Skip to main content

Full text of "Bartal: A classica philologia"

See other formats




•», f. t -., " 







Á 



■-y 



■;í 



CLASSICA PHILOLOGIÁNAK 



. ÉS AZ 



/ r 



ÖSSZEHASONLÍTÓ arja nyelvtudománynak mivelese 



HAZÁNKBAN. 



SZÉKFOGLALÓ. 



BAKTAL ANTAL 



L. TAGTOL. 



BUDAPEST, 



EGGENBERGER-FELE AKAD. KOKYYKERESKEl/ES. 

(Hoffmann és Molnár.) 
1874. 






^ -a-^í -^ ~lc^^í^iHfí !~'T^^K ■ ■ : * "■ííp 



;"•• $8 



TV ÁS 9Í 



EudapeSt, 1S74, Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 



;v. 



i. 



*• *»„•■»<. 



,:m 



A CLASSICA PHILOLOGIÁNAK MIVELÉSE 

HAZÁNKBAN. 

(Olvastatott a m. t. Akadémia 1874. jan. 5. és mart. 2. tartott ülésein.) 

I. Rész. 

Nem lehet ünnepélyesebb perez az ember életében, 
mint midőn törekvései és fáradságai jutalmát honfitársai el- 
ismerés© és méltatásában leli. 

A classicus földön az egyszerű olajfa-koszorú elnyerése 
a vágyak netovábbját képezé ; mi nálunk pedig azon testület 
körébe való bejuthatás, melynek tagjai tudományos munkás- 
ságuk által a magyar nemzet dicsőségét növelik. 

A mélyen tisztelt magyar tudományos Akadémia engem 
is ezen kitüntetésre méltatott, kiváltságot adva, hogy ezen 
díszes körben helyt foglalhassak. 

Hála és köszönet legyenek első szavaim, melyeket meg- 
hatott szivemből rebegek. Megválasztatásomat nem tartom 
igénytelen munkásságom megkoszorúzásának, hanem inkább 
ösztönzésül arra, hogy a tudományos kutatásban minden te- 
hetségemet és időmet a magyar tudományos Akadémia fényé- 
nek emelésére fordítsam. 

Az összehasonlító nyelvészet, különösen pedig az árja 
nyelvek azok, melyek tanulmányaim tárgyát képezik ; azért 
nem vélem, hogy czélszerűtlen munkát teljesítek, ha székfog- 
laló értekezésemben azon munkálkodás fölött tartok szemlét, 
mely hazánkban az árja nyelvészet művelése körül eddig fo- 
lyik vala és egyszersmind számot adok az ezen irányban meg- 
indítandó munkálataimról ; de mielőtt ezen tárgygyal tüzete- 



■ i j*a' 






BAR'f AL AKTAt. 



sen foglalkoznám, legyen szabad rövid visszapillantást vetnem 
az összehasonlító nyelvészet régibb testvérére, a szorosan vett 
classica-philologiára és azon szerepre, mely neki hazánkban 
századok lefolyása alatt a tudomány és közműveltség ter- 
jesztése körül jutott. 

Az európai nemzetek, mihelyt a barbárság békóiból ki- 
bontakozni kezdenek, helyes tapintattal azon népek irodal- 
mához fordulának, melyek már életpályájukat befutva, a szel- 
lemi tevékenység megmérhetlen kincsét tárják elénk, értem 
a görögöket és rómaiakat. 

Hogy valamely nemzet a classicus irodalom valódi érté- 
két megbecsülhesse, a míveltség bizonyos fokát kell, hogy el- 
érje, mert csak ezen föltét mellett képes e cjassicus culturné- 
pek kincsét kiképeztetésének további fejlesztésére kiaknázni. 

Hogy a magyar nemzetben nem hiányzik vala a mive- 
lődés beJ^gadására és terjesztésére a fogékonyság, bizonyítja e 
népnek viszontagságos története, melynek minden egyes lapja 
élő tanúsága annak ; hogy daczára számtalan haláltusának, 
melyek végzetteljes enyészettel fenyegették ezen népnek anyagi 
és szellemi életét, a nemzet mégis él és culturális missiojáról 
még a legvészesebb időben sem feledkezék meg. 

A honfoglalás és alapítás azon korszakba esik, melyben 
a letiport régi culturállamok romjain új népek kezdték tár- 
sadalmi életüket új intézményekkel és szokásokkal berendezni 
és megszilárdítani. Észélyre és tapintatra vala szükség, hogy 
ezen átalakulás chaoszában az elfoglalt ország birtoka bizto- 
síttassék. Eszközölhető-e ez kellő és azon időkhöz mért mi- 
veltség nélkül ? Korántsem ! A népben okvetlen nagy szellemi 
képességet kell föltételeznünk, mely ily nagyszerű munkára 
vállalkozik és azt oly szerencsésen megoldja, mint ezt a hon- 
alapítók tevék. 

A talaj hazánkban a mívelődés befogadására el vala 
készítve, további fejlesztése csak a közmivelődési eszközök 
tapintatos megválasztásától függ vala. Erre nézve elődeink 
előtt három út áll vala nyitva : vagy csak nemzeti alapon to- 
vább fejlődni, vagy csatlakozni a görög-keleti birodalom cul- 
turájához, vagy követni a nyugoti népeket közmivelődési irá- 
nyaikban. A politikai eszély az utolsót tartá előnyösebbnek, 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 5 

nézetem szerint a magyar nemzeti nyelv és szellemi mívelő- 
dés veszélyeztetésével ; de meglehet, a nemzet politikai éle- 
tének megmentésével és szilárdításával. '*) 

A nemzet nem fejlődhetek nemzeti alapon : az iskola, a 
törvénykezés, a kormányzat és tudomány az idegenszerű cul- 
tura jármát viseli. Természetes, hogy a dolgok ezen fordulata 
mellett a görög befolyásnak hátrálnia kellett a kíméletlenül 
fellépő nyugati, a régi classicismus hagyományait lényegesen 
módosító befolyás előtt 2 ). 

A nemzet nem merítheté mívelődését közvetlen a régi 
classicismusból, hiszen még azon időben is, midőn Constanti- 
nápolynak 1453. évben II. Mohamed által történt elfoglalása 
után az Olaszországba menekült görög múzsa, a classicismust 
kedvelő Mediciek pártolása mellett a tudományok reforma- 
tióját megindítá 3 ), nem találkozók nemzeti tudós, ki szüksé- 
gesnek látta volna azokat nemzeti öltözetben honfitársainál 
meghonosítani. 

A tudományok ugyanis azonnal újraszületésükkor új 
római öltözetbe burkolva jelenének meg a népek előtt, meg- 
semmisítve a közvetlen hatást, melyet a régi classicus iroda- 
lomnak nemzeti nyelven való tanulmányozása a nemzet köz- 
művelődésére gyakorlandó volt. Egyáltalában az ezen kornak 
tudománymívelői azon hibába esének, hogy a tudományos ku- 
tatás, a classicus irodalom tanulmányozása kizárólagos irányt 
vőn ; azért nem is csoáa, hogy miután a tudományosság szé- 
lesebb nemzeti alapra nem vala fektetve, a tudósok hatása 
ezen korban a nemzet közmívelődésére csak parányi lehetett, 
és hogy törekvésök nem találván elegendő pártfogolást a nem- 
zet kebelében , kénytelenek valának idiotikus tudományos 
terményeiket idegen népeknél értékesíteni. Ezen korszakban 



i) L. e tekintetben Kerékgyártó Árpád állítását Magyarország 
mívelődésének történetében a 453. lapon. 

2 ) Jellemzők e tekintetben Engel szavai Gesch. d. ungr. Beiclis 
czímtt könyve I. 107. lapján. Hasonló értelemben nyilatkozik az idege- 
neknek káros befolyásáról a nemzetre Toldy Ferencz »Uj magyar mú- 
zeumában* 1850. I. 49. 1. s Török a »Delejttíben« publicistikai dolgoza- 
tok 532. lap. 

3 ) L. Télfy. A classica philologia encyclopaediája 1864. 171. lap. 



**$£ 'V y -W" 



6 bartal aktal 

az ó~classicus irodalom mívelését csökkenté még azon körül- 
mény is, melynél fogva a tudósok, a helyett, hogy a régieket 
azon czélból támasztották volna fel, miszerint nyomdokaikon 
képződjenek és a helyett, hogy a gyöngéd benyomást arra 
irányozták volna, miszerint azoknak szellemét, melyre szük- 
ségük volt korukban és saját hazájukban a valódi nagyság 
megnyerhetésére, belehelnék : csak, mint Herder mondja, *) a 
külső héjnál maradának; tanulják vala azt, hogy miképen 
gondolkodnak vala a régiek, a helyett, hogy mint ők, gondol- 
kodtak volna ; tanulják vala a nyelvet, melyen a régiek beszél- 
tek volt, a helyett, hogy, mint ők, beszélni tanultak volna 
rajta. A mit Herder e helyütt felhoz, teljesen alkalmazható 
Magyarország régiebb korú philologusaira. 

Ugy látszik, hogy kedvezőbb idők kezdenek beállani a 
tudományokra, kiváltképen az ó classicus irodalom mívelésére 
nézve Mátyás király idejében, ki általános képzettségénél, a tu- 
dományok iránt való tiszteleténél fogva, nemes határozott jelle- 
mével hivatva látszott lenni a tudományok és művészetek ápo- 
lása által, Európában a mívelt népek közt az elsőséget biztosí- 
tani nemzete számára. Helyesen belátja vala ő, hogy az a köz- 
mívelődésnek szélesebb alapon való terjesztése által legbizto- 
sabban ellensúlyozhatja az oligarchák féktelenségeit ; innen 
eredt nagyszerű terve, mely szerint 40,000 tanuló számára 
oly intézetet akara létesíteni, melyben átalános kiművelődé- 
söket nyerhetendik ; innen a világhírű könyvtár létesítése és 
tudós férfiaknak maga köré való gyűjtése 2 ). 

De a sors ugy hozá magával, hogy ezen korszak, mely 
fényt, dicsőséget és áldást vala árasztandó a nemzetre, csak- 
hamar eltűnjék, csekély számú, de drága ereklyéket hagyva 
hátra, hogy egykori nagyságát hirdessék. 



*) Herder. Fragmente zur schönen Literatur 2 Th. 1813. 160. 1. 

2 ) L. Télíi : A classica philologia encyclopaediája 1864. 189. 1. A 
király tudományszomját igen szépen jellemzi Philippus Bergomás Supp- 
lem. Chronic. M&ndi czimű iratában, midőn ezt mondja : »De hoc rege 
Mathia vulgatissimam habemus, quod merito cum Julio Caesaré et Ale- 
xandro M. in oinni re conferri possit saepenumero, cum legendi avidus 
sit, in ipsius pulvinaribus inveniebatur Livius, aut Curtius, aut alius hi- 
storicus, — et ea, quae in his continentur, memóriáé adeo commendabat 
ut plerique admirarentur.« 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 



Ezen maradványok élő tanúságot tesznek arról, hogy 
Mátyás király korszakában, mily figyelemre méltaták az ó 
classicus irodalmat. Fájdalom, hogy a latin nyelv ezen kor- 
szakban is megtartá egyeduralmát, és hogy nem tétettek kí- 
sérletek a magyar nyelvnek tudományos közeggé való eme- 
lésére 1 ). 

Szerencse, hogy a köznép, mint bűbájos ereklyét híven 
őrzi vala a csak neki meghagyott kincset, a nemzeti nyelvet, 
mely hivatva volt, hogy egykor szerencsésebb körülmények 
közt, a szégyenítő lánczokat, melyekbe őt az elfogultság, a 
ferde irány, az idők mostohasága verte volt, széttörje és soha- 
sem sejdített erejében kezébe ragadja a századokon át meg- 
tagadott uralmat. 

Mátyás király halálával, úgy látszott, mintha a nemzet 
szerencse-csillaga is sirba szállott volna, Az egyenetlenkedés, 
az iszonyú pusztítások, az ország bel- és külellenei által elkö- 
vetve, végveszélylyel fenyegették a népet, Ugy látszott, mintha 
a sors bősz keze a kétségbeesett népet a régi barbárságba 
akarná sülyeszteni : de hatalmasabb volt a népben az ellent- 
állási és önfentartási szívósság ezer ellenének dúló és pusz- 
tító hatalmánál. Figyelemre méltók e tekintetben Pulszky 
Ferencznek következő szavai, Athenaeum 1838. II. félév 743. 
1. »Valóban nemzet, mely művelt s műveletlen észszel, erővel 
s cselszövényekkel hadakozó szomszédok megtámadásai közt 
európai létének első négy századában oly sértetlenül tartá 
meg nemzetiségét s a második nagy időszakban az olasz, né- 
met és lengyel befolyást szinte oly szerencsésen elviselte, ha- 
talmasabb elemeket rejt magában, minthogy kételkedni le» 
hetne életerejében s töké}yesedhetésében.« 

Beállott a XV-ik századnak vége s vele együtt egy új, 
következményeiben megmérhetlen fontosságú világesemény: a 
reformatio. Villámként hatott ez a török- és polgárháborúk 
következtében majdnem kimerült lelkekre. A szellemi tespe- 
désben lézengő népek egyszerre fölébredének: új érdek, új 
élet szólítá fel a népeket egy új és eddig nem ismert harczra. 
A réginek megvédése, az újításnak, ha kell, fegyveres 



!) L, Budapesti Szemle 1858, III. 184, 1. 



4 *•' 'í <— 



8 



BARTAL AKTAL 



kézzel való terjesztése két pártra oszlatá Európát. De nem 
csak a kardnak juta a főszerep ezen tusában : az élő szó, az 
irás, az ékesszólás, a szellemi tehetségnek minden rendelke- 
zésre álló fegyvere szóllíttaték síkra, hogy a végleges győzel- 
met egyik vagy a másik párt részére biztosítsa. 

A reformatiónak első és legnagyobb érdeme, hogy kö- 
zelebb hozá a népet a tudományos férfiakhoz, kik most a nép 
nyelvén szólának hozzá, egyrészt buzdítván őt régi hite tán- 
toríthatlan megvédésére, másrészt meggyőzni akarván őt az 
új tan igazsága- és életrevalóságáról. 'A nemzet nyelvét ezen 
időtől fogva fontos eszköznek ismerek fel a közműveltség ter- 
jesztésére 1 ). 

A reformatiónak második nagy érdeme a tudományok 
ébresztése- és terjesztésében, különösen pedig az ó elassicus 
irodalom tanulmányozásának általánosításában nyilvánul. — 
Ugyanis a vallási üldözések ezen korszakában sok képzett 
magyarországi férfiú kénytelenüle a külföldön védelmet és 
menedéket keresni 2 ). Itt nyilék számukra alkalom a külor- 
szági, különösen a német tudományos intézetek szellemével 
megismerkedni, a tudományos törekvésekben ténylegesen részt 
venni, és a tudomány segélyével azon fegyverre szert tenni, 
melylyel saját vallási meggyőződésök biztosítására hatalmas 
ellenfeleik ellen leghathatósabban sikra szállani vélnek vala. 

Itt buzdulának fel a Melanchton által 1518 augustus 
22-én Wittenbergában tartott beszéde ezen nyilatkozatára : 
» Minden tudományban a forráshoz kell visszatérni,« mely a 
középkor irodalmának a halálos döfést megadá. »Ezentúl ju- 
tának érvényre«, mint azt Eéthy Pál 3 ) helyesen jellemzi : »az 
eredeti nyelven megértendő biblia, mint a vallás forrása, az 
ismét felfödözött Aristoteles, miiit a philosophia forrása, Pli- 
nius, mint atermészettudomány, Euclides, mint a számtudo- 
mány forrása s a classicusok általában, mint az egész világ 
és természettudományának igazi és csalhatatlan képviselők. 

— ■ 

i) A m. t. Akadémia évkönyvei XIV. köt. II. cl. 55—56 1. Toldy 
Fer. Visszatekintés a nyomdászat négyszáz éves történetére Magyaror- 



szágon. 



2 ) Lásd Bod Péter Magyar Athénás. 

3 ) Budapesti Szemle 1869. XV 68. lap. 



'•írt 
•Sí, 









CLASSICA PHILOLOGIA. 9 

Az ellenfél sem maracla hátra: a tudományszerzés vala 
a jelszó, mely a támadók és védők keblét egyaránt lelkesíti 
vala. Versenyzőnek ebben a főpapok, a főurak és városok. 
Azért nem túlságosak Franki Vilmos szavai, midőn mondja : 3 ) 
»A politikai sülyedés és török hódítás, a polgári háborúk és 
vallási küzdelmek borús napjaiban nemzetünk a művelődés 
pályáján oly nagy haladást tett, a tudományosság terén oly 
magasra emelkedett, a szellemi érdekkel oly melegen foglal- 
kozott, mint azelőtt soha és a kort, melyben mi élünk, azóta 
is soha." Ez azon korszak, melyben az ó classica irodalom, a 
görög és római remekírók előtt a tanoda csarnokai megnyílnak ; 
ez azon korszak, melyben a nemzeti nyelvnek tudományos mí- 
velése megindula, hogy méltó közegül szolgáljon a valódi clas- 
sicitás közvetítésére 2 ). Helyesen fogják vala fel ezen korszak- 
nak buzgó férfiai, hogy csakis az iskolából indulhat ki a nem- 
zet mivelődése, hogy csak ez képes a nemzetet fogíkonynyá 
tenni a tudomány becsének fölismerése és tartalmának elsajá- 
títására. Ezen korszakban találkozunk férfiakkal, kik a clas- 
sicusokat magyar nemzeti nyelven közvetíteni megkísérlek. 
Örök tiszteletben maradnak Bornemisza Péter, Décsi János 
Pesti Gábor, kiknek kezdeményezése, tekintve a nemzeti 
nyelv eddig elhanyagolt állapotát, valamint azon körülményt, 
hogy a tudományos világban és az iskolában épen ez időben 
virágzik vala a latin nyelv, a legnagyobb hálára kötelez. 

Míg ezek benn az országban az ó classica irodalom kin- 
cseit, habár csak kezdetleges nyelven a nemzettel közvetíteni 
törekszenek vala, léteznek inasok, kik a külföldön tudományos 
mükődésök által tündökölve dicsőségök fénysugarával hazá- 
jukat eláraszták. Elég e tekintetben utalnom Röschel, Gele- 
nius, Dudithius Andrásra 3 ), a korukban igen hires magyar- 
honi latin stilistikusokra ; Macrus János Gergelyre,*) Torda Ge- 



!) Révay Ferencz, nádori helytartó fiainak hazai és külföldi isko- 
láztatása 1538 — 1555. 1. 1. 

2 ) L. Franki u. o. 5. 1. 

3 ) L. Czwittinger Specimen Hungáriáé Litteratae. Francofurti 
1711. f. 163 és Bod Péter. Magyar Áthénás. 

4 ) Simler in Epit. biblioth. C. Gesneri 376. 



10 BARTAL ANTAL 

lei Zsigmondra, Samhucus (Sámboki) Jánosra, x ) kiről a Bécs- 
ben létező Epitaphium eleven tanúságot tesz azon kegyelet és 
elismerésről, melyryel iránta a tudós világ viseltetik vala. 

Ezen időtől fogva is találkozunk férfiakkal, kik az ó 
classicus irodalom mívelését komolyan veszik és azt életük 
legszebb feladatául tűzik vala ki. 

Ki ne emlékeznék kegyelettel oly férfiakkal, minő 
Filitzky János de Filefalva, Sommer János, Thurius Gy. 2 ), 
Forró Pál, Sylvanus György, 5 J Szikszay Felicius Balázs, 
Császár György, Karkai v. Krakkai Demeter *), Comenius A . 
János, Újfalvi Katona Imre 5 J, Bod Péter G J stb., kik az ó 
classicus irodalomban mindannyian jártasak valának. Azon- 
ban ezen férfiaknak tudománya és buzgósága nem vala már 
képes meggátolni ama sülyedést, mely felé a 'classicus iro- 
dalom valódi ápolása sebes léptekkel rohan vala. 

A meddő vallási disputátiók, melyek al6. 17. és 18. 
századot jellemzik, megmételyezek az irodalmat ; a pongyola 
latin irályban egész özönnel megjelenő vitás iratok megölik a 
valódi classicitás iránt való érdeket. Játékká fajula el a clas- 
sica philologia, melytől még az iskolát sem kimélék meg, mi- 
velhogy ezentúl a latin nyelvet a mívelődés czéljának, nem 
pedig eszközének tekintik vala, a midőn azért tanulják és ta- 
nítják azt, hogy az az anyanyelvet pótolja 7 ). 

Ha ezen korszakok férfiai, fölismerve a nemzet közmű- 
velődésére vonatkozó feltéteket, valóban csak a classicismust 
ápolják és azt szélesebb körre fektetve, a nemzettel közvetí- 
tik ; ugy bizonyára nem áll be azon idő, midőn Magyarország ' 
egyszer csak arra ébredé, hogy sem tudományra, sem pedig 
pallérozott nemzeti nyelvre nem tett szert; hogy »a héthalmu 
Város a magyarnak ajakára ráütötte győzedelmi bélyegét, 



J ) L. Czwittinger p. 329. 

2 ) L. Joli. Phil. Pareus Deliciae Poetarum Hungarorum. Franco- 
furti 1619. 3 ) L. Acía Eruditorum Lipsiensis ad annum 1686. 4 ) Sárospa- 
taki Füzetek 1864. 616. 5 ) Sárospataki Füz. 1864. 693 és Bod Péter M. 
Áthénás. 6 ) Budapesti Szemle régi folyam XV. 233. ; XVI. 3. 

7) L. Czwittinger ; Bod Péter. Magyar Áthénás ; Joh. Phil. Pareus 
Deliciae Poetarum Hungarorum. Sándor István. Magyar könyvesház. — 
Győr, 1803. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 11 

azt megégette, sebesítette úgy, hogy azóta kínjában vegyes 
deák-magyarsággal gödicsel, petyeg, r.ebeg, hereg !« ') Nem 
csoda, hogy a haza bölcsei megijedének aczélját tévesztő phi- 
lologiának irányától, kivált azon időben, midőn a germanisa- 
tio egyrészt, másrészt a culinaris deák nyelvnek elterjedése a 
nemzeti nyelvet és vele együtt a nemzeti létet fenyegetni 
kezdé. Méltán kiált fel költői ihletségében Horváth: 

Már közel állottunk Árpádnak fajzata mi is 
A feledékenység sírjához ; s Róma, ha osztna, 
Mint hajdan, koronát, oda régen szittyái nyelvünk, 
S énekeseink ajakán nem hangzott volna magyar dal 
Pázmány éve körül. De Tenéked hála fölöttünk 
Virrasztó Isten, ki hazánk fő kincse szerelmét 
Újra föléleszted. Kihagyád végtére alunni 
A veszedelmes álmát, melyben szunnyadtak apáink 
S szebb kort támasztasz. Majd négyszáz évek előttünk 
Folytának, a magyarok száján, hogy hangzani kezde 
Ismét: » ébredezünk; hajnalfény jő föl egünkre 
Vész a régi homály ; föllábad nemzeti nyelvünk 2 ). 

Helyesen érzik vala, hogy az iskola nem teszi kötelessé- 
gét, sem a nemzet, sem a classicusok irányában ; helyesen 
veszik vala észre, hogy az életnek követelményeit a confessiona- 
lis katekizmus és a latin nyelv elsajátítása épen nem elégítik 
ki 3 ). A deák nyelv ily tanulása és használata alól való eman- 
cipatio vala a jelszó, mely majdnem végzetessé vált magára a 
classicus irodalom tanulmáryozására nézve. így követeli 
Terhes Sámuel a görög és latin nyelvnek kiküszöbölését az 
iskolából 4 ); tehát ugyanazt teszi, a mire annak idejében czél- 
zott volt Baco, midőn azon nevezetes mondatát irá 5 ) : »A 
régieknek tulajdonított »tisztelet« épen nem illeti a classicu- 
sokat.« De találkozának férfiak, kik ezen merényletnek útját 



^F. Magy. Minerva 1825. 498.1. 2 ) Magyar Partlienon. 1828. 
Horváth Endrétől (1. Aurora 1829.) 

3 ) Eéthi Pál Budap. Szemle 1869. XV. 69. 

4 ) »Mi akadályozza többek közt tudománybeli tökélletesedósét a 
a magyarnak ?« F. Magyar Minerva 1825. 495. 1, 

5 ) Budapesti szemle 1869. XV. 69, 



12 BARTAL ANTAT, 

állották és erélyes, bölcs felszólalásaikkal útmutatást adának 
a nemzetnek arra nézve, hogy miképen kelljen a classicusok 
kincseit saját kiművelő désére kiaknázni. így Thaisz Endre 
igen helyesen kijelöli az irányt és feladatot, melyet a classica 
philologiának teljesítenie kellene, midőn mondja : »A Római 
nyelv kétféle tekintetben fordul elő, ugy mint a régi classicu- 
sok nyelve s ugy mint az ujabb Tudósok nyelve. Az első eset- 
ben valóságos Római nyelv, mellyet a tudósnak azért kell jól 
tudni, hogy a Classicusokat érthesse s érteni csak, hogy a mit 
azokban Nemzetére nézve szépnek, hasznosnak lát, azt a maga 
nemzeti nyelvére tegye által, s ezáltal Nemzetét tökélletesitse.« 
x ) De classicusok és elévülhetlenek ezen tárgyra vonatkozólag 
jubiláris tudósunk dr. Toldy (Schedel) Ferencznek következő 
szavai : »Ugy hittük, az a barátom, (t. i. Czuczor) kinek for- 
dítását itt nyújtom, és én : hogy épen most, midőn küszöbén 
egy uj kornak, a latin nyelv helyet készül adni a nemzetinek 
nemcsak az életben ; hanem a közoktatásban is : hogy, mon- 
dom, épen most kettős gonddal azon kell lennünk, nehogy a 
deákság rabbékóit leráztunkban, azon viráglánczok is elsza- 
kadjanak, melyek az uj világot a classicus korhoz bilincselik ; 
nehogy a bitorlóval a jótevőt is eltaszítsuk, a héjjal a gyön- 
gyöt is elvessük. Tanodáinkban is a deák barbárságot a római 
irodalom sikeres tanulmányának kellend felváltani, nem, hogy 
azt közvetlenül alkalmazzuk az életben, hanem, hogy szép- 
ségei által nemesedjünk, józan ép szellemisége által erősöd- 
jünk« 2 ). Ezen visszahatás megteremte áldásos gyömölcsét. 
Buzgó, tudományos férfiak hozzá látnak a latin és római remek- 
müveknek nemzeti nyelvre való átültetéséhez. Gyönyörű a 
verseny ezen a téren jelen századunk húszas, harminczas és 
negyvenes éveiben. Kazinczy, gróf Desewffy József, Superin- 
tendens Kis János, Irmesi Homonnai Imre, Kölcsey Ferencz, 
Guzmics, Szenczy, Czuczor, Toldy Ferencz, Székács József, 
Hunfalvy Pál stb. örök emléket hagytak magok után e téren, 
nemes példájukkal bebizonyítva, mily hathatós eszköz a nem- 



i) F. Magyar Minerva 1825. 484. 1. 

2 ) A dr. Schedel Ferencz által »Cornelius Nepos fenmaradt min- 
den munkái. Forditotta Czuczor Gergely* czimü munkához irt előszó, 
VIII. fejezet. 



Á CLASSICA PHILOLOGIA. 13 

zetí nyelv mivelésére és pallérozására az ó classtcus iroda- 
lommal való foglalkozás. Joggal szólhat Péczely József, meg- 
bírálva Szenczy Jul. Caesárját : »Nemzeti nyelvünk jelen 
állásához képest — hála érte hazánk atyjának s törvényhozó 
nagyjainak ! — nem vagyunk többé kénytelenek azért tanulni 
a latin nyelvet, hogy ezen folytassuk köz dolgainkat, ezen gon- 
dolkozzunk, Írjunk és beszéljünk : polgárosítva már nálunk 
is, mint mindenüttt a mivelt külföldön, a nemzeti nyelv í ).« 

Ezen magasztos a nemzetre jótékonyan ható működést 
félbeszakitá a forradalom és Magyarországnak lenyügözése 
után a következő siralmas idők. Az ország színe java vissza- 
vonula a nyilványos küzdtérről, magányában töprenkedve az 
ország sorsa fölött és gyászolva függetlenségét és önállóságát 
vesztett hazáját. Elhangozok az ének ; az író erős röptű szár- 
nya meg vala bénítva, a magyar nyelv üldözve, elnyomva. Az 
iskola falai közé is csak szerényen vonul vala vissza, hiszen 
ellene itt ünnepié diadalát ; de épen ezen ellen vala az, mely 
utat mutat vala, miképen kell a nemzetnek haladni a tudo- 
mány ösvényén, különösen pedig a classica philologia ápolá- 
sában. 

Ezen irány követésében megakadályoztatok némileg, a 
mit sajnálattal kell kiemelnem, az absolutismusra következő 
helytartósági intézkedés következtében, melynélfogva a clas- 
sica philologia egyik és pedig erőteljesebb, nemesebb testvére 
t. i. a görög nyelv és irodalom mostoha és majdnem megszé- 
gyenítő kezelésben és ápolásban részesüle és melynek fölvi- 
rágzását most még inkább veszélyeztetve látom, ha a közép- 
tanodai törvényjavaslatnak azon intézkedése, mely szerént a 
görög nyelv csak facultativ minőségben szerepelne, a közép- 
tanodákban törvényerőre emelkednék. 

Daczára ezen, a classica philologia fejlődésére nem igen 
kedvező áramlatnak, nem tagadhatni, hogy a philologia me- 
zején örvendetes élet kezd fejlődni ; de tekintve philologiai 
terményeinket, azért még nem mondhatjuk, hogy azokat va- 
lami tervszerűség és a philologiának ama eriteriuma, mely a 
külföld tudósainak ezen részben való munkálkodását becsessé 



!) Athenaeum 184-1. I. f. é. 678, L 



5" ". 



1 - - m ..'• -vwm^mm^^m 



i« 



14 BARTAL ANTAL 

teszi, kitüntetné : hiszen nagyobbrészt még idegen nyomokon 
járunk, az eredetiségnek csekély a száma. Ez áll ? csekély kivé- 
tellel, az egész iskolai philologiai tanirodalomra nézve, A szö- 
veg kritikájában a magyarázó jegyzetes kiadásokban vajmi 
keveset vagyunk még eddig képesek felmutatni. Szótár iro- 
dalmunk számra nézve ugyan nem csekély, de belbecsét és 
teljességét tekintve, még nem közelíti meg a külföld eddigi 
terményeit ; nem is említve a classica philologia többi segéd- 
eszközeit. Leggazdagabbak vagyunk a forditásokban ; de 
ezeknek is egy részét nem az ex professo philologusoknak, 
hanem műkedvelőknek köszönhetjük. Pedig volna tehetségünk 
és akaratunk : mutatják ezt a múltban és legújabban egyes 
kísérletek a philologia terén, melyek okvetlen figyelemre 
méltók. a ) Csak ama gyúpont hiányzik, mely eien erőket maga 
köré gyüjthetné ; hiányzik a törekvés eredményébe helyezett 
bizalom, mely már csirájában képes a tudomány iránt lán- 
goló kebel tüzét lelohasztani ; hiányzik a philologiai termé- 
nyek élvezhetésére valő fogékonyság és ennek következtében 
a komolyabb irányú class. philologiai munkálkodásnak pár- 
tolása. Bizonyitj a ezt a magyaritott classicusok sorsa ; nem 
hiszem, hogy jeleseink forditásai nagy számmal díszelegnének 
a honpolgárok, különösen szép hölgyeink könyvtáraiban és 
asztalain, hacsak nem a rósz tanulók kezében azok, melyek- 
nek eredetijét épen az iskolában olvassák ; -) bizonyítja a 
»Philologiai Közlönyének talán meg nem érdemelt sorsa. 



') Heyne Gottlob Christian nyilatkozata. »Pindari Cormína 
Göttingae 1773. « czimü müve előszavában : Mea opera in eo versata 
est, ut textum poetae exhiberem emendatissimum : qua quidem in re 
stúdium siium commendarunt juvenes dno eximii, graecisque litteris 
praeclare imbuti, Seminarii pliilologici sodalitio in familiaritatem 
recepti, altér Frid. Pauer ad lares Presburgenses nunc reversus, al- 
tér, cujus industriae et acumini imprimis debetur, si y quod speto, 
nullo graviore mendo foedatus est poéta, « mutatják ezt legújabban 
dr. Télfy Iván, Haberern Jonathan, Thewrewk Emil, dr. Hóman Ottó, 
dr. Ring Ármin, Szarvas Gábor stbnek munkálatai. 

2 ) Már Kazinczy Ferenoz keserűen panaszkodik e tekintetben 
Döméhez irt levélben 1. Uj, m. muz. 1858. í. köt. 146. 1. ; 1. Hunfalvy 
Pál Panaszát Uj m. múzeum 1853. I. k. 111. 1. Valamint Toldy Ferenczét 
Uj m. múzeum 1858. I. k, 10. 1, 



Á CLASS1CA PHILOLOGIA. 15 

Hozzájárul a feláldozó munkások csekély száma, kik mindent 
tenni, a mulasztottakat egyszerre pótolni képtelenek ; továbbá 
az a minden kisebb számú népnél tapasztalt körülmény, hogy 
itt a munkafelosztás majdnem lehetetlen : az erő és tehetség 
szolgálatát igénybe veszi a társadalom, számos és többnyire 
heterogén ügyekben, minek következménye, hogy a tehetség 
csakhamar csigáztatik és tekintélye hanyatlik. 

Azért is minden philologusnak, ki ezen névnek meg 
akar felelni, — pedig gyakran és büszkén emlegetjük azt — 
érdekében kell, hogy álljon, hogy ezen állapot változzék. 
Tanulás, nyomozás és folytonos munka legyen jelszava. Terv- 
szerű legyen munkálkodásunk. Hogy pedig azt tehessük, 
szükséges tudnunk és tájékoznunk magnnkat azon munkálko- 
dás körül, mely eddig hazánkban a classica philologia ügyé- 
ben folyik vala. Ennek megkönnyebbítésére azon fárasztó 
munkára vállalkoztam : hogy összegyűjtve mindazt, a mi a 
class. philológiát illetőleg a folyó iratok, programmok és 
tárgy gyűjtemény ékben stb. elszéledve és elrejtve található, 
azt ugy állitsam össze : hogy minden, az ügy iránt érdeklődő 
philologus tiszta áttekintettél birjon arra nézve, mi történt 
az egyes korszakokban : a) a nyelvtan, b) a szótárak, c) a 
régiségek, d) a mythologia, e) a classicusoknak a) magyar, ft) 
latin nyelvre való forditása ; f) az auctorok kiadása ; g) az 
egyes auctorokra vonatkozó értekezések és h) a könyvbirála- 
tok és ismertetések érdekében. A beosztás és csoportosítás, 
ugy hiszem, az erdeklettek helyeslésével fog találkozni, kik- 
nek rendelkezésére ezennel : »a classika philologiának ma- 
gyarországi könyvtárát« bocsátom. 









1 ~,l ' 



Í6 BARTAL ANTAL 



II. Rész. 

A természetnek legnagyobb és legbámulatosabb tüne- 
ménye a nyelv és annak különf elesége tesmészetszerüleg arra 
ösztönzi az embert, hogy annak eredete és mibenléte után 
fürkészszen. A történet tanúsága szerént a görögök és a hin- 
duk valának az elsők, kik a nyelv eredetéről és mibenlétéről 
elméikedének. Ismeretük azonban nem terjed ki saját nyel- 
vük határán túl : miután az őket környező népek nyelveit 
tekintetbe sem vevék ; a ) minek következménye vala, hogy a 
nyelveket összehasonlítani, tehát osztályozni sem valának 
képesek. Nyelvüket véve nyomozás tárgyául, csak azt taglal- 
gaták és nyelvükből és általa keresek kincsének mivoltát ki- 
magyarázni. Ily formán keletkezett a nyelvészkedés, vagyis 
inkább a szónyomozásnak azon neme, mely sok századon át 
fogva tartá a szellemeket, és mely még napjainkban is fel- 
feltünedezik ; a mit ugyanis Plató tőn, ki a nála már a dolog- 
ról képzett kész fogalmat magában a szóban vélte feltalál- 
hatni, ugyanazt teszik olyan nyelvészeink, kik a »felsiet«-ből 
a »füstöt« »drágát« pedig »dagadt áru«-ból látják jónak ki- 
magyarázni. Nem helyesebb utón jár vala Aristoteles, ki a 
többi közt őíxcciov-t tf/^ft-ból és ^axdoiov-t ^aíosir-böl szármáz- 
xaixa. 

A későbbi bölcsészek közt valának a stoikusok, kik még 
tévesebb irányt követének, a mennyiben tanaik istápolására a 
HVQicútrjg roov ovoficcrav vagyis a similitudo cum sono rei, a 
hangnak a dologgal való hasonlatossági elméletét teljesen 
kiképezték, melyben mint főelv a ópoiÓTrjgg és avaloyia (ha- 
sonlóság) mellett még az ivari mtrig vagy a mint azt később 
nevezték : az avríyoacnq (ellentét) szerepelt. Ezen bölcsészeknek 
tulaj donitható, ha Chrysippus Apolló nevét igy magyarázza : 
cog ov%l tcov TTollóov xal yavlcov ovfficor, íj ori jiovog iarl xcá ovyl 



J ) Hunfalvy Pál. »Müller. A nyelvtudományról* Nyelvtudomány* 
Közi, 1863, 71. 






A CLASSICA PHILOLOGIA. 17 

nolloL Az alexandriai iskolának mesterei távol tartják vala 
magokat ezen iránytól ; de, minthogy az hv\ioXopaq bvqbűiq a 
grammatikának egyik részévé vált, látjuk, hogy a grammati- 
kusok is ezen térre léptek. 

A rómaiak etymologizálása is a stoikusok elveire és 
etymologiájára támaszkodott *); példa erre a többi közt 
Cicero, ki Juppiter-t iuvans pater-ből, Juno-t a iuvando, 
/JrjurjTrjQ-t rtj \iy\xy\ q -bői, Mavors-t, qui mala verteret, Miner- 
vát, quae minueret, vei minaretur, Junus-t ab eundo, Dianát? 
quia noctu quasi diem efficeret, Venus-t quae ad res omnes 
veniret, vagy Varró, ki templom-ot contemplor szóból magya- 
rázza* 

Az ujabbkori philologiában ugyan a szónyomozás körül 
nagyobbszerü törekvést észlelhetni, a nélkül azonban, hogy 
azt haladásnak lehetne nevezni. Nevezetes e tekintetben Július 
Caesar Scaligernek müve »De causis linguae latinae;« Hogy 
mily bátran jártak el ezen korszakbeli szónyomozók a latin 
szóknak a görög nyelvből való magyarázásában, legyen elég 
e két szót : pulcher és ordo megemliteni, a mennyiben az elsőt 
7rolv%tio — az utolsót ooov őco-hól magyarázták 2 ). 

Ilyen előzmények után nem fogunk csodálkozni, ha 
magyarországi nyelvészeinket szintén ezen téves úton látjuk 
járni. A legnevezetesebb, kivel e téren találkozunk, Forís 
Ferencz Ottrokocsi, kinek 3 ) etymologiai fejtegetései ellen 
Joh. Georg. Eccardus föllépett 4 ) müvét pedig Molnár János 
ismerteti 5 ) ; továbbá Comenius Amos, ki már helyesebben* 
kísérletté meg az állatoknak deákul való megnevezéseit összeál- 
lítani, azoknak hangnyilatkozásai szerint. A szónyomozás 
állapotát a 19-ik század elején legjobban feltünteti Gyár- 
mathy Sámuelnek Vocabulariuma 6 ), kinek működését a kül- 



V Dr. Télfy. A classica phil. Encyclopaed. 88. 1. 

2 ) L. Curtius Griech. Etymologie 5 — 9. 1. 

3 ) Orgines Hungaricae. Franequerae 1693. 

4 ) De usu et praestantia studii etymologici (Disputatio inaugura- 
lis in Academia Júlia P. P.J Helmstadii 1706. 

5 ) M. Könyvház 1783. III. 533. 1. 

6 ) Vocabularium, in qua plurima hungaricis vocibus consona va- 

BRT. A NYELV- ÉS SZÉP TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. 2 



18 BARTAL ANTAL 

földi tudósok jobban megbecsül ék, mint honfitársai, a meny- 
nyiben Müller Miksa őt, miután müvét még az egybehason- 
litó nyelvészet alapjainak lerakása előtt megirta volt, a tu- 
domány alapitói közé számítja J ). Czélja vala kimutatni, hogy 
sok magyar szó idegen nyelvekből tétetett át. Erre nézve a 
szótárak segítségével 57 nyelvből hozott összehasonlatokat, 
a mennyiben ezek hang- és jelentésre nézve közel állanak egy- 
máshoz. Ugyanez vala Leschka Istvánnak törekvése 2 ), ki 
azonban leginkább azon szókra íektoté a fősúlyt, melyek né- 
zete szerint a szlávból vétetlek át. Ezekhez járult Mokry 
Benjáminnak deák-magyar lexiconja, mely is kétféle tekintet- 
ben érdemel figyelmet : először, mert etymologiai elvekre van 
alapítva, melynek szükségességét napjainkban kezdik hang- 
súlyozni, másrészt, mert azon etymologizálás módjába enged 
betekintenünk, mely ezen időben a latin nyelv körül divato- 
zott. Ebből ugyanis azt tanuljuk, hogy Augustus = mintegy 
avigestus, induciae = Voss ab inde i. e. in et otium. Gell. I. 
25. inducias dictas, quasi : inde uti iam; iucundus --= a iuvi- 
cundus ; sudus = az időről quasi, sine udo ; indulgeo = Voss 
ab urgeo, quasi inurgeo stb. Érdekes a szerzőnek egyik saját 
találmányú etymologiája : Gluttus v. Glutus, torok, gége szó- 
ról ugyanis ezt mondja : » Hihetőképen ezen hangtól glut, 
glut, a melyet a folyóság ád, a midőn szoros helyen megy le.« 
Ezen korszakbeli nyelvészekhez joggal sorolható Dankovszky 
Gergely, ki számos müvében következetesen azt törekszik ki- 
mutatni, hogy a görög nyelv a slav-nak nemes leánya, hogy 
Homerus és Anacreon a slav nyelvekkel közel rokon nyelven 
irtak volt 3 ), hogy Görögország istenei a régi és még a mai 



riarum linguarum collegit. Sámuel Gyarmathy. Béts. 1816. Ism. Molnár 
János M. Könyvk. 1804. XXI. szak. 78. 

!) Nyelvtudományi közlemények 1863. 403. 1. 

-) Elenchus verborum Europaeorum cumprimis Slavicorum 
magyarici usns. Budae 1825. 8-r. Ism. Beregaszászi. F. M. Minerv. 
1827. 1078. 

3) TJrgeschichte der Völker der Slavischen Zunge. Dankovszky 
Gregor. Pressburg 1325. Matris Slavicae íilia erudita vulgo lingua graeca. 
Posonii. 1836. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 



19 



slávoknál is élnek, ') a magyarok pedig sok néptől vették át 
szavaik nagy részét. 2 ) 

Tlyen és hasonló törekvések uralkodának nemcsak ha- 
zánkban, hanem más országokban is, midőn az úgynevezett 
összehasonlitó nyelvtudomány lépett fel váratlan eredményei- 
vel. A múlt századok tudósainak eszményei csakhamar elhal- 
ványulttak fénylő világa előtt. Nem használt a gúny, akaczaj, 
melylyel fogadták, midőn sanskritnak ápolóit a szent classi- 
cus földtől eltiltani és a Gangeshez és a Brahmanokhoz siet- 
tek utasitani 3 ). Nem sok idő telt el és a régi philologia meg- 
hajolt az uj tudomány előtt, mig végre kibékült vele. »Az 
összehasonlitó nyelvészet végre kivivta magának, igy kiált fel 
Curtius 4 ), az ó classica philologiától az elismerést. Lassan 
és lassan dűlnek a válaszfalak, melyek eddig mind a két 
irányt elkülönítik vala ; legalább jó jelnek tekinthető, hogy 
egyátalán károsnak tartják, ha a philologus elmulasztja a 
megismerkedést az összehasonlitó nyelvészet biztos eredmé- 
nyeivel, melyek uj világot és életet árasztanak sok homályos, 
sőt a régibb testvére által már véglegesen megalapitottn.ik 

vélt tétel fölött. « 

Mióta ugyanis Bopp Ferencz meg nem czáfo Iható ér- 
vekkel bebizonyította, hogy a latin és görög nyelv egy 
nagy családnak, mely is indogermánnak neveztetik, tagja, egy- 
szerre megindult a nyomozás és összehasonlítás ezen arány- 
ban oly eredményűvel, mely minden várakozást felülmúlt. 
Pott Frigyes, Benfcy, Mayer Leo, Pictet, Humboldt Vilmos, 
Steinthal, Schleicher, Corssen, Curtius, Kuhn és nevezetey 
szaklapjának fáradhatlan munkatársai, ezen uj tudomány 
bnzgó apostolai. Ezen férfiak kalauzolása mellett a nyelvtu- 
domány ép oly biztosan halad, mint a tevmészettudomány 5 ). 



J ) Homerus slavicis dialectis rognata Hngua scripsit. Vindobonae 
1829. Die Götter Grieclienlands. Pozsony. 1841. 

2 ) Magyaricae linguae lexicon critico etymologicum. Posonii. 

1833. Dankovs/ky Gergely. 

3) Curtiup. Grundzüge der griechischen Etymologie 19. 1. 

±) 1872. maj. 22 — 25-ig Lipcsében tariott 28-i phil. gyűlésen. 
ó) P. Thewrewk. A nyelvészet, mint természettudomány. Pest. 
1869. és Mayr Aurél. A nyelv eredetéről. (Bleck után) Pest 1872. 

2 * 






BARTAL ANTAL 



Daczára, hogy rövid életű, eredményei nagyszerűek,, 
meglepők, és igaza van Hunfalvy Pálnak, midőn mondja : »A 
nyelvtudomány többet bizonyit, mint a krónika. « Valóban 
alig van tudományág, melyre kiigazitólag, bővitőleg, elmélyi- 
tőleg nem hatott volna. A rege, a hittudomány, a történelem 
és a régiségtan csak általa nyeri a valódi értéket ; az nyújtja 
az ember gondolkodásmódjának megítélésére a kulcsot. 

Ezen uj tünemény méltán felébresztheté tudósaink 
figyelmét. Kérdés támad : vájjon mennyire méltatták azt, és 
mennyire volt befolyással szellemi tevékenységünk, különösen 
pedig philologiai működésünk ébresztésére és átalakítására ? 
Hogy erre biztos feleletet adhassak, át kellé kutatnom mind 
azon irodalmi terményeinket, melyekben csak némi vonatko- 
zás is történik az összehasonlító árja nyelvtudományra. Es 
a felelet az e téren kifejtett irodalmi, tevékenységünk törté- 
nete részéről a 30-as évektől kezdve egészen jelen korunkig 
igen is sajátságos és pedig a működés minőségét, tartalmát 
és terjedelmét illetőleg. Döntő ezen kérdés meghatározásában 
1) a körülmény, mely között és 2) a czél, mely végett az ösz- 
szehasonlitó árja nyelvészettel való foglalkozás szükségesnek 
ismertetett fel. 



Az összehasonlító árja nyelvészetnek mivelése a kül- 
földön ugyanis azon időbe esik, midőn hazánkban a magyar 
nyelvben való nyelvészkedés; annak természetének, sajátla- 
gosságának és lényegének meghatározása buzgó tudósainkat 
foglalkodtatá. Annak eldöntése, vájjon mi a magyar nyelv- 
ben annak elévülhetlen tulajdona, mi az idegenszerű ? köve- 
teié, hogy nyelvünket az azt környező népek nyelvkincsével 
összehasonlítsuk, mire az összehasonlító árja nyelvészetnek 
eredményei is alkalmasaknak találtattak. Ezen szempontból 
itélendők meg Kállay Ferencznek többrendbeli értekezései, 
minők : » A szónyomozások,« melyekben az arany és ármány 
szók etymologiáját az árja nyelvekből meghatározni törek- 
szik 0- Vagy >>mé g is a slávok tót nevéröU 2 )> mel y bena 

i) » Szónyomozások « Tudománytár. 
2) Tudománytár. 1844. XV. köt. 45. 



"*i>* - 'í 



Y4 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 21 

szlávok tót nevének eredetét fejtegeti, vagy midőn az »ól« és 
»akol« szók nyomait az indoeurópai és uralaltáji nyelvekben 
vizsgálja, nem különben, midőn »a törvények és szokások ha- 
sonlatosságairól « értekezik 1 ). 

Makovszky József törekvése, ki egy etymologiai nagy- 
magyar szótárt tervezett és melyből a mutatvány a Tudomány- 
tárban megjelent 2 ), szinte ezen szempontból érdemel figyel- 
met, a mennyiben a magyar nyelvet az árja nyelvekkel hason- 
lítja Össze. 

Ezekhez sorolható Fogarasi János, ki az 1847. apr. 12. 
akad. kis gyűlésen a nyelvhasonlítás alapelveiről értekezvén, 
az összehasonlító magyar szótárból több czikkelyt olvasott 
fel, melyek az indoeurópai nyelvekkel való érintkezésnek 
meglepő nyomait mutatják. A magyar nyelv kincsének tisz- 
tába hozatala és azon kérdés eldöntése ügyében, vájjon me- 
lyik nyelvcsaládhoz sorolandó a magyar nyelv, a magy. tud. 
Akad. 1847-iki közülésen pályázatot hirdetett ki, melyben 
kívánja, hogy azon viszonyok mutattassanak ki, melyekben 
a magyar nyelv az indoeurópai, a sémita, az uralaltáji, s az 
egytagú nyelvosztályokhoz áll. A pályázat ugyan eredmény- 
telen volt, de constatálja azon fontosságot, melyet az össze- 
hasonlító árja nyelvészetnek nyelvünk érdekében a m. tudós 
Akadémia tulajdonított. Ugyancsak ezen czélból és pedig 
igen tüzetesen foglalkozott az árja nyelvészettel Mátyás 
Flórián, ki » magyar árja nyelvhasonlatok« 3 ) czimü érteke- 
zésében számos magyar szót az árja szókkal hasonlít össze, és 
Hunfalvy Pálnak nem kedvező bírálata ellenére, a magyar 
egy, kettő, hat, hét, tiz, húsz, száz, ezer számoknak árja kö- 
zösségét kimutatni igyekszik 4 ). 

Az akadémiai magyar szótár szerkesztői sem kerülhe- 
tek el, hogy némely magyar szó mibenlétének meghatározá- 
sára nézve az árja nyelvészethez ne forduljanak. Bizonyítja 
ezt maga a Magyar Nyelv Nagy Szótárának élőbeszéde, mely- 



!) Tudománytár 1837. I. köt. 261. 

