(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Korai hazai források a nőkről és tanuláshoz való jogukról"

I 




palvatarsak, Rolled tanitvanyok 
nevelestudomanyi tanulmanyaibol a 



A kotet szerkesztoi: 
Orsos Anna, Trendl Fanni 



Lektoralta: 
Varga Aranka 



Felelos kiado: 
Fischer Ferenc 



Nyelvi ellenorzes (angol) Palotai Dalma 
Nyelvi ellenorzes (magyar) Lang Eszter 



A tanulmanyok tartalmaert a szerzok felelnek. 
Kesziilt a FORANDIG nyomdajaban. Pecs, Kiraly utca 66. 

©PTE BTK 



TARTALOMJEGYZEK 

SZERKESZTOI eloszo es koszonto 5 

KozMATamas: Az Akademian (1973-1980) 8 

ANDL Helga: Jelenldt es elszigetelodes -a kisiskolak problemakorenek nehany aspektusa 16 

ARATO Ferenc: Rejtett sztereotipiak az egyetemi hallgatok koreben 24 

BALAZSOVICS Monika: Tanarkepzes a Pecsi Tudomanyegyetemen 33 

BALINT Agnes: Pszichobiografia es irodalomtanftas 40 

BARDOSSY Ildiko: Szentlorinc - interpretacid 46 

BECKZoltan: Cigany legenyt, mintmagyarlegenyt-jatek a fenykep-targgyal 53 

BOROS Julianna: Teriileti szegregacio okai es kovetkezmenyei egy hatranyos helyzetu kistersegben 57 

CSERTI CSAPO Tibor: Kulonbozo termekenyseg-elmeletek alkalmazasa a cigany nepesseg 

demografiai vizsgalataban 65 

DEZSO Renata Anna: „Mar nines nagyon mit besz61getniink" 79 

Dl BLASIO Barbara: TortENetiink 85 

FlSCHERNE Dardai Agnes: Mit jelent az eurdpai dimenzio a tankonyvekben? 92 

GECZI Janos: Pedagogiai lapok sajtofotoi a cigany tanulokrol 100 

GYORGYI Zoltan: Oktataspolitikai mozgaster a kis telepuleseken 109 

HIVES Tamas: Regionalis folyamatok a D61-Dunantulon 1 17 

IMRE Anna: Kistelepiilesi es osztatlan iskolak a statisztikai adatok tiikreben 127 

JANKO Krisztina: Kisiskolak es az iskolahalozat atszervezdse 135 

Kalocsaine Santa Hajnalka: Romologia es pedagogia szakos hallgat6k szakvalasztasi motivacioi 147 

KERI Katalin: Korai hazai forrasok a nokrol es tanulashoz valo jogukrol 154 

LAKATOS Szilvia: A pecsi olah ciganyok kultiiraja es nyelve 165 

MELEG Csilla: Az id6 szovet6ben - szabadon Ertelmezesi keretek dial6gusa 178 

Mrazik Julianna: Forditas George Bernard Shaw: Ertekezes sziilokrol 6s gyermekekrSl 187 

NEMETH Andras: A pedagogiatortenet-historiografiai vazlat - a szakmai onlegitimaciotol az „uj" 
kulturtortenet nezopontjaig 194 

POLONYI Istvan: Nemzetkozi nok 206 

PUSZTA1 Gabriella: A vallasossag menten szervezodo ertelmezo kozossegekhez tartozok felsooktatasi 
bedgyazottsaga 221 

REBAY Magdolna: Kiizdelmes evek - „a tizenkettedik 6raban"?!A Tiszantuli Reformatus Egyhazkeriilet 
oktatasilgye az 1930-as evek elso feleben 232 

SASKA Geza: Az egyenlotlenseg megszuntetesi kfserlete a XX. szazad kozepen a magyarorszagi 
fels6oktatasban 239 

SZEKELY Eva: A szakkepzes minos6gbiztositasanak egy lehetseges modellje 247 

VARGA Aranka: „Padtars vagy kortars" - A gyermekvedelemben 616k iskolazottsagi lehetosegei 255 



Keri Katalin 
korai hazai forrasok a nokrol es tanulashoz valo jogukrol 



Osszefoglalo 

A noneveles torteneterol az elmult ketszdz evben hazdnkban is szdmos kutatds, elemzes, szintetizdlo 
igenyii osszefoglalds sziiletett. (PuKANSZKY, 2006) Az utobbi evekben a tdrsadalmi nemek 
nevelestudomdnyi szempontu vizsgdlata is az erdeklodes elotereben all (FORRAY R. —Keri, 2007). 
Ebben a tanulmdnyban elsodleges es mdsodlagos forrdsok tartalmdnak szintetizdldsdval ana 
torekszem, hogy kepet adjak az ujkori hazai, a nokrol, a nok muvelodesi jogairol es ertelmi 
kepessegeirol szolo irdsmiivekfobb gondolatairol. 

A tanulmdny tisztelges Forray R. Katalin elott, aki a PTE-n munkahelyi vezetomkent, kollegdmkent 
es - egyes esetekben - szerzotdrsamkent mindig nagy figyelernmel kiserte a kutatdsaimat, es eddigi 
tudomdnyos pdlydm sordn merhetetleniil sokat, lankadatlanul buzditott. Ez az irds regen elt miivelt 
nokrol szol neki, napjaink egyik kiemelkedo magyar kutatonojenek. 

A NOKROL SZOLO ELSO HAZAI MUVEK 

Magyarorszagon es Erdelyben a kora ujkorban korantsem keletkezett annyi irott nrii a lanyok 
neveleserol, a nok muvelodesi jogairol, mint Europa toltink nyugatabbra levo orszagaiban. 
Ugyanakkor a rank maradt gyer szamii forras bizonyitja, hogy a hazai szerzok kozott is voltak a 
lanyneveles es noi muvelodes problemaja irant fogekonysagot mutato alkotok. A katolikus szerzok 
elsosorban Juan Luis Vives es Pazmany Peter vagy kortars francia irok lanynevelesi gondolataira 
tamaszkodtak. A kiilfoldi peregrinaciokrol hazatero protestans diakok pedig a nok megitelese, 
nevelese es iskolaztatasa vonatkozasaban gyakran hazahoztak magukkal a halado szellemu 
nemetalfoldi, nemet vagy angol bolcselok gondolatait. Nehanyan kozultik itthon ujszeriinek hato, a 
lanyok tanulashoz, a nok miivelodeshez, tudomanyokhoz valo jogat felveto irasmuveket 
fogalmaztak meg. Ugyanakkor azt is ki kell emelniink, hogy a querelle des femmes ('nokerdes') 
irodalomnak hazankban is akadtak olyan darabjai, amelyek a nok ellen irott pamfletek vagy mas 
miifajban kozzetett mizogyn szovegek voltak. 

A legkorabbi (meg a kora ujkor elotti) magyar nyelvu, nokrol szolo ismert miivek 76 koziil valo 
peldaul Armbrust (Ormprust) Kristof Gonosz asszonyemberek cimu, 1550-ben irott (enekelheto) 
miive. (Szabolcsi, 1959:129) Bogati Fazekas Miklos 1577-ben Kolozsvaron adta ki Plutharkosz 
nyoman irt Szep Historia. Az tokelletes Aszszony dllatokrol... (BOGATI FAZEKAS, 1577) ci'mii 
munkajat. Ugyancsak 6 irta az 1591-ben szinten Kolozsvaron megjelent Aspasia... (BogAti 
Fazekas, 1591) cimumunkat. 

Nemeth S. Katalin kivalo tanulmdnyban (Nemeth S., 1984) foglalta ossze tobb XVII. szazadi es 
XVIII. szazad elejen elt magyar szerzo nokrol vallott gondolatait, am irasmuvenek keves 
visszhangja volt a notortenet es a lanyneveles tortenetenek kutatoi kozott. Igy tobb notorteneti 
munkaban tovabbra is az szerepel, hogy a hazai nomozgalom „elso dokumentumai" a XVIII. szazad 
vegen sziilettek, es magat a hazai „halado" notortenet bemutatasat is a legtobb szerzo innen kezdi. 

