(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "I. Timóteus, Titusz és II. Timóteus (Bible Commentary on I & II Timothy and Titus, Magyar version)"

TARTALOM 

ASzerzo Szemelyes Eloszava: Hogyan SegithetNeked Ez a Kommentar? 6 

Utmutato aHelyes Bibliaolvasashoz: Az Igazolhato Igazsag Szemelyes Keresese 9 

Kommentar: 

Az I. es II. Timoteus es Titusz bevezetese 17 

I. Timoteus 1 24 

I. Timoteus 2 48 

I. Timoteus 3 68 

I. Timoteus 4 85 

I. Timoteus 5 99 

I. Timoteus 6 112 

Tituszhoz irt level bevezetese 128 

Titusz 1 130 

Titusz 2 143 

Titusz 3 161 

II. Timoteus 1 173 

II. Timoteus 2 189 

II. Timoteus 3 205 

II. Timoteus 4 213 

Fiiggelek 1: Gorog Nyelvtani Kifejezesek Rovid Defmicioi 225 

Fiiggelek 2: Szovegkritika 235 

Fiiggelek 3: Szojegyzek 239 

Fiiggelek 4: Hitvallas 250 



KULONLEGES TEMAK A PASZTORI LEVELEKBEN 

Kikuld (Apostello), I. Tim. 1:1 25 

Timoteus, I. Tim. 1:2 27 

AzAtya, LTim. 1:2 28 

Epites, LTim. 1:4 31 

ASziv,LTim. 1:2 32 

Pal meglatasai aMozesi Torvennyel Kapcsolatban, L Tim. 1:8 33 

Biinok es Erenyek az Ujszovetsegben, L Tim. 1:9 34 

Homoszexualitas, L Tim. 1:10 35 

Halaadas, L Tim. 1:12 37 

HogyanHasznaljaPal aHuper szot es Annak Szoosszeteteleit, L Tim. 1:14 41 

Hogyan HasznaljaPal aKosmos szot, L Tim. 1:15 42 

Hit, LTim. 1:16 43 

Orokke, LTim. 1:17 46 

Kozbenjarolmadsag, L Tim. 2:1 50 

Az Emberi Kormanyzat, L Tim 2:2 53 

Az "Igazsag" Pal Irasaiban, L Tim. 2:4 57 

Valtsagdij/Megvaltas, L Tim. 2:6 59 

NokaBibliaban, Tim. 2:12 64 

Biblikus/Bibliai Hozzaallas az Alkoholhoz es az Alkoholizmushoz, L Tim 3:3 73 

Gyiilekezet (Ekklesia), I. Tim. 3:5 75 

Satan, L Tim. 3:6 76 

Megitelhetik-e a Keresztenyek Egymast?, L Tim. 3:7 78 

Isten Terve a Megvaltasra, "Rejtely", L Tim. 3:9 79 

ANoi Gyiilekezeti Szolgalok Jellemvonasai, L Tim. 3:12 81 

AMennybemenetel 85 

Hitehagyas, L Tim. 4:1 87 

Kegyesseg, L Tim. 4:7 92 

Bob Evangeliumi Eloiteletei, L Tim. 4:10 93 

Forma(Pelda)(Tupos), LTim. 4:12 94 

Kezratetelek, L Tim. 4:14 95 

AKitartas Sziiksegessege, L Tim. 4:16 97 

Kor, LTim. 5:1 102 

Szentek, L Tim. 5:10 106 

Pal Intese a Szolgakfele, L Tim. 6:1 114 

Gazdagsag, L Tim. 6:8 117 

Gorog Szavak es Szoosszeteteleik a "Kisertes/Proba" Kifejezesre, L Tim. 6:9 119 

Kivalasztas/Eleve Elrendeles es a Teologiai Egyensuly Sziiksegessege, L Tim. 6:12 122 

Megvallas, L Tim. 6:12 123 

Amen, LTim. 6:16 125 

A Jelen Korszak es az EljovendoKorszak, L Tim. 6:17 126 

Gnoszticizmus, Titusz 1:1 132 

Orokkevalo, Titusz 1:2 133 

Remeny, Titusz 1:2 133 

Eleve Elrendeles (Kalvinizmus) 

Szemben az Emberi Szabadakarattal (Arminianizmus), Titusz 2:11 149 

IgaznakLenni (tisztesseg, becsiiletesseg) Titusz 2:12 154 

Ujszovetsegi KifejezesekKrisztus Visszateresere, Titusz 2:13 157 

Dicsoseg, Titusz 2:13 157 

Arche, Titusz 3:1 163 

A Szentharomsag, Titusz 3:6 166 



Az Istenseg Nevei, II. Tim. 1:2 176 

Gorog Igeidok Hasznalata az Udvossegre, II. Tim. 1:9 182 

Elhivottnak Lenni, II. Tim. 1:9 183 

Semmi es Uresseg (Katarged), II. Tim. 1:10 184 

Szovetseg, n. Tim. 2:1 190 

Kitartas, II. Tim. 2:11 194 

Az Isten Kiralysagaban valo Uralkodas, II. Tim. 2:11 195 

Pecset, IL Tim. 2:19 199 

AzUrNeve,n. Tim. 2:19 199 

Megszentelodes, II. Tim. 2:21 200 

Megteres, II. Tim. 2:25 202 

AKorai Egyhaz Kerygma-] a, II. Tim. 3:15 211 

Hoi Vannak a Halottak, IL Tim. 4:1 214 



A SZERZO SZEMELYES ELOSZAVA: 
HOGYAN SEGITHET NEKED EZ A KOMMENTAR? 

A Bibliai ertelmezes egy esszerii es egyben szellemi folyamat, ami arra torekszik, hogy 
megertsen egy osi, ihletett Irot oly modon, hogy az Istentol szarmazo iizenet a mai idokben is 
ertheto es alkalmazhato legyen. 

A szellemi folyamat donto, de nagyon nehez meghatarozni. Magaban foglalja az Istennek valo 
alarendeltseget es az Isten fele valo nyitottsagot. Sziikseges, hogy ott legyen az ehseg (1) Iranta, (2) 
ismerni akarasara, es (3) az O szolgalatara. Ez a folyamat magaban foglalja az imadsagot, a 
megvallast es az eletmod valtoztatasra valo hajlandosagot. A Szentlelek jelenlete donto fontossagu a 
megertesi folyamatban, de az, hogy oszinte, istenfelo keresztenyek miert ertelmezik 
kiilonbozomodokon a Bibliat, ez maga rejtely. 

Az esszerii folyamatot konnyebb megmagyarazni. A szoveghez kovetkezetesnek kell 
maradnunk es pontosnak kell lenniink, es nem szabad, hogy a szemelyes vagy felekezeti 
eloiteleteink befolyasoljanak. Tortenelmileg mindannyian feltetelekhez vagyunk kotve. Egyikiink 
sem tud objektiv, semleges ertelmezo lenni. Ez a kommentar egy ovatos, esszerii folyamatot 
biztosit, ami harom ertelmezo alapelvet is tartalmaz, ami ugy van megalkotva, hogy segitsen 
nekiink feliilkerekedni az eloiteleteinken. 

Elso Alapelv 

Az elso alapelv az, hogy vegyiik figyelembe azt a tortenelmi kort, amiben a konjrv irodott, es 
azt a bizonyos tortenelmi alkalmat, ami miatt megirodott. Az eredeti ironak volt egy celja es egy 
iizenete, amit szeretett volna tovabbitani. A szoveg nem jelenthet szamunkra olyasvalamit, amit nem 
jelentett az eredeti, osi, ihletett szerzonek. A szandeka - nem a mi tortenelmi, erzelmi, kulturalis, 
szemelyes vagy felekezeti sziiksegeink - a lenyeg. Az alkalmazas szerves resze az ertelmezesnek, 
de a helyes ertelmezesnek minden esetben meg kell eloznie az alkalmazast. Folyamatosan 
ismetelgetniink kell, hogy minden bibliai szovegnek egy, csak egyetlen egyetlen egy jelentese van. 
Ez a jelentes az, amit az eredetei biblia iro a Szentlelek vezetese alatt szeretett volna elmondani a 
sajat koraban. Ennek az egyetlen egy jelentesnek lehet tobbfele alkalmazasi lehetosege a kiilonbozo 
kulturakban es helyzetekben. Ezeket az alkalmazasokat ossze kell kotni az eredeti iro kozponti 
igazsagaval. Eppen ezert ez a tanulmanyozast elosegito kommentar ugy lett megalkotva, hogy a 
Biblia minden konyvehez nyujtson egy egy bevezetest. 

Masodik Alapelv 

A masodik alapelv az, hogy azonositsuk az irodalmi egysegeket. Minden bibliai konyv egy 
egysegesitett dokumentum. Azoknak, akik ertelmezik, nines joguk ahhoz, hogy elkiilonitsek az 
igazsag egy aspektusat a tobbitol. Eppen ezert arra kell torekedniink, hogy az adott bibliai konyv 
egeszenek celjat megertsiik, mielott az egyes irodalmi egysegeket ertelmeznenk. Akiilonallo reszek 
- fejezetek, bekezdesek vagy versek - nem jelenthetnek olyasvalamit, amit az egyseg maga nem 
jelent. Az ertelmezesnek mindig az egeszet nezo deduktiv/levezeto megkozelitestol a reszek 
induktiv/kovetkezteto megkozeliteseig kell iranyulnia. Eppen ezert ez a tanulmanyozast elosegito 
kommentar ugy lett megalkotva, hogy segitsen a tanulmanyozonak az irodalmi egysegek 
szerkezetet bekezdesenkent analizalni. A bekezdesek, ugyanugy mint a fejezetek es a kiilonbozo 
felosztasok nem ihletettek, de segitenek abban, hogy a kiilonbozo gondolati egysegeket 
megkiilonboztethessiink. 

Bekezdesek szintjen ertelmezni, - nem mondatonkent, nem mellekmondatokkent, 
kifejezesenkent vagy szavankent - ez a kulcs ahhoz, hogy kovethessiik az eredeti bibliairo altal 
tovabbadando jelentest. A bekezdesek egy egysegesitett teman alapszanak, amiket gyakran 
neveziink temanak vagy a temat osszefoglalo mondatnak. Minden sz6, kifejezes, mellekmondat es 



mondat, ami a bekezdesben talalhato, valahogyan ehhez az egysegesltett temahoz kapcsolodik. 
Korlatozzak, kiteljesltik, magyarazzak es/vagy megkerdqjelezik. A valodi kulcs a helyes 
ertelmezeshez az, hogy kovetni kell az eredeti szerzo gondolatat bekezdesrol bekezdesre a 
kiilonbozo irodalmi egysegeken at, amik a bibliai konyv egeszet alkotjak. Ez a tanulmanyozast 
eloseglto kommentar ugy lett megalkotva, hogy segltsen a tanulmanyozonak megtenni ezt azaltal, 
hogy kiilonbozo modern angol nyelvii bibhaforditasokat hasonlit ossze. Ezek a forditasok azert 
lettek kivalasztva, mert azok kiilonbozo forditasi nezeteket alkalmaznak: 

A. A United Bible Society (Egyesiilt Biblia Egylet) gorog szovege a negyedik atdolgozott 
kiadas (UBS^*). Ennek a szoveget modern szovegertelmezo tudosok osztottak bekezdesekre. 

B. A New King James Version (Uj King James Forditas), (NKJV) egy szorol szora valo sz6 
szerinti forditasa a gorog kezirasoknak, amiket Textus Receptus-nak hivnak. Ennek a 
forditasnak a bekezdesi beosztasai hosszabbak, mint a tobbi forditasnak. Ezek a hosszabb 
bekezdesek segitenek a tanulmanyozonak meglatni az egysegesltett temakat. 

C. A New Revised Standard Version (az Uj Atdolgozott Standard Forditas), (NRSV) egy 
modositott szorol szora valo forditas. Ez atmenetet alkot a kovetkezo ket modern valtozat 
kozott. Ennek a bekezdes felosztasa eleg j6 segitseg a kiilonbozo temak meghatarozasaban. 

D. A Today's English Version (a Mai Angol Forditas), (TEV) egy dinamikus egyenertekii 
forditas, amit a United Bible Society adott ki. Arra torekszik, hogy a Bibliat oly modon 
forditsa le, hogy a modem kori, angolul beszelo olvaso vagy eloado megerthesse az eredeti 
gorog szoveg jelenteset. Gyakran, legfokepp az evangeliumokban, a bekezdeseket aszerint 
osztja fel, hogy ki a beszelo, nem pedig temak szerint, ugyanugy mint az NIV forditas. Az 
ertelmezo szamara ez nem igazan segitseg. Erdekes megfigyelni, hogy mind az UBS"^ es a 
TEV forditasok lenyege ugyanaz, a felosztasuk viszont kiilonbozik. 

E. A New Jerusalem Bible (az Uj Jeruzsalem Biblia), (NJB) egy dinamikus egyenertekii 
forditas, ami a Francia Katolikus forditason alapszik. Nagyon hasznos abban, hogy a 
bekezdeseket egy europai nezopontbol hasonlitsuk ossze. 

F. A bekeretezett szoveg az 1995-os kiadasu Updated New American Standard Bible (Frissitett 
Uj Amerika Standard Biblia), (NASB) - bol valo, ami egy szorol szora valo forditas. A 
versrol versre valo megjegyzesek ezt a felosztast kovetik. 

Harmadik Alapelv 

Aharmadik alapelv az, hogy a Bibliat kiilonbozo forditasokban olvassuk, hogy a jelentesnek a 
leheto legkiterjedtebb valasztekat is megismerhessiik (jelentestanilag), amit csak a bibliai szavak es 
kifejezesek tartalmazhatnak. Gyakran egy gorog kifejezes vagy sz6 tobbfele modon is ertelmezheto. 
Ezek a kiilonbozo forditasok kihozzak ezeket a kiilonbozo lehetosegeket, es segitenek beazonositani 
es megmagyarazni a gorog keziratok valtozatait. Ezek nincsenek a tanokra kihatassal, de segitenek 
minket abban, hogy megprobaljunk visszaterni az eredeti szoveghez, amit egy regi idokben elo 
ihletett iro leirt. 

Ez a kommentar egy gyors modot kinal a tanulmanyozonak, hogy leellenorizze az 
ertelmezeseit. Ez nem eldonto, meghatarozo celu, hanem inkabb informalo es gondolatebreszto. 
Gyakran a tobbi, mas lehetseges ertelmezes segit minket abban, hogy ne legyiink annyira 
parokialisak, dogmatikusak es felekezetfiiggok. Az ertelmezoknek szelesebb korii ertelmezesi 
lehetosegekkel kellene rendelkezniiik, hogy felismerhessek, hogy mennyire felreerthetoek tudnak 
lenni az osi szovegek. Sokkolo az, hogy mennyire kicsi az egyetertes a keresztenyek kozott, akik 
pedig a Bibliat tartjak az igazsag forrasanak. 

Ezek az alapelvek segitettek nekem feliilkerekedni a legtobb tortenelmi elofeltetelezesemen 
azaltal, hogy meg kellett szenvednem az osi szovegekkel. Az a remenyem, hogy ez mindannyiotok 
szamara aldas lesz. 



Bob Utley 

Kelet Texasi Baptista Egyetem 

1996 Junius 27 



UTMUTATO A HELYES BIBLIAOLVASAHOZ: 
AZ IGAZOLHATO IGAZSAG SZEMELYES KERESESE 



Ismerhetjiik az igazsagot? Hoi talalhato? Igazolhatjuk-e logikus uton? Van-e egy alapveto, 
vegso hatalom? Vannak-e olyan tokeletessegek, amik iranylthatjak az eletiinket, vilagunkat? Van-e 
ertelme az eletnek? Miert vagyunk itt? Hova tartunk? Ezek olyan kerdesek - kerdesek, amiken 
minden epeszii ember eltiinodik - amik az idok kezdete 6ta kisertik az emberiseg intellektusat 
(Pred. 1:13-18; 3:9-11). Emlekszem meg amikor en magam is egy olyan kozpontot kerestem az 
eletemben, ami egybe fogja azt. Fiatalon lettem Krisztusban hivo, s ezt elsosorban a csaladomban 
levo fontos szemelyek bizonysagtetele alapozta meg. S ahogy felnottem, a sajat magammal es a 
vilaggal kapcsolatos kerdeseim is egyre csak nottek. Egyszerii kulturalis es vallasos klisek nem 
adtak ertelmet azoknak a gyakorlatoknak, amikrol olvastam vagy amikkel en magam is talalkoztam. 
Ez az idoszak az osszezavarodottsag, a kereses, a vagyakozas, es nagyon sokszor a remenytelenseg 
erzesenek idoszaka volt azzal az erzeketlen, kemeny vilaggal szemben, amiben eltem. 

Nagyon sokan hirdettek, hogy vannak valaszaik ezekre az alapveto kerdesekre, de 
utanajarasok es elmelkedesek utan azt lattam, hogy a valaszaik (1) szemelyes filozofiakon, (2) osi 
mitoszokon, (3) szemelyes megtapasztalasokon vagy (4) pszichologiai kivetiteseken alapultak. 
Sziiksegem volt egy bizonyos mertekii igazolhatosagra, nehany bizonyitekra, bizonyos mertekii 
racionalitasra, amire a vilagnezetemet alapozhattam, az eletemet egybefogo kozpontot, es azt okot, 
amiert elek. 

Mindezeket a Bibliam tanulmanyozasaban talaltam meg. Bizonyitekokat kezdtem keresni 
annak megbizhatosagara, amiket meg is talaltam (1) a Biblia tortenelmi megbizhatosagaban, amit az 
archeologia is megerositett, (2) az Oszovetseg profeciainak pontossagaban, (3) a Biblia iizenetenek 
egysegeben, ami nem valtozott az ezerhatszaz ev alatt, amiota megjelent, es (4) azoknak az 
embereknek a szemelyes bizonysagteteleben, akiknek az eletiik tartosan megvaltozott azaltal, hogy 
kapcsolatba keriiltek a Bibliaval. A keresztenysegnek, mint a hit es a meggyozodes egyesitett 
rendszerenek meg van az a kepessege, hogy az emberiseg osszetett kerdeseivel foglalkozzon. Nem 
csak hogy racionalis keretet adott, de a tapasztalati biblikus hit erzelmileg oromot es stabilitast 
hozott az eletembe. 

Ugy gondoltam, hogy megtalaltam az eletemet egybefogo kozpontot - Krisztust, ugy, ahogy 
Ot az Igen keresztiil meg lehet erteni. Mindez mamorito megtapasztalas volt, egy erzelmi 
megkonnyebbiiles. Ennek ellenere meg mindig emlekszem arra a sokkra es a fajdalomra, amikor 
elkezdett derengeni, hogy mennyi kiilonbozo magyarazatat kepviseltek ennek a konyvnek, neha 
meg egy es ugyanazon gyiilekezeten vagy hasonlo gondolkodasu emberek csoportjan beliil is. A 
Biblia ihletettsegenek es megbizhatosaganak megerositese nem a befejezes volt, hanem pont hogy a 
kezdet. Hogyan ellenorizhetem vagy utasithatom el a sokfele es egymasnak ellentmondo 
magyarazatait azoknak a bonyolult igeszakaszoknak, amiket pont azok hirdetnek, akik valljak a 
Biblia tekintelyet es megbizhatosagat? 

Ez a feladat valt eletem celjava es hitem zarandoklatava. Tudtam, hogy a Krisztusban valo 
hitem (1) bekesseget es oromot hozott. Az ertelmem ahitozott valami tokeletessegre/teljessegre a 
kulturam viszonylagossaganak kozepette (poszt-modemitas); (2) az egymasnak ellentmondo vallasi 
rendszerek dogmatizmusa (vilagvallasok); es a (3) felekezeti arrogancia kozepette. Az osi irodalom 
ertelmezesenek ervenyes megkozelitese utani kutatasom folyaman meglepo modon felfedeztem a 
sajat tortenelmi, kulturalis, felekezeti es tapasztalati eloiteleteimet. Gyakran csak azert olvastam a 
Bibliat, hogy egyszeriien csak megerositsem a sajat nezeteimet. Tanok forrasakent hasznaltam, hogy 
megtamadhassak masokat, mikozben ujra meggyozodtem a sajat bizonytalansagomban es 
elegtelensegemben. Mennyire fajdalmas felismeres volt ez a szamomra! 

Bar soha sem lehetek teljesen objektiv, jobb Bibliaolvaso valhat belolem. Korlatozhatom az 
eloiteleteimet azaltal, hogy azonosltom oket, es elismerem azok jelenletet. Nem vagyok meg szabad 
toliik, de szembesiiltem a sajat gyengesegeimmel. Neha maga a magyarazo a j6 Bibliaolvasas 
legrosszabb ellensege! 



Hadd soroljak fel nehany elofeltetelezest, amiket en magam is belevonok a 
Bibliatanulmanyozasomba, hogy te, mint olvaso, is megvizsgalhasd oket velem egyiitt. 

I. Elofeltetelezesek 

A. Hiszem, hogy a Biblia az egyediili ihletett, onmagarol szolo kijelentese az egy igaz 
Istennek. Eppen ezert sziikseges, hogy az ertelmezese annak fenyeben tortenjen, hogy mi 
volt az eredeti isteni szerzo (a Szentlelek) szandeka, amikor egy emberi iron keresztiil 
egy bizonyos tortenelmi felallasban leiratott. 

B. Hiszem, hogy a Biblia az egyszerii emberek szamara irodott - mindenki szamara! Isten 
rendelkezesiinkre bocsatotta magat, hogy vilagosan szolhasson hozzank egy bizonyos 
tortenelmi es kulturalis komyezeten beliil. Isten nem rejti el az igazsagot - azt szeretne, 
ha megertenenk azt! Eppen ezert a keletkezesenek idejeben kell ertelmezniink, 
nem a mienkben. A Biblia nem mondhat valami olyat szamunkra, amit soha nem 
mondott azok szamara, akik eloszor olvastak vagy hallottak. Ertheto a hetkoznapi ember 
szamara is es normalis emberi kommunikacios formakat es technikakat alkalmaz. 

C. Hiszem, hogy a Biblianak egy egyesitett iizenete es celja van. Nem mond ellent 
onmaganak, bar valoban tartalmaz nehezen ertheto es paradox reszeket. Igy a Biblia 
legjobb ertelmezqje maga a Biblia. 

D. Hiszem, hogy minden resznek (kiveve a profeciakat) egyetlen egy jelentese van, ami az 
eredeti ihletett szerzo szandekan alapszik. Bar soha nem lehetiink teljesen biztosak 
abban, hogy tudjuk mi volt az eredeti szerzo szandeka, nagyon sok olyan dolog van, 
ami abba a bizonyos iranyba mutat: 

1. a miifaj (irodalmi tipus) megvalasztasa az iizenet kifejezesehez 

2. a tortenelmi hatter es/vagy az a bizonyos alkalom, ami az irast kivaltotta 

3. a teljes konyv irodalmi szovegkornyezete, ugyanugy mint minden egyes irodalmi 
egysege 

4. a szovegi megszerkesztettsege (vazlata) az irodalmi egysegeknek, oly modon, ahogy 
azok az iizenet teljessegehez viszonyulnak 

5. a jellegzetes nyelvtani elemek alkalmazasa az iizenet kozvetitesere 

6. az iizenet bemutatasara kivalasztott szavak 

7. parhuzamos iizenetek 

Ezen teriiletek tanulmanyozasa valik a bizonyos reszek tanulmanyozasanak targyava. 
Mielott elmagyaraznam, hogy mi az en modszerem a j6 Bibliaolvasasra, hadd vazoljam a 
nem megfelelo modszereket, amiket ma alkalmaznak, amik nagyon sok szethuzast okoztak 
az ertelmezesben, es ezt kovetkezeskeppen el kellene keriilniink: 

II. Helytelen Modszerek 

A. A Biblia konyveinek irodalmi szovegkornyezetenek semmibevetele es minden mondat, 
mellekmondat, vagy meg az egyes szavaknak is az oly modon valo hasznalata, mintha 
azok kiilonallo igazsagok allitasai lennenek, s amik nem kapcsolodnak a szerzo 
szandekahoz vagy a nagyobb szovegosszefiigges jelentesehez. Ezt gyakran 
"szovegbizonyitasnak" nevezik. 

B. A konyvek tortenelmi hatterenek semmibevetele azaltal, hogy egy olyan feltetelezett 
tortenelmi hatterrel helyettesitik, amire alig, vagy egyaltalan nem talalni utalast magaban 
a szovegben. 

C. A konyvek tortenelmi hatterenek semmibevetele es oly modon valo olvasasa, mintha az 
egy kisvarosi napilap lenne, amit elsosorban modem kori kiilonallo keresztenyek, 
szamara irtak. 

D. A konyvek tortenelmi hatterenek semmibevetele azaltal, hogy a szoveget egy 
filozofikus/teologikus iizenette allegorizaljak, ami egyaltalan nem kapcsolodik az eredeti 
szerzo es az elsodleges hallgatosag szandekahoz. 

E. Az eredeti szoveg semmibevetele azaltal, hogy behelyettesiti valaki mas sajat teologiai 



rendszeret, dedelgetett tanat, vagy az eppen aktualis iigyet, ami nem kapcsolodik az 
eredeti szerzo celjahoz es kijelentett iizenetehez. Ez a jelenseg gyakran koveti a 
Bibliabol valo kezdo felolvasast, mint annak az eszkozet, hogy megalapozza az eloado 
tekintelyet. Erre a leggyakrabban ugy utalnak, mint az "olvaso valasza" ("amit-a-szoveg- 
szemelyesen-nekem-j elent" ertelmezes). 

Legalabb harom osszetevot lehet megtalalni minden ember altal irott kommunikacioban: 



Az 

Eredeti 

Szerzo 

Szandeka 




Az 

irott 
Szoveg 




Az 

Eredeti 
Cimzettek 







A multban kiilonbozo olvasasi technikak koncentraltak ennek a harom osszetevonek az 
egyikere. De hogy valoban beigazoljuk a Biblia egyediilallo ihletettseget, egy modositott diagram 
jobban helytallo: 



A Szent 
Szellem 


Az J 

Eredeti ■ 


A Kezirat 
Valtozatai 




Kesobbi 
Hivok 






Az : 


Az ■ 

Eredeti , 
Cimzettek ' 










Szerzo ' 
Szandeka ■ 




Irott r- 
Szoveg 1 





A valosagban mind a harom osszetevot bele kell foglalni az ertelmezesi folyamatba. Az 
ellenorizhetoseg celjabol az ertelmezesem az elso ket osszetevore koncentral: az eredeti szerzore es 
a szovegre. Lehet, hogy azokra a felreertelmezesekre reagalok, amiket lattam (1) a szoveg 
allegorizalasa vagy elszellemiesitese es (2) az "olvaso valasza" ertelmezes (amit-a-szoveg- 
szemelyesen-nekem-j elent) soran. A helytelen hasznalat az ertelmezes barmelyik fazisaban 
elofordulhat. Mindig ellenorizniink kell a motivacionkat, eloiteleteinket, technikainkat es 
alkalmazasainkat. De hogyan ellenorizziik oket, ha nincsenek korlatok az ertelmezeshez, nincsenek 
limitek, nincsenek kitetelek? Ez az, ahol a szerzoi szandek es a szovegi szerkezet biztosit szamomra 
nehany kitetelt arra, hogy korlatozzam a lehetseges, ervenyes ertelmezesek koret. 

Ezeknek a helytelen olvasasi technikaknak a fenyeben mik azok a lehetseges megkozelitesei a 
helyes Bibliaolvasasnak es ertelmezesnek, amik egy bizonyos fokii ellenorizhetoseget es 
kovetkezetesseget biztositanak? 

III. Lehetseges Megkozelitesek a Helyes Bibliaolvasashoz 

Ezen a ponton nem azokat az egyedi technikakat targyalom, hogy hogyan kell a sajatos 
miifajokat ertelmezni, hanem altalanos hermeneutikai alapelveket, amik mindenfele bibliai szovegre 
ervenyesek. Amiifaj specifikus megkozelitessel kapcsolatban egy nagyon j6 konyv a How To Read 
The Bible For All Its Worth, amit Gordon Fee es Douglas Stuart irt es a Zondervan kiado adta ki. 



Az en modszerem elsosorban arra koncentral, hogy az olvaso megengedi a Szentleleknek, 



hogy megvilagosltsa/megmagyarazza neki a Bibliat negy, szemelyes olvasasi cikluson keresztiil. Ez 
a Szellemet, a szoveget es az olvasot elsodlegesse teszi, nem pedig masodlagossa. Tovabba megvedi 
az olvasot attol, hogy a kommentatorok helyteleniil/tulsagosan befolyasoljak. Mar hallottam, amint 
az mondtak, hogy „A Biblia j61 megvilagltja a kommentarokat." Ez nem egy lebecsmerelo 
megjegyzes akar lenni a tanulmanyozo segedeszkozokrol, inkabb esdekles, hogy a megfelelo 
idoben hasznaljak azokat. 

Magabol a szovegbol kell tudni alatamasztani az ertelmezesiinket. Ot teriilet van, amik 
adhatnak valamennyi megerosltest: 

1 . az eredeti szerzo 

a. tortenelmi hattere 

b. irodalmi szovegkornyezete 

2. az eredeti szerzo valasztasa 

a. a nyelvtani szerkezetekre vonatkozoan (szintaktika) 

b. a kortars munkak felhasznalasara vonatkozoan 

c. a miifajra vonatkozoan 

3. a sajat ertelmezesiink a helyenvalo 

a. targyhoz tartozo parhuzamos reszekre vonatkozoan 

Sziikseges, hogy az ertelmezesiink mogott alio erveket es logikat biztosltani tudjuk. A Biblia 
az egyetlen forrasunk amibol hitet es gyakorlatot szerezhetiink. Eleg szomoni, hogy a keresztenyek 
olyan gyakran nem ertenek egyet abban, hogy mit is tanit vagy hogy mit erosit meg. 
Onmegsemmisito azt vallani, hogy a Biblia ihletett, aztan a hivok meg nem kepesek megegyezni 
azon, hogy mit is tanit es mi az amit elvar! 

A negy olvasasi ciklus ugy lett megtervezve, hogy a kovetkezo ertelmezesi betekinteseket 
szolgaltassa: 

A. Az el so olvasasi ciklus 

1. Egyszerre olvasd el az egesz konyvet. Egy masik forditasban olvasd el ujra, 
remelhetoleg egy mas forditasi megkozelitesbol 

a. sz6 szerinti (NKJV, NASB, NRSV) 

b. dinamikusan megegyezo (TEV, JB) 

c. magyarazo (Living Bible, Amplified Bible) 

2. Keresd meg az egesz iras kozponti celjat. Azonositsd a temajat. 

3. Valaszd kiilon (amennyiben lehetseges) azt az irodalmi egyseget, a fejezetet, a 
bekezdest vagy akar azt a mondatot, ami tisztan kifejezi ezt a kozponti celt vagy 
temat. 

4. Azonositsd a tulnyomoreszt uralkodo irodalmi miifajt 

a. Oszovetseg 

(1) Heber elbeszeles 

(2) Heber kolteszet (bolcsesseg irodalom, zsoltarok) 

(3) Heber profecia (proza, versek) 

(4) Torvenykodexek 

b. Ujszovetseg 

(1) Elbeszelesek (Evangeliumok, Apcsel.) 

(2) Peldabeszedek (Evangeliumok) 

(3) Levelek/apostoli levelek 

(4) Apokaliptikus irodalom 

B. Amasodik olvasasi ciklus 

1. Olvasd el ujra az egesz konyvet, es probalj meg fobb temakat keresni. 

2. Vazold a fobb temakat es tomoren, egy egyszerii mondatban foglald ossze a 
tartalmat. 



3. Ellenorizd a konyv celjanak megallapltasat, es egeszltsd ki a vazlatot tanulmanyozast 
seglto eszkozok hasznalataval. 

C. Aharmadik olvasasi ciklus 

1. Olvasd el ujra az egesz konyvet, es probald meg azonosltani a tortenelmi hatteret es 
azt a bizonyos alkalmat, ami miatt az a konyv Irodott, mindezt magabol a Bibliabol. 

2. Sorold fel azokat a tortenelmi esemenyeket, amik a bibliai konyvben meg lettek 
emlitve. 

a. a szerzo 

b. a datum 

c. a cimzettek 

d. az iras kifej ezett oka 

e. a kulturalis hatter aspektusai, amik az iras celjahoz kapcsolodnak 

f. tortenelmi szemelyekre es esemenyekre valo utalasok 

3. Terjeszd ki a vazlatodat bekezdesi szintre arra a bibliai konyvreszletre vonatkozolag, 
amit epp ertelmezni szeretnel. Mindig azonositsd es vazold az irodalmi egyseget. Ez 
lehet, hogy tobb fejezetet vagy tobb bekezdest is magaba foglal. Ezt teve kepes 
leszel kovetni az eredeti szerzo logikajat es szovegszerkeszteset. 

4. Ellenorizd a tortenelmi hatteret tanulmanyozast segito eszkozokkel. 

D. A negyedik olvasasi ciklus 

1 . Olvasd el ujra azt a bizonyos irodalmi egyseget tobb kiilonbozo forditasban is 

a. sz6 szerinti (NKJV, NASB, NRSV) 

b. dinamikusan megegyezo (TEV, JB) 

c. magyarazo (Living Bible, Amplified Bible) 

2. Keress irodalmi vagy nyelvtani szerkezeteket 

a. i smetelt kifej ezesek, Efezus 1:6, 12, 13 

b. i smetelt nyelvtani szerkezetek, Roma 8:31 

c. osszehasonlito fogalmak 

3. Sorold fel a kovetkezo elemeket 

a. jelentosegteljes tenyezok 

b. szokatlan tenyezok 

c. fontos nyelvtani szerkezetek 

d. kiilonosen nehez szavak, mellekmondatok es mondatok 

4. Keress lenyeges/targyhoz tartozo parhuzamos reszeket 

a. keresd meg a legerthetobb reszt, ami a temadrol szol, hasznalj 

(1) "szisztematikus teologia" konyveket 

(2) olyan Bibliat, amiben keresztutalasok vannak 

(3) konkordanciakat 

b. Keress paradox parokat a temadon beliil. Nagyon sok bibliai igazsag nyelvjarasi 
parokban van bemutatva; nagyon sok felekezeti konfliktus a bibliai fesziiltsegek 
felenek szovegbizonyitasabol fakad. A Biblia egesze ihletett, es az iizenetenek a 
teljesseget kell kikutatnunk ahhoz, hogy az ertelmezesiinknek Igei egyensulyt 
tudjunk biztositani. 

c. Keress parhuzamokat a ugyanazon konyvon beliil, ugyanazon szerzotol, vagy 
ugyanazon miifajon beliil; a Biblia a legjobb magyarazqja sajat maganak, mert 
egyetlen egy szerzqje van, a Lelek. 

5. Hasznalj tanulmanyozast segito eszkozoket, hogy leellenorizhesd a tortenelmi 
hatteret es az irast kivalto okot 

a. tanulmanyozo Bibliat 

b. bibliai enciklopediakat, kezikonyveket es szotarakat 

c. bibliai bevezetoket 

d. Biblia kommentarokat (a tanulmanyozasod ezen pontjan engedd meg a hivo 



tarsdalomnak, multbelieknek es kortarsaknak, hogy segltsenek es javltsanak ki a 
szemelyes tanulmanyozasodban.) 

IV. A Bibliai Ertelmezes Alkalmazasa 

Ezen a ponton fordulunk az alkalmazashoz. Mar szakltottal idot arra, hogy megerthesd a 
szoveget az eredeti hattereben; most a sajat eletedre es kulturadra kell azt alkalmazni. A bibliai 
tekintelyt en ugy definialom, hogy "annak a megertese, hogy az eredeti bibliai szerzo mit mondott 
az 6 idejeben eloknek, majd ennek az igazsagnak az alkalmazasa a mi idonre." 

Mielott alkalmaznank, mindig ertelmezniink kell az eredeti szerzo szandekat annak idejeben 
es logikajaban. Nem alkalmazhatunk egy bibliai iizenetet a sajat napjainkra, amig nem tudjuk, hogy 
mi volt a jelentese a sajat idejeben! Egy bibliai iizenet nem jelenthet valami olyat, amit soha nem is 
jelentett! 

Az alkalmazasnak mindig az eredeti szerzo szandekanak ertelmezeset kell kovetnie, idoben es 
logikaban egyarant. Nem alkalmazhatunk egy Bibliai igereszt a napjainkra, amig nem tudjuk, hogy 
mit is jelentett az a sajat idejeben! Egy Bibliai igeresz sem jelenthet olyasvalamit, amit soha nem is 
akartjelenteni! 

A bekezdesek szintjeig tarto vazlatod (harmadik olvasasi ciklus) lesz az utmutato. Az 
alkalmazasnak a bekezdesek szintjen kell megtortennie, nem a szavak szintjen. A szavaknak csak a 
szovegkornyezetben van jelentesiik; a mellekmondatoknak csak a szovegkornyezetben van 
jelentesiik; a mondatoknak is csak a szovegkornyezetben van jelentesiik. Az egyetlen ihletett 
szemely, aki reszt vesz az ertelmezesi folyamatban az az eredeti szerzo. Mi csak 6t kovetjiik azaltal, 
hogy a Szentlelek megvilagosit minket. De a megvilagositas nem ihletettseg. Ahhoz, hogy azt 
mondhassuk, hogy "Ezt mondja az Ur", ahhoz ragaszkodnunk kell az eredeti szerzo szandekahoz. 
Az alkalmazasnak specifikusan a teljes iras altalanos szandekahoz, a bizonyos irodalmi egyseghez 
es a gondolat bekezdesi szinten valo kifejlodesehez kell kapcsolodnia. 

Ne engedd, hogy az eppen aktualis dolgaid ertelmezzek a Bibliat; hagyd a Bibliat beszelni! 
Ehhez lehet, hogy majd arra lesz sziiksegiink, hogy magabol a szovegbol vegyiink alapelveket. Ez 
akkor helytallo, ha a szoveg tamogatja az alapelvet. Sajnalatos modon nagyon sokszor az 
alapelveink csak a "mi" alapelveink - nem pedig a szoveg nyujtotta alapelvek. 

ABiblia alkalmazasanal fontos, hogy emlekezziink arra, hogy csak egyetlen egy jelentes lehet 
helyenvalo egy bizonyos bibliai szoveggel kapcsolatban (kiveve a profeciakat). Ez a jelentes 
kapcsolodik az eredeti szerzo szandekahoz, mivel a sajat idejenek egy-egy krizisere vagy 
sziiksegere valaszolt. Sok lehetseges alkalmazas eredhet ebbol az egy jelentesbol. Az alkalmazas a 
cimzettek sziiksegeire fog alapulni, de kell hogy kapcsolodjon az eredeti szerzo jelentesehez. 

V. Az Ertelmezes Szellemi Aspektusa 

Eddig azt logikai es a szovegi folyamatot targyaltuk, ami reszt vesz az ertelmezesben es az 
alkalmazasban. Most engedtessen meg, hogy roviden szoljak az ertelmezes szellemi aspektusarol. A 
kovetkezo lista szamomra nagyon hasznosnak bizonyult: 

I. Imadkozz a Lelek segitsegeert (vo. I. Kor. 1 :26 - 2:16). 

II. Imadkozz szemelyes megbocsatasert es megtisztulasert az ismert biinokbol (vo. I. Janos 
1:9). 

III. Imadkozz nagyobb vagyert Isten megismeresere (vo. Zsolt. 19:8-15; 42:2; 119:1). 
IV.Barmilyen uj betekintest talalsz, alkalmazd azt azonnal a sajat eletedre. 
V. Maradj alazatos es tanithato. 

Nagyon nehez megtartani az egyensulyt a logikai folyamat es a Szentlelek szellemi vezetese 
kozott. A kovetkezo idezetek segitettek ezt a kettot egyensulyban tartanom: 
A. James W. Sire: Scripture Twisting cimu konyvenek 17-18. oldala: 

„A megvilagosodas Isten nepe tagjainak elmejere szall ra - s nem csak a 
szellemi elitre vonatkozik. Nines semmilyen guru osztaly a bibliai 



keresztenysegben, sem illuminatusok, sem olyan emberek, akik kizarolagosan 
rendelkeznek azzal, hogy a helyes ertelmezes csakis toliik szarmazhat. Es bar igaz, 
hogy a Szentlelek ad kiilonleges ajandekokat a bolcsessegre, tudasra es szellemi 
megltelesre, de nem rendeli el, hogy ezek az ajandekokkal ellatott keresztenyek 
legyenek az O Igejenek egyediili tekintellyel rendelkezo ertelmezoi. Ez az egyenen 
mulik, hogy tanuljon, meglteljen es megkiilonboztessen dolgokat a Bibliaval 
kapcsolatban, ami maga tekintellyel bir meg azok felett is, akiknek Isten kiilonleges 
kepessegeket adott. Osszegzeskeppen, az a feltetelezes, amit az egesz konyvon 
keresztiil felepitettem, az az, hogy a Biblia az Isten igaz kijelentese az egesz 
emberiseg szamara, ez az egyetlen vegso tekintelyiink mindenre vonatkozolag 
amirol csak beszel, es hogy ez nem egy hatalmas nagy misztikum, hanem megfelelo 
modon megertheti azt a hetkoznapi ember is minden kulturaban." 

B. Kierkegaarddal kapcsolatban: Bernard Ramm, Protestant Biblical Interpretation cimii 
konyvenek 75. oldala: 

Kierkegaard szerint a nyelvtani, lexikalis es tortenelmi tanulmanyozasa a 
Biblianak sziikseges, de nem elobbre valo a Biblia valodi/igazi olvasasanal. 
„Ahhoz, hogy valaki ugy tudja olvasni a Bibliat, hogy az az Isten igeje, azt ugy kell 
tennie, hogy a szive a torkaban dobod, labujjhegyen toporog, buzgon varakozva, 
Istennel beszelgetve. A Bibliat figyelmetleniil, nemtorodom modon, iskolai 
olvasmanykent vagy szakszeriien olvasva nem lehet azt Isten Igejekent olvasni. Ha 
valaki ugy olvassa, mintha szerelmeslevelet olvasna, akkor ez a szemely ugy 
olvassa, hogy az az Isten Igeje." 

C. H.H. Rowley The Relevance of the Bible cimii konyvenek 19. oldala: 

„A Biblia csupan intellektualis modon valo megertese, mindegy milyen 
melysegii es teljes is az, nem foglalhatja magaban annak teljes kincset. Nem veti 
meg az effele megertest, merthogy ez sziikseges eleme a teljes megertesnek. De ha 
azt akarjuk, hogy a megertesiink teljes legyen, akkor ezen a konyv szellemi kincseit 
szellemi modon valo megertesehez kell hogy vezessenek. Es ehhez a szellemi 
megerteshez tobb kell, mint a puszta intellektualis eberseg. A szellemi dolgokat 
szellemi modon kell megitelni, es a Biblia tanulmanyozqjanak sziiksege van egy 
szellemileg befogadokepes hozzaallasra, es arra a vagyakozasra, hogy megtalalja 
Istent es hogy kozelebb keriilhessen Hozza, ha tul akar lepni a tudomanyos 
tanulmanyozas szintjerol a gazdagabb oroksegre, amit a konyvek leghatalmasabbika 
kinal." 

VI. Ezen Kommentar Metodikaja 

A Tanulmdnyozdst Elosegito Kommentar ugy lett megalkotva, hogy a kovetkezo modokon segltsen 
neked az ertelmezesi folyamatban: 

A. Minden egyes konyvet egy tomor tortenelmi vazlat vezet be. Miutan befejezted a harmadik 
olvasasi ciklust, nezd meg ezt az informaciot. 

B. Minden fejezet elejen talalsz egy szovegosszefiiggesi betekintest. Ez majd segit abban, hogy 
meglathasd, hogy hogyan epiil fel az irodalmi egyseg szerkezete. 

C. Minden fejezet elejen vagy a nagyobb irodalmi egysegek elejen megtalalhatod a bekezdesek 
felosztasat es azok leiro feliratat kiilonbozo modem forditasokbol: 

1 . Az Egyesiilt Biblia Tarsasag Gorog szovegenek negyedik kiadasa (United Bible Society 
Greek Text, fourth edition revised) (UBS"^) 

2. Az Uj Amerikai Standard Biblia 1995-os kiadasa (New American Standard Bible, 1995 
update) (NASB) 

3 . A Jakab Kiraly Uj Forditasa (New King James Version) (NKJV) 

4. Az Uj Atdolgozott Standard Forditas (New Revised Standard Version) (NRSV) 

5. A Mai Angol Forditas (Today's English Version) (TEV) 

6. A Jeruzsalem Biblia (Jerusalem Bible) (JB) 



A bekezdesek felosztasai nem ihletettek. Azokat a szovegosszefiigges alapjan kell 
megallapltani. Az altal, hogy szamos mas fordltasi nezetbol szarmazo es mas teologiai 
szempontokon alapulo modern fordltasokat is osszehasonlltunk, analizalhatjuk az eredeti 
szerzo gondolatanak feltetelezett szerkezetet. Minden egyes bekezdesnek egy nagyobb 
igazsag tartalma van. Ezt ugy hlyjuk, hogy a "temat tartalmazo mondat" vagy a "szoveg 
kozponti alapotlete". Ez az egyeslto gondolat a kulcs a helyes tortenelmi, nyelvtani 
ertelmezeshez. Soha sem szabad egy bekezdesnel kevesebb szovegreszt ertelmezni, arrol 
predikalni vagy abbol tanltani! S azt is tartsuk eszben, hogy minden egyes bekezdes az 6t 
koriilvevo bekezdesekkel all kapcsolatban. Eppen ezert olyan fontos az egesz konyv 
bekezdeseken alapulo vazlata. Tudnunk kell kovetni a tema logikus lefolyasat ligy, ahogyan 
azt az eredeti ihletett szerzo leirta. 

D. Bob jegyzetei egy igeversrol-igeversre valo megkozelitest kovetnek az ertelmezesben. Ez 
arra kenyszerit minket, hogy kovessiik az eredeti szerzo gondolatmenetet. A jegyzetek 
kiilonbozo teriiletekrol adnak informaciot: 

1 . irodalmi szovegkornyezet 

2. tortenelmi, kulturalis betekintesek 

3. nyelvtani informaciok 

4. szotanulmanyok 

5. a temahoz tartozo parhuzamos igereszek 

E. Ezen kommentar bizonyos pontjain a New American Standard Version kiemelt szoveget 
kiegeszitik mas modern forditasok szovegei: 

1. A New King James Version (NKJV), ami a "Textus Receptus" szovegi keziratait koveti. 

2. A New Revised Standard Version (NRSV), ami egy sz6 szerinti atdolgozasa az 
Egyhazak Nemzeti Tanacsa altal jovahagyott Revised Standard Version-nak. 

3. A Today's English Version (TEV), ami egy dinamikus megfelelqje az American Bible 
Society-nek. 

4. A Jerusalem Bible (JB), ami egy angol nyelvii forditas a francia Katolikus dinamikus 
forditasra alapozva. 

F. Azok szamara, akik nem tudnak gorogiil, kiilonbozo angol forditasok osszevetese nagy 
segitseg lehet a szovegben elofordulo problemak azonositasaban: 

1 . kezirat valtozatok 

2. alternativ szqjelentesek 

3. nyelvtanilag bonyolult szovegek es szerkezetek 

4. bizonytalan eredetii szovegek 

Bar az angol forditasok nem oldhatjak meg ezt a problemat, de kijelolhetik azokat a 
reszeket, amik tobb, melyebb es alaposabb tanulmanyozast igenyelnek. 

G. Minden fejezet vegen a targyhoz tartozo megvitatando kerdesek talalhatoak, amik azon 
fejezet fobb ertelmezesi temait celozzak meg. 



BEVEZETES A PASZTORI LEVELEKHEZ 
I. es II. TIMOTEUS es TITUSZ 



NYITO MEGALLAPITAS 

1. Az I. Timoteusban, Tituszban es a II. Timoteusban megemlltett foldrajzi helyek nem illenek 
bele sem az Apcsel sem Pal mas egyeb level einek kronologiajaba. 

1. latogatas Efezusba (vo. I. Tim. 1:3) 

2. latogatas Troaszba (vo. II. Tim. 4:13) 

3. latogatas Miletoszba (vo. II. Tim. 4:20) 

4. a kretai misszios ut (vo. Titusz 1:5) 

5. misszios ut Spanyolorszagba (Romai Kelementol Kr. u. 95-ben es a Muratori 
kanontoredekbevezetqjebol, ami Kr. u. 180-200-b61 szarmazik) 

Eppen ezert ugy gondolom, hogy Palt kiengedtek a bortonbol (a hatvanas evek elejen, 
amit a Kelemen elso levele 5-os resz dokumental, ami koriilbeliil Kr. u. 95-ben irodott), 
es elindult egy negyedik misszios konitra, majd ujra letartoztattak es kivegeztek Kr u. 
68 elott (Nero ongyilkossaga elott). 

2. Altalanossagban azt gondoljak ezekrol a levelekrol, hogy adminisztrativ (egyhaz szervezeti) 
cellal irattak. Mindazonaltal a New International Biblical Commentary 13. kiadasaban az I. 
es II. Timoteus es Titusz levelekkel kapcsolatban Gordon Fee meggyozott afelol, hogy a 
levelek megirasanak oka az efezusi es a Kreta szigeten levo hazi csoportokban felbukkano 
hamis tanok elterjedese volt (I. Tim. Es Titusz). 

3. Bizonyos ertelemben a Pasztori Levelek egy adminisztrativ mintat allitanak fel, ami 
hasonlatos az Esszenusok Manual of Discipline (a Fegyelmezes Kezikonyve) cimii 
kiadvanyahoz. Ezek az utmutatok egyre inkabb sziiksegszeriiek lettek az Apostoli tanitastol 
es formatol valo korai es athato elhajlas fenyeben. 

4. A Pasztori Levelek szohasznalata es a Lukacs evangeliumanak es az Apcselnek a Lukacs 
altali szohasznalata azert lehet hasonlo, mert tenykent tudjuk, hogy Pal Lukacsot irnokkent 
hasznalta (vo. C. F. C. Moule, The Problem of the Pastoral Epistles : A Reappraisal - A 
Pasztori Levelek Problematikaja: Az Ujraertekeles). S. G. Wilson a Luke and the Pastoral 
Epistles (Lukacs es a Pasztori Levelek) cimii irasaban azt is bizonygatja, hogy ez a harom 
konyv lehet hogy Lukacs probalkozasa volt arra nezve, hogy egy harmadik kotetben 
korvonalazza a Roman kiviili evangeliumi mozgalmat. 

5. Miert van ez a harom konyv osszekotve? Lehetseges, hogy hogy kiilonbozo 
idopontokkal/helyszinekkel/temakkal foglalkoznak? Csak az I. Timoteus es Titusz 
foglalkozik a gyiilekezet szerkezettel. Valqjaban a (1) szohasznalatuk; (2) a hamis tanitok, 
ami ugy tiinik, hogy egyesiti ezt a harom konyvet; es (3) az a teny, hogy nem igazan illenek 
bele az Apcsel kronologiajaba (ha egyiitt nezziik oket) az, ami osszekoti oket. 



SZERZO 

A. Maguk a levelek azt allitjak, hogy Pal apostol irta oket (vo. I. Tim. 1:1; II. Tim. 1:1; es 
Titusz 1:1) a ket apostoli kepviselqjehez, Timoteushoz es Tituszhoz. 

B. A pasztori levelek szerzosegenek kerdese csak a 19. es 20. szazadban kezdett vitatema lenni. 
Pal szerzoisegenek elutasitasat altalaban a kovetkezokre alapozzak: 



1 . kifejlett egyhazszervezet (a vezetok kepzettsege) 

2. kifejlett gnoszticizmus (a masodik szazadban mar fel lett jegyezve) 

3. kifejlett teologia (hitvallas jellegii kijelentesek) 

4. valtakozo szohasznalat es stilus (a hasznalt szavak egyharmada nem szerepel Pal mas 
irasaiban) 

C. Ezeket az eltereseket meg lehet magyarazni 

1 . ezek Pal utolso irasai, valosziniileg Lukacsot hasznalja irnokkent 

2. a szohasznalat es a stilus az irasra okot ado esemenytol fiigg 

3. a gnosztikus ideak az elso szazadi zsido gondolkodas egy kifejlodott formaja volt (vo. 
Holttengeri Tekercsek) 

4. Pal egy brilians teologus es egy kreativ iro volt, akinek hatalmas volt a szokincse 

D. Egyre nagyobb mertekii megertese a tortenelmi precedenseknek 

1. Pal egy professzionalis kereszteny imokot hasznal (ebben az esetben valosziniileg 
Lukacsot, vo. II. Tim 4:11) 

2. Pal tarsirokat hasznal (pi. a misszios csapatanak tagjait) 

3. Pal liturgikus vagy himnuszokbol szarmazo idezeteket hasznal (ennek egy nagyon j6 
osszegzeset lathatjuk a Dictionary of Paul and His Letters [Pal es leveleinek 
szotarajcimii konyv 664. oldalan, amit Hawthorne es Martin szerkesztett es az IPV adta 
ki). 

Azok a javaslatok, miszerint a Pasztori Level ek bizonyos reszei mas forrasokbol valo 
idezetek, segitenek megmagyarazni a hapax legomena (olyan szavak, amelyeket csak 
egyszer hasznaltak az egesz USZ-ben) elofordulasi szamait, a nem Pali idiomakat es a 
Pali kifejezesek egyedi hasznalatat. 

a. doxologiak (vo. I. Tim. 1:17; 6:15-17) 

b. a vetkek listaja (vo. I. Tim. 1:9-10) 

c. a felesegek megfelelo magaviselete (vo. I. Tim. 2:9-3 :1a) 

d. a szolgalok kepzettsege (vo. I. Tim. 3:lb-13) 

e. himnuszi megvallasok (vo. I. Tim. 2:5-6; 3:16; II. Tim. 1:9-10; Titusz 3:3-7) 
f himnuszok (vo. L Tim. 6:11-12, 15-16; IL Tim. 2:11-13; Titusz 2:11-14) 

g. 6SZ-i midrash (vo. I. Tim. 1:9-10; 2:9-3:la; 5:17-18; IL Tim. 2:19-21; Titusz 3:3-7) 
h. formak 

(1) „igaz az abeszed" (vo. I. Tim. 1:15; 2:9-3 :1a; II. Tim. 2:11-13; Titusz 3:3-8) 

(2) „tudjuk azt hogy" (vo. I. Tim. 1:9-10; II. Tim. 3:1-5) 

(3) „ezeket" (vo. I. Tim. 4:6, 11; II. Tim. 2:14; Titusz 1:15-16; 2:1) 

i. egy gorog versirotol valo idezet (vo. Titusz 1 : 12 [Epimenidesz vagy Euripidesz]) 

E. Meglepo, hogy egy feltetelezett masodik szazadi "Pal-koveto" olyan pontos reszleteket is 
megemlitsen, mint bizonyos emberek nevei (pi. Hiimenaiosz, I. Tim. 1:20; II. Tim. 2:17; 
Alexandrosz, I. Tim. 1:20; Zenasz, Titusz 3:13) es bizonyos esemenyek (Trofimosz 
betegsege Miletoszban, II. Tim. 4:20; vagy az ozvegyek szerepe, I. Tim. 5:9), amik Pal mas 
irasaiban nincsenek megemlitve. Ezek a dolgok nem illenek bele az alszerzoseg 
feltetelezesebe. 

Ha egy j6 cikket szeretnel olvasni a hamis nevekrol amelyek az USZ-hoz kothetok, 
akkor lasd Carson, Moo es Morris, An Introduction to the New Testament (Bevezetes az 
Ujszovetsegbe) cimii konyvenek 367-371 oldalat. 

IDOPONT 

A. Ha igaz az, hogy Palt kiengedtek a bortonbol (miutan befejezte az Apostolok Cselekedeteit, 
valosziniileg Kr. u. 59-61 kozott) aztan ott van a borton utani tettek korai hagyomanya (pi. 



Spanyolorszagban valo tanltasa, vo. Roma 15:24, 28). 

1 . a Pasztori Levelek (vo. II. Tim 4:10) 

2. I. Kelemen 5 

a. Pal keleten es nyugaton is tanitott (pi. Spanyolorszag) 

b. Palt a "prefektusok" idejeben oltek meg (Tigellinusz es Szabinusz, akik Nero 
uralkodasanak utolso eveben tevekenykedtek, Kr. u. 68-ban) 

3. a Muratori-toredek bevezetqje (egy Romabol szarmazo lista a kanonikus konyvekrol, kb. 
Kr. u. 180-200-b61) 

4. Euszebiosz Egyhaztortenelem 2:22:1-8 azt allitja, hogy Palt kiengedtek a Romai 
bebortonzesebol. 

B. Ugy tiinik, hogy az I. Timoteust es a Tituszt idoben szorosan egymas utan irta, meg mielott 
ujra letartoztattak volna. A II. Timoteus Pal utolso levele es elkoszonese, mikozben 
bortonben volt. 

C. Pal irasainak lehetseges kronologiaja F. F. Bruce es Murry Harrist kovetve nehany apro 
modositassal. 



Konvv 


Idopont 


Az Iras Helvszine 


Kapcsolat az 
Apcselhez 


1. Galata 


48 


Szlriai Antiokhia 


14:28; 15:2 


2. 1. Thesszalonika 


50 


Korinthus 


18:5 


3. II. Thesszalonika 


50 


Korinthus 




4. 1. Korinthus 


55 


Efezus 


19:20 


5. II. Korinthus 


56 


Macedonia 


20:2 


Roma 


57 


Korinthus 


20:3 


7.-10. Borton levelek 








Kolosse 


60-as evekeleje 


Roma 




Efezus 


60-as evekeleje 


Roma 




Filemon 


60-as evek eleje 


Roma 




Filippi 


62-63 vege 


Roma 


28:30-31 


11.-13. Negyedik Misszios 








lit 








I. Timoteus 


63 (vagy 
kesobb, 


Macedonia 




Titusz 


63 de 64 elott. 


Efezus (?) 




II. Timoteus 


64 es 68 kozott) 


Roma 




CIMZETTEK 









A. A Pasztori Levelek elnevezes D. N. Berdot-tol szarmazik, a Kr. u. 1703-ban irt 
kommentarjabol. Egyedi jellemvonasaikrol es tartalmukrol szol ez az elnevezes. Bar 
Timoteus es Titusz nem voltak pasztorok, hanem apostoli kepviselok/kiildottek. 



B. Ezek a levelek gyiilekezetek szamara irodtak, de irodalmi formaja a level, amit Pal 
munkatarsainak, Timoteusnak es Titusznak irt. Pal a gyiilekezeteket szolitja meg, mikozben 



a vezetosegi csapatat jeloli meg cimzettkent. Pal szelesebb korii hallgatosagara valo 
utalasok: 

1 . a hivatalos bevezetesek es apostolsaganak megemlltese 

2. mind harom level et tobbesszamu elkoszonessel zarja le 

3. Pal megvedi elhlvasat (vo. I. Tim. 2:7) 

4. Pal olyan dolgokrol ir Timoteusnak, amiket Timoteus mar a Pallal egyiitt toltott idobol 
tudhatott (vo. I. Tim. 3:15) 

ALKALOM/CEL 

A. A fo eel az volt, hogy megtamadja a megjelent eretneksegeket (vo. L Tim. 1:3-7). Ez a 
bizonyos eretnekseg lehet a zsido es a gnosztikus gondolkodas kevereke (nagyon hasonlo a 
efezusi es a Kolossebeli hamis tanitokhoz). Valosziniileg ket kiilonallo csoport volt j el en. 

B. Az OSZ konkret utmutatasokat ad a hitkozossegek szervezetere nezve. Az USZ nem 
tartalmaz konkret utmutatasokat az egyhaz szervezetere vagy kozossegi igazgatasara nezve. 
A Pasztori Levelek (L Timoteus, IL Timoteus es Titusz) a legkozelebbi ilyen USZ-i 
utmutatas. 

C. Az L Timoteus meglrasanak celja az volt, hogy 

1. megkerje Timoteust, hogy maradjon tovabb Efezusban (vo. L Tim. 1:3) 

2. foglalkozzon a hamis tanitok dolgaval (vo. L Tim. 1:19-20; 4:1-5; 6:4-5, 20-21) 

3. segitsen megszervezni a vezetoseget (vo. L Tim. 3) 

D. Titusznak hasonlo feladata volt, Kretan kellett az eretnekseggel es a szervezessel 
foglalkoznia (vo. 1:5) 

E. A IL Timoteus idejen Pal bortonben volt, es nagyon keves remenye volt arra nezve, hogy 
kiengedik (vo. 4:6-8, 16-18) 

F. Az "egeszseges tanitas" (pi. helyes doktrinak, tanok) eroteljes erzese vonul vegig ezeken a 
leveleken (vo. L Tim. 1:10; 4:6; 6:3; IL Tim. 1:13; 4:3; Titusz 1:9; 2:1) vagy pedig az 
"egeszseges a hitben" kifejezes (vo. Titusz 1:13; 2:2). Isten Palra bizta ezt az "egeszseges 
tanitast" (vo. I. Tim. 1:11) Pal megbizta ezzel Timoteust (vo. I. Tim. 6:20) Timoteusnak 
pedig ra kellett ezt biznia hiiseges ferfiakra (vo. II. Tim. 2:2). 



A HAMIS TANITOK 

A. Nagyon nehez megtargyalnunk ezeket a hamis tanitokat, mert hijan vagyunk az elso 
szazadbol valo erre vonatkozo informacioknak. Pal azoknak ir, akik elso kezbol ismertek 
ezeket a hamis tanitokat. Eppen ezert nem reszletezi nagyon a teologiajukat, hanem 
altalaban eliteli az eletviteliiket es motivacioikat (ugyanugy, mint ahogy azt Judas is teszi). 

B. A fo ertelmezesi kerdes ahhoz kapcsolodik, hogy vajon ezek az emberek 

1. zsidok voltak-e 

2. gorogok voltak-e 

3 . vagy ezeknek a kevereke 

A hamis tanitok ugy tiinnek, hogy a zsido es a gnosztikus elemek keverekei voltak. De 
hogyan olvadt ossze ez a ket teljesen eltero vallasi mozgalom? 

a. A Judaizmus mindig tartalmazott nehany dualisztikus elemet (vo. Holttengeri 
Tekercsek) 



b. A masodik szazad gnoszticizmusa kialakltotta ezeket a kozel-keleti 
filozofikus/teologikus temakat 

c. A diaszporaban jelenlevo Judaizmus sokkal eklektikusabb volt, mint ahogy azt a 
modern tudomany korabban gondolta 

d. A Kolossebeliekhez lit levelben van egy elso szazadi pelda a zsido-gnosztikus 
eretneksegre 

C. A hamis tanltok nehany jellemvonasa 

1. zsido vonatkozasban 

a. hamis tanitok 

(1) a torveny tanitoi (vo. I. Tim. 1:7) 

(2) a koriilmeteltek tarsasaga (vo. Titusz 1:10) 

b. a hamis tanitok figyelmeztettek a zsido mondakkal kapcsolatban (vo. Titusz 1 : 14) 

c. a hamis tanitok az etkezesi torvenyekkel foglalkoztak (vo. L Tim. 4:1-5) 

d. a hamis tanitok a nemzettsegtablazatokkal foglalkoztak (vo. L Tim. 1:4, 4:7; IL Tim. 
4:4; Titusz 1:14-15; 3:9) 

2. agnosztikusokvonatkozasaban 

a. az aszketizmus tilt es mentesit 

(1) tiltja a hazassagot (vo. L Tim. 2:15; 4:3) 

(2) bizonyos eltelek evese alol felment (vo. L Tim. 4:4) 

b. szexualis kizsakmanyolas (vo. L Tim. 4:3; IL Tim. 3:6-7; Titusz 1:11, 15) 

c. a tudason/ismereten van a hangsiily (vo. I. Tim. 4:1-3; 6:20) 



KANONIZACIO 

A. Pal leveleit egy kotetben gyiijtottek ossze, amit "az Apostol"-nak hivtak, majd az osszes 
gyiilekezet kozott korbejart ez a kotet. A Pal leveleit tartalmazo gorog keziratok kozol az 
egyetlen, amelyik nem tartalmazza az L es IL Timoteust es a Tituszt (sem a II. 
Thesszalonikat sem a Filemont) az egy papirusz kezirat a 200-as evekbol, amit P'^'^-nak 
hivnak (a Chester Beatty papiruszokbol). Meg ez is csak egy felteves, mert a keziratbol 
hianyozik szamos lezaro papirusz oldal. Az osszes tobbi gorog kezirat tartalmazza azt, amit 
"Pasztori Leveleknek" neveztek el. 

B. Osi forrasok, amik idezik, utalnak ra vagy megemlitik a Pasztori Leveleket 

1 . korai egyhazi vezetok 

a. Pseudo-Barnabas (Kr u. 70-130) idez a II. Timoteusbol es a Tituszbol 

b. Romai Kelemen (Kr. u. 95-97) utal az I. Timoteusra es a II. Timoteusra, es idezi a 
Titusz 3:l-et 

c. Poliikarposz (Kr u. 110-150) utal az I. Timoteusra, a II. Timoteusra es a Tituszra 

d. Hermasz (Kr. u. 115-140) idezi az I. es II. Timoteust 

e. Ireneus (Kr. u. 130-202) gyakran idez az I. Timoteusbol, a II. Timoteusbol es a 
Tituszbol 

f. Diognetosz (Kr. u. 150) idezi a Tituszt 

g. Tertullianus (Kr u. 150-220) idezi az I. es II. Timoteust es a Tituszt 
h. Origenesz (Kr. u. 185-254) idezi az I. es II. Timoteust es a Tituszt 

2. azoknak a kanonikus konyveknek a listaja, amelyek tartalmazzak a Pasztori Leveleket 

a. Muratori toredek (Romabol szarmazik, kb. Kr. u. 200-b61) 

b. Barococcio Kodex (Kr. u. 206) 

c. Apostoli Lista (Kr. u. 300) 

d. Cheltenhami lista (Kr. u. 360) 

e. Atanaz levele (Kr. u. 367) 



3. korai valtozatok, amelyek tartalmazzak a Pasztori Leveleket 

a. a Regi Latin (Kr. u. 150-170) 

b. a Regi Szlr (Kr. u. 200) 

4. korai egyhazi tanacsok, amik megerositettek a Pasztori Levelek ihletett voltat 

a. Niceai (Kr. u. 325-340) 

b. Hippoi (Kr. u. 3939 

c. Karthagoi (Kr u. 397 es 419) 

C. A Romai Birodalomban levo korai kereszteny kozossegek kozotti megegyezes folyaman 
alakult ki a kanon. Erre a megegyezesre minden bizonnyal hatassal voltak a belso es kiilso 
tarsadalmi nyomasok. Ugy tiinik, hogy a kanonba valo felvetel alapkovetelmenyei koze a 
kovetkezok tartozhattak: 

1 . kapcsolodj on egy Apostolhoz 

2. az iizenete legyen kovetkezetesen osszhangban mas Apostoli irasokkal 

3. azok megvaltozott elete, akik kapcsolatba keriiltek ezekkel az irasokkal 

4. ezek kozott a korai gyiilekezetek kozotti egyre csak novekvo egyetertes az elfogadott 
irasok listajaval kapcsolatban 

D. Kialakult a kanonra valo sziikseg a kovetkezok miatt: 

1 . a keslekedo Masodik Elj ovetel 

2. a gyiilekezetek es az Apostolok kozotti foldrajzi tavolsag 

3. az Apostolok halala 

4. a hamis tanitok korai feltiinese 

a. Judaizmus 

b. gorog filozofia 

c. a zsido es a gnosztikus elemek keveredese (Kolosse) 

d. mas gorog-romai miszterium vallasok (pi. Mithra) 

Ezek akozben fordultak elo, mikozben az evangelium folyamatosan terjedt a kiilonbozo 
kulturak kozott. 

E. A kanonizacio temaja tortenelmileg kapcsolodik a szerzoiseghez. A korai egyhaz ugy 
fogadta el a Pasztori Leveleket, mint Pal Irasait. Az en sajat elofeltetelezeseim a 
kanonizacioval kapcsolatban magaban foglaljak a Lelek jelenletet, nem csak a Szentiras 
megirasaban, hanem azok osszegyiijteseben es megorzeseben is. Pal szerzoisegenek kerdese 
(szerintem 6 volt a szerzo) nem befolyasolja az ihletettseget es a kanonizaciot. 



ELSO OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az egesz bibliai konyvet. Sajat szavaiddal fogalmazd meg az egesz 
konyv kozponti temajat. 

1 . A telj es konyv temaj a 

2. Irodalmi stilus (miifaj) 



MASODIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az egesz bibliai konyvet masodszor is. Vazold a fo temakat es nevezd 
is meg azokat egyetlen mondattal. 

1 . Az el so irodalmi egyseg temaj a 

2. A masodik irodalmi egyseg temaj a 

3 . A harmadik irodalmi egyseg temaj a 

4. A negyedik irodalmi egyseg temaj a 

5. stb. 



I. TIMOTEUS 1 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI* 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Koszontes 


Udvozles 


Koszontes 


Bevezetes 


Cimzettek 


1:1-2 


1:1 


1:1 


1:1 


1:1-2 




1:2a 


1:2a 


1:2a 






1:2b 


1:2b 


1:2b 




Figyelmeztetes a Hamis 


Nines Mas Vedelem 


Az Igazsag 


Figyelmeztetes a Hamis 


Nyomd el a Hamis Tanitokat 


Tanok Ellen 




Megvedelmezese 


Tanitasok Ellen 




1:3-7 


1:3-11 


1:3-7 


1:3-7 


1:3-7 


1:8-11 




1:8-11 


1:8-11 


1:8-11 


Halaadas az Irgalomert 


Dicsoseg Istennek az 6 
Kegyelmeert 




Halaadas Isten Irgalmaert 


Pal a Sajat Elhivasarol Szol 


1:12-17 


1:12-17 

Hareold Meg a Nemes 
Hareot 


1:12-17 


1:12-17 


1:12-17 

Timoteus Eelelossege 


1:18-20 


1:18-20 


1:18-20 


1:18-20 


1:18-20 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonosltasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



* Bar nem ihletettek, de a bekezdesek mindenkepp kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. 
Minden modem forditas rendelkezik felosztott es osszegzett bekezdesekkel. Minden bekezdesnek van egy kozponti temaja, igazsaga vagy 
gondolatmenete. Minden valtozat kiilon magaban foglal egy temat sajat stilusa szerint. Mikozben olvasod a kiilonfele forditasokat talald meg azt a 
forditast, amelyik legjobban segit teged abban, hogy megertsd a temat es a verseket. 

Minden fejezetben eloszor is a Bibliat olvassuk el es probaljuk meg a temait (bekezdeseit) azonositani, aztan hasonlitsuk ossze az 
ertelmezesiinket a modem valtozatokkal. Csak akkor erthetjiik meg igazan a Bibliat, ha ertjiik az eredeti szerzo szandekat es kovetjiik az o logikajat es 
annak bemutatasat. Csak az eredeti szerzo volt ihletett — az olvasonak nines joga megvaltoztatni vagy modositani az iizenetet. A Biblia olvasoinak 
felelossege az, hogy alkalmazzak az ihletett igazsagot mindennapjaikban es az eletiikre. 

Vegyiik figyeleinbe, hogy minden niegfogalmazas teljes mertekben meg van magyarazva az elso, masodik es haiTnadik fiiggelekben. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 1:1 
1 
Pal, a mi megtarto Isteniinknek, es Krisztus Jezusnak, a mi remenysegiinknek 

rendelesebol Krisztus Jezus apostola, 



1:1 „Pal" Ez egy gorog nev, aminek ajelentese: "kicsi, alacsony". A legtobb olyan zsido csalad, 
akik diaszporaban eltek (Pal a ciliciai Tarsusbol valo) zsido es gorog nevet is adtak gyermekeiknek. 
Az Apcsel 13:13 elott Saulnak szolitjak ("megkerdezett"). Ez volt a neve az elso Heber kiralynak, 
aki Benjamin torzsebol szarmazott (ugyanugy, ahogy Pal is, vo. Apcsel 13:21; Rom. 11:1; Fil. 3:5). 
Az Apcsel 13:13-ban Lukacs hirtelen es varatlanul atvalt a "Saulrol" "Palra". 

■ „apostola" A "kiildeni" kifejezesre a legelterjedtebben hasznalt ket gorog szonak egyike ez a 
SZO. Ennek a kifejezesnek szamos teologiai hasznalata letezik. 

1. a rabbik hasznaltak ezt a kifejezest, amikor valaki elhivatott es kikiildetett valaki mas 
hivatalos kepviselqjekent, olyasmit jelent, mint a "nagykovet" kifejezes (vo. II. Kor. 5:20). 

2. az Evangeliumok gyakran hasznaljak ennek a szonak az igei formajat arra, hogy Jezus 
elkiildetett az Atya altal. Janosnal ez a kifejezes Messiasi felhangot kap (vo. Janos 4:34; 
5:24,30,36,37,38; 6:29,38,39,40,57; 7:29; 8:42; 10:36; 11:42; 17:3,8,18,21,23,25; 20:21) 

3. hasznaljak arra is, amikor Jezus kiildi el a hiveket (vo. Janos 17:18; 20:21) 

4. az USZ-ben mint egy kiilonleges vezetosegi ajandek van megemlitve 

a. a tizenket eredeti tanitvany belso kore (vo. Apcsel. 1 :21-22) 

b. az apostoli segitok es munkatarsak kiilonleges csoportja 

(1) Barnabas (vo. Apcsel. 14:4,14) 

(2) Andronikosz es Juniasz (vo. Rom. 16:7) 

(3) Apollos (vo. I. Kor 4:6-9) 

(4) Jakab, az Ur testvere (vo. Gal. 1:19) 

(5) Szilvanusz es Timoteus (vo. I. Thessz. 3:6) 

(6) valosziniileg Titusz (vo. II. Kor. 8:23) 

(7) valosziniileg Epafroditosz (vo. Fil. 2:25) 

c. folyamatosan j elenlevo aj andek a gyiilekezetben (vo. Ef . 4 : 1 1 ) 

5. Pal ezt a cimet hasznalja sajat magara nezve a legtobb level eben, hogy az Isten altal adatott 
hatalmat megerositse, mint Krisztus kepviselqje (vo. I. Kor. 1:1; II. Kor. 1:1; Ef. 1:1; Kol. 
1:1; II. Tim. 1:1). Meg egy olyan szemelyes levelben is, mint az I. Timoteus, ez a tekintely 
nagyon is fontos 

a. az 6 tekintelye Timoteusnak is tekintelyt adott 

b . a hami s tanitokat tamadj a 

c. nyilvanvaloan az egesz gyiilekezetnek felolvastak a levelet 



KULONLEGES TEMA: KIKULD (APOSTELLO) 

Ez egy eleg gyakori kifejezes az "kikiildeni" kifejezesre (pi. apostello). Ennek a kifejezesnek 
szamos teologiai hasznalata letezik. 

A. A rabbik hasznaltak ezt a kifejezest, amikor valaki elhivatott es kikiildetett valaki mas 
hivatalos kepviselqjekent, olyasmit jelent, mint a "nagykovet" kifejezes (vo. II. Kor. 
5:20). 

B. Az Evangeliumok gyakran hasznaljak ezt a kifejezest arra, hogy Jezus elkiildetett az 
Atya altal. Janosnal ez a kifejezes Messiasi felhangot kap (vo. Mate 10:40; 15:24; Mark 
9:37; Lukacs 9:48; es leginkabb Janosnal: 4:34; 5:24,30,36,37,38; 6:29,38,39,40,57; 
7:29; 8:42; 10:36; 11:42; 17:3,8,18,21,23,25; 20:21). Hasznaljak arra is, amikor Jezus 
kuldi el a hiveket (vo. Janos 17:18; 20:21) 



C. Az USZ-ben a tanltvanyokra hasznalja 

1 . a tizenket eredeti tanltvany belso kore (vo. Lukacs 6:13; Apcsel. 1 :21-22) 

2. az apostoli segltok es munkatarsak kiilonleges csoportja 

a. Barnabas (vo. Apcsel. 14:4,14) 

b. Andronikosz es Juniasz (vo. Rom. 16:7) 

c. Apollos (vo. I. Kor. 4:6-9) 

d. Jakab, az Ur testvere (vo. Gal. 1:19) 

e. Szilvanusz es Timoteus (vo. I. Thessz. 3:6) 

f. valoszlniileg Titusz (vo. II. Kor. 8:23) 

g. valoszlniileg Epafroditosz (vo. Fil. 2:25) 

3. folyamatosan jelenlevo ajandek a gyiilekezetben (vo. I. Kor 12:28-29; Ef. 4:11) 

D. Pal ezt a cimet hasznalja sajat magara nezve a legtobb leveleben, hogy az Isten altal 
adatott hatalmat megerosltse, mint Krisztus kepviselqje (vo. Rom. 1:1; I. Kor. 1:1; II. 
Kor. 1:1; Gal. 1:1; Ef. 1:1; Kol. 1:1; I. Tim. 1:1, II. Tim. 1:1; Titusz 1:1). 



■ „Krisztus Jezusnak" Ezek a kifejezesek reszei a teljesebb cimnek: "az Ur Jezus Krisztus". 
Ennek a harom cimnek mindegyiknek kiilon szemelyes jelentosege van. 

1. "Krisztus" a heber Messias (AFelkent) kifejezes gorog forditasa. Ez Jezus OSZ-i statuszat 
erositi meg, mint az Isten altal megigert szemely, aki azert kiildetett el, hogy felallitsa az 
igazsagossag uj korszakat. 

2. "Jezus" az a nev, amit uj sziilottkent Betlehemben adott neki az angyal (vo. Mate 1:21). Ez 
ket heber fonevbol all: "YHWH", az istenseg szovetsegi neve, es az "iidvosseg" (vo. II. 
Mozes 3:14). Ugyanaz a heber nev, mint a Jozsue (Joshua). Amikor egyediil ezt hasznaljak, 
akkor gyakran a ferfit azonositja, aki a Nazaretbol valo Jezus, Maria fia (pi. Mate 1:16,25; 
2:2; 3:13,15,16; Apcsel. 13:23,33; Rom. 8:11; L Kor 11:23, 12:3; Ef. 4:21; Fil. 2:10; I. 
Thessz. 1:10; 4:14). 

3. "Ur", ez a heber adon kifejezes forditasa, ami a kovetkezoket jelentette: "tulajdonos, feij, 
mester, vagy ur". Azsidok elkezdtek felni attol, hogy kiejtsek a szent YHWH nevet, nehogy 
hiaba vegyek szajukra, megszegve ezzel a Tiz Parancsolat egyiket. Barmikor, amikor az 
Irasokat olvastak, a YHWH-t az Adonnal helyettesitettek. Ezert van az, hogy az angol 
forditasok (es a magyar ujforditasu Biblia is) az OSZ-ben nyomtatott nagybetiikkel irja az 
UR nevet, amikor az a YHWH helyett szerepel. Ennek a cimnek a Jezusra valo 
vonatkoztatasaval {kurios a gorogben) az USZ-i irok az istenseget es az Atyaval valo 
egyenloseget erositik meg (ugyanezt teszi nyelvtanilag a 2. vers, azzal, hogy egy 
ELOLJAROSZOT hasznal arra, hogy Istenre az Atyara es Jezusra a Fiura utaljon; vo. I. 
Thessz. 1:1; n. Thessz. 1:1,2). 

■ „Istenunknek rendelesebol" Ez egy masik irodalmi mod arra, hogy megerositse Pal apostoli 
tekintelyet. Pal szolgalata "Isten akarata" volt (vo. II. Tim. 1:1) es "Isten rendelese" (vo. Titusz 1:3). 
Ez valosziniileg Pal elhivasara utal ami a damaszkuszi uton tortent, es arra az informaciora, amit 
Ananias j el entettki (vo. Apcsel. 9:1-22; 22:3-16; 26:9-18). Pal nem onkentjelentkezett! 

■ „megtart6 Isteniinknek" Ez egy OSZ-i cim volt, amit YHWH Izraellel valo torodesere es 
megmentesukre utalva hasznaltak (vo. Ezs. 19:20; 43:3,11; 45:15,21; 49:26; 60:16; 63:8), 
kiilonosen is az eljovendo Szenvedo Szolgara (vo. Ezs. 52:13-53:12). Ezt a cimet a Titusz 1:3, a 
2:10 es a 3:4 Istenre, az Atyara hasznalja, mig Istenre a Fiura, Jezusra, a Titusz l:4-ben, a 2:13-ban 
es a 3:6-ban. Ez egy masik mod arra, hogy az Atyat es a Fiut teologiailag osszekosse. 

Ez egyike volt az USZ-i YHWH-ra utalo cimeknek, amit a Csaszarra is hasznaltak. A Pal 
koraban elt csaszarok magukat "Urnak", "Megvaltonak" sot meg "isteninek" is vallottak. A 
keresztenyek ezeket a cimeket kizarolagosan Jezusra hasznaltak, eppen ezert latta oket aruloknak a 
Romai kormanyzat es a tardadalom, es ezert iildoztek oket es ezert haltak meg ezrevel az elso es 



masodik szazadban. Lasd a teljes jegyzetet a II. Tim. l:10-nel. 

■ „es Krisztus Jezusnak, a mi remenysegiinknek" Lasd Kiilonleges Tema: Remeny a Titusz 
l:2-nel. 



SZOVEG: 1:2 

2 

Timoteusnak, igaz fiamnak a hitben: Kegyelem, irgalom, bekesseg Istentol, a mi 
Atyanktol es Krisztus Jezustol, a mi Urunktol. 



1:2 „Tim6teusnak" A Pasztori Levelek a tipikus gorog levelformat kovetik: (1) kitol; (2) kinek; es 
(3) egy imadsag/klvansag. 



KULONLEGES TEMA: TIMOTEUS 

A. A neve azt jelenti, hogy "aki tiszteli Istent". 

B. Egy zsido anyanak es egy gorog apanak a gyermeke volt es Lisztraban lakott (vo. 
Apcsel. 16:1). Origenesz a Roma 16:21-r61 szolo kommentarjanak latin forditasa azt 
mondja, hogy Timoteus Derbeben lakott. Ez valosziniileg az Apcsel 20:4-t61 kezdve volt 

igy- 

C. Az edesanyja es a nagyanyja oktatta 6t a zsido hitre (vagy a kereszteny hitre) (vo. II. 
Tim. 1:5; 3:14-15). 

D. Ugy tiinik, hogy Pal elso misszios utja soran tert meg Krisztushoz (vo. Apcsel. 14:6-7) 

E. A masodik ut alkalmaval megkertek, hogy csatlakozzon Pal es Szilasz misszios 
csapatahoz (vo. Apcsel 16:1-5), nyilvanvaloan azert, hogy atvegye Janos Mark teendoit. 
Profecia altal erositettek meg (vo. I. Tim. 1:8; 4:14). 

R Pal metelte koriil, hogy a mind a zsidok mind a gorogok fele is szolgalhasson (vo. 

Apcsel 16:3). 
G. Pal odaszant tarsa volt, es az apostoli megbizottjava lett. Tobbszor van nev szerint 

megemlitve, mint Pal barmelyik masik segitqje (17 alkalommal 10 levelben; vo. Rom. 

16:21; L Kor 4:17; 16:10; Fil. 1:1; 2:19,22; Kol. 1:5, L Tim. 1:2; IL Tim. 1:2; Titusz 

1:4). 
H. Pal szeretettel hivja 6t "igaz fiamnak a hitben" (vo. I. Tim. 1:2); "szeretett fiamnak" (vo. 

II. Tim. 1:2); "a kozos hitben valo igaz fiamnak" (vo. Titusz 1:4). S figyeljiik meg az I. 

Kor. 4:17-ben is: "szeretett es hii gyermekem az Urban". 
I. Nyilvanvaloan Romaban volt, amikor Palt kiengedtek a bortonbol, es vele tartott a 

negyedik misszios utjara (vo. Kol. 1:1; Filemon 1). 
J. Az I. Thessz. 2:7-ben "apostolnak" hivja abban az ertelemben, ami egy folyamatos 

szellemi ajandek a gyiilekezetek szamara (vo. Ef 4:11). 
K. A harom Pasztori Level koziil ketto neki lett cimezve. 
L. Legutoljara a Zsid. 13 :23-ban lett megemlitve (de kronologiailag a II. Tim. 1 :2). 



■ „igaz fiamnak" Az elso szam egyesszemelyii birtokos jelzo nem szerepel a gorog szovegben. 
A "fiu/gyermek" sz6 a teknon kifejezes, ami torvenyes gyermeket jelent. Pal Timoteus lelki apjanak 
tekintette magat (vo. II. Tim. 1:2; 2:1). Igy utal Tituszra is (Titusz 1:4) es Onezimuszra is (Filemon 
10), hasonlo kifejezesekkel. 

■ „kegyelem, irgalom, bekesseg" Figyeljiik meg a hasonlosagokat es a kiilonbsegeket Pal nyito 
iidvozleteiben: 

1. „Kegyelem nektek es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol, es az Ur Jezus Krisztustol" (vo. 
Rom. 1:7; L Kor. 1:3; II. Kor. 1:2; Gal. 1:3; Ef 1:2; Fil. 1:2; I. Thessz. 1:1; Filemon 1:3) 

2. „Kegyelem nektek es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol" (vo. Kol. 1 :2) 



3. „Kegyelem nektek es bekesseg" (vo. I. Thessz. 1:1) 

4. „Kegyelem, irgalom, bekesseg Istentol, a mi Atyanktol es Krisztus Jezustol, a mi Urunktol" 
(vo. I. Tim. 1:2; II. Tim. 1:2) 

5. „Kegyelem es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol es a Krisztus Jezustol, a mi Udvozitonktol" 
(vo. Titusz 1 :4) 

Vegyiik figyelembe, hogy itt lehetnek valtozatok, de nehany elem allando. 

1. Minden iidvozlest a "kegyelem" nyitja. Ez egy keresztenyiesitett koszontesi forma, ami Isten 
jellemere osszpontosit. 

2. "Bekesseg", ez az eredmenye annak, hogy az emberek a megbizhato Istenbe vetik 
bizalmukat. 

3. "Irgalom", ez egy masik kifejezes arra, hogy leirjuk Isten jellemet, es egyediilallo Pal 
irasaiban, csak az I. es II. Timoteusben hasznalja. Ez a kifejezes a Szeptuagintaban volt 
hasznalatos, hogy leforditsa a heber hesed kifejezest (szovetsegi hiiseg). Isten irgalmas es 
megbizhato. 

4. Az Atya es a Fiu is meg lett emlitve minden koszontesben (az I. Thesszalonikaban az elozo 
kifejezesben lettek megemlitve). Nyelvtanilag mindig kapcsolodnak egymashoz. Ez volt 
egyike azoknak a modszereknek, ahogy az USZ-i irok megerositettek a Nazareti Jezus teljes 
istenseget. Ez szinten igaz YHWH OSZ-i cimeinek Jezusra vonatkoztatott hasznalatara is 
(pi. Ur es Szabadito). 

■ „Atya" ABiblia emberi fogalomkort hasznal (antropomorfizmus), hogy koriilirja az istenseget 
segitsegkepp az idohoz kotott, biinos emberisegnek. A leggyakrabban hasznalt bibliai metaforak 
mind a csaladhoz kapcsolodnak: (1) Isten mint Atya, mint sziilo (anya es apa), mint kozeli rokon 
(go'el); (2) Jezus mint Fiu, mint testver, mint ferj; (3) a hivok mint gyermekek, mint orokbefogadott 
gyermekek, mint menyasszony. 



KULONLEGES TEMA: ATYA 

Az OSZ mar bevezeti ezt a bensoseges csaladi metaforat Istennel kapcsolatban, hogy az 
Atya: (1) Izrael nemzete gyakran ugy jelenik meg, mint YHWH "fia" (vo. H6s. 11:1; Mai. 
3:17); (2) sot meg ennel is korabban az V. Mozesben is hasznalja azt a parhuzamot, hogy Isten 
mint Atya (1:31); (3) az V. Mozes 32-ben Izraelt "az 6 gyermekeiknek" hivja, Istent pedig a 'te 
Atyadnak"; (4) ez a parhuzam megjelenik a Zsolt. 103:13-ban, es a Zsolt. 68:6-ben tovabbfejti 
(az arvak atyja); es (5) a profetaknal is el eg gyakori volt az elofordulasa (vo. Ezs. 1:2; 63:8; 
Izrael mint fiu, Isten mint Atya, 63:16; 64:7; Jer 3:4,19; 31:9). 

Jezus aram nyelven beszelt, ami azt jelenti, hogy nagyon sok helyen, ahol az "Atya" 
szerepel, a gorog Pater sz6 lehet hogy az aram Abba szot tiirkozi vissza (vo. Mark 14:36). Ez 
a csaladon beliili kifejezes, "Apuci", "Papika" j61 visszatiikrozi Jezus bensoseges kapcsolatat 
az Atyaval; s felfedi ezt a kovetoi elott, batoritva minket arra, hogy mi is legyiink ilyen 
bensoseges kapcsolatban az Atyaval. YHWH-ra alig hasznal tak az OSZ-ben az "Atya" 
kifejezest, de Jezus gyakran es athatoan hasznalja. Eleg jelentos kijelentes ez a hivok Istennel 
valo ujfajta kapcsolatarol, ami Krisztuson keresztiil lehetseges (vo. Mate 6:9). 

Ne felejtsiik el, hogy az Atya egy csaladi metafora, nem pedig egy generacio, aki korabban 
letezett. Soha nem volt olyan ido, amikor Isten az Atya, Jezus a Fiu, es Isten a Szentlelek nem 
lettek volna egyiitt egy lenyegben! Lasd Kiilonleges Tema: A Szentharomsag a Gal. 4:4-ben. 



SZOVEG: 1:3-7 

3 

Amikor Macedoniaba mentem, kertelek, hogy maradj Efezusban, es parancsold meg 
nemelyeknek, hogy ne hirdessenek tevtanokat, ^ne is foglalkozzanak mondakkal es veg 
nelkiili nemzetsegtablazatokkal, amelyek inkabb vitakra vezetnek, mint Isten iidvozito 



tervenek megismeresere hit altal. ^A parancs celja pedig a tiszta szivbol, jo lelkiismeretbol es 
kepmutatas nelkiili hitbol fakado szeretet. ^Nemelyek elfordultak ezektol, es iires fecsegesre 
adtak magukat, ^torvenytanitok akarnak lenni; de nem ertik sem azt, amit mondanak, sem 
azt, amit bizonygatnak. 



1:3 „Efezus" 

1. Kisazsia Romai tartomanyanak legnagyobb varosa volt. Nem ez volt a fovaros, bar a romai 
kormanyzo itt lakott. Kereskedelmi kozpont volt a kitiino termeszetes kikotqje miatt. 

2. Szabad varos volt, ami miatt sajat helyi kormanyzata lehetett es nagy politikai szabadsaga, 
beleertve azt is, hogy nem volt romai katonai helyorsege. 

3. Ez volt az egyetlen olyan varos, ami tarthatott ketevenkent Azsiai Olimpiai Jatekokat. 

4. Itt volt Artemisz Templomanak latvanya (latinul Diana), ami abban a korban a vilag het 
csodaja koze tartozott. 105 meter hosszu volt es 51 meter szeles, 127 oszlopa volt, 
egyenkent 18 meter magasak, koziiliik 86 arannyal volt beboritva (lasd Plinius Naturalis 
Historia 36:95ff). Artemisz szobrarol azt gondoltak, hogy egy meteor volt, ami hasonlitott 
egy tobbmellii noi alakra. Ez azt jelentette, hogy nagy on sok szektahoz tartozo vallasi 
prostitualt volt jelen a varosban (vo. Apcsel. 19). Nagyon erkolcstelen es multikulturalis 
varos volt. 

5. Pal tobb mint harom evet toltott ebben a varosban (vo. Apcsel. 18:1; 20:13). Sokkal tobbet 
tartozkodott itt, mint barhol mashol. 

6. A hagyomany szerint ez a varos lett Janos Apostol otthona, miutan Maria meghalt 
Palesztinaban. 

7. Pal es Timoteus minden bizonnyal egyiitt utazott ide miutan Palt kiengedtek a Romai 
bortonbol. Ez az elso foldrajzi informacio Pal negyedik misszios utjarol. Vegyiik eszre, hogy 
Macedonia fele indul. 

8. Euszebiosz (egy harmadik szazadi tortenetiro) elmeseli azt a hagyomanyt, hogy Timoteust 
kesobb megkoveztek Efezusben, mert Diana kovetoivel vitaba keveredett. 

■ „hogy" Ez egy hina (celhatarozo), ami azt jelenti, hogy "azzal a cellal, hogy" (1:10,18,20; 2:2; 
3:15; 4:15; 5:7,16,20,21; 6:1,19). 

■ „parancsold meg" Ez egy katonai kifejezes, "szigoni parancsot adni" (vo. 5v.,18v; 4:11; 5:7; 
6:13,17). Pal Timoteust apostoli kepviselojekent utasitja. 

■ „nemelyeknek, hogy ne hirdessenek tevtanokat" Altalaban Pal, mint minden elso szazadi 
iro, halaado imat is mond a level elejen, mint elvart bevezeto elem a gorog levelformaban. 
Mindazonaltal a Galata levelben es az I. Timoteusban is a helyzet (pi. a hamis tanitokkal valo 
szembeszallas) megkivanta a megszokott formatol valo elterest. Sok ujkori tudomanyos spekulacio 
letezik ezekrol a hamis tanitokrol. Ugy tiinik, hogy a zsido es a gorog gondolkodasmodot otvoztek 
(mint a Kolosseban levo hamis tanitok). Ebben a szovegosszefiiggesben (1:3-4) a kovetkezo 
jellemzi oket: 

1 . fura/hamis tanok 

2. a mondakkal valo foglalkozas 

3. veg nelkiili nemzettsegtablazatokkal valo foglalkozas 

4. puszta spekulaciok 

Nehany kommentator a gnoszticizmus aeonjaihoz koti ezeket, vagy az angyali szferahoz (pleroma) 
ami a magas j6 isten es az alacsonyabb rendii istenek/angyalok kozott van, a legalacsonyabb, 
amelyik megformalta a gonosz anyagot. Lasd Kiilonleges Tema: Gnosztikusok a Titusz l:l-ban. 
A zsido elemek eleg nyilvanvaloak a kovetkezokben: 

1. "torvenytanitok" (I. Tim. 1:7-10) 

2. "zsido mondak" (Titusz 1 : 14; IL Tim. 4:4) 



3. "vitatkozasok a nemzetsegtablazatokkal kapcsolatban" (Titusz 3:9) 

4. "a korulmeteltek kozott" (Titusz 1:10) 

5. valoszlniileg a Messias eredeterol szolnak a Titusz 3 :9a-ban 



NASB „semmilyen mas tanokat ne tanitsanak" 

NKJV „elter6 tanokat ne tanitsanak" 

NRSV „hamis tanokat ne tanitsanak" 

TEV „hamis tanokat ne tanitsanak" 

NJB „rossz tanokat ne terjesszenek" 

Ez JELENIDEJU FONEVI IGENEVE a heteros (masfajtabol valo) es a didakalin (a tanitott 
dolog) kifejezesek szoosszetetelenek. Kheteros melleknevet a kovetkezo igehelyekben is hasznaljak 
arra, hogy a nem helyenvalo tanitast jellemezzek vele: Apcsel. 17:21; IL Kor. 11:4; es a Gal. 1:6-7. 
Az L Timoteus 6:3 nagyon j6 parhuzam erre. 

A The New International Biblical Commentary (Az Uj Nemzetkozi Bibliai Kommentdr) xiv 
oldalan, az egyik kedvenc kommentatorom, Gordon Fee azt allitja, hogy ez az igevers donto 
fontossagu abban, hogy megallapitsuk az L Timoteus celjat. Az 6 velemenye szerint nem 
elsodlegesen a "gyiilekezetfegyelmezes kezikonyve" ez a level, hanem a hamis tanok/tanitasok 
megcafolasa (es en egyetertek ezzel). 

1:4 „ne is foglalkozzanak mondakkal es veg nelkiili nemzetsegtablazatokkal" A zsido 
torvenyekre, (7-10. versek, es Titusz 3:9b), a koriilmetelesre (Titusz 1:10) es a zsido mondakra 
(Titusz 1:14 es es IL Tim. 4:4) valo utalasok miatt nyilvanvalonak tiinik, hogy ezek a tanitasok 
termeszetiikben zsido tanitasok voltak. Lehetseges, hogy a Messias eredeterol valo spekulaciokra 
utal (vo. Titusz 3:9a). 

Ireneus es Tertullianus azt gondoltak, hogy Pal profetikusan a kesobbi gnoszticizmus 
eonjaihoz vagy angyali szintekhez szol, akik a szent isten es az alacsonyabb rendu isten kozott 
vannak (vagy Elohim/es angyal) aki megteremtette az anyagot. A gnoszticizmus egy gondolkodasi 
rendszer, amit a masodik szazad kozepebol szarmazo irasokbol ismerhetiink. Lasd Kiilonleges 
Tema: Gnoszticizmus a Titusz l:l-ben. Ezekbol az irasokbol ismerjiik azokat a terjedelmes listaikat, 
amik azokat az angyali szinteket soroljak fel, amik a magas j6 isten es az alacsonyabb rendu 
szellemi lenyek kozott vannak. Mindazonaltal ezeket a gnosztikus felsorolasokat a kortars 
kereszteny, zsido, vagy gnosztikus irodalmi miivek nem jellemzik azokkal a kifej ezesekkel, hogy 
"mondak" vagy "nemzetsegtablazatok". 

A gnoszticizmus temaja nagyot fejlodott a regeszeti feltarasok alkalmaval megtalalt 
gnosztikus szovegek altal, mint peldaul a Nag Hammadi. Ezek az irasok mar elerhetoek angol 
forditasban a kovetkezo szerzoktol es cimmel: James M. Robinson es Richard Smith: The Nag 
Hammadi Library (a Nag Hammadi Konyvtar-a gnosztikus evangeliumok, magyarul is elerheto). 



NASB „amelyek vitakra vezetnek" 

NKJV „amik vitakat okoznak" 

NRSV „amik elosegitik a spekulaciokat" 

TEV „amelyek csak vitakat sziilnek" 

NJB „csak ketelyeket taplalnak" 

Lehetseges, hogy annyira b el ebony olodunk a keresztenyseg tudomanyos tanulmanyozasaba, 
hogy elfelejtjiik azt, hogy miert is tanulmanyozzuk Isten igejet (vo. Titusz 3:8; Mate 28:19-20). 
Csak azert, mert a szoveg jelentheti ezt vagy azt, ez nem jelenti azt, hogy nem jelenti azt. Vizsgald 
meg a tortenelmi hatteret es a tagabb szovegkornyezetet. 

Pontosan ez az az ok, ami miatt a Pietizmus kialakult a Reformacio hagyomanyabol. Muszaj, 
hogy az ertelem es a sziv is ala legyen rendelve Isten Szellemenek, es hogy Isten Szelleme erositse 
mind kettot. 



NASB „inkabb, mint Isten kormanyzasanak elosegitesere" 

NKJV „ahelyett, hogy istenfelelemre tanitana" 

NRSV „az isteni tanitas helyett" 

TEV „s nem szolgaljak Isten tervet" 

NJB „ahelyett, hogy Isten tervet elomozditanak" 

Ez a "haztartast vezeto" kifejezes az, amit a hivokre hasznal az evangelium iizenetenek 
safarsagaval kapcsolatban. Ez Isten kegyelmes tervere utal, miszerint az egesz emberiseg 
udvoziilhet a Krisztusban valo hit altal (vo. I. Mozes 3:15; 12:3; II. Mozes 19:5-6; Janos 3:16; II. 
Kor. 5:21; Ef. 2:8-10; 2:11-3:13). 



KULONLEGES TEMA: EPITES 

Ezt a kifejezest az oikodomed-t es ennek a kiilonbozo formait Pal gyakran hasznalja. Sz6 
szerint azt jelenti, hogy "hazat epiteni" (vo. Mate 7:24), de elkezdtek metaforikusan a 
kovetkezokre hasznalni: 

1. Krisztus teste, a gyulekezet, I Kor. 3:9; Ef. 2:21; 4:16 

2. a kovetkezok epitesere: 

a. gyengebb testverek, Roma 15:1 

b. felebaratok, Roma 15:2 

c. egymas, Ef. 4:29; I. Thessz. 5:11 

d. a szenteket a szolgalatra, Ef 4: 12 

3 . a kovetkezokkel epltiink vagy tanltunk: 

a. szeretet, I. Kor. 8:l;Ef 4:16 

b. a szemelyes szabadsagunk korlatozasa, I. Kor. 10:23-24 

c. a spekulaciok elkeriilese, I. Tim. 1:4 

d. az istentiszteleteken a felszolalok korlatozasa (enekeseke, tanitoke, profetake, 
nyelvekenszoloke, es magyarazoke), I. Kor. 14:3-4,12 

4. mindennek epitenie kellene 

a. Pal tekintelye, I. Kor. 10:8; 12:19; 13:10 

b. osszefoglalo megallapitasok a Roma 14: 19-ben es az I. Kor. 14:26-ban 



■ „hit altal" Elegge valos kiilonbseg van a "mondak", "nemzetsegtablazatok" es "spekulaciok" es 
a hit kozott. A hit az evangelium tortenelmi igazsagan alapszik, nem pedig feltetelezeseken. A hit 
Isten igereteibol szarmazik (vo. Gal. 3:14,16,17,18,21,22,29), nem pedig az emberek filozofikus 
tiilzo befolyasabol (vo. I Kor. 1:18:31). Az egyik a kijelentesen alapszik, a masik emberi 
spekulacion. Az egyik tiszteli Istent, a masik pedig az emberi gondolkodot dicsoiti. 

Ezt nem azert mondom, hogy lekicsinyloen szoljak az istenfelo tudomanyrol, hanem hogy 
megkiilonboztessem az isteni kijelentest az emberi ervektol, spekulaciotol es kitalacioktol. Ahivok 
arra hivatottak, hogy szeressek Istent az "elmejiikkel" (vo. Jezus idezete az V.Mozes 6:5-b61 a Mate 
22:36-37-ben; Mark 12:28-30; Lukacs 10:27) es hogy ezeket az igazsagokat tovabbadjak a 
gyermekeiknek (vo. V. Mozes 6:7,20-25). 

1:5 „a tiszta szivbol fakado szeretet" Az 5. versben Pal a hivoknek szolo felszolltasanak 
haromszoros osszetevqje volt. 

1 . a tiszta szivbol fakado szeretet 

2. a j6 lelkiismeretbol fakado szeretet 

3. kepmutatas nelkiili hitbol fakado szeretet 

A heber nyelvben a "sziv" az ertelem, az erzelmek es az akaratnak volt a kozponti tronja (vo. V. 
Mozes 6:5-6). Az egesz embert jelentette. 



KULONLEGES TEMA: A SZIV 

A gorog kardia szot hasznalja a Szeptuaginta is es az USZ is, hogy a heber lib kifejezest 
tiikrozze vissza. Szamos modon hasznaljak (vo. A Greek-English Lexicon (Gorog- Angol 
Lexikon), amit Bauer, Arndt, Gingrich es Danker allitott ossze, 403-404 oldal). 

1. a fizikai elet kozpontja, a szemelyre hasznalt metafora (vo. Apcsel. 14:17; II. Kor. 3:2- 
3; Jakab 5:5) 

2. a szellemi (erkolcsi) elet kozpontja 

a. Isten ismeri a szivet (vo. Lukacs 16:15, Roma 8:27; I. Kor. 14:25; I. Thessz. 2:4; 
Jel. 2:23) 

b. az emberiseg szellemi eletere hasznalva (vo. Mate 15:18-19; 18:35; Roma 6:17; I. 
Tim. 1:5; II. Tim. 2:22; I. Pet. 1:22) 

3. a gondolati elet kozpontja (pi. az ertelem, vo. Mate 13:15; 24:48; Apcsel. 7:23; 16:14; 
28:27; Roma 1:21; 10:6; 16:18; IL Kor. 4:6; Ef. 1:18; 4:18; Jakab 1:26; IL Pet. 1:19; 
Jel. 18:7; a sziv az ertelem szinonimaja a II. Kor. 3:14-15-ben es a Fil. 4:7-ben) 

4. az akarat kozpontja (vo. Apcsel. 5:4; 11:23; I. Kor. 4:5; 7:37; II. Kor. 9:7) 

5. az erzelmek kozpontja (vo. Mate 5:28; Apcsel. 2:26,37; 7:54; 21:13; Roma 1:24; II. 
Kor. 2:4; 7:3; Ef. 6:22; Fil. 1:7) 

6. kiilonleges helye a Lelek munkalkodasanak (vo. Roma 5:5; II. Kor. 1:22; Gal. 4:6 [pi. 
Krisztus a sziveinkben van, Ef. 3:17]) 

7. A sziv egy metaforikus mod arra, hogy az egesz szemelyre utaljunk (vo. Mate 22:37, 
ami az V. Mozes 6:5-ot idezi). A gondolatok, a motivaciok es a tettek, amiket a szlvnek 
tulajdonitanak teljes mertekben felfedik a szemelyiseg tipust. Az OSZ-ben van egy par 
el eg meghokkento hasznalata ennek a kifejezesnek 

a. I. Mozes 6:6; 8:21, „Isten megszomorodott sziveben" (a Hoseas ll:8-9-ben is 
szerepel) 

b. V. Mozes 4:29; 6:5, „teljes sziwel, teljes lelekkel" 

c. V. Mozes 10:16, „korulmeteletlen sziv" es a Roma 2:29 

d. Ezek. 18:31-32, „Uj sziv" 

e. Ezek. 36:26, „uj sziv" szemben a „k6sziv"-vel 



■ „j6 lelkiismeretbol" A gorog "lelkiismeret" kifejezesnek nines egy megfelelo 6SZ-i valtozata, 
hacsak a heber "kebel" sz6 nem utal a szemely tudatara es annak motivacioira. Eredetileg a gorog 
kifejezes arra az ontudatra utalt, ami az ot erzekszerwel volt kapcsolatban. Majd kesobb a belso 
erzekek erzekelesere kezdtek hasznalni (vo. Roma 2:15). Pal ezt a kifejezest ketszer is hasznalja az 
Apcselben feljegyzett kihallgatasai soran (vo. 23:1; es 24:16). Arra az erzekere utal, hogy tudatosan 
nem szegett meg semmilyen Isten fele iranyulo kotelezettseget sem (vo. I. Kor. 4:4). 

A lelkiismeret egy olyan fejlodo ertelem a hivokben a motivaciot es a cselekedeteket illetoen, 
ami a kovetkezokon alapszik: (1) bibliai vilagnezet; (2) a Lelek lakozasa; es (3) Isten igejenek 
ismerete. Ezt az evangelium szemelyes elfogadasa teszi lehetove. 

Ezt a kifejezest Pal ketszer hasznalja az elso fejezetben, egyszer utalva a sajat kialakult erzekere 
Isten akaratat illetoen (vo. 1:5), es egyszer a hamis tanitok tudatos elutasitasaval kapcsolatban (vo. 
Titusz 1:15), beleertve Hiimenaioszt es Alexandroszt (vo. 1:19). Ezek a hamis tanitok meg lettek 
belyegezve sajat lelkiismeretiik altal (vo. 4:2). 

■ „kepmutatas nelkiili hit" Pal haromszor hasznalja ezt a melleknevet az irasaiban, hogy leiija 
a (1) hitet (vo. I. Tim. 1:5; II. Tim. 1:5); es a (2) szeretetet (vo. II. Kor. 6:6 es I. Pet. 1:22). Ennek a 
mellekjelentese a nyilt, valodi, vagy oszinte, ami pont az ellentete a "hamis"-nak, ami a hamis 
tanitokatjellemzi (vo. 19-20-as versek). 

1:6-7 Ezek a versek tovabb jellemzik a hamis tanitokat a nagyon is zsido kategoriakban: 
1. eltavolodtak az etikus tanitasok celjatol (vo. 5. vers) 



2. a kovetkezo dolgok fele fordultak: 

a. "gyiimolcstelen beszelgetesek" (NASB) 

b. "haszontalan fecsegesek" (NKJV) 

c. "ertelmetlen beszedek" (NRSV) 

d. "ures spekulaciok" (NJB) 

3. a Torveny tanltoiva akartak lenni 

4. nem ertik a Torvenyt 

5. magabiztos kijelenteseket tesznek olyan dolgokrol, amiket nem is ertenek 

6. a 9c- 10 versek ugy tiinnek, hogy a TIz Parancsolatra utalnak 

A hamis tanltok tragediaja vagy a (1) sajat szellemi vaksaguk, amit gyakran oszintetlenseggel 
fejeznek ki; vagy a (2) feny tudatos elutasltasa, nem csak a tudatlansag, vagy az, hogy (3) masokat 
is tevedesbe es romlasba vezetnek. 



SZOVEG: 1:8-11 

^Mi azonban tudjuk, hogy a torveny jo, ha valaki torvenyszeriien el azzal. ^Es tudjuk azt 
is, hogy a torveny nem az igaz ellen van, hanem a torvenyszegok es az engedetlenek, a 
hitetlenek es a biinosok, a szentsegtelenek es a szentsegtorok, az apa- es anyagyilkosok, az 
embergyilkosok, ^••a paraznak, a fajtalanok, az emberrablok, a hazugok, a hamisan eskiivok 
ellen, es mindaz ellen, ami csak ellenkezik az egeszseges tanitassal. ^^Ez pedig a boldog Isten 
dicsosegerol szolo evangelium, amely enram bizatott. 



1:8-11 A gorogben ez az egesz egy teljes hosszu mondat. Tisztan felfedi a Mozesi Torveny egyetlen 
folyamatos celjat, legfokeppen ahogyan az az erkolcsi eletre utal. 

1:8 „Mi azonban tudjuk, hogy a torveny jo" Lasd a kovetkezo Kiilonleges Temat. 



KULONLEGES TEMA: PAL MEGLATASAI A MOZESI TORVENNYEL 
KAPCSOLATBAN 

A. ez j6, es Istentol valo (vo. Roma 7:12,16) 

B. nem ez az igazsagra es az Isten altali elfogadottsagra vezeto ut (sot, atok is lehet, vo. 
Galata 3) 

C. meg mindig ez Isten akarata a hivokre nezve, mert ez maga Isten onkijelentese (Pal 
gyakran idezi az OSZ-et, hogy meggyozze es/vagy batoritsa a hivoket) 

D. a hivoket az OSZ informalja, tajekoztatja (vo. Roma 4:23-24; 15:4, I. Kor. 10:6,11), de 
nem az OSZ menti meg oket (vo. Apcsel. 15; Roma 4; Gal. 3; Zsidok) 

E. az lij szovetsegben a kovetkezo modokon funkcional: 

1. megmutatja a biinosseget (vo. Gal. 3:15-29) 

2. iranyt mutat a megvaltott emberisegnek a tardadalomban 

3. informaciokent szolgal a kereszteny etikai dontesekben 

Ez a teologiai spektrum, ami az atkozastol egeszen az aldasig tart, es az allandosag az, ami 

problemat okoz abban, hogy megertsiik Pal nezopontjat a Mozesi Torvennyel kapcsolatban. 

James Stewart az AMen in Christ (A Krisztusban elrejtett ferfi) cimii konyveben bemutatja Pal 

ellentmondasos gondolkodasat es irasat: 

„Egy olyan embertol, aki arra vallalkozott, hogy egy gondolkodas es tanrendszert 
allitson fel, altalaban azt vamad el, hogy amilyen mereven csak lehet ragaszkodjon az 
altala alkalmazott kifejezesek jelentesehez. Azt vamad el, hogy precizen celozza meg 
azokat a vezeto ideainak kifejezesmodjaban. Azt vamad el, egy sz6, amit az irod mar 
hasznalt korabban egy bizonyos ertelemben, vegig ebben az ertelemben forduljon elo. 
De ezt Paltol varva kiabrandulashoz vezet. Kifejezesmodjanak nagy resze el eg 
keplekeny, nem pedig merev... "A torveny tehat szent" mondja, "Mert gyonyorkodom 



az Isten torvenyeben a belso ember szerint" (vo. Roma. 7:12,22) de nyilvanvaloan egy 
mas fajta nomas mondatja vele mashol azt, hogy "Krisztus megvaltott minket a torveny 
atkatol" (vo. Gal. 3:13)" (26. oldal). 



■ „ha" Ez egy HARMADIK TIPUSU FELTETELES MONDAT, ami lehetseges, de esetleges 
cselekedetet jelent. A Mozesi Torvenyt megfelelo modon kell hasznalni, nem pedig torvenykezo 
listakent (vo. Roma 2:27-29; 7:6; II. Kor. 3:6). 



1:9 „hanem a torvenyszegok es az engedetlenek ellen" Pal az Irasaiban szamos listat belevett a 
kulonbozo biinokrol (vo. Rom. 1:29-31; 13:13; I. Kor. 5:11; 6:9-10; Ef. 5:5; Kol. 3:5, I. Tim. 6:4-5; 
II. Tim. 3:2-4; Titusz 3:3). Ezek a listak hasonlitanak a gorog moralistak (sztoikusok) listaihoz, 
amikben a biinoket soroljak fel. Ez a lista azokat irja le, akik szamara a Torveny meg mindig 
relevans (ertsd. Biinosok). A Gal. 3 arfogoan targyalja ezt a temat: a Torveny, mint Isten iigynoke, 
hogy meggyozzon a biin tekinteteben. 



KULONLEGES TEMA: 


BONOK ES ERENYEK AZ USZ-ben 1 


A biinokrol es az erenyekrol szolo listak nagyon gyakoriak az USZ-ben. Ezek gyakran | 


tiikrozik a rabbinikus es a 


kulturalis (Hellenisztikus) 


listakat. Az USZ-ben talalhato egymassal 


szemben alio listak a kovetkezo helyeken talalhatoak: 






Biinok 


Erenvek 


l.Pal 


Roma 1:28-32 


... 




Roma 13:13 


Roma 2:9-21 




L Kor. 5:9-11 


... 




6:10 


I. Kor. 6:6-9 




II. Kor 12:20 


II. Kor. 6:4-10 




Gal. 5:19-21 


Gal. 5:22-23 




Ef. 4:25-32 


... 




5:3-5 


... 




— 


Fil. 4:8-9 




Kol. 3:5,8 


Kol. 3:12-14 




I.Tim. 1:9-10 


... 




6:4-5 


... 




II. Tim. 2:22a,23 


II. Tim. 2:22b,24 




Titusz 1:7; 3:3 


Titusz 1:8-9; 3:1-2 


2. Jakab 


Jakab 3:15-16 


Jakab 3:17-18 


3. Peter 


I. Peter 4:3 


L Peter 4:7-11 




n. Peter 1:9 


IL Peter 1:5-8 


4. Janos 


Jel. 21:8 


... 




22:15 


— 



■ „t6rvenyszeg6k" Ez azt jelentette, hogy "nem ismerik el a tekintelyt". Ezek a hamis tanitok 
elutasitottak a Mozesi Torveny erkolcsi aspektusait. Ezek sajat maguk "torveny eve" lettek (nines 
lelkiismeretiik, vo. 4:2). 

■ „engedetlenek" Ez azt jelentette, hogy "nincsenek tekintely alatt". Sajat maguk akartak lenni 
sajat maguk tekintelye. 



„hitetlenek" Ez azt jelentette, hogy "tudatosan hitnelkiiliek". Nem voltak tudatlanok, hanem 



sajat maguk tettek magukat vakka. 

■ „biin6s6k" Ez a kegyes ellentete. Ellene vannak mindennek, amit Isten hirdet es tesz. 

■ „szentsegtelenek, szentsegtorok" Ez azt jelentette, hogy "a szent dolgokat tiprok". Azt 
vallottak, hogy szellemiek voltak, de az eletstllusuk altal a vilagiassagukat demonstraltak. 

■ „apa es anyagyilkosok" Ha ez a lista a TIzparancsoaltot tiikrozi, akkor ez lehet arra utal, hogy 
tiszteletlenek voltak, ahelyett, hogy tiszteltek volna sziileiket (vo. II. M6z. 20:12; V. M6z. 5:16). 

■ „embergyilkosok" A TIzparancsolatban ez a nem legalis, elore eltervezett gyilkossagra utal 
(vo. II. Mozes 20:13; V. Mozes 5:17). 

1:10 „paraznak, fajtalanok" Ez azt jelentette, hogy "szexualisan erkolcsteleneket" es lehet, hogy a 
II. Mozes 20:14-re es az V. Mozes 5:18-ra utal. A korlatok nelkiili szexualitas mindig is jellemzo 
volt a hamistanltokra. 



NASB, NJB "homoszexualisok" 

NKJV, NRSV "szodomistak" 

TEV "szexualisan perverzek' 



KULONLEGES TEMA: HOMOSZEXUALITAS 

Nagyon nagy a modem kulturalis nyomas, hogy a homoszexualitast egy helyenvalo, 
altemativ eletstllusnak fogadjuk el. ABiblia ezt rombolo eletstllusnak mondja, ami kiviil esik 
Isten az O teremtesenek szant akaratan. 

1. megszegi az I. Mozes 1 parancsolatat, azt, hogy szaporodjatok es sokasodjatok 

2. ez jellemzi a pogany istenimadatot es kulturat is (vo. III. Mozes 18:22; 20:13; Roma 
1 :26-27; es Judas 7) 

3. enkozpontu Istentol valo fiiggetlenseget takar (vo. I. Kor. 6:9-10) 

Mindazonaltal mielott tovabblepnenk, hadd erositsem meg, hogy Isten szeret es megbocsajt 
minden lazado embemek. A keresztenyeknek semmi joguk nines arra, hogy gyiilolkodoen 
vagy arrogansan viselkedjenek ezzel a biinnel szemben, legfokeppen akkor, amikor 
nyilvanvalo, hogy mindannyian vetkeziink. Az imadsag, a torodes, a bizonysagtetel es a 
konyoriilet sokkal tobbet er el ezen a teriileten, mint a vehemens karhoztatas. Isten Igeje es az 
O Szelleme megteszi majd, hogy vadol, ha engedjiik nekik. Minden szexualis biin, nem csak 
ez az egy, utalatos Isten elott es iteletre vezet. A szexualitas Isten ajandeka az emberiseg jolete, 
orome, es stabil tarsadalma erdekeben. De ez a hatalmas, Isten-adta belso vagy gyakran fordul 
lazado, onkozpontu, gyonyorhajhaszo, "minel-tobbet-minden-aron" jellegii eletbe (vo. Roma. 
8:1-8; Gal. 6:7-8). 



■ „emberrabl6k" Ez tovabbi bizonyitek lehet arra, hogy ez az egesz lista a Tizparancsolattal all 
parhuzamban. Ez a "ne lopj" parancsolat rabbinikus ertelmezese (vo. II. Mozes 20:15; V. Mozes 
5:19). A rabbik azt bizonygatjak, hogy ez a rabszolga-kereskedelemmel kapcsolatos 
emberrablasokra utal (vo. II. Mozes 21:16; V. Mozes 24:7); bar a kozvetlen szovegkornyezet ugy 
tiinik, hogy a perverz szexualitassal van kapcsolatban (pi. egy rabszolgalany szexualis kihasznalasa, 
Amosz 2:7, vagy fiatal fiuk homoszexualis perverziora valo hasznalata). 

■ „hazugok es hamisan eskiivok" Ez utalhat a kovetkezo parancsolatra: "ne tanuskodj hamisan 
felebaratod ellen (vo. II. Mozes 20:16; V. Mozes 5:20). 



■ „es mindaz, ami csak ellenkezik az egeszseges tanitassal" Ha folytatjuk ennek a listanak az 
osszehasonlltasat a TIzparancsolattal, akkor ez a "klvansagra" kell hogy utaljon (vo. II. Mozes 
20:17; V. Mozes 5:21). Bar ugy tiinik, hogy Pal a biinok listajat a Roma. 13:9-ben es a Gal. 5:21- 
ben is hasonlo altalanos ertelemben zarja (azaz a klvansagra valo minden kiilonos utalas nelkiil). 

■ „egeszseges tanitas" A "hygiene" (higienia) sz6 ebbol a gorog szobol szarmazik. Az USZ-ben 
ez a kifejezest 11 alkalommal fordul elo; ebbol 9 a Pasztori Levelekben szerepel. Olyan tanitasokrol 
szol, amik a hivoket szellemileg egeszsegesse teszi. 

Ez a fogalom (bar masfajta megfogalmazasban) ujra es ujra elofordulo tema a Pasztori 
Levelekben (vo. I. Tim. 1:10; 4:6; 6:3; II. Tim. 1:13; 4:3; Titusz 1:9,13; 2:1,2,7). Ebben a 
szovegkornyezetben parhuzamban all a 11. versben szereplo "dicsoseg evangeliumaval". 

Ennek a szovegnek a bonyolult kortars alkalmazasa azzal van osszefiiggesben, ahogy a 
modern kori hivok kepesek-e a "hamis tanitokat" defmialni. Hogyan tesz valaki kiilonbseget a 
szemelyes izles es kultiira dolgai es a donto dokrinalis kerdesek kozott? A valasznak az evangelium 
apostoli tanitasaban kell rejlenie, kiilonosen is abban, ahogy az Krisztus szemelyere es munkajara 
utal, es arra, hogy az emberek hogyan fogadjak Krisztus munkajanak hasznat, es hogy hogyan elnek 
annak fenyeben, hogy az evangelium a Krisztushoz valo hasonlosag parancsolatat adta. 