2 ) Tudománytár 1636. IX. köt. 1. 

3 ) Magyar nyelvészet 1856. 234. 1. 

4 ) A magyar árja nyelvhasonlatok. Pécs 1837. 



Og BARTAX ANTAL 

ben 150 magyar szanszkrit és egyéb árja hasonlat van kö- 
zölve- és habár Czuczor Gergelynek, i A magyar nyelv ety- 
mologiai és hasonlító vizsgálata elvéről* ') czimii értekezésé- 
ben felhozott irányát és eljárását nem helyeselhetjük is, mi- 
dőn pl. a többi közt ezt állitja, hogy : gond eredetileg gomd, 
komk és gyöke a görbülést, összehajlást jelentő gom, kom, 
honnan gondot, kondor, mely viszony szerénte a latin curvas és 
curaés a német fcramm és&wmmer-benlétezik; vagymidon<jofrov 
gyökének (>o-t veszi vörös jelentésben, melylyel azután a latm 
rosa, ruber, r.ubigo, német : Morgen, rose, roth, rost, krois ~= 
Krebs 2 ) szókat különbség nélkül egyeztet ; vagy midőn a latm 
orbis,orbita, orbiculns szókban a kerekdedet jelentő or gyököt 
találja, mely szerénte a corbis, cor, corona, ora, orca, chorus, 
chorea, rota, rotunda ') szókban meg van : ha mondom, hogy 
nem is helyeselhetjük ugyan ezen eljárást ; de magát a körül- 
mények által követelte iparkodást csak helyesnek találhatjuk, 
mely okvetlen az árja nyelvészet eredményeinek helyes mél- 
tatására vezetendett. Ezen igazságnak praegnans kifejezését 
és bizonyítását találja Fábián János eljárásában, midőn 
Zsahourek Jánosnak »Ueber die Fremdwörter im magyari- 
schen. Eine Sprachwissenschaftliche Studie«. Prag. 1856.. 
czimü müvét birálta *) és Budenz József állításában, ki is- 
mertetvén Miklosichnak »Lexicon palaeosloyenico-Latinum« 
czimü könyvét, ezeket mondja : »A szerző egyszersmind a 
magyar nyelvésznek is nagy és kedves szolgálatot tett, a 
melynek szókincsébe sok sláv eredetű szó bejutott, melyeket 
' saját nyelve ősi birtokának tisztába hozatala végett biztosan 
kiismerni és tulajdonképen nyomozásainak és fejtegetéseinek 
tárgyától elválasztani egyik legelső feladata, melynek megol- 
dása néha olyan bonyolódott esetekbe is beleakad, melyeknek 
eldöntésére szélesebb szláv, sőt árja nyelvtudomány kíván- 
tatik 5 ).« 

A magyar nyelv mibenléte megalapításának szempont- 

i) Akad. Értesítő. 1851. 295. 

2) Akad. Értesítő 1851. 296. 

») u. o. 297. 1. 

4 ) Magyar nyelvészet 1857. 418. 

s) Nyelvtud. Közlemények 1862. 306. 1. stb. 



A CLASSICÁ PIIILOLOGIA. 23 

jából itélendők meg a következő értekezések is, melyek, ha 
nem is a hasonlóság, de legalább a különlegesség kitünteté- 
sére, meiy az altáji és árja nyelvek lényegét meghatározza, 
fontosak; ilyenek : »Az uj perzsa nyelv s annak netaláni vi- 
szonya az altáji nyelvekhez « Hunfalvy Páltól *), »A magyar 
képzők és ragok a szanszkrit nyelvészet- rendszer világában« 
Lubócz Ferencztől 2 ), melyet Hunfalvy Pál alaposan ismer- 
tetett és megbírált 3 ). »A magyar igealakok egybevetve a 
görög és latin igealakokkal « Imre Sándortól 4 ), röviden is- 
mertetve Hunfalvi Pál által 5 ). »A szanszkrit igeidők a ma- 
gyarra viszonyitva« G ) Budenz Józseftől ; valamint » A magas- 
magnus-féle magyar árja hasonlat« szintén Budenz József- 
től 7 ). És Petz Leótól : »A szanszkrit és török nyelvnek a 
magyarral vélt rokonsága 8 ).« 

Azon körülmény tehát, hogy a magyar nyelv szókincsé- 
ben az eredetit és sajátost az idegen és a nyelv testébe befo- 
gadott elemtől elkülönitsük, egyik oka vala, hogy az árja 
nyelvészettel is foglalkozzunk. 



Azon hazafiúi törekvés, mely czélul tűzte ki magának 
kimutatni, hogy őseink, ép ugy mint más nemzetek, részt vet- 
tek az egész emberiséget átölelő culturalis törekvésekben; 
hogy nálok az emberi léttől el nem választható képzemények 
az isten, jó és rósz szellemről, a minden nemzet zsenge gyer- 
mekies korát elbájoló erős hit a szellemek és tündérekről és 
az ebből kifolyó polgári és családi életök ép ugy fejlődött, 
mint azt más népeknél találjuk ; hogy életök a monda csoda- 
szerü rejtelmein át ép ugy átmene a történetilét korszakába^ 
mint azt más népeknél észleljük : okszerűen maga után voná 



! ) Magyar nyelvészet 1859. 43 ; 81. 

2) Uj m. múzeum VII. VIII. füz. 245. és 329. 1. 

3) Magyar nyelvészet 1859. 458. 1. 

4 ) Magyar nyelvészet 1858. 1. 1. 

5 ) Magyar nyelvészet 1858. 167. 1. 

6 ) Magyar nyelvészet 1860. 486. 1. 

7) Ny ely tudományi Közlemények 1867. 51. 1. 

8) Tud. Gyűjt. 1833. III. 85. 



i 









24 BÁRT AT, ANTAL 

az összehasonlítás szükségességét más kultúrnépek hason- 
állapotával. Ezen igazságoknak tudományos megalapítása 
más utón nem is eszközölhető.^ Bebizonyította ezt Ipolyi 
Arnold epochalis müvében a >; Magyar Mythologiában ; « mely 
nagy tárháza az árja hasonlatoknak. Es habár nem mérnők 
az összehasonlító nyelvtudomány mai állásánál a magyar űr 
szót a görög ovoavóg vagy a latin am*ora-val J ) egyeztetni, 
mély szók egészen különváló és külön jelentőségű gyökökhez 
vonandók, vagy a magyar óriást, mint azt a szerző, Otroko- 
csit követve, tette, a görög Orion-hól magyarázni, melyre 
nézve bővebb magyarázattal szolgál Savelsberg a »Lautwech- 
sel von <t in a« czimű értekezésében 2 ) : az elv, az eljárás, 
melyet a tudós szerző ur követ, oly helyes és tudományos 
hogy az ily irányban írandó művekre nézve példánykép eül 
fog mindig szolgálni. 



A hazafiúi érzelem, mely némi tulzottságában a ma- 
gyart az Istennek mintegy legkedveltebb lénynek iparkodék 
feltüntetni, kinek ennélfogva fontos szerep már az emberiség 
első kezdetében is biztosítandó vala, szinte egyik oka annak, 
hogy tudósaink az árja nyelvészet felé fordították figyelmü- 
ket. Példa erre Szabó István, ki » Árkádia mint magyarok 
hazája« czimü értekezésében rendkívüli olvasottságáról ta- 
núskodó érveléssel törekszik bebizonyítani : hogy arkas 
annyi, mint a magyar farkas és hogy a pelasg és palóc szó 
között nagy a hasonlóság és közelség 3 ). Ugyancsak ő volt az, 
ki »Mythologiai leveleid-ben az egyptomi Is-is-t sl magyar 
viz és isz-ik és OsiV-ist a német Wasser-rel egyezteti 4 ), sőt 
Osir-is-hez a magyar vezér szól is vonatkozásba hozza. O az, 
ki Jerusalem városának második alkatrészét salem-et a ma- 
gyar sólyommal azonosítja 5 ) és Seth könyveiből, melyeket a 



!) Magyar Mythologia Pest 1854. 23. 1. 

2 ) Kuhns Zeitsciir. für vergl. Sprachforschung 1869. I. fűz. 7 — 12. 

3 ) TJj magyar múzeum 1851 — 2. I. k. 585. 1. Ism. Télfy Iván. Pesti 
Napló 1851. 797. Válasz Szabótól u. o. 810. 1. 

*) Tan. Lapok 1859. 169. 1. 
5 ) Tan. Lapok 1859. 243. 1. 



'■■/■ 



A CIASSICA PHILOLOGIA. 25 

kősziklák képviselnek vala, a k'ó, Jcöii, meg könyv közötti 
rokonságot akarja kiolvasni 2 ) ; a bibliai Seth nevet pedig 
nyelvünkben tesz szóban, ha azt visszafelé olvassuk, véli fel- 
találni. A merész combinatióval és következtetéssel ugyan 
nem érthetünk egyet, a bebizonyitandó tételeket sem fogjuk 
mint kifogástalanokat elfogadni, de a törekvés helyességét és 
czélszerüségét nem fogjuk tagadhatni és csak helyeselhetjük 
állítását, midőn mondja : »Az összehasonlító nyelvészet óriási 
feladatai tartozik az országok és népek neveinek jelentését 
kipuhatolni, mi nagyon későn lesz meg nálunk, oly kevés rokon- 
szenvvel találkozik az egyetlen Hunfal vy példája, ki maga 
minden j élességei mellett sem képes egyszerre kezdeni és vé- 
gezni e téren mindeneket « 2 ). 



A tudományosság kelléke megköveteli a nemzet tudó- 
saitól, hogy a külföld tudományos törekvéseit éber szemmel 
és figyelemmel kisérjék. Ezen körülmény szintén egyik kút- 
forrása annak, hogy hazánkban az árja nyelvészet, a mint az 
a külföldön miveltetett, legalább is kiváló képviselőiben, te- 
kintetbe vétetett. Ezen szempont alá sorolom : a) az ezen 
szakba vágó ismertetéseket ; b) a külföldi munkák alapján 
készített értekezéseket és c) a jelesebb müvek fordításait. 

1. Ismertetések : Beregszászi Nagy Pál volt az első ha- 
zánkban, ki Boppnak » Analytic Comparison of the Sanskrit, 
Preel, Latin and Teutonie linguages, chewing the originál 
identity of theit grammatical structur« czimü könyvét ismer- 
tető 3 ). Ide tartoznak : »Paralléle des langues de FEurope et 
de rinde«. Eichhoff. Paris 1836. ism. P-től 4 ) ; »Ueber die 
Kawí- Sprache auf der Insel Java, nebst einer Einleitung 
über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaues und 
ihren Einfluss auf die geistige Entwickelung des Menschen- 
geschlechts von Wilh. Humboldt «. Berlin. 1836 5 ). Die »01as.si- 

*) Tan. Lapok 1859. 353. 1. 

2 ) U. o. 1859. 258. 1. 

3 ) Tud. Gyűjtemény 1821. I. köt. 125. 1. 

4 ) Figyelmező 1837. I. f. é. 69. 1. 

5 ) Figyelmező 1837. I. f. é. 145. 1. 



já&»* 



26 BARTAL ANTAL 

íication der Sprachen von H. Steinthal.« Ism. dr. Telfylván x ). 

»Vergleichende Bearbeitung der Griechischen und Lateini- 

schen Partikein von Aug. Fritsch«. Giessen 1856 2 ). »S. W. 

Kölle.Bemerkungen über Zahlen Etymologie«. Ism. Budenz 3 ). 
»Italiker und Graeken. Sprachen die Römer Sanskrit oder 
Griechisch von Lud. Boss«. Halle 1858. Ism. dr. Telfylván 4 ). 
»Corssen. TJeber aussprache und Vocalismus 5 ) »Curtius : 
Grundzüge der griechischen Etymologie« Ism. Budenz 
József G ) és Csősz Imre 7 ). »Die Sprachgeschichtliche Um- 
wandlung.« »Ueber die Aspiraten« von Raumer und Brücke. 
Ism. Budenz József 8 ). »System der Sprachwissenschaft von 
K. W. Heyse«. Berlin 1856. Ism. Fogarasi János °). Ebei H. 
»Zur Lautgeschichte« Ism. Budenz József 1 °). »Das Etrus- 
kische als semitische Sprache von Stickl«. Leipzig. 1858. 
Ism. Horváth Zsigmond ll ). »Notions elementaire comparée«. 
Par Egger. Paris 1858 12 ).« »Outlines of the philosophy of 
Universal History, applied to Language and Eeligion« from 
Charles Josias Bunsen. London 1854. Ism. Hunfalvy Pál 13 ). 
»Lecture of the secience of Language«. Müller Miksától. Is- 
merteti Hunfalvy Pál J4 ). Meyer Leo : a) »Die griechisch. 
lateinischen vocale,« b) »Vocaldistraction.« Ism. Budenz 
József 1 5 ) Grassmann H. »L T eber die Casusbildung im indoger- 
manischen«. Ism. Budenz 1 G ). »Indogermanische Chrestomathie. 



*) Magyar nyelvészet 1856. I. évf. 122. 1. 
=0 Magyar Nyelvészet 1856. I. évf. 122. 1. 

3) Nyelv. Közi. 1867. VI. 296. 

4 ) Magyar Nyelvészet 1858. 437. 1. 

5) Magyar Nyelvészet 1859. 158. 1. 
c) Magyar Nyelvészet 1859. 351. 1. 

7) Tanügyi füz. 1868. II. füz. 9] . 

8) Tan Lap. 1859. I. 240. 301. 

9) Akad. Értesítő 1859. pótk. 45. L 

i°) Nyelvt. Közi. 1865. IV. 472. 1864. III. 311 
ii) Magyar Nyelvészet 1859. 76. 470. 1. 
12) Magyar Nyelvészet 1859. 311. 1. 
i3) Nyelsrtudom. Köziem. 1863. 381. 1. 

14) Nyelvt. Közlem. 1862. 306. 1. 

15) M. Nyelvész 1861. VI. 157. 
i6) Nyelv. Közi. 1863. II. 319. 



A CLA88ICA PHILOLOGIA. 27 

Von Ebei, Leskien, J. Schmidt undAug. Schleicher«. Weimar 
1869. Ism. dr. Heinrich *). 

2. A külföldi munkák alapján készitett értekezések : 
Ezen téren is Beregszászi Nagy Pált illeti az elsőség a meny- 
nyiben ő vala az első, ki Bopp nyomán a »Sanskrit nyelvről* 
értekezett 2 ). Ide tartoznak : »A nyelvészeti palaeontologia 
módszere Pictet szerént« 3 ). Irta Csengery Antal. « A nyelv- 
tudományról « 4 ). Irta Hunfalvy Pál. »Schleicher elmé- 
lete a nyelvről. « *). Irta : Lindner Ernő. »Ascoli árja- 
sémi tanulmányai* gr. Kuun Géza 6 ). » Jegyzetek Curtius 
Gy. előadásaiból az összehasonlitó görög nyelvtan körébők 7 ) 
és »Az indogermán összebasonlitó nyelvészet alapvonalai« 
Irta« Straub József «). » A hasonlító Mythologia« Müller Miksa 
nyomán. Irta Steiner Zsigmond 9 ) ; és végre »Müller Miksa 
felolvasása a mythologia bölcselméről* 10 ). Irta Imre Sándor. 
3. A kiválóbb munkák fordításai. E tekintetben való- 
ban nincs mivel büszkélkednünk. Az egy Bleeknek »a nyelv 
eredetéről « n ) és Müller Miksának »Felolvasások a nyelvtu- 
dományról« (6-ik kiadás)- 12 ) czimü müvein kivül, melyeknek 
elsejét Mayr Aurél, másodikát pedig a m. tud. akad. megbí- 
zásából Steiner Zsigmond fordított le, nem mutathatunk fel 
többet irodalmunkban, ha csak nem akarjuk a Vörösmarty 
Mihály által 1831-ben német fordítások után közölt szansz- 
krit költeményeket »a hinduk drámai literaturája« czímü ér- 
tekezésében ' 3 ) valamint Podhorszkynak »Dazarád halála* 



') Tanügyi füzetek 1869. III. füz. 105. 1. 
-') Tudom. Gyűjt, 1821. VIIL köt. 82. 1. 
>3 ) Akad. Értesítő 1859. pótk. 55. 1. 

4 ) Nyelvt. Közlemények 1863. 69. 1. 

5) Magyar Nyelvészet 1869. 420. 1. 
c) Nyelvt. Közi. 1870. 190. 1. 

J) Philol. Közlöny 1871. 116.1. 
^ Az eperjesi k. kath. fó'gym. 187 1 /. és 137 2 / 3 értesitv. 
») Philogiai Kozl. 1872. 147. 1. 
10 ) Budap. Szeml. 1874. 7. sz. 57. 1. 
n) Pest 1872. 

12) Pest 1874. 

13 ) Vörösmarty M. Minden Műnk. 10. köt. és Tnd. Gyűjt. 1831, 
XI. 115. XII. 99. 1832. I. 105. II. 121. V. 119. 



Midőn a bölcseimi iskola áradozó conjecturalis magyar 
szónyomozásaival mind inkább terjedni és a rendszert, melyet 
Horváth István azon nevezetes elvek alapján, melyeket dr. 
Márki » Szóelemzés czimü értekezésében « összeállitott á ), 
inaugurált, Kimoss pedig »Gyalulat«-ában avégletekig köve- 
tett 5 ), a tudományos nyelvészkedés mellőzésével, és igy a ma- 
gyar tudományos nyelvtudomány rovására, megalapitani tö- 
rekedett, okvetlen ellenhatást kellett élőidéznie azon férfiak- 
nál, kik mélyebben behatolva a nyelvtudomány lényegébe, 
azon meggyőződésre jutottak, hogy az ilyen eljárás mellett a 
nyelvészkedés minden hitelét és komolyságát elvesziti, a ma- 
gyar nyelvészeket pedig képtelenekké teszi, hogy nyelvök mi- 
voltának meghatározásával, mint számba vehető munkások 
hozzá járhassanak a cultur népek hasonló törekvéséhez. 

Ez vala ismét egy kényszerítő körülmény, mely tudó- 
sainkat az árja nyelvtudomány méltatására utalta. Mert itt 
már biztos eredmények állottak előttük. Azokra kellett utalni. 
Itt meg vala jelölve az ut, melyen az összehasonlításnál ha- 
ladni kell. Ezt csak utánozni kellé, hogy az altáji nyelvek 
összehasonlításánál hasonló eredményekre juthassanak. Ezen 
szempontból fontos Hunfalvy Pálnak czikke : »A nyelvtudo- 



i) Uj M. Múzeum 1851 — 2, I. köt. 557. 1. 

2 ) Hymni aliquot Yedici e textu potissimum sanscritico Boeht- 
lingki et Lassenii legibus metricis in latinum translati. A pozsonyi ág. 
h. fóisk. 1860. tudós. 

3) Családi Lapok. 1852. II. f. é. 175 és 220. J. 

4 ) Jahresbericht der k. k. Oberrealschule. Ofen. 1857. 131. 
Felső Magyarorsz. Minerva 1836. III. 69. 



■ 



28 BARTAL ANTAL 

töredéket a Ramayánából, mely az uj magyar Múzeumban 
megjelent *), nem különben Tamaskó Istvánnak latin nyelvre J 

forditott véd himnusait 2 ) és Turcsányi M.-nek »A nő képe 
az indus hősköltészetben »(Episod malia bharatából 3 ) ide szá- 
mit ani. 

Ennyiből áll tettleges részvétünk az árja nyelvészetben 
tudományos őrködés és megfigyelésünk következtében. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 



29 



mány jelen ál]ása« A ); hasonlóan Riedl Szendéé »Tájékozás 
az ujabbkori magyar és külföldi nyelvtudományban « 2 ) mely- 
ben az úgynevezett bölcseimi és összehasonlító irány közti kü- 
lönbséget feltüntetvén, Németországra utal, hol a bölcsészet 
végre azon meggyőződésre jutott, hogy az esemény a valódi- 
ságban jelentkezik, s hogy az elsőt az utolsóban kell keresni; 
hol a nyelv »metaphysikdja lassankint háttérbe lőn szorítva 
és annak helyét Bopp össehasonlitó nyelvtana, melynek vezér- 
elve a létező tárgyak történeti nyomozása, foglalta el. 

Ugyanily utbaigazitó Ballagi Móricznak czikke. » A ma- 
gyar szónyomozás és az összehasonlitó nyelvé szetről« 3 ); to- 
vábbá Hunfal vy Pálé ^Nyelvészeti nagy tenni valóink« 4 ), 
melyben a többi közt ezt mondja : »A magyar nemzet okvet- 
lenül köteles részvényesnek beállani azon munkálkodásba, 
mely a classicus és sémi nyelveket és irodalmakat tűzi ki 
tárgyul; ha részt akar venni az emberi szellem folytonos 
megújulásában, melyet a classicus tanulmányokból merít. — 
S azért — bár nem oly szoros kötelességből is — osztoznunk 
kell a nyelvészet harmadik körét illető munkában, mely az 
ind-driai nemzetek nyelveit és irodalmait tárgyazza.« Ugyan 
ő volt az, ki azon sajgó sebbre mutatott, melyet a nyelvi böl- 
cselet már eddig a magyar nyelven ejtett; ő volt az, ki »a 
nyelvhasonlítás elvei és elemeiről« szóló értekezésében azon 
veszélyekre figyelmeztetett, melyek az igazi nyelvtudományt 
fenyegetik, ha nyelvészeink a divó rendszernél megmaradva, 
nem fektetik a fősúlyt a rokon nyelvek vizgálására és össze- 
hasonlítására 5 ). 

Ezen irányban való tájékoztatást tartalmaznak a követ- 
kező, czikkek : »A magyar nyelvészkedés köre« 6 ) Ballagi 



J) Budapesti Szemle 1858. III. 126. 1. 

2 ) Krit. Lapok 1862. 9.1. 

3) Uj m. Múzeum 1855. II. k. 598. 1. 

*)Ujm. Múzeum 1850 — 1. II. köt. CDXXXI. és Akad. Értesítő, 
1851. 1. 

5) Uj m. Múzeum 1850—1. II. köt. DXXXVIII. és m. Akad. Érte- 
sítő 1851. 67. 78. 1. 

6) Akad. Értesítő 1859. I. 397. 1. 



30 BARTAL ANTAL 

Mcricztól. » Nyelvkülönbség és nyelvrokonság«. Fábián Ist- 
vántól. 

De nyelvészeink nem maradtak csak az elméleti útba - 
igazitásnál, gyakorlatilag is megmutatták, mennyire volt elő- 
nyükre az árja nyelvtudománynál követett modornak a meg- 
figyelése. Ennek tulaj donithatók Hunfalvy Pálnak és Budenz 
Józsefnek nagy eredményei az uralajtaji nyelvészet terén ; 
ennek tulaj donitható, hogy Imre .Sándor, Szarvas Gábor, 
Pon. Thewrewk Emil qtbnek nyelvtudományos munkálatai 
valódi belbecscsel bírnak. 

Eiecll Szende, ki alaposan ismerte az arja összehason- 
lító nyelvtudomány vívmányait, kinek szerencséje volt az árja 
nyelvészetnek egyik coriphaeusával, Schleicherrel, személyesen 
érintkezni és utasításait felhasználni, bebizonyította, meny- 
nyire valának előnyére ezen tanulmányai a híres »Magyari- 
sche Grammatika % melyet Hunfalvy Pál behatóan ismerte- 
tett 3 ). és a »magyar Hangtan « 4 ) czimti könyvei megírásánál. 
Az árja nyelvtudomány nem szünék meg vezére lenni magyar 
nyelvészkedésénél, a mint ezt » A nyelvtudomány alapelvei* 
5 ) és »A díssimilatio törvénye a magyar nyelvben* 6 ) czimü 
értekezései bizonyít j ák. 

Ezen előzményekből kitűnik, hogy a czél, mely miatt az 
árja nyelvtudománynak tanulmányozása és ismerete szüksé- 
gesnek és kívánatosnak ismertetett fel, különböző vala; hogy 
ezen czélok és irányok nem váltják fel egymást rendszeres 
egymásutánban, hanem ugyanegy időben egymás mellett lé- 
teznek, a mint ezt az egyik vagy a másik körülmény követeli. 



De evvel az árja nyelvtudománynak, mint olyannak 
mivelése még nincsen elérve. Más czél követeltetik arra. hogy 



i) Akad. Értesítő 1859. I. 497. 1. 

2) Wien 18 58. 

3 ) Magyar nyelvészet 1858. 465. 1. 

*) Prága és Lipcse 1858. Ism. Budenz József M. nyelvészet 1860. 
V. és Hunfalvy Pál. Pesti Napló 1859. 156—2823. sz. 
■)Kalauz 1863. 10. 18. 34. 42. 73. 81. L 
Tan. egyl. Közlöny 1872. 499. 1. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 



31 



általa ezen tudomány rendszeres ápolása biztositassék. Hogy 
az árja nyelvtudomány valóságos meghonosításáról beszél- 
hessünk, szükséges, hogy ezen tudományt saját magáért, mint 
olyant miveljük, hogy annak eredményeit classica philologiai 
tanulmányainkban értékesíthessük és vele philologiai termé- 
nyeink átalakítására hassunk. Ezt vajmi kevesen tűzték ki 
maguknak czélul honunkban ; pedig a philologiai jó tanítás e 
nélkül napjainkban nem is képzelhető. »Mert a mai philologia, 
a mi mérvben méltányolja a régiek magas culturáját, az alak 
tökélyét a művészet minden ágában, a régiség szellem hőseinek 
eredetiségét és egyszerű nagyságát; ép oly mérvben befoglalja 
azokat az egész emberiségnek fejlődési keretébe és távolaitól, 
hogy ezen culturát legmagasztosabbnak tartaná, minthogy 
a kritikai nyomozás előtt semmi sem állhat meg absolut 
nagyságában, iparkodik a valódi tartalmat, a régiség meg 
nem hamisított alakját a jellenkorral közvetíteni. Törekvése 
minden egyes írót saját magából és korszakából megmagya- 
rázni, őt városa törzse és nemzetével összefüggőleg tanul- 
mányozni, az összes antik életet politikai, társadalmi és 
vallási tekintetben fejlődésének különböző fokozatain recon- 
struálni; a régi Athént és Rómát egész múltjával feltámasz- 
tank a ). Lehetséges-e ez a legújabb nyelvtudomány mellőzé- 
sével ? De feltűnő is ezen idegenkedésünk, annyival is inkább, 
mert már a^50-es években Kis által találjuk meghonosítva 
Curtius Györgynek nyelvtanát, természetesen es-k egyszerű 
fordításban, mely is az összehasonlító nyelvtudomány alapján 
készült el, tanítottunk is szerénte anélkül, hogy arra is gon- 
doltunk volna, miszerént ezen irányt a latinban is lehetne al- 
kalmazni. Működésünk nem vala öntudatos, mert hiányzott 
az előkészület, melyre az előfeltételek, t. i. az árja összehason- 
lító nyelvészetnek előleges ismerete megkívántatik. Azon 
szórványos értekezések, minők : Szabó Józsefé : »a szanszkrit « 
2 ) Eepicky Jánosé : »A perzsa és* szanszkrit nyelv párhu- 
zama« 3 ). Eéső Ensel Samué : »A szanszkrit nyelv isme- 

j ) Weissenborn Edm. Die Gegenwart und das classische Alter- 
thum. Fleckeisen. Neue Jahrbücher 1873. X. XI. füz. 498. 1. 

2 ) Tud. Gyűjt. 1826. XI. 47. 

3) Uj m. Múzeum 1850 — 1. II. CCVII. 1. 



'%$*• J* .. 



32 BARTAL ANTAL 

rete« *). Inwe Sándoré : »A latin nyelv viszonyáról a görög- 
hez« 2 ), melyet Hunfalvy Pál ismertetett 3 ) ; Hunfal vy Pálé : 
»Az árja nyelvészet némely tüneményei« 4 ) és »a szanszkrit 
görög és latin szógyökökről« 5 ) ; Budenz Józsefé : »Az andk 
(indh) igegyök a görög tulajdon nevekben« 6 ) ; » A görög 
öavo képzöről« 7 ) ; »Az árja nyelvészek elfogultsága« 8 ), nem 
különben : »Az árja nyelv általában« 9 ). »A szanszkrit nyelv 
hangrendszere« 10 ) foglalkoznak ugyan tisztán az árja nyelv- 
tudománynyal, de ezek csak esetlegesek és nem a rendszeres 
foglalkozásnak kifolyásai. 

Kun Pál buzgóságának, kitől »az összehasonlító nyelv- 
tudomány« czimü értekezés 11 ) megjelent, köszönheti ugyan a 
sárospataki főiskola, .hogy az indogermán nyelvészetnek ta- 
nulmányozása lehetővé tétetett, a mint azt az 1867-ben meg- 
jelent tervrajz mutatja 12 ) ; de hogy mily sikerrel, erről majd 
a létesitendő munkák után mondhatunk Ítéletet. 

Az, ki az árja nyelvtudomány mivelése és annak terjesz- 
tésének élt egész odaadással, vala Szénássy Sándor, kivel az 
árja nyelvtudománynak rendszeres mivelése veszi kezdetét 
hazánkban. Ő igen helyesen az iskolát választá tervei kivite- 
lének középpontjául, melyből a philologia reformálását és igy 
a classicns nyelvek tanításának megváltoztatását reményié. 
Első kísérlete »latin alaktana« 13 ) még ugyan nem tüntet fel 
önállóságot az anyag berendezésében és osztályozásában; de 
az irány, melyet követett és a czél, melyet elérni akart, kifo- 
gás alá nen^eshetik. Irányáuak átalánositására azonban még; 



i) Tud. Tár 1837. I. k. 227. 

2) A hódmezővásárhelyi helv. h. algym. 1857 — 8. tudós. 

z ) Magyar Nyelvészet 1859. 1. 1. 

*) Uj M. múzeum 1858. I. k. 59. 1. 

5) Uj M. múzeum 1858. I. k. 156. 1. 

6) Magyar Nyelvészet 1859. 132. 1. 

?) Akad. Értesítő 1859. III. köt. 99. 1. 

8) Nyelvt. Közlem. 1867. VI. 318. 

9) M. Nyelvészet 1858. III. 167. 
™) U. O. 1858. III. 181.1. 

") Kalauz 1864. első negyed 19. 1. és 1865. I. 44. 1. 

12) Sárospataki füzetek 1867. 220. s. 

1 3 ) Pest. 1863. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 33 

nem vala elkészülve a talaj : a sereg zöme, mely épen ezen 
irány terjesztésére hivatva vala, nem birt eligazodni azon 
tanok mivoltán és vagy megmaradt a régi, megszokott rend- 
szernél, vagy ugy járt el a nyelvtani tanitásnál, hogy végre 
egész zűrzavar keletkezek belőle. Az ezen tájékozhatlanság- 
ból keletkezett eszmezavar megszüntetésére közrebocsátá 
Szénássy Sándor »Latin nyelvtani tanulmányai «-t melyeket 
P. Thewrewk Emil birált meg J ) és Szénássy részéről éles fe- 
leletet vont maga után 2 ). Szénássy derekasan folytatá az egy- 
szer megkezdett tanulmányait. 

Rövid időközökben megjelent tőle: » Összehasonlító szó- 
nyomozás « ] ). » Latin orthographiai tanulmányok« 4 ). »A latin 
ígeragozástanról« 5 ). »A latin névragozás tekintettel annak 
gymn. való tanitására« «). »A latin a és e névragozá > s« 7 ). 
»Az oscus igeragozás és oscus feliratok « 8 ). »A Latin parti- 
kulák« 9 ) és közvetlen kora halála előtt. »A latin nyelv dia- 
lectusai« 10 )- A sors idő előtt vévé el tőlünk a fáradhatlan 
munkást, ki, mint kezdeményezéseiből Ítélhetni, hivatva volt 
ezen a téren maradandót létesiteni. 

A megkezdett munkát tovább folytatni, ezen tudomány 
meghonosítására törekedni és a barátom elhunytával beállott 
hézagot némileg betölteni tűztem ki életem feladatául. Mun- 
kálkodásomban irányadó a valódi szükséglet, mely legbizto- 
sabb eszköz arra, hogy a tulcsapongó ide stova kapkodástól 
megóvjon. Az első a mit adni szándékozom. »A latin hang- 
tan, « melynek egyes részletei a philologiai közlönyben már 
megjelentek; a második pedig «Az összehasonlító latin Ety- 



i) Tanáregyleti Közi. 1867. III. IV. füz. 67. 1. 

2) U. O. V. füz. 15. 1. 

3 ) Nyelvtud. Közi. 1869. 131. 1, 
*) Nyelvt. Közi. 1870. 197. 1. 
s)\an. egyl. Közi. 1870. 49. 

fi ) U. O. 517. 1. 

7) U. O. 1871. 161. 1. 

8) Akad. Ért. 1872. VI. 202. 

9) Philol. Közlöny 1871. 168, 
™) Pest 1872. 

ÉRT. A NYELV ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. 3 



34 BARTAL ANTAL 

mologicus szógyűjtemény, « melynek jó nagy része már elké- 
szült. Az alakot és irányt, melyben ezen müvet összeállí- 
tani szándékozom, legjobban fel fogja tüntetni a töre- 
dék, melyet ezennel bemutatok. A rendelkezésemre álló 
időtől és a számításba veendő kedvező sors kegyétől függ, 
hogy munkálkodásom ezen gyümölcseit minél hamarább a 
tudományos Akadémia rendelkezésére bocsáthassam. 



\ 



A CLASS1CA PHILOLOGIÁNAK MAGYARORSZÁGI 



KÖNYVTÁRA. 



H* 





A. Altalános rész. 

I. Az 6 classica philologiára (görög és latinra együttvéve) vonatkozó. 

a) Szaklapok. 

1871/2. Bartal Antal és Hóman Ottó. Philologiai Közlöny. 
Budapest. 

b) Müvek. 

1777. Szászky Tomka Jdn. Introductio in orbis antiqui et 

lioclierni Gcographiam. Posonii et Cassoviae. - 
1803. Stanislaides Dan. Encyclopaedia Graecorum et Ro- 

manorum. Poson. Eschenburgnak »Handbuch der 

klassischen Literatur«-ájának fordítása. 
1831. A régi Geograpliiának rövid rajzolatja. Sáros-Patak. 
1836. Schröer Tob. God. Compendium Históriáé antiquae im- 

primis Graecorum et Romanorum, tironibus conscri- 

ptum. Posonii. 
1848. Koczdnyi Ferencz. Régi Földirat. Vácz. 
1859. Regék a görög és római őskorból. Grimm után 3. 

köt. Pest. Mutatvány a » Szépirodalmi Közlöny « -ben 

1859. II. évf. 641. és 657. 1. 
1864. Dr. Télfy János. A classica philologia encyclopae- 

diája. Pest, Bir. H. Tan. Lap. 1864. . 88. 1. Kai. 

1864. 134. 1. Pesti Nap. 1864, 78. 79. sz. 
1669. Dr. Szepesi Imre. Jelen viszonyaink az ó klassikai 

irodalomhoz. Bécs. Ism. M. Sión 1869. YIL 75. 138. 

317. 1. Bir. Bartl A, T. egyl. Közi. 1869. 184, L 

Hazánk 1869. 61. sz. 



& .- 



38 BARTAL ANTAL 

c) Értekezések. 

1815. D'óbrentei Gábor. A hexameterrel élés kezdete a régi 
és uj nemzetek között. Erd. Muz. 1815. II. 128. 

1817. Szép tudós asszonyok. Közönségesen a görög és ró- 
mai asszonyokról. Tud. Gyűjt. 1817. II. 103. 

1818. Görögök és Rómaiak Vadászat históriája. Hasz. 
Mul. 1818. I. 13. sz. 102. 1. — Tábori jelek a régiek- 
nél u. o. II. 14. sz. 105. 1. 

1820. T. S. Gondolatok a régi és ujabb nemzetek némely 
nevezetesebb vitézi költeményeiről. T. Gyűjt. 1820. 
VII. 3. 

1823. Y. A Philologiára egy tekintet, T. Gyűjt 1823. I. 

45. 1. 

1825. Mokry Benjámin. A régi is mai poézis közt való kü- 
lönbségről közönségesen. P. M. Min. 1825. 323. 

1831. Edvi Illés Pál. Az előjelekről a régi Görögöknél és 
Rómaiaknál. Sas. 1831. VII. Fűz. 1—27. 1. 

1839. Rövid leczke sz epigrammról. A pesti ág. h. gymn. 
progr. 

1840. Kis János. A régi classicusok érdekessége. Tudo- 
mánytár. 

1844. Mit kell a görög és római Írókról tartani. Ernesti 
után. Sopr. Estv. 1844. 5. fűz. 122. 1. 

1844. A régi görög és római irók Ízléséről az ékesszólás- 
ban és koltészségben ; Sulzer után. Sopr. Est. 1844. 
5. fűz. 227. 1. 

1847. T—t B—t. Némely növények jelentése a rómaiaknál 
és görögöknél. Honderű. 1847. I. 420. és 455. 1. 

1850. Zsihovics Ferencz. Momentum literaturae classicae 
gentilium et sacrae Ohristianorum. Progr. arch. ep. 
Sem. Tyrnaviaeí 

1851/2. Szeyiczy Imre. A római és görög classicusok tanulá- 
sáról. A Szombath. kath. főgymn. Progr. 

1851/2. Juhász Mihály. Értekezési levél a régi remekirók 
nemzeti irodalmunk kifejlődésérei hasznáról és szük- 
ségéről. A rozsnyói prém. nagygym. tudós. 

1852. Göhhel J. Grundé, welche für die Beibehaltung der 






A CLASSICA PHILOLOGIA. 39 

altclassischen Studien in imseren Grymnasien spre- 
clien. A szebeni ág. gymn. progr. 

1852. Liebhardt Lukács. A hajdankori classicitás tanodá- 
inkban czélszerü bevételéről, köiönös tekintettel a 
nálunk eddig szokatlan és ismeretlen hellén nyelv és 
irodalomra. A székesfehérvári gymn. progr. 

1853. Hellén és Latin remekirodalom. P. Napi. 18 53. 850 
870. sz. 

1853. Z. K. Értekezés a latin és görög remekírók tanodák- 
báni előadhatásáról. Az aradi gymn. progr. 

1853. Dr. Hochegger Fer. De orationum in veterum histo- 
riis origine et vi brevis commentatio. A pozsonyi cs. 
k. főgym. progr. 

1853 4. Schirkhuber Móricz. A régiek ismeretköre öszveha- 
sonlitva a mostaniakéval. A pesti kegy. r. fogymn- 

tudós. 

1854. Vütstock Henrik. Ueber die Eintheilung der epi. 
schen Poesie. Beszterczei gymn. progr. 

1854. Stettner János. A műveltség őskori fejleménye. A 
szathmári kath. gymn. progr. 

1854/5. Alagics Antal. Gyakorlati adatok az 6 remekírók 

mellett. A pécsi cist. gymn. értesít. 
1854/5. Markovits Rókus.. A szónoklat belérdeme. Az aradi 

gymn. progr. 
1855*. Horváth Cyrill. A tanodái műbecslésről. A pesti kegy. 

r. gymn. progr. 

1855. Dr. Tuschar. Aphoristisches fur Philologen. Ueber 
das Unterrichtverháltniss der Muttersprache zu je- 
nem in den Classischen. A pozs. gymn. progr. 

1855. Riesel Mihály. Nesto o naravi slavjanskoga glagolja 
í prispodoba vremenah slavjanskoga a gdésto i gérí- 
koga glagolja (a slav ige természetéről és az idők 
összehasonlításáról a latin és görög igékkel.) Vin- 
kovcei gymn. progr. 

1855. Imre Sándor. Észrevételek a gymnasiumi nyelvtaní- 
tás körül. A hódmezővásárhelyi h. gymn. értés. 

1855/6. Forberger G. D. Wozu Latéin und Griechiscli ? A 
késmárki ág. h. gymn. progr. 



4:0 * BAKTAT, ANTAL 

1856. Horváth Cyrill. A lyrai müvek tanodái felfogásáról. 
A pesti kegy. r. gymn. progr. 

1856. Dr Th'ón K. Gottf. Etymologische Forschungen auf 
dem Gebiete des Lateinischen und Griechischen. A 
beszterczei gymn. progr. 

1856/7. Bene J. S. Erörterungen zur Rhytmik und Metrik. 
A késmárki gymn. progr. 

1857. Toldy Ferencz. Magyarhoni humanismus és realismus. 
U. M. Muz. 1857. I. 4. 33. 53. 1. 

1857. Nagy Imre. Erdélyi viszhangok a classieusok és a 
természettudományok előadására nézve. T. Lap. 1857. 
III. 18. 19. 21. 

1857. Lonkay Antal. Eszmetöredékek a classieusok tanul- 
mányozásáról. T. Lap. 1857. II. 11. 12. sz. Erre 
viszhangok Nagy Imrétől u. o. 18. sz. 19. sz. 21. sz, 

1858. Dr. Schneider lm. Alliterationsspuren in der griech. 
u. römíschen Literatur. A beszterczei gymn. progr. 

1858. Horváth Cyrill. Az irók tanodái jellemzéséről. A 

pesti kegy. r. gymn. progr. 
1858. Támár Imre. Miként tanitottak és tanultak ezer év 

előtt. Tan. Lap. 1858. I. 85. 101. 112. 1. 
1858. Fuchs Tamás. A classica literatura és keresztény 

érdekeink. T. Lap. 1858. II. 373. 385. 397. 409. 
1858. Toldy Ferencz. Irodalmunk három utolsó éve. Uj m. 

Muz. 1858. I. 9. 1. 

1858. Gauzer János. Was sollte der vierfache grammati- 
kalische Unterricht an den Gymn. Ungarns beach- 
ten, damit er den Schüler ni elit verwirre und erdrücke, 
A pécsi főgymn. értés. 

1859. Dr. Halder Konrád. Adalék a nyelvek tanitása és 
tauulásához. Tan. Lap. 1859. I. 37. 49. 61. 73. 85. 1. 

1859. Ompolyi. Weber Beda a classicus tanulmányokról. 2. 
Tan. Lap. 1859. I. 142. 157. 1. 

1860. Ompolyi. Egy ujabb szavazat a classicus tanulmá- 
nyokat illető véleményárban. Tan. Lap. 1860. I. 13. 

1860. Szepesi Imre. Az ó classicai iíodalom fontossága. 
1860. Akad. ülés inárcz. 26, 



■■■vF** *■*■■ ' 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 41 

1860. Szepesi Imre. Az ó classicai irodalom előnyeiről a 
gymnasiumokban. Pest. és Tan. Lap. 1860. I. 313. 
325. 337. 349. 1. 

1860. Imre Sándor. A nyelv és classicai irodalmi tanulmá _ 
nyok fontossága korunkban és tanintézeteinkben. A 
debreczeni helv. h. fögymn. progr. 

1861. Gauzer Jdn. Miképen kellene minden nyelvtanárnak 
»a határtalan igékről « szóló tan előadásában s elem- 
zésében eljárnia. Tan. Lap. 1861. I. 265. 272. 1. 

1861/2. Szepesi Imre. A nyilvános istentisztelet helyei régi- 
eknél. A pesti kegy. r. fogy in. progr. 

1863. Bulugyánszky J. A pogány görög és latin classicusok 
tanulmányozása mellett a görög és latin sz. atyák 
müveiből válogatott remekebb szemelyények ismer- 
tetése hasznáról tanintézeteinkben. A lőcsei kath. 
íőgymn. progr. 

1864. Veress Ignácz. Az ó remek müvek olvasásáról. Kai. 
1864. III. 17. 

1864. Sz. Ö. T. A classicai irodalom. Kai. 1864. II 163. 

1865. 1\ Thewrewh Em, Javaslat a classica philologiát ér- 
deklő tankönyvek ügyében. Tan. Lap. 1865. 325. 1. 

1868. P. Thewreiok Emil. Római és görög pénzszámitás. 
T. egyl. Kőzi. 1863. 63. és külön kiadás. Pest. 
1871 

1868. Sz. S. A görög és római nevek eredete és használata. 
Hazánk s Külf. 1868. 33. sz. 523. 1. 

1869. Váry Gellért. Philologiai észleletek. Autonómia 1859. 
jan. 23. 24. 25. 27. 28. sz. 

1869. Váry Gellért. A görögök és rómaiak. Autonómia. 
1869. márcz. 59. 60. 62. 63. 64. sz. 

1872. Komáromy Lajos. A classicus nyelvek ügye. M. Tan- 
ügy 1872. 222. 

1872. A szülészek társadalmi állása. Figyelő 1872. II. 
é. f. 166. 

1872. Babics Kálmán. Pár szó a mythosok alakulásáról. 

Tan. Egyl. Közi. 1872. 552. 1. 
1872. Silberstein Adolf. A klassika philologia tanítása. M. 

Tanügy 1872. 357. 



42 BÁRTAL ANTAL 

1872/3. Tipka Antal. Miért tanítjuk a régi klass. nyelveket? 
A szabadkai gymn. progr. 

1873. Veress Ignácz. Philologiai üzelmek. T. egyl. Közi. 
1873. 527. 

1873. Dr. Müller Miksa levele a class. nyelvek tanítását 
illetőleg. Tan. egyl. Közi. 1873. 362. 1. 

18 73. Petrovich Ferencz. A latin és görög oktatás ered- 
ménytelenségének okai. T. egyl. Közi. 1873. 321. és 
485. 1, 

II. A remek (latin és görög) fordításokra vonatkozó értekezések. 

1789. A fordítás mesterségéről. Mindenes Gyűjt. 1789. 

I. 118. 
1806. Nagy peretsényi-László. Értekezés a deákból magyar 

nyelvre fordított szavak iránt. Nagy-Várad. 
1836. Vass László. A fordításokról. Tud. Gyűjt. 1836. IX. 

28. X. 40. 
1846. Dr. Schedel Ferencz. A műfordítás elveiről. Kisf. 

Társ. Évi. 1846. VI. 49. 
1853. Pavisevic István. prevodu klassiénitli pisava (a 

klassikusok fordításáról.) Karloviczi főgymnasium 

progr. 
1855,6. Koczányi Ferencz. Ókori remekmüvek s jó magyar 

forditmányok. A nagykárolyi kegy. r. algymnasium. 

progr. 
1861. Finály Henrik. Hogy kell latinból magyarra for- 
dítni? M. Nyelvész. 1861. VI. 480. 
1871. Szarvas Gábor. Latin fordítások s a latinosságok. 

Akad. Ért. 1871. V. 97. és Nyelvt. Közlem. 1871. 

X. 136. 

III. Az ó classica philologiára (görög és latinra) vonatkozó meg- 

jelent külföldi művek ismertetése. 

1833. Auetores Attici et quos sic vocant Sophistae opera et 
studio Gulielmi Steph. Dobson. Londini. 1828. Ism. 
Horvát István. Tud. Gyűjt 1833. II. l\1. 1 



A CLASSICA PHILOLOGía. 43 

* 

1835. Majo Angelo Sclioemann György. Lindemann Frigyes 

és Wüstemann Frigyesnek autor kiadásai 1831-ben. 

Ism. »Classicai régiség« czim alatt. Tud. Tár. 1835. 

V. köt. 175. 
1837. Kritikai vázlatok a külföldi liter atura termékeiről. 

Tud. Tár. Literatura 1837. I. 25. 1838. II. 
1810. Lében und Studien Fr. Aug. Wolfs des Philologen 

von dr. W. Körte. Essen. Ism. K — y Tud. Gyűjt. 

1840. I. k. 106. 
1867. Promptuarium sententiarum ex veterum scriptorum 

romanorum scriptis congessit E. F. Wuestemann 

Gothae 1866. Ism. Haas Mihály Tan. Lap. 1857. 

I. 12. 
1869. Lucián Mutter. Geschichte der classis. Philologie in 

den Niederlanden. Leipzig 1869. Ism. dr. Heinrich. 

Tanügyi füz. 1.869. III. 185. 
1873. Dilettanten, Kunsthaber und Kenner im Alterthum. 

Von Dr. H. Blümner. Berlin. Ism. Molnár Antal. 

Reform 1873. 159. sz. 
1873. AVie studirt man Philologie von Freund. Leipzig 

1872. Ism. Garami Rich. T. egyl. Közi. 1873. 355. 1. 



1 



B. Görög irodalom. 

I. Az egyes görög szerzők. 

1. Aischines. 

a) fordítás. 

Szabó István. Szikrák a Hellén szónokokkól (Kéz- 
iratban. 

b) értekezés. 

1852. Demosthenes és Aischines. Családi L. 1852. I. 
f. é. 279. 

2. Aischylos.. 

a) fordítás. 

1783. Molnár János. Aischylos Prometheusából egyes ve- 
lős mondatok. Prósában. M. Könyvh. III. 622. 

1792. Verseghy Ferencz. Aischylos lebilincselt Prometheusa, 
mythologiai jegyzetekkel. Buda. 

1861. Zilahy Károly. A lelánczolt Promethens Aiszkulosz 
után: Pest 1861. és belőle mutatv. Magy. Sajtó 1861. 
218. sz. 
Fabchich. Aeskylos 7 színdarabja kéziratban. 

b) Tartalmi elbeszélés (Paraphrasis). 

1853. Télfy János. A perzsák. Divatcsarnok 1853. 34, sz. 
Prometheus u. o. 40. sz. Heten Tbéba ellen 47. sz. 
Orestia u. o. 52. sz. Könyörgő leányok, u, o. 67. sz. 



..■ 



íí 



1 ' 



A CLASSICA PIIILOLOGIA. 45 



r 

c) Értekezés. 

1859. Ilillebrand József. Aeschylus Agamemnon und die 
gleichnamige Tragoedie des Tragikers Seneca. Pa- 
rallelé. A nagyszebeni kath. főgymn. progr. 

d) Külföldi kiadás ismertetése. 

1835. Klausen Aeschylosa 1833. Ism. Tud. Tár. 1835. 6. 
köt. 185. 1. 



3. Aisopos. 

a) Fordítások. 

1536. Pesti Gábor. Aesopus Fabulay. Viennae Pannóniáé. 

1593. Heltai Gáspár. Aesopus Fabulái. Németujvár. 

1673. Névtelen irók. Magyar Esópus ; azaz : Esópusnak 
egész élete és fabulái, melyeket Görög nyelvből 
Deákra, Deákból Németre, németből magyarra fordí- 
tottak. Lőtse. 

1767. Ezopusnak 150 meséi, melyek most újra magyar 

nyelvre fordíttatván Kiadattak. Szeben. Bécs. 

Pozsony. 

1774. Aesopus meséi. Kolozsvár. 

1777. Aesopus meséi kepékkel megékesítve. Kolosvár. 

1788. Pétzely Józs. Aesop meséi. Versekben. Haszonnal mu- 
lató mesék. Győr. 

1799. Hatvani István. Aesop meséi. Debreczen. 

Németh Antal. Aesopus meséi és élete. Bécs. Pozsony. 

