(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Női szépségápolás az iszlám középkori világában"

VILAGTORTENET 



GVKIVERSALIS COSMO GRAPHIA.9 

SEPTITRIO 





2002 tavasz-nyar 



VILAGTORTENET 
Uj folyam 2002. tavasz-nyar 

Egyetemes torteneti rblyoirat 
Kiadja a Magyar Tudomanyos Akademia 

Foszerkeszto: Incze Miklos 
A szerkesztoseg munkatarsa: Biro Laszlo 

TARTALOM 
Keri Katalin: Noi szepsegapolas az iszlam kozepkori vilagaban 3 

Klesitz Istvan: A berlini kongresszus es a magyar kozvelemeny 20 

Balogh Adam: Lakossagcsere Gorogorszag es Torokorszag kozott 1914-ben 37 

Komar Krisztian: Az egyiptomi fiiggetlens^g utja a magyar koveti 

jelentesek tukreben (1922-1936) 47 

Szelinger Balazs: Magyarorszag reszvetele Olasz Kelet-Afrika gyarmatosftasaban 58 

Ferwagner Peter Akos: Izrael Allam megalakulasa es az algeriai nemzeti mozgalom 66 

J. Nagy L&szl6: Magyarorszag es az algdriai haboru: Ferhat Abbasz 

budapesti latogatasa 80 

Simandi lien: „Sajtoszolgilat Budapest fele". Mikes Imre 

visszaemlekezesei az 1947-es bekeszerzodesre 87 

SZEMLE 

Eduard Winkler: Wahlrechtsreformen und Wahlen in Triest 

1905-1909 (Ism.: Klesitz Istvan) 92 

T. G. Masaryk a Podkarpatska Rus - T. G. Masaryk ta Zakarpattja (Ism.: Botlik Jozsef) 95 

Die osterreichisehen Opfer des Holocaust (Ism.: Tihanyi Janos) 98 

Claerwen Howie: Agent by accident (Ism.: Figder Eva) 100 



A cimlapon Honterus vilagterkepe Amerika abrazolasdval. 
(J. Honterus, Rudimenta Cosmographiae. Brasso, 1542. -OSZK. RMK. 11.28.) 















Terjeszti A Magyar Posta. 

Elofizetheto a Hirlap es Lapellatasi Irodanal 

(Budapest V., Jozsef nador ter 1. 1900.) kozvetlentil vagy postautalvanyon, valamint 

atutalassal a HELIR 215-96162 penzforgalmi jelzoszamra. 

Eves elofizetesi dij: 400,-Ft, peldanyonkenti eladasi ara: 200,-Ft. 

Index-szama: 25886 

ISSN 0083-6265 

Foszerkeszto: Incze Miklos 

Felelos kiado MTA Kutatasszervezesi lntezet 

Kiadasert felelos: Tolnai Marton 

A kiadvany a STUDIUM Kiado (4400 Nyfregyhaza, Szent-Gyorgyi u. 17., Tel.: (42) 447- 

168) kozremiikodesevel kesziilt. 

Ugyvezeto: Dr. Egri Imre 

MCiszaki szerkeszto: Koroknaine Szabo Ildiko 

Nyomda: MODY-PRINT Nyfregyhaza 1999. F. v.: Mody Elek 



KERIKATALIN 

NOI SZEPSEGAPOLAS AZ ISZLAM KOZEPKORI VILAGABAN 

Az iszlam kozepkori vilaga szfnes es valtozatos, europai szemmel nezve olykor me- 
sesnek es misztikusnak tuno civilizacioja evszazadok ota a kutatok erdeklodesenek 
kozeppontjaban all. Ennek, az Inu.atol al-Andaluszig ivelo oriasi birodalomnak a 7. es 
15. szazad koze tetito („kozepkori") tortenete maig sem teljesen feltart. Kiilonosen 
sok titok es homaly lengi korill a korabeli muszlim nok eletenek, mindennapjainak 
historiajat. 

Az iszlam orszagainak noi lakoirol a 19. szazad vegeig fokent olyan irott es 
ikonografikus forrasok maradtak rank, amelyeket ferfiak hoztak letre. Emiatt a jogi, 
irodalmi, orvosi szovegekben es utirajzokban olvashato, nokrol keszult leirasok, illetve 
az oket abrazolo kepzomiiveszeti alkotasok azt a gondolkodas- es latasmodot tukrozik, 
amely a ferfiak sajatja volt. Maguk a kozepkori muszlim nok csak keves muben fejtet- 
tek ki gondolataikat - hasonloan Europa kereszteny asszonyaihoz -, es verseiknek, 
dalaiknak jelentos resze al-Andalusz teruleten keriilt lejegyzesre, fgy azok az iszlam 
birodalom keleti felenek noirol nem, vagy csak attetelesen es elvetve tartalmaznak 
informaciokat. A kozepkori muszlim nok valodi vilaganak fenyei es arnyai igy tehat 
ferfi kortarsaik prizmajan athatolva vetitodnek elenk, torzi'tasoktol sem mentesen. A 
notorteneti kutatomunka vegeredmenye igy aligha Iehet mas, mint a vizsgalt szaza- 
dokban el6 ferfiak nokrol, noi eletmodrol szolo gondolatainak es leirasainak szintezise. 

A kozepkori iszlam notortenetenek korlatozott feltarasa kapcsan sziikseges 
nehany tovabbi fontos problemat kiemelni. Elsokent azt, hogy a szamos kultura jelleg- 
zetessegeit egybeolvaszto, am sohasem egyseges oriasi muszlim birodalomban mindig 
jellemzo volt a vallasos tanitasoktol tobbe-kevesbe eltero eletvitel. Idoszakoktol, terii- 
letektol, sot szemelyektol es vallasmagyarazo iskolaktol is fuggott, hogy hogyan telje- 
siiltek az iszlam eszmei a napi gyakorlatban. Kovetkezeskeppen a muszlim notortenet 
sem szukftheto az iszlam vallas tanitasainak ertelmezesere, hanem magaban foglalja a 
hetkoznapok valosaganak komplex feltarasat is. 

Kiemelendo tovabba, hogy eppen ezen, a mindennapi elet jelensegeit es struk- 
turait illeto kiilonbsegek miatt nem lehetseges atfogo ertelemben „muszlim" nokrol 
beszelni, hanem mindeniitt, ahol lehetseges, jelolni kell a teruletenkent, korszakonkent 
es tarsadalmi hovatartozastol fiiggoen tapasztalhato eltereseket. Vegezetiil lenyeges 
alahuzni, hogy notortenet onmagaban nem letezik, mert a nok es ferfiak, idosek es 
gyerekek historiaja csak egyiittesen, osszefuggeseiben vizsgalhato, a miilt leheto leg- 
teljesebb es leghitelesebb feltarasa jegyeben. Ez a tanulmany tehat nem vallalkozhat 
masra es tobbre, mint arra, hogy valtozatos forrasok segftsegevel elrepitsen egy tavoli 
korszakba, a vizsgalodasok eloterebe allitva a noi szepsegapolast, magat a not, am nem 
kiszakitva 6t korabeli kornyezet^bol es kortarsai kpziil. 

Noi szepsegeszmeny az iszlam kozepkori vilagaban 

A hires noalakok, n6i eletmod bemutatasa mellett az eszmenyi no kepe, illetve a noi 
szepsegideal is gyakorta megjelenik a 7-15. szazad kozott keletkezett szobeli, frptt es 



targyi forrasokban, es valtozasanak nyomon kovetesevel az iszlam kultura tortenetevel 
kapcsolatos fontos adalekokhoz juthatunk. 

Az iszlam jogi forrasai - bar tartalmaznak a no ktilsejere, ruhazkodasara es 
egeszsegi allapotara vonatkozo utalasokat - elsosorban a vallas szempontjabol kivana- 
tos erenyekrol es viselkedesformakrol irodtak. A Koran 60. szuraja peldaul egyertel- 
miien megfogalmazza, hogy az idealis nok „Allah melle nem tarsitanak semmit, nem 
lopnak, nem paraznalkodnak, nem olik meg a gyermekeiket es nem allnak elo hazug- 
saggal, amit a bensejiikben eszeltek ki..." 1 Mas, fokent irodalmi es kepzSmuveszeti 
alkotasokat kell vizsgalnunk ahhoz, hogy az eszmenyi noi szepseg jeliemzoit kibont- 
suk. A noideal valtozasahoz tobbek kozott hozzajarult az iszlam terjedese nyoman 
eloallt jolet, a kifinomult varosi eletforma, az arab tbrzsek es mas nepek kbzotti kultu- 
ralis, fzlesbeli kolcsonhatasok, az egyes foldrajzi tersegek hagyomanyai, valamint a 
szepftkezes, a tisztalkodas es a taplalkozas uj modszerei es eszkozei, a divat valtozasa, 
es termeszetesen maga a n6k helyzetenek alakulasa is. 

A preiszlamikus idok arab tbrzsi tarsadalmaiban, a dzsahilija koraban, illetve 
az iszlam kezdeten a beduinok azokat a noket tartottak ertekesnek, akik kepesek voitak 
egeszseges gyermekeket sziilni, es eleg erosek es kitartoak voitak ahhoz, hogy kiilon- 
bozo - gyakran igen nehez - munkakat vegezzenek. A termekeny es odaado no esz- 
menye kesobb a hadiszokban is tovabb elt, a hit, az ereny es a szepseg mellett a terme- 
kenyseg kiemelt helyen szerepelt a no ertekenek megitelese eseten. 

