(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "A peleskei notárius."

f. 



*>j*i$x^$* 



1 s ^i'^^^^H - .' 



'.* ; \..K: 




ft, 







$fo£ 






*■•■/ 



»**•; 



m**. 



jftrt 






•<* 



Ktl 




w 

.'<**% 



}JF* 




*■ 



*ut7jr •' & 



A PELESREl NOTillUS. 



BOHOZAT HAROM SZAKASZBAN N&GY FELVONASSAL 



IRTA 



GAAL JOZSEF 



NEGYEDIK KIADAS. 




rp 



BUD A- PEST. 

franklin-taesulat 

MAGVAU TROD. IgTKZBT > KONYVNYOMDA. 

1881. 



Franklin-Tarsulat nyomdaja. 



GAAL JOZSEF EMLEKEZETE. * 

SZIGLIGETI EDEtul. 

Sziiletett 1811. deczember 14-en, f 1866. febiaiar ^8-an. 

Gaal Jozsef boldogult tagtarsunk emlekeze- 
tenek liozom ez igenytelen koszorut. Meggyftzo- 
desem szerint, az ily emlek-koszorut a gyors 
hervadastol vagy annak alkoto iigyessege es ki- 
tiino tekintelye orzi meg, a ki fiizi, vagy annak 
tiindoklo es / maradando erdeme, kinek sirjara 
leteszsziik. En sajat gyonge tehetsegemben nem 
bizvan, igyekeztem a viragokat hozza a boldogult 
eletebol es irodalmi erdemeibol gyiijteni. Ez az 
oka, liogy eddig kestem. 

A boldogultnak en csak jo ismerose, de meg- 
hitt baratja nem voltam; eletadatait nem isme- 
rem, sem azon benso es igazi jo barattal kozleni 
szokott indokokat, oromoket es remenyeket, me- 
lyek oly fen} 7 esen megkezdett irodalmi miikode- 

:!: Ez emlekbeszeil a Kisfaludy-TarsaSagHak 1868. 
majus 30-an tartott uleseben olvastatott fel. 

1* 



4 

seben egykor lelkesitek ; sem azon ketelyeket, 
aggalyokat es tan kiabrandulast, melyek teve- 
kenyseget — a dramai irodalom legnagyobb ka- 
rara — egyszerre s oly varatlanul elzsibbasztak, 
s fajdalom, vegkep megsziintettek ; s epen elete 
delpontjan, midon a megert itelotehetseg, a meg- 
gazdagodott elet- es vilagismeret, s a mar meg- 
szerzett szinpadi jartassag utan, vigjatekiroi 
tehetsegetol maradando becsii miiveket varhat- 
tunk volna. — De a kesedelmet nemcsak elet- 
adatainak nem ismerese okozta. 

Mint a tisztelt tarsasag elott is tudva van, 
Gaal Jozsef irodalmi mukodese az 1849. elotti 
idoszakra esik; aprobb dolgozatai a lapokban 
elszorva jelentek meg, s egybegyujtve nincsenek ; 
szinmiivei pedig, melyek legkitunobb erdemeit 
kepezik — egyet kiveve — a szinpadrol mar ez- 
elott husz evvel letuntek : ennel fogva, hogy az 
ironak kepet csak nemi huseggel is visszatiikroz- 
hessem, miiveivel ujra meg kellett ismerked- 
nem ; s ha emleke irant meltanyos es igazsagos 
akartam lenni, vissza kellett emlekeznem azon 
kornak a mostanitol sokban eltero viszonyaira, 
melyek kozt azon miivek vilagot lattak ; mert a 
jelen korban, babar kicsinyeknek latna is az 6 
miiveit az innet messzirol szemlelo kritika, mi- 
nel kozelebb megy azon elmult korban hozzajok, 
annal nagyobbaknak fogja talalni. 

* 



Gaal Jozsef, szekely eredetft, Dalnokrol, hon- 
nan a mult szazadban nagyatyja lstvan,Szatmar- 
megyebe kijoven, Karolyi Antal grofnak kitiino 
gazdatisztje Ion. Atyja Jozsef, ugyane foldes- 
urasagnal nyert alkalmazast. Edes anyja, Mar- 
sovszky Jozefa, ugyanott az uradalmi fougyesz- 
nek leanya volt. A mi Gaalunk 1811-ben, decz. 
12-en sziiletett. 

A szelid, josagos, edes anya kepe legdragabb 
ereklyeje a szivnek ; meg az elfajult, elhidegiilt 
vagy erkolcsileg siilyedt lelkekben is, mint edes 
fajo emlek tiinik fol, mihelyt a balszerencse 
erintesere csak egy kisse magaba szall : hat meg 
a tisztabb, nemesebb, Bzepre es nagyra torekvo s 
melyebb erzelmu koltoi lelekben ! — Az ily szelid, 
josagos edes anya taint eloszor szeretni; ben- 
nimk a termeszet 6s vadsagat szelid oltvanyaival 
megnemesiti ; gyakran szellemi novesiinknek 
iranyt ad ; s meg akkor is, middn porra Ion, em- 
leke orangyalul es vigasztaloul lebeg elottiink, 
mindig csak a jora intve. 

Gaal Jozsefnek ilyen edes anyja volt. Anyai 
szeretetenek es tiirelmenek csak egy par meghato 
peldajat kozlek velem ; de e tiindoklo vonasok 
kiegeszitik e gyonged arczkepet. A kis fiut e 
gyonged lelkii jo anya terdein latjuk ; 6 tanitja 
eloszor edes magyar nyelvimk betiiire ; midon a 
fiu Karolyba az elemi iskolakba ment, olvasni es 
irni edes anyjatol mar otthon megtanult. Fajda- 
lom, e szeretetdus anyatol valnunk kell, mint 



6 

meg kellett valni a het eves fiunak : a kerlelhet- 
len halal ily koran tette anyatlanmi. A vegbucsu 
szivszaggato volt ; de a testileg megtdrfc no lel- 
ket az anyai szeretet es gondoskodas a halalban 
erosse tette. Feliilemelkedve a hius&gon es min- 
den gyongesegen, utolso kerelme is az volt ferje- 
hez, bogy fianak adjon minel elobb any at. Erezte, 
mi vala 6 fianak, s tudta, hoi kezdodik az ar- 
vasag. Ezert irja a mi Gaalunknak edes atyja 
oneletrajzaban, e velem is kozlott sorokat: «Igy 
maradvan Jozsef kis fiammal ozvegysegben, szii- 
net nelkiil valo szomord napokat eltem, melyak 
bogy egeszen le ne nyomjanak, es eltemet meg 
keserxibbe ne tegyek, e gyaszos eletem viszontag- 
sagait minden modon igyekeztem enybiteni, es 

edes any am unszolasara es megemlekez- 

ven elbunyt nebai kedves felesegem utolso javal- 
lasarol, eros tusakodasaim utan, Szatmaron sos- 
perczeptor Haby Ferencz ur leanyaval, Katalin- 

nal a bitet leteven bazassagi eletre leptem». 

Ezzel osszefiiggoleg, a mi Gaalunk egyik 
ocscse hozzam a kovetkezo sorokat irfca, melyek 
koltdnk gyermekeveire legtobb vilagot vetnek : 
«Tehat atyja meg ugyanazon evben megnosiilt 
szeretett neje javallatara, hogy az arva kis fiu 
anya belyett anyat nyerjen. De bar mostobaja, 
kiilonosen elso gyermeke sziileteseig, mindent 
elkovetefct, hogy az edes anyat potolja, nem le- 
betett egeszen az, kinek emleke a mar gondol- 
kodni tudo gyermek lelkeben elt. Mogorva, ma- 



ganyt kereso gyermek oregge valt; jatekszerek 
utan nem vagyott s anyja terdere dulve inkabb 
hallgatta orakig az oregebbek beszedeit, mintsem 
gyermekpajtasait kereste volna fol. Atyja, bar 
maga is komoly termeszetii, aggodva nezte a 
banatos fmt. Sokan kora halalat kezdek josolni, 
s tanacsoltak, hogy az apai haztol el ne bocsas- 
sak; de atyja keresztul latvan a dolgok allasat, 
az ellenkezore hatarozta el magat. A fiu eddig 
Karolyban a nagyatyai haztol jart iskolaba, hoi 
sziintelen emlekebe hoztak edes anyjat ; atyja 
azert Szatmarra vitte, hogy idegenek kozt elve, 
feledje a multakat s tanulja viselni az elet ter- 
heit. Eleinte az otthont megszokott fiura nezve 
keserii volt ; de — mint a kovetkezes mutatta — 
sikert igero ; sot lehet mondani, hogy a fiu egyik 
szelsosegbol a masikba esett : nehany ev mulva 
tarsai kozt 6 volt a leghumorteljesebb.» 

De atyja nemcsak komoly termeszetii, hanem 
tudomanyosan kepzett fern is volfc. A klasszikai 
latin irodalmat jol ismerte, a kolteszetnek any- 
nyira kedveloje volt, hogy ifjabb eveiben maga is 
irt magyar verseket, 1803-rol keziratban egy ko- 
tetecske verset kozlottek velem. Nem leng at eze- 
ken magasabb tehetseg, s az enyeszettol csak a 
kegyelet orze meg csaladi emlekiil : de annak 
ketsegkiviil bizonyitvanyai, hogy a latin iroda- 
lom szeretetet, melyre e versekben gyakori a 
vonatkozas, mar az apa csepegtette a fiuba s az 
epen nem volt ellenere, hogy fiabol kolto valjek, 



8 

mi az anyagi joletet nezO apak elott meg most 
sem nagyon kivanatos. Nemelyek, hihetoleg bal- 
ertesules nyoman, az apa es flu kozt nemi fesziilt 
viszonyt emlitettek. Ennek semmi alapja nines. 
A szereto apa, ambar kesobbi hazassagaibol csa- 
ladja tetemesen megszaporodott, s az eletgondjai 
sulyosan nyomtak, tole telhetoleg az elso szii- 
lottrol is folyvast gondoskodott. De biiszke is 
volt ra. 

Midon 1843 -ban, hosszas tavollet utan a 
Peleskei not arms hirneves iroja Szatmaron meg- 
latogatta, az nemesak a csaladra, de a varosra 
nezve is valodi iinnep volt. Az apa az ottarri ka- 
szinoban, melynek egyik alapitoja es elnoke volt, 
oromsugarzo arczczal mutatta be fiat; s este a 
szinhazban, melynek inditvanyozoja s egyik leg- 
tevekenyebb epittetoje epen 6 volt, s melyben a 
szerzo tiszteletere a Peleskei notdriust adtak, 
mig a kozonseg folytonosan kaczagott, tapsolt 
es eljenzett : 6 melyen meghatva, az orom edes 
konnyeit hullatta. Ez volt utolso talalkozasuk, s 
a szereto apanak legfobb jutalma : fianak diadala. 

Ezek voltak a mi Gaalunk sziilei. Anyja mar 
a gyermek szivebe bele oltotta a szelid josagot, 
s emleke az ifju kedely-vilagara, mint nyari nap, 
meg azutan is melegen hatott vissza, mikor mar 
lealdozott. Atyja megtanitotta a tudomanyt es 
kolteszetet szeretni, s gyamkeze megovta az el- 
hagyottsag veszeitol, a jotekony termeszet adott 
neki szep elmet, koltoi tehetseget, bumort es 



ihlettseget ; s mindez egyiittveve azon jo, becsii- 
letes es szilard jellemii ferfiuva erlelte, ki meg- 
gyozodeseit sem az eletben, sem az irodalomban 
soha sera tagadta meg; nem bantott senkit, de 
nem is hizelgett senkinek ; es az igazat tetova 
nelkiil kimondta. Irodalmi elornenetelet es sike- 
reit nem koszonte pajtaskodasnak es nyegleseg- 
nek. Nem volt onmaganak hirkiirtje; s a tarsas 
korokben barmily beszedes es elmes volt, bar 
tobbnyire 6 vezette a beszed fonalat, ritka sze- 
renysegenel fogva epen nem tartozott azon 6n- 
hitt- es onteltek koze, kik csakhamar legoromes- 
tebb magokrol beszelnek. csak akkor ballgatott, 
lia ra vittek a szot. Az irodalom legkitiinobb fer- 
fiai szerettek es becsultek ; kit — a tobbieket 
nem is emlitve — egy Vorosmarty, Szalay, Eot- 
vos, Toldy, Fabian allando baratsagukra meltat- 
tak, annak ketsegkivul nemcsak az eletben meg- 
probalt tiszta jellemiinek, de az irodalmi torek- 
veseiben is feddhetlennek kellett lennie. Politikai 
meggyozodeseiben sem latjuk otingadozni, annal 
kevesbbe elesni. Ha miiveit atolvassuk, czelzasai- 
ban, s nehol egesz jelenetekben azon szabadelvii 
zaszlo alatt latjuk kiizdeni, melyre az eszszerii 
atalakulas s a nepjogok voltak irva. Midon 
1849-ben e zaszlot tan elobbre is vittek, mint 
tan 6 maga is szerette volna, 6 meg akkor sem 
hagyta el. Az ezt koveto gyaszevekben Aradon 
az internaltak kozt latjuk, de az atvaltozok kozt 
epen nem, Hivatalat vesztven, ujat nem kere- 



10 

sett; visszavomilt a maganeletbe es nevelo lett; 
munkas kertesz gyanant, inkabb akarvan nevelni 
a haza remenyeit, mint eszkoziil szolgalni azon 
rombolo rendszernek, inely mindent kiszakgatott 
a nelkiil, hogy valami megfogamzot tudott volna 
iiltetni, s mely toliink mindent elvon, de azzal azt 
sem gazdagitotta, sot szegenyebbe tette, a kinek 
adta. 

Egyszerii es vazlatos rajza ez a derek ferfiu 
jellemenek ; de azt hiszem, meltan) os es igaz. 
Hogy irodalomi tevekenyseget es miiveinek erde- 
met meltanyolhassuk, mint mar einlitem, vissza 
kell terniink azon korba, melyben azok vilagot 
lattak ; mert csak azon vilagitasban fogjuk e cso- 
portozatok akkori hatasat megerzeni. Eegi kep 
ez, melynek azota elhalvanyult szinei akkor ra- 
gyogtak. 

Gaal ezelott 30 evvel lepett fol az irodalom- 
ban, tehat kevessel az 1825-iki idoszak utan. Ez 
idoszak elott is voL mindig egy kis szamu csa- 
pat, mely erezte es tudta, bogy ha valodi nem- 
zette akarunk lenni, a politikai jog elvezete mel- 
lett, legeloszor is magyarokka kell lenniink ; 
hogy nemzeti miivelodesre egy nemzetnek sines 
oly egeto sziiksege, mint epen a magyarnak; s 
hogy annak leghathatosabb emeltyiii az irodalom 
es szinmiiveszet. 

De csak valljuk meg, az emlitett idoszak 
elott nemzetiink zome e reszben el volt altatva 
es altatva. Megmentett es megvedett osi alkot- 



11 



manyaval hasonlitott egy regi lovagvarhoz az 
ejben, melynek csak egy-egy ortornyabol fenylett 
ki a virrasztok lampaja. II. Jozsef el akarta 
venni alkotmanyunkat es nyelviinket ; de a ra 
kovetkezett hazafiui langolas, a nyelvet illetoleg, 
a mily molion follobbant, oly hamar el is lobo- 
gott. Egy hides tarsasag, s egy allando szinhaz 
eszmeje folvillant; mennydorgott is ra; de mint 
hamar miilo villain, a levegoben enyeszett el. 
A legjobb irok es koltok is csak elofizetes mellett 
nagy nehezen tudtak kiadni muveiket; a szine- 
szet vandorolt, s csak imitt-amott talalt nemi 
rovid megyei partfogasra ; nagyobbszeru es egye- 
temes aldozatkeszsegnek egyik sem orvendett ; 
pedig mit lehetett volna a nemzetnek sajat nem- 
zeti czeljaira aldoznia; csak most tudjuk, midon 
mas, nem nemzeti czelokra annyit kellett adoznia. 
De ne vadoljuk csupan apainkat, hiszen ha 
nemi ontudatos moz^almat akartak volna is tenni, 
le voltak nyiigozve. Nekem ligy latszik, a regibb 
nemzetellenes kormanyferfiak ismertek az iro- 
dalom es szineszet hatasat, kulonben oly felenk 
eber gonddal nem tapostak volna el zsenge kihaj- 
tasait. J61 ertettek ok, hogy kell egy nemzetet 
alomba siilyeszteni ; s a kezek, melyek a dele- 
jezo vonasokat tettek, ha kellett, el is tudtak 
fojtania szabadabb lelekzetet. Az iskolak latinok 
voltak, s a fobbek telhetoleg a legcsodalatosabb 
egyenisegii tanarokkal. A jo volt koztiik a kivetel, 
nem a rossz. Tobbnvire olvanok, kikkel a tanu- 



12 

16k a szo teljes ertelmeben jatekot ftztek. A ma- 
gyar nyelv cathedrajat tobbnyire az nyerte el, 
ki tisztan magyarul sem tudott. Jobban szerettek, 
mikor a juratusok Pesten es Pozsonyban vere- 
kedtek, mint mikor kesobb gondolkodtak, szeli- 
diiltek es miivelodtek. A censura meg a sza- 
kacskonyveket is visszatartotta. Csokonai vissza- 
kapni nem birta a czensoroktol politikailag artat- 
lan verseit. Az orszag fdvarosaban, mint tobben 
allitjak, magyar penzbol pompas nemet szinhaz 
epiilt, mig a magyar seliogysem tudott letesiilni. 

A jo oreg Kulcsar Istvan, ki a magyar mel- 
lett siker nelkiil buzgolkodott, midon e nagy ne- 
met szinhaz epiilt, eleinte azzal vigasztalta ma- 
gat, hogy nem fogjak bevegezni, mikor pedig 
mar folepiilt, tort szivvel azt monda : «Meglassa- 
tok fiaim, ossze fog diilni !» E kozben a magyar 
szineszet folyvast vandorolt, s ha Pesten fol 
merte satorat iitni, alig vartak, hogy minel elobb 
tuladjanak rajta. Nem titok, mit egy ily alkalom- 
mal egy pestvarosi tisztviselo mondott magyar 
szineszeinknek : «Mit akarnak itt? Hisz Pest 
nemet varos.» 

Egy ily vegtelen hosszas fel homalyu ej utan 
virradt fol azon uj korszakot alkoto nap, mely- 
ben a legnagyobb hazankfia nagyszerii peldaja es 
szavai altal, az akademiat letre hozta, s melyen 
behato iratai altal, a nemzetet halalhoz hasonlo 
almabol felrazta. A nemzet folebredve latta, hogy 
az ido mig masutt delre jar, minalunk meg nem 



13 



is virradt ; hogy mindenben elkestiink, azerfc ha- 
ladnunk kell. E korszak az irodalomnak e3 szi- 
neszetnek is uj eletet adott. 

Beallvan az ebredes korszaka, a reg elfojtott 
magyak, mint elkesett tavaszkor, gyorsan fejlod- 
tek es virultak ki. Szerencsere, ■ az irodalomban 
nagy uj tehetsegek tiintek fel s Budan oly kitiino 
szineszek gyultek ossze, kik ereztettek az allando 
szinhaz sziikseget. A pestiek, mint bucsiijarok, 
hosszu sorban voniiltak fel Budara a magyar 
eWadasokra; telen pedig, midon a hajohidat 
kiszedtek, sa pestiek nem mehettekat, hetenkint 
egyszer penteken a szineszek neha a jegre kion- 
tott vizben bokaig jottek at, hogy a pesti nemet 
szinhazban follepjenek, mely ilyenkor rendesen 
tomve volt. Pesmegye, mely e szintarsulat part- 
fogoja es segitoje volt, adakozasokbol Pesten 
szinhazat epitett egy pjandekba kapott telken, 
de nem az utczara, nehogy a Verschonerunsg- 
Comissio akadalyozhassa, hanem benn az ud- 
varon, mintha csak kenytelen volna oda lopni. 

E szinhaz epiteset, kik nagyobbszeriit ter- 
veztek, nem helyeseltek, de az elagazott veleme- 
nyek abban egyesiiltek, hogy allando szinhaz 
nelkiil a kozpontban, a dramai irodalom fejlodese 
es viragzasa is keptelenseg. Hiszen tudjuk, Kis- 
faludy Karoly is tobbnyire csak akkor rogtonozte 
szinmiiveit, midon magyar szintarsulat vetodott 
Pestre ; s Bank-Ban szerzoje nem azert vonult 
vissza az irodalomtol legszebb iorfikoraban, mert 



14 

e mtivet az erdelyi palyazatkor figyelemre sem 
meltattak, hanem mindezen muvenek csaknem 
egesz kiadasa a Trattner padlasan volt eltemetve 
mindaddig, mig a kozponti intezet eletre hozta ; 
pedig mily niukincsekkel ajandekozta volna meg 
e ket nagy tehetseg is a dramai irodalmat, ha 
allando szinhazunk lett volna : azt magyaraznom 
sem kell ; hatha meg oly kozonsege is, mely a 
szerzot nemcsak megtapsolni, de megjutalmazni 
is tudta volna, hogy ne kelljen az elet sziikse- 
geivel kiizdenie, s erejet eredeti hivatasa ellenere 
elforgacsolnia. De akkor jutalomrol meg szo sem 
volt; sot a kozvelemenyben olyasmi is hallat- 
szott, hogy a koltokrol, az egnek ez ehes dal- 
nokairol gondoskodjek az, ki az eg madarait 
ellatja. 