1846. Szabó István. Aesop meséi. Pest. Kiad. a m. Tud. A. 
és a Kisf. társ. 

b) Értekezések. 

Német Pál. Aesopus élete és Fabulái. Pest. 
1837. G. Sz. Némely vonások Aesop hires életéből. Tud. 
Gyűjt. II. 93. 



46 BARTAL ANTAL 



c) Aisopos-féle kiadások. 

1684. Sylvanus György, Aesopi fabuláé LX. Londini. 
1845. Szabó István. Aesopos meséi görög és magyarul. 

Pest. 
1861/3. Toldalék Aesop meséihez. Sárospatak. 
1867. Aesop meséi az ifjúság számára. Erkölcsi versekkel 

és egy színezett képpel. Zágráb. 



4. Alkaios. 
Fordítások, 

1804. Fabchich József. Győr. Röv. ism. Molnár János. M. 
könyv. 1804. XXII. szak. 133. és Schedius L. Zeits. 
für und von Ungern 1804. VI. 187. Az egész czime : 
Vasvármegyei Kőszögi Fabchich József az magyar 
fölállítandó Tud. Társaságnak az XI. sz. alatti Tag- 
jától magyarra fordíttatott Piudarus, Alceus, Záffo, 
Stezikorus, Ibikus, Anakreon, Bakkilides,Szimonides, 
Alkmán, Arkilokus ; az II. Isztmiai Mecénásoknak 
költségével. 

1830. CsemiczeiCseminszhy Sándor. Alkaeos keservei. (Al- 
kaeos Sapphohoz) Fel. M. Min. III. 228. 



5. Alkmari. 

a) Fordítás. 
1803. Fabchich József. Győr. L. Alkaios. 

b) Értekezés. 

1872. Dr. Rómán Ottó. Alcman Phil. Közi. 172, 184 



A CLAS8Í0A PHiLOLÖGIA 47 



v fii 



6. Anakreon. 

a) Fordítások. 

1785. Zechenter Antal. Magyar Anacreon. Prága. 

1789. Kazinczy Ferencz. Anak. XIX. éneke. H yfj uslocti 

7IÍV8I. Magy. muz. II. négy. 1789; 34. 1. Anakr. 33-ik 

dala 362—363. 1. I. köt. 

1789. A. J. Anakreon 2. és 40, ódája Magy. Muz. 331 — 345. 

I. köt. 

1790. A. J. Anakreonnak XLV-ik dala. M. Orpheus. 1790. 
131. 1. 

1790. Dr. Földi. »Az én kivánságom« Anakreonnak 15-iJc 

dala. M. Orpheus 1790. II. k. 393. 1. »A lant« Anakr. 

1-ső dala u. o. 407. 1. »Az asszonyok« Anakreon 

2-ik dala u. o. 408. 1. 
1790. Kazinczy Ferencz. Anakr. XI. Jsyovaiv aí yvvaixtc; és 

Xll-ik dalai Ukok rrjv axirjr Báx^vlXe. M. Orpheus 

1790. 276. 277. 
1790. Névtelen. Anakreonnak XVI. dala. M. Orph. 1790. 

II. R. 307. 1. 

1790. Széphalmi. Anakreonnak Ill-ik dala. M. Orph. 
1790. 293. 

1795. A kor. Anakreon II. ódája. »Sokféle« irá Sándor, 
Győrött 1795. VI. dar. 227. Az élet futamatja. 24. 
óda. U. o. 228. 1. A kívánságok. 20. óda. ü. o. 231. 
1. Ámornak éjjeli látogatása. 3. óda. U. o. 255. 1. 

1803. Édes Oerg. A Teosi Anakreon versei. Kétféle fordí- 
tásban. Vácz. 

1804. Fabchich József. Győr. L. Alkaios. 

1813. Anakreon : Az éjjeli vendek. A fecskéhez. A szép 
árny. A példák. A gondelüző. A levélhordó. Ámor 
nyilai. Bor és szerelem. Kazinczy JFer. »Poetai Ber- 
kei.« 173—187. 1. 

1813. Újhelyi Dayka Gábor. Anakr. 7. dala (Bergk) után- 
zása. »Dayka versei. « Pest 14, 1. 



&• 






48 BARTAL ANTAL 

1814. Ilenczfalvi Szász József. Anakr. 9. 22. 33. Oda. Erd. 

Muz.II. füz. 107. 108.1. 
1814. Gr. Dessewffy József. A gondatlan ivó. Anakreon 

után. Erd. Muz. 1814. I. füz. 47. 1. 
1818. Bajvívás Ámorral (Szabadon Anakreon után.) Haszn. 

Mul. 1 f. é. 28. sz. 217. 1. 

1822. Anakreontismusok. A tél. Választás. Zephyrek. Ga- 
lambok. Az esztendő részei. Könnyű élet. Jövendőlés. 
Szép literatura 1822. 30. 

1823. Vásárhelyi János. A bánatoszlató pohárnok. A meg- 
oszlott szerelem. Szerelmes pörlekedés. Szép litera- 
tura. 1823 ; 185. 1. 

1824. Gr. Dessewffy József. Anakreon galambja. Hébe 
1824, 249. 

1832. Zeykfalvy Idősb Zeyk Ján, A vigélet. Anakreon sze- 
rint »Sokféle« kiad. Márton József 1832 ; XXII. 
sz. 175. 1. 

1838. Dr. Taubner Károly. Anakreon dalai. Pest Kiadta : 
VajdaPéter.Bir.99.Figyelmező 1839. 3.év. 469.490.1. 

1845, Zeykfalvy Idősb Zfyk Ján, Anakreoni Dalok I— XIIJ. 
Zeyk munkái III. k. Kolozsvárit. 

1857. P Thewrewk Emil. Anakreon galambja. Anakreon- 
teor. 14 Bergk. Tanod. Lap. 1857. II. 19. 

1860. P Thewrewk Emil Anacr. 27. 23. Tan. Lap. 1860. 
190. 191. Anacr. 21. Tan. Lap. 1861 ; I. 244. 1. 
Szabó Károly. Anakreon összes dalai. Kéziratban. 

1869/70. Cebecauer János. Anakreon dalai. A nagyszebeni 
kir. főgymn. értesitv. 

1873. Péchylmre. Anakreon dalai. Mutatvány Athenaeum 
1873. 304. és Vasárn. ujs. 1873. 583. 1. Főv. Lap. 
1873; 260. sz. és Beform. 1873; 333. sz. 

1874. P. Thewrewk E. Anakr. elegiáiból töredék 1. 2. 3. 
Epigr. 1. 2. Főv. Lap. 1874. 91. sz. 

1874. Péchy István. Anakreon dalai. Görögből fordit. Pest. 
Ism. Ellenőr 1874. Jan. 27. sz. és Figyelő 1874; 11. 
sz. és Pesti Napló 29. sz. esti kiad. 
Révay Miklós. Anakreon. Kéziratban, 



%»•«» 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 49 

b) Értekezések. 

1803. Csokonai Vit. Mih. Anakreoni dalok Bécs. Váloga- 
tott munkái. Kiadta Toldy János 1864. I. köt. 
100 1. 

1847. Dankovszky Gergely. Anakreon der fröhliche Grieche 
sang vor 2370. Jahren griechisch-slawisch. Press- 
burg. 

1860. Pon. Thewreick Em. Anakr. 27. ABergk. Anakr. 23. 
Tan. Lap. 1860; 190. 191. 1. 

1861. Pon. Thewreick Em. Az »anakreoni dalok«-ról. Magy. 
nyelvészet 1861. VI. 383. és Anakr. 21. Tan. Lap. 
1861 ; 243. 244 1. 

1864. Von. Thewrewk Em. Anakreon (Szövegbirálat 11 

(13) 1—4 Bergk. Poet Lyr.). Kalauz 1864. II. 78. 
1869/7 O.Cebecauer János. Anakreon és az anakreonfélék. A 
.,_ nagyszebeni kn-.^főgymn. 1869/70-iki értesitv. ^ * v 
1870. Pon. Thewrewk Em. ' Ankkr. fr.^22. Tán. ^yl/E&zf. 

1870. 28. 1. 
1872. I)r. Hóman Ottó. Horatius és Anakreon (Canipe 

után) Philol. Közi. 1872. 284. 1. 
1874. Pon. Theicr etek Em. Anakreon. Athenaeum 1874: 

1055. 1. 

7. Anaximenes. 

V 

a) Fordítás. 

1846. Kis János. Anaximenes rbetorikája. Kiad. a m. Tud. 
és a Kisf. Társ. évk. 1846. VII. köt. 297. 

b) Értekezés. 

1857. Dr. Télfy Iván. Anaximenes rethorikája. M. nyelvé- 
szet 1857. 400 1. 

8. Aratos. 

1783. Molnár János. <I>at váltva xaí /íiogrjfiiia czimü költ. 
egyedi versek. M. Könyvh. 1783. ÜL 626. 

ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. 4 



L ... 



50 IiAUTAL ANTAL 

9. Archilochos. 
1804. Fabchich József Győr. L. Alkaios. 

10. Aristainetos. 
1566. SamlMcus Zsámhohi János. Aristenactis Epistolae 



am 



atoriae. Antverpiae (kiadás). 



11. Aristophanes. 

a) Fordítás. 

1867-8. Veress Ignác*. Aristophanes »Békái« mutatv. a pesti 

kir. gvmn. progr. 
1871/2. Veress Ignácz. Aristophanes »Felhöi.« A nagysze- 
beni kir. főgymn. 1871/2. értesít. / . . •, 

^/ b) Értekezés. 

1867,8. Veress Ignácz. Aristophanes és a »békák« czimü víg- 
játéka, A pesti kir. gymn. progr. 

1868. Veress Tgnncz. Aristophanes és munkái rajza. Bud. 
Szemle, 1868. XII. i:5. 

1 873. Aristophanes Parisban. Reform 1873. 80. sz. 

a) Könyvkiadás. 
1844. Papp György. Aristophanes Plutosa. Jegyzet és szó- 
tárral. Melléki. Görög olvasó könyvéhez. 

12. Aristipus. 
1822. R. J. Aristippus védelme. Tud. Gyűjt 1822. VII. 
köt. 52. 



i 



"f '' 



A CLA8SICA PHILOLOGIA. 51 



13. Aristoteles. 
a) Porditáso k. 

1825. {fjnbb Kiss János. Aristoteles Paeanja. Pest. L. 
Kebes alatt. 

1845. Hunfalvij Pál. A költészetről. Kisf. Társ. évk. IIL 
k. 1842. 148. 1. 

1845. A ristotelesnck néhány versei. Hagedorn szerint Zeyk- 
falvi Idősb Zeyk Ján. munkái III. k. Kolozsvárit. 
186. 1. 



.846 



Kis János. Aristoteles »Khetorikája«Kisf. Társ. évk 
1846. YIL köt. 7. 1. 
1865. Habereim Jonathan. Aristoteles. »A lélekről.* Pest 
1865. Bírálta Kun Pál. Uj korszak 1866. 18. 1. és 
Pesti Napló 1866 ; 262. sz. Sárospataki füz. 1864 
860.1. 

1869. Haverem Jonathan. Aristoteles »Politikája.« Pest. 
1873. Haverem Jonathan. Aristoteles »Ethikája.« Pest. 
T*m. M. Prot. Egyh. Lap. 1874. 370. 1. 

b) Értekezések. 

1589. Deidrich György. Analysis Libri VI. Ethicorum. 

Aristotelis ad Nicomachum. Straszb. 
1596. Hermann Lénárd. Aristotelis Analytici posterio- 

res, decade disputationum methodica comprehensi 

Francof. 

1599. Fischer Simon. Disputationes sex doctrinam de prae- 
dicamentis et praedicabilibus ex Aristotelis scriptis 
desumtam complectentes. 

1783. Molnár János. Aristoteles műveinek vázlatos ismer- 
tetése az aureliai 1606-i kiad. nyomán. M. Könyvh. 
1873. IV. 462. 

1839. Taubner Károly. Párhuzam Aristoteles és Hegel kö- 
zött, Athenaeum 1830 ; II. f. é. 529. 
1855. TJomanovszky Endre. Aristoteles Anthropologiája. 

4* 



52 BA.RTAL ANTAL 

Megjel. a soproni ág. hitv. fótanoda 1855. tudós. Is- 
mertetve a m. Nyelvészet 1856. 136. 1. 
1859. Tóth József. Aristoteles rendszere. Kecsk. Prot. Közi. 

1859. IV. 74. 
1859. Hunfalvy Pál. Aristotelesi tanulmányok, m. Akad. 

Értés. 1859. I. 107. 1. 

1864. Perlahy Sándor. A stoikusok erkölcstana Garve be- 
vezetéséből Aristoteles erkölcstanához. Sárosp. luz. 

1864;783. 

1865. Télfy János. Aristoteles politikája. A m. kir. egyet. 
1864. oct. 19. és 22-én tartott előadás. Hon. 1865 ; 

22 23 24; sz. 

1866. Dr. Télfy Iván. Aristoteles elveszett munkái. Buda- 
pesti Szemle. Uj foly. 1866. V. 156. 1. 

1867 Haberem Jónathan. Aristoteles befolyása a Phüoso- 
phia ujabb korszakára. Kivonat. Akad. Ertes. 1867. 
I 173. Terjedelmesen Budap. Szemle 1867. IX. 83. 

1867. Haberern Jónathan. Aristoteles és befolyása az uj 
bölcsészetre és az életre. Abölcs. tud. kör. 1857- <0 ; 

I. 3. szám. 1—25. . 

1868. Haberern Jónathan. Aristoteles Metaphysikájának 
forditására a birálók véleménye. Akad. Ertes. 1868. 

II. 267. 

1870. Dr. Krausz Salamon. Plató és Aristoteles psycholo- 

giája birálatilag előadva és összehasonlítva. Pest. 
1870. Irmei Ferencz. Pláto ét Aristoteles a nemzetgazdá- 

szatban. Reform. 1870 ; 349. sz. 
1872 Haberern Jónathan. Aristoteles »Eshiká«-jának a 
* barátságról való fejezete. Akad. Értesítő 1872; 

VL87 - , A „ 

187 3. Hunfalvy Pál. Aristoteles elmélete a jogról és állam- 
ról. » Tanulmány ok « Pest. 
1873. Baráth Ferencz. Grote Aristotelese. Az Edinb. Ee- 
wiew után. Budap. Szemle 3. sz. 88. 1. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 



53 



c) K i a d á s. 

€555. Wagner Bálint, 'dgurrorelovg ttsoí ccöszójv. Brassó; és 
Aristotelis libellus de virtutibus et vitiis. Senten- 
tiae diversorum auct. de eadem matéria u. o. 



14. Athenaios. 
Fordítás. 



1783. Molnár János. Egyes részletek Athenaeusból. M. 
Könyv. 1783. III. 619. 



15. Bakkchylides. 
1804. Fabchich József. Győr. L. Alkaios. 



16. Bion. 
Fordítások. 

1811. Vályi Nagy Ferencz. Bion és Moschus idylliumai 

Sárospatak. 
1813. Erósz, a tanítvány. Bion után. Kazinczy Fer. »Poetai 

Berke « Pest, 171. 1. 
1859. P. Theioreick Emil. Halottas ének Adonis felett 

smyrnai Biontól. Tan. Lap. 1859. 266. 1. Uj m. Muz. 

1859 ; I. 239. 1. Józsa. Pest 1862. 205. 1. 

Pécsi János. Bion és Moschos. Kéziratban. L. e. 

tekint. Uj m. Múzeum 1858. I. 301. 



17. Demokritos. 

1785. Kónyi János. A mindenkor nevető Demokritos foly- 
tatása, avagy okos leleményü furcsa történetek. Buda. 



54 BARTAI, ANTAL 



18. Demost kenés. 
a) Fordítások. 

1570. /fosa Pál. Gnomologiáe Demosthenicae graeco-lati- 
nae. Paulo Rosa. Creronicio Pannonio interprete. 
Basileae. 

1835, Tavhner Károly. Demostlienes három beszéde az 
Olynthosiakért. Tud. gyűjt. 1835. ITT. 65. 1, 
Buczy E. Demostlienes T. beszéde. Philippos ellen. 
Kéziratban. 

1839. Szabó István. Szikrák a liellen szónokokbóL Kéz- 
iratban. 

1850. Lonkay Antal. Demostlienes a rhodosiak szabadsága 
fölött. Uj m. Muz. 1850—1 ; I. 500. 

1862. í)r. Telfy Jván. Demostlienes beszédei és pedig "?* 

olynthiai és az 1. Fülöp ellen. Pest. 
1868. Kost ic J. r. Demosthenow pervi olynthski govor. 

(Demostlienes I. olynt, beszéde ford. horvát nyelvre., 

A karlowici gymn. progr. 
1871. Becsek Sándor. Demostlienes válogatott beszédei. 

Három philippikája. Első fiiz. Székely-Udvarhely. 

b) E r t e k e z é s e k. 

1833. Vasa László. Demostlienes és Cicero. Tud. C-íjüjt. 
1833. VII. 39. VITT. 2. 1. 

1840. Kazinczy Gábor. Demostlienes jellemrajza, Tudo- 
mánytár uj foly. VIII. köt. 271. 1. (1840. 11. füz.jL 

1851. Demosthenesz és Aeschinesz. Családi Ti. 1851; L í 
é. 279. 1. 

1867. Pakosta János. Politische (Jrundsátze des Demost- 
lienes aus dessen Staatsreden zusammengestellt. A 
vinkó veei gymn. progr. 

19. A szín opeí Dlocjfnes. 

1782. Ballá, lm. Tréfás elméjű bölcs Diogenes Philoso- 
phusnak Históriája. Jó versekben. Kolozbvár. 



A CLASSICA PHIL0L0G1A. 55 

1792. Sághy Károly. Diogenes beszélgetéseinek 37-ik da- 
rabja. Pesti M. Társ. kiadásai 1792; 82. 

1793. Kazinczy Fer. A szinopei Diogyenesnek dialógusai. 
Wieland után lord. Pest. 



20. Diogenes Laerfius. 

a) Diogenes Laertius-féle k i a d á s. 

1570. Sambucns János. Diogenes Laertii Libri de vitis phí- 
losophorum, ex antiquis eodicibus emendatí. Ant- 
verpiae. 

b) Könyv is mertet é s. 

1664. Laertii Diogenis de vitis. dogmatis et apopbtegmatis 
eorum, qui in philosophia claruerunt. Thoma Aldo- 
brandino. Londiui 1664. Isin. Molnár .Iá nos. M 
Könyvház. 1783 ; II. 205. 223. 1. 

3 1 . Dionys ios Halica r-n asse u s. 

1560. Dionysii Halicarnassei de Tlmcydidis História judi- 
cium, Andrea DtTditio Pannonio interprete. Venetiis 
apud Aldum. 

1783. Molnár János. Dionysios történetének vázlatos is- 
mertetése. M. Könyvli. 1783. TV. 4 f >. 

22. Dionysiis Periegetcs. 

1831. Ormos József. A Dionüsziosz Periege te&z neve alatt 
ismeretes munkának igaz Írójáról és idejéről. Fej. M. 
Miner. 1831. T. 154. 



23. Epikuros. 

aj Fordítások. 

1 82T . Gr. Dessewffy József. Epikurosz bárom gnóinai ( TJrnn- 
khius analektái nyomán) Fel. M. Min. 1825, ÍJ 2. 1. 



56 BAKTAL ANTAL 



b) Értekezés. 
1831. Epikurusnak, régi bölcsnek vélekedései. Buda. 

23. Epiktetos. 

a) Fordítás. 

1825. Mokri Benjámin. Epiktetosnak kézi könyvecskéje 
Ford, nem különben a stoikusoknak erkölcsi tudo- 
mányáról és annak nevezetesebb fogyatkozásairól 
való rövid elmélkedéssel megbővitette. Pest. Ism 
Thaisz. Tud. Gy. 1826. II. k. 110. 1. . 

b) Kiadás. 

1585. Franké. Epictetí philosophi stoici Enchiridion. Ko- 
lozsvár. 

25. Eunapius Sardianns. 

1568. Sambucus János. Eunapii Sardiani de vitis philoso- 
phorum. Antverpiae. 



26. Éuripides. 
Fordítások. 

1551. Tordai Gelei Zsigmond. Orestes. Latinra fordítva. 

Basileae. 
17 75. Zechentér Ant. Fédra és Hippolitus, szomorújáték. 

Pozsony. 
1783. Molnár János.. Egyes velős mondatok. Prózában. M. 

Könyvh. 1783. III. 624. 
1840. Gnzmics Izidor. Iphigenia Aulisban. Buda. Kiad. a 

m. T. Társ. Birálta : Hunfalvy Pál. Athenaeum 

1841. 227. 245. 1. 
1847. Szabó Károly. Mutatvány »Iphigenia Auliszban.« 

Kisf. Társ. Szépirod. Szem. 1847. oct, 3. 209. 1. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 57 

1849. Szabó Károly. Euripides válogatott színmüvei : Inge- 
nia Aulisban és Ifigenia Taurisban! Pest. Kiad. a 
Kisf. Társ. 
Fabchich. Euripides 10 szomorú játéki. Kéziratban. 

27. Az emesai Heliodoros. 

1700. Gyöngyösi Istv. Uj életre hozott Chariclia. Heliodorus 
után. Lőcse és Dugonics András kiadásában Pozsony 
és Pest 1796. 1.1. 

1798. Dugonits András. A szerecsenek Heliodoros után 
Pest. 

28. Herahleitos. 

1867. Kostid. J. V. Herakleitu i njegovu nauka. A kar- 
loviczi gymn. progr. (Némely adatok Herakleitosról.) 



29. Herodotos. 

a) Fordítások. 

1760. Molnár János. Egyes részletek »A régi jeles épüle- 

tek« czimü könyvében. Nagyszombat. 
1836. Szabó István. A ihermopylaei csata (Herod. VII. 

207—226.) Karancstájéki palócz nyelven. Tud. gyűjt, 

1836. II. k. 78—84. 1. 
1839. Szabó József. Herodotos. Thalia azaz : Ill-ik k. 

80 — 82 pont. Athenaeum. 1839. I. f, é. 855. 1. 
1857. Hunfalvy Pál Herodotos I. k. 107—111 fej. M. 

nyelvészet 1857. 450.1. 

1862. Bartl Antal. Herodotos VIII. k. Uránia, Pest. Bírál- 
ta : tcp. Krit. Lapok 1862. I. 49. és Hoffer Endre. 
Prot. egyh. 1. 1864; 894 és 925. 

1863. Bartl Antal és Veress J. Herodotos IX. k. Kalliopé. 
Pest. Bírálta : E. S. Krít. Lapok 1863. 1. 42 és Hoffer 
Endre. Protest. egyh. lap. 1866; 700 1. 

Szabó Károly. Herodotos I. k. Kéziratban. 



/ 



58 BARTAL ANTAL 

b) Értekezések. 

1794. Molnár János. Herodotus. M. Köngvh. 1794. \L 

szak. 71. 1. 
1835. Holéczy M. Herodotus seythákról. Tud. Gy. 1835. IX. 

85. 1. 

1856. Wenczel Gusztáv. Felolvasta e Herodotus történeti 
munkáját az olympiai játékok alkalmával? Magyar 
Sajtó 202. sz. 

1857. T. Hérodotosz (születése és halálozása idejére nézve) 
M. Nyelvészet 1857. 79. 

1860/1. Szepesi J. Régiek véleménye a föld és ég alakjairól. 

Herodot szer. A pesti k. r. gym. progr. 
1873. Garami Rikárd. Herodotos. Stein után; Melléklet a 

M. Tanügy. 1873. V. füzetéhez. 

e) M a g y ii r á z a t. 

1860. Bartl Antal. Herodotos Vili. k. Uránia. Tan. Lap. 
1860; TI. 361. 373. 385. 397. 409. 421. 433. stb. 

30. Hesiodus, 

a) For d i t á . s o k. 

Sambucus János. Hesiodi opera és dies (latinra for- 
dítva.) 

1783. Molnár János. Egyes részletek Hesiodosból magy. 
prózában. M. Könyvház. 1783. III. 621. 

1857. Szabó István. Hesiodus munkái és napjai 129 — 244 
v. Tan. L. 1857. I. 14. és IT. 60. 1. 

b) E r te kezes. 

1794. Molnár János. Hesiodus hazájáról, élete idejéről, 
költeményne Írásiról. O és uj egy pár, Tzelsus ellen 
egy pár könyv. 1794. Pest. 89. 1. 

1862. Aldor Imre. Hesiod. Divatcs. 1862. 231. 1. 

« 

31. Hijpjjokrates. 

18] 8. Unghvári Kém. Tóth László. Hippokrates esküvése. 
Hasz. Mul. 1818. I. 231. 1. 



A ŰLASSICA PHILOLOGIA. 59 

184^. Wachtel Dávid, Hippokrates aphorismái. Temesvár 
1847. Toepler Károly, Hippokrates aphorismái. Sopron és 
Pest 1847. 



32. Hameros. 
a) Fordítások. 

1569. Cesinge János. (Janus Pannonius) Ilias VI. könyvé- 
ből : Diomedis et Glauci congressus. L. Jani Panno- 
nii opera. Sambucus János kiadásában. Viennae 
Austriae. (Latin fordítás.) 

1651. Dalnoki János. A régi híres és neves Trója városá- 
nak tiz esztendeig való megszállásáról és rettenetes 
veszedelméről (megírta már 1569-ben). Kolozsvár 
1651. és 1654. Lőcse 1656. Fehérvár és Kolozsvár 
16/6. 

1707. Bergler István. Transilvanus Homeri Ilias. Amste- 
lodami. (Latin ford.) 

1760. Molnár János. Homer Iliásának egyes részei elszórva 
»Régi jeles Epületei«-ben és »Magy. Könyvházájá« 
•ban 1783. II. szak. 327. 1. 

1762. Bergler István. Homeri Odyssea. Batrachomyoma- 
chia. Hymni et epigrammata graece et latiné. Patavii 
és 1777. Patavii. 

1783. Zamagna Bernát. Homeri Odyssea latinis versibiib 
expressa. Venetiis. 

1 784. Kunich Raymund. Homeri Ilias latinis versibus ex- 
pressa. Vindobonae. 

1789. Molnár J. Homérus Iliássá. I. könyv, eleje. Magyar 

Muz. 366—372. 1. 
1793. Molnár János, Homer Jlias I. k. 1 — 106 v. Készület 

az ó f z. írásnak a pogány görögöknél való keletéről 

1793. Pest. 27. 1. 
1809. Vályi Nagy Ferenez. Homer Batrachomyomachiája. 

Sárospatak. 

1815. Révai Miklós. Homer Iliása I. k. Közli Helmeczi az 
»Erd. Múzeum « II. füz. 154. 

1816. Kölcsey Ferenez. Ilias I. II. éneke. Minden mmr, 



60 BAKTAL ANTAL 

kiadta Toldy. Pest 1859. II. k. 105. 1. és »F. M. 
Min.« 1826. 865. 1. Röv. ismer. »Élet és Literatura« 
1826. 264. 1. és Cselkövi (Kölcsey). Muzárion 1829. 
-133. 1. 

1821. Vályi Nagy Ferencz. Ilias. Sárospatak. Kiadta Ka- 
zinczy Ferencz. Birál. Kölcsey Fer. Minden munkai 
III.k.és»ÉletésLiteratura« 1826.266; 1827. 387.1. 

1825. Ifjabb Kis János. Homerus Hymnusa a földhez, 
mely »Thébai Cébes Képé«-hez Aristoteles Paean- 
jával együtt toldalékul járul. Pest. 

1835. Hertelendy Gábor. Horn. Jl. I. k. Pozsony. 

1842. Szabó István. Odyssea XXIV. éneke. Nemzeti Al- 
manach II. évf. 1. 1. 

1846. Szabó István. Odyssea. Pest. Ism. Kisf. Társ. Szép- 
irodalmi Szemle. 1847; 219. és 238. 1. és Henszl- 
mann Imre. » Szabó az Odyssea forditója.« Kisf. 
Társ. »Szépirodalmi szemléje.« 57. 1. 

1850/1. Szabó István. Ilias I. éneke. Uj m. Muz. 1850—1. I. 
49. 1. 

1851. Tóth Endre. Egy koldushoz Homérből. Losonczy 
Phönix. Kiad. Vahot Imre 1851. I. k. 

1853. Szabó István. Ilias. Pest. Röv. jellemzés. Uj m. Muz. 
1853. I. k. 110. 1. Ism. Pe.ti Napló 1853. 925. sz. és 
LichnerPál a pozsonyi ág. hitv. főisk. 1853/4. értesit. 
és Télfy Iván. Oester. gymn. Zeit. 1857. 

1854. Zombory Lipót. Ilias I. éneke. Uj m. Muz. 1854. II. 
k. 409. 1. 

1855. Lonhay Antal. A Homerféle Békaegérharcz. Uj m. 
Muz. 1855. 441. 1. Lonkay olvasókönyv 1855. I. k. 
319. 1. 

1857. Szeremley Károly. Homer Iliása I-én. 1 — 171. vers. 
A rimaszombati prot. gymn. és reált. 1857. progr. 
Ism. Hunfalvy Pál. Magyar nyelvészet 1858. 319. 1. 

1861. Pon. Thewrewk Em. Jl. V. 31—455. v. Magy. Nyel- 
vész. VI. 536.1. Odys.1. 64. Tanodái Lapok 1861. 198. 1. 

1862. P. Theivreiok Ém. Ilias. 1. 1—52. Szépirodalmi Figyelő 
(Arany J.) 1862. 780. és »Józsa« költem. füzér 1862. 
191—204. 1. a VI. ének 369 — 502. verseivel. 



A CLASSICA PH1L0L0GIA. 61 

186:1 Zombory Lipót A verseny. Ilias XXIII. év. Uj m. 
Múzeum 1863. II. k. 95. 

1863. Korodi Lajos. Nausikaa, sechster Gesang der Odys- 
see des Homer in freie Stanzen űbersetzt. A brassói 
ág. h. gymn. progr. 

1864. Dr. Télfylván. Odyssea folyó beszédben. Pest, Bír. 
Szepesi Imre. »Jelen viszonyainkban « 331. 1. és Phi- 
lologiai közi. 1872. 15. 1. II. kiad. 1866. 

1864. P. Theivreick Emil. Az Ilias VI-én. mutatvánv. Ka- 
lauz 1864. III. k. 63. 78. és 1865. 9. 1. 

1865. Fon. Theivreivk Emil. Homer Iliása. VI ének. Pest. 
1873. EdkosyJenö. Homer »Ilias«. Az első ének eleje. 

Reform. 150. sz. 

b) Értekezés. 

1597. (Lévai névtelen) Paris és görög Ilona Historiaia, 

ki miatt végre az egész Troyai birodalom el vésze, 

Priamus király meg öletéc,és az erősHector le vága- 

téc. Kolozsvár. L. bőv. Erd. Muz. Egyl. évk. 1870. 

V. k. 60. 1. 

1681. A i agy Trója veszedelmének legigazabb históriája, 
melyet az oszlopokról neveztetett Guido Messána 
városának Birája hozott rendbe és írt Deák Histó- 
riába, kit magyarra ford. Hallerkői Haller János 
Pogaras városában 1681. »Hármas Istoria« III. része 
Pozsonyban 1767. 

1760. Bél András Károly. Homerus scribendae Illiados 
consilio incomparabilis. Progr. megj. Lipcsében Lan- 

genheimnál. 
1774. Dugonics András. Trója veszedelme. Pozsony. 
1780. Dugonics András. Ulyssesnek történetei. Pest. 
1789. Homeros élete. Popé nyomán. Mind. Gy. 1798; III. 

199. 1. 
1792. Homerosról és Virgiliusról. Mind. Gyűjt, 1792. 

VI. 395. 
1792. Pétzely József. Homerusról (életrajzi értekezés) a 
szerző által forditott, Voltaire Henriás-ában Győr. 
1792:223—234.1. 



82 



BARTAL ANTAL 



1793. Molnár János. Homerusban, az 6 sz. Írásból vett szó- 
zatoknak egynehány példáji. L. Készület az ó sz. 
Írásnak a pogány görögöknél való keletéről. Pest. 
1793. 33-83. 1. 

1795. Sándor. Görög Ilonáról. »Sokféle« 1795. VI. dar. 56.1. 

1817. Homérnak némely festései rézre metszett képekben 

előadatva. Haszn. Mul. 1817 ; II. f. é. 30. sz. 236. 1. 

1820. T. S. Gondolatok a régi és ujabb nemzeteknek né- 
mely nevezetesebb vitézi költeményeiről. Az Iliász. 
Tud. Gyűjt. 1820. VII. k. 3. 1. 

1821. Kölcsey Fer. Iliaszi pör. Mind. mun. kiadta Toldy 
Fer. 1859. III. k. 187—206. 1. 

1824. Homeros élete. (Herodotusból) Tud. Gyűjtemény. 
1824. III. köt. 64. 

1829. Dankovszky G ■. Homeros slavicis linguÍ3 cognata lin- 

gua scripsit, Bécs. 
1841. E. Homér sirja. Athenaeum 1841. II. f. é. 205. 
1846. Péczely József. Párvonal Homér és Virgil között. 

Kiad. a Kisf. Társ. évk. 1846. VI. köt, 233. 
1853. Csengery Antal Homér. Divatcsarnok 1853. 71. sz. 

1853. Hwifalvy Pál. I. Homérosz a régi korban Aristote- 
lesig. L. Szabó István Homer Iliászát 1853. II 1. II. 
Homérosz az alexandriai és következő korokban a 
múlt századokig u. o. XVIII. III. Homérosz az ujabb 
korban u. o. XL. 1. 

1854. Szepesi Imre. Tárgyalat a hőskölteményi szójásról. 
Uj m. M. 1854. 

1856. Jancsó Lajos. Homérosz mint nevelési tényező. Uj m. 
Muz. 1856. I. k. 27. 1. 

1856. Sehök F. A. Tanulságok Homéroszból. Tan. Lap. 
1856; 130. 138. 149. 

1857. Kostic Jozep. Kratka rozmatranja o Homeru. (Bö- 

vid elmélkedés Homer fölött). Az eszéki főgymn. 
progr. 

1857/8. Franki István, Akhilles jellemének széptani vázo- 
lata az Iliásból. A szabadkai algymn. progr. Ism. 
Gauzer. Tan. Lap. 1859. II. 326. 

1858. Homer. Ifjúsági Plutarch. Eger. 



A CLAS8IC\ PHILOLOGIA. 63 

1858. Dr. Hauler János. De fato, quale apud Homerum 
perhibetur. A budai cs. kir. főgymn. progr. 

1858. Maciiéra. Vergleicliende Charakteristik des Achil- 
les aus der Iliade und des Siegfried aus den Nibe- 
lungen. A beszterczebányai cs. kir. gymn. progr. 

1858. Wratschko Fer. Ein Beitrag zur homerischen metrik. 
A varasdi főgymn. progr. 

1858. Akliilles jellemzése. Magy. Sajtó 123. sz. 

1859. Szahó Károly. Tanulmány Homer Költeményei fö- 
lött. Kecsk. Prot. Közi. 1859. IV. 

1861. I\ Thewrewk E. Horn. Odys. 1. ; 64. v. magyarázat. 
Tan. Lap. 1861; I. 198. 

1862. Alrfor Imre. Homér. Divatcsarnok 1862. 56. 1. 
1862J3. Bahigyánszky József. Homér s a homéri költemé- 
nyek. A lőcsei katli. főgymn. 1862/3. értesítvénye. 

1865. Szász Gerö. Az Iliászrúl. (Közlem. Cammann, Mtiller 
Ottfi'. Beriiiiardy s mások után). Magyarország s a 
Nagyv. 1. 2. 3. 4. sz. 

1865/6. Balugyánszky József. De administratione iustitiae 
divinae in Homeri carminibus. A lőcsei kir. főgymn. 
1865J6. értés. 

1866. Kun Pál. Homér magyar fordítói. Polit. Hetil. 1866. 
25. szám. 

1866. Dr. Télffy János. Az Ilias szerzője. Ilias fordítása. 
II. kiadásához. Pest 1866. irt bevezetésében. 

1868Í9. Brately Vazul. Homerove pesme, nyihovo merilo in 

nyihov jezik (Homer költeményei, versmértéke és 

nyelve.) A zágrábi gymn. progr. 
1869. Lvpp Vilmos. Homér és a költői inventio. Tanulmány. 

Szabad Egyház. 1869 ; 8. 9. sz. 
1871. Dr. Hóman Ottó. A homéri kérdés jelenlegi állása. 

Phil. Közi. 1871. 251. 364. 431. 

1871. Erody Harrach Béla. Az Odyssea I. és II. énekének 
szerkezete. Phil. Közi. 1871. 209. 1. 

1872. Dr. Hóman Ottó. Homer a magyar irodalomban. 
Phil. Közi. 1872. 11. 1. Bir. Szamosi János. Tan. E. 
Közi. 1872. 385. 1. 



64 BARTAL ANTAL. 

1872. Malmosi Károly. Achilles paizsának leírása az Ittas- 
ban. Phil. KözL 1872.; 46, 95. 1. 

187213.' Türk M. Zur Vergleicliung- der »Iliade« und des 
»Niebelungen liedes.« A brassói ev.hitv. gymn. prog.. 

c) A Home r os r a vonatkozó külföldi 
munkáknak ismertetése. 

1856. De nomine Homeri commentatio academica. Scripsit 
Georg. Curtius. Kiliae 1855. Magy. Nyelvész. 1856. 
173. lap. 

1856. Die Realien in der Iliade und Odyssee von J. B. 
Friedreich. Erlangen. 1856. Magy. Nyelvészet. 1856. 

175. lap. 

1856. Homeros u. die Homerische Sage von Chios. Von 
Dr. Emm. Hoffmann. Wien 1856. Ism. M. Nyelvész. 
1856. I. 411. 

1857. Homeros Udyssee yon K. Fried. Ameis. Leipzig. 
1856. Ism. Lichner Pál. Magyar Nyelvész. 1857; 
226. 1. 

1858. Gladstone : Studies on Homer aud the Homeric tge 
3. köt. Ism. Br. Budap. Szemle 1858; III. 240. 

1858. Ed. Ott. Sprachgeschicliichtliclies aus Homer. A 
trieszti cs. k. főgymn. 1856/7. geogr. —e—r. Magy. 
Nyelvészet 1858; 401. 

1859. Homerisches Glossarium v. Ludv. Döderlein. 1850/1. 
Ism. Imre Sándor M. Nyelvész. 1859; 237. 

1873. Können ung sollen unsere Frauen den Homer Lesen ? 
Ein mündlicher Vortrag von S. p. n. Jena. Ism. Cs. 
J. Főv. Lap. 1873 ; 125. 126. sz. 

1874. Die homerischen Fragen von Dr. Heinrich Düntzer 
Leipzig 1874. (a homéri vitás kérdések) Ism. Athe- 
naeum 1874; 18. sz. 1140. 1. 

d) A Homérféle kiadások. 

1707. Bergler István. Homeri Ilias. Amstelodami. 

1762. Bergler István. L. A Fordításokat. 

1862. Ponori Thewretvh Emil. Homer Ilias I. k. magyará- 



A CLASSICA PHILOLOGIA. * 60 

zatokkal. Pest. Bir. Dávid István. Krit. Lapok. 1862. 
I. 168. 1. ésDr. Budenz József. Nelvtudom. Közlemé- 
nyek 1862 ; 145. 1- 

1865. P. Thewrewk Emil. Homer Ilias VI. k. magyaráza- 
tokkal. Pest. 

1872. Veress Ignácz. Homér Odysseája 1—3. ének. Pest. 

33. Ibykos. 
1804. Fabchich József. Győr. L. Alkaios. 



34. lsokrates. 

a) F o r d i t á s o k. 

1783. Molnár János. Isocrates Demonicoshoz. Egynehány 
részlet. M. Könyvh. 1783. III. 615. 

1822, Schedel Ferencz. (Isocrates erkölcsi iutései) (parae- 
nesise) Isocrates Paraenesis ad Demonicum, e graeco 
per ítudolphum Agricolam adjecta translatione Hun- 
garica. Curavit. Pestini. Bir. Máry Pál. Tud. Gyűjt 
1823. VII. köt. 107. 1. 

1846. Szabó István. Isocrates négy beszéde : 1. Intelme 
Demonicoshoz, 2. beszéde Nicocleshez, 3. Nicocles 
vagy tanácsadó, 4. beszéde az Areopagitákhoz. Pest, 
Kiad. M. Akad. és Kisf. Társ, 

b) Érte k e z é s. 

1835. Isocrates és Pericles mint szónokok. Rajzolatok 1835 
IT. f. é. 22. sz. 

c) 1 s o c r a t e s f é 1 e kiad á s. 

1684, Sylvanus György. Isocratis orationes ad Nicoclem et 

Demonicum és Epistolae, quae extant* Londini. 
1744. L. Kebes alatt, 

ÍRT. A" NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖt . 5 



ÜQ BARTAL ANTAL 

35. Kehes. 

a) Fordítások. 

Horváth István. Cebetis Tabuk, Kéziratban. 

1821. Liptay Sámuel. A Thebei Khebesz erkölcsi Rajzol- 

ványa. Szabadon ford. Buda. 
1825. fj. Kis János. Thébai Cébes Képe. Pest. 
1861. Toldy István, KEBHT02 TUN AZ, Az élet képe. Ere- 
deti görögben és forditva. Pest. 

b) K i a d á s. 
1744. Cebetis Thebani Tabuk. Ex interpretatione Woltii. 
Isocratis Paraenesis ex interpretatione Guilielmi 
Battie. Pythagorae aurea carmina. Graece et latiné. 
Debreczen. 

26. Longinos. (Dionisius Cassius Longinus). 
1841/2. Kis János. Longin könyve a fenségesről. Magyaráza- 
tokkal és toldalékkal. A Kisf. Társ. évk. 1841 12. TTL 
köt. 230. 1. 

37. Lukianos. 
a) Fordítass k. 
1684. Sylvanus György. Luciani dialogi selecti. Londini. 
1826. A. G. Charon. Fel. M. Miner. 1826 ; 827. 1. 
1851/2. Székács József. Lukián és saturnali levelei. (íj M. 
Muz. 1851/2; 664. 1. 

b) K i a d á s» 
1563. Sambucns János. Luciani opera;qtiae quidem exstant 
omnia, gr. et lat. una cum Gilberti cognati et J. 
Sambuci annotationil us utilissimis 4 köt. Basileae 
ésu. o. 1602: 1619. 

c) Értekezések. 
Sambucus János. In Luciani dialogos tetrasticha 
Mythologica. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 67 

1862/3. Schioarz A. Ueber Lukians Nigrinus. A zengi cs. kii\ 
államfőg. pro gr. 

L y s i a s. 

1871. Z. A. Az athéni politikai ékesszólás és Lysias az 
athéni ügyvéd (Georg Perrot tanulmánya) a »Revue 
des deux Mondes« aug. 15. kiadásából. Pesti Napló 
1871. 197. 198, 1Í9. sz. 

38. Menander. 

1783. Molnár János. Menander nek jambus versbe szedett 
válogatott mondásai. M. könyh. 1783. III. 598. 

38. Menekrates. 

1832. Menekrates. » Sokféle « kiad. Márton József. 1832; 
XLIX ; 398. 1. 



40. Moschos. 

Fordítások. 

1787. Révai Miki. Moskusz III. alagyája. Bion halottas 
verse, Elegyes versei. Pozsony 1787; 181 — 192. 1. 

1811. Vályi Nagg Ferencz. Bion és Moschus idyllumai. 
Sárospatak. 

1827. Matskássi Ferencz. Moschus keserve Bionnak halá- 
lán. III. idylluma. Szép literatura 1827 ; 33. 

41. Musaeos. 

1859. Pécsi István. Hero és Leander szerelmeik. Musaeos 
költeménye, üj M. Muz. 1859; I. 39. 1. 

Pécsi János. Museos erotopoegniona. Kéziratban. L* 
erről Uj M. Muz, 1858, 301. 

42. Nonnos» 

1579. Sambucus János. Nonni Dionysiaca. Antverpiae* 

5 * 



68 BARTAL ANTAL 



43. Parmenides. 

1853. Edvi Illés Pál. Világ mindenség. Parmenides görög 
eleáta bölcsésznek nsoí tyvvswg oktató költészetéből. 
A szerző » Elszórt költészetei« 1853. 186. 1. 

44. Parthenhis Nicaeensis.. 

1577. Szatmári Fáhri Istv. História ex Parthenii Nicensis 
de amore impudico. Kolozsvár. 

45. Phokylides. L. Theognis alatt. 
46. Pindaros. 

a) F o r cl i t á s o k. 

1779. Pupikqffer A. Pindari Olympia cum explanatione in 
usum iuventutis. Buda. Ism. Molnár János. Magy. 
Könyvh. 1783; TTL 369. 

1804. Fahchich József, Pindarus. Győr. L. Alkaios. 

1826. Kazinczy Ferencz. Olympiai VI. ének. Hébe. 1826. 
128 1. Bir. Kölcsey Ferencz. Mind. Műnk. IIT. köt. 
és Fenyéry. Bajza Krit. Lap. 1831, I. füz. 128 1. 

1841. Halimhai. Pindarus a lanthoz. Koszorú 1840, 110 1. 

Pécsi János. Pindar 14 olympiai ódája. Kéziratban- 
L. erről Uj M. Muz. 1858, T. k. 301. 

b) Értekezése k. 

1818. Tóth László. A költőnek remek példáiról különösen 
Pindarról s Pindarnak versmértékéről. Tud. Gy» 
1818. VT. k. 54. 

1871. Ring Mihály. Adalékok Pindar tropikájához. Orsz, 
T. egyl. Közi. 1871, 289. 

1871. I)r. Hómaii Ottó. Pindar életrajza. Phil. Közi. 1871. 
31. 95. 

1871. Dr. Hóman Ottó. Pindari ca. Phil. Közi. 1871, 319. 



ty-' 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 69 

1872/3. Vaszary Dózsa. Pindarus. A győri. szt. benedr. fő- 
gymn. 1872(3 ért. 

47. Pittakos. 

1827. Szent-Györgyi Gellért. Pittaeus élete leírása. Tud. 
Gyűjt. 1827, V. köt. 11. L . 

48. Platón. 

a) Fordítások. 

1558. Sambucm János. Dialogi duo Platonis : Alcibiades 
secundus et Axiochus. Viennae. 

1792. Simonyi Pál. Szokrates tanítványának beszélgetése 
arról, ha váljon lehet-e az erkölcsöt tanítás által 
közleni mással. Pesti magy. Társ. kiadásai. 1792, 64. 

1825. N. Kriton. F. M. Min. 1825, 33—41 1. 

Buczy E. Politika X könyv. Euthyphro, Criton 
Phaeclon, Theages ; A szerelmesek. Kéziratban. 

1830. Petz Lipót. Jon. Fel. M. Min. 1830. III 17. 1. 

1845. Csaplár Benedek. Platón munkái : Euthyphron. So- 
krates véclbeszéde. Kriton. Phaidon, hosszabb beve- 
zetéssel. Theages, A vágytársak. Kolosvár. 

1846. Székács József. Jon. A Kisf. Társ. évi. 1846 ; VL 
köt. 88. 

1851—2 Ilunfalvy Pál. Platóni vendégség. Uj M. Muz. 
1851 — 2, I. k. 323 és külön » Tanulmányok « czimü 
kiadásában 1873. 

1853—4 Hunfalvi/ Pál. Eüthüfrón. Kriton. Faidón. Pest. 
Röv. ism. magától a szerzőtől. Uj M. Muz. 1853, I. 
k. 112 1. Pesti Napló 1853. 925 és u. o. 1854. 
247—1390. sz. 

1856. Dr Télfy Iván. Apológia és Criton. Pest. Ism. Bartl 
A. Tan. Lapok 1858 II. ; 436, 447, 459, 483, 495 1- 
II. kiad. 1857. 



70 BARTAL ANTAL 

1863. P. Thewrewk Em. Plató epigrammái. Kalauz 1863 ; 
72. lap. 

1864. Eunfalvy Pál. Eüthüfron, Szokrates védelme, Kriton, 
Fáidon, Alkibiades, Lakhes, Protágorász, Menőn, 
Gorgiász, Pest. 

b) Értekezések és ismertetések. 

1770, Bél Andiás Károly. Mors Socratis. Progr. megjel. 
Lipcsében Langeuheimnál. 

1783. Molnár- János. Rövid ismertetés Platón Dialógusai- 
nak. M. Könvyh. 1783. III. 629. 634. 

1793 5 Fédon vagy a lélek Halhatatlanságáról, haróm be- 
szélgetésekbe irta Mendelsohn Német nyelven. Ma- 
gyarra ford. egy hazafi által. Pest. 

1825. Sz. J. Socrates Geniusáról. Tud. Gyűjt. 1825; VII. 
k. 39. lap. 

1836. Socrates ésXantippe. Rajzolatok. 1835 I. f. é. 51. sz. 

1838. Z. Szokrates végsorsa, Rajzolatok 1838 I. f. é. 12. sz. 

r 

1850 — 1. Hunfalvi) Pál. Platón köztársaság. Uj. M. Muz 
1850—1, I. 17 7, 268 és »Tanulmányok« 1873. 

1852. R. J. Socrates halála. Családi L. 1852, II. f. é. 505. 

1859. Maresch Antal. Einleitung zu Platons Eutuphron. 
A pozsonyi cs. k. főgym. progr. és Emenclations-Ver- 
such zu Platons Eutyphron u. o. 1860. 

1862. Scherff Ármin, Platons Jon (Inhalt und Tendenz 
des Dialogs). A felső lövői gymn. progr. 

1862. Fábián Mihály. Szokrates jelleme és életrajza. Sá- 
rospataki füz. 1862, I. 51. 

1862/3 Szepesi Imre. Szokrates életrajza. A pesti kegy. r. 
nagy gym. 1862 3 tudós. 

1863. S. Lamartine Socratese. Budapesti Szemle 1863 
XVIII; 336. 1. 

1866. Walser Jakab. Platons Eutyphron oder die Erörte- 



A CLASftlCA IMIILOLOOIA, 71 

rung über clie Frömmigkeit. A nagyszebeni kath* 
főgym. progr. 
1868/9. Németh Antal. Sokrates. A pozsonyi kir. főgym. progr. 

1869. Nagy Márton. Plató mint bölcsész és neveiész. Kivo- 
natban Akad. Értés. 1869. III. 133. Terjedelmesen 
Bud. Szemle 1869. XIV. 359. 

1870. Irmei Fer. Plató és Aristoteles a nemzetgazdászat- 
ban. Reform. 1870 ; 349. sz. 

1870. T)r. Kransz Salamon. Plató és Aristoteles psycholo- 
giája birálatilag előadva és összehasonlítva. Pest. 

1870/1. Padi Gyula. Sokrates önvédelméről a törvényszék 
előtt. A marosvásárh. kath. nagy. Gymn. ért. 

