OL 461 .R873 ENT OL FG aTES a in aslgt e ÁLNI A a KENE EGES s ÜSS ar, nag i als CÉGE SEK GEÉ hé 4lae A2 7 908 461 ALLES UGOSTRS HET SOC rat h. 6 R873 s. HÖZ ht ENT : 3 192 ff ágy az agy sa ag sú az apr agz agy age gt agy agy agy age ajá eg TENNEBEZK E CVS ME ÖS VÖS TÉS a. e Üs zös vá JS J.A. PAL OAA ÖS ZÉS ZS TÉS SŐS Él sa : pi ad [1 NE 7 ESZKOZ SEBEKET N S KAS S LAT a KOSZT TETT SZYÖNSÉ GEEETTEZSET sg 4Rv hw 4. "a IX. kötet. 1902. október 9.:t1ÜZEt g ve ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIRAT ápr. Agy age iseésyés el Et. Vg vji e o. EZTET CöNY 4 ez e ÍvxIGYI Ő; 3 fe al € kez ST s ad Estgn ZzERiml frtjlf-ú ettek Less ZoNÉS LES igeés ee BÉSY MG ÉSÉT BE $ különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra AY a agr o agr age rk Bea XA És ea Ct oda setesz sk ZAgt tEÉR Ek Es 5 ES Es 9 4JAv Av sáv Av Av sÁv váv váv DR. BEDŐ ALBERT DR: ENTZ GÉZA s. a DR. CHYZER KORNEL DR. HORVATH GÉZA assz 3 "E $ríá 4JBv sv Jdv Av sáv sáv KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK goy Dodd ÉG áG ő ÁGÁN EL ÍRE, ŐL 9 be a 2 tétet Aztán Zelek Érégf-s ÖrtRE, Árt ír ca izes Az ÉS BÉG a s8 a ho) A. AIGNER LAJOS És CSIKI ERNŐ. VIGYILVYÖVBYI DI Av váv JÉv Av v xuxo ar f KÉN Be zeső 4We 4dv 18v . JNA az 9 aga A ae VIKI agy ei 7 agy ae 9 sléz ai BUDAPEST, 1902. age Na A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSEGE Es KIADÓHIVATALA IV..MOLNÁR-UTCZA 24 9. a. e Sa: si 5) 4áv Av 4Av 49v ajá A Z DAG 96 JA (ci o 3 ! 7 v8 VEGES St LES z sa ze As es ek a kása se ese kese sk elk ele es jsgesgasge se sáa és ő havi Av éjek si ss he sra SA vis ez yi vj me vÁv skv e gy si JAS vÁáv vás 7 hv be Av VÁR Megjelenik mindem hónap első napján, julius és augusztus havak kivételéve ESEK Előfizetési ára egész évre 8 kor. Tartalom. A méh és méhtetű együttélése. Irta: Lésv fózsef. I. 2 ábrával ( . . A Nemeophila Metelkana története. [Irta 4 Aroner Lagos xs Adatok Makó város faunájához. Irta Halász Árpád. I. Szontagh Gyula. Irta A. Aigner Lajos " Különfélék A Botys sámbucalis hernyói. Irta D. E. Nola centonalis. Irta A: Aigner Lajos A. Microgaster glomeratus coconjai. Írta DE: ; Újabb adatok a magyar bogárfaunához. Irta Hajóss [őz 84 Ke a hazai muzeumokban HAN. Bornemisza Pál § 4 Magyar Nemzeti Muzeum EOVALGYŰJtÉMÉDYE Méhek a szalonban Tarantela vadászat Rovarok mint a telegraph tontói; Dr. Daday Jenő Irodalom : Kertész K., Tomala N., Bernhauer M. és Dániel J. közleményeinek. ismertetése A kir. magy. Természettudományi Társulat állatta n í szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy. Hi utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. 53 A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr féle vendéglőben (Kerepesi-út ata találkoznak. Kedvezmény. Az 1897., 1898., 1899. , 1900. és 1901-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatjk. Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatók: I. kötet 10 kor.. II. kötet 6 kor., Az I. és HI. köte tet készpénzben visszaváltjuk. Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV. , Molnár- te: 24.) czímzendők. ; Coleoptera-duplumaimat leginkább. Székes fehérvár környékéről, óhajtanám más bogarakra elcserélni. Szives. ajánlatokat kérek. 58 székesfehérvár. ; Chinorányi Ede, . cist. főgymn. tanár. ! Melléklet: Niepelt W. és Ortner árjegyzéke. A méh és méhtetű együttélése. Irta Lósy józsef. 1 A méhtetít (méhcsimbe, Branla coeca Nitzsch.) a méheken élősködő különös korcslégy. Életmódjára nézve két merő ellentétes vélemény áll szemben egymással. A természetbúvárok egyrészről parasitának fogják fel; így AXéaumur, Hoffmann, Kollar, Stern, Taschenberg, Egger, Vogel, Hess, Berlepsch, Assmuss, Klopfleisch, Kiirschner, Girard és Miiggenburg tisztán a méh magatartásából véve itéletalkotásukhoz alapot, míg másrészről kisebb számban Peréz, Bálint commensalista rovart látnak benne. Az első vélemény hívei a méhtetű táplálkozásának életmozzanatait nem figyelték meg, csak feltételezni tudták azt a módot, hogy a parasita, a méh ízei közt levő lágy chitinhártyákat átszúrva, a gazdaállat életnedveit szívja ki. Az ellentétes nézeten álló két búvár azonban már észrevette a méhtetű táplálkozásának mozzanatát és erre alapították vélemé- nyüket. Szerintük a méhtetű szipókájával a méh kinyújtott száj- szervéből mézet szív ki és ezzel táplálkozik. Ennek módjáról azonban véleményt nem alkottak és valóságáról meggyőződést nem tudtak szerezni, Mielőtt ezt a legfontosabb kérdést el akarnám dönteni, Kki- emelőnek tartom azt a feltünő jelenséget, hogy a méhtetű különö- sen a méhanyán, a királynén tartózkodik a legnagyobb számban, míg a munkásokon és még inkább a heréken csak futólag időzik. A méhtetűt három évig figyelemmel kisértem és életlefolyá- sáról a következő képet alkottam magamnak: A fertőzött kap- tárban áttelelő méhtetű a királynén, vagy a körötte nyüzsgő méheken tartózkodik és az első tavaszi napok beálltával sza- porítani kezd, s ezt mérsékelt kis arányban egész nyár utó- jáig folytatja. A felszaporodott parasiták — mert később kifejtett oknál fogva így nevezhetem őket akkor hagyják el a méhanyát, akkor szélednek el a dolgozókon, mikor azok az anya petéiből kikelt fiasítást etetik. Minden nevekedő raj etetésénél ott vannak 154 Lósv József és a dolgozók hátán futkározva szípókájukból lopogatnak abból a táplálékból, melyet azok az álczák számára a lépsejtekbe csurgatnak. Mikor a raj etetése megszünik, visszatérnek az anyához, melyet ezer méh között fel tudnak ismerni és kiválasztani. Az utolsó raj- zás után julius végén, augusztus elején mind az anyára telepszik, hogy a nemek itt össze találkozzanak és párosodjanak. Őszszel leg- több tetű azért az anyaméhen található és számuk folyton növek- szik, mert november végéig ugyancsak nagy mértékben megszapo- rodnak és a fiatal tetű is mind az anyaméhre telepszik. Az anya- méh ilyenkor nagy veszélyben forog, mert a tetvek vagy annyira elgyöngítik, hogy a telet nem bírja ki, vagy még azon őszszel el- pusztul. A méhanyát kivételes nagyfokú fertőzés alkalmával, a mely csak tisztátlanul tartott kaptárban, különösen kasokban es- hetik meg, még a nyár folyamán megölhetik a tetvek, a minek kö- vetkezménye a raj álanyasága, elzüllése, vagy megszökése lehet. 2. ábra. Méhtetűvel fertőzött méhkirályné. Egy méh kinyújtott szájszerveinél lát- ható. (Nagyon keveset nagyitva. Lósv eredeti rajza ) A méhtetű életmódjának e rövid vázlatában is észrevehető az az érdekes jelenség, hogy élete a méhkirályné életével össze- forrt. Ha kevés a méhtetű és táplálékot más helyen nem bír ma- gának szerezni, a királynét keresi fel; a hím és nőstény, ha isme- retségkötésre helyet keres, azt is a királyné torán találja meg. A két állat életnyilvánulásaiban összealkalmazkodott, a mi egyenes következménye annak, hogy szervezetükben is correlativ viszonyban, összealkalmazkodásban vannak. Már a méhanya testének nagysága és alakja is jobban meg- felel a Braulának, mint a zömök, apró munkásméhé, mert tér- dével, lábszárával, karmával nem éri el és nem sodorhatja vállá- ról úgy, mint a hogyan az a szembetűnő módon kapálódzó, véde- kező munkásméhnek néha sikerül. Az anya tunyasága, lassúsága is kedvez a tetűnek. Mindez azonban csak kedvező körülmény és mitsem magyaráz. Annál többet mond a méhek szájszerveinek összehasonlítása és szembeállítása a méhtetű szájszerveinek kikép- ződésével és sajátosságaival. A munkás, a here és a királyné szájszerveinek fejlettségében úgy a tökéletesség, mint az ivari jellegek szempontjából lényeges különbségek ismerhetők fel. A here szájszervei a legtökélet- , A méh és méhtetű együttélése. 