Az "egeszseges tanitas" csak egyike azoknak a szavaknak es kifejezeseknek, amik felemelik 
es leirjak Isten igazsagat. 



1. 

2. 
3. 
4. 
5. 
6. 
7. 
8. 
9. 
10. 



Isten Igeje" (vo. I. Tim. 4:5; II. Tim. 4:2; Titusz 2:5) 

'Urunk beszede" (vo. I. Tim. 6:3; II. Tim. 1:13) 

'igazsag igeje" (vo. II. Tim. 2:15) 

'hit igeje" (vo. I. Tim. 4:6) 

'tanitas" (vo. I. Tim. 1:10; II. Tim. 4:3; Titusz 1:9; 2:1) 

'kincs" (vo. I. Tim. 6:20) 

'igazsag" (vo. II: Tim. 1:14; 2:18,25; 3:7,8; 4:4) 

'evangelium" (vo. L Tim. 1:11; II. Tim. 2:8,10,11) 

'a hit" (vo. I. Tim. 6:21, IL Tim. 4:7) 

'irasok"(vo.n. Tim. 2:15-16) 



1:11 „dics6seger61 szolo evangelium" Ez sz6 szerint Igy hangzik: "az aldott isten dicsosegenek 
evangeliuma". Ez a 10. versben levo "egeszseges tanitassal" all parhuzamban. Isten feltarta hogy 
hogyan lehet Feleje es mas emberek fele megfelelo modon reagalni (evangelium) es nem megfelelo 
modon (zsido torvenyeskedes). Az uj szovetseg Krisztusban a vegso dontobiro afelett, hogy mi az, 
ami sziikseges es megfelelo a hivok szamara (vo. Apcsel. 15). 

A dicsoseg (doxa) kifejezest nagyon nehez defmialni. Az OSZ-ben a heber kabod, egy 
kereskedelmi kifejezes volt, ami azt jelenti, hogy "neheznek lenni", tehat ertekesnek es 
tiszteletremeltonak lenni. Volt egy kiilonleges ertelme, ami ebbol szarmazott, es ezt YHWH-ra 
hasznaltak (vo. II. Mozes 16:7) a shekinah dicsosegenek felhqjevel kapcsolatban, ami az O 
jelenletet kepviselte. Ez a felso tiizoszlop volt. Igy hat a kabod egy sugarzo, brilians mellekjelentest 
vett fel (vo. II. Mozes 24:17). Az OSZ-ben ez az Istenre utalas egyik modjava valik (vo. Ezs. 
59:19). Eppen ez az, ami miatt a Janos 1:14 annyira jelentosegteljesse valik. Jezust es/vagy az O 
evangeliumat teljes mertekben azonositja az OSZ aldott Istenevel, YHWH-val. 

■ „boldog Isten" Ez a sz6, hogy "boldog", Istenre hasznalva csak itt es a 6:15-ben fordul elo. Ez 
ugyanaz a kifejezes, ami a Boldogmondasokban szerepel a Mate 5-ben (azaz "boldog, elegedett"). 
Ennek az idiomanak a jelentese az, hogy YHWH melto a dicseretre. 

■ „amely enram bizatott" Ez a pisteud sz6 AORISZT PASSZIV KIJELENTO modu formaja, 
ez az USZ-ben a legaltalanosabban hasznalt kifejezes a hitre es a bizalomra. Itt abban az ertelemben 
hasznalja, hogy "valamit rabizni valakire" (vo. Lukacs 16:11; Roma 3:2; I. Kor. 9:17; Gal. 2:7; I. 
Thessz. 2:4; L Tim. 1:11; Titusz 1:3; L Pet. 4:10). 



Pal hitte, hogy Isten az evangelium safarava tette, amivel majd el kell szamolnia (vo. I. Kor. 
9:17; Gal. 2:7; I. Thessz. 2:4; Titusz 1:3). 



SZOVEG: 1:12-17 

12 

Halat adok a Krisztus Jezusnak, a mi Urunknak, aki megerositett engem, mert 
megbizhatonak tartott, amikor szolgalatra rendelt. i-^Jollehet elobb 6t karomlo, az oveit 
iildozo es eroszakos ember voltam, megis irgalmat nyertem, mert hitetlensegemben 
tudatlanul cselekedtem. ^^De bosegesen kiaradt ram a mi Urunk kegyelme a Krisztus 
Jezusban valo hittel es szeretettel. ^^Igaz az a beszed, es teljes elfogadasra melto, hogy 
Krisztus Jezus azert jott el a vilagba, hogy a biinosoket iidvozitse, akik koziil az elso en 
vagyok. ^^De azert konyoriilt rajtam, hogy Jezus Krisztus elsosorban enrajtam mutassa meg 
vegtelen tiirelmet peldakent azoknak, akik majd hisznek benne, es igy az orok eletre jutnak. 
i^Az orokkevalosag kiralyanak pedig, a halhatatlan, lathatatlan egy Istennek tisztelet es 
dicsoseg orokkon-orokke. Amen. 



1:12 „H^l^t adok a Krisztus Jezusnak, a mi Urunknak" Ez egyike azoknak a ritka alkalmaknak, 
amikor Pal Krisztushoz intezi imajat az Atya helyett. Valoszlniileg azert teszi ezt, mert Jezus volt az, 
aki szolt hozza a damaszkuszi uton (vo. Apcsel. 9:4-5; 22:7-8; 26:15). Pal hitte, hogy Jezus 

1. megerositette/kepesse tette/erovel ruhazta fel (vo. Fil. 4:13; II. Tim. 4:17) 

2. ugy gondolta, hogy 6 hiiseges/megbizhato 

3. helyezte 6t a szolgalatba (vo. Apcsel. 9:15). 

Ennek a bekezdesnek a tobbi resze Pal azon csodalatarol szol, hogy Isten szeretni tud, meg tud 
bocsajtani es hasznalni tud egy olyan biinost, mint amilyen 6 volt. Ha Isten meg tudta tenni ezt 
Pallal, akkor barkivel meg tudja tenni, meg a hamis tanitokkal is es azokkal, akikre hatassal voltak. 

Ez a fajta doxologia, ami ugy tiinik, hogy csak ugy berobban a szovegkornyezetbe, nagyon is 
jellemzo Pal irasaira. Teologiajanak kifejtese gyakran okozta azt, hogy imadatban es halaadasban 
tort ki. Pal gyakran hasznalta az eucharisted vagy az eucharistia gorog kifejezest, hogy kifejezze 
halajat, de az itt hasznalt kifejezes az a charin, ami a "kegyelem" (charts) tobol szarmazik. Ez a 
kifejezes ritkabban fordul elo Pal irasaiban (vo. I. Tim. 1:12; II. Tim. 1:3). Bar mind a ketto 
nyilvanvaloan felcserelheto egymassal a korinthusi levelekben, ezert valosziniileg Pal szamara ezek 
egymas szinonimai, kis, vagy semmi kiilonbseget nem teve. 







— 






KULONLEGES TEMA: HALAADAS 




I. 


Bevezetes 








A. Ez 


a hivok helyenvalo hozzaallasa Isten fele: 






1. 


Ez 


az Istennek valo dicseretiink forrasa Krisztus altal | 






a. 


II. Korinthus2:14: 








b. 


II. Korinthus9:15 








c. 


Kolosse 3:17 






2. 


Ez 


a szolgalatra valo helyes motivacio, I. Kor. 


1:4 




3. 


Ez 

a. 
b. 
c. 


a menny folyamatos temaja 
Jelenesek 4:9 
Jelenesek 7: 12 
Jelenesek 11:17 






4. 


Ez 

a. 
b. 
c. 


a hivok folyamatos temaja 
Kolosse 2:7 
Kolosse 3:17 
Kolosse 4:2 




II. 


Bibliai 


Anyag 






A. Oszovetseg 





1. Ket alapszo: | 


a. 


yadah, ami dicseretet jelent 


b. 


todah, ami halaadast jelent. Ezt altalaban a felajanlott aldozatokra hasznaltak 




(vo. II. Kron. 29:31; 33:16) 


2. David kiilonleges Levitakat jelolt ki akiknek dicserniiik kelett Istent es halat 


kellett adniuk Istennek. Ezt kovette Salamon, Ezekias es Nehemias is: 


a. 


I. Kronika 16:4,7,41 


b. 


I. Kr6nika23:30 


c. 


I. Kronika 25:3 


d. 


II. Kronika 5:13 


e. 


II. Kronika 7:6 


f. 


II. Kronika 3 1:2 


g- 


Nehemias 11:12 


h. 


Nehemias 12:24,27,31,38,46 


3. A Zsoltariro Izrael dicsereteinek es halaadasainak gyujtemenyeben: | 


a. 


Halaadas YHWH-nak a Szovetseghez valo hiisegeert 




(1) Zsoltarok 107:8 [ahesed-re] 




(2)Zsoltarokl03:l 




(3) Zsoltarok 138:2 [ahesed-re] 


b. 


A Halaadas a Templom fele tarto zarandokiit resze volt 




(1) Zsoltarok 95:2 




(2) Zsoltarok 100:4 


c. 


Halaadas kiserte az aldozatokat 




(1) Zsoltarok 26:7 




(2) Zsoltarokl22:4 


d. 


Halakat adtak YHWH cselekedeteiert 




(1) ellensegektol valo megmenteseert 




(a) Zsoltarok 7:18 




(b) Zsoltarok 18:49 




(c) Zsoltarok 28:7 




(d) Zsoltarok 35: 18 




(e) Zsoltarok 44:8 




(f) Zsoltarok 54:6 




(g) Zsoltarok 79:13 




(h) Zsoltarok 118:1,21,29 




(i) Zsoltarok 138:1 




(2) Abortonbol valo megmentesert (metaforikusan), Zsoltarok 142:8 




(3) Ahalaltol valo megmentesert 




(a) Zsoltarok 30:4,12 




(b) Zsoltarok 86:12-13 




(c) Ezsaias 38:18-19 




(4) Elnyomja a gonoszt es felmagasztalja az igazat 




(a) Zsoltarok 52:9 




(b) Zsoltarok 75:2 




(c) Zsoltarok 92:2 




(d) Zsoltarok 140:13 




(5) 6 megbocsajt 




(a) Zsoltarok 30:4 




(b) Ezsaias 12:1 




(6) Gondoskodik neperol 




(a) Zsoltarok 106:1 



(b)Zsoltarok 111:2 




(c) Zsoltarok 136: 1,26 




(d)Zsoltarok 145:10 




(e) Jeremias 33:11 




B. Uj Szovetseg 




1 . A koszonetre es a halaadasra hasznalt leggyakoribb sz6 




a. eucharisted (vo. I. Kor. 1:4,14; 10:30; 11:24; 14:17,18; Kol. 1:3,12; 


3:17) 


b. eucharistos (vo. Kol. 3:15) 




c. eucharistia (vo. I. Kor. 14:16; II. Kor. 4:15; 9:11,12; Kol. 2:7; 4:2) 




d. charts (vo. I. Kor. 15:57; II. Kor 2:14; 8:16; 9:15; I. Pet. 2:19) 




2. Jezuspeldaja 




a. Halas volt az etelert 




(1) Lukacs 22:17,19 (I. Kor. 11:24) 




(2) Janos6:ll,23 




b. Halas volt a megvalaszolt imadsagert, Janos 11:41 




3. Tovabbi peldak a halara 




a. Isten ajandekaert, Krisztusert, II. Kor. 9:15 




b. az etelert 




c. Apcsel 27:35 




(1) Roma 14:6 




(2) I. Kointhus 10:30; 11:24 




(3) I. Timoteus 4:3-4 




d. a gyogyulasert, Lukacs 17:16 




e. a bekessegert, Apcsel. 24:2-3 




f. a veszelybol valo kimenekedesert 




(1) Apcsel. 27:30 




(2) Apcsel. 28:15 




g. mindenfajta koriilmenyert, Filippi 4:6 




h. minden emberert, foleg a vezetokert, I. Timoteus 2:1 




4. A hala tovabbi aspektusai 




a. Ez Isten akarata minden hivo szamara, I. Thesszalonika 5:18 




b. Ez a Lelekkel teljes elet bizonyiteka, Efezus 5:20 




c. Ezt elhanyagolni biin 




(1) Lukacs 17:16 




(2) Roma 1:21 




d. Abiin ellenszere, Efezus 5:4 




5. Pal halaja 




a. aldasatadjaaz egyhazra 




(1) az evangelium hirdetese miatt 




(a) Roma 1:8 




(b)Kolosse 1:3-4 




(c) Efezus 1:15-16 




(d) I. Thesszalonika 1:2 




(2) a megadatott kegyelemert 




(a) LKorinthus 1:4 




(b)n.Korinthus 1:11; 4:15 




(3) az evangelium elfogadasaert, I. Thesszalonika 2: 13 




(4) az evangelium terjeszteseben valo kozossegert, Filippi 1:3-5 




(5) a kegyelemben valo novekedesert, II. Thesszalonika 1:3 




(6) a kivalasztas ismereteert, II. Thesszalonika 2:13 




(7) a szellemi aldasokert, Kolosse 1:12; 3:15 





(8) az adakozasban valo szabadsagert, II. Korinthus 9:11-12 

(9) az uj hivok feletti oromert, I. Thesszalonika 3:9 
b. Szemelyes halaadasa 

(1) hogy hivo lehet, Kolosse 1:12 

(2) a biin megkotozottsegebol valo kimenekiilesert, Roma 7:25; II. Kor. 2:14 

(3) a hivok aldozatkesz munkajaert, Roma 16:4; II. Kor. 8:16 

(4) bizonyos dolgokert, amik nem tortentek meg, I. Korinthus 1:14 

(5) a szemelyes szellemi ajandekert, I. Korinthus 14:18 

(6) a baratok szellemi novekedeseert, Filemon 4-5 

(7) a szolgalatra valo fizikai eroert, I. Timoteus 1:12 
III. Osszegzes 

A. A halaadas az Istennek valo kozponti valaszreakcionk miutan megtertiink. Nem csak 
a beszedben jelenik meg, hanem egy eletstilusszerii halaban. 

B. A minden helyzetben valo halaadas a celja az Isten gondoskodasaban valo erett 
eletnek (vo. I. Thessz. 5:12-18). 

C. A halaadas mind az OSZ, mind az USZ visszatero temaja. Ez a szamodra is tema? 



1:13 „karoml6" Ez minden bizonnyal Saul megterese elotti hitere es Jezusrol szolo kijelenteseire 
utal. 

■ „uld6z6 es eroszakos ember" Apcsel. 8:1-3; 9:1,13,21; 22:4,19; 26:10-11; I. Kor. 15:8-9; Gal. 
1:13; Fil. 3:6) 

■ „irgalmat nyertem" Ez egy AORISZT PASSZIV KUENETES. Isten/Krisztus 
megkegyelmezett Saulnak, az eroszakos iildozonek. Ha 6 irgalmat nyerhetett, barki mas is irgalmat 
nyerhet. Ez tisztan felfedi Isten jellemet, es azt, hogy milyen messzire eler az O szeretete es irgalma 
a biinosok fele. 

■ „mert hitetlensegemben tudatlanul cselekedtem" Az OSZ-ben a tudatlansagban elkovetett 
biinokre aldozattal lehetett bocsanatot nyemi (vo. III. Mozes 16), ugyanakkor az el ore eltervezett 
biinre nem volt lehetseges az aldozat, meg az Engeszteles Napjan sem. A Romai levelben Pal 
megerositi, hogy Isten annak fenyeben vonja felelosegre az embereket, amennyi fenny el 
rendelkeznek. Egy pelda erre az igazsagra az, hogy a Mozesi Torveny elott Isten nem vonta 
felelosegre az embereket, ha megszegtek annak szabalyait (vo. Apcsel. 17:30; Roma. 3:20,25; 4:15; 
5:13,20; 7:5,7-8; I. Kor. 15:56). Ugyanez ez igaz azokra is, akik meg soha nem hallottak az 
evangeliumot (vo. Roma 1:18-2:29). Azert felelnek, amennyi feny nekik adatott (a teremtesbol, 
Roma 1:18-23, es a belso erkolcsi bizonysagtetel, Roma 2:14-15). Ezt a "termeszeti kijelentesnek" 
nevezik, ami ellentete a "kiilonleges kijelentesnek" (pi. a Biblia). 

1:14 „a mi Urunk kegyelme" Pal az iidvossegrol szolo teologiajaban a kulcs az Isten jelleme volt, 
nem pedig az emberiseg teljesitmenye. A bukott emberek egyetlen remenye az Isten letisztult, 
irgalmas, kegyelmes jellemeben van, ami Krisztusban fejezodott ki (vo. Ef 1:3-14; 2:4,8-9). 

■ „b6segesen" Ez sz6 szerint az jelenti "szuperbosegesen" {huperpleonazo). Ez egy olyan 
jellemvonas, ami a hapax legomenon osszetett valtozata a huper szoval, amit Pal alkotott meg. 
"Ahol megnovekedett a biin, ott meg bosegesebben kiaradt a kegyelem" (Roma 5:20). 



KULONLEGES TEMA: HOGYAN HASZNALJA PAL A "i/t/P^/?" SZOT ES ANNAK 
SZOOSSZETETELEIT 

Pal kiilonosen is szeretett uj szavakat megalkotni a gorog huper ELOJARO SZOVAL, ami 



alapjaban veve azt jelenti, hogy "tul" vagy "felettebb". Amikor BIRTOKOS ESETTEL 
(HATAROZOSZOI) hasznalja, azt jelenti, hogy "valaki neveben, valaki helyeben, valaki 
erdekeben". Azt is jelentheti, hogy "rol/rol", vagy "vonatkozolag", mint diperi (vo. II. Kor. 8:23; 
II. Thessz. 2:1). Amikor a tArGYESETTEL hasznalja, azt jelenti, hogy "felette", "felett" vagy 
"tul" (vo. A. T. Robertson, A Grammar of the Greek New Testament in the Light of Historical 
Research [A gorog ujszovetseg nyelvtana a tortenelmi kutatasok fenyeben], 625-633. oldal). 
Amikor Pal szeretett volna egy fogalmat kihangsiilyozni, akkor ezt az ELOJAROSZOT 
hasznalta egy szoosszetetelben. 

Itt egy lista arrol, hogy hogyan hasznalta Pal ezt az ELOJAROSZOT szoosszetetelekben. 

A. Hapax legomenon (csak egyszer fordul elo az USZ-ben) 

1. Huperakmos, eljart felette az ido, I. Kor 7:36 

2. Huperauxano, felettebb megnovekszik, II. Thessz. 1:3 

3. Huperbaino, tullepni vagy athagni, I. Thessz. 4:6 

4. Huperkeina, tul, II. Kor. 10:16 

5. Huperekteina, meghaladni, II. Kor. 10:14 

6. Huperentugchano, kozbenjami, Roma 8:26 

7. Hupernikao, merhetetleniil gyozedelmeskedni, Roma 8:37 

8. Huperpleonazo, tularado bosegben lenni, I. Tim. 1:14 

9. Huperupsod, legteljesebben felmagasztalni, Fil. 2:9 
lO.Huperphroneo, fennhejazo dolgokat gondolni, Roma 12:3 

B. Szavak, amik csak Pal irasaiban fordul elo. 

1. Huperairomai, sajatmagat felmagasztalni, II. Kor. 12:7; II. Thessz. 2:4 

2. Huperballontos, merteken feliil, bosegesen, II. Kor. 11:23 (csak itt all HATAROZOI 
ESETBEN, mashol IGE:, II. Kor. 3:10; 9:14, Ef 1:19; 2:7; 3:19) 

3. Huperbole, tulrepiilni, tulloni, kiilonleges fegyverzet, Roma 7:131. Kor. 12:31; II. 
Kor. 1:8; 4:7,17; 22:7; Gal. 1:13 

4. Huperekperissou, minden merteket feliilhalad, Ef. 3:20; I. Thessz. 3:10; 5:13 

5. Huperlian, alegfelsobb mertekii, kiemelkedo, II. Kor. 11:5; 12:11 

6. Huperroche, kivalosag, kitiinoseg, I. Kor 2:1; I. Tim. 2:2 

7. Huperperissetio, tulsagosan bovelkedni, Roma 5:20 (KOZEPIGE: tularadoan 
betoltve lenni, II. Kor. 7:4) 

C. A Pal altal hasznalt szavak, es mas USZ-i irok altal csak ritkan hasznalt szavak 

1. Huperano, magasan felette, Ef. 1:21; 4:10; es Zsid. 9:5 

2. Huperecho, kitiinoseg, kiemelkedo, Roma 13:1; Fil. 2:3; 3:8; 4:7; I. Pet. 2:13 

3. Huperephanos, feltetelezo, fennhejazo, Roma, 1:30; II. Tim. 3:2; es Lukacs 1:51; 
Jakab4:6; L Pet. 5:5. 

Pal a szenvedelyek embere volt; amikor a dolgok vagy az emberek j6k voltak, akkor nagyon 
j6k voltak, amikor rosszak voltak, akkor nagyon rosszak voltak. Ez az ELOJAROSZO 
megengedte, hogy szuperlativuszokban fejezhesse ki a biinnel, magaval, Krisztussal es az 
Evangeliummal kapcsolatos erzeseit. 



■ „a Krisztus Jezusban valo hittel es szeretettel" Szamos ertelmezesi vitapont van ebben a 
versben. 

1. A 14. versben szereplo "Urunk" YHWH-ra utal, vagy Jezusra (vo. 17. vers)? A 
szovegkornyezet miatt a YHWH tiinik a legjobbnak. 

2. Isten kegyelmi ajandeka osszefiiggesben kellene hogy legyen a hittel es szeretettel, amik 
szinten Krisztus ajandekai? 

Pal megterese minden (Apcsel 9) bizonnyal a kegyelem megnyilatkozasa volt. Pal ki volt valasztva, 
es eszerint cselekedett. A valaszreakcioja nem egy olyan tett volt, amiben a szabad akaratra semmi 



nem volt hatassal! A sziiksegei Isten kegyelmeben es Jezus cselekedeteiben lettek betoltve. Pal 
megkapta a menny ajandekait, es ugy elt, hogy masok is lathassak ezt. 

Vegyiik eszre, hogy Isten az iidvossegrol valo gondoskodasa csakis Krisztuson keresztiil 
lehetseges. O maga Isten valasza a bukott emberiseg minden teriileten jelentkezo sziiksegere (vo. 
15-17. versek). 

1:15 „Igaz az a beszed es teljes elfogadasra melto" Ezt a kifejezest ot alkalommal hasznalja a 
Pasztori Levelekben (vo. 1:15; 3:1; 4:9; II. Tim. 2:11; Titusz 3:8). Nagyon hasonlit Jezus "amen 
amen" mondasara (amit ugy forditottak, hogy "bizony bizony"), amit arra hasznalt, hogy egy nagyon 
jelentosegteljes mondatot vezessen be. 

■ „Krisztus Jezus Jezus azert jott el a vilagba" Ez feltetelezi/sugalmazza Jezus mindenek elott 
valo letezeset (vo. Janos 1:1,15; 8:57-58; 16:28, 17:5; II. Kor. 8.9; Fil. 2:6-7; Kol. 1:17; Zsid. 1:3; 
10:5-8), ami egy nagyon is jelentos doktrinalis kerdes volt ami kapcsolodott az isteni voltahoz 
(testet oltott, nem pedig teremtve lett, vo. Peld. 8:22). Lehetseges, hogy ezeknek a hamis tanitoknak 
a gnosztikus aspektusaira utal. Lasd Kiilonleges Tema: A gnoszticizmus a Titusz 1 : 1-ben. 



KULONLEGES TEMA: HOGYAN HASZNALJA PAL A KOSMOS SZOT 

Pal a kosmos szot szamos modon hasznalja 

1. az osszes teremtett rendszerre (vo. Roma 1:20; Ef. 1:4; I. Kor. 3:22; 8:4,5) 

2. erre a planetara (IL Kor. 1:12; Ef. 1:10; Kol. 1:20; L Tim. 1:15; 3:16; 6:7) 

3. az emberekre (vo. L Kor. 1:27-28; 4:9,13; Roma 3:6,19; 11:15; IL Kor. 5:19, Kol. 1:6) 

4. azokra az emberekre, akik Istentol fiiggetleniil szervezetten elnek (vo. I. Kor. 1:20-21; 
2:12; 3:19; 11:32; Gal. 4:3; Ef. 2:2,12; Fil. 2:15; Kol. 2:8,20-24). Ez itt nagyon hasonlit 
arra, ahogy Janos hasznalja azt az I. Janos 2:15-17-ben. 

5. a jelenlegi vilagszerkezetre (vo. I. Kor. 7:29-31; Gal. 6:14, hasonlo a Fil. 3:4-9-hez, ahol 
Pal a Zsido szerkezetet irja le) 

Bizonyos ertelemben ezek atfedik egymast, es nehez minden egyes elofordulasat 
kategorizalni. Ezt a kifejezest is, mint Pal gondolkodasaban oly sokat, a kozvetlen 
szovegkomyezettel kell defmialni, es nem egy el ore lefixalt defmicioval. Pal szohasznalata 
nagyon keplekeny volt (vo. James Stewart A Man in Christ - Egy Ferfi Krisztusban - cimii 
konyveben). Nem az volt a szandeka, hogy egy szisztematikus teologiai rendszert alkosson 
meg, hanem az, hogy Krisztust hirdesse. O megvaltoztat mindent! 



■ «hogy a biinosoket iidvozitse" Ez a celja Krisztus eljovetelenek (vo. Mark 10:45; Lukacs 
19:10;I. Jan. 2:2). Tovabba megmutatja az evangelium alapveto tanitasat, mar ami a bukott 
emberiseg sziikseget illeti a kegyelemmel kapcsolatban (vo. Roma 3:9-18,23; 6:23). 

■ „az elso en vagyok" Minel nagyobb a feny, annal nagyobb a biinosseg tudatosulasa (vo. 16. 
vers; I. Kor. 15:9; Ef 3:8). Palnak biintudata volt azert, mert iildozte az egyhazat (vo. Apcsel. 7:58; 
8:1; 9:1-2; 22:4,19-20; 26:10-11), de erot adott neki Isten kegyelme, szeretete, es a Krisztus 
befejezett munkaja altali gondoskodasa a biinosokrol (vo. 16. vers). 

1:16 

NASB „t6keletes turelmet" 

NKJV «teljes hosszutiireset" 

NRSV „a legvegsobb turelmet" 

TEV „teljes turelmet" 

NJB „kimerithetetlen turelmet" 

Ez egy osszetett gorog kifejezes (makros es thumos) melynek j elentese "visszatartott harag". A 
gorog OSZ-ben, amit Septuagintanak hivnak, gyakran hasznaljak ezt a kifejezest Istenre (vo. IV. 



Mozes 14:18; Zsolt. 86:15; 103:8; Joel 2:13; Nah. 1:3). Az USZ-ben is ezzel jellemzik Istent (vo. 
Roma 2:4; 9:22; I. Peter 3:20; II. Peter 3:15). Ennek kellene jellemeznie az O gyermekeit is (vo. II. 
Kor. 6:6; Gal. 5:22; Ef. 4:2; Kol. 1:11; 3:12; II. Tim. 3:10; 4:2). 

■ „peldakent" Pal bizonysagtetele arrol az iidvossegrol, hogy a keresztenyseg fo ellensegebol a 
poganyokhoz elkiildetett Apostolla lett felfedi Isten kegyelmenek a melyseget, szelesseget es 
magassagat. Bizonyos ertelemben Pal egy oszinte hamis tanito volt, akin Isten megkegyelmezett! 

■ „azoknak, akik majd hisznek benne" A Janos 17:20-26-ban Jezus imadkozik azokert, akik 
majd hinni fognak Benne. Bar a Janos Evangeliuma az eis eloljaroszot hasznalja gyakrabban, hogy 
kifejezze az emberi hit targyat, Pal altalaban az epi szot hasznalja (vo. Roma 4:5,24; 9:33; 10:11; I. 
Tim. 1:16; nezziik meg az Apcsel 9:42; 11:17 es a 16:3 1-s verseket is) vagy csak a RESZES 
ESETET (vo. Gal. 3:6; Apcsel 18:8; 27:25). Ugy tiinik, hogy semmilyen teologiai kiilonbseg sines a 

(1) hinni (bizni) valamibe {eis)] hinni valamiben (en); vagy a hinni valaminek {epi); es a (2) 
RESZES ESET eloljaroszo nelkiili hasznalata kozott (vo. I. Janos 5:10). 

Pal, ugyanugy, mint Janos neha a hoti szot hasznalja (azaz, hinni hogy), ami a hit tartalmat 
hangsulyozza (vo. Roma 6:8; I. Thess. 4:14). Az evangelium (1) egy szemely, akit fogadnunk kell; 

(2) bizonyos igazsagok, amiket hinniink kell; es (3) egy elet, amit meg kell elniink. 



KULONLEGES TEMA: HIT {PISTIS [fonev], PISTEUO [ige], PISTOS [melleknev]) 

A. Ez egy nagyon fontos kifejezes a Bibliaban (vo. Zsid. 11:1,6). Jezus korai tanitasainak 
is ez a temaja (vo. Mark 1:15). Legalabb ket ujszovetsegi kovetelmeny van: megteres 
es hit (vo. 1:15; Apcsel 3:16,19; 20:21). 

B. Szotana 

1. Az OSZ-ben a hit sz6 lojalitast, hiiseget, megblzhatosagot jelentett, es Isten 
termeszetenek leirasa volt, nem a mienk. 

2. Heber kifejezesbol szarmazik, {emun, emunah), ami azt jelentette, hogy "hogy 
biztosnak vagy szilardnak lenni". A megmento hit a kovetkezo: ertelmi beleegyezes 
(igazsagok soraba), erkolcsos elet (eletstilus), es elsodlegesen egy kapcsolati (egy 
szemely befogadasa) es akarati odaszantsag( egy dontes) ennek a szemelynek. 

C. Az OSZ-i hasznalata 

Ki kell hangsulyoznunk, hogy Abraham hite nem az eljovendo Messiasban volt, 
hanem Isten azon igereteben, hogy lesz egy gyermeke es leszarmazottjai (I. Mozes 12:2; 
15:2-5; 17:4-8; 18:14). Abraham azzal valaszolt erre az igeretre, hogy hitt Istennek. Igy 
is voltak ketsegei es problemai ezzel az igerettel kapcsolatban, aminek a 
beteljesiilesehez tizenharom ev kellett. Az 6 tokeletlen hite viszont elfogadasra talalt 
Istennel. Isten kesz arra, hogy olyan tokeletlen emberekkel munkalkodjon egyiitt, akik 
hitben valaszolnak Neki es az O igereteire, meg akkor is, ha a hitiik merete csak akkora, 
mint egy mustarmag (vo. Mate 17:20). 

D. Az USZ-i hasznalata 

A "hitt" sz6 a gorog kifejezesbol szarmazik {pisteuo) amit ligy is lehet forditani, 
hogy "hisz", "hit", vagy "bizni". Peldaul a fonev nem fordul elo meg Janos 
evangeliumaban, de az ige format gyakran hasznalja. A Janos 2:23-25-os igereszben 
nem tudjuk biztosan, hogy mennyire volt valodi a tomeg odaszantsaga a Nazareti Jezus, 
mint Messias fele. Ennek a "hinni" igenek a felszines hasznalatara tovabbi pelda a Janos 
8:31-59 es az Apcsel 8:13,18-24. Az igaz biblikus hit tobb, mint egy kezdeti 
valaszreakcio. A tanitvanysag folyamatanak kell ezt kovetnie (vo. Mate 13:20-22,31- 
32). 

E. ELOLJAROSZOKKALvalo hasznalata 

1. eis azt jelenti "-ba, -be, -ban, ben". Ez az egyedi szerkezet azt hangsulyozza, hogy a 
hivok bizalmukat/hitiiket Jezusba helyezik. 



a. az 6 nevebe(n) (Janos 1:12; 2:23; 3:18; I. Janos 5:13) 

b. Obele (Janos 2:11; 3:15,18; 4:39; 6:40; 7:5,31,39,48; 8:30; 9:36; 10:42; 
11:45,48; 12:37,42; Mate 18:6; Apcsel 10:43; Fil. 1:29; I. Pet. 1:8) 

c. Bennem (Janos 6:35; 7:38; 11:25,26; 12:44,46; 14:1,12; 16:9; 17:20) 

d. aFiuba(n) (Janos 3:36; 9:35; I. Janos 5:10) 

e. Jezusba(n) (Janos 12:11; Apcsel 19:4; Gal. 2:16) 

f. a Vilagossagba(n) (Janos 12:36) 

g. Istenbe(n) (Janos 14:1) 

en azt jelenti "-ban, ben" ugyanugy, mint a Janos 3:15-ben; a Mark l:15-ben es az 

Apcsel 5:14-ben 

epi az jelenti "-ban, -ben", vagy -on, rajta, mint a kovetkezo helyeken: Mate 27:42; 

Apcsel 9:42; 11:17; 16:31; 22:19; Roma 4:5,24; 9:33; 10:11; I. Tim. 1:16; I. Pet. 2:6 

az ELOLJAROSZO nelkuli RESZES ESET mint a kovetkezo helyeken: Gal. 3:6; 

Apcsel 18:8; 27:25; I. Janos 3:23; 5:10 

hoti, ami azt jelnti, hogy "hinni, hogy", megadja, hogy mi az, amit hinni kell 

a. Jezus az Isten Szentje (Janos 6:69) 

b. Jezus a Vagy ok (Janos 8:24) 

c. Jezus az Atyaban van, es az Atya Obenne (Janos 10:38) 

d. Jezus a Messias (Janos 1 1 :27; 20:3 1) 

e. Jezus az Isten Fia (Janos 1 1 :27; 20:3 1) 

f. Jezust az Atya kuldte el (Janos 1 1 :42; 17:8,21) 

g. Jezus egy az Atyaval (Janos 14:10-11) 
h. Jezus az Atyatol jott (Janos 16:27,30) 

i. Jezus az Atya "Vagyok" szovetsegi nevevel azonositotta sajat magat (Janos 8:24; 

13:19) 
j . Vele fogunk elni (Roma 6:8) 
k. Jezus meghalt es feltamadt (I. Thessz. 4:14) 



■ „6r6k eletre" Az orok elet {zoen aionion) Janos teologiajaban egy folyton visszatero tema. Ez 
egy jelenlegi valosag (Janos 3:16,36; 5:24; 6:47,54) ugyanakkor egy jovobeli remeny is azok 
szamara, akik ismerik az Atyat a Fiuban valo hit altal (pi. Janos 17:2-3). 

Pal ezt a kifejezest oly modon hasznalja, hogy utal vele az (1) uj korszakban valo eletre; (2) 
Isten kiralysagaban valo eletre; vagy (3) a feltamadas utani eletre (vo. Roma 2:7; 5:21; 6:22,23; Gal. 
6.8; I. Tim. 1:16; Titusz 1:2; 3:7). Csak Isten halhatatlan, csak Isten adhat eletet. Azoknak ad orok 
eletet, akik hit altal hisznek az O Fiaban. 

1:17 „Kiraly" Ez a doxologia hasonlo a 6:15-16-hoz. A kesobbi zsinagogak nyelvezetet tiikrozi 
vissza ("A Vilagegyetem Kiralya") es a diaszporaban elo zsidoket is (az "orokkevalo" kifejezest az 
Alexandriai Philon hasznalta Istenre). 

El eg valoszinii, hogy Pal itt egy hitvallast vagy egy himnuszt idez a korai egyhaz idejebol, 
mint ahogy teszi azt a kovetkezo helyeken: 3:16; 6:15-16 es II. Tim. 2:11-13). 

■ „6r6kkeval6sag" Ez az elso a kovetkezo negy eroteljes MELLEKNEV koziil, ami ugyanaz, 
mint az "orok elet" kifejezesben szereplo MELLEKNEV a 16. versben, de itt Istent irja le vele. Sz6 
szerint az jelenti, hogy "az idok kiralya" {aionion), ami lehet egy az orokkevalosagra vonatkozo 
metafora vagy egy utalas a zsidok ket korszakanak fogalmara: (1) egy jelenlegi gonosz korszak, 
amit a fiiggetlenseg es a lazadas jellemez (angyalok es emberek is) es (2) egy eljovendo, megigert 
korszak, ami az igazsag korszaka lesz, amit a Lelek hoz el es a Messias hajt vegre. Lasd Kiilonleges 
Tema a 6:17-ben. 

Az orok elet "mar de meg nem" fesziiltsege jellemzi a jelenlegi idoszakot, ahol ez a ket zsido 
korszak atfedi egymast amiatt az uj kijelentes miatt, ami a Messias ket eljovetelerol szol, eloszor 



mint Megvaltokent, es kesobb majd Kiralykent, Urkent es BIrakent. 

■ „halhatatlan" Ez sz6 szerint "romolhatatlan"-t jelent. Metaforikusan az orokke elore, az 
egyetlen elore utal (YHWH, a heber "lenni" IGEBOL szarmazik, vo. II. Mozes 3:14). Csak Istennek 
van Onmagaban elete (vo. Roma 1:23; I. Tim. 1:17; 6:16). Minden mas elet egy szarmaztatott 
ajandek es safarsag. Csakis az Atya kegyelme altal johet, Krisztus munkaja altal (vo. II. Tim. 1:10), 
es a Lelek szolgalata altal. 

■ „lathatatlan" Ezt a szellemi valosag ertelmeben hasznalja (vo. Kol. 1.15) vagy lehet, hogy 
YHWH, mint a lathatatlan Isten (semmikepp nem lehetett rola, vo. II. Mozes 33:20; V. Mozes 4:15; 
I. Tim. 6:16). Isten azaz orokkevalo Lelek, aki jelen van ateremtett vilagban! 

■ „egy Istennek" Ez a zsido egyistenhitre utal (vo. V. Mozes 6:4-6; Judas 25). Ez a 
szovegkornyezet az egyedi bibliai vilagnezetet tiikrozi vissza. A Biblia egy olyan hitet tar az 
emberiseg ele, ami tiilmegy az ot erzekszerwel felfoghato megtapasztalasokon. 

1. Csak egy, egyetlen egy Isten van (vo. I. Mozes 1:1; II. Mozes 8:10; 9:14; V. Mozes 4:35- 
39; I. Sam. 2:2; II. Sam. 7:22; 22:32; I. Kir. 8:23; Zsolt. 86:8,10;Ezs. 43:11; 44:6,8; 45:6- 
7,14,18,21-22; 46:5,9; Jer. 2:11; 5:7; 10:6; 16:20). 

2. O egy szemelyes, teremto, megmento Isten (vo. I. Mozes 1-2; 3:15; Zsolt. 103-104). 

3. AMessiason keresztiil adja a remeny es a helyreallitas igeretet (vo. Ezs. 53). 

4. A Messiasban valo hit helyreallitja a lazadas okozta torest (az evangelium). 

5. Barki, aki hisz a Messiasban, annak orok elete lesz (az evangelium). 

A Textus Receptus, ami az uncialis gorog szoveget koveti: X", D", K, L es P, hozzaadja a "boles" 
kifejezest (NKJV, "az Istennek, aki egyediil boles Isten"). A gorog keziratokbol hianyzik ez a 
hozzaadas: X*, A, D*, F, G, es H*. Lehet, hogy az irastudok adtak hozza a Roma 16:27-b61. 

■ „tisztelet es dicsoseg" Ez alapjaban veve az OSZ-i A:aZ)ot/kifejezes jelentese (vo. 11. vers). A 
Jelenesek konyve szamos alkalommal hasznalja mas dicseretekkel egyiitt (vo. 4:9,11; 5:12,13; 
7:12). 

Az OSZ-ben a "dicsosegre" hasznalatos leggyakoribb heber sz6 (kabod) eredetileg egy 
kereskedelmi kifejezes volt, ami egy par merlegre utalt, ami azt jelentette, hogy "neheznek lenni". 
Az, ami nehez volt, ertekes is volt, vagy pedig belso ertekkel birt. Gyakran hozzaadtak a fenyesseg 
fogalmat is, hogy kifejezzek vele Isten fenseget (vo. II. Mozes 15:16; 24:17; Ezs. 60:1-2). O 
egyediil melto a tiszteletre. Tulsagosan is brilians, hogy a bukott emberiseg befogadhassa (vo. II. 
Mozes 33:17-23; Ezs. 6:5). Istent igazan csak Krisztuson keresztiil lehet megismerni (vo. Jer. 1:14; 
Mate 17:2; Zsid. 1:3; Jakab 2:1). 

A "dicsoseg" kifejezes valamilyen szinten tobbertelmii: (1) lehet parhuzamos az "igazsagos 
Istennel" (2) utalhat Isten "szentsegere" vagy "tokeletessegere"; (3) utalhat Isten kepmasara, ami 
alapjan az emberiseg teremtetett (vo. I. Mozes 1:26-27; 5:1; 9:6), amit kesobb a lazadas megrongalt 
(vo. I. Mozes 3:1-22). Eloszor is YHWH nepe kozotti jelenletere hasznaltak (vo. 16:7,10; III: 
Mozes 9:23; IV. Mozes 14:10). 

■ „6r6kk6n orokke" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "az idok idejeig", ami egy idioma volt az 
orokkevalosagra hasznalva (vo. Gal. 1:5; Fil. 4:20; II. Tim. 4:18). Ugyanezt a kifejezest hasznalja a 
16. vers is az "orok elet"-re es a 17. vers az "orokkevalo Kiraly"-ban. 



KULONLEGES TEMA: OROKKE (GOROG IDIOMAK) 

Az egyik ilyen idiomatikus kifejezes az "orokkon orokke, vagy mindorokke" (vo. Lukacs 
1:33; Roma 1:25; 11:36; 16:27; Gal. 1:5; I. Tim. 1:17), ami a heber 'olam szot tiikrozi vissza. 
Lasd Robert B. Girdlestone Synonyms of the Old Testament (az Oszovetseg Szinonimai) cimii 
konyvenek 321-319 oldalat. Mas ezzel rokon kifejezesek az "orokke" (vo. Mate 21:19 [Mark 



11:14]; Janos 6:58; 8:35; 12:34; 13:8; 14:16; II. Kor. 9:9) es az "orokkon-orokke" (vo. Ef. 3:21). 
Ugy tiinik, hogy nines igazan kiilonbseg e-kozott az idiomak kozott, ami mind az jelenti, hogy 
"orokke". Az angol kifejezesben szereplo "korok" sz6 szerepelhet tobbes szamban, ami atvitt 
ertelemben a rabbinikus nyelvtani szerkezetet jeloli, amit a "fennseg tobbesszamanak" 
neveznek, vagy utalhat a szamos "korszak" fogalmara is annak zsido ertelmeben: "az artatlansag 
korszaka", "a gonoszsag korszaka", "az eljovendo korszak" vagy az "igazsag korszaka". 



„Amen" Lasd Kiilonleges Tema a 6: 16-nal. 



SZOVEG: 1:18-20 

18 

Ezt a parancsot kotom a lelkedre, fiam, Timoteus, hogy a rolad szolo korabbi profeciak 
alapjan harcold meg a nemes harcot. ^^Tartsd meg a hitet es a jo lelkiismeretet, amelyet 
egyesek elvetettek, es ezert a hit dolgaban hajotorest szenvedtek. ^"Ezek koziil valo 
Hiimenaiosz es Alexandrosz, akiket atadtam a Satannak, hadd tanuljak meg, hogy ne 
karomoljak az Istent. 



1: 18 „parancsot" Pal ebben a fejezetben ket katonai kifejezest hasznal: (1) "parancs" (3-as, 5-os es 
18-as vers) es a (2) "harcold meg a nemes harcot" (18-as vers; vo. II. Kor. 10:3-6; Ef. 6:10-17). Ez a 
bekezdes (azaz a 18-20-as versek) visszater a hamis tanltok teologiai temajahoz, ami a 3-7-es 
versekben lett megemlitve. 



NASB, TEV „megbizlak" 

NKJV „rad bizom" 

NRSV, NJB „adom" 

Ez JELENIDEJU MIDDLE KIJELENTOMODU valtozata a paratithemi szonak. Pal rabizta 
Timoteusra az evangelium munkajat (vo. I. Tim. 6:20; II. Tim. 1:14, csak ugy, mint ahogy Jezus is 
rabizta Palra, II. Tim. 1:12), hogy adja azt tovabb hiiseges ferfiaknak (vo. II. Tim. 2:2). 

Ezt a kifejezest a kovetkezo modokon hasznalja: 

1 . Jezus Istenre bizza Magat a Lukacs 23 :46-ban 

2. a hivok Istenre bizzak magukat az Apcsel 14:23-ban 

3. Pal Istenre bizza a hivoket az Apcsel 20:32-ben 

4. a hivok az uj generaciora bizzak a munkat a II. Tim. 2:2-ben 

■ «hogy a rolad szolo korabbi profeciak alapjan" Timoteus szellemi ajandekokat es profetikus 
megerositest is kapott a lisztrai gyiilekezettol, amikor kezratetellel imadkoztak erte (4:14). Ez a 
kifejezes jelentheti azt hogy (1) "rolad szolo" (az angol forditasban az eredeti igeversben a "veled 
kapcsolatos" kifejezes talalhato. A ford, megjegy.) vagy (2) "amik hozzad vezettek engem". 

■ „harcold meg a nemes harcot" Gyakran a kereszteny eletet egy atletikai esemenykent vagy 
harckent jeleniti meg, mint ahogy itt is. A Timoteusrol szolo profeciak megerositettek, hogy 
folyamatosan meg tudja harcolni a j6 harcot, mint ahogy Pal is (JELENIDEJU MIDDLE 
KOTOMOD, vo. 6:12; II. Tim. 2:3-4; 4:7; II. Kor 10:3-6; Ef 6:10-17). 

1:19 „tartsd meg a hitet es a jo lelkiismeretet" A nemes hare megkoveteli, hogy legyen, es 
folyamatosan legyen (BEFEJEZETT AKTIV ELOJAROSZO) 

1. hit 

2. j6 lelkiismeret 

Mind a ketto meg van emlitve az l:5-ben. Azert keriilnek ujra emlitesre, mert ezeknek az elvesztese 
az oka annak, hogy nehanyan a gyiilekezetbol hajotorest szenvedtek a hitiikben. A hit utalhat a (1) 



kereszteny tanltasra, vagy a (2) kereszteny eletre. Mind a ketto nagyon lenyeges. 

A II. Tim. 2: 17-b61 megtudjuk, hogy Hiimenaiosz elhajlott a tanitastol (azt bizonygatta, hogy a 
feltamadas mar megtortent) es istentelensegekbe keveredett (vo. II. Tim. 2:16). A masik nev szerint 
is megemlitett szemely, Alexandrosz, nem lehet az a rezmiives, akit a II. Tim. 4:14 emlit, es az 
Apcsel 19, mert 6 nem volt az evangelium ellensege. 

Az, hogy ok elutasitottak az istenfelo eletet az nem becsapas miatt volt, hanem egy tudatos 
elutasitas volt (AORISZT MIDDLE ELOJArOSZO, apothed, vo. Apcsel 7:39; 13:46; Roma 11:1). 
Lasd az 1 :5 jegyzeteit a lelkiismeretrol. 

■ „amelyet egyesek elvetettek, es ezert a hit dolgaban hajotorest szenvedtek" Ez egy nehez 
es ellentmondasos tema. Lasd Kiilonleges Tema: Hitehagyas a 4:l-ben. Nagyon sok pelda van a 
hitehagyasra az I. Timoteusban (vo. 1:19; 4:1-2; 5:14-15; 6:9-10,21; es a IL Tim. 2:16-18; 3:1-8,13; 
IL Pet. 2:1,20-21; Judas 4). 

1:20 „atadtam a Satannak" Ez egy nagyon nehez kifejezes. ABibliaban elofordulo precedensek: 

1. Isten a Satant hasznalja, hogy megprobalja Jobot (Job 2:6) 

2. a Lelek elragadta Jezust, hogy a Satan megprobalja (Mark 1:12) 

3. Pal kiad egy hivot a Satannak, hogy megtisztitsa, hogy vegso soron helyre tudja allitani (I. 
Kor. 5:5) 

Figyeljiik meg, hogy a 20. versben azt allltja, hogy ezt azert teszi, hogy megtanuljak, hogy ne 
karomoljak az Istent. Lehetseges, hogy arra utal, hogy a hivo kozossegbol kitiltottak. Isten 
ideiglenes fenyitese mindig megmento celzatu. Isten hasznalja a Satant abbol a celbol, hogy 
megprobalja az embereket (vo. I. Mozes 3; Job 1-2; Zak. 3). Bizonyos ertelemben a Satan eszkoz 
Isten kezeben. A Satan Isten elleni lazadasa es a fiiggetlenseg iranti vagya az, ami gonossza teszi, 
nem pedig a kiserto munkaja. 

Az, hogy itt ezt a kifejezest hasznalja azt sugallja, hogy van meg remeny ezeknek a hamis 
tanitoknak es az 6 kovetoik szamara. Bar egy hasonlo metaforat hasznal a 4:2-ben a hamis tanitokra, 
ami azt sugallja, hogy nines mar szamukra remeny. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a sajat 
Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a Biblia es 
a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy kommentator miatt 
sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Miert erositi meg Pal az 6 apostolsagat egy szemelyes levelben, amit Timoteusnak irt? 

2. Milyen termeszetii volt az Efezusban elofordulo eretnekseg? 

3 . A keresztenyeknek milyen a viszonyuk a Mozesi Torvenyhez? 

4. Hogyan tekintett Pal a szolgalatara? (12. vers) 

5. Miert ismetli meg olyan gyakran a bizonysagtetelet? (16. vers) 

6. Mik voltak azok a dolgot, amiket Timoteusnak parancsolt? (18. vers) 

7. Hiimenaiosz es Alexandrosz elestek a kegyelemtol? (19. vers) 

8. Mi a "j6 lelkiismeret"? (19. vers) 

9. Mit jelent az, hogy valakit atadni a Satannak? (19. vers) 



I. TIMOTEUS 2 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Utmutatasok az Imadsaggal 


Imadkozzatok Minden 


Az Istentisztelet Rendje 


Gyiilekezeti Istentisztelet 


Liturgikus Imadsag 


Kapcsolatban(2:l-3:la) 


Emberert 








2:1-7 


2:1-7 

Ferfiak es Nok a 
Gyiilekezeten beliil 


2:1-7 


2:1-7 


2:1-7 


2:8-3:1 


2:8-15 


2:8-15 


2:8-15 


2:8 

Nok a Gyiilekezetben 

2:9-15 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVEAZEREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES 

A. Ez az egesz resz, a 2:1-3:13, a nyilvanos istentisztelettel es annak szerkezetevel foglalkozik 

1. nyilvanos istentisztelet (2:1-15) 

a. a ferfiak szerepe (2:1-8) 

b. a nok szerepe (2:9-15) 

2. a gyiilekezet szerkezete 

a. pasztor (3:1-7) 

b. diakonusok (3:8-10,12-13) 

c. noi segitok (3:11) 

B. A hivok imadsagainak celja "mindenek" megterese (vo. 2:1). Isten vagya, hogy "mindenki" 
iidvoziiljon (vo. Janos 3:16; I. Tim. 2:4; Titusz 2:11; IL Peter 3:9). Jezus "mindenkiert" 
kifizette a biin biinteteset (vo. Roma 5:18-19). 



C. Ez a resz egy korai egyhazi kezikonyv lehet, amit arra terveztek, hogy segltsen a 
gyiilekezeteknek megszervezni es vezetni a tevekenysegeiket (vo. 3:14-15). 

D. Ennek a szakasznak a legnehezebben ertelmezheto resze a 2:8-15. Nem nehez megerteni, de 
nehez azt tudni, hogy hogyan is kell ezt a mi kulturalis helyzetiinkre alkalmazni. Annyira 
konnyii azokra a reszekre, amikkel nem ertiink egyet az mondani, hogy ez "kulturalis" dolog, 
es eppen ezert nem vonatkozik rank. Szamomra nagyon kenyelmetlen egy nyilvanvaloan 
ihletett szovegre azt mondani, hogy kulturalis, szamos ok miatt: 

1. Ki vagyok en, hogy ellentmondjak az Irasnak? 

2. Honnan tudhatom, hogy esetleg nem vagyok tulsagosan is a sajat kulturam befolyasa 
alatt (szemelyes eloiteletek amik tortenelmi feltetelekhez kapcsolodnak)? 

3. Van-e valamilyen szovegi jel, idioma vagy jelzo, ami kijeloli, hogy mik lehetnek a 
kulturalis dolgok es melyek azok a dolgok, amik Isten akarata minden gyiilekezetnek 
barmelyik korszakban? 

Eloszor is nines ilyen szovegi jelzo! Masodszor, a teljes Irasnak meg kell engednem, 
hogy szoljon errol a bizonyos temarol. Ha az Iras egyseges ezzel a temaval 
kapcsolatban, akkor ennek egyetemes igazsagnak kell lennie. Ha az Iras szamos 
lehetoseget vagy helyzetet ad, akkor az ertelmezesemnek bizonyos szabadsagot kell 
engednem (vo. Fee es Stuart: How to Read the Bible For All Its Worth (Hogyan Kell a 
Bibliat Olvasni Annak Teljes Ertekeert) cimii konyvenek 70-76. oldala). 

SZO ES KIFEFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 2:1-7 
1 
Arra kerlek mindenekelott, hogy tartsatok konyorgeseket, imadsagokat, esedezeseket es 

halaadasokat minden emberert, ^a kiralyokert es minden feljebbvaloert, hogy nyugodt es 

csendes eletet eljiink teljes istenfelelemben es tisztessegben. -^Ez jo es kedves a mi iidvozito 

Isteniink szine elott, "'aki azt akarja, hogy minden ember iidvoziiljon, es eljusson az igazsag 

megismeresere. ^Mert egy az Isten, egy a kozbenjaro is Isten es emberek kozott, az ember 

Krisztus Jezus, ^aki valtsagul adta onmagat mindenkiert taniibizonysagkent a maga 

idejeben. ^Azert rendeltettem hirnokiil es apostolul - igazat mondok, nem hazudok -, hogy a 

hitre es az igazsagra tanitsam a nepeket. 



2:1 „mindenekel6tt" Ez egy gorog idioma, ami azt jelenti, hogy "elsodleges fontossagu". A 
szovegkornyezet azt erositi meg, hogy ennek az volt a celja, hogy a hamis tanitok hatasat 
kontrollalja es limitalja. 

■ „k6ny6rgeseket, imadsagokat, esedezeseket es halaadasokat" Ez egy negy szobol alio lista 
az imadsagra (a Fil. 4:6-ban ezek koziil harom szerepel. Az Ef. 6:18-ban ketto). Pal igy 
hangsulyozza ki, hogy az imadsag minden formajat gyakorolni kell minden emberert, foleg azokert, 
akik vezeto pozicioban vannak. Az Ef. 6:18-ban ugyanez a hangsuly van azon, hogy imadkozzunk 
mindenkiert, de ott a hivokre van korlatozva, itt pedig egyetemesiti. 

Az "esedezeseket" kifejezes (enteuxis) csak itt es a 4:5-ben fordul elo. 

■ „minden emberert" Az a kifejezes, hogy "minden" az 1-7-es versekben otszor fordul elo, ami 
megmutatja mind az imadsagaink mind Isten szeretetenek merteket. Nehanyan a minden emberen 
levo hangsulyt ugy latjak, hogy az egy valaszreakcio a hamis tanitok kizarolagossagara. 



KULONLEGES TEMA: KOZBENJARO IMADSAG 



I. Bevezetes 

A. Az ima Jezus peldaja miatt jelentosegteljes 

1. szemelyes imadsag, Mark 1:35; Lukacs 3:21; 6:12; 9:29; 22:29-46 

2. a templom megtisztltasa, Mate 21:13; Mark 11:17; Lukacs 19:46 

3. Pelda imadsag, Mate 6:5-13; Lukacs 11:2-4 

B. Az imadsag az, amikor azt a hitiinket, amit egy szemelyes, torodo es jelenvalo 
Istenbe vetettiink, aki hajlando es kepes is arra, hogy ertiink es masokert 
cselekedjen, kezzelfoghato cselekedette tessziik. 

C. Isten szemelyesen korlatozta magat arra, hogy sok teriileten a gyermekeinek 
imadsagai szerint cselekedjen (vo. Jakab 4:2) 

D. Az imadsag legfobb celja a Haromegy Istennel valo kozosseg es idotoltes. 

E. Az imadsag kiterjedhet barmire vagy barkire, ami csak kapcsolodik a hivokhoz. 
Lehet, hogy csak egyszer imadkozunk valamiert hittel, vagy ujra es ujra, ahogy a 
gondolatunk vagy az aggodasunk ujra feleled. 

F. Az imadsag szamos elemet tartalmazhat 

1 . a Haromegy Isten dicserete es imadata 

2. halaadas Istennek az O jelenleteert, kozossegeert es gondoskodasaert 

3. biinossegiink megvallasa, multbeli es jelenbeli 

4. sziiksegeink vagy vagyaink kerelme 

5. kozbenjaras, amikor masok sziiksegeit vissziik az Atya ele 

G. A kozbenjaro imadsag egy rejtely. Isten sokkal jobban szereti azokat, akikert 
imadkozunk, mint ahogy mi szeretjiik oket, megis az imadsagaink gyakran 
kihatassal vannak a valtozasra, valaszreakciora vagy egy sziiksegre nem csak 
benniink, hanem benniik is. 

II. Bibliai Anyagok 

A. Oszovetseg 

1. Nehany pelda a kozbenjaro imadsagra 

a. Abraham konyorog Szodomaert, I. Mozes 18:22 

b. Mozes imadsagai Izraelert 

(1) II. Mozes 5:22-23 

(2) II. Mozes 32:31 

(3) V. Mozes 5:5 

(4) V. Mozes 9:18,25 

c. Samuel imadkozik Izraelert 

(1) I. Samuel 7:5-6,8-9 

(2) I. Samuel 12:16-23 
(3)1. Samuel 15:11 

d. David imadkozott a gyermekeert, II. Samuel 12:16-18 

2. Isten kozbenjarokat keres, Ezsaias 59:16 

3. Tudva levo, hogy egy meg nem vallott biin, vagy egy hozzaallas, amibol nem 
tertiink meg kihatassal van az imadsagainkra 

a. Zsoltarok 66:1 

b. Peldabeszedek28:9 

c. Ezsaias 59:1-2; 64:8 

B. Ujszovetseg 

1 . A Fiii es a Lelek kozbenj aro szolgalata 

a. Jezus 

(1) Roma 8:34 

(2) Zsidok 7:25 

(3) I. Janos2:l 

b. Szentlelek, Roma 8:26-27 



2. Pal kozbenjaro szolgalata 

a. Imadkozik a zsidokert 

(1) Roma 9:1 

(2) Roma 10:1 

b. Imadkozik a gyiilekezetekert 
(1) Roma 1:9 
(2)Efezus 1:16 
(3)Filippi 1:3-4,9 
(4)Kolosse 1:3,9 

(5) I. Thesszalonika 1:2-3 

(6) II. Thesszalonika 1:11 

(7) II. Timoteus 1:3 

(8) Filemon 4. vers 

c. Pal kerte a gyiilekezeteket, hogy imadkozzanak erte 

(1) Roma 15:30 

(2) II. Korinthus 1:11 
(3)Efezus6:19 

(4) Kolosse 4:3 

(5) I. Thesszalonika 5:25 

(6) II. Thesszalonika 3 : 1 

3. Az egyhaz kozbenjaro szolgalata 

a. Egymasert imadkozni 
(l)Efezus6:18 

(2) I. Timoteus 2:1 

(3) Jakab 5:16 

b. Bizonyos csoportokert kert imadsag 

(1) ellensegeinkert. Mate 5:44 

(2) kereszteny szolgalokert, Zsidok 13:18 

(3) uralkodokert, I. Timoteus 2:2 

(4) abetegekert, Jakab 5:13-16 

(5) visszaesettekert, I. Janos 5:16 

c. Imadsag minden emberert, I. Timoteus 2: 1 
III. Ami megakadalyozhatja az imak megvalaszolasat 

A. Krisztussal es a Lelekkel valo kapcsolatunk 

1. Maradj megBenne, Janos 15:7 

2. Az 6 Neveben, Janos 14:13,14; 15:16; 16:23-24 

3. ALelekben, Efezus 6:18; Judas 20 

4. Isten akarata szerint. Mate 6:10; I. Janos 3:22; 5:14-15 

B. Motivaciok 

1. Nem csuggedve. Mate 21:22; Jakab 1:6-7 

2. Alazat es megbanas, Lukacs 18:9-14 

3. Helyteleniil kerjiik, Jakab 4:3 

4. Onzesbol, Jakab, 4:2-3 

C. Mas aspektusok 

1. Kitartas 

a. Lukacs 18:1-8 

b. Kolosse 4:2 

c. Jakab 5:16 

2. Folyamatosan kert 

a. Mate, 7:7-8 

b. Lukacs 11:5-13 



c. Jakab 1:5 

3. Nines harmonia a csaladban, I. Peter 3:7 

4. Ismert biintol szabadon 

a. Zsoltarok 66:18 

b. Peldabeszedek28:9 

c. Ezsaias 59:1-2 

d. Ezsaias 64:8 
IV. Teologiai Konkluzio 

A. Micsoda kivaltsag! Micsoda lehetoseg! Micsoda kotelesseg es felelosseg! 

B. Jezus a peldank. A Lelek a vezetonk. Az Atya buzgon varja. 

C. Megvaltoztathat teged, megvaltoztathatj a a csaladodat, a barataidat, es a vilagot. 



2:2 „a kiralyokert es minden feljebbvaloert" ABiblia nem tanitja a kiralyok isteni jogat, de tanit 
arrol az Isteni akaratrol, ami a kormanyokat rendezi (Roma 13:1.2). A teologiai lenyeg nem az, 
hogy egyet ertiink-e a kormanyunkkal vagy hogy korrekt-e a kormanyunk. A hivoknek imadkozniuk 
kell a kormanyzati tisztviselokert, mert ok Isten akaratabol vannak ott ebben a bukott vilagban. A 
Roma 13:l,2-b61 tudjak a hivok, hogy minden hatalom Istentol adatott; eppen ezert, mint Krisztus 
kovetoi tiszteljiik is azt. Ez a kijelentes meg inkabb eroteljesebb amikor felismerjiik, hogy Pal arra 
keri a hivoket, hogy olyan kormanyzati vezetokert imadkozzanak, mint peldaul Nero! 

■ „feljebbval6kert" Ez a sz6 a huperoche. Lasd Kiilonleges Tema: Hogyan hasznalja Pal a 
Huper szot es annak szoosszeteteleit az l:14-ben. 



KULONLEGES TEMA: EMBERI KORMANYZAT 

I. BEVEZETES 

A. Defmicio - A Kormanyzat az, amikor az emberiseg sajat magat szervezi meg arra, 
hogy biztositsa es biztonsagba helyezze az ismert fizikai sziiksegeket. 

B. Cel - Isten akarata az volt, hogy a szervezett rend jobb, mint az anarchia. 

1. A Mozesi torvenyhozas, kiilonosen is a Tizparancsolat, Isten akarata az 
emberiseg szamara a tarsadalmon beliil. Egyensiilyba hozza az Istentiszteletet es 
az eletet. 

2. Az Irasokban a kormanyzat egyetlen formaja vagy szerkezete sem lett ajanlva, 
bar az osi Izrael theokraciaja az, amit a menny elvarna. Nem Bibliai igazsag sem 
a demokracia sem pedig a kapitalizmus. A keresztenyeknek helyesen kell 
cselekedniiik barmilyen kormanyzati rendszerben is talaljak magukat. A 
keresztenyek celja az evangelizacio es a szolgalat, nem pedig a forradalom. 

C. Az emberi kormanyzat eredete 

1 . A Romai Katolicizmus azt bizonygatta, hogy az emberi kormanyzat egy veliink 
sziiletett sziikseg, ami mar a biinbeeses elott is ott volt. Ugy tiinik, hogy 
Arisztotelesz egyet ertett ezzel az elofeltetellel. Azt mondta, hogy "az ember egy 
politikai allat", ez alatt azt ertette, hogy a kormanyzat "a jo elet elomozditasaert 
letezik". 

2. A Protestantizmus, foleg Luther Marton, azt bizonygatta, hogy az emberi 
kormanyzat a bukas velejarqja. Ugy hivja, hogy "az Isten Kiralysaganak bal 
keze". Azt mondta, hogy "Isten ugy kontrollalja a rossz embereket, hogy rossz 
embereket helyez vezeto szerepbe." 

3 . Karl Marx azt bizonygatta, hogy a kormanyzat az az eszkoz, ami altal egy par az 
elitbe tartozo ember a tomegeket az iranyitasa alatt tarthatja. Szamara a 
kormanyzat es a vallas hasonlo szerepet jatszott. 



II. BIBLIAIANYAG 

A. Oszovetseg 

1. Izrael a minta, ami a mennyben is fel lesz hasznalva. Az osi Izraelben YHWH 
volt a Kiraly. A Theokracia az a kifejezes, amit arra hasznalnak, hogy leirjak 
Isten kozvetlen uralkodasat (vo. I. Sam. 8:4-9). 

2. Isten szuverenitasa az emberi kormanyzatban tisztan lathato a kovetkezokben: 

a. Jeremias 27:6; Ezsdras 1:1 

b. II. Kronikak 36:22 

c. Ezsaias 44:28 

d. Daniel 2:21 

e. Daniel 2:44 

f. Daniel 4:17,25 

g. Daniel 5:28 

3. Isten embereinek alazatosnak es tiszteletteljesnek kell lennie meg a megszallo es 
elfoglalo kormanyzatokkal is: 

a. Daniel 1-4, Nebukadneccar 

b. Daniel 5, Belsaccar 

c. Daniel 6, Darius 

d. Ezsdras es Nehemias 

4. Isten embereinek imadkozniuk kell a polgari hatalmakert: 

a. Jeremias 28:7 

b. Mishnah, Avot. 3:2 

B. Ujszovetseg 

1. Jezus is tiszteletet mutatott az emberi kormanyzatokkal szemben 

a. Mate 17:24-27; kifizette a Templom adot 

b. Mate 22:15-22; tamogatta a Romai ado fizetesenek helyenvalosagat, ezzel 
pedig a Romai polgari hatalmat 

c. Janos 19:11; Isten adja a polgari hatosagokat 

2. Pal szavai az emberi kormanyzattal kapcsolatban 

a. Roma 13:1-7; a hivoknek ala kell vetni magukat a polgari hatosagoknak es 
imadkozniuk kell ertiik 

b. I. Timoteus 2: 1-3; a hivoknek imadkozniuk kell a polgari hatosagokert 

c. Titusz 3 : 1 ; a hivoknek ala kell vetniiik magukat a polgari hatosagoknak 

3. Peter szavai az emberi kormanyzattal kapcsolatban 

a. Apcsel 4:1-31; 5:29; Peter es Janos a Szanhedrin elott (ez polgari 
engedetlenseget mutat) 

b. I. Peter 2:13-17; a hivoknek ala kell vetniiik magukat a polgari hatosagoknak 

4. Janos szavai az emberi kormanyzattal kapcsolatban 

a. Jelenesek 17; a babiloni parazna az emberi kormanyzatot kepviseli, aki 
szemben all Istennel 
III.OSSZEGZES 

A. Az emberi kormanyzatot Isten rendelte el. Ez nem a "Kiralyok isteni jogat" jelenti, 
hanem a kormanyzat isteni helyet. Egyik formaja sem jobban ajanlott, mint a masik. 

B. Vallasos kotelezettsege a hivoknek az, hogy engedelmeskedjenek a polgari 
hatalmaknak megfelelo tiszteletteljes hozzaallassal. 

C. A hivok szamara helyenvalo az emberi kormanyzat tamogatasa az adok 
megfizetesevel es imadsaggal. 

D. Az emberi kormanyzat a rend erdekeben van. Ok Isten szolgai ebbol a celbol. 

E. Az emberi kormanyzat nem teljhatalmu. Korlatozva van hatalmaban. A hivoknek a 
lelkiismeretiik szerint kell cselekedniiik a kormanyzat elutasitasaban akkor, amikor 
az tullepi az Isten altal megszabott korlatait. Ahogy Szent Agoston irja a The City of 



God (Isten Varosa) clmii miiveben, mi ket birodalom allampolgarai vagyunk, egy 
ideiglenese es egy orokkevaloe. Mind kettoben vannak kotelessegeink, de Isten 
Kiralysaga a vegso/kizarolagos! Szemelyes es kozossegi megkozelitese is van az 
Istennek valo felelossegiinknek. 

F. Arra kellene batoritanunk a hivoket egy demokratikus rendszerben, hogy aktivan 
vegyenek reszt a kormanyzas folyamataban, es amikor csak lehetseges vigyek 
keresztiil az Irasok tanitasait. 

G. A tarsadalmi valtozast szemelyes megteresnek/atvaltozasnak kell megeloznie. A 
kormanyzatban nincsen semmilyen valodi eszkatalogikus remeny. Minden emberi 
kormanyzat, bar Isten akaratabol leteznek es hasznalja is azokat, csak biinos 
kifejezodese az emberi szervezetnek Istentol valo fiiggetlensegere. 

A Janosi szohasznalatban ezt a "vilag"-kent fejezi ki. 



■ «hogy nyugodt es csendes eletet eljiink" Ugy tiinik, hogy azt jelenti, hogy "bekes" abban az 
ertelemben, hogy "a kiilso probaktol szabadon", es "csendes" abban az ertelemben, hogy "szabad a 
belso nyugtalansagtol". A hivoknek a nyugodt elet altal kell gyakorolniuk hitiiket, ami annyira 
nehez a szenvedes es az osszezavarodottsag idejen. Ezek a hamis tanitok megzavartak a 
hazicsoportok bekesseget es oromet Efezusban. Pal ugyanezt a fajta tanacsot adta a thesszalonikai 
gyiilekezetnek is, amit tulbuzgo, eszkatalogikus bealitottsagu klikk zavart meg (vo. I. Thessz. 4:11; 
II. Thessz. 3:12). Agyiilekezeti zavar idejen imadkozz, es elj szelid, istenfelo eletet! 

■ „teljes istenfelelemben es tisztessegben" A pogany tarsadalom iildozte es felreertette a 
keresztenyeket. Ennek a problemanak az ellensulyozasanak egyik modja a hivok eletstilusa volt. 

Az "istenfelelem" kifejezest tiz alkalommal hasznalja a Pasztori Levelekben (vo. 2:2; 3:16; 
4:7,8; 6:3,5,6,11; II. Tim. 3:5; Titusz 1:1). Mellekjelentese az Isten irant valo tisztelet a helyenvalo 
erkolcsos eletben kifejezve. Lasd Kiilonleges Tema a 4:7-ben. 

A "tisztesseg" kifejezest is szamos alkalommal hasznalja a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 
2:2; 3:4,8,11; Titusz 2:2,7). Bauer, Arndt, Gingrich es Danker Lexikonjaban a kovetkezo keppen 
defmialtak: "tisztelet, meltosag, komolysag, tisztelettudas, szentseg, becsiiletesseg/feddhetetlenseg" 
(47. oldal). 

A keresztenyeknek pozitiv modon kellene felhivni a figyelmet magukra (pi. 
"tiszteletremeltosaggal"), es nem negativan (vo. 3. vers; I. Peter 4:12-16). 

2:3 „ez jo es kedves" Az istenfelelem Isten akarata az egesz emberisegre nezve. Ez egy bizonyos 
modon utal "Isten kepmasanak" helyreallitasara, ami megromlott az emberisegben az I. Mozes 1:26- 
27 Ota. Isten mindig olyan embereket akart, akik visszatiikrozik az O jellemet. A kerdes mindig is az 
volt, hogy "hogyan?". Az OSZ megmutatta, hogy a bukott emberiseg nem tudott a sajat erejebol 
engedelmesseget vagy igazsagossagot eloallitani. Igy hat az USZ Isten cselekedeteire es hiisegere 
alapszik, nem pedig az emberisegere (vo. Jer. 31:31-34; Ezekiel 36:22-38). Isten helyreallitja es 
motivalja a kovetoit a Konyve, a Fia es a Lelke altal. Nem a cselekedeteink alapjan rendezett az 
Istennel valo kapcsolatunk, de miutan megismertiik Ot az iidvossegben, az eletiink celja a szentseg 
lesz (vo. Mate 5:20; Roma 8:29; Gal. 4:19; Ef 1:4; 2:10). Lasd Kulonleges Tema: Megszentelodes 
a II. Tim. 2:2-ben. 

■ „a mi iidvozito Isteniink" Lasd a teljes megjegyzest a II. Tim. 1 : 10-nel. 

2:4 „aki azt akarja, hogy minden ember iidvoziiljon" A hivoknek minden emberert imadkozniuk 
kell, mert Isten azt szeretne, hogy minden ember iidvoziiljon. Ez egy el eg sokkolo kijelentes volt a 
kizarolagossagot hirdeto hamis tanitok szamara, legyenek azok gnosztikusok vagy zsidok, vagy ami 
a Pasztori Levelekben a legvaloszlniibb, ezek kevereke. Ez a hatalmas/nagyszerii igazsag Isten az 
emberiseg fele valo szereteterol (vo. 4:10; Ezek. 18:23,32; Jan. 3:16; Titusz 2:11; II. Pet. 3:9; I. Jan. 



2:1; 4:14). Ez a vers megmutatja a dogmatikus, supralapsarianista, ketelii predestinacio 
kiegyensulyozatlansagat, ami kihangsulyozza Isten szuverenitasat a sziikseges emberi valasz 
kizarasaval kapcsolatban. Az "otpontos" Kalvinizmus legfokeppen az "ellenallhatatlan kegyelem" es 
a "korlatozott megvaltas" athagja a biblikus hit szovetsegi aspektusat. Helytelen lenne Istent az 
emberi szabad akarat babjava lealacsonyitani, ahogy az is helytelen, hogy az emberiseget 
alacsonyitjuk le az isteni akarat babjava. Isten az O szuverenitasaban ugy dontott, hogy szovetseg 
keretei kozott foglalkozik a bukott emberiseggel. Mindig O kezdemenyezi es allitja fel a szovetseg 
szerkezetet (vo. Janos 6:44,65), de meghagyta, hogy az embereknek valaszolniuk kell erre, es 
folyamatosan kell valaszolni megteresben es hitben (vo. Mark 1:15; Apcsel. 3:16,19; 20:21). 

Gyakran az Isten szuverenitasarol (predestinacio) es az emberi szabad akaratrol szolo teologiai 
vitak szoveg-belemagyarazasokka fajul el. A Biblia vilagosan kijelenti YHWH szuverenitasat. 
Mindazonaltal azt is kijelenti, hogy az O legfelsobb teremtmenye, az emberiseg, ami az O 
kepmasara teremtetett, felruhaztatott azzal a csodalatos szemelyes tulajdonsaggal, hogy erkolcsi 
donteseket hozzon. Az embereknek egyiitt kell miikodniiik Istennel az elet minden teriileten. 

Az a sz6, hogy "sokak" arra volt hasznalatos, hogy megerositse, hogy Isten kivalasztott 
nemelyeket (a kivalasztottakat) nem nem mindenkit; hogy Jezus meghalt nemelyekert, de nem 
mindenkiert. A kovetkezo szovegreszek figyelmes elolvasasa megmutatja, hogy ezek parhuzamos 
ertelemben lettek hasznalva! 

Ezsaias 53 Roma 5 

1. "mindnyajan" (6. vers) 1. "minden" (18. vers) 

2. "sokak" (ll-12.vers) 2. "sokan" (19. vers) 

■ „udv6zulj6n" Ez AORISZT PASSZIV FONEVI IGENEV. Ezt az a jelentest hordozza 
magaban, hogy a bukott emberiseg nem tudja megmenteni sajat magat, (SZENVEDO 
SZERKEZET) de Isten keszen all, hajlando es kepes is arra, hogy ezt megtegye Krisztuson 
keresztiil. 

■ „es eljusson ... megismeresere" Ez a megerositett gorog forma, az epi + gnosis, ami egy 
"teljes es tapasztalati ismeretet" sugall. Ez a mindent magabanfoglaltsag igazi lokes volt a hamis 
tanitok elitizmust es kiilonleges ismeretet hangsulyozo tanai szamara. A zsido es a gorog elemek 
kozotti pontos kapcsolat a hamis tanitokban ismeretlen. Nyilvanvaloan van benniik zsido elem, ami 
felnagyitotta a "mondakat", "nemzettsegtablakat" es a "torvenyt" (lasd az 1:6-7 jegyzetet). A gorog 
elemekkel kapcsolatban eddig sok spekulacio volt mar. Minden bizonnyal ott volt az 
erkolcstelenseg eleme, ami a gorog hamis tanitokra jellemzobb volt, mint a judaizmusra. Az, hogy 
az angyali szintek kesobbi gnosztikus rendszere milyen mertekben volt j el en a Pasztori Level ekben 
jelenlevo eretneksegekben egyszeriien ismeretlen. A. T. Robertson a Word Pictures in the New 
Testament (Szokepek az Ujszovetsegben) 4. kiadasanak 567. oldalan a hamis tanitokat 
"Gnosztikusokkent" azonositotta. 

Az egyiptomi Nag Hammadinal talalt regeszeti lelettel mar sokkal tobbet tudunk a gnosztikus 
spekulaciokrol es teologiarol. Ezeknek a szovegeknek meg van az angol nyelvii forditasa, aminek a 
cime a "The Nag Hammadi Library" (A Nag Hammadi Konyvtar), amit James M. Robinson es 
Richard Smith szerkesztett. A Hans Jonas altal irt The Gnostic Religion (A Gnosztikus Vallas) cimii 
konyvben is van ezeknek a szovegeknek egy erdekes ertelmezese. 

■ „az igazsag" Az "igazsag" kifejezest szamos modon hasznalja az Ujszovetseg: (1) Jezus 
szemelyere (vo. Janos 8:31,32; 14:6); (2) a Lelek leirasara (vo. Janos 16:13); es (3) az "Ige" 
leirasara (vo. Janos 17:17). Isten igazsagat vesosoron Jezus Krisztusban, az E16 Igeben lathatjuk, 
ami pontosan fel van jegyezve a Bibliaban, az irott Igeben; s mind a ketto a Szentlelek kozbenjarasa 
altal vilagittatik meg a szamunkra. Az az igazsag, amire itt utal parhuzamos az 1:10 "egeszseges 
tanitasaval" es az 1:11 "boldog Isten dicsosegenek evangeliumaval". Jezus Krisztus j6 hirere utal 



(vo. 4:3; II. Tim. 2:25; 3:7; Titusz 1:1). 



KULONLEGES TEMA: AZ "IGAZSAG" PALIRASAIBAN 

Ennek a kifejezesnek es annak kapcsolodo formainak Pal altali hasznalata ennek OSZ-i 
megfelelqjebol, az emet szobol szarmazik, ami megbizhatot vagy hiisegeset jelent. Biblian 
beliili zsido irasokban az igazsagot a hamis ellentettjekent hasznaltak. Lehet, hogy a Holttengeri 
Tekercsek lennenek a legkozelebbi parhuzamban ezzel (a "Halaado Himnuszok"), ahol is ezt a 
kifejezest kijelentett tanokra hasznaljak. Az Eszcenus Tarsadalom tagjai "az igazsag taniijava" 
lettek. 

Pal ezt a kifejezest Jezus Krisztus evangeliumara valo utalaskent hasznalja. 

1. Roma 1:18,25; 2:8,20; 3:7; 15:8 

2. I. Korinthus 13:6 

3. II. Korinthus 4:2; 6:7; 11:10; 13:8 

4. Galata 2:5,14; 5:7 

5. Efezus 1:13; 6:14 

6. Kolossse 1:5,6 

7. II.Thesszalonika 2:10,12,13 

8. I. Tim6teus2:4; 3:15;4:3;6:5 

9. II. Timoteus 2:15,18,25; 3:7,8; 4:4 

10. Titusz 1:1,14 

Pal arra is hasznalja ezt a kifejezest, hogy megerosltse, hogy helyesen szol 

1. Apcsel 26:25 

2. Roma 9:1 

3. IL Korinthus 7:14; 12:6 

4. Efezus 4:25 

5. Filippi 1:18 (a magyarban nem az igaz szot hasznalja, a ford, megjegyzese) 

6. I. Timoeus 2:7 

Tovabba arra is hasznalja, hogy leirja a motivacioit az I. Kor. 5:8-ban, es az eletstilusat (ami 
a tobbi keresztenyre is vonatkozik) a kovetkezo helyeken: Ef 4:24; 5:9; Fil. 4:8. Neha 
ember ekre is hasznalja: 

1. Isten, Roma 3:4 (vo. Janos 3:33; 17:17) 

2. Jezus, Ef 4:21 (hasonlo a Janos 14:6-hoz) 

3 . Apostoli bizonysagok, Titusz 1:13 

4. Pal, II. Kor. 6:8 

Csak Pal hasznalja az igei format (pi. eletheuo) a Gal. 4:16-ban es az Ef 4:15-ben, ahol ez a 
sz6 az evangeliumra vonatkozik. Tovabbi tanulmanykent nezd meg Colin Brown, The New 
International Dictionary of New Testament Theology harmadik kiadas 784-902. 



2:5 „egy az Isten" Az egy istenhit ezen fajta hangsulyozasa (vo. Roma 3:30; I. Kor. 8:6; Ef 4:6) 
megtalalhato az I. Tim. l:17-ben, ami az V. Mozes 6:4.6-ot tiikrozi vissza. Bar itt ugy tiinik, hogy 
Jezus a Fiu, es Isten az Atya kiilonallo. Fontos, hogy ne felejtsiik el az az USZ-i allitast, hogy Jezus 
isteni (Janos 1:1; Kol. 1:14-16; Zsid. 1:2,3), ugyanakkor egy kiilonallo szemely az Atyatol. A 
Szentharomsag tana (lasd Kiilonleges Tema a Titusz 3:6-ban) elismeri az egy isteni lenyeg 
egyseget, mikozben a harom Szemely megis orokkevaloan kiilonallo. Egy modja annak, hogy 
bemutassuk ezt a bibliai paradoxont az az, hogy osszehasonlitjuk a Janos evangeliumabol valo 
igereszeket. 

1. Jezus egy az Atyaval (Janos 1:1; 5:18; 10:30,34-38; 14:9-10; 20:28) 

2. Jezus kulonallo az Atyatol (Janos 1:2,14,18; 5:19-23; 8:28; 10:25,29; 14:10,11,12,13,16; 
17:1-2). 



3. Jezus meg ala is van rendelve az Atyanak (Janos 5:20,30; 8:28; 12:49; 14:28; 15:10,19-24; 
17:8) 
A Fiu istensegenek es a Lelek szemelyenek fogalma felreerthetetlen az USZ-ben, de az 
ortodox teologiaban nem alakult ki teljesen egeszen a harmadik es negyedik szazadig. A 
"szentharomsag" kifejezes nem bibliai, de annak fogalma ketsegteleniil az (vo. Mate 3:16-17; 28:19; 
Janos 14:26; Apcsel 2:32-33,38-39; Roma 1:4-5; 5: l-5;8: 1-4,8-10; I- Kor. 12:4-6; II. Kor. 1:21-22; 
13:13; 4:4-6; I. Thessz. 1:2-5; II. Thessz. 2:13; Titusz 3:4-6; I. Peter 1:2; Judas 20-21). 

Az 5. es 6. versnek a nyelvtani szerkezete szolgaltatja a teologiai erveket amik Isten 
mindeneket magaban foglalo iidvozltesevel kapcsolatosak 

1. Csak egy Isten letezik. Az I. Mozes l:26-27-b61 tudjuk, hogy minden ember a kepmasara 
teremtetett. 

2. Csak egy ut vezet el Istenhez a Messiason keresztiil (vo. Janos 14:6), amit mar az I. Mozes 
3:15-ben elore megjosolt. 

3. Csak egy modja van az iidvossegnek, ami az Isten biintelen Baranyanak, Jezusnak, a 
befejezett aldozati munkaja (vo. Janos 1:29; II. Kor. 5:21). 

Az egy Isten elkeszitett egy utat mindenki szamara, hogy kozossegben lehessen Vele (vo. I. 
Mozes 3:15). Barki, aki csak jon, annak az O altala elkeszitett uton kell jonnie, az O gondoskodasa 
altal, az O Fiaban valo hit altal, mint aki az egyetlen remenye arra, hogy elfogadast nyerjen. 

■ „es egy a kozbenjaro is Isten es emberek kozott" Ez egy pelda arra az USZ-i megerositesre, 
hogy a Jezus szemelyeben es munkajaban valo hit az egyetlen modja annak, hogy az Atyaval 
rendben legyenek a dolgaink (vo. Janos 10:1-18; 14:6). Erre gyakran utalnak ugy, hogy az 
"evangelium kizarolagossaganak a botranya". Ez az igazsag annyira nem tiinik helyenvalonak 
napjaink toleranciaja miatt (aminek nincsenek abszolut hatarai), de a Biblia az Isten onkijelentese, 
igy hat a hivoknek meg kell erositeniiik ezt a kizarolagossagot. Nem azt mondjuk, hogy egy 
felekezet az egyetlen ut, hanem azt, hogy a Jezusban valo hit az egyetlen ut Istenhez. 

A "kozbenjaro" kifejezes hasznalatanak papi mellekjelentese van (vo. Zsid. 8:6; 9:15; 12:24). 
Egy pap allt a sziiksegben levo ember es a szent Isten kozott. Jezus a mi Fopapunk (vo. Zsid. 7-9). 

■ „az ember Krisztus Jezus" Ez az igevers az hangsulyozza, hogy Jezus teljesen ember, es 
megis O az egyetlen kozbenjaro Isten es az emberiseg kozott (vo. Janos 14:6). Agnosztikus hamis 
tanitok tagadtak volna Jezus emberi mivoltat (vo. Janos 1 : 14; I. Janos 1 : 1-3). 

Lehetseges, hogy ennek a hattere nem a gnosztikusok voltak, hanem Pal Adam-Krisztus 
tipologiaja (vo. Roma 5:12-21; I. Kor. 15:21-22,45-49; Fil. 2:6). Jezus a Masodik Adamkent latta, 
egy uj faj eredetekent, nem zsidonak, nem gorognek, nem ferfmak, sem nonek, nem szolganak, sem 
szabadnak, hanem keresztenynek (vo. I. Kor. 12:13; Gal. 3:28; Ef 2:11-3:13; Kol. 3:11). 

Az is lehetseges, hogy az 5. es 6. vers a 4. versben talalhato "az igazsag" kifejezes teologiai 
defmiciqja. 

2:6 „aki ... adta Onmagat" Az Atya kiildte, de Jezus sajat akaratabol fakadolag eljott, es letette az 
eletet (vo. Mate 20:28; Mark 10:45; Janos 10:17,18). 

■ „valtsagul ... mindenkiert" Ez az Ezs. 53 nagy igazsagat tiikrozi (foleg a 6. verset). A 
"valtsag" kifejezes a rabszolgapiacrol szarmazik, es arra hasznaltak, amikor egy baratot vagy 
csaladtagot kivaltottak a rabszolgasagbol vagy a katonai fogsagbol. Ennek a kifejezesnek a 
nyelvtani szerkezete nagyon fontos: (1) a "valtsag" szonak egy nagyon szokatlan osszeteteli formaja 
ez amit az anti (helyett) ELOLJAROSZOVAL hasznal; (2) an -ert TOLDALEK (az angolban 
eloljaroszo) a gorog huper ELOLJAROSZO, ami azt jelenti, hogy "valaki neveben/helyett" (vo. 
Titusz 2:14). A teologiai hangsuly Jezus Krisztus helyettesito, helyettes aldozatan van, amit ertiink 
vegzett (II. Kor. 5:21). 



KULONLEGES TEMA: VALTSAGDIJ/MEGVALTAS 

I. OSZOVETSEG 

A. Elsodlegesen ket heber jogi kifejezes van, ami visszaadja ezt a fogalmat. 

1. Gaal, ami lenyegeben azt jelentette, hogy "szabadda tenni" egy bizonyos ar 
kifizetesevel. Ennek a kifejezesnek egy mas formaja, a go'el csak hozzatesz 
ehhez a fogalomhoz, egy szemelyes kozvetitot jelent, altalaban egy csaladtagot 
(pi. rokoni megvaltas). A targyak, allatok, foldteriilet (III. Mozes 25, 27), vagy 
rokonok visszavasarlasi joganak kulturalis aspektusa (vo. Ruth 4:15; Ezs. 29:22) 
teologiailag atruhazodik arra, ahogyan YHWH megmentette Izraelt Egyiptombol 
(vo. II. Mozes 6:6; 15:13; Zsolt. 74:2; 77:16; Jer. 31:11). 6 valik a "megvaltova" 
(vo. Job 19:25; Zsolt. 19:15; 78:35; Peld. 23:1; Ezs. 41:14; 43:14; 44:6,24; 47:4; 
48:17; 49:7,26; 54:5,8; 59:20; 60:16; 63:16; Jer. 50:34). 

2. Padah, ami lenyegeben azt jelenti, hogy "megmenteni", vagy "megmenekiteni" 

a. az elsosziilottek megvaltasa, II. Mozes 13:13,14 es IV. Mozes 18:15-17 

b. fizikai megvaltas szembeallitva a szellemi megvaltassal, Zsolt. 49:8,9,16 

c. YHWH meg fogja menteni Izraelt a biinebol es a lazadasabol, Zsolt. 130:7-8 

B. Ateologiai foglom harom egymassal kapcsolodo elemet tartalmaz 

1. Itt egy sziikseg, egy szolgasag, egy birsag es egy rabsag. 

a. Fizikailag 

b. szocialisan 

c. szellemileg (vo. Zsolt. 130:8) 

2. A szabadsagert, az elengedesert es a helyreallltasert ki kell fizetni egy arat. 

a. Izrael nemzetenek is (vo. V. Mozes 7:8) 

b. az egyennek is (vo. Job 19:25-27; 33:28) 

3. Valakinek kozbenjarokent es jotevokent kell cselekednie. Agaal kifejezesben ez 
a szemely altalaban egy csaladtag vagy egy kozeli rokon (pi. go'el). 

4. YHWH gyakran jeleniti meg magat csaladi kifejezesekkel. 

a. Atya 

b. Ferj 

c. Kozeli Rokon 

A megvaltast YHWH szemelyes kozbenjarasa biztositotta; kifizetett egy arat, 
es igy elerte a megvaltast! 

II. USZOVETSEG 

A. Tobb kifejezest hasznaltak arra, hogy visszaadjak ezt a teologiai fogalmat. 

1. Agorazo (vo. I. Kor. 6:20; 7:23; II. Pet. 2:1; Jel. 5:9; 14:3-4). Ez egy 
kereskedelmi kifejezes volt, ami azt tiirkozi vissza, hogy egy ar ki lett fizetve 
valamiert. Mi veren-vasarolt emberek vagyunk, akik nem sajat maguk iranyitjak 
az eletiiket. Krisztushoz tartozunk. 

2. Exagorazd (vo. Gal. 3:13; 4:5; Ef 5:16;Kol. 4:5). Ez is kereskedelmi kifejezes 
volt. Ez Jezus helyettesito halalat tiikrozi vissza, ami a mi helyiinkben tortent. 
Jezus hordozta a teljesitmeny alapu torveny "atkat" (azaz a Mozesi torvenyet), 
amit a biinos emberek nem tudtak betolteni. O hordozta ennek az atkat (V. Mozes 
21:23) mindannyiunkert! Jezusban Isten igazsagossaga es szeretete teljes 
megbocsatassa, elfogadassa es hozzaferesse olvadt ossze! 

3. Zmo, "szabadda tenni". 

a. Lutron, "kifizetett ar" (vo. Mate 20:28; Mark 10:45). Ezek hatalommal biro 
szavak Jezus sajat szajabol eljovetelenek celjaval kapcsolatban, hogy a vilag 
megvaltqja legyen azaltal, hogy kifizeti a biin miatti tartozast, amivel nem is 
O tartozott (vo. Janos 1:29). 

b. Lutroo, "elengedni, szabadon bocsatani" 
(1) megvaltani Izraelt, Lukacs 24:21 



(2) Magat adja, hogy megvaltsa es megtisztltsa az embereket, Titusz 2:14 

(3) biintelen helyetteslto aldozat legyen, I. Peter 1:18-19 

c. Lutrosis, "megvaltas/kivaltas, megszabadltas, vagy felszabadltas" 

(1) Zakarias profeciaja Jezusrol, Lukacs 1:68 

(2) Anna dicserete Isten fele Jezusert, Lukacs 2:38 

(3) Jezus jobb, egy alkalommal tortent aldozata, Zsid. 9:12 

4. Apolytrdsis 

a. a Masodik Eljovetelkor torteno megvaltas (vo. Apcsel 3 : 19-21) 

(1) Lukacs 21:28 

(2) Roma 8:23 
(3)Efezus 1:14; 4:30 
(4)Zsid6k9:15 

b. megvaltas Krisztus halalaban 

(1) Roma 3:24 

(2) I. Korinthus 1:30 
(3)Efezusl:7 
(4)Kolossel:14 

5. Antilytron (vo. I. Tim. 2:6). Ez egy nagyon lenyeges szoveg (mint ahogy a Titusz 
2:14), ami a mentesitest Jezus a kereszten tortent helyetteslto halalahoz koti. O az 
egyetlen egy elfogadhato aldozat; az Egy, aki meghal "mindenkiert" (vo. Janos 
1:29; 3:16-17; 4:42; L Tim. 2:4; 4:10; Titusz 2:11; IL Peter 3:9; L Janos 2:2; 
4:14). 

B. Az USZ-i felvetesekben talalhato teologiai fogalmak 

1. Az emberiseg abunrabszolgaja(vo. Janos 8:34; Roma 3:110-18; 6:23). 

2. Az emberiseg rabszolgasagat a biinnel szemben az OSZ-i Mozesi Torveny fedte 
fel (vo. Gal. 3) es Jezus Hegyibeszede (vo. Mate 5-7). Az emberi teljesitmeny 
halalos itelette valt (vo. Kol. 2:14). 

3. Jezus, Isten biintelen baranya eljott, es meghalt helyettiink (vo. Janos 1:29; II. 
Kor. 5:21). Meg lettunk valtva a biintol, hogy szolgalhassuk Istent (vo. Roma 6). 

4. Kozvetve YHWH es Jezus is a "kozeli rokonunk", akik helyettiink, a mi 
erdekiinkben cselekszenek. Ezzel folytatja a csaladi metaforakat (azaz: atya, ferj, 
fiu, testver, kozeli rokon). 

5. A megvaltas nem egy olyan ar volt, amit a Satannak kellett kifizetni (pi. a 
Kozepkori teologiaban), hanem Isten szavanak es Isten igazsagszolgaltatasanak 
osszeegyeztetese Isten szeretetevel es a Krisztusban levo teljes gondoskodasaval. 
A keresztnel a beke helyreallt, az emberi lazadas megbocsattatott, az 
emberisegben levo Isten kepmas most mar ujra teljesen miikodokepes a kozeli 
kapcsolatban! 

6. A megvaltasnak meg mindig van egy jovobeli aspektusa (vo. Roma 8:23; Ef. 
1 : 14; 4:30), ami magaban foglalja a testi feltamadasunkat es a Haromegy Istennel 
valo fizikai kozelsegiinket. 



■ „ mindenkiert" Hala legyen Istennek azert, hogy az elso 7 versben a 
"mindenkiert/mindenekert" szot ot alkalommal is hasznalja! Nagyon nagyon fontos hogy 
felismerjiik, hogy Jezus halala az egesz fold biineit befedezte (vo. Janos 1:29; 3:16,17; I. Tim. 4:10; 
Titusz 2:11; Zsid. 2:9; II. Pet. 3:9; I. Janos 2:2; 4:14). Az egyetlen dolog, ami barkit es mindenkit 
visszatarthat attol, hogy megmenekiiljon az nem a biinei, hanem a Jezus Krisztus befejezett 
munkajaban valo hitetlensege (vo. Janos 1:12; Apcsel. 17:30; I. Tim. 4:10; I. Janos 5:10-13). 



NASB „tanubizonysagkent a maga idejeben" 



NKJV «hogy bizonysagot tegyen a kello idoben" 

NRSV „ez a helyes idoben lett taniisitva" 

TEV „a bizonyitek a helyes idoben" 

Ez a kifejezes parhuzamos az I. Tim. 6:15-tel es a Titusz l:3-mal. Isten tartja kezeben a 
tortenelmi esemenyeket. Krisztus a kello idoben jott el, hogy megvaltsa az egesz emberiseget (vo. 
Roma 5:18-19). 

Amasik lehetoseg az az, hogy lehetseges, hogy a kovetkezo versekhez kapcsolodik: Roma 5:/; 
Gal. 4:4; Ef. 1:10, ami altal az elso szazadi Gorog-Romai vilag bizonyos tortenelmi feltetelei 
megteremtettek az idealis idoszakot erre. 

1. Pax Romana, vagy Roma bekeje lehetove tette az emberek szamara, hogy szabadon 
koltozzenek egyik orszagbol a masikba 

2. az egy kozos nyelv (koine Gorog) lehetove tette, hogy mindenki, aki a Foldkozi-tenger 
teriileten elt megertsek egymast 

3. a gorog es a romai vallasok nyilvanvalo csodje arra osztonozte az embereket, hogy 
keressenek valami ertelmet az eletben. Szemelyesebb aspektust kerestek a szellemisegiikben 
(ezt lehet megfigyelni a miszterium vallasok felemelkedeseben is). 

2:7 „azert rendeltettem" Ezzel hangsulyozza ki Pal, hogy kivalasztasa es elhivasa Isten altal 
tortent (a Damaszkuszi uton valo talalkozas), es nagyon hasonlo az l:l-hez. Isten szerette volna, ha 
a poganyok megertik az O mindeneket magaban foglalo evangeliumat. 

■ „hirnokiil es apostolul ... tanitsam" Ezeket neha a Lelek kiilonallo ajandekaikent felsorolva 
lathatjuk, mint ahogy az I. Kor. 12:28-ban vagy az Ef. 4:ll-ben. Ezekben a felsorolasokban a 
"profeta" kifejezes utalhat a himokre/predikatorra is (foleg az I. Korinthusban). Bizonyos 
ertelemben, ezen vezetoi ajandekok mindegyike ugyanazt az evangeliumot hirdetik, de mas mas 
hangsullyal. Pal pontosan ugyanezeket a kifej ezeseket hasznalja ujra a II. Tim l:ll-ben, hogy leirja 
sajat szolgalatat. 

■ „(igazat mondok, nem hazudok)" Nagyon sok kommentator szerint ez nem lenne helyenvalo 
egy Pal altal irt szemelyes levelben, amit szeretett munkatarsanak, Timoteusnak irt. De nem szabad 
elfelejteniink, hogy ezeket a leveleket arra is szantak, hogy nyilvanosan legyenek felolvasva a 
gyiilekezetben (vo. 6:21b; II. Tim. 4:22b Titusz 3:15b). Ez a level egy ajanlolevel volt Paltol, 
tovabba ezzel a levellel atruhazta hatalmat fiatal apostoli kepviselqjere, akit az efezusi hazi- 
csoportokhoz kiildott, akik a hamis tanitokkal bajlodtak. 

■ «hogy ... tanitsam a nepeket" Pal megerezte, hogy Isten kifej ezetten arra hivta, hogy Jezus 
Krisztus evangeliumat hirdesse a poganyoknak (vo. Apcsel 9:15; 22:21; 26:27; Roma 1:5; 11:13; 
15:16; Gal. 1:16; 2:7; Ef 3:1-2,8; II. Tim. 4:17). Ez egy ujabb megerositese Isten szeretetenek es 
Krisztus megvaltasanak egyetemessegere. 

■ „hitre es az igazsagra" Ez utalhat (1) a hirdeto hozzaallasara vagy (2) az iizenet tartalmara. 
(az eredeti szovegben a "hitben" kifejezes talalhato. A ford, megjegyzese) Az l:14-ben a "hit" a 
"szeretet"-hez van kapcsolva. Mind a ket kifejezes Jezust irja le, es a kovetoinek feliil kellett ezt 
miilniuk. 



SZOVEG: 2:8-15 

8 

Azt akarom tehat, hogy a ferfiak mindeniitt biintol tiszta kezeket felemelve imadkozzanak 
harag es ketelkedes nelkiil. ^Ugyanigy az asszonyok is, tisztesseges oltozetben, szemermesen 
es mertekletesen ekesitsek magukat, ne hajfonatokkal es arannyal, gyongyokkel vagy draga 
ruhaval, ^^hanem azzal, ami az istenfelelmet vallo asszonyokhoz illik: jo cselekedetekkel. 
11 Az asszony csendben tanuljon, teljes alazatossaggal. ^^A tanitast azonban az asszonynak 



nem engedem meg, sem azt, hogy a ferfin uralkodjek, hanem legyen csendben. ^^Mert Adam 
teremtetett eloszor, Eva csak azutan, ^^es nem Adamot vezette teviitra a kiserto, hanem az 
asszonyt, es 6 esett biinbe. ^^Megis megtartatik a gyermeksziileskor, ha megmarad jozanul a 
hitben, a szeretetben es a szent eletben. 



2:8 „Azt akarom tehat, hogy a ferfiak mindeniitt ... imadkozzanak" Pal kihangsulyozza a 
meltosagot es a helyenvalosagot a kozeletben (vo. 1-7-es versek) es az i stent szteletb en is ugyanlgy 
(vo. I. Kor. 11-14). Az a kifejezes, hogy "mindeniitt" valosziniileg az Efezusban vagy a kornyeken 
levo hazi csoportokra utal. Az elfogadhato imadsagot a 8. versben harom -fele modom definialja 

1 . tiszta kezeket emelve 

2. ne legyen haraggal beszennyezve 

3 . szethuzasok nelkiil 

Ezek a tulajdonsagok tisztan megmutatjak, hogy Pal a hiiseges hivokhoz beszel, es kizarja a hamis 
tanitokat, az oket helyettesito szonokokat (valosziniileg fiatal ozvegyek), es a kovetoiket. 

Pal ezt a "mindeniitt" kifejezest gyakran hasznalja (vo. I. Kor. 1:2; II. Kor. 2:14; I. Thessz. 1:8; 
I. Tim. 2:8). Lehetseges, hogy ez egy OSZ-i utalas a Mai. l:ll-re, ami a Messias egesz vilagon 
torteno imadatat profetalja meg. Ehhez illene az 1-7-es versekben a "mindenek" ismetelt hasznalata. 

■ „bunt61 tiszta kezeket felemelve" A zsido imanak ez volt a megszokott formaja. Ez arra 
utasit, hogy a hivok szavainak es eletenek egyezni kell (vo. Jakab 4:8). 

■ „harag nelkiil" Ez a gorog orge kifejezes, ami azt jelenti, hogy "lezart ellentet" (vo. Mate 
5:23-24; 6:15). Ha haragszunk masokra az hatassal van az Istennel valo kapcsolatunkra (vo. Mate 
5:21-24; Mark 11:25; I. Janos 2:9,11; 4:20-21). 



NASB „szethuzas" 

NKJV „ketelkedes" 

NRSV, TEV, NJB „vitatkozas" 

Gorog filozofusok hasznaltak ezt a kifejezest egy eloadas vagy parbeszed tanitasara. Az USZ- 
ben negativ mellekjelentese van (vo. Mate 15:19; Mark 7:21). Itt lehetseges, hogy a tanitas 
szovegkornyezetere utal, vagy a hamis tanitok helytelen, ingeriilt, bomlaszto hozzaallasara. 

2:9 

NASB „ugyanigy" 

NKJV „ugyan ilyen modon" 

NRSV, TEV „is" 

NJB „hasonl6an" 

Ez megmutatja, hogy a szovegkomyezet a kovetkezo: "hogyan kell a ferfiaknak es a noknek 
reszt venniiik a nyilvanos Istentiszteletben" (azaz a hazi-csoportokban, vo. I. Kor. 11-14). 

■ „az asszonyok is tisztesseges oltozetben" A ruhazat felfedi a szivet es az elmet. A hivoknek 
helyenvaloan kell oltozkodniiik, nem csak a gyiilekezetben, hanem mindenhol es mindenkor, mert 
keresztenyek. Ennek az igeresznek a hangsulya nem csak a kiilso megjelenesen van, hanem az 
istenfelelmen is (vo. 10. vers; I. Pet. 3:3,4). Az elet minden teriileten a hivok a vilag vilagossaga, es 
a fold sqja (vo. Mate 5:13-16). Nem szabad elfelejteniink, hogy kit is kepviseliink! 

Bar ez nem jelenti azt, hogy a hivoknek rongyokban kellene jamiuk. Oly modon kell 
oltozkodniiik, hogy azzal ne logjon ki a hivo, barmilyen tarsadalmi retegben is el. Legyen rendezett, 
tiszta, feleljen meg a divatnak, de mindenek elott legyen kereszteny. 

■ „ne hajfonatokkal es arannyal, gyongyokkel vagy draga ruhakkal" Ez azt sejteti, hogy a 



hivok bizonyos szazaleka viszonylag gazdag volt. A kor zsido es romai hajdivatja nagyon 
megmunkalt, tulzo es draga volt. Nyilvanvaloan a kereszteny asszonyok bele voltak nevelve a 
vilagiassagba vagy a szemelyes szabadsagba (valoszlniileg belekeveredtek a noi szabadsag 
mozgalomba, ami a romai kulturaban kezdodott, vo. I. Kor. 11:2-16). Lehetseges, hogy ez 
megmutatja a hamis tanitok kizarolagossagat, akik a gazdagokat, a befolyasosakat es az 
intellektualisokat kerestek. 

2:10 „j6cselekedetekkel" A hivoknek emlekezniiik kell arra, hogy nem a jocselekedetek mentik 
meg oket, hanem a jocselekedetekre lettek megmentve (vo. Ef. 2:8-10: Titusz 3:8; Jakab 2:14-26). 
Az eletiink az, ami hitelt ad a hitvallasunknak, ami Jakab levelenek es az I. Janosnak a 
megerositese. 

Ebben a szovegkornyezetben a "jocselekedetek" a megszokott, haztartasi, kulturalis 
elvarasokhoz kapcsolodik (vo. 5:10; Titusz 2:5). 

■ „ami az istenfelelmet vallo asszonyokhoz illik" Ez nyilvanvaloan a megtert asszonyokra 
korlatozza le a szoveg mondandqjat. Ez nem egy altalanos kovetni valo utmutatas a tarsadalom 
szamara. Isten gyermekei szamara a megfelelo oltozet az istenfelelem. A szepseg nem egy bizonyos 
oltozet, hanem egy megvaltozott sziv Az igazan szep es vonzo asszony az istenfelo asszony (elete 
minden teriileten). 

2:11 „Az asszony" Ez utalhat minden kereszteny nore vagy felesegre (vo. Charles B. Williams 
forditasa: "ferjezett asszony", all. versben). 

■ „csendben tanuljon" Ez itt JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITO MODban van. Elso 
ranezesre nagyon negativnak tiinik, de (1) a nok nem tanulmanyozhattak a Torvenyt a 
Judaizmusban vagy jarhattak iskolaba a Gorog-Romai vilagban. Tehat bizonyos ertelemben ez egy 
igenis pozitiv lepes afele, hogy a noknek Isten igejet tanithatjak; (2) ezt a szoveget annak a 
fenyeben kell latnunk, hogy tudjuk, hogy a hamis tanitok a noket celoztak meg (vo. 5:13; Apcsel. 
20:30; II. Tim. 3:5-9; Titusz 1:11). Lehetseges, hogy nehany no megbizott szonoka volt a hamis 
tanitoknak a hazicsoportokban levo nyilvanos istentiszeleteken (Gordon Fee, New International 
Biblical Commentary, 13. kiadas). 

■ „teljes alazatossaggal" A mai idokben ez is nagyon negativnak hat, de ne felejtsiik el, hogy 

1. az "alazat" szot Jezusra hasznaltak. Alazatos volt az Atyaval szemben (vo. I. Kor. 15:28); es 
alazatos volt a foldi sziileivel szemben is (I. Thessz. 5:21). Azaz betoltotte a Tole elvart 
tarsadalmi es vallasi kotelezettsegeket a megfelelo magatartassal. 

2. "alazatosnak lenni", ez Isten akarata minden hivo szamara (vo. Ef. 5:21). Ez egyike az ot 
JELENIDEJU MELLEKNEVI IGENEVnek, amelyek azt irjak le, hogy mit jelent a 
"Lelekkel betoltekezve lenni" (vo. Ef 5:18). 

3. az Efezusi level ugyanezen reszeben Pal harom csaladi peldat hasznal, hogy bemutassa a 
kolcsonos alazatossagot a csaladon beliil (1) felesegek a ferjeiknek; (2) gyermekek a 
sziileiknek; es (3) hazi szolgak a gazdaiknak. Ennek a szovegresznek a radikalisan pozitiv 
resze (ertsd. Ef. 5:18-6:9) az, amikor Pal korlatozza azoknak a hatalmat, akiknek abban a 
tarsadalomban minden hatalmuk megvolt (ertsd: ferj, sziilok, gazdak). Abban az idoben Pal 
nokrol, gyermekekrol es szolgakrol szolo irasai radikalisan pozitiv ertelmiiek voltak. 

4. Pal nem tamadta a rabszolgasag kerdeset, mert tudta, hogy ez egy olyan teriilet volt, ami 
lerombolna az egyhaz hatekonysagat es tanubizonysagat a tortenelem azon idoszakaban. Es 
ligy gondolom, hogy ugyan ez igaz a nok tarsadalmi helyzetere is. Pal megerositette 
szellemi egyenlosegiiket (vo. Gal. 3:28; Kol. 3:11), tehetsegiiket (vo. I. Kor 12:7-13), es az 
evangelium terjeszteseben betoltott szerepiiket (vo. Roma 16). De tudta azt is, hogy vezetoi 
szerepben a noket (1) felreertenek a termekenysegi balvanyimadat miatt, es (2) elutasitanak 
a szinte kizarolag patriarchalis, ferfi uralta tarsadalomban. 



2:12 „hogy a ferfin uralkodjek" Ez az ige, authented, csak itt fordul elo az USZ-ben. A 
definlciqja: "az, aki sajat hatalmabol cselekszik" (authentes, mester) vagy "az, aki uralkodik". Lasd 
Moulton es Milligan, Vocabulary of the Greek Testament clmii konyv 91 oldalan levo ertekezest. Ez 
azt jelentene, hogy no lehet a vezetoseg tagja, ha nem dominans/uralkodo? A kozvetlen 
szovegkornyezet ezt nem tamasztja ala, mert ott van az a hozzatoldott kifejezes, hogy "hanem 
legyen csendben" (vo. I. Kor. 14:34). Pal a nok alavetett szereperol szolo kijelenteseit nem lehet 
ezzel a hapax legomenonnal megmagyarazni. Kulturalis szemszogbol kell ezzel foglalkozni. Isten 
ligy dontott, hogy egy bizonyos kulturalis felallasban jelenti ki Magat. Nem az volt, vagy nem az 
Isten akarata minden hivo szamara minden kulturaban es korszakban, ami abban a bizonyos 
kulturaban volt jelen. Az evangelium igazsaga es hatalma radikalisan megvaltoztatja az emberi 
kulturat (pi. ragszolgasag, ferfi uralom). Az arrogans, kihasznalo uralkodas gonosz, akar ferfi, akar 
no teszi azt. Ket veglet van, amit el kell keriilni: (1) a no nem tehet semmit (osi Kozel-Keleti 
kultura) es (2) a no barmit megtehet (modem kori nyugati idividualizmus). A hivoknek (ferfiak es 
nok) a sajat kulturajuk keretein beliil kell szolgalniuk, hogy az evangelizaciobol es a 
tanitvanyozasbol a maximumot hozzak ki, nem pedig a szemelyes teljesitmenyre hajtva! 



KULONLEGES TEMA: NOK A BIBLIABAN 

I. Az Oszovetseg 

A. Kulturalisan a noket tulajdonnak tekintettek 

1 . a tulajdontargyakat felsorolo listaban szerepelnek (II. Mozes 20: 17) 

2. a rabszolganokkel valo banasmod (II. Mozes 21:7-1 1) 

3. a nok fogadalmait egy tarsadalmilag felelos ferfi ervenytelenithette (IV. Mozes 
30) 

4. nok mint hadizsakmany (V. Mozes 20:10-14; 21:10-14) 

B. Gyakorlatilag kolcsonosseg volt a ket nem kozott 

1 . a ferfi es a no is Isten kepmasara lett megteremtve (I. Mozes 1 :26-27) 

2. tiszteld apadat es anyadat (II. Mozes 20:12; [V. Mozes 5:16]) 

3. tiszteld anyadat es apadat (III. Mozes 19:3; 20:9) 

4. ferfiak es nok is lehettek nazireusok (IV. Mozes 6:1-2) 

5. a lanyok is rendelkeztek orokosodesi joggal (IV. Mozes 27: 1-1 1) 

6. reszei a szovetseg nepenek (V. Mozes 29:10-12) 

7. tartsd meg apadnak es anyadnak tanitasat (Peld. 1:8; 6:20) 

8. Heman fiai es lanyai (egy Levita csalad) zenei szolgalatot vegeztek a 
Templomban (I. Kronika 25:5-6) 

9. az uj korszakban fiak es leanyok fognak profetalni (Joel 2:28-29) 

C. Voltak nok vezetoi szerepben 

1. Mozes noveret, Mirjamot, profetanonek hivjak (II. Mozes 15:20-21) 

2. Isten altali tehetseggel biro nok anyagot szottek a Szentsatorhoz (II. Mozes 
35:25-26) 

3. egy no, Debora, szinten profetano volt (vo. Bir. 4:4), es az osszes torzset 6 
vezette (Birak 4:4-5; 5:7) 

4. Hulda profetano volt, akit Josias kiraly megkert, hogy olvassa fel es magyarazza 
meg az ujonnan megtalalt "Torvenykonyvet" (II. Kir 22:14; II. Kron. 34:22-27) 

5. Eszter kiralyne, egy istenfelo no, megmentette Perzsia zsidoit 

II. Az Uj szovetseg 

A. A Judaizmusban es a gorog-romai vilagban a nok masodosztalyu allampolgarok 
voltak, akiknek nagyon keves joguk es kivaltsagaik voltak (Macedonia volt a 
kivetel) 

B. Nok vezetoszerepben 

1. Erzsebet es Maria, istenfelo asszonyok, akik keszek voltak Isten szolgalatara 



(Lukacs 1-2) 

2. Anna, egy istenfelo no, aki a Templomban szolgalt (Lukacs 2:36) 

3. LIdia, hivo asszony, es egy hazicsoport vezetqje (Apcsel 16:14,40) 

4. Fill op negy sziiz lanya, akik profetanok voltak (Apcsel 21:8-9) 

5. Febe, aki a kenkhreai gyiilekezetben volt szolgalo (Roma 16:1) 

6. Priszcilla, (Pal munkatarsa, es Apollos tanltqja (Apcsel 18:26; Roma 16:3) 

7. Maria, Triifaina (Trifena - karoli ford.), Triifosza (Trifosa - karoli ford.), Persis, 
Julia, Nereus nenje. Pal szamos munkatarsa (Roma 16:6-16) 

8. Juniasz (Junia - karoli ford.), valosziniileg egy noi apostol (Roma 16:7) 

9. Evodia es Sziintiikhe (Sintike - karoli ford.). Pal munkatarsai (Fil. 4:2-3) 
III. Hogyan hozhatja egyensulyba egy modern kori hivo az eltero bibliai peldakat? 

A. Hogyan lehet megkiilonboztetni a tortenelmi vagy kulturalis igazsagokat, amelyek 
kifejezetten csak az eredeti szovegkomyezetre alkalmazandok, azoktol az 
orokkevalo igazsagoktol, amelyek ervenyesek barmely kor minden gyiilekezetere es 
minden hivqjere? 

1. Nagyon komolyan kell venniink az eredeti, ihletett szerzo szandekat. ABiblia az 
Isten szava, es a hit es a gyakorlat egyetlen forrasa. 

2. Foglalkoznunk kell a nyilvanvaloan tortenelmi keretek koze zart ihletett 
szovegekkel 

a. Izrael kultusza (azaz ritusok es liturgia) (vo. Apcsel 15; Gal. 3) 

b. el so szazadi Judaizmus 

c. az I. Korinthusi levelben levo, nyilvanvaloan tortenelmi korlatok koze 
szoritott kijelentesek Pal reszerol 

(1) a pogany Roma jogi rendszere (I. Kor. 6) 

(2) megmaradni rabszolganak (I. Kor. 7:20-24) 

(3) colibatus (I. Kor 7:1-35) 

(4) szuzek(I. Kor. 7:36-38) 

(5) balvanyaldozati hus (I. Kor. 10:23-33) 

(6) meltatlan cselekedetek az Urvacsoranal (I. Kor. 11) 

3. Isten teljesen es nyilvanvaloan j el entette ki Magat egy bizonyos kulturanak, egy 
bizonyos napon. Komolyan kell venniink a kinyilatkoztatast, de annak 
tortenelmi reszletei koziil nem minden aspektusat. Isten Szava emberi szavakkal 
lett lejegyezve, egy bizonyos kulturanak cimezve egy bizonyos idoszakban. 

B. A Biblia ertelmezese mindig az eredeti szerzo szandekat kell hogy keresse. Mit 
iizent a sajat koranak? A helyes ertelmezeshez ez alapveto es elengedhetetlen. Aztan 
viszont a sajat korunkra kell azt alkalmazni. Nos, itt a nok vezetosegben valo 
helyenek problemaja (a valodi ertelmezesi problema az lehet, hogy hogyan is 
defmialjuk a "vezetoseg" kifejezest. A diakonisszakat vezetokent lattak?) Eleg 
nyilvanvalo, hogy Pal az I. Kor 14:34-35-ben es az I. Tim. 2:9-15-ben azt erositi 
meg, hogy a noknek ne legyen vezeto szerepe a nyilvanos istentiszteletben! De 
hogyan tudom en ezt a mai idore alkalmazni? Nem akarom, hogy Pal kulturaja vagy 
az en sajat kulturam elnemitsa Isten igejet es akaratat. Valosziniileg Pal kora 
tulsagosan is korlatozott volt, az en idom viszont lehet, hogy tulsagosan is nyitott. 
Nagyon kenyelmetlen a szamomra azt mondani, hogy Pal szavai es tanitasai 
feltetelesek, elso szazadi, helyi szituacios igazsagok. Kicsoda vagyok en, hogy 
megengedjem az elmemnek vagy a kulturamnak, hogy ellentmondjon egy ihletett 
szerzonek? ! 

Mindezek ellenere, mit tegyek, amikor ott vannak a noi vezetok bibliai peldai 
(meg Pal sajat irasaiban is, vo. Roma 16)? Erre egy j6 pelda az I. Kor. 11-14, miben 
Pal a nyilvanos istentiszteletrol beszel. A ll:5-ben ugy tiinik, hogy megengedi a 
noknek, hogy tanitsanak es imadkozzanak a nyilvanos istentiszteleten, ha a fejiiket 



betakarjak, megis, a 14:34-35-ben azt koveteli, hogy maradjanak csendben! Voltak 
diakonisszak (vo. Roma 16:1) es profetanok (vo. Apcsel 21:9). Ez a fajta 
valtozatossag az, ami szabadsagot enged a szamomra, hogy ugy azonosltsam be Pal 
hozzaszolasait (amik a nok korlatozasat illeti), hogy azok az elso szazadi Korithusra 
es Efezusra vonatkoznak. Mind ket gyiilekezetben problemak voltak azzal, ahogyan 
az asszonyok az ujonnan megtalalt szabadsagukat gyakoroltak (vo. Bruce Winter, 
Corinth After Paul Left cimii konyve), ami valosziniileg problemakat okozott a 
gyiilekezetnek, hogy elerjek a tarsadalmukat Krisztus szamara. Korlatozniuk kellett 
a szabadsagukat, hogy az evangelium hatekonyabb legyen. 

Az en korom pont az ellentete Pal koranak. Az en napjaimban az evangelium 
valosziniileg korlatozva lenne, ha tanult, vilagosan szolo noknek nem lenne 
megengedve, hogy megosszak masokkal az evangeliumot, es nem lenne 
megengedve szamukra, hogy vezessenek! Mi a nyilvanos istentisztelet vegso celja? 
Nem az evangelizacio es a tanitvanysag? Tisztelhetik-e Istent es lehetnek-e 
kedvesek Isten szamara a noi vezetok? ABiblia egesze ugy tiinik, hogy azt mondja 
"Igen"! 

En szemelyesen szeretnek Palhoz ragaszkodni; a teologiam elsodlegesen Pali. 
Nem szeretnem, ha a modern feminizmus tulsagosan is befolyasolna vagy 
manipulalna! Mindazonaltal erzem, hogy az egyhaz eleg lassan reagal nyilvanvalo 
bibliai igazsagokra, mint peldaul a rabszolgasag helytelensege, rasszizmus, 
vakbuzgosag es szexizmus. S arra is eleg lassan reagalt, hogy helyesen valaszoljon 
a noket ert kihasznalasra/eroszakra a modem vilagban. Isten Krisztusban szabadda 
tette a rabszolgakat es az asszonyokat is. Nem merem megengedni, hogy egy 
kulturalisan megkotott szoveg ujra megbeklyozza oket. 

