Full text of "Aquila"

See other formats

;".,:,.";3-"v'.; 


r.Lr,Ä-; 


,^.*«"''"-:^ 

#= 


W'J"' 


îîai-i';;::):;-"-^; 


ÍÍ 


Dr.  irft"«^ 


■■^"rt.'.îiM 


XU. (■*■***  íüTt;.'. 


&\ 


'C^-VíC 


"'■Äi'i;'''-' 


UT. 


, —  -                            1 

FORTHE   PEOPLE 

FOR  EDVCATION 

FORSCIENCE 

LIBRARY 

OF 

THE  AMERICAN  MUSEUM 

OF 

NATURAL  HISTORY 


jA.II.H,H. 


^ 


jtii_ÂaEa 


MAGYAR  KIRÁLYI  ORIITHOLOGIAI  KÖ2P0HT. 

OPFICira  EE3IUM  HUMARICUM  ORNITHOLOGICUM. 


AQUILA 


PERIODICAL  OF 
ORNITHOLOGY. 


ZEITSCHRIFT  für 
ORNITHOLOGIE. 


HERMAN  OTTÓ.         OTTO  HERMAN. 


TO.M.  XVI.  BUDAPEST. 


1909. 


AQUILA. 


c^^'^j'ö6(W3'fJ^ 


CS 


A  KIR.  MAGYAR  ORNITHOLOGIAI  KÖZPONT  FOLYÓIRATA. 

PERIODICAL  OF  ORNITHOLOGY.  *   JOURNAL  POUR  ORNITHOLOGIE. 
ZEITSCHRIFT  FÜR  ORNITHOLOGIE. 


SZERK. 


HERMAN    OTTO. 


XVI.  ÉVFOLYAM. 


1909. 


REDACT. 


OTTO   HERMAN. 


XVI.  JAHRGANG. 
1909. 


CUM  TABUHS  X  ET  ICONIBUS  11. 


BUDAPEST. 
A  KIRÁLYI  MAGYAR   ORNITHOLOGIAI   KÖZPONT  KIADVÁNYA. 

1909. 


0  ^  /  *■ 

6 


J  (^ JW*t.   Ó 


Hornyánszky  Viktor  cs.  és  kir.  udvari  könyvnyniudája  Budapesten. 


TARTALOM  -    INHALT. 


Herman  0. 


Dr.  Finsch  0. 


Schenk  J. 
Hegïfoky  K. 
CsiKi  E. 
Chernél,  I. 

Lintia  D. 
CsÖRGEY   T. 

Frogqatï  VV. 


Kir. M. O.K.  (Kön 
Victor  F. 

Schenk  J. 


A  Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ  Eine  Skizze  der  Tätigkeit  der  Königl. 
mííködéséiiek  vázlata  .  .  Ung.  Ornithoiogischen    Centrale .  I 

In  Memóriám    Newton  Alfred  levelezése  Herman  Ottóval  XLVIII 

In  Memóriám.  The  Correspondence  between  Alí'nd  Newton  and  Otto  Herman     .      XLIX 

In  Memóriám.  Der  Briefwechsel  von  Alfred  Newton  mit  Otto  Herman         ...   LXVIII 

Xyngat-Szibériálian  és  .Afrikában  egyaránt  Vogelarten,  welche  sowohl  in  West- 
észleltmadárfajok.  H.  0.  előszavával:  Ada-  Sibirien    als    in    Afrika     beobachtet 

lékok  az  arktikus  és  palaearktikus  régió  wiirden.Miteinem  Vorworte  von  0.  H,  : 

ornithophaenologiájához Materialien    zur     Ornithophaenologie 

der  arktischen  und  palaearktischen 
Region LXXIX 

A  madárvonulás  Magyarországon  az  1908.  Der  Vogelzug  in  Ungarn  im  Frühjahre 
év  tavaszán 19U8 1 

Az  1908.  évi  tavaszi  madárvonulás  és  az  Der  Vogelzug  und  die  Witterung  im 
idö  járása Frühling  des  Jahres  1908 129 

Biztos  adatok  madaraink  táplálkozásáról.  Positive  Daten  über  die  Nahrung  unse- 
VI.  közlemény  rer  Vögel.  VI.  Mitteilung     ....  139 

Adatok  húsevő  madaraink  táplálkozásának  Beiträge  zur  Nahriingsfrage  unserer  car- 
kérdéséhez.  A  Kir.  M.  0.  K.  előszavával  :  nivoren  Vogelwelt.  Mit  dem  Vorworte 

A  madártáplálék  kérdéséhez       ....  der  Königl.  U.  0.  C.  :  Zur  Frage  der 

Vogelnahrung 145 

Madártani  tanulmányutam  a    Dobrudzsában       Meine  ornithologische  Studienexkursion 

in  die  Dobrudscha 156 

Gyakorlati  madárvédelmünk  190S  — IflOli  ben       Der  praktische  Vogelschutz  in  Ungarn 

in  den  Jahren  1908—1909.       .     .     .179 

A  madárvédelem  kérdése  Ausztráliában.  Die  Frage  des  Vogelschutzes  in  Austra- 
Madárvédclmünk     a     külföld      szemében  lien.  Mit  dem  Vorworte  :  Unser  Vogel- 

czimü  előszóval schütz  in  den  Augen  des  Auslandes  223 

.U.O.C.)  Vonulási  adatok  Hollandiából.  III.  közi.  —  Zugsdaten  aus  Holland.  HI.  Bericht  280 

Ornithophaenologiai  naplójegyzetek  Latrun-  Urnithophaeuologisohe  Tagebuch-Noti- 
bői zen  aus  Latrun 288 

Jelentés  az  1909.  évi  madárjelöléselcröl .     .      Bericht  über  die  Vogelmarkierungen  im 

Jahre  1909 245 


Kisebb  közlések.  —  Kleinere  Mitteilungen. 


Csörgey  T.  Kakukfióka  a  szobaablakban  .... 

Maktonpfy  L.  a  szénczinegék  családi  életéből    .... 

VevekAn  J.  a  kuvik  és  szarka  mint  madárpusztitó  .     . 

Rácz  B.  Az  ökörszem  viselkedése  a  méhesben    .     . 

A  kék  czinege  haszna  és  alkalmi  kártétele 

Megfigyelések  a  fehér  gólyáról      .... 

„  Az  arany  málinkó  és  kakuk  harcza   .     .     . 

A  molnárfecske  társaséletéből 


Dr.  GaAl  I.         Anyáskodó  gólyatestvér    .     .     . 
Barthos  Gy.       Sziklafalon  fészkelő  házi  fecskék 


Ein  Kukukjunges  im  Zimmerfenster    .  277 
Aus  dem  Familienleben  der  Kohlmeisen  279 
Steinkauz  und  Elster  als  Vogelfeinde  .  280 
Das  Verhalten  des  Zaunkönigs  im  Bie- 
nenstand      281 

Nutzen  und  gelegentliche  Schädlichkeit 

der  Blaumeise 282 

Beobachtungen  über  den  weissen  Storch  282 
Kampf  eines  Pirols  und  Kukuks     .     .  283 
Aus  dem  Gesellschaftsleben  der  Mehl- 
schwalbe     283 

Mutterstelle      vertretendes      Storchge- 
schwisterpaar       284 

An      Felsenwänden     nistende      Mehl- 
schwalben   284 


Lintia  D.  Néhány  adat  ritkább  hazai  madártojásokról 

Chernél  I.  Rendellenes  színezetű  Emberiza  citrinella  L. 

Szomjas  G,  A  tövisszúró  gébics  (Lanius  collurio  L  ) 
albinója 

l'AvAY- Vájna  F.   Az  Onesia  cognata  mint  madárparazita  .     . 

CsöKOEY  T.  Petényi  madártani  jegyzeteiből.  A  fehér- 
körmíi  vércse 

Lintia  D.  Adatok  a  Saxicola  stapazina  L.)  és  Saxicola 
aurita  Temm.  Magyarországon  való  előfor- 
dulásához      

Chernél  I.  A  kormos  légykapó  fészkelése  Magyar- 
országon   

Schenk  J.  A     pásztormadár     1909.     évi     megjelenése 

és  fészkelése  Magyarországon    .... 

Greschik  J.  a  keresztcsőrű  tömegesebb  megjelenése 
Magyarországon  1909.  nyarán     .... 

»  Ornithologiai  jegyzetek   a  Szepességhöl 

Szomjas  G,  Naplójegyzetek  a  Hortobágyról      .... 

Lowieser  I.  Merops  apiaster  L.-telep  a  titeli  fensikon  . 

»  Neophron  percnopterus  (L.)  előfordulása 

Batrbos  Gy.        Gypaëtus   barbatus  (L.    előfordulása  a  Re- 

tyezátban      

Szemére  L.  Ismeretlen    Syrrhaptes     paradoxus     (Pall.) 

adatok 

Kir. M. O.K.  (Kön.  U.  O.C.)    Kiegészítő  adatok  a  Syirhaptos 

paradoxus   (Pall.)  1908  évi   inváziójához 
SzEöTs  B.  Muscicapa    parva    (Iîeohst.)  fészkelése  Ta- 

varnán       

Kir  M.O.K.  (Kön. U.O.C.)  Butoo  ferox  (Gm.)  ismételt  gyakori 

előfordulása 

Schenk  J.  Megjelölt  fehér  gólya  Olaszországban 

Pásztor  S.  Vonuláson  levö  vadludak  iránytartása     .     . 

Iíatschi  Gy.         Madárvonulás  Brailában 

Mauks  V.  Madárvonulási   adatok    Veresköről    (Giimör 

megye) 

Pascsenko  Sz.     Madárvonulási  megűgyelések  Jaroslavból    . 


Einige  Daten  über  seltenere  heimische 
Vogeleier 285 

Farbenaberration  bei  Emberiza  citri- 
nella L 280 

Albino  eines  Dorndrehers  (Lanius  col- 
lurio L.) 287 

Onesia  cognata  als  Vogelparasit .     .    .  288 

Aus  dcnornith.  Handschriften  v.Petényis. 
Der  Rötelfalke 290 

Daten  über  das  Vorkommen  von  Saxicola 
stapazina  (L)  und  Saxicola  .aurita 
Temm,  in  Ungarn 292 

Das  Nisten  des  schwarzgrauen  Fliegen- 
langers  in  Ungarn       293 

Das  Erscheinen  und  Brüten  des  Rosen- 
stares in  Ungarn  im  Jahre  1909  .     .  294 

Das  massenhaftere  Erscheinen  der 
Kreuzschnäbel  in  Ungarn  im  Sommer 
1909       299 

Ornithologisches  aus  der  „Szepesség"  305 

Oinithologische  Tagebuchnotizen  vom 
Hortobágy 30G 

Merops  apiaster  L.-Kolonie  am  Plateau 
in  Titel       307 

Vorkommen  von  Neophron  percno- 
pterus (L.) 308 

Vorkommen  von  Gypaëtus  barbatus  (L.) 
im  Retyezát 308 

Unbekannte  Daten  über  Syrrhaptes 
paradoxus  (Pall.) 308 

Krgänzungsdaten  zur  Invasion  1908  von 
Syrrhaptes  paradoxus  (Pall.)  .     .     .  309 

Das  Nisten  von  Muscicapaparva  (Bechst.) 
in  Tavam  a 309 

Wiederholtes  häutiges  Vorkommen  von 
Buteo  ferox  (Gm.) 309 

Gezeichneter  weisser  Storch  in  Italien  310 

Das  Einhalten  der  Richtung  auf  dem 
Zuge  befindlicher  WUdgänse     .     .     .  311 

Vogelzug  in  Braila 312 

Vogelzugsdaten  aus  Veresko  (Komitat 
Gömör) 313 

Vogelzugsbeobachtungen   aus  Jaroslav  313 


Schenk  J.    Phaenologiai  irodalmi  értesítések  —  Phaenologische  Literaturberichte 316 

Birds  useful  and  harmful ...  337 

A  Petényi-emlék  —  Das  Petényi-Denkmal .  338 

Personalia 338 

Intézeti  ügyek  —  Institutsangclegenheiten  .     .  .     .  .  339 

Gyűjtemények  —  Sammlungen 3ií 

Könyvtári  kimutatás  —  Bibliotheks  Ausweis .  .  344 

Necrologus .     .  353 

Index  alphabcticus  avium 355 


AQUILA. 

A  MAGYAR  KIRÁLYI  MADÁRTANI  KÖZPONT  FOLYÓIRATA. 


PERIODICAL  OF  ORNITHOLOGY, 
EDITED    BY  THE    ROYAL    HUNGARIAN 
CENTRAL-BUREAU  FOR  ORNITHOLOGY. 


JOURNAL  POUR  L'ORNITHOLOGIE. 
PUBLIÉ    PAR    LE    BUREAU    CENTRAL 
ORNITHOLOGIQUE  ROYAL  HONGROIS. 


ZEITSCHRIFT  FÜR  ORNITHOLOGIE, 

ORGAN  DER  KÖNIGLICH  UNGARISCHEN 

ORNITHOLOGISCHEN  CENTRALE. 


Nr.  1—4.  sz.  1909.  Decz.  20. 


Budapest,  József-körút  65. 


Évfolyam  XVI.  Jahrgang. 


Magyar  Királyi  Ornithologiai 
Központ  működésének  vázlata. 

Irta  Herman  Ottó. 

A  Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központot 
magas  rendelet  az  állam  által  javadalmazott 
királyi  intézetek  közé  sorfizta  és  egyben  meg- 
hagyta a  földmivelésiigyi  miniszterinm  hatás- 
körében. 

A  gazdasági  madártan  kérdéseiben  a/,  in- 
tézet véleményező  forum  és  ez  a  feladata  az 
idevágó  nemzetközi  kérdések  felmerülése  ese- 
tében is. 

Tudományos  kérdésekben  az  intézet  sza- 
bad keze  biztosítva  van:  e  téren  egyedüli 
fölöttes  hatósága  a  szabad,  objektiv  kritika, 
melyet  működése  fölött  mások  gyakorolnak, 
de  a  mit  önnönmaga  is  végez. 

Az  intézet  helyzetében  bekövetkezett  vál- 
tozás már  magában  véve  is  megokolja,  hogy 
áttekintsük  legfontosabb  munkálatait  és  szol- 
gálatait. Ez  azonban  még  csak  az  egyik  in- 
dító ok. 

A  másik  ok  a/,  a  körülmén}',  hogy  a  ma- 
dárvonulás kísérleti  vizsgálata  során  egy, 
Magyarország  délkeleti  részében,  Hidráién 
(Erdély)  kiköltött,  Schunk  .Iak.m;  magy.  királyi 
adjunktus  által  a  "209.  számú  alumínium  gyű- 
rűvel 1908  július  10-én  megjelölt  fehér  gólya- 
fiók  —  C'iconia  ciconia  —  Afrika  legdélibb 
részén,  Natalban,  Seaforth  körül,  Himeville, 
—  Polela  kerület  —  került  kézre. 

Ez  a  gólyafiók,  arossitteni  madármegfigyelő 
állomás  által  megjelölt  északnémetországi  gó- 
lyafiókákkal    együtt,   melyek   egyike   egészen 
A(niil:i  XVI. 


Eine  Skizze 
der  Tätigkeit  der  Königlich  Unga- 
rischen Ornithologischen  Centrale. 

Von  Otto  Herman. 

Die  Königlich  Ungarische  Ornithologische 
Centrale  wurde  auf  hohe  Anordnung  in  die 
Reihe  der  vom  Staate  dotierten  königlichen 
Institute  eingestellt  und  im  Wirkungskreise 
des  königlichen  Ministeriums  für  Ackerbau 
belassen. 

In  Sachen  der  Ornithologia  oeconomica  bil- 
det die  Anstalt  das  beratende  Forum  und  ist 
ihre  Stellung  ebenso,  auch  in  einschlägigen 
internationalen  Angelegenheiten. 

In  wissenschaftlicher  Beziehung  ist  die  An- 
stalt in  Tätigkeit  und  Entschliessung  vollkom- 
men frei  ;  ihr  Forum  ist  in  dieser  Beziehung 
die  freie  objektive  Kritik,  welche  an  ihr,  aber 
auch  durch  sie  geübt  wird. 

Diese  Wandlung  in  der  Stellung  der  An- 
stalt bietet  schon  an  sich  den  Anlass,  eine 
Übersicht  der  wichtigsten  Arbeiten  und  Lei- 
stungen derselben  zu  geben.  Das  ist  aber  nur 
ein  Moment. 

Ein  zweites  ist  der  Umstand,  dass  im  Ver- 
folg der  experimentalen  Untersuchung  des 
Vogelzuges,  ein,  im  südöstlichen  Ungarn  (Er- 
dély), in  Hidvég  erbrüteter,  durcJi  den  kgl. 
Adjunkten  Jakob  Schenk  mit  dem  Aluminium- 
ring —  Nr.  209  —  am  10.  Juli  1908  gezeich- 
neter Jungstorch  —  Ciconia  ciconia  — ,  tief 
im  südlichsten  Teil  Afrikas,  in  Natal,  n.  zw. 
um  Seaforlii^  Hiineville,  Bez.  Polela,  erbeutet 
wurde. 

Dieser  Jungstorch  beweist,  im  Verein  mit 
den,  im  ^Vege  der  Vogelwarte  Rossitten  ge- 
zeicliiielen  iHirddeutscheu  Jnngstörchen,  deren 

I 


JI 


a  Kalaliari-i<i\atafïi.i>-  clörfiiyoiiuilt,  '  a|KHlikti- 
kus  Ijiztüssággal  igazolja,  liogy  a  icilaearkiikns 
regióban  költő  gólyák  a  telelő  állomásaikhoz, 
majd  onnan  vissza  a  palaearktikiis  regióba  ve- 
zető vándorlásuk  során  a  „vonalon"  =  egyen- 
lítőn átrepülnek,  hogy  tehát  Mortensen  dán 
gimnáziumi  tanitó  (Viborg)  módszerének  al- 
kalmazásával, —  a  ki  először  használt  felira- 
tos aluminium  gyűrűket.  -  két,  egymástól 
távol  eső  ponton  megfigyelt  vándormadár 
azonossága  abszolút  biztossággal  megállapít- 
ható. Mindkét  mozzanat,  u.  m.  az  egyenlítő 
átrepülése  és  az  azonosság  megállapítása  a 
madárvonulás  vizsgálata  terén  nagy  jelentő- 
ségű vívmány,  úgy  külön-külön,  mint  össze- 
függésükben. 

Most,  hogy  az  első  magyar  gólya  átvágott 
az  egyenlítőn,  itt  az  ideje  annak,  hogy  egy 
pillantást  vessünk  a  múltba,  számot  vessünk 
a  jelennel,  hogy  lehetőleg  a  jövőbe  is  vet- 
hessünk egy  pillantást. 

Kezdjük  meg  a  sort  a  történet  kritikai  váz- 
latával. 

A  történeti  vázlat. 

A  Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ 
eredetileg  —  köztudomás  szerint  —  a  Buda- 
pesten 1891-ben  megtartott  második  nemzet- 
közi ornithologiai  kongresszus  kifolyásának 
tekintendő,  a  mely  kongresszus  Magyarország 
ornithologiai  törekvéseit  két,  élesen  megkülön- 
böztethető korszakra  osztotta.  Az  első  korszak 
visszanyúlik  a  XVIIl  ik  századba,  a  Linné 
előtti  korszakba,  midőn  zombori  Lippay  György 
1721- ben  kiadta^  —  valószínűleg  több  meg- 
előző kiadás  után  —  a  „Calendarium  oeco- 
nomicum  perpetuum"  czimű  művét,  a  melyben 
fontosabb  mezőgazdasági  munkákat  hizonyos 
vándormadarak  érkezésével  kapcsol  össze.  A 
kezdet  tehát  oeconomico-ornitìiophaenologiai 
volt. 


'  Dr.  Thienemann  J.  „Vogelwarte  Rossitten."  „Ge- 
zeichneter Storch  in  der  Kalahari-Wiiste  in  Süd- 
afrika erbeutet'.  Reichenow  Ornith.  .Monatsberichte, 
Februariusi  füzet  1909. 

-  Schenk  Jakab  :  „A  madárvonulás  kiséileti  vizsgá- 
lata és  eredményei".  Term.  Tud.  Közlöny -180  és  481 
füzet  1909. 


einer  l)is  zur  \\'iist('  Kalahari  vordrang.'  mit 
apodiktischer  (ìewissheit,  dass  die  in  der 
palaearktischen  Region  brütenden  Störche, 
auf  ihrer  Wanderung  zu  den  Winterungs- 
plätzen und  auch  zurück  ins  Palaearkti- 
kuni.  die  .,Linie"  ^  den  Aequator  übei-flie- 
gen,  dass  also  durch  Anv\endung  der  Methode 
des  dänischen  Gymnasiallehrers  Mortensen  in. 
^'ib(u•g.  der  die  mit  Inschriften  versehenen 
Alumiuiumringe  als  erster  gebrauchte, die  Iden- 
lität  des  an  zwei  entfernten  Punkten  tjeobacli- 
teten  Zugvogels  luit  absoluter  Sichcriieit  fest- 
gestellt werden  kann.  Beides  :  das  Überfliegen 
des  Acquators  und  der  Beweis  der  Identität, 
bildet  auf  dem  (íebiete  der  Erforschung  des 
Vogelzuges  eine  hochbedeutende  Errungen- 
schaft, u.  zw.  einzeln  und  im  Zusammenhange. 

Nun  also,  wie  gesagt,  auch  der  erste  unga- 
rische Storch  „die  Linie  passierte",  ist  es  an 
der  Zeit  einen  Blick  in  die  Vergangenheit  zu 
werfen,  die  Gegenwart  zur  Rechnung  heran- 
zuziehen, um  möglicherweise  einen  Blick  auch 
in  die  Zukunft  werfen  zu  können. 

Beginnen  wir  also  mit  der  kritischen  ge- 
schichtlichen  i'bersicht. 

Zur  Geschichte. 

Bekanntlich  ist  die  heutige  Königlich  Un- 
garische Ornithologische  Centrale  ursprünglich 
als  Ausfluss  des  iu  Budapest  im  Jahre  1891 
abgehaltenen  zweiten  internationalen  Ornitho- 
logischen  Kongresses  zu  betrachten,  der  Un- 
garns Bestrebungen  auf  dem  Gebiete  der 
Orniiholügie  überhaupt,  iu  zwei  scharf  ge- 
trennte Epochen  teilte.  Die  erste  Epoche  reicht 
bis  ins  XVllI.  Jahrhundert  in  die  vorlinnéa- 
nische  Epoche  zurück,  als  Georg  Lippay  de 
ZoMBOR  sein  „Calendarium  oeconomicum  per- 
petuum" im  Jahre  il'li'^  und  wahrscheinlich 
schon  nach  mehreren  früheren  Autlagen,  her- 
ausgab, worin  der  Beginn  wichtigerer  land- 
wirtschaftlicher Arbeiten,  mit  der  Ankunft 
gewisser  Zngrögel  in  Verbindung  gebracht 
wurde.  Der  Anfang  war  also  oeconomico-onaliw- 
phaenologisch. 

'  Thienemann,  Dr.  J.  „Vogelwarte  Rossitten. "  Ge- 
zeichneter Storch  in  der  Kalahari-Wiiste  in  Südafrika 
erbeutet.  Kkrhenows  Ornith.  Monatsberichte,  Februar- 
heft 1909. 

-  Jakob  Schenk  :  ,  A  madárvonulás  kísérleti  vizs- 
gálata és  eredményei."  Term.  Tud.  Közlöny  Heft  480 
und  481.   1909  ciitiiomnieu. 


m 


Az  első  korszak,  uttalan-utakon  haladva, 
sőt  gj'akraii  a  niegseniniisülésig  niegakadvii, 
az  1891-iki  kongresszusi  évig  tartott.  A  má- 
sodik korszak  a  kongresszus  előmunkálatai- 
val kezdődik  —  1889  körül  —  és  tart  a  mai 
napig. 

Az  első  korszak  szakaszait  a  nemzeti 
szellem  hanyatlása  alkotja;  a  II.  Rákóczi 
Ferencz  által  vezetett  szabadságharcz  elnyo- 
mása után,  midőn  a  főnemesség  elgermani- 
zálódott,  a  kisnemesség,  mint  a  közélet  veze- 
tője, műveltség  szerint  ellatinosodott;  a  nem- 
zet jobbágysorban  élő  része  természetes 
ösztöneire  és  a  magynr  fajra  kiválóan  jellemző 
józan  ítélőképességére  volt  bízva,  a  mely 
tulajdonsága  a  legsúlyosabb  történeti  meg- 
próbáltatásokon is  átsegítette. 


A  XVni.  század  végén  ébredni  kezdett  a 
nemzeti  szellem  és  a  nemzet  sok  tia  nem- 
csak lehetővé  tette,  de  előbbre  is  vitte  a 
tudománynak  nemzeti  nyelven  való  művelé- 
sét. A  nemzet  nyelvén  megjelentek  chemiai, 
physikai,  botanikai,  zoológiai  müvek,  melyek 
mint  nyelvi  és  stilisztikai  szempontból  jelen- 
tősek, a  tanításra  is  jó  hatással  voltak.  A 
tankönyvek    ekkor  a  madarakat  is  felölelték. 

A  németországi  Naumann  -  korszak  kezde- 
tével egyidejűleg  —  és  avval  sokszorosan 
össze  is  függve  —  megindul  Magyarországon 
Petényi  korszaka,  a  már  teljesen  részletező, 
leíró  ornithologia  korszaka.  S  épp  ligy,  a 
mint  a  XAUMANN-ok  törekvése  egy  széles  ala- 
pon megírt,  mindent  felölelő  nagy  mű  meg- 
írására irányult,  úgy  Petényi  is  erre,  és  egy 
ilyen  műhöz  szükséges  aujag  összegyűjtésére 
törekedett,  e  mellett  fönntartotta  a  külföld 
legjobbjaival  való  benső  összeköttetéseit  és 
fáradhatatlanul  agitált  az  ügy  érdekében 
hazájában.' 

így  érkezett  meg  1848,  a  szabadságharczok 
éve,  melynek  intenzív  hatása  Magyarországra 
is  kiterjedt.  Nemzetiségeink  —  különösen  a 
szlávok  és  oláhok  (a  mai  „románok")  — 
mint  napjainkban,  úgy  akkor  is  Magyarország 
ellen  fordultak  és  egy  vad  gyülevész  tömeg 
megtámadta  Xagyenyedet,  a  Bethlen  Gábor 
alapította  virágzó  református  Kollégium  szék- 

'  Lásd  Herman  Ottó:  „Petényi  JAnos  Salamon, 
a  magj'ar  tudományos  madártan  megalapítója".  Élet- 
kép. Budapest  1891.  Koncrressziisi  irat. 


Diese  erste  Epoche  dauerte,  auf  schwerem 
Wege  fortschreitend,  oft  auch  bis  zur  Ver- 
nichtung unterbrochen,  bis  zum  Kongressjahre 
1891.  Die  zweite  Epoche  beginnt  mit  den 
Vorarbeiten  zum  Kongresse  um  1889  und 
dauert  bis  heute. 

Die  Etappen  der  ersten  Epoche  bildet  der 
Niedergang  des  nationalen  Geistes,  nach  Nie- 
derkämpfung des  durch  Franz  Rákóczi  II.  ge- 
führten Freiheitskampfes,  nach  welchem  der 
Hochadel  germanisiert,  der  Kleinadel,  als 
Führer  des  öffentlichen  Lebens,  in  seiner  Bil- 
dung latinisiert  wurde,  der  nichtleibeigene 
Teil  des  Volkes  seinen  natürlichen  Instinkten 
und  der,  den  ungarischeu  Stamm  auszeich- 
nenden Nüchternheit  im  Urteile  überlassen 
wurde,  welche  Eigenschaft  demselben  selbst 
über  die  allerschwierigsten  geschichtlichen 
Epochen  durchgeholfen  hat. 

Am  Ende  des  XVIII.  Jahrhunderts  erfolgte 
wieder  das  Erwachen  des  nationalen  Geistes 
und  es  erstand  eine  ganze  Kohorte  von  Män- 
nern, welche  die  Pflege  der  Kultur  in  der 
Sprache  der  Nation  nicht  nur  verfochten, 
sondern  auch  betätigten.  Es  erschienen  in  der 
Sprache  der  Nation  Werke  über  Chemie,  Phj^- 
sik,  Botaink,  Zoologie,  welche  sprachlich  und 
stylistisch  bedeutend  waren  und  ihre  Wirkung 
auf  den  Unterricht  nicht  verfehlten.  Die  Lehr- 
bücher umfassten  dann  auch  die  Vögel. 

Zur  Zeit  als  in  Deutschland  die  Naumann- 
Epoche  begann,  beginnt  im  Kontakt  mit  der- 
selben in  Ungarn  jene  v.  Petényis.  Das  war 
schon  hüben  und  drüben  spezielle,  descriptive 
Ornithologie.  Und  so  gut  als  das  Bestreben 
der  Naumanns  in  einem  umfassenden  Haupt- 
werk kulminierte,  war  auch  v.  Petényi  be- 
strebt zu  einem  solchen  das  Material  zu  be- 
schatten, dabei  pflegte  er  innige  Verbindung 
mit  den  Besten  des  Auslandes  und  agitierte 
unerniüdlieli  in  der  Heimat.^ 

So  kam  das  Jahr  der  Freiheitskämpfe,  1848, 
heran,  welches  auch  auf  Ungarn  seine  inten- 
sive Wirkung  ausübte.  Gerade  so,  wie  heut- 
zutage, kehrten  sich  auch  damals  die  Natio- 
nalitäten, besonders  Slowaken  und  die  histori- 
schen Valachen  —  die  heutigen  „Rumänen"  — 
gegen  Ungarn  und  eine  Horde  überöel  die  Stadt 
Nagyenyed   im  siebenbürgischen  Landesteile, 

'  Vide  0.  Herman  :  „J.  S.  von  Petényi  u.  s.  w." 
Budapest,  1891.  Kongress-Schrift. 

l* 


IV 


városát,  mely  gazdag  könyvtárral  és  igen 
szép  természetrajzi  gyűjteménynyel  is  bírt. 
Ennek  ornitlujkiniai  anyagát  éppen  az  időtájt 
ZnYK  Miklós  igen  magas  fokra  fejlesztette. 


A  vad  tömeg  a  várost  felgyújtotta,  kirabolt 
és  legyilkolt  mindent,  a  mi  magyar  és  meg- 
közelíthető volt  és  valóságos  A'andalizmnssal 
földúlta  a  Kollégiumot,  a  könyvtárat  és  az 
összes  gyűjteményeket.  Zkyk  professzor  iratai- 
nak csak  töredékét  menthette  meg;  ezek  alap- 
ján irla  meg  később  a  madarak  vonulásáról 
szóló  értekezését  a  múlt  század  ötvenes 
éveinek  elején,  mely  halála  után  jelent  meg 
Kolozsváron.^  Ennek  a  valóban  derék  férfiú- 
nak egyéb  megmentett,  úgyszintén  a  későbbi 
években  keletkezett  iratait  özvegye  intéze- 
tünknek adta  át. 

Az  első  korszak  ez  éveiben  rossz  napok 
jártak  Petényi  J.  SALAMON-ra  és  iskolájára  is. 
PETÉNYi-nek  legnagyobb  erőfeszítésébe  került 
a  Magyar  Nemzeti  Múzeum  gyűjteményének 
és  könyvtárának  megmentése. 

A  szabadságharcz  leverésével  Magyarország 
gúzsba  volt  kötve,  minden  megakadt,  minden 
kötelék  elszakadt  és  félelmetes,  szinte  halotti 
csend  uralkodott.  Petén Yi-t  súlyos  kór  támadta 
meg  és  1855-ben  el  is  ragadta.  Nagyszámú 
iratai  halála  után  nagyobbrészt  elkallódtak  ; 
ornithologiai  anyagának  csak  töredékeit  sike- 
rült megmenteni  s  ezek  csak  negyven  évi 
küzdelem  után  válhattak  a  tudomány  liasz- 
nára  Csorgey    Titus  földolgozásában. - 


Az  abszolutizmus,  majd  a  provizórium  alatt 
a  kultúra  más  utakat  követett.  Stetter  F.  W., 
jó  faunista,  1801-ben  Nagyszebenben  kiadta 
ornithologiai  megfigyeléseit;  a  bécsi  cs.  és 
kir.  zoológiai  és  botanikai  Társaság  sok 
munkaerőt  magához  vonzott. 


'  „A  madarak  költözése".  Kézirati  hagyatéka  után 
az„Orvos-Természettudomáuyi  Értesítőben"  Kolozsvár 
1889  pag.  39. 

-  „Madártani  töredékek  Petényi  J.  Salamon  iratai- 
ból." líudapest  lfl04. 


d(Mi  Sitz  des  viiiii  Fürsten  Gabriel  Bethlkn  ge- 
gründeten, blühenden  reformierten  Kollegiums, 
mit  reicher  Bibliothek  und  schönen,  auch  natur- 
historisciieii  Saiiiiiüungen,  deren  ornithologi- 
scheii  'i'eil  damals  Nikolaus  von  Zeyk  hoch 
entwickelte. 

Die  Horde  steckte  die  CJtadt  in  Brand,  plün- 
derte und  mordete  alles  was  Ungar  und  er- 
reichbar war  und  zerstörte,  wirklicli  vandalisch. 
das  Kollegium,  die  Bibliothek  und  sämtliche 
Samndungen.  Professor  von  Zeyk  rettete  nur 
Bruchstücke  seiner  Schriften,  auf  welclie  er 
dann  später  seine  Abhandlung  über  den  Zug 
der  ^'ögl■l  basierte.  Sie  entstand  zu  Anfang 
der  fünfziger  Jahre  des  vorigen  Jahrhunderts 
und  erschien  posthum  in  Kolozsvár.'  Die 
geretteten  und  zum  Teil  auch  später  entstan- 
denen Schriften  dieses  wirklich  ausgezeich- 
neten Mannes  übergab  die  Witwe  unserer 
Anstalt. 

Sehr  übel  erging  es  auch  in  dieser  Zeit 
der  ersten  Epoche  Sal.amon  v.  Petényi  und  sei- 
ner Schule.  Petknyi  hatte  die  grösste  Mühe 
die  Sammlungen  und  die  Bibliothek  des  ung. 
National-Museums  zu  retten. 

Nachdem  der  Freiheitskampf  niedergewor- 
fen und  Ungarn  förmlich  geknebelt  wurde, 
geriet  alles  ins  Stocken  ;  alle  Bande  rissen 
und  es  herrschte  eine  unheimliche  —  man 
möchte  sagen  —  Todesstille  ;  v.  Petényi  be- 
fiel ein  schweres  Siechtum,  welches  ihn  im 
Jahre  1855  dahinrafi're.  Die  grosse  Masse 
seiner  Schriften  geriet  nach  seinem  Tode  in 
Verstoss  und  vom  ornithologischen  Teile  wur- 
den nur  Bruclistücke  gerettet  und  erst  nach 
vierzigjährigem  Kampfe  in  der  Bearbeitung 
TiTus  Csörgeys  für  die  Wissenschaft  zugäng- 
lich gemacht. - 

In  der  Zeit  der  absoluten  und  sjiäter  der 
gemässigteren  Unterdrückung,  verfolgte  die 
Kultur  zum  Teil  andere  Wege.  F.  W.  Stetter, 
ein  gescJiätzter  Faunist.  gab  seine  ornitholo- 
gischen Erinnerungen  im  Jahre  1861  in  Her- 
mannstadt heraus,  die  k.  k.  zoologisch-bota- 
nische Gesellschaft  in  Wien  zog  viele  Arbeits- 
kräfte an  sich. 


'  ,A  madarak  költözése"  (Der  Zug  der  Vögel)  aus 
dem  handschriftlichen  Nachlass  in:  „Orvos-Természet- 
tudományi Értesítő'  Kolozsvár  1889  pag.  39. 

=  Ornithologische  Fragmente  aus  den  Handschrif- 
ten von  J.  S.  V.  Pf.tknyi.  Gera-Untermhaus  1905. 


Ez  idôtiijt  iiaiîy  változás  ment  végbe. 

A  nemzet  felocsúdott,  a  porosz  -  osztrák 
háború  kedvező  alakulatát  —  18G(j  —  ügye- 
sen felhasználta,  kivívta  alkotmányának  vissza- 
állítását, evvel  annak  Iclietőségét,  hogy  törté- 
neti egyéniségét  megőrizve.  Európ:i  kulturális 
életében  részt  vegyen,  intézményeket  létesít- 
hessen és  a  nagy  hiányok  pótlásához  fogjon. 


Ennek  a  korszaknak  az  elején  tiuóif  Lazák 
K.4lmán,  Brehm  apó  nagy  tisztelője,  közzétett 
egy  tanulmányt  „a  madarak  vándorlásának 
okairól".'  Ez  az  értekezés  engem,  az  erdélyi 
múzeum  akkori  konzervátorát,  arra  bírt,  hogy 
1867  és  186S-ban  Erdély  középmedünczéjének 
két  pontját  a  tavaszi  vonulás  egész  tartamára 
megszánjam,  a  megfigyeléseket  lege  artis 
végrehajtsam  és  azdkat  feldolgozzam.^ 

Éppen  ez  időtájt  jelent  meg  Csatú  J.4nüs- 
nak  Alsó-Fehér  és  Hunyad  megye  madarainak 
vonulásáról,  vándorlásáról  és  életnukljáról  irt, 
pályadíjjal  jutalmazott  dolgozata,  mely  később 
M.4DARÁSZ  G^uL-i  „Zeitschrift  für  die  gesammte 
(ornithologie"  ez.  folyóiratának  II.  kötetében 
német  fordításban  is  megjelent."* 

Megjegyzem,  hogy  Zevk  professzor  halála 
után  önkénytelenül,  de  természetszerűleg  is 
CsATü  J.ixos  lett  Erdély  ornithologiájának 
vezére  és  megöregedve  bár,  még  ma  is  az. 
Nagyenyedi  otthonában  olyan  gyűjteményt 
teremtett,  a  melyben  megvan  Erdély  ornisá- 
nak  minden  ismert  faja  és  ;ilakja.  Klasszikus 
gyűjteményének  megmaradásáról  már  előre 
gondoskodott.  Cs.vrú  J.ÁNOs-sal  l)enső  viszonyban 
állottak  az  ornithologia  többi  tevékeny  munká- 
sai is,  mint  BüiiA  Elük  és  Ádám  és  dr.  Knöpfler 
Vii,MOH,  a  nagy  érdemeket  szerzett  orvos. 


Chkiínelházi  Chernél  Kii.MÁN-nak  —  az  atya  — 
és  IsTvÁs-nak  —  a  fiú,  és  messze  földiin  ismert 
ornithologus  —  a  madarak  vonulásáról  irt  érte- 


'  „A  madarak  váudorlásainak  oUairól".  Tenu. -Tud. 
Közi.  VI.  p.  .58.  ISOtì. 

-  Erdélyi  Múzeum  Egylet  Évkönyvei.  Toui  V. 
1868-1870.  Tom  Vi.  1871-1873. 

'  A  pályadíjjal  jutalmazott  ma^'ar  szöveg  az  Er- 
délyi MúzeumEfirylct  Évkönyveinek  VI  kötetében 
1871- ben  jelent  meg. 


Zu  dieser  Zeit  vollzog  sich  eine  grosse 
Wandlung. 

Die  Nation  ermannte  sich,  benützte  ge- 
schickt die  günstige  Gelegenheit  des  deulscb- 
östcrreicliischen  Krieges  —  1866  —  nnd  er- 
rang die  Wiederherstellung  der  ^'erfassung, 
daniit  die  Mögliclikeit.  ihre  historische  Eigen- 
heit bewahrend,  sicii  in  <lie  kulturelle  Strö- 
mung Europas  einzufügen,  Institute  zu  schatten, 
an  das  Füllen  grosser  Lücken  heranzutreten. 

Zu  Anfang  dieser  Periode  schrieb  Graf  Kolo- 
M.4N  Lázár,  Vater  Brehms  grosser  Verehrer, 
eine  Abhandlung  über  die  ,,  Ursachen  der  "Wan- 
derung der  Vögel".'  Diese  Abhandlung  bewog 
mich,  den  damaligen  Konservator  des  sieben- 
bürgischen  Museums,  in  den  Jahren  1867  und 
1868  zwei  Punkte  des  siebenbürgischen  Mit- 
tellandes für  die  ganze  Dauer  des  Frühjahrs- 
zuges zu  beziehen,  die  Beobachtung  lege  artis 
durclizuf'ühren  und  zu  bearbeiten.'^ 

Und  zu  eben  dieser  Zeit  erschien  die  preis- 
I  gekriinte  Arbeit  Johann  v.  Csatos  über  Zug, 
Wanderung  und  die  Lebensweise  der  Vögel 
der  beiden  Komitate  Alsó-Fehér  und  Hunyad, 
welche  später  in  v.  Madarász'  Zeitschrift  für 
die  gesamte  Ornithologie  IL  auch  in  deut- 
scher Sprache  herausgegeben  wurde. ■'■ 

Icli  will  bemerken,  dass  nach  Professor 
VON  Zeyk,  Joh.  von  Cs.\tó  unwillkürlich  aber 
natürlich  die  Fülirerschaft  in  der  Oridthologie 
der  siebenbürgischen  Teile  Ungarns  zufiel, 
die  er  hochbetagt  auch  bis  heute  behielt.  Er 
sclinf  in  seinem  Hause  in  Nagy-Enyed  eine 
Samndung,  die  alles  enthält,  was  an  Arten 
uni  Formen  der  siebenbürgischen  Ornis  be- 
kannt ist  und  liat  er  für  die  Sicherlieit  seiner 
klassischen  Sammlung  auch  für  die  Zukunft 
vorgesorgt.  Eng  verbuiulen  mit  v.  Csatú  und 
in  .Ornithologie  tätig  waren  Alexius  und  Adam 
VON  Buda  und  der  vielfach  verdiente  Arzt  Dr. 
Wilhelm  Knöpklek. 

Mit  den  Aljiiandlungen  der  beiden  Chernél 
VON  Ciik[;nelháza,  Kolü.xlan  — Vater  —  und  Stefan 
der  weitbekannte  Onitholoue  —  Sohn  —  über 


'  A  madarak  vándorlásainak  okairól.  Term  -Tud. 
Közi.  VI.  p.  58.  ISGG. 

''  Erdélyi  Múzeumegylet  Évkönyvei.  Tom.  V.  1868  — 
1870.  Tora,  VI.   1871-"l87:i. 

•'  Der  preisgekrönte  ungari.sche  Text  erschien  im 
VI.  Bande  der  .lahrbiieher  des  siebenbürgischen  Mu- 
seum-Vereines 1871. 


VI 


kezesével  ér  véget  Magyarország  ornitholo- 
giájának  és  ornithophaenologiájának  első  kor- 
szaka.* 

A  második  korszakba  vezető  átmenetet  az 
1884-ben  néhai  Rudolf  trónörökös  védnöksége 
alatt  megtartott  első  nemzetközi  orníthologlai 
kongresszus  közvetítette,  a  mely  külsőségei 
szerint  valóban  fényesen  folyt  le  ;  megterem- 
tette az  állandó  nemzetközi  oniithologiai  l)izott- 
ságot"  és  megindította  ..Ornis"  ez.  folyóiratát. 
Ezen  a  fényes  kongresszuson  csupán  egyet- 
len egy  magyar  ornithologus  jelent  meg.  Ebből 
sokan  azt  következtéitek,  hogy  Magyarorszá- 
gon az  ornithologiának  sem  múltja,  sem  jelene 
nincs.  Az  igazság  azonban  az  volt,  hogy  e 
szép  tudománynak  magyar  művelői  nem  voltak 
szervezve  s  így   nem  is  lehettek    képviselve. 

A  második  kongresszus  székhelyévé  Buda- 
pest, a  magyar  birodalom  fő-  és  székvárosa 
szemeltetett  ki,  a  P.  I.  0.  C.  elnökévé  dr.  Bl.\sius 
RüDOLF-ot  választották  meg  ;  őt  bízták  meg  az 
..Ornis"  szerkesztésével  is.  A  P.  I.  0.  C.  feladata 
az  volt,  hogy  a  földkerekség  minden  pontján 
ornithologiai  megfigyelő-állomásokat  szervez- 
zen és  azok  adatait  feldolgozza.  A  szervezés 
nagy  hibái  és  az  a  körülmény,  hogy  a  bizott- 
ság tagjai  földünk  minden  pontján  elszórtan 
laktak  és  így  tanácskozásra  nem  gyűlhettek 
össze,  továbbá  az  a  körülmény,  hogy  az  elnök- 
ség líraunscliweigban,  a  titkárság  Bécsben 
székelt,  mindez  súrlódásokra  vezetett,  melyek 
a  P.  1.  0.  C.  működését  megbénították.  A  máso- 
dik kongresszus  szervezése  végre  is  a  magyar 
helyi  bizottságra  szállott. 

A  magyar  bizottság  szervezési  működése 
volt  a  magyar  ornithologia  második  korsza- 
kának megnyitója  és  tényleges  bevezetése,' és 
mivel  már  ekkor  szó  volt  a  magyar  erők  lehe- 
tőleg maradandó  szervezéséről,  a  bizottság 
működése    kezdettől    fogva    czéltudatos    volt. 

Az  első  feladat  a  magyarországi  erőknek 
elsősorban  a  kongresszus  érdekében  való  egye- 
sítése, majd  egy  mintamegfigyelés  keresztül- 
vitelére való  megnyerése  volt,  a  mi  teljes 
sikerrel  is  járt. 

'  Chernél  Kálmán  :  A  Magyar  Orvosok  és  Termé- 
szetvizsgálók XXI.  nagygj'íllése  1879.  Chernél  IstvAn: 
„Hasznos  Mulattató'-  XIV.  188(!. 

-  Permanentes  Internationales  Ornithologischea 
Comité,   liividen  jelölve   P.  I.  O.  C. 


den  Zug  der  Vögel  '  schliesst  die  erste  Epoche 
der  ungarisclien  Ornithologie  und  spezieller 
auch  der  Ornithophaenologie  Ungarns  ab. 

Den  Übergang  zur  zweiten  Epoche  bildet 
der  erste  internationale  Ornithologische  Kon- 
gress  vom  Jahre  lcSS4,  der  unter  den  Auspi- 
zien weil.  Kronpinzen  Rudoli-  in  Wien  tagte, 
sehr  glänzend  verlief,  das  Permanente  Inter- 
nationale Ornithologische  (Vimité-  schuf,  und 
die  Zeitschrift  ..Omis"  begründete.  Auf  die- 
sem glänzenden  Kongresse  erschien  ein  ein- 
ziger ungarischer  Ornithologe.  Aus  diesem 
l'jnstande  wurde  vielfach  geschlossen,  dass 
die  Ornithologie  in  Ungarn  keine  Geschichte 
und  keine  Pfieger  hat.  Die  Wahrheit  war, 
dass  die  Pfleger  des  schönen  Wissenszweiges 
keine  Organisation  besassen,  mithin  nicht 
vertreten  wurden. 

Als  Vorort  für  den  zweiten  Kongress  w'urde 
die  Reichs  Haupt-  und  Residenzstadt  Ungarns, 
Budapest  gewählt  :  als  Präsident  des  P.  I.  0.  C 
Dr.  Rldolf  Blasiüs- Braunschweig  bestellt  und 
mit  der  Redaktion  der  „Ornis"  betraut  Das 
P.  I.  0.  C.  hatte  die  Aufgabe  den  Erdball 
mit  ornithologischen  Beobachtungsstationen 
zu  besäen  und  die  Daten  zu  bearbeiten.  Die 
grossen  Fehler  aber  in  der  Organisation 
und  der  Umstand,  dass  die  Mitglieder  des  P. 
I.  0.  C,  über  den  ganzen  Erdball  zerstreut, 
nie  an  eine  Beratung  schreiten  konnten  ;  fer- 
ner jener,  dass  das  Präsidium  in  Braunschweig, 
das  Sekretariat  in  Wien  residierte,  führte  zu 
Reibungen,  welche  das  P.  I.  0.  C.  lahmleg- 
ten. Das  Ende  war,  dass  die  Organisation  des 
zweiten  Kongresses  ganz  an  die  ungarischen 
Lokalkomitees  abgegeben  werden  musste. 

Diese  organisatorische  Tätigkeit  der  ungari- 
schen Komitees  bildet  die  Eröftnung  und  tat- 
sächliche Einleitung  der  zweiten  Epoche  der 
ungarischen  (Ornithologie  und  da  es  sich  um 
die  möglichst  bleibende  Organisation  der  un- 
garischen Kräfte  handelte,  war  die  Tätigkeit 
der  Komitees  von  Anfang  an  zielbewusst. 

Das  erste  war,  alle  ornithologischen  Kräfte 
Ungarns,  vorerst  im  Dienste  des  Kongresses, 
zu  vereinigen,  zur  Durchführung  einer  Muster- 
beobachtung zu  gewinnen  und  in  Funktion 
zu  bringen,  was  auch  vollständig  gelungen  ist 

'  Chebnel  KIliUn  :  A  Magy.  Orvosok  és  Term.- 
vizsg.  XXI.  nagygyűlése  1879.  CnEHyEL  István  „Hasz- 
nos Mulattató"  XIV.  188G. 

=  KüKz:  P.  I.  0.  C. 


VII 


A  megfigyelést  a  szakiiriiitliiihjgusok  1890 
tavaszán  végezték  az  akadémiai  képzettségű 
királyi  erdôtisztek  bevonásával,  a  kik  az 
országban  való  eloszlásuknál  fogva  jó  nieg- 
figyelö-liálózatot  alkotnak.  A  nyert  anyag  fel- 
dolgozva az  1891-re  egybehívott  második 
kongresszus  elé  került  és  alapját  szolgáltatta 
a  következő  publikácziónak  :  „A  uuidárvonu- 
lás  elemei  Magyarországon  ISO  l-ig.  írta: 
HnRMA.\  Ottü.  Budapest  1895".  A  niií  a  minta- 
megfigyelési anyagon  kivül  magában  foglalja 
az  1890  előtt  publikált  összes  magyarországi 
vonulási  adatokat  :  a  feldolgozás  határozottan 
inegállai)íi((tt  methodns  szerint  történt,  az  1890. 
évi  mintamegfigyelés  adatanyaga  hasonló- 
képpen dolgoztatott  fel. 

Mindaz,  a  mi  magára  a  második  kongresz- 
sznsra  vonatkozik,  megvan  a  kongresszus  ki- 
adott irataiban  és  itt  nem  jön  figyelembe. 

Áttekintésünk  szempontjából  csak  az  a  lénye- 
ges, a  mi  a  magyar  ornithologia  második  kor- 
szakának bevezetésében  és  továbbfejlődésében 
fontossággal  bír. 

Megismertük  tehát  erőinket;  az  1890.  évi 
feldolgozott  adatanyagban  erős  alapunk,  szer- 
vezett megfigyelő-hálózatunk  volt  és  a  Jlagyar 
Nemzeti  Múzeum  épületében  ideiglenes  haj- 
lékot is  nyertünk. 

Az  Európára  vonatkozó  általános  adatgyűj- 
temény alapját  Bl.\sius  Rudui.i-  elhunyt  barátom 
braunschvveigí  házában  teremtettem  meg. 

A  kongresszus  után  három  évvel  már  szer- 
vezve volt  a  Magyar  (  »rnithologíai  Központ, 
volt  saját  folyóirata,  az  „Af|uila",  a  melyből 
immár  a  XV.  kötet  jelent  meg  és  a  melynek 
utolsó  kötetével  az  intézet  mintegy  az  „érett- 
ségi" vizsgát  téve.  Magyarország  állami  inté- 
zetei közé  soroztatott. 

Mielőtt  a  munkálatfikra  és  viszonylatokra 
térnék  át,  egy  pillantást  kell  vetnem  az  ornitho- 
phaenologia  egészére,  a  mire  nagy  súlyt  fek- 
tetek. 

Az  ornithophaenología  szerves  része  a  leíró 
természethístoriának  —  História  italuralis  — , 
ennek  a  valóban  tapasztalati  tudománynak,  a 
melynek  eredményei  a  fejlődési  menetet  mu- 
tatják, egyben  megjelölik  az  irányt  is  és  a 
mely  megkímél  bennünket  a  rendszertelen- 
ségtől és  fölösleges  ismétléstől.    Ez  volt  oka 


Diese  Beobachtung  wurde  durch  die  Fach- 
ornithologen  unter  Herbeiziehung  der  akade- 
misch gebildeten  königl.  Forstbeamten,  deren 
Verteilung  im  Lande  ein  gutes  Beobachtungs- 
netz bildet,  im  Jahre  1890,  im  Frülijahre, 
durchgeführt  und  gelangte  das  gewonnene 
Datenmaterial  schon  bearbeitet  vor  den  auf 
1891  einberufenen  zweiten  Kongress,  um  spä- 
ter das  Fundament  zu  folgender  Publikation 
zu  bilden  :  „Elemeidé  des  Voijelziujes  in  Un- 
(jarn  his  1891,  von  Otto  Herman,  Budapest 
1890".  Die  Arbeit  enthält,  ausser  der  Mu- 
sterbeobachtung, auch  alle  vor  1890  publizier- 
ten Zugsdaten  aus  Ungarn,  u.  zw.  nach  fest- 
gestellter Methode  bearbeitet  ;  in  konformer 
Bearbeitung  auch  das  gesamte  Datenmaterial 
der  Musterbeobachtung  von  1890. 

Alles,  was  sich  auf  den  zweiten  Kongress 
selbst  bezieht,  ist  in  den  publizierten  Schrif- 
ten über  denselben  enthalten  und  kommt  hier 
nicht  in  Betracht. 

Für  diese  Übersicht  ist  nur  das  wesent- 
licii,  was  zur  Einleitung  und  Fortentvvicke- 
lung  der  zweiten  Epoche  der  ungarischen 
Ornithologie  wichtig  ist. 

Wir  erkannten  nun  unsere  Kräfte,  hatten 
in  der  bearbeiteten  Datensammlung  von  1890 
ein  festes  Fundament,  f)rganisierte  Beobach- 
tungsnetze und  vorderhand  eine  Unterkunft 
im  Palais  des  ung.  National-Museums;  die 
allgemeine,  auf  Europa  bezügliche  Daten- 
sammlung legte  ich  in  Braunschweig,  im  Hause 
meines  verstorbenen  Freundes  R.  Blabius  an. 

Drei  Jahre  nach  dem  Kongresse  hatten 
wir  die  Ungarische  Drnithologische  Centrale 
und  ihre  eigene  Zeitschrift,  die  „Aquila",  von 
der  nun  Iß  Bände  vorliegen  und  mit  dem 
letzten  Hände  ..maturierte"  die  Anstalt,  indem 
sie  den  Staatsinstituten  Ungarns  eiuverliebt 
wurde. 

Ehe  ich  nun  auf  die  Arbeiten  und  die  wichti- 
geren Relationen  übergehe,  habe  ich  noch 
einen  Blick  v(u-erst  auf  die  Gesamtheit  der 
oruiiliophaenologischeii  Discij)lin  zu  werfen, 
worauf  ich  ein  grosses  Gewicht  lege. 

Die  Ornitliophiienologie  ist  ein  integrieren- 
der Teil  der  História  naturalis,  der  wahren 
Erfahrungswissenschaft,  deren  Festlegung  den 
Entwickeiungsgang  zeigt,  mithin  die  Richtung 
andeutet  und  uns  auch  vor  Zerfahrenheit  und 
miissigen  W'iederiiolungen  schützt.  Dieses  ist 
die   Ursaciie    dass    ich    auch  den    „Elementen 


vili 


annak,  hogy  a  „Madárvonnlás  elemei  Magyar- 
országban" cziniíi  miívf'mliez  is  történeti  be- 
vezetést fűztem,  a  melylien  Linné-h  ^  kezdve 
meg  lì  sort,  arra  törekedtem,  hogy  az  ornitlio- 
phaenologiai  vizsgálatok  menetét  és  fordula- 
tait teljesen  ol)jektive  ismertessem.  Ezt  a  tör- 
téneti bevezetést  egy,  a  niadárvonnlásnak 
pozitív  alapon  való  megfigyeléséről  szóló  dol- 
gozatomban- —  a  melyre  még  visszatérek  — 
mélyítettem  :  Schhnk  Jakab  később  —  1903  — 
kiegészítette.* 

Mi  magyarok  elmondhatjuk,  hogy  az  ornitho- 
phaendlogia  történeti  részét  úgy  saját  hasz- 
nálatunkra, mint  a  külföld  használatára  is 
rendbe  hoztnk,  hiszen  értekezéseink  a  magyar 
nyelven  kivül  megjelentek  német,  sót  eseten- 
ként angol  nyelven  is. 

Ezek  után,  ez  alkalommal  a  kérdés  álta- 
lános, tömör  critico-historiai  vázlata  követ- 
kezik, azonban  csupán  a  rendszeres  megfigye- 
léseket veszem  figyelembe,  a  mint  azokat 
Schenk  is  felsorolta. 

A  Linné  előtti  időben  az  angolok  járnak 
elől.  a  kiknél  a  sort  Derham  nyitja  meg. 
—  1707.^.  — erre  az  oroszországi  Lerche  Jakab 
következik,''  későbbi  Leche  János  Finnország- 
ban" 1749  és  csak  utána  a  svéd  Linné,'  a  ki 
1750-ben  szervezte  az  első  megfigyelő-háló- 
zatot, melynek  adatai  r75ô-ben  kerültek  nyil- 
vánosságra. 17ö4-ben  megkezdődnek  a  meg- 
figyelések Francziaországban,**1760  banaberni 
gazdasági  társulat  útján  Svájczban"  és  csak 
1764-ben  Németországban,  még  pedig  úgy, 
hogy  a  nürnbergi  „Fünferhaus"  tetején  fész- 
kelő    gólyák     visszatérését     a     szembenlevö 


des  Vogelzuges  in  Ungarn"  eine  geschichtliche 
Einleitung  gab,  welche  mit  Linné  beginnend,' 
bestrebt  ist,  den  Gang  und  die  Wandlungen 
auf  dem  Gebiete  der  Zugsforschung  vdllkom- 
men  objektiv  darzustellen.  Diese  geschicht- 
liche P^inleitung  habe  ich  später  —  1899  — 
in  einer  Arbeit  über  den  Vogelzug  auf  po- 
sitiver Grundlage  —  worauf  ich  noch  zu- 
rückkommen werde  —  vertieft-  und  wurde 
dieselbe  später  durch  Jakob  Schenk  —  1903  • — 
erweitert.'* 

Wir  Ungarn  können  sagen,  dass  wir  die 
historische  P'rage  in  Sachen  der  Ornitho- 
[iliaenologie  für  eigenen,  aber  auch  für  An- 
derer Gebrauch  in  Ordnung  brachten,  weil 
ja  unsere  Schriften  ausser  der  ungarischen, 
auch  in  deutscher  und  je  nach  Umständen 
auch  in  englischer  Sprache  erscheinen. 

Es  möge  also  jetzt  auch  für  diese  Gele- 
genheit die  gedrängte  kritische  allgemeine 
historische  Skizze  folgen,  wobei  aber  nur  syste- 
matische Beobachtungen  in  Betracht  kom- 
men, wie  sie  auch   Schenk  vorgefülirt  hai. 

In  der  vorlinnéanischen  Zeit  gebührt  der 
Vortritt  den  Engländern,  bei  denen  Derham 
die  Reihe  1707  eröffnet;*  dann  folgt  1730 
in  ßussland  Jakob  Lerche,"  weiters  Johann 
Leche*  in  Finnland  1749  und  erst  dann  in 
Schweden  Linné,'  der  im  Jahre  1750  das 
erste  Beobachtungsnetz  organisierte,  dessen 
Angaben  1755  publiziert  wurden  Mit  dem 
Jahre  1754  beginnen  die  Beobachtungen  in 
Frankreich,'*  1760  durch  die  oekonomische 
Gesellschaft  in  Bern,  in  der  Schweiz-'  und 
erst  1764  in  Deutscliland,  in  der  Form,  dass 
die  Ankunft  der,  auf  dem  Nürnberger  Fünfer- 
haus   nistenden  Störche    mit  Kreide    auf  der 


'  „üissertatio  academica  niigrationes  avium  sisteiis. 
Upsaliae  1757. 

-  A  mailárvonulásról  pozitív  alapon.  Aquila  1899. 

'  A  madárvonulás  kérdése.  Aíiuila  Tom.  IX.  Suppl. 
ad  1902.  pubi.  1903. 

*  PhUosophical  Transactions.    London    17118  p.  3:?. 
^  Megfigyelései  nincsenek  publikálva,  a/,  eredetiek 

a  szt-pétervári  physikai  központi  obszervatórium   irat- 
tárában vannak. 

''  Abhandl.  d.  schwedischen  Akademie  1763.  p.  27!i 
'  Barck  :  Amoenitates  Academicae  1755.  A  madár- 
vonulási  adatok  azonban  csak  1755-böI  vannak  publi- 
kálva. 

*  Aquila  VI.  pag.  41. 

'■'  Abhandlungen  und  Beobachtungen  durch  die 
ökonomische    Gesellschaft  in  Bern    <resammelt    1760. 


'  „Dissertatio  academica  migrationes  avium  si- 
steus."  Upsaliae  1757. 

-  „Vom  Zuge  der  Vögel  auf  positiver  Grundlage." 
Aquila  1899. 

'  „Die  Frage  des  Vogelzuges,  .\quila"  Tom.  IX. 
Suppl.  ad  1902  —  pubi.  1903. 

*  l'hilosophical  Transactions,  London,  1708,  S.  33. 

'  Seine  Beobachtungen  wurden  nicht  publiziert, 
die  Originale  befinden  sich  im  Archiv  des  St.-Peters- 
burger  physikalischen  Zentral-Observatoriums. 

''  Abhandl.  d.  schwedischen  Akademie,  1763.  S.  279. 

'  Baeck  :  Amoenitates  Academiae,  17.55.  Die  An- 
gaben über  den  Vogelzug  wurden  aber  nur  aus  dem 
Jahre  1755  publiziert. 

**  Aquila,  VI.,  S.  41. 

"  Abhandlungen  und  Beobachtungen  durch  die 
ökonomische  (Tcsellschait   in    Bern    gesammelt,  1760. 


IX 


„Katzhaus"  ajtajára  krétával  följegyezték.' 
Ugyancsak  Nétuetországban,  Mannheinibaii 
17S0-ban  megalakult  a  „Socictas  IMeteorolo- 
gica  Palatina'",*  mely  nemzetközileg  működött 
és  felölelte  az  ornitlio])haen(tlogiát  is.  Ettől 
az  egyesülettől  erednek  a  legrégibb  ausztriai, 
belgiumi,  olaszországi  és  norvégiai  adatok. 
Erre  Haase  0.  szerint  —  18:il-ben  Dánia 
következett  Mri.chior'  megfigyeléseivel.  1838- 
ban  Magyarország  következik  Wip.kzbicky.* 
oraviczabányai  megfigyeléseivel.  Végre  1867- 
ben  kezdi  meg  az  ntreehti  meteorológiai  tár- 
saság első  megfigyeléseit.' 

Ehhez  az  irányhoz  hasonlóak  azok  a  mégis 
inkább  phytopliaenoldgiai  erdészeti  megfigye- 
lések, a  melyek  Bajorországban  dr.  Ebersiayer 
EuNü'*  —  1869— 188á,  —  Bernben  Frank- 
HAOBEu  '  —  Ugyanazon  időben  —  és  Német- 
országban UH.  Wl.MSUÎNAUKK '^  1885-1894  

nevéhez  fűződnek. 

Schenk  megjegyzi,  hogy  e  vázlat  tanúsága 
szerint  az  ornithophaenologiai  megfigyeléseket 
legbehatübban  az  északi  népek  végezték,  tehát 
azok,  a  melyek  leginkább  függenek  az  idő- 
járástól, hozzáteszem,  ott,  a  hol  a  phaenolo- 
giai  jelenségek  az  évszakcjk  során,  a  földrajzi 
fekvésnek  megfelelően,  a  legélesebben  dom- 
borodnak ki  és  a  hol  az  időjárás  és  a  növény- 
és  madárélet  közötti  összefüggés  a  legszembe- 
tünől)b  módon  észlelhető  és  következtetésekre 
csábít. 

A  régi  svéd  és  finn  megfigyelők,  mint  Lkchk, 
Bjerkandkr,  Oiíiimanx.  Eckbtröm  a  szabályok 
egész  sorát  állítják  fíil  arra  vonatkozólag, 
hogy  mely  mező-  és  kertgazdasági  munkála- 
tok kezdhetők  meg  a  különböző  madárfajok 
megérkezésekor. 

Hogy  a  mezőgazdaság  érdekében  mily 
mélyen  gyökerezik  a  népben  az  időjárás  meg- 


'  Westeruianus  Jalirbiich  isoi,  p.  luS.  du.  Alsiássy 
György  közlése. 

-  Ephemerides  Soc.  Met.  l'ai.  Maunheim  1780  —  92. 

^  KjärböUing  Scandinaviens  Fugle.  (Haase  0.  köz- 
lése.) 

*  Fritsch  K.  Denkschriften  d.  k.  Akad.  Wieu.  1SG7. 

■  Nederlandsch  Met.  >'arboek.  Utrecht.  IStiT. 

'  Értékes  megfigyelései  nincsenek  publikálva.  Máso- 
latban  a  MKÜK.    adatgyűjteményében    vannak    meg. 

"  Klimatologische  lieob.  im  Kanton  Bern. 

~  Forati.  j>haen.  Beob.  iu  Deutschland  Berlin. 
A(iuila  XVI. 


Tür  des  vis-à  vis  stehenden  ..Katzliauses" 
vermerkt  wurde.^  Ebenfalls  in  Deutschland 
entstand  17S0  die  „Sociclas  Meteorológusa 
PalatiiKi"  in  Mannheim,^  welche  internatio- 
nal wirkte  und  auch  ()rnitlH)i)liaenoIogie  be- 
Irich:  von  ihr  stammen  die  ällrsten  Daten 
für  ( )sterrei(ii,  ßelgicn,  Italien  und  Norwe- 
gen. Dann  folgte  nach,  0.  Haask,  1821  Däne- 
mark'' mit  den  Beobachtungen  Melchiors.  1888 
observierte  iu  Ungarn,  u.  zw.  in  Oravicza- 
bánya  WruRZBicKY.'  Im  Jahre  1867  folgt  end- 
lich die  Meteorologische  Gesellschaft  in  Ut- 
recht mit  ihren  ersten   Bedbachtungen.^ 

Dieser  Riidilung  ähnlicli,  aber  mehr  pliyto- 
phaenologisch  sind  die  forstlichen  Beobaciitun- 
gen,  an  welche  die  Namen  Dr.  Iíknst  Ebhu- 
MAYER  1869 — 1882  in  Bayern,''  Frankhauser 
in  Bern,'  in  derselben  Periode  und  Dr  Wlm- 
MENAunK**  in  Deutschland  1885  — 1894  geknüpft 
sind. 

Schenk  bemerkt,  dass  nach  Zeugnis  die- 
ser Skizze  die  nordischen  Völker  es  waren, 
welche  die  ornithophaenologischen  Beobach- 
tungen am  eingehendsten  betrieben,  also  jene, 
die  von  dem  Einfiusse  der  Witterung  am  meisten 
abhängig  sind,  und  wo  — füge  ich  bei  —  sich  die 
phaenologischen  Erscheinungen  im  Gange  der 
Jahreszeiten,  der  geographischen  Lage  ge- 
mäss, am  schärfsten  ausprägen,  mithin  der 
Zusammenhang  zwischen  Witterung,  PHan- 
zen-  und  Vogellebeu  am  deutlichsten  zu  Tage 
tritt  und  zu  Folgerungen  reizt. 

Die  alten  schwedischen  und  finnischen  Be- 
(ibachter,  wie  Luche,  B.]Erkani)HR,  Oeum.ann,  Eck- 
ström gelten  auch  eine  Jlenge  von  Hegeln: 
welciie  Feld-  und  Gartenarbeiten  zur  Zeit  der 
Ankunft  der  verschiedenen  \'ogelarten  begon- 
nen werden  können. 

Wie  tief  der  Wunscii,  das  Wetter  im  Inter- 
esse der  Landwirtschaft   zu  kennen,  wurzelt, 

'  Westermann.s  Jahrbuch  1T."4  p.  Ib.j  Mitteilung 
von  Dr.  (jeorg  v.  Alraássy. 

'  Ephemeride.s  Soc.  Met.  Pal.  .Mannheim,  1780— U2. 

'  KjävböUing  Scandinaviens  Fugle  (Mitteilung  v. 
Herrn  0.  Haase). 

*  K.  Fritsch;  Denkschriften  der  k.  .Akademie, Wien, 
1867. 

■■'  Nederlandsch  Met.  iiirbiiek.  Utrecht  18()7. 

"  Diese  schönen  Beobachtungen  sind  leider  nicht 
publiziert.  Die  Kopien  belinden  sich  im  Dateiiarchiv 
der  K.  U    0.  C. 

"  Klimatologische  Beob.  im  Kanton  Bern. 

'  Forstl.  phaen.  Beob.  in  Deutschland.  Berlin. 

II 


X 


ismerésének  vágya  és  liogy  mennyire  jön  itt 
számításba  a  madársáj;',  azt  a  népies  szabá- 
lyok egész  sorozata  bizonyítja,  a  melyek  az 
időjárásra  és  a  madárság  viselkedésére  vonat- 
koznak. Ennek  kedves  példája  a  borsodniegyei 
szölőgazdák  szabálya,  mely  így  szól  : 

A  mint  felcsendül  a  szénczinke  „Nyitni  kék. 
nyitni  kék,  nyitni  kék"  szava,  a  szölögazda 
kapát  ragad  és  nyitja  az  őszszel  letakart  szőlőt. 

A  fönt  vázolt  irány  a  gnsdasái/i  i:ii-lroroloi/iai 
irány  volt,  a  mely  azonban  a  madárvonnlás 
kérdésének  tisztázásához  semmivel  sem  járult. 

Ebből  az  irányból  eredt  a  tisztán  vtcteor/i- 
logiai.  illetve  klimatológiai  irány.  Asmüss  Her- 
mann annak  idején  KXmtz:  ..Kepertorium  für 
Meteorologie"  ez.  folyóiratában  ISHl-ben  vilá- 
gosan kifejtette,  iiogy  mi  volt  várható  el  tői 
az  iránytól, midőn  így  irt:  , Nagyon  jól  tudjuk, 
hogy  ezáltal  csak  következményt  konstatá- 
lunk az  ok  megközelítésére  ■'.  Az  ornitho- 
phaenologiát  ekkor  nem  megoldandó  problé- 
mának, hanem  csupán  a  klimatológia  szolgá- 
latában álló  segédeszköznek  tekintették. 

A  klimatológiai  iniiiy  menete  a  következő: 
Első  helyen  áll  a  mannlieimi  Societas  Meteo- 
rologica Palatina,  a  mely  a  megfigyeléseket 
1780 — 1792-ig  végezte;^  erre  Plieniger  kez- 
deményezésére Württemberg  1827 — 1886; erre 
QiETEi.ET  és  Selys-Longcbamp.s  kezdeményezé- 
sére Belgium  1839—1872  következik:  majd 
Ausztriában  Fritsch  1854—1877;  Skótország 
1854—1882;  Svájcz  1866—1875:  Hollandia 
1867 — 1900;  Morvaország  1867-től  napjainkig; 
Magyarország  1872 — 1886  ;  Svédország  1878 — 
1881  ;  Anglia  1874-től  napjainkig,  végül 
Francziaország  1880  —  1895-ig. 


Ez  irány  eredményei  már  fel  is  dolgoztattak, 
melyek  különösen  két  mélyen  járó  értekezés 
rendén  jellemezhetők.  Az  Anoot  Alfréd  tollá- 
ból eredő  és  Francziaországra  vonatkozónak 
czime  :  ..Résumé  des  etudes  sur  la  marche 
des  phénomtnes  de  végétation  et  la  migration 
des    Oiseaux    en     France    pendant     les    dix 


A  pontos  irodalmi  idézeteket  I.  ScHfNK-nél  i.  h. 


und  ill  wilchem  Grade  hiebei  die  Vögel  in 
Hetraclit  kommen,  beweist  auch  eine  grosse 
Menge  von  ..Hauernregeln",  welche  sich  auf 
das  Wetter  und  das  Gehaben  der  Vögel  be- 
zieht. Eine  sehr  anziehende  haben  die  Wein- 
bauer im  Komitate  Borsod  in  Ungarn,  sie 
lautet  : 

Wenn    der    Ruf   der    Kohlmeise  :   „Nyi  tni 
kék!"  ::  ::  fd.  h.  De  eke  auf  !  ::)  ertönt,  greift 
der  Weinbauer    nach    der  Kratze    und   deckt 
die  im  Herbst  zugedeckten  Reben  auf 

Diese  Richtung  war  die  ivirlscliaftlich-inetco- 
rologisrhe,  welche  aber  zur  Klärung  des  Pro- 
blèmes des  Vogelzuges  mit  keinem  Worte 
beitrug. 

Dieser  li  ic  lit  II  iig  entsprang  aber  die  reí?!meíeo- 
rologischc,  eigen>Iirli  Mimatologisclie.  Was  von 
dieser  Richtung  erwartet  wurde,  das  hat  sei- 
nerzeit in  Kämtz"  ..Repertórium  für  Meteoro- 
logie, 1861"  Hkhmanx  Ai<mlss  deutlich  ausge- 
sprochen, indem  er  sagt:  „Wir  wissen  sehr 
gut,  (lass  wir  dadurch  l)loss  eine  Folgerung 
zur  Annäherung  der  Ursache  konstatieren  ..." 
Mithin  handelte  es  sich  hier  bezüglich  der 
Ornithophaenologie  nicht  um  ein  zu  lösendes 
Problem  an  sich,  sondeni  um  ein  Hilfsmittel 
im   Dienste  der  Klimatologie. 

Die  Fliiclit  der  klimatologischen  Richtung 
gestaltete  sich  wie  folgt.  In  erster  Reilie 
steht  die  Mannheimer  Societns  Meteorologica 
Palatina,  wo  diese  Beobachtungen  von  1780 — 
1792  andauerten;'  dann  folgt  AVürttemberg 
auf  Veranlassung  von  Puesiger  1827—1886; 
dann  folgt  Belgien,  auf  Anregung  Quetelets 
und  Sely&-Lonc.champs  1839 — 1872;  nun  folgt 
Fritsch  1854 — 1877  in  Österreich;  es  folgt 
Schottland  von  1854  bis  1882;  die  Schweiz 
von  1866  bis  1875;  Holland  1867— 19C0; 
Mähren  von  1867  bis  heute;  Ungarn  von 
1872—1886;  in  Schweden  1873—1881  ;  Eng- 
land von  1874  bis  heute  ;  endlich  Frankreich 
1880  bis  1895. 

Diese  Richtung  führte  schon  zu  Bearbei- 
tungen, welche  besonders  durch  zwei  tief- 
greifende Elaborate  charakterisiert  werden.  Das 
eine  bezieht  sieh  auf  Frankreich  und  stammt 
von  Ai.iREi)  .Vní.ot  und  betitelt  sich:  ..Résumé 
de>  études  sur  la  marche  des  phénomènes 
de  végétation    et    la    migration    des    Oiseaux 

'  Die  geiianen  literarischen  Nachweise  sind  bei 
Schenk  a.  a.  Ort  nacbzusehlagon. 


XI 


années  1881  — 1890".  mely  a  fraiicziaorszáfíi 
meteorológiai  intézet  éviiönyveinek  1894.  évi 
kötetében  jelent  meg.  Ebben  Angot  arra  az 
eredményre  Jut,  hogy  <t  inadárvunuliis  i's  hő- 
inérsék  köiütt  s-orosaliò  összef>i(/(/rs  nem  áll 
fönn  és  iiogy  a  hőmérséken  kívül  még  más. 
sokkal  fontosabb  tényezők  szerepelnek.  A  meg- 
figyelések és  eredmények  alapját  a  füsti  fecske 
és  a  kakiik  képezték. 


A  második  értekezés  a  Hriivi-oky  KABos-é. 
Czime  :  .,A  füsti  fecske  vonulása  és  a  levegő 
egyidejű  hőfokának  elméleti  megállapítása".  Ez 
az  „Aquila"  11.  kötetében  1895-ben  jelent  meg. 

Heoyi'üky  Antíot  val  ellenkező  eredményre 
jutott,  hogy  t.  i.  a  vonulás  és  hőmérséklet 
között  storosdbli  kajicsolat  áll  fenn  Az  ered- 
mény a  füsti  fecske  megtigyeléséből  követ- 
kezett. 

Heoyfoky  utal  arra,  hogy  a  füsti  fecske  a 
9'4  C"-os  izotliermával  vonul,  hogy  ez  az 
izotherma  egyik  évben  korábban,  másban 
későbben,  délen  korábban,  északon  későbben 
köszönt  be  és  hogy  a  füsti  fecske  vonulása 
ezzel  a  viszonylattal  [)árhuzainosaii  halad,  így 
tehát  ebben  a  viszonylatban  határozottan  ész- 
lelhető a  hőmérséklet  és  vonulás  közötti  össze- 
függés.' 

Hegyfoky  eredményeit  megerősítik  a  füsti 
fecske  1898.  évi  vonulásakor  végzett  meg- 
figyeléseink, a  melyeket  gyulai  Gaal  Gaston 
„Adalékok  a  madárvonulás  kutatásához  a  füsti 
fecske  1898.  évi  magyarországi  nagy  tavaszi 
megfigyelése  alapján"  czim  alatt  az  ,,Aquila" 
VII.  kötetében  —  1900  —  dolgozott  fel,  a  me- 
lyekből, közel  (3000  adat  alapján,  a  többi  közölt 
az  is  következett,  hogy  /V/,^í^í  fecske  roniilásn 
szigorúan  (ti kalmárkodik  a  földrajzi  viszo- 
ni/okhoz. 

Igaz,  hogy  a  hőmérséklet  magában  véve 
általánosan  nem  döntő,  más  tényezők  is  közre- 
játszanak, különösen  a  különböző  fajok  etjés.: 
speczifikus.  biológiai  diszpozicziója.  a  mi  az 
életfeltételek  különbözőségében  gyökerezik  és 
ezeknek  fejlődéséhez  alkalmazkodik.  Az  élet- 


'  \.  0.  Hegyfoky:  „A  levegő  hőmérséklete  Magyar- 
országon 32  madárfaj  megérkezése  idején"  Aquila 
Tom.  XIII.  190(i. 


en  France  pendant  les  dix  années  1881  — 
1890,  welches  im  Jahrgang  1894  der  Anna- 
len des  französischen  meteorologischen  Insti- 
tutes erschien,  worin  Angot  zu  dem  Resul- 
tate gelangt,  dass  zwischen  don  Vogelzug  tind 
der  Trmperdtiiv  kein  innigerer  Znsammen- 
hang  besteht  und  dass  neben  der  Temperatur 
noch  andere,  viel  wichtigere  Faktoren  ein- 
wirken. Untersuchung  und  Resultat  sind  auf 
zwei  Arten  :  die  Rauchschwalbe  und  den 
Kukuk  basiert. 

Das  zweite  Elaborat  ist  jenes  von  Jakob 
Hegypokv  unter  dem  Titel  „Der  Zug  der  Rauch- 
schwalbe und  die  theoretische  Bestimmung 
des  gleichzeitigen  Teniperatnrgrades  der  Luft", 
welches  in  A(iuila  Hd.  11,  1895  erschien. 

Hegyfokys  Resultat  ist  jenem  Angots  ent- 
gegengesetzt und  geht  darauf  hinaus,  dass 
zunsr.hen  dem  Zuge  und  der  Temperatur  eine 
gewisse  innigere  Beziehung  herrseht.  Das  Re- 
sultat   bezieht    sich    auf  die   Rauchschwalbe. 

HnGYFüKv  weist  darauf  hin,  dass  die  Rauch- 
schwalbe mit  der  Isotherme  94°  C  zieht  und 
in  der  Tatsache,  dass  sich  diese  Isotherme 
in  einem  Jahre  früher,  in  einem  anderen  spä- 
ter, —  an  tiefer  gelegenen  Punkten  früher, 
an  höheren  später  einstellt  und  der  Zug  der 
Rauchschwalbe  diesem  Verhältnisse  parallel 
verläuft  —  dass  also  in  diesem  Verhältnis 
der  Zusammenhang  zwischen  Temperatur  und 
Zug  ausgedrückt  ist.' 

Hegyfokys  Resultat  wird  durch  unsere  grosse 
Beobachtung  des  Zuges  der  Rauchscliwalhe 
von  1898  bestätigt,  welche  von  Gaston  Gaai, 
UE  (tyi-i,a  unter  dem  Titel  :  „Beiträge  zur  Er- 
forschung des  Vogelzuges  auf  Grund  der 
grossen  Beobachtung  der  Rauchschwalbe  in 
Ungarn  im  .lahre  1898,  Aquila  Band  VII, 
1900  erschienen  ist,  worin  aus  nahezu  tJOOO 
Angaben  u.  A.  folgte,  dass  sich  der  Zug  der 
Raiichschiralbe  den  geographischen  Verhältnis- 
sen genau  nrqyasst. 

Richtig  ist  es,  dass  die  Temperatur  allein 
nicht  ausschlaggebend  ist,  dass  auch  andere 
Faktoren  mitwirken,  u.  zw.  :  besonders  die 
ganze  spezifische,  biologische  Disposition  der 
verschiedeneil  Arten,  welche  in  der  \'erschie- 
denheit  der  Lebensbedingungen  wurzelt  und  der 


'  Vergleiche  auch:  Heoyfokv  :  „Die  Lufttempera- 
tur in  Ungarn  zur  Zeit  der  Ankunft  von  32  Vogel- 
arten"  iu  Aquila,  Tom.  Xlll.   lOUG. 

II* 


XII 


föltételek  különbözőségéből  és  a  fajok  föld- 
rajzi eloszlásából  következik  az,  a  mit  Schenk 
Jakab  tálalóim  „ronulásl  ty/ins-mik"  nevez  és 
a  mit  Magyarország  területén,  a  fontosai)!) 
fajokra  vonatkozóla.i;'  kartogratiailag  is  kidol- 
gozott.' 

A  vonulási  typusokra  vonatkozó  nézetet  az 
ir  partok  világitó-tornyain  és  világító-hajóin 
tett  megfigyelések  alapján  Bakrin(íto.n-  is  meg- 
erősiti  avval,  hogy  különböző  vonuló  fajok  az 
ir  partokat  évről-évre  ugyanazokon  a  pon- 
tokon érik  el. 


IIkgvfoky  más  helyen^  felemlíti,  hogy  a  füsti 
fecske  tömeges  vonulása  hét  év  alatt  hat 
ízben  alacsony  légnyomás  mellett  ment  végbe. 


Schenk  —  i.  Ii.  p.  10  —  egészen  helyesen.  így 
ír:  ..Annyi  azonban  már  most  is  bizonyos, 
hogy  a  madárvonulást  tisztán  meteorológiai 
tényezőkkel  megmagyarázni  nem  lehet.  Nem 
oly  benső  a  köztük  levő  összefüggés,  hogy 
a  vonulás  minden  jelenségét  ezekre  vissza- 
vezethetnők".  (V.  ö.  azzal,  a  mit  föiinebb  a 
biológiai  diszpoziczióró]  mimdtam.) 

Közbe  kell  itt  iktatnom  a  régebl)i  „biológiai 
irány"  vázlatát,  a  mely  a  híres  ..submersio" 
elmélettel  indul  meg,  vagyis  azzal  a  tannal, 
a  mely  szerint  a  vonuló  madarak  a  viz  alatt 
telelnek.  Ez  az  irány  Aristoteles  sel  indul  és 
a  danzigi  Klein  alatt  éri  el  tetőpontját:  de 
obscurus  és  naiv  nyomtatványokban,  különö- 
sen kisebb  folyóiratokban  még  ma  is  felmerül. 
Meg  kellett  említenem,  mert  annak  idején  egy 
Jennek  és  egy  Puggendokfe  szükségesnek  tar- 
tották ellene  fellépni. 

Az  líjabb  biológiai  irány  tipikus  kéi)vise- 
lője  HoMEVER  E.,'',  a  ki  tárgyalja  az  állandó 
tartózkodási  hely,  téli  szállás,  a  szél,  eső  és 
irány,  a  vezetők,  gyülekezési  és  pilienö-helyek 
kérdését. 


'  Több  helyen,  legújabl)an  „A  madárvonulás  kísér- 
leti vizsgálata  és  eredményei".  Term.  Tud.  Kir/A.  lf)09. 
48U  é.s  481.  füzet. 

-  R.  M.  Bareington  ,The  migration  of  Birds,  etc." 
London  and  IJublin  1900. 

^  Aquila  VII.  1900. 

'  Wanderungen  der  Vögel,  etc.  ISSI. 


Entwickelung  derselben  angepasst  ist.  Aus  der 
Verscliiedenhi'it  der  Lebensbedingungen  und 
der  terriliirialen  \'erleilung  der  Arten  ergibt  sich 
das,  was  J.\kob  Schenk  niii  dem  treffenden 
Ausdruck  .Zntjslyiyns"  bi^zcichnet  und  für 
L'ngarns  Gebiet  für  einige  wichtigere  Arten 
auch  kartographisch  darstellt.' 

Hinsichtlich  der  Zugstypen  bestätigt  diese 
.Vutfassung  aiicii  Hariìington  -  durch  die  He- 
obaciitungen  an  den  Eeuclittiirmen  und  Lcucht- 
schiflen  an  der  irischen  Küste,  welche  durch 
verschiedene  ziehende  \ dgelarten  an  verschie- 
denen Punkten,  u.  zw.  Jahr  für  Jahr  an  den- 
selhen,  erreicht  wird. 

Ausserdem  führt  Hegyfoky  in  einer  anderen 
Abhandlung^  noch  an,  dass  der  massenhafte 
Zug  der  Rauchschwalbe  unter  sieben  Jahren 
sechsmal  bei  niederem   Luftdruck  erfolgt. 

Schenk  bemerkt  -  u.  a.  O.  p.  10  —  ganz 
riiditig  :  „So  viel  steht  aber  schon  gegenwär- 
tig fest,  dass  der  Vogelzug  durch  rein  meteo- 
rologische Faktoren  idcht  erklärt  werden 
kann.  Der  Zusammeidiang  ist  nicht  so  innig, 
dass  jede  Phase  des  Zuges  auf  sie  zurück- 
führbar wäre".  (Vergleiche  das,  was  idi  so- 
eben über  die  binlogischc  I)is])osition  gesagt 
habe.) 

Einzuschalten  ist  luer  in  die  Geschichte 
die  ältere  „biologische  liichtung",  die  nnt  der 
famosen  „Submersion"  beginnt,  d.  li.  der  Lehre 
von  der  Überwinterung  der  Zugvögel  unter 
Wasser,  die  mit  .Aristoteles  beginnt,  im  Klein 
von  Danzig  kulminiert  :  aber  audi  heute  mich 
in  (ibskureii  und  naiven  l)riickwerken  — be- 
sonders kleinen  .buiiiKilen  —  auttaiidit.  Zu 
erwähneu  ist  sie,  weil  ein  Jenner,  ein  Puggen- 
noRE  es  für  nötig  fanden,  seinerzeit  dagegen 
aufzutreten. 

Der  typische  Vertreter  dieser  Art  von  bio- 
logischer Kichtung  ist  E.  v.  Hümever,*  I)ei 
dem  :  Heimat  und  AVinterquartier,  Wind  und 
Wetter,  Kiclitung.  Fülirer.  Sammelstationen, 
Kaststationeii.  Orts-  und  liichtsinn  elc.  etc. 
abgehandelt  werden. 

■  An  mehreren  Orten:  neuestens  in  der  nur  unga- 
risch erschienenen  Abhandlung  :  ,Übcr  e.Nperimentalc 
Untersuchungen  des  Zuges  der  Vögel  und  ihre  Kc- 
sultate"  in  :  Természettuduinányi  Közlöny  19U!l.  lieft 
480  und  481. 

'^  Barkington  H.  .\I.  ,Tlie  migration  ot  Birds'  etc. 
London  and  Dublin  1900." 

^  Aquila  VII,  1900. 

*  Wanderungen  der  ^■ögel  etc.  1881. 


XIII 


Schenk  a  két  irányzatot  ekképpen  jellemzi: 
„A  meteorológiai  irány  első  sorban  hálózatos 
megfigyelésekre  törekszik  és  következtetéseit 
sok  lielyről  való  megfigyelésekre  alapítja.  Ezt 
az  irányt  különösen  gazdák,  erdészek  és 
meteorológusok  követték".  Alább:  „A  bioló- 
giai irány  nem  annyira  az  érkezési  és  távo- 
zási adatokat  választja,  mint  inkább  a  vonn- 
lást  kisérő  tüneményekre  terjeszti  ki  figyel- 
mét; igy  nem  földolgozásokat,  hanem  kisebb- 
nagyobb,  a  vonnlás  helyi  lefolyását  tárgyaló 
és  az  okokról  szóló  értekezéseket  eredménye- 
zett. Ezt  az  irányt  dilettánsok  (inkább  amatenrök), 
szakorniihologusok  (faunisták)  és  zoolognsok 
karolták  fel". 


„A  madárvonulás  elemei  Magyarországban 
IHBl-ig'  ez.  müvem  történeti  vázlatában  a 
biológiai  irányt  úgy  jellemeztem,  a  mint  az 
P.y.MÉN-től  '  ered  és  a  mely  felöleli  a  követ- 
kező kérdéseket  : 

A  vonulás  módjfi  :  repülve,  futva,  úszva, 
egyenként  vagy  rajokban  V 

A  vonulás  időpontja  :  nappal  vagy  éjjel  ; 
megszakítva  vagy  folytonosan  V 

Viselkedés:  táplálkoznak- e  a  madarak  V 

Az  egyes  fajok  téli  szállása  ? 

A  vonulás  iránija  ? 

Minő  hatással  rannak  a  voniüás  során  a 
hegyek,  völgyek,  folyók,  partvidékek,  hegy- 
szorosok ■? 

Helyesen  jegyzi  meg  Palméx,  hogy  ez  az 
irány  nem  vezetett  a  vonnlási  ntak  megálla- 
pitásához  és  csak  az  vált  ismeretessé,  a  mit 
egyesek  az  egyes  pontokon  közvetlenül  ész- 
leltek (v.  ö.  Schenk),  nem  pedit/  az,  a  mi  sokak- 
nak tervszerű  együttműködéséhől  nyerhető.  Az 
utóbbi  irány  Kessler  —  1853  —  és  Bode  — 
1S54  -^  kezdeményezésére  Oroszországban 
indult.  Kessler  már  összchasonliti)  alapon  vizs- 
gálta, vájjon  a  vonnlás  seregútvonalakon,  so- 
rokban, vagy  hosszú  arczvonalban  történik-e? 
BoDE  azt  az  időt  figyelte  meg,  a  mely  alatt 
két  pont  között  az  utat  megteszik. 