155 lenebbül kifejlődöttek, a munkásoké a legtökéletesebben. A heréé úgy, hogy rövid életideje alatt kevés táplálékszerzésre van képe- sítve és a méhtetű kivánalmainak meg nem felel. A munkásé úgy, hogy csak teljes kinyújtásában férhet hozzá a parasita, ha kedvező pillanatban meglepi, különben gyorsan visszavonható és az alsó állkapcsok hüvelyébe rejthető, a mikor a méhtetű már hozzá nem K.ma.K. Ek. IL H4/ 5 zt va ; Ag Ek Tf ze ő MO 1, ábra. A mélt.tű (Braula coeca Nitzsch.) Lósy J. eredeti rajza. férkőzhetik. A méhanyáé pedig ezek között úgy áll, hogy a méhtetű a legkönnyebben fér hozzá és az anyaméh ettől a kellemetlenségtől a legnehezebben védheti azt meg. A méhtetű szájrészeinek kialakulása, azok czélirányos idomu- lása és élettani működésük sajátságai, valamint nagyságuk mind 156 A. Aigner Lajos. a parasita életmódjának kivánalmai szerint hozzá idomultak a méh- anya szájszerveinek részeihez. Csak a vázlatot adja meg az a phylogenetikai vonatkozás, mely rokonságot tüntet fel az alakjában is nymphaszerű Braunla. coeca és, nem a legyek közt, a hol eddig keresték, hanem a He- miptera homopterák között. Az individuális ontogenetikai viszonyok részletes kidolgozásában a méhanya szájszervének specificumai voltak az irányadó tényezők, ezek között kivált a melléknyelvek (paraglossa) felső nyújtványának hossza, más szóval az ezek között előálló rés nagysága; a nyelv hátán levő ízlelő árok hossza; a nyelvtövi tájék fölött levő védő alsó állkapcsok alakja, nagysága és belső szélük vonulata; az ajaktapogatók érzékeny felső hár- tyájának kifejlődése és belül a nyelvtő helyzete ; a fej hátsó részé- ben és a torban levő Szebold-féle II és III. mirigynek és gyűjtő edényüknek, az ampullának fejlettsége, valamint kivezető tölcséres, rugalmas csatornájának, a nyálkakilövelőnek szerkezete, A Nemeophila Metelkana története. Irta A. Aigner Lajos. ÍS A Nemeophila Metelkananak, ennek a specifikus magyaror- száginak mondható szép lepkének igen érdekes a története és életmódja. Felfedezője Metelka Ferencz dabasi gyógyszerész, ki Frivaldszky Imre buzdítása folytán szenvedélyesen űzte a rovarászatot s a Dabas környékén elterülő nedves réteken és turjá- nokban, valamint a közeli puszta-peszéri erdős buczkákban több ritka és részben hazai faunákra új rovart talált ; minők : Dianthoecia silenes Hb., Meliana flamimea Curt. és faspidea celsia L. bagoly- pillék, a Chlaenins sulcicollis Payk. futrinka és Onconotus Servillei Fisch. szöcskefaj, melv különben csak a Balkánban és Déli-Orosz- országban fordul elő. Metelka a gyűjtött rovarokat több éven át kizárólagosan Frivaldszky Imrének szállította, a ki ennek fejében Budapesten tanuló fiát teljes ellátásban részesítette. Az 1859. év folyamán Metelka valami szövő-lepkének a hím- példányát nevelte előtte ismeretlen hernyóból, melyre ennélfogva A Nemeophila Metelkana története. HGY nem is fordított különös figyelmet. Minthogy a lepkét nem ismerte, azt meghatározás végett előbb Budapestre Frivaldszky Imrének, majd Bécsbe Lederer Gyula jeles lepkésznek küldte. Ez utóbbi a lepkében új NVemeophila-fajt ismert fel s azt leírván, a felfedező tisztele- tére Metelkana-nak nevezte el.) Metelk a csakhamar felfedezte a lepke nőstényét, valamint a hernyó életmódját is és azóta évről-évre fogta a lepke több példányát és tenyésztette számos hernyóját. Mivel pedig az állat, jó ár mellett is, igen kelendő volt, annak életmódját szorgosan titkolta és még legjobb embereinek sem árulta el. Ezek közé tartozott első sorban Frivaldszky Ím re, kit szer- fölött bántott és bosszantott az, hogy a féltett titkot meg nem tud- hatja. Ennélfogva feltette magában, hogy annak saját emberségéből is rájön a nyitjára. E czélból, tudván, hogy Metelka az állatot Dabas környékén gyűjti, 1864-ben kora tavaszszal Emich Gusz- táv val, ki akkoriban szintén nagy buzgalommal gyűjtötte a lep- kéket, kirándultak Dabasra s ott két napot töltöttek. Hoztak is magukkal egy hernyót, melyet Emich nagy gonddal nevelt. Egy szép napon ellátogatott hozzá Pável János, a Nemzeti Muzeurn- nak ép akkor kinevezett és csak legközelebb (1901) elhúnyt buzgó gyűjtője, kit azzal az örömhírrel fogadott, hogy Imre bácsival meg- találták a Metelkana hernyóját. A növény, mely a hernyó táplálé- kául szolgált, vízzel telt üvegedénybe volt helyezve és tüllel bevont sodronyborítékkal lefödve. Ezt a készüléket , papsapkának" nevez- ték sa ritkább hernyók egyes példányait szokták ilyen alatt nevelni. Pável megtekintette a hérnyót s azonnal kimondta rá, hogy az nem más, mint a közönséges Arctia cajanak első vedlés után lévő her- nyója, a milyent akár a Gellérhegyről is hozhat eleget. Szavai nagy megütközést keltettek ugyan, de még az nap kiment a Gellért- hegyre és hozott onnan vagy hat darab ugyanolyan hernyót. Mind- azonáltal felnevelte Emich a dabasi hernyót s a végén kiderült, hogy csakugyan Arctia caja fejlődött ki belőle ?) Nem jobban járt Anker Lajos budai lepkész, ki szintén jó viszonyban volt Metelkával, kit etitka- miatt annyira zaklatott, míg az végre közölte vele a hernyó keresésének módját, de félre- vezetésül — helytelenül, mint az egyébiránt a régibb rovarászok- nál általános divat volt. Metelkának azónban némi oka is volt i 1) Wiener Entomolog. Monatsschrift 1861. p. 162. Tab. 83. Fig. 12. — Ujra leirta Frivaldszky Imre: Jellemző adatok Magyarország faunájához. Pest, 1865. p. 146—1247. Tab, 4. Fig. 6. 7) Pável János jegyzeteiből. 158 A. Aigner Lajos. Ankerrel szemben a bizalmatlankodásra. A peszéri buczkákban ugyanis találkoztak egy ízben és Anker kérdésére előmutatta M e- t elka a talált hernyókat, melyeket amaz dobozostul együtt kiütött a kezéből, azzal, hogy rez csupa szemét!? Ezzel el is váltak, de Metelkában Ankernek ez a furcsa magaviselete gyanút keltett. Lesbe állt tehátegy bokor mögé és íme: Anker csakugyan hama- marosan visszatért ama helyre s az eldobott hernyókat gondosan összekeresgélte. Volt-e köztük a keresett faj hernyója, az kérdés. Elég az hozzá, Anker Lajos — jegyzetei szerint — 1863-1964- ben május első felében a budapesti kincstári erdbőben vélte megtalálni a Melelkana hernyóját, még pedig Galiumon vagy annak közelé- ben fűszálon. Hely, idő és tápláló növény azonban arra vall, hogy nem a Metelkana, hanem talán a Nemeophila russula vagy az Arctia maculosa hernyóját találta. Jegyzeteiben nincs is már szó a Metelkanáról s azt Budapest környékén tudtommal más sem fogta. A titok után sovárgott Pável János is; de megelégedett azzal az 1878-ban nyert igérettel, hogy aztMetel ka, halála esetén; örökben rá fogja hagyni. Szerencsésebb volt e tekintetben Vángel Jenő buzgó fiatal lepkész. Ez 1879-től kezdve évenkint ismételten, még pedig — vasút hiányában — gyalogszerrel felkereste Metelkát, ki őt any- nyira megkedvelte, hogy még féltett titkát is rábízta ugyan, de csak azzal a szigorú kikötéssel, hogy azt, a míg ő él, senkivel sem közli. Sőt egyéb rovarászati feljegyzésein kívül a Meltlelkana termőhelyének és átalakulási viszonyainak pontos leírását végren- deletileg is neki hagyományozta. Annyira rajongott az öreg úr az ő állatjáért, melynek sike- rült olajfestésű ábráját a család ma is kegyeletesen őrzi, hogy ha megbízott gyűjtői annak hernyóját hozták, akkor, a midőn már maga nem gyűjthette azt, reszketett az örömtől s az állatokat a kitelhető legnagyobb gonddal, szinte dédelgetve ápolta és gondozta. Vángel pedig hűségesen megtartotta fogadalmát és még M e- telka halála után — mely 1885-ben következett be — annak élet- rajzában?) is csak annyit jegyzett meg a Metelkanára vonatkozólag, hogy azt Metelka a Dabas és Gyón között elterülő réteken fedezte fel; egyúttal kilátásba helvezte, hogy ama lepke életmódját legkö- zelebb közzéteszi. Ennek a következő éven meg is felelelt. §) Ebbeli közlésében sietette őt Demaison L. franczia lepkész, ki 1885-ben Franczia- 3) Rovartani Lapok II. 1885. 129—1 5. I. 4) Rovartani Lapok III. 1886. 123—125. 1 A Nemeophila Mete!kana története. 159 országban, Reims vidékén, " Sillery falu közelében egy mocsárban a Metelkana hernyójának két példányát találta, lepkévé fölnevelte s ez érdekes felfedezését közzé is tette.?) Ez a felfedezés annyiban nevezetes, mert első és egyedüli eset arra, hogy a Metelkanara hazánk határain kívül ráakadtak volna. A kelet-szibériai Amur mellékein előfordul ugyan egy hasonló lepke-alak, melyet Bremer 1860-ban fedezett fel és Nemeophil.1 flavida név alatt önnálló fajként le is írt; ") de habár ennek rajza a Meltelkandétől kissé elütő, színe is jóval világosabb, mégis ahhoz tartozik. Ennélfogya már Demaison ajánlotta, hogy az var. amurensis névvel, a Metelkana fajvátozatának tekintessék. Még tovább mentek e tekintetben Staudinger és kebel Az új lepkekatalogusban úgy a russula, mint a Metelkana fajokat a Nemeophila (most Parasemia) genustól elkülönítették s az előbbit Santo L. néven a Hübner-féle Diacrisia nemhez, a Metelkanát pedig a Butler-féle Rliypartioides genushoz sorozták és a Br e- mer által leírt flavidát — nem eléggé indokoltan — amannak csak synonymájaként említik fel. (Ez a világosabb alak egyébiránt előfordul az Amur vidékén kívül, Koreában és Japánban is. Ugyan- ezeken a helyeken, valamint Khinában szintén előfordul egy más, hasonló színezetű lepke, melyet ugyancsak Bremer írt le," még pedig amurensis név alatt; de az jóval nagyobb és élénkebb színű, mint a Metelkana s azzal egyáltalán össze nem téveszthető. A Metelkana pedig időközben letünt a szemhatárról. Egyik- másik rovarkereskedő jegyzékében ott szerepelt a neve ugyan, de ha megrendelték, nem volt kapható s az újabb budapesti lepkészek egyikének gyűjteményében sem volt meg. Mióta a felfedező elhunyt, örököse dr. Vángel Jenő pedig a lepkészettel felhagyott, nem is törődött többé az állattal senki sem. Végre a mult század 90-es éveinek elején felbuzdult két Hüdapesítdépkesz art ÖNTryk Nándor és"KoOszta László kik dr. Vángel Jenő útbaigazítása nyomán keresték a hernyót a Dabashoz közel fekvő inárcsi pusztán; de nem megfelelő talajon kutatván, nem akadtak reá. Ez a balsiker csak fokozia kiváncsiságomat, melyet régóta tápláltam és elhatároztam, hogy a hernyó kutatására magam is. 5) Bulletin de la Société Entomol. de France 1886, p. LIV. §) Bulletin de ! Academie Imp. de Sciences de St. Petersbourg III. 1861 477. és Ménoires de V Acad Imp. de Sciences de St. Petersbourg 1834. p. 59. Tab. 4. Fig. 4. 