Meg egy megjegyzes: bibliamagyarazokent tudom, hogy Korithus elegge 
szetszakad gyiilekezet volt. A karizmatikus ajandekokat tulertekeltek es fitogtattak. 
Valoszinii, hogy az asszonyok is belebonyolodtak ebbe. Azt is hiszem, hogy Efezust 
a hamis tanitok befolyasoltak, akik kihasznaltak az asszonyokat, es megbizott 
szonokokkent hasznaltak oket Efezus hazi-csoportjaiban (vo. I. es II. Timoteus). 
C. Javaslatok tovabbi olvasmanyokhoz ebben a temaban 

Gordon Fee es Goug Stuart: How to Read the Bible for All Its ff&r^/z, (Hogyan kell a 

bibliat olvasni annak teljes ertekeert) {61-11 . oldal) 

Gordon Fee: Gospel and Spirit: Issues in New Testament Hermeneutics 

(Evangelium es Lelek: Ujszovetsegi Hermeneutikai temak) 

Walter C. Kaiser, Peter H. Davids, F. F. Bruce es Manfred T. Branch: Hard Sayings 

of the Bible XAhMia (613-616; 665-667. oldalak) 



2:13-15 Pal ervelese ebben a szovegkornyezetben teologiailag az I. Mozes 3-hoz kapcsolodik. A 
hamis tanitok tulzasahoz is kapcsolodik (vo. I. Tim. 1:3-11; 4:1-5; 5:11-13). Pal az I. Mozes 3-at 
hasznalja, hogy hasonlatot vonjon akozott, hogy Evat elcsabitotta a kigyo a biinre, lazadasra es 
fiiggetlensegre, ugyanugy, mint ahogy nehany not hasonlo modon becsaptak a hamis tanitok (vo. 
5:13; II. Tim. 3:6-9). 

A biinbeeses kovetkezmenyei kozvetleniil a no ferjenek valo alavetettsegrol es a ferje utani 
vagyahoz kotodik (vo. I. Mozes 3:16). Az 6 fiiggetlen cselekedete volt (es most is az) a teologiai 
vitatema. Igaz ez ma is? Az evangelium teljesen eltavolitotta az I. Mozes 3 Biinbeesesenek minden 
aspektusat? A modern kulturank tanult es vilagosan szolo noi vezetoinek lete tagadja Pal vilagos 
allitasait? Lasd Kiilonleges Tema a 12. vers elejen. 

2:14 „6 esett biinbe" Ket olyan kovetkezmeny van, amit Eva szamlajara lehet imi az 6 biinbeesese 
miatt: (1) fajdalom gyermeksziileskor, es (2) a ferjenek valo alavetettseg. Az ige BEFEJEZETT 
idoben van, ami azt jelenti, hogy meg midig erezheto a hatasa. Jezus mar bevezette az lij korszakot. 



de a hivok meg midig a regi korszak alatt elnek. 

2:15 „megis megtartatik a gyermeksziileskor" Ez egy elegge nehez es bonyolult igeresz. 
Valoszlniileg ez a legnehezebb Pal osszes Irasai koziil. Nem szabad elfelejteniink (1) az I. Mozes 
3:13,16-hoz valo kapcsolodasat; (2) a hamis tanltok tanltasait, es (3) a kontrasztot (azaz a 
"de/megis" szocska), ami a hamis tanitok tanitasanak becsapasahoz kapcsolodik. 

A "megtartatik" vagy "megmenekiil" kifejezes kapcsolodhat vagy a sziiles megtapasztalasabol 
valo fizikai megmenekiileshez (vo. New American Standard Version forditasu bibliai), ami ugy 
tiinik, hogy alatamasztast nyer, mivel ezt a szot hasznalja az I. Tim. 4:16 is a hamis tanitok 
tamadasanal (akik koziil nehanyan a colibatust szorgalmaztak, mint a szellemileg magasabb 
allapotot, vo. 4:3), vagy pedig a szellemi eszkatalogikus ertelemben, ami a leggyakoribb USZ-i 
hasznalati modjat alkotja. 

Egy ujszerii ertelmezese a gorog nyelvtan reszletessegere alapszik, amikor is a 
HATAROZOTT NEVELOT hasznalja ebben a kifejezesben, hogy "a gyermeksziileskor", es 
lehetseges. Hogy Jezus Krisztus testetoltesere utal: 

1 . ez a szovegkomyezet az I. Mozes 3 : 1 5-hoz kapcsolodik 

2. az ELOLJAROSZO a dia szocska, amit ugy is lehet forditani, hogy "altal" 

3. HATAROZOTT NEVELOT hasznal amikor "a gyermeksziileskor" kifejezest hasznalja 

4. az EGYESSZAMU es a TOBBESSZAMU format is hasznalja a "nonek, es a rajuk utalo 
szemelyes nevmasnak". Igy Eva valik az osszes no kepviselqjeve, akik megmenekiilnek az 
Isten altal megigert kiilonleges sziiletes altal (azaz Jezus sziiletese altal, ami teologiailag 
hasonlo az Adam-Krisztus tipologiahoz, ami a kovetkezo helyeken fordul elo: Roma 5:12- 
21; L Kor. 15:21-22,44-48; Fil. 2:6-7). 

A kozvetlen szovegkomyezet ugy tiinik, hogy azt hangsulyozza, hogy a noktol az 
otthonteremtes az elvart tarsadalmi szerep Pal napjaiban, es a legtobb tarsadalomban is, legyen az 
osi vagy modern. A nok iidvossege nem a nyilvanos istentiszteleten tett vezetoszerepbol fakad, vagy 
egy varatlan kulturalis szabadsagbol. 

Valqjaban nem is az elvart tarsadalmi szerepekbol szarmazik, hanem hit altal, es annak 
gyiimolcsei altal (vo. 15b). Az iidvosseg Krisztusban es Altala lett. Az Istenfelo asszonyoknak 
Benne kell bizniuk, es nem arra kell torekedniiik, hogy idokolatlanul magukra vonjak a figyelmet. 
Bar a mai kulturankban az "idokolatlan figyelem" akkor esik meg, amikor korlatozva vannak a nok. 
Ugy, ahogy elveszett emberek elfordulhattak a tulbuzgo kereszteny nok miatt az elso szazadban, a 
mai kor elveszett emberei elfordulhatnak a latszolagos kereszteny szexizmus es torvenykezes miatt. 
A eel mindig az evangelizacio es a tanitvanysag, nem pedig a szemelyes szabadsag gyakorlasa vagy 
szemelyes preferenciak (vo. L Kor. 9:19-23). 

■ „ha megmarad jozanul a hitben, a szeretetben es a szent eletben" Ez egy HARMADIK 

TIPUSU FELTETELES MONO AT, ami lehetseges cselekedetet jelent. A feltetel a hivo asszony 
kitartasa a hitben, a szeretetben, a szentsegben es az onmegtartoztatasban. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segltsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1 . Ennek a resznek az igazsagai hogyan kapcsolodnak a hamis tanitokhoz? 



2. Kell-e imadkoznunk azokert a kormanyzati tisztviselokert, akik nem keresztenyek, es 
igazsagtalanul es istentelen modon cselekszenek? 

3. Isten valoban azt szeretne, ha minden ember iidvoziilne? Jezus valoban minden biinert 
meghalt? 

4. Definiald a "valtsag" szot. 

5. A mai modern vilagunkban miert helytelen dolog a keresztenyek oltozkodeset megvitatni? 

6. Hogyan kapcsolodnak a jocselekedetek a megmento hithez? 

7. A 1 1-14. versek alapjan a mai modern egyhazban mi a helye a noknek? 

8. Mi a 15. vers j elentese a tovabbi USZ-i tanitasok fenyeben? 



I. TIMOTEUS 3 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


A Piispokok Kepessegei 


A Piispokok Kepessegei 


Az Adminisztracio 
Problemai 


Vezetok a Gyiilekezetben 


AVezeto Eloljaro 


3:lb-7 


3:1-7 


3:1-7 


3:1-7 


3:1-7 


A Diakonusok Kepessegei 


A Diakonusok Kepessegei 




Segitok a Gyiilekezetben 


A Diakonusok 


3:8-13 


3:8-13 


3:8-13 


3:8-13 


3:8-13 


Vallasunk Titka 


A Nagy Titok 




A Nagy Titok 


Az Egyhaz es a Szellemi 
Elet Titka 


3:14-16 


3:14-16 


3:14-16 


3:14-16 


3:14-16 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVEAZEREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES 

A. Ez a lista harom kiilonbozo fajta szolgalatot tartalmaz 

1. pasztorok (3:1-7) 

2. diakonusok (3:8-10,12-13) 

3. az ozvegyek szerepe (3:11; 5:9-16) vagy a diakonisszake (vo. R6mal6:l) 

B. Ezek a kepessegek/tulajdonsagok lehet, hogy kozvetlen ellentetei a hamis tanltok 
eletstilusanak es tanitasainak. 



C. A 16. vers egy korai hitvallasi kijelentes vagy egy himnusz. Pal gyakran vett bele az 
irnivalqjaba ilyesfajta anyagokat (vo. Ef. 5:19; Fil. 2:6-11; Kol. 1:15-16; 3:15-20; II. Tim. 
2:11-13). A ritmusos szerkezet tisztan latszik a hat AORISZT PASSZIV KUENTOMODU 
igeben, amiket ot HELYHATAROZO vagy ESZKOZHATAROZO nyelvtani kifejezessel 
kombinal. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 3:1-7 
1 

Igaz beszed ez: ha valaki piispoksegre torekszik, jo munkat kivan. ^Sziikseges tehat, hogy 
a piispok legyen feddhetetlen, egyfelesegii ferfi; megfontolt, jozan, tisztesseges, 
vendegszereto, tanitasra alkalmas; -^nem reszeges, nem kotekedo, hanem megerto, a 
viszalykodast keriilo, nem penzsovar; "'olyan, aki a maga haza nepet jol vezeti, gyermekeit 
engedelmessegben es teljes tisztessegben neveli. ^Mert ha valaki a maga haza nepet nem 
tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyhazara? ^Ne ujonnan megtert ember 
legyen, nehogy felfuvalkodva az ordoggel azonos itelet ala essek. ^Sziikseges, hogy a 
kiviilalloknak is jo velemenyiik legyen rola, nehogy gyalazatba es az ordog csapdajaba essek. 



3:1 „Igaz beszed ez" Ez az idioma osszegzo es nyito allltaskent is szerepelhet (vo. I. Tim. 1:15; 
3:1; 4:9; II. Tim. 2:11; Titusz 3:8). A Pasztori Levelekben elofordulo ot "igaz beszed" kijelentesek 
koziil ez a masodik. Szintaktikailag olyan modon miikodnek, mint ahogy Jezus hasznalta a bevezeto 
"amen" vagy "amen amen" kifejezeseket (amiket a "bizony bizony" kifejezessel forditottak), amik 
kiilonleges figyelmet iranyitottak a kovetkezo kijelentesre . 

■ „ha valaki" Ez ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT, amit igaznak tetelez fel a szerzo 
nezopontjabol, vagy az irodalmi celjai miatt. 

■ „t6rekszik ... kivan" Ez a ket sz6 ket nagyon eroteljes gorog kifejezes: (1) "valamiert nyul" 
(vo. 6:10; Zsid. 11:16) es (2) "sziveben eltokelte" (vo. Mate 13:17; Lukacs 15:16). Mindez azt 
mondja a szamomra, hogy mai modern korunk tulsagosan is azt hansulyozza, hogy a szolgalathoz 
egy OSZ-i tipusu Istentol valo elhivas sziikseges, lehetseges, hogy tulsagosan is korlatozo. Eleg 
annak a vagya, hogy a gyiilekezet vezetosegeben szeretne lenni. A hivok szivenek vagyai az Urtol 
vannak (vo. Zsolt. 37:4) 



NASB „felvigyaz6i posztra" 

NKJV „piisp6ksegre" 

NRSV „piispoki tisztsegre" 

TEV „gyiilekezeti vezetonek lenni" 

NJB „elnokl6 eloljaronak lenni" 

Ez az episkopos kifejezes, amit altalaban angolul es magyaml is "piispoknek" vagy 
"felvigyazonak" forditanak. Ugy tiinik, hogy az USZ-ben elofordulo masik ket sz6 szinonimaja ez, 
amit a helyi gyiilekezetben levo vezeto tisztsegere hasznalnak. A "pasztor", a "felvigyazo" es az 
"eloljaro" kifejezesek mind ugyanarra a tisztsegre utalnak (vo. 5:17; Apcsel 20:17,28; Titusz 1:5,7). 
Az USZ-i gyiilekezetben csak ket tisztseg volt: a pasztor es a diakonus (vo. Fil. 1:1). Ugy tiinik, 
hogy az "eloljaro" szonak zsido, mig a "felvigyazo" szonak gorog varosallami hattere volt. 

3:2 „feddhetetlen" A helyi gyiilekezetben valo vezetoseghez a teljes szovegkornyezetben ez a 
kulcs kepesseg/tulajdonsag. Ez a kifejezes arra utal, hogy semmi nem ad iiriigyet a kritikanak, mind 
a hivok kozott (2-6-os versek), mind a nem hivok kozott (7. vers). A feddhetetlenseg ezen temaja 
ujra megjelenik a kovetkezo versekben: 7,10; 5:7; es 6:14. Nincsenek tokeletes vezetok, de vannak 
istenfelo, tiszteletremelto, elfogadhato hivok. Lasd a Titusz 1:6 jegyzetet. 



NASB, NKJV 

NJB „egyfelesegu ferfi' 



NRSV „egyszer hazasodott" 

TEV „csak egy felesege lehet" 

Ez a kifejezes mar sok vitat okozott. Nyilvanvalo, hogy az elso szazadban az Efezusi 
gyiilekezetben ez tema volt (3:1,12; 5:7; es Kretan, Titusz 1:6). Itt vannak az alapveto ertelmezesi 
feltetelezesek. 

1 . a poligamiara utal 

2. valas utani ujrahazasodasra utal 

3 . az elso feleseg halala utani masodik hazassagra utal 

4. egy olyan ferfira utal, aki hiiseges es odafigyel a felesegere (ez egyfajta megerosltese a 
csaladon beliili j6 viszonyoknak). 

Ez nyilvanvaloan a csaladon beliili viszonyokra utal, es a csaladon beliili barmilyen problema 
kizarja az illetot a helyi gyiilekezet vezetosegebol. Az felsoroltak koziil az elso nem a Romai 
Birodalomban volt problema, hanem a Judaizmusban volt potencialisan problema (bar eleg ritka 
volt az elso szazadban); a masodik eleg nagy problema volt a Romai Birodalomban, es problema 
volt a Judaizmusban is (Hillel vs. Shammai); a harmadik a korai egyhaz fo aggodalma volt, foleg 
Tertulliausnak, es az europai Baptista korokben meg mindig aktualis tema. Bar az I. Tim. 5:14 egy 
parhuzamos igeresz, ahol azt mondja, hogy a fiatalabb ozvegyasszonyok ujrahazasodhatnak, 
anelkiil, hogy ezzel gyalazkodasra adnanak okot (vo. Roma 7:2-3; I. Kor. 7). 

Van meg egy lehetoseg, ez pedig az, hogy ez a kovetelmeny a hazassag kontra egyediilallosag 
temajara utal. A hamis tanltok megtiltottak a hazassagot (vo. 4:3). Lehet, hogy ez kozvetlen 
megcafolasa a hamis tanitok colibatus es aszketizmus fele hajlo tendenciajanak. Ez persze nem 
erositi meg azt, hogy egy egyediilallo ember nem lehet gyiilekezeti vezeto, hanem azt, hogy az 
egyediilallosag nem lehet kizarolagos kovetelmeny. En azt gondolom, hogy ez a legjobb opcio, 
tovabba hiszem, hogy ez valaszt ad mas ertelmezesi problemakra is, amik a kovetkezokhoz 
kapcsolodnak: (1) "nem reszeges" es (2) a 2:8-15-ben reszletezett nokkel kapcsolatos temahoz. 
Ezeket mind a hamis tanitok fenyeben kell ertelmezni. 

Ha a tema az eros, istenfelo csalad, akkor a valas nem az egyetlen kritikus pont. Meg az OSZ- 
ben is neha a valas volt a helyenvalo cselekedet: (YHWH elhagyta a hiitlen Izraelt es (2) a 
papoknak meg lett parancsolva, hogy valjanak el a hiitlen felesegektol (lasd "Valas es 
Ujrahazasodas Oszovetsegi Nezopontbol"; a Journal of the Evangelical Theological Society 
(Evangeliumi Teologiai Tarsasag Folyoiratanak) 40. kiadasanak 4. lapja, 1997 December). Minden 
ember tapasztal bizonyos mertekii szakadast a csaladi eleteben nehany teriileten. Az en fo 
aggodalmam azzal kapcsolatban, hogy ezeket a tulajdonsagokat szigonian sz6 szerint veszik az, 
hogy nem kovetkezetesek abban, hogy az osszes tobbit is sz6 szerint vegyek. Ha a valas kizaro 
tenyezo, akkor a (a) nem reszeges (vo. "nem iszik tul sok bort" [az angol forditas igy hozza azt, 
hogy nem reszeges] a 8. versben, ami nem feltetleniil jelent parancsolatot a teljes absztinenciara) es 
a (b) 4. versben szereplo "gyermekeit kontroll alatt tartja" is nagyon sok mai, modem kori pasztort 
es diakonust zama ki. 

Oszinten szolva nem sok olyan kereszteny vezetot ismerek, akik ezeket a kovetelmenyeket 
kovetkezetesen be tudtak volna tolteni eletiik soran. Szoval mielott tul kritikusakka valnank a 
vezetoseg hibaival kapcsolatban, emlekezziink arra, hogy Isten akarata minden gyermeke szamara 
az, hogy rendelkezzenek ezekkel a tulajdonsagokkal. Nem a mercek lealacsonyitasaert korteskedek, 
hanem azert, hogy ne hasznaljuk azokat torvenyeskedo, itelkezo modon. A gyiilekezetnek istenfelo, 
tarsadalmilag elfogadhato vezetosegre van sziiksege. Mindazonaltal amibol valasztanunk kell, azok 
mind megmentett biinosok! A modern kori gyiilekezeteknek olyan vezetoket kell keresniiik, akik 
bizonyos idointervallum alatt hiisegesnek bizonyultak, nem pedig tokeletes vezetoket. 

Meg egy megjegyzes, ha ezt a listat tulsagosan is sz6 szerint vessziik, akkor Jezus (mert 
egyediilallo volt) es Pal (mert valosziniileg elvalt vagy ozvegy volt) nem lehettek volna gyiilekezeti 
vezetok. Ez azert elgondolkodtato, nem? 

■ „megfontolt" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "jozannak lenni". Mivel az alkohollal valo 
visszaeles a 3. versben kiilon is meg van emlitve, ez valosziniileg ennek a kifejezesnek a 



metaforikus hasznalatara utal, ami azt jelentette, hogy "jozan, ertelmes" (vo. 11. vers, Titusz 2:2). 



NASB 


„b61cs" 


NKJV 


„j6zan gondolkodasu" 


NRSV 


„j6zan/ertelmes" 


TEV 


„6nmegtart6ztatas" 


NJB 


„megfontolt" 



Ez a kifejezes, sophron azt jelentette a gorog filozofusok szerint, hogy "kiegyensulyozott". Ez 
egy el eg hires gorog kifejezes volt, ami a szelsosegektol valo tartozkodast jelentette (azaz az 
"aranykozeput"). Olyas valakire hasznaltak, aki egeszseges gondolkozasu volt (vo. I. Tim. 3:2; 
Titusz 1:8; 2:2,5). Ehhez kapcsolodo kifejezesek a kovetkezo helyen talalhatoak: L Tim. 2:9,15; IL 
Tim. 1:7; Titusz 2:4,6,9,12,15. 



NASB, NRSV „tiszteletremelt6" 

NKJV „helyes magaviseletii" 

TEV „fegyelmezett" 

NJB „udvarias" 

Ez a gorog kosmikos sz6 egy formaja. A Tituszban ketfele ertelemben hasznalatos: (1) 
negativan, a vilagi kivansagok elkeriilesere (2:12) es (2) pozitivan, a helyes rendre (2:10). Az L 
Timoteusban a szovegkornyezet a helyes rendre, illemszabalyokra vonatkozik. Arra, ami 
helyenvalo, tisztesseges es elvart a helyi tarsadalom reszerol. Igy aztan a 7a vers egyik aspektusa ez, 
ami azt mondja, hogy „szukseges, hogy a kiviildlldknak is j6 velemenyiik legyen rola". 

■ „vendegszeret6" Pal napjaiban a vendegfogadok hirhedten/kozismerten a prostitucio hazai 
voltak. Igy hat aztan a keresztenyeknek, legfokepp a kereszteny vezetoknek nyitva kellett hogy 
tartsak az otthonukat az atutazo misszionariusok szamara, es azok szamara, akik sziiksegben voltak 
a helyi kozossegbol (L Tim 5:10; Titusz 1:8; Roma 12:13; Zsid. 13:2; L Peter 4:9; IL Janos 5; es III. 
Janos). 

■ „tanitasra alkalmas" A vezetoknek kepesnek kell lenniiik arra, hogy tanitsanak (vo. II. Tim. 
2:24). Erdekes, hogy a "tanitas" kiilon ajandekkent van felsorolva az I. Kor. 12:28-ban, de az Ef. 
4: 11 -ben a pasztor ajandekahoz van csatolva. Ketsegteleniil voltak tanitok, de minden pasztornak 
kellett, hogy ezen a teriileten is tudjon tevekenykedni. Bizonyos ertelemben az Efezus 4-ben 
felsorolt, ajandekokkal rendelkezo szemely az evangeliumot hirdeti,, de mas mas ertelemben es mas 
mas hangsullyal. 

Nehany bibliatudos ezt a tulajdonsagot ugy ertelmezi, hogy ez utalas a j6 kepzesben reszesiilt, 
vagy j61 kepzett emberekre, vagy lehet, hogy azokra, akik "tanithatoak" ! 

Vegiil pedig, ez a kepesseg, hogy tanitasra alkalmas, lehetseges, hogy a hamis tanitokhoz 
kapcsolodik, akik azt gondoltak magukrol, hogy ok a Torveny tanitoi (vo. 1:7), de ezzel becsaptak 
sajat magukat. 

3:3 

NASB „nem a bor rabja" 

NKJV „nem rabja a bornak" 

NRSV „nem reszeges" 

TEV „ne legyen reszeges" 

NJB „ne legyen tiil sokat ivo" 

Ugy tiinik, hogy ez egy utalas a Septuagintabol a Peld. 23:29-35-re. Ujra ki kell hangsulyozni, 
hogy a Bibha felszolal a reszegesseg ellen, de nem tanitja a teljes absztinenciat (vo. 3:8; 5:23; 
Titusz 1:7; 2:3). A teljes absztinencia eredete a hivok szemelyes odaszanasa az Ur Jezusnak az 



alapjan, hogy szemelyes szabadsagukat korlatozzak amiatt a kultura miatt, ahol szolgalnak (Roma 
14:1-15:13; es I. Kor. 8-10). Ehhez kapcsolodoan egy j6 cikk: Hard Sayings of the Bible (ABibliai 
Kemeny Mondasai): Kaiser, Davids, Bruce, es Branch, 673-674-oldal. 



KULONLEGES TEMA: BIBLIKUS/BIBLIAI HOZZAALLAS AZ ALKOHOLHOZ 
(ERJESZTES) ES AZ ALKOHOLIZMUSHOZ (FUGGOSEG) 

I. Bibliai Kifejezesek 

A. Oszovetseg 

1. Yayin - Ez az altalanos kifejezes a borra, amit 141 alkalommal hasznaltak. A sz6 
etimologiaja bizonytalan, mert nem heber szotobol szarmazik. Mindig erjesztett 
gyiimolcslevet jelent, altalaban szololet. Nehany jellemzo igeresz: I. Mozes 
9:21, II. Mozes 29:40; IV. Mozes 15:5,10. 

2. Tirosh - Ez az "ujbor". A kozel-keleti eghajlati tenyezok miatt a gyiimolcsle 
kinyerese utan hat oraval mar elkezdodott az erjedes. Ez a kifejezes olyan borra 
utal, ami az erjedes folyamataban volt. Nehany jellemzo igeresz: V. Mozes 
12:17, 18:4; Ezs. 62:8-9; H6s. 4:11. 

3. Asis - Ez nyilvanvaloan alkoholos italokra utal (Joel 1 :5, Ezs. 49:26). 

4. Sekar - Ez a "tomeny szeszes ital". Ennek a heber szotovet hasznaljak a "reszeg" 
vagy a "reszeges" kifejezesben. Hozzaadtak valamit, amitol meg 
megreszegitobb lett. Parhuzamos ayayinnal (vo. Pel. 20:1; 31:6; Ezs. 28:7). 

B. Ujszovetseg 

1 . Oinos - a yayin gorog megfelelqje 

2. Neos oinos (ujbor) - a tirosh gorog megfelelqje (vo. Mark 2:22). 

3. Gleuchos vinos (edes bor) - az eredest folyamatanak korai szakaszaban levo bor 
(vo. Apcsel2:13) 

II. Bibliai Hasznalat 

A. Oszovetseg 

1. A bor Isten ajandeka (I. Mozes 27:28; Zsolt. 104:14-15; Pred. 9:7; H6s. 2:8-9; 
Joel 2:19,24; Amos 9:13; Zak. 10:7). 

2. A bor az aldozati felajanlas resze (II. Mozes 29:40; III. Mozes 23:13; IV. Mozes 
15:7,10; 28:14; V. Mozes 14:26; Bir. 9:13). 

3. A bort gyogyszernek hasznaltak (II. Sam. 16:2; Peld. 31:6-7). 

4. A bor nagy problemat okozhat (Noe - I. Mozes 9:21; Lot - I. Mozes 19:33,35; 
Samson - Bir. 16:19; Nabal - I. Sam. 25:36; Urias - II. Sam. 11:13; Ammon - 
II. Sam. 13:28; Ela - I. Kir 16:9; Benhadad - I. Kir 20:12; Vezetok - Amosz 
6:6; Asszonyok - Amosz 4). 

5. Aborral vissza lehet elni (Peld. 20:1; 23:29-35; 31:4-5; Ezs. 5:11,22; 19:14; 
28:7-8; Hoseas 4:11). 

6. A bor tiltva volt bizonyos csoportoknak (Szolgalatban levo papok. III. Mozes 
10:9; Ezek. 44:21; Nazarenusok, IV. Mozes 6; es a Vezetok, Peld. 31:4-5; Ezs. 
56:11-12; Hoseas 7:5). 

7. Abort eszkatalogiai szovegkornyezetben is hasznaltak (Amosz 9:13; Joel 3:18; 
Zak. 9:17). 

B. Biblian kiviili forrasok 

1 . A bor, ha mertekletesen hasznaljak nagyon hasznos (Ecclesiasticus 3 1 :27-30). 

2. Azt mondjak a rabbik, hogy: „Abor a gyogyszerek legnagyobbika, ahol hianyzik 
a bor, ott van sziikseg a gyogyszerekre." (BB 58b) 

C. Ujszovetseg 

1 . Jezus nagy mennyisegii vizet valtoztatott borra (Janos 2:1-1 1). 

2. Jezus is ivottbort (Mate 11:18-19; Lukacs 7:33-34; 22:17). 



3. Petert az uj borral valo megreszegedessel vadoltak Piinkosdkor (Apcsel. 2:13). 

4. A bort lehet gyogyszerkent is hasznalni (Mark 15:23; Lukacs 10:34; I. Tim. 
5:23). 

5. A vezetok ne eljenek vissza a borivassal. Ez nem jelentett teljes absztinenciat (I. 
Tim 3:3,8; Titusz 1:7; 2:3; L Peter 4:3). 

6. Abort eszkatalogiai szovegkornyezetben is hasznalja (Mate 22:1; Jel. 19:9). 

7. A reszegesseget helyteleniti (Mate 24:49; Lukacs 11:45; 21:34; L Kor. 5:11-13; 
6:10; Gal. 5:21; L Peter 4:3; Roma 13:13-14). 

IILTeologiai Betekintes 

A. Nyelyjarasi fesziiltseg 

1 . A bor Isten aj andeka. 

2. A reszegesseg nagy problema. 

3. Bizonyos kulturakban elo hivoknek korlatozniuk kell a szabadsagukat az 
evangelium iranti figyelmessegbol (Mate 15:1-20; Mark 7:1-23; L Kor. 8-10; 
Roma 14:1-15:13). 

B. A megadott hatarok tullepesre valo hajlam 

1 . Isten a forrasa minden j6 dolognak (a teremtes "igen j6," L Mozes 1 :3 1). 

2. A bukott emberiseg Isten minden ajandekaval visszaelt azaltal, hogy az Isten- 
adta szabalyokat tullepte. 

3. A visszaeles benniink van, nem a dolgokban. Nincsen semmi gonosz a fizikai 
teremtesben (vo. Mark 7:18-23; Roma 14:14,20; I. Kor. 10:25-26; I. Tim. 4:4; 
Titusz 1:15). 

IV. Az Elso Szazadi Zsido Kultura es az Erjesztes 

A. Az erjedes nagyon koran beindul, koriilbeliil hat oraval azutan, hogy a szolot 
kisajtoltak, foleg a meleg klimaju teriileteken a higienia mentes kornyezetben. 

B. A zsido hagyomany azt mondja, hogy amikor egy vekony habreteg megjelent a 
felszinen (az erjedes jele), akkor mar kotelesek voltak abbol bor-tizedet adni {Ma 
aseroth 1:7). Ezt hivtak "ujbornak" vagy "edes bomak". 

C. Az elsodleges eroteljes erjedes egy het alatt lezajlodott. 

D. A masodlagos erjedes koriilbeliil 40 napig tartott. Ebben az allapotaban "erett 
bornak" hivtak, es fel lehetett aldozni az oltaron {Edhuyyoth 6:1). 

E. Az a bor, ami a hordo feneken leiilepedett (obor) j6 bomak szamitott, de hasznalat 
elott j61 at kellett sziimi. 

F. Egy eves erjedes utan altalaban mar j 61 megerett bornak szamitott. Harom ev volt az 
a leghosszabb idotartam, amig a bort biztonsagosan lehetett tarolni. Obornak hivtak, 
es vizzel kellett higitani. 

G. Csak az utobbi 100 evben tudtak az eijedesi folyamatot elhuzni a steril kornyezetben 
es kemiai adalekanyagok hasznalataval. A regi idokben nem tudtak megallitani az 
erjedes termeszetes folyamatat. 

V. Zaro Megallapitasok 

A. Legy biztos a tapasztalataidban, teologiadban es bibliai ertelmezesedben, ne 
becsmereld Jezust es az elso szazadi zsido es/vagy kereszteny kulturat! 
Nyilvanvaloan nem voltak teljesen absztinensek. 

B. Nem partolom az alkohol tarsadalmi hasznalatat. Bar sokan tulzasba vittek a Biblia 
allaspontjat ezzel a temaval kapcsolatban, es most felsobbrendii igazsagot 
kovetelnek maguknak kulturalis/ felekezeti eloiteletekre alapozva. 

C. Szamomra a Roma 14:1-15:13 es az I. Kor. 8-10 betekintest es tamaszpontokat 
biztositottak, amik a hivo tarsaink szeretetere es a tiszteletere alapozodnak, es az 
evangelium minden kulturaban valo elteijesztesere, nem pedig szemelyes 
szabadsagra vagy biraskodo kritikara. Ha a Biblia a hit es a gyakorlat egyetlen 
forrasa, akkor lehet, hogy ujra kell gondolnunk ezt a temat. 



D. Ha a teljes absztinenciat ugy eroltetjiik, mintha az lenne Isten akarata, akkor mit 
teteleziink fel Jezusrol, es azokrol a modern kulturakrol, amik rendszeresen 
hasznaljak a bort (pi. Europa, Izrael, Argentina)? 



■ „nem kotekedo" Sz6 szerint azt jelenti, hogy "nem tamado/eroszakoskodo". Lehetseges, hogy 
kapcsolodik az alkohollal valo visszaeleshez, mivel az hatassal van mindenfajta, az emberek kozotti 
kapcsolatra (azaz a csaladra, a hazi csoportokra, a hamis tanltokra). 

■ „megert6" Ez a szeretetteljes esszeriisegre utal, ami fel van kesziilve arra, hogy engedjen a 
masiknak. Ez a kifejezes egy kedves, elozekeny szemelyt Ir le (vo. Titusz 3:2; Jakab 3:17, I. Peter 
2:18). 

■ „viszalykodast keriilo" Itt az a gorog kifejezes all, ami harcot, csatat, konfliktust jelent, de az 
ALPHA PRIVATIVE hasznalataval, ami a sz6 ertelmet megforditja. Tehat azt jelenti, hogy olyan 
valaki, aki nem harcol, vagy nem kelt ellensegeskedest (vo. Titusz 3:2). Nagyon konnyii meglatni, 
hogy a hamis tanitok milyen modon valtak a 3. fejezetben leirtak sz6 szerinti ellenteteve. 



NASB „nem penzsovar" 

NKJV „nem kapzsi" 

NRSV „nem szerelmese a penznek" 

TEV „ne szeresse a penzt" 

NJB „nem fosveny" 

Ez egy osszetett sz6, ami az "eziist" es a "testveri szeretet" kifejezesekbol all az ALPHA 
PRIVATIVE hasznalataval, ami azt eredmenyezi, hogy "nem szerelmese a penznek" (vo. 6:6-10; 
Titusz 1:7; Zsid. 13:5; I. Peter 5:2). Ez egy lijabb tulajdonsaga volt a hamis tanitoknak (marmint a 
penzsovarsag). 

3:4-5 „olyan, aki a maga hazanepet jol vezeti" A vezetoi kepesseget otthon is lehet latni. Ebben a 
korai egyhazi idoszakban barmilyen nehezseg, ami a feij es a feleseg kozott volt, vagy a 
gyerekekkel, vagy a nagysziilokkel vagy a hazastars csaladjaval, mar alapot adott a vezetoi 
szerepbol valo kizarashoz. "Ne adj alapot a kritikanak", ez a legfobb kitetel. Az, hogy hogyan vezeti 
valaki a csaladjat, megmutatja, hogy nagyjabol hogyan fogja a gyiilekezetet is vezetni (vo. 5. vers, 
ami egy kozbevetett kerdes, es "nemleges" valaszt var). O jajj, ez aztan nagyon sok mai szolgalot 
kizarhatna a szolgalatbol, ha sz6 szerint vennenk minden betiijet. A sok pozitiv ugyanugy mint a 
negativ tulajdonsagok, amiket a 2-3 -as versekben lettek megemlitve, az otthon falai kozott 
mutatkoznak meg igazan. "Nezd meg eloszor a csaladjat", ez egy nagyon j 6 tanacs a szemelyzeti 
tanacs tagjainak! 

3:5 „ha" Ez ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT, amit igaznak tetelez fel a szerzo 
nezopontjabol, vagy az irodalmi celjai miatt. 

■ „egyhaz" Lasd a kovetkezo Kiilonleges Temat. 



KULONLEGES TEMA: GYULEKEZET (EKKLESIA) 

Ez a gorog kifejezes, az ekklesia, ket szobol tevodik ossze, "bol-bol" es "hivott", a kifejezes 
tehat az isteni modon kihivottakat/elhivottakat foglalja magaban. A korai egyhaz ezt a szot a 
vilagi hasznalatbol vette at (vo. Apcsel 19:32,39,41) es amiatt, ahogy a Septuaginta hasznalja 
ezt a kifejezest Izrael "gyiilekezetere" (vo. IV. Mozes 16:3; 20:4), sajat magukra kezdtek el 
hasznalni, mint akik folytatolagos "leszarmazottjai" Isten nepenek az OSZ-bol. Ok voltak az uj 



Izrael (vo. Roma 2:28-29; Gal. 6:16; I. Peter 2:5,9; Jel. 1:6), Isten egesz vilagra kiterjedo 
missziqjanak beteljesedese (vo. I. Mozes 3:15; 12:3; II. Mozes 19:5-6; Mate 28:18-20; Lukacs 
24:47; Apcsel 1:8). 

Ezt a kifejezest szamos ertelemben hasznaljak az Evangeliumokban es az Apcselben: 

1. vilagi varosgyiiles Apcsel 19:32,39,41 

2. Isten nepenek egyetemessege Krisztusban, Mate 16:18, es az Efezusi level 

3. a Krisztusban hivok helyi gyiilekezete. Mate 18:17; Apcsel 5:11 (ezekben a versekben a 
jeruzsalemi gyiilekezetrol van sz6) 

4. Izrael nepenek egesze, Apcsel 7:38, Istvan beszedeben 

5. egy bizonyos teriileten levok, akik Isten nepe, Apcsel 8:3 (Juda vagy Palesztlna) 



3:6 „ne ujonnan megtert ember legyen" Ezt a Tituszban kihagyja. Az I. Timoteus az Efezusi 
gyiilekezetnek irodott, ami egy mar megalapozott gyiilekezet volt, mig a Tituszhoz irt level a kretai 
gyiilekezetnek irodott, ami egy frissen plantalt gyiilekezet volt. Ott mindenki ujonnan megtert volt. 
A kifejezes sz6 szerinti szotove, amit itt hasznal, az a "fiatal palanta". Bar a pontos idopont nem 
ismert. 

■ „nehogy felfuvalkodva az ordoggel azonos itelet ala essek" A biiszkeseg nagy problemat 
jelent az angyalok es az emberek szamara (vo. 6:4; II. Tim. 3:4). Az ige (AORISZT PASSZIV 
MELLEKNEVI IGENEV) azt jelenti, hogy "elvakitja a fiist". Az "az ordoggel" kifejezes nemere 
utalo nyelvtani sz6 utalhat az (1) iteletre, amit az ordog idezett elo (vo. 7. vers) vagy (2) ugyan arra 
a fajta iteletre, amit az ordog kapott (vo. NKJV, TEV, NJB). 

Pal szamos alkalommal megemliti az emberiseg szellemi ellenseget az I. Timoteusban (de a 
II. Timoteusban es a Tituszban nem): (1) ordog (diabolos, 3:6,7); (2) Satan (Santanas, 1:20; 5:15); 
es (3) gonosz lelkek (daimonion, 4:1, a magyar Karoli forditasban). Az a bibliai vilagnezet, hogy az 
emberisegnek szellemi ellensege van (vo. Ef 2:2; 6:10-19) mind az O mind az Uj szovetsegben 
felfedezheto. 



KULONLEGES TEMA: SATAN 

Ez egy nagyon bonyolult tema, tobb okbol kifolyolag is 

1. Az OSZ nem jelenti meg a j6 foellenseget, hanem YHWH egyik szolgalqjat, aki az 
emberisegnek egy masik valasztasi lehetoseget kinal, es gonoszsaggal vadolja. Csak egy 
Isten van (monoteizmus), egy hatalom, egy ok az OSZ-ben - YHWH. 

2. Az Isten szemelyes foellensegenek fogalma az interbiblikus (nem kanonizalt) 
irodalomban alakult ki, a perzsiai vallas (Zoroastrianizmus) befolyasa alatt. Ez aztan 
nagyban befolyasolta a rabbinikus Judaizmust es az Esszenus tarsadalmat (lasd 
Holttengeri tekercsek). 

3. Az USZ az OSZ temait meglepoen merev, de szelektiv modon kategoriakban fejti ki. 
Ha valaki a bibliai teologia szemszogebol kozeliti meg a gonosz tanulmanyozasat (minden 

konyvet vagy szerzot vagy miifajt kiilon tanulmanyozva es vazlatolva), akkor a gonoszrol 
nagyon kiilonbozo kepeket tarhat fel. 

Ha viszont valaki nem bibliai vagy extra-bibliai (biblian kiviili) megkozelitesbol vizsgalja a 
vilagvallasokat vagy a keleti vallasokat, akkor az USZ fejlodeset elorevetiti a Perzsa dualizmus 
es a Gorog-Romai spiritizmus. 

Ha valaki az elofeltetelezett vilagnezete miatt elkotelezett abban, hogy az Irasok isteni 
ihletettsegiiek, akkor az USZ fejlodeset ugy kell hogy lassa, mint egy progressziv kijelentest. A 
keresztenyeknek vigyazniuk kell, hogy ne engedjek meg, hogy a zsido folklor vagy a nyugati 
irodalom (pi. Dante, Milton) tovabb befolyasolja a bibliai fogalmakat. Minden bizonnyal a 
kijelentesnek ez a teriilete tartalmaz misztikumot es ketertelmiisegeket. Isten ugy dontott, hogy 



nem jelenti ki a gonosz minden aspektusat, annak eredetet, fejlodeset, celjat, hanem kijelentette 
annak legyozeteset! 

Az OSZ-i kifejezesekben - Satan vagy vadlo - ugy tiinik, hogy ehhez a harom kiilonallo 
csoporthoz kapcsolodik 

1. emberi vadlok - 1. Sam. 29:4; II. Sam. 19:22; I. Kir. 11:14,20,29; Zsolt. 109:6 

2. angyali vadlok - IV. Mozes 22:22-23; Job 1-2; Zak. 3 : 1 

3. demoni vadlok - 1. Kron. 21:2; I. Kir. 22:21; Zak. 13:2 

Csak kesobb, az intertestamentalis idoszakban azonositottak az I. Mozes 3 kigyqjat a 
Satannal (vo. A Bolcsessegek Koyve 2:23-24; II. Enok 31:3), es csak kesobb valik ez a rabbik 
velemenyeve (vo. Sot 9b es Sanh. 29a). Az I. Mozes 6-ban szereplo "istenfiak" az I. Enok 54:6- 
ban lettek eloszor angyaloknak nevezve. Nem azert mondom ezt, hogy a teologiai pontossagat 
bizonygassam, hanem hogy bemutassam a fejlodeset. Az USZ-ben ezek az OSZ-i 
cselekmenyeket az angyali, szemelyes gonosznaktulajdonitottak (vo. I. Kor. 11:3; Jel. 12:9). 

A szemelyes gonosznak az eredetet lehetetlenseg az OSZ-bol meghatarozni (bar ez a 
nezopontodtol fiigg). Ennek az egyik oka az Izrael eros monoteizmusa (vo. I. Kir. 22:20-22; 
Pred. 7:14; Ezs. 45:7; Amos 3:6). Minden okozatot YHWH-nak tulajdonitottak, hogy 
megmutassa az O egyediilallosagat es elsobbrendiiseget (vo. Ezs. 43:11; 44:6,8,24; 45:5- 
6,14,18,21,22). 

Az informaciok lehetseges forrasai a kovetkezok: (1) Job 1-2, amikor is Satan az "istenfiak" 
egyike (azaz angyalok), vagy (2) Ezs. 14; Ezek. 28, amikor a biiszke keleti kiralyokat (Babilon 
es Tirusz) a Satan biiszkesegenek illusztralasara hasznalja (I. Tim. 3:6). Vegyes erzeseim 
vannak ezzel a megkozelitessel kapcsolatban. Ezekiel Eden Kerti metaforakat nem csak Tirusz 
kiralyara, mint Satanra hasznal (vo. Ezek. 28:12-16), hanem Egyiptom kiralyara is, mint a Jo es 
Gonosz Tudasanak Faja (Ezek. 31). Mindamellett az Ezs. 14, foleg a 12-14-es versek, mintha 
egy angyali lazadast ima le, amit a biiszkeseg valtott ki. Ha Isten ki szerette volna jelenteni 
szamunkra a Satan pontos termeszetet es szarmazasat, akkor erre ez egy nagyon is burkolt mod. 
Vigyaznunk kell amiatt a trend miatt, amit a szisztematikus teologia felvett, hogy veszi a 
kiilonbozo evangeliumok, szerzok, konyvek es miifajok kis darabkait, es osszekeveri azokat, 
mint az isteni kirakqjatek egy-egy darabjat. 

Egyetertek Alfred Edersheimel {The Life and Times of Jesus the Messiah,\)Qzu?, a Messias 
elete es a korszak, amiben elt] masodik kiadas, fuggelek XIII [748-763 oldalak] es XVI [770- 
776 oldalak]) aki azt mondja, hogy a Rabbinikus Judaizmust tulsagosan is befolyasolta a 
Perzsiai dualizmus es a demoni spekulaciok. Ezen a teriileten a rabbik nem tul j6 forrasok az 
igazsaggal kapcsolatban. Jezus radikalisan elter a Zsinagogak tanitasatol ezen a teriileten. Azt 
gondolom, hogy az a rabbinikus fogalom, hogy angyali kozbenjaras es ellensegeskedes tortent 
a Sion Hegyen, amikor Mozes megkapta a torvenyt, ajtot nyitott annak a fogalomnak, hogy 
YHWH-nak es az egesz emberisegnek fo-angyali ellensege van. A Judai dualizmus ket fo istene 
Ahkiman es Ormaza, a j6 es a rossz fejlodott egy bibliai kettossegge: YHWH es Satan 
kettossege. 

Minden bizonnyal van progressziv kijelentes az USZ-ben, ami a gonosz megszemelyesiteset 
illeti, de nem annyira bonyolult, mint ahogy azt a rabbik mondjak. Jo pelda erre a kiilonbsegre 
a "mennyben levo hare". Satan bukasa egy logikus sziiksegszeriiseg, de pontosan nines 
megadva, hogy hogyan. S meg az is, ami adva van, apokaliptikus miifajban van elrejtve (vo. 
Jel. 12:4,7,12-13). Bar Jezusban legyozetett a Satan, es szamiiztek a foldre, meg mindig 
YHWH szolgajakent funkcional (vo. Mate 4:1; Lukacs 22:31-32; I. Kor. 5:5; I. Tim. 1:20). 

Meg kell fekezniink a kivancsisagunkat ezen a teriileten. A kiserteseknek es a gonosznak van 
egy szemelyes hajtoereje, de megis csak egyetlen Isten van es az emberiseg meg mindig felelos 
a sajat valasztasaiert. Van egy szellemi hare, az iidvosseg elott es utan is. Agyozelem csakis a 
Haromegy Istenen keresztiil johet es maradhat meg. A gonosz legyozetett es el lesz tavolitva! 



3:7 „szukseges, hogy a kiviilalloknak is jo velemenyiik legyen rola" A vezetosegnek a nem hivo 



tarsadalom szemeben tisztessegesnek es hitelesnek kell feltiinnie, azok szemeben, akiket az egyhaz 
probal a Krisztusban valo hitre vezetni (5:14; 6:1; Titusz 2:5,6,10; I. Kor. 10:32; Kol. 4:5; I. Thessz. 
4:12). 

■ „nehogy gyalazatba es az ordog csapdajaba essek" Pal aggodott a szellemi hare miatt (vo. 
6:9-10; Ef. 2:1-3; 4:14; 6:10-19). Az istenfelelem a fegyverzet, de az onzoseg egy nyitott ajto a 
gonosznak, hogy kihasznaljon! 



KULONLEGES TEMA: ITELKEZES (MEGITELHETIK-E A KERESZTENYEK 
EGYMAST?) 

Ezzel a temaval ketfele modon kell foglalkozni. A keresztenyek figyelmeztetve vannak, 
hogy ne Itelkezzenek egymas felett (vo. Mate 7:1-5; Lukacs 6:37,42; Roma 2:1-11; Jakab 4:11- 
12). Mindamellett a hivoket arra is batorltja, hogy Iteljek meg a vezetoket (vo. Mate 7:6,15-16; 
I. Kor. 14:29; I. Thessz. 5:21; I. Tim. 3:1-13; es L Janos 4:1-6). 

Nehany kriterium a helyes ertekeleshez segitseg lehet: 

1 . a megitelesnek a celja a megbizonyosodas legyen (vo. L Janos 4:1- "megprobalni" azon 
cellal, hogy elfogadhato-e) 

2. a megitelest alazattal es szelidsegben kell tenni (vo. Gal. 6: 1) 

3. a megiteles nem fokuszalhat a szemelyes preferenciakra (vo. Roma 14:1-23; L Kor 8:1- 
13; 10:23-33) 

4. a megitelesnek azonositania kell azokat a vezetoket, akik nem adnak okot a kritikara 
sem a gyiilekezeten beliil levok reszere, sem a tarsadalom reszerol (vo. L Tim. 3) 



SZOVEG: 3:8-13 

8 

Ugyanigy a diakonusok is tiszteletre meltok legyenek, nem ketsziniiek, nem mertektelen 
borivas rabjai, nem haszonlesok, ^hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta 
lelkiismerettel. ^"'De ezeket is meg kell vizsgalni elobb, csak akkor szolgaljanak, ha 
feddhetetlenek. i^Felesegiik is hasonloan tiszteletre melto legyen: nem ragalmazo, 
mertekletes, mindenben hiiseges. ^^A diakonusok legyenek egyfelesegii ferfiak, akik mind 
gyermekeiket, mind a maguk haza nepet jol vezetik. ^-^Mert akik jol szolgalnak, azok szep 
tisztesseget szereznek maguknak, es nagy batorsagot nyernek a Jezus Krisztusba vetett hit 
hirdetesere. 



3:8 „Diak6nusok" A IL Timoteusban es a Tituszban a diakonusok egyaltalan nincsenek 
megemlitve. A diakonus hivatala es munkakore nines defmialva az USZ-ben. Sokan azt feltetelezik, 
hogy az Apcsel 6 a kezdete ennek a feladat-orientalt hivatalnak, de ez eleg valosziniitlen. Itt a 
pasztorokkal egyiitt ugy vannak megemlitve, mint a helyi gyiilekezetekben levo ket funkcio/hivatal 
(vo. Fil. 1:1). A "diakonus" sz6 azt jelenti, hogy "felvemi a port", ami metaforikusan alantas 
szolgalatra utal. Az USZ-ben a "szolgalat" altalanos megfelelqjeve valt (vo. 1:12; 4:6; IL Tim. 1:18; 
4:5,11). 

■ „ugyanigy" A gyiilekezetvezetokre vonatkozo tulajdonsagokat egy lij csoportra terjeszti ki, 
mivel all. versben "nokre/felesegeikre" vonatkozik. 

■ „tiszteletre meltok legyenek" Lasd a 2:2 jegyzetet. 

■ „nem ketsziniiek" Ez azt jelenti, hogy ket kiilonbozo csoportnak ket kiilonbozo dolgot 
mondani, hogy elfogadottsagot nyerjenek csalard fondorlattal. Ez a hazugsag es a hamissag egy 



formaja. 



NASB „nem mertektelen borivas rabjai" 

NKJV „nem adta at magat a sok bornak" 

NRSV „nem tobzodik a sok borban" 

TEV „mertektart6ak a megivott bor mennyisegeben" 

NJB „ne igyanak tiil sok bort" 

Ez a pros es az echo szavak osszetetele, ami azt jelenti, hogy "fiiggosegben lenni" vagy 
"ragaszkodni". Ebben a szovegkornyezetben lehet, hogy ez a legjobb jelentes: "atadni magat 
valaminek" (Harold K. Moulton, The Analytical Greek Lexicon Revised [Az Analitikus Gorog 
Lexikon Atdolgozott kiadasa], 349. oldal). Ez a kifejezes, ugyanugy mint a 3. versben, nem utal 
teljes absztinenciara, hanem inkabb a tulkapasra. Nehany kulturaban, meg a mai napig is, a 
keresztenyeknek semmi problemajuk nines ezzel a mondattal. Amerikaban az alkohol miatti 
tulkapasok az onmegtartoztatasi mozgalomhoz vezettek, amivel eltuloztak a bibliai iizeneteket. Ha 
barmilyen okbol kifolyolag is, de szandekosan eltulozzuk a bibliai allaspontot, akkor mi valunk a 
merceve, nem pedig a Biblia. Ugyanolyan problematikus, ha hozzatoldunk a Bibliahoz (meg akkor 
is ha a motivacioink a legtisztabbak es oszintek a szandekaink) mint amikor elvesziink abbol. A 
Biblia az egyetlen forrasa a hitnek es a gyakorlatnak? Ha igen, akkor minden kulturat meg kell hogy 
Iteljen! Lasd Kiilonleges Tema a 3:3-ban. 

■ „nem haszonlesok" Ez a kifejezes ezekre a masodallassal is rendelkezo gyiilekezeti vezetok 
iizleti tisztessegessegere utal. Ha a penz az elsodleges szempont (vo. 6:9-10) akkor Jezus nem lehet 
az! A hamis tanitokat gyakran jellemzi ugy az USZ, hogy kapzsik, es szexualisan kihasznalnak 
masokat. Ne feledd, ez az egesz szovegkornyezet az eretnekek visszaeleset fejezi ki. 

3:9 „hanem olyanok, akikben megvan a hit titka" Ugy tiinik, hogy ez a titok arra utal, hogy mind 
a zsidok, mind a gorogok beletartoznak Isten csaladjaba (vo. Ef. 2:11-3:13; Kol. 1:26,27). A "hit" 
kifejezes elott ott van a HATAROZOTT NEVELO, ami azt jelenti, hogy a kereszteny tanok 
osszessegereutal. 



KULONLEGES TEMA: ISTEN TERVE A MEGVALTASRA, "REJTELY" 

Istennek van egy egyetemes celja az emberiseg megvaltasara, ami megelozte meg a 
Biinbeesest is (I. Mozes 3). Az ezekre valo utalasokat felfedi az OSZ (I. Mozes 3:15; 12:3; II. 
Mozes 19:5-6; es a profetak egyetemes iizeneteiben). Mindazonaltal ez a mindeneket magaban 
foglalo terv nem volt nyilvanvalo (I. Kor. 2:6-8). Jezus es a Lelek eljovetelevel viszont egyre 
inkabb nyilvanvalova kezdett valni. Pal a "titok/rejtely" szot hasznalja, hogy lelrja ezt a egesz 
megvaltasi tervet, ami egykor el volt rejtve, de most mar teljes mertekben fel lett fedve (I. Kor. 
4:1; Ef 6:19; Kol. 4:3; I. Tim. 1:9). Mindazonaltal szamos kiilonbozo ertelemben hasznalta: 

1. Izrael reszleges megkemenyedese, ami miatt lehetsegesse valik, hogy a poganyok is 
reszesiiljenek ebben. A poganyok bearamlasa viszont hajtoerokent fog miikodni 
(irigyseg) a zsidok szemeben ahhoz, hogy elfogadjak Jezust, mint a profeciak Messiasat 
(Roma 11:25-32). 

2. Az evangelium kijelentetett a nemzeteknek, mindenkinek, akik potencialisan 
belefoglaltatnak Krisztusban es Krisztus altal (Roma 16:25-27; Kol. 2:2). 

3. A Masodik Elj ovetelkor a hivokuj testet kapnak (I. Kor. 15:5-57; I. Thessz. 4:13-18). 

4. Krisztusban minden egybefoglaltatik (Ef 1:8-11). 

5. A poganyok es a zsidok orokostarsak (Ef 2:11-3 : 13). 

6. Krisztus es az Egyhaz kozti bensoseges kapcsolatot a hazassag peldajaval irja le (Ef 
5:22-33). 

7. A poganyok is beletartoznak a szovetseg nepebe, es Krisztus Lelke lakozott benniik. 



hogy a krisztusi erettseget teremje benniik, ami nem mas, mint Isten kepmasanak 

helyreallitasa a bukott emberisegben (I. Mozes 1:26-27; 5:1; Kol. 1:26-28). 

Az utolso idok Antikrisztusa (II. Thessz. 2:1-11). 

Az I. Tim. 3:16-ban van egy feljegyzese annak, amit a korai egyhaz osszegzett errol a 

titokrol. 



■ „tiszta lelkiismerettel" A "lelkiismeret" sz6 ugy tiinik, hogy arra utal, hogy ezeknek a 
vezetoknek a jarasa es a beszede egybeesik az evangelium igazsagaval. Ateljesebb jegyzetet lasd az 
l:5-nel. 

3:10 „De ezeket is meg kell vizsgalni elobb" Ez JELENIDEJU PASSZIV FELSZOLITOMOD. Ez 

a gorog dokimazo kifejezes, amit azzal a mellekjelentessel hasznaltak, hogy "abbol a szempontbol 
vizsgaljatok meg, hogy elfogadhato-e" (vo. Roma 2:18; 12:2; 14:22; I. Kor. 3:13; 16:3; II. Kor. 
8:22; I. Thessz. 2:4). Szemben all a peirazo szoval, aminek a mellekjelentese az hogy "abbol a 
szempontbol vizsgaljatok meg, hogy elvetendo-e" (I. Kor. 2:5; 10:9,13; Gal. 6:1; Fil. 1:10; I. 
Thessz. 3:5; I. Tim. 6:9). Lasd a Kiilonleges Temat a 6:9-ben. 

■ „csak akkor szolgaljanak" Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITOMOD. 

■ „ha" Ez egy uj abb ELSO TIPUSU FELTETELES MOND AT, mint az 5 . vers. 

■ „feddhetetlenek" Lasd a 3 :2 j egyzetet. 

3:11 „Feleseguk is hasonloan tiszteletre melto legyen" Ez nem a diakonusok felesegeire utal (vo. 
NKJV es NIV angol nyelvii forditas), hanem a hazaknal levo gyiilekezetekben szolgalo nokre. A 
gorog mondattan egy masik fajta gyiilekezeti szolgalocsoportot is meg kiilonboztet (ugyanis ott a 
"hasonloan" sz6 8. versbol). A diakonisszakat a Roma 16:l-ben is megemliti (vo. Charles B. 
Williams forditasa), es valosziniileg a Filippi 4:3-is. Ezeknek a noi szolgaloknak a tulajdonsagai 
hasonlonak kellett lenniiik a ferfi szolgalokehoz. Ok a diakonusok segitoi lettek volna olyan 
helyzetekben, amikor a ferfi szolgalok egyszeriien csak nem lettek volna megfeleloek (beteg 
asszonyok gondozasa, segiteni a noknek felkesziilni a bemeritesre, es utana is, idosebb asszonyok 
rendszeres latogatasa, stb.). A korai egyhazatyak irasaibol tudjuk, hogy a diakonisszak tisztsege 
nagyon gyorsan fejlodott ki, es alkalmaztak is oket mar a korai szazadokban is. Manapsag viszont 
az a problema, hogy a diakonusokbol egy vegrehajtoi testiiletet csinaltunk, s a Timoteus mas reszei 
miatt ugy tiinik, hogy ebbol kizarjuk a noket. Bar mivel a diakonusoknak szolgaloknak kellett 
lenniiik, igy a noknek is meg van a megfelelo helye es szerepe ebben. Lehetseges, hogy a 
diakonisszak szolgalata szinonimaja volt az "ozvegyasszonyok" szerepevel (vo. 5:9), akik olyan 
hatvan ev feletti ozvegyek voltak, akiknek nem voltak elo csaladtagjaik, igy a korai egyhaz 
szolgalatra alkalmazta oket. 

■ „nem ragalmazo" Ez itt egy tokeletes peldaja annak, hogy a hamis tanltok milyen 
problemakat okoztak (vo. 5:13-15; II. Tim. 3:1-7). Lehetseges, hogy ez a hamis tanitok tanitasairol 
szolo beszelgetesekrol beszel. Azt a kifejezest, amit "pletykanak" forditottak, gyakran hasznaltak az 
ordogre (vo. Janos 6:70). Szo szerint azt jelentette, hogy "ragalmazas" (NKJV, NRSV, NIV, vo. I. 
Tim. 3:11; II. Tim. 3:3; Titusz 2:3), nem pedig azt, hogy pletyka (NASB, TEV, NJB). 

■ „mertekletes" Lasd a 3 :3 jegyzetet. 

■ „mindenben hiiseges" Ez ujra csak utalhat arra, hogyhogy a hamis tanitok hogyan hasznaltak 
ki a noket a hazi gyiilekezetekben. Ezeknek a vezetoknek/szolgaloknak hiisegesnek kell lenniiik a 
hitben (nines NEVELO a 13. versben) es abban a dontesiikben, hogy milyen eletstilust valasztanak. 



3:12 A legtobb modern fordltas a 8-13-as verseket egy bekezdesbe foglalja ossze. A diakonusok 
temaja kezdi (vo. 8. vers) ezt a szakaszt es az is zarja (vo. 13- vers), megis, all. versben kiilon 
megtargyalja a diakonisszak temajat is. Pontosan ez az oka annak, hogy nehany forditas azt a cimet 
adta ennek, hogy "a diakonusok es felesegeik". Bar en azt gondolom, hogy a diakonusok segitoi, 
vagy a diakonisszak megnevezes kulturalisan sokkal inkabb helyenvalo lenne. Anoi szolgalok (azaz 
az "ozvegyek") az 5:9-10-ben kiilon is meg vannak emlitve. 

A 12. vers nagyon hasonlit azokhoz a tulaj donsagokhoz, amik a feliilvigyazora vagy piispokre 
vonatkoznak (azaz a pasztorra) a 2-5-os versekben. 



KULONLEGES TEMA: A NOI GYULEKEZETI SZOLGALOK JELLEMVONASAI 

A. tiszteletre melto (3:11) 

B. nem ragalmazo (3:11) 

C. mertekletes(3:ll) 

D. mindenben hiiseges (3:11) 

E. nem a rokonai tamogatasara hagyatkozik (5:5) 
R Istenben remenykedjen (5:5) 

G. kitart az imadsagban (5:5) 

H. feddhetetlen(5:7) 

I. elmult hatvan eves (5:9) 

J. aki egy ferfi felesege volt (5:9) 

K. j6 cselekedetei tanuskodnak mellette (5:10) 

1 . j 61 nevelte gyermekeit (5:10) 

2 . vendegszereto volt (5:10) 

3 . megmosta a szentek labait (5:10) 

4. a nyomorultakon segitett (5:10) 

5 . mindenfele j 6 cselekedetre kesz volt (5:10) 

M. R. Vincent a Word Studies (Szotanulmanyok) cimii konyv 2. kiadasanak 752. es 1196. 
oldalan azt mondja, hogy az Apostoli Alkotmdny, ami a masodik szazad kesoi szakaszabol vagy 
a harmadik szazad elejerol valo, kiilonbseget tesz a noi gyiilekezeti segitok feladatkorevel es 
felszentelesevel kapcsolatban. 

A. diakonisszak 

B. ozvegyek (vo. I. Tim. 3:11; 5:9-10) 

C. sziizek (vo. Apcsel 21:9, es valosziniileg az I. Kor. 7:34 is errol szol) 
Ezek koze a feladatok koze tartoztak a kovetkezok: 

A. a betegek gondozasa 

B. azok gondozasa, akik fizikai iildozesben voltak 

C. azoknak a latogatasa, akik a hitiik miatt voltak bortonben 

D. uj hivok tanitasa 

E. a nok bemeritesenel valo segedkezes 

F. nehanyan a noi gyiilekezeti tagokat tartottak feliigyelet alatt 



3:13 „szolgalnak" Ez a "diakonus" sz6 IGEI formaja. Az USZ-ben ez az altalanos kifejezes a 
"szolgalora". Agorog nyelvben a "diakonus" kifejezes nines benne ebben a versben. 

■ „szep tisztesseget szereznek maguknak" Ez nem sziiksegszeriien utal egy magasabb 
vezetosegi beosztasra (pi. a pasztor), hanem valosziniileg a kozossegiikben valo tiszteletre, ami 
lehetove teszi szamukra, hogy batran szoljanak masoknak az evangeliumrol. 



SZOVEG: 3:14-16 



14 

Ezeket pedig abban a remenyben irom neked, hogy hamarosan eljutok hozzad. ^^Ha 
pedig kesnek, ezekbol tudd meg, hogyan kell forgolodnod az Isten hazaban, amely az elo 
Isten egyhaza, az igazsag oszlopa es eros alapja: ^^Valoban nagy a kegyessegnek a titka: aki 
megjelent testben, igaznak bizonyult lelekben, megjelent az angyaloknak, hirdettek a 
poganyok kozott, hittek benne a vilagon, felvitetett dicsosegben. 



3:14-15 Pal azt tervezi, hogy meglatogatja Timoteust Efezusban. A Lelek ugy vezette, hogy ugy 
Irjon, hogy Isten akarata az I. Timoteusban ugy jusson kifejezesre, hogy az megaldja es vezesse az 
O egyhazat az idok folyaman. 

Ezek az igeversek megerosltik az 1-3 fejezetek ertelmezesi szovegkomyezetet, hogy az a 
nyilvanos istentiszteletekre vonatkozik. Azt is hiszem tovabba, hogy ezek a fejezetek a hamis 
tanltok jelenletere reagalnak, es a megklvant tulajdonsagokat is rajuk alapozva fogalmazza meg. 
Mindez tehat nem igazan egy semleges felallas! 

A III. Mozesben ugyanez a teologiai helyzet lathato. Az a konjrv nem elsosorban a higieniai 
szabalyok es szokasok gyiijtemenye, hanem inkabb a kanaani kulturara vonatkozo valaszreakcio. 
Ugyanugy, ahogy azoknak a bizonyos szabalyoknak a tobbsege is arra hivatott, hogy a kanaaniakat 
es az izraelitakat amennyire csak lehet tavol tartsa egymastol mind szocialisan, mind vallasilag, 
ezek az igereszek elhataroljak a Pasztori Level eket es a Zsido/gnosztikus hamis tanitokat. 

3:15 „ha pedig kesnek" Ez egy HARMADIK TIPUSU FELTETELES MONDAT, ami egy 

lehetseges cselekedetet jelent. 

■ „az Isten hazaban" Pal nagy on sok eroteljes, egyesltett metaforat hasznal arra, hogy lelrja a 
gyiilekezetet, mint peldaul a "test", de a csalad/haztartas kifejezesei azok, amik leginkabb a legtobb 
betekintest nyujtjak (Isten mint az Atya, Jezus mint a Fiu, a hivok mint gyermekek). 

■ „egyhaza" Az ekklesia egy osszetett gorog sz6, ami a "bol-bol" es a "kihivni" szavakbol 
tevodik ossze. Ezt a koine (egyszerii/mindennapi) gorog nyelvben hasznaltak arra, hogy barmilyen 
gyiilekezest leirjanak vele, mint pi. a varosi gyiiles (vo. Apcsel 19:32). A korai Zsido Egyhaz azert 
valasztotta ezt a kifejezest, mert ezt hasznalta a Septuaginta is, ami az OSZ gorog forditasa, a Kr. e. 
250-ben irodott az egyiptomi Alexandria konyvtaranak. Ez a kifejezes a heber qahal sz6 forditasa, 
amit az "Izrael gyiilekezete" kifejezesben hasznaltak (II. Mozes; IV. Mozes 20:4). Az USZ iroi azt 
bizonygattak, hogy ok voltak az "isteni elhivasban/kivalasztasban" reszesiiltek, akik a maguk 
idejeben Isten nepe voltak. A korai zsido hivok semmilyen radikalis torest/sziinetet nem lattak az 
OSZ-i Isten nepe es sajat maguk, az USZ-i Isten nepe kozott. Ezert a hivok azt bizonygatjak, hogy 
Jezus Krisztus Egyhaza az OSZ-i Ige valodi orokose, nem pedig a modem, rabbinikus Judaizmus. 
Lasd Kiilonleges Tema a 3:5-ben. 

■ „el6 Isten" Az OSZ megerositi, hogy egy, csak is egy Isten letezik (vo. II. Mozes 8:10; 9:14; 
V. Mozes 4:35,39; 6:4; 32:39; I. Sam. 2:2; Ezs. 40:10-13; 44:6-8; 45:5-7). Az elo melleknev az Isten 
szovetsegi nevebol szarmazik (vo. 4:10), ami a YHWH, ami a heber letige MUVELTETO 
FORMAJA(vo. II. Mozes 3:14). 

■ „az igazsag oszlopa es eros alapja" Ez utalhat az Ezs. 28:16-ra, Jezus, a sarokko Isten alapja, 
amire a II. Tim. 2:19 is utal. Ez a harmadik olyan eset ebben a sorban, amikor Istent az egyhazzal 
koti ossze egy leiro kifejezessel. 

1. "Isten haza" (15. V.) 

2. "az elo Isten egyhaza" (15. V.) 

3. " az igazsag oszlopa es eros alapja" (15. v.) 

Az igazsag (aletheia) kifejezes el eg gyakori Pal Irasaiban (es Janoseiban is). Altalaban 
evangeliumi tartalmakra utal (Roma 1:18,25; 2:2,8; 3:7; 15:8; I. Kor. 13:6; II. Kor. 4:2; 6:7; 7:14; 



13:8; Gal. 2:5,14; 5:7; Ef. 1:13; 4:21; 5:9; Fil. 1:18; Kol. 1:5,6; II. Thessz. 2:10,12,13; I. Tim. 3:15; 
4:3; 6:5; II. Tim. 2:15,18,25; 3:7,8; 4:4; Titusz 1:1,14). Lasd a Kulonleges Tema: Igazsag a 2:4-ben. 

3:16 

NASB „kozos megvallas szerint" 

NKJV „vita nelkul" 

NRSV, NJB „ketseg nelkul" 

TEV „senki nem tagadhatja" 

Ez az a gorog kifejezes, amit arra hasznaltak, hogy valakinek a hitvallasat leirjak (lasd 
Kulonleges Tema: Megvallas). Ezzel kijeloli a kovetkezo sorokat, mint egy korai hitvallas szerii 
megerositest. 

■ ,,nagy a kegyessegnek a titka" A "titok/rejtely" kifejezes Pal irasaiban gyakran utal a 
Poganyok kozotti missziora (vo. Ef. 2:11-3:13), ami kulcsa lehet a 16. versnek. Lasd Kulonleges 
Tema a 3:9-ben. A "kegyesseggel" kapcsolatban lasd Kulonleges Tema a 4:7-ben. 

Ez egy korai hitvallasi kijelentest vagy egy kereszteny himnuszt vezet be. Egy ugyanilyet 
talalunk a II. Tim. 2:ll-13-ban. A szerkezeti minta a kovetkezo lehet (1) AB C D E F (Krisztusrol 
szolo feltart igazsagok); (2) AB, BA, AB (a fold es a menny vagy a megalazas es a felmagasztalas 
kozotti kontraszt); vagy (3) ABC, ABC (Krisztusrol es az egyhazarol szolo feltart igazsagok). 

A CHIASZTIKUS ELRENDEZES a Bibliaban egyre inkabb nyilvanvalova valik a modern 
tudomany szamara. A Companion Bible (egy kezikonyvszerii tanulmanyozo jegyzetekkel 
rendelkezo Biblia-a ford, megjegy.), amit a Kregel kiado adott ki 1990-ben, es Kenneth E. Bailey^ 
Kolto es a Paraszt cimii kotete ezt a fajta megkozelitest hasznalja el eg alapos modon. 

Ugy tiinik, hogy Pal egy korai, abbol a korbol szarmazo himnuszbol vagy lehet, hogy egyhazi 
liturgiabol szarmazo versszakot idez. Ez a vers kihangsulyozza Jezus emberseget es az egesz vilagra 
kiterjedo szolgalatat. Nem tartalmazza Pal harom lenyeges teologiai hangsulyozasat: (a keresztet; 
(2) a feltamadast; es (3) a Masodik Eljovetelt. Pal szamos forrast idez az I., II. Timoteusban es a 
Tituszban, amik megmagyarazzak a kulonleges szokincset es a teologiai kifejezesek elkiiloniilo 
hasznalatat, amik Pal barmelyik irasaban masmilyen modon vannak alkalmazva. 



NASB „aki megjelent testben" 

NKJV „Isten testben jelent meg" 

NRSV „testben lett kijelentve" 

TEV „em beri form aban j elent m eg" 

NJB „testben lett lathatova" 

Ez Jezus Krisztus Bethlehemben valo testetolteserol (sziileteserol) szol: az eleterol, 
tanitasairol, halalarol es feltamadasarol, ami teljes mertekben kijelentette az Atyat (vo. Janos 1:14- 
18). Tovabba jelen van a mindenek elott valo letezesere utalo eros kovetkeztetes (vo. Janos 1:1-5; 
8:57-58; II. Kor. 8:4; Fil. 2:6; Kol. 1:17). Ez volt a Jezus Krisztusrol szolo Evangeliumok kozponti 
igazsaga, hogy O teljes mertekben Isten volt, es teljes mertekben ember is volt (vo. Janos 1:14; Fil. 
2:6-8; Kol. 1:14-16; L Janos 4:1-6). 

Van egy kesobbi kezirati valtozat, amiben a vonatkozo nevmas, a hos, a theos-ra lett 
kicserelve. Ez a kesobbi valtoztatas lehetseges, hogy azert tortent, mert (1) osszetevesztettek ket 
roviditest: az OC-t (az uncialis gorogben ez a roviditese a 'ki' szonak) H C-nek olvastak (az uncialis 
gorogben ez 'Isten' sz6 roviditese); (2) vagy pedig a kesobbi irastudok szandekos teologiai 
valtoztatasa volt (vo. MSS a.". A"; C\ es a D^) azert, hogy a szoveg meg inkabb nyilvanvalo legyen, 
szemben a tanokat atvevo eretnek szovegekkel (vo. Bart D. Ehrman, The Orthodox Corruption of 
Scripture (Az Irosok Ortodox Romlasa), 77-78. oldala). 



NASB „igaznak bizonyult lelekben' 



NKJV, NJB „megigazult Lelekben" 

NRSV „lelekben igaznak bizonyult" 

TEV „a Lelek altal igaznak bizonyult" 

Ezt a kifejezest mar sokfele modon ertelmeztek. Most akkor mit is jelent? Igaznak bizonyult 
vagy megigazult? Ez azt jelentene, hogy a Szentlelek aktivan resze volt Jezus szolgalatanak 
(NASB) vagy hogy Jezus lelket az Atya erositette (vo. Mate 3:17; 17:5) amig Jezus emberi lenykent 
elt (NRSV)? 

Nehany teologus a "lelket" ugy tekinti, mint ami Jezus istensegere utal, amit a feltamadasa 
igazolt/bizonyitott be (vo. Roma 1:4). 

■ „megjelent az angyaloknak" Az angyalok vagyakoztak arra, hogy megtudjak, hogy Isten mit 
fog majd kezdeni a bukott emberiseggel (vo, I. Kor. 4:9; Ef. 2:7; 3:10; I. Peter 1:12). Mindamellett 
lehetseges, hogy ez azokra az angyalokra utal, akik Jezusnak szolgaltak vagy a megkisertesenek 
megtapasztalasakor (vo. Mate 4:11; Mark 1:13), vagy a Gecsemane kertjeben (vo. Luk. 22:43; ami 
egy megkerdqjelezheto szoveg), vagy pedig kozvetlen a feltamadasa utan (vo. Luk. 24:4,23; Janos 
20:12). 

Ez a kifejezes annyira rovid es felreertheto, hogy szamos feltevest kinaltak mar ezzel 
kapcsolatban a kiilonbozo kommentatorok, es mindegyik puszta spekulacio: 

1 . angyalok, akik Jezusnak szolgalnak (fent emlitett) 

2. angyalok, akik lattak mennybemenetelet (istenfelo angyalok es/vagy bukott angyalok, vo. 
I. Peter 3:19-20,22) 

3. angyalok, akik lattak a mennyben a tronraemelteteset 

■ „hirdettek a poganyok kozott" Ez az evangelium egesz vilagra kiterjedo tanitasa, ami az el so 
szazadi zsidok szamara vegletesen sokkolonak tiinhetett, de valqjaban ez az egesznek a lenyege (vo. 
Mate 8:18-20). Ez az istenfelelem titka (vo. Ef 2:11-3:13). 



NASB, NKJV „hittek benne a vilagon" 

NRSV, TEV, NJB „hittek benne az egesz vilagon" 

Nemcsak hogy egyetemes iizenet volt ez, hanem az erre erkezo valaszreakcio is egyetemes 
volt, es most az Egyhazat mind zsidok, mind poganyok alkotjak (vo. Ef 2:11-13). Mindig is ez volt 
Isten terve. Az egy igaz Isten betoltotte az igeretet, amit az I. Mozes 3:15-ben tett. Szemelyes 
megteres es az evangeliumban valo hit itt most, ebben az eletben, kinyitja a mennyet "akarkinek" 
(vo. Janos 1:12; 3:16; Roma. 10:9-13). Lasd Kiilonleges Tema: Hogyan hasznalja Pal a kosmos szot 
az l:16-ban. 

■ „felvitetett dicsosegben" Ugy tiinik, hogy ez a mennybemenetelere utal. Meglepo, hogy 
kihagyta Jezus halalat, feltamadasat es visszatereset, de ha ez valoban egy kereszteny himnusz volt, 
valosziniileg csak reszben idezve, akkor viszont ertheto. Tovabba, pontosan az, hogy melyik 
ritmikus mintat (chiasztikus) is koveti, meghatarozza az illeto ertelmezeset (vo. 16. vers). Ez a 
himnusz/hitvallas hozzakapcsolva a nyito megallapitashoz, teljes mertekben megcafolna a 
gnoszticizmust. Az ember Jezus megdicsoiilt (vo. 2. chiasztikus minta)! Mindazonaltal az NRSV 
forditast kovetve, az utolso harom sor lehetseges, hogy az Egyhazra utal (vo. 3. chiasztikus minta). 
A dicsosegrol szolo teljesebb jegyzethez lasd: 1:17. 



KULONLEGES TAMA: A MENNYBEMENETEL 

Szamos olyan kiilonbozo gorog sz6 van, amit arra hasznaltak, hogy leirjak vele Jezus 
mennybemenetelet: 

1. Apcsel 1:2, 11, 22; analambano, felvenni (vo. I. Tim. 3:16), amit a Septuaginta is 
hasznal a II. Kir. 2:9,ll-ben, amikor Illes felvitetett a mennybe, es az I. Makkabeusok 



2:58 is ezthasznalja 

2. Apcsel 1:9, epairo, felemelni 

3. Lukacs 9:51, analepsis (az 1. formabol) 

4. diistemi, eltavozni 

5. Janos 6:62, anabaino, felemelkedni, felszallni 

Ezt az esemenyt Mate es Mark nem jegyzi fel az evangeliumaban. Mark evangeliuma a 16:8- 
nal er veget, de a harom kesobbi Irastudok altali hozzatoldas egyike lelrja ezt az esemenyt a 
16:19-ben (az analambano-t hasznalva) 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1 . Hany fajta szolgalo van itt megemlitve? 

2. Miert vannak pasztorok, piispokok es eloljarok kiilonbozo neveken megemlitve az USZ- 
ben? 

3. Voltak az USZ-ben diakonisszak? Ha igen, mi volt a feladatuk? 

4. Miert gondoljak a 16. verset egy Krisztusrol szolo kereszteny himnusznak? 

5. Mi a chiasztizmus? Miert olyan fontos? 



I. TIMOTEUS 4 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


A Hitehagyas 


A Nagy Hitehagyas 


Hamis Tanitok 


Hamis Tanitok 


Hamis Tanitok 


Megjoslasa 












4:1-5 


4:1-5 


4:1-5 




4:1-5 


4:1-11 


Jezus Krisztus Jo 


Jezus ICrisztus Jo Szolgaja 






Jezus Jo Szolgaja 




Szolgaja 












4:6-10 


4:6-10 

Figyelj Oda a Szolgalatodra 


4:6-10 




4:6-10 




4:11-16 


4:11-16 


4:11-16 




4:11-16 


4:12-16 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES 

A. Ugyamigy, mint az 1-3 fejezeteket, a 4-6 fejezeteket is a hamis tanitok fenyeben kell 
ertelmezni. 

B. A 4. fejezet a negativ vezetoseget (1-5. versek), majd a pozitiv vezetoseget (6-10. versek) 
tiikrozi vissza. 

C. A ll-16.versek pedig egy szemelyes hangvetelii iizenet Paltol Timoteusnak, ami a 6:2-ig 
tart. 

SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 4:1-5 



1 
A Lelek pedig vilagosan megmondja, hogy az utolso idokben nemelyek elszakadnak a 

hittol, mert megteveszto lelkekre es ordogi tanitasokra hallgatnak; ^es olyanokra, akik 

kepmutato modon hazugsagot hirdetnek, akik meg vannak belyegezve sajat 

lelkiismeretiikben. ^Ezek tiltjak a hazassagot es bizonyos etelek elvezetet, amelyeket az Isten 

azert teremtett, hogy halaadassal eljenek veliik a hivok es az igazsag ismeroi. "'Mert az Isten 

minden teremtmenye jo, es semmi sem elvetendo, ha halaadassal elnek vele, ^mert 

megszentelodik az Isten igeje es a konyorges altal. 



4:1 „A Lelek pedig vilagosan megmondja" Ez utalhat (1) 6SZ-i profeciara; (2) Pal tudja, mint aki 
direkt modon kap ihletettseget magatol a Lelektol (vo. Apcsel 20:33); vagy(3) mas, ajandekkal 
rendelkezo, kortars vezetotol szarmazo ihletett iizenet (vo. Apcsel 21:11). 



NASB, NRSV, 

TEV „kes6bbi idokben" 

NKJV „ut6bbi idokben" 

NJB „utols6 idokben" 

Pal, ugyanugy, mint az OSZ profetai, a sajat idejerol beszelt, de oly modon, hogy azt a 
Masodik Visszajovetel elotti utolso napoknak mondta. Pal a II. Thessz. 2-ben az elhuzodo Parousidt 
tanitja. Igy aztan ez a jellemvonas, a lazadas, es a hamis tanitasok, a sajat korat jellemzik (vo. II. 
Tim. 3:1), ugyanugy, mint azt az idoszakot is, ami Krisztus elso es masodik eljovetele kozott van 
(vo. II. Peter 3:3; Judas 18). 

Az USZ gyakran jellemzi ezeket az utolso idoket, vagy vegidoket az OSZ-i profetakhoz 
nagyon is hasonloan, akik kiemeltek a napjaikban torteno egy krizishelyzetet, es egy vegidokrol 
szolo tortenetre vetitik ki (vo. Mate 24:10-12; Apcsel 20:29-30; II. Thessz. 2:3-12; II. Tim. 3:1-9; 
4:3-4; LJanos 2:18-19; 4:1-3). 



NASB „elszakadnak" 

NKJV „eltavolodnak" 

NRSV „megtagadjak" 

TEV „elhagyjak" 

NJB „elpartolnak tole" 

Az egyik bizonyitek a valodi megteresre az, hogy az illeto megmarad az 
egyhazban/gyiilekezetben (vo. I. Janos 2:18). Lasd Kiilonleges Tema: A Kitartas Sziiksegessege a 
4:16-ban. 



KULONLEGES TEMA: HITEHAGYAS 

Ennek a gorog kifejezesnek, hogy aphistemi, nagyon szeleskorii jelentestani kiteijedese van. 
Bar az angol "apostasy" (hitehagyas) kifejezes ebbol a szobol szarmazik, es az alkalmazasat 
tekintve a modern kori olvasokra valo utalast sejtet eloiteletkent. A szovegkornyezet a kulcs, 
mint midig, es nem az elore felallitott defmicio. 

Ez egy szoosszetetel az apo eloljaroszobol, ami azt jelenti, hogy "b61^61/t61/t61"; es a histemi 
szobol, ami azt jelenti, hogy "iilni", "allni" vagy "rogziteni". S vegyiik figyelembe a kovetkezo, 
nem teologiai hasznalati modokat is: 

1 . Fizikailag elmozdulni/elmozditani 

a. a templombol, Lukacs 2:37 

b. ahazbol, Mark 13:34 

c. egy szemelytol, Mark 12:12; 14:50; Apcsel 5:38 



d. mindentol, Mate 19:27,29 

2. Politikailag elmozdulni/elmozdltani, Apcsel 5:37 

3. Kapcsolatilag elmozdulni/elmozdltani, Apcsel 5:38;15:38; 19:9; 22:29 

4. Jogilag elmozdulni/elmozdltani (elvalni), V. Mozes 24:1,3 (LXX) es NT, Mate 5:31; 
19:7;MarklO:4;I. Kor. 7:11 

5. Adossagoteltorolni, Mate 18:24 

6. Erdektelenseget mutatni azaltal, hogy elmegyiink. Mate 4:20; 22:27; Janos 4:28; 16:32 

7. Torodest mutatni azaltal, hogy nem megyiink el, Janos 8:29; 14:18 

8. Megengedni, Mate 13:30; 19:14; Mark 14:6; Lukacs 13:8 

Teologiai ertelemben az igenek is eleg szeleskorii hasznalata letezik: 

1. Eltorolni, megbocsatani es elengedi a biin miatti biintudatot, a Septuagintaban a II. 
Mozes 32:32; IV. Mozes 14:19; Job 42:10; es az USZ-ben Mate 6:12,14-15; Mark 11:25- 
26 

2. Tartozkodni a biintol, II. Tim. 2:19 

3. Elhanyagolni, azaltal, hogy eltavolodunk 

a. a Torvenytol, Mate 23:23; Apcsel 21:21 

b. ahittol, Ezek. 20:8 (LXX); Lukacs 8:13; IL Thessz. 2:3; L Tim. 4:1; Zsid. 3:12 

A modern kori hivok sok olyan teologiai kerdest tesznek fel, amire az USZ iroi soha nem 
gondoltak volna. Ezek koziil az egyik ahhoz a modem kori tendenciahoz kapcsolodna, ami a 
hitet elvalasztja a hiisegessegtol. 

Vannak a Bibliaban olyan szemelyek, akik Isten nepevel vannak elfoglalva, aztan valami 
tortenik veliik. 

I. Oszovetseg 

A. Korah, IV. Mozes 16 

B. Eli fiai, I. Sam. 2, 4 

C. Saul, L Sam. 11-31 

D. Hamis profetak (peldak) 

1. V. Mozes 13:1-5; 18:19-22 

2. Jeremias 28 

3. Ezekiel 13:1-7 

E. Hamis profetanok 

1. Ezekiel 13:17 

2. Nehemias 6:14 

F. Izrael gonosz vezetoi (peldak) 

1. Jeremias 5:30-31; 8:1-2; 23:1-4 

2. Ezekiel 22:23-31 

3. Mikeas 3:5-12 

II. Ujszovetseg 

A. Ez a gorog kifejezes sz6 szerint az apostasize. Mind az O, mind az Ujszovetseg 
megerositi, hogy a Masodik eljovetel elott a hamis tanitasok meg fognak novekedni, 
meg fognak erosodni (vo. Mate 24:24; Mark 13:22; Apcsel 20:29,30; II. Thessz. 
2:3,9-12; II. Tim. 4:4). Ez a gorog kifejezes lehet, hogy Jezus azon szavait tiikrozi 
vissza, amit a kiilonbozo foldekrol szolo peldazataban hasznalt. Ezek a hamis tanitok 
nyilvanvaloan nem keresztenyek, de beliilrol tamadtak (vo. Apcsel 20:29-30; I. Janos 
2:19); mindazonaltal kepesek arra, hogy elcsabitsanak es rabul ejtsenek valodi, de 
eretlen hiveket (vo. Zsid. 3:12). 

A teologiai kerdes itt az, hogy ezek a hamis tanitok valaha hivok voltak-e? Ezt 
nagyon nehez megvalaszolni, mert voltak hamis tanitok a helyi gyiilekezetekben is 
(vo. I. Janos 2:18-19). Gyakran a teologiai vagy a felekezeti hagyomanyaink 



valaszoljak meg ezt a kerdest anelkiil, hogy megadnanak egy bizonyos Bibliai 
szoveget (kiveve a szobegbizonyltasi modszert, amikor egy verset a szovegkornyezet 
nelkiil ideznek, hogy alatamasszak az illeto elofeltetelezett velemenyet). 

B. Ketsegtelen, nyilvanvalo hit 

1. Judas Janos 17:12 

2. Simon Magus, Apcsel 8 

3. azok, akikrol a Mate 7:21-23 szol 

4. azok, akikrol a Mate 13:1-23; Mark 4: 1-12; es aLukacs 8:4-10 szol 

5. azsidok a Janos 8:31-59-b61 

6. Alexandrosz es Hiimenaiosz az I. Tim. l:19-20-b61 

7. akikrol az I. Tim. 6:21 szol 

8. Hiimenaiosz es Filetosz a II. Tim. 2:16-18-b61 

9. Demasz, IL Tim. 4:10 

10. a Zsid. 3:16-10-ben leirtak, akik ketsegteleniil hivok voltak 

11. hamis tanitok, II. Peter 2:19-21; Judas 12-19 

12. antikrisztusok. I. Janos 2:18-19 

C. Gyiimolcstelen hit 

1. Mate 7:13-23 

2. LKorinthus 3:10-15 

3. IL Peter 1:8-11 

Nagyon ritkan gondolunk ezekre a szovegreszekre, mert a szisztematikus teologia 
(Kalvinizmus, Arminianizmus, stb.) a kotelezo valaszt diktalja. Nagyon kerlek, ne legyenek 
eloiteleteid velem szemben, csak azert mert felhozom ezt a temat. Ami engem erdekel az a 
helyes hermeneutikai folyamat. Engedniink kell, hogy a Biblia szoljon hozzank, es nem azt kell 
megprobalni egy elore felallitott teologiaba beletuszkolni. Ez gyakran fajdalmas es sokkolo, 
mert a teologiank nagy resze felekezeti, kulturalis vagy kapcsolatokon alapulo (sziilok, baratok, 
pasztor), es nem Bibliai. Neha azokrol, akik beletartoznak Isten nepebe, kideriil, hogy nem is 
tartoznak Isten nepebe (Id. Roma 9:6). 



■ „a hittol" Ezt a kifejezest (altalaban a NEVELOVEL egyiitt) a Pasztori Levelekben a 
kinyilatkoztatott kereszteny igazsagok osszessegere hasznaljak (vo. 3:9; 4:6; 5:8; 6:10,12,21; II. 
Tim. 2:18; 3:8,10; 4:7; Titusz 1:5,13; 2:2). Itt ebben a szovegkornyezetben nem feltetleniil az 
iidvossegiikre utal, hanem inkabb a hamis tanaikra. 

■ „... hallgatnak" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV, ami egy folyamatos, 
folyamatban levo cselekmenyre utal. Ezek a hitehagyok folyamatosan a demoni tanitasoknak 
hisznek, es annak hitelt adnak. 

4:2 

NASB „kepmutat6 modon hazugsagot hirdetnek" 

NKJV „kepmutat6 modon hazugsagot szolnak" 

NRSV „a hazugok kepmutatosaga altal" 

TEV „megteveszt6 hazugok altal elterjesztett" 

NJB „a hazugok kepmutatosaga altal megtevesztve" 

Ezek azt mondjak magukrol, hogy a "Torveny tanitoi" (vo. 1:7). Nagyon reszletesen le vannak 
Irvaakovetkezoigehelyekben: 1:3-7; 4:2-3,7; 6:3-10,20-21 

1 . fura tanokat hirdetnek ( 1 : 3 ; 6 : 3 ) 

2. mitoszokkal es nemzetsegtablazatokkal foglalkoznak (1:4) 

3 . haszontalan vitatkozasokba bonyolodnak (1 :6) 

4. magabiztosan bizonygatjak azokat a dolgokat, amiket ok maguk sem ertenek (1 :7; 6:4) 

5. kepmutato hazugok (4:2) 



6. meg vannak belyegezve sajat lelkiismeretiikben (4:2) 

7. tiltjakahazassagot (4:3) 

8. bizonyos etelektol valo tartozkodast hirdetnek (4:3) 

9. meseketterjesztenek (4:7) 

10. felfuvalkodottak(6:4) 

11. betegesen szeretik az egymasnak ellentmondo kerdeseket, es a szavakrol szolo vitakat (6:4) 

12. folyamatos surlodasokat keltenek (6:5) 

13. hamis tudasuk van (6:20-21) 
H.tevutratertek az igaz hittol (4:1; 6:21) 



NASB „megteveszt6 lelkekre es ordogi tanitasokra" 

NKJV „csal6 lelkekre es ordogi tanokra" 

NRSV „megteveszt6 lelkekre es ordogi tanitasokra" 

TEV „hazug lelkekre ... ordogi tanitasokra" 

NJB „megteveszt6 lelkekre es tanokra, amik ordogoktol szarmaznak" 

Az, ahogyan Pal ezekre a hamis tanltokra tekintett, nagyon negativ volt. Tanltasukat a 
Satannak (lasd Kiilonleges Tema a 3:6-ban, vo. 2:14; 3:6-7) es demonjainak tulajdonltotta. Nagyon 
sok szempontbol az, ahogyan Pal latta ezeket az eretnekeket, parhuzamos volt azzal, ahogyan az 
OSZ tekintett a kanaani termekenysegi imadat kultusztra. Isten azt mondta az Izraelitaknak, hogy 
teljesen irtsak ki ezeket az embereket, mert megronthatjak a hitiiket. Ugyanezeket a 
figyelmeztetesekettalalhatjukittis (II. Thessz. 2:9-10; Jakab 3:15; I. Janos 2:18-19). 



NASB „akik meg vannak belyegezve sajat lelkiismeretiikben" 

NKJV ;;Sajat lelkiismeretiik meg lett belyegezve egy billoggal" 

NRSV „lelkiismeretiik meg lett belyegezve egy forro vassal" 

TEV „lelkiismeretiik halott, mintha forro vassal egettek volna meg" 

NJB „lelkiismeretiiket megbelyegeztek, mintegy vorosen izzo vassal" 

Ez ket dolog koziil egyre utalhat. Eloszor is, a hamis tanitok tulleptek mar a megteres 
lehetosegenek hatarat (vo. Ef. 4:19; Titusz 1:15). A "kauterizal" szavunk ebbol a gorog kifejezesbol 
szarmazik. Masodsorban, ez a kifejezes arra utal, hogy latszik a Satan vedjegye a hozza tartozokon 
(pi. Jel. 13:16,17; 14:11; 16:2; 19:20; 20:4). Mivel ezek az emberek visszautasitottak meglatni az 
igazsagot, most mar keptelenek arra, hogy meglathassak az igazsagot (vo. II. Kor 4:4). Ez a 
megbocsathatatlan biin, ami az Evangeliumokban talalhato, es a halalos biin, amirol az I. Janos 5 Ir. 
A "lelkiismeret"-r61 szolo tovabbijegyzetert lasd 1:5. 

4:3 „ezek tiltjak a hazassagot es bizonyos etelek elvezetet" Itt van ket aszketikus tanitasa 
ezeknek a hamis tanitoknak. Az elso, hogy tiltjak a hazassagot, a gorog (gnosztikus) hatterhez 
kapcsolodik, vagy lehet, hogy a zsido esszenusok (Holt Tengeri Tekercsek Tarsasag) befolyasa volt. 
A hazassag Isten ajandeka (vo. I. Mozes 2:24) es Isten akarata (vo. I. Mozes 1:28; 9:1,7). A 
hazassag a norma; a colibatus pedig egy kiilonleges elhivas es ajandek (vo. Mate 19: 11-12; I. Kor. 

V). 

A masodik, a bizonyos etelek elvezetetol valo tartozkodas latszolag zsido hatterhez 
kapcsolhato (vo. III. Mozes 11). Teologiai szempontbol mind a ket temaval foglalkozott az I. Mozes 
1:28-31. Mindig is volt a vallasos emberek kozott egy ilyen tendencia, hogy lekicsinyloen 
tekintettek az anyagi vilagra, hogy ugy tekintettek a colibatust, mint egy szellemibb allapotot, es a 
bizonyos etelektol es italoktol valo tartozkodast es az aszketizmust ugy altalaban, egy felsobbrendii 
szellemi allapotnak gondoltak (vo. Mate 15:11; Mark 7:17-23; Roma 14:1-15:13; I. Kor. 8:8; 10:23- 
33; Kol. 2:8-23). A3, fejezetben levo tulajdonsagokat felsorolo lista, ami a vezetosegre vonatkozik, 
valosziniileg a hamis tanitok tanitasaihoz kapcsolodik. Vegyiik eszre, hogy mind a hazassag mind a 
bor megengedett (vo. 3:2,12; 5:9 es 3:3,8; 5:23). 



■ „az igazsag" Lasd a Kiilonleges Temat a 2:4-ben. 

4:4 „mert az Isten minden teremtmenye jo, es semmi sem elvetendo" Ezzel a hatalmas 
igazsaggal kapcsolatban, hogy minden teremtett dolog j6, lasd a kovetkezo igehelyeket: I. Mozes 
1:31; Roma 14:14,20; I. Kor. 6:12; 10:26; Titusz 1:15. Bar egyensulyba kell ezt hoznunk azzal a 
tennyel, hogy bar minden j6 es tiszta lehet azok szamara, akik tudjak, hogy ezek Istentol erednek, 
megsem hasznalja minden a gyiilekezet epiileset (vo. I. Kor. 6:12 es 10:23). Igy aztan nekiink 
keresztenyeknek korlatoznunk kell a szabadsagunkat masok kedveert Krisztus iranti tiszteletbol (vo. 
Roma 14:1-15:13; I. Kor. 8-10). 

Az a sz6, hogy "elvetni, elutasitani" sz6 szerint azt jelenti, hogy "kidobni". Moffatt ugy 
forditja ezt, hogy "tabu". Legy ovatos a kulturalis es/vagy a felekezeti hagyomanyokkal (vo. Ezs. 
29:13; Kol. 2:8-23). 

4:5 Isten szava hozta letre a teremtest (vo. I. Mozes 1:3,6,7,14,20,24) es megerositi minden 
teremtett dolog eredendo josagat (vo. I. Mozes 1:31). A hivo megkoszoni Istennek (vo. 4b. v.) 
mindazt, amit Isten megteremtett es a gondoskodasat (vo. Roma 14:6; I. Kor. 10:30-31). 

■ „k6ny6rges" Ez a kifejezes (enteuxis) csak ketszer fordul elo az USZ-ben, s mind a ketszer az 
I. Timoteusban szerepel (vo. 2:1 es 4:5). Azt jelzi, hogy talalkozni valakivel abbol a celbol, hogy 
meglatogassa azt a bizonyos illetot. Gyakran forditjak "kozbenjarasnak" (vo. 2:1); de ebben a 
szovegkornyezetben a "halaadas" sokkal inkabb helyenvalonak tiinik. Ne felejtsd el, hogy a 
szovegkornyezet az, ami meghatarozza a szavak jelenteset, nem pedig a szotar! 



SZOVEG: 4:6-10 

6 

Ha ezeket tanitod a testvereknek, jo szolgaja leszel Krisztus Jezusnak, hiszen a hit es az 
igaz tanitas igeivel taplalkozol, amelynek kovetojeve lettel. ^A szentsegtoro es venasszonyos 
meseket pedig utasitsd el, inkabb gyakorold magad a kegyessegben, ^mert a test 
sanyargatasanak keves a haszna, a kegyesseg pedig mindenre hasznos, mert megvan benne a 
jelen es a jovendo elet igerete. ^Igaz beszed ez, es teljes elfogadasra melto; i**hiszen azert 
faradunk es kiizdiink, mert az elo Istenben remenykediink, aki iidvozitoje minden 
embernek, de leginkabb a hivoknek. 



4:6 „Ha ezeket tanitod a testvereknek" Hupotithemi, ami az VONATKOZO NEVMAS es azt 

jelenti, hogy "javasol". Figyeljiik meg azt a gyengedseget, amivel Pal siirgeti Timoteust, hogy 
javltsa ki a gyiilekezet tagjait (vo. 5. fejezet). Figyeljiik meg all. versben levo kontrasztot, ahol is 
szigoni utasitasokat ad, hogy hogyan kezelje a problemakat abban a kozossegben. Mind a ket fajta 
hangnemnek meg van az alkalmas helye. 

■ „a hit es az igaz tanitas igeivel taplalkozol" Ez itt JELENIDEJU PASSZIV MELLEKNEVI 
IGENEV (bar formailag lehetne VONATKOZO NEVMAS is, ami arra batoritana a hivoket, hogy 
tanulmanyozzak a hit igazsagait sajat maguk). A szolgalok a keresztenyseg igaz tanitasaival 
taplalkoznak (en ezt a ket leiro kifejezest egymas szinonimajakent veszem). Az Ige celjai tisztan es 
vilagosan le vannak Irva a II. Timoteus 3:15-17-ben, ugyanugy, mint ahogy a II. Timoteus 2:15-ben 
a hivok szemelyes felelossege is, kiilonosen a hamis tanitasok fenyeben (vo. II. Tim. 2:14-18). 

■ „amelynek kovetojeve lettel" Ez BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTOMOD. Timoteus 
meggyozo eredmenyekkel rendelkezett a hiiseg teren. Ez a kifejezes jelenthette azt, hogy (1) mar 
kovette ezt (vo. II. Tim. 3:10) vagy (2) hogy mar kozelrol j61 megvizsgalta azt (vo. Lukacs 1:3). 

4:7 „A szentsegtoro es venasszonyos meseket pedig utasitsd el" A Pasztori Levelek nem 



tamogatja (JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS) a spekulativ beszelgeteseket az 
onfejii/csokonyos hamis tanltokkal (vo. I. Tim. 1:4; 4:7; II. Tim. 2:14-18,23; Titusz 1:14; 3:9). 
Pontosan ezt az IGET (paraiteomai) hasznalja az I. Tim. 4:7; 5:11; II. Tim. 2:23 es a Titusz 3:10 is. 

A "venasszony" kifejezest (graodes) csak itt hasznalja az USZ. Harold K. Moulton a The 
Analytical Greek Lexicon Revised (Az Analitikus Gorog Lexikon Atdolgozott kiadasaban) a 82. 
oldalon ezt mondja, hogy ez kozvetve azt jelenti, hogy "buta" es "abszurd". 

Mivel Gordon Fee-vel is egyetertek abban, hogy az asszonyokat manipulaltak a hamis tanltok, 
es hogy a sajat nezeteik szocsovekent hasznaltak oket a hazicsoportokban, azon is 
elgondolkodhatunk, hogy: 

1 . Voltak-e esetleg olyan hamis tanitok, akik idos asszonyok voltak (vo. 5:6)? 

2. Ez nem csak egy pelda volt arra, hogy kihangsulyozza az asszonyokhoz kotodo problemat? 

3. Lehetseges-e, hogy ez csak egy patriarkalis kulturalis idioma volt? 

■ „inkabb gyakorold magad a kegyessegben" Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. A 

"fegyelmezd/neveld" vagy a "gyakorold" kifejezesek az atletikabol szarmazo metaforak, ahonnan az 
angol "tornaterem" sz6 szarmazik. Az atletikai edzes egy nagyon j6 pelda arra a kitarto, odaszant, 
szamunkra elsodleges erofeszitest jelento versengesre, mint amiben mi, mint keresztenyek a 
szellemi teren vesziink reszt, ami sokkal inkabb jelentosegteljesebb (vo. I. Kor. 9:24-27; II. Tim. 
2:5;4:7;Zsid. 12:1-3). 

■ „kegyesseg" 



KULONLEGES TEMA: KEGYESSEG 

A Pasztori Leveleknek ez egy kulcsfogalma. A tanitas es a mindennapi eletstilus evangeliumi 
utalasara vonatkozik (vo. 3:16). Nem a kivetelest irja le, hanem azt, ami elvart. Ez egy osszetett 
sz6, ami a "j6" {eu) es a "dicseret" (sebomai) szobol all. Az igazi Istendicseret az, amikor a 
mindennapi eletben helyesen gondolkodva eliink (vo. 4:16a). Figyeld meg, hogy mennyi 
alkalommal hasznalta Pal ezt a szot a Pasztori Levelekben: 

1. Fonev (eusebeia), I. Tim. 2:2; 3:16; 4:7,8; 6:3,5,6,11; II. Tim. 3:5; Titusz 1:1 

2. Hatarozoszo (eusebes), II. Tim. 3:12; Titusz 2:12 

3. Ige (eusebed), I. Tim. 5:4 

4. Egy kifejezes, ami ehhez a szohoz kapcsolodik, theosebeia, I. Tim. 2:10 

5. A kifejezes tagado formaja (ALPHA PRIVATIVE, pi. asebeia), II. Tim. 2:16; Titusz 
2:12 



4:8 Afizikai test az elethez tartozo safarsag resze, de nem prioritas. Akegyesseg az elsodleges! 

4:9 „Igaz beszed ez" Ez a kifejezes utalhat a 8-as vagy a 10-es versre. Pal gyakran hasznalja ezt a 
kifejezest arra, hogy kiemeljen egy-egy jelentosegteljesebb mondatot a Pasztori Levelekben (vo. 
1:15; 3:1; 4:9; II. Tim. 2:11; Titusz 3:8), nagyon hasonlatosan ahhoz, ahogy Jezus hasznalta az 
"Amen amen" kifejezest, vagy ahogy Pal korabban azt a kifejezest a korabbi irasaiban, hogy "nem 
akarom, hogy tudatlanok legyetek efelol testvereim" (vo. Roma 1:13; 11:25; I. Kor. 10:0; 12:11; II. 
Kor 1:8; LThessz. 4:13). 

4:10 „faradunk es kiizdiink" Mind a ket sz6 atletikai metafora. Az utobbi, amibol az "agonia" 
vagy a "gyotrodik" angol sz6 szarmazik, megtalalhato meg a Fil. 2:16-ban, I. Tim. 6:12-ben es a II. 
Tim. 4:7-ben is. 

Ebben a kifejezesben van egy gorog kezirati valtozat: (1) MSS X''- D, L, P, ugyanugy a 
Vulgata, a Peshitta es a Kopt forditasokban is az a kifejezes szerepel, hogy "szemrehanyast 
szenvedtunk" (NKJV), mig a (2) X* , A, C, F, G, K, es a 075 a "kuzd" szot hasznalja (NASB, NRSV, 
TEV, NJB, NIB). Az UBS'^a "kiizdeni" szonak egy "3-as osztalyzatot" ad, ami azt jelenti, hogy a 



tarsasagnak problemaja adodott azzal, hogy eldontse melyik valtozat is maradjon. 



NASB „mert remenykediink" 

NKJV „mert bizunk" 

NRSV „mert erre helyeztiik remenysegiinket" 

TEV „mert bele vetettiik remenyiinket" 

NJB „mert bele helyeztiik bizalmunkat" 

Ez BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTOMOD. A hivok Isten biztos, bizonyos, 
valtoztathatatlan jellemebe vetik bizalmukat, mint egyetlen remenyiiket (vo. Zsolt. 102:26-27; Mai. 
3:6; Zsid. 1:11-12; 13:8; Jakab 1:17). Udvossegiink bizonyossaga YHWH jellemeben gyokerezik 
(vo. 6:17; Roma 15:12; II. Kor. 1:10). 

■ „az elo Istenben" Azt gondolom, hogy ez a gorog kifejezes az OSZ-i szovetseget koto Isten 
nevet tiikrozi vissza. Ez a "YHWH" kifejezes szotovenek jelentese, ami heber "lenni" ige 
MUVELTETO FORMAJA (vo. II. Mozes 3:14). YHWH a mindig letezo, egyetlen elo Isten. 

■ „aki iidvozitoje minden embernek, de leginkabb a hivonek" Ez a cim eleg gyakran 
hasznalatos a Pasztori Levelekben (vo. 1:1; 2:3; II. Tim. 1:10; Titusz 1:3-4; 2:10-13; 3:4,6). Az I. 
Timoteus korabbi fejezeteiben Istenre, mint Udvozitore hasznalja, aki potencialisan az egesz 
emberiseg megmentqje (vo. 2:4,6; Lukacs 2:11; Janos 1:29; 4:42; Roma 5:18-19; I. Peter 3:9). 
Reszletes jegyzetert lasd II. Tim. 1:10. Amiatt a rovidke kifejezes miatt, hogy "leginkabb a hivonek" 
(ahol teologiailag azt varnank, hogy "kizarolag") lehetseges, hogy az OSZ-i Elohim ertelmeben 
hasznalja itt, aki a foldon levo minden elet "vedelmezqje" vagy "gondviselqje" (vo. Mate 5:45; 
Apcsel 17:28). 



KULONLEGES TEMA: BOB EVANGELIUMI ELOITELETEI 

Be kell, hogy valljam neked, kedves olvasom, hogy ezen a ponton eloiteleteim vannak. Az 
en rendszeres teologiam nem Kalvinista vagy Korszakossag elmelet, hanem a Nagy Misszios 
Parancs evangeliuma. Hiszem, hogy Istennek orokkevalo terve volt arra nezve, hogy az egesz 
emberiseget megmentse (pi. I. Mozes 3:15; 12:3; II. Mozes 19:5-6; Jer. 31:31-34; Ezek. 18; 
36:22-39; Apcsel 2:23; 3:18; 4:28; 13:29; Roma 3:9-18,19-20,21-32), mindazokat, akik az 6 
kepmasara es hasonlatossagara lettek teremtve (I. Mozes 1:26-27). A szovetsegek mind 
egyesiilnek Krisztusban (vo. Gal. 3:28-29; Kol. 3:11). 



SZOVEG: 4:11-16 

i^Rendeld el ezeket, es tanitsd. ^^Senki meg ne vessen ifjii korod miatt, hanem legy peldaja 
a hivoknek beszedben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztasagban. ^-^Amig 
megerkezem, legyen gondod az Iras felolvasasara, az igehirdetesre, a tanitasra. ^'^Ne 
hanyagold el a benned levo kegyelmi ajandekot, amelyet profecia altal kaptal a venek 
kezratetelevel. ^^Ezekkel torodj, ezekkel foglalkozz, hogy elorehaladasod nyilvanvalo legyen 
mindenki elott. ^^Legyen gondod onmagadra es a tanitasra, maradj meg ezek mellett, mert 
ha igy cselekszel, megmented magadat is, hallgatoidat is. 



4:11 „Rendeld el" Ez itt JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITOMODJA annak a kifejezesnek, ami 
"szigoni katonai rendeletet" jelent (vo. 1:3,18). 

■ „es tanitsd ezeket" Ez egy masik JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Pal arra batoritja 
Timoteust, hogy vegye kezebe az iranyitast. Ezt a gyiilekezetet valosziniileg a hamis tanitok es azok 



szoszoloi (akik valoszlniileg fiatal ozvegyek voltak, vo. II. Tim. 3:6-7) mar elkezdtek bomlasztani. 

4:12 „Senki meg ne vessen ifjiikorod miatt" Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS 

NEGATIV ELOLJAROSZOVAL, ami altalaban azt jelenti, hogy abbahagyni egy mar elkezdett 
folyamatot. Az "ifju" kifejezes a romai es a gorog kulturaban fiatal ferfiakra utalt egeszen 40 eves 
korukig. Lehetseges, hogy a hamis tanitok Timoteus korat hasznaltak fel arra, hogy tamadjak, vagy 
becsmereljek a tanitasat (vo. I. Kor. 16:11). Timoteus Pal apostoli szoszolqja volt. Pal Tituszt is 
nagyon hasonlo modon batoritja a Titusz 2: 15-ben. 

■ „hanem beszedben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztasagban" Timoteusnak az 
eletstilusaval kellett megmutatnia, (JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS), hogy igen is 
felkesziilt a vezetosegre (vo. a 6c es a 7b verseket). A hamis tanitok eletstilusanak pont az ellentetet 
kellett megelnie! 

Van egy gorog kezirati valtozat erre a kifejezesre. A Textus Receptus a "szeretetben" sz6 utan a 
"lelekben" kifejezest hasznalja. Ezt az uncialis keziratokben a K, L es a P-ben talalhatjuk, tovabba a 
legtobb kesobbi aprobetiis keziratban is. Bar hianyzik a kovetkezokbol: X, A, C, D, F, G es a 
Vulgatabol, a sziriai es a kopt forditasokbol, ami arra enged kovetkeztetni, hogy egy kesobbi 
irastudo toldotta hozza. 

■ „legy peldaja" Lasd a Kiilonleges Temat alul. 



KULONLEGES TEMA: FORMA/PELDA (TUPOS) 

A problema a tupos sz6, aminek nagyon sokfele hasznalata letezik. 

1. AMoulton es Milligan altal irott, The Vocabulary of the Greek New Testament (A Gorog 
Ujszovetseg Szotara) cimii konyv 645. oldalan ez talalhato: 

a. minta 

b. terv 

c. az iras formaj a vagy modj a 

d. rendelet vagy leirat 

e. itelet vagy dontes 

f. az emberi test modellje fogadalmi aldozatkent a gyogyito Istennek 

g. az igenek az az ertelmezese, ami a torveny elveit betartatja 

2. A Louw es Nida altal irott Greek-Enghsh Lexicon (gorog-angol lexikon) masodik 
kiadasanak 249. oldalan ez talalhato: 

a. seb (vo. Janos 20:25) 

b. kepek (vo. Apcsel 7:43) 

c. kepmas (vo. Zsid. 8:5) 

d. pelda (vo. L Kor. 10:6; Fil. 3:17) 

e. el okep (vo. Roma 5:14) 

f. mod (vo. Apcsel 23:25) 

g. tartalom (vo. Apcsel 23 :25) 

3. A Harold K. Moulton aetal irt, The Analytical Greek Lexicon Revised (Az Analitikus 
Gorog Lexikon Atdolgozott kiadasa) cimii konyvben a 411. oldalon ez talalhato: 

a. iitesnyom, lenyomat, jel (vo. Janos 20:25) 

b . al apraj z/tervraj z/korvonal 

c. kepmas (Apcsel 7:34) 

d. formula, terv (vo. Roma 6:17) 

e. forma, cel/tartalom, ertelem (vo. Apcsel 23:25) 
f alak, alakmas (vo. I. Kor. 10:6) 

g. jovobeli forma, tipus (vo. Roma 5:14; I. Kor. 10:11) 
h. kovetendo minta (vo. Apcsel 7:44; Zsid. 8:5) 



i. erkolcsi minta (vo. Fil. 3:17; I. Thessz. 1:7; II. Thessz. 3:9; I. Tim. 4:12; I. Pet. 5:3) 
Ebben a szovegkomyezetben a fent emlltett i. lehetoseg tiinik a legmegfelelobbnek. Az 
evangeliumnak mind tanbeli mind eletstilusbeli elvarasai is vannak. A Krisztusban valo 
iidvosseg ingyen ajandeka Krisztusi eletet kovetel! 



4:13 „Amig megerkezem" (vo. 3:14) 

■ „legyen gondod" Ez itt egy ujabb JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Pal harom 
nyilvanos feladatot hangsulyoz Timoteus szamara, mint a kozos istentiszteletek hivatalos 
vezetqjenek: (1) az Ige nyilvanos felolvasasat; (2) predikalas; (3) tanitas. A korai Egyhaz a 
zsinagogabol kolcsonozte az istentiszteletek alapveto formajat (vo. Apcsel 13:15; 15:21). 

4:14 „Ne hanyagold el" Ez JELENIDEJU FELSZOLITAS NEGATIV ELOLJArOSZOVAL, ami 

altalaban azt jelenti, hogy befejezni egy cselekmenyt, ami mar folyamatban van. Ez azt jelentene, 
hogy Timoteus elhanyagolta a tehetseget/aj andekat, vagy pedig azt, hogy ne hanyagolja el a 
tehetseget/ajandekat? Szerintem azutobbi. 

■ „a benned levo kegyelmi ajandekot" Minden hivo kap egy szellemi ajandekot a 
megteresekor (vo. I. Kor. 12:7,11,18). Ebben a szovegkomyezetben ez a kovetkezot jelenti: 
Timoteus szellemi ajandekat felismertek a lisztrai gyiilekezet vezetoi (vo. Apcsel 16:2) amit egy 
kiilonleges istentiszteleti alkalmon meg is erositettek (vo. 1:18). A szellemi ajandekokat a 
Haromegy Isten adja (vo. I. Kor. 12:4-6) az egyes hivoknek azert, hogy Krisztus testenek, mint 
egesznek a javara legyen (vo. I. Kor 12:7,11). Az ajandekozas pontos ideje nines vilagosan 
kijelentve, az ajandekok pontos szamat nem ismertette, es a pontos miikodese sem lett kijelentve. 
Ami azonban nyilvanvalo, az az, hogy minden hivo rendelkezik ajandekkal a szolgalat szamara (vo. 
Ef. 4:12). 

■ „kezratetelevel" Ugy tiinik, hogy ez volt az USZ-i gyiilekezet felszentelesi/odaszanasi 
gyakorlata (vo. Apcsel 6:6; 13:3; II. Tim. 1:6), amit az OSZ-bol vettek (vo. IV. Mozes 8:10; V. 
Mozes 34:9). 



KULONLEGES TEMA: KEZRATETELEK A BIBLIABAN 

A szemelyes reszvetelnek ezen gesztusa szamos kiilonbozo modon volt hasznalatos a 
Bibliaban. 

1. a csaladban a vezetoszerep tovabbadasa (vo. I. Mozes 48:18) 

2. a helyettesito aldozat halalaval valo azonosulas 

a. papok (vo. II. Mozes 29:10,15,19; III. Mozes 16:21; IV. Mozes 8:12) 

b. kozemberek (nem papok) (vo. III. Mozes 1:4; 3:2,8; 4:4,15,24; II. Kron. 29:23) 

3. elkiiloniteni embereket Isten szolgalatara egy kiilonleges feladatban vagy szolgalatban 
(vo. IV. Mozes 8:10; 27:18,23; V. Mozes 34:9; Apcsel 6:6; 13:3; I. Tim. 4:14; 5:22; II. 
Tim. 1:6) 

4. egy biinos birosagi dontes alapjan valo megkovezesenel (vo. III. Mozes 24: 14) 

5. egeszsegre, boldogsagra es Istenfelo eletre vonatkozo aldas fogadasakor (vo. Mate 
19:13,15; Mark 10:16) 

6. fizikai gyogyulashoz kapcsolodva (vo. Mate 9:18; Mark 5:23; 6:5; 7:32; 8:23; 16:18; 
Lukacs4:!0; 13:13; Apcsel 9:17; 28:8) 

7. a Szentlelek fogadasakor (vo. Apcsel 8:17-19; 9:17; 19:6) 

Meglepo modon hianyzik az egyformasag azokban az igereszekben amiket tortenelmileg 
arra hasznaltak, hogy a vezetok egyhazi beiktatasat tamogassak (azaz felszenteleset). 



1. Az Apcsel 6:6-ban az Apostolok azok, akik kezratetellel jelolik ki a helyi gyiilekezetben 
szolgalo het embert. 

2. Az Apcsel 13:3-ban a profetak es a tanltok azok, akik kezratetellel imadkoznak 
Barnabasert es Peterert es a misszionariusi szolgalatukert. 

3. Az I. Tim. 4:14-ben a helyi gyiilekezet vezetoi azok, akik reszt vettek Timoteus 
elsodleges elhivasaban es szolgalatra valo felszenteleseben 

4. AIL Tim. l:6-ban Pal az, aki kezratetelt hasznal Timoteussal. 

Ez a valtozatossag es a meghatarozatlansag az, ami j 61 illusztralja az elso szazadi gyiilekezet 
megszervezettsegenek hianyat. A korai egyhaz sokkal dinamikusabb (rugalmasabb) volt es 
nagyobb rendszeresseggel hasznalta a hivok szellemi ajandekait (vo. L Kor. 14). Az USZ 
egyszeriien nem azert irodott, hogy lefektesse vagy tamogassa a szolgalatra valo felszenteles 
kormanyzati peldajat. 



■ „amelyet profecia altal kaptal" Ez azt jelentene, hogy Timoteus szellemi ajandeka akkor 
adatott meg neki, amikor (1) elkiilonitettek 6t a szolgalatra (vo. 1 : 14); vagy (2) profeciat kaptak rola 
es kezratetellel imadkoztak erte (vo. IL Tim. 1:6); vagy (3) a profetak egyszeriien csak elismertek, 
hogy vannak ajandekai es a vezetok elkiilonitettek 6t a szolgalatra (vo. 1:18)? Szerintem a 3. a 
legmegfelelobb. 



NASB, NKJV „a venek altal" 

NRSV „a venek tanacsa altal" 

TEV „a venek" 

NJB, NIV „a venek testulete" 

Be kell hogy valljam, hogy nemi frusztraciot keverek itt a szovegbe. Teologiailag eloiteleteim 
vannak a keresztenysegben kialakult "papsag/laikusok" kettosseggel szemben. En azt vallom, hogy 
minden hivonek van elhivasa es ajandeka az erettsegre es a szolgalatra (vo. L Kor. 12; Ef. 4:11-12). 
Minden hivo szent es szolgalo! 

A Reformacio fogalma "a hivo papsaga", amit Luther Marion jelentett ki eloszor vilagosan, 
elteveszti a lenyeget-minden hivonek papkent kell funkcionalnia (vo. IL Mozes 19:5-6; IV. 
M6zesl6:3). Biblikusan a "hivok papsaganak" kellene lennie! 

Nos, azzal, hogy ezt mondom azt is felismerem, hogy Isten hivoket hiv el, hogy hivoket 
vezessen. Nem kerdes, hogy vannak olyanok, akik arra lettek felhiwa es felruhazva, hogy vezessek, 
iranyitsak, motivaljak, batoritsak, es szervezetten iranyitsak Isten nepet. 

Mindazonaltal ezek a vezetok nem kiilonleges hivok, vagy kivaltsagos hivok, hanem szolgalo 
vezetok (vo. Mate 18:1-4; 20:20-28; 23:11). A modem kori felszentelesek nagyon hajlamosak arra, 
hogy becsmereljenek szamos bibliai igazsagot: 

1 . minden hivo szolgalo 

2. minden hivo rendelkezik szolgaltra valo ajandekkal 

A felszenteles az ajandekokkal biro szemelynek az ajandekait nem hivatalos modon 
megerosito, a szemelyt egy bizonyos szolgalati feladatra imadsag altali odaszanasi alkalombol, egy 
valogatott, magas-lovon iilo, felsobbrendii elitizmussa valtozott! Ezt a fogalmat meg kell 
valtoztatni; ezt a mintat ujra kell ertekelni; ezt a bibliatlan fejlodesi folyamatot probanak kell 
kitenni. A modem kori keresztenyseg oly sok hagyomanyt es elitizmust alapozott oly kicsi bibliai 
alapra. Tehat hoi van a tekintely, a vilagos USZ-i igereszekben, vagy a felekezeti tradiciokban? 