Az iszlam vallas terjedesevel a noi szeps^gideal jelentosen megvaltozott. Ugy 
az uj vallas, mint az uj esztetikai kbzeg arra inspiralta a kbltoket es filozofusokat, hogy 
elgondolkodjanak a szepseg termeszeten. A teljessegre torekvo, a vilagban harmoniat 
es szimmetriat (mint Allah letenek bizonyitekait) kereso muszlim gondolkodas felis- 
merte es megprobalta visszatiikrozni is a szepseget, lett legyen szo valamely epiteszeti 
alkotasrol, illatszerrol, koltemenyrol, miniatiirarol vagy eppenseggel magarol az embe- 
ri testrol. A koz^pkori muszlim egeszseg- ^s szepsegfelfogas az embert (ferfit is not 
egyarant) a maga egeszeben, sziikebb es tagabb kornyezetehez kapcsolodva jelenftette 
meg, mint olyan lenyt, aki Allah teremtmenyekent resze a nagy egesznek, a vilag tel- 
jessegenek. Igy tehat a noi szepsegidealrol szolo forrasok sem csupan az erotika vagy 
az esztetika sikjan ertelmezhetoek, hanem benniik kifejezesre jutott maga a muszlim 
gondolkodas, az ember letezesevel, ember es termeszet, illetve Isten kapcsolataval 
osszefiiggo muszlim vilagfelfogas. E gondolatbol kovetkezik, hogy szamos, a no szep- 
segerol szol6 koltemeny eppugy ertelmezheto a foldi szerelem lefrasakent, mint az 
Istent kereso ember misztikus erzeseit kifejezo mukent. A dzsamdl vagy maldha szo- 
val jelzett „szep, szepseg" eseteben tehat a fizikai es az erkolcsi-lelki szepseg 
bszekapcsolodik. 2 Ezen szemlelet jegyeben 6rtheto meg az is, hogy a Paradicsomban a 
boldog orokletet elnyer6 muszlimokat - egyik Iegnagyobb jutalomkent hithii foldi 
eletiikert csereben - szepseges sziizleanyok („nagyszemii hurik") varjak. 3 A noi szep- 
seg tehat az isteni mii beteljesedese, Allah nagysaganak kifejezodese. 

A noi szepsc«;'tpolas legfobb szinterei: a fiirdok 

Az iszlam tarsadalmanak azon notagjai, akik a kozepkor soran helyzetuknel fogva 
megengedhettek maguknak, minden nap hosszu orakat toltottek szepftkezessel es tisz- 
talkodassal. Mivel a muszlim hiv6k mindegyikenek allando kdtelessege a (ritualis) 



mosakodas, varosaikban - Keleten es Nyugaton egyarant - igen fejlett furdokultura 
alakult ki. A tisztasag, illetve maga az egeszseg hozzatartozott a harmonikus eletvitel- 
hez, ez a vilag teljessegerol valo gondolkodasnak r£sze volt. Egy adott kor vagy fold- 
rajzi teriilet „divatos" noi szepsegeszmenyet a muszlim holgyek csakis ugy tudtak 
megkozeliteni, ha gondosan apolt&k testiiket, es az idealkepnek megfeleloen korrigalni 
probaMk aprobb-nagyobb testi hibaikat. 

Az iszlam vilaganak noi szepsegapolasarol olvasvan a feliiletes szemlelo 
konnyeden itelkezhet ugy, hogy az a noi csabero fokozasat, a ferfiak szivenek rabul 
ejteset celozza. (A mult szazadi magyar utazok tollabol peldaul gyakorta sziilettek 
ilyenfajta lefrasok, latvan - illetve tobbnyire csak hallvan - a torbk, egyiptomi stb. nok 
szokasait.) Ha azonban a muszlim orvoslas sok evszazad alatt szuletett tudomanyos 
eredmenyeit attekintjiik, es ebbol, illetve a muszlim gondolkodas egeszebol indulunk 
ki, vilagossa valik, hogy mivel maga a szepseg (csakiigy, mint az egeszseg) Allah 
miivenek a beteljesiilese, az isteni harmonia visszatukrozqje, ezert a szepseg- es egesz- 
segapolas (egymastol elvalaszthatatlanul) az iszlam vallashoz tartozo kotelezettseg. 

Mindezt a gondolatsort teljes mertekben alatamasztja a muszlim birodalombol 
ismert sok ezer koz- es maganfurdonek az Univerzumot idezo es szimbolizalo epulet- 
egyiittese, illetve a tisztalkodas szabalyai. A viz maga az arabok szamara a Paradicso- 
mot elorevetito foldi jelenseg. Mikent a sivataglako beduinoknak egyik legnagyobb 
gyonyoriiseget az jelentette, ha edesvizu oazisok ment^n kialakult varosokba ertek, a 
varoslakoknak a flirdo (hammdm) biztositotta a kapcsolatot az eggel. A Koran szerint 
„Allah vizet bocsat le az egbol, es ujjaeleszti vele a foldet" (2:164; 20. o.), es a Paradi- 
csom lefrasakor is fontos szerephez jut a viz az idilli allapotok ecseteleseben. Az isz- 
lam kulturaban a zubogo forrasok es szbkokutak, a szemet gybnyorkodteto vizmeden- 
cek legalabb annyira szolgaltak a hivok lelkenek, mint testenek a feliidiileset. A fiirdok 
azonban meg jelentosebb szerepet tOltOttek be a muszlimok eleteben: e helyszfneken 
tisztalkodas kozben nem csupan a szemiikkel, hanem valamennyi erzekszerviikkel 
megtapasztalhattak a felfrissiilest, az ujjasziiletest, magat az isteni harmoniat. A 
hammdm ezert a szent es a profan keresztpontjaban alio, sajatos intezmeny volt az 
iszlam kulturaban, es - bar epfteszetileg szamos megoldast a romai thermakbol 4 merf- 
tettek az arabok - mind megjeleneseben, mind pedig jelentoseget tekintve a muszlim 
fiirdo minden korabbi hasonlo epitmenyt felulmult. 

Egy-egy varos hirneve es gazdagsaga a kbzflirdok szamaban jutott kifejezes- 
re. Ibn Khaldun azt irta, hogy „a jolet es a gazdagsag luxust kovetel", es mas tbrtenet- 
fr6k, illetve utazok is hajlottak arra, hogy valamelyest eltulozzak a muszlim varoskoz- 
pontokban talalhato hammdmok szamat. 5 

A furdo elkulrjnitett reszei a ritualis megtisztulas kiilonbbzo lepeseit szimbo- 
lizaltak, epiteszeti megjelenftese pedig olyan esztetikus - sokszor pazar - volt, hogy a 
hammdm valoban maga volt a „foldi Paradicsom". A 12. szazadi szerzo, Abd al-Latff 
al-Bagdadi „A hasznossag konyve" (Kitdb al-ifada) cimii miiveben reszletes kepet 
festett Kair6 kbzfurdoirol. Leirasa szerint a hammdmok boltives tetoszerkezetet oszlo- 
pok tartottak, es - a kulso szemlelo szamara is megkapo latvanyt nyujto - kupolaik az 
eptllet belsejeben tartozkodo fiirdozoket kapraztattak el leginkabb. Mas muszlim epii- 
letekhez hasonloan a fiirdok kupolai is az egboltot (t^gabb, atvitt ertelemben Allah 
vildgat) szimbolizaltak. A szepen ivelt tetokon apr6, gyakran csillag alaku ablakok 
voltak, amelyeket kiilSnbOzo szinu, attetszd (nyithat6 es mozgathato) iivegekkel fedtek 



a fiirdo epitoi. Igy, mikent a fenti szerzo is irja, a hammam vendegei valosagos fenyar- 
ban usztak, a medencek viztiikren, a csempevel borftott falakon es padlon a napfeny 
erossegetol es iranyatol fiiggoen mesebeli szines fenyek vibraltak. Al-Bagdadi szerint 
aki egyszer reszese volt e latvanynak, sosem akar tobbe mashol lenni, es szerinte a 
legcsodalatosabb palotak latvanya sem nyujt olyan elvezetet, mint a kozfiirdokben 
megtapasztalhato szepseg. 6 

A furdok falait es padlqjat borito fenyes, marvanybol kesziilt es szinezett 
csempek csak fokoztak ezt az elmenyt: a granadai Alhambra csodas fiirdoinek (melye- 
ket I. Juszuf idejen epitettek) falait peldaul arany, sziirke, zold, kek es vorbs csempek ' 
diszitettek. 7 Az Ezeregyejszaka 132. tortenetenek egyik {at-tavil versmertekben fit) 
koltemenye igy foglalja ossze e gondolatokat: 

„E haznak eros kotombok im viragai, 

ha rtiz langja nyalja korbe, szivtink oriil neki, 

pokolnak gyanitanad, valqjaban ott a menny, 

S napot, holdat is latsz szamosat benne fenyleni." 8 

Az epi'tmenyek belso tagoltsaga is logikus rendet kovetett. A furdo bejaratanal 
voltak megtalalhatdak az oltozok, es itt volt a szintere a tisztalkodashoz sziikseges 
kellekek beszerzesenek is: lehetett tdrolkozot vagy kontost kolcsonozni, haj- es test- 
apolo szereket vasarolni. A hammam ezen reszeben illemhelyeket is kialaki'tottak. 

Az oltozokbol a vendegek legeloszor a meleg vizes terembe jutottak, ahol 
igazi gozflirdo varta oket. A helyisegben levo homersekletet es paratartalmat a padloba 
epitett agyagcsovekben aramoltatott viz hofokaval es mennyis6gevel szabalyoztak. A 
forro vizes teremben a felheviilt padlot a fllrdoszolgak vizzel locsoltak, es igy keletke- 
zett a test p6rusainak megnyitasat segito finom para. Ebbol a terembol a langyos vizes 
medence(ke)t rejto furdoszobaba mentek a vendegek, onnan pedig a hideg vizes mar- 
tozast biztosito helyisegbe. A hammdmnak voltak meg mas, fontos reszei is, peldaul 
azon szoba vagy szobak, ahol pihenessel, szepftkezessel vagy eppen etkezessel tblthet- 
tek el az idot a muszlimok. 

Egy-egy hammam merete es termeinek, illetve medenceinek szama termesze- 
tesen fuggott az epitteto(k) anyagi helyzetetol, tarsadalmi poziciojatol, vagy az adott 
terseg szokasaitol, a fiirdozok igenyeitol. A fentiekben felvazolt fiirdo az „idealis" 
valtozat: egysegei az evszakokat szimbolizaltak: a legmelegebb helyiseg a telet, a 
langyos az oszt, a hideg a nyarat, a pihen6helyis^g pedig a feliidiilest hozo tavaszt 
juttatta a szemlelok eszebe, mikent ez peldaul Abd ar-Rahman Badawi „A miszteriu- 
mok miszteriuma" cimu miivebol is kiolvashato. 9 A nagyobb meretu, jelentos beruha- 
zassal felepitett furdok egesz embertQmeg tisztalkodasanak a helyszfnei voltak, eppen 
ezert fontos volt, hogy a szegeny es gazdag vendegek bizonyos merteku elkillonites^t 
megoldjak. Erre szolgalt peldaul az Oltozokabinok kialakitasa, hogy a hetkoznapi em- 
berek ne lathassak az elokelok mezitelenseget, es leteztek olyan egyszemelyes kadak 
is, amelyek ugyanezt az elkiilonulest lehetove tettek a medencek nepes vilagaval 
szemben. 