7) Mémoires de VAcad. de Sciences de St, Petersbourg 1864. p. 29. Tab, 3. Fig ÍG. 160 A. Aigner Lajos vállalkozom. Ugyancsak Vángelt ől kértem útbaigazítást, de az igen általános volt, úgy hogy annak nyomán bajos lett volna az óhaj- tott állatot megtalálni. Szerencsésebb voltam dr. Uhryk Nándor kiséretében Dabason a felfedező vejénél, Rátz József gyógy- szerésznél, ki a legszívesebben nyújtott felvilágosítást, a mennyire neki a Metelkana-hernyó életmódjáról és termőhelyéről tudomása volt; sőt elhivatott egy embert is, kimég Metelka részére gyűj- tötte a hernyót, s ennélfogva pontosan tudta, hol és miként kell azt keresni. Másnap hajnalban kimentünk ezzel az emberrel a Sári és Puszta-Babád közt elterülő turjánba, a hol állítólag a legtöbb hernyó szokott akadni. De bárha emberünk térden fölül járt is a nádasban, mi meg a parton tűvé tettünk minden fűszálat, Metelkana- hernyót nem találtunk : július eleje lévén, elmult az ideje ! Ezen okulva, a következő év június elején fiatal lepkész se- gédemmel, Uh1 József-fel és Metelkarégi gyűjtőjével újra ki- mentünk Puszta-Babád felé s úgy a turjánban, leginkább nádon, mint a parti növényzeten csakugyan találtunk is szépszámú hernyót, de ezeket ép olv kevéssé sikerült felnevelnem, mint a harmadízben, ugyancsak június elején említett segédemmel gyűjtötteket, mivel nem megfelelő nyövényt nyújtottam nekik végig; de különben is lakásom a tenyésztésre egyáltalán nem volt alkalmas. s ez után a háromszori kudarcz után egyelőre abban is hagytam a további kutatást. Az elejtett fonalat Pável János vette fel. Ugyanis 1899. április 25-én Uh] József, ekkor már a Nemzeti Múzeumnál praeparator-segéd kiséretében kiment Dabasra s onnan azonnal a babádi pusztára, a hová dél felé érkeztek. Sokáig eredménytelenül keresték a hernyót; végre elővették a merítő bogárhálót s azzal csakugyan sikerült a növényzetről egy példányt hálózni, a mely épen az első vedlésen túlesett. Második alkalommal, május 18. és 14-én, már a vízben járva keresték a hernyót, mely ekkor a második vedlés állapotában volt. Ugyanúgy tettek május végén és junius elején, midőn Bartkó József szintén muzeumi praepa- rator-segéddel az immár harmadik vedlés alatt álló hernyót gyűj- tötték — vérük árán; mert a turjánban való járkálásnak az a kellemetlen oldala van, hogy a tömérdek pióczának érzékeny csípését nem lehet elkerülni. Mind a négy kiránduláson összesen 24 hernyót gyűjtöttek s ezekhez járult még három, melyet a tápnövényért Babádra kiküldött Bartkó hozott, Páv el mindamellett még sem volt egészen biztos Adatok Makó város faunájához. 161 benne, hogy valóbana etelkana hernyóját gyűjtötték-e mindaddig, míg az első ízben (április 25-én) talált hernyóból, a mely 16-án bábo- zódott be, julius 11-én ki nem kelt az első Metelkana-lepke, melyet azután julius 25-ig még 21 példány követett (legtöbb 16-án). Tizenöt évi szünet után tehát újra megkerült a lepke és fel volt fedezve tenyésztésének a módja. Pável azonban óhaj- tott volna a szabadban kifejlett lepkét is fogni, mert tulajdonképeni czélja az volt, hogy annak a szabad természetben való fejlődését és viselkedését megfigyelje; de az, újabb kirándulás alkalmával, da- czára minden fáradozásának nem sikerült. Ezzel Pável be is fejezte a Matelkana-kutatást.? Atőle és UhIl Józseftől nyert útbaigazítás nyomán azonban Cervaukrigyes "sziget-csépi gyűjtő "1900-ban -és , 1901-ben nagyobb számban tenyésztette az állatot, mely bizonyára minden hazai homokos talajú nádasban feltalálható. Adatok Makó város faunájához. (A Makón gyűjtött Coleopterák jegyzéke.) Irta Halász Árpád. TT; A Nagy-Alföld déli részéből még mindig csekély faunisztikai adatunk van; különösen a Tisza-Maros szöge az a rész, a mely- nek róna vidékét kevés kutató méltatta figyelmére. Az egyhangú, erdőtlen lapály, melynek drága televényföldjét mindenütt az eke hasogatja, nem is nagyon csábítja ide az entomologust. Szakembe- reink közül csak Kuthy Dezső töltött nehány hetet Csanád- megye területén s a ,Fauna Regni Hungariae" mező-kovácsházi és mezőhegyesi adatai jó részben ezen gyűjtés eredményei. Cseké- lyebb számú adatot Makó város rovarvilágához dr. Fodor János fővárosi orvos, valamint e sorok írója szolgáltatott. . A makói gymnasium megnyíltával érlelődött meg bennem a környék állatvilága összegyűjtésének terve. A madarak után a bogarakra került a sor 1898-ban, s tanítványaim támogatásával öt év alatt sikerült is belőlük akkora gyűjteményt összeállítanom, a mely a szomszédos, Szeged vidékéről a néhai Vellay Imre által S Pável szándéka volt e tárgyban te:t tapasztalatait közzétenni, de ebben is meggátolta a halál. Hátrahagyott jegyzeteit a jelen dolgozatomban felhasználtam. : 162 Halász Árpád közzétett adatoknál (1206 faj) is tekintélyesebb számmal járul hozzá az Alföld állatainak ismertetéséhez, a mennyiben 56 család kere- tében 507 genust és 1262 fajt, illetőleg fajtát ölel fel. Ezek közül azonban 25 faj hiányzik a makói állami főgym- nasium gyűjteményéből. Hogy a jegyzékbe mégis belekerültek, annak oka a "-gal jegyzetteknél az, hogy a , Fauna Regni Hungariae"-ban fel vannak sorolva Makóról, a ""-gal jelzettek pedig olyan eltünt fajok, a melyeket 137/6—80 közt még nem egyszer gyűjtöttem, de az utolsó öt évben újra feltalánom nem sikerült; a minek oka a vidék arczulatának átalakulása s főként a város területén volt erdők kiirtása és az ártér jó részének művelés alá vonása. A szakembert több helyen meglepi egy-egy nem várt hegy- vidéki alak felbukkanása, pedig annak, hogy ezek Makón előfor- dulnak, elég természetes magyarázata az az élénk tutajforgalom, mely Erdély bérczes vidéke és a Maros alsó völgye közt : fennáll s természetes szállító eszköze állatnak, növénynek egyaránt Különben a felsorolt fajok legnagyobb része épen a Maros árteréből való, mivel itt maradt meg a talaj a maga feltöretlen eredetiségében, Kisebb része a terméketlen szikes helyekről származik. Adataim helyesbbítéseért hálás köszönettel tartozom Dr. Hor - váth Géza úrnak, a M. N. Muzeum állattári osztálya főnökének, a ki előzékeny szívességgel engedte meg, hogy kétes fajaimat az országos gyűjteménynyel összehasonlítbassam, továbbá Csiki Ernő és Kuthy Dezső uraknak, kik a Caraboidea és Stap- phylinoidea, illetőleg Curculionidae csoportot maguk approbálták és becses tanácsukkal lépten nyomon segítségemre voltak. A fajok jegyzéke. Cicindelidae. Cicindela campestris L., camp. var. funebris Strm., hybrida L., arenaria Fues. var. sinuata Panz., littoralis- F., germanica L. Carabidae. ( a/losoma inguisitor L., sveophanta L., auropunc- tatum Herbst. Carabus granulatus L., cancellatus HIl., Ullrichi Germ., convexus F. Leistus férrugineus L. Nebria livida L. Notiophilus palustris Duft., rufipes Curt., biguttatus F. Omophron imbatus F. "Blethisa multipunctata L. Elaphrus uliginosus F., liparius L., aureus Müll. Dyschírius nitidus Schaum., strumosus Putz , substriatus Duft., aeaneus Dej., intermedius Putz., Bonellii Putz., globosus Herbst., globosus Herbst var. ruficollis Nol Cliina fossor L., collaris Herbst., ypsilon Dej. Broscus cephalotes L. Zachywypus flavipes L. Bembidion striatum F., laticolle Duft., splendidum Sirm. pygmaeum F. var. bilunulatum Bietz., lampros Herbst., lampros Herbst. var. properans Steph., dentellum Thunb., varium OL., adustum Schaum., ripicola Duft. var. testaceum Duft., Andreae F. nö ú Ú Adatok Makó város faunájahoz. 