4:15 

NASB „ezekkel torodj" 

NKJV „ezeken a dolgokon gondolkozz" 

NRSV „ultesd at ezeket a dolgokat a gyakorlatba" 

TEV „ezeket a dolgokat gyakorold" 



NJB „ezekkel foglalkozz" 

Ez egy ujabb JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. A Septuagintaban ezt a fogalmat a 
meditaciora, gondolkodasra hasznaltak (vo. Ezs. 33:18; Apcsel 4:25). Az USZ-ben ugy tiinik, hogy 
ennek a kitarto gyakorlatnak aktiv ertelme volt. 



NASB „ezekkel foglalkozz" 

NKJV „teljesen add at magad ezeknek" 

NRSV, TEV „szand magad oda ezeknek" 
NJB „legyen foglalatossagod" 

Ez egy ujabb JELENIDEJU FELSZOLITAS. Azt jelenti, hogy "helyezd magad ezekbe a 
tanltasokba". Ezek legyenek az eletedben es a szolgalatodban az elsodlegesek. Isten igazsaganak 
annyira tisztan es nyilvanvaloan kell formalnia az eletiinket oly modon, hogy masok tisztan lassak 
Krisztust benniink! 

■ „hogy elorehaladasod nyilvanvalo legyen mindenki elott" Ne felejtsetek el, hogy 
Timoteusnak hivok es nem hivok elott kellett elnie oly modon, hogy semmiben ne tudjanak fogast 
talalni rajta az evangelium vagy a szolgalatanak kritizalasa szempontjabol (vo. 3:2,7,10; 5:7,8,14; 
6:14). A hamis tanltokban ennek az istenfelelemben valo novekedesi folyamatnak pontosan a 
szoges ellentettjet lathatjuk (vo. II. Tim. 2:16 es 3:9). 

4:16 „Legyen gondod onmagadra es a tanitasra" Itt ujra csak egy ujabb JELENIDEJU AKTIV 
FELSZOLITAST talalunk. Timoteusnak idot kell szakitania a sajat szellemi erosodesere es 
epiilesere. Ez nagyon j6 tanacs napjaink pasztorainak (vo. a kov. versekkel: 6c; 7b; 12b). 

■ „maradj meg ezek mellett" Ez ujra csak egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. 

Timotheusnak a kitartasban is peldanak kell lennie, mert a hamis tanitok es azok kovetoi 
nyilvanvaloan nem voltak kitartoak. Az iidvosseg nem csak a kezdeti megteres megvallasahoz, 
hithez es kegyesseghez kapcsolodik, hanem ahhoz is, hogy ezeket folyamatosan tenni kell. A 
kitartas a valodi megteres bizonyiteka! Az igazi Biblikus keresztenysegben az, ahogyan valaki 
elkezdi kereszteny eletet, ahogyan megeli azt, es ahogyan befejezi azt nagyon is eletbe vago! 



KULONLEGES TEMA : A KITARTAS SZUKSEGESSEGE 

A kereszteny elethez kapcsolodo tanokat nehez megmagyarazni, mert tipikusan keleti 
parbeszedes formaban lettek eloadva. Ezek a parbeszed parok ellentmondasosnak tiinnek, s 
megis mindketto biblikus. A nyugati keresztenyek hajlamosak votak kivalasztani az egyik 
igazsagot es tudomast sem venni a masikrol vagy lebecsiilni azt. Hadd illusztraljam. 

1. Az iidvosseg egy kezdeti/egyszeri dontes, hogy bizunk Krisztusban, vagy egy eletre 
szolo odaszantsag a tanitvanysagra? 

2. Az iidvosseg egy szuveren Istentol jovo kegyelem altali kivalasztas, vagy az emberiseg 
hite es megterese valaszkent egy isteni ajanlatra? 

3. Az iidvosseget, miutan elnyertiik, lehetetlenseg elvesziteni, vagy tovabbra is sziikseges a 
buzgosag? 

A kitartas temaja mindig is vitas volt az egyhaztortenelem soran. A problema a latszolag 
ellentmondasosnak tiino igekkel kezdodik az USZ-ben: 

1 . az iidvbizonyossagrol szolo szovegreszek 

a. Jezus kijelentesei (Janos 6:37; 10:28-29) 

b. Pal kijelentesei (Roma 8:35-39; Ef. 1:13; 2:5,8-9; Fil. 1:6; 2:13; IL Thessz. 3:3; IL 
Tim. 1:12; 4:18) 

c. Peter kijelentesei (I. Peter 1:4-5) 

2. a kitartas sziiksegessegerol szolo szovegreszek 



a. Jezus kijelentesei (Mate 10:22; 13:1-9,24-30; 24:13; Mark 13:13; Janos 8:31; 15:4- 
10; Jel. 2:7,17,20; 3:5,12,21) 

b. Pal kijelentesei (Roma 11:22; I. Kor. 15:2; II. Kor. 13:5; Gal. 1:6; 3:4; 5:4; 6:9; Fil. 
2:12; 3:18-20; Kol. 1:23) 

c. A zsidokhoz irt level irqjanak kijelentesei (2:1; 3:6,14; 4:14; 6:11) 

d. Janos kijelentesei (I. Janos 2:6; II. Janos 9) 

e. az Atya kij elentesei (Jel .21:7) 

A bibliai iidvosseg a szuveren Haromegy Isten szeretetebol, irgalmabol es kegyelmebol fakad. 
Egy ember sem szerezhet iidvosseget a Lelek kezdemenyezese nelkiil (vo. Janos 6:44,65). Az 
Istenseg az elso, es meghatarozza a tennivalok sorrendjet, de kotelezi az embert, hogy hitben es 
megteresben valaszoljon eloszor is, majd folyamatosan. Isten az emberiseggel egy szovetseges 
kapcsolatban miikodik egyiitt. Vannak kivaltsagok, es felelossegek is! 

Az iidvosseg lehetosege minden embernek fel lett ajanlva. Jezus halala elintezte a bukott 
teremtes biin-problemajat. Isten gondoskodott egy utrol es azt szeretne, ha mindenki, aki az O 
kepere teremtetett, valaszolna a szeretetere es a Jezusban valo gondoskodasara. 

Ha szeretnel ebben a temaban tobbet is olvasni nem Kalvinista szemszogbol, akkor lasd: 

1. Dale Moody, The Word of Truth, (Az Igazsag Igeje) Eerdmans, 1981, (348-365 oldalak) 

2. Howard Marshall, Kept by the Power of God, (Isten Hatalma Altai Megtartva) Bethany 
Fellowship, 1969 

3. Robert Shank, Life in the Son, (Elet a Fuban) Westcott, 1961 

A Biblia ezzel a temaval kapcsolatban ket kiilonbozo problemaval foglalkozik: (1) az 
iidvbizonyossagot engedelykent hasznaljak arra, hogy gyiimolcstelen, onzo eletet eljenek, es 
hogy (2) batoritja azokat, akik kiiszkodnek a szolgalattal es szemelyes biinnel. Az a problema, 
hogy rossz csoportok fogjak a rossz iizenetet, es teologiai rendszert epitenek fel korlatozott 
bibliai igereszekre alapozva. Nehany keresztenynek elkeseredetten sziiksege lenne az 
iidvbizonyossag iizenetere, mig masoknak kemeny figyelmeztetesekre! Te melyik csoportba 
tartozol? 



■ „mert ha igy cselekszel, megmented magadat is, hallgatoidat is." Ez kapcsolodhat a 10. 
vershez is vagy pedig a hamis tanitokhoz is (vo. 2:15). Palt mindig is nagyon izgatta, hogy 
vigyazzon magara, nehogy meltatlanna valjon (vo. I. Kor 9:27). 

Az USZ szamos IGEIDOT hasznal arra, hogy korbeirja, elmagyarazza az iidvosseget: 

1. AORISZT (azaz befejezett cselekves), Apcsel 15:11; Roma 8:24; II. Tim. 1:9; Titusz 3:5 
(Roma 13:11 egyesiti az AORISZT igeidot a JOVOBELI irannyal) 

2. BEFEJEZETT (azaz a letallapot leirasa), Ef. 2:5,8 

3. JELEN (azaz jelenleg is tarto cselekves), I. Kor. 1:18; 15:2; II. Kor. 2:15; I: Peter 3:21; 
4:18 

4. JOVO (maga az ige ideje vagy a szovegkornyezetbol kovetkeztetve), Roma 5:9,10; 10:9; 
11:26; 13:11; L Kor. 3:15; 5:5; Fil. 1:28; I: Thessz. 5:8-9; L Tim. 4:16; Zsid. 1:14; 9:28; L 
Peter 1:5 

Ezert aztan az iidvosseg egy kezdeti hiten alapulo dontessel kezdodik, es az eletstllus szerii hitet 
eredmenyezi, ami egy nap majd lathatoan tokelesse valik (vo. I. Janos 3:2). Lasd Kiilonleges Tema 
a II. Tim. l:9-ben. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 



kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segltsenek atgondolni a kon5rv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig definialo. 

1 . A hamis tanltok keresztenyek? Keresztenyek voltak valaha is? 

2. Az absztinencia es az aszketizmus miert veszelyes a Gyiilekezetre? 

3. Mit jelent a 10. vers? A vegen mindenki meg fog terni? 

4. Hogyan kellett Timoteusnak tullepnie a fiatalkoran? 



I. TIMOTEUS 5 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Masok Fele Valo 
Kotelezettsegeink 


A Gyiilekezet Tagjaival 
Valo Banasmod 


A Pasztor 


es a Nyaj 


A Hivok Fele Valo 
Kotelezettsegek 


Pasztori Gyakorlat 


5:1-2 


5:1-2 

Tiszteld aValoban 
Ozvegyeket 


5:1-2 




5:1-2 




5:1-2 
Ozvegyek 


5:3-16 


5:3-16 

Tiszteld az Eloljarokat 


5:3-8 
5:9-16 




5:3-8 

5:9-10 

5:11-16 




5:3-8 
5:9-16 

Az Eloljarok 


5:17-23 


5:17-25 


5:17-22 
5:23 




5:17-22 
5:23 




5:17-22 
5:23 


5:24-6:2a 




5:24-6:2a 




5:24-25 




5:24-25 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES 



A. A konyv szelesebb ertelemben vett tortenelmi hatterenek fenyeben ezeket a pasztori 
tanacsadas szavait valosziniileg a hamis tanitok cselekedetei is formaltak 

1. az ozvegyekkel valo problemak (5:3-16) 

2. az eloljarokkal valo problemak (5: 17-25) 

3. a szolgakkal valo problemak (6:1 -2a) 

4. a hamis tanltokkal valo problemak (6:2b-10) 

a. tanok 

b. gazdagsag 



B. Harom olyan kifejezes van ebben a szakaszban, amit ket kiilonbozo ertelemben is hasznal 

1. "ven" 

a. idosebb ember (1. vers) 

b. hazi gyiilekezet vezetqje (17. vers) 

2. "ozvegy" 

a. egy hazaspar noi eletben maradt fele, akit a gyiilekezet segitett (3-8 versek) 

b. nonemii egyhazi szolgalok egy bizonyos kategoriaja, akiket a gyiilekezet alkalmazott 
(9-16 versek) 

3. "tisztelet" 

a. megbecsiiles (3. es 17. vers) 

b. fizetseg (3. es 17. vers) 

c. vagy mind a ketto 

C. Bizonyos modon az 5. fejezet kapcsolodik a 3. fejezethez. Az 5:17ben szereplo "venek" sz6 
utalhat a 3:lben szereplo "feliilvigyazokra", es az 5:9 ozvegyek "listaja" a 3:llben szereplo 
"asszonyok"ra. 

Latom en magam is, hogy kiilonbseget tenni a gyiilekezet altal segitett ozvegyek (3-8 
versek) es azon ozvegyek kozott, akik a gyiilekezetben szolgaltak, elegge tulzo lehet, de 
amiert ezt a nezetet vallom, az a kovetkezo: 

1. A kovetelmenyek az ozvegyek fele el eg szigoniak (vo. 5,9-10). Ez azt jelentene, hogy a 
gyiilekezet csak egy par, kiilonleges ozvegynek segitett? 

2. A 9. vers felsorolasa ugy tiinik, hogy az az ozvegyek egy kiilonleges listaja. 

3. A lista (vo. 5:9) vagy az igeret (sz6 szerint "az elso hit") ami a 12. versben szerepel 
sokkal tobbet rejt magaban, mint pusztan azt az igeretet, hogy nem hazasodnak meg ujra. 
Miert lenne az ujboli hazassag problema? Mert ezzel lekeriilne az ozvegy a gyiilekezeti 
tamogatas listajarol, de mi van akkor, ha volt egy szerzodes, aminek ertelmeben a 
gyiilekezet alkalmazasaban volt? Ebben az esetben a gyiilekezet segitette a sziiksegben 
levot (azaz fizetseget adott), viszont a tamogatott szemely szolgalatat is megkapta (azaz 
mas nok fele szolgaltak). 

4. A 17. versben kezdodo resz, ami a "venek" kerdeset vitatja meg, magaban foglalja a 
gyiilekezet altal fizetett segitseget. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 5:1-2 
1 
Idosebb ferfit ne dorgalj meg, hanem intsd mint apadat, a fiatalabbakat pedig mint 

ocsedet, ^az idosebb asszonyokat mint anyadat, a fiatalabbakat mint hugodat: teljes 
tisztasaggal. 



5:1 „Ne dorgalj meg" Ez egy AORISZT AKTIV KOTOMOD NEGATIV KOTOSZOVAL, ami azt 

jelenti, hogy ne fogj bele a cselekvesebe. Ez egy eroteljes gorog kifejezes, ami sz6 szerint azt 
jelenti, hogy "ne verekedj ossze" (vo. 3:13). A keresztenyeknek maskepp kell viselkedniiik, mindig 
szeretetben kell cselekedniiik, es a megbekelesre kell torekedni. Lehet, hogy ez a tanacs az OSZ-i 
intesre utal, hogy tisztelni kell az idosebbeket. III. Mozes 19:32. 

■ „Id6sebb ferfit" Ez a kifejezes sz6 szerint a "ven/eloljaro" sz6, apresbuteros. Ket ertelemben 
hasznalja ezt a kifejezest ez a szovegkornyezet: (1) idosebb ferfira utalva (1. vers) es (2) a helyi hazi 
gyiilekezetekben levo vezeto szerepere (17. vers, vo. I. Peter 5:1,5). 



KULONLEGES TEMA: A KOR 

I. Bevezetes 

A. Idezet a Christian Life Commission (A kereszteny elet kiildetese) "A csalad jovqje" 
cikkebol (1973-as kiadas, 16. oldala), amit L. D. Johnson irt, es a "Heber- 
Kereszteny Oregsegi egeszsegrendszer" cimet adta neki: 

„Az idosodoek fele valo hozzaallasunk, amit a magatartasunk tiikroz 
vissza, s ami annyira ellentetes a szentimentalis felszolalasainkkal, azt 
sugallja, hogy sokkal lelkesebben ajanljuk a Bibliat, mint ahogy 
engedelmeskednenk neki. Lehetseges, hogy egyetlen mas tarsadalom sem 
mutat kevesebb torodest az idosek fele a civilizalt emberek kozott, mint a 
mienk. Fiatal imadok vagyunk. A fiatalokrol gondoskodunk, kenyeztetjiik es 
tulsagosan is oyjuk oket, a kedviikben jamnk, irigyeljiik oket, es bolondot 
csinalunk magunkbol mikozben megprobalunk rajuk hasonlitani. Afiatalsag, 
a legalacsonyabb komnk, a legmagasabb rendu ertekiink. 

Megis, egy ilyen nagymertekben a feje tetejere allt ertekrendszer 
abszurditasanak annyira nyilvanvalonak kellene lennie. A nyugati vilagban 
hat ember koziil egyikiink hatvanon feliili, es az arany csak novekszik." 

B. A kiilonbozo kulturak nagyban eltertek abb an, hogy hogy an kezeltek az 
idosebbjeiket: 

1 . A keleti kulturak nagy tiszteletet es torodest mutattak az idoseik irant. 

2. Az amerikai Indian kultura magukra hagyta az oregjeiket, hogy 
meghaljanak. 

C. Van nehany bibliai utmutato, hogy a segitsegiinkre legyenek ezen a teriileten. 

II. Bibliai Anyagok 
A. Oszovetseg 

1. Akor egy isteni aldas a szovetseges egyiittjarashoz. 

a. Peldabeszedek 16:31 

b. I. Mozes 15:15 

c. II. Mozes 20:12; V. Mozes 6:2; 22:6-7; 25:15 

d. Job 5:17-26 (leginkabb a 26. vers) 

e. Zsolt 91:14-16 

f Zsolt 92:1-15 (leginkabb a 14-15 versek) 

2. Meg az aldott oregkornak is megvannak a maga sajatos problemai 

a. eleg szemleletesen irja le az oregkort a Predikator 12:1-5 

b. Izsaknak rossz volt a latasa, I. Mozes 27: 1 

c. Jakobnak rossz volt a latasa, I. Mozes 48: 10 

d. Elinek rossz volt a latasa, I. Samuel 3:2 

e. Barzillajnak rossz volt a hallasa es az izerzekelese, II. Samuel 19:31-35 
f Davidnak rossz volt a keringese, I. Kiralyok 1:1-4 

g. Ahijjanak rossz volt a latasa, I. Kiralyok 14:4 

3. Isten soha nem hagy el minket, meg oreg korunkban sem. 

a. Zsolt 37:23-26 

b. Zsolt 71:9,18 

c. Zsolt 73:24 

4. Az oreg kort, mivel az Isten aldasanak jele, tisztelni kell. 

a. III. Mozes 19:32 

b. Ruth 4:15 

c. Peldabeszedek 23:22 

d. Atiszteletlenseg most es ajovoben is meg lesz itelve 
(1) V. Mozes 28:50 



(2)1. Samuel 2:31-32 

(3) Ezsaias 3:5 

(4) Jeremias Siralmai 4:16; 5:12 

e. SalamonBolcsessegei 2:10 

f. Ben Sirach Bolcsessegei 8:6 

5. Az aldott kor bolcsesseget es helyes megltelest hoz 

a. I. Kiralyok 12:8 

b. Job 12:12,20 

c. Job 15:10 

d. (Ben Sirach Bolcsessegei 25:6) 

e. Ket kivetellel 

(1) Job 32:6 

(2) Predikator konyve 4:13 

6. Mi szamit oregkomak? 

a. III. Mozes 27:1-8, 60 ev 

b. Zsoltarok 90:10, az atlag 70, ami meg jobb az 80 

c. Ezsaias 65:20, 100 ev 

d. (Ben Sirach Bolcsessegei 18:9 - 100 ev) 
B. Ujszovetseg 

1 . I. Timoteus 

a. az ozvegyek szerepe, 5:3 

b. az idosebbek fele valo hozzaallas, 3:1-2 

c. a hivok felelosek a sajat csaladjuk fele, 3:8 

III.Nehany Praktikus Tanacs 

A. Tanitsd meg a gyermekeidet, hogy tiszteljek az idosebb embereket (erre 
magadnak is sziikseged lesz egy nap!). 

B. Csinalj ebbol csaladi program ot, hogy a csaladod idosebb tagjaival felveszitek 
a kapcsolatot. Ha lehetseges akkor szemelyesen, ha nem, hivjatok fel oket vagy 
irjatok nekik, foleg iinnepekkor. 

C. Latogassatok meg egy idosebb szomszedot vagy egy idosek otthonat. Batoritsd 
a gyiilekezetedet, hogy fogadjatok orokbe egy ilyen otthont, es latogassatok azt 
rendszeresen. 

D. Biztosits alkalmat arra, hogy a fiatalabb gyermekeid idot tolthessenek a 
nagysziileikkel, legyenek azok ver szerintiek, vagy "fogadottak". 

E. Batoritsuk gyiilekezeteinket arra, hogy alakitsanak ki egy Idosebb Felnottek 
fele valo Szolgalatot. Jelolj ki egy munkatarsat, aki koordinalja ezt. 

F. Szemelyesen kezdd el azt meg most, hogy kesziilsz es tervezed a nyugdijas 
eveidet. 



■ „hanem intsd, mint apadat" Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Pal azt 

hangsulyozza ki Timoteus szamara, hogy a hazi gyiilekezetek tagjait ugy kezelje, mint a 
legkozelebbi csaladtagj ait (vo. Mark 3:31-35). Az "apaknak es az anyaknak" jaro tisztelet lehetseges 
hogy a tizparancsolatra utal (vo. 4. vers). 

5:2 „a fiatalabbakat, mint hugodat: teljes tisztasaggal" (1) Timoteus kora es (2) a hamis tanitok 
szexualis kihasznalasra valo torekvese miatt (vo. II. Tim. 3:6) Pal nagyon iigyelt arra, hogy 
ramutasson a fiatal asszonyokkal valo tisztasagra. 



SZOVEG: 5:3-8 



3 

Az ozvegyasszonyokat, akik valoban ozvegyek, tiszteld. "'Ha pedig egy ozvegyasszonynak 
gyermekei vagy unokai vannak, ezek tanuljak meg, hogy elsosorban a sajat hazuk nepet 
becsiiljek meg, es halajukat sziileik irant rojak le, mert ez kedves az Istennek. ^A valoban 
ozvegy es magara maradt asszony pedig Istenben remenykedik, es kitart a konyorgesben es 
imadkozasban ejjel es nappal. ^A kicsapongo pedig mar eleteben halott. ^Ezekrol a dolgokrol 
is rendelkezzel, hogy feddhetetlenek legyenek. ^Ha pedig valaki oveirol es fokent haza 
neperol nem gondoskodik, az megtagadja a hitet, es rosszabb a hitetlennel. 



5:3 „Az ozvegyasszonyokat ... tiszteld" A3, es 17. versben szereplo "tiszteld" kifejezes 
lehetseges, hogy arra az illetmenyre utal, amit a gyiilekezet adott a (1) sziiksegben levo 
ozvegyeknek (vo. 3-8); (2) bizonyos noi segIt6knek(vo. 9-16); es (3) es a veneknek (vo. 17-22). 
Ugy tiinik, hogy a gyiilekezet, kovetve az OSZ-i zsinagogat (vo. V. Mozes 24:27-22; II. Mozes 
22:22-24; Ezsaias l:17Apcsel 6:1; 9:39,41), torodtek az ozvegyekkel. Pal nagyon odafigyelt arra, 
hogy azok, akiket a gyiilekezet segitett valoban sziiksegben voltak-e, vagy nem volt sajat csaladja, 
akik segitettek volna rajtuk (vo. 4,16). A hamis tanitok kihasznaltak az ozvegy eket (vo. 6,15). Pal 
arra inti a gyiilekezetet, hogy segitseg a valoban ozvegyeket. 

5:4 „ha" Ez ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT (mint a 8, vers). Voltak olyan ozvegyek, 
akiket a sajat csaladjuk elhanyagolt (vo. 8,16). 

■ „mert ez kedves az Istennek" Ez valosziniileg a Tizparancsolatra utal, hogy tiszteld apadat es 
anyadat (vo. II. Mozes 20:12), ebben az esetben a megozvegyiilt anyadat. Az OSZ-ben Isten 
megvedi a gyengeket, a szocialisan jogfosztottakat es azokat, akiknek nincsen hatalmuk. Az 
"ozvegyek, az arvak es az idegenek" megvedeseert szolo kialtas annyira jellegzetesse valik itt, mint 
az V. Mozesben szereplo kifejezes (amit Jeremias ismetel meg). 

A hivok a YHWH iranti szeretetiiket es tiszteletiiket azzal mutatjak meg, hogy tisztelik az O 
igejet es akaratat azaltal, hogy szoros csaladi koteleket tartanak es megtartjak kotelessegiiket. 

5:5 „A valoban ozvegy es magara maradt asszony" Pal pontos utmutatasokat ad a maga idejeben 
eloknek azzal kapcsolatban, hogy milyen kovetelmenyeknek kell megfelelniiik azoknak, akik 
segitseget kaphattak a gyiilekezettol (de a 9. vers "listajaban nem"): (1) BEFEJEZETT IGEIDO - a 
multban is es most is egyediil el; (2) BEFEJEZETT IGEIDO - a multban is es jelenleg is istenfelo 
eletet elo asszony; (3) JELENIDEJU - folyamatosan menekiil a vilagi gyonyorok elol a folyamatos 
ima altal. Anna (Lukacs 2:37) es Dorcas (Apcsel 9:36) (bar rola nem emliti meg kiilon, hogy 
ozvegy volt), eleget tenne ezeknek a kovetelmenyeknek. 

5:6 

NASB „de az, aki buja gyonyorokre adja magat" 

NKJV „de az, aki a gyonyorokben el" 

NRSV „aki a gyonyoroknek el" 

TEV „aki a gyonyorokre adja magat" 

NJB „aki csak a gyonyorokre gondol" 

A kulturalis helyzet miatt lehetseges, hogy ez (1) azokra az ozvegyekre utal, akik a 
prostituciohoz fordultak, hogy megelhetesiik legyen, vagy (2) a hamis tanitok szexualis 
kihasznalasara utal (vo. II. Tim. 3:5-7). Ugy tiinik, hogy ez egy elegge szigoni figyelmeztetes volt 
(vo. 15. vers). 

■ „mar eleteben halott" Ez a szellemi halal allapotara utal (BEFEJEZETT AKTIV 
KIJELENTOMOD). Ez az igevers az efezusi hazi gyiilekezet ozvegyeit iija le! A hamis tanitok nem 
csak a sajat "halalukat" hoztak el, hanem most mar masok "halalaert" is felelosek lettek szellemileg. 



5:7 

NASB „Ezekr61 a dolgokrol is rendelkezzel" 

NKJV „ezeket a dolgokat is rendeld el" 

NRSV „ezeket parancsold meg" 

TEV „ezeket az utasitasokat add nekik" 

NJB „ezekre utasitsd oket" 

Ez a kifejezes "szigoni katonai parancsokra" utal (vo. 1:3,18; 4:11). Ezek nem javaslatok 
voltak! Ezek nem szemelyes Izles kerdesei voltak. 

■ «hogy feddhetetlenek legyenek" Ez egy nagyon is helyenvalo elhlvas volt es ma is az a hivok 
szamara. Barki, aki nem gondoskodik a sajat rokonairol, foleg a kozvetlen csaladjarol, az 
megtagadja a hitet, es a kozosseg szemeben rosszabb, mint egy hitetlen (7,8-as versek). Ez a Mark 
7:9-13-ban feljegyzett Jezusi tanitast tiikrozi vissza. Ugy tiinik, hogy folyamatosan ahhoz a temahoz 
kotodik, hogy semmiben ne adj okot a kritizalasa, hivok es hitetlenek elott egyarant (vo. 3:2,7,10; 
6:7; 6:14). A keresztenyeknek mindig ugy kell elniiik, hogy masokat Krisztushoz vonzzak 
eletstilusuk altal. Ennek a pozitiv oldalat a 4. versben lathatjuk, mig ez a negativ oldal. Lasd 
Kiilonleges Tema: ANoi Gyiilekezeti Szolgalok Jellemvonasai a 3:12-ben. 

5:8 „ha" Ez egy ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT, ami arra utal, hogy nehany hivo 
elhanyagolta a csaladjat. 

■ „megtagadja a hitet, es rosszabb a hitetlennel" En ugy hiszem, ez a szemely a 
tarsadalomban kepviselt bizonysagtetelere utal (vo. 7. vers; 3:4-5), nem pedig az iidvossegiik 
allapotara. Meg a hitetlenek is gondoskodnak a csaladjukrol. Bar vannak itt mas szovegreszek is, 
amik a "megtagadni" szot hasznaljak, es Isten teljes elutasitasat ertik ezalatt (vo. II. Tim. 2:12;Titusz 
1:16; II. Peter 2:1; Judas 4). A szovegkomyezetben viszont valahogyan megis is hamis tanitok 
cselekedeteihez es tanitasaihoz kapcsolodik, akik "elestek a hittol" (vo. 1:19-20; 4:1-2; 6:9-10,20- 
21), vagy pedig azok kovetoihez (vo. 6. es 15. vers). 



SZOVEG: 5:9-16 

9 

Az ozvegyasszonyok koze csak olyat szabad bejegyezni, aki nem fiatalabb hatvan evesnel, 
aki egy ferfi felesege volt, ^^aki mellett jo cselekedetei tanuskodnak, ha gyermekeket nevelt 
fel, ha vendegszereto volt, ha a szentek labat megmosta, ha nyomorultakon segitett, ha 
mindenfele jo cselekedetre kesz volt. ^^A fiatalabb ozvegyeket pedig ne jegyezd be, mert ha 
Krisztus ellenere feltamad benniik a vagy, ferjhez akarnak menni. ^^Ezek iteletet vonnak 
magukra, mert elozo fogadalmukat megszegtek. ^^Egyszersmind semmittevok is, akik 
megszokjak, hogy hazrol hazra jarjanak; de nemcsak semmittevok, hanem fecsegok is, a 
mas dolgaba avatkoznak, es olyanokat beszelnek, amilyeneket nem kellene. ^''Azt akarom 
tehat, hogy a fiatalabb ozvegyek menjenek ferjhez, sziiljenek gyermekeket, vezessenek 
haztartast, es ne adjanak semmi alkalmat az ellensegnek a gyalazkodasra. ^^Mert egyesek 
mar a Satanhoz hajlottak. ^^Ha egy hivo asszonynak ozvegyasszony hozzatartozoi vannak, 
segitse oket, ne terheljek a gyiilekezetet, hogy az a valoban ozvegyeket segithesse. 



5:9 „Az ozvegyasszonyok koze csak olyat szabad bejegyezni, aki nem fiatalabb hatvan 
evesnel" Ez egy JELENIDEJU PASSZIV FELSZOLITAS NEGATIV ELOLJAROSZOVAL, ami 

azt jelenti, hogy be kell fejezni egy olyan cselekedetet, ami mar folyamatban volt. Itt egy ujabb 
kitetel, aminek a gyiilekezetben szolgalo ozvegyeknek meg kellett felelniiik. A "lista, vagy 
bejegyezni" kifejezes a gorogben a "hivatalos feljegyzes"-re hasznalt kifejezes. Az ozvegyasszonyok 
felsorolasa lehetseges, hogy a "diakonisszak" fogalmaval egyenlo (vo. 3:11; Roma 16:1). Az 
"Apostoli Alkotmanyban", amit a korai masodik szazadban irtak meg, harom kategoriaba soroltak a 



noi szolgalokat: sziizek, diakonisszak es ozvegyek. 



NASB „aki egy ferfi felesege volt" 

NKJV „hacsak nem egy ferfi felesege volt" 

NRSV „es csak egyszer volt hazas" 

TEV „Tovabba csak egyszer lehetett hazas" 

NJB „akinek csak egyetlen ferje volt" 

Nagyon sokat vitatkoztak azon, hogy mit is jelent ez a kifejezes (vo. 3:1,12). De az 
nyilvanvalo, hogy barmit is jelentsen, az efezusi es a kretai hazi gyiilekezeteknek ez nagyon is 
fontos tema volt (3:1,12; 5:9; Titusz 1:6). Eros, istenfelo csaladok mindig is eroteljes 
bizonysagtetellel szolgaltak (es ma is szolgalnak) az osszezavarodott vilag fele. 

Teljesebb jegyzetert lasd a 3:2-t. A 1. versben a fiatalabb ozvegyasszonyokat arra batoritja, 
hogy hazasodjanak ujra. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy a masodik hazassag nem volt biin (vo. 
Roma 7:2-3; I. Kor. 7). Az Europai Baptista korokben ezt az "egy felesegii ferfi" vagy "egy ferfi 
felesege" fogalmat ugy ertelmeztek, mint egy bibliai elutasitast a masodik hazassaggal 
kapcsolatban, foleg, amennyiben pasztorrol volt sz6. Mindazonaltal a kozel-keleti kulturaban nem 
errol volt sz6. Ez a felteves a korai egyhaz novekvo aszketizmusat tiikrozte vissza, de nem az 
UJSZOVETSEG allasfoglalasat. A gorog gondolkozas negativ hatassal volt a korai pogany 
gyiilekezetekre. A valodi biblikus hit soha nem hiizodik el a vilagtol, hanem aktiv bizonysagtetel a 
vilagban. 

5:10 „aki mellett jo cselekedetei taniiskodnak" A 10. vers fennmarado reszeben ot, kiilon is 
megnevezett j6 cselekedet van felsorolva (mind ELSO TIPUSU FELTETELES MONDATban). 
Lasd Kiilonleges Tema: Noi Gyiilekezeti Szolgalok Jellemvonasai a 3:12-ben. Ezek a j6 
cselekedetek a helyi kozosseg altal a noktol elvart szerepet tiikrozik vissza. 

■ „ha" Ez itt egy ot elembol alio ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT a 10. versben, ami a 
gyiilekezet altal alkalmazott ozvegyasszony jellemvonasairol szol. 

■ „ha gyermekeket nevelt fel" Ez nem azt jelentette, hogy gyermektelen asszonyokat nem 
lehetett szamba venni, hanem azt, hogy ha voltak gyermekei, azoknak istenfeloknek kell lenniiik. 
Ez az ujra es ujra visszatero hangsulyozasa (vo. 3. fejezet) az eros, istenfelo, hiiseges csaladi 
eletnek. 

■ „ha vendegszereto volt" Ez nem arra utal, hogy barkit es mindenkit befogadott az otthonaba, 
hanem hogy elszallasolta az atutazo kereszteny vezetoket. 

■ „ha a szentek labat megmosta" Ez a hazi szolga feladata volt egy vendeg fogadasanal. Jezus 
is megtette ezt a tanltvanyaival, hogy alazatossagra tanltsa oket (vo. Janos 13). Itt ugy tiinik, hogy 
metaforikus ertelemben hasznalja az alazatos szolgalatra (es valoszlniileg a kulturalisan elvart 
vendegszeretetre) . 



KULONLEGES TEMA: SZENTEK 

Ez a heber kadash gorog nyelvii megfelelqje, aminek alapvetoen az volt a jelentese, hogy 
valakit, vagy valamit, vagy valamilyen helyet YHWH kizarolagos hasznalatara elkiilonitettek. 
Az angol "szentseg" fogalmat jeloli ez a sz6. YHWH a termeszete miatt is kiilonall az 
emberisegtol (orokkevalo, nem teremtett Lelek), es a jelleme miatt is (erkolcsi tokeletesseg). O 
a merce, amihez mindent mast mernek, es ami alapjan megitelik. O a transzcendens Szent. 

Isten az embert a tarsasaga miatt teremtette meg, de a biineset (I. Mozes 3) kapcsolati es 
erkolcsi korlatot emelt a Szent Isten es a biinos emberiseg koze, majd Isten ugy dontott, hogy 



helyreallltja lelkiismerettel rendelkezo teremteset; Igy aztan arra hivja nepet, hogy legyenek 
"szentek" (vo. III. Mozes 11:44; 19:2; 20:7,26; 21:8). YHWH-val valo hit-kapcsolat altal nepe 
szentte lett a Vele valo szovetseges kapcsolatban, de minket is arra hivott el, hogy szentiil 
eljunk(vo. Mate 5:48). 

Ez a szent elet azert lehetseges, mert Jezus eleten es munkajan keresztiil a hivok teljes 
elfogadast es biinbocsanatot nyertek, es a Szentlelek jelenlete ott van az elmejiikben es a 
szlviikben. Ez a kovetkezo paradox helyzetet idezi elo: 

1 . szentek vagyunk, mert Krisztus igazsaga nekiink tulaj donlttatott 

2. a Lelek j elenlete miatt a szent eletre lettiink elhlwa 

A hivok "szentek" (hagioi) mert jelen van az eletiinkben: (1) a Szent (az Atya) akarata; (2) a 
Szent Fiu (Jezus) munkaja; es a (3) Szentlelek jelenlete. 

Az USZ mindig ugy utal a szentekre, hogy TOBBESSZAMBAN mutat rajuk (kiveve a 
Filippi 4:12, de meg itt is a szovegkornyezet TOBBESSZAMba helyezi). Udvosseget nyerni 
azt jelenti, hogy tagja vagy a csaladnak, a testnek, az epiiletnek! A biblikus hit a szemelyes 
befogadassal indul, de tarsasagi kozossegge fejlodik. Mindannyiunk rendelkezik ajandekkal 
(vo. I. Kor. 12:11) Krisztus testenek - az egyhaznak az egeszsege, novekedese, j61-lete 
erdekeben (vo. I. Kor. 12:7). A szolgalatra lettiink megvaltva! A szentseg egy csaladi 
jellemvonas! 



■ „ha a nyomorultakon segitett" Itt ujra csak a hivok fele tanusitott vigasztalo szolgalatra utal, 
de a sziiksegben levo, fajdalmakkal kiiszkodo, elveszett felebaratot is jelenthet. Minden egyes 
jellemvonas ezeknek az idosebb ozvegyasszonyoknak a szolgalo szivet fedi fel. 

5:11 „A fiatalabb ozvegyeket pedig ne jegyezd be, mert ha Krisztus ellenere feltamad benniik 
a vagy, ferjhez akarnak menni." Nem szabad elfelejteniink a hazassag pozitiv teologiajat, amit a 
Bibliaban talalunk (I. Mozes 1,2). Ez a kifejezes ugy tiinik, hogy ahhoz a fogadalomhoz kotodik, 
amit ezek az ozvegyasszonyok tettek, amikor a hazi gyiilekezet alkalmazott segitoi lettek (vo. 12. 
vers). Ez nem a hazassag becsmerelese, hanem annak a becsmerelese, hogy tettek egy fogadalmat 
Krisztus neveben, es nem tartjak azt meg (pi. a valas is ilyen). 

5:12 „Ezek iteletet vonnak magukra" A King James forditas a "karhozat" szot hasznalja. Ez 
tulsagosan is radikalis forditasa a gorog krino szonak. Az Istennek tett igeretek nagyon is komoly 
igeretek voltak es azok is ma is (vo. III. Mozes 27 es IV. Mozes 30), de nem voltak az iidvossegre 
kihatassal. 



NASB „el6z6 fogadalmukat megszegtek" 

NJKV „els6 hituket felredobtak" 

NRSV „megszegtek elso fogadalmukat" 

TEV „megszegtek neki tett elso igeretiiket" 

NJB „mert hiitlenek voltak eredeti igeretiikhoz" 

A gorog pistis szonak, amit altalaban "hit"-nek, "bizalom"-nak vagy "hinni"-nek szoktak 
forditani, van egy OSZ-i mellekjelentese, ami a hiisegesseg, megbizhatosag. Itt ebben a helyzetben 
pedig pontosan ezt hasznaljak, abban az ertelemben, hogy a Krisztus szolgalatara tett igeretiiknek 
elsodleges fontossaga volt (sz6 szerint az "elso hit"). 

5:13 „hazr61 hazra jarnak" Valosziniileg az ozvegyasszonyok segitettek a napi sziiksegletekben es 
a hetenkenti etelosztasban (mint ahogy tettek azt a zsinagogakban is) a kiilonbozo hazi csoportok 
tagjai szamara. Lehetseges, hogy hazrol hazra jartak meglatogatni a hivoket. 

■ „fecseg6k, semmittevok" Az elso kifejezest a III. Janos 10 hasznalja, amikor hamis vadat 



hoztak fel egy gyiilekezeti vezeto ellen. A Titusz 1:11 nyilvanvaloan lelrja ezt a problemat. A 
problema nem is a haszontalan pletykalkodas volt, hanem az eretnekseg! 

A masodik kifejezest az Apcsel 19:19 hasznalja a magiara vagy a varazslasra. Bar ebben a 
szovegkornyezetben ez a sz6 azokra az asszonyokra utal, akik masok dolgaba beleavatkozva azt 
gondoljak, hogy ez az 6 dolguk (az NJB fordltas a "kotnyeles" szot hasznalja). 

■ „olyanokat beszelnek, amilyeneket nem kellene" A Pasztori Levelek fenyeben tudjuk, hogy 
a hamis tanltok fiatal asszonyokat csaptak be (vo. II. Tim. 3:5-7), igy lehetseges, hogy ezek is hamis 
tanokat hirdettek hazi csoportrol hazi csoportra jarva, vagy egyik kereszteny hazigazdatol a masikig 
menve (vo. Titusz 1:11). Ez az, ami miatt Pal nem engedi meg nekik, hogy nyilvanosan beszeljenek 
a hazi csoportokban (vo. 2:9-15) es azt sem engedi meg nekik, hogy segitok legyenek a 
gyiilekezetben. 

5:14 „Azt akarom tehat, hogy a fiatalabb ozvegyek menjenek ferjhez" A hazassag (szamukra a 
masodik hazassag) nem gonosz, vagy kevesbe szellemi (vo. I. Kor. 7:8,39). Az otthonteremtes 
igenis istenfelo elhivas (vo. 2:15). 

■ „ne adjanak semmi alkalmat az ellensegnek a gyalazkodasra" Az "ellenseg" 
EGYESSZAMBAN van; utalhat (1) a Satanra (vo. 15. vers) vagy (2) egy hamis tanitora (vo. II. 
Tim. 3:6-7). Ezek az ozvegyasszonyok, akik szexualisan aktiwa valtak ajtot nyitottak a satani 
tamadasnak es a tarsadalom (hivo es nem hivo reszrol egyarant) felol erkezo kritikanak. 

Az "alkalom" sz6 egy katonai kifejezes: "partraszallo bazist"*, vagy a "biztonsagi zonat"** 
jelent (vo. Roma 7:8,11). A fizikai test nem gonosz, de harctere lehet a kisertesnek. Nem az emberi 
szexualitas a problema. A problema az, amikor a bukott emberek az Isten-adta j6 dolgokat az Isten- 
adta hatarokon tiil hasznaljak. 

(A fordfto megjegyzese: * ez a kifejezes pontosan azt jelenti, hogy egy olyan teriilet a parton, amit az egyseg elhoditott az 
ellensegtol, hogy onnan inditsa tamadasait. ** ez a kifejezes pontosan azt jelenti, hogy egy olyan teriilet vagy epiilet, ahonnan az 
egyseg meginditja tamadasat es ide vonul vissza, amennyiben a tamadas meghiusul.) 

5:15 „Mert egyesek mar a Satanhoz hajlottak" Lehetseges, hogy Timoteus beszamolt Palnak egy 
bizonyos megtortent esetrol, mivel az ozvegyasszony meg is van emlitve a 6. es a 13. versben. A 
hamis tanitok ezeket a fiatal ozvegyeket celoztak meg, hogy legyenek a szoszoloik (mikozben volt 
nehany ferfi vezetqjiik is, vo. 1 :20). A hamis tanitok mogott ott volt/van a gonosz munkalkodasa. 

5:16 „ha" Ez egy ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT Pal azt szeretne, ha a kereszteny 
csaladok tennek a dolgukat (JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS). De azokrol is szeretne 
gondoskodni, akiknek nines csaladjuk (vo. 4. es 8. vers). 

■ „gyulekezet" Lasd a 3:15 jegyzetet es a Kiilonleges Temat a 3:5-ben. 



SZOVEG: 5:17-22 

17 

A vezetesben bevalt presbiterek ketszeres megbecsiilest erdemelnek: elsosorban azok, 
akik az igehirdetesben es a tanitasban faradoznak. ^^Mert azt mondja az Iras: "Nyomtato 
okornek ne kosd be a szajat", es "Melto a munkas a maga berere". ^^Presbiter ellen vadat ne 
fogadj el, csak "ket vagy harom tanii szavara". ^"Akik vetkeznek, azokat mindenki elott fedd 
meg, hogy a tobbiekben is felelem tamadjon. ^^Kerve kerlek, Istenre, Krisztus Jezusra es a 
valasztott angyalokra, hogy tartsd meg ezeket eloitelet nelkiil, es semmit se tegy 
reszrehajlasbol. ^^A kezratetelt ne siesd el senkinel! Masok biineiben ne legy reszes! Tisztan 
orizd meg onmagadat! 



5:17 „Presbiterek" A "presbiter" (presbuteros) egy 6SZ-i megnevezes volt a vezetosegre, mig a 



"feliilvigyazo" (episkopos, vo. 3:1) egy gorog varosi-teriileti vezetosegi megnevezes volt. Az USZ- 
ben ezt a ket kifejezest egymas szinonimajakent hasznaltak (vo. Apcsel 20:17,28, ahol a vezetokent 
a pasztorra hasznaltak, es a Titusz l:5,7-ben, ahol a presbitert es a feliilvigyazot is ugyanarra a 
vezetore hasznalja). 

Az USZ-et nem lehet arra hasznalni, hogy egy isteni allamigazgatast hozzunk letre. Mind a 
harom kifejlodott format feljegyzi: (1) episzkopalis (Jakab, mint hatalommal biro vezeto); 
presbiterianus (vezetok egy csoportja egyiitt volt feliilbiralo pozicioban); (3) gyiilekezeti 
demokracia (a gyiilekezet szavazott). 

A TOBBESSZAM itt is, az Apcsel 20:17-ben es a Titusz l:5-ben is lehetseges, hogy a hazi 
csoportokra utal. A korai egyhaznak nem voltak kiilonallo epiileteik egeszen a harmadik szazadig. 
Egy otthon sem volt eleg nagy arra, hogy befogadja az osszes hivot; igy aztan kiilonbozo a 
nagyvarosok kiilonbozo kereszteny csaladjai nyitottak meg ajtajaikat a kereszteny kozosseg 
szamara rendszeres alkalmak tartasara. Ez a fajta megkozelites attol is megvedte a gyiilekezetet, 
nehogy egyszerre tudjanak mindenkit letartoztatni. 

Az, hogy pontosan hogyan is volt megszervezve az egy varoson beliili tobb hazi csoport 
vezetosege, nem tisztazott. Ahogy nott a gyiilekezet, ugy volt egyre nagyobb sziikseg a 
szervezettsegre. Ennek a szervezettsegnek a formalitasa nem annyira lenyeges, mint az, hogy ezek a 
vezetok istenfeloek legyenek. 

■ „ketszeres megbecsulest erdemelnek" Ez JELENIDEJU PASSZIV FELSZOLITAS. Utalhat 
a fizetesre is (vo. Gal. 6:6) vagy az ertekelesre (vo. I. Thessz. 5:12-13). A kovetkezo 18. vers 
szovegkornyezete a fizetesre kovetkeztet. 

■ „els6sorban azok, akik az igehirdetesben es a tanitasban faradoznak" Az USZ-ben az 
eloljarok mindig TOBBESSZAMBAN vannak megemlitve, ami ugy tiinik, hogy arra utalt, hogy a 
nagyobb varosokban, mint pi. Efezus, tobb helyi hazi csoport is volt (vo. Apcsel 20:17). A 
pasztornak tudnia kellett tanitani (oktani, magyarazni) es predikalni (szonokiasan) is (vo. 3:2; II. 
Tim. 2:24; Ef 4:11). 

Egyes vezetoknek egyfajta szellemi ajandekuk van, masoknak mas. A vezetoknek a sajat 
ajandekukra kell figyelni, es megengedni, hogy mas, masfajta ajandekkal rendelkezo keresztenyek 
elvegezzek a tobbi munkat. Nehany hivo csodas modon fel van ruhazva a vezeteshez valo 
ajandekokkal, gyakran szamos kiilonbozo modon is. Azok, akik szamos teriileten is munkalkodnak, 
erofeszitesiikkel azonos modon valo jutalmazasban kell, hogy reszesiiljenek, es azokon a 
teriileteken, ahol kevesbe hatekony, a gyiilekezetnek meg kell vedenie. Mi, mint Krisztus teste, 
oromiinket leljiik tagjaink ajandekaiban, de azt sem szabad elfelejteniink, hogy nagyon nagy 
sziiksegiink van a masikra (vo. I. Kor. 12:7)! 

5:18 „Mert azt mondja az Iras" Ez az V. Mozes 25:4-b61 valo idezet. Az I. Kor. 9:6-7,14 is ezt 
idezi. A 18. vers kiilonlegessege az az, hogy OSZ-gel egyenrangukent idezi a Lukacs 10:7-ben 
talalhato USZ-i idezetet („melt6 a munkas az 6 jutalmara"). Ez megmutatja Pal velemenyet arrol, 
hogy nem csak az OSZ volt ihletett, hanem az kialakuloban levo USZ-et is azzal egyenrangunak 
tartja (vo. II. Peter 3:15-16). 

Nagyon erdekes az, hogy Pal megerositi a fizetett vezetoseg fogalmat. 

1 . Kovetve a zsido hagyomanyokat, altalaban nem fogadott el penzt azoktol, akiket tanitott 
(Filippi es Thesszalonika kivetel volt). 

2. Pontosan ez volt az az iigy, amit arra hasznaltak a hamis tanitok, hogy tamadjak Palt 
(mint ahogy tettek azt Korinthusban, vo. II. Kor. 11:7-9; 12:13). 

3. Bizonyara van valamilyen kapcsolat e kozott a rovid megallapitas es a hamis tanitok 
tanitasa kozott, de hogy pontosan mi is, az nem lett lejegyezve. 

5:19 „Presbiter ellen vadat ne fogadj el, csak ket vagy harom tanii szavara" Ez itt 

JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS, NEGATIV ELOLJAROSZOVAL, ami altalaban azt 



jelenti, hogy "be kell fejezni egy cselekmenyt, ami mar folyamatban van". Ez arra a ziirzavarra es 
vadlasokra utal, amit a hamis tanltok okoztak. 

Ennek a gyakorlatnak a lenyege Mozes Irasaibol ered (vo. IV. Mozes 35:30; V. Mozes 17:6; 
19:15). 

5:20 „Akik vetkeznek" Vegyuk eszre a JELENIDEJU AKTIV ELOLJArOSZOT. A 

szovegkornyezetben ez azokra a vezetokre vonatkozik, akik folytatjak a vetkezest (vo. I. Kor. 3:10- 
15). Ez nem feltetleniil egyszeri cselekedetrol szol. Pal a kovetkezo helyeken targyalja a vetkezo 
hivokkel valo banasmod folyamatat: Roma 16:17-18; I. Kor. 5; Gal. 6:1-5; I. Thessz. 5:14; II. 
Thessz. 3:6-15; I. Tim. 1:20; 5:19-20; es Titusz 3:10-11. 

■ „azokat mindenki elott fedd meg, hogy a tobbiekben is felelem tamadjon" Ugy tiinik, hogy 
ez a vers nyilvanos megfeddo intezkedesekrol beszel (vo. Gal. 2:14; Jakab 5:16), amiket nehany 
eloljaro masokkal szemben alkalmazott, akik: 

1 . tulleptek hataskoriiket 

2. hamis tanokat nepszeriisitettek 

3. mas, helytelen cselekmenyben vettek reszt 

A'Teddes" eleg gyakori kifejezes a Pasztori Levelekben (vo. II. Tim. 4:2; Titusz 1:9,13; 2:15). 
A "tobbiek" kifejezes utalhat : 

1 . a tobbi hazi gyiilekezetre 

2. atobbi helyi eloljarora 

3 . mas hivokre 

5:21 „Kerve kerlek, Istenre, Krisztus Jezusra es a valasztott angyalokra" Ez az eroteljes eskii 
szamos alkalommal megtalalhato a Pasztori Levelekben (vo. 5:21; 6:13; II. Tim. 4:1; es kapcsolodo 
ertelemben a II. Tim. 2: 14-ben is). Pal nagyon komolyan vette azt, amit tanitott. 

■ „Valasztott angyalokra" Bizonyos mertekig meglepo, hogy a "valasztott angyalok" vannak 
megemlitve a Szentlelek helyett. Ezt a kovetkezo ertelemben hasznaltak: (1) azokra, akik Isten 
valasztott nepe fele szolgaltak, es akik ott voltak kozottiik (vo. Zsolt. 138:1; I. Kor 4:9; Mate 18:10; 
Lukacs 9:26; es Zsid. 1:14), vagy (2) azokra a kiilonleges angyalokra, akik ott vannak Isten 
tronjanak a kozeleben, es akik kiilonlegesen is egybefonodtak Isten jelenletevel (a rabbinikus 
irodalomban a jelenlet het angyalanak neveztek). 

■ «hogy tartsd meg ezeket eloitelet nelkiil, es semmit se tegy reszrehajlasbol" Timoteusnak 
nem szabadott kiveteleznie a kedvenceivel es nem lehetett haragtarto! Az a kifejezes, "tartsd meg" a 
gorog "orizd" sz6. Ahogy Isten is oriz minket (vo. II. Thessz. 3:2; Judas 24) es az oroksegiinket (vo. 
I. Peter 1:4-5), nekiink is ugy kell az O igazsagait orizniink! Sajat magunkat is meg kell orizniink a 
hamis tanitasoktol (vo. II. Tim. 4:15; II. Peter 3:17; I. Janos 5:21). 

Figyeljiik meg a szovetseges kolcsonosseget: Isten megtart/oriz minket; a hivoknek meg kell 
tartani/orizni az O igazsagait es sajat magukat is! Lehetseges, hogy ez a Timoteusnak adott parancs 
azzal van kapcsolatban, hogy a hamis tanitok magukat elitnek tartva kiveteleztek es reszrehajloak 
voltak, vagy azt mondtak, hogy kiilonleges tudas es szabadsag van a birtokukban. 

5:22 „A kezratetelt ne siesd el senkinel" Ebben a versben meg harom JELENIDEJU AKTIV 
FELSZOLITAS talalhato. Ketfele modon ertelmeztek: (1) a felszentelesre utalva (vo. 3:10; 4:14) 
vagy (2) utalhat arra is, hogy ujra visszahelyezni egy olyan megtero vezetot, akit korabban 
nyilvanosan megfeddtek (vo. 20. vers). A masodik lehetoseg ugy tiinik, hogy jobban illeszkedik a 
24. es 25. vers szovegkornyezetebe es a hamis tanitokrol szolo tortenelmi hatterbe. 

■ „Masok biineiben ne legy reszes" Ez utalhat a (1) tul koran torteno felszentelesre (vo. 3:6) 
vagy (2) arra, hogy a vezetoket tul koran helyezi vissza korabbi posztjaba. Ne feledd el, hogy a 



hatter es a szovegkomyezet a hamis tanltok tevekenysege es a gyiilekezetek megfertozese. A 
cselekedeteinket masok ertelmezhetik ugy, hogy masok hibaival egyetertiink vagy meg tamogatjuk 
is azt (vo. II. Janos 11). 

■ „Tisztan orizd meg onmagadat" Sz6 szerint azt jelenti, hogy "tartsd magad tisztan" (az Iro 
altal hasznalt angol fordltas szerint "tartsd magad szabadon a bunt61"-kent forditja ezt a mondatot, 
ezert emeli ki, hogy sz6 szerint mit is jelent, de ez a magyar forditasu bibliaban el eve igy szerepel - 
a ford, megjegyzese) (vo. 4:12; 5:2). Abiin az egy hozzaallas, egy cselekedet, es egy egyesiiles. 



SZOVEG: 5:23 

^^Ezutan ne csak vizet igyal, hanem - gyomrodra es gyakori gyengelkedesedre valo tekintettel 

- elj egy keves borral is. 



5:23 „Ezutan ne csak vizet igyal" Timoteus teljesen megtartoztatta magat a bortol. Pal megemliti, 
hogy a kis adagokban fogyasztott bor gyogyaszati celbol nem jelenthet problemat egy gyiilekezeti 
vezeto szamara. Nem szabad elfelejteniink, hogy a korai Mediterran videk vilagaban gyakran ittak 
bort. Ez a kovetkezot jelenthette: (1) adj egy kis erjedesnek indult bort a vizhez, hogy fertotlenitsd 
azt vagy (2) igyal egy kis bort idorol idore, amikor a gyomrod rendetlenkedik. Nem a bor a 
problema; a bukott emberiseg a problema, ahogyan azt nem megfeleloen hasznalja es visszael vele. 
ABibha tobbszor is kirohan a reszegesseg ellen (vo. Peld. 23:29-35; Ezs. 5:11,22; 28:1-8), de nem 
tanitja a teljes absztinenciat (vo. 3:3,8). Manapsag es a mai tarsadalmunkban a teljes absztinenciat a 
kovetkezo helyeken talalhato szellemi fogalmakhoz kell kapcsolnunk: Roma 14:1-15:13; I. Kor 8 
es 10:23-33. Lasd Kiilonleges Tema: Az Alkoholhoz es az Alkoholizmushoz valo hozzaallas a 3:3- 
ban. 

■ „a gyomrodra es gyakori gyengelkedesedre valo tekintettel" Ez a ketto ket kiilonallo 
kifejezes, vagy ugyanarra az egy problemara utalnak? Ez az igevers valoban azt sejteti, hogy 
Timoteus fizikailad gyengelkedett? Timoteus munkaja nagy kihivast jelentett es nehez volt. Ha meg 
fizikailag gyengelkedett is, annal inkabb csodalatra melto pelda es nemes szemelykent all elottiink. 



SZOVEG: 5:24-25 

24 

Nemely ember biinei nyilvanvalok, es elotte mennek az iteletre; masokat viszont 
kovetnek. ^^Ugyanigy nyilvanvalok a jo cselekedetek is, es amelyek masfelek, azok sem 
rejthetok el. 



5:24-25 Ezek az versek lehetseges, hogy a 22. vershez kapcsolodnak. Gyiimolcseikrol ismeritek 
meg oket (vo. Mate 7). A szovegkomyezetbe helyezve. Pal a hamis es igaz tanitokrol ir Tanitasuk 
es eletstilusuk altal lesznek nyilvanvaloak (nyilvanvalo biinok) es a tobbi biiniik pedig (azaz rejtett 
biinok vagy hozzaallas/motivacio) az Itelet Napjan valik nyilvanvalova. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 



1. Sorold fel az 5. fejezetben talalhato fizetett gyiilekezeti vezetoi/munkatarsi pozlciokat. 

2. Sorold fel azokat a kovetelmenyeket, amiknek egy valoban ozvegyasszonynak kellett 
megfelelnie, hogy kaphasson tamogatast a gyiilekezettol. 

3. A 7., 8. es 14. vers hogyan kapcsolodik az I. Timoteus 3-hoz? 

4. A 20. vers hogyan kapcsolodik a 24. es 25. vershez? 

5 . Tanltj a a Biblia az alkoholtol valo telj es tartozkodast? 



I. TIMOTEUS 6 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Masok Fele Valo 
Kotelezettsegeink 


Tiszteld az Uradat 






A Hivok Fele Valo 
Kotelezettsegeink 


Rabszolgak 


(5:l-6:2a) 


6:1-2 


(5:l-6:2a) 




(5:l-6:2a) 


6:l-2a 


A Hamis Tanok es az 
Igazi Gazdagsag 


Hiba es Fosvenyseg 


Zaro Utasitasok 


A Hamis Tanok es az Igazi 
Gazdagsag 


Az Igaz Tanito es a Hamis 
Tanito 


6:2b-10 


6:3-10 


6:2b-10 




6:2b-5 


6:2b-10 


A Hit Jo Harca 


A Jo Hivallas 






Szemelyes Utasitasok 


Timoteust Emlekeztetik az 
Elhivasara 


6:11-16 


6:11-16 

Utasitasok a Gazdagoknak 


6:11-16 




6:11-16 


6:11-16 

Gazdag Keresztenyek 


6:17-19 


6:17-19 
Orizd a Hitet 


6:17-19 




6:17-19 


6:17-19 

Zaro Figyelmeztetes es 
Osszegzes 


6:20-21a 


6:20-21 


6:20-21a 




6:20-21a 


6:20-21 


6:21b 




6:21b 




6:21b 





HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES 

A. A hamis tanitok temaja visszater (vo. 1:3-11,19-20; 4:1-5; 6:3-11,17-19). Ez az egesz level 
azzal a problemaval foglalkozik, amit az eretnekek okoztak azaltal, hogy felbolygattak a 
kiilonbozo tanokkal es erkolcsi kerdesekkel kapcsolatos temakat. 



B. Ugy tiinik, hogy az 1. es 2. vers nem a megfelelo helyen talalhato, de lehetseges, hogy azok 
is a hamis tanitok iizenetehez kapcsolodik, ami a kereszteny rabszolgakrol, azok ujfajta 



jogairol es szabadsagarol szoltak. Az angol nyelvii UBS"^ TEV fordltas a kovetkezo 
szerkezetben latja a konyv ezen reszet, amikor is Pal azzal kapcsolatban batorltja Timoteust, 
hogy hogyan kezelje a gyiilekezeten beliili kiilonbozo csoportokat. 

1 . idosebb ferfiak es nok (5 : 1 -2) 

2. ozvegyek (5:3-11) 

3. eloljarok (5:17-25) 

4. rabszolgak(6:l-2) 

C. Meglepo modon az I. Timoteus nem a szemelyes iidvozletek sorozataval vegzodik. Pal 
tovabb maradt Efezusban, mint barmelyik masik varosban, es hatalmas mennyisegii 
evangelizacios eredmenye volt. Rengeteg hiiseges hivot ismert ebben a varosban. Miert 
iidvozolne kizarolag Timoteust? 

Ezt a levelet nyilvanvaloan fel kellett olvasni az osszegyiilt gyiilekezet elott vagy a hazi 
csoportokban is (a 21. versben a szemelyes nevmas tobbesszamban talalhato). 
Mindazonaltal szemelyes level is volt kifejezetten Timoteus szamara, tanacsokkal es 
utasitasokkal, mint az 6 apostoli megbizottjanak. 

SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 6:1-2 
1 
Akik iga alatt gornyedo szolgak, a sajat uraikat meltassak teljes tiszteletre, hogy az Isten 

nevet es a tanitast ne karomoljak miattuk. ^Akiknek pedig hivo uraik vannak, ne becsiiljek le 
oket azert, mert testverek, hanem annal szivesebben szolgaljanak nekik, mert hivok es 
szeretettek, akik a jo cselekvesere torekszenek. Ezeket tanitsd es hirdesd! 



6:1 „Akik iga alatt gornyedo szolgak" A keresztenyseg napjainak kulturajahoz idomult a 
rabszolgasaggal kapcsolatban is. A romai vilag ketharmada rabszolga volt. Az evangeliumban 
talalhato Isten igazsaga, igazsagossaga es szeretete volt az, ami vegiil is elhozta a rabszolgasag 
veget. Pal ugy dontott, hogy az emberi hozzaallasokkal azok sajat kulturajan beliili helyzetiikben 
foglalkozik, ahelyett, hogy eroszakosan megdontene azt a bizonyos kulturalis helyzetet (ahhoz 
hasonloan, ahogyan tette azt a nok tarsadalmi szerepevel kapcsolatban). 



KULONLEGES TEMA: PAL INTESE A SZOLGAK FELL 

1. Legy elegedett, de ha lehetoseged adodik a szabadsagra, hasznald ki (L Kor. 7:21-24) 

2. Krisztusban nines rabszolga vagy szabad (Gal. 3:28; Kol. 3:11; vo. L Kor. 12:13) 

3. Dolgozz ugy, mintha az Umak dolgoznal; O majd megfizeti (Ef. 6:5-9; Kol. 3:22-25; 
vo.L Pet. 2:18-20) 

4. Krisztusban a rabszolgak testverekke lesznek (L Tim. 6:2; Filemon 16-17) 

5. Az Istenfelo rabszolgak dicsoseget hoznak Istenre (L Tim. 6:1; Titusz 2:9) 
Pal intese a rabszolgatartok fele: 

A kereszteny rabszolgaknak es a kereszteny rabszolgatartoknak ugyanaz az egy Uruk van; 
igy tisztelettel banjanak egymassal (Ef. 6:9; Kol. 4:1). 



■ „a sajat uraikat meltassak teljes tiszteletre" Nyilvanvaloan az 1. vers a kereszteny 
rabszolgakra utal, akik nem kereszteny urakat szolgalnak, mig a 2. vers kereszteny rabszolgakra 
utal, akik kereszteny urakat szolgalnak. A kereszteny rabszolganak ugy kell viselkednie a 
keresztenyekkel is es a nem keresztenyekkel is, hogy az dicsoseget hozzon Istenre, es Jezus 
Krisztus evangeliumara (vo. Ef. 6:6-7). Az elso versnek ugyanaz a lenyege, mint a kovetkezo 
verseknek: 3:2,7,10; 5:7,8,14 es a Titusz 2:5, ami azt jelenti, hogy "ne adjon alkalmat a kritikara". 
Lasd meg a 14. verset ugyanebben a fejezetben. 



6:2 „Akiknek pedig hivo uraik vannak, ne becsiiljek le oket" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "ne 
nezzek le" oket, ami JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS NEGATIV ELOLJAROSZOVAL, ami 
azt jelenti, hogy abbahagyni egy cselekedetet, ami mar folyamatban volt. Ez a kifejezes ahhoz a 
tanitashoz kapcsolodik, hogy mi hivok barmit tesziink is, azt a legjobban kell elvegezniink Krisztus 
miatt (vo. I. Kor. 10:31; Ef. 6:6-7; Kol. 3:17; I. Pet. 4:11). 

Az "uraik" sz6 nem az a megszokott kifejezes, amit a rabszolgatartokra szoktak hasznalni, a 
kurios kifejezes (Ef 6:5,8,9; Kol. 3:22; 4:1), hanem a despotes. Ezt altalaban Istenre, az Atyara es a 
Fiura szoktak hasznalni, de itt a Pasztori Levelekben altalaban a foldi rabszolgatarto urakra 
hasznalja (vo.6:l,2; II. Tim. 2:21; Titusz 2:9). 

■ „Ezeket tanitsd es hirdesd" Ez itt mind a ketto JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS, ami 

folyamatos kotelesseget jelent (vo. 4:11). Ez a kifejezes osszegezheti az elozo intest (vo. NASB, 
NKJV) vagy bevezeti azt, ami ez utan kovetkezik (vo. NRSV, TEV, NJB). 



SZOVEG: 6:3-10 

3 

Ha valaki tevtanokat hirdet, es nem tartja magat a mi Urunk Jezus Krisztus egeszseges 
beszedehez es a kegyesseghez illo tanitashoz, "'az felfuvalkodott, es nem tud semmit, hanem a 
vitatkozas es a szoharc betegsegeben szenved, amelybol irigyseg, viszalykodas, 
istenkaromlas, gonosz gyanusitas szarmazik. ^Ezek megbomlott elmejii es az igazsagot elveto 
emberek torzsalkodasai, akik a kegyesseget a nyereszkedes eszkozenek tekintik. ^Valoban 
nagy nyereseg a kegyesseg megelegedessel, ^mert semmit sem hoztunk a vilagba, nem is 
vihetiink ki semmit belole. ^De ha van elelmiink es ruhazatunk, elegedjiink meg vele. ^Akik 
pedig meg akarnak gazdagodni, kisertesbe meg csapdaba, sok esztelen es karos kivansagba 
esnek, amelyek az embereket pusztulasba es romlasba dontik. ^^Mert minden rossznak 
gyokere a penz szerelme, amely utan sovarogva egyesek eltevelyedtek a hittol, es sok 
fajdalmat okoztak onmaguknak. 



6:3 „Ha" Ez egy ELSO TIPUSU FELTETELES MONO AT (amit igaznak tetelez fel) folytatva a 3. 
vers irodalmi szovegkomyezetet egeszen az 5. versig. Voltak olyan hamis tanitok, akik elutasitottak 
Pal tanitasat (vo. 1:3-7; 4:1-3). 

■ „tevtanokat hirdet" Ez a kifejezes a gorog heteros sz6, ami azt jelenti, hogy "egy masik 
fajtabol valo". A hamis tanitas a zsido torvenyeskedes es a gorog filozofia kevereke volt, ami 
hasonlo volt ahhoz, amit Kolossebeliekhez es az Efezusbeliekhez irt levelben talalunk. 

■ „es nem tartja magat ... egeszseges beszedehez" Lasd az 1:10 jegyzetet. 

■ „ ... a mi Urunk Jezus Krisztus ..." Pal megerositi, hogy az "egeszseges beszed" Krisztus 
tanitasabol szarmazik, ami Palnak adott. Ezek a hamis tanitok elutasitottak mind Krisztus, mind az 
O Apostolainak tanitasat. 

■ „es a kegyesseghez illo tanitashoz" Lasd a 2:2 jegyzetet. Krisztus tanitasainak mindig a 
kegyesseg volt a celjuk (vo. 3:16). Ezek a hamis tanitok megprobaltak elvalasztani az igazsagot az 
elettol, a megigazitast a megszentelestol, a kijelentomodot (az evangeliumi igazsag) a 
felszolitomodtol (az evangeliumi kegyesseg, lasd Kiilonleges Tema a 4:7-ben). Lasd Kiilonleges 
Tema: Megszentelodes a II. Tim. 2:21-ben. 

6:4 

NASB, NRSV „felfuvalkodott" 

NKJV, NJB „buszke" 



TEV „felfuvalkodott a biiszkesegtol" 

Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV KIJELENTES. A kifejezes sz6 szerint azt jelenti, hogy 
"elvakltotta a fiist" a biiszkeseg altal (vo. 3:6; 6:4; II. Tim. 3:4). Lasd Kiilonleges Tema: Biinok es 
Erenyek az USZ-ben. 

■ „hanem a vitatkozas es a szoharc betegsegeben szenved" Folyamatosan hangsulyozva van 
az, hogy Timoteus ne vegyen reszt a hamis tanltok ezen haszontalan vitatkozasaiban (vo. I. Tim. 
1:3,4; 4:7; II. Tim. 2:14; 4:4; Titusz 1:4). Vajon hogyan kellene ezt alkalmazni manapsag? 

Az angol forditasban a "morbid" kifejezest hasznalja arra a kifejezesre, ami sz6 szerint azt 
jelenti, hogy "betegsegben szenvedni" (a magyar forditas egybol ezt a kifejezest hozza - a ford, 
megjegy.). Metaforikusan arra kezdtek el hasznalni, amikor valaki nagyon sovargott valami utan, 
vagy nagyon megkivant valamit. Ezek a hamis tanitok nem az istenfelelmet kerestek, hanem a 
rejtett tudast az igazsag ki nem jelentett teriileteirol vagy annak szelsoseges reszerol. Homalyos 
tanbeli dolgokrol szerettek volna beszelgetni, olyan dolgokrol, amik csak vitatkozast keltettek es 
biiszkeseggel telj es szethuzasokat. 

Minel oregebb vagy ok, annal jobban tudom, hogy mi az, amit nem tudok, es egyre boldogabb 
vagyok a keves ertelmemmel! A keresztenyseg lenyeges igazsagai vilagosak, es folyamatosan 
ismetelve vannak! Megis, valahogy, valamiert arra toreksziink, hogy megtudjuk az "osszes" reszletet 
es az utalasokat, es teologiai halokat szovogetiink, amik tartalmazzak az osszes bonyolult, 
homalyos, apokaliptikus es profetikus igeresz kovetkezteteset. A j61 reszletezett rendszeriinkkel 
dicseksziink, ahelyett, hogy a Krisztussal valo kapcsolatunkkal tennenk ezt. Lehet, hogy egy 
dogmatikus, szisztematikus teologiat vallo teologusnak nehezebb atmenni a tii fokan, mint egy 
gazdag embemek! ! 

Tanitsd a vilagos igazsagokat! A kerdeseseket vitasd meg szeretetben! Legy kegyelmes 
mindenkihez! Az erettseg kevesbe itelkezove fog tenni minket, es egyre inkabb Krisztushoz 
hasonlova. 

6:5 „ezek megbomlott elmejii ... emberek" Vagy (1) az egesz szoveg a hamis tanltokra utal, vagy 
(2) csak az elso par vers utal rajuk, a tobbi pedig a helyi hazi csoportokban a tanitasaik altal okozott 
kovetkezmenyekre utal (vo. Arichea es Hatoon, A Handbook on Paul's Letters to Timothy and Titus 
[Pal Timoteusnak es Titusznak irt leveleinek Kezikonyve] cimii konyve). Ugy gondolom, hogy a 
fiatal ozvegyek, es lehetseges, hogy nehany rabszolga is (vo. 6:1-2) szoszolqjuk volt ezeknek a 
hamis tanitoknak (vo. Gordon Fee, First and Second Timothy and Titus [Elso es Masodik Timoteus 
es Titusz] cimii cikke a New International Biblical Commentary [Uj Nemzetkozi Biblia 
Kommentar] 13. koteteben). 

■ „... az igazsagot elveto ..." Ez utobbi ket kifejezes BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI 
IGENEV, ami a gondolkodas es a sziv egy mar megallapodott allapotat jelzi, amit kiilso kozvetito 
okozott, ami valosziniileg a gonosz volt. O nem csak a hazugsagok atyja, hanem a vallasi 
spekulacioknak es a teologiai elit gondolatanak is. Lasd Kiilonleges Tema: Igazsag a 2:4-ben. 



NASB „akik a kegyesseget a nyereszkedes eszkozenek tekintik" 

NKJV „akik a kegyesseget a nyereszkedes egy eszkozenek tekintik" 

NRSV „azt kepzelik, hogy a kegyesseg az a nyereszkedes egy eszkoze" 

TEV „Azt gondoljak, hogy a vallas egy modja a meggazdagodasnak" 

NJB „azt kepzelik, hogy a vallas a penzszerzes egy modja" 

Ugy tiinik, hogy a kovetkezo ket dolog koziil ez egyik szerepet jatszik ebben: (1) a hamis 
tanitok a siker es a vagy on teologiajat tanitottak, vagy (2) penzt kertek a tanltasaikert (vo. Titusz 
1:11; II. Pet. 2:3). A masodik feltetelezes sokkal valosziniibb. A King James Forditas az 5. vers 
vegehez hozzatesz egy kifejezest, "az ilyenektol tartsd tavol magad", de ez csak a D kezirat otodik 
szazadi javitott valtozataban jelenik meg. A korabbi keziratokban, pi. az X-ben, az A-ban es a D-ben 



nem jelenikmeg. 

Az "istenfelelem, kegyesseg" temakoreben lasd a Kiilonleges Tema a 4:7-ben. 

6:6 „a kegyesseg megelegedessel" Ez a sz6 alapvetoen nem a biiszkeseggel teli onelegiiltseget 
foglalja magaban, hanem a Szentlelek altal batorltott elegsegesseget, ami nem a koriilmenyekbol 
vagy a szemelyes forrasokbol ered, hanem a Krisztusban levo Istentol valo fiiggesbol (vo. Fil. 4:11- 
13). 

6:7 „mert semmit sem hoztunk a vilagra" Ez szamos OSZ-i igeszakaszra hivatkozas lehet (vo. 
Job 1:21; Zsolt. 49:17; Pred. 5:15). A 6. versnek logikai ertelmet ad. A 6. es a 8. vers nagyon 
hasonlo ahhoz a kijelenteshez, amit a gorog sztoikus filozofusoknal lathatunk. Pal j61 ismerte ezeket 
az erkolcstanltokat. Nagyon sokszor az a lista, amiben felsorolja a biinoket es az erenyeket, nagyon 
hasonloak ezekhez a gorog Irokehoz. Lasd Kiilonleges Tema: Hogyan Hasznalja Pal a Kosmos 
Szot, 1:15. 

6:8 Ahlvoknek elegedettnek kell lenniiik azzal, ahogyan Isten gondoskodik a napi sziiksegleteikrol 
(vo. Pred. 30:8; Mate 6:11). Azzal, hogy a "nyereszkedes" szot hasznalta az 5. versben, ezzel 
alaposan kitargyalta a hamis tanltok kapzsisagat (vo. 6-10 versek; 17-19 versek). 



KULONLEGES TEMA: GAZDAGSAG 

I. Az Oszovetseg egeszenek nezopontja 

A. Isten birtokol mindent 

1. I. Mozes 1-2 

2. I. Kr6nika29:ll 

3. Zsolt24:l; 50:12; 89:11 

4. Ezsaias 66:22 

B. Az embereknek a gazdagsagukkal Isten celjai erdekeben kell safarkodniuk 

1. V. Mozes 8:11-20 

2. III. Mozes 19:9-18 

3. Job 31:16-33 

4. Ezsaias 58:6-10 

C. Agazdagsag az istentisztelet egy resze 

1. a ketfajta tized 

a. IV. Mozes 18:21-29; V. Mozes 12:6-7; 14:22-27 

b. V. Mozes 14:28-29; 26:12-15 

2. Peldabeszedek3:9 

D. A gazdagsagot Isten adja ajandekkent a Szovetseghez valo hiisegert 

1. V. Mozes 27-28 

2. Peldabeszedek 3: 10; 8:20-21; 10:22; 15:6 

E. Figyelmeztet, hogy ne masok karan szerezziink gazdagsagot 

1. Peldabeszedek 21:6 

2. Jeremias 5:26-29 

3. Hoseas 12:6-8 

4. Mikeas 6:9-12 

F. A gazdagsag onmagaban nem biin, hacsak nem lesz prioritas 

1. Zsolt 52:7; 62:10; 73:3-9 

2. Peldabeszedek 11:28; 23:4-5; 27:24; 28:20-22 

3. Job 31:24-28 

II. A Peldabeszedek egyediilallo nezopontja 

A. A gazdagsagot a szemelyes erofeszitesek korebe helyezi 



1. a restseget es a lustasagot ellteli - Peldabeszedek 6:6-11; 10:4-5,26; 
12:24,27;13:4; 15:19; 18:9; 19:15,24; 20:4,13; 21:25; 22:13; 24:30-34; 26:13-16 

2. a kem eny munkatpartolj a -Peldabeszedek 12:11,14; 13:11 

B. A szegenyseget szemben a gazdagsaggal arra hasznalja, hogy az igazsagot a 
gonoszsaggal szembeallltva illusztralja - Peldabeszedek 10:1; 11:27-28; 13:7; 
15:16-17; 28:6,19-20 

C. A bolcsesseg (ismerni Istent es az O Igejet es aszerint elni) sokkal jobb, mint a 
gazdagsag -Peldabeszedek 3:13-15; 8:9-11,18-21; 13:18 

D. Figyelmeztetesek es intesek 

1. figyelmeztetesek 

a. ovakodj attol, hogy felebaratod kezese legy - Peldabeszedek 6:1-5; 11:15; 
17:18; 20:16; 22:26-27; 27:13 

b. ovakodj attol, hogy gonosz modon gazdagodj meg - Peldabeszedek 1:19; 
10:2,15; 11:1; 13:11; 16:11; 20:10,23; 21:6; 22:16,22; 28:8 

c. ovakodj attol, hogy kolcsont kerj - Peldabeszedek 22:7 

d. ovakodj a gazdagsag mulando orometol - Peldabeszedek 23:4-5 

e. a gazdagsag nem fog seglteni az Iteletnapon - Peldabeszedek 11:4 

f a gazdagsagnak nagyon sok "baratja" van - Peldabeszedek 14:20; 19:4 

2. intesek 

a. batorit az adakozasra - Peldabeszedek 11:24-26; 14:31; 17:5; 19:17; 
22:9,22-23; 23:10-11; 28:27 

b. az igazsagossag jobb mint a gazdagsag - Peldabeszedek 16:8; 28:6,8,20-22 

c. a sziiksegert imadkozz, ne a bovolkodesert - Peldabeszedek 30:7-9 

d. ha a szegenyeknek adakozol Istennek adsz - Peldabeszedek 14:31 

III. Az Ujszovetseg nezopontja 

A. Jezus 

1. a gazdagsag kiilonleges kisertes a szamunkra, hogy magunkban bizzunk es a 
magunk eroforrasaiban, ahelyett, hogy Istenben es az O eroforrasaiban biznank 

a. Mate 6:24; 13:22; 19:23 

b. Mark 10:23-31 

c. Lukacs 12:15-21,33-34 

d. Jelenesek3:17-19 

2. Isten gondoskodni fog a fizikai sziiksegleteinkrol 

a. Mate 6:19-34 

b. Lukacs 12:29-32 

3. a vetes kapcsolodik az aratashoz (szellemileg ugyaniigy, mint fizikailag) 

a. Mark 4:24 

b. Lukacs 6:36-38 

c. Mate 6:14; 18:35 

4. a megteres kihatassal van az anyagi jolletre 

a. Lukacs 19:2-10 

b. III. Mozes 5:16 

5. a gazdasagi kizsakmanyolast/kihasznalast eliteli 

a. Mate 23:25 

b. Mark 12:38-40 

6. a vegidok itelete kapcsolodik ahhoz, hogy hogyan hasznaltuk a vagyonunkat - 
Mate 25:31-46 

B. Pal 

1 . gyakorlatias modon tekint ra, mint a Peldabeszedek (munka) 
a. Efezus4:28 



b. I. Thesszalonika4:ll-12 

c. II. Thesszalonika 3:8,11-12 

d. I. Timoteus 5:8 

2. szellemi nezopont, mint Jezusnal (a dolgok mulandoak, legy elegedett) 

a. I. Timoteus 6:6-10 (megelegedettseg) 

b. Filippi 4:11-12 (megelegedettseg) 

c. Zsidok 13:5 (megelegedettseg) 

d. I. Timoteus 6:17-19 (adakozas es Istenben valo bizalom, nem a gazdagsag) 

e. I. Korinthus 7:30-31 (a dolgok atvaltozasa) 

IV. Osszegzesek 

A. Nines egy szisztematikus teologiai rendszer a gazdagsaggal kapcsolatban. 

B. Ebben a temaban nines egy igazan defmialo igeresz sem, igy aztan a temaba valo 
betekinteshez az informaciokat kiilonbozo igereszekbol kell osszeszedegetni. 
Figyelj oda arra, hogy ne olvasd bele a sajat nezopontodat ezekbe az elszigetelt 
szovegreszekbe. 

C. A Peldabeszedeknek, amiket boles ferfiak (a bolcsek) Irtak, teljesen mas nezopontja 
van, mint a tobbi bibliai miifajnak. A Peldabeszedek gyakorlatias es szemelykent 
egyes emberekre fokuszal. Mas igereszek adnak neki egyensiilyt, es kell is 
egyensulyozni mas igekkel (vo. Jer. 18:18). 

D. A mi korunknak feliil kell vizsgalni a nezeteit es gyakorlatait ami a gazdagsagot 
illeti a Biblia fenyeben. A prioritasaink nincsenek a helyen, ha a kapitalizmus vagy a 
kommunizmus az egyetlen iranymutatonk. A miertje es a hogyanja sokkal fontosabb 
annak, hogy hogyan lett valaki sikeres, mint az, hogy mennyit tudott 
felhalmozni/osszegyujteni, 

E. A vagyon felhalmozasat valodi Istenimadattal kell kiegyensulyozni es 
felelossegteljes safarsaggal (vo. II. Kor. 8-9). 



6:9 „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kisertesbe meg csapdaba esnek" A hivok nagyon 
sok bajt hoznak magukra a foldi dolgok iranti kapzsisaguk miatt, a hatalom es a nepszeriiseg miatt 
(vo. 23:4; 28:20; Mate 6:19-34). 

A "kisertes" a govog peirasmos szo. 



KULONLEGES TEMA: GOROG SZAVAK ES SZOOSSZETETELEK A 
KISRTES/PROBA KIFEJEZESRE 

Ket gorog kifejezes van, aminek a jelentese ugyan az, megprobalni valakit valamilyen 
celbol. 

1 . Dokimazo, dokimion, dokimasia 

Ez egy kohaszati kifejezes, ami azt jelenti, hogy megvizsgalni/kiprobalni valaminek a 
valodisagat (metaforikusan valakinek) tiiz altal. Atiiz felfedi a valodi femet azaltal, hogy 
leegeti rola a szennyezodeseket (megtisztitva azt). Ez a fizikai folyamat nagyon eroteljes 
idiomava valt arra, hogy Isten es/vagy az emberek megprobaljak egymast. Ezt a 
kifejezest csakis pozitiv ertelemben hasznaltak, hogy az elfogadasra valo tekintettel lett 
valami vagy valaki megprobalva. Az USZ-ben a kovetkezokre hasznaltak: 

a. okrokre, Lukacs 14:19 

b. sajat magunkra, I. Kor 11:28 

c. ahitiinkre, Jakab 1:3 

d. meg Istenre is, Zsid. 3:9 

Ezeknek a probaknak a vegeredmenyerol azt felteteleztek, hogy pozitiv lesz (vo. Roma 
1:28; 14:22; 16:10; IL Kor. 10:18; 13:3; Fil. 2:27; I. Peter 1:7). Igy aztan a kifejezes azt 



az elkepzelest vonzza maga utan, hogy valaki meg lett probalva, es 

a. erdemesnek 

b. jonak 

c. valodinak 

d. ertekesnek 

e. megtiszteltnek 
bizonyult. 
Peirazo, peirasmos 

Ennek a kifejezesnek az a mellekjelentese, hogy hogy azzal a cellal vizsgaljak meg, 
hogy hibat talaljanak benne, es hogy elutasltsak. Gyakran hasznaljak azt a szot a Jezus 
pusztai megklsertesevel kapcsolatban. 

a. Azt a probalkozast kozvetiti, hogy megprobalta csapdaba csalni Jezust (vo. Mate 
4:1; 16:1; 19:3; 22:18,35; Mark 1:13; Lukacs 4:2; 10:25; Zsid. 2:18). 

b. Ezt a kifejezest (peirazo) a Satan cimekent hasznalja a Mate 4:3 es az I. Thessz. 3:5. 

c. (Az osszetett sz6 alakjaban) arra hasznaljak, Amikor Jezus azt mondja, hogy ne 
kisertsd az Istent (vo. Mate 4:7; Lukacs 4:12; tovabba lasd meg az I. Kor. 10:9). 

d. A hivok kisertesei es probateteleivel kapcsolatosan is hasznaljak (vo. I. Kor. 7:5; 
10:9,13; Gal. 6:1; I. Thessz. 3:5; Zsid. 2:18; Jakab 1:2,13,14; I: Pet. 4:12; II. Pet. 
2:9). 



■ „pusztulasba es romlasba dontik" Ezt a fogalmat szamos modon hasznaljak az USZ-ben (vo. 
Mate 7:13; Roma 9:22; Fil. 1:28; 3:19; II. Thessz. 2:3; IL Pet. 2:1; 3:7; Jel. 17:8-11). A fizikai elet 
eroszakos megsziintetesenek metaforikus hasznalata ez. Ez a kifejezes nem kapcsolodik a teologiai 
megsemmisites fogalmahoz (lasd Fudge, The Fire That Consumes [A Tiiz Mely Megemeszt] egy 
igazan nyomos ervert a megsemmisites mellett), ami megerositi, hogy a szellemileg elveszettek 
nem szenvednek elvalasztottsagot, hanem a letezest vesztik el. Ezt sz6 szerint ertelmezik. Ezt azert 
bizonygatjak, mert ez sokkal "humanusabb" lenne Istentol, mint a pokol orokkevalosaga. 
Mindazonaltal ugyanaz a kifejezes, ami a Mate 25:46-ban egy orokkevalo mennyet ir le, leirja az 
orokkevalo poklot is. 

6:10 „Mert minden rossznak gyokere a penz szerelme" Lehet, hogy ez egy j 61 ismert kozmondas 
volt. Nem a penz a problema; a penz szeretete az, ami a problemat okozza! A gorog nyelvben nines 
ott a hatarozott nevelo a "gyoker" elott, ami azt jelenti, hogy ez egyike a sok problemanak (vo. II. 
Tim. 2:25-26; 3:2-5, 7-9). A penz egy eszkoz, nem pedig a eel. 

■ „amely utan sovarogva egyesek eltevelyedtek a hittol" A "hit" kifejezes az iidvossegrol szol 
vagy az istenfelo eletrol? Ebben a szovegkomyezetben a hamis tanitok elhagytak a hitet es 
megprobalnak masokat befolyasolni (vo. Mark 13:22). A mohosag es az anyagi kihasznalas (a 
szexualis kihasznalassal egyiitt, tovabba kiilonleges tudassal es betekintessel valo rendelkezes 
allitasa) visszatero jellemzo vonasa a hamis tanitoknak. Ha a penz alapvetove, vegso cella valik, 
akkor istenne valik. A "Mammon" sz6 az NASB forditasban nagybetiivel kezdodik, mert ugy veltek, 
hogy a sziriai penzisten titulusara utal. A penz szerelme balvanyimadassa valhat. Katasztrofalis 
kovetkezmenyekkel jarhat mar ebben az eletben is, es az elkovetkezendoben is (vo. 4:1; 5:8; II. 
Tim. 2:25-26; Titusz 1:16). 

Nagyon nehez kiilonbseget tenni egy elveszett hamis tanlto es egy becsapott, raszedett hivo 
kozott. Eleg gyakran hasonloan neznek ki, hasonloan gondolkodnak es cselekszenek. Csak Isten 
ismerheti a szivet. O fogja meghozni a vegso dontest. Jezus szavai a Mate 7-ben ("gyiimolcseikrol 
ismeritek meg oket") es a 13-ban (a magveto peldazata) nagyon is problematikus a dedelgetett kis 
szisztematikus teologiank szamara. 



SZOVEG: 6:11-16 



i^Te pedig, Isten embere, keriild ezeket. Ellenben torekedj igazsagra, kegyessegre, hitre, 
szeretetre, allhatatossagra, szelidlelkiisegre. ^^Harcold meg a hit nemes harcat, ragadd meg 
az orok eletet, amelyre elhivattal, amelyrol vallast tettel szep hitvallassal sok tanii elott. 
^•^Meghagyom neked az Isten szine elott, aki eletet ad mindennek, es Krisztus Jezus szine 
elott, aki Poncius Pilatus elott bizonysagot tett azzal a szep hitvallassal, ^''hogy tartsd meg a 
parancsolatot szeploteleniil, feddhetetleniil a mi Urunk Jezus Krisztus megjeleneseig. ^^Ezt a 
maga idejen megmutatja majd a boldog es egyetlen Hatalmassag, a kiralyok Kiralya es 
uraknak Ura. ^^Ove egyediil a halhatatlansag, aki megkozelithetetlen vilagossagban lakik, 
akit az emberek koziil senki sem latott, es nem is lathat: ove a tisztelet es az orokkevalo 
hatalom. Amen. 



6:11 „keriild ezeket" Timoteusnak az lett megparancsolva (JELENIDEJU AKTIV 
FELSZOLITAS), hogy menekiiljon el a 3-10 versekben megtargyalt dolgok elol. Ezek a dolgok 
szemben alltak mindazzal, amit predikalnia es tanltania kellett (vo. 2b vers), amik az 5:l-6:2a-ban 
vannak felsorolva. A keresztenyseg az kezdeti es a folyamatos donteshozatalt is magaban foglalja! 



NASB, NRSV 

TEV „te Isten embere" 

NKJV „oh, Isten embere" 

NJB „mint aki Istennek odaszentelt" 

Ez egy megtisztelo dm volt az OSZ-bol, amit Mozesre, Illesre, Elizeusra, Samuelre es 
Davidra hasznaltak. AIL Tim. 3:16,17-ben Isten igeje altal felkeszitett hivokre hasznalja. Ahamis 
tanitok nem Isten emberei, vagy az Ige altal kepzettek. 

■ „t6rekedj" Ez egy ujabb JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS, egy folyamatos parancs. Az 
elso felszolltas, ("keriild") negativ, mig a masodik felszolitas ("torekedj") pozitiv. Mind a ketto 
nagyon lenyeges az egeszseges tanltashoz es a szemelyes igazsagossaghoz. 

■ „igazsagra" Ez minden bizonnyal a szent eletre utal (vo. Jakab 3:13-18), nem pedig a 
tulajdonitott/felruhazott (torvenyszeki) igazsagra, mint a Romai levelben (vo. 4. fejezet). Lasd a 
Kiilonleges Temat a Titusz 2:13-ban. A Roma 1-8 (egy tanteteli osszegzes) beszel a Krisztusban 
valo helyzetiinkrol (azaz a megigazitasrol). A Pasztori Levelek (a hamis tanitasok ellen szolo 
levelek) a tulajdonunk birtoklasarol beszelnek (azaz a megszentelodesrol). Lasd Kiilonleges Tema: 
Igazsagossag a Titusz 2:12-ben. 

Ez a Krisztusi jellemzokrol szolo lista pontosan az ellentettje annak az eletstilusnak, amit az 
hamis tanitok eltek. Gyiimolcseikrol ismeritek meg oket (vo. Mate 7). 

■ „kegyessegre" Ez egy visszatero tema (vo. 3:10; 4:7-8; 6:3,5-6; II. Tim. 3:5). Lasd a 
Kiilonleges Temat a 4:7-ben. Az orok eletnek megfigyelheto jellemvonasai vannak. Istent ismemi 
egyenlo azzal, hogy olyan vagy mint O (erre vagysz es torekszel) (vo. Mate 5:48). 



NASB, NJB „allhatatossagra" 

NKJV „turelemre" 

NRSV, TEV „kitartasra" 

A gorog hupomone szonak szamos lehetseges angol forditasa letezik. A Greek-English 
Lexicon of the New Testament (az Ujszovetseg gorog-angol lexikona) cimii konyvben Bauer, Arndt, 
Gingrich es Danker azt mondja, hogy ez a sz6 arra utal, hogy kiallja valaki a nehez munkat vagy a 
szenvedest (846. oldal). Timoteusnak szembe kellett neznie a (1) problemakkal; (2) azokkal, akik a 
problemakat eloideztek; (3) es azokkal, akikre hatassal voltak ezek a problemak, s mindezt 



rendlthetetlen kitartassal kellett tennie. Lasd Kiilonleges Tema a 4: 16-ban. 

■ „szelidlelkusegre" Timoteusnak nem csak hogy ki kellett tartania es allhatatosnak kellett 
lennie, hanem mindezt hiiseges, szereto es szelld lelekkel kellett megtennie (vo. 3:3; II. Tim. 2:25; 
Titusz 3:3; Gal. 6:1; Jakab 1:21; 3:13,17; I. Pet. 2:18; 3:4). 

6:12 „Harcold meg a hit nemes harcat" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS. A 

rokonertelmu iget es fonevet hasznalja, hogy meg jobban kihangsulyozza a sportoloi (vo. 1:18; 
Zsid. 12:1-3 vagy a katonai, vo. Ef. 6:10-18) metaforat (Pal szinten "megharcolta a nemes harcot", 
II. Tim. 4:7). Az "agonia" sz6 ebbol a sport metaforabol szarmazik. 

■ „ragadd meg az orok eletet" Ez egy AORIST MIDDLE FELSZOLITAS (vo. 19. vers). Ez 
annak a metaforaja, hogy a gyoztes sportolo megkapja a gyozelemert jaro trofeat vagy a koronat. Ez 
megmutatja, hogy az emberisegnek muszaj egy kezdeti dontest hoznia (vo. 12b) es folytassa is 
hitben, mint ahogy azt a kovetkezo kifejezes be is mutatja Isten megtarto hatalmat (vo. 12c). Ezek 
az iidvosseg igaz es ervenyes szovetsegi aspektusai; paradox, de igaz! Az orok elet egy modja 
annak, hogy az evangelium remenyenek beteljesiilesere utaljunk (azaz megdicsoiiles, vo. Roma 
8:30). 

■ „amelyre elhivattal" Ezt a kihangsulyozast, ami az Isten kivalaszto es megtarto hatalman van 
(vo. I: Kor. 1:9) ossze kell egyeztetniink a mindennapi hit-teli egyiittmukodesiinkkel. A 
predestinaciot es a megtartast ugy kell egyiitt megtartanunk, mint egy erme ket oldalat. 



KULONLEGES TEMA: KIVALASZTAS/PREDESTINACIO (eleve elrendeles) ES A 
TEOLOGIAI EGYENSULY SZUKSEGESSEGE 

A kivalasztas egy csodalatos tan. Mindazonaltal nem felhlvas a szemelyvalogatasra, hanem 
egy elhivas arra, hogy csatoma, eszkoz legyel, vagy masok megteresenek eszkoze! Az OSZ-ben 
ezt a kifejezest elsodlegesen szolgalatra hasznaltak; az USZ-ben elsodlegesen az iidvossegre 
hasznaljak, ami a szolgalatban mutatkozik meg. A Biblia soha sem oldja fel a latszolagos 
ellentetet Isten szuverenitasa es az emberek szabad akarata kozott, hanem mind a kettot 
megerositi! Abibliai fesziiltsegre egy j6 pelda a Roma 9 lenne, ami Isten szuveren valasztasarol 
szol, es a Roma 10 pedig az emberiseg sziiksegszerii valaszreakciqjarol (vo. 10:11,13). 

Ennek a teologiai fesziiltsegnek a kulcsa az Efezus l:4-ben lehet megtalalni. Jezus Isten 
kivalasztottja, es potencialisan Benne mi is mindannyian ki lettiink valasztva (Karl Earth). 
Jezus Isten "igen" valasza az emberiseg sziiksegere (Karl Earth). Az Efezus 1:4 szinten segit 
abban, hogy letisztazzuk ezt a temat, mivel azt erositi meg, hogy a predestinacio celja nem a 
menny, hanem a szentseg (Krisztushoz hasonlatossag). Nagyon gyakran az evangelium haszna 
az, ami vonz minket, es elhanyagoljuk a felelossegeinket! Isten hivasa (kivalasztasa) egy 
bizonyos idore szol, valamint az orokkevalosagra is! 

A tanok mas igazsagokkal is kapcsolatban allnak, nem csak egyetlen, mashoz nem 
kapcsolodo igazsaggal. Erre egy j6 pelda a csillagkep szemben egyetlen csillaggal. Isten az 
igazsagokat keleti, nem pedig nyugati miifajban tarja elenk. Nem szabad ezt a fesziiltseget 
eltavolitanunk, amit a nyelvjarasi (paradox) parok okoznak egy egy tanitott igazsagban (Isten 
transzcendens volta szemben a benniink rejlo voltaval; biztonsag szemben a megorzessel; Jezus 
az Atyaval valo egyenlosege szemben Jezus az Atyanak valo alavetettsege; kereszteny 
szabadsag szemben a kereszteny kotelessegevel, amivel a szovetseges partnerenek tartozik; 
stb.). 

Az a teologiai fogalom, hogy "szovetseg", egyesiti Isten szuverenitasat (aki mindig 
kezdemenyez es felallitja a tennivalok sorrendjet) a kotelezo kezdeti es folyamatos biinbano, 
hittel teli valaszat az embernek. Legy ovatos a szovegbizonyitassal, nehogy az ellentet egyik 
oldalat bizonyitsd vele, a masikat meg lebecsmerled! Vigyazz, hogy ne csak a te kedvenc 



tanodat vagy teologiai rendszeredet hangsulyozd! 



■ „amelyr61 vallast tettel szep hitvallassal" Ez a gorog homologeo sz6, ami a nyilvanos 
hitvallasrol, megvallasrol szol (vo. I. Janos 1:9). Ugy tiinik, hogy ez Timoteus keresztsegere 
(bemerltesere) utal, mint az 6 szemelyes hitvallasara. A korai hivek a "Jezus UR" kifejezest 
ismetelgettek (Roma 10:9-13) az 6 szemelyes es nyilvanos hitvallasukkent a Jezusban valo hitiiket 
megvallva. Ez a rovidke kifejezes magaba foglalta az O emberi mivoltat, istenseget, helyettesito 
aldozatat es felmagasztaltatasat (vo. Fil. 2:6-11). 



KULONLEGES TEMA: MEGVALLAS 

A. Ugyanannak a gorog szotonek ket formajat is hasznaljak a megvallasra vagy a 
hitvallasra, a homolegeo es az exomologeo szavakat. Az a szoosszetetel, amit Jakab 
hasznal a kovetkezokbol all ossze: homo, ugyanaz; lego, beszelni; es ex, valamibol 
kifele. A legalapvetobb jelentese ez: ugyanazt mondani, egyeterteni. Az ex szocska 
hozzatoldasa adta meg a nyilvanos megvallas ertelmet. 

B. Ennek a szocsoportnak az angol (es a magyar) forditasai a kovetkezok: 

1. dicsemi 

2. egyeterteni 

3. kihirdetni 

4. hitetvallani 

5. megvallani 

C. Ennek a szocsoportnak ket latszolag ellentetes hasznal ata volt: 

1 . dicsemi (Istent) 

2. beismemi a biint 

Lehetseges, hogy ez abbol alakult ki, hogy az emberiseg megerezte Isten 
szentseget es a sajat biinosseget. Az egyik igazsag beismerese azt jelenti, hogy mind 
a kettot elismerjiik. Lehet, hogy ez meg is magyarazza a harom nyito kerdest: az 
elso es a harmadik a szenvedessel es a betegseggel foglalkozik (lehetseges, hogy 
amit maga a biin okozott) a masodik pedig a jokedvii dicserettel. 

D. A szocsoport USZ-i hasznalata: 

1. megigerni (vo. Mate 14:7; Apcsel 7:17) 

2. egyeterteni vagy beleegyezni valamibe (vo. Janos 1:20; I. Thessz. 22:6; Apcsel 
24:14; Zsid. 11:13) 

3. dicsemi (vo. Mate 11:25; I. Thessz. 10:21; Roma 14:11; 15:9) 

4. jovahagyni, helyeselni 

a. egy szemelyt (vo. Mate 10:32; I. Thessz. 12:8; Janos 9:22; 12:42; Roma 10:9; 
Fil. 2:11; L Janos 2:23; Jel. 3:5) 

b. egy igazsagot (vo. Apcsel 23:8; II. Kor. 11:13; I. Janos 4:2) 

5. nyilvanosan kihirdetni (a jogi ertelme vallasi megerositesse formalodott ennek a 
szonak, vo. Apcsel 24:14; I. Tim. 6:13) 

a. a biin beismerese nelkiil (vo. I. Tim. 6:12; Zsid. 10:23) 

b. a biin beismeresevel (vo. Mate 3:6; Apcsel 19:18; Zsid. 4:14; Jakab 6:16; I. 
Janos 1:9) 



■ „sok tanii elott" Ez utalhat (1) Timoteus beiktatasara (vo. 5:14; II. Tim. 1:6); (2) a helyi 
gyiilekezet elotti nyilvanos hitvallasara (vo. Apcsel 16:1-2); vagy (3) a bemerltesere. 

6:13 „Meghagyom neked az Isten szine elott" A 13-16-os versek a gorogben egyetlen egy 
mondatod alkotnak. Ugy, ahogyan Timoteus is nyilvanosan tett vallast Jezusrol (vo. Mate 10:32- 
33), most Pal is Isten szine elott utasitja 6t (vo. 5:21; II. Tim. 4:1). 



Pal a Pasztori Level ekben gyakran ad "utasltja" Timoteust, vagy ad neki parancsokat. Ezek a 
dolgok neha olyan dolgokra utalnak, amiket Timoteusnak meg kellene tennie (vo. 1:3,18; 4:11; 
5:21; 6:13; II. Tim. 4:1), neha pedig olyanokra, amiket masoknak kell elmondania (vo. 5:7,21; 6:17; 
II. Tim. 2:14). 

■ „aki eletet ad mindennek" Isten az eredete es forrasa minden eletnek (vo. 16. vers; 1:17; II. 
Tim. 1:10). Nelkiile nines elet. Az OSZ-i YHWH cim, ami a heber "lenni" igebol szarmazik (vo. II. 
Mozes 3:14), egy szqjatek, erre a bizonyos fogalomra alapozva. Isten az egyetlen, aki fizikai es 
orok eletet adhat, es fent is tarthatja azt. 

Ennek a kifejezesnek a kovetkezok koziil mind a ketto a mellekjelentese lehet: (1) eletet ado 
(vo. I. Sam. 2:6; I. Tim. 6:13) es (2) eletet megtarto (vo. Birak 8:19; I. Sam. 27:9,11; I. Kiraly. 
21:31; Lukacs 17:33; Apcsel 7:19). YHWHteszi mind a kettot Krisztuson keresztiil. 

■ „es Krisztus Jezus szine elott, aki Poncius Pilatus elott bizonysagot tett azzal a szep 
hitvallassal" Jezust a "hii tanunak" hivjak (vo. Jel. 1:5; 3:14). Az a kifejezes, hogy "elott" (enopion) 
jelentheti a kovetkezoket: (1) "elotte" vagy (2) "az 6 idejeben". Igy aztan ez utalhat Jezus egesz 
eletere, mint tanusagra, vagy kifejezetten a kihallgatasaira (vo. Mate 27:2; Janos 18:37). 

6:14 „hogy tartsd meg a parancsolatot szeploteleniil" Lehetseges, hogy ez a 11. es a 12. versre 
utal. Timoteusnak engedelmessegben es tisztasagban kellett elnie, nem ugy, mint ahogy a hamis 
tanitok eltek. Lasd Kiilonleges Tema a 3:2-ben. 

■ „megjeleneseig" A II. Tim. l:10-ben es a Titusz 2:ll-ben ezt a kifejezest (epiphaneia) Jezus 
elso eljovetelere hasznalja, de itt es a II. Thessz. 2:8-ban, a II. Tim. 4:l,8-ban es a Titusz 2:13-ban a 
masodik eljovetelere hasznalja. A masodik eljovetel mindig is nagy osztonzes volt arra, hogy 
kereszteny eletet eljiink. Lasd Kiilonleges Tema a Titusz 2:13-ban. 

6:15 „Ezt a maga idejen megmutatja majd" Ugyanezt a kifejezest hasznalja a 2:6-ban es a Titusz 
l:3-ban Jezus elso eljovetelere. A "megmutatja" sz6 Istenre az Atyara utal, es arra, hogy O tudja 
pontosan es az O iranyitasa alatt van a Messias elso es masodik eljovetele is (vo. Mate 24:36; 
Apcsel 1:7). 

■ a boldog es egyetlen Hatalmassag, a kiralyok Kiralya es uraknak Ura" Ez az imadsag 
nagyon hasonlo az l:17-hez. Ezek a leiro kifejezesek tudatosan es szovegkornyezetileg is Istenre az 
Atyara utalnak: 

1. "boldog" (1:) 

2. "egyetlen Hatalmassag" (1:17; vo. Bolcseletek 46:5) 

3. "uraknak Ura" (V. Mozes 10:17; Zsoh. 136:3) 

Az a cim, hogy "kiralyok Kiralya" parhuzamos az "uraknak Ura" kifejezessel, es Jezusra hasznalja a 
Jel. 17:14; 19:16. Eredetileg a mezopotamiai kiralyokra utalt, de a zsidok elkezdtek hasznalni a 
bibliakozi idoszakban es YHWH-ra utaltak vele. 

6:16 „6ve egyediil a halhatatlansag" Ez a "halal" kifejezes az ALPHA PRIVATIVE (tagado vagy 
a hianyt jelzo nevelo) hasznalataval (vo. I. Kor. 15:53-54). Ugy tiinik, hogy ez az eredeti jelentese 
az OSZ-i "YHWH" cimnek, a mindig elo, az egyetlen elo (vo. II. Mozes 3:14-16). Figyeljiik meg 
azt, hogy ebbol az egyistenhitre lehet kovetkeztetni: "ove egyediil"! YHWH az eredete es forrasa az 
eletnek, es nincsen mas! Lasd a 2:5 jegyzetet. 

■ „aki megkozelithetetlen vilagossagban lakozik" A rabbik a "dicsoseg felhqjenek" hivtak a 
Shekinah-t, ami a heber "lakozni" kifejezesbol szarmazik (azzal a jelentessel, hogy "tartosan/vegleg 
ott lakozni", vo. II. Mozes 24:17; 23:20). 



■ „akit az emberek koziil senki sem latott, es nem is lathat" Az 6SZ-ben Isten szentsege 
annyira csodalatramelto volt, hogy egyetlen biinos ember sem lathatta Istent elve (vo. I. Mozes 
16:13; 32:30, II. Mozes 20:19; 33:18-20; BIrak 6:22-23; 13:22; Ezs. 6:5; Janos 6:46; I. Janos 4:12). 
Az USZ-ben a hivok Jezusban kijelentve lathattak Ot valqjaban (vo. I. Janos 1:18; 6:46) es egy nap 
majd szemelyesen is lathatjak (Mate 5:8; Zsid. 12:14; Jel. 22:40). 

■ „6ve a tisztelet es az orokkevalo hatalom" Pal gyakran tor ki dicseretben, Istent az Atyat 
dicseri (vo. 1:17). A Fiu az Atya eszkoze a teremtesben, a kijelentesben, a megvaltasban es az 
Iteletben. Mindazonaltal az orokkevalo kiralysag az Atyahoz tartozik a Fiii altal (vo. Dan. 7:13; I. 
Kor. 25:25-28). 

■ „Amen" Ez egy heber idioma a megerosltesre. 



KULONLEGES TEMA: AMEN 

I. OSZOVETSEG 

A. Az "Amen" kifejezes egy heber szonak az egyik formaja, ami igazsagot jelent 
(emeth) vagy hitelesseget (emun, emunah), hitet es hiiseget. 

B. Szotani eredete a szemely fizikai stabil allasabol ered. Az ellentettje az lenne, hogy 
valaki nem szilard, elcsuszik (vo. V. Mozes 28:64-67; 38:16; Zsolt. 40:2; 73:18; Jer. 
23:12) vagy bozladozik (vo. Zsolt. 73:2). Ebbol a sz6 szerinti hasznalatbol alakult ki 
a metaforikus megfelelqje a hiiseges, hiteles, lojalis, es megbizhato (vo. I. Mozes 
15:16; Hab. 2:4). 

C. Kiilonleges hasznalati modok: 

1. oszlop, II. Kir. 18:16 (I. Tim. 3:15) 

2. meggyozodes, II. Mozes 17:12 

3. szilardsag, II. Mozes 17:12 

4. stabilitas, Ezs. 33:6; 34:5-7 

5. igaz, I. Kir. 10:6; 17:24; 22:16; Peld. 12:22 

6. hatarozott, II. Kron. 20:20; Ezs. 7:9 

7. megbizhato (Tora), Zsolt. 119:43,142,151,168 

D. Az OSZ-ben ket masik Heber kifejezest hasznalnak az aktiv hitre. 

1 . bathach, bizalom 

2. yra, felelem, tisztelet, dicseret (vo. I. Mozes 22:12) 

E. A bizalom vagy a megbizhatosag jelentesebol kialakult egy liturgiai hasznalata, amit 
arra hasznaltak, hogy megerositsenek egy igaz vagy megbizhato allitast valakirol 
(vo. V. Mozes 27:15-26; Neh. 8:6; Zsolt. 41:13; 70:19; 89:52; 106:48). 

F. Ehhez a kifejezeshez a teologiai kulcs nem az emberiseg hiisege, hanem YHWH 
hiisege (vo. II. Mozes 34:6; V. Mozes 32:4; Zsolt 108:4; 115:1; 117:2; 138:2). A 
bukott emberiseg egyetlen remenye az YHWH kegyelmes es hiiseges szovetsegi 
hiisege es az O igeretei. 

Azoknak, akik ismerik YHWH-t, olyanoknak kell lenniiik, mint O (vo. Hab. 2:4). 
ABiblia tortenelem, es annak a feljegyzese, hogy Isten az O kepet helyreallitja (vo. 
I. Mozes 1:26-27) az emberekben. Az iidvosseg helyreallitja az emberiseg azon 
kepesseget, hogy kozeli kapcsolata legyen Istennel. Ezert lettiink megteremtve. 

II. UJSZOVETSEG 

A. Az USZ-ben az "amen" sz6 hasznalata nagyon gyakori egy allitas 
megbizhatosaganak osszegzo liturgiai megerositesekent (vo. I. Kor. 14:16; II. Kor 
1:20; Jel. 1:7; 5:14; 7:12). 

B. Az USZ-ben gyakori az imadsag zarasara valo hasznalata ennek a kifejezesnek (vo. 



Roma 1:25; 9:5; 11:36; 16:27; Gal. 1:5; 6:18; Ef. 3:21; Fil. 4:20; II. Thessz. 3:18; I. 
Tim. 1:17;6:16;II. Tim. 4:18). 

C. Jezus volt az egyetlen, aki ezt e kifejezest (Janosban kettozve) hasznalta arra, hogy 
egy jelentosegteljes allitast vezessen be vele (vo. Lukacs 4:24; 12:37; 18:17,29; 
21:32; 23:43). 

D. A Jel. 3:14-ben Jezus cimekent hasznalja (lehetseges, hogy YHWH cime is ez volt 
az Ezs. 65:16-ban). 

E. A hiisegesseg vagy a hit, a megbizhatosag es a bizalom a gorogben a pistos vagy 
pistis szoval keriil kifejezesre, amit az angolban a bizalom, hit, hinni szoval fejeznek 
ki. 



SZOVEG: 6:17-19 

i^Azoknak pedig, akik e vilagban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gogosek, 
es ne a bizonytalan gazdagsagban remenykedjenek, hanem Istenben, aki megelhetesiinkre 
mindent bosegesen megad nekiink. ^^A gazdagok tegyenek jot, legyenek gazdagok a jo 
cselekedetekben, adakozzanak szivesen, javaikat osszak meg masokkal, ^^gyiijtsenek 
maguknak jo alapot a jovendore, hogy elnyerjek az igazi eletet. 



6:17-19 Elgondolkodtato, hogy a 17-19-es versek utogondolatok voltak-e, vagy hogy Pal tobb 
informaciohoz jutott az Efezusban levo hazi gyiilekezetekrol. Az is lehetseges, hogy Pal maga irta a 
7-21-es verseket, mivel altalaban 6 maga zarta a leveleit (vo. II. Thessz. 3:17-18). 

6:17 „Azoknak pedig, akik e vilagban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gogosek" 

Ugy ahogyan a 9. vers int a penz utani gonosz sovargastol, a 17. vers azokat figyelmezteti, akiknek 
van penziik, hogy nehogy abba helyezzek hitiiket Krisztus helyett (vo. Mate 6:19-21; 13:22; 19:23- 
30; Jakab 1:9-11; 5:1-6). 



KULONLEGES TEMA: A JELEN KORSZAK ES AZ ELJOVENDO KORSZAK 

Az OSZ-i profetak ugy tekintettek a jovore, mint a jelen meghosszabbitasara. Szamukra a 
jovo a foldrajzi Izrael helyreallitasa lesz. Mindazonaltal ok is meglattak az uj napot (Ezs. 65:17; 
66:22). De mivel Abraham leszarmazottjai tovabbra is folyamatosan akaratlagosan elutasitottak 
YHWH-t (meg a szamiizetes utan is) egy uj paradigma valtas kovetkezett be a zsido 
intertestamentalis apokaliptikus irodalomban (vo. I. Enok, IV Ezsdras, II Baruk). Ezek az irasok 
elkezdtek kiilonbseget tenni ket korszak kozott: a jelen gonosz korszak, amiben a Satan 
dominal, es az eljovendo korszak, ami az igazsagossag korszaka, amiben a Lelek uralkodik es a 
Messias vezeti be ezt a korszakot (gyakran egy dinamikus harcoskent abrazolva). 

A teologia ezen teriileten (eszkatalogia) van egy nyilvanvalo fej lodes. A teologusok ezt 
"progressziv kijelentesnek" hivjak. Az USZ megerositi ennek a ket korszaknak az uj kozmikus 
valosagat (azaz az idoszakos dualizmust): 

Jezus Pal Zsidok 

Mate 12:32 Roma 12:2 1:2 

Mate 13:22 es 29 L Kor. 1:20; 2:6,8; 3:18 6:5 

Mark 10:30 IL Kor 4:4 11:3 

Lukacs 16:8 Galatal:4 

Lukacs 18:30 Ef. 1:21; 2:1,7; 6:12 

Lukacs 20:34-35 I. Timoteus 6:17 

n. Tim6teus4:10 



Titusz2:12 

Az USZ-i teologiaban ebben a ket zsido korszakban volt nemi atfedes a nem vart es a 
figyelmen klviil hagyott jovendolesek miatt a Messias ket eljovetelerol. Jezus testetoltese 
beteljesltette az OSZ-i profeciakat az uj korszak bevezetesevel kapcsolatban. Bar az OSZ ugy 
latta az O eljovetelet mint Biro es Gyoztes Hodlto, megis eloszor ugy jott el, mint a Szenvedo 
Szolga (vo. Ezs. 53), alazatos es szelid (vo. Zak. 9:9). Vissza fog terni hatalommal, pontosan 
ugy, ahogy az OSZ megjovendolte (vo. Jelenesek 19). Ez a ketlepeses beteljesiiles miatt van az, 
hogy a Kiralysag jelenvalo (bevezetett) de megis jovobeli (meg nem teljesiilt be egeszen). Ez az 
USZ fesziiltsege, ami a mar de meg nem kozott huzodik! 



■ „es ne a bizonytalan gazdagsagban remenykedjenek" Ez BEFEJEZETT AKTIV FONEVI 
IGENEV. Az emberek hajlamosak arra, hogy a sajat forrasaikban bizzanak, nem pedig Isten 
forrasaiban (vo. 4:10; 5:5). Jezus nehany legeroteljesebb szavait a gazdagokhoz intezte (vo. Lukacs 
18:18-30). 

6:18 „utasitsd oket" Itt talalhatoak Pal harom osszetevot tartalmazo iranymutatoi, amiket azoknak 
szant, akik rendelkeznek ilyen vilagi javakkal (1) tovabbra is tegyenek jot (vo. 5:10; II. Tim. 2:21; 
3:17; Titusz 3:1,8,14); (2) legyenek keszen arra, hogy megosszak masokkal azt, amijiik van; es (3) 
legyenek adakozo lelkiiletiiek (vo. II. Kor. 8-9). 

6:19 Ez a vers emlekeztet Jezus egyik iizenetere a Hegyi beszedbol, legfokeppen a 6. fejezet (vo. 
Lukacs 12:15). Ket metaforat hasznal: (1) a valodi kincsek gyiijtese es (2) epitsenek biztos es eros 
alapot. A vagyon boles hasznalata megteszi mind a kettot! Altaluk a hivok megragadhatj ak a valodi 
eletet (azaz az or ok eletet, vo. 12. vers). 



SZOVEG: 6:20-21 

^"Timoteus, orizd meg a rad bizott kincset. Fordulj el a hazug modon ismeretnek nevezett 
szentsegtelen, iires beszedektol es ellenvetesektol, ^^amelyeket egyesek elfogadva 
eltevelyedtek a hittol. A kegyelem veletek! 



6:20-21 Ezek a zaro sorok lehetseges, hogy Pal sajat kezirasa voltak, hogy hitelesitsek a levelet (vo. 
II. Thessz. 3:17-18). 

6:20 „6rizd meg a rad bizott kincset" Az ige AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Az a kifejezes, 
hogy "rad bizott" a "letet" banki fogalomhoz kapcsolodik, amit itt a Pasztori Levelekben harom 
alkalommal hasznal az "evangeliumra" (vo. 1:11, lasd a teljes jegyzetet az l:18-ban) vagy a 
kereszteny igazsag osszegzesere (vo. Apcsel 6:7; 13:8; 14:22; Gal. 1:23; 3:23; 6:10; Fil. 1:27; Judas 
3,20). Ahivoknek az evangelium safarainak kell lenniiik (vo. I: Kor. 4:1-2; II. Tim. 1:12,14). 

■ „Fordulj el a hazug modon ismeretnek nevezett szentsegtelen, iires beszedektol es 
ellenvetesektol" A "fordulj el" kifejezes az eredeti szovegben JELENIDEJU MIDDLE FONEVI 
IGENEV amit FELSZOLITOMODBAN hasznal. Az I. Timoteus elsosorban az eretneksegrol szol, 
nem pedig az egyhaz szervezeterol, felepiteserol. A konyvben szereplo utmutatasok kozvetleniil a 
hamis tanitok okozta problemakhoz kapcsolodnak, es nem sziiksegszeriien egy egyetemes, minden 
idoben, minden gyiilekezet szamara szolo utmutatasokat fogalmaz meg. 

■ „ismeret" A Pasztori Levelekben szereplo hamis tanitok a "zsido torvenyeskedok" es a gorog 
gnosztikusok kombinacioi (nagyon hasonlitanak a Kolosseban es az Efezusban szereplokhoz). Az 
ismeret, foleg a titkos, vagy kiilonleges modon kijelentett ismeret volt az, amire ezek a hamis 



tanltok azt mondtak, hogy ok ezekkel rendelkeznek. Ezek a tanltok valahogy elvalasztottak az 
igazsagot az elettol, es az iidvosseget ismerette formaltak, az istenfelelemtol elvalasztva. 

6:21 

NASB „amelyeket egyesek elfogadva eltevelyedtek a hittol" 

NKJV „ezeket elfogadva, nehanyan eltavolodtak, ami a hitet illeti" 

NRSV „elfogadva ezeket nehanyan eltevesztettek a celpontot a hitet illetoen" 

TEV „nehanyan azt vallottak, hogy birnak ezzel az ismerettel, es ennek 

eredmenyekent eltevesztettek a hit litjat" 
NJB „ezeket magukeva teve nehanyan eltevesztettek a hit celjat" 

Ugyanezt a szot hasznalja az l:6-ban, hogy lelrja vele a hamis tanltokat; tovabba nezziik meg 
a kovetkezo verseket is: 1:19; 4:1-2; 5:15; 6:10. Olyan sok eroteljes figyelmeztetes van ebben a 
konyvben. 