A furdozes szabalyai - mikent a hammam felepitesebol is kiolvashato - meg- 
hatarozottak voltak, maga a termek elrend'ezese kijelolte a miivelet menetet, hiszen a 
killonbozo hofokii termekbol csak meghatarozott sorrendben lehetett tovabbhaladni 
(meleg - langyos - hideg - szaraz). 

I:"'-' . ! . I . -v. -V. .,;-.',. ' ■• ,. 

t •. -I .• 

>'.',• • •■ ■. :• .». ■•-.■tjL . ■ ■ .1- -•■ •; 



Nok a fiirdokben 

A nyilvanos fiirdok azon keves helyszin koze tartoztak, ahova a nok is ellatogathattak. 
Termeszetesen csak akkor, amikor a ferfiak nem voltak jelen, altalaban a deli ima utan, 
az alkonyi ima elott. (A nagyvarosokban persze leteztek csakis nok, illetve ferfiak 
reszere fenntartott fiirdok, ez utobbiake leggyakrabban a bazamegyedben.) A nok 
szamara eppiigy, mint a ferfiaknak, a fiirdo a tarsasagi elet fontos szinteret jelentette, 
azt a helyet, ahol a baratnokkel norokonokkal es ismerosokkel hosszas - a testi kozel- 
seg miatt gyakran intim - beszelgeteseket folytathattak. A forrasok szerint a hamm&m 
nem pusztan a tisztalkodas es szepsegapolas legfontosabb muszlim helyszine volt, 
hanem olyan intezmeny, ahol a nok kozbtt korbe-koibejartak a legjobb szepsegapolasi 
szerek es etelek receptjei, ahol megbeszeltek a legujabb hfreket es pletykakat, tanacso- 
kat adtak egymasnak gyermeknevelesi es szerelmi iigyekben, sot szamos szerzo szerint 
a fiirdokben keszitettek elo a hazassagkoteseket is. A nok szamara a fiirdo tehat sokre- 
tii jelentessel birt, akar a szabadsag szimbolumakent is felfoghato. Eppen ezert a 
hammdmba. menetel a muszlim holgyek eseteben nagy eloadast jelentett: a legszebb 
ruhaikat es legdragabb ekszereiket magukra oltve indultak fiird6zni, mintha eskiivore 
mennenek. 10 

A nok kisebb gyermekeikkel es hazuk haremeben lako notarsaikkal vonultak 
a furdobe. A kisfiuk koziil csak azokat vihettek magukkal, akik „nem voltak meg esze- 
sek", es amint felserdiiltek, a noi fiirdoszolgak hazakiildtek oket, mondvan: „Majd 
apaddal gyere vissza!" A fiirdo szemelyzete is nokbol - esetleg eunuchokbol - allt, es 
amikor az asszonyok elfoglaltak a „f6ldi Paradicsom" epiiletet, a bejarati ajtora tordl- 
kbzokendot akasztottak, jelezven az utca embere szamara, hogy a hamm&m ferfiaknak 
tiltott teriilet, idolegesen csakis a nok birodalma. 

A fiirdo a muszlim nok szamara a valtott vizekben valo megmartozas es iz- 
zasztas mellett az agyagos es egyeb pakolasok, test- es bormasszirozas, hajapolas es 
testszortelenftes muveletehez jelentett szinteret. A meleg vizes teremben torteno, nagy- 
jabol felorai izzasztas utan a fiirdetoasszonyok egy lepedovel letakart marvanypadra 
fektettek a vendeget, es ledorzsoltek egy okra nevii agyagszerii anyaggal, am it 
..Armenia foldjenek" is neveztek. 13 Ez a goztol es melegtol kitagult porusu bort atjarva 
alaposan kitisztitotta a testet, es meglagyi'totta, szepftette a bort. E pakolast lemosva a 
hajmosas, a fejbor masszirozasa kovetkezett, amelyhez illatos es habzo anyagokat 
hasznaltak. 

A muszlimok kbreben - ferfiak es nok kozott is - igen elterjedt volt a hajfes- 
tes szokasa. Vagy feketere festettek hajukat (a ferfiak a szakallukat is), yagy hennaval 
szfneztek, amely aranyvoros, narancsos arnyalatot kolcsonzott a hajnak. A nok gondo- 
san, tincsenkent festettek be a hajukat, iigyelve, hogy a henna ne erje nyakuk vagy 
homlokuk boret, 1 hiszen azt is befogta volna (a hennat hasznaltak kulonbozo testre- 
szek, peldaul a'kez festesere is). 

A fiirdozest, masszazst es hajmosast a szortelenites miivelete koVette^ amely 
az iszlam vilagban altalanosnak mondhato volt. Ez tobb lepest is magaban foglalt: a 
honalj, a kar, a lab, az arc, illetve a szemeremdomb teljes szorteleniteset. Ez utobbi a 
muszlim nok vallasos kotelezettsege volt, a Koran ezen kijelentesere alapozva: „ne 
mutassak a dfszeiket, kiveve ferjiiknek...", 13 amely mondat tobb kutato szerint - egy 
masfele ertelmezesben - helyesen fgy hangzik: „ne rejtsek el magukat ferjeik elol..." 14 



8 

A szortelenitesnek tobb modjat ismertek, es a kulonbozo technikak, kenocsok 
hasznalata ftiggott a tersegben kialakult szokasoktol, es termeszetesen aszerint is val- 
tozott, hogy a test melyik reszet kfvantak lecsupaszitani. Ismertek es alkalmaztak 
ugyan a borotvalast, de elterjedtebb modszer volt a nura nevii krem hasznalata, ami 
egyfajta ragacsos kenocs volt, amit felkentek a megfelelo borfeliiletre, es egy kis ido 
elteltevel letoroltek, a kihullott szorszalakkal egyiitt. Ez, es a tobbi ilyesfajta krem 
oltatlan meszet es arzenos triszulfatot tartalmazott, amely adalekanyagok tul gyakori 
vagy tul hosszas hasznalata soran a bor elveszithette puhasagat, ezert a kenocsot gyor- 
san le kellett Obliteni, es a szortelenites vegen a borfeluletet apoloszerekkel kezeltek. E 
celra rizslisztbol, csicseriborsobol vagy babbol keszult, bornyugtato es taplalo pakolast 
keszftettek, a novenyek porra tort magvat rozsa- vagy mirtuszillatii vfzben feloldva. 15 
Egy masik, eleg fajdalmas depilacios miiveletnek is alavetettek magukat a muszlim 
nok szepsegiik erdekeben: az arcukon es labukon levo szorpiheket vastagon bekentek 
egyfele sziruppal es terpentinnel, es amikor az elegy raszaradt a bortikre, azt eltavolit- 
va szorszalaik kitepodtek. 

A test szortelenitesevel kapcsolatos hanyagsagot a muszlimok piszkossagkent 
es apolatlansagkent ertelmeztek, es a szoros nok allando esufolodasok, adomak targyai 
voltak. 16 Eloiras volt a hetente legalabb egyszer torteno depilacio, es 40 napnal hosz- 
szabb sziinetet nem tarthattak a hfvo nok e muvelet elvegzeset illetoen. 

Egeszsegmegorzo, higienes szerepe mellett egyes szerzok azt is kiemeltek a 
szortelenitesrol, hogy noveli a termekenyseget, mivel „gyengiti az artalmas testpara- 
kat, es a spermafolyamok az eppen megfelelo nedvesseggel talalkoznak" 17 a noi testbe 
erve. A szepen szortelenitett test tehat mind esztetikai, mind pedig egeszsegiigyi szem- 
pontbol ertekesnek szamftott a muszlimok koreben, es az „elet oromei" kozott tartottak 
szamon. 

A szdrtelenitest a manikiir kovette, majd a szepitkezes utolso fazisa, az arc 
kikeszitese jott, ami nagyon fontos volt a muszlim nok koreben, kulonosen a szemek 
hangsulyozasa, hiszen a fatyolviseles miatt ez volt az egyetlen eszkoziik szepsegiik es 
apoitsaguk megvillantasara az illatosfto szerek hasznalatan kfviil. 

A szemek kifesteset illetoen a muszlim noknek volt honnan men'teniuk az 
otleteket es a szepitoszerek receptjeit. Mar az okori Kelet orszagaiban is szokasos volt 
az arnyekos es kifejezo szemek rajzolasa, a regi Egyiptomban peldaul antimont vagy 
galenitet hasznaltak a szemhej kihuzasara. Az arab nyelvben ezt a szert al-kohl-nak 
hivtak. 18 Perzsiaban ezt az anyagot szurmdnak vagy iszfahdnimk neveztek, es vfzben 
feloldva, kis elefantcsont palcikakkal vittek fel keresztiranyban a szemiikre, es szem- 
hejukat kis ideig lehunyva tartva az egesz szemiik korvonala korben fekete lett. 19 

E kozmetikai szemek olyan nagy jelentoseget tulajdonitottak, hogy gyakran 
meg az ujszulottek szemet is megkentek vele, bizvan egeszsegvedo szerepeben. 