163 var: femoratum Strm, ustulatum L., minimum F., minimum F. var. latiplaga Chaud, articulatum GyII., octomaculatum Goeze., fumigatum Duft., guttula F., biguttatum F, lunulatum Fourcr. Tachys guadrisignatus Duft., fulvicollis Dej., bistriatus Duft., bistriatus .Duft. var. gregarius Chaud., Trechus — guadris- triatus Schrk. Pogonus riparius Dej. Patrobus atrorufus Ström. Platynus obscurus Herbst., assimilis Payk., longiventris Mannh., livens GyIIl., sexpunctatus L., viridicupreus Goeze. var. austriacus F., gracilipes Duft.,.lugéns Düft., viduus Pz. var. moestus " DuÍt:, Dahli Borre , micans Nic., dorsalis Pont., Dolichus halensis Schall: Calathus fuscipes Goeze., erratus Sahlb., fuscus F., melanocep- halus L , Laemosthenes punctatus Dej, Sphodrus leucophthalmus L. Platyderus rufus Dutt., Lagarus vernalis Pz., Poecilus punctulatus Schall., marginalis Dej., cupreus L. var. affinis Strm., striatopunci tatus Duft., puncticollis Dej, Pterostichus inguinatus Strm., inae- gualis Marsh., macer Marsh., niger Schall , vulgaris L., anthracinus Illig.. gracilis Dej.; minor GyIL, interstinctus Strm, strenuus Pz;., cylindricus " Hbst., Abax. carinatus Duft., Stomis pumicatus Pz:, Amara similata GyIlI., saphyrea Deg.,- aanea Deg, eurynota Pz., familiaris Duft., lucida Duft., sabulosa Dej., apricaria Payk., fulva Deg:saconsúlaris" Duft., aulica -Pz., -Zábrits" tenébrióides "(Goez., bla- poides Creutz. Ophonus sabulicola Pz., punctatulus Duft., rufibarbis F., azureus F., azureus F. var. cribricollis Dej., maculicornis Duft., pubescens Müll., eriseus Pz., hospes Strm., calceatus Duft., /arpa- lus"aeneus F., aeneus: F. var. limbopunctatus Fuss:;- psittaceus Foure., cupréus "Dej., -rubripes" Duft , latús :L., luteicornis" : Duft:; laevicollis Duft., pygmaeus Dej , dimidiatus Rossi., autumnalis Dutft., serripes Ouens., tardus Pz., anxius Duft., modestus Dej., picipen- nis Duft., rufus Brügg., Pangus scaritides Strm., Anisodactylus binotatus F., binotatus F. var. spurcaticornis Dej., nemorivagus Duft., signatus Pz , Diachromus germanus L., Stenolobhus teutonus Schrk., skrimshiranus Steph. var. afiinis Bach., discophorus Físch., mixtus Hbst., Acupalfpus tlavicollis" Strm , suturalis . Dej., luteatus Duft., exiguus Dej., consputus Dult., Badister bipustulatus F., pel- tatus Pz., Licinus cassideus F. Oodes gracilis Villa Chlaenius tris- tis Schall., nitidulus Schrk., vestitus Payk., festivus F., ""Dejeani Dej. Chlaenites spoliatus Rossi. Callistus lunatus G. Panagaeus crux maior L. Lebia cyanocephala L., chlorocephala Hoffm., crux minor L., humeralis Dej. Metabletus obscuroguttatus Duft., palli- pes Dej. Blechrus glabratus Duft. Dromins guadrimaculatus L., nigriventris Thoms. ""Polystichus connexus Fourc, Drwypta dentata Rossi, Brachinus crepitans L., psophia Dej., explodens Dutft. Dytiscidae. //aliplus laminatus Schall. Cnemidotus caesus Duft. Hyphydrus ovatus L. Hygrotus inaegualis F. Coelambus impressopunctatus Schall., parallelogrammus Ahr., confluens F. Bidessus geminus W. //ydroporus bilineatus Strm., obliguesignatus Bielz., angustatus Strm., palustris L., planus F. Noterus clavicor- nis Deg., sparsus Marsh. Laccophilus variegatus Strm., obscurus Pz. dAgabus bipustulatus L., uliginosus L., undulatus Schrk., : femoralis 164 Halász Árpád. Payk. Ilybius guttiger GyIlh. Liopterus ruficollis Schall. Rantus conspersus GylIl., adspersus F., exoletus Forst. Cyinatopterus fus- cus L. /ydaticus transversalis -Pont. Graphoderes cinereus L., zonatus Hoppe Acilius sulcatus L. Dyliscus marginalis L., dimi- diatus Bergst., circumílexus F. Cybister laterimarginalis Deg. Gyrinidae. Gyrinus hungaricus Seidl., natator Ahr. Hydrophilidae. //ydrous piceus L. Hydrophilus caraboides L., flavipes Stev. Limnoxenus oblongus Hbst. Hydrodius fuscipes L. Helochares lividus Forst., griseus F. (punctatus Sharp.), "dilutus Er. Philydrus maritimus Thoms., melanocephalus O1. Cyinbiodyta mar- ginella F. Enochrus bicolor Payk. Anacaena limbata F. Laccodius minutus L. Limneb us nitidus Seidl., trnncatellus Thunb. Berosus luridus L. signaticollis Charp. Cercyon haemorrhoidalis F., lateralis Marsch , unipunctatus L., guisguilius L., pygmaeus Hl. Cryptop- leurum crenatum Pz. Sphaeridium bipustulatum F., bipustulatum var. marginatum F., scarabaeioides L. €Coelostoma orbiculare F. Helophorus nubilus F., micans Fald., griseus Hbst., aguaticus L., "dorsalis Marsh , pumilio Er., "Erichsoni Bach., granularis L. //yd- rochus elongatus Schall., angustatus Germ. Ochthebius riparius HI., margipallens Latr., bicolon Germ., marinus Payk. Parnidae. Potamophilus acuminatus TF. Parnus lutulentus Et OTONTSMGOTNISSE E Heteroceridae. Helerocerus fenestratus Thunb., fusculus Kiesw. Staphylinidae. 0caleca puncticeps Kr. [/yobates nigricollis Payk., forticornis Lac. Oaxypoda lividipennis Steph. Aleochara erythroptera Grav., fuscipes F., bipunctata Ol., tristis Grav., nitida Grav. Ate- meles emarginatus Payki. Zyras collaris Payk. Myrmedonia limbata Payk. Drusilla canalicuata F. Bolitochara "bella Márk., obligua Er. Gyrophaena fasciata Marsh. lucidula Er., manca Er. Tachinus humeralis Grav., scapularis Steph., laticollis Grav., subterraneus L.., fimetarius Grav., discoideus Er., elongatus GyII. Zachyporus abdo- minalis F., solutus Er., ehrysomelinus L., hypnorum F., átriceps Steph., macropterus Steph., nitidulus F., Conurius pubescens Payk., immaculatus Steph., bipunctatus Grav. Bolitobins pulchellus Mannh., pygmaeus F. Mycetoporus nanus Er. Astrapaeus ulmi Rossi. Ouedius ochripennis Mén., fulgidus F., cruentus Ol., molochinus Grav., boops Grav. Creophilus maxillosus L. Leistotrophus murinus L. Staphylinus stercorarius O]., fulvipes Scop., erythropterus L. 0cy- pus olens Müll, nitens Schrk., edentulus Block. Zasgius ater Grav, Philonthus punctus Grav., intermedius Lac., laminatus Creutz.- chalceus Steph., politus L., carbonarius GyIIl., atratus Grav., debi, lis Grav., discoideus Grav., dimidiatus Sahlb., corruscus Grav., ebeninus Grav., concinnus Grav., immundus GyIll., sanguinoléntus Grav., guisguiliarius GyIl., v. inguinatus Steph., varius GyIll., varius GyIl. var. bimaculatus Grav., cruentatus Gmel., varians Payk., agilis Grav., micans Grav., tenuis F., Leptacinus batychrus: GyIIl. Eulissus " fulgidus F. Xanutholinis punctulatus Pk., tricolor .F., linearis O1. Dolicaon biguttulus Lac. Lathrobium geminum Kr., elongatum L., longulum Grav., pallidum Nordm., guadratum Payk., Adatok Makó város faunájához. 165 terminatum " Gravh., multipunctum Grav. Achenium ephippium EÉr., depressum Grav. Medon brunneus Er., bicolor OI. Scopaeus debi- lis. Hochh , minimus Er. Sfilicus angustatus Fourc., subtilis Er., orbiculatus Payk., Erichsoni Fauv. Astenus filiformis Latr. angus- tatus Payk. Paederus littoralis Grav., fuscipes Curt., limnophilus Er. SZenus biguttatus L., b punctatus Er., incanus Er., circularis Grav. , humilis Er., stigmula Er. ater Mannh., morio Grav , buphthalmus Grav., binotatus Ljungh., pallipes Grav., impressus Germ., Oxwporus rufus L. Platystethus cornutus Grav., alutaceus Thoms., spinosus Er., nitens Sahlb, arenarius Fourc. Oxytelus rugosus F,, rugosus F. var. pulcher Gravh., insecatus Grav., piceus L., inustus Grav.., sculpturatus Grav., complanatus Er., tetracarinatus Block. Bledins tricornis Herbst., atricapillus Germ., fracticornis Payk., dissimilis Er. Compsochilus "Heydeni Epp. Coprophilus striatulus F, Antho- phagus caraboides L. Zesteva longelytrata . Goeze. Lathrimaeim atrocephalum GyII. Omalium caesum Grav., iopterum Steph. S7za- gontum guadricorne Kby. Pselaphidae-Bryaxis fossulata Reichb. Kybaxis sanguinea L. Tychus niger Pk. Scydmaenidae Cyrfoscydmus pusillus Müll. Silphidae. Cnoleva agilis III. Vargus badius otrm., aAnisoto- moides Spence. Sciodrepa Watstoni Spence. Catops fuscugs" Pz,, affinis Steph., chrysomeloides Pz. Necrobhorus germanicus L., humator Goeze., vespillo L., vestigator Hersch., vestigator Hersch. var. antennatus — Reitt.4Asbolus littoralis L., Pseundopelta sinuata F., rugosa L., thoracica L. Aclypea undata Müll AXyvlodreba 4-punctata Schreb. Szilpha lunata F., obscura L. Peltis atrata Um eLUBELL AK "JÓK var. brunnea Hbst. Ablattaria laevigata F. Agyrtes castaneus Fröl. Anisotomidae. Colenis immunda Strm. Anisotoma humeralis Kug. Trichopterygidae. Trychopteryx atomaria Deg. Phalacridae. Pialacrus fimetarius F. OZlibrus millefolii Payk., bicolor F. Stilbus atomarius L. Erotylidae. Euxgis bipustulata Thunb. friplax aenea Schall , lepida Fald. Cyrtotriplax bipustulata F. var. binotata Reitt. Cryptophagidae. 