1627-ben keletkezett, es 1653-ban Locsen jelent meg a Tiikor, mely az asszonyoknak... irattatott 
cimu (Rakosi, 1653), Balassi strofaban szerzett mii, amelynek szerzoje Szabolcsi Bence szerint 
nem ismert (Szabolcsi, 1959:132), Borsa Gedeon viszont ligy gondolja, hogy az iro Rakosi Andras 
lehetett (Borsa, 1984:470-480). Ebben az asszonyokrol keszult oktato versben a szerzo Simonides 



A tanulmanyban szcreplo regi miivek konyveszeti adatainak osszegyujtesehez es pontositasahoz Szabo Karoly: 
Regi magyar kdnyvtar II-dik kotet. Az 1473-tol 1711-ig megjelent nem magyar nyelvu hazai nyomtatvanyok 
kdnyveszeti kezikonyve. Budapest, MTA, 1885. muvenek digitalisan feldolgozott koteteit hasznaltuk. 
http://www.arcanum.hu/oszk/ (A letoltes ideje: 2009.12.27.) 



alapjan tiz reszben jellemezte a nok termeszetet. Regi miivekre tamaszkodva azt fejtegette, hogy a 
n6knek nagyon sok hibajuk van, piszkosak, lustak, falankok, csalardak, hazudosak, kikaposak, a 
vallasossagot is csak szinlelik, a pap predikacioit nem ertik. Korabbi evszazadok nok hibait sorolo 
muveihez hasonloan az asszonyokat kiilonbozo allatokhoz, peldaul a serteshez, a kutyahoz, az 
oroszlanhoz, a szamarhoz, a kigyohoz, a menyethez es a sarkanyhoz hasonlitotta 77 . (Komlovszki - 
STOLL, 1976:299.) 

Vele ellentetben a noi nem egyik igen korai hazai vedelmezoje volt a szazad egyik kiemelkedo 
alakja, Kolosi Torok Istvan (1611-1652?) unitarius lelkesz, kolto. Eletrajzirqja, Versenyi Gyorgy 
ezt irta rola egy 1902-es tanulmanyaban: „... Kolosi Torok Istvan kolteszeteben legfelotlobb s 
legbecsesebb, hogy 6 e korban, mikor a nok giinyolasaban, tamadasaban lelik kedvoket, az 
asszonyok vedelmere kel. Batran, melegseggel, a meggyozodes erejevel harczol erettok." 
(VERSENYI, 1902:137) Torok 1630-ban irta Az aszszonyi-nemnek nemessegerol, meltosdgdrol es 
ditsiretirol valo rythmusok cimu, 900 soros koltemenyet, amely „az tekozlo fiii notajara", Agrippa 
von Nettesheim (1486-1543 k.) evszazaddal korabbi novedo irasanak 79 hatasara irodott. Janosi Bela 
egy 1883-as cikkeben ugy talalta, hogy a szerzonek ez a verse a modern noemancipacio hiveinek 
fontos forras lehet. (Janosi, 1883:241-249) A kolto nev szerint Kemeny Katanak es Bethlen 
Ferencnek ajanlotta a muvet, es rajtuk kivtil „Az Tiszteletes Aszszonyoknak Nagysagosoknak, 
Nemeseknek, Varosiaknak es minden rendbelieknek, valakik tiszta hirrel newel es ditsiretes 
erkoltsel fenyeskednek..." (Idezi: Versenyi, 1902:137-138) Ahogyan koltemenyebol kideriil, 
igazsagtalansagnak tartotta, hogy az erkolcsos es kivalo nokrol nem maradnak fenn ismeretek, es 
hogy mindig csak a noket gunyolo irasok szuletnek. 22 pontba szedte azt, hogy a noi nem miert 
egyenlo a ferfiui nemmel; indokai kozott pelddul az szerepel, hogy a nok szebbek; hogy a 
gyermekek szellemi tehetsegiiket anyjuktol oroklik; hogy a nok ekesszolok, toltik tanul meg 
beszelni az emberi nem; hogy a nok konyoruletesebbek es jobbak, mint a ferfiak, es korat messze 
megelozve kiemelte, hogy a nok tanulni, tanitani is kepesek, sot, meg uralkodasra is termettek. 
Feltetleniil a noi miivelodesi jogok egyik legkorabbi hazai szoszolojat kell tisztelniink ebben a 
koltoben, aki monumentalis versezeteben peldaul az alabbi szakaszt kozolte: 

„Ha meg engedve volna Aszszonyallatoknak, 

Hogy kozonseges helyen okis tanitsanak, 

Termeszet szerint arra haylandok volnanak, 

Hogy minden mesters^get hamar tanolnanak." 

(Idezi: Stoll-tarnoc-Varga, 1967:480.) 

Kolosi Torok Istvan egy masik koltemenyeben (KOLOSI TOROK, 1643) is szolt az asszonyi 
erenyekrol, a jo haziasszonyi viselkedes elemeirol, es hatarozottan kiallt a hazassag mellett 80 . 



Megjegyzesek: 1. Az az 1976-os kiadvany, amelyben ennek a versnek a szovege legujabban megjelent, a 
koltemeny 1733-as nyomtatott valtozatat kozli. Ugyanakkor a jegyzetekben a szerkeszto jelzi, hogy a muvet 1733 
elott mar Totfalusi Kis Miklos is kiadta, egybekotve Felvinczy Gyorgy A jo gazdasszony dicserete cimu mtivcvel. 
2. Nem eldontheto ma mar, hogy a szeizo az okori, jambusokban irt gorog muvet, vagy annak valamcly latin 
valtozatat iiltette at (jelentosen kibovitve) magyarra. A latin valtozatok kozul a Buchanan-fele XVII. szazadi volt 
peldaul szeles korben ismert Europaban. (Komlovszky-Stoll, 1976:586-587.) 

Nemeth S. Katalin fentebb emlitett tanulmanyaban (helytelenul) az 1645-os ev szerepel. (NEMETH S., 1984:61) Kolosi TOrOk 
Istvan verse vegen, a 224. szakaszban maga adja meg miive keletkezesi datumat: „Mikor az hat szaz felett czer el toll volna, / Es 
harmintz azok utan valtozva forgana, / Az viragzo Iffiusag nekemis szolgalna, / Ez Verseket rendelem hiriil hogy maradna." 
(Kolosi TOrOk, 1630) 

A nemet Cornelius Agrippa von Nettesheim Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus (A noi nem 
nemesrendiisegerol es kivalosagarol) cimii munkaja 1509-ben keriilt osszeallitasra, es 1529-ben adtak ki Antwcrpcnbcn, francia 
forditasa pedig 1530-ban jelent meg elso izben. 