Meg a harminezas ev utan is az osszes ma- 
gyar dramairodalom jutalma azon 100 arany 
palyadij voM, melyet az akademia- tiizott ki, s a 
nehany arany tiszteletdij, melyet a nyomtatasra 
melto miivek szerzoi kaptak. Az akademia tob- 
bet nem tehetett, a szinigazgatok pedig magok 
is tobbnyire iires vandortaskat hordtak, csak 
kesobb, a pesti nemzeti szinhaz megnyitasa utan 
1837 deczember 28-an jelent meg ama nevezetes 
s a maga nemeben elso okirat, melyben a szin- 
haz igazgatosaga az eredeti szinmii- es opera- 
iroknak a harom elso eloadasbol egy egesz jove- 
delmet biztosit ; a tobbi eloadasbol azonban tan- 
tiemet nem kapott a szerzo. Ezen jutalmazasi 



15 

rendszer meg 1840-ben sem valtozott, midon a 
szinhaz orszagossa lett. 

Az akkori orszagos igazgatosag azt hitte, 
hogy az orszagos subventio mellett sem tehet 
tobbet, mint a mennyit a szinhazat fentartott 
reszvenytarsasag ton subventio nelkul. Tantie- 
met, 6t szazalekot, 1843-ban a szinhaz akkori 
berlftje adott, s nem volt oka megbanni. Azt tiz 
szazalekra grof Eaday Gedeon emelte, midon or- 
szagos igazgato lett, s a szinhaznak legvirag- 
zobb korszakat idezte eld. Altalaban eddig a 
tapasztalat azt mutatja, hogy middn a drama- 
irok sorsan javitottak, a szinhaze is javult. 

Gaalnak legtobb szinmuve ezen idoszak eldtt 
adatott. Elso vigjateka A kirdly Ludason Budan 
1837-ben kerult szinre, s 1846-ban mar befejezte 
dramairoi palyajat. Evenkint ket-harom szin- 
miivet irt ; ezen nagy munkassag mellett megis 
oly keves jovedelemben reszesiilt, mely az elet 
sziiksegeit sem fedezte volna. De ha munkas- 
sagat folytatta volna is, a mi viszonyaink kozt 
meg a mostani kedvezobb jutalmazasi rendszer 
mellett sem szentelhette volna egesz erejet a 
dramai irodalomnak, melyhez valodi hivatasa 
volt. Neki is, mint masoknak, hogy elhessen, 
el kellett forgacsolnia erejet. Hivatalt kellett 
viselnie, s a muzsanak legkedvesebb reggeli ora- 
kat irodakban toltenie. Bamulatos, hogy raerfc csak 
annyit is irni, s hogy dolgozataira csak annyi 
miigondot is fordithatott ! S csudaljuk-e, ha kol- 



16 

toi eret epen a hivatal prozaisaga zsibbasztotta 
el, s a szepirodalomtol az elet gondjai vontak el 
vegkep? Hiszen iroink sorsa meg most sem 
javult annyira, bogy ezt ne ertsiik. Hany valodi 
tehetseget latunk feltunni, s epen e miatt el- 
tiinni ! — Mennyi kincs veszett mar igy el, 
mint elasott penz, mely egyszer folvetodik, aztan 
orokre elsiilyed ! 

Boldog, kit a sors oly kedvezo anyagi koriil- 
menyek koze helyez, hogy geniusat kovetve, 
egeszen valodi hivatasanak elhet ; de e szerencse 
nem jut mindenkinek. Innen van az, hogy sokan 
alig kezdik meg e legnehezebb palyat, esakha- 
mar masfele fordulnak. Nemelyeknek nines mod- 
jok bevarni, hogy tehetsegeiket a tanulmany es 
tapasztalat megerlelven, erett gyiimolcsoket mu- 
tathatnanak fel ; masok, kik sikert arattak, nem 
valogatvan meg miiveik kozol csak a legjobba- 
kat, egy par bukas utan vegkep elkedvetleniil- 
nek; pedig ettol meg a nonum prematur in 
annum sem mentheti meg, mert a szinmu sorsa 
nemesak sajat belbecsetol fugg, annak szin- 
padon eletet az eloadas ad, s neha a kozonseg 
kiilonbozo foka es valtozo izlese tartja fenn 
vagy veti el. Epen azert a magyar dramairo 
balszerencsejehez jarul meg az is, hogy csak egy 
szinhazunk leven, az eloadokban nem valogat- 
hat, s foszerepeihez nem talal mindig kello 
egyeniseget. S nekem ugy tetszik, hogy a kozon- 
seg es kritika is szigorubb az eredetiekhez, mint 



17 

a forditmanyokhoz. — Mig az irodalom egyeb 
termenyeirdl alig olvasunk biralatot, a szinmiire, 
a bol csak sebezhetd, repiilnek a nyilak ; pedig 
a mas fajuaknak tan nagyobb sziiksegok volna a 
szigoru biralatra, mert a drama a szinpadrol mar 
maga megmutatja sebeit, s ha azok halalosak, 
mindnyajunk szeme lattara hal meg. 

Az elmondottak tan vilagot vetnek Gaal 
dramairoi sorsara, s megfejtik, miert vonult 
vissza vegkep, halala elott mintegy husz evvel ; 
ketsegkivul nem a tehetseg, hanem a kedv mult 
el. — Az 6 szinmuveinek, mint mar emlitem,- 
nem a belbecs adja a legfdbb erdemet, hanem a 
korszak, melyben a magyar sziniigynek uj eletet 
adtak es fentartoi voltak. A szomjan vagy ehen- 
halot nem az menti meg, ki kesdbb dus asztal- 
nal vendegli, hanem a ki pusztasagban enyhito 
itallal s egy par falattal uj eleterore segiti. Lett 
allando szinhazunk, voltak kitiino szineszeink ; 
de eredeti irodalom nelkiil nem is allhatott 
volna fenn, nem is felelt volna meg minden 
czeljanak; mert sajat miiveszi czeljain kiviil a 
magyar szineszetnek hivatasa volt nemzetise- 
giink orzese es terjesztese. Hogy ezt leginkabb 
az eredeti irodalommal erhete el, tagadhatlan. 
De a tapasztalat is mindig azt bizonyitotta, hogy 
az eredeti darabok gyongesegei mellett is, leg- 
jobban hatottak. S ez nagyon termeszetes, mert 
ezeket legjobban erti a nagykozonseg, a bennok 
festett elet, erzelmek, torekvesek, iranyok, leg- 

Peleskei notdrius. ^ 



18 

jobban erdeklik. S epen ezert az eredeti irodalom 
a magyar szineszetnek meg anyagi tekintetben 
is leghatalmasabb fentartoja volt. A regibb kor- 
bol Kisfaludy Karoly hatasait nem is emlitve, 
mar Budan A garabonczds didk, s kesobb szin- 
hazunk elso eveiben A peleskei notdrius tosgyo- 
keres bohozatok, minden darabok kozt legtobbet 
jovedelmeztek. S miutan a legjobb, legmuveszibb, 
leghatasosabb dramak es vigjatekok is csak ne- 
hanyszor voltak kepesek nagyobb kozonseget 
gydjteni, ketsegkiviil, hogy az idegen ajkuakat 
leginkabb amazok vonzottak a szinhazba. 

Ha ezen bohozatok alkatreszeit vizsgaljuk, 
csakhamar rajoviink, hogy azon kivalo hatast 
annak koszontek, mert magyar nepiesek voltak. 
A garabonczds didknsk tulajdonkep sem meseje, 
sem valami fejlddesi iranya nines ; magyar alak- 
jai, magyar nepdalai, magyar nepjelenetei s 
kisse darabos, de azert magyaros humora tartot- 
tak fenn. A peleskei notdriusb&n, melynek szer- 
kezete mar kerekdedebb, kifejlodese bevegzettebb 
s melynek jellemei sokkal jobban kidomborod- 
nak, a foszerepe mar hatarozott egyenne valik, a 
legelenkebb hatast szinten a nepjelenetek s zene- 
jeben a magyarosabb reszek tettek. Vele csak- 
nem egy idoben tiint fel Ludas Matyi, — mely- 
ben szinten a nagyon nepies alkatreszek hatot- 
tak, s benne a legkirivobb s visszatetsz6 ellentet 
a szoveg es zene kozti volt. Zeneje ugyanis — 
epy mindig ismetelni kellett magyar nepdalon 



19 

kiviil — a neniet bohozatokehoz hasonlitott. 
Az ezekbol rneritett tapasztalatok eleg vilagosan 
kijeloltek az utat, melyre a dramai nepirodalom- 
nak egeszen at kellett ternie, ha le akarta szo- 
ritni a nemet parodiakat, melyek egeszen a 
Bartai koraig nagy bosegban adattak. 

Az atmenet foerdeme ketsegkiviil Gaalt illeti. 

Sajnos, hogy ugyanazon szerzok kesobbi 
darabjaikban, a becsi bohozatok modorahoz ter- 
tek at. Nem is arattak az elobbi sikert, s a ko- 
zonseg meg ^zutan is elsd darabjaikban gyo- 
nyorkodott. Altalaban a kozonseg erzeke fel volt 
mar ebresztve a magyar nepies irant ; s ha 
figyelembe yeszsziik, hogy ezen magyaros boho- 
zatok nem csak a pesti szinpadon foglaltak el az 
eldtert, de az egesz orszagban is legsuriibben 
adattak, mert legjovedelmezobbek s a videki 
szintarsulatok fentartoi voltak, tan nem lesz tul- 
sagos az az allitas, hogy ezek is segitettek fel- 
szantani a foldet, melybe a Petofi nepies kolte- 
menyei oly konnyen gyokereztek meg s oly gyor- 
san terjedtek el. Az ido kerlelhetlen rostaja ezen 
kor bohozatait mind reg athullatta, csak egy 
maradt fel koziilok, es ez a Gaal Peleskei notd- 
riusa,, mely 28 ev utan is sikerrel adatik. Ez 
megorzi emleket s az irodalomtortenet az 6 
nevet, mint gyoztes vezeret folirja, mig az ugyan- 
azon zaszlo alatt kuzdott harczosok neveit tan 
emlitni sem fogja. 

Vigjatekai a szinpadon nem eltek tul azon 

2* 



20 

kort , melyben irattak ; husz eve mar , hogy 
lettintek. Mint emlitem, azon kor szernpontjabol 
kell tekintenunk , hogy kitiinoknek lassuk , a 
hogy hatasukat megertsiik, azon kor tarsadalmi 
es politikai viszonyai kozt, melyeket vissza- 
tiikroztek; ezek valtoztaval korszenisegok is 
sokat vesztett. 

En tudom, hogy vannak oly altalanos becsti 
s az emberek soha meg nem sztlno gyongesegeit 
targyazo vigjatekok, melyek szazadok mulva sem 
sziinnek meg hatni. De vajmi ritkak ezek! 
Csak a legnagyobb langelmek sziilemenyei, kik 
szellemi gyermekeiket oly hatarozott jellemekkel, 
annyi eletbolcseseggel es elcztokevel kiildik az 
utokorba, hogy a mi rajtok csak korszeru es 
divatos, s csak valtozo es mulo viszonyokra vo- 
natkozo volt, levonatvan, meg mindig marad 
annyiok, hogy nagy tokepenzesekul lephetnek 
fel. A komikai mlivek leghamarabb elavulnak s 
ligy vagyunk velok, mint egy nekividamult tar- 
sasagban jol eloadott adomaval; akkor joiziien 
nevettiink rajta, s mikor mas koriilmenyek kozt 
masok elott ismeteljiik, magunk is csodalkozunk, 
hogy ezek el sem mosolyodnak. Ez az ilyszerii 
miivek termeszeteben fekszik. A vigjatek a kol- 
teszet magasabb es eszmenyibb regioibol lejebb 
szall a foldre. Nem a nagymervii hosoket s meg- 
razo sorsfordulatokat festi, hanem a koznapi 
emberkeket, aprobb hibaikkal; kik, midon a 
szinpadon megjelennek, egyszersmind mintegy 



21 

magokat nevetik ki. A jelen elet tarka szineibe 
vannak oltozve, s ajkaikra elmes czelzasok adva 
a jelen viszonyokra. Az elet felszine valtozo, a 
viszonyok hullamai elsimulnak vagy tij fodrok- 
ban gytiremlenek. Az emberkeket a feledes ten- 
gere lodi, s ha sirjaikbol kihuzzuk, csak vazak, 
imitt-ainott lelogo foszlanyokkal. De azert az ily 
elavulfc vigjatekiro, ki koranak mulattatoja es 
oktatoja volt^ annyi dicsero megemlekezest bizo- 
nyosan megerdemel, mint a niennyit Hamlet 
mond, a Yorik koponyajat tartvan kezeben. 

Gaal vigjatekait ezen szempontbol kell mel- 
tanyolnunk. Konnyen, de gyorsan is irt muvek 
ezek. A szerzo tan erezte a vigjatek-irodalom 
meddoseget, s a diak kozmondassal tartott : ket- 
szer ad, ki gyorsan ad, s egy helyett kettot 
adott. A jovore nem gondolva, a jelennek elt. 
Tulajclonkep csak elso vigjatekanak alapeszmeje 
kiilonbozik a tobbitol. Ez A kirdly Ludason, me- 
lyet palyazatkor az Akademia is dicseroleg emli- 
tett. Benne a nepjelenetek legsikeriiltebbek, s 
mar eldre sejtetik A peleskei notdrius szerzojet. 
Tartalma Matyas kiraly hazassaga Beatrixszel. 
Mindketten azon gondolatra jonnek, hogy in- 
cognito talalkozzanak, s e vegbol szemelyeiket 
kiseroikre ruhazzak ; mib61 azon szerencses es 
kellemes zavar szarmazik, hogy ez alcza alatt, 
negyok kozdl mindegyik abba szeret, kirol le 
kellene mondania, s a ki a megismeres utan 
parja lesz. Az alapeszme nem volt uj, de Gaal 



09 



mar ezen elso muveben oly biztos tapintattal 
viszi a bonyolodast, s oly kerekdedseget tud adni 
az egesznek, mely a legjartasabb ironak is becsii- 
letere valt volna. Tobbi vigjatekanak, milyenek : 
A szerelem es champagnei, Ket Julia, Pazar fos- 
venyek, Ven sas, alapesznieje fdvonasban mind a 
kortil forog, hogy a szerelmes fiu az apa vagy 
nagybatya-gyamok beleegyezeset a hazassaghoz 
valamely iigyes fogas altal nyeri meg. De a csel- 
szdvenyek es epizodok kiilonboznek, s ezert vig- 
jatekait nem lehet egymas ismetleseinek tekin- 
teni. A ven sas politikai iranyu is. Az olmos 
botok hoseit s a Maradi Jeremiasokat teszi pel- 
lengerre. Ezen vigjatek 1843-ban adatott; eloszor. 
TJcry latszik, a kozvelemeny mar elitelte az osi 
alkotmany hianyait es kinoveseit, kiilonben ki- 
toro boszusag nelkiil alig tiirtek volna az ezen 
vigjatekban kimondott igazsagokat. Ugyanekkor 
ostorozta az Eljen az egyenloseg az al-szabadelvu- 
seget, s a Tisztujitds a megvesztegetheto s leitat- 
hato nemesseg korteskedeset. Nehany evvel az- 
elott ezen satyrak tan az igazsagnak oly sugar ai 
lettek volna, melyeket, ha a szinpad mint az 
elet tiikre, szemeink koze vibral, nagyon alkal- 
matlanoknak es boszantoknak talaltuk volna. 
A kozvelemeny ekkor mar a reform eszmeinek 
meg volt nyerve; de jol esik Gaalt is ezen zaszlo 
alatt latnunk. Tobbi vigjateka tarsadalmi teren 
mozog, s csak egyes nyilai pattannak ki a poli- 
tikai viszonyokra. Ezek nehol nem is jellem- 



23 

szeruek; de bar csak ezek volnanak az egyeduli 
jellemtelensegek az irodalomban ! 

Vigjatekai kozol legnagyobb hatasa A szere- 
lem es champ agnein&k volt ; s a mi meglepobb, 
hogy ez legelso muvei koze tartozik. Ugyanazon 
evben, 1838-ban kerult szinre, melyben a Peleskei 
notdrius. Ha oly ifju korara nem esnenek ezen 
darabok, azt kellene mondanunk, hogy tehetsege 
akkor erte el a tetopontot ; de inkabb kell hin- 
niink azt, hogy az elet gondjai, hivataloskodasa 
mindinkabb elvontak eredeti hivatasatol ; s ez is 
bizonyitja azt, hogy a ki oly ifju korban oly 
kitiino darabokat irt, ha e palyan eleg jutalmat 
kap s kizarolag annak elhet, kesobb megmara- 
dandobb muvekkel ajandekozza meg az irodal- 
mat. Utobb mar keso volt. S tan itelfttehetsege 
is feliilkerekedett a kepzelo tehetsegen s nem 
tudott eszmeibe tobbe beleszerelmesedni, mi nel- 
kiil eletre valo koltemeny nem sziilethetik. 
A koltoi leleknek is van apathiaja, melybol, ha 
egyszer bele esett, nehezen vagy sohasem gyo- 
gyul ki, s ebbe leghamarabb beleeshetik a drama- 
iro; mert ez csaknem kezzelfoghatolag a tulaj- 
don szemevel gyozodik meg, midon a hatas a 
fagypont fele szall le, mig a masnemu kolto* sok 
kellemes illusioban el, fokep hoi a kritika hallgat. 

Gaal csak ket komoly szinmuvet irt ; egy 
tragediat Szvatopluk, s egy dramat Mdtyds kirdly 
Boroszloban czim alatt. Az elsonek legnagyobb 
balsorsa az volt, hogy a panszlav mozgalmak 



24 



korszakaban jott szinre, s a mi kdzonsegiink a tot 
tragikai .hos folott sehogy sem akart sajnalkozni. 
A masik legelso miivei koze tartozik s mar 
1837-ben meg volt irva. Alapeszmeje es szove- 
venye haladatos s megerdemlene, hogy valaki 
tobb gonddal kidolgozza. Az ifju Ujlaki elveszti 
osi javait es bujdoso lesz. Ezert boszut eskiiszik 
Matyas kiraly ellen ; s ezt meg fokozza, hogy 
mindketten ugyanazon leanyba szeretnek; de 
Ujlakiban felebred a tisztelet Matyas irant s a 
hazafiui erzet, s Matyast ellenei kelepczejebol 
ketszer menti meg. 

Gaalnak szinmuvein kiviil van meg egy 
regenye, sok elbeszelese s nehany lyrai kolte- 
menye. Elbeszelesei, melyek reszint komolyak, 
reszint humorisztikusok, mint kellemes es jol irt 
olvasmanyok, megerdemlenek az osszegyujtest 
es kiadast. Eegenyenek nehany alakjara annyi 
ev utan is elenken emlekezem, mit egyaltalaban 
nem akarok tulajdonitani jo emlektehetsegem- 
nek, mert az nines, hanem azon erds benyo- 
masnak, melyet ram ton. Hiszen tudjuk, a gyer- 
mekkor elmosodott emlekei kozul is azon ke- 
sobbi korban csak azok emelkednek ki, melyek 
szokatlansaguknal fogva a legnagyobb hatast 
tettek rank. Gaal e tert is elhagyta ; pedig oly 
ifjonta irt ritka elso mu allna ki vele a versenyt. 

De nehogy visszaeljek tisztelt hallgatoim tii- 
relmevel, vegszo nelkiil leteszem koszorumat. 
Ha ezen emlekbeszed nem egyeb, mint egy csin 



25 

es izles nelkiil egybekotott, s epen ezerfc csak- 
hamar hervado fiizer onmentsegemiil legyen a 
tiszta joakarat ; megbizoimnak pedig megnyug- 
tatasul azon igazsag : hogy a halottak dicsd hir- 
nevet nem a czifra, ekes, nagyszerti monumen- 
tumok orzik meg a feledestftl, hanem sajat erde- 
meik. Mig a tobb ezredeves gulak a mulandosag 
jelvenyeive epen az altal lettek, hogy azoknak 
emleket nem birtak fenntartani, kiket halhatat- 
lanitniok kellett volna : az emberiseg jotev5i s a 
nagy szellemek egy darabka emlekkd nelkiil 
ezredevek utan is dicsoitve tiindoklenek. Ezen 
hasonlat igazsaga, ugy hiszem, kisebb mervben 
is be fog bizonyulni : ezen gyonge emlekbeszed 
reg feledve lesz, mid()n Gaal Jozsef neve a ma- 
gyar irodalom torteneteben mindig kit(in6 lapra 
lesz folirva. 