7elmatophilns sparganii Ahr. Crybtiophagys pilosus GyII., acutangulus GyII. Atomaria linearis Steph., pusilla Schönh. Lathridiidae. Corticaria pubescens GyIL, serrata Payk. Mela- nophthalma gibbosa Hbst. Tritomidae. Litargus connexus Fourc. Teitoma guadripustu- lata L., picea F., "atomaria F. Nitidulidae. Cercus pedicularius L. Brachypterus gravidus III., guadratus Strm., elaber Newm. Carpophilus rubripennis Heer. Omosiphora limbata F. Ejuraea obsoleta F., florea Er. Nitidula bipunctata L., rufipes L, carnaria Schall. Omostta colon ESZ disz coidea F. Soronia grisea L. Pria dulcamarae 5cop. Meligethes brassicae Scop., symphyti Heer., obscurus Er., umbrosus Strm., maurus Strm., "difficilis Heer., egenus Er. 166 Ilalasz Arpad Trogositidae. . Nemosoma elongatum L. Jeneébroides mauri- tanicus L. Colvdiidae. Ditoma crenata F. Bothrideres contractus F. Cery- lon histeroides E. Cucujidae. Laemophloeus testaceus bF., Hyliota planatus L. Silvanus surinamensis L., unidentatus OL. Trixagidae. Trixragus fumatus F. Dermestidae. Dermestes Frischii Kug., laniarius III., undulatus Brahm., bicolor F., lardarius L., ater Ol., Aítagenns piceus OI., pellis L., Megatoma undata L., Ctesias serra F., Anthrenus pim- pinellae [7., scrophulariae L., verbasci L. Cistelidae. Svncalvrtia setosa Waltl., Seminolus pilula L., Cistela sericea Worst., Pedilobhorus niteus Pz., Simplocaria macu- losa Er. Pelochares versicolor Waltl. Histeridae. /fololepta plana Füss., Platvsoma compressum, Hbst. Hiser inaegualis O1., guadrimaculatus L., unicolor L, cada- verinus Hoffm., stercorarius Hoffm., fimetarius Hbst , purpurascens Hbst., neglectus Germ., carbonarius Illig, guadrinotatus: Scriba. uncinatus Illig., sepulchralis Er., corvinus Germ., Saprinus nitidu- lus Pavk., aeneus F., sparsutus Solsky, amoenus Er., conjungens Payk., guadristriatus Hoffm. Gnathoncus rotundatus Kug., Abraeus elobulus Creutz., Acritus nigricornis Hoffm. Platyceridae. Platycerus cervus L, cervus L. var. capreolus Fuessl. Dorcus parallelepipedus L. Scarabaeidae. Scarabaeus sacer L., Gyinnopleurus pilularius L., Copris lunaris L., Oxthophagus taurus L., verticicornis Laich., vacca L., vacca L. var. medius Pz., coenobita Herbst., fracticornisS Preyssl., nuchicornis L., camelus F., furcatus F., ovatus L., luci- dus III., Schreberi L., Oniticel/us fulvus Goeze., "pallipes F., Apho- dius erraticus L., subterraneus L., fossor L, haemorrhoidalis L., fimetarius L., granarius L., sordidus F., rufus Moll., immundus Creutz , merdarius F., inguinatus F., prodromus Brahm., tristis Pz., guadrimaculatus L., varians Duft. satellitius Fbst ,".luridúss: k., Oxyomus silvestris Scop., Pleurophorus caesus Pz., Khyssemus germanus L., Psammodes sulcicollis III. Zrox hispidus Pont., sabu- losus L., Odontaens armiger Scop. Geotrubes stercorarius L.; sSpi- niger Marsh, mutator Marsh. Z2ethrus cephalotes Pall. Pentodon idiota Hbst. Oryctles nasicornis L., Rhizotrogus aeguinoctialis Hbst., vernus Germ. Melolontha vulgaris F., vulgaris F. var. albida kedtb., vulgaris F. var. ruficollis Muls., Serica holosericea Scop., Anomala vitis F., aenea Deg., Phyllopertha horticola L., Anisoplta segetum Hbst., austriaca Hbst, lata Er., Hoflizi graminicola F., Epicometis hiírta Poda, ZLencocelis funesta Poda. Cetonia aurata L., Potosta marmorata F., speciosissima Scop., floricola Hbst., ""metallica F., "-hnungarica Hbst., Valgus hemipterus L. 4 167 Szontagh Gyula Irta A. Adisner Lajos. A magyar lepkészeti kar egyik buzgó tagja húnyta le sze- meit örök álomra : szepes-szombati Szontagh Gyula. Szüle- tett 1840-ben Késmárkon s az ottani polgári iskolát végezvén, 1854-ben ugyanott kereskedői pályára lépett, majd Jelmeczbányára, utóbb Budapestre és Bécsbe került, a honnan nagybátyja hívására Aradra jött s a Probst-féle kereskedői czégbe lépett, melynek főnöke maradt 15588-ig, midőn az üzleti pályától visszavonult. Közéleti szereplését már 1866-ban kezdte, a midőn egyik alapítója lett a , Kereskedő Ifjuság Egyletének", melyből a mai , Aradi Kereskedők Köre" alakult; 1873-ban pedig az , Aradi Ke- reskedelmi Testület" alakításában vett tevékeny részt és mint an- nak. elnöke 25 évig működött, mikor a testület őt örökös tiszte- letbeli elnökévé választotta. Legfőbb gondja az ifjú kereskedő nemzedék helyes kiképzésére irányulván, teljes erejéből azon volt, hogy ennek a czélnak megfelelő intézetet létesítsen. Ez sikerült is s az Aradi Kereskedelmi Akadémiac, mely később ministeri ren- delet folytán felső kereskedelmi iskolává lett, örökké hirdetni fogja emlékét. Ezen a téren szerzett érdemeiért Ő Felsége 1891-ben régi nemességének épentartása mellett, a szepes-szombati előnevet ado- mányozta. Szontagh Gyula gondnoka, majd másodfelügyelője volt az aradi ág. hitv. ev. egyháznak. Mint igazgatósági tag közremű- ködött az aradi közuti vasút és téglagyár részvénytársaságnál, a légszeszgyárnál s az aradi első takarékpénztárnál. Evtizeden át beltagja volt az aradi kereskedelmi és iparkamarának és váltó- bírája az osztrák-magyar bank fiókintézetének Arad városának tör- vényhatésági tagja volt és a kereskedelmi minister megbízottjaként számos éven keresztül működött az aradi felső kereskedelmi isko- lánál biztos gyanánt. Ily sokoldalú tevékenység mellett még a lepkészetre is fordí- tott gondot. Gyűjtési kedve már ifju korában felébredt és Késmár- kon nem rendszeres ugyan, de elég gazdag lepkegyűjteményt állí- tott össze. Miután élte folyása mint kereskedőnek nagyon válto- zatos volt, Aradra jöttéig a gyűjtéssel felhagyott. Itt körülbelül 1885-ben kezdte el ismét a gyűjtést, most azonban már rendsze- resen. Eleinte csak az Arad környékén található fajokra szorítko- zott, de már 1888-ban, miután az üzletből kilépett és serdülő fia 168 Kiilönfélék. Gusztáv is kezére járhatott, vele évenként nagy kirándulásokat tett; így a látrába, Erdélybe s az Aldunára. Ezzel gyűjtemé- nye mindinkább kiterjedt, úgy, hogy csakhamar a csere útjára tért. Érintkezésbe lépett egyes nagyobb czégekkel és gyűjtőkkel Ez úton gyűjteménye igen tekintélyes terjedelmet nyert s a palaearc- tikus fajok nagy részét foglalta magában. A gyűjteményt, mely külön szekrényben rendszeresen fel van állítva, Gusztáv fia foly- tatni fogja, miután ő 1901-ben gyógyíthatlan betegségbe esett, mely el is ragadta. Hosszas szenvedés után 1902. julius 18-án Budapesten jobb létre szenderült. Béke poraira ! Különtfélék. A Botys sambucalis hernyói május második felében gyakran találhatók az orgonafa levelein, melyeket többféle módon használ- nak tartózkodásuk helyéül. 1. Egy levelet használnak tekintet nél- kül a levél nagyságára, de a nagycbb leveleknek csak az alsó rész egyik szögletét sodorják, a kisebbeknél úgy járnak el, hogy azokat összehajtják, a levél két lemezfele azonban nem illik össze, mert az egyik félrésznex felső széle szabad. 2. A levéllemezek művészi összehajtása, ha a hajtáson három rész van, t. i. az elülső rész háromszögalakú és ez egyszersmind a legnagyobb: a két ol- dalrész, vagyis a két oldalról behajtott és tartózkodásul szolgáló rész és a csúcs, mely a háromszögalakú részre rá van hajtva, hol az átjáró van az egyik oldalrészből a másikba. A csúcsrész készí- tésénél azt veszszük észre, hogy oldalt félkör alakban van kivágva, mely oknál fogva a ráhajtás könnyen sikerül. 3. Lehet a tartóz- kodásra alkalmas levéllemez csőalakú. 4. Lehet olyan alkotású, mint a Tortrixoknál és két, esetleg több levélből álló. A két levél használata a leggyakoribb, a levelek rendesen a kisebbekből valók, melyeknek egyikén mélyedés van és tartózkodásul szolgál, a má- sikat magára hajlitja. 5. Sajátszerű készítési mod, ha a hernyó a levéllemez két részét erősebben összeszorítja. Az erősebb össze- szorítás hatással van a hernyóra, mert testének alakja is megvál- tozhatig, a mennyiben lapossá válik, és nem ritkán halálát idézi elő. Érdekes a hernyónak védekezési módja, midőn erősen esik, ha egy másik levelet ráhajt, de néha vesztére, mert a nagy zápor az összenyomást okozhatja. A hernyó hajlékában társaséletről is lehet szó, mert menedéket szolgálhat a Gracillaria syringella-nak, vi Különfélék. 169 nemkülönben a melegebb évszakban az ablakon látható Sciara pulicaris nevű légynek is. A Botys sambucalis bábjából 10—12 nap alatt fejlődik a lepke. ÜZ apétte Nola centonalis Hb. Ez a csinos szövőpille igen széles kör- ben van elterjedve, de sehol sem gyakori. Előfordul: Közép-Eu- rópában Szent-Pétervárig, Livlandig és Finnországig ; délen : Közép- és felső Olaszországban, Korzika szigetén és "Spanyolországban ; keleten : Örményországban és Kirgiziában; világosabb fajváltozata var. atomosa Brem. az Amurvidéken, Koreáig és Japánig. Magyar- országon eddig csak kevés helyen figyelték meg, úgymint Eper- jesen, Nagyszebenben és Fiuméban, én 1901. junius havában Peszéren is találtam, még pedig nagyobb számban. Hoffmann sze- rint homokos száraz helyeken fordul elő s ez megegyezik saját tapasztalatommal; én ugyanis kizárólag homokos területen erdő szélén találtam. De valószínűtlen előttem az az állítás, hogy a hernyó apró növényeken éli), holott a genusbeli hernyók több- nyire zuzmóval táplálkoznak. En a lepkét csaknem kivétel nélkül nyárfák vagy azok közelében levő akáczfák derekán találtam : ennélfogva abban a véleményben vagyok, hogy a hernyó a nyár- fán bőven tenyésző zuzmón él E mellett szól az analogia is, mert a Nola cicatricalist mindig csak tölgyfa derekán találjuk, a melyen hernyója él. Németországhan a lepke juliusban jelenik meg, és gyér nyíresekben és fenyvesekben található: lehet, hogy ott her- nyója eme fák zuzmóin él. Peszéren a lepkét junius közepe után egészen friss példányokban is találtam ugyan, de sok kopott, rosz példányt is, még pedig túlnyomóan nőstényeket, a mi arra mutat, hogy röpülési ideje már hanyatlóban volt; ámde fogtam egy hónappal utóbb a budapesti szép juhásznénál is egy kopott pél- dányt. Röpülési ideje tehát alighanem junius elejétől julius köze- péig terjed. Nyugvó állapotban a lepke többnyire fejjel lefelé ül a fák derekén, (épen úgy mint a N. cicatricalis is) leggyakrabban úgy, hogy könnyen látható, olykor azonban úgy oda simul a kéreghez vagy a kéreg közé, hogy alig lehet észrevenni. A lepke alapszíne állandóan tejfehér, az alsó szárny gyakran szürkés. A barnás rajzolat azonban igen változó A felső szárnyon haránt le- futó hullámvonal olykor kettős, de leggyakrabban befelé csak mintegy árnyékot vet; ezzel párhuzamosan, a tőtér határán egy- szerű, néha igen homályos vonal szeli át a szárnyat. Számos pél- dányon ez a belső vonal teljesen eltünik, vagy alig látható. a hullámvonal is olykor igen gyöngén mutatkozik. Eilenben akad ritkán oly példány is, melyen a két vonal közt levő tér sötét szürkés barna színnel teljesen be van töltve. Ehhez tartozik egyet- len egy sötét példány is, melyen az egész felső szárny barnás szinű, a hullámvonalon túl levő, rendszerint fehér szegélytér pedig barnás fehér. Az állatnak kiváló sajátsága a felső szárnyon levő három, a rajznál sötétebb, egyenesen kiálló szőrpamut, felü- letesen nézve ezek feketés pettyeknek látszanak. Ezt a jellemző tulajdonságot egyik auctor sem említi. A. Aigner Lajos. 