalmátország- ban Macrolepidopterákat gyűjtött, illetve ezekre vonatkozó meg- figyeléseit s esetleg újabb adatait közölte volna, holott a Microlepi- dopterákat illetőleg Rebel H. bocsátott közre érdekes adalékot.?) 1 Reise nach Dalmatien etc. Leipzig 1817. p. 273—280. 2) Lepidopteren, gesammelt wáhrend dreier Reisen nach Dalmatien : Verh. zool. bot. Ges. Wien XIX. 1869. p. 371— 388. 3) Beitrag zur Schmetterlingskunde Dalmatiens : U. o. XXIII. 1873. p. 167-178. 4) Beitrag zur Microlepidopteren-Fauna von Dalmatien: U. o. XLI. 1891. p. 600—606. 86 ; A. Aigner Lajos. S ezzel ki van merítve a Dalmátország lepke-faunájára vonat- kozó irodalom. A magyar entomologusok közül csupán Dr. Horváth Géza, a magyar Nemzeti Muzeum állattárának igazgatója gyűjtött ott Pável Jámossali J901-benésgaztretedményi e melyümiég nincsen közölve, óhajtandónak mutatja azt, hogy lepkészeink minél sűrűbben ránduljanak dalmát földre. A jelzett források szerint íme felsorolom azokat a Macro- lepidoptera-fajokat, melyeket a magyar birodalom egyéb részeiben még nem figyeltek meg, a mennyiben azokat a fent érintett köz- leményben fel nem soroltam. Zárjel közé megemlítem, hogy az illető faj egyébként hol fordul elő. Anthocharis Belia var. Ausonia Hb. (Déli-Európa, Kis-Ázsia). Rhodocera Cleopatra L. Germar Arbe szigetén fogta (Déli Európa, Eszaki Afrika). Thecla ilicis var. caudatnula Zell. (Kis-Ázsia). Lycaena balcamica Err. (Balkán, Kis-Ázsia, Perzsia). Lycaena Escheri Hb. (Déli Európa). Fajváltozata, a var. dal- matina Spr. már fel volt említve. Satyrus Actaea var. Cordula F. (Balkán, Alpesek). § Epinephele Ida Esp. Germar szerint Spalatoban. (Déli Európa, Eszaki Afrika). § Syrichthus Proto Esp. (Déli Európa, Kis-Ázsia : Turáig). Hesperia Nostrodamus F. (Déli Európa, Északi Afrika és Kis-Ázsiától a Himalajáig). Zygaena puncium var. dystrefta F. d. W. (Déli Oroszország, Görögország, Kis-Ázsia). Psyche febretta Boy. (Déli Európa, Kis-Ázsia). Ocneria terebinthi Frr. (Balkán, Kis-Ázsia, Örményország). Brwyophila ravula var. vandalusiae Dup. (Déli Európa, Kis-Ázsia). Dianthoecia carpophaga var. capsophila Dup. (Déli Európa, Kis-Ázsia). Aporophila australis B. (Lissán) és var. ingenua Frr. (Déli Európa). Polia canescens var. Asphodeli Rbr. Lissán (Déli . Európa, Kis-Ázsia). 3 Luperina Haworthii Curt. (Eszaki Franczia- és Németország, Britannia, Scandinavia, Eszaki Oroszország és Ural). Cleophana Yvamii Dup. (Délnyugati Európa). Plusia chalcites Esp. (Déli Európa és Kis-Ázsiától Khináig és Ausztráliáig.) ; Thalpochares velox Hb. (Déli Európa, Isztria, Balkán, Kis-Ázsia). , Thalpochares lacernariae var. cretula Frr. (Déli . Európa, Kis-Ázsia). A törzsfaj már fel volt említve. Különfélék. 87 Catocala nymphaea Esp. (Déli Európa, Északi Afrika, Kis-Ázsia). Hypena lividalis Hb. (Déli Európa, Északi Afrika, Kis-Ázsia). Acidalia macilentaria Hb. (Déli Svajcz, Karinthiai alpok stb.) Acidalia contiguaria Hb. (Déli- és Közép-Európa, Livland), Acidalia ostrinaria Hb. (Déli Európa, Eszaki Afrika, Kis-Ázsia.) Stegamia trimaculata ab. cognataria Hb. (Déli Európa). A törzsfaj már előbb feljegyezve. Boarmia ilicaria H. G. (Nyugati Németország, Északi Afrika). Cidaria unicata Gn. (Balkán, Kis-Ázsia). Cidaria flavofasciata Thnbg. (Déli, Eszaki és Közép-Európa, Észak-Afrika). űl Eupithecia spissilineata Metzn. (Balkán, Kis-Ázsia). 6. , Eupithecia breviculata Donz. (Déli Európa, Eszaki Afrika, Kis-Ázsia). ; Eupithecia scopariata Rbr. (Corsica, Közép-Olaszország, Spa- nyolország stb.). Ezt legújabban Galvagni Egon fogta Melisello szigetén (Verh. zool.