A fogak tisztitasahoz osszezuzott gyongyhaz, tojashej es faszen kevereket 
hasznaltak, az ajak, illetve a foginy pedig festes nelkiil is allandoan elenkpiros szinii 
volt a betellevelek ragcsalasatol. Az arcot viszont kisse kipirositottak egy piiderszeru 
anyaggal. 20 

Valosziniileg a lianundmban furdozo es szepitkezo holgyek sokasaga ismerte 
az okori Keleten es al-Andaliiszban azokat a kozmetikai szereket es eljarasokat, ame- 
lyek - a fentebb ismertetett anyagokhoz es praktikakhoz hasonloan - hozzajarultak 
szepsegiik es egeszseguk megorzesehez, s igy ferjilk szivenek rabul ejtesehez, amire - 



a tobbnejuseg szokasat es az agyasok jelenletet elfogado tarsadalmakban - minden 
nonek nagy sziiksege volt. All. szazadban egy szir orvosi konyv, „A hazassag kony- 
ve" szamos kozmetikumot is szamba vett, killonos figyelmet fordftva a noi vonzerot 
novelo szerekre. A bortisztito kremek alapanyagait a kozmetikai ipar a mai napig sze- 
les korben felhasznalja, mint peldaul a rizs-, arpa- vagy mandulalisztet, a boraxot es a 
halolajat. E konyvben volt peldaul egy olyan recept, amely a bor kisebb es sulyosabb 
egyenetlensegeinek elttinteteset fgerte egy krem segftsegevel, mely „az arcat csillogo 
rozsaszinne es ragyogova valtoztatja, es eltiinik minden voroses folt es somor, a lepra 
nyomai, a himlohelyek, minden regi forradas, majfolt, megpedig oly mertekben, hogy 
a [krem hasznalqjara] 7 nap utan a sajat testvere sem ismer ra." 21 As-Sirazi „csodare- 
ceptjeben" tobbek kozott az alabbi alapanyagok szerepeltek: meggy, szologyoker, 
safrany, kandiscukor, gumiarabikum, denevervizelet, anyatej, tojasfeherje, mandula- 
olaj, filgele, szarftott, porftott tengeri hagyma, verehullo fecskefii, menta, csicseribor- 
soliszt, rizsliszt, pisztacia, romai mustar, ormeny borax, viz, olaj es ujabb adag tojasfe- 
herje az anyagok osszeallftasahoz. 

A nagy szir orvos receptjei kozott fog- es szajapolasi szereket is talalhatunk, 
es - mivel szerinte a kemeny hiisu, eros noket szeretik igazan a ferfiak - olyan eteleket 
is elosorolt, amelyek serkentik az etvagyat, es hozzajarulnak a hizashoz, mint peldaul a 
ffiszerekkel elkevert mezes dio. 22 

Az effele, hazassagkotes elott alio lanyok vagy felesegek altal forgatando 
miivek tartalma szajrol szajra jart a muszlim vilagban, feltetelezhetjuk, hogy a fiirdozo 
nok ismertek ezeket. A hammdm oldott kornyezeteben megosztottak egymassal tuda- 
sukat, cserebereltek ismereteiket. Valosziniileg ebbol is kovetkezett, hogy a noi furdok 
nagyon hangosak voltak, a kulso szemlelo szamara ugy tunhetett, hogy mindenki egy- 
szerre beszel. Al-Hakim kalifa szamara peldaul annyira utalatosnak tetszett a fiirdo- 
epiiletbol szobai fele szallo hangzavar, mely nyugalmat eliizte, hogy mergeben ugy 
rendelkezett, hogy zarjak le a furdo ajtajait oly modon, hogy a nok addig ne tudjanak 
onnan kijonni, amig ehen nem pusztulnak! 23 

Kulonosen hangos volt a hammdm es kornyeke akkor, ha egy hazassagkotes 
elott alio szuzleanyt vezettek oda az eskiivo elotti tisztalkodas es testszepftes celjabdl. 
A ftirdo mar e miiveletsort megelozoen is fontos szerepet jatszott a hazassagok eloke- 
sziteseben. Az anyak gyakran itt „neztek ki" fiaik szamara az arat, mondhatni, ok vol- 
tak fiiigyermekiik „szeme", hiszen a ferjek csakis a hazassagkotes utan tekinthettek 
meg eloszor felesegiik testet (neha meg arcat is). A furdo kornyezete a leendo anyos- 
nak teljes mertekben lehetove tette, hogy az ott tisztalkodo leanyokat szemtigyre ve- 
gye, meggyozodjon testi adottsagaikrol, viselkedesukrol, beszedjuket hallgatva kovet- 
keztessen gondolkodasmodjukra es erenyeikre, es (no)rokonaikat megismerve benyo- 
masokat szerezzen a csaladrol. Europai szemmel nezve meglehetosen furcsa, am a 
hammdm vilagaval osszeegyeztetheto volt az a szokas, hogy a leendo anyos me., yje- 
loltje testet - annak noi hozzatartozoi jelenleteben - a furdoben szivaccsal es kefevel 
megtisztogatta, fgy merve fel, hogy nincs-e a leanynak valamilyen testi hibaja. 24 

A furdoben lehetett megbeszelni a hozomany reszleteit is, es amennyiben a 
hazassagot nyelbe iitottek (termeszetesen a jegyespar ferfi hozzatartozoinak ugylete- 
kent, de megiscsak az anyak altal befolyasolva), az eskiivot megelozo napok valame- 
lyiken tapasztalt furdetoasszonyok csinositottak ki a menyasszonyt. A muszlimok 
koreben is ez az a pillanat, amikor az ara testet a leheto legszebben felekesitik, es e 



10 

ritusnak fontos allomasa volt a hammtim. A leanyt nagy enekszoval es vidam kialta- 
sokkal kisertek a furdobe, aztan pedig haza, es a zajos, vidam menyasszonyi menetet a 
mai napig zaffat al-hammdmnak nevezik, ami annyit tesz, hogy „eskiiv6 elotti furdo- 
unnep". 5 

Noha a konstantinapolyi levelei kapcsan elhiresiilt holgy, az angol Mary 
Wortley Montagu a 18. szazad elejen (1717-ben) jart a Torek Birodalom viragzo koz- 
pontjaban, a noi furdozes es a menyasszonyi furdounnep leirasat ado tapasztalatai a 
kutatok szerint korabbi, arab-perzsa helyszinekre is visszavetithetoek. A lady leirta, 
hogy a 17 ev koriili menyasszonyt szamtalan, mintegy ketszaz norokona es baratnqje 
kiserte el a furdobe, ahol fiatal lanyok enekes koszontoi kozott tobbszor is vegigvittek 
a termeken, elvegeztek rajta a testszepftest, es vegiil, a pihenoteremben az idosebb 
asszonyok ajandekokkal (gyongysorok, szovetek, kendok) halmoztak el. 26 

6 is tapasztalta azt, amit korabban a kozepkori muszlim vilag szamos szerz6- 
je papirra vetett: a fiirdokben a nok mezitelenek voltak. Ezt a muszlim birodalom val- 
lasos szerzoi szigoriian eliteltek, es tobb olyan forras is rank maradt, amelyek szerint 
ajanlottak a szemeremtest elfedeset - ferfiak es nok eseteben is. Noha sokan valoszi- 
nflleg igy, agyekkotoben furdSztek, voltak olyan furdok vagy varosok, ahol kevesbe 
voltak szemermesek az emberek. 

Ibn al-Haj a kozepkorban peldaul azt jegyezte fel az egyiptomi es marokkoi 
furdokkel kapcsolatosan, hogy „[a n6k] mezitelen szemeremtesttel mennek a furdobe. 
Ha egyszer megtortenne, hogy egy no erne reszet a koldoketol a terdeig eltakarna (...), 
a tobbi no nevetne rajta, es csiif szavakkal gunyolna mindaddig, mig fel nem fedne 
magat". 27 Bar a furdokben tobb helyszinen es korszakban is valoban mezitelenek vol- 
tak a nok es gyermekek, ez onmagaban semmifele erkolcstelen viselkedest nem ered- 
menyezett, noha teny, hogy egyes irodalmi tortenetekben olvashatunk leszbikus- nok- 
rol, peldaul az Ezeregyejszaka 794. mesejeben, amikor is Zubejda hercegno szolgalo- 
lanya a furdoben beleszeretett egy fiatal nobe. 28 / 

Al-Ghazzali, aki a „Vallasos ismeretek helyreallitasa" cim'u muveben kiilon 
fejezetet szentelt a hammdmban gyakorlando illendo viselkedesnek, azt frta, hogy a 
nok szamara a kozfurdo latogatasa megengedhetetlen, kiveve aiokat az asszonyokat, 
akik betegek vagy nemregiben szultek. Veg nelkiil intettek a fSrjeket, hogy felesegei- 
ket ne engedjek a furdohazakba, am e dorgedelmek a jelek szerint igen keveset ertek. 
A hagyomany szerint Allah 72 angyalt allftott a furdok kapujaba, hogy megatkozzak 
azokat, akik fedetlentil lepnek be oda. Ennek ellenere voltak - ferfiak es nok is -, akik 
nem iigyeltek a vallasos tanftasokra, es megmosolyogtak Abu Hanifat, aki - hogy ne 
kelljen latnia a hammdmban puceran flirdozo hittestvereit - bekotott szemmel vezettet- 
te magat a medencehez. 29 

A furdokben - eppen ketes hiruk miatt - nem volt szabad imadkozni, es az a 
babona jarta a muszlim orszagokban, hogy e hely - a viz keleti nephitben valo megite- 
lese alapjan - a demonok es a lelkek szekhelye, es olyanfajta szellemek, mint amelyek 
a forrasokban vagy barlangokban elnek, a hammdmban is megtalalhatok. Ez a babona 
annyira befeszkelte magat egyes muszlim gondolkodok fejebe, hogy bizonyos jogtu- 
dosok azon elmelkedtek, vajon kell-e, es mikent lehet ftirdoberleti dijat szedni a dzsin- 
nektol. Kitalaltak a szellem- es ordoguzes fiirdobeli modjat is: ha valaki gonosz szel- 
lemet velt latni a felszallo gozben, biszmildt kellett kialtania. 30 



11 

A furdokkel kapcsolatos megiteles tehat nem volt egyseges a muszlim vilag- 
ban. A hadiszokban egymasnak ellentmondo reszletek olvashatok: a hammdm vedel- 
mezoi szerint Mohamed egyszer igy kialtott fel: „Mily csodas epiilet a kozfiirdo!" Egy 
masik hagyomany szerint viszont az ordog (iblisz) ezt mondta: „Kertem Allahtol lako- 
helyet, es 6 a hammdmot adta." 