1871. Mátrai É. Protagoras a politikai erény taníthatósá- 
gáról. Mutatv. »Philosophiai Chrestomathia-«jából. 
Hon. 1871 ; 41. 44. sz. esti kiadás, 

1871. Fischer Lajos. Vájjon igazságosan itelte tett-e el So- 

crates? Bölcs. tört. kép. Szabad Egyház. 1871; 

214—216 sz. 
1871. Fischer Lajos. Párhuzam Socrates és Plató tanai 

közt. Bölcs, történeti kép. Szabad Egyház. 1871; 

224—226 sz. 
1871. Dr. Bászel Aurél. Platón Phaedonjának tartalma, 

gondolatmenete és czélja. A pesti ág. h. gym. progr. 

c) Jegyzeteskiadás. 

1867. V. Horváth Zsigmond. Plató Socrates védelme és 
Critója. magy. jegyzetek. Pest. Bir. Veress Ignácz. 
Tanügyi füzetek. 1867 ; 62 1. 

d) K ü 1 f ö 1 d i m u n k á k ismertetése. 

1791, A Plató köztársaságáról, mely franczia nyelven bo- 
csáttatott ki Parisban. 1762. Mindenes Gyüjtem. 
1791. V 186. 

1873. Platons Lében. Von Kari Steinhardt. Leipzig 1873. 
Ism. Osvald Miklós. Reform. 1873 ; 126, 127 sz. 



72 BARTAL ANTAL 

I 



49. Plularchos. 

1570. Bogdti Miklós. Szép História a tökéletes asszonyi 
állatokról, melyet Plutarelmsból magyarra fordított. 
Koloszvár. 

1591. Bogdti Miklós. Aspasia. L. Plutarclx. Perikies. Ko- 
loszvár. 

1684. Sylvanus György. Plutarclii liber de edueatione li- 
berorum. Londini. 

1730, Plutarclii Charon. Icon amici et adulatoris. Tyr- 
naviae. 

1783. Apophtegmata. Molnár János. Magy. Könyvh. 1783. 
III. 591. 

1785. Lethenyei János. Apophtegmata, az az: ékes és éles 
rövid mondatok, melyeket hajdan bölcs Plutarkus 
görög nyelven összeszedett. Pécs. 

1795. Hatvani Pál. Plutarchus. A gyermekek neveléséről. 
Buda. 

1807. Tanárky János. Plutarelmsból némely Görög és Ró- 
mai nagy emberek élete. Pozsony. 

1821. T. K. Appius Claudius. Plutarch után Szép. litera- 
tura 1821, 43 1. 

1839. Házassági szabályok Flutarchból. Sopr. Estv. 1839 ; 

I. 209. 

1847. Székács József. Párhuzamos életrajzok. Pest. Kiad. a 
m. Akad. és' Kisf. Társ. Bir. Dr. Bloch Mór. Kisf. 
Társ. Szépirod. Szeml. 1847. Oct. 24. 257. 1. 

1854. Dr. Télfy Iván. Plut, a nevelésről Csal. L. 1854 

II. f. é. 448. 

1855. Dr. Télfy Iván. Plutarch házassági parancsolatai. 
Csal. L. 1855. I. f. é. 193. 



A CIASSICA FBILOLOGIA. 7.3 

1855. Dr. Telj)/ Iván. Plutarch a költészeti olvasmányról. 
Csal. L. 1855. I. f. é. 385. 1. 

1855. Dr. Télfy Jván. Aretaphila. Plutarchnak a nők eré- 
nyeiről irt munkájából. Divatcsarnok 1855. 941. 1. 

b) Értekezés. 

1791. Plutarchusról (Vie de Plutarque, par Dryden után). 
Mind. Gy. 1791. V. 279. 

1865. ' Szent Katolna. Plutarchus mint utibiztos és még va- 
lami. Hon 1865, 111. sz. 

1865. J)r Télfy Iván. Plutarchus még sem utibiztos. Hon 
1865; 134. sz. 

60. Pythagoras. 

a) Fordítás. 

1846. Kis János. Pythagorasz arany mondatai. Kisf. Társ. 
Evl. 1846 ; VI. 349. 

b) Erzekezés. 

1862. Báttaszéhi. Pythagoraei nők, Nefelejts 1862 ; 28, 29 

sz. (irányczikk). 
1864. Hadad. Pythagoras. Pesti Napló 1864. 230 sz. 

c) Kiadások: 

1545. Wagner Bálint. 1. Theognis alatt. 
1744. 1. Kcbes alatt. 

61. Sappho. 

1787. Révai Miki. Szerelem hathatósága. Száfó éneke. 

Elegyes Versei. Pozsony. 1787 ; 122. 1. A rózsa. Száfó 

éneké darabja, u. o. 123. 1. 
1804. Fabcliich József. Győr. L. Alkaios. 

1815. Báró Naláczy István. Szafó éneke. Erd. Muz. 1815 ; 

III. íüz. 173 1. 
1818. Unglivár Ném. Tóth László. Sappho éneke Küprisz- 

hez, Hasz. Mul. 1818; II. f. éi 4. sz. 25. 1, 



74 BARTAL ANTAL 

1827. Kölcsey Ferencz. Szapphó dala. Magy. Múzeum. 

Elet és Literatura 1827,92 1. Büszke székedben stb. 

Sappho után. Ism. Kölcsey mind. mun. kiadta Toldy 

Fer. 1859 ; II. k. 32. 1. 
1830. Csemiczei Cseminczky Sándor. Sappho Phaonhoz. 

Felső M. Min. 1830. I, 156. 
1832. Kölcsey Fer. Ódák Sappho után I. II., Társalkodó 

1832; 12. sz. 

Simonides. 
1804= Fabchich József. L. Alkaios, 

52. Solon. 

b )* Fordítások. 

1825. Gr. Dessewffy József. Solon. Brunkhiusz analektái 
nyomán. Fel. M. Min. 1825; 112. 113. 

1827. Matskássi Ferencz. Solonnak imádsága a Múzsák- 
hoz. Szép literatura 1827; 84. 1. 

1851 — 2. Lonkay Antal Ta ntol t\c nohrtlac. L Delectus 
poetarum elegiacorum. Schneidewin Gottingae 1838. 
Uj M. Muz. 1851—2; 493 1. 

b) Eletleirás. 

1825, Szent-Györgyi Gellért. Szóion életirása. Tud. Gy. 
1825. II. k. 67. 

53. Sophokles. 

Fordítások. 

1580. Bornemisza Péter. Klytemnestra tragoediája. Ko- 

loszvár 1580 és 1600. 
1783. Molnár János. Egyes velős mondatok. Prózáb. M. 

Könyvház. 1783. III. 623. 1. 
1840. Guzmics Izidor. Oedidus. Buda. Kiad. M. Tud. Társ. 

Bir. Hunfalvy Pál. Athenaeum 1841. I. f. é. 161, 

180, 196, 212 1. 



A CLAS8ICA PHILOLOIGA. 



75 



1847. Szűcs Dániel Mutatvány Antigone-ből. Kisf. Társ. 
Szépirod. Szeml. 1847 Jul. Dec. f. 177 1. 

1847. Szűcs Dániel. Antigoné. Elektra. Budapest. Kiad. a 
Kisf. Társ. uj kiad. 1867. Bir. Szabó Károly. Kisf. 
Társ. Szépirod. Szem. 1847. dec. 19. 386, 400 1. 

1856/7. Szabó Károly. Oidipusz király. A nagykőrösi h. fő- 
gymn. 1856/7. Ism. Horváth Zsigmond. M. Nyelvé- 
szet 1858; 452. 1. és Télfy Iván a »Magy. Póstá-« 
ban 1857. Külön kiadás Kecskemét 1857. 

1858. Finkei József. Szofoklesz szinmüvei. I. Ajasz ; II. 
Filoktetcsz. Sárospatak. 

1859. Finkei József. Szofoklesz Elektrája. A sárospataki 
helv. főiskola Tudósítv. Ism. Horváth Zsig. M. Nyel- 
vész. 1860; V. 432. 1. 

1861. Mejsnar Ignácz. Vyznam a rozsah choru, prevod 
rozprava, metricka a vyklad Sloky v Sofokleové Phi- 
loktetu v. 391—401 (A kar tartalma és terjedelme ; 
a Philoktetes 391 — 401 verseinek fordítása és me- 
tricai taglalása). A beszterczebányai gymn. progr. 

1863, Dr. Schneider lm. lm. Uebersetzung der Chorlieder 
des Sophokleischen Trauerspieles Antigoné. A besz- 

teiczei gjmn. pr. 

Fabchich. Sopho]úesnek 7 szomorú játéki. Kéziratban 

1)) Értekezések. 

1843/5 Gondol D. Sophocles színművei cselek vény tekinteté- 
ben. Kisf. Társ. évi. 1843/5 IV. köt. 308. Ism. Kisf 
Társ. Szépir. Szeml. 1847. Jul. Dec. f. 87. 1. 

1857. Bartl Antal Sophocles »Electrája« az unghvári 
főgym. 1857 és 1858 progr. Ism. Grauzer Tan. Lap. 
1859; I. 232. 1. 

1860. Gothhard Férd. Textesrecension des Kommos in So 
phocles Philoctet 1081—1169 mit eingehender Er-. 
örterung des Gedankenzusammhanges. Az iglói gym 
progr. 

1864. Kostic Josep. Sofokle je razno oznacio Kreontau 

(Jramah »Oiő(7rovg tv(>at>pn^ 7 OiőiíTov^ Knlmtco, Arri^ 



mmm 



76 BART\T. ANTAL 

yónj« (Sophoeles különbözőlcg jellemzi Kreont az 
említett drámákban.) Az eszéki főgym. progr. 

1866. Maixner Franjo. Sofoklovieli znacavjih v Anti- 
goni (ant. féle jegyzetekről) a zágrábi gymn. progr. 

1867. Schmidt Károly De locis aliquot Eleetrae Sopho- 
cleae. A cs. kir. pozsonyi főgym. 1867 progr. 

1869. Mészáros Nándor. Oeclipi filios impietate, ülios pie- 
tate fuisse insignes docet Sopliocles. Orsz. Tan. egyl. 
Közi. 1869, 133 1. 

1871. Malmost Károly. Sopliokles három thebaei tragoe- 
diájáról. Phil. Közi. 1871, 67 1. 

1871/2 Lipp Vilmos. Eleetra és Hamlet. A szombathelyi 
kath. főgym. 1871/2 értesít, és Figyelő 1872, 452, 464. 

1871/2 Pottokár Péter. A esaládi életből Sophoklesnél. A 
soproni kath. főgym. 1871/2 értés. 

1872. Malmost Károly. Oedipus király avOaőtd-yd (Dr. 
Berch után) Phil. Közi. 1872, 308. 

b) Külföldi m ü ismertetése. 

1858. Der Reim bei den Grieehen mit besonderer Berück- 
sichtigung des Sophoklés. Von Dr. Friedrieh Dörr, 
Leipzig. Ism. T. J. Bud. Szemle 1858. II. 422. 

c) Tartalmi ismertetés. 

1793. Molnár János. Sopliokles Philoktese. Tartalmi elbe- 
szélés. Magyar Könyvh. Ulisszes alatt. 1793. V. 
rész. 279 1. 

1856. Dr. Tél fy Iván. Sophoeles. Tartalmilag elmondva: 
1) Ajax. Csal. L. 1856. I. f. é. 557. Oedipus király, 
u. o. 1857. I. f. é. 29. Oedipus Kolonban. u. o. I. f. é. 
45. Antigoné u. o 172. Elektra, u. o. II. f. é. 11. 
Trachiniai nők u. o. 39 1. 

54. Stesichoros. 

a) F o r d i t á s. 
1804. Fabchich József. Győr. L. Alkaios. 



A CLASICA PHILOLOGIA 77 

b) Értekezés. 
1872. Dr. Hóman Ottó. Stesichorus. Phil. Közi. 1872.234.1. 

oö. Stobaios. 

1575. Sambucus Jánoa. Stobaei Ecloga rum libri duo . . una 
et G. Gemisti Plethonis de rebus peloponn. orationes 
duae, acc. et altér eiusdem Plethonis libellus gr. de 
virtutibus. Antverpiae. 

f)0\ Lampsakusi Straton. 
1861. Schwarz Gyula. Lampsacusi Stratonról. I. r. Pest. 

67 . Torpand er. 

E r t e k e z 6 s. 
1872. Dr. Hóman Ottó. Terpander. Phil. Közi. 1872. 118. 

58. T halé s. 

1822. /Szentyy'órgyi Gellért. Thales életének rövid leírása. 
Tud. Gyűjt.; IX. k. 89. 1. 

hf). Theognis. 

a) F o r (l i t á s o k. 

1840. l\ J. Morvái xui %<totTt>; xovnai dthz, Athenaeum, 
1840. T. f. é. 433. 

1865, P. Theicrewk Árpad. Theognis velős mondatai. Ka- 
lauz. 1865. I. 56. 

d) Kiad á s. 

1545. Wagner Bálint. Theognidos Megareos Vvauua thyi- 
axut ; aeced. Phokilidis nonia rovdtTixnr et iQvaa tnrj 
rivOuynnov. Brassó. 

UO. Theokritos. 

a) Fordítások. 
1824. Guzmlcs Izidor. Theokritos maradványai. Győr. 
1827. Matskássí Ferenvz. Theoeritus VIII. idylliuma. Szép 
literatura. 1827; 67 L 



78 BARTAL ANTAL 

b) K i a d á s. 
1684. Sylvanns György. Theoriti idyllia selecta cum scho- 
liis. Londini. 

61. Theojphrastos. 
1851 -2. Hunfalvy János. Theophrastos és jellemrajzai, üj 
M. Múzeum. 1851—2, I. köt. 738. 1853. I. k. 97. 

62 Thukydides. 
Sambncus János. Thucydidis conciones. 
1850 -A Szabó Károly. Thukidides I. k. 66—88. fej. Uj M. 
Muz. 1850—1, I. k. 204. u. o. Thukidides négy könyve 
kéziratban. 

b) Értekezések. 

1842 Hunfalvy Pál. Thukídidesz jellemzése. Athenaeum. 
1842 I. f. é. 593, 609, 625, 644. Külön kiadás: »Ta- 
nulmányok« 1873. Pest. 

1858. Agricola. Lehet-e Thukididesz gymnasiumi olvas- 
mány? M. Nyelvészet 1858; 256. 1. 

63. Tyrtaios 

1817. ünghvári Tóth László. Athénai Tyrtaeusnak a Mes- 
seniak ellen hadakozó Lacedaemon Poeta-vezérének 
hadra serkentő versei például az Elegiára. Görög- 
ből. Haszn. Mul. 1817 ; 52. sz. 412 1. 

1865. X — y. A Hadi vitézségről. Kalauz 1865. I. 99. 1. 

64. Xenophon. 
a) Fordítások. 
Sambncus János. Oyripaedia Xenophontis ad usum 
scholarum. Basileae apud Oporinum. 

1783. Molnár János. Töredékek Xenophonból. M. Könyvh. 
1783,111. 617. 

1784. Szilágyi Márton, Cziropedia, azaz : Tzirusnak Histó- 
riája. Nagy-Károly. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 79 

1817. Socrates emlékezetes dolgairól. IV. k. II. rész. líaszn. 
Mul. 181 7 : 6. 41., 

1825. Gr. Dessewffy Józsrf. Theodota (Xen. Memorabilium. 
III. k. ll.f.) F. M. Min. 1825. 460. 

18^7. Sup. Kis János. Xen. nevezetességei. F. M. Min. 18Ö7. 

1831. Sup Kis János. Sokrates nevezetességei. Kassa 1831. 
Ism. Vass László Tud. Gy. 1835. IV. 108 1. és észre- 
vételek. Kis antikritikája u. o. X. 222. 1. és Hasznos 
Mulatt. 1831 ; II. 313. 

1836. Sup. Kis János. Symposion. F. M. Min. 1836 III 

1420 1. 
1851— Dr. Télfy Iván. Xenophon munkája a háztartásról. 
1854 Gazdasági Lap. 1851 38—52 sz. és 1853.; 18—20 sz. 

Xenophon a lovászairól u. o. 1854; 10 sz. Xenophon 

a vadászatról u. o. 30 sz. 
1856. Dr Télfy Iván. Anabasis. Pest. Bir. Szepesi Imre 

»Jelen viszonyainkéban 348. 1. köv. ism. Csal. L. 

1857. I. 181. 
.1863. Dr. Télfy Jván. Kyropaedia. Pest. 

b) Értekezés, 

1 592. Chierenyei MiL História Cyrus-Cambizes- Darius-ról, 
röviden Xenophon- és Herodotból. Kolozsvár. 

1858. Szokatlan uj természeti tünemény s Xenophonnak 
eddigelő meg nem fejtött helye. A » Magazin für die 
Lit. des AttsU 109. sz. 1858. s. M. Nyelvész 1858; 
84. lap. 

1862. Jakabfalvay Gyula. Xenophon mint államgazdász. 
Pest. 

c) Jegyzetcs kiadások. 

1867. V . Horváth Zsigmond. Xonophon Oyrapaediája, Ana- 
basisa és Socrates nevezetességei. Schenkl után ma- 
gyar jegyzetekkel. Pest. 

Í867. Kiss Lajos. Xenophon. Olvasmányok Xenophon Ana- 
hasisából. Schenkl után jegyzetekkel. Pest, 



80 BAÜTAL ANTAL 



d) Szótár. 

1862. fíolub Mátyás. Szótár Xenophon Anabasisához. Krü- 
ger K. V. után, Buda. 

65. G'órog antliologla. 
a) Fordítások a görög a n t h o 1 o g i á b ó I. 

1750. Heptalogus, azaz : Görögországi hét bölcsnek jó er- 
kölcsre oktató rövid niondási Szeben ? Buda L. Cato 
alatt. 

1771. Kmvich Raymund. Raymundi Kunichii c J.«T. Antho- 
. logia , sive Epigrammata Anthologiae Graecorum 
selecta. Latinis versibus reddita, et animadversioni- 
bus illustrata. Romae. 1784. Venetiis. 

1814. Kazinczy Ferencz. »Thucididesz« (Antinousz) Erd. 
Muz 1814. 1 füz. 70. »Lyánkámhoz« (Meleagros). ü. 
o. 69. 1. 

1817. Deáki Zsigmond, Astor. Erd. Muz. VTTl. füz. 42. 1. 

1821. Gr Dessevffy József. A meghűlt szeretet. Platón u- 
(L. Bergk. Poet. íyr. 2. kiad. 493. 1.) Hébe 1821. 
304. 1. és Meleagrosból egy epigr. 

1821. Kazinczy Fer. Simonides (Bergk) 93. epigr. Hébe 
1821. 318.1. 

Kölcsey Ferencz. Demokritos sirján. Kölcsey összes 
munkái. Kiadta Toldy Fer.. 1859.1. k. 146. 1. 

1825. Gr. Dessewffy József '. Mimnermus. Brunkhius analek- 
tái nyomán. F. M. Miner. 1825. 112—113. 1. 

1829. Tihamér. Epigrammák a görög anthologiából. Juta- 
lom. Imádság. — (Jhloe. — Zeus és Eris. — Ház és 
haza. — A nevetlenek. — A haldokló leány. Koszorú. 
1829 ; 186. 1. 

1829. L. és Móricz Bálint, Epigrammák a görög antholo- 
giából. Bercnike képe. — Diodor alvó Satyrjára. — 
Myron tehenére. — Ugyanarra. — A szökdelő Bacha 
szobrára. — Nagy Lysipposz képében. — - Ajax sir- 
jára, — Nagy Sándor. — Hippokratész. — Klytem- 



■• cv; 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 81 

nesztra Oreszthez. — Herodotra. — Az elváltak. 

— A tyúk. — Koszorú. 1829. 191. 1. 

1830. Szabó István. Epigrammák a görög anthologiából. 
Koszorú. 1830. 112. 126. 140. 158. 188. 1. 

1831. Szabó József. Görög virágok az anthologiából szede- 
gette. Kassa. 1831. és 1834. 

1832. A megivott Ámor (Július Aegyptius) »Sokféle« kiad. 
Molnár József. 1832 ; 49. sz. 399. 1. 

1833. Leonidas sírverse. Kazinczy Ferencz. Ungvárnémeti 
Tóth László. Péczely 3-szor és F. Lajostól. Hasznos 
Mulats. 1833. I. 159. 

18 33/57. Székács József. Az anthologia czime, melyből Szé- 
kács József fordított : Anthologia graeca ad Pala- 
tini Codicis fidem edita. Lipsiae. Tauchnitz. 1829. 
és »Delectus Epigrammatum Graecorum, quem novo 
ordine concinnavit et commentariis in usum schola- 
rum instruxit Prid. Jacobs. Gotha és Erfurt. Hen- 
nings. 1826 Epigrammák a görög Anthologiából. 
Aurora 1833; 301. Menippe. — U. o. 1835 ; 246. 
Tynnichos. — A fösvény. U. o. 1837 ; 49. 182. 1. — 
Pallas és Venus. — Lysimach arcza. — Athenaeum 
1838. I. f. é. 135. — Nemesis u. o. 381. — Óhajtás. 

— Heracles. — Zeushoz. — Ámor, Remény és Neme- 
sis. — U. o. 391 — 392 1. — Hellén virágok : Hephae- 
stos. — Embergyűlölő. — Kypris s a Múzsák. — 
Timon. — Hermon. Athenaeum 1839. I. f. é. 774. 
Terine u. o. 808. — A szerelmes költő (Meleager), 
Nemzeti Almanach 1841. 179. Müiszka (Meleager). 
U. o. 183. — Féltékenység (Meleager). XT. o. 185. 1. 
A szerelmes (Meleager) u. o. 186. — ■ A kesergő nő 
(XTj görög népdal) u. o. 413. — Miltiades u. o. 1842 ; 
179. Demetrios és anyja. A megcsalt szerető. — 
XL o. 186. — Satyrszobor u. o. 296. — Virágok a 
görög Anthologiából : Hellén nemesis a perzsáknál* 

— Serapis és a gyilkos (Palladas). — Euripidea 
emléke. — Plutarch (Agathias). — Diogenes (Leo* 
nidas). — Aristomenes (Antip. Sidon) Titus Flaini* 
nius (Alkaios). — A mécs mint tanú (Marcus Argeii- 

ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL, 6 






82 BAKTAL AKTAL 

tarius). — Szépség (Straton). — A siro Erős (Me- 
leager). — A habozó szerelmes (Meleager.) — ITj 
M. Muz. 1850/1.1. 120. A spártai atya(T)ioskorides). 

— A koszorú (Ruphinos). — U. o. 284. 1. — Kypris 
arczképe (Antipatros). — Kypris és Pa Has (Nikar- 
elios). — Herakles (Geminos). — Anakreon (Julia- 
nus). Arcliilochos (Gaitulikos). — A liű szerető (Phi- 
lodemos). — Diogenes (Antipatros) ~ Platón sirja, 

— A sziv mint jós (Philodrmos) ; Timarion (Mele- 
ager). — Elhullott hősök (Simoni des). U. o. 390. 1. 

— A festett arcz (Makedonios). — Az ügyvéd (Aga- 
thias). — A nő (Palladas). — Az egér és a fösvény 
(Lukillos). — Rósz bor (Lukillos). — A bölcs orvos 
(Agathias). — A grammatikus és az orvos. — A fes- 
tett vén arcz (Lukillos). — Láis (Platón). — Kal- 
lirlioe (Agathias). — Az ikret szülő (Apollonidas). 

— A sisak. (Thessal. Antipater). — Tíj M. Muz. 1857. 
1. k. 169. 

1834 T. L, Aegyptius után : A megivott Ámor. Hasznos 
Mulats. 1834. I. 189. 

1838. Szabó István. Epigrammák a görög Anthologiából : 

Diana ephesosi templomára. — Anacreon sirja, — ^ 

Medea képére. — Erős gyógyszere. Anyamás. — A 
rab-tücsök. Athenaeum 1838. 11. f. é. 617— 618. — 
Hellén virágok : Palamedes. — Rhodope. — Isten 
és bün. — A gyilkos és "Szerap. — Has. — U. o. 
777 — 778. 

1838. K. Nyilazó Ámor. Athenaeum 1838. II. f. 321. 

1839. Szabó István. Görög virágok az Anthologiából : Zeno, 
Heracles és Antaeos képe. Athenaeum 1839. II. f. 
é. 70. Hippoliitos és Phaedra dajkája ké])e u. o. 170. 
1. A jobb Erős u. o. 201. Előbeszéd. Jól talált kép. 

— Lada pályafutó szobra u. o. 231. — Görög antho- 
logiai virágok : Sorsvetés. Marcellus. — Elvénhedt 
pályaló. — 1 . o. I. f. é. 330. — Sas és ijász. — Ivan- 
csóhoz. — Euripides barát u. o. 421. 1. 

1840. Riskó Ignácz. Esdeklés. Athenaeum 1840. II. f. é. 
631. 1. 



""**% 



A CLASSICA PHILOLOÖIA. 83 

1852. Fojtényi. A hét görög bölcs (Biasz, Pittakosz, Kleo- 
bülosz, Periandrosz, Szolon, Cheilon ; Thalész) mon. 
datai. — Ausoniusz után. Csal. L. 1852. I. f. é. 93. 

1853. tiz. J. .Gúny versek (Skoptika) a hellén anthologiá- 
l>ól : A no (PalladasX — A rósz bor (Lukillos). — - 
A festett arcz (MakedonioszJ. Divatos. 1853. 1246.1. 

— A bölcs orvos (Agathias). — Az egér és a fös- 
vény (Lukillos). u. o. 1288. 1. — A nyelvmester és 
az orvos (Lukillos). — A koldus sirja. (Ammianos). 

— A halál (Ammianos) u. o. 130 \ — Gyanús szép- 
ségű arcz (Lukillos). — A sebész (Nikarchos). — Az 
orvos (Lukillos). u. o. 1331. - A fösvény. — Rósz 
énekes (Nikarchos). — Az étvágyat vesztett istenek 
(Lukilos) u. o. 1 346. 

1854. Lisznay Kálmán. Aristogiton Cenobiához egy görög 
rabnöhöz. Szabadon ford. görögből. Csal. L. 1854. X. 
f. é. 371. 

1858. P. Török J. Myron tehene. (Demetrios). Nykillára 
(Lukillos). »Magy, nyelvkincsek« 111. 1. 

1858. Pécsi János. Virágok a görög Anthologiából ; Cae- 
sar (Philippos). Sándor paizsa (Mnasalkos). Alkon. 
(Gaitulikos). Homérosz sirja. Orpheus, Sappho (An- 
tipater Sidonios). Sappho (Tullius Laurea). Sopho- 
kles (Simmias Thebaios). Anakreon (Antipater Sido- 
nios). Anakreon (Julianos Aigüptios) — Platón (Urat- 
ian). — Archilochos kétszer (Julianos Aigüptios). 
Themistokles (Tullius Geminos). — Epikurus. Zeno. 
(I)iog. Laertius). Zeno. (Uratlan). — Gorgius, (Urat- 
lan). Hektor (Akeratos Grammatikos). — Ajasz 
sirja, (Leontios Scholastikos), Leonidasz (Philippos 
Thessalon). Leonidas. (Antiphilos Byzant). Mostoha 
anya sirja (Fratlan). TTj M. Muz. 1858. I. k. 301. 1. 

1862. Sz. J. Sirver sek a görög Anthologiából. Arany (Szép* 
irod. figy.) 1862. TL f, é. 18. sz. 

1863. Névtelen. Aster (L. Bergk. Poett. Lyr. 2. k. 493), 
Kalauz 1863. 1. négy. 72. 1. 

1864. Barla íSzabó János. Kalászok a régi görög irodalom* 

6* 



•ifi': 



84 BARTAL ANTAL 

ból (Demophilos, Isokrates, és Epiktetus) Vasárn. 

Ujs. 1864. 323. 
1867. Arany János. Kallimacliosz. Összes költ. Pest. 1867. 

751. 1. 
1874. P. Thewrewk Em. Meleager 96. epigr. Főv. Lap. 85. 

szám. Meleager 31. 51. 73. 96. 97. 104. 113. epigr. 

Athenaeum 1874; 16. sz. 1016. 1017. 1. 
1874. Görögből. Főv. Lap. 1874. 22. sz. — Almanach. 
1874. Liszka Béla. Gúny versek (Görögből). Magyaror. és 

a Nagy Világ. 1874. 157.1. 

b) Az anthologiára vonatkozó értekezés. 

1857. Székács József. A görög anthologia. Uj M. Muz. 1857. 
I. 153. 

c) Kiadás. 

1847. Károlyi István. Hellén anthologia. Gedike Fr. ren- 
dezménye után sorközötti modorban magyaritá. Pest. 

d) Külföldi munka ismertetése. 

1858. Anthologie Griechischer Lyriker I. II. Theil. Han- 
nover. 1857/8. Ism. T. J. Budap. Szeml. 1858. II. 423. 



II. Görög Mythologia. 

a) Müvek. 

1766. Rolumbán János. A régi pogány istenekről való His- 
tória. Debreczen. 

1747. Conspectus Deorum fictorum. »Liber poeticus« in 
usum scholae Kőrösiensis 3. k. 

1778. Holle Fülöp. Mythologia. Németből latinra ford. 
Buda. 

1805. Kiss János. Görög és római Mythologia. Pozsony. 

1808. Stipcsics Alajos. Mythologiae Graecae et Romanae 
adumbratio. Pest. 1. Archaeologia alatt. 

1832. Ismeret a pogány korból. Aspasia levele Perikleshez* 
Hasznos Mulats. 1832. II. 209. 1. 



Á CLA9BWA PHILOLOOJA 



85 



1841. Dankovszky Gergely. Die Götter Griechenlands, die 
zum Theil bei den altén, zum Theil bei den jetzigen 
Slaven noch lében, in ihrer eigentlichen und sinn- 
bildlichen Bedeutung dargestellt. Pozsony. 

1844. Császár Ferencz. Görög római mythologiai szótár. 
Pest. Bir. Kisf. Társ. Szépirod. Szeml. 1847. jan. 
jun. f. 373. 394; 409. 

1844. Nagy Péter. Mythologia ne vendek ifiaknak. Lamé 
Fleury után. Pest. 

1864. L. S. A görög hitregetan Stolp után. Pest. 

1864. Báttaszéki Lajos. Hitregetan. Pest. 

1870. Peregriny Elek. A római és görög mythologia. Pest. 
II. kiad. Bir. Szamosi János. Tan. egyl. közi. 1872. 
568. 1. 

1871. Kuttner Sándor. Világtörténet. A görög és római 
mythol vázlatával. Pest. 



b) A görög Mythologiára vonatkozó 

értekezések : 

1803. Unger Károly J. Mythologische Briefe über Amors 
Schicksale. Wien. 

1817. Hires Orákulumok. »Agörögöknél« Hasz. Mul. 1817. 
1. f. é. 48. sz. 378. 1. 

1818. Rövid tekintete a régi Mytliologiának. Hasz. Mul. 
1818. II. 175—187. 1. 

1827. Beregszászi Nagy Pál. Európa Hertzegasszonyról. 

Tud. Gy. 1827. VIII. k. 70. 1. 
1837. Szabó József. Az oraculumok eredete. Tud. Gy. 1837. 

XI. k. 67. 
1840. A régiek tanitmányai az istenségről és anyagról. Tud. 

Gyűjt. 1840. VI. 93. 

1856. Sujánszky Eustach. A hitregéknek (Mythosoknak) az 
erkölcsiségrei befolyásáról. Az aradi gymn. progr. 
Ism. Tan. Lap. 1856. 246. 1. 

1857. Fülöp Alajos. Szenttörténelmi s mythologiai párhu- 
zamok. Tan. Lap. 1857; 1.21. sz. II. 4. 6. 9. 10. 15. 
20. 22. sz. 



86 BARTAL ANTAL 

1857/8. ^(tgy Imre. Az oraeulumokról. Marosvásárhelyi 
gymn. progr. 

1858. Budenz József. Tithonosz mythologiai jellemzéséről. 
Tan. Lap. 1858; II. 4(59. 481 és 393. 

1859. Szabó látván. Mythologiai levelek. Tan. Lap. 1859; 
169, 242. 351. 358. 366. 485 és 1860; 157, 193, 
243. 1. 

1869. X—y. A görögök vallása. Tanügyi íuz. 1869; 104. 1. 
1869)10. Köpesdi Sándor. Az Olvmpi istenesalád alakulása. 
A bajai főgymn. progr. 

1871. Malmos i Károly. A közép és uj attikai vígjátékírók 
nézetei a görög néphit isteneiről. Phil. Közi. 1871. 
270. 1. 

1872. Malmosi Károly. A görögök vallásának fejlődése. 
Phil. Közi. 1872. 243. 3. 

1873. Bihari Péter. Aklassicus hitregetan jelentősége ifjú- 
ságunk képzéséhen. Figyelő 1873 ; 37. L 



c) Az ezen szakhoz t a r 1 o z ó k ii 1 f ö 1 d i 

m ü v e k nek i s in e r t e t é s e i. 

1840. »Vorhalle zur griechisehen Geschichte und Mytho- 
logie« von Usehold. Kiadó Cotta 1838. Ism. a Líte- 
raturblatt ÍJ. száma 1838. utáni). J. Tudománytár : 
1840. (Literatúrai) 4. köt. 282. 1. 

1840. »Symholik und Mythologie der altén Völker beson- 
ders der Griechen« von Creuzer. Leipzig. 1836. Ism. 
D. J. Tudománytár 1840 (Literatura) 4. köt. 285. 1. 
A Literaturblatt 212. sz. I<s38, után. 

1840. »I)emeter und Persephone« von Preller Hamburg 
1837. Hartimg után Jahrbiieher f. wissens. Kritik 
1837. 100—107. sz. ism. A. P>. S. Tudománytár 1840. 
(Literatura) 4. köt. 291. 1. 

1868. »Die Hesiodische Theogonie ausgelegt und beur- 
theilt« von G. F. Schoemann. Berlin. 1868. Ism. 
Budavári József. Tanügyi füzet. 1869. III. füzet. 
179. 1. 



A CLAS31CA PH[ LOLOGIA. 87 

1871. Das Zwölfgőttersystem der Griechen und Eömer. 
Von Prof. Clir. Petersen in Hamburg-Berlin 1871. 
Isin. Wassies Gyula. Reform 1871 ; 358. sz, 



(II. Görög Archaelogia. 

a) Müvek. 

1793. Benkó Fercnez. Görög régiségek. »Parnassusi Időtöl- 

tés« ezimü müve I. rész. N. Szeljen. 
1801. Adáml János. Fragmentum statisticae Graecorum 

de diseiplina civium et educatione inventutis. Posonii. 

1808. Stipcsics Alajos. Areliaeologiae Rituum Graecorum 
Enehiridion. Praemittitur Mythologiae Graecae et 
Romanae adumbratio Pest. és 1814. 

1809. Kiss János. A régi görögök erkölcseinek és szokásai- 
nak, ugy vallásbeli, polgári, hadi és házi rendtartá- 
sainak leirása. Pozsony. 

1814. Schoenwisner István. Compendium Antiquitatum 
Graecarum. Buda és 1818 ; 1824. 

1826. Dcáky Filep Sam. Az ifin Anacharsis utazása Gö- 
rögországban a bevett időszámlálás előtt a negyedik 
század közepén. Kolozsvár. Barthelemy Apátur után 
francziából. 

1843. Schróer Tob. ttot. Archaeologia Graecorum etRoma 
norum. Pozsony. 

1846. Fojtényi János. A görög régiségtan rövid egybefog- 
laíata.' Buda. Bir. Kisf. Társ. Szépirod. Szeml. 1847. 

jul. — decz. f. 113. 1. 

1852. Fojtényi János. Görög régiségtan. Győr. Ism. Uj M. 
Muz. 1851/2. I. köt. 457. 1. 

1862. Garda József. Görög régiségtan. Kolozsvár. 

1868. Dr. Télfu Jván. Corpus juris Attici. Pest. L. Érteke- 
zéseit is. 

1870. Pór Antal. Az életrend Spártában. Mutatv. Reform 
1870; 121. sz. 

1871. Pór A. Hellas földirata és hellén államrégiségek 
Pest. Ism. Reform. 1872 ; 214. sz. 



88 BARTAL ANTAL 

Ajtai A. Mihály. Görög régiségeket irt; de nem je- 
lentek meg. (L. erről M. Athénás 3. 1.) 
Paksi Szatmári Pál. Antiquitates Graecae. (Kéz- 
iratban.) 

Csepregi Férd. Antiquitates Graecorum praecipue 
Atticorum descrip. Kézirat a marosvásárh. Teleki 
könyvtárban, 

b) A görög archaeologiára vonatkozó 

értekezések. 

1760. Molnár János. A régi jeles épületekről. Nagyszom- 
bat. A tizennyolcz. század. Kúma városában épitte- 
tett Dedalus temploma. Pozsony. 

1816. Szász Mózes. A görögök nevelési módja. Erd. Muz. 
1816 ; 156. és 1817 ; VI. füz. 3. 1. 

1817. A régi görögöknél szokásban volt nevek. Hasz. Mul. 
1817; I. 47. sz. 370.1. 

1817. A spártai nép kimiveltsége. Hasz. Mul. 1817 ; II. 15. 
sz. 113. 1. 

1817. Minervának nagy ünnepe Atlienában (Panathenaea). 
Hasz. Mul. 1817. I. ; 50. sz. 400. 1. 

1818. Kottabus (a görögöknek hires játékjok). Hasz. Mul. 
1818.11. 31. sz. 190. 1. 

1818. Szép maradványi a görög képző mesterségnek. Hasz. 

Mul. 1818. I. 37. sz. 289. és 38. sz. 297. 1. 
1818. Házasság és Menyekző a görögöknél 1818. I. 41. sz. 

323. 1. 
1818. Nemzeti játékok a görögöknél. Hasz. Mul. 1818. 1. 

f. ó. 15. sz. 113. 1. — A régi görög Tánczok. u. o. 

22. sz. 169. 1. — Asszony öltözet a görögöknél u. o.' 

34. sz. 266.1. és 35. sz. 274.1. 
1821. T. J. Spartának polgári alkotmányáról és törvényei- 
ről. Tud. Gy. 1821. I. k. 3. 1. II. k. 3. 1. 
1824. Kis János. A régiség tudománya. Tud. Gyűjt. 1824- 

VII. k. 86. 1. 
1 826. Kováts Sámuel. A régiek temetkezésökről. Tud. Gyűjt, 

1826 ; XII. köt. 3. 1. 



A CLASSICA PIIILOLOGlA, 89 

1831. Edvi Illés Pál. A Pygmaeusokról (Banier és Ballen- 
stádt szerint). Sas. VIII. füz. 17 — 28. 1. 

1831. Horváth János. A hajdankori görög fejérnép. F. M. 

Min. 1831. III. 704 és »A hajdani görög fehérnép a 

Teátrumra nézve*. F. M. Min. 1831. IV. 870. 
1834. Nóvák Dániel. Görög architektúra. Hasznos Mul. 

1834; I. 301. 309. Ceres temploma Eleusisben u. o. 

311. Görög szinház u. o. 105. 

1834. Diana temploma Ephesusban. Egyh. tár. 1835. V. 107. 

1834. Jakab István. Törvényhozás és erkölcsök kölcsönös 
hatásaik Görögországban. Tudománytár 1834,* II. 
k. 53. 1. 

1835. Athenaiak növelése. Rajzolatok. 1835. I. f. é. 12. sz. 
1835. Guzmics Izidor. Az olynipiai Zeusz temploma Elisz- 

ben. Egyh. tár, 1835. V. 122. 

1838. Halimbai. A régi görögök és asszonyaik. Tud. Gy. 
1838. V. k. 60. 1. 

1852/3. Nevelés a hajdani görög, római, zsidó és keresztyé- 
neknél. A lévai kegy. r. kis gymn. tudós, 

1858. Révész Imre. Az isten Ítéletek nyomai a hellén és ró- 
maiaknál. Uj M. Muz. 1858 ; I. k. 430. 1. 

1859. Dr. Télfy Iván. Zu den attischen diaeteten. Philolo- 
gus XV. p. 728. (Göttinga) 1859. 

1860. Dr. Télfy Iván. Das TioofjxaTáfílTjfia. Philologus XVI. 
363. 1. (Göttinga) 1860. 

1862. Dr. S. J. A varázslat a görögök és rómaiaknál. Vasár- 
napi Újság. 1862; 510. 522. 1. 

1865. S. J. T. A szellemek és kisértetek a régi görögök és 
rómaiaknál. Vasárnapi Újság. 1865; 171. 183. 1. 

1866. Dr. Télfy Jván. Solon adótörvényéről. Uj Korszak. 
1866. II. 300. Nyelvtud. Közlemények 1867. 164. 1. 
és A nyelv és széptudom. kör. 1867. 70. I. szám 
1—14. 

1867. Dr. Télfy Iván. Az attikai törvénykönyvről. Nyelvt. 
Közlemények 1867. 246. 1. Adalékok az attikai tör- 
vénykönyvhez. A nyelv- és szépt. kör. 1867/70. III- 
1—16, 



90 HATTAL ANTAL 

1868. P. Theivretük Emil. Római es görög pénzszámitás. 
Orsz. tan. egyl. Közi. 1868. 63 és külön kiadás. Pest. 
1871. 

1869. P. Thewreiok Árpád. Görög szinügyi közlemények, 
Orsz. tan. egyl. Közi. 1869 ; 4,57. 1. 

1869. A régi Athene. Tarka Világ 1869 ; 1. 834. 1. 

1870 / 1. P. Thewreiok Árpád A theatrom. A pozsonyi kh\ 
fögymn. értesít. 

1871. Abdaij Asztrik. El^bOPA. Földjövedelmi adó Atti- 
kában. Pest. 

1871. A régi görögök és rómaiak fürdői. Vasárnapi Újság 
1871; 382. 394. 1. 

1872. Az ó görögök vendéglői élete. Hazánk s Külf. 1872. 

3. sz. 26. lap. 

1873. Priamos kincse. Reform 1873 ; 218. sz. 
1873. Priamos kincse. Athenaeum 1873. ILI. 2118. 

1873. A trójai síkon. (Eduárd Sachau czikke) Reform 1873. 
314. sz. 

1873. Kovács Gábor. Lykurgus és Solon törvényhozása. I. 
Lykurgus. Kolozsv. Közi. 1873; 110 111. II. Solon 
u. o. 198—202: 204. sz. 

1873. Trója fekvése. Athenaeum 1873. IV. 2640. 1. 

1874. M. E. Az athéni gyermeknevelés. Főv. Lap. 1874; 
16. sz. 

1874. K. Z. A trójai kincsek. (Thaler Károly után) Főv. Lap. 
85. sz. 

c) A görög archaeologiára vonatkozó külföldi 

munkáknak ismertetése. 

1838. I. Anmerkungen über viel farbige Architektur und 
Sculptur bei den Altén. Semper. Altona. 1834. II. 
Über die Polychromie der griechischen Archi- 
tectur und ihre Gránzen. Fr. Kugler. Berlin. 1835. 
Raoul Rochette után (Journal des Savans 1836. és 
' 1837.) V. A. Tudománytár 1838; II. k. (Literatura) 
44. lap. 



A CLASSTCA PHILOLOÖIA. 91 

1839. Pie Graber der Grieehen in Bildwerken und Vasen- 
gemalden v. 0. M. Bar. v. títaekelberg. Berlin. 1835 7. 
Isin. A. B. S. Tudománytár 1839, (Literatura) 111. 
k. 22. 1. 

1841. Lehrbuehder grieehisehen Alterthümer von Hermán, 
lieidelberg 1836. Ism. a Juhrbueh f. wissens. Kritik 
1836. után V. A.-tól. Tudománytár (Literatura) 
1841. V. köt, 74. 

1843. Charikles, Bilder alt Griechisehen Lebeny v. Beeker. 
Leipzig 1840. A lleidelberger Jahrbüeher der Lite- 
ratur. I-tes Doppelheít Január u. Febr. 1841. után 
M. J. Tudománytár L843. (Literatura) VII. köt. 
271. 1. 

1872. Miehaelis. Der Parthenon. Ism. Bászel Aurél. Magy. 
Tanügy. 1872. 75, i 



IV. Görög irodalomtörténet. 

a) M ü v e k. 

1802. Jíudfti Ezaiás. Régi tudós világ históriája. Debreczen. 

1851. Szvorényi. Az ó elassiea litei'atura vagy görög és 
római remek irodalom történelmének fölirt) pontjai. 
Eger. Ism. Pesti Napló 1852. 655. sz. és Szabóky. 
Csal. Lap. 1852; I. f. é. 156. 

1861. Récsi Emil. A régi görög irodalom története Angol- 
ból. Pest. Ism. Uj M. Muz. 1860. II. k. 432. 1. és 
Maycr L. Krit. Lapok 1862.1. 149. 

1866. Csányi Ferencz. A görög irodalom története. Kolozs- 
vár. 1866. Ism. Borszéky Ant. Fővárosi Lap. 1866 ; 
267. sz. 

1868. Érdél \ji János. Görög és római irodalom. »Egyetem 
irodalonu ezimti műnk. Harin. könyv. 203 — 283. 
Pest, 1868. 

1873. Köpesd i Sándor. A görög irodalom története. Pest. 
Ism. Loos J. Magy. Tanügy 1873; 118 és Köpesdi 
válasza u. o. 189. 1, köv. ism. Prot. egyh. lap. 1872 ; 



m 



JLW Z^.J^J ^- "*■ ""V*^ 







92 BAKTAT, ANTAL 



b) A görög irodalomra vonatkozó értekezések. 

1817. Buczy Emil. A tragoedia legfőbbje a görögöknél. 

Erd. Muz. 1817 ; IX. fűz'. 3. 1. 
1828. Jakabfalvy András. Görögország és Róma bölcsei. 

Fel. Magy. Min. 1828. 1567. 1. 
1828. Buczy Emil. A Lyrica Poézis a Helléneknél. Fel. 

M. Min. 1828. 1528. 1. 
1831/8. Guzmics J. Hellén magyar dramaturgia. M. Tud. 

Társ. Évk. 1831; I. 190; 1832. II. 2. 83. 1834. — 

1836. III. 3. 1836/8. IV. 2. 3. 
1843/4. Henszlmann Imre. A hellén tragoedia tekintettel a 

keresztyén drámára. Kisf. Társ. ért. 1843/4. Ism. 

Kisf. Társ. Szépir. Szem. 1847; jul. dec. f. 88. 1. 
1846. Régi színészet története. A görög szinfiizér. 1846. 

I. 1. 

1853. Dr. Télfy Ivein. A görög remekirók szelleme. Pesti 
Napló. 1853; 1038. 1039. 1041. 1044. 1048. 1050. sz. 

1853. Vahot Imre. A régi klassikus szinvilág. I. Grörög 
játékszin. Magy. Tlialia 1853. 10. 1. 

1858. torkos Sándor. Az uj Hellén népköltészet. Uj M. 
Muz. 1858 ; 253. 1. 

1861. Dr. Télfy Iván. A hellén költészet a jóniai szigete- 
ken. Szépirod. Figyelő 1861. 29—33. sz. Történelmi 
népdalok a jelenkori görögöknél. II. o. 2-ik évf. 1. 
fele 3. 4. 6. sz. 

1862. Aldor Imre. A görög lantos költészet. Divatcs. 1862. 
282. 1. 347. 

1864. Toldy István. Avigjáték eredetéről. I. a görögöknél. 
Kalauz. 1864. 2. négy. 113. 1. 

1865. Dr. Télfy Iván. Hellén irodalmi ügyek. Uj korszak 
1865; 148. 178. 193.. 

1865/6. Aigner Lajos. Az Elegiáról. I. II. III. Kisf. Társ. 
évi. 1865/6, 1866/7. 378. 1. 

1865/6. Fábián Gábor. A Szatíráról. Kisf. Társ. évi. 1865/6 
♦ 1866/7. 311. 1. * 



íf*-- 



* a 



'*" .— #■,,; 4^ . Vv \fc\ 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 93 

1866. Kostic J. V. Poeetak gércskoga mudroslovslja. 
Jonski fiziolozi : Thales, Anaksimandros, Anaksi- 
menes (A görög bölcsészetkezdete) A karlowiczi 
gym. progr. 

1867. Lengeni J. Despre desvoltarea poesiei dramatice la 
Greci. (A görögök dráma költészetének fejlődéséről) 
A brassói gör. k. gymn. progr. 

1868. Algner Lajos. A hellének elégiája. Tanügyi füz. 1868. 
IT. 169. 

1858/69. L)r. Télfy János. A jelenkori görög irodalom. Budap. 
Szemle. 1858. III. 474; IV. 147.369. és Nyelvt 
Közi. 1869. 159.1. 

1869. Szász Károly. A görög dráma keletkezése a görög 
vallásból. Budap. Szeml. 1869 ; XV. 204. II. p^a. 

1870/1. Névy LA&zló. A tragoedia elmélete. Kisf. Társ. évk. 
1870/1. 166. 1. Különösen VI. a tragikai sors a gö- 
rög és modern tragédiában. 189 1. 

1871. A Szokratest előző görök philosophiáról. (Mutatv. 
Mátrai E. »Philosophiai Chrestomathiájából). Kelet. 
1871; 30. 32. sz. 

1871. Szamost János. Az attikai vígjáték. Orsz. tan. egyl. 
Közi. 1871. 289. 1. annak korszaka s ezeknek jel- 
lemzése u. o. 367. 487. 1. 

1871/2. Névi László. A comoedia elmélete. Kisf. Társ. évk. 
1871/2. 284. 1. 

1872. Dr. Hóman Ottó. Közlemények a görög dalköltészet 
történelméből. Philol. Közlöny 1872.; 59. 118. 184. 
234. 1. 

1874. Stamborszky Lajos. A görög szinirodalom. (irodalom 
történeti tanulmány.) Zalai Közi. 1874; 21. 22. sz. 

1874. Szamosi J. Gör. és róni. irodalom történelmek. Erd. 
Muz. 84. 1. 

c) Az ezen szakra vonatkozó idegen müvek- 
nek ismertetése. 

1792. Discoürs sur le Theatre des Grecs par leP. Brumoy 
Ism. Mind. Gyűjt. 1792. VI 405, 



94 BARTAL ANTAL 

1835. Literaturgeschichte der Griechen und Rönier. Von 

Franz Fieker. Wien 1835. Ism. Horvát Ist. Tud. 

Gyűjt. 1835. V. 123. 1. 
1837. Athens-its Rise und Fali ; views of the Literature. 

Philosophy, and Social of the atlieníau People. By 

Ed. Lytton Bulwer. London 1837. Tsm. H— y. Tud. 

Gyűjt. 1837. VIII. k. 11 B. 1. 
1872. Die Golmrt der Tragödie aus dem Geiste der]\lusik. 

Von Fr. Nietzsche. Leipzig 1 87 2. Ism. Harrach József. 

Figyelő 1872. 473. 485. 