Emlekezz arra, hogy a keresztenyseg (1) egy szemely, akit iidvozolni kell; (2) egy tan, amit 
hinni kell; es (3) egy minderre valaszul megelt elet! Ha ezek koziil barmelyik is kevesbe 
hangsulyozott, vagy ki lett hagyva, akkor hatalmas problemak meriilnek fel (vo. Mate 7:21-27). 

■ „A kegyelem veletek!" A szemelyes nevmas TOBBESSZAMBAN van. Ez mutatja meg, hogy 
a levelet nyilvanosan kellett felolvasni. Figyeljiik meg, hogy Pal Isten kegyelmet es igaz ismeretet 
keri rajuk nezve (vo. 20. vers)! Ugyanez a TOBBESSZAMU befejezes igaz a tobbi Pasztori Levelre 
is (vo. II. Tim. 4:22; Titusz 3:15). 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Miert nem tamadta meg a kereszteny egyhaz a rabszolgasag iigyet? (Paltol szarmazo 
tovabbi, rabszolgasaggal foglalkozo igeversek: I. Kor. 7:21-24; Gal. 3:28; Ef. 6:5-9; Kol. 
3:22-25; Filemon 16. es 17. vers; Titusz 2:9; I. Pet. 2:18). 

2. Mint mond az 1. es 2. vers a mai modem kori alkalmazott/alkalmazo kapcsolatrol? 

3 . Mi az eretnekseg? 

4. Mi a kiilonbseg egy hamis tanito es az eltero ertelmezes kozott? 

5. Apenzgonosz? 

6. Amilyen j61 csak tudod, mutasd be a hamis tanitok teologiajat. 



TITUSZ 



BEVEZETES A TITUSZOZ IRT LEVELHEZ 

I. A Hatter Tomoren 

A. A Tituszhoz lit level resze Pal leveleinek azon gyujtemenyenek, amit a "Pasztori 
Levelekkent" ismeriink. Azert nevezik Igy, mert az I. Timoteus, a Titusz es a II. Timoteus 
Pal munkatarsaihoz intezett figyelmeztetesekkel foglalkozik a kovetkezo temakban: (1) 
hogyan kell banni a hamis tanltokkal, (2) hogyan kell felallltani a helyi gyiilekezetben a 
vezetoseget, es (3) hogyan kel a kegyessegre batorltani. A konyvek nyilvanvalo idorendi 
sorrendje a kovetkezo: I. Timoteus es/vagy Titusz, majd kesobb a II. Timoteus. A 
Tituszhoz irt level ugyanazokkal a temakkal foglalkozik, mint az I. Timoteus. Lehet, 
hogy a Titusz irodott eloszor, mert a bevezetese olyan hosszii es teologiai, mint a Romai 
level. 

B. Pal es munkatarsainak foldrajzi mozgasa nem illik bele azokba a foldrajzi mozgasokba, 
amiket az Apcselben feljegyeztek Palrol. Igy aztan sokan azt feltetelezik, hogy Palt 
kiengedtek a bortonbol, es volt egy negyedik misszios utja is. 

C. Ennek a negyedik misszios utnak az ideje a Kr. u. 60-as evek eleje 68-al bezarolag 
kellett hogy legyen, mert Palt Nero uralkodasa alatt fejeztek le, es Nero Kr u. 68-ban lett 
ongyilkos (sokan azt feltetelezik, hogy 65-ben az iildoztetesek alatt). 

II. Titusz, a Ferfi 

A. Titusz volt Pal egyik olyan munkatarsa, akiben a legjobban megbizott. Ezt az a teny a 
bizonyltja, hogy Pal 6t kiildte el Korintus es Kreta problemas reszeire. 

B. Ver szerint teljesen pogany volt (Timoteus csak felig volt gorog), aki Pal predikalasara 
tert meg. Pal nem volt hajlando koriilmetelni (vo. Gal. 2:3). 

C. Pal gyakran emliti meg a leveleiben (vo. II. Kor. 2:13; 7:6-15; 8:6-24; 12:18; Gal. 2:1-3; 
II. Tim. 4:10) es nagyon meglepo, hogy Lukacs nem emliti meg az Apcselben. Nehany 
kommentar azt feltetelezi, hogy (1) lehetseges, hogy Lukacs rokona volt (lehet, hogy a 
testvere) es megemliteni a nevet kulturalisan helytelen lett volna Lukacs reszerol, vagy 
(2) Titusz volt Lukacs elsodleges forrasa Pal eleterol es szolgalatarol, igy aztan 
ugyanugy mint Lukacs, nem keriil megnevezesre. 

D. Elkiserte Palt es Bamabast a nagyon fontos Jeruzsalami zsinatra, amit az Apcsel 15 
jegyez fel, ahol is az uj pogany hivok kapcsolatat vitattak meg a Mozesi torvennyel, es 
hoztak vegso dontest ezzel kapcsolatban. 

E. Ez a konyv arra a tanacsra osszpontosit, amit Pal adott Titusznak a Kretan valo 
szolgalataval kapcsolatban. Titusz Pal hivatalos kepviselqjekent jar el. 

F. Az USZ-ben a legutolso informacionk Tituszrol az, hogy Dalmaciaba kiildtek szolgalni 
(vo.IL Tim. 4:10). 

III. A Hamis Tanitok 



A. Nyilvanvalo, hogy volt a hamis tanltoknak egy csoportja Kretan, akik szemben alltak Pal 
evangeliumaval. 

B. Az 6 teologiai tanltasuk volt az, ami konfliktusba keveredett azzal az istenfelo 
eletstllussal, amit minden hivotol elvartak. 

1. az istenfelo elettel kapcsolatos igeversek: 1:1,16; 2:7,14; 3:1,8,14 

2. az ertekes szemelyisegi jellemvonasok osszegzese: 2:11-14; 3:4-7 

C. Ezeknek a hamis tanoknak van egy nyilvanvalo zsido mellekize (vo. 1:10,14; 3:8-9). 
Ezek az eretnek tanok a zsido torvenyeskedes es a gorog spekulativ 
gondolkodasrendszer (gnoszticizmus, lasd Kiilonleges Tema az l:l-ben) kevereke. 
Nagyon hasonlitanak az I. Timoteusban, a Kolosseban es az Efezusban megnevezett 
hamis tanitokhoz. A Pasztori level ek figyelmenek kozeppontjaban az eretnek tanok 
allnak, nem pedig kizarolagosan a gyiilekezeti rendszerezes. 

ELSO OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az egesz bibliai konyvet. Sajat szavaiddal fogalmazd meg az egesz 
konyv kozponti temajat. 

1 . A telj es konyv temaj a 

2. Irodalmi stilus (miifaj) 



MASODIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az egesz bibliai konyvet masodszor is. Vazold a fo temakat es nevezd 
is meg azokat egyetlen mondattal. 

1 . Az el so irodalmi egyseg temaj a 

2. A masodik irodalmi egyseg temaj a 

3 . A harmadik irodalmi egyseg temaj a 

4. A negyedik irodalmi egyseg temaj a 

5. stb. 



TITUSZ 1 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI* 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Koszontes 


Udvozles 


Koszontes 


Nyito Udvozletek 


Cimzes 


1:1-4 


1:1-3 


1:1-3 


1:1-3 


1:1-4 




1:4a 


1:4a 


1:4a 






1:4b 


1:4b 


1:4b 




Titusz Kretai Munkaja 


Kepzett Eloljarok 


Adminisztracio 


Titusz Kretai Munkaja 


Az Eloljarok Kijelolese 


1:5-9 


1:5-9 

Az Eloljarok Feladata 


1:5-9 


1:5-9 


1:5-9 

A Hamis Tanitokkal Valo 
Szembenallas 


l:10-12a 


1:10-16 


1:10-16 


1:10-16 


1:10-14 


l:12b-16 








1:15-16 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



* Bar nem ihletettek, de a bekezdesek mindenkepp kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. 
Minden modem forditas rendelkezik felosztott es osszegzett bekezdesekkel. Minden bekezdesnek van egy kozponti temaja, igazsaga vagy 
gondolatmenete. Minden valtozat kiilon magaban foglal egy temat sajat stilusa szerint. Mikozben olvasod a kiilonfele forditasokat talald meg azt a 
forditast, amelyik legjobban segit teged abban, hogy megertsd a temat es a verseket. 

Minden fejezetben eloszor is a Bibliat olvassuk el es probaljuk meg a temait (bekezdeseit) azonositani, aztan hasonlitsuk ossze az 
ertelmezesiinket a modem valtozatokkal. Csak akkor erthetjiik meg igazan a Bibliat, ha ertjiik az eredeti szerzo szandekat es kovetjiik az o logikajat es 
annak bemutatasat. Csak az eredeti szerzo volt ihletett — az olvasonak nines joga megvaltoztatni vagy modositani az iizenetet. A Biblia olvasoinak 
felelossege az, hogy alkalmazzak az ihletett igazsagot mindennapjaikban es az eletiikre. 

Vegyiik flgyeleinbe, hogy minden niegfogalmazas teljes mertekben meg van magyarazva az elso, masodik es haiTnadik fuggelekben. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 1:1-3 

^Pal, Isten szolgaja, Jezus Krisztusnak pedig apostola az Isten valasztottaiert, hogy 
higgyenek, es megismerjek az igazsagot az igazi kegyesseg szerint, ^az orok elet 
remenysegere, amelyet az Isten, aki nem hazudik, orok idok elott megigert, -^igejet pedig 
kijelentette a maga idejeben az evangelium hirdetesevel: erre kaptam megbizast a mi 
iidvozito Isteniink rendelesebol. 



1:1 „Pal" Ez a gorog kifejezes azt jelenti, hogy "kicsi". A kerdes az, hogy Pal ezt a nevet sajat 
maganak adta, vagy a sziilei adtak neki. Pal a szentek koziil a legkisebbnek titulalta magat, mert 
egykor uldozte azEgyhazat (vo. 7:58; 8:1; 9:1-2; 22:4,19-20; 26:10-11; I. Kor. 15:9; Ef. 3:8; I. Tim. 
1:15). Mindazonaltal a legtobb Diaszporaban elo zsido (Palesztina teriileten klviil) ket nevet kapott 
a sziiletesekor ebben az idoszakban, egy zsido nevet es egy gorogot. 

■ „Isten szolgaja" Ez az OSZ-i vezetokre hasznalt megtisztelo titulus volt (vo. V. Mozes 34:5; 
Jozs. 1:1-2; 24:25; II. Sam. 7:5; Zsolt. 89:3; 105:42; Dan. 6:20; 9:11). Pal altalaban a "Krisztus 
szolgaja" kifejezest hasznalja (vo. Roma 1:1; Gal. 1:10; Fil. 1:1). Itt azonban "Isten rabszolgaja". 
Lehetseges, hogy ez arra a tenyre utal, hogy a hamis tanitok valamilyen modon kapcsolatban voltak 
a Judaizmussal. 

1 . Istent ot alkalommal emliti meg ennek a levelnek a nyito soraiban (vo. 1-4 versek) 

2. ez lehet, hogy azt is megmagyarazza, hogy miert hasznalja az "Udvozito" titulust Istenre az 
Atyara harom alkalommal is, ugyanugy mint ahogy harom alkalommal Jezusra is hasznalta 

3. nyilvanvalo az 1:10,14; 3:8-9-es versekbol, hogy volt valamilyen zsido eleme a Kretan zajlo 
szethuzasnak. 

■ „apostola" Ez a sz6 sz6 szerint azt jelenti, hogy "az elkiildott", aminek a rabbinikus 
judaizmusban volt egy olyan jelentese, hogy valaki, akit hivatalos hatalommal kiildtek ki. Lasd a 
Kiilonleges Temat az l:l-ben. Hasonlo a nagykovet fogalmunkkal (vo. II. Kor. 5:20). Tovabba ily 
modon bizonyitotta es erositette meg Pal a Krisztustol valo hatalmat, mint ahogy tette azt az elobbi 
titulussal is: "Isten szolgaja". Megalapozta a megbizolevelet, hogy felhatalmazza Tituszt. Ezt a 
levelet fel kellett, hogy olvassak az egesz gyiilekezet elott, ahogy azt a TOBBESSZAMBAN levo 
szemelyes nevmasok a kovetkezo igehelyeken tisztan megmutatjak: I. Tim. 6:21; II. Tim. 4:22 es 
Titusz 3:15. 

■ „az Isten valasztottaiert" Sz6 szerint ez azt jelenti, hogy "a valasztottak hiteert". AZ OSZ-ben 
a valasztott kifejezest Isten szolgalatara hasznaltak, meg az USZ-ben az Isten altal tortent 
iidvossegre hasznaltak (vo. Roma 8:29-30; 9:1; Ef. 1:4-11; II. Tim. 1:9). A kivalasztasnak ez a 
jelentese j61 ki lett fejezve az Apcsel 13:48-ban. A gyiilekezet Isten kivalasztottjai (vo. Roma 8:32; 
Kol. 3:12; II. Tim. 2:10). Az egyhaz nem egy uj szemely volt, hanem az OSZ-i Isten nepenek a 
kiterjesztese. Lasd Kiilonleges Tema a Kivalasztassal kapcsolatban (el eve elrendeles) az I. Timoteus 
6:12-ben. 

■ „hogy higgyenek" A FONEVHEZ nem kapcsolodik HATAROZOTT NEVELO; Igy utalhat 
(1) valaki Krisztusban valo szemelyes hitere; (2) hiiseges eletre (OSZ-i ertelemben); vagy (3) a 
kereszteny tanok osszessegere (vo. Apcsel 6:7; 18:8; 14:22; Gal. 1:23; 3:23; 6:10; Fil. 1:27; Judas 
3,20). Pal szolgalata az volt, hogy (1) osztokelje a hitet azoknak, akik mar megtertek, vagy (2) hogy 
az orok idoktol fogva elhivottakat szemelyes hitre vezesse ("elohivni az elhlvottakat"). Mind a ketto 
sziiksegszerii, de hogy itt melyiket hangsulyozza, az nem bizonyos. 

■ „megismerjek" Ez a gorog epiginosko osszetett sz6, ami egy teljes tapasztalati ismeretrol szol. 



Ez a valodi megteresre hasznalt idioma (vo. Janos 8:32; I: Tim. 4:3; II. Tim. 2:25; I. Janos 2:21; III. 
Janos 1). Ez ellenkezo volt a hamis tanitokkal, akik a hangsulyt a titkos tudasra/ismeretre helyeztek, 
aminek azonban semmi koze nem volt a szent elethez. Ugyanezt a kifejezest hasznalja az I. Tim. 2:4 
is, de ott a hangsuly az Isten minden ember eletere vonatkozo akaratan van! 



KULONLEGES TEMA: GNOSZTICIZMUS 

A. Errol az eretnek tanitasrol a legtobb ismeretiink a masodik szazadi gnosztikus irasokbol 
ered. Mindazonaltal azok elkepzelesei mar jelen voltak az elso szazadban is (Holt 
Tengeri Tekercsek) es Janos Apostol irasaiban is. 

B. Az Efezusban (I. Timoteus), Kretan (Titusz) es Kolosseban (Kolosse level) jelen levo 
problemak a korai gnoszticizmus es a torvenyeskedo judaizmus kevereke volt. 

C. Nehany tantetel a valentianusi es a cerinthusi gnoszticizmusbol, a masodik szazadbol: 

1. Az anyag es a lelek oroktol fogva egyiitt letezo volt (letelmeleti dualizmus). Az 
anyag gonosz, a lelek j 6. Isten, aki lelek, kozvetlen modon nem lehet kapcsolatban a 
gonosz anyag megmunkalasaban. 

2. Emanaciok (eonok vagy angyali szintek) vannak az Isten es az anyag kozott. Az 
utolso, vagy a legalacsonyabb az OSZ YHWH-ja volt, aki megalkotta a 
vilagegyetemet (kosmos). 

3. Jezus egy emanacio volt, mint YHWH, de a rangletra magasabb fokan allt, kozelebb 
az igazi Istenhez. Nehanyan 6t tettek meg a legmagasabbnak, de megis 
alacsonyabbnak, mint Isten, es minden bizonnyal nem testet oltott istensegkent (vo. 
Janos 1:14). Mivel az anyag gonosz, Jezusnak nem lehetett emberi teste ugy, hogy 
kozben megmaradt isteninek. Ugy tiint, mintha emberi lenne, de valqjaban csak egy 
lei ek/szellem volt (vo. I. Janos 1:1-3, 4:1-6). 

4. Az iidvosseget a Jezusban valo hit plusz kiilonleges ismeret/tudas altal lehetett 
elnyerni, amihez csakis kiilonleges emberek altal lehet hozzafemi. Az ismeret 
(jelszavak) volt a kulcs, hogy atjuthass a mennyei szferak kozott. A zsido 
torvenyeskedes szinten kovetelmeny volt, hogy elerhesd Istent. 

D. A gnosztikus hamis tanitok ket eltero etikai rendszer mellett korteskedtek: 

1. Bizonyos emberek szamara az eletstilusnak semmi koze nem volt az iidvosseghez. 
Szamukra az iidvosseg es a szellemiseg titkos ismeretbe (jelszavakba) volt zarva, 
ami altal atjuthattak az angyali szferakon (eonokon). 

2. Masok szamara viszont az eletstilus letfontossagu volt az iidvosseghez. Ebben a 
konyvben a hamis tanitok egy aszketa eletformat tartottak a valodi megteres 
bizonyitekanak, es ezt hangsulyoztak (vo. 2:16-23). 

E. Egy nagyon j6 konyv ezzel kapcsolatban a The Nag Hammadi Library (A Nag 
Hammadi Lelet) James M. Robinsontol es Richard Smithtol. 



■ „az igazsagot az igazi kegyesseg szerint" Ez egy eroteljes ellentet a hamis tanitok 
kizarolagossagaval szemben. Azt hangsulyoztak, hogy a tudast/ismeretet egy elit csoport birtokolja. 
Az igazsagnak kapcsolodnia kell a mindennapi elethez (vo. I. Tim. 2:2). Az istenfelelem vagy a 
vallasossag (eusebeia) egy altalanos tema a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 2:2; 3:16; 4:7,8; 
6:3,5,6,11; II. Tim. 3:5; Titusz 1:1; egy szoosszeteteli forma, a theosebeia az I. Tim. 2:10-ben; es a 
melleknevi formaja eusebos a II. Tim. 3:10-ben es a Titusz 2:12-ben). Lasd Kiilonleges Tema az I. 
Tim. 4:7-ben. 

Ez nyilvanvaloan a hamis tanitok hibaira mutat ra. A hivoket nem csakhogy a mennybe 
varjak, mikor meghalnak, hanem a jelen vilagban valo Krisztusi eletre is hivatottak (vo. Roma 8:28- 
29; II. Kor. 3:18; Gal. 4:19; Ef. 1:14; I. Thessz. 3:13; 4:3). Az evangelium celjanak nines vege, amig 
mindenki meg nem ismerte a Megvaltot es az O jellemet tiikrozik vissza. Lasd Kiilonleges Tema: az 
Igazsag Pal Irasaiban az I. Tim. 2:4-ben. 



1:2 „az orok elet remenysegere" Az epi eloljaroszo a "megpihenni" ertelmet sugalmazza. Az RSV 
es a TEV angol nyelvii fordltasok a kovetkezo kifejezest hasznaljak: "amin alapszik". A "remeny" 
kifejezesnek van egy kettos ertelme, mar ami Isten a megvaltasra vonatkozo orok tervet illeti. 

Az orok elet Pal Irasaiban mindig az uj korszakban valo eletet jelenti, az eszkatalogikus eletet 
(vo. Roma 2:7; 6:22,23; Gal. 6:8; I. Tim. 1:16; Titusz 1:2; 3:7). Janos irasaiban pedig egy j el en 
valosagra utal, ami azon alapszik, hogy valaki Krisztusba, mint Megvaltoba helyezi bizalmat (vo. 
Janos 3:15; 10:28; 12:25; 17:2-3; I: Janos 1:"; 2:25; 3:15; 5:11,13,20). Mind a ketto igaz. Az uj 
korszakot Jezus elso eljovetele vezette be. A hivok mar reszesei ennek az uj korszaknak. Az uj 
korszakot a Masodik eljovetel teljesiti be. 



KULONLEGES TEMA: OROKKEVALO 

Robert B. Girdlestone a Synonyms of the Old Testament (az Oszovetseg Szinonimai) cimii 
konyveben van egy erdekes megjegyjez az "orokkevalo" szoval kapcsolatban: 

„Az aidnios melleknev tobb mint negyvenszer fordul elo az USZ-ben az orok elettel 
kapcsolatban, amit reszben jelenvalo ajandeknak, reszben a jovore vonatkozo igeretnek 
tekint. A Roma 16:26-ban Isten veget nem ero letezesere is alkalmazza; a Zsidok 9:12- 
ben es a 13:20-ban Krisztus engesztelo aldozatanak veget nem ero hatasossagara 
alkalmazza; es az elmult korokra a Roma 16:25-ben, a II. Tim. l:9-ben es a Titusz 1:2- 
ben. 

Ezt a szot hasznalja az orok ttizzel kapcsolatban. Mate 18:8,25,41; Judas 7; az orok 
buntetesre. Mate 25:46; az orok iteletre vagy kdrhozatra, Mark 3:29; Zsid. 6:2; az orok 
pusztuldsva, II. Thessz. 1:9. Ezekben az igeversekben ez a sz6 veglegesseget foglal 
magaban, es nyilvanvaloan jelzi azt, hogy amikor ezek az iteletek ki lesznek rova, akkor 
a megprobaltatasok, valtoztatasok es a szemely szerencsejenek helyreallitasanak 
lehetosege teljes mertekben elveszett, megpedig orokre. Nagyon keveset tudunk a 
jovorol, az emberi elet es a letezes tovabbi lenyenek kapcsolatarol, es a hitetlenseg 
erkolcsi sulyarol, ahogyan azt az orokkevalosag fenyeben latni lehet. Ha nem helyes 
hozzatoldani Isten igejehez, masreszrol meg nem szabad elvenni abbol; es ha az Igeben 
leirt orok biintetes tana alatt bujkalva tetovazunk, akkor elegedettnek kell lenniink azzal, 
hogy vamunk kell, es ragaszkodnunk a Krisztusban valo Isten szereteterol szolo 
evangeliumba, mikozben elismerjiik, hogy van egy sotet hatter, amit keptelenek 
vagyunk felfogni" (318-319 oldalak). 



KULONLEGES TEMA: REMENY 

Pal gyakran hasznalta ezt a kifejezest szamos kiilonbozo, de egymashoz kapcsolodo 
ertelemben. Gyakran a hivo hitenek beteljesiilesevel azonositottak (pi. I. Tim. 1:1). Ezt a 
kovetkezo modokon lehet kifejezni: dicsoseg, orok elet, vegso iidvosseg, Masodik Eljovetel, 
stb. a beteljesiiles bizonyos, de az ido elem jovobeli es ismeretlen. Gyakran azonositottak a 
"hit"-tel vagy a "szeretet"-tel (vo. I. Kor. 13:13; I. Thessz. 1:3; II. Thessz. 2:16). Itt egy nem 
teljes lista arrol, hogy Pal hogyan hasznalta ezt a kifejezest: 

1. A Masodik Eljovetel, Gal. 5:5; Ef 1:18; 4:4; Titusz 2:13 

2. Jezus a mi remenysegiink, I. Tim. 1:1 

3. Ahivot Isten ele vezetik, Kol. 1:22-23; I. Thessz. 2:19 

4. A remenyseg a mennyben van elkeszitve, Kol. 1:5 

5. Bizz az Evangeliumban, Kol. 1:23; I. Thessz. 2:19 

6. Vegso iidvosseg, Kol. 1:5; I. Thessz. 4:14; 5:8 

7. Isten dicsosege, Roma 5:2; II. Kor. 3:12; Kol. 1:27 

8. A poganyok Krisztus altali iidvossege, Kol. 1 :27 

9. Udvbizonyossag, I: Thessz. 5:8 

10. Orok elet Titusz 1:2; 3:7 



11. Akereszteny erettseg eredmenye, Roma 5:2-5 

12. Minden teremtmeny megvaltasa, Roma 8:20-22 

13. Az orokbefogadas beteljesiilese, Roma 8:23-25 

14. Isten Titulusa, Roma 15:13 

15. Pal a hivokre vonatkozo vagya, II. Kor. 1:7 

16. Az OSZ mint iranymutato az USZ-i hivok szamara, Roma 15:4 



■ „az Isten, aki nem hazudik" A hitiink Isten az 6 Igereteihez valo hiisegen es 
megblzhatosagan nyugszik (vo. IV. Mozes 23:19; I. Sam. 15:29; Roma 3:4; II. Tim. 2:13; Zsid. 
6:18). Remenyiink Isten soha sem valtozo jellemen nyugszik (vo. Zsolt. 102:27; Mai. 3:6; Zsid. 
13:8; Jakab 1:17). 

■ „6r6k idok elott megigert" Ez egy AORISZT MIDDLE KIJELENTOMOD. A MIDDLE 
IGEIDO kihangsulyozza a targyat, Istent (vo. Roma 4:21; II. Tim. 1:9). Az angol forditasban 
hasznalt "hosszu idokkel ezelott" kifejezes helyett az eredetiben igy hangzik sz6 szerinti jelentessel: 
"orok idok elott", pontosan ugy, ahogy azt a magyar forditas hozza. Lehetseges, hogy ez Isten a 
teremtes elott is meglevo megvalto igeretere es gondviselesere utal (vo. Mate 25:34; Janos 17:24; 
Ef. 1:4; L Pet. 1:19-20; Jel. 13:8). 

1:3 „igejet" Ez utalhat (1) a Krisztusra vonatkozo evangelium iizenetere, vagy (2) magara 
Krisztusra (vo. Janos 1:1; Jel. 19:13). 

■ „kijelentette" Ez azt jelenti, hogy "vilagosan kihozta a fenyre" vagy "vilagosan kijelentette". 
Jezus vilagosan ki lett jelentve az Evangelium okban es az apostoli predikaciokban (vo. II. Tim. 
1:10). 



NASB, NKJV „a maga idejeben" 

NRSV 
NJB „kell6 idoben" 

TEV „a helyes idoben" 

Ez a kifejezes TOBBESSZAMBAN van (azaz "orok idok elott"), es lehet, hogy az egesz 
Krisztus dolgot vetiti elore (vo. I. Tim. 2:6; 6:14-15; Gal. 4:4). Lehetseges, hogy ez a (1) gorog 
nyelv athatosagara utal; vagy (2) Roma politikai bekejere; vagy a vilag vallasos varakozasara, 
miutan elvesztettek a homeroszi istenekben valo hitiiket es az irantuk erzett tiszteletet. 

■ „erre kaptam megbizast" Pal melyseges megertette az evangeliumra vonatkozo safarsagat 
(vo. I. Kor. 9:17; Gal. 2:7; I. Thessz. 2:4; I. Tim. 1:11) tovabba az osszes hivo safarsagi feleloseget 
(vo. L Kor 4:1-2; L Pet. 4:10). 

■ „a mi tJdvozito Isteniink" A Pasztori Level ekben ez egy gyakori cime Istennek (vo. 1 :3; 2: 10; 
3:4). Lasd a teljes jegyzetet a II. Tim. l:10-ben. Bar minden szovegben Jezusra hasznalja (vo. 1:4; 
2:13; 3:6). Ez egy olyan cim volt (mint ahogy az "Ur" is), amit a Romai Csaszarok ki kertek 
maguknak. 



SZOVEG: 1:4 

4 

Titusznak, a kozos hitben valo igaz fiamnak: Kegyelem es bekesseg Istentol, a mi 
Atyanktol es a Krisztus Jezustol, a mi tJdvozitonktol. 



1:4 „Titusznak" Ezt a levelet Titusznak cimezte, de nyilvanosan fel kellett olvasni minden hazi 



gyiilekezetben (vo. a 3:15-ben talalhato TOBBESSZAMU szemelyes nevmassal). Titusz Pal 
hiiseges Pogany Apostoli kepviselqje volt. Szokatlan, hogy nines megemlltve az Apcselben (lad 
Bevezetes II. C). 

■ „a kozos hitben valo" Ezt a szot, hogy "kozos", nem azzal a mellekjelentessel hasznalja, mint 
az Apcsel 10:14-ben es a ll:8-ban, ahol kozonsegest jelent (a sz6 eredeti jelentese szerint), hanem 
azzal a mellekjelentessel, hogy egyetemes, vagy normalis (a magyarban ezzel a szoval nines ilyen 
gond, de az angolban es az eredi nyelvben az itt hasznalt szonak valoban ez a ket jelentese van. -a 
ford, megjegy.). Hasonlo kifejezest hasznal a Judas 3. verse. Abban az ertelemben kozos, hogy 
minden ember szamara szolo es el is erheto minden ember szamara. Lehetseges, hogy ez egy direkt 
ellenallitas a hamis tanltok elitizmusa es kizarolagossagara. 

■ „igaz fiamnak" Pal ugyanezt a kifejezest hasznalja Timoteusra is az I. Tim. l:2-ben es a 
"fiam" szot a II. Tim. l:2-ben, Onezimuszra a Filemon 10. verseben. Ez egy csaladi metafora a Pal 
altal megtertekre es barataira. 

■ „Kegyelem es bekesseg Istentol a mi Atyanktol" Ez a ket kifejezes gyakran alkotja Pal nyito 
imadsagat. Lehetseges, hogy a "kegyelem" {charts) egy szqjatek az "iidvozlet" szoval (charein, vo. 
Jakab 1:1; Apcsel 15:23), ami egy hasonlo gorog kifejezes, es a legtobbszor ezzel kezdtek a gorog 
leveleket. Pal fogja a normalis kulturalis level kezdest j elento szot, a charein-t, es megvaltoztatja az 
egyedien kereszteny charts szora. 

Az a kifejezes, hogy "bekesseg", lehetseges, hogy az altalanos heber "Shalom" koszontest 
hivatott visszatiikrozni. Ha ez valoban igy van, akkor Pal a ket kulturalis koszontest egy kereszteny 
koszontesse gyurja egybe. 

A Textus Receptus (vo. KJV) es a gorog keziratok. A, C^ es a K hozzateszi az "irgalom" szot 
is a kegyelem es bekesseghez. Lehetseges, hogy ez az I. Tim. l:2-b61, es a II. Tim. l:2-b61 valo 
asszimilacio. Arovidebb format a kovetkezo keziratokban talalhatjuk meg: X, C, D, G es P, valamint 
a latin Vulgataban is. Az UBS4 a rovidebb olvasatnak "A" besorolast ad. 

■ „es a Krisztus Jezustol, a mi tJdvozitonktol" Ez a kifejezes, "Udvozito", osszekapcsolja 
Istent, az Atyat, az OSZ-ben szereplo YHWH-t es Jezust a Messiast (vo. 1:3-4; 2:10,13; 3:4,6). 
Istenre a 3. versben hasznalja, a 4.ben Jezusra. Az USZ-i iroknak bevett szokasa volt, hogy Isten 
OSZ-i cimeit alkalmaztak Jezusra, hogy megerositsek Jezus isteni szarmazasat. 



SZOVEG: 1:5-9 

^Azert hagytalak Kretaban, hogy rendbe hozd az elintezetleniil maradt iigyeket, es 
presbitereket allits szolgalatba varosonkent, ahogyan meghagytam neked: ^ha van olyan, aki 
feddhetetlen, egyfelesegii ferfi, akinek gyermekei hivok, nem vadolhatok kicsapongassal, es 
nem engedetlenek. ^A piispok ugyanis, mint Isten safara legyen feddhetetlen, nem 
onkenyeskedo, nem indulatos, nem reszeges, nem kotekedo es nem haszonleso, ^hanem 
vendegszereto, a jora hajlando, jozan, igazsagos, kegyes, onmegtartoztato, ^aki ragaszkodik a 
tanitassal megegyezo igaz beszedhez, hogy az egeszseges tanitassal tudjon batoritani, es meg 
tudja gyozni az ellenszegiiloket. 



1:6 „Azert" Titusz feladata az volt, hogy (1) rendbe hozza azokat a dolgokat, amik hianyt 
szenvedtek, vagy elintezetleniil maradtak, es hogy (2) vezetoket valasszon ki (vo. Apcsel 14:23). 
Nem az volt a problema, hogy meg kellett reformalni egy mar letezo szerkezetet, ami esetleg nem 
megfelelonek mutatkozott, hanem meg kellett alapozni a szerkezetet. Itt egy masfajta igazgatasi 
szerkezetet latunk, mint az I. Tim. 3 -ban, amit az Efezusban mar megalapozott szerkezetii 
gyiilekezetnek cimeztek. Figyeld meg, hogy Titusz valasztja ki oket, nem pedig a gyiilekezet 
szavazza meg. 



Figyeld meg azt a kifejezest, hogy "varosonkent". Ne feledd el, hogy Timoteus es Titusz is 
apostoli kepviselo volt, nem pedig helyi pasztor, vagy teriileti felvigyazo. 

■ „Kretaban" Ez volt az eredeti otthona a filiszteusoknak es a gorog idok elotti minoszi 
kulturanak. Az Apcsel 27:7-13 lelrja, hogy Pal meglatogatta ezt a szigetet a Romaba tarto utja 
soran, nem azt nem jegyzi fel, hogy akkor predikalt volna ott. Ez az, amiert sok kommentator 
(beleertve ennek a szerzqjet is) hiszi azt, hogy ezek a Pasztori Level ek egy negyedik misszios utat 
tiirkoznek vissza, ami az utan tortent, hogy Palt kiengedtek a romai bortonbol a 60-as evek elejen. 

■ „hogy" Ez itt egy hina (celhatarozoi mellekmondat), ami annyira jellemzo Pal leveleire (vo. 
1:9,13; 2:4,5,8,10,12,14; 3:7,8,13,14). 

■ „Presbitereket" Ez a kifejezes, presbuteroi a "feliilvigyazo" (vo. 7. vers) es a "pasztor" (vo. 
Apcsel 20:17,28; Titusz 1:5,7) szinonimaja. Ennek a kifejezesnek zsido hattere van, mig a 
"feliilvigyazo" szonak gorog varosallami politikai adminisztracios hattere van. Figyeld meg, hogy 
az I. Tim. 3:6-ban levo "ne legyen ujonnan megtert" ki lett hagyva. Emiatt azt feltetelezhetjiik, hogy 
ezek megalapitas alatt levo uj gyiilekezetek voltak. 

■ „allits" Pal azt az utasitast adja Titusznak, hogy jeloljon ki vezetoket ezekben az uj 
gyiilekezetekben, mint ahogy azt 6 es Barnabas is tette az Apcsel 14:23-ban. Pal azert nem mondja 
ugyanezt Timoteusnak, hogy ezt tegye, mert az Efezusban talalhato hazi gyiilekezetek egy mar 
megalapozott munka voltak (vo. L Tim. 3). 

■ „ahogyan meghagytam neked" Ez egy AORISZT MIDDLE FELSZOLITAS. Titusz Pal 
apostoli szoszolqjakent munkalkodott. 

1:6 „ha" Ez egy ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT. Pal azt feltetelezte, hogy minden 
varosban lesznek erre megfelelo ferfiak. 



NASB 


„aki feddhetetlen" 


NKJV, NRSV 


„kifogastalan" 


TEV 


„hiba nelkiili" 


NJB 


„kifogastalan jellemii" 



Minden jellemvonashoz ez a kulcs, legyen az pozitiv vagy negativ, mind az L Timoteusban es 
a Tituszban is (vo. 6. es 7. vers; L Tim. 3:2,7,10; 5:7; 6:14). Nem ez az a pontos gorog kifejezes, 
amit az L Tim. 3 -ban talalunk, hanem egy szinonimaja annak, amit pontosan ugyanabban az 
ertelemben hasznalnak. A szolgalonak j6 hirnewel kell rendelkezniiik a hivo tarsadalmon beliiliek 
kozott is es a nem hivo tarsadalom fele is (2:5,8,10; Apcsel 2.47; 4:4,31; 5:13,42). Lasd a 
Kiilonleges Temat az L Tim. 3:2-ben. 

Ezeket a tulajdonsagokat ket eel fenyeben kell ertelmezniink: (1) a vezetoknek elfogadhatonak 
kell lenniiik a hivok es a nem hivok szamara is; az evangelizacio a vegso eel, igy (2) a vezetoknek 
megfigyelhetoen kiilonbozniiik kell a hamis tanitoktol. Nehez azt tudni, hogy pontosan hogyan is 
kell ezeket a jellemvonasokat alkalmazni a kiilonbozo kulturakban es idoszakokban. A hivoknek 
vigyazniuk kell a tortenelmileg keretek koze szorult szabalyokkal, megis nyitottnak kell lenniiik az 
Isten adta alapelvek fele. Az en szemelyes tapasztalatom a modernkori nyugati gyiilekezetekkel a 
kovetkezok voltak: 

1 . egy vagy tobb ilyen jellemvonassal kapcsolatban alkalmazzak a szovegbizonyitasi modszert, 
de a tobbit meg figyelmen kiviil hagyjak vagy lebecsmerlik. 

2. Hozzatoldanak ezekhez az iranymutatokhoz, es azt valljak, hogy ezeknek a 
hozzatoldasoknak is bibliai tekintelyiik van 

3. a mai kor fenyeben ertelmezik ezeket a szabalyokat, ahelyett, hogy az elso szazadi kulturara 



alkalmaznak, amit a hamis tanltok bomlasztasa belyegzett meg 
4. ketertelmu kifejezeseket tanteteli szabalyokka tesznek, amik egyetemes alkalmazasuak. 
Kerlek nezd meg a teljesebb targyalasat ennek a temanak az I. Timoteus 3 -ban. 

■ „egyfelesegu ferfi" Ez a kifejezes sok vitat sziilt mar. Nyilvanvalo, hogy az Efezusban levo 
gyiilekezetnek is fontos volt ez a tema (vo. I. Tim. 3:1,12; 5:7). Utalhat (1) poligamiara; (2) valas 
utani ujrahazasodasra; (3) az elso hazastars halala utani masodik hazassagra; (4) vagy egy olyan 
ferfira, aki hiiseges es odafigyel a felesegere es a csaladjara. Akorai egyhaz nagy hangsulyt fektetett 
a csaladi kapcsolatokra, es barmilyen felmeriilo problema ezen a teriileten alkalmatlanna teszi az 
illetot a gyiilekezetben betoltott vezetoi szereppel kapcsolatban. Az elso nem volt igazan problema a 
Romai Birodalomban, de lehetseges, hogy letezo problema volt a zsido tarsadalmon beliil (Jakob, 
Elkana, David, Salamon); a masodik nagy problema volt a Birodalomban, ugyanugy mint a 
Judaizmusban is, a konzervativ Shammai es a liberalis Hill el rabbinikus iskola rabbijai kozott 
elhangzott vitakra alapozva. A harmadik nagyon foglalkoztatta az korai egyhazat, leginkabb 
Tertullianust, es Europaban meg mindig fennallo problema; bar az I. Tim. 5:9-ben (vo. Roma 7:1-2; 
L Kor. 7) az ozvegyek szemrehanyas nelkiil ujrahazasodhattak. A negyedik ahhoz kapcsolodik, 
hogy a hamis tanitok becsmereltek a hazassagot (vo. L Tim. 4:3). Ebben az ertelemben ez egy 
modja annak, hogy megerositse az eros csaladi elet sziiksegesseget, megis, nem zarja ki 
sziiksegszeriien az egyediilallo ferfiakat (ne felejtsd el, hogy Jezus es Pal is egyediilallo volt). 

■ „akinek gyermekei hivok, nem vadolhatok kicsapongassal es nem engedetlenek" Ezt az L 

Timoteus 3:4-5 is targyalja. Az illeto vezetosegi jellemvonasait meg lehet figyelni az otthoni csaladi 
eleteben. Barmilyen nehezseg, ami a ferj es a feleseg, vagy a gyerekek es a nagysziilok kozott 
fennallt, alapot adott arra, hogy alkalmatlanna tegyen a korai egyhazi keretek kozott. A legfobb 
iranyvonal az volt, hogy "ne adjon okot a kritikara". Az, hogy valaki hogyan iranyitja az otthonat, 
megmutatja, hogy hogyan fogja majd a gyiilekezetet iranyitani. Azok, akik velem egyiitt teljes idos 
gyiilekezeti szolgalok, nagyon iigyeljetek erre a jellemvonasra! El eg gyakran a predikator 
gyermekei az istenfelo csalad jelenletenek ellenere is lazadnak. Lehet, azt kellene tenniink, hogy 
mivel ezen a teriileten nem vagyunk dogmatikusak, a tobbi tulajdonsaggal szemben sem kellene 
ennyire szigoninak lenniink. 

■ A 6. vers a pasztor gyermekeire utal, vagy azok ket ujabb tulajdonsag, amivel a pasztornak 
rendelkeznie kell? Barmelyik legyen is, mindenkepp a csalad eletvitelere utal es a feljebbvalok fele 
valo hozzaallasra. En azt gondolom, hogy egy ilyen hosszu listaban, ami a tulajdonsagokrol szol, ez 
a ket dolog a leendo vezetore vonatkozik. 

1:7 „a piispok" Ezt a kifejezest, hogy episkopon, altalaban "feliilvigyazonak" vagy "piispoknek" 
forditjak. A szovegkomyezet megmutatja, hogy ez a ket sz6 ugyanarra a szemelyre utalnak (vo. 
1:5,7 es Apcsel 20:17,28). Ennek a kifejezesnek van egy gorog varosallami, politikai-adminisztrativ 
hattere. Lasd a jegyzetet az L Tim. 3:2-ben. 

■ „mint Isten safara" Ez a sz6 egy haz koriili gondnokra utal (vo. L Kor. 4:1; 9:17). Ez a 
csaladias kifejezes a 6-os versben felsorolt tulajdonsagokhoz kotodik. A pasztor, mint a csaladjat 
vezeto ferfi azt tiikrozi, hogy hogyan fogja a gyiilekezetet vezetni. Ot negativ jelemvonas van a 7. 
versben, es 6 pozitiv a 8. versben. Lasd Kiilonleges Tema: Biinok es Erenyek az USZ-ben az L Tim. 
l:9-ben. 



NASB, NKJV „nem onkenyeskedo" 

NRSV, TEV „nem arrogans" 

NJB „soha nem arrogans" 

Ez egy osszetett sz6 az autus (a szemely maga) es edomai (elvezet) szavakbol. Ez azt a 



szemelyt jellemzi, aki akaratos, csokonyos, arrogans, onzo (vo. II. Pet. 2:10). 

■ „nem indulatos" Ez az orge kifejezes, ami diihkitoresre utal. Ez a "megerto" es a 
"viszalykodast keriilo" vonasok ellentettje, amit az I. Tim. 3:3 sorol fel a jellemvonasok kozott. Ez a 
sz6 egy olyan szemelyt jellemez, aki hajlamos a haragra vagy drasztikus hangulatvaltozasokra. 



NASB, NRSV „nem reszeges" 

NKJV „nem adja magat ivasra" 

TEV «vagy reszeges" 

NJB „sem nem nagy ivo" 

Ez a Peld. 23:29-35 Septuagintabol szarmazo hivatkozasnak tiinik. Ujra ki kell hangsulyozni, 
hogy a Biblia eroteljesen fellep a reszegesseg ellen, de nem tanitja a teljes absztinenciat (vo. I. 
Mozes 27:28; Zsolt 104:14,15; Fred. 9:7; Peld. 31:6:7). A teljes absztinencia a hivo szemelyes 
igerete az Ur Jezusnak, amit a szemelyes szabadsaganak korlatozasara alapoz, azon emberek fele 
valo szeretetebol, akik abban a kulturaban koriilveszik, amiben szolgal (vo. Roma 14:1-15:13; I. 
Kor. 8-9; 10:23-33). Lasd Kiilonleges Tema: Biblikus/Bibliai Hozzaallas az Alkoholhoz (erjesztes) 
es az Alkoholizmushoz (fiiggoseg) az I. Tim 3:3-ban. 



NASB „nem kotekedo" 

NKJV, NRSV, 

TEV, NJB „nem eroszakos" 

Sz6 szerint azt jelenti, hogy "nem tamado". Lehetseges, hogy az alkohol tulzott fogyasztasaval 
van osszefiiggesben, vagy bizonyos szemelyiseg tipusokkal (vo. I. Tim. 3:3). 



NASB „nem haszonleso" 

NKJV „nem moho a penzzel kapcsolatban" 

NRSV „nem penzhajhasz" 

TEV «vagy moho a penzzel kapcsolatban" 

NJB „sem nem fosveny" 

All. versben ugyanez a problema lett megemlltve a hamis tanltokkal kapcsolatban. Lasd az I. 
Tim. 3:8-ban a teljesebb jegyzetet. 

1:8 „vendegszeret6" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "szereti az idegeneket". Pal idejeben a fogadok 
a prostituciorol voltak hiresek; igy a keresztenyeknek, es legfokepp a kereszteny vezetosegnek 
nyitottnak kellett lenniiik arra, hogy otthonaikat megnyissak az utazo misszionariusok vagy a 
sziiksegben levok fele a kozossegben (I. Tim. 5:10; Roma 12:13; Zsid. 13:2, I. Pet. 4:9; III. Janos 
5). 

■ „j6ra hajlando" A 8. versben szereplo elso ket kifejezes a phileos es az agathos sz6 
szoosszetetelei. A gorog-romai kulturaban ezt a kifejezest gyakran hasznaltak megerositesre. 
Gyakran megtalalhato a fennmaradt irasaikban. A II. Tim. 3:3-ban ennek az ellentettje talalhato 
meg, ami a hamis tanitokat jellemzi. 



NASB, NJB „j6zan" 

NKJV «j6zan gondolkodasu" 

NRSV „meggondolt" 

TEV „fegyelmezett" 

Ez a kifejezes kiilonbozo formakban nagyon gyakori a Pasztori Level ekben (vo. I. Tim. 



2:9,15; 3:2; II. Tim. 1:7; Titusz 1:8; 2:2,4,5,6,9,12,15). A kifejezes a szelsosegektol valo 
tartozkodast tiikrozi vissza. Egy kiegyensulyozott eletet sugall. Lasd az I. Tim. 3:2-t. 



NASB „igazsagos, kegyes" 

NKJV „igazsagos, szent" 

NRSV, NJB „becsuletes, kegyes" 

TEV „becsuletes, szent" 

Ezek a jellemvonasok nincsenek az I. Tim. 3-ban felsorolva. Agorog kulturaban ezek gyakran 
kapcsolodtak egymashoz. Ezek olyan fogalmak, amik visszatiikrozik azt a kapcsolatot, ami az Isten 
fele valo feladat es az emberek fele valo feladat kozott van. 

■ „6nmegtart6ztat6" Ez azt a tortenetet irja le, amikor Pal Felix es Druzilla elott predikalt az 
Apcsel 24:24-ben. Pal az I. Kor. 9:25-ben talalhato egyik metaforajaval kapcsolatban hasznalja ezt. 
A Titusz 2:2-ben es a II. Peter l:6-ban is megtalalhato, amikor is a kereszteny erettseg minosegerol 
beszel. A fonevi formaja feltiinik a Gal. 5:23-ban, a Lelek gyiimolcserol szolo listaban. Egy olyan 
szemelyt ir le ez a kifejezes, aki a Lelek altal kepes kontrollalni a bukott vilagrendszerek vagyait as 
vonzasat, es a Satan (demoni) kiserteseit es a bukott biinos termeszet kiserteseit. Ez egy olyan hivot 
ir le, aki olyan szemellye valt, akit Krisztus iranyit. 

1:9 

NASB, NKJV „aki ragaszkodik a tanitassal megegyezo igaz beszedhez" 

NRSV „szilardan ragaszkodjon a megbizhato beszedhez, amit tanitottak neki" 

TEV „szilardan ragaszkodjon a megbizhato iizenethez, ami megegyezik a 

tanokkal" 
NJB „szilardan ragaszkodik a soha nem valtozo iizenethez, ami a 

hagyomanyokon alapszik" 

Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FONEVI IGENEV. A hivoknek lancszemnek kell lenniuk az 
apostoli, tortenelmi keresztenyseg lancaban. Meg kell ragadniuk es szilardan ki kell tartaniuk az O 
es az Ujszovetseg mellett, amik az egy es egyediil igaz Isten onkijelentesei. Ez az 6 es mi 
tulajdonunkban levo egyetlen utmutato a hithez es a gyakorlatahoz! 

A gyiilekezeti vezetoknek tovabb kell adniuk az apostoli igazsagokat, amiket nekik is 
tanitottak, megpedig valtoztatas nelkiil. 

■ «hogy az egeszseges tanitassal tudjon batoritani" A szolgalonak szemelyes felkesziiles 
soran, szellemi ajandekainak hasznalataval es szeretettel kepesnek kell lennie arra, hogy hivokkel es 
hitetlenekkel tudjon dolgozni. Feladata magaban foglalja a tanitast, a predikalast es a peldat (meg 
kell elnie mindezt) az evangeliummal kapcsolatban, es ki kell javitania a hamis tanokat (vo. II. Tim. 
4:2). 

■ „es meg tudja gyozni az ellenszegiiloket" A kovetkezo par vers (vo. 10-16) a hamis tanitok 
hozzaallasat es cselekedeteik fogja leirni. Volt ennek nemi nyilvanvalo zsido eleme is (vo. 10-es es 
14-es versek). 



SZOVEG: 1:10-16 

i^Mert sokan engedetlenek, fecsegok es amitok, kiilonosen a koriilmeteltek kozott. ^^Ezeket 
el kell hallgattatni, mert egesz csaladokat feldiilnak azzal, hogy aljas nyereseg kedveert azt 
tanitjak, amit nem volna szabad. ^^Valaki koziiliik, sajat profetajuk mondta: "A kretaiak 
mindig hazudozok, gonosz vadallatok, lusta, falank nepseg." ^-^Ez a velemeny igaz. Eppen 
ezert kimelet nelkiil fedd oket, hogy egeszseges legyen a hitiik, ^^ne foglalkozzanak zsido 
mondakkal es az igazsagtol elfordult emberek parancsolataival. ^^Minden tiszta a tisztanak. 



de a fertozotteknek meg a hitetleneknek semmi sem tiszta, sot szennyes mind az elmejiik, 
mind a lelkiismeretiik. ^^Azt valljak, hogy ismerik az Istent, de cselekedeteikkel tagadjak, 
mert utalatosak es engedetlenek, es minden jo cselekedetre teljesen alkalmatlanok. 



1:10 

NASB „engedetlenek" 

NKJV, NJB „ellenkez6k" 

NRSV „lazad6 emberek" 

TEV „lazad6k" 

Ez az "alavetni" (hupotasso) sz6 az ALPHA PRIVATIVE hasznalataval (vo. 1:6). Ez azt 
jelenti, hogy "nines a hatalom alatt". Szovegosszefiiggesileg ez azokhoz kapcsolodik, "akik 
ellenkeznek" a 9. versben. A 3:9-11 Irja le oket. 



," 

," 



NASB „fecseg6k es amitok' 

NKJV, NRSV „semmitmond6k es amitok' 

TEV „ertelmetlensegiikkel megtevesztenek masokat" 

NJB „akik ertelmetlensegeket beszelnek, es megprobalnak masokat is 

ravenni, hogy higyjenek nekik" 
A Pasztori Level ek elsodleges problemaja a hamis tanltok es azok, akiket eltevelyltettek. Az, 
hogy mit hisziink es hogy hogy eliink eletbe vago aspektusai a keresztenysegnek. 

■ „a koriilmeteltek kozott" Ez a kifejezes emlekeztet Pal egyik teologiai ellenfelere a 
jeruzsalemi zsinatbol (Apcsel 15) es Galacia gyiilekezeteibol. Nem tudjuk pontosan, hogy ezek a 
korai zsido torvenyeskedok, akik azt bizonygattak, hogy az embereknek eloszor zsidova kell 
lenniiik, megtartani a Mozesi torvenyt, mielott biznanak Jezusban es keresztennye lehetnek, hogyan 
kapcsolodnak a Kolosseban, Efezusban es a Psaztori Levelekben feltiino hamis tanitokhoz. Ezek a 
kesobbi eretneksegek ugy tiinnek, hogy a zsido torvenyeskedes es a gorog gondolkodas 
(gnoszticizmus) otvozete. Lasd Bevezetes az I. Timoteusba, C. Hamis Tanitok. 

Az apostolok halalaval es a keresztenyseg gyors elterjedesevel nagyon sok szethuzo csoport 
alakult ki az osi Kozel Keleten es a Mediterran vilagban. Az USZ iranyt mutat abban, hogy hogyan 
lehet ezeket a hamis tanitokat azonositani, foleg a Mate 7 es az I. Janos, ami a helyes eletstilusra 
osszpontosit es az igaz tanokra. 

1:11 „Ezeket el kell hallgattatni" Ez egy JELENIDEJU FONEVIIGENEV, ami a kovetkezo 
osszetett szobol szarmazik: "a szajra helyezni valami" (pi. megzabolazni, szajkosarat tenni ra, 
elhallgattatni). A gyiilekezeti vezetoknek kontroll alatt kell tartaniuk, hogy ki szolal fel a hazi 
gyiilekezetekben. Ugyanez az alapelv igaz a mi idonkben is. A vallasi es az oktatasi szabadsag nem 
adja meg mindenkinek es barkinek a jogot arra, hogy Isten osszegyiilt nepet megszolithassa! 

■ „mert egesz csaladokat feldiilnak" Ez utalhat a hazi gyiilekezetekre (vo. Roma 16:5; I. Kor. 
16:19; Kol. 4:15; I. Tim. 3:15), vagy az ozvegyek es hallgatosaguk kizsakmanyolasara (vo. II. Tim. 
3:6). 

■ „aljas nyereseg kedveert" Ez megmutatja a hamis tanitok valodi termeszetet (vo. I. Tim. 1:7; 
6:5,10; II. Peter 2:3,14; Judas 16). Az I. Tim. 3 szerint a vezetoknek mentesnek kell lenniiik ettol a 
kisertestol (vo. I. Tim. 3:3,8; 6:9-10). 

1:12 „Valaki koziiliik, sajat profetajuk" Epimenidesz a Kr. e. 6. szazadban elt es Kretarol 
szarmazott. Az a teny, hogy Pal az egyik koltqjiiket idezi megmutatja, hogy mennyire befolyasolta a 
szigetet es az eretnekseg lenyeget is a gorog kultura. Pal gorog filozofusoktol es koltoktol legalabb 
harom alkalommal idez az irasaiban (vo. Apcsel 17:28; I. Kor. 15:13; Titusz 1:12). A varos. 



ahonnan szarmazott, Tarzusz, ismert volt tanintezeteirol. Pal magas fokii kepzettseggel rendelkezett 
a gorog es a heber kultura teren is. 

Lehet, hogy Pal azert hivta Epimenideszt profetanak, mert igazat szolt Kreta lakoirol, vagy 
azert, mert lehetseges, hogy a kretaiak a gorog istenek altal ihletett szonoknak gondoltak. Kreta 
egyik legbolcsebb emberenek mondtak. 

■ „A kretaiak mindig hazudok" Ez a versreszlet hexameterben Irodott. A kretaiak hittek es 
dicsekedtek is azzal, hogy Zeuszt a szigetiikon temettek el. A "cretinous" sz6 azt jelentette, hogy 
"hazug". Ebben a szovegkornyezetben ez a jellemzes ugy tiinik, hogy a hamis tanitokra vonatkozik, 
nem pedig a gyiilekezetekre vagy az emberekre ugy altalaban. 

■ „lusta, falank" Akifejezes alapjelentese a mohosag (vo. Fil. 3:19). 

1:13 „kimelet nelkiil fedd oket" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "kessel kivagni". JELENIDEJU 
AKTIV FELSZOLITAS. Ezt az eroteljes kifejezest csak itt az USZ-ben hasznalja. Tovabbi 
intelmek az eroteljes feddessel kapcsolatban a kovetkezo helyeken talalhatok: I. Tim. 5:25; II. Tim. 
4:2;Titusz2:15). 

■ «hogy egeszseges legyen a hitiik" Ez megmutatja, hogy a fegyelmezesnek megmentonek kell 
lennie, nem pedig buntetonek (vo. I. Kor. 5:5; Zsid. 12:5-13). A 13. versben talalhato NEVMASOK 
a hamis tanitokra utalnak (vo. II. Tim. 2:25-26). 

Az "egeszseges" kifejezes egy visszatero tema a Pasztori Level ekben, ami valami 
egeszsegessegere utal (vo. I. Tim. 1:10; II. Tim. 1:'3; 4:3; Titusz 1:9,13; 2:1,2,8). 

1:14 „zsid6 mondak" Ezek a zsido mondak lehet, hogy a Messias leszarmazasarol szolo 
spekulaciokkal vannak kapcsolatban (vo. 3:9; I. Tim. 1:4; II. Tim. 4:4). 

■ „az igazsagtol elfordult" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FONEVIIGENEV. Ezek a hamis 
tanitok folyamatosan elfordulnak az evangeliumtol. Lasd Kiilonleges Tema: Az Igazsag az I. Tim. 
2:4-ben. 

■ „emberek parancsolataival" Ez a szovegkornyezetben ugy tiinik, hogy a zsidok 
Szajhagyomanyaira utal, amit kesobb a Babliloniai es a Palesztin Talmudokban iktattak torvenybe 
(vo. Ezs. 29:13; Mark 7:7-8; Kol. 2:16.23). 

1:15 „Minden tiszta a tisztanak" A "minden" sz6 a gorogben is az elso helyen szerepel a hangsuly 
miatt. Ezt az igazsagot nehany hivonek nehez megerteni (vo. I. Tim. 4:4; Mark 7:15-23; Lukacs 
11:41; Roma 14:14,20; I. Kor. 10:23-33)! Lehetseges, hogy az aszketizmushoz kapcsolodik, ami 
annyira nepszerii volt a gorog vallasi filozofiai hagyomanyokban (vo. I. Tim. 4:3; Kol. 2:20-22). A 
torvenyeskedo keresztenyek gyakran elvesztik a biblikus egyensulyt ezen a ponton! 

■ „de a fertozotteknek meg a hitetleneknek semmi sem tiszta" Az elso KAPCSOLODO IGE 
BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV a masodik pedig BEFEJEZETT PASSZIV 
KIJELENTOMODU, ami egy megallapodott allapotra utal, amit egy kiilso resztvevo okozott, itt 
lehetseges, hogy a gonosz. Ez a fajta szemely kiforgat mindent es mindenkit a sajat maga erdeke 
miatt (pi. Apcsel 20:29). 

1:16 „Azt valljak, hogy ismerik az Istent" Az "Isten" sz6 a gorogben az elso helyre van teve a 
hangsuly ozas miatt. A hamis tanitok azt valljak magukrol, hogy vallasosak! Azt valljak kegyesek, 
de azt emberi szabalyokra alapozzak (vo. Ezs. 29:13; Kol. 2:16-23), de a valosagban ok fertozottek. 
Nehanyan ugy latjak, hogy ez egy ujabb bizonyitek arra, hogy az eretneksegnek volt zsido eleme is, 
mert azt a szot hasznaljak, hogy "Isten" ahelyett, hogy "Krisztus". 



■ „de cselekedeteikkel tagadjak (6t)" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE KIJELENTES. Az, hogy 
a hivok milyen eletstllust valasztanak bizonyltekot szolgaltat a valodi megteresiikkel kapcsolatban 
(vo. Mate 7:16,20; I. Janos es Jakab). 

■ „utalatosak" Ez egy olyan kifejezes, amit a Septuaginta "utalatossagnak" fordltott, es gyakran 
azonosltjak abalvanyimadassal. Sz6 szerint aztjelenti, hogy "biidos" (vo. Jel. 21:8). 

■ „es engedetlenek es minden jocselekedetre teljesen alkalmatlanok" Micsoda sokkolo 
kijelentes (vo. I. Kor. 3:10-15; II. Peter 1:8-11)! Az a kifejezes, hogy "alkalmatlan" sz6 szerint azt 
jelenti, hogy "megbukott a teszten" (a dokimos sz6 az ALPHA PRIVATIVE hasznalataval, vo. II. 
Tim. 3:8). Lasd Kiilonleges Tema: A Gorog Szavak es Szoosszeteteleik a "Kisertes/Proba" 
Kifejezesre, I. Tim. 6:9-ben. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami aztjelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Miert kiilonbozik az I. Tim. 3-ban szereplo lista, ami a vezetoseg jellemvonasaira 
vonatkozik attol a listatol, ami a Titusz 1-ben szerepel? 

2. Ezek a felsorolasok, amik az elso szazadi Gorog-Romai vilagot tiikrozik vissza, hogyan 
kacsolodnak az en koromhoz, gyiilekezetemhez? 

3 . Ezt a listat hogyan befolyasolta a hamis tanitok tanitasai es eletstilusa? 

4. Az egesz listat egyetlen mondatban foglald ossze, ami leirja, hogy milyennek kell lennie egy 
kereszteny vezetonek. 

5. Ez az igeresz egy masfajta gyiilekezeti szerkezetet mutat be, mint amilyet az I. Timoteus 
bemutatott? 

6. Milyen tipusu hamis tanitok voltak j el en Kretan? Keresztyenek voltak vagy nem? 

7. Sorold fel azokat az igeverseket, amik a hamis tanitok zsido elemeit tiikrozi vissza. 

8. Sorold fel azokat az igeverseket, amik a hamis tanitok gorog filozofikus elemeit tiikrozi 
vissza. 

9. Magyarazd el a 15. versben talalhato egyetemes alapelvet. 



TITUSZ 2 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Az Egeszseges 
Hirdetes 


Tanok 


Az Egeszseges 
Jellemzoi 


Gyiilekezet 


A Pasztor 


es a Nyaj 


Egeszseges Tanitas 


Nehany Specifikus Erkolcsi 
Utasitas 












(2:1-3:11) 










2:1-10 






2:1-10 




2:1-2 
2:3-5 
2:6-8 
2:9-10 




2:1-5 

2:6-8 
2:9-10 




2:1-10 








Az ijdvozito Kegyelem 
Altai Oktatva 










A Kereszteny Erkolcsi Elet 
Alapja 


2:11-15 






2:11-15 




2:11:14 
2:15-3:8a 




2:11:14 
2:15 




2:11:14 
2:15 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 

SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES AZ 1-10-ES VERSEKBE 

A. Pal figyelmeztetesei kiilonbozo embercsoporoknak 

1. idosebb ferfiaknak (1-2 versek) 

2. idosebb asszonyoknak, 3. vers (vo. I. Tim. 2:9-15) 

3. fiatalabb noknek (4-5 versek) 

4. fiatalabb ferfiaknak (6. vers) 

5. Titusznak, 7-8, 15. versek (vo. L Tim. 4:12-13) 

6. rabszolgaknak (9-10 versek) 



B. A Titusz 2-ben azokat a tulajdonsagokat, amiket a gyiilekezeti vezetok szamara a Titusz 1:5- 
9-ben es az L Tim. 3 -ban megalapoztak, most a hivok mind ket nem ere es minden 
korosztalyra kiterjeszti. 



C. Annak a celja, hogy miert kell a keresztenyeknek istenfelo eletet elniiik vilagosan ki lett 
mondva a 11-14-es versekben, ami a gorog nyelvben egyetlen mondat. 

D. ATitusz 2 nagy kontraszt az l:l-16-ban talalhato eletstllussal szemben, amit a hamis tanltok 
eltek. 

SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 2:1-2 

^Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egeszseges tanitassal, ^hogy az idos emberek 
legyenek mertekletesek, tisztessegesek es jozanok, a hitben, a szeretetben es az 
allhatatossagban egeszsegesek; 



2:1 „Te azonban" Ez megmutatja azt az oriasi kiilonbseget, ami a hamis tanitok es Titusz kozott 
volt, aki egy valodi vezeto/tanito volt (vo. I. Tim. 6:11; II. Tim. 3:1,14). 

■ „azt hirdesd" Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS (vo. I. Tim. 4:13; II. Tim. 4:2). Az 
evangeliumot es annak j el enteset hangoztatni kell. 

■ „ami egyezik az egeszseges tanitassal" Az "ep" tanitas (egeszseges tanitas) egy folyton 
visszatero tema (vo. 1:9,13; 2:1,2,8; I. Tim. 1:10; II. Tim. 1:13; 4:3). Figyeld meg, hogy az 
egeszseges tanitas ebben a szovegkornyezetben nem doktrinalis, hanem egy gyakorlati eletstilus, 
emberkozpontu Kirsztusiassag. 

2:2 „id6s emberek" Ez ugyanaz a sz6, amit a Titusz l:5-ben es az I. Tim. 5:l-ben es 17-ben 
"eloljaronak" forditottak, de ez a szovegkornyezet egy masfajta forditast kivan (vo. Filemon 9). 
Ebben a kultiiraban ez a sz6 60-nal idosebb ferfiakra utalt. 



NASB, NRSV „legyenek mertekletesek" 

NKJV, TEV „j6zanok" 

NJB „kimertek" 

Ez SZO szerint azt jelenti, hogy "legyen jozan", ami a reszegessegre is utalhat (vo. 1:6,7). Ezt a 
kifejezest metaforikusan az ertelmi ebersegre vagy figyelemre is hasznaltak. 

■ „tisztessegesek" Ezt a kifejezest a kovetkezo versekben is hasznalja: 2,4,5,6,es 12. Lasd a 
"jozan" jegyzetet az I. Tim. 3:2-ben. 



NASB, NJB „tisztessegesek" 

NKJV „komolyak" 

NRSV „j6zanok" 

TEV „melt6sagteljesek" 

Ezt a kifejezest szamos alkalommal hasznalja a Pasztori Levelekben (vo. 2:2,7; I. Tim. 2:2; 
3:4,8,11; es ennek a kifejezesnek egy masik formajat a II. Tim. 2:2; 3:4). Alexikon szerint, amit a 
kovetkezo emberek irtak: Bauer, Amdt, Gingrich es Danker, a kovetkezo szavakkal lehet ezt 
leforditani: "tisztelet, meltosag, komolysag, tiszteletteljesseg, szentseg vagy feddhetetlenseg" (vo. 
47. oldal). 

Ez a kifejezes a latin "Augustus" szobol szarmazik (vo. Apcsel 25:21,25; 27:11). Egy bizonyos 
szemely iranti hodolatot vagy imadatot fejezett ki, altalaban az Uralkodo fele, majd jelentese 



megvaltozva arra utalt, hogy hogyan kellene erezned magad ennek a szemelynek a jelenleteben. 

■ „allhatatossagban" Lasd a Kiilonleges Temat az I. Tim. 4:16-ban es egy masik formaban a II. 
Tim. 2:ll-ben. 

■ „egeszsegesek" Ez a visszatero metaforikus hasznalata ennek a kifejezesnek az 1. versbol. A 
keresztenyeknek egeszsegesnek es szilardnak kell lenniiik a hitiikben, szeretetiikben es a 
kitartasukban (vo. I. Tim. 6:11; II. Tim. 3.10), ugyanugy, mint ahogy a tanitasban is. Pal szamara a 
hit es annak megelese elvalaszthatatlan volt egymastol - a hamis tanitoknal ennek pont az ellentete 
volt igaz. 



SZOVEG: 2:3-5 

3 



ugyanigy az idos asszonyok is szentekhez illoen viselkedjenek; senkit se ragalmazzanak, 

ne legyenek mertektelen borivas rabjai, tanitsanak a jora; neveljek jozansagra a fiatal 

asszonyokat, hogy ezek is szeressek a ferjiiket es gyermekeiket, 'es jozanok, tisztak, haziasak, 
jok, ferjiik irant engedelmesek legyenek, nehogy miattuk erje gyalazat Isten igejet. 



2:3 „szentekhez illoen viselkedjenek" Ez egy osszetett sz6 a kovetkezo ket szobol: hieros, ami azt 
jelenti, hogy az ami szent (a hierov szobol szarmaztatva, ami templomot jelent) es aprepei, ami azt 
jelenti, hogy illo, helyes. Az idosebb kereszteny asszonyoknak istenfelo, szent modon kellett 
viselkedniiik (vo. I. Tim. 2:10). 



NASB „Senkit se ragalmazzanak" 

NKJV, NRSV, 

TEV „nem ragalmazok" 

NJB „nem talal ki ragalmazasokat" 

Az a kifejezes, amit itt hasznal (diabolos) ugyanaz, amit az Ordogre hasznal, a "vadlo" (vo. 
Janos 6:20; I. Tim. 3:6. Lasd Kiilonleges Tema: Satan az I. Tim. 3:6-ban). Bar itt 
TOBBESSZAMBAN van es nines elotte NEVELO (vo. I. Tim. 3:11; II. Tim. 3:3). Kalvin Janos azt 
mondta: "a bobeszediiseg a nok betegsege, ami a kor elorehaladtaval egyre csak no". 

Az a problema, amire itt utal, nem csak a sztorizgatas volt, hanem valoszlniileg a hamis 
informaciok tovabbadasa (vo. I. Tim. 5:13). A fiatal ozvegyek valoszlniileg a hamis tanitok 
megbizott szonokaik voltak Efezus otthonaiban es hazi gyiilekezeteiben (vo. II. Tim. 3:5-7). Az, 
hogy ez a kifejezes (vo. I. Tim. 3:11; II. Tim. 3:3) ugyanerre a problemara utal-e, nem biztos. 

■ „ne legyenek mertektelen borivas rabjai" Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI 
IGENEV. Ez egy sokkal eroteljesebb kijelentes, mint a Titusz 1:7 vagy az I. Tim. 3:3,8. Az 
alkoholizmus (lasd a Kiilonleges Temat az I. Tim. 3:3-ban) minden bizonnyal problema volt Kretan, 
ami megmutatja azt, hogy az USZ-i iranyelvek bizonyos kulturakban felerosodnek vagy 
jelentektelenebbek lesznek. 

■ „tanitsanak a jora" Az I. Tim. 2:12-re alapozva nyilvanvaloan azt jelentette, hogy az 
otthonaik keretein beliil tanitsanak, vagy fiatalabb asszonyok mentorai legyenek. A 4-5 versek adjak 
meg azt, hogy mi legyen a tanitasuk tartalma. Lasd Kiilonleges Tema az I. Tim. 3:3. 

2:4 „neveljek jozansagra a fiatal asszonyokat" A kifejezes szotove a sophron sz6, amit a 
kovetkezo versekben talalhatunk meg meg: 4,5,6 es 12. Alapveto jelentese az, hogy "egeszseges 
gondolkodasunak lenni". Onmegtartoztato, kiegyensulyozott elet mellett korteskedik. 

■ „hogy ezek is szeressek a ferjiiket es gyermekeiket" Isten akarata a hazas nok szamara az. 



hogy szeressek ferjiiket es gyermekeiket. Ahamis tanltok feldiiltak az otthonokat (vo. 1:11; II. Tim. 
3:6). 

2:5 A fiatal asszonyok azon jellemvonasa, hogy engedelmes otthonteremtok legyenek, az elso 
szazadi mediterran kulturaban egy elvart tarsadalmi norma volt (vo. I. Tim. 2:10). Vonatkozik ez az 
iizenet minden hazas asszonyra minden kulturaban es korban? Hat ez nem egy egyszerii kerdes! A 
modern kori keresztenyeknek egy kis ertelmezesi szabadsagot kell itt megengedniiik mindenfele 
dogmatizmus nelkiil. Kelek olvasd el a kovetkezo konyvet: Fee es Stuart: How to Interpret the 
Bible For All Its Worth (Hogyan Kell Ertelmezni a Bibliat Annak Minden Ertekeert) es Gordon Fee: 
The Gospel and Spirit (Az Evangelium es Szellem). 



NASB „haziasak" 

NKJV „otthonteremt6k" 

NRSV „j61 igazgatjak otthonaikat" 

TEV „j6 haziasszonyok" 

NJB „hogyan kell otthonaikban munkalkodni" 

Ebben a kifejezesben van egy gorog kezirati problema. A legtobb korai uncialis kezirat (K*, A, 
C, D*, F, G, I), a legtobb korai egyhazatya es a legtobb minuscularis kezirat ugyanazt a kifejezest 
hasznalja, az otthon dolgozot (oikourgos - "otthon/haz" + "munkas"), de nehany regi irat (ii.", D", H, 
L, P) a hazvezeto (oikouros - "otthon/haz" + "orzo") kifejezest, ami nagyon hasonlit az I. Tim. 5:14- 
ben szereplo oikodesmoteu (haztartast vezeto, "otthon/haz" + "mester"). 

Ez az oikourgos kifejezes nagyon ritka (Bruce M. Metzger, Commentary on the Greek New 
Testament [A Gorog Ujszovetseg Kommentara], 654. oldal). A szovegi kritika egyik alapveto tana 
az, hogy a legszokatlanabb kifejezes vagy sz6 valosziniileg eredeti, mert a kesobbi irastudok 
valosziniileg kicsereltek volna valami sokkal ismerosebbre. 

■ „ferjuk irant engedelmesek legyenek" Az a kifejezes, hogy "alavetni" vagy "alarendelni" 
abbol a katonai kifejezesbol ered, ami egy parancssorra utalt. Ez egy JELENIDEJU MIDDLE 
MELLEKNEVIIGENEV (vo. Ef 5:21; Kol. 3:18; I. Tim. 2:11-12; I. Pet. 3:1). Bar figyeljuk meg, 
hogy Pal az Ef 5:21 -ben az alarendelest a Szellemmel valo betoltekezessel kapcsolja ossze (vo. 
5:18) es minden keresztenyre vonatkozo felelossegge teszi. Kerlek olvasd el az I. Tim. 2:11-12 
jegyzeteit. 

■ „nehogy miattuk erje gyalazat Isten igejet" A hivok eletstllusa jelentosegteljes. Ez egy ujra 
es ujra elofordulo tema a Pasztori Levelekben, "ne adjanak okot a kritikara" (vo. 8, 10; I. Tim. 
3:2,7,10; 5:8,14; 6:1; Titusz 1:6-7,8,10). A hivok elete es szavai masokat Krisztushoz kell hogy 
vonzzon (Mate 28:19-20). 



SZOVEG: 2:6-8 

^Az ifjakat ugyanigy intsd, hogy legyenek jozanok mindenben; ^te magad legy peldakepiik 

a jo cselekedetekben, mutass nekik a tanitasban romlatlansagot es komolysagot, ^beszeded 
legyen feddhetetlen es egeszseges, hogy megszegyeniiljon az ellenfel, mivel semmi rosszat sem 
tud mondani rolunk. 



2:6 A fiatalabb ferfiaknak csak egyetlen utmutatast adott ("legy jozan", vo. 2,4,5). Ez az egyetlen 
FELSZOLITAS a 2-6-os versekben. Nyelvtanilag bizonytalan, hogy a "mindenben" kifejezes, ami a 
7. versben van (az eredeti es az angol forditasban, a ford, megjegy.) meg ehhez a vershez tartozik-e 
es akkor egy ujabb utmutatast j elent a fiatal ferfiaknak, vagy pedig az empatikus "te magad" szora 
utal a 7. versbol, ami igy Tituszra utal. 



2:7 „te magad legy peldakepuk" Ez JELENIDEJU MIDDLE MELLEKNEVIIGENEV amit 
FELSZOLITASkent hasznal (vo. I. Tim. 4:12). 

■ „a jocselekedetekben" Ez egy visszatero kihangsulyozas (vo. 1:16; 2:7,14; 3:1,8,14). Az 
eletstllus megvaltozasa volt a bizonylteka es a vonzo erej e a kereszteny iizenetnek. 



NASB „mutass nekik a tanitasban romlatlansagot" 
NKJV „a tanitasban mutass nekik feddhetetlenseget" 
NRSV „tanitasodban mutass nekik feddhetetlenseget" 
TEV «legy oszinte a tanitasodban" 

NJB „6szinteseg altal, amikor tanitod oket" 

Ugy tiinik, hogy itt azt mutatja be, hogy Titusznak hogyan kell tanltania (szemben a hamis 
tanltok tisztatalan eletevel es motivacioival), s nem csak azt, hogy mit kell tanltania es predikalnia. 
Ha azonban arra utal, hogy mit kell tanltania, akkor valosziniileg a feltamadas hangsulyozasa ez 
(vo. Roma 2:7; I. Kor. 15:42,53,54). 

Szamos gorog kezirati problema kapcsolodik ehhez a kifejezeshez. A Textual Commentary on 
the Greek New Testament cimii konyvben (A Gorog Ujszovetseg Szoveg Szerinti Kommentara) 
Bmce M. Metzger azt mondja, hogy az aphthorian (romlatlansag) kifejezesnek (1) van meg a 
megfelelo kezirati alatamasztasa (azaz X*, A, C, D); (2) ez a kifejezes illik a szovegbe; (3) 
megmagyarazza a tobbi valtozatot; es (4) a lehetosegek koziil ez a legszokatlanabb. A 
legmegszokottabb sz6, amire a valasztas keriil (pi. X", D', L, es a legregebbi minuscularis 
keziratokban) az az adiaphthorian (oszinteseg) (654. oldal). 

2:8 „beszeded legyen egeszseges" Ez ugyanaz a visszatero tema, amit az 1. es a 2. versben 
hasznalt, aminek a sz6 szerinti jelentese az, hogy "egeszseges" (metaforikusan a hamis tanitok 
egeszsegtelen iizenetevel szemben). (Azert emeli ki kiilon is, hogy a sz6 eredeti jelentese az, hogy 
egeszseges, mert az angol forditas egy mas, de rokonertelmii kifejezest hasznal, mig a magyar 
egybol a sz6 eredeti ertelmet hasznalja. A ford, megjegy.) 

■ „feddhetetlen" Ez egy olyan utmutato, ami kereszteny vezetoknek es minden hivonek egyarant 
szol (vo. 1:6-7,8,10; I. Tim. 3:2,7,10; 5:8,14; 6:1). Lasd Kulonleges Tema az L Tim. 3:2-ben. 

■ „az ellenfel" A szovegkomyezetben ez utalhat (1) a hamis tanitokra az l:10-16-b61; vagy (2) a 
tarsadalom hitetlenjeire, akik pogany tudatlansagbol kritizaltak a keresztenyseget. Ahivok eletenek 
mind a ket csoportot el kellene hallgattatnia, es az evangeliumhoz kellene oket vonzania. 



SZOVEG: 2:9-10 

'a szolgakat intsd, hogy engedelmeskedjenek uraiknak, legyenek keszsegesek mindenben, 
ne feleseljenek, ^''ne lopjanak, hanem tanusitsanak igazi, teljes megbizhatosagot, hogy a mi 
iidvozito Isteniink tanitasanak diszere valjanak mindenben. 



2:9 „A szolgakat intsd, hogy engedelmeskedjenek uraiknak" "Engedelmeskedjenek" (az eredeti 
szovegben "legyenek alarendeltek") egy JELENIDEJU MIDDLE FONEVI IGENEV (vo. Ef. 6:5-9; 
Kol. 3:22-24; I. Tim. 6:1-2). Az "intsd" kifejezes a 6. versre utal. Ugyanugy, mint az asszonyoknak, 
a szolgaknak is istenfelo hozzaallassal kell lenniiik a kulturalis hatalmi szerkezet fele Krisztus miatt. 
Alenyeg nem a szemelyes szabadsag, hanem az evangel izaci 6! Lasd Kulonleges Tema: Pal intese a 
szolgak fele az I. Tim. 6:l-ben. 

■ „legyenek keszsegesek" Nines kiemelve, de utal ra, hogy ennek az ertelme elsosorban nem 
csak a szolga urara utal, hanem mindenekfelett Istenre (vo. Roma 12:1-2; Ef 6:7-8). 



■ „mindenben" Ezt a kifejezest megismetli a 10. versben. Nagyon jelentosegteljes az, hogy a 
hivok felismerjek, hogy az eletiik, minden teren, Istenre veti a figyelmet. Ez a fogalom teologiailag 
parhuzamos azzal a kolcsonos alarendeltseggel, amit az Ef. 5:21 -ben talalunk, es az 5:22-6-2-ben 
lelrt, istenfelo felesegek alarendeltsegevel (vo. H. E. Butt: The Velvet Covered Brick (A Selyem 
Takarta Tegla). 



NASB „ne feleseljenek" 

NKJV „ne feleseljenek vissza" 

NRSV, TEV „ne beszeljenek vissza" 

NJB „feleseles nelkul" 

Az, hogy a hivok hogyan kezelnek nehez helyzeteket es esemenyeket, egy nagyon vilagos, 
eroteljes tanusaga a Krisztusba vetett hitiiknek (vo. Ef. 6:5-9). 

2:10 „ne lopjanak" Bizonyara ez egy sokszor elofordulo problema volt a szolgakkal kapcsolatban 
(vo. Ef. 4:28). 

■ „tanusitsanak" Ez a kifejezes azt jelentette, hogy egy kiilso es vilagos bizonyitekat adni 
valaminek. Az eletiinknek dicsoseget kell hoznia Istenre, es az evangelium eletet megvaltoztato 
erejere bizonyitekul kell szolgalnia! 

■ „a mi tJdvozito Isteniinknek" Ez egy gyakori cim volt, amit a Csaszar hasznalt, es amit a 
csaszarra hasznaltak masok. Ez a Pasztori Levelekben elofordulo jellemzo kifejezes volt az 
istensegre hasznalva (vo. 1:3-2:10; 3:4). Ugyanezt a cimet hasznaltak ujra es ujra Jezusra is (vo. 
1:4; 2:13; 3:6). Teljesebb jegyzetert lasd all. Tim. l:10-et. 

SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES A TITUSZ 2:11-14-ES VERSEKBE 

A. Ez a rovidke szoveg (1-14-es versek) adja meg a teologiai okot arra, hogy a keresztenyeknek 
miert kell istenfelo eletet elniiik. Ez az okfejtes nagyon hasonlo a Titusz 3:4-7-hez es a IL 
Tim. l:8-10-hez. 

B. A 11. vers a Messias elso eljovetelere, a testetoltesre utal (vo. Titusz 3:4; IL Tim. 1:10). A 
13. vers ugyanazt a szot hasznalja "megjelenes", es Krisztus masodik eljovetelere utal (vo. I. 
Tim. 6:14; II. Tim. 4:1,8). Az elso eljovetelt Isten kegyelme jellemezte; a masodikat Isten 
igazsagossaga fogja jellemezni! 

C. A 12. vers egy osszegzese azoknak az istenfelo jellemvonasoknak, amiket az 1:5-9 alapjan 
egy vezetonek be kell toltenie, es amiket a 2: 1-10 alapjan minden hivonek be kell toltenie. 

D. A 13. vers az evangeliumot a jellemzoen Pali kategoriaba helyezi, ami a kovetkezo: "mar" 
(Isten Kiralysaga jelenvalo) es a "meg nem" (Isten Kiralysaga eljovendo). Ez a fesziiltseg 
igaz Pal a kereszteny eletrol szolo fejtegetesei koziil nagyon sokra. 

E. Egyediil Jezusra utal a 13. versben (vo. NASB, RSV, NEB, NIV - ezek angol nyelvii 
forditasok roviditesei - a ford, megjegy.), vagy pedig egy kettos utalas Istenre az Atyara es 
Jezusra a Fiura (vo. KJV, ASV, Moffat Forditas)? Szamos oka van, amiert ugy tiinik, hogy 
ez Jezus istensegere valo utalas olyan cimekbe burkolva, amit a Romai Csaszarra szoktak 
hasznalni: 

1 . csak egy NEVELO tartozik mindket FONEVHEZ 

2. a 14. vers csak Krisztusra utal 



3. a "nagy" es "megj elenes" kifejezesek soha nem utalnak Istenre az Atyara 

4. szamos mas olyan igeresz is van Pal es mas USZ-i szerzok Irasaiban, ahol Jezusnak 
teljes istenseget tulajdonltottak 

5. a korai egyhazatyak tobbsege is ugy latta, hogy ez az igeresz Jezusra utal. Bar meg kell 
jegyezniink, hogy a korai valtozatok hajlottak arra, hogy ligy lassak, hogy ez a kifejezes 
YHWH-ra es Jezusra utal. 

F. A 14. vers olyan OSZ-i kifejezesekkel irja le az Egyhazat, amit Izraelre hasznaltak. 
Bizonyos ertelemben az Egyhaz Isten Izraelre vonatkozo vagyanak megvalosulasa (vo. 
Roma 2:28-29; Gal. 6:16; I. Pet. 2:5,9; Jel. 1.6). Megis, Izrael megmarad Isten egyedulallo 
szeretetenek es gondoskodasanak targyakent (vo. Roma 11). 

SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 2:11-14 

Mert megjelent az Isten iidvozito kegyelme minden embernek, es arra nevel minket, 
hogy megtagadva a hitetlenseget es a vilagi kivansagokat, jozanul, igazsagosan, es kegyesen 
eljiink a vilagban, ^^mivel varjuk a mi boldog remenysegiinket, a mi nagy Isteniink es 
iidvozitonk, Jezus Krisztus dicsosegenek megjeleneset, ^^aki onmagat adta ertiink, hogy 
megvaltson minket minden gonoszsagtol, es megtisztitson minket a maga nepeve, amely jo 
cselekedetre torekszik. 



2:11 „Mert" A 11-14-es versek az 1-10-es versekhez kapcsolodik, es megadjak az istenfelo elet 
teologiai alapjat. 

■ „megjelent az Isten iidvozito kegyelme" Ez Jezus testetoltesere utal (vo. II. Tim. 1:10; Titusz 
3:4-7). Jezus elete, tanitasa es halala teljes mertekben felfedte az Atya szeretetet, irgalmat es 
kegyelmet. Amikor Jezust latjuk Istent latjuk (vo. Janosl:l-14; 14:8-11; Kol. 1:15-19; Zsid. 1:1-3). 
Az epiphany (megj elenes) kifejezest a 13. versben Krisztus Masodik Visszajovetelere hasznalja 
(vo. 2:11,13; 3:4; II. Thessz. 2:8; I. Tim. 6:14; IL Tim. 1:10; 4:1,8). Lasd a Kulonleges Temat a 
2:13-ban. 

■ „minden embernek" Isten elkiildte Krisztust, hogy meghaljon minden ember biineert, de nekik 
maguknak is valaszolniuk kell erre a felhivasra megbanassal, hittel, engedelmesseggel es 
kitartassal. A kovetkezo igehelyek Krisztus munkajanak egyetemes kiterjeszteset tiikrozik vissza: 
(1) "a vilagert" (Janos 1:29; 3:16; 6:33,51; II. Kor 5:19; I. Jan. 2:2) es (2) "minden embert" (Roma 
5:18; I. Kor 15:22; I. Tim. 2:4-6; Zsid. 2:9; II. Pet. 3:9). Lasd a teljesebb jegyzetet az I. Tim. 2:4- 
ben es a Kulonleges Tema az I. Tim. 4:10-ben. 

Isten az embereket a sajat kepmasara teremtette (vo. I. M6z. 1:26-27). Az I. M6z. 3:15-ben 
megigerte, hogy minden embert meg fog valtani. Kiilon meg is emliti az egesz vilagra kiterjedo 
tervet Abraham elhivasaban (vo. I. M6z. 12:3) es Izrael elhivasaban (vo. II. M6z. 19:5). Az 
Izraelnek szolo OSZ-i igeretek (zsidok kontra poganyok) most egyetemesse valtak hivokre es nem 
hivokre vonatkoztatva (vo. Ef. 2:11-3:13). Isten iidvossegre valo hivasa az egesz vilagra kiterjedo, 
a szemelyre koncentralo es a Lelek adja a hajtoerejet. 



KULONLEGES TEMA: ELEVE ELRENDELES/PREDESTINACIO (KALVINIZMUS) 
SZEMBEN AZ EMBERI SZABADAKARATTAL (ARMINIANIZMUS) 

A Titusz 2:11 hozza egyensulyba a tobbi USZ-i igereszt, ami a kivalasztasrol szol. Ugy 
gondoltam, hogy nagyon hasznos lenne ha megadnam itt a Roma 8:29 es a 9, fejezet, es az 



Efezus 1 jegyzetet a kommentarom tovabbi kiadasaibol. 

I. Roma 8:29 - Pal az "el ore tudta" (az eredetiben ez szerepel, a magyar fordltas mas szot 
hasznal-a ford, megjegy.) (proginosko, "elobb tudni") kifejezest ketszer hasznalja, itt es a 
1 1 :2-ben. All :2-ben Isten Izrael iranti szovetseges szerelmere utal, ami az idok kezdete 
elott kezdodott. Ne feledd el, hogy a heberben az "ismerni/tudni" kifejezes egy intim, 
szemelyes kapcsolatra utal, nem pedig arra, hogy tenyeket tud valakirol (vo. I. M6z. 4:1; 
Jer. 1:5). Itt az orokkevalosaggal kapcsolatos esemenyek lancolataban szerepel (vo. Roma 
8:29-30). Ezt a kifejezest a predestinacioval kapcsoltak ossze. Mindazonaltal ki kell 
jelenteniink, hogy nem az az alapja a kivalasztasnak, hogy Isten el ore tudja a dolgokat, 
mert ha igy lenne, akkor a kivalasztas a bukott emberiseg jovobeli valaszreakciqjan 
alapulna, ami nem mas, mint az emberi teljesitmeny. Ezt a kifejezest a kovetkezo 
helyeken talalhatjuk meg meg: Apcsel 26:5; I. Pet. 1:2,20; es II. Pet. 3:17. 

A. "Elore tudta" (proginosko, "elobb tudni") 

Az "elore tudta" vagy "elrendel" szavak mind osszetett szavak, amihez az "elotte" 
eloljaroszo kapcsolodik, igy aztan a kovetkezo modon kellene oket forditani: "elore 
tudni", "elore kijelolni a hatarokat" vagy "elore kijelolni". Az USZ-ben talalhato, a 
predestinaciot defmialo igeversek a kovetkezok: Roma 8:28-30; Ef 1:13-14; es a 
Roma 9. Ezek a szovegreszek nyilvanvaloan kihangsulyozzak, hogy Isten szuveren. 
Minden dolog iranyitasat teljes mertekben a kezeben tartja. Ez egy jelenidejii isteni 
terv, amit az ido elteltevel munkal ki. Mindazonaltal ez a terv nem onhatalmu vagy 
szelektiv. Nem pusztan Isten szuverenitasan es elore tudasan alapszik, hanem a soha 
nem valtozo jellemen is, ami szeretet, irgalom es a meg nem erdemelt kegyelem. 

Nagyon vigyaznunk kell a nyugati (amerikai) individualizmusunkra, vagy az 
evangelizacios buzgosagunkra, hogy ne szinezziik ki ezt a csodalatos igazsagot. Arra 
is vigyaznunk kell, hogy ne sarkitsuk ki a tortenelmi es teologiai konfliktusokat, amik 
Szent Agoston es Pelagius vagy a kalvinizmus es az arminianizmus kozott voltak. 

B. "eleve elrendel" (proorizo, "elore kijelolni a hatarokat") 

A predestinacio nem egy olyan tantetel, amit arra szantak, hogy korlatozza Isten 
szeretetet, kegyelmet vagy irgalmat, sem pedig azert, hogy bizonyos szemelyeket 
kizaijon az evangeliumbol. Arra valo, hogy megerositse a hivoket azaltal, hogy 
formalja a vilagnezetiiket. Isten az egesz emberiseg javat akaija (vo. I. Tim. 2:4; II. 
Pet. 3:9). Isten mindent az iranyitasa alatt tart. Ki vagy mi valaszthat el minket tole 
(vo. Roma 8:31-39)? Isten a tortenelem egeszere ugy tekint, hogy neki az a jelen. Az 
embereket megkoti az ido. A mi nezopontunk es kepessegeink korlatozottak. Nincsen 
semmi ellentmondas Isten szuverenitasa es az emberiseg szabad akarata kozott. Ez 
egy szovetseges forma. Ez egy ujabb pelda arra, amikor egy igazsagot latszolagos 
ellentmondas formajaban ir le. A Biblia tanai kiilonbozo szemszogekbol mutatja be. 
Gyakran tiinnek paradoxnak. Az igazsag a latszolag ellentmondo parok kozotti 
egyensuly. Nem szabad a koztiik levo fesziiltseget elmozditanunk azaltal, hogy a 
ketto koziil kivalasztjuk valamelyik igazsagot. Semmilyen bibliai igazsagot nem 
szabad elkiiloniteniink onmagaban. 

Azt is fontos hozzafuzni, hogy a kivalasztas celja nem csak a mennyorszag jutalma, 
mikor meghalunk, hanem a jelenben valo Krisztusi elet (vo. Roma 8:29; Ef. 1:4; 
2:10). Arra lettiink kivalasztva, hogy "szentek es szeplotlenek" legyiink. Isten 
kivalasztott minket, hogy megvaltoztasson minket, hogy masok is lathassak a 
valtozast, es hittel feleljenek Krisztusban Istennek. A predestinacio nem egy 
szemelyes kivaltsag, hanem egy szovetsegi felelosseg. Ez az iizenet legfobb igazsaga. 
Ez a keresztenyseg celja. A szentseg Isten akarata minden hivo szamara. Isten 
kivalasztasa a Krisztusiassagra vonatkozik (vo. Ef 1:4), nem pedig egy kiilonleges 
allapotra. Isten kepmasat, ami az emberisegnek adatott a teremteskor (vo. I. M6z. 



1:26;5:1,3; 9:6) helyre kell allltani. 
C. "hogy hasonlokka legyenek Fia kepehez" - Isten vegso celja az, hogy azt a kepmast, 
ami a biinesetkor elveszett, helyreallltsa. A hivok elore elrendeltettek a 
Krisztusiassagra (vo. Ef. 1:4). 

II. Roma 9 

A. A 9. fejezet az egyik legeroteljesebb USZ-i igeresz Isten szuverenitasaval 
kapcsolatban (a masik az Ef. 1:3-14), mig a Roma 10 az emberi szabad akaratot 
hangsulyozza ki tisztan es vilagosan, megpedig ismetlodoen (vo. 4. vers: "mindenki", 
11. es 13. vers: "aki", 12. vers: "mindenki" [ketszer is]). Pal soha nem probalja meg 
elsimitani ezt a teologiai fesziiltseget. Mind a ketto egyforman igaz! A legtobb Bibliai 
tan paradox vagy dialektikus parokban lett kifejezve. A teologiai rendszerek legtobbje 
logikus feligazsagok. Az agostonizmus es a kalvinizmus szemben a fel- 
pelagianizmussal es az arminianizmussal, mindkettoben vannak igazsagok es hibak 
is. Kiilonbozo tanok kozti Bibliai fesziiltseg sokkal kivanatosabb, mint egy 
szovegbizonyitott, dogmatikus, esszeriisitett, teologiai rendszer, ami a Bibliat, hogy 
egy elore kialakitott ertelmezesi halozatba kenyszeriti bele. 

B. Ugyanez az igazsag (ami a Roma 9:23-ban talalhato) van a Roma 8:29-30-ban es az 
Ef. 1:4, 11 -ben is kifejezve. Ez a fejezet az Isten szuverenitasat legeroteljesebben 
kifejezo igeresz az USZ-ben. Semmikeppen sem vitathato, hogy Isten teljes 
mertekben a kezeben tartja a teremtest es a megvaltast. Ezt a hatalmas igazsagot soha 
nem szabad felpuhitani vagy lekicsinyelni. 

Mindazonaltal egyensulyba kell hozni azzal, hogy Isten valasztasa volt az, hogy az 
emberiseggel szovetseges eszkozokkel tartja fent a kapcsolatot, azzal az 
emberiseggel, akit a sajat kepmasara teremtett. Minden bizonnyal igaz, hogy nehany 
OSZ-i szovetseg, mint az I. M6z. 15, feltetel nelkiili es nem kapcsolodik az emberi 
valasztashoz, mas szovetsegek viszont az emberi valasztas feltetelehez kotottek (pi. 
az Edenkert, Noe, Mozes, David). Istennek van egy terve teremtesenek megvaltasara; 
egy ember sem tud ezen a terven valtoztatni. Isten ugy dontott, hogy megengedi, 
hogy az emberek reszt vegyenek az O terveben. Ez a reszvetelre valo lehetoseg 
teologiai fesziiltseget kelt a szuverenitas (Roma 9) es az emberi szabad akarat kozott 
(Roma 10). 

Nem helyenvalo az, hogy kivalasztunk egy a Biblia altal hangsulyozott igazsagot 
masokat meg elhanyagolunk. Fesziiltsegek vannak bizonyos tanok kozott, mert a 
keleti emberek ugy prezentalnak igazsagokat, hogy azokat ellentmondo vagy 
fesziiltseggel teli parokba teszik oket. A kiilonbozo tanokat kapcsolatban kell tartani 
mas tanokkal. Az igazsag az igazsagok mozaika. 

III. Efezus 1 

A. A kivalasztas egy csodalatos tan. Azonban nem felhivas a szemelyvalogatasra, hanem 
arra, hogy csatoma legy, egy eszkoz mas megvaltasaban! Az OSZ-ben ezt a kifejezest 
elsosorban szolgalatra valo elhivasra hasznaltak; az USZ-ben elsodlegesen az 
iidvossegre valo elhivasra hasznaltak, ami szolgalatra vezet. A Biblia soha sem simitja 
el a latszolagos ellentetet Isten szuverenitasa es az emberiseg szabad akarata kozott, 
viszont mind a kettot megerositi! Egy j6 pelda erre a bibliai fesziiltsegre a Roma 9 
Isten szuveren valasztasaval kapcsolatban, es a Roma 10 az emberiseg sziiksegszerii 
valaszaval kapcsolatban (vo. 10:11,13). 

Ehhez a teologiai fesziiltseghez a kulcsot az l:4-ben talalhato. Jezus Isten 
kivalasztott embere, es Obenne potencialisan mindenki ki lett valasztva (Karl Barth). 
Jezus Isten "igen" valasza az emberiseg sziiksegere (Karl Barth). Az Efezus 1:4 
szinten segit abban, hogy letisztazzuk ezt a dolgot azzal, hogy megerositjiik, hogy a 
predestinacio celja nem csupan a mennybejutas, hanem a szentseg is (Krisztusiassag). 



Gyakran vonzanak minket az evangeliummal jaro elonyok, de a felelossegeket 
elhanyagoljuk! Isten hivasa (kivalasztasa) egy idore szol, ugyanakkor az 
orokkevalosagra is! 

A tanok mas igazsagokkal valo kapcsolatbol jonnek, nem pedig egyediilallo, 
egymassal kapcsolatban nem alio igazsagokbol. Erre egy j6 hasonlat ha 
osszehasonlltunk egy csillagkepet egyetlen csillaggal. Isten az igazsagokat keleti 
miifajokban fejezi ki, nem pedig nyugati miifajokban. Nem szabad elmozditanunk azt 
a fesziiltseget, amit azok a latszolagos ellentetparok (paradox parok) okoznak, amit a 
tanokban megjeleno igazsagok alkotnak (Isten, mint termeszetfeletti szemben a kozeli 
Istennel; iidvbizonyossag szemben a kitartassal; Jezus, aki egyenlo az Atyaval 
szemben Jezus, aki alavetett az Atyanak; kereszteny szabadsag szemben a kereszteny 
felelosseggel, amivel a szovetseges partnernek tartozunk; stb.). 

A szovetseg teologiai fogalma egyesiti Isten szuverenitasat (aki mindig megmarad 
a kezdemenyezo felnek lenni es felallitja az idorendi tervet) azzal a kezdeti majd 
folytatolagos megbano hittel, ami az ember reszerol kotelezo. Vigyazz, hogy ne 
szovegbizonyitsd a paradox egyik oldalat mikozben a masikat meg lebecsmerled! 
Vigyazz, hogy ne csak a kedvenc tanodat vagy teologiai rendszeredet bizonygasd. 
B. "Kivalasztott minket", ez az Ef. l:4-ben AORISZT MIDDLE KIJELENTO 
MODE AN szerepel, ami a targyat hangsulyozza ki. Ez az Atya idok elotti 
valasztasara fokuszal. Isten valasztasat nem szabad az Iszlam elrendelesehez 
hasonlitani, sem az ultra-kalvinista elgondolashoz, ahol bizonyos emberek elonyt 
elveznek masokkal szemben, hanem a szovetseg ertelmeben kell ertelmezni. Isten 
megigerte, hogy meg fogja valtani a bukott emberiseget (vo. I. M6z. 3:15). Isten 
elhivta es kivalasztotta Abrahamot, hogy kivalassza az egesz emberiseget (vo. I. M6z. 
12:3; II. M6z. 19:5-6). Isten maga valasztott ki mindenkit, aki Krisztusban gyakorolni 
fogja a hitet. Az iidvossegben mindig Isten kezdemenyez (vo. Janos 6:44,65). Ez a 
szovegresz es a Roma 9 a bibliai alapja a predestinacio tananak, amit Agoston es 
Kalvin hangsulyozott. 

Isten nem csak az iidvossegre (megigazulasra) valasztott ki hivoket, hanem a 
megszentelodesre is (vo. Kol. 1:12). Ez utalhat (1) a Krisztusban valo helyzetiinkre 
(vo. II. Kor. 5:21) vagy (2) Isten vagyara, ami az, hogy reprodukalja a sajat jellemet a 
gyermekeiben (vo. 2:10; Roma 8:28-29; Gal. 4:19). Isten akarata az O gyermekei 
szamara a mennybejutas majd egy nap, ugyanugy, mint a Krisztusi elet most! 

"Obenne", ez egy kulcsfogalom az Ef. l:4-ben. Az Atya aldasai, kegyelme es 
iidvozltese Krisztuson keresztiil arad felenk (vo. Jan. 14:6). Figyeld meg ennek a 
nyelvtani formanak az ismetlodeset (HELYMEGHATAROZO), a 3. versben 
"Krisztusban"; a 4. versben "obenne"; a 7. versben "obenne"; a 9. versben "obenne"; a 
10. versben "Krisztusban"; all. versben "obenne"; a 12. versben "Krisztusban" es a 
13. versben "obenne". Jezus Isten "igen" valasza a bukott emberisegnek (Karl Earth). 
Jezus a kivalasztott ember, es Obenne potencialisan mindenki ki lett valasztva. Isten 
az Atya osszes aldasa Krisztuson keresztiil aramlik felenk. 

A "vilag kezdete 6ta/el6tt" kifejezest a kovetkezo helyeken is megtalalhatjuk: Mate 
25:43; Janos 17:24; I. Peter 1:19-20 es Jel. 13:8. Ez megmutatja a Haromegy Isten 
megvalto tevekenyseget meg az I. Mozes 1:1 elott. Az embereket korlatozza az ido 
erzekelese; szamunkra minden vagy mult, vagy jelen vagy jovo, de ez nem igaz 
Istenre. 

A predestinacio celja a szentseg, nem pedig e kivaltsag. Isten elhivasa nem Adam 
par kivalasztott gyermekenek szol, hanem az osszes gyermekenek! Elhivas arra, hogy 
azok legyiink, aminek Isten eredetileg szerette volna az emberiseget latni, olyannak, 
mint Onmaga (vo. I. Thessz. 5:23; II.Thessz. 2:13); a sajat kepmasanak (vo. I. Mozes 
1:26-27). Az, hogy a predestinaciot egy teologiai tanna tessziik, ahelyett hogy szent 



eletkent megelnenk, ez tragedia. Gyakran a teologiank hangosabban beszel, mint 
maga a bibliai szoveg. 

A "feddhetetlen" kifejezes (amomos) vagy a "szeplotlen" a kovetkezo hasznalati 
modokon fordul elo: (1) Jezusra hasznalva (vo. Zsid. 9:14; I. Peter 1:19); (2) 
Zakariasra es Erzsebetre (vo. Lukacs 1:6; (3) Palra (vo. Fil. 3:6); es (4) minden igaz 
keresztenyre (vo. Fil. 2:15; I. Thessz. 3:13; 5:23). Isten megvaltozhatatlan akarata 
minden kereszteny szamara nem csak az, hogy kesobb bejusson a mennybe, hanem a 
Krisztusi elet ajelenben (vo. Roma 8:29-30; Gal. 4:19; I. Pet. 1:2). Ahivoknek Isten 
jellemet kell visszatiikrozniiik az elveszett vilag fele az evangelizacio celjakent. 

Nyelvtanilag a "szeretetben" kifejezes tartozhatna a 4. vagy az 5. vershez is. Bar 
amikor ezt a kifejezest mas helyeken hasznalja az Efezusi levelben, akkor az mindig 
az Isten iranti emberi szeretetre utal (vo. 3:17; 4:2,15,16). 
C. Az Ef. l:5-ben az "elore el is hatarozta (felolunk)" kifejezes AORISZT AKTIV 
MELLEKNEVI IGENEV. Ez egy gorog osszetett sz6, ami a kovetkezokbol all: 
"elott" es "kijelolni". Isten elore eltervezett megvalto tervere utal (vo. Lukacs 22:22; 
Apcsel 2:23; 4:28; 17:31; Roma 8:29-30). A predestinacio egy a szamos, az 
emberiseg megvaltasahoz kapcsolodo igazsagok koziil. Ez egy resze egy teologiai 
mintanak, vagy egymashoz kapcsolodo igazsagok soranak. Soha sem szantak arra, 
hogy elszigetelve legyen kihangsulyozva! A Bibliai igazsag mindig is egy sor 
fesziiltseggel teli, paradox parokban lett kijelentve. A felekezetiesseg mindig is 
hajlamos volt arra, hogy elvegye ezt a bibliai fesziiltseget azaltal, hogy az 
ellentmondo paroknak csak az egyiket hangsulyozta ki (predestinacio szemeben az 
emberi szabad akarattal; a hivo iidvbizonyossaga szemben a szentek kitartasaval; 
eredendo biin szemben a tudatos biinnel; biintelenseg szemben a kevesebb biin 
elkovetesevel; azonnali kijelentett megigazulas szemben a progressziv 
megszentelodessel; hit szemben a cselekedetekkel; kereszteny szabadsag szemben a 
kereszteny felelosseggel; termeszetfeletti szemben a kozelivel). 

Isten valasztasa nem azon alapszik, hogy elore tudta/ismerte az emberi 
teljesitmenyt, hanem az O kegyelmes jellemen alapszik (vo. 9. es 11. versek). Azt 
szeretne, ha mindenki (nem csak nehany kiilonleges szemely, mint peldaul a 
gnosztikusok vagy a modern kori ultra-kalvinistak) megterne (vo. Ezekiel 18:21- 
23,32; Janos 3:16-17; I. Tim. 2:4; 4:10; Titusz 2:11; II. Peter 3:9). Isten kegyelme 
(Isten jelleme) a teologiai kulcs ehhez az igereszhez (vo. 6a, 7c, 9b), ugyanugy, ahogy 
Isten irgalma a kulcs a predestinaciorol szolo mas igereszekben, pi. a Roma 9-11-ben. 
Abukott emberiseg egyetlen remenye az Isten kegyelme es irgalma (vo. Ezs. 53:6 
es szamos mas OSZ-i szoveg, amit a Roma 3:9-18-ban idez). Ezeknek az elso 
teologiai fejezetnek az ertelmezeseben nagyon lenyeges, hogy felismerjiik, hogy Pal 
azokat a dolgokat hangsulyozza ki, amik teljes mertekben fuggetlenek az emberi 
teljesitmenytol: predestinacio (1. fejezet), kegyelem (2. fejezet), Isten orokkevalo 
terve a megvaltasra (titok, 2:11-3:13). Ezt arra hasznalta, hogy kiegyensulyozza azt, 
hogy a hamis tanitok tulhangsulyoztak az emberi erdemet es biiszkeseget. 



2:12 „arra nevel minket" Ez sz6 szerint gyermekfeddest es nevelest jelentett (vo. I. Tim. 1:20; II. 
Tim. 2:25; 3:16). Akegyelmet a szereto sziilovel szemelyesiti meg (vo. Zsid. 12:5). 

■ „hitetlenseget" Ez egy szqjatek ket sz6 kozott, az asebeia (hitetlenseg, ALPHA PRIVATIVE) 
es az eusebeia (istenfelelem, lasd Kiilonleges Tema az I. Tim. 4:7-ben) kozott. Lehetseges, hogy az 
6SZ-i Bolcsesseg Irasok "ket utjat" tukrozik vissza (vo. Jozs. 24:14-15; Zsolt 1; Peld. 4:10-09; 
Mate 7:13-14). El kell fordulnunk a gonosztol, mert Krisztus onmagat adta hogy megmentsen 
minket a gonosztol; Istenhez kell fordulnunk, mert Krisztus peldat mutatott ebben. A kegyelem 
pozitiv es negativ leckeket is tanit! 



„vilagi kivansagokat" (vo. 3:3; I. Tim. 6:9; II. Tim. 2:22; 3:6; 4:3) 
„j6zanul" Lasd az I. Tim. 3:2 jegyzetet. 
„igazsagosan" (vo. 2,4,5,6 versek) 



KULONLEGES TEMA: IGAZNAK LENNI (TISZTESSEG, BECSULETESSEG) 

Az "igaznak lenni" fogalma annyira meghatarozo tema, hogy a Bibliat tanulmanyozo embemek 
muszaj egy alapos, atfogo szemelyes tanulmanyt vegeznie errol a fogalomrol. 

Az OSZ-ben Isten jellemet "igaznak", "igazsagosnak" fogalmaztak meg. Maga a mezopotamiai 
kifejezes a nadbol szarmazik, amit arra hasznaltak, hogy az epitkezesek soran a falak vagy a 
keritesek vizszintesseget iteljek meg vele. Isten valasztotta ki ezt a fogalmat, hogy metaforikusan 
a termeszetere hasznaljak ezt a kifejezest. O az az egyenes (vonalzo), ami ahal mindent 
megitelnek. Ez a fogalom megerositi Isten igazsagat/igazsagossagat ugyanugy mint ahogy az 
itelkezeshez valo jogat is. 

Az ember az Isten kepmasara teremtetett (vo. I. M6z. 1:26-27; 5:1,3; 9:6). Az emberiseg az 
Istennel valo kapcsolatra teremtetett. A teljes teremtes a szinpada vagy a hattere az Isten es az 
ember kapcsolatanak. Isten azt szerette volna, ha az O legnagyszeriibb teremtese, az emberiseg, 
ismeme Ot, szeretne Ot, szolgalna Ot es olyan lenne, mint O! Az ember hiisege meg lett 
probalva (vo. I. M6z. 3) es az elso par megbukott ezen a teszten. Ennek az lett az eredmenye, 
hogy az Isten es az emberek kozti kapcsolat megszakadt (vo. I. moz. 3; Roma 5:12-21). 

Isten megigerte, hogy helyrehozza es helyreallitja ezt a kapcsolatot (vo. I. z. 3:15). Ezt Sajat 
akaratabol es a Sajat Fia altal teszi. Az emberek keptelenek voltak ezt a torest helyreallitani (vo. 
Roma 1:18-3:20). 

ABiineset utan Isten elso lepese a helyreallitas fele annak a szovetsegnek a fogalma volt, ami 
az O elhivasan es az emberiseg biinbano, hittel teli, engedelmes valaszan alapszik. A biineset 
miatt az emberiseg keptelen volt helyesen cselekedni (vo. Roma 3:21-31; Gal. 3). Istennek 
maganak kellett kezdemenyeznie, hogy helyreallitsa a szovetseget megszego embereket. 
Mindezt a kovetkezok altal tette: 

1. kijelentette . hogy a biinos emberiseg igazza lett Krisztus munkaja altal (torvenyszeki 
igazsag) 

2. ingyen adja az emberisegnek Krisztus munkaja altal az igazsagot (tulajdonitott igazsag) 

3. biztositotta a Lelek benniik valo lakozasat, aki kimunkalja az igazsagot benniik (erkolcsi 
igazsag) 

4. helyreallitja az edenkerti kapcsolatot azaltal, hogy Krisztus helyreallitja Isten kepmasat 
(vo. I. Moz. 1:26-27) a hivokben (kapcsolati igazsag) 

Mindazonaltal Isten elvarja, hogy a szovetsegre valaszt adjanak. Isten elhataroz (azaz ingyen 
ad) es gondoskodik, de az embereknek muszaj valaszolniuk es folyamatosan valaszolniuk kell 

1 . biinbanasban 

2. hitben 

3. eletstilusban megnyilvanulo engedelmessegben 

4. kitartasban 

Az igazsag tehat egy szovetsegi, kolcsonos cselekmeny Isten es az O legmagasabb rangu 
teremtese kozott. Isten jellem en, Krisztus munkajan es a Lelek alkalmassa tetelen alapszik, amire 
minden egyes szemelynek szemelyesen es folyamatosan valaszolnia kell a megfelelo modon. Ezt 
a fogalmat ugy nevezik, hogy "hit altali megigazulas". Ezt a fogalmat az evangeliumok mutatjak 
be, de nem ezekkel a kifejezesekkel. Elsosorban Pal defmialta, aki a gorog "igazsagossag" 
szonak szamos formajat hasznalja tobb mint 100 alkalommal. 

Pal, mivel tanult rabbi volt, a dikaiosune kifejezest hasznalja annak heber ertelmeben, amit a 



Septuagintaban is hasznalnak, nem pedig a gorog irodalomban. Agorog Irasokban ez a kifejezes 
egy olyan valakihez kapcsolodik, aki az istenseg es a tarsadalom elvarasaihoz igazodott. A heber 
ertelmezes szerint viszont ez mindig szovetsegi kifejezesekhez kapcsolodik. YHWH egy igaz, 
etikus, erkolcsos Isten. Azt szeretne, ha a nepe visszatiikrozne az O jellemet. A megvaltott 
emberiseg uj teremtmennye valik. Ez az megujulas az istenfelelem uj eletstilusaban jelenik meg 
(a Romai Katolikus nezopont a megigazulassal kapcsolatban). Mivel Izrael teokraciaban elt, nem 
volt vilagosan korvonalazodva, hogy mi a vilagi (a tarsadalmi norma) es mi a szent (Isten 
akarata). Ezt a heber es gorog kifejezesek kozti kiilonbseget ugy jelenitettek meg, hogy az 
angolban ket szot hasznaltak a forditaskor a "justice - igazsag" szot (ami a tarsadalomhoz 
kotodik) es a "righteousness - igazsag, becsiiletesseg" szot (ami a vallashoz kotodik). 

Jezus evangeliuma (j6 hir) az, hogy a bukott emberiseg helyre lett allltva arra, hogy kapcsolata 
lehessen Istennel. Pal ellentmondasos allitasa az, hogy Isten Krisztuson keresztiil torolja meg a 
biinosoket. Ezt az Atya szereteten, irgalman es kegyelmen keresztiil; a Fiu eleten, halalan es 
feltamadasan keresztiil; es azon keresztiil, hogy a Lelek csabit es vonz az evangeliumhoz. A 
megigazitas Isten ingyen cselekedete, de az istenfelelemben kell megmutatkoznia (Agoston 
allaspontja, ami visszatiikrozi mind a reformacio hangsulyat, ami az evangelium szabadsaga, es a 
Romai Katolicizmus hangsulyat is, ami a megvaltozott elet, amit a szeretet es a hiiseg tiikroz). A 
reformatusok szamara abban a kifejezesben, hogy "Isten igazsaga" a NEMET MEGHATAROZO 
NEVMAS TARGYESETBEN van (azaz az a cselekedet, hogy a biinos emberiseget Isten 
szamara elfogadhatova teszi [helyzeti megigazulas]), mig a katolikusok szamara a NEMET 
MEGHATAROZO NEVMAS ALANYESETBEN van, ami annak a folyamata, hogy egyre 
inkabb Istenhez hasonlokka valunk (megtapasztalasi folyamatos megigazulas). A valosagban 
azonban minden bizonnyal mind a ketto egyszerre! ! 

Az en szemszogembol, nezopontombol, az egesz Biblia, az I. M6z. 4-t61 a Jel. 20-ig annak a 
feljegyzese, hogy Isten helyreallitja az edenkerti kapcsolatot. A Biblia azzal kezdodik, hogy Isten 
es az emberiseg egy foldi kapcsolatban van egymassal (vo. I. M6z. 1-2), es a Biblia ugyanezzel a 
szinterrel zarul (vo. Jel. 21-22). Isten kepmasa es celja helyre lesz allitva! 

Hogy dokumentaljuk a fentebbi eszmefuttatast, nezd meg a valogatott USZ-i igereszeket, 
amit a gorog szocsoportot illusztralj ak. 

1 . Isten igaz (gyakran ugy kapcsolodik Istenhez, mint Birohoz) 

a. Roma 3:26 

b. II. Thesszalonika 1:5-6 

c. II. Timoteus 4:8 

d. Jelenesek 16:5 

2. Jezus igaz 

a. Apcsel 3 : 14; 7:52; 22: 14 (a Messias cime) 

b. Mate 27:19 

c. I. Janos 2:1,29; 3:7 

3. Isten akarata a teremtese szamara az igazsagossag 

a. III. Mozes 19:2 

b. Mate 5:48 (vo. 5:17-20) 

4. Isten eszkozei hogy biztositsa es kimunkalja az igazsagossagot 

a. Roma 3:21-31 

b. Roma 4 

c. Roma 5:6-11 

d. Galata 3:6-14 

e. Isten adta 

(1) Roma 3:23; 6:23 

(2) I. Korinthus 1:30 

(3) Efezus 2:8-9 

f. Hittel fogadva 



(1) Roma 1:17; 3:22,26; 4:3,5,13; 9:30; 10:4,6,10 
(2)1. Korinthus 5:21 
g. A Fiu cselekedetei altal 
(1) Roma 5:21-31 
(2)11. Korinthus 5:21 
(3) Filippi 2:6-11 

5. Isten akarata az, hogy a kovetoi igazak legyenek 

a. Mate 5:3-48; 7:24-27 

b. R6ma2:13; 5:1-5; 6:1-23 

c. II. Korithus6:14 

d. I. Timoteus 6:11 

e. II. Timoteus 2:22; 3:16 

f. I. Janos3:7 

g. I. Peter 2:24 

6. Isten igazsagosan fogj a megitelni a foldet 

a. Apcsell7:31 

b. II. Timoteus 4:8 

Az igazsagossag Isten jellemvonasa, amit Krisztuson keresztiil ingyen odaadott a biinos 
emberisegnek. Ez nem mas, mint 

1 . Isten hatarozata 

2. Isten ajandeka 

3. Krisztus cselekedete 

Ugyanakkor ez egy folyamat is, hogy igazza lesziink, amire szorgalmasan es rendiiletleniil 
torekedniink kell; ami egy napon majd a Masodik Eljovetelkor teljesedik be. Az Istennel valo 
kapcsolat a megtereskor allitodik helyre, de egesz eleten keresztiil folyamatban van, es egy 
szemtol szembe valo talalkozassa valik a halalkor vagy a Parousiakor (masodik eljovetelkor)! 

Itt egy nagyon j6 idezet amit a Dictionary of Paul and His Letters (Pal es Level einek Szotara) 
form IVP 

„Kalvin, sokkal inkabb mint Luther, kihangsulyozza Isten igazsaganak kapcsolati 
aspektusat. Luther nezopontja Isten igazsagarol ugy tiinik, hogy magaban foglalja a 
felmento iteletet is. Kalvin kihangsulyozza annak a bamulatos termeszetet, ahogyan 
Isten az O igazsagat kommunikalja felenk es nekiink tulajdonitja" (834. oldal). 

Szamomra a hivo Istennel valo kapcsolatanak harom aspektusa letezik: 

1 . az evangelium egy szemely (ezt hangsulyozta ki a keleti Egyhaz es Kalvin is) 

2. az evangelium igazsag (ezt hangsulyozta ki Agoston es Luther) 

3. az evangelium egy megvaltozott elet (ezt hangsulyozta ki a Katolikus Egyhaz) 
Mindegyik igaz, es egyiitt kell ezeket megtartani, hogy a keresztenyseg egeszseges, jozan, 
biblikus legyen. Ha barmelyik is tul van hangsulyozva vagy el van hanyagolva, problemak 
lepnekfel. 

Orommel kell fogadnunk Jezust! 
Hinniink kell az evangeliumot! 
Torekedniink kell a Krisztusi eletre! 



■ „a (jelen) vilagban" Lasd Kiilonleges Tema az I. Tim. 6: 17-ben. 

2:13 „varjuk" Ez JELENIDEJU MIDDLE, ami egy folyamatos szemelyes varakozasra utal 
Krisztus visszateresevel kapcsolatban. 

■ „boldog remenysegiinket" Ez egy ujabb utalas a Masodik Eljovetelre. 



■ „a mi nagy Isteniink es iidvozitonk, Jezus Krisztus" Jezus itt felreerthetetleniil megkapta az 
Isten cimet! A csaszarok hasonlo titulust koveteltek maguknak. A "megjelenes" es a "nagy" 
kifejezeseket soha nem hasznaltak YHWH-ra. Tovabba nines NEVELO az "iidvozlto" sz6 elott. A 
gorog koznyelv mondattana alatamasztja, hogy ez a elm Jezuse, mert esak egy NEVELO van, ami 
elofordulhat mind ket fonewel, igy osszekapesolja oket egymassal. Jezus isteni (vo. Janos 1:1; 
8:57-58; 20:28; Roma 9:5; Fil. 2:6; II. Thessz. 1:12; Zsid. 1:8; I. Janos 5:20; II. Peter 1:1,11). Az 
OSZ-ben azt vartak, hogy a Messias majd egy isteni felhatalmazassal biro szemely lesz, mint a 
Birak. Az O isteni volta mindenkit meglepett! 