Magyarorszagon nem volt elozmenyek n^lktil valo a XVII. szazadban a hazaselet dicsoitcse. Errol a te'marbl frodott 
tObbek kozott Tar Benedek Hazassdgrul valo dicseret cimu, 1541 -ben irt es 1593-ban kiadott miive, Batizi Andras 
Hdzassdgrol valo enek cimu, 1 546-os munkaja, egy nevtelen szerzo Hazassag eneki cimii, 1 548-ban kelctkezett 
muve. (Ezeket a muveket sajat korukban dallammal adtak elo.) (Szabolcsi, 1957:129) 



Egyertelmiien es tobbszor is utalt arra a versben, hogy a feleseg okos legyen, mint peldaul az alabbi 
sorokban is: 

„Boldog az ferfiu, ki csendes hazneppel. 
Aldva vagyon Urtol eszes feleseggel..." 
(Idezi: VERSENYI, 1902:146) 

A XVIII. szazad elso feleben szinten tobb olyan hazai irasmu keletkezett, amelyek a korabeli 
nok eletvitelerol, miivelodeserol, a lanyok neveleserol szolnak. Mikes Kelemen Torokorszdgi 
levelek cimii munkajaban - mikent tobb, a noneveles tortenetet bemutato szerzo, peldaul Kornis 
Gyula is emliti (Kornis, 1927:471-472) - ket olyan irast is talalhatunk, amelyekben a szerzo e 
temakrol fejtette ki gondolatait. A 27. es 62. levelben foglalkozott reszletesen ezzel a kerdeskorrel. 
Az 1719. Junius 18-an irott levelben Mikes Kelemen dicserte a „nenjet", hogy az franciaul tanul, es 
kifejtette, hogy milyen jo volna, ha mas hazai leanyokat is erre tanitananak, de - mikent irta - 
gyakran meg az irast-olvasast sem tartjak elsajatitandonak a sztilok, pedig ez a vallasos erziilet 
kialakitasahoz es a jo konyvek olvasasahoz, az otthonatol tavol levo ferjjel valo levelezeshez is 
sziikseges. Azt is tudta, milyen ellenvetesekkel elnenek nehanyan a lanyok iras-tanitasat illetoen: 
„erre azt felelik nemely csufos, es rovid eszii anyak., hogy nem jo egy leanynak hogy irni tudgyon., 
azert hogy a szeretoinek ne irhasson. oh! Mely okos beszedek ezek.! Mint ha az iras okozna a 
roszat, es nem a arosz azirast..." (Mikes, 1966:40) Az 1725. Junius 11 -en kelt 62. levelben a fnik 
nevelesehez kapcsolodoan irt Mikes a lanyokrol is, mindket nembelieknel kiemelve a neveles 
fontossagat es a sztilok felelosseget. Az alabbi gondolatokbol kiderul, hogy a lanyokra, mint 
majdani edesanyakra es gyermekeik nevelqjere is tekintett, amikor nevelesiikrol irt: „a leanyok 
neveltetesere. Ugy kel vigyazni, valamint a ferfiakera. de meg tobbet mondok, es azt mondom, 
hogy jol oktatni a leanyokat ollyan sziikseges, valamint a ferfiakot, es az egyike, ollyan hasznos az 
orszagnak, valamint a masika. hogy lehet a? nem igaze az edes nenem, hogy egy jol nevelt, jol 
oktatot eszes leany, aszszonya valtozvan. A fiat mind jol tudgya nevelni, oktatni, es tanyitani. es 
aztot az orszag szolgalattyara alkalmatosa tenni..." (MIKES, 1966:109) 

Gragger Robert osszevetette Mikesnek ezt a ket, a francias muveltseg mellett hitet tevo levelet, 
es bizonyitotta, hogy a Franciaorszagot megjart szerzo gondolatain jol erzodott Fenelon es Madame 
de Maintenon hatasa. Az elemzo (mondatrol mondatra osszevetve a rodostoi levelek sorait Fenelon 
gondolataival) ugy talalta, hogy Mikes Kelemen - akarcsak II. Rakoczi Ferenc fejedelem - jol 
ismerte a francia iro lanynevelesrol irott munkajat, es a francia janzenista szerzovel egybecsengoen 
ervelt a lanyneveles fontossagat, tartalmat illetoen, es hozza hasonloan a kollegiumi fiuneveles 
kritikajat is adta. (Gragger, 1911 :709-7 1 0) 

Csepregi Turkovics Ferenc (1700-1758) 1739-es halotti beszede, amelyet gr. Teleki Adamne br. 
Wesselenyi Zsuzsanna temetesen mondott, tobb, a nok ertelmi kepessegevel, tanulashoz val6 
jogaval es tanulasban, tudomanyok muveleseben elert eredmenyeivel kapcsolatos, szinten a noket 
tamogat6 reszletet tartalmaz. Turkovics feltette azt, a korat kontinens-szerte erdeklo kerdest, hogy 
„vallyon a' Prudentia es Fortitudo, az Okossag' es az eros Elme Palmajat megerdemli-e az 
Aszszony?" (Idezi: Nemeth S.., 1984:63) Szerinte igen, hiszen munkabirasban, szorgalomban a no 
gyakran tiilszamyalja a ferfiakat is. Am, ahogyan Nemeth S. Katalin ramutatott az egyedtilalloan 
erdekes forrasr61 irott elemzeseben, a nok kepzesevel kapcsolatosan ovatosan fogalmazott a szerzo: 
„...es ambar Aszszonyi Academiat nem lehet fel-allitani, sem Doctori Sapkat az aszszonyok' 
fejeikre tenni: nem engedven-meg az Apostol, es epen illetlen 's ektelen dolognak tartvan, hogy az 
Aszszonyok KozOnseges Gyulekezetekben szoljanak, es Tanitoi Hivatalt viseljenek, mindazaltal 
Tiszte az Aszszonyi-Nemnek az, hogy az Apostol' Arany Regulaja szerint, tsendessegben tanuljon 
minden alazatossagot". (Nemeth S.., 1984:63-64) 

A XVIII. szazad azonban korantsem csupan effele forrasokat hagyott hatra a nok megitelesevel 
kapcsolatosan. N6csufol6, szatirikus muvet is emlithetunk, peldaul az 1783-ban Magyarorszagon 
megjelent Megmutatds, hogy az Asszonyi Szemelyek nem Emberek cimii, nev nelktll kiadott, mas 



korabbi kulfoldi munkakhoz hasonlito gunyiratot, amely Fabri Anna szerint (Fabri, 1999:14) akar 
parodianak is felfoghato, tehat lehetseges, hogy egyszeriien egy vitaalap kivant lenni a noi 
tulajdonsagok, szerepek szelesebb korben valo megtargyalasahoz. Ez nyolc pontban foglalta ossze, 
hogy a nok nem emberek, hanem allatok. 1785-ben Pesten megjelent (a noi alnevet hasznalo Anyos 
Pal tollabol) a B. Carberi Anna Ms asszonynak kedvessehez irtt levele, mellyben meg mutattya, hogy 
az asszonyi szemelyek emberek cimii, 31 lapos „valasz" , amely pontrol-pontra cafolta es 
nevetsegesse tette a ket ewel korabban keletkezett iromanyt. 

Ocsai Eva elemzese szerint (Ocsai, 2005) az 1783-as irasmii nyoman tehat vita kerekedett, 
ahogyan erre az adott korban Csokonai Vitez Mihaly egyik szatirikus allegoriaja, az 1795-6s 
DfebreceniJ Magyar Psyche is utal. Csokonai a mii Utopia cimii szakaszaban azt irta, hogy „ott" az 
alabbi tudomanyos kerdest tiiztek ki palyadijert: Vajon az asszonyok emberek-e, vagy nem? 
Ehhez jegyzetben az alabbiakat fiizte hozza, utalva a hazai vitara: „Ezt az utopiai ujsagot egy jo 
baratunk kozlotte veliink. Benne, amint latszik, van celozas azon nevezetes civodasra, mely itt 
ezelott egynehany esztendokkel hazankban is felfordult: Vajon az asszonyok, (azaz az embereknek 
fele resze,) emberek-e, vagy nem? - Most legkozelebb fog kijonni Becsben Trartner beriiivel ilyen 
materiaju konyv, mintegy nyolc vagy kilenc arkusban in 8vo. Nemetorszagba is jott ki legkozelebb 
egy ilyen konyv, pro et contra, mar negyedszer is kellett kiadni. Oly kapos az ilyen dibdabsag!" 
(Csokonai Vitez, 1795) 