-bot. Ges. Wien LII. 1902. p. 69). Fajváltozata : var. Guinardaria B. (legújabban a törzsfajhoz vonva) Fiuméről már ismeretes. Ezen érdekes adatok nagyobbára jellemzők a dalmát faunára nézve, s bizonyságául szolgálnak annak, hogy ez a fauna össze- kötő kapcsot képez a szorosabb értelemben vett magyarországi fauna és egyrészt Kis-Ázsiának, másrészt Délnyugati Európa és Észak-Afrikának faunája közt. K ülönfélék. A -Természetrajzi Füzetekc XXV. kötetének 1. és 2. (kettős) füzete az imént jelent meg. Gazdag és változatos tartalmából a következő entomologiai közleményeket emeljük ki: Dr. Kertész Kálmán három közleményben ismerteti: 1. a Rhyphidák család- ját s egy új perui fajt le is ír; 2. a délamerikai Ceria fajokat, 4 új fajt írván le; 3. leír 6 új délamerikai Chrysophila-fajt. Csiki Ernő három közleményben ismerteti : 1. a Dr. Horn W. által Cey- lonban gyűjtött Endomychidákat és Erotylidákat s az utóbbi csa- ládnak egy új faját írja le; 2. kritikai áttekintését nyújtja az Ency- mon-nemnek, melyben az irodalomban ejtett számos hibát helyes- bít és 2 új exota fajt és 5 új fajváltozatot ír le; 3. Két új Endo- mychidát ír le Uj-Guineából, az egyik új nemnek képviselője. Sz é p- ligeti Győző folytatja terjedelmes közleményét, melyben a m. Nemzeti Muzeum tropikus Cenocoelionidáit ésl Braconidáit ismerteti s ez alkalommal is több új genust állít fel és számos új fajt ír le. Dr. Daday Jenő a patagoniai édes vizi mikrofaunának tüzetes ismertetését nyújtja és 17 Rotatoria-fajon kívül 21 Copepoda és 23 Phyllopoda-rákfajt, valamint 7 Ostracoda-fajt ír le, köztük 25 88 Irodalom. új, eddig még csak Patagoniából ismeretes, holott a többi részint kozmopolita, részint Délamerika más területein is találtatott. Dr. Spaeth F. ismertet nehány új tropikus Laccoptera-fajt. Emery K. folytatja az újguineai új Formicida-fajok leírását; Bolivar J. pédig az újguineai új Phaneropterináékét, míg Dr. Speiser P. az újguineai Diptera pupipara fajait ismerteti. Ezeken kívül van még közlemény Klapálek Bi, Lichtwardt.B. és MOCSÁTY Sándortól, a melyeket más helyen ismertetünk. A füzetet 16 en sikerült tábla díszíti. r Nécsey István, a kitünő festő, illusztrátor és lepkész, rövid szenvedés után meghalt 1902. márczius hó 15-én Münchenben. A Természettudományi Társulat állattani szakosztálya, melyben Nécsey remek lepke-rajzait annak idején bemutatták, őszkor tiszteletére emlékünnepélyt rendez s az emlékbeszéd tartására A. Aigner Lajost kérte fel. Jo 18 Irodalom. (Gamnelbaner, Eudw., Die gemerüs ehe zZerLeDún a MAGA AGy tte hiden-Gattung Pedilophar us. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien. LII. 1902, p. 93—94.) Szerző az eddig a Pedilophorus-nembe sorozott fajokról kimu- tatja, hogy azok nagyon heterogenek és ennélfogva e nemet felosztja a Morychus, Pedilobhorus és az új Carpathobyrrhulus nemekre. A hazánkból eddig kimutatott fajok közül a P. aecneus F. a Mo- rychus, P. nitidus Schall. (nitens Panz.) és auratus Duft. a Pedi- lophorus, a P. transsylvanicus Suttfr. pedig a Carpathobyrrhulus nembe tartozik. Csiki Ernő. 34 TRELKÜS DTC AK a PV ONTONT TT YEM CÍNNTS ÉS MINÁJOÁKULASEZTNNOTVISE ez ONSÁSB (Verh. zZool.-bot. Ges. Wien. LII. 1902, p. 94—95.) Egy új, az Ot. Kollari csoportjába tartozó és az Ot. cyoattcus Strl. fajhoz legközelebb álló, Brassó környékén előforduló faj leírása. - Csiki ÉEYnHŐ. Krauss und Gangslbauer, gine coleopterologische ExXxür Sion aut dem Monte GCGanin im dem Ta Sze nemn Alpen. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien, LII. 1902, p. 101—109.) Ganglbauer több új fajt ír le a Mte Caninról, egyebek között egy Brachiodontus-t is (Br. Kraussi n. sp.) és bővebben foglalkozván e nemmel, egy erdélyi új fajt is ír le Br. Denbeli név alatt, mely a Bucsecsen és a fogarasi havasokon a Bullea tó kör- nyékén fordul elő. Csiki Ernő. "ROVARTANI TAPOK: Auszug der Aufsátze diesei in uagar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatschritt ; Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth redigirt von NE. az. io nher-A Dai mel ES Siet. Budapest IV., Molnár-utcza 24. 1902. April. IX. Band Heft 4. S. 57. St. Pásztor: Der Birnstecher. Verfasser publicirte jüngst eine Monographie der beiden Obstschaádlinge Anthonomus biri Koll. und. A. cinctius Redt., welche- meist, selbst in dem Handbuche von Kirchner (1900), verwechselt werden. Hier wird mu ein Kapitel aus dem Thei über 4. cinctus "Redt., u: z. die Biologie desselben mitgetheilt. Aus eigener Erfahrung bestátigt Verfasser die Beobachtung von Frauenfeld (1872), wonach dieser Nüsselkalér-die Eler noch imetlerbst ablegt, u. 2. je eimes im .eime Neimknospe, d. i. in eine Birnknospe, welche bestimmt ist, Blüthen und Blátter zu treiben, wahrend blos Blatter treibende Knospen Hnkeseiztébleidens Die Bate s beginat "de :Sehadió ünn ed sAueelas Ausnagen der ganzen Knospe schon im Spatherbst oder sehr früh im Jahre, denn Ende Janúar wurden bereits Larven vorgefunden. Ende April ist die Larve vollstándig entwickelt und verpuppt sich in der ausgenagten Knospe und ergiebt nach ca. 8 Tagen den Káfer. 5. (5. L. v. Aigner-Abafi: Ausílüge nach Peszér. Die Puszte Peszér (4 Meilen südlicnh von Budapest) ist eine ausgedehnte Domaine des königlichen Hauses und besteht zumeist aus Acker- feldern und Rohrgebieten, in deren Mitte gleich einer Oase sich der entomologisch interessante Theil, der Wald erhebt. Derselbe steht auf einem, theilweise noch heute ungebundenen hügeligen Sandboden und besteht zumeist aus Eichen und Pappeln, welche in den abgetriebenen Theilen meist durch Akazien ersetzt wurden. Die Wiesen und Blössen dieses Waldes nun bilden den Tummel- platz einer reichen Insektenfauna. Von Lepidopteren seien folgende Arten erwahnt, welche hier in mehr oder weniger grösserer Anzabl heimisch sind: Polyommatus Alciíphron, Argynnis Daphne und FHecate, Melanargia fapygia v. Suwarovius, Zygdena cynarae und laeta, Earias vernana, Nola centonalis, Psyche Ecksteinti, Orgyia ericae und v. intermedia, Cucullia balsamitae, Thalpochares pan- nonica und paula, Eubolia arenaria, und die interessante Atychia apbendiculata. Ausserdem kommen vor, aber nur in einzelnen Exemplaren : Polyommatus rutilus, Coenonympha Oedibus Sme- jinthus guercus, Sesia masariformis und bibioniformis, Hypopta caestrum, Simyra mervosa, Agrotis fugax, Mamestra Leineri Dianthoccia irregularis, sowie die niedliche, südliche Ewucrostis indigenata. Verfasser sammelte hier zu wiederholten Malen, einmal auch mit der englischen Lepidopterologin M. E. Fountaine, die sich im , Entomologist" (1898) geradezu voll Begeisterung über diesen Ausflug ausspricht und sagt, es verlohne sich eigens des- halb von England hierher zu reisen. S. 82. E. Csiki: Das neueste ungarische Káferbuch. Verfas- ser bespricht das Werkchen von Dr. "A: Cserey im emgetendet Welise. S. 85. L. v. Aigner-Abafi: Die Lepidopteren Fauna vou Dal- matien. Die ersten Daten über die Fauna Dalmatiens verdankt man Germar (1818), die einzigen belangreichen Daten aber brachte J. Mann (1869), der