A furdo tehat hoi mint pokol, hoi mint foldi Paradicsom jelenik meg a kozep- 
kori iszlam vilag forrasaiban. E helyszfnen - a koriilmenyek nyujtotta lehetosegek 
folytan - a leleknek es testnek alkalma nyflott a kifenyesedesre a megtisztulasra epp- 
ugy, mint vallasos szcmpontbol elvetendo, erkolcstelen cselekedetekre. Az egyes em- 
berek hitbuzgalmanak merteketol, a kozosseg erkolcsoket megtarto erejetol fliggott az, 
hogy ki mire hasznalta ezt, az onmagaban veve fontos egeszsegilgyi-szepsegapolasi 
helyszinkent szolgalo letesftmenyt. 

Az mindenesetre hangsiilyozando teny, hogy a muszlimok koreben azokban a 
kozepkori evszazadokban tapasztalhatjuk a furdokultusz kibontakozasat, amikor a 
kereszteny Europaban a szemelyi higiene, a tisztalkodas elhanyagolt es jelentektelen 
teriilete volt a mindennapi eletnek. 

Illatszerek alkalmazasa 

Herodotosz szerint Arabia illatokkal aldott fold. A muszlim vilag irodalmi muveibol is 
aradnak az illatok, mosusz-, ambra- es a rozsaillat lengi koriil koltemenyeiket es mese- 
iket, es illatos reszeket tartalmaz maga a Koran 31 es a szunna is, sot bizonyos idoszak- 
okban (pi. az Abbaszida kalifa, al-Muktadir 10. szazadi uralkodasa idejen) meg a Ka- 
ba-kovet es a jeruzsalemi sziklatemplom szent sziklajat is beillatosftottak penteken- 
kent. Az illatszerek hasznalata tobbet jelentett, mint a parfiimok es esszenciak, ecetek 
es viragok alkalmazasat. Az illatok - mint maganak a szepsegnek, nyugalomnak es 
harmonianak a tartozekai - a muszlimokat hozzasegitettek az „isteni mii", a teremtett 
vilag tokeletessegenek erzekelesehez. Az illatanyag hasznalatanak efajta, misztikus- 
szimbolikus sikon vald ertelmezesenek egyik legfontosabb bizonyfteka az, hogy nem 
csupan sajat testiiket illatosftottak az emberek, hanem lakasukat es kertjiiket, levelei- 
ket, eteleiket es italaikat, valamint szent helyeiket es mecsetjeiket is. Azzal is tokelete- 
sen tisztaban voltak a muszlimok, hogy mindenkinek a testehez, egyenisegehez vagy 
eppen betegsege gyogyftasahoz masmilyen illatszer valo, es szakertelemmel valasztot- 
tak ki a kisebb-nagyobb terek illatositasahoz illo anyagokat is. A parfiimok es egyeb 
illatszerek eloallitasahoz es forgalmazasahoz a szaktudason kivul - ami botanikai es 
zoologiai ismereteket eppugy jelentett, mint orvosi-farmakologiai felkesziiltseget, 
illetve kemiai technologiak, desztillalasi es egyeb eljarasok ismeretet - sziikseges volt 
az illatanyagok szallftasanak es kereskedelmenek kiepitese is. Ez elobbi Indiabol al- 
Andaliiszig fvelo utvonalat jelentett, melynek fontos allomasai voltak azok az azsiai 
helyszfnek, ahol bizonyos - sokszor csak ott megtalalhato - illatszereket es fuszere':et 
szereztek be a karavanok vagy mas kereskedelmi kontingensek tagjai. A szamos 
muszlim koreben igen kedvelt mosuszt peldaul, mely sok illatszer alapanyagakent 
szolgalt, a kinai Turkesztanban levo Khotanban raktaroztak. Az azsiai szigetekrol 
fontos novenyeket szallitottak a parfilmipar arabiai kozpontjaiba, az ambrat viszont 
(al-anbar) az Afrika partjainal kifogott balnak es cetek testebol vontak ki. 32 Az iszlam 
birodalmanak nagy felhasznaloi piacara eljutva az illatanyagok altalaban a varosok 



12 

sztikjduuik es bazarjainak megfelelo utcaiban keriiltek ertekesitesre, vagy vandoraru- 
sok vittek el azokat a videki telepulesekre, oazisokba. Bar minosegetol, fajtajatol es 
ritkasagatol jelentosen fiiggott egy-egy illatszer ara, tekintettel a nagyon magas eloalli- 
tasi koltsegekre (sokszor nagy mennyisegu alapanyagot kellett feldolgozni nehany 
csepp illatszer kinyeresehez, pi. az ambra vagy a rozsaolaj eseteben), a veszelyes es 
faradtsagos szallftasi koriilmenyekre (egyes illatanyagok tobb ezer kilometert is utaz- 
hattak vfzen vagy szarazfoldon, mfg megerkeztek rendeltetesi helyiikre, es kikotottek 
egy muszlim ferfi hennazott szakallan vagy egy szepseges holgy fekete hajkoronaja- 
nak tincsein), a parfumok altalaban igen dragak voltak. Arukat meg az a teny is emel- 
te, hogy a boltja melyen vagy a mecset kapujaban, esetleg a poros utakon baktato arus 
szinten megprobalta vevoin behajtani a maga hasznat. 

A fentebb ismertetett noi szepsegapolas tehat parfumok nelkiil mit sem ert. A 
furdozes utan, a test- es arckikeszitest kovetoen a szepitkezesi miivelet megkoronazasa 
volt az illatszerek hasznalata, es a nok otthonaikban, harembeli szobaikban is meg- 
szamlalhatatlan apro, szines, illatesszenciakat rejto uvegcset tartottak. Az iszlam torte- 
nete soran fokozatosan teljesedett ki a parfumok skalaja, amelyeknek az eloallitasi 
modja gyakran okori mintakat kovetett. A legkedveltebb illatszerek kozott tartottak 
szamon a tomjent, a kamfort, a mirhat, a nardust, az ambrat es a mosuszt, mely utobbi 
anyagrdl a hagyomany szerint Mohamed ugy velekedett, hogy az a legertekesebb par- 
fiim-alapanyag. 33 

A - joreszt illatos fustolok anyagak^nt szolgalo, fgy a vallasos kultusszal 
dsszekapcsolodo - fenti szerek mellett mar az iszlam vallas kialakulasa elotti idokben, 
a Szaszanidak korabeli Perzsiaban megkezdtek a viragok illoolajabol eloallitott kivo- 
natok kesziteset. E viragesszenciaki - 61 elso izben egy 6. szazadban keletkezett parszi 
mflben esik szo, amelyben II. Khuszran uralkodo aprodjat, Khus-Azukot kerdezgeti a 
legjobb parfumokrol. Eszerint a kiralyi jazmin, a perzsiai rozsa, a narcisz, a kamfor, az 
ibolya, a bazsalikom, az indiai ldtusz es a majoranna felelt meg legjobban az akkori 
izlesnek, es a parfumok kiralynojekent a „kiralyi rozsa, perzsiai rozsa, szamarkandi 
bazsalikom, a tabarisztani cedratvirag, alban tavirozsa, haromszoros adag indiai aloe- 
esszencia, tibeti pezsma es szikhri ambra elegye" szerepelt a korabeli receptben. 34 A 
felsorolt viragok mellett kedveltek meg az orgona, a szegfu es a mirtusz illatat, es a 
viragok mellett szeles korben hasznaltak a muszlim nok (es ferfiak) az olyan - fuszer- 
kent is kozkedvelt - novenyeket illatosftokent, mint a szerecsendio, fahej, kardamom 
es safrany. E novenyek egeszsegvedo szerepeben annyira hittek, hogy a Kozel-Keleten 
peldaul sokan hordtak nyakukban szegfuszeg-fflzereket, vagy novenyi illatanyagokkal 
atitatott ingeket. 

Emellett a parfumok cseppjeiben megtalalhatjuk a kulonbozo gyiimolcsokbol 
nyert esszenciakat is, peldaul a citrom, a narancs es a datolyapalma illatanyagait. Az 
Ezeregyejszaka varazslatos tortenetei koztil a kilencedikben olvashatjuk egy illatszer- 
arusnal jart holgy „bevasarl6Iistajat", aki „...megallt az illatszerarusnal, es vett tole tfz 
kulonfele szagosvizet, rozsavizet, narancsviragvizet, lotuszvizet es fuzfaviragvizet. 35 
Vett ket tabla cukrot, egy iivegcse mosuszos rozsavizet, rozmaringot, aloet, ambrat, 
mosuszt; vett alexandriai gyertyakat, vegiil mindent beletett a kosarba..." 36 

Az al-Andalusz teriileten elok is nagy figyelmet szenteltek a parfumok keszf- 
tesenek es hasznalatanak. Az illatszerarusok gyakran az utcan, vevoik szeme lattara 
allitottak elo portekajukat, igazodva azok izlesehez, igenyeihez. Arultak illatos hajvi- 



13 

zet es eceteket, fogporokat es szajvizeket is, hogy a nok lehelete es haja is elbuvolo 
illatot arasszon. Egy hispaniai tortenet szerint I. al-Hakam Omar emir egy csata kellos 
kozepen arra kerte aprodjat, hogy illatosftsa be 6t cibettel, mert ha veletlenul elesik a 
harcban, feje - mely csodas illatot araszt - kivalik majd a tobbi katona feje koziil. 37 

A szinekhez hasonloan az illatoknak is megvolt a maguk szimbolikus jelente- 
se. Perzsiaban peldaul a narciszparfiim az ifjusagot, a rozsaillat a szerelmet, a bazsali- 
kombol nyert esszencia a gyermeki szeretetet, a violaparfum pedig a baratsagot jelke- 

38 

pezte. 

Egy kutato velemenye szerint ,,az arabok igazan ertettek a parfumokhoz. 
Gondolatvilagukat eppiigy belengte illata, mint ahogy illatos volt tole a leheletiik." 39 A 
kozepkori vilag elokelo muszlimjainak eletehez tehat minden bizonnyal eppugy hozza- 
tartoztak az elbuvolo illatok, mint a valtozatos szinek, a varazslatos hangok es az izle- 
tes etelek vagy a finom tapintasu kelmek. Aki kozuliik megtehette, megteremtette 
maga korul azt a kornyezetet, mely valamennyi erzekszervet kellemes ingerekhez 
juttatta, s fgy Allahhoz erhetett kozelebb. 