muvelt asszonyok es neveltetesuk emlekei 

Az erdelyi es magyarorszagi mtivelt nagyasszonyok a kora ujkorban ismereteiket nem iskolak falai 
kozott szereztek. Tamoc Marton irasaban ugy fogalmazott, hogy „a regi magyar asszonyok koziil, a 
kozepkortol a XVIII. szazadig nem ismeriink egyet sem, aki rendszeres iskolai oktatasban reszesiilt 
volna, s alkalma lett volna a klasszikus latin kulhira elsajatitasara" (Tarnoc, 1984:15). (Szerinte ez 
utobbi teny eppen ahhoz jarult hozza, hogy a magyar miivelt nok az anyanyelv letetemenyesei 
lettek, leveleikben zommel ezt hasznaltak.) Fontos kerd^s a XVI-XVII. szazadi magyar 
nemesasszonyok iras-olvasas tudasanak kerdese is. Radvanszky Bela szerint ez nem volt kSriikben 
altalanosan elterjedt, jollehet, a gondos nevelesben reszesiilt lanyokat tebbnyire mar a kora ujkorban 
is megtanitottak a betuvetesre, de az a forangu noknel elterjedtte inkabb csak a XVII. szazadtol valt. 
(Radvanszky, 1986:155) 82 Pazmany P^ter ugyan a mar emlitett, lanynevelesrol keszitett 
predikaciqjaban „iidvosseges" dolognak itelte azt, ha a leany olvasni tanul (hogy erkolcsos 
olvasmanyokkal tolthesse idejet), kiemelte, hogy ezt a legtobb kortarsa nem igy gondolta, mert 
feltek attol, hogy az olvasasbol „gonoszt" tanul a lany, es olyasmiket ir, „amiket nem kellene". 
(Pazmany, e.n.:269) Ez egybevag azzal a forrasadattal, amit tebb evtizeddel kesobb Bel Matyas irt 
az 1730-as evek korul tapasztalhato magyarorszagi viszonyokrol, muve gyermeknevelesrol keszitett 
alfejezeteben: „Csak kevesen kiildik lanyaikat olvasni tanulni, az iras elsajatitasara meg egyet sem. 
Nem akarjak ugyanis, hogy irastudas birtokaban fiukkal szerelmi levelezest folytassanak." (Bel, 
1984:174) A kutatono, Harsanyi Ilona a XX. szazad elejen irt bolcseszdoktori ertekezeseben igy 
osszegezte ezt a problemakort: „a forangu holgyek sziikebb kore minden idoben megszerezte 
maganak a korszerii mfiveltseget, de a nemesi es polgari nok szeles reteg^ben nemcsak a kozepkor 
folyaman, hanem meg a XVI., XVII. es XVIII. szazadban is altalanos az irastudatlansag. Sokaig 
elterjedt volt az a felfogas is, hogy az irni-olvasni tudas arnyekot vet a no erkolcsi jellemere." 
(Harsanyi, 1935:4) 

Bel Matyas miivenek egy masik, A lanyok neveltetese cimii alfejezeteben azt fejtette ki, hogy 
nem lehet egyseges nevelesi modszerekkel talalkozni a magyar lanyok eseteben, mert bar az, hogy 
fo eel a lanyok tisztessegre, es nem fenyiizesre valo nevelese, ezt kiilonbozo csaladok, 



81 



Megjegyzesek: 1. az irast kiadta Batsanyi Janos is az altala osszeallitott Anyos Pal osszes munkaji cimii, Becsben 
1798-ban megjelent kotetben. 2. Anyos Pal szeizosegenek kerdesevel (es bizonyitasaval) foglalkozik - a korabbi 
errol szolo irodalmakat is felsorolva es ertekelve, osszevetve - Wix Gyorgyne egy cikke. (Wix, 1970:265) 
Megjegyzes: A mii II. es III. kotete eredetileg 1879-ben, az I. 1896-banjelentmeg. 



szarmazasuknal, lakohelyuknel fogva maskent probaljak elerni. Emlitette peldaul, hogy egyesek 
szinte ki sem engedik a hazbol leanyukat, masok meg eppenseggel magukkal viszik mindenfele 
iinnepsegre, lakodalmakba es szindarab-eloadasokra. Hangsulyozta, hogy a leanyok az edesanyjuk 
peldajat kovetik, ezert az 6 eletfelfogasa, viselkedese a meghatarozo. Ebbol a gondolatmenetbol 
egyenesen kovetkezett, hogy Bel Matyas a lanynevelesrol frt osszefoglalojat azzal zarta, hogy leirta, 
milyen is a jo anya, es hogyan veszi at peldajat a leany: „Midon lakodalomba vagy mas iinnepsegre 
viszik [t.i. a lanyt], ahol tancolnak, anyjat koveti, s annyira ra szokott figyelmezni, hogy intese 
nelkiil sem enni, sem inni, sem elindulni nem akar, legfobb torvenynek tartja anyjanak 
engedelmeskedni. S mivel anyja jol ert a haztartashoz es szorgalmas, lanyanak is az lesz a fo 
gondja, hogy eleget tegyen szuleinek, fivereinek es novereinek, a haznepnek, a joszagnak, az egesz 
haztartas igenyeinek." (BEL, 1984:470) 

A leanyok nevelese tehat - tarsadalmi hovatartozastol fuggetlenill - leginkabb az edesanyak 
feladata volt, eszmenye pedig a haziasszonykodasra, gazdasszonysagra neveles. A nemesi csaladok 
viszont gyakran alkalmaztak nevelonot is, sot, a levelezesek szerint olykor mas forangu csaladhoz 
adtak a lanyt „udvarholgynek". Ha a kor hazasodasi adatait nezziik, hangsulyoznunk kell, hogy a 
gyakran tizes eveik elso feleben ferjhez adott magyar leanyok nevelesere nem jutott nil sok ev az 
akkori csaladokban, ezert annak lepeseit nyilvanvaloan jol at kellett gondolni egy odafigyelo 
edesanyanak. Tobb olyan, regi hires magyarorszagi nagyasszonyt emlithetunk - peldaul Frangepan 
Katalint, Lorantffy Zsuzsannat, Bathory Zsofiat, Zrinyi Ilonat, Petroczy Kata Szidoniat, Bethlen 
Katat, Daniel Polixenat, Janoki Anna Mariat, Lobkovitz Poppel Evat, Svetkovics Katat, Kdrolyi 
Katat - akiknek a nevelteteserol, illetve - edesanyakent - a gyermeknevelesi elkepzeleseirol is 
maradtak rank adatok. (Windisch, 1781:488; Fejerpataky, 1875:487; Takats, 1925) 
Mindegyikiikrol tudjuk, hogy magas muveltseggel rendelkeztek, konyveket olvastak es gyujtottek, 
tudomanyokkal es irodalommal foglalkoztak, es rajtuk kivul termeszetesen meg masok is, bar Bod 
Peter 1766-ban kiadott Magyar Athenas cimii, az erdelyi es magyarorszagi tudosokat (koztiik negy 
not is) bemutato miiveben azt olvashatjuk, hogy a tudos magyar asszonyok nem voltak nagy 
szamban, mert azt irta, hogy (hazankkal ellentetben) mas orszagokban „nem oly ritkak, mint a 
fekete hattyiik vagy a fejer csokak" (BOD, 1882:493). 

