(127) 1 Kíilönnyomás a „Máglyái* Botanikai Lapok“ 1913. évi 1/5. számából. Separatabdruclv aus den „IJjig-arisohen Botan. Blattéi*^ Jalirg. 1913. Nr. 1/5. Újabb adatok Bereg vármegye flórájához. Neuere Beitráge zűr Flóra des Bereger Komitates. Von'-! Antal (Stiibiiyafürdö). 1912. é. augusztus hó elején oly czélból utaztam le Bereg- megyébe, hogy annak florisztikai szempontból még át nem kuta- tott részeit átkutassam és a « Magyar Cyperaceák)) részére a Heleocharis carníolica-X és a H. ovata-t meggy üjtsem. Különösen nagy reményeket fűztem annak a helynek átkutatásához, amely a Latorcza és a Latoreza-csatorna között fekszik. Ez a hely rend- kívül bővizű, rajta sok a tölgyes s így erről a helyről még igen sok érdekes dolog kerülhet napfényre. Sajnos, tervemet nem való- síthattam meg, mert egész hónapon át folytonosan szakadt az eső s az egész vidéket elöntötte a víz. A Heleocharisolcat is a víz alól kellett kihalásznom. A Heleocharis-ok gyűjtése azonban azt az érdekes eredményt szülte, hogy a Heleocharis carniolica még sem olyan ritkasága Beregmegyének, mint azt «A Magyar Bot. Lap.)) 1911. évfolyam 388 lapon megjelent czikkemben említettem és hogy a Heleocharisok beregmegyei földrajzi elterjedésüket illetőleg pontosabb határokat tudtam megállapítani. A Heleocharis ovata jellemző növénye a Szinyák hegységnek. Különösen a Viz- nicze pataknak Felsőviznicze községtől feljebb eső részein s annak mellékpatakocskái mentén mindenütt megtalálható. E völgy némely vízállott árkaiban valósággal elnyomja a többi növényeket és gyepeket alkot. Hú kisérő társa e vidéken mindenütt a Heleo- charís carniolica, no ha tetemesebben gyérebb, mint az előbbi. A sík területen csak két helyen gyűjtöttem, Mezőterebes és Vár- palánka körül, de csak egy -egy tővel. A Viznicze pataktól nyu- gatra fekvő hegygerincznek a síkság felé eső részétől kezdve az uralmat teljesen a H, carniolica veszi át. Hegyi utak nedves hel^yein, forrásuk körül, frissen ásott árkok oldalain, rétek és lege- lők vízállott helyein mindenütt igen seregesen és nagy tömeg- ben lép föl a H. carniolica. A síkon e H nyugati, illetve déli előfordulásának határát az eddigi megfigyeléseim alapján a Munkács-Mezőterebes közti vasút, Mezőterebes és Beregrákos közti mezei út és Beregrákos-Ungvár közti országút mentén állapítom meg. Lehetséges, hogy e határon túl is előkerül még, de a leg- szorgosabb kutatásom mellett sem tudtam e határon túl a H. car- niolica-\ megtalálni. E határon túl a H. carniolica-t helyettesíti a H. acicularís. Mocsaras, csendesen folyó sekély vizekben min- denütt megtalálható e piczinyke növény. Legtöbbet láttam Csongor l 2 (128) (régen Csonionya) község melletti erdőben ásott vízlevezető csator- nában, ahol nagj^kiterjedésű pázsitokat alkot. Az ürtica Icioviensis beregmegyei előfordulását a fent jel- zett czikkemben publikáltam már, de ezt csak pár szóval tettem, t. i. előfordul a Sajgóban, Várkulcsa mellett. A Sajgó nevű erdő azonban több km. hosszú és széles is, úgyhogy indokoltnak tartom e ritka növény termő helyét pontosabban megállapitani, hog3' esetleg más kutató is feltalálhassa. A termő helyhez legkönnyebben Vár- kulcsa (régen Klucsárka) községtől juthatunk. A falu mellett halad el a Munkácsról jövő vasút. E vasút mentén Bátyú felé haladva egy erdészlakhoz ér az ember. Az erdészlak mellett egy erdei szekérút vezet az erdőbe. Eme úton megyünk be az erdőbe s körülbelől 2 km.-nyi járás után egy a Sajgót kelet-nyugati irányban átmetsző árokhoz jutunk. Ez az árok tulajdonképen egy természetes s 5—6 m. széles mélyedés, melyben az esővíz gyíilemlik össze s a nyár legnagyobb ré- szében száraz. Ároknak csak azért nevezem, mert a nép is annak nevezi. Ettől az ároktól már csak 100—150 m.