V. Görög nyelvtanok. 

a) M ü vek: 

1535. Wagner Bálint. Oompend. Gramm, graecae. Brassó 

és 1.502. 1030. 
1539. Jfonter. Rudimenta praeceptornm Dialectices ex Ari- 

stotele et aliis eollecta. Brassó. 
1564. Wagner Bálint Sylva auomalorum in lingua, graeea. 

Brassó. 
1 607. Karol qi Péter. Elementa G rammatices Graecae. Deb~ 

re ezen. 
1706. Rudimenta linguae graecae. ex primo lihro I'nstitu- 

tionum Jacobi Gretser Lőcse. X. Szombat 1719. 

Kolozsvár 1734. és 175(5. 
1784. Prima elementa Grammaticcs Gr. N. Szobvn. Gserey 

által kiadva u. o. 1790. 
1789. Institutionum Gramm. Ling. Gr. Tyrnaviae. 
1794. Márton István. A görög nyelv első kezdete. Győr. 

Ism. Bibliotheca. 1795. 89. 
1808. Daiikovszky Gergely. Elementa linguae Graecae pra- 

ctica. Posonii. { 
1812. Dankovszky Gergely. Grammatiea linguae graecae, 

, Viennae. 

1818. Schedius Lajos. Grammatiea Graeea Palatina 

emendata. Buda. 
1823. Bosányi And. Ling. Gr. Gram. Buda. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 95 

1826. Zsigmondi/ Sám. Grammatica graeca. Posonii. 
1837. Dankovszky Gergely. Matris slavicae erudita vulgo 
lingua seu grammatica Graeca. Posonii. 

1841. Tatai András. Görög nyelvtan. Pest. Ism/ Hunfalvy 
Pál. Athenaeum 1842. I. f. é. 129. 1. 1853. Ism. Pesti 
Napló 1853. 102fe. sz. Kecském. 1847.; Pest 1853. 
1856. 

1842. Lichver Pál. Hellén nyelvtan elemei. Pozsony. 
1848. Dr. Télfy Iván. Gyakorlati ó és uj görög nyelvtan. 

* Buda. 

1848. Szepesi Imre. Elemi hellén nyelvtan. Buda. Ism. Hun- 
falvy Pál. Uj m. nmz. 1850/1. I. 165. 1. 6. kiad. 1872. 
Ism. Hollösy Zsigmond Kecsk. Prot. Közi. 1859. 
III. 99. 

1853. Szepesi Imre. Hellén mondattan. Pest. Ism. Dr. Hal- 
der az egri kath. nagy gymn. 1855/6. progr. 

1853. Somost István. Görög nyelvtan. (Finkei J. és Soltész 
Per. társ.) Sárospatak Ism. Halder az esztergomi 
nagygymnasiuni. 1855. progr. és Pesti Napló 1853. 
1028. 

1853. Lichner Pál. Hellén nyelvtan II. kiad. Ism. Uj M. 
Muz. 1853. I. k. 404. 1. és Pesti Napló 1853. 1028. 
sz. és 1065. sz. 

1857. Kiss Lajos. Görög nyelvtan Curtius után forditva. 
Pest. Ism. Hollósy Zsigm. Kecsk. Prol. Közi. 1859. 
III. 99.5. kiad. 1873. 

1857. Dr. Liebhardt Lukács. Görög nyelvtan gyakorlatok- 
kal Dr. Gappelmann után. Pest-Pozsony. Ism. Magy. 
nyelvészet 1856. 375. 1. 

1861. Finkei J. és Soltész Ferencz. Görög nyelvtan. Krüger 
K. W. után Sárospatak, Ism. Sárospataki füz. 1862; 

581.1. 

1862. Haberem Jonathan. Kiss-Curtíus görög nyelvtana. 

II. Rész. Mondattan II. kiad. Pest. 1869. 

1864. Traviiicsek Hubert. Görög nyelvtan. Pest. Ism. Bartl 
Antal. Kalauz. 1865. 1. 59. 

1865. V. Horváth Zsigmond. Görög nyelvtan. Alaktan. Pest, 



96 BARTAL ANTAL 

Ism. Sz. R Sárospataki füzetek 1866; 85. 1. és 
Gyönk : Protest. egyh. lap. 1866 ; 914. 1. 

1871. Koch E. Görög nyelvtan az összehasonlító nyelv bu- 
várlat alapján. Pest. 

1873. Dr .Homán Ottó. Görög Syntaxis. Kéziratban. 

1873. Gyurits Antal Görög nyelvtan. Pest. Ism. Szarvas 
Gábor. Magy. Tanügy. 1873. 542. és Komáromy 
Lajos. Orsz. tan. cgyl. Közi. 1873. 89. 1. 

b) A görög nyelvtanra vonatkozó értekezések. 

1817. A magyar nyelv hajthatósága a görög részesülő igék 

szerént. Hasz. Mul. 1817 ; 6. sz. 41. 1. 
1835. Rumy Károly. Hogyan mondták ki a régi görögök 

és rómaiak a görög diphtongusokat. Hasz. Mul. 

1835; II. 116.1. 
1842. NfcVi Pál. Paralipomena. Athenaeum 1842. I. f. é. 

865. 881 ; különösen : Hellén nyelvtanítás és nyelv- 

tanirás u. o. 897. 

1851. Wolf Antal Th. Ueber die Aussprache der griech- 
Diphthonge. A pozsonyi cs. k. fögymn. progr. 

1852. Télfy János. A görög betűk kiejtéséhez. Pesti Napló 
1852. 643. és 645. sz. 

1853. Télfy Iván. Studien über die Alt- und Neugriechen 
und über die Lautgeschichte der griechischen Buch- 

staben. Leipzig. 

1856. J. K. Analogien anderer Sprachen zur griechischen 
Lautlehre. A cs. k beszterczeb. fögymn. progr. 

1857. Szepesi Imre. Görög nyelvtanítás és görög nyelvta- 
nok. Magy. Nyelvészet 1857 ; II. 376. 

1858/9. Szepesi Imre. A hangemelés-, lejtés- és hangnyujtás- 

ról a görög nyelvben. A pesti k.V. fögymn. 1858/9 és 

1859/60 pr. 
1859. Ganzer János. A határtalan ige használata, c) a go^ 

rögben. Tan. Lap. 1859 ; I. 75. 87. 88. 98. 111. 
1859. Hollósy Zsigmond. A hellén nyelvtan ujabb theoriája 

(Curtius nyomán) Kecsk. Prot. Közi. 1859. III. 33. 
1859. Kiss András. A görög szóképzéstan jelentősége s 



1 



A CLASSICA PHILOLOGttA. 97 

tanítási szüksége és módja. Adebreczeni helv. főgym. 
VI. értesít. 

1859. Budenz József. A görög accentus elnevezései és ma- 
gyarításáról. Tan. Lapok 1859. I. 109. 121. 133. 1. 

1860. Gauzer János. Az igenevek és állap otjegyz ok hasz- 
nálata c) a görögben. Tan. Lap. 50. 51. 63. 

1860. Dr. Télfy Iván. A görög hangsúly. M. Nyelvészet. 

1860; 40. 
1861/2. V. Horváth Zsigmond. Az aeol digamma tekintve a 

mai néxmyelv^ fényénél. Apesti ág. hiív. gymn. ért. 
1862. Télfy Iván. TIqo^ t^v twv tllrjrtxócír (Ttijoqv loroQÍav. 

Pandora folyóirat. Athén 1862; 296—299. füzet. 
1862/3. V. Horváth Zsigmond. A görög dialectusok rövid is- 
mertetése nyelvtörténeti szempontból. A pesti ág. h. 

gymn. 1862/3. és 1863/4. értesit. 
1865. Hellén kiejtésről. Tan. Lapok 1865; 103. 1. 
1870. Szepesi Imre. A görög hangzók egykori kiejtéséről. 

Akad. Ért. 1870; IV. 51. 
1870. Hoffer Endre. Történeti mód a görög igetanban. 

Télfy Iván észrevételei Akad. Ért. 1870; IV. 26. 

Bir. Ballagi M. u. o. 54 és Szepesi Imre u. o. 99. 
1870. Szepesi Imre. A görög kettős hangzókról. Akad. Ért. 

1870; IV. 121. 
1871/2. Elischer János. Itazismust-e vagy Etazismust gym- 

nasiumainknak az ó görög ejtésben ? A pesti ág. h. 

főgymn. 1871/2. értesit. 
1872/3. Köpesdi Sándor. Itazismust-e nagy Etazismust gym- 

nasium. az ó gör. ejtésben ? Orsz. tan. egyl. Közlöny 

1872/3. 19. 1. 
1872 3. Schlott Gyula. Az aeoli dialectus sajátságairól. A 

beszterczebányai kir. főgymn. értés. 

c) A görög nyelvtanra vonatkozó idegen 

müveknek ismertetése. 

1856. Vergleichende Bearbeitung der Griechischen und 
Lateinischen Partikein von Dr. E. Aug. Prits I. 
Theil. Die Adverbien. Giesen 1856. M. Nyelvész. 
1856. I. 411. 

KRT, A NV'ELV- ÉS .SZÉPTU DOMÁNVOK KÖRÉBŐL. 7 



98 BARTAL ANTAL. 

1858. Grammatik der griechischen Vulgarsprache in hi- 
storischer Entwickelung von W. A. Mullach. Berlin 
1856. Ism. Télfy Iván M. Nyelvész. 1858. 247. 1. 



VI. Görög gyakorló és olvasó könyvek. 

1539. Honter. Mimi Publiani ? Enchiridion Xysti Pythago- 
rici, Dicta sapientum in Graecia. Brassó. 

1541. Honter, Epitome Adagiorum gr. et lat. ex chiliadibus 
Erasmi Kot. Brassó. 

1591. Czaktornyai János. Az görög országbeli bölcseknek 

szép jeles mondási. Debreczen. 
1844. Papp György. Görög olvasókönyv. Nyelvtani jegy- 
zetekkel és görög magyar szótárral. Gedike Fridr. 

után. Pest. Ism. Budapesti Híradó 1844; II. 152. 1. 
1844. Lichner Pál. Görög olvasó könyv. Pozsony és 1853. 
1854. Lichner Pál. Hellén gyakorlókönyv. Pozsony. 
1858. Kiss Lajos. Schenkl görög elemi olvasókönyv. Pest. 

II. kiad. 1864. Ism. Imre Sándor. Magy. Nyelvész. 

1859 ; IV. 311. 1. és Hollósy Zsigmond. Kecsk. Prot. 

Közi. 1859 ; III. 106. 
1854. Winterkorn Sándor. Görög olvasókönyv. Feldbausch 

és Süpfle után és 1860. 
1864. Dr. Télfy Iván. Sententiae Scriptorum Graecorum. 

Pestini et Lipsiae 1864. Ism. Hon 1864; 195. sz. 
1873. Mészáros Nándor. Görög olvasókönyv. Schmidt és 

Wensch nyomán. Buda. Bir. Elischer J. Magy. 

Tanügy 1873. 303. 

VII. Görög szótár. 

1857. Soltész Ferencz és Zsarnay Lajos. Görög magyar 
szótár. Bakó D. Finkei J. Kálniczky Ben. Molnár Ist. 
és J. közremunkálásával. Sárospatak. Ism. Hunfalvy 
Pál. Magy. Nyelvészet. 1857 ; 475. 1. 
N. B. A részletes szótárak az illető görög irók nevei- 
nél fordulnak elő. 



ji * 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 99 



VIII. A görög nyelvre vonatkozó vegyes tartalmú értekezések és 

müvek. 

1581. Pap (Vajdakamarási) Lörincz. Igen szép história az 
Jason királynak házasságáról. Kolozsvár. 

1592. Tsáktornyai Mátyás. Jeles szép história két görög 
Hertzegekröl, úgymint az erős Ajakszról és bölts Ulis- 
sesről. Kolozsvár. 

1718. Zabeler Jakab. Gommentariolus antiquarius de Me- 
tallurgia veteris Graeciae yariisque rebus. Thorunii. 

1774. Biró István. Neocles és Pericles. Kolozsvár. 

1776. Német Antal. Trója királynéi. Béts. 

1789. A szép mesterségek a görögöknél. Magyar Múzeum 
1789. 406. 

1790. Praxiteles. Mind. Gyűjt. 1790. III. 175. 

1791. A görög nyelvről. Mind. Gyűjt. 1791. V. 1. 

1817. Buczy Emil. A görög genie kifejlőd ési okainak saj- 
ditására. Erd. Muz. 1817; VIII. fűz. 135. 

1817. Görög képírók. Haszn. Mul. 1817, 1. 5. sz. 26. 1. Kép- 
faragás u. o. 6. sz. 42. 1. 

1818. Árion története. Haszn. Mulats. 1818 ; I. 24. szám 
189. 1. 

1822. Holéczy. Babonás elbeszélések a második századbeli 
görög világból. Szép literatura. 1822. 145. 1. 

1823. A. G. A. A görögök és azoknak dolgai. Tud. Gyűjt. 
1823 ; V. 3. 1. 

1826. Kovács Sámuel. Mint kezdett a görög nyelv a XV. 
században napnyugoton fölelevenedni. Tud. Gyűjt. 
1826. XI. k. 99. 1. 

1827. Guzmics Izidor. Nemeszis a görög költőknél. Herder 
után. F. M. Min. 1827. 1233. 

1829. Balajthy József. Értekezés a középkori görögökről. 
F. M. Min. 1829. I. 145. 

1834. Polygnatus. Polyklet. Praxiteles (életirás). Hasznos 
Mul. 1834. I. 245. 

1835. Rumy Károly. A pelasgus nyelvnek maradványai 
Görögországban. Hasznos Mul. 1835, I. 407. 

7* 



,*. 



100 BAítTAL ANTAL 

1846. Szabó István. A hellén és magyar próza egymás mel- 
lett. Kisf. Társ. évi. 1846. VI. k. 11. 1. Ism. Kisf. 
Társ. Szépirod. szem. 1847. jul.— jan. f. 106. 

1846. Mészáros Kár. Az értelmi műveltség állapota a régi 
görögöknél. Társalkodó. 1846. 258. 1. 

1850/1. Fuchs Tamás. Néhány szó a görög nyelvről és nem- 
zetről. A pápai szt. b. r. algym. progr. 

1851/2. Wozu die griechische Sprache? A soproni kath. 
főgymn. progr. 

1852/3. Juhász Mihály. Pótléklevél. A görög Íróknak a római 
irodalom kifejlődésem befolyásáról. A rozsnyói 
prém. nagy gymn. tudós. 

1853. Dr. Télfy Jván. Studien über die Alt- und Neu- 
griechen. Leipzig. Ism. Pesti Napló 1853. 966. sz. 

1853. Dr. Hochegger Fer. De orationum in veterum histo- 
ricis origine et ví brevis comentatio. A pozsonyi cs. 
kir. főgym. prog. 

1853/4. Ladányi Gedeon, A görögök műveltségének előinoz- 
ditó okairól. A debreczeni helv. főgym. ért. 

1854. Szabóki A. Görög művészet. Csal. Lap. 1854. I. f. 
é. 387. 

1854. Stettner János. A miveltség őskori fejleménye. A 
szathmári kath. gymn. progr. 

1854. Wittstock Henrik. ITeber die Eintheilung der epi- 
schen Poesie. Beszterczei gymn. progr. 

1854/5. Kiss Jajos. A régi görög világ. A nagykőrösi helv. 
h. főgym. 1854/5. tudós. Ism. M. Nyelvészet. 1856. 
355. 1. 

1855. Nyidassy Antal. A görög nyelvről. Az esztergomi 
főgym. tud. 

1855. Süllei Máté. Thébe emlékjelei. A keszthelyi algym. 
tudós. 

18*5. Kiesel Mihály. Nesto s narav slavjanskoga glagolja, 
i prispodoba vrémenah slaveanskoga sa vrémeni la- 
tinskoga a gdesto i gerjkoga glagolja. (A slav ige 
természetéről és az idők összehasonlításáról a latin 
és gorőg igékkel). Vinkovcei gymn. progr. 



A CLAS9ICA PHILOLOGIA. " s 101 

1855/6. Gauzer János. Fölösleges-e a görög nyelv és classi- 

cusok tanítása az általános mivelödés kifejtésére ? 

(németül) a pécsi főgymn. progr. 
1855/6. Pap M. A görög nyelv tanulmányozása gymnasi- 

umainkban. A szt. Fer. r. gyöngyösi algym. progr. 
1856. Perti főgymnasium s a hellén nyelvtanítás. Tan. Lap. 

1856. 275. 1. 
1856. Szepesi Imre. De utilítate linguae graecae et modo, 

quo in ea progredienclum. A pesti kegy. r. fog. progr. 

Ism. Magy. Nyelvész. 1857. 376. 1. 
1856. Horváth Cyrill. A lyrai művek tanodái felfogásáról. 

A pesti kegy. r. gym. progr. 

1856. Dr. Tkon K. Oottf. Etymologische Forsclmngen auf 
dem Gebiete des Lateinischen und Griechischen. A 
beszterczei gymn. progr. 

1857. Lászlófi J. A hellén nyelv s az iskolában olvastatni 
rendelt görög remekírók az ész és szivképzésre ha- 
talmas tényezők. A szathmári kath. főgym. progr. 

1857. Szegji Mór. Az uj görög irodalom Petőfije. Szépirod. 

Közi. 1857; I. 53. 
1857/8. Petrlk Jakab. A hellén nyelv tanításának szüksége 

gymnasi irmokban. A soproni ág főgymn. tud. 
1860. Lonkay A. A görög klassicus nyelv érdekében. Tan. 

Lap. 1860; II. 613. 

1860. Fábián Gábor. A milesíákról. Kisf. Társ. évk. 1860. 
1862; 185.1. 

1860/1. V. Horváth Zsigmond. Kivánatos-e a most élő görögök 
nyelvének tudása ? A pesti ág. h. gymn. progr. 

1861. Imre Sándor. Az ó görög nvelv fontossága iskoláinkra 
és irodalmunkra nézve. M. Nyelvész. 1861 ; VI. 246. 

1861. Torkos Sándor. A hellén' nyelv nyomai a magyarban. 
Magy. Nyelvész. 1861 ; 14. 

1861. Schicarz Gyula. Geologie des Grecs pendant les pe- 
riodes de leur plus grand éclat (A görögök geológi- 
ája jobb napjaikban) Pest. 

1861. Dr. Télfy Iván. Vörösmarty szózata görögül és ada- 
lék a görök vers történetéhez. Magyar Nyelvész 
1861. 282. 



102 BARTAL ANTAL 

* 

1862. Schioarz Gyula. On the failure of geological at- 
tempts in Greece prior to the epoch of Alexandre I. 
r. London. 

1862/3. Vitéz Lajos. Észrevételek a hellén irodalom kül- és 
belviszonyairól iskoláinkban. A holdmező vásárhelyi 
helv. közgym. tudós. 

1863. Polygnotos egy ó görög képiró fölött (Beule tanulmá- 
nya a »Revue des deux mondes«-ban) közli Függet- 
len. 1863; 7. 8. 10. 11. 12. 13. 16. szám. 

1863. Schioarz Gyula. L'antiquité grécque dans ses rap- 
ports avec la geologie (A görög ódonság viszonya a 
földtan kérdéseihez). Pest. 

1863. Schioarz Gyula. Sur les essais géologiques de l'anti- 
quité grecque jusque a Y epoque d' Alexandre le 
Grand. (Földtani kísérletek a hellenségnél Nagy 
Sándor koráig) Vol.I.Pest. ítöv. ism. Divatcs. 1861; 

272. 1. 

1865. Gerlach Benjámin. A görög nyelv tanítására vonat- 
kozó irányeszmék a hazai főgymnasiumokban. Tan. 
Lap. 1865. 292.1. 

1866. Egy görög iró a régi németekről (Diodorus Siculus). 
Hazánk és Külf. 1866; 9. sz. 132. 1. 

1867. Vdry Gellért. Tanuljunk-e görögül? Tanügyi füz. 
1867. II. füz. 49. 

1868. Aigner Lajos. A hellének elégiája. Tanügyi füz. 1868. 
II. füz. 169. 1. 

1869. Vdry Gellért. A görög miveltségről. Szabad Egyház 

1869. 

1870. Ivdnyi J. A görög nyelv mostoha sorsa. Orsz. tan. 
egyl. Közi. 1870 ; 470 1. 

1871. Kocllecsik Richárd. Movca. Tan egyl. Közi. 1871. IV. 
melléki, a 8. sz. 

1871. Erödy Béla. Az uj görög Anakr. Figyelő. 1871. 147. 1. 

1871. Erödy Béla. Uj görög népköltészet. Figyelő 1871. 
353. 380. 

1871. Dr. Télfylvdn. Salomos Dénes költeményei és a hét- 
szigeti görög népnyelv. Pest. Akad. Ért. nyelv. I-ső 
oszt. kör. 



A CLAS3ICA PHILOLOGIA. 103 

1872. Dr, Pau'-r Imre. Kelet és görög philosophia (Böl- 
csészettörtén, tanulmány). Szabad Egyház 1872. 
53 — 56. sz. 

1872. Batizfalvy István. A görög nyelv az ágost. hitv. gym- 
nasiumokban. Magy. Tanügy 127. 1. 

1872. Irmei Ferencz. A görög és keresztyén isten a képző- 
művészetben. Főv. Lap. 1872; 60. sz. 

1872. Váry Gellért A görög szellemről. Figyelő. 1872. II. 
f. é. 193. 205. 217. 229. 1. 

1873. Gy. A. Egy görög festésznő. Főv. Lap. 1873. 12. sz. 
1873. Hunfalvy Pál. A gymnasium és a görög nyelv. 

Reform 1873; 99. 100. 101. 104. 105. 106. sz. 
1873/4. Komáromy Lajos. A görög nyelv kérdése gymna- 
siumainkban. Orsz. T. egyl. Közi. 1873J4. 6. 1. 



IX. Görögtörténet. 

a) Müvek és értekezések: 

1845. Tooth István. A görögök történetei. Pest. 

1845. Aristides és Themistocles. Fessler J. A.-tól ford. 
Vizer János. 2 részben Pest. 

1854. Macedoni Sándor befolyása korának szellemvilágára. 
A pápai kath. gymn. progr. 

1855. Kiss Lajos. A régi görög világ. A nagykőrösi főta- 
noda progr. 

1855. Nagy Miklós. Fekete eseménypont a hajdankorból. 
Csal. Lap. 1855. II. f. é. 54. 

1 859. Chevalier Lajos. Entstehung und Bedeutung der grie- 
chischen Söldnerlieere und ihre Theilname an den 
von Anfang des IV. bis in die Mitte III. Jahrhun- 
derts vor Christo in Európa, Asien und Afrika ge- 
íuhrten grösseren Kriegen. I. rész a kassai kath. 
gymn. II. a pesti kath. gymn. progr. 1860. 

1860. Dr.Schell Miklós. De űrbe Tröezene dissertatio III. 

« 

A budai kath. gymn. progr. I. rész a trieszti 1856, 
II. rész a krakkói 1858. progr. 



104 BARTAL ANTAL 

1861. P. Theivrewk Em. A görög történelemből. Grote 
»History of Greéce« Téos és Abderára vonatkozó 
állításának czáfolata. Magy. Nyelvész. VI. 540. 1. 

1863. Garamszeghi Luhrich Ágost. Görögország története. 
Pest. 

1868. Pór A. Athén Perikies korában. Curtius nyomán. Pest. 
Ism. Hazánk 1868; 48. sz. és Budap. Közi. 1868; 
194. sz. 

1869. Badányi József. »Emletani rimes mondatok Görög- 
ország történelméből »Ism. Dunay Fer. és Hofer Kár. 
Tan. Egyl. Közi. 1869. 155. 1. 

1872. Steiner Lajos. Nagy Sándor (Élet- és jellemrajz) A 
pécsi főgymn. irod. kör évkönyve 1872; 76. 1. 

1873. Huszár Imre. Curtius Ernő. A görögök történelme. 
Budapest 1873. 

Külföldi müvek ismertetése. 

1867. Ernst Curtius. Griechisclie Geschichte. III. Berlin. 
1867. Ism. Dr. Heinricli. Tan. Egyl. Közi. 1867. V. 
35. 1. 



C. Róniíii irodalom. 

I. Az egyes remekírók. 

1. Claudius Aelianus. 

1832. Iloixihj ícrtoQÍa. Varia Históriája nyomán : Phokion 
nagy lelküsége. Haszn. Mulats. 1832. I. 231. Elbe- 
szélések u. o. 259. és 274. 1. 

2. Lucius Apuleius. 
a) Fordítások: 

1817. Psychének története Mythologiából. így beszéli ezt 
Apulejus Metamorphosisának IV. V. VI. könyvei- 
ben. Hasz. Mul. 1817. 16. sz. 74. 1. 

1860. Fábián Gábor. Apuleius. Cupido és Psyclie egybeke- 
lése. Kisf. Társ. évi. 1860/62. 198. 1. 

c) Értekezés. 

1820. Apuleius tüköré. Tud. Gyűjt. 1820. VIII ; 3. Észre- 
revétel Apuleius tükörére tett tudósításra u. o. 
1821; 101. 

3. Mar cus Aurelius. 

1613. Prágai András. Mark Aurél magyarra ford. Bártfa 

és 1628. 
1783. Molnár János. Mark Aurélból némely töredékek, M. 

Könyvház. 1783. III. 540, 



106 BARTAL ANTAL 

1817. .4. R. fig iavTuv. Marc Aurél elmélkedései. Erd. Muz. 

1817. VI. füz. 57.1. 
1847. Perlaky Sándor. M. Aurél Antoninus Elmélkedései 

12 könyb. Pest. 

4. Decimus Magmis Ausonius. 

1832. Hány a Grátzia (Ausoniusé). »Sokféle« kiad. Molnár 
József. 1832 ; LVIII. 472. 1. 

5. Anicius Manlius Torquatus Severinus Boethius. 

1766. lllei János. Anitzius M. Torqu. Severinus Boetzius. 
V. könyvei. Kassa. 

1838. Horváth Dániel. A bölcsészet vigasztalásai Anicius 
M. T. Severinus Boethius után magyarul. Székesfe- 
jérvár. Bir. 90. Figyelmező 1839. 3 év 494. 

b) Kiadás. 

1735. Boethii de consolatione Philosophiae libri V. Tyr- 
naviae. 

1757. Szalmás Endre. Boethius de consolatione Philo- 
sophiae libri V. Eger. Prosa és versben. 



6. Cajus Július Caesar. 

a) F o r d i t á s o k. 

Július Caesarnak munkái. Fol. a IV. Eákótzi Zsig- 
mond Catalogusa szerént a szerző és kiadásának 
kelte és helye nélkül. 

1831. Caes. I. 48. fej. Hasznos Mulatságok 1831. II. 308. 

1833. Szép János. C J. Caesar minden munkái és háborúi. 
I. k. Buda. 2. k. u. o. 1834. 

1839. Szenczy Imre. C. Jul. Caesar minden munkái. I. A 
gallus Háborúról Buda ? II. A polg. alexan. afrik, 
hisp. Buda. 1840. Bir. Péczely József Athenaeum 
1841. I. I é. 678. 695. 



% 



% 



A 0LASS1CA PHILOLOG/A. 107 

1856. Sárváry Béla. C. Jul. Caesar müvei. Pest I. köt. Bir. 
Bartl (Bartal) A. Tan. Lapok 1857. 126. 134. 1. 
Eöv. ism. Csal. Lap. 1856. I. f. é. 333. 1. és Koczá- 
nyi Fer. Az 1855/6. nagykárolyi gymn. progr. Uj. M. 
Muz. 1856. VI. 139. 1. 

1857. Hunfalvy Pál. Caesar de bello Gallico IV. k. 1. 3.4. 
fej. M. Nyelvészet 1857. 451. 1. 

1869. Dr. Heinrich0.3vi\. Caes. de bello Gallico. Németre 
ford. és ném. jegyz. ellátva. Pest és Bécs, 

b) Értekezések. 

1742. Július Caesarnak számvető táblája. Szeben. 
1832. Nagy Sándor és Caesar. Társalkodó 1832. 8. sz. 

1854. Juhász Mihály. Caesar a honatya. A rozsnyói kath. 
gymn. progr. 

1859/60. Deák Sándor. C. Július Caesar évkönyvei. A szé- 
kesfehérvári nagy gymn. évkönyve. 

1861. P, Thewrewk E. Caesar de Bell. Gall. I. 2. magyará- 
zat. Tan. Lap. 1861. I. 197. 

1862. Scherff Ármin. Zu Caesar bell. gall. lib. VII. c. 74. 
A felsőlövői gymn. progr. 

1865. Huszár Imre. Július Caesar története. Irta III. 

Napóleon. Pest. 
1865. Napóleon Július Caesárja. A »Morning Herald« 

után. Hon 1865 ; 35. 36. 97. sz. 
1873. Cs. J. Cicero és Caesar. Figyelő 1873; 37. 38. 39. 1. 

c) Caesar-féle kiadások. 

1831. Kováts P. C. Julii Caesaris commentarii de bello 
gallico et civili cum notis hungaricis. Pozsony. II. k. 
u. o. 1832. Ism. Hasznos Mulats. 1831 ; 308. 1. 

1852. Julii Caesaris de bello civili commentariorum libri 
III. quibus accedunt libri a Hirtio de bello Afr. 
Alexandr. et Hisp. Sárospatak. 

1855. Julii Caesaris de bello gallico commentariorum libri 
VIII. Sárospatak. 



108 BARTAL ANTAL 

1867. Bartl C J. Caesar emlékiratainak szövege. Pest. 
1864. Gyarits A. Caesaris C. Julii commentarii de bello 

gallico. Kramer és Doberentz nyomán értelmezve. 

Pest. 
1871. Budavdry J. C. Julii Caesaris comemntarií de bello 

gallico. Magy. jegyz. Pest. 

d) Szótárak. 

1863. Bartl Antal A. Szótár C. Jul. Caesar műveihez. Pest. 
Bir. tcp. Krit, Lapok 1862 ; II. 418. 

1871. Budavdry J. Szótár C. Jul. Caesar »de bello Gallico« 
emlékirataihoz. Pest. 



7. Dionysius Cato. 
Fordítások: 

1580. Heltai. Cato. Kolozsvár. 

1620. Cato. De praeceptis vitae. Magyarul, németül. Clau- 
diapoli. 

1672. Cato. Lőcse. 

1710. Illyés András. Cato. Nagyszombat. 

1722. Liptay Sámuel. Kató Dénes erkölcsi Arany mondá- 
sai Viridarium Parnassium. Január fűz. Pest. 

1750. Gyöngyösi Ist. Heptalogus, azaz görögországi hét 
bölcsek jó erkölcsre oktató rövid mondási és Cato 
közönséges erkölcsre tanitó bölcs parancsolata Buda 
és 1757. 

1756. Felsöbihki Nagy Lajos. Magyar Cátó, avagy : A jó 
erkölcsre oktató Catónak versei. Eger. 1756/57/62; 
Buda 1766. Debreczen 1772. 

1759. FüsiPius. Cato erkölcsi distichonjai. Buda 175962 ; 

1870/72. 
1789. Molnár Ferencz. Magyar Cátó. Versekben. Bécs. 
1834. Dionysius Cato erkölcsi páros versei. Pest. 
1840. Kovács József. Egyes Dist. Catóból. »Latin költők s 



*%. 



A CLASSICA PHILOLOGIA, 109 

irók jeles mondásaik« Pécs 1840; 15. 20. 21. 30. 38. 
39. 42. 43. 45. 47. 1. 
1846. Kis János. Dionysius Cato distichonjai. Kisf. Társ. 
évi. VI. k. 334. 

8. Cassms Dio Coccianus. 

1863. Dr. Mesiota J. Dacii si resbelele lui Trajanu in Da- 
cia. Commentariu la unele locuri diu Dione Cassiu. 
(A dákok és Traján háborúi Daciában. Dio Cassius 
némely helyeire commentár) Értekezés. A brassói 
gör. kel. gymnasium program. 



9. Quintus Valerius Catullus. 

a) For d i t á s o k. 

1787. Révai Miklós. Cat. LXXXV. De amore tuo. Elegyes 
versei Pozsony. 1787. 142. Cat. III. Luctus in morte 
passeris u. o. ... 12. 1. 

1789. Aranka György. Lesbiához Katullus XCII. éneke 
után. Magy. Muz. 353 1. 

1790. Dr. Földi. Catullus 5-ik dala : Vivamus mea Lesbia. 
Orpheus 1790; II. k. 85. 1. 

1832. A vatsora (Catullus Fabullushoz) »Sokféle« kiad. 
Márton Józs. 1832 ; LVI11 ; 47. 1. 

1833. F. L. Catullus Fabullushoz. Hasznos mulats. 1834. 
I. 189. 

1840. Kovács József . »Latin költők s irók jeles mondásaiké 

Pécs. 26. 1. 
1853. Edvi Illés Pál. Cat. XIII. ad Fabullum. Edv. I. P. 

költészetei Pest 1853 ; 186. 1. 

d) Értekezés. 

1874. Dr. Ring. Mihály. Catull kéziratokról különös tek 
nemzeti muzeumunk C. cogexére. M. Akad. Ért. 
1874.; 15. 



VB 



110 BARTAL ANTAL 



10. Marcus Tullius Cicero. 

a) Fordítások. 

1680. Dohai Székely And. Cicerónak barátságos levelei. 
Kéziratban. 

1694. Balogh György. Cicero négy könyvei. Lőcse. 
1782. Kovásznál Sándor. Cic. Cátója, Laeliusa, Paradoxo- 
nai és Scipio álma. Kolozsvár. 

1782. Müller Nándor Jakab. Scipiónak álma. Nagyvárad. 
Valóságos forditója ítévay Miklós 1. Ennek »elegyes 
versek Pozsony 1787. 215. 1. 

1783. Tzitzerónak Magyarra forditott válogatott részei. 
Magy. Könyvház. 1. szak. 199. 1. 

1795. Kovásznál Sándor. Cic. de officiis. Pozsony. 
1802. Virág Benedek. Lelius vagy M. T. Cicerónak beszél- 
getése. Buda. 

1802. Virág Benedek. Cicero Laelíusa és Catója. Buda. 
1802. 

1803. Virág Benedek. Az üdősb Cató. Pest. 1803. Ism. 
Scliedius L. Zeitschrift von und für Ungarn 1804. 
V. 235. 

1804. Hegyi József. Cicero Levelei. Szeged. 

1816. Orosser János. Válogatott levelek M. Tüll. Ciceró- 
ból. Szeged. 1816. Ism. Szép János. Tud. Gyűjt. 
4. köt. 103. Felelet Tudom. Gyűjteni. 1818. 4. kötet. 
138. lap. 

1835. Superintendens Kis János. Cicero levelei. Felső M. 

Min. 1835. I. 180. 1835. II. 23. 
1837. Kazinczy Ferencz. M. T. Ciceróból beszédek : in Ca- 

tilinam 4. pro Milone, Deiotaro, Ligario, pro Archia 

poéta ; levelek és Scipio álma. Buda. 1837. Ism. Szency 

Imre. Figyelm. 1839. 3. f. é. 793. 
1840. Kis János. Cicero gondolatai különféle tárgyakról 

valláshoz tartozó dolgokra. Sopr. Estv. 1840.11. fűz. 

248. 1. 



o 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 111 

1846. Pintér Endre. Marcus T. Cicero beszéde Manilius 
törvényjavaslata mellett a néphez. Szónoklatilag tag- 
lalá és jegyzetité. Bécs. Bir. Kisf. Társ. Szépirod. 
Szeml. 1847. Nov. 21. 328. 

1853. Fábián Gábor. Cicero leveleiből mutatványok. Uj M. 
Muz. 1853. I. 614. 

1854. Saaghy Vendel. Cicero a kötelmekről. Mutatv. Uj. M. 
Múzeum. 

1856. Sárváry Béla. Cicero kiszemelt szónoklatai : Tit. 
Ann. Milo és a Sextus Eoscius mellett. Pest. Bir. 
Saaghy V. Tan. Lap. 1856; 112. 1. Koczányí Fer. 
ellenbir. u. o. 166. ét t. Magy. Sajtó 1856 ; 23. sz. II. 
kiad. 1864. Pest. 

1857. Fábián Gábor. Cicero Quintopaediája. Uj m. Muz. 
1857. 

1857. Szalay László. Cicero de officiis. Pest. 1857. Bir. 
Saaghy V. Tan. Lap. 1858. 362. 376. 1. Ajánlja. Uj 
m. Muz. 1857. I. 285. 

1858. Kazinczy Gábor. Cicero Ligariusi védbeszéde. Beve- 
zetéssel és jegyzetekkel. Uj Magyar Múzeum. 1858. 
I. 157. 

1860. Fáy András. Cicero pro Archia Poéta. Kisf. Társ. 
évk. 1860|62. 87. 1. és Cicero pro M. Marcello u. o. 
103.1. 

1861/66. Fábián Gábor. Cicero összes levelei, magy arázó jegy- 
zetekkel, mutatókkal ellátva. Pest. Bir. Mayer J. 
Krit. Lap. 1862; I. 197. Felelet Fábián Gábortól : 
Krit. Lap. 1862. II. más fele. 301.1. 

1865. Fábián Gábor. Cicero vegyes munkái rhetoricumok : 
1. Brutus ; 2. A szónok (orator) ; 3. Beszéd L. Piso 
ellen; philosophicumok : 1. Cato Major; 2. Laelius; 
3. Scipio álma ; 4. Paradoxonok. Pest. 

1865. Halmi Gyula. Cicero beszéde M. Marcellus mellett. 
Sárospataki füz. 1865 ; 915. 1. 

1866. Bartók Gábor. Cicero pro lege Manilia. Sárospataki 
füz. 1866 ; 501, 



a 



112 BARTAL ANTAL 

1871. Szentkláray J. M. T. Cicero beszéde Manilius tör- 
vényjavaslata mellett. Magyar jegyz. Temesvár. 
Buda. 

Henyei Dávid. Cicerónak néhány válogatott darab- 
jai. Kéziratban. 

b) Értekezések: 

1555. Preyshis ChristopJiorus. M. T. Ciceronis vita etc. 
Oratio de imitatione Ciceroniana. Basileae. 

1561. Sambucus János. De imitatione a Cicerone petenda 
et in Somnium Scipionis dialogi IV. Parisiis. Ant- 
verpiae. 1563. 

1783. Cic. Tusc. qu. L. 5. n. 5. Tzitzero igéjével versbe ren- 
delt válogatott részei. Magy. Könyvház. 1783. 1. szak. 
208.1. 

1788. Zicanziger Keresztély. Theorie der Stoiker und Aca- 
demiker, nach Anleitung des Cicero. Lipcse. 

1833. Vass László. Demosthenes és Cicero. Tud. Gyűjt. 
1833. VII. 39. VIII. 2. 1. 

1844. Az emberről. Cicero után. Soproni Estv. 1844. V. 
246. A valláshoz tartozó dolgokról u. o. 1839 ; I. 
234; 1840; II. 248. 

1855/6. Hutter Antal. Cato Major azon helyéről, hol Cicero 
a lélek halhatatlansága fölött bölcselkedik. A lévai 
kegy. r. kis gymn. tud. 

1856. Pintér Endre. Aulus Licinius Archias költész em- 
léke. A keszthelyi gymn. progr. Ism. Tomor Fer. 
Tan. Lap. 1856. 266. 1. 

G. A. Cicero köz- és magánélete. Budapesti Szemle. 
I. 465. 

1869/70. Cserngey Károly. De Cicerone causarum patrono. A 
pozsonyi kir. gymn. ért. 

1870. Hoffmann Pál. Cicero civilistikai beszédei. Érteke- 
zés a M. Akad. 1870. Febr. 21. kisgyülésén. 

1873. Cs. J. Cicero és Caesar. Figyelő 1873; 37. 38. 39. 



■#* 






A CLASSICA PHIL0L0GIA. 11S 

Monoszlói János. 1. Annotationes in oratorem ad 
Quintum Fratrem ; 2. Commentaria in trés libros de 
oíficiis Ciceronis. Kéziratban a pozsonyi káptalan 
levéltárában. 

c) Ciceroféle kiadások. 

1694. Sturm János. Ciceronis epistolarum libri IV. Tyr- 
naviae. 

1724. Ciceronis epistolarum familiarium libri XVI. Tyr- 
naviae. 

1744. Sturm János. Ciceronis epistolarum libri VII. 
Pozsony. 

1756. Quartier Philiberb. Ciceronis ad familiares epistolae. 
Interpretatione et notis illustravit. Tyrnaviae. IT. 
kiad. 1782. 

1775. Wohl Kereszt. M. T. Ciceronis Orationes selectf.e 
Tyrnaviae. 

1802. Szép János. Ciceronis oratío pro A. Lic. Archia 
Poéta. Sabariae. Ism. Zeitschr. von u. für TTngarn.. 
1802; II. 347. 

1832. Ciceronis M. T. selectae orationes ad exemplar pró- 
bát issimorum codicum expressae cum. Chr. Cellarii 
argumentis et verborum rerum ac rituum interpre- 
tatione. Debreczen. 

1833. M. Tullii Ciceronis libri trés de Oratore. De-, 
breczen. 

1870. Dr Heinrich Gusztáv. Ciceronis Cato Major et Lae- 
lius. Magyaráz. Pest. Bir. Holub Mátyás. Tan. egyl. 
Közi. 1870; 273 és Tomor Ferencz u. o. 1871 ; 403* 
407.1. 

1871.' Kadlecsik Richárd. M. T. Ciceronis orationes proM. 
Marcello ; pro Qu. Ligario ; pro rege Dejotaro. Ma- 
gyaráz. Pest. 






ért. a nyelv- ás sz,í;it:tix)mánxok körkb#l. 8 



114 BARTAL ANTAL 



d) Külföldi kiadások ismertetése: 

1791. Entretiens de Cicerón sur la nature des Dieux, tra- 
duit par M. l'Abbe d'Olivét. Paris 1749. Ism. Mind. 
Gyűjt. 1791. V. 286. 

1860. Cicero de Oratore. Für den Scliulgebrauch erklárt 
von Dr. Kari AVilh. Piderit. Leipzig. 1859. Ism. 
Hunfalvy Pál. M. Nyelvész. 1860. V. 175. 

1870. Cicerón et ses amis G. Boissier czimü munkája nyo- 
mán : Márkus Miklós » Cicero a közéletben «. Reform. 
1 870 ; 142. sz. »Az ifjabb Cato«. Reform. 1871 ; 3, sz- 

11. Cl midi us Ciaudianus. 

1826. , B. J. A Ciaudianus Proserpina elragadtatása ma- 
gyar fordításából. Szép literatura. 1826. 113. 1. 

1834. Sz. D. C. Ciaudianus epigrammjai; veronai öregről. 
Archimedes golyójára. Szépnek sirirása. A szerel- 
mes szegény. Koszorú. 1834. 5. 1. 

1840. Kovács József. »Latin költők s irók jeles mondá- 
saiké. Pécs. 35. 43. 



12. Lucius Június Moderatus Columella. 

a) Fordítás: 

1819. Fábián József. L. Jun. Mod. Columella XII. köny- 
vei a mezőgazdaságról és egy különös az élő fákról. 
Pest. röv. ism. Tud. Gyűjt. 1819. XI. k. 126. 1. 

b) Columella -féle kiadások: 

1810. Szilágyi Ferencz. C. Junii Mod. Columellae de re 
rustica libri XII. Kolozsvár. 

1820. Szilágyi Ferencz. L. Jun. Mod. Columellae de re 
Rustica libri XII. et liber de arboribus ex Recen- 
sione socie. Bipontinae suisque notis edidit. Clau- 
diopoli. 



A CLABSICÁ. PHIT,0LCK4K\ 



1U> 



13. Quiittvs CnrtiuH Rufns. 
a .) F ö r cl i t á s : 
[619. Forró IVtl. Qu. Curtius. Debreczen. 

9 

b) E r t e k o z é h : 

187 3. j)r ttímj Mihály. Bericht uber diu Ourtius Hand- 
scliriften des ungar. Nationaimuzeums. Budapest, 

c) Qu. Cur ti u s-f éle kiadás; 

1829. Curtii História Alexaiidri Magni. Edit. stereot. Sá- 
rospatak. 

14. Eutropivx. 
a ) F o r d i t á s o k : 

1832. Homonmiy Imre. Eutropius római történetének rö- 
vid vázlata. Buda. 

1 832. Snperínt. Kis János. A római történetek veleje F. M, 
Min. 1832. I. 161. és II. 321. III. 561. 1. 

b) Eutropius-féle kiadások. 

1741. Eutropii Breviárium Romanae históriáé cum notis 
Chr. Cellarii. Debreczen. 

1821. Breviárium Romanae Históriáé cum notis Chr. Cel- 
larii. Claudiopoli. 

15. Lucius Annaeus Florus. 

1702. Dalnoki Benkö Márton. L. Annaeus Florus. Rerum 
Romanarum lib. IV. Kolozsvár. 

16. Cornelius Gallus. 

1840. Kovács József. »Latin költők s irók jeles mondásaik* . 

Pécs. 18. 1. 

8* 



f 



J 



116 



BARTAL ANTAL 



17. Gaius Granius Licinianus. 
1859. Gaii Granii Liciniani annalium quae supersunt ex 
codice ter scripto, Musei Britannici Londinensis, 
nunc primum edidit Cor. Aug. Frid. Pertz. Berolini 
1857. Ism. Péhám Máté. Tan. Lap. 1859. I. I. 1. 

Herodianus. 

1783. Molnár János. Kövid ismertetése Herodianusnak a 
római Tsászárok felől görögül irt könyveinek. M. 
Könyvház. 1783. III. 627. 

18. Hesychíus lllustrls. 

1572. Sambucus János. Hesychitis cognomento lllustris de- 
liis, qui eruditionis fáma claruere liber. Antverpiae. 

19. Quintus Horatius Flaccus. 

a) Fordítások: 

1773. Révai Miklós. Hor. Epod. IL »Elegyes versek. Po- 
zsony. 1787; 9. ]. 

1786. Baráti Szabó Dávid. Hor. Carm. I ; I. » Verskoszorű* 
II. szak. 4. könyv. Kassa. 159. 1. Carm. I; 24. u. o.. 
161. 1. Carm. I; 22. n. o. 162. 1. Carm. II; ,14. n. o. 
163. 1. Epod. II; u. o. 165. L Carm. III; 3. n. o. 
167. 1. 

1787. Eévai Miklós. Hor. Carm. IV. 3. Elegyes versei. 
Pozsony 1787. 119.1. Carm. III. 9. IT. o. 124. l.Epod. 
VII. u. o. 155. 

1787. Szathmári Mihály. Hor. Sat. I. 1. tizenkét verse. M. 

Múzsa 1787. (VIII.) 57. I. és ezen verseknek bővebb 

körülírása hasonló versekben. 
1787. Hor. Carm. I. 1. Magy. Múzsa 1787. (LXXIX> 

637.1. 

1789. A. J. Carm. III. 9. Magy. Muz. 1789. I. 3 négy. 26ü> 
és még u. o. 268. 1. 



' A CLASSICA PHILOLOGIA. 117 

S1789. Kazinczy Ferencz. Carm. I. 14. Magy. Muz. 1789. I. 
k. 3. négy. 3 93. 1. 

1789. Dr. Földi János, Carm. II. 10. Magy. Muz. 1789. I. 
köt. 361. 1. 

1790. Kazinczy Ferencz. Carm. I. 14.; O navis referent. 
Orpheus 1790. II. 246 ugyanezt fortl. Virág Ben. u. o. 

1790. Dr. Földi. Neobr.le Caim. III. 12. (Nyomorúság sem 
enyelgő szerelemmel). Orpheus 1790, 38. 1. és Carm. 
II. ; 10. Ad Liciniimi. u. o. 29. 1. 

1790. H. J. Pozsonyi seminariumból. Carm. II. 3. Mind. 
Gyűjt. 1790. 235. 1. 

1792. Virág Benedek. Egy hajóhoz. Magy. Muz. 1792 ; 14. 1. 

1793. Verseghy Ferencz. Hor. Pisóhoz és ennek fiaihoz irt 
levele. Buda. 

1795. Klóéhoz (Hor. Carm. I. XXIII.) Horácz után szaba- 
don. » Sokféle. « irá Sándor. Győr. 1795. VI. dar. 

V 

226. lap. 
1801. Virág Benedek. Horatius Poétikája. Buda. Ism. Zeits. 
von u. F. üngern 1802, I. 239. 

1803. Édes Gcrg. Horácz egyes ódái, levelei, satirai »Iro- 
matai és danái « ez. k. Váez. 

1804. Virág Benedek. Hor. Epist. II. 1. A. magyar poéták 
lajstroma előtt. 

1809. Czinke Ferencz.VLor. Carm. I. ; 14. 31. III. 32. »Pró- 
batét a magy. ékesszólástan gyakorlásaiból stb.« Buda. 

1811. Superint. Kis János. Horatius levelei Wieland ma- 
gyarázó jegyz. Sopron, u. o. 1833. Kazinczy jegyze- 
teivel. 

1813. Virág Benedek. Hor. levele Pisókhoz. »Thalia.« 1813. 
Hor. Epist. I. ; 13. u. o. 26. Ep. 1. 15. ; m o. 27. L Ep. 
I. 17 ; u. o. 30. L Sat. I. ; u. o. 34. 1. 

1813. Kazinczy Fer. Hor. Carm. I. ; 31. Kazinczy »poétai 
Berke,« Pest. 105. 1. Carm. I; 14. u. o. 167. 1. 

1814. Virág Benedek. Hor. Ep. I. ; 3. »Euridice« 28. 1. Ep. 
I. ; 4. ; u. o. 30. 1. Ep. I. 5—14, ; u. o. 31—38. 1. 

á815. Kis János. Hor. Sat. I. Kis János versei kiad. Ka- 
zinczy Per. Pest. III. k. 90. 1. Sat. I. 6. u. o. 97. L 
Sat. I. ; 3. u. o. 105. 1. Carm. I. ; 9. u. o. 132. 1. 



118 



BARTAL ANTAT;. 



1815. Virág Benedek. Q. Horatius Flaccus Levelei. Buda. 

1817. Virág Benedek. Horatius Epodusai. Buda. 

1817. Virág Benedek. Hor. Epod. VTT. Hasz. Mul. 1817. 

II. f. é. I. sz. 1. I. 
1817. Kis János. Epist. ad Pisones 1 — 9. Erd. Muz. 1817. 

VII. füz. 143. 

1819. Édes Gergely. Horácz munkája hasonló nemű ver- 
sekkel megmagyarázva. Pest. 