PELESKEI NOTARIUS. 



ELSO SZAKASZ. 
NAGY-PELESKE, 

Szemelyek : 

Nagy - Zajtai Zajtay Istvdn, Peleskei rektor. 

nagy - peleskei notarius Kisbiro. 

Szatmarrnegyeben. Eji or. 

Kldra, felesege. Birone. 

Baezur Gazxi, pesti korhely. Sotetseg kirdlyneja. 

Peleskei biro. T6H Dorka, geczi boszorkany. 

Peleskei partisztok s parasztnok. Czigdnyok. 

(Szabadhely Nagy-Pelesken ; a nep betodul, Toti Dorkat kotozve 
egy iistben beczipelik, batul eg} 7 rakas szalma.) 

Elso jolenet. 

Kar. 

Fogva van mar a boszorkany, 
Bar lovagla villam hatan 

Szent Gellert fele, 
Kepe mint a fonnyadt alma, 
Keszen itt a borsoszalma, 

Vessiik hat bele. 



30 



Asszonyok. 

O rontja regen mar 

A telieniinket, 
Veresre szinezte 

Tiszta tejiinket. 

Dorka. 

Oh, ne legyen kobul durva szivetek. Irgal- 
mazzatok, peleskeiek ! 

Ferfiak. 

Biin lanya, kegyet 

K^rj a pokoltol, 
Megineotjiik a folclet 

But babonadtol. 



Kar. 

Fogva van mar a boszorkany, stb. (Mint fonebb.) 

Biro. 

Tegyetek le a katlant, de vigyazzatok, hogy 
a boszorkany laba ne erje a foldet, kulonben tiis- 
tent megszabadul a satan. 



r> 



Dorka. 



De, biro uram, hogy gondolhat engem bo- 
szorkanynak , hiszen ha boszorkany volnek, 
mindjart raegnyergelnem biro uramat, s az 
ecsedi varba lovagolnek rajta. 



31 



Biro. 

Tudom, hogy niegtenned, pokolbeli fajzat ; 
de a katlanba szoritottunk, s labod a foldet nem 
erhetven, minden hatalmad elveszett, ertek en 
az effelehez, meg nem csalsz, ha tiz ordog volna 
is benned. 

Nep. 
A langba vele. 

Dorka. 

Vigyenek legalabb a tens szolgabiro urhoz, 
vagy hivassak ide. A varmegye itelete nelkul 
senkit sem szabad bantani. 

Biro. 
Ily boszorkany utan a varju sem karog. 

Nep. 



Egessiik meg ! 



Lakolni foe^tok. 



Dorka. 



Biro. 

Yessetek a szalmara, de hogy laba a foldet 
ne erje. 

Kisbiro. 
A katlanbol kiboritjuk a szalma tetejere. 



3.2 



Biro. 

A cziganyok pedig tiistent gyujtsak meg a 
szalraat. 

Dorka. 

Megbiinteti kenteket a fels6seg. 

Biro. 
Azt mi jobban tudjuk. Vigyetek ! 

(A katlant ismet felveszik, s hatra a szalma fele viszik.) 

Dorka. 

Ugy fogtok a pokolba egni, mint engem most 
igazsagtalanul megegettek. 

lytasodilc jelenet. 

ElobbieJc. Zajtay. Gazsi. Zajtayne. 

Zajtay. 

Megalljatok! (Megallnak Dorkaval.) Micsoda 
igazsagtalan vakmeroseg ez ! Biro uram, illik-e 
ily hirtelenkedes egy magistratualis szemelyhez ? 

Biro. 

Notarius uram, bizonyos, hogy a banya bo- 
szorkany, alig van egy koztiink, kinek kart ne 
tett volna. Egynek a tehenet, masnak a gyerme- 
ket rontotta meg. 



33 



Nep. 
Ugy van. 

Biro. 

Azert osi szokas szerint, mint boszorkanyt 
megegetjiik. 

Nep. 

Tiizbe a boszorkanynyal ! 

Zajtay. 

Halljak kentek ! Ha valoban biinos lenne is a 
szerencsetlen, kentek nem biintethetik meg, az a 
tekintetes nemes varmegye dolga, s ha kentek 
tobbet tesznek, mint a torveny engedi, lakolni 
fognak. De hallgassunk errol ; azt mondjak ken- 
tek, hogy ezen banyat more patrio, azaz osi szo- 
kas szerint, mint boszorkanyt, megegetik. Hanem 
en azt mondom, hogy boszorkanyok nincsenek 
is a vilagon, es ezt more patrio, azaz magabol a 
Corpus jurisbol, mint egy magyar nemes ember- 
hez illik, meg is tudom mutatni ; — halljak ken- 
tek. Mar Konyves Kalman dicso kiralyunk ex 
stirpe Arpadiana meg 1100-dik esztendoben Ven- 
csellon, tehat tekintetes nemes Szabolcs varme- 
gyeben, kovetkezeskep szomszedsagunkban, tar- 
tott orszaggyiilesen, hoza egy torveny t, mely igy 
szol : «De strigis vero, quae non sunt, nulla quaes- 
tio fiat», azaz boszorkanyok ellen, minthogy azok 
a foldon nincsenek, pert inditani nem szabad. 
Ha mar eleink ezeloit 731) esztendovel ily boles 

Pclcskei uotarius. o 



34 

torvenyt hoztak, illendo, hogy mi is, mindenke- 
kepen boles nyomdokaiba lepjiink, es azt tegyuk, 
in it a Corpus juris, es egy boles kiraly, kit bol- 
csesege miatt eleink Konyves Kalmannak nevez- 
tek, mondanak. — A ki pedig nem hiszi azt, mit 
eleink, es a Corpus juris mondanak, az nem ma- 
gyar. Hat biszik-e mar kentek, hogy nincsenek 
boszorkanyok ? 

Biro. 

Ha Konyves Kalman, es notarius uram mond- 
jak, csak elhiszsziik, fokep, ha meg az a Korpas 
ur is bizonyitja. 

Zajtay. 

Corpus juris. 

Biro. 

Yagy Corpus juris. Nem ismerem a familia- 
jat, e videken semmit sem bir. 

Zajtay. 

Hiszen konyv az, biro uram, melybe a tor- 
venyek vannak irva. 

Biro. 

Vagy ugy. 

Zajtay. 
most bocsassak el a b any at. 



P 



Biro. 
Meg is jobb volna talan fogva tartani. 



35 



Zajtay. 

Miert ? Mivel egynek-masnak a gyermeke be- 
teg lett ? Az csak azert tortent, mivel anyja nem 
vigyazott rea; vagy mivel egy tehennek veres 
lett a teje? Az nemely rossz fiivektfll szarmazik, 
mint a botanika tanitja. S gondolom, talari csak 
elhiszik mar, bogy nines boszorkany. 

Biro. 

Mar en tokeletesen hiszem, hogy a loldon egy 
boszorkany sines ; de meglatja notarius uram. 
hogy ez — megis boszorkany. 

G-azsi. 

Mit beszel biro uram ? Hajdanaban meglehet, 
hogy venasszonj^ok voltak boszorLanyok, s azok 
bolonditak el a vilagot ; de mar most azoktol nem 
kell felni, bar az ifjaktol birnok megovni ma- 
gunkat. 

Zajtay. 

Bocsassatok el. (Elbocsatjak.) 

Dorka. 

Halalja meg notarius uramnak az eg. (Felre.) 
Vigyen el az ordog. 

Zajtay. 

Loduljon kend, s ne tegye magat tobbe gya- 
nussa a nep elott. (Dorka elvonul.) Kenfek pedig 

3* 



V) 



6 

jojjenek hozzam egy kis vacsorara, sziiletesem 
napjat iinnepelni, s Baczur Gaspar ur baratunk- 
tol, ki holnap visszautazik Pestre, elbucsuzni. 

Mind. 
Szivesen. (El mind. Dorka elolep.) 



Hiii-iiiaxUlc jelenet. 

Dorka (egyediil). 

Nines boszorkany ? Varj te atkozott notarius, 
te azt inered tanitani, hogy boszorkanyok nin- 
cseitek, ezert nyakadra hoztad az egesz fajt. 
Elt( met megmented, de fajomat akartad kiirtani, 
es riestersegemet ; ezert meglakolsz. Azt allitani, 
bogy nincsenek boszorkanyok! Ez reank nezve 
a legveszedelmesebb tanitas, mert mig egetnek 
benniinket, addig az ostoba vilag elhiszi, hogy 
vagyunk, es reszket; de ha letiinkon ketel- 
kedii kezd, oda lesz tekintetiink. Hat irtsuk ki 
e gyomot. r Mar besotetiilt, es epen a keresztuton 
allok. — Ejtszakanak hatalmas kiralyneja ! hal- 
hatatlan Hekate, jelenjel meg, hu szolgalod ko- 
nyorog ! (Dorges.) 



37 



INegryedilc jelenet. 

Ejhtndyne (fold alol jelenik meg)* Dorka. 

Kiralyne. 

Ki vagy te sar magzatja a paranyi foldnek, 
ki almunkat zavarni mered ? 

Dorka. 

Legalazatosabb szolgalod Magyarorszagbol, 
Toti Dorka, geczi boszorkany, itt Szathmarme- 
gyeben. 

Kiralyne. 

Magyarorszag ? Mifele fold az, elottiink isme- 
retlen. 

Dorka. 

Felseges asszonyom, nem ismerned ezen fol- 
det? pedig roppant birodalmad elso tartoraanyai 
koze tartozik. Magyarorszag szep fold, melyen 
mindenfele nemzetek laknak, meg magyarok is, 
mindenfele nyelveken beszelnek, meg magyarul is. 

Kiralyne. 
Mi panaszod ? 

Dorka. 

Videkemen eddig czelmnk uralkodek, de most 
a peleskei notarius hitetni kezdi a neppel, bogy 
boszorkanyok nincsenek, s ezen hit semiuive 



38 

tenne hatalniunkat ; engedd meg sotet kiralyne, 
hogy kiirthassara ezen kartekony ferget. 

Kiralyne. 

Legyen meg. Harom probara folhatalmazlak 
ellene, s ismet elalszom. (EMlyed.) 

Dorka. 

Elaludt ! Hadd aludjek, kezembe adta ellen- 
segemet, s bosszut allok rajta, oly igazan, mint 
hogy apam vasas nemet volt. (El,) 



VALTOZAS. 

(Utcza Nagy-Peleske n a notarius baza elott.) 

O tortile jelenet. 

Eji or (e'nekelve jo). Kesobb Dorka. 

Ha Pelesken ora volna. 
Mar kileiiczet kongott volna ; 
Igy azonban csak kialtom, 
J6'i lia epen eltalalom, 
Ugy is este s virradora 
Jobb nem tudni hany az ora, 
S ora minek lenne nekrink, 
Csak azt lata 6k, hogy elkestiink, 
Igy magyarazhato j6ra, 
Hogy Pelesken nincsen ora. 



39 



Dorka. 

Jo bogy follelem kendet, lelekszakadtaban 
jovok Szatmarrol, a notarius urnak level© erke- 
zett a postan, adja at kend neki. (Atadja.) 

// 
Or. 

Jo lesz, oda adorn. (El.) 

Dorka. 

Meg van az elso lepes ; Pestre csalom a no- 
tariust, s azutan kitekertetem a nyakat, olyan 
igazan, mint bogy aparn vasas nemet volt, meg 
pedig, a mint mondjak, trombitas. (El.) 



VALTOZAS. 

(Szoba Zajtay Istvan hazaban.) 

Hatoclik: jelenet. 

Zajtayne. Orgonista. Birone. Held or, FerfiaJc. Asszo- 
nyoh. Gazsi. Kesobb Zajtay. 

Gazsi (elolep). 

Hah be szep volt hajdanabau, 
A fokosnak fenykoraban, 

Pesten eletimk ; 
Mig a konyvek nem valanak 
S bor kozott vigan folyanak 

Ejlink, reggeliink. • 



40 



Mar e szep kor elvegzodott, 
Elf'ajult, elmuvelodott 

Mind az ifjiisag ; 
Hugo Viktor, Gothe, Borne, 
Bar az oldalok kitorne, 

Nekik a vilag ; 
S a ki velok nem haladtam, 
Mar talan magam maradtam, 

Gunyok targya en. 
Hogyha latnak, kinevetnek, 
Am de meg nem szeliditnek, 

Erre eskuvem. 



Eektor. 
. Domine perillustris, hat ki az a gothe bore ? 

Gazsi. 

Ki az a Borne, azt en nem tudom, s ki az a 
Gothe, azt kentek nem tudjak, s igy quittek 
vagyunk. 

Birone. 

De bizony, mi tudjuk, mi az gothe, hat vizi 
bogar. 

Gazsi. 

Vizi bogar? — Az konnyen meglehet, mert 
miota annyira divatba jotfc a magyar ifjakkozott, 
azota mind vizet isznak, — de hoi van gazdank, 
a notarius ur. 

Klara. 

Levelet kapott a szathmari postarol, azt ol- 
vassa : mindjart bejo. 



41 



Gazsi. 

Tehat minekutana gyulekezetimk oly feujes 
es tiindoklo, illik tehat, hogy notarius urat is 
fenyes es tiindoklo beszeddel koszontsuk meg. 
En e vegre keszitek egy cziira beszedet, rithmu- 
sokkal, mint azt am a hires pesti poetatol, Hod- 
mezei Cserei Berei Farkas Aridras baratomtol 
tanultam. En tehat ezen aratiot, ha notarius 
uram kilep, elmondom, s ha vegeztem, vivatot 
kialtanak. 

Birone. 

Csak kitetszik, hogy Pestrol jott a lelkem. 



Klara. 
De mar jd az nram. 

Gazsi. 
Eichteuch ! (Zajtay oldalrol belep.) 

Erotesd magadat oil miizsam dallasra, 
Egy hires embernek sziileto napjara, 
A kit en eneklek, az nem szegeny para, 
Mert Nagy-Peleskenek 6 a karczellarja. 

Oh ! pillants le tehat eg Nagy-Peleskere, 
Nagy-Pelesken pedig a helyseg telkere, 
A helyseg telkeben notarius lelkere, 
Notariusoknak akadsz ott tiikrere ! 

Mert a mint Nagy Sandor vezette hadait, 
Columbus tengeren vitte hajojait, 
Salamon kormanyza zsidok orszagait, 
Oly bolcsen intezi Peleske dolgait. 



4^2 



Azert jegesokent erjen eg aldasa, 
Zaporbaii hull j on rad jonak aradasa, 
Hazad legyen mindig szerencse lakasa, 
Fotdon szereuesednek soli' se legyen masa. 



Mind. 
Eljen notarius ur ! Vivat ! 

Zajtay. 

Koszonom ezen solemnis megtiszteltetest, s 
azert minden kitelheto rrodon meg fogorn ha- 
lalni ; de most, miutan mar osszejottiink iinnepet 
ulni, mint a regi kronikaban anonymus Belae 
regis notarius mondja oseinkrol «fecerunt ma- 
gnum aldomas)) tehat en is ugy tartom, uljunk a 

lakomahoz. 

Klara. 

Tessek ! 

Zajtay (Grazsihoz). 

Baratom uram ! En is Pestre rnegyek. 

Mind. 
Pestre ? 

Zajtay. 

Igen, Pestre ; most erkezek levelem a szath- 
mari postarol, melyben Matoesy Gyuri pesti 
prokator, s hajdani tanitvanyom irja, hogy jojjek 
fel, mert a nagymeltosagu kiralyi Curianal a ja- 
nitori, azaz az ajtonalloi hivatal megurulven, 
azt nekem megszerezbeti. 



'l) 



Klara. 
S elbagysz engero. 

Zajtay. 

Ha a janitorsagot megnyertern, eljovok er- 
ted, s addig is legalabb meglatogatom Sandor 
fiunkat, ki Pesten juratuskodik. 

Gazsi. 
Hat egyiitt utazunk ? 

Zajtay. 

Nem, inert uram oesem a szathmftri orme- 
nyekkel megy, s mar holnap, en pedig more pat- 
rio utazom, azaz, lobaton. 

Gazsi. 
Lobaton? Hiszen az mar kiment a divatbol. 

Zajtay. 

Nem banom ; de atyaink is lobaton utaztak a 
rakosi orszaggyiilesekre, s mivel en is orszagos 
dologban jarok, illo, bogy en is ugy menjek, azaz 
more patrio utazzam, s ba lassan is, es keson, 
megis esak folerek lobaton Pestre. 

Biro. 
De ki lesz oztan notarius? 



44 



Gazsi. 



Ha Zajtay ur janitor lesz, ugy en jovok Pe- 
leskere notariusnak. 

Birone. 
Oh jojon el, hogy az Isten aldja meg. 

Gazsi. 

Eljovok. Ha notarius ur janitor lesz, biiesut 
veszek Pesttol s a Zrinyitol, ugy sines tobbe 
nagy kedvem az ottani elethez. 

Biro. 
Hat nena is gondolkozunk mas notarius felol. 

Gazsi. 
Itt a kezem. 

Birone. 

Bar esak megnyerne notarius uram azon 

hivatalt. 

Gazsi. 

Hat fogjunk a lakomahoz. 

(Asztalhoz inennek es isznak.) 

Kar. 

Meg ma folyjon unnepiink, 
Holnap ugy is szetmegyiink. 

Kantor. 

Elhagy mar a juratus, 
Pestre megy a notarius. 



Kar. 

A szerencse vele van, 
Janitorra lesz ottan. 

Gazsi. 
Hej babam en el megyek. 

Birone. 
Jaj a szivem megreped ! 

Gazsi. 

Asszonyi sziv nem reped, 
Benne sok jo s rossz fer meg. 

Kar. 

Mig a bucsii nines jelen, 
Buslakodni esztelen. 

Bajta poharhoz ! 

Bajta igyunk ! 

E lakomahoz 

Vigadjunk. 
A ki Pestre nem megyen, 
Jobbat az mar mit tegyen, 

Inni legjobb, enni jo, 

Tudja azt, ki nem boho. 
J61 tudja Nagy-Peleske, 
Hogy alunni kell este. 

Boldog az, ki itt marad, 

A szokastol nem szakad, 

Es nem banva mas bajat, 

Ittlion veliink felkialt ! 
Bajta poharhoz sat. mint fonn ; tanczba keverednek. 



MASODIK SZAKASZ. 
HORTOBAGY. 

Szemelyek : 

Nagy - Zajtai Zajtay Istvdn Botos. 

nagy-peleskei notarius Ot bojtAr. 

Szatmar megyeben. Tiszafuredi biro. 

Megyebiztos. Yasas kaplar. 
SiK/dr IjCiczi \ -, . A1 
Szeflfu Bandi , h « am J ak - 

Hat haramja. Zsuzsi. 

Hortobagyi csaplaros. Panni. 

(Ivoszoba a hortobagyi csardaban.) 



Ot vasas nemet. 

Toti Dorka, geczi boszorkany. 



101 js6 jelenet. 

Sugar Laczi. Szegfil Bandi. Haramjdk. Csaplaros. 

Zsuzsi. Panni. 

Haramj ak. 

Hej f csaplaros bort icle I 
Eljen a bandank feje ! 
Bort, bort, bort ! 
S ertte a ki nem iszik, 

Nyeljen, a mig meghizik, 
Port, port, port ! 



47 

A ki 6t nem tiszteli 

Usd, mig a bideg leli ! 
Usd, iisd, iisd ! 
S igyal pajtas, a mig allsz, 
Ugy is a mit itt talasz, 
Fiist, fiist, fust ! 

Csokold a lyanyt, mig piros 
Mert ha egyszer mar koros 
Jaj, jaj, jaj ! 
Es vigyazz, hoi tag a ter, 
Mert a liadnagy ha rad er, 
Baj, baj, baj ! 

Laczi. 

Hat mar senkit sem hoz a forgefceg ! Kedvem 
telnek botra kelni. Legenyek ! nines valaki koz- 
tetek, kinek kedve volna csontjait olyan lagygya 
veretni, mint a Zsuzsi szive ? 

Zsuzsi. 

Hogy is ne ! Hat ki mondta kendnek, hogy 
lagy a szivem ? 

Laczi. 

Lagy a szived, lang a szemed, eszem azt a 
kis lelkedet. (Megoleli, azutan butjat razza.) Ki a le- 
geny a csardaban ? 

Bandi. 

Gondolom, mindnyajan ; de te alkalmasint 
csak probara akarsz tenni, hogy tiszteliink-e mar 
mint uj kapitanyunkat ? 