Utánuk  MiDPENDORFP  S.ÍNDOR  következik  kor- 
szakot alkotó  nagy  művével:  ..Die  Isepiptcsen 


ScHRNK  charakterisiert  die  beiden  lîichtun- 
gen  —  a.  a.  Ort  —  Mie  folgt  :  „Die  meteoro- 
logische Richtung  ist  in  erster  Reihe  bestrebt 
Beobachtungsnetzc  herzustellen  und  ihre  Fol- 
gerungen auf  die  Beobachtungen  über  An- 
kunft und  Abzug  vieler  Orte  zu  stützen. 
Diese  Richtung  verfolgten  besonders  Land- 
wirte, Forstleute  und  Meteorologen''.  Weiters: 
„Die  biologische  Richtung  wählt  weniger  die 
Anknnfts-  und  Abzugsangaben,  als  vielmehr 
die  den  Zug  begleitenden  biologischen  Mo- 
mente, auf  diese  Art  entstanden  keine  Be- 
arbeitungen, sondern  eine  grosse  Menge  grös- 
serer und  kleinerer  Abhandlungen  über  lokale 
Einflüsse  u.  dgl.  Dieser  Ritlitung  bemächtig- 
ten sich  Dilettanten  (mehr  Amateure),  aber 
auch  Fachornithologcn  (Faunisten)  und  Zoo- 
logen (allgemeine)". 

Nach  meiner  eigenen  geschichtlichen  Skizze 
in  den  Elementen  des  Vogelzuges  in  Ungarn 
bis  1891  folgt  die  (üiarakteristik  der  „biolo- 
gischen" Richtung,  wie  sie  Palmen^  gegeben 
hat;  sie  umfasst: 

Art  des  Zuges,  ob  fliegend,  laufend,  schwim- 
mend, einzeln  oder  in  Schwärmen  ? 

Zeit  des  Zuges,  ob  tags  oder  nachts,  ob 
mit  oder  ohne  Unterbrechung? 

Verhalten,  ob  die  Vögel  Nahrung  zu  sich 
nehmen  ? 

Winterquartiere  der  Arten  ? 

Biclitiing  des  Zuges  ? 

Beeinflnssung  des  Zuges  durch  Berge,  Tä- 
ler, Flüsse  und  Küsten  ?  Rolle  der  Berg- 
pässe ? 

Palmen  bemerkt  richtig,  dass  diese  Rich- 
tung nicht  zur  Bestimmung  der  Zugstrassen 
führte  und  nur  das  zur  Geltung  kam,  was  an 
einzelnen  Orten  durch  Einzelne  unmittelbar 
beobachtet  wurde  (vgl.  Schenk),  nicht  aber 
das,  iras  durch  planmässiges  Zusammenwirkeil 
Mehrerer  erlangt  werden  kami.  Die  letztere 
Richtung  begann  in  Russlaud  und  wurde 
durch  Kessler  185»S  und  Boni:  1864  begonnen. 
Kessler  untersucht  sciion  vergleichend,  ob 
der  Zug  auf  lleerstrassen  oder  in  breiter 
Front  erfolgt  ;  Rode  imtersucht  die  Zeit,  wel- 
che erforderlich  ist,  um  die  Strecke  zwischen 
zwei  Punkten  zurückzulegen.  Dann  folgt 
Ale.xaxder  v.  Mipdendorek  mit  seinem  epocha- 


'    Om    foglarnes    Hyttingsviigar    Stockhohn    1874 
(németül  lS7ß). 


'    Oni    foglarnes 
(deutsch  ISTíJ). 


Ivtting.sviiffai-.    Stocl;lii)hn     1874 


XIV 


Russlaufls"  1855.  A  munka  nagy  értékét  a/on- 
ban  nt-m  .Miduundoui-i'  niegállapitott  izepiptezi- 
sei,  hanem  egyél)  fontos  adatai  adják  meg. 
Az  oro.szországi  és  szibériai  vonulás  irányát 
ekkép  vázolja: 

1.  Európai  Oroszországban  a  vonulás  iránya 
DNy --ÉK-i. 

"2.  Közép-Szibériában  a  vonulás  iránya  meg- 
felel a  délkörnek,  tehát  Ü  ->  É-i. 

8.  Kelet-Szibériában  ellenben  DK  — ÉNy. 
(a  mi  tehát  határozott  vonulási  választót  jelent). 

Egyéb  részletezések  ..A  madárvonulás  ele- 
mei'-nek  49.  oldalán  találhatók  meg. 

MiDDENDORFF  a  tájékozódással  is  foglalkozik 
és  megjegyzi,  hogy  a  vonulás  sebessége  nem  a 
madár  repülési  képességétől  függ  :  annál 
sokkal  lassúbb. 

R.iDDE  átkutatta  dél  és  keleti  Szibériát  és 
nála  már  nagy  szerepet  játszanak  az  „út- 
vonalak". 

Hartm.inn  a  mellett  kardoskodott,  hogy  a 
vonulás  a  délkör  hosszában  megy  végbe  ; 
N.u'M.\NN  HARTMANN-al  szcHiben  a  németországi 
vonulás  irányát  Ny  •  K.-inek  és  fordítottnak 
állapítja  meg,  utal  továbbá  a  helgolandi  vonu- 
lási jelenségek  fontosságára. 

Brehm  Alfréd  észak-déli  irány  mellett  foglal 
állást  ;  a  mely  irányban  a  folyóvizek,  húzódó 
völgyek  és  erdők  a  madarak  útvonalait,  a 
hegynyergek  a  vonulási    szorosokat  alkotják. 

TscHusi  zu  ScHMronoFFEN  szintén  vonulási 
szorosokat  állapít  meg. 

A  dán  K.IAERBÖLI.ING  —  1855  —  arra  buzdítja 
az  ornitliologusokat,  hogy  a  vonulás  irányára 
és  időtartamára  vonatkozó  megfigi/elési  össze- 
állitáHokat  gyűjtsék  össze. 

Angol  részről  Colling  wood  állott  elő  egy 
igen  helyes,  induktiv  alapon  álló  felfogással; 
szerinte  a  megfigyelések  egész  sorozatára 
van  szükség,  a  mely  egybevetendő  volna  a 
klimatológiai  adatokkal. 


Schlegel  Hollandiára  vonatkozólag  a  száraz- 
föld alakulataira  fekteti  a  fősúlyt,  a  mely 
mellett  jelentős  tényező  a  tengerek  fekvése 
is.  Tőle  ered  az  az  állítás,  hogy  a  vonuló 
madarak  tavaszszal  más,  rövidebb  vonulási 
utakon  haladnak,  mint  őszszel. 

.Mu)DKNiHiRi'i'  S.  s/.ibériai   utazásábiil  kifolvó- 


len  Werk:  „Die  Isepiptesen  Russlands"  1855. 
Dem  Werke  geben  ai)er  niciit  die  durch  ihn 
gezogenenen  Isepiptesen,  sondern  sonstige 
wichtige  Angaben  grossen  Wen.  Er  schil- 
dert die  Zugsrichtung  in  Russland  und  Sibi- 
rien wie  folgt  : 

1.  Im  europäischen  Russland  geht  die  Rich- 
tung von  SW  nach  NO. 

2.  Im  mittleren  Sibirien  geht  die  Richtung, 
dem  Meridian    entsprecluînd,    von  S  nach  N. 

'Ò.  Im  östlichen  Sibirien  dagegen  von  SO 
nach  NW  (was  also  eine  förmlicli(;  Ziigscheide 
bedeutet). 

Die  übrigen  Speziükationen  sind  in  den 
„Elementen"  pag.  17  und  18  nachzusehen. 

MiDDENDORF  behandelt  auch  die  Orientierung 
und  bemerkt,  dass  die  Progression  des  Zuges 
nicht  vom  Flugvermögen  des  \'ogels  abhängt, 
sie  ist  viel  geringer. 

Radde  hat  den  Süden  und  den  Osten  Sibi- 
riens durchforscht  und  bei  ihm  herrscht  schon 
die  Heerstrasse  vor. 

Hart.mann  verfolgt  den  Zug  längs  des  Me- 
ridians ;  Naumann  gibt  im  Gegensätze  zu  Hart- 
mann die  Zugsrichtung  in  Deutschland  von  W 
nach  0  und  umgekehrt  an  ;  weiters  weist  er 
auf  die  Wichtigkeit  der  Zugserscheinungen 
auf  Helgoland  hin. 

Alfred  Brehm  ist  für  die  südwestliche  Rich- 
tung, wobei  fliessende  Gewässer,  ziehende 
Täler  und  Wälder  die  Heerstrassen  der  Vögel, 
die  Sättel  die  Zugspässe  sind. 

TsCBUSl      7X      SCHMIDHOFFEN     gibt      UUcll      ZugS- 

pässe  an. 

Der  Däne  K.jaerböllln«  —  1855  —  eifert 
die  Ornithologtn  an  Zusammen  Stellung  eil  von 
Beobachtungen  zu  sammeln  und  daraus  zu 
folgern  u.  zw.  bezüglich  der  Richtung  und 
der  Zeitdauer  der  Züge. 

Für  England  tritt  Collisgwood  mit  sehr 
nüchterner,  auf  Induktion  gerichteter  Auf- 
fassung in  die  Front.  Er  plaidiert  für  lange 
Reihen  von  unmittelbaren  Beobachtungen, 
welche  mit  klim.itologischen  Angaben  zu  ver- 
gleichen sind. 

Schlegel  legt  für  Holland  auf  die  Konfigu- 
ration des  Landes  Gewicht,  wobei  auch  die 
Lage  der  Seen  von  Bedeutung  ist.  Von  ihm 
stammt  die  Behauptung,  dass  die  Zugsvögel 
im  Frühjahre  andere,  kürzere  Heerstrasseu 
verfolgen,  als  im  Herbst. 

Aus  .\nlass  seiner  sibirischen  Reise  nimmt 


XV 


lag.  már  elfogadja  az  útvonalakat  és  azokat 
teljes  reiulszerré  fejleszti,  melyben  12  cso- 
portban merőleges  útvonalak  (a  délkörök  irá- 
nyálian)  liarántfiitó  útvonalak  (a  szélességi 
fokuk  irányában)  csapások  és  országutak  sze- 
repelnek. A  fö-voniilási  területek  kifejtésénél 
megkülünbüzteti  a  keleti  útvonalat,  mely  még 
Ausztráliával  is  összefügg.  A  vonulás  itt  a 
tengerpart  mentén  történik. 

Középázsiára  vonatkozólag  Sevektzow  álla- 
pit meg  egy  útvonal  hálózatot.  Az  Altai-hegy- 
ségben  látja  a  vonulási  utak  választópontját, 
a  melyből  az  oroszországi  Turkestan,  a  ])usz- 
taság  és  Khiua  felé  halad  a  vonulás. 

Heuglin  —  1869  —  a  vonulás  déli  kiindu- 
lási pontjaival  foglalkozott  és  szerinte  régóta 
ismeretes,  hogy  Európa  és  Eszak-Azsia  vo- 
nuló-madarai téli  vándorútjukban  Közép-Afri- 
káig is  elkalandoznak  s  habár  a  vonulás  fő- 
iránya É  —D-i,  mégis  előszeretettel  követik  a 
madarak  a  partokat  és  folyók  mentét.  Evvel 
kapcsolatban  Brkhm  Alkréh  azt  állítja,  hogy 
a  Nilus  mente  a  világ  legkeresettebb  útvona- 
lainak egyike. 

Palmen  fellépése  előtt  a  madarak  vonulásá- 
ról lényegében  véve  ennyi  volt  ismeretes.  Pal- 
men oda  iparkodott,  hogy  az  egész  jelenséget 
megértse  és  megvilágítsa.  A  vonulás  téuyéből 
kiindulva  alapul  azon  19  északon  költő  madár- 
faj ideiglenes  előfordulásáról  szóló  faunisztikai 
adatokat  vette,  a  melyek  a  költés  befejezte 
után,  fészkelőhelyük  klimatikus  viszonyai  kö- 
vetkeztében, legkorábban  kezdik  meg  a  déli 
telelő  állomásokra  u  vonulást.  Egy  szóval  a 
többnyire  eíji/sseri  faunistikai  adatokat  egy 
megfigyelői  hálózat  egyes  pontjainak  vette, 
a  mely  hálózat,  sok  megfigyelőnek  érenknit 
ismétlődő  közremunkálásából  a  madárvonulás 
mozzanatainak  biztos  megállajiitására  törek- 
szik, hogy  abból  a  meteorológiai  viszonyok- 
ban gyökerező  ingadozások  középértékek 
meghatározása  folytán  biztos  alapra  vezes- 
senek, a  mi  a  dolog  természetének  megfelel, 
de  a  faunisztikai  háhizat  útján  nem  érhető  el. 


Az  igy  nyert  faunisztikai  hálózat  alapján, 
annak  egyes  pontjait  összekötve,  megrajzolta 
„A  madarak  útvonalai"  ez.  térképet,  a  mely 
azoidjaii    csak  a    líl  kiválasztott    fajra  vonat- 


A.  V.  MiDDUNDORKi'  das  Vorhandensein  von  Zug- 
strassen  schon  an  und  entwickelt  ein  förm- 
liches System  mit  Meridianstrassen  und  Quer- 
strassen, dann  Wege  und  Strassen  in  zwölf 
benannten  Gruppen.  Bei  der  Entwickelung 
der  drei  Haupt-Zugsgebietc  unterscheidet  er 
die  östliche  Flucht,  welche  selbst  mit  Austra- 
lien zusammenhängt.  Der  Zug  folgt  hier  der 
Küste  des  Ozeans. 

Für  Zentralasien  gibt  Skvertzow  ein  Zug- 
strassen-Netz  an.  Im  Altai-Gebirge  erblickt  er 
den  Teilungspunkt  für  die  Zugstrassen  u.  zw. 
gegen  Russisch-Turkestan,  gegen  die  Steppe 
und  gegen  China. 

Heuglin  —  1869  —  befasste  sich  mit  den 
südlichen  .Ausgangspunkten  des  Zuges  und 
sagt,  es  sei  längst  bekannt,  dass  die  Zug- 
vögel Europas  und  Nordasiens  ihre  Winter- 
ziige  bis  nach  Zentralafrika  ausdehnen  ;  und 
wenn  der  Zug  im  ganzen  auch  von  ^V  nach 
S  geht,  lieben  die  Vögel  doch  auch  den 
Küsten  und  Strömen  zu  folgen.  Alfred  Brehm 
sagt  in  dieser  Richtung,  das  Niltal  sei  eine 
der  besuchtesten  Heerstrassen  der  Welt. 

Im  Wesentlichsten  genommen,  war  vor  dem 
Auftreten  Palméns  soviel  über  den  Zug  und 
die  Auffassung  desselben  bekannt.  Palmen 
trachtete  das  ganze  Phänomen  zu  erfassen 
und  zu  deuten.  Von  der  Existenz  der  Zug- 
strasseu  ausgehend,  wählte  er  als  Grundlage 
die  faunistischen  Angaben  über  das  zeit- 
weilige Vorkommen  von  19,  im  hohen  Norden 
brütenden  Arten,  welche  nach  beendetem 
Brutgeschäft,  mit  Rücksicht  auf  die  klimati- 
schen Verhältnisse  des  Brutgebietes,  ihren 
Zug  zu  den  Winterungsorten  im  Süden  am 
zeitigsten  antreten.  Mit  einem  Worte,  er  sub- 
stituierte die  meist  nur  einmaligen  faunisti- 
schen .\ngaben  als  Punkte  eines  Beobachtungs- 
netzes, welches  durch  Zusammenwirken  Vieler 
jahrans-jahrein  die  Momente  des  N'ogelzuges 
festzuhalten  bestrebt  ist,  um  aus  den,  in  der 
Wandlung  der  meteorolugischen  Verhältnisse 
wurzelnden  Schwankungen,  durch  Bestimmung 
von  Mittelwerten,  zu  festeren  AnhaltS])unkten 
zu  gelangen,  was  der  Natur  der  Sache  ent- 
spricht, was  alter  dem  faunistischen  Netz 
nicht  innewohnt. 

Auf  Grund  des  so  gewonnenen  faunisti- 
schen Netzes  und  durch  Verltiiulung  der  Punkte, 
entwarf  er  eine  Karte,  welche  den  Titel: 
„Zuystrasscn  der  Vöijel"   erhielt,  wo  sie  sich 


XVI 


kozolt.    A/,    litvonalak    a  tengerpartokat  és  a 
folyók  kanyarulatait  követték. 

KziMi  az  alapon  kifejti  Pai.mkn  a  niadárvo- 
nulás  genezisét,  melynek  végső  következte- 
tése így  szól:  a  mai  vonulási  utak  marad- 
ványai azon  útvonalaknak,  a  melyeken  a  fajok 
régente  északnak  terjedtek. 

Ebből  az  a  föltevés  következik,  hogy  a 
madarak  a  trópusi  vidékekről  erednek  ;  kö- 
vetkezik továbbá  a  jégkorszakról  szóló  ismert 
hipotézis  is,  a  melynek  észak  felé  tartó  visz- 
szahúzóflása  következtében  terjedtek  el  a  ma- 
darak délről  északnak. 

Ez  a  módszer  azonban,  eltekintve  elméleti 
értékétől,  nem  magyarázza  meg  a  vonulás 
kezdetét,  végét,  lefolyását  és  haladását.  Mind- 
amellett nagyok  Palmen  érdemei,  mert  új  irányt 
adott  az  ornithophaenologiánák. 

Palmen  után  Weismann  —  a  kire  különben 
még  visszatérek  —  szintén  a  jégkorszakra 
vezeti  vissza  a  madárvonulás  keletkezését. 

HoMEYER  E.-nek  Palmen  legalább  is  figyel- 
met ébresztő  munkája  ellen  intézett  heves  és 
hibás  támadását  e  helyen  éppen  csak  meg- 
említem. 

Palmen  után  Menzbier  az  európai  Oroszor- 
szág,' DixiiN  Anglia"'  madarainak  útvonalait 
fejtette  ki.  üixon  a  maga  útvonal-hálózatát 
Észak-Afrikából  Ki~>-Ny-ra  vezetőleg  származ- 
tatja. Az  útvonalak  átnézeti  térképét,  Észak- 
Afrikából  indulva  ki  és  Európán,  Ázsián  át- 
vezetve, Ausztráliáig  terjedőleg,  a  belga  Quinet  ■' 
rajzolta  meg.  A  két  térkép  jellemzésére  meg- 
megemlítem,  hogy  Dixon  és  Quinet  útvonalai 
Észak-Afrikában,  tehát  már  a  kezdet  pontján 
derékszög  alatt  metszik  egymást.  Ha  a  két 
szerző  útvonalait  és  adott  irányukat  az  ó-vi- 
lág hasonló  projekcziójú  térképére  vezetjük, 
valóságos  össze-visszaságot  nyeiünk  ;  e  mel- 
lett oly  pontokon  át  vezetnek,  a  hol  meg- 
(igyelő  ornithologus  soha  sem  járt,  a  melyek- 
ről tehát  sem  faunisztikai,  sem  vonulási  ada- 
tok nem    eredhetnek.    Ez,   magától  értetődik, 

'  Die  Zugstrassen  der  Vögel  im  eiuop.  Russland. 
Bull.  d.  1.  Soc.  Imp.  Moscou.  1886. 

-  The  migration  of  British  Biids  1895. 

'  Considération  sur  les  oiseaux  d'Egypte.  Omis 
XII.  1902.  3. 


doch  nur  auf  die  gewählten  19  Arten  bezog. 
Die  Strassen  verfolgten  zumeist  die  Küsten 
und  die  Krümmungen  der  AVasserläufe. 

Auf  dieser  (Grundlage  entwickelt  Palmíín 
die  fienesis  des  Zuges  der  Vögel,  deren 
Hauptkonklusioii  lautet  :  Die  heutigen  Zug- 
strassen sind  die  Reste  jener  Hauptstrassen, 
auf  welchen  sich  in  früherer  Zeit  die  Arten 
nach  Norden  verbreiteten.  Hieraus  folgt  die 
Annahme,  dass  die  Vögel  ursprünglich  aus 
den  Tropen  stammen  und  würde  daraus  auch 
die  bekannte  Hypothese  von  der  Eiszeit,  de- 
ren Zurückweichen  nach  Norden  und  infolge- 
dessen das  Vorrücken  der  Vögel  von  Süden 
nach  Norden  folgen. 

Dieses  Verfahren  konnte,  abgesehen  von 
dem  meist  hypothetischen  Werte,  den  Anfang, 
das  Ende,  den  Verlauf,  die  Progression  des 
Zuges  nicht  darstellen.  Aber  ein  grosses  Vei"- 
dienst  hat  Palmen  für  sich  :  er  gab  der  Zng- 
forschung  eine  neue  Richtung. 

Nach  Palmen  war  es  Weismann,  auf  den  ich 
noch  zurückkommen  werde,  der  die  Entste- 
hung des  Zuges  der  Vögel  ebenfalls  in  die 
Eiszeit  verlegt. 

E.  v.  Homeyers  ebenso  leidenschaftlicher, 
als  verfehlter  Angriff  gegen  die,  zum  min- 
desten anregende  Arbeit  Palméns,  sei  hier 
eben  nur  erwähnt. 

Nach  Palmen  entwickelte  noch  Menzbier  die 
Zugstrassen  der  Vögel  im  europäischen  Russ- 
land '  und  Dixon  jene  der  Vögel  Englands."^ 
Es  sei  bemerkt,  dass  Dixon  sein  Zngstrassen 
netz  von  Nordafrika  aus  u.  zw.  von  Ost  nach 
West  entwickelt.  Eine  Generalkarfe  der  Zng- 
strassen. von  Nordafrika  aus  entwickelt  und 
über  ganz  Europa,  Asien  und  bis  Australien 
gefühlt,  gab  der  Belgier  Quinet.''  Zur  Cha- 
rakteristik beider  Karten  sei  bemerkt,  dass 
sich  die  Zugstrasseu  Dixons  und  Quinets  in 
Nordafrika,  also  schon  auf  dem  Anfangs- 
gebiet im  rechten  Winkel  schneiden.  AVenn 
man  die  Strassen  und  Richtungsangaben  der 
Auktorén  überhaupt  auf  eine  entspreclieud 
projektierte  Karte  der  alten  Welt  verzeichnet, 
bilden  sie  ein  förmliches  Gewirre  und  sind 
dabei  über  Punkte  geführt  und  gezogen,  die 

'  „Die  Zugstrassen  der  Vögel  im  europ.  Russland.' 
Bull.  d.  1.  Soc.  Imp.  Moscou,  1886. 

^  The  migration  of  British  Birds.  1895. 

'  Consideration  sur  les  oiseaux  d'Egypte.  Omis 
Xll.  19(I-J.  .'!. 


xvn 


iuitomatico  liivta  ki  a  legélesebb  kritikát.' 
ügyaiie  sz(Mn|)(mt  alá  tartozik  azon  vitatott 
kérdés,  va.jjoii  a  madarak  keskeny  egymás- 
utánban, tehát  litvonalakon  vagy  széles  arczvo- 
iialban  vonulnak-e?  Nézetem  szerint  mindkét 
módon  :  az  útvonalak  a  vonulás  alatt,  az  ,,ari  z- 
vonal"  tulajdonké|)pen  a  költöteriilet  és  ha- 
sonlóképp a  telelő  állomás  megszállásakor 
jut  érvényre. 

Az  lS84-ben  Bécsben  megtartott  első  nem- 
zetközi ornithologiai  kongresszus  nem  változ- 
tatott az  uralkodó  szétiuizáson,  érezhető  zűr- 
zavaron és  egy  methodussal  sem  azonosította 
magát,  a  mi  nélkül  pedig  a  madárvonuláshoz 
hasonló  nehéz  problémát  nem  lehet  megol- 
dani, de  még  csak  meg  sem  lehet  közelíteni. 
Kitűzött  óriási  főfeladata,  mely  abban  állott, 
hogy  földünket  megfigyelő  állomásokkal  rakja 
tele,  a  maga  nagy  méreteinél  fogva  utópisz- 
tikus volt.  Sok  szó  esett  a  megfigyelésről,  de 
a  módszeres,   valódi  földolgozásról   egy  sem. 


Az  eredmény,  különösen  Németországban 
és  Ausztriában  egy  halom  adat  volt,  a  melyek 
oly  módon  nyertek  feldolgozást,  hogy  a  meg- 
figyelők és  helyek  szerint  rendeztettek.  Mi- 
után így  a  megfigyelések  —  természetszerű- 
leg —  semmi  határozott  eredményre  nem 
vezettek,  a  megfigyelők  egymásután  elmarad- 
tak, és  az  egész  mozgalom  közönybe  fulladt. 

Anglia,  mint  mindenkor,  most  is  a  maga 
útján  haladt,  és  folytatta  megfigyeléseit  a 
világító  tornyokon  és  világító  hajókon  E  czél- 
ból  a  legnevesebb  ornithologusokból  bizottság 
alakult;  a  feldolgozással  Eagle-Clarkh  bízatott 
meg.  a  ki  visszavonulása  előtt  egy  előzetes  fel- 
dolgozást bocsátott  közre,  megjegyezve,  hogy 
az  nem  az  adatok  összességére  van  alapozva  és 
hogy  még  nagy  anyag  —  Statistics  —  áll  ren- 
delkezésre. Meg  kell  jegyeznem,  hogy  a  vilá- 
gító toronyok  megfigyelései  nem  nyújthatnak 
abszolút,    klasszikus  eredményt,   mert  a  vilá- 

'  V.  ö.  Herman  0.:    „Recensio    eritica    automatica 
etc."  1905.  pag.  11.  és  tábla. 
A,|iiil.'í  XVI. 


nie  der  Fuss  eines  beobachtenden  < Jrnitholo- 
gen  berührt  hat,  von  wo  also  weder  faunisti- 
sche  Angaben,  noch  Zugsdaten  vorhanden 
sind.  Hieraus  ergibt  sich  ganz  automatisch, 
also  von  selbst,  die  schärfste  Kritik.'  Unter 
dieselben  Gesichtspunkte  gehört  aucli  die 
Kontroverse  über  die  Frage,  ob  der  Zug  auf 
schmaler  Heerstrasse  oder  in  breiter  Front 
vor  sich  geht? 

Nach  meiner  Annahme  existieren  beide  : 
die  Heerstrasse  auf  dem  Durchzug,  die  „breite 
Front",  eigentlich  die  Ausbreitung,  bei  der 
Besiedelung  des  Brutgebietes  und  konform 
auf  jenem  der  Winterung. 

Der  erste  internationale  Ornithologische 
Kongress  im  Jahre  1H84  in  Wien  brachte  in 
den  herrschenden  Separatismus  und  in  die 
fühlbare  Zerfahrenheit  keinen  Zusamnien- 
schluss  und  einigte  sich  in  keiner  Methode, 
ohne  welche  einem  so  schwierigen  Problem, 
wie  der  Zug  der  Vögel,  nun  einmal  nicht 
beizukommen  ist.  Die  riesige  Hauptaufgabe, 
die  er  sich  gestellt  hat  :  den  Erdball  mit 
Beobachtungsstatiouen  zu  besäen,  war  in 
ihrer  Ungeheuerlichkeit  rein  utopistisch.  Es 
wurde  sehr  viel  über  Beobachtungen  gespro- 
chen, aber  über  methodische,  wahre  Bearbei- 
tung fiel  kein  Wort. 

Das  Resultat  war,  besonders  in  Deutsch- 
land und  in  Osterreich,  eine  grosse  Masse 
von  Daten,  als  deren  Bearbeitung  das  Sor- 
tieren nach  Beobachter  und  Ort  angesehen 
wurde.  Als  die  Beobachtungen  natürlicher- 
weise zu  keinen  wirklichen  Resultaten  führ- 
ten, fielen  die  Beobachter  nach  und  nach  ab 
und  die  Bewegung  versickerte  im  Sande  der 
Gleichgültigkeit. 

England  ging,  wie  immer,  seine  eigenen 
Wege  und  kultivierte  die  Beobachtungen  an 
den  Leuchttürmen  und  Leuchtschiffen.  Zu 
diesem  Zweck  bestand  ein  Komitee  aus  den 
angesehensten  Ornithologen,  mit  der  Bearbei- 
tung war  E.mile-Clarke  betraut,  der  vor  sei- 
nem Rücktritt  eine  vorläufige  Bearbeitung 
gab,  jedoch  bemerkte,  dass  dieselbe  nicht  auf 
die  Gesamtheit  der  Daten  gestützt  ist  und 
noch  eine  grosse  Anzahl  von  Material  —  Sta- 
tistics —  ausstehen.  Es  muss  bemerkt  wer- 
den,    dass     die     Leuchtturm-Beobachtungen 

'  Vgl.  0.  Herman:  Recensio  critica  automatica  etc. 
l!l(),'i    p.  11  und  líarte. 

ni 


XVIIÍ 


gosság  a  inadíirakiit  éjjel  niiigálioz  vonzza  és 
igy,  mivel  a  tornyok  nem  esnek  a  vonuló 
madarak  litjába,  azokat  gyakran  eltérítik. 
Mindamellett  érdekes  tényeket  ismertünk  meg, 
igy  pl  hogy  a  madarak  az  angol  partvidék 
egyazon  ]>ontjíit  évről  évre  érintik  (v.  ö. 
Barrington),  a  kapcsolatot  Skandináviával  stb. 


Az  egész  periódus  méltó  befejezése  Gätke 
műve  :  „Die  Vogelwarte  Helgoland.  1891. 
Braunschweig",  a  mely  két  német  és  egy 
angol  kiadásban  jelent  meg. 

Anyagát  I — IX.  fejezetben  tárgyalja,  ú.  ni.: 
I.  A  vonulás  Helgolandon  —  általában. 
II.  A  vonulás  iránya. 

III.  A  vonulás  magassága. 

IV.  A  vonulás  gyorsasága. 

V.  A  meteorológiai  jelenségek  hatása  a 
vonulásra. 

VI.  A  kor    és    nemek    szerint    megkülön- 
böztethető vonulás. 

VII.  Rendkívüli  jelenségek. 

VIII.  Mi  vezeti  a  madarakat  vonulás  köz- 
ben? 

IX.  Mi  készteti  a  madarakat  a  vonulásra? 

Gätke  müve,  a  mely  egy  különösen  éles- 
elméjű,  szerény,  tárgyát  szerető  megfigyelő 
félévszázados  szorgalmának  eredménye,  ter- 
mészetesen nem  ment  a  gyengéktől,  a  melyek 
közvetve  vagy  közvetlenül  egyetlen  körül- 
ményből erednek,  abból  t.  i.,  hogy  ő  sem 
ismerte  az  egész  területet,  melyen  a  vonulás 
lefolyik  és  így  a  vonulást  nem  tekinthette  át, 
ez  a  térbeli  ok  —  és  hogy  a  vonulás  csupán 
a  helgolandi,  tehát  csak  egy,  térbelileg  pa- 
rányi pontjának  lefolyását  vehette  számításba, 
evvel  egyetemben  az  időbeli  mozzanatra  vo- 
natkozólag inkább  elméleti  következtetésekre, 
mint  tényekre  volt  utalva.  A  mások  által 
megfigyelt,  gyakran  gyengén  megalapozott 
„tényeket"  bona  fide  biztosaknak  vette,  a  mi 
következtetéseinek  súlyát  gyengítette. 


Erre  vonatkozólag  jellemző  az  északi  kék- 
begy (vöröscsillagú  kékbegy,  Cyanenila  sue- 
cica  Brhm.)  körül  lefolyt  vita,  a  melyről  G.Ktke, 
az  összes  tagadó  faunisztikai  adatok  alapján, 
azt  tartotta,  hogy  a  Nílus  és  Helgoland  kö- 
zött elterülő  óriási  területen  e  madár  nem 
fordul  elő  és  ebből  azt  következtette,  hogy  a 


keine  absolut  klassischen  Resultate  ergeben 
können,  weil  die  Lichter  die  Vögel  in  der 
Nacht  anziehen,  und  da  die  Türme  nicht  in 
den  Strassen  der  Zügler  stehen,  dieselben 
vielfach  ablenken.  Es  ergaben  sich  aber  doch 
auch  interessante  Tatsachen,  so  z.  B.  die  Be- 
rührung der  englischen  Küste  jährlich  stets 
an  einer  und  derselljen  Stelle  — gleich  B.írring- 
TON  —  die  \'erbindung  mit  Skandinavien  u.  s.w. 
Den  passenden  Abschluss  der  ganzen  Pe- 
riode bildet  Gätkes  Werk  :  „Die  Vogelwarte 
Helgoland",  1891,  Braunschweig,  u.  zw.  zwei 
deutsche  und  eine  englische  Ausgabe.  Er- 
teilt den  Stotl'  in  I  — IX.  Kapitel,  u.  zw.: 

I.  Zug   im  allgemeinen    auf  Helgoland. 
II.  Richtung  des  ^^'anderfluges. 
ni.  Höhe  desselben. 
IV.  Schnelligkeit. 
V.  Meteorologische  Beinflussung. 
VI.  Zug  nach  Alter  und  Geschlecht. 
VU.  Ausnahmsweise  Erscheinungen. 
Vni.  Was  leitet  den  Vogel   während  des 
Zuges  ? 
IX.  Was  veranlasst    den    Aufbruch    zum 
Zuge  ? 
G.\TKi;s  Werk,    welches    das    Ergebnis    des 
fünfzigjährigen   Fleisses  eines,    mit  ganz  be- 
sonders   scharfen   Sinnen   begabten,  eifrigen, 
seinen  Gegenstand  liebenden  Beobachters  ist, 
ist  natürliclierweise    nicht    ohne    Schwächen, 
die  unmittelbar  und  mittelbar  einem  einzigen 
Umstand  entspringen,  dem  nämlich,  dass  auch 
er  das  ganze    Gebiet,    auf   welchem   die  Er- 
scheinung   des    Zuges    vor    sich    geht,   nicht 
kannte,    mithin    den    Zug    selbst    auch   nicht 
überblicken  konnte  —  das  ist  der  räumliche 
Moment  —  und  dass  er  nur  die  Vorgänge  auf 
Helgoland,  einen  einzigen,  räumlich  winzigen 
Punkt  unmittelbar  in  Rechnung  ziehen  konnte, 
mithin    auch    hinsichtlich    des  zeitlichen  Mo- 
mentes, mehr    auf  theoretische   Folgerungen, 
als  auf  das  Tatsächliche  angewiesen  war.  Er 
nahm     die    von     anderen     angeführten,     oft 
schwach  begründeten  ..Tatsachen",  liona  fide, 
als  gewiss  an,  was  seine  Konklusionen  lockerte. 
Sehr  bezeichnend    ist  in  dieser  Beziehung 
die  bekannte  Affaire  wegen  des  rotsternigen 
Blaukehlchens  (Cyanecitla  siiecica  Brhm)  wel- 
ches G.\TKE,  auf  sämtlichen  negative,  faunisti- 
schen  Angaben  gestützt,  als  auf  dem  riesigen 
Gebiet  zwischen  dem  Nil  und  Helgoland  nicht 
vorkommend  annahm  und  daraus  den  Schluss 


XIX 


madár  a  felső  Nílustól  Ilelgolaudig  vezető 
utat  egy  éjjel  alatt  teszi  meg.  Elfogadta  a 
fauiiisták  azon  kijelentését,  hogy  „az  északi 
kékbegy  Németországban  nem  fordul  elő", 
holott  annak  igy  kellett  volna  szólnia:  „mind 
ez  ideig  nem  észleltetett",  —  a  mi  lényeges 
különbség,  még  pedig  azért,  mert  még  a  nagy 
német  birodalomban,  a  hol  az  ornitliologia 
mindenkor  a  „kedves  tudományok",  „Scien- 
tiae  amabiles"  közé  tartozott,  itt  sem  akad- 
nak a  szabad  természet  ölén  megfigyelő  or- 
nithologusok  —  modern  kifejezéssel  élve 
»Fieldornithologen"  —  oly  sűrűn  eloszolva, 
hogy  egy  aránylag  parányi  kis,  tömegesen 
sehol  elő  nem  forduló,  tömegesen  nem  is 
vonuló,  nagyjában  rejtett  életmódot  folytató 
madár  nem  kerülhetné  el  a  figyelmet.  Még- 
inkább  áll  ez  a  Németország  és  a  Nilns  közé 
eső  területre,  különösen  a  Balkánfélszigetre 
és  pl.  Görögországra,  a  hol  akkortájt  egye- 
dül az  ores:  KrCphut  „uralta  a  terület." 


Jellemző  a  seregély  vonulásának  a  kérdése 
is,  a  melyen  különösen  Helm  ütközött  meg, 
még  magának  GXTKE-nek  halála  után  is.  Az 
igazság  az,  hogy  sem  Gatiíe,  még  kevésbbé 
DR.  Helm  nem  tudhatták,  hogy  —  tekintve  az 
öreg  seregélyek  nagy  tömegét  —  mi  történik 
Helgoland  melletl.  és  a  látás  határán  túl  a 
tenger  szine  felett. 

A  „Die  Vogelwarte  Helgoland"  ez.  műről 
különben  a  legjobb  kritikát  maga  a  szerző, 
GXtke  írta  meg,  a  midőn  azt  mondja,  hogy 
a  vonulás  jelenségében  még  sok  a  talány- 
szerii  és  kifejezi  azon  óhaját,  hogy  több 
tényre  van  szükség.  Kerülgetés  nélkül  ki- 
mondja:   mindaz,  a  mit  eddig  a  madár- 
vonulásról megtudtunk,  nem  nyújtja  azt  a 
vezérfonalat,  a  mely  a  csodás  jelenség  mé- 
lyére vezetne". 

E  helyen  még  egyszer  ki  akarom  lejteni 
nézetemet  —  a  mint  azt  ,,  A  madárvonulás 
elemei"  ez.  művem  07.  oldalán  már  megtet- 
tem —  Weismann  előadásáról  :  ,,  Ueber  das 
Wandern  der  Vögel",  a  mely  a  „Sammlung 
gemeinverständlicher  Vortraege,  herausgege- 
ben von  R  Vircliow  und  Fr.  Holtzendortf 
XHI.  Serie,  Heft   l'91.  1878.  —   jelent  meg. 

Weismann  azt  mondja,  hogy  a  madárvnnii- 
lás  jelensége   inár  iiie//  ran  oldra:    a  vduiiló 


zo 


j,,  dor  Vogel  lege  während  des  Zuges  die 


Distanz  vom  oberen  Nil  bis  Helgoland  in 
einer  einzigen  Nacht  zurück.  Er  baute  z.  B. 
fest  auf  den  Ausspruch  der  Faunisten  :  „das 
Blaukt'lilchen  kumnit  in  Deutschland  nicht  vor", 
wo  es  doch  heissen  sollte:  „wurde  bis  zur 
Stunde  nicht  erbeutet"  was  ein  kardina- 
ler Unterschied  ist,  u.  zw.  aus  dem  Grunde, 
dass  selbst  im  grossen  Deutschland,  wo  doch 
die  Ornithologie  stets  in  die  Reihe  der  „Sci- 
entiae  aiiiabiles"  gehörte,  die  in  freier  Natur 
forschenden  Ornithologen  —  modern  ausge- 
drückt ,,Fieldornithologen"  —  nicht  so  dicht 
verteilt  sind,  dass  ein  verhältnismässig  win- 
ziges Vögelchen,  welches  nirgends  massen- 
haft vorkommt,  mithin  auch  nicht  in  Massen 
zieht,  im  Grossen  und  Ganzen  ein  verborge- 
nes Leben  führt,  nicht  übersehen  werden 
könnte  und  was  noch  mehr  für  das  Gebiet 
zwischen  Deutschland  und  denn  Nil,  beson- 
ders die  Balkanhalbinsel  und  z.  B.  Griechen- 
land gilt,  wo  damals  der  alte  KriJpee  allein 
„das  Gebiet  beherrschte". 

Sehr  bezeichnend  ist  auch  die  Sache  des 
Zuges  der  Stare,  an  welchem  sich  beson- 
ders Dr.  Helm,  selbst  noch  lange  nach  dem 
Tode  Gätkes,  bis  zum  Übermass  stiess.  Die 
Wahrheit  ist,  dass  weder  Gätke  und  noch  viel 
weniger  Dr.  Helm  es  wissen  konnten,  was 
—  die  Massen  der  alten  Stare  nehmend  — 
neben  Helgoland  und  ausser  Sicht,  über  dem 
Meere  vorging. 

Die  beste  Kritik  über  das  Buch:  „Die  Vo- 
gelwarte Helgoland"  hat  übrigens  der  Ver- 
fasser. Gätke  selbst,  geschrieben,  wo  er  sagt, 
dass  in  der  P^rscheinung  des  Zuges  vieles 
rätselhaft  ist  und  den  Wunsch  nach  mehr 
Tatsachen  ausspricht.  Er  sagt  es  unum- 
wunden: „...dass  alles,  -was  bisher  über 
den  Vogelzug  in  Erfahrung  gebracht  worden 
ist,  keinen  Leitfaden  darbietet,  an  dem  man 
in  die  Tiefen  seiner  Wunder  zu  dringen. 
vermöchte" . 

Ich  habe  mich  hier  noch  einmal  —  wie 
ich  es  schon  in  den  „Elementen'  pag  8(i 
getan  —  über  die  Abhandlung  Weismanns  : 
„Über  das  Wandern  der  Vögel"  in  der  „Samm- 
lung gemeinverständlicher  Vorträge",  heraus- 
gegeben von  R.  ViRCHüw  und  Kr.  Holtzenuurkk 
XHI.  Serie,  Heft  291.  1878  —  auszusprechen. 

WnisM.\NN  sagt,  die  Erscheinung  des  Zugs- 
phaenomens    sei    schon    gelöst;      -    die    Zug- 

111* 


XX 


niiuliiriik  ösztön  liatása  alatt  állanak,  a  mely 
a  kóborlásból  fejlődött  ki  ;  tapaszfalt  vezérek 
után  haladnak,  határozott  úivoncdakon  mozog- 
nak ;  ezek  azok  az  ősréf/i  útvonalak,  a  me- 
lyeken a  madarak  É-felé  terjeszkedtek  ;  a 
Földközi-tenger  átrepülése  bizonyos  pontokon 
abba  a  geológiai  korszakba  nyúlik  vissza,  a 
mikor  e  tengert  földhidak  több  medenczére 
osztották  és  igy  tovább. 


Weismann  összes  főtételei  tetszetösek  egy 
nrpszerfi  előadás  keretében  ;  ha  azonban  szi- 
gorúan tudományos  bizonyítékokat  keresünk, 
mindannyi  megfejthetetlen,  vitatható  és  nega- 
tiv, sőt  megközelíthetetlen.  Első  állításának, 
mely  a  vonulás  problémájának  niegoldottsá- 
gáról  szól,  ellent  mondanak  az  összes  komoly 
ornithologiisok,  a  kik  felhasználva  szorgal- 
mukat és  éles  elméjük  minden  erejét,  a  meg- 
fejtésen még  ma  is  munkálkodnak.  Weismann 
nagy  tekintélye  ellen  ismételten  is  fel  kellett 
hozni  ellensúlyozásul  ezt  a  körülményt. 

A  régi  iskola  minden  meggondolt  munkása 
végső  következtetésben  több  tényt  sürget,  és 
MiDDENDORFF  S.  fojéu  találja  a  szöget,  midőn 
így  ir:  ..Ha  hosszú  évek  megfigyeléssorozatai 
egykor  az  érkezési  adatok  '  jól  megrostált 
valóságos  középértékeit  fogják  nyújtani,  tisztán 
fogunk  látni  ott,  a  hol  addig  csak  valószínű- 
ségről lehet  szó".  Ebben  bennfoglaltatik  a 
szimultán    megfigyelések    kívánatos   volta   is. 

„A  madárvonulás  elemei"-ben  a  (18.  oldal- 
tól kezdődőleg  azon  voltam,  hogy  az  egyes 
kutatók  megfigyelési  módját  érdemileg  meg- 
vizsgáljam, a  positiv  alapon  álló  jelenségek 
összefüggésére  rámutassak,  a  milyen  pl.  az 
1858.  évi  kisázsiai  nagy  szalonka-katasztrófa 
és  a  szalonkának  Bajorországból  való  teljes 
kimaradása  ;  rámutattam  a  vonuló  fajok  1853. 
évi  nagy  késésére,  a  mely  nem  kisebb  jelen- 
tőségű búvárt,  mint  magát  Naumann  F.  I.-t 
arra  indított,  hogy  a  Nauinannia  1853.  évi 
kötetében  „Das  Frühjahr  1853  und  unsere 
Zugvögel  in  Anhalt"  czim  alatt  egy  érteke- 
zést írjon,  a  melyben  a  késés  indokolására 
vizsgálata  körébe  vonja  a  phytophaenologiai 
és     meteorológiai     tényezőket;     hogy    ez    a 

'  Egyszersmind  a  távozási  adatokéit  is.  H.  0. 


Vögel  stehen  unter  dem  Kintlusse  eines  Trie- 
bes, welcher  aus  dem  Streichen  entwickelt 
wurde  ;  —  sie  lernen  das  Wandern  ;  —  sie 
folgen  erfahrenen  Anführern:  —  sie  verfol- 
gen bestimmte  Zii(/slrnssen  :  —  diese  sind 
die  uralten  Wege,  auf  welchen  sich  die  ^'ö- 
gel  nach  Norden  verbreiteten  ;  -  das  Über- 
fliegen des  Jlittclmeeres  an  gewissen  Stel- 
len, stammt  aus  der  geologischen  Periode, 
als  das  Meer  noch  durch  Latidbrücken  in 
mehreie  Becken  geteilt  war,  u.  s.  w. 

Alle  Hauptsätze  \\'eismanns  sind  in  einem 
<iemeinver ständlichen  Vortrag  gef<älh'g,  wenn 
wir  aber  nach  streng  wissensrhaftlichen  Be- 
weisen fragen,  ist  alles  unerbracht,  strittig, 
negativ,  selbst  unnahbar.  Seinem  ersten  Satze, 
welcher  von  der  schon  (  rfolgten  Lösung  des 
Zugsproblemes  spricht,  widerspricht  die  Ge- 
samtheit der  ernsten  forschenden  Ornitho- 
logen,  welche  auch  heute  noch  die  Lösung 
mit  dem  ganzen  Aufwand  von  Fleiss  und 
Scharfsinn  anstreben.  Dem  grossen  Gewicht 
Weismanns  musste  wiederholt  dieses  Gegen- 
gewicht entgegengesetzt  werden. 

Alle  besonnenen  Auktorén  der  älteren  Schule 
fordern  als  Schlusskonklusion  stets  mehr  Tat- 
sachen und  X.  V.  MiDDENDORFF  trifl't  den  Nagel 
auf  den  Kopf,  indem  er  sagt  :  „Wenn  laug- 
jährige Beobachluugsreihen  uns  einst  wirk- 
liche, wohlgesichtete  Mittelwerte  der  .Ankunfts- 
zeiten^ bieten,  werden  wir  dort  klar  sehen, 
wo  bisher  nur  von  Vermutungen  die  Rede 
sein  kann".  Hierin  ist  auch  der  Wunsch  nach 
simultanen  Beobachtungen  enthalten. 

Ich  war  in  den  ..Elementen",  von  Seite 
37  an,  bestrebt,  die  Beobachtungsart  ver- 
schiedener Forscher  auf  den  ^\'ert  zu  prüfen, 
auf  den  Zusammenhang  der  Ercheinungen 
auf  positiverer  Grundlage,  z.  B.  die  grosse 
Schnepfenkatastrophe  vom  Jahre  1858  in  Klein- 
asien und  das  totale  Ausbleiben  des  Vogels 
in  Bayern  hinzuweisen  ;  ich  habe  auf  die 
grosse  Versj)ätung  der  ziechenden  Arten  im 
Jahre  1853  hingedeutet,  welche  keinen  Ge- 
ringeren, als  J.  F.  Naumann  bewog,  in  der 
Naumannia  von  1853,  unter  dem  Titel:  ..Das 
Frühjahr  1853  und  unsere  Zugvögel  in  An- 
halt" eine  Abhandlung  zu  schreiben,  wo  er 
die  phytophaeniilogischen.  und  meteorologi- 
schen Elemente    herbeizieht  um    die  Verspä- 

'  Al)or  auch  drr  .\bziig'szeiten    O    H. 


XXI 


késés  mint  vált  érezhetővé  Punieriiniábaii. 
söt  a  mint  kiinutattani,  Kiirlaiulra  is  ki- 
hatott, a  mi  az  ellentéles  földrajzi  fekvés 
értelmében  a  késés  DNy-*ÉK-i,  tehát  általá- 
ban elfogadott  irányát  jelentette  ;  mindezt 
kifejtettem  az  idézeti  helyen. 


így  haladva  „A  madárvoniilás  elemei "-nek 
78.  old.  eljutottam  a  két  kiiVinböző  ponton  meg- 
fjfjl/elt  madár- individuum  azonosságának  épp 
oly  fontos,  akkor  megoldiiatatlannak  látszó  kér- 
déséhez, a  mit  e  helyen  különösen  hangsú- 
lyozok, mert  jelen  munka  folyamán  még  kü- 
lön vissza  fogok  térni  e  kérdésre. 

A  magasság  és  horizont  kérdését,  végül  a 
füsti  fecske  elterjedésének  vagy  megszállásá- 
nak menetét,  mely  akkor  az  északi  szélesség 
38°— 6o°-áig92.  később  helyesbbitve  105  nap- 
ban állapíttatott  meg,  szintén  figj'elembe  vet- 
tem. 

„A  madárvonulás  elemei"  történeti  beveze- 
tésének utolsó  szavai  igy  szólnak  : 

,.i^,  hogy  ^hogyan"  és  „  miért"  történik  a 
vonulás  nagyszerű  jelensége,  ennek  felderítése 
oly  feladat,  a  mely  nagy  mozgékonyságánál, 
ingadozó  voltánál  és  azon  homálynál  fogva, 
mely  lefolyását  borítja,  csa/cis  hálózato- 
sán felosztott  s  a  Jeysziffovtibhan 
végrehajtott  indukcr^ió  nlapjáii  ér- 
hető eí". 

Ez  ma  is  áll  s  ezzel  véget  ér  a  historico- 
kritikai  áttekintés. 

Ugy  az  „Aquila"-ban,  mint  a  .MKUK  szer- 
vezésében általában,  abban  az  irányban  ha- 
ladtunk, a  mely  az  imént  kifejtett  alapelvek- 
nek megfelelt  :  az  ornitliophaenologiai  részt 
hálózatosán  osztottuk  fel  és  az  egész  anya- 
got mindjárt  kezlethen  évenként,  a  meteoroló- 
giával közvetlen  ka])Csolatban  feldolgoztuk 
kritikailag  megállapított  módszer  szerint. 

Más  teriilctről   is  gytijtötiünk  adatokat. 

Szemére  vetették  a  MK(  »K-nak,  hogy  az 
őszi  vonulás,  vagyis  az  elköltözés  megfigye- 
lését elhanyagolja.  A  kik  ezt  tették  nem  tud- 
ták és  még  ma  sem  tudják,  hogy  az  intézet 
úttörő,  erőit  magának  kellett  és  kell  még  ma 
is  nevelnie  és  munkásai  száma  dolgában 
—  természetesen  —  korlátozva  van.  Az  inté- 


iiiiig  zu  begründen  ;  wie  sich  dann  diese  Ver- 
spätung auch  in  Pommern  fühlbar  machte, 
ja  wie  ich  zeige,  auch  auf  Kurland  einwirkte, 
was  nach  der  gegenseitigen  geographischen 
Lage,  den  Gang  der  Verspätung  von  SW 
nach  N()  also  in  der  allgemein  angenomme- 
nen Zugsrichtung  bedeutete,  dieses  alles  wird 
erörtert. 

Ja,  ich  komme  in  dieser  Flucht,  auf  Seite 
37  der  „Elemente",  schon  auf  die  ebenso 
hochwichtige,  als  —  damals  —  unlösbar  schei- 
nende Frage  der  Identität  der  auf  zwei  ver- 
schiedene)!. I'iinkten  beobachteteti  Vogelindi- 
vidtien  zu  sprechen,  was  ich  hier  besonders 
betone,  weil  ich  im  Verlaufe  dieser  Arbeit 
auf  diese  Frage  speziell  eingehen  muss. 

Die  Bezeichnung  der  Höhe  und  des  Hori- 
zontes und  schliesslich  der  Gang  der  Ver- 
breitung, oder  Besiedlung  durch  die  Rauch- 
schwalbe, damals  vom  38°  bis  Ö5°  n.  B.  in  92, 
später  auf  105  rektifizierten  Tagen  finden  in 
den  „Elementen"  auch  ihre  Berücksichtigung. 

Die  Schlussworte  der  geschichtlichen  Ein- 
leitung der  „Elemente"  lauten; 

,:Das  „wie"  und  das  „warum"  des  Zuges, 
dieser  grossen  Erscheinung,  ist  die  Aufgabe, 
welche  infolge  ihrer  grossen  Beweglichkeit  und 
infolge  des  Schleiers,  welcher  ihren  Verlauf 
noch  vielfach  deckt,  nur  durch  netzweise 
aufffeteilte.  strengste  Induktion  ge- 
löst werden  h-aun.~ 

Das  steht  aucii  heute  fest  und  hiemit  en- 
det die  kritische  geschichtliche  Kekajiitulation. 

Wir  nahmen  in  der  „Aquila",  wie  über- 
haupt in  der  Organisation  der  U.  0.  C,  eine 
Richtung,  welche  den  soeben  entwickelten 
Grundsätzen  entsprach  :  der  (u-nithophaeno- 
logisciie  Teil  wurde  netzweise  aufgeteilt  und 
war  die  Richtung  von  aller  Anfang  an  auch 
die,  das  gesamte  Material  jährlich,  nach 
kritisch  festgestellter  Methode  zu  bearbeiten, 
u.  zw.  im  unmittelbaren  Kontakt  mit  der 
Meteorologie 

Auch  die  Daten  anderer  Gebiete  wurden 
gesammelt. 

Mau  machte  der  U.  0.  C.  den  ViU'wurf,  dass 
sie  die  Herbstdaten,  den  Abzug  vernachläs- 
sige. Man  wusste  und  weiss  eben  nicht,  dass 
die  Anstalt  bahnbrechend  ist,  sich  ihre  Kräfte 
erst  erziehen  musste  und  niuss  und  in  der 
.Vustellung  solcher,  der  Zahl  nach  und  sehr 
natürlicherweise  beschränkt  war  und  ist.  Die 


XXII 


zet  szigorúan  tudományos  iníiködéseii  kívül 
Darányi  miniszter  kezdeményezésére  egyéb 
közhasznú  működésével,  mint  az  okszerű  ma- 
dárvédelem, a  hasznos  fajok  megtelepítése, 
megfelelő,  okszerűen  fejlesztett  irodalom,' 
kodifikáczió,  hasznosnak,  sőt  nélkülözhetetlen- 
nek bizonyult. 


Az  intézet  már  az  1900.  évi  párisi  III.  kon- 
gresszus idevágó  határozatát  megelőzve,  meg- 
kezdte a  begytartalmak  vizsgálatát  és  ered- 
ményeit publikálta  is. 

Az  észszerű  madárvédelem  és  telepítés 
ügyei  CsöEGEY  Titus  kipróbált  erejére  vannak 
bízva,  ki  az  intézet  művészeti  részét  is  vezeti. 

E  mellett  legnehezebb  feladata  az  volt  és 
az  ma  is,  hogy  az  eddig  —  és  még  ma  is  — 
rendszertelen,  zavaros  és  többnyire  kedvte- 
lésből müveit  ornithophaenologiának  tudomá- 
nyos színt  és  tartalmat  adjon,  vagy  erre  leg- 
alább törekedjék.  Mindez  nem  könnyű  feladat, 
a  mint  azt  az  alábbiakból  látni  is  fogjuk. 

Az  „Aquila"*  I.  kötetében  jelent  meg  „A 
füsti  fecske  tavaszi  vonulása"  czímű  érteke- 
zésem —  1894  p.  9.  —  melyet  az  akkor 
előteremthető  összes  vonulási  adatokra  és  a 
belőlük  nyert  középértékekre  alapoztam  és  a 
melyben  e  megfigyelt  madár  tavaszi  vonulá- 
sát kifejtettem  m.  p  a  délafrikai  Kuysnatól 
(faunisztikai  adat)  Luleá-ig  az  é.  sz.  65.  °-ig, 
a  mivel  a  módszer  helyessége  beigazolást 
nyert. 

A  történeti  fejlődés  tanulmányozása  —  a 
mely  soha  és  sehol  sem  hanyagolható  el  -  „A 
madárvonulásról  positiv  alapon"  czímű  érte- 
kezésem —  „Aquila"  VI.  1899.  —  „Függe- 
lék"-ét  eredményezte,  a  melyben  fel  vannak 
sorolva  a  madárvonulásra  vonatkozó  „tételes 
codexek"  —  „Sententiák"  —  II.  Frigyes 
császár  —  1194 — 1250.  —  „De  arte  venandi" 


.Anstalt  hat  sicli  ausser  der  streng  wissen- 
schaftlichen, auch  durch  ihre,  vom  Minister 
VON  Darányi  eingeführte  gemeinnützige  Tätig- 
keit, als  :  rationeller  Vogelschutz,  Ansiedelung 
der  nützlichen  Arten,  entsprechende,  rationell 
entwickelte  Literatur^  und  Kodifikation,  als 
iiittzlich,  ja  unentbehrlich  dokumentiert.  «Sie 
hat  schon  vor  dem  betreffenden  Beschluss 
des  TU.  Kongresses  1900  —  Paris  —  die 
Untersuchung  der  Vogelnahrung  begonnen, 
darüber  publiziert. 

Die  Besorgung  der  rationellen  Vogelschutz- 
und  Kolonisations-Veranstaltungen  ist  der  be- 
währten Kraft  Titus  Csörgeys  anvertraut,  der 
audi  den  künstlerischen  Teil  leitet. 

Und  was  das  Schwerste  war  und  ist,  sit; 
hatte  und  hat  die  Aufgabe  einer  Disziplin, 
der  Ornithophaenologie,  die  eben  undiszipli- 
niert, zerfahren  und  vielfach  nur  amateur- 
mässig  behandelt  war  und  ist,  wissenschaft- 
liche Form  und  wissenschaftlichen  Gehalt 
zu  geben,  oder  mindestens  darnach  zu  trach- 
ten. Alles  dieses  ist  nicht  leicht,  wie  aus 
folgendem  ersichtlich. 

Gleich  der  I.  Band  der  „Aquila"  brachte 
von  mir  die  Abhandlung  :  „Der  Frühjahrs- 
zug der  Rauchschwalbe"  —  1894  p.  9.  — 
welche  auf  sämtliche  datierte  Zugsangaben, 
die  damals  beschafft  werden  konnten,  und 
der  daraus  gewonneneu  Mittelwerte  basiert, 
die  Entwűckelung  des  Frühjahrszuges  dieses 
bestbeobachteten  Vogels,  u.  zw.  von  Knysna 
(faunistisch  erbracht)  in  Südafrika  bis  Lnlea 
—  65°  n.  B.  —  dargelegt  hat.  womit  die  Rich- 
tigkeit der  Methode  nachgewiesen  wurde. 

Das  geschichtliche  Studium,  das  ja  nie 
und  nirgends  vernachlässigt  werden  darf. führte 
zum  „Anhang"  zu  meiner  Abhandlung  „Vom 
Zuge  der  Vögel  auf  positiver  Grundlage"  — 
„Aquila"  VI.  1899  —  worin  die  auf  den  Zug 
bezüglichen  Aussprüche  —  Sentenzen  —  mit 
Kaiser  Friedrich  IL,  1194—1250,  „De  arte 
venandi"    beginnend,    bis    auf    die    jüngsten. 


'-  Ennek  keretében  chernelházi  Cheknel  alap- 
vető mííve  .Magyarország  madarai,  különös  tekin- 
tettel gazdasági  jelentöségökre";  mint  következmény 
„A  madarak  hasznáról  és  káráról"  irt  müvem,  mely 
megjelent  németül  is  és  Owen  I.  A.  közreműködésé- 
vel angol  nyelven  is  „Birds  useful  and  Birds  harmful" 
czim  alatt  Sherratt  és  Hughes,  (University  Press) 
kiadásában  Manchester. 


'  Darunter  das  fundamentale  Werk  Chernels  von 
ChehnelhAza  über  , Ungarns  Vögel  mit  besonderer 
Berücksichtigung  ihrer  landwirtschaftlichen  Bedeu- 
tung", als  dessen  Konsequenz  mein  Buch  über  Nut- 
zen und  Schaden  der  Vögel  folgte,  welches  eine 
deutsche  Ausgabe  und  eine  englische  Bearbeitung 
im  Verein  mit  I.  Owen,  unter  dem  Titel  :  „Birds  useful 
and  Birds  harmful",  verlegt  von  Sherratt  and  Hughes, 
Universitv  Press  Manchester  erlebte. 


XXIII 


czímn  inűvétöl  kezflődőlejí  iia|)jaiiik  lej;mo- 
dernebb  szerzőinek  nézeteiij^-,  a  melyben  a 
legfontosabb  pliasisdkra  vonatkozó  nézetek 
éles  ellentmondásaira  utalok,  különösen  a  leg- 
nevesebb szerzők  műveiben.  Megbövitve  meg- 
jelent ez  az  anj'ag  1900-beii  a  1\'.  londoni 
nemzetközi  ornithologiai  kongresszus  alkal- 
mából angol  nyelven:  Kecensio'  eritica  auto- 
matica etc'  czim  alatt.  Az  18!)9.  évi  érteke- 
zés tudományos  értékét  az  új  Naumann  né- 
met jubiláris  kiadásában  Blasus  Vil.mos  mél- 
tatta. 

Heoyi'oky  Kabos,  érdemes  meteorológusunk 
—  a  mint  azt  már  fönnebb  megjegyeztem  — 
kiszámította  a  füsti  fecske  izothermáját  — 
9'4°  C  —  évről  évre  földolgozta  a  tavaszi 
meteorológiai  anyagot,  megállapította  a  töb- 
bek között  10,00(1  helyi  adat  alapján  a  füsti 
fecske  magyarországi  érkezésének  középnap- 
ját és  azt  április  7.  napjában  találta,  tehát 
ugyanazon  napban,  a  melyet  én  is  „A  ma- 
dárvonulás elemei" -nek  219.  oldalán  az  összes 
akkor  ismert  területi  középértékből  állapítot- 
tam meg.  Hegyfoky.  a  mint  azt  már  megemlí- 
tettem, az  összes  liálózatos  magyarországi 
helyi  adatokból  kiszámította  és  megállapította 
32  madárfaj  érkezésének  hőfokát  stb. 

Magyarország  néptanítóinak  közreműködé- 
sével llr<98-ban  a  füsti  fecske  tavaszi  és  őszi 
vonulásának  nagy  megfigyelését  hajtottuk 
végre,  a  mikor  is  a  tavaszi  vnnulásra  vonat- 
kozólag közel  GOGÒ,  az  őszire  vonatkozólag 
2345  helyi  adatot  nyertünk  ;  az  első  gyulai 
Gaal  Gasztox,  az  utól)bi  Pungur  Gylla  földol- 
gozásában, az  „.\quila  ■  VII.  1900,  illetve  XI. 
1904.  kötetében  jelent  meg  és  az  1900.  évi 
párisi,  majd  az  190Ô.  évi  londoni  nemzetközi 
kongresszus  elé  terjesztetett.  A  megfigyelé- 
sek és  feldolgozások  -  a  mint  azt  vártuk  is, 

-lásd  fent —  megvilágították  a  vonulásnak  a 
szárazföld  földrajzi  viszonyaiiioz  való  alkal- 
mazkodását és  az  útvonalak  és  a  költőterület 
megszállása  között  levő  különl)séget.  A  tavaszi 
vonulás  földolgozásában  nincs  már  hátralék 
és  elérkeztünk  az  őszi  adatok  földolgozásához. 


Megteremtettük  Magyarország  régió-térké- 
pét, mely  négy  régióban  szemlélteti  a  vonulás 
jellemét  és  még  ma  is  megáll. 

A  propaganda    terén    felhasználtuk    az  al- 


niodornsten  .-Vuktoren  gegeben  sind  und  wo 
die  krassesten  Widersprüche  in  den  wich- 
tigsten Phasen  —  u.  zw.  der  berühmtesten 
Auktorén  —  nachgewiesen  sind.  In  erweiter- 
ter Form  erschien  diese  Materie  gelegentlich 
des  I\'.  Internationalen  (Jrnitliologischen  Kon- 
gresses in  London  engliscli,  unter  dem  Ti- 
tel :  „Recensio  critica  automatica,  etc'  1905. 
Den  wissenschaftlichen  Wert  der  ganzen  Ab- 
handlung hat  Wilhelm  Blasiub  im  „Neuen 
Naumann",  der  deutschen  Jubiläumsausgabe 
anerkannt. 

Jakob  Heöyfoky,  unser  geehrter  Meteorologe, 
bereclinete,  wie  schon  oben  bemerkt,  die  Iso- 
therme für  die  Rauclischwalbe  —  9'4°  — 
würdigte  Jahr  für  Jalir  den  meteorologischen 
Gang  in  den  Frühjahren  ;  bestimmte  u.  a.  als 
mittleren  Ankunftstag  der  Rauchschwalbe  in 
Ungarn,  auf  Grund  von  10,000  datierten  An- 
gaben den  7.  April,  also  den  nämlichen  Tag, 
den  auch  ich  in  den  „Elementen"  pag.  193 
aus  allen  damals  bekannten  Territorial- 
Mitteln  festgestellt  habe.  Wie  wir  schon  wis- 
sen, berechnete  und  bestimmte  Hegyfoky  aus 
allen  datierten,  netzweise  erbrachten  ungari- 
schen Daten  die  Temperatur  zur  Zeit  der  An- 
kunft von  32  Vogelarten,  u    s.  w. 

Wir  arrangierten  unter  Mitwirkung  der 
Volksschullehrer  Ungarns  im  Jahre  1898  die 
o-rosse  Rauclischwalhen-Beobachtung  für  Früh- 
Jahr  und  Herbst,  wo  sich  für  das  Früh- 
jahr nahezu  6000  datierte  Angaben,  für  den 
Herbst  2345  solche  ergaben  ;  die  erstereu 
durch  Gasiox  Gaal  de  Gyula,  letztere  durch 
JuLiub  PuNGUR  in  „Aquila"  VII.  1900  und 
„Aquila"  XI.  191)4  bearbeitet  publiziert  und 
deii  Internationalen  Kongressen  von  Paris 
—  1900  —  und  London  —  1905  —  vorge- 
legt. Die  Beobachtungen  und  ihre  Bearbei- 
tungen machten,  wie  oben  gedacht,  die  An- 
passung des  Zuges  an  die  geographischen 
Verhältnisse  des  Landes  und  den  Unterschied 
zwisclien  Zugstrasse  und  Besiedlung  klar. 

In  der  Bearbeitung  des  Früldingszuges  hat 
die  Anstalt  keinen  Rückstand  und  ist  an  dem 
Punkte  angelangt,  die  Uerbstdaten  auch  zu 
bearbeiten. 

Wir  schufen  die  Regionalkarte  Ungarns, 
welche  den  Zugscharakter  nach  vier  Regio- 
nen ersichtlich  macht  und  auch  heute  fest- 
steht. 

Auf  dem  Gebiet  der  Propaganda  benützten 


XXIV 


kaimat,  hoj^y  Bosznia  és  Herczegoviiia  kor- 
mányzása Kái.lav  BENJAMiN-ra,  erre  a  valóban 
tudományosan  képzett  magyar  államférfiúra 
volt  bizva,  il  ki  lehetővé  tette,  hogy  1899- 
ben,  tehát  közvetlenül  a  párisi  III.  nemzet- 
közi kongresszus  előestéjén,  Sarajevóban  egy 
nemzetközi  ornithologiai  összejövetelt  rendez- 
zünk, a  melynek  fő  czélja  az  volt,  hogy  a 
vonulás  megfigyelése  és  földolgozása  terén 
egységet  hozzon  létre.  A  sarajevói  összejövetel, 
Bosznia,  Horvátország,  Németország,  Olasz- 
ország, Ausztria  és  Magyarország  kiküldöttei 
jelenlétében  1899.  szept.  25  —  29.  napjain 
tartatott  meg,^  a  methodust  illetőleg  teljes 
megegyezésre  vezetett,  sajnos  azonban,  a  nél- 
kül, hogy  a  perifériákon  eredménye  lett  volna. 
Legnagyobb  eredménye  a  Horvát  Ornitholo- 
giai Központ  volt,  mely  Herman  Ottó  kezde- 
ményezésére életbe  is  lépett  s  bár  kissé  egy- 
oldalúan, nagyjában  mégis  tiszteletreméltóan 
működik. 

Immár  állami  intézetünk  működésének  fő- 
iránya, természetesen  az,  hogy  a  vonulás 
magyarországi  területén  a  Hirundo  rustica  L. 
mintájára  az  összes  fajok  földolgozására  tö- 
rekszünk; ezen  kívül,  a  mennyire  lehet,  figye- 
lemmel kisérjük  az  idegen  területek  ornitho- 
phaenologiáját  is.  Ez  irányú  működésünk 
alapját  az  intézetnek  ma  már  tekintélyes 
adatgyűjteménye  képezi. 


Ezzel  jelen  dolgozatom  történeti  részét  vég- 
leg lezárom  és  áttérek  egy  más,  sokkal  fon- 
tosabb  tárgyra. 

Linné  a  madárvonulásról  szóló  értekezésé- 
ben ezeket  írja:  „Qua  vero  finibus  transgressis 
patriae,  iter  continuant  via  emigrantes  nostra- 
tes,  plerumque  ignoramus",^  vagyis  körülbelül: 
nem  tudjuk,  hogy  vonuló  madaraink  otthonuk 
elhagyása  után  milyen  utakon  haladnak.  Tény- 
leg még  rövid  idő  előtt  sem  tudtunk  többet 
annál,  a  mit  az  öreg  Linné  mester  idézett 
soraiban  irt.  A  legtöbb  ornithologus  figyelmen 
kívül  hagyta  a  telelés  kérdését:  az  útvonalak 
kezdetét,    illetőleg   végét,    pedig  még  a  leg- 


wir  den  l'mstand,  dass    die   Regierung    Bos- 
niens und  der  Herzegovina  den  Händen  eines 
wissenschaftlich  hochgebildeten  Ungarn,  Ben- 
jamin VON  Käi.lav,  anvertraut  war,  der  es  mög- 
lich   machte,  dass  wir   im   Jahre    1899,  also 
dicht  vor  dem  III.  Kongresse  in  Paris,  u.  zw. 
in  Sarajevo  eine  international  angelegte  Ver- 
samndung  der  Ornitlmlogen  veranstalten  konn- 
ten, als  (leren  vornehmste  .Aufgabe  eine  Eini- 
gung betrefts  der  Beobachtung  und  Bearbeitung 
\    des  Zuges  anzusehen  war.  Die  Versammlung 
[    wurde  vom  20 — 29.  St^ptember  1899  abgehal- 
1    ten,^  war  von  Ornithologen   Bosniens,  Kroa- 
1    tiens,  Deutschlands,  Italiens,  OsteiTcichs  und 
Ungarns  beschickt  und  es  kam  hinsichtlich  der 
Methode    vollständige    Übereinstimmung    zu- 
stande, leider  ohne  den  erwarteten  Erfolg  in 
i    den  Peripherien.  Die  beste  Errungenschaft  bil- 
;    det   die  von  Otto  Herman    beantragte,  seither 
ins  Leben  getretene  Kroatische  Ornitliologische 
I    Centrale,  welche   zwar  etwas    einseitig,  aber 
I    im  ganzen  sehr  lobenswert  fortwirkt. 

Hinsichtlich  der  Hauptrichtung  der  Arbei- 
ten in  unserer,  nunmehr  staatlichen  Ornitho- 
logischen  Centrale,  ergibt  es  sich  von  selbst, 
dass  auf  dem  f4ebiete  des  Zuges,  für  das 
Territorium  Ungarns,  die  Bearbeitung  aller 
Arten,  nach  Muster  von  Hirundo  rustica  L., 
anzustreben  ist  ;  ausserdem  ist  auch  die  Or- 
nithophaenologie  der  fremden  Gebiete  nach 
Tunlichkeit  zu  pflegen,  wozu  die  schon  heute 
sehr  ansehnliche  Datensammlung  der  Anstalt 
den  Grundstock  bildet. 

Damit  ist  auch  dieser  Teil  meiner  Abhand- 
lung vorderhand  abgeschlossen  und  es  folgt 
ein  anderes,  wichtiges  Thema. 

Linné  sagt  in  seiner  Abhandlung  über  den 
Vogelzug  das  folgende:  „Qua  vero  finibus 
transgressis  patriae,  iter  continuant  via  emi- 
grantes nostrates,  plerumque  ignoramus  — "  - 
also  beiläufig:  welche  Wege  unsere  Zugvögel 
nach  dem  Verlassen  der  heimatlichen  Grenzen 
verfolgen,  wissen  wir  nicht. 

In  Wahrheit  wussten  wir  noch  vor  kurzem 
nicht  viel  mehr,  als  das,  was  Altmeister  und 
Archiater  Linné  in  den  angeführten  Zeilen 
niederlegte.  Die  Frage  der  Winterung  wurde 


'  „Aquila"  VI.  1899,  „.\z  ornithologusok  gyűlése 
Serajevóban"  (küldnlny.  is). 

-  Dissertatio  aoademica  migrationes  avium  sistens. 
Upsaliae  1757. 


'  „Aquila"  \I.  1899.  „Die  Ornithologen-Versamni- 
lung  in  Sarajevo".  .Auch  separat. 

-  Dissertatio  aoademica  migrationes  avium  sisten  s 
Upsaliae  1757. 


XXV 


nierészobbb  trrképrajzolúk   is  csak  ;i   Saliara 
északi  széle  táján  jjeresték.' 


Az  „Aquila"  I.  kötetében  -  1894  —  közölt 
kisérleten  kívül,  a  melyben  azon  voltam,  liony 
a  füsti  fecske  előnyomulásiU  a  délafrikai 
Knysna-tól  (Keichrnow)  föl  a  messze  északig 
föltiintessem,  a  melyben  azonban  Afrika  még 
mindig  nagy  hézagot  mutat,  o  kérdést  lelie- 
tőleg  positiv  napi  adatok  alapján  „A  madár- 
vonulásról  positiv  alapon'  czíniü  értekezésem- 
ben is  tárgya'tam  -  Aquila  VI.  1899  — . 
Ily  módon  a  füsti  fecske  legdélibb  pont  áid 
Emin  basa  „Europäische  Vögel  in  Afrika" 
ez.  tanulmánya  —  Zool.  Jahrb.  VI.  1892  p. 
141—145  —  alapján  az  é.  sz.  5°  2'  és  k.  h- 
50°-a  alatt  fekvő  Lado-t  nyertük,  a  melyre  vo- 
natkozólag 1880 — 1883-ig  tett  megfigyelések 
középnapnak  márcz.  19-ét  tüntették  fel,  a  mely 
napon  azonban  a  füsti  fecske  már  Európában^ 
tehát  feljebb  északon  is  előfordul,  úgy  hogy 
Lado  középnapja  megegyezik  a  dalmácziai 
Spalato  —  é.  sz.  43°  30'  —  középnapjával. 
Ha  figyelembe  vesszük,  hogy  Howahd  Irby  sze- 
rint „The  Ornithology,  of  the  straits  of 
Gibraltar"  ott  a  füsti  fecske  már  febr.  13-án, 
tehát  sokkal  korábban,  mint  a  délebbne  fekvő 
Lado  középnapján  —  márcz.  19.  —  meg- 
jelenik, már  felmerülhet  az  a  nézet,  hogy  Emin 
késői  fecskéi  a  messze  észak  területéhez,  vagy 
magasságokra  tartoznak  és  hogy  az  e  napról 
keltezett  adatok  narji/  értékkel  hirnal-. 


Ha  ezen  kívül  tudjuk,  hogy  a  Gibraltárban 
tartózkodó  füsti  fecskék  fölött  ugyanazon  faj 
nagy  rajokban  északi  iránynyal  ápr.  24  ig  el- 
vonul, felmerül  az  a  gondolat,  hogy  e  rajokat 
törzsekiiek  kell  tekinteniink,  a  melyek  határo- 
zott költőterületröl  eredve,  összetartva,  határozott 
telelő' állomásokra  vonulnak.  A  füsti  fecskék 
tavaszi  elvonulása  előtti  iielyi  gyülekezése  is 
mei/erösíti  a  törzsről  szóló  felfogást. 

Ugyanazon  értekezésemben  az  Antlius  rer- 
linus    Pallas    fajt    is    tárgyaltam,   a    melyről 

'  Lásd  a  DixoN-tól  ós  QuiNKT-töl  idéiíetteket. 
Aquila  XVI. 


von  ili'u  mt'islfii  <  iniitli(i|)liaenologen  geuiie- 
den  und  sogar  die  kühnsten  Kartograjihen 
suchten  den  Anfang,  bezw.  das  Ende  ihrer 
Zugstrassen  kaum  tiefer,  als  am  Nordrand 
der  Sahara.  ' 

Ausser  dem  N'ersuch  in  „Aquila"  1.  1894, 
wo  ich  das  \'orriickeu  der  liauclischwalbe 
von  Knysiia  in  Südafrika  (Hkuhi-.nuw)  bis  in 
den  liohen  Norden  ersichtlich  zu  machen  be- 
strebt war,  wo  al)cr  Afrika  mehr  eine  riesige 
Lücke  bildete,  nahm  icli  die  Sachs  auch  in 
meiner  Abhandlung  „Vom  Zuge  der  Vögel 
auf  ])ositiver  Grundlage"  in  ..Aquila"  VI.  1899, 
u.  zw.  möglichst  auf  positive  Tagesdaten  ge- 
stützt, vor.  Für  die  Kauchschwalbe  war  auf 
diese  Art  der  südlichste  Punkt,  auf  Grumi 
der  Beobachtung  Esun  Paschas,  in  seiner  Ab- 
handlung: „Europäische  Vögel  in  Afrika" 
—  Zool.  .lahrb.  VI.  1892,  p.  141—145  — 
Lado:  gelegen  in  5°  2'  n.  Br.  und  50°  ö.  L., 
wo  eine  kleine  aber  gute  Serie  von  Beobach- 
tungsdaten von  1880  bis  1883,  als  mittleren 
Tag  den  19.  März  gab,  an  welchem  Tage 
aber  die  Rauchschwalbe  aucii  schon  weit 
nördlicher,  in  Europa  vorkommt,  so  dass  auf 
diese  Art  der  mittlere  Tag  von  Lado  jenem 
von  Spalato  in  Dalmatien  —  43°  30'  n.  Br.  — 
entspricht.  Wenn  wir  ausserdem  wissen,  dass 
der  Vogel  nach  Capt.  Howard  Ieby  „The 
Ornithology  nf  the  straits  of  tjiliraltar"  dort 
am  13.  Februar  schon  zur  Stelle  ist,  also  viel 
früher  als  der  mittlere  Tag  vom  viel  südli- 
cher gelegenen  Lado  —  19.  März  —  so  däm- 
mert uns  schon  die  Überzeugung  auf,  dass 
die  spät  aufbrechenden  Schwalben  Emins  für 
weitiiördliche  Gebiete  oder  für  Höhen  bestimmt 
sind  und  dass  den  auf  den  Tag  datierten 
Allgaben  grosser   IVert  inneirolmt 

Wenn  wir  ausserdem  wissen,  dass  die  in 
(iibraltar  ansässigen  Rauchschwalben  noch 
bis  zum  24.  April  durch  Schwärme  ihrer  Art- 
genossen von  Süd  nach  Nord  überflogen  wer- 
den, so  dämmert  uns  der  Gedanke  :  im-  sollen 
diese  Schirärme  als  Stäiiime  auffassen,  welche 
von  bestimmien  Brntgehieten  stammend,  zu- 
sammenhaltend auch  bestimmte  Wiiäernngen 
beziehen.  J'ie  örtliche  Ansammlung  der  Rauch- 
schwalben vor  dem  Wegzug  im  Herbste,  unter- 
stützt die  Auffassung  vom  Stamm. 

In  der   nämlichen    Abhandlung  nehme  ich 


Siehe  das  /i(at  :  Dison  und  Quinf.t. 


IV 


XXVI 


egész  sor  szánibavelietö  adattal  rfiuk'lkezüiik. 
A  legdélibb  adat  márcz.  7-e,  Senafé  és  Tigré- 
böl  (Afrika)  Bi;ANi)FORD-tól  ered  —  é.  sz.  13°  ()'. 
A  sor  észak  felé  Vinnmnrken-ig  és  onnan,  csak 
éppen  előfordulási  adatkép,  Mhdkndoiíki'  S 
alapján  Taymirig  terjed.  A  számításba  vehető 
legészakibb  pont  június  ííS-nrcd  Coi.i.KT-tól 
ered.  Ez  ismét  a  keltezés  fontossága  mellett 
bizonyít,  mert  ezáltal  az  Anthus  cervinus  Pallas 
észak  felé  vonulásának  időtartamát  i  1  i)  nap- 
ban állapíthattuk  meg.  E  mellett  azonban  még 
sok  kérdés  megoldatlan  marad. 


A  füsti  fecske  fölvonulását  Gibraltártól  Lu- 
leâig  —  é.  sz.  65°  —  105  napban  állapítot- 
tam meg  ;  itt  megjegyzem,  hogy  Nordunder 
Luleára  vonatkozó  adata  nem  jelenti  az  északi 
elterjedés  határát,  mert  a  füsti  fecske  elkalan- 
dozik a  Spitzbergákig  és  Grönlandig  és  Levaxdek 
szerint  —  „Thierphaenologische  Beobachtun- 
gen" Finnland,  llelsingfors  1S96  -  még 
Ftsjoki-hiín.  tehát  az  é.  sz.  69°  55'  alatt  is 
fészkel,  a  hová  május  W-én  érkezik;  ezáltal 
a  fölvonulás  időtartama  nincs  megzavarva. 


Ez  a  régebbi  irataimból  vett  vázlat  azt 
mutatja,  hi'gy  a  napi  kelettel  ellátott  vonulási 
adatok  rendkívül  értékesek  :  olyanok,  mint  a 
létra  fokai,  a  melyek  nélkül  a  létra  haszna- 
vehetetlen. A  létra  fokai  módot  nyújtanak  a 
kapaszkodásra  és  lépésre,  a  mi  a  magaslia- 
jutás  első  alapfeltétele.  Tisztán  helyi  —  kel- 
tezés nélküli  adatok  -  csupán  zoogeographiai 
értékűek. 


-I  keltezett  helyi  megfigyelési  adatok  a 
geographiai  koordináták  alapján  a  madár- 
vonulás —  mint  mozgási  jelenség,  mely  a 
meteorológiai  elemekkel  szorosan  összefügg  és 
a  mely  megmérhető  területen  folyik  le  — 
lanídmányozásánnk  lényeges  alapfeltételét  ké- 
pezik. 


Schenk  idézett  müvének  19.  oldalán  nagyon 
helyesen  azt  mondja,  hogy  a  vonulás  meg- 
ítéléséhez egy  oly  mozzanatra  van  szükségünk. 


auch  (lie  .Art  Anthus  rervinus  Pai.ias  vor,  von 
welcher  eine  Reihe  kuniliinierbarer  Daten  vor- 
liegt. Das  siidliclistf  Datum  stammt  von 
Bi.andi'oki),  aus  Senate,  Tigré  in  Afrika  und 
ist  der  7.  März,  die  geogra|)liische  Lage  ist 
VA°  n.  Hr.  Die  Heilie  führt  in  nördlicher 
Flucht,  auch  datiert,  bis  Fiiniiimrken  und  dann, 
eben  nur  vorkimuncnd,  noch  bis  Taymlr.  nach 
A.  VON  MiüUEN'iiouiF.  Der  nördlichste  kombi- 
nierbare  Punkt  stammt  von  Cui.mítt,  der  Tag 
ist  der  28.  Juni.  Wieder  ein  Beweis  für  die 
Wichtigkeit  des  Datums,  denn  auf  diese  Art 
wird  es  möglich,  den  Aufzug  des  Anthus 
cervinus  Pale.  na(;h  Norden  mit  1  Vi  Tagen 
anzusprechen.  Freilich  bleibt  dabei  so  manche 
Frage  offen. 

Der  Aufzug  der  Rauchschwalbe  von  Gi- 
braltar bis  Lutea  —  65°  n.  Br.  —  wurde  von 
mir  auf  105  Tage  präzisiert,  wobei  zu  be- 
merken ist,  dass  NoRDLiNDERS  Datum  für  Lutea 
nicht  die  nördlichste  Verbreitung  anzeigt, 
weil  die  Rauchschwalbe  bis  .Spitzbergen  und 
Grönland  streift  und  (irnirhophänologisch  in 
Levanders  „Tierphacnologischen  P.eobachtun- 
gen  Finnlands"  Helsingfors,  1896  als  Brut- 
vogel noch  von  Utsjoki,  also  69°  55'  n.  Br., 
angeführt  ist,  u.  zw.  die  Ankunft  vom  2!K  Mai, 
wodurch  die  Dauer  des  Aufzuges  niciit  irri- 
tiert wird. 

Wir  sehen  aus  dieser,  meinen  älteren 
Schriften  entnommenen  Skizze,  dass  den  auf 
den  Tag  datierten  Zugsangaben  eine  höchst 
wertvolle  Eigenschaft  innewohnt:  sie  sind 
wie  die  Sprossen  der  Leiter,  welche  ohne 
Sprossen  zum  Steigen  ungeeignet  ist.  Die 
Sprossen  geben  die  Mögliclikeit  für  GriÖ'  und 
Tritt,  also  die  Grundbedingung  für  das  Fort- 
kommen iu  die  Höhe.  Die  blosse  Urtsangabe 
ohne  Anführung  des  Tages  gibt  nur  ein  zoo- 
geographisclies  Element. 

Das  Tagesdatnm  in  Verhindmig  mit  dem 
Punkt  der  Beobachtung  hei  Unterlage  der 
geographischen  Koordinaten,  ist  die  funda- 
mentalste (irimd.bedingung  für  die  echte  und 
rechte  icisscnschafiliche,  phüiiologische  Behand- 
lung des  Vogelzuges  als  Bewcgungserscheinung, 
welche  an  den  Gang  auch  der  meteorologi- 
schen Elemente  geknüpft  Ist  und  äijer  mess- 
bare Gebiete  zieht. 

Schenk  sa>;t  in  seiner  ziiicrten  Arbeit,  pag. 
19,  sehr  riclitig,  dass  wir  zur  Beurteilung 
des  Zuges  eines  Momentes  bedürfen,  welcher 


XXVII 


a  mely  több-kevesebb  biztossággal  megragad- 
ható, a  helyre  jellemző  :  ilyen  mozzanat  pedig 
csak  egy  van  :  <i  meijéricezés,  Uidőicg  eltávozás 
napja.  Nem  szabad  azonban  elt'elednünk,  hogy 
a  kelti  adat,  illetőleg  középszám  sohasem  czél, 
csupán  eszköz  a  nagij  területen  lefolyó  vonu- 
lás, mint  mozgási  jelenség  Icfolgásának  tanul- 
mány ozásánái. 

Palmen  nem  veszi  figyelembe  a  vonulás 
időbeli  mozzanatát.  (»  csui)án  azon  kérdés 
megoldását  keresi:  „.  .  .  .  hogy  mi  késztette 
mai  vonuló  madaraink  őseit  a  vonulásra,  a 
mely  kérdés  lehet  hogy  sohasem  lesz  meg- 
oldva :  de  a  mire  a  származástan  segítsége 
folytán  nincs  is  szükség,  mert  ezáltal  a  kérdés 
igy  módosul  :  micsoda  okokból  és  milgen  for- 
inában  származott  a  vonulás  szokásai"'  Ez 
azonban  még  nem  nmgy arázza  meg  és  nem 
fixirozza  a  vonulás  lefolgását,  a  mit  mi  kere- 
sünk és  a  mi  nélkül  biztos  alajion  álló  követ- 
keztetések nem  is  vonhatók  le. 

Összes  kísérleteimet,  a  melyekkel  a  telelés 
rendszei'ébe  óhajtottam  behatolni,  megakadá- 
lyozta az  a  körülmény,  hogy  ufamban  állott, 
mint  valami  vágányokon  átfektetett  gerenda, 
az  egyenlítő  kérdése  és  megakadályozta  a 
tovahaladást. 

A  fordulat. 

Afrika  legdélibb  részén  azonban  egészen 
váratlanul  fölcsillant  előttünk  palaearktikusok 
előtt  a  déli  féng  és  azonnal  megvirradt. 

ScLATRR  W.  L.  19t)5  ben  a  British  Associa- 
tion johannesburgi  (Búrföld)  összejövetele  al- 
kalmából a  D.  szakosztály  elé  terjesztette 
„The  Migration  of  Birds  in  South  Africa" 
cz.  értekezését.  A  hozzá  mellékelt  jegyzék- 
ben Dél-Afrika  vonuló  madarait  három  cso- 
portba osztja,  li.  m.  : 

I.  Northern  Migrants  (északi  vándorok)  ; 

II.  South  African  Migrants  (délafrikai  ván- 
dorok) : 

III.  Partial  Migrants    (részleges  vándorok). 
Az  első,    76  fajt  számláló    csoportba  a  mi 

palaearktikus  régiónk  madarai  tartoznak. 
ScLATER  szerint  e  fajok  évente  kétszer  teszik 
meg  a  4000  mértföldnyi  távolságot  ;  a  füsti 
fecskét  „English  Swallow'-nak  mondjii,  a  mi 
természetesen  nincs  behizoiivítva. 


sicher  erfasst,  den  Oi't  cliaraktcrisicrt  inul  cs 
gibt  nur  cinen  solchen  Moment  :  den  Tug  der 
Ankunft,  bczw.  des  Abznges:  wobei  aber  nicht 
zu  vergessen  ist,  dass  das  Datnm  bezir.  die 
Mitlelzahl  iiieiiinls  Zireck,  sondern  nur  Mittel 
zur  Kenntnis  des  Verlaufes  des  auf  grossem 
Gebiete  statt/indenden  Zuges  als  Hewegungs- 
erscheinung  ist. 

Palmen  berücksichtigt  den  zeitlichen  Mo- 
ment des  Zuges  nicht.  Was  er  sucht,  ist  die 
Lösung  der  „.  .  .  Frage,  was  die  N'orahnen 
unserer  gegenwärtigen  Zugvögel  zum  Ziehen 
veranlasste,  welche  Frage  vielleicht  niemals 
beantwortet  werden  kann,  aber  es  ist  mit 
Hilfe  der  Deszendenztheorie  auch  gar  nicht 
notwendig,  weil  sich  durch  sie  die  Frage 
dahin  ändert  :  uns  welchen-  Ursachen  und  in 
welclier  Foiiii  ist  die  Oexvohnheit  des  Ziehens 
entstanden?"  Nun  ist  aber  dieses  nicht  die 
Erklärung  des  Verlunfes,  noch  von  dessen 
Fixierung,  welche  wir  suchen  und  ohne  wel- 
che weitere  Folgerungen  auf  fester  Grund- 
lage garnicht  erbracht  werden  können. 

Alle  meine  Versuche  in  dns  System  der 
Winterungen  liefer  einzudringen,  scheiterten 
an  dem  Umstände,  dass  die  Frage  des  Aequa- 
tors  wie  ein  Balken  (|uer  über  dem  Geleise 
dalag  und  den  Fortschritt  hemmte. 

Die  Wendung-. 

Im  tiefsten  Süden  Afrikas  Hamnite  aber 
für  uns  Palaearktiker  ganz  unerwartet  das 
Südliclit  auf  und  es  dämmerte  sofort  in  der 
Dunkelheit. 