Lorantffy Zsuzsanna (1600-1660) alakja peldaul - fokent Comenius es a sarospataki, valamint a 
kolozsvari, debreceni, nagyvaradi, gyulafehervari reformatus foiskolak tamogatasa miatt - jol 
ismert a magyar nevelestortenetben, miiveltsegerol, a diakok es a reformatus egyhaz tamogatasarol 
tobb meltato munka szuletett. Kozismert, hogy 1621 -ben torvenyt hozott peldaul arrol, hogy a 
sarospataki kollegiumban nemesi es paraszti szarmazasii ifjak egyarant tanulhassanak (BALOGH, 
1995:192-193), 1657-ben pedig foiskolat alapitott a romanoknak. Ferje, I. Rakoczi Gyorgy a halalos 
agyan ezt vetette papirra a muvelt, korat messze megelozoen modern gondolkodasii asszonyrol: 
„Bizonysagot teszek Isten s az 6 szent angyalai elott, mitol fogva az Uristen osszehozott benntlnket, 
se szebbet, se okosabbat, se gazdagabbat, se akarmi dicseretremeltobb szemelyt naiad kivtil nem 
lattam." (S. SZABO, 1896:23) 

Hozza hasonloan sok magas muveltsegii norol maradtak adatok. Arva Bethlen Kata 83 (1700- 
1759) irono valogatott konyvtarat (Simon-Szabo, 1997) rendezett be maganak, es ktilonosen nagy 
kedvet lelte az orvostudomanyi es fuveszeti munkak olvasgatasaban. (KOVARY, 1856:209-210) Bod 



Eleterol 1. az alabbi miiveket: Bethlen Kata Omletirasa. Sajto ala rend., utoszo: Bitskey Istvan. Budapest, 
Szepirodalmi Konyvkiado, 1 984. (Olcso Kdnyvtar sorozat); Szeki grofTeleki Jozsef ozvegye Bethleni Bethlen Kata 
grqfrio irdsai es levelezese 1700-1759. I-II. Kiad., bevez.: Szadeczky Kardos Lajos. Budapest, 1922. Tovabbi 
irasok tole es rola: Bethlen Kata irdsai es A konyvtdr tortenete. Bibliogrdfia. 
http://mek.niif.hu/03100/03148/html/bethlenl8.htm (A letoltes ideje: 2009.06.20.) 
Megjegyzes: Arva Bethlen Kata neveben az „Arva" annyit tesz, hogy gyeimekei es ferje nelkul (arvan) maradt ozvegy. 
Errol, es az aszony levelezesenek irodalmtorteneti jelentosegerol 1. az alabbi irasokat: Szabo Gyula: Arvaink. In: 
U6.: Ostorod volt-e Rodosto? Bukarest, 1991.; Fazekas Gergely Tamas: Az „arvasag" reprezentaciqja a kora 
ujkorban: egy kulturalis szerepminta ertelmezesi lehetosegei. In: Bertha Zoltan - Ekler Andrea (szerk.): Cselekvo 
irodalom. Irasok a hatvaneves Gorombei Andrds tiszteletere. Budapest, Magankiadas, 2005. 99-115. 



Peter is megemlekezett rola, kiemelve, hogy a „tudomanyokat szereto, nagy kegyessegii, tudos uri 
asszony" volt. Termeszetesen nem 6 volt az egyetlen olyan asszony, aki no letere nagy es erto 
konyvgyiijto volt a XVIII. szazadban. Iktari Bethlen Zsuzsanna konyvtara volt a legteljesebb a 
korabeli Erdely noi tekai koziil, de sok ertekes konywel pallerozta elmejet Bethlen Imrene, Korda 
Zsigmondne Nemes Julia es masok is. (Dee Nagy, 1997) A forrasokbol sok esetben 
rekonstrualhato, hogy a tudas, a konyvek szeretete, sot, a magankonyvtarak allomanya is anyarol 
leanyra szallt, mint peldaul Raday Eszter (1716-1764) eseteben, aki edesanyjatol, Kajali Klaratol 
orokolte a konyveit 1742-ben. Bod Peter Smirnai Szent Polikdrpus cimii muve (Bod, 1766) 84 
ajanlasaban ez olvashato rola: „...fel-kerestette a' Jo magyar Konyveket minden-fele Materiakrol, 
nem kimelven azoknak megszerzesektol sem faradtsagat, sem koltseget, 's allitott-fel egy ritka szep 
nagy Magyar Bibliotekat, hogy azokbol a' dolgokat ki-tanulvan, magat gyonyorkedtesse 's 
masoknak hasznaljon". (Idezi: Dee Nagy, 1997) Nagy miiveltsegu asszony volt Bethlen Zsuzsanna 
nagynenje, Rhedei Zsigmond kordn megozvegyiilt felesege, Wesselenyi Kata (1735-1788) is, akirol 
halala utan valt koztudotta, hogy milyen jeles konyvgyujto volt. (Dee Nagy, 1997) 

A XVII-XVIII. szazadban tobb olyan miivelt no is kiemelhetd a magyar neveles- es miivelodes 
tortenetebol, akik eredeti, maradando erteket k^pviselo verseket irtak, gyakran abrazolva e 
miiveikben noi letuk problemait, felelmeiket, 6s kifejezve istenfelelmuket. Kozuluk a 
legkiemelkedobb a felvideki Petroczy Kata Szidonia (1662-1708) volt (S. Sardi, 1984:28-49; 
Antalfffy, 1904) 85 , de a tollforgato holgyek kozott volt meg Szechy Maria, Vayne Zay Anna, 
Bercsenyine Csaky Krisztina, Eszterhazy Magdolna, Petroczyne Revay Erzsebet es a csupan ket 
koltemenyt rank hagyo Erdodyne Rakoczi Erzsebet. Napjaink neves irodalomtort^nesze, S. Sardi 
Margit egy tanulmanyaban kiemelte, hogy „a nokoltok megjelenese a cseh Rettigova asszonytol az 
orosz Zinaida Gippiuszig mindemitt a polgari eszmenyek el6retoreset kise>i..." (S. Sardi, 
1984:28) 86 Petroczy Kata Szidonia - mas miivek mellett - a pietista nemet szerzo, Arnd ket muvet 
forditotta magyarra (PETROCZY, 1705. es 1708). Egy helyiitt az alabbiakat irta, jol kifejezve kora 
ndkkel kapcsolatos gondolkodasmodjat: „Tudom, lesznek ollyanok, kik gyalazni s oltsarolni fogjak 
e kis munkamat, mert nintsen Eg alatt semmi, ami egyarant tessek mindennek, annal is inkabb, 
hogy asszony ember munkaja: de nem banom, tudvan azt, hogy derek bolts tudos emberek 
munkajiban is talalt gantsot Momus." (Idezi: S. Sardi, 1984:39) 

Az emlitett holgyek szinte mindegyikerol tudjuk azt is, hogy kivaloan ertettek a 
gazdalkodashoz, szep kertjeik, gyiimolcsoseik voltak. Leanykorukban szonni, fonni, himezni, varrni 
tanitottak oket, es ezt a tudast ok maguk is tovabbadtak. Ahogyan a fentebb idezett levelekbol es 
egyeb forrasokbol is kiderul, a himzesmintakat, az oltestechnikakat nagy becsben tartottak, ahogyan 
Tarnoc Marton irja, a XVI-XVII. szazadban peldaul nagy divat volt az aranyszallal keszitett torok 
varras, amit fogoly torok noktol tanultak a magyar nok. (Tarnoc, 1984:14) Szerinte az is biztosra 
veheto, hogy szamos miivelt asszony es leany azokban a szazadokban foglalkozott 
kepzomiiveszettel es ertett a zeneleshez, am az ezekre vonatkozo forrasadatok nagyon hianyosak. A 
XVI-XVIII. szazad kozott irodott inventdriumokat (leltarakat) emliti, amelyek szep szammal 
felsorolnak hangszereket is, arra azonban termeszetesen nem utalnak, hogy melyiken jatszottak nok. 
Az elso noi zeneszerzo egyebkent Kohary Maria grofno volt, aki 1770-1780 kozott irta meg E-dur 
zongoraszonatajat. (Tarnoc, 1984:18; Mikusi, 2000:22) 

A legtobb miivelt holgy eseteben meghatarozo jelentosegii volt a szuleik, nagyszuleik, illetve 
ferjtik nevelo, peldamutato ereje, hatasa a tudomanyok megismereseben, abban, hogy a lanyok 
megszerettek a konyveket es a tanulast magat. Nevelestik szinte minden esetben csaladi keretek 
kozott folyt. Baro Wesselenyi Istvanne Daniel Polixena (1720 v. 1721-1775) peldaul a szazad egyik 



Megjegyzes: a mil digitalis valtozatat 1.: http://oszkdk.oszk.hu/DRJ/724 (Letoltfe: 2009.06.20.) 