Oltozkodes 

A noi szepitkezeshez szorosan hozzatartozott az adott korszakban divatos ruhak es 
kiegeszftok gondos megvalasztasa. Az oltozkodesi szokasokat illetoen - melyek az 
iszlam birodalman beliil koronkent es tertiletenkent, illetve tarsadalmi hovatartozastol 
fuggoen valtoztak - a kutatasok elvegzesehez nagyszamii miniatiira all rendelkeze- 
siinkre. A viselet- es divattortenetet vizsgalandd, haszonnal forgathatok tovabba azok 
az utleirasok es irodalmi alkotasok, amelyek szerzoi noi (es ferfi) ruhakrol is irtak. 

Az oltozkodesi szokasokat alapvetoen a muszlim szemlelet hatarozta meg. Ez 
a noket illetoen annyit tett, hogy fatyolt kellett viselniiik, es nem hangsulyozhattak 
oltozekukkel testiik vonalait. A ruhak szfnenek es anyaganak gyakran szimbolikus 
jelentese volt, es nem egyszeriien a kor divatjatol fiiggtek. Kifejezhettek viselojuk 
tarsadalmi helyzetet, foglalkozasat, vagyoni allapotat, etnikumat es eletkorat, sot egyes 
uralkodoi dinasztiaknak is megvolt a sajat ruhasziniik (pi. az Abbaszidake a fekete). 

Mar a 8-9. szazadban tobbszor elofordult, hogy - megkulonboztetendo az 
igazhitii muszlimoktol - a kalifatus egyes nagyvarosaiban a mas t'elekezetekhez tarto- 
zokat meghatarozott szinfi ruhak viselesere koteleztek (pi. a keresztenyek kek, a zsidok 
sarga, a szamaritanusok pedig voros feloltot viseltek egy 8. szazadi jogi dontes alap- 
jan). 40 

A holgyek erkolcseire is feny derulhetett a ruhazat szinebol: egyes idosza- 
kokban a tisztes, jo nevelest kapott es kivalo hazbol valo urinok csak termeszetes szinu 
ruhadarabokat (feher, nyersszfn drapp stb.) viseltek, es kerliltek a szfnes anyagokat. (A 
voros borbol kesziilt nadrag peldaul tobb korban a kairoi oromlanyok ruhataranak 
alapdarabja volt.) Az elvalt asszonyok feher felsoruhaban jartak, a gyaszt viselo hol- 
gyek pedig feherben vagy feketeben, illetve kekben, mikent a Sahnameben is olvasha- 
to: Szuhrab halalakor - akit tevedesbol olt meg edesapja - anyja 
„... kek gyaszruhat vett fol, fgy oltozott, 
de elvesz a kek szfn a konnyek kozott." 41 

Zubejda kiralyno, Harun ar-Rashid kalifa felesege egyik mese szerint fekete 
gyaszruhat Oltott. 42 



14 

A ruhaanyagok koziil a selyem, a szaten, a brokat, a barsony, az aranyszallal 
atszott keleti kelmek jelentettek a luxust, mig az alsobb tarsadalmi retegek asszonyai 
egyszerii lenvaszon ruhakat viseltek, es fatyluk is nehezebb, durvabb anyagbol keszillt, 
mint gazdag notarsaike\ 

Az illatszerekhez hasonloan egy-egy ruha attol volt kiilonosen ertekes, hogy 
alapanyagat es dfszeit messzirol szereztek be, araban igy benne foglaltatott a nagy 
utazasok minden tehertetele, melyen a selymekkel es muszlinokkal vandorlo kereske- 
dok keresztiilmentek. Killon novelte a ruha erteket a hfmzes, illetve az ekkoves diszf- 
tes, amirol szamos forras tesz emlitest. Hanin al-Rashid felesege, a csodas Zubejda 
peldaul igazgyongyokkel kirakott cipoket viselt a 8. szazadban, es e labbeliket divatba 
is hozta egesz Bagdadban az elokelo holgyek kozott. 43 

A holgyek ruhadarabjai foleg hazukon belul, maguk es ferjiik gyonyoriisegere 
kerultek kivalogatasra. Az idegen tekinteteknek mindig is rejtve maradtak azok az 
izleses es finom anyagbol kesztilt fehernemuk, amiket a kozepkorban a muszlim nok 
viseltek. Efole otthon - es az utcara is - altalaban nadragot 44 oltottek, hiszen egy 
hadisz szerint „ Allah irgalmas azokhoz a nokhoz, akik nadragot hordanak". E ruhada- 
rab termeszetesen hosszu es bo volt, amely eppen azert valt - az europai nok oltozko- 
desi szokasait messze megelozve - noi viselette, mert legjobban elfedte az alakot. A 
nadrag anyaga es szabasa koronkent es videkenkent eltert: a perzsak peldaul jobban 
kedveltek a selyembol keszultet, mlg az egyiptomi nok kedvence a konnyu, szellos, 
feher lenvaszonbol varrt nadrag volt. 45 

Oriasi valtozatossagot mutattak az ovek (tikka), amelyek - bar nem latszottak 

- a ruhazat fontos kiegeszitoi voltak. Egy-egy ov a ruhanemukon belul a leginkabb 
kifejezte viselqje egyeniseget, gondolatait, sot akar szarmazasat is. Tobb elokelo 
menyasszonyrol is maradtak rank forrasok, akik eskuvqjukre kiilonosen ertekes vagy 
kimagasloan nagyszamu (tobb szaz vagy ezer darab) gyonyorii ovet kaptak ajandekba. 
Az Ezeregyejszaka torteneteinek noalakjai peldaul arany, eziist es ekkovekkel kirakott 
oveket viseltek. 46 Az Ovek valtozatos szine, mintazata, diszhimzesei azon szemlelok 
szamara, akik rapillanthattak erre az intim teriilethez tartozo ruhadarabra, szamos iize- 
netet kozvetitettek. Beleje varrott, szerelmes versekbol valo idezetek, feliratok, a 
szeretett ferfi neve es egyeb „frott" szoveg ekesftette a tikkat. 47 

A nadrag fSle rovidebb, bo taft- vagy szatenszoknyat hiiztak, 48 es inget, me- 
lyet mar a preiszlamikus idokben is hordtak. Erre rovid kabatkat, pelerint (mizdr) vagy 
mas ruhadarabot oltottek, es ekszerekkel diszitettek magukat. Sokan viseltek kontost, 
labukon pedig pamutbol vagy gyapjiibol kesziilt zoknikat, illetve selyemszalagokkal 
tekertek be a labukat, s igy harisnyahoz hasonlo ruhadarabot alkottak. 49 

Az utcara kilepve a no a muszlim orszagokban tobbnyire fatylat oltottek vagy 

- esetleg - kontosilk kapucnijaval takartak el a hajukat. Arcuk ele feher szinii gez- 
vagy tullszerii anyagot vontak, melyet - a fatyol alatt - hajukhoz erositettek. Az utcai 
jarkalashoz sziikseguk volt cipokre vagy papucsokra, jollehet otthon a - vastag szo- 
nyegekkel borftott - lakasban nem viseltek semmilyen labbelit. Bar a szegenyek faci- 
poben vagy saruban jartak, a lakossag legnagyobb resze borpapucsot hordott. A legko- 
zonsegesebbeket szamarborbol, a legfinomabbakat pedig zsirafborbol keszftettek a 
cipeszek. 50 Az Ezeregyejszaka meseiben tobb helyen is olvashatunk a tortenetek sze- 
reploinek ruhazatarol, a 9. ejszakan peldaul egy bagdadi fiatal no papucsarol tett emli- 



15 

test Saharazad, aki piacra menven „hfmes gyekenyszegellyel es cifra szalagocskakkal 
diszitett papucsot viselt". 51 

Azokon a teruleteken, ahol jelentos volt az evszakok kozotti homerseklet- 
kttlonbseg, ktilon oszi es teli ruhakat is varrattak a nok es ferfiak. Bar - eszaki 
szomszedaikat utanozvan - a birodalom keleti feleben is elterjedt bizonyos „teli" ru- 
hadarabok divatja (pi. a viasszal bekent „esokabatok" viselete a szaraz eghajlatu Bag- 
dadban), a hidegebb honapokra igazabol csak a magas hegyekben eloknek, illetve az 
al-andaliisziaknak kellett felkesziilniiik. Itt telen az elokelo nok - a ferfiakhoz hasonlo- 
an - nyul vagy birka bor^bol keszult, finom kikeszftesu, premes bundakat hordtak, es 
nyul- vagy kecskebor kiscsizmat. A videken elo foldmuvesasszonyoknak a hideg na- 
pokban be kellett erniiik a gyapjutunikaval, szovetinggel, ami fole kecskebor kabatot 
huztak. 52 

Az 6vszakokhoz igazodva irta elo a ruhaviselet szabalyait a 9. szazad elejen 
Bagdadbol Cordobaba erkezett kurd enekes-zenesz, a kifinomult izlesii Zirjab, aki 
divatnaptarat keszitett. Ebben azt ajanlotta, hogy telen belelt kabatot es bundat, nyaron 
feher, konnyii anyagokbol keszitett ruhakat viseljenek az al-andalusziak, tavaszra 
pedig a mintas es elenk szinii oltozekeket javasolta. 53 

Al-Andalusz teriileten - a kozepkori iszlam vilagan beltil leginkabb - nagy 
hatast gyakorolt a muszlimok viseletere az eszaki teruleteken elo keresztenyek ruhaza- 
ta, es e befolyas fordftva is ervenyesiilt. Bizonyos kereszteny uralkodok arab szokas 
szerint oltozkodtek, es tronszek helyett a foldon, keresztbe tett labbal iildogeltek 
parnaikon, a muszlim katonak pedig pancelingiik felett ujjatlan, hosszu kopenyt 
hordtak, mint a kereszteny lovagok. 54 