■ „dics6segenek" Azt a kifejezest, hogy "dicsosegenek" ketfelekeppen lehet erteni: (1) a 
"dicsoseges megjelenes" (vo. NKJV angol nyelvii bibliaforditas) vagy (2) "a dicsoseg megjelenese" 
(vo. NASB, NRSV, TEV es NJB angol nyelvii bibliaforditasok). A dicsoseget gyakran kapcsoltak 
ossze Isten j el enletevel az OSZ-ben (foleg a Shekinah dicsoseg felhqjevel, a pusztai vandorlas ideje 
alatt). A dicsoseg a heber kabod kifejezesbol szarmazik, ami egy sugarzo ragyogasra utal. Azok 
koziil a gorog szavak koziil ketto, amiket a Masodik Eljovetellel hoznak osszefiiggesbe, szinten 
ragyogasra vagy sugarzasra utalnak: epiphaneia (vo. Mate 25:31) es phaneroo (vo. Mate 24:30). 
Jezus a sajat es az Atyja dicsosegerol a Janos 17: 1-5,22,24-es versekben beszelt. 



KULONLEGES TEMA: DICSOSEG 

A "dicsoseg" bibliai fogalmat nehez defmialni. A hivok dicsosege az, hogy megertik az 
evangeliumot es Istenben dicsekszenek, nem magukban (vo. 1:29-31; Jer 9:23-24). 

Az OSZ-ben a leggyakrabban hasznalt sz6 a "dicsosegre" (kbd) eredetileg kereskedelmi 
kifejezes volt, ami egy par merlegre utalt ("neheznek lenni"). Ami nehez volt, az ertekes volt 
vagy valodi erteke volt. Gyakran hozzaadtak a fenyesseg fogalmat is ehhez a szohoz, hogy 
kifejezzek Isten fenseget (vo. II. Mozes 19:16-18; 24:17; Ezs. 60:1-2). O egyediil melto a 
tisztessegre. Tulsagosan is brilians ahhoz, hogy a bukott emberiseg azt befogadhatna (vo. II. 
Mozes 33:17-23; Ezs. 6:5). YHWH-t csak Krisztus altal ismerhetjiik meg igazan (vo. Jer. 1:14; 
Mate 17:2; Zsid. 1:3; Jakab 2:1). 

A "dicsoseg" kifejezes kisse felreertheto: (1) lehet parhuzamos az "Isten Igazsaga" kifejezessel; 
(2) utalhat Isten "szentsegere" vagy "tokeletessegere"; (3) vagy utalhat Istennek arra a kepmasara, 
amire az emberiseget teremtette (vo. I. Mozes 1:26-27; 5:1; 9:6), de ami kesobb megromlott az 
emberiseg lazadasa altal (vo. I. Mozes 3:1-22). Eloszor arra kezdtek el hasznalni, hogy kifejezzek 
vele YHWH jelenletet az O nepe kozott a pusztai vandorlas idoszakaban a kovetkezo 
igehelyeken: II. Mozes 16:7,10; III. Mozes 9:23; es IV. Mozes 14:10. 



„megjeleneset" Lasd a Kiilonleges Temat alant. 



KULONLEGES TEMA: USZ-i KIFEJEZESEK KRISZTUS VISSZAJOVETELERE 

Pal irasaiban szamos megnevezessel illeti azt az eszkatalogikus hangsulyozasu eljovendo 
napot, amikor a hivok talalkozni fognak Jezussal (mint Megvaltoval es Biroval): 

1. "a mi Urunk Jezus Krisztus napja" (vo. I. Kor 1:8) 

2. "az Umak (ama) napja" (vo. Kor. 5:5; I. Thessz. 5:2; II. Thessz. 2:2) 

3. "az Ur Jezus napja" (vo. I. Kor 5:5; II. Kor. 1:4) 

4. "a Krisztus Jezus napja" (vo. Fil. 1 :6) 

5. "a Krisztus napja" (vo. Fil. 1:10; 2:16) 

6. "az O napja (Emberfia)" (vo. Lukacs 17:24) 

7. "a nap, amikor az Emberfia megjelenik" (vo. Lukacs 17:30) 

8. "a mi Urunk Jezus Krisztus megjelenese" (vo. I. Kor. 1 :7) 



9. "amikor az Ur Jezus megjelenik a mennybol" (vo. II. Thessz. 1 :7) 

10. "a mi Urunk Jezus Krisztus szlne elott az 6 eljovetelekor" (vo. I. Thessz. 2:19) 
Legalabb negy olyan mod van, ahogyan az USZ-i Irok Jezus visszajovetelere utalnak: 

1. epiphaneia, ami egy vakito fenyessegre utal, ami teologiailag (bar szotanilag nem) a 
"dicsoseghez" kotodik. A II. Tim. l:10-ben, a Titusz 2:ll-ben es 3:4-ben Jezus elso 
eljovetelere (azaz a testetoltesere) es a Masodik Eljovetelere is utal. AIL Thessz. 4:8-ban 
hasznalja, ami magaban foglalja mind a harom legfobb kifejezest a Masodik Eljovetelre: 
I. Tim. 6:14; II. Tim. 4:1,8; Titusz 2:13. 

2. parousia, ami a jelenletre utal, es eredetileg kiralyi latogatasra utalt. Ezt a kifejezest 
hasznaljak a legszelesebb korben (vo. Mate 24:3,27,37,39; I. Kor. 15:23; I. Thessz. 2:19; 
3:13; 4:15; 5:23; IL Thessz. 2:1,8; Jakab 5:7,8; II. Peter 1:6; 3:4,12; I. Janos 2:28). 

3. apokalupsis (vagy apocalypsis), ami azt jelenti, hogy leleplezni a megjelenites celjabol. 
Ez az USZ legutolso konyvenek a cime (vo. Lukacs 17:30; I. Kor. 1:7; II. Thessz. 1:7; I. 
Peter 1:7; 4:13). 

4. phaneroo, ami azt jelenti, hogy fenyt deriteni ra, vagy nyilvanvaloan kijelenteni, 
megtestesiteni. Ezt a kifejezest nagyon sok aspektusban hasznaljak arra, hogy Isten 
kijelent valamit. Ugyanugy, mint az epiphaneia utalhat Krisztus elso eljovetelere (vo. I. 
Peter 1:20; I. Janos 1:2; 3:5,8; 4:9) es a Masodik Eljovetelere is (vo. Mate 24:30; Kol. 
3:4; L Peter 5:4; L Janos 2:28; 3:2). 

5. A "jovetel" sz6, amit gyakran hasznalnak, erchomai, azt is szoktak alkalomszeriien 
Krisztus visszateresere hasznalni (vo. Mate 16:27-28; 23:39; 24:30; 25:31; Apcsel 1:10- 
11; L Kor. 11:26; Jel. 1:7,8). 

6. Azzal a kifejezessel egyiitt is szoktak hasznalni, hogy "az Ur napja" (vo. I. Thessz. 5:2), 
ami egy OSZ-i cim Isten aldasanak (feltamadas) es iteletenek napjara. 

Az USZ egesze az OSZ vilagnezetenek keretein beliil irodott, ami a kovetkezoket erositett 
meg: 

a. a jelenvalo gonoszt, lazado korszakot 

b. az igazsagossag eljovendo uj korszakat 

c. egy uj korszakot, amit a Lelek munkalkodasa altal a Messias (a Felkent) munkaja fog 
elhozni 

A progressziv kijelentes teologiai feltevese kotelezo jellegii, mivel az USZ-i irok enyhen 
modositottak Izrael elvarasait. Ahelyett, hogy a Messias katonai, nemzeti (Izraelert) eljovetele 
megtortenne, ket eljovetele lesz. Az elso eljovetel az istenseg testetoltese a Nazareti Jezus 
fogantatasa es megsziiletese altal. Ugy jott el, mint egy nem katonai, nem biraskodo "szenvedo 
szolga", Ezs. 53; szelid utasa egy szamarcsikonak (nem csatalonak vagy kiralyi oszvernek), Zak. 
9:9. Az elso eljovetel bevezette az Uj Messiasi Kort, Isten Kiralysagat a foldon. Egy bizonyos 
ertelmeben a kiralysagnak, termeszetesen, a masik fajta ertelmeben meg nagyon is messze van. 
Ez a Messias ket eljovetele kozotti fesziiltseg, ami bizonyos ertelemben a ket zsido korszak 
atfedese, amit nem lehetett latni, vagy legalabbis nem volt vilagos az OSZ-bol. A valosagban 
viszont ez a kettos eljovetel YHWH odaszanasat hangsulyozza, hogy megmentse az egesz 
emberiseget (vo. I. Mozes 3:15; 12:3; II. Mozes 19:5 es a profetak tanitasai, foleg Ezsaiase es 
Jonase). 

Az egyhaz nem az OSZ-i profeciak beteljesedesere var, mert a legtobb profecia az elso 
eljovetelre utal (vo. How to Read the Bible For All Its Worth [Hogyan Olvasd a Bibliat Annak 
Teljes Ertekeert], 165-166. oldal). Amit a hivok vamak, az a dicsoseges eljovetele a feltamadt 
Kiralyok Kiralyanak es Uraknak Uranak, a tortenelmi beteljesedeset annak a vart esemenynek, 
amikor az igazsagossag korszaka beteljesedik itt a foldon, ugy, ahogy az a mennyben van (vo. 
Mate 6:10). Az OSZ-i megjelenitese ennek nem pontatlan volt, hanem nem teljes. El fog jonni 
ujra, pont ugy, ahogy a profetak azt megjosoltak, YHWH erejevel es hatalmaval. 

A Masodik Eljovetel nem egy bibliai kifejezes, de annak a fogalma a teljes USZ vilagnezete 
es kerete. Isten mindent helyreallit. Az Isten es az O kepmasara teremtett emberiseg kapcsolata 



helyre lesz allltva. Agonosz meg lesz Itelve es el lesz mozditva jelenlegi helyzetebol. Isten celjai 
nem fognak megbukni, nem bukhatnak meg! 



2:14 „aki onmagat adta ertiink" Ez a kovetkezo igehelyek teologiajat koveti: Mark 10:45; II.Kor. 
5:21; Zsid. 9:14. A mas helyett elvegzett, helyetteslto aldozatra utal (vo. Ezs. 53; Gal. 1:4; I. Tim. 
2:5-6; Zsid. 9:12-15; I. Peter 1:18-19). Isten az Atya "elkuldte" de aFiu "Onmagat adta"! 

■ „hogy megvaltson minket" A "valtsag" es a "megvaltas" kifejezeseknek OSZ-i gyokeriik van 
(az NASB angol nyelvii forditas a 14. verset OSZ-i idezetkent hozza). Mind ket sz6 arra utal, hogy 
valakit visszavasaroltak a szolgasagbol, ugyanugy, ahogy Izrael is meg lett mentve Egyiptombol. Ez 
azt is jelenti, hogy a hivok szabadok a biin hatalmatol Krisztus altal (vo. Roma 6). Lasd Kiilonleges 
Tema: Valtsag/Megvaltas az I. Tim. 2:6-ban. 

■ „megtisztitson minket" A 2:13-ban talalhato Igazsagossag cimii Kiilonleges Temara utal. A 
teologiai kerdes az, hogy hogyan tisztitja meg az embereket? Ingyen ajandek ez Krisztus altal, amit 
egy isteni hatarozat adott, vagy egy megparancsolt, biinbano, engedelmes kitarto hit altal? Ez 
teljesen Istenre tartozik, vagy sziiksegszerii hozza az emberi valasz is? 

Szamomra, mivel en ugy tekintek a Bibliara, mint egy kijelentett igazsag ellentmondasos 
parokban megjelenitve, ez mind a szent Isten szabad akaratabol valo mind pedig a bukott illeto 
reszerol valo sziikseges kezdeti majd folyamatos cselekedet! 

■ „a maga nepeve" Ez OSZ-i szovetsegei terminologia (vo. II. Mozes 19:5; V. Mozes 14:2; I. 
Peter 2:5,9,10; Jel. 1:6). Az egyhaz a szellemi Izrael (vo. Gal. 6:16; Roma 2:29). Az egyhaznak meg 
lett parancsolva, hogy minden ember fele evangelizalj anak (vo. Mate 28:19-20; Apcsel 1:8) az altal, 
hogy megosztjak veliik az evangeliumot es meg is elik azt! 

■ „amely jocselekedetre torekszik" A keresztenyseg celja nem az, hogy a hivok a mennybe 
keriiljenek, amikor meghalnak, hanem a Krisztusiassag megelese most (vo. Ef. 1:4; 2:10). Isten 
nepet a jocselekedetekre valo buzgosag jellemzi (vo. Jakab es I. Janos). 

2:15 „Ezt hirdesd, ints es fedj" Harom JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS van itt: 
folyamatosan tanitsd (vo. 2:1), folyamatosan intsd, es folyamatos fedj (vo. II. Tim. 3:16). A 
gyiilekezetvezetoknek batoritaniuk kell a szenteket es fel kell ismerniiik a hamis tanitokat! 

■ „teljes hatarozottsaggal" Azt mondjak Jezusrol, hogy minden hatalommal (exousia) 
rendelkezik a mennyben es a foldon is (vo. Mate 28:18). Ezt a hatalmat atruhazta az Apostolaira 
(Pal volt az utolso, az Isten altali kijelolt idoben valt azza). Pal ezt a hatalmat (epitage) atruhazta 
mind Timoteusra mind Tituszra, mint az 6 szemelyes kepviseloire. 

A szemtanuk halala 6ta az irott Ujszovetseg (ugyanugy mint az Oszovetseg is) valt a "hivok 
kesobbi generacioinak" felhatalmazqjava (vo. II. Tim. 3:15-17). 

■ „senki meg ne vessen teged" Ez egy JELENIDEJU AKTIV tagadoszoval ellatott 
FELSZOLITAS (vo. I. Tim. 4:12). Ez utalhat (1) azokra a gyiilekezeten beliil, akiket zavart Titusz 
kora vagy raruhazott hatalma vagy (2) azokra, akik belekeveredtek a hamis tanitok iigyebe, lehet, 
hogy fo szoszolqjuk voltak. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 



Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segltsenek atgondolni a konyv ezen 
reszenek fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig definialo. 

1. Ez a fejezet Krisztus elso eljovetelerol szol, vagy a Masodik Eljovetelerol? 

2. Mi annyira jelentosegteljes a 13. verssel kapcsolatban? 

3. Sorold fel a 15. versben lelrt harom dolgot, ami a tanito feladata 
a. 

b. 
c. 

4. A 15. vers bezarja a masodik fejezetet, vagy elkezdi a 3. fejezet targyalasat? 



TITUSZ 3 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Maradj Meg a 


AKegyelem Orokoseinek 


A Pasztor es a Nyaj 


Kereszteny Magatartas 


Aetalanos Utmutatasok a 


Jocselekedetekben 


Kegyelme 


(2:1-3:11) 




Hivoknek 


3:1-7 


3:1-8 


3:15-3:8a 


3:l-8a 


3:1-3 
3:4-8a 


3:8-11 


Keriild a Szethuzasokat 






Titusznak Szolo Szemelyes 
Tanacs 




3:9-11 


3:8b-ll 


3:8b-ll 


3:8b-ll 


Szemelyes Utasitasok es 


Zaro Uzenetek 


Zaro Utasitasok 


Zaro Utasitasok 


Gyakorlati Javaslatok, 


Udvozletek 








Koszontesek es Jokivansagok 


3:12-14 


3:12-14 
Elkoszones 


3:12-14 


3:12-14 


3:12-14 


3:15 


3:15 


3:15a 
3:15b 


3:15a 
3:15b 


3:15 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonosltasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 

SZOVEGOSSZEFUGGESI BETEKINTES A TITUSZ 3-BA 



A. Ez a rovid iizenet ketfele modon jellemzi az egesz konyvet. 

1 . A kereszteny jellemet hangsulyozza a kovetkezo helyeken: 1:16; 2:7, 14; 3 : 1-2,8 

2. A kereszteny tanitast a 2: 1 1-14-ben es a 3 :4-7-ben osszegzi 

3. A hivoknek helyesen kell elniiik, mert az Istennel valo kapcsolatuk helyre lett allltva. Fel 
kell venniink az Atyank csaladi vonasait. A keresztenyseg celja nem csak az, hogy a 
mennybe jussunk, amikor meghalunk, hanem hogy Krisztushoz hasonloak legyiink mar 
most(vo. Roma 8:28-29; II. Kor. 3:18; Gal. 4:19; Ef. 1:4; I. Thessz. 3:13; 4:3). 



B. Ateljes Szentharomsag aktivan reszt vesz az emberiseg iidvossegeben 

1. Az Atya szeretete (4. vers) 

2. ALelek megujitasa es keresztsege (5. vers) 

3 . A Fiu kozbenj arasa (6. vers) 

C. A 9-11-es versekben talalhatjuk Pal figyelmezteteset a hamis tanltok ellen es a 
jocselekedetekre valo batorltasat, ami nagyon jellemzo a Pasztori Levelekre (vo. 1:10-16; I. 
Tim. 1:3-7). 

D. A 12-15 versek szemelyes osszegzest es Titusz szamara irott batoritast es utasitasokat 
tartalmaznak. 

SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 3:1-11 

^Emlekeztesd oket arra, hogy rendeljek ala magukat a hatosagoknak es a felsobbsegeknek: 
engedelmeskedjenek, es legyenek keszek minden jo cselekedetre. ^Senkit se szoljanak meg, 
keriiljek a viszalykodast, legyenek megertoek, teljes szelidseget taniisitva minden ember 
irant. Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tevelygok voltunk, kiilonfele 
kivansagok es elvezetek rabjai, gonoszsagban es irigysegben elok, egymastol gyiiloltek es 
egymast gyiilolok. De amikor megjelent a mi iidvozito Isteniink josaga es emberszeretete, 
^nem az altalunk veghez vitt igaz cselekedetekert, hanem az 6 irgalmabol iidvozitett minket 
ujjasziilo es megiijito fiirdoje a Szentlelek altal, ^akit kitoltott rank gazdagon Jezus Krisztus, 
a mi tJdvozitonk altal, ^hogy az 6 kegyelmebol megigazulva remenysegiink szerint reszesei 
legyiink az orok eletnek. ^Igaz ez a beszed, es szeretnem, ha szilardan tanuskodnal ezek 
mellett, hogy az Istenben hivok igyekezzenek a jo cselekedetekben elol jarni: ezek jok es 

hasznosak az embereknek. De keriild az ostoba vitatkozasokat, a nemzetsegtablazatokkal 
kapcsolatos kerdeseket, a viszalykodasokat es a torvenyeskedo harcokat, mert ezek 
haszontalanok es hiabavalok. ^^A szakadast okozo ember elol egy vagy ket megintes utan terj 
ki, ^^tudvan, hogy az ilyen ember kivetkozott onmagabol, biinben el es magaban hordja 
iteletet. 



3:1 „Emlekeztesd oket" Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS, ami azt jelenti, hogy 
"folyamatosan emlekeztesd oket". Nyilvanvaloan a 2:15-hoz kapcsolodik. Titusznak arra kell oket 
emlekeztetnie, amit mar megtanultak (vo. II. Tim. 2:'4; II. Peter 1:12; 3:1-2; Judas 5). Lasd 
Kiilonleges Tema: Biinok es Erenyek az USZ-ben az I. Tim. l:9-ben. 

■ „rendeljek ala magukat" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FONEVI IGENEV, ami azt jelenti, 
hogy "folyamatosan helyezzetek magatokat a hatalom ala". Ez egy katonai kifejezes volt, amit a 
parancsok lancolatara hasznaltak. Ugyanezt a kifejezest hasznaltak a kereszteny felesegekre a 2:5- 
ben es a kereszteny szolgakra a 2:9-ben. Az Ef. 5:20-ban is hasznalja minden keresztenyre 
vonatkoztatva. Ez alapvetoen egy egesz eletre szolo hozzaallas a keresztenyek reszerol az elet 
minden teriileten. 

■ „a hatosagoknak es a felsobbsegeknek" Ennek a ket kifejezesnek, exousia es arche, a 
Mediterran vilagban szeleskorii jelentese van. Bar van nemi jelentestani atfedes az egymas feletti 
hatalmat leiro ertelmeben 

1. Exousia, a polgari hatalomra hasznalja a Roma 13:1 es a Titusz 3:1. Az I. Tim. 2:2 es az I. 
Peter 2:13-17 teologiailag parhuzamos igeszakaszok, bar ez a ket gorog kifejezes nem fordul 
elo benniik. 



. Az exousia es az arche kifejezeseket az Ef. 2:2-ben es a Kol. 2:15-ben szellemi 
feljebbvalokra es hatalmakra hasznalja. Az Ef. 3:10-ben es a 6:12-ben ezeket a kifejezeseket 
osszekoti a "mennyei/mennyekben" kifejezesekkel, ami egyediilalloan jellemzo az Efezusi 
levelre, es arra utal, hogy a szellemi szfera aktivan reszt vesz az emberi tortenelemben. 

. Van nehany Pali szoveg, ami mind a polgari mind a szellemi hatalmat egyiittesen hasznalja 
(I. Kor. 15:24; Ef 1:21; es a Kol. 1:16). 

Lasd Kiilonleges Tema: Emberi Kormanyzat az I. Tim. 2:2. 



KULONLEGES T^MA: ARCHE 

Az angol "domain" kifejezesnek, aminek a magyar jelentese "birtok", "teriilet", a gorog 
megfelelqje az arche, aminek a jelentese valaminek a "kezdete" vagy "eredete": 

1 . a teremtett rend kezdete (vo. Janos 1 : 1 ; I. Janos 1:1) 

2. az evangelium kezdete (vo. Mark 1 : 1 ; Fil. 4: 1 5) 

3. az el so szemtanuk (vo. Lukacs 1 :2) 

4. kezdeti jelek (csodak, vo. Janos 2:11) 

5. kezdeti alapelvek (vo. Zsid. 5:12) 

6. kezdeti bizonyossag (vo. Zsid. 3:14) 

Elkezdtek az "uralkodni" vagy a "hatalom" kifejezesekre hasznalni 

1. az emberi kormanyzattal kapcsolatban 

a. Lukacs 12:11 

b. Lukacs 20:20 

c. Roma 13:3; Titusz 3:1 

2. az angyali hatalmassagokkal kapcsolatban 

a. Roma 8:38 

b. I. Kor. 15:24 

c. Ef 1:21; 3:10; 6:10 

d. Kol. 1:16; 2:10,15 

Ezek a hamis tanitok mindenfele hatalmat megvetnek, semmibe vesznek, foldit es mennyeit 
egyarant. Torvenyen klviili szabados eletiiek. Magukat es vagyaikat Isten, az angyalok, polgari 
hatalmak es gyiilekezeti vezetok ele helyeztek. 



■ „engedelmeskedjenek" Ez egy JELENIDEJU AKTIV FONEVI IGENEV. Ez egy osszetett sz6 
es egyben egy szqjatek is az "engedelmeskedni" (peithomai) plusz "uralkodok" (arche) szavakkal. 
Csak itt es az Apcsel 27:21-ben talalhato meg az USZ-ben. Az alavetettseg es az engedelmesseg 
fogalma folyton ismetlodik Pal figyelmezteteseiben a kereszteny felesegek, gyermekek es szolgak 
fele azEf 5:21-6:9-ben es aKol. 3:18-25-ben. 

■ „legyenek keszek minden jocselekedetre" Ez a kifejezes utalhat a hivok szolgalatara a polgari 
hatalmak fele es/vagy tarsadalmi szolgalat az embertarsaik fele. Bar hasonlo kifejezesek feltiinnek a 
II. Tim. 2:21 es 3:17-ben is, ahol a szovegkornyezet az altalanossagban vett istenfelo eletre utal (vo. 
Titusz 2:14; II. Kor. 9:8; Ef. 2:10). Az l:16-ban feltiint hamis tanitok alkalmatlanok barmilyen 
jocselekedetre, legyen az vilagi vagy szent. 

3:2 Ez a mondat negy dolgot sorol fel, amit a keresztenyeknek meg kell tenniiik a felebarataikkal 
kapcsolatban. A keresztenyek kisebbsegnek szamitottak a szomszedsagaikban. Az, hogy hogyan 
viselkedtek nagyon lenyeges tanubizonysag volt. Tovabba ez a lista azt is visszatiikrozi, hogy mit 
tettek a hamis tanitok es a hivoknek mit nem szabadna tenni. 

Ez egy j6 tanacs modern kori hivok szamara, akik politikai esemenyekben vesznek reszt. Az, 
hogy hogyan cseleksziink, ugyanolyan fontos mint az, hogy hogyan eliink! Egyetlen iigy sem 
miilhatja feliil az evangelizaciot! 



NASB „senkit se szoljanak meg" 

NKJV, NRSV „senkir61 ne beszeljenek gonoszul" 

TEV „ne beszeljenek gonoszul senkirol" 

NJB „ne ragalmazzanak masokat" 

Ez a sz6 sz6 szerint az jelenti, hogy "gyalazkodni/karomolni" (vo. I. Tim. 1:13,20; II. Tim. 
3:2; I. Peter 4:4; II. Peter 2:", 10,11, 12). Altalaban arra hasznaltak, hogy Istenrol gonoszul beszelni 
(vo. Mate 26:65). Pal kezdte el arra hasznalni, hogy megerositse, hogy az evangeliumrol ne 
beszeljenek gonoszul a keresztenyek viselkedese miatt (vo. Roma 14:16; I. Kor. 10:30 es itt). Az, 
hogy hogyan elnek a keresztenyek letfontossagu a gyiilekezet evangelizacios tanubizonysagaban. 

■ „legyenek megertoek" Ez is, mint az osszes 3 kifejezes, a hivokre vonatkozik, hogy hogyan 
banjanak a nem hivokkel. Lasd az I. Tim. 3:3 jegyzetet. 

■ „szelidseget" Lasd az I. Tim. 3:3 jegyzetet. 



NASB „tanusitva minden ember irant" 

NKJV, NRSV „mindenben figyelmet taniisitva mindenki irant" 

TEV „mindig szelidseg hozzaallast taniisitva mindenki irant" 

NJB „mindig legyenek udvariasak mindenfele ember irant" 

Ismetlem, a kifejezes a hivok cselekedeteire vonatkozik, hogy hogyan banjanak a nem 
hivokkel. A II. Tim. 2:25 a hivok fele valo cselekedeteinkre utal (vo. I. Tim. 6:11). A "mindenki" 
tema nagyon jellemzo a Pasztori level ekre. Isten minden embert szeret; Jezus meghalt minden 
emberert; a keresztenyeknek pozitivan kell viselkedniiik minden ember fele (vo. I. Tim. 2:1,4,6; 
4:10;Titusz2:ll). 

3:3 „Mert valamikor mi is" Az ebben a versben felsoroltak jellemzik a bukott emberiseget, meg a 
keresztenyeket is mielott megtertek volna (vo. Roma 1:29-31); II. Kor. 6:9-11; Ef 2:3; 4:17-21; 
Gal. 5:19-21). 

■ „esztelenek" Ez a "gondolkodni" vagy "ervelni" kifejezes negativ eloljaroszoval (vo. Lukacs 
6:11; 24:25; Roma 1:14,21; Gal. 3:1,3; I. Tim. 6:9; IL Tim. 3:9). Ez egy eroteljes kifejezes a 
helytelen, nem megfelelo gondolkozasra. 

■ „engedetlenek" Ez a "hivo" kifejezes negativ eloljaroszoval. A kovetkezo helyeken hasznaltak: 
(1) Agrippa kiralyra az Apcsel 26:19-ben; (2) a poganyokra a Roma l:30-ban; az Efezus 2:2-ben es 
az 5:6-ban; (3) a zsidokra a Lukacs l:17-ben; a Roma ll:30,32-ben; a Zsidok 4:6-ban; (4) es a 
hamis tanitokra a Titusz 1 : 16-ban es a II. Tim. 3 :2-ben. 

■ „tevelyg6k voltunk" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV, ami sz6 szerint 
azt jelenti, hogy "becsapottak" vagy "elcsabitottak". Eredetileg az ejszakai egbolt vandoraira utalt, 
es az angol nyelvben a "planeta" szoval kezdtek el hasznalni. Metaforikusan arra kezdtek el 
hasznalni, ami hibas volt. Ez a kifejezes is, mint az elozo ketto szerepel Pal azon leirasaban, amit az 
emberi biinrol irt a Roma l:27-ben es a II. Thessz. 2:ll-ben. Figyeljiik meg a kovetkezo helyeken 
elofordulo hasznalatat is: L Tim. 4:1-2; II. Tim. 3:13; L Peter 2:25; II. Peter 2:18; 3:17; es Judas 11. 

■ „kiil6nfele" Ez sz6 szerint a "tobbszinii" melleknev, amit a szivarvanyra hasznaltak. Tobb 
oldalu dolgokra hasznaltak ezt a szot (azaz I. Peter 1 :6 es Jakab 1 :2-ben arra a sok probara, amivel a 
hivoknek szembe kell nezniiik, es az I. Peter 4:10-ben Isten kegyelmenek sokfele, sokoldalii 
termeszetere). 



■ „kivansagok" Ez egy osszetett sz6 a kovetkezo ket szobol: "rajta" (epi) es az "elme vagy lelek" 
(thumos). Arra utalt, hogy erosen vagyakozni valamire, gyakran negativ ertelemben. Ezt a kifejezest 
a Roma 1 :24-ben is hasznalja hogy lelrja a bukott emberiseget. 

■ „elvezetek" Ebbol a gorog szobol szarmazik a "hedonizmus" szavunk (vo. Lukacs 8:14; Jakab 
4:1-3). A szemelyes kielegiiles zsamokka valik! 

■ „rabjai" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV, ami sz6 szerint azt jelenti, 
hogy "rabszolgakent szolgalni" az emberi kivansagot (vo. Roma 6:6,12). 

■ „gonoszsagban es irigysegben elok" Ez egy ujabb leiras a Roma l:29-b61, ami a bukott 
emberiseg jellemvonasait irja le. 



NASB, NKJV „Egymast61 gyiiloltek es egymast gyiilolok" 

NRSV „megvetend6k, egymast gyiilolok" 

TEV „masok gyiiloltek es mi is gyiiloltiik oket" 

NJB „masokat gyiilolok, de mi magunk is gyiiloltek" 

Ez ket olyan gorog szot hasznal a gyiiloletre, amik egymasnak a szinonimai. Ez a lista, ami a 
problemakat sorolja fel, emlekeztethet a Mate 7-re: "gyiimolcseikrol ismeritek meg oket"! Ez 
jellemzi ezeket a hivoket a megteresiik elott, remenyseg szerint utana mar nem, viszont a hamis 
tanitokra es a kovetoikre meg mindig jellemzo leiras. 

3:4-7 Ez a gorogben egy hosszu mondat, ami defmialja az evangeliumot (hasonlo a 2:ll-14-hez). 
Az is lehet meg, hogy egy himnuszbol, hitvallasbol vagy egy enekbol szarmazik. 

3:4 „de amikor megjelent" Ez Jezus elso eljovetelere utal. A 2:13-ban ugyanezt a kifejezest 
hasznalja Jezus Masodik Eljovetelere (I. Tim. 6:14). Lasd a Kiilonleges Temat a 2:13-ban. Isten 
megigert iidvozitese Betlehemben sziiletett (vo. 2:11). 

■ „a mi udvozito Istenunk" Ez YHWH leirasa (vo. II. Kir 13:5; Zsoh 106:21; Ezs. 19:20; 
43:4,11; 45:15,21; 49:26; 60:16; Lukacs 1:47). Lehetseges, hogy ez az uralkodo korabeli cimet 
tiikrozi vissza (vo. I. Tim. 1:1). Ez a kifejezes eleg jellemzo a Pasztori Levelekre. Figyeld meg, 
hogy a 6. versben Jezust ugyanezzel a cimmel illeti (vo. I. Tim. 1:1; 2:3; 4:10; Lukacs 2:11; Janos 
4:42; Apcsel 5:31; 13:23; II. Tim. 1:10). Hasonlitsd ossze a kovetkezo igereszeket: Titusz 1:3-4; 
2:10-13; 3:4-6. Ateremto Isten sziviigye az O lazado teremtmenyeinek megmentese, megvaltasa, a 
megbocsatas, helyreallitas es ujraegyesites (vo. Janos 3:16; Roma 5:8). Lasd a teljes jegyzetet a II. 
Tim. 1:10. 

■ „j6saga" Micsoda kontrasztot latunk a kegyelemben! A "filantropia - ember szeretet" szavunkat 
ebbol a szobol kapjuk, ami ket gorog szobol tevodik ossze: "testveri szeretet" (phileo) es 
"emberiseg" {anthropos). Az USZ-ben ezt a szot csak itt es az Apcsel 28:2-ben talaljuk meg. Isten 
szereti az embereket, akik az O kepmasara lettek teremtve, meg azokat is, akik elbuktak (vo. Roma 
5:8). 

3:5 „nem az altalunk veghez vitt ... cselekedetekert" Ezt a kifejezest a gorog mondatban a 
mondat elejere tettek a hangsuly miatt. Az Udvosseg nem az emberiseg teljesitmenyen alapszik, 
hanem csakis Istenen (vo. 3:20,2-28; 4:4-5; Roma 9:11; Gal. 2:16; Ef 2:8-9; Fil. 3:9; II. Tim. 1:9). 
Ez az a teologiai fesziiltseg, ami a "hit cselekedetek nelkiil" es a "cselekedetekben lathato hit" kozott 
fesziil (vo. Ef 2:8-10; Jakab 2:14-26). Azsido hamis tanitok az emberi erdemeket hangsulyoztak! 

■ „ ... igaz ... "A hivoknek az igazsagra/igazsagossagra kell torekedniiik (azaz a Krisztushoz 



valo hasonlatossag) a megteres utan (vo. I. Tim. 6:11), de a bukott emberiseg soha nem erhet Isten 
kozelebe a sajat onmagukban rejlo igazsaguk erdemeibol (vo. Ezs. 64:6 es a Roma 3:10-18-ban 
talalhato OSZ-i idezetek). Lasd Kiilonleges Tema: Igazsagossag a 2:12-ben. 

■ „hanem az O irgalmabol" A bukott emberiseg egyetlen remenye az Isten szereto, irgalmas 
kegyelme. Ez az O jelleme, es celtudatos cselekedete, ami elhozta a megbocsatasra es a 
helyreallitasra valo alkalmas lehetoseget (vo. I. Mozes 3:15; Mai. 3:6; Ef. 2:4-7; I. Pet. 1:3). 

■ „udv6zitett minket" Ez egy AORISZT AKTIV KIJELENTO mondat, ami egy a multban 
befejezett cselekedere utal. Ez a foige a hosszu, 4. verstol a 7. versig tarto gorog mondatban. Lasd 
Kiilonleges Tema: Az Udvossegre Hasznalt Gorog Igeidok a IL Tim. 1 :9-ben. 

■ „ujjaszul6 ... fiirdoje" Sz6 szerint ugy hangzik, hogy "az ujjasziiles fiirdqje altal". A 
megmosas kifejezes {loutron) csak ketszer fordul elo az USZ-ben (Ef. 5:26 es itt). Alig hasznaljak a 
Szeptuagintaban. Utalhat a (1) fiirdes helyere; (2) magara a fiirdovizre; vagy (3) a fiirdes 
cselekedetere. A III Mozesben a mosakodasok a dolgok megtisztitasanak vagy a szemelyek 
megtisztulasanak szimboluma volt (vo. Holt Tengeri Tekercsek). 

Az "ujjasziiles" (palingenesia) szinten egy ritka kifejezes, csak a Mate 19:28-ban es itt fordul elo. 
Ez egy szoosszetetel az "ujra" (palin) es a "sziiletes" (genesis) szavakbol. Igy tehat egy ujboli 
sziiletesre utal, amit Krisztus bevegzett munkaja es a Lelek hivasa hoz el. Az ujjasziiletes esemenye 
a keresztseg^emerites, aki elvezeti az illetot erre az a Szentlelek (vo. 5-6-os versek), ez Krisztus 
halala es feltamadasa altal lehetseges (vo. 6. vers), ennek az egesznek az alapja pedig az Atya 
szeretete es irgalma (vo. 4. vers). Ez a szoveg nem a bemerites altali megterest tamasztja ala. A 
bemerites/keresztseg volt az az alkalom, amikor nyilvanosan megvallottak a hitiiket (vo. Apcsel 
2:38) es a hivo Krisztussal egyiitt valo halalanak, eltemetesenek es feltamadasanak szimboluma egy 
ilyen szimbolikus cselekedetben (vo. Roma 6:3-9; Kol. 2:12). A korai egyhazban a 
bemerites/keresztseg volt az illeto hitenek nyilvanos megvallasanak alkalma ("Jezus UR" vo. Roma 
10:13). A kozpontja ennek a Szentlelek tette (azaz az ujjasziiles es a megujitas). 

■ „ ... megiijito ... „ Ez is egy el eg ritka kifejezes, amit csak ketszer hasznal az USZ, itt es a 
Roma 12:2-ben. Az jelenti, hogy azt okozni, hogy valaki vagy valami ujja legyen. (Ez a mondat 
eleg magyartalan, de ez adja vissza az eredeti jelentest - a ford, megjegy.) Egy ehhez kapcsolodo 
kifejezest lehet a Kol. 3:10-ben talalni. Nyelvtanilag szinonimaja az "ujjasziiletes" kifejezesnek. 
Mindket szohoz csak egy ELOLJAROSZO (dia) tartozik. Ezert tehat ez nem ket cselekedete a 
kegyelemnek, hanem ugyanannak az egy cselekedetnek a ket kiilon aspektusa. Ez azt jelenti, hogy 
ez egyetlen esemeny, amit a Szentlelek igazgat. Ez a Janos 3:5-8-hoz es az L Peter l:23-hoz 
hasonlit. 

3:6 „kit61t6tt" Ez utalhat az Atyara (vo. 4. vers) vagy a Szentlelekre (5. vers). Ugyanez az ige 
fordul elo ugyanezzel a kettos ertelemmel az Apcsel 2:17-18,33-ban es a 10:45-ben, ami a Joel 
2:28-30-b61 szarmazik. 

■ „Jezus Krisztus a mi iidvozitonk altal" Az "iidvozito" titulust a 4. versben Istenre az Atyara 
hasznalja, es most Istenre a Fiura hasznalja. Ez a titulusok egymasra atruhazasa figyelheto meg a 
kovetkezo helyeken is: Titusz 1:3 es 4; 2:10 es 13. 



KULONLEGES TEMA: A SZENTHAROMSAG 

Figyeljiik meg a Szentharomsag mind harom szemelyenek munkalkodasat. A "szentharomsag" 
kifejezes, amit eloszor Tertullianus hasznalt, nem egy bibliai kifejezes, de maga a 
szentharomsag fogalma atjarja a bibliat. 
1 . az Evangeliumokban 



a. Mate 3 : 1 6- 1 7; 28 : 1 9 (es ezek parhuzamos referenciai) 

b. Janos 14:26 

2. Apostolok Cselekedetei - Apcsel 2:32-33, 38-39 

3. Pal 

a. Roma 1:4-5; 5:1,5; 8:1-4,8-10 

b. I. Korinthus 2:8-10; 12:4-6 

c. II. Korinthus 1:21; 13:14 

d. Galata 4:4-6 

e. Efezus 1:3-14,17; 2:18; 3:14-17; 4:4-6 

f. I. Thesszalonika 1:2-5 

g. II. Thesszalonika 2: 13 
h. Titusz 3:4-6 

4. Peter - 1. Peter 1:2 

5 . Judas - 20-2 1 -es versek 
Az OSZ-ben is vannak ra utalasok 

1 . Tobbesszamban utal Istenre 

a. Az Elohim nev tobbesszamu, de amikor Istenre hasznaljak, akkor AZ IGE mindig 

egyesszAmu 

b. Az I. Mozes l:26-27-ben, 3:22-ben es a ll:7-ben a szemelyes nevmas ragja 
tobbesszamu 

c. Az V. Mozes 6:4-ben a Shemdbdin az "egy" sz6 is tobbesszamu (mint ahogy az I. 
Mozes 2:24; Ez. 37:17) 

2. Az Ur angyala, mint az istenseg lathato kepviselqje 

a. I. Mozes 16:7-13; 22:11-15; 31:11,13; 48:15-16 

b. II. Mozes 3:2,4; 13:21; 14:19 

c. Birak 2:1; 6:22-23; 13:3-22 

d. Zakarias 3:1-2 

3. Isten es a Szellem/Lelek kulonallo, I. Mozes 1:1-2; Zsolt 104:30; Ezs. 63:9-11; Ezek. 
37:13-14 

4. Isten (YHWH) es a Messias (Adon) kulonalloak, Zsolt 45:6-7; 110:1; Zakarias 2:8-11; 
10:9-12 

5. A Messias es a Szellem/Lelek kulonalloak, Zakarias 12:10 

6. Az Ezs. 48: 16-ban es a 61 : 1-ben mind a harom megemlitesre keriil 

Jezus istensege, es a Szellem/Lelek megszemelyesitese problemakat okozott a szigoni, 
egyistenhitii korai hivoknek: 

1 . Tertullianus - a Fiut alarendelte az Atyanak 

2. Origenesz - alarendelte a Fiu es a Lelek isteni mivoltat 

3. Arius - tagadta, hogy a Fiu es Lelek isten 

4. Monarchianizmus - Isten folyamatos onkijelenteseben hittek 

A Szentharomsag egy tortenelmileg kialakult formacio, amit a bibliai anyag latott el 
informaciokkal 

1. Jezus teljes istensege, egyenlo az Atyaval, 325-ben lett megerositve a niceai zsinat altal 

2. A Lelek szemelye es istensege, ami egyenlo a Fiueval es az Atyaeval, 38 1-ben lett 
megerositve a konstantinapolyi zsinat altal 

3. A Szentharomsag tana teljes mertekben kifejezesre jutott Agoston De Trinitate miiveben 
Valoban titok ez. De ugy tiinik, hogy az USZ megerositi az egy isteni leny harom kulonallo 

orokkevalo szemelyben valo kifejezodeset. 



3:7 „hogy" Ez egy celt megallapito mondat (hina), mint a 3:8, 13 es 14. 



NASB „az 6 kegyelmebol megigazulva" 

NKJV, NRSV „az 6 kegyelmebol megigazulva" 

TEV „az 6 kegyelme altal helyreallt kapcsolatunk Istennel" 

NJB „kegyelmeb61 megigazulva" 

Ez egy AORISZT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV (vo. Roma 1:16-17; 3:24), ami 
kapcsolodik az "igazsagos" szohoz. Lasd a teljes jegyzetet a 2:12-ben. A SZENVEDO IGEALAK a 
Lelek kozbenjarasat feltetelezi. A "hit altali megigazulas" egy torvenyszeki (jogi) metafora, amit Pal 
olyan gyakran hasznal, hogy kihangsulyozza Isten kezdemenyezo kegyelmet (vo. I. Tim. 1:2,14; II. 
Tim. 1:2; Tituszl:4). A hivoknek megbocsatott es elfogadta oket az O szemelye es munkaja miatt, 
nem pedig azert, amit a hivok tettek vagy az 6 szemelyiik miatt! 

■ „reszesei legyiink" Ez a legvegsokig elmeno alkalmazasa a csaladi metaforaknak, amiket arra 
hasznaltak, hogy a hivoket irjak le veliik (az angol szovegben ez az igevers reszlet ugy hangzik, 
hogy "orokosei legyiink" - a ford, megjegy.) (vo. Roma 4:13; 8:14-17; Gal. 3:29; 4:7; Zsid. 6:7; 
Jakab 2:5). 

■ „az orok eletnek" Lasd az 1 :2 jegyzetet. 

3:8 „Igaz ez a beszed" Ez egyike az ot jellemzo teologiai megerosltesnek, amit Pal hasznal a 
Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 1:15; 3:1; 4:9; II. Tim. 2:11). Az, hogy pontosan melyik 
igeversekre is utal ez, sok vitat okozott mar a kommentatorok kozott; a legtobben azt feltetelezik, 
hogy a 4-7-es versekre utal. 

■ „szilardan tanuskodnal" (vo. I. Timoteus 1:7) 

■ „hogy" Ez egy ujabb hina (celmeghatarozo mellekmondat), mint a 3:7, 13, es a 14. 

■ „az Istenben hivok" Ez egy BEFEJEZETT AKTIV MELLEKNEVI IGENEV, ami egy olyan 
multbeli cselekmenyt ir le, aminek ma is folytatodo eredmenye van, ami egy megallapodott 
allapotta valt. Az USZ-ben altalaban a hit targya Jezus, de a NEVMAS, amit az istensegre 
alkalmaznak, gyakran kettos ertelmii, es utalhat az Atyara vagy a Fiura egyarant. 

■ „igyekezzenek a jocselekedetekben eloljarni" Az a sz6, hogy "igyekezzenek" (angolul 
vigyazzanak - a ford, megjegy.) az "ervelni" vagy "gondosan atgondolni" kifejezes egy formaja, 
amit az USZ-ben csak itt talalunk meg. A FONEVI IGENEV, "eloljarni", annak a szonak az egyik 
formaja, amit altalaban ugy forditanak, hogy "igazgatni, iranyitani" (vo. I. Tim. 3:4,5,12). A 
hivoknek folyamatosan eszben kell tartaniuk az istenfelo eletet es elol kell jarniuk ebben az 
evangelium javara. Pal ujra azt bizonygatja, hogy minden ember igazan allhat Isten elott fiiggetleniil 
a szemelyes jocselekedeteiktol, de azt is, hogy Isten celja minden hivo szamara az, hogy szemelyes 
jocselekedetekben legyen buzgo (vo. Ef 2:8-10 es Jakab 2:14-23). A motivacio erre a hala a meg 
nem erdemelt, ki nem erdemelt kegyelemert Istentol; a hatasa ennek a Krisztusi elet; a eel pedig az 
evangelizacio. 

■ „az embereknek" Ujra csak lathatjuk, hogy az egyetemes hangsulyozas az, hogy Isten az 
egesz emberiseget szereti, es szeretne, ha mindenki megmenekiilne. Egy kulcsfontossagu modja 
annak, hogy hitetleneket Istenhez vonjunk az a hivok megvaltozott elete (vo. Mate 5:16; I, Pet. 
2:12). 

3:9 „De keruld" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS, ami azt jelenti, hogy 
"folyamatosan tartozkodj tole vagy keriild el" (vo. II. Tim. 2:16). 



■ „az ostoba vitatkozasokat" Ez a kifejezes a gorog szovegben a hangsuly miatt elsokent 
szerepel a mondatban (vo. I. Tim. 6:4-5; II. Tim. 2:14,23). Timoteus Pal apostoli megbizottja volt. 
Nem azert van ott, hogy vitatkozzon vagy spekulaljon, hanem hogy hatalommal atadja az apostoli 
igazsagokat. 

■ „nemzettsegtablazatokkal" Ugyanolyan hamis tanitok voltak Efezusban is (I. Tim. 1:4) mint 
Kretan. Ezek a nemzetsegtablazatok valosziniileg zsido nemzetsegtablazatok voltak, amik a Messias 
szarmazasanak spekulacioival voltak kapcsolatban, nem pedig gnosztikus angyali szintekkel (eons). 

■ A 9. versben fonevek sora talalhato, amiket az "es" (kai) szoval kot ossze, ami kiilonbozo 
aspektusokra vagy egy altalanos tendenciara utalhat. Ezek a fonevek "szethuzasok", 
"nemzettsegtablazatok", "viszalykodasok" es "vitatkozasok"; mind megjelenik az I. vagy II. 
Timoteusban. 

■ „t6rvenyesked6" Ez a zsido elemet mutatja meg ebben a hamis tanitasban (vo. 1 : 10,14; I. Tim. 
1:3-7). 

■ „mert ezek hasztalanok es hiabavalok" A teologiai szorszalhasogatasok es spekulaciok nem 
mindig hasznosak Krisztus testenek. Titusz, ugyanugy, mint Timoteus, Pal apostoli hatalmaval szol. 

3:10 

NASB „szakadast okozo ember" 

NKJV „megoszt6 ember" 

NRSV „barki, aki megoszlast okoz" 

TEV „akik megoszlast okoznak" 

NJB „ha valaki vitatja az, amit tanitasz" 

Ez a hairetikos gorog sz6, (ami csak itt fordul elo az USZ-ben), ebbol szarmazik az angol 
"heretic" kifejezes ami "eretnek"-et jelent. Ez eredetileg azt jelentette, hogy "melle allni" vagy 
"kivalasztani maganak". Az USZ-ben ezt a kovetkezokre hasznaltak: (1) "szektakra" az Apcsel 5:17- 
ben, 24:14-ben; (2) "partoskodokra" az I. Kor ll:19-ben, a Gal. 5:20-ban; es (3) "tanitasokra" a II. 
Pet. 2:1 -ben. 

■ „egy vagy ket megintes utan" Ez kovetkezetesen egybehangzo a tobbi USZ-i igeresszel, ami a 
gyiilekezeti fegyelmezessel kapcsolatos (vo. Mate 18:15-17; Gal. 6:1; II. Thessz. 3:15; Jakab 5:19). 
Lehetseges, hogy a II. Mozes 19:17-re utal. 

■ „terj ki" Ez egy ujabb JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS, mint a 9. vers. Ugyanez a 
kifejezes, "elutasitani, elvetni vagy visszautasitani" hasznalatos az I. Tim. 4:7-ben, 5:ll-ben; es a II. 
Tim. 2:23-ban. Ugyanezt a fogalmat hasznalja a Roma 16:17-ben, a Gal. l:8-9-ben es a II. Thessz. 
3:6-14-ben. 

Az ilyen megoszlast kelto emberekkel valo beszelgetesiink kozben nem szabad semmilyen olyan 
gesztust mutatnunk, amit iidvozlest lattat vagy ugy latszhat, hogy elfogadjuk oket vagy meg 
tamogatjuk is (vo. II. Janos 10). 

3:11 „tudvan, hogy az ilyen ember" Ez BEFEJEZETT AKTIV MELLEKNEVI IGENEV. A 

cselekedeteik nyilvanvaloan megmutatjak, es folyamatosan meg fogjak mutatni, hogy kik is ok 
valqjaban (vo. Mate 7). 

■ „kivetk6z6tt onmagabol" Egy egy BEFEJEZETT PASSZIV KIJELENTES. Ez a forma csak 
itt fordul elo az USZ-ben. Ez egy osszetett sz6 az ek (bol-bol) es a strepho (elfordulni) szavakbol, 
ami kovetkezeskepp azt jelenti, hogy elfordulni valamitol. Ez egy szqjatek azzal a kifejezessel 
kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy Krisztushoz fordulni (megteres) a Mate 18:3-b61, vagy az 



epistrephd szoval, ami az 6SZ-i Istenhez fordulni kifejezest (shub) tiirkozi vissza (Mate 13:15; 
Mark 4:12; Lukacs 22:32; Janos 12:40; Apcsel 3:19; 25:27; Jakab 5:19-20). Ezek a hamis tanltok 
most elfordulnak Istentol (vo. 1:14, apostrepho) az eretneksegekhez es a hamis tanitasokhoz. 

A SZENVEDO IGEALAK egy kiilso miiveltetot sejtet. Ebben a szovegkomyezetben ez biztosan 
a Satan. 

■ „bunben el" Ez egy JELENIDEJU AKTIV KIJELENTES, ami egy szokas-szerii, folyamatos, 
eletstilus-szerii jellemvonast sejtet (vo. I. Tim. 5:20). 

■ „magaban hordja iteletet" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV. Ez a 

forma az USZ-ben csak itt talalhato meg. A cselekedeteink es a szavaink felfedi a sziviinket (vo. I. 
Tim. 5:24; Mate 7; Mark 7). 



SZOVEG: 3:12-14 

Amikor majd elkiildom hozzad Artemaszt vagy Tiikhikoszt, igyekezz hozzam jonni 
Nikopoliszba, mert elhataroztam, hogy ott toltom a telet. Zenaszt, a torvenytudot, es 
Apollost gondosan engedd utnak, hogy semmiben se legyen hianyuk. De tanuljak meg a 
mieink is, hogy jo cselekedetekkel jarjanak elol ott, ahol siirgos segitsegre van sziikseg, 
nehogy gyiimolcstelenek legyenek. 



3:12 „Artemasz" Ezt a ferfit nem ismerjiik, de Isten igen. 

■ „Tukhikosz" Akovetkezo igehelyekben van megemlitve: Apcsel 20:4; Ef. 6:21-22; Kol. 4:7-8; 
es II. Tim. 4:12. O kezbesitette a bortonleveleket. Ennek a ket ferfmek kellett volna Titusz vezeto 
szerepet atvennie Kretan, hogy Titusz csatlakozhasson Palhoz telire. 

Ez megmutatja, hogy ennek a levelnek a celja, bar Titusznak irodott, az informalas, utasitasok 
es batoritasok atadasa az egesz gyiilekezet szamara Kretan. Pal nagyon sok, Titusznak szolo 
kijelentesenek nem lenne ertelme, ha Titusznak el kellett hagynia Kretat nem sokkal a level atvetele 
utan, hacsak nem volt nyilvanvalo a keresztenyek szamara, hogy Pal ezeket a szavakat Tituszon 
keresztiil nekik intezte. 

■ „igyekezz hozzam jonni" Pal nem akart egyediil lenni (vo. II. Tim. 4:9,21), szerintem azert, 
mert sulyos szemproblemai voltak, valosziniileg a damaszkuszi uti megterese 6ta (vo. Apcsel 9:3- 
9,12,17-18). Hiszem, hogy ez a "tovis a testemben" (vo. II. Kor 12:7) valosziniileg ez a 
szemproblema volt. Figyeljiik meg a szokatlan kijelentest a Gal. 4:15-ben. Tovabba a Gal. 6:ll-ben 
Pal megjegyzest fiiz a sajat kezirasahoz, hogy nagy betiikkel ir. Az utolso par sorat a leveleinek 6 
maga irta, hogy hivatalositja azokat (vo. II. Thessz. 2:2; 3:17; I. Kor. 16:21; Kol. 4:18; Filemon 19). 

■ „Nikopoliszba" Szamos varos volt ezzel a newel, ami azt jelenti, hogy "gyozelem varosa". 
Valosziniileg ez a parti varos volt kozel az Actium kozeli csatahelyhez. 

3:13 

NASB „gondosan engedd litnak" 

NKJV „sietve engedd litnak" 

NRSV „mindent tegyel meg, hogy utnak inditsd" 

TEV „minden toled telhetot tegy meg, hogy elindulhassanak utjukon" 

NJB „segitsd oket litjukra" 

Ez a spoudaids melleknev, ami azt jelenti, hogy "komolyan" vagy "buzgon" vagy 
"szorgalmasan" (vo. Lukacs 7:4 es egy ehhez kapcsolodo kifejezes a Fil. 2:28-ban). Kpropempo 
AORISZT AKTIV FELSZOLITASsal van egyiitt hasznalva, ami azt jelenti, hogy felruhazni 
mindennel, ami sziikseges egy utazashoz (vo. III. Janos 6; es az Apcsel 15:3-ban). Nyilvanvaloan 



Zenasz es Apollos misszios munkaban vettek reszt. A Roma 15:24-ben Pal hasonlo dolgot ker a 
romai hazi gyiilekezetektol. 

■ „Zenaszt a torvenytudot" Nem tudjuk, hogy zsido vagy gorog iigyved volt-e. 

■ „Apoll6st" O egy nagyon ekesen szolo predikator volt Alexandriabol, akinek Priszcilla es 
Akvilla segltett (vo. Apcsel 18:24.28; 19:1; I. Kor. 1:12; 3:5,6,22; 4:6; 16:12). Valoszlniileg ez a 
ket ferfi volt Pal Tituszhoz lit level enek kezbesltqje. 

3:14 „De tanuljak meg a mieink is, hogy jocselekedetekkel jarjanak elol" Ez egy JELENIDEJU 

AKTIV FELSZOLITAS (vo. 1:16; 2:7,14; 3:18), a misszionariusok batoritasa evangelizacios 
munka(vo. 2:7,14; 3:8). 

■ „nehogy gyiimolcstelenek legyenek" A gyiimolcstelen kifejezes kettos ertelmu. Ugy 
gondolom, hogy ez parhuzamos azzal a kifejezessel, amit Pal hasznal a kovetkezo helyeken: "hiaba" 
-eike: I. Kor. 15:2; Gal. 3:4; 4:11 vagy akenos: I. Kor. 15:10,58; II. Kor. 6:1; Gal. 2:2; Fil. 2:16; I. 
Thessz. 2:1; 3:5, ami olyan gyiilekezetekre utal, akik evangelizacios es misszios beallitottsaguak. 
Pal bizonyos kijelolt helyeken kezdett el gyiilekezetetek alapitani, abbol a celbol, hogy az egesz 
teriileten elterjedhessen az evangelium. Ha barmilyen okbol kifolyolag ezek az elso kozossegek 
elvesztettek a "misszioi parancs" latasat, akkor az 6 plantalasuk hiabavalo volt! 



SZOVEG: 3:15a 

^^Koszontenek teged valamennyien, akik velem vannak. Koszontsd azokat, akik szeretnek 
minket a hitben. 



3:15 „K6sz6ntenek teged valamennyien, akik velem vannak" Pal altalaban, de nem mindig (vo. 
I. Tim) iidvozletekkel zarja leveleit (1) azoktol a szemelyektol a misszios csapatbol, akik vele 
vannak es (2) azok szamara a hivok szamara, akik tagjai annak a gyiilekezetnek, akiknek irt. 

■ „a hitben" A hitre hasznalt kifejezest hasznalhatjak a doktrinara is mint a kovetkezo helyeken: 
Apcsel 6:7; 13:8; 14:22; Gal. 1:23; 3:23;Fil. 1:27, Judas 3,20; vagy annak egy kifejezes modja, 
hogy valaki milyen kapcsolatban van Istennel Krisztus altal (vo. Janos 1:12; 3:16). Az OSZ-i 
ertelmeben is lehet hasznalni a hiisegessegre vagy a megbizhatosagra. A kifejezes valosziniileg azt 
jelenti, hogy a kretai hamis tanitok elutasitottak Pal apostoli hatalmat es tanitasat. 



SZOVEG: 3:15b 

A kegyelem legyen mindnyajatokkal! 



■ „A kegyelem legyen mindnyajatokkal" A szemelyes nevmas itt TOBBESSZAMU. Ezt a 

levelet fel kellett olvasni a kretai hazi gjmlekezetekben, mint ahogy az osszes tobbi Pasztori Levelet 
(vo. I. Tim. 6:21; II. Tim. 4:22). 

■ A King James forditas az "Amen" szoval zaija le, de ez a korai gorog keziratokban nem volt 
jelen: P'^^ X*, A, C es D*. Lehetseges, hogy kesobbi irastudok eszrevettek a kovetkezo helyeken levo 
hasznalati modjat: Roma 16:27; Gal. 6:18; Fil. 4:20; II. Thessz. 3:18; I. Tim. 6:16; es a II. Tim. 
4:18; es hozzatoldottak, mint ahogy tettek azt a kovetkezo helyeken: Roma 15:33; 16:20,24; I. Kor 
16:24; II. Kor. 13:14; Ef 6:24; Fil. 4:23; L Thessz. 5:28; L Tim. 6:21; IL Tim. 4:22; es Titusz 3:15. 



MEGVITATANDO KERDESEK 



Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Miert kell a keresztenyeknek alavetniiik magukat a polgari kormanyzatnak? De mi van 
akkor, amikor a kormanyzati szervek nem keresztenyek? 

2. Mi a legfobb hangsuly a 4-7 versekben? 

3 . A bemerites/keresztseg sziiksegszerii-e az iidvosseghez? Miert? Miert nem? 

4. Miert kell a polgari hatalmaknak alavetniiik magukat a hivoknek? 

5. Mi az eretnekseg? 

6. Vazold az 5-7-es versek teologiai allltasait. 

7. Mit foglalnak magukban a "jocselekedetek" a 8. es a 14. versekben? 

8. A hamis tanitok zsidok vagy gnosztikusok? Miert? 



II. TIMOTEUS 1 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Koszontesek 


Udvozletek 


Koszontesek 


Bevezetes 




Udvozletek es Halaadas 


1:1-2 




1:1 

1:2a 

1:2b 


1:1 

1:2a 

1:2b 


1:1 

1:2a 

1:2b 




1:1-2 


Az Evan 
Huseg 


geliumhoz valo 


Timoteus hite es Oroksege 


Halaadas es Batoritas 


Halaadas es Batoritas 


1:3-5 


1:3-14 




1:3-7 

Nem Szegyellem az 
Evangeliumot 

1:8-12 

Legy hii a Hithez 

1:13:18 


1:3-7 

Batoritas a Batorsag 
Kimutatasara (1:8-2:13) 

1:8-14 


1:3-7 

1:8-10 
1:11-14 




Az Ajandekok, Amiket 
Timoteus Kapott 

1:6:11 
1:12 


1:15-18 






1:15-18 


1:15-18 




1:13-14 
1:15:18 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 



4. Stb. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 1:1-2 

^Pal, Isten akaratabol Krisztus Jezus apostola, a Krisztus Jezusban valo elet igerete 
szerint, ^Timoteusnak, szeretett fianak: Kegyelem, irgalom, bekesseg Istentol, a mi Atyanktol 
es a Krisztus Jezustol, a mi Urunktol. 



1:1 „Pal" A Tarzusi Sault az Apcsel 13:9-ben hivjak eloszor Palnak. Valoszlnii, hogy a legtobb 
diaszporaban elo zsidonak volt egy heber neve (Saul) es egy gorog neve is (Pal). Ha ez valoban Igy 
volt, akkor Saul sziilei adtak neki ezt a nevet, de akkor miert van az, hogy a "Pal" hirtelen tiinik fel 
az Apcsel 13-ban? Lehetseges, hogy (1) masok elkezdtek ezen a neven hivni, vagy (2) 6 maga 
kezdett el ugy utalni magara, mint "kicsi" vagy "legkisebb". A gorog Paulos kifejezes azt jelentette, 
hogy "kicsi". Szamos teoria keletkezett mar arrol, hogy honnan szarmazik a gorog neve: (1) az a 
masodik szazadi hagyomany, hogy Pal egy alacsony, kover, kopasz gorbelabu, bokros szemoldokii 
es kidiilledo szemii ember volt egy nem kanonikus, Thesszalonikabol szarmazo konyvbol, a Paul es 
Theklabol ered, es lehetseges magyarazatot ad a nev eredetere; (2) Pal a "szentek kozott a 
legkisebbnek" hivja magat, mert egykor iildozte az Egyhazat (vo. Apcsel 9:1-2; I. Kor. 15:9; Ef. 3:8; 

I. Tim. 1:15). Nehanyan ugy latjak, hogy ez a "kicsinyseg" volt az eredete ennek az onjelolt 
titulusnak. Bar a Galatabeliekhez irt levelben, ahol kihangsulyozza a jeruzsalemi tizenkettotol valo 
fiiggetlenseget es a veliik valo egyenloseget, igy ez kisse valosziniitlen (vo. II. Kor. 11:5; 12:11; 
15:10). 

■ „Isten akaratabol" Ugyanezt a bevezeto kifejezest hasznalta a kovetkezo helyeken: I. Kor. 
1:1; II. Kor. 1:1; Ef. 1:1; es Kol. 1:1. Pal meg volt arrol gyozodve, hogy Isten valasztotta ki 6t arra, 
hogy Apostol legyen. Ez az elhivas kiilonleges volta a damaszkuszi uton tortent megteresenel 
kezdodott (Apcsel 9:1-22; 23:3-16; 26:9-18). Pal gyakran bizonygatja az Istentol kapott hatalmat es 
elhivasat, hogy megerositse azt, hogy az irasai egyediilalloan Istentol szarmaztak (azaz ihletett, vo. 

II. Tim. 3:16; L Kor 2:9-13; I. Thessz. 2:13). 

■ „Krisztus" Ez a gorog megfelelqje a heber messiah kifejezesnek, ami azt jelentette, hogy "a 
felkent". Ez azt sugallta, hogy "az, akit Isten hivott el es keszitett fel egy bizonyos feladatra". Az 
OSZ-ben harom vezetoi csoport lett felkenve: papok, kiralyok es profetak. Jezus mind harom 
felsorolt, felkent tisztet betoltotte (vo. Zsid. 1:2-3). O az, aki felol meg lett igerve, hogy bevezeti az 
igazsagossag lij korszakat. 

■ „ Jezus" Ez a heber nev azt jelenti, hogy "YHWH megment", "YHWH az iidvosseg" vagy 
"YHWH elhozza az iidvosseget". Ez ugyanaz, mint az OSZ-i "Joshua" nev A "Jezus" nev a heber 
hosea, iidvosseg szobol ered, aminek a sz6 vegen alio ragja Isten szovetseges nevet jelenti, a 
"YHWH"-t. Ez volt az a nev, amit Isten egy angyal altal adott Maria tudtara (vo. Mate 1 :21). 

■ „apostola" Ez a gorog "elkiild" (apostello) szobol szarmazik. Lasd a Kiilonleges Temat az I. 
Tim. l:l-ben. Jezus tizenket ferfit valasztott ki, hogy kiilonleges ertelemben Vele legyenek, es 
"Apostoloknak" hivta oket (vo. Lukacs 6:13). Ezt a kifejezest gyakran hasznaltak arra, hogy Jezust 
elkuldte az Atya (vo. Mate 10:40; 15:24; Mark 9:37; Lukacs 9:48; Janos 4:34; 5:24,30,36,37,38; 
6:29,38,39,40,57; 7:29; 8:42; 10:36; 11:42; 17:3,8,18,21,23,25; 20:21). Zsido forrasok szerint az 
apostol olyan szemely volt, akit elkiildtek, hogy egy masik szemely hivatalos kepviselqje legyen, 
hasonlo a "nagykovet" fogalmahoz (II. Kor 5:20). 



NASB, NKJV „elet igerete szerint" 

NRSV „az elet igerete erdekeben' 



TEV „elkuld6tt, hogy hirdessem a megigert eletet" 

NJB „az elet igeretevel osszhangban" 

Pal azt bizonygatja, hogy iidvossege, elhlvasa es a szolgalatra valo felkeszltese mind Isten 
Igereten alapszik, ami egy valodi, orok eletre vonatkozik Krisztus altal (vo. 1:1,2,9,13). Pal szamos 
alkalommal utal arra aPasztori Levelekben, hogy Isten eletet ad (vo. 1:1; I. Tim. 6:15-16,19; Titusz 
1:2). 

1:2 „Tim6teusnak, szeretett fianak" Ez metaforikus jelentesii, mivel Pal volt Timoteus szellemi 
atyja az evangeliumban (vo. 2:1; I. Tim. 1:2; Titusz 1:4). Ez a nyito bekezdes megmutatja kolcsonos 
szeretetiiket. 

■ „kegyelem, irgalom, bekesseg" Figyeljiik meg a hasonlatossagokat es a kiilonbsegeket Pal 
nyito iidvozleteiben: 

1. "Kegyelem nektek es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol, es az Ur Jezus Krisztustol" (Roma 
1:7; L Kor. 1:3; IL Kor. 1:2; Gal. 1:3 Ef. 1:2; Fil. 1:2; L Thessz. 1:2; Filemon 1:3) 

2. "Kegyelem nektek es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol" (Kol. 1 :2) 

3. "Kegyelem nektek es bekesseg" (I. Thessz. 1:1) 

4. "Kegyelem, irgalom, bekesseg Istentol, ami Atyanktol es Krisztus Jezustol, a mi Urunktol (I. 
Tim. 1:2; IL Tim. 1:2) 

5. "Kegyelem es bekesseg Istentol, a mi Atyanktol es a Krisztus Jezustol, a mi Udvozitonktol" 
(Titusz 1:4) 

Figyeljiik meg, hogy van valtozatossag, de az elemek allandoak 

1. "Kegyelem", ezzel indul az osszes koszontes. Ez a standard gorog level nyitas 
keresztenyiesitett valtozata. Ez Isten jellem ere fokuszal. 

2. "Bekesseg", ez az eredmenye annak, hogy az emberek biznak a megbizhato Istenben, 
hisznek az O hiisegeben. 

3. "Irgalom", ez egy masik modja annak, hogy lelrja Isten jellemet, es egyediilalloan jellemzo 
az I. es II. Timoteusra. Ezt a kifejezest a Szeptuagintaban arra hasznaltak, hogy leforditsak a 
heber hesed kifejezest (azaz a szovetseges szeretet es hiiseg). Isten kegyelmes es 
megbizhato. 

4. Az Atya es a Fiu minden iidvozletben meg van emlitve (az I. Thesszalonikaban az ezt 
megelozo kifejezesben van megemlitve). Nyelvtanilag is mindig ossze vannak kotve. Ez 
volt az a mod, ahogy az USZ-i irok megerositettek a nazareti Jezus istenseget. Ez igaz 
YHWH OSZ-i titulusainak Jezusra valo alkalmazasaira is (azaz Ur es Udvozito). 

■ „Istent61 a mi Atyanktol es Krisztus Jezustol, a mi Urunktol" A nyito kifej ezeshez, ami ugy 
folytatodik, hogy "kegyelem, irgalom es bekesseg", egy ELOLJAROSZO tartozik {apo) es az Atyat 
es a Fiut osszekapcsolja egy egyenlo nyelvtani kapcsolatban (vo. I. Tim. 1:2; Titusz 1:4 es II. Tim. 
1 :2). Egy egy olyan technika volt, amit Pal hasznalt arra, hogy bebizonyitsa Jezus istenseget. 

Az Atyat nem olyan ertelemben hasznalja, hogy szexualisan nemzett vagy kronologiai 
sorrendbe tegye oket, hanem a bensoseges csaladi kapcsolat ertelmeben. Isten a csaladi 
terminologiat valasztotta arra, hogy kijelentse magat az emberiseg szamara (vo. Hoseas 2-3; ahol 
Istent ugy mutatja be, mint egy szenvedelyes, szereto tars, es a Hoseas 11, ahol ugy, mint a szereto 
apa es anya). 

A kijelentes istensege nem a Prime Mover vagy a gorog filozofia Elso Oka, hanem Krisztus 
Jezus Atyja. ABiblia nem egy ember altal ervelt filozofia, hanem egy isteni onkijelentes, egy olyan 
kijelentes, amit nem lehet emberi analizissel felfedezni. Lasd Kiilonleges Tema: Atya, az I. Tim. 
l:2-ben. 

■ „lJr" Isten kijelentette az O szovetsegi nevet, YHWH, Mozesnek a II. Mozes 3:14-ben. Ez a 
heber "lenni" ige volt. A zsidok kesobb feltek kiejteni ezt a szent nevet, amikor felolvastak az 
irasokat, nehogy hiaba vegyek a nevet a szajukra, megszegve ezzel a tizparancsolat egyiket (vo. II. 



Mozes 20:7; V. Mozes 5:11). Igy aztan behelyettesltettek egy masik szot, az Adont, ami azt 
jelentette, hogy "ferj, tulajdonos, gazda, ur'Mnnen ered az, hogy a YHWH szot Urnak fordltjak. 

Amikor az USZ-i szerzok Jezust "Urnak" hivtak (kurios), akkor Jezus istenseget bizonygattak. 
Ez a megerosltes valt a korai egyhaz keresztelesi/bemerlesi formulajava, "Jezus Ur" (vo. Roma 
10:9-13; Fil. 2:6-11). 



KULONLEGES TEMA: AZ ISTENSEG NEVEI 

A. El 

l.Az eredeti jelentese az altalanos osi kifejezesnek, amit az istensegre hasznaltak 
bizonytalan, bar nagyon sok tudos ugy hiszi, hogy az Akkad "erosnek lenni" vagy 
"hatalmasnak lenni" szogyokerbol szarmazik (vo. I. Mozes 17:1; IV. Mozes 23:19; 
V. Mozes 7:21; Zsolt 50:1). 

2. Akanaani panteonban a legmagasabb istenis/volt (Ras Shamra szovegek) 

3. A Bibliaban az El altalaban nines mas kifej ezesekkel szoosszetetelben. Ezek a 

valtozatok Isten jellemzesenek egy egy modjava valtak. 
a. El-Elyon (a Felseges Isten), I. Mozes 14:18-22; V. Mozes 32:8; Ezs. 14:14 
h.El-Roi ("Isten, aki lat" vagy Isten, aki kijelenti magat"), I. Mozes 16:13 
c. El-Shaddai ("Mindenhato Isten" vagy "A Minden Konyoriiletesseg Istene" vagy 

"a hegy Istene"), I. Mozes 17:1; 35:11; 43:14; 49:25; II. Mozes 6:3 
d.El-Olam (az Orokkevalo Isten), I. Mozes 21:33. Ez a kifej ezes teologiailag Isten 

Davidnak adott igeretehez kapcsolodik, II. Sam. 7:13,16 
e. El-Berit ("A Szovetseg Istene"), Birak 9:46 

4. El egyenlo a kovetkezokkel: 

a. YHWH, Zsolt 85:8; Ezs. 42:5 

h.Elohim, I. Mozes. 46:3; Job 5:8; "en vagy ok az Isten (El), atyadnak Istene 
(Elohim) 

c. Shaddai, I. Mozes 49:25 

d. "feltekenyseg", II. Mozes 34:14; V. Mozes 4:24; 5:9; 6:15 

e. "irgalom", V. Mozes 4:31; Neh. 9:31; "hiiseg" V. Mozes 7:9; 32:4 

f. "nagy es felelmetes", V. Mozes 7:21; 10:17; Neh. 1:5; 9:32; Dan. 9:4 

g. "mindentudas", I. Sam. 2:3 

h. "az en eros menedekem", II. Sam. 22:33 
i. "bosszut all ertem", II. Sam. 22:48 
j. "a szent", Ezs. 5:16 
k."er6", Ezs. 10:21 
1. "az en szabaditom", Ezs. 12:2 
m. "nagy es hatalmas", Jer. 32:18 
n. "megtorlas", Jer. 51:56 
5.Az osszes legfobb OSZ-i nev kombinaciqja megtalalhato a Jozsue 22:22-ben (El, 
Elohim, YHWH, mind ismetlodik) 

B.Ely on 

l.Az alapveto jelentese: "magassagos", "felmagasztalt" vagy "felemelt" (vo. I. Mozes 

40:17; I. Kir. 9:8; II. Kir 18:17; Neh. 3:25; Jer. 20:2; 36:10; Zsolt 18:13) 
2. Parhuzamos ertelemben hasznaljak Isten tobbi mas nevevel/cimevel 
a.£to/2™-Zsoh47:l-2;73:ll; 107:11 

b. YHWH -I. Mozes 14:22; 

c. El-Shaddai - Zsolt 91:1,9 



d.£/- IV. Mozes 24:16 

e. Elah - gyakran hasznaljak a Daniel 2-6-ban es az Ezsdras 4-7-ben, ahol az illiar 

szoval kapcsolodik ossze (az aram nyelvben hasznaltak a "magassagos Istenre" a 

Dan. 3:26-ban, 4:2-ben; 5:18,21-ben 

3. Gyakran hasznaltak nem Izraelitak is. 

a. Melkisedek, I. Mozes 14:18-22 

b. Balam, IV. Mozes 24: 16 

c. Mozes, mikor a nemzetekrol beszelt, V. Mozes 32:8 

d. Lukacs evangeliuma az USZ-ben, a poganyoknak irja, es hasznalja a gorog 

mQ^MQ\6]QiHupsistos{y6. 1:32,35,76; 6:35; 8:28; Apcsel 7:48; 16:17 

C. Elohim (tobbesszamu), Eloah (egyesszamu), amit elsosorban a kolteszetben hasznaltak 

1. Ezt a kifejezest az OSZ-en kiviil nem hasznaltak. 

2.Ez a sz6 jelolheti Izrael Istenet, vagy a tobbi nep istenet is (vo. II. M6z. 12:12; 20:3). 

Abraham csaladja tobbistenhitii volt (vo. Jozs. 24:2). 
3.Utalhat izraeli birakra is (vo. II. Mozes 21:6; Zsolt. 82:6). 

4. Az elohim kifejezest hasznaltak mas szellemi lenyekre is (angyalokra, demonokra), 

mint az V. Mozes 32:8-ban (LXX); Zsolt 8:5; Job 1:6; 38:7. Utalhat emberi birakra 
(vo. II. Mozes 21:6; Zsolt 82:6) 

5. ABibliaban ez az elso titulus/nev az istensegre (vo. I. Mozes 1:1). Az I. Mozes 2:4-ig 

kizarolagosan hasznalja, ahol is YHWH-val kombinalja. Lenyegeben (teologiailag) 
Istenre ugy utal, mint a foldi elet teremtqjere, fenntartqjara, es gondviselqjere (vo. 
Zsolt 104). 

Az El szinonimaja (vo. V. Mozes 32:15-19). Lehet tovabba parhuzamos YHWH- 
val, mint a Zsolt 14-ben (elohim) pontosan olyan, mint a Zsolt. 53-ban (YHWH), 
kiveve az isteni nevekben valo valtozast. 

6. Bar a tobbesszam altalaban a tobbi istenre hasznalatos, ez a kifejezes gyakran Izrael 

Istenet jeloli, de altalaban egyesszamu iget hasznalnak utana, hogy jeloljek az 
egyistenhit hasznalatat. 

7. Ezt a kifejezest nem izraeliek is hasznaltak az istenseg nevenek megnevezesere. 

a. Melkisedek, I. Mozes 14:18-22 

b. Balam, IV. Mozes 24:2 

c. Mozes, amikor a nemzetekrol beszel, V. Mozes 32:8 

8.Eleg fura, hogy a legkozonsegesebb nev a monoteista Izrael Istenere tobbesszamu! 
Bar nines teljes bizonyossag efelol, itt van nehany teoria. 

a. A heber nyelvben sok a tobbesszam, amit gyakran a hangsuly miatt hasznaltak. 

Kozeli rokonsagban all ehhez a kesobbi heber nyelvtani forma, amit a "fenseg 
tobbesszamanak" neveztek, ahol is a tobbesszamot arra hasznaltak, hogy egy 
fogalmat felnagyitsanak. 

b. Ez utalhat az angyali tanacsra, amivel Isten a mennyben talalkozik, es iteletet tart 

kozottuk (vo. I. Kir. 22:19-23; Job 1:6; Zsolt 82:1; 89:5,7). 

c. Az is lehetseges, hogy ez az USZ-i kijelentest tiikrozi vissza az egy Istenrol 

harom szemelyben. Az I. Mozes l:l-ben Isten megteremt; I. Mozes l:2-ben a 
Lelek kolti, es az USZ-bol tudjuk, hogy Jezus az Atya Isten megbizottjakent 
munkalkodik a teremtesben (vo. Janos 1:3,10; Roma 11:36; I. Kor. 8:6; Kol. 
1:15; Zsid. 1:2; 2:10). 

D. YHWH 

l.Ez az a nev, ami az istenseget a szovetseg hozo Istenkent tiirkozi vissza; Isten a 
megmento es a megvalto! Az emberek megszegik a szovetsegeket, de Isten lojalis az 
O szavahoz, igeretehez, szovetsegehez (vo. Zsolt 103). 



Ezt a nevet eloszor az Elohimmal egyiitt emllti az I. Mozes 2:4. Nem ket teremtes 
tortenet van az I. Mozes 1-2-ben, hanem ket hangsulyozas: (1) Isten, mint a vilag 
teremtqje (a fizikai) es (2) Isten, mint az emberiseg kiilonleges teremtqje. Az I. 
Mozes 2:4-ben kezdodik el az emberiseg kivaltsagos helyzetenek es celjanak 
kijelentese, ugyanugy, mint ahogy a biin problemaja is es annak a lazadasnak a 
problemaja is, ami ehhez a kivaltsagos helyzethez kapcsolodik. 
. Az I. Mozes 4:26 azt mondja, hogy "az emberek elkezdtek segitsegiil hivni az Ur 
nevet" (YHWH). Mindazonaltal a II. Mozes 6:3 azt sugallja, hogy korai szovetseges 
nepek (a Patriarchak es a csaladjaik) csakis El-Shaddaikent ismertek Istent. A 
YHWH nev csak egyetlen alkalommal van megmagyarazva a II. Mozes 3:13-16- 
ban, leginkabb a 14. versben. Bar Mozes irasai ertelmez szqjatekokon alapulva 
szavakat, nem pedig azok etimologiajuk alapjan (vo. I. Mozes 17:5; 27:36; 29:13- 
35). Szamos felteves letezett ennek a nevnek a jelentesevel kapcsolatban (az IDB- 
bol idezve, 2. kiadas, 409-11- oldalak). 

a. arab szotobol szarmazik, "forro szerelmet mutatni" 

b. arab szotobol szarmazik, "fujni" (YHWH mint vihar Isten) 

c. ugartic (kanaani) szotobol szarmazik, "beszelni" 

d.foniciai feljegyzest kovetve, MUVELTETO MELLEKNEVI IGENEV j elentevel 
"az, aki fenntart" vagy "az, aki megalapoz" 

e. a heber Qal formabol "az, aki" vagy "az, aki jelenlevo" (a jovobeli ertelemben, 

"az, aki lesz") 

f. a heber Hiphil formabol, "az, aki a letezest okozza" 

g. a heber "elni" szotobol, (pi. I. Mozes 3:20), jelentese "az orokke elo, az egyetlen 

elo" 
h. a II. Mozes 3:13-16 szovegebol egy szqjatek a BEFEJEZETLEN format 
BEFEJEZETT ertelemben hasznalva, "tovabbra is az leszek, ami eddig voltam" 
vagy "tovabbra is az leszek, ami mindig is voltam" (vo. J Wash Watts, A Survey 
of Syntax in the Old Testament [Szintaktikai kutatas az Oszovetsegben], 67. 
oldal). 

A teljes nev, YHWH, gyakran roviditesekben vagy lehetseges, hogy az eredeti 
f ormab an j ut kif ej eze sre 

(1) Yah (pi. Hallelu -yah) 

(2) Yahu (nevek, pi. Ezsaias) 

(3) Yo (nevek, pi. Joel) 

. A kesobbi Judaizmusban ez a szovetsegi nev annyira szentte valt (a tetragrammaton), 
hogy a zsidok feltek kiejteni, nehogy megszegjek a parancsolatot II. Mozes 20:7; V. 
Mozes 5:11; 6:13. Igy aztan behelyettesitettek a heber kifejezest: "tulajdonos", 
"mester", ferj", "ur" - adon vagy adonai, en uram. Amikor elertek a YHWH szohoz 
mikozben az OSZ-i szovegeket olvastak, helyette az ur kifejezest mondtak ki. Ezert 
van az, hogy a YHWH szot UR-nak irjak a angol es a magyar forditasokban is. 

.Mint ahogy az El-lel is, a YHWH-val is gyakran hasznalnak egyiitt mas 
kifejezeseket, hogy bizonyos jellemvonasait kihangsulyozzak Izrael Szovetseges 
Istenenek. Nagyon sok lehetseges kombinacio letezik, itt van koziiliik nehany: 

a. YHWH - Yireh (YHWH [az UR] gondoskodik), I. Mozes 22: 14 

b. YHWH - Rophekha (YHWH [az UR] a te gyogyitod), II. Mozes 15:26 

c. YHWH - Nissi (YHWH [az UR] az en hadijelvenyem), II. Mozes 17:15 

d. YHWH - Meqaddishkem (YHWH [az UR] a megszentelotok), II. Mozes 31:13 

e. YHWH - Shalom (YHWH [az UR] a bekesseg), Birak 6:24 

f YHWH - Sabbaoth (YHWH, a Seregek Ura), I. Sam. 1:3,11; 4:4; 15:2; gyakran a 

profetaknal fordul elo 
g. YHWH - Ro'I (YHWH [az UR] az en pasztorom), Zsolt 23 : 1 



h. YHWH - Sidqenu (YHWH [az UR] a mi igazsagunk), Jer. 23:6 
i. YHWH - Shammah (YHWH, ott van az UR), Ezek. 48:35 



SZOVEG: 1:3-14 

Halat adok az Istennek, akinek oseimhez hasonloan tiszta lelkiismerettel szolgalok, 
amikor sziinteleniil, ejjel es nappal megemlekezem rolad konyorgeseimben, ^es konnyeidre 
emlekezve latni kivanlak, hogy orom toltson el. ^Eszembe jutott ugyanis a benned elo 
kepmutatas nelkiili hit, amely eloszor nagyanyadban, Loiszban es anyadban, Eunikeben 
lakott, de meg vagyok gyozodve arrol, hogy benned is megvan. ^Ezert emlekeztetlek teged, 
hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajandekat, amely kezeim rad tetele altal van benned. 
^Mert nem a felelemnek lelket adta nekiink az Isten, hanem az ero, a szeretet es a jozansag 
lelket. ^Ne szegyelld hat a mi Urunkrol szolo bizonysagtetelt, se engem, az 6 foglyat, hanem 
szenvedj velem egyiitt az evangeliumert, Isten ereje altal. ^Mert 6 szabaditott meg minket, es 
6 hivott el szent hivassal, nem a mi cselekedeteink alapjan, hanem sajat vegzese es kegyelme 
szerint, amelyet meg az idok kezdete elott Krisztus Jezusban adott nekiink. ^''Ez most 
nyilvanvalova lett a mi tJdvozitonk, Krisztus Jezus megjelenese altal, aki megtorte a halal 
erejet, es az evangelium altal vilagossagra hozta az elmulhatatlan eletet. ^^Ennek az 
evangeliumnak a szolgalatara rendeltettem en hirnokiil, apostolul es tanitoul. ^^Ezert is 
szenvedem ezeket, de nem szegyellem, mert tudom, kiben hiszek, es meg vagyok gyozodve, 
hogy neki van hatalma arra, hogy a ram bizott kincset megorizze arra a napra. ^-^Az 
egeszseges beszed peldajanak tekintsd, amit entolem hallottal, a Krisztus Jezusban valo 
hitben es szeretetben. ^''A rad bizott draga kincset orizd meg a benniink lakozo Szentlelek 
altal. 



1:3 „IIalat adok az Istennek" Jellemzo volt az osi Mediterran teriileteken a levelekre, hogy az 
elejen belevettek egy halaado imat. Pal altalaban kovette ezt a mintat (vo. Roma 1:8; I. Kor. 1:4; Ef. 
1:15-16; Fil. 1:3-4; Kol. 1:3-4; I. Thessz. 1:2; II. Thessz. 1:3; Filemon 4). 

■ „akinek oseimhez hasonloan ... szolgalok" Pal nem volt tudataban annak, hogy a 
keresztenyseg kiilonallo vagy egy uj hit volt az OSZ-hez kepest (vo. Apcsel 24:14; 26:5-6; Roma 4; 
II. Kor. 11:22; es Fil. 3:5). 

■ „... tiszta lelkiismerettel ..." Lasd az I. Tim. 1:5 jegyzetet. 

■ „megemlekezem" Pal megemlekezik Timoteus eleterol, csaladjarol es a szolgalatra valo 

elhivasarol. Negy -fele modon hasznalja a mneia kifejezest a 3-6 versekben. 

1. a 3. versben Pal az imadsagaiban folyamatosan megemlekezik Timoteusrol 

2. a 4. versben a MELLEKNEVI IGENEV FORMAT alkalmazza, hogy emlekeztesse 
Timoteust a konnyes elvalasukra 

3. az 5. versben egy SZOOSSZETETELT hasznal {hupo + mneia), hogy emlekeztesse 
Timoteust a csaladja oszinte hitere 

4. a 6. versben IGEI SZOOSSZETETELT hasznal {ana + mneia), hogy emlekeztesse 
Timoteust a szolgalatra valo elhivasara es az arra valo felkeszitesere 

Teologiailag segitseg es batoritas az, ha visszaneziink az eletiinkre, es lathatjuk Isten kezet, ahogy 
az minden egyes szakaszban ott volt (a csalad hite, szemelyes hit, elhivas a szolgalatra es az arra 
valo felkeszites, istenfelo baratok es mentorok). 

1:4 Palnak es Timoteusnak csodalatos volt a kapcsolata Krisztus szolgalataban. Baratsaguk 
batoritotta es erositette oket a szolgalatra (vo. 4:9,21). 



1:5 „kepmutatas nelkiili hit" Az eredeti angol fordltasban oszinte hit szerepel, es a magyar 
fordltas az itt hasznalt sz6 eredeti jelenteset hozza: "kepmutatas nelkiili". A "tiszta hit" ertelmeben 
hasznalja ezt a kifejezest (vo. I. Tim. 1:5). 

■ „benned elo" A szovegbol nem deriil ki (tovabba 3:15 es az Apcsel 16:1), hogy itt a Judaizmusra 
utal (Timoteus nagyanyja es valosziniileg az anyja is) vagy a keresztenysegre utal (Timoteus 
megterese). Nyilvanvaloan YHWH-ban valo hitre es az O megvaltoi terveire utal. 



NASB „de meg vagyok gyozodve arrol, hogy benned is meg van" 

NKJV „megbizonyosodott vagyok afelol, hogy benned is meg van" 

NRSV „biztos vagyok benne, hogy benned is el" 

TEV „biztos vagyok benne, hogy neked is meg van" 

NJB „biztos vagyok benne, hogy benned is ott lakozik" 

Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV KIJELENTES. Ez a kifejezes a gorog nyelvben az eleg eros 
folyamatos megbizonyosodottsagot jelol, ami a Lelek Timoteus eleteben es szolgalataban valo 
jelenleteben van. 

1:6 „gerjeszd fel" Ez egy JELENIDEJU AKTIV KIJELENTES, ami egy folyamatos szukseget 
jelol arra nezve, hogy a tiizet folyamatosan fel kell eleszteni vagy taplalni. Az ajandekoknak itt van 
az akarati aspektusa! Ez nem azt akarja jelenteni, hogy Timoteus hagyta, hogy Isten elhivasanak es 
ajandekanak tiize alabbhagyjon, hanem azt, hogy az ilyen bonyolult es nehez helyzetekben, mint 
amilyen a mostani feladata gyiijtson erot Isten korabbi elhivasabol es a szolgalatra valo 
felkeszitesebol. 

■ „az Isten kegyelmi ajandekat" Az "ajandek" {charisma) kifejezes szotove a "kegyelem"-b61 
{charts) szarmazik. Ez utalhat a Szentlelekre, vagy, meg jobban ebben a szovegkornyezetben, az O 
ajandekaira a szolgalatra. Minden egyes hivonek van egy vagy tobb termeszet felett ajandeka a 
szolgalatra (I. Kor. 12:7,11,18). Timoteus ajandekat Pal es az otthoni gyiilekezete ismerte fel (vo. I. 
Tim. 4:14). 

■ „kezeim radtetele altal" Ez nem lehet az "apostoli oroklesre" vonatkozo szovegi bizonyltek. 
Lasd a teljes jegyzetet az I. Tim. 4:14.ben. A kezrateteleket szamos okbol hasznaltak a Bibliaban. 
Lasd Kiilonleges Tema az I. Tim. 4:14. 

1:7 „Mert nem a felelemnek lelket adta nekiink az Isten" Az USZ osi gorog szovegeit mind 
nagybetiikkel irtak (uncialis), igy aztan a nagybetiik hasznalata a modern fordltasokban csak az 
ertelmezestol fiigg. A gorog szovegben nincsenek HATAROZOTT NEVELOK. Vannak tovabba 
USZ-i parhuzamok a kis '1' betiire is (vo. Roma 8:15; I. Kor. 2:12) megis mind a ket 
szovegkornyezetben a Szentlelek kiilon is meg van emlitve. A legtobb modern forditasban a "lelket" 
sz6 szerepel (pi. KJV, ASV, NKJV, NASB, RSV, NRSV, NEB, REB ES NIV - ezek angol nyelvii 
forditasok roviditesei - a ford, megjegy.). Mindazonaltal masok azt feltetelezik, hogy a Szentlelekre 
utal itt (vo. TEV, NJB es a William-fele forditasa az USZ-nek). Valqjaban lehetseges, hogy 
szandekosan ketertelmii (vo. NEB es NJB). 

Isten minden hivonek megadta a legnagyobb ajandekot, a Szentlelket, ugyanugy, mint ahogy a 
szellemi ajandekot/ajandekokat a szolgalatra, mint ahogy a bator es eroteljes vagyat arra nezve, 
hogy szolgaljunk, megosszunk, menjiink, es legyiink meg jobban Krisztushoz hasonloak. 

Robert Girdlestone, Synonyms of the Old Testament (Az Oszovetseg Szinonimai) cimii 
konyveben van egy erdekes eszmefuttatas a "lelek" kifejezes hasznalataval kapcsolatban az USZ- 
ben (61-63 oldal). 
1 . gonosz lelkek 



2. az emberi lelek 

3. a Szentlelek 

4. dolgok, amiket a Lelek vegez az emberi lelkekkel es azokon keresztiil 

a. "nem a szolgasag lelket" szemben a "fiusag Lelkevel", Roma 8:15 

b. "szelldlelek", I. Kor. 4:21 

c. "a hitnek Lelke", II. Kor. 4:13 

d. "a bolcsesseg es a kinyilatkoztatas Lelket, hogy megismerjetek 6t", Ef. 1:17 

e. "nem a felelemnek lelket" szemben az "ero, szeretet, jozansag lelkevel", II. Tim. 1:7 

f. "tevelyges lelke" szemben az "igazsag lelkevel", I. Janos 4:6 



NASB, NJB „a felelemnek lelket" 

NKJV „a felelemnek lelket" 

NRSV „a gyavasag lelket" 

TEV „a Lelek nem tesz minket gyavava" 

Egy negativ es harom pozitiv aspektusa van Isten ajandekanak. 



NASB „j6zansag" 

NKJV „egeszseges elme" 

NRSV „6nfegyelem" 

TEV, NJB „6nfegyelem" 

Lasd az I. Tim. 3:2 jegyzetet a sophron-mX kapcsolatban. 

1:8-14 A gorog nyelvben ez egyetlen egy mondat. 

■ „szegyelld" Ez egy kulcs kifejezes ebben az elso fejezetben (vo. 8,12,16-os versek; tovabba 
figyeld meg: Mark 8:38; Roma 1 : 16). Itt a nyelvtani forma az AORISZT PASSZIV KOTOMOD; ez 
nem azt jelenti, hogy Timoteus szegyellte volna, hanem ez inkabb egy figyelmeztetes, hogy ne is 
kezdje el. 

Lehetseges, hogy Pal arra az OSZ-i fogalomra utalt, hogy a biin problemakat az igazsagossag 
aldast hoz (vo. V. Mozes 27-28; Job; Zsolt 73). Pal nem a biin miatt szenvedett, hanem Krisztusert. 

■ „a mi Urunkrol szolo bizonysagtetelt, se engem, az 6 foglyat" Pal arra batorltotta Timoteust, 
hogy folytassa a tanitasat Krisztus szenvedeseinek (vo. I. Mozes 3:15; Ezs. 53; Apcsel 3:18; 26:23) 
tovabba hogy azonosuljon Pallal, mint az evangelium szellemi foglyaval, aki az evangelium miatt 
fizikailag is fogoly volt! Hirdesd a j6 hirt, attol fiiggetleniil, hogy mibe keriil, vagy hogy mik 
lesznek a kovetkezmenyei ! 

■ „velem egyiitt" Pal a sajat teologiaja miatt, ami az volt, hogy a hivok azonosuljanak Krisztus 
halalaval (vo. Roma 6; Gal. 2:20) es szenvedeseivel (vo. Roma 8:17; II. Kor. 1:5; Fil. 3:10; tovabba 
az I. Peter 4:13), Pal gyakran formal uj szavakat a syn ELOLJAROSZO alkalmazasaval, ami 
"egyiittes reszvetelt" jelent: (1) szenvedj egyiitt (1:8 es 2:3); (2) meghalt egyiitt (2:11); (3) el egyiitt 
(2: 1 1) es (4) uralkodik egyutt (2:12). 

■ „szenvedj az evangeliumert" Ez egy AORISZT AKTIV FELSZOLITAS (vo. 2:3,9; 4:5; Roma 
8:17; I. Peter 3:14; 4:12-19). Ennek a kifejezesnek a kulcs resze az "evangeliumert", nem pedig a 
sajat gonoszsagunk miatt (vo. I. Peter 2:15-16). A modern keresztenysegnek fel kellene mar 
ismerni, hogy az evangeliumert valo szenvedes a norma, nem pedig a kivetel (vo. Mate 5:10-12; 
Janos 15:18-21; 16:1-2; 17:14; Apcsel 14:22; Roma 5:3-4; IL Kor. 4:16-18; 6:4-10; 11:23-28; Fil. 
1:29; L Thessz. 3:3; II. Tim. 3:12; Jakab 1:2-4). 



1:9 „mert 6 szabaditott meg minket, es 6 hivott el" Ez mind a ketto AORISZT AKTIV 
MELLEKNEVI IGENEV, "es" {kai) szoval osszekapcsolva. A Roma 8:29-30-ban az "elhlvas" a 
"megmentes" elott tortenik, utalva ezzel Isten szuverenitasara (kivalasztas), de itt az elhlvas a 
szolgalatra utal (elhlvassal hivott el, vo. 6-8, es a Kiilonleges Tema a 9. versben). 

Ez az USZ-i megfelelqje annak az OSZ-i szovetseges nyelvezetnek, amit az OSZ hasznalt 
Izraellel. A Jezusban hivok az Isten szovetseges nepe. 



KULONLEGES TEMA: GOROG IGEIDOK HASZNALATA AZ UDVOSSEGRE 

Az iidvosseg nem egy termek, hanem egy kapcsolat. Nines befejezve akkor, amikor valaki 
Krisztusba helyezi a bizalmat, csak akkor kezdodik! Nem egy tiizkar biztosltas, nem egy 
mennybe szolo jegy, hanem egy szemelyes kapcsolat Jezussal, ami a mindennapi Krisztushoz 
valo hasonlatossagban mutatkozik meg. 

AZ UDVOSSEG, MINT BEFEJEZETT CSELEKMENY (AORISZT) 

--Apcsel 15:11 

--Roma 8:24 

~ II. Timoteus 1:9 

~ Titusz 3:5 

~ Roma 13:11 (egyiitt hasznalja az AORISZT es a JOVO idot) 

AZ UDVOSSEG, MINT ALLAPOT 

~ Efezus 2:5,8 

AZ UDVOSSEG, MINT FOLYAMATOS FOLYAMAT (JELENIDO) 

-I. Korinthus 1:18; 15:2 
~II. Korinthus2:15 

AZ UDVOSSEG, MINT JOVOBELI BETELJESULES (JOVOIDEJU IGEIDO vagy 
szovegkornyezet) 

-Roma 5:9,10; 10:9,13 

~ I. Korinthus 3:15; 5:5 

-Filippi 1:28 

~ I. Thesszalonika 5:8-9 

~ I. Timoteus 4:16 

-Zsidok 1:14; 9:28 

--I.Peter 1:5 

~ (utalva van ra a kovetkezo helyeken is: Mate 10:22; 24:13; Mark 13:13) 

Tehat az iidvosseg egy kezdeti hit dontessel kezdodik (vo. Janos 1:12; 3:16; Roma 10:9-13), de 
ennek egy eletstllus-szerii hitet kell eredmenyeznie (vo. Roma 8:29; Gal. 4:19; Ef. 1:4; 2:10) 
ami egy nap majd latasban teljesedik ki (vo. I. Janos 3:2). Ezt a vegso allapotot hivjuk 
megdicsoiilesnek. Ezt a kovetkezo modon illusztralhatjuk: 

1 . kezdeti iidvosseg - megigazltas (megmenekiiles a biin biintetesetol) 

2. folyamatos iidvosseg - megszentelodes (megmenekiiles a biin hatalmatol) 

3 . vegso iidvosseg - megdicsoiiles (megmenekiiles a biin j elenletetol) 



■ „szent hivassal" Ez utalhat Istenre, hogy 6 szent, de valoszlniibb, hogy ez a szovegkornyezet 
arra utal, hogy Isten azt szeretne, hogy szovetsegenek nepe szent legyen. Isten akarata mindig is az 
volt annak az embernek a szamara, aki "az O kepere teremtetett" (vo. I. Mozes 1:26-27), hogy az O 
kepmasat tiikrozzek vissza! AMessias munkaja helyreallltotta Isten kepet, ami elveszett az Adam es 
Eva lazadasaban az I. Mozes 3 -ban. A keresztenyseg celja a Krisztushoz valo hasonlatossag (vo. 



Roma 8:29; Gal. 4:19; Ef. 1:4). 



KULONLEGES TEMA: ELHIVOTTNAK LENNI 

Mindig Isten kezdemenyezi az elhlvast, a kivalasztast es a hivok magahoz vonzasat (vo. Janos 
6:44,65; 15:16; I. Kor. 1:12; Ef. 1:4-5,11). Az "elhlvas" kifejezest szamos teologiai ertelemben 
hasznaljak: 

A. Abiinosok iidvossegre lettek hlwa Isten kegyelmebol, Krisztus bevegzett munkaja altal es 
a Lelek meggyozese altal (azaz kletos, vo. Roma 1:6-7; 9:24, ami teologiailag hasonlo az I. 
Kor. 1 : 1-2-hoz es a II. Tim. 1 :9-hez es a II. Peter 1 : 10-hez). 

B. A biinosok az Ur nevet hiyjak segitsegiil, hogy iidvoziiljenek (azaz epikaleo, vo. Apcsel 
2:21; 22:16; Roma 10:9-13). Ez a mondat egy zsido dicsereti idioma. 

C. A hivok Krisztushoz hasonlo elet megelesere lettek elhiwa (azaz klesis, vo. I. Kor. 1:26; 
7:20; Ef. 4:1; Fil. 3:14; II. Thessz. 1:11; II. Tim. 1:9). 

D. A hivok szolgalati feladatokra lettek elhiwa (vo. Apcsel 13:2; I. Kor. 12:4-7; Ef 4:1) 



■ „nem a mi cselekedeteink alapjan" Ez volt Pal legfobb pontja a tanitasaiban, amik az 
Apcselben es a Galatakban talalhato judaizmus kovetni akarokhoz szoltak. A Pasztori Levelekben 
elofordulo hamis tanitoknak is volt egy zsido, cselekedetek-igazsag alapu mentalitasuk. Ez, hogy 
elutasitja a cselekedtek altali megigazulast Pal irasaiban egy vissza-vissza tero tema (vo. Roma 
3:21; 27-28; 4:4-5;8; 9:11; Gal. 2:16; Ef 2:8-9; Fil. 3:9; IL Tim. 1:9; Titusz 3:5). 

■ „hanem sajat vegzese es kegyelme szerint" Isten akarata es szemelye szet nem valaszthato. A 
bukott emberisegert az O szemelye alapjan cselekedett (vo. Ef 1:4-5,11). Az evangelium az Atya 
szivet, A Fiu szereto cselekedeteit es a Lelek hatalmat tiikrozik. Az Udvosseg Isten otlete volt, Isten 
kezdemenyezese es Isten gondoskodasa! 

■ „amelyet meg az idok kezdete elott Krisztus Jezusban adott nekiink" Az evangelium nem a 
"B terv" volt. Mindig is ez volt Isten terve, hogy megmentse a bukott emberiseget, azt az 
emberiseget, ami az O kepmasara teremtetett es a Vele valo kapcsolatra teremtetett. Ahogy az I. 
Mozes 3 feljegyzi az emberiseg lazadasat, ugyanugy feljegyzi Isten igeretet es tervet is (vo. I. 
Mozes 3:15; Roma 16:25-26; Ef 2:'1-3:13). 

Az Apostolok tanitasaiban az Apcselben gyakran szerepel utalaskent ez az elore eltervezett 
terv, ami Krisztus altal valosul meg (vo. 2:23; 3:18; 4:28; 13:29, ugyanugy, mint Jezus sajat 
szavaiban is: Mark 10:45; Lukacs 22:20). Lehetseges, hogy a Titusz l:2-re (lasd Kiilonleges Tema: 
Orokkevalo a Titusz l:2-ben) es a Jel. 13:8-rautal. 

Izrael csak az elso lepcso volt Isten vilagmegmento terveben (vo. I. Mozes 12:3; II. Mozes 
19:5). Mindig is a Messias volt a biinos emberiseg egyetlen remenye! 

1:10 „a mi iidvozitonk, Krisztus Jezus" Az iidvozito egy OSZ-i cime volt YHWH-nak (vo. Zsolt 
106:14; Ezs. 43:3,11,15,21; 49:26; 60:16; 63:8; H6s. 13:4; Lukacs 1:47). Az USZ-ben mindezt 
Jezusnak, Isten Messiasanak tulajdonitjak (vo. Lukacs 2:11; Janos 4:42; 13:23; Ef 5:23; Fil. 3:20; I. 
Janos 4:14). 

Csak a Pasztori Levelekben hasznalta mind a ket cimet kozeli hasonlatossaggal mind Istenre 
az Atyara es Istenre a Fiura. 
A. Isten 

1. megtarto Istenunk(I. Tim. 1:1) 

2. iidvozito Isteniink (I. Tim. 2:3) 

3. iidvozitqje minden embernek (I. Tim. 4:10) 

4. iidvozito Isteniink (Titusz 1:3) 

5. iidvozito Isteniink (Titusz 2:10) 



6. iidvozlto Istenunk(Titusz 3:4) 
B. Krisztus 

1 . a mi iidvozltonk (II. Tim. 1:10) 

2. a Krisztus Jezus a mi iidvozitonk (Titusz 1 :4) 

3. a mi nagy Isteniink es iidvozitonk, Jezus Krisztus (Titusz 2:13) 

4. Jezus Krisztus a mi iidvozitonk (Titusz 3:6) 

5. a mi Urunk es iidvozitonk Jezus Krisztus (II. Peter 1:11) 

6. az Ur es iidvozito Jezus Krisztus (II. Peter 2:20) 

7. a mi Urunk iidvozito Jezus Krisztus (II. Peter 3:18) 

A Pasztori Levelek, amik a hatvanas evek kozepe-vege fele irodtak, a Romai Birodalom 
uralkodqja ellen is felszolalt, aki magat mind Istennek mind iidvozitonek vallotta (ugyanugy, ahogy 
ezeket a cimeket a miszterium vallasokban is hasznaltak). A keresztenyek szamara ezek a cimek 
YHWH es az O Messiasa szamara voltak elkiilonitve. 

■ „megjelenese altal" Az epiphany kifejezes itt Krisztus elso eljovetelere utal (vo. I. Tim. 6:14; 
Titusz 2:11), de a II. Tim. 4:1 es a Titusz 2:13 ugyanezt a kifejezest hasznalja a Masodik 
Eljovetelere utalva. Lasd Kiilonleges Tema a Titusz 2:13-ban. 

■ „aki megtorte a halal erejet" Lasd Kiilonleges Tema alul. 



KULONLEGES TEMA: SEMMI ES URESSEG (KATARGEO) 

Ez {katargeo) volt Pal kedvenc szava. Legalabb 25 alkalommal hasznalta, de nagyon 
szeleskorii szemantikai hasznalata van. 

A. Az alapveto etimologiai gyokere az argos szobol szarmazik, ami a kovetkezot jelentette: 

1. tetlen 

2. haszontalan 

3. hasznalatlan 

4. hasznalhatatlan 

5. nem miikodo 

B. Kkata szoval valo szoosszetetelt a kovetkezok kifejezesere hasznaltak: 

1. tetlenseg 

2. hasznalhatatlansag 

3. valami, amit toroltek 

4. valami, amit megsziintettek 

5. valami, ami teljesen miikodeskeptelen volt 

C. Egyszer hasznaltak a Lukacs evangeliumaban, hogy egy gyiimolcstelen, tehat haszontalan 
fatleirjanakvele (vo. Lukacs 13:7) 

D. Pal kepletesen hasznalva ketfele modon hasznalja: 

1. Isten nem miikodo dolgokat tesz, amik ellensegei az emberisegnek 

a. az ember biinos termeszete - Roma 6:6 

b. a Mozesi torveny Isten megigert "magjaval" szemben - Roma 4:14; Gal. 3:17; 
5:4,11; Ef. 2:15 

c. szellemi erok- I. Kor. 15:24 

d. a "torvenytelenseg embere" - II. Thessz. 2:8 

e. fizikai halal - I. Kor. 15:26; IL Tim. 1:16 (Zsid. 2:14) 

2. Isten a regit (szovetseg, korszak) ujra csereli 

a. a Mozesi torvenyekhez kapcsolodo dolgokat - Roma 3:3,31; 4:14; II. Kor 
3:7,11,13,14 

b. a hazassag analogiajat hasznalja a Torvenyre - Roma 7:2,6 

c. ennek a korszaknak a dolgait - 1. Kor. 13:8,10,11 

d. ezt a testet- 1. Kor. 6:13 



e. ennek a korszaknak a vezetoit - I. Kor. 1 :28; 2:6 
Ezt a szot olyan sok fajta modon fordltottak, de a legfobb jelentese az, hogy valami 
haszontalan, semmit es iiresseget, miikodeskeptelen, erotlen dolgot elpusztltani, megsemmislteni, 
de nem feltetleniil nem letezove tenni. 



■ „az evangelium altal" Ez a gorog kifejezes eredetileg azt jelentette, hogy "a j6 hir elhozatalanak 
jutalmakent". Egyediilallo modon arra kezdtek el hasznalni, hogy Isten csodalatos biinbocsanat 
iizenetere es Jezus eleten, tanltasan, halalan es feltamadasan keresztiili elfogadottsagara utaljanak. 
Kesobb ezt a kifejezest Jezus eleterol szolo konyvek lelrasara hasznaltak (azaz az evangelium okra). 
Jezus maga a j6 hir Isten szereteterol es gondoskodasarol, amit a biinosok fele tanuslt. 

■ „vilagossagra hozta az elmulhatatlan eletet" Az "elet" kifejezest szamos alkalommal hasznalja 
a Pasztori Levelekben, es jelentheti a kovetkezoket: 

l.orokelet(I. Tim. 1:16; 6:12;Titusz 1:2; 3:7) 

2.igazielet(I. Tim. 6:19) 

S.jelen elet es az eljovendo korszak elete (I. Tim. 4:8) 

4. az elet igerete Krisztusban (II. Tim. 1 : 1) 

5. elet es halhatatlansag Krisztus altal (II. Tim. 1:10) 

Ket ehhez kapcsolodo kifejezes talalhato a Pasztori Levelek, hogy kifejezze a soha veget nem 
ero, uj korszak eletet: (1) "romlando" az ALPHA PRVATIVE hasznalataval (II. Tim. 1:10; Titusz 
2:7; Roma 2:7; I. Kor. 15:52-54); vagy (2) "halal" az ALPHA PRVATIVE hasznalataval (I. Tim. 
6:16 esL Kor 15:53-54). 

Ez nem az a gorog fogalom, hogy minden embernek van egy halhatatlan mindenek elott 
letezo "lelke". A hivok halhatatlansaga a Krisztusban valo szemelyes megtero hitevel kezdodik. 
Isten az egyetlen forrasa a halhatatlansagnak (vo. I. Tim. 1:17; 6:16). Krisztus altal (es csak is 
Krisztus altal) ingyen adja. 

1:11 „ennek az evangelium nak a szolgalatara rendeltettem" Ez AORISZT PASSZIV 

KIJELENTES. Ebben a versben Pal Isten adta ajandekait es feladatat bizonygatja, ami az 
evangeliumhoz kotodik (vo. I. Tim. 2:7). 

■ „hirn6kul" Ez nem annyira ajandek, sokkal inkabb feladat (vo. TEV). A predikalas soha sines 
ajandekkent felsorolva, hanem bizonyos ertelemben a vezetosegi ajandek lenyeges resze (vo. Ef 
4:11), ami mind hirdetest igenyel. Ez a FONEV a kerussd IGEbol szarmazik, ami azt jelentette, 
hogy nyilvanosan kihirdetni, kijelenteni. Majd az apostoli tanitasra (kerygma) kezdtek el 
technikailag hasznalni, foleg ligy, ahogyan az az Apcselben Peter es Pal feljegyzett tanitasaiban 
feltiinik. 

■ „apostolul" Az "apostol" sz6 az egyik gorog "kiildeni" (apostello) szobol szarmazik. Jezus 
tizenkettot valasztott ki a tanitvanyai koziil, hogy kiilonleges kozossegben legyenek vele, es 
"Apostoloknak" hivta oket (vo. Lukacs 6:13). Az igei format gyakran hasznaltak Jezusra, mint az 
Atyatol elkuldottre (vo. Mate 10:40; 15:24; Mark 9:37; Lukacs 9:48; Janos 4:34; 5:24,30,36,37,38; 
6:29,38,39,40,57; 7:29; 8:42; 10:36; 11:42; 17:3,8,18,21,23,25; 20:21). Zsido forrasokban ezt a 
kifejezest olyan valakire hasznaltak, aki egy masik szemelyt kepviselt hivatalosan, a nagykovethez 
hasonlatos ertelemben. 

Ennek a kifejezesnek felhatalmazo jelentese volt. Azokra hasznaltak, akik ismertek Krisztus 
szemelyesen az O fizikai elete es szolgalata alatt (vo. Apcsel 1:21-26). Pal bizonygatta, hogy 6 is 
latta az Urat a damaszkuszi latomasaban es elhivasaban (vo. Apcsel 9). Ezek a ferfiakat kiilonallo 
modon lettek elhiwa es felkeszitve a Lelek altal, hogy feljegyezzek es megmagyarazzak az 
esemenyeket, tanitasokat, es csodakat Jezus foldi eletebol. 

Ezt a kifejezest a gyiilekezetben egy folyamatosan jelenlevo ajandekkent kezdtek hasznalni 



(vo. I. Kor. 12:28; Ef. 4:11). A pontes funkciqjuk soha nem lett pontosan korvonalazva; lehetseges, 
hogy gyiilekezetplantalas volt uj teriileteken, vagy a vezetosegben volt a regionalis gyiilekezetben 
(vo. Apcsel 14:4,14; 18:5; I. Kor. 4:9; Gal. 1:19; Fil. 2:25; I. Thessz. 2:6). 

■ „tanit6ul" Ez szellemi ajandekkent van megemlltve a kovetkezo helyeken: Apcsel 13:1; Roma 
12:6-7; I. Kor. 12:28; es Jakab 3. A kovetkezo helyeken pedig a pasztor ajandekai kozott szerepel: 
Ef. 4:11; I. Tim. 3:2; II. Tim. 2:24. Amikor kiilonallo ajandekkent van megemlitve, akkor az uj 
hivok tanitasara utalhat, de amikor a pasztorhoz kapcsolodik, akkor arra utal, hogy a hivoknek 
tanitja abibhai tanokat (vo. II. Tim. 2:15; 3:16-17). 

AKJV es a NKJV angol forditasu biblia hozzaadja a "poganyoknak" kifejezest. Ez nem fordul 
elo a gorog uncialis keziratokban (x*, A), de a legtobb regi keziratban megtalalhato. Az I. Tim. 2:7- 
ben is megtalalhato, es valosziniisitheto, hogy a kesobbi irastudok hozzaadasa. 

1:12 „Ezert is szenvedem ezeket" Ez biztos hogy a 8. vershez kapcsolodik. Pal szemelyesen is 
tudta, hogy mi az ara a szellemi vezetosegnek (vo. II. Kor. 4:7-12; 6:3-10; 11:24-28). 

■ „de nem szegyellem" Ez arra a batoritasra utal, amit Pal Timoteusnak adott a 8. es a 16. versben. 
Pal problemai bizonyos ertelemben bizonyitekai voltak annak, hogy az evangelium hirdeteseben 
sikeres volt! 

■ „mert tudom kiben" Figyeld meg, hogy a hangsuly a szemelyes kapcsolaton van, nem pedig a 
koriilmenyeken. 

■ „hiszek" Ez BEFEJEZETT AKTIV KUELENTOMOD, ami sz6 szerint azt jelenti, hogy "hittem, 
es tovabbra is hinni fogok". Ez Pal a damaszkuszi uton tortent megteres megtapasztalasara utalt (vo. 
Apcsel 9). 

■ „meg vagyok gyozodve" Ez BEFEJEZETT PASSZIV KIJELENTOMOD. Ez Pal Istenben es 
Istentol valo bizonyossagara utal, meg az iildoztetesek es a bebortonzesek kozepette is, amiket el 
kellett szenvednie. 

■ „neki van hatalma arra, hogy ... megorizze" Az a kifejezes, hogy "kepes ra" csodalatos 
megnevezes Istenre hasznalva (vo. Roma 16:25; Ef. 3:20; Judas 24). Isten nem csak hogy kepes ra, 
hanem meg is akarja vedeni a hitvallasunkat Krisztusban (vo. I. Peter 1:4-5) es a hithii 
eletstilusunkat! Nem csak az iidvosseg az Isten kezdemenyezte, Isten altal kivitelezett es Isten altal 
vegrehajtott esemeny, hanem az kereszteny elet is az. 

■ „.•• a ram bizott kincset ...„ Isten megvedi a hivok hitet (vo. I. Peter 1:4-5). Mindazonaltal a 
hivoknek is ovniuk kell az evangeliummal kapcsolatos safarsagukat (lasd a teljes jegyzetet az I. 
Tim. 1:18; vo. I. Tim. 6:20; II. Tim. 1:14). A keresztenyseg egy szovetseg, elonyokkel es 
kivaltsagokkal, de vannak kovetelmenyei es felelossegei is! 

■ „arra a napra" Ez egy OSZ-i mod, hogy a vegidokre utaljon (vo. 18. vers). Az OSZ vilagosan 
felfedte, hogy lesz egy tetopont, amikor Isten beleavatkozik az emberi tortenelembe. Bar az USZ 
folyamatos kijelentesebol a hivok mar tudjak, hogy ket eljovetel van, a testetoltes (Isten 
kiralysaganak bevezetese) es a Masodik Eljovetel (Isten kiralysaganak beteljesitese). 

1:13 „az egeszseges beszed" Ez egy visszatero tema a Pasztori Levelekben, ami az egeszseges 
tanitasra utal (vo. I. Tim. 1:10; 4:6; 6:3; IL Tim. 1:13; 4:3,4; Titusz 1:9,13; 2:1,2). Ez a vers 
nyilvanvaloan a hamis tanitok jelenletet es az altaluk okozott problemat tiikrozi vissza. 

■ „peldajanak" Az angol kifejezes, amit itt hasznal az a "standard", ami a gorogben a "vazlat" 



kifejezes volt, es a tervezo tervrajzaira hasznaltak (azaz a tervrajz vazlata). Pal a teljes tervet 
megadta Timoteusnak. 



NASB 


„tekintsd" 


NKJV 


„tartsd meg" 


NRSV 


„ragaszkodj hozza" 


TEV 


„er6sen ragaszkodj hozza' 


NJB 


„tai'tsd meg" 



Ez a nagyon elterjedt befejezett multidot jelolo szocska, aminek mint latjuk a kiilonbozo 
fordltasokban nagyon szeles szemantikai fordltasi modja letezik. JELENIDEJU AKTIV 
FELSZOLITO modban van. Timoteusnak folyamatosan ki kell tartania az apostoli igazsag mellett, 
amit Pal adott tovabb neki (vo. 3:14; Titusz 1:9). 

■ „hitben es szeretetben" Ez arra a modra vonatkozik, ahogyan a vezetoknek meg kell tartaniuk, 
tovabb kell adniuk es meg kell vedeniiik az evangelium igazsagat (vo. I. Kor. 13). 

1:14 

NASB „a rad bizott draga kincset" 

NKJV „azt a jo dolgot, amit neked parancsoltak" 

NRSV „a jo kincset, amivel megbiztak" 

TEV „a jo dolgokat, amelyeket rad biztak" 

NJB „azt a draga dolgot, amelyet bizodalommal adtam neked" 

Ez olyan dologra utal, amit azert biztak valakire, hogy biztonsagban megorizze. Lehetseges, 
hogy ez egy szqjatek apistis szoval, amit altalaban hitnek, bizalomnak vagy hinninek forditanak. A 
hivok Istenbe vetettek a hitiiket (lasd a teljes jegyzetet az I. Tim. l:18-ban) (vo. 1:12). Isten 
viszonzaskepp rajuk bizta az evangelium iizenetet (vo. L Tim. 6:20). A hivok az evangelium 
iizenetenek safarai. Egy nap Neki adunk majd szamadast arrol (vo. IL Kor. 5:10), hogy hogyan 
kezeltuk az igazsag letetet! 

■ „6rizd meg ... a Szentlelek altal" Ez egy AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Figyeld meg, 
hogy a hivonek kell oriznie, de a Szentlelek az eszkoz es a hatalom, ami altal ez megtortenik! Lasd 
1:12. 

■ „... a bennunk lakozo ...„ Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV Van egy 

bizonyos mertekii folyekonysag a Lelek es a Fiu munkaja kozott. G. Campbell Morgan azt mondta, 
hogy a legjobb nev a Lelek szamara a "masik Jezus". A kovetkezokben egy vazlatos 
osszehasonlitast talalhatsz a Fiu es a Lelek munkajarol es cimeirol. 