Megjegyzes: A koltono osszes rank maradt verse elektronikus valtozatban megtalalhat6 az alabbi honlapon is: 

http://mek.oszk.hu/01000/01015/01015.htm (A letoltes ideje: 2009.12.22.) 

Megjegyzes: a tanulmanyban jelzett ket kiilfoldi holgy: a cseh szerzono, Magdalena Dobromila Rettigova (1785- 

1845) es 3HHaHaa HHKOJiaeBHa THnnnyc (1869 - 1945) orosz szimbolista kolto- es ir6n6. 



legkepzettebb asszonya volt, a tudos Daniel Istvan baro lanya, az irono Petroczy Kata Szidonia 
unokaja. A feljegyzesek szerint mar fiatal koraban jol tudott gorogul, es latinbol forditasokat 
keszitett. (Kovary, 1856:210) Nagyanyjarol, akit ugyan szemelyesen nem ismerhetett, de prdbalt 
kovetni, Daniel Polixena az alabbiakat irta Piktetus A ' keresztyen ethikdnak summds-veleje... ci'mii, 
latin nyelvii miiverol keszitett, Kolozsvaron megjelent forditasa elejen: „nem volt az eleitol-fogva a' 
Keresztyensegben lijsag, hogy az Aszszonyok a' Tudomanyok es a' Konyvek' irasa kQrul 
foglalatoskodjanak [...] tsak az en Boldog Emlekezetii Nagy-Anyam is, Grof Petrotzi Kata, Nehai 
Grof Pekry Lorintz Umak kedves Elete Parja' a'ki vala, a' mi Magyar Nemzetiink hasznara a' 
Nemet Nyelvbol Magyar Nyelvre harom jeles konyveket fordita. [...] Szukseg volt tehat ennekem 
ezen Boldog Emlekezetii Edes Nagy-Anyamat-is kovetnem, a' mennyire a' nekem adatott 
Kegyelem engedte, ha tobbre nem erkezhetnem-is, avagy tsak ezen egy Munkatskanak 
Vilagossagra valo botsatasaval" (Idezi: V. Laszlo, 2008:152). A noi torekvesek elso hazai 
szoszolojat is tisztelhetjiik Polixenaban, hiszen - mikent V. Laszlo Zsofia irta: „korat messze 
megelozve mondta ki a nok tanulashoz, szellemi munkahoz valo jogat anelktil, hogy 
megkerdqjelezte volna a hagyomanyos noi szerepeket: a feleseg, az anya es a haziasszony 
kotelessegeit". (Idezi: V. Laszlo, 2008:150) A forrasok megoriztek azt, hogy a „Magyar Minerva" 
nem csupdn miivelt es tehetseges no volt, hanem gyermekei neveltet6se felett nagy gondot viselci 
edesanya is. Tizenk6t gyermeke k8zul 8t 61te meg a felnottkort, koziiluk Wesselenyi Polixena 
azonban meg anyja halala elott, 1764-ben elhunyt. Az 6t bucsiiztato versekbol tudjuk, hogy ez a 
leany is kivalo nevelest kapott, mint azt peldaul Huszti GySrgy megfogalmazta: „az Deak 
Literaturaban; az hat Classisokra osztatott Deak Nyelvben; Geographiaban; Historiaban; 
Arithmeticaban; peldaul masok el6tt leheto gyonyoriiseges Kalli graphiaban, Kez irasban; ugy 
Nemet es Frantzia Nyelvekben; de mindenek felett; a' minden Tud6manyoknak Kiralynejaban a 
Theologiaban, tellyes Sz. Irasban, Edes Ur Aszszony Anyjanak [...] Bolts Inspectioja alatt, oily 
perfectiora vitetett vala, hogy Otet 4-dik Gratianak, es 10-dik Miisanak m^ltan nevezhetem". (Id^zi: 
V. Laszlo, 2008:157) Lanytestverei, Maria, Zsuzsanna es Kata is hasonloan kivalo, sokoldalu 
nevelest kaptak a szuloi hazban, es valosziniileg a fiu, Miklos neveleset iranyito Cornides Daniel, 
majd tavozasa utan Deaki Filep Pal is foglalkozott veluk. (V. LASZLO, 2008:156) 

A lanynevelesben, noi elet mindennapjaiban is jo segitseget nyujtottak azok az eletvezetesi 
tanacsado konyvek, amelyek (tobbnyire kiilfoldi miivek forditasakent) a XVIII. szazadi 
Magyarorszagon megjelentek. (LASZLO, 2007:227-245) Ezek is bizonyitjak azt a tenyt, amit Bod 
Peter megemlitett a Lorantffy Zsuzsannarol irott eletrajzi ismerteteseben: ebben az idoszakban n6tt 
az olvasni tudo nok szama. „Panaszolt nemregen is egy erdelyi iro azon, hogy a mi foldiink sok 
olyan asszonyokat nevel, akik felreteven az orsot, guzsalyat, a Sz. Iras olvasasan toltik az idot; 
melyet szajokban forgatvan batron megtamadjak meg a theologiaban tudos embereket is." (BOD, 
1982:362) Az olvasni tudo nokre vonatkozo adatok talalhatok meg Bod Peter leveleiben is, olyan 
asszonyok nevei, akik beszerzendo konyvek listajat es konywdsarlasra forditando penzt adtak neki 
es mas papoknak. 1756-ban Raday Gedeonnak peldaul ezt irta: „A meltosagos grof asszony, Teleki 
Josefne assz. onagysaga a nyaron is egynehdny fele, magam is jelen leven akkor onagysaganal, 
adott papoknak lajstromot, hogy micsoda konyveket vennenek meg, ha eloakadnanak, nezven abban 
nagyreszt a Meltosagos Urra is." (Bod, 1982:469) Ugyanakkor az is kideriil egyik, 1764-ben 
idosebb Teleki Adamnak irt, a grof fianak a nosiileset siirgeto levelebol, hogy jo felesegnek inkabb 
a hazias, mint a tudomanyokkal foglalkozo not tartotta: „Tudja Nagysagod jol a maga peldajbol is, 
hogy az meltosagos Teleki familiaban valo lirfiak veteknek tartottak ifjii korokban meg nem 
hazasulni es az 6 ifjusagoknak felesegekkel nem vigadni. Ne engedje Nagysagd, hogy ezek az 
Parisban tanult, parisi Minervakat, belgyiomi Dianakat, becsi Pallasokat szemlelt ifjii urak lij 
haeresist hozzanak be a meltosagos familiaban, hanem ha magok Ulissesek voltak, mar 
telepedjenek egy-egy draga Penelope melle, meg pedig hamar." (Bod, 1982:483-484) 

Bessenyei Gyorgy Anyai oktatds cirmi miiveben szinten azt hangsiilyozta, hogy a legjobb 
nevelest gyermekeinek maga az edesanya tudja megadni, mert 6 all azokhoz legkozelebb, hiszen 



szive alatt hordta oket. A legfontosabb, leanyokba is atiiltetendo erenynek a vallasossagot tartotta, 
ennek killon fejezetet is szentelt a miiben (II. level). Kifejtette, hogy a nonek a legfontosabb feladata 
az, hogy termeszettol valo hivatasat, azzal jaro kotelessegeit beteljesitse, es ez lenyegesebb, mint a 
magasabb miiveltsegre vagy kiilonbozo mestersegekre torekves. Igy fogalmazott: „01yan 
mestersegeket kell tanulnod csak, melynek termeszet szerint valo gyakorlasa nem mestersegeket, 
hanem veled sztiletett anyai tulajdonsagokat mutasson; es ha tapasztalod, hogy a tanult dolgokat 
szarmazasodnak fundamentumaban be nem plantalhatod, hogy azok ott onkent viragozvan, 
gyumolcsoket hozzanak, mestersegre ne torekedj. Nincsen az emberi tarsasagban nevetsegesebb 
magaviselet, mint (amilyent) az oly szemelyek mutatnak, kik termeszeti tulajdonsagoknak 
minemiisegebol ki akarvan vetkezni, masba bujnak, melynek kovetesere elegseges erejek nincsen." 
(BESSENYEI, 1987:43) 