1820. Virág Benedek. Horatius Satyrái. Buda. 

1822. Liptay Sámuel. Horáczból négy darabocska. Virida- 
rium Parnassium. Januári füz. Pest, 

1824. Virág. Horácz Carm. II. ; 8. ad Barinen. Aspasia 
1824; 140. 1. 

1824. Virág 'Benedek. Horatius Ódái. Buda. Ism. Thaisz. 
Tud. Gyűjt, 1825. 81. 1. 

1824. Kazinczy Ferencz. Epist. 1. 14. Ad Villicum. Hébe. 
1824.; 119 1. 

1825. Kazinczy Ferencz. Epist, I. VTT. AdjMaecen. Hébe 
1825. 91. 1. 

1825. Kazinczy Ferencz. Hor. Epist. ad Pison. F, M. Min 
1825. 281. L 

1826. 8. G. Horatius FI. Carm. III., 9. szabiidon fordítva. 
Szép literatura 1826.; 76. 1. 

1827. Superint. Kis János. Hor. Epist, ad Pison F. M. 
Min. 1827.: 1360. 1. 

1828. Sup. Kis János. Hor. Epist, II. 2. F. M. Mm 1828. 
1672. 1. 

1829. Superint Kis János. Hor. Florushoz. F. M. Min.; 
1829, II. 375. 1. 

1836. Mlgr. Hor. Carm. I 9. : és III. 9. Koszorú 1836. 140. 1. 

1839. S. Hor. Sat. I. 1. Athenaeum. 1839. II. f. é.*313 1. 

1840. Kovács József. Latin költők s irók jeles mondásaik. 
Pécs. 17. 19. 22. 24. 25. 31. 36. 50. 1. 

1842. Czuczor Gergely. Horácz poétikája. Buda és a Kisf. 
Társ. évi. HÍ. k. 213. 1. 

1847. Laky Demeter. Hor. III. 9. »A költészetnek rövid el- 
méleti s gyakorlati rendszere.* Szombathely 69. 1. 

V 






A CLASSÍCA VHILOLOGIA. 119 

1853. Szlemenics Pál Carm. I. 13. II. 3. 4. 10. Uj M. Miiz. 

1853.; I. k. 588. 
1855. Makáry György. Carm. 1.9,22, 23, 24. ; II. 3. Uj 

M. Muz. 1855. L k. 345 1. 
185 5 A- Fojtényi Cassian. Carm. IV. 9. Ad Lollium. Agyőri 

szt. bened. főgymn. 1855/6. tudós. 
1857/8. Hor. Carm. I. 4.; a szatmári főgymn. progr. 
1859/60. Lehr András. Epist, II. 1. Ad Augustum (prózában). 

A sopronyi ág. li. főtanoda 1859/60. tudós. 
1861. Tatai András. Carm. I. 3.; III. 2. 3. Prot, egyh. lap. 

1861.; 1197. J. 
1861. Szász Károly. Epod. XVI. Budap. Szemle. 206. 1. 

Carm. I. 5. 13. 22. 23. 25. 30. II. 8 ; III. 14. 9. 19. : 

IV. 1. ; u. o. 206—225 1. Carm. I. 3 ; II. 1. 4. 20. III 

6.29. IV. 15. Epist, 1.4.7. 10. 16.17.; Epod. 1. 

III. ; Sat. I. 6.; II. 6. Budap. Szemle. 1862. XIV. 

évf. 7—51. 1. 
1861. Szenthmártotiy József. Hor. Flaceiis Ódái. tíárospaí. 
1865. Szentjdbi Szabó L. Carm. II. 10. Rectius vives Li 

cini. Összes műnk. Kiadta Toldy 1865. 32. 1. 

1867. Arany János. Carm. II.; 8. ad Barinen. Összes költ 
Pest. 1867.; 749. 1. 

1868. Vajdafí József. Qu. Hor. Ódái próz. tbrd. és magyar 
jegyz. ellátva. I. r. I. II. k. Pest, Bir. R L. Budap. 
Szemle. 1868. XI. 193. I. 

1870. Bálinth Gyula. Hor. Carm. I. 34. Szabad Egyház. 

1870. apr. 10. Sat, I. 9.; u. o. 1870. jun. 26. 

1870. Zichy Antal. Hor. Sat, í. 5. 6. Fov. Lap. 1870. 280. 
számban. 

1870. Zichy Antal. Hor. Sat, I. 1. Pőv.L. 1870 : 148. szám. 
Ism. Barsi Józs. Pőv. L. 1870.; 150. sz. 

1871. Zichy Antal. Horácz. Sat, I. 9. ; Vasárnapi Újság. 

1871. 14. 1. Eöv. ism. Figyelő 1871. 55. 1. 

1872. Székács József. Hor. Carm. II.; 10. Főv. Lap. 1872; 
97. sz. III. ; 9. u. o. 119. sz. 

1872. Szász Károly. Hor. Carm. I. ; 3. 5. 13. 22. 23.30. 33. 
II.; 8. 20. III.; 6. 9. 29. IV.; 15. » Műfordításai. « 
Pest. 1872.; 319—345. 1. 



120 



BARTAL ANTAL. 



1873. Székács József. Carm. II. 3. 8. Epodon 15. Athe- 
naeum 1873. II. 1041. III. 2.; Főv. Lap. 1873. 74, 
sz. III.; 1. 5. Főv. Lap. 1873. 200. sz. 

1873. Tóth Endre. Hor. Carm. III. 16.; Athenaeum 1873. 
3040. 1. 

1873. Horat. Carm. III. 3. ; Jászlam Figyelő 1873. ; 15. sz. 

1873. Zichy Antal. Sat. II. 6. Hoc erat in votis. Athenaeum 
1873. I. 651. 
Melczer József. Hor. számos ódái. Kéziratban. 



r 

b) Értekezések: 

1552. Sambucus János. Paraphrasis et commentarii in ar- 
tem poeticám Horatii. Argentínáé, és 1564. Ant- 
verpiae. 

1801. Novich József. Paraphrasis Hor. Odes. 16. libr. II. 
ad Grosphum. Székesfehérvár. 

1818. Tibur. Hasz. Mul. 1818. II. 17. sz. 132. 1. 

1830. Holéczy. Qiiintus Horatius Flaccus (életleirás). Tud. 
Gyűjt, 1830. X. k. 65. 1. 

1J40. Csorna Mihály. Horatius és oktató költeményei. Athe- 
naeum. 1840. I. f. 721. 1. 

1852. Dr. Ileichel Károly. Horatius und die altere römische 
Poesie. A pozsonyi cs. k. í ügymii. értés. 

1852/3. Fojtényi Cassián. Egy tekintet Horatiusz Flaccusz 
Quint. műveire. A győri szt.bened. főgymn. tervrajza. 

1854/5. Dr. Alagics Antal. HoraczEpist. I. 2.; fejtegetve. A 
pécsi kath. főgymn. progr. 

1855J6. Névtelen. Q. Horatius Flaccus énekei. A győri szt, 
bened. főgymn. tudós. 

1856. Dr.Pauly Ferencz. Emendationes Venusinae (szöveg 
krit.) A pozsonyi cs. kir. főgymn. progr. 

1857. Névtelen. Horatiana. Fragmentum Horatiani codicis. 
Annales gymn. gr. cath. Blasiensis. (Balázsfalva.) 

1861. Tatai András. Classica literatura, Prot. egyház, lap. 

1861.; 1195.1. 
1861. Cserny Károly. De Horatii carm. II. 20.; brevis dis- 

putatio. A beszterczebányai gymn. progr. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 121 

1864. Balugyánszky József . Horatius Ítélete a korabeli ala- 

gyás költőkről s azokhoz való viszonya. Kalauz. 1864. 

II. 20. 27. és a lőcsei kath. kir. állam gymn. 1865/6. 

értesít. 
1868/9. Srabec Arm. De Horati in sales numerosque Plauti- 

nos animadversiones. Az eszéki kir. főgymn. értés. 
1868/9. Lengeni L. Despre metru in poesiile ale lui Hora- 

tiu. A brassói gör. kath. gymn. progr. 

1870. Egy járdataposó a régi Rómában. Reform. 1870.; 
206. sz. 

1871. Dr. Rómán Ottó. Irodalmi körök és irányzatok Ró- 
mában Horatius idejében. (Campe után.) Philol. K. 
1871. 843. 1. Vége Malmosi K.-tól u. o. 438. 1. 

1871. Brassai Samu. Commentator commentatus. Tarlóza- 
tok Horatius satyráinak magyarázói után; felolv. a 
ni. Akad. 1871. jun. 5. ülésén; megj. a magy. Akad. 
nyelv és széptud. kiad. 1872. 1873. III. köt, 

1871. Zichy Antal. Q. Horatius satyrái. A m. Akad. nyelv 
és széptud. kiad. 1869— 1872-ki II. k. 2. 

1872. Dr. Rómán Ottó. Magyarázó észrevételek Horácz 
Epist, I. 4-hez. Phil. Közi. 1872, 37. 1. 

1872. Dr. Rómán Ottó. Horatius és Anakreon (Campe 
után). Phil. Közi. 1872. 284. 1. 

1872/3. Kovács János. Quint. Horatius El. életéről és költé- 
szetéről. A jászberényi kath. főgymn. értés. 

e) H o r á c z-f é 1 e kiadások: 

1777. Phaedri Eab. Pub. Syrii sentent. et Hor.de arte poe- 
tica. Pozsony. 

1828. Horatius. Sárospatak. 

1831. Lassít István. Horatius Ódái magy. jegyzetekkel. — - 
Buda. 

1861. Szentmártony József. Q. Horatius Elaccus ódái értel- 
mezve. Sárospatak. 

1867. Gyurics A. Horatii Flacci opera. Dr. Hauck nyomán 
értelmezi. Pest. Bir. — r — Tanügyi füz. 1867. . II. 
füz. 143. 1. 



— i 



122 



BARTAL ANTAL. 



ti) Külföldi kiadások ismertetése: 

1783. Les Poesies D'Horace avec Ja Tradiiction Francoise 
du Sanadon. Paris. 1756. Ism. Molnár T. M. Könyvh 
1788. III. 530. 

1856, Horatius Flaccus receiisuit, codieum selectarum va- 
das scripturas addidit Franc. Pauly Lipsiae. 1855. 
Ism. Dr. Fr. Pauly. A cs.kir. pozsonyi főgymn. 1856 
progr. 

1870. The odes and epodes of Horaee by lord Lytton Bul- 
ver 2. Wol. Ism. »Pesti Napló* 1870. 305. 306. 

1871. Die Lebensweisheit des Horacz. Von TJiomas Vogel. 
Leipzig 1869. Ism. Kadlecsik Kik. Melléklet a »Ta- 
nári Közlöny* 8. számához 1871. 17.1. 

e) S z ó t á r. 

K'ópesdi Sándor. Szótár Horatius Flaccus műveihez 
kéziratban. 



20. Flavlns Josephus. 
a) F o r d í t á s o k. 

1755. Flavii Josephi libri septem, interprete liufino Aqui- 
lejensi. Tyrnaviae. (Barkóczy egri püspöknek ajánlva.) 

177L Flavii Josephi de bello ludaico. Nagy-Szombat (la- 
tin ford.) 

Rokonstein Lipót, zágrábi rabbi (magyar ford.) Kéz- 
iratban. 

1799. Nagy Ferencz. A pártos Jeruzsálem IX. Énekekben 

Flavius József szerént. Poson. 
1820. Flavius Józsefnek a zsidó háborúról irt Históriájának 

foglalatya. Székes-Fehérvár. 

b) Külföldi műnek ismertetése. 

1783. Flavii Josephi, quae reperiri potuerunt opera omnia 
graece et lat, recensuit. Havercampus, Amstelo- 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 123 

dami. Lugduni Bat. ült. 1726. Isin. Molnár János 
M. Könyvház. 1783. III. szak. 266. 274. 276. 280. 

21. II. Jnlianus Caesar. 

1806. Kresznerics F. A. A császárok. Pozsony. Bir. Döme 
Károly. ITj M. Muz. 1857, I. 471. 

22. M. Justinus Frontinus (Trogus Pompejus). 

a) Fordítások: 

1 781. Szabocsini Forral Endre. Trogus Pompejus Justi- 
nus negyvennégy könyvből kiválogatott rövid ékes 
Históriája. Eger. 

1832. Hanno Justinus XXI. Arist. Polit, V. után. Hasznos 
Mulatságok 1832. II. 43. 1. 

b) E r t e k e z é s : 

1863. Rózek János. A. De natura latinitatis Justinianae. A 
nagyszebeni kath. főgymn. progr. 

23. Deciiuns Juiihis Juvenalis. 

1822. Juvenalis VIII. satirája. Szép literatura 1822, 3 
1822. A római asszonyok. Töredékek Juvenalis VI. szatí- 
rájának magyar fordításából. Szép literatura 1822.; 
" .161.1. 

1833. Superint Kis János. D. Június Juvenalis Szatírái. 
Részszerént folyó, részszerént kötött beszédben. So- 
pron. Pest 1825. Ism. Thaisz. Tud. Gyűjt, 1826. II. 
k. 101. 1. 

1840. Kovács József. Latin költők s írók jeles mondásai. Pécs ; 
28.41.50.1. 

24. Titus Livias Patavinus. 
a) Fordítások: 

1781. Zechenter Antal. Horatiusok és Curiatiusok, (Dráma) 
melyben Livin s önön szavai adatnak elő. Poson. 



124 

1818. 



1855. 

1866. 
1869. 



1807. 



1861. 



BAIiTAL ANTAL. 

Az ifjú Scipió beszedő az öreg katonákhoz. Liv. 

XXVI. . 41. §. Haszn. Mulatságok 1818. I. 257. 1. — 

A szüzesség oltalma ; Liv. III. ; 20. 21. 22. fej. u. o. 

218.1. 

Sárváry Béla. Titus Livius II. k. Uj M. Muz. 1855. 

Schiefner Gyula. T. Liv. I. k. Pest. 

Vajdafy G. Livius 1. k. Pest. 

b) Értekezések: 

Fuchs János. Sam. Romanorum scriptorum specia- 
liter Livii assiduam lectionem commendat. Lőcse. 
Pados János. Értekezések T. Livius római történe- 
teinek X. első könyve fölött. Irta Machiavelli Miklós. 
Magyarítva. Pest. 



1807. 
1867. 



1870. 



187J. 



1871. 



c) L i v i u s-f é 1 e k i a d á sok: 

Szilágyi Ferencz. Livius enucleatus. Kolozsvár. 

Szénásy Sándor. Titi Livii ab Űrbe condita lib. I. 

Bir. P. Thewrewk Em. Tan. egyl. Közi. 1867. 6. fűz. 

23. 1. és B. Tanügyi füz. 1867. II. füz. 82. 1. 

Iványi I. T. Livii ab űrbe condita. Partes selectae, 

magyar jegyzetekkel. Pest, Bir. Bartal A. és Ponori 

Thewrewk Emil. Tan. egyl. Közi. 1871.; 181 . 185. 

ellenválasz u. o. 400 és 720. 1. 

Szénást Sándor. T. Livii ab Űrbe condita lib. II. 

Pest, Bir. Pasteiner György. Tan. egyl. Közi. 1872. 

396. 1. és Petrovics Fer. u. o. 358. 1. Dr. Ring Mih. 

u. o. 354. Brassai Samu ellenvéleménye Dr. Ring 

bírálatára, u. o. 490. 1. 

Szegedi S. Szemelvények T. Livius müveiből. Debr. 



1776. 



25. Marcus Annaeus Lukanus. 
a) Fordítások: 

Bessenyei György. Lukanus első k. Marmontel után 
magyarítva. Pozsony. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 125 

1831. Sztrokay Antal. Lukanus Pharsaliája I. könyv. Ko- 
szorú. 1831.; 33. 1. és Tud. Gyűjt. 1831. 3 köt. 

1832. Sztrokay Antal. Lukanus Pharsaliája II. könyv. Ko- 
szorú. 1832. 81. 1. 

1833. Sztrokay Antal. Lucanus Pharsaliája. Pest. 

1835. » » » » III. kötet. 

Koszorú, 1835. 65. 1. 
1839. Sztrokay Antal. Mareus Annaeus Lucanus ötöd. k. 

Koszorú. 1839. III. 33. 1. 

1867. Laky Demeter. Mara Ann. Lucanus Pharsaliája. 
Pest. 

1868. Baksay Sándor. Mara Ann. Lucanus Pharsaliája. 
Pest. Ism. Pesti Napló 1869. 58. sz. esti 1. és Zalai 
Dezső. Autonómia 1869. Jan. 14. 10. sz. és Sz. F. 
Hazánk 1868.; 267. sz. 

b) Értekezések: 

1792. Péczely József. Lucanusról. A szerző által fordított 
Voltaire »Henrias«-áhan. Győr. 247 — 253. L 

1832. Sztrokay Antal. Mara Ann. Lucanus római költe- 
ményes életrajza és deáki ismertetése. Tud. Gyűjt. 
1832.; VIII. k. 50. 1. 



26. T. Lucretius Carns. 

Szlemenies Pál. Lucretius. (Kéziratban.) L. erről Uj 
m. Muz. 1858. I. k. 12. 1. 
1870. Fábián Gábor. Lucretius Carus. Pest, Lucr. élet- 
rajza. II. o. X. lapon. Ism. Csiky Kálmán. Pesti N. 
1871.; 81. sz. és Vajda Viktor. Főv. Lapok. 18 70. 
171. sz. 



27. Aurelins, Ambrosius, Theodosius, Maerobius. 

1793. Molnár János. Maerobius £aturnalium conviviorum. 
libri septem czimu 2-ik könyvéből egyes anekdoták^ 
Magy. Könyvh. 5. része. 138. 1. 



126 RAJTTAL ANTAL. 

28. M. Valerms Martialis. 

a) F o r d i t á s o k. 

1777. Baráti Szabó Dávid, Marti álból* »Uj mértékre vett 
különb verseknek három könyvei. « Kassa. 

1790. A. I. Dieneshez. Martialisból: Declamas belle, causas 
agis, Attale, belle. Orplieus 1790. ; II. k. 357. 1. 

1817. P. Török József. In Panllam. Erd. Muz. 1817. VIII. 
füzet. 40. 1. 

1832. Sztrokay Antal. Martial XIV.; 194. Tud. (iyüjt. 

1832. VIII. 57.1. 

1840. Kovács József. Mart. egyes velős mondatai. »Latin 
költők s irók jeles mondásai. « Pest. 17. 19. 33. 49. 1. 

1847. Greguss Ágost, »Villanykák« Martial után. Lipcse 
79—98. 1. 

1858. Vórösmarthy Mih. Mart. Lik 1. 14 és 48. epigr. L. 
» Magyar Nyelvkincsek « P. Török Józseftől. 

1864. P. Thewrewk Emil. Martial. IX. 97. Eumpitur invi- 
clia etc. Kalauz. 1864. II. 119. 1. További mutatvá- 
nyok: P. Thewrewk J. »Nvelvkincsek.<; Függelék 
94. 1. Thewrewk Em. Vergil kiadás 1 57. és 1 59. 1. 
Tacitus kiadás 79. 1. 

b) Ertek e z é s : 

1869. Martial. Autonómia. 1869. 138. 139. sz. 

29. Minucius Félix. 
a) Fordít á s : 
1824. Sepsi Zalányi Szabó Elei:. Minucius Félix. Ford. — 
Kolozsvár. 

b) Kiadás: 
1740. Minucii Felicis Octavius. Debreczen. 

30. Cornelius Nepos. 
a) Fordítások: 
1700. Balogh György. Oom. Nepos. Soprpjn. Lőcse. 1700. 
Kassa. 1746. 



X 



A Ci.ASSlCA FH1LOLOGIA. 12 7 

1817. Szent-Györgyi Gellért. Corn. Nepos a jeles hadivezé- 
rek életéről. Pest. 

1831. és 1843. Czuczor Gergely. Corn. Nepos. Pest. 

1864. Schiefner Ggala. Corn. Nepos. Pest. Bir.Kún Gyula 
Kalauz. 1864. III. négy. 53. 1. 

1869. Dr. Hampel Antal. Corn. Nepos. Német nyelvre 
ford. és német jegyz. ellátva. Pest és Bécs. 

h) E r t e k e z é s e k : 

1801. Méhes h-tv. Corn. Neposnak geographiai kulcsa. Pest. 
]869. Kadlecük Richárd. Corn. Nepos védelme Dr. Hein- 

ricli ellen. Tan. egvl. Közi. 1869. 353. 
1869. Dr. HeÁnrich G. Még egyszer Corn. Nepos. Tan. egyl. 

Közi. 1869. 409. 
1872. Dr. Ring M. Kritisclies zu Corn. Nepos, Oest. gymn. 

Zeits. 670—676. 1. 

e ) C o r n é 1 i u s N e p o s-f é 1 e kiad á sok: 

1762. Cornelius Nepos Christophori Cellarii commentariis 

i llustra tus. Ka ssa. 
1808. Márton István. Nepotis vitae excellentium imperato- 

rum. Jaurini. 

1832. Corn. Nepotis vitae excellentium imperatorum. Deb- 
rcczen. 

1841. Corn. Nepos fenmaradt minden munkái. Buda. 

1865. Veres Ignácz. Corn. Nepotis liber de excellentibus 
ducibus. Pest. magy. jegyzetekkel. II. kiad. 1867. Bir. 
Tan. Lap. 1865. 331. 1. Veres válasza u. o. 339. L 

1866. Vass József. Nepotis liber de excellentibus duci- 
bus. Pest. 

1872. Márk Pál. Cornelius Nepos. Magyarázó jegyzetek- 
kel. Debreczen. 

d) Szótárak. 

1776. Phrases Corn. Nepotis ex libro de vita excellent. im- 
peratorum ad ductum editionis Emm. Sinceri. Addita 
interpretatione germ. hung. boh. Pozsony és Kassa. 

1837. Szótár Corn. Neposhoz. Sárospatak. 



128 BAKTAL ANTAL. 

1861. Vass József. Latin-magyar kézi szótár Corn. Nepos 
életrajzaihoz. Pest. Bir. Veress Ign. Krit. Lapok. 
1872. I. 43. Ism. kolozsvári kath. gymn. 1854. progr. 

1865. Veress Ignácz. Szótár Corn. Neposhoz. Pest. 



31. Publ. Ovidius Naso. 
a) Fordítások: 

1787. Ovid. Penelopenek TJlisseshez küldött levele. M. 
Múzsa 1787. (XCVIII.) 783. 1. 

1788. Ovid Met. IV ; 55 — 165. Piram és Thisbe. M. Múzsa 
1788. (XXVI.) 

1789. Révai Miklós. A gyürü Ovid verse után. Elegyes 
versei. Pozsony 1789. 

1789. Újhelyi Dayka Gábor. Pesti növ. pap. Ovidból Pene- 
lopenek Ulysseshez irt levele. Magy Muz. 385 — 389. 1. 

1789. Döme Kár. pozs. növ. pap. Ovid keservei. Az első k. 
első alagya. Magy. Muz. 389—393 1. 

1790. Szabó László. Panasz Ovid bús leveleiből (»A barom 
is idővel szokik a vasekének«) Orpbeus 1790. 237. 

1790. Dayka Gábor. Phyllis Demophoonhoz. Töredékek 
Ovi'diusból. Orpheus 1790. II. k. 135. 

1790. Horváth András. Ovid. Metamorphosisai négy sorú 
kadentziás versekben. (Kéziratban) L. erről Or- 
pheus 1790. 314. 

1791. Ovid Metam. Ism. Mind. Gyűjt. 1791. V. 349. 

1792. Sándor István. Az orras Ovidnak deákból forditott 
változásai. Győr. 

1813. Újhelyi Dayka Gábor. Pénelopé Ulysszeshez. A szerző 

összes versei kiad. Kazinczy Fer. Pest. 47. 1. Phyllis 

Demophoonhoz u. o. 54. 1. 

Gr. Fekete János de Galantha. Ovid. Ars amandi. 

Kéziratban. L. erről Zeitsch. fúr und von ITngern. 

1863. IV. 131. 
1818. Mrazovits Ábrahám. Ovidii [Nasonis libri tristium 

deákul és rátzul. Buda. 
1820. Peretsényi Nagy László. Ovidius enyelgései. Pest 



A CLASSICA PiíILOLOGÍA. 129 

1823. Egyed Antal. P. Ovidius Naso Bús verseinek 4-ik 
könyve. Pest. Bir. Thaisz. Tud. Gyűjt. 1824; I. k. 
90. 1. 

1823. Garzó Mihály. Ovid Metam. I. Szép literatura 1823 
81. 1. 

1823. Irmesi Homonnai Imre. Ovidius szomorú verseinek 
öt könyve. Pest. Bir. Thaisz. Tud. Gyűjt. 1824; I.k. 
90. 1. Buda 1827. 

1826. Irmesi Homonnai Imre. Ovid. Pontusi levelek IV. k. 
1 levele. F. M. Min. 1826. 753. 1. 

1826. Egyed Antal. Ovidius keservei öt könyv. Székesfehér- 
vár. II. kiad. Pest. 1847. 

1826. Wiski Pál. Ovid az átváltozásokról. Szabad fordí- 
tásban. Kolozsvár. 

1827. Irm. Homonnay Imre. P. Ovid. Naso Pontusi levelei, 
Ibise, Diófa keserve és orcza orvossága. Ugyanannyi 
kettős versekben. Buda. 

1829. Rajnis József és Kazinczy Ferencz. Orpheus és Eury 
dice. Muzarion 1829 ; IV. k. 196— 199. 1. 

1831. Briseis Achilleshez. Heroid Ovid után. Koszorú 
1831; 97. 

1831. Fel. Apáthi Molnár Sándor. A vendégszeretés ju- 
talma. Ovid. Met, VIII. 625. stb. Sas. 1831. VII. 
füz. 103. 1. Pyram és Thisbe. Ovid. Met. IV; 55. stb. 
u. o. VIII. füz. 14. 1. 

1831. Oenopia később Aegina szigetén volt dögleletesség 
leirása. Ovid Met. VII. Hasznos Mulats. 1831. 
II. 265. 

1832. Kecskeméti Dániel A hir lakhelyének leirása Ovid 
után. Metam. Lib. XII. 39—64. v. Hasznos Mulat- 
ságok 1832. I. 209. 1. 

1838. Egyed Antal. Ovid pontusi leveleiből I. 11. mutatv. 
Athenaeum. 1838. II. fele 386. 

1839. Eyyed Antal. Ovidius pontusi elégiái. Pest. Ism. 
Szenczy Imre. Figyelmező 1840. 4. évf. 151. 171. 186. 
1. Il-ik kiad. Pest 1845. 

T. AKAD. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL, 9 



íl 



130 BARTAL ANTAL 

1840. Kovács József. Ovidból egyes velős mondatok. Latin 
költők s irók jeles mondásaik. Pécs. 15. 16. 23. 24. 
25. 29. 32. 37. 38. 39. 42. 44. 45. 48. 49. 1. 

1841. Kis János. Elváltozások (folyó beszédben) Soproni 
Estv. Literatúrai vegyes gyűjt. 3. füz. Ism. Schedel 
Ferencz. Athenaeum 1841. II. f. é. 31. 1. és 1842. I. 
f. é. 1181. 1. 

1847. Egyed Antal. Ovid Metam. I. 452—567 v. Mutatv. 
Kisf. Társ. Szépirod. Szeml. 1847. nov. 14. 305. 1. 

1851. Egyed Antal. Ovidius átváltozások. 1851. Pest. Röv. 
ism. Uj m. Muz. 1851/2. I. köt. 504. 1. 

1856. /S^ememc5PaZ.»PhoebusésDaphne«Met.I.452 — 567. 
»Biblisz és Kaunusz« Met. IX. 454 — 665. »Orpheus 
és Eurydice« Met. X. 1 — 77. Uj magyar Múzeum I. 
99. 1. 

1856/7. Pongrátz Gellért. Ovidius Naso Heroidjeiből Sappho 
levele Phaonhoz. A nagybányai kath. algym. 1856/7. 
progr. 

1857. Egyed Antal. Ovid heroidjai. Mut. Pénelopé Ulys- 
ses; Ariadné Theseushoz. Uj magy. Múzeum 1857. 
I. köt. 84. 

1858. Szlemenics Pál. Ovid átváltozásai. Kéziratban. L. Uj 
m. Muz. 1858.1. k. 12. 1. 

1864. Kovács Imre. Ovid átváltozásai. 4. könyv. Pest. 

Szentjóbi Szabó L. Ovid. Trist. IV. Elég. 6. Tempóra 

• * 

ruricolae patiens fit tanrus aratri. Összes költ. Kiadta 
Toldy Pest. 1865. 15. 1. 

1873. Pongrátz Gellért. P. Ovidius Naso Heroidái. Pest. 

1873. Bálinth Gyula. Ovid. Heroid. Epist. I. Pénelopé le- 
vele Ulysseshez. Reform 1873; 198. sz. Epist. II. 
Phyllis Demophoónhoz. u. o. 200. sz. Epist. X. Ari- 
adné Theseushoz. u. o. 215. sz. 

Sturman Fer. Ovid Bajnok levelei. Kéziratban. 
Elmés gr. Fekete János Generális. Ovid szerelmei. 
Kézirat a nemzeti könyvtárban. 
Kultsár Istv. Ovid Bajnok levelei. Kéziratban. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 131 

b) Értekezés: 

1791. Ovidius Metamorphosisáról. Mind. Gyűjt. 1791 
V. 349. 

1855/6. Kajdi Imre. Ovid Metam. 4 időszaka kath. szem- 
pont, a pécsi k. fog. progr. Ism. Sáaghy Vend. Tan. 
Lap. 1857. II. 50. 1. és 59. 1. 

c) Ovid-féle kiadások: 

1 749. Ovidii elegiae tristium libri V. Cum P. Jacobi Pon- 
teni commentario. Tyrnaviae; és Budae 1809. 

1 760. Ovidii epist. Heroidum. Tyrnaviae. 

1810. Ovidii Metamorphoseon libri XV. Auctore Jos. Ju- 
vencio. Budae. 

1864. Veress Igndcz. Ovidii Nasonis carmina selecta, szó- 
tárral. íPest. 

1871. Szegedi S. Szemelvények P. Ovidius Naso müveiből, 
Debreczen. 

d) Szótár P. Ovidius Nasohoz: 

1864. Veress Igndcz. Ovidii Nasonis carmina selecta, szó- 
tárral. Pest. 

32. Aulus Persius Flaccus. 

1826. Superint Kis János. Persius 3-ik és 5-ik satirája. F. 
M. Min. 1826. 652. 1. 1. és 2-ik satirája. P. M. Min. 

1828. 1835. 1. 

1829. Kis János. A. Persius Flaccus szatiráji magyarul és 
deákul, szükséges jegyzetekkel világosítva, Soprony. 

1829. Tud. Gyűjt. 1829. IX. k. 99. 1. 
1833. Sup. Kis János. Persius szatírája. 

33. T. Petronius Arbiter. 
a) Fordítás. 

1819. Somogyi Gedeon. A magyar verselésről és fordítások- 
ról T. Petronius A. verseivel. Veszprém. 

b) Petronius- félekiadás: 
1565. Sambucus János. Petronii Arbitri Satyrici fragmenta 
restituta et aucta. Antverpiae. Typis Plantini. 1505. 

9* 




(U 



132 



BARTAL ANTAL 



34. Phaedrus. 

a) Forditásak: 

1788! A. S. Phaedrus meséi. M. I. k. 1— 30-ig. Magy. Musa 

1788. 152—256 1. 
1833. Sepsi Zalányi Szabó Elek, Fedrus. Kolozsvár. 

1833. Fedrusnak, Augustus szabadosának aesopusi meséi. 
Veszprém. 1833. bir. Z-y. Bajza Krit. lapjaiban. 
1834. V. füz. 55. 1. 

1834. Z—y. Phaedrus meséjét a Farkas és a bárány. Bajza 
Krit. Lap. 1834. V. füz. 62. 1. 

1854. Komáromy K. Ezópusi mesék. Magyar Múzeum. Pest. 
1854. Fedrus után szabadon 2-ik kiad. Debreczen. 
1871. Ism. Sárréti. Divatcsarnok 1854. 1101. 1. 

1855. Mocsy Antal. Phaedrus meséi jegyzetekkel. Kecske- 
mét 1855. Röv. ism. Divatcs. 1855. 697. 

1860. Szarvas Gábor. Augusztus szabadosának meséi. Pest. 

b) Értekezés: 

1822. íAptay Sámuel. A Fedrus Apologiájinak Erkölcsi 
Tudományai. Viridarium Parnassium januári füzeté- 
ben. Pest. 1822. 

c) Phaedrus-féle kiadások: 

1777. Phaedri fabuláé cum notis et P. Syrii sententiis et 
Hor. de arte poetica. Pozsony. 

1793. Phaedrus fabulái. Győr. 

1808. Márton István. Phaedri fabuláé. Jaurini. 

1831. Phaedri Fabularum Aesopiarum libri V. Accedunt 
Publii Syrii mimi sententiae, item Q. Horacii 
Flacci liber de arte poetica. Debreczen 1831 és 1837. 

1831. Kézy felügyelete alatt Phaedri Aug. liberti fabuláé 
aesopiae, notis captui tironum accomodatis instructae. 
Sárospatak. 1831. és 1838. 

1865. Kovács Nándor. Phaedri Augusti Fabularum Aeso- 
piarum libri V. magy. jegy. és szótárral Pest. Bir. 
G. K. Protest. egyh. lap. 1865 ; 506. 1. 

1865. Kovács N. Phaedri Fabuláé Aesopiae. Pest. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 133 

1867. Budavár 7/ József. Pliaedri Augusti Liberti Fabula- 
rum Aesopiarum libri quinque. Pest. 

1869. > Szarvas G. Phaedri Fabularum Aesopicarum libri 
V. Pest, magy. jegyzet. 

1872. Tüdős János. Pliaedri Augusti liberti fab. Aes. libri 
quinque cum triplici appendice fabularum novarum. 
Jegyz. ellátta. Debreczen. 

^ d) Phaedrushoz szótárak: 

1865. Kovács Nándor. Phaedrus meséihez szótár. Pest. 
1867. Budaváry József. Phaedrus meséihez szótár. Pest. 

35. Plautus. 

a) Fordítások: 

1782. Kovásznál Sándor. Plautus. Mostellaria. Kolozs- 
vár. 1782. 

b) Értekezések: 

1853. Kürcz Antal. Plautus a pékinas. Családi Lap. 1853. 
I. f. é. 548. 

1873. Cs. J. Terentius és Plautus. Figyelő. 1873 ; 12—13. 

c) Kiadás: 
1566. Sambucus János. Plauti comoediae. Antverpiae. Typis. 
Chr. Plantini. 

36. Gajus Plinius Secundus minor. 

1816. Grosser János. Válogatott levelek M. T. Ciceróból 
és C. Plinius Secundus-ból. Szeged. 1816. Ism. Szép 
János. Tud. Gyűjt. 1817. 4. k. 103. Felelet Tud. 
Gyűjt. 1818. IV. k. 138. 

37. Gajus Plinius Caecilius. 

a) Forditás: 
Horváth József. Plinius természettudományi encyclo- 
paediája. Kéziratban. 



134 



BAKTAL ANTAL 



b) Külföldi műnek ismertetése. 

1783. Molnár János. Plin. Hist. Natúr. Basileae 1549 
lliada Harduinus. 1783. IV. 244, 



1808. 



c) Értekezések: 

?*™\v\u lÍ : ÚUS - >>Sokféles ilH Sai,dor - Győr. 

1808. IX. db. 47. 1. 
1859. Dr. Ahn. Uber die Plinianische Stelle: Von der 
altesten Zeiteintheilung der Römer. Plin. Hist. Nat 
VII, 60. A cs. kir. pesti államgym. 1859 progr. 



1773. 



1778. 



38. Sextus Aurelius Propertms. 

Révai Miklós. Propertzius III. k. 7-ik alagyája. Ele- 
gyes versei. Pozsony. 1787 ; 1 — 6. 1. 

Révay Miklós. Propertzius III. k. 1. alagyája. Ele- 
gyes versei. Pozsony. 1787; 37. 1. 

1840. Kovács Józs. »Latin költők s Írók jeles mondásaik.. 
-Pecs. 31. 

1853. Edvi Illés Pdl. Propertzius II. k. 9. alagyája. Edvi 
lües »Elszórt költészeteidben Pest. 1853. 181 1 
Prop. II k. 22. alagyája : az éjjeli kóborló, u. o. 182." 

loo T k ' 8< ala ^ á J' a : Névnapi köszöntés, u. o. 
183. 1. 



39. M. Fabius Quintilianus. 
a) Fordítások: 

Kis János. M. Fab. Quintilianus ékesszólási oktató- 
saibol a X. k. első része F. M. Minerva. 1832. 745. 
Szenezy Imre. Quint. Instit. I. k. 3. rész. Kisf. Társ 
bzépirod. Szemle 1847; dec. 5. 357. 

Szenezy Imre. Institut. I. k. 1. 3. 8. II. k. 4. 5. 8 fej 
L.l ni. Múzeum. 1853. I. k. 386. 



1832. 



1847. 



1 853. 



\ 



\. 



\ 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 135 

1856. Szenczy Imre. Quintilian utasítása az ékesszólásra. 
Pest. 1856. 

1873. Holub Mátyás. M. Fab, Quintilianus, Institutio ora- 
toria. X. k. Budapest, 

b) Quintilian- féle kiadás. 

1872. Holub MátyásM. Fabii Quintiliani Institutiones ora- 
toriae. Liber decimus. Magyarázatokkal. Pest. 



40. C. Crispus Sallustius. 
a)Forditások: 

1596. Décsy János. Az Oajus Crispus Sallustiusnac két 
históriája. Szeben 1596. Ism. Kazinczy Ferencz. Er- 
délyi Múzeum 1815. III. füz. 176. 1. 

1811. Szent-Györgyi Gellért. Sallustius C. magyarázása. 
Buda 1811. Ism. Muzarionban 1829. 23. rész 1866.1. 

1822. T. K. Cato és Caesar Charactere Sallust után. Szép 
literatura 1822; 93. 1. 

1836. Kazinczy Ferencz. C. Sallustius. Buda 1836. Bir. 
Szenczy Imre. Figyelmező 1839. 3. év 421. 445. 458 

1859/60. Losonczy László. C. Marius beszéde a népgyűlésben. 
A nagykőrösi helv. főgymn. progr. 

1862. Vojdisek J. Sallustius C. munkái. Pest. 1862. 

Dugonics. Sallust. Catilinája. Kéziratban Vadasi 
Jankovich Miklós könyvtárában. 

b) Értekezések: 

1824. Kazinczy. Előbeszéd Sallustius fordításához. Cic. I. 
Oatilinariának I. fej. Kassa. 

1829. Kazinczy Ferencz. Magyarázatok Sallust fordításá- 
hoz. Musarion 1829. 23. rész. 166. 1. 

1838. Szenczy Imre. A. C. Sallust. Cr. erkölcsi tekintetben 
Tudománytár 1838. III. k. 226. 1. 



-1 



136 BARTAL ANTAL 

1843. Bajza, Catilina összeesküvése. Toldy által összegyűj- 
tött munkái. Pest. 1862. 55 — 62. 1. 

1857. Hoffman Oy. Ueber die Darstellung undDiction des 
Geschichtschreibers Sallustius. A lőcsei kath. gymn. 
progr. 

1862/3. Dr, Balázs Fr. De disponendis enuntiationum et 
periodorum partibus apud Sallustium. A nszebeni 
kir. főgymna. értesitvénye. 



c) Sallustius fé le kiadások. 

1865. Hindy Mihály. Sallusti Crispi opera. Pest. 

1869. Holub Mátyás. C. Sallusti Crispi de conjuratione 
Catilinae liber. Magyarázatokkal. Pest. 

1871. Holub Mátyás. Caji Sallust. Crispi de bello Jugur- 
thino liber. Magyarázatokkal. Pest, 

d) S z ó t á r : 
1865. Hindy Mihály. Szótár Sallust. Crispus müveihez. 



41. L. Annaeus Seneca. 
a) Forditások: 

1654. Kéri Sámuel. Keresztyén Seneca. Bécs. L. bőv. Erd. 
Muz. Egyl. Évk. 1871. V. köt. 130. 1. 

1740. Szilágyi Sámuel. Keresztyén Seneka, vagy a Seneka 
írásiból kiszedegetett keresztyén virágok. Béts. 

1768. Miháltz István. Keresztyén Seneca, versekben. Ko- 
lozsvár. 

1808. Egy házas- Radóczi Boda József. Lucius An. Seneca 
íilosoíusnak a vigasztalásról, az Élet rövidségéről, az 
isteni gondviselésről irott 4. k. Pest. 

1832. Superint. Kis János. A haragról. F. M. Min. 1832, 
II. 413, 



\^^ 
^ 



\ ' - 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 137 

1844. A fösvénység (Seneca után) Sopr. Est. 1844. V. 185. 
A nagyravágyás 183. A részegeskedés 189. A szere- 
lem 182. 1. 

1858. Zsoldos Ignácz. L. Annaeus Seneca Vigasztalása Mar- 
ciához. Pest. 

1859. Fábián Gábor. L. Ann. Sen. Epp. ad Lucilium XCIV. 
XCV. Római bölcsészet. A Dogmatica és Paraene- 
tica. Uj m. Muz. 1859. I. 141. 1. 

1861. Zsoldos Ignácz. A kedély nyugalomról. Pozsony. 

1862. Petőfi Sándor. Seneca leveleiből a III. levél. Arany 
(Szépirod. Figyelő) 1862.19. sz. és vegyes költ. kiadta 
Gyulai Pál 1863. Pest. III. köt. 123. 1. 

1871. Szaicz Antal. Seneca két köny ve : A vigasztalásról. A 
gondviselésről. Ism. Szabad Egyh. 1871. 240. sz. 

1873. Zsoldos Ignácz. 1. A haragról. 2.Marcia vigasztalása. 
3. Kedély nyugalomról. 4. A bölcs állhatatosságáról. 
5. A kegyelmességről. 6. A bölcs nyugéletéről. Pest. 
Ism. Maszlaghy. Uj. m. Sión. 1873. IV. 626. 

1874. Lévay József. Lucius Annaeus Seneca Vigasztalása 
Marciálioz. Budapest. 

Gyerkéni Pyber Benedek. Senekának válogatott le- 
velei s egyéb bölcselkedő könyvei. Kéziratban. 

b) Értekezések: 

1795. Molnár János. Seneca. M. könyvh. 1795. VII. szak. 

288. 

1825. Faddy Kristóf. Luc. An. Seneca életirása Svetonius 
és Tac. után. Tud. Gyűjt. 1825. IV. k. 89. 1. 

c) Seneca- féle kiadások: 

Fortunatus Mátyás. Seneca quaestiones natúr ales (7. 
könyvét kijavitva és jegyzetekkel ellátva). Venetiis 
in officina Aldi. 

1555. Wagner Bálint. Insignes et elegantissimae Senten- 
tiae ex L. An. Senecae ad Lucilium Epistolis, ceté- 



w 



138 



BARTAL ANTAL 



risque eiusd. auct. scriptis selectae, Brassó. Senten- 
tiae ex Senecae Libro de ira. U. o. Sententiae ex 
Senecae Libelló de beneficiis. U. o. 

1735. L. Ann. Senecae de consolatione libri IV. Tyrnaviae. 
1745, Szojdk János. Senecae flores ex operibus L. Ann. 
Senecae deprom. Buda. 

42. Silius Italicus. 

1610. Petki János. Az Virtusnak és Voluptásnak egymás- 
sal való vetekedések. Kolozsvár. L. bőv. Erd. Muz. 
Egyl. évk. 1870. V. k. 61. 1. 

43. P. Papinius Statius. 

1832. Edvi Illés P. Hymenaeus istenülése (forditva Lucta- 
tiusnak magyaráz atjaiból Statius Thebaisához, könyv 
III. Ver. 283) Sas. 1832. XII. k. V. 78. 1. 

44. Svdonius Tranquillus. 
Kis János. Svetonius Tranquillus. Kéziratban. 



45. C. Corneliiis Tacitus. 
a) Fordítások: 

1822. Baritz György. Corn. Tacitus munkái. Bécs. 

1826. Rácz István. Tacitus Könyvecskéje Németországról. 
Pest. 

1837. Czuczor Gergely. Tacitus Agricolájából próba ford. 
Athenaeum 1837. I. f. é. 103. 

1837. Szenczy Imre. Tacit fordit. mutatványok. Athenaeum 
1837. II. f. é. 705. 

1840. Cserei Miklós. Corn. Tacitus Historiarum öt könyve. 
Kolozsvár. Ism. Schedel Ferencz. Athenaeum 1841. 
II. f. é. 47. 1. 



\ 



A CLAS8ICA PHILOLOGIA. 139 

1847. Szenczy Imre. Corn. Tacitus Agricola. Buda. 
1847. Czuczor Gergely. Corn. Tacit. Germania. Pest. II. 
kiad. 1851. 

1851/2. Szenczy Imre. Tac. évk. I. 16 — 30. A légiók felzen- 
dülése Pannoniában. Uj m. Muz. 1851/2. I. k. 223. 

1856. Szenczy Imre. Corn. Tac. évkönyvei. Szombathely. 
Ism. Nyikos Mih. Tan. Lap. 1857. II. 2. 1. és Sz. 
Magy. Sajtó 1856. 226. sz. 

1860. Kazinczy (xáfor.Tacitus római története I.k.I — X VIII. 
fej. Mutatv. Uj. m. Muz. 1860. I. k. 134. I köv. jel- 
lemzés dr. Toldy Perencztöl u. o. 133. 1. 

1961. Dr. Telfy Iván. Tacitus Agricoláj a és Germaniája. 
Pest. 

1866. Dr. Mihály István. Tacitus Évkönyvei. I. k. Pest. 

Pápai Ferentzi János. Tacitus Corn. Agricolája. 
Kéziratban. 

Ribiczei Dániel. Agricola élete. Kézirat. L. Erd. Muz. 
X. füz. 10. 1. 



b) Értekezések: 

1791. Tacitusról és az ő munkáinak fordításáról Bletterie 

után. Mind. Gyűjt, 1791.V. 289. 
1831. Tokody. Tacitusról és a Caesarok által Kómában 

felállított kormányról. Tud. Gyűjt. 1831. VIII 

k. 24. 1. 

1857. Brunner József. De Caji Cornelii Taciti vita, scrip- 
tis, dicendi genere brevis commentatio. A vinkovcei 
gymn. progr. 

1858. Müller János. Loci aliquot ex Taciti Agricola ex- 
plicantur et emendantur. A fiumei gymn. progr. 

1861. Dr. Gerber Arn. Disputatio de Tacito rerum scrip- 
tore tali, qualem bonum oratorem requisivit Quinti- 
liaus. A lőcsei ág. h. gymn. progr. 

1863. Dissertatio de particularum quadam in sermone Ta 
citi proprietate. A lőcsei ág. hitv. gymn. progr. 



•PB 



140 BABTAL ANTAL 

1866. T — c. Tacitus és a Caesarok. Magy. Világ 1866. 

75. sz. 

1874, Gr. Széchen Antal. Tacitus. Budapesti Szemle 1874. 
1. sz. 1. 1. 

c) Tacitus -féle kiadások: 

1852. C. Corn. Tacitus de situ, moribus et populis Germa- 
niae ; item Jul. Agricolae vita. Sárospatak. 

1871. P. Thewrewk Emil. Taciti Germania. Magyarázta. 
Pest. Bir. Szamosi J. Tan. egyl. Közi. 1871. és Ve- 
ress Ign. u. o. 1872. 41. 1. 

1871. Ring Mihály. Taciti Germania. Magyarázta. Pest. 
Bir. Dr. Hóman Ottó. Phil. Közi. 1871. 328. és Pe- 
trovich Fer. Tan. egyl. Közi. 1872. 217. Szamosi 
János. U. o. 217. 1. 

1871, Budaváry J. Taciti Annales liber I. Magyarázta. 
Pest. 



d) Külföldi kiadások ismertetése. 

1835. Corn. Tacitus. Ed. Walther 1831/33. Ism. Tud. Tár. 
1835. 6, köt. 185. 1. 

1871. Corn. Tacitus és Uber Syntax und Stil des Tacitus 
von Dr. A. Aug. Draeger. Leipzig. 186g. ism. Kadle- 
csik Bik. melléki, a Tan. egyl. Közi. 8. ez. 1871. 13. 1. 



46. Publius Terentius A fer. 
a) Forditások: 

1782. Kovásznál Sándor. Terentius. Andria. Kolozsvár. 

1828, Superint. Kis János. Andria. F. M. Min. 1828; 
1929. 1. 

1831. Superint Kis János. A herélt. F. M. Min. 1831. II. 
336. 1. 



is. 



A OLASSICA PHILOLOGÍA. 141 



b) Értekezések: 

1856. Bt. Pauly Ferencz. Fragmentum codicis Terentiani 
Posoniense. A pozsonyi cs. k. főgymn. progr. 

1873. Cs. J. Terentius és Plautus. Figyelő 1873.; 12—13. 1. 

c) Publ. Terentius -félekiadások: 

1685. Terentii comediae ex recensione Heinsiána. Lőcse. 

1795. Budai Ezaias. Publi Terenti Afri comoediae sex 
Debreczen. 



47. Albin s Tibullus. 
a) Fordítások: 

1773. Révai Mik. Tib. I. k. 10. El. Elegyes müvei 1787. 
Pozsony 6. 1. 

1790. Mede Pál. Tibullus első alagyája. Orpheus. 1790. II. 
k. 258. 1. 

1818. P. Sz. M. A. Tibull III. k. 2. alagyája. Hasz. Mul. 

1818. 14. sz. 105. 1. 
1818. Peretsényi Nagy László. Albius Tibullus versei. Ed- 

gyik lapon Deákul a másikon magyarul, tulajdon 

Láb-Mértékjei szerint eredetiségéhez képest. Pest. 
1830. Kazinczy Ferencz. Sulpicia Cerinthushoz. Tibull IV. 

k. Aurora 1830. 

1840. Kovács Jozs. Latin költők s irók jeles mondásaik. 
Pécs. 30. 46. 

1845. Egyed Antal. Tibullus elégiái. Kecskemét. 
1853. Edvi Illés Pál. Tib. II. k. 6. elégia. Elszórt költésze- 
tei. Pest 1853. 181. 1. 

b) Tibullus -féle kiadás. 

1727. Köleséry Sámuel. Tibullus. (A Mátyás király budai 
könyvtárában létezett példány szerént.) 



142 BARTAL ANTAL 



48. Gajus Valerius Flaccus Probus. 

1780. Dugonits András. Valerii Probi Argonauticon 
vagyis gyapjas vitézek. Pest. 

1873. Fábián Gábor. C. Valerius Flaccus. Argonauticon. 
Pest. Bir. Garami Richárd. Magy. Tanügy 1873.; 
377. 1. és — r. j. — Budapesti Szemle 1873. 3. szám 
223. 

49. Publius Renatus Vegetius. 

1574. Sambucus János. Renati Vegetii de artis veterina- 
riae ? sive mulo medicináé lib. 4. Basileae. 



50. Publius Vergilius Maró. 
a) Forditások: 

1624. Huszti Péter. Aeneis, azaz : a Trójai Aeneas dolgai. 

Szép diszes versekkel. Az Nagy Sándor nótájára. 