W.  L.  ScLATUR  reichte  der  Sektion  D  der 
British  Association  gelegentlich  ihrer  Zusam- 
menkunft in  Johannesburg  —  also  im  Boeren- 
lande  —  im  Jahre  1905  eine  Abhandlung 
ein,  welche  den  Titel  führt  :  ..The  Migration 
of  Birds  in  South  Africa".  Das  der  Abhand- 
lung einverleibte  Verzeichnis  teilt  die  Zug- 
vögel Südafrikas  in  drei  Gruppen,  u.  zw.  in 
I.  Northern  Migrants: 

II.  South  .\frican  Migrants  und 

III.  Partial  Migrants. 

Die  erste  Gruppe  umfasst  die  Vögel  unse- 
rer palaearktischen  Region  und  zählt  7()  Ar- 
ten. ScLATEn  nimmt  an,  dass  diese  Arten  jähr- 
lich zweimal  die  Distanz  von  4000  Meilen 
durchmessen  ;  er  nennt  die  Rauchschwalbe 
„English    Swallow",    w^as    freili.  h    nicht   be- 

IV 


\X\I1I 


Mint    közönséges    fajokat,    a   következőket 
sorolja  föl  :  sárga  rigó,  a  nény  sárga  hillegetö 

—  the  four  Yellow  Wagtails  — ,  a  lih-ìssznró 
gébics,  fitisz  füzike  —  Phylloscopus  trocliiiii-i  — , 
s.íürhe  léi/y/cajió,   füsti  fecske,    élüsködü  kímya 

—  Milvus  aegyptius  — ,  három  rétihéja,  fehér 
gólya,  négy  Charadrius  és  több  faj  Totanus. 
Az  egész  jegyzéket  közöltem  az  „Aciuila" 
1907.  évi  XIV.  kötetében. 


PciiATKR  azt  mondja,  hogy  a  füsti  fecske  a 
Fokváros  vidékén  legkorábban  októher  végén 
jelenik  meg  ;  novemberlien  már  közönséges, 
márcziusig  ott  tartózkodik  és  áprilisban  el- 
tűnik. Ez  snccessivitás,  mely  különböző  fész- 
kelési  területekre  utal. 

Továbbmenve  azt  mondja  Sci,.4ïer,  hogy  a 
füsti  fecskék  visszatérlükben  Észak-Afrikába 
február  második  felében,  Közép-Európába  már- 
ezius  első  felében,  Angliába  április  folyamán 
érkeznek,  a  hol  a  bevándorlás  ugyané  hónap 
közepén  kulminál. 

ScLATEK  megjegyzi,  hogy  az  Észak-Afrikába 
február  havának  második  felében  érkező  füsti 
fecskék  nem  lehetnek  azonosak  Dél-Afrika 
azon  füsti  fecskéivei,  a  melyek  onnan  csak 
egy  hónap  muIva  tűnnek  fel  (és  még  kevésbbé 
azokkal,  a  melyek  Howard  Irby  szerint  a  Gib- 
raltárba már  megérkezett  füsti  fecskéket  áp- 
rilis 24-ig  rajokban  átrepülik.  H.   ().). 

Végezetni  azt  mondja  Sclater,  hogy  bizto- 
san tudjuk  azt,  hogy  a  füsii  fecskék  évenként 
csak  egyszer,  még  pedig  mielőtt  északnak 
indulnának,  vedlenek.  (Ezt  valószínűleg  nász- 
ruhának  kell  tekintenünk,  a  mi  megfelel  az 
északi  költőterületekének.  H.  Oj  Tollazatúk 
Dél-Afrikában,  közvetlenül  távozásukig,  na- 
gyon fakü. 


Ha  már  most  a  kifejtett  mozzanatokból  le- 
vonjuk a  következtetést,  arra  a  meggyőződésre 
jutunk,  hogy  az  érkezési  és  távozási  idő  kö- 
zötti különbség  nem  jelenthet  mást.  mint  a 
költő-  és  telelőhelyek  között  levő.  azok  föld- 
rajzi és  hypsometriai  fekvéséből  folyó  különb- 
séget, a  melynek  megfelelnek  a  meteoi-ologiai 
viszonyok  és  feltételek  is,  a  melyek  a  vonu- 
lásra, szaporodásra,  illetőleg  telelésre  nézve 
irányadók. 


wiesen  ist.  Als  die  gewöhnlichsten  Arten 
führt  er  die  folgenden  an  :  PiroL  die  vier 
gelben  Stehen  —  the  four  yellow  Wagtails  — 
den  Dorndreher,  den  Fitislauhvoyel  —  Phyllo- 
scopns  trochilus  — ,  den  Grauen  Fliegen- 
sc.hnüp/ier,  die  Ji'auciischwalhe,  den  Schma- 
rotzer Milan  —  Milvus  aegyittius  — .  drei 
Rohrireihen,  den  weissen  Storch,  vier  Cha- 
radrii  und  mehrere  Totanusarten.  Das  ganze 
Verzeichnis  habe  ich  in  ,A(juila"  XIV.  1907 
reproduziert. 

Sclater  sagt:  Die  Rauchschwalbe  erscheint 
frühestens  Ende  Oktober  in  der  Umgebung 
von  Capstadt,  wird  im  November  gemein;  sie 
bleibt  bis  Älärz  und  verschwindet  im  April. 
Das  ist  Sukzessivität,  die  auf  verschiedene 
Brutgebiete  deutet. 

Sclater  fährt  fort:  Nach  Xordafrika  gelan- 
gen —  die  rückwandernden  —  Kauchschwal- 
ben  in  der  zweiten  Hälfte  des  Februar,  nach 
Mittel -Europa  in  der  ersten  Hälfte  des  März. 
nach  England  im  April,  wo  die  Immigration 
in  der  Mitte    dieses  Monates  kulminiert. 

Sclater  bemerkt  es,  dass  die  Rauchschwal- 
ben, die  in  Nordafrika  in  der  zweiten  Hälfte 
des  Monates  Februar  aidangen,  nicht  iden- 
tisch sein  können  mit  jenen  Rauchschwalben 
Südafrikas,  die  von  dort  erst  einen  Monat 
später  aufbrechen  (und  noch  weniger  mit 
jenen,  die  nach  Hüwaru  Ikby  die  schon  auf 
Gibraltar  angesiedelten  Rauchschwalben  noch 
bis  24.  April  schwarmweise  überdiegen.  0.  H  ). 

Schliesslich  sagt  Sclater,  es  sei  gewiss 
bekannt,  dass  sich  die  Rauchschwalben  jähr- 
lich nur  einmal  mausern,  u.  zw.  bevor  sie 
nach  Norden  alizieheu.  In  Südafrika  tragen 
sie  bis  kurz  vor  ihrem  Abgang  ein  sehr  al)- 
gestossenes  Gefieder.  (Das  muss  wohl  als 
Hochzeitskleid  aufgefasst  werden,  welches 
dem  nordischen  Brutgebiet  gilt.  (  >.  H.) 

Wenn  wir  nun  aus  den  bisher  entwickel- 
ten Momenten  die  Konklusion  zu  ziehen  trach- 
ten, so  kommen  wir  zu  der  Überzeugung, 
dass  die  Verschiedenheit  in  den  Ankunfis- 
und  Abzugszeiten  nichts  anderes  bedeuten 
kann,  als  die  Verschiedenheit  der  Brut-  und 
der  \\'interungsgebiete  nach  ihrer  geographi- 
schen und  hypsometrischen  Lage,  welcher 
aucii  die  meteorologischen  Verhältnisse  und 
Bedingungen  entsprechen,  die  für  den  Zug, 
die  Fortpflanzung  resp.  die  Winterung  mass- 
gebeiul  sind. 


A  költő-  és  telelőlielyek  fekvése  közötti 
különbség  különösen  az  érkezés  és  távozás 
successivitás:ti)an,  éjip  igy  a  megtelepültek, 
tavaszszal  k(irál)ban  niegérkezők,  őszszel  ké- 
sőbben elvonulók  átröpülésében  nyilvánul  meg. 
E  téren  különben  még  folytatni  kell  a  ki- 
építést. 

Ez  már  meg  is  kezdődött.  Fretoriáhan  bi- 
zottság alakult  a  madárvonulás  megfigyelé- 
sére, melynek  elnöke  dr.  Gunning  J.  W.  B., 
alelnökei  Thomskn  V.  és  dr.  Gough,  titkára 
pedig  a  tevékeny  Ha.\gner  A.  K.  Törekvése 
■ —  részben  a  MKOK  ösztönzésére  —  az,  hogy 
az  ornithophaenologiát  fejieszsze.  1906  és 
1907-ben  adta  ki  első  jelentését  egy  rövid 
czikkem  kíséretében  a  „The  Journal  of  the 
South-African  Ornithologists  Union"  Vol.  IV. 
Nr.  2-ben.  Módszere  a  földrajzi  koordináták 
kivételével  ugyanaz,  a  mi  a  Magyar  Királyi 
(  )rnithologiai  Központ-é.  A  füsti  fecskére 
vonatkozólag  a  következő  elemeket  nyújtja 
(pag.  69.): 

Indulás  a  palaearMikus  régiókba. 

A  vonulás  egész  képe  H.4.\gner  A.  szerint 
1908-ban  Moűdtrfonteinhan  a  következő: 

Márczius  ] .  az  első  tömeges  indulás. 
Rajok  indultak  észak  felé: 

Márczius  11,  17,  30. 

Apr.  6-án  az  utolsók. 

Érkezés  a  palaenrktikiis  régiókból. 

Augusztus     28.  1906.  Amersfoort 

Szeptember  25.  1907.  Kumatipoort 

„  30.      „       Svaziland-Border 

Oktober  3.      „       Amsterdam 

,  5.      „       -Modderfontein 

10.      „  „         nagy  raj 

November       7.      .,       Flagstatf,  rajok 
Deczember     6.      ..        Hethulie,  csapatok. 

A  successivitás  mindenütt  látható 
Srebuhm    közismert    tételére    ezen  a  helyen 
még  nem  térek  ki. 

A  füsti  fecskére  vonatkozólag  már  most  a 
klimax  következik.  Kleinschmidt  Ottó  figyelmez- 
tetett arra.  hogy  az  a  Lulea-i  füsti  fecske,  mely 
fészkét  akkor  még  csak  építi,  a  mikor  e  faj 
fiókái  Gibraltárban  már  anyányiak,  az  utóbbitól 
fajilag  különbözik.  Egészen  helyes,  abban  a/. 
értebMuben,    hogy    niindkeJtö    binlo/iiai    Irirds 


Die  Verschiedenheit  ih.'r  Lage  der  Brut- 
und  Winterungsgebiete  ist  besonders  in  der 
Sukzessimtät  der  Ankunft  und  des  Abganges 
ausgesprochen,  nicht  minder  im  Überfliegen 
der  Sesshaften,  im  Früiijahr  früher  Anlangen- 
den, im  Herbst  der  später  Abziehenden.  Hier 
ist  der  Ausbau  in  Angriti"  zu  nehmen. 

Der  Ausbau  hat  auch  schon  begonnen.  In 
Pretoria  bildete  sich  ein  Koniiteç  für  Migra- 
tion u.  zw.  unter  dem  Präsidium  Dr.  J.  W.  B. 
Gunning,  als  Chairman,  F.  Thomsen,  Dr.  Gough 
und  dem  rührigen  A.  K.  Haagnrr  als  Sekretär. 
Es  ist  bestrebt,  zum  Teil  auf  Anregung  der 
K.  U.  0.  C,  die  Ornitliophaenolügie  zu  ent- 
wickeln und  gab  für  die  Jahre  1906  und 
1907  in  „The  Journal  of  the  South-African 
(ìrnithologists  Union.  Vol.  IV.  Nr.  2.  October 
1908",  nebst  einem  kurzen  Artikel  von  mir. 
ihren  ersten  Report  aus.  Mit  Ausnahme  der 
geographischen  Koordinaten  ist  die  Methode 
jene  der  K.  U.  0.  ('.  Für  die  Rauchschwalbe 
ergeben  sich  folgende  Elemente  (pag.  69)  : 

Aufbruch  ins  Palaearktikum. 

Das  ganze  Zugsbild  in  Moddrifantein  schon 
für  1908  von  A.  H.^.^gner: 

Mart.  1.  Das  erste  Massieren. 
Scharen  flogen  nach  Nord  ab  am  : 
Mart.  11,  17,  30. 
April  6.  die  Letzten. 

Ankunft  uns  dem  Palaearktikum. 

August     28.  1906  Ammersfoort. 

Sept.        25.  1907  Komatipoort. 

„  30.      „      Svaziland-Border. 

Oktober     3.      „      Amsterdam. 
„  5.      „      Modderfontein. 

10.      „  „         grosse  Schar. 

Noveinb.    7.       „      Flagstatf.    Schartn. 
Dezemb.    6.      „       Hetludic.  Massen. 

Die  Sukzessivität  ist  überall  ausgesprocluMi. 

Auf  Skiîhoh.ms  bfkaiiuten  Satz  gehe  ich  hier 
noch  nicht  ein. 

Hinsichtlich  der  Rauchschwalbe  folgt  nun 
die  Klimax.  Otto  Kleinschmidt  bemerkte  mir, 
dass  die  Rauchschwalbe  von  Luleä,  welche 
ihr  Nest  erst  baut,  wenn  die  Jungen  dieser 
Art  in  Gibraltar  schon  flügge  sind,  von  der 
letzteren  artlich  verschieden  ist.  Ganz  richtig, 
in  dem  Sinne,  dn.'is  beide  liioingische,  de.'^krijitiv 


XXX 


szerint  is  megicülönböztethetö  ala/:.  Hogyan  ér- 
tendő ezV 

A  füsti  fecske,  amint  alább  kézzelfogliatólag 
be  fogom  bizoiiyitaiii,  abszolút  fészekhü,  azaz 
mindig  a  légi  fészkét  foglalja  el.  Ezt  eddig 
minden  bizonyíték  nélkül  is  feliettük.  Ez  tehát 
a  fészkelühely  állandóságát  jelenti,  a  mely- 
nek sajátságaihoz  a  füsti  fecske  idomult. 
A  fentiek  szerint  a  füsti  fecske  a  telelő- 
ponthoz is  hü,  tehát  mindig  ugyanazon 
viszonyok  között  él  és  mozog,  a  melyek  mások 
Luleában  és  mások  Gibraltárban  és  a  melyek 
magán  a  madáron  is  megnyilvánulva,  mara- 
dandóak és  descriptive  kifejezhetők. 


Azt  hiszem,  hogy  ezen,  a  fajokat  és  alfajo- 
kat alkotó  befolyások  alig  vitathatók  és  ebben 
meg  van  okolva  KLEiNscHMmT  oly  sokakra 
nézve  kényelmetlen  eljárása. 

Itt  elhagyom  a  füsti  fecskét  és  áttérek  a 
piripióra,  Merops  apiaster  L.,  melyet  Sclater 
—   i.  h.  —  behatóan  tárgyal. 

Sclater  azt  mondja,  hogy  a  piripió  nyáron 
Dél-Európában  és  Közép-Ázsiában  él  s  ott 
májusban  költ.  A  telet  Dél-Afrikában  tölti  és 
ott  Scinteli  költ.  \  ajjon  ugyanazon  egyének 
költenek-e  egy  év  alatt  kétszer?  Ezt  nehéz 
volna  eldönteni.  Felteszszük,  hogy  a  Merops- 
nak  két  f;ija  van  :  egy  északi,  mely  Európá- 
ban él  májustól  miguszlnsif/  és  májusban  költ, 
és  egy  déli,  a  mely  októbertől  márcziusig  él  és 
költ  Dél-Afrikában.  A  költés  kétségbe  von- 
hatatlan beigazolást  nyert.  Eddig  azonban 
még  nem  sikerült  ezen  feltételesen  létezőnek 
vett  két  fajt  tollazata  alapján  egymástól  meg- 
különböztetni: az  mindkettőnél  teljesen  egy- 
forma. 

Hozzá  kell  tehát  látnom  a  kérdés  meg- 
oldásához. 

E  nehéznek  látszó  probléma  legegyszerűbb 
megfejtése  nem  áll  egyébből,  mint  kérdések 
sorozatára  adott  feleletekből.  A  kérdés  ez: 
miután  a  Merops  apiaster  északon  is,  délen 
is  igazi  vonuló  madár  és  ha  feltesszük,  hogy 
a  két  nagy  területen  két,  teljesen  egyforma 
tollazatú  faj  él.  hová  vonul  a  költés  befejezte 
ntán  Dél-Afrika  sajátos  Merops  apiastere? 
Dél-Európába  és  Közép-Ázsiába?  És  ha  igen. 
mit  csinál  ott?  N'agv  talán,  a  mint  azt  Sclater 


unterscheidbare   Formen  bilden.    Wie  ist  das 
zu  verstehen  ? 

Wie  ich  weiter  unten  handgreifiicli  bewei- 
sen werde,  ist  die  üauchscliwaüje  absolut 
nesttreii,  d.  h.  sie  bezieht  stets  ihre  alten 
Ntister.  Das  wurde  zwar  vorausgesetzt,  ohne 
jedoch  bewiesen  zu  werden.  Das  bedeutet 
also  Stabilität  des  Brutortes,  dessen  Eigen- 
heiten die  Jianchschwalbe  angejtasst  ist.  Nach 
(»beneiitwickeltem  ist  die  Rauchschwalbe  auch 
dem  Winterungspunkte  treu,  sie  lebt  und  be- 
wegt sich  also  stets  unter  denselben  Verhält- 
nissen, welche  aber  in  Luleá  andere  und  in 
Gibraltar  andere  sind,  sich  am  Vogel  selbst 
auch  manifestieren  und  deskriptiv  festhalten, 
aussprechen  lassen. 

Ich  glaube  dieser  Nachweis,  die  Art  oder 
Unterart  bildenden  Einflüsse  sind  kaum  an- 
fechtbar und  hierin  liegt  die  Berechtigung  für 
Kleinsch.nudts  vielen  so  unbequemes  Verfahren. 

Ich  verlasse  nun  die  Rauchschwalbe  und 
übergehe  auf  den  Bienenfresser  Merops  apia- 
ster L.,  dem  Sclater  a.  a.  0.  eine  eingehendere 
Würdigung  widmet. 

Sclater  sagt,  der  Bienenfresser  lebe  im 
Sommer  in  Südeuropa  und  Zentralasien,  dort 
brütet  er  im  Mai.  Er  verbringt  den  Winter  in 
Südafrika  und  brütet  dort  ebenfalls.  Sind  es 
dieselben  Individuen,  die  zweimal  im  Jahre 
brüten  ?  Das  könnte  man  schwer  entschei- 
den. Man  nimmt  hypothetisch  an,  dass  es 
doch  zwei  Arten  Merops  sind  :  eine  nördliche, 
welche  in  Eurojja  vom  Mai  bis  August  lebt 
und  im  Mai  brütet  ;  und  eine  südliche,  wel- 
ciie  vom  Oktober  bis  März  in  Südafrika  lebt 
und  brütet.  Das  Brüten  ist  ganz  unzweifel- 
haft erwiesen  Es  ist  aber  noch  nicht  gelun- 
gen diese  hypothetischen  Arien  nach  dem  Ge- 
fieder  zu  unterscheideil,  dieses  ist  bei  beiden 
vollkommen  dasselbe. 

Ich  habe  nun  an  die  Lösung  der  Frage 
zu  schreiten. 

Die  einfachste  Lösung  dieses  schwierig 
scheinenden  Poblenies  ist  eine  Antwort  auf 
eine  Reihe  von  Fragen.  Die  Fragen  lauten  : 
Nachdem  Merops  apiaster  im  Norden  und  im 
Süden  ein  echter  Zugvogel  ist  und  wenn 
zwei  Arten  mit  identischem  Gefieder  für  jedes 
Grossgebiet  vorausgesetzt  werden,  wohin  zieht 
der  für  Südafrika  als  besondere  Art  ange- 
nommene Merops  apiaster  nach  beendeter 
Brut?  Nach  Südeuropa  und  Zentralasien?  Was 


XXXI 


mef^koczkáztatja,  Közép-Afrikába  vonul  V  Mi 
lyen  itt  a  klimatikus  viszony  ? És  váj- 
jon hová  vonul  az  Észak  sajátos  faja,  miután 
Európában  és  Közép-Ázsiában  befejezte  a 
költést?  Talán  I)él-Afiikál)a,  a  IkjI  azidö- 
tájt  a  déli  faj  éppen  költeni  kezd,  és  mit 
csinál  ott"?  Xem  ismerek  az  irodalomból 
egyetlen  egy  adatot  sem,  a  mely  a  mi  terü- 
tetünkröl  eredve,  meddő,  esetleg  kóborló  piri- 
pióról  szólna.  Nyilvánvaló  tehát,  hogy  ez  az 
út  csak  zűrzavarhoz  vezet  s  igy  én,  a  helyett, 
hogy  ezen  az  úton  haladnék  tovább,  inkább 
a  Merops  apiaster  L.  vonulási  viszonyainak 
keltezett    adatait   teszem    vizsgálat    tárgyává. 


Fölvowdás  délről  pszahiak. 

Indulás  a  Fokföldről. 

Márczius  (keltezett  adat  nincs)  Sci,aterA\'.  L. 

ElörenyomulÚ!<  : 

fiibraltcir  Howard  Irev  S  adatának  középér- 
téke ápr.  ti. 

Smyrna  Mommsen  Jhrb.  3  adatának  középér- 
téke ápr.   14. 

Attica  MojiMSEN  Jhrb.  'á  adatának  középér- 
téke ápr.  18. 

Spalato  KoLOMB.iTovic  5  adatának  középér- 
téke ápr.  18. 

M<'ií;yar(»rszág. 

.Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ. 
I'aloiia  6  adat  középértéke  á])r.  18. 

Kupinoro       í")     „  „  „     25. 

Temeskuhiii  ÍJ..  „  máj.     ."). 

Cs.-Somorja  4     „  „  n      1'^- 

Oroszország. 

Kiew  Kessler  6  adatának  középértéke  má- 
jus  15. 
Egyes  adatok  : 
GüBEi,  május  80. 
„Oroszország"  június  iî. 

Az8ia. 

Altai  május  12. 
Kaukázas't  itijatok,  Raddr  : 
.Vpriiis  15.  május  1,  május   17. 


macht  er  denn  dort?  Oder,  wie  Sci.atur  ver- 
mutet, nach  Zentralafrika?  Wie  verhält  sich 
hier  der  klimatische  Kalkül  ?  —  —  limi  wo- 
hin zieht  denn  die  für  den  Norden  vorausge- 
setzte andere  Art,  nachdem  sie  in  Europa 
und  Zentralasien  ihre  Brut  beendet  hat?  Nach 
rtüdaiVika,  wo  damals  die  vorausgesetzte  süd- 
afrikanische Art  zu  brüten  anfängt,  und  was 
macht  sie  denn  dort  ?  Mir  ist  aus  der  Lite- 
ratur keine  Angabe  bekannt,  welche  aus  un- 
seren Gebieten  stammend,  nicht  brütende, 
vielleicht  umherschweifende  Bienenfresser  er- 
wähnen würde.  Dieser  Weg  fiiiirt  zu  einem 
Wirrsal,  das  ist  offenbar,  und  statt  auf  die- 
sem Wege  weiter  zu  schreiten,  will  ich  lieber 
die  Zugsverhältnisse  des  ^íerops  npnnstor  L. 
auf  Grund  datierter  Angaben  prüfen. 

Aufzufj  ro'ii  Snd  nach  Nord. 

Aufbruch  aus  der  Kapkolonie: 

2Iärz   (datierte  Angaben  fehlen),   nach  W. 

L.    ScL.^TER. 

Vordringen  : 

Gibraltar,  Mittel  ß.  Ajiril,  aus  S  Daten  von 

Howard  Irby. 
Smyrna,    Mittel     14.    April,    aus    8  Daten, 

MoMMSKN  Jhrb 
Attica,  Mittel  IS.  April,  aus  3  Daten,  Mo.vimsex 

Jhrb. 
Spalato,  Mittel  18.  April,  aus  5  Daten  von 

KoLOMBATOVIC. 


Ungarn,  K  ü.  0.  C. 

Faloita,       Mittel  18.  .-Vjiril,    G  Daten. 
Kupiiiovo,      „       25.       „       5 
Temeskuhin,  ,         5.  ]\Iai,     11 
Cs-  Somorja,  „       13.     „         4       , 


RiiSisland. 

Kieic,  Mittel   15.  Mai.  B  Daten,  Kkssi.hk. 

Einzelne  Daten: 
GöBEL,  3(J.  Mai. 
, Russland ",  3.  Juni. 


Asien. 

Altai,  12.  Mai. 

Kankasische  Daten  von  Hadke: 
15.  April,   1.  Müi,   17.  Mai. 


XXXII 


Visszavonulás  északról  drììick. 

Diód  Zbyk  professzor  adatainak  középértéke 
augusztus  20.  Az  egész  vonulás  menete: 
aug.  15.  egynéhány:  aug.  17.  mindenütt 
sok  ;  aug.  26.  kb.  60,  az  utolsók. 

Gibraltar  Howard  Irby  adatain;ik  közép- 
értéke aug.  20. 

Spalato  KoLOMBATOvic  Giuro  adatainak  kö- 
zépértéke aug.  26. 

Nagy-Enyed,  Erdély,  fensik.  Csató  adatai- 
nak középértéke  szept.  9.,  négy  jó  szep- 
temberi adat. 

Kaukázus  Radde  szerint  okt.  8. 

Egyiptom  Brehm  E.  A.  szerint  okt    12. 

Érkezés. 
A  Kap-gyarmaton  szept.  24-től  okt.   10-ig- 

(  )tt  tartózkodik  Sclater  szerint  :  octobertől 
márciusig,  ez  után  fölvonulás   északnak    1.  f. 

Ha  ez  a  sorozat  nem  is  nevezhető  ideális- 
nak, a  minek  az  az  oka,  hogy  nagyon  sok 
megfigyelő  nem  tesz  különbséget  ornithogeo- 
graphia  és  ornitiiophaenologia  közt,  ha  jól 
nevezi  is  meg  a  pontot,  nem  adja  meg  a 
megfigyelés  keltét  ;  egy  dolog  mégis  kétség- 
bevonhatatlannak tűnik  fel  előttem,  az  t.  i,,  hogy 
a  fokozatos  haladás  délről  északnak  és  fordítva 
tisztán  kivehető  és  semmi  olyat  nem  látni,  a 
mi  a  faj,  a  mely  leíró  elemeiben  nagyjában 
identikus,  felosztását  megindokolná.  És  miután 
a  feltevésnek  az  időbeli  mozzanat  nem  mond 
ellent,  és  ugyanazon  pár  másodszori  költésé- 
ben nem  találok  semmi  különöset,  nincs  alap 
arra  sem,  hogv  azt  abszolút  kizártnak  tartsuk. 


Sajátságos  csak  az,  hogy  a  Merops  apia- 
ster  kétszeres  költése  megoszlik  két  tartózko- 
dási helyén-  Ezt  természetesen  be  kell  még 
bizonyítani,  legelső  sorban  az  ivarszervek  álla- 
potának megvizsgálásával  az  északnak  illetve 
délnek  tartó  vonulás  alatt.  Az  ellene  vagy 
mellette  szóló  abszolút  bizonyítékra  alábl)  még 
visszatérek. 


Az  azonosság  abszolnt  bebizonyítása. 

A    füsti    fecske    és     a    piripió    kérdésének 

megfejtése    során    is    útban    áll    az  egyenlítő 

hogy  a  hasonlatnál  maradjak    —    mint  a 


Tíiidczug  von  Nord  nach  Süd: 

Diód,  Mittel  20.  August  von  Prof.  v.  Zeyk. 

Ganzes  Zniibild:  1").  Aug.  einige,  17.  Aug. 

überall  viele,   26.  August  zirka  60,  die 

Letzten. 
Gibraltar,  Mittel  20.  Aug.,  Howard  Irby. 

Spalato,  Mittel  26.  Aug.,  Giuro  Kolomatovic. 

Nagy-Enyed,  Mittel  9.  Sept.,  v.  Osato,  Er- 
dély Hochplateau,  4  sehr  gute  Sep- 
temberdaten. 

Kaukasus,  8.  Oktober,  Raüde. 

Ägypten,  12.  Oktober,  E.  A.  Brehm. 

Ankunft: 
Kapkolonie,  vom  24.  Sept.  bis   10.  Oktober. 

Aufenthalt  nach  Sclater  :  von  Oktober  bis 
März,  dann  Aufzug  nach  Norden,    wie  oben. 

Wenn  diese  Reihen  auch  nicht  ideal  ge- 
nannt werden  können,  was  seine  Ursache 
darin  hat,  dass  zu  viele  Forscher  keinen 
Unterschied  zwischen  Ornithogeographie  und 
Ornithophaenologie  machen,  den  Punkt  wohl 
benennen,  das  Tagesdatum  aber  nicht  an- 
geben, scheint  mir  eines  doch  unbestreitbar, 
dass  nämlich  die  Progression  von  Süd  nach 
Nord  und  umgekehrt  deutlich  ersichtlich  ist 
und  wir  nichts  wahrnehmen,  was  die  Teilung 
der  Art,  die  hüben  und  drüben  in  ihren  de- 
skriptiven Elementen  identisch  ist,  begründen 
könnte.  Und  nachdem  der  zeitliche  Moment 
der  Anahme  nicht  widerspricht,  die  zweite 
Brut  derselben  Paare  nichts  Seltenes  ist,  ist 
auch  kein  Grund  vorhanden,  dieselbe  absolut 
auszuschliessen. 

Als  Eigenheit  bleibt  der  Umstand,  dass  die 
zwei  Brüten  bei  Aierops  apiaster  auf  beide 
Aufenthalt sgehiete  verteilt  wären.  Freilich  will 
das  bewiesen  werden,  u.  zw.  zunächst  durch 
die  Untersuchung  des  Zustandes  der  Ge- 
schlechtsorgane zur  Zeit  des  Aufbruches  nach 
Nord  und  bezw.  nach  Süd.  Den  absoluten 
Beweis  für  oder  wider  werde  ich  weiter  un- 
ten berühren. 

Dei"  abs<»lMte  Heweis  der  Identität. 

Auch  in  der  ganzen  Behandlung  der  Rauch- 
schwalbe und  des  Bienenfressers  liegt  die 
Frage  des  Aequators    —  um  beim    Gleichnis 


XXXITÎ 


vágányokon  átfektetett  gerenda.  Mielőtt  azon-    I 
ban  eltakarításához  fognék,    van    néhány  szó    | 
mondani  valóm  —  az  azonosság  jelentőségé- 
ről a  vonulás  szempontjából. 

Mitnhogy  a  madarak  vonulása  haladó,  foly- 
tonos, jó  részt  gyorsan  lefolyó  mozgási  jelen- 
ség, a  mely  az  éj  leple  alatt  rejtve  marad 
az  ember  szeme  előtt,  hallással  pedig  csak 
szűk  korlátok  között  követhető,  ezért  az  egyik 
adott  ponton  megfigyelt  vonuló  madárnak  azo- 
nossága egy  távolabb  fekvő  ponton  mindig  nyílt 
kérdés  volt,  a  melylyel  szemben  tehetetlen  volt 
a  megfigyelő.  Abszolút  értékű  bizonyíték  soha 
sem  volt  nyerhető.  E  téren  tehát  csak  gyani- 
tás  uralkodott,  a  mi  inkább  zavart  okozott, 
semhogy  megvilágította  volna  a  kérdést. 


Pedig  az  azonosság  kérdése  az  ornitho- 
phaenologia  terén  igen  nagy  fontosságú,  me- 
lyet nem  lehet  olyan  tételekkel  megfejteni, 
a  milyen  pl.  SEEBOHM-é,  a  mely  szerint  azok 
a  madarak,  a  melyek  télen  a  legmélyebben 
fekvő  déli  pontokra  vonulnak,  költés  czéljá- 
ból  nyáron  a  legmagasabb  északra  vonulnak- 
(V.  ö.  ScLATER  i.  h.  p.  16.  [4.]).  A  megfejtés 
hiánya  annál  inkább  érezhető,  minél  ponto- 
sabb meghatározásra  van  szükségünk  a  vonu- 
lás megértése  végett  a  költő-  és  telelőállo- 
másokra vonatkozólag. 

ScLATER  eljárása,  midőn  a  Fokföldön  meg- 
jelenő európai  füsti  fecskét  „Emjlish  Swallow"- 
nak  nevezi,  még  nem  megfejtés,  mert  bár  a 
faj  azonos,  felmerül  a  Iionnan  ?  kérdése.  A 
Fokföldön  megjelenő  füsti  fecske  épp  ily 
joggal  „Hungarian,  German  vagy  Russian 
Swallow "-nak  volna  nevezhető.  Ez  azonban 
nem  megyén. 

A  megfejtés  —  eleinte  természetesen  kor- 
látok között  -  a  viborgi  Mortensen  gimná- 
ziumi tanítónak  azon  módszerében  áll,  melyet 
tisztán  a  vonulás  megfigyelésének  szolgála- 
tában először  ő  alkalmazott  és  ez  az,  hogy 
bizonyos  madárfajok  félig  már  anyányi  fiókáit 
könnyű,  megjelölt,  aluminium -lábgyűrükkel 
látja  el,  a  miről  jegyzéket  vezet.  Arra  az 
eshetőségre  számít,  hogy  az  anyányi  fiókák 
vonulásuk  közben  valahol  elejtetnek  és  erről, 
a  gyűrű  jegye  alapján,  Mortensen  értesül,  a 
mi  egynéhány  esetben  meg  is  történt.  Egy 
Aquila  XVI. 


zu  verbleiben  —  wie  ein  Balken  (|uer  über 
dem  Geleise.  Ehe  ich  aber  an  die  teilweise 
Wegräumung  dessell)en  schreite,  habe  ich 
einige  Worte  über  die  Bedeutung  der  Iden- 
tität für  die  Zugsforschung  zu  sprechen. 

Da  der  Zug  der  Vögel  eine  progressive, 
kontinuierliche  Bewegungserscheinung  ist,  wel- 
che meist  rapid  verläuft  und  sich  während 
der  Nacht  dem  menschlichen  Auge  entzieht, 
durch  das  Ohr  nur  in  beschränktem  Grade 
verfolgt  werden  kann,  ist  die  Identität  der 
auf  einem  gegebenen  Punkte  beobachteten 
Zugvögel  auf  weiteren  Punkten  stets  eine 
offene  Frage,  der  gegenüber  der  Beobachter 
hilflos  dastand.  Ein  absolut  giltiger  Beweis 
konnte  eigentlich  nie  erbracht  werden.  Streng 
genommen  gab  es  auf  diesem  Gebieie  nur 
Vermutungen,  welche  mehr  verwirrten  als 
aufklärten. 

Die  Frage  der  Identität  ist  aber  auf  ornitho- 
phaenologischem  Gebite  von  höchster  Bedeu- 
tung, und  Sätze,  wie  jener  Seebohms,  dass 
jene  Vögel,  die  im  Winter  am  weitesten  nach 
Süden  gehen,  im  Sommer  am  weitesten  nach 
Norden  vordringen,  um  zu  brüten  (vergi. 
ScLATER  a.  a.  0.  p.  16  [41),  lösen  sie  nicht  Der 
Mangel  der  Lösung  macht  sich  umso  fühl- 
barer, je  feinere  Bestimmungen  wir  hinsicht- 
lich der  Brut-  und  Winterungsgebiete  zu 
machen  hätten,  um  dem  Wesen  des  Zuges 
beizukommen. 

So  wie  ScLATER  verfährt,  dass  er  die  am 
Kap  erscheinende  europäische  Rauchschwalbe 
„English  Swallow"  nennt,  bedeutet  es  keine 
Lösung,  weil  trotz  der  Identität  der  Art  die 
Frage  :  woher  ?  offen  bleibt.  Man  könnte  die 
am  Kap  erscheinende  Rauchschwalbe  ebenso 
gut  „Hungarian,  German  oder  Russian- 
Swallow"  nennen.  So  geht  die  Sache  nun 
einmal  nicht. 

Die  Lösung  liegt  —  freilich  erst  in  be- 
schränkter Ausdehnung  —  in  dem  Verfahren, 
welches  der  dänische  Gymnasiallehrer  Mor- 
tensen in  Viborg,  ganz  im  Dienste  der  Zugs- 
beobachtung als  erster  angewendet  hat  und 
welches  darin  besteht,  dass  er  die  halbflüggen 
Nestlinge  von  geeigneten  Vogelarten  mit  leich- 
ten Aluminium-Fussringen,  welche  entspre- 
chend gezeichnet  sind,  versieht,  und  darüber 
ein  Verzeichnis  führt.  Er  verlässt  sich  auf 
den  Zufall,  dass  die  flügge  gewordenen  Nest- 
linge auf  ihren   Zügen  irgendwo  erlegt  wer- 

V 


XXXIV 


apró  récze  —  Anas  crecca  —  Irlandba,  egy 
vörös  kánya  mélyen  le,  Dél-Spanyolországba 
ment  stb.  A  Viborgban  és  Dél-Spanyolország- 
ban megfigyelt  madáregyén  azonosságának 
abszolút  bizonyítéka  az  ahiniinium-gyürü. 


MoRTENSEN  methodusát  átvette  és  széles  ala- 
pon buzgón  alkalmazta  Thienemans  J.,a  rossitteni 
madán'árta  vezetője  (Észak-Poroszország,  Ku- 
rische  Nehrung).*  Egyik,  Weseram-ban  meg- 
jelölt gólyája  Magyarország  erdélyi  részében, 
Nagyszeben  közelében,  Keresztényszigeten 
esett  el.  Ez  egy  600  főnyi  gólyarajhoz  tar- 
tozott s  hat  nap  alatt  1200  km.-t  és  így  na- 
ponta kb.  200  km.-t  tett  meg.  Ez  a  gólya  az 
őszi  vonulás  határozott  ENy.  ->-  DK-i  irányát 
mutatja,  a  mit  megerősít  MoRTENSEN-nek  egy  a 
dániai  Vissingben  megjelölt  és  Erdély  dél- 
keleti szögletében,  Zabolán  elejtett  gyűrűzött 
gólyája  is.-  Rögtön  szemünkbe  ötlik,  hogy  a 
Weseram-Kereszténysziget-i  gyűrűzöl t  gólya 
igen  fontos  vonulási  elemel  jelent,  ilindenek- 
előtt  kétségtelen  a  madár  azonossága.  Az  irány 
—  tehát  nem  az  út,  mert  ez  más  kérdés  — 
ENy -►DK-i  voltát  éppen  az  azonosság  erő- 
síti meg. 

A  600  főnyi  raj  egy  adott  vidék  gólyái- 
nak azon  sajátságára  látszik  utalni,  hogy 
összeverődnek  és  egyidejűleg  indulnak  útnak. 
Hogy  a  jelen  esetben  a  rajt  törzsnek  kell-e 
tarfanunk,  az  még  bizonytalan,  ha  pedig  annak 
vesszük,    az  a  távolabb   fekvő   kérdés  merül 


'  Túlbuzgó,  vagy  talán  inkább  tolakodó  német- 
országi madárvédök  megbotránkoznak  a  gyürüzési 
kisérletek  fölött,  úgj'  azonban,  hogy  az  nem  meggyőző, 
mert  nem  is  őszinte.  Lehet  különben,  hogy  ők  a  ma- 
darak láhgyürüit  látva,  az  emberek  lábhékóira  gon- 
dolnak, a  melyek  a  madarak  gyüríljével  szemben, 
minden  esetre  kínoznak,  eltekintve  morális  oldaluktól, 
főként  azért,  mert  vasból,  tehát  neh  z  fémből  valók. 
A  madarak  lábgyürűje  ezzel  ellentétben  könnyű  alu- 
miniumból  készül.  A  hozzánk  került  gyűrűzött  lábak 
erőszakos  hatásnak  semmi  nyomát  sem  mutatják. 

''  V.  ö.  Thtrnemann  J.  :  „Vogelwarte  Rossitten" 
Omith.  Monatsberichte  von  Reichenow  X.  1902.  p.  158., 
továbbá  specziálisan  a  fehér  gólyára  vonatkozólag: 
Schenk  J.:  ,Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches  in 
Ungarn".  A  német  ornithologusok  egyesületének  1908. 
évi  danzigi  nagygyűlése  elé  terjesztve.  Journ.  f.  Omith. 
1909.  pag.  89—98. 


den  und  Mortensen,  auf  Grund  der  Bezeich- 
nung des  Hinges,  Nachricht  erhält,  was  auch 
in  manchen  Fällen  eingetrorten  ist  Eine 
Krickente  —  Anas  crecca —  ging  nach  Irland, 
ein  roter  Milan  tief  nach  Südspanien  u.  s.  f. 
Der  Aluminiuinring  bildet  den  absoluten  Be- 
weis der  Identität  des  Vogels  (Individuums) 
von  Viborg  und  von  Südspanien. 

MoRTENSBNs  Methode  wurde  durch  J.  Thienk- 
MANN,  den  deutschen  Vogelwart  von  Rossitten 
in  Nordpreussen  an  der  Kurischen  Nehrung, 
adoptiert  und  mit  grösstem  Eifer  in  ausge- 
dehnterem Masse  angewendet.*  Einer  seiner 
Störche,  in  Weseram  gezeichnet,  wurde  bei 
Kereszténysziget  in  der  Nähe  von  Nagyszeben 
im  siebenbürgischen  Teile  Ungarns  erlegt, 
nachdem  er  in  sechs  Tagen  eine  Strecke 
von  nahezu  tausendzweihundert  Kilometer, 
mithin  täglich  zirka  zweihundert  Kilometer 
zurückgelegt  hat  und  einer  Schar  von  zirka 
600  Störchen  angehörte.  Dieser  Storch  mar- 
kiert genau  die  Zugsrichtung  im  Herbst  von 
NW  nach  SO,  was  auch  durch  Moktenbens 
Ringstorch  von  Vissiug  in  Dänenmark,  wel- 
cher in  südöstlichsten  Winkel  des  sieben- 
bürgischen Ungarn,  in  Zabola  erbeutet  wurde, 
bestätigt  wird.^  Es  springt  sofort  in  die 
Augen,  dass  der  Fall  des  Ringstorches  : 
Weseram-Kereszténysziget  höchst  w'ichtige 
Zugselemente  enthält  oder  andeutet.  Vor  allem 
ist  die  Identität  des  Vogels  über  jeden  Zwei- 
fel erhaben.  Die  Richtung  —  nicht  der  Weg, 
denn  das  ist  eine  andere  Frage  —  NW — SO 
ist    eben    durch    die   Identität   erhärtet.   Die 

'  Übereifrige  oder  mehr  aufdringliche  Vogel- 
schützler  in  Deutschland  erregen  sich  über  das  Ring- 
experiment auf  eine  Art,  welche  nicht  überzeugend, 
weil  auch  kaum  aufrichtig  ist.  Es  ist  übrigens  mög- 
lich, dass  ihnen  bei  ihren  Betrachtungen  über  den 
Fussíín^  für  Vögel  die  Fussse/ieWen  für  Menschen 
vorschweben,  welche  im  Gegensatz  zu  jenem  der 
Vögel  allerdings  quälen,  u.  zw.  abgesehen  von  der 
moralischen  Seite,  hauptsächlich  darum,  weil  sie  von 
Eisen,  also  einem  schweren  Metall  sind,  wohingegen 
der  Vogelring  aus  leichtem  Aluminium  geformt  wird. 
Die  uns  zugegangenen  beringten  Vogelfüsse  zeigen 
keine  Spur  von  traumatischen  Defekten. 

-  Vgl.  J.  Thienemann  ;  „Vogelwarte  Rossitten", 
Ornith.  Monatsberichte  von  Reichenow.  X.  1902,  p. 
158,  ferner,  speziell  auf  den  weissen  Storch  bezüg- 
lich. Schenk  J.  ,üer  Frühjahrszug  des  weissen  Stor- 
ches in  Ungarn".  Vorgelegt  der  Deutsch.  Ornith.  Ges. 
auf  deren  Jahresversammlung  in  Danzig  1908.  Journ. 
f.  Ornith.  Januarheft  1909.  p.  89-98. 


XXXV 


még  fel,  hogy  a  szúbant'orgó  gyűrűzött  gtilya, 
a  mely  egyedül  indult  útnak,  niegtalálta-e  saját 
törzsét,  vagy  egy  más  ra^jhoz  csatbikozott-e  ? 
A  két  pont  közötti  vonulás  iránya  a  légvonalra 
vonatkozik  ;  mig  az  utat  kanyarogva  is  meg- 
tehették és  így  tovább.  Annyi  bizonyos,  hogy 
ez  a  methodus  eredményesen  bevált,  tudomá- 
nyos szempontból  követendő  és  igy  fejlesz- 
tendő is. 


Mi  sem  természetesebb,  mint  az,  hogy  a 
Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ  is  a 
búvárok  sorába  lépett,  hiszen  kézenfekvő  do- 
log, hogy  e  jelentős  kísérletek  minél  több 
ponton  és  lehetőleg  a  területeket  keresztező 
zónákon  hajtandók  végre,  mert  a  pontos  ered- 
mény ettől  lényegesen  függ.  Erre  vonatkozólag 
nagyon  jellemző  régi  barátomnak,  Reichenow- 
nak  1908  szept.  7-én  kelt  levelének  következő 
pontja:  „Nagyon  örülök,  hogy  Ti  is  különös 
figyelemmel  fordultatok  a  gólyavonulás  vizs- 
gálata felé.  Nagyon  hálás  terület  ez.  A  Ma- 
gyarországon, Németországban  és  Dániában 
megindult  kísérletektől  rövidesen  a  gólya  vo- 
nulási viszonyainak  teljes  megismerését  vár- 
hatjuk. Én  különben  azt  hiszem,  hogy  a  Német- 
ország nyugati  részében  —  kb.  Braunschweig 
vidékén  —  költő  gólyák  DNy-i  irányban  Észak- 
Afrikába  —  -"^Igir,  Marokko,  talán  Senegambia 
is  —  vonulnak."  Ez  tehát  a  gyűrüzési  kísér- 
letek feladata  s  egyúttal  figyelmeztetés  arra, 
hogy  a  megfigyeléseket  Európa  nyugati  részén 
is  meg  kell  kezdeni.  Keichenow  véleményének 
helyességét  támogatja  a  Berka-ban  —  a  Werra 
mentén  —  megjelölt  és  Spanyolországban  el- 
ejtett gólya.  ^ 


Nem  volt    szükség  sem  intézkedésre,    sem 
biztatásra  ;  Schenk  Jakab,  a  MKOK.  adjunktusa 


'  HOMETER  A.  F.  : 
1881.  p.  413. 


,Die   Wanderung    der   Vögel" 


Schar  von  600  Störchen  scheint  im  allgemei- 
nen auf  die  Eigenschaft  der  Störche  zu  deu- 
ten, sich  zu  versammeln  und  gleichzeitig  auf- 
zubrechen. Ob  dies  auch  in  unserem  Fall  als 
Stamm  aufgefasst  werden  soll,  steht  noch 
dahin  und  im  Falle  wir  es  annehmen,  stehen 
wir  vor  der  ferneren  Frage,  ob  der  behan- 
delte Ringstorch,  der  allein  aufbrach,  seine 
Stamraesgenossen  unterwegs  aufi'and,  oder  ob 
er  sich  einer  anderen  Schar  angeschlossen 
hat  ?  Die  Richtung  ist  zwischen  beiden  Punk- 
ten in  der  Luftlinie  genommen,  der  Weg 
zwischen  beiden  Punkten  kann  aber  auch 
Krümmungen  gemacht  haben  u.  s.  f.  Sicher 
ist  aber,  dass  diese  Methode  fruchtbar,  wissen- 
schaftlich fördernd  ist,  daher  entwickelt  wer- 
den soll. 

Nichts    ist   natürlicher,    als  dass    auch  die 
königl.  U.  0.  C.   in  die  Reihe   der  Forscher 
eintrat,  da   es  ja   auf   der  Hand   liegt,   dass 
diese  bedeutungsvollen  Versuche  an  je  mehr 
Funkten  und  möglichst  nach  Zonen,    welche 
Gebiete  durchqueren,    gemacht    werden  müs- 
sen,   denn    davon    hängt    das    gute    Resultat 
wesentlich    ab.    In  dieser   Richtung   ist  eine 
Stelle    des    Briefes    meines    alten    Freundes 
Reichenow   vom    7.  Sept.   1908   sehr  bezeich- 
nend. Sie  lautet  :  „Es  freut  mich,  dass  auch 
ihr    euch    der    Erforschung    des    Zuges    des 
Storches   speziell  zugewendet   habt.   Das  ist 
ein    dankbares  Feld.    Bei  den  gemeinsam  in 
Ungarn,  Deutschland    und    Dänemark   unter- 
nommenen Versuchen  werden  wir  bald  voll- 
ständige  Klarheit  über   die  Zugsverhältnisse 
des  Storches  erwarten  dürfen.  Übrigens  ver- 
mute ich,   dass   die   im  westlichen    Deutsch- 
land brütenden  Störche,  z.  B.  aus  der  Gegend 
von  Braunschweig  südwestlich  nach  Nordafrika 
ziehen  —  Algerien,  Marokko,  vielleicht  Sene- 
gambien."  Eine  Aufgabe  für  das  Ringexperi- 
ment  und   ein   Fingerzeig   die   Beobachtung 
auch    nach    dem    Westen   Europas    zu    ent- 
wickeln.    Die     Richtigkeit     der     Vermutung 
Reichenows  wird  übrigens  durch  den  gezeich- 
neten Storch  von  Berka  a.  d.  Werra,  der  in 
Spanien  erlegt  wurde,  unterstützt.' 

Es  kostete  weder  eine  Verfügung,  noch  ein 
aneiferndes  Wort,  denn  Adjunkt  J.  Schenk 
der  K.  U.  0.  C.    brannte    förmlich    von    Be- 


'    HOMEYER   A.    F. 

1881,  p.  413. 


,Die  Wanderungen  der  Vögel". 


XXXVI 


valóban  lelkes  hévvel  1908-baii  megkezdte  a 
jelöléseket. 

Az  1908/09.  évi  „gyürüzési  campagne" 
eredménye  a  következő  volt:  (Lásd  a  térképet 
Tab.  ^  és  a  schémát  Tab.   11.) 

I.  csoport.  Ciconia  ciconia  L.  —  fehér  gólya. 

1.  Cerva  Frigyes  által  1908  június  18-án 
Ürbö  pusztán  a  15.  számú  gyűrűvel  megjelölt 
példányt  1908  szept.  25-én  lioltan  találták 
meg  Vitojevei-ben,  Kragujevac  kerület,  Szerbia. 

2.  Schenk  Jakab  adjunktus  által  1908  júl. 
10-én  Hídvéjien  a  209.  sz.  gyűrűvel  megjelölve. 
Elejtetetett  1909  január  30-án  Seaforthhan, 
Himeville,  Polela  kerület,  Natal,  Dél-Afrika; 
ez  tehát  átrepülte  az  egyenlítőt. 

3.  Schenk  Jakab  adjunktus  által  1908  júl. 
8-áu  Egriben  a  293.  sz.  gyűrűvel  megjelölve. 
Elejtetett  1909  április  5-én  Jeruzsálemben. 
Schmitz  Ernő  atya,  kiváló  ornithologus  tudó- 
sítása szerint  e  példány  egy  kb.  4000  főnyi 
rajhoz  tartozott.  Minden  bizonynyal  visszatérés 
közben  esett  el.  (L.  alább). 

Mielőtt  tovább  mennék,  végezni  akarok  e 
három  fehér  gólyával  s  le  akarom  vonni  belőlük 
a  következtetést. 

A  mellékelt  térképen  és  a  pontok  és  irá- 
nyok eloszlását  jobban  feltüntető  nagyobb 
schémán  azt  látjuk,  hogy  az  ürböi  15.  számú 
gólya  a  szerbiai  Vitojevci  felé  vonulva,  DDK-i 
irányban  haladt.  Ezt  az  irányt  látjuk  Egri  és 
Jeruzsálem  között  is.  Ezek  pontosan  egybe- 
esnek azon  irán}'okkal,  a  melyeken  Thiene- 
MANN  loeserami  és  Mortensen  vis-úngi  gólyája 
haladt. 


íme,  hirtelen  kialakult  előttünk  a  vonulás 
egy  gyönyörű  képe. 

Minthogy  mi  magyarok  összes  vonulási  ada- 
tainkat évről-évre  földolgozzuk,  már  most  is- 
merjük a  tömegesen  vonuló  fajok  bizonyos 
sajátságait,  melyeket  Schenk  Jakah  találóan 
„vonulási  típus' -naik  nevez. 

E  helyen  lehetőleg  tisztázni  akarom  a  ,vo- 
nidási  típus"  fogalmát. 

Minthogy  összes  földolgozásaink  tanúsága 
szerint  világosan  látható,  hogy  a  magyar- 
országi vonuló  fajok  a  terület  orographiai 
alakulataihoz  alkalmazkodnak,  ezen  az  alapon 


geisterung  für  die  Aufgabe  und  es  begannen 
die  Bezeichnungen  im  Jahre  1908. 

Das  Resultat  der  ersten  „Ringkampagne", 
also  1908/9,  gestaltete  sich  wie  folgt  (sie lie 
die  Karte  -1  und  das  Schema  B)  : 

Gruppe  I.  Ciconia  ciconia  L.,  weisser  Storch. 

1.  Gezeichnet  mit  Ring  Í5  am  18.  Juni  1908 
durch  Fkikdrich  Cerva,  auf  der  I  'rhii  Puszte. 
Tot  aufgefunden  am  25.  September  1908  in 
Vitojevci.  Bez.  Kragujevac  in  Serbien. 

2.  Gezeichnet  mit  Ring  209,  am  10.  Juli 
1908  in  Hidrrg  durch  Adj.  J.  Schenk.  Erlegt 
am  30.  Januar  1909  in  Seaforth,  Himeville, 
Bez  Polela,  Natal,  Südafrika  ;  überflog  also 
die  Linie  =  Äquator. 

3.  Gezeichnet  mit  Ring  293  am  8.  Juli 
1908  durch  Adj.  J.  Schenk  in  Egri.  Erlegt 
am  5.  Ajiril  1909  bei  Jerusalem:  laut  Mit- 
teilung des  ausgezeichneten  Ornithologen  P. 
Ernst  Schmitz  gehörte  das  Exemplar  einer 
grösseren  Schar  von  etwa  4000  Stück  an. 
Sicher  auf  dem  Rückzuge  begriiîen,  wie  weiter 
unten  folgt. 

Icii  vrill  nun,  ehe  ich  weiter  schreite,  diese 
drei  weissen  Störche  abhandeln  und  die  Kon- 
sequenzen ziehen. 

Wir  sehen  auf  der  beigegebenen  Karte  und 
dem  vergrösserten  Schema,  welches  die  Ver- 
teilung der  Punkte  und  Richtungen  deutlicher 
darstellt,  dass  der  Storch  15  von  l'rbö  nach 
Vitojevci  in  Serbien  ziehend,  eine  SSO  Rich- 
tung eingeschlagen  hat  ;  die  nämliche  Rich- 
tung ergibt  sich  im  ganzen  auch  zwischen 
Egii  und  Jerusalem,  also  genau  jene  Rich- 
tungen, die  auch  der  Thienemann-Storch  von 
Weseram  und  der  Mortensen-Storch  von  Vis- 
sing  einschlug. 

Es  entrollt  sich  uns  plötzlich  ein  wunder- 
bares Zugsbild  ! 

Da  Ungarn  seine  gesamten  Zugsdaten 
Jahr  für  Jahr  bearbeitet,  so  ergeben  sich 
schon  jetzt  für  die  ziehenden  Arten  gewisse 
Eigenheiten,  die  Jakob  Schenk  treffend  Zugs- 
typen nennt. 

Ich  will  nun  an  diesem  Orte  den  Begriff 
„Zugstypus"  möglichst  vollkommen  klarlegen. 
Da  unsere  sämtlichen  Bearbeitungen  deut- 
lich beweisen,  dass  die  Ungarn  besiedelnden 
Arten  sicli  den  orographischen  Verhältnissen 
des  Landes  anschmiegen,  habe  ich  auf  dieser 


XXXVII 


megrajzoltattani  Magyarország  régió-térképét, 
mely  azt  mutatja,  hogy  ;i  legnormálisabh  vi- 
szonyok között  a  legkorábbi  érkezési  adatok 
az  Alföldre,  a  következők  a  Dunántúli  dombos 
vidékre,  a  még  későbbiek  í]rdély  fensikjára, 
a  legkésőbbiek  pedig  Felső-Magyarország  ma- 
gas hegyvidékének  régiójára  esnek. 

A  régió-térkép  orographiai  alakulatait  a 
PoKORNY  Tódor  térképész  által  rajzolt  C  tábla 
mutatja. 

Önmagától  követk(V.ik,  hogy  az  a  vándorfaj, 
a  mely  Magyarországot  a  legteljesebben  szállja 
meg,  az  érkezési  adatok  fokozatosságát  te- 
kintve, egészben  megfelel  az  orographiai  jel- 
legnek. 

A  legklasszikusabb  faj,  a  mely  Magyar- 
ország egész  teriiletét  megszállja,  a  füsti  fecske 
—  Hirimdo  rustica  L.  E  faj  vonulási  typu- 
sát  a  I)  tábla  I.  térképe  mutatja,  a  hol  a 
színárnyalatok  fokozódása,  a  mely  az  érkezési 
adatok  kölcsönös  viszonyát  adja,  világos  ár- 
nyalattal indulva  =  legkorábbi  érkezési  ada- 
tok —  a  legsötétebbig  =  legkésőbbi  —  foko- 
zódnak, egészben  véve  pedig  az  orographiai 
jelleghez  simul,  v.  ö.  C  tábla. 

A  füsti  fecske  vonulási  tipusa  igy  valósá- 
gos vonulási  normális  típus,  a  melytől  a  többi 
fajok  tipusa,  a  biológiai  diszpoziczió  külön- 
bözőségének megfelelően,  többé-kevésbbé  kü- 
lönbözik. 

E  szerint  tér  el  a  normális  típustól  a  fehér 
gólya  —  Cicunia  ciconia  L.  —  vonulási 
típusa,  D  tábla  II.,  a  melynek  biológiai  disz- 
pozicziója  is  merőben  elüt  a  füsti  fecskéétől. 

Látjuk,  hogy  a  D  tábla  II.  térképén  a  leg- 
korábbi adatok  Erdély  délkeleti  zugába  es- 
nek, a  mit  a  földolgozóit  vomdási  adatokon 
kívül  az  is  bizonyít,  hogy  a  vonuló  madarak 
óriási  tömegei  ott  gyülekeznek  az  Olt  völgyé- 
ben és  a  határhegység  szorosaiban,  a  honnan 
a  tömegek  őszszel  DK-nek  vonulnak  tovább.  * 


Erdély  délkeleti  zuga  tehát  valóságos  be- 
vonulási ka])u.  Porta  Ciconiarum,  a  mint  ezt 
az  átvonuló  és  ott  megpihenő  tömegek  bizo- 
nyítják. 


'  V.  ö.  Schenk:    „Der    Frühjahiszu;;    des  weissen 
Storches  in  Ungarn",  Journ  f.  Uniith.  Januarheft  1909. 


Grundlage  die  Regionalkarte  Ungarns  entwor- 
fen, welche  zeigt,  dass  bei  den  normalsten 
Verhältnissen  die  frühesten  Ankunftszeiten 
auf  die  Tiefebene,  die  nächstfrühesten  auf  das 
Hügelland  jenseits  der  Donau,  die  nächtsfol- 
genden  auf  das  Hochplateau  von  Erdély  und 
die  spätesten  auf  die  Hochgebirgsregion  Ober- 
ungarns entfallen. 

Die  orographische  Unterlage  zur  Regional- 
karte zeigt  Tafel  C,  ausgeführt  vom  Karto- 
graphen Theodor  Pokorny. 

Es  folgt  nun  von  selbst,  dass  jene  Zug- 
vogelart, welche  Ungarn  am  vollkommensten 
besiedelt,  hinsichtlich  der  Abstufungen  der 
Ankunftszeiten  im  ganzen  dem  orographi- 
schen  Cliarakter  entsprechen  muss. 

Die  klassischeste  Art,  deren  Besiedlung  sich 
auf  das  Gesamtgebiet  Ungarns  erstreckt, 
ist  die  Rauchschwalbe  —  Hirundo  rustica  L.  — 
Den  Zugstypus  für  diese  Art  gibt  Tafel  D  I, 
wieder,  wo  die  Abstfuung  der  Farbentöne, 
welche  das  gegenseitige  Verhältnis  der  An- 
kunftszeiten mit  lichtem  Ton  —  früheste  — 
beginnend  zum  dunkelsten  —  späteste  — 
fortschreitend  geben,  schmiegen  sich  im  gan- 
zen dem  orographischen  Char;ikter  an. 

Der  Zugstypus  der  Rauchschwalbe  ist  ein 
echter  Normaltypus,  von  dem  es  dann,  der 
Verschiedenheit  der  biologischen  Disposition 
entsprechend,  Al)weichungen  gibt. 

Die  Art  der  Abweichung  vom  Nornialtypus 
gibt  der  Zugstypus  des  weissen  Storches 
—  Ciconia  ciconia  L.  —  Tafel  D  II,  dessen 
biologische  Disposition  von  jener  der  Rauch- 
schwalbe ganz  abweichend  ist. 

Wir  sehen,  dass  auf  der  Karte  D  II  die 
frühesten  Daten  auf  den  Winkel  des  südöst- 
lichen siebenbürgischen  Teiles  fallen,  was 
ausser  dtm  bearbeiteten  Zugsdaten  auch  die 
verzeichneten  riesigen  Ansammlungeil  des 
ziehenden  Vogels  im  Olt-Tale  und  den  Päs- 
sen des  Randgebiryes,  beweisen,  von  wo  die 
Massen  im  Herbste  nach  SO  weiter    ziehen.' 

Der  südöstlichste  Winkel  des  siebenbürgi- 
schen Teiles  bildet  also  eine  förmliche  Ein- 
fallspforte, eine  Porta  Ciconiarum,  wie  dieses 
wieder  durch  die  durchziehenden  und  rasten- 
den Massen  bewiesen  wird. 


'  Vergi.  Schenk  :  Der  Frühjahrszug  des  weissen 
Storches  in  Ungarn  etc.  Journ.  f.  Ornith.  1909.  Ja- 
nuarheft. 


XXXVIII 


IIa  már  most  figyelembe  vesszük  a  Jem- 
zsálembi'ii  1909  április  ò-én  elejtett  gyűrűs 
gólyát  is,  a  mely  nyilvánvalóan  már  vissza- 
térőben, a  tavaszi  vonulás  útján  volt,  úgy 
beigazolást  nyert  az  a  nézet,  hogy  az  éazalc- 
nyui/ati  irányban  fdvonuló  fehér  gólyák  nem 
repülnek  át  a  í'öldközi-tcngeren,  hanem  Jeru- 
zsálem irányában  a  keleti  part  mentén  kitér- 
nek- Ezt  megerősítik  azok  az  adatok  is.  a 
melyeket  főtisztelendő  Schmitz  Ernő,  a  jeru- 
zsálemi Szent  Pál  hoszpiczium  igazgatója  szí- 
vességének köszönhetek,  a  ki  1909  május 
1-én  kelt  levelében  ezeket  írja:  „Az  1909 
április  5-én  d.  u.  3  órakor  délnyugatról  ér- 
kező ^  és  a  Mamilla-tó  vízben  gazdag  vidékén 
—  a  városi  fal  nyugati  részén  —  leereszke- 
dett gólyák  főtömege  éssakkeleti  és  éázak- 
északkeleti  irányban  vonult  tovább  és  csak 
kisebb  csapatok  vettek  inkább  északi  irányt 
a  Scopus  felé.  De  a  következő  napokon  is 
megfigyeltünk  ugyanazon  irányban  megjelenő 
és  tovavonuló  kisebb  csapatokat.  "  ■* 


Ha  Jeruzsálem  fekvését  tekintjük,  azt  lát- 
juk, hogy  a  vonulás  irányát  befolyásolja  a 
Földközi  tenger  keleti  partja,  hogy  tehát  a 
vonulás  iránya  megfelel  Schmitz  igazgató  úr 
adatainak. 

Ennyit  mondhatunk  pozitív  alapon  a  fehér 
gólya  tavaszi  felvonulásáról  Európa  keleti 
részében. 

Áttérek  már  most  az  őszi  vonulásra. 

Dániára  és  Németország  északi  részére 
vonatkozólag  a.Vissing— Zabola  és  Weseram — 
Keresztéit  y  sziget-\  adatok  irányadók,  a  me- 
lyek a  gyűrűzésí  kísérletek  által  megerősítve, 
nem  adnak  dkot  a  kételkedésre  a  fölött, 
hogy  a  kérdéses  gólyák  a  Magyarország  er- 
délyi részének  délkeleti  zugában  fekvő  Porta 
Ciconiarum  úthoz  tartoztak,  a  hol  a  gólyák 
őszszel  átvonuló  és  pihenő  tömegei  gyülekez- 
nek, a  melyek  a  Jeruzsálem  felé  vezető  irányt 
jelölik  meg,  hogy  onnan  talán  a  Nílus  völ- 
gyének nagy   „világútvonalához"  érjenek. 


A  szerbiai   Vitojevd-hew  holtan  talált  gólya 


'  Ez  a  Nilus  völgyére  mutat.  H.  0. 

-  Itt  is  megvan  tehát  a  succesivitás.  H.  (t. 


Wenn  wir  nun  den  am  ò.  April  1909  in 
Jerusalem  erlegten  Storch,  der  offenbar  schon 
auf  dem  Rückzüge  -  Frühlingszuge  begriffen 
war,  auch  herbeiziehen,  so  ist  die  Vermutung 
berechtigt,  dass  die  in  nordwestlicher  Bicli- 
tung  aufziehenden  ungarischen  weissen  Störche 
das  Mittelmeer  nicht  überfliegen,  sondern  in 
der  Richtung  Jerusalem,  das  Ostufer  nehmend, 
utnflieqen.  Dieses  bestärken  auch  die  Anga- 
ben, die  ich  der  Güte  des  Hw.  P.  Ernst  Schmitz. 
Direktor  des  kath.  Skt.  Paulus-Hospizes  in 
Jerusalem  verdanke,  welche  vom  1.  Mai  1909 
datiert,  wie  folgt  lauten  : 

„Die  Hauptmasse  der  Störche,  die  sich  um 
3  Uhr  Nm.  (am  -i.  April  1909)  von  Südwe- 
sten kommend'  in  der  wasserreichen  Gegend 
des  Mamillateiches  —  im  Westen  der  Stadt- 
mauern —  niederliess,  zog  nach  Nordosten 
und  Nordnordosten  weiter  und  nur  kleinere 
Gruppen  nahmen  eine  mehr  nördliclie  Rich- 
tung auf  den  Scopus  hin.  —  Aber  auch  in 
den  folgenden  Tagen  sind  kleinere  Züge  be- 
obachtet worden,  immer  in  derselben  Rich- 
tung erscheinend  und  abtliegend. "  * 

Wenn  man  die  Lage  von  Jerusalem  nimmt. 
so  ist  die  Zugsrichtung  vom  Verlaufe  der 
Ostküste  des  Mittelländischen  Meeres  bedingt, 
die  Zugsrichtung  also  der  Angabe  des  Herrn 
Direktor  Schmitz  entsprechend. 

Soviel  kann  über  den  Frühlingsuufzug  des 
weissen  Storches  im  östlichen  Gebiet  Europas 
auf  fester  Grundlage    ausgesprochen  werden. 

Wir  wollen  nun  den  Herbstzug  vornehmen. 

Für  Dänemark  und  den  nördlicheren  Teil 
Deutschlands,  sind  die  beiden  Fälle  Vissing — 
Zabola  und  Weseram — Kereszténysziget  mass- 
gebend, welche  durch  das  Ringexperiment 
erhärtet,  keinen  Zweifel  aufkommen  lassen, 
dass  die  Vögel  der  im  südöstlichen  Winkel 
des  siebenbürgischen  Ungarns  liegenden  Porta 
Ciconiarum  zusteuerten,  wo  sich  ja  auch  im 
Herbst  durchziehende  und  rastende  Storch- 
massen ansammeln,  die  die  Eichtung  andeu- 
ten, welche  gegen  Jerusalem  führen  kann, 
um  von  dort  zur  grossen  „Weltzugstrasse" 
des  Nil-Tales  zu  gelangen. 

Die  Richtung  des  Ringstorches  von  Viio- 
jevci  in  Serbien,  der  tot  aufgefunden  wurde, 


'  Deutet  auf  das  Nil-Tal,  0.  H. 

-  Also  auch  hier  die  Sukzessivitiit.  0.  H. 


XXXIX 


—  a  mint  azt  iiuir  niegenilítettem  —  nagy- 
jában szintén  a  délkeleti  vonulás  útjába  esik. 
Csak  most,  ezek  után  kerül  a  sor  a  Hid- 
véf/röl  eredő  sea  forth- i  —  Natal  —  magyar 
gólyára,  a  melylyel  pretoriai  kollegáinknak 
szövetségesi  kezet  nyújtottunk.  Ez  a  három- 
székmegyei szerény  helyről  származó  gólya 
minden  bizonynyal  szintén  a  Porta  Cicouia- 
rumon  át  a  Földközi-tenger  keleti  partján, 
lehet,  hogy  azután  a  Nilus  völgyén  vonult 
mind  tovább  és  tovább.  Annyi  bizonyos,  hogy 
csak  lehetőségről  és  valószínűségről  beszél- 
hetünk :  abszolút  értékű  bizonyítékunk  a  fehér 
gólya  hidrég  —  seaforthi  útjára  vonatkozólag 
nincs.  Egy  nagyfontosságú  mozzanat  azonban 
sziklaszilárdan  áll,  az  t.  i-:  hogy  gólyánk  az 
egyenlítőt  keresztezte.  És  hogy  ez  nem  csak 
véletlenség,  azt  bizonyítják  Thienemann  gyűrű- 
zött gólyái,  a  melyek  az  egyenlítőn  átrepülve 
Fort- Jameson  ig  és  le  a  Kalahári-sivatagig 
jutottak.  Nagy  jelentőségű  eredmény  ez  ! 


A  gólya  vonulásának  megbírálásánál,  a  mint 
kifejtettem,  egész  világosan  előtérbe  nyomulnak 
a  következetesen  végrehajtott  és  földolgozott  or- 
nithophaenologiai  megfigyelések,  kapcsolatban 
az  alumiiiiumgyürüzési  kísérletekkel  és  ha  az 
utóbbi,  a  dolog  természetéből  kifolyólag,  nem 
is  nyerhet  általános  alkalmazást,  ott,  a  hol 
alkalmazzák,  mégis  megfejtésekre  vezet,  olya- 
nokra, a  minőket  rövid  idő  előtt  még  nem  is 
sejtettünk  és  a  melyek  az  egész  jelenség 
helyes  megítélésére  fölvilágosítólag  hatnak. 


A  pretoriai  vonulási  bizottság  följegyzései 
szerint  a  fehér  gólya  felvonulása  a  bizottság 
területén  így  alakul  : 

1907-ben  : 

Szeptember   20  —  Komatipoort, 

„  26  —  Modderfontein, 

November       9  —  Stutterheira, 

9  ~  Flagstaff, 

17  —  Bethulie, 

,  23  —  Lake  Chrissie, 

„  24  —  Ermelo, 

Deczeniber    12  —  Kimberley. 

Megállapítható,  hogy  minél  nagyobb  mér- 
tékben   fejlesztik    délafrikai    barátaink    meg- 


fállt,  wie  schon  l)emerkt,  im  Ganzen  auch 
noch  in  die  südöstliche  Flucht. 

Und  erst  jetzt  kommt  der  ungarische  Storch 
von  Hidrég — Seaforth  in  Natal  an  die  Reihe, 
mit  dem  wir  eigentlich  unseren  Kollegen  in 
Pretoria  die  Hand  zum  Bunde  gereicht  ha- 
ben. Er  wird  ja  vom  bescheidenen  ungari- 
schen Dorf  Hidvég  im  Kom.  Háromszék,  wohl 
auch  durch  die  Porta  Ciconiarum  und  weiter 
längs  des  Ostufers  des  Mittelländischen  Mee- 
res fortgezogen  sein,  vielleicht  zog  er  längs 
des  Nil-Tales  weiter  und  weiter.  Eines  steht 
fest,  wir  können  über  Möglichkeiten  und 
Wahrscheinlichkeiten  nur  reden  :  absolut  gil- 
tige Beweise  haben  wir  hinsichtlich  des  We- 
ges des  weissen  Storches  Hidvég— Seaforth 
nicht.  Ein  hochwichtiger  Umstand  steht  aber 
felsenfest,  und  dieser  ist,  dass  unser  Vogel 
den  Äquator  durchquerte.  Und  dass  dieses 
kein  Zufall  ist,  das  beweisen  Thienemanns 
Ring- Störche,  die  den  Äquator  überfliegend, 
nach  Fort  Jameson  und  bis  in  die  Kalahari- 
Wüste  gelangten.  Eine  grosse  Errungenschaft  ! 

Bei  der  Beurteilung  des  Storchzuges,  wie 
ich  denselben  hier  entwickelt  habe,  tritt  die 
Bedeutung  der  konsequent  fortgeführten  und 
bearbeiteten  ornitho'phaeìiologischen  Beobach- 
tungen im  Vereine  mit  dem  Aluminium- King- 
experiment ganz  deutlich  zutage  und  wenn 
das  letztere  auch  der  Natur  der  Sache  ge- 
mäss keine  allgemeine  Anwendung  finden 
kann  :  dort,  wo  es  angewandt  wird,  führt  es 
zu  Lösungen,  welche  wir  vor  Kurzem  noch 
gar  nicht  geahnt  haben  und  die  auf  die  rich- 
tige Beurteilung  des  ganzen  Phänomens  klä- 
rend einwirken. 

Nach  den  Aufzeichnungen  des  Migration 
Committee  in  Pretoria  gestaltet  sich  der  Auf- 
zug des  weissen  Storches  im  Bereiche  des 
Committee  wie  folgt. 

Jahr  1907: 

20-  September  —  Komatipoort, 

26.           ,.  —  Modderfontein, 

9.  November  —  Stutterheim, 

9.           „  —  Flagstafl", 

17.           „  —  Bethulie, 

23.  „  —  Lake  Chrissie, 

24.  „  —  Ermelo, 
12.  Dezember  —  Kimberley. 

Jetzt  kann  schon  ausgesprochen  werden,  dass 
in  dem  Masse,  in  welchem  unsere  Südafrika- 


XL 


figyelő-hálózatukat  az  egyenlítő  felé  és  minél 
tovább  hatolunk  mi  az  ellenkező  irányban 
lefelé,  annál  több  megoldást  és  világosságot 
nyerünk  a  dologban. 

A  német  búvárok  legközelebbi  feladata  a 
fehér  gólya  vonulási  választóvonalának  meg- 
állaj/itása,  a  'mint  azt  Reichknow  gondolja. 

A  Merops  apiasterre  vonatkozó  megoldást 
az  aluminiumgyürűzési  kísérletek  adhatják 
meg  —  ha  sikerülnek. 

Magam  pedig  most  már  folytatom  az  1908- 
ban  gyűrűzött  madarak  listáját  csoportok  sze- 
rint, és  a  szükséges  megjegyzékekkel. 

A  következő  csoportba  a  dankasirály, 
Larus  ridibundus  L.  tartozik.  A  megtalált 
gyűrűzött  példányokról  szóló  eddig  ismert 
összes  adatok  a  velenczei  tó  nagy  költőtele- 
pén fészkelő  Larusokra  vonatkoznak,  a  me- 
lyeket MeszIíEny  tulajdonos  urak  támogatása 
mellett  Schenk  Jakab  és  Csörgey  Titus  láttak 
el  sirálygyűrűvel.  A  sorozat  igy  alakul  (lásd 
térkép  és  schéma)  : 

II.  csoport.  Larus  ridibundus  L. 
Dankasirály. 

1.  Az  1908  június  19-én  682.  sz.  gyűrűvel 
megjelölt  példány  1908  aug.  8-án  ejtetett  el 
Portogruaro  táján,  Velencze  ker.,  Olaszország. 

2.  1908  június  19- én  788.  sz.  gyűrűvel  meg- 
jelölt "példány  elejtetett  1908  decz.  2-án  a 
Volturno  folyón,  Volta  di  Corvo  mellett,  Ca- 
serta ker.,  Olaszország. 

3.  1908  június  19-én  678.  és  7Ü9.  sz.  gyű- 
rűvel megjegyzett  példány  elejtetett  Palermo- 
nál,  Sziczilia  szigetén,  1909  márcz.  16-án. 

4.  1908  június  19-én  692.  sz.  gyűrűvel 
megjelölt  példány  elejtetett  Moncalieri  mellett 
a  Po  mentén,  Turin  közelében,  1908  decz. 
16-án. 

Ez  a  sorozat  nagyon  jellemző  a  Larus 
ridibundusra,  már  a  mennyiben  a  magyar- 
országi telep  fekvésére  vonatkozik.  A  terje- 
dés iránya  határozottan  délnyugati  és  a  ten- 
ger, lehet,  hogy  az  Atlanti-oczeán  felé  tart. 
E  sirályfaj  egészen  sajátos  jellemvonása  az, 
hogy  népes  leiepei  a  fiókák  anyányivá  ser- 
dülése után  föloszlanak  és  a  madarak  elvo- 
nulnak, illetve  eltűnnek.  Hogy  hová?  azt  nem 
tudjuk  Ezt  a  kérdést  tárgyalás  alá  vették  az 
ornithologusok  1899.  évi  sarajevói  összcjöve- 


nisdien  Freunde  ihr  Beobachtungsnetz  gegen 
den  Äquator  weiter  entwickeln  und  wir  eben- 
falls in  entgegengesetzter  Richtung  vordrin- 
gen, stets  mehr  Lösungen,  mehr  Licht  be- 
vorstehen. 

Für  die  deutschen  Forscher  ist  die  nächste 
Aufgabe  die  Zugscheide  für  den  weissen 
Storch  im  Sinne  der  Vermutung  Keichknows 
zu  bestimmen. 

Für  Merojis  a/daster  liegt  die  Entscheidung 
ini  Aluminium-Kingexperiment  —  wenn  es 
glückt. 

Ich  habe  nun  die  Liste  unserer  im  Jahre 
1908  gezeichneten  Vögel  sammt  Bemerkungen 
fortzusetzen,  u.  zw.  gruppenweise. 

Die  nächste  Gruppe  ist  Larus  ridibundus 
L.  die  Lachmlive.  Die  zu  unserer  Kenntnis 
gelangten  Auffindungen  betrert'en  samt  und 
sonders  Nestlinge  der  grossen  Brutkolonie 
des  Velencze-Sees,  wo  Schenk  und  Csörgey 
von  Seite  der  Besitzer,  der  Herren  von  Mbsz- 
LENY  kräftigst  unterstützt,  die  Möveuringe  an- 
brachten. Die  Reihe  gestaltet  sich  wie  folgt 
(Siehe  Karte  und  Schema)  : 

Oruppe  II.  Larus  ridibundus  L. 
Die  Laclnnöve. 

1.  Gezeichnet  mit  Ring  682  am  19.  Juni 
1908;  erlegt  bei  Portogruaro,  Bez.  Venedig 
Italien,  am  8.  Aug.  1908. 

2.  Gezeichnet  mit  Ring  788  am  19.  .luni 
1908;  erlegt  am  2.  Dezember  1908  bei  Volta 
di  Corvo   am  Volturno,  Bez.  Caserta,  Italien. 

8.  Gezeichnet  mit  Ring  678  und  799  am 
19.  Juni  1908;  erlegt  bei  Palermo,  Insel  Si- 
zilien, am  16.  März  1909. 

4.  Gezeichnet  mit  Ring  692  am  19.  Juni 
1908;  erlegt  am  16.  Dezember  1908  bei  3Ijn- 
calieri,  am  Po,  nächst  Turin. 

Diese  Reilie  ist  für  Larus  ridibundus  höchst 
bezeichnend,  so  weit  es  nämlich  die  Lage 
der  ungarischen  Kolonie  betrifl't.  Die  Rich- 
tung der  Verbreitung  scheint  entschieden  eine 
südwestliche  zu  sein  und  dem  Meere,  mög- 
lich auch  dein  Atlantischen  Ozean  zuzustre- 
ben. Eine  ganz  eigene  Erscheinung  dieser 
Move  ist  es,  dass  sich  ihre  volkreiche  Kolo- 
nie nach  dem  Flüggewerden  der  Jungen  so- 
fort auflöst  und  die  Vögel  fortziehen,  eigent- 
lich verschwinden,  wohin?  das  war  unbekannt. 
Diesen  Umstand  machte  die  Zusammenkunft 
der  (Jrnitiiologen  in  Sarajevo  —  1899  —  zum 


Fehér  gólya       Q  Ô  O  We'ssar  Starch 

Kanslês  gem       -O-        -Ô-        O-  Lòffelreiher 

Östókös  gém       9  Ô  *  Schopfreiher 

ArÍM  Xi,.  Seep. 

Bakcsó  <^  <>  O  Nachfreiher 

Ösnka  siréiy       0  û  O  Lachmàre 

*      LjruíndiOünduU. 

Füsti  fecske       $  ô  O  Rauchschwalbe 


«tos;  CTOCCff'îfl«  lÉfi^^-EStETlMUlurFTtT  BUOWiST 


AQUILA.  TOM.  XVI.  1909. 


TAB    B 


AQUILA,  TOM.  XVI.  1909. 


TAB.  C 


ji_  _ „  __. 'i-P--:^^ 'r^'^,  :'-'-• 


AQUILA    TOM     XVI     1909. 


TAB    D 


I.    A    FÜSTI    FECSKE    FELVONULÁSI    TYPUSAXAK   TÉRKÉPE. 
BESIEDLUNGS-TYPUSKARTE    DER    RAUCHSCHWALBE. 


II.    A    FEHER    GÓLYA    FELVONULÁSI    TYPUSANAK    TÉRKÉPE. 
BESIEDLUNGS-TYPUSKARTE    DES    WEISSEN    STORCHES. 


XLI 


telükön,  a  nélkül  azonban,  hogy  megoldották 
volna. 

A  velenczei  tó  sirálytelepének  igen  érdekes 
biológiai  jelensége  az  is,  hogy  a  mint  meg- 
jelenik a  búzatáblákban  a  vetésre  oly  káros 
Aiiisopíia-hogÁrfaj,  a  sirályok  nem  a  tó  szinét, 
hanem  a  búzatáblákat  röpülik  be  és  a  széltől 
hullámzó  vetés  kalászairól  épp  úgy  szedik 
föl  a  bogariit.  mint  a  hullámzó  tószinröl 
rendes  táplálékukat. 

Erről  a  fajról  ez  idő  szerint  nem  tudunk 
többet. 

Megállapodás  szerint,  gyűrűzött  madaraink 
harmadik  csoportjába  a  gémfélék  tartoznak. 
(L.  térkép  és  schéma)  : 

HI-  Csoport-  Gémfélék. 

1.  Platalea  laicorocKa  L.  Kanalas  gém. 
A  messze  földön  híres  Ohedszka-Bara-n  1908 
június  28-án  136.  sz.  gyűrűvel  megjelölt  pél- 
dány elejtetett  a  Kopácsi-réien  —  Baranya 
megye  —  1908  aug.  20-án. 

2.  Ardea  ralloides  Scop.  Üstökösgém.  Az 
Obedszka-Bara-n  1908  június  28-án  (I.  sz. 
gyűrűvel  megjelölt  példány,  elejtetett  1908. 
szept.  17-én  Perlaszon,  Torontál  ni. 

3.  Ardea  ralloides  Scop.  Az  Ohedszka-Bara-n 
1908  június  28-án  11.  sz.  gyűrűvel  megjelölt 
példány  elejtetett  Fort  Opus-nk\  a  Narenta 
mellett,  Dalmácziában. 

4.  Nyeticorax  nycticorax  (L.).  Bakcsó.  Az 
Obedszka-Bara-n  1908  június  28-án  22.  sz. 
gyűrűvel  megjelölt  példány  elejtetett  Corfu 
szigetén  1908  október  2  án. 

A  két  első  adat  elterjedése  még  érezhetően 
helyi  jellegű.  Ezzel  szemben  a  bakcsó  a 
maga  egyenesen  déli  —  ('orfu  —  és  a  3.  sz. 
üstökösgém  a  maga  délnyugati  irányú,  a  ten- 
ger felé  tartó  és  a  bakcsóéval  némileg  kon- 
gruens irányával  meglepő  eredmény  volt. 


1908/9-ben  gyűrűzött  madaraink  sorozatá- 
nak utolsó  tagja  a  legjobban  megfigyelt,  való- 
ban házi  madár,  a  füsti  fecske. 

Unokaöcsém,  Szeöts  Béla,  a  tavaruai  — 
Zemplén  m. —  gróf  Hadik-uradalom  tiszttartója, 
felhasználta  azt  a  körülményt,  hogy  a  füsti 
fecske  olt  még  sűrűn  költ  a  tehéuistállókban 
és  éjjel  lámpafénynél  egész  sereg  füsti  fecskét 
Aijuila  XVI. 


Gegenstand  der  Diskussion,  ohne  die  Frage 
zu  lösen. 

Eine  höchst  interessante  Ijiologisclie  Er- 
scheinung der  Kolonie  des  Velencze-Sees  ist 
ferner,  dass  sobald  auf  den  Weizentafeln  die 
auf  den  Ähren  so  schädliche  JH!.soy>Zia-Käfer- 
art  erscheint,  die  Möven  statt  den  See,  die 
Weizentafeln  befliegen  und  die  Käfer  von 
den  im  Winde  wogenden  Ähren  ebenso  auf- 
greifen, wie  ihre  gewöhnliche  Nahrung  vom 
wogenden  See. 

Mehr  lässt  sich  über  die  Art  gegenwärtig 
kaum  sagen. 

Die  dritte  Gruppe  unserer  bestätigten  Ring- 
vögel bilden  die  reiherartigen  Vögel  (Siehe 
Karte  und  Schema)  : 

Gruppe  III.  lieiiierartige   Vögel. 

1.  Platalea  leucorodia  L.  Der  Löffelreiher. 
Gezeichnet  mit  Ring  13(1  am  28-  Juni  1908 
in  der  weitbekannten  Obedszka-Bara  ;  erlegt 
am  20.  August  1908  im  Ried  von  Kopács  im 
Kom.  Baranya. 

2.  Ardea  ralloides,  Scop.  Der  Schopfreiher. 
Gezeichnet  mit  Ring  6  am  28.  .Juni  1908  in 
der  Obedszka-Bara;  erlegt  am  17.  September 
1908  bei  Perlasz,  Korn.  Torontál. 

3.  Ardea  ralloides  Scop.  Gezeichnet  mit 
Ring  ii  am  28.  Juni  1908  in  der  Obedszka- 
Bara  ;  erlegt  an  der  Narenta  bei  Fort  Opus 
in  Dalmatien. 

4.  Nycticorax  nyeticorax  (L.).  Der  Nacht- 
reilier.  Gezeichnet  mit  Ring  22  am  28.  Juni 
1908  in  der  Obedszka-Bara  ;  erlegt  am  2.  Ok- 
tober 1908  auf  der  Insel  Corfu. 

Die  Verbreitung  der  zwei  ersteren  Fälle 
zeigt  noch  fühll)ar  einen  mehr  lokalen  Cha- 
rakter; wohingegen  der  Nachtreiher  mit  sei- 
ner direkt  südlichen  —  Corfu  —  und  der 
S(  hopfreiher  3  mit  seiner  südwestlichen  Flucht, 
welche  dem  Meere  zuführt  und  mit  jener  des 
Nachtreihers  gewissermassen  kongruiert,  für 
uns  überraschend  war. 

Das  letzte  Glied  der  Reihe  unserer  Ring- 
vögel für  das  Jahr  1908/9  bildet  unser  best- 
beobachteter, förmlicher  Hausvogel,  die  Rauch- 
schwalbe. 

Mein  Neffe  Béla  von  Szköts,  Verwalter  der 
grätlich  llADiKSchen  Herrschaft  Tavarna  im 
Kom.  Zemplén,  benützte  den  Umstand,  dass 
dort  in  den  Kuhställen  die  Rauchschwalbe 
noch  häufig  brütet  und  zeichnete  eine  Reihe 

VI 


XLII 


jelölt  meg,  közöttük  öregeket  is.  mert  a 
fészekhez  való  hüséfíüket  éppen  csak  az 
utóbbiak  bizonyíthatják  be.  Az  elért  ered- 
mény valóban  fényes  :  az  1908-ban  334.  és 
335.'  számú  gyűrűvel  megjelölt  öregek  ez 
év  tavaszán  visszatértek  és  megszállták  régi 
fészküket.  Persze  mindegyik  egy-egy  jolnélküli 
madárral  párosulva  tért  meg,  mert  nem  sike- 
rült egy  határozott  párt  megjelölni.  Ez  é^^ 
jelentése  szerint  az  idén  sikerült  öt  biztos 
párt  megjelölnie.  Az  eredményt  1910  tava- 
szán tudjuk  majd  meg.  Nagyon  figyelemre- 
méltó az  a  körülmény,  hogy  az  1908-ban 
megjelölt  fiatalok  közül  egy  sem  tért  vissza. 
A  távíró- drótokon  pihenő  fecskéket  élesen 
megfigyelték  és  bár  ebben  a  helyzetben  köny- 
nyen  észrevehetők  a  gyűrűk,  egyet  sem  talál- 
tak. Ezek  a  fészekhűség  első,  megdönthetet- 
len pontos  adatai,  mert  a  Blasius  R.  által 
megjelölt  réai  fecske  gyűrűjét  lehiízní  s  így  a 
számot  megállapítani  nem  sikerült. 


MoRTENSEN  gyűrüzési  kísérletei  élénken  em- 
lékeztetnek Kolumbus  tojására  :  a  kutatást, 
reális  tények  segélyével,  mint  pl.  az.  hogy  a 
fehér  gólya  keresztezi  az  egyenlítőt  és  Afrika 
legdélibb  fokáig  nyomul  előre,  megszabadít- 
ják a  feltevésektől  ;  csak  ez  után  van  jogunk 
arra,  hogy  a  sötét  világrész  egyenlítő  tájain 
megfigyelt  gólyaseregeket  összeköttetésbe  hoz- 
zuk a  palaearktikus  régió  költőterületeivel. 

Ez  a  legbiztosabb  út,  a  mely  idővel  oda 
vezet,  hogy  Gätke  „talányszerű"  és  Newton  A. 
„mysterium"  kifejezéseit  az  orníthophaenolo- 
gíából  kiküszöböljük.  És  ha  nem  is  fog  sike- 
rülni a  palaearktikus  régió  összes  vonuló  ma- 
dárfajait a  gyűrüzési  kísérleteknek  alávetni 
és  a  végső  okot  felderíteni,  a  kísérleteknek 
alávetett  madarak  sorozata  mindenesetre  nyúj- 
tani fog  megoldást,  a  mely  mértékadó  lesz  a 
gyűrűzetlen  fajokra  is  és  ez  már  ..több  vilá- 
gosságot" jelent. 