48 



Laczi. 

Ne papolj hiaban ! Meg egyszer, ki a legeny a 
korcsmaban ? 



Masoclili jelenet. 

Zajtay (kardosan, tarsolyosan, kalapja mellett irotoll, s 
papirostekercs, belep, s raintlia a csaplaroshoz szolna). 

» Zajtay. 

Itt vagyok ! 

Laczi. 

Itt van ? Csak hamar hat, ragadjon kend 
botot vagy huzza ki kardjat, mindegy ! (Botjat 
razza a notarius feje koriil, ez megijedve visszaszokik.) 

Zajtay. 
Az Istenert, hiszen agyoniit kend ! 

Laczi. 

Olyas valami a szandekom ; hat vedelmezze 
magat. (Neki megy botjaval.) 

Zajtay (kardjat Mvelyestol folemeli, s ve'di magat, hatralva s a 

szobaban szetugralva) . 

Mit vetettem en kendnek ? 

Laczi. 
Vedelmezze magat ! 



49 



Zajtay. 

Az Istenert, segitseg! (Nevetes.) Meg akarnak 
olni. 

Csaplaros. 

Ne bantsa kend ezt a jambort. 

Zajtay (a lyanyok hatuk moge fut). 

Edes szep lyanyaim, otalmazzanak ! 

Laczi. 

Jojjon elo kend, hiszen csak vagy harom 
bordajat akarom betorni, fejenek semmi baja 

sem lesz. 

Zajtay. 

Kerem alassan, bordaimra is nagy sziikse- 

gem van. 

Csaplaros. 

Hagyjon beket kend, hat nem latja, hogy a 
nyavalya is majd kitori felelembol. 

Laczi. 

No maszszek elo hat kend, nem bantom. (Botr 

jat elveti.) 

Zajtay. 

Hala az egnek ! Uraim, en jambor utazo va- 
gyok, notarius Nagy-Pelesken, s most Budara 
utazom ; mar az utazas maga is eleg kin, hat 
meg ha ilyen fatalis dolgokat kell az embernek 
szenvedni. 

Peleskei notarius. "* 



50 



Laczi. 

Hiszen kard van az oldalan, bogy ijedhet 
meg oly hamar ? 

Zajtay. 

Ez a kard azert van oldalomon, mivel en 
more patrio utazom, de en mint bekesseges em- 
ber, ellensege vagyok minden verontasnak? 

Bandi. 

Kend hat, mint latom, diakos ember ; hat 
iiljon ide kozibunk, en is voltam valaha diak. 

Zajtay (leiil a haramjakkaJ). 

Pedig kendbol sem latszik ki a literatus 
ember ! 

Bandi. 

A mai vilagban az a legtobb ember, kibol 
semmi sem latszik ki. 

Laczi. 

Notarius uram, az elobbeni ijedest mossa le 
ezzel a pohar borral. (Poharat nyiijt neki.) 

Zajtay. 
Jo baratsagert ! (Iszik.) 

Laczi. 

A mennyiben szegeny legeny, es notarius jo 
baratok lehetnek. 



51 



Zajtay (megijedve), 

Szegeny legeny ? ! 

Laczi. 

Az, az ! Hat meg nem hallotfca hiret a hires 
haramjanak, Sugar Laczinak ? 

Zajtay. 

Azon gazlatornak, azon Cacusnak, Pintye 

Gregornak, azon akasztofaviragnak ? ki ne is- 

merne 6t ? 

Laczi. 

Notarius uram az en vagyok. 

Zajtay. 

Lehetetlen ! 

Laczi. 

De ugy van ! 

Zajtay (ijedve folall, eneklo hangon szol). 



Seregeknek ura ! 



Laczi. 



Semrait se feljen ! Biiszke vagyok en azon 
nevekre, bar nem is ertettem mind. 

Bandi. 

Azok a hortobagyi titulusok, s mi ugy ineg- 
erdemeljuk a magunket, mint akarki. 

4* 



52 



Zajtay. 

Oh irgalmazzanak ! I)e egy magistratualis 
persona, mint en, mar nagyon megszokta az 
ilyeseket, s akaratja ellen is kitornek belole. 

Bandi. 
Oblitse vissza notarius uram ! 

(Poharat nyiijt ; Zajtay iszik.) 

Zajtay. 
Abi in malam rem ! 

Laczi. 
Mit diakizal mar megint ? 

Bandi. 

Mala malae, magyarul male, azaz annyit 
tesz, olyan edes, mint a male. 

Laczi. 

Nem biaban olahok koze valo notarius uram, 
hogy nem ismer edesebbet a malenal. 



53 



Harmadik jelenet. 

Eldbbieh. Toti Dorka (mint parasztasszony). 

Dorka. 
Jo napot, jo szerencset ! 

Bandi. 
Hat ez a vaz melyik szolobol szaladfc el? 

Dorka. 

Csufoljanak kendtek csak, pedig nem erdein- 
lern am; mert eletoket jovok menteni. 

Laczi. 

Te, kiben az clot ugy kiaszotfc, mint a har- 
madevi vadkorte ! Te akarod eletiinket menteni ? 

Dorka. 

Biz ugy van az ! (Zajtayra mutat.) Latjatok 
ezt a gyonyorti makviragot ? Mit gondolnak, ki- 
csoda 6 kelme ? 

Laczi. 

Nos, ki volna ? 

Zajtay. 

Ne higyenek uraim a banyanak , soh sem 
lattam 6t ! 



54 



Dorka. 
De annal tobbszor lattalak en. Ez a becsii- 
letes ember comissarius, s azert jott csak Debre- 
czenbol, hogy kikemleljen benneteket, es a var- 
megye kezebe adjon! 

Laczi. 
Ezer gyilkos mennyko, igaz-e ez ? 

Dorka. 

Igaz, igaz ! 

Zajtay. 

Mind csupa tiszta koholt hazugsag ; ne hi- 
gyek az urak. Ily okos emberek hogy is hihetnek 
egy boszorkanynak, tudjak mar, hogy en notarius 

vagyok. 

Dorka. 

Ha notarius, tehat miert jar karddal ? 

Zajtay. 
Mondtam mar, hogy more patrio utazom. 

Laczi. 
Mit tesz az : more patrio. 

Bandi. 

Sarkantyus egihaboru, csak most ertem mar, 
more patrio. — Morio annyit tesz, mint meg- 
halni, patrizalni pedig a koldus diakok szoktak; 



55 

more patrio tehat annyit tesz, mint a halalnak 
patrizalni, azaz, minket a halalnak akar besze- 
rezni. 

Haramjak. 

Verjiik be a koponyajat ! 

r 

Zajtay. 

Eszem agaban sines; azon szavak egeszen 
mast jelentenek, nezze meg csak Parispapait! 

Bandi. 

Meg ketelkedik diaksagomban ? Azert is ha- 
lalt erdemel. . 

Laczi. 

Verjetek agyon ! 

Zajtay. 
Irgalom — artatlan verem egbe fog kialtani ! 

Haramjak. 
Kajta ! (Emelt botokkal ra rohannak.) 

Bandi. 
Megalljatok ! — Senki se bantsa 6t. 

Laczi. 

S te merned ? 

Bandi. 

Megallj pajtas , ennek az embernek meg kell 
lialni ; de ha igy hebehurgyan agyon verjiik, a 



56 

vilag azt mondana, hogy igazsagtalanul oltiik 
meg, tehat iteljiik el ot annak rendje szerint. 

Laczi. 
Nem banom, ez zsivanyembersegiinkhez illik. 

Bandi. 
Tartsunk statariumot. 

Laczi. 
Mint sok tarsaink folott ok tartottak. 

Zajtay. 
Protestalok ! Publikalva van-e a statarium ? 

Laczi. 
Ha szol kend, mindjart a hatan dobolom ki. 

Bandi. 
Te vagy a szolgabiro, iilj ide ! 

Laczi. 
J61 van. (Az asztal elejere iil.) 

Bandi. 

En mint diakos ember, a fiskalis leszek es 
ide iilok ; — ti vagytok az assesorok, iiljetek ide 
sorba. (Leiilnek.) Ketten a Inmost orizzek, s fegy- 
vereit szedjek el. (Ket haramja megteszi.) 



57 



Zajtay. 

Az Istenert, uraim! en senkit sem akartam 
megbantani ; csak Budara szandekozom Matyas 
kiraly palotajat megnezni. 

Laczi. 
Majd folhuzzuk mi kendet mas palotaba. 

Zajtay. 
Oh execrabilis dolog ! 

Dorka (Zajtay hoz). 

Ez a Toti Dorka bosszuja. 

Zajtay. 

Apage satanas ! Uraim ! ez boszorkany, ne 
higyenek neki, mindnyajokat megbabonazta. 

Bandi. 

A vallatasbol minden kistil, papirost ide, tol- 
lat, tentat. 

(Haramjak leveszik Zajtay kalapjarol a tollat). 

Haramja. 

A tarsolyaban meg kalamaris is van. (Bandi- 
hoz viszi.) 

Laczi. 

Hozassek elo a biinos ! kezdje el a vallatast 



5S 



Bandi. 
Eloszor is, niondja meg a biinos : ki legyen ? 

Zajtay. 

Sum Stephanus Zajtay de Nagy-Zijta, pagi 
Nagy-Peleske notarius loci. 

Bandi (ir). 

Loci. Masodszor. 

Laczi. 
Csak sietve a dologhoz ! 

Bandi. 
Tehat masodszor, miert all itt ? 

* 

Zajtay. 
Mivel kendtek el nem eresztenek. 

Bandi. 

Ez uj vetek ! ily nagy tekintetii iteloszeket 
nem szabad per kendtek titulazni, s a felelet sem 
elegendo, mivel en azt kerdem, micsoda vetek 
miatt all itt '? 

Zajtay. 

En artatlan vagyok, mint a barany ! hiszen 
mar meg is ittuk a baratsag poharat, midon 
ezen boszorkany, ki nekem mint philosophusnak 



59 

ellensegem, belepe, es gyalazatos koholmanyaval 
mindent elrontott. 

Bandi. 

A vadlo lepjen eld ! Mivel tudja a vadlottnak 
biinet bizonyitani ? 

Dorka. 

En a vicispan urnal szakacsne voltam, ott hal- 
lam, midon ez az ur megigerte, hogy a horto- 
bagyi zsivanyokat kezre keriti ; 6 mar jartas 
ember az ilyesekben ; a hires Csorba Bandit is 6 
fogta el. 

Bandi. 

Eleg ; halalt erdemel. 

Laczi. 
Hat haljon meg. 

Haramjak. 

Haljon meg! 

Zajtay. 

Ne higyenek a boszorkanynak, volt biz' 6 a 
Belzebub szakacsneja. 

Bandi (ir), 

Az itelet ki van mondva, a bunosnek meg 
kell halni. 

Haramjak. 

llalal fejere! 



60 



Zajtay. 
Irgalmazzanak, az Istenert! 

Bandi. 

Nines gratia! 

Zajtay. 

Isten hozzad janitorsag ! 

Laczi. 
F61 kell akasztani az allaskapura. 

Zajtay. 

Hat megis janitor leszek, de jaj ! a halal 
tesz azza. 

Laczi. 

Csaplaros, kotelet. 

Csaplaros. 

Mindjart. (El.) 

Bandi. 

Vigan notarius uram, iinnepelje veliink sajat 
halotti torat. 

(Haramjak Zajiayt poharakkal kinaljak). 

Kar. 

Itt a poliar az utra, 

Igyal hat, 
Ott nem talalni kutra, 

Sem csardat ; 



en 

Jaj pedig utad igen tova niegy, 
Itten igyal, nebogy ottan epedj ! 

Zajtay. 

Jaj megesett nekem, boldogtalannak 
Mint a kukoriczat, folakasztanak, 

Ob szegeny notarus ! 

Mit basznal a jus ! 

Kar. 

Akasztofa szep balal, 

S mindenki, 
Kar, bogy rea nem talal, 

Ki erdenili ! 
Konnyu lebegni nagy againal 
Es tanczra kerlilni, lia szel muzsikal. 

Egy haranija (ijedten berohan), 

Fussatok ! egy nagy katonacsapat vagtat erre. 

Bandi. 

Lanczos lobogos! mar az ablakon latom ! 
Lora ! siessiink ! 

Mind. 

Lora ! (Nagy zavarban kirohannak.) 

(Zajtay a futni akaro Dorkanak elebe ugrik, egy seprot kap fol, s 

azt az ajtoba teszi). 



m 



IVegyertik jelenet. 

Zajtay. Dorka. 

Zajtay. 

Nem mehetsz ki boszorkany, kereszbe tettem 
a seprot ; most jaj ordongos lelkednek, meg ma 
Hekatenal, vagy Proserpinanal vacsoralsz. 

Dorka. 

Notarius uram, mondom, ne bantson, mert 
bizony megnyergelem. (Zajtay kardot r&ntvan, 
Dorka egy guzsalyt ragad fel s futva vedi magat.) 

Zajtay. 
Kivagom testedbol ordongos lelkedet ! 

Dorka. 

Notarius uram , csak most az egyszor ne 
bantson, minden nyavalyabol kigyogyitom, min- 
den bajatol megmentem. 

Zajtay. 

De en mentem meg mindjart a vilagot nya- 
valyas lelkedtol. 

Dorka. 
Pokol segits, kiilonben elveszfcem. 



63 



Otodilc jelenet. 

FAdbbiel-. Biztos. Hajrfvlt. 

(Biztos bele'p s a seprot leiiti. Dorka az ajton kiszokik, Zajtay utana 

vag, de a biztost talalja.) 

Biztos (Zajtayt foldhoz vagva.) 

Hat meg itt is van haramja? Ragadjatok meg! 

Zajtay (felugrik). 

Egek ura ! a haramjak kezebol kiszabadul- 
tarn, s most az igazsag szolgai akarnak elfogni. 

Biztos. 
Bocsassatok el, hisz ez a peleskei notarius. 

Zajtay. 

Az vagyok ; ah de csak most latom, hogy mi 
ismerosok vagyunk Debreczenbol. 

Biztos. 
Hogy a manoba keriilt ide ? 

Zajtay. 

Balsorsom a haramjak koze hozott, s ezen 
ven boszorkany, ki innen kiugrott, elhitete ve- 
16k, hogy szandekom volt oket elarulni ; azok 
felakasztanak, ha commissarius ur nem jo, s 
azert akartam a banya fejet leszelni. 



<>-i 



Biztos. 

De kardja szerencsere eles, mint kapanyel. 
Hanem, ha tetszik, most bizvast utazhatik to- 
vabb, mert a zsivanyok elszelyedtek. 

Zajtay. 

Megyek is, mert az ejtszaka Tiszafiireden 
akarok halni. (Kardjat felkoti, s iroszereit helyre 
teszi.) Koszonom a segedelmet, az Isten aldja 
meg. 

Biztos. 

Elkiserem egy darabig ! (Mind el.) 



VALTOZAS. 

(Pvisztahely Hortobagyon ; liatnl tiizon bogracs ; tavolrol 
dudaszo liallik, nemsokara follepuek.) 

Hatodik jelenet. 

Bat os. Bojtarok. 

Botos. 
Kesz-e mar a gulyashus ? 

Bojtar. 
Mindjart kesz lesz. 



65 
Botos. 

Marczi, ma te vagy a szakacs ! mi uljiink s 
pihenjiink, mig az etel keszen lesz. (Lettl, s vele 
nehany, s masok a tiiz es bogracs korul forgolodnak.) 
De Marczi, jol fozz, a ki emberseged van ! 

Bojtar. 

Olyan piros lesz, mint a rozsa, s olyan edes, 
mint a babam csokja. 

Botos (kifele ne'zve). 

Nezzetek, vendeget kapunk, egy lovas tart 

erre ! 

. Elso bojtar. 

Huszarnak latszik. 

Masodik bojtar. 
Mentes ugyan es kardos, de csakoja nines. 

Harmadik bojtar. 
Kalapja mellett igen sovany a bokreta. 

Botos. 

Ni — ni — a kukoriczabol harom bika tamad 

ellene. 

Elso bojtar. 

Jaj szegenynek, ha elerik ! 

Masodik bojtar. 
fut, a bikak nyomaban vannak — 

Peleskei notarius, ^ 



66 



Elso bojtar. 
Mindjarfc feloklelik. 

Zajtay (kiviil). 
Segitseg ! Seregeknek ura ! — Segitseg ! 

Botos. 

Siessiink segiteni, mort szornyet hal ! Uszit- 
satok a kutyakat. (Mind gyorsan el.) 



Hetedili jelenet. 

Zajtay, Elobbiek. (Nem sokara visszajonnek. Botos e's egy bojtar 

vezetik az elremiilt Zajtayt.) 



Botos. 

Kossetek panyvara a lovat. (Zajtayhoz.) Uljon 
le a bundara ! (Leiilteti.) Lett-e valami baja ? Be- 
szelni sem tud ijedteben ! van-e baja ? 

Zajtay. 

Hogy no volna ! Azok az atkozott bikak a 
lelkemet is majd kiszoritottak ! boszorkanysag ! 

Botos. 

Biz' uram az nem boszorkanysag; igen is 
termeszetes, bogy a bikak lizobe vettek. 



67 



Zajtay. 

Kend nem tudja, engem cgy boszorkany 
iildoz : az atkozott Dorka. 

Botos (a bojtarokhoz). 

Szegenynek remiilteben meg az esze is el- 
ment ! — Mit almodik boszorkanyokrol, hiszen 

bikak uldoztek. 

Zajtay. 

De legalabb az egyik bika boszorkany volt. 

Botos. 

No hagyjuk abban! igyek egy par kortyot 
ebbol a juhaszorvossagboi: bizonyara jobban 
lesz. (Kobakot nyujt.) 

Zajtay (iszik), 

Bzinte erzem, hogy melegiti veremet ! mind- 
jar t jobban vagy ok. (Testet megnezi.) Hala Isten- 
nek, epen maradtam ; egy csontocskam sem ve- 
szett el, s mar magamhoz terek. 

Botos. 

Csak nyugodjek ! keves percz mulva egeszen 

helyen lesz ! 

Zajtay. 

Hala lstennek ! mar annyira jol erzem ma- 
gamat, hogy illendoen megkoszonhetem a barat- 
sagat. 

5* 



68 



Botos. 
Soh'se bantsa biz' azt! 

Zajtay (felall). 

Draga juhasz bacsim, es Hypocratesem ! Te 
nagy bolcsessegii kedves Socratesem ! En vitez 
Hectorom, hiv Ganimedesem — 

Botos. 

Hagyjon fel vele ; hiszen nem tudok en 
diakul, s azon szenteket meg az apam sem is- 
merte. 

Zajtay. 

Bacsi, azt tudom, hogy kend nem tud diakul; 
de en notarius vagyok, hat diakosan illik koszon- 
nom, s azert ha kendnek valaha processusa lesz, 
csak folyamodjek hozzam, mindig fogok mellette 
allegalni, hivebb prokuratorra nem is akad. 

Botos. 

Nines sziiksegem rea ! Nekem csak a farka- 
sokkal van processusom s azt rendesen hat orvos 
prokatorom vegzi el ! nem latta, mik a bikakat 
megszalasztottak? Aztan kotelesseg volt segi- 
teni, midon nagy uramat olyan veszedelemben 
lattuk. 

Bojtar. 
Megfott a gulyashiis. 



69 



Botos. 
Ide vele. 

(Bojtar leveszi a bogracsot es megrazvan a foldre tessd j mind 

koriiliilik.) 

Botos. 
Notarius uram, tessek. 

Zajtay. 
Jo appetitust kivanok. 

Botos. 
Koszonjiik — itt a kenyer. 

Zajtay. 

Hozzak ide kulacsomat nyeregkapambol. (Boj- 
tar elmegy.) Jofele dioszegi van benne. 

Botos. 

Hiba lett volna, ha azon atkozott bikak kart 
tettek volna notarius urban. 

(Bojtar visszajo a ktilacscsal. Zajtay Botosnak adja.) 

Zajtay. 
Gazd' uram, kezdje meg, s jarassa sorban. 

Botos. 
Notarius uram egeszsegiert! (Iszik.) 



70 



Zajtay. 
Es tovabbi baratsagert ! 

Botos. 
Adja Isten ! (A kulacsot atadja; isznak.) 

Zajtay. 

Jubasz bacsi, koszonoin az ebedet es a sege- 
delmet. Ma meg Tisza-Furedre szandekozom. 

Botos. 
Ne siessiink ! oda koran elerhet. 

Zajtay. 

Az Isten eltesse hiv Herkalesemet, ki a bika- 
tol megmente eltemet. (Iszik.) 

Botos (koriilaez). 

Hiszen nines itt az az uri ember ! 

Zajtay. 
Kend az, juhasz bacsi. 

Botos. 