1 Buckler, Larvae of British Butterflies 1886. III. p. 44. pl. 43. fig. 6. 170 Kiilönfélék. A Microgaster glomeratus coconjai általában kétfélék vannak t. i. olyanok, melyekben a lárvák tartózkodási helyéül szolgáló hernyók maradványai nem találhatók és vannak olyanok, melyek- ben a tartózkodási helyül szolgáló hernyók megmaradtak. Azon coconok, melyekben a hernyónak holt teste megmaradt, rendesen kisebbek mint azok, melyekben a hernyónak híre-hamva sincs. A hernyó a cocon alján látható, feje és testének hátsó része ren- desen kilóg, a cocon a hernyót nagyon vékony réteggel burkolja és így a coconnak belső része sértetlen. A Pieris brassicae . her- nyójának feje a jellemző rajzzal jól látszik. A hernyó testén hébe- hóba kis nyúlványt találunk, mely a bőr redőzetéből áll és alkal- masint úgy képződik, hogy ott több pete van és így több lárva fejlődik. Ha a cocon alján maradt a hernyó, különböző fejlődésű bábokat látunk, a mi természetes, mert az aránylag későbben fej- lődik is ott maradnak, és a fejlődésben 8—10 nap különbség lehet. A báb kezdetben fehér, később hátul kezd feketedni, azután pot- rohán mutatkoznak a fekete gyűrűk és legkésőbben mutatkoznak a hasi oldalnak változásai. Vannak bábok, melyeknek burka vasta- gabb és ezekből talán soha sem fejlődnek a Microgasterek. Hol a hernyó nem maradt meg, illetőleg nincs a cocon alján, a coconból több Microgaster fejlődik. Vannak coconok, melyekben kevés Microgaster található: 10—20, és vannak, melyekben 60—580 is található ; ezeknek egy része azonban nem bontakozik ki a cocon- ból. A mint tapasztaltam, a kisebb coconokban kevesebb Micro- gaster pusztul el, mint a nagyobbakban. Egy kisebb coconban megszámláltam 60 Microgastert, egészen ki voltak fejlődve, és ezekből csak 25 nem hagyta el a cocont, egy nagyobban pedig 30 teljesen kifejlődött Microgastert találtam és ezekből csak 42 szabadult ki, 18 maradt a belső részben, 20 a külső részben. A coconokat különböző helyeken találjuk, pl. fűnemű, növények, száraz cserjéken, fák ágain és az azokon talált coconokból fejlő- dött ki a legtöbb Microgaster. AE 56 Ujabb adatok a magyar bogárfaunához. A magyar bogárfauna szaporításához a ,Rov. Lapok"-ban Csiki Ernő által felhozott új adatokhoz részemről a következő — birtokomban levő — új adatokkal járulhatok : 1. Brachynus crepitans v. strepitanus Duft. I. Bpest: Kis-Svábhegy. 2. Hydraena nigrita Germ. IV. Király-Helmecz. 53. Lathridius nodifer Westw. I. Bpest: Zugliget, Rupphegy, szá- raz fűcsomók alatt. — Ezen csinos állatka, melyet csak nehány évvel ezelőtt hurczoltak be Közép-Europába, úgy lát- szik kelet felé mind jobban és jobban elterjed. 4. Onthophagus ovatus v. ruflcapillus Brul. szórványosan a törzs- alakkal együtt. ). Aphodius subterraneus v. fuscipennis Muls. I. Budapest. ) 3; haemorrhoidalis v. sanguinolentus Hbst. I Bpest, Imreg. IV. Sáros-patak. tristis v. vicinus Muls. IV. Kis-Azar, S.-A.-Ujhely. 0. §; biguttatus v. similis Schilsky II. Kencse, IV. Tokaj. e, Kiülönfélék. jl sm] li 9. Aphodius biguttatunus v. ap:icalis Schilsky. IV. Tokaj. 10 36 ingujnátus v. nubilus Panz. II. Komárom, ÍV. Tokaj. 918 3; ingíinatus v. centrolineatus Panz. II. Komárom. 1SZA 8 Turidus vu. vartegatus Hbst. I. Budapest. J0 88 Iuridus v. apicalis Muls. I. Budapest. 14. Ceronia anurata v. bilucida Reitt. I, Budapest. 15. [Irichius fasciatus v. interruptus Muls. ÍV. Sz.-ÖOlyka. 16. 83 v. dubius Muls. IV. Bártfa. HE 5 v. pulchellus Rossi IV. M.-Laborcz. ia Coccinella 4-punctata v. rustica Wse IV. Nagy-Mihály. 19. Coccinella 11-punctata v. pura Wse IV. Gercsely. 20. Aiberaspis repbensis v. Teinturieri Múuls. IV. Nagy-Mihály E helyen felemlítem, hogy a rendkívül ritka Agyrtes bicolor Lap. fajból Budapesten már a második példányt sikerült kézre kerítenem. Az elsőt 1900. év tavaszán falon mászkálva fogtam, a másodikat pedig az idei tavaszon, — a Jánoshegy oldalán egy korhadt fa odván összegyűlt száraz lomb közül rostáltam, a szin- tén elég ritka Jschimodes sanguinicollis-sal együtt. Nagyobb szám- ban neveltem ezen évben a Magyarországból újabban kimutatott Leptidea brevipenmis Muls. nevű czinczérfajt. Az eddig csak Délfrancziaországból és a Kaukasusból ismert bogár fűzfavesszőből font piaczi kosárral került hozzám, a melynek kivált vastagabb ágait álczái annyira összefurkálták, hogy a kosár a szó szoros értelmében darabbokra hullott szét. Hajóss József. Rovarok a hazai muzeumokban. .Magyar Minerva" czím alatt a hazai muzeumok és könyvtárak czimkönyvét bocsátja közzé a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége. Eddigelé két kötet jelent meg. Az elsőt, melyetdr. Schönherr Gyula ésdr. Esztegár László szerkesztett, gróf Széchenyi Ferencz remek életrajza nyitja meg, Fraknói Vilmos főfelügyelő tollából A 23 ívre terjedő kötet 696 könyvtár és 61 muzeum rövid leírásat. tartalmazza. A második évfolyam, melyetdr. Schönher! Gyula vezetése alatt dr. Grünn Albert szerkesztett és melynek élén Varju Elemértől gróf Batthyány Ignácz életrajza áll, 56 íven 619 könyvtárt és 297 muzeumot, beleértve az iskolai gyűjteménye - ket, ismertet. Mindkét kötet igen nagy szorgalommal van össze- állírva és tömérdek érdekes adatot foglal magában. Itt csupán azokat a muzeumokat és iskolákat említjük meg, melyeknél a rovarok tekintélyes számban vannak képviselve. Ezek betűrendben a kö- vetkezők : Beszterczebánya: Kir. kath. főgymnas. 4940 rovar. ; Brassó : Ev. főgymnas. 13,380, ÁIlI. főreálisk. 2255, Gör. kath. főgymnas. 6324 rovar; Budapest: Nemzeti Muzeum I1I,178,703 állat (a rovarok nincsenek külön feltüntetve), M. kir 1udomány egyetem : csak az ásványok felemlítve, a rovarokról (Vángel-féle lepke gyűjtemény stb.) nincsen szó, II. ker. főreálisk. , számos ro- var", II. ker. főgymnas. 6000 állat (Számos rovar) ; Debveczen : Főreálisk. 3 rovargyűjtemény ; Deés : Szolnokdobokai muzeum : lepke-gyűjtemény ; Eger: Áll. főreálisk. 5831 rovar (Kempelen Rk. lepkegyűjt.) ; Eperjes : Ev. collegium 3715 rovar (Hazslinszky Fr. 172 Különféléh. gyűjt.) ; Felka : Tátra-Muzeum : 2044 rovar; Fiume: Városi-Mu- zeum : Hoffmann-féle rovargyűjtemény; [gló: Ev. főgymn. 6027 rovar (Jermy G. és Geyer G. Gy. gyűjt); Kassa: Városi-Mu- zeum 35.958 termr. tárgy; Kisujszállás : Ref. főgymn. 5265 állat, (számos rovar); Aolozsvár: Erdélyi Muzeum-Egylet 26,803 rovar, 396 pók, 68 százlábú (Franzenau-féle lepke -gyűjt. stb.) ; Léva : Áll. tanítóképző int. helyi fauna rovar-gyűjt. 2899 fajjal és iskolai rovar-gyűjt. 1258 faj; Magyar-Ovár: Gazd. akad. 8000 rovar ; Miskolcz : Ref. főgymn. 9660 rovar; Nagy-Brcskerek: Főgymn. 7407 állat (számos rovar); Nagy-Enyed: Bethlen-colleg. 10,112 rovar ; Nagy-Szeben: Erdélyi természettudományi egyesület mu- zeuma, gazdag rovar-gyűjtemény ; Nyiregyháza : Ev. főgymn. 4795 állat (számos rovar); Pécs: Kath. főgymn. 4658 rovar (Xanthus J. és dr. Kaufmann Er. gyűjt.), Áll. főreálisk. 5456 rovar (Viertl A. gyűjt.) ; Foprád : Kárpát-Egyesület muzeuma 3000 bogár és lepke, 180 pókfaj; Pozsony : Kath. főgymn. 3428 rovar, Orvos- térmészéttud. egyesület 14718 nép- és természetrajzi tárgyi" .Sels meczbánya : Ev. lyceum 11,289 állat, (számos rovar), Kath. főgym. 4977 állat, (számos rovar), Bányászati és erdészeti akad. 3000 rovar ; Sopron: Ev. lyceum 3069 rovar, Áll. főreálisk. 4727 ro- var; Szeged: Áll. főreálisk. 