És  hát  a  végezel  ?  1  Az  az  igazság,  minden 
tudományos  törekvés  végső  czélja. 


dieses  Vogels,  darunter  auch  Alte,  abends 
bei  Laternenschein,  weil  ja  die  Nesttreue 
eben  durch  die  alten  Vögel  bestätigt  werden 
muss.  Der  erzielte  Erfolg  ist  glänzend  :  die 
mit  Ring  334  und  335»  im  Jahre  1908  ge- 
zeichneten Alten  kamen  heuer  zurück  und 
bezogen  ihre  alten  Nester,  freilich  jedes  mit 
einem  unbezeichneten  Vogel  gepaart,  weil  es 
nicht  gelungen  ist  ein  sicher  festgestelltes 
Paar  zu  zeichnen.  Wie  der  Verwalter  meldet, 
ist  es  heuer  gelungen  fünf  sichere  Paare  zu 
zeichnen,  der  Erfolg  wird  im  Frühjahr  1910 
zum  Vorschein  kommen.  Sehr  bemerkenswert 
ist  der  Umtand.  dass  von  den  im  Jahre  1908 
gezeichneten  Jungen  kein  einziges  zurückkam, 
obwohl  die  auf  den  Telegraphendrähten  ausru- 
henden Schwalben  scharf  beobachtet  wurden, 
in  welcher  Lage  die  Ringe  sichtbar  sind, 
wurde  keines  bemerkt.  Das  sind  die  ersten, 
vollkommen  sichergestellten  Fälle  der  Nest- 
treue, denn  bei  der  von  R.  Bi.asius  gezeich- 
neten Schwalbe  von  Rèa  ist  es  nicht  gelun- 
gen den  Ring  abzunehmen  und  die  Nummer 
festzustellen. 

MoRTENSENs  Ríngexperímcnt  erinnert  lebhaft 
an  das  Ei  des  Kolumbus  :  es  befreit  die  For- 
schung von  Deuteleien,  u.  zw.  durch  reale 
Tatsachen,  wie  jene  eine  ist,  dass  der  weisse 
Storch  den  Äquator  durchquert  und  bis  ge- 
gen die  Südspitze  Afrikas  vordringt,  wodurch 
erst  die  Berechtigung  beginnt,  die  im  schwar- 
zen Weltteile  jenseits  des  Äquators  beobach- 
teten Storchscharen  mit  den  Brutplätzen  im 
Palaearktikum  zu  verbinden. 

Das  ist  der  sicherste  Weg,  welcher  uns 
dahin  führt,  mit  der  Zeit  aus  der  Ornithophae- 
nologie  zwei  Ausdrücke  auszumerzen  :  die 
„Rätselhaftigkeit"  Gätkes  und  das  „Mysterium" 
A.  Newtons.  Und  wenn  es  auch  nicht  gelin- 
gen wird,  sämtliche  ziehende  Arten  der  pa- 
laearktischen  Region  dem  Ringexperiment  zu 
unterwerfen  und  die  Endursachen  klarzu- 
legen, die  Reihe  der  unterworfenen  wird  ge- 
wiss Lösungen  ergeben,  welche  auch  für  die 
nichtunterworfenen  Arten  bezeichnend  sein 
werden  und  das  ist  schon  „mehr  Licht!" 

Und  der  Endzweck  ?  !  Das  ist  die  Wahr- 
heit, der  Endzweck  aller  wissenhaftlicher 
Bestrebungen. 


'    A  .335.  számú    fecske    befogatása   csak  később 
sikerült,  azért  kimaradt  a  térképekből. 


'  Das  Einfangen    der    Schwalbe    335    gelang 
später,  daher  blieb  sie  von  der  Karte  weg. 


erst 


XLIIl 


A  munka  nem  könnyű,  mert  a  vonulási 
viszonyokat  fajok  szerint  külön-külön,  az 
összes  biológiai  diszpozicziók  különbözőségé- 
nek útmutatása  szerint  kell  tanulmányozni, 
hogy  megállapíthassuk  azt.  a  mire  hipothézis 
és  általában  theoria  útján  nem  jutliatunk  és 
a  mi  a  vitathatatlan,  kézzelfogható  tények 
szilárd  alapját  követeli. 

Itt  előáll  még  egy  probléma,  egyike  a  leg- 
nagyobbaknak :  a  vonuló,  mérhetetlen  terü- 
leteket átszelő  fajok  tájékozódásának  problé- 
mája, fokozott  mértékben  pedig  a  fiatalok 
tájékozódásának  kérdése,  ha  ezek  tényleg 
külön,  az  öregektől  elszakadva  vonulnak,  a 
mikor  a  tapasztalatszerzés  a  priori  ki  van 
zárva. 

Ez  a  „mysteriuni"  legsötétebb  pontja. 

A  tájékozódás  kérdésére  e  helyen  egy  rö- 
vid megjegyzést  akarok  tenni.  A  kérdés  meg- 
fejtésének első  alapfeltétele  az,  hogy  el  kell 
tekintenünk  attól,  mikép  tájékozódik  a  rövid 
idő  előtt  még  teljesen  a  röghöz  kötött  em- 
ber, a  kire  áll  az  a  közmondás,  hogy:  „nem 
látja  az  erdőt  a  fáktól".  Az  ,aviatikusok" 
készülékeinek  alkalmas  fejlődésétől  függ, 
hogy  e  közmondás  fölöslegessé  váljék;  bizo- 
nyos fokig  ez  már  ma  is  érvényes. 


A  vonuló  madár  az  erdő  fölé  emelkedik, 
ellát  a  fák  és  az  erdő  fölött  és  akadály  nél- 
kül bármilyen  irányt  vehet  ;  ez  nagyfontos- 
ságú mozzanat  :  a  röpülő  madár  egész  fejlő- 
dése során  megszokta,  hogy  a  talajt  és  mindazt, 
a  mi  rajta  van  felülről,  a  magasból  tekintse, 
a  hol  tekintete  nem  ütközik  akadályba  E  mel- 
lett a  távolság  —  tekintettel  a  röpülni  tu- 
dásra —  egészen  máskép  alakul  a  madárra, 
mint  a  röghöz  kötött  emberre  :  a  hol  az  em- 
bert útjában  egy  áthághatatlan  akadály  gá- 
tolja, ott  a  madár  akadály  nélkül  tovább 
repül. 

Az  éjjeli  vonulás  a  madárszem  nagyfokú 
alkalmazkodási  képességére  mutat,  a  mi  ki- 
sebb mértékben  az  embernél  is  megvan.  Al- 
földünk pusztai  pásztorai  ú.  n.  koromsötét 
éjszakákon  és  olyan  távolságban  is  meglátják 
a  legelő  lovat  vagy  szarvasmarhát,  a  melyben 
mi  egyáltalában  semmit  sem  tudunk  észre- 
venni. 


Die  Arbeit  ist  nicht  leicht,  denn  die  Zugs- 
verhältnisse sind  vielfach  Art  für  Art,  nach 
Massgabe  der  Unterschiede  der  gesamten  bio- 
logischen Disposition  der  Art,  zu  erforschen, 
und  das  zu  bestimmen,  was  durch  Hypothesen, 
überhaupt  theoretisch,  nicht  erbracht  werden 
kann  und  was  den  festen  Boden  der  unbestreit- 
baren handgreiflichen  Tatsachen  erheischt. 

Hiebei  tritt  eines  der  grössten  Probleme 
in  den  Vordergrund  :  das  Problem  der  Orien- 
tierung der  ziehenden,  ungeheure  Gebiete 
durchquerenden  Arten,  noch  mehr  jene  der 
Jungen,  falls  sie  wirklich  von  den  Alten  ganz 
abgesondert  ziehen,  wenn  also  die  Erfahrung 
a  priori    ganz    ausgeschlossen  werden    muss. 

Das  ist  der  dunkelste  Punkt  des  „Myste- 
riums". 

Ich  will  hier  hinsichtlich  der  Orientierungs- 
frage eine  ganz  kurze  Bemerkung  einfügen. 
Die  erste  Bedingung  für  die  Beurteilung  der 
Frage  ist,  dass  wir  dabei  von  der  Art,  wie 
sich  der  bis  vor  kurzem  noch  au  die  Scholle 
absolut  gekettete  Mensch  orientiert,  ganz  ab- 
sehen müssen,  für  den  ja  das  Volkswort  gilt: 
„Er  sieht  den  Wald  vor  Bäumen  nicht".  Es 
hängt  von  der  günstigen  Entwickelung  der 
Apparate  der  „Aviatiker"  ab,  um  dieses  Sprich- 
wort vollkommen  überflüssig  zu  machen,  bis 
zu  einem  gewissen  Grade  ist  dies  schon  heute 
der  Fall. 

Der  ziehende  Vogel  erhebt  sich  über  den 
Wald,  übersieht  die  Bäume  und  den  Wald 
und  nimmt  frei,  ungehindert  die  Richtung, 
hierin  ist  ein  Moment  von  höchster  Wichtig- 
keit enthalten  :  der  fliegende  Vogel  ist  in  der 
Reihe  seiner  ganzen  Entwickelung  gewohnt, 
den  Boden  und  alles,  was  darauf  vorkommt, 
von  oben,  aus  der  Höhe  zu  betrachten,  wo 
ihm  kein  Hindernis  den  Ausblick  benimmt. 
Dabei  gestalten  sich  die  Entfernungen,  mit 
Rücksicht  auf  das  Flugvermögen,  für  den 
Vogel  ganz  anders,  als  für  den,  an  die  Scholle 
geketteten  Menschen:  wo  diesem  ein  unüber- 
steigliches  Hindernis  in  den  Weg  tritt,  zieht 
der  Vogel  darüber  frei  dahin. 

Der  Zug  bei  Nacht  zeugt  von  einer  gros- 
sen Anpassungsfähigkeit  des  Vogelauges  und 
kommt  in  massigerem  Grade  auch  bei  Men- 
schen vor.  Unsere  Pusztenhirten  im  Tiefland 
sehen  in  dunkler  Nacht  ihr  weidendes  Ross 
oder  Rind  auf  Entfernungen,  wo  wir  absolut 
nichts  zu  erblicken  imstande  sind. 

vr 


XLIV 


A  madarak  tömeges  éjjeli  vonulásáról  szólva 
nem  szaliad  végül  elfelednünk,  hogy  a  vonu- 
lás jelensége  nem  korlátolt  helyi,  hanem  az 
évszakok  menetéhez  simuló  általános  biológiai 
jelenség,  a  melynél  a  tömegek  törvénye  érvé- 
nyesül, hogy  t.  i.  a  sokaság  mindent  észre- 
vesz, a  mi  érzékileg  észrevehető,  hasson  az 
akár  a  szemre,  akár  a  fülre,  a  mit  a  biológiai 
jelenség  lefolyása  élesit  :  a  vonuló  tömegek 
egyéneinek  folytonos  hivó  szava  tájékoztatja 
magát  a  tömeget  és  ebben  az  egyént. 


Most  pedig  megteszem  utolsó  megjegyzé- 
seimet. 

Ha  egy  pillantást  vetünk  a  madárvilág  álta- 
lános felfogására,  annak  tudományos  és  tár- 
sadalmi kultuszára,  rögtön  szemünkbe  ötlenek 
a  hiányok  és  egyenlőtlenségek.  Az  irodalom- 
ban alig  találkozunk  olyan  mélyebben  járó 
felfogással,  mely  a  madárvilágnak  a  természet 
egészéhez  való  biológiai  viszonylatait  tárgyalná 
Még  ma  is  az  az  irány  uralkodik,  a  mely  a 
külső  alapján  akarja  az  alakokat  megkülön- 
böztetni és  az  egyoldalúság,  a  melylyel  ezt 
végrehajtják,  sokszorosan  szétválasztja  azt, 
a  minek  egységesnek  kellene  lennie,  hogy 
biztos  alapot  nyújtson  a  fogalom  helyességére. 
Igaz,  hogy  az  egy  fajhoz,  vagy  legalább  ahhoz, 
a  mit  mi  fajnak  tekintünk,  tartozó  egyének 
sorozata  a  változatlanság  ellen  szól,  hogy  a 
sorozat  sokszorosan  átmenetekhez  vezet,  a  mit 
a  külső  alapján,  legjobb  esetben  még  az  orni- 
thogeografiai  viszonyok  is  megerősítenek,  a  mint 
ezt  az  alakkörök  tanával  Kleinschmidt  Ottó 
iparkodik  tudományosan  megalapozni  ;  igaz, 
hogy  a  csoportok  viszonya  ugyanazt  a  jelen- 
séget mutatja,  a  mit  a  fajoké  :  de  azért  a 
megítélésnél  mindig  a  külső  lép  előtérbe, 
anélkül,  hogy  megkísérelnék  mélyebben  be- 
hatolni, a  lényegesebbet  kideríteni,  azt  a  kül- 
sővel egybekapcsolni,  mint  a  czélra  vezető 
eszközt. 


A  természet  birodalmának  egyetlen  egy  állat- 
rsoportjánál  sem  nyilvánul  meg  oly  szembetű- 
nően az  organizmus  czélszerűsége,  mint  a 
madarak  magas  fejlettségű  osztályában.  Az 
organizmus  a  szerint  a  munka  szerint  van 
kifejlődve,    a  melyet  a  madár  a  természetben 


Und  bei  den  Naclitzügen  der  Massen  der 
Vögel  dürfen  wir  endlich  nicht  vergessen, 
dass  die  Zugserseheinung  keine  besciiränkt 
örtliche,  sondern  eine  dem  Gange  der  Jahres- 
zeit angepasste  allgemeine  biologische  Er- 
scheinung ist,  bei  der  auch  die  Gesetze  der 
Massen  zur  Geltung  gelangen,  deren  \'ielheit 
alles  waiirnimmt,  was  sinnlich  eben  wahr- 
nehmbar ist,  sei  es  durch  das  Auge  oder  das 
Ohr,  welche  der  Fortgang  der  biologischen 
Erscheinung  schärft:  der  fortwährende  Kuf 
der  Individuen  der  ziechenden  Massen  hat 
eine  orientierende  Aufgabe  für  die  Masse 
selbst    und   für  das  Individuum  in  derselben. 

Und  nun  schreite  ich  zur  Schlussbemer- 
kung. 

Wenn  wir  auf  die  allgemeine  Auflfassung 
der  Vogelwelt,  auf  die  wissenschaftliche  und 
gesellschaftliche  Pflege  derselben  einen  Blick 
werfen,  so  fallen  die  Lücken,  fällt  die  Un- 
gleichheit sofort  in  die  Augen.  Die  tiefere 
Autiassung  des  biologischen  Verhältnisses  der 
Vogelwelt  zur  Gesamtheit  der  Natur  macht 
sich  in  den  Schriften  kaum  bemerkbar.  Auch 
heute  herrscht  die  Untersche  dung  der  For- 
men auf  Grund  von  Ausserlichkeiten  noch 
vor  und  die  Einseitigkeit,  mit  welcher  sie  ge- 
übt wird,  führt  zu  vielfachen  Spaltung  des- 
sen, was  eine  Einheit  bilden  sollte,  um  für 
die  Richtigkeit  des  Begrifl'es  eine  feste  Grund- 
lage zu  bilden.  Es  ist  wahr,  dass  die  Reihe 
der  Individuen  einer  Art,  oder  dessen,  was 
wir  als  Art  autt'assen,  gegen  die  Uuveränder- 
lichkeit  zeugt,  dass  die  Reihe  vielfach  zu 
Übergängen  führt,  was  nach  Ausserlichkeiten, 
im  besten  Falle  noch  durch  das  ornithogeo- 
graphische  Verhältnis  unterstützt  wird,  wie 
es  Otto  KiiEiN8CH.\iroT  mit  der  Lehre  vom  For- 
menkreis wissenschaftlich  zu  begründen  trach- 
tet ;  dass  das  Verhältnis  der  Gruppen  die 
nämliche  Erscheinung  bietet  wie  jenes  der 
Art:  das  Äusserliche  wiegt  aber  bei  der  Be- 
urteilung überall  vor.  ohne  den  Versuch  zu 
machen,  tiefer  einzudringen,  um  das  Wesent- 
lichere darzulegen  und  mit  dem  Äusserlichen 
verbinden  zu  können  :  als  Mittel  zum  Zweck. 

Bei  keiner  einzigen  Tierklasse  des  Natur- 
reiches ist  die  Zweckmässigkeit  im  Organis- 
mus so  scharf  und  so  klar  ausgeprochen,  als 
in  jener  der  so  hochstehenden  Klasse  der 
Vögel.  Der  Organismus  ist  nach  der  Art  der 
Tätigkeit,    welche    der    Vogel    in    der    Natur 


XLV 


végez,  e  szerint  alkalmazkodik  is  és  e  műkö- 
dése a  természet  élete  normális  lefolyásának 
lényeges  kelléke. 

Ha  belemerülünk  a  csőralakiilatok,  láb- 
alakulatok és  szárnyberendezések  részletes 
kutatásába  és  ebből  következtetünk  arra  a 
hatásra,  a  melyet  a  madarak  az  állat-  és 
növényvilágban  gyakorolnak  és  megkíséreljük 
e  hatásoknak  az  egészre  gyakorolt  jelentő- 
ségét mérlegelni,  akkor  észrevesszük  a  tulaj- 
donképpeni biológiai  felfogás  problémáját  és 
annak  ismereteink  mai  színvonala  melletti 
liiátii/ait.  Ennek  teljes  tudatában  vagyunk  és 
ez  irányadó  törekvéseinkben  is. 


Nálunk  pl.  a  madárvédelem  nem  szentimen- 
talizmusból  fakadó  mozgalom,  hanem  küzde- 
lem azok  tudatlansága  ellen,  a  kik  a  leg- 
nagyobb brutalitással  gázolnak  a  madár  és 
természet  közötti  viszonyba  és  az  ember  és 
madár  között  fennálló  helyes  viszonylatot  meg- 
zavarják. Ez  utóbbi  viszonylatnak  anyagi  vagy 
praktikus  oldala  is  van,  a  mit  sokan  nem 
tartanak  méltónak  a  magas  tudományhoz.  Ez 
azonban  nagy  tévedés  :  minden  tudásnak,  a 
maga  összes  theoretikus  és  praktikus  követ- 
kezményeivel, az  ember  szolgálatában  kell 
állnia,  azon  egyedüli  lény  szolgálatában,  a 
mely  a  tudományt  műveli  és  fejleszti. 

Mi  a  madárvonulás  vizsgálatát,  mint  a  tudo- 
mány egyik  problémáját,  nagyra  tartjuk  és 
pedig  mint  jelenséget  önmagáért,  de  azért  is, 
mert  viszonyban  áll  a  természet  egészének 
jelenségével,  avval,  a  mit  életnek  nevezünk. 


Ott,  a  hol  a  madárvonulás  jelensége  le- 
folyik, azt  nemcsak  mint  mozgási  jelenséget 
fogjuk  fel,  hanem  mint  a  madármunka  átvite- 
lét egyik  zónából  a  másikba,  a  mely  az  év- 
szakok kozmikus  menetét  követi  és  ahhoz 
alkalmazkodik,  évről-évre  folyton  ismétlődve. 
A  különbözőképpen  szervezett  madarak  tevé- 
keny hatását  kapcsolatba  kell  hoznunk  a  külön- 
böző életfeltételekkel  biro  más  fekvésű  zónák 
életével,  a  mivel  azután  elérkeztünk  magának 
a  madárvonulás  eredetének  és  genetikus  fej- 
lődésének kérdéséhez. 


ausübt,  entwickelt,  daher  angepasst,  und  diese 
Tätigkeit  ist  für  den  normalen  Fortgang  des 
Lebens  der  Natur  wesentlich. 

Wenn  wir  uns  auf  das  spezielle  Studium 
der  Schnabelbildung,  der  Fussformen,  der 
Einrichtung  der  Flügel,  u.  s.  w.  werfen  und 
daraus  auf  die  Art  des  Eingriffes  der  Vögel 
in  das  Tier-  und  Pfianzenleben  schliessen, 
die  Bedeutung  dieses  Eingriifes  im  Kreise  der 
Gesamtheit  zu  erwägen  trachten,  so  erhebt 
sich  vor  uns  das  Problem  der  eigentlichen 
biologischen  Auffassung  und  —  ihrer  Mängel, 
beim  heutigen  Stande  unserer  Kenntnis.  Wir 
sind  uns  dessen  vollkommen  bewusst  und 
dieses  ist  für  unsere  Bestrebungen  mass- 
gebend. 

Bei  uns  ist  z.  B.  Vogelschutz  keine  senti- 
mentale Regung,  sondern  ein  Kampf  gegen 
die  Unwissenheit  jener,  die  da  mit  grösster 
Brutalität  in  das  Verhältnis  zwischen  Vogel 
und  Natur  zerstörend  eingreifen  und  auch 
das  richtige  Verhältnis  zwischen  Vogel  und 
Mensch  im  höchsten  Grade  schädigen.  Das 
letztere  Verhältnis  hat  auch  seine  materielle 
oder  praktische  Seite,  die  von  Vielen  als  der 
hohen  Wissenschaft  unwürdig  betrachtet  wird. 
Das  ist  der  grösste  Irrtum  :  alles  Wissen,  mit 
all'  seinen  theoretischen  und  praktischen  Kon- 
sequenzen, hat  im  Dienste  des  Menschen  zu 
stehen,  dem  einzigen  Wesen,  welches  das 
Wissen  pflegt  und  entwickelt. 

Die  Pflege  der  Erforschung  des  Vogelzuges 
steht  bei  uns  als  wissenschaftliches  Problem 
zu  höchst,  u.  zw.  als  Erscheinung  für  sich, 
und  zweitens  durch  seine  Relationen  zur  Ge- 
samtheit der  Erscheinungen  der  Natur;  des- 
sen, was  wir   das   Leben  derselben   nennen. 

Dort,  wo  die  Erscheinung  des  Vogelzuges 
vor  sich  geht,  gilt  für  uns  nicht  nur  die 
Auffassung  desselben  als  Bewegungserschei- 
nung, sondern  auch  als  Übertragung  der 
Vogelarbeit  aus  einer  Zone  in  eine  andere, 
u.  zw.  dem  kosmischen  Gange  der  Jahres- 
zeiten folgend  und  angepasst,  von  Jahr  zu 
Jahr,  in  fortwährender  Wiederholung.  Es  gilt 
die  richtige  Auffassung  des  tätigen  Eingriffes 
der  verschieden  organisierten  Vögel,  in  das 
Leben  verschieden  gelegener  Zonen,  mit  viel- 
fach verschiedenen  Lebenserscheinungen,  wo- 
mit wir  dann  vor  die  Frage  der  Entstehung 
und  der  genetischen  Entwicklung  der  Erschei- 
nung des  Vogelzuges  selbst  gestellt  sind. 


XLVI 


Mindazok,  a  kik  a  MKOK-ot  megalapítot- 
ták, fejlesztésén  közrciiiűködtek  és  az  inté- 
zetet a  tudományos  haladás  szolgálatába,  de 
egyszersmind  a  gyakorlati  életbe  állították. 
tudták  az  intézet  rendeltetését,  hivatását  és 
a  mikor  az  intézet  az  állami  intézetek  közé 
soroztatott,  a  mikor  már  arról  van  szó,  hogy 
saját  otthont  is  kapjon,  ennek  indokolása  úgy 
szólt  :  hogy  működése,  fönnállása  a  kultúra 
szempontjából  is  szükséges. 

Füg-gelék. 

Köszönet  mindazoknak,  a  kiket  megillet  ! 
Első  sorban  és  mindenekelőtt  köszönöm  Schenk 
jAKAB-nak,  az  ornithophaenologiában  tanítvá- 
nyomnak, tüzes  buzgóságát,  a  melylyel  az 
ügynek  szentelte  és  maiglan  is  szenteli  magát. 
A  Seaforthban  —  Natal  —  elejtett  hídvégi 
fehér  gólyáról  szóló  tudósítást  j\Iac-Kbnzie  Péter 
úr  küldötte  meg  a  „Tmes''-nak,  a  melynek 
1909  márczius  3-iki  számában  jelent  meg.  A 
„Times"  czikkét  nekünk  Schekren  Hknry  úr 
küldte  meg,  a  ki  az  esetet  a  „Field'"-ben  is 
közzétette.  A  „Times"  márcz.  17-iki  számában 
közölte  a  hídvégi  fehér  gólyára  vonatkozó, 
Herman  Ottó  összeállította  elemeket. 

Az  eset  ily  módon  széles  körök  figyelmét 
keltette  föl  és  erre  vonatkozó  közléseket 
kaptunk  a  következőktől  :  Mr.  W.  Tait  Oporto, 
F.  S.  Graham  Aysgarth,  M.  L.  Lemon  London, 
M.  C.  English  Boldogkőváralja,  A.  Wilkinson 
Durban,  esperantista,  a  ki  a  budapesti  espe- 
rantisták  elnökét,  Szentmarjay  DEZsO-t,  ő  pedig 
bennünket  értesített.  A  gyűrűt  Münder  E. 
durbani  es.  és  kir.  konzul  a  m.  kir.  földmívelés- 
ügyi  minisztériumnak,  a  minisztérium  pedig 
intézetünknek  küldötte  meg. 

A  „Times"  buzgó  készségökkel  nagy  szol- 
gálatot tettek  az  ügynek. 

Az  Egri-.)eruzsálem-i  gólyáról  főtisztelendő 
Schmitz  E.  atya,  a  kath.  Szent  Pál  hoszpicziuiu 
igazgatója  értesített.  Értesítését  a  „Field" -ben 
közzétette  M.  H.  Sherren  ;  a  tudósítást  ezen- 
kívül közölték  Magyarország  összes  napilapjai. 

A  Cerva  Frigyes  által  meg^jelölt  ürbői  fehér 
gólyáról,  mely  Vitojevciben  ejtetett  el,  Troja- 
Novic  Sima  úr  értesített  Belgrádból. 

A  fehér  gólyára  vonatkozó  többi  tudósítást 
itt  nem  vettem  föl. 


.\11('  Miiniipr,  die  die  K.  ü.  O.  C.  begrün- 
deten, für  ihre  Entwickcliiiig  sorgten,  die- 
seltie  in  den  Dienst  des  i)raktischen  Lebens 
und  zugleich  des  wissenschaftlichen  Fort- 
schrittes stellten,  kannten  genau  die  Wid- 
mung, den  Beruf  der  Anstalt  und  die  Begrün- 
dung (1er  Aufnahme  in  die  Reihe  der  Staats- 
institute lautete  jetzt,  wo  es  gilt  der  Anstalt 
ein  eigenes  Heim  zu  geben,  so:  dass  sie 
durch  ihre  Tätigkeit  der  Kultur  forderlich  ist. 

Anhang:. 

Dank,  denen  Dank  gebührt  !  Vor  allem  sage 
ich  Dank  meinem  Schüler  in  Oruithophaeno- 
logicis,  Jakob  Schenk  für  den  Feuereifer,  mit 
dem  er  sich  der  Sache  widmete  und  widmet,  und 
dann  für  die  Nachricht  über  den  in  Seaforth  — 
Natal  —  erbeuteten  weissen  Storch  von  Hidvég. 
Diese  sendete  Mr.  Peter  Mac  Kenzie  an  das  Welt- 
blatt „Times",  wo  dieselbe  in  der  Nummer 
vom  3.  März  1909  erschien.  Den  Ausschnitt 
aus  den  „Times"'  sendete  uns  Herr  Henry 
Scherren  ein,  der  den  Fall  auch  im  „Field" 
verzeichnete.  In  der  Nummer  vom  17.  März 
gaben  die  „Times'^  die  von  Otto  Herman  zu- 
sammengestellten, auf  den  Storch  von  Hidvég 
bezüglichen  P]lemente  heraus.  Der  Fall  er- 
regte auf  diese  Art  in  weiten  Kreisen  das 
Interesse,  und  wir  erhielten  darauf  bezügliche 
Mitteilungen  von  Mr.  W.  Tait  in  Oporto,  F. 
S.  Graham  in  Aysgarth,  M.  L.  Lemon  in  Lon- 
don, M.  C.  English  in  Boldogkôvaralja,  A. 
Wilkinson  in  Durban,  Esperantist,  der  den 
Präsidenten  der  Esperantisten  in  Budapest, 
Desiderius  V.  Szentmarjay,  dieser  uns  benachrich- 
tigte. Den  Ring  sandte  der  k.  u.  k.  Konsul 
E.  Münder  aus  Durljan  an  das  k.  ungarische 
Ministerium  für  Ackerbau,  dieses  an  uns. 

Die  „Times"  haben  mit  ihrer  grossen  Be- 
reitwilligkeit der  Sache  einen  wertvollen  Dienst 
geleistet. 

Über  den  Storch  von  Egri — Jerusalem  be- 
richtete P.  E.  Schmitz,  Direktor  des  kath.  Skt.- 
Faulus-Hospizes.  Die  Nachricht  vermittelte 
M.  H.  Sherren  dem  „Field",  und  brachten 
die  Nachricht  sämtliche  Tageblätter  Ungarns. 

Über  den  weissen  Storch  von  Ürbö,  gezeich- 
net durch  Friedrich  Cerva,  erlegt  in  Vitojevci, 
berichtete  Herr  Sima  Trojanovic   aus  Belgrad. 

Weitere  Nachrichten  über  weisse  Störche 
sind  hier  nicht  einbezogen. 


XLVII 


A  velenczei  dankasirályokról  —  Larus  ridi- 
huiidus  L.  —  dr.  Enrico  Fksta  Moncalieri, 
Luigi  Natale  Volta  di  Corvo,  Raffaeli  professzor 
Palermo,  dr.  Giacinto  Martorelli  Portogriiaro 
értesítettek. 

Oém-féle  madarakról  tudósításokat  küldtek  : 

Platalea  leucorodia  :  Szalay  Antal  Kopács  ; 
Ardea  ralloides:  Fistya  JAnos  Perlasz,  Franiòevic 
JózBEF  Fort-Opus,  Dainiáczia  ;  a  bakcsóról  — 
Nycticorax  nycticorax  —  Christodulos  Andrist 
Corfu. 

A  füsti  fecskéről  nagyon  értékes  tudósítást 
küldött  Szeöts  Béla  Tavarnáról,  és  Müller 
Péter  Újbesseuyőről. 

Mindannyiuknak  liálás  köszönetet  mondok  ! 


über  die  Lachmöven  von  Velencze,  Larus 
ridibundus  L.  berichteten  die  Herren  Dr.  En- 
rico Festa,  Moncalieri  ;  Luigi  Natale,  Volta  di 
Corvo  ;  Professor  Raffaeli,  Palermo  ;  Dr.  Gia- 
cinto Martorelli,  (Milano)  Portogruaro. 

über  reiher-artifje   Vögel   gaben  Nachricht  : 

Platalea  leucorodia  :  Anton  von  Szalay,  Ko- 
pács ;  Ardea  ralloides  :  Johann  Fistya,  Perlasz; 
Josef  Franicevic,  Fort  Opus  — Dalmatien  ;  über 
Nachtreiher,  Nycticorax  nycticorax  :  Christo- 
dulos Andrist,  Corfu. 

Über  die  Rauchschwalbe  berichtete  sehr 
wertvoll  :  Béla  von  Szeöts  in  Tavarna  und 
Peter  Müller  aus  Ujbessenyö. 

Ihnen  allen  sei  bester  Dank  gesagt. 


XI.VIIl 


In  Memóriám. 

Newton  Alfred,   M.  A.,   F.  R.  S.,    F.  Z.  S.,    hírneves    angol   omifhologus,    a  iii.  kir.  ornithologiai   központ 

tiszteletbeli  tagja,    az  állattan    tanára  a  t-ambridgei    egyeteineu,    —    született  IHlili  jnnins  11,    meghalt  lÜilT 

június  7-én  —  levelezése  Herman  Ottóval,  a  m.  kir,  ornithologiai  központ  igazgatójával. 

Előszó. 

Newton  Alfred  tanárt  kortársai,  majdnem  minden  irigység  néllvül,  .Vngiia  legtudományo- 
sal)b  ornitiiologusának  tisztelték,  a  ki  a  tudomány  e  szép  ágának  valóban  nagy  szolgálatokat 
tett,  nemcsak  mint  speczialista  a  leiró  ágazatban,  linnem  mint  történetíró  is.  Megírta  az 
ornithologia  történetét,  a  mely  az  „Encyclopaedia  Britannica"  c/.imű  nagy  angol  forrásmű 
IX.  kiadásának  XVIlI-ik  kötetében,  a  második  vezérszó:  „Ornithology"  alatt  jelent  meg 
1885-ben. 

A  történet  kifejtését  a  szó  etymologiájával  —  opvtç  és  Xó-foc  —  kezdi  meg.  Az  anyag 
fejlődése  ama.  egy  maydumi  ó-egyptomi  sirban  talált  freskó  fejtegetésével  kezdődik,  a  mely 
hat  vadludat  ábrázol  és  jelenleg  a  boulaki  Miízeumbaii  őriztetik.  A  Kr.  e.  8000  é\Te 
visszanyúló  freskón  felismerhető  két  még  ma  is  élő  vadlúd-faj  :  a  lilik  (Anser  albifrons) 
és  az  Anser  rutìcollis. 

Ez  után,  tehát  Kr.  e.  385-ben  Aristoteles  mester  következik,  utána  Cxiva  Plintos 
Secündus  —  az  idősebb,  —  majd  Aelianus.  A  középkorban  Albertus  Maonus,  meghalt  1282, 
utána  Johannes  de  Cuba  (Wonneke  von  Caub);  William  Turner,  Gybertus  Lonoolius  és  C.ajus, 
végül  Gessner  lép  fel  „História  Aniinalium  qui  est  de  Auium  natura"  czimiì  müvével. 

így  halad  lépésről  lépésre  az  ornithologia  egész  fejlődésének  vázolása,  teljes  tanult- 
sággal és  világossággal,  a  legújabb  korig,  méltóan  ahhoz  a  férfiúhoz,  a  ki  a  tanszékek 
egyik  legkimagaslóbbját  töltötte  be  és  onnan  terjesztette  az  igazságot. 

Newton  tanárt  különösen  az  a  tulajdonsága  emelte  köztiszteletre,  hogy  nagy  buzgalom- 
mal iparkodott  másoknak  szolgálatot  tenni,  biztos  felvilágosításokat  és  magyarázatokat  nyúj- 
tani és  hogy  mások  érdemeit  elismerte. 

Newton  tanárban  nyoma  sem  volt  a  némely  angolt  jellemző  „szigeti  szellemnek",  a  mi 
elzárkózásban  és  a  közlékenység  hiányában  még  tudományos  téren  is  tapasztalható  ;  ez 
természetesen  gyakran  az  egynyelvüségben  (az  élő  nyelveket  értve)  gyökerezik.  Newton  tanár 
bírta  a  nagy  kultúrnépek  nyelveit.  Eletének  utolsó  szakaszából  különös  figyelmet  érdemel  a 
„NAUMANN-eset'.  Ez  az  volt,  hogy  Newton  tanár  abban  az  időben,  a  mikor  a  német  orni- 
thologusok  a  XAusiANN-ok  emlékét  ünnepelték,  a  „Nature"  ez.  angol  folyóiratba  czikket  irt, 
melyben  kimondja,  hogy  Naumann  klasszikus  nagy  művének  megjelenése  után  hosszú  évekkel 
is  még  alig  tudtak  róla  az  angol  ornithologusok.  Zárkózottság  és  gyakran  érthetetlen 
konzervativizmus  —  a  mely  pl.  a  tizedesrendszer  következetes  visszautasításában  is  nyil- 
vánul —  Newton  tanárban  nem  volt. 

A  II.  nemzetközi  ornithologiai  kongresszus  alkalmával  Newton  tanár  rögtön  rendelke- 
zésünkre bocsátotta  egyik  értekezését  —  és  a  mikor  a  M.  0.  K.  megalakult  és  már  odáig 
jutott,  hogy  a  gyakran  nagyon  nehezen  megközelíthető  angol  források  felé  is  fordulhatott, 
akkor  Dr.  Finbch  Ottó  régi,  hűséges  barátom  azt  ajánlotta  nekem,  hogy  forduljak  Newton 
tanárhoz,  a  ki  bizonyára  fog  tanácscsal  szolgálni  :  adott  is  tanácsot,  tett  is  ! 

1905-ig  franczia  nyelven  csak  küldemények  és  elismervények  alakjában  érintkeztünk, 
a  milyen  az  1896  február  17-iki  is. 

Közvetlenül  az  1905.  évi  londoni  IV.  nemzetközi  ornithologiai  kongresszus  előtt  meg- 
küldtem Newton  tanárnak  a  kongresszus  alkalmára  szerzett  „Recensio  eritica  etc."  és  „The 
Method  etc."  ez.  műveimet,    mire    ugyanazon  év  május    19-én  vettem    kézhez    egy    levelét. 


XLIX 


In  Memóriám. 

The  Correspondence  between  the  celebrated  Engbsh  Ornithologist  Alfred  Newton,  M.  A.,  F.  R.  S.,  F.  Z.  S., 

Hon.  Member    of  the    R.  H.  C.  B    0.,  Professor  of   Zoology  in  the  University  of  Cambridge,  born    June  11, 

1K29,  died  June  7,  ÜI07,  and  Otto  Herman,  Director  of  the  R.  H.  C.  B.  0. 

Preface. 

Ill  professor  Alfred  Newton  his  coiiteiuporaries  revered,  almost  without  envy,  the  Englisli 
scientific  ornithologist  who  rendered  really  significant  service  to  this  interesting  branch  of 
science,  not  only  as  a  specialist  on  the  descriptive  side,  but  also  as  an  historian,  by  his 
History  of  Ornitholngy,  published  in  vol.  XVIII.  of  the  9th  edition  of  that  great  work  of 
reference  the:  ^Encyclojiaedia  Bntannica'".  This  volume  appeared  in  1885,  in  wchich  the 
second  article  is  „Ornithology". 

The  article  begins  with  the  Etymology  of  the  words  opvi':  and  Xo^oç;  the  development 
of  the  subject-matter  itself  begins  with  the  explanation  of  a  picture  of  six  wild  geese,  to 
be  seen  on  a  fresco  upon  an  old  Egyptian  tomb  in  Maydoom  —  now  preserved  in  the 
Museum  at  Boolak  — ,  dating  about  3000  years  B.  C,  in  which  two  still  extant  species  of 
wild  geese,  Anser  albifrons  and  Anser  ruficoUis  may  be  discerned. 

Then  follows  father  Aristotle  385  B.  C;  and  after  him  Caius  Plinius  Secundus,  gener- 
ally known  as  Pliny  the  elder  ;  then  comes  Aelian.  From  the  middle  ages  Albertus  Magnós, 
who  died  in  1282,  after  him  Johannes  de  Cuba  (Wonneke  von  Caub),  then  William  Turner, 
Gybertus  Longolius  and  Caius  ;  finally  Gesner  with  his  „História  Animalium  qui  est  de  Auiuni 
natura"  are  quoted. 

And  thus  it  proceeds  step  by  step  witli  the  greatest  erudition  and  clearness,  through  the 
whole  development  of  Ornithology,  till  the  latest  times,  in  a  manner  worthy  of  the  man  who 
in  the  interests  of  the  propagation  of  truth  occupied  one  of  the  foremost  chairs. 

That  in  which,  however,  Professor  Nkwton  excelled  above  all,  was  his  great  zeal  in  render- 
ing good  services  to  others,  in  giving  them  definite  information  and  explanation  and  in 
recognising  also  the  achievements  of  others. 

With  Professor  Newton  there  was  not  the  least  trace  of  the  „insular  spirit"  character- 
istic of  so  many  Englishmen  which  manifests  itself  most  strongly  through  a  certain  lack 
of  communicativeness  and  sometimes  through  exclusiveness,  even  in  scientific  matters  which 
is  often  due,  it  is  true,  to  not  knowing  more  than  one  language.  Professor  Newton  could  read 
the  languages  of  the  cultured  nations.  In  the  last  period  of  his  life,  we  must  specially 
emphasise  upon  the  case  of  „Naumann",  viz:  that  when  the  German  ornithologists  were 
celebrating  the  memory  of  Naumann,  Professor  Newton  wrote  an  article  in  the  English  paper 
„Nature"  in  which  he  said  that  at  a  time  when  Naumann's  great  classical  work  had  long 
been  published,  English  ornithologists  liad  scarcely  any  acquaintance  with  it.  Of  the  spirit 
of  exclusiveness  and  inconceivable  conservatism,  which  e.  g.  is  manifested  by  the  consistent 
rejection  of  the  decimal  system,  Newton  possessed  nothing. 

At  the  time  of  the  2nd  International  Ornithological  Congress,  Prof.  Newton  immediately 
placed  a  contribution  at  its  disjjosal  —  and  when  the  Hungarian  Ornithological  Centrale 
started  and  prospered  so  far  as  to  be  able  to  take  a  survey  of  English  works  of  reference, 
often  very  difficult  of  access,  my  faitliful  oM  friend  Dr.  Otto  Finsch  recommended  me  to 
apply  to  Prof.  Newton,  who  would  certainly  give  advice  ;  and  he  assisted  with  both  advice 
and  action. 

Till  1905  our  intercourse  was  limited  to  parcels  and  acknowledgments,  as  that  in  the 
French  language  of  Feb.  17,  1896. 

Directly  before  the  4th  International  Congress  in  London  1905,  I  sent  Prof.  Newton  my 
„Recensio  critica  &c  "  and  „The  Method  &c."  written  for  the  Congress,  whereupon  I  received 

Aquila  XVI.  VII 


melyben  meleg  szavakkal  mond  köszönetet  és  nagy  csodálatának    —  high  admiration         ad 
kifejezést  ornithophaenologiai  törekvéseim  iránt. 

Ugyanazon  év  októl)er  27-én  közli  velem,  hogy  megengedi  a  Nadmann-fóI  a  „Nature*- 
ben  publikált  czikkének  fölhasználását. 

1906  febr.  17.  és  niárcz.  24-én  kelt  levelei  a  M.  O.  K.  használatára  a  skót  „Report 
of  the  Meteorology  of  Scotland,  Edinburgh  1856—1862"  és  a  „Journal  of  the  Scottish 
Meteorol.  Society  Edinburgh  1863 — 1880"-ból  készített  kivonatokra  vonatkoznak,  —  a 
melyeket  csak  nehezen  lehetett  megszerezni,  és  a  mi  nagyfokú  szolgálatkészségének  bizo- 
nyítéka volt. 

1906  ápr.  7-röl  keltezett  levele  válasz  arra  a  kérésemre,  hatna  oda,  hogy  a  gyűjtő  és 
publikáló  angol  ornithologusok  megfigyeléseiket  keltezzék,  hogy  adataik  orniihophaenologiailag 
is  használhatók  legyenek.  Itt,  úgy  látszik,  félreértés  támadt,  a  mely  levelem  angol  kifeje- 
zéseinek elégtelen  szabatosságából  származhatott.  Newton  tanár  kérésemet  úgy  értelmezte, 
mintha  azt  akarnám,  hogy  a  faunisták  ornithophaenologiai  megfigyeléseket  végezzenek  ;  erre 
azonban  én  nem  is  gondoltam,  a  mint  ez  levelemből  és  a  Withaker  tanár  müvének  idéze- 
téből is  kitűnik.  Newton  tanár  levele  mindamellett  értékes,  mert  általánosságban  kifejti  benne 
nézetét  az  ornithophaenologiai  megfigyelésekről.  Az  a  nagy  latitude  azonban,  a  melynek 
helyet  ad  az  idő  kérdésében,  azt  mutatja,  hogy  inkább  volt  ornithogeographus  mint  orni- 
thophaenologus. 

A  kis  levélgyüjtemény  clou-ja  azonban  a  „madárvédelem"-ről  szóló  levélváltás,  a 
melyet  „Az  1902.  évi  nemzetközi  madárvédelmi  egyezmény  (Paris)  és  Magyarország.  Tör- 
téneti vázlat"  ez.  müvem  indított  meg. 

Newton  tanár  magának  követeli  az  angol  madárvédelem  megindításában  a  prioritást 
az  1868/69.  évre  visszanyúlólag,  a  mikor  a  „British  Association  for  the  Advancement  of 
Science"  ülésén  e  tárgyban  előadást  tartott.  Ebben  teljesen  igaza  van  Művemben  azonban 
nem  adtam  okot  ezen  óvás  emelésére,  mert  fejtegetésemet  az  1880.  évi  „The  Wild  Birds 
Protection  Act  1880"  ez.  törvénynyel  kezdem  meg  és  világosan  megírom,  hogy  ez  az  érvény- 
ben levő  törvény  régebbi  heletü  törvények  kiegészítője,  (a  melyek  meghozásába  Newton  tanár 
is  befolyhatott);  szó  szerint  így:  ,The  Act  at  present  in  force  is  really  an  amendment  of  the 
older  laws:  it  was  passed  on  sept.  7.  1880,  its  „short  title"  being  „The  Wild  Birds  Protec- 
tion Act,  1880".  Magyarul:  „A  ma  érvényben  levő  törvény  az  előző  törvények  kiegészítője, 
hozatott  1880  szeptember  7-én,  rövid  czime  —  short  title  —  „The  Wild  Protection  Act 
1880  =  a  szárnyas  vadat  védő  1880.  évi  törvény".  Könyvemben  nem  is  érintettem  a  prioritás 
kérdését,  és  az  angolországi  fejlődés  részletes  feldolgozásába  nem  is  mehettem  bele. 

Newton  tanárra,  úgy  látszik,  az  a  körülmény  hatott  indítólag,  hogy  én  a  történet 
fonalát  1873-ban,  a  gazdák  és  erdészek  bécsi  nemzetközi  gyűlésén  veszem  fel,  holott  az 
Angliára  vonatkozólag  1868/69-ben  kezdődik  ;  ez  azonban  az  összességre  nézve  nem  bír  a 
prioritás  jogával,  mert  ez  1845-ben  Baldamus  Edét  illeti  meg.  (V.  ö.  könyvem  28.,  54.  és 
165.  oldalát). 

Kiválóan  érdekesek  Newton  nézetei  magára  a  madárvédelemre  nézve. 

Newton  tanár  ebben  a  kérdésben  is  teljesen  tudós  természethistorikus,  az  érzelgősség 
minden  nyoma  nélkül,  a  mellett  tetőtől  talpig  angol,  a  kire  nézve  az  ő  szigetországa  kép- 
viseli az  egész  világot.  Fönn  akarja  tartani  a  szigetvilág  összes  madárfajait  és  nem  veszi 
figyelembe  a  hasznosság  és  károsság  fogalnuit,  mert  ez  nézete  szerint  úgy  sem  állapítható 
meg.  Fejtegetése  során  Newton  tanár  valósággal  felindul.  Csodálatosképen  nem  fektet  súlyt 
a  fészkek  és  tojások  védelmére.  Úgy  látszik,  hogy  ebben  nem  ismert  föl  semmi  nemzetközi 
érdeket.  Azt  óhajtja,  hogy  Angliában  még  a  legkártékonyabb  ragadozó  madarak  is  meg- 
maradjanak és  mindig  csak  az  egyesült  királyságok  területére  és  a  faunistikai  érdekre  van 
tekintettel. 

A  madárvonulás  nagy  jelenségét  nem  érinti,  a  mely  pedig  azt  tanítja,  hogy  Anglia 
madarai  is  két  csoportra  oszolnak  :  állandókra  és  vándorokra,  és  hogy  az  utóbbiak  évenként 
kétszer   teszik   meg   az   Anglia   és   a   trópusok   között   levő   nagy   utat,   miközben   az  orni- 


LI 

on  May  19  of  that  year  a  letter,  in  wliieli  he  warmly  thanks  nie,  and  expresses  his  iiigh 
admiration  for  my  ornitliopiiaenological  endeavours. 

In  the  same  year  Oct.  27,  lie  gave  his  consent  to  my  making  use  of  his  article  on 
Naumann  published  in  „Nature". 

The  letters  of  Feb.  17,  and  Mar.  24,  1906,  relate  to  Extracts  from  the  Scotch  „Report 
of  the  Meteorology  of  Scotland,  Edinburgh  1856 — 1880",  and  from  the  „Journal  of  the 
Scottisli  Meteorological  Society,  Edinburgh  1863 — 1862",  provided  for  the  Hungarian  Orni- 
tholoijical  Bureau,  which  were  very  difficult  to  procure,  and  bear  witness  to  his  great  will- 
ingness. 

His  letter  of  Ap.  7,  1906,  is  the  reply  to  my  request,  that  he  should  work  upon  col- 
lecting and  publisiiing  English  ornithologists  to  put  dates  to  their  observations,  through  which 
their  statements  might  have  also  an  ornitiiophiienological  value.  A  misunderstanding  appears 
to  have  arisen  here,  which  may  have  been  due  to  want  of  precision  in  my  letter.  Prof. 
Newton  took  my  expressions  as  if  I  meant  the  faunists  to  make  ornithophaenological  obser- 
vations, which  was  far  from  my  intention,  as  may  be  seen  too  from  my  letter,  and  from  tlie 
example  quoted  from  Prof.  Wmtakek's  work.  Prof.  Newton's  letter  is,  iiowever,  valuable  because 
he  thorougidy  explains  his  conception  of  ornitliopiiaenological  observations.  Still,  the  great 
latitude  he  admits  in  respect  of  timing,  shows  that  he  was  after  all  rather  an  oruitho- 
geographer  than  an  ornithophaenologist. 

But  the  gem  of  the  little  collection  is  the  correspondence  on  the  chapter  .Bird  pro- 
tection", which  was  occasioned  by  my  „History  of  the  International  Convention  for  the 
Protection  of  Bird  of  Paris,  1902." 

Prof.  Newton  claims  for  himself  priority  in  England  for  raising  the  subject  of  Bird 
Protection,  from  the  year  1868 — 9,  when  he  gave  a  lecture  at  the  meeting  of  the 
„British  Association  for  the  Advancement  of  Science"  ;  in  which  he  is  perfectly  in  the 
right.  But  in  my  work  I  gave  no  occasion  for  the  bringing  forward  of  this  claim,  for  I  began 
my  treatise  with  the  law  of  1880,  whose  title  runs  „The  Wild  Birds  Protection  Act  1880," 
and  clearly  explained  that  this  Act  now  in  force  is  an  adjunct  of  the  older  law  (upon  which 
Prof.  Newton  may  have  had  influence);  to  give  my  words:  „The  Act  at  present  in  force 
is  really  an  amendment  of  tlie  older  laws  ;  it  was  passed  on  Sept.  7,  1880,  its  short  title 
being  „The  Wild  Birds  Protection  Act,  1880".  In  my  book  I  did  not  touch  at  all  upon 
the  question  of  priority,  and  could  not  enter  upon  a  treatment  of  the  development  (of  Bird 
protection)  in  England,  altogether  special. 


It  seems  that  Prof.  Newton  was  influenced  here  by  the  circumstance  that  1  took  up 
tiie  historical  threads  of  the  „International  Assembly  of  Fanning  and  Forestry  of  1873", 
whereas  his  for  England  dated  from  1868 — 9  ;  but  for  the  public  this  latter  suggestion  has 
no  priority,  for  this  is  due  to  Eduard  Baldamus  from  1845,  (see  pp.  33,  38,  168  of  my  book). 

The  views  of  Prof.  Newton  upon  Bird  protection  itself  are  extremely  interesting. 

In  this  connection  he  is  entirely  the  scholarly  naturalist  without  a  trace  of  sentimen- 
tality, and  absolutely  insular,  therefore  a  Briton  from  the  top  of  his  head  to  the  tip  of  his 
toe.  He  desires  the  preservation  of  all  kinds  of  birds  in  the  Island  kingdom,  and  rejects 
the  notions  of  Usefulness  and  Harmfulness,  because  in  his  opinion  they  are  not  susceptible 
of  proof.  In  discussing  these  Prof.  Newton  goes  to  the  verge  of  excitement.  It  is  remarkable 
that  he  attaches  no  weight  to  the  protection  of  nests  and  eggs.  He  does  not  appear  to 
recognise  any  International  interests  at  all.  He  goes  in  for  the  preservation  even  of  birds 
of  prey  in  England,  and  regards  only  the  interests  of  the  territory  of  the  United  Kingdom, 
and  of  the  faunists. 

The  great  spectacle  of  bird  migration  does  not  touch  him,  altough  it  is  of  significance, 
because  the  birds  of  England  as  well  are  divided  into  stationary  and  migratory,  the  latter 
of  which    undertake    twice    a    year   the    long   journey   between    England    and    the  Tropics  ; 

VII- 


LU 

thophagok  ieriiletén,  a  kiket  itt  nem  akarok  megnevezni,  a  legesztelenehh   üldözésnek  és  gyak- 
ran pusztításnak  vannak  kitéve  és  hogy  csupán  nemzetközi  intézkedéssel  védhetők  meg. 

Mi,  szárazföldiek,  éppen  ezért  nem  tudtuk  megérteni,  hogy  miért  wem  ciSMtlakozott  Anglia 
a  párisi  1902.  évi  egyezményhez 

A  hasznosság  kérdésében  igen  súlyos  tények  támogatják  a  mi  nézetünket.  Az  első 
tényt  felhozza  Rörw  tanár  német  ornithobiologus  az  19ÜS.  évi  bécsi  nemzetközi  mező- 
gazdasági kongresszusra  készített  referátumában.' 

HiESEMANN  erről  így  ír:  „A  mikor  1905  tavaszán  a  több  négyszögniértföldnyi  Hainich- 
erdőt  csupaszra  rágta  a  Tortrix  viridana  hernyója,  egyedül  Berlepsch  báró  tölgyes  erdeje 
maradt  érintetlenül,  a  melyben  régóta  2000-nél  több  fészekodu  van  kifüggesztve.  Ez  a  tölgyes 
a  környező  erdők  közül  valóságos  zöld  oázisként  emelkedett  ki".  A  második  tényt  Platthy 
Árpád,  a  kékkői  —  Nógrád  m.  —  uradalom  tiszttartója  jelentette  nekünk  ;  e  szerint  míg  a 
környék  összes  gyümölcsfái  hernyórágás  következtében  elpusztultak,  addig  az  uradalom 
gyümölcsösei,  a  melyekben  alkalmaztattak  fészekodvak,  érintetlenül  maradtak  és  bő  gyümölcs- 
termést hoztak  és  így  tovább. 

A  madarak  táplálékának  közvetlen  vizsgálatáról  és  ennek  eredményeii'ől  e  helyen 
nem  szólok. 

NEWTON-nak,  a  nagyrabecsült  férfiúnak  azt  az  ajánlatot  tettem,  hogy  vitassuk  meg  a 
madárvédelem  kérdését  nyilvánosan,  természetesen  „snaviter  in  modo,  fortiter  in  i'e".  Azt 
hittem,  hogy  Newton  tisztelt  neve  nagy  súlyt  kölcsönzött  volna  az  ügynek  és  fontos  ered- 
ményekre vezetett  volna.  0  azonban  már  nem  fogadta  el  ajánlatomat.  1907  május  29-én 
kelt  levelében  így  ír:  „öreg  ember  vagyok  és  a  vitatkozás  távf)l  áll  tőlem."  Utolsó  levelére 
június  2-án  írt  válaszomat  közvetlenül  halála  előtt  kapta  meg:  június  7-én  meghalt. 

Tisztelet  emlékének  ! 


Magdalene  College,  Cambridge,  1896    február  17-én. 

Fogadja   hálás    köszönetemet  az  „Aquila"    folyóirat  3.  és  4.  számának    megküldéseért, 
melylyel  engem  megtisztelni  szíves  volt. 

A.  N. 


1905  május  19-én. 
Igen  tisztelt  Uram  I 

Van  szerencsém  köszönetem  kifejezése  mellett  azon  két  könyv  vételét  elismerni,  mely- 
nek megküldésével  Ön  engem  megtisztelt,  és  legyen  meggyőződve,  hogy  azoknak  a  leg- 
nagyobb figyelmet  fogom  szentelni. 

Midőn  Önnek  ezen  becses  ajándékért  mély  köszönetet  mondok,  engedje  meg,  hogy 
legnagyobb  csodálatomat  fejezzem  ki  azon  buzgóság  fölött,  melyet  Ön  a  madárvonulási 
kutatások  körül  kifejt  és  fogadja  nagyrabecsülésem  kifejezését. 

Őszinte  híve  : 

A.  N. 


V.  ti.  HiESBMANN  M.  , Lösung  der  Vogelschutzfiage  nach  Frh.  von  Berlepsch.  1909,  pag.  55. 


LUT 

loherehy  they  arc  exposed,  in  the  reyions  of  tiic  Ornithophayi,  which  I  will  not  iianic,  to 
the  most  senseless  persecution,  and  often  to  extermination,  from  which  they  can  only  he 
protected  IhronyJi  international  measures. 

Just  for  this  reason  we  continentals  cannot  understand  why  England  has  not  assented 
to  the  convention  of  Paris  1902 —  — 

In  tlie  question  of  Usefulness  very  powerful  facts  support  our  opinion  the  German 
Oruitliobiologist  Prof.  Rurig  brought  forward  the  first  in  his  Report  for  the  International 
Agricultural  Congress  at  Vienna  1908.' 

HiKSEMANN  writes  about  tliis,  „when  in  the  spring  of  1905,  the  whole  Hainichwald,  an 
acreage  of  several  square  miles,  was  eaten  entirely  bare  by  Tortrix  viridana,  the  oak-forest 
of  Baron  von  Berlepsch  in  which  for  a  long  time  over  2000  nesting  boxes  had  been  hung 
out,  was  entirely  spared.  It  stood  out  from  the  surrounding  woods,  actually  like  a  green 
oasis".  The  second  was  announced  to  us  by  von  Platthy,  land-steward  of  the  lordship  of 
Kékkő  in  Neograd  County,  who  stated  tiiat  when  all  the  fruit-trees  in  the  neighbourhood 
had  been  ruined  by  caterpillars,  the  orchards  of  the  lordsliip  in  which  nesting  boxes  were 
employed,  remained  intact,  and  yielded  a  harvest  of  fruit  &c. 

There  is  nothing  to  say  here  about  the  direct  investigation  of  bird  fodder  and  its 
results. 

I  made  a  proposal  to  the  highly  esteemed  gentleman  to  discuss  publicly  the  matter 
of  bird  protection,  naturally  „suaviter  in  modo,  fortiter  in  re".  It  was  in  my  mind  that  the 
highly  honoured  name  of  Newton  would  give  great  weight  to  the  afl'air  and  might  lead  to 
important  results.  However  he  no  longer  had  any  inclination  for  it.  In  his  letter  of  May  29, 
1907,  he  says  „I  am  an  old  man,  and  not  given  to  fighting".  My  reply  of  June  2,  to  this 
last  letter  he  received  just  before  his  death,  for  on  June  7th  he  passed  away. 

All  Honour  to  his  Memory. 


Magdalene  College,  Cambridge.   17  fév.  1896. 

Recevez,  je  vous  prie,  mes  remerciements  très  vifs  pour  le  journal  „Aquila"  (Nos.  3,  4) 
que  vous  m'avez  fait  l'Iioniieur  d'envoyer. 

Alfred  Newton. 


Sir, 


19  May,  1905. 


I  have  to  acknowledge  wiih  much  gratification  the  receipt  of  two  books  which 
you  have  done  nie  the  great  honour  of  sending  to  me,  and  to  assure  you  that  I  shall 
devote  my  best  attention  to  them. 

In  returning  you  my  thanks  for  these  welcome  gifts,  allow  me  to  add  the  expression 
of  iiiy  high  admiration  of  the  zeal  with  which  you  pursue  these  ornithophaeuological  investi- 
gations, and  so  believe  me  to  remain,  with  to  highest  esteem, 

Yours  most  faithfully 

Alfred  Newton. 


Cf.  also  HiESEMANN  M.  Lösung  der  Vogelschutzfrage  nach  Frh.  von  Berlepsch,  1909.  p.  55. 


LIV 

1905  október  27-én. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 

Nagyon  hizelgö  reám  nézve,  hogy  Ön  újra  kívánja  kinyomatni  az  én  kis  czikkeniet  a 
Naumann- ünnepélyről  és  kéréséhez  nagyon  szívesen  afloin  beleegyezésemet.  Fogadja  nagj'ra- 
becsülésem  kiíejezését. 

Őszinte  híve 
A.  N. 


1906  február  5. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 

„Recensio  critica"  stb.  és  „The  Method  of  Ornithophaenology"  czimü  munkáimból  Ön 
bizonyára  megismerte  a  Magyar  Ornithologiai  Központ  törekvéseit  és  ez  felbátorít  engem 
arra,  hogy  egy  kéréssel  forduljak  Önhöz. 

Schenk  Jakab  úr,  a  Magyar  Ornithologiai  Központ  asszisztense  évek  óta  gyűjti  a  Cucuhis 
canorits-Ta,  vonatkozó  adatokat,  hogy  e  madár  egész  elterjedési  körét  positiv  alapon  határoz- 
hassa meg.  A  mai  napig  30,000-nél  több  pozitív  adattal  rendelkezünk,  de  bizonyos  területek 
eddig  üresen  maradtak  és  azoknak  egy  része  pedig  azért,  mert  nem  tudtuk  megszerezni 
itten  az  illető  irodalmi  forrásokat. 

így  Angliából  a  következő  adatok  hiányzanak: 

1856 — 62.  Stark  :  Report  of  Meteorology  of  Scotland.  Edinburgh.  1863 — 80.  Journal  of 
the  Scottish  Meteorological  Society.  Edinburgh. 

Miután,  sajnos,  az  angol  ornithologusokkal  nem  állok  összekötetésben,  de  tanár  úr 
szives  volt  nekem  közös  barátunk  Dr.  Finsch  0.  által  segítségét  felajánlani  az  anyag  beszer- 
zését illetőleg,  bátorkodom  Önt  arra  kérni,  szíveskednék  a  fenti  forrásokból  a  kakuk  vonu- 
lására vonatkozó  adatokat  kivonatoltatní,  és  pedig  a  Magyar  Ornithologiai  Központ  költségére. 
Tanár  úr  ezáltal  úgy  az  intézetet,  mint  engem  is,  a  legnagyobb  hálára  kötelezné. 

Fogadja  nagyrabecsülésem  őszinte  kifejezését. 

Herman  Ottó. 


1906  február  17. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 

Igen  szívesen  megteendek  minden  kísérletet,  hogy  Önnek  a  kívánt  adatokat  meg- 
szerezzem, de  nem  tudom,  vájjon  niódonihan  lesz-e  ez?  Mert  sem  a  Society  lapját  nem 
ismerem,  sem  Stark  jelentéseit  és  azt  sem  tudom,  vájjon  ezen  két  nyomtatvány  itt,  Cambridge- 
ben,  meg  van-e  ?  De  megszerezhetem  talán  Edinburgh-ból.  Legyen  azonban  meggyőződve, 
hogy  mindent  el  fogok  követni,  hogy  a  kívánt  adatokat  megszerezzem  és  fogadja  addig  is 
szives  üdvözletemet. 

Őszinte  híve 
A.  N. 


My  dear  Sir, 


LV 
27  October,  1905. 


I  take  it  as  a  great  compliiiieiit  tliat  you  should  wisii  to  republish  my  little    uote    on 

the  Naumann  Festival,  and  most  gladly  give  my    consent    to    your    request,  while    I   remain, 

with  very  high  esteem, 

Yours  most  faithfully 

Alfred  Newton. 


Dear  Sir, 


5  February,  1906 


From  my  publication  „Recensio  critica  etc."  and  „The  Mctiiod  of  Ornithophaenology" 
you  will  certainly  have  been  iible  to  recognise  the  endeavours  of  the  Hungarian  Central 
Bureau  of  Ornithology  and   this  encourages  me  to  appeal  to  your  kindness  with  a  request. 

Mr.  Jacob  Schenk,  Assistant  of  the  Hungarian  Central  Bureau  of  Ornithology  has  for 
many  years  been  collecting  the  data  relating  to  Cuculus  canorus,  in  order  to  determine 
the  migration  of  this  bird  on  a  positive  basis  for  the  whole  range  of  its  distribution.  Up 
till  now  we  possess  already  more  than  30.000  positive  data,  but  certain  districts  still  remain 
uncovered,  several  of  them  for  the  reason,  that  we  mere  not  able  to  find  any  literary 
records. 

From  England  we  are  without  the  fallowing  : 

1856 — 62.  Stark:  Report  of  the  Meteorology  of  Scotland,  Edinburgh. 

1863     80.  Journal  of  the  Scottish  Meteorological  Society  Edinburgh. 

As  I  have  to  my  regret  no  connection  with  the  English  Ornithophaenologists,  and  as 
you  have  oftered,  through  our  common  friend  Dr.  0.  Finsch,  to  procure  me  material,  I  venture 
to  ask  you  to  have  somebody  make  an  extract  of  the  migration-data  concerning  Cuculus 
canorus  from  the  above  mentioned  records,  at  the  expense  of  the  Hungarian  Central  Bureau 
of  Ornithology. 

By  this  you  will,  my  dear  Professor,  not  only  greatly  oblige  the  Institute  but  also 
myself. 

Please  accept  the  expression  of  my  highest  esteem, 

Yours  faithfully 

0.  H. 


17  February,  1906. 
My  dear  Sir, 

Most  gladly  will  I  try  to  supply  the  information  for  which  you  ask;  but  I  am  not 
sure  that  it  will  be  in  my  power  to  do  so.  I  am  not  acquainted  witli  the  Journal  of  the 
Scottish  Meteorological  Society  or  Mr.  Stark's  Reports,  and  I  do  not  know  whether  we 
have  either  one  or  the  other  in  Cambridge,  but  I  may  be  able  to  get  them  from  Edinburgh. 
But  be  assured  that  1  will  do  my  best  to  procure  the  observations  needed,  and  believe  me, 
with  very  high  respect,  to  be 

Yours  faithfully 

Alfred  Newton. 


LVI 

1906  niárczins  24. 
Igen  tisztelt  Uniiii  ! 

Folyó  hó  4-én  kelt  becses  leveléért,  melyben  arnil  értesít,  hogy  a  Scottish  Meteorological 
Society  naplójából  csinált  kivonatokat  használhatja,  fogadja  szives  köszönetemet. 

Csatoltan  van  szerencsém  egy  másik  megfigyelési  sorozatból  csinált  kivonatot  meg- 
küldeni, mely  kivonatot  Mr.  R.  T.  Umund,  a  nevezett  társulat  titkára  állitotta  össze  és  azért 
arra  kérem,  hogy  ha  a  kivonatokat  felhasználja,  legyen  szives  az  (5  segítségét  elismerni, 
mert  én  magam  nem  nézhettem  át  ezen  feljegyzéseket.  Legnagyobb  tiszteletem  kifejezése 
mellett  maradok 

őszinte  híve 
A   N. 


1906  márczius  30. 
Igen  tisztelt  Uram  1 

Fogadja  legnagyobb  hálám  kifejezését  a  skótországi  kakukvonulási  adatok  megküldé- 
seért, melyeket  Mr.  R.  T.  Omund  volt  oly  szives  összeállítani  é«  tanár  úr  kívánságának  meg- 
felelőg  nem  fogom  elmulasztani  a  nevezett  úr  közremiiködését  kiemelni. 

Bátorkodom  ez  alkalommal  egy  alázatos  kéréssel  Önhöz  fordulni,  a  melynek  teljesíté- 
sétől az  ornithophaenologia  fejlesztése  szempontjából  nagy  eredményt  várok. 

Ezen  tudományág  fejlődése  a  tudomány  mai  álláspontja  szerint,  a  telelési  állomások 
és  a  vándormadarak  érkezési  és  elvonulási  idejének  ismeretétől  függ,  például  mikor  kelnek 
vándorútra  az  európai  madarak,  hogy  Észak-Afrikába  menjenek  és  mikor  indulnak  el  onnan 
visszafelé  ? 

Midőn  azon  kísérletet  tettem,  hogy  a  füsti  fecske  vonulását  Európára  nézve  közelebb 
meghatározzam,  az  idő  meghatározása  csak  az  által  vált  lehetségessé,  hogy  Ho\v.\rd  Irby 
e  madár  tavaszi  érkezését  Gibraltárba  egész  pontossággal  február  13-iki  kelettel  határozta 
meg  és  hogy  másrészt  oly  feljegyzéssel  rendelkeztem,  mely  e  madár  megérkezését  Luleá- 
ban  május  22-iki  kelettel  határozta  meg,  miből  az  következik,  hogy  a  felvonulás  Gibraltár- 
tól Luleaig  105  napig  tart  és  hogy  a  madár  délről  északra  terjeszkedik  a  9'4°  G  izothermával. 

Ily  eredmények  kimutatják  azt,  hogy  mily  fontos,  hogy  az  időre  és  a  helyre  vonatkozó 
adatok  pontosak  legyenek  ;  sajnálattal  tapasztalom  azonban,  hogy  a  legtöbb  faunisztikus 
munkában  ezt  elhanyagolják. 

Többek  közt  megkaptam  J.  S.  Whitaker  gyönyörű  díszkötésű  munkáját  „The  Birds  of 
Tunisia".  Ha  abban  súly  helyeztetett  volna  a  pontos  keltekre,  ez  nagy  haladást  jelentett 
volna  az  aviphaenologiára.  De  ha  az  annyira  fontos  ^Saxirola  oenant.he'' -ròì  csak  annyi 
mondatik,  hogy  „arriving  as  a  rule  after  the  beginning  of  March  and  repassing  on  its  return 
from  the  north  in  September",  az  ornithophaenologiára  nézve  ez  nem  jelent  nagy  nyereséget. 

A  legtöbb  esetben  arról  van  szó,  hogy  a  kutató  vegye  magának  azt  a  csekély  fárad- 
ságot, hogy  jegyezze  fel  és  közölje  azt  a  napot,  melyen  a  madarat  legelőször  elejtette  ; 
evvel  a  számláló  ornithophaenologusnak  sok  esetben  nagy  szolgálatot  tenne  és  a  közlemények 
értéke  ezáltal  emelkednék. 

Alázatos  kérelmem  tehát  oda  terjed,  hogy  tanár  úr  arra  érezze  magát  indíttatva,  hogy 
megfelelő  módon  különösen  az  angol  ornithologusokat  figyelmeztesse  arra,  mily  fontos  az 
időadatok  pontos  feljegyzése. 

Igen  tisztelt  Uram  !  Jól  tudom  mily  nagy  tiszteletben  áll  Ön  az  ornithologusok  összes- 
ségénél és  szava  ennélfogva  nagyobb  súlylyal  bír,  mint  egy  egész  könyv  és  ezért  voltam 
oly  bátor  kérésemmel  Önhöz  fordulni. 

Kiváló  tisztelettel 

őszinte  híve 
Herman  Ottó. 


LVII 

24  March,    19(I(J. 
My  dear  8ir, 

I  have  to  thank  you  for  your  letter  of  tlie  4"'  iiist.  iiiforiiiiug  nie  that  the  extracts 
I  sent  from  the  Journal  of  the  Scottish  Meteorological  Society  were  acceptable  to  you. 
I  now  have  the  pleasure  of  enclosing  herewith  a  copy  of  similar  Extracts  from  the  other 
series  of  observations  which  have  been  kindly  made  for  me  by  Mr.  K.  T.  Omund,  the  Secre- 
tary of  that  Society,  and  I  have  to  request  that  if  you  should  make  any  use  of  them  you 
will  be  so  good  as  to  acknowledge  his  assistance,  for  I  myself  have  not  been  able  to  see 
these  other  records.  With  very  great  esteem,  I  beg  leave  to  remain. 

Yours  most  faithfully 

Alfred  Newton. 


30  March,  1906. 
Dear  Sir, 

I  have  to  acknowledge  with  the  greatest  thanks  the  receipt  of  the  data  relating  to 
Cuculus  canorus  in  Scotland  which  Mr.  R.  T.  Omund  had  the  kindness  to  copy,  and  I  shall 
not  fall  to  mention  the  cooperation  of  this  gentleman  as  requested. 

I  take  I  his  opportunity  to  submit  you  â  humble  request,  from  your  compliance  with 
which,  I  hope  the  development  of  Ornithophaenology  may  derive  much  benefit. 

The  progress  of  this  branch  of  science  depends,  as  far  as  ils  present  condition  is 
concerned,  on  knowledge  of  the  winter-quarters,  the  arrival  say,  of  the  European  migrants 
in  Northern  Africa,  and  their  start  on  the  return  to  Europe. 

When  I  undertook  the  attempt  to  record  the  migration  of  the  Chimney-swallow  for 
Europe,  the  determination  of  the  time  was  possible  only  because  on  the  one  hand  Howard 
Irby  had  noted  the  13th  February  as  the  exact  date  of  the  spring- arrival  of  this  bird  at 
Gibraltar  ;  and  on  the  other  hand  I  had  another  record  from  Lulea  —  29th  May  —  where- 
froni  it  follows  that  the  birds  take  105  days  to  proceed  from  Gibraltar  to  Lulea  and  that 
the  migration  takes  place  from  S.  to  N.  with  the  isotherm  9'4°  C. 

Such  results  show  the  immense  importance  of  precisely  dated  records  of  place  and 
time,  whereas  in  most  faunistic  publications  this  is  unfortunately  neglected. 

Thus  I  have  just  received  e.  g.  the  magnificent  work  of  Prof.  J.  S.  Whitakek  „The 
Birds  of  Tunisia".  If  in  this  stress  had  been  laid  upon  precise  data,  it  would  have  meant 
a  decided  advantage  also  for  Ornithophaenology.  But  if,  as  regards  the  important  species 
Saxicola  oenanlhe,  it  is  only  said  „arriving  as  a  rule  after  the  beginning  of  March  and 
repassing  on  its  return  from  the  north  in  September",  Ornithophaenology  does  not  derive 
any  benefit  from  the  statement. 

In  most  cases  it  would  only  be  a  question  of  relatively  little  trouble  to  note  and  to 
publish  the  date  on  which  the  naturalist  has  for  the  first  time  got  the  bird.  This  would 
in  most  cases  be  of  great  assistance  to  the  calculating  Ornithophaenologist  and  the  value 
of  the  publications  would  increase. 

My  humble  request  therefore  is  that  you  will  feel  induced,  to  call  the  attention  in  an 
appropriate  manner,  especially  of  English  naturalists  who  travel  so  much,  to  the  importance 
of  exact  data. 

Dear  Sir,  I  am  aware  of  the  great  esteem  you  enjoy  from  the  whole  world  of  Ornitho- 
logists and  the  great  weight  of  your  word  which  is  of  more  force  than  a  whole  book,  and 
therefore  I  have  taken  the  liberty  of  submitting  to  you  my  request.  With  the  assurance  of 
my  highest  esteem. 

Yours  faithfully 

0.  H. 


Aquila  XVI.  Vm 


LVIII 

1906  április  7. 
Tisztelt  Uram  ! 

Folyó  évi  iiiárczius  80-án  kelt  becses  levclcért  köszönetet  mondok  és  igen  örvrnrlek 
iinnak;  hogy  Ön  meg  van  elégedve  Omund  úr  kivonataival,  melyet  ö  a  .Scottish  Meteorological 
Society  Reportjaiból  csinált  és  melyeket  szerencsém  volt  Önnek  megküldhetni. 

Természetesen  nagyon  is  kívánatos  volna,  hogy  a  tei'mészetrajzi  megfigyelések  a  leg- 
pontosabbak legyenek;  de  attól  tartok,  hogy  nem  gyakorolhatok  semmi  befolyást  azon 
megfigyelőkre,  kik  a  vándormadarakra  vonatkozó  adatokat  feljegyzik,  hogy  ők  pontosabb 
adatokat  vegyenek  fel,  és  szem  előtt  kell  tartanunk,  liogy  gyakran  előfordul,  hogy  jó  meg- 
figyelők is  alkalmilag  távollétük  vagy  egyéb  specziális  teendőik  által  akadályozva  vannak 
abban,  hogy  az  érkezés  tényleges  najyát  feljegyezzék,  vagyis  ha  ligy  akarjuk  kifejezni  : 
valamely  vándormadár  első  megjelenését  egy  adott  helyen,  úgy  hogy  a  végeredményben 
a  megfigyelések  hosszú  sorozata  által  elegendő  pontosságot  érünk  el,  ha  az  érkezési  hét 
jegyeztetik  fel  azon  nap  pontos  megjelölése  helyett,  a  melyen  a  fajt  először  látták  vagy 
hallották,  mert  könnyen  egy-két  nap  múlhatott,  mielőtt  azt  tényleg  megfigyelhették. 
A  figyelők  nagyobb  része  nem  szentelheti  egész  idejét  a  megfigyelésnek  és  talán  más 
teendőik  által  akadályozva  vannak,  hogy  azon  helyre  menjenek,  —  mely  talán  az 
egyedüli  az  egész  kerületben  —  ahol  a  madár  első  megjelenésekor  feltalálható.  Ennélfogva 
nézetem  szerint  mindig  számítani  kell  avval  a  hibaforrással,  melyet  metaphyzikailag  a  meg- 
figyelő ..egyéni  egyenletének"  nevezhetünk,  bármilyen  módon  jött  legyen  létre  a  hiba  ;  és  a 
mi  engem  illet,  nem  tulajdonítok  nagy  értéket  azon  feljegyzéseknek,  melyekben  a  faj  első 
megfigyelésének  pontos  napja  fel  van  jegyezve,  mintán  saját  tapasztalatomból  tudom,  hf)gy 
mily  akadályok  merülnek  fel  e  tekintetben,  melyeket  a  legnagyobb  gondossággal  sem  lehet 
elhárítani.  Nagyon  sajnálom  ezt,  de  ez  így  van. 

Fogadja  nagyrabecsülésem  kifejezését.  (Jszínte  liíve 

Ali'rbd  Nkwton. 


1906  deczember  :28. 

Fogadja  köszönetemet  a   „Remarques"   ezimíi  füzetért,  melyet  Ön  válaszul  irt  Dr.  Quinrt 
„  Notes "-jaira;  egyszersmind  legszívélyesebb  üdvözleteimet  küldöm  az  új  év  alkalnulból. 

A.  N. 


1907  május  1. 
Tisztelt  Uram! 

Nagy  érdekkel  és  haszonnal  olvastam  azt  a  müvet,  melyet  Ön  nekem  egj'  pár  napja 
küldött  és  melynek  vételét  azonnal  elismertem.  Úgy  találom  azonban,  hogy  a  czélokat 
illetőleg,  melyek  a  brit  madárvédelem  előharezosait  vezették,  tévedésben  van.  Erre  nézve 
teljes  autoritással  beszélhetek,  mert  én  voltam  az  első  (1S68/9),  ki  ezen  ügyet  a  British 
.Association  for  the  Advancement  of  Sciences  elé  hoztam  és  a  korábbi  törvényeket  a  Close 
Time'  bizottság  szerkesztette,  mely  bizottság  az  Associationből  került  ki  és  melynek  éveken 
át  én  voltam  az  elnöke. 


'  Ez  alatt  az    évnek  az    a  része    értendő,    a  mikor  a  madarak    föltétlenül    megvédendők    8    a  mely  a 
költés  idejére  esnék.  H.  0. 


My  dear  Sir, 


LIX 
7  April,  190G. 


I  am  much  gratified  from  your  obliging  letter  of  30  Marcii  that  you  are  pleased  with 
Mr.  Omund's  extracts  from  the  Report  made  to  the  Scottish  Meteorological  Society  which 
1  iiad  the  honour  of  sending  to  you. 

It  is  of  course  greatly  to  be  desired  that  all  observations  in  Natural  History  should 
be  of  the  most  precise  character,  but  I  fear  1  cannot  exert  my  influence  on  those  who 
record  the  appearance  of  migratory  birds  to  be  more  particular,  and  it  must  be  borne  in 
mind  that  it  often  happens  that  good  obseners  are  occasionally  prevented  by  absence,  or 
the  interference  of  sjiecial  duties  from  noting  the  actual  day  of  arrival,  or  perhajis  one 
should  say  the  first  appearance  of  a  migrant  in  any  given  neighbourhood,  so  that  in  the 
long  run  practical  accuracy  may  be  as  well  attained  by  recording  the  week  in  which  the 
first  appearance  is  noted  as  the  exact  day  on  which  this  species  was  first  seen  or  heard, 
for  it  really  may  have  arrived  a  day  or  two  i)efore  it  was  actually  observed.  The  majority 
of  observers  are  unable  to  devote  their  whole  time  to  the  making  of  observations  and 
engagements  of  one  kind  or  another  may  stand  in  the  way  of  their  repairing  to  the 
very  spot  —  perhaps  the  only  s])ot  in  the  district  visited  by  the  bird  on  its  arrival.  Hence 
1  think  it  is  always  necessary  to  allow  for  what  may  be  metaphysically  called  the  „personal 
equation"  of  the  observer,  however  that  may  be  caused;  and  for  myself,  I  do  not  attach 
very  great  value  to  records  profering  to  give  the  exact  day  on  wiiich  any  species  was  first 
obsen-ed,  knowing  by  my  own  experience  the  obstructions  that  so  often  present  themselves, 
and  are  not  to  be  overcome  by  any  increase  of  care.  This  is  much  to  be  regretted  true  so 
it  is.  and  with  very  high  esteem".  I  remain,  my  dear  Sir, 


Yours  most  faitfully 


Alfred  Newton. 


23  Decembf-r,  1906. 

Pray  accept  my  thanks  for  your  „Remarques"  in   reply    to  the  „Notes"  of  Dr.  Quinet, 
and,  with  them,  my  best  wishes  for  the  new  year. 

Alfred  Newton. 


1  May,  1907. 
My  dear  Sir, 

I  have  read  with  great  interest  and  much  profit  the  work  you  so  kindly  sent  me  a 
few  days  ago,  the  receipt  of  which  I  at  once  acknf>wledged  ;  but  if  you  will  allow  me  so 
to  say  it  has  been  written  under  a  misconception  of  the  objects  which  prompted  the  original 
pronuiters  of  Birdprotectiim  in  the  British  Islands,  and  on  this  point  I  venture  to  speek 
with  authority  since  J  was  the  first  (1868  9)  to  bring  the  subject  before  the  British 
Association  for  the  Advancement  of  Sciences,  and  the  earlier  Acts  of  Parliament  dealing 
with  it  were  framed  by  the  Close  Time  Committee  appointed  by  that  Association,  of  which 
Committee  I  was  for  some  years  the  Chairman. 

vm* 


LX 

Czéliink  az  volt.  Imgy  a  niciiiiyire  lelict,  a/okat  a  madarakat  vécljuk,  inclyekiiek  arra 
szükségük  Vdlt,  kiliagyván  azokat,  melyek  védelemre  nem  szorultak.  Azt  hiszem,  hogy  ez, 
és  csakis  ez  volt  a  helyes  irány,  melyet  tudományos  embereknek  követniök  kellett.  Minden 
madárnak  meg  van  a  maga  haszna,  hanem  a  természetben  is  törekednünk  kell  megakadá- 
lyozni annak  pusztítását  és  kiirtását,  mely,  sajnos,  már  oly  gyakran  fordult  elő.  De  ezt  nem 
lehetett  ndnden  esetben  meggátolni.  A  parlament  nem  lett  volna  arra  bírható,  hogy  a 
Falconidák  ])usztítását  gátolja  meg  tön'énybe  való  iktatás  által  és  így  azokat,  habár  mi  tudomá- 
nyosan képzett  természetbarátok  kívánatosaknak  tartottuk  a  védelmet,  sorsukra  kellett  hagynunk. 
Örömmel  konstatálhatom  azonban,  hogy  annyit  mégis  elértünk,  hogy  a  Zoological  Society 
arany  érmet  adott  a  Pandion  haliartus  és  Lestris  catarrJiades  védőinek  és  a  Britisli  Orui- 
thoIogists-Club  érmet  adott  azoknak,  kik  a  Milvus  idinust  megvédték  utolsó  menedékhelyén 
Wales-ben.  Időközben  az  Aqtdla  chryt>aëtus,  Buteo  vulgaris  és  más  ragadozók  javára  fordult 
a  közvélemény,  úgy  hogy  még  mindig  kilátás  van  arra,  Iiogy  ebből  az  országból  nem  fog- 
nak végleg  eltűnni. 

Sajnálom,  hogy  a  későbbi  angol  törvényekben  nem  érvényesült  az  a  megkülönltöz- 
tetés,  melyet  én  lényegesnek  tartok  arra  nézve,  hogy  itt  minálunk  bármiféle  madárvédelmi 
törvényhozásnak  sikere  legyen. 

Nagyon  tág  tért  hagynak  a  lielyi  hatóságoknak  (County  Councils),  melyeknek  tagjai 
kevésbbé  tájékozott  és  legtöbb  esetben  szentimentális  érzelmek  által  vezetett  emberek,  úgy 
hogy  sokszor  nevetséges  rendeleteket  adnak  ki.  Ezért  én  már  évek  óta  távol  tartottam 
magamat  különösen  a  fészek-  és  tojásvédelem  ügyeitől,  miután  ezen  védelem  sok  esetben 
nem  is  szükséges  és  nem  értem  azt  sem,  miért  írja  (172.  lapon):  „hogy  az  angol  törvény 
puszta  vadászati  törvénynyé  alacsonyodott,  mert  nem  védi  meg  a  fészkeket  és  fészekaljakat'. 
Azt  hiszem,  hogy  egy  jól  szerkesztett  vadászati  törvény  a  legjobb  védelem  és  ezt  a  száza- 
dok tapasztalata  is  mutatja. 

Nem  állítom,  hogy  a  brit  törvény  rendelkezései  beválnának  más  országokban  is, 
ellenkezőleg,  nagyon  jól  tiidtmi,  hogy  minden  országnak  saját  törvénye  kell  hogy  legyen. 
De  kétségtelen,  hogy  a  korábbi  törvényeknek,  melyeket  többé-kevésbbé  a  Close  Time  bizott- 
ság tervezett,  sikerük  vf)lt.  Nemcsak  sok  pusztuló  faj  mentetett  meg,  de  olyanok  is  fészkel- 
nek most  itt,  a  melyek  azelőtt  igen  ritkák  voltak  ;  mindez  azért,  mert  a  Close  Time  védel- 
mében részesültek. 

Megjegyzem  még,  hogy  sok  madárvédő  egyesület  akcziója,  habár  a  szándék  jó,  nem 
mindig  bölcs. 

Tovább  nem  akarok  terhére  esni,  de  szükségesnek  tartottam,  hogy  az  angol  madár- 
védelem kezdeményezőinek  vezérelvei  a  külföld  előtt  is  helyes  világításba  helyeztessenek. 
Maradok  nagyrabecsülésem  kifejezésével 

őszinte  híve 
A.  N. 


1907  május  8. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 

Szíves  köszönetet  mondok  tanulságos  leveléért,  melynek  következtében  elhatároztam, 
hogy  az  egész  kiadást  visszavonom,  és  egy  függeléket  csatolok,  mely  helyre  hozza  az  angol 
viszonyokról  táplált  téves  nézetet.  Az  én  czélom  az,  hogy  jó  munkát  szállítsak.  De  hogy 
ez  lehetővé  váljék,  arra  kérem  szives  engedélyét,  hogy  az  Ön  levelét  a  függelékbe  felvehessem 
és  a  helyreigazítást  ennek  alapján  eszközölhessem. 

Mi  kontinentális  emberek  nehezen  tudjuk  helyesen  felfogni,  mily  indokok  vezetik  az 
angol  szakembereket,  miután  angolok  hozzánk  ritkán  jönnek  el  és  általában  nem  igen 
közlékenyek.  így  például  a  Rissa  tridadyla  Angliában  védelem  alatt  áll,  holott  ezen  madár 
a  Jeges-Tenger  madárhegyein  millió  számra  fészkel. 


LXl 

Our  object  was  to  ])rotect,  so  far  as  possible,  tlie  species  of  birds  which  needed 
protection,  and  to  leave  alone  thosii  which  did  not  want  it.  I  venture  to  think  that  this, 
and  this  only,  is  the  proper  line  for  men  of  science  to  take.  They  believe  that  every  species 
has  its  proper  use  in  Nature,  and  should  strive  to  prevent  its  exstirpation  or  extermination 
which  in  so  many  instances  has  unfortunately  taken  place.  It  was  of  course  not  possible 
to  do  this  in  every  case.  Parliament  would  not  have  consented  to  interfere  to  hinder  the 
destruction  for  instance  of  the  Falcoiiidae  which  we.  as  scientific  naturalists,  consider  to  be 
desirable,  but  as  practical  men  we  had  to  leave  them  to  their  fate  —  though  1  am  glad 
to  say  that  we  subsequently  induced  the  Zocdogical  Society  of  London  to  award  its  medals 
to  those  who  protected  Fandioii  Haliaëtus  (as  well  as  Lestris  catarrliactes)  and  the  British 
Ornithologists'  Club  has  since  rewarded  those  who  protect  Milvus  iclinus  in  its  last  abiding 
place  in  Wales  —  while  there  has  been  a  great  revolution  of  feeling  in  favour  of  Aquila 
chrysai'tus,  Buteo  ndgaris  and  other  birds  of  ])rey  so  that  there  is  still  a  good  chance  of 
their  not  becoming  extinct  in  this  country. 

I  regret  to  say  that  the  later  acts  of  our  Parliament  have  not  drawn  this  distinction, 
which  I  hold  to  be  essential  to  the  success  in  this  country  of  any  legislation  on  this  sub- 
ject. They  leave  too  muc/i  to  the  local  authorities  („County  Councils")  wo  are  laymen 
swayed  by  sentimental  ideas,  so  that  results  iibsolutely  ridiculous  often  follow,  and  on  that 
account  I  have  for  a  good  many  years  past  abstained  from  interfering  in  the  business  — 
especially  too  as  regards  the  protection  attempted  to  be  aii'orded  to  nests  and  eggs,  which 
I  think  to  be  in  most  cases  quite  unnecessary,  and  therefore  I  cannot  understand  why  your 
should  write  (p.  172)  : 

„The  British  law  was  further  degraded  into  a  mere  Game  Law  by  the  fact  that  it 
did  not  protect  nests  and  broods."  I  hold  that  a  well  drawn  up  Game  Law  is  the  most  efiective 
preseiTation    possible,    and    moreover   that  the  experience  of    centuries    shows  it  to  be  so. 

I  do  not  maintain  that  measures  which  suit  the  British  Islands  will  suit  other  countries 
—  indeed  I  am  sure  that  each  country  should  have  its  own  code.  But  of  the  success  which 
has  attended  the  earlier  Acts  of  Parliament  in  the  United  Kingdom  those  which  were  more 
or  less  drawn  up  by  the  Close  Time  Committee  of  the  British  Association  —  there  can  be 
no  doubt.  Not  only  were  many  expiring  species  saved,  but  many  wliich  hitherto  had  only 
rarely  bred  in  this  country  are  now  breeding  with  us  abundantly  —  this  eflect  being  simply 
and  wholly  due  to  their  securing  the  benefit  of  Close  tune. 

I  would  further  say  that  in  may  humble  opinion  the  action  of  the  Societies  for  the 
Protection  of  Birds,  though  always  well  meant  is  not  always  practical. 

I  will  not  now  trouble  you  more,  but  it  seems  to  me  advisable  that  the  motives  of 
the  original  protectors  of  Birds  in  the  British  Island  should  be  more  correctly  made  known 
abroad,  and  1  remain  with  the  highest  regard. 

Yours  most  faithfully 

Alfred  Newton. 


8  May,  1907. 
Dear  Sir, 

I  have  to  thank  you  for  your  instructive  letter  in  consequence  of  which  I  am  prompted 
to  recall  the  whole  edition  and  to  write  an  appendix  in  order  to  correct  the  misconception 
of  English  conditions.  It  is  my  earnest  wish  to  produce  a  good  work.  But  in  order  to  render 
this  possible,  I  would  ask  your  permission  to  insert  your  letter  in  the  appendix  —  and  to 
base  the  rectification  upon  it. 

It  is  very  difficult  for  us  Continentals  to  grasp  the  reasons  upon  which  Englisli  con- 
ditions are  based,  because  Englishmen  seldom  visit  us  here  and  are  not  of  a  communica- 
tive nature. 