Mar mondtam, bogy nem tudok diakul. — 
De most legyiink vigan az ijedes utan. Eajta du- 
diis, fujd. (Dudalnak.) 



Kar. 

Hortobagyi pusztan fuj a sze], 
Juhasz legeny biisan utra kel, 
Hova lett a nyaja? eladta, 
Hova lett a kedve ? elliagyta ! 

S hajh nyajadat roiert adtad el? 
Nekem mar a foldon mi sem kell ; 
S jnliasz legeny kedved hova lett ? 
Eozsam hivsegevel elveszett. 

S Isten hozzad puszta, s pajtasok, 
Furulyamat mar nem lialljatok, 
S hortobagyi pusztan raj a szel, 
Juhasz legeny biisan utra kel. 

Botos. 

Nem ugy ! Ez igen szomoru; vigabbat ! 

Kar. 

Juhasz legeny hosszu utjaban 
Szomjusagot erez torkaban ; 
Szomjas, es szerelmes, ket gonosz, 
Magaban is mindegyike rosz. 

S beter a kardacsi csardaba, 
Nagyot iszik ottan bujaba, 
S mint itczet-itczere tiritett, 
Szomja es szerelme elveszett. 

Zajtay. 

GazcT uram ! en ezerszer koszonom a vendeg- 
seget! a nap melyen all, indulnom kell! 



m 



2 



Botos. 



Jojon notarius uram, hadd nyergeljiik fel 
lovat. (A bojtarok holinijokat felszednek; mind el.) 



VALTO&AS. 

(Helyseghaza Tisza-Fureden. Szoba.) 

INTyolczaclilc jelenet. 

Bj.ro , Dotted* 

Biro. 

Itt kell kendnek gazdasszonykodni ; de em- 
beriil viselje am magat, azt mondom. 

Dorka. 
Meg lesz elegedve, biro uram ! 

Biro. 

Nekem most el kell mennem, de ha mig oda 
leszek, becsiiletes vendeg talalnajonni, illendden 
fogadja kend, azt mondom. 

Dorka. 

Meglesz. 

Biro. 

De el ne feledjen kend semmit, azt mon- 
dom. (El.) 



73 



Dorka. 



Magam is vendeget varok ! Csak ream kell 

bizni, mikent fogadjam. De mar lepteket 

hallok. Talan 6. 



Kileiiezeclilt jelenet. 

Zajtay. Dorka. 

Zajtay. 

Adjon Isten jo napot, anyjok. (Felre.) Eloszor 
is venasszonyt latok ; ez nem jot jelent. 

Dorka. 
Hozta Isten az urat. 

Zajtay. 

En utazo notarius letemre a varoshazat ke- 
restem fel. Kaphatok-e szallast az ejtszakara? 

Dorka. 
Minden esetre ! 

Zajtay. 
S istallot a lovamnak ? 

Dorka. 

Mindent elrendelek, csak varjon egy kicsit ! 
(Felre.) Varj, hiszen majd kiildok en mindjart 



74 

executiot a nyakadra. (Fenn.) Tustent vissza- 
jovok. (El.) 

Zajtay. 

Vercseszemii banya, ugy nez ream, mintha 
meg akarna igezni ! Csak ujra bajom ne legyen, 
mert ma mar Mathuzsalem egesz eletere eleget 
szenvedtem ! (Kiviilrol a vasas nemetek kurjongasai 
es larmaja hallik.) Micsoda fatalis larma ez ? hah ! 
— mintha egy saskasereg jone ! 



Tizedik jelenet. 

Vasas nemetek (ujjongva rohannak be muzsikaval). Zajtay. 

Mso vasas. 
Ki vagyik kent ? 

Masodik vasas. 

Komiszar ! komiszar ! megvanni penna a 

kalap. 

Mind. 

Komiszar ! komiszar ! (Rangatjak.) 

Harmadik vasas. 

Verdammter kherl! ha katona megenni kis 

tukhus, kent mindjart sok excess a papiros tenni. 

(Rangatja.) 

Negyedik vasas. 

Osztan mikor kent elmenni a combutus csi- 
nalik, meglenni sok fizess. 



75 



Zajtay. 
Katona uraim ! 

Otodik vasas. 

Hallkatni, kuthja lerki, Spitzbub ! kent azt 
ugy csinalik, azert en az enim kart kent fejet le- 
vagik. (Kardot rantanak.) 

Zajtay. 
Az Isteneri ! nem vagyok en komissarius ! 

Elso vasas. 

Ha tobbe komiszar mas falu meglatik, mek 
nem fog mondani tobb katona excess. 

Zajtay. 
Nem mondok en semmit. 



Tizeiieg'yeclik jelenet. 

Elobbieh. Biro. 

Biro. 
Katona uraim, mit csinalnak ? 

Elso vasas. 
Mink ez a komiszar egy kicsit megolni. 



76 



Biro. 

Az Istenerfc , hisz ez nem kommissarius. 
(Felre.) Nem ismerem, de hazudnom kell vala- 
mit, kiilonben megolik. (Fenn.) Uraim , ez a 
poroszloi kantor, en jol ismerem. 

Masodik vasas. 

Kantor? Nem komiszar? No szo betukik az 
enim kard. 

Zajtay. 
Koszonom kendnek, akarki legyen. 

Harmadik vasas. 

No, mi nem fok tobbe nat haragszik csi- 
nalni — 

Negyedik vasas. 

Mek van kent kantor? alszo szep enek — 
kantikalni. 

Zajtay. 
Uraim, nem tudok en enekelni. 

Otodik vasas. 
Ha enekel nem csinal, mindjart priglit atni. 

Zajtay. 

Megijedtem a kendtek pallosatol, rosszul 
lettem. 



77 



Biro. 

Ugy megkinoztak a katona urak, hogy lehe- 
tetlen neki enekelni. 

Elso vasas. 

Potz tausend szapperment, ma katona kan- 
tor lusztig mek kel lenni. 

Zajtay. 
De nem tudok enekelni. 

Masodik vasas. 

Donnerwetter, ha kent nem enekelni, ezer 
ertek mindjart elvinni kent. (Kardjaikhoz nyiilnak.) 

Biro (felre). 

De mar latom a kaplarert kell mennem. (El.) 

Zajtay. 

Az Istenert, ne bantsanak! inkabb megpro- 
balom ! «Seregeknek ura !» 

JUlso vasas. 
Az nem szep, mas nota ! 

Zajtay (enekel). 

«Folemele Kadar szemeit az egre — » 



78 



Masodik vasas. 
Az is nem szep. — Enekelni kent magarol. 

Zajtay. 
Nem tudok en magamrol semmit. 

Harmadik vasas. 
Muszszain ! Muszszain enekelni ! 

Zajtay. 
De ha nem tudok mast. 

Mind. 
Hat kend meg is komiszar ? 

Kar. 

Rajta a spiont aprora 

Vagdaljuk le, 
Kardunk ele a hasaba 

Forduljon be. 
Rajta, rajta hat vitezek ! 

Porba vele ! 

Zajtay (asztal ala akar biijni s enekel), 

Jaj vitez uraim, kerem irgalmazzanak. (Vasa- 
sok eldhurczoljdk.) 

Kar. 

Veres bosszut allunk mostan 
A tollragon ! 



79 



Csak hamar add koponyadat, 

Mert levagorn. 
Nosza keszulj a halalra, 

Nincsen pardon. 

Zajtay. 

Jaj meglialni, Budavarat csak nein latliatom, 
Enekelek es megmondom nevcm es lakom. 
Tekintetes nemes 
Szatlmiar varmegyeben, 
A kecseges Szamos 

Kar. 
Jobban kialtson ! 

Zajtay. 

Viznek lementeben, 
Lakasom en nekem 
Van Nagy-Peleskeben. 

Kar. 
Ez tefszik nekiink ! 

Zajtay. 

Kantor nein vagyuk en, 
Notarius vagyok en 
Ennek helysegeben. 

Kar. 

Hazudsz, kantor vagy ; 
Plat mit csinalsz itt ? 



80 



Zajtay. 

Hires Budavarat 

Meg soha nem lattam, 

Kronikaban rola 

Kar. 
Miert allasz gorben ? 

Zajtay. 

Mar sokat olvastam, 
Azt hogy meglathassam 
Mindenkor kivantam, 
El is tdkellettern, 
Magamban ioltettem 
Oda tenni utam 

Elso vasas. 
Hej lusztig, kantor tanczolni. 

Zajtay (vonakodik). 

Eletemben sem tanczoltam. 

Masodik vasas. 

Muszszain, lmzni czigany ! (Oziganyok muzsi- 
kalnak, s a vasasok Zajtayt tanczba ragadjak). 

Zajtay. 
Uram, osszetorik csontom, labam. 

Mind. 
Hopp, hopp, lusztig. (Tauczolnak.) 



81 



TizenliettecUlt jelenet. 

Kdpldr. Elobbieh. 

Kaplar. 
Hat ez a rend? Tiistent loduljatok haza! 

Mind. 
Kaplar ur, kaplar ur. (Mind elfutcak.) 



Peleskei notarms. o 



HARMADIK SZAKASZ. 



BUDAPEST. 



(Ket felvondsban.) 
Szemelyek : 



Zajtay 1st van, peleskei nota- 

rius. 
Sdndor, fia. 
Hopfen, serfozo. 
Fanni, lanya. 
Nina, szobalanya. 
Hermann, Fanni jegyese. 
Baczur Gazsi. 
Halmi, 
Sari, 

Keserii, \ pesti ifjak. 
Edes, 
Kecsei, 



Sebestyen, serfozo legeny. 

Roth, " \ 

Braun, \ polgarok. 

Schwartz, ) 

Kaves. 

Fogados. 

Pinczer. 

Szinhazi rendezo. 

Othello. 

Desdemona. 

Toti Dorka* 

Sotetse'g kirdlyneja. 



Ifjak. Lyanyok. Pinczerek. Orok. Szellemek. 



83 



ELSO FELVONAS. 

(Pest. Kerepesi ut a magyar szinhaz elott, emberek jar- 

nak a szinen at.) 



ELso jeleuet. 

Zajtay (lohaton). Kesftbb Gazsl. Szolga. 

Zajtay. 

Pestre hat elerkezem mar, 
Annyi kin utan, 
Tolvajok, bikak iizenek, 
Hortobagy sikan ; 
Hah ! de latom Budavarat, 
Maty as kiraly palotajat, 
Elfeledve minden bajt. 

Szornyiien tanczoltatanak 

Vasas nemetek, 

Majd aprora szabdalanak, 

Majd megoltenek ; 

Hah ! de latom Budavarat, 

Maty as kiraly palotajat, 

Elfeledve minden bajt. 

Itt vagyok, hala Istennek , annyi fatalitas 
utan ! Ni ni, ez juratus baratom. (Leszall.) 

Gazsi. 

Isten hozta, baratom uram ! Mar a Zrinyibftl 
meglattam. Lovat kiildje oda, maga pedig jojjon 
hozzam, mig fiat folkeressiik. Szolga, vezesd el 
a lovat. (Szolga elvezeti.) 



84 



Zajtay. 

Servus lmmillimus , edes jo baratoin , a jo 
szerencse hozta. Hat hova viszik lovamat? 

Gazsi. 

A Zrinyibe, ott jo helyen van, mindjart meg- 
parancsolom, hogy gondot viseljenek ra, mert 
higye el nekem, ott nagy auctoritasom van. 

Zajtay. 
Hat ez micsoda epiilet? 

Gazsi. 
Ez a magyar szinhaz. 

Zajtay. 

Magyar szinhaz? — Szep epiilet, valoban 

folsegesi de mar itt minden szenvedesem utan 

is szivembdl kialtoro : az Isten aldja meg epitoit, 

sokaig eljenek ! 

Gazsi. 

En a paripa utan latok. Hat notarius ur ve- 
lem jo, vagy itt var meg ? mindjart visszajovok. 

Zajtay. 

En addig ezt a pompas epiiletet szemlelge- 
tem, mely szivemet annyira orvendezteti, hogy 
minden utamban kiallott kinokat elfeledem ; 
csak siessen. 



85 



Gazsi. 
Mindjart itt leszek. 

Zajtay. 

Mossa meg lovam hatat palinkaval, szogeny 
meg csiko, feltorte a nyereg. 

Gazsi. 
Meglesz. (El.) 



Masociili jelenet. 

Ziajtay (egyediil, a szinhazat nezegeti). 

Ezen mar oriilok ! meg theatromot eletem- 
ben sem lattam, sem kiviilrol, sem beliilrol. — 
Vajon ugy jatszanak-e ebben is, mint az a ne- 
met, ki egyszer Csengerben olyan droton jaro 
fababokat produkalt ! — Egyszer csak bemegyek. 
— Vajon mit jatszanak ma? Ni, ni, itt egy cze- 
dula van kiragasztva; mi lehet ? (Olvassa a czedu- 
lat.) Pest, magyar szinhaz. (Az eloadas datumat 
mondja.) Eloszor adatik (akadozva) «Ot-holl6 — 
vagy: ott-hollo! vagy O-thello, a velenczei sze- 
recsen.» — De mar ez sok, magyar szinhazban 
szerecsent jatszani, mintha nem volna nekiink 
eleg hires emberiink, mint Zrinyi, Hunyadi, Ma- 
tyas kiraly, es tobb szamtalan, aztan ha megis 
nemzeti szerecsen volna, de velenczei szerecsen 



86 

magyar szinhazban, (tovabb olvas) <<szomorujatek 
6t felvonasban, angolul irta Sak — zsakosparna, 
vagy Sakespeare.» No ez is valami szerecsen nev. 
«Schlegel utan nemetbol forditotta L. M.» — No 
ez is furcsa, angolul irtak, nemetbol forditottak, 
es rnagyaruljatszszak.Mar szeretnem tudni,niiert 
nem adnak es irnak eredeti magyar darabokat ? 
«Szemelyek : Othello velenczei szerecsen » ; mar 
megint : oda fenn nagy betukkel, itt aprokkal. — 
Csak szeretnem tudni, hoi veszik Pesten azt a 
szerecsent — «Desdemona, Cassio» mind olyan 
pogany nevek. «T6rtenik Velencze es Cyprus szi- 
geteben.o — No de ez mar valoban iszonyusag, 
meg csak a tortenet sines Magyarorszagban. 



I I;t i-iti;i<liK jelenet. 

Zajtay. Gazsi. 

Gazsi. 
Mit olvas notarius uram ? 

Zajtay.- 

A magyar komedia-czedulat. — Nem ismeri 
baratom ennek a darabnak historiajat ; furcsa 
tortenet lehet. 

Gazsi. 

Nem biz' en ! nem igen jarok en a theatromba, 
s azert nem is bibelodom az effelekkel. 



87 



Zajtay. 

Mar hogy lehet az, hogy nem jar a magyar 
szinhazba, hat milyen hazafi ? 

Gazsi. 

Magyar vagyok, torom a bordajat, meg pedig 
a Java. Ki tagadni meri, lecsakany-nyelezem, de 
abban a theatromban oly csendesen kell az em- 
bernek magat viselni, en nem oda valo vagyok, 
nem kell nekem az a csendes mulatsag, inkabb 
a Zrinyiben egyet ferblizek, s ha valaki megha- 
ragit, olyat iitok az asztalra, hogy a poharak 
baletot tanczolnak. Ez a valodi komedia; aztan 
minap egyszer veletlen bementem, mikor epen 
egy korhely ficzkot produkaltak, s az epen ugy 
nezett ki mint en, ligyannyira, hogy az egesz 
publikum ram mutatott es nevetett. 

Zajtay. 

Talan csak vaktortenet volt ! Kemenylem 
azert, velem majd csak bejo. Ni ni, de mifele 
hasadek ez itt? (A szinhazra mutat.) Mintha a 
mennyko iitott volna bele ! 

Gazsi. 

Azon a gazcsovek, vagy mint magyarul 
mondjak, legszeszcsovek mennek keresztiil. 

Zajtay. 
Mifele csovek ? 



88 



Gazsi. 

Az egesz theatromon ilyen csovek vannak 
athuzva, s azokbol levego jo ki, ezt a levegot 
meggyujtjak, s azzal vilagitanak. 

Zajtay. 

Mar mit nem talalnak ki meg? Eddig a leve- 
got csak lelekzeni hasznaltuk, s most mar gyer- 
tya gyanant egetik ; de ha a levego eleg, meg- 
fulnak benn az emberek. 

Gazsi. 

Azert kiviilrftl ezeken a csoveken mindig uj 
levegot fujnak be. 

Zajtay. 

Mar megijedtem , bogy mennykoiites, mert 
mennykoharito nines rajta. 

Gazsi. 
Hat hova menjunk most ? 

Zajtay. 
Hany az ora. 

Gazsi. 
Mindjart het ? 

Zajtay. 

Hat iigy theatromba kell menni ! csak elj6 
velem ocsem uram ? 



89 



Gazsi. 

No nem banom, notarius uram kedveert el- 
megyek. 

Brawn. Schwartz. Both (jonnek ki a szinhazbol). 

Gazsi. 
Uraim ! hova mennek ? 

Braun. 

Vissza ! a szinhaz ugy tele van, hogy lehe- 
tetlen helyet kapni. (El.) 

Gazsi. 
No az is ritkasag. 

Zajtay. 

A szerecsent akarjak latni ! Ejnye be sajna- 
lom, hogy mi is be nem feriink ! 

Gazsi. 

Ne feljen, segitek en a bajon. Nekem van egy 
hegediis pajtasom, ki itt a theatromban muzsi- 
kal, majd beereszt az orchestrumba, csak jojjon, 
notarius ur ! 

Zajtay. 

Azon orvendek. (El.) 



90 



VALTOZAS. 

(Szoba Hopfen hazaban.) 

Negyedilc jelenet. 

Hopfen, Dorka (jonnek). Kesobb Nina. 

Hopfen. 

Eloszor is, ez az ebedlo ! itt fog kend min- 
dennap 12 orakor ebedre, es 6 orakor estelire 
terittetni. Erti ? 

Dorka. 

Ertem uram, pontosan meglesz. 

Hopfen. 

Csak pontosan, azt szeretem. (Felre.) Kedvem 
szerint valonak latszik cseledem, olyan ven 
mintha mar Gambrinus kiraly serebol ivott 
volna. (Fenn.) S meg egy fontos kotelessege van 
kendnek, s ha abban is hiven eljar, kialkudott 
beret mindennap egy itcze serrel toldom meg. 
(Felre.) Ugy is van meg sok megromlott az arviz 
idejebol. 

Dorka. 

Koszonom a tekintetes ur nagylelkiiseget, 
csak parancsoljon. 

Hopfen. 
Vigyazzon kend minden a hazba jaro ide- 



91 

genre, foleg a ferfiakra, hogy lyanyommal egyik 
se beszeljen ; ha valaki kozelit feleje, mindjart 
tudositson engem. 

Dorka. 

Ez nagy bizalom, hogy a tens ur lyanyat 
ram bizza ; azert is meltokepen halalom meg. 

(Nina a mellekajton kidugja feje't.) 

A kisasszonyba egy haszontalan iljii szerel- 
mes, minden lepte utan olalkodik; ez Zajtay 
Sandor juratus. 

Nina (felre). 

Ah ! ezt hallanom kell. 

(A hatnl alio karpit moge vonnl.) 

Hopfen. 

Mit? Zajtay? fiskalisom juratusa? Arpa es 
komlo ! csak az kellene meg, hogy lyanyom jura- 
tusne legyen. 

Dorka. 

Ha megis valami nagy esaladbol szarmaznek, 
de igy csak egy szegeny falusi notarius fia. 

Hopfen. 

S megis szemeit egy pesti serfftzo lyanyara 
meri vetni ? 

Nina (felre). 

Meg pedig a szivebe. 



92 



Hopfen. 

Atkozott dolog, pedig 6 mindjart itt lesz, 
irasokat hoz a fiskalisomtol, en nekem el kell 
mennem ! — Tudja mit ? ha az ifjii jo, rejtse el 
magat ezen karpit moge, s hallgatodzzek ! ha 
ugyesen viseli magat, megjutalmazom. Csak vi- 
gyazzon. (El.) 

Nina (felre). 

Megallj, ven boszorkany ! (Mig Dorka Hopfent 
az ajto fele kiseri, az oldalajton elsuhan.) 

Dorka. 

Mar latom, az oreg Zajtayhoz nem ferhetek, 
legalabb fian allok boszut, s talan atyjat is bele 
keverhetem. De vigyaznom kell. mert ket probam 
nem suit el, s ha a harmadiknak sem lesz sikere, 
a boszorkanyi torvenyek szerint elvesztem ha- 
talmamat. — De mar jo is az ifjii, hamar lesbe. 

(A karpit moge vonul.) 



Otodiili jelenet. 

Nina (az oldalajton fSlle'p). Kesobb Fannl. 

Nina. 