Osszegzeskeppen alahiizhatjuk, hogy Magyarorszagon es Erdelyben az ujkorban bizonyithatoan 
szamos kulfoldi szerzo noellenes es novedo irasa volt ismert hazai iroink koreben. Ahogyan 
recepcio-torteneti vizsgalodasaink mutatjak, a magyar szerzok egy resze kulfoldi utazasai soran 
jutott effele forrasokhoz, peldaul mint peregrinus diak. Masreszt jol latszik, hogy szamos europai 
mii kerttlt honi konyvtarainkba, ahogyan ezt a leltarak, konyvkereskedoi feljegyzesek, 
maganlevelezesek es mas forrasok bizonyitjak. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy mar a XVII. 
szazadban voltak olyan magyar szerzok, peldaul Kolosi Torok Istvan unitarius lelkesz, akik 
megfogalmaztak a nok tanulashoz, miivelodeshez valo jogat, es azt az ugyancsak „modern"-nek 
szamito gondolatot, hogy a ferfiak es nok kozotti kulonbsegeket gyakran epp a neveltetesiik 
elteresei okozzak. 

A XVII. szazad idoszaka hazankban a leanyneveles alacsony foku intezmenyesultsegevel 
jellemezheto. Ekkor es a XVIII. szazad nagyobb hanyadaban is a lanyok neveltetese zommel nem 
iskolakban tortent, kozep- es felsoszintti tanulmanyokat nem folytathattak. A felso tarsadalmi 
retegek csaladjai gyakran kiemelten figyeltek lanyaik fejlodesere. Ezt eletmiivukkel a 
h&koznapokban megerositettek azok a nemesasszonyok, mint peldaul Lorantffy Zsuzsanna vagy 
Petroczy Kata Szidonia, akik onallo irasmiiveikkel, forditasaikkal, leveleikkel, 
iskolatamogatasukkal mar a kora ujkorban bizonyitekat adtak tehetseguknek es - magan- illetve 
csaladi - nevelesilk sikeressegenek. 



Summary 

Early Hungarian sources about women and their rights to education 

In the last two hundred years there has been much research as well as analytical and synthesizing 
studies published in Hungary about the history of women 's education. This study endeavors to 
characterize the main ideas of the works about Hungarian Modern Times as they address women, 
their rights to education and their intellectual ability by comparing the contents of primary and 
secondary resources. The study examines the contants of 1 7th-18th century Hungarian poetry, 
sermons, funeral sermons, letters, literary works, pamphlets and newspaper articles. We deemed it 
important to show how the contemporary European aspirations about women 's education were 
reflected in these works. Another featured topic of the study is to summarize the ideas about the 
education and intellect of modern Hungarian noblewomen. 

IRODALOM 

A no az irodalomban. Zala Megyei Konyvtar, Zalaegerszeg, 1984. 

Antalffy Endre (1904): Petroczy Katalin Szidonia elete es munkai. 1664-1708. Luther-tarsasag, 

Budapest. 



BALOGH Judit (1995): Ama kegyelemnek mennyei harmatja. A 17. szazadi magyar puritanizmus 

irodalmab61. Harmat - Koin6nia, Budapest - Cluj. 

Bel Matyas (1984): Magyarorszag nepenek elete 1730 tajan. Val., sajto ala rendezte es a bevezeto 

tanulmanyt frta, forditotta: Wellmann Imre. Gondolat, Budapest. (Tortenetirok tara, 

sorozatszerkesztS: Glatz Ferenc.) 

Bessenyei Gyorgy (1987): Anyai oktatas. In: U6: Valogatott muvei. Szepirodalmi Kiado, 

Budapest. 

Bethlen Kata irasai es A konyvtar tortenete. Bibliografia. 

http://mek.niif.hu/03100/03148/html/bethlenl8.htm (A letoltes ideje: 2009.06.20.) 

Bethle Kata Oneletirasa. (1984) Sajto ala rend., utoszo: Bitskey Istvan. Szepirodalmi K6nyvkiad6, 

Budapest. (Olcso Konyvtar sorozat) 

Bod Peter (1766): Smirnai Szent Polikarpus, avagy Sok keserves habonisagok kozott magok 

hivataljokat keresztyeni szorgalmatossaggal kegyesen viselo erdelyi reformatus ptispokoknek 

historiajok / mellyet, egybe-szedegetett F. Tsernatoni Bod Peter. Nagyenyed. 

Bod Peter (1982): Magyar Athenas. Magveto Konyvkiado, Budapest. 

BOD TI FAZEKAS Miklos (1577): Szep Historia. Az tokelletes Aszszony allatokrol, mely az 

Plutarhusbol forditatot Magyar nyelwre. Ad notam. Gongya kozzul egy fo gongya embemec. etc. 

Nyomtattot Colosvarat 1.5.7.7. Esztendoben. 

BOGATI FAZEKAS Miklos (1591): Aspasia Aszszony Dolga es az io erkolczu Aszszonyoknac 

Tilkore. Az Lucretia notayara. Nyomtattot Colosuarat az 6 Varban. 1 591 . Esztendoben. 

BORSA Gedeon (1984): Adalekok a ,,Tuk6r" cimxi asszonycsiifolo vershez. Irodalomtorteneti 

Kfizlemenyek, 4. sz. 470-480. 

CSOKONAI VlTEZ Mihaly (1795): Dfebreceni] Magyar Psyche. A poetai es lakadalmi felseg 

kegyelmevel. Indult Pdfusbol. Penteken (die Veneris) Kisasszony havdnak 23-ikdn 1795. In: 

Csokonai Vitez Mihaly osszes koltemenyei. 

http://vmek.oszk.hU/00600/00636/html/vsl79501.htm#r01 (A letoltes ideje: 2010.01.18.) 

Dee Nagy Aniko: Konyvgyiijto asszonyok a XVIII. szazadban. In: Simon Melinda - Szabo Agnes: 

Bethlen Kata konyvtaranak rekonstrukciqja... i. m. 

FABRI Anna (szerk., 1999): A no es hivatasa. Szemelvenyek a magyarorszagi nokerdes tortenetebol 

1777-1865. Kortars Kiado, Budapest. 

FAZEKAS Gergely Tamas (2005): Az „arvasag" reprezentacioja a kora ujkorban: egy kulturalis 

szerepminta ertelmezesi lehetosegei. In: Bertha Zoltan - Ekler Andrea (szerk.): Cselekvo irodalom. 

Irasok a hatvaneves Gorombei Andras tiszteletere. Magankiadas, Budapest, 99-1 15. 

Fejerpataky Laszlo (1875): Magyar tudosnok es ironok. Magyarorszag es a Nagyvilag. 487. 

FORRAY R. Katalin (szerk.) - KERI Katalin (tarsszerk., 2007): Tarsadalmi nemek. Educatio, IV. 

Gragger Robert (1911): Mikes forrasaihoz. Egyetemes Philologiai Kozlony, Budapest, Szerk.: 

Csaszar Elemer es Lang Nandor. 709-710. 

Harsanyi Ilona (1935): A XVII. es XVIII. szazad magyar koltonoi. (Bolcseszdoktori ertekezes) 

Hollosy Janos konyvnyomtato muhelye, Budapest. 

Huszti Gyorgy (1765): Koporsoban ego szovetneke... Vesselenyi Polyxena... Kemeny Simon... 