2000 rovar, Városi muzeum 9000 lepke és 16000 bogár, (Praznovszky- és Vellay-féle gyűjt.) ; Szegzárd : Muzeum, 56856 állat, (számos rovar). Azonkívül van számos városban 500—1000 darabból álló : yűjtemény, de viszont igen sok olyan iskola, melynek rovar-gyűjteménye 5—10—50 da- rabból áll. 58 Báró Bornemisza Pál a folyó év elején természetrajzi és ethnographiai tárgyak gyűjtése czéljából délkeleti Afrikába utazott és eleinte az angol gyarmatban fekvő Voi faluban állapodott meg, de csakhamar a Kilimandsaro-hegység déli részére utazott, még pedig sok véres küzdelem és viszontagság árán. [tt az 5860 m. magas Kilo hegy alján telepedett meg. Innen a környékre és távolabb, Afrika belseje felé gyűjtési kirándulásokat tett. A gazdag eredményt, azaz mintegy 1000 ethnographiai tárgyat, és számos álla- tot, kivált rovarokat és különösen lepkéket máris útnak indította a Magyar Nemzeti Muzeum számára. Mihelyt a küldemény megér- kezett, bővebben fogjuk ismertetni. A Nemzeti Muzeum rovargyűjteménye az 1901. év folyamán 40,248 példánynyal gyarapodott. Ezek között volt: 4036 Hyme- noptera, 10000 Coleoptera, 1593 Lepidoptera, 19.463 Diptera, 1176 Neuroptera és Pseudoneuroptera, 719 Orthoptera, 3159 He- miptera. Azonkívül 253 Myropoda, 614 Arachnea és 2445 Crus- tacea. Méhek a szalonban. A búr háborúban emlegetett Baden Powel angol ezredes édesanyja 30 évvel ezelőtt méheket kapott ajándékba s azokat szalonjában tartja. A szoba egyik falán . sor- ban állanak művésziesen díszített talpazatokon a legfinomabb szal- mából készült kaptárak, melyek minden nyilása üveggel van el- zárva, úgy, hogy a méhek működését meg lehet figyelni, anélkül, mee Kirlönfélék. 177 hogy tőlük tartani kellene. Minden kaptárból kályhacsőszerű cső vezet más, nagyob6 csőbe, melyen át a méhek a szabadba jut- hatnak. Ott szedik a mézet s azt ugyanazon az úton szépen haza hozzák. Igazán ügyes gondolat. Tarantela vadászat. Észak-Amerikának délnyugati részeiben, kivált déli Kaliforniában nagy mennyiségben fordul elő a Taran- tela nevű veszedelmes óriási pókfaj. Ezt a nyári hónapokban, a mikor legszámosabban mutatkozik, az iskolás gyerekek gyűjtik össze. Egész felszerelésük nehány pléhdobozból, födeles befőttes üvegekből, kanna vízből és két vékony hosszú pálczából áll, a melyekkel az állatokat igen ügyesen meg tudják fogni, Ha nem látják a pókot futkosni, a talajban levő bizonyos lyukakat keres- nek, melyeknek széle fehéres, selymes szövettel van ellátva ; mert ezekben laknak a pókcsaládok. Az ily lyukban a kis vadász kevés vizet önt, melytől ez a pók irtozik. A váratlan hideg fürdőtől azonnal megjelenik a fölszínen, a hol a fiú a pálczikákkal elfogja s egyik edénybe teszi, de mindegyikbe csak egyet, mert az amúgy is igen harapós állat a fogságban dühösen egymásnak esik s egy- mást megcsonkitják, megölik. Ily módon a fiuk nehány hónap allatt ezrível szedik össze a pókokat, melyek darabjáért a kereskedők 2 centet (m. c. 10 fillért) fizetnek. Ezek az állatokat gasclin- vagy terpentinben megölik, darabka kéregpapirra tűzik és kis dobozban 25 centen elárusitják a gyűjtőknek és utazóknak. Rovarok mint a Telegraph rontói. Keleti Afrikában, hol már az éghajlat és a növényzet is nagy nehézségeket gördít a teleg- raph-vonalak létesítése ellen, e tekintetben még a rovarokkal is kell számolni, kivált a termiták (fehér hangyák) zavarják gyakran a ve- zetéket. Ezek az állatok nagyon tudják becsülni azt az oltalmat, melyet az isolatorok üvegharangja szél és zivatar ellen nyujthat, s ennélfogva nagy buzgalommal és fáradsággal czepelnek fel a póz- nán apró göröngyöket, melyeket az isolatorba beleépitik. Ez sárház csakhamar elfödi a harang külső szélét, sőt idővel az iso- lator külső felületét is. Mihelyt ez a földréteg a telegraph sodronyt érinti, összeköti azt azzal a darab vassal, mely az isolatort tartja s így a pózna útján létesíti az összeköttetést a földdel. Ez által megszakad a vonal üzeme, mivel a villam folyam hatástala- nul a földbe száll, a helyett, hogy a következő állomást elérné. A vezeték másik ellensége egy csaknem tenyérnyi nagyságú pók- faj, mely igen erős fonalakkal óriási hálót sző. Az ilv háló nem ritkán elfoglalja a pózna és sodrony képezte egész háromszö- get, és vagy a póznák útján, vagy közvetetlenül eszközli a földdel való érintkezést, mely a huzalt megszakítja. Dr. Daday Jenőt, a magyar nemzeti muzeum segédőrét, a mű- egyetem magántanárát, a m. t. Akademia tagját és lapunk mun- katársát, O Felsége a műegyetem rendes tanárává nevezte ki. Őszintén örvendünk a jeles túdós előmenetelén ! 174 Irodalom. Irodaloma. Dr. C. Kertész, Catalogus Dipterorum hucusgue de- scriptorum. Volumen II. Cecidomyiidae, Limnobiidae, Tipu- lidae, Cylindrotomidae. Budapestini, 1902. 359 lap. Ara 20 kor. 40 üllér. Dr. Kertész Kálmán nagy szorgalommal összeállított Diptera- katalogusának most jelent meg a 2. kötete, mely az Oiigoneura és Polyneurákat tartalmazza. A Cecidomyiidae, Limnobiidae, Tipu- lidae és Cylindrotomidae csáládokból 208 nemhez tartozó 2478 faj felsoroltatik, azonkívül még egy nem egy fajjal, melynek hovátarto; zása ismeretlen. E kötet nagy részét a Cecidomyiidák foglalják el - ezekről a systematikus jegyzéken kívül még egy külön jegyzék is van, melyben a fajok tápnövényeik szerint vannak felsorolva. A kötet az elsőnek méltó társa : kiállítása, nyomása kifogástalan és csinos. Cs.:B 34 Tomala, Ferd., Sesia empiformis Esp. var. hungarica mihi (n. var.) XII. Jahresbericht d. Wien. Ent. Ver. 1901. p. 13—16. Egyszerű fordítása ama leírásnak, mely a R. L. 1901. már- cziusi füzetében (VIII. 47—56. 1.) megjelent. zak x Bernhauer, Dr. Max. Beitrag zur Staphylinidenfauna des palacearctisoehenmn Gebvetes (Műnehenetékoléopi terolog. Zeitschr. I, 1902. p. 54—62). Több új Staphilinida leírása; hazaiak a következők: .Myceto- porus impberialis (Mehádia), Lathrobium Taxi (Mehádia) és Asta- cobs (nov. gen.) mehadiensis (Mehádia) Csiki Ernő. 4 Daniel, Dr. josef., Das Aphodius-Subgenus Agolius Muls. (Münch. koleopt. Zeitschr. I, 1902. p. 73—76). Az Agolins alnembe tartozó fajok ivari heteromorphismusa és a fajok egy részénél az elülső lábszár végtüskéjének különböző alakja a két ivarnál az oka annak, hogy ezekre nem figyelve, új meg új fajokat írtak le, sokszor a két ivart külön-külön. Dr. Daniel e csoportot most behatóan tanulmányozta, az ide tartozó fajokat jól distingválta. Magyarországon csak 2 faj fordul elő a magasabb hegyeken, ezek a mixtus Villa és montanus Erichs., mely utóbbinak §-ét Reitter 1897-ben Aph. Deubeli név alatt írta le, azonban ezek szerint faunánkból törlendő, illetve a montanus- szal egyesítendő. : Csiki Ernő. ENNEN A d NTI Dye zás MIRÉIN AR [ AINSI LAN OK Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatschrili Unter Mitwirkung von A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr G. Entz und Dr. G. Horváth redigírt von l.. v. Aigner-Abafi und HB. Csiki. Budapest IV., Molnár-utcza 24. 1902. Oktober. IX. Band Heft 8. 5. 153. J. Lósy : Commensalismus der Biene und Bienenlaus (Braula coeca), einer eigenthümlichen Fliegenart, die von Réaumur, Taschenberg, Müggenburg u. A. einfach für parasitisch, von An- deren, wie Peréz und Bálint für commensalistisch gehalten wurde, ohne aber positive Beweise vorbringen zu können. Verfasser stu- dirte die Lebensweise dieses Thieres (Abbild. p. 155.) Dasselbe überwintert in den Bienenkörben und beginnt sich im Frühling fortzupflanzen, was bis zum Spátsommer fortgesetzt wird, so, .dass die Zahl bedeutend anwáchst. Die Parasiten halten sich zumeist auf der Königin auf und übergehen erst auf die Arbeiter, wenn diese die Fütterung der Larven "besorgen, wobei sie von der Nahrung naschen, welche denselben zugeführt wird. Sobald die Fütterung beendigt ist, finden sich Alle auf der Königin ein, auf welcher auch die Paarung stattfindet. Ihre Zahl nimmt bis Ende November derart zu, dass die Königin in die Gefahr kommt, derart geschwácht zu werden, dass sie noch im Spátherbst umkommt; bei hoch- gradiger Infection (in unrein gehaltenen Körben) kann dies schon im Sommer erfolgen, was zum Verfall der ganzen Famille führen kann. Verfasser charakterisirt hierauf die Mundwerkzeuge der Bienen ; die der Drohnen sind am schwáchsten, die der Arbeiter am besten entwickelt, erstere bieten der Braula zu wenig Nahrung, bei letz- teren kann sie dieselbe schwer erlangen, dies ist am leichtesten bei der grössern und trágern Königín, deren Mundwerkzeugen sich denn auch die der Braula angepasst haben. Dies soll in einem zweiten Aufsatz nachgewiesen werden. 5.150 E V. Aigner- -Abafi : Geschichte der Nemeophila Metel- kana 1. Dieser schöne Spinner wurde von F. Metelka 1559 ent- deckt, war aber nach dem Tode desselben verschollen und erst 1899 gelang es .wieder, die Raupe aufzufinden. S. 161. A. Halász: Beitráge zur Fauna der Stadt Makó. I. Ver- zeichniss der in der Umgebung gesammelten Xöáfer, 1262 Arten. S. 167. L. v. Aigner-Abafi: Julius v. Szontagh, Vorstand dei evang. Gemeinde, Directionsmitglied der Sparcassa und industrieller Unternehmungen zu Arad, ein eifriger Sammler und Liebhaber der Schmetterlinge, geb. 1840, ist am 183. Juli 1902 in Budapest gestorben. 