LXII 

Ezen  iiiadár  védelme  Angliában  tehát  csakis  helyi  jelentőséggel  bír.  Onük  arra  töre- 
kednek, hogy  e  fenyegetett  fajt  Angolországnak  megtartsák,  tehát  csak  helyi  jelentőségű 
ornithologiai  érdek  vezérli  Önöket,  mig  a  kontinentális  védelem  a  haszonból  és  kárból 
indul  ki.  Az  angol  ornithologusok  nincsenek  tehát  egyhangban  a  ])arlamenljiikkel  és  nem 
helyeznek  súlyt  az  internaczionálitásra. 

Ez  legyen  utalás  a  függelékben  kifejezendő  irányra.  A  függeléket  nyomtatás  előtt 
átnézés  végett  megküldöm  és  annak  jóváhagyását  fogom  kérni.  A  mi  a  „degraded"  szót 
illeti  a  172.  oldalon,  ez  csak  fordítási  hiba  és  helyesen  úgy  szól  „reduced",  mi  a  magyar 
„avatja"  szónak  felel  meg. 

Becses  válaszát  kérve,  maradok  kiváló  tiszttílettel 

Hekman  Ottó. 


1907  május  11. 
Igen  tisztelt  Uram  ! 


^ö 


Fogadja  köszönetemet  e  hó  4-én  kelt  becses  leveléért,  melyet  Ön  nekem  áj)rilis  30-iki 
levelemre  válaszul  irt.  Szívesen  hozzájárulok  ahhoz,  hogy  Ön  az  utóbbit  kinyomassa.  Törté- 
neti tényeket  nem  lehet  tagadni  és  én  nem  kívánom  azt,  hogy  azok  ismeretlenek  maradjanak. 

Kétségtelen,  hogy  mi  különböző  szempontokból  indulunk  ki,  de  czélunk  ugyanegy,  és 
ebben  nem  látok  semmi  rosszat.  Midőn  én  a  madárvédelem  kérdését  itt  minálunk  a  tudományos 
világ  elé  terjesztettem,  az  internaczionális  akczióról  szó  sem  volt  még;  és  a  ki  ezen  szem- 
pontra helyezkedett  volna,  csak  fokozta  volna  a  neliézségeket,  így  tehát  nem  lehetett  szándé- 
kom a  kérdést  az  említett  szempontból  felvetni.  Az  Egyesült  Királyság  helyzete  e  tekintetben 
rosszabb  volt,  mint  sok  más  országé,  de  még  mint  sok  kolóniáé  is.  A  könnyebnű  pusztítás 
udvaraink  körül  ijesztő  mérveket  öltött  —  több  faj  sok  helyen  elpusztulófélben  volt,  vagy 
már  egészen  elpusztult  és  azok  előtt,  a  kik  a  tényeket  ismerték,  nyilvánvaló  volt,  hogy 
végleges  elpusztulásuk  itt  minálunk  már  csak  rövid  idő  kérdése  lehet.  Ennek  okát  részben 
a  gazdasági  javításokban  kell  keresnünk,  de  leginkább  a  közvetlen  öldöklésben  —  fokozva 
az  azóta  is  növekvő  tolldivat  által  —  mert  nem  lehet  tagadni  azt,  hogy  minálunk  a  madár- 
védelem csak  kevésszámú  vadászható  madárra  terjedt  ki,  mely  a  tilos  idő  védelme  alatt 
állott,  gyakorlatilag  véve  csak  a  fajdfélékre. 

Nyilvánvaló  volt,  hogy  az  első  lépést  abban  az  irányban  kellett  tenni,  hogy  a  tilalmi 
időt  kiterjesszük  a  főbb  szenvedőkre,  és  ezt  meg  is  tettük  ;  sőt  mi  több,  hathatósan  tettük 
meg.  A  Rissa  tridactyla  és  az  Alcidáh  kipusztítása,  melyeket  százával  és  ezrivel  lőttek  az 
ö  költési  szikláikon  a  Yorkshirei  ])artokon,  Wight  szigetén,  Dorsetshireben  és  egyéb  helye- 
ken —  a  hol  minden  felnőtt  madár  halála  maga  után  vonta  nemzedékének  elpusztulását  — 
azonnal  megszűnt  és  a  sziklákon  a  költés  újra  biztosíttatott  örök  időkre,  ámbár  egyes  köl- 
tési helyek  a  partok  mentén,  melyek  nem  voltak  oly  sűrűn  benépesítve,  azalatt  már  egészen 
elpusztultak. 

Most  már  késő,  hogy  az  Otist,  Botaurust  Limosát,  Recurvirostrát,  Plataleát  és  sok 
helyen  a  Fregilust  megmentsük  ;  de  a  Podiceps  eristatust  és  Lestris  catarrhactest  meg  lehe- 
tett menteni,  valamint  többfajta  Laridát  (Sternidae),  Anatidát  és  Limicolát  ;  és  tényleg  kevés 
más  madárfajnál  tapasztalhattuk  a  vedelem  hatását  jobban,  mint  az  Anatidáknál. 

Egészen  bizonyos,  hogy  semmiféle  törvényt  sem  lehetett  volna  azon  elvre  alapítani, 
hogy  a  „hasznos"  madarak  megvédendők,  a  „káros"  madarak  pedig  nem  védendők  meg; 
mert  ki  vindikálhatná  magának  azt  a  hatalmat,  hogy  a  különbséget  a  kettő  közt  fölállítsa 
és  Anglia  népe  bizonyára  visszautasítaná  azon  „tudóst"  ki  ez  irányban  ráerőszakolni  akarná 


LXIII 

Rissa  dactyla  (Kittiwake)  —  e.  g.  —  is  protected  in  England,  wliereas  tiiis  bird  breeds 
in  millions  on  the  bird-mountains  in  the  arctic  ocean.  The  protection  in  Enghuid  is  therefore 
local.  Yon  endeavour  to  preserve  the  threatened  species  for  England,  you  are  therefore  led 
by  ornithological  interests,  whereas  continental  protection  is  based  upon  usefulness  and 
harmfulness.  English  ornithologists  do  not  therefore  agree  witii  their  Parliament  and  do  not 
lay  stress  upon  internationality. 

Let  this  be  an  indication  of  the  line  t<i  be  followed  in  the  appendix  which  1  am 
ready  to  send  you  for  approbation  before  it  is  printed. 

As  regards  the  word  „degraded"  on  pag.  172,  this  is  only  an  error  of  translation, 
there  ought  to  stand:  „reduced  to  a  mere  gamelaw"  which  gives  the  sense  of  the  Hunga- 
rian word  „avatja". 

Awaiting  the  favour  of  your  reply,  I  beg  to  remain, 

Yfuirs  sincerely 

0.  H. 


11  May,  1907. 


My  dear  Sir, 


I  have  to  thank  you  for  your  friendly  reply  of  the  4"'  inst.  to  my  letter  (of  the 
80"'  April)  and  to  assure  you  that  you  are  at  liberty  to  print  this  last.  Historical  facts  are 
not  te  be  denied,  and  most  certainly  I  have  no  wish  that  they  should  be  ignored. 

It  is  unquestionable  that  we  start  from  different  points,  but  our  aim  is  the  same,  and 
I  see  no  evil  in  that.  When  1  brought  the  question  of  bird-protection  before  the  scientific 
world  of  my  own  country,  the  question  of  international  action  had  not  been  raised,  and  to 
have  raised  it  would  have  added  to  oues  difficulties,  so  I  had  no  intention  of  raising  it. 
The  United  Kingdom  was  worse  off  than  any  other  countries  and  even  than  many  of  our 
own  CV)lonies.  The  wanton  destruction  of  lives  around  our  courts  was  enormous  —  several 
species  had  already  been  extirpated  in  many  localities,  if  not  altogether  —  and  it  was  plain 
to  those  who  knew  the  facts  that  a  very  few  years  more  would  see  them  extinct  so  far 
as  this  country  is  concerned.  Much  of  this  was  due  to  agricultural  improvement,  but  still 
more  to  direct  slaughter  —  augmented  at  that  time  (as  since)  by  the  fashion  of  wearing 
„plumes"  —  for  be  it  known  that  in  this  country  the  number  of  species  of  birds  which  as 
„game"  enjoyed  the  benefit  of  a  „close  time"  was  very  small  —  practically  the  Oallinea  only. 
Clearly  the  first  thing  to  be  done  was  to  extend  the  benefit  of  „close  time"  to  the 
chief  sufferers,  and  this  is  what  we  did  —  moreover  we  did  it  effectually  —  the  Rissa 
tridactijla  and  the  Alcidae  which  were  shot  by  the  hundred  or  the  thousand  at  their 
breeding  cliffs  on  the  coast  i>f  Yorkshire,  the  Isle  of  Wight,  Dorsetshire  and  other  places 
—  the  death  of  almost  each  adult  involving  the  death  of  its  offspring  —  was  at  once 
stepped,  and  the  cliffs  secured  as  a  breeding  ground  for  ever  —  though  others  not  so  fully 
thronged,  in  other  parts  of  the  coast  had  already  been  desolated. 

It  is  to  late  to  save  Otis,  Botaurus,  Limosa,  Recurvirostra,  Platalea  and  in  many 
places  Fregilus,  but  Podiceps  (iristatus  and  Lestris  catarrhactus  were  saved  and  several 
species  of  Laridae  (Sternidae)  and  Anatidae  as  well  as  Limicola,  as  indeed  few  birds 
responded  more  readily  to  the  protection  they  received,  than  the  Anatidae. 

It  certainly  would  have  been  impossible  to  have  carried  out  any  legislation  on  the 
principle  of  protecting  „useful"  and  not  protesting  „injurious"  birds  —  for  who  ist  to  take 
on  himself  the  power  of  discriminating  between  them,  and  assuredly  the  people  ot  this 
country    would    refuse    to    be    dictated    to    by    any  „Gelehrte"  or  „Savant"  on  the  subject. 


LXIV 

eszméit.  A  mint  tudja,  az  angol  nyelvben  nem  taiálliató  szó  e^y  ily  ember  jellemzésének 
kifejezésére,  ha  ily  merész  ember  egyáltalában  található  volna!  '  Mindenki  ludja  azt,  hogy 
ugyanazon  madár  egy  vidéken  lehet  liasznos,  de  más  vidéken  nem  tekinthető  annak. 
Vegyük  ])éldául  a  Sturnus  vulgárist.  De  a  legtöbb  esetben  nem  volt  szükség  arra,  hogy  a 
kérdést  ily  kétes  világításban  vegyük  szemügyre  —  a  kisebb  madarak  közül  egy  sincsen 
különösen  védve,  és  nincs  is  szükségük  védelemre.* 

Sajnálom,  hogy  nem  Írhattam  előbb  Önnek,    de  nagycm  el  voltam  fViglalva  a  legutóbbi 
időben.  Fogadja  nagyrabecsülésem  kifejezését. 

Őszinte  hive  A.  N. 


Igen  tisztelt  Uram  !  1907  nu'ijus  IG. 

Fogadja  őszinte  köszönetemet  kimerítő  és  tanulságos  leveléért. 

A  levél  és  kivonat  alapos  tanulmányozása  és  a  körülmények  tüzetes  mérlegelése  után, 
azon  elhatározásra  jutottam,  hogy  most  nem  írok  függeléket,  hanem  bevároui  a  könyvem 
feletti  véleményeket,  és  csak  azután  fogok  válaszolni  egy  önálló  iiniiikában. 

Yalószinü,  hogy  Olaszországnak  is  lesz  szava  ebben. 

Különben  polémia  nem  is  volna  helyén  való  !  Ön,  tisztelt  Tanár  úr,  Bntannia  ornitho- 
logiai  érdekét  képviseli,  én  pedig  az  internaczionális  érdeket,  mely  a  gazdaságra  hasznos 
madarakat  akarja  megvédeni,  melyek  érdekében  alkottatott  a  nemzetközi  egyezmény. 

Az  én  kötelességem  az  volt,  hogy  a  létező  madárvédelmi  törvényeket  helyesen  adjam 
vissza,  és  azt  hiszem,  hogy  nemcsak  az  angol  törvényeket  adtam  jól  vissza,  hanem  az  abban 
felsorfilt  madarak  névsorát  is  és  hogy  a  különbségeket  jól  emeltem  ki. 

Oly  intencziókat,  melyek  a  törvényben  nem  foglaltatnak,  nem  vehettem  figyelembe  ; 
ez  messzire  vezetett  volna  és  nem  is  tartozik  a  nemzetközi  egyezmény  történetéhez. 

A  nemzetközi  egyezmény  szükségessége  legelső  sorban  azon  elv  elfogadásán  alapszik, 
hogy  vannak  Jmsznos,  tehát  a  törvnig  által  védendő  madarak  és  másodsorban  azon,  hogy 
azok  közt  vándormadarak  is  vannak,  melyeket  madárevő  országokon  való  átvonulásuk  alatt 
védeni  kell.  Ez  utóbbi  tekintben  az  angol  törvény  és  az  angol  felfogás  nem  támogatja  az 
egyezményt,  ámbár  bizonyos,  hogy  Angolország  hasznos  madarai  szintihi  rászorulnak  a 
védelemre  midőn  Angolországot  elhagyva,  madárevő  országok  területén  átvonulnak. 

Ezen  okból  igen  sajnálatos,  hogy  Angolország  nem  járult  hozzá  az  egyezményhez, 
mely  nélkülözi  most  azon  magas  erkölcsi  súlyt,  melyet  Anglia  képvisel. 

Tisztelt  Tanár  Úr!  Még  az  Ön  álláspontja  sem  szenvedett  volna  elvi  csorbát  Anglia 
hozzájáridása  által,  mert  az  egyezmény  ndndeu  egyes  államnak  szabad  kezet  ad,  hogy  a 
madarak  listáját  saját  érdeke  szerint  állapítsa  meg  és  változtassa  meg. 

Én  igen  behatóan  ismerem  az  egyezmény  belső  indító  okait  és  biztosan  tudom,  hogy 
legelső  sorban  a  déli  országok  madárevői  által  okozott  tömeges  pusztítás  megakadályozásáról 
volt  szó,  sőt  mai  nap  is  erről  van  szó  ;  e  mellett  még  emberi  művelődési  czélokról  és  végül 
a  hasznosság  elvéről  is  volt  szó. 

Lemon  tir,  a  londoni    királyi    madárvédelmi    társulat    titkára,    már   felhívást   tett   közzé, 

melyben  azt  olvashatjuk,    hogy  a  füsti  fecske  már  AngKában  is  erősen  csökken.    És  ez  egy 

memento. 

Kiváló  tisztelettel  maradok  őszinte  híve 

H.  0. 

'  Mindazonáltal  az  1900-ik  évi  párisi  nemzetközi  oinithologiai  kongresszus  szükségesnek  találta  a 
madártáplálék  vizsgálatát  a  hasznosság  és  károsság  érdekében  kimondani,  mert  a  dolog  tényleg  és  ma  is 
sokszorosan  úgy  áll,  hogy  a  pro  et  contra  vitatkozók  közvetlen  vizsgálat  alapján  semmit  sem  tudnak  a 
madarak  gyomortartalmáról,  a  mi  éppen  a  lényeges.  H.  0. 

*  Itt  kimaradt  az  , Angliában'  szó,  mert  ezt  kontinentális  szakember  csak  igy  írhatná  alá.        H.  0. 


LXV 

You  know  we  have  no  Englisli  word  to  express  tlie  idea  of  sucli  a  man  —  if  so  bold  a 
man  could  be  found  !  Every  one  knows  that  what  may  be  a  very  useful  bird  in  one  discrit 
is  not  so  regarded  in  another.  Take  Stumus  vulgaris  for  example.  But  in  most  cases  there 
was  no  need  to  consider  the  question  in  this  doubthful  light,  none  of  the  small  birds  are 
especially  persecuted,  and  they  need  no  protection. 

I  am  sorry  I  have  not  been  able  to  write  to  you  before  this,  but  1  have    been  much 
engaged  of  late  and  with  all  esteem  and  respect  I  remain. 

Yours  faithfidly 

Ai.KRKU  Xkwton. 


16  May,  1907. 
Dear  Sir, 

Please  to  accept  my  best  thanks  for  your  full  and  very  instructive  letter. 

After  a  very  careful  study  of  your  letters  and  after  careful  consideration  of  the  circum- 
stances, I  have  come  to  a  decision,  not  to  write  an  appendix  noio,  but  to  wait  for  the 
reviews  of  my  book  and  then  only  to  re])ly  in  a  separate  publication.  It  is  very  probable 
that  Italy  also  will  have  a  word  to  say. 

Besides,  a  discussion  would  be  entirely  out  of  place.  You,  my  dear  Professor,  repre- 
sent orniti lohgical  interests  in  Britain  and  I  represent  international  intei'ests  for  the  protec- 
tion of  birds  useful  to  agriculture,  for  whose  benefit  the  international  Convention  was  created. 
This  is  a  great  difference  ! 

It  was  my  duty  to  reproduce  exactly  the  existing  Bird  Acts  and  I  think  that  I  have 
done  so  as  regards  the  English  laws,  as  well  as  the  species  therein  contained  and  that  I 
have  correctly  accentuated  the  difiereuces. 

I  was  not  allowed  to  enter  upon  intentions  tiiat  are  not  contained  in  tlie  law  itself; 
this  would  have  carried  me  too  far  and  moreover  it  does  not  concern  the  history  of  the 
international  coiivention. 

The  necessity  of  the  international  convention  is  rooted  in  the  principle  that  in  the 
first  place  there  are  useful  birds  which  need  j)rotection  and  that  in  the  second  place 
amongst  them  there  are  migrant  birds  which  need  protectif)n  on  their  jiassage  through 
ornithophague  countries.  In  this  latter  regard  the  English  law  and  the  English  conception 
do  not  support  the  endeavours  of  the  Convention,  though  it  is  certain  that  the  useful  migra- 
tory birds  of  England  also  are  in  need  of  international  protection  as  soon  as  they  leave 
that  country  in  order  to  complete  their  passage  through  ornitliophague  countries. 

This  is  the  reason  why  it  is  much  to  be  regretted  that  England  did  not  adhere  to 
the  Convention  which  must  now  lack  the  high  moral  weight  that  England  represents. 

Even  your  standpoint,  my  dear  Professor,  would  not  have  sufi'ered,  from  the  point  of 
view  of  principle,  had  England  adhered,  because  the  Convention  allows  every  State  to  fix 
and  to  alter  the  schednle  of  birds  according  to  its  oivn  interests. 

I  am  perfectly  familiar  witli  tiie  internal  motives  of  the  Convention  and  I  am  quite 
sure  that  the  question  was  in  the  first  place  to  prevent  wholesale  slaughter  in  the  southern 
ornithophague  countries  and  that  this  is  still  the  question  even  now  ;  and  that  besides, 
the  principles  of  humanity  and  civilisation  and  finally  of  usefulness  were  at  stake. 

F.  Lemon  Esq.  of  the  Royal  Society  for  the  Protection  of  Birds  has  already  issued  a 
circular,  wherein  he  states  that  the  chimney-swallow  is  rapidly  disappearing  also  in  Eng- 
land. This  is  a  warning  ! 


With  the  assurance  of  my  highest  esteem, 

Yours  faithfully 


0.  II. 


Aquila  XVI  IX 


LXVI 


Igen  tisztelt   Uram  ! 


1907  május  29. 


Nagyon  sajnálom,  hogy  mi  nem  nézhetünk  „szemtöl-szonibe''  a  madárvédelem  ügyében, 
de  bizonyára  igen  hátrányos  lett  volna,  ha  nyilt  harczra  kelünk.  En  nagyon  meg  vagyok 
elégedve  avval,  hogy  mindegyikünk  megmarad  a  maga  nézete  mellett  ;  áll  ez  különösen 
magamra  vonatkozólag,  mert  én  már  öreg  ember  vagyok  és  nem  szeretem  a  harczot.  És  ezért 
nem  is  irok  többet  semmit,  csak  annyit  akarok  még  mondani,  hogy  nem  hihetek  azon 
állitásnak, —  Angliában  akárki  mondta  legyen  azt  —  természettudós  vagy  nem  —  hogy  a  Hirundo 
rustica,  valamint  egyáltalában  a  Hinindinidák,  fogynak  ebben  az  országban.  Biztos  lehet  iibbaii, 
hogy  a  déleurópai  madárevők  pusztítását  mi  is  megérezzük,  a  mi  a  Coturnix-ot  és  Crex-et  illeti, 
de  különösen  a  Coturnix  esetében.  A  törvénynek  azon  pontja,  mely  annak  különös  védelmére 
szolgált  volna,  a  madárfogók  és  inyenczek  érdekében,  nagy  sajnálatomra,  visszavonatott. 
Lemon  úr,  azt  hiszem,  nem  foglalkozott  ezen  részlettel,  a  melynek  nem  tulajdonított  fontosságot. 

Fogadja  kiváló  nagyrabecsülésem  kifejezését. 

Őszinte  hive  : 

A.N. 


1907  június  2. 
Igen  tisztelt  Uram  I 

Folyó  évi  május  29-én  kelt  szeretetreméltó  levelére  a  következőket  válaszolom  :  Én  is 
őszintén  sajnálom,  hogy  nem  keresztezhetjük  kardjainkat  a  jó  ügy  érdekében,  hogy  ezáltal 
az  igazságot  jogaihoz  segítsük.  Érdekes  látvány  lett  volna,  ha  az  öreg  angol  Horseguard 
(királyi  lovas  testőr)  az  öreg  magyar  huszárral  —  sine  ira  et  studio  —  harczot  vívott  volna  — 

hisz  én  is  már  túl  vagyok  a  hetvenen. 

A  mi  a  fecske  csökkenését  illeti,  Angliában  a  királyi  madárvédebni  társulat  (titkár  : 
F.  E.  Lemon)  1904-ben  bocsátott  ki  egy  felhívást,  melyet  Dr.  A.  Reiohenow  az  ,Ornith. 
Monatsberichte" -ben  a  170.  oldalon  közölt  és  mely  így  szól: 

A  királyi  madárvédelmi  társulat  (titkár  :  F.  E.  Lemon,  3  Hanover  Square)  egy  kör- 
levelet bocsátott  ki,  melyben  a  füsti  fecske  (Hirundo  rustica)  az  utóbbi  években  tapasztalható 
csökkenésére  utaltatik  és  arról  kéretik  értesítés,  vájjon  hol  észlelték  ezt  még,  és  vájjon  a 
fecske  tömeges  pusztítása  fogás  által  történik-e. 

Nagyon  csodálnám,  ha  Ön  Budapesten  át  értesülne  ezen  felhívásról. 

A  mi  a  füsti  fecske  csökkenését  illeti,  ez  Magyarországon  is  általánosan  észlelhető 
tünet.  A  mi  legjobb  megfigyelőink,  ú.  m.  gróf  Forgács  Ghymesen  (Nyug.-Magyarország),  a 
ki  36  év  óta  figyel,  és  Csató  János  N.-Enyeden  (Kel.-Magyarfirszág),  a  ki  40  év  óta  figyel, 
ezenkívül  sok  más  megfigyelő  mindenfelől  jelenti  a  füsti  fecske  ebuaradását.  A  régi  fészkek, 
melyek  emberemlékezet  óta  Chernél  úr  ősi  kúriájában  mindig  népesítve  voltak,  most  üresen 
állanak. 

Időközben  a  madarak  fogására  szolgáló  hálók  tjyártása  nagy  haladást  tett  és  azok 
immár  nem  métereket,  hanem  kilométereket  tesznek  ki.  Sapienti  sat  .  .  . 

Az  Északfrikában  milliószámra  fogott  fürjeket  hajószámra  szállítják  Parisba  és  Londonba 
és  R.  H.  Walter  Rotschild  az  egész  nemzetközi  ornithologiai  kongresszust  1905  jún.  15én 
fiatal  fürjjel  vendégelte  meg. 

Kezemben  vannak  az  összes  déli  konzulátusainktól  eredő  és  a  fürjek  fogására  vonat- 
kozó hivatalos  jelentések.  Egészen  mesés  számok. 

Ezt  csak  azért  enüitem,    hogy   bebizonyítsam,   hogy  jól  vagyok    értesülve  és  hogy  sok 

olyat  tudok,  amit  sokan  nem  tudhatnak. 

Fogadja  nagyrabecsülésem  kifejezését. 

Őszinte  híve  : 

H.  0. 


LXVII 

My  dear  Sir,  29  May,  1907. 

I  regret  very  nuich  that  we  are  not  able  tn  see  „eye  to  eye"  in  this  matter  of  Bird 
protection,  but  it  would  certainly  be  very  disastrous  were  we  to  engage  in  open  war  and 
I  ame  quite  content  that  each  of  us  shloud  hold  his  own  way  of  thinking  on  the  subject 
—  especially  in  this  with  myself,  for  I  am  an  old  man  and  not  given  to  fighting.  There- 
fore I  will  write  nothing  more  now  except  it  be  to  express  my  strongest  disbelief  in  the 
statement  —  be  it  made  by  any  one  in  England  —  naturalist  or  not  —  that  Hirundo  rustica  as 
indeed  any  species  of  the  Hirundinidae  is  decreasing  in  numbers  in  this  country.  You  may 
be  sure  that  the  ornithophagous  pratices  of  Southern  Europe  atiect  us  in  little  else  than 
Coturnix  and  Crex,  but  very  markedly  so  in  regard  to  Coturnix.  The  Act  of  Parliament 
which  contained  the  clause  that  would  have  especially  protected  it,  had  that  clause  repealed 
in  the  interest  of  the  poulterers  and  gourmets,  —  much  to  my  great  disgust.  Mr.  Lemon 
did  not,  1  think,  concern  himself  with  that  detail,  of  which  he  did  not  see  the  importance. 

With  very  great  esteem,  I  remain 

Yours  faithfully 

Alfred  Newton. 


Dear  Sir,  •  2.  June,  1907. 

In  reply  to  your  kind  letter  of  May  29  I  have  to  say  the  following:  I  also  regret 
very  much  that  we  are  not  allowed  to  cross  swords  for  the  good  cause  of  helping  truth  to 
its  rights.  It  would  have  been  a  magnificent  spectacle,  if  the  old   English   Horseguard    had 

fought  a  round  —  sine  ira  et  studio  —  with  the  old  Hungarian  Hussar I  am  indeed  past 

seventy  now  ! 

As  regards  the  decrease  of  the  chimney-swallow  in  England,  the  Royal  Society  for 
the  Protection  of  Birds  (Hon.  Secretary  :  F.  0.  Lemon  Esq.)  issued  a  circular  in  1904  and 
the  „Ornith.  Monatsberichte"  p.  170  (editor  Dr.  A.  Reichenow)  published  it  as  follows: 

„The  Royal  Society  for  the  Protection  of  Birds  (Secretary  F.  E.  Lemon  3  Hanover 
Square)  issued  a  circular  in  which  they  refer  to  tlie  decrease,  during  the  last  years,  of  the 
chimney-swallow  (Hirundo  rustica),  requesting  information  of  any  places  where  such  decrease 
had  been  likewise  observed,  and  whether  and  where  an  excessive  destruction  of  swallows 
through  taking  them  is  being  practised". 

I  am  astfuiished  that  it  is  by  way  of  Budapest  you  first  hear  of  this  circular. 

As  for  the  decrease  of  the  chimney-swallow,  this  is  also  conspicuous  and  generally 
experienced  in  Hungary.  Our  best  observers,  as  Count  Forqâch  in  Ghymes  (Western  Hungary), 
who  has  been  observing  for  36  years,  and  Mr.  John  Csató  in  Nagyenyed  (Eastern  Hungary) 
who  has  taken  observations  for  40  years,  and  then  many  observers  throughout  the  country, 
all  announce  the  absence  of  the  chimney  swallow.  The  old  nests  in  the  old  family  manor  of 
the  Chernels  at  Kőszeg  which  from  time  immemorial  were  always  occupied,  are  empty  now  ! 

In  the  meantime  the  manufacture  of  bird-nets  lias  made  rapid  progress,  they  need 
no  more  be  coimted  by  the  yard,  but  by  the  mile.  Verbum  sap.  sat  .... 

The  quails,  caught  in  Northern  Africa  by  the  million  are  shipped  to  Paris  and 

London  and  the  Rt.  Hon    Walter  Rothschild  treated  the  members  of  the  International    Orni- 
thological Congress  June  15,   1905,  with  young  quails. 

I  possess  all  the  official  reports  of  our  southern  consulates  concerning  the  catching  of 
quails.  There  are  quite  amazing  numbers  ! 

I  am  writing  this  note  only  to  prove  tiiat  I  am  well  informed  and  that  1  know  many 
things  which  can  not  be  known  to  everybody. 

With  my  best  regards  Yours  sincerely 

0.  H. 

IX- 


LXVIII 


In  Memóriám. 

Der  Briefwechsel  des  hochberühmten  eng^lischen    Ornithologen    Alfred  Newton,  M.  A.,   F.  R.  S.,  F.  Z.  S., 

Ehrenmitglied  der  K.  U.  0.  C,  Professor  der  Zoologie  an  der  Universität  in  Cambridge,  geboren  am  11.  Jnni 

1829,  gestorben  den  7.  Juni  1907,  mit  Otto  Herman,  Chef  der  K.  U.  0.  C. 


Vorwort. 

In  Professor  Alpred  Nkwton  verehrten  seine  Zeitgenossen,  fast  vollkommen  neidlos, 
den  wissenschaftlichsten  Ornithologen  Englands,  der  dem  schönen  Wissenszweig  wahrhaftig 
sehr  grosse  Dienste  leistete,  nicht  nur  als  Spezialist  im  deskriptiven  Fach,  sondern  auch  als 
Historiker,  durch  seine  Geschichte  der  Ornithologie,  erschienen  im  XVIII.  Bande  der  IX. 
Auflage  des  grossen  englischen  Quellenwerkes:  „Encyclopaedia  Britannina" .  Dieser  Band 
erschien  im  Jahre  1885,  worin  das  zweite  Schlagwort  „OrnitJiology"  ist. 

Die  Ausführung  beginnt  mit  der  Etymologie  des  Wortes  —  von  o'f/vtç  und  Xó^oc  —  ; 
die  Entwickelung  der  Materie  selbst  mit  Erörterung  der  Abbildungen  der  sechs  Wildgänse, 
welche  auf  dem  Fresco  des  altägyptischen  Grabes  von  Maydum  —  jetzt  im  Museum  von 
Boulak  aufbewahrt  —  und  etwa  3000  Jahre  vor  der  christlichen  Zeitrechnung  herstammend, 
zwei  auch  heute  noch  lebende  Wildgans-Arten,  u.  zw.  Anser  alhifrons  und  Anser  ruficollis 
erkennen  lassen. 

Dann  folgt  Vater  Aristoteles,  also  385  v.  Chr.  ;  nach  ihm  folgt  Cajus  Plinius  Secundüs, 
gewöhnlich  der  Ältere  genannt,  dann  kommt  Aelianus.  Aus  dem  Mittelalter  Albertus  Magnus. 
gest.  1282,  nach  diesem  Johannes  de  Cuba  (Wonneke  von  Caub)  ;  dann  William  Turner,  Gybertüs 
LoNQOLiuB  und  Cajüb  ;  endlich  Gesner  mit  seiner  „História  Animalium,  qui  est  de  Auium 
natura". 

Und  so  geht  es  Schritt  für  Schritt  mit  der  grössten  Erudition  und  Klarheit  die  ganze 
Entwickelung  der  Ornithologie  hindurch,  bis  zur  neuesten  Zeit,  würdig  des  Mannes,  der  auf 
einem  der  vornehmsten  Lehrstühle  sass,  um  Wahrheit  zu  verbreiten. 

Was  aber  Professor  Newton  ganz  besonders  auszeichnete,  war  sein  grosser  Eifer  anderen 
gute  Dienste  zu  leisten,  sichere  Auskünfte  und  Aufklärungen  zu  erteilen  und  —  die  Leistun- 
gen anderer  anzuerkennen. 

Bei  Professor  Newton  war  keine  Spur  des  manche  Engländer  charakterisierenden  „insu- 
laren Geistes"  vorhanden,  der  sich  meist  im  Mangel  an  Mitteilsamkeit  und  Abschliessuug 
von  der  Gemeinschaft  mit  Anderen,  selbst  auf  wissenschaftlichem  Gebiet,  scharf  manifestiert, 
welche  freilich  oft  auch  in  der  Einsprachigkeit  (die  lebenden  Sprachen  gemeint)  wurzelt. 
Professor  Newton  las  in  den  Sprachen  der  Kulturvölker.  Aus  der  letzten  Periode  seines 
Lebens  ist  der  Fall  „Naumann"  besonders  hervorzuheben,  der  darin  besteht,  dass  Professor 
Newton  zur  Zeit,  als  die  deutschen  Ornithologen  das  Andenken  der  Naumanns  feierten,  in 
der  englischen  Zeitschrift  „Nature"  einen  Artikel  schrieb,  worin  zu  lesen  steht,  dass  zur 
Zeit,  wo  Naumanns  grosses  klassisches  Werk  schon  längst  erschienen  war,  die  englischen 
Ornithologen  kaum  eine  Kenntnis  davon  hatten.  Von  Abgeschlossenheit  und  von  dem  schier 
unbegreiflichen  Konservativismus,  der  sich  z.  B.  in  der  konsequenten  Zurückweisung  des 
Dezimalsystems  manifestiert,  von  diesem  Geist  hatte  Professor  Newton  nichts  in  sich. 

Zur  Zeit  des  II.  internationalen  ornithologischen  Kongresses  stellte  uns  Professor 
Newton  sofort  einen  Beitrag  zur  Verfügung  —  und  als  die  U.  0.  C.  entstand  und  so  weit 
gediehen  war,  dass  sie  Umschau  nach  den  oft  sehr  schwer  zugänglichen  englischen  Quellen 
halten  konnte,  empfahl  mir  mein  treuer  alter  Freund,  Dr.  Otto  Finsch,  mich  an  Professor 
Newton  zu  wenden,  der  gewiss  Rat  schaffen  wird  :  und  er  schuf  Rat  und  Tat  ! 

Bis  zum  Jahre  1905  beschränkte  sich  unser  Verkehr  auf  Sendungen  und  Bestätigun- 
gen, wie  die  in  französischer  Sprache  vom  17.  Februar  1896. 

Knapp  vor  dem  IV.  internationalen  Kongress  in  London,    1905,  sendete  ich  Professor 


LXIX 

Newton  meine  für  den  Kongress  geschriebene  „Recensio  critica  etc."  und  „The  Method  etc.", 
worauf  icii  am  11).  Mai  desselben  Jahres  einen  Brief  eriiielt,  worin  er  mit  warmen  Worten 
dankt  und  mir  seine  hohe  Bewunderung  —  liigh  admiration  —  für  meine  ornithophaenolo- 
gischen  Bestrebungen  ausspricht. 

In  demselben  Jahr,  am  27.  Oktober,  erteilt  er  mir  seine  Einwilligung  den  über  Nau- 
mann in  der  „Nature"  publizierten  Artikel  benützen  zu  dürfen. 

Die  Briefe  vom  17.  Februar  und  24.  März  1906  betreifen  die  für  die  U.  0.  C.  besorg- 
ten Extrakte  aus  dem  schottischen  „Report  of  the  Meteorology  of  Scotland,  Edinburgh 
1856 — 1862"  und  aus  dem  „Journal  of  the  Scottish  Meteorol.  Society,  Edinburgh  1863 — 
1880",  welche  schwer  zu  beschaffen  waren  und  Zeugnis  von  seiner  grossen  Bereitwillig- 
keit geben. 

Sein  Brief  vom  7-  April  1906  bildet  die  Antwort  auf  meine  Bitte,  er  möge  dahin 
wirken,  dass  die  sammelnden  und  publizierenden  engliscjien  Ornithologen  ihre  Erwerbungen 
datieren  sollen,  damit  ihre  Angaben  audi  ornithophaenologisch  verwendbar  sein  mögen. 
Hier  scheint  ein  Missverständnis  entstanden  zu  sein,  welches  vielleicht  in  ungenügender  Präzi- 
sion der  englischen  Ausdrücke  meines  Briefes  wurzeln  dürfte.  Professor  Newton  fasste  mein 
Anliegen  so  auf.  als  wollte  ich,  dass  die  Faunisten  ornithophaenologische  Beobachtungen 
anstellen  sollen,  was  mir  aber  ferne  lag,  wie  dieses  auch  aus  meinem  Brief  und  dem  ange- 
führten Beispiel  aus  Prof.  Withakees  Werk  hervorgeht.  Professor  Newtons  Brief  ist  aber 
wertvoll,  weil  er  seine  Auffassung  über  ornithophaenologische  Beobachtungen  überhaupt 
ausspricht.  Die  grosse  Latitude  aber,  welche  er  für  die  Zeiten  einräumt,  beweist,  dass  er 
doch  mehr  Ornithogeograph  als  Ornithophaenologe  war. 

Der  Clou  der  kleinen  Kollektion  ist  aber  der  Briefwechsel  über  das  Kapitel  „Vogel- 
schutz*^, welcher  durch  meine  Geschichte  der  internationalen  Vogelschutz-Konvention  von 
Paris,  1902,  angeregt  wurde. 

Professor  Newton  reklamiert  die  Priorität  der  Anregung  des  Schutzes  der  Vögel  in 
England  für  sich  und  zwar  von  dem  Jahre  1868/9  an,  wo  er  seinen  Vortrag  in  der  Ver- 
sammlung der  „British  Association  for  the  Advancement  of  Science"  hielt;  worin  er  voll- 
kommen im  Rechte  ist.  Ich  habe  aber  in  meinem  Werk  keinen  Anlass  zum  Erheben  dieser 
Reklamation  gegeben,  weil  ich  meine  Erörterungen  mit  dem  Gesetz  von  1880,  dessen  kurzer 
Titel:  „The  Wild  Birds  Protection  Act,  1880"  lautet,  beginne  und  deutlich  ausspreche,' dass 
dieses  in  Kraft  bestehende  Gesetz  sich  an  ältere  Gesetze  anschliesst  (auf  welche  auch  Pro- 
fessor Newton  Einfluss  genommen  haben  mag)  ;  wörtlich  :  The  Act  at  present  in  force  is 
really  an  amendement  of  the  older  laivs:  it  was  passed  on  sept.  7.  1880,  its  short  title 
being  „The  Wild  Birds  Protection  Act,  1880".  Ich  habe  in  meinem  Buche  die  Frage  der 
Priorität  überhaupt  nicht  berührt  und  konnte  auf  eine  ganz  spezielle  Bearbeitung  der  Ent- 
wickelung  in  England  gar  nicht  eingehen. 

Es  scheint,  dass  hier  auf  Professor  Newton  der  Umstand  eingewirkt  hat,  dass  ich  den 
geschichtlichen  Faden  von  der  internationalen  Versammlung  der  Land-  und  Forstwirte  in 
Wien  vom  Jahre  187S  aufnehme,  wo  die  seinige  für  England  vom  Jahre  1868/9  datiert  ; 
für  die  Gesamtlieit  hat  aber  diese  letztere  Anregung  keine  Priorität,  weil  diese  Eduard 
Baldamus  vom  Jahre  1H45  gebührt  (siehe  mein  Buch  pag.  33,  38,  168). 

Höchst  interessant  sind  die  Ansichten  Newtons  über  den  Vogelschutz  selbst. 

Er  ist  in  dieser  Beziehung  vollkommen  der  gelehrte  Naturhistoriker,  ohne  eine  Spur 
von  Sentimentalität  und  absolut  insular,  also  Brite  vom  Wirbel  bis  zur  Zehe.  Er  will  die 
Erhaltung  aller  Vogelarten  des  Inselreiches  und  negiert  den  Begriff  von  Nützlichkeit  und 
Schädlichkeit,  weil  er  nach  seiner  Auffassung  nicht  bewiesen  werden  kann.  In  dieser  Erörte- 
rung geht  Professor  Newton  bis  zur  Erregung.  Merkwürdigerweise  legt  er  auf  den  Schutz 
der  Nester  und  Eier  kein  Gewicht  !  Ein  internationales  Interesse  schien  er  überhaupt  nicht 
anzuerkennen.  Er  setzt  sich  für  die  Erhaltung  auch  der  schädlichen  Raubvögel  in  England 
ein  und  behält  stets  nur  das  Territorium  des  Vereinigten  Königreiches  und  das  faunistische 
Interesse  vor  Augen. 


LXX 

Die  grosse  Erscheinung  des  Vogelzuges  beriilirt  er  nicht,  welche  die  Heileutung  hat, 
dass  auch  die  Vögel  Englands  in  ständige  und  wandernde  geteilt  sind,  dass  die  letzteren 
jährlich  zweimal  die  grosse  Reise  zwischen  England  und  den  Tropen  durchmachen,  wobei 
sie  in  den  (rebieten  der  Ornithophagen,  die  ich  nicht  nennen  will,  der  sinnlosesten  Verfol- 
gung und  oft  Vernichtung  preisgegeben  sind,  mithin  einzig  nur  durch  internationale  Ver- 
fügungen geschützt  werden  können. 

Wir  Kontinentalen  konnten  es  eben  deshalb  nicht  begreifen,  warum  England  der  Kon- 
vention 190^  von  Paris  vÁchl  beigetreten  ist  —   —  — 

In  der  Frage  der  Nützlichkeit  unterstützen  unsere  Auflassung  sehr  gewaltige  Tatsachen. 
Die  erste  führt  der  deutsche  Ornithobiologe  Professor  Rörig  in  seinem  Referate  für  den 
internationalen  landwirtschaftlichen  Kongress  in  Wien  1908  an.  ' 

HiESEMANN  schreibt  hierüber:  „Als  im  Frühjahr  1905  der  gesamte,  mehrere  Quadrat- 
meilen grosse  Hainichwald  gänzlich  von  Tortrix  viridana  kahlgefressen  war,  blieb  der 
Eichenwald  des  Freiherrn  von  Berlepsch,  in  welchem  seit  lange  über  :2000  Nisthöhlen  aus- 
gehängt sind,  völlig  davon  verschont.  Er  hob  sich  von  den  umliegenden  Waldungen  tatsäch- 
lich wie  eine  grüne  Oase  ab."  Die  zweite  meldete  uns  Gutsverwalter  von  Platthy  der  Herr- 
schaft Kékkő  im  Nógráder  Komitat,  dass  als  in  der  Gegend  Raupenfrass  alle  Obstbäume 
zugrunde  richtete,  die  Obstgärten  der  Herrschaft,  in  denen  Nisthöhlen  angebracht  waren, 
intakt  blieben  und  Obsternte  gaben  u.  a.  m. 

Von  den  direkten  Untersuchungen  der  Vogelnahrung  und  ihrer  Resultate  sei  hii'r 
keine  Rede. 

Ich  habe  dem  hochverehrten  Manne  den  Antrag  gestellt,  die  Sache  des  Vogelschutzes 
öffentlich  zu  diskutieren,  natürlich  „suaviter  in  modo,  fortiter  in  re".  Mir  schwebte  es  vor. 
dass  Newtons  hochgeehrter  Namen  der  Sache  grosses  Gewicht  verleihen  und  zu  wichtigen 
Resultaten  führen  könnte.  Er  wollte  aber  nicht  mehr.  In  seinem  Briefe  vom  29.  Mai  1907 
sagt  er:  „Ich  bin  ein  alter  Mann  und  mir  liegt  der  Kampf  ferne".  Meine  Antwort  vom 
2.  Juni  auf  diesen  letzten  Brief  hat  er  knapp  vor  seinem  Tode  erhalten,  denn  am  7.  Juni 
war  er  todt. 

Ehre  seinem  Andenken  1 


Magdalene  College,  Cambridge,  17.  Februar  1H96 

Empfangen  Sie  meinen  verbindlichsten  Dank  für  die  freundliche  Zusendung  des  Jour- 
nales   ..Aquila'  (Nr.  3  4.),  mit  welcher  Sie  mich  beehrt  haben. 

A.  N. 


19.  Mai  1905. 
Euer  Hochwohlgeboren  ! 

Ich  bestätige  Ihnen  mit  Dank  den  Empfang  der  zwei  Bücher,  mit  deren  Übersendung 
Sie  mich  beehrt  haben,  und  versichere  Ihnen,  dass  ich  denselben  meine  ganze  Aufmerksamkeit 
schenken  werde. 

Indem  ich  Ihnen  für  diese  willkommene  Gabe  meinen   Dank    ausspreche,  erlaube   ich 

mir  Ihnen  meine  hohe  Bewunderung  über  den  Eifer  auszudrücken,  mit    welchem    Sie    diese 

ornithophaenologischen  Untersuchungen  betreiben  und  zeichne  mit  der  Versicherung   meiner 

höchsten  Achtung. 

A.  N. 

'  Vergleiche  auch  ;  Hœsbmann  M.  Lösung  der  Vogolschutzfrage  nach  Frh.  von  Berlepsch.  1909.  p.  55. 


LXXI 
27.  Oktober  1905. 

Euer  Hochwohlgeboren  !  Ich  erachte  es  als  ein  grosses  Kompliment  für  mich, 
dass  Sie  meine  kleine  Notiz  über  das  Naumann-Fest  zu  reproduzieren  wünschen  und  stimme 
Ihrem  Begehren  mit  Vergnügen  zu. 

Mit  der  Versicherung  meiner  höchsten  Schätzung,  zeichne  ich 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


5.  Februar  1906. 
Sehr  geehrter  Herr! 

Aus  meiner  Publikation:  „Recensio  critica  etc."  und  „Tiie  Method  of  Ornithophaenology" 
haben  Sie  die  Bestrebungen  der  Ungarischen  Ornitiudogischen  Centrale  gewiss  erkannt  und 
dies  gibt  mir  den  Mut  eine  Bitte  an  Ihre  Güte  zu  richten. 

Herr  Jacob  Schenk,  Assistent  der  Ungarischen  Örnithologischen  Centrale,  sammelt  schon 
seit  Jahren  die  auf  Cuculus  canorus  bezüglichen  Daten,  um  den  Zug  dieses  Vogels  für  das 
ganze  Verbreitungsgebiet  auf  positiver  Grundlage  zu  bestimmen.  Bis  heute  besitzen  wir 
sclion  mehr  als  30,000  positive  Daten,  aber  gewisse  Gebiete  bleiben  doch  leer,  darunter 
einige  deswegen,  weil  wir  hier  die  literarischen  Quellen  nicht  verschaffen  können. 

Hierher  gehören  von  England  die  folgenden  :  1S56— 62.  Stark  Report  of  the  Meteorology 
of  Scotland,  Edinburgh  1863 — 80.  Journal  of  the  Scottish  Meteorological  Society.  Edinburgh. 

Da  ich  mit  englischen  Ornithophaenologen  leider  keine  Verbindungen  hal)e.  Herr 
Professor  mir  aber  durch  unseren  gemeinsamen  Freund  Dr.  0.  Finsch  den  Antrag  stellten 
Material  zu  verschaflFen,  Wcäre  ich  so  frei  zu  bitten,  mir  aus  obigen  Quellen  die  auf  Cuculus 
bezüglichen  Zugsdaten  durch  jemanden  exzerpieren  lassen  zu  wollen,  u.  z.  auf  Kosten 
der  U.  0.  C. 

Herr  Professor   werden  dadurch  die  Anstalt  und  mich  zu  grösstem  Dank  verpflichten. 

Mit  ausgezeichneter  Hochachtung 

0.  H. 


17.  Februar  1906. 
Euer  Hochwohlgeboren  ! 

Ich  will  recht  gerne  den  Versuch  unternehmen,  Ihnen  dasjenige  zu  verschaffen,  was 
Sie  wünschen  ;  ich  weiss  aber  nicht,  ob  mir  dies  gelingen  wird.  Ich  kenne  das  Journal  of 
the  Scottish  Meteorological  Society  oder  die  Stark'schen  Berichte  nicht,  und  ich  weiss 
nicht  ob  wir  irgend  eine  dieser  zwei  Druckschriften  hier  in  Cambridge  besitzen,  aber  ich 
kann  sie  möglicherweise  von  Edinburgh  beschaffen.  Seien  Sie  jedoch  versichert,  dass  ich 
alles  daran  setzen  werde,  um  die  gewünschten  Zugsdaten  zu  verschaiîen  und  genehmigen 
Sie  den  Ausdruck  meiner  höchsten  Achtung. 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


LXXII 

24.  März  1906. 
Euer  Hdclnvohlgcbdrcn  ! 

Ihr  geschütztes  Schreiben  Vdin  4.  d.  M.,  worin  Sie  mir  mitteilen,  dass  Ihnen  die  durch 
mich  gesendeten  Auszüge  aus  dem  Journal  of  the  Scottish  Meteorological  Society  annehmbar 
sind,  habe  ich  mit  Dank  erhalten.  Ich  erlaube  mir  nun  beiliegend  ähnliche  Auszüge  aus 
einer  anderen  Serie  von  Beobachtungen,  welche  von  Herrn  R.  T.  Omund,  dem  Sekretär  der 
genannten  Gesellschaft  gemacht  wurden,  mit  der  Bitte  zu  übersenden,  die  Mitwirkung  des 
genannten  Herrn,  wenn  Sie  von  denselben  Gebrauch  machen,  zu  erwähnen,  denn  ich  selbst  bekam 
diese  Aufzeichnungen  nicht  zu  Gesicht.  Ich  verbleihe,  mit  dem  Ausdrucke  höchster  Achtung 

Ihr  ergebener 
A.  N. 


Sehr  geehrter  Herr  ! 


30.  März  1906. 


& 


Mit  grösstem  Dank  haben  wir  die  auf  Scliottlaiid  bezüglichen  Daten  üiier  Cnculus, 
von  der  Hand  des  Mr.  R.  T.  Omund  stammend,  eriialten  und  es  wird  die  Mitwirkung  dieses 
Herrn  jedenfalls  hervorgehoben  werden,  ganz  wie  es  Herr  Professor  wünschen. 

Ich  wage  bei  dieser  Gelegenheit  eine  ergebenste  Bitte  vorzubringen,  von  deren  Erfül- 
lung ich  für  die  Entwickelung  der  Ornithophaenologie  sehr  viel  erwarten  würde. 

Der  Fortschritt  dieses  Wissenszweiges  hängt,  nach  seinem  heutigen  Stande,  von  der 
Kenntniss  der  Winterungsp'.ätze,  der  Ankunft  der  —  sagen  wir  —  europäischen  Wanderer 
z.  B.  in  Nord-Afrika  und  deren  Aufbruch  zurück  nach  Europa  ab. 

Als  ich  den  Versuch  machte,  den  Zug  der  Rauclischwalbe  für  Europa  näher  darzu- 
stellen, wurde  die  Zeitbestimmung  nur  dadurch  möglich,  dass  Howard  Irby  ein  genaues 
Datum,  den  13.  Februar,  als  Frühjahrsankunft  dieses  Vogels  in  Gibraltar  angegeben  hat, 
und  ich  ein  solches  auch  aus  Luleâ  den  29.  Mai  besass,  woraus  folgte,  dass  der  Aufzug 
von  Gibraltar  bis  Luleâ  105  Tage  dauert  und  der  Vogel  mit  der  Isotherme  9.4°  C  von  Süd 
nach  Nord  sich  verbreitet. 

Solche  Resultate  zeigen  die  grosse  Wichtigkeit  der  (jenmi  datierten  Angaben  nach  OH 
■und  Zeit,  was  aber  in  den  meisten  faunistischen  Werken  leider  vernachlässigt  wird. 

So  erhalte  ich  z.  B.  das  Prachtwerk  des  Herrn  Prof.  J.  S.  Withaker  :  „The  Birds  of 
Tunisia".  Wenn  dort  auf  die  Datierung  ein  Gewicht  gelegt  worden  wäre,  würde  dieses 
einen  sehr  bedeutenden  Fortschritt  auch  für  die  Ornitlutphanologie  bedeutet  haben.  Wenn 
aber  z.  B.  über  die  so  wichtige  Art  Saxieola  oenanthe  nur  gesagt  wird  „arriving  as  a  rule 
after  the  beginning  of  March  and  rejjassing  on  its  return  from  the  north,  in  September" 
so  hat  die  Ornitliophaenologie  damit  nichts  gewonnen. 

Es  handelt  sicli  in  den  meisten  Fällen  nur  um  die  geringe  Mühe  den  Tag  beizusetzen 
und  zu  publizieren,  an  welchem  der  Forscher  den  ^'ogel  zum  erstenmal  erbeutet  hat,  damit 
wäre  dem  kalkulierenden  Ornithophaenologen  in  vielen  Fällen  ein  grosser  Dienst  geleistet 
und  der  Wert  der  Publikationen  würde  sich  auch  erhöhen. 

Meine  ergebenste  Bitte  geht  also  dahin,  Herr  Professor  mögen  sich  bewogen  finden 
in  passender  Weise  besonders  die  so  viel  reisenden  englischen  Ornitho'.ogen  auf  die  Wiclitig- 
keit  der  Datierung  aufmerksam  machen  zu  wollen. 

Sehr  geehrter  Herr!  Ich  kenne  die  Verehrung,  die  Sie  von  der  ganzen  Ornithologen- 
welt  geniessen,  das  grosse  Gewiciit  Hires  Wortes,  welches  mehr  w^iegt  als  ein  Buch,  des- 
wegen war  ich  so  frei,  Ihnen  meine  Bitte  zu  unterbreiten. 

Mit  grosser  Ergebenheit  Ihr 

0.  H. 


Euer  Hdcliwohliiebdren  1 


LXXIII 
7.  April,  IDOli. 


Für  Ihren  freundlichen  Brief  vom  30  März  bin  ich  Ilinen  sehr  dankbar,  und  freut  es  mich 
dass  die  durch  Herrn  Omuud  verfertigten  Auszüge  aus  dem  Berichte  an  die  Scottish  Meteo- 
ntldgical  Society,  welche  ich  dio  Ehre  hatte  Ihnen  zu  senden,  Ihren  Gefallen  gefunden  haben. 

Es  ist  natürlich  äusserst  wünschenswert,  dass  alle  naturgeschichtlichen  Beobachtungen 
mit  der  grössten  Genauigkeit  verzeichnet  werden,  ich  fürchte  aber,  dass  ich  kaum  imstande 
sein  werde,  einen  Einfluss  auf  diejenigen  Beobachter  auszuüben,  welche  das  Erscheinen 
der  Wandervögel  aufzeichnen,  dass  sie  genauere  Daten  anführen  und  es  muss  vor  Augen 
gehalten  werden,  dass  es  häufig  vorkommt,  dass  selbst  gute  Beobachter  durch  Abwesenheit 
oder  durch  anderweitige  besondere  Pflichten  davon  abgehalten  werden,  das  genaue  Datum 
der  Ankunft  einzutragen,  oder  besser  gesagt  des  ersten  Erscheinens  eines  Wandervogels  in 
einer  gegebenen  Gegend,  so  dass  durch  die  Länge  der  Beobachtungen  ein  für  die  Praxis 
genügend  genaues  Resultat  erzielt  werden  kann,  wenn  die  Woche  des  ersten  Erscheinens, 
an  dem  die  Spezies  zum  ersten  Male  gesehen  oder  gehört  wurde,  als  der  genaue  Ankunftstag 
verzeichnet  wird,  obwohl  sie  ein  oder  zwei  Tage  früher  angekommen  sein  mag,  als  sie 
tatsächlich  beobachtet  wurde.  Die  Mehrzahl  der  Beobachter  ist  nicht  in  der  Lage  ihre 
ganze  Zeit  auf  Beobachtungen  zu  verwenden,  und  Verpflichtungen  einer  oder  der  anderen 
Art  hindern  sie  daran,  an  der  Stelle  gegenwärtig  zu  sein,  vielleicht  gerade  eben  an  der 
einzigen  Stelle  des  Bezirkes,  den  der  Vogel  bei  seiner  Ankunft  besucht.  Ich  glaube  daher, 
dass  man  der  Fehlerquelle,  die  man  metaphysisch  als  „persönliche  Gleiclmng"  des  Beobachters 
bezeichnen  kann,  Rechnung  wird  tragen  müssen,  wie  die  Fehler  auch  immer  entstanden 
sein  mochten  ;  und  ich  selbst  lege  wenig  Gewicht  auf  Daten,  von  welchen  behauptet  wird, 
dass  sie  den  genauen  Tag  der  Ankunft  irgend  einer  Spezies  darstellen,  da  mir  durch  meine 
eigene  Erfahrung  bekannt  ist,  dass  sich  dem  Beobachter  so  manche  Hindernisse  in  den  Weg 
stellen,  die  er  selbst  durch  gesteigerte  Sorgfalt  nicht  imstande  ist  zu  überwinden.  So 
bedauerlich  dies  ist,  bleibt  es  nichtsdestoweniger  wahr.  Mit  dem  Ausdruck  meiner  beson- 
deren Hochachtung 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


Korrespondenzkarte  vom  23.  Dez.  1906. 

Empfangen    Sie    meinen    besten    Dank     für     Ihre     „Remarques"     als    Erwiderung   auf 
Dr.  Quinets  „Notes"   und  gleichzeitig  meine  besten  Glückwünsche  zum  neuen  Jahr. 

A.  N. 


'b 


1.  Mai  1907. 
Sehr  geehrter  Herr! 

Ich  habe  Ihr  mir  vor  einigen  Tagen  freundlichst  zugesendetes  Werk  mit  grossem 
Interesse  und  vielem  Nutzen  gelesen,  und  Ihnen  dessen  Empfang  sofort  angezeigt;  gestatten 
Sie  mir  aber  zu  erklären,  dass  in  demselben  die  Rolle,  welche  die  ursprünglichen  Vorkämpfer 
des  Vogelschutzes  hier  im  Britischen  Inselreiche  gespielt  haben,  in  irriger  Weise  wieder- 
gegeben erscheint;  bezüglich  dieses  Punktes  spreche  ich  wohl  mit  voller  Berechtigung,  da 
ich  im  Jahre  1868/9  der  erste  war,  der  diese  Angelegenheit  der  Britisii  Association  for  the 
Advancement  of  Science  vorlegte  und  die  frühesten  hierauf  bezüglichen  Parlamentsakte 
wurden  von  dem  durch  die  Association  ernannten  Schonzeit-Komitee  formuliert,  dessen  Vorsitz 
ich  einige  Jahre  hindurch  führte. 

Aquila  XVI.  X 


LXXIV 

Unser  Ziel  war,  soweit  als  möslii'h,  diejenigen  Vogelarten  zu  schützen,  die  des 
Schutzes  bedurften,  und  diejenigen  beiseite  zu  lassen,  welche  desselben  nicht  bedurften. 
Mir  dünkt,  dass  für  die  Männer  der  Wissenschaft  nur  dies  allein  die  zu  verfolgende 
Richtung  sein  konnte.  Die  Wissenschaft  nimmt  an,  dass  in  der  Natur  jede  Art  ihren 
eigenen  Nutzen  hat,  und  dass  man  daher  gegen  deren  Vernichtung  und  Ausrottung 
kämpfen  müsse,  welclie  leider  in  so  vielen  Fallen  ])latzgegrifFen  hat.  Es  war  natürlich  nicht 
möglich  dies  in  allen  Fällen  durchzuführen.  Das  Parlament  wäre  nicht  zu  bewegen  gewesen, 
sich  für  die  Verhinderung  der  Ausrottung  z.  B.  der  Falconiden  einzusetzen,  welche 
wir  wissenschaftlich  gebildeten  Naturfreunde  als  wünschenswert  betrachteten,  als  Praktiker 
aber  ihrem  Schicksale  überlassen  niussten  :  gleichwohl  freut  es  mich  hier  erAvähnen  zu 
können,  dass  wir  s])äter  die  Zoological  Society  von  London  dazu  bewogen,  ihre  Medaillen 
denjenigen  zu  verleihen,  die  Pandioii  haliaëtus  (sowie  auch  Lestris  catarrhactes)  beschützen, 
und  der  British  Ornithologist's  Club  hat  seither  auch  diejenigen  belohnt,  welche  Milmis 
idill  ns  in  seinem  letzten  Zufluchtsorte  in  Wales  beschützt  haben,  während  sich  auch  in 
Bezug  auf  Aquila  chri/saetus,  Buteo  vulgaris  und  andere  Raubvögel,  eine  Wendung  der 
Gefühle  zu  deren  Gunsten  vollzogen  hat,  so  dass  nfich  immer  gute  Aussicht  vorhanden  ist, 
dass  dieselben  hier  zu  Lande  nicht  ganz  verschwinden  werden.  Ich  bedauere  erklären  zu 
müssen,  dass  unsere  späteren  Parlamentsakte  diese  Unterscheidung  nicht  mehr  aufrecht 
erhalten  haben,  welche  ich  in  Bezug  auf  den  Erfolg  jeder  Vogelschutzgesetzgebung  hier 
bei  uns  für  wesentlich  halte.  Den  lokalen  Behörden  (County  Councils),  welche  aus  Laien 
und  durch  Sentimentalität  befangenen  Menschen  zusammengesetzt  sind,  ist  znnel  freie  Hand 
gelassen,  so  dass  oft  lächerliche  Resultate  zu  Tage  kommen  und  darum  habe  ich  mich  schon 
seit  längeren  Jahren  jeder  Einmischung  in  deren  Geschäftsführung  enthalten,  u.  zw.  besonders 
bezüglich  des  Schutzes  von  Nestern  und  Eiern,  welchen  man  versuchte  denselben  angedeihen 
zu  lassen,  was  ich  in  den  meisten  Fällen  für  unnötig  halte.  Ich  kann  daher  nicht  ver- 
stehen, warum  Sie  in  Ihrem  Werke  (p.  172)  schreiben  :  „Das  englische  Gesetz  wurde  weiter 
zu  einem  reinen  Jagdgesetze  heruntergesetzt,  durch  den  Umstand,  dass  es  die  Nester  und 
Brüten  nicht  schützt".  Meiner  Ansicht  nach,  ist  ein  gut  formuliertes  Jagdgesetz  der  wii'k- 
samste  Schutz  und  dies  wird  auch  durch  die  Erfahrung  der  Jahrhunderte  bestätigt. 

Ich  behaupte  nicht,  dass  Massregeln,  welche  für  die  Britischen  Inseln  passen,  auch  für 
andere  Länder  passend  sind,  im  Gegenteil  bin  ich  überzeugt,  dass  jedes  Land  sein  eigenes 
Gesetzbuch  haben  sollte  Aber  bezüglich  des  Erfolges,  welchen  die  früheren  Parlamentsakte 
im  Vereinigten  Königreiche  hatten  —  nämlich  die  Gesetze,  welche  vom  Schonzeit-Komitee 
der  British  Association  formuliert  worden  waren  —  besteht  kein  Zweifel.  Nicht  nur  dass 
\'iele  bereits  im  Aussterben  begriffene  Arten  gerettet  wurden,  sondern  es  brüten  nunmehr 
viele  solche  bei  uns,  die  bisher  nur  selten  brüteten  und  die  erzielte  Wirkung  ist  ganz  und 
allein  nur  dem  durch  die  Schonzeit  geboteneu  Schutze  zuzuschreiben. 

Ich  möchte  noch  bemerken,  dass  meiner  unmassgebenden  Meinung  nach  die  Mass- 
nahmen so  mancher  Society  for  the  Protection  of  Birds,  obwohl  immer  gut  gemeint,  aber 
nicht  immer  zutreffend  sind. 

Ich  will  Ihre  Geduld  nun  nicht  länger  in  Anspruch  nehmen,  aber  es  scheint  mir 
ratsam,  dass  die  Beweggründe  der  ursprünglichen  \'orkänipfer  des  Vogelschutzes  in  den 
Britischen  Inseln,  auch  im  Auslande  genauer  bekannt  werden  und  verbleibe  mit  der  Ver- 
sicherung meiner  höchsten  Achtung 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


LXX\ 

8.  Mai  lí»07. 


Selli"  ceehrter  Herr  ! 


Idi  danke  Ilinen  für  den  lielehrenden  Brief,  welcher  uiicli  veranlasst  die  ganze  Aiis- 
o-ahe  zu  stornieren,  einen  Appendix  zu  schreiben  und  beizugeben,  welcher  die  irrige  Auf- 
fassung der  englischen  Verhältnisse  korrigiert.  Mir  ist  es  darum  zu  tun,  eine  gute  Arbeit 
zu  liefern.  Damit  das  aber  möglich  werde,  bitte  ich  mir  zu  erlauben  Ihren  Brief  in  dem 
Appendix  aufnehmen  und  die  Berichtigung  darauf  basieren  zu  dürfen. 

Es  ist  für  uns  Kontinentale  schwer  die  englischen  Verhältnisse  auf  ihre  Beweggründe 
richtig  aufzufassen,  weil  Engländer  selten  erscheinen  und  überhaupt  nicht  eben  mitteilsam 
sind.  So  z.  B.  wird  die  Rissa  tridaclyla  (Kittiwake)  in  England  geschützt,  wo  doch  dieser 
Vogel  auf  den  Vogelbergen  des  Eismeeres  zu  Millionen  nistet.  Der  Schutz  in  England  ist 
also  lokal.  Sie  trachten  die  bedrohte  Art  für  England  zu  erhalten,  es  leitet  Sie  also  lokal- 
ornithologisclies  Interesse,  wogegen  der  kontinentale  Schutz  vom  Nutzen  und  Schaden  aus- 
geht. Englands  Ornithok)gen  stimmen  also  mit  dem  Parlament  nicht  überein  und  legen  kein 
Gewicht  auf  Internationalität. 

Es  sei  dies  eine  Andeutung  auf  die  Richtung  des  Appendix. 

Ich  bin  bereit  Ihnen  den  Appendix  vor  dem  Druck  vorzulegen  und  um  dessen  Approbation 
zu  bitten.  Was  das  Wort  „degraded"  auf  pag.  172  anbelangt,  so  ist  das  ein  lapsus  translationis, 
denn  es  soll  stehen:   „reduced",  wie  im  Ungarischen:   „avatja". 


Ihre  gütige  Antwort  erbittet  Ihr  sehr  ergebener 


0.  H. 


11.  Mai  1907. 
Euer  Hochwohlgeboren  1 

Für  Ihr  geschätztes  Schreiben  vom  4.  d.  M.,  welches  Sie  mir  als  Antwort  auf  meinen 
Brief  vom  30-  April  schrieben,  wollen  Sie  meinen  besten  Dank  empfangen  ;  ich  stelle  es 
Ihnen  anheim,  dasselbe  in  Druck  zu  geben.  Historische  Tatsachen  können  nicht  abgeleugnet 
werden  und  wäre  es  auch  nicht  mein  Wunsch,  dass  dieselben  unbekannt  blieben. 

Es  unterliegt  keiner  Frage,  dass  wir  von  einem  verschiedenen  Staudjiunkte  ausgehen, 
aber  unser  Ziel  ist  dasselbe  und  darin  kann  ich  kein  Übel  finden.  Als  ich  die  Frage  des 
Vogelschutzes  in  den  Kreisen  der  Wissenschaft  meines  Vaterlandes  anregte,  war  noch  keine 
Rede  von  einer  internationalen  Aktion  und  es  hätte  die  Schwierigkeiten  nur  noch  vermehrt, 
wenn  ich  diesen  Staiidjiunkt  eingenommen  hätte,  so  konnte  es  daher  auch  nicht  meine 
Absicht  sein  diese  Frage  aufzuwerfen.  Das  Vereinigte  Königreich  befand  sich  in  dieser 
Richtung  in  einer  schlimmeren  Lage,  als  manches  andere  Land  und  selbst  als  manche  seiner 
Kolonien.  Die  mutwillige  Vernichtung  all  dessen,  was  da  um  uns  lebt,  hatte  in  schrecklicher 
Weise  zugenommen  ;  einzelne  Arten  waren  an  vielen  Orten  dem  Untergang  preisgegeben  oder 
schon  ganz  ausgerottet  und  es  unterlag  für  diejenigen,  denen  die  Tatsachen  bekannt  waren, 
keinem  Zweifel,  dass  deren  gänzliches  Aussterben,  insoferne  als  England  in  Betracht  kommt, 
nur  noch  die  Frage  von  wenigen  Jahren  ist.  Als  Ursache  können  wohl  auch  die  landwirt- 
schaftlichen Verbesserungen  betrachtet  werden,  der  Hauptanteil  gebührt  aber  dem  unmittel- 
baren Hinmorden,  wozu  noch  die  besonders  in  letzterer  Zeit  in  stetiger  Zunahme  begriffene 
Mode  des  Federntragens  kommt  ;  denn  hierzulande  —  und  dies  möge  allgemein  bekannt 
werden  —  war  die  Anzahl  der  Arten,  welche  als  jagdbares  Wild  den  Schutz  der  Schonzeit 
genossen,  in  der  Praxis  nur  auf  die  Gallinae  beschränkt. 

Es  lag  auf  der  Hand,  dass  der  erste  Schritt  in  der  Ausdehnung  der  Schonzeit  auf  die 
hauptsächlichsten  Märtyrer  bestehen  müsse,    und    dies  taten    wir,    und  was    mehr,  wir  taten 

X* 


LXXVI 

es  wirksam;  der  Vernichtung  der  /»'issa  tridactyla  und  der  Alcidae,  welche  hunderi-  uiid 
tausendweise  an  ihren  Brutkli])|)en  an  der  Küste  von  Yorkshii-e.  der  Insel  Wight,  Dorsetshire 
und  an  anderen  Orten  geschossen  wurden  —  wobei  der  Tod  jedes  einzelnen  Ei-wachsenen 
den  Tod  der  Xachkoninienschaft  nach  sich  zog  —  wurde  ein  jähes  Ende  bereitet  und  die 
Klippen  als  Brutstätte  für  ewige  Zeiten  reserviert,  obwohl  andere  nicht  so  diclit  besetzte 
Brutstätten,  an   anderen    Stellen    der    Küste,  bereits  der  Vernichtung  anheimgefallen  waren. 

Es  ist  jetzt  zu  spät  Otis,  Botanrns,  Limosa,  Eecurrirosira  und  Plalalea,  an  manchen 
Orten  auch  Freyilus  zu  retten  ;  aber  Podiceps  cristatus  und  Lestris  mtarrhades  wurden 
gerettet,  sowie  auch  einige  Arten  von  Laridae  (Sternidae),  Anaiidae  und  auch  Limicola; 
besonders  bei  den  Anatidae  zeigte  sich  die  rasche  Wirkung  des  Schutzes,  der  ihnen 
zuteil  wurde. 

Es  wäre  gewiss  unmöglich  gewesen  irgend  eine  Gesetzgebung  auf  Grund  des  Prinzipes 
aufzubanen,  dass  die  „nützlichen"  Vögel  zu  schützen  und  die  „schädlichen"  Vögel  nicht  zu 
schützen  seien  ;  denn  wer  würde  sich  die  Kraft  zutrauen  den  Unterschied  feststellen  zu 
wollen  und  die  Bewohner  dieses  Landes  würden  es  ganz  gewiss  zurückweisen,  diesbezüglich 
die  Vorschriften  irgend  eines  „Gelehrten"  als  massgebend  anzuerkennen.  Wie  Sie  wissen, 
besitzt  die  englische  Sprache  kein  Wort,  7uit  dem  ein  solcher  Mensch  bezeichnet  werden 
könnte,  wenn  sich  ein  so  kühner  Mensch  überhaupt  fände.  Jedermann  weiss,  dass  ein 
Vogel  in  der  einen  Gegend  als  sehr  nützlich  gelten  kann,  während  er  in  einer  anderen 
Gegend  nicht  als  solcher  betrachtet  wird.  Nehmen  Sie  z.  B.  Stur  uns  vulgaris.  In  den 
meisten  Fällen  jedoch  war  es  nicht  notwendig  die  Frage  in  diesem  zweifelhaften  Lichte 
zu  betrachten  —  von  den  kleinen  Vögeln  sind  keine  besonders  geschützt  und  bedürfen  auch 
nicht  des  Schutzes. 

Es  tut  mir  sehr  leid,  dass  ich  nicht  in  der  Lage  war  Ihnen  früher  zu  schreiben,  ich 
war  jedoch  in  letzterer  Zeit  sehr  beschäftigt.  Genehmigen  Sie  den  Ausdruck  meiner  beson- 
deren Hochachtung 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


'ö 


IG.  Mai  1907. 


Sehr  geehrter  Herr! 


)? 


Empfangen  Sie  meinen  ergebensten  Dank  für  Ihren  so  ausführlichen,  belehrenden  Brief. 

Nach  sehr  genauem  Studium  der  Briefe  und  nach  reiflicher  Erwägung  aller  Umstände, 
bin  ich  zu  dem  Entschlüsse  gelangt,  jetzt  keinen  Appendix  zu  schreiben,  sondern  die 
Meinungen  über  mein  Buch  abzuwarten  und  dann  in  einer  selbständigen  Publikation  zu 
antworten.  Es  ist  wahrscheinlich,  dass  auch  Italien  etwas  zu  sagen  haben  wird. 

Überdies  wäre  eine  Polemik  überhau|)t  gar  nicht  am  Platze.  Sie,  verehrter  Herr 
Professor,  vertreten  das  ornithologische  Interesse  Britamiiens,  ich  vertrete  das  internationale 
Interesse  zum  Schutze  der  für  die  Landwirtschaft  nützlichen  Vögel,  für  welche  auch  die 
Internationale  Konvention  geschaffen  wurde.   Das  ist  ein  grosser  Unterschied  ! 

Ich  hatte  die  PHicht  die  bestehenden  Vogelschutzgesetze  richtig  wiederzugel)en  und 
glaube,  dass  ich  das  englische  Gesetz  gut  rejiroduziert,  die  darin  enthaltenen  Spezies  gut 
angeführt  und  auch  den  Unterschied  richtig  hervorgehoben  habe. 

Auf  Intentionen,  welche  im  Gesetze  seihst  niclit  enthalten  sind,  konnte  ich  niclit  ein- 
gehen, das  hätte  zu  weit  geführt,  und  gehört  auch  nicht  zur  Geschichte  der  internationalen 
Konvention. 

Die  Notwendigkeit  der  internationalen  Konvention  wurzelt  in  erster  Reihe  in  dem 
Ausspruche    des  Prinzipes,    dass    es    nützliche,  daher  zu  schätzende    Vögel    gibt,    in  zweiter 


LXXVII 

Reihe,  class  es  Zw/pö(/el  darunter  nibt,  die  auf  dem  Zui/e  durch  ornithophase  Länder  zu 
schützen  wären.  lu  letzterer  Bezieiiunj;  kommt  das  englische  Gesetz  iiud  die  englische  Auf- 
fassung dem  Bestreben  der  Konvention  nicht  zu  Hilfe,  obwohl  es  sicher  ist,  dass  auch  die 
nützlichen  Ztajvogei  Englands  des  inter nationulm  Schutzes  bedürfen,  sobald  sie  England 
verlassen,  um  den  Zug  durch  ornithophage  Gehide  zn  roUführen. 

Aus  diesem  Grunde  ist  es  sehr  zu  bedauern,  dass  England  der  Konvention  nicht 
beigetreten  ist,  welche  nun  das  sehr  hohe  moralische  Gewicht,  welches  England  besitzt, 
entbehren  nuiss. 

Selbst  Ihr  Standpunkt,  verehrtester  Herr  Professor,  hätte  durch  den  Beitritt  prinzipiell 
nicht  gelitten,  weil  die  Konvention  gestattet,  dass  jeder  Staat  die  Liste  der  Vögel  im  eigenen 
Interesse  feststelle  und  abändere. 

Ich  kenne  die  inneren  Beweggründe  der  Konventi(»n  sehr  genau  und  weiss  es  sicher, 
dass  es  sich  in  allererster  Reihe  um  die  Massenmorde  der  südlichen  Oruithophagen  handelte 
und  auch  heute  handelt,  dass  es  sich  ferner  um  das  humanitäre,  zivilisatorische  und  endlich 
um  das  Prinzip  des  Nützlichen  handelte. 

Herr  Lemon  von  der  köuigl.  englischen  Gesellschaft  zum  Schutze  der  Vögel,  hat  ja 
schon  einen  Aufruf  erlassen,  worin  zu  lesen  ist.  dass  die  Rauchschwalbe  auch  in  f>ngland 
stark  abnimmt.  Das  ist  ein  Memento  ! 

Mit  allergrösster  Hochachtung 

Ihr 

0.  H. 


29  Mai  1907. 


Sehr  geehrter  Herr  ! 


» 


Es  tut  mir  sehr  leid,  dass  wir  in  Sachen  des  Vogelschutzes  uns  nicht  „Aug  in 
Aug"  gegenüberstehen  können,  aber  es  wäre  gewiss  tief  bedauerlich,  wenn  es  zwischen 
uns  zur  offenen  Fehde  kommen  würde  und  erachte  ich  es  daher  für  das  Beste,  dass  jeder 
von  uns  in  Bezug  auf  den  fraglichen  Gegenstand  seine  eigene  Anschauung  behalten  soll  ; 
besonders  für  mich  selbst  möchte  ich  dies  zur  Geltung  bringen,  denn  ich  bin  ein  alter 
Mann  und  mir  liegt  der  Kampf  ferne.  Darum  will  ich  auch  jetzt  nichts  mehr  schreiben 
und  nur  noch  meimn  stärksten  Unglauben  bezüglich  der  Behauptung  ausdrücken  —  wer 
auch  immer  diese  in  England  aufgestellt  haben  mag  —  dass  Hirundo  rustica,  wie  auch 
andere  Arten  von  Hirundinidae,  in  diesem  Lande  in  Abnahme  begriifen  wären.  Sie 
mögen  überzeugt  sein,  dass  die  oruithophagen  Gewohnheiten  des  südlichen  Europa  uns 
höchstens  in  Bezug  auf  Coturnix  und  Crex  berühren,  besonders  aber  in  Bezug  auf  Coturnix. 
Die  Parlamentsakte  enthielt  eine  Klausel,  welche  deren  besonderen  Schutz  im  Auge  hatte  ; 
zu  meinem  grossen  Ärger  wurde  jedoch  diese  Klausel  im  Interesse  der  Geflügelhändler  und 
Feinschmecker  widerrufen.  Mr.  Lemon  schien  sich  mit  diesem  Detailpunkte  nicht  befasst 
zu  haben,  dessen  Wichtigkeit  ihm  nicht  einleuchtete. 

Mit  höchster  Hochachtung 

Ihr  ergebener 

A.  N. 


LXXVIII 

2.  Juni  1907. 
Sehr  geehrter  Herr  ! 

Auf  Iliren  liebciiswürdiüeu  Brief  vom  29.  Mai  antwurte  ich  wie  folut  :  auch  ich 
bedauere  aufrichtii;-,  dass  wir  uusere  Klingen  für  die  f;ute  tíache  niclit  kreuzen  können,  luii 
der  Walirheit  zu  ihrem  Recht  zu  verhelfen.  Es  wäre  ein  schönes  Schauspiel  i^ewesen,  wenn 
der  al'e  enfilische  Horseguard  mit  dem  alten  un,i;arischen  Husaren  —  sine  ira  et  studio  — 
einen  Gani;-  ausi^efochten  hätte    -    auch  ich  bin  ja  über  die  siel)en/.i;j;  Jahre  ! 

Was  die  Verminderung  der  Rauchschwalbe  in  England  anbelangt,  so  hat  die  Royal 
Society  for  the  Protection  of  Birds  (Secretary  :  F.  E.  Lemon)  im  Jahre  1904  den  Aufruf 
erlassen,  worüber  in  A.  Reichenovvs  „Ornith.  Monatsberichten"   pag.   170  folgeiules  steht: 

„Der  Vogelschutzverein  in  London  (Sekretär:  F.  E.  Lemun,  3  lianover  Square)  ver- 
sendet ein  Rundschreiben,  in  dem  er  auf  die  Abnahme  der  Rauchschwalbe  (Hirundo  rustica) 
in  den  letzten  Jahren  hinweist  und  um  Nachricht  darüber  bittet,  wo  solche  Abnahme  gleich- 
falls beobachtet  ist,  ob  und  wo  eine  aussergewöhnliclie  Vernichtung  der  Schwalben  durch 
Fang  statttindet". 

Ich  wundere  mich,  dass  Sie  üljer  diesen  englischen  Aufruf  erst  v(ui  Budapest  Nach- 
riclit  erhalten  ! 

Was  die  Abnahme  der  Rauchschwalbe  anbelangt,  so  ist  sie  auch  in  Ungarn  allgemein 
und  auftallend.  Unsere  besten  Observatoren,  wie  Graf  ForgAch  in  Ghymes  (West-Ungarn) 
seit  36  Jahren.  Johann  von  Csató  in  Nagyenyed  (Ost-Ungarn)  seit  40  Jahren,  dann  Observa- 
toren aus  Nord  und  Süd,  alle  zeigen  das  Ausbleiben  der  Rauchschwalbe  an.  Die  alten  Nester, 
die  seit  Menschengedenken  in  dem  alten  Stammhause  der  Herren  von  Chernél  in  Kőszeg 
stets  besetzt  waren,  stehen  leer  I 

Mittlerweile  ist  die  Fabrikation  der  Vogelfangnetze  hoch  entwickelt  worden,  sie  werden 
nicht  mehr  nach  Metern,  sondern  nach  Kilometern  gemessen.   Sapienti  sat  .  .  . 

Die  in  Nordafrika  nach  Millionen  gefangenen  Wachteln  gehen  per  Schill'  nach  Paris 
und  London  und  R.  Hon.  Wai.ter  Rothscbili)  hat  den  ganzen  internationalen  Ornithohcen- 
Kongress  von  1905  am  15.  Juni  mit  jungen  Wachteln  bewirtet  ! 

Ich  habe  von  unseren  Konsulaten  im  Süden  alle  amtlichen  Berichte  über  den  Wachtel- 
fang beisammen.  Ganz  unglaubliche  Zahlen  ! 

Ich  schreibe  diese  Skizze  nur,  um  zu  beweisen,  dass  ich  gut  informiert  bin  und  man- 
ches weiss,  was  \aele  nicht  wissen  können. 

Hochachtungsvoll  ergebenst 
O.  H. 


LXXIX 


Adalékok 

az  arktikus  és  palaearktikus  régió 

ornitliophaenologiajához. 

Legfőbb  ideje,  liogy  az  oniitlKiphaenologia  a 
mennyire  csak  lehetséges  luiudazdkat  a  régió- 
kat, melyekre  a  madárvonulás  jelensége  ki- 
terjed, munkakörébe  vonja.  A  gyűrűzött  ma- 
daraknak köszönhető  eredmények  s  a  pre- 
toriai madái'vonulási  bizottság  fáradozásai  új 
irányt  jelölnek  ki  számunkra.  Jól  esik,  hogy 
az  új  rovatot  hü  barátomnak.  Dk.  Finbch  Ottó 
tanárnak  összeállitásával  nyithatom  meg. 

H.  0. 


Materialien 
zur  Ornithophaenologie  der  arkti- 
schen und  palaearktischen  Region. 

Es  ist  höchste  Zeit,  dass  die  Ornithophaeno- 
logie in  ihren  Wirkungskreis  soviel  als  mög- 
lich alle  Regionen  einbezielie,  auf  Viel- 
ehe sich  die  Erscheinung  des  Vogelzuges 
erstreckt.  Die  Resultate,  die  wir  den  Ring- 
vögeln verdanken,  die  Bemühungen  des  Migra- 
tions-Koniitees  in  Pretoria  zeichnen  uns  neue 
Bahnen  vor.  Es  tut  mir  wohl,  die  neue 
Kolumne  mit  einer  Zusammenstellung  meines 
treuen  Freundes  Professor  Dr.  Otto  Finsch 
eröffnen  zu  können. 

0.  H. 


Nyugat -Szibiriàban   és   Afrikában 
egyaránt  észlelt  madárfajok. 

ÖsszeáHította  Dr.   FinöCH  Ottó  tanár. 

Több  mint  egy  éve,  hogy  kedves  barátom, 
Herman  Ottó  fölszólitására  alábbi  jegyzéket 
állítottam  össze,  abban  a  hiszemben,  hogy  az 
a  Magyar  Kir.  Ornithologiai  Központ  fárad- 
hatatlan vezérének  eg)'  nagyobb  munkához 
csak  anyagul  fog  szolgálni.  Már  tekintettel 
a  felhasznált  irodalomra  '  a  nélkül,  hogy  tel- 
jes volna,  a  jegyzék  tekintélyes  számú  faj 
két  világrészben  való  előfordulására  utal,  mely 
utalásnak  persze  a  modern  subspeciesekre 
való  széttagolódás  következtében  a  földrajzi 
elterjedésre  nézve  nincs  meg  többé  az  a  je- 
lentősége, mint  a  faj  fogalmának  korábbi  fel- 
fogása idejében. 


'  Finsch  :  , Reise  nach  West-Sibirien  im  Jahre  1876. 
Wissenschaftliche  Ergebnisse.  Wirbelthiere.  In  Ver- 
handlungen der  k.  u.  k.  zool.  bot.  Gesellsch.  in  Wien 
1879.  II.  Vögel  (pag.  128—280). 

Finsch  u.  Hartlaub  :  „Die  Vögel  0.st- Afrikas."  1870. 
(Band  IV.  des  wissenschaftlichen  Theiles  zu:  Baron 
Carl  Claus  von  der  Decken  „Reisen  in  Ost-Afrika".) 

Shelley  :   , Handbook  of  the  Birds  of  Egypt".  1872. 

Shabpe  :  ,A  Hand-List  of  the  Genera  and  Species 
of  Birds".  Vol.  I.  (1899)  to  IV.  (1903). 


Vogelarten,  welche  sowohl  in  West- 
Sibirien   als  in  Afrika  beobachtet 
wurden. 

Zasammengestellt  von  Prof.   Dr.   0.   Finsch. 

Einer  Aufforderung  meines  lieben  Freundes 
Otto  Herman  folgend,  stellte  ich  vor  mehr  als 
Jahresfrist  das  nachfolgende  Verzeichnis  zu- 
sammen, in  der  Annahme,  dass  dasselbe  dem 
unermüdlichen  Leiter  der  Königl.  Ungarischen 
Ornithologischen  Zentrale  nur  als  Material 
zu  einer  grösseren  Arbeit  dienen  sollte.  Schon 
im  Hinblick  auf  die  benutzte  Literatur  '  ohne 
Anspruch  auf  Vollständigkeit,  gibt  das  Ver- 
zeichnis immerhin  Nachweis  des  Vorkommens 
in  zwei  Weltteilen  von  einer  beträchtlichen 
Anzahl  Arten,  ein  Nachweis,  der  infolge  der 
modernen  Zersplitterung  in  Subspezies  für  die 
geographische  Verbreitung  freilich  nicht  mehr 
die  Bedeutung  hat,  als  dies  bei  der  früheren 
Auffassung  des  Artbegrifts  der  Fall  war. 

'  Finsch  :  „Reise  nach  West-Sibirien  im  Jahre  1876. 
Wissenschaftliche  Ergebnisse.  Wirbelthiere.  In  Ver- 
handlungen der  k.  u.  k.  zool.  bot.  Gesellsch.  in  Wien 
1879.  II.  Vögel.  (S.  128—280). 

Finsch  u.  Haktlaüb:  ,Die  Vögel  Ost- Afrikas."  1870. 
(Band  IV.  des  wissenschaftlichen  Theiles  zu;  Baron 
Carl  Claus  von  der  Decken  „Reisen  in  Ost- Africa".) 

Shelley  :  „Handbook  of  the  Birds  of  Egypt".  1872. 

Sharpé  :  „A  Hand-List  of  the  Genera  and  Species 
of  Birds".  Vol.  1.  (1899)  to  IV.  (1903). 


LXXX 


Pandion  haliaëtus.  W.-Sib.  pag.  26.  Omsk 
és  Senii|)aliitinísk  közötti  steppen  ápr.  26 — 29. 
—  Ob  alsó  folyásánál  egyszer  szept.  7.  — 
Dalllak  szigetteiig.(Vörösteng.)fészkel:  Heuglin. 

Erythropus  amurensis,  Radde.  Falco  vesj)er- 
tinus  pag.  32. 

Ápr.  25.  először  Omsk  mögött,  niindenütt 
a  steppen.  Jun.  20 — 30.  repülős  fiókák: 
Salair — Tomsk.  ^ 

Pernis  ajiivorus.  Nyug.-Szibiria.  Afrika  (té- 
len). —  Sharpé   Handl.   pag.  270. 

Falco  ■peregrinus.  (Pag.  29).  Apr.  28.  Omsk 
mellett  a  steppen.  Jul.  24.  íiókák  a  földön 
Schtschutschja-Tundra.  Aug.  6.  fiókák. 

Afrika  (télen)  :  ÍSharpe. 

Falco  sithhuteo,  pag.  31. 

Kínai  Altai  —  Tundra:  aug.  13. 

Egyiptom  :  Shelley. 

Cerchneis  tinnimeulus,  pag.  31.  Ala-Tau. 
Marka-Kul.  Saissan.  Salair  és  Tomsk  között 
(utolsó  megfigyelés),  tovább  északra  már  nem. 

Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Cerchneis  cenchris,  pag.  81.  (Naumann,  Sharpé.) 
Omsk  és  Seniipalatinsk  közötti  steppen.  Ser- 
giopol. 

Afrika  (télen):  Sharpé. 

Haliaëtus  albicilla,  pag.  22.  Kara  írtysch- 
Tundra. 

Egyiptom  (Shelley). 

Aquila  Mor/ihiik,  pag.  24. 
Marka-Kul  :  Kinai  Magas  Altai  (5000'  ma- 
gasan) Afrika. 

Aquila  nipalcnsis,  pag.  25,  orientális  Cab. 
Marka-Kul — Damaraland  (Anderbson). 

Buteo  desertorum,  pag.  26. 

Lepsa  előtti   steppen,  Ala-Tau.  —  Afrika. 

Astur   palumharius,    pag.    33.    —    Omsk. 
(Mus.  Slovzoff). 
Egyiptom:  Shelley. 

Accipiter  nisus,  pag.  33.  —  Altai — Obdorsk. 
Egyiptom  (Shelley). 

'  Sharpé  Handl.  I.  pag.  278.  E.  amurensis  Kelet- 
Szibiria,  Délkel.  Afr.  (télen).  A  faj  Damaraland-ban 
(tehát  Délnyug.  Afr.)  egész  éven  át  előfordul;  deczem- 
ber,  február,  június  [valószínűleg  költ  is). 


Pandion  haliaëtus.  W.-Sib.  S.  26.  Steppe 
zwischen  Omsk  und  Hemipalatinsk  (26 — 29. 
April).  Unterer  Ob  (einmal,  7.  Septbr.).  Im 
Dahlak  Arch.  (Rotes  Meer),  brütend  :  Heuglin. 

Erythropns  amurensis,  Raddi:.  —  Falco  ves- 
■pertinus  S.  32. 

25.  April  zuerst  hinter  Omsk,  überall  in  der 
Steppe  (20  —  30.  Juni  tiügge  Junge)  von  Salair 
bis  Tomsk.  ^ 

Pernis  apivorus.  W.  Siberia.  Afrika  (Winter). 
Sharpé:  Handl.  S.  270. 

Falco  peregrinus.  (S.  29.)  28-  April,  Steppe 
bei  Omsk.  24.  Juli,  Tundra  an  der  Schtschu- 
tschja:  Nestjunge  auf  der  Erde.  6.  Aug. Tundra  : 
Nestjunge. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

F(dco  siihhuteo.  S.  31. 

Chines.  Altai.  —  Tundra  :  13.  Aug. 

Ägypten  :  Shelley. 

Cerchneis  tinnunculus.  S.  31.  Ala  Tau.  Marka 
Kill.  Saissan.  Zwischen  Salair  und  Tomsk  zu- 
letzt beobachtet;  nicht  weiter  nördlich. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Cerchneis  cenchris.  S.  31.  (Naumanni,  Sharpé). 
Steppe  zwischen  Omsk  und  Seniipalatinsk. 
Sergiopol. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Haliaëtus  albicilla.  S.  22.  Vom  Kara  Irtisch 
bis  auf  die  Tundra. 
Ägypten  (Shelley^). 