Hispania muszlimok altal benepesftett tertiletei mar all. szazadban elertek 
azt a fejlettsegi szintet a konnyuipar tekinteteben, hogy megtermeltek a szamukra 
szukseges szovetek es selymek jelentos reszet. Szamos, a spanyol nyelvben ma is 
megtalalhato (gyakran archaikusnak tiino) szo id£zi a felsziget muszlim szazadainak 
fenyes textilipari eredmenyeit es divatjat. A borok cserzesevel, a himzessel, a szovet- 
keszftessel kapcsolatos szakkifejezesek Europa mas reszeire is atkeriiltek, mint peldaul 
a vajpuhasagii, gyonyoruen kikeszitett bor elnevezese, a „kordovan". 55 E nyugati teru- 
leteken nagyon fontos volt a luxusanyagok keszftese, al-Andaliiszban a 13. szazadban 
korillbelul 800 muhelyben foglalkoztak ilyesmivel. Az arab kereskedok altal Kinabol 
hozott, a selyemhernyo termesztesevel kapcsolatos ismeretek is meghonosodtak His- 
paniaban, es II. Abd ar-Rahman idejen divatba jott az eperfaiiltetes, es ennek nyoman 
nagyot lendiilt elore a selyemipar. 56 

Noha a kozepkor soran helyenkent es idoszakonkent, uralkodotol vagy vallas- 
jogi iskolatol fuggoen tobbszor megfigyelheto volt az oltozkodesi szokasok hagyoma- 
nyos, egyszeru formakhoz es szinekhez valo visszafordulasa, mindvegig jelen volt a 
luxus, ami gyakorta csillagaszati aru ruhakban, extravagans fejfedokben vagy pazar 
kiallitasu ekszerekben erte el csucspontjat. A divat szeszelyei, az allandd viseletbeli 
valtozasok mellett azonban a muszlim Kelet es Nyugat oltozkodeseben megfigyelheto 
volt bizonyos allandosag, mikent azt egy 17. szazadi francia nemes is megjegyezte 
tfzeves perzsiai tartozkodasa nyoman: amikor Iszfahan varosaban megnezte a „14. 
szazad vegi nagy hodito, Timur Lenk ruhajat (...), felfedezte, hogy a korulotte jaro- 
kelo iszfahamiak Oltozete semmiben sem tit el ettol az immar haromszaz eves ruhada- 



16 

rabtol. A perzsak viselete mind a ruhak szabasaban, mind a kelmek szfneiben es minta- 
iban sok evszazados hagyomanyokhoz ragaszkodott." 57 

Ekszerek 

A muszlim vilag bazarjainak szfnes forgatagaban a szabok es rovidaru-kereskedok, a 
papucskeszitok es illatszerarusok boltjai mellett a nok gyakran latogattak az otvosok es 
ekszermuvesek muhelyeit, akik fenylo portekajukkal nem csupan a piac forgatagat 
szinesftettek, hanem az oltozekeket is. 

Az ekszerkereskedelem a kozepkor soran nagy jelentosegii volt a Kozel- 
Keleten: Indiabol es Jemenbol szallitottak a rubint, Del-Iranbol es Oman partjai mellol 
erkezett a bazarokba az igazgyongy, a Voros-tengerrol korall, Ceylon szigeterol zafir, 
Egyiptombol smaragd, Abesszfniabol es Kelet-Afrikabol pedig elefantcsont es arany- 
por keriilt az elokelo muszlimok tulajdonaba, diszitendo ekszereiket, ruhaikat 6s mas 
hasznalati targyaikat. 58 (A ma oly ertekesnek tartott gyemantot az iszlam vilag meste- 
rei kemeny anyagok atfurasahoz hasznaltak, illetve egy evezreddel ezelStt 
Khorasszanban es Mezopotamiaban meregkent.) 

Az ekszerek anyaga, szine, kivitelezese eppugy jelezte viselojenek anyagi es 
tarsadalmi helyzetet, nemet es szarmazasat, ahogy az illatszerek es ruhak. A legegy- 
szerubb, de higieniai-egeszsegvedo szerepiik miatt gazdagok es szegenyek koreben 
egyarant elterjedt „ekszerek" voltak a szegfuszegbol, feher narciszbol, szurke ambra- 
val vagy kamforral atitatott gyongyokbol keszult illatos fuzerek. Az ekszereket vala- 
mennyi tarsadalmi reteg tagjai annyira kedveltek, hogy csak kiilonleges esetekben 
melloztek hasznalatat, peldaul ha gyaszoltak, mikent Hamadani egyik makamajaban 
olvashato: „A (sirato)asszonyok szetszortak hajukat - vertek melliiket, hogy majd 
meghasadt - nyaklanc, ekko rajtuk nem maradt..." 59 

Ibn al-Vassza 900 koriil irott muveben, a „J6 szokasok konyveben" felsorolta, 
hogy az akkori bagdadi nok mifele ekszerekkel szepitettek magukat. Elterjedt volt az 
akkori idokben, hogy fonott selyemszalon vagy bojtos aranyszalon fuggo amuletteket 
hordtak a nyakukban, emellett lancokat, draga- vagy feldragakoveket (fekete obszidi- 
ant, hegyikristalyt, korallt, korundot stb.), gyongysorokat viseltek, es a nok hajukba is 
gyOngyoket fiiztek. 60 

Egyes idoszakokban - fokent a 12. szazad utan - az ekszerek a koznep kore- 
ben is elterjedtek, mert az egyes termekek megfizethetobbe valtak. Erre utal az alabbi 
tortenet is. Egy kereskedot almabol kopogtatas vert fel, es „ime, egy no volt, hozott 
egy gyongynyakeket - Ragyogo volt, mint a viz, es a delibabnal kevelyebb - Es meg- 
vetelre felkfnalta - Es szinte kiraboltam, annyi volt az ara - Oly semmi penzert vettem 
meg nyakeket..." 61 

A gyongysorokat es a ruhadiszkent hasznalt gybngyoket a muszlim vilag 
nyugati teruleten is kedveltek a nok. A 9. szazadban II. Abd ar-Rahman tobb, a bagda- 
di palotabol - melyet egy polgarhaborii soran romboltak le - valo ekszert vasarolt, 
amelyek kozott volt egy tizezer aranydenarert vett hires gyongysor, amit Sarkanynak 
hfvtak, es valaha Hariin ar-Rashid kalifa felesegenek nyakan pompazott. Az al- 
andaluszi emir ezt kedvenc baratnqjenek adta ajandekba, es az egesz felszigeten be- 
szeltek rola akkoriban. 62 



17 

A szegenyebb noknek kevesbe ertekes gyongysorokkal is be kellett erniiik, 
egy apro szemii gyongyokbol alio fajtajat hasznaltak ezen termeszeti kincsnek. A 
gyongy es gyongysor emlegetese az iszlam vilaganak keleti es nyugati orszagaiban is 
minduntalan megfigyelheto a kolteszetben. Szerepelhetett ugy, mint a noi szepseg es 
kulsohoz tartozo ekszerdarab, 63 de jelkepezhette az egeszseges, apolt fogakat, es sok 
mas dolgot is, peldaul a kalligrafiaban jaratos holgy frasat, mikent Szaffjja Bint 'Abd 
Allah, all. szazadban elt malagai koltono irta: „Megmutatom neked irasom gyongy- 
sorait..." 64 Maga a gyongyszem pedig szimboluma volt a leany sziizessegenek is, mi- 
kent Hariri egyik (fentebb mar idezett) makamajaban olvashato: „[A sziiz] ... mint 
kagyloban a gyongy, csodas...", 65 es jelkepezhette a szomoriisagot, a konnyeket is. 66 

A gyongyftizereken, lancokon kfviil az ekszereszek valtozatos formaju fiilon- 
fuggoket, brosstuket, karpereceket es karlancokat, illetve kez- es labujjra huzhato 
gyuriiket keszitettek. Az ekszerek elotiinnek a Koran paradicsomi allapotokat leiro 
reszeinel is, peldaul az alabbi sziiraban: „Akik hisznek, es jotetteket cselekszenek, 
azokat Allah kertekbe bocsatja be, amelyek alatt patakok folynak; arany- es gyongy- 
karperecekkel ekesittetnek ott es selyem lesz az oltozekiik." 67 

Az Ezeregyejszaka egyik legelbuvolobb szereplojet, Nuzhat al-Zamant az 
alabbi modon ekesitettek fel, mielott a kiraly ele vezettek: A kereskedo „fmom inget 
hozott neki, tovabba egy fejre valo kendot, mit ezer dinarert vert, egy himes torok 
6ltoz6ket, s topankat vorosarannyal himzettet, gyonggyel es dragakovel kivarrottat. 
Fiilebe igazgyongy berakasos aranykarikat akasztott, ezer dinart erot, nyakaba arany 
nyakeket, mely keble granatalmai koziil csiingott, keble ala majd a koldokeig ero dra- 
gako kosontyuket; tiz gomb es kilenc felhold csiingott rajtuk, minden egyes felhold 
kozepeben egy zafirko, minden egyes gombocske kozepeben egy rubinko szikrazott; a 
kosontyii erteke haromezer dinar volt, csak egy-egy gombocske ert hiiszezer dirhemet. 
Az egesz oltozet, amit raadott, jokora vagyonra rugott." 68 

Tobb koltemenyben is kiemeltek a korabeli koltok az ekszerek ragyogasat (a 
Plejadok csillagaihoz, holdfenyhez, napsugarhoz hasonlitva a kiilonbozo kovek es 
nemesfemek megvillano szfnarnyalatait), es esetenkent szoltak az ekszerek megzorre- 
no hangjarol is, amit erotikusnak tartottak - leven, hogy a no mozdulataival kapcsola- 
tosjelenseg: 

„[a lany] ugy setal at lassudan szomszednoje satoratol, 
ahogy a felho vonul: nem siet, s nem tetovaz. 
Diszeinek zizego neszet hallod, ringva lepdel, 
mint mikor a szel kacer estikek kozott cicaz." 69 

A nok ekszereiket elefantcsont ladikaban tartottak vagy intarziakkal diszftett 
kis dobozokban, es - mint szemelyes tulajdonukkal - tetszolegesen rendelkezhettek 
ertekeikkel. Azok a szegeny nok, akiknek zomanc- vagy ezustgyiiriiikre, szines ilveg- 
bol kesziilt karperecekre is alig tellett, kolcsonozhettek is ekszereket, legalabb az ol yan 
jeles napokra, mint egy-egy eskiivo. 