-re kell haladnunk az erdőbe az úton s jobb kéz felé az ember az útr(')l egy kis erdei tisztást pillant meg. Eme tisztáson keresztül haladva ismét egy, a fentihez hasonló árokba érkezünk. Ez az árok azonban bal felé már nem szeli át az erdei utat. A tisztásrc')! az ember rögtön észreveszi az árokl)an és sok gyom közt növő, élénk világos zöld színű, hatalmas és csipkésen nag}^ fogas levelű csalánt. Áz erdő más nedvesebb hel^^eit is bejártam, de sehol sem bírtam ráakadni e csalánra. A megyére nézve még a következő új adatokat sorolom fel. Nepkrodi'wm Ihehjpterís S\v. Nedves, mocsaras réteken Iványi és Klacsány között. Elj/mus euro'paeus L. A várhegyen, Várpalánka mellett. Heleocharis palustris (L.) R. Bn. var. minor Tn. Árkokban Uj- dávidháza mellett. Thalictrum lucidmn L. Jí. peucedanifoUinn Giuskh. Heg}! réteken Szarvas rét mellett, a Szinyákban. Seduin Rillebrandii Fenzl. A Nagyheg3’en Beregszász mellett. Bubus hirtub- W. K. ssp. (^uenteri W. et K. A Csend völg3/ben Szarvasrét mellett, a Szinyákban. Rab US W. et K. var. rosulentus Sun. Ugyanott. « car^nnifoUus. Wali.r. Ugyanott. « suberectus Anders. A Sajgó szélén, AMrkulcsa mellett. « fhyrsoideus \V. ssp. candicans Whe. Dombokon, Iványi körül. Potentilla supína L. Vizállott helyeken a legelőn, Várpalánka mellett. Rosa canina L. /. fissidens Borb. A legelőn Ujdávidháza mellett. Rosa collina Jacou. Ug3'anott. Limim gallic'um L. Gombás és Ilgócz közt a vágás szélén. Enphorbia plalyphyJla L. f. literaia Jacou. A legelőn Mezőterebes köiiil. (129) 3 Hypericum humifusum L. var. Lioftardi Vill. Tartókon, vetések közt a Miinkács-Beregrákos felé vezető országiittól fel a Viznieze völgyig. Epilohium rosmarinifoliimi Haenke. A Lovácska alján, Munkács mellett. Aethusa Cynapium L. f. agrestis Wallr. Kerítések körül, Iványi mellett. Gentiana carpaticola Borb. Hegyi réteken Szarvasrét körül, a Szinyákban. Teucrium Scordimn L. Nedves réteken, árkok partján Várkiilcsa és Iványi körül. Mentha austriaca Jacqu. pr. p. gnaphalifiora Borb. Vetésekben és réteken Iványi körül. Mentha austriaca pr. f. Kitaiheliana H. Br. Nedves, árnyékos helyen a Sajgó nevű erdőben, Várkulcsa mellett. Mentha Pulegium L. f. hirtiflora Opiz. Nedves helyen Várp alánka körül. Mentha mollissima Borkh. pr. (3. leuneura Borb. Iglócz mellett. Limosella aquatica L. Vízállóit helyeken a legelőn, Várpalánka mellett. Euphrasia stricta Hőst. Cserjés helyeken Ivánod és Orosztelek körül. Campanula macrostachya Kit. A szőlő alatti füves, bokros helyeken, Iványi fölött. Knautia arvensís (L.) Coult. v. durnetorum (Heuff.) Smk. f. rosea Baumg. Füves, bokros helyen, Iványi körül. Filago germanica L, f. canescens Jord. Iványi mellett. Imda cordata Boiss. Cserjésekben Mezőterebes körül. Erechthites hieracifolia (L.) Raf. A vágásban Ilgócz és Gombos között. Cirsium arvense (L.) Scop. f. incana Vill. A várban, Várpalán kán. Serratula tinctoria L. Hegyi réteken Szarvasrét mellett, a Szinyákban. Picris Tátráé Borb. Szőrványosan mindenütt a Szinyák hegységben. Végül kötelességemnek tartom a megyére vonatkozó egyik téves adatomat helyre igazítani. A fent jelzett czikkemben a Po- lycnemum arvense-t publikáltam. A meghatározásom tévesnek bizo- nyult és ezen adatom Polycnemum Heuff elii LÁNG.-ra javítandó. Szedreimet és rózsáimat Kúposok Samu úr, a Mentháhat pedig Dr. Jávorka S. úr határozta meg. Fogadják ez úton is hálás köszönetemet. (Dér Artikel enthalt Beitráge zűr Flóra des im Titel ge- nannten Komitates, von welchen die wichtigsten Sedimi Hille- hrandii bei Beregszász, ferner eine genaue Beschreibung des vöm Verf. entdeckten zweiten ungarischen Standortes von Urtica Kio- viensis ist. Red.) Pallas nyomda, Budapest. 1*