14 Kleineré Mittheilungen. s. 165. E. D.: Botvs sambucalis. Beschreibung der ver- schiedenen Art, in welcher die Raupe ihre Behausung herstellt. S. 169. L. v. Aigner-Abafi: Nola centonalis Hb. Verfasser hat diesen hübschen kleinen Spinner, welcher nur von wenigen Orten Ungarns bekannt war, und als sehr selten galt, zu Peszér in grösserer Anzahl an Akazien und Pappeln, ebenso wie N. ci- catricalis sitzend gefunden und vermuthet, dass die Raupe nicht wie behauptet wird, an niederen Pflanzen, sondern an Pappel- flechten lebe. Der Falterhat auf den Vordertflügeln drei, gerade em- por ragende Haarbüschel, welche dunkler als die übrige Zeichnung, für den ersten Blick als schwarzliche Punkte erscheinen. Dies charakteristische Merkmal wird in keiner Beschreibung erwahnt. S. 170. E. D.: Microgaster glomeratus. Über die Cocons dieses Parasiten. S. 170. J. Hajóss : Nenere Beitragezny Kaferfauna Uugarns, Aufzáhlung von 20, für Ungarn neuer Formen. Verfasser erwáhnt, dass er Leptidea brevipennis, bisher blos aus Südfrankreich und dem Kaukasus bekannt, aus einem von Weidenruthen geflochtenen Korbe in grosser Anzahl gewonnnn habe. S. 171. Imsekten in ungarischen Museen. Das Landes-Ober- inspectorat der ungarischen Museen und Bibliotheken edirt . ein Jahrbuch , Magyar Minerva", in dessen ersten 2 Bánden 696 und 61, bezw. 619 Bibliotheken und 297 Muűúseen kurz geschildert werden. Es werden 27 Stádte mit belangreicheren Insekten-Sammlun- gen nahmhaft gemacht, an erster Stelle das Ungar. National- Museum mit 1, 178, 703 Thieren, darunter Insekten in grosser Anzahl. S. 172. Baron Paul Bornemisza reiste Anfang 1. Jahres nach Südost-Afrika, um naturhistorische und ethnographische Gegenstánde zu sammeln. Nach vielen Mühseligkeiten erreichte er das Kilimandsaro-Gebirge und siedelte sich am Fusse des 5860 m. hohen Kilo an. Von hier unternanm er Expeditionen in die Um- gebung und in das Innere von Afrika. Das Ergebniss, ca. 1000 ethnographische Gegenstande und zahlreiche Thiere, namentlích In- sektenund insbesondere Schmetterlinge, hat er bereits an das Ungar. National-Museum expedirt. s. 172. Die lInsekten-Sammlung der Ungar. National- Museums hat im J. 1901 um 40, 248 Stück zugenommen, u..z. über 4000 Hymenopteren, 10000 Coleopteren, an 1600 Lepidop- teren, ca. 19590 Dipteren, an 1200 Neuropteren und Pseudoneu- ropteren, 710 Orthopteren und 3159 Hemipteren; ausserdem.258 Myriopoden, 614 Arachneen und 2445 Crustaceen, S. 178. Dr. E. v. Daday, Custos-Adjünct des Ungar. National- Museums, Docent des Polytechnikums, Mitglied der ungar. Aka- demie des Wissenschaften und Mitarbeiter der Rovartani Lnpok, wurde zum ord. Professor am Polytechnikum ernannt. j Következő " madárbőröket . stb. vagyok hajlandó eladni. vagy. rovarokért becserélni : 1 Turdus iliacus 3; 83 Gyanecula suecica ÖL Boxia; CUrvárostra 4: ; ; 2" Pinicola. enucleator d; 5 Nucifraga cariocatactes ; 6 Nucifraga inacrorhyncha ; AT ANASEA 1 Aegialitis hiaticula:; 1 Somataria spectabilis d; 1 Cardinalis cucullatuús. Brasilia RA NÉME .-1 Jégmadár " N. "Guinea; 1. WVárró". madár " N.. " Gúínea; "1. Mústela , nivalis ; : 1 3 ; Csiga gyűjtemény (földgömbi); 1 Mufflon-szarv, fél koponyával; 1 Photograph apparatus complett. Tavarnok u. r. N.-Tapolcsány. : Kelecsényi Károly. Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá- szoknak és erdészekúek 8(00 hibátlanul meghatározott hóni és külföldi fajbó álló rovar-készletémet. Honi faunánk közönségeséslegritká bb fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményelret olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívesen lépek csereviszonyba, Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.) Merkl Ede. Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér- fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az 1—T7. füzet: az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklők rendjének négy családját, ugymint : a varju-, sárga-rigó-, seregélv. és. pinty- féléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket ; "a har- madik a vizirigó-, ökörszem- és rigóféléket; a negyedik pedig a bipőke- cz:nege-, küllő-, famászó-, gébics-, selyemjfark-, fecske- és légykapóféléke az ötödik a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és bagoly-féléket, a 6, a ragadozókat a: €., mely most jelent meg, az evezőlábúakat és hidalukuaka tartalmazza. A munka díszes kiállításban, a szeiző eredeti rajzaival, és színes táb- lákkal, guart formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta- lános ismeretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzétben a tárgymu- tatóval egyetemben jelenik meg. § 5 Előfizetést ára 1—1 füzetnek 3 kor, az egész munkának 20 korona. Az előfizetési pénzek a Magyar Nenzeti Muzeum Igazgatóságához vagy a r Kovartani Lapok szerkesztőségéhez czímzendők. soszzeeszazmo TE ga E Se Enge gzssz TIZET ITT mezzz et MET OT SZE re eeteyátt 577 CANAKH OG DER ű Lepidopteren des palaearctischen Faunengebietes. ] Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. Esze d .hheile. 10 éden Band: gebünden.: — ss Preis 2O WHromnmen szerkesztőségünk útján is megvendelnhető. s EVM Aa ezet A LA Entomologiai művek. -. Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. "(Fauna Regni Hugó riae). III. kötet. Arthropóda. Kiadja a k. m. Természettudományi Társula Ára 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás álla- tok kitömesére s eltártására, és csöntvázak készitésére, ábrákkal 166 Tökégast 40 All. —- Bein K.A kis rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb. rovarok megisme- résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill. — Lejtényi §. Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifíjuság számára, kötve. 1 kor. — Kriesch ].A rovarok világa. 16. ábrával 80 fill. — Kíránduló zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fil. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatá a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80 Hill, — Dr. Daday ].Rovar tani műszótát 1 kor. 60.AlI. — Hoffer, Praxis der" Ínsektenkünde. BEKON S Kolbe, Einführung in die Keénnuyiss der Insekten 17 kor. IZ Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdara:sai 2-kor. 40 All. A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával I ker. 20 fil Adatok Magyaro r- szág fürkész darazsainak ismerétéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak . magánrajza 40 kor. SENEKEZÉL Lepidoptera. Beiu K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ISENSÉtEt ÉSE E gyűjtése 2-koör. — A: Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. — Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 Kor Ber ge, Schmetterlingsbuch 8. Auf. 1300 Abb. auf 50. farb. Tafeln 25 kor. 90. fll. — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. AuR. 2000 Apt auf 71 farb. Tafeln 50 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europa 1900 Abb. auf 50 Taleln 30 kor. TES Diptera. Tömösváry O. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó- (ún mellékeivől 3 tábl. 60 IL — Kertész K. Catalogus Tabaádatun ébe tea rum universi 6 kor. ú JEEZ Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor.80 AH. — Bein K.A kis bogárgyűjtő. A. bogarak ismértetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Kálerbuck 5. AuA. mit 48 color. Tateln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Traussylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 fil. lk izáetas át érd Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Puugnr Gy. A magyaror- szági tücsökfélék természetrajza 6. tábl: 5 kör. .— Kohaut RK. Magyarország szitakötő-féléi. 3. színes tábl. 2 kor. 60 nII. ; S 58 Myri poda. Dr. Daday J. A magyarországi Myriopodák magánrajza 1 táblával 4£ kor. KESÉ Araehnoidea. Dr. Chwyzer K. és Kulczgynski L. Araneae Hungariae 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak 9-3. kötet kapható Íí6 kor, — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós. pókok természetes. osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. § 52 Crustacea : Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig talált szabadoi élő evezőlábú rákok magánrajza., 4tábl. 3 kor, A magyarországi Branchipus: lajok : átnézete. "T kor: "A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor Catalogus Hindomychidarum. TE Conscripsit § ; : Ernestús Csiki. A Musaeo Nationali Hungarico editus. Budapestini T90452 ús Ára 3 korona. ed E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetök. Sil mid] Sándor könyvnyomdája Budapest, VI: Szerecsen-u TRRJ AK 5 SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES 3 9088 01427 037