Hites pdrja.... In: draga virtusokbol epult orok emlekezetnek oszlopa, Mellyet... Vesselenyi 

Polyxena ifju ur aszszony 6 nagysganak... felesegehez valo... htisegenek jeleul emelt... Kemeny 

Simon. Kolozsvar. 

JANOSI Bela ( 1 883): Kolosi Torek Istvan magyar verselo a XVII. sz.-ban. Figyelo, XIV. 241-249. 

Kolosi TOrOk Istvan (1630): Az aszszonyi-nemnek nemess^gerol, meltosagarol es ditsiretirol valo 

rythmusok. Kolozsvar, 1630. In: Regi magyar koltok tara XVII. szazad 4. Az unitariusok kolteszete. 

Sajto ala rendezte: Stoll Bela, Tarnoc Marton es Varga Imre (1967). Akademiai Kiado, Budapest, 

457-483. 

Kolosi TorOk Istvan (1643): Az edgyes eletnek kedvetlen es karos voltarol, az tarssal valonak 

gyonyariiseggel teljes hasznarol s az jo gazdaszszonynak ditsiretirol iratott versek. „Az farizeus es 



fukar" eneke notajara. Ezek melle adatott az kakasrol vott hasonlatossagban a papok tisztirol valo 

enek is. Kolozsvar. 

Komlovszki Tibor es Stoll Bela (szerk., 1976): Regi Magyar Koltok Tara. Bethlen Gabor es 

kora. Akademiai Kiado, Budapest. 

KORNIS Gyula (1927): A magyar miivelodes eszmenyei 1777-1848. 2. kotet, Kiralyi Magyar 

Egyetemi Nyomda, Budapest. 

KOVARY Laszlo (1856): Erdely nevezetesebb asszonyai II./IV. Baro Daniel Polixena. In: Csalad 

konyve, Pest, II. evf. 210. 

KOVARY Laszlo (1856): Erdely nevezetesebb asszonyai II./IV. Grof Bethlen Kata. In: Csalad 

konyve, Pest, II. evf. 209-210. 

Laszlo Zsofia (2007): „Aszszony-nepnek meg-kivantato tudomany". Noi eletvezetesi 

tanacsadokonyvek a 18. szazadi Magyarorszagon. In: Fabri Anna - Varkonyi Gabor (szerk.): A nok 

vilaga. Miivelodes- es tarsadalomtorteneti tanulmanyok. Argumentum, Budapest. 227-245. 

Megmutatas, hogy az Asszonyi Szemelyek nem Emberek. Az Irasbol, es a jozan Okoskodasbol nap- 

fenyre hozatott. H. n., 1783. 

Mikes Kelemen (1966): Torokorszagi levelek es misszilis levelek. 27. level. Sajto ala rendezte: 

Hopp Lajos. Akademiai Kiado, Budapest. 

MlKUSl Balazs (2000): Egy sziik esztendo. In: Muzsika, 43. evf. 8. szam, augusztus, 22. 

NEMETH S. Katalin (1984): „Az asszonyi tudos vilagrol". Velekedesek a XVIII. szazad kozepen. In: 

A no az irodalomban... i. m. 50-68. 

Ocsai Eva: Janus ket area. (Csokonai es az 6t olvaso Weores Sandor) Forras, 2005/oktober 37. evf. 

10. sz. http://www.forrasfolyoirat.hu/0510/ocsai.html (A letoltes ideje: 2010.01.18.) 

Pazmany Peter valogatott munkai (e. n.). Lampel R. Konyvkereskedes, Budapest. 

PETROCZY Kata Szidonia (1705): A kereszt nehez terhe alatt el-bagyatt sziveket eleszto jo illatii 

XII. Liliom. Mellyeket, a keseredett szivek vigasztalasara, Arnd Janosnak, a Luneburgumi 

Fejedelemsegben valo Piispoknek, az igaz keresztyensegrol Nemet nyelven kiadott konyvebol 

valogatott ki, es XII. Reszekben foglalvan azokhoz valo imadsagokkal egyiitt, Magyar nyelvre 

forditott az edes Ferjeert valo Szebeni meltatlan rabsagaban: es immar Isten kegyelmebol 

megszabadulvan, annak haladatos orok emlekezetire, es a kereszt viselo szenteknek lelki hasznokra, 

maga koltsegevel kinyomtattatott Grof Petroczi Kata Szidonia. Kolozsvar. 

PETROCZY Kata Szidonia (1708): Jo illattal fustolgo Igaz Sziv, Mellyet A Vilag szeretetiben 

szunnyadozo sziveknek fel-serkentesekre, Arnd Janosnak ... az igaz Keresztyensegrol Nemet 

nyelven kiadott Konyvebol valogatott ki, Es Tizenket Reszekbe foglalvan, azokban valo 

Imadsagokkal egyiitt Magyar nyelvre forditott, a Magyar Nemzet ellensege elott valo mar 

negyedszeri bujdosasaban Huszton, es a keresztyeneknek lelki hasznokra, maga koltsegevel ki is 

nyomtattatott Grof Petroczi Kata Sz. Locse. 

PlKTETUS (Pictet) Benedek (1752): A' keresztyen ethikanak summas-veleje... Deakbol Magyarra 

fordittatott... Daniel Poliksena... altal... Kolozsvar. 

Pukanszky Bela (2006): A noneveles evezredei. Gondolat Kiado, Budapest. 

Radvanszky Bela (1986): Magyar csaladelet es haztartas a XVI. es XVII. szazadban. I. Helikon, 

Budapest. 

Rakosi Andras (1653): Tiikor, melly az Aszszonyoknak gorog Simonides Irasabol az Caea 

szigeteben regen lako Aszszonyokrol iratatott. Brewer Nyomda, Locse. 

S. Sardi Margit (1984): Petroczy Kata Szidonia es a pietista noeszmeny. In: A no az 

irodalomban... i. m. 28-49. 

S. Szabo Jozsef (1896): A Lorantffyak. Torteneti rajz. Budapest. 

Simon Melinda - Szabo Agnes (szerk., 1997): Bethlen Kata konyvtaranak rekonstrukcioja. 

Scriptum, Szeged. 

Szabo Gyula (1991): Arvaink. In: U6.: Ostorod volt-e Rodosto? Bukarest. 



Szabolcsi Bence (1959): A historias enek es rokonai (1460-1640) In: U6: A magyar zene 

evszazadai. Tanulmanyok a kozepkortol a XVII. szazadig. Sajto ala rendezte: Bonis Ferenc. 

Zenemukiado Vallalat, Budapest. 

Szeki grof Teleki Jozsef ozvegye Bethleni Bethlen Kata grofno irasai es levelezese 1700-1759. 1- 

II. (1922) Kiad., bevez.: Szadeczky Kardos Lajos. Budapest. 

Takats Sandor (1925): Regi magyar nagyasszonyok. Budapest. 

Tarnoc Marton (1984): Regi magyar asszonyok - regi magyar muveltseg. In: A no az 

irodalomban... i. m. 8-27. 

V. Laszlo Zsofia (2008): Daniel Polixena, a „Magyar Minerva". Egy 18. szazadi nemesasszony elete 

es peldaja a halotti beszedek tukreben. Sic Itur ad Astra, 58. szam. 

Versenyi Gyorgy (1902): Kolosi T6rok Istvan. Erdelyi Muzeum, 19. evf. 3. sz. 

http://epa.oszk.hu/00900/00979/00310/pdf/EM-1902_19_03_131-148.pdf (A letoltes ideje: 

2010.01.18.) 

Windisch (1781): Von der Gelehrsamkeit des ungarischen Frauenzimmers. In: Ungarisches 

Magazin, Pressburg, I. 488. 

Wix Gyorgyne (1970): Anyos Pal neveben. Magyar Konyvszemle, 86. evf. 3. sz., julius- 

szeptember, 265.