Aquila  Mogilnik.  S.  24. 
Marka-Kul  :   Chinesischer   Hochaltai  (5000' 
hoch).  —  Afrika. 

Aquila  nipalensis.  S.  25.  orientális  Cab. 
Marka  Kul.  —  Damaraland  (Andersson). 

Buteo  desertorum,  S.  26. 

Steppe  vor  Lepsa  im  Ala-Tau.  —  Afrika. 

Astur  palumbarius.  S.  33.  —  Omsk.  (Mus. 
Slovzoff). 

Ägypten  :  Shelley. 

Accipiter  nisus.  S.  33.  —  Altai— Obdorsk. 
Ägypten.  (Shelley). 

'  Sharpé  Handl.  I.  S.  278.  E.  amui-ensis.  E.-Sibiria. 
S.-E. -Afrika  (Winter).  Die  Art  kommt  in  Damaraland 
(also  S.-W.-Afrlka)  das  ganze  Jahr  vor:  Dezember, 
Februar,  Juni  (brütet  wahrscheinlich  auch). 


LXXXI 


Circus  ci/aneus,   pag.    33.    Tomsk-Tundra. 
Egyiptom  :   Shelley. 

Circus  pygargus,  pag.  33.  —  Arkád-hegyek. 
—  Omsk  (Mus.  Slovzoff). 
Egyiptom  (Shelley). 

Circus  iiiaenirus,  pag.  34.  É--Ny.  Kína — 
Altai — Tjumeii. 

Egyiptom:   Shelley. 

Circus  aeruginosus,  pag.  33.  Apr.  28.  Omsk. 
Máj.  8.  Sergiópol. 

Szibiria.  Észak-Afrika  (lélen)  Sh.^rpe.  Handl. 
pag.  246. 

Otíis  vulgaris,  pag.  36.  Omsk:  Slovzoff. 
Egyiptom:  Shelley. 

Otus  accipitrinus  '  Páll.  Tundra  (július) 
„Cosmopolitan"  :  Sharpé. 

Caprimulgus  enropaeus,  pag.  37. 

Máj.  11-  Omsk. 

Kelet-  és  Dél-Afrika  (télen)  Sharpé.^ 

Hirundo  rustica,  pag.  37.  A  kirgizek  jurtá- 
jában, az  osztjákok  faházaiban  fészkel.  Fent 
id.  helyen  számos  vonulási  adat,  többek  kö- 
zött :  Máj.  7.  Sergiopol,  Máj.  10.  Ala-Kul,  Máj. 
31.  Saissan  és  Kara-Irtisch  közötti  steppen. 
Máj.  20.  Turkestan:  fészeképítés  kezdete. 
Jul.  9.  fészkelve:  Bereosofp,  Ob. 

Marc.  27.  Gurjeff  a  Kaspitenger  partján  : 
Pallas.^ 

Alcedo  ispida,  pag.  41.  Omsk  (Mus.  Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Alcedo  bengalensis,  pag.  41.  Ala-Kul.  Sais- 
san-Nor. 

Egyiptom  :  Shelley. 

Cotyle  riparia,  pag.  39.  Ala-Kul  (46°)-tól 
egészen  a  Tundráig  (Schtschutschja)  67°  alatt 
sok  helyen. 

Máj.  19.  Ala-Kul  körül  fészkelve.  Jul.  3. 
Timskaja  körül,  az  Ob  mentén  építő  anyaggal. 

Id.  hely.  pag.  39.  számos  megfigyelés. 

Afrika  :  délre  Nubiáig. 

'  E  fajt  a  Hawaii  szig.-en  is  megtaláltam,  Finsch  0. 

-  A  délafrikai  adat  kétséges.  Marokkóban  költ. 
Délre  Abyssiniáig,  Nubiáig,  Khartumig.  V.  ö.  VOgel 
Ostafr.  (FiuschHartlaub,  pag.  119.) 

''  Az  Afrikában  való  előfordulásra  és  vonulási  ada- 
tokra vonatkozólag  v.  ö.  F.  és  H.    Ostafr.  pag.    138. 

Aquila  XVI. 


Circus  cyaneus.  —  S.  33.  Tomsk — Tundra. 
Ägypten  :  Shelley. 

Circus  pygargus.  S.  33.  —  Arkadberge.  — 
Omsk  (Museum  Slovzoff). 
Ägypten  (Shelley). 

Circus   macrurus.  S.  34. 
N.-W.  China— Altai— Tjumen. 
Ägypten  :  Shelley. 

Circus  aeruginosus  S.  33.  —  28.  April. 
Omsk.  8.  Mai.  Sergiopol. 

Siberia.  N.-Africa  (Winter):  Sharpé  Handl. 
S.  246. 

Otus  vulgaris.  S.  36.  Omsk  :  Slovzoff^ 
Ägypten  :  Shelley. 

Otus  accipitrinus^  Pall.  S.  36.  Tundra  (Juli). 
Cosmopolitan  :  Shaepe. 


Caprimulgus  europaeus.    S.  37.    - 
(11.  Mai). 

E.-  u.  S.-Afrika  (Winter):  Shaepe. ^ 


Omsk 


Hirundo  rustica  S.  37. 

In  der  Jurte  der  Kirgisen,  wie  im  Blockhaus 
der  Ostjaken  Brutvogel.  L.  c.  oben  :  eine 
Menge  Zugdaten  u.  A.  7.  Mai  :  Sergiopol  ; 
10  Mai:  Ala  Kul;  31:  Steppe  zwischen  Saissan 
und  Kara-Irtisch.  20.  Mai  in  Turkestan  :  An- 
fang von  Nestbau.  9.  Juli  brütend  :  Bereosofp 
am  Ob. 

27.  März  :  Gurjefl"  am  Kaspi  :  Paüas.'' 

Alcedo  ispida-  S.  41.  —  Omsk  (Mus.  Slovzopp). 
Ägypten  :  Shelley. 

Alcedo  bengalensis.  S.  41.  Ala-Kul.  Sais- 
san Nor. 

Ägypten  :  Shelley. 

Cotyle  riparia.  S.  39-  Vom  Ala-Kul  (46°) 
bis  auf  die  Tundra  (Schtschutschja)  unter  67° 
vielerwärts  beobachtet. 

19.  Mai  am  Ala-Kul  brütend.  3.  Juli  Tim- 
skaja am  Ob  zu  Nest  tragend. 

L.  c.  S.  39.  Vielerlei  Beobachtungen. 

Afrika  :  südlich  bis  Nubien. 


'  Ich  erhielt  diese  Art  auch  auf  den  Hawaii-Ins.  0.  F. 

-  Süd-Afrika  wohl  zweifelhalft.  In  Jlarokko:  Brut- 
vogel. Südlich  bis  Abyssinien,  Nubien,  Chartum. 
Vergi.  Vög.  Ostafr.  (Finscu  u.  Hartl.  S.  119.) 

'  Über  Lokalitäten  u.  Zugsdaten  in  Afrika  vergi. 
F.  u.  H.  Ostafr.  S.  138. 

XI 


Lxxxri 


Chelidon  urlnea,  pag.  40.  Omsk  lAIus.  Slov- 
zoff)  id.  h.  pag.  40.  számos  adat. 
Máj.  26.  Saissan  :  sok  fészek. 

Jul.  8.  Kondinsky   kolostor  az  Ob  mentén, 
fészeképitéssel  elfoglalva. 
Afrika  (télen)  Sharpr. 

Cypselus  apus,  pag.  40.  Omsk  (Mus.  Slüv- 
zoi-F  Omsk). 

Nem  figyeltem  meg. 
Afrika  (télen):  Sharpé. 

Coracias  garrula,  pag.  41.  Dél-Szibiria, 
Ala-Kultól  délre  (néhány  adat),  Barnaul  (Omsk 
mellett:  Mus    Omsk.) 

Merops  apinster,  pag.  42.  Ugyanazon  helye- 
ken, mint  előbbi.  —  Tschugutsrhak  (Kina)  mel- 
lett is. 

Dél-Afrikában  fészkel;  úgyszintén  a  Kunene 
folyón  is  febr.  12.  Portugál  Dél-Nyug.-Afrika 
(Mossamedes)  :  van  dkr  Kellen. 

upupa  ejwps,  pag.  42.,  A  steppe  területe- 
ken. —  Semipalatinsk. 

Máj.  10.  Ala-Kul.  Jun.  19.  Kolywan  (Altai). 
Dél-Afrika:  Brem.  Mus. 

Sylvia  nisoria,  pag.  48.  Jun.  7.  Marka-Kul, 
kinai  Magas  Altai. 

Afrika  (télen)  :   Sharpé. 

Syliia  atricapiüa,  pag.  43.  Omsk  (Mus. 
Slovzoff  Omsk) 

Aequat.  Afrika:  Sharpé. 

Sylvia  salicaria,  pag.  43.  Omsk  (Mus.  Slovzoff 
Omsk). 

Afrika  (télen):  Sharpé. 

Sylvia  cinerea  pag.  48.  Kara -Irtisch— Bar- 
naul (és  más  adat). 
Afrika  (télen)  :   Sharpé. 

Sylvia  curruca,  Máj.  9.  Ala-Kul.  Jul.  7.  az 
Ob  mentén  egészen  Obdorsk-tól  feljebb  (66° 
é.  sz.)  Máj.  12.  először  Omsk  mellett:  Slovzoff. 

Afrika  (télen)  :  Sh.arpe. 

Phylloscopufi  trochilus,  pag.  44.,  számos 
hely  és  adat  az  Ob  mentéről,  a  Tundráig 
fészkel. 

Egyiptom  :  Shelley. 


Chelidon   nrhìca.  S.    40.    —    Omsk.    (Mus. 
Slovzoff). 

L.  c.  S.  40.  Vielerlei  Daten. 

26.  Mai.  Saissan  :  zahlreiche  Nester.  8.  Juli. 

Kloster  Kondinsky  am  (»b,  mit   Nestbau  be- 
schäftigt. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Gypselus  apus.  S.  40.  —  Omsk  (Mus.  Slovzoff, 
Omsk). 

Nicht  von  mir  beobachtet. 
Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Coracias  garrula  S.  41. 
Süd-Sibirien,  südlich  vom  Ala-Kul  bis  Bar- 
naul. (Bei  Omsk:  Mus.  Omsk). 

Meropis  apiaster.  S.  42. 

Fast  an  denselben  Lokalitäten  wie  die 
vorige  Art  beobachtet;  aneli  bei  Tschugu- 
tschak  (China). 

Südafrika:  brütend;  ebenso  brütend  (12 
Februar)  am  Cunené  in  Portugiesich  S.-W.- 
Afrika.  (Mossamedes):  van  der  Kellen. 

Upupa  epops.  S.  42. 

Steppengebiete.  —  Semipalatinsk.  10.  Mai. 
Ala-Kul    19.  Juni.  Kolywan  (Altai). 
Südafrika:  Brem.  Mus. 

Sylma  nisoria.   S.  43.  —  7.  Juni.    Marka- 
Kul,  chines.  Hochaltai. 
Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Sylvia  atricapilla.  S.  43. 
Omsk  (Mus.  Omsk)  Slovzoff. 
Äquat.   Afrika  :  Sharpé. 

Sylvia  salicaria.  S.  43.  (hortensis). 
Omsk  (Mus.  Slovzoff  in  Omsk). 
Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Sylvia  cinerea.  S.  43. 

Kara-Irtisch     Barnaul  (und  weitere  Daten). 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Sylvia  curruca,  S.  43. 

9.  Mai.  Ala-Kul.  7.  Juli  am  ()b,  und  bis 
oberhalb  Obdorsk  (unter  66°  n.  Br.)  —  12.  Mai 
zuerst  bei  Omsk  :  Slovzoff. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Phylloscopus  trochilus  S.  44.  Viele  Lokali- 
täten und  Daten  vom  Ob.  Bis  zur  Tundra 
brütend. 

Ägypten:  Shelley. 


LXXXIII 


Hypolais  ieterina,  pag.  40. 
S1.0VZOFF  Omsk). 

Afrika  (télen)  :  Sharpé 


Omsk  (Mus. 


Acrocephahis  arundinaceua,  pag.  46.  Máj.  8. 
Ala  Kill. — Saissan — Nor. 
Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Calamoherjìe  naevía  (locustella)  pag.  46. 
Ala-Kul. 

Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Calamoherpe  schoenobaenítd  pag.  47.  Jul.  Ití-, 
a  kis  Ob  mentén. 

Dél-  és  Kelet-Afrika  (télen),  Nyugat  Szibiria, 
Jenissei  :  Sh.írpe. 

Calamoherpe  palustris  pag  46  Omsk  (Coll. 
Slovzoff). 

Cyanecula  suecica,  pag.  47.,  Kina.  Magas- 
Altai  5000'  Alsó-Ob.  (Schtutschja). 

Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Luscinia  philotnela,    pag.   49.,    sok   adat  : 
csak  délen,  Altai. 
Egyiptom  :   Shelley. 

Buticüla  phoenicurus,  pag.  49.,  Omsk  (csak 
átvonul,  Ápr.  30. — Máj.  4.  Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Euticilla  rufiventris,  Vieill.  =  semirufa 
Fls'sch  (nec  Ehrb.)  pag.  50.  Máj.  28.  Saissan 
mellett. 

Somaliland  (télen)  :  Sharpé. 

Ruticilla  thytis,  pag.  50. 
Omsk.  (Slovzoff) 
Afrika  (télen)  Sharpé. 

Saxicola  oenanthe,  pag.  őO.  Számos  adat. 
Jun.  7.  kiuai  Magas-Altai  5000'.  Alsó  Ob,  a 
Tundrán  gj^akori.  Aug.  5.  repülős  fiókák. 
Szept.  11.  Ob  (vedlés  után). 

Afrika  (télen)  :  Sharpé  és  Vög.  Ostafr.  (sok 
adat). 

Saxicola  morio,  Ehrb.  pag.  52.  =  pleschanka 
Lepech  Sharpé,   pag.   178. 
Saissan  mellett. 
Eszakkel.-Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Saxicola  isahellina,  Cretzsch,  pag.  52.  Lepsa, 
Ala-Tau,  Sh.arpe,  pag.  176. 

Kelet-Szibiria:  Radde  —  Afrika.  (V.  ö.  F. 
u.  Hartlaub,  Ostafr.,  pag.  254). 


Hypolais  iderina.  S.  46.  —  Omsk  (Mus. 
Slovzoff  in  Omsk). 

Afrika  (Winter):  Sharpé. 

Acrocephalus  arundinaceus,  S.  46. 
8.  Mai.  Ala-Kul.  —  Saissan  Nor. 
Afrika  (Winter):  Sharpé. 

Calamoherpe  naeuia  (locustella)  S.  46.  Ala- 
Kul. 

Afrika:  Winter:  Sharpé. 

Calamoherpe  schoenohaenus  S.  47- 
18.  Juli  am  kleinen  Ob. 
S.-  u.    E.Afrika  (Winter);    W.  Siberia,  — 
Jenissei  :  Sharpé. 

Calamoherpe  palastris,  S.  46.  Omsk  (Coll. 
Slovzoff). 

Cyanecula  suecica,  S.  47.,  vom  CJhines. 
Hochaltai  (5000'  hoch)  bis  zum  unteren  Ob 
(Scbtuschtschja). 

Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Luscinia  philomela,  S.  49.  Giebt  eine  ganze 
Reihe  Daten  :  nur  im  Süden,  Altai. 
Ägypten  :   Shelley. 

Ridicilla  phoenicurus,  S.  49. 
Omsk  (nur  durchziehend,  vom  3ü.  Ajjril  bis 
4  Mai  Slovzoff. 
Ägypten  :  Shelley. 

Euticilla    rufiventris,    Vieill.    =    semirufa 
Finsch  (nec  Ehrb.)  S.  50. 
28.  Mai  bei  Saissan.  . 
Somaliland  (Winter)  :  Sharpe. 

Ruticüla  thytis,  S.  50. 
Omsk  (Mus.   Slovzoff). 
Afrika  (Winter)  Sharpe. 

Saxicola  oenantlie,  S.  50.  Mit  vielen  Daten. 
—  7.  Juni  :  Chinesischer  Hochaltai  (5000'J  ; 
unterer  Ob,  häufig  auf  der  Tundra  :  5.  August 
flügge   Junge.    11.    Septbr.    Ob:  vermaüsert. 

Afrika  (Winter)  :  Sharpe  und  Vög.  Ostafr. 
(viele  Daten). 

Saxicola    morio    Ehrb.    S.    52.    pleschanka 
Lepech.  Shaepe  S.   178. 
Bei  Saissan. 
N.-E.-Afrika  (Winter)  :  Sharpe. 

Saxicola  isahellina,  Cretzsch.  S.  52.  — 
Lepsa  im  Ala-Tau,  Sharpe  S.  176.  Östliches 
Sibirien  :  Radde  —  Afrika  (vergi.  F.  u.  Hartl. 
Ostafr.  S.  254.). 

XI* 


LXXXIV 


Pratincola  rubelra,  pag.  53.  Omsk  (Mus., 
Slovzoff). 

Afrika  (télen)  :  Sharpé. 

Motarilla  alba,  pa^.  5Í).,  számos  vonulási 
adat  is.  Ala-Kul-steppe.  Tundra. 

Egyiptom  :  Shelley  1.  Ostafr.  is   pag.   259. 

Motacilla  fava,  pag.  60—63,  Ala-Kul-tól 
Ob  alsó  folyásáig.  Sok  dolog  a  subspecies- 
ről,  többek  között  eínereocapilla  melanocephala. 

Motacilla  mdanope,  pag.  65.  Ob  mentén 
a  steppe  területeken  és  a  hegységben  (Magas- 
Altai  6000'-ig).  Afrika:  sok  helyen. 

Anthus  tririalis,    pag.    65.    Altai  5000'-ig. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Anthus  ceriinus,  pag.  66 — 69.  Csak  észa- 
kon, nagyon  bőven  :  költési  idő,  vonulás  stb. 
Egj'iptom  :  Shelley. 

Anthus  campestris,  pag.  70.  —  Sergiopol. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Turdus  visciroriis,    pag.  70.    —    Dschasil- 
Kul,  Ala-Tau  5000'. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Turdus  musicus,  pag.  70.  —  Ob.  —  Omsk 
(Slovzoff). 

Egyiptom  :  Shelley. 

Turdus  jnlaris,  pag.  71.  Alsó- Ob.  —  Omsk. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Turdus  menda,  pag.  74.  —  Omsk.  (Mus. 
Slovzoff). 

Egjúptom  :  Shelley. 

Petrocincla  saxatilis,  pag.  74.  Saissan — Ala- 
Tau. 

Egyiptom  :  Shelley. 

Oriolus  galbida,  pag.  75.  Kara-lrtisch.  Altai. 
Omsk  (Mus.  Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Muscicapa  grisola,  pag.  75.  Saissan  (Omsk 
Slovzoff). 

Egyiptom:  Shelley.  Ostafr.,  pag.  801. 

Muscicapa  atricajnlla,    pag.  75.    —    Omsk 

(Slovzoff). 

Egyiptom  :  Shelley. 


Pratincola  rubelra  S.  53. 
Omsk  (Mus.  Slovzoff). 
Afrika  (Winter)  :  Sharpé. 

Motacilla  alba.  S.  59.  (Mit  vielen,  aurh  Zug- 
daten). ■ — ■  Steppe  am  Ala-Kul — -Tundra. 
Ägypten  :  Shelley,  s.  auch  Ostafr.  S.  259. 

Motacilla  flava,  S.  60—63  Ala-kul  bis  un- 
terer Ob  —  Enthält  vielerlei  über  Subspecies, 
u.  A.  cinereocapdla  u.  melano cepli ala,- 

Motacilla  melanojie  S.  65.  Steppengebiete, 
am  Ob  u.  im  Gebirge  (Hochaltai  bis  6000' 
hoch).  —  Afrika  :  vielerwärts. 

Anthus  triviális,  S.  65.  —  Altai  (bis  5000') 
Ägypten  :  Shelley. 

Anllius  cerrinus,  S.  66 — 69.  Nur  im  Nor- 
den. Ausführlich  über  Brütezeit,  Zug  etc. 
Ägypten  :  Shelley. 

Anthus  campestris.  S.  70.  —  Sergiopol. 
Ägypten  :  Shelley. 

Turdus  visdvorus.  S.  70. —  Dschasil-Kul  im 
Ala-Tau  5000'. 
Ägypten  :  Shelley. 


Turdus  musicus.  S.  70. 
(Slovzoff). 

Ägypten  :  Shelley. 


Ob.  —   Omsk 


Turdus   pilaris.    S.    71.    Unterer    Ob.    — ■ 
Omsk. 

Ägypten  :  Shelley. 

Turdus    menda.    S.    74.    —    Omsk    (Mus. 
Slovzoff). 

Ägypten:  Shelley. 

Petrocincla  saxatilis.   S.  74.  —   Saissan — 
Ala-Tau. 

Ägypten  :  Shelley. 

Oriolus  galhula.  S.  75.  Kara  Irtiscli.  Altai. 
Omsk  (Mus.  Slovzoff). 
Ägypten:  Shelley. 

Muscicapa  grisola.  S.  75.  Saissan.  (Omsk  : 
Slovzoff). 

Ägypten  :  Shelley.  Ostafr.  S.  301. 

Muscica])a  atricapilla.  S.  75.  Omsk.  (Slov- 
zoff). 

Ägypten  :  Shelley. 


LXXXV 


Lanius  minor,  pag.  77.  —  Omsk.  Saissan- 
Nor. 

Egyiptom  :  Öhblley. 

Lanius  collurio,  pag.  77.  —  Altai. 
Egyiptom:  Shelley.  Ostafr.,  pag.  351. 

Lanius  isabellinus,  pag.  77.  Bakty,  orosz- 
kinai  határ. 

Északkel.  Afrika. 

Corvus  frugilegus,  pag.  80-  —  Steppe — Ob 
(itt  szept.  17-én  nagy  vonuló  csapat,  64°  é. 
sz.  dél  felé). 

Egyiptom  :  Shelley. 

Corrus  comix,  pag.  81.  —  Ob,  északra 
Obdorsk-ig,  délre  :  Sergiopol,  Lepsa.  Leg- 
gyakrabban észlelt  madár  (sok  adat). 

Egyiptom  :  Shelley. 

Pica  rustica,  pag.  85.  Úgy  látszik,  hogy 
az  Ural  keleti  oldalán  még  előfordul  (tovább 
keletre  P.  leucoptera  Gould,  pag.  85  (sok  adat). 

Egyiptom  :  Shelley. 

Sturnus  rrulgaris,  pag.  89  —  Jalutorowsk 
és    Omsk    (valódi   vulgaris)  ;    tovább   keletre 

St.    PoLTORATZKYI-FlNSCH. 

Egyiptom  :  Shelley. 

Pastor  roseus,  pag.  92.  Tarbagatai  hegység 
(és  másutt  délre)  —  Omsk  (Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Fringilla  cnelehs,  pag  93.  Jalutorowsk  (Apr. 
13.  nagy  d  d   csapatok). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Carduelis    elegáns,    pag.    93.   Jalutorowsk 
(Apr.  13).  Omsk  (Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Passer  domesticus,  pag.  97.  Ala-Kul  steppe. 
Ob  ;  Bereozokf  :  csak  nyáron.  Sok  adat  :  el- 
terjedés, vonulás. 

Egyiptom  :  Shelley. 

Passer   montanus,    pag.    99.    Mint    előbbi  ; 
Északon  :  nyári  vendég. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Emberiza  miliaria,  pag.  102.  Omsk  (Slov- 
zoff). 

Egyiptom  :  Shelley. 

Emheriza  hortulana,  pag.  102.  —  Sergiopol 
Omsk,  Slovzoff. 
Egyiptom:  Shelley. 


Lanius  minor.  S.  77.  —  Omsk.  Saissan  Nor. 
Ägypten  :  Shelley. 

Lanius  collurio.  S.  77.  —  Altai. 
Ägypten:  Shelley.  Ostafr.  S.  351. 

Lanius  isabellinus.  S.  77.  —  Bakty,  russ.- 
chin.  Grenze. 
N.-E.-Afrika. 

Corvus  frugilegus.  S.  80.  —  Steppe — Ob 
(hier  am  17.  Septbr.  einen  grossen  Wander- 
flug 64°  n.  Br.  südlich  ziehend). 

Ägypten  :  Shelley. 

Corvus  comix.  S.  81.  —  Ob,  nördlich  bis 
Obdorsk,  ebenso  weit  nach  Süden  :  Sergiopol, 
Lepsa.  Häufigst  beobachteter  Vogel.  (Viele 
Daten). 

Ägypten:  Shelley. 

Pica  rustica.  S.  85.  Wie  es  scheint  noch 
auf  der  Ostseite  des  Ural  (weiter  östlich  P. 
leucoptera   Gould.   S.  85.   (zahlreiche  Daten). 

Ägypten  :  Shelley. 

Stumus  vulgaris.  S.  89.  —  Jalutorowsk 
u.  Omsk  (echte  vulgaris)  ;  weiter  östlich  St. 

POLTORATZKYI,    FiNSCH. 

Ägypten  :  Shelley. 

Pastor  roseus    S.  92.  Tarbagatai  Geb.  (u. 
andere  südl.  Lokalit.)  —  Omsk  (Slovzoff). 
Ägypten  :  Shelley. 

Fringilla   coelebs.    S.    93.  —  Jalutorowsk. 
(13.  April  grosse  Züge  von  d  f). 
Ägypten  :  Shelley. 

Carduelis  elegáns.  S.  93.  Jalutorowsk  (13. 
April)  Omsk  (Slovzoff). 
Ägypten  :  Shelley. 

Passer  domesticus.  S.  97.  —  Step|)e  am 
Ala-Kul.  —  Ob;  in  Bereozoff  nur  Sommer 
vogel.  Viele  Daten:  Verbreitung,  Zug. 

Ägypten  :  Shelley. 

Passer  montanus.   S.   99.  —  Wie  vorher; 
im  Norden  nur  Sommergast. 
Ägypten  :  Shelley. 

Emheriza  miliaria.  S.  102.  —  Omsk  (Slov- 
zoff). 

Ägypten  :  Shelley. 

Emheriza  hortulana.  S.  102.  —  Sergiopol. 
Omsk  :  Slovzoff. 
Ägypten  :  Shelley. 


LXXXVI 


Alauda  arvensis,  pag.  109.  —  Bakty,  Tur- 
kestan Omsk  (Slovzoff). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Alauda  brachi/dactyla,  pag.  110.  —  Sergiopol. 
Egyiptom  :  Shelley. 

Alauda  calandra,  pag.  111.  Ala-Kiil  és 
Tarbagatai. 

Egyiptom  :   Shelley. 

Jynx  torquilla,]>ag.  116.  — Omsk(SLOvzoKK). 
Egyiptom  :  Shelley. 

Cnculiis  canorus,  pag.  116.  Sok  adat,  Máj.  7. 
Sergiopol  Jim.  5:  Dél-Altai.  .Jan.  9:  Marka- 
Kul:  5000'.  Jul.   13.  Obdorsk  fölött  (Ob). 

Cofurnix  communis,  pag.  129.  Délen  (több 
helyen).  Az  alsó  Ob  mentén  nincs. 

Otis  tarda,  pag.  129.  Steppe:  Omsk,  Sais- 
san  Nor  etc 

Otis  tetrax,  pag.  130.  —  Omsk-steppén 
Ala-Kul-ig. 

Rövidség  okáért  a  következő,  részben  mesz- 
sze  elterjedt  fajoknál  csak  „Finsch:  West- 
Sibirien"  és  FrascH  u.  Hartlaub  „Vögel  Ost- 
afrikas'   cz.  munkákra  utalok. 


Oedicnemus  scolopax 
Vanellus  eristatus 
Chettusia  gregaria 
Squatarola  helvetica 
Charadrius  pluvialis 
„  morinellus 

„  hiaticula 

„  fluviatilis 

„  littoralis 

Strepsilas  interpres 
Glareola  melanoptera  ' 

„        pratincola 
Haeniatopus  ostralegus 
Grus  cinerea 

»     virgo 
Ardea  cinerea 

„       alba 
Ciconia  nigra* 


FiNSCH 

Ny.-Szib 
pag. 

130 
130 
131 
131 
131 
132 
133 
133 
134 
134 
134 
134 
134 
135 
136 
136 
136 
136 


Finsch  és  Hartl 

K.-Afr. 

pag. 

619 
Afrika 

644 
Afrika 

657 
659 
652' 
652 
633 
630 
665 
Afrika 
672 
678 
683 
719 


Alauda  arvensis.  S.  109.  —  Bakty,  Turkes- 
tan. Omsk  (Slovzokk). 
Ägypten  :  Shelley. 

Alauda  hrachydaclyla.  S.  110.  —  Sergiopol. 
Ägypten  :  Shelley. 


Alauda  calandra.  S. 
Tarbagatai. 

Ägypten  :  Shelley. 


ill.  —  Ala-Kui  und 


Jynx  torquilla.  S.  116. 
Ägypten  :  Shelley. 


Omsk  (Slovzokk). 


'  Délafrikában  költ. 

-  Délafrikában  költ.  iVekbeaux)  Ciconia  alba-t  Ny. 
Szibériában  nem  észleltem. 


Cuculus  canorus.  S.  116.  Hier  viele  Daten  : 
7.  Mai  :  Sergiopol  ;  5.  Juni  :  Süd-Altai  ;  9. 
Juni:  Marka-Kul:  5000';  13  Juli:  oberhalb 
Obdorsk  (Ob). 

Cnturnix  communis.  S.  129.  —  Im  Süden 
(mehrere  Lokalitäten).  Nicht  am  unteren  Ob. 

Otis  tarda.  S.  129.  —  Steppe  :  Omsk  ; 
Saissan  Nor,  Tarbagatai. 

Otis  tetrax.  S.  130.  —  Steppe  von  Omsk 
bis  zum  Ala-kul. 

Der  kürze  wegen  wird  für  die  folgenden 
zum  Teil  sehr  weit  verbreiteten  Arten  nur  auf 
„Finsch:  West-Sibirien"  u.  „Finsch  u.  Hartlaub: 
Vögel  Ostafrikas"  verwiesen. 

Finsch     Finsch  u.  Hartl 
W.-Sibir.        Ostafr. 

Seite  Seite 

Oedicnemus  seolopax  130  619 

Vanellus  cristatus  130  Afrika 

Chettusia  gregaria  131                 „ 

Squatarola  helvetica  131  644 

Charadrius  pluvialis  131  Afrika 

„           morinellus  132                 „ 

hiaticula  133  657 

„           fluviatilis  133              659 

littoralis  134  652 

Strepsilas  interpres  134  652 

Glareola  melanoptera^  134              633 

pratincola  134              630 

Haeniatopus  ostralegus  134              665 

Grus  cinerea  135  Afrika 

„     virgo  136             672 

Ardea  cinerea  136              678 

„       alba  136              683 

Ciconia  nigra-  136              719 

'  Brütet  in  Südafrika. 

*  In  Südafrika  nistend  (Verreaux)  Ciconia  alba 
nicht  von  mir  in  W.-Sibir.  beobachtet. 


LXXXVH 

FlNSCH 

riNscH  ós  Hartl 

FiNSCH 

FiNSCH  U.  ÜARTr, 

Ny.-Szib. 

K.-Afr. 

W 

.-Sibir 

Ostafr. 

pag. 

pag. 

Seite 

Seite 

Platiilca  leucorodia 

137 

715 

Platalea  leucorodia 

137 

715 

Il)is  talciiiellus 

137 

730 

Ibis  falcinellus 

137 

730 

Nuiiienius  anjuatiis 

137 

736 

Nunienius  arquatns 

137 

736 

Limosa  aegocejìliala 

137 

Afrika 

Limosa  aegocepliahi 

137 

Afrika 

Terekia  cinerea 

137 

t» 

Terekia  cinerea 

137 

» 

Maciietes  ])ugiiax 

138 

V 

Maciietes  pugnax 

138 

Totanus  canescens 

138 

705 

Totanus  canescens 

138 

705 

stagnatilis 

138 

Afrika 

stagnatilis 

138 

Afrika 

fuscus 

138 

748 

„        fuscus 

138 

748 

calidris 

138 

Afrika 

,,         calidris 

138 

Afrika 

glareola 

138 

750 

glareola 

138 

750 

Actitis  hypoleucus 

139 

752 

Actitis  hypoleucus 

139 

752 

Recurvirostra  avocetta 

13!) 

755 

Recurvirostra  avocetta 

139 

755 

Tringa  canutus 

139 

Afrika 

Tringa  canutus 

139 

Afrika 

subarcuata 

139 

761 

subarcuata 

139 

761 

alpina 

139 

758 

alpina 

139 

758 

minuta 

139 

784 

„        minuta 

139 

784 

Temminclíi 

140 

Afrika 

T  emmincki 

140 

Afrika 

Calidris  arenaria 

141 

767 

Calidris  arenaria 

141 

767 

Himantopns  autiiuinalis 

141 

Afrika 

Ilimantopus  autumnaiis 

141 

Afrika 

Hcolopax  rusticola 

141 

« 

Scolopax  rusticola 

141 

'Î 

Galiinago  major 

142 

Galiinago  major 

142 

„ 

scolo|jacina 

142 

771 

„             scolopacina 

142 

771 

gallinula 

142 

Afrika 

,           gallinula 

142 

Afrika 

Phalaropushyperboreus 

,     142 

n 

Phalaropus  hyperboreus 

142 

,j 

Crex  pratensis 

143 

■Î 

Crex  pratensis 

143 

') 

Ortygometra  porzana 

143 

„ 

Ortygometra  porzana 

143 

n 

Gallinula  chloropus 

143 

„ 

Gallinula  ciiloropus 

143 

V 

Fulica  atra 

143 

n 

Fulica  atra 

143 

» 

Cygnus  musicus 

143 

» 

Cygnus  musicus 

143 

1) 

Anser  albifrons 

148 

Egyiptom 

Anser  albifrons 

148 

Ägypten 

Casarca  rutila 

149 

Afrika 

Casarca  rutila 

149 

Afrika 

Vulpanser  tadorna 

149 

„ 

Vulpanser  tadorna 

149 

» 

Callichen  rufina 

149 

„ 

Callichen  rufina 

149 

Anas  bosclias 

150 

„ 

Anas  boschas 

150 

„ 

„     streperà 

150 

„ 

„     streperà 

150 

n 

clypeata 

150 

M 

^     clypeata 

150 

í) 

acuta 

150 

V 

„     acuta 

150 

„ 

„     penelope 

151 

"Î 

,,     penelope 

151 

,j 

Querquedula  crecca 

151 

„ 

Querquedula  crecca 

151 

y 

,,              circia 

151 

n 

circia 

151 

» 

Fuligula  ferina 

151 

M 

Fuligula  ferina 

151 

» 

nyroca 

151 

»t 

nyroca 

151 

„ 

„         marila 

152 

n 

marila 

152 

') 

eristata 

152 

» 

eristata 

152 

^ 

P>isniatura  leucoceph. 

153 

„ 

Erismatura  leucocep. 

153 

M 

Oedemia  fnsca 

153 

Egyiptom 

Oedemia  fusca 

153 

Ägypten 

Podiceps  eristatus 

155 

Afrika 

Podiceps  eristatus 

155 

Afrika 

„          auritus 

156 

» 

„          auritus 

156 

» 

LXXXVIII 


FlNSCH 

FiNSCH  és  Hartl 

FiNSCH 

FiNSCH  u.  Hartl 

Ny.-Szib 

K.-Afr. 

Ny.-Szib 

K.-Afr. 

pas- 

pag. 

pag. 

pag. 

Larus  argentatus 

1GÜ 

Afrika 

Larus  argentatus 

160 

Afrika 

„      canus 

161 

»» 

„      canus 

161 

n 

„       ichthyaetus 

162 

Egyiptom 

ichthyaetus 

162 

Ägypten 

„       ridibuiuliis 

162 

Afriiía 

„      ridibundus 

162 

Afrika 

„       miniitus 

164 

„ 

„      minutus 

164 

„ 

Sterna  fluviatilis 

166 

n 

Sterna  fluviatilis 

166 

n 

„        macron  ra 

167 

îï 

„        niacroura 

167 

y> 

Hydrochelidon  nigra 

168 

« 

Hydroclielidon  nigra 

168 

7) 

,         leucoptera     168 

yj 

,          leucoptera      168 

„ 

Phalacrocorax  carbo 

168 

844 

Phalacrocorax  carbo 

168 

844 

Pelecanus  onocrotalus 

168 

844 

Pelecanus  onocrotalus 

168 

848 

crispus 

168 

Afrika 

„          crispus 

168 

Afrika 

A   madárvonulás    Magyarországon 
az  1908.  év  tavaszán. 

A  Magyar  kir.  Ornith.KözpontXV. évi  jelentése. 

Földolgozta  Schenk  Jakab, 
a  M.  kir.  0.  K.  adjunktusa. 

Tizenöt  esztendő  folyt  le  azóta,  hogy 
Her.m.\n  Ottó  életre  keltette  hazánkban  a  madár- 
vonulás megfigyelését  végző  állandó  hálóza- 
tot, hogy  annak  működése  révén  egyrészt  meg- 
ismerhessük Magyarországnak  eladdig  jófor- 
mán ismeretlen  madárvonulási  viszonyait, 
másrészt  pedig  a  madártan  iránt  való  érdek- 
lődés fölkeltésével  megteremtse  a  további 
fejlődés  alapját.  Nem  czélom  itt  ismertetni 
azt,  hogy  milyen  okok  és  körülmények  hoz- 
ták létre  ezt  a  szervezetet  s  milyen  eredmé- 
nyek fűződnek  eddigi  működéséhez  —  utalok 
erre  nézve  Herman  Ottó  idevágó  értekezésére  : 
„  Visszapillantás  a  Magyar  Ornithologiai  Köz- 
pont tíz  esztendős  működésére"  (Aquila  X.  1903, 
pag.  1)  —  hanem  mindössze  csak  néhány 
statisztikai  adattal  akarom  a  tizenöt  esztendős 
fejlődési    menetet   valamelyest  megvilágitani. 

A  rendszeres  megfigyelés  1894  tavaszán 
kezdődött  hazánk  akkori  ornithologiai  gárdája 
részéről  s  1894  őszén  munkában  állottak  a 
ni.  kir.  Erdöhatóságok  is,  úgy  hogy  1895 
tavaszán  már  teljesen  szervezve  volt  az  a 
megfigyelő  hálózat,  a  mely  jelenleg  is  működik. 


Az  alapvető  szervezeten  azóta  csak  annyi 
változás  történt,  a  mennyit  az  intézet  foko- 
zatos fejlődése  idézett  elő  :  a  megfigyelők 
száma  folytonosan  nagyobb  lett,  a  m.  kir. 
Erdőhatóságok  is  mindig  több  és  több  fajra 
és  állomásra  terjesztették  ki  működésüket. 
A  rendes  és  privát  megfigyelők  száma  1894-ben 
32  volt,  1908-ban  pedig  130;  a  megfigyelő 
állomások  száma  1895-ben  346  volt,  1908-ban 
pedig  már  1286  ;  a  füsti  fecskére,  tehát  a 
legjobban  megfigyelt  fajra  vonatkozó  ada- 
tok száma  1895-ben  278  volt,  1908-ban  pecUg 
942-re  emelkedett.  Az  összes  tavaszi  meg- 
figyelések száma  1895-ben  még  alig  haladta 
meg  az  1000-et,  1908-ban  pedig  már  meg- 
közelítette a  12.000et.  Ezek  a  számszerű  ada- 
Aquila  XVI. 


Der  Vogelzug  in  Ungarn  im  Früh- 
jahre 1908. 

XV.  Jahresbericht  der  königl.   ü.  0.  C. 

Bearbeitet  von  Jakob  Schenk, 
Adjunkt  der  königl.  U.  0.  C. 

Fünfzehn  Jahre  sind  seitdem  verflossen, 
dass  Otto  Herman  das  ständige  Beobachtungs- 
netz Ungarns  ins  Leben  rief,  um  durch  dessen 
Tätigkeit  einerseits  die  bis  dahin  fast  unbe- 
kannten Zugsverhältnisse  Ungarns  zu  klären, 
anderseits  durch  das  Erwecken  des  Interesses 
für  die  Ornithologie  die  Grundlagen  zur  wei- 
teren Entwickelung  zu  legen.  Ich  bezwecke 
hier  nicht,  anzuführen,  welche  Ursachen  und 
Umstände  diese  Organisation  hervorriefen, 
und  welche  Resultate  sich  bisher  aus  der 
Tätigkeit  derselben  ergaben  —  ich  verweise 
diesbezüglich  auf  die  Abhandlung  von  Otto 
Herman:  „Ein  Blick  auf  die  zehnjährige  Tiiätig- 
keit  der  Ungar.  Ornithologischen  Centrale" 
(Aquila  X.  1903,  p.  1.),  sondern  ich  möchte 
nur  durch  das  Anführen  von  einigen  stati- 
stischen Daten  den  fünfzehnjährigen  Entwicke- 
lungsgang  einigermassen  beleuchten. 

Im  Frühjahre  1894  begann  die  systema- 
tische Beobachtung  seitens  der  damaligen 
ornithologischen  Garde  Ungarns,  und  im 
Herbste  1894  waren  auch  die  königl.  ung. 
Forstbehörden  schon  in  Tätigkeit,  so  dass  im 
Frühjahre  1895  das  Beobachtungsnetz,  wel- 
ches auch  heute  noch  besteht,  schon  voU- 
ständig  organisiert  war. 

Diese  grundlegende  Organisation  erlitt  seit- 
dem nur  solche  Veränderungen,  welche  durch 
die  stetig  fortschreitende  Entwickelung  des 
Institutes  hervorgerufen  wurden:  die  Anzahl 
der  Beobachter  wurde  fortwährend  grösser, 
und  breiteten  auch  die  königl.  ung.  Forst- 
behörden ihre  Tätigkeit  auf  immer  mehr  Arten 
und  Stationen  aus.  Im  Jahre  1894  betrug  die 
Anzahl  der  ständigen  und  privaten  Beobachter 
32,  im  Jahre  1908  jedoch  130  ;  im  Jahre 
1895  war  die  Anzahl  der  Beobachtungsstatio- 
nen 346,  im  Jahre  1908  aber  schon  1286; 
im  Jahre  1895  betrug  die  Anzahl  der  Beobach- 
tungen über  die  Rauchschwalbe,  d.  i.  über 
die  am  meisten  beobachtete  Art,  278,  im  Jahre 
1908  erhöhte  sich  dieselbe  auf  942.  Im  Jahre 


tok  világos  képét  adják  annak  a  fejlődésnek, 
a  melyen  a  magyar  megfigyelő  hálózat  15  év 
folyamán  átment. 


Ez  a  nagyarányú  fejlődés  egyrészt  a  meg- 
figyelők és  a  m.  kir.  Erdöhatóságok  kitartó 
és  buzgó  közreműködésének  eredménye,  más- 
részt pedig  annak  az  eljárásnak  a  következ- 
ménye, melyet  az  intézet  már  kezdetben 
követett,  annak  t.  i.,  hogy  a  beszolgáltatott 
vonulási  anyagot  mindig  földolyozta,  az  ered- 
ményekről a  megfigyelőket  értesítette  s  evvel 
meggyőzte  őket  arról,  hogy  működésükkel 
tényleg  hasznos  szolgálatot  tesznek  a  magyar 
tudománynak.  Főként  ennek  köszönhető  az 
az  örvendetes  tény,  hogy  a  magyar  megfigyelő 
hálózat  folytonosan  fejlődött  s  tizenöt  esztendő 
alatt  oly  méreteket  ért  el,  a  minőket  eddig- 
elé egyetlen  egy  madár-megfigyelő  hálózat  se 
tudott  elérni. 


A  fejlesztés  munkája  befejeztetvén,  a  leg- 
nagyobb súlyt  arra  kell  fektetnünk,  hogy  a 
megfigyelőhálózatot  a  jelenlegi  keretekben 
fönntartsuk  és  minél  szélesebb  körű  működé- 
sét továbbra  is  biztosítsuk.  Ebből  a  czélból 
már  1905-ben  bejelentő-íreket  osztottunk  szét 
a  megfigyelők  között,  a  melyek  egyúttal  meg- 
figyelési utasítást  is  tartalmaztak.  Az  első 
próba  bejelentő-ívekből  szerzett  tanulságok 
alapján  az  idén  újabb  bejelentő-ív  került 
szétosztásra.  Ez  a  bejelentő-ív  egyelőre  még 
annyiban  nem  végleges,  hogy  nem  tartal- 
mazza valamennyi  megfigyelendő  fajnak  a 
színes  képét.  Minthogy  tervbe  van  véve  az 
összes  hazai  madaraknak  színes  képekben 
való  közreadása,  már  a  legközelebbi  időben 
módunk  lesz  arra,  hogy  az  összes  megfigye- 
lésre ajánlott  madárfajok  színes  képeivel  is 
elláthatjuk  a  bejelentő-íveket.  A  jelenlegi 
ideiglenes  bejelentön  14  madárfaj  van  kép- 
ben  bemutatva,    és  pedig  9  fekete,   5  pedig 


1895  überschritt  die  Gesamtsumme  der  Hc- 
obachtungsdatcn  im  Frühjahre  kaum  1000, 
im  Jahre  1908  aber  erreichte  dieselbe  fast 
12.000.  Die  Zahlenwerte  ergeben  ein  klares 
Bild  über  die  Entwickehing  des  ungarischen 
Beoljachtungsnetzes  im   Laufe  von  15  Jahren. 

Diese  grosse  Entwickehing  ist  einerseits 
eine  Folge  der  ausdauernden  und  eifrigen 
Tätigkeit  unserer  Beol)achter  und  der  königl. 
ung.  Forstbehörden,  anderseits  eine  Folge  des 
vom  Institute  gleich  vom  Beginne  an  konse- 
quent durchgeführten  \'orgehens,  dass  näm- 
lich das  eingesandte  Zugsmuteriule  immer 
bearbeitet  wurde,  wodurch  die  Beobachter 
von  den  Eesultaten  Kenntnis  nehmen  konnten, 
und  dadurch  die  Überzeugung  gewannen,  dass 
sie  der  ungarischen  Wissenschaft  durch  ihre 
Mitwirkung  tatsächlich  nützliche  Dienste  erwei- 
sen. Hauptsächlich  diesem  Vorgehen  ist  die 
erfreuliche  Tatsache  zu  verdanken,  dass  sich 
das  ungarische  Beobachtungsnetz  fortwährend 
weiter  entwickelte,  und  während  15  Jahren 
solche  Dimensionen  erreichte,  welche  bisher 
von  keinem  anderen  Beobachtungsnetze  erreicht 
werden  konnten. 

Nach  Beendigung  der  im  Interesse  der  Ent- 
wickehing des  Beobachtungsnetzes  geführten 
Arbeiten  musste  das  Hauptgewicht  auf  die 
Aufrechterhaltung  des  Beobachtuiigsnetzes  in 
dem  derzeitigen  Zustande  gelegt  werden,  damit 
dessen  Tätigkeit  in  je  weiteren  Kreisen  gesi- 
chert bleibe.  Zu  diesem  Zwecke  wurden  schon 
im  Jahre  1905  Eintragslisteii  an  die  Beobach- 
ter verteilt,  welche  zugleich  auch  Instruktionen 
zur  Beobachtung  enthielten.  Auf  Grund  der 
Erfahrungen,  welche  mit  diesen  Probe-Ein- 
tragslisten gemacht  wurden,  gelangte  heuer 
eine  neue  Eintragsliste  zur  Verteilung.  Die 
Form  derselben  ist  jedoch  noch  nicht  end- 
gültig, indem  darin  noch  nicht  sämtliche 
farbige  Abbildungen  der  zu  beobachtenden 
Arten  enthalten  sind.  ludem  die  Herausgabe 
der  farbigen  Abbildungen  aller  ungarischen 
Vögel  beschlossen  ist,  so  werden  wir  schon 
in  nächster  Zeit  in  der  Lage  sein  die  Ein- 
tragsliste mit  den  farbigen  Abbildungen  aller 
jener  Vogelarten  zu  versehen,  welche  zur 
Beobachtung  anempfohlen  sind.  In  der  jetzi- 
gen vorläufigen  Eintragsliste  sind  die  Abbil- 
dungen von  14  Arten  gegeben,  und  zwar  9 
in  schwarzen,  5  in  farbigen  Bildern;  erstere 
geben  wir  auf  der  I.  Tafel,  letztere  auf  der 


AQUILA.  TOM.  XVI.  1909. 


TAB.  I. 


FÜSTI    FECSKE 
RAUCHSCHWALBE 


viík 


ï\ 


>K 


''■"^^Jíi^ 


HAZI  FECSKE 
HAUSSCHWALBE 


PARTI  FECSKE 
UFERSCHWALBE 


SARLOS  FECSKE 

MAUERSEGLER 


CSIL-CSAL  FÜZIKE 
WEIDENLAUBSÄNGER 


NYAKTEKERCS 
WENDEHALS 


ÖRVÖS  LÉGYKAPÓ 
HALSBANDFLIEGENSCHNÄPPER 


KERTI  ROZSDAFARKÚ 
GARTENROTSCHWANZ 


HAZI  ROZSDAFARKÚ 
HAUSROTSCHWANZ 


AQUILA    TOM.  XVI     1909. 


TAB. 


7aT 


SÁRGA    RIGO 
PIROL 


KÖVl    RIGO 
STEINRÖTEL 


FEHÉR  BARÁZDABILLEGET(3  HEGYI    RILLEGÉNY  SÁRGA    BILLEGÉNY 

WEISSE    BACHSTELZE  GEBIRGS BACHSTELZ E        GELBE    BACHSTELZE 


szines  ábrában  ;  előbbieket  az  !..  utóbbiakat 
a  II.  táblán  mutatjuk  be.  A  bejelentő-iv  egyik 
lapján  vannak  a  megfigyelések  bevezetésére 
szánt  rovatok,  míg  másik  lapja  a  niegiigye- 
lési  utasítást  tartalmazza. 

Az  első  lap  szövege  a  következő  : 

^Jelentrs    a    ronuló    madarak    megérkezéséről 
19 tavaszán. 

A  megfigyelő  neve   


A  megfigyelési  állomás  neve. 


Megjegyzés  a  megfigyelő  állomásra  nézve. 
Megfigyelési  állomásnak  általában  a  meg- 
figyelő állandó  tartózkodási  helye  —  község, 
községtől  távol  levő  erdészlak  vagy  erdőőri 
lak,  telep,  puszta  stb  —  veendő,  és  pedig 
mindaddig,  a  mig  a  megfigyelés  helye  az 
állandó  tartózkodási  helytől  nincs  messzebbre 
liat  kilométernél  vagy  a  niagassági  fekvés 
különbsége  nem  nagyobb  800  méternél.  Ezen 
a  körön  tiil  eső  megfigyeléseknél  a  hely  külön 
megnevezendő,  de  az  ilyen  esetekben  is  lehe- 
tőleg a  legközelebbi  helységet,  nem  pedig 
erdőrészt,  hegycsúcsot,  patakvölgyet,  stb., 
ajánlatos  megadni". 


Ezután  következnek  a  megfigyelések  be- 
vezetésére szánt  rovatok,  a  melyek  a  4.  lapon 
vannak  föltüntetve. 

A  bejelentő  másik  lapjának  szövege  a 
következő  : 

„Megfigyelési  utasítás. 

A  jelentés  csakis  olyan  fajokról  szóljon,  a 
melyeket  a  megfigyelő  biztosan  ismer,  és  a 
megfigyelés  alkalmával  biztosan  föl  tudott 
ismerni. 

.Az  egyes  fajok  első  megérkezésének  vagy 
megszólalásának  napja  legalább  megközelitő 
pontossággal  legyen  megállapitva,  s  ezért  a 
megfigyelési  területet  legalább  minden  máso- 
dik vagy  harmadik  napon  kell  bejárni. 

Kétes  vagy  bizonytalan  adatok  mellőzendők. 

k  magyar  kir.  Erdőhatóságokra  nézve  a 
magyar  Uir.   földmivelésügyi  miniszteri  1897. 


II.  Tafel.  Auf  der  ersten  Seite  der  Eiutrags- 
liste  befinden  sich  die  zum  Eintragen  der 
Beobachtungen  bestimmten  Rubriken,  während 
die  zweite  Seite  die  Beobachtungsinstruktion 
enthält. 

Der  Text    der    ersten    Seite    ist  folgenilcr: 

„Bericht  über   die  Ankunft  der  Zugvögel  im 
Frühjahre  19.--. 

Name    des    Beobachters    

Name  der  Beobachtiiugsstation 


Bemerkung  hezüglich  der  Benbachtun  g  ssta- 
tion. Als  Beobachtungsstation  gilt  im  allgemei- 
nen der  ständige  Aufenthaltsort,  —  Gemeinde, 
von  der  Gemeinde  entfernt  liegendes  Förster- 
oder For.-^twart-Haus,  Kolonie,  Puszta  u.  s. 
w.  —  des  Beobachters,  und  zwar  solange  der 
Ort  der  Beobachtung  nicht  weiter  als  6  Kilo- 
meter vom  ständigen  Aufenthaltsorte  entfernt 
ist,  oder  die  Differenz  in  der  Höhenlage  nicht 
mehr  als  300  Meter  l)eträgt.  Bei  solchen  Be- 
obachtungen, welche  ausser  diesem  Kreise 
gemacht  werden,  niuss  der  Beobachtungs- 
punkt besonders  angegeben  werden,  doch  ist 
es  zweckmässig  auch  in  solchen  Fällen  die 
nächstliegende  Gemeinde  als  Beobachtungsort 
anzugeben,  nicht  aber  einen  Waldteil,  eine 
Bergkuppe,  ein  Bachtal  u.  s.  w." 

Es  folgen  demnach  die  zum  Eitragen  der 
Beobachtungen  bestimmten  Kubriken.  welche 
auf  Seite  4.  ersichtlich  sind. 

Der  Text  der  zweiten  Seite  ist  folgender: 


„Beobachtungs- Instruktion. 

Der  Beobachtungsl)ericht  soll  nur  solche 
Arten  enthalten,  welche  der  Beobachter  genau 
kennt,  und  bei  der  Beobachtung  bestimmt 
erkennen  konnte. 

Der  Zeitpunkt  der  ersten  Ankunft  oder  des 
ersten  Piufes  muss  wenigstens  mit  annähern- 
der Genauigkeit  bestimmt  werden,  weshalb  das 
Beobachtungsgebiet  wenigstens  jeden  zweiten 
oder  dritten  Tag  durchgangen  werden  niuss. 

Zweifelhafte  oder  ungenaue  Daten  sind  ausser 
Acht  zu  lassen. 

Die  königl.  ung.  Forsthehörden  sind  laut 
Verordnung  Nr.  58.991/1—3  vom  .Jahre  1897 

1* 


A  madárfaj  neve  —  Namen  der  Vogelart 

Megligyeiendö 
Zu  beobachten  ist 

Hónap 
Monat 

lag 

.Musyegyzi-sc^k 
Anmerkungen 

Füsti  fecske  vagy  villásfarkú  fecske  ^  Rauch- 
schwalbe 

Első  —  Erste 

Mikor  jött  a  fészekhez  —  An- 
kunft an  das  Nest 

Szlin 
Anialil 

Von.  Irin» 
Zugsrichl. 

Fehér  gólya  —  Weisser  Storch 

• 

Elsők  —  Die  Ersten 

Későbbi  átvonulok  —  Spätere 
Durchzügler 

»                   »                   » 

»                           »                          w 

n                               »                               » 

Mikor  jött  a  fészekhez  —  An- 
kunft an  das  Nest 

■ 

Kakuk  —  Kukuk 

Mikor  szólalt  meg  az  első  — 
Erster  Ruf 

Erdei  szalonka  —  Waldschnepfe 

Első  —  Erste 

Mikor  jött  a  fészekhez  —  An- 
siedlung 

Fehér  barázdabillegető  —  Weisse  Bachstelze 

Első  —  Erste 

Hegyi  billegény  —  Gebirgsstelze 

»                            » 

Sárga  billegény  —  Gelbe  Bachstelze 

»                            » 

Mezei  pacsirta  —  Feldlerche 

Mikor  jött  V.  szólalt  meg  az  első 
Erste  Ankunft  oder  erster  Ruf 

Kék  galamb  —  Hohltaube 

# 

n                             »                             » 

Örvös  galamb  —  Ringeltaube 

»                             n                             » 

Vadgerle  —  Turteltaube 

UVV 

Seregély  (néha  költ  mesterséges  fészekodvak- 
ban)  —  Star  (brütet  manchmal   in   künst- 
lichen Nisthöhlen) 

Elsö  —  Erste 

Házi  vagy  molnárfecske  —  Haussehwalbe 

„                           n 

Mikor  jött  a  fészekhez  —  An- 
kunft an  das  Nest 

Szürke  gém  —  Graureiher 

Első  —  Erste 

Mikor  jött  a  fészektelephez  — 
Besiedelung  der  Nestkolonie 

S2äni 
Anzahl 

Von.  iräny 
Zugsrichl. 

Daru  —  Kranich 

Elsők  —  Die  Ersten 

Későbbi  átvonulok  —  Spätere 
Durchzügler 

M                                 Jl                                  W 

Bibicü  —  Kiebitz 

Első  —  Erster 

Csil-csal  füzike  —  Weidenlaubsänger 

Mikor  szólt  az  elsö  —  Erster  Ruf 

Búbos  banka  —  Wiedehopf 

Mikor  jött  vagy  szólt  az  első  — 
Erste  Ankunft  oder  erster  Ruf 

Fülemile  —  Nachtigall 

^                          n                          n 

Fürj  —  Wachtel 

11                           -)                           " 

Haris  —  Wiesenschnarrer 

nun 

Sárga  rigó  vagy  Arany  málinkó  —  Pirol 

n                          n                          n 

Kék  csóka  —  Mandelkrähe 

Elsö  —  Erste 

MestersÓRes  fészek- 

odvakbaii  is  költő 

vonulúmadarak 

Solche  Arten,  welche 
auch  in  künstlichen 
Nisthitlilen  brüten 

Nyaktekercs  —  Wendehals 

»                            « 

Örvös  légykapó  —  Halsband- 
Fliegenschnäpper 

»                            » 

Kerti  rozsdafarkú  —  Garten- 
rotschwanz 

„ 

Házi  rozsdafarkú  —  Haus- 
rotschwanz 

W                                    " 

'S     < 

^  i 

Kövi  rigó  —  Steinrötel 

»                w 

Örvös  rigó  —  Ringdrossel 

n                       t 

Sarlós  fecske  —  Mauersegler 

. 

Parti  fecske  —  Uferschwalbe 

»           » 

; 

1 

évi  58.991/1 — 3.  számú  rendelet  értelmében 
csakis  a  füsti  fecske  és  ;i  fehi'r  yólya  meg- 
figyelése kötelező  ;  az  eddigi  eredmények 
továbbfejlesztése  érdekében-  azonban  nagyon 
kívánatos,  hogy  ezeken  kívül  minél  többen 
figyeljék  meg  a  kaknk,  erdei  szalonka  és  fehér 
harázdahillegetö  vonulását. 

Ezek  mellett  összeállítottuk  még  azoknak 
a  madárfajoknak  a  névjegyzékét,  a  melyeket 
a  m.  kir  Erdöhatóságok  eddigelé  is  igen 
széles  körben  szoktak  megfigyelni,  s  kérjük 
mindazokat,  à  kikm-k  hajlamuk  és  alkalmuk 
van,  hogy  ezentúl  is  figyeljék  meg  azokat, 
vagy  azoknak  egy  részét. 

Kívánatos,  hogy  a  megfigyelő  állomások  év- 
ről-évre lehetőleg  ugyanazok  maradjanak,  s 
hogy  az  egyes  állomásokon  évről-évre  lehető- 
leg ugyanazokat  a  fajokat  figyeljék  meg.  ily 
módon  kapjuk  a  hosszú,  meg  nem  szakított 
adatsorozatokat,  a  melyekre  a  madárvonulás 
kérdésének  megoldásához  föltétlenül  szüksé- 
günk van. 

Ez  a  bejelentő-iv  legkésőbb  június  30-ig 
küldendő  vissza. 

A  megfigyelési  utasítás  második  részeként 
még  rövid  útmutatást  adunk  néhány  madár- 
faj könnyel)b  fölismerésére,  nevezetesen  a 
rokon,  hasonló,  vagy  liasonló  nevű  fajok  biz- 
tos meghatározására. 

A  füsti  fecske  (villásfarkú  fecske)  és  házi 
fecske  (molnár  fecske)  különbségeit  a  mellé- 
kelt két  ábra  mutatja.  Legkönnyebb  a  két 
fajt  a  fészeknél  megismerni,  mert  a  füsti 
fecske  fészke  szélesszájú,  mig  a  házi  fecske 
fészkén  csak  akkora  kerek  nyílás  van,  a 
melyen  a  madár  éppen  befér.  Ezeken  kívül 
még  két  faja  van  a  fecskéknek  :  a  ■parti 
fecske,  melynek  háta  fénytelen  földesbarna,  s 
a  mely  telepesen  fészkel  meredek  partoldalak 
lyukaiban,  továbbá  a  sarlós  fecske,  a  mely 
a  legnagyobb  közöttük,  s  tornyokban,  vár- 
romokban fészkel,  főleg  hazánk  északi  részei- 
ben. A  sarlós  fecskék  rendesen  kisebb  csapa- 
tokban járnak,  a  melyek  sűrűn  hallatott  éles 
„sri-sri-sri"  szavukról  könnyen  felismerhetők. 


Könnyen  megfigyelhető   csoportot  alkotnak 
a  hillegetöfélék,    de  az    avatlan    éppen    olyan 


nur  zur  Beobachtung  der  h'anrhschicnlhc  und 
des  imsscHÄon/ies  verpflichtet;  behufs  Weiter- 
entwickelung der  bisherigen  Resultate  ist  es 
jedoch  sehr  wünschenswert,  dass  auch  der 
Zug  des  Kukuks,  der  Waldsclmepfe  und  weissen 
Bachstelze  in  je  grösserem  Kreise  beobachtet 
werde. 

Ausser  diesen  geben  wir  die  Liste  derjeni- 
gen Arten,  welclie  von  den  königl.  ung.  Forst- 
behörden auch  schon  bisher  in  weiteren  Kreisen 
beol)achtet  wurden,  und  bitten  wir  diejenigen, 
welche  Hang  und  Gelegenheit  dazu  haben, 
auch  diese  oder  einen  Teil  derselben  zu  be- 
obachten. 

Es  ist  zu  wünschen,  dass  die  Beobachtungs- 
stationen von  Jahr  zu  Jahr  womöglich  immer 
dieselben  bleiben,  und  dass  an  den  einzel- 
nen Stationen  womöglich  immer  dieselben 
Arten  beobachtet  werden.  Auf  diese  Weise 
werden  die  langen  ununterbrochenen  Daten- 
serien erhalten,  welche  zur  Lösung  des  Vogel- 
zugsproblems unbedingt  notwendig  sind. 

Diese  Eintragsliste  ist  bis  30.  Juni  zurück- 
zusenden. 

Als  zweiten  Teil  der  Beobachtungs-Instruk- 
tion geben  wir  noch  eine  kurze  Anleitung 
zur  leichteren  Bestimmung  einiger  Vogelarten, 
namentlich  zur  sicheren  Unterscheidung  von 
verwandten,  ähnlichen  oder  ähnlich  benannten 
Arten. 

Den  Unterschied  zwischen  der  Bauch-  und 
MeJdschwidbe  zeigen  die  beigegebenen  Abbil- 
dungen. Am  sichersten  können  diese  beiden 
Arten  am  Neste  erkannt  werden,  indem  das 
Nest  der  Rauchschwalbe  einen  weiten  Eingang 
besitzt,  während  am  Neste  der  Mehlschwalbe 
nur  ein  kleines  Flugloch  vorhanden  ist,  durch 
welches  der  Vogel  gerade  noch  einschlüpfen 
kann.  Ausser  diesen  kommen  noch  zwei 
Schwalbenarten  bei  uns  vor:  die  Ufcrschivalhe, 
deren  Rücken  glanzlos  erdbraun  ist,  und 
welche  in  den  Löchern  von  Steilwänden 
kolonieweise  nistet,  und  der  Manerser/ler,  wel- 
cher grösser  ist  als  die  angeführten  Arten, 
und  in  Türmen  und  Burgruinen  nistet,  haupt- 
sächlich in  dem  nördlichen  Teile  des  Landes. 
Die  Mauersegler  fliegen  gewöhnlich  in  klei- 
neren Flügen,  welche  durch  ihr  oftmal  wie- 
derholtes schrilles  „schrie-schrie-schrie"  leicht 
zu  erkennen  sind. 

Eine  leiclit  zu  beobachtende  Gruppe  bilden 
die  Bachstelzen,  doch  können  die  beiden  gel- 


6 


könnyen  össze  is  tévesztheti  a  két  sárgaszínű 
billegényt.  Ennek  elkerülése  czéljáb<il  a  mellék- 
letben színes  ábrán  adjuk  mind  a  három  fajt. 
A  fökülönbségek  a  két  sárga  színű  billegény 
között  a  következők.  A  hegyi  hillegény  hím- 
jének torka  fekete,  hangja,  testalkata  és  egész 
viselkedése  hasonlít  a  fehér  barázdabillegetőé- 
hez, fészkelési  területe  a  hegyvidék  ;  a  sárga 
billegető  torka  rilágos  színű,  hangja  kéttagú 
éles  „ezi-i",  farka  észrevehetőleg  kurtább, 
nnnt  a  két  másik  fajé,  fészkelési  területe  az 
Alföld  és  alacsonyabb  dombos  vidék. 


A  csil-csal  füzike.  Az  eddigi  jelentések  alap- 
ján valószínű,  hogy  igen  jellemző  hangját 
többen  összetévesztették  a  szénczinege  „kis 
czipő,  kis  czipő"  tavaszi  szólamával.  A  ..csil- 
csal"  vagy  „csilp-csalp"  szótagok,  a  melyeket 
kora  tavasztól  késő  őszig  szokott  hallatni, 
egész  híven  adják  vissza  madarunk  hangját, 
úgy  hogy  erről  némi  figyelem  mellett  köny- 
nyen  és  biztosan  felismerhető. 

Az  eddigi  jeleutésekből  kiderült,  hogy  oly 
vidékeken,  a  hol  a  sárga  rigó  már  nem,  vagy 
csak  ritkán  fordul  elő,  ott  egyes  szőkerigó 
fajokat  figyelnek  meg  helyette.  Ennek  el- 
kerülése czéljából  a  mellékletben  adjuk  a 
színes  képét,  melynek  alapján  biztosan  föl- 
ismerhető. Ugyancsak  színes  képét  adjuk  a 
köci  rigó-nak,  a  mely  hazánk  sziklás  vidékein 
fészkel,  jórészt  ott,  a  hol  a  sárga  rigó  már 
nem  fordul  elő,  hogy  azok,  a  kiknek  esetleg 
alkalmuk  vau  ennek  a  szép,  de  nagyon 
kevéssé  megfigyelt  fajnak  a  megfigyelésére, 
hirt  adhassanak  róla.  Ugyancsak  ajánlhatjuk 
az  örvös  rigó  megfigyelését,  mely  nagyjában 
hasonlít  a  fekete  rigóhoz,  de  mellén  fehér 
örve  van.  A  sokszor  áttelelő  fekete  rigó  is 
alkalmas  a  megfigyelésre,  de  a  többi  rigófaj 
megkülönböztetése  már  kissé  nehezebb,  a 
miért  is  azok  megfigyelését  csakis  a  szak- 
avatottaknak ajánlhatjuk. 


Végül    adjuk  a  mesterséges  fészekodvakban 
is  fészkelő   nyaktekercs,    örvös  légykapó.,  kerti 


ben  Bachstelzen  ohne  genauere  Kenni nis 
leicht  verwechselt  werden.  Um  diesem  vor- 
zubeugen, geben  wir  in  der  Beilage  die  far- 
bigen Abbildungen  aller  drei  Arten.  Die  haupt- 
sächlichsten Unterschiede  zwischen  den  zwei 
gelbgefärbten  Bachstelzen  sind  folgende  :  die 
Kehle  der  Gebinisbachstelze  ist  beim  Männchen 
schwarz;  die  Stimme,  Gestalt  und  das  ganze 
Gebahren  sind  ähnlich  wie  bei  der  weissen 
Bachstelze, das  Brutgebiet  ist  dasGebirgsland; 
die  Kehle  der  gelben  Bachstelze  ist  licht- 
färbig,  die  Stimme  ist  ein  zweisilbiges  schar- 
fes „zi-i",  der  Schwanz  ist  merklich  kürzer 
als  bei  den  beiden  anderen  Arten.  Brutgeljiet 
ist  die  Tiefebene  und  das  niedrigere  Hügel- 
land. 

Der  Weidenlaubsänger.  Laut  den  bisherigen 
Berichten  ist  es  wahrscheinli-.h,  dass  der 
charakteristische  Gesang  dieser  Art  öfters  mit 
dem  Paarungsrufe  der  Kohlmeise  verwechselt 
wurde.  Die  Silben  „zilp-zalp",  welche  vom 
Frühjahre  an  bis  spät  in  den  Herbst  zu  hören 
sind,  geben  den  Gesang  des  Vogels  ganz 
getreu  zurück,  so  dass  man  denselben  bei 
einiger  Sorgfalt  an  der  Stimme  leicht  und 
sicher  erkennen  kann. 

Auf  Grund  der  bisherigen  Berichte  geht 
hervor,  dass  in  solchen  Gegenden,  wo  der  Pirol 
nicht  mehr,  oder  doch  nur  selten  vorkommt, 
statt  diesem  gewisse  lichtfarbige  Drosseln 
beobachtet  werden.  Um  diesem  vorzubeugen, 
geben  wir  in  der  Beilage  die  farbige  Abbil- 
dung des  Vogels,  nach  welcher  die  ,\rt  sicher 
erkennbar  ist.  Ausserdem  geben  wir  die  farbige 
Abbildung  des  Steinrötels,  welcher  die  felsigen 
Gegenden  des  Landes  bewohnt,  hauptsächlich 
diejenigen,  wo  der  Pirol  schon  nicht  mehr 
vorkommt;  es  soll  damit  Gelegenheit  gegeben 
werden  zur  Beobachtung  dieses  schönen,  jedoch 
sehr  wenig  beobachteten  Vogels.  Ausserdem 
kann  die  Beobachtung  der  Ringdrossel  an- 
empfohlen werden;  dieselbe  gleicht  im  grossen 
und  ganzen  der  Amsel,  hat  jedoch  auf  der 
Brust  ein  weisses  Schild.  Die  oft  ülierwin- 
ternde  Amsel  ist  zur  Beobachtung  ebenfalls 
geeignet,  die  Unterscheidung  der  übrigen 
Drosseln  ist  jedoch  schon  etwas  schwieriger, 
so  dass  deren  Beobachtung  nur  jenen  anem- 
pfohlen werden  kann,  welche  diesbezügliche 
Fachkenntnisse  besitzen. 

Schliesslich  geben  wir  die  Abbildung  des 
Wendehalses,  Halsband ftiegensciinäppers.  Gar- 


rozsdafarkú  és  házi  rozsdafnrki'i  képeit.  Utób- 
bit különösen  felvidéki  niefítigyelőinknek  ajánl- 
juk, mert  ott  fíyiikori,  ii  házlioz  jöii,  s  igy 
könnyen  és  biztosan  megfigyelhető". 


Remélhető,  hogy  evvel  az  új  bejelentő  ív- 
vel egyrészt  fönntarthatjuk  a  niegfigyelőháló- 
zatot  mai  kiterjedésében,  másrészt  pedig  ki- 
küszöbölhetjük annak  némely  hiányait,  ligy 
hogy  a  jövőben  remélhetőleg  kevesebb  lesz 
a  kiselejtezendő  adat.  A  túlkorai  vagy  túl- 
késő, vagy  más  okokból  valószínűtlennek  és 
tévesnek  látszó  adatokat  a  középszámok  ki- 
számításánál ugyanis  nem  vettem  tekintetbe. 
Ezeket  a  kiselejtezett  adatokat  cursiv  nyomás 
sal  tüntettem  föl.  A  selejtezések  megokolását, 
—  miként  eildig,  úgy  most  is  mellőztem,  és 
pedig  főleg  helykímélés  czéljából,  meit  ez  a 
megokolás  sokszor  oly  hosszadalmas  bizonyító 
eljárást  vonna  maga  után,  a  mely  egyáltalá- 
ban nem  állana  arányban  a  kérdés  jelentő- 
ségével. 


Az  adatok  közlésében  az  eddig  alkalma 
zott  eljárást  követtem.  Az  adatok  elsősorban 
az  öt  földrajzi  terület  szerint  lettek  csoporto- 
sítva, s  ezek  keretén  belül  ';^,  szélességi  fokot 
felölelő  zónákba  sorolva.  A  zónákon  belül  az 
adatok  nyugat-keleti  sorrendben  következnek 
egymás  után.  A  zónákat  külön  nem  tüntettem 
föl,  minthogy  ismeretük  voltaképpen  csak  a 
földolgozóra  nézve  fontos.  Az  adatoknak  ez 
a  földrajzi  elrendezése  rendkívül  hosszadal- 
mas, de  az  egyetlen  eljárás,  a  melynek 
segélyével  az  egy  évre  vonatkozó  vonulási 
anyag  tanulságai  megállapíthatók.  Az  eljárás 
azon  a  föltételen  alapul,  hogy  '/2  szélességi 
fokra  kiterjedő  zónán  belül  az  északi  széles- 
ség késleltető  hatása  még  csak  igen  kis  mér- 
tékben juthat  kifejezésre  s  ennek  következ- 
tében a  többi  hatás  szabadon  érvényesüHu-t. 
A  földrajzi  területekbe  való  sorolásnak  viszont 
az  az  előnye,  hogy  szabadon  érvényesülliet  a 
földrajzi   szélesség   és  hosszúság   hatása.    A 


k'.ii-  und  Haus- Rof Schwanzes,  welche  Arien 
auch  ill  künslliclien  Nisthöhlen  hriiteìi.  Die 
letztgenannte  Art  empfehlen  wir  besonders 
den  Beobachtern  im  nördlichen  Teile  des 
Landes,  indem  die  .-\rt  flort  häufig  ist,  und 
in  das  Haus  kommt,  daher  leicht  und  sicher 
beobachtet  werden  kann." 

Es  ist  zu  hoft'cii,  dass  wir  mit  dieser  neuen 
Eintragsliste  das  Beobachtungsnetz  einerseits 
im  derzeitigen  Umfange  aufrecht  erhalten 
können,  anderseits  einige  bisherige  Mängel 
desselben  l)eheben  können,  so  dass  wir  in 
Zukunft  hotientlich  weniger  auszuscheidende 
Daten  erhalten  werden.  Die  allzu  frühen  oder 
allzu  späten,  oder  aus  anderen  Gründen  un- 
wahrscheinlich oder  irrtümlich  erscheinenden 
Daten  wurden  bei  der  Berechnung  der  Mit- 
tel nicht  in  Betracht  gezogen.  Die  ausge- 
schiedenen Daten  sind  durch  kursiven  Druck 
hervorgehüben.  Die  Begründung  dieser  Elimi- 
nationen wurde,  ebenso  wie  bisher,  auch  dies- 
mal unterlassen,  und  zwar  hauptsächlich  wegen 
Raumersparnis,  indem  diese  Begründungen 
oftmals  eine  so  langwierige  Beweisführung 
erheischen  würden,  welche  mit  der  Bedeutung 
der  Frage  in  keinem  Verhältnisse  stehen 
würde. 

Die  Publikation  der  Daten  geschah  in  der 
bisherigen  Weise.  Die  Daten  wurden  in  erster 
Linie  nach  den  fünf  geographischen  Gebieten 
gruppiert,  und  innerhall)  dieser  in  Zonen 
eingereiht,  welche  einen  '-/.,  Breitengrad  um- 
fassen. Innerhalb  der  Zonen  folgen  sich  die 
Daten  in  w-estöstlicher  Richtung.  Die  Zonen 
wurden  nicht  bezeichnet,  indem  die  Kenntnis 
derselben  eigentlich  nur  für  den  Bearbeiter 
von  "\\'ichtigkeit  ist  Diese  geographische  Grup- 
pierung der  Daten  ist  zwar  ein  ungemein 
langwieriges  Verfahren,  jedoch  das  einzige, 
wodurch  die  Resultate  des  auf  ein  Jahr 
bezughabenden  Zugsmateriales  bestimmt  wer- 
den können.  Das  Verfahren  beruht  auf  der 
Hypothese,  dass  innerhalb  einer  Zone,  welche 
einen  halben  Breitengrad  umfasst,  die  ver- 
spätende Wirkung  der  geographischen  Breite 
noch  sehr  gering  ist,  so  dass  sich  infolge- 
dessen andere  Einflüsse  uubeeinträchtigt  gel- 
tend machen  können.  Die  Gruppierung  nacli 
den  geographischen  Regionen  hat  anderseits 
den  Vorteil,  dass  sich  der  Einfluss  der  geogra- 
phischen Breite  und  Länge  geltend  maciién 
kann.  Die  geographischen   Regionen  wurden 


8 


földrajzi   területeket    íiz    eddig   is   szokásban 
volt  rövidítésekkel  jelöltem. 


mit   den    bislier 
zeichnet: 


üblichen    Abkiir/.unircn    be- 


I. 

II. 
III. 
IV. 

V. 


Dunántiili  dombvidék.  —  Hügelland  jenseits  der  Donan. 
Kis  (nyugati)  Alföld.  —  Kleine  (westliche)  Tiefebene. 
Nagy  Alföld.  —  Grosse  Tiefebene. 
Keleti  hegyvidék.  —  Ostliche  Erhebung. 


Északi  hegyvidék. 


—  Nördliche  Erhebung. 


A  fészek  vagy  fészektelep  elfoglalására 
vonatkozó  adatokat  eziittal  is  zárójelben  és 
,,f"  betűvel  ellátva  az  első  érkezésre  vonat- 
kozó adat  mellé  helyeztem.  így  pl.  Ardea 
cinerea-nä\  a  „Febr.  12  (Febr.  24  f.)  Csurgó" 
adatnál  „Febr.  12."  jelenti  az  első  érkezést, 
„(Febr.  24  f.)"  pedig  a  fészektelep  elfogla- 
lásának idejét. 

A  vonulási  irányok  jelölése  ezúttal  is  az 
iuternaczionális  módon  történt  :  N  =  észak, 
S  =  dél,  E  =  kelet,  W  =  nyugat. 

A  földolgozás  berendezése  a  köv^etkező  : 
kezdődik  az  1908.  évi  tavaszi  vonulás  jellem- 
zésével, s  a  jobban  megfigyelt  fajok  fölvonu- 
lásának ismertetésével  ;  ezt  követi  a  meg- 
figyelők névsora  és  az  új  megfigyelő  állomások 
jegyzéke,  valamint  ezek  földrajzi  meghatáro- 
zásai ;  ezután  következik  a  vonulási  anyag, 
az  áttelelek  jegyzéke,  a  vonulási  naptár,  s 
függelékként  a  hozzánk  beküldött  horvát- 
országi vonulási  anyag. 


Befejezésül  a  m.  kir.  Ornithologiai  Központ 
nevében  hálás  köszönetet  mondok  megfigyelő- 
inknek és  a  m.  kir.  Erdőhatóságoknak  avval 
a  kéréssel,  hogy  intézetünknek  a  magyar 
tudomány  érdekét  szolgáló  törekvéseit  a  jövő- 
ben is  avval  a  kitartással  és  ügybuzgósággal 
támogassák,  a  melyről  eddigi  évi  jelentéseink 
oly  fényes  tanúságot  szolgáltatnak. 


Az  egyes  vonulási  idények  jellegét  az  eddigi 
megállapítás  nyomán  úgy  határozzuk  meg, 
hogy  minden  egyes  fajnak  az  illető  idényre 
vonatkozó  országos  középszámát  összehason- 
lítjuk a  történeti,  vagyis  az  összes  adatokból 


Die  auf  die  Besiedelung  des  Nestes  oder 
der  Nest-Kolonie  bezüglichen  Daten  wurden, 
wie  bisher  mit  dem  Buchstaben  „f  gekenn- 
zeichnet und  in  Parenthese  nel)en  das  Datum 
des  ersten  Erscheinens  gesetzt.  So  bedeutet 
z.  B.  bei  Ärdea  cinerea  „Febr.  12  (Febr.  24 
Î.)  Csurgó",  der  12.  Feber  das  Datum  des 
ersten  Erscheinens,  der  24.  Feber  das  Besie- 
delungsdatum  der  Kolonie. 

Die  Bezeichnung  der  Zugsrichtungen  ge- 
schah wieder  nach  der  internationalen  Weise  : 
N  =  Nord,  S  =  Süd,  E  =  Ost,  W  =  West. 

Die  innere  Einrichtung  der  Bearbeitung 
ist  folgende:  begonnen  wird  mit  der  Zugs- 
charakteristik des  Frühjahres  1908  und  der 
Besprechung  des  Zuges  der  besser  beobach- 
teten Arten;  es  folgt  dann  das  Namensverzeich- 
nis der  Beobachter  und  die  Liste  der  neuen 
Beobachtungsstationen  und  deren  geographi- 
sche Positionen;  dann  folgt  das  Zugsmate- 
riale,  das  Verzeichnis  der  überwinterten  Ar- 
ten, der  Zugskalender,  und  als  Ajihang  einige 
Daten  aus  Kroatien,  welche  an  unser  Institut 
eingesandt  wurden. 

Zum  Schlüsse  sage  ich  unseren  Beobacli- 
tern  und  den  königl.  ung.  Forstbehörden  im 
Namen  der  königl.  ung.  Ornith.  Centrale 
herzlichsten  Dank,  und  füge  die  Bitte  hinzu, 
die  das  Interesse  der  ungarischen  Wissen- 
schaft betreifenden  Bestrebungen  unseres  Insti- 
tutes auch  in  der  Zukunft  mit  der  Ausdauer 
und  dem  Eifer  zu  unterstützen,  von  welchen 
unsere  bisherigen  Berichte  ein  so  glänzendes 
Zeugnis  ablegen. 


Der  Zugscharakter  einer  Zngsperiode  wird 
nach  dem  bisherigen  Verfahren  auf  die  Weise 
bestimmt,  dass  die  mittlere  Ankunft  der  ein- 
zelnen Arten  in  der  betreiFenden  Zugsperiode 
mit   dem    historischen,    d.    i.  aus   sämtlichen 


alkotott  középszámmal,  vájjon  korábbi,  egyező 
vagy  későbbi-e  az  érkezés  ?  Az  eredeti  meg- 
állapodás értelmében  csakis  azokat  a  közép- 
számokat  hasonlítjuk  össze  a  történeti  közép- 
pel, a  melyek  legalább  4  adatból  lettek  ki- 
számítva. A  vonulási  na])tárban  feltüntetett 
adatok  értelmében 

a  történeti  középnél  korábban  érkezett  48  faj 
„        „  középnek  megfelelően     „       14  „ 

,,       ..  középnél  későbben         „      50  „ 

Ez  az  eredmény  első  látszatra  a  mellett 
szól,  hogy  az  1908.  évi  tavaszi  vonulás  jel- 
lege nagyjában  normális  volt,  minthogy  a 
korábban  és  későbben  érkezett  fajok  száma 
közelítőleg  egyenlő.  Ez  azonban  csak  látszat, 
mert  a  tény  az,  hogy  1908  tavaszán  a  korán 
—  február  és  márczius  hónapokban  —  érkező 
fajok  általában  korábban  érkeztek  a  történeti 
középnél,  míg  a  későbljen  —  április,  május 
hónapokban  —  érkező  fajok  a  normálisnál 
későbben  érkeztek.  Az  1908.  évi  tavaszi  vonu- 
lás jellege  tehát  nem  egységes  ;  első  fele 
korábbi,  másik  fele  későbbi  volt  a  normális- 
nál. Ezt  az  érdekes  jelenséget,  a  mely  való- 
színűleg az  időjárás  következménye,  csak  a 
részletes  meteorológiai  méltatás  világíthatja 
meg  kellőképpen,  s  ezért  utalunk  a  meteoro- 
lógiai tárgyalásra. 


Az  egyes  fajok  fölvonulásának  jellemzése 
miként  eddig,  úgy  most  is,  a  területi  közép- 
számok alapján  történik.  így  természetesen 
csak  azok  a  fajok  jellemezhetők,  a  melyekre 
nézve  kellő  számú  vonulási  adatot  kaptunk. 
Minthogy  a  kevés  számú  adatból  alkotott 
középszám  természetszerűleg  kevésbbé  meg- 
bízható, azért  minden  egyes  középszám  mel- 
lett zárójelben  feltüntetem,  hogy  hány  adat 
alapján  lett  kiszámítva,  minthogy  ilyen  módon 
tájékoztatást  nyerünk  a  megbízhatóság  fokáról. 


Az  egyes  fajok  fölvonulásának  a  területi 
középszámok  segélyével  való  jellemzése  azon 
a  tapasztalati  tényen  alajiul,  hogy  azok  között 
Inzonyos  állandó,  és  minden  egyes  fajra  nézve 
jellemző  viszony  áll  fönn.  Rövidség  kedvéért 
az  egyes  typusokat  külön  névvel  láttuk  el  ; 
Aquila  XVI. 


bisherigen  Daten  gebildeten  Mittel  verglichen 
wird,  ob  die  Ankunft  eine  frühere  oder  spä- 
tere, eventuell  entsprechende  ist  V  Laut  der 
ursprünglichen  Bestimnuing  können  nur  jene 
Mittel  verglichen  werden,  welche  wenigstens 
aus  4  Daten  berechnet  wurden.  Laut  den 
Daten  des  Zugskalenders  erschienen  im  Früh- 
jahre 1908 

früher  als  das  historische  Mittel       43  Arten 
dem  historischen  Mittel  entsprechend  14      „ 
später  als  das  historische  Mittel       50      „ 

Dieses  Resultat  scheint  auf  den  ersten 
Anblick  das  zu  beweisen,  dass  der  Zugscha- 
rakter im  Frühjahre  1908  im  allgemeinen 
normal  war,  indem  die  Anzahl  der  früher  und 
später  angekommenen  Arten  fast  gleich  ist. 
Dieses  Resultat  ist  jedoch  nur  ein  scheinbares. 
Tatsache  ist,  dass  bei  den  früh  —  in  den 
Monaten  Februar  und  März  —  ankommenden 
Arten  das  Mittel  im  allgemeinen  ein  frühe- 
res ist,  als  das  historische  Mittel,  während 
bei  den  später  —  in  den  Monaten  April  und 
Mai  —  erscheinenden  Arten,  das  Mittel  später 
ist,  als  das  normale  Mittel.  Der  Zugscharakter 
des  Frühjahres  1908  war  daiiei  nicht  ein- 
heitlich ;  die  erste  Hälfte  war  früher,  die 
zweite  später  als  die  normale  Zugszeit.  Diese 
interessante  Erscheinung,  welche  wahrschein- 
lich eine  Folge  der  Witterung  ist,  kann  nur 
durch  die  eingehendere  meteorologische  Bear- 
beitung gehörig  beleuchtet  werden,  weshalb 
auf  diese  hingewiesen  wird. 

Die  Charakterisierung  des  Zuges  der  ein- 
zelnen Arten  geschieht,  ebenso  wie  bisher,  auf 
Grund  der  Mittel  der  geographischen  Gebiete. 
Es  können  daher  nur  diejenigen  Arten  behan- 
delt werden,  über  welche  eine  gewisse  Anzahl 
von  Daten  vorhanden  ist.  Indem  ein  aus 
wenig  Daten  gebildetes  Mittel  naturgemäss 
weniger  zuverlässig  ist,  so  wird  neben  jedem 
Mittel  in  Parenthese  auch  die  Anzahl  der 
Daten  gegeben,  aus  welchen  das  Mittel  berech- 
net wurde,  um  dadurch  einige  Orientierung 
über  den  Grad  der  Zuverlässigkeit  zu  er- 
halten. 

Die  Charakterisierung  des  Zuges  der  ein- 
zelnen Arten  auf  Grund  der  Regionenmittel 
beruht  auf  der  Erfahrung,  dass  unter  dens^el- 
ben  ein  ständiges  und  für  jede  Art  charak- 
teristisches Verhältnis  besteht.  Der  Kürze 
wegen   wurden    die   sich  ergebenden   Typen 

2 


10 


iljen  van  eddij^  három,  és  pedig  Hirundo- 
typus,  Ciconialypus  és  Motacillatypus.  Az 
egyes  fajok  idei  fölvoaulúsát,  hovátartozaiidó- 
ságiik  szerint  a  megfelelő  typus  kerctélten 
fogom  jellemezni,  és  pedig  ismétlések  elkerü- 
lése czéljából  lehető  röviden,  minthogy  éppen 
a  múlt  évi  földolgozásban  adtam  a  részletes 
összehasonlító  jellemzést. 


Legegyszerűbb,  úgynevezett  iiorinálU  typust 
alkot  a  füsti  fecske  —  Hiruiido  rustica,  L  — 
tavaszi  fölvonulása,  a  mennyiben  teljesen  a 
terület  klimatikus  viszonyaihoz  alkalmazkodik. 
Legkorábbi  a  nagy  Alföld  (111),  valamivel 
későbbi  a  kis  Alföld  (II)  és  a  Dunántúl  (1), 
ezután  következik  a  keleti  hegyvidék  (IV),  s 
legkésőbbi  az  északi  hegyvidék  (V).  A  föl- 
vonulásnak ezt  a  módját  éppen  erről  a  fajról 
Hirnndotypus-uak  neveztük  el.  A  középszámok 
most  vázolt  viszonya  évek  során  át  változat- 
lannak bizonyult,  s  változatlan  maradt  az  idei 
fölvonulásban  is,  a  mint  ez  a  területi  közép- 
számokból világosan  látható  : 


mit  einem  Namen  verseilen;  bisher  konniiMi 
drei  solche  Typen  erkannt  werden,  und  zwar 
Hiruridotypus,  (Jironii)/ijjjns  und  Moturilla- 
typus.  Der  heurige  Zug  der  einzelnen  .Arten 
wird  je  nach  ihrer  Zugehörigkeit  im  Rahmen 
des  betreffenden  Zugstypus  behandelt  werden, 
und  zwar  um  Wiederliolungen  zu  vermeiden 
in  möglichster  Kür/c,  iiulem  gerade  im  vor- 
jährigen Berichte  eine  eingehende  verglei- 
chende T'harakteristik  gegel)en  wurde. 

Den  einfachsten,  sogenannten  normah;//, 
T\pus  bildet  der  Frühjahrszug  der  Rauch- 
schwalbe —  Hiruiido  rustica,  L.  —  welcher 
genau  den  klimatischen  Verhältnissen  des  Ge- 
bietes angepasst  ist.  Das  früheste  Gebiet  ist 
die  grosse  Tiefebene  (111;,  etwas  später  ist 
die  kleine  Tiefebene  (II),  und  das  Hügelland 
jenseits  der  Donau  (1),  dann  folgt  die  östliche 
Erhebung  (IV)  und  als  spätestes  Gebiet  die 
nördliche  Erhebung  (V).  Diese  Art  und  Weise 
des  Zuges  wurde  gerade  von  dieser  Art  Hi- 
nmdotypus  genannt.  Das  hier  geschilderte 
Verhältnis  der  Regionenmittel  erwies  sich  von 
Jahr  zu  Jahr  als  unveränderlich,  und  blieb 
dies  auch  während  des  heurigen  Zuges,  wie 
das  aus  den  Regionenmitteln  zu  ersehen  ist: 


1.  Apr.  8.  (92). 
n.      „      8.  (15). 


IIL  Apr.    5.  (124) 
IV.      „     13.  (410). 