1. ALelket "Jezus Lelkenek" vagy ehhez hasonloan hivja (vo. Roma 8:9; I. Kor. 15:45; II. Kor 
3:17;Gal. 4:6; L Peter 1:11) 

2. Mind a kettqjiiket ugyanazzal a kifejezessel illetik 

a. "Igazsag" 

(1) Jezus (Janosl4:6) 

(2) Lelek (Janos 14:17; 16:13) 

b. "Partfogo" 

(1) Jezus (I. Janos 2:1) 

(2) Lelek (Janos 14:16; 16:7) 

3. Mind a ketten a hivoben lakoznak 

a. Jezus (Mate 28:20; Janos 14:20,23; 15:4-5; Roma 8:10; II. Kor. 13:5; Gal. 2:20; Ef. 
3:17; Kol. 1:27) 

b. Lelek (Janos 14:16-17; Roma 8:9,11; L Kor. 3:16; 6:19; IL Tim. 1:14) 



SZOVEG: 1:15-18 

^^Tudod, hogy az Azsiaban levok mind elfordultak tolem, koztiik Fiigelosz es Hermogenesz 
is. ^^Az IJr legyen konyoriiletes Oneziforosz haza nepe irant, mert sokszor feliiditett engem, 
es nem szegyellte bilincseimet. Sot amikor Romaban volt, buzgon keresett engem, es meg is 
talalt. Adja meg neki az IJr, hogy irgalmat talaljon nala azon a napon. Es hogy milyen nagy 
szolgalatokat tett Efezusban, azt te tudod legjobban. 



1:15 „elfordultak tolem" Nehanyan Pal segltoi koziil (vo. 4:10,16) elhagytak 6t bebortonzese alatt 
(vo. 1:8,16) de nem jelenti ez sziiksegszeriien azt, hogy a Krisztusba vetett hitiiket is elhagytak. 
Lehetseges, hogy ez Pal romai targyalasahoz kapcsolodott. 

■ „Fiigelosz es Hermogenesz" Semmit nem tudunk Fiigeloszrol es Hermogeneszrol. 

1:16-18 A 16-18-as versek egy kiterjesztett imadsag (AORISZT AKTIV OHAJTO MONDAT). 

1:16 „Oneziforosz" Ez egy olyan hivo, es a csaladja (vagy egy hazi gyiilekezet), akik nem hagytak 
el Palt (vo. 4:19). Nem reszletezett modon (erzelmileg vagy anyagilag) ez a ferfi batorltotta Palt, 
mig bortonben volt, ugyaniigy, ahogy befedezte az Efezusban levo szolgalat sziikseget (vo. 18. 
vers). 

1:18 „Az Ur" A heber szovegben vilagos kiilonbseg van YHWH (IJR) es Adon kozott (Ur; vo. 
Zsolt. 110:1). A gorogben mind a kettot kurios-nak forditottak. Ugy tiinik, hogy ezt az imadsagot a 
Messiashoz inteztek, es "YHWH napjara" utal, ami egy OSZ-i idioma a vegidokre (ami az aldas 
vagy az itelet napja). 

Szamunkra ez eleg fura imadsagnak tiinik. Nehany kommentator azt feltetelezte, hogy 
Oneziforosz meghalt; ha valoban igy van, akkor ez az egyetlen imadsag a Bibliaban, ami egy 
halottert szol. Pal azt kerte, hogy Isten aldja meg a "hazat" (azaz a csaladjat vagy a hazi 
gyiilekezetet) az 6 hiiseges szolgalataert (vo. V. Mozes 7:9; 5:10, es ugyanez a fogalom talalhato az 
I. Kor. 7:14-ben). 

MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Pal a keresztenyseget az OSZ-i hittol kiilonallokent latta, vagy annak 
meghosszabbitasakent? 

2. Mi a kezratetelek celja? 

3. Sorold fel a 9. versben talalhato kiemelkedo teologiai temakat. 

4. Hogyan tett pontot Jezus a halal vegere? 

5. Hogyan hasznalja a 12. es a 14. versben masfele modon a "vigyazni/orizni" szot? 

6. Miert hagytak el Palt a munkatarsai? Ez azt sugallja, hogy tobbe nem voltak mar hivok? 



II. TIMOTEUS 2 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Jezus Krisztus Jo 


Legy Eros a Kegyelemben 


Keres, hogy Mutassunk 


Krisztus Jezus Hiiseges 


Hogyan Kellene 


Katonaja 




Batorsagot (1:8-2:13) 


Katonaja 




Szembeneznie Timoteusnak a 
Nehezsegekkel 


2:1-7 


2:1-13 


2:1-7 


2:1-7 




2:1-2 
2:3-7 


2:8-13 




2:8-13 


2:8-13 




2:8-13 


A Kiprobalt Munkas 


A Kiprobalt es a Meltatlan 


A Pasztor es a Nyaj (2:14- 


A Kiprobalt Munkas 


A Hamis Tanitok Okozta 




Munkas 


4:5 






Kozvetlen Veszely Elleni Hare 


2:14-26 


2:14-26 


2:14-19 


2:14-19 




2:14-18 






2:20-3:9 


2:20-26 




02:19:00 

2:20-21 

2:22-26 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 2:1-7 

^Te azert, fiam, erosodjel meg a kegyelemben, amely a Krisztus Jezusban van. ^Es amit 
tolem hallottal sok tanii elott, azokat add at megbizhato embereknek, akik masok tanitasara 
is alkalmasak lesznek. ^Vallald velem egyiitt a szenvedest, mint Krisztus Jezus jo katonaja. 
Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi elet gondjaiba, hogy megnyerje annak a 
tetszeset, aki harcosava fogadta. 'Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorut, ha nem 
szabalyszeriien versenyez. ^A faradozo foldmiivesnek kell eloszor a termesbol reszesiilnie. 
^Gondolkozz azon, amit mondok, mert az IJr megadja majd neked, hogy mindent megerts. 



2:1 „Te azert" Ugy tiinik, hogy ez az l:15-18-hoz kapcsolodik, ahol Pal szembeallltja azokat, akik 
elhagytak 6t azokkal, akik hiisegesek maradtak. 



?? 



fiam" Ez Palra utal, mint aki Timoteus apja az evangeliumban (vo. 1:2, 1. Tim. 1:2; Titusz 1:4). 



■ „er6s6djel meg" Ez lehet (1) JELENIDEJU PASSZIV FELSZOLITAS, "tovabbra is tedd magad 
erosse" (A. T. Robertson: Word Pictures in the Greek New Testament [Szokepek a Gorog 
Ujszovetsegben]; es Barbara es Timothy Friberg: Analytical Greek New Testament [Analitikus 
Gorog Ujszovetseg]), vagy (2) JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS, "tovabbra is legy eros" 
(Harold K. Moulton: The Analytical Greek Lexicon Revised [Az Atdolgozott Analitikus Gorog 
Lexikon], es a Charles B. Williams forditas). 

A hivo reszt vesz-e az erosse tetel folyamataban, vagy Isten teszi-e mindezt? Ez az Isten 
szuverenitasa es az ember szabad akarata kozotti fesziiltseg. Az USZ-ben mind a ketto reszt vesz az 
iidvoziilesben es a kereszteny eletben. Isten szovetseges kapcsolatban foglalkozik a bukott 
emberiseggel. Vannak jogok es felelossegek is, kotelessegek es kivaltsagok! A kegyelem mindig 
elsodleges, de a valaszreakcio is kotelezo! 



KULONLEGES TEMA: SZOVETSEG 

Az OSZ-i berith, szovetseg, kifejezest nem konnyii defmialni. A heberben nines egy ezzel 
megegyezo IGE sem. Minden probalkozas arra nezve, hogy etimologiai defmiciot 
szarmaztassanak, nem bizonyult meggyozonek. Bar a fogalom nyilvanvalo kozpontusaga arra 
kenyszeritette a tudosokat, hogy vizsgaljak meg a sz6 hasznalatat ahhoz, hogy megprobaljak 
meghatarozni annak funkcionalis jelenteset. 

A szovetseg az az eszkoz, ami altal az egy igaz Isten az O teremtett emberisegevel 
foglalkozzon. A szovetseg, a megallapodas vagy megegyezes fogalma elengedhetetlen a bibliai 
kijelentes megerteseben. Az Isten szuverenitasa es az emberi szabad akarat kozti fesziiltseget 
tisztan lehet latni a szovetseg fogalmaban. Nehany szovetseg Isten jellemen, cselekedetein es 
celjain alapszik. 

1. a teremtes maga (vo. I. Mozes 1-2) 

2. Abraham elhivasa (vo. I. Mozes 12) 

3. az Abrahammal kotott szovetseg (vo. I. Mozes 15) 

4. N6e megorzese es a neki adott igeret (vo. Mozes 6-9) 
Mindazonaltal a szovetseg termeszete megkoveteli a valaszreakciot 

1 . Adamnak hit altal engedelmeskednie kellett es nem volt szabad ennie az Edenkert kozepen 
alio farol (vo. I. Mozes 2) 

2. hit altal Abrahamnak el kellett hagynia a csaladjat, es kovetnie kellett Istent, es hinni 
abban, hogy lesznek leszarmazottai (vo. I. Mozes 12,15) 

3. hit altal Noenak egy hatalmas hajot kellett epitenie, ami tavol volt minden viztol, es ossze 
kellett gyujtenie az allatokat (vo. I. Mozes 6-9) 

4. hit altal Mozes kihozta az Izraelitakat Egyiptombol, es pontos utmutatasokat kapott a 
vallasi es a tarsadalmi eletre nezve, aldasok es atkok igeretevel (vo. V. Mozes 27-28) 
Ugyanerrol a fesziiltsegrol van sz6 az "uj szovetsegben", ami magaban foglalja Isten 

kapcsolatat az emberiseggel. A fesziiltseget nyilvanvaloan latni lehet, amikor osszehasonlitjuk az 
Ezekiel 18-at az Ezekiel 36:27-37-tel. A szovetseg Isten kegyelmes cselekedetein alapszik, vagy 
sziiksegszerii hozza az emberi valasz is? Ez a regi es az uj szovetseg egeto kerdese. A celja mind 
a kettonek ugyanaz: (1) az I. Mozes 3-ban elvesztett kapcsolat helyreallitasa, es (2) az igaz nep 
megalapozasa, akik visszatiikrozik Isten j ell emet. 

A Jer. 31:31-34-ben szereplo uj szovetseg megoldja ezt a fesziiltseget azzal, hogy elveszi az 
emberi teljesitmenyt, mint az elfogadas elnyeresenek eszkozet. Isten torvenye belso vaggya 
valik, ahelyett, hogy kiilso teljesitmeny lenne. Az istenfelo, igaz embereknek a celja ugyanaz 



marad, de a metodus megvaltozik. A bukott emberisegrol bebizonyosodott, hogy nem megfelelo 
arra, hogy Isten kepenek visszatiikrozodese legyen (vo. Roma 3:9-18). Nem a szovetseggel volt 
problema, hanem az emberi biinosseggel es gyengeseggel (vo. Roma 7; Gal. 3). 

Az OSZ-i fesziiltseg, ami a feltetel nelkiili es a feltetelekhez kotodo szovetsegek kozott van 
megmarad az USZ-ben is. Az Udvosseg teljes mertekben ingyenes Jezus Krisztus befejezett 
munkajaban, de megkoveteli a megbanast es a hitet is (kezdeti es folyamatos). Ugyanugy jogi 
kijelentese a Krisztushoz valo hasonlatossagnak, mint ahogy az erre valo elhivas is, tovabba 
kijelentomodu elfogadas es felszolitas a szentsegre! A hivok nem a teljesitmenyiik dltal 
iidvoziilnek, hanem az engedelmessegre (vo. Ef. 2:8-10). Az istenfelo elet az udvosseg 
bizonyitekdvd valik, nem pedig az udvosseg eszkozeve. 



2:2 „amit tolem hallottal" Timoteusnak Pal Apostoli tanitasait kellett tovabb adnia, nem pedig a 
sajat szemelyes velemenyeit vagy teoriait (vo. 1:13). 

■ „sok tanii elott" Ez ugy tiinik, hogy azokra utal, akik hallottak Palt predikalni es tanitani, 
amikor Timoteus is jelen volt. Timoteusnak Fallal kellett versengenie/feliil kellett miilnia minden 
teriileten! 

■ „add at" Ez egy AORISZT MIDDLE FELSZOLITAS. Ez ugyanaz a sz6, amit a kovetkezo 
helyen hasznaltak: 1:12,14. Lasd az 1:12 es az I. Tim. 1:18 jegyzeteit. 



NASB, NKJV „megbizhat6 embereknek" 

NRSV „huseges embereknek" 

TEV, NJB „megbizhat6 embereknek" 

Ez a gorog pistis fonev, amit a kovetkezo szavakkal lehet forditani: "hit", "hiedelem", vagy 
"bizalom". Itt MELLEKNEVKENT hasznalta, pistos, az OSZ-i jelentese: megbizhato, hiiseges, 
remelhetoleg j6 itelokepessegii potencialis gyiilekezeti vezeto. Ez a delegacio es a novekedes 
alapelve. Jezus idot toltott egy par kivalasztottal, hogy altaluk sokakat elerjen. Ket nagyszerii 
konyv, amik kifejlesztik ezt a fogalmat: Robert E. Coleman: Az Evangelizdcid Mesteri Terve, esA 
Tamtvdnyozds Mesteri Terve. 

2:3 „Vallald velem egyutt a szenvedest" Ez AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Nem olyan reg 
targyalta ezt a temat (vo. 1:8,12; 2:3,9; 4:5). Lasd az 1:8 teljesebb jegyzetet. A szolgalat gyakran 
reakciot valt ki egy elveszett szomszedbol, polgari hatosagokbol vagy kultiirabol. 

■ „j6 katonaja" Pal gyakran Irja le a kereszteny eletet katonai (vo. 4. vers) vagy sport (vo. 3. vers) 
metaforakkal (vo. Roma 13:12; II. Kor. 6:7; 9:7; 10:4; Ef. 6:11-17; Fil. 2:25; Filemon 2; L Tim. 
l:18;6:12;n. Tim. 4:7). 

2:4 „Egy harcos sem ... versenyzo ... foldmiives" Pal harom foglalkozaskori peldat hasznal, hogy 
kifejezze Timoteus szamara a batoritasat. 

■ „elegyedik bele a mindennapi elet gondjaiba" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE 
MELLEKNEVI IGENEV, ami az alany reszerol folyamatos cselekvest hangsulyoz. Nem azt jelenti 
ez, hogy a vilagi dolgok rosszak lennenek, csak azt, hogy azok nem lehetnek elsodlegesek vagy 
kizarolagosak (vo. II. Peter 2:20). 

2:5 „ha" Ez egy HARMADIK TIPUSU FELTETELES MONDAT, ami egy esetleges tettrol szol. 

■ „ha nem szabalyszeriien versenyez" Ezt a szot profi, hivatasos sportolokra hasznaltak. Ha a 



versenyzo elter a szabalyoktol, akkor diszkvalifikaljak (vo. I. Kor. 9:24-27). 

2:6 „a faradozo fbldm fives" Pal harom kimerlto foglalkozasi peldat hoz fel: 

1 . a katonak a parancsnokukert harcolnak 

2. a sportolok a szabalyok keretein beliil kiizdenek, hogy elnyerjek a koronat 

3. a foldmiivesek kemenyen dolgoznak, hogy reszesiilhessenek a vetemenyiik gyiimolcsebol 
Mind a harom magaban foglalja az odaszantsagot, az erofeszltest, a tiirelmet es a szenvedest! Mind 
megkapja a nekik jaro jutalmat (vo. Peld. 27:18). 

2:7 „gondolkozz azon, amit mondok" Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS, ami az jelenti, 
hogy "folyamatosan odafigyelve gondold at". Figyeld meg a folyamatos jatekot az emberi felelosseg 
es az Isten kegyelmes gondviselese kozott. 

■ „mert az Ur megadja majd neked, hogy mindent megerts" Az Ur a Szentlelek altal megadja a 
megertest az O nepenek (Vo. Janos 14:16; 16:13). Lehetseges, hogy a Jeremias 31:31-34 uj 
szovetsegere utal (foleg a 33-34. vers). 

Ez azonban nem utal egy kifejezett, teljes korii tudasra az elet minden teriilten, hanem az 
evangelium ismeretenek es annak tanitasanak egy teljes, kimerito ismeretere. A Lelek minden 
tudassal, ismerettel felruhazza a hivoket, ami csak sziikseges az Istenert valo elethez. 



SZOVEG: 2:8-13 

^Emlekezz arra, hogy Jezus Krisztus, aki David utoda, feltamadt a halottak kozul. Errol 
szol az en evangeliumom, ^amelyert meg bilincseket is viselek, mint egy gonosztevo. Az Isten 
igeje viszont nines bilincsbe verve. ^^Ezert tehat mindent elviselek a valasztottakert, hogy ok 
is elnyerjek a Krisztus Jezusban valo udvosseget orok dicsoseggel. ^*Igaz beszed ez: Ha vele 
egyutt haltunk meg, vele egyutt fogunk elni is. ^^Ha tfirunk, vele egyutt fogunk uralkodni is. 
Ha megtagadjuk, 6 is megtagad minket. *^Ha hfitlenek vagyunk, 6 hfi marad, mert 6 magat 
meg nem tagadhatja. 



2:8 „Emlekezz arra" Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Pal Timoteus memoriajat 
noszogatja szamos alkalommal (vo. 1:3,4,5,6; 2:8,14). Ez alkalommal a Krisztologiaval kapcsolatos 
tanokat hangsulyoz. 

■ „ Jezus Krisztus feltamadt a halottak kozul" Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI 
IGENEV, ami azt feltetelezi, hogy Jezust az Atya tamasztotta fel, es hogy O marad a feltamadt 
Isten. Jezus feltamadasa volt a jel, hogy az Atya teljes mertekben elfogadta a Fiu foldi munkajat, 
tanitasat es biinert valo aldozatat. Jezus feltamadasa egyike a keresztenyseg kozponti 
tartooszlopainak (vo. I. Kor. 15). 

Jezus feltamadasa Peter es Pal korai predikacioinak (kerygma) is beepiilt resze volt az 
Apcselben, ami megmutatja a gyakran ismetelgetett fo igazsagait az evangeliumnak a korai 
egyhazban. 

1 . A messiasnak szenvednie kell 

2. Jezus OSZ-i profeciakat toltott be 

3. A Lelek uj korszaka Jezusban jott el 

4. Jezus biinosokert halt meg, ami Isten el ore elrendelt terve volt 

5. Jezus feltamadt a halalbol, es Isten jobb kezenel all felmagasztalva 

6. Jezus ujra el fog jonni 

7. Barki, aki megbanassal es hittel bizik Benne, megmenekiil 

■ „David utoda" Ez az O valodi emberiessegerol beszel (vo. Mate 1:1; Roma 1:3) es a profeciak 



beteljeslteserol (vo. II. Sam. 7:14). 

■ „err61 szol az en evangeliumom" Pontosan ezek Pal szavai a Roma 2:16-ban, es a 16:25-ben is. 
Ez arra utal, hogy apostolkent predikalta az evangeliumot. 

2:10 „elviselek" Ez "onkent vallalt, aktiv szilard kitartast" jelent. Pal ugy dontott, hogy az 
evangelium szolgalatanak terhe alatt marad masokert. 



«« 



,a valasztottakert" Isten ismeri az Oveit (vo. Titusz 1:1; Jel. 13:8). Ugy tiinik, hogy ez azokra 
is utal, akik valaszoltak mar, es azokra is, akik meg nem valaszoltak (vo. Roma 11:25-26) az 
evangelium hivasara. 

■ „hogy ok is elnyerjek ... iidvosseget" Ez az iidvosseg csakis Krisztuson keresztiil lehetseges az 
orok eletre (vo. I. Thessz. 5:9; II. Thessz. 2:13-14). 

■ „orok dicsoseggel" Az USZ-i iidvosseget azzal lehet jellemezni, hogy az illetot mibol mentette 
meg es hogy mit kapott ezaltal. 

A. Amitol meg lett megmentve 

1. biin 

2. a Satan es az 6 demonainak hatalma 

3. hibak 

4. onbecsapas 

B. Ami megadatott 

1 . most mar bekeben elhet Istennel 

2. most mar van celja az eletben 

3. most mar van ajandeka a szolgalatra 

4. most mar a Lelek altal betoltott es vezerelt elete van 

5. jovobeni beteljesiiles 

6. jovobeni otthon a mennyorszagban 

7. jovobeni dicsosegKrisztussal 

8. jovobeni uralkodas Krisztussal 

9. jovobeni test, ami olyan lesz, mint Krisztuse 

■ „dics6seg" Lasd a teljesebb jegyzetet az I. Tim. 1 : 17-ben 

2:11 „ha" Ez az utolso az ot "megbizhato allitasok" koziil a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 1:15; 
3:1; 4:9; Titusz 3:8). Ez (11-13. versek) ugy tiinik, hogy egy hitvallasbol vagy egy himnuszbol valo 
idezet. 

1. negy "ha" mellekmondat (ELSOTIPUSU FELTETELES MONDATOK, 11,12,13 versek) 

2. az elso ketto pozitiv; az utolso ketto negativ 

3. a harmadik es negyedik mellekmondatok egy sorral tobbet tartalmaznak 

■ „vele egyiitt haltunk meg" Ez egyike a szamos syn osszetetelnek a II. Timoteusban. A bibliai, 
alameriilessel torteno keresztseg metaforajarol beszel (vo. Roma 6:1-11; Gal. 2:20). Pontosan 
ugyanez a forma csak a Mark 14:3 1 -ben es a II. Kor 7:3-ban fordul elo. 

■ „vele egyiitt fogunk elni is" Ez egy masik nagyon ritka syn osszetetel (Roma 6:8; II. Kor. 7:3). 
Ez a hivok bizonyossagara utal, ami a Jezussal fennallo kapcsolatukban van, nem csak hit altal, 
hanem egy napon majd (minden nap) szemtol szemben. 

Az elso harom "ha" mellekmondat JOVOIDOBEN levo IGEKKEL vegzodik, ami nemi 
eszkatalogikus (azaz vegidei) hatteret feltetelez. Az egesz USZ-ben megtalalhato ugyanez a mar-de- 
meg-nem fesziiltseg. Isten kiralysaga mar eljott (be lett vezetve) Jezusban, de meg nem teljesedett 



be. A hivok mar nagyon sok aspektusat tapasztaltak meg a Kiralysagnak, de vannak, amiket a 
Masodik Eljovetelre tartogat. 

■ „ha turunk" Ez a nyelvtani szerkesztes (ELSOTIPUSU FELTETELES MONDAT) azt 

feltetelezi, hogy a hivok ki fognak tartani. 



KULONLEGES TEMA: KITARTAS 

A bibliai tanokat, amik a kereszteny elethez kapcsolodnak, nehez megmagyarazni, mert 
tipikusan keleti ellentmondasos parokban lettek kifejezve. Ezek a parok egymasnak 
ellentmondonak tiinnek, megis mind a ketto biblikus. A nyugati kereszteny ek hajlamosak arra, 
hogy kivalasszak egyik igazsagot, es a masikat lebecsmereljek vagy figyelmen kiviil hagyjak. 
Hadd illusztraljam ez egy kicsit: 

1 . Az iidvosseg vajon egy kezdeti dontes, hogy bizunk Krisztusban, vagy egy elethosszat tarto 
tanitvanysag? 

2. Az iidvosseg vajon a szuveren Isten kegyelme altali kivalasztas, vagy az emberiseg hite es 
megtero valasza az isteni felajanlasra? 

3. Az iidvosseget vajon lehetetlenseg elvesziteni, ha mar egyszer megnyertiik, vagy sziikseges 
a folyamatos buzgosag? 

A kitartas sziiksegessegenek temaja folyamatosan tema volt az egyhaztortenelem folyaman. A 
problema a nyilvanvaloan egymasnak ellentmondo USZ-i igereszekkel kezdodik: 

1 . az iidvbizonyossagrol szolo szovegek 

a. Jezus allitasai (Janos 6:37; 10:28-29) 

b. Pal allitasai (Roma 8:35-39; Ef. 1:13; 2:5,8-9; Fil. 1:6; 2:13; II. Thessz. 3:3; II. Tim. 
1:12; 4:18) 

c. Peter allitasai (I. Peter 1:4-5) 

2. a kitartas sziiksegessegerol szolo szovegek 

a. Jezus allitasai (Mate 10:22; 13:1-9,24-30; 24:13; Mark 13:13; Janos 8:31; 15:4-10; Jel. 
2:7,17,20; 3:5,12,21) 

b. Pal allitasai (Roma 11:22; I. Kor. 15:2; II. Kor 13:5; Gal. 1:6; 3:4; 5:4; 6:9; Fil. 2:12; 
3:18-20; Kol. 1:23) 

c. a zsidokhoz irt level szerzqjenek allitasai (2:1; 3:6,14; 4:14; 6:11) 

d. Janos allitasai (I. Janos 2:6; II. Janos 9) 

e. az Atya allitasai (Jel. 21:7) 

A bibliai iidvosseg a szuveren Haromegy Isten szeretetebol, irgalmabol es kegyelmebol fakad. 
Egy ember sem terhet meg a Lelek kezdemenyezese nelkiil (vo. Janos 6:44,65). Eloszor jon az 
istenseg, es eltervezi a menetrendet, de megkoveteli, hogy az emberek hitben es megbanassal 
valaszoljanak, kezdetben es folyamatosan is. Isten szovetseges kapcsolatban foglalkozik az 
emberiseggel. Vannak kivaltsagok, es felelossegek is! 

Az iidvosseg minden embemek fel lett ajanlva. Jezus halala elbant a bukott teremtes biin 
problemajaval. Isten biztositott egy utat, es azt szeretne, ha mindenki, aki az O kepere lett 
teremtve, valaszoljon az O szeretetere es a Jezusban megnyilvanulo gondoskodasara. 

Ha szeretnel tobbet olvasni errol a temarol nem kalvinista szemszogbol, akkor lasd: 

1. Dale Moody: The Word of Truth (Az Igazsag Igeje), Eerdmans kiado, 1981 (348-365. oldal) 

2. Howard Marshall: Kept by the Power of God (Isten Hatalmatol Megtartatva) Bethany 
Fellowship kiado, 1969 

3. Robert Shank: Life in the Son (Elet a Fiiiban), Westcott kiado, 1961 

A Biblia ket kiilonbozo problemat nevez meg ezen a teriileten: (1) az iidvbizonyossagot 
gyiimolcstelen, onzo elet elesere hasznalni, es (2) azoknak a batoritasa, akik a szolgalatukban es 
szemelyes hitben kiiszkodnek. A problema az, hogy rossz csoportok a rossz iizenetet fogjak, es 
teologiai rendszereket epitenek limitalt bibliai igereszekbol. Nehany keresztenynek 
ketsegbeesetten sziiksege van az iidvbizonyossag iizenetere, mig masoknak szigoni 



figyelmeztetesre! Te melyik csoportba tartozol? 



2:12 „vele egyiitt fogunk uralkodni is" Ez egy ujabb syn osszetetel, amit itt es az I. kor. 4:8-ban 
talalhatunk meg. Pal nagyon szereti ezeket az osszeteteleket. Az ido, a hely es a resztvevok 
ismeretlenek. 



KULONLEGES TEMA: AZ ISTEN KIRALYSAGABAN VALO URALKODAS 

A Krisztussal valo uralkodas fogalma resze egy nagyobb teologiai kategorianak, amit "Isten 
Kiralysaganak neveziink". Ez egy az OSZ-bol athozott fogalom, miszerint Isten Izrael igazi 
kiralya (vo. I. Sam. 8:7). Szimbolikusan O uralkodott (I. Sam. 8:7; 10:17-19) Juda torzsebol valo 
leszarmazott altal (vo. I. Mozes 49:10) es Isai csaladja altal (vo. II. Sam. 7). 

Jezus a meglgert betoltese az OSZ-i profecianak ami a Messiasrol szolt. O bevezette Isten 
Kiralysagat a Bethlehembem tortent testben megsziiletesevel. Isten Kiralysaga Jezus tanitasanak 
kozponti tartooszlopava valt. A Kiralysag teljes mertekben eljott Benne (vo. Mate 10:7; 11:12; 
12:28; Mark 1:15; Lukacs 10:9,11; 11:20; 16:16; 17:20-21). 

Bar a Kiralysag jovobeli esemeny (eszkatalogikus). Jelenidejii volt, de meg nem teljesedett be 
teljesen (vo. Mate 6:10; 8:11; 16:28; 22:1-14; 26:29; Lukacs 9:27; 11:2 13:29; 14:10-24; 
22:16,18). Jezus az elso alkalommal a szenvedo szolgakent jott el (vo. Ezs. 52:13-53:12); 
alazatosan (vo. Zak. 9:9) de Kiralyok Kiralyakent fog visszaterni (vo. Mate 2:2; 21:5; 27:11-14). 
Az "uralkodas" fogalma mindenkeppen resze ennek a "kiralysag" teologianak. Isten Jezus 
kovetoinek adta a kiralysagot (lasd Lukacs 12:32). 

A Krisztussal valo uralkodasnak szamos aspektusa van es szamos kerdest vet fel: 

1. Azok az igereszek, amik azt erositik meg, hogy Isten a hivoknek adta a "kiralysagot" 
Krisztus altal, utalnak-e "uralkodasra" (vo. Mate 5:3,10; Lukacs 12:32)? 

2. Jezus szavai, amiket az eredeti tanitvanyaihoz intezett az elso szazadi zsido 
szovegkomyezetben utalnak-e arra, hogy azok minden hivore vonatkoznak (vo. Mate 
19:28; Lukacs 22:28-32)? 

3. Pal hangsulyos iizenetei az ebben az eletben valo uralkodassal kapcsolatban szemben 
allnak ezekkel a fenti igereszekkel, vagy kiegeszitik azokat (vo. Roma 5:17; I. Kor 4:8)? 

4. Hogyan kapcsolodik egymashoz a szenvedes es az uralkodas (vo. Roma 8:17; II. Tim. 
2:11-12; I. Peter 4:13; Jel. 1:9)? 

5. A Jelenesek konyvenek ujra es ujra feltiino temaja osztja a megdicsoiilt Krisztus 
uralkodasat, de ez: 

a. foldi, 5:10? 

b. ezereves, 20:5,6? 

c. orok, 2:26; 3:21; 22:5 es Daniel 7:14,18,27? 



■ „ha megtagadjuk, 6 is megtagad minket" Ne feledd el, hogy ez az iildoztetes, kinzasok es 
halal idoszakavolt (vo. Mate 10:32-33; Lukacs 9:26; I. Tim. 5:8; Titusz 1:16; II. Peter 2:1; Judas 4). 

2:13 „Ha hiitlenek vagyunk, 6 hii marad" Ez a kifejezes nagyon meglepo. A FELTETELES 
MONDAT tipusa meg mindig ELSOTIPUSU (amit igaznak teteleziink fel); az ember itt 
HARMADIKTIPUSU mondatot varna (ami lehetseges cselekmenyt jelent). 

Milyen ertelemben lesz hiitlen a hivo? Ez mit jelent?: (1) elbizonytalanodast az iildozes vagy 
a probak idejen; (2) a hamis tanltok koveteset; vagy (3) istentelen eletstilust? 

Lehetseges, hogy az OSZ-i fogalmat tiikrozi vissza, amikor Isten hiiseges volt Izrael 
folyamatos hiitlenkedese kozben (vo. Mai. 3:6). Vegso soron a hivok remenysege az Isten soha meg 
nem valtozo jellemeben es igereteiben van. YHWH hiisege egy j 61 leiro/korbeiro titulus (V. Mozes 
7:9; Ezs. 49:7; L Kor. 1:9; 10:13; II. Kor. 1:18; I. Thessz. 5:24; II. Thessz. 3:3), ugyanugy egy 
jellemvonas is (Zsolt 36:5; 40:10; 89:1,2,5,8; 92:2; 119:90; Zsid. 6:17-18; I. Peter 4:19), ami teljes 



mertekben ki lett jelentve Krisztusban (Zsid. 6:13-20). Csak azert, mert egyesek elhagytak a hitet, 
az nem jelenti azt, hogy Isten is elhagyta oket! A szabad akarat minden szinten miikodik. Isten 
kegyelme es hiisege nines veszelyben a hamis tanitok es az 6 kovetoinek hiitlensege miatt! 



SZOVEG: 2:14-19 

^''Ezekre emlekeztesd, es az Isten szine elott bizonysagot teve kerd oket: ne folytassanak 
haszontalan szoharcot a hallgatok romlasara. ^^Igyekezz kiprobalt emberkent megallni az 
Isten elott, mint olyan munkas, aki nem vail szegyent, hanem helyesen fejtegeti az igazsag 
igejet. ^^A szentsegtoro, iires fecsegok elol pedig terj ki, mert egyre messzebb mennek az 
istentelensegben, ^^es szavuk ligy terjed, mint a rakos fekely. Koziiliik valo Hiimenaiosz es 
Filetosz, ^^akik az igazsag kerdeseben eltevelyedtek, amikor azt mondjak, hogy a feltamadas 
mar megtortent, es ezzel feldiiljak egyesek hitet. ^^Az Isten altal vetett szilard alap azonban 
megall, amelynek a pecsetje ez: "Ismeri az Ur az oveit, es hagyja el a gonoszt mindenki, aki 
az Ur nevet vallja!" 



2:14 „Ezekre" Ez utalhat a 11-13-as versekre vagy a 14-19-es versekre is. 

■ „emlekeztesd ... oket" Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Lasd az 1:3 jegyzetet az 
"emlekezz" kifejezessel kapcsolatban. 



NASB „az Isten szine elott bizonysagot teve kerd oket" 

NKJV „kerd oket az Ur elott" 

TEV „figyelmeztesd oket Isten elott" 

NJB „Isten neveben mondd meg nekik" 

Van egy gorog kezirati valtozat az "Isten" (MSS X, C, F, G, I) es az "Ur" (MSS A, D) 
kifejezesek kozott. Egy hasonlo megfogalmazas, "Isten" tiinik fel a kovetkezo igehelyeken: 4:1; I. 
Tim. 5:4,21; igy aztan valoszinii, hogy a Theos az eredetileg hasznalt fogalom. Mint ahogy oly sok 
ezek koziil a valtozatok koziil, ez sem jelent semmilyen jelentos teologiai kiilonbseget. 

Ez a szoosszetetel, dia+marturomai, ami azt jelenti, hogy "kom olyan es iinnepelyesen 
kijelenteni valamit" (vo. Lukacs 16:28; Apcsel 2:40; 8:25; 10:42; 18:5; 20:21,24; 23:11; 28:23; I. 
Tim. 5:21;n. Tim. 2:14; 4:1). 

Timoteusnak ketfele modon kellett hasznalnia hatalmat, mint Pal apostoli kepviselqje es mint 
Isten szoszolqja, hogy a hamis tanitokat az istenfelelemben felelossegre vonja, ne pedig a teologiai 
spekulaciokat szoljon (vo. 14-26). 

■ „ne folytassanak haszontalan szoharcot" Jelen volt a szethuzas (vo. 16. vers; I, Tim. 1:3-4; 
4:7; 6:4,5,20; Titusz 3:9). 

Figyelmezteti Timoteust, hogy ne bocsatkozzon a hamis tanitokkal teologiai beszelgetesekbe, 
szamos ok miatt. 

1. haszontalan volt, mert az elmejiik erzeketlenne valt es megvakult volt (vo. 14. vers; I. Tim. 

4:2; 6:5; Titusz 3:11) 

2. mas hivoket, akik halljak a beszelgetest, elbizonytalanodhatnak (vo. 14. es 18. vers; I. Tim. 

6:20-21) 

3. tovabbi istentelensegekhez vezethet (vo. 16. es 19. vers; I. Tim. 6:3) 

4. ugy elterjed, mint az iiszkosodes (vo. 17. vers) 

■ a hallgatok romlasara" A "romlas" az a gorog kifejezes, amibol az angol katasztrofa sz6 
szarmazik. Szo szerint azt jelentette, hogy "megbuktatni/ledonteni". 



2:15 „Igyekezz kiprobalt emberkent megallni" Ez egy AORISZT AKTIV FELSZOLITAS, 
AORISZT AKTIV FONEVI IGENEV. Ez az akaratlagos donteshozatalra valo felhlvas (vo. Roma 
6:13). 

■ „kipr6balt" Ez egy kohaszati kifejezes, ami idiomava valt a kovetkezo fogalom kifejezesere: 
"tesztelni a celbol, hogy elfogadhato-e", egy olyan metafora, ami megerositi, hogy valami eredeti-e 
(vo. I. Kor. 11:19; II. Kor. 10:18). Lasd a Kiilonleges Temat az I. Tim. 6:9-ben. 

■ „Isten elott" Isten az, akinek kell jova kell hagynia tanltasunkat, predikalasunkat es 
eletstilusunkat. 

■ „mint olyan munkas, aki nem vail szegyent" A Lelektelen bibliatanitas es a Krisztusiatlan 
mindennapi elet miatt majd szegyenkezni fognak a hivok, mikor megallnak az Uruk elott (vo. II. 
Kor. 5:10). Palt foglalkoztatta, hogy szegyellni fogja magat az Ur elott, de nem az emberek elott 
(vo. 1:8,12,16). 

■ „hanem helyesen fejtegeti" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV, ami azt 

jelenti, hogy "egyenesen vagni". Ezt altalaban utepiteseknel, barazda szantasnal, vagy kohaz 
epitesnel hasznaltak (vo. Pal. 3:6; 11:5a Szeptuagintaban). 

Ezt a kifejezest metaforikusan arra hasznaltak, hogy egyenes vonalat vagni. Isten Igeje 
egyenes (igaz) osveny az igazsagra. Az "egyenes" sz6 egy OSZ-i kifejezes, amit a "folyami nad" 
szobol szarmaztatnak, amit arra hasznaltak, hogy falaknak, utaknak, stb. az egyenesseget 
megerositsek vele. YHWH arra hasznalta ezt a kifejezest, hogy a sajat jellemet leiija vele. "Igaznak" 
vagy "helyesnek" forditjak (es hasznaljak az osszes ehhez kapcsolodo formajat). Isten az a merce 
vagy standard, ami altal minden mast elbiralnak. Az apostoli igazsag visszatiikrozi Isten jellemet; az 
apostoli eletstilus visszatiikrozi Isten jellemet. Ahamis tanitok mindkettoben megbuknak! 

■ „az igazsag igejet" A kovetkezo igehelyeken az evangeliumra utal: Ef 1:13; Kol. 1:5 es Jakab 
1:18. Itt az apostoli igazsagra utal, amit Pal predikalt es tovabbadta Timoteusnak, amit az erett 
hivok elfogadtak es meg is eltek. Az apostoli predikaciok, tanitasok es az USZ-i levelek fejlodeserol 
egy nagyon j6 konyv: William L. Bevins: Birth of a New Testament (Egy Uj Szovetseg Sziiletese) 
(Union Baptist University, Carson City, TN). Lasd Kiilonleges Tema: Igazsag az I. Tim. 2:4-ben. 

2:16 „a szentsegtoro, iires fecsegok elol pedig terj ki" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE 

FELSZOLITAS. Ez a Pasztori Levelekben az egyik fo tema (vo. I. Tim. 6:20; Titusz 3:9). 

■ „mert egyre messzebb mennek" A hivoknek egyenes utat kell vagniuk az igazsagossagra es az 
igazsagra (vo. 2:15), de a hamis tanitok es azok kovetoi az istentelenseghez es az onrombolashoz 
vezeto utat vagnak (vo. 3 :9, 1 5). 

2:17 

NASB, NRSV „szavuk ligy terjed, m int a rakos fekely" 

NKJV „az iizenetiik ligy el fog terjedni, mint a rak" 

TEV „az ilyen tanitas olyan mint egy kifakadt fekely, ami megeszi a hiist" 

NJB „az ilyen fajta beszed ligy terjeszti a romlast, mint az iiszkosodes" 

Micsoda elenk kepet fest ez a hamis tanitas hatasarol. Az eretnekseg ligy terjed, mint a rak, 
meg a hivok kozott is, es a kovetkezmenyei ugyan olyan borzalmasak, mint a metaforak (vo. I. Tim. 
6:20-21). 

■ „Hunienaiosz" Lasd az I. Tim. 1:20 jegyzetet. 

■ „Filetosz" Ennek a szemelynek ez az egyetlen megemlitese az Usz-ben. 



2:18 „akik az igazsag kerdeseben eltevelyedtek" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "elteveszteni a 
celt", ami egy Ijaszati metafora (vo. I. Tim. 1:19; 4:1; 5:8; 6:10,21). Abiinre altalaban hasznalt szo 
(hamartia) azt jelenti, hogy nem eri el a celt. Ez ennek az egesz fejezetnek a hangsulyos reszehez 
kapcsolodik, ami az egyenes osvenyt vagni fogalom (vo. 2:15-16). Isten "egyenes" (azaz egy heber 
metafora, ami a mero nadat hasznalja), ami egyet jelent a "helyes" vagy "igaz" kifejezessel. Az O 
nepenek vissza kell tiikroznie a jellemet, de ezek a hamis tanitok es azok kovetoi tisztan es 
vilagosan bemutattak, hogy eltertek az apostoli igazsagtol, es hogy elhagytak az egyenes osvenyt 
(azaz "az Utat", ami egy korai megnevezese volt a gyiilekezetnek). 

■ „amikor azt mondjak, hogy feltamadas mar megtortent" Ez egy BEFEJEZETT AKTIV 
FONEVI IGENEV (vo. I. Kor. 15:12). Alehetseges ertelmezesek a kovetkezok: 

1. a gorog dualizmus, ami elutasitja az orokkevalosag fizikai aspektusat 

2. a gorog filozofia, ami azt hangsulyozza, hogy minden emberben van egy isteni szikra, ami a 

halalkor Istennel egyesiil 

3. a sadduceusi tagadasa a fizikai halal utani eletnek 

4. a feltamadas kizarolag Krisztuse volt 

5. a feltamadas mar megtortent (vo. II. Thessz. 2:1-2) 

6. a hivok az uj eletre valo feltamadasa az iidvosseg pillanataban tortenik (vo. Janos 5:25; Roma 

6:1-11; Kol. 2:12-13). 



NASB „ezzel feldiiljak egyesek hitet" 

NKJV „felforgatjak egyesek hitet" 

NRSV, TEV „felduljak egyesek hitet" 

NJB „nehany ember hitet feldiiljak" 

Ez egy JELENIDEJU AKTIV KIJELENTES, a "felboritani" (vo. Janos 2:15) vagy "feldiilni" 
szobol ered, amit metaforikusan a "felforgat" vagy a "megront" kifejezesre kezdtek hasznalni (vo. 
Titusz 1:11 es kovetkezo helyeken ez az eredmeny: I. Tim. 1:19; 6:21). Az, hogy pontosan ez mit 
jelent vagy mit sugall a hitehagyassal kapcsolatban, az nem tudjuk biztosan, de minden bizonnyal 
szellemi katasztrofat! A Mate 7 szavai, "a gyiimolcseirol ismeritek meg oket" (vo. 2:19) igazak! 

A "hit" kifejezest harom modon lehet ertelmezni 

1 . az ember hite (tanok megfogalmazasa) a keresztenysegrol 

2. az ember kapcsolata Jezus Krisztussal 

3. az ember eletstilus-szerii istenfelelme, vagy Krisztusiassaga 

2:19 „az Isten altal vetett szilard alap" Isten nepe, mint egy epiilet Krisztusra, mint az alapra 
epitve. Pal egyik kedvenc metaforaja (vo. I. Kor. 3:10; Ef 2:20; I. Tim. 3:15). Ebben a 
szovegkornyezetben ez Isten igazsagara utal, ami szilard es biztos marad, szemben a hamis 
tanitokkal. A hivok remenye Isten jellemeben, az O megbizhatosagaban es igereteiben van. 

■ „megall" Ez egy BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTES. A United Bible Societies A Handbok on 
Paul's Letters to Timothy and Titus (Kezikonyv Pal Timoteushoz es Tituszhoz Irt Level eihez), 210. 
oldalan negy lehetoseget sorol fel, mar ami ennek az "alapnak" az azonositasat jelenti. 

1. Krisztus maga, a sarokko (vo. Ezs. 28:16; Roma 9:33; I. Kor. 3:10-12) 

2. a Krisztusrol szolo iizenet (vo. Ef 2:20) 

3. az Egyhaz, Krisztus teste 

4. az Igazsag 

■ „melynek pecsetje ez" Lehetseges, hogy ez egy parhuzam (1) azzal az osi szokassal, hogy a 
sarokkore felvestek az epiilet celjat, vagy (2) egy utalas a tulajdonost jelolo viasz pecsetre (vo. 
Janos 3:33; 6:27; Roma 4:11; 15:28; I. Kor. 9:2; IL Kor 1:22; Ef 1:13; 4:30; Jel. 7:3-8). 



KULONLEGES TEMA: PECSET 

A pecset egy osi modja volt annak, hogy a kovetkezoket megmutassak vele: 

1. igazsag (vo. Janos 3:33) 

2. tulajdonlas (vo. Janos 6:27; II. Tim. 2:19; Jel. 7:2-3) 

3. biztonsag vagy vedelem (vo. I. Mozes 4:15; Mate 27:66; Roma 15:28; II. Kor. 1:22; Ef. 
1:13; 4:30) 

4. annak is lehet a jele, hogy megmutassa Isten egy megigert ajandekanak a valosagat (vo. 
Roma 4:11 es I. Kor. 9:2) 



■ „ismeri az Ur az oveit" Lehetseges, hogy ez egy utalas a IV. Mozes 16:5-re a Szeptuagintabol, 
ahol egy olyan tortenelmi hatter allt fent, ahol partoskodasok es szethuzasok voltak jelen, ugyanugy, 
mint a Janos 10:14,27-ben. 

■ „hagyja el a gonoszt mindenki" Ez egy AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Lehetseges, hogy 
ez egy utalas a IV. Mozes 16:26-27-re a Septuagintabol. A szovegkornyezetben ez nyilvanvaloan az 
istentelen hamis tanitokra es azok kovetoire utal. 

■ „aki az Ur nevet vallja" Lehetseges, hogy ez celtudatosan ketertelmii. Az "Ur" kifejezes 
YHWH-ra vagy Jezusra utal? Az OSZ-ben YHWH nevet hivni a dicsoites metaforaja volt. Az USZ- 
i szerzo atveszi a "nevet" kifejezes hasznalatat, mint egy modot a kovetkezok kifejezesere: (1) Jezus 
istensegenek megerositese; (2) Udvozitokent es Mesterkent valo elfogadasa; (3) azt sugallja, hogy a 
Nevet hivni a celbol, hogy feliilmuljuk az O cselekedeteit es jellemet a mindennapi eletben 
(ugyanugy utalhat dicsoitesi alkalmakra is). 

Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS, ami azokra utal, akik tovabbra is azt valljak, 
hogy kapcsolatban vannak Jezussal. A heberben a nev egy modja volt annak, hogy az illeto jellemet 
megerositsek. Ha a hivok segitsegiil hivjak Jezus nevet, hogy megmenekiilj enek, es hogy 
visszatiikrozzek az O nevet, mint az O kovetoi, akkor hinniiik kell es ugy is kell elniiik, mint 
ahogyan O! 



KULONLEGES TEMA: AZ UR NEVE 

Ez egy altalanos USZ-i kifejezes volt, ami a szemelyes jelenletet es aktiv hatalmat jelol a 
Haromegy Isten reszerol az egyhazban. Ez nem egy magikus formula volt, hanem Isten 
jellemere valo figyelemfelhivas. 

Ez a kifejezes gyakran Jezusra mint Urra utal (vo. Fil. 2: 1 1) 

1. a keresztseg alkalmaval torteno hitvallas a Jezusba vetett bizalmarol (vo. Roma 10:9-13; 
Apcsel 2:38; 8:12,16; 10:48; 19:5; 22:16; L Kor. 1:13,15; Jakab 2:7) 

2. ordogiizesnel (vo. Mate 7:22; Mark 9:38; Lukacs 9:49; 10:17; Apcsel 19:13) 

3. gyogyitasnal (vo. Apcsel 3:6,16; 4:10; 9:34; Jakab 5:14) 

4. szolgalatban (vo. Mate 10:42; 18:5; Lukacs 9:48) 

5. a gyiilekezeti fegyelmezes soran (vo. mate 18:15-20) 

6. a poganyoknak valo predikalas soran (vo. Lukacs 24:47; Apcsel 9:15; 15:17; Roma 1:5) 

7. imadsagban (vo. Janos 14:13-14; 15:2,16; 16:23; L Kor 1:2) 

8. a keresztenysegre valo utalas egy modja volt (vo. Apcsel 26:9; I. Kor. 1:10; II. Tim. 2:19; 
Jakab 2:7; L Peter 4: 14) 

Barmi, amit tesziink, legyen az igehirdetes, szolgalat, segltseg, gyogyltas ordogiizes, stb. az 
O jellemeben, az O hatalmaban, az O gondviselese altal tegyiik - az O neveben! 



SZOVEG: 2:20-26 

^''Egy nagy hazban pedig nemcsak arany- es eziistedenyek vannak, hanem fa- es 
cserepedenyek is; amazokat megbecsiilik, emezek pedig kozonseges hasznalatra valok. ^^Ha 
tehat valaki megtisztitja magat ezektol, megbecsiilt, megszentelt edeny lesz, az Urnak is 
hasznos, es minden jo cselekedetre alkalmas. ^^Az ifjukori kivansagot pedig keriild! 
Torekedj viszont az igazsagra, a hitre, a szeretetre, a bekessegre azokkal egyiitt, akik tiszta 
szivbol hivjak segitsegiil az Urat. Az ostoba es eretlen vitatkozasok elol terj ki, tudva, hogy 
ezek viszalykodast sziilnek. ^''De az IJr szolgaja ne viszalykodjek, hanem legyen baratsagos 
mindenkihez, tanitasra alkalmas es tiirelmes, ^^aki szelidseggel neveli az ellenszegiiloket, 
hatha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megterve megismerjek az igazsagot, ^^es 
felocsiidjanak az ordog csapdajabol, aki foglyul ejtette oket, hogy akaratat teljesitsek. 



2:20 „a nagy hazban" A kozvetlen szovegkornyezet eroteljesen azt sugallja, hogy ez a metafora a 
gyiilekezetre vonatkozik (vo. Janos 14:2). 

■ „amazokat megbecsiilik, emezek pedig kozonseges hasznalatra valok" Nehanyan ugy latjak, 
hogy ez kiilonbozo tehetsegeknek, jellemvonasoknak es ajandekoknak a lelrasa (vo. Roma 9:19-24; 
I. Kor. 12:12-31), amikkel a hivok rendelkeznek, masok viszont ugy latjak, hogy ez a 22-23-as 
versekben lelrt bajkeverokre vonatkozik. 

2:21 „ha tehat valaki megtisztitja magat ezektol" Ez egy HARMADIK TIPUSU FELTETELES 
MONDAT, ami feltetelezi a lehetseges cselekedetet, de tartalmaz nemi elore be nem lathato 
kovetkezmenyt, vagy a szemely akaratlagos tetteit. A "megtisztit" kifejezes egy AORISZT AKTIV 
KOTOMOD, ami lehetseges, hogy a megtereshez kapcsolodik, vagy a hamis tanitok kovetesebol 
valo visszatereshez. Az osszetett kifejezes, ek+kathairo, csak itt fordul elo, es az I. Kor. 5:7-ben. A 
hivok donthetnek arrol, hogy hasznosan reszt vesznek-e a Kiralysag munkajaban. 

■ „megszentelt" Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV, ami szamos dolgot 
feltetelez: (1) a multban mar megszenteltettek, es ez az allapot folytatodik (BEFEJEZETT IDO); (2) 
Isten altal szenteltettek meg (FUGGO BESZED). 

Figyeld meg annak az illetonek az allapotat, aki ugy dont, hogy megtisztitja magat, aztan 
pedig Isten tettet. A megszenteles mind isteni mind emberi cselekedet. Ez a minta jellemzi az osszes 
cselekedetet, amivel Isten a szovetseges kapcsolatban az emberekkel torodik. Midig O 
kezdemenyez, es szabja meg a folyamat tervet, de az emberisegnek helyes modon kell folytatnia es 
valaszolnia. 



KULONLEGES TEMA: MEGSZENTELODES 

Az USZ megerositi, hogy amikor a biinosok megtemek Jezushoz megbanassal es hittel, 
azonnal megigazulnak es megszentelodnek. Ez lesz a Krisztusban levo uj helyzetiik. Az O 
igazsaga nekik tulajdonittatott. Igaznak es szentnek lettek kijelentve (Isten torvenyszeki 
cselekedete). 

De az USZ arra is biztatja a hivoket, hogy igyekezzenek szentek lenni vagy hogy 
megszentelodjenek. Ez egyszerre egy teologiai helyzet, a Jezus Krisztus elvegzett munkajaban, 
mind pedig egy elhivas arra, hogy Krisztushoz hasonloak legyenek mind hozzaallasban mind 
pedig a minden napi cselekedetekben. Ugyanugy, ahogy az iidvosseg egy ingyen ajandek es egy 
mindent megero eletstilus, ugyanugy a megszentelodes is az. 



Kezdeti Valaszreakcio 


Folvamatos Krisztusiassag 


Apcsel 20:32; 26:18 


Roma 6:19 


Roma 15:16 


II. Korinthus 7:14,18,271. 


I. Korinthus 1:2-3; 6:11 


Thesszalonika 3:13; 4:3-4,7; 5:23 


II. Thesszalonika2:13 


I. Timoteus 2:15 


Zsid6k2:ll; 10:10,14; 13:12 


II. Tim6teus2:21 


I. Peter 1:1 


Zsidok 12:14 




I. Peter 1:15-16 



■ „az Urnak is hasznos" Ez az a gorog kifejezes, amibol az angol "despota", zsarnok, kenyur sz6 
szarmazik. Rabszolga tulajdonosra utal (24. vers), akinek teljes hatalma van valaki mas felett (vo. I. 
Tim. 6:1-2; Titusz 2:9; I. Pet. 2:18). 

Azok a hivok, akik megtisztltjak magukat, hasznosak Isten szamara. A hamis tanltok nem 
hasznosak! 

■ „minden jocselekedetre alkalmas" Ez egy ujabb BEFEJEZETT MIDDLE vagy PASSZIV 
MELLEKNEVI IGENEV. Ezt az iget csak itt es az I. Kor. 2:9-ben talalhatjuk meg, amikor is az 
Ezsaiasbol idez (azaz a 64:4-et es a 65:17-et). A jocselekedetek nem tesznek minket Isten elott 
elfogadhatova vagy nem visznek oda Istenhez, de ha mar egyszer talalkoztunk vele Krisztusban, 
akkor azok mar ennek az elvarhato kovetkezmenyei (vo. Ef. 2:10; Jakab 2:14-26)! Mi olyan 
emberek vagyok, akik a Krisztushoz valo hasonlosagra lettiink teremtve, Isten kepmasanak 
helyrealhtasa, ami a biinbeesesnel elveszett az I. Mozes 3-ban. A hivok istenfelo elete bizonyitja az 
iidvosseget, es masokat is Krisztushoz vonz. Lasd Kiilonleges Tema: Biinok es Erenyek az USZ- 
ben az I. Tim. l:9-ben. 

2:22 „az ifjukori kivansagokat" Az elet minden korszakanak megvannak a sajatos kisertesei (vo. 
Pred. 3:1-8; 11:10; 12:1-8). 



N ASB, NKJV „keruld . . . torekedj " 

NRSV „menekulj ... lizd" 

TEV „6rizkedj ... kiizdj" 

N JB „fordulj el el . . . koncentralj ra" 

Ezek mind JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITASOK. A hivoknek folyamatosan ki kell 
mutatniuk Isten megszenteleset (vo. I. Tim. 6:11). 

■ „igazsagra, a hitre, a szeretetre, a bekessegre" Ezek mind a haromegy Isten jellemvonasai, 
amiket az O nepenek is ki kell fejleszteni es meg kell azt mutatnia a kiilvilag fele (vo. I. Tim. 
1:5,14). Az "igazsagossaggal" kapcsolatban lasd a Kiilonleges Temat a Titusz 2:13-ban. 

■ „akik tiszta szivbol hivjak segitsegul az Urat" Ez egy JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI 
IGENEV, ami folyamatos cselekmenyt sejtet. A Joel 2:32-ben, az Apcsel 2:21-ben es a Roma 10:9- 
13 -ban ez a kifejezes ugy tiinik, hogy egy kezdeti valaszreakciora utal, de ebben a 
szovegkornyezetben ez azokra a hivokre utal, akik az erette valas utjan vannak. A celtudatos es 
folyamatos asszociacionk az erett keresztenyekre egy titka a hiiseges, oromteli es bekesseggel teljes 
kereszteny eletnek. Lasd Kiilonleges Tema: A Sziv az I. Tim. l:5-ben. 

2:23 „az ostoba" Ez a kifejezes utalhat a heber/aram kifejezesre, ami azt jelenti, hogy az 



"erzeketlen gonosz" (azaz raca, vo. Mate 5:22). 

■ „eretlen" Ez az a kifejezes, amit a gyermekek oktatasara hasznaltak az ALPHA PRIVATIVE 
hasznalataval. Pal gyakran hasznalta azokat a kifejezeseket, amik nincsenek tagado formaban, es 
azok kiilonbozo formait is a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 1:20; II. Tim. 2:25; 3:16; Titusz 2:12). 
Ezek a hamis tanitok ertelem es kepzes nelkiil valoak; ez celtudatos es tudatos dontes! Csak annyit 
akarnak tenni, hogy vitatkozzanak es a nem lenyeges dolgokrol spekulaljanak (vo. I. Tim. 1:4; 4:7; 
6:4; II. Tim. 2:14; 4:4; Titusz 1:14; 3:9). Ez a fajta arrogans vitatkozas folyamatosan ujra es ujra le 
lett leplezve a Pasztori Levelekben. 

■ Mterj ki" Timoteusnak meg lett parancsolva, hogy folyamatosan keriilje ki a hamis tanitok buta 
vitatkozasait es spekulacioit (JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS). 

2:24-25 Itt van egy lista, amit a hivoknek meg kellene tenniiik, hogy segltsenek azoknak, "akik be 
lettek csapva", hogy visszaterjenek az Urhoz: 

1. ne legyen vitatkozo hajlamu (vo. I. Tim. 3:3; Titusz 3:9) 

2. legyenek kedvesek mindenkihez (vo. Titusz 3:2) 

3. tudjon tanltani (vo. I. Tim. 3:2; Titusz 1:7) 

4. legyen tiirelmes, amikor igazsagtalanul bannak vele (mas kifejezesekkel, de parhuzamos a 

kovetkezo igeversekkel: I. Tim. 3:3; 6:11; II. Tim. 3:10; Titusz 2:2) 

5. legyen gyenged a helyreigazltasban (vo. I. Tim. 3:3; Titusz 3:2) 

Nyilvanvalo, hogy Pal a vezetok sziikseges jellemvonasaira utal itt (vo. I. Tim. 3) tovabba 
azokra a jellemvonasokra, amiknek minden hivoben meg kell hogy legyenek (vo. Titusz 3:1-3). 

2:25 „az ellenszeguloket" Ez JELENIDEJU MIDDLE MELLEKNEVI IGENEV (azaz azok, akik 
folyamatosan tudatosan ellentmondanak az Apostoli igazsagnak es etikanak). 

■ „hatha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megterve" A "ha" vagy "hatha" szocska nines 
benne a gorog szovegben, de az AORISZT AKTIV KOTOMOD az tetelezi fel, hogy ez egy 
HARMADnCTIPUSU FELTETELES MOD AT. 

Az a teologiai tema, ami a kifejezeshez kotodik, az Isten szuverenitasanak kapcsolodasa az 
iidvosseghez, szemben emberi szabad akarattal. A hit es a megteres (vo. Mark 1:15; Apcsel 3:16,19; 
20:21) emberi valaszreakcio vagy pedig Istentol valo ajandek? Vannak olyan szovegreszek, amik 
erosen azt sugalljak, hogy ezek Istentol jovo ajandekok (vo. Apcsel 5:31; 11:18; Roma 2:4). Mivel 
hiszem, hogy a teljes Iras ihletett (vo. II. Tim. 3:16) Igy az osszes olyan igereszt ossze kell 
hasonlltani, amik csak az adott teologiai temahoz kapcsolodnak, es nem szabad megadni magunkat 
a szovegbizonyltas modszerenek. Nyilvanvalo, hogy az egy igaz Isten az iranyltasa alatt tart 
mindent! De ugy dontott, hogy az O legmagasabb rangu teremtmenyevel a szovetseg eszkozevel 
tart kapcsolatot. Mindig Isten az, aki kezdemenyez es megszabja az elvegezendo dolgok sorrendjet, 
de az emberisegnek kotelessege valaszolnia es folyamatosan kell valaszolnia. Ez soha nem egy 
vagy/vagy kerdes. Ez mindig egy mindketto/es fajta kapcsolat. Lasd Kiilonleges Tema: Szovetseg a 
2:1 -ben. 



KULONLEGES TEMA: MEGTERES 

A megteres (hittel tarsulva) egy szovetseges feltetel volt mind az Oszovetsegben (Nacham, 
BDB 636, pi. 13:12; 32:12,14; Shuv, BDB 996, pi. I. Kir. 8:47; Ezek. 14:6; 18:30) mind az 
Ujszovetsegben. 

1 . Keresztelo Janos (Mate 3 :2; Mark 1 :4; Lukacs 3:3,8) 

2. Jezus (Mate 4:17; Mark 1:15; Lukacs 5:32; 13:3,5; 15:7; 17:3) 

3. Peter (Apcsel 2:38; 3:19; 8:22; 11:18; IL Peter 3:9) 

4. Pal (Apcsel 13:24; 17:30; 20:21; 26:20; Roma 2:4; II. Kor. 2:9-10) 



De mi is a megbanas? Szomorusag? A biinok besziintetese? Az USZ-ben talalhato legjobb fejezet 
ahhoz, hogy megertsiik ennek a fogalomnak az osszes kiilonbozo mellekjelenteset az a II. 
Korinthus 7:8-11, ahol harom kapcsolodo de kiilonbozo gorog kifejezest hasznal. 

1. "megszomorodas" {lupe, vo. 8. vers [ketszer], 9. vers [haromszor], 10. vers [ketszer], 11. 
vers). Ez gyaszt vagy mely banatot jelent, es teologiailag semleges mellekj elentessel bir. 

2. "megteres" (metanoed, vo. 9. es 10. vers). Ez egy szoosszetetel az "utana" es az "ertelem" 
szavakbol, ami egy megujult ertelmet, egy ujfajta gondolkodasmodot, egy ujfajta 
hozzaallast sejtet az elet es Isten fele. Ez a valodi megteres. 

3. "megbanni" (metamelomai, vo. 8. vers [ketszer], 10. vers). Ez egy szoosszetetel az "utana" 
es az "aggodalom" szavakbol. Judasra hasznalja a Mate 27:3 es Ezsaura a Zsidok 12:16- 
17. Azt a banatot fejezi ki, amit a kovetkezmenyek miatt erez, nem pedig a cselekedet 
miatt. 

A megteres es a hit megkovetelt szovetseges cselekedetek voltak (vo. Mark 1:15; Apcsel 
2:38,41; 3:16,19; 20:21). Vannak olyan szovegreszek, amik azt feltetelezik, hogy Isten adja a 
megterest (vo. Apcsel 5:31; 11:18; II. Tim. 2:25). De a legtobb szoveg ezt ugy latja, mint egy 
sziiksegszerii, emberi szovetseges valaszreakcio Isten ajanlatara, ami az ingyen iidvosseg. 

Mind a heber mind a Gorog kifejezesek defmiciqja sziikseges ahhoz, hogy megerthessiik a 
megteres teljes ertelmet. A heber a "cselekedet megvaltozasat" koveteli meg, mig a gorog az 
"ertelem megvaltozasat" koveteli. A megtert ember uj ertelmet es uj szivet kap. Maskepp 
gondolkodik es maskepp el. Ahelyett, hogy azt kerdezne, "Mi a hasznom ebbol?" most mar az a 
kerdes, hogy "Mi az Isten akarata?" A megteres nem egy erzelem, ami lassan elhalvanyul, vagy 
egy teljes biinnelkiiliseg, hanem egy uj kapcsolat az Szenttel, ami atformalja a hivot fokozatosan 
egy szent emberre. 



■ „megismerjek az igazsagot" Az igazsagra (aletheia) es a teljes ismeretre (epignosis) vezeto ut 
nem a (1) zsido csaladfakban vagy a (2) gnosztikus spekulaciokban talalhato, hanem Jezus Krisztus 
evangeliumaban (vo. 3:7; I. Tim. 2:4; Titusz 1:1). Lasd Kiilonleges Tema: Igazsag az I. Tim. 2:4- 
ben. 

2:26 „felocsudjanak" Ez egy AORISZT AKTIV KOTOMOD osszetett formaban (ana + nepho) a 
nephalios ("legy jozan") kifejezes hasznal ataval, amit metaforikusan arra hasznaltak, hogy "legy 
eber" (vo. L Tim. 3:2,11; Titusz 2:2). 

■ „aki foglyuk ejtette oket" Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV az 

"elkapni" + "elve" kifejezesekbol, amit az allatok vadaszatara hasznaltak. Itt arra hasznaljak, hogy 
bortonbe zarnak valakit vagy haboniban rabul ejtenek valakit. A MUVELTETO SZERKEZET es a 
kozvetlen szovegkornyezet megmutatja, hogy a Satan a miivelteto es a hamis tanitok es azok 
kovetoi a bebortonzottek! Ahogy az evangelium is megfogja az embereket (vo. Lukacs 5:10) 
ugyanugy a gonosz is (vo. I. Tim. 3:7). 

A szemelyes nevmasokhoz kapcsolodva van egy egyfajta kettos ertelme. A legtobb angol 
forditas azt feltetelezi, hogy mind a ketto az ordogre utal. Valoban lehetseges, hogy az utobbi az 
Isten akaratara utal, hogy ezek a megtevesztettek visszateijenek hozza (vo. 25. vers). 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 



Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segltsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig definialo. 

1. Mi a pasztor alapveto celja? 

2. A szenvedes miert resze a keresztenysegnek? 

3. Afeltamadas miert annyira kozponti resze a kereszteny hitnek? 

4. A 12b vers mire utal? Mit jelent? 

5. Hogyan kell Timoreusnak a hamis tanitokkal bannia? 

6. A 15. vers miert annyira fontos az osszes keresztenynek? 

7. Isten adja az embereknek a megterest? Ha igen, akkor csak bizonyos embereknek, vagy 

mindenkinek? 

8. Mind mondanak, ki ejtette foglyul a hamis tanitokat es azok kovetoit? Hogyan 
menekiilhetnek meg? 



II. TIMOTEUS 3 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Az Emberek Jelleme az 


Veszelyes Idok es Veszelyes 


A pasztor es a Nyaj 


Az Utolso Idok 


Az Utolso Idok Veszelyei 


Utolso Napokban 


Emberek 


(2:14-4:5) 
2:20-3:9 






3:1-9 


3:1-9 




3:1-9 


3:1-5 
3:6-9 


Az Utolso Utasitas 


Az Isten Embere es az Isten 




Utolso Utasitasok 




Timoteus Szamara 


Szava 








(3:10-4:8) 










3:10-17 


3:10-17 


3:10-4:5 


3:10-4:5 


3:10-13 
3:14-17 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonosltsd a temakat. Hasonlltsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo fordltassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 

4. Stb. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 3:1-9 

^Azt pedig tudd meg, hogy az utolso napokban nehez idok jonnek. ^Az emberek ugyanis 
onzok, penzsovarak lesznek, dicsekvok, gogosek, istenkaromlok, sziileikkel szemben 
engedetlenek, halatlanok, szentsegtelenek; ^szeretetlenek, kerlelhetetlenek, ragalmazok, 
mertektelenek, fektelenek, jora nem hajlandok, ''arulok, vakmerok, felfuvalkodottak, akik 
inkabb az elvezeteket szeretik, mint az Istent. ^Az ilyenek a kegyesseg latszatat megorzik 
ugyan, de annak az erejet megtagadjak. Fordulj el tehat ezektol. ^Mert ezek koziil valok 
azok, akik belopakodnak a hazakba, es rabul ejtik a biinokkel terhelt es sokfele vagytol lizott 
asszonykakat. ^Ezek mindig tanulnak, de az igazsagot sohasem ismerik meg. ^Ahogyan 
Jannesz es Jambresz ellenszegiiltek Mozesnek, ligy alltak ellent az igazsagnak ezek a 



megromlott ertelmii, hit szempontjabol megbizhatatlan emberek is. 'De nem jutnak 
messzire, mert esztelensegiik nyilvanvalo lesz mindenki elott, mint ahogy amazoke is az lett. 



3:1 „az utolso napokban" Ez arra az atfedesre utal, ami a ket zsido korszak kozott van. Lasd 
Kiilonleges Tema az I. Tim. 6:17-ben. Most vannak az utolso napok (vo. Apcsel 2:16-17; Zsid. 1:2; 
I. Pet. 1:20;4:7;I. Janos2:18). 

■ „nehez idok jonnek" Ez az uj korszak "sziilesi fajasaira" utal (vo. Mate 24; Mark 8:13; Lukacs 
21;R6ma8:22;I. Tim. 4:1). 

Sok vita szolt mar a biblia kommentatorok es a teologusok kozott arrol, hogy milyen 
allapotban lesz az emberi kormany, mikor az Ur visszater Nehanyan azt mondjak, hogy az 
evangelium hatalma es a Lelek munkaja az emberi tarsadalmat jobba fogja tenni (postmillanizmus). 
Masok azt mondjak, hogy az OSZ es az USZ katasztrofalis veget jelez el ore az emberi tortenelemre 
nezve (premillenizmus es amillenizmus). 

A IL Thessz. 2-ben Pal targyalja azt, hogy "emberek torveny nelkiil valok" lesznek, es 
megjovendoli a novekedo gonoszsagot es lazadast, ugyanugy, ahogy az L Tim. 4 es a IL Tim. 3 is. 
Jezus el fog jonni, hogy helyreallitsa a rendet es az igazsagossagot. 

3:2 „6nz6k" Lazadasrol szolo hasonlo listat a Roma l:28-32-ben talalhatsz. Ez a bizonyos 
jellemvonas az emberi lazadas lenyege. Ez egy osszetett szo: szeretet (philos) + onmaga (auto) (vo. 
Fil. 2:21). 

■ „penzs6varak" Lasd az L Tim. 3:3 es a 6:10 jegyzetet. 

■ „dicsekv6k" Ez az emberi biiszkeseget es az onmagukban valo magabiztossagot jellemzi (vo. 
Roma 1:30; Jakab 4:16; L Janos 2:16). 

■ „g6g6sek" Ez olyasvalakit ir le, aki azt gondolja onmagarol, hogy 6 feljebbvalo es ezt szavakkal 
es tettekkel ki is fejezi (vo. Lukacs 1:51; Roma 1:30; Jakab 4:6; L Peter 5:5). A gorog kifejezes a 
huperephanos. Lasd Kiilonleges Tema: Hogyan Hasznalja Pal a Huper Szot es Annak 
Szoosszeteteleit az L Tim. l:14-ben. 



NASB „istenkaroml6k" 

NKJV „istent gyalazok" 

NRSV „gyalazkod6k" 

TEV „inzultal6k lesznek" 

NJB „gorombak" 

Ez szo szerint azt jelenti, hogy "istenkaromlok". Nem tudjuk biztosan, hogy ki ellen szolnak 
(1) Isten/Krisztus ellen (vo. L Tim. 1:13,20; 6:1; Jel. 16:11,21); (2) angyalok ellen (vo. IL Peter 
2:10-12) vagy (3) mas emberek ellen (vo. I. Tim. 6:4; Titusz 3:2; I. Peter 4:4). 

■ „sziileikkel szemben engedetlenek" Lehetseges, hogy ez a Tizparancsolatra utal (vo. II. Mozes 
20:12). Azsidok szamara az eros csalad jelentette a stabil tarsadalmat ("Napjaid szama hosszu lesz 
a foldon"). A ramenos/tolakodo jellem mindig megsebzi a szemelyek kozotti kapcsolatot a 
csaladban, a gyiilekezetben, a munkahelyen, stb. 

■ „halatlanok" Ez a kegyelem kifejezes, de negativ eloljaroszoval. Ezen a listan szereplo szavak 
koziil tobb is negativ eloljaroszoval szerepel, az ALPHA PRIVATIVE hasznalataval. Ezek 
halatlanok, enkozpontuak, bomlaszto emberek. 



■ „szentsegtelenek" Ez a kifejezes a hosios sz6 negativ eloljaroszoval, ami olyasvalakire utalt, aki 
megtartotta Isten torvenyeit, Igy aztan azt gondolta magarol, hogy 6 kegyes vagy jambor (vo. Titusz 
1 :8) es tiszta (vo. I. Tim. 2:8). A hosios kifejezest arra hasznaltak, hogy leirjak vele Jezust az Apcsel 
2:27-ben, a 13:35-ben (a Zsolt. 16-b61 valo idezet). AZsid. 7:26-ban ez Jezus, a mi Fopapunk egyik 
tulajdonsaga. Pal arra hasznalja, hogy leirja vele a sajat maga cselekedeteit mas hivok fele a 
Thesszalonika beliekhez irt leveleben (vo. I. Thessz. 2:10). 



3:3 




NASB, NKJV 


„szeretetlenek" 


NRSV 


„embertelenek" 


TEV 


„gorombak lesznek" 


NJB 


„szivtelenek" 



Ez az gorog kifejezes, ami a termeszetes vonzodast jelenti, de negativ eloljaroszoval (vo. 
Roma 1 :3 1). Ez arra utalt, hogy hianyzott beloliik az emberi vagy a csaladias szeretet. 



NASB „kerlelhetetlenek" 

NKJV «nieg nem bocsatoak" 

NRSV „engesztelhetetlenek" 

TEV „irgalmatlanok" 

NJB „hajthatatlanok" 

Ez az a gorog kifejezes, ami azt jelentette, hogy szovetseget kotni, de negativ eloljaroszoval 
(vo. Roma 1:31). Olyan emberekre utal, akik nem hajlandoak helyrehozni vagy rendbe hozni a 
kapcsolataikat. 

■ „ragalmaz6k" Ez a gorog "ragalmazok" kifejezes (diaboloi) (az angol forditas egy rokonertelmii 
szot hasznal, ezert emeli ki itt, hogy mi volt az eredetileg hasznalt sz6 - a ford, megjegy.), ami a 
Satanra (a heberben) vagy az Ordogre (a gorogben) hasznalt kifejezes. Lasd az I. Tim. 3:11 
jegyzetet. 



NASB, NKJV „mertektelenek" 

NRSV, NJB „kicsapong6ak" 

TEV „er6szakosak" 

Ez a gorog kratos kifejezes, aminek az a jelentese, hogy "ero, hatalom, kepesseg", de negativ 
eloljaroszoval. Ezekbol az emberbol hianyzik az onmegtartoztatas (vo. Mate 23:25; LKor. 7:5). 

■ „fektelenek" Ez az a gorog kifejezes, ami a "szelidseget, gyengedet vagy a mersekeltet" 
jelentette, de negativ eloljaroszoval. Az NJB forditas a "barbar" kifejezest hasznalta. 

■ „j6ra nem hajlandok" Ez a gorog philos + agathos szavak osszetetelebol szarmazik (azaz a j6 
szeretoi, vo. Titusz 1:8), de negativ eloljaroszoval. Ezek az emberek minden j6 es nemes dolog 
ellensegei. 

3:4 „arul6k" Ez a gorog "atnyujtani" jelentesii szoosszetetel, amit idiomatikusan az arulokra 
hasznaltak (vo. Lukacs 6:16; Apcsel 7:52). 

■ „vakmer6k" Ez egy gorog szoosszetetel a pros + pipto szavakbol, amit idiomakent arra 
hasznaltak, hogy nem gondolkoznak, igy irracionalisan viselkednek (vo. Apcsel 19:36). 



NASB „felfuvalkodottak' 



NKJV „d61yf6s" 

NRSV „6nhittseggel felfuvalkodottak" 

TEV „buszkeseggel felfuvalkodottak" 

NJB „belebolondultak a biiszkesegbe" 

Ez BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV, ami azt az allapotot jeloli, amit egy 
kiilso okozo hozott letre, ami itt az ordog. Ez egy idioma, ami a becsapashoz kapcsolodik, fiist altal 
elvakitva (vo. I. Tim. 3:6; 6:4). 

■ „akik inkabb az elvezeteket szeretik, mint Istent" Pal szamos szoosszetetelt hasznalt aphilos 
szoval: 

1. onmagukat-szeret6k(3:2) 

2. penz-szeretok (3:2) 

3. nem szeretik a jot (3:3) 

4. elvezeteket-szeretok (3:4) 

5. Isten-szeret6k(3:4) 

Ahelyett, hogy Istenre es az O akaratara osszpontositananak, ezek az emberek magukra 
figyelnek oda es sajat maguk akaratara (vo. Fil. 3:19). 

3:5 „Az ilyenek a kegyesseg latszatat megorzik ugyan, de annak erejet megtagadjak" Ez 

BEFEJEZETT MIDDLE MELLEKNEVI IGENEV (vo. Ezs. 29:13; Roma 2:20; Titusz 1:16). Ez 
egy mar allandosult allapota a tudatos onzesnek, tulzott magabiztossagnak. Az intezmenyiesitett 
vallas kegyetlen feladat vegrehajto feliigyelove valhat! A "kegyesseg" temajaval kapcsolatban lasd 
Kiilonleges Temat az I. Tim. 4:7-ben. 

■ „fordulj el tehat ezektol" Ez JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS (vo. II. Thessz. 3:6). 
Timoteusnak tudatosan es folyamatosan el kell keriilnie az ilyen embereket. Ez nyilvanvalo utalas a 
hamis tanitokra es azok kovetoire. 

3:6 „Mert ezek koziil valok azok, akik belopakodnak a hazakba" Sz6 szerint azt jelenti, hogy 
"beoson" (vo. Mate 7:15; Judas 4). Ezek a hamis tanitok kihasznaltak az ovatlan es a tudatlan 
haziasszonyokat. 

■ „rabul ejtik" Ez JELENIDEJU MELLEKNEVI IGENEV. Sz6 szerint azt jelenti, hogy 
"dardaval elejteni" (vo. Ef. 4:8; Jel. 13:10). A hamis profetak folytatni fogjak ezt a strategist, hogy 
hogy biinre vigyek/elcsabitsak a csaladokat a felesegek altal, akik otthon voltak napkozben, mig a 
tobbiek dolgoztak. 

■ „a bunokkel terhelt ... asszonykakat" Ez BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV. 

Ugy tiinik, hogy ez ahhoz a problemahoz kapcsolodik, hogy a fiatalabb ozvegyeket elcsabitotta a 
gonosz. 

■ „sokfele vagytol uzott" Ez JELENIDEJU PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV. Ez arra utal, 
hogy az asszonyokat folyamatosan a gonosz vezette (vo. Titusz 3:3). 

3:7 Akozvetlen szovegkomyezet es a SEMLEGESNEMU TOBBESSZAMU igei formak, ketszer a 
6. versben es ketszer a 7. versben, megerositik azt az elotagot, hogy "gyenge" a 6. versben (a 
magyar forditasban a terhelt sz6 szerepel - a ford, megjegy). Micsoda tragikus leirasa ez a biinnek 
es a manipulacionak! 

3:8 „Jannesz es Jamresz" A II. Mozes 7:8-ban ezek voltak a farao varazsloinak a hagyomanyok 
szerint. A neviiket a Rabbinukus Judaizmusbol tudjuk, kifejezetten a Jonatan Targumjabol, de az 
OSZ-ben nincsenek megemlitve. Pal gyakran hasznal Rabbinukus hagyomanyokat (vo. I. Kor. 



10:4). 

■ „ugy alltak client az igazsagnak ezek" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE KUELENTES. 

Ezeknek a hamis tanltoknak problemajuk volt a feljebbvalokkal es folyamatosan ellenszegiiltek az 
Apostoli tanltasoknak. Lasd Kiilonleges Tema: Igazsag az I. Tim. 2:4. 



NASB „a megromlott ertelmii emberek" 

NKJV „megromlott elmejii emberek" 

NRSV „ezek az emberek megromlott elmejiiek" 

TEV „emberek, akiknek nem miikodik az ertelmiik" 

NJB „az elmejiik romlott" 

Ez egy BEFEJEZETT PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV, a kata + patheiro osszetett szobol, 
ami azt jelentette, hogy olyan valaki, aki leziillott es ebben az allapotban is marad egy kiilso 
miivelteto altal (azaz a Satan vagy a demonai altal), aminek az lesz a kovetkezmenye, hogy 
tudatosan elutasitja az igazsagot (vo. I. Tim. 6:5; Titusz 1:15). 



NASB „a hit szempontjabol megbizhatatlan" 

NKJV „a hit szempontjabol nem megbizhato" 

NRSV „hamis hituek" 

TEV „akik megbuktak a hitben" 

NJB „hamis a hituk" 

Ez a dokimazd kifejezes, aminek az volt a mellekjelentese, hogy letesztelni valamit a celbol, 
hogy megtudjuk elfogadhato-e, s mindez negativ ertelemben szerepel. Ezek megbuktak a hit 
tesztjeben (vo. Roma 1:28; L Kor. 9:27; IL Kor. 13:5-7; Titusz l:16;Zsid. 6:8). Ez egy ijeszto leirasa 
a hajotorest szenvedett hitnek! Lasd Kiilonleges Tema: Gorog Szavak es Szoosszetetelek a 
"Kisertes/Proba" Kifejezesre az L Tim. 6:9-ben. 

3:9 „De nem jutnak messzire" Lehetseges, hogy ez a hamis tanitokra utalt, es azok kovetoire, 
mert ugyanezt az iget hasznalta rajuk a 2: 16-ban es a 3 : 13-ban is. A legfobb jelentese az, hogy elore 
haladni valamiben (pi. 2:16 a kegyessegben, es 3:13 a becsapasban es az abban valo 
megmaradasban). 

■ „mert esztelensegiik nyilvanvalo lesz mindenki elott" „Gyiimolcseikr61 ismeritek meg oket" 
(vo. Mate 7:20; L Tim. 5:24). 



SZOVEG: 3:10-17 

^""Xe azonban kovetojeve lettel az en tanitasomnak, eletmodomnak, szandekomnak, 
hitemnek, tiirelmemnek, szeretetemnek, allhatatossagomnak, ^^iildozteteseimnek, 
szenvedeseimnek, amelyek Antiokhiaban, Ikoniumban, Lisztraban ertek. Milyen 
iildozteteseket viseltem el, es mindegyikbol megszabaditott az IJr! ^^De mindazokat, akik 
kegyesen akarnak elni Krisztus Jezusban, szinten iildozni fogjak. ^^A gonosz emberek es 
amitok pedig meg tovabb mennek a rosszban, tevelyegve es masokat is megtevesztve. ^"^De te 
maradj meg abban, amit tanultal, es amirol megbizonyosodtal, tudvan, kiktol tanultad, 
^^mivel gyermeksegedtol ismered a szent irasokat, amelyek bolccse tehetnek teged az 
iidvossegre a Krisztus Jezusba vetett hit altal. ^^A teljes Iras Istentol ihletett, es hasznos a 
tanitasra, a feddesre, a megjobbitasra, az igazsagban valo nevelesre; ^^hogy tokeletes legyen 
az Isten embere, minden jo cselekedetre felkeszitett. 



3:10-11 A 10. vers a hamis tanltok eletenek es prioritasanak ellentetje. Pal felsorolja azokat a 
dolgokat, amikben Timoteus osztozik vele a szolgalatban: 

1. Pal Apostoli tanltasa (vo. I. Tim. 4:6) 

2. Pal eletstllusa 

3. Pal celja 

4. Pal hite (vo. I. Tim. 6:11) 

5. Pal tiirelme 

6. Pal szeretete (vo. L Tim. 6:11) 

7. Pal kitartasa (vo. L Tim. 6:11) 

8. Pal iildoztetesei 

9. Pal szenvedesei (vo. L Kor. 4:10-13; IL Kor. 4:7-11; 6:3-10; 11:23-28) 

A 10-11. versekben az osszes IGE AORISZT idoben van. Pal a misszios utjaira utalt, hogy az 
Ur hogyan mentette meg minden koriilmenybol. Ezt a batoritast adja tovabb Timoteusnak az altal, 
hogy emlekezteti 6t ezekre a dolgokra. 

3:11 „Anti6khiaban, Ikoniumban, Lisztraban" Az Apcsel 13 es 14 bol tudjuk, hogy ez volt 
Timoteus otthonanak a kornyeke. 

3:12 Ez egy el eg sokkolo vers a modern nyugati hivok szamara. A kulturank meg volt kimelve 
nagyon sok iildoztetestol, ami a keresztenyseget illeti. De az iildoztetes hianyaval egyiitt megjelent 
az ero es az istenfelelem hianya is! Jezus azokban a dolgokban valt tokeletesse, amiket elszenvedett 
(vo. Zsid. 5:8). Azok a dolgok, amiket Isten arra hasznal, hogy a Krisztushoz valo hasonlatossagra 
formal] a gyermekeit, azok pontosan azok a dolgok, amik elol menekiiliink! Az egeszseg, a 
gazdagsag es a jolet mozgalom jellemzi az elkenyeztetett kultiirankat. 

Figyeljiik meg, hogy a szoveg az mondja, hogy "mindazok"! Az iildoztetes normalis dolog 
Isten azon gyermekei szamara, akik arra torekszenek, hogy Erie eljenek ebben a bukott vilagban. 
Igen, normalis (vo. Mate 5:10-12; Janos 15:18-21; 16:1-2; 17:14; Apcsel 14:22; Roma 5:3-4; 8:17; 
n. Kor 4:16-18; Fil. 1:29; IL Tim. 1:8; 2:3; 3:12; L Thessz. 3:3; Jakab 1:2-4; L Peter 4:12-19)! 

Nem kell keresniink az iildoztetest, de ugy kell elni, hogy keszek legyiink ra! Ha naponta meg 
kell meghalunk (vo. II. Kor. 5:14-15; Gal. 2:20; I. Janos 3:16) Krisztus iigyeert, akkor a fizikai halal 
nem ijeszt minket tobbe! 

3:13 „gonosz emberek es amitok" Ezek sarlatanok voltak, mint a hamis varazslok (vo. 8. vers). 

■ „meg tovabb mennek a rosszban" Ugyanaz az ige szerepel itt, mint a 2: 16-ban. 

■ „tevelyegnek" Ez JELENIDEJU AKTIV MELLEKNEVI IGENEV. Masokat is tevutra vezettek 
ugyanugy, mint ahogy oket vezeti a gonosz. 

■ „es masokat is megtevesztve" Ez egy JELENIDEJU PASSZIV MELLEKNEVI IGENEV. 

Azok, akiket csapdaba ejtett a biin, az ember biinos termeszete es a Satan is hajlamos arra, hogy 
csapdaba ejtsen masokat! 

3:14 „De te maradj meg abban, amit tanultal" Ez a 13. vers ellentete, es folytatja a 10-12-es 
versek batoritasat. Ez JELENIDEJU AKTIV FELSZOLIT AS (vo. 2:13; Titusz 1:9). 

3:15 „gyermeksegedt61" Ez megmutatja, hogy Timoteus vallasos nevelest kapott otthon (vo. 1:5). 
Nem tudjuk, hogy vajon ez a Judaizmusra utal, vagy a keresztenysegre. 

■ „szent irasokat" Ez magaban foglalhatja az OSZ-et es a tobb mas Irast is, de a 16. vers 
megmutatja, hogy az OSZ-re ertette ezt. 



■ „amelyek bolccse tehetnek teged az iidvossegre" Ez megmutatja, hogy az Irasok elsodleges 
celja az emberiseg megvaltasa. A megvaltas mechanizmusat is megmutatja, ami nem mas, mint az 
emberiseg hittel teljes valasza Isten Messiasara. Ez a veleje az apostoli tanitasnak (kerygma). 
Mindazonaltal a 17. vers megmutatja, hogy az Irasoknak (ami ebben a szovegkornyezetben az 
OSZ-re utal, mert az USZ meg nem volt befejezve vagy kezrol kezre jart ebben az idoben) van egy 
kesobbi idore vonatkozo celja is - az eletstilus szerii keresztenysegre valo felkeszitese a hivoknek. 
Pal gyakran hasznalta az OSZ-et, hogy a hivoket arra batoritsa, hogy hogy istenfelo eletet eljenek. 
Lasd a kovetkezo Kiilonleges Temat. 



KULONLEGES TEMA: A KORAI EGYHAZ KERYGMA-JA 

1. Az OSZ-ben levo igeretek, amiket Isten tett, most Jezus, a Messias elj ovetelevel 
beteljesedtek (Apcsel 2:30; 3:19,24; 10:43; 26:-7,22; Roma 1:2-4; I. Tim. 3:16; Zsid. 1:1-2; 
I. Peter 1:10-12; II. Peter 1:18-19). 

2. Jezust Isten kente fel Messiassa a keresztsegekor (Apcsel 10:38). 

3. Jezus Galileaban kezdte a szolgalatat a keresztsege utan (Apcsel 10:37) 

4. A szolgalatat az jellemezte, hogy jot tett es csodas dolgokat tett Isten hatalma altal (Mark 
10:45; Apcsel 2:22; 10:38) 

5. A Messiast keresztre feszltettek Isten szandeka szerint (Mark 10:45; Janos 3:16; Apcsel 
2:23; 3:13-15,18; 4:11; 10:39; 26:23; Roma 8:34; I. Kor. 1:17-18; 15:3; Gal. 1:4; Zsid. 1:3; 
I. Peter 1:2„19; 3:18; I. Janos 4:10). 

6. Feltamadt a halalbol es megjelent a tanitvanyainak (Apcsel 2:24,31-32; 3:15,26; 10:40-41; 
17:31; 26:23; Roma 8:34; 10:9; I. Kor. 15:4-7,12; I. Thessz. 1:10; I. Tim. 3:16; L Peter 1:2; 
3:18,21). 

7. Jezust Isten felmagasztalta, es az "Ur" nevet adomanyozta neki (Apcsel 2:25-29,33-36; 
3:13; 10:36; Roma 8:34; 10:9; L Tim. 3:16; Zsid. 1:3; L Peter 3:22). 

8. Adta a Szentlelket, hogy uj kozosseget teremtsen Istennel (Apcsel 1:8; 2:14-18,38-39; 
10:44-47;! Peter 1:12). 

9. Ujra eljon itelni, es mindent helyreallit (Apcsel 3:20-21; 10:42; 17:31; I. Kor. 15:20-28; I. 
Thessz. 1:10). 

10. Mindenkinek, aki hallja ezt az iizenetet, meg kellene temie es meg kellene 
keresztelkednie^emeritkeznie (Apcsel 2:21,38; 3:19; 10:43,47-48; 17:30; 26:20; Roma 
1:17; 10:9; L Peter 3:21). 

Ez a vazlat szolgalt arra, hogy a korai egyhaz hitvallasat bemutassa, bar az USZ-ben mas-mas 
szerzok bizonyos reszeket kihagytak vagy mas reszt hangsulyoztak ki a tanitasaikban. Mark 
evangeliumanak egesze szorosan koveti a kerygma Peteri megkozeliteset. Markot 
hagyomanyosan ugy tekintik, mint aki megszerkesztette Peter igehirdeteseit, amiket Romaban 
tanitott, es az evangeliumaban jegyezte fel ezeket. Mate es Lukacs is Mark alapveto szerkezeti 
felepiteset kovetik. 



3:16 „A teljes Iras" Nincsen NEVELO. Ugy is lehetne forditani, hogy "minden Iras", de ez azt is 
jelenthetne, hogy vannak elkiiloniilt igazsagok (tetelek). A modem Biblia tanulmanyozas pestise a 
"szovegbizonyitas" modszere az ertelmezesben, ami teljesen elpusztitja az irodalmi 
szovegkornyezetet, es az ihletett iro eredeti mondanivalqjat. 

■ „istent61 ihletett" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "Isten kilehelte". Az, hogy hogyan . azt nem 
osztja meg veliink, de az, hogy kivel es hogy miert . az nagyon pontosan meg van adva! A II. Peter 
1 :21-ben az ihletettseg fokusza a Lelek, de itt az Atya az. Ezen a teriileten mind a ketten aktivak! 

■ „igazsagban" Lasd a Kiilonleges Temat a Titusz 2: 12-ben. 



3:17 „hogy" Ez egy CELHATAROZOI MELLEKMONDAT (azaz hina), amit ligy kellene 
fordltani, hogy "azert hogy". 

■ „t6keletes" Ezt a kifejezest csak itt talaljuk meg az egesz USZ-ben. Azt jelenti, hogy "teljes, 
alkalmas, jartas vagy teljes mertekben megfelelo". 

■ „minden jocselekedetre" Amire Isten elhlv minket (vo. Ef. 2:10), arra fel is keszlt minket (vo. 
2:21)! 

■ „felkeszitett" A "megfelelo" {artios) es a "felkeszltett" (exartizo) ROKONERTELMU IGEK, 
amit arra hasznaltak, hogy felkeszitsenek valamit egy kijelolt feladatra (vo. Ef. 4:12). Ez 
ajandekokkal ellatott, funkcionalo szellemi erettsegrol beszel, amit a Szentlelek hoz el az Irasok 
altal. 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segltsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 

1. Mire utal az "utolso napok" kifejezes? 

2. Milyen fajta hamis tanitora utal itt Pal? Ird le, hogy miben hittek. 

3. Soroljatok fel azt a 9 dolgot, amit Pal ker Timoteustol, hogy miben mulja feliil a 10-11. 
versben. 

4. Mit mondanak a 15-17-es versek az ihletettsegrol? 

5. Az E16 Ige - Jezus hogyan kapcsolodik az irott Igehez - a Bibliahoz? 



II. TIMOTEUS 4 



MODERN FORDITASOK BEKEZDESI FELOSZTASAI 



UBS' 


NKJV 


NRSV 


TEV 


NJB 


Utolso Utasitasok 
Timoteus Szamara 
(3:10-4:8) 


Hirdesd az Iget 


A Pasztor 
(2:14-4:5) 

3:10-4:5 


es a Nyaj 


Utolso Utasitasok 
(3:10-4:8) 

3:10-4:5 


Unnepelyes Utasitasok 


4:1-5 


4:1-5 








4:1-5 




Pal Elkoszonese 


Zaro Batoritasok 




Pal Elete Vegen Jar 


4:6-8 


4:6-8 


4:6-8 




4:6-8 


4:6-8 


Szemelyes Utasitasok 


Az Elhagyott Apostol 






Szemelyes Szavak 


Vegso Tanacs 


4:9-15 


4:9-16 


4:9-15 




4:9-13 
4:14-15 


4:9-15 


4:16-18 


Az Ur Hiiseges 
4:17-18 


4:16-18 




4:16-18 


4:16-18 


Zaro Udvozlesek 


Gyere Meg a Tel Elott 






Zaro Udvozlesek 


Elkoszones es Zaro 
Jokivansagok 


4:19-22 


4:19-21 


4:19-21 




4:19-21a 


4:19-21a 




Elkoszones 






4:21b 


4:21b 




4::22 


4::22 




4:22a 
4:22b 


4::22 



HARMADIK OLVASASI CIKLUS (az "Utmutato a Helyes Bibliaolvasashoz"-b61) 

KOVETVE AZ EREDETI SZERZO SZANDEKATA BEKEZDESEK SZINTJEN 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Bibliaertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jarnunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Egyiiltodben olvasd el az elso reszt. Azonositsd a temakat. Hasonlitsd ossze a te 
temafelosztasaidat az ot kiilonbozo forditassal. A bekezdesek nem ihletettek, de mindenkepp 
kulcsfontossaguak az eredeti szerzo szandekainak azonositasahoz, ami az ertelmezes szive. Minden 
bekezdesnek egy es csak egy temaja van. 

1 . Elso bekezdes 

2. Masodik bekezdes 

3. Harmadik bekezdes 



4. Stb. 



SZO ES KIFEJEZESTANULMANY 



SZOVEG: 4:1-5 

^Kerve kerlek az Isten es a Krisztus Jezus szine elott, aki itelni fog eloket es holtakat; az 6 

eljovetelere es orszagara kerlek: ^hirdesd az iget, allj elo vele, akar alkalmas, akar 

alkalmatlan az ido, feddj, ints, biztass teljes tiirelemmel es tanitassal. Mert lesz ido, amikor 
az egeszseges tanitast nem viselik el, hanem sajat kivansagaik szerint gyiijtenek maguknak 

tanitokat, mert viszket a fiiliik. ''Az igazsagtol elforditjak a fiiliiket, de a mondakhoz 
odafordulnak. ^Te azonban legy jozan mindenben, a bajokat szenvedd el, vegezd az 
evangelista munkajat, toltsd be szolgalatodat. 



4:1 „Kerve kerlek" Pal folytatja Timoteus feladatainak korvonalazasat es cselekvesre batorltja (vo. 
I. Tim. 5:21; 6:13; II. Tim. 2:14; 4:1). Ne felejtsetek el, hogy ez volt Pal utolso levele, mielott martir 
halalt haltvolna! 

■ „az Isten es a Krisztus Jezus szine elott" Az Atya es a Fiu a nyelvtani formaban 
osszekapcsolodik, ami az egyenlosegiiket hangsulyozza. A gyiilekezeti vezetok Isten es az O 
Krisztusa jelenleteben elnek es szolgalnak! 

■ „aki itelni fog" Ez egy OSZ-i cime es hataskore Istennek, amit itt most Jezusra hasznalnak. Ez 
megmutatja a teljes Istenseget (vo. Mate 25:31; Apcsel 10:42; 17:31; Roma 2:16; I. Peter 4:5); ugy 
ahogy Krisztus az Atya kiilso segitqje volt a teremtesben (vo. Janos 1 :3; I. Kor. 8:6; Kol. 1:16; Zsid. 
1 :2) ligy lesz majd O az Atya segitqje az iteletkor. 



«« 



,az eloket es a holtakat" Ez arra utal, hogy Jezus meg fogja itelni az osszes ontudattal 
rendelkezo teremtmenyt (vo. Fil. 2:10). Vannak, akik meg eletben lesznek a Masodik Eljovetelkor 
(vo. I. Thessz. 4:13-18) vannak, akik mar az Urnal lesznek ekkor (vo. II. Kor. 5:8) es lesznek 
olyanok (a gonoszok) akik a Hadeszban lesznek (vo. Jel. 20: 13; Mate 1 1 :23; Lukacs 16:23). 



KULONLEGES TEMA: HOL VANNAK A HALOTTAK 

I. Oszovetseg 

A. Minden ember a She'ol-ha keriil (a sz6 eredete nem bizonyos), ami egy modja annak. 
hogy a halalra vagy a sirra utaljanak, altalaban a Bolcsesseg Irodalmakban es 
Ezsaiasnal. Az OSZ-ben ez egy amyas hely, ahol ontudatanal vannak az emberek, de 
orom nelkuh allapotban leteznek (vo. Job 10:21-22; 38:17; Zsoh 107:10,14). 

B. A^S'/ze'o/jellemzese 

1. Isten iteletevel (tiiz) van osszefiiggesben, V. Mozes 32:22 

2. meg az IteletNap elott is a biintetessel van osszefiiggesben, Zsolt. 18:4-5 

3. az Abaddon-na\ (pusztitas) van osszefiiggesben, de azert nyitott Istenre is. Job 
26:6; Zsolt 139:8; Amosz 9:2 

4. a godorrel (sirhely) hozzak osszefiiggesbe, Zsolt 16:10; Ezs. 14:15; Ezek. 31:-15 
17 

5. a gonoszok elvejutnak a <S'/;e'o/-ba, IV. Mozes 16:30,33; Zsolt 55:15 

6. gyakran egy olyan allattal szemelyesitik meg, aminek nagy a szaja, IV. Mozes 
16:30; Ezs. 5:14; 14:9; Hab. 2:5 

7. az ott levo embereket Shades-nek hivjak, Ezs. 14:9-11 

II. Ujszovetseg 
A. A heber She'ol kifejezest a gorog nyelvben a Hades szoval forditjak (a lathatatlan 

vilag) 



B. A/Zat/e^jellemzese 

1 . a halalra utal, Mate 16:18 

2. a halalhoz kapcsolodik, Jel. 1:18; 6:8; 20:13-14 

3. gyakran az allando biintetes helyevel parhuzamos (Gyehenna), Mate 11:23 (OSZ-i 
idezet), Lukacs 10.15; 16:23-24 

4. gyakran a sirral parhuzamos, Lukacs 16:23 

C. Lehetseges, hogy felosztott (a rabbik szerint) 

1. az igazak reszet hlyjak paradicsomnak (valqjaban ez egy masik nev a mennyre, 
vo. II. Kor 12:4; Jel. 2:7), Lukacs 23:43 

2. a gonoszok reszet Tartarosznak hivtak, II. Peter 2:4, ahol a gonosz angyalok 
orzohelyenek hlyjak (vo. I. Mozes 6; I. Enok) 

D. Gyehenna 

1. Az OSZ-i kifejezest tiikrozi vissza, "Hinnon fiainak volgye", (Jeruzsalemtol delre) 
Ez volt az a hely, ahol a fonlciai tiiz isten, Molok imadata zajlott 
gyermekaldozatokkal (vo. II. Kir. 16:3; 21:6; II. Kron. 28:3; 33:6), amit a II. 
Mozes 18:21 es a 20:2-5 megtiltott. 

2. Jeremias a pogany istenimadat helyet YHWH Iteletenek helyeve tette (vo. Jer. 
7:32; 19:6-7). Az I. Enok 90:26-27 es a Sib. l:103-ban valt a tuzes, orok itelet 
helyeve. 

3. A Jezus idejeben elo zsidok annyira meg voltak dobbenve azon, hogy elodeik 
gyermekaldozatokkal jaro pogany istenimadaton vettek reszt, hogy azt a helyet 
Jeruzsalem szemetlerakqjava tettek. Jezus nagyon sok metaforaja az orok itelettel 
kapcsolatban errol a szemetteleprol szol (tiiz, fiist, fergek, biiz, vo. Mark 9:44,46). 
KGyehenna kifejezest csakis Jezus hasznalja (kiveve a Jakab 3:6-ban). 

4. Hogyan hasznalja Jezus a Gyehenna kifejezest 

a. tuz. Mate 5:22; 18:9; Mark 9:43 

b. allando, Mark 9:48 (Mate 25:46) 

c. a pusztulas helye (a leleke es a teste is). Mate 10:28 

d. a,S'/2e'o/-lal parhuzamos. Mate 5:29-30; 18:9 

e. ugy j ellemzi a gonoszakat, hogy "a pokol fiai". Mate 23:15 

f az igazsagszolgaltatasi itelethirdetes eredmenye. Mate 23:33; Lukacs 12:5 
g. a Gyehenna fogalma parhuzamos a masodik halallal (vo. Jel. 2:11; 20:6,14;) 
vagy a tuz tavaval (vo. Mate 13:42,50; Jel. 19:20; 20:10,14-15; 21:8) 
Lehetseges, hogy a tiiz tava lesz majd az emberek vegso lakhelye (a She'ol 
bol) es a gonosz angyaloke is (a TartaroszhbX, II. Peter 2:4; Judas 6, vagy az 
abyss, vo. Lukacs 8:31; Jel. 9:1-10; 20:1,3). 
h. nem az emberek szamara lett letrehozva, hanem a Satan es az angyalai reszere. 
Mate 25:41 

E. KShe'ol, a Hddesz es a Gyehenna atfedese miatt lehetseges, hogy: 

1 . eredetileg minden ember a She'ol-ha/Hddesz-ha keriilt 

2. az ottani megtapasztalasok (legyen az j6 vagy rossz) az Itelet Napja utan 
sulyosbodni fognak, de a gonoszok helye ugyanaz marad (ezert forditja a KJV 
bibla a hddeszt (sir) gyehenndnak (pokol)). 

3. az egyetlen USZ-i szoveg, ami megemliti a szenvedest meg az Itelet elott, az a 
Lukacs 16:19-31 peldazata (Lazar es a gazdag). A She'ol-t most mar az itelet 
helyekent is megemlitik mar (vo. V. Mozes 32:22; Zsolt 18:1-5). Mindazonaltal 
nem alapozhatunk egy tant egy peldazatra. 

III. Atmeneti allapot a halal es a feltamadas kozott 

A. Az USZ nem tanitja a "lelek hallhatatlansagat", ami egyike a szamos osi nezeteknek a 
halal utani elettel kapcsolatban. 
1. Az emberi lelkek a fizikai eletiiket megelozoen is leteznek mar 



2. az emberi lelkek orokke letezoek a fizikai halal elott es utan is 

3. gyakran a fizikai testet bortonkent tekintik, es a halalt ligy, mint ami felszabaditja 
a lelket a fizikai letezes elotti allapotra 

B. Az USZ utalasokat ad egy testen kiviili allapotra a halal es a feltamadas kozotti 
idoszakra nezve 

1. Jezus beszel arrol, hogy szakadas van a test es a lelek kozott, Mate 10:28 

2. Abrahamnak mar lehetseges, hogy uj teste van, Mark 12:26-27; Lukacs 16:23 

3. Mozesnek es Illesnek fizikai testiik van Jezus megdicsoiilesekor, Mate 17 

4. Pal megerositi, hogy a Masodik Eljovetelkor eloszor Jezussal egyiitt a lelkek uj 
testet kapnak, II. Thessz. 4:13-18 

5. Pal megerositi, hogy a hivok a Feltamadas Napjan uj szellemi testet kapnak, I. 
Kor. 15:23,52 

6. Pal megerositi, hogy a hivok nem mennek a Hddesz-ha, hanem a halalukkor 
Jezussal lesznek, II. Kor. 5:6,8; Fil. 1:23. Jezus legyozte a halalt, es magaval vitte 
az igazakat a mennybe, I. Peter 3:18-22. 

IV. Menny 

A. Ezt a kifejezest harom ertelemben hasznaljak a Bibliaban. 

1. a fold feletti atmoszfera, I. Mozes 1:1,8; Ezs. 42:5; 45:18 

2. acsillagos egbolt, I. Mozes 1:14; V. Mozes 10:14; Zsolt 148:4; Zsid. 4:14; 7:26 

3. Isten tronjanak helye, V. Mozes 10:14; I. Kir. 8:27; Zsolt. 148:4; Ef 4:10; Zsid. 
9:24 (harmadik menny orszag, II. kor. 12:2) 

B. A Biblia nem fed fel tul sok mindent a halal utani elettel kapcsolatban. Lehetseges, 
hogy azert, mert a bukott emberi seg semmilyen modon nem erti meg, vagy nem 
foghatja fel ezt (vo. I. Kor. 2:9). 

C. A menny egy hely (vo. Janos 14:2-3) es ugyanakkor egy szemely is (vo. II. Kor 
5:6,8). A menny lehet hogy egy helyreallitott Eden Kertje (I. Mozes 1-2; Jel. 21-22). A 
fold meg lesz tisztitva es helyre lesz allitva (vo. Apcsel 3:21; Roma 8:21; II. Peter 
3:10). Isten kepmasa (I. Mozes 1:26-27) Krisztusban lett helyreallitva. Most mar az 
Eden Kertjenek bensoseges kapcsolata lijra lehetseges. 

Mindazonaltal lehetseges, hogy ez metaforikus (a menny, mint egy hatalmas 
kikovezett varos, Jel. 21:9-27), es nem sz6 szerinti. Az I. Korinthus 15 a fizikai es 
a szellemi test kozotti kiilonbseget a felnott noveny magjakent irja le. Ismet csak 
elmondom, hogy az I. Kor. 2:9 (az Ezs. 64:4b61 es a 65:17-b61 valo idezet) 
hatalmas igeret es remenyseg! Tudom, hogy amikor meglatjuk Ot, olyanok 
lesziink mint amilyen O (vo. I. Janos 3:2). 

V. Hasznos Forrasmunkak 

A. The Bible On the Life Hereafter (A Halal Utani Elet a Bibliaban), William Hendriksen 

B. Beyond Death's Door (A Halal Kapujan Tul), Maurice Rawlings 



■ „az 6 eljovetelere" Sz6 szerint ez az epifdnia. A kovetkezoket foglalja magaban: "fenyesseg, 
sugarzas, ragyogas vagy dicsoseg". Lehetseges, hogy azt az OSZ-i fogalmat hordozza magaban, 
ami Isten jelenletet jelzi abban a dicsoseges Shekinah felhoben, ami az Exodus utani pusztai 
vandorlas idoszakaban volt jelen Izrael torteneteben. Ez a jellemzo sz6 a Pasztori Level ekben a 
Masodik Eljovetelre (vo. I. Tim. 6:14; II. Tim. 1:10; 4:1,8; Titusz 2:11,13; 3:4; IL Thessz. 2:8). 
Lasd a Kiilonleges Temat a Titusz 2:13-ban. 

Pal arra batoritja Timoteust, hogy az Itelet Napjanak/Feltamadas Napjanak fenyeben tegyen 
meg bizonyos dolgokat. A Masodik Eljovetelnek batoritania kellene a hivoket minden korszakban, 
bar csak egyetlen generacio szamara lesz az valosag. A hivoknek ugy kellene elniiik minden 
napjukat, mintha az lenne, vagy az lehetne az utolso! 

■ „es orszagara" Ez arra utal, hogy Isten a hivok sziveben uralkodik, es hogy a teljes teremtesben 



veghez fogja ezt vinni (vo. Mate 6:10). Itt ujra megjelenik, hogy Isten a kiralysagat a Fiunak adta. 
Jezus Krisztus lelrta ezt a harom eszkatalogiai funkciot: (1) Biro; (2) az eljovendo; es (3) Kiraly. 

4:2 „hirdesd az iget" Ez az elso a kovetkezo kilenc AORISZT FELSZOLITASOKBOL. Az 

iizenetiink (logos) Jezus (vo. Kol. 4:3). O az evangelium! 

■ „allj elo vele, akar alkalmas, akar alkalmatlan az ido" Ez egy AORISZT AKTIV 
FELSZOLITAS. Sz6 szerint "idoszerii" (eukairos) es "idoszeriitlen" (akairos). Ez a keresztenyseg 
"nagy misszios parancsolatotat" Irja le. 

■ „feddj" Sz6 szerint "probald ki, hogy megbizonyosodj" (vo. I. Tim. 5:20; Titusz 1:13; 2:15). 

■ „ints" Egy egy ujabb AORISZT AKTIV FELSZOLITAS (vo. Lukacs 17:3; 23:40) 

■ „biztass" Egy egy ujabb AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Ennek ugyanaz a gyokere, mint a 
"batorits". A batoritas es a tiirelem nelkiili helyreigazitas vagy feddes nem keresztenyi (vo. 3:10; I. 
Tim. 1:16). 

■ „teljes tiirelemmel" Lasd az I. Tim. 1:16 jegyzetet. 

4:3 „Mert lesz ido" Ez Pal idejet tiikrozi vissza, bizonyos ertelemben minden korszakot, de 
kivetelesen az utolso idoket (vo. 3:1; I. Tim. 4:1-2). 

■ „az egeszseges tanitast nem viselik el" Sok sz6, ami a Pasztori Levelekben talalhato, a Lukacs 
irasaiban is elofordul. Lehetseges, hogy Pal Lukacsot hasznalta imokkent, hogy leirja ezeket a 
leveleket. 

Az "egeszseges" kifejezest gyakran hasznalta Lukacs is (vo. Lukacs 5:31; 7:10; 15:27, stb). Ez 
egy eleg sokszor hasznalt leiras a tanokra es a hitre a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 4:6; 6:3; II. 
Tim. 1:13; 4:8; Titusz 1:9,13; 2:1,2,8). 

■ „mert viszket a fiiliik" Ez a kifejezes a hamis tanitokra utal (vo. 4. vers) es a kovetoikre. 

■ „sajat kivansagaik szerint gyiijtenek maguknak tanitokat" Csak azokat akarjak hallgatni, 
akik (1) egyet ertenek veliik (vo. Jer. 5:31); akik (2) uj es spekulaciokon alapulo dolgokat tanitanak; 
vagy (3) nagyon sok kiilonbozo tanitot szeretnenek (mindig van valami uj szeminarium, amin reszt 
lehet venni). 

4:4 „elforditjak ... odafordulnak" Az elso kifejezest a Titusz l:14-ben hasznalja az elferditesre 
(vo. II. Thessz. 2:11) vagy az elhagyasra a II. Tim. l:15-ben. Amasodik kifejezes gyakran elofordul 
a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 1:6; 5:15; 6:20; II. Tim. 4:4). Mind a ket sz6 egy egy szqjatek az 
OSZ-i fogalommal kapcsolatban, ami arrol szol, hogy az igazsag az olyan mint egy vonalzo (vagy 
egy egyenes oldal); a biinre vonatkozo osszes kifejezes a mercetol valo elteres. Ezek a hamis 
tanitok elfordultak az egeszseges tanitastol, es a mitoszokhoz fordulnak! 

■ „ ... az igazsagtol ... „ Lasd Kiilonleges Tema: Igazsag az I. Tim. 2:4. 

■ „mondakhoz" Ez a fogalom gyakran fordul elo a Pasztori Levelekben (vo. I. Tim. 1:4; 4:7; 
Titusz 1:14; 3:9; II. Peter 1:16). Lehetseges, hogy a kovetkezokre utalt? (1) a gnosztikus eonokra 
(angyali szintek a fenseges Isten es az alacsonyabb szellemi lenyek kozott, amik az anyagbol 
formaltattak); (2) zsido Messiasi nemzettsegtablazatok; vagy (3) nehany nem kanonizalt 
"evangeliumok". 



4:5 Ez egy ujabb kontraszt Timoteus cselekedetei es a hamis tanltok kozott. 



NASB „legy jozan mindenben" 

NKJV „figyelj oda mindenben" 

NRSV „mindig legy jozan" 

TEV „minden koriilmeny kozott legy onmegtartoztato" 

NJB „minden idoben maradj szilard" 

Ez egy JELENIDEJU AKTIV FELSZOLITAS. Ez nem a bortol valo tartozkodasra utal, 
hanem azt jelenti, hogy legyen kiegyensulyozott temperamentumu. Lasd az I. Tim. 3:2 teljes 
jegyzetet. 



NASB „a bajokat szenvedd el" 

NKJV „szenvedd el a nyomorusagot" 

NRSV, TEV „viseld el a szenvedeseket" 

Ebben a bekezdesben harom AORISZT AKTIV FELSZOLITASbol alio sorozat talalhato. Ez 
a kifejezes haromszor fordul elo a IL Timoteusban (vo. 1:8; 2:3,9; 4:5). Uldoztetesre es 
nelkiilozesre utal, aminek az az oka, hogy az evangelium szolgalataban vesz reszt. 

■ „vegezd az evangelista munkajat" Ez a masodik AORISZT AKTIV FELSZOLITAS ebben a 
bekezdesben. Az "evangelista" FONEV csak harom alkalommal hasznalatos az USZ-ben. 

1. Fill op het lanya (vo. Apcsel 21:8) 

2. egy ajandekokkal felmhazott gyiilekezeti vezeto (Ef. 4:11) 

3 . es itt 

Az "evangelium" (euangelion) kifejezes sz6 szerint azt jelenti, hogy "j6 hir"; az evangelista 
(euanelistes) az a szemely, aki megosztja az evangeliumot. 

Az evangelista a gyiilekezetben levo szellemi ajandek (vo. Ef. 4:11) az evangelizalas pedig 
minden hivo felelossege (vo. I. Peter 3:15; Kol. 4:6). A hivoknek nem csak hogy meg kell 
erositeniiik Jezus megbizatasat (vo. Mate 28:-19-20) hanem meg is kell azt elniiik naprol napra! 

■ „t61tsd be szolgalatodat" Ez a harmadik AORISZT AKTIV FELSZOLITAS. Az evangelium 
szolgalata az evangelizalas nelkiil nem teljes szolgalat (vo. Kol. 4:17). Az evangelizalas Isten 
sziviigye, Krisztus aldozatanak celja, a Lelek elsodleges feladata. 



SZOVEG: 4:6-8 

^Mert en nemsokara felaldoztatom, es elerkezett az en elkoltozesem ideje. ^Ama nemes 
harcot megharcoltam, futasomat elvegeztem, a hitet megtartottam, ^vegezetre eltetetett 
nekem az igazsag koronaja, amelyet megad nekem az Ur, az igaz biro ama napon; de 
nemcsak ennekem, hanem mindazoknak is, akik varva varjak az 6 megjeleneset. 



4:6 „felaldoztatom" Ez egy JELENIDEJU PASSZIV KIJELENTES. Ezt a kifejezest a Fil. 2:17 is 
hasznalja az OSZ-i bor aldozatra (vo. IV. Mozes 28:7,10,14,15). Pal Krisztusnak szolo aldozatkent 
latta sajat eletet. 

■ „elerkezett az en elkoltozesem ideje" Ez egy BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTES. Az 
analusis (magyarul analizis) kifejezes csak itt talalhato meg az USZ-ben, de az IGEI formajat 
szamos alkalommal hasznalja, hogy egy olyan hajora utaljon vele, ami felszedte a horgonyat (vo. 
Lukacs 12:36). A Fil. l:23-ban metaforikusan a halalra hasznalja. Ez az utolso level, amit Pal 
azelott irt, hogy lefejeztek Kr. u. 56 es 58 kozott (a korai egyhazi hagyomanyok szerint). 



4:7 „Ama nemes harcot megharcoltam" Ez az elso a harom BEFEJEZETT MIDDLE 
KIJELENTES kozul. Pal atletikai (I. Kor. 9:27; Fil. 3:13-14) es katonai (vo. Ef. 6:10-18) 
kifejezeseket hasznal metaforakent, hogy lelrja szolgalatat. Aminek cselekvesere Timoteust 
batorltotta (vo. I. Tim. 1 : 18;6: 12), azt 6 maga is megtette. 

■ „futasomat elvegeztem" Ez a masodik BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTES. Pal tudta, hogy 
kozeleg a halala. 

■ „a hitet megtartottam" Ez egy ujabb BEFEJEZETT AKTIV KIJELENTES. (1) tanokra; (2) 
hiisegre, vagy (3) atletikai metaforara utal, ami a szabalyok betartasat jelenti (vo. I. Kor. 9:27). 

4:8 „az igazsag koronaja" Ez vagy (1) nem a mienk, hanem Krisztus nekiink tulajdonitott 
igazsaga, es/vagy (2) a kereszteny eletiink. Ez a kifejezes egy atletikai szamban gyoztes sportolo 
baberkoszorujara utal. Az angol "Stephen" (Istvan) nev ebbol a gorog szobol szarmazik. Az USZ- 
ben szamos korona van megemlitve, amit majd a hivok megkapnak: 

1. a romolhatatlan korona (I. Kor. 9:25) 

2. az igazsag koronaja (II. Tim. 4:8) 

3. az elet koronaja (Jakab 1:12; Jel. 2:10) 

4. a dicsoseg koronaja (I. Peter 5:4) 

5. arany korona (Jel. 4:4) 

Lasd Kiilonleges Tema: Igazsagossag a Titusz 2:12-ben. 

■ „Az Ur, az igaz biro" Az "Ur" kifejezes alkalmazhato YHWH-ra, mert Ot hivjak a BIronak (vo. 

I. Mozes 18:25; Zsoh. 5:6; 94:2; Joel 3:12; Zsid. 12:23; Jakab 4:12) vagy Jezusra, mert ez az itelet 
az 6 "megjelenesehez" kapcsolodik (vo. 1:10; 4:1,8; I. Tim. 6:14; Titusz 2:13). YHWH Jezust 
jelolte ki bironak (vo. Mate 25:31-46; Apcsel 17:31; II. Kor 5:10). 

■ „megad nekem ... ama napon" Ennek utolso napok (eszkatalogikus) fele orientalodo jelentese 
van (vo. 1:18; 4:1). Nyilvanvaloan Pal hitte, hogy a hivok a halal pillanataban az Urral lesznek (vo. 

II. Kor. 5:8), de a jutalmak es a teljes kozosseg var a Feltamadas Napjaig (vo. I. Thessz. 4:13-18). 

■ „hanem mindazoknak is, akik varva varjak az O megjeleneset" Ez a hivok buzgo 
varakozasara utal, amivel az Ur Masodik Eljovetelet varjak. Tobbe nem kell ettol felni. Ez egy 
oromteli esemeny! Ez a valodi keresztenyseg egyikjele! 



SZOVEG: 4:9-15 

Igyekezz minel elobb hozzam jonni, mert Demasz elhagyott engem, mivel ehhez a 
vilaghoz ragaszkodott, es elment Thesszalonikaba; Kreszcensz pedig Galaciaba, Titusz meg 
Dalmaciaba. ^^Egyediil Lukacs van velem. Market vedd magad melle, hozd el magaddal, 
mert hasznomra van a szolgalatban. ^^Tiikhikoszt elkiildtem Efezusba. ^^Kopenyemet, 
amelyet Troaszban Karposznal hagytam, hozd el, amikor jossz; hozd el a konyveket is, de 
fokent a pergameneket. ^^Alexandrosz, a rezmiives, sok rosszat kovetett el ellenem. Megfizet 
neki majd az Ur cselekedetei szerint. ^^Te is orizkedj tole, mert igen hevesen ellenallt a mi 
beszedeinknek. 



4:9 „Igyekezz minel elobb hozzam jonni" Pal maganyos volt (vo. 21. vers; Titusz 3:12) es 
valosziniileg szem problemai voltak (vo. II. Kor 12:7) ami meg nehezebbe tette szamara az 
egyediilletet. 



4:10 „Demasz elhagyott engem" Az a tortenelmi kornyezet, hogy Pal bortonben volt, 
valoszlnuslthetoen hamarosan lefejezik, megmagyarazhatja Demasz cselekedeteit. Azt viszont nem 
tudjuk, hogy az, hogy elhagyta Palt, mennyire kapcsolodik a Krisztusban valo hitehez. 