Kesz a bosziiterv ! Erre a banyara ket okom 
van haragudni, eloszor a hazban minden maga 
akar lenni, s mar urunk kegyelmebe befurta ma- 



93 

gat, pedig termeszetes, hogy az elsoseg a szoba- 
lyany t, nem pedig a szakacsnet illeti ; s masod- 
szor, jo kisasszonyoni szerelmet akadalyoztatja. 
De mind ezert oly boszut allok rajta, mint meg 
egy szobalyany sem tett, miota ez a fenyes hiva- 
tal feltalaltatott. 



Nera lebetnek mas solia, 
Mint szobalyany, 

Tlindpklo szolgalat az 
Es sok eszt kivan. 



A kisasszony, ha szeret, 

Miniszterre tesz, 
En vezerlem a szivet, 

Hejli iigyes fej ez. 

(A kilepo Fannihoz.) Epen jokor jo a kisasz- 
szony ! jojon ide. (Elore vezeti.) 

Fanni. 
Mi baj ? 

Nina. 

Zajtay ur mindjart itt lesz, vigyazzon ma- 
gara, ne beszeljen vele itt sokat, mert lesik, itt 
ebben a szobaban, erti ebben a szobaban, kiildje 
6t valami uriigy alatt ma ejfelkor a pinczebe. 

Fanni. 

r 

Ejfelkor a pinczebe. 



94 



Nina. 



Igen, igen, mindenre kerem, javara leend. De 
bizonyosan tegye. Hah ! mar j5 Zajtay ur, en 
megyek. 

Hatodili jelenet. 

Fanni. Sandor (koze'prol). DorJca (a karpit mogott). Kesobb 

Nina. Jdnos. Palho. 

Sandor. 

Edes Fannim ! hala az egnek, hogy lathatom ! 
Itthon-e atyja ? 

Fanni. 
Nines. 

Sandor. 

Oh en boldog, tehat egy pillanatig szerelmem- 
nek elhetek. 

Fanni. 

Vigyazzon, mert atyam minden perczben 
visszaterhet, s e folott nem tuclhatom, melyik 
cselediink lephet egyszerre be kem gyanant. 

Sandor. 

De hat ugyan mikor szolhatok mar onnel 
szivembol, s aggodalom nelkiil ? 

Fanni. 

Annak is megjo az ideje ! s talan elobb mint 
remenylene ! Tudja-e mit ? 



95 



Sandor. 
Mit ? 

Fanni. 
Egesz hazunkban nines biztos hely, hoi be- 
szelhetnek onnel, azert irni fogok, s levelemet 
ma ejfelkor Sebestyentol megkaphatja, ha a pin- 
czebe lemegy, hoi 6 dolgozni fog. 

Sandor (bamnlva), 

S mi lesz a levelben ? 

Fanni. 
Csak jojjon — meg fog jelenni ? 

Sandor. 
Ketelkedhetik rajta ? 

Fanni (titkon). 

Minden esetre jojjon el. — Ezen irasokat ugy 
is atyam szobajaba kell vinni, jojon, megmon- 
dom okat. (Elmennek.) 

Nina (a masik oldalrol jo, felre). 

Egy kis eloleges boszut mindjart allok ! (Fenn.) 
De ni, ezen spanyol fal milyen poros ! — Janos ! 
Palko ! (Bejonnek.) Vigyetek ki ezt a karpitot, s 
tisztitsatok meg. (El.) 

(Janos e's Palko a spanyolfalat megragadjak s midon osszeteszik, a 

kozbe szorult Dorka kialt.) 



96 



Dorka. 
Vig}^azzanak, osszelapulok ! jaj ! 

Janos. 
Mi az ordog van itt ? (Dorka kiugrik.) 

Palko. 
Nem ordog, csak boszorkany. 

Dorka. 
Jaj, szinte ropogtak csontjaim. 

Janos. 
Ha kasava tortek volna, sem lenne kar. 

Dorka. 
Hogy is lehetnek olyan vakok ? 

Palko. 
Hat a madam mit leskelodott a karpit mogott? 

Janos. 
Talan Lucziferrel volt randevuja ? 

Dorka. 

Ahhoz kenteknek semmi kozok, csak lodulja- 
nak a fallal. 

(Janos, Palko a karpittal el,) 



97 



Dorka. 



Szep kisasszony ! Hiszen majd adok en sze- 
relmeskedest a pinczeben. No varj notarius urli, 
halomba keriilsz te meg philosophus apaddal 
egyiitt, olyan igazan, minthogy atyam vasas ne- 
met volt, es pedig trombitas. (El.) 



VALTOZAS. 

(A magyar szinhaz belseje, OtliellQ adatik ; a szin Des- 

deraona haloszobaja.) 



Hetedilc jelenet. 

Desdemona (alszik). Othello (follep gyertyaval). Zajtay, Gam 

(az orchestrumban vannak alant). 

Othello. 

Helyes okod, helyes okod van szivem, s ne 
hagyjatok azt kimondanom szeniermes csillagok ! 
Helyes okod van ! Veret nem ontom el ; s nem 
sertem boret, a honal feherebbet, az oly simat, 
mint alabastrom a sirokon ! (Kardjat leteszi.) De 
meg kell halnia, kiilonben meg tobb ferfit csal 
meg. A gyertyat oltsd el, aztan — a gyertyat 
oltsd el. Ha eloltalak, te szolgalang, megbanva 
azt , visszaadbatom-e elobbi vilagodat ? de a 
tied legremekebb idoma az egyetlen termeszet- 

PeleHkei notarius. 



98 

nek, eloltatvan egyszer, neni tudom hoi van azon 
prometheusi lang, mely megujitsa vilagodat. — 
Ha rozsadat laszakasztom, soha nem adhatok 
neki tobbe eletszint — hervadni fog, de illatat 
meg a tdn eldelem. (Megcsokolja.) Balzsami lehel- 
let, majd nem arra forditod az igazsagot, hogy 
kardjat torje el. — Oh meg egyszer ! meg egy- 
szer ! (Megcsokolja.) Legy ilyen halva, ugy meg- 
ollek, s azutan szeretlek. Meg egyszer, utoljara ! 
(Megcsokolja.) Ilyen bajos soha sem volt, ily gyil- 
kolo ! Sirnom kell, de gyilkos konyiiket, a szen- 
vedes Istene biintet, a hoi szeret. Hah ! o fol- 
ebred ! 

Desdemona. 
Ki van itt ? Othello ? 

Othello. 
Igen, Desdemona ! 

Desdemona. 
Le akarsz fekiidni, kedves ferjem ? 

Othello. 
Imadkoztal ejtszakara, Desdemona ? 

Desdemona. 

Igen, ferjem ! 

Othello. 

Ha vetek van sziveden, melvert az Istent meg 
nem engeszteled meg, ugy imadkozzal ! 



99 



Desdemona. 
Oh ferjem, mit akarsz ezzel mondani? 

Othello. 

Tedd meg, es roviden, en elmegyek, lelked ne 
szalljon el kesziiletleniil. Az Istenre, nem, lelke- 
det nem gyilkolom meg ! 

Desdemona. 
Te gyilkolasrol beszelsz ? 

Othello. 
Valoban. 

Desdemona. 

Ugy Istenem, irgalmazz nekem ! 

Othello. 
Amen ! szivembol kivanom. 

Desdemona. 
Ha ez valo, meggyilkolsz engem. 

Zajtay. 
Artatlanul ? Csak az volna hatra. 

(Gazsi rangatja, s inti, hogy csondesen legyen.) 

Desdemona. 

De felek toled, mert iszonyu vagy, ha szemed 

7* 



100 

ugy forog. Felelmem okat nem ismerem, mert 
vetket nem tudok ; de felek, azt erzem ! 

Othello. 
Gondolj biinodre ! 

Desdemona. 
Szerelmem irantad, mas semmi sem. 

Othello. 
Ugy ? S azert halsz meg ! 

Desdemona. 

A halal szornyu, mely szerelemert gyilkol. 
Miert ragod ugy ajkidat ? Veres bolyongas razza 
at valodat. Ezek rettento jelek, de megis remeny- 
lem, nem illetnek engem. 

Othello. 
Hallgass, legy csondesen. 

Desdemona. 
Megteszem ; mit kivansz ? 

Othello. 

Azon kendot, melyet annyira becsulok, melyet 
neked adtam, te Cassionak ajandekozad. 



101 



Desdemona. 

Nem, lelkenire s eletemre nem, — kiildj ertte, 
s kerdezd meg. 

Zajtay (az orchestrumban). 

IJgy van, confrontalni kell , az asszony ar- 

tatlan. 

Othello. 

6vd magad kedvesem, ovd magad a hamis 
eskiitol! halalos agyban fekszel. 

Zajtay. 

Ez a szerecsen diiheben meg azt sem latja, 
hogy felesege mar folkelt. 

Desdemona. 
Igen, de nem bogy most haljak meg. 

Othello. 

Tiistent! Azert valid meg oszinten Imnodet, 
mert ambar minden kerdest eskiivel fogadj, meg 
sem irtod s tavoztatod el a gyanut, mely teged 
elnyom. Te balale vagy ! 

Desdemona. 
Hat az Isten legyen irgalmas nekem. 

Othello. 
Amen ! 



102 



Desdemona. 

Legy te is irgalmas ez eletben, soha sem vet- 
keztem ellened; soha seni szerettem Cassiot, 
csak mint az Isten, es vilag elott szeretni lehet. 
Soha seni adtam neki zalogot. 

Othello. 

Istenenire ! en kezeben lattam kendomet ! — 
Csalfa asszony, kove valtoztatod szivemet, 3 azt 
teszed, hogy a mit cselekedni akarok, azt gyil- 
kossagnak kell neveznem, bar aldozatnak veltem 
— en lattam a kendot ! 

Desdemona. 

Ugy lelte valahol ! es soha sem adtam neki, 
hivasd ide, hogy vallja ki az igazat. 

Othello. 
vallott. 

Desdemona. 

Mit, ferjem ? 

Othello. 

Hogy veled tarsalkodott. 

Desdemona. 
Hogy ? nem engedett modon ? 

Othello. 

Igen. 



103 



Desdemona. 
Azt nem mondhatja. 

Othello. 
Nem, szaja nema, a derek Jagora volt bizva. 

Desdemona. 
Felelmem vilagosodik, hogy 6 meghalt. 

Othello. 

Ha minden hajszala egy elet volna is, iszonyu 
haragom mind elirtana. 

Zajtay. 
Az atkozott pogany mar azt is megolte. 

Desdemona. 
it 

elarultatott, ah ! s en elvesztem. 

Zajtay. 

Meg nem. 

Othello. 

Bocstelen, siratod on szemeim elott ! 

Desdemona. 
Uzz el magadtol ferjem, csak meg ne olj ! 

Othello. 
El veled bocstelen ! 



104 



Desdemona. 
Olj meg holnap, az ejjel elni hagyj ; elni. 

Othello. 
Hah ! vonakodol ? 

Desdemona. 
Csak fel oraig. 

Othello. 
Az elhatarozottat nem lehet gatolni. 

Desdemona. 
Csak mig imadkozom. 

Othello. 

Mar keso ! (Megragadja Desdenionat, s meg akarja 
fojtani. Zajtay ekkor hirtelen a szinpadra ugrik, s kar- 
dot rantvan a szerecsenre rohan) . 

Zajtay. 
Diihos pogany, ne bantsd : 6 artatlan. 

Gazsi (az orchestrumban). 

Notarius uram ! az Istenert, rait csinal ? 

Othello (ijedve elbocsatja Desdemouat, Zajtayhoz), 

Loduljon az ur, hiszen ezen asszonynak meg 
kell halni. 



105 



Nem kell meghalnia ! Tudorn en, mi az igaz- 
sag, en censuratus advocatus vagyok, es notarius. 

Gazsi (a szinre ugrik, s Zajtayt karon fogva). 

Notarius uram, jojjon, hisz' ez asszonynak 
semmi baja sem lesz. 

Zajtay. 

Dehogy nem lesz ! biszen ez a diihos szere- 

esen most is azt allitja, hogy meg kell neki 

halni. artatlan ; ha biinosnek tartja, inditson 
port ellene ex titulo adulterii. 

Othello. 
Uram ! ez csak jatek. 

Zajtay. 

A mennyko iisse az ilyen jatekot, hoi egy 
diihos szerecsen, egy artatlan magyar menyecs- 
ket meg akar fojtani. 

Gazsi. 
Hagyja, hogy folytassak, menjiink. 

Zajtay. 

En magistratualis persona vagyok, nem en- 
gedhetek szemem elott gyilkossagot. Oriiljon ezen 



106 

satan kepii szerecsen, hogy ilyen szep feher asz- 
szony oly hiven szereti, s becsiilje meg. 

Othello. 
Mar itt jonnek az orok. 

JNyolczacllk: jelenet. 

EldbbieJf. Rendezo. Seinhdzorok. 

Rendezo. 

Urani, onok a kozcsendet baboritak illetlen 
viseletokkel, azert tessek a rendoroket kovetni ! 

Gazsi. 

Mit rendoroket ! Nekem semmi kozom a 
renddel s oreivel, en nemes ember vagyok, es 
juratus. 

Zajtay. 

Kerem baratom, a felsobbsegnek nem szabad 
ellenszegulni. 

Rendezo. 

Kovessek az urak, mig szep szoval kerem. 

Gazsi. 

Mit, szep szoval ? Hat maskep is merne az 
ur szolani ? Lanczos lobogos, tiistent takarodjek, 
kiilonben . . . 

Rendezo. 

Orok, vigyetek el ezen urakat. 



107 



Gazsi. 

Ezer diploma! engem elvinni? Hadd czen- 
suraljam meg koponyatokat ! (Emelt csakanynyal 
raj ok rohan, s elfutnak mind, csak Gazsi es Zajtay 

marad. ) 

Zajtay. 

Az Istenert! mit csinalt, hisz ez vetkes op- 

positio. 

Gazsi. 

Csak nem fogattatom el magamat ennyi be- 
esiiletes ember elott (apublikumra mutat). Hejh meg 
itt is leskelodik valaki. (A szinfalhoz ugrik.) Taka- 
rodjatok ! 

Zajtay. 

Moderalja magat uram ocsem. 

Gazsi. 

En moderalni, most, midcm vitezsegem kitiin- 
tetesere alkalom akadt ? Ugy is miota a magyar 
ifjusag olyan atkozottan mtivelodik, alig van 
esztenddnkint is egy becsiiletes verekedes Pesten. 
Notarius uram, most mi jatszunk komediat ! 

Zajtay. 

De en jobban szeretnek akar hoi lenni, csak 

itt nem. 

Gazsi. 

S ez meg itt olalkodik, mint egy pohos urge. 
Nem lodulsz ? (Osakanyaval a sugora iit.) Kotro- 



108 

dik mar. Hat notarius uram hoi is jatszik ez a 

darab ? 

Zajtay. 

Cyprus szigeten, hoi az a jo bor terem. 

Gazsi (a sugolyukra iil). 

No hat mar most mi vagyunk az urak Cyprus 
szigeten, s annal inkabb, mivel ott jo bor terem. 
Ket itcze cyprusit ! 

Zajtay. 
Ott talan nem merik itcze szamra a bort ? 

Gazsi. 
Nem banom, hat ket pintet. 

Zajtay. 
Ocsem uram inkabb iparkodjunk haza ! 

Gazsi. 

Nem, a szomorujatekot megzavartuk, most 
hat nekiink kell komediat jatszani, majd meg- 
latja, hogy fog mindjart tapsolni a galleria. 

Zajtay. 

Menjiink haza ! mar labom is ugy megme- 
redt a hosszas allastol. 

Gazsi. 
Hat fekiidjek le, hiszen ott van az agy ! De 



109 

meg sem hozzak azt a bort. (Folkel.) Ugyan atko- 
zott lusta kelnerek lehetnek Cyprus szigeten, 
Pestre kellene oket hozni a Zrinyibe, majd mo- 
resre tanitanam ott ! Vigan notarius uram ! (Zaj- 
tayt atoleli, tortSnetbol egy siilyesztore allnak ) 

Zajtay. 
Ni, ni ! ez a deszka alattunk ki van vagva. 

Gazsi. 
Nem tesz az semmit. 

Zajtay. 

De mar ingani is kezd. ^Siilyednek.) Seregek- 
ura, a fold elnyel ! 

Gazsi. 
Ne feljen. 

Zajtay. 

A pokolba siilyedunk, vagy szerecsenorszagba. 
Oh, atkozott komedias nep ! (Elsiilyednek ; a fold 
alol). Micsoda atkozott sotetseg, legalabb is Lim- 
busban vagyunk, a pokol tornaczaban. Jaj, jaj — 
mi lesz a janitorsagbol ? (Kiabalasa elhangzik.) 

Rendezo (fdllep). 
Ereszszek mar le azt a kortinat ! 

(A karpit leesik, Zajtay s Gazsi a sugo-lyukon kidugjak fejoket b 

enekelnek), 



Zajtay. 

Fold ala jtitottunk, 

Jaj nekunk, 
Pokolba hullottunk, 

Elvesztink. 

Gazsi. 

Ne feljen, az ordog 

El nern visz. 
Nines mar a szinhazban 

Tobbe viz. 

Zajtay. 

Jaj de ielek, hogy meg 
Bezarnak. 

Gazsi. 

Ne feljen mar tobbe 
Nem bantnak. 

Zajtay. 
Hat hogyan meneksziink? 

Gazsi. 
Jojjon ki. (Kibuj.) 

Zajtay (kibuj). 

Itt vagyok ! Hoi lehet 
Elmenni ? 



Ill 



Mindketten. 

A foldon vagyunk mi 

Ismet hat, 
Ki latott ily bolond 

Komediat ? 

Gazsi. 

Notarius uram ! ideje haza menni , mar a 
kortinat is leeresztettek. 

Zajtay. 
Hat merre menjiink ? 

Gazsi. 
A merre jottiink. (Lemegy az orohestrumba.) 

Zajtay. 

En bocsanatot kerek a tekintetes kozonsegtdl, 
de biz Isten mindent az igazsagert tettem. 

(Mennek az orohestrumba ; a karpit felgordul.) 

vAltozas. 

(Vendegfogado.) 

liilenczediU: jelenet. 

Fogados. Pinczereh. 

Fogados. 
Siessetek, tartsatok keszen mindent ! a ma- 



112 

gyar theatrumnak alkalmasint vege mar, mind- 
jart itt lesznek vendegink. Csak fiirgen, szapo- 
ran ; mert ha az eteleket hamar hozzatok, a rossz 
is elkel, ha kestek, a jo sem tetszik. 

Pinczer. 

Ha 24 krajczarost kernek, melyik borbol ad- 
junk ? 

Fogados. 
A 24 krajczarosbol. 

Pinczer. 
De mar elfogyott. 

Fogados. 
Hat ontsetek vizet a 30 krajczaros koze. 

Pinczer. 

Hiszen azt mar fogados ur megkeresztelte, 
ha meg tobbet vizezzuk, ingyen sem iszszak meg. 

Fogados. 

Hallgass filko ! Ha valaki panaszkodik, 
mondd : hogy az arviz rontotta meg. 

Pinczer (fe'lre). 

A mi urunk pinezejeben orokos arviz van. 



113 



Fogados. 
Hah ! mar jonnek vendegink. 

Gazsi (kiviil). 

. Tessek notarius uram ! tessek ! az elsoseg a 
vendeget illeti. 

Tobbiek (kiviil), 
Tessek, tessek ! 

Tize^lili jelenet. 

Zajtay. Gazsi. Halmi. KecseL Edes. Keserii. Savi Pa- 

zardy. Elobbie'k. 

Zajtay. 
Csak ne czeremoniazzanak, uram ocsem. 

Halmi. 

Foglaljon helyet ! Veszedelmes utazasara tu- 
dom jol fog esni a nyugalmas vacsora. 

Zajtay. 
Magam is ugy hiszem. (Leiilnek.) 

Gazsi. 

Kellner, egy portio roszpradlit foghagymaval, 
s egy itcze steinbruchit ! 

8 

Peleskei notarius. 



114 



Kecsei. 

Kerem az Istenert ne hozasson foghagymast, 

nem szabad azt szagolnom ! en homoeopathice 

elek. 

Gazsi. 

Tatar hordja el homoeopatbiadat ! foghagyma, 

meg a jo paprikas gulyashus — az a magyar ho- 

moeopathia ! 

Zajtay. 

Mi az a homoeopathia ? 

Keserii. 

Az lij gyogyitasi mod ! armanyos historia 
pedig, mely szerint az orvossagot nem kell be- 
venni, csak ranezni, s az ember meggyogyul. 

Zajtay. 
Ezt egy uj Hypokrates talalhata fel. 

Pazardi. 

De egy link (parancsolnak a pinczernek). Tessek 
valasztani notarius uramnak. 

Zajtay (az eteljegyzeket olvassa). 