V.  Apr.  17.  (301). 


Nagyjában  ugyanez  a  viszony  mutatkozik 
a  fészekfoglalásra  vonatkozó  adatokl)ól  számí- 
tott területi  középszámok  között  is,  a  mi  csak 
természetes  is,  mert  a  füsti  fecske  nálunk 
mindenütt  fészkelőmadár,  s  így  az  első  meg- 
jelenésre vonatkozó  adatok  is  túlnyomó  nagy 
részben  megtelepedésre  és  nem  átvonulásra 
vonatkozó  adatok.  A  fészekfoglalásra  vonat- 
kozó területi  középszámok  a  következők  : 


Dasselbe  Verhältnis  zeigen  auch  jene  Regio- 
nenmittel, welche  auf  Grund  der  Daten  über 
die  Ankunft  an  das  Nest  berechnet  wurden, 
was  ja  nur  natürlich  ist,  indem  die  Rauch- 
schwalbe im  Lande  überall  brütet,  weshalb 
sich  die  weitaus  grösste  Anzahl  der  Daten 
auf  die  Besiedeluug  und  nicht  auf  den  Durch- 
zug bezieht.  Die  Regionenniittel  über  die  Be- 
siedelung  des  Nestes  sind  folgende  : 


1.  Apr.  U.  (32). 
II.      „      lö.  (5). 


III.  Apr.  12.  (56). 

IV.  „k,.18.  (185). 


V.  Apr.  23.  (108). 


A  füsti  fecske  tavaszi  fölvonulásához,  s 
így  a  Hirundotypushoz  mindig  legközelebb 
állott  a  molnár  fecske  —  Chelidonaria  urbica, 
(L.)  —  tavaszi  fölvonulása  ;  a  területi  közép- 
számok egymáshoz  való  viszonya  nagyjában 
véve  mindig  ugyanaz  volt,  s  az  idén  is  válto- 
zatlan maradt,  a  mint  ezt  a  következő  terü- 
leti középszániok  mutatják  : 


Dem  Frühjahrszuge  der  Rauclischwalbe 
stand  von  jeher  derjenige  der  Mehlschwalbe 
—  t'helidoiiaria  urbica,  (L.)  —  am  nächsten; 
das  Verhältnis  der  Regionenmittel  war  im 
allgemeinen  gewöhnlich  genau  dasselbe,  und 
geschah  diesbezüglich  auch  heuer  keine  Ver- 
änderung, wie  dies  aus  den  hier  folgenden 
Regionenmitteln  zu  ersehen  ist: 


11 


I.  Apr.  I-,',  (69). 

ir.     ,,     r.>.  (Iá). 


III.  Apr.    8.  (87). 

IV.  ..      U.  (25G). 


V.  Apr.  IK.  (196). 


A  t'észekfoglalásra  vonatkozó  adatokból 
szátiiitott  területi  középszámok  szintén  a 
Hirundotypust  mutatják,  ha  eltekintünk  a 
kis  Alföld  középszámától,  a  mely  túlkevés  és 
történetesen  csupa  késő  adatból  lett  nieg- 
állapíiva.  A  fészekt'oglalásra  vonatkozó  közép- 
számok  a  következők  : 


Die  Regionenmittel,  welciie  aus  den  Daten 
über  die  Nestbesiedelung  bereciinet  wurden, 
ergeben  ebenfalls  den  Hirundotypus,  abgesehen 
von  dem  Mittel  der  kleinen  Tiefebene,  wei- 
ches aus  zu  wenig,  und  zufällig  lauter  späten 
Daten  berechnet  wurde.  Die  Rogioneumittel 
über  die  Besiedelung  des  Nestes  sind  fol- 
gende : 


I.  Apr.  l(i.  (15). 
II.      „      20.  (4). 


III. 
IV. 


Apr. 


13.  (88). 
19.  (111). 


V.  Apr.  n.  (68). 


A  vadgerle  —  Tiirtiir  tiirtiir,  (L.)  —  tavaszi 
fölvonulása  az  eddigi  tapasztalatok  szerint 
szintén  a  Hirundotypushoz  tartozik.  A  terü- 
leti középszámok  egymáshoz  való  viszonyából 
látható,  hogy  az  idei  tavaszi  fölvonulás  is 
hasonló  lefolyásií  volt.  Kivételt  képez  itt  is 
a  kis  Alföld  középszáma,  a  mely  az  adatok 
aránytalanul  csekély  száma  következtében 
mindig  nagy  ingadozásoknak  van  alávetve. 
Az  idei  területi   középszámok  a  következők  : 


Lant  den  bisherigen  Erfahrungen  gehört 
der  Frühjaiirszug  der  Turteltaube  —  Turtiir 
turtur,  (L.)  —  ebenfalls  zum  Hirundotypus. 
Aus  denr  Verhältnisse  der  Regionenmittel  ist 
zu  ersehen,  dass  auch  der  heurige  Zug  in 
ähnlicher  Weise  verlief.  Eine  Ausnahme  bil- 
det auch  liier  das  Mittel  der  kleinen  Tief- 
ebene, welches  infolge  der  geringen  Daten- 
anzahl immer  grossen  Schwankungen  unter- 
worfen ist.  Die  heurigen  Regionenmittel  sind 
folgende  : 


I.  Apr.  21.  (75). 
II.      „      26.  (11). 


III.  Apr.  18.  (81). 

IV.  „     23.  (87). 


V.  Apr.  2ü.  (87). 


Ugyancsak  a  Hirundo-typushoz  sorolható  a 
fürj  —  Coturnix  coturiiix,  (L)  —  és  haris 
—  Crex  crex,  (L.)  tavaszi  fölvonulása.  Az  idei 
területi  középszámok  a  következők  : 


Ebenfalls  zum  Hirundotypus  gehört  der 
Frühjahrszug  der  Wachtel  —  Coturnix  cotur- 
nix, (L.)  und  des  Wiesenschnarrei-s  Crex 
crex,  (L.)  —  Die  Regionenmittel  des  heurigen 
Zuges  sind  folgende  : 


Coturnix  cotiu'uix,  (L.) 


I.  Apr.  29.  (74). 
II.     „      2Î.  (14). 


III.  Apr.  25.  (86). 

IV.  Miii  3.  (123). 


V.  Mai  Í).  (92), 


Crex  crex,  (L.) 


I.  Mai.  4.  (58). 
II.      .,     7.  (8). 


III.  Mai.  2.  (42). 
IV.      „    «.  (87). 


V.  Mai.  11.  (80). 


12 


Egyelőre  a  fülemile  —  Luscinia  liiscinia, 
(L.)  —  tavaszi  fölvonulása  is  a  Hiriindotypus- 
hoz  sorolható.  A  keleti  hegyvidék  középszáma 
rendesen  ugyan  tiilkorai,  de  ez  avval  magya- 
rázható, hogy  túlnyomóan  csak  a  déli  fekvésű 
s  az  Alfiilddel  közvetlenül  szomszédos,  tehát 
alacsonyabb  fekvésű  hegyvidék  adataiból  álla- 
pítjuk meg  a  középszámot,  minthogy  az  er- 
délyi, vagyis  a  magasabb  hegyvidékről  való 
adatok  túlnyomó  nagy  részben  a  magyar  füle- 
mülére vonatkoznak,  s  így  nem  érvényesülhet 
azok  késleltető  hatása.  Az  idei  területi  közép- 
számok a  következők  : 


Vorläufig  kaim  auch  der  Frülijahrszug  der 
Nachtigall  —  Liiscinia  luscinia,  (L.)  —  als 

zum  Hirundoty|)us  gehörend  t)etrachtet  wer- 
den. Die  östliclie  P>liebung  ist  zwar  vcriiält- 
nismässig  immer  alb.ufrüli.  doi  ii  kann  dies 
auf  die  Weise  erklärt  werden,  d;iss  das  Mittel 
vorwiegend  aus  solciien  Daten  bestimmt  wird, 
welche  dem  südlichen  und  der  Tiefebene  un- 
mittelbar benachbarten,  d.  i.  dem  niedriger 
gelegenen  Gebirgslande  entstammen,  da  sich 
die  Daten  aus  Erdély,  d.  i.  aus  dem  höher 
gelegenen  Gebirgslande  zum  grössten  Teile 
auf  den  Sprosser  beziehen,  weshalb  dessen 
verspätende  Wirkung  nicht  zur  Geltung  gelan- 
gen kann.  Die  Regionenmittel  des  heurigen 
Zuges  sind  folgende  : 


I.  Apr.  18.  (79). 
11.      ,,     11».  (12). 


111. 
IV. 


Apr. 


15. 


(91). 
(4P.). 


V.  Apr.  23.  (97). 


Az  eddigi  kicsi  anyag  alapján  egyelőre  a 
Hirundotypushoz  soroltuk  még  a  szürke  gém 

—  Ardea  cinerea,  L.  —  és   csil-csal   füzike 

—  Plijiloscopus  aerednla,  P.\ll.  —  tavaszi 
fölv(Uiulását,  bár  nem  lehetetlen,  hogy  az  ada- 
tok gyarapodásával  s  az  ily  módon  behatóbbá 
válható  vizsgálat  alapján  az  alább  tárgya- 
landó Motacillatypushoz,  a  korán  érkező  fa- 
jok normális  typusához  fognak  kerülni.  Idei 
területi  középszámaiuk  a  következők  : 


Auf  Grund  des  bisherigen  geringen  Mate- 
riales  wurde  vorläufig  auch  der  Zug  des  Grau- 
reihers —  Ardea  cinerea,  (L.)  —  und  des 
Weidenlaubsängers  —  Pliylloscopus  acredula, 
Fall.  —  zum  Hirundotypus  gerechnet,  obwohl 
es  nicht  unmöglich  ist,  dass  die  eingehendere, 
sich  auf  ein  grösseres  Materiale  stützende 
Forschung,  beide  Zugsweisen  dem  weiter  unten 
behandelten  Motacillatypus,  d.  i.  dem  norma- 
len Typus  der  f'rühankommenden  Arten  unter- 
stellen wird.  Die  heurigen  Regionenmittel  sind 
folgende  : 


I.  Mart.  Itt.  (26). 
II.  Febr.  21.  (4) 


Ardea  cinerea,  L. 

III.  Mart.  10.  (58). 

IV.  „       29.  (62). 


V.  Mart.  31.  (22). 


1.  Mart.  26.  (33). 


Ph.vlloscopus  acredula.  Pall. 

m.  Apr.  5.  (27). 
IV.     ,.      2.  (78). 


V.  Apr.  7.  (74). 


Eddigelé  nagyfokú  állandóságot  mutatott  a 
fehér  gólya  —  ("iconia  ciconia,  (L.)  —  ta- 
vaszi fölvonulása,  úgy  hogy  a  fölvonulásnak 
ezt  a  módját  külön  typusnak  vettük,  és  Cí- 
coiiiaty2m.í-nak     neveztük    el.     E     fölvonulás 


Bisher  zeigten  sich  auch  im  Frühjahrszuge 
des  weissen  Storches  -  (liconia  ciconia,  (L.) 
—  sehr  konstante  Eigentündichkeiten,  wes- 
halb diese  Zugsweise  als  besonderer  Typus 
angenommen  und  CiconiatijpHs  genannt  wurde. 


13 


állancló  és  jellemző  tulajílonságai  voltak  : 
aránytalanul  korai  érkezés  a  keleti  vidékekon 
és  aránytalanul  késői  érkezés  a  nyugati  terü- 
leteken. A  múlt  évben  azonl)an  lényegesen 
megváltozott  a  területi  középszániok  egymás- 
hoz való  viszonya,  a  mennyiben  úgy  alakult, 
hogy  a  fölvouulás  módja  a  Hirundotypushoz 
hasonlított.  Az  eltérés  valószínű  okát  akkor 
az  abnormis  tavaszi  időjárásban  kerestem  és 
pedig-  annak  a  föltevésnek  az  alapján,  hogy 
a  túlnyomóan  átvonulási  adatokon  alapuló 
Ciconiatypus  az  időjárás  nagyobb  mértékű 
megváltozásaival  szemben  nem  lehet  olyan 
állandó  mint  a  többi  vonulási  lypus,  a  melyek 
megtelepedési  adatok  következményei.  A  terü- 
leti középszániok  viszonya  azonban  az  idei, 
normálisabb  időjárás  mellett  lefolyt  vonulás 
alkalmával  is  lényegesen  eltér  a  szokott  typus- 
tól  ;  a  területi  középszátnok  ugyanis  a  követ- 
kezők ; 


Die  konstanten  und  charakteristischen  Eigen- 
tümlichkeiten dieser  Zugsweise  waren:  unver- 
hältnismässig frühe  Ankunft  in  den  östlichen 
Gebieten,  und  ungemein  grosse  Verspätung 
der  westlichen  Gegenden.  Im  vorigen  Jahre 
erlitt  jedoch  dieses  gegenseitige  Verhältnis 
der  Regionenmittel  eine  bedeutende  Verände- 
rung, indem  sich  dasselbe  so  gestaltete  wie 
beim  Hiruudotypus.  Die  wahrscheinliche  Ur- 
sache dieser  Abweichung  suchte  ich  damals 
in  der  abnormen  Witterung,  und  zwar  auf 
Grund  der  Annahme,  dass  der  vorwiegend 
auf  Durchzugsdaten  beruhende  Ciconiatypus 
sich  den  grösseren  Veränderungen  der  Wit- 
terung gegenüber  nicht  so  konstant  verhalten 
kann  als  die  übrigen  Zugstypen,  welche  auf 
Besiedelungsdateu  beruhen.  Das  gegenseitige 
Verhältnis  der  ßegionenniittel  zeigt  jedoch 
auch  bei  dem  heurigen,  unter  normaleren 
Witterungsverhältnisseu  vor  sich  gegangenen 
Zuge  bedeutende  Abweichungen  von  dem  nor- 
malen Typus;  die  Kegionenmittel  sind  näm- 
lich folgende: 


1.  Apr.  4.  (93). 
II.     .       1.  (17). 


III.  Mart.  28.  (182). 

IV.  Apr.  5.  (299). 


V.  Apr.  4.  (193). 


Látható  ebből,  hogy  a  keleti  hegyvidék  az 
idén  a  legkésőbbi  középszámot  adta,  holott 
eddigelé  az  Alföld  mellett  mindig  a  legkorábbi 
érkezést  mutatta.  Eddigelé  is  mindig  a  fehér 
gólya  fölvonulása  szolgáltatta  a  legbonyolul- 
tabb és  legérdekesebb  vonulási  problémákat, 
s  most,  a  kutatás  tizenötödik  évében,  a  mikor 
már  ott  tartottunk,  hogy  legalább  közelítőleg 
megoldottuk  ezt  az  érdekes  vonulási  módot, 
megint  líjabb  nehézségek  merülnek  föl,  a 
melyeket  egyelőre  még  a  további  kutatás 
körébe  kell  utalnunk,  minthogy  jelenleg  meg- 
felelő magyarázatot  nem  adhatunk.  Egyelőre 
még  meg  kell  várnunk  azt,  vájjon  állandónak 
bizonyul-e  ez  a  föltűnő  megváltozás? 


A  fészekfoglalásra  vonatkozó  középszámok 
egymáshoz  való  viszonya  szakasztottat!  olyan, 
mint  a  múlt  évi,  s  különösen  föltűnik  az 
északi  hegyvidék  korai  középszáma  a  keleti 
hegyvidék  késésével  szemben.  ElméletiU'g  a 
fészekfoglalásra  vonatkozó  középszámoknak  a 
Hirundütypust  jellemző    viszonyt   kellene    föl- 


Es  ist  hieraus  zu  ersehen,  dass  die  öst- 
liche Erhebung  heuer  das  späteste  Mittel 
ergab,  obwohl  eben  dieses  Gebiet  bisher  nach 
der  Tiefebene  immer  die  früheste  Ankunft 
zeigte.  Bisher  war  es  immer  der  Frühjahrs- 
zug  des  weissen  Storches,  welcher  die  inter- 
essantesten und  verwickeltsten  Zugsprobleme 
bot,  und  ergibt  derselbe  auch  jetzt,  im  fünf- 
zehnten Jahre  der  Forschung,  wo  wir  diese 
interessante  Zugsweise  schon  annähernd  für 
gelöst  betrachten  konnten,  wieder  neue  Schwie- 
rigkeiten, welche  wir  vorläufig  noch  der  künf- 
tigen Forschung  anheimstellen  müssen,  indem 
wir  derzeit  eine  entsprechende  Erklärung  noch 
nicht  besitzen.  Vorläufig  muss  noch  abgewartet 
werden,  ob  sich  diese  auftallende  Verände- 
rung als  konstant  erweisen  wird. 

D.is  gegenseitige  Verhältnis  der  auf  die 
Nestbesiedelung  bezüglichen  Daten  ist  genau 
dasselbe  wie  im  vorigen  Jahre,  und  ist  beson- 
ders das  frühe  Datum  der  nördlichen  Erhe- 
bung gegenüber  dem  der  östlichen  sehr  auf- 
fallend. Theoretisch  müsste  dieses  Verhältnis 
dem    llirundotypns    gleit  hen.   Die    Regionen- 


14 


tüntetniök.  A  fészek  foglalásra  vonatkozó  közép- 
számok a  következők  : 


mittel    der    Nestbesiedelungsdaten    sind    fol- 
gende : 


I.  Apr.  4.  (28). 
II.     „     6.  (7). 


III.  Mart.  M.  (50). 

IV.  Apr.  S.  (17). 


V.  Apr.  4.  (8). 


Tiszta  Ciconiatypust  mutatott  eddigelé  a 
darli  —  (línis  |a;riis,  (L.)  —  tavaszi  fölvonu- 
lása. Nagyon  érdekes  jelenség,  hogy  a  midt 
évben  ugyanazokat  a  lényeges  eltéréseket 
mutatta  a  rendes  typustól,  mint  a  gólya  vonu- 
lása. Egyenesen  meglepő  dolog  pedig  az,  hogy 
az  idei  fölvonulásban  mutatkozó  eltérések  is 
teljesen  párhuzamosak  azokkal,  a  melyeket 
a  gólya  idei  vonulásában  láttunk.  A  területi 
középszámok  ugyanis  a  következők  : 


Den  reinsten  Ciconiatypus  zeigte  l)isher  der 
Frühjahrszug  des  Kranichs  —  Grus  jLfrus,  (L.). 
—  Es  ist  eine  sehr  interessante  Erscheinung, 
dass  diese  Zugsweise  im  vorigen  Jahre  die- 
selben bedeutenden  Abweichungen  vom  nor- 
malen Typus  zeigte,  wie  der  Storchzug.  Wirk- 
lich überraschend  ist  aber,  dass  die  im  heuri- 
gen Zuge  vorhandenen  Abweichungen  ebenfalls 
wieder  ganz  parallel  mit  jenen  sind,  welche 
sich  beim  Storchzuge  nachweisen  Hessen.  Die 
Kegionenmittel  sind  näniiicli  folii'ende: 


III.  .Hart.  ti:i.  (41). 


IV.  Mai-t.  :{0.  (93). 


V.  Mart.  23.  (25). 


Látható  ezekből,  hogy  a  keleti  hegyvidék 
tetemesen  megkésett  a  többi  teriilettel  szem- 
ben, holott  ezelőtt  mindig  ez  adta  a  legkorábbi 
középszámot.  Ügy  a  fehér  gólya,  mint  a  daru 
vonulási  typusa  átvonulási  jelenségek  követ- 
kezménye, s  ezért  nagyon  sajátságos,  hogy 
a  szokott  typustól  való  eltérések  csak  éppen 
ennél  a  két  fajnál,  és  mindegyiknél  azonos 
módon  nyilvánulnak.  Lehetséges,  hogy  éppen 
ez  a  tény  fogja  megjelölni  az  utat  és  módot 
a  kérdés  megoldására. 

Jobb  beosztás  hiányában  a  sárga  rigó  — 
Oriolus  orioliis,  (L.)  —  tavaszi  fölvonulását 
eddig  szintén  a  Ciconiatypushoz  soroltuk, 
mert  egyik  jellemző  vonását  a  keleti  hegy- 
vidéken való  korai  érkezés  alkotta.  Az  utóbbi 
években  azonban,  a  mikor  nagyobb  vonulási 
anyag  alapján  vizsgálhattuk  meg  a  fölvonu- 
lást, többször  előfordult,  hogy  a  területi  közép- 
számok egymáshoz  való  viszonya  a  Hirundo- 
typust  jellemző  sajátosságokat  tüntette  föl. 
így  van  ez  az  idén  is,  a  mint  ezt  a  területi 
középszámok   nuitaiják  : 


Wie  zu  ersehen  ist,  hat  sich  die  östliche 
Erhebung  den  ül)rigen  Gebieten  gegenüber 
bedeutend  verspätet,  während  bisher  immer 
dieses  Gebiet  das  früheste  Mittel  ergab.  Der 
Zugslypus  des  Kranichs  ist  ebenso  wie  der- 
jenige des  weissen  Storches  eine  Folge  von 
Durchzugserscheinungen,  und  ist  es  deshalb 
sehr  auftallend,  dass  sich  die  Abweichungen 
vom  gewöhnlichen  Typus  eben  bei  diesen  bei- 
den Arten  und  zwar  in  ganz  gleicher  Weise 
zeigen.  Möglich,  dass  gerade  diese  Tatsache 
den  Weg  zur  Lösung  der  Frage  zeigen  wird. 

In  Ermangelung  einer  besseren  Einteilung 
wurde  bisher  der  Frühjahrszug  des  Pirols 
—  Oriolus  oriohis,  (L.)  —  auch  zum  Ciconia- 
typus gerecimet.  indem  eine  charakteristisciie 
Eigenschaft  desselben  ebenfalls  die  frühe 
Ankunft  in  den  östlichen  Gebieten  war.  In 
den  letzteren  Jahren  jedoch,  wo  der  Zug  auf 
Grund  eines  grösseren  Materiales  untersucht 
werden  konnte,  kam  es  öfter  vor,  dass  die 
Regionciimittel  das  für  den  Hirnudotypus  be- 
zeichnende Verhältnis  zeigten.  Dies  ist  auch 
heuer  der  Fall,  wie  dies  aus  den  liegionen- 
mittcln   liorvoriirht: 


1.  Apr.  2<).  (77). 
IL      „     -MS.  (15). 


111.  Apr.  22.  (94). 

IV.      „     28.  (126). 


V.  Apr.  :?().  (86). 


15 


Teljesen  ugyanazt  mondhatjuk  a  búbos 
banka  —  Upujía  ejtops,  (L.)  —  tavaszi  föl- 
vonulásáról is,  a  melynek  területi  középszámai 
az  idénre  a  következők  : 


Genau  dasselbe  kann  von  dem  Frülyahrs- 
zuge  des  Wiedehopfes  —  Upupa  epops,  (L.) 
—  ausgesprochen  werden  ;  die  Regionenmittel 
sind  heuer  folgende: 


I. 
II. 


Apr. 


10. 
10. 


((Ì. 


(T) 


III.  Apr. 

IV.  ., 


5. 
12. 


(85). 
(175). 


V.  Apr.  14.  (123). 


Mind  a  két  fajról  csak  az  utóbbi  években 
kaptunk  nagyobb  vonulási  anyagot,  s  ezért  a 
typus  eldöntését  egyelőre  még  függőben  hagy- 
juk, bár  valószínűnek  látszik,  hogy  mind  a 
két  fölvonulás  a  Hirundotypust  követi. 


Hasonló  Pszeudo-Ciconiatypust  mutatott 
eddig  a  kakuk  —  Cuculus  canorus,  (L.)  — 
tavaszi  fölvonulása.  Állandóan  a  keleti  hegy- 
vidék adta  a  legkorábbi  középszámot,  ezután 
következett  az  Alföld  és  a  dunántúli  domb- 
vidék, a  legkésőbbi  volt  mindig  az  északi 
hegyvidék.  Az  eddigi  földolgozások  alapján 
azonban  már  kiderült,  hogy  a  kakuk  tavaszi 
fölvonulása  elsősorban  vidékek  szerint  változó 
daj  kálóinak  fészkelési  időszakához  alkalmaz- 
kodik, s  így  teljesen  önálló  normális  typust 
alkot.  A  területi  középszámok  állandó  és 
typikus  viszonya  az  idei  vonulási  anyag  alap- 
ján is  változatlan  maradt.  A  területi  közép- 
számok a  következők  : 


Von  beiden  Arten  erhielten  wir  erst  in  den 
letzteren  Jahren  ein  grösseres  Materiale,  wes- 
halb die  Entscheidung  des  Zugstypus  vorläu- 
fig noch  in  Schwebe  gehalten  werden  muss, 
obwohl  es  wahrscheinlich  ist,  dass  beide 
Zugsweisen  zum  Hirundotypus  gehören. 

Einen  ähnlichen  Pseudo-Ciconiatypus  zeigte 
bisher  der  Frühjahrszug  des  Kukuks  —  Cucu- 
Ivis  canorus,  (L.).  —  Das  früheste  Mittel 
ergab  immer  die  östliche  Erhebung,  dann 
folgte  die  grosse  Tiefebene  und  das  Hügel- 
land j.  d.  D.,  das  späteste  Gebiet  war  immer 
die  nördliche  Erhebung.  Auf  Grund  der  bis- 
herigen Bearbeitungen  stellte  sich  jedoch 
heraus,  dass  der  Frühjahrszug  des  Kukuks 
der  Brutzeit  der  gebietsweise  verschiedenen 
Pflegeeltern  angepasst  ist,  und  daher  einen 
selbständigen  normalen  Typus  bildet.  Das 
konstante  und  typische  Verhältnis  der  Regio- 
nenmittel blieb  auch  heuer  unverändert.  Die 
Regionenmittel  sind  folgende: 


I.  Apr. 
II.     ,, 


15.  ('.»3). 
10.  (16). 


III.  Apr.  15.  (108). 

IV.  „      14.  (381). 


V.  Apr.  20.  (280). 


Az  utolsó  typus  a  korán  érkező  fajok  nor- 
mális typusa,  a  mely  mindig  a  fehér  barázda- 
billegető —  Motacilla  alba,  L.  —  tavaszi 
fölvonulásában  jutott  legélesebben  kifejezésre, 
s  a  melyet  ezért  Motacillatypus-i\&\  nevez- 
tem el.  Jellemző  vonása  az  aránytalanul  korai 
érkezés  a  nyugati  vidékeken,  a  mi  annak  a 
következménye,  hogy  kora  tavaszszal  az  izo- 
thermák  nemcsak  délről  észak  felé,  hanem 
egyúttal  nyugatról  kelet  felé  is  haladnak.  Az  ér- 
kezési idő  tehát  itt  is  alkalmazkodás  a  terület 
klimatikus  viszonyaihoz,  s  ezért  mondjuk,  hogy 
a  fölvonulásnak  ez  a  módja  is  normális  typust 
alkot.  A  területi  középszámok  egymáshoz  való 


Der  letzte  Typus  ist  der  normale  T^jpus 
der  frühankommenden  Arten,  welcher  seit 
jeher  im  Zuge  der  weissen  Bachstelze  — 
Motacilla  alba,  L.  —  am  schärfsten  zum 
Ausdrucke  kam,  und  deshalb  Motacilla- 
typus  genannt  wurde.  Die  charakteristische 
Eigenschaft  desselben  ist  die  unverhältnis- 
mässig frühe  Ankunft  im  Westen,  welche 
dadurch  hervorgerufen  wird,  dass  früh  im 
Frühjahre  die  Isothermen  nicht  nur  von  Süd 
nach  Nord,  sondern  auch  von  West  nach  Ost 
fortschreiten.  Die  Ankunft  ist  daher  auch  bei 
dieser  Art  den  klimatischen  Verhältnissen  des 
Gebietes  angepasst,  und  nennen  wir  deshalb 
diese  Ziigsweise  einen  normalen  Typus.  In 
dem  gegenseitigen  Verhältnisse  der  Regionen- 


16 


viszonyában  a  fehér  barázdabillegetőnek  ez  a 
jellegzetes  vonulási  typusa  világosan  látható  : 


mittel  kommt  dieser  charakteristische  Zugs- 
typus der  weissen  Bachstelze  klar  zum  Aus- 
druck. 


l.  Mart.  5.  (74). 

n.     „    6.  (10). 


IJI.  Mart.  (). 

IV.       ,    16.  (268). 


V.  Mart.  15.  (241). 


A  fehér  barázdabillegető  tavaszi  fölvouulá- 
sának  szinte  tökéletes  mása  a  hegyi  bUlegény 
—  MotaciUa  ))oarula,  Penn.  —  tavaszi  föl- 
vonulása, avval  a  különbséggel,  hogy  elterje- 
dése főként  a  két  hegyvidékre  szorítkozik,  s 
az  Alföldön  többnyire  csak  mint  téli  vendég 
fordul  elő.  Idei  területi  középszámai  a  követ- 
kezők : 


Dem  Frühjahrszuge  der  weissen  Bach- 
stelze entspricht  fast  ganz  genau  der  Früh- 
jahrszug der  Gebirgsbachstelze  —  Mota- 
cilla  boarula,  Penn.  Ein  Unterschied  besteht 
nur  insofern,  als  sich  die  Verbreitung  der 
Gebirgsbachstelze  vorwiegend  auf  die  beiden 
Gebirgsgegenden  beschränkt,  während  die- 
selbe in  der  Tiefebene  hauptsächlich  nur  als 
Wintergast  erscheint.  Die  Regionenmittel  sind 
heuer  folgende: 


I.  Mart.   12.  (12). 


II.  Febr.  26.  (5). 
IV.  Mai-t.  21.  (122). 


V.  .Mart.  22.  (125). 


Állandóan  a  Motacillatypushoz  soroltuk  még 
a  következő  fajok  tavaszi  fölvonulását,  a 
melyek  idei  területi  középszániai  is  föltün- 
tetik a  Motacillatypust  jellemző  viszonyt. 


Bisher  wurde  auch  der  Frühjahrszug  der 
folgenden  Arten  zum  Motacillatypus  gerech- 
net, und  zeigt  sich  auch  in  den  heurigen 
Regionenmitteln  das  für  den  Motacülatypus 
bezeichnende  Verhältnis. 


Alauda  arveiisis,  L. 


I.  Febr.  2Î.  (68). 
II.      „       29.  (8). 


III.  Febr.  27.  (74). 

IV.  Mart.     5.  (139). 


V.  Mart.  7.  (111). 


Stxu'niis  vulgaris,  L. 


I.  Mart.  1.  (49). 

n.    „     5.  (8). 


III.  Mart.  3.  (61). 
IV.      „      7.  (116). 


y.  Mart.  11.  (68). 


Vanelhis  vanellus,  (L.; 


I.  Mart.  3.  (75). 

n.     „    2.  (14). 


III.  Mart.  4.  (74). 

IV.  .     23.  (31). 


V.  Mart.  U.  (66). 


Tiirdus  iimsiciis,  L 


17 


I.  Mart.   13.  (G) 


III.  Mart.  I.{.  (7). 

IV.  „       U.  (17). 


y.  Mart.  15.  (80). 


A  Motiicillatypuslioz  sni-dllialó  mòi>,'  a  kék 
és  örvös  galamb  —  Coliiiiiha  oonas,  L.  és 
Cohiinlia  paliiiiilMis,  L.  —  tavaszi  fölvonulása, 
liabár  ez  a  tulajdonságuk  csak  az  utóbbi 
években  kezdett  határozottabban  kibontakozni. 
Idei  területi  középszámaik  a  következők  : 


Dem  Motacillatypus  kaun  auch  der  Früh- 
jahrszug des  ITohltaube  —  Citliiniba  «»ciias, 
L.  und  der  Ringeltaube  —  Coluinha  paliim- 
Inis  L.  unterstellt  werden,  obwohl  diese 
iMgenschaft  erst  in  letzterer  Zeit  entschiede- 
ner zum  Ausdruck  gelangte.  Die  heurigen 
Regioneninittel  sind  folgende: 


Coliiniba  oenas,  L. 


1.  Febr.  2-1.  (63). 

II.      „       3.S.  (9). 


III.  Febr.  27.  (67). 
IV.  Mai-t.     n.  (^09). 


V.  Mart.  12.  (188). 


i'oliimba  paliiiiibns,  L. 


I.  Febr.  28.  (78). 
II.  Mart.     1.  (15). 


in.  Febr.  29.  (45) 
IV.  Mai-t.  13.  (68). 


V.  Mai-t.  17.  (130) 


Állandóan  a  Motacillatypushoz  tartozónak 
kellett  elfogadnunk  az  erdei  szalonka  — 
Sf<»l«»j»ax  rusticola,  L.  —  tavaszi  fölvonnlását 
is  habár  az  adatok  legnagyobb  része  nem  a 
megtelepedésre,  hanem  az  átvonulásra  vonat- 
kozik. A  területi  középszámok  jellemző  viszonya 
az  idén  is  változatlan  maradt.  Az  idei  terü- 
leti középszámok  a  k' vetkezők  : 


Zum  Motacillatypus  gehörig  musste  bisher 
immer  auch  der  Frühjahrszug  der  Wald- 
schnepfe —  Scolopax  nisticola,  L.  —  ge- 
rechnet werden,  trotzdem  sich  der  grössfe 
Teil  der  Daten  nicht  auf  Besiedelung,  son- 
dern auf  Durchzug  bezieht.  Das  charakteri- 
stische Verhältnis  der  Regionenmittcl  blieb 
auch  heuer  unverändert.  Die  Regionenmittel 
sind   heuer  foloende: 


I. 
II. 


Mart. 


13. 
1(>. 


(97). 
(KJ). 


III.  Mart.  13.  (73). 

IV.  „      25.  (249). 


V.  Mart.  21>.  (i'27) 


Evvel  befejeztem  a  jobban  megfigyelt  fajok 
190cS.  évi  tavaszi  fölvonulásának  jellemzését. 
Végzem  avval  a  megjegyzéssel,  hogy  az  egy 
évre  vonatkozó  vonulási  anyag  földolgozása 
természetszerűleg  nem  adhat  végleges  ered- 
ményeket, hanem  csak  adalékokat  és  irány- 
elveket a  teljes  anyag  alapján  történő  össze- 
foglaló "^földolgozásokhoz. 


Aquila  .\VI. 


Die  Charakteristik  des  Zuges  der  besser 
beobachteten  Arten  im  Frühjahre  1908  ist 
hiemit  beendigt.  Ich  schliesse  mit  der  Bemer- 
kung, dass  eine  Bearbeitung,  welciie  sicli  nur 
auf  ein  Materiale  von  einem  Jahre  stützt, 
naturgemäss  keine  endgültigen  Resultate  erge- 
ben kann,  sondern  nur  Beiträge  und  Direk- 
tiven für  eine  vergleichende,  auf  das  gesamte 
Materiale  gestützte  Bearbeilung  zu  liefern  im- 
stande ist. 

3 


18 


Az  1908.  évi  megfigyelők  névsora. 
Namensverzeichnis  der  Beobachter  im  Jahre  1908. 


Akócs  István,  pr.  ni.  (pr.  B.),*)  Bu<ryi. 
Barthos  Gi/ula,  r.  in.  (o.  B.),  Malomvíz. 
Bikkessy  Guido,  r.  ni.  (o.  B.).  Mfison. 
Bodnár  Bertnlan,  r.  ni.  (o.  B),  Hód  mező  vúsiVr- 

hely. 
Bogár    Venczel,  pr.  m.  (pr.   B.),  Kemecse. 
Boros  József,  pr.  ni.  (pr.  B.),   Budapest. 
Boroskaij  János,  1.  t.  (e.  M),  Zólyom. 
Börzsönyi  Gyula,  r.  m.  (o.  B,),  Vörs. 
Buda  Ádám,  1.  t.  (c.  M  ),  Rèa. 
Cerva  Frigyes,  r.  ni.  (o.  B.),  Szigeic  ép. 
Chernél  István,  t.  t.  (E.  M.),  Kőszeg. 
Csató  János.  t.  t    (E.  M.),  Nagyenyed. 
Cseh  Károly,  pr.  m.  (pr    B.),  Lazony. 
Csörgey  Titus,  1.  t.  (c.  M',  Budapest. 
Diôsy  Gyula,  r.  m.  (o    B.),  Tata. 
Doczkalik  Jenő,  pr.  m.   pr.  B.),  Felsônieozenzéf. 
Dörgő  Dániel,  r.  ni.  (o.  B.),  Mezőtúr. 
M.  k.  Erdőhatóságok  —  sok  száz  megfigyelő  ; 

k.    Kiig.    Forsthehörden    —     viele    hundert 

Beobachter. 
Fazekas  Gábor,  pr.  ni.  (pr.  B),  Bugyi. 
Fekete  Andor,  r.  m.  (o.  B.),  Zsibó. 
Fényes  Dezső,  pr.  ni.  (pr.  B.),  Budapest. 
Fitita  Lajos,  pr.  ni    (pr.  B.),  Tékes. 
Fogassy  Sándor,  pr.  m.   (pr    B.),  Patkányos- 

puszta. 
Gróf  Forgách  Károly,  t.  t.  (E.  M.),  Gliymes. 
Dr.  Fromm  Géza,  r.  m.  (o.  B.),  Ráczkeve. 
Dr.   Gaál  István,  pr.  m.  (pr.  B.),  Déva. 
Dr.   Greisiger  Mihály,  1.  t.  (e.  M.),  Szepesbéla. 
Greschik  Ernő,  pr.  m.  (pr.  B.),  Szepes váralja. 
Greschik  Jenő,  r.  m.  (o.  B.)  Lőcse. 
Dr.    Grodkovszky    Gusztáv,   \)y.    m.    (pr     B  ), 

Leibicz. 
Dr.  Gyôrffy  István,  \n.  m.  (pr.  B),  Makó 
Hajdú  István,  r.  m.  (o.  B.),  Tura. 
Hauer  Béla,  1.  t.  (e.  M.),  Kisharta. 
Hausmann  Ernő,  r.  m.  (o.  B.),  Türkös 
Hegyfoky  Kahos,  t.  t.  (E.  M.),  Túrkeve. 
Hegymeghy  Dezső,  r.  ni.  (o.  B.),  Megyercs. 
Hidvéghy  Sándor,  pr.  m.  (pr.  B.),  Gicz. 
Holicska  János,  r.  m.  (o.  B.),  Garaiiisálfalva. 


Honérzy  Ódon,  r.  m.  (o.  B.),  Ujvásár. 
Hőtaj  Ferenez.  r.  ni.  (o.  B.),  Csantavér. 
Juhász  Károly,   r.  m.  (o.   B.),   Bodony. 
Kâkosy  János,  \)v.  ni.  (pr.  B.),  Vasvár. 
Kimarás  Béla,  pr    m.  (])r.   B.>,  Szekszárd. 
Dr.  Kirchner  József,   r.   m.   (o.  B.).    HuddU's- 

gnád. 
Kirnbauer  János,  pr.  m.  (pr.  B.).  Újkörtvélyes. 
Dr.  Kiss  István,  pr.  m  ,  ipr.  B.),  Győr. 
hiss  Lajos,  r.  m.  (o.  B),  Debrcczen. 
Kocyán  Antal,  1.  t.  (c.  M.),  Zuberecz. 
Kolbenháyer  Kálmán,  pr.  m.  (pr.  B.)  Gádoros. 
Kolhenhe//er  Gyula,  r.  m.  (o.  B.),  Helpa. 
Kosztka  László,  r.  m.  (o.  B.),  Izsák. 
Kubacska  István,  pr.  m.  (pr.  B.),  Nyíregyháza. 
Küknél   Márton,    pr.    m.    (pr     B.),    Baranya- 
kárász 
Kiilley  János,  r.  m    (o.  B  ),  Zalagógánfa 
Kürtösi  József,  pr.  m.  (pr.  B),  Kondoros 
Lakos  József,  pr.   m.  (pr.   B.),   Szentes. 
Leber  Antal,  r.  m.  (o.  B.),  Szatniárnénieti. 
Lénárth  Imre,  pr.  m.  (pr.  B.),  Jakabszállás. 
Dr.  Lendl  Adolf,  r.  m.  (o.  B.),  Budapest. 
Lészai  Ferenez.  r.  m.  (o.  B),  Magyargorbó. 
Lezniczky  Bertalan,  pr    m.   (pr.   B.),    Csikós- 

gorond. 
Lintia  Dénes,  r.  m.  (o.  B.),  Törökbecse. 
Lossonczy    Gyula,    pr    m.    (pr.  B.),    Szinyér- 

váralja. 
Lowieser    hure,    pr.    m.    (pr.    B.),    Torontâl- 

erzsébetlak. 
Dr.  Madarász  Gyula.  1.  t.  (c.  M  ),  Budapest. 
Magdits  Károly,  r.  m.  (o.  B.),  Nagyvárad. 
Gróf  Majláth  József  t.  t.  (E.  M.),  Perlienyik. 
Malesevics  Emil.  r.  m.  (i>.  B.),  Losoucz. 
Báró    Mannsberg    Arvéd,    pr.    m.    (pr.     B.), 

Kolozsvár. 
Mauks   Vilmos,  r    m.  (o.  B.),  Tátraháza. 
Medreczky  István,  1.  t.  (c.  M.),  Ungvár. 
Menesdorfer    Gusztáv,    r.  m.  (o.  B.),  Teuies- 

kubin. 
Molnár   Lajos,    r.    m.   (o.  B.),    Moluaszecsôd. 
Müller   Péter,    pr.  m.    (pr.  B.),    Temeskubin. 


*)  pr.  m.  (pr.  B.)  =  privât  megfigyelő  (privater  Beobachter)  ; 
r.  m.  (o.  B.)  =  rendes  megfigyelő  (ordentlicher  Beobachter  ; 
1.  t.  (e.  M.)  =  levelező  tag  (correspond.  .Mitglied)  : 
t.  t.    E.  M.)  =  tiszteleti  tag  (Ehren-iMitgliedj. 


19 


Dr.  Nagìf  Jenő,  r.  ni.  (o.  B.),  Kolozsvár. 
Néher  Anted,  Mittt'iliinoeii  über  die  Voselwelt, 

Wien,  Vlir.  ]).  T.i.  Í05.   -    Béllye. 
Osziián   Káhnán,  r.  m.  (o.  15.),  Naszód. 
Úry  Aladár,  pr    m.  Ipr    B  ).  .Alesili. 
Ory  Ferencz,  pr.  m.  (pr.  B.),  Szaturó. 
Party  József,  pr    in.  (pr.  B.),  Doromlás. 
Pawlas  Oyida,  r.  in.  (o.  B.),  Eperjes. 
Perényi  Rezső,  pr.  m.  (pr.  B.),  Kisban'. 
Péter  Ignácz,  pr.  m.  (pr.  B),   Baranyaselive. 
Péter  Józsa,  pr.  m.  (pr.  B.),  Nagyczenk. 
Platthy  Árpád,  r.  iii.  (o.  B.),  Kékkő. 
Pózner  Bódoy,  r.  m.  (o.  B.),  Arad, 
Ráez  Béla,  r.  ni.-(o.  B.),  Szerep. 
Báró  Padránszíy  Kálmán. V  m  (o  B.),Sajókaza. 
Raff'ay  János.  pr.  m.  (pr.  B.),  Mohol. 
Répászky  István,  pr.  in.  (pr.  B.),  Mándok. 
Resch  ignácz,  pr.  m.  (pr.  B.),  Kalocsa. 
Rimler  Pál,  pr.  in.  ([)r  B.),  Kismarton. 
S'irkány  János,  r.  ni.  (o.  B.),  Kassa. 
Sarrájcz  Péter,  pr.  in.  (pr.  B.),  Dinnyés. 
Schenk  Henrik,  i:  in.  (o.  B.),  Overbász. 
Schenk  Jakab.  1.  t.  (c.   M.i,  Budapest. 
Scherg  Lőrincz,  pr.  ni.  (pr.  B.),  Káld. 
Schmidt  Jenő,    pr.  m.  (pr.   B.),    HegyluUgyt'r- 

tyános. 
Schreiner  Jenő,  r.  in.  (o.  B.),  Sopron  puszta. 


Schuster  János,  jir.  ni.    pr.   B.),  Barátl'alii. 

Simák  Ferenci,    pr.  in.  (pr.   M.),   Nagyhalász. 

Stettner  Marko,  r.  in.  (o.  B.),  Felsőlövft. 

Stoll  Ernő,  r.  in.  (o.  B.),  Újtelek. 

Aczélné  Stoll  Ida,  pr.  m.  (pr.  B.),  Nyíregyháza. 

Gr.  Stiűjcnherg  József,  pr.  in.  (pr.  B.),  Székelyhíd. 

Szabó  Oyürgy,  r.   in    (o.  B.),  Jánosháza. 

Szabó   Márton,  pr.  in.  (pr.  B.),  Orosháza. 

Szalag  Béla,  r.  ni.  (n.  B),  Répás  pnszta. 

Szemere  László,  r.  ni.  (o.  B.),  Lasztoniér.  Sáros- 
patak 

Szeőts  Béla.  1.  t.  (c.  M.),  Tavarna. 

Dr.  Szláry  Kornél.  1.  t.  (c.  M.).  Újvidék. 

Thuróczy  Ferencz,  pr.  in.  (])r.   B.),   Szikla. 

Tóth  Béla,  r.  in.  (o.  B.',  Aiitalfalva. 

Vadászlap  1908.  —  több  állomás;  mehrere 
Stationen. 

Varga  Kálmán,  pr.  m    (pr.  B  ),  Budapest. 

Vaszary  Ernő,  r.  m.  (o.  B  ),  Ravazd. 

Veverá)i  István,  pr.  m.  (pr.  B.),  Abony. 

VoUnhofer  Pál,  r.  m.  (o.  B.),  Geletnek. 

Wachenhusen  Antal,  1.  t.  (c.  .M.),  Besztercze- 
báiiya. 

Dr.   Wartha   Vineze,  \)v.  m.  (pr.  B.),  Budapest. 

Weninger  Antal,  r.  m.  (o.  B.),  Bánfalu. 

Wersényi  Rósa,  pr   m.  (pr.  B.),  Selmeczbánya. 

Wokrzál   Tódor.   pr.   m.   (  pr.   B.),    Lunkalarga. 


Új  megfigyelő  állomások  190S  tavaszán.  *)  —  Neue  Heobachtuiigs-Stationen  im  Frühjahre  l!H)8.*) 


Állomás  —   Station 


Allomá.s  —  Station 


.Alesili      .      . 
AliiiássEclisfyc 
Alsói-sertés  . 
Alsóporunibák 
Alsóreviicza. 
Alsóstuhnya. 
Alsótiirök 
Bagonya . 
Baktiittös 
Kalatonföldvár 
Bárd  fal  va 
Bér    .      .      . 
Berezel    . 


46°  17' 
46°  4' 
46°  1' 
45°4G' 
4S°o6' 
48°51' 
48°51' 
46°41' 
46°42' 
46°r)l' 
47°51' 
47°ò2' 
47°52' 


:í9°r,6' 

40°  11' 
4(J°1'J' 
42°  7' 
3(>°53' 
30°32' 
36°4G' 
Í53°57' 
34°29' 
3."3°33' 
41°3G' 
37°  10' 
37°  5' 


169 
245 
437 
397 
650 
518 
580 
197 
184 
111 
300 
191 
223 


Bezilin 

Bouz  .      .      .      . 

Bue.sum  . 

Cselej 

Csernakercsztúr 

Csokfalva 

Csontfalii 

Csontos   . 

Dl/sin      .      .      . 

Dóval      .      .      . 

Draiiez    . 

Diihova   . 

Dús    .      .      .      . 


46°  8' 
45°ô7' 
45°44' 
48°36' 
45°50' 
46°28' 
49°  1' 
48°ô7' 
48°49' 
48°53' 
46°  16' 
4S°52' 
45°40' 


38°42' 
40°25' 
40°51' 
39°  18' 
40°37' 
42°34' 
38°  7' 
40°  15' 
36°11' 
36°54' 
39°29' 
36°28' 
41°27' 


101 
200 
306 
144 

238 
360 
65(1 
298 
360 
988 
211 
4S7 

i;í50 


')  A  többieket  1.  À<inila  Xlll— XV.  —  Die  übrigen  in  .-\^uiUl  XIII— XV. 
")   ■/,  =  északi  szciesséií'  —  nöi-dlii^he  Breite  ;  'f  =  keleti  lioss-/,i'isá<í  Ferrótól 
nictorekben  —  lliilie  in  .Metern. 


östliche  Liini;!'  von  Ferro  ;  11  =  magasság 
3»   ■ 


20 


Állomás  —  Stalion 

'/. 

f 

H 

Állomás  —  Station 

;           /. 

. 

H 

Knying 

46°56' 

35°Ö5' 

136 

Le.styén 

48°50' 

36°  9' 

329 

Feliórputak  . 

49°  r 

3Ô°5S' 

525 

Licséi'd   . 

48°Ò3' 

38°55' 

243 

l-'elgyö     .      . 

4r,°39' 

37°46' 

86 

Lonka     . 

47°57' 

41°43' 

300 

Fel  ménes 

46°17' 

39°-10' 

214 

Lunka      . 

47°22' 

42°37' 

690 

Felsübottfiiiii 

4S°4,' 

35°2()' 

227 

Lunkány 

45°43' 

39°59' 

364 

Felsörákos    . 

46°  .5' 

4H°l,i' 

480 

Lupest     .      . 

46°  4' 

39°5:j' 

249 

Feláöszivágy 

47°34' 

40°51' 

200 

Magyars'ákos    . 

45°35' 

39°24' 

22.-, 

Felsövárosvíz 

45044' 

4ü°5()' 

340 

Maholány 

4S°25' 

36°  7' 

20(1 

Fiirgácstalva 

48°39' 

37°19' 

102U 

Marosbrettye 

45°56' 

40°23' 

1S4 

Füzesabony  . 

47°45' 

;í8°  ó' 

HO 

Martalja .      . 

48°52' 

36°Ô0' 

6S1 

(iadáiiy   . 

4(j°31' 

35°  4' 

149 

Me.'vei'cs 

47°49' 

35°39' 

Kiü 

Galu;agúta     . 

47°51' 

37°  3' 

182 

Mihálka  .      .      . 

48°  7' 

41°  6' 

194 

(iaramkissalló 

48°  6' 

36°  12' 

155 

Morvaszentjános 

48°35' 

34°4Ü' 

152 

Gergely  fáj  a  . 

46°  r 

41°29' 

35(1 

Nngymüiály  . 

48°45' 

39°J6' 

11.-. 

(4ergelyiaka 

49°  4' 

3S°Ô2' 

317 

Nagy.-.enkvicz    . 

48°  18' 

35°   1' 

165 

üernyes  . 

48°13' 

41°  9' 

250 

Nevid/in 

48°51' 

36°  9' 

413 

Göniörv'ég    . 

48°44' 

37°32' 

601 

Nógrád    . 

47°54' 

36°43' 

236 

Görgénysóakna 

46°47' 

42°26' 

390 

Nyársardó    . 

49°  5' 

38°45' 

360 

Gyümölcsfáivá 

46°26' 

34°  5' 

261 

Oláhdálya     .      . 

46°   1' 

41°2()' 

288 

Gyümöleshegy 

46°27' 

34°  6' 

207 

Ompolyicza  . 

46°  7' 

41°  7' 

280 

Hc-y  gombás 

48°48' 

39°53' 

252 

Ortúd      .     .     . 

48°43' 

36°43' 

650 

Hiiivég     . 

46°36' 

34°  6' 

162 

Ortutó     .     .     . 

49°17' 

39°  8' 

250 

Hont  .      . 

48°  3' 

36°40' 

157 

Parasztdubova  . 

49°16' 

37°  6' 

569 

Hosszúpereszteg 

47°  6' 

34°41' 

161 

Párnicza .     .     . 

49°  12' 

36°52' 

452 

Ipolygalsa     . 

48°19' 

37°25' 

192 

Patkáiiyos  puszta 

47°47' 

35°18' 

109 

Kámaháza     . 

46°38' 

34°  3' 

165 

Peszér     . 

47°  4' 

36°57' 

99 

Kánalja  . 

48°49' 

36°46' 

440 

Poganesd 

46°  3' 

40°  8' 

216 

KapniC'a 

46°  5' 

39°42' 

154 

Polgárdi . 

47°  4' 

35°58' 

144 

Karácsonyfa 

46°4Ü' 

34°22' 

169 

Polh  ra  .      ,      . 

49°32' 

37°  6' 

679 

Karlova  . 

45°44' 

37°58' 

80 

Poruba    . 

49°12' 

36°56' 

502 

Kás/oiiinipér 

4Ö°13' 

43°46' 

693 

Pozsárova 

4S°25' 

4r43' 

770 

Kecskés  . 

46°lü' 

44°  4' 

636 

Rád    .... 

47°48' 

36°53' 

146 

Kemecse 

48°  5' 

39°28' 

104 

Rakasz 

48°13' 

40°51' 

]f^l 

Kepéd     . 

45°41' 

39°20' 

111 

Repenye 

48°35' 

41°  7' 

47.-! 

Kercz 

45°48' 

42°  14' 

405 

Románécska 

45°  19' 

38°  6' 

SÍ 

Keresd    . 

46°  9' 

42°22' 

405 

Rónafüred     . 

4S°48' 

40°23' 

477 

Kerkanémetfalu 

46°46' 

34°  9' 

202 

Rózsafalva    . 

46°49' 

39°38' 

177 

Kétútköz 

47°41' 

38°15' 

103 

Rozsonda 

46°  1' 

42°20' 

460 

Kibéd       .      . 

46°32' 

42°38' 

420 

Rudnóleliota 

48°49' 

36°  8' 

3(30 

Kismaros 

47°OÜ' 

36°41' 

UH 

Ruszka 

45°  9' 

40°- 

43(1 

Korb  .... 

45°47' 

42°22' 

429 

Sajóbábony  .      .      . 

48°  10' 

38°24' 

140 

Korbest   .      . 

46°53' 

39°54' 

178 

Sárüskisfalu 

48°48' 

3S°55' 

231 

Kosztolnafalu 

48°49' 

36°  9' 

360 

Sasköváralja 

48°35' 

36°34' 

4S0 

Kristótì'alva  . 

46°26' 

34°  7' 

179 

Sebesliely     . 

45°53' 

4ri4' 

300 

Kutti  .... 

48°39' 

34°41' 

156 

Sebesvölgy  .     .     . 

48°45' 

38°22' 

700 

Lapány    . 

46°31' 

34°  4' 

176 

Somodi    .... 

48°37' 

38°37' 

190 

ijazán 

48°59' 

36°28' 

510 

Sóslak      .... 

48°57' 

40°  12' 

264 

Ijazi    .... 

49°  4' 

3S°Ő0' 

286 

Strázsa    .... 

46°  4' 

41°21' 

469 

21 


Allo 


Station 


H 


Állomás  —  Station 


Szakamás     . 
Szászzsonibor    . 
Szaturó   . 
Székásprcszáka 
Szenttamás  . 
Sziirctbecsc 


Szín  .... 
Szinye     . 
Szolnok  . 
Sziant'sesilobába 
'l'aji')  .... 
Tékos 

Temesság     . 
Tikos 
Torontáierzsébetlak 
Tótpróna 


4r)°5ò' 
46°55' 
46°  15' 
45°ô8' 
45°;«' 
47°  8' 
47°14' 
48°30' 
49°  1' 
47°10' 
45°53' 
48°45' 
4ü°17' 
45°39' 
-16°38' 
45°  17' 
48°55' 


40°20' 
4r52' 
40°  — 
41°33' 
37°27' 
36°37' 
36°38' 
38°20' 
38°48' 
37°52' 
4Ü°19' 
36°44' 
35°50' 
38°50' 
34°57' 
38°  2' 
3ü°26' 


200 
400 
l'.)4 
380 

86 
100 
101 
179 
874 

89 
300 
450 
163 

90 
119 

77 
o05 


Tótsóvár 
Törökbecse  . 
Türjc      .     .     . 
Ujkeniencze . 
Unin  .... 
Urvol^'y  . 
Va^beszteruzc   . 
Vanyarez 
Vásárosmiske    . 
Vasboldogasszony 
Vaskő 
Velsécz  . 
Verbo 
Vercserova 
Zeykfalva 
Zombor  . 
Zsiberk  . 


48°59' 
45°3b' 
46°59' 
48°47' 
48°44' 
48°49' 
49°  7' 
47°50' 
47°12' 
46°57' 
45°20' 
48°25' 
48°37' 
4ő°20' 
45°43' 
45°4G' 
46°  — 


38°56' 
37°48' 
34°4G' 
40°  5' 
34°53' 
36°48' 
36°  7' 
37°  7' 
34°44' 
34°32' 
39°27' 
35°58' 
35°23' 

40°  r 

40°40' 
36°47' 
42°45' 


274 
81 
142 
386 
269 
728 
288 
191 
153 
152 
297 
224 
18S 
400 
255 
90 
54S 


[.  Mart.  9.  Moinas/.ecsőd. 
III.   Apr.   .").  Vaskút. 
111.     ..     12.  Uiidapest. 


1.  -<-&*  Accentor  moduláris,  (L.) 

IV.  Ajir.     1 1.  Maloiuviz. 
IV.  Mart.  28.  Türkös. 


V.  Apr. 
V.     „ 


14.  Tátraliáza. 
4.  Lőcse. 


Acrocephaliis  ariindinaceiis,  (L.). 


.Vpr. 

19. 

Rcpás  puszta. 

.Apr. 

15. 

Rudolfsgiiád. 

V 

20. 

Pécs. 

Ili. 

Mai. 

12. 

Antalfalva. 

Mart 

Sl. 

Bniatoiífiired 

Apr. 

30 

Bélivé. 

Mai. 

7 . 

Tihany. 

., 

24. 

Bácsordas. 

Apr. 

20. 

Moliiaszecsőd. 

.. 

12. 

Overbász. 

25, 

Zalagój;ánfa. 

.. 

22. 

Vaskiít. 

II. 

rr 

28. 

ilegyercs. 

23. 

Makó. 

III. 

Apr. 

15. 

TiMiiesktibin. 

ili. 

„ 

24. 

Kisliarta. 

III. 

Mai. 

•) 

Btitykovácz. 

111. 

13. 

»Szegvár. 

Mai. 

VL 

Tenkc. 

A])r. 

25. 

Ditiiiyés. 

28. 

Szig-ctcsép 

24. 

Budapest. 

24. 

Tura. 

IV. 

16. 

Tövis. 

ÍV. 

., 

25. 

Nagyenyed 

V. 

Mai. 

14. 

Sajókaza. 

V. 

10. 

Ta  vani  a. 

3.  * — >■  Acrocephalus  palustris,  (Bpichst. 
I.  Apr.    22.  Mülnaszecsöd. 


lil.  Apr.    22.  Overbász. 
111.     „       18.  Budai)cst. 


Acroccpliaius  streperus,  (Vikii,i,.). 


!     111.  Apr.    2(i.  Tura. 


IV.  Mai.    20.  Türkös. 


•->'' 


5.  ■< — >■  Acroccplialus  strcperiis  liorticoliis,  (Naum.). 
111.  Mai.      4.  Overbiisz. 


6. 


Alaiidii  arborea,  L; 


II.  Mart.  12.  Alsóköröskóiiy. 
III.      ,         5.  Királyli;il<)iii. 
III.      „         6.  Izsák. 

III.     .,  13.  Ungvár. 
ÍV.     ,        3.  Maloniviz. 


IV.  Mart.    7.  Türkös. 
TV.      „       10.  Nagyciiycd. 

V.  Febr.  19.  Garainszollös. 

V.  Mart.    3.  Kékkő. 


V.  Mart.  30.  Gyertyánliget. 
V.  9.  Zólyiiiu. 

V.      ..         .").  Tavarna. 
v.      ,         ().  Tátraháza. 


7.  *^^  Alauda  arveiisis,  L. 

T 

Mart. 

10. 

Zse.driu/. 

Mart. 

4. 

1. 

Kőszeg. 

Febr. 

25. 

Öopronujlak. 

Fobr. 

11. 

Csurgó. 

Febr. 

19. 

Felsőberkifalu. 

Mart. 

2. 

Öoproiikertes 

Marl. 

27. 

SomDiiszohh 

Mart. 

9. 

Borsmonostdr. 

Ax)r. 

12. 

Kismarton. 

n 

5. 

Nagyatád. 

Febr. 

21. 

Körmend. 

Febr. 

20. 

Cziiifalva. 

16. 

Rinyaszentkirály . 

u 

26. 

Sorok. 

24. 

Szentmargit- 

15. 

Lábod 

., 

27. 

Szoníbathely. 

bánya. 

Febr. 

20. 

Viszlú. 

Apr. 

1. 

Locsmáiiil. 

Mart. 

21. 

Fcrtöfehéreyy- 

., 

25. 

Kaposvár. 

Mart. 

4. 

Németszecsőd. 

háza. 

23. 

Répás  puszta. 

Febr. 

17. 

Molnaszecsüd. 

Febr. 

1. 

Malomháza. 

Man. 

10. 

Pécs. 

„ 

12. 

Egyházashollós. 

„ 

23. 

Nagyczenk. 

12. 

SzentgoUhánl . 

Mait. 

11. 

Csepreg 

»Ï 

25. 

Feketeváros. 

Febr. 

IC). 

Szőc'ze 

Febr. 

21. 

Vasvar. 

Mart. 

6. 

Jánosháza erdész 

15 

28. 

Vasnádasd. 

.Marl. 

25. 

Heijyhdtf/i/crlt/á- 

lak. 

Mart. 

7. 

Nova. 

ÌIOS. 

Febr. 

29. 

Ravazd. 

if 

Milej. 

„ 

10. 

Nyögér. 

Mart. 

4. 

Császár. 

„ 

5. 

Vasboldogasszony. 

Febr. 

26. 

Káld. 

Febr. 

24. 

Bókod. 

3. 

Pölöske. 

3Iarl. 

U. 

Zalacrd'Jd. 

Mart. 

3. 

Tata. 

Fel)r. 

19. 

Nagykapornak. 

Febr. 

15. 

Jánosháza. 

M 

2. 

Szomód. 

,, 

27. 

Tiirje. 

r, 

20. 

Zalagógánfa. 

Febr. 

27. 

Tarján. 

') 

4. 

Vörs. 

Mart. 

3. 

Kemenesszent- 

„ 

20. 

Héregh. 

„ 

29. 

Kéthely 

péter. 

n 

26. 

Gyerniely. 

„ 

26. 

Balatoiiujlak. 

„ 

3. 

Várkesző. 

« 

26. 

Perbál. 

Mart. 

8. 

Balatonfilred. 

Febr 

27. 

Padrag. 

Mart. 

5 

Telki 

Febr. 

28. 

Igal. 

Mart. 

1. 

Gicz. 

.. 

5. 

Langerlrieb 

■n 

29. 

Tab. 

Febr. 

28.  Bakonyszentlászló. 

Febr. 

25. 

Pilismaróth. 

,j 

25. 

Nénietujvár. 

3Iart. 

12. 

Kcthely. 

Mart, 

9. 

Pilisszentkereszt 

Mart. 

4. 

Csém. 

Apr. 

1. 

Síikor  ó. 

.^ 

/';. 

Budakcsz- 

3. 

Rohoiicz. 

Mart 

7. 

Törökbálint. 

/.'). 

Szép  Jiihdszné. 

27. 

Foriiőajiríti. 

13. 

Nagymarton. 

„ 

7. 

Visegrád. 

Ffiir. 

8. 

Kősz('g(loros/.l(). 

Apr. 

7. 

Szarvkö. 

)í 

28. 

Pilisszontlászló. 

JI. 


Mart. 


5. 

Iván. 

Febr. 

2(;. 

Bogyoszló. 

3. 

Bání'.ilu. 

Marl. 

3. 

Csorna. 

17. 

Bardtfcdu. 

» 

20. 

Lipót. 

SO. 

Hiniód. 

Febr. 

29. 

Komfirdiii. 

28. 

Hörej. 

.'î 

13. 

Kiirth 

Mart.        3.  Ipolyszalka. 

15.  Xayysenkvicz. 

24.  Garamkissalló. 

„  4.  Morvaszentjános. 


111. 


23 


Febr. 

8.  Teuieskuljiii. 

Mart. 

4.  Várszeg. 

Mart. 

6.  Budapest. 

Mart. 

4.  Alsókabol. 

» 

5.  Vaskút 

Fcbr. 

20-  Aszód. 

Febr. 

22.  Dunanárdoiiy. 

Febr. 

19.  Jánoshalma. 

» 

12.  Tura. 

V 

16.  Riidolfsgiiíuí. 

,, 

27.  Kiskihilialas. 

Mart. 

10  Hajdúböször- 

Mart. 

17.   Toroniálerzséhet 

,, 

29.  Királyhaloin. 

mény. 

lak. 

n 

23.  Szeged. 

'» 

2.  Debreczen. 

20.  Xngi/liecskcreli. 

,, 

23.  Makó. 

Febr. 

24  Újtelek. 

Vi'Ui: 

S.  Anialfalva. 

Mart. 

6.  Bezdini  zárda. 

„ 

26.  Nyíregyháza. 

Mart. 

4.  Tütiijfahi. 

Febr. 

19  Pécska. 

23.  Ófehértó. 

'Í 

22.  Drávaszentmár 

„ 

29-  Dunapataj. 

Mart. 

1.  Szatmár  Sárerdö 

ton. 

26.  Kisharta. 

Febr. 

28.  Szatmár  Nagy- 

yy 

12.  Lakócsa. 

Mart. 

6.  Kalocsa 

mocsárerdő 

Febr. 

14.  Baranyasellyo. 

Febr 

22.  Szabadszállás. 

Mart. 

14.  Szinyérráralja. 

Mart. 

2li.  Oszró 

.. 

24.  Izsák 

Febr. 

28.  Sárospatak. 

»Í 

6.  Páprácl. 

25.  Gádoros. 

Mart. 

3.  Sátoraljanjhely. 

'J 

16.  He()ij  szent  m  ár- 

Mart. 

29.  PoUjárdi. 

'í 

4.  Tiszakarád. 

tón. 

Febr. 

25.  Székesfejérvár. 

>í 

5.  Nagyhalász. 

yt 

5.  Sikkis. 

Mart. 

1.  Dinnyés. 

Febr. 

27.  Kemecse. 

V 

4.  Mohács. 

., 

16.  Jakahszállás. 

Mart, 

2.  Pálföldc. 

F.'br. 

26.  liácsdrdas. 

Febr. 

12.  Ráezkeve 

,., 

4.  Leányvár. 

21.  Ó  verba  sz. 

„ 

12.  Szigetcsép. 

„ 

6.  Mándok. 

Ï) 

20.  Csantavér. 

,. 

13.  Bugyi. 

r 

6.  Beregszász. 

Mart. 

6.  Mohol. 

„ 

26.  Sári. 

Febr. 

15.  Nagybereg. 

Febr. 

28.  Vadászerdo. 

„ 

24  Peszér. 

Mart. 

1.  Lazony 

Mart. 

4.  Mosiiic/.a. 

Mart. 

3.  Söregpuszta. 

^ 

1.  Mocsár. 

Febr. 

26.  Bruckenaii 

Febr. 

26.  Abony. 

•) 

3.  Lasztomér. 

Mar!. 

14.  Jerszeg. 

16.  Mezőtúr. 

') 

15.  Zúgó. 

'1 

20.  Kepéd. 

Mart. 

12.  Karczag. 

„ 

3.  Ungvár 

„ 

4.  Balille/. 

Febr. 

16.  .lászalattyán. 

11 

14.  Ungdarócz. 

») 

8.  llároiid'a. 

„ 

29.  Szerep 

,, 

6.  Radváncz. 

Febr. 

22.  Dmiaszckcső. 

Mart. 

20.  Naijijvárud. 

V 

4.  Unghosszúmező. 

Mart. 

8.  Doroinlás 

IV. 


Mart. 

1.  Osopot 

Mart.  11^.  h'issznrdid: 

Mart. 

5.  Sztregonya. 

Febr 

27.  Eibenthal. 

„ 

10.  Hulíovecz. 

„ 

1.  Gothátya. 

Mart. 

4.  Plavisevicza. 

.. 

12.  Ilaiizest. 

6.  Réa. 

n 

6.  Dubova. 

.. 

9.  Furdia. 

„ 

8.  Déva. 

JÏ 

12.  Ogradina. 

') 

14.  Németgladiia 

n 

5.  Bozes. 

» 

12.  Weidenthal, 

i;{.  Draxinest. 

Febr. 

28.  .\lsóvárosviz 

j 

12.  Temesszlatina. 

,, 

2.  Szín ty est. 

Mart.  17.  Scheshely. 

» 

15.  Vercserova. 

•Î 

8-  Marzsina. 

Apr. 

25.  Dús. 

Febr. 

28.  Mahímviz. 

Apr. 

4.  ffross. 

Mart. 

20.  Szelistye. 

29.  Királyfalva. 

Mart. 

15.  Lnnkány. 

„ 

6.  Viirpód, 

,^ 

28.  Vermes. 

Febr. 

25.  Bulza. 

„ 

6.  S/akadát. 

» 

22.  Aga. 

Mart. 

'..0.  Honiosdia. 

6.  lliiJcziiKÏny. 

Mart. 

7.  Laliasincz 

7.  Tissza. 

'í 

4.  Felsöponiinbák 

Febr. 

28.  Tápia. 

„ 

3.  Lunkahirga. 

„ 

6.  Ujegyház. 

Apr. 

2.  Kládova. 

ÎÎ 

5.  Hunyaddobra. 

í> 

4.  Szeráta. 

24 


Mart.  27.  Strczakcrczisora. 

Marl.-Jl.  I'nnl. 

Mart. 

3.  Gyergyóujfalu 

9.  Felsöárpás. 

..       6.  Váldhid. 

10-  Kilyénfalva. 

Febr.  21.  Alsóárpás. 

„     23.  Keresd. 

Febr. 

25  Gyergyószentniiklós 

Mart.    3.  Felsőucsa. 

2.  Segesvár. 

Mart. 

5.  Gycrgyótölgyes. 

Febr.  29.  Drágiis. 

15.  ApoUI. 

V 

21.  Szüágycseh. 

Mart.  11.  Desáiiy. 

4.  Szászké/>d. 

r. 

6.  Zsibó. 

3.  Vajdarécse. 

5.  Szászkercsztúr. 

*. 

15.  Gyökeres. 

14.  Zernest. 

8.  Szék(4\iiil várhely. 

1 

11.  Zálha. 

.,      10.  Holbák. 

8.  Zetelaka. 

•) 

21.  Nayyilonda. 

'JH.  Barczarozímijá. 

14.  HonioródalniMs. 

» 

5.  Désakna. 

.,     2H.  Krízha. 

..     10.  Málnás. 

., 

3.  Dés. 

6.  Töniösi  szoros. 

„        1.  Karalnavolál. 

., 

6.  Gáncs. 

„     18.  Arapatak. 

„       2.  Torja. 

- 

5.  Betlen. 

1.  Tiirkös. 

1.  Kézdikővár. 

„ 

21.  Hurinn. 

1.  Osánczi  szoros. 

1.  Leinhénv. 

„ 

2.  Szépnyir. 

5.  Ilj^efalva. 

3.  Berecz. 

*) 

4.  Besenyő 

..       4,  Zalán. 

„     2.').  Korbest. 

M 

18.  Kagydenieter. 

2.  Gidofalva. 

4.  Preguz. 

Febr. 

27.  Besztercze. 

,      15.  Bodzái  szoros. 

1.  Biílz. 

Mart.17.Jad. 

3.  Maksa. 

..       9.  Béles. 

., 

2  Nagysajó. 

2.  Dalnok. 

5-  Magyargorbó. 

.. 

4.  Roniánbudak. 

,     28.  Nyí'H. 

1.  Kolozsvár. 

■J 

5.  Kisilva. 

6.  Zágon. 

4.  Torda. 

Febr. 

28.  Szenijózsef. 

2.  Csdola. 

3  Szászzsonibor 

Mart. 

2.  Dombhát. 

Febr.  26.  Lippa. 

„     l'.i)'.  Dipi<e. 

jy 

3.  Les. 

23.  Sistarovecz. 

•   ..      18.  Fcliércr/yház. 

V 

3  Magura. 

.,     27.  Mészdorgos. 

3.  Szászakna. 

1 5.  Nagyilva. 

..     26.  Petirs. 

,,       5.  Szászpéntek. 

14.  Tihncza. 

.,     25.  Dorgos. 

7.  Kissajó. 

10.  N'aleamare. 

.,     24.  Zabálcz. 

„     18.  Dcclrád. 

1.  Lajosbánya. 

Mart.  14.  Berzova. 

5.  Bátos 

19  Szaploncza. 

1.  Liilasiiicz. 

11.  Disznnjó. 

?) 

5  Taraczköz. 

„     16.  Buttyin. 

3.  Mocsár. 

6.  Máramarossziget. 

Febr.  28.  Borossebes. 

/.''.  fTnr(]ónyhi)dí(k. 

4.  .Aknasugatag. 

Mart.  18.  Lupest. 

„        8   Nyárádrenieti'. 

Febr 

4.  Farkasrév. 

2.  Acsuva. 

..     HÜ.  friinjényiireycsiir. 

Mart. 

ö.  Nagybocskó. 

Apr.       1.  Dealii-Mare. 

16.  Várniező. 

t» 

29.  Rónaszék. 

Mart.    4.  Zalatna. 

2.  Parajd. 

10.  Barczánfalva. 

..      10.  Metesd. 

9.  llyésmezó. 

13.  Jód. 

Febr.  21.  Nngyenyed. 

6.  Varság. 

14.  Rozália. 

Mart .  31 .  Magyarba  (jó . 

..     81.  Maroshédz. 

„ 

5.  Izaszacsal. 

10.  Bethlenszcntiniklós. 

2.  Gyergyóalfalu. 

.. 

13   Fclsővisó. 

6.  ALsóbajom. 

11).  Gycryyódilrő. 

20.  Havasmező. 

11.  Harangláb. 

Mart. 23.  Börzsöny 
26.  Szokolya 
„       4.  Nagymaros. 
Febr  25.  Máriaiiosztra. 


Febr.    S.  Diósjcnü. 
Mart.     6.  Isaszeg. 
Febr.  24-  Babát. 
Mart.     2.  Megverke. 


Mart.     2.  Ecskcnd 
,.     12.  Nagy  völgy. 

8.  Erdőkürt. 
,        1    Valkó. 


25 


Marl. 

2    Hiiilmiy 

Mart. 

10.  Ziiiiiv/iralja. 

Mart. 

IO.  Kisberezna. 

„ 

4.  Teriies. 

^ 

11.  8askőszékely. 

., 

26.  Perecsenij. 

t 

7.  Felsőtliós. 

1» 

7.  ZólyoQikecské.s. 

„ 

21.  Bercsényifalva. 

.. 

±  Nyitra. 

„ 

20.  Garamberzencze. 

« 

23.  Sóslak. 

Febr. 

20.  Ghymes. 

„ 

3.  Dobó 

n 

28.  Csontos. 

Mart. 

(').  GarainrudiK). 

18.  1 'obrnvdralja 

., 

15.  Turjavágás. 

„ 

26.  Garumri'v. 

14.  Kovács  faira . 

25.  Ökörmező 

« 

16,  Bakabányu. 

« 

17.  Olmány falva. 

„ 

15.  lllava. 

2.  Zsariiócza 

Febr. 

23.  Zólyoni. 

ü.  Pnehó. 

„ 

28.  Mm/aslak. 

Mart. 

6.  Erdübádony. 

11.  Nagyljícsesc. 

„ 

24.  Oyekés. 

„ 

3.  Dübrókirál\i 

8.  Zsolna. 

„ 

10.  Selineczbáiiya. 

8.  Szelese 

24.  Kisuczanjhely. 

., 

2.  Ipolyság. 

1 1.  Garamsálfal  va. 

7.  Valcsa. 

„ 

í).  Tòjtatak. 

f)  Zülyonilipcse. 

.. 

12.  Párnicza. 

. 

1.  Hont. 

^ 

11.  Libetbáuya. 

- 

9.  Csernova. 

., 

2S.  Koi  jKina. 

22.  Kiszla. 

Fel)r 

24.  Revisnye. 

*» 

4.  Magasiiiajtény. 

.. 

18.  Bikkalrölfiij 

Mart 

8.  N'lkolinecz. 

Fel)r. 

27.  Apafalva. 

„ 

1  1.  Garam  poteri. 

„ 

13.  Hrabovó. 

Mart. 

3.  Kékkő. 

ÎÎ 

oO.  ,[lsósza.Iia(ii. 

3  Feliérpatak. 

6   Gács. 

12.  Rezsőpart 

,, 

27.  Ludrovó. 

Febr 

22.  Losonc-/,. 

.j 

14.  Felsőszabadi. 

28.  Lokcza. 

., 

27.  Salgótarján. 

„ 

19.  Sebesér. 

„ 

18.  Szlanieza. 

Mart. 

1.  Rinias/.oinljat. 

,, 

12.  Breznóbánya. 

Febr 

27.  Zubrothova. 

., 

1.  Feled. 

„ 

21.  liene.ihd:a. 

Mart 

17.  Bjelipotok 

» 

6.  Fétervásár 

,, 

19.  Gaspard. 

Febr 

24.  Bobró. 

Febr 

26.  Sajókaza. 

„ 

28.  Vaczok. 

Mart 

19.  Tiirdos-íin. 

Mart. 

H.  Diósgyőr. 

■>í 

15.  Teplicska. 

•• 

13.  Trsztena. 

Febr 

24.  Sajóltábony. 

M 

3.  Uj vásár. 

20.  Zuberecz. 

Mart. 

0.  Erdőbcnye 

^ 

19.  Róna. 

„ 

8.  Jablonka. 

^ 

12.  EriUhorráti- 

.. 

17.  8.zm. 

•• 

20.  Oravicza  puszta. 

» 

l:l  Visk. 

') 

12.  Stósz. 

., 

1 1.  llladovka. 

II 

14.  Bustyaháza 

fí 

7.  Felsőineczenzcf. 

„ 

20.  Özvarin. 

^ 

30.  Kövediffet. 

^ 

8.  Soiiiodi 

18.  Viehüdna. 

7.  Técsö. 

,, 

4.  Szepsi. 

„ 

20.  Koleszárki. 

»I 

24.  Erzsébetliiiet 

6.  Öacza. 

M 

14.  Alsóerdöfalu. 

n 

18.  Pozsárova. 

Fclu- 

.  2(5.  Kavoe/.a. 

II 

6.  Felsőerdő  falu. 

.. 

17.  Kőrösmező 

Mart 

6.  Kassa. 

19.  Szepesófalu. 

n 

2.  Unin. 

^ 

13    1  óísófár. 

„ 

10.  Tátraháza. 

„ 

10.  Ótiira. 

11 

2.  Delni'kakasfalva. 

.. 

12.  Szepesbéla. 

. 

2.  Verbo. 

» 

/<S.  Ki'c.zerpeklén. 

11.  Leibiez. 

.. 

2.  Felsőbotttalii 

. 

20.  Kec.zerlípórz. 

.. 

2.  Lőcse. 

» 

10.  Trencsén. 

^, 

25    Vörösváfjás. 

., 

7.  özepesváralja 

„ 

4.  Bán. 

„ 

18.  Rankfüred. 

., 

6.  Szentmihályfalva 

., 

4.  Xevidzin. 

„ 

12.  Nagyazar. 

7.  Eperjes 

„ 

ló.  Bród 

ÎÎ 

()   Varannó. 

. 

4.  Zboró. 

IÏ 

11.  Felsőliáinor. 

^ 

4.  Ta  várna. 

,. 

3.  Lipnik. 

M 

2.  Geletnek. 

•7 

4.  Nagvláz. 

1 

16.  Felsövizköz. 

I    Febr.  2-").  Kőszeg. 
1.       „     27.  Miilnaszecsőd. 
Aquila  XV'I. 


8.  *^*  Alias  hoschas,  L 

1.  Febr.  17.  Zalagőgánfa. 
II.       „      13.  Bánfalu 


III    Febr.     9.  l'jvidék. 

III        ,      17.  Rudolfsguád. 


26 


III.  Febr.  L'I.  Overbász. 
III.      „       5.  Mohol. 


III.  Febr.  25.  Mezőtúr. 
III.      „     27.  Székelyhíd. 


IV.  Mart.     1.  Vargyas. 
V.       „     22.  Zólyom. 


I.  Febr.  26.  Zala-ógánfa 
li.  Mart.  14.  Háiitalu. 

111.  Febr.  14.  Tenieskiibiu. 

III.  Mart.     1.  Újvidék. 


9. 


Anas  crecca,  L 


III.  Febr.  19.  Rudolfsgnád. 
111.       „     28.  (■)verbász. 
III.       ,. 
111.       „ 


5.  Mohol. 
11.  Bugyi. 


.11.  Mart.  II.  Tura. 
iV.      „     28.  Maloiuviz 
V.  Apr.  20.  Helpa. 


1.  Apr.  11.  Kőszeg. 

Csapat.  —  Flug.  ^  N. 
I.  Mart.  16.  Zalagógáiifa. 


10. 


Anas  [»enelopc,  L. 


II.  Mart.    3.  Báiifalu. 
III.  Febr.  26.  Rudolfsgnád. 
III.  Mart.     5.  Bugyi. 


Ill  Fel)r.  28  Budapest. 
Ill       .,      29.  Tura. 


1.  Mart.  10.  Kőszeg. 
I  Fein-.  29.  Zalagógánfa. 
II.     „      13  Bánfalu. 


11. 


Anas  qHer(|ueduIa,  L. 


111.  M:irt.  IG  Teineskubiii. 
III.     „       14.  Overbász. 
III.     „        8  Tura 


IV.  Apr.    II.  Türk  öS. 
IV.  Febr.  18.  Berzova. 


I.  Febr.  26.  Z;ilagőgáufa. 
H.  Apr.    11.  Bánfalu. 


12. 


-Vnas  streperà,  L. 


III.  Febr.  14.  Duiiacséb. 
III.  Mart.    4.  Overbász. 


IV.  Febr.  20  Ber/.ova. 


13.  ■<-'^  Anser  albîfrons,  (Scoi.). 
Ill    Mai.   1.  Hortobágy.  Me«'  sok  ezer.  —  Noch  viele  Tausende. 


I.  Febr.    3.  Vors. 
II.      „       20.  Bánfalu. 
111.     „       16-  Temeskubiii. 
HI.  Mart.     1.  Újvidék. 


14. 


Anser  anser,  (L.). 


III.  Febr.  23.  Rudolfsgnád. 
IH.     „       22.  Izsák. 
III.     ,.      26.  Székelyhíd. 
HI.  Mart.  11.  Ungvár. 


V.  Mart.  10.  Sajőkaza. 
V.     ..      23.  Helpa    ►  SK. 
V.     „      23.  Zuberecz   ►  E. 


15. 


Anser  fabalis.  Lath. 


I.  .Ian.     16.  Kőszeg. 

I.  Mart.  28.  Zalagógánfa. 

Utolsók.  — Die  Letzten 
H.  Mart.  31.  Megyercs. 

Utolsók.  —  Die  Letzten. 
II.  Febr.  15.  Alsóköröskény. 


III.  Mart.  27.  Temeskubiu. 

Utolsók.  —  Die  LtUzteii. 
III.  Febr.  18.  Rudolfsgnád. 
HI.  Jan.      7.  Overbász. 

Csapal.-— Flug. ->SW. 


III.  Mart.  20.  Izsák.  —  Utol- 
sók. —  Die  Letzten. 

IH.  Mart.  23—27.  Tura. 

Igen   sok   átvonuló.   — 
Sehr  viel   Durehzügler. 


27 


I.  I\lart.  3.  Molnaszecsöd. 


Ki.  <— *  Antliiis  t'!ini}H'sfi-is,  (L.) 
j      II.  Apr.    17.  Megyercs.  [     III.  .Vpr.      8.  Izsák. 


17-  ■•-'^   .Viitliiis  ccrviiius,  (P.\LL.). 
IIT.  Mai.     14.  Hugyi. 


[.Mart.  1-2.— Apr.  IS. Kőszeg. 
II.  .Apr.    20.  Megyercs. 
III.  Febr.  14.  Tciiieskubin. 


18.  -^^  Aiillms  pratensis,  (L). 

III.  Jan.  28.,  Mart.  1.,  Marl. 

17—23.  Óverhász.  I 

III.  Apr.      4.  Törökbecse.  ' 


III.  Mart.  17-  Sárospatak. 
V.  Apr.      7.  Zólyom. 
V.     .,       12.  Lőcse. 


III.  Febr.  28-  Szigetcsép. 

IV.  Apr     IS.  .Malmnviz. 


19.  GO  Antlms  spipoletta,  (L.). 

IV.  Mart.     1.  Ttirkös.  \'   .Vpr.    18.  Ziiberecz. 


20 


I.  A|ir.  11.  Répáspuszta. 

1.     „  IG  Kőszeg. 

I.     :,  24.  .Molnaszecsöd. 

II.     ,,  1;J.  Megyercs. 

m.     „  10  Óvcrbász. 


Antlius  tnvialis,  (L.) 


III.  Apr.      2   Vaskiit. 

III.     .,       10.  Izsák. 

III.  .Mart.  31-  Nagyvárad. 

III.  A])r.    14.  Ungvár. 

IV.  Mart.  25.  Maloniviz. 


l\.  Apr.     1  1    Tiirkös. 
V.  Man.  10.  Tavarna. 
V.  Mai.      Ü.  Zubcrccz. 
V.  Apr.    14.  Tátrailáza. 
V.     ..       14.  Lőcse. 


III.  Mart.  12.  Csantavér. 

IV.  Apr.      !)  Maloniviz. 


Aquila  maculata,  0.\i. 


I\'.  Mart.  25.  Nagyeiiyed. 


\'    .\pr.       Í.  Tatraháza. 


22.  ■<-*^  AiTliilmt»'«  lagopiis,  (Brìns). 


I. Mart.  21 .  Kőszeg.-  Utolsó. 

Letzter. 
I.  Mart.  31.  Zalagógáiifa. 
Utolsó.  —   Letzter. 
III.  Jan.  1.,  29.,  Febr.  8. 
Tenieskubin. 


III.  Mart.  29.  Overbász. 

Utolsó.  —  Letzter. 
Ill   Jan.    20.  Makó. 
III.  Mart.    2.  Felgyô. 
III.     .,      25.  Sárospatak. 

Utolsó.  —  Letzter. 


\'.  Mart.  27.  Tavarna. 

Utolsó.  —  Let/.ti'r. 
V.  Mart.  21.  Tátraha/.a. 

Utolsó.  —  Letzter. 
V.  Mart.  13.  Tátraháza,  4 

NW. 


I.  Mart.  19.  Hcpáspiiszta, 

-  N. 
I.  Febr.  25.  Vors. 


23. 


Ai'dea  alba,  L 


II.  Mart.  24.  Hánfalii. 
II.  .\pr.    17.  Megyercs. 


Ill    .\pr.    12.  Doroinlás. 
III.  S.  Vársze-. 


2H 


24.  < — >■  Anica  ciiiercii,  L. 


Kehr. 

\-2 

(Febr. 24  f.)(_'surgó. 

Mart. 

19. 

Tihany. 

(iH'l)l 

.  Í). 

f.)  Szentgotthárd. 

Apr. 

4. 

Csém. 

Mai. 

5. 

Ssöcze. 

1) 

10. 

Köszegdoroszló 

Apr. 

-) 

Daraboshegy. 

Mart. 

28. 

Felsőberkifalu. 

(') 

Vasn adasd. 

H 

23. 

Körmend 

ll' 

Milej. 

Apr. 

9. 

Sorok. 

Mart. 

10. 

VasboM()i;ass/,()iiy. 

22 

Ni'metszecsöd 

n 

24 

Nagykapornak 

Mart. 

9. 

Moliiaszecsőd. 

Febr. 

24. 

Vors. 

.. 

22. 

Egyházashollós 

Jllai. 

J. 

ßalaiüiisscntijyörijy 

26. 

Csepreg. 

Apr. 

20. 

ßalatonujlak. 

Mart.  1!).  Vasvár. 

.     ;n.  ilegyhátgyertyános 
Febr.    4.  Nyögcr. 

„     24.  Káld. 
Mart.     ',].  Zalagógánfa. 

3.  Kemenesszentpcter 
„     23.  Várkeszö. 
lü.  Sukoró. 
7.  Nagyczenk. 
Apr.    1Ò.  Füketeváros. 


II. 


Fel)r   22.  Bánfáin 


]\lart    1 1 .  Csorna. 

Febr.  It)  (Mart.  5  f.)  Lipót. 


Felír.  12.  Patkányospuszta. 


III. 


Mart. 


Ajir. 
Mart. 


Febr 
Mart. 


Feijr. 
Mart. 


12. 

9. 
26, 

4. 

IO 

5. 

28. 
25. 
24. 
13. 
14. 
12. 

1. 
21. 
22. 
25. 
12. 

8. 

6. 
27. 
31. 
21. 


Pancsova. 
Teinesknbin. 

Teniessziget 
Bntykovácz 
Palánka. 
l^jvitlék. 
.  (Mart.  28.  f.)  Als,) 
kabol. 
Felsökabol 
Duiiagárdony. 
Rndolfsgnád 
Torontálerzscbetlak 
Nagybecskerek. 
Oppova. 
Antalfalva. 
(Mart.  25.  f.)Tógyer. 
Tótnjfaln. 
Drávas/AMitiiKirton. 
Lakócsa. 
Baranyasellye. 
Oszró. 

(Mar.in.  f.)Páprád. 
Hegyszenttnárion. 
Siklós. 


(Apr  12. 
(Mart.  11. 
Mart.  26. 
Apr.  25. 
.Mart.    6. 

„     19. 

„     15. 

.,     25. 

..  4. 
6. 

..     13. 

„     15. 

„  6. 
Febr.  26. 
Mart.    7. 

.,  15 
25. 
17. 

„  20. 
Febr.  25. 
Mart   10. 


Apr. 
Mart. 


f.)  Villány. 

f.)  Mohács. 

Béllye 

{Apr.  30.  f.)  Be.zdán. 

Bácsordas. 

Overbász. 

Törökbecse. 

Moliol. 

Vadászerdő. 

(Mart.  12  f.)  Mos- 

nicza. 

Brnckcnan. 

Jerszeg. 

Dnnaszekcső. 

(Mart.  1 1.  f.)  Hátlo 

Doroinlás 

Várszeg. 

Királyhfilom. 

S.íege(l 

Hódmezővásárhely. 

Makó,  60^  NE. 

(Mart.l6.f.)Bezdini 

zárda. 


Mart. 


Apr. 

r. 

Mart. 
Apr. 

» 
Mai. 
.Vpr. 
Mart. 
Apr. 


Mart. 


Apr. 


Mart. 
Axir. 


21.  Pccska. 
7.  Arad. 

20.  Borosjenő. 

4.  Kalocsa. 

5.  Szabadszállás. 
10.  Izsák. 

21.  Bckcsgyula. 
5  Tenke. 

1.  Szigetbecse. 

1.  Ráczkeve 
23.  (Apr.  22.  f.j  8ári. 
20.  Söregpuszta. 

3.  Mezői iir. 

4.  Székelyhíd. 
29.  Kisbag. 

5.  Tnra. 
19.  Újtelek. 

9.  Szatniár  .Sárerdő. 
19.  Szatmár  Nagy- 
mocsárerdő. 

5.  Nagyhalász. 
19.  Kemecse. 
17.  Mándoh 


Apr.       7.  Plavisevicza. 
„     21.  Jeselnicza. 