4:10 „mivel ehhez a vilaghoz ragaszkodott" Ez sz6 szerint azt jelenti, hogy "a jelen korhoz". Lasd 
Kiilonleges Tema az I. Tim. 6:17-ben. Demasz a jelenlegit valasztotta az orokkevalo helyett. Ennek 
a vilagnak a vonzasa nagyon eros, de csak ideiglenes (vo. I. Janos 2:15-17). 

■ „es elment Thesszalonikaba" Hasonlltsd ossze a Filemon 24-et az Apcsel 20:4-el. Artisztarkusz 
es valoszlniileg Demasz is Thesszalonikabol valok voltak. 

■ „Kreszcensz pedig Galaciaba" Van egy gorog kezirati valtozat, ami megadja Kreszcensz 
uticeljat: 

1. Galacia Romai provinciaja Kis Azsiaban (nyugat Torokorszag) (vo. MSS A, D, F, G) 

2. del Frnaciaorszag, amit akkor Gall-nak hivtak (Gallia) (vo. MSS X, C). 

A United Bible Societies (Egyesiilt Biblia Tarsasagok) altal kiadott The Greek New Testament 
(a Gorog Ujszovetseg) negyedik kiadasa "Galacianak" "A" minositest ad, ami azt jelenti, hogy 
majdnem teljesen bizonyos. Ez azt a tenyt tamasztana ala, hogy Pal valoban meglatogatta a 
Foldkozi Tenger keleti regiqjat. 

■ „Titusz meg Dalmaciaba" O volt Pal egyik hiiseges Apostoli kikiildottje (vo. II. Kor. 3:2; 7:6; 
12:12; 8:6,16,23; 12:18; Gal. 2:1,3; Titusz 1:4). Dalmacia Romai provincia volt Ilhria deli teriileten 
(az egykori Jugoszlavia). Pal az Apcsel 20:l-ben predikalt ott. Eszak Macedonia teriilete ez. Ez az 
utolso hely, ahol megemliti Tituszt az Ujszovetsegben. 

4:11 „Lukacs" O egy pogany orvos volt (vo. Kol. 4:14; Filemon 24 es az Apcsel azon reszei, ahol a 
tobbesszamu "mi" szemelyes nevmast hasznalja). Az is lehetseges, hogy az a kifejezes, hogy orvos 
egyszeriien azt jelenti, hogy "miivelt". O az egyetlen nem zsido irqja az USZ-nek (azaz 6 irta a 
Lukacs evangeliumat es az Apostolok Cselekedeteit, es valosziniileg 6 volt az irnoka Palnak a 
Pasztori Levelek megirasanal is. 

■ „Mark" Ez itt Janos Mark, aki valosziniisithetoen az a szemely volt, akinel az utolso vacsorat 
iiltek meg (vo. Apcsel 12:12). O tarsult Palhoz es Barnabashoz az elso misszios uton, de valamilyen 
okbol kifolyolag otthagyta a csapatot (vo. Apcsel 15:38). Pal es Barnabas vitatkozott azon, hogy 
bevegyek-e a csapatba Markot a masodik misszios utra, aminek az lett az eredmenye, hogy ket 
kiilon csapat indult utnak (vo. Apcsel 15:36-41). Pal es Janos Mark kesobb rendeztek a 
kapcsolatukat (vo. Kol. 4:10). 

4:12 „Tukhikosz" Efezus volt az a varos, ahol Pal a legtobb idot toltotte es ahova a legtobb 
energiajat befektette. Timoteus Efezusban volt, amikor Pal az I. Timoteus levelet irta. Tiikhikosz Pal 
megbizott iizenetkozvetitqje volt (vo. Apcsel 20:4; Kol. 4:7; Ef. 6:21; Titusz 3:12) aki elvitte a II. 
Timoteus levelet is Timoteusnak, es valosziniileg 6 volt Timoteus helyettese is. 

4:13 „a kopenyemet" Ez egy nagy, nehez ruhadarab volt, amit kabatkent hasznaltak, valamint telen 
halozsakkent is szolgalt. 

■ „Tr6asz" Ez egy kikotovaros volt, ami a mai nyugat Torokorszagban talalhato. Ez volt az 
Apcsel 16:6-10-ben feljegyzett "macedoniai latas"-nak a helye. Ugy tiinik, hogy Pal valamikor 
megalapozott ott egy szolgalatot. 

■ „a konyveket is, de fokent a pergameneket" Meg Pal is sziikseget erezte annak, hogy 
olvasson, es tanulmanyozza az irasokat. A "pergamen" azokra a megszaritott allati borokre utal. 



amit Irasra hasznaltak. A nevet Pergamenrol kapta, ahol feltalaltak ennek a hasznalatat. Ez egy 
nagyon draga, de nagyon tartos Irashoz hasznalt eszkoz volt. Valoszlniileg az OSZ-i tekercsekre 
utalt. "A konyvek" kifejezes level ekre vagy jogi iratokra utalhatott. Mindazonaltal ezek csak 
spekulaciok. 

4:14 „Alexandrosz" Ez egy el eg elterjedt nev volt, Igy nem vagyunk benne biztosak, hogy ki is 
volt: (1) ugyanaz a szemely, akit az Apcsel 19:33-34 emllt meg, vagy (2) a hamis tanlto, akit az I. 
Tim. 1:20 emlit Hiimenaiosszal egyiitt; vagy (3) vagy egy masik ismeretlen Alexandrosz. O egy 
ujabb pelda az evangeliumnak valo ellenallasrol, legyen az akar gyiilekezet nelkiil vagy a 
gyiilekezeten beliil. 

■ „megfizet neki majd az Ur cselekedetei szerint" Ez egy szellemi alapelv. Isten etikus es 
erkolcsos, ugyanigy az O teremtmenyei is azok. Az emberek osszetorik magukat Isten 
sztenderdjein. Azt aratjuk, amit vetiink. Ez igaz a hivokre is (de nines kihatassal az iidvossegre) es a 
nem hivokre is (vo. Job 34:11; Zsolt 28:4; 62:12; Peld. 24:12; Pred. 12:14; Jer. 17:10; 32:19; Mate 
16:27; 25:31-46; Roma 2:6; 14:12; I. Kor. 3:8; Gal. 6:7-10; II. Tim. 4:14; L peter 1:17; Jel. 2:23; 
20:12; 22:12). 

■ „Te is orizkedj tole" Ez egy JELENIDEJU MIDDLE FELSZOLITAS. Legy allandoan eber. A 
gonosz jelen van es folyton rosszat akar! 



SZOVEG 4:16-18 

^^Elso vedekezesem alkalmaval senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. - Ne 

szamitson ez biineik koze! De az IJr mellem allt, es megerositett, hogy elvegezzem az ige 
hirdeteset, es a poganyok valamennyien meghalljak azt. Azutan megszabadultam az oroszlan 

torkabol. ^^Meg is szabadit engem az IJr minden gonosztol, es bevisz az 6 mennyei 
orszagaba. 6ve a dicsoseg orokkon orokke. Amen. 



4:16 „Els6 vedekezesem alkalmaval" Ebbol a gorog kifejezesbol, apologia, szarmazik az angol 
"apology" kifejezes, ami magyarul apologiat, azaz hitvedelmet jelent. Jogi vedekezes ertelmeben 
volt hasznalatos (vo. Apcsel 19:33; 22:1; 26:1,2,24). Pal vedekezett, megmagyarazta es hirdette az 
evangeliumot szamos jogi felallasban, mind Palesztlnaban es Romaban is (vo. Apcsel 9:15). 

■ „senki sem volt mellettem" Ez lehet, hogy megmagyarazza a 10. verset. Ugyanugy, ahogy 
Jezus kovetoinek megdermedt a szive a felelemtol, mikor letartoztattak, ugy tortent Pal segitoivel, 
elkezdtek felni, es elhagytak 6t (pi. Demasz). 

Pal napjaiban a romai birosagi rendszerben a vadakat egy elozetes kivizsgalas soran 
felderitettek, meg mielott a formalis targyalas megtortent volna. Nyilvanvaloan ebben a jogi 
procediiraban senki sem taniiskodott Pal mellett. 

■ „ne szamitson ez biineik koze" Pal Jezus szavait hasznalja, amik a kereszten hangzottak el (vo. 
Lukacs 23:34) es Istvan szavait is az Apcsel 7:60-b61, de figyeljiik meg, hogy ott van a 14. versben 
az elszamoltathatosag is. 

4:17 „De az Ur mellem allt" A Mate 28:20-ban Jezus meglgerte, hogy veliink lesz. Az Apcsel 
23:ll-ben es a 27: 23-ban (de figyeljiik meg az Apcsel 18:9-et is) ugyanezt az IGET hasznalja 
Palra, amikor valami termeszetfeletti szemely batoritotta. 

■ „es megerositett" Pal gyakran beszel arrol, hogy Krisztus megerositi 6t (vo. Ef. 3:16; Fil. 4:13; 
Kol. 1:11; L Tim. 1:12; IL Tim. 2:1). 



■ „hogy elvegezzem az ige hirdeteset" Pal Apostolkent kiildetett a poganyokhoz (vo. Apcsel 
9:15; 22:21; 23:11; 26:17; Roma 1:5; 11:13; 16:16; Gal. 1:16; 2:7; Ef. 3:1-8; I. Tim. 2:7). 

■ „megszabadultam az oroszlan torkabol" Lehetseges, hogy ez egy OSZ-i idioma (1) Istenre, 
aki megmenti a hivoket az ellensegeiktol, vagy (2) Istenre, aki megmenti oket a halaltol. Olvasd el a 
Zsoltarok 7:2-t; 22:21-et; es a 35:17-et. 

4:18 „Az Ur" Ebben a versben (14. vers) ez itt utalhat YHWH-ra, de a 17. versben (es az 1. 
versben is) Jezusra utal. A 4. fejezetben az osszes ilyen elofordulo esetben az a legjobb opcio, hogy 
Jezusrautal. 



NASB „megszabadit engem minden gonosztol" 

NKJV „szabadits meg engem minden gonosz munkalkodastol" 

NRSV „szabadits meg engem minden gonosz tamadastol" 

TEV „minden gonosztol szabadits meg" 

NJB „minden gonosz tamadastol szabadits meg, ami csak engem er" 

Pal tudta, hogy az Ur vele van, erte van es benne el. Azt is felismerte, hogy az emberi 
ellenallasnak Satani vagy demoni eredete van. Az evangelium hirdetesehez mindig tarsul a gonosz 
ellenallasa! 

Ez a kifejezes meg inkabb meglepo es paradox, mert most, nem sokkal Pal kivegzese elott 
mondja ezt! 

■ „es bevisz engem mennyei orszagaba" Lasd Kiilonleges Tema: A Jelen Korszak, es az 
Eljovendo Korszak az I. Tim. 6:17-ben. 

■ „6ve a dicsoseg orokkon orokke" Pal gyakran tor ki doxologiakban es dicseretben (pi. ket jo 
pelda erre a Roma 11:36; Ef. 3:14-21). 

■ „Amen" Lasd a Kiilonleges Temat a Titusz 2: 12-ben. 



SZOVEG: 4:19-21 

^^Koszontsd Priszkat es Akvilat, meg Oneziforosz haza nepet. ^^Erasztosz Korinthusban 

maradt, Trofimoszt pedig Miletoszban hagytam betegen. ^^Igyekezz a tel beallta elott 
megjonni. Koszont teged Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia es a testverek mind. 



4:19 „Priszkat es Akvilat" A holgy (akit Priszcillanak is hivnak) a kovetkezo helyeken is meg van 
emlitve: Apcsel 18:18,26; Roma 16:3 es itt; a ferje pedig a kovetkezo helyeken van megemlitve 
eloszor: Apcsel 18:2 es az L Kor. 16:19. Valosziniileg a holgyet emlitettek meg eloszor, ami 
nagyon-nagyon szokatlan volt, ezt pedig azert tettek, mert romai nemes volt. Lehetseges, hogy 6 
volt az eroseb szemelyiseg a hazassagban. Satorkeszitok voltak (vagy borkikeszitok) mint Pal, a 
baratai voltak Palnak es az evangelium hirdeteseben pedig munkatarsak. 

■ „Onezif orosz" Lasd az 1 : 1 6- 1 8 j egyzetet. 

4:20 „Erasztosz" Az Apcsel 19:22-ben es a Roma 16:23-ban is meg van emlitve ugyanez a nev. 

■ „Trofimoszt Miletoszban hagytam betegen" Ezt a ferfit a kovetkezo helyeken emllti meg meg: 
Apcsel 20:4; 21:29 es valosziniileg a IL Kor. 8:19-22-ben is. 

Olyan sok kerdes van, amit szeretnenk az USZ-i iroktol megkerdezni. Az egyik tema, amirol 
minden hivo elgondolkozik, az a fizikai gyogyulas/gyogyitas. Az Apcselben (vo. 19:12; 28:7-9) Pal 



kepes a gyogyltasra, de itt es a II. Kor 12:7-10-ben es a Fil. 2:25-30-ban ugy tiinik, hogy nem kepes 
ra. Miert van az, hogy nemelyeket meggyogyltott masokat meg nem, es hogy van-e idokorlat, ami a 
gyogyltashoz kapcsolodik, es hogy bezarult-e mar? 

Teljes mertekben hiszek a termeszetfeletti, konyoriiletes Atyaban, aki fizikailag is ugyanugy, 
mint szellemileg gyogyitott a multban es most is, de miert van az, hogy ugy tiinik, volt ido, mikor 
jelen volt a gyogyitas eme aspektusa, es aztan eszrevehetoen megsziinik? Nem hiszem, hogy ez az 
emberi hithez kapcsolodik, Palnak minden bizonnyal volt hite (vo. II. Kor. 12). Az az erzesem, 
hogy a gyogyitas es a hit csodai megerositettek az evangelium igazsagat es valodisagat, ami a vilag 
azon reszein, ahol az evangeliumot ligy hirdetik, hogy eddig nem volt elerheto, meg mindig ezt 
szolgalja. Tovabba hiszem, hogy Isten azt akarja, hogy hitben jarjunk, ne latasban. Tovabba a fizikai 
betegseget Isten gyakran megengedi a hivok eleteben (1) mint a biinokert jaro idoleges biintetes; (2) 
vagy a bukott vilagban valo elet kovetkezmenyekent, vagy (3) hogy segitse a hivoket a szellemi 
erettsegben. Szemelyesen az en problemam ezzel az, hogy soha nem tudom, hogy eppen melyikrol 
van sz6! Az az imam, hogy Isten akarata legyen meg minden esetben, s ez nem a hit hianyat jelenti, 
hanem azt az oszinte probalkozast, hogy megengedjem a kegyelmes, konyoriiletes Istennek, hogy 
mindenki eleteben az O akaratat munkalja ki. 

■ „Miletosz" Ez egy kikotovaros volt nyugat Kis Azsiaban (mai nyugat Torokorszag) Efezustol 
delre. 

4:21 „Igyekezz a tel beallta elott megjonni" Pal maganyos volt es valosziniileg szem problemai 
voltak. A hajozas leallt a tel bealltaval, igy aztan senki nem tudna hozza elmenni miutan 
megkezdodtek az evszakkal egyiitt jaro viharok (vo. Titusz 3:21). 

■ Ezeket a megnevezett hivoket az USZ egyetlen mas reszebol sem ismerjiik. Isten azonban ismeri 
oket! 



SZOVEG: 4:22 

^^Az IJr legyen a lelkeddel! Kegyelem veletek! 



4:22 Ezt a sort valosziniileg Pal a sajat kezevel irta, hogy megmutassa a level eredetiseget (vo. II. 
Thessz. 2:2; 3:17). 

■ „Az Ur legyen a lelkeddel" Itt a FONEV EGYESSZAMU, es Timoteusra utal (vo. Filemon 25). 
Itt a "lelek" sz6 kis "1" betiivel kezdodik, s Timoteusra utal. 

■ „Kegyelem veletek" Itt a FONEV TOBBESSZAMBAN van. Bar az osszes Pasztori Level 
bizonyos szemelyeknek irodott, ezeknek a szemelyeknek fel kellett olvasniuk ezeket hangosan is a 
hazi gyiilekezetekben (vo. I. Tim. 6:21; Titusz 3:15). 



MEGVITATANDO KERDESEK 

Ez egy tanulmanyozast elosegito kommentar, ami azt jelenti, hogy te magad vagy a felelos a 
sajat Biblia ertelmezesedert. Mindannyian abban a fenyben kell jamunk, ami megadatott. Te, a 
Biblia es a Szentlelek vagytok az elsodlegesek az ertelmezesben. Ne mondj le errol egy 
kommentator miatt sem. 

Ezek a megvitatando kerdesek azert vannak, hogy segitsenek atgondolni a konyv ezen reszenek 
fobb temait. Gondolat-ebreszto szandekuk van, nem pedig defmialo. 



1. Kicsoda az evangelista? 

2. Minden keresztenynek szobeli tanunak kell lennie? 

3. Az 5-8-as versek azt sugalljak, hogy Pal azt varta, hogy meg fog halni? 

4. Mi tortent Demasszal? 

5. Miert nem tudta Pal meggyogyltani Trofimoszt? 

6. Miert van a level utolso mondata tobbesszamban? 



FUGGELEK 1 
GOROG NYELVTANI KIFEJEZESEK ROVID DEFINICIOI 

A koine gorog, amit hellenisztikus gorognek is hivtak, volt a koznyelv a Foldkozi Tenger 
videken Nagy Sandor (Kr. e. 336-323) hoditasaval kezdodoen, es koriilbeliil 800 even at tartott meg 
ennek a nyelvnek a hasznalata (Kr. e. 300 - Kr. u. 500-ig). Nem csak egy leegyszeriisitett klasszikus 
gorog volt ez, hanem nagyon sok tekintetben egy ujabb formaja is a gorog nyelvnek, ami masodik 
nyelwe valt a Foldkozi Tenger videken az okorban. 

Az Ujszovetseg gorog nyelvezete bizonyos ertelemben egyediilallo volt, mert hasznaloi, 
Lukacsot es a Zsidokhoz irt level szerzqjet kiveve, valosziniileg az aramot hasznalta elsodleges 
(anya-) nyelvkent. Igy aztan az irasaikra hatassal volt az aram nyelv idiomai es szerkezeti formal. 
Tovabba olvastak es ideztek a Septuagintat (az OSZ gorog forditasat), amit szinten koine gorog 
nyelven irtak. De a Septuagintat szinten olyan zsido tudosok irtak, akiknek az anyanyelviik nem a 
gorog volt. 

Ez emlekeztetoiil szolgal a szamunkra, hogy nem kenyszerlthetjiik az Uj szovetseget egy 
szoros, kotott nyelvtani formaba. Teljesen egyediilallo, megis sok kozos vonas van benne (1) a 
Septuagintaval; (2) a zsido irasokkal, mint pi. Josephus irasaival; es (3) az Egyiptomban talalt 
papiruszokkal. Akkor hogyan kozelitsiik meg az Ujszovetseg nyelvtani analiziset? 

A koine gorog es az Ujszovetseg koine gorog nyelv enek nyelvtani vonasai nagyon 
keplekenyek. Nagyon sok ertelemben ez az idoszak a nyelvtan leegyszeriisitesenek idoszaka volt. A 
szovegkornyezet lesz az elsodleges segitsegiink. A szavaknak csak egy tagabb szovegkornyezetben 
van ertelmiik, igy aztan a nyelvtani szerkezetet csak a kovetkezok fenyeben erthetjiik meg: (1) egy 
bizonyos szerzo sajat stilusa; es (2) egy bizonyos szovegkornyezet. Egyetlen perdonto defmiciot 
sem alkothatunk a gorog formakrol es szerkezetekrol. 

A koine gorog elsodlegesen szobeli nyelv volt. Az ertelmezeshez eleg gyakran az igek tipusa 
es formaja a kulcs. A legtobb fomondatban az ige tiinik fel eloszor, megmutatva annak elsodleges 
jelenteset. Amikor egy gorog iget analizalunk, akkor harom informacio darabkat kell 
megfigyelniink: (1) az igeido alapveto hangsulyat, az igealakot es az ige modjat (alaktan vagy 
morfologia); (2) a bizonyos ige alapveto jelentese (lexikografia); es (3) es a szovegkornyezet 
folyamata (mondattan vagy szintaktika). 

(Sok esetben a magyar nyelvben nem letezo idoket es alakokat ir le, hasznal hozza igeverseket, 
amiket nehez lehet megkiilonboztetni ezen idok es alakok hianya miatt. Afordito megjegyzese.) 

I. IGEIDO 

A. Az igeido vagy az aspektus magaban foglalja az ige kapcsolatat a mar befejezett 
cselekmenyhez vagy a meg be nem fejezett cselekmenyhez. Ezt gyakran hivjak 
"perfective" ("tokeletes") es "imperfective" ("nem tokeletes") igeidonek. 

1. A perfective igeido a cselekmeny megtortenesere fokuszal. Semmilyen mas 
informacio nines megadva, csak az, hogy valami tortent! Annak kezdete, folyamata 
es tetopontja nines megadva. 

2. Az imperfective igeido a cselekmeny folyamatara fokuszal. Le lehet ezeket imi 
linearis cselekmenykent, tartos cselekmenykent, progressziv cselekmenykent, stb. 

B. Az igeidot a szerint lehet kategorizalni, hogy a szerzo hogyan latta a cselekmenyt annak 



folyamataban 

1. Megtortent = AORISZT 

2. Megtortent es az eredmenye lathato = BEFEJEZETT MULTIDO 

3. Megtortent a multban, az eredmenye lathato volt, de mar nem = REGMULT 

4. Most tortenik = JELEN 

5. A multban folyamataban tortent meg = BEFEJEZETTLEN vagy FOLYAMATOS 
MULTIDO 

6. Meg fog tortenni = JOVOIDO 

Egy konkret pelda arra, hogy ezek az igeidok hogyan segltenek az ertelmezesben, a 
"megment, megtart" kifejezes teljesen j6 lesz. Szamos kiilonbozo igeidoben 
hasznaltak mar, hogy megmutassak annak folyamatat es tetopontjat is: 

1. AORISZT - "tartattunk meg" (vo. Roma 8:24, Karoli fordltas) 

2. BEFEJEZETT - "tartattunk meg, aminek a kovetkezmenyei folyamatosak" (vo. Ef 
2:5,8, Karoli forditas) 

3. JELENIDEJU - "megtartatunk, udvozultok" (vo. I. Kor. 1:18; 15:2, Karoli fordltas) 

4. JO VOIDEJU - "megtartatunk, megtartatol" (vo. Roma 5:9,10; 10:9, Karoli forditas) 

C. Amikor az igeidokre fokuszalunk, az ertelmezoknek meg kell keresniiik azt az okot, ami 
miatt az eredeti szerzo ligy dontott, hogy ezzel az igeidovel fejezi ki magat. Az atlagos 
"minden foloslegest mellozo" igeido az AORISZT volt. Ez volt a megszokott "nem 
specifikus", "jeloletlen" igeido. Szeleskorii modon hasznalhato, amit a 
szovegkornyezetnek kell pontositania. Egyszeriien csak annyit allitott, hogy valami 
tortent. A multidejii aspektusa csak a KIJELENTO MODBAN lehetseges. Ha barmilyen 
mas igeidot hasznaltak, akkor valami specifikus dolgot hangsulyoztak ki vele. De mit? 

1. BEFEJEZETT (MULT) IGEIDO. Ez egy befejezett cselekmeny, aminek lathatoak az 
eredmenyei. Bizonyos modon ez az AORISZT es a JELEN IDO kombinaciqja volt. 
Altalaban a fokusz a maradando eredmenyeken volt vagy a cselekedet befejezesen 
(pi. Ef 2:5,8; "megtartattatok es folyamatosan megtartattok"). 

2. REGMULT IGEIDO. Ez olyan volt, mint a BEFEJEZETT (MULT) IDO, kiveve, 
hogy a maradando eredmenyek mar megsziintek. PI. Janos 18:16 "Peter pedig kiviil 
allt (vala - Karoli forditas) az aj tonal". 

3. JELEN IDO. Ez egy befejezetlen cselekmeny volt. A fokusz altalaban a cselekmeny 
folyamatan volt. PI. I. Janos 3:6,9, "aki Obenne marad, az nem vetkezik". "Aki az 
Istentol sziiletett, az nem cselekszik biint". 

4. BEFEJEZETLEN vagy FOLYAMATOS MULT IDO. Ebben az igeidoben a JELEN 
IDOHOZ valo kapcsolodas hasonlo ahhoz, ahogy a BEFEJEZETT es a REGMULT 
IDO kapcsolodik egymashoz. A BEFEJEZETLEN IGEIDO olyan befejezetlen 
cselekmenyrol szol, ami egykor megtortent ugyan, de mar megsziint, vagy egy a 
multban tortent cselekmeny kezdetere utal. PI. Mate 3:5, "Akkor kiment hozza 
Jeruzsalem...egesz komyeke". 

5. JOVO IDO. Ez egy olyan cselekmenyrol szol, amit altalaban egy jovobeli idoszakra 
vetitettek ki. Sokkal inkabb a megtortenes lehetosege volt a fokuszban a valodi 
megtortenes helyett. Gyakran az esemeny biztossagarol szolt. pi. Mate 5:4-9, 
"Boldogok . . . mert ok majd . . .". 

II. IGEALAK 

A. Az igealak magyarazza meg az ige cselekmenye es annak alanya kozti kapcsolatot. 

B. A CSELEKVO IGEALAK volt a normalis, elvart, hangsulyozatlan modja annak, hogy 
megerositsek, hogy az alany az ige cselekmeny et elkoveti. 



C. A SZENVEDO IGEALAK azt jelenti, hogy az alany az ige cselekmenyet egy kiilso 
okozotol "szenvedte" el. A gorog USZ-ben ha egy kiilso okozo vegezte a cselekmenyt, 
akkor azt a kovetkezo eloljaroszokkal es esetekkel fejeztek ki: 

1. egy kozvetlen szemelyes kiilso okozot a hupo szoval HATAROZOI ESETTEL (vo. 
Mate 1:22; Apcsel 22:30). 

2. egy szemelyes kozvetlto kiilso okozot a dia szoval HATAROZOI ESETTEL (vo. 
Mate 1:22). 

3. egy szemelytelen kiilso okozot altalaban az en szoval ESZKOZHATAROZOI 
ESETTEL. 

4. neha akar a szemelyes akar a szemelytelen kiilso okozot egyediil az 
ESZKOZHATArOZOI ESETTEL, eloljaro sz6 nelkul. 

D. A KOZEPIGE azt jelenti, hogy az alany vegzi az ige cselekmenyet ezzel egy idoben az 
ige cselekmenyeben kozvetlen modon is reszt vesz. Gyakran hivjak a fokozott szemelyes 
erdek igeidejenek. Ez a szerkezet kihangsulyozta a mellekmondat vagy a mondat alanyat 
valamilyen modon. Ezt a szerkezetet nem lehet megtalalni az angolban, sem a 
magyarban. A gorog nyelvben a jelentesenek es forditasainak lehetosege nagyon 
szeleskorii. Nehany pelda erre a formara: 

1. VISSZAHATO - az alanyon magan lathato a kozvetlen cselekmeny. Pelda: Mate 
27:5, "felakasztottamagat". 

2. INTENZIV - az alany sajat maga vegzi a cselekmenyt sajat maganak. Pelda: IL Kor. 
11 : 14, "a Satanis a vilagossag angyalanak adj a ki magat". 

3. KOLCSONOS - ket alany kozjateka. Pelda: Mate 26:4, "megegyeztek abban". 

in. IGEMOD 

A. A koine gorogben negy igemod van. Az ige valosaghoz valo viszonyat jelolik, legalabbis 
a szerzo gondolkodasa szerint. Az igemodok ket szeles kategoriaba vannak felosztva: 
azok, amik a valosagot jelolik (KIJELENTOMOD), es azok, amik a lehetoseget jelolik 
(KOTOMOD, FELSZOLITOMOD, es OHAJTOMOD). 

B. A KIJELENTOMOD volt az a szokvanyos mod, amivel kifejeztek azt a cselekmenyt, 
ami megtortent, vagy legalabbis a szerzo gondolataiban mindenkepp. Ez volt az egyetlen 
olyan gorog igemod, ami kifejezte a hatarozott idot, es meg itt is masodlagos volt ennek 
az aspektusa. 

C. A KOTOMOD lehetseges jovobeli cselekmenyt fejezett ki. Valami meg nem tortent 
meg, de el eg nagy eselye van annak, hogy meg fog. Nagyon sok kozos tulajdonsaga volt 
ennek a modnak a JOVOIDEJU KIJELENTESsel. A kiilonbseg annyi, hogy a kotomod 
bizonyos mertekii ketelkedest is kifejez. Az angolban ezt gyakran a kovetkezo 
kifejezesekkel fejeztek ki: "tudna", "tehetne", "valoszinii', "talan". 

D. Az OHAJTOMOD azt a kivansagot fejezte ki, ami elmeletileg lehetseges volt. Ugy 
kezeltek ezt, mint ami egy lepessel tavolabb allt a valosagtol, mint a KOTOMOD. Az 
OHAJTOMOD bizonyos koriilmenyek kozotti megvalosulasrol szolt. Az 
Ujszovetsegben el eg ritka volt az OHAJTAS. A leggyakrabban Pal hires kifejezeseiben 
hasznalta, tizenot alkalommal, ami a magyarban "Sz6 sines rola!" formaban lett 
leforditva (a Karoliban: "Tavol legyen!"), az angolban ez igy hangzik: "Soha ne essen 
meg!" vagy a regebbi forditasokban: 'Tsten mentsen tole!" (vo. Roma 3:4,6,31; 6:2,15; 
7:7,13; 9:14; 11:1,11; L Kor. 6:15; Gal. 2:17; 3:21; 6:14). Tovabbi peldak: Lukacs 1:38; 
20:16; Apcsel 8:20; esT Thessz. 3:11. 



E. A FELSZOLITO MOD egy olyan parancsot hangsulyozott, ami lehetseges volt, de a 
hangsuly a beszelo szandekan volt. Csak szandekozott lehetoseget erosltett meg, es 
masok dontesen mulott a megvalosulas feltetele. Volt egy kiilonleges hasznalata a 
FELSZOLITO MODNAK az imadsagokban es harmadik szemelyii keresekben. Ezek a 
parancsok csak JELEN es az AORISZT idoben voltak megtalalhatok az USZ-ben. 

F. Nehany nyelvtan a MELLEKNEVI IGENEVEKET is egy kiilon tipusu modnak veszi. A 
gorog USZ-ben ezek nagyon megszokottak, amit altalaban igei melleknevekkent 
defmialnak. Ahhoz fo igehez kapcsolodva forditjak oket, amihez kotodnek. 
Szeleskoriien lehetett a forditasokban ezeket a melleknevi igeneveket felhasznalni. Az a 
legjobb megoldas, ha szamos kiilonbozo angolnyelvii forditast osszehasonlitunk (sajnos 
a magyarban keves a kinalat ezen a teren, a ford, megjegy.). Nagyszerii segitseget jelent 
a Baker kiado altal kiadott The Bible in Twenty Six Translations (A Biblia Huszonhat 
Forditasa) cimii konyv. 

G. Az AORISZT AKTIV KIJELENTES volt a normal, vagy "jeloletlen" modja annak, hogy 
feljegyezzenek egy tortenest. Barmilyen mas igeido, igealak vagy mod mar 
megkiilonbozteto jelentoseggel birt, amit az eredeti szerzo tudatni szeretett volna. 

IV. Azok szamara, akik nem jaratosak a gorog nyelvben, a kovetkezo tanulast segito konyvek 
megadhatjak a sziikseges informaciot: 

A. Friberg, Barbara es Timothy: Analitical Greek New Testament (Analitikus Gorog 
Uj szovetseg), 1988, Baker kiado. Grand Rapids. 

B. Marshall, Alfred: Interlinear Greek-English New Testament (Interlinearis Gorog-Angol 
Uj szovetseg), 1976, Zondervan kiado. Grand Rapids. 

C. Mounce, William D. : The Analytical Lexicon to the Greek New Testament (Analitikus 
Lexikon a Gorog Ujszovetseghez), 1993, Zondervan kiado. Grand Rapids. 

D. Summers, Ray: Essentials of New Testament Greek (Az Ujszovetsegi Gorog Nyelv 
Lenyeges Elemei), 1950, Broadman kiado, Nashville. 

E. Az Illinois allamban levo Chicago varosban talalhato Moody Bibliaiskolan keresztiil 
elerhetoek Koine gorog nyelvii levelezo tagozatu akkreditalt kurzusok. 

V. FONEVEK 

A. Szintaktikailag a fonevet az eset hatarozza meg. Az eset az a fonev azon ragozott alakja, 
ami megmutatta annak kapcsolatat az igevel es a mondat tovabbi reszevel. A koine 
gorogben az estek funkcioinak tobbseget az eloljaroszavak jeloltek. Mivel az eset 
formaja szamos kiilonbozo kapcsolatot volt kepes azonositani, az eloljaroszavak ugy 
fejlodtek tovabb, hogy kepesek voltak vilagosabban elvalasztani ezeket a funkciokat. 

B. A gorog eseteket a kovetkezo nyolc modon kategorizaltak: 

1. Az ALANYESET a megnevezesre szolgalt, es altalaban ez adta meg a mondat vagy 
a mellekmondat alanyat. Arra is hasznaltak, hogy a fonevek es a melleknevek 
allitmanya legyen azaltal, hogy a "lenni" es a "valni" igeket hozzakapcsolj ak. 

2. A BIRTOKOSESETET leirasra hasznaltak es altalaban megj elolte a j ellemzqj et vagy 
a minoseget annak a szonak, amihez kapcsolodott. Azt a kerdest valaszolta meg, 
hogy "Milyen fajta?" Altalaban az angol "of eloljaroszoval fejeztek ki, ami a 



magyarban a birtokos jelzokkel felel meg. 

3. A HATAROZOI ESET ugyanazt a ragozott alakot hasznalja, mint a 
BIRTOKOSESET, de ezt arra hasznaltak, hogy az elvalasztottsagot fejezzek ki vele. 
Altalaban a kovetkezoktol valo elvalasztottsagot fejezte ki: egy bizonyos idoponttol, 
helytol, forrastol, eredettol vagy foktol. Gyakran az angol "from" eloljaroszoval 
fejezetek ki, ami a magyar "-tol, -tol, fogva" megfelelqje volt. 

4. A RESZESHATAROZOI ESEtet arra hasznaltak, hogy szemelyes erdekeltseget 
fejezzenek ki vele. Ez jelolhet pozitiv vagy negativ aspektust is. Gyakran ez volt az 
indirekt targy. Ezt gyakran az angol "to" eloljaroszoval fejeztek ki, aminek a magyar 
megfelelqje, a neki, reszere, szamara. 

5. A HELYHATAROZOI ESETnek ugyanaz volt a ragozott alakja, mint a 
RESZESHATAROZOInak, de ez terben, idoben vagy logikus keretek kozotti 
helyzetet hatarozott meg. Az ezeket kifejezo eloljaroszavak magyar megfeleloi a 
kovetkezok: "-ban, -ben, -on, -en, -on, -nal, -nel, -kor, kozott, mig, amig, alatt, altal, 
rajta, es mellett". 

6. Az ESZKOZHATAROZOI ESETnek ugyanaz volt a ragozott alakja, mint a 
RESZESHATAROZOI es a HELYHATAROZOI esetnek. Eszkozt vagy tarsat 
fejezett ki. Az ezeket kifejezo eloljaroszavak magyar megfeleloi a kovetkezok: "-val, 
-vel, altal, vagy vele". 

7. A TARGYESETet arra hasznaltak, hogy a cselekmeny kovetkezteteset leirjak vele. 
Korlatozottsagot fejezett ki. A leggyakrabb hasznalata a kozvetlen targy volt. Arra a 
kerdesre valaszol, hogy "Milyen messze?", vagy "Milyen mertekig?" 

8. A MEGSZOLITO ESETet kozvetlen megszolitasra hasznaltak. 

VI. KOTOSZAVAK ES CSATOLOSZAVAK 

A. A gorog egy nagyon preciz nyelv, mert nagyon sok kotoszava van. Gondolatokat kapcsol 
ossze (mellekmondatok, mondatok es bekezdesek). Annyira nagyon megszokottak 
voltak, hogy a hianyuk (asyndeton) gyakran bibliamagyarazati szempontbol 
jelentoseggel birtak. Valqjaban ezek a kotoszavak es kapcsoloszavak mutattak meg a 
szerzo gondolatmenetenek iranyat. Ezek a szavak gyakran alapveto jelentoseggel birtak 
abban, hogy meghatarozhassuk, hogy pontosan mit is akar a szerzo mondani. 

B. Itt egy lista nehany koto es kapcsoloszoval es azok jelentesevel (ezeknek az 
informacioknak a tobbseget a kovetkezo konyvbol gyujtottiik ossze: H. E. Dana es Julius 
K. Mantey: A Manual Grammar of the Greek New Testament [Kezikonyv a Gorog 
Ujszovetseg Nyelvtanarol]). 

1 . Idot j elzo kapcsoloszavak 

a. epei, epeide, hopote, hos, bote, hotan (subj .) - "mikor, amikor" 

b. /2eo5-"amig" 

c. hotan, epan (subj .) - "amikor csak, akarmikor" 

d. heos, achri, mechri (subj .) - "addig" 

e. priv (infm.) - "elott, mielott" 

f hds - "miota, 6ta, mikor, amikor" 

2. Logikai kapcsoloszavak 

a. celhatarozoi 

(1) hina (subj.), hopos (subj.), hos - "azert hogy, hogy" 

(2) hoste (hangsulyos targyeseti fonevi igenev) - "hogy" 

(3) pros (hangsulyos targyeseti fonevi igenev) vagy eis (hangsulyos targyeseti 
fonenevi igenev) - "hogy" 

b. Okozati (a ok es a szandek nyelvtani formal kozott szoros hasonlosag van) 
(1) hoste (fonevi igenev, ez a leggyakoribb) - "azert hogy, igy aztan" 



(2) hiva (subj .) - "azert hogy" 

(3) ara - "hogy" 

c. Okozati 

(1) gar (okozo/hatas vagy ok/kovetkezmeny) - "mert" 

(2) dioti, hotiy - "mert" 

(3) epei, epeide, hos - "mivel" 

(4) dia (targyesettel es hangsiilyos fonevi igenewel) - "mert" 

d. Feltetelezo 

(1) ara, poinum, hoste - "ezert aztan" 

(2) dio (a legerosebb feltetelezo kotoszo) - "ami alapjan, amiert, ezert" 

(3) oun - "ezert, tehat, aztan, kovetkezeskeppen" 

(4) toinoun - "ennek megfeleloen" 

e. Ellentetet kifejezo 

(1) alia (eroteljes ellentetet kifejezo) - "de, kiveve" 

(2) de - "de, bar, megis, masresztol" 

(3) kai - "de" 

(4) mentoi, oun - "mindazonaltal" 

(5) plen - "mindamellett" (leginkabb a Lukacsban fordul elo) 

(6) oun - "mindazonaltal" 
f Osszehasonlitas 

(1) hos, kathos (osszehasonlito mellekmondatokat kot ossze) 

(2) kata (osszetett szavakban, katho, kathoti, kathdsper, kathaper) 

(3) hosos (a Zsidokhoz irt levelben) 

(4) e - "mint" 

g. Folyamatossagot vagy sorozatossagot kifejezo 

(1) de - "es, most" 

(2) kai - "es" 

(3) tei - "es" 

(4) hina, oun - "hogy" 

(5) oun - "aztan" (a Janosban) 
3 . Nyomatekosito 

a. alia - "minden bizonnyal, igen, valoban" 

b. ara - "valoban, csakugyan, minden bizonnyal, valoban" 

c. gar - "de valoban, biztosan, valoban" 

d. de - "valoban" 

e. ean - "eppen, valoban, igazan" 
f kai - "eppen, valoban, igazan" 
g. mentoi - "valoban" 

h. oun - "valoban, mindenkepp" 

VII. FELTETELES MONDATOK 

A. A FELTETELES MONDAT olyan mondat, ami egy vagy tobb felteteles 
mellekmondatot tartalmaz. Ez a nyelvtani szerkezet segiti az ertelmezest, mert megadja 
a felteteleket, okokat vagy okozatokat, amiert a foige cselekmenye megtortenik, vagy 
epp nem tortenik meg. Negy fajta felteteles mondat mondat letezett. Onnan indul, hogy 
valami igaznak tiint a szerzo szempontjabol, vagy az iras celja miatt, es afele tart, ami 
csak egy ohaj, kivansag volt. 



B. Az ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT olyan cselekedetet vagy allapotot fejezett 
ki, ami a szerzo szemszogebol vagy celjai miatt igaznak tiint, meg akkor is, ha azt a "ha" 
szoval fejezte ki. Szamos szovegkornyezetben a "mivel" szoval lehetne forditani, de a 



magyar fordltasok a "ha" szot hasznaljak (vo. Mate 4:3; Roma 8:31). Mindazonaltal ez 
nem azt akama jelolni, hogy minden ELSO TIPUSU FELTETELES MONDAT igaz 
valosag lenne. Gyakran arra hasznaltak, hogy egy vitaban erveljenek vele, vagy hogy 
kiemeljenek egy teves kovetkeztetest (vo. Mate 12:27). 

C. A MASODIK TIPUSU FELTETELES MONDATot gyakran hivjak "tenyekkel 
ellentetesnek". Olyas valamit alllt, ami a valosaggal szemben allt, csak azert, hogy 
bebizonyltson valamit vagy hogy ramutasson valamire. Peldaul: 

1. "Ha 6 volna ama profeta, tudna, ki ez, es tudna, hogy ez az asszony, aki hozzaer: 
biinos." (Lukacs 7:39) 

2. "Mert ha hinnetek Mozesnek, hinnetek nekem." (Janos 5:46) 

3. "Ha meg mindig embereknek akamek tetszeni, nem volnek Krisztus szolgaja." (Gal. 
1:10) 

D. A HARMADIK TIPUS egy lehetseges jovobeli esemenyrol szol. Gyakran feltetelezi a 
cselekmeny valosziniiseget. Altalaban magaban foglalja az eshetoseget is. A foige 
cselekmenye a "ha" mellekmondatban szereplo cselekmenytol fiiggoen lehetseges. 
Peldak az L Janosbol: 1:6-10; 2:4,6,9,15,20,21,24,29; 3:21; 4:20; 5:14,16. 

E. A NEGYEDIK TIPUS all legtavolabb a lehetosegtol. Nagyon ritka az USZ-ben. 
Tulajdonkeppen nines is olyan teljes NEGYEDIK TIPUSU FELTETELES MONDAT, 
amelyikben a feltetel mindket resze illik a defmicioba. Egy pelda a reszleges 
NEGYEDIK TIPUSRA az I. Peter 3:14 nyito mellekmondata. Egy masik pelda a 
reszleges NEGYEDIK TIPUSRA az Apcsel 8:3 1 -ben egy osszegzo mellekmondat. 

VIII. TILTASOK 

A. A JELENIDEJU FELSZOLITAS a TAGADOSZOCSKAVAL gyakran (de nem 
kizarolagosan) arra helyezi a hangsulyt, hogy befejezzenek egy olyan cselekedetet, ami 
mar folyamatban volt. Peldaul: "ne gyiijtsetek magatoknak kincseket a foldon" (Mate 
6:19); "ne aggodjatok eletetekert" (Mate 6:25); "Tagjaitokat se adjatok oda a biin 
szolgalatara, hogy a gonoszsag fegyvereive legyenek" (Roma 6:13); "ne szomoritsatok 
meg az Isten Szentlelket" (Ef. 4:30); "ne reszegedjetek meg a bortol" (5:13). 

B. Az AORISZT KOTOMOD a ME SZOCSKAVAL azt hangsulyozza, hogy el ne 
kezdjenek egy cselekedetet. Peldaul: "ne gondoljatok" (Mate 5:17); "ne aggodjatok 
tehat" (Mate 6:31); "ne szegyelld" (II. Tim. 1:8). 

C. A DUPLA TAGADAS A KOTOMODDAL egy nagyon nyomatekos tagadas. "Soha de 
soha" vagy "semmilyen koriilmenyek kozott". Peldaul: "nem lat halalt soha" (Janos 
8:51); "inkabb nem eszem bust soha" (I. Kor. 8:13). 

IX. ANEVELO 

A. A koine gorogben a hatarozott nevelonek hasonlo volt a hasznalata, mint az angolban es 
a magyarban "a/az". Az alapveto funkciqja az volt, hogy "mutatokent" felhivja a 
figyelmet a szora, nevre vagy a kifejezesre. Ennek hasznalata szerzorol szerzore 
valtozott az Ujszovetsegben. A hatarozott nevelo a kovetkezo modokon is funkcionalhat: 

1 . kontraszt eszkozekent, mutatonevmaskent; 

2. egy mar korabban bemutatott targyra vagy szemelyre valo utalas jelekent; 

3. segit azonositani az alanyt a mondatban a kotoigevel. Peldaul: "Az Isten Lelek" 
(Janos 4:24); "az Isten vilagossag" (I. Janos 1:5); "Isten a szeretet" (4:8,16). 



B. A koine gorogben nem volt hatarozatlan nevelo, mint a magyarban az "egy". A 
hatarozatlan nevelo hianya jelentheti, hogy 

1. valaminek a jellemere vagy a minosegere figyel; 

2. valaminek a kategoriaj ara figyel. 

C. Az USZ-i szerzok nagyon szeleskoriien valtogattak a nevelo hasznalatat. 
X. A HANGULYOZAS MODJAI A GOROG UJSZOVETSEGBEN 

A. A hangsulyozas technikai az Ujszovetsegben szerzorol szerzore valtoztak. A 
legkovetkezetesebb es legformalisabb szerzok Lukacs es a Zsidokhoz irt level szerzqje 
voltak. 

B. Mar korabban is megallapltottuk, hogy az AORISZT AKTIV KIJELENTES volt a 
standard a hangsuly tekinteteben a jeloletlen, de barmilyen mas igeidonek, igealaknak 
vagy igemodnak jelentosege volt az ertelmezesben. Ez persze nem azt akarna jelenteni, 
hogy az AORISZT AKTIV KIJELENTESt nem hasznaltak siiriin nyelvtanilag 
jelentosegteljes ertelemben. (pelda: Roma 6:10 [ketszer]). 

C. A szorend a koine gorogben 

1 . A koine gorog nyelv ragozott nyelv volt, igy nem fiiggott a szorenden, csakugy mint 
a magyar. Igy aztan a szerzo megvaltoztathatta a normalis elvart szorendet, hogy 
megmutathassa, hogy: 

a. a szerzo mit akart kihangsulyozni az olvaso szamara; 

b. azt, amirol a szerzo azt gondolhatta, hogy az olvaso szamara meglepo lesz; 

c. mi foglalkoztatta a szerzot a szlve melyen. 

2. A normal szorenden a gorog nyelvben meg mindig nem allapodtak meg. 
Mindazonaltal a feltetelezett normal szorend a kovetkezo: 

a. kotoigek eseten 

(1) ige 

(2) alany 

(3) kiegeszitok 

b. targyas igek eseten 

(1) ige 

(2) alany 

(3) targy 

(4) indirekt targy 

(5) eloljaroi kifejezesek 

c. nevszoi csoportoknal 

(1) fonev 

(2) melleknevkepzo 

(3) eloljaroi kifejezesek 

3. A szorend lehet nagyon fontos ertelmezesi eszkoz. Peldaul: 

a. "Bajtarsi jobbjukat nyujtak nekem es Barnabasnak" (Karoli fordltas). A "bajtarsi 
jobb" kifejezes az eredetiben kette lett valasztva a mondat elejere es vegere 
keriilt, hogy megmutassa annak jelentoseget (Gal. 2:9). 

b. "Krisztussal egyiitt" a mondat elejen van. A halala kozponti helyen van (Gal. 
2:20). 

c. "Regen sokszor es sokfelekeppen" (Zsid. 1:1) is a mondat elejen szerepel. Igy 
jelentette ki Isten magat, s ez volt kiemelve, nem pedig a teny, hogy kijelentette 
magat. 



D. Altalaban nemi foku hangsulyt a kovetkezo modokon fejeztek ki: 

1. Annak a nevmasnak az ismetlese, ami mar megjelent az ige ragozott alakjaban. 
Peldaul: "veletek vagyok..." (Mate 28:20) 

2. Egy elvart kapcsolat vagy egy masik kapcsolo eszkoz hianya a szavak, kifejezesek, 
mellekmondatok vagy mondatok kozott. Ezt asyndeton-nak nevezik ("nem kotott"). 
A koto alak elvarhato lett volna, tehat annak hianya figyelemfelkelto. Peldaul: 

a. A Boldogmondasok, Mate 5:3 (a lista ki van hangsulyozva) 

b. Janos 14:1 (uj tema) 

c. Roma 9:1 (uj bekezdes) 

d. II. Kor. 12:20 (alistathangsulyozza) 

3. Egy adott szovegkornyezetben levo szavak es kifejezesek ismetlese. Peldaul: 
"magasztaljuk dicsoseges kegyelmet" (Ef. 1:6,12, 14). Ezt a kifejezest arra 
hasznaltak, hogy a Szentharomsag mindharom szemelyenek munkajat bemutassak. 

4. Egy idioma vagy sz6- (hang) jatek kifejezesek kozott 

a. eufemizmus (szepito kifejezesek) - tabu temakrol beszelve helyettesito szavakat 
hasznal, mint az "alvas" a halalra (Janos 11:11-14) vagy a "lab" szot a ferfi nemi 
szervre (Ruth 3:7-8; I. Sam. 24:3 - bar a magyar fordltas ezt nem Igy hozza, az 
angolban es az eredetiben az szerepel, hogy betakara labat-a ford, megjegy.). 

b. Kerteles vagy mellebeszeles - Isten nevenek mas szavakkal valo 
behelyettesitese, mint a "menny kiralya" (Mate 3:21), vagy "egy hang a 
mennybol" (Mate 3:17). 

c. szokepek 

(1) lehetetlen tiilzasok (Mate 3:9; 5:29-30; 19:24) 

(2) enyhe tulzasok (Mate 3:5; Apcsel 2:36) 

(3) megszemelyesitesek (I. Kor. 15:55) 
(4)ir6nia(Gal. 5:12) 

(5) kolt6ireszek(Fil. 2:6-11) 

(6) hang-jatekok szavakkal 

(a) "egyhaz" 

(i) "egyhaz" (Ef 3:21) 
(ii)"elhIvas"(Ef 4:1,4) 
(iii) "elhlvattatok" (Ef 4:1,4) 

(b) "szabad" 

(i) "szabad asszony" (Gal. 4:31) 
(ii) "szabadsag" (Gal. 5:1) 
(iii) "szabaditott" (Gal. 5:1) 

d. idiomatikus nyelvezet - olyan nyelvezet, ami altalaban kulturalis es specifikus: 

(1) az "etel" kepletes hasznalata (Janos 4:31-34) 

(2) a "Templom" sz6 kepletes hasznalata (Janos 2:19; Mate 26:61) 

(3) az egyiitterzes heber idiomaja, "gyiilol" (I. Mozes 29:31; V. Mozes 21:15; 
Lukacs 14:36; Janos 12:25; Roma 9:13) 

(4) "Mind" szemben a "sok" kifejezessel. Vesd ossze az Ezs. 53:6-ot, 
("mindnyajan") az 53:11, 12-vel ("sokak"). Ezek a kifejezesek egymas 
szinonimai, mint ahogy azt a Roma 5:18 es 19 mutatja. 

5. Egyetlen sz6 helyett a teljes nyelvi kifejezes hasznalata. Peldaul: "Az Ur Jezus 
Krisztus". 

6. Az aoutos kifejezes kiilonleges hasznalata 

a. nevelovel hasznalva (jelzoi allapot) "hasonlo, ugyanolyan" -nak fordltottak 

b. amikor nevelo nelkiil hasznaltak (allitmanyi allapot) akkor intenziv visszahato 
nevmaskent forditottak - "magat". 



E. Azok a Biblia olvasok, akik nem gorogiil olvassak, szamos mas modon azonoslthatjak a 
hangsulyos reszeket: 

1 . Elemzo lexikon es parhuzamos gorog/magyar szovegii biblia hasznalata. 

2. Kiilonbozo forditasok osszehasonlitasa, foleg azoke, amik mas-mas modszerii 
forditasokat alkalmaztak. Peldaul: "szorol szora" valo forditasok (angol nyelvu:KJV, 
NKJV, ASV, NASB, RSV, NRSV,) osszehasonlitasa "dinamikusan megfelelo" 
forditasokkal (Williams, NIV, NEB, REB, JB, NJB, TEV). Nagyszerii segitseg lehet 
a Baker kiado The Bible in Twenty-Six Translations (A Biblia Huszonhat 
Forditasban) cimii konyve. 

(A fent emlitett Biblia forditasok kizarolag angol nyelven talalhatoak meg, magyarul 
nines ennyi elerheto forditas - a ford, megjegy.) 

3. Joseph Bryant Rotherham: The Emphasized Bible (Hangsulyozo Biblia) (Kregel, 
1994). 

4. Tulzoan sz6 szerinti forditasok hasznalata 

a. The American Standard Version 1 90 1 -bol . 

b. Rober Young: Young's Literal Translation of the Bible (Young Sz6 Szerinti 
Bibliaforditasa), (Guardian Press, 1976) 

A nyelvtan tanulmanyozasa unalmas, viszont sziikseges a helyes ertelmezeshez. Ezeknek a 
tomor defmicioknak, hozzafiizeseknek es peldaknak celja az, hogy batoritsa es felkeszitse a gorogiil 
nem tudokat, hogy az ebben a kotetben szereplo nyelvtani jegyzeteket hasznalni tudjak. Ezek a 
defmiciok viszont elegge le vannak egyszeriisitve. Nem szabad oket dogmatikus, rugalmatlan 
modon hasznalni, hanem inkabb lepcsokent egy melyebb megertes fele az Ujszovetseg 
mondattanaban. Remelhetoleg ezek a defmiciok abban is segitenek az olvasoknak, hogy megertsek 
a tobbi tanulmanyozast elosegito eszkozoket, ugy, mint az Ujszovetseg technikai kommentarjait. 

Kepesnek kell lenniink arra, hogy meggyozodjiink az ertelmezesiink helyessegerol azokon az 
informaciokon alapulva, amiket a Biblia szovegeiben talalhatunk. A nyelvtan az egyike ezeknek a 
segito eszkozoknek; a tobbi ilyen informacioforras a tortenelmi hatter, irodalmi szovegkornyezet, 
kortars forrasok szohasznalata es parhuzamos szovegreszek. 



FUGGELEK2 
SZOVEGKRITIKA 



Ezt a temat oly modon targyaljuk, hogy elmagyarazom az ebben a kommentarban talalhato 
szovegi megj egyzeseket. Akovetkezo vazlatot fogjuk hasznalni: 

I. Az Angol Biblia szovegi forrasai 

A. Oszovetseg 

B. Ujszovetseg 

II. A szovegkritika problemainak es teoriainak tomor ismertetese. 

III. Ajanlott forrasok tovabbi kutatasokhoz. 



I. Az angol Biblia szovegi forrasai 

A. Oszovetseg 

1. A Maszoreta szovegek (angolul az MT betiikkel jelolik) - Az a heber 
massalhangzqjelolessel ellatott szoveg, amit Aquiba Rabbi allitott ossze Kr u. 100- 
ban. A maganhangzok jelolesei, az ekezeteket, a szeljegyzeteket, az irasjeleket es a 
bekezdesi jeleket Kr u-i hatodik szazadban kezdtek el hasznalni, es a Kr u-i 
kilencedik szazadban fejeztek be. A zsido tudosok egy csoportja, a Maszoreta 
tudosok keszitettek ezeket. A szovegi forma, amit hasznaltak, ugyanaz a forma volt, 
amit a Misnanal, a Talmudnal, a Targumoknal, a Peshittanal (sziriai forditas) es a 
Vulgatanal hasznaltak. 

2. Septuaginta (LXX) - A hagyomany szerint a Septuagintat 70 zsido irastudo vegezte 
el 70 nap alatt az alexandriai konyvtar szamara II. Ptolemaiosz kiraly(Kr. e. 285-246) 
tamogatasaval. A forditasokat allitolag egy Alexandriaban elo zsido vezeto keresere 
keszitettek. Ez a hagyomany "Arieszteasz Levelebol" szarmazik. Az LXX eredete 
nemregiben egy masik heber szovegi hagyomanynak lett tulajdonitva, ami Aquiba 
Rabbi szovege volt (MT). 

3. Holttengeri tekercsek (DSS) - A holttengeri tekercseket a Kr elotti romai korban 
irtak (Kr. e. 200 - Kr. u. 70) az egyik zsido szeparatista szekta tagjai, az Esszenusok. 
A heber keziratok, amiket a Holt Tenger koriil szamos lelohelyen talaltak meg, nemi 
kiilonbseget mutatnak a MT es a LXX heber szovegi csoportjatol. 

4. Nehany konkret pelda, hogy ezeknek a szovegeknek az osszehasonlltasa hogyan 
segitette az Oszovetseg megerteseben azokat, akik ertelmezni akartak azt. 

a. Az LXX segitett a forditoknak es a tudosoknak megerteni az MT-t. 

(1) az LXX azt mondja, Ezs. 52:14: "Sokan iszonyodtak tole " (magyar 
uj forditas). 

(2) az MT az mondja, Ezs 52:14 "Mikeppen eliszonyodtak toled sokan" (magyar 
Karoli forditas). 

(3) az Ezs 52:15-ben a nevmas megkiilonboztetese az LXX-ben meg lett erosltve 

(a) LXX, "Bamulatba ejt majd sok nepet" 

(b) MT, ' Akeppen ejt amulatba sok nepeket" 

b. A DSS segitett a forditoknak es a tudosoknak megerteni az MT-t. 

(1) A DSS azt mondja, Ezs. 21:8: "Es kialta, mint oroszlan: Uram az ortoronyban 
allok" 

(2) az MT azt mondja, Ezs. 21:8: "es kialtottam, mint egy oroszlan: en Uram, 
orhelyemen allok minden nap" 

c. Mind az LXX mind a DSS segitett az Ezs. 53:11 jelentesenek tisztazasaban 



(1) az LXX es a DSS ezt mondja: "Lelki gyotrelmeitol megszabadulva latja oket, 
es megelegedett lesz" 

(2) az MT ezt mondja: "Mert lelke szenvedese folytan latni fog, es megelegszik" 

B. Ujszovetseg 

1. Tobb mint 5300 teljes vagy reszleges kezirata letezik a Gorog Uj szovetsegnek. 
Koriilbeliil 85 papiruszra Irodott, es 268 Irodott csupa nagybetiivel (uncialis vagy 
majusculus). Kesobb, koriilbeliil a Kr. u-i kilencedik szazad kornyeken 
kifejlesztettek a folyamatos Irast (minusculus vagy kisbetiis). A gorog keziratok Irott 
formaban koriilbeliil 2700-at szamlalnak. Tovabba van koriilbeliil 2100 olyan 
Szentlras masolat vagy azok listai, amiket az Istentiszteleteken hasznaltak, es 
lekcionariumoknak hivjuk oket. 

2. Az Ujszovetseg reszeit tartalmazo, koriilbeliil 85 gorog keziratot, amit papiruszra 
irtak, mind muzeumokban orzik. Nemelyik a Kr u-i masodik szazadbol szarmazik, 
de a legtobb a harmadik vagy a negyedik szazadbol valo. Egyik ilyen MSS sem 
tartalmazza a teljes Uj szovetseget. Csak azert, mert ezek a legregebbi Ujszovetseg 
masolatok, az meg nem jelenti automatikusan azt, hogy ezeknek kevesebb valtozatuk 
lenne. Nagyon sokat ezek koziil gyorsan masoltak le helyi hasznalatra. Nem nagyon 
figyeltek oda a pontossagra a folyamat soran. Igy aztan eleg sok valtozat letezik. 

3. A Codex Sinaiticust, amit a heber X (aleph vagy 01) betii jelzett, Tischendorf talalta 
meg a Sinai hegyen a Szent Katalin kolostorban. A Kr u-i negyedik szazadbol 
szarmazik, es az OSZ LXX masolatat es a gorog USZ-et is tartalmazza. Az 
"Alexandriai Szovegtipusba" tartozik. 

4. A Codex Alexandrinus, amit az "A" betiivel vagy (02)-vel jeleztek, es az otodik 
szazadbol szarmazo gorog kezirat, amit Egyiptomban, Alexandriaban talaltak. 

5. A Codex Vaticanus, amit a "B" betiivel vagy (03) szammal jeloltek, a romai Vatikan 
konyvtarban talaltak, es a negyedik szazad kozepere teheto a szarmazasa. 
Tartalmazza az OSZ LXX valtozatat es a gorog USZ-et is. Az "Alexandriai 
Szovegtipusba" tartozik. 

6. A Codex Ephraemi, amit a "C" betiivel vagy a (04) szammal jelolnek, egy otodik 
szazadi gorog kezirat, ami nagyon toredekes. 

7. A Codex Bezae, amit a "D" betiivel vagy a (05) szammal jelolnek, egy otodik szazadi 
gorog kezirat. Ez az egyik legfobb kepviselqje az ugynevezett "Nyugati 
Szovegtipusnak". Sok hozzacsatolast tartalmaz es a legfobb gorog forras, amit a 
King James Angol forditashoz hasznaltak. 

8. Az USZ-i MSS harom, de lehet, hogy negy csaladba sorolhato, amik hasonlo 
jellemzokkel rendelkeznek. 

a. Alexandriai szovegtipus Egyiptombol 

(1) P^\ P^"^ (kb. Kr u. 200-b61), amik az Evangeliumokat jegyzik fel 

(2) P^'^ (kb. Kr u. 225-b61), ami Pal leveleit jegyzi fel 

(3) P^^ (kb. Kr u. 22-250-b61, ami Peter es Judas leveleit jegyzi fel 

(4) Codex B, amit Vaticanusnak is hivnak (kb. Kr u. 325-b61), ami a teljes O es 
Uj szovetseget tartalmazza 

(5) Origenesz ebbol a szovegtipusbol idez 

(6) tovabbi MSS, amik ugyanezt a szovegtipust alkalmazzak: X, C, L, W, 33 

b. Nyugati szovegtipus Eszak Afrikabol 

(1) eszak afrikai egyhazatyak idezeteibol, pi. Tertullianus, Cyprianus, es az O 
latin forditas 

(2) Szent Irenaeus idezetei 

(3) Tatianosz idezetei es mas O sziriai forditasokbol szarmazo idezetek 

(4) Codex "D" "Bezae" is ezt a szovegtipust koveti 

c. Kelet Bizanci szovegtipus Konstantinapolybol 



(1) ez a szovegtipus az 5300 MSS 80%-aban fellelheto 

(2) a szlriai Antiokhiabol valo egyhazatyak ideztek: kappadociaiak, Aranyszaju 
Szent Janos es Theodoretosz 

(3) Codex A, csak az evangeliumokban 

(4) Codex E (nyolcadik szazadi) a teljes USZ 

d. a negyedik lehetseges szovegtipus a "Cezareai szovegtipus" Palesztlnabol 

(1) elsodlegesen csak is Markban talalhato 

(2) nehany ezt alatamaszto kezirat a P'*'^ es a W 

II. A szovegkritika problemainak es teoriainak tomor ismertetese. 

A. Hogyan keletkeztek a valtozatok 

1 . nem szandekos vagy veletlen (a legtobb elofordulas ebbol szarmazik) 

a. a kezzel torteno masolas soran bekovetkezo tevesztesek mikor a szem hibazik, 
azaz ket hasonlo sz6 masodik elofordulasat olvassa csak el, Igy az osszes 
kozbeeso szot kihagyja (homoioteleuton, azaz "hasonlo vegzodesek") 

(1) a szem tevedese, kihagy egy betiit vagy szotagot, aminek ketszer kellene 
elofordulni a szoban vagy kifejezesben (haplography) 

(2) az elme tevedese, mikor is egy kifejezest vagy egy sort megismetel s gorog 
szovegben (dittography) 

b. a fill tevedese a kezzel torteno lejegyzesek alkalmaval, amikor a szoveget tollba 
mondtak, es helyteleniil betiiztek a szot (itacism). A helytelen helyeslras miatt 
gyakran egy hasonloan hangzo gorog sz6 keriilt lejegyzesre. 

c. a korai gorog szovegekben nem voltak fejezet es vers beosztasok, nem volt vagy 
csak keves Irasjelt hasznaltak es nem volt a szavak kozott sziinet. Lehetseges volt 
a betiiket mas helyeken felosztani, mas szavakat formalva ezaltal. 

2. szandekos 

a. a masolt szoveg nyelvtani formajat javltando valtoztatasokat vegeztek 

b. valtoztatasokat vegeztek, hogy a szoveget mas bibliai szovegekkel egyezove 
tegyek (parhuzamos reszek harmonizaciqja) 

c. azaltal sziilettek a valtozatok, hogy ket vagy tobb valtozatot egy hosszii 
egybefiiggo szovegge formal tak (conflation) 

d. a szovegben felfedezett hibat kijavltottak, Igy valtoztatast eszkozoltek (vo. I. Kor 
11:27 es I. Janos 5:7-8) 

e. bizonyos hozzacsatolt informaciok, mint peldaul a tortenelmi hatter vagy a 
helyes ertelmezes a szoveg melle lett feljegyezve a margora egy bizonyos 
Irastudo altal, majd egy masik Irastudo kesobb belehelyezte azt a szovegbe (vo. 
Janos 5:4) 

B. A szovegkritika alapveto tanai (logikus utmutatasok a szoveg eredeti olvasatara, amikor 
mas valtozatok is leteznek) 

1 . valoszlniileg a legfurabb vagy nyelvtanilag a legszokatlanabb szoveg az eredeti 

2. valoszlniileg a legrovidebb szoveg az eredeti 

3. a regebbi szoveg nagyobb sulyt kap az eredetihez valo nagyobb kozelsege miatt, 
minden mas egyenlo 

4. az olyan MSS szovegek, amik foldrajzilag elteroek, altalaban az eredeti olvasattal 
rendelkeztek 

5. azokat a doktrinalisan gyengebb szovegeket, legfokeppen azokat, amik a kezirat 
keletkezesi idejeben fo teologiai vitakat okozo temakhoz kapcsolodtak, mint peldaul 
a Szentharomsag az I. Janos 5:7-8-ban, kellene inkabb preferalni 

6. az a szoveg, ami a tobbi valtozat eredetet a legjobban meg tudja magyarazni 

7. ket idezet, ami segit megmutatni az egyensiilyt ezek kozott a problemat okozo 



valtozatok kozott 

a. J. Harold Greenlee, Introduction to New Testament Textual Criticism (Bevezetes 
az Ujszovetseg Szovegkritikajaba) clmii konyvenek 68. oldala: 

"Egyetlen kereszteny tan sem nyugszik vitathato szovegeken; es az USZ-et 
tanulmanyozonak ovakodnia kellene attol, hogy arra torekedjen, hogy a sajat 
szovege sokkal inkabb ortodox vagy doktrinalisan erosebb legyen, mint az 
ihletett, eredeti szoveg". 

b. W. A. Criswell azt mondta Greg Garrisonnak a The Birminghem NewsibX, hogy 6 
(Criswell) nem hiszi, hogy a bibliaban minden sz6 ihletett, "legalabb is nem 
minden sz6 az, ami a modem kozossegnek adatott a forditok altal az evszazadok 
alatt". Criswell azt mondta, hogy "en nagyon is hiszek a szovegkritikaban. Es 
mint ilyen, azt gondolom, hogy a Mark evangeliumanak masodik fele 
eretnekseg: ez egyaltalan nem ihletett, csak kitalacio . . . Amikor osszehasonlitod 
azokat a keziratokat, amik j6 regiek, nem talalsz semmi olyasmit, mint a Mark 
konyvenek osszegzese. Valaki egyszeriien hozzacsatolta ..." 

Az SBC hibatlansag mellett alio patriarkak is azt vallottak, hogy a "besziiras" 
a Janos 5-ben is nyilvanvalo, ami arrol szol, hogy Jezus a Bethesda tavanal 
van. Es Judas ongyilkossaganak ketfele feljegyzeset targyalja (vo. Mate 27 es 
Apcsel 1): "ezy csak ketfele nezopont az ongyilkossagrol", mondta Criswell. 
"Ha benne van a Bibliaban, akkor van ra j6 magyarazat, hogy miert van 
benne. Es Judas ongyilkossagarol szolo ket feljegyzes szerepel a bibliaban". 
Majd hozzatette: "A szovegkritika onmagaban egy nagyszerii tudomany. Nem 
valami olyan, ami miilo vagy arcatlan. Ehelyett inkabb dinamikus es 
kozponti ..." 

III. Kezirati problemak (szovegkritika) 

A. Aj anlott forrasok tovabbi kutatasokhoz 

1. R. H. Harrison: Biblical Criticism: Historical, Literary and Textual, (Bibliai Kritika: 
Tortenelmi, Irodalmi es Szovegi) 

2. Bruce M. Metzger: The Text of the New Testament: Its Transmission, Corruption and 
Restoration (Az Ujszovetseg Szovege: Annak Atadasa, Megromlasa es 
Helyreallitasa) 

3. J. H. Greenlee: Inroduction to New Testament Textual Criticism (Bevezetes az 
Ujszovetsegi Szovegkritikaba) 



FUGGELEK 3 
SZOJEGYZEK 



Adopcianizmus. Ez volt az egyik legkorabbi nezetek egyike, ami Jezus az istenseghez valo 
viszonyaval foglalkozott. Alapvetoen azt bizonygatta, hogy Jezus minden tekintetben 
normalis ember volt, es hogy Isten bizonyos ertelemben orokbe fogadta a keresztsegekor (vo. 
Mate 3:17; Mark 1:11) vagy a feltamadasakor (vo. Roma 1:4). Jezus annyira peldaertekii 
eletet elt, hogy Isten egy adott alkalommal (keresztsege vagy feltamadasa) "fiava" fogadta 
(vo. Roma 1:4; Fil. 2:9). Ez a korai egyhaz es egy nyolcadik szazadi kisebbseg nezete volt. 
Ahelyett, hogy Isten emberre lett volna (testet-oltes) ezt megfordltja, es az ember valik 
Istenne! 

Nagyon nehez szavakba onteni, hogy Jezus, az Istenseg Fiii alakja, a mindenek elott letezo 
istenseg, megjutalmaztatott vagy felmagasztaltatott a peldaertekii eleteert. Ha mar eleve Isten 
volt, akkor hogyan lehet megjutalmazni? Ha mindenek elott letezo isteni dicsosegben volt, 
hogyan lehetne meg jobban megtisztelni? Bar eleg nehez ezt nekiink felfogni, az Atya 
valahogy megtisztelte Jezust egy bizonyos, kiilonleges ertelemben azert, hogy tokeletesen 
beteljesitette az Atya akaratat. 

Alexandria Kodex azaz a Codex Alexandrinus. A Kr u-i otodik szazadbol, Egyiptombol, 
Alexandriabol szarmazo gorog kezirat, ami magaban foglalja az Oszovetseget, az Apokrif 
Iratokat, es az Ujszovetseg nagy reszet. Ez az egyik legjelentosebb forrasunk a teljes gorog 
Uj szovetseghez (kiveve Mate bizonyos reszei, Janost es a II. Korinthust). Amikor ez a 
kezirat, amit "A" betiivel jelolnek, es az a kezirat, amit "B" betiivel jelolnek (Codex Vaticanus 
azaz a Vatikani Kodex) megegyeznek egy bizonyos szoveggel kapcsolatban, akkor azt a reszt 
a legtobb esetben a legtobb tudos eredetinek fogadja el. 

Alexandria! Iskola. Ez a bibliaertelmezesi metodus Egyiptomban, Alexandriaban alakult ki a Kr. 
u-i. masodik szazadban. Philon alapveto ertelmezo alapelveit hasznalja, aki Platon kovetqje 
volt. Gyakran nevezik ezt az allegorikus modszernek is. Ez volt az uralkodo nezet az 
egyhazban egeszen a Reformacioig. A legnagyobb tamogatoi Origenesz es Szent Agoston 
voltak. (Lasd Moises Silva: Has the Chruch Misread The Bible? (Az Egyhaz Vajon 
Felreertette a Bibliat?), Academic kiado, 1987) 

Allegoria. Egyfajta bibliai ertelmezes, ami eredetileg az alexandriai judaizmuson beliil fejlodott ki. 
Az alexandriai Philon nepszeriisitette. Az alapveto lokese az volt, hogy azt szerettek volna 
megtenni, hogy a szemely kulturajaban vagy filozofiai rendszereben szamara relevanssa 
tegyek az Irasokat, de azaltal, hogy a Biblia tortenelmi es/vagy irodalmi szovegkomyezetet 
mellozik. Az Irasok minden szovege mogott valami rejtett vagy szellemi jelentest keres. El 
kell ismemi, hogy Jezus a kovetkezo helyeken ritkan hasznalt allegoriat, hogy az igazsagot 
kommunikalja: Mate 13; es Pal a Galata 4-ben. Ez viszont, mindazonaltal tipologia volt, s 
nem pedig szigoni ertelemben vett allegoria. 

Analitikus (elemzo) lexikon. Ez egy olyan kutatasi segedeszkoz, ami segit, hogy az 
Ujszovetsegben minden gorog format azonosithassunk. Ez egy osszeallitas, gorog abece 
sorrendben rendezi a formakat es az alapveto defmiciokat. Tovabba hozzailleszt egy 
interlinearis forditast is, ami segiti a gorogiil olvasni nem tudo hivoket, hogy az ujszovetsegi 
gorog nyelvtani es szintaktikai formakat elemezhesse. 



Analogia a Szentirasban. Ez az a kifejezes, amit arra a nezetre hasznaltak, hogy a Biblia egesze 
Istentol ihletett, ezert nem ellentmondo, hanem kiegeszlto. Ez az elofeltetelezett megerosltes 
az alapja annak, hogy parhuzamos igereszeket hasznalnak a bibliai szoveg ertelmezesehez. 

Antiokhiai Iskola. Ez a modszer a bibliai ertelmezesre a Kr. u-i harmadik szazadban alakult ki a 
sziriai Antiokhiaban, valaszreakciokent az egyiptomi Alexandriabol szarmazo allegorikus 
modszerre. Alapveto lokese az volt, hogy a biblia tortenelmi jelentesere fokuszalt. Ugy 
ertelmezte a bibliat, mint egy normalis, emberi irodalmat. Ez az iskola belekeveredett abba 
az ellentmondasban, hogy Krisztusnak vajon ket termeszete volt (Nestorianizmus) vagy egy 
termeszete volt (teljesen Isten es teljesen ember). ARomai Katolikus Egyhaz eretneksegnek 
titulalta, es attette szekhelyet Perzsaba, de ennek keves jelentosege lett. Kesobb az alapveto 
hermeneutikai alapelvei a klasszikus Protestans Reformerek (Luther es Kalvin) ertelmezo 
alapelveive valtak. 

Antitezis, ellentetes. Ez egyike annak a harom leiro fogalomnak, amik a heber kolteszetben a 
sorok kozotti kapcsolatot jeloltek. Olyan versek soraihoz kapcsolodik, amiknek ellentetes 
volt ajelentesiik (vo. Peld. 10:1; 15:1). 

Antropomorfizmus. Azt jelenti, hogy "emberi tulaj donsagokkal valo felruhazas", s ezt a kifejezest 
arra hasznaltak, hogy az Istenrol szolo nyelvezetiinket defmialjak vele. Abbol a gorog szobol 
szarmazik, amit az emberisegre hasznaltak. Azt jelenti, hogy ugy beszeliink Istenrol, mintha 
O is ember lenne. Istent olyan fizikai, szociologiai es pszichologiai kifej ezesekkel irtak le, 
amik kotodnek az emberekhez (vo. I. Mozes 3:8; I. Kir. 22:19-23). Ez termeszetesen csak egy 
analogia. Bar nincsenek masfajta kategoriak vagy kifej ezesek amiket hasznalhatnank, csak az 
emberiek. Igy aztan az Istenrol valo tudasunk bar igaz, megis korlatozott. 

Apokaliptikus irodalom. Ez tulnyomoreszt, s lehetseges hogy kizarolagosan is, zsido miifaj volt. 
Titkos irassal irodott, amit abban az idoszakban hasznaltak, amikor a zsidokat idegen vilagi 
erok tamadtak meg vagy foglaltak el. Az a bibliai vilagnezet feltetelezi, hogy a szemelyes, 
megvalto Isten teremtette meg es iranyitja a vilag esemenyeit, es hogy Izrael kiilonlegesen is 
fontos az O szamara. Ez az irodalom vegso gyozelmet iger Isten kiilonleges erofeszitese altal. 

Nagyon is szimbolikus, kepzeletszotte elemeket es titkos kifejezeseket hasznal. Az 
igazsagot gyakran a kovetkezok hasznalataval fejezi ki: szinek, szamok, latomasok, almok, 
angyali kozbenjaras, titkos kodszavak es gyakran eles dualizmus a j6 es a gonosz kozott. 

Nehany pelda erre a miifajra: (1) az OSZ-ben, Etekiel (36-48-as fejezetek), Daniel (7-12- 
es fejezetek), Zakarias, es (2) az USZ-ben, Mate 24; Mark 13; II. Thessz. 2 es a Jelenesek 
konyve. 

Apologetika. Ez a gorog "jogi vedekezes" szotovebol szarmazik. Ez egy meghatarozott fegyelem a 
teologian beliil, ami arra torekszik, hogy bizonyitekot es racionalis erveket adjon a 
kereszteny hitre. 

A priori Ez lenyegeben az "elofeltetelezes" kifejezes szinonimaja. Mar korabban elfogadott es 
igaznak velt defmiciok, alapelvek es allaspontok hasznalataval torteno ervelest foglal 
magaban. Ezek olyan dolgok, amiket vizsgalgatas nelkiil elfogadunk. 

Arianizmus. Arius az egyiptomi Alexandriaban levo gyiilekezetben volt presbiter (eloljaro) a 
harmadik szazad vegen es a negyedik szazad elejen. O azt bizonygatta, hogy Jezus mindenek 



elott letezo volt, de nem volt isteni (legalabbis nem olyan ertelemben, mint az Atya), amit 
valoszlniileg a Peldabeszedek 8:22-3 1-gyel tamasztott ala. Alexandria piispoke nagy kihivas 
volt a szamara, aki evekig tarto ellensegeskedest kezdett (Kr. u. 318). Az Arianizmus a 
Keleti Egyhaz hivatalos hitvallasava valt. A Niceai Zsinat (Kr. u. 325) elitelte Ariust, es 
megerositette a Fiu teljes egyenloseget es istenseget. 

Arisztotelesz. O volt az okori Gorogorszag egyik filozofusa, Platon diakja es Nagy Sandor tanara. 
Az 6 befolyasa meg ma is nagyon sok modern tanulmany sok teriiletere eler Ez azert van, 
mert a megfigyeles es a besorolas altal megszerezheto ismeretet hangsulyozta. Ez a 
tudomanyos modszer egyik tana. 

A szemantika (jelentestan) teriilete. Ez egy bizonyos szohoz tartozo osszes jelentesi csoportjat 
foglalja magaban. Ez lenyegeben annak a bizonyos szonak a kiilonbozo 
szovegkomyezetekben elofordulo osszes mellekertelmet foglalja magaban. 

Autografiak azaz eredeti irasok. Ezek a biblia eredeti Irasainak a nevei. Ezek az eredeti, kezzel 
irott iratok elvesztek. Csak masolatok masolatai maradtak meg. Ez a forrasa sok szovegi 
valtozatnak a heber es a gorog keziratokban es az okori valtozatokban is. 

Bekezdes. Ez az alapveto ertelmezesi irodalmi egysege a prozanak. Egy kozponti temat s annak 
kibontasat tartalmazza. Ha ennel a legfobb egysegnel maradunk, akkor nem fogunk a 
lenyegtelen dolgokbol lenyegest gyartani, vagy nem fogjuk kihagyni az eredeti szerzo 
szandekat. 

Bezae Kodex azaz a Codex Bezae. Ez a hatodik szazadbol szarmazo gorog es latin kezirat. A "D" 
betii jelolik. Az evangeliumokat, az Apcselt es az alapveto leveleket tartalmazza. Szamos, 
irastudok altali hozzaadas jellemzi. A "Textus Receptus" (Elfogadott Szoveg) alapjat alkotja, 
ami a legfobb gorog kezirati hagyomany, ami az angol King James Version nevii 
bibliaforditas mogott all. 

Bibliai tekintely. Ezt a kifejezest egy nagyon is specifikus ertelemben hasznaltak. Ez azt jelenti, 
hogy megertjiik hogy az eredeti szerzo mit mondott a sajat koranak, es azt igazsagot a sajat 
korunkban alkalmazzuk. A bibliai tekintelyt altalaban ugy defmialjak, hogy ugy tekintiink a 
bibliara, mint ami az egyetlen tekintelyt ado iranymutatonk. Mindazonaltal a jelenlegi, 
helytelen ertelmezesek fenyeben korlatozott a fogalmunk azzal kapcsolatban, hogy a bibliat a 
tortenelmi - nyelvtani modszerek tanai altal ertelmezziik. 

Bibliakiritka. Ez a bibliai ertelmezes azon miivelete, ami az adott konyv tortenelmi hatterere es 
irodalmi szerkezetere fokuszal. 

Bolcsesseg Irodalom. Ez volt a regi kozel kelet (es a modern vilage is) hetkoznapi irodalmi 
miifaja. Lenyegeben egy probalkozas volt arra, hogy az uj generaciot oktassa a sikeres elet 
iranymutatoira a kolteszet, peldabeszedek vagy esszek altal. Sokkal inkabb az egyennek 
cimeztek ezeket, mint a tarsadalom egeszenek. Nem hasznalt tortenelmi utalasokat, hanem 
elettapasztalatokra es megfigyelesekre alapult. A bibliaban az Job es az Enekek Eneke, 
feltetelezi YHWH jelenletet es imadatat, de ez a vallasos vilagnezet nem nyilvanvalo mindig 
minden emberi megtapasztalasban. 

Mint miifaj, altalanos igazsagokat allitott. Mindazonaltal ezt a miifajt nem lehet minden 
bizonyos helyzetben hasznalni. Ezek altalanos kijelentesek, amik nem mindig 



alkalmazhatoak minden egyes helyzetre. 

Ezek a bolcsek mertek feltenni az elet nagy, nehez kerdeseit. Eleg gyakran nagy kihivast 
allltottak a hagyomanyos vallasi nezetiik ele (Job es a Predikator). Egyensulyt es fesziiltseget 
helyeznek az elet tragediairol szolo konnyii kerdesekbe. 

Deduktiv (levezeto). A logikanak es az ervelesnek ezen modszere az altalanos alapelvektol a 
specifikus alkalmazas fele halad az erveles eszkozei altal. Pont az ellentete az induktiv 
(kovetkezteto) levezetesnek, ami a megfigyelt tenyektol az altalanos kovetkeztetesek 
(teoriak) fele halad, ami tudomanyos modszert tiikroz vissza. 

Diaszpora. Ez a gorog szakszo amit a palesztinai zsidok hasznaltak arra, hogy leirjak azokat a 
zsidokat, akik az Igeret Foldjenek foldrajzi hatarain kiviil eltek. 

Dinamikusan megfelelo. Ez egyfajta bibliaforditasi modszer neve. A bibliaforditasokat a 
kovetkezokeppen tekinthetjiik: folyamatos fejlodes a "sz6 szerinti" egyezestol, amikor is 
minden heber vagy gorog szonak van egy angol (magyar) megfelelqje; a "parafrazisig" 
(magyarazo koriiliras), amiben csak a gondolatot forditjak le kevesebb figyelmet forditva az 
eredeti szavakra vagy kifejezesekre. E kozott a ket modszer kozott talalhato a "dinamikusan 
megfelelo" forditas, ami komolyan veszi az eredeti szoveget, de azt modern nyelvtani 
formakkal es idiomakkal forditja le. A forditasok kiilonbozo modszereirol nagyon j6 kis 
elemzes talalhatsz a kovetkezo konyvben: Fee and Stuart: How to Read the Bible for All Its 
Worth (Hogyan Kell Olvasni a Bibliat Annak Teljes Ertekeert) 35. oldal, es Robert Bratcher: 
Introduction to r£'F(Bevezetes a TEV elnevezesii bibliaforditasba). 

Eisegesis (felremagyarazas). Az exegezis ellentete. Ha az exegezis "kifele vezet" az eredeti szerzo 
szandekabol, akkor ez a kifejezes egy idegen otletbe vagy velemenybe "vezet befele". 

Eklektikus. Ezt a kifejezest a szovegkritikaval kapcsolatban hasznaljak. Arra a gyakorlatra utal, 
amikor kiilonbozo gorog keziratokbol kivalasztanak bizonyos szovegreszeket, hogy egy 
olyan szoveget kapjanak, amirol azt gondoljak, hogy kozel all az eredetihez. Elutasitja azt a 
nezetet, hogy barmelyik gorog kezirati csalad megragadja az eredetit. 

Elfogultsag. Ez az a kifejezes, amit arra hasznaltak, hogy leirjak vele azt az eroteljes hajlamot, ami 
egy targy vagy egy nezopont fele iranyul. Egy olyan gondolkodas, amiben a partatlansag, az 
egy bizonyos targy vagy nezopont fele lehetetlen. Ez egy eloiteletekkel teli allapot. 

Ellentetes. Ez az ervelesnek azon modszere, ami altal latszolag ellentmondo vagy paradox parokat 
egyfajta fesziiltseg tartja ossze, egy egysegesitett valaszt keresve, ami az ellentet mind ket 
oldalat magaban foglalja. Nagyon sok bibliai tanban vannak ellentetparok, predestinacio - 
szabadakarat; iidvbizonyossag - kitartas; hit - cselekedetek; dontes - tanitvanysag; 
kereszteny szabadsag - kereszteny felelosseg. 

Elofeltetelezes. Ez az egy bizonyos temarol szolo, el ore elgondolt ertelmezesiinkre utal. Gyakran 
alkotunk velemenyt vagy eloiteleteket adott temakrol, meg mielott az errol szolo irasokat 
megkozelitenenk. Ezt a hajlamot ugy is nevezik, hogy elfogultsag, vagy a priori allaspont, 
egy feltetelezes, elore-tudas vagy elofeltetelezes. 

Elszellemiesites. Ez a kifejezes az allegorizalas szinonimaja abban az ertelemben, hogy eltavolitja 



a tortenelmi es az irodalmi szovegkomyezetet az igeresznek, es egy masik kriteria elofeltetele 
alapjan ertelmezi azt. 

Eredeti szerzo. Ez az Irasok tenyleges szerzqj ere/1 eirqjara utal. 

Etimologia (szofejtes). Ez a szavak tanulmanyozasanak azon aspektusa, amikor az adott szo 
eredeti jelenteset probaljuk meg meghatarozni. Ebbol a szotobol aztan specifikus hasznalatok 
sokkal konnyebbel meghatarozhatoak. Az ertelmezesben nem az etimologia a legfobb fokusz, 
sokkal inkabb a szo kortars jelentese es hasznalata. 

Exegezis (szovegmagyarazat). Ez az a szakszo, amit arra a gyakorlatra hasznalnak, amikor egy 
bizonyos szovegreszt ertelmeznek. Azt jelenti, hogy "kifele vezetni" (a szovegbol) ami azt 
jelenti, hogy a celunk, hogy megertsiik az eredeti szerzo szandekat a tortenelmi hatter, 
irodalmi szovegkomyezet, a szintaktika es a szo kortars ertelmenek fenyeben. 

Felreerthetoseg, ketertelmiiseg. Ez arra a bizonytalansagra utal, ami egy irott dokumentumban 
azt eredmenyezi, hogy ket vagy tobb lehetseges jelentes van, vagy ket vagy tobb dologra 
utalhat ugyanaz a dolog. Lehetseges, hogy Janos szandekosan hasznalja a ketertelmiiseget 
(double entendre). 

Gnoszticizmus. A legtobb informacionk errol az eretneksegrol a masodik szazadi gnosztikus 
irasokbol szarmazik. Bar a kezdetleges elemei mar az elso szazadban (sot mar elobb is) jelen 
voltak. 

Nehany megallapitott tan a valentinuszi es a kerinthosi gnoszticizmusbol, a masodik 
szazadbol: (1) az anyag es a lelek egykeppen orokkevalo (letelmeleti dualizmus). Az anyag 
gonosz, a lelek j6. Isten, aki lelek, nem lehet kozvetleniil kapcsolatban a gonosz anyag 
formalasaval; (2) kiaradasok vannak (eonok, vagy angyali szintek) Isten es az anyag kozott. 
Az utolso vagy a legalacsonyabb az OSZ YHWH-ja volt, aki megteremtette az 
vilagegyetemet (kosmos); (3) Jezus egy kiaradas volt, olyan, mint YHWH, de egy magasabb 
szinten, kozelebb az igaz Istenhez. Nehanyan 6t tettek a legmagasabb szintre, de meg igy is 
alacsonyabbra, mint Isten, es semmikeppen sem volt testet oltott istenseg (vo. Janos 1:14). 
Mivel az anyag gonosz, Jezusnak nem lehetett emberi teste ugy, hogy kozben megmarad 
istensegnek. Jezus egy szellemi jelenes volt (vo. I. Janos 1:1-3; 4:1-6); es (4) az iidvosseget a 
Jezusban valo hit altal lehetett megnyerni, plusz kellett valami kiilonleges tudas is, amit 
csakis kiilonleges szemelyes ismerhettek. A tudas (jelszavak) sziikseges volt ahhoz, hogy 
atkelhessenek a mennyei szferak kozott. A zsido torvenyeskedes sziiksegszerii volt ahhoz, 
hogy elerhessek Istent. 

A gnosztikus hamis tanitok ket egymassal szemben alio etikai rendszer mellett 
korteskedtek: (1) nemelyeknek az eletstilus teljes mertekben fiiggetlen volt az iidvossegtol. 
Szamukra az iidvosseg es a szellemiseg titkos tudasba (jelszavakba) volt zarva az angyali 
szferak altal (eonok), mig (2) masoknak az eletstilus eletbe vago volt az iidvosseghez. 
Aszketa eletet hangsulyoztak, amit a valodi szellemiseg bizonyitekanak tekintettek. 

Hermeneutika. Ez az exegezist iranyito alapelvekre utalo szakszo. Ez a specifikus iranymutatok 
egy csoportja, de ugyanakkor egy miiveszet/tehetseg is. Legyen az bibliai vagy vilagi, a 
hermeneutikat altalaban mindig ket kategoriaba osztjak: altalanos alapelvii es kiilonleges 
alapelvii. Ezek mind azokhoz a kiilonbozo irodalmi tipusokhoz kapcsolodnak, amiket a 
Bibliaban talalunk. Mindegyik kiilonbozo tipusnak (miifajnak) meg vannak a sajat egyedi 
iranymutatoi, de osztozhattak kozos megallapitasokon es ertelmezesi folyamatokon. 



Holttengeri Tekercsek. Ez az elnevezes azokra az osi szovegekre utal, amik heber es aram 
nyelven Irodtak, s 1947-ben talaltak meg oket a Holt Tenger kozeleben. Az elso szazadi 
judaista szekta vallasos konyvtara volt ez. A romai megszallas nyomasa es a hatvanas evek 
zelota habonii miatt elrejtettek a tekercseket hermetikusan lezart agyag edenyekben 
kiilonbozo barlangokban es repedesekben. Segltettek abban, hogy megertsiik az elso szazadi 
Palesztlna tortenelmi hatteret, es megerosltettek a Maszoreta szovegek helyesseget, 
legalabbis a korai Kr. e. idoszakig visszamenoleg. A"DSS" betiikkel jelolik oket. 

Idioma. Ezt a szot arra a kifejezesre hasznaltak, amit kiilonbozo kulturakban talalhatunk meg, 
aminek specialis jelentese van, ami nem kapcsolodik az adott kifejezes altalanos jelentesehez. 
Nehany modem pelda: "hat ez halalosan j6 volt" vagy "teljesen kicsinaltal". A biblia is 
tartalmaz ilyen tipusu kifejezeseket. 

Ihletettseg. Ezt a nevet adtak annak a fogalomnak, hogy Isten azaltal szolt az emberiseghez, hogy 
oly modon vezette a bibliai irokat, hogy azok pontosan es vilagosan lejegyezzek az O 
kijelenteseit. A teljes fogalmat altalaban harom kiilonbozo kifejezessel fejezik ki: (1) 
kijelentes - Isten az emberi tortenelemben munkalkodott; (2) ihletettseg - O adta meg a sajat 
cselekedeteinek helyesertelmezeset, azok jelenteset bizonyos kivalasztott embereknek, hogy 
jegyezzek azokat fel az emberiseg szamara; es (3) megvilagosodas - az O Lelket adta, hogy 
segitsen az emberisegnek megerteni sajat onleleplezeset. 

Induktiv (kovetkezteto). Ez egy logikai vagy ervelesi modszer, ami a reszletektol az egesz fele 
halad. Ez a modern tudomany tapasztalati modszere. Lenyegeben ez volt Arisztotelesz 
modszere is. 

Interlinearis (sorkozi). Ez egy olyan kutatasi eszkoz, ami segit azoknak, akik nem tudnak a biblia 
nyelven, hogy annak jelenteset es szerkezetet analizalhassak. Ez a fajta bibliaforditas az 
angol (magyar) szoveget a szavak szintjen kozvetleniil az eredeti bibliai nyelven irott szoveg 
ala helyezi. Ez az eszkoz, amit egy "analitikus lexikonnal" egeszitettek ki, meg fogja adni a 
heber es a gorog nyelv formait es alapveto defmicioit. 

Irodalmi egyseg. Ez az adott bibliai konyv nagyobb gondolati felosztasaira utal. Ez allhat par 
versbol, bekezdesbol vagy fejezetbol. Ez egy fiiggetlen egyseg, aminek van egy kozponti 
temaja. 

Irodalmi miifaj. Ez azokra az elkiiloniilo formakra utal, amiket az emberi kommunikacio magara 
olthet, mint peldaul a vers vagy a tortenelmi elbeszeles. Minden fajta irodalomnak 
megvannak a maga hermeneutikai miiveletei az altalanos irott irodalmi alapelveken kiviil. 

Kanon. Ezt a kifejezest arra hasznaltak, hogy leirjak azokat az irasokat, amik a bibliat alkotjak, s 
amiket egyediilalloan ihletettnek hittek. Mind az 0-, mind az Ujszovetseg eseteben 
hasznaltak. 

Kezirat. Ez a kifejezes a gorog Ujszovetseg kiilonbozo masolataira utal. Altalaban kiilonbozo 
tipusokba soroljak oket a kovetkezok szerint: (1) az anyag, amire irtak oket (papirusz, bor), 
vagy (2) maganak az irasnak a formaja (nagybetiis vagy folytatolagos iras). Egyesszamban 
"MS", tobbes szamban "MSS" betukkel jelolik oket. 



Kijelentes. Ezt a nevet adtak annak a fogalomnak, hogy Isten azaltal szolt az emberiseghez, hogy 
oly modon vezette a bibliai Irokat, hogy azok pontosan es vilagosan lejegyezzek az O 
kijelenteseit. A teljes fogalmat altalaban harom kiilonbozo kifejezessel fejezik ki: (1) 
kijelentes - Isten az emberi tortenelemben munkalkodott; (2) ihletettseg - O adta meg a sajat 
cselekedeteinek helyes ertelmezeset, azok jelenteset bizonyos kivalasztott embereknek, hogy 
jegyezzek azokat fel az emberiseg szamara; es (3) megvilagosodas - az O Lelket adta, hogy 
segltsen az emberisegnek megerteni sajat onleleplezeset. 

Kommentar. Egy egy specialis kutatast seglto konyv. Egy-egy bibhai konyv altalanos hatteret 
mutatja be. Aztan pedig megprobalja megmagyarazni az egesz konyv minden egyes 
bekezdeset. Nehany annak alkalmazasara osszpontosit, mig masok a szoveggel foglalkoznak 
egy sokkal inkabb technikai modon. Ezek a konyvek nagyon hasznosak, viszont csak azutan 
szabadna hasznalni oket, hogy mar elvegeztiik a sajat elotanulmanyainkat. A kommentator 
ertelmezeseit soha nem szabad kritika nelkiil elfogadni. Altalaban nagyon hasznos, ha tobb, 
mas-mas szempontbol Irodott kommentart osszehasonlltunk. 

Konkordancia. Ez egy masik segedeszkoz a bibliatanulmanyozashoz. Felsorolja a szavak osszes 
elofordulasi helyet mind az O- mind az Ujszovetsegben. Szamos modon segit: (1) 
meghatarozza azt a heber vagy gorog szot, ami a keresett magyar sz6 mogott all; (2) ossze 
lehet hasonlitani azokat a heber vagy gorog szovegreszeket, amiben ugyanaz a sz6 fordul elo; 
(3) megmutatja azt, hogy hoi vannak azok a kiilonbozo heber vagy gorog szavak, amik 
ugyanazzal a magyar kifejezessel lettek leforditva; (4) megmutatja, hogy bizonyos szava 
milyen gyakran voltak alkalmazva egy bizonyos konyvben vagy egy bizonyos iro altal; (5) 
segit ratalalni a bibliaversekre a bibliaban (vo. Walter Clark: How to Use New 
TestamentGreek Study Aids? [Hogyan Kell a Gorog Ujszovetseg Tanulmanyozasat Segito 
Eszkozoket?] 54-55. oldala). 

Krisztuskozpontii. Ezt a kifejezest Jezus kozpontisagara hasznaltak. Jelen szerzo azzal a 
fogalommal kapcsolatban hasznalja, hogy Jezus a teljes biblia Ura. Az Oszovetseg Feleje 
mutat, es O maga annak beteljesitese es celja (vo. Mate 5:17-48). 

Leiro nyelvezet. Ezt a kifejezest azokkal az idiomakkal hozzak osszefiiggesbe, amiket az OSZ 
irasaban hasznaltak. Olyan kifejezesekkel beszel a vilagunkrol, ahogyan az az ot 
erzekszerviink altal megjelenik. Ez nem tudomanyos leiras, s nem is annak szantak. 

Maszoreta szoveg. Ez a Kr u-i kilencedik szazadbol valo Oszovetseget tartalmazo heber 
keziratokra utal, amiket zsido tudosok generacioi keszitettek, s maganhangzokat jelolo 
pontokat es mas szovegi megjegyzeseket is tartalmaznak. Az Oszovetsegiink alapveto 
forrasszoveget adja. Ennek szoveget a heber keziratok megerositettek, legfokeppen az 
Ezsaiast, amit a Holttengeri tekercsekbol ismeriink. Az "MT" betiikkel jelolik ezt a szoveget. 

Megvilagosodas. Ez az a nev, amit annak a fogalomnak adtak, ami azt jeloli, hogy Isten szolt az 
emberiseghez. A teljes fogalmat altalaban harom kiilonbozo kifejezessel fejezik ki: (1) 
kijelentes - Isten az emberi tortenelemben munkalkodott; (2) ihletettseg - O adta meg a sajat 
cselekedeteinek helyes ertelmezeset, azok jelenteset bizonyos kivalasztott embereknek, hogy 
jegyezzek azokat fel az emberiseg szamara; es (3) megvilagosodas - az O Lelket adta, hogy 
segitsen az emberisegnek megerteni sajat onleleplezeset. 



Metonimia (nevcsere, fogalomcsere). Ez egy kepes beszed, amiben egy dolog nevet valami masra 
hasznaltak, amit azonosltottak vele. Peldaul: "forr a teafozo", ami valqjaban azt jelenti, hogy 
"forr a viz a teafozoben". 

Muratori-toredek. Az Ujszovetseg kanonikus konyveinek listaja. Kr. u. 200-b61, Romabol 
szarmazik. Ugyanazt a 27 konyvet tartalmazza, mint a Protestans Ujszovetseg. Ez 
megmutatja, hogy a kanon "gyakorlatilag" mar letezett a romai birodalom kiilonbozo reszein, 
a negyedik szazadban tartott helyi gyiilekezetek altal megrendezett egyhazi zsinatok elott is. 

Miifaj zsaner. Ez egy francia kifejezes, ami kiilonbozo irodalmi tipusokat jelol. A kifejezes 
jelentese az, hogy az irodalmi formakat olyan kategoriakba sorolja, amik kozos jellemzokkel 
rendelkeznek, tortenelmi beszamolok, versek, peldabeszedek, apokaliptikus es torvenyhozasi. 

Nesztorianizmus. Nesztoriosz konstantinapolyi egyhazatya volt az otodik szazadban. A sziriai 
Antiokhiaban tanult, es azt bizonygatta, hogy Jezusnak ket termeszete volt, egy teljesen 
emberi es egy teljesen isteni. Ez a nezet eltert az alexandriai ortodox nezettol, hogy egy 
termeszete volt. Nesztoriosz legfobb aggodalma az volt, hogy Marianak az "Isten anyja, 
istensziilo" nevet adtak. Nesztoriosz Alexandriai Kiirillosszal szemben allt, es 
kovetkezeskeppen sajat antiokhiai tanittatasaval is. Antiokhia volt a tortenelmi, nyelveszeti, 
szovegi megkozelitesii bibliaertelmezesnek a fellegvara, mig Alexandria a negyes 
(allegorikus) bibliaertelmezes iskolaja volt. Nesztorioszt vegiil is elmozditottak a posztjarol 
es szamiiztek. 

Papirusz. Ez egy Egyiptombol szarmazo irashoz hasznalt anyagtipus volt. Folyami nadbol 
keszitettek. Ez az az anyag, amire a legregebbi masolatait irtak a gorog ujszovetsegnek. 

Parafrazis (mas szavakkal elmondo). Ez egyfajta bibliaforditasi modszer neve. A 
bibliaforditasokat a kovetkezokeppen tekinthetjiik: folyamatos fej lodes a "sz6 szerinti" 
egyezestol, amikor is minden heber vagy gorog szonak van egy angol (magyar) megfelel6je;a 
"parafrazisig" (magyarazo koriiliras, mas szavakkal elmondas), amiben csak a gondolatot 
forditjak le kevesebb figyelmet forditva az eredeti szavakra vagy kifejezesekre. E kozott a ket 
modszer kozott talalhato a "dinamikusan megfelelo" forditas, ami komolyan veszi az 
eredeti szoveget, de azt modern nyelvtani formakkal es idiomakkal forditja le. A forditasok 
kiilonbozo modszereirol nagyon j6 kis elemzest talalhatsz a kovetkezo konyvben: Fee and 
Stuart: How to Read the Bible for All Its Worth (Hogyan Kell Olvasni a Bibliat Annak Teljes 
Ertekeert) 35. oldal, es Robert Bratcher: Introduction to TisF (Bevezetes a TEV elnevezesii 
bibliaforditasba). 

Parhuzamos szovegek. Annak a fogalomnak a resze, hogy a Biblia egeszet Isten adta, igy aztan a 
Bibliai onmaga legjobb ertelmezqje es egyensulyba hozza az ellentetes igazsagokat. Ez akkor 
is nagyon hasznosnak bizonyul, amikor szeretnenk egy nem vilagos vagy kettos ertelmii 
igereszt ertelmezni. Abban is segit, hogy megtalaljuk a legerthetobb igereszt egy adott 
temaval kapcsolatban, ugyanugy, mint a tobbi igei aspektusat egy adott temanak. 

Parokializmus (vagy lokalpatriotizmus). Ez olyan elofeltetelekhez kapcsolodik, amik egy 
bizonyos helyi teologiai/kulturalis hatterbe foglaltatnak. Nem ismeri el a bibliai igazsag vagy 
annak alkalmazasanak kulturakat athato termeszetet. 

Platon. Egyike volt az okori Gorogorszag filozofusainak. Az 6 filozofiaja nagy hatassal volt a 



korai egyhazra Alexandria, Egyiptom tudosai es kesobb Szent Agoston altal. 6 volt az, aki 
rogzltette, hogy a foldon minden latszolagos, es hogy minden egyszeriien a szellemi 
archetlpus masolata volt. A teologusok kesobb Platon "formait/ideait" a szellemi valosaggal 
azonositottak. 

Rabbinikus Judaizmus. A zsidok eletenek azon szakasza, ami a babiloniai fogsaggal kezdodott 
(Kr. e. 586-538). Ahogy a papok es a Templom tekintelye megsziint, a helyi zsinagogak 
valtak a zsido elet kozpontjava. A zsido kultura, kozosseg, istentisztelet es 
bibliatanulmanyozas ezen helyi kozpontjai valtak a nemzeti vallasos elet kozponti fokuszava. 
Jezus napjaiban az "irastudok vallasa" parhuzamos volt a papokeval. Jeruzsalem Kr. u. 70- 
ben tortent eleste utan az irastudoi forma volt az, amiben egyebkent a Farizeusok dominaltak, 
ami a zsido vallasos elet iranyat kontrollalta. Ezt a Tora gyakorlatias, torvenyeskedo 
ertelmezese jellemezte, ugy, ahogyan azt a szajhagyomanyok (Talmud) elmagyaraztak. 

Septuaginta. Ezt a nevet adtak a heber Oszovetseg gorog forditasanak. A hagyomany szerint 
hetven nap alatt irta le hetven zsido irastudo az egyiptomi Alexandria konyvtaranak. A datum 
a hagyomanyok szerint Kr e. 250 (valqjaban valosziniileg tobb mint 100 evig tarthatott a 
befejezese). Ez a forditas azert jelentosegteljes, mert (1) eleg regi szoveget biztosit ahhoz, 
hogy osszehasonlitsuk a Maszoreta heber szoveggel; (2) megmutatja, hogy milyen allapotban 
volt a Kr. e-i harmadik es masodik szazadban a zsido ertelmezes; (3) megmutatja, hogy 
hogyan ertelmeztek a Messiasi profeciakat meg Jezus elutasitasa elott. Roviditeseben az 
"LXX"betukjelolik. 

Sinaiticus Kodex azaz a Codex Sinaiticus. Ez egy gorog kezirat a Kr u-i negyedik szazadbol. 
Egy nemet tudos, Tischendorf talalta meg a Szent Katalin kolostorban a Jebel Musa hegyen, 
ami a hagyomanyok szerint a Sinai hegy teriilete. Ezt a keziratot a heber "A" betiivel jelolik, 
amit "alephnek" hivnak [X]. Mind az O, mind a teljes uj szovetseget tartalmazza. Ez az egyik 
legregebbi uncialis MSS. 

Szinonim vagy rokon ertelmii. Ez olyan kifejezesekre utal, amik pontosan ugyan azt jelentik vagy 
nagyon hasonlo a jelentesiik (bar a valosagban semmilyen ket szonak nines teljes szemantikai 
atfedese). Annyira kozeli rokonsagban allnak, hogy helyettesithetik is egymast egy 
mondatban, anelkiil, hogy elveszne jelentesiik. Tovabba arra is hasznaljak, hogy 
meghatarozzak vele a heber kolteszetben elofordulo parhuzamok harom formaja koziil az 
egyiket. Ebben az ertelemben ket olyan sorra utal a kolteszetben, amik ugyanazt az egy 
igazsagot fejezik ki (vo. Zsolt 103:3). 

Szintaktika. Ez egy gorog kifejezes, ami a mondat szerkezetere utal. A mi "nyelvtan" szavunk 
szinonimaja. 

Szintetikus vagy mesterseges. Ez egy egyike annak a harom kifejezesnek, ami a heber kolteszet 
tipusaihoz kapcsolodik. Az a kifejezes a kolteszet azon soraira utal, amik egymast novekvo 
modon epitik fel, szoktak ugy is nevezni, hogy "klimax, vagy csucspont" (vo. Zsolt 19:7-9). 

Szisztematikus vagy rendszeres teologia. Ez az ertelmezes azon fazisa, amikor a biblia igazsagait 
megprobalja egy egysegesitett es racionalis modon egymashoz kapcsolni. Ez sokkal inkabb 
egy logikus prezentaciqja a kereszteny teologianak kategoriakba csoportositva (Isten, ember, 
biin, iidvosseg, stb.), mint egy pusztan tortenelmi bemutatas. 



Szo szerinti. Ez a masik neve az Antiokhiabol szarmazo tortenelmi hermeneutikai modszernek, 
ami a szovegre fokuszal. Azt jelenti, hogy az ertelmezes magaban foglalja a normal es a 
nyilvanvalo jelenteset az emberi nyelvnek, bar ennek ellenere felismeri a kepletes nyelvezetet 
is. 

Szovegkiragadas. Ez az Irasok ertelmezesenek azon gyakorlata, amikor ideznek egy verset annak 
kozvetlen vagy kiterjedtebb szovegkornyezetere valo tekintet nelkiil, figyelembe se veve 
annak irodalmi egyseget. Ez kimozditja a verset az eredeti szerzo szandekabol, es altalaban 
magaban foglalja az arra valo torekvest, hogy egy szemelyes velemenyt bizonyitson vele az 
illeto szemely, mikozben velemenye biblikus tekintelyet bizonygatja. 

Szovegkritika. Ez a biblia keziratainak tanulmanyozasa. A szovegkritika sziiksegszerii, mert egy 
eredeti peldany sem letezik, a masolatok pedig eltemek egymastol. Arra torekszik, hogy 
megmagyarazza az eltereseket, es hogy megadja (amennyire csak lehetseges) a keziratok 
eredeti megfogalmazasat mind az O, mind az Ujszovetsegre nezve. 

Talmud. Ez az a cim vagy nev, amit a Zsido Szajhagyomany becikkelyezesenek adtak. A zsidok 
hiszik, hogy ezt Isten maga adta at Mozesnek a Sinai hegyen. Valqjaban viszont ugy tiinik, 
hogy ez a zsido tanitok bolcsessegenek gyiijtemenye volt az evek soran. A Talmudnak ket 
kiilonbozo irott valtozata van, a babiloniai es a rovidebb, befejezetlen palesztinai. 

Termeszetes kijelentes. Ez az egyik kategoriaja Isten az embereknek tett onkijelentesenek. 
Magaban foglalja a termeszetes rendet (Roma 1:19-20) es az erkolcsi lelkiismeretet (Roma 
2:14-15). A Zsolt. 19-1-6-ban es a Roma 1-2-ben is beszel rola. Elter a kiilonleges 
kijelentestol, amikor is Isten kiilonleges modon kijelentette onmagat a Bibliaban, es 
termeszetfeletti modon a Nazareti Jezusban. 

Ez a teologiai kategoria ujra es ujra ki lett hangsulyozva az "oreg fold" mozgalomban a 
kereszteny tudosok kozott (pi. Hugh Ross irasai). Ezt a kategoriat arra hasznaljak, hogy 
megerositsek, hogy minden igazsag Isten igazsaga. A termeszet egy nyitott ajto az Istenrol 
valo tudashoz, de kiilonbozik a kiilonleges kijelentestol (ami a Biblia). A modern tudomany 
szamara megadja a szabadsagot, hogy a termeszetes rendben vegezzek kutatasaikat. Az en 
velemenyem szerint ez egy csodalatos uj lehetoseg, hogy a modern nyugati tudomanyos vilag 
szamara bizonysag legyen. 

Textus Receptus. Ez a megkiilonboztetes Kr. u. 163 3 -ban, Elvezir gorog Ujszovetsegenek 
megszerkesztesevel kezdodott. Lenyegeben ez a gorog Ujszovetseg egy formaja, amit nehany 
korabbi gorog keziratbol es Erasmus (1510-1535), Stephanus (1546-1559) es Elzevir (1624- 
1678) latin valtozataibol allitottak ossze. A. T. Robertson az An Introdiction to the Textual 
Criticism of the New Testament (Bevezetes az Ujszovetseg Szovegkritikajaba) cimii 
konyvenek 27. oldalan a kovetkezot mondja: "A bizanci szoveg gyakorlatilag maga a Textus 
Receptus". A bizanci szoveg a legertektelenebb a korai gorog keziratok harom csaladja koziil 
(nyugati, alexandriai es bizanci). A szazadok soran a kezzel masolt szovegek felhalmozott 
hibait mind tartalmazza. Mindazonaltal A. T Robertson azt is elmondja, (21. oldal), hogy a 
"Textus Receptus lenyegeben veve egy el eg pontos szoveget orzott meg a szamunkra". Ez a 
gorog kezirati hagyomany (legfokeppen Erasmus harmadik kiadasa 1522-b61) alkotja az 
angol nyelvii King James Version nevii bibliaforditas alapjat, ami Kr u. 1611-b61 szarmazik. 

Tipologia. Ez egy kiilonleges tipusa a kijelentesnek. Altalaban Ujszovetsegi igazsagokat jelent, 
amiket Oszovetsegi igeszakaszokban lehet megtalalni valamilyen analogikus szimbolum 



altal. Az ilyen tipusu ertelmezes nem helyen valo hasznalata miatt korlatoznunk kell az 
Ujszovetsegben feljegyzett specifikus peldak hasznalatat. A hermeneutikanak ezen 
kategoriaja volt az alexandriai modszer legfobb el erne. 

Tora. Ez a heber kifejezes a "tanltas" szora. Ez lett a hivatalos neve Mozes Irasainak (az I. 
Mozestol az V. Mozesig). A zsidok szamara ez a legnagyobb tekintellyel biro resze a heber 
kanonnak. 

Torvenyeskedes. Ezt a fajta hozzaallast a szabalyok vagy a ritualek tulhangsulyozasa jellemzi. 
Hajlamos arra, hogy az Isten altali elfogadottsagot a szabalyoknak valo emberi telj esltmenyre 
helyezze. Hajlamos arra, hogy lekicsinyelje a kapcsolatot, es a teljesltmenyt emeli ki, 
mikozben mindketto nagyon fontos a szovetseges kapcsolatban, ami a szent Isten es a biinos 
emberi seg kozott van. 

Vaticanus Kodex, azaz a Codex Vaticanus. Ez a Kr. u-i negyedik szazadbol szarmazo gorog 
kezirat. A vatikani konyvtarban talaltak ra. Eredetileg a teljes oszovetseget, az Apokrif 
iratokat es az uj szovetseget is tartalmazta. Bar bizonyos reszek elvesztek (I. Mozes, 
Zsoltarok, Zsidokhoz irt level, a Pasztori levelek, Filemonhoz irt level es a Jelenesek). Ennek 
ellenere ez egy nagyon is hasznos kezirat abban, hogy meghatarozza az eredeti keziratok 
eredeti szavait. A"B" betiivel jelolik. 

Vilagkep es vilagnezet. Ezek egyiitt jaro fogalmak. Mind a ketto filozofikus fogalom, ami a 
teremteshez kapcsolodik. A "vilagkep" kifejezes a teremtes 'hogyan"-jara utal, mig a 
"vilagnezet" a "ki" kerdesre ad valaszt. Ezek a kifejezesek alkalmazhatoak az I. Mozes 1-2 
ertelmezesere, ami elsosorban a Ki-vel foglalkozik a teremtes temajaban, nem pedig a 
hogyan-nal. 

Vulgata. Ez a neve a latin forditasnak, amit Jeromos keszitett. Ez lett az alapveto, vagy 
"hetkoznapi" forditasa a Romai Katolikus Egyhaznak. Kr. u-i 380-as evekben kesziilt. 

YHWH. Ez az OSZ-i szovetseges neve Istennek. AIL Mozes 3:14-ben meghatarozva. Ez a heber 
"lenni" letige MUVELTETO formaja. A zsidok feltek kiejteni a nevet, nehogy hiaba vegyek 
fel a nevet a szajukra; igy behelyettesitettek a heber Adonai, "ur" kifejezessel. Ezert 
forditottak ezt a szovetseges nevet igy angolul es magyarul is ur-nak. 



FUGGELEK 4 
HITVALLAS 

Kiilonosebben nem foglalkozom hitvallasokkal. Sokkal inkabb a Bibliat magat szeretem 
elismemi. Mindazonaltal elismerem, hogy azok, akik nem ismernek, egy hitvallassal altal ki tudjak 
ertekelni a doktrinalis nezopontomat. Napjainkban, amikor oly sok a teologiai tevedes es a 
felrevezetes, teologiam kovetkezo rovid osszefoglalqjattudom ajanlani: 

1. ABiblia, mind az O, mind az Ujszovetseg, Isten ihletett, tevedhetetlen, hiteles es orok Szava. 
Isten on-kinyilatkoztatasa, amit termeszetfeletti vezetes alatt levo emberek jegyeztek le. Ez az 
Istenrol es celjairol szolo tiszta igazsag egyetlen forrasa. Tovabba ez az egyetlen forrasa a hitnek es 
a gyakorlatnak Isten Egyhaza szamara. 

2. Csak egyetlen orok, teremto, megvalto Isten letezik. O minden lathato es lathatatlan dolog 
teremtqje. O szereto es gondoskodo Istenkent jelentette ki magat, ugyanakkor igazsagos is. Harom 
kiilon szemelyben jelentette ki magat: Atya, Fiu es Lelek, valosagosan kiilonalloak, lenyegeben 
megis egyek/ugyanaz. 

3. Isten aktivan iranyitja az altala teremtett vilagot. Letezik egy, a teremtesenek szant terve, ami 
megvaltoztathatatlan, es van egy individualis/szemelyre koncentralo terve, ami megengedi az 
emberi szabad akaratot. Semmi sem tortenik Isten tudta es engedelye nelkiil, ugyanakkor 
megengedi az egyeni valasztast, mind az angyaloknak, mind az embereknek. Jezus az Atya 
Kivalasztott Embere, es Obenne potencialisan mindenki kivalasztott. Istennek a jovovel kapcsolatos 
elore tudasa nem teszi az embert egy meghatarozott, elore megirt forgatokonyvbe. Mindannyian 
magunk vagyunk felelosek a gondolatainkert es tetteinkert. 

4. Az emberiseg, bar Isten kepmasara es biintol szabadon teremtetett, az Isten ellen valo lazadast 
valasztotta. Bar egy termeszetfeletti kozvetito altal kisertettek meg, Adam es Eva megis sajat 
maguk voltak felelosek az akaratlagos onkozpontusagukert. Lazadasuk kihatott a teremtett vilagra 
es az emberisegre is. Mindannyiunknak sziiksege van Isten irgalmara es kegyelmere az Adamban 
valo kozos allapotunk, es az egyeni, akarattal elkovetett lazadas miatt. 

5. Isten kirendelte a megbocsatas es a helyreallitas eszkozet a bukott emberiseg szamara. Jezus 
Krisztus, Isten egyediilallo Fia emberre lett, biintelen eletet elt, es az 6 helyettesito halala altal 
kifizette az emberiseg biineert jaro arat. O az egyetlen ut az Istennel valo helyreallitashoz es a vele 
valo kozosseghez. Nines mas eszkoze a megvaltasnak, csakis az 6 befejezett munkajaba vetett hit. 

6. Mindannyiunknak szemelyesen kell elfogadnunk Istennek a Jezusban felajanlott 
megbocsatasat es helyreallatasat. Ennek megvalosulasa azaltal tortenik, hogy tudatosan bizunk Isten 
Igereteiben Jezuson es a biineinktol valo tudatos elfordulason keresztiil. 

7. Krisztusba vetett bizalmunk es a biinbol valo megteresiink alapjan mindannyian teljes 
bocsanatot nyertiink es helyre lettiink allitva. Mindazonaltal ennek az uj kapcsolatnak a bizonyiteka 
egy megvaltozott, es folyamatosan valtozo eletben lathato. Isten az emberisegnek szant celja nem 
csak a menny, majd egy napon, hanem a Krisztushoz valo hasonlatossag, ami a most-ra ervenyes. 
Azok, akik valoban megvaltattak, bar alkalmankent vetkeznek meg, folyamatosan hitben es 
megteresben/biintol valo folyamatos elfordulasban fognak elni. 

8. A Szent Lelek a „masik Jezus". Jelen van a vilagban, hogy az elveszetteket Krisztushoz 
vezesse, a megtertekben pedig, hogy krisztusiassagot alakitson ki. A Lelek ajandekai megtereskor 
adatnak nekiink. Ezek Jezus elete es szolgalata a Gyiilekezetben. az O testeben felosztva/szetosztya. 
Ezek az ajandekok, amik tulajdonkeppen Jezus hozzaallasa es motivacioi, a lelek gyiimolcsei altal 
kell, hogy motivalva legyenek. A Lelek ugyanolyan aktiv napjainkban, mint amilyen volt bibliai 
idokben. 

9. Az Atya a Feltamadott Krisztust tette minden dolgok birajava. O vissza fog terni a foldre, 
hogy az egesz emberiseget megitelje. Azok, akik bizalmukat Jezusba vetettek es akiknek a neviik be 
van irva a Barany elet-konyvebe, meg fogjak kapni az orokkevalo megdicsoiilt testiiket Jezus 
visszajovetelekor. Vele lesznek mindorokke. Ezzel egyidoben azok, akik elutasitottak, hogy Isten 



igazsagara valaszoljanak, orokke el lesznek valasztva a Haromegy Istennel valo kozosseg orometol. 
Az Ordoggel es annak angyalaival egyiitt meglteltetnek. 

A fentiek nyilvan nem egy teljes es alapos felsorolas, de remelhetoleg Izelltot ad a szlvem 
teologiai stilusabol. Nagyon kedvelem a kovetkezo allltast: 

„Alenyeges dolgokban - egyseg, a felszlnes dolgokban - szabadsag, minden dologban pedig - 

szeretet."