Kolozsvár. L. böv. Erd. Muz. Egyl. 1870. y. köt. 

166. 1. 
1717. Gyárfás István. Virgilius. Kézirat a debreczeni 

könyvtárban. 

1787. Virg. Aen. I. 34-ik verstől. Magy. Musa. 1787 
(LXXXII.) 655. 1. 

1788. Virg. Aen. I. 463-ik verstől. Magy. Musa 1788. (IV) 
33 1. az 1. ének kezdete u. o. 34. 1. 

1789. Rajnis József és Baróti Szabó Dávid. Virg. 1. Eklog. 
Magy. Muz. 1789. 3. négy. 331—345. 1. 

1789. Rajnis József. Virg. Eklogái. Pozsony. Ezekre di- 
csének Révai Miklóstól. Orpheus 1790. 23. lap. Bir. 
Batsányi János. M. Muz. 1789. 3. négy. Toldalék. 
273. 1. 

1790. Gr. Idősb Ráday Gedeon. Virg. I. Ecclogája megma- 
gyarositva és I. Mátyás királyunk idejéhez alkal- 
mazva. Orpheus 1790. 242. 1. 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 143 

1 790. N. Y. Vergil Aeneisének kezdete négysoru rímes 

versben. Orpheus 1790. II. 237. 1. 
1790. Aranka. Arma virumque — tantaene animis coele- 

stibus irae ! Orpheus 1790. II k. 208. 1. 
1790. Rajnis József. Verg. Aeneis I. 12 verstől kezdve : 

Urbs antiqua fűit. Mutatvány. Orpheus 1790. II. k. 

305. 

1790. Gr. Idősb Ráday Gedeon. Szép Eósi. Vergil Alexis 
czimü eclogája. Orpheus 1790. II. k. 381. 1. 

1792. Szálkai Antal. Virgilius Aeneise I. része. Bécs. 

1799. Kováts József. Magyar Eneas. Komárom. I. köt. 
1799.11. köt. 1804. III. köt. 1831. Buda. Ism.Sche- 
diusL. Zeitsch. von und für Ungarn 1804. ; VI. 188. 

1806. Nagy János. Magyar Virg. azaz : Virg. Aeneássá- 
nak némelly darabjai magyar versekbe foglaltattak- 

. Győr. 

1807. Bodon Ábrahám. Verg. költeménye a gazdászatról 
(Georgicon). Sáros-Patak. 

1810. Baróti Szabó Dávid. Virg. Eclogái és Aeneise. 

Béts. Pest 1813. 

* 

1814. Rajnis József. Virg. Georgikonja. Pest. Ism. Élet és 
Literatura 1827. 290.1. Magyar Virgilius. Nyomatta 
Kondé Ben. Pest. 

1829. Rajnis József. Virgil. Georg. IV. k. Orpheus és 

Eurydice. Muzarion 1829. 24. rész. 196. 1. 
1829. Kazinczy Ferencz. Virgil Georg. IV. k. Orpheus és 

Eurydice. Muzarion 1829. 24. rész. 199. 1 
1840. Kovács József Virgil egyes velős mondatai. »Latin 

költők s irók jeles mondásaik«. Pécs. 11. 15. 34. 1. 
1847. Névtel. Mutatvány Virg. Aen. I. 1—156 v. KM. 

Társ. Szépirod. Szem. Jul. dec. f. 58 1. 
1851. Gyurits Antal. Virgil Aeneise. Pest. Bir. G. Uj M. 

Muz. 1851/2. 387. 1. 

1851. Gyurits Antal. Virg. pásztori dalai. Pest 1851 és 
1857. 

1853. Sebők Árkád. Virg. II. k. 1—533. v. Uj M. Muz, 
1853. I. k. 449. 1. 



144 BATtfAL ANTAL 

1857. Sebők Árkád. Éneisze. mutatv. Tan. Lapok. 1857.; 
II. 6. sz. 41. 1. Megjelent Esztergom. 1857. és 1860. 
Röv. ism. Divatos. 1858. 125. 

1863. Remete József. P. Vergilius Maró Aeneise. Győr. 
Bir. Sárospataki füzet. 1864. 370. 1. 

1867. Vajdafi J. Virgilius Maró Aeneise (próza.) Pest. 

1873. Dr. Márki József. Virgil Aeneise T. II. ének. Buda- 
Pest. Mutatvány. Hon. 1864. 236. sz. 

1873. Jámbor Pál. Virg. Aeneise I. 402. Athenaeum 1873. 
III. 2135. Bir. Magy. Politika 1874. 81. 86. 88. sz. 
Csalomjai. 

Kéziratban vannak : 

Horváth András. Vergil Aeneise 6 ének. Négysorú 
eadentziás versekben. (L. erről Opheus 1790. 314. 1.) 
Gr. id. Ráday Gedeon. Virgil 3 eclogája : Dic mihi 
* Damoeta. — Pastorum Musam. — Si caelites Musae. 
(L. erről Orpheus 1790. II. k. 386. 1. 1) 

b) É r t ekéz esek: 

1727. Gyöngyösi István. Cuma városában építtetett Daeda- 
lus temploma, melybe ment volt Aeneas király Tró- 
jából való kibujdosásában, és abban mutat az Apolló 
Sybillája nekie kölönb-különb képeket, és azoknak 
historiájokat renddel megbeszéli. (Hely nélkül.) Leg- 
újabb kiadás. Buda. 1840. 

1792. Péczely József Virgiliusról. A szerző által fordított 
Voltaire »Henriás«-ában. Győr. 235 — 246. 1. 

1820. T. S. Gondolatok a régibb és újabb Nemzeteknek né- 
mely nevezetesebb vitézi költeményeiről. II. Az Ae- 
neisz. Tud. Gyűjt. 1820. II. k. 13. 1. 

1858. Dr. Haider János. De fato quale apud Homerum 
et Virgilium perhibetur. A budai kath. gymn. progr. 

1858. Virgil méhei. Michelet után. Szépirod. Közi. 1858. 
1508. 1. 

1858. Székely József. Virgil Sainte Beuve után. Budap. 
3zemle 1858. I. 399. II. 33. L 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 145 

1861. P. Thewrevk Em. Yirg. Aen. I. 402. Krit, czikk. M. 

Nyelvész. VI. 536. 
1864. Bartal A. JNyilt levél P. Thewrewkhez Virg. Aen. H. 

178 v. ügyében. Kalauz 1864. ITT. 77. 1. Válasz 

Thewrewktől. u. o. 110. 1. 
1871. L. Gy. Aeneas és Didó. Saturday Rewiewböl. Pesti 

JNapló. 1871 ; 1.51 és 152. 
1873. Brossal Sámuel. Paraleipomnna kai Diort houmena, a 

mit mondtak, s a mit roszul mondtak a commentato- 

rok Virg. Aeneise II. könyvére. Értekezések a nyelv 

és széptnd. köréből. Budapest. Kiad. a magyar tud 

társaság. 



c) V e r g i 1 i u s-f é 1 e kiadások. 

1735. Vergilii opera emu interpretatione et notis P. Car. 
Ruaei Tymaviae I. II. III. köt. és 1760. 

1863. R Thewrewk Emil. P. Vergilii Maronis liber II. ma- 
gyar jegyzet. Pest. Bir. Bartl Antal Kalauz. 1864. 
III. négy. 77. 

1865. Bartl Antal, P. Vergilii Maronis epitome. Bir. név- 
tel. Tan. Lapok. 1865. 338. 1. 

1869. Hindy Mihály. Virg. Maronis Aeneidos. L. I — VI. 
Pest, 

1869. Szénássy S. P. Vergilius Maró I. II. könyv, magyar, 
Pest, Bir. Brassai Samu. Tan. egyl. Közi. 1872. 112. 
164. 223. 267. 346, h 

1870. Veress lyiw.cz. Vergilius Aeneise imígy, jegyzetek 
I — III. k. Pest. Bir. Lévay Imre. Tan. egyl. Közlöny 
1873. 408. 1. és Brassai Samu. Prot. egyh. 1. 1871 ; 
100, 135, 173, 238. 1. Veress viszonzása u. o. 1872; 
13. 43. Brassai ellenválasza u. o. 297. 331. 1. 



d) S z ótái\ 

1863. Hindy Mihály. Kézi szótár P. Vergilius M. műveiket, 
Pest. Bir. K. S* Kalauz. 1864. III* iiegy. 5, L 

ÉRT. A NY&LV. ÉS SZ&ÍTUPO&ÁííS'ÜK'. KÜn.&BÖL* 10 



43 Í5AKTAL ANTAL. 

e) Külföldi munka ismertetése. 

1673/4. Un poetc thcologicien. La religion romaine dans Vir* 
gile. Par M. Gaston Boissier. Imcrteti Névy László. 
Tan. egjl. Közi. 1873:4. 202. és 277. 322. 1. stb. 

M. Vitruvius Pollio. 

K ö n y v i s m e r t e t é s. 

1783. M. Yitruvii Pollionis de architectura libri X. Argen- 
torati 1550. Isin. Molnár János. M. Könyvh. 1783. 
II. szak. 265. 

íf. Római Mythologsa. 

1868. Szvorcnyi József. Mythologiae veterum Romanorum 
epitome. Eger. Bir. B. K. Tan. egyl. Közi. 1867, 6. 
íüz. 36. 1. 

A többi munkák már a » Görög Mythologiae czimű 
rovatban vannak elősorolva. 

\\\. Római ArshaeDiog'a. 

a) Művek. 4 

1748. Jacohus Antonius pesti piarista (G. Ií. Nieuport lilán) 
de ritibus veterum Romanorum. Buda. Tyrnaviae 
1765. 1778. Budae 1774, 1784; 1793. 1799. Kolosv. 
1782. Isin. Molnár János. M. Könyvli.IV. szak. 77. 1. 

1775. Cellarius Kristóf. Breviárium antiquitatum Roma* 
na rum. Kalocsa. 

1794. Bcnkö Fcrencz. Római Régiségek »Parnassusi idő- 
töltés « czimű műve. II. r. N.-Szebcn. 

1802, Sirach 0. B. Antiquitatum Romanarum brevis de« 
seriptio. Kassa III. kiad. 

1314. fStipsics Alajos. Arc!i3ologiae rítuum et morüm vö- 
t3ris Romae ad umbratio. Pestini. 

1815. Scho'stiviswr Istv. Compendium antiquitatum Roma- 
narum. Buda, egyetemi nyomda és 1818; 182L 1825. 

1832. Római régiségek (oláh nyelven). Buda. 

,1836. Irmisi Ilomonivii Imre. Római régiségek. Pest. 



A CLAS8ICA PHILOLOélA. 147 

1844. Bélák József. Római régiségtan. Kecskemét. Bir. 

Kisf. Társ. Szépirod. Szemle 1847; jul. — deczernb. 

f. 113. 1. 
1849. Hindy Mihály. Római régiségtan. Budapest. 

b)A római archaeologiára vonatkozó 

értekezések. 

1783. Molnár János. A római szokások. Nieuport nyomán. 

M. Könyh. 1783 ; IV. 77—146. 1. 
1817. Horváth Zsigmond. A triumphusról. Erd. Muz. 1817. 

IX. füz. 99. 1. 

1817. Jupiter Capitoliumi Temploma, Hasznos Mul. 1817. 
II. 32. sz. 251. 1. — A Római lovagpályának épülete. 
(Circus Maximus.) II. o. I. 11. sz. 82. 1. és 1818. I. 
26. sz. 100. — A Rómaiak házasulások. XT. o. 339. I. 
— A római pénzek. U. o. 1817. I. 50. sz. 399. 

1817. Szász Mózes. A rómaiak nevelése. Erd. Muz. 1817. 
V. füz. 21. 1. 

1818. Herculanum és Pompeji. Haszn. Mul. 1818. 31. sz. 
244. 1. — A római fürdők. (Balnea, Thermae). U. o. 
36. sz. 281. 1. 

1826. Kovács Sámuel. A régiek Temetkezésökről. Tud. 
Gyűjt. 1826. XII. 3. 1. 

1026^1836. Sup. Kis János. Polykletus utazása, vagy Római 

levelek. P. M. Minerva. 
1834! Nóvák Dán. Templa. Hasznos Mul. 1834; L 106 

Béketemplom Rómában. Hasznos Mul. 1834.; 311. 

1. Római színház u. o* II. 107. Római közmunkák, u 

o. II. 298. 
1834. Jakab István. Törvényhozás és erkölcsök kölcsönös 

hatásaik Rómában. Tudománytár 1834; II. k. 69. L 
1&S9? Tob. God. Schröer. De Studio antiquitatis rite insti- 

tuendo. (Beszéd)* Pozsony. 
1841. - — a — A rómaiak fényűzése s laközása. Athenaeum. 

1841. II. f. é. 783. 
18á5r Szeberényi Lajcsi R&p^ii családélet. Család könyvet 

WéS. L6JLL 



148 BA.RTAL ANTAL. 

1856. Sintenis 0. Frigy. Das rttmisclie Landheer. A besz- 
terczei gymu. progr. 

1857. A hajdani Kóma kertjei. Chambers Journal után. 
Csal. Lap. 1857. I. 278. 293. 

1857. B. F. Képek Róma földi uralmának fénykorából. 
Csal. Lap. 1857. II. 173. 189. 257. 285.. 

1857. Dr. Th'ón Károly. Die Gliederang der römischen Fa~ 
milie mit besonderer Rücksicht der privát rechtlichen 
Verháltnisse, in welchen die einzelnen Grlieder der- 
selbenzu einander stehen. Abeszterczei gymn. progr. 

1860. Kiss Elek, Régi római polgárok jellemvonásai. Vas. 
Ujs. 1860. 8—9. sz. és 1861 ; 591, 605. 1. 

1861. Riesel Mih. Pogled na staro rimsko vriemenoslovje. 
(Visszapillantás a római időszámításra..) A vinkovcei 
gymn. progr. 

1862. Bdttaszéky. A régi rómaiak öltözéke, G-allus után. 
Vasárn. Ujs. 1862. 428. 1. 

1864. P . . . ő D . . s Házi és társadalmi élet Rómában. 
Főv. Lap. 1864. . 45. 46. sz. 

1865. Mitrovits Gyula. A rómaiak temetkezése. Vasárn. 
Ujs. 1865. 434. 1. 

1867/8. Svdby Pál. Senatores Pedarii. A pozsonyi főgymn, 
progr* 

1869. K. T. K. Ebéd egy ős rómainál. Vasárn* Ujs. 203. 

1870, Váry Gellért. Pompeji romjai. Szabad Egyh. 1870. 
sept. 25—29. 

1870. A kő-korszakbeli Pompeji. Természettud. Társ. Át- 
vétetett. Főv. Lap. 1870; 74. sz. 

1870. Pompeji. (»Pompéji állomás*). Főv. Lap. 1870. 79. sz. 

1871. Dr. Hóman Ottó. Saturnusi versekben reánk ma- 
radt föliratok. Phil. Közi. 1871. 154. 1. 

1872. Sághy Gyula. A rómaiak ősalkotmánya. Pest. 
1872. Irmei Fer. A Colosseum. Figyelő. 1872. II. évf. 125. 

1872. Pasteiner Gyula, Forum Romanumról. Pesti Napló. 
1872. 227. és 227. sz. esti szám. 

1873. A régi Róma sajtója. Athenaeum. 1873. III. 2315. 
1873, A római nőkről. Boissier után(Revue des deux Mqu* 

des) Athenaeum 1873. IV. 3301. - f 



i 



A CLAS8ÍCA PHILOLOGIA. 149 

1874. A nők Rómában. Pesti Napló 85. 86. stb. sz. (esti 
kiadás). Ugyanarról Gaston Boissier után. Magyar 
Porit, 1874; 94; 95, stb. sz, 

c) Aromái archaeologiára vonatkozó külföldi 

munkák ismertetése: 

1825. Ludvig v. Oorrő. Wanderungen durch Pompeji. Wien 
Ism. Kazinczy Per. F. M. Min. 1826 ; 977. 

1832. Kis János. Kivonat Creuzer F.-nek a régiség aka- 
démiai tanulásáról irt munkájából. Tud. Gyűjt. XI. 
k. 40. 1. 

1834. J. C. M. Laurent. Fasti Consulares Capitolini. &— 
Athenae. 1833. Ism. Horvát Istv. Tud. Gyűjt. 1834. 
IV. k. 122. 1. 

1857. Guil. Henzen. Inscriptionum latinarum selectarum 
amplissima collectio ad illustrandam Romanae anti- 
quitatis disciplinam accomodata, Zürich. Ism. A — B. 
M. Évlapok 1857. 64, i 



IV. Római irodalomtörténet 

a) M ü v e k : 

1802. Budai Ezaiás. Régi római vagy deák irók élete. — 

Debreczen. Ism. Zeitschr, von u. für IJngern. 1803. 

III. 242. 
1841. Csorna Mihály. A római literatura történeteinek 

alaprajza. Baehr rendszerén. Két füzet. Sárospatak. 
1845. Csorna Mihály. A római irodalom rövid ismertetése 

Sárospatak. 

1861. Filssi Tamás. A római irodalom története. Histoire 
de la Littérature Romaine par Alexis Pierron 2-me 
édition Paris 1857. nyomán. Pest. Mutatvány. Tan 
Lap. 1861. I. 253. 

1862. Kislaki Mór. A római irodalom története. Dr. Kopp 
s egyéb kütfök után. Szeged. 

1872. Holnb Mátyás. Római irodalomtörténet Kopp s más 



1BQ BAÍtTAL AtfÍAL. 

szerzők nyomán. Pest. Bir, Garami Rich. Hagy. Tan* 
ügy, 1373; 374. 1. 
1872. Bartal Antal A római történetírók. Phil. Kpzl. 1872. 
19, 102, 168, 266. 1. 

b) A római irodalomtörténetre vonatkozó 

értekezések. 

1798. Sándor. A régi deák írókról. * Sokféle.* irá Győrött. 

1798. VI. d. 25 1. 
1614, Pataki] Mözses. A római poézis története. Erd. Muz. 

1814. I. füz. 114. 
1828. Buczi Emil. A lyrica Poézis a rómaiaknál. F. M. 

Min. 1828. 1532. 1. 
1G33. Grubcr Antal. De stilo Inscríptionum latinarum in 

usum studiosornm Philologiae. Pest. 
1843. Régi színészet története a Rómaiaknál. Szinfüzér. 

1846.1. 1. 
1851. EeUnyi János. Az ős rómaiak pliilosopliiájának főbb 

jellemvonásai és érdemeiről. M. Akad. Értesítő 1851. 

390. 1. 

1853. Vakot Imre. A régi classicus színvilág. II. Római 
játékszín. Magy. Thalia. 1853. 22. 1. 

1856. Javurck János. De Satira Romána eiusque auctori- 
bus brevis commentatio. A cs. k. lőcsei főgymn. progr. 

1857. JurJöov'o János. C. Lucilius, Q. Horatius Flaccus und 
die satirische Poesie bei den Römern. — Az eszéki 
gymn. progr. 

1859. Pehdm Máté. A korunkban fölfedezett római törté- 
netíró Caesar idejéből. Tan. Lap. 1859. 1. 

1864. Wimmerer Fer. Die politisclie Bedeutung der Stpi- 
ker Roms ím ersten christlichen Jahrhundert. A n.- 
szebeni gymn. progr. 

1864. Toldy István. A vígjáték eredete II. A rómaiaknál. 
Kalauz 1864; II. 145. 1. 

1865. Lássd Jenő. Die römische Satire und ihre Haupt- 
vertreter. A brassói ág. h. gymn. progr. 

1872/3. P. F. A szónoklattan állapota a rómaiaknál. A sop- 
roni sz, bened főgymn. értesít. ' 



<3 



A CLASSICA PIIILOLOaíA. 15? 

c)Külföldi munkák ismertetése: 

1791. Essai historique de la litter. des Romaíns. Dublin. 

1724. Ism. Mimi. Gyűjt, 1791. V. 266. 
1791. Exír. du Diseonrs sur la Bareau de Beme. Paris. 

1755. Ism. Mind. Gyűjt. 1791. V. 275. 

1840. A. Westermanns Gesehichte der römischen Béred- 
samkeit, Leipzig. Ism. A. B. S. Tud. Tár 1840. Lite- 
raíura IV. 262. 

1873. Beulé »Augustusc-ából. Mücenas és a római költők. 
Reform 1873 ; 256. 257. ez. Molnár Antaltól 



V. Latin nyelv- szónoklat- es köíttszefen. 

a) M ü vet: 

1535. Hontcr. Compcnd. Gramm. Lat. L. II. J5rass6 és 
1577. 

1539. Hontcr. Ccmpcnd. Blictoriccs ex Cicerone et Quintil. 
Brassó. 

1556. Molnár Gergely. Elemcnta grammaticae latináé. 
Claudiopoli és Norimb. 1604 

1635. Grammatica Latina in usum scliolarum. Székes- 
Fehérvár. 

1640. Rudimenta linguae lat. Székes-Fehérvár. 

1641. Kismarjai Pál. Latin nyelvtan. Debreezen. 

.1656. Becker György. Orator exemporaneus seu artis ora- 
toriae Breviárium bipartitum. Nagy- Várad. 

1662. Parschitzius Dániel. Octo Fabuláé Grammaticae 
sanctae Rostochi. Typis Richelianis. 

1705. Rhenii Donatus lat. hungaricus. ISTorimbergae. 

1717. Belii Matthiae. Grammatica Latina. Leutschoviae. 

1717. Bél Mátyás. Rhethorices veteris et novae praecepta. 
Accessit poetica. Lipcse. 

1725. Molnár György. Elementa grammaticae Latináé 
Debreezen. Kassa. 1763. 



«prer 



] 52 BAftTAL ANTAL 

1731. Szenczi Molnár Albert. Gramm. Lat. Nagyszeben. 
1735. Turzó János. Reguláé de formatione verborum. 

Pucliov. 
1744. Ajtai A. Mihály. Deák grammatica. 

1760. .Lateinische Sprache, bestehend in einem kurzen Aus- 
zuge aus Christopbori Cellarii Grammatica nach 
Mattliiae Belii Anleitung. Pressburg. 

1761. Prima artis Poeticáé elemeiita. Pozsony és 1771. 
1763. Primae artis variandi institutiones. Pozsony és 1772. 
1765. Praecepta ornatae et figuratae Syntaxeos et Ortho- 

graphiae Latináé. Accesserunt Institutiones periodo- 

logieae. Pozsony és 1772. 
1765. Langii Joaeh. Oolloquia latina una cnm praemisso 

Tirocinio paradigmatico. 
1767. Lejay P. Gab.Fer. Bibliotheca Rhetorum praecepta 

et exempla complectens. Tyrnaviae. 
1769. Institutionum grammaticarum liber. Tyrnaviae. Budae 

1797. és 1799. 

1772. Timon Sara. Syllabus vocabulorum Grammaticae 
Em. Alvari. Nagyszombat. 

1773. Pomei Ferencz. Flos latinitatis cum syntaxi ornata 

Tyrnaviae. 

1778. Alvari Emanuelis de constructione octo partium ora~ 
tionis. Budae. 

1779. Grammatica Latina. Part. Ili. Tyrnaviae. 

1779. Severini János. Institutiones eloquentiae, Pozsony és 
Kassa. 

1780. Soarii Cypriani artis rhethoricae libri III. Budae. 

1781. Turselinus Horac. Particulae latináé. Buda. 

1781. Rhenii Compendium lat. Grammaticae. Pozsony és 
Kassa. 

1782. Elementa linguae latináé. Buda. 

1793. Márton István. Deák Grammatica Győr. 
1795. Márton István. Uj deák rudimenta. Győr. 

1794. Szentgyörgyi István. Deák grammatika magyarul 

Pozsonv. 
1797. Deák grammatika magyarul a magyar grammatiká- 
hoz foglalva. Pest. 



k CLAftSICA PIÚLOLOGTA. 153 

1799. Xemeth László. Rövid deák grammatika. Győr. 
Bellite János. Deák eirculus, vagy a deák szók ter- 
mészetének vizsgálására vezető kérdések. Sopron. 

1800. Dolesrhfdil Paul i Donatus latino-germanico-liunga- 
rico-bobemieus. Pozsony; Vácz és Pest 1822. 

180 L Schnlek János. Latinská Gramatika. Besztereze- 
bánva. 

1801. Tekuseh Mihály. Syntaxis linguae latináé cum pro- 
sodia et periodologia. Pozsony. 

1802. Budai Ezaiás. Deák nyelv kezdete példákban. De- 
breczen. 

1806. Grigely József. Orthograpbia latina. Buda. 

1808. Márton Istváv. Compendium grammatieae latináé. 

Jaurini. 
1811. Bröder Chr. Gott. Kleine lateinische Gramfnatik 

Pozsony, 
1811. ínstitutiones Grammatieae. Pars tertia. Buda. Pars 

íl; 1835. 
1814. Szilágyi Ferencz. Deák grammatika. Kolozsvár. 
1820. Albinyi István. Grammatieae latináé pars praecipua, 

utpote : Etymologia. Eperjes. 
1825. IVienivs J. Compend. latináé grammatieae pro di- 

scentibus nationis Germanieae/Hungaricae atque Bo- 

heinieae. Pozsonv. 
1827. Graiíirh Fer. Józs. Tabelláé Dcelmationum et Con- 

jugationum Latinarum. Pozsony. 

1827. Grigely József, ínstitutiones Grammatieae. Pars. L 
Buda. 

1828. Grailach Fer. Józs. Grammatieae Latináé Etymo- 
logiea pars. Pozsony. 

1829. Syntaxis Latina. Pozsony. 

1831. A deák grammatikának rövid summája, Sárospatak. 
183 L Deák torzsökszók magyar jelentéseikkel együtt. De- 

breczen. 
1833. Schulek Ján. Grammatica latina. Szakolcza. 
1833. Grauimatica Latina cum interpretatione exemplorunV 

slavico-hungarico-germanica. Pozsony, - 



154 BARTAL ANTAL 

1833. Deák nyelv kezdete. Debreczen 1833. és 1838. 
1836. Bolemann István. Rhetorica ex indole sermonis ex« 
plicata. Pest. 

1836. Melczer Lajos. Gyakorlatokon épült magyar szabály- 

zatu Latin nyelvtudomány. Pest. 

1837. Erklárung der lateinisclien Sprachlehre. Magyar- 
óvár. 

1837. Szísz Karoly. Latin nyelvtudomány. Nagy-Enyed. 

1838. Grigely József. Institutiones poeticáé. Buda. 

1838. Artis poeticáé elementa. Sárospatak. 

1839. Bocsor István. Latin nyelvtudomány lépcsőnkénti 
gyakorlatokkal. Pápa. Ism. Schedel Ferencz Athe- 
naeum 1841. II. f. é. 191. 1. és Irme. Figyelmező 
1840. 4. évf. 209. 234. 342. VI. kiadás Pápa 1853. 
Ism. S. J. Uj M. Múzeum 1851. I. köt, 281. 

1839. Az ékesszólás, vagy Rhetorica elemei a római nyelvre 
alkalmazva. N.-Enyed. Bir. Irme. Figyelmező 1840. 
4. évf. 212. 1. 

1840. Tatai András. Deák grammatika. Bir. Schedel Fer. 
Athenaeum 1841. II. f. é. 191. 1. 

1840. Az igeidők formálódásának szabályai (czimlap és 
hely nélkül). Bir. Irme. Figyelmező 1840. 4. évf. 
406. 1. 

1840. Edvi Illés Pál. A latin nyelvtudomány elemei ma- 
gyar nyelven. Bir. Irme. Figyelmező. 1840. 4. évf. 
394. 1. és Századunk 1840 ; 42. sz. 

1841. Stanc sic s Mihály. Latin nyelvtan I. rész Pozsony II. 
rész Pest. 1843. 

1841. Dr. Toepler Theophil. Latin nyelvtudomány. Pest, 
Ism. Schedel Fer. Athenaeum 1841. II. f. é. 1003. 
uj kiad. 1865. 

1842. Agyagos Molnár Sámuel. Latin nyelvtani ékes és ké- 
pes szókötéstan. Bir. Z. Y. X. Athenaeum 1842. II. 
f. é. 481. és 492. 1. 

1843. Latin nyelvtudomány az ifjúság számára. Szókötés. 
Pest 



A CLASSÍCA PHII^LÓGIA. 155 

1844. Némethy Pál. Latiii nyelv elemei. Saidenstucker 

módja szerént. Pest. 
1846. Sümeghy Pál. Latin nyelvtan. Vácz. 
1846. Müller Mátyás. Latin szókötéstan. Sopron. 
1850. Szepesi Imre. Gyakorlatilag előadott elemi latin 

nyelvtan. Pest. Ism. Kovács Károly. Pesti Napló 

1851. 321. sz. 7-ik kiad. 1869. 

1850. Latin nyelvtan. Broeder és Zumpt után. 

1851. Szűcs István. Budai Ezaiás. Latin nyelv elemei pél- 
dákban. Debreczen. 

1853. Szepesi Imre. Latin mondattan. Pest. 7. kiad. 1869. 
1853. Zslkovics Ferencz. Elemi latin nyelvtan. Pozsony. 
1853. ValJcó Endre. A latin szókötés szabályai Pest. 
1853. Deák Sándor. Latin nyelv elem. a 2-ik oszt. számára. 
Pest, 

1853. . Deák Sándor. Latin szókötés I. r. Esettan. Pest. II. r. 

Módtan 1857. 
1853. Deák Sándor. Latin nyelv elem. 1-ső orszt, számára. 

Pest, 

1856. Deák Sándor. Gyakorlati latin nyelv elem. 1-ső o. szá- 
mára. Pest. 

1856. Warga János. Latin nyelvtan. Mondattan. Pest. 2-ik 
kiadás 1862. Bir. Bartl A. Kritikai Lapok 1862. I. 
27. 5-ik kiad. 1873. 

1857. Warga János. Latin nyelvtan. Alaktan. Pest 
5-dik kiadás 1873. Ism. Hollósy Zsigmond. Kec3 
keméti Protest. Közi, 1859; V. 87. 6-dik kiadás 
1874. 

1857 Latin nyelvtan alsó és közép gym. 

oszt. használatára. Sárospatak. 

1858. Finkey J. és Soltész. Latin nyelvtan. Sárospatak Ism. 
Sárospataki füz. 1862.; 581. 1. 

1861. Gönczy Pál. Latin nyelvtan gymn. és reáltanulók 
számára. Pest ; és Tanmódszeres vezérkönyv a latin 
ny. tanitására 1862. Ism. B. M. Protest, egyh. lap. 
1861 ; 1463. és Szénássy. Magy. Nyelvész. 1861. VI 
434. L 



156 BARTAL AKTAL 

1863. Széna ssy Sándor. Latin nyelvtan. Alaktan. Pest, Bir. 
Sárosp.* füz. 1863. 479. Dávid Istv. Kalauz 1863. 
1-sö negyed. 38. Szénássy ellenbir. u. o. 54. 61. 1. V. 
Horváth Zs. Protest. egyli. lap. 1863.; 655. 1.3-ik 
kiad. rendezte Elischer. Pest, 1874. 

1864. Dávid István. Koimár József. Latin nyelvtan. Pest. 
Bir. Veress Ign. Kalauz 1864. I. 28. 36. Bartl Antal 
1864. TTL 71. Névt. Tanodái lapok 1865. 157. 

1864. Trmvnicsek Hubert. Latin nyel vt. Pest. Bir. Bartl. A* 

Kalauz. 1865. 1. 59. 
1874. Tüdős János. Latin mondattan. 

1864. Szénássy Sándor. Latin mondattan. Pest. Bir. Veress 
Ignácz. Kalauz 1864. III. 60. 1. II. kiadás Pest. 1872. 
Bir. Szarvas Gábor. Magy. Tanügy. 1872. 468. Röv. 
ism. Prot egyh. 1. 1872 ; 1372. 1. 

1865. Bartl Antal. Elemi latin nyelvtan. Pest. Bir. Koczá- 
nyi Per. Tanod. Lapok. 1865. 198. 1. Tanod. Lapok. 
1866; 154. Lutter Nándor. Uj Korszak. 1865. 17. 
1. Szénássy Sándor. Tanáregyl. Közlöny. 1868. 74. 
3-dik kiad. 1870. Bir. Szénássy Sándor. Tanáregy. 
Köz. 1870. 144. 1. Dr. Barsi József Hon 1866; 
251. sz. 

1865. Vass József. A latin nyelv ékes szókötése. Szeged. 
Bir. Névt. üjkorsz. 1865. 70. 

1866. Kérészi István. Szinyey Gerzson. Latin mondattan a 
III. és IV. oszt, számára. Sárospatak. 

1866. Bartl A ntal. Latin mondattan. Pest, Bir Vagács Cae- 
sar. Tanodái L. 1866. 242. 

1868. Mihályi Károly. Prima gram. latináé Palaestra. La- 
tin nvelvtan. Pest, # 

1870. Kiss Lajos. Sehultz kisebb latin nyelvtana. Pest. IV. 
kiad. 1874. 

1870. Gyurits Antal. Latin nyelvtan. Ollendorf modora sze- 
rint. Pest. 

1871. Malik Vincze. Latin nyelvtan. Vácz. Bir. Bartal A. 
Magy. Tanügy. 1872. 254. 



A CtAftSIOA PHíLOLOGÍA. lf>f 

.1871. Gyvrits A. Kulcs az Ollendorff modorában irt Traut- 
Gvurits-féle nyelvtanhoz. Pest. 

1873. Szepesi Imre. Latin mondattan. Pest. Bir. Szarvas G« 
M. Tanügy. 1873. 416. 1. 

b) Külföldi latin nyelvtanok ismertetése: 

1869. Vollstándiges Lehrgebáude der lateinischen Sprache. 
Von Georg Traut, Frankfurt a, M. 1868. Ism. Sza- 
mosi J. Tan. egyl. Közi. 1869. 27. 101. 

1874. Elementar Gammatik der lateinischen Sprache von 
Alois Vaniéek. Leipzig 1873. Bir. Bartal A. M. 
Tanügy 1874. 73. 1. 

c) A 1 a t i n n y e 1 v t a n r a vonatkozó 

éi* te kezesek: 

1794. Molnár Járton. Grammaticusok. M. Könyvház 1794. 
VI. szak. 52. 1. 

1799. Hasse J. G. De causis stili Latini. Debreczen, Kiadta 

Budai Ezaiás. Ezután kétszer kiadva, 
1820. Sebestyén 8. A római számokról. Tud. Gyűjt. 1820. 

IV. 76. 

1835. Szilágyi János. A latin C betűnek igaz hangjáról. 

Tud. Gyűjt. 1835. XI. k. 81. 1. 
1839. Edvi Illés Pál. Növendék fiuknak miért és hogyan 

kell tanulni latinul. Tud. Gyűjt. VI. k. 3. 1. Bir. Dr. 

T. K. Tud. Gyűjt. 1840 ; II. k. 102. 1. 
1851, A. Th. Wolf. Grammá tische Briefe. A pozsonyi cs. k. 

államgym. ért. 

1853. Kelp Istv. Einige Bemerkungen über die Methode 
des Unterrichts in der lat. Sprache im Ünter-Gymn. 
A beszterczei gymn. progr. 

1854. Schönauer Endre* Észrevételek a latin szókötés kö- 
rében. A székesfehérvári nagygymn. évkönyve. 

1855/6. Imre Sándor. A határozatlan igéről és ige nevekről, 
A holdmező-vásárh. helv. h. algym. tudósít, 



Í58 SARTAL AJTf At 

1856/7. Tatai Islván. Linguistikai jegyízetek a latin perfec- 
tum alakjairól. A szarvasi' ág. h. főtan, tudós. Ism. 
Hunfalvy Pál. M. Nyelvészet. 1858. 315. 1. 
1856/7. Hidasi Kom. De stilo bene Latino. A nagyszombati 

' gymn. tudós. Ism. e — r. M. Nyelvész. 1858 ; 398. 1. 
1857. Hunfalvy Pál. A latin hangsúlyozás. Weil és Ben- 

loew után. M. Nyelvészet 1857. 11. és 105. 1. 

1857. Koczányi Fer. Latin nyelv elemei tanításának mód- 
szertana. Tan. Lap. 1857. ; II. 9. 10. sz. 

1857. Cremutius Cordus. Synonymica. M. Nyelvész 1857.; 
77. L 

1859 'GO.Szentyétery Károly. A latin nyelvtan gymnasiumaink- 
ban. A nagyváradi gymn. évkönyve. 

1859, Gauzer János. A határtalan ige használata b) a la- 
tinban. Tanodái Lapok. 1359. 75. 87. 88. 98. 111. 1. 

1860. Gauzer. Az igenevek s állapotjegyzők használata b) 
a latinban. Tan. Lap. 1860. 50. 51. 62. 63. % 

1865. Latin lr, mely *r-ből ered. Nyelvi Közlem. 1865. 
IV. 478. 

1865. Ih\ Geroer Arnold. Dissertatio de particula an. A 
lőcsei ág. h. gymn. progr. 

1866. Szénássy Sándor. Latin nyelvt. tanulmányok. A pesti 
ág. hitv. gymn. értesitv. Bir. Pon. Thewrewk Emil. 
Tan. Egyl. Közi. 1867. III. IV. füz. 67. 1. Szénássy 
válasza. U. o. V. 15. 1. 

1870. Szénássy Sándor. Javaslat a latin helyesirás ügyében. 
Tan. cgyl. Közi. 1870.; 472. 

1870. Szénássy Sándor. A latin névragozás tekintettel an- 
nak gymn. való tanitására u o. 517. 

1870. Szénássy Sándor. Latin orthographiai tanulmányok 
u> o. 197. 1. 

1870. Szénássy Sándor. A latin igeragoz ástánról u. <x-49. 1. 

1871. Dr Hóman Ottó. A saturnusi ver. PhiL Közi. 1871. 
3. 49. 145. és külön kiadásban. Pest. 

1871. Szénássy Sándor. A latin a és <? névragozás. Jaö. 
egyl. Közi. 1871; 161 L 






A ÓLA8SÍCA PHILOLÓGIA. 15Ö 

1871. Szénássy Sándor. A latin particulák. Philolog. Közi. 
1871; 1€8. 

1872. Brassai Sámuel Hogy kelljen a latin hajtogatást 
tanítani. Kolozsvár. 

1872J3. Szerencse Menyhért. A latin nyelvtan módszertani 
kezelése az alsó osztályokban. Tan. egyl. Közi. 
1872/3. 11. 1. 

1873. Nuber Sándor. A latin alaktan kezelés módja az I. 
oszt. M. Tanügy 1873. ; 481 1. 



VI. Vegyes tartalmú iatín olvasó könyvek. 

1550. Wagner Bálint. Szemelvények görög és latin 

Írókból. 
1552. Samhucus János. Imperatorum Romanorum vitae 

castigatac et anetae. Augentinae. 
1778. Molnár János. Chrestomathia ex optimis linguae 

latináé auctoribus in usum gymnasiorum. Budae. 
1805. Szilágyi Ferencz. Chrestomathia latina. Kolozsvár. 
1805. Lósi Pál. Deák olvasókönyv a legalsóbb deák classi- 

% cusokhoz alkalmazva. Pest. 
1817. Selecta latmi sermonis exempla e scriptoribus próba- 

tissimis. Buda. 
1825. Lánghy Stcph. Delcctus Poetarum. Pars I. Sales 

poetici proverbiales. Pars II. Variorum Poetarum 

carmina selecta. Buda. Ism. Thaisz. Tud. Gyűjt 

1826; XI. köt, 122.1. 
1833. Gedikii liber latinus usibus iuventutis scholas'.icae 

5. kiad. Pozsony. 
1851. Koczányi Ferencz. Latin irodalmi szemelvények. Pest 

Ism. Uj M. Muz. 185L2, I. 870. 1. 
1364* Czanyuga József. 1168. latin közmondás gyűjteménye. 

Pest, Bir. Tan. Lap. 1864; I. 17. 78. 1. 
1864 Bánhegyi. Erasmus redivivus. Bir. Bartl. A. Kalauz 

1865.; I. 47. Röv< ism. Prot egyh. lapok 1864.; 

1682. 
1865. Peregriny Elek. Epitome Históriáé Sacrae. Ad usum 

tironum linguae latináé, auctore 0. T. Lhomond. 



Pest. Jsm. Lonkay A. Tan. Lap. .1865. 87. 1. é* Né- 
meth A. Ti. o. 289.1. 
1868. V. Horváth Zsigmond. Tirocinium poeticum. Magyar 
jegyzetekkel. Pest. 

1868. Kovács Nándor. Latin olvasó könyvecske. Pest. 

1869. Szarvas Gábor. Tirocinium prosaicum. Pest. Bír. Sza- 
mosi ,1. Tan. egyl. Közi. 1870.; 87. 1. 

1871. Irányi István. Frbis Bomae viri illustres. Magy. 
jegyzet és szótárral. Pest. 

1872. Szamosi János. Tirocinium poeticum. Buda. Bir. 
Petrovieh Férd. Straub. Garami Rich. Tan. egyl 
Közi. 1872; 519 és Elischer T. Magy. Tanügy. 1872. 
248. 1. Garami Rich. Prof. egyh. lap. 1872; 522. 2. 
kiad. 1874, Bir. Brassai Samu. Budap. Közi. 1874; 
40. 41. 42. * 

1872. Csprntf Károly. Tirocinium poeticum. Fest. magy. 
jegyz! és szótárral. Bir. Holub Mátyás. Tan. egyl. 
Közi. 1862 3; 78. 1. Garami Rich. U. o. 78. 1. és 
Magy. Tan. 1872. 254. 

K ü 1 f ö 1 d i m u n k a i s m ertetése: 

1857. Promptuarium senttmtiarum ex veterum scriptonim 
Romanonim libris congessit. F.Wuestemann. Gothae 
1856. Ism. Haas Mih. Tan. Lap. 1857. 102. 



VII. Latin gyakorló könyvek. 

a)' Müvek; 

1709. Dohronoiá St. Phrases latináé ín gratiam ungaricae 
iuventutis olini concinnatae. N agyszombat. 

1724. Langü Joach. Colloquia Latina Pozsony és 1769, 

1774. Klein Epliraim. Phrases ex Langiams Colloquiis. 
Pozsony. 

1778. fíeidev Scha.hl Formuláé puerilium colloquiorum 
germ. lat, ungaricorum. Sopron. 



Á (L.VBSÍC.V TMULOLOOiA. [(íj 

1783. Zachdr András, Parndiginata orationjs solntae. 
Buda. 

1796. Pcqj (szrddobosí) János. Hat hangú ének avagy 
magy. deák stb. nemzeti beszélgetések. Buda. 

1816. Budai Ezaiás. Deák nyelv kezdete példákban. Deb- 
reczen. 

1830. (ia<d György. Spriichworterbucli in sechs Spraehen : 
Deutseh, engl. lat. ital. franz. und ungar. Wien, isin. 
Tud. Gyűjt. 1831 ; VI. k. 117. 1. 

1831. Láng Joach. Colloqnia latina, praemisso tiroeinio 
paradigmatico. Sárospatak. 

1833. Beiméi József. Segéd könyv a deákul tanuló ma- 
gyarnak könnyebbségére. "Pest. 

1837. Horvátit Bálint. Deákra 'ordítandó inalva r svakor- 
latok. ]\í agyar Óvár. 

1837. Tót/t Lajos. IVák törzsök szó! v . Debreezen. 

1838. Zsarnatj Lajos. Fordítási gyakorlatok magyarból 
diákra. 

1841, Melezer Lajos. Magvar M/a válás és latin magy. német 

szó taglalás és íőnlit. Pest. 
1851. Koczányl Ferenc-:. Lalin irályképző gyakorlatok. 

Pest. 11. kiad. 1*52. 

1851, Sümegit)} Pál. hátin szókötési gyakorlatok. Pest, 
Isin. Vji M. ]\íuz. 1X51 2.; 1, k. 563. 1. és Csal 
Lap. 1852. I". f. é. 2 73. 

1852. Berzag Elei:. Latin gyakoi latok. I, és II. oszt. szá- 
mára. Pest. Isin. Csal Lap. 1852. I. f. é. 273. 

1852. Koczányl, b\r. Latin iráU képző gyakorlatok, lek 
söb)) őszi. számára, Pest, Ism. Csal. Lap. 1852. 
II. f. é. 390. 

1855. Latin magy. és magy. lat. fordítási példák Düime- 
bier után. Sárospatak. 

1856. Tatai András. Nyelvtani gyakorlatok. Pest. 

1862, Vagács (-aesar. Latin irályképzö gyakorlatok. Pest 
Bir. V. K. Tanodái Lapok 1862. 143. Bartl A. Krit 
Lapok 1862.; 1. 7:5. Y. S. Kritikai Lapok 1862, II 
:í63. 1, 

ÉRT, A ÍIYELV- KS SZÍíPTÜDOMÁxrOK KÖRÚBoL, 11 



162 BARTAL ANTAL 

1862. Imre Sándor. Magyar íor. gyakorlatok. Debreczen. 
Bir. Bartl A. Krit. Lapok 1862 ; I. 2. fele. 225. 1. 
és K. Protest. egyh. lapok 1 862 ; 902. 1. II. kiad. 1871. 

1863. Gyurits A. Vezérkönyv latin lord. magyarból. Dóriiig 
után. Bir. Kalauz. 1864; 12. 

1863. Gyurits A. Fordítási elögyakorlatok magyarból la- 
tinra. Pest. Bir. Dávid J. Kalauz 1863. I. 14. 21. 
Gyurits válasza u. o. 46. 71. Dávid ellenválasza u. o. 
87. 97. 

1864. Dávid Ist. Uebungsbuch der lat, Formenlehre. Pest. 
Bir. Bartl A. Kalauz. 1864. III. 94. 

1864. Dávid és Kolmár. Példatár a latin nyelv alaktaná- 
hoz. Pest. 

1865. Veress J. Fordítási gyakorlatok magyarból latinra. 
Pest, Bir. — ly — Tan. Lap. 1866 ; 26. Gyurits A. 
Tan. Lap. 1866; 298. 306. 314. I 

1867. Mihályi Károly. Svada Romána. Latin nyelvben gya- 
korló könyv. Pest, Bir. L — y. Tanügyi füz. 1867 ; 
II. 86. 1. 

1868. Bartl A. Latin gyakorló és olvasó könyv. Pest. Bir. 
r. t. Tanügyi füz. 1869. III. 107. és röv. Tan. Egyl. 
Közi. 1869. 86. 1. 

1869. Kolmár Sváby. Fordítási gyakorlatok magyarból la- 
tinra az V.— VI. oszt. Pest a VII. és VIII. oszt. 1871. 
Bir. Szamosi J. Tan. egy]. Közi. 1870. 85. II. kiad. 
1872. Bir. Bir. Heheleín K. Tan. egy. Közi. 1873/4. 
437. stb. 

1870. Kiss Lajos. Schultz gyakorló könyve a kisebb latin 
nyelvtanhoz. Pest, 

b) A 1 a t i n gyakorló k ö n y v r e v o n a t k o z ó 

értekezések: 

1858. Christ Józs. La). Einige Bemerkungen über Inhalt 
und Einrichtung eines Lateiiiischen Uebungsbuches 
íur die I. u. II. Gymn. Classe, A pozsonyi cs. k. fogyni, 
progr. 

1872. Szamosi János. Latin irás- és beszédgyakorlatok. 
Tan. egyl. Közi. 1872. 209, 



... 



a CJ.AS810A piiix,ologia, 163 

IX. Latin szótárak. 

a) Művek. 

1490. Szalkay László érsek kéziratának azon része, mely 
Theodul eklogájat feles sorközi magyarításokkal tar- 
talmazza. 

1533. Lexicon Joannis Murmelii, seu Latina rerum voca- 
bula, in suas cligesta classes, cum germanica et hun- 
garica intrepretatione. — Praeclarae indolis et am- 
plissimae spei adolescentulis : Michaeli et Francisco , 
Magnifici quondam domini Stepliani a Peren filiis, 
Martinus Heptaniidius. Cracoviae. 

1535. Glossarium lat. ital. gall. bob. hung. germanicum. 
Viennae. 

1538. Pesti Misséri Gábor. Nomenclatura sex linguarum. 
Bécs Újlaki Ferencz győri püspök által bővítve és 
újra kiadva, Bécs 1550,1561. .1568. 

1558. Detzi Tzimor János. Libellus Adagiorum Graeco- 
Latino-Ungaricoruni. (Jhiliades quinque. Bartphae. 

1598. Calepinus Ambrus Kis latin szótára ; nyomtattatott 
először 1503. Később bővítve 1 509-ben. A velenczei 
1619-i kiadás hét nyelvű, a lugduni 1681-ben nyolcz 
nyelvű. A tiznyelvű 1594. A tizenegy nyelvű, mely- 
ben a magyar szók is megvannak Basel 1598. 1605. 
1616. Genf. 1620. Basel 1622. 1627. 1682. L. Zeits. 
für und von Ungern 1803. IV. 246 és Molnár János 
M. Könyvház 1802. XVIII. sz. 15. 1. 

1590 — 2 — 3. Nomenclatura seu Dictionarium Latino-ungari- 
cum. Clar. viri D. Basilii Fabricii Szikszovii. Kiadta 
Pesthy Gábor és Sárvár 1602. Javítva kiadta Szil- 
vásujfalvy A. Imre. Debreczen 1597 és 1619. L. erről 
Uj m. Muz. 1856. II. k. 98. Ism. Szilágyi Istv. Akad. 
Értés. 1847. 323. 1. 

1595. Vranchich (VerantiusJ Fauszt. Dictionarium quinque 
nobilissimarum Európáé linguarum lat. ital. germ. 
dalm. et ungar. Venetiis. Ezt bővítve a cseh és len- 
g3^el nyelvvel kiadta Loderecker Péter. Prágában 
1605, ezen czím alatt: Septem diversarum lingua 

11* 



1 64 K A UTAL ANTAL. 



rum Dictionarium. W'iinun J. nyitrai püspök költsé- 
oén Pesten 1884 kiad. Pon. Thowmvk József »Di- 
ctionarum Pentaglottum« ezhu alatt. Isin. Horvát 
Tstván Tud. Gvűjt. 1885. II. 122. 1. 

1003. Megiserus Iliero) f t/t»us. Thesaurus polyglottus vol 
Dictionarium nmltilinguee Francot, a, M. 

1604. fízentzi Molnár Albert. Lexieou Latiuo-Graeco-JJnga- 
ricum Franeoíurti. J élessége következtében több ki- 
adást ért és pedig görög nyelvvé] bővítve. Hanoviae 
1611. JHcidelbergae 1621. Norimbergae 1644; Fran- 
eofurti 1645. és Leér János által »Dictionarium 
quadrilingue J jatiuo-L ng.-( 4 raoco-Germ.« czím alatt 
kiadva Norimbergae. 1708. 

1616. Ifeniseh Og'órgg. Thesaurus magyar szókkal bővítve. 
Augsburg. 

1629. Xévteh'ii. Dictionarium quatuor linguarum lat, luing. 
bobom, et germ. Bécs és 1641. 

"•630. Mawmi'h Máfgás. ( 'alepiuulus. Typis M. Formicao. 
Viennae. 