drei Sommer dort sammelte. Geringfügigere Nachtráge bot V. Geiger (1873), seitdem ist bezüglich der Macro- lepidopteren Dalmatiens nichts veröffentlicht worden. Verfasser hat schon fírüher (R. L. VIII. p. 176.) auseinandergesetzt, dass die Fauna von Dalmatien eigentlicn zur Fauna Ungarns gehöre, weil das: Land náhmlich von rechtswegen ungarischer Besiítz ist und nur interimistisch von Oesterreich verwaltet wird. Aus diesem Grunde wurden auch (Il. c.) eine Anzahl dalmatinischer Falterarten auf- geführt und folgen nunmehr weitere 33 Formen, welche in Ungarn sonst nirgens vorkommen. Kleinere Mittheilungen. 9. Ole ral etmészetmajzt "B üz etek: MDASGMASTMESTÉ Doppelheft (XXV. 1. 2.) dieser trefflich redigirten Zeitschrift wird besprochen und werden aus dem reichhaltigen Inhalt die entomo- logischen Aufsátze folgender Autoren kurz skizzirt: Dr. K. Kertész, E. Csiki "V."Szépligeti, Dr. 1. v."Daday, Dr. FESSpaeth "ISSEMEGNE J. Bolivar. S. 88. Stefan Nécsey, der ausgezeichnete Maler, Ilus- trator und Lepidopterologe ist nach kurzem Leiden am 189. Marz 1902 zu München verschieden. Die Budapester Naturwissensch aft- liche Gesellschaft wird seinen Manen im Herbste eine Denkfeier widmen und wurde L. v. Aigner-Abafi ersucht: die Denkrede ZW halten. Literatur. S. 88. E. Csiki bespricht Publicationen von L. Ganglbauer, Dr. C. Petri und Krauss und Ganglbauer. Következő madárbőröket stb. vagyok hajlandó . eladni vagy . rovarokért becserélni: 1 Turdus iliacus $; 3. Cyanecula suecica $; 1 Loxia curvirostra fi eö 2 Pinicola enucleator d; 53 Nucifraga cariocatactes; 6 Nucifraga . macrorhyncha ; ül Aegialitis hiaticula; 1 Somataria spectabilis $; 1 Cardinalis cucullatus. Brasilia Í Jégmadár. N. Guinea; 1 Varró madár o N; Guinea; 1 Mustela nivalis; 1 Csiga gyűjtemény (földgömb); 1 Mufflon-szatv, fél koponyával; 1 Photograph apparatus complett. Tavamok u. 5. N.-Tapolcsány. Kelecsényi Károly. Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovar kereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá- szoknak és erdészeküek 8(00 hibátlanul meghatározott hóni és külföldi fajbó álló rovar-készletemet. Honi taunánk közönséges éslegritká bb fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.) Merkl Ede. Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér- fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az 1—T7. füzet: az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklők rendjének négy családját, ugymint: a vagju-, sárga-rigó-, seregély. és pinty- féléket; a második füzet a-pacsirta-, billegtető- és boszátaféléket; a har. madik a vizirigó-, ökörszem- és vigóféléket; a regyedik pedig -a bipőke- cz:nege-, küllő-, fam ászó-; . gélics-, selyem fah-, fecshe- és légykat óféléke az ötödik a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és bdagoly-féléket, a 6, a ragadozókat a T., mely most jelent meg, az evezőlábuúakat és lúdalukúaka tartalmazza. ; A mupka díszes kiállításban, a szerző eredeti rajzaival, és színes táb- lákkal, guart formátumban 10—-12 füzetben fog" befejezést nyerni. Az álta- lános ismeretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgynu- tatóval egyetemben jelenik meg. Előfizetési ára 1—1 füzetnek 3 kor, az egész munkának £f0 korona, Az előfizetési pénzek a" Magyar Nemzeti Muzeum Igazgatóságához vagy a Kovartani Lapok szerkesztőségéhez czímzendők. Zermezzszsze össze eze — B CADTDANTKOG DER Lepidopteren des palaearétischen Faunengebietes. Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. ; 2 Theile in einen Band gebunden. j FPreis £2O Kronen Szerkesztőségünk útján is megrendelnető. — — rjae). HI. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi Tár ; .— "Entomologiai művek. 6. Általános. st Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hun; at . Ára 85 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla — tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 k — 40-AlL. —- Bein K.A kts rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarók megism . résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill. Lejtényi S. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, 1 kor. — Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 (ill. — Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve.3 kor. 50 fil. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás " a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fill.— Dr. Daday ].Rov tani műszótár 1 kor. 60 All. — Hojfer, Praxis der Insektenkunde. 8 ko Kolbve, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kör. 5 . Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna lémdarazsai 2 kor. 40 fi A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kur. 20 fill Adatok Magyaror- szág fürkész darazsainak isméretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazs A magánrajza 40 kor. ; : : CSE KSRÉSKRSÉ Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő.. A lepkék ismertetéi : : gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története " Magyarország 3 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor 3 Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1800 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 90 (ill. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf. 50 Tafeln 30 kor. : 8 .. Diptera. Törösváry 0.Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-D mellékeiről 8 tábl. 60 fil. — Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terr rum universi 6 kor. 5 ; S Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor.80 fill. — Bein KASE .bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Küferbucb 5. Auf. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidliíz, Fauna Transsylvanica 12. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek. ismére 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magán 2-tábl. 60 fil. i ; 1 38 Orthoptera, Pséudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A MELY E .szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Kohaut R. Magyaro zág 1 szitakötő-féléi. 3 színes tábl2 kor. 60 fil. 5 t ESZözKe ges Myri poda. Dr. Daday J. A. magyarországi Myriopodák . Mmagánraj 4 táblával 4. kor. SezkÉk sú Araehnoidea. Dr. Chyzer- K. és Kulcgynski L. Araneae Hung 3 kötet 24 kor. — Herman O., Map r.rszás :pókfaunája 3 kötet, csá 9-8. kötet kapható 16 kor. — Dr. enüt 8. A" pókok, különösen a ker pókok: természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magy atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. ; JESSE LEVET Crustacea: Dr. Daday ]. A Magyarországbán eddig talált szab élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Br. ic fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete ee Catalogus Eindomychidarum. ". Conscripsit É SZG, Ernestus Csiki, 908 A "Musaeo Nationali Hungarico editus. Budapestini 1901. f: Ára 3 korona. ss. KE EG E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetök. . Scbiridl Sándor könyvynömdája Budapest, VES Szerecsen-u 6 NA ; 1 . v ú 18 1! v ! í ű : f g § ji : . Ke va r 1" A AZ af kf SMITHSONIAN INSTI ITUTION LIBRARIES 1 MINI 3 9088 01427 0359