Mifele csodaetkek ezek ? Mintha Belzebub 
konyhajan foztek volna : «ollo leves», mar ki a 
manoban hallott valaha olio levest, vagy Pesten 
az ollobol is tudnak talan levet csavarni. Talan 
szabo ezen korcsmaros ? 



115 



Kecsei. 

Hiszen az ollio-leves ; franczia vagy angol 

etel, igen jo. 

Zajtay. 

Ha franczia vagy angol, ugy nem kell. Nem 
bekiilne meg gyomrommal, mert az peleskei ma- 
gyar gyomor. — «Sonka aspissal», hat ez mi az 
ordog ? Hat uraim itt meg az aspis kigyot is 
megfozik ? de megyek en innen. (Folkel.) 

Halmi. 

Ne ijedjen meg notarius uram, ez sonka as- 
pikkal, aspik, egy neme a kocsonyanak, de fino- 

mabb, noblabb. 

• Zajtay. 

Ha nobelabb ugy ez sem kell. — No ez mar 
szornyiiseg; nem gondoltam, hogy meg borju is 

lehessen kotlos. 

Kecsei. 

Mit beszel notarius uram? 

Zajtay. 
Hiszen itt van irva : «borju kotlos». 

Kecsei. 
Ez borju kotlet. 

Zajtay. 
Hat a mennyko iisse meg, talan itt hatul oko- 

8* 



116 

sabb etelek vannak. — «Lencse-torta», no ezt a 
tortat talan a nagybqjtben talaltak fel. 

Keseru. 
Az linczi torta, czukros siitemeny. 

Zajtay. 

Most jo meg az igazi : «velenczei arszenas 
Ausztria», egy egesz orszag, no a ki megenne, 
annak meg kell gebedni, ha vasgyomra van is. 

Pazardi. 
Nem jol olvasta ! velenczei arzenal austriga. 

Halmi. 

Ez tengeri kagylo, mely a velenczei arzenal 
mellett fogatik. Mindjart meglatja notarius uram. 
Pinczer, ezen urnak austrigat. Hat notarius 
uram, hogy tetszett az opera? 

Zajtay. 

Se hogy se biz' az. En reszemrol nem vagyok 
baratja annak az orokos kornyikalasnak. Azutan 
mar ki is gondolhatna olyan jurisdictiot, olyan 
torvenyszeket, mely muzsikaszonal es enekelve 
hozzon sententiat. — Valoban mondhatom szep 
magyar varos ez a Pest, alig vagyok itt, s mar is 
mit kelle latnom. A magyar szinhazban velen- 
czei szerecsent jatszanak, es a fogadoban velen- 
czei ausztrigat egznek, mintha jobb nem volna a 



117 

szalontai pecsenye, vagy a karansebesi csiga ; do 
ad vocem velenczei ! mondjak meg, uraim, hogy 
lehetett szerelmes az a szep Desdeinona, mert 
ugyan atkozottan szep volt am, abba az ordog- 
arczu szerecsenbe ? 

Halmi. 

De gustibus non est disputandum — de itt 
mar az austriga, tessek. 

(A pinczer az austrigat Zajtay elebe teszi.) 
Zajtay (nezegeti), 

Ez valoban csodaallat , hogy is kell enni 
(bele harap), Lanczos adtat, hiszen ez kemenyebb, 
mint a k6. 

Gazsi. 

Ugy kell notarius uram, miert hozat olyan 
exoticus portekat. 

Kecsei. 

Igy kell azt enni, nezze, notarius uram. (Mu- 
tatja, hogy kell enni.) 

Zajtay. 

No csak egye meg ocsem uram, de nekem, 
nem kell. 



1J8 



Tizenegryedlk jelenet. 

Elobbiel:. Sandor. 

Sandor. 
Jo estet, baratim ! 

Mind. 
Hozott Isten ! 

Gazsi. 

Epen jokor. 

Sandor. 

Mit latok ? Uram atyam ! (Oleles.) Isten hozta. 

Zajtay. 
En vagyok, rossz fiu, hoi jarsz ilyen keson ? 

Sandor. 
A szinhazbol jovok. 

Zajtay. 
Hiszen a jatek reg elvegzodott. 

Sandor. 
Epen most. 

Zajtay. 

Hazudsz, hisz en is ott voltam — nem lattal ? 

Gazsi. 
Meg pedig Othellot majd agyon vertiik. 



119 



Sandor. 
Hat uraro atyam a magyar szinhazban volt ? 

Zajtay. 
S te a nemetben ? 

Sandor. 
Ott. 

Zajtay. 

S miert nem a magyarban ? 

Halmi. 
Mert az urfi szerelmes. 

Zajtay. 

S a ki szerelmes, annak nemet theatrumba 
kell jarni ? 

Kecsei. 

Igen, inert a kedves is oda jar. 

Zajtay. 

Es te elfajult nemzetseg, hogy birsz olyan 
lyanyba szerelmes lenni, ki csak a nemet szin- 
hazba jar { — vedd inkabb ra, hogy a magyarba 
jarjon. 

Kecsei. 

Hisz a ki nobel ember, annak tobbet kell a 
nemet theatrumba jarni, mint a magyarba. 



120 



Zajtay. 
S az ur is azt teszi ? 

Kecsei. 
Nobel ember letemre azt kell tennein. 

Sandor. 

Hat meg nem is ismeri 6t uram atyam ? hi- 
szen ez igen nevezetes ember, Kecsei Peter, Che- 
valier d'industrie. 

Zajtay. 

Mit tesz az ? 

Sandor. 
Iparlovag. 

Kecsei. 

Sandor pajtas, teged ismet elert a humori- 
zalas. 

Zajtay. 

Mit tesz az, humorizalni? 

Pazardi. 
Humorizalni annyit tesz, mint humorral irni. 

Zajtay. 

Humorral irni? Hiszen tenta is humor, hat 
a ki tentaval ir, az humorizal ? 

Sandor. 
Uram atyam ! Kerdezze inkabb t61e, mi az 



121 

obligatio, zaloglevel, zaloghaz-czedula, azt prac- 
tice is meg tudna mutatni. 

Pazardi. 
Hallgass mar, hiszen ez Beleidigung. 

Sandor. 
Na hisz en hires embert akarok beloled tenni. 

Pazardi. 
Ugy van, ugy — ganz natiirlieh ! Beleidigung. 

Sandor. 

No latja, uram atyani, milyen kolcsonzo ge- 
nie, meg magyar beszedbe is nemet szavakat 
vesz kolcson. 

Zajtay. 

Pedig a szuz magyar nyelvet megkimelhetne 
affele kolcsonzesektol, mert annak rendszerint a 
hallgato fiile fizeti kamatjat. 

Pazardi. 

De ha — ha — nincsenek, ha nem tudok 
magyar szavakat — ich kann ja nicht dafiir. 

Zajtay. 

Az nem a magyar nyelv hibaja, hanem az ure, 
a helyett, hogy annyit foglalkoznek obligatiokkal, 
olvasott volna magyar konyveket. — De igaz, en 
meg sem tudom, mi az a humor. 



Sandor. 

A humor, atyus, egy bizonyos vidam iras- 
mod ; a humor az irasban az, mi a komediaban 
a bajazzo, ki iigyetleniil kiparodiazza azt, mit a 
muveszek a kotelen es lovakon veghez visznek. 
Leginkabb haromfele, t. i. angol, nemet es ma- 
gyar humor. Az angol humor vegtelen, es mely 
mint a tenger, s neha olyan keserii is, benne a 
gondolatok mint gyongyok vagy mint roppant 
nagysagu allatok uszkalnak, rendszerint csondes, 
de ha szelvesz ragadja meg, oriasi habokkal os- 
torozza a vilagot. A nemet humor pompasan 
ered, mint a Eajna, szirtekrol omlik, virulo par- 
tok kozott foly; de benne a gondolatok mar 
galoczak es pisztrangok , vagy epen nehez 
harcsak es pontyok, vegtere az egesz iszap kozott 
enyeszik el; a magyar humor pedig — 

Gazsi. 
A magyar humor az a magyar bor. 

Sandor. 

Az igaz ; itt-ott mar nemesen pezsgni kezd, 
mint a szekelyhidi — de resze meg egy alfoldi 
mocsar, mely rothado gozeivel vesztegeti a leve- 
got s belole csak kuruttyolas hallik. Hoho, de mar 
kozel az ejfel, mennem kell. (Halmit es Savit felre- 
huzza.) Baratim ! vezessteek atyamat haza, nekem 
ejfelkor rendezvousm van, mennem kell. 



123 



Halmi. 

Kivel ? 

Savi. 
Talan a gazdag serfozo Fannival ? 

Sandor. 
Ne kerdezzetek, csak menjetek. 

Halmi. 

Bizonyosan Panni. Bajtars ! meg Hausherr 
lesz beloled a Dorottya-utczaban. 

Savi. 
Hogy jutottal ahhoz a ]yanyhoz ? 

Sandor. 

Hja baratim ! vitz, vitz, csak vitz kell, es 
minden megy; csak siessetek. 

Halmi. 

Notarius uram, most menjiik a kavehazba, 
egy pohar punschot inni. 

Sandor. 

Igen, igen, uram atyam, a punsch hasznalni 
fog faradsaganak ; en haza megyek kesziilni, 
mert holnap censurat adok. 



124 

Zajtay. 

No fiam, csak igyekezzel, hogy praeclarumot 

kapj. ■ 

Sandor. 

Praeclarumot , minden esetre. Hiszen az a 
vitz a censuraban, a praeclaruni. 

Savi. 

Holnap este ismet a magyar szinhazba me- 
gyiink, Normat adjak. 

Zajtay. 
Normalistakat jatszanak ? 

Savi. 
Dehogy, daljatek az, a halhatlan Bellinitol. 

Zajtay. 
De mar azt csak megnezem. 

Gazsi. 
Hat menjiink punschozni. 

Mind. 
Menjiink ! (El.) 



125 



vAltozAs. 

(Hopfen pinczeje.) 

Tizenltettedilc jelenet. 

Sebestyen. Nina, 

Sebestyen. 
Itt vagyok, edes babam, mit parancsolsz ? 

Nina. 
Elkeszitettel-e mindent ? 

Sebestyen. 

Meg van a mint kivantad ; negy izmos legeny 
egy fiittyre itt terem. 

Nina. 

Ezert harom hettel hamarabb lesz a lako- 

dalom. 

Sebestyen. 

Ez altal magadat jobban jutalmazod, mint 
engem; de hogy is kerdezheisz: teljesitem-e ki- 
vanatodat? vagy nem tudod, mily forron sze- 
retlek, forrobban mint a legforrobb sor, hiszen 
te vagy eletem komloja, kitol szivem feldagad, 
mint elesztotol a kalacs, (megoieli,) lasd oly hiven 
simulok hozzad, mint a komlo rudjahoz. 



126 



Nina. 
Csak nem tartasz komlo-rudnak ! 

Sebestyen. 

Az Istenert nem ! en vad komlo vagyok s te 
a kedves kis rozsabokor, kit atkarolok. 

Nina. 
Csak osszetepne a tovis. 

Sebestyen. 

S te ily rosszat kivanhatsz szerelmesednek, 
kinek szive katlanaban csak szerelem fo irantad ? 

Nina. 

Pincze melyen szerelem, 
Ez bamis gerjedelem. 

Sebestyen. 

Pincze ugy is kebelem, 
S benne bor a szerelem. 

Nina. 

Berfozo vagy ! Szerelmed 
Igy teliat bor nem lehet. 

Sebestyen. 

Higyeil, liorclo a szivem, 
Abban orzom azt hiven. 



127 



Nina. 

Porhadekony dongaja 
Am ez a nagy hibaja. 

Sebestyen. 

Semmi sera foly belole, 
Esz az abroncs koriile. 

Nina. 

Hejh abroncsnak gyonge ez, 
Szerte konnyen repedez. 

Sebestyen. 

Szerelmem forrasban van, 
Tan az abroncs lepattan. 

Egyiitt. 

Hadd repedjen, nem banoni, 
Csak te legy hu baratom, 
Mert ha egymast szeretjiik, 
A vilagot nevetjuk. 



Tiseenliariiiaclili jelenet, 

Eldbblek. Sdndor. 

Sandor. 
Ki opcrazgat itt ? 

Nina. 
Isten hozta az urfit. 



128 



Sandor. 
Itt van kisasszonyod? 

Nina. 
Nines, de ezen levelet kiildi. 

(Sandor olvassa.) 

Nina. 
Lepteket halJok. 

Sebestyen. 
En is — urfi, bujjunk el. 

(A gyertyat eloltja s a hordok melle bnjnak.) 

Tizeiinegryedil*: jelenet. 

Elobblek. Toti Dorka (jo gyertyaval), Kesobb negy legeny. 

Dorka. 

Ez hat a rendelkezes helye ; no hiszen nota- 
rius urfi, csak varjon, majd adok en kelmednek 
gazdag kisasszonyt; a rnilyen igaz, hogy apam 
vasas nemet volt, mar negy izmos legenyt ren- 
deltern, mihelyt bejo az urfi, megragadjak, s a 
tensurhoz viszik fel. (Koriilnez.) Hova rejtsem 
magamat ? Legjobb lesz ebbe az tires hordoba. 

(Eloltja a gyertyat s egy oldalon alio hordoba btij, Sebestyen csat- 
tant tenyerevel, negy legeny lejo gyertyaval, Sandor, Nina elb'lepnek), 



129 



Sebestyen. 

Itt vagytok? Hamar a dologhoz ; legelobb is 
ezen hordot fenekeljetek be. 

(Legenyek a hordohoz allanaki) 

Dorka. 

Ereszszenek ki, hiszen en vagyok itten, a 

szakacsne. 

Sebestyen. 

Mi dolga lenne itt a szakacsnenak ? hozta- 

tok-e forro vizet ? 

Egy legeny. 

Legalabb is ket akot, meg most is parolg, 

olyan forro. 

Sebestyen. 

Toltsetek hamar ahordoba, s forrazzatokkijol. 

Dorka. 

Az egekre, mit gondolnak, csak nem akarnak 
leforrazni, mint egy ven tyukot. . 

Nina. 

Nem mint egy ven tyukot, csak mint egy 
leselkedo ven asszonyt. 

Dorka. 

Eskiiszom, hogy eletemben soha sem leselke- 
dem tobbe,<csak ereszszenek ki. 

q 

Peleskei notrtrius. 



130 



Sandor. 
Nines kegyelem ! meg kell fulnod. 

Sebestyen. 
Csak hamar forrazzatok. 

Dorka. 

Ha semmi sem hasznal, hat sotetseg kiraly- 
neja segitsd hivedet ! (Mennydorges, villamlas.) 

Tizeniitodik jelenet. 

Sotetseg kirdlyneja, negy szellemmel (megjelenik a fold alol), 

Elobbiek. 

Kiralyne. 
Mit kivansz vakmero ? 

Dorka. 
Szabadits meg, hatalmas kiralyne ! 

Kiralyne. 

Mar keso, harmadik probad sem suit el, biin- 
tetest erdemelsz. Vigyetek 6t a szent Gellert 
hegyere, tiistent tartok iteletet folotte. 

(Szellemek a hordot elviszik.) 

Dorka. 
Jaj nekem ! 



131 



Kiralyne (Sandorhoz). 

Te pedig, ifju, menj es mond meg apadnak, 
bogy ellensegetol, Toti Dorka geczi boszorkany- 
tol, ki eddig utjaban iildoze, mar ne feljen, mert 
az hatalmam ala kerdlt. (Elsulyed.) 

Sandor. 

Alom-e ez ? Nem gondolam, hooy apam meg 
boszorkanyokkal is viszonyokban van, meg nota- 
rius lesz a sz. Gellert hegyen. De ezt a boszor- 
kanyt hordoba zarni valoban serfozoi vitz volt. 
Eb, mit, ne gondoljunk vele, holnap censurat 
adok, aztan meg csak Fannim keze kell, s boldog 
ember vagyok. (Gyorsan el.) 



Tizenhatodili jelenet, 

Sebestyen. Nina (jonnek). Azutan vetodegeJt. 

Sebestyen. 

Mi larma ez, az egesz baz felzudult, a ven- 
degek lerohannak a sorbazbol. 

Mind. 
Mi larma ez ? Mi tortent ? 

Sebestyen. 
Leskelodott a boszorkany, 



Elragadta most a satan, 
A pokolba vitte el. 



9* 



132 



Nina. 

J61 esett a rut banyanak, 
Mar nem arthat a vilagnak, 
Mert a satan vitte el. 

Kar. 

Mily csodak ezek mar ? 

Ttt tehat az ordog jar, 

Karja, laba ti'iz 

Ven anyokat ilz ; 

J61 esett a ven banyanak 

Mar nem arthat a vilagnak, 

Mert a satan vitte el. 



MASODIK FELVONAS. 

(Kavebaz. Este, gyertyak es lampasok egnek.) 

Elso jelenet. 

Hoirfen. Braun. Schivartz. Both (bele'pnek s asztalhoz iilnek, 

Kdves. Binczerek. 

Kaves. 

Alazatos szolgajok, nagyon orvendek, hogy 
meg ily keson is van szerencsem. 

Braun. 

Magam is csodalkozom , hogy Hopfen ur 
ilycnkor meg kavehazba jo, eddig ez nem volt 
szokasM. 



133 



Hopfen. 

Jaj uraim, engein nagy baj ert, csak kepzel- 
jek, ejfel elott nem merek haza menni, mert 
hazamban kisertet jar. 

♦ 

Mind. 
Kisertet ? 

Hopfen. 

Bamulnak ligy-e ? de nem bamulok en, ha- 
nem a liideg raz ossze, ha meggondolom, s meg 
pedig csak kepzeljek, a pinczemben jar. 

Schwartz. 

A pinczejeben ? No ez bizonyosan olyannak a 
lelke, ki soretol halt meg. 

Hopfen. 

Jaj, en is azt gondoltam, s azert felek, hogy 
a sorpinczebol majd a sorlozore jo, s azert ma- 
radok ejfelig a kavehazban. 

Kaves. 

Igy barcsak egesz Pestet kinoznak a kiser- 
tetek. 

Roth. 

De Hopfen uram ! tevedes lesz az , hogy 
lehetne kisertet ? 



134 



Hopfen. 

Ketelkedjek csak, de tudom, nera merne most 
a pinczembe menni. 

Roth. 

Azt nem, mert mar ideje, hogy haza men- 
jiink. 

Braun. 

Jo ejtszakat, menjiink. 

Hopfen. 
Maradjanak meg keves ideig. 

Schwartz. 
Nem lehet — jo ejtszakat ! 

Mind. 
Jo ejtszakat. (Elmennek.) 

Hopfen. 

Csakugyan egyediil maradunk. Ugyan kaves 
uram, liljon ide mellem ! 

Kaves. 

Mindjart lesznek vendegeim, egy sereg ifju 
ma estere punschot rendelt nalam ; a magyar 
szinhazbol ide jftnek. 



J 85 



Hopfen. 

Az jo — ezek sokaig itt maradnak, s igy el- 
mulathatom magamat. 

Kaves. 
Mar talan jonnek is. 

(Kiviilrol hallatszik Norma 2-ik felvonasabol a druidak kardala.) 

Hopfen. 
Vigan jonnek. 

31*i>»o<lil£ jelenet. 

Zajtay. Gazsi. Keserii. Sdndor. Savi. Kecsei. Halmi. 

Pazartli. Edes. FdobbieTi. 

Gazsi. 

Keszen a punsch? Hah, sorfozo uram itt 
van? Nagy katlanat ide kolcsonozhette volna 
punschot fftzni. 

Hopfen. 

Hozta Isten az urakat. (F6lre.) Atkozott eset, 
a lyanyom szeretoje is kozfcok van. 

Sandor. 
Uljiink ide, hamar punschot. 

Kaves. 
Mindjart itt lesz. 

(Leiilnek Hopfen asztalaval ellenkezo oldaion.) 



136 



Halmi. 
Hat notarius uram, hogy tetszett az opera? 

Zajtay. 

Sehogy sem biz' az ; en reszemrftl nem va- 
gyok baratja annak az orokos kornyikalasnak, 
mibol az ember egy szot sem ert ; s mar ki az 
ordog hinne azt, ha valakit meg akarnak egetni, 
hogy az meg elobb enekeljen. 

Kecsei. 

Hogyan ? nem bajolta el notarius uramat ez 
a felseges opera? (Enekel.) «Kit elfeledtel, kit 
megvetettel. » (Punschot hoznak.) 

Zajtay. 

Aztan ha megis becsiiletesen enekeltek volna, 
de az a Norma oly rosszul danolt, hogy majd 
mindent ujra kellett neki enekelnie , mint a 
normalista gyermek, ha leczkejet rosszul tudja. 

Edes. 

Hiszen epen azert kellett ismetelnie, mivel 
nagyon jol enekelt. 

Zajtay. 