1681. Komenszky (Comonius) János A mos, Janua linguae 
latináé reserata auroa.Lissu. Magyar átdolgozásban : 
Kaposi Pál. Szántai Mili. és Helembai Sándor köz- 
reműk. Sárospatak 1652. Szilágyi István közreműk. 
Lőcse. 1661. Kolozsvár 1673. Lőcse 1698. Debreczen 
1700. Lőcse 1724. Debreez. 1729. 

1642. Alster J. Hon. Grammatica Latina in iisuin sclio- 
lae Albensis enni Pudimentis Lexici Lat. Albao- 
Juliae. 

1646. jMedulla priseae puraoque Latinitatis, qua onmes ling. 
lat. idiotismi repraesontautur. Gyula-Fehérvár. 

1654, Erdőbe rengi, Deák János. Janua linguarum bilingnis 
lat. Imiig, praecedens Dictionario. ( 1 omeniiis befolyá- 
sával. N.- Várad. 

1670. Buringerus Ján. M. Xomenclator et Index germano- 
latinus. Pozsonv. 

1708, Páriz-Pápai Ferenez. Dictionarium Latino-Hunsm- 
ricum Lentschoviae. A többi kiadások: Tvrnaviae 
1762. Tntentione ac laboré Petri Bod, Cibinii 1767. 



A OhASSLCA PiULoLOUlA. 165 

1782. 1788. És az Éder-fé le utolsó kiadás 1801. Sán- 
dor István toldaléka. Bécs 1808. 

1711), Cellarins Kristóf. Latinitatis libor memorialis. Bél 
Mátyás szövegével. Xürnberg 1719. Lőcse 1735. 
Debreczcn 1762. Pozsony. 1775. 1777. Primitíva la- 
tina, Locirpletavit Matli. Belius. Pozsony 1785. Neo- 
soli 1788. Pozsony 1800. Márton István kiadása: 
Győr 1808. Budai Ezaiús kiadása Debreczen 1808. 
1817. 1831 és Priniitivn vocabnla Ling. Lat, cunj 
interprci Hung. Debreczen. 184.2, 

1 724, Mískolczi Fer. Yocabnlarium latino-ungaricum. Győr. 

1729. Gradus ad Parnassum. sive synonymornm etc. The- 
saurus.Tvrnaviac. BUchojf 1741 és 1747. 1767. Er- 
sebek. 17 71. 1775. Buda 1827. 

1742. Jamőressirh András. Lexieon Latinum jnterpret. iL 
]vr. íícrm, et lmng. completatnm. Zágráb. 

1750. Wagner Ferenc:;. Lniversae Phraseologiae corpus 
eongestnm. Tvrnaviae. 177L 1775, Buda. 1822; 
Bécs 1825, 

1799, Xyir Kállai TamAs, kinek munkáját »Formulae so- 
lennos styli« rzim alatt kiadta Kovacliicb György. 
Pesten. Isin. Szilágyi István. Akad. Krt. 1847; 3191. 

1808. vSándor István. Toldalék a magyar-deák szókönyv; 
hez. Bécs, 

1818. Márton József Lexieon trilingue líit.-lnnig.-germ. 
Pars I. A— L. Wiennao 1818; M— Z. 1819. 

1823. Márton József. Német, magyar, deák szótár, a leg- 
jobb szókönyvek, különösen Kralt lexicona szerint. 

1823. Mokry Benjámin. Deák Magyar Etymologiai Lexi- 
eon. ísm. Tliaisz. Tud. Gyűjt. 1823. IX. k. 93. 1. 

1825. Bernoíák Antal. Lexieon Sla vicum-Boliemico-Latino- 
Germanieo Hungaricmu. Buda. Repertórium Lexici 
slavici ete. Buda 1827. 

1831. Kresznerles Fer. Magyar szótár gyökrenddel és de- 
ákozattal. Kiadták a magyar nyelv és a szerző né- 
hány barátjai. Budán. ísm. Horvát Tst. Tud. Gyűjt. 
J833. V. no. 



166 BABTAL ANTAL. 

1833/4. Kassai József. Származtató s gyökerésző magyar- 
diák szókön vv. Négy csomó. 

1834. Deák-magyar s magyar-deák teljes szókönyv. Megje- 
lent A — D-ig Pesten. Beiméi Józsefnél. 

1845. Bakó Dániel ós dr. Soltész János. Latin-magy. zseb- 
szótár. Sárospatak II. kiad. 1862. 

1 848. Kovácsi János. Deutsch-ungarisch Lateinisches Hand- 
wörterbuch. Pozsony. 

1851. Koczányi Ferencz. Latin-magyar-német zsebszótár. 
Pest. és 1860. 

1858. Findly Henrik és Regényt István. Latin-magyar is- 
kolai szótár. Dolgozta néhány kolozsvári tanár. Ko- 
lozsvár, ítöv. ism. Uj M. Muz. 1858. 1. k. 422. Budenz 
József. Magyar nyelvészet 1859; 161; 241. Hun- 
falvy Pál. Magy. Nyelvészet 1857. 477. Ezen szótár 
elörajza. Uj M. Muz. 1854. I. 5. 12. 1. 

1861. Holub Mátyás. Latin-magyar és magyar-latin zseb- 
szótár. Baja. Nyom. Pesten. Bir. Bartl A. Krit. La- 
pok 1862. I. 200. L 

1864. Bartl A. és Veress 1. Magyar-latin szótár. Pest. 
Bir. Kun Gyula. Kalauz 1864; III. 4. 1. és Hun- 
falvy Pál. Nyelvtud. Közlemények. 1863. 475. 

1865. Farkas Elek. Latin-magyar szótár. Pest. 

1868. Kérészi Istv. és dr. Soltész. Magyar-latin zsebszó- 
tár. Sárospatak. 

1870. Lengyel Zsigmond és Szegedy Sándor. Latin-magyar 
szótár. Debreczen. Bir. Szamosi I. Tan. egyl. Közi. 
1870; 488. 

1873. Steiner Zsigmond. Latin szókönyv etymologikus cso- 
portokban. Pest, Ism. M, Tanügy. 1873. 533. 1. 



b) A latin szótár a k í* a, v o íi a t k o z ó értekezése k. 

1803. Tertina Mihály. Einige Beitrage zur Literaturge- 
schichte Ungerns. Zeits. f. u. von ITngern. 1803. 
IV. 246. 

1847. Szilágyi István. A magyar szótárirodalom történeti 
szemléje. Akad. Ért. 1847. 331—337, 1. 



m 



\ CLAHSICA PlllLOLOÍÍlA. 



167 



1863. Rozek János. Lexicaliscbe Randglossen. N.-Szebeni 
cs. kir. gymn. progr. 

1864. Fon. Theiorewk E. Az akad. nagy szótárhoz való 
jegyzetek. Tan. Lap. 1 864. I. 50. Mnrmelius szótá- 
ráról. 

1873. Toldi) Ferencz. A magyar nemzeti irod. tört. 3 kiad. 
1872. és 1873. — 30. 44. 53. 73. 103. 128. §§. 

1874. Szamosi János. Latin és görög szótárirodalmunk. — 
Erd. Muz. 1874. 29. 1. 

X. A latin nyelv és irodalom köréből vegyes értekezések. 

1599. Tsáktornyai Mátyás. Régenten az Római fő asszo- 
nyoknak a Tzifraság tilalmáról való pörlődések az 
Tanáts előtt. Kolosvár. 

1789. A szépmesterségek a Rómaiaknál. (Sulzer Theor. 
Art.Künste után) Magy. Muz. 1789. 408. 

1791. A deák nyelvről. Mind. Gyűjt. 1 791. V. 28. 

1791. A deák poézisról. Mind. Gyűjt. 1791. V. 36. 

1798. Gubernát Antal. A rómaiak Görögországban. Poson. 

1808. Az olasz és Deák nyelvről »Sokféle« irá Sándor. — 
Győr 808 IX. db. 29. 1. 

1827. P. A. Rövid értekezés a római nyelv becséről. F. M. 
Min. 1827. 1415. 1. 

1828. Szigethy Gyula Mikes. A Deák nyelv nem tudása 
okairól s tanulása hibáiról. — P. M. Min. 1828. 

1916. 1. 

1833. Nemély római Tsászárok közmondásaik. »Sokféle.« 
Kiad. Molnár Józs. 1833 ; 75. sz. 595. 1. 

1834. Jlosty Zsigmond. Az új szavak s a régieknek megváh 
toztatásáról a Rómaiaknál. Haszn. Mulats. 1834. 
TI. 358. 

1840. A Deák nyelvről, mint a deák Európa nyelveinek 
forrásáról. Sopron. Estv. 1840. II. 195. 

1842. Klemm E. A latin nyelv és classicusainak tanulmá- 
nya. Pozsony. 

1844. A latin nyelvnek a római birodalom elenyészése ótai 
fenmaradásáról. Docen J. utAn Sopr. Estv, 1844, 
V. 94. 



168 tíAKTAL ANTAL. 

1846. Mészáros Karoly. Az értelmi műveltség állapota a 
rómaiaknál. Társalkodó 1846. 263. 

1851. Wichtigkeit und Biehtung des Stúdium s römischer 
Klassiker. A soproni kath. gymn, progr. 

1852. Mannhardt Jyn. Uiber das Stúdium der lateiniseher 
Rlassiker mit Ivüeksieht aufdio Vorkenutnisse imd 
Bedürfnisse der hierlandigen Schuler, A temesvári 
kath. gymn. progr. 

1852. Fábián, (labor. A római elassieusok olvasásával s ta- 
nulmányozásával egybekötött élvezetről és érdekről. 
Akad. kis ítvüI.1852. iul. 10, V\ M. Muz. 1853. 
II. 66. 

1853. Kelp hív. EinigoBemerkungen uber die Methode des 
Unterriehtes in der lateinisehen Spraeho im Unter- 
gvnm. A beszterezei ijviiiii. proín-. 

1851/5. Hzalay Alfréd. Igénytelen terv a latin nyelv sikeresb 
kezelésére. Az egri kath. fögym. értés. Ism.M. Nyel- 
vész. 1856 ; 252. ü. ezen ])rogr. 0])inio de ratione 
linguam Latinam optimo eum fruetu traetandi. 

1855. tíchid F r. sen. zur Fragc des lat. Spraeh unterriehtes 
an unsern gymnasien. A brassói ág. b. gymn, progr. 

1857, Vayáes Caesar. Vezérnézetek a latin irodalom ismer- 
tetésében. Tan. Lap. 1857: 1. 2U. 21. 

1858. De sermonis latini usu quotidiano. A nagy szombati 
kath. fögym. progr. 

1858. Koczányi Ferenc';, A latin nvrlv i'm vében. Tan, L. 

• 808. 1. J 33. 1. 
1858. Rónay Béla. Igénytrlrny vélemény a latin nyelv ala- 
pos megtanulásáról. Tan. Lap. 1858. 1. 3(>L 
1858. Malik Vinezc. De proverbiis et adagiis latinis. Asel- 

meezi kath. fögyniu. tudós. 
1858. De sermonis latini usu quotidiano. A nagyszomb. kath. 

lóg. progr. 
1858 9. Deák Sándor. Quid potissimum eausae sit ? quod teni- 

poribus nostris latináé litterae in dies eollabantur ? 

A székesfehérvári nacfvmn. értés. 
18b(). Mercner Rudolf. Xéhánv szó a latin nyelv kezeléséről 

tanodáinkban. Tan. Lap. 1SG0. ; II. 474. 48b. I. 



A CLASSICA PHILOLOGíA. 169 

1860. Krichenbauc)' Antal. ti ebei* die Verbindung (les Un- 
ierriclitosiii der ungarischen und lateinischen Spraehe. 
Az unghvári kath. gymn. progr. 

1865. Szamosi János. A latin nyelvi tankönyvek ügyében. 

ti ti Cü 

Tan. Lap. 1865. 356. 1. 
1867. A latin mint tannyelv. Hon. 217. sz. 
1867. Kost le J. V. ísekoliko rcéih za izpravak jednoga pra- 

vila u skladnyi latinskoga jezika. A karlowiezi gyni. 

progr. 

1867. Lchiet- János. Einiges über den Unterricht in der lat. 
Spraehe mii besoderer Ilücksicht auf das methodiselie 
Verí'ahren bei demselbeu. Meggyééi ág. gymn. progr 

1868. Xey Fevencz. A latin nyelvkérdés a pesti íoreáltano- 
dában. Tan. Lap. 1868. 54. 1. 

1868. Petrovlch Ferencz. A latin nyelv múlt és jelen álla- 
pota hazánkban. Tan. egyl. Közi. 1868. 314. 

1869. Vári (feliért. Latin irodalmi vázlatok. Szabad Egy- 
ház. 1869. 140. 141. 142. 147. 148. 149. 150. 

18712. Bíró Béla. Pár irán vesznie a latin nvelv tanítására 
nézve. A gyula teliérvári kath. nagv gvmn. értés. 

187 J/2. E. F. Miért nem tud a gymn. ifiusá^ a latin nvelv- 
böl kivánt eredményt felmutatni. A veszprémi gymn, 
progr. 1871 2 és 1872 3. 



IX, A latin prosodia — a nevek nemei — és ejtegetésére-vonatkoző, 

* a ) K u n v v e k. 

%j 

1611). Prozodia. Löese. 

1672. Ladluer Jllés. Vcrsus memoriales ad Etvmologiam et 

Prosodia m spectantes. Lőcse. 
1712. Ars metriea. Nagyszombat. 
1837. Csenj József. Prosa versuum, vagy a nevek nemeiről. 

Pest. 

1806. Carloicszkji Zs)/m. Prosodia latina. Eperjes. 

1857. Cserkúti Cseh József. Latin hangmértéktan. Pest. 

Ism. Lonkay A. Tan. Lap. 1857. 120. 1. és Szeged. 
1860. 



Í70 BARTAL ANTAL 

1861. Mutschenbacher A. Magyar Alváry. Pest. Bir. Krit. 
Lap. 1862. ; I. I. 132. 

1862. Németh Ant. Versus memorialos Alvári. Pest. Bir 
Krit. L. 1862.; 1. 132. 

1862. Holub Mátyás. Hangmértan és verstan a latin nyelv- 
hez. Pest. 

1863. Füssy Tamás. Latin verstan. Pest. Bir. Vagács 0. 
Krit. L. 1863. ; I. 364. 

1864. P. Theicreivk Árpád. Latin nemi szabályok magy. 
versekben. Kassa. A szerző maga igazolja müve meg- 
jelenését. Tan. Lap. 1864. 304. 

1867. V. Horváth Zsigmond. Latin prosodia és metrika: 

Pest. 
1872. Gyurits A. A latin főnevek végzetei és nemei. Melléki. 

Traut Ollenclorf latin nyelvtanához. Pest. 
1874. Garami Rich. A latin verstan alapvonalai Habenieht 

után. Pest, Bir. Bir. Schill Sal. Magy. Tanügy 1874. 

456. 1. 

b) É r teke z é s. 

1864. Mindszenty Gedeon. Még valami Alváryrúl Tan. Lap. 
1864.; 314. és Pon. Thewrewk Árpád. u. o. 541. 1. 

XI. Római történelem. 

a) A r ó m a i t ö rténelemre vonatkor 6 m ü vek és 

értekezések: 

1552. Sambucns J. Imperatorum Romanorum vitae. Argen- 
tínáé. 

1573. Poncianus Tsaszar Historiaia. Bécs és Lőcse 1633. 
1653. 1676. 1679. L. bőv. Erd. Muz. Egvl. Évk. 1871. 
V. köt. 128. 1. 

1742. Doleschall Pál. Imperatorum Romanorum nomina 
et symbola. Posonii. 

1778. Vali István. A római imperátorok tüköré. Posony, 

1795. Sándor. A római császároknak uralkodások kezdete* 
»Sokfélc« 1795, Tll. dar. 10. . 



A CLASSICA PHILOLOGIA. 171 

1800. Duguiiits András. Római történetek. Pozsony. 
1833. Coriolán. »Sokféle« kiad. Márton Józs. 1833. 104. 

sz. 841. 1. 
1835. Nero mint hangász. Bajzolatok 1835. II. f. é. 34. 

35. sz. 

1835. Bajza József. Coriolán és a háborgó Róma. Aurora. 
1835. 

1844. Tooth István. A rómaiak történetei. Pest. 

1847. Magos Ernő. Róma Augustus és részint Tiberius ko- 
rában. Francziából. Pest. 

1852. Koczányi Ferencz. Scipio (jellemzés). Családi Lap. 
1852. 147. 1. 

1852. Császár Ferencz. A keresztény vértanúság kora. Csal 
L. 1852. TT. f. é. 193. 243. 

1853. Kürcz Antal. Diocletian és Florus. (Történeti kép.). 
Csal. L. 1853. II. f. é. 238. 

1854. P. J. Közlemények. Montesquieu : ^Elmélkedések a 
rómaiak nagyságának és hanyatlásának okai fölött « 
Csal. Lap. 1854. I. f. é. 303. 399. 451. 555. 

1856. Palásthy Pál. Körrajzok Magy. Theodorik történe- 
téből. Csal. Lap. 1856. I. f. é. 9. 56. 103. 200. 255. 

1856. Csengery Antal. Római történet Rómában. Pesti 
Napló 1856. jan. 4. 5. 9. febr. 15. 16. 19-én. 

1856. Róma és Karthágó. A rozsnyói gymn. progr. 

1856. Pantke Theod. Der Brand Roms unter Nero, mit be- 
sonderer Berücksichtigung der Frage, ob derselbe 
durch Zufall entstanden, oder von Nero veranlasst 
worden sei. A nagyszebeni kath. gymn. progr. 

1857. Schmidt W. Die Geten und Daken. A nagyszebeni 
cs. k. gymn. progr. 

1857. Ficker Henr. Aquincum und seine Ueberreste. A 
budai kath. gymn. progr. 

1859. Schatter József, üeber elás alté Mursa. Az eszéki 
kath. gymn. progr. 

1859. Lonkay A. Tanulmányok a római történet s különö- 
sen a második pun háború fölött. Tan. Lap. 1859. II, 
533. 545. 558. 1. 



172 Ü.VRTAL AXTAL 

1860. Jfiloczky Béla. A veszta szűz. (Történ, beszély). Dí- 
va tcs. 1860. 402. 410. 1. 

1864. Huszár Imre Szörnyeteg volt-e Néró? (Történelmi 
vázlat a Oornhill Magaziné után) Főv. Lap. 1864. 
48—53. sz. 

1864. Jánosy Gusztáv. Kóma hanyatlása korúból. Janin 
Gyula után. Magy. Sajtó. .1864.; 224. 228. 230. sz. 

1866. Kleopátra (Tört. tanulni.) Magy. Vil. 255—258. sz. 

1868. líegyessy Pál. A római birodalom hanyatlása és bu- 
kásának története. Az angolból (xibbou Ed. után. 
ísm. Lukács Béla, Hazánk 1869.; 28. 39. sz. és Ilon 
1869. 205. sz. 

1868. A római élet Augustus korában a korabeli költök 
rajza után. Független Lapok. 1868. 86. 87. 88. sz. 

1869. Geiger Hermann. Lídia. Kép Márk Aurél császár ide- 
jéből. Pest. 

1870. Ttbold ÜZüL'b. Világtörténelmi bel vek zsebszótúra. 
Pest. 1870. 

1871. V. J. A provhieziák a római császárság korában. 
Reform. 187.1.; 100. 107. sz. 

1871. I r . ./. Csúszár-esinálús Rómában (Etudcs et portraits 
du siecle d* Augnste. Par M. E. Beulé) Reform 1871 . ; 
171. sz. 

1871. L. J. (Haudius és feleségei (Beulé után) Kef. 1871.; 
175. sz. 

1872. Kudeíka István. A római köztársaság utolsó küzdelme. 
A pestvárosi főreál t. progr. 

1872. A fényűzés a rómaiaknál és egyebütt. Priedlander 

nyomán. Reform. 1872.; 121. sz. 
1872. Cleopatre. Pdaze de Iiury tanulmánya a »llevue des 

deux Mondcs«-ban. Pesti Napló 1872.; 152. 153. 

1 54. 1 56. sz. 

1872. Wetsz József. Róma szelleme (vázlatok fénykorából a 
kultúra terén) Reform 1872.; 152. 154 156, sz, 

1873. Hampel József. Aquincum. Pest. 

1873. A — e. Nero. (Renan »Antikrisztus« czimii müvéből). 
Pesti Napló. 1873.: 137. sz. 



A CLAHSÍCA PHILOLOÍÍIA. 1 7 3 

1873. Molnár Antal. Aiigustus és "kora. Reform. 1873 

221—223. sz. 
1873. TibcL'ius. Reform. 1873.; 269. sz. 

1873. Molnár Antal. Livia (Beulé »Augustus«-ából) Re- 
form. 1873.; 3,12. 313. sz. 

1873,. p V Antal. Róma története a nyugoti birodalom ele- 
nyésztéig. Pest Bir. Morgonstrn Henrik. M. Tanügy 
1874. 166. 1. 

1874. Iuirhas Antal. Tiberius ifjú kora. (Beulé könyvéből) 
Reform 1874. ; 8. sz. 

1874. ToUhj István. A rómaiak története. Mommsen Tiva- 
darnak 5-ik kiadása után ford. Pest. 2. füz. 

1874. Dr. Mohair Antal. Júlia (Beulé »Augustus«-ából) 
Reform. 1874.; 58. sz. 

1874. Cs. J. Most és kétezer év előtt. Figyelő 1874. ; 133. 1. 

b) Ív ü I f ö 1 d i m n n k á k ismerte t é s e. 

1837. Gesebiebte Roms in seinem Pebergange von der 

ropublikaniseben Verfassung. Von \V. Drumann. 1. 

Th. Königsberg. 1835. Tsm. H-y. TiuLGyu t. 1837. 

.11". 119. 
1847. Burebardi. Staats und Reebtsgesebichte der Römer. 

Stuttgard. 2. B. 1841 44. és Walter » Gesebiebte des 

römiseben Reebts bis auf Justinian 1845. 2. Auíl. 

Isin. Gi\ M. 4. Budapesti Híradó 1847. I. 600. I 
1867. Carl Péter. Römiscbe Gesebiebte in 3 Bánden. Halle. 

1867. és Albert Sebwegler. Römisebc Gesebiebte 1. 

1. (])as Zeitalter der Könige). ísm. Dr. Heinrieb. 

Tan. Egyl. Közi. 1867. V. 35. 1. 

1872. Frirdlander. Bilder a us der Sittengesebiebte Roms. 
Ísm. Molnár Antal. Reform. 1873. 159. sz. 

1873. Augustus seine Kamilie und Freunde von Beulé. 
Ford. Dr. Döblrr Halle. 1873. ísm. Figyelő. 1873. 
168. 1. és Reform a fölebb idézett czikkekben. Dr 
Heinrieb Magy. Tanügy. 187 3. 459. 



A classica philologia magyarországi *) könyvtárában 

előforduló irdk névsorozata. 



Abday Asztrik 90. 1. 
Adami János 87 1. 
Agricola 78. 1. 
Alin Vilmos Dr. 134. 1. 
Aigner Lajos 92. 93. 102. 1. 
Ajtai A. Mihály 88. 152. 1. 
Alagics Antal Dr. 39. 120. 1. 
Albingi István 153. 1. 
Áldor Imre 58. 63. 92. 1. 
10. Alster János 164. 

Antonius Jakab 146. 1. 
Aranka György 109. 143. 1. 
Arany János 84. 119. 1. 

Babícs Kálmán 41. 1. 
Bajza József 136. 171. 1. 
Bakó Dániel 98. 166. 1. 
Baksai Sándor 125. 1. 
Balajthy József 99. 1. 
Balázs Ferencz Dr. 136. 1. 
20. Bálinth Gyula 119. 130. 1. 
Ballá Imre 54. 
Ballagi (Bloch) Mór 72. 97. 
Bologh György 110. 126. 
BalugyánszkyJózsef 41. 63. 121. 
Baráth Ferencz 52. 
Baritz György 138. 
Barla Szabó János 83. 
Barsi József Dr. 156. 
Bartal (Bartl) Antal 37. 57 58. 

69. 75. 95. 107. 108. 124. 

145. 150. 156. 157. 159. 161. 

162. 166. 
30. Bartók Gábor 111. 



Bászel Aurél Dr. 71. 91. 
Batizfalvy István 103. 
Báttaszéky Lajos 73. 85. 148. 
Beeker György 151. 
Becsek Sándor 54. 
Bélák József 147. 
Bél András Károly 61. 70. 
Bél (Bélius) Mátyás 151. 165. 
Bellitz János 153. 
40. Bene J. S. 40. 

Benkő Ferencz 87. 146. 
Beregszászi Nagy Pál 85. 
Bergler István 59. 64. 
Bernolák Antal 165. 
Berzay Elek 161. 
Bessenyei György 124. 
Biliari Péter 86. 
Biró Béla 169. 

Biró István 99. 
50. Bocsor István 154. 

Boda (Egyházas Eadóczy) Jó- 
zsef 136. 

Bodon Ábrahám 143. 

Bogáti Miklós 72. 

Bolemann István 154. 

Bornemisza Péter 74. 

Borszéky Antal 91. 

Bocsányi András 94, 

Brassai Samu 121. 124. 145. 
159. 160. 

Brately Vazul 63. 
60. Bröder Gottfrid 153. 

Brunner József 139. 

Buczy Emil 69. 92. 99. 150. 



*) Ide számi tva a » Három királyság «-ot. 



17* 



o 



Budai Ezaiás 91. 140. 149. 153. 

157. 161. 165. 
Budaváry József 86. Iu8. 183. 

140. 
Budenz József 65. 86. 97. 166. 
Bűringer János 165. 

Carlowszky Zsigmond 169. 

Cebecauer János 48. 

Cesinge (Pannonius) János 59. 
70. Clievalier Lajos 103. 

Ohi erényei Mihály 79. 

Christ József 162. 

Csalomjai 144. 

Csányi Ferencz 91. 

Csaplár Benedek 69. 

Császár Ferencz 85. 171. 

Cseh (Cser kúti) József 169. 

Cselkövi (Kölcsey) 60. 

Csemiczei Cseminszky Sándor 
46. 74. 
80. Csengery Antal 62. 171. 

Csepregi Nándor 88. 

Cserei Miklós 138. 

Cserny Károly 112. 120. 160. 

Csery József 169. 

Csiky Kálmán 12 5. 

Csorna Mihály 120. 149. 

Czaktornyai János 97. 

Czanyuga József 159. 

Czinke Ferencz 117. 
90. Czuczor Gergely 118. 127. 138. 
139. 

Dalnoki Benkő Márton 115. 
Dalnoki János 59. 
Dankovszky Gergely 49. 62. 85- 

94. 9,5. 
Dávid István 65. 156. 162. 
Dayka (Újhelyi) Gábor 47. 

128. 
Deák (Erdöberénvi) János 

164. 
Deák Sándor 117. 155. 168. 
Deáky Fülöp Sándor 87. 
Deáky Zsigmond 80, 



100. Décsy (Detzi Tzimor) János 

135. 163. 
Deidrich György 51. 
Dessewffy József gróf 48. 55. 

74. 79. 80. 
Dobay Székely András 1 10. 
Dobronoki István 160. 
Doleschal Pál 153. 170. 
Domanovszky Endre 51. 
Döbrentei Gábor 38. 
Döme Károly 123. 128. 
Dugonits András 57. 6L 135. 

142. 171. 
110. Dunay Ferencz 109. 

Édes Gergely 47. 117. 118. 
Edvi Illés Pál 38. 68. 89. 109. 

134. 138. 141. 154. 157. 
Egyed Antal 129. 130. 141. 
Elischer Jáuos 97. 98. 160. 
Erdélyi János 91. 
Eró'dy Béla 102. 

Fabchich József 44. 46. 47. 50. 

53. 65. 68. 73. 74. 75. 76. 
Fábián Gábor 92. 101. 105. 
111. 125. 137. 142. 168. 
Fábián József 114. 
120. Fábián Mihály 70. 

Fabricius (Szikszói) Balázs 

163. 
Faddy Kristóf la 7. 
Farkas Antal 173. 
Farkas Elek 166. 
Fáy András 111. 
Fekete János gróf 128. 130. 
Fényé ry 68. 

Ferentzi (Pápai) János 139. 
Ficker Henri ck 171. 
130. Finály Henrik 42. 166. 

Finkei József 75. 95. 98. 155. 
Fischer Lajos 71. 
Fischer Simon 51. 
Fojtényi Cassián 119 120. 
Foj fényi János 83. 87. 
Földi János Dr. 47. 109. 117. 



176 



Forrai (Szabocsínyi) Endre 

123. 
Forró Pál 115. 
Forberger G. D. 39. 
140. Fortunatus Mátyás 137. 
Franké 56. 
Franki István 62. 
Fuchs János 124. 
Fuchs Tamás 40. 100. 
Fülöp Alajos 85. 
Fiisi Pins 108. 
Füssy Tamás 170. 

Gaal György 161. 

Garami (Kadlecsik) Richárd 

48. 58. 102. 113. 122. 127. 

140. 142. 150. 160. 170. 
150. Garda József 87. 
Garzó Mihály 129. 
Gauzer János 40. 41. 62.7 5. 

96. 97. 101. 158. 
Geigev Hermann 172. 
Gerber Arnold Dr. 139. 158. 
Gerlach Benjámin 102. 
Gondol D. 7 5. 
Gotthard Nándor 7 5. 
Göbbel J. 38. 
Gönozy Pál 155. 
169. Grailich Ferencz 153, 
Gregnss Ágost 126. 
Gretsor Jákob 94. 
Grigfly József 153. 154. 
Grosser <lános 110. 133. 
Gruher Antal 150. 
Gubernát Antal 167. 
Gnzmh's Isidor 56. 74. 77. 89. 
92. 99. 

Gyártás István 112. 
Gyöngyösi István 57. 108. 
17 0. Gyönk 9 6. 

Gyurii s Aulai 96. n>8, ÍM. 
143. 156. 157. 100. 1 7»». 

Haas Mihály 4 3. 160. 
fíabereru Jonathan 51. 52. 95, 
Hadad 73, 



Halder Konrád Dr. 40. 95. 

Holimbai 68. 89. 

Ilallerköi Haller János gróf 

61. 
Halmi Gvula 111. 
Hampel Antal Dr. 127. 

180. Hampel József Dr. MÍ. 
Harrach (Erődy) Béla 63. 
Harrach József 94. 
Hatvani István 45. 
Hatvani Pál 72. 
Hau/er János Dr. 62. 144. 
Hegyessy Pál 172. 
Hegvi József 110. 
Hehelein Károly 162. 
Heiden Sebald 160. 

190. TTeinrich Gusztáv Dr. 43. 104 
107. 113. 127. 173. 
Helembai Sándor 164. 
ífeltai Gáspár 45. 108. 
Jlenisch György 164. 
Henszlman Imre 60. 92. 
j lényei Dávid 1 12. 
Hermáim Lénárd 51. 
flerlelendy Gál>or 60, 
Heteim János 150. 
Hidasi Kornél 158. 

ííOO. Hillebrand Józsof 15. 
ÍTilószkv Béla 172. 
iíindy Mihály 136. 145. 147. 
I loc heggé r Ferencz Dr. 39.1 00. 
Ilol'er Károly 104. 
Koffer Endre 57. 97. 
Hoíímann György 13.6. 
Hoffmann Pál Dr. Ii2, 
Holéezy M. 58. 99. 120. 
[MleFiilöp 84. 
tílO. TTollósy Zsigmond 95. 96.98, 
Hnlnh Mátyás 80. 1 13. 135, 

156. 149. 160. 166. 1 70. 
líóman Ottó Dr. 3,7. 46. 49. 

6;;. 6H. 77. 9.3. 96. 121. 14<», 

11 8. 158. 
Homonnay (írmesi) Imre 115. 

120, 146, 



177 



Honter 94. 98. 151. 
Horvát István 42. 66. 94. 166. 
Horváth András 128. 144. 
Horváth Bálint 161. 
Horváth Cyrill I)r. 39. 40. 101. 
Horváth Dániel 106. 
220. Horváth János 89. 
Horváth József 133. 
Horváth Zsigmond 147. 
Horváth (Vezekényi) Zsig- 
mond 71. 75. 79. 95. 97. 101. 
156. 160. 170. 
Hunfalvy János 78. 
Hunfalvy Pál 51. 52. 56. 57. 
60. 62. 69. 70. 74. 78. 95. 
103. 107. 114. 158. 166. 
Huszár Imre 104. 107. 172. 
Huszti Péter 141. 
Hutter Antal 112. 

Illei János 106. 
230. Illyés András 108. 

Ilenczfalvy Szász József 48. 
Imre Sándor 39. 41. 64. 98. 

101. 157. 162. 
Irmei Ferencz 52. 71. 103. 

148. 
Iványi István 102. 124. 160. 

Jakab István 89. 147. 
Jakabfal vay Gyula 79. 
Jakabfalvy András 92. 
Jámbor Pál 144. 
Jambressich András 165. 
240. Jancsó Lajos 62. 

Jánosy Gusztáv 172. 

V 

Javurek János 150. 
Juhász Mihály 38. 100. 107. 
Jurkovie János 150. 

Kajdi Imre 131. 
Kálniczky Benedek 98. 
Kállai (Nyir) Tamás 165. 
Kaposi Pál 164. 
Károlyi István 84. 
250. Károlyi Péter 94. 



Kassai József 166. 
Kazinczy Ferencz 47. 53. 55. 
68. 81. 110. 117. 118. 129. 

135. 139. 141. 143. 149. 
Kazinczy Gábor 54. 111. 
Kecskeméti Dániel 129. 
Kelp István 157. 168. 
Kérészi István 156. 166. 
Kéri Sámuel 136. 
Kis János (Superintendes) 38. 

49. 51. 73. 79.84. 87.88. 109. 

110. 115. 117. 118. 123. 130. 

131. 134. 136. 138. 140. 147. 
Kis János Ifjabb 51. 60. 66. 

260. Kiss András 96. 
Kiss Elek 148. 
Kiss Lajos 79. 95. 98. 100. 103. 

156. 162. 
Kislaky Mór 149. 
Kismarjai Pál 151. 
Klein Ephraim 160. 
Klemm Ede 167. 
Koch E. 96. 

Koczányi Ferencz 37. 42. 80. 
111. 156. 158. 159. 161. 166. 
168. 171. 
Kolmár József 162. 

2 70. Kolumbán János 84. 

Komáromy Károly 132. 
Komáromy Lajos 41. 96. 103. 
Komenszky (Comenius) János 

164. 
Kónyi János 53. 
Korodi Lajos 61. 
Kostic József 54. 57. 62. 75. 

93. 169. 
Kovács Gábor 90. 
Kovács János 121. 
Kovács Imre 130. 

280. Kovács József 108. 109. 114. 
115. 123. 126. 130. 134. 141. 
142. 
Kovács Nándor 132. 133. 160. 
Kovácsi János 166. 
Kováts 107. 



M. T. AKAD. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. 



12 



178 



Kováts Sámuel 88. 99. 147. 

Kovásznai Sándor 110. 133. 

140. 

Kölcsey Ferencz 59. 60. 62. 68. 

74. 80. 
Köleséry Sámuel 141. 
Köpesdi Sándor 86. 91. 97. 

122. 
Krausz Salamon Dr. 52. 71. 

290. Kresznerics Ferencz 123. 165. 
Krichenbauer Antal 168. 
Kudelka István 172. 
Kultsár István 130. 
Kűn Gyula 127. 166. 
Kun Pál 51. 63. 
Kunich Rajmund 59. 80. 
Kuttner Sándor 85. 
Kürcz Antal 133. 171. 

Ladányi Gedeon 100. 

300. Ladiver Illés 169. 

Laky Demeter 118. 125. 
Lassel Jenő 150. 
Lassú István 121. 
Lászlón J. 101. 
Lehr András 119. 
Lehrer János 169. 
Lejay Gálior 152. 
Lengeru J. 93. 121. 
Lengyel Zsigmond 166. 

310. Lethenyei 72. 
Lévay Imre 145. 
Lévay József 135. 
Liclmer Pál 60. 64. 95. 98. 
Liehhardt Lukács Dr. 39. 95. 
Lipp Vilmos 63. 76. 
Liptay Sámuel 66. 108. 118. 

132. 
Liszka Béla 84. 
Lisznyay Kálmán 83. 
Lonkay Antal 40. 54. 60. 74. 
101. 160. 171. 

320. Loos József 91. 
Lósi Pál 159. 
Losonczy László 135. 



Lubrich (Garamszeghi) Ágost 

104. 
Lukács Béla 172. 
Lutter Nándor Dr. 156. 

Madiera 63. 
Magos Ernő 171. 
Majxner Franjo 76. 
Makáry György 119. 

330. Malik Vincze 156. 168. 

Malmosi Károly 64. 76. 86. 
Mannhhardt Ignácz 168. 
Marescli Antal 70. 
Márk Pál 127. 
Márki József Dr. 144. 
Markovits Rókus 39. 
Márkus Miklós 114. 
Márton József 165. 
Márton István 94. 127. 132. 
152. 

340. Máry Pál 65. 

Maurach Mátyás 164. 
Mátrai E. 71. 

Matskássi Ferencz 67. 74. 77. 
Mayer L. 91. 
Mede Pál 141. 
Megiserus Jeromos 164. 
Méhes István 127. 
Maijsnar Ignácz 75. 
Melczer József 120. 

350. Melczer Lajos 154. 161. 
Mesiota J. Dr. 109. 
Mészáros Károly 100. 168. 
Mészáros Nándor 76. 98. 
Mezner Rudolf 168. 
Mihály István Dr. 139. 
Mihályi Károly 156. 162. 
Mihaltz István 136. 
Mindszenty Gedeon 170. 
Miskolczi Ferencz 165. 

360. Mitrovits Gyula 148. 
Mocsy Antal 132. 
Mokry Benjámin 38. 56. 165. 
Molnár (Szenczi) Albert 152, 
164. 



179 



Molnár Antal 43. 173. 
Molnár Ferencz 108. 
Molnár Gergely 151. 
Molnár György 151. 
Molnár János 44. 49. 51. 53. 

55. 56. 57. 58. 59. 62. 65. 67. 

68. 70. 72. 74. 78. 88. 105. 

116. 122. 123. 125. 134. 137. 

146. 147. 157. 163. 
Molnár István 98. 

370. Molnár (Agyagosj Samu 154. 
Molnár (Fel. Apatlii) Sándor 

129. 
Monoszlói János 112. 
Mrazovits Ábrahám 128. 
Murmelius János 163. 
Mutschenbacher Alajos 170. 
Müller János 139. 
Müller Mátyás 155. 
Müller Nándor 110. 

Nagy Ferencz 122. 

380. Nagy János 143. 
Nagy Imre 40. 86. 
Nagy (Felsőbüki) Lajos 108. 
Nagy (Peretsényi) László 42. 

128. 141. 
Nagy Márton 7 1 . 
Nagy Miklós 103. 
Nagy Péter 85. 
Naláczy István báró 73. 
Német Antal 99. 
Német Pál 45. 

390. Németh Antal 45. 71. 170. 
Németh László 153. 
Némethy Pál 155. 
NériPál 96. 
Névy László 93. 146. 
Ney Ferencz 169. 
Nóvák Dániel 89. 147. 
Novich József 120. 
Nuber Sándor 159. 
Nyulassy Antal 100. 

400. Ompolyi 40. 



Ormos József 55. 
Osvald Miklós 71. 

Pados János 124. 
Pakosta János 54. 
Palásthy Pál 171. 
Pantke Theodor 171. 
Pap György 50. 98. 
Pap (száldobosi) János 161. 
Pap (Vajdakamarási) Lőrincz 
99 

410. Pap Mihály. 

Páriz-Pápai Ferencz 164. 
Pasteiner Gyula 124. 148. 
Pataki Mózes 150. 
Pauer Imre Dr. 103. 
Pauly Ferencz Dr. 120. 122. 

141. 
Pavisevic István 42. 
Péchy Imre 48. 
Péchy István 48. 67. 
Pécsi János 53. 67. 68. 83. 

420. Péczely József 45. 61. 62. 81. 

106. 125. 144. 
Péhám Máté 116. 150. 
Peregriny Elek 85. 159. 
Perlaky Sándor 52. 106. 
Pesti (misséri) Gábor 45. 163. 
Petki János 138. 
Petőfi Sándor 137. 
Petrik Jakab 101. 
Petrovich Ferencz 42. 124. 

160. 169. 
Petz Lipót 69. 

430. Pintér Endre 111. 112. 
Pomei Ferencz 152. 
Pongrátz Gellért 130. 
Pór Antal 87. 104. 173. 
Pottokár Péter 76. 
Prágai András 105. 
Pieysius Ghristoph 112. 
Pupikoífer A. 68. 
Pyber (Gyerkényi) Benedek 
137. 



12 



o * 



180 



Quartier Philibert 113. 

440. Kácz István 138. 

Badányi József 104. 

Eáday Gedeon Id. Gr. 142. 
143. 144. 

Bajnis József 129. 142. 143. 

Bákosy Jenő 61. 

Bécsy Emil 91. 

Beichel Károly Dr. 120. 

Begényi István 166. 

Bemete József 144. 

Bévai Miklós 48. 59. 67. 73. 
109. 116. 128. 134. 141. 
450. Bévész Imre 89. 

Bibiczei Dániel 139. 

Biesel Mihály 39. 100. 148. 

Eing Mihály Dr. 68. 109. 114. 
124. 127. 140. 

Biskó Ignácz 82. 

Bokonstein Lipót 122. 

Bónai Béla 168. 

Bosa Pál 54. 

Bosty Zsigmond 167. 

Bozek János 123. 167. 
460. Bumy Károly 96. 99. 

Saághy Vendel 111. 131. 
Sághy Gyula 148. 
Sághy Károly 55. 57. 
Sambucus fZsámboki) Jáno 8 

50. 55. 56. 58. 66. 67. 69. 77. 

78. 112. 116. 120. 131. 133. 

142. 159. 170. 
Sándor István 165. 170. 
Sárréti 132. 

Sárváry Béla 107. 111. 124. 
Schatter József 171. 
Schedius Lajos 94. 110. 142. 
470. Schell Miklós 103. 

Scherff Ármin 70. 107. 
Schiefner Gyula 124. 127. 
Schiel Ferencz 168. 
Schill Salamon 170. 
Schirkhuher Móricz 39. 
Schlott Gyula 97. 
Schmidt Károly 76. 



Schmidt W. 171. 
Schneider Imre Dr. 40. 75. 

480. Schönauer Endre 157. 

Schoenwisner István 87. 146. 
. Schröer Tóbiás 37. 87. 147. 
Schulek János 153. 
Schwarz A. 67. 
Schwarz (Szt.-Katolna) Gyula 

73. 77. 101. 102. 
Sebestyén S. 157. 
Sebők F. Árkád 62. 143. 144. 
Severini János 152. 
Silberstein Adolf 41. 

490. Simonyi Pál 69. 

Sintenis Frigyes 148. 
Sirach C. B. 146. 
Soarius Cyprian 152 
Soltész Ferencz 95. 98. 155. 

166. 
Somogyi Gedeon 131. 
Somosi 95. 
Srabec Ármin 121. 
Stamborszky Lajos 93. 
Stancsics Mihály 

500. Stanislaides Dániel 37. 

Steiner Lajos 104. 

Steiner Zsigmond 166. 

Stettner János 39. 100. 

Stipcsics Alajos 84. 87. 146. 

Sturm János 113. 

Sturman Ferencz 130. 

jSujánszky Eustach 85. 
Sülley Máté 100. 
Sümeghy Pál 155. 161. 

510. Sváby Pál 148. 162. 

Sylvanus György 46. 65. 66 

72. 78. . 
Szabó (Baróti) Dávid 116. 126. 

143. 
Szabó (Sepsi Zalányi) Elek 

126. 132. 
Szabó József 57. 81. 85. 
Szabó István 44. 45. 46. 54. 

57. 58. 60. 65. 81. 82. 86. 

100. 



181 



Szabó Károly 48. 56. 6o. 75. 

78. 
Szabó (Szentjóbi) László 119. 

128. 130. 
Szabóky Adolf 91. 100. 
Szaicz Antal 137. 

520. Szalay Alfréd 168. 
Szalay László 111. 
Szálkai Antal 142. 
Szalkay László 163. 
Szalmás Endre 106. 
Szamosi János 63. 85. 93. 140. 
157. 160. 162. 166. 167. 168. 
Szántai Mihály 164. 
Szarvas Gábor 42. 96. 132. 

133. 156. 160. 
Szász Gerő 63. 
Szász Károly 93. 119. 154. 

530. Szász Mózes 88. 147. 

Szászky Tomka János 37. 
Szatmári Fábri István 68. 
Szathmáry Mihály 116. 
Szatmári (Paksi) Pál 88. 
Szeberényi Lajos. 147. 
Széchen Antal gróf 140. 
Szegedi Sándor 124. 131. 166. 
Szegfi Mór 101. 
Székács József 66. 69. 72. 81. 
84. 119. 120. 

540. Székely József 144. 

Szénássy Sándor 124. 145. 155. 

156. 158. 159. 
Szenczy Imre 38. 106. 110. 

129. 134. 135. 138. 139. 
Szentgyörgyi Gellért 69. 74. 

77. 127. 
Szentgyörgyi István 152. 
Szentkláray J. 112. 
Szentmártony József 1 1 9. 1 2 1 . 
Szentpétery Károly 158. 
Szép János 106. 110. 113. 

133. 
Szepesi Imre Dr. 37. 40. 41. 

58. 61. 62. 70. 95. 96. 97. 

101. 155. 157. 



550. Széphalmi 47. 

Szeremley Károly 60. 
Szerencse Menyhért 159. 
Szigethy Gyula 167. 
Szilágyi Ferencz 114. 124. 

153. 159. 
Szilágyi János 157. 
Szilágyi István 163. 166. 
Szilágyi István idősb 164. 
Szilágyi Márton 78. 
Szilágyi Sámuel 136. 

560. Szil vásuj fal vy Imre 163. 
* Szinnyey Gerzson 156. 

Szlemenics Pál 119. 125.130. 
Szoják János 138. 
Sztrokay Antal 125. 126. 
Szvorényi József 91. 146. 
Szűcs Dániel 75. 
Szűcs István 155. 

Támár Imre 40. 
Tanárky János 72. 
570. Tatai András 95. 119. 120. 

154. 161. 
Tatai István 158. 

Taubner Károly Dr. 48. 51. 54. 

Tekusch Mihály 153. 

Télfy Iván Dr. 37. 47. 49. 52. 

54. 60. 61. 63. 69. 72. 73. 

75. 76. 79. 87. 89.92. 93 95. 

86. 97. 98. 100. 101. 102. 

139. 140. 
Tertina Mihály 166. 
Thaisz Endre 56. 123. 165. 
Thewrewk (Ponori) Árpád 77. 

90. 170. 
Thewrewk (Ponori) Emil 41. 

48. 49. 53. 60. 61. 63. 64. 65. 

70. 84. 90. 104. 107. 124. 

167. 
Thön Gottfried Dr. 40. 101. 

148. 
580. Tibold Özséb 172. 
Tihamér 81. 
Timon Sámuel 152. 
Tipka Antal 42. 



182 



Toepler Károly 59. 
Toepler Theophil 154. 
Tokody 139. 
Toldy (Schedel) Ferencz 40. 

42. 65. 130. 154. 167. 
Toldy István 66. 92. 150. 173. 
Tomor Ferencz 112. 113. 
590. Tooth István 103. 171. 

Tordai Gelei Zsigmond 56. 
Torkos Sándor 92. 101. 
Török (Ponori Tliewrewk) 

József 83. 126. 164. 
Tóth Endre 60. 120. 
Tóth József 52. 
Tóth Lajos 161. 
Tóth (Ungvári Némethi) 

László 58. 68. 73. 78. 81. 
Travnicsek Hubert 95. Í56. 
Tsáktornyai Mátyás 99. 167. 
600. Turselinus Horácz 152. 
Turzó János 152. 
Tuschár 39. 
Tüdős János 133. 156. 
Türk M. 64. 

Unger Károly 85. 

Vagács Caesar 156. 161. 168. 
Vahot Imre 92. 150. 
Vajda Viktor 125. 
Vajdaíi Gejza 124. 
610 Vajdán (Vojdísek) József 119. 

135. 144. 
Valkó Endre 155. 
Vali István 170. 
Vályi Nagy Ferencz 53. 59. 

60. 67. 
Váry Gellért 41. 102. 103. 

148. 169. 
Vásárhelyi János 48. 
Vass József 127. 128. 156. 
Vass László 42. 54. 112. 
Vaszary Dózsa 69. 



Veress Ignácz 41. 42. 50. 57. 
65. 71. 127. 128. 131. 140. 
145. 156. 162. 166. 

620. Verseghy Ferencz 44. 117. 
Virág Benedek 110. 117.118. 
Vitéz Lajos 102. 
Vranchi h (Verantius) Fauszt 
163. 
Vörösmarty Mihály 126. 

Wachtel Dávid 59. 

Wagner Bálint 53. 7 3. 77. 94. 

137. 159. 
Wagner Ferencz 165. 
Walser Jakab 70. 
Warga János 155. 

630. Weisz József 172. 
Wenzel Gusztáv 59. 
Wimmerer Ferencz 150. 
Winterkorn Sándor 98. 
Wiski Pál 129. 
Wittstock Henrik 39. 100. 
Wlassics Gyula 87. 
Wohl Keresztély 113. 
Wolf Antal 96. 15 7. 
Wratschko Ferencz 63. 

&40. Zabeler Jakab 99. 
Zachár András 161. 
Zalai Dezső 125. 
Zamagna Bernát 59. 
Zechenter Antal 47. 56. 123. 
Zeykfalvy Idősb Zeyk János 

48. 51. 
Zichy Antal 119. 120. 121. 
Zilahy Károly 44. 
Zombory Lipót 60. 61. 
Zsarnay Lajos 98. 161. 

650. Zsigmondy Sámuel 95. 

Zsihovics Ferencz 38. 155. 
Zsoldos Ignácz 137. 

653. Zwanziger Keresztély 112. 



f- 



Köszönet nyilvánítás. 

Nem mulaszthatom el ez alkalommal mély köszönete- 
met kifejezni mindazoknak, kik adatok szolgáltatásával és 
szíves utasításaikkal lehetővé tették, hogy ezen munka oly bő 
tartalmú lehessen ; különösen köszönettel tartozom Szinnyei 
József, a m. k. egyetemi könyvtár őrének ; Ponori Thewrewk 
Emil tud. egyetemi tanárnak ; Zsilinszky Endre tanárjelölt- 
[. nek és Hellebrandt Árpád, volt tanítványomnak. 

1 A szerz é>. 



ff* 1985 









/ 



fc. 



,.fc'