Az ekszerek es dragakovek a kozepkori muszlim emberek eleteben ugyanazt 
a szerepet toltottek be, mint az illatszerek vagy a szep ruhak: hozzajarultak az eszteti- 
kus megjelenes, a szepseg megteremtesehez, vedelmeztek viselojiiket. 70 



IS 



Tanulmanyommal a kozepkori muszlim notortenet nehany szeletet kivantam bemutat- 
ni. A noi szepseg es szepsegapolas korszakonkent es teriiletenkent eltero, am szinte 
mindig nagy flgyelemnek orvendo jellegzetessegeit lijabb kutatasok tudjak majd ar- 
nyaltabban, nagyobb - tarsadalomtorteneti - osszefiiggesekbe agyazottan bemutatni. 

A muszlim nok eleteben a szepitkezesnek, a divatnak, az illat- es ekszereknek 
nem csupan az volt a szerepiik, hogy viselojukre iranyitsak a figyelmet: fontos szimb6- 
lumai voltak az absztrakt szepsegnek: az apolt, egeszseges, szepftkezesre gondot fordi- 
to nok vegso soron maganak az Isten altal teremtett vilagnak a harmoniajat tiikroztek 
vissza ragyogasukkal. 



Jegyzetek 

' Koran LX:12 In: Koran - A Koran vilaga. Fordftotta: Simon Rdbert. Helikon, Budapest, 1994. 402. 
A Dzsamal szo ferfi, a Dzsamila szo pedig ndi keresztnevkent ismert is maig hasznalatos az arab 
nyelvben. 

3 A hurt (tobbes szamu) f6nev egy olyan arab szobol eredeztetheto, mely olyan szemeket jelol, amelyekben 
dies kontrasztban van a fehdr is a fekete szin. 

4 Ezekkel a Bizanci Csaszarsag teriileten talalkoztak a muszlimok. 

5 A varosleirasok eseteben a korabeli szerzok esetenkent a mecsetek es minaretek, a kOnyvek es 
konyvtarak, illetve a lakbhazak es piacok szamat is kisse eltuloztak, hangsiilyozva ezzel a varos valldsi, 
kulturalis es gazdasagi ertelemben vett kiemelkedo szerepet. 

6 ldezi: Grotzfeld, Heinz: Das Bad im arabisch-islamischen Mittelalter. Wiesbaden, 1970. 144. 

7 Doromby Endre: Spanyolorszag. Panorama, Budapest, 1982. 

8 Az Ezeregyejszaka mesei. Fordftotta: Prileszky Csilla. Atlantisz, Budapest, 2000. I. kot. 132. mese, 664. 

5 ldezi: Heller, Erdmute-Mosbahi, Hassouna: Tras los velos del islam - Erotismo y sexualidad en la 

cultura arabe. Herder, Barcelona, 1995. 293. 
10 Heller-Mosbahi i. m. 302. 
" Mazaheri, Aly: A muszlimok mindennapi elete a kozepkorban a 10-tol a 13. szazadig. Europa, Budapest, 

1989. 85. 

12 Mazaheri i. m. 85. 

13 Koran 24:31, 251. 

14 L. Heller-Mosbahi i. m. 303. A szemeremdomb szorteleniteset minden lanyon kozvetleniil a 
hazassagkotese elotti napon vegeztek el elso izben, hiszen nem „onmagaert", hanem ferje brbmere kellett 
elvegeznie e miiveletet a muszlim nonek. 

15 Wiebke, Walter. Femmes en Islam. Sindbad, Paris, 1981.173. 

16 Egy kozepkori arab szerzo, ocsarolvan egy enekesnot, igy irt a holgyrol: „szemeremtestet oly bozontos 
szor boritja, mint egy faragatlan kazar arcat". Wiebke i. m. 173. 

17 Heller-Mosbahi i. m. 304. 

18 E sz6t az europai orvos, Paracelsus a 16. szazadban bnkenyesen spiritusznak fordftotta, amit ezert mdig 
„alkohol"-nak is emlegetnek. 

" Wiebke i. m. 173. 

20 Mazaheri i. m. 86. 

21 ldezi: Wiebke i. m. 174. 

22 Uo. 174. 

23 Heller-Mosbahi i. m. 305. 

24 Uo. 307. 

25 Uo. 

26 Lasd: Montagu, Mary: Briefe aus dem Orient. Stuttgart, 1962. 197. Lasd m£g leveleinek angol 
valogatasat: Montagu, Lady Mary Worley: Letters from Constantinople. Ed.: Chatwin, Hilda, Methuen & 
Co. Ltd, London, 1921. 

27 ldezi: Heller-Mosbahi i. m. 304. 

28 Meg tbbb, a ferfiak fiatal fiiikkal folytatott szexualis kapcsolatara utalo tbrtenet forrott bssze a nyilvanos 
filrdbkkel. 



19 



29 Heller-Mosbahi i. m. 297. 

30 Ez a betiiszo a „Bismi 'lldlii ar-rahindni ar-raliim", Koranban szereplo kezdosor roviditese, jelentese: 
„Az irgalmas es konyoriiletes Isten neveben". 

31 Lasd peldaul az alabbi reszletet: „Ha 6 (a haldoklo hivo) azok koze tartozik, akik kozel allnak (Allahhoz), 
akkor nyugalom, fuszeres illato nOvenyek es (a) gyonyoriiseg kertjei (varjak 6t)." Koran 56:88-89, 391. 

32 Mazalierii. m. 341-342. 

33 Wiebke i. m. 174. 

34 Mazaheri i. m. 326. 

35 A fiizfaviragbol keszlilt vizet azert kedveltek, mert pezsmaillatu volt. 

36 Az Ezeregyejszaka mes^i i. m. I. kotet 9. ejszaka. 96. 

37 Greus, Jesus: Asi vivi'an en al-Andalus. Anaya, Madrid, 1988. 39. 

38 Mazaheri i. m. 326. 

39 Brett, Michael-Forman, Werner: A morok. Az iszlam Nyugaton. Gondolat, Budapest, 1985. 90. 

40 Wiebke i. m. 146. 

41 Firdauszi, Abulkdszim Manszur: Kiralyok konyve - Sahname. Magyar Helikon, Budapest, 1975. 
Fordftotta: Devecseri Gdbor. 

42 Az Ezeregyejszaka mesei i. m. I. kotet 41 . ejszaka, 393. 

43 Naila, Minai: Women in Islam - Tradition and Transition in the Middle East. John Murray, London, 
1981.32. 

44 E ruhadarabot az arab nok a perzsaktol vettek at, akik mar az iszlam kialakulasa elott is viseltek. 

45 Wiebke i. m. 146. 

46 Lasd pi. Az Ezeregyejszaka mesei i. m. I. kotet 48. ejszaka, 422. 

47 E jellegzetessegenel fogva az iszlam zart tarsadalmaiban az ov kivalo iizenetkozvetito eszkoz lett a 
szerelmes parok tagjai kOzott, mint ahogy Wiebke szerint Eur6pa bizonyos korszakaiban a harisnyakoto. 

48 Mazaheri i. m. 92. 

49 Greus i. m. 30. 

50 Mazaheri i.m. 243. 

51 Az Ezeregyejszaka mesei i. m. I. kotet 9. ejszaka, 94. 

52 Dufourcq, Charles-Emmanuel: La vida cotidiana de los arabes en la Europa medieval. Ed. Temas de hoy, 
Madrid, 1994., 126. 

53 Levy-Provencal, Evariste irasa, In: Historia de Espafia IV. Dir.: Pidal, Ramon Menendez, Madrid, 1950., 
135. 

54 Greus i. m. 31. 

55 A berkanszovet (barragdn), a gazdagon mintazott, vastagabb anyag, a tirdz, a fustdnnak nevezett 
egyiptomi kelme, a cserzett birkabor neve, a bodana eppugy megdrzodtek a spanyolban, mint peldaul a 
racamar es margomar igek, melyek kozill az elobbi a „magashimzest keszi'teni", az utobbi pedig 
„himezni" jelentesben hasznalatos, bizonyitekkent arra vonatkozoan, hogy az Iberiai-felszigeten elo 
muszlimok hi'mzeseket is keszi'tettek. Lasd e temirol Lapesa, Rafael: Historia de la lengua espanola. 
Gredos, Madrid, 1986., 135. 

56 Greus i. m. 32. 

57 Hegyi Kldra-Zimdnyi Vera: Az Oszman Birodalom Europaban. Corvina, Budapest, 1986., 5. 

58 Wiebke i. m. 171. 

59 Hamaddni: Az nevet, aki utoljara nevet cimu tOrtenet. In: A sziiz es az asszony - Hamaddni 6s Hariri 
makamaibol. Val.: Simon Robert, Magyar Helikon, Budapest, 1973. 13. 

60 Wiebke i. m. 171. 

61 Hamaddni: A kereskedo vendegsege In: A sziiz es az asszony... i. m. 21 . 

62 Greus i. m. 34. 

63 PI. Tarafa Ibn al-Abd: Kliauldt eml^kei cimu vers^ben: „Barna 6z legel, a tOrzs szemefenye, a nyakan 
gyongylanc, smaragdlanc ragyog..." In: Arab koltfik a poganykortol napjainkig. Val.: Germanus Gyula; 
Magyar Helikon, Budapest, 1961. 66. 

64 Rubiera i Mata, Maria Jesus: Poesia feminina hispano-arabe. Ed. Castalia, Madrid, 1990. 95. 
Hariri: A sziiz es az asszony.. .i. m. 55. 

66 „... hullt-hullt keserii konnyem, mint oldott gyongyfiizer..." - irta kaszidajaban Imrul al-Kaisz- Ford.: 
Jekely Zoltdn, In: Arab kolt6k... 66. 

67 Koran 22:23, 238. 

68 Az Ezeregyejszaka mesei i. m. I. kotet 59. ejszaka 476. 

69 A'sa Kaisz: Bucsuvetel. In: Arab koltok... Ford.: Jekely Zoltdn, 72. 

Orvosi miiveik sora mutatja, hogy tisztaban voltak peldaul a draga- es feldragakoveknek a szervezet 
egyensiilyat el6segito es fenntarto hatasaval.