Aztan nem is ment annak rendje szerint ; 
csakhogy hamarabb keszen legyenek , ketten- 



137 

harman is enekeltek egyszerre, sot neha huszan 
— harminczan is osszevisitottak. 

Kecsei. 
Annak ugy kellett lenni. 

(Hopfen, ki azalatt elaludt, Tiortyog.) 

Kecsei. 

Hah, itt is fureszel valaki egy melodiat az 

alomjarobol. 

Keserii. 

Sandor, ipad urad elaludt. 

Halmi. 

Hejh, ha most eloltanank minden lampast s 
egyediil hagynok itt, ugyan megszeppenne. 

Sandor. 
Ejnye, talan javamra tehetnek valamit. 

Halmi. 

Oltsunk el minden vilagot, meg a milyen 
ostoba, tnajd vaknak hiszi magat. 

Sandor. 

Bajtars, ez arany gondolat ! — Mi itt larmat 
iitunk, mintha biliardoznank es kartyaznank, s 
ha folebredven, a sotetsegben elbamul, elhitetjiik 
vele, hogy siirii halyog boritja mind a ket sze- 
met. Vitz, baratom, vitz ! 



138 



Edes. 

De mar boldogulnod kel], mert isrnet a vitz- 
rol beszelsz. 

Halmi. 
De most az egyszer a vitz tolem szarmazik. 

Sandor. 

Ne dicsekedjel vele, a vitz egyediil nem eleg, 
hanem vitz es diploma kell a vilagon. Hanem 
tadod mit? Te szemorvosnak adod ki magadat, 
ki egyenesen Angliabol jott, s azon foltetel alatt 
meggyogyitod Hopfent, ha lyanyat nekem adja. 

Halmi. 
Bravo ! 

Zajtay. 
De iiam, ez impostura ! 

Sandor. 

Nem az, edes atyam ; csak ra akarjuk a ven 
zsugorit szedni; miert akarja lyanyat kiilloldi- 
nek adni, es nem nekem ? Ez csupa hazalisag, 
hogy penze az orszagban maradjon. 

Zajtay. 
Ugy mar helybenhagyom. 



139 



Sandor. 

Hat frissen, dologhoz ! (KavSshoz.) Ha az ur 
szovetsegesiink lesz, meg nem banja. 

Kaves. 
Szivesen. 

Sandor. 

Hat zarasson be ajtot, ablakot, s oltassa el a 
lampasokat. 

Halmi. 

En majd billiardozom, marqueur, olvass ! 

Keserii. 
Majd ketten tarokkozunk. 

Kecsei. 
En Pazardival whistezek. 

Sandor. 
Igaz, hiszen az nobel jatek. 

Gazsi. 
En meg ferblizek. 

Savi. 
En shakkozom. 



140 



Zajtay. 
S en csak nezni fogom a dolgot. 

(Ezalatt a szin besotetiilt. Edes billiardozik, labdakkal csorompol, 

marqueur olvas, a tobbiek olyan larmat csinalnak, mintba kartyaz- 

nanak, Sandor, Halmi es Zajtay allnak), 

Sandor. 
Bravo, ez folseges tripla volt. 

Mind- 
Bra vo ! bravo ! 

(Hopfen a larmara fdlebred s tapogatozva folall.) 

Gazsi. 
Ofc garas vizi. 

Keserii. 
Tuletroa, pagat ultimo. 

Marqueur. 
Vier und zwanzig,Jachtzehn. 

Kecsei. 

Ha most nem csinalok schlemet, hat soha 
sem. 

Savi. i 

Sbakk a kiralynak. 

Hopfen. 

Istenem ! En nem latok semmit, kellner, 
gyertyat hamar, gyertyat ! 



141 



Kaves. 

Gyertyat? Hisz' itt eg a szeme elott az asz- 

talon. 

Hopfen. 

Hoi? En nem latom, az egesz kavehaz olyan 

sotet. 

Kaves. 

Hog t y lenne sotet az en kavehazam? nem 
hallja a vendegeket minden fele jatszani? Ime 
itt a gyertya. (Kezebe ad egy elaludt gyertyat.) No 
lassa, oly kozel tartja szajahoz, hogy lehelletevel 
eloltotta. 

Hopfen. 

Erzem is a fiist szagat, de azert nem latok 
semmit. 

Kaves. 

Talan a szemenek van baja ? Hagyja csak 
latnom. — Az Istenert, szeme oly homalyos, 
mintha fekete posztoval lenne boritva. 

Hopfen. 
Az Istenert, csak nem vakultam meg? 

Kaves. 

Azt mindjart meglatjuk. Itt van egy londoni 
szemorvos, tegnap erkezett ; 6 azert jott ugy is, 
hogy szemiinkrol leszedje a halyogot. — Mister 
Krokbrok ! 



142 

Halmi. 
Mit kivannak ? 

Kaves. 

Ez az ur hirtelen elveszte latasat, vizsgalja 

meg. 

Halmi. 

Boldogtalan ! az ur szemet a legsxirubb ha- 

lyog lepte el. 

Hopfen. 

Jaj az egekre, bat megvakultam ? — Megiit 

a guta ! 

Halmi. 

Tokeletesen. 

Hopfen. 

Jaj megvakultam ! 

Mind. 
Hopfen ur megvakult. 

Kar. 

Hopfen urnak a ket szeme 
Zavarosabb lett, mint sere, 
Megvakult jaj a szegeny ! 
Reg sotet volt mar fejeben, 
Mostan ej lett a szemeben, 
Boldogtalan ven legeny. 

Hopfen. 

Hat vaksaggal atkozott balsors engemet ! 
Jaj mikepen fozetem ezutan soromet ? 



143 



Zajtay. 

Mig latbatott, nem akart napvilagnal latni ; 
Majd most megtannlhat am sotetben bnjkalni, 

Kar. 

Szanjuk, szanjuk, mind biaban, 
Nem segitbetjiik bajaban, 
Boldogsaga mar elmult. 
Felmegy majd a bornak ara, 
Elvesz a sor valabara, 
A serfozo megvakult. 

Hopfen. 

Doktor uram, angyali doktor uram ! segitsen 
rajtam , gazdagon halalom meg, en diis ember 
vagyok. 

Halmi. 

Meg most hamarjaban lehetne segiteni, de 
fel ora mulva mar keso. 

Hopfen. 
Kerem hat segitsen, s kerjen akarmit. 

Sandor. 

Doktor ur ! En az urnak eletet mentem meg ; 
most megbalalhatja, hogy a Dunabol eletveszely- 
lyel huztam ki. 

Halmi. 

Szivesen — de — bogy ? 



144 



Sandor. 

Hopfen urnak egy lyanya van, en halalosan 
szeretem ; de Hopfen ur nem akarja nekem adni ; 
ne gyogyitsa meg, mig lyanyat nekem nem adja. 

Halmi. 

Hallotta az ur megmentom kereset? hamar 
adja neki lyanyat. Kiilonben vak marad. 

Hopfen. 
Az lehetetlen! Inkabb mas doktorhoz me- 

gyek. 

Halmi. 

Hova ? Most ejtszaka hoi lelne doktort oly 
hamar, mint sziikseges , mert egy kis felora 
mulva mar keso a segitseg. — Hat adja-e lya- 
nyat? 

Hopfen. 

Istenem, mit csinaljak? Ugyan ki is voltakep 

az ur ? 

Sandor. 

Hiszen ismer, en Zajtay Sandor vagyok. 

Hopfen. 

Zajtay Sandor ? Alljon el keresetol, nem tel- 
jesithetem, lyanyom volegenye mar megerkezett. 

Sandor. 
Kiildje vissza, en el nem allok. 



145 



Hopfen. 

Hat az urnak' adorn lyanyounat. (F6lre.) Hi- 
szen neoi kell szavamat tartanom. 

Sandor. 

Koszonom. De megengedjen, puszta szonak 
nem hiszek; onnek kezeskedni kell valamivel. 

Hal nii (titkona kaveshoz). 

Hozzon egy kis szappanyos vizet es vasznot. 

Hopfen (felre). 

Atkozom! nem is hisz. — De mivel kezes- 
kedjem ? 

Sandor. 

Onnel van meg azon 100,000 pengo forintos 
valtolevel, melyet ma este adtam at princzipali- 
somtol ? 

Hopfen. 

Itt a pugillarisomban van. 

Sandor. 
Adja ide azt kezessegiil. 

Hopfen. 
Jaj az nem lehet. 

Halmi. 
Hat vak marad. Az ido halad. 

Peleskei notarius. 10 



146 



Hopfen. 
A-az Istenert, hat itt van. (Atadja.) 

Sandor (titkon Edeshez). 

Menj az oldalszobaba, ird meg a hazassagi 
egyezest, de siess. 

Edes. 

Tiistent meglesz. (El.) 

Halmi. 

Ugy kell. Most mindjart meggyogyitom, iil- 
jon le, (vizes rongyokat rak szemere s vastagon bekoti), 
csak legyen nyugodt. 

Sandor (kaveshoz titkon). 

Gyujtsak meg a lampasokat. (Megtortenik.) 

Hopfen. 
Doktor uram, de valoban meggyogyulok-e ? 

Halmi. 
Keves perczek mulva. 

Hopfen. 
De atkozottul csipi szememet az orvossag ! 

Halmi. 

Anna! nagyobb lesz sikere. (Felre.) Operal a 
szappanyos viz. 



147 



Zajtay. 

Ezt ugyan raszedtek ocsem uraimek, de meg- 
erdemli ; miert akarja magyar lyanyat es penzet 
idegennek adni. 

Hopfen. 

Hat vejem uram, mivel mar vejem uram lesz, 
csak legalabb azt az egyet mondja meg. nemes 
ember- e ? 

Sandor. 

Valosagos regi torzsokos nemes — nagy- 
zajtay Zajtay Sandor. 

Zajtay. 

Nemeslevelunket is megmutatbatom, felboz- 
tam magammal, meg H-ik Andras adta a szent 
foldon. 

Hopfen. 

Hat legalabb regi famillia ! 

Halmi. 

Alkalmasint meggyogyult mar szeme. (Leve- 
szi a kendot.) Lat-e ? 

Hopfen. 

Ha-ha-hala Istennek ! 

Sandor. 

Hat mikor lesz a kezfogo ? 

10^ 



148 



Hopfeil (fe'lre). 

Mar emlekeztet. — Nem banom, hat holnap, 

ugy is holnapra van rendelve, de persze mas 

vdlegenynyel, lyanyom mar a Svabhegyen van, 

ott unnepeljuk. 

Sandor. 

A hajnal engem ott talal. 

Edes. 
Itt a hazassagi egyezes, tessek alairni. 

Hopfen. 
Mar ez is keszen van ? (Alairja.) 

Edes. 

En es Keserii baratom tanuk vagyunk. (Ala- 
irjak.) Jo ejtszakat! 

(Elmennek.) 

VALTOZlS. 

(Szoba a Svabhegyen). 

Harmadik j elenet. 

Fanni. Nina. Lyariyoh. 

Elso lyany. 

Edes baratnem, kimondhatatlantil orvendiink 
szerencseden, te ferjhez rnegy. 



149 



Masodik lyany. 

Igen, ferjhez megy, atyad eljegyzesed iinne- 
pere hitt meg. 

Fanni. 

Igy hiaban jottel, inert en ferjhez nem me- 
gy ek. 

Tobben. 

Mit ? nem megysz ferjhez ? 

Nina. 
Ugy van, ugy — mi ferjhez nem megyiink. 

Harmadik lyany. 
De miert nem ? 

Fanni. 
Mert nem akarok. 

Nina. 

Ugy van, ugy, mi nem akarunk ferjhez 
menni. 

Fanni. 

Csak halljatok : atyam volegenyt hozatott, 
nem tndom micsoda orszagbol, kit en soha nem 
is lattam, s erovel ahhoz akar adni ! 

Mind. 
Ez mar nagy baj ! 



150 



Nina. 

Mi nem fogadunk el ilyen ismeretlen vole- 
gen} r eket. 

Elso lyany. 
Azt nem is lehet kivanni. 

Nina. 

Nem kell nekunk a szegeny, 
Jone bar a volegeny 
Mexikobul. 



Kar. 

Ea sem kell tekinteni, 
Vissza kell 6t kiildeni 
Az ajtobul. 

Nina. 

Itt rrieg nem nezziik a jambort, 
Tartsa mashol 6 a tort 
S3 lakodalmat. 

Kar. 
Hahaha ! nevetiink 

9 

Bajta. Erzi 6 neiuiink 
Nagy hatalmat. 



151 



INTeg-yeclil*: jelenet. 

Hermann. EobbieTt. 

Nina. 

Nem kell nekiink a szegeny, 
Jone bar a volegeny 
Mexikobul. 

Kar. 

Ea sem kell tekinteni, stb. stb. 

Hermann (felre). 

Ezek talan ram czeloznak — megkoszonnem. 
(Penn.) Legalazatosabb szolgajok ! — Valoban 
meglep ezen bajos gyiilekezet. 

Fanni. 
Kihez van szerencsenk? 

Hermann. 

En szeretetre nielto jegyesemet, a szep Fanni 
kisasszonyt keresem. 

Nina. 
6 nines itt, betegen fekszik a varosban. 

Hermann. 
Betegen ? 

Nina. 

Igen, betegen, mert meghallvan, hogy az ur- 



152 

hoz kell neki felesegul menni, bujaban inlazba 
esett. Erti. 

(Mind fennhangon nevetve el.) 



V ■ 

Otiidik j e 1 e 11 e t, 

Hermann. Kesobb Sdndor. 

Hermann. 

Mi volt ez? Engemigy fogadni. Ez valosagos 
kosar, meg pedig igen ertheto. — A mennyko 
iisson bele, ha ezen nagy utat mennyasszo- 
nyomert hiaban tettem, s ha szegyennel kell 
visszaternem. 

Sandor. 

Kerem, nines itt Fanni kisasszony ? 

Hermann. 

Nines, hiszen 6 a varosban betegen fekszik, 
inlazban. 

Sandor. 

Beteg a manot, 6 itt van a Svabhegyen, egesz- 
segesen, de busan, hanem mindjart felviditom en. 

Hermann. 

De ha mondom, ho^y beteg, nekem csak tud- 
nom kell, en volegenye vagyok. 



153 



Sandor. 

Hahaha ! volegenye ? Be hiszen hegediilt arrol 
szent David. — Adieu, edes ex-volegeny uram! 
alazatos szolgaja. (El.) 



VALTOZAS. 

(Levelszin a Svabhegyen, a szinpadon muzsika.) 

Hatodilc jelenet, 

Edes. Keserii. Savi. Kecsei. Pazardy. Halmi. Asszonyolt. 
s ferfiak (tanozolnak j a tanoz ntan) Fanni. Sandor. Nina 

(jb'nnek), 

Fanni. 

Edes Sandorom! s igaz a mit mond ? Alig 
merem hinni. 

Sandor. 

Olyan igaz, mint boldog vagyok. Itt a hazas- 
sagi egyezes atyjatol alairva. 

Fanni. 
Hat igy boldog vagyok. 

Nina. 
Uraim, es asszonyaim, orommel jelentem, 



bogy lakodalom lesz. 



154 



Mind. 
Lakodaloin lesz. 

Nina. 
Igen, lakodalom, csakhogy mas volegenynyel. 

Hetedili jelenet. 

Hermann. Hop/en. Zajtay. Gazsi. Sebestym. Elobbieh. 

Zajtay. 
Fiam, hoi van szep menyasszonyod ? 

Sandor. 
Itt, edes atyam, angyal ugy-e ? 

Zajtay. 
Meg az angyaloknak is angyala. 

Hopfen. 
Mar mondam az urnak, lyanyom mast szeret. 

Hermann. 
De a nagy uti koltseg. 

Sandor. 
Ha egyeb baja nines, azt megteritjuk — 



155 



Zajtay (Gazsihoz). 
Hat az ur nem hazasodik meg? 

Gazsi. 

Nem en ! Egyszer volt eszemben, de a viz, 
mely nekem oly nagy ellensegem, elvitte mat- 
kamat. 

Hopfen. 

A viz? 

Gazsi. 

Igen, szegenyt. Az arvizbe halt apjostul. 

Zajtay. 
Apjostul ? 

Gazsi. 

Apja tulajdonkep nem halt a vizbe, egy be- 
csiiletes kefekoto volt az, s nem valt szegyenere 
azon kozmondasnak : «iigy iszik, mint a kefe- 
koto » ; midon az arviz todulni kezde, pinczejebe 
futott, borat menteni, de latvan a viz sebes ara 
dasat, csupa undorodasbol, hogy majd kenytelen 
lesz vizet inni, meghalt. 

Hopfen. 

Szomoni eset ! — De uraim, en lyanyomat 
felesegiil adorn nagy-zajtai Zajtay Sandor iirnak 7 
tehat vigadjunk. 



156 



Nina (Hopfenhoz), 

Tens uram, en mindig hiven szolgaltam a 
kisasszonyt. 

Hopfen. 

Ugy tartom, bivebben, mint engem. 

Nina. 
S mivel 6 is ferjbez megy — 

Hopfen. 
Hat talan te is ferjhez akarsz menni ? 

Sebestyen. 
Igen, inert en meg akarok bazasodni. 

Hopfen. 
No Isten neki, nem banom. 

Nina, Sebestyen. 
Koszonjiik. 

Sandor. 

Ide a champagneit. (Megtortenik ) Eljen szep 
menyasszonyom ! 

Mind. 
Eljen ! (Isznak.) 

Zajtay. 
Dicsekedve mondhatom bat, bogy megjartam 
Pestet, Budat, s ezer veszelyek utan, a haramjak 
majd felakasztvan, a bikak majd feldofven, a va- 



157 

sasnenietek majd osszedarabolvan, megis meglat- 
tam Matyas kiraly palotajat. A janitorsagbol 
ugyan semmi sem lett, de fiam boldogsaga azt 
kipotolja, s most csak buzgo kivansagom, bogy 
Magyarorszag fovarosa legyen mint szepsegben, 
ugy hazafisagban is, tiikre a hazanak. 

Mind. 
Adja 1st en ! 

Kar. 

Isten adj hazank felett 

Tiszta nyajas szep eget, 

Partjain Tiszank-, Dunanknak 

Aldva szalljon folleged. 

Mezet onts Tokaj boraba, 

Buzat alfold ugaraba, 

A mely tiirt annyi kinon at, 

Boldogitsd e szep hazat. 

Adj erot 6s nemzetebe, 

Hogy szeresse lion honat ; 

A regi szep, tiszta ep 

Nyelve hos, 

Baj-eros, 

Zengje altal a liazat, 

Es vezessen vad csatan 

A kiraly ert s a honert 

Eltet is aldozvan, 

Nyerjen gyozelembabert. 



NAGY IGNACZ JEGYZETEI 

az elso kiadashoz, a Szinmiiidr masodik fuzetehez. 

1. Gaal e miive 1838-ik oktober 8-an juta eloszor 
pesti szinpadunkra Bartliane jutalomjatekaul, s oly zajos 
es osztatlan tetszeset nyere meg a nagyszamii kozonseg- 
nek, minovel nenizeti szinhazunk megnyitasa ota egy 
eredeti szinmii sera dicsekedhetik. Azota harminczotszor 
adatek e darab, meg pedig folytonos tetszessel, s minden- 
kor szamos kozonseg elott. E nagy jatekszini siker kovet- 
kezteben kedves dolgot vel a kiado elkovetni a kozonseg 
elott a Peleskei notdrius e gyiijtemenybe folvetele altal, 
annal is inkabb, mintliogy hazank lakosinak nagyobb 
resze szinpadon nem latliatja azt,s igy talan megis olvasni 
oliajtana legalabb azon mulattato kalandokat, melyekrol 
mar Gvadanyi is oly ep szeszelylyel enekelt. 

2. A notarius szerepet koran elhunyt Megyerynk 
oly eredeti jelesseggel ada, bogy szmeszi neve megala- 
pitasara ezen egyetlen szerep is eleg erovel bir. mind en 
torzitas nelklil oly utanozhatlan sajatsaggal foga fol e 
szerep minden oldalat, hogy abban foliilmulhatlan Ion. 
Baczur Gazsit Bartba eredeti nyersesegeben hiven sze- 
melyesite. 



159 

3. Az oltozetekre nezve megjegyzendo, bogy a no- 
tarius oltozete torzitott egyaltalaban ne legyen. Legczel- 
szeriibb a teglaszin felbosszu premes raente, paszomantos 
nadrag es baromagu kalap. A tobM szemelyzet oltozete 
termeszetbez biv legyen, s a bojtarok ne szegyenljek 
magokat lobogo ingujjban s gatyaban mutatni. 



1 



V..i*#2 



;.f| 



B 



«' 



'* »1 



'J; 



V 



*«1 



•*M»* 



*»* 







L -«r- 






£** 



.W" -*3 


5*1 






p\»v^ 




! ^-' 


!'N* 







#' ^ 




*#. 



~/S