IV. 

Mart.  20.  Aga. 
„     27.  Tápia. 


.\\)Y.     1 1.  S/.inlyest. 
Vart.  18.  Déva. 


29 


Apr. 

11.  Alsóvárosvíz. 

Mai. 

Ví.  Magyarhodza. 

(Apr. 

10.  f.)  Gycrgyúreniete 

JÌlai. 

6.  Algyógy. 

Apr. 

8.  Sistarovecz. 

Mart. 

26.  Gyergyóalfalu. 

Apr. 

1.  Sebeshely. 

n 

13.  Dorgos. 

(Apr. 

10.  f  )  Gyergyóditró. 

Mart. 

20.  Porcsesd. 

Mart. 

28.  Berzova. 

Apr. 

10.  Gyergyoborszék. 

n 

19.  Alsósebes. 

„ 

28.  Zalatna. 

Mai. 

11.  Szilágy  cseh. 

„ 

23.  Felek. 

(Apr. 

8.  f.)  Gyulafehérvár. 

Mart. 

29.  Zsibó. 

„ 

14.  Szakadat. 

Mart. 

31.  (Apr.  8.  f.)  Tövis. 

., 

25.  [Apr.  25.  f.) 

Apr. 

8.  Alsüárpás. 

Apr. 

8.  Mihálczfalva. 

Gyökeres. 

Mart. 

,m  Alsóvist. 

Mart. 

31.  Nagylak. 

J, 

16.  Désakna. 

Apr. 

/'?.  Fclsörist. 

Apr. 

16.  Bethlenszentiiiiklós. 

„ 

30.  Dés. 

(Mart 

■  14-  f.)  Felsöszoiiibat- 

Mart. 

15.  (Mart.  30.  f)  Alsó- 

Apr. 

20.  Oáncs. 

falva. 

bajom. 

•>J 

9.  Betlen. 

Apr. 

22.  Desány. 

n 

2.  Segesvár. 

Mart. 

21.  Besenyő. 

•1 

14.  Tajdaréese. 

Apr. 

n.  Ápold. 

») 

30.  Jád. 

,_ 

18.  Sarkaicza. 

., 

15  Szászkézd. 

Apr. 

2.  Szaploncza. 

(Apr. 

12.  f.)  Felsôveiiicze. 

„ 

28.  Zetelaka. 

Mart. 

25.  Taraczköz. 

{Apr. 

28.  /'.)  Alsókomána. 

13.  Vargyas. 

,. 

18.  Hosszúniező. 

Mart. 

27.  Bölön. 

» 

7   Csikszentkirály. 

18.  Máraniarossziget. 

» 

22.  Nagyajta. 

Mart. 

15.  Karatnavolál. 

19.  Far  kasrév. 

Mai. 

1.  Arapatak. 

Apr. 

17.  Szárazpatak. 

,. 

5.  Nagybocskü. 

Apr. 

10.  Ilyetalva. 

r> 

15.  Leinhéuy. 

Apr. 

8.  Róiiaszék. 

„ 

23.  Sepsiszentkirdly . 

Mart. 

27.  Korbest. 

Mart. 

6.  Barczánfalva. 

5.  Gidófalva. 

Apr. 

9.  Dipse. 

„ 

28.  Rozália. 

12.  Maksa. 

» 

7.  Bátos 

{Mai 

1.  f.)  Petrova. 

Mart. 

7.  Üáluük. 

Mart. 

30.  Parajd. 

V. 


AjïT. 

17 

Verőcze. 

Mart. 

14.  Nyéresháza. 

T) 

7 

Babát. 

„ 

28.  Alsóapsa. 

Mart. 

.)■_) 

Kiinaszoinbat. 

Apr. 

4.  Királymező. 

T) 

20. 

Feled. 

" 

29.  Felsöapsa. 

Apr. 

26. 

ErdöhurriUi. 

11.  (Jtura. 

lì 

3. 

Kereczke. 

Mart. 

20  Zsariióczakohó 

., 

2. 

Heriiicse. 

Mai. 

12.  Felsfdóli. 

„ 

22. 

Bustyaháza. 

Apr. 

2G.  Zólyom. 

Mart. 

27. 

Técső. 

,. 

16.  Cser])atak. 

Apr. 

1. 

Erzsébetliget. 

„ 

10.  Krainiska. 

Mnrt. 

18. 

Szentriiihály- 
körtvélyes. 

r 

2.  Hadács. 

Mart.  26-  Kisberezna. 
Apr.      5.  Sóslak. 

„       3  Turjaremete. 
Mai.   13.  Kelecsény. 
{Ajjr.  25.  f.)  Soms.9ÍcJi-forrás. 
Fi'.hr.  21.  Bohró. 
.\\n\    10  Turdossiii. 

,.     10.  Tr.sztena. 

,     25.  Lazi. 
Mart.  27.  Eperjes. 
Mai.   Ifi.  Felsővízköz. 


25.  -<-^  Ardea  garzotta,  L 

III   Mai.     7.  Temeskubin. 

III.     „     12—14.   'Temeskubin,  sok  vomii  a   Dunán  fölfelé  —  viele  zieiien  dnii.iiiaiit'wiirts. 


26. 


.Irdca   piiriMirca,  L. 


I   A])r.  4.  Itépás  puszta 
II.     „4.  Bánfalu. 


II.  Mart.  27.  Megyercs. 
III.  .Apr.      S.  Temeskubin. 


Ill   A])r.     6.  Butykovácz 
111.     r      14.  Duuagárdony. 


30 


III.  Mart.  29.  Eudolfsgiiad. 
III.      „     28.  Óverbász. 
III.      „     17.  Dinnvcs. 


III.  .Vjir.    12.  OleluTtó. 
III.      „        ().  Nagyhalász. 


III.  .\])r.      G   Kcmecse. 

IV.  „      22.  Malduiviz. 
IV.     ,       13.  Rèa. 


I.  Apr.  8.  Zalagógánfa. 


27    <-^  Ai-dca  ralloidcs,  Scop. 


III.  Apr.  15.  Temcskiibiii. 


I.  Mai.  5.  Moiuaszecsőd. 
III.     .,     1.  Tenieskubin. 


28.  -<— >  Ardotta  iiiimita,  (L.). 
III.  Ajir.  26.  Hudolfsgnád. 


III.  Apr.  2<.  Ovcrbász. 
I  I.  Mai.  10.  Tura. 


I.  Mart.  18.  Répáspuszt'. 

I.     „       13   Moiuaszecsőd. 

I.  Apr.    15.  S()priinpiiS7.t:i. 
II.  Febr.  21.  Háiifalu. 
IL  Apr.    14.  Megyercs. 


29.  -<— >-  Botaiinis  stellai'is,  (L. 

III.  Mart.  2S.  Tenieskubin. 
III.  Febr.    9.  Újvidék, 
ill.  \\ìr.     2.  Óverbász. 
I     111.     „        1.  Hódmezővásár- 
hely. 


III.  Ajir.  28.  Szabadszállás. 
III.  Mart.  19.  Bugyi. 

III.  ,     24.  Keniecse. 

IV.  ,.     17.  Déva. 
V.      „     29.  Feled. 


I.  Febr.    4.  Visegrád. 
III.     „        9.  Újvidék. 


30.  *^>  Biit(M)  hiiteo,  (L.). 

III.  Febr.  15.  Csantavér. 

IV.  Mart.     9.  Maloniviz. 
IV.  Apr.     13.  Nagyenyed. 


IV.  Mart,.  27.  Zsibó. 
V.  .\pr.     12.  Tátraháza. 


31.  "*— *  Calaiiiodus  selioenoltacinis,  (L.). 
Apr.  19.  Moiuaszecsőd.  |     II.  Mai.  4.  Megy  eres.  III.  Apr.  1 1.  Óverbász. 

32.  V  Calidris  arenaria,  iL.). 
111.  Mart.  28.  Tenieskubin. 


I.  .Ian.  5.  Kőszeg.  1 1  drli. 

(St)  ■ 

I.     „     6.  Kőszeg,   1  (   (Irb. 

(St.). 
II.  Marl.  8.  Megyercs, 

utolsók  —  die  Letzten. 


33.  <*^  Caiinaltinii  linaria,  (L.) 

III.  Febr.  9.  24,  Makó. 
III.  Mart  14  Izsák, 

utolsók  —  die  Letzten. 
III.  .lau.  6.  -Febr.  29.  Sáros- 

|)atak. 


A  tél  folyamán  ncliánv 
Wiihrcnd  des  Winter.s    Ungvár, 
einige 

V.  Apr.  22.  Tátraháza, 

utolsók   —   die  Letzten. 

V.  Febr.  8,    11,    13.    18. 
Szepesváralja. 


31 


34. 


('ai)ríiiiiilu;iis  ciiropiicns,  L. 


I.  Apr.  19.  Répáspusztii 
I.     „     25.  Pécs. 
I.     ,     10.  Kőszeg. 
I.  Mai.     ő  Molnaszecsőd. 
I      .,        1.  Vasvár 
I.  Apr.  23.  Hegyhátgyertyá- 
nos. 
I.     .,     22.  Zalagógánfa. 


A,)r. 


Morvaszeiitjúiios 


„ 

7.  Temeskubiii. 

n 

25.  Eudolfsgiiád 

^ 

11    Baranyascllye 

.j 

21.  Bácsordas. 

n 

80.  Szeged. 

n 

15.  Arad. 

ÎÏ 

12.  Nagyvárad. 

III. 

» 

8  Tura. 

III. 
IV 

Apr 

28  Debreczen. 
l(ì.  Ujiiioldova. 

IV. 

il 

10  Maloniviz. 

IV. 

Mai. 

18.  Remete. 

IV. 

Apr. 

11.  Alsáorbó. 

V. 

•f 

24.  Nagymaros 

V. 

Mai. 

9.  Puchó. 

V. 

„ 

8.  Tátra  háza. 

85.  < — >■  ('erchneis  cencliris,  (Nahm.). 

1.  Mai    4.  Molnaszecsőd. 


86.  -^-ö^  CeiTliiieis  tíniiiiiu'ulus,  (L.). 


I.  Aj)r.     4.  Viszló. 

I      ,.      If).  Felsőlövő 

I.  Mart  19.  Kőszeg. 

I.     „      28.  Molnaszecsőd. 

I.     ,,       0.  Visegrád. 

II.  Apr.      1.  Megy  eres. 
III.  Jan.   29.  Tem'eskubin. 
III.  Mart.  80.  Rudolfsgnád. 
III.  A\)v.    14.  Csantavér. 


HI.  Jan 

81.  Törökbecse. 

IV.  Mart 

26.  Malonivíz. 

III.  Apr. 

1^5.  Hcitfö. 

IV.     „ 

10.  Tápia. 

III.  Mart 

10.  Szeged. 

IV.  Febr 

20.  Déva. 

III.  Febr 

11.  Makó. 

IV.  Mart 

23.  Magyargorbó. 

III.  Apr. 

4.  Kisharta 

IV.     „ 

10.  Kolozsvár. 

III.  Mart 

27.  Pákozd. 

IV.      . 

22.  Zsibó. 

III.     .. 

28.  Szerep. 

IV.      ,, 

26.  Besztercze- 

III.      „ 

17.  Budapest. 

bánya. 

III.     „ 

17.  Tura. 

IV.  Jan. 

31.  Szepesváralja 

III.     „ 

20.  Sárospatak. 

37. 


Cerclmeis  vespertimis,  (L 


I. 

Apr.    26.  Molnaszecsőd. 

III.  Mart. 

20.  Szeged 

I. 

Mai.    12.  Zalagógánfa. 

III.  Apr. 

26.  Izsák. 

11. 

„       14.  Megyercs. 

111.  Mart. 

28.  Bugyi 

III. 

Apr.      8.  Csantavér. 

III.  Apr. 

30.  Tura. 

111. 

„      22.  Vaskút. 

III.  Mai. 

I.  Füzesabony. 

III.  Apr. 

29.  Hortobágy. 

III.  Apr.  24.  Lasztomér. 

IV.  Mart.  23.  Nagyenyed. 
IV.  Mai.      8.  Miiiálczfalva 
IV.  Mart.  31.  Nagylak. 
IV.  .\pr.      2.  Kolozsvár 


38    •< — >■  ('haradrins  alcxaiidriuus,  \. 
III.  Mart.  28    Bug\i 


39. 


Cliaradi'ins  dnbiiis.  Scoi». 


I.  Apr.      3. 

Molnaszecsőd. 

III.  Mart.  30.  Budapest. 

V. 

A))r. 

10. 

Sajókaza. 

I.     „        8. 

Zalagógánfa. 

HI.     ,      29.  Kisbag. 

V. 

•) 

1 

Gcletnek. 

III.  Mart.  29. 

üverbász. 

111.     „      30.  Tura. 

V. 

, 

1. 

Garamsálfalva 

III.     „      81. 

Nagyvárad. 

IV.     „      14.  Türkös. 

V. 

') 

15. 

Tavarna 

32 


40.  -í-e-)-  Charadriiis  pliivialis,  L. 

Hl.  Mari.   VÒ.  Törökbecse. 


41.  <-> 

Chelidonaria  iirldca,  (L). 
1 

Apr. 

10.  (Apr.  Il'   f.)  Csurgó. 

Apr 

20.  Kőszeg. 

Apr. 

]'.*.  Xagyniarton. 

,, 

8.  Viszló, 

., 

12.  {Mai.  4.  f.)  Felsö- 

^ 

1 1 .  Szarvkő. 

,. 

10.  (Apr.  13.  f.)  Kapos- 

bcrkifalu. 

19.  Sopronkertes. 

vár. 

22.  Borsmonostor. 

13.  Ágfalva. 

7.  Képáspuszta. 

(Mart  28.  f.)  Körmend. 

„ 

8.  Kismarton. 

15.  Ptcs 

y> 

29.  (Apr.  15  f.)    Sorok. 

Mai. 

;.  (Mai.  r>.  f)  Czin- 

,, 

16.  Alsóleiiilva. 

Apr. 

2.9.  Szombathely. 

falra. 

„ 

10.  Szöcze. 

1().  Locsmánd. 

A[)r. 

19.  Szentmargitbánya. 

„ 

16.  (Apr.  20. f.)  Darabos- 

„ 

12.  Nénietszecsöd. 

.. 

10.  Fertőfeliéregyháza 

hegy. 

„ 

4.  Molnaszecsőd. 

.. 

10.  Malomház. 

16-  (Mai.  3.  f.)  Vas 

„ 

6.  (Apr.  21.  f.)  Egy- 

^ 

15.  Nagyczenk. 

nádasil. 

házashoUós. 

. 

17.  ("Jfaí.  S. /J  Fekete- 

,. 

8.  (Apr.  J6.  f.)  Mile.j. 

7.  (Apr.  23.  f.)  Köves- 

város. 

,. 

14.  Baktiitiös. 

kút. 

,. 

17.  .láiiosiiáza  erdész- 

(Aijr 

.27. f.)  Vasboldogasszony 

n 

20.  Csepreg. 

lak. 

Apr. 

14.  Pölöske. 

- 

15.  (Apr.  17.  f.)  Vasvár. 

5.  Havazd. 

Mart 

.  29.  Nagykapornak. 

{Apr 

î?6'.  /'.)  Nyögrr. 

)T 

15.  Tarján. 

Apr. 

19.  Tűrje. 

Apr. 

8.  Káld. 

10.  Héregh. 

. 

15.  Balatonfüred. 

„ 

8.  Vásárosniiske. 

_ 

13.  Perbál 

19.  Igal 

,. 

13   (Apr.  22.  f.)  Zala- 

12.  (Apr  22.  f.)  Telki 

17.  (Apr.  27.  f.)  Tab. 

erdőd. 

„ 

14.  Pilisszentlélek. 

, 

22.  Felsőlövő. 

,. 

14.  Zalagógánfa. 

„ 

7.  Langertrieb. 

17.  Borostyánkő. 

)) 

15.(.l^u-.m/'.)Sondyo- 

„ 

12.  Pilismaróth. 

„ 

19.  (Apr.  20.  f)  Néniet- 

vásárhely. 

Mait. 

25.  (Apr.  10  f.)  Pilis- 

ujvár. 

Mai. 

.5.  Padrag. 

szentkereszt 

7.  Cséni. 

Apr. 

8.  Gicz.  " 

Apr. 

12.  Budakesz. 

^ 

16.  Rolioncz. 

„ 

16.  Bakonyniagynr- 

12.  Szép  Juhászné, 

,. 

12.  Pornóapáti. 

szeni  király. 

.Mart. 

26.  Visegrád. 

- 

9.  Köszegdoroszló. 

10.  (Apr.  15.  f.)  Sukoró. 
7.  Törökbálint. 

(Apr. 

21.  f.)  l'ilisszentlászló. 

Apr.     KI.  Iván. 

7.  Bánfáin. 

17.  (Apr.  22  f.)  llimőd. 
..      1^'.  (Apr.  21.  f.    lUhej 


II. 

Apr.    25.  Bogyoszló 
5.  Csoriia. 

4.  (Apr.  12  f.)  Lipót. 
9-  Palk;uiyn-;pnszla. 


.\pr.    23.  Megyercs. 

,.      10.  (Apr  24  f  )  Kiirth. 
14.  Ipolyszalka. 
21.  Morvaszent  János. 


III. 


Mart.  25.  (Mart  27. f)  Temes 
kubin 


A]jr.    10.  Temessziget. 
„       7  Dubovácz. 


Mart.  30.  Bntykovácz. 
Apr.    10.  Kamaristya. 


38 


Apr. 

ß.  (Apr.l2.f.)Vajszka. 

Apr. 

10.  (Apr.  15.  f.)  Bálincz. 

Apr. 

9.  (Apr.l2.f.)Mezőtiir 

{Apr 

1!f.  f.)  Palona. 

ÏÏ 

4.  (Apr.  6.  f.)  Szek- 

14. Tiirkeve. 

„ 

7.  (Apr.  8.  f.)  Duna- 

szárd. 

» 

5.  (Apr.  8.  f.)  Karezag 

bökénj'. 

n 

3.  üiinaszekcső. 

)T 

11.  Jászalattyán. 

Mart. 

'M-  Palánka. 

„ 

10.  (Apr.  14.  f.)  Hátfö. 

I) 

13.  Szerep. 

Apr. 

T.  (Apr.  9  f.)Dniiacséb 

ÍÍ 

5.  Doromlás. 

n 

7.  Nagyvárad 

Jì 

■M.  Újvidék. 

•j 

5.  Várszeg. 

,j 

12.  Siter. 

n 

12.  (Apr.  15  f.)  Alsó- 

„ 

10.  Vaskút. 

n 

6.  Székelyhíd. 

kabol. 

7.  Jánoshalma. 

'» 

äO.  Budapest. 

iì 

U;.  (Apr.  18.  f.)  Felsö- 

7.  Kiskunhalas. 

» 

14.  Tura. 

kabol. 

?j 

12.  HódmezövásárJiely. 

n 

20.  Hajdúhöszörménij. 

n 

2.  (Apr.  7.  f.)  Duiui- 

n 

17.  Bezdini  zárda. 

„ 

14.  Debreczen. 

gárdony. 

n 

8.  Pécska. 

» 

6.  (Apr  9.  f.)  Újtelek. 

» 

8.  (Apr.l6.f.)Rudolfs- 

n 

8.  Arad. 

» 

20.  Hajdilhadház. 

gnád. 

n 

10.  Paulis. 

Mart. 

31.  (Apr.  6.  f.)  Nyíregy- 

» 

8.  Torontálerzsébetlak 

i) 

13.  Borosjenő. 

háza. 

» 

9.  (Apr.  14.  f.)  Nagy- 

» 

12.  (Apr.  15  f.)Silingyia 

Apr. 

19.  Szatmár  Nafjijerdő. 

becskerek. 

» 

13.  (Apr.  17.  f.)  Duna- 

Mart 

18.  Szatmár  Nagy- 

.. 

8.  Roniánécska. 

pataj. 

mocsárerdő. 

."..  (Apr.23.f.)Versecz. 

„ 

10.  Kisharta. 

(  Apr 

36.  f.)  Miskolcz. 

w 

14.  (Apr.    16.   f.)    Tót- 

Mart 

31.  Kalocsa. 

Apr. 

2.  (Apr.  7.  f.)  Sáros- 

uj t'ai  11. 

Apr. 

17.  (Apr.  23.  f)  Szabad- 

patak. 

n 

5.  Drávaszentinárton. 

szállás. 

Mart 

31.  (Apr.  7.  f.) Sátoralja- 

,, 

ö.  {k\n.  9.  f.)  Lakocsa 

» 

11.  (Apr.   10.  f.)  Kon- 

újhely. 

„ 

11.  Baranyasellye. 

doros. 

Ai)r. 

14.  (Apr.  24.  f.)  Nagy- 

w 

7.  Siklós. 

» 

8.  (Apr.  14.  f.)  Gádoros 

halász. 

.. 

8.  (Apr.  10.  f  )  Villány. 

» 

7.  (Apr.  24.  f.)  Békés- 

» 

6.  Keniecse. 

(Apr. 

14.  f.)  Mohács. 

Gyula. 

n 

8.  (Apr.  14.  f.)  Pál- 

Apr. 

12.  (Apr.  21.  f.)  Bács- 

Mart. 

31.  (Apr.  5.  f.)  Tenke. 

földe. 

ordas. 

Apr. 

37.  Polgärdi. 

y 

14.  Mándok. 

M 

6.  Óverbász. 

11.  (Apr.  16.  f.)  Pákozd 

') 

15.  Beregszász. 

w 

13.  Csantavcr. 

'Ï 

8.  Dinnyés. 

« 

15.  Lasztomér. 

,, 

12.  Mohol. 

(Apr. 

14.  f  )  Jakabszállás. 

w 

15.  Nagyniihály. 

» 

4.  (Apr.  18.  f.)  Vadász- 

Mart. 

27.  Makád. 

» 

6.  (Apr.  8.  f.)  Zúgó. 

erdő. 

Apr. 

10.  Szigetcsép. 

T) 

6.  Ungvár. 

if 

5.  Mosnicza. 

n 

12.  Sőregpuszta. 

); 

11.  Ungdarócz. 

8.(Apr.9.f.)Brnckenau 
10.  Jerszeg. 

n 

13.  Abony. 

n 

y» 

10.  Radváncz. 

10.  Unghosszúuiező. 

lY. 


Apr. 

1.  (Apr.  4.  f.)  Osopot. 

Apr. 

9.  (Apr.  28.  f.)  Temes- 

Apr. 

10.  (Apr.  25.  f)  Har 

» 

19.  (Mai.  3.  f.)  Eiben- 

szlatina. 

madia. 

thal. 

ÍJ 

8.  (Apr.  29.  f.)  Fé- 

,. 

4.  Szelcsova. 

ÎÎ 

12.  Piavisevicza. 

nyes. 

» 

2.  Kisszurdiik. 

(Apr. 

20.  f.)  Dubova. 

Î) 

6-  Malomvíz. 

r) 

5.  Bukovecz. 

(Apr. 

4.  f.    Ügradina, 

(Apr. 

18.  f.)  Alsóinoécs. 

» 

8.  Hauzest. 

Apr. 

14.  (Mai.  5.  f.j  Jesel- 

Apr. 

18.  Fclsőnioécs. 

í) 

4.  Furdia. 

nicza 

„ 

11.  Királyfalva. 

p 

6.  Nénietgladna. 

15.  (Mai.  l.f)  Weiden- 

» 

19.  Vermes. 

rt 

3-  Draxinest. 

thal. 

•J 

10.  Kládova. 

n 

10.  Szintyest. 

Aquila  XV'I. 

5 

34 


Apr. 


(Apr 
Apr. 


(Apr. 
Mart 
Apr. 


{Mai, 
Apr. 


(Apr. 

(Mai. 

Apr. 

(Apr. 

{Mai. 

Apr. 

(Apr. 
Apr. 


(Apr. 
Apr. 


10.  Marzsina. 
5.  Gross. 

13.  Bulza. 
15.  Homosdia. 

13.  Pozsoga. 

14.  Lunkalarga. 

19.  Kadulesd. 
8.  f.)  Déva. 

8.  Kosztesd 

13.  (Apr.  16.  f.)  Alsó- 
városviz. 

9.  (Apr.  12.  f.)  Szász- 
város. 

15.  (Apr.l6.f.)Algyógy 

16.  Priszlop. 

9.  (Apr.  9.  f.)  Kudzsir 

11.  Felsöpián. 

14.  Lomány. 

7.  (Apr.  8  f.)  Sebes- 
hely. 
lU.  Szászsebes 
16.  Sugág. 

12.  Kelnek. 

20.  f  )  Dús. 

.  13.  Szerdahely. 
12.  (Apr.  13.  f.)  Szelis- 

tye. 
18.(Àpr.20.f.)Kisludas. 
18.  Kisdisznód. 

15.  Nagydisznód. 
14.  Vesztéuy. 
18.  Kistalmács. 

9.  Nagytalmács. 
12.  Porcsesd. 
14.  Alsósebes. 
2.  f.)   Vuriiód. 
12.  Felek. 

14.  {Mai.  2.  f.)  Szaka- 
dat. 
20.  f.)  Felsőgezés. 
2.  f.)  Holcsmány. 
18.  Alsóporumbák. 

14.  f.)  Felsőporunibák. 
■^-  /'•)  Ujegyház. 

6.  (Apr.  9.  f.)  Streza- 
kerczisora. 

18.  f.)  Buleavölgv. 
12.  Verd. 

15.  Felsőárpás. 
1 1.  Alsóárpás. 
17.  f.)  Szentágota. 

7.  Mártonhegy. 


!     Apr. 

8.  Brulya. 

!     Apr. 

12.  (Apr.  22  f.)Buttyin 

„ 

13.  Alsóvist. 

1     (Apr 

9.  f.)  Borossebes. 

» 

9.  Gerdâly. 

(Apr 

13.  f.)  Tótvárad. 

-'.• 

14.  Drágns. 

Aj)r. 

7-  S'zaturo. 

» 

14.  Felsőszonibatf'MÍva. 

(Apr 

8.  f.)  Zinibró. 

M 

11.  Desány. 

Apr. 

11.  Pogaiiesd. 

„ 

3.  Vajdarécse. 

» 

16.  Szkerisora. 

>í 

27.  Fogaras. 

»J 

14.  Leniaszoja. 

20.  (Apr.  24.  f.)  Sebes. 

n 

6.  (Apr.26.f.)Kaczina 

,. 

30.  Ruderita. 

'-' 

21.  Szohodol. 

» 

20.  (Apr.  24.  f.)  Sarka- 

V 

16.  Csertés. 

icza. 

» 

14.  (Apr.  2S.  f.)  Topán- 

„ 

14.  Parò. 

falva. 

., 

16.  Persány. 

•» 

22.  Abrudbánya. 

» 

25.  Ujsinka. 

Mart.  26.  Biicsum. 

„ 

13.  Felsőkoináii.i. 

1) 

22.  Dealu  mare. 

M 

19.  Zernest. 

Apr. 

11.  Zalatna. 

,, 

1.  Törcsvár. 

Ti 

8.  Otí'enbánya. 

17.  Ótohán. 

(Apr. 

10.  f.)  Alsószolcsva. 

» 

18.  Holbák. 

Apr. 

18-  Magyarigen. 

V> 

18.  Barczarozsnyó. 

Mai. 

ö.  Remete. 

(Apr. 

15.  f.)  Töniösi  szoros. 

(Apr. 

16.  f.)  Gyulafehérvár. 

Apr. 

18.  (Apr.  25.  f.)  Ára- 

Apr. 

6.  Xagyeuyed. 

patak. 

,, 

■)0.  Bethlenszeittmiklós. 

„ 

7.  Türkös, 

„ 

7.  (Apr.  17.  f.)  Alsó- 

(Apr 

10.  f.)  Osánczi  szoros. 

bajom. 

Apr. 

13.  Ilyefalva. 

Mai. 

4.  {Alai.  (i.  f.)  Dicső- 

'7 

18.  Zalán. 

szentmárton. 

V 

13.  Gidófalva. 

Apr. 

4  Magare. 

11.  Bikfalva. 

(Apr. 

12.  f.)  Prod. 

(Apr. 

13.  f.)  Bodzái  szoros. 

Apr. 

14.  Váldhíd. 

A^n-. 

24.  Nagyhorosnyó. 

n 

18.  Rozsonda.  . 

n 

12.  Maksa. 

n 

15.  (Apr.  28.  f.)  Jakab- 

(Apr. 

15.  f.)  Dalnok. 

falva. 

Apr. 

13.  Nyén. 

n 

20.  Segesvár. 

» 

27.  Magyarbodza. 

)T 

22.  (Apr.  28.  f )  Hégen. 

» 

14.  Zágon. 

„ 

9.  Ápold. 

., 

13.  Kovászna. 

ti 

19.  Fehéregyháza. 

(Apr. 

14.  f.)  Osdola. 

•> 

17.  Szászkézd. 

Apr. 

10.  {Mai.  5.  f.)  Lippa. 

» 

13.  (Apr.  15  f.)  Szász- 

» 

8.  (Apr.  16.  f.)  Sistaro- 

keresztúr. 

vecz 

n 

13.  Zetelaka. 

ti 

14.  (Apr.  23.  f.)  Mész- 

Mai. 

5.  Homoródalmás. 

dorgos. 

Apr. 

15.  (Apr.  18.  f.l  Var- 

„ 

7.  Petirs. 

gyas. 

(Apr. 

9.  f.)  Dorgos. 

^, 

20.  Bárót. 

A])r. 

10.  (Apr.ie.f.jZabálcz. 

1» 

10.  Málnás. 

Î1 

8.  (Apr  10.  f.)  Ber/.ova 

., 

12.  Csikszentkirály. 

„ 

11.  (Apr.  13.  f.)  Lala- 

n 

19.  (Apr.  20.  f)  Futás 

sín  ez. 

falva. 

.. 

9.  (Apr.  10.  f.)  Kap- 

„ 

15.  Karatnavolál. 

riicza. 

Í' 

14.  (Apr.  30.  f.)  Torja. 

35 


Apr. 

13.  Kézdikővár. 

Apr. 

15.  Szakadat. 

Apr. 

20.  Ujradna. 

(Apr 

28.  f.)  Akloshavas. 

13.  Szováta. 

V 

14.  (Apr.  30  f.)  Lunk;i 

Apr. 

14.  Szárazpatak. 

„ 

25.  (Apr.  30.  f.)  Alsó- 

») 

15.  Tihucza. 

y* 

14.  (Apr.  15.  f.)  Kézdi- 

fancsal. 

„ 

15.  Valeamare. 

szentkereszt. 

„ 

12.  Ilyésmező. 

» 

25.  (Mai.  2.  f.)  Dorna- 

» 

ir).(Apr.lGf.)Bélatalva. 

30.  (Mai.  5.  f.)  Felsö- 

völgy. 

„ 

15.  (Apr.  U).  f.)  Kurta- 

fancsal. 

» 

17.  Tesna. 

patak. 

» 

16.  Laposnya 

„ 

IS.  Kosna. 

>J 

7.  (Apr.  in.  f.)  Esztel- 

H 

7.  (Apr.  13.  f.)  Varság 

(Mai. 

5.  f.)  (Jytn'gyóbéllìor. 

nek. 

•î 

12.  Maroshévíz. 

.^pr. 

18.  Láposbánya. 

IG.  (Apr.  19.  f.)  Leni- 

(Apr. 

15.  f.)  Gyergyóreniete. 

„ 

16.  Szatmárhcgy. 

hény. 

(Apr. 

14.  f.)  Gyergyóditró. 

î> 

6.  Szaploncza. 

^ 

8.  (Apr.  ll.f.)Csonior 

Mai. 

2.  Oycrf/i/ócsomafítlrn 

«j 

10.  Taraczköz. 

tán. 

(Apr. 

18.  f.)  Gyergyóujfalii. 

„ 

9.  Hosszúniező. 

)•> 

IH.  (Apr.  20.  f.)  Kézdi- 

(Apr. 

21.  f.)  Gyergyóborszék 

,, 

13.  Máramarossziget. 

niartonos. 

.\pr. 

20.  Kilyénfalva. 

14.  (Apr.  19.  f.)  Akna- 

.. 

14.  (Apr.l4.f.)Bere(-zk 

(Apr. 

20.  f.)  Tekerőpatak. 

sugatag. 

14.  Ojtoz. 

Apr. 

18.(Apr.24.f.)Gyergyó- 

„ 

20.  (Apr.  26.  f.)  Farkas- 

11. Sósmező. 

szentmiklós. 

rév. 

T) 

12.  (Apr.  14.  f)  Korbest. 

Apr. 

14.  Gyergyótölgyes. 

„ 

12.  Kapnikbánya. 

(Apr- 

17.  f.)  Preguz. 

1, 

21.  Gyergyóbékás. 

„ 

5.  (Apr.  10.  f.)  Nagy- 

Apr. 

14.  Albák. 

V 

14.  Csitár. 

bocskó. 

» 

18.  Klink. 

n 

7.  Zilah. 

» 

8.  (-V-'^^-f-) Rónaszék. 

11.  Középlak. 

n 

28.  Zsibó. 

Mart 

.21.  Barczánfaloa. 

14.  Magyargorbó. 

M 

7.  (Apr.7.f.)Hidalinás. 

Apr. 

17.  Terebesfejérpatak. 

» 

lu.  (Apr.  21.  f.)  Alsójára. 

w 

10.  (Apr.  25.  f.)  Gyöke- 

'5 

17.  Jód. 

•Ï 

2.  Kolozsvár. 

res. 

,, 

12.  (Apr.  17.  f.)  Rozália 

n 

20.  Kékes. 

» 

16.  Zálha. 

{Mai 

2.  f.)  Petrára. 

» 

12.  Szászzsombor. 

)) 

18.  Nagyilonda. 

Apr. 

15.  (Apr.  16.  f.)  Felső- 

(Apr. 

19.  f.)  Dipse. 

ÏÎ 

8.  Désakna. 

szelistye. 

Apr. 

13.  Fehéregyház. 

» 

13.  Dés 

» 

17.  (Apr.  17.  f.)  Iza- 

(Apr. 

19.  f.)  Zselyk. 

» 

14.  (Apr.  22.  f.)  Gáncs. 

szacsal. 

(Apr. 

16.  f.)  Kissajó. 

„ 

10.  Betlen. 

,, 

13.  Felsövissó. 

Apr. 

9.  Szászrégen. 

» 

;.^ò'.  Lehencze. 

n 

16.  (Apr.  16.  f.)  Havas- 

10. (Apr.  13.  f.)  Herbus. 

„ 

9.  Naszód. 

mező. 

„ 

9.  Disznajó. 

„ 

18.  (Apr.  24.  f.)  Marina. 

n 

15.  Borsa. 

.. 

22.  (Apr.  23.  f  )  Mocsár. 

)5 

17.  Besenyő. 

» 

29.  {Mai.  10.  f.)  Csodás 

» 

10.  (Apr.    13.   f.)    Gör- 

1. 

10.  (Apr.  lO.f.jRomán- 

MaL 

2.  (Mai.  12.  f.)  Fájna. 

gényszentimre. 

budak. 

n 

2.  {Mai.  10.  f.)  Szik- 

» 

20.  (Apr.    24.   f.)  Gör- 

JÏ 

14.  (Apr.  17.  f.)  Romuli 

láspatak. 

gényhodák. 

» 

12.  (Apr.  20.  f.)  Szent- 

Apr. 

21.  (Apr.  2().  f.)  Borsa- 

W 

5.  (Apr.  9.  f.)  Nyárád- 

józsef. 

bánya. 

remete. 

„ 

24.  (Apr.  27.  f.)  Domb- 

Í1 

22.  (Mai.3.f.)Pleskntie. 

» 

25.  (Mai.   11.  f.]  Gör-- 

hát. 

26.  Rotunde. 

gényüvegcsűr. 

.') 

18.  (Apr.  20.  f.)  Les 

„ 

17  (Apr.  25.  f.)  Lajos- 

n 

20.  (Apr.  23  f.)  Dosz. 

» 

12.  (Apr.  20.  f.)  Magura. 

falva. 

" 

14.  Vámiező. 

» 

14.(Apr.23.f.)Nagyilva. 

V. 
30.  [Apr.  25.  f.)  Mária- 

n 

17.  (Ajìr.  23.  f  )  Dicka. 

A|)r. 

20.  Börzsöny. 

MuH 

Apr. 

6.  Isaszeg. 

» 

12.  Szokolya. 

nosztra. 

» 

15.  Babat. 

» 

18.  Nagymaros. 

Apr. 

17.  Bad. 

(Apr. 

7-  f.)  Megyerke. 

36 


(Apr. 

14.  f.)  Ecskend. 

Apr. 

16.  (Apr.  22.  f.)  Szent- 

Apr. 

18.  (Apr.  18.  f.)Dobró- 

(Apr. 

10.  f.)  Nagyvölgy. 

mihálykörtvélyes. 

királyi. 

(Apr. 

19.  f.)  Erdőkürt. 

» 

15-  Alsóapsa 

„ 

15.  Szelese. 

Apr. 

14.  (Apr.  17.  f.)  Valkó. 

w 

16.  Dombó. 

)ï 

15.  (Mai.2.f.)Garamsál- 

„ 

20.  (Apr.24.f.)Bodony. 

„ 

20.  (Apr.  30.  f  )  Felső- 

falva. 

n 

10.  (Apr.  15.  f.)Terpes. 

apsa. 

n 

16.  (Apr.  20.  f.)  Alsó- 

„ 

17.  (Mai.  4.  f.)  Garam- 

» 

18.  (Apr.  21.  f.)  Gyer- 

revucza. 

rudas. 

tyánliget. 

Mai. 

10.  Perhát. 

„ 

20.  (Apr.  27.  f.)  Baka- 

» 

14.  Rahó. 

Apr. 

15.  (Apr.  20.  f.)  Oszada. 

bánya. 

26.  (Mai.3.f.)Tiszcsora 

» 

29.  (Mai.  15.  f.)  Pónik. 

» 

24.  Zsarnócza. 

» 

10.  (Apr.  25.  f.)  Apsi- 

w 

20.  (Apr.  20.  f.)  Zólyom- 

Mai. 

1.  Alsóhámor. 

necz. 

lipcse. 

Apr. 

11.  Kőpatak. 

» 

28.  (Mai.  7.  f.)  Magas- 

Mai. 

6.  Koritiücza. 

V 

20.  Magaslak. 

hát. 

,^ 

2.  (Mai.  11.  f.)  Mosód. 

Í) 

8.  Gyekés. 

» 

16.  (Apr.  30.  f.)  Kőrös- 

Apr. 

30.  (Mai.  8.  f.)  Luczatő. 

» 

20.  Selmeczbánya. 

mező. 

Mai. 

8.  (Mai.  14.  f.)  Hédel. 

n 

12.  Ipolyság. 

„ 

25.  Tiszabogdány. 

Apr. 

15.  Luzsna. 

n 

9.  Korpona. 

Mai. 

10.  SósMsvölqy . 

B 

14.  Libetbánya. 

») 

15.  Magasmajtény. 

A  pr. 

16.  (Apr  18.f.)Bogdíni. 

Mart 

.  28.  Mezököz. 

jj 

10.  Alsópalojta. 

M 

28.  (Apr.  28.  f.)  Uniii, 

Apr. 

27.  Bikkalvölgy. 

5Î 

21.  Kékkő. 

« 

17.  Nádas 

„ 

11.  Garanipéteri. 

» 

8.  Gács. 

.. 

23.  Ótura. 

„ 

14.  Alsószabadi. 

n 

15.  (Apr.  15.f.)Losoncz. 

.. 

5.  {Mai.  7.  f.)  Vcrhó. 

» 

28.  (Apr.  28.  f.)  Rezső- 

ri 

20-  Salgótarján. 

Mai. 

3.  Felsöbottfahi. 

part. 

7.  Rimaráhó. 

Apr. 

14.  (Apr.  22.  f.)  Tren- 

Apr. 

30.  (Apr.  30.  f.)  Felső- 

„ 

14.  (Apr.  14.  f.)  Rima- 

csén. 

szabadi. 

szombat. 

n 

10.  (Apr.  20.  f.)  Bán. 

Mai. 

IO.  Klementkyt. 

w 

5.  (Apr.  5  f.)  Péter- 

Î' 

30.  Dóczifürész. 

Apr. 

16.  Karám. 

vásár. 

„ 

16.  (Mai.  1.  f.)  Madaras- 

n 

14.  Szikla. 

Î» 

16.  (Apr.  16.  f.)  Felső- 

alja. 

n 

15-  Breznóbánya. 

hámor. 

„ 

20.  Felsőhámor. 

lï 

15.  (Apr.  26.  f.)  Benes- 

« 

13.  Répáshuta. 

.. 

16.  Zsarnóczakohó. 

háza. 

„ 

11.  Sajókaza. 

'> 

17.  Geletnek. 

yi 

23.  Maluzsina. 

» 

17.  Hollóspuszta. 

íí 

21.  (Apr.  27.  f.)  Ziiió- 

» 

14.  (Apr.  21.  f.)  Mihály- 

t» 

18.  Ujhuta. 

váralja. 

telek. 

r> 

14.  (Apr.  16.  f.)  Óhuta. 

.. 

17   Barsszklenó. 

» 

16.  Vaczok 

» 

14.  (Apr.  14.  f.)  Diós- 

Mai. 

5.  Kunosvágás. 

» 

21.  (Apr.  28  f.)  Gömör- 

győr. 

Apr. 

22.  Teplafö. 

vég. 

ÎÎ 

8.  (Apr.  15.  f.)  Sajó- 

n 

25  Feisőtóti. 

M 

14.  Klenócz. 

bábony. 

„ 

23.  Sasköszékely. 

« 

14.  Nyustya. 

» 

10.  (Apr.  16.  f.)  Eidő- 

,, 

23-  Kövesmocsár. 

„ 

20.  Teplicska. 

bénye. 

í» 

16.  Dobó. 

„ 

10.  Ratkó. 

T1 

5.  (Apr.  7.  f.)  Erdő- 

Mai. 

3.  Tajó. 

V 

16  Nagyröcze. 

horváti. 

Apr. 

16.  (Apr.  20.  f.)  Dobró- 

» 

15.  Ujvásár. 

w 

11.  Kereczke. 

váralja. 

n 

14.  (Apr.  14.  f.)  Szín. 

J) 

8.  Gernyes. 

» 

7.  Zólyom. 

n 

29.  Stósz. 

« 

9.  Vaj n ág. 

., 

3.  Erdöbádoiiy. 

„ 

10.  (Apr.  19.  f.)  Szo- 

» 

18.  Kövesliget. 

„ 

15.  (Apr.  22.  f.)  Mátyás- 

molnokiiuta. 

n 

10.  Técsö. 

falva. 

71 

7.  Felsőmeczenzéf. 

„ 

18.  Alsószinevér. 

.. 

10.  (Apr.  26.  f.)  Bes/.- 

1 

21.  (Apr  21.  f.)  Somodi 

Í» 

21.  (Apr.23.f.) Erzsébet- 

terczebánya. 

Jï 

16.  (Apr.  19.  f.)  Szepsi 

liget. 

,^ 

15.  Felsörevucza. 

W 

11  Aranyidka. 

37 


Apr.  28.  Sacza- 
14.  Czeméte. 

,,  14.  (Apr.  14.  f.)  Kassa. 

„  24.  Lemes. 

,  25.(Apr28.f.)Tütsóvár. 

„  14-  Keczerpeklén. 

„  13.  Vörösvágás. 

„  10.(Apr.20.f)Nagyazar. 

„  20.  Tava  ni  a 

,  28.  Alsóhunkócz. 

„  11.  Felsődonionya. 

„        4.  Kisberezna. 

,  24.  (Apr.  24.  f.)  Pere- 
cseny. 

„  20.  Bercsényifalva. 

„  4.  Sóslak. 

,  10.  (Apr.  30.  f.)  Köblér. 

„  15.  Csontos. 

,  18.  (Apr.  13.  f.)  Turja- 
remete. 

„  15.  (Mai.  10.  f.)  Sóhát 

„  14.  Fenyvesvölgy. 

„  13.  Kónafüred. 

„  13.  Poroskő. 

„  2.  Turjavágás. 

„  10.  Ticha. 

,  15.  Uzsok. 

Mai.  2.  Kelecsény. 

Apr.  10.  (Apr.20.f.)Eepenye 

„  9.  (Apr  19.  f.)  Ökör- 
mező. 

.  12.  (Apr.  24.  f.)  Ozerà. 


Apr. 

» 
Mai. 
Apr. 


(Mai. 
Apr. 

(Apr. 
Apr. 


Mai. 
Apr. 

Mai. 

» 
Apr. 
Mai. 
Apr. 


Mai.  1 


25.  lApr.  29.  f.)  Felső- 

szinevér. 
21.  Illa  va. 
•5.  Kassza. 
25.  (Apr.  30.  f.)  Puchó. 

18.  Nagybicscse. 
28.  Zsolna. 

21.  (Apr.  27.  f.)  Valcsa. 
ö.  (Apr.  29.  f  )  Párnicza. 

8.  f.)  Revisuye. 
24.  Vlkolinecz. 

23.  Hr.ibovó. 

10.  f.)  Fehérpatak. 

24.  Lokcza. 

15.  (Apr.  20.  f)  Német- 
lipcse 

25.  Polliora- 

19.  Szlanicza. 
21.  Zubrothova. 
24.  Bjelipotok. 
21.  Bnbro. 

5-  Turdossin. 

20.  (Mai.  7.  f  )  Alsó- 
lipnicza. 

5.  Trsztena. 

7.  Zuberecz. 

9.  Felsözuhricza. 

8.  Brezovicza. 

15.  (Mai.  7.  f.)  Lipto- 
szentiván. 

16.  Jablouka. 

.  (Mai.  10.  f.)  Liptóujvár. 


.\pr. 

Mai 
Apr. 


Mai. 

Apr. 


17.  Podvilk. 

20.  Oravicza  puszta. 
13-  Hladovka. 

18.  (Apr.  22  f.)Szvarin. 
25.  (Apr.  25.  f.)  Fekete- 
vág. 

1.  Csorbai-tó. 
18  Tátraloninicz. 
27.  Szepesófalu. 

29.  (Apr.  29.  f.)  Tátra- 
háza. 

14.  Szepesbéla. 

16.  Leibicz. 

14.  Lőcse. 

8  (Apr.  ll.f.)Szepes- 
váralja. 

16.  Feketekút. 

16.  Paloncza. 

17.  Bajor  vágás. 
16.  Kishárs. 

2.  Palocsa. 

16.  Hosszúvágás. 

2.  Lubotény. 

2.  Csircs. 
14.  Szinye. 
29.  Eperjes. 
23.  Bártfa. 
14.  Zboró. 

19.  Lipnik. 

20.  Girált. 

15  (Mai.  10.  f.)  Felső- 
vízköz. 


I.  Mart.  1.  Kőszeg. 


42.  -t«*  Chloris  chloris,  (L. 
III.  A2}r.  2.  Kalocsa. 


V.  Mart.  27.  Tátraháza. 


43.  -<^*^  Chrysoniitris  spinus,  (L.) 
I.  Mart.  12.   Kőszeg,  elsők.  IV.  Mart.  30- >íalomviz, utolsó 


die  Ersten. 
I.  Apr.   23.  Kőszeg,  1  pár, 
1  Paar. 


csapat, — letzter  Flu^ 
V.  Mart.  15.  Zólyom. 


V.  Mai.  4.  Tátraháza,  utolsó, 

Letzter. 
V.  Mart.  17.  Eperjes,  200 

drb.  (St.). 


Apr.      5.  Csáktornya. 
Mart.  26.  (Mart.  29.  f.)  Csurgó. 
„     30.  (Mart.  30.  f.)  So- 
mogyszobb. 


44.  -<— >•  Giconia  ciconia,  (L.). 

I. 

Mart.  29.  (Mart.29.f.)Nagyatád 
„     26.  (Mart.  26.  f.)  Rinya- 
szentkirály. 
Apr.    12.  (Apr.  12.  f.)  Lábod. 


Apr.    15.  (Apr.  20.  f.)  Viszló. 
Mart.  27.  Kaposvár. 

..     14.  (Apr.  29.  f.)  Repás- 
puszta. 


38 


Apr. 

8.  Tékes. 

.\pr. 

■■].  (Ai)r.3.f.)Körmend, 

Mart. 

IG.  Ágfalva. 

» 

8.  Pécs. 

l-'N. 

., 

27.  Kismarton. 

,. 

2.  Hrasicz. 

Mart. 

31.  (Apr.  15.  f.)  Sorok. 

Apr. 

9.  Czinfalva 

Mart. 

31.   (Apr.  4.  f.)  Szent- 

Apr. 

6.  Szombathely. 

„ 

3.  Szentmargitiiúiiya 

gotthárd. 

» 

11.  Locsmánd,  9-'-N. 

Mart. 

19.  Fertofehéregyiiáza 

(Apr. 

il!,  f.)  Lapány. 

„ 

10.  Néraetszecsőd. 

-N. 

Apr. 

5.  Alsülendva. 

Mart. 

31.  Molnaszeesőd. 

» 

28.  Malomház. 

H 

5.  Lenti. 

)T 

25.  (Apr.  2.  f.)  Egy- 

Apr. 

1.  Ruszt. 

»» 

19.  Szöcze. 

házashoUós,  3  -*-  N. 

21.  Nagyczenk 

î) 

5.  Darabosliesy. 

Apr. 

13.  (Apr.  23.  f.)  Köves- 

Mart. 

25.  Feketeváros. 

» 

8.  Vasnádasd. 

kút. 

Api'. 

2.  Jáuosháza  erdész- 

í> 

2,  10.  Milej. 

'1 

1   Csepreg. 

lak. 

„ 

7.  Pölöske. 

„ 

1.  (Apr.  6.  f  )  Vasvár. 

4.  Ravazd. 

Mart 

31,  Apr.  l.'ì,  Mai.  5. 

» 

1.  (Apr.  1.  f.)  Hegy  hát- 

Mart. 

31.  (Apr.  2.  f.)  Császár 

Nagykapornak. 

gyertyános. 

Apr. 

3.  (Apr.  3.  f.)  Kokod. 

Apr. 

13.  (Apr.  17.  f.)  Tűrje. 

Mart 

15.  (Mart.  15.  f.)  Nyögér. 

Mart.  31.  (Apr.  16.  f.)  Tata. 

Mart. 

30  Balatonszentgyörgy. 

n 

28.  (Mart,  28.  f.)  Káld. 

30.  Szomód.  3.  -  N. 

Apr. 

15.  Kéthely. 

» 

27.  (Mart.  27.  f.)  Ság. 

(Apr. 

1.  f.)  Tarján. 

7.  Balatonujlak. 

.. 

29.  (Mart.  29.  f.)  János- 

Apr. 

8.  Héregh. 

Mart 

29.  Gadány. 

háza. 

Mart. 

20.  Mogyorósbánya, 

Apr. 

22.  Balatonfüred. 

5? 

31.  Zalagógánfa. 

3  SÈ.-W. 

Mart. 

31   Tiiiany. 

„ 

31.  Kemenesszentpéter. 

29.  Gyermely. 

0 

25.  IgalS^W. 

V 

20.  Várkesző. 

Apr. 

14.  Pilisszentlélek, 

» 

30.  Tab 

Apr. 

13.  Padrag,  5  ^  N. 

16  SE.-N. 

Apr. 

2.  (Apr.  3.  f.)  Német- 

Mart 

29.  (Mart.  30.  f.)  Gicz. 

10.  Pilismarót. 

ujvár. 

Apr. 

1 2.  Bakonyniagyar- 

Mart 

25,  Api:  7.  Pilisszent- 

„ 

7.  Cséin. 

szeutkirály,  8  -^  N. 

kereszt. 

10.  Roiioncz. 

Mart 

29  Kethely. 

Apr. 

15.  Budakesz, 

n 

13.  Pornóapáti. 

Apr. 

1.  (Apr.  9.  f.)  Sukoro. 

3SE.^W. 

» 

20.  Köszegdoroszló. 

,j 

6.  SkI-oi-ó.  10 -N. 

n 

18.  Szép  Juhászué. 

Mai. 

Ö,  9.  Kőszeg,  4  -'  N; 

n 

10.  Törökbálint. 

Mart. 

30,  Sl.  Visegrád, 

6-*N. 

M 

2.  Szarvkö. 

6^N\V;  5--NW 

Apr. 

3.  (Apr.  15.  f.)  Felső- 

W 

21.  Sopronnjlak. 

?í 

22.  Pilisszentlászló, 

berkifaiu. 

t) 

15.  Sopronkertes. 

37  -  SW. 

n 

ÍJ.  Borsmonostor. 

Apr.      4.  Bánfalu. 

6.  (Apr.  10.  f.)  Barát- 
falu. 

7.  Himód. 
„       5.  Hövej. 

Mart.  30  Bogyoszló. 


II. 

Apr.      3.  Szili. 

Mart.  24.  (Apr.  3.  f.)  Csorna. 

,     28.  (Mart.  28.  f.)  Kiliti. 

„     20.  (Mart.  31.  f.)  Lipót. 
16.  Patkányospuszta. 

„     28,  Megyercs. 


Apr.      1.  (Apr.  6.  f.)  Komárom. 
Mart.  31   (Apr.  4.  f.)  Kiirth. 
Apr.      3.  Ipolysy.alka,48-*N. 

„       5.  Nagysenkvicz. 
(Apr.  25.  f.)  (Taramkissalló. 
Mart.  31.  Morvaszentjános. 


III. 


Mart.  26.  (Apr.  5.  f.)  Pancsova. 
„     27.  (Mart.2í).f.)Temes- 
k^biu. 
Mart.  20.  Fehértemplom. 
Apr.      7.  Temessziget. 


Apr.      2.  Dubovácz. 
Mart.  21.  Butykovácz. 
Apr.   14.  Butykovácz, 

SW.  ->  E. 
Mart.  29.  (Apr.  5.  f.)  Vajszka. 


Apr.      3.  Palona. 
Mart.  20.  (Mart.  27.  f.i  Duna- 
bökéuy. 

„     22.  Palánka. 

„       3.  Dunacséb,  1(5  ->-  NW. 


39 


Mart.  27.  Újvidék. 

Apr.   10.  Újvidék,  15   -  8W. 

Mart.  15.  (Mart.  20.  f.)  Alsó- 

kabol. 
.,     29.  (Mart.  81.  IV)  Felső - 

kabol. 
,     28.  (Mart.  30.  f.)  Duna- 

oárdony. 
„     :i9.  Dunagái-donij, 

65 ---NW. 
.,     29.  lApr.  3.f.)  Hudolfs- 

gnád. 
„     27.  (Apr.9.  f.jTdrontál- 

erzsébetlak. 
„     26.  (Apr.  2.  f.)  Nagy- 
becskerek. 
„     29.  (Apr.  8.  f.)  Oi»pova. 


Apr. 

6.  Romúiiécska. 

Mart 

31.  Begaszentgyörgy. 

•ï 

29.  Antalfalva. 

n 

24.  (Mart.26.f.)Tógyer. 

'J 

23.  Versecz. 

» 

28.  (Mart.  28.  f.)  Tót- 

ujfalu. 

» 

30.  (Mart.  30.  f.)  üráva- 

szentiiiárton.. 

» 

27.(Mart.30.f.)Lakócsa 

V 

16.  (Mart.  21.  f.) 

Baranyasellye 

Apr. 

2.  (Apr.  is.  f.)  Oszró. 

Mart 

31.  Besencze. 

Apr. 

12.  Vajszló. 

Mart 

29.  (.Apr.  3.  f)Páprád. 

)3 

30.  Hegyszentniárton. 

» 

24.  Siklós. 

„ 

28.  1  Mart.  28.  f.)  Villány. 

» 

28.  (Mart.  28  f.) Mohács. 

ÍJ 

26.  Béllye. 

Apr. 

1.  Bezdán. 

Mart 

29.  (Mart.  31.  f.)  Bács- 

ordas,  6-8-10 

->N. 

„ 

29.  Óverbász. 

1) 

30.  Csantavér. 

n 

20.  Zenta,  6  ->  N. 

„ 

29.  Törökbecse. 

»Î 

25.  (Mart.  25.  f.)  Mohol. 

V 

27.  Temesság. 

Apr. 

13.  Temessácj,47^i:^W. 

Mart. 

17.  Vadászerdő. 

Apr. 

4.  Vadászerdő, 

SE.-N. 

Apr. 
Mart. 


Apr. 


3.  Mosnicza. 

7.  Bruckenau,  7  -<-  N. 
12.  Jerszeg,  12 drb  (St.). 
•^fí,  30.  Jer  szeg,  12 

->SW.;  6-NW. 

4.  (Apr.  10.  f.)  Kepéd. 
Mart.  30.  Bálincz,  100  -*  NE. 
.'Vpr.  4.  (.4pr.  8.  f.)Háronií'a. 
Mart.  30.  Szekszárd. 

„     29.  Dunaszekcső. 
Apr.      6.  Hátfő. 
„       8.  Doromlás. 

8.  Várszeg. 
Mart.  23.  Vaskút. 

(Apr.     5.  f.)  Jánoshalma. 
Mart.  29.  Kiskunhalas. 

„     27.  (Mart.  28.  f.)  Király- 
halom. 
„     27.  (Apr.  1.  f.)  Szeged, 

3-^N. 
.     31.  (.VIart.31.f.)  Deszk. 
„     28.  Hódmezővásárhely. 
„     26.  Makó. 
„     18.  Bezdini  zárda, 

15 ->N. 
„     26.  Pécska. 
„     25.  Arad. 
Apr.      3.  Paulis,  4-^ 

4.  Kuvin,  9 
Mart.  26.  Borosjenő,  1 
Apr.    19.  Silingyia. 
Mart.  29.  (Apr.  7.  f.j  Duna- 
pata j. 
.,     27.  Kisharta. 
„     29.  Kalocsa. 
„     28.  S/.abadszállás, 

8-N. 
„     19.  Izsák. 
Apr.      5.  Kondoros,  8  -  >-  NW. 
Mart.  22.  Szentes,  20ü  drb  (St.). 
„     20.  Gádoros. 
„     24.  Gádoros,  4  ->-  N. 
Apr.      5.  Orosháza. 

„       7.  Békésgyula. 
Mart.  31.  (Apr.  5.  f.)  Tenke 
7.  (MMrt.7.f.)Polgárdi. 
31.  Székesfejérvár. 
Apr.      4.  (Apr.  10.  f.)  Pákozd. 

,     12.  Pákozd,  -^  N. 
(Mart.  31.  f.)  Dinnyés. 
(Mart. 28.  f.)  Jakabszállás. 
(Apr.     1.  f.)  Makáil. 


■S. 

•N. 


W. 


(Mart.  26.  f.)  Ráczkeve 
Mart.  29.  Bugyi 

,.     27 

„     31 

„     26 


„     23. 

Apr.  6. 
Mart.  27. 
Apr.  2, 4. 

„  I?. 
(Mart.  28. 
Apr.      4. 

.,       1. 

,       1. 

2 

Mart.  30. 

„  28. 
Apr.  23. 
Mart.  29. 

„  26. 
Apr.  20. 
Mart.  25. 

Apr.  5. 
(Apr.     1. 

(Apr.  5. 
Mart.  28. 

(Apr.  2. 
Mart.  25. 

„  29. 
Apr.  12. 
Mart.  27. 


Apr 


Mart.  22. 

•29. 

Apr.      5. 

Mart.  28. 

Apr.      3. 

..       4. 

7. 

„       1. 

(Mart.  29. 
Mart.  19. 


ban. 

Sőregpuszta. 
(Apr.  4.  f.)  Abony, 
200-30U-NE. 
(Apr  4  f.)  Mezőtúr. 
Mezőtúr,  35  ->-  N. 
Túrkeve,  4  ->  NW. 
Karezag,  21  -'-N. 
Jász  alatt  !/án. 
f.)  Szerep. 
Nagyvárad. 
Siter. 

Székelyhíd. 
Kisbag,  8  ->  NE. 
Tura. 

(Mart.31.f.)Poroszló 
Hajdúböszörmény . 
Debreczen. 
Újtelek, ->N. 
Hajdúhadház. 
(Mart.  30.  f.)  Nyír- 
egyháza. 
Ófehértó. 

f.)  Szatmár  Nagy- 
erdő. 

f.)  Szatmárnémeti. 
Szatmár  Csonka- 
erdő. 

f.)  SzatmárSárerdő. 
Szatmár  Nagy- 
mocsárerdő. 
Szinyérváralja. 
Miskolcz. 
(Apr.  6.  f.)  Sáros- 
patak. 

(Apr.  4.  f.)  Sátoralja- 
újhely. 
Tiszakarád. 
(Apr.  7.  f.)  Nagy- 
halász. 

(Apr.  5.  f.)  Kemecse. 
Kemecse,  9  -^  NE. 
(Apr.  10.  f)  Pálfölde. 
Leányvár. 
Mándok. 
Csikósgorond. 
Beregszász. 
Nagybereg 
f.)  Lazouy. 
Mocsár. 


41) 


Apr. 


20.  Zugo,  1 
1.  Ungvár. 


SE. 


A]yr.     :').  r7í!í/r«r,sok- 


viele 


Mart.  28.  Radváncz. 
,     29.  ünghosszúiiiezö. 


IV. 


Mart. 

21.  Szerbpozsezsena. 

Apr. 

12.  Bozes. 

.\pr. 

1.  Szontágota. 

» 

28.  Najdas. 

» 

2.  Alsóvárosviz. 

., 

9.  Mártonhegy. 

Apr. 

21,  24.  Berzászka. 

» 

14.  .Ugyógy. 

(Apr. 

2.  f.)  Felsőucsa. 

Mart. 

28.  Dalbosecz. 

J3 

13.  Kudzsir. 

Apr. 

8.  Bruiva. 

Apr. 

2.  Ó.sopot,  30-^NW. 

n 

1.  Sebeshely. 

n 

11.  Alsóvist. 

8.  Eibenthal,  lOO^^W. 

Mai. 

10.  Szászsebes. 

„ 

6.  Morgonda,  16 --N. 

Mart. 

16.  Plavisevicza. 

« 

Lo.  (Mai.  20.  f.)  Brassó. 

» 

8.  Gerdály,  26-N. 

» 

24.  Dubova. 

Mart. 

21.  Szerdahely. 

(Apr 

28.  f.)  Felsővist. 

ÎÎ 

24.  Ogradina. 

Apr. 

1.  Szelistye. 

Apr. 

23.  Drágus. 

» 

21.  Jeselnicza,  13-E. 

„ 

3.  Keresztyénsziget, 

)î 

4.  Felsőszonil)atfalva. 

80.  Herkulesfürdö. 

-*N. 

Mart. 

25.  Boldogváros. 

Apr. 

4.  Teniesszlatina. 

ri 

24.  Resniár,  ->-  N. 

Apr. 

11.  Kálbor. 

40 -*N. 

Mart. 

27.  Hásság,  60-*N. 

» 

24.  Desány. 

» 

29.  ßuszka,  20  -  N. 

Apr. 

22.  Nagydisznód. 

» 

6.  Vajdarécse. 

» 

5.  Fényes,  4  ->  N. 

„ 

9.  Nagycsűr,  nagy  csa- 

» 

2.  Fogaras. 

,j 

5.  Vercserova,  10->-N. 

pat,    grosser    Flug 

Mai. 

3.  {Mai  8.  f.)  Sebes. 

» 

27.  Pojánaniörul,9^N. 

-N. 

Apr. 

20.  Sarkaicza 

w 

6.  Malomviz. 

n 

13.  Szelindek,  nagy  csa- 

(Apr. 

2.  f.)  Ósinka. 

Mart 

31.  Királyfalva,  ^N. 

pat,    grosser    Flug 

Apr. 

18.  Páró. 

.. 

21.  Vermes. 

S.-*  NE. 

„ 

16.  (Apr.27.f.)Persány. 

íy 

30.  Kövesd. 

n 

30.  Szenterzsébet,  nagy 

(Apr. 

5.  f)  Felső  venicze. 

M 

29.  Aga. 

csapat,  grosser  Flug 

(Apr. 

28.  f.)  Alsókomáua. 

Apr. 

3.  Labasincz,3S.-NE. 

->N. 

Apr. 

19.  Ujsinka. 

Mart 

28.  Tápia,  15  -20-W. 

Mart. 

22.  Vesztény. 

» 

2.  Felsőkomána. 

28.  Kládova. 

,, 

30.  Vesztény,  200  ^N. 

'î 

5.  Holbák. 

n 

19.  Dubest,  2  ->  N. 

Apr. 

2.  Isztina,  11 -*N. 

Î) 

10.  BarczarozsnyíJ,  csa- 

,. 

22  Szelcsova. 

14.  Nagytalmács. 

patok,  Fiiige    ►  N. 

Apr. 

14.  Bakamező. 

,j 

10.  Bolya. 

Mart. 

30.  Krizba. 

:\Iart 

28.  Osztrov. 

„ 

11.  Hermány,  4-*N. 

(Mart.  23.  f)  Apácza. 

» 

29.  Bukovecz,  8^N. 

Mart 

14.  Porcsesd. 

Mart. 

28.  Szászmagyarós. 

» 

28.  Furdia,  3-^  NE. 

Apr. 

2.  Veresmart,  S.  -^  W. 

(Mart 

28.  f  )  Veresmart. 

ï« 

28.  Németgladna,  3  ->■ 

»j 

6-  Vurpód. 

Apr. 

3.  Bölön. 

NE. 

Jlart. 

23.  Felek. 

Mart 

15.  Nagyajta. 

» 

31.  Válemáre. 

Apr. 

1.  Szakadat. 

r 

28.  Árapatak. 

» 

1.  (Apr.  8.  f.)  Szintyest. 

n 

21.  Felsőgezés,6-*W. 

Apr. 

().  Szászherniány. 

■n 

25.  Marzsina. 

» 

5  Holczmány. 

» 

30.  Osánczi  szoros,  1.50 

„ 

30.  Gross,  50-70-*  NW. 

Mart 

31.  Felsőporumbák, 

-N. 

Apr. 

10.  Homosdia.  50 ->E. 

-N. 

Mart 

31.  Uyefalva. 

n 

18.  Pozsoga,  18  -  W. 

Apr. 

6.  Ujegyház,  tömege- 

T> 

28.  Sepsiszentkirály, 

Jî 

21.  Hunyaddobra,  4  -^ 

sen,  massenhaft 

tömegesen,  massen- 

NE. 

-N. 

liaft. 

17.  Zeykfalva. 

Hart 

.  28.  Szeráta. 

Apr. 

17.  Zalán. 

Mart 

.  15.  Vajdahunyad. 

W 

17.  (Mart.  28.  f.)  Streza- 

)) 

6.  Gidófalva,  80  -►  E. 

« 

18.  Déva. 

kerczisora. 

J, 

10.  Bikfalva.  40^N. 

n 

25.  Déva.  3~*W. 

» 

28.  Verd. 

Mart 

30.  Nagyborusnyó. 

Apr. 

4.  Marosbrettye. 

Apr. 

14.  Felsüárpás. 

Apr. 

7.  Maksa,  154-X, 

(Mart.  28.  f.)  Csernakeresztiir. 

Mart 

30.  Alsóárpás,  30  -*  N. 

Mart 

3.  Dalnok,  53- N. 

41 


Apr. 

18.  Nyén. 

Apr. 

14.  (Apr.  22.  f.)  DicsŐ- 

.Vpr 

IO.  Kurtapatak. 

Mart. 

lő.  Mag:yarl)ud7.a. 

szcntmárton.  18  ►S. 

/v*.  Kiirtapatuk,  csapa- 

» 

26.  Bárkány. 

Mart. 

28.  Szászivánfalva,  140 

tok,  Flüge  ^'  N. 

ÍJ 

28.  Zágon. 

-NW. 

Mart. 

27.  Esztelnek. 

Apr. 

2.  Kovászna,  5--NP]. 

Apr. 

3.  MuzÄiia. 

.Vpr. 

17.  Lemhény,  25 —  N. 

» 

2.  Lippa,  21  ->  SW. 

„ 

7.  Harangláb, 2-N\\-. 

Mart. 

2S.  Csomortán. 

îï 

4.  Sólymos. 

,. 

7.  Szászalmád,  1  —  N. 

Apr. 

1 .  Kézdimartonos. 

Mart. 

31.  Sistarovecz,5-*NE. 

2.  Magare. 

n 

4.  Kézdimartonos.  4 

Apr. 

3-  Mészdorg-Qs,  4  -"  N. 

yf 

13.  Prod. 

►  N. 

n 

!K  Mi's^dorijos.-í'S'-  N. 

Mart. 

20.  Erzsébetváros. 

L(l.  Bereczk,  16-  NE. 

Mart. 

28.  Draucz, 

Apr. 

27.  Segesvár,  lo"  E. 

n 

5.  Rózsafáivá,  40  —  E. 

If)  SW.  -E. 

Mart. 

23.  Százhalom,  IG  -E. 

Mart. 

3.  Preguz,  nagy  csapat, 

Apr. 

22.  Petirs, 

Apr. 

13.  Hégen,  7   '  N. 

grosser  Flug  —  E. 

36  SE.  -  NW. 

Mart. 

27.  Réten,  18->E. 

Apr. 

28.  Urszoja. 

Mart. 

3(1.  Dorgos, 

Apr. 

25.  Fehéregyháza. 

n 

15.  Albák. 

ü  8E.  --  SW. 

Mart. 

22.  Báránykút. 

» 

12.  Bántfyhunyad. 

Api-. 

5.  Dorgos, 

îî 

19.  Czelina. 

n 

9.  Zutor. 

10  SE.  -  SW. 

» 

28.  Szászdálya. 

» 

4.  iMagyargorbó. 

Mart. 

8.  Zabálcz, 

Mai. 

6.  Csokfalva,  SO  E. 

Mart. 

28.  Kolozsvár. 

30—40    '  NW. 

-  NW. 

Apr. 

3.  Torda. 

:) 

27.  Berzova 

Apr. 

15.  Szászkeresztiir. 

» 

i.V.  Torrffl,  30- N. 

Apr. 

3.  Lalasincz. 

„ 

13.  Homoród. 

Mart. 

26.  Kékes. 

Mart. 

29.  Buttyin,  4   -  SW. 

Mart. 

29.  Székelyudvarhely. 

.\pr. 

5-  Szászzsombor. 

(Apr. 

8.  f.)  Borossebes. 

„ 

29.  Zetelaka. 

>7 

3-  Szászakna 

Apr. 

15.  Tótvárad,  6  ^  E. 

Apr. 

3.  Vargyas,  14  -*  E. 

„ 

18.  Teke. 

t» 

10.  Lupest. 

» 

4-  Bárót,  tömegesen. 

Mart. 

7.  Marosvásárhely. 

Mart 

29.  Soborsin. 

massenhaft  -"  NW. 

Apr. 

1.  Kissajó. 

Apr. 

7.  Bonczesd. 

Mart. 

26.  Szárazajta. 

» 

10.  Kissajó,    18    S. 

„ 

30.  Ziinbró,  6--N. 

Apr. 

14.  Nagybaczoii. 

-^W. 

Mart. 

29.  Felvácza. 

Mart. 

26.  Csikrákos. 

,, 

3.  Bátos. 

M 

28.  Kőrösbánya. 

„ 

22.  Csíkszereda,   10 

,, 

2.  Szászrégen. 

Apr. 

6.  Riskulicza. 

-N. 

Î) 

1.  Herbus. 

Mart 

28.  Brád. 

Mart. 

29.  Málnás,  12- N, 

9.  üisznajó,  26  -  NE. 

Apr. 

15.  Lepus,  NW.  —  E. 

(Mart 

.  27.  f.)  Csikszentkirály. 

Mart. 

29.  Mocsár. 

Mart. 

28.  Boicza. 

Apr. 

5.  Csikszentmárton. 

Apr. 

25.  Nyárádremete. 

Mai. 

I.  Szohodül. 

„ 

3.  Futásfalva,  16   >  E. 

„ 

4.  Vármező,  12  —  E. 

Apr. 

19.  Topánfalva. 

» 

4.  Karatnavolál. 

Mart. 

30.  Szováta,  14  —  SW. 

9.  Abnidfalva. 

» 

10.  Torja,  40- NE. 

Apr. 

1.  Szováta,  10 -W. 

24.Abrudbánya,4->SE. 

n 

4.  Kászonimpér. 

Mart. 

2.  Parajd. 

w 

4.  Nagyalmás. 

Mart. 

20.  .\kloshavas,  sok, 

Apr. 

17.  llyésmező. 

,, 

17.  Dealu  mare. 

viele. 

Mai. 

14.  Laposnija. 

^ 

4.  Offeiibánya. 

Apr. 

18,  Mai.  6.  Akloshavas, 

Apr. 

6.  Varság. 

» 

7.  Magyarigen. 

37S.-W.;r7-N. 

ïJ 

2.  Maroshéviz, 

?» 

24.  Krakkó. 

Mart 

31.  Szárazpatak. 

22  -  E. 

Jî 

12.  Gyulafehérvár. 

Apr. 

8.  Kézdiszentkereszt. 

6.  (Apr.8.f.)Gyergyó- 

» 

4.Miriszló,50drb(St.). 

„ 

10.  Kézdiszentkereszt. 

remete,  tömegesen. 

Mart 

30.  Nagycnyed. 

tömegesen,  massen- 

massenhaft — N. 

„ 

29.  Beihlenszentmiklós, 

haft  -  NW. 

I) 

LO.  (Mai.  8.  f.)  Gyergyó- 

1(I0->NW. 

» 

9.  Bélafalva.. 

alfalu. 

Apr. 

8.  (A|,r.  13.  f.)  Alsó- 

ÎJ 

10.  Bélafalra,  tömege- 

(Apr. 

6.  f.)  Gyergyóditró. 

bajom,  13 ->  SE. 

sen,  massenhaft 

Mart. 

27.  Gyergyócsomafalva, 

„ 

4.  Ingodály. 

-N. 

42 -N 

Aquila  XVI. 

6 

42 


Mart. 
Apr. 


Mart 
A  pr. 


Mart 

» 

Apr. 

A2}r. 


Mart. 
Apr. 
Mart. 
Apr. 


28.  Gyergyóujt'alii,   14 
-'-E. 

6.  Gj'ergyóborszék, 
12  ^N. 

4.  Kilyénfalva,  20 

7.  Tekeröpatak,  '  W. 
10.  Gry  ergynszeii  tini  klós 
Si-  Hágótőalja. 

17.  Gyergyóholló.  200 

-*E.  " 
10.  Gyergyótölgyes,  8 

->  W. 
2(i.  Zilah,  40^NW. 
30.  Szilágycseh. 

2.  Zsibó. 

.9.  Zsibó,  40  -  SW. 
10.  Gyökeres. 
26.  Gyökeres,  --  E. 
10.  Zálha. 

4.  Nagyilonjla. 

2.  Désakna,   lö  ->-  S. 
80.  Dés. 

2.  Gáncs,   12  -*  N. 
26.  Betlen. 

3.  Bethlen,  02  -*  E. 
14.  Makód. 


.\pr       (1.  .S/áIva,22,W.-.SE 

.Mart.  12.  Naszód. 

Apr.     fí.  Naszód,22W.--íiE 

().  Harina. 
Mart.    .").  Besenyő. 
.Vpr.    20.  Kisrebra. 

,,       9.  Nagydemeter. 
Mai.       2.  Hcszterczp. 
.\l)r.    15-  Hoiiiúnbiidak. 

18.  Románhudak,  80 
--N. 
..      10.  Kisilva.    U)0   'E. 
,     19.  Oláliszentgyörgy, 

8  -►  E. 
„      19.  Felsősebes. 
„       4.  Borgóprund. 
„       8.  Szentjózsef, 
fi.  Dombhát. 
!).  nomhhát,-2{)ii    -W. 
„     10.  Dombhát,  80 ->E.; 

r,o  s.  -  w. 

„       fi.  Les,  18  -  NW. 
12.  Magura. 

6.  Oradna. 
,,      16.  Nagyilva. 

8.  Lunka. 
.,     18.  Tesna. 


.\pr.     12.  Kosna. 

,,      14.  Gyergyóbélbor. 

26.  Láposbánya. 
1 7.  Szaploncza. 

Mart.  81.  Taraczköz. 

27.  llosszúmező. 
\\iy.     18   Máramarossziget. 
M.nt.   Ifi.  Tiszaveresmart,  80 

►  E. 
.\|)r.     II).  .Vknasiigatag. 
Mart.  28.  Máragyulafalva. 
Apr.      5.  Bárdfalu. 
Mart.  28.  Farkasrév,  4   ►  N. 

..     28.  Nagybocskó. 
.\]n\    27.  Kónaszék,    lö  .S. 
->E. 
,,       5.  Barczánfalva. 
..      12.  RozáUa,   18 -W. 
„     29.  Felsőszelistye,  80 

->S. 
„     18.  Alsóvissó. 
Mart.  26.  Havasmező,  25 

-*  NE. 
Apr.     3.  Havasmezö,  18-*-  E. 
„       6.  ß'>tundo,  13-E. 
,,       fi.  Lajüsfalva,  18  ->-  E. 


Mart 

28.  Börzsöny. 

.\pr. 

17.  Bakaszenes. 

Apr. 

15.  Répáshuta ->- E. 

,. 

28.  Szokolya. 

15.  Irtványos,90^NW. 

Mart 

81.  Sajókaza. 

Apr. 

4.  Isaszeg,  2  -^-  E. 

Mart. 

27.  Bacsófalva,  1(X)  Ö. 

Apr. 

18.  Hollós,  20  S.  --  E. 

» 

9.  Babát,  40  -*  NE. 

->E. 

80.  Alsóhámor. 

)j 

7.  Megyerke. 

„ 

28.  Ipolyság. 

» 

2.  Óhuta,  30--W. 

,, 

4.  Ecskend. 

Apr. 

1.  Hont. 

Mart 

29.  Diósgyőr. 

,. 

10.  Nagyvölgy. 

7.  Korpona. 

Apr. 

18.  Sajóbábony. 

,, 

7.  Erdőkürt. 

n 

4.  Magasma.jtény,  21 

.Mart 

18.  (Apr.  10.  f.)  Erdő- 

Mart 

28.  Kalló,  12  ^.  SE. 

--N. 

bénye,  4»  NW. 

» 

20.  Jobbágyi. 

„ 

20.  Alsópalojta. 

n 

26.  (Apr.  4.  f.)  Erdő- 

» 

25.  Bodony,  7  ^  NE. 

5.  Gács. 

horváti,  22 ->  NW. 

» 

21.  (Mart.29.f)Terpes 

Mai-t. 

28.  Vilke. 

Apr. 

5.  Hatmeg. 

., 

31.  (Apr.  15.  f.)  Nyitra 

V 

81.  Losoncz. 

V 

1.  Ilosva. 

,. 

24.  Kistapolcsány, -+N. 

Apr. 

ti.  Losoncz.  39  -^  N. 

ÎJ 

2.  Komlós. 

.\p.-. 

24.  Garamszentbenedek 

„ 

16.  LosoMc^r.  20 ->  NE. 

2.  Kakasz. 

„ 

17.  Ujbánya,8E-^SW. 

Mart. 

25.  (Mart  27.  f.)  Ipoly- 

M 

2.  Csarnatő. 

Mart. 

31.  Garamrudas,    14 

galsa. 

Mart. 

19.  Visk. 

--S. 

Apr. 

3.  Feled. 

Apr. 

20.  Mihálka. 

t) 

16.  Garamrév. 

Mart. 

20.  (Mart.  80.  f.)  Péter- 

Mart. 

25.  Herlncse. 

« 

19.  Bakabánya. 

vá,sár,  15 ->  N. 

Apr. 

80.  Bustyaháza. 

» 

30.Zsarnócza,NE.--W. 

Apr. 

18.  Felsőhámor. 

Mart. 

28.  Gernyes. 

43 


Apr. 


Mart. 

.\pr. 


Mart, 


A])r. 


Mart. 

w 

Apr. 
Mart. 

Apr. 


Mart. 
Apr. 
Mart. 


Apr. 
Mart, 


1  I .  \'ajnág. 
l'I).  Kövesliget. 

1.  Tccső,  18    '  NE. 
19  Szentmihálykörtvé- 
lyes. 

tí.  Algóapsa. 

30.  Dombó. 

',}.  Királymező,    •  N. 
;J.  Brusztura. 

4.  Pozsárova. 
6.  Turbát. 

11.  Kőrösmező. 

13,  14.  Körösmczii.  81* 
->N.;  -^  NE 

11.  Unin. 

14.  Nádas. 

■10.  Felsöbottfalu. 

5.  Trencsén. 

l').  Trencsén,  8    ■■  SW. 
3.  Bán. 
10.  Bán,  U^SW. 
Űi).  Nyitrarudiió. 

29.  Zsarnóczukohó,  l'I) 
-N. 

3 1  •  Revistyeváralja,  "20 

--  X. 
■28.  Bükköskút. 

6.  Tótpróna. 
2   Gcletnek. 

15-17  Geletnek.  töhh 
százra  menő  csapa- 
tok  —    Flüge  von 
mehreren   Hunder- 
ten    >■  N. 
20.  Dubova. 
8.  Lazán. 
13-  Alsóstubnya. 
I.  Felsőstubnya 

31.  Mossócz. 
13.  Csreniosnó. 

27.  Öasköszckeiy,  12  S. 
-E. 

30.  Kövesmocsár. 

29.  Zòlyombucs,32— W. 

7.  Zóhjomhucs,m^W. 
26.  Dobróváralja,  60 

■  NE. 

31.  Kovácsfalva. 
1.  Pallós. 

28.  Olmányfalva. 
28.  Zólyom. 

31.  Erdöbádony. 


Apr. 


Mart 


Apr. 
Mart 

Apr. 

Mart 


Apr. 
Mart 
Apr. 


Mart 
Apr. 
Mart 

Apr. 


Mart 
Apr. 


Mart. 


Apr. 

Mart. 

» 

Apr. 


1.  Hoszterczebánya. 
ir)0    '  XE. 

2.  Szelese. 

29.  Garamsálfalva. 
•V/.  (iaramsálfalva, 

l.")0^NW. 

20.  l'ónik. 

;i  1 .  Zólyondipcse, 
•  tíW. 
.').  Libetbánya. 
31.  Erdőköz,  70 -- N. 
31.  Mezőköz,  13    -  SW. 
31.  Garamszentandrás, 

80  SW.  -  E. 
22.  Garamnémetfalva, 
47SW. -E. 

8.  Bikkalvölgy. 

9.  Garam péteri. 
12.  Alsószabadi. 
12.  Rezsőpart. 

17.  Feketepatak,  7 

-  NW. 

21.  Szikla,  SE.  ^  W. 
;?.ií.  S2ikk(,  1  -  NW. 

30.  Breznóbánya,  400 

-NE. 

8.  Breznóhánijd,  6 
-^  W. 

.').  Benesháza. 
12.  Gaspard,  5  ->■  N. 
215.  Havasalja,N-SW 

4.  Mihálytelek,  300 
->  W. 

9.  Vaczük. 

5.  Klenócz,  25  —  N. 
.").  Nagyrőcze,  25  ->■  N. 

31.  U,j  vásár. 

29.  Pelsőcz,  25  -  NE. 
10.  Rozsnyó 

2.  Szin,  W.  --  S. 
27.  Szomolnokhnta, 

-  W. 

8.  Felsőmeczcnzéf. 
:í3,  25.  Felsőmeczeméf, 

^NE. 
12,  5i.  Somodi,->NE. 

18.  Szepsi. 

30.  Sacza,    -  X. 
20.  Gzemóte. 

20.  Kassa,    -  NE. 

31.  Kassa.  —  W. 
7.  Tótsóvár. 


Mart 


Apr. 
Mart 

•n 

Apr. 
Mart 

Apr. 


Mart.  17,  Hndamcr,     14    SE. 

-  W. 

Apr.      2.  Delnekakasfalva. 
14.  Keczerpeklén. 
„      12.  Keczerlipócz. 
„       5.  (Apr.  8.  f.)  Nagy- 
azar. 
29.  (Apr.  4.  f.)  N'aranni't. 
13   ►N. 

29.  Ta  várna. 
31.  Honion  na. 
16.  Zemplénsziniia. 
10.  Alsoliiinkócz. 

30.  Felsödomonya. 
25.  Kisberezna. 

14.  Perecseny 
19.  Bercsényifalva. 

15.  Kispásztély. 
2.  Köblér. 

„       3.  Turjaremete. 
„       7.  Turjaremete,  80 

-E. 
„      14.  Fenyvesvölgy.  6 

-  N. 

„        1.  Turjavágás. 

„     28.  Ökörmező,    100 

-  N. 

Mai.       1.  Vágbesztercze. 

1.  Xagybicscse. 
Apr.      1.  Zsolna,  20- N. 
Mart.  28.  Yalcsa,  28  E.  -  N. 

18.  Párnicza. 

„     2:i.  Párnicza  -^  S. 

„       3.  Revisnye,  30  ->■  N. 
Apr.      3.  Lokcza. 
Mai.      6.  Németlipcse,  csapa- 
tok —  Fiiige   ►  NE. 
Mart.  28.  Parasztdubova. 

„     23-  Szlanicza. 
Apr.      4.  Ziibrothova. 
15.  Bjelipolok. 

„       3.  Bobró. 
Mart.  10.  Tnrdossin. 
Apr.      8.  Alsólipnicza. 

„     Í5.  Als 'lipnicza,   11 

-  N. 
Mart  30.  Trsztena. 

Apr.      5.  Liptószentmiklós. 

2.  Felsőzubricza. 

19.  Liptószeniiván. 
Mart.  20.  Jablonka,  11    ►  N. 
Apr.     Ü.  Jablonka,  9  -  N. 

6* 


44 


Apr. 

17.  Oravic/,a  puszta, 

Apr. 

22.  Hatizfalva. 

Apr. 

7.  Szepesváralja,  67 

13   ►  W. 

Mart. 

30.  tízepesbéla. 

E.    ►  N. 

Tï 

2.  Szvarin,  15  SW. 

Apr. 

7.  Leibicz. 

» 

7.  Paloncza. 

-E. 

» 

16.  Csütörtökhely, 

„ 

7.  Palocsa. 

Mart. 

81.  Vichodna. 

7  -  N. 

'í 

20.  Szentmihályfalva. 

Apr. 

1l>.  Alsóerdut'alu. 

,, 

5.  Podolin. 

Mart. 

.").  Lazi.. 

Mart. 

29.  Felsőerdőfalu. 

Marf. 

20.  Lőcse. 

Apr. 

10.  P^perjes. 

Apr. 

7.  Landok. 

Mai. 

14.  Lőcse,  20    ■  W. 

Mart. 

6.  Bártfa. 

Mart. 

30.  Szepesófalii,  6 

Apr. 

5.  Ólubló. 

Apr. 

2   Zboró. 

>  NW. 

Mart. 

27.  Szepesváralja, 

.. 

3.  Lipnik. 

Apr. 

7,  //,  Tátraháza,  8 
-  NE.  ;  22  -  NE. 

11  -  N. 

7.  Girált. 

2.  Felsövizköz. 

45.  Ciconla  nigra,  (L.) 


lU. 

Apr.      8. 

'J'emeskubin. 

III.  Apr. 

10.  Béllye. 

V. 

Mart. 

6.  Szatmárhegy 

m. 

„        3. 

Butykovácz. 

III.     „ 

8.  Bácsordas. 

V. 

Apr. 

20.  Kisberezna. 

III. 

„      16. 

Kamaristya. 

III.     „ 

9.  Várszeg. 

V. 

Mart. 

18.  Kispásztély. 

III. 

Mart.  31. 

Palona. 

Ili.     , 

13.  Szatmárnémeti. 

V. 

T) 

'24.  Ticha. 

III. 

„      29. 

Dunabökény. 

IV.  Mart. 
IV.  Apr. 

29.  Berzova. 

30.  Felsőrákos. 

V. 

» 

31.  Ozerà. 

III.  Mart.  27.  Temeskubin. 


46.  -<-^  Oircaëtus  galliciis,  (Gm.). 

I     IV.  Apr.    12.  Malomviz.  1     IV.  Apr.    16-  Gurahoncz. 


I.  Mart.  20.  Molnaszecsöd. 
I.  Apr.    13.  Zalagógánfa. 
III.  Mart.  21.  Temeskubin. 


47.  •<— >■  Circus  aernginosusj  (L.). 

III.  Mart.  28.  Rudolfsgnád. 
III.     „      23.  Overbász. 
III.     „      15.  Törökbecse. 


III.  Mart.  26.  Kisbag. 

IV.  „      26.  Nagyenyed. 
IV.  Apr.    14.  Háporton. 


48.  -<-&>  Circus  cyaneus,  (L.). 


I.  Mart.  14.  Kőszeg. 

III.  Mart.  24.  Rudolfsgnád. 

I.     „      21.  Molnaszecsöd. 

III.  Febr.    6.  (  )-verbász. 

I.     „      27.  Zalagógánfa. 

I     III.     „        9.  Törökbecse. 

I.     „       18.  Temeskubin. 

1     III.     „      10.  Osala. 

III.  Febr.    9.  Kuvin. 

IV.  Apr.    12.  Malomvíz. 
IV.     „        9.  Nagyenyed. 

V.  Mart.    5.  Tavarna. 


49.  -^-^  Circus  uiacrurus,  (Gm.). 
III.  Apr.  8.  Temeskubin. 


50.  ■<— ^  Circus  pygargus,  (L.). 
III.  Mart.  24.  Temeskubin.  I      III.  Febr.  17.  Overbász. 


45 


ől. 


Olivicola  riparia,  (L. 


I.  Apr.    {2.  Molnaszecsőd. 

.\pr. 

I.  Makó. 

IV. 

Mai. 

9.  Malomviz. 

111.     „       16.  Temeskuhin. 

„ 

1.").  Ráczkeve. 

IV. 

Apr. 

18.  Torja. 

III.     „        9.  Óverbász. 

Mai. 

').  Szigetcsép. 

V. 

Mai. 

9.  Sajókaza. 

111.     „       -20.  Csantavér. 

Apr. 

24.  Budapest. 

V. 

Apr. 

28.  Geletnek. 

111.  Mart.  28.  Hódmezővásár- 

') 

L>9.  Tura. 

V. 

M 

25.  Tavarna. 

hely. 

w 

4.  Nagybereg. 

V. 

»J 

27.  Szepesbela 

52.  GD  Coccotliraustes  coccotliraiistes,  (L.). 
IV.  Apr.  12.  Malomviz,  első,  Erster. 

53.  <^*  Columha  oeiias,  L. 


Febr 

22.  Kristóffalva. 

Apr.   10.  Bala  fonii jink. 

Febr. 

11.  Zalaerdőd. 

Jan. 

28.  Csurgó. 

Mart.  28  Ljal. 

n 

13.  Jánosháza. 

Febr 

17.  Vese. 

Apr.  2ő.  Tab. 

» 

20.  Zalagógánfa. 

» 

26.  Somogyszobb. 

Febr.    5.  Németujvár. 

» 

13.  Várkesző. 

11 

15.  Nagyatád. 

Mart.     1.  Csém. 

» 

26.  Padrag. 

» 

20.  Rinyaszeutkirály. 

..      12.  Rohoncz. 

V 

26.  Huszárokelö. 

V 

15.  Lábüd. 

„     23.  Pornóapáti. 

Mart. 

25.  Gicz. 

„ 

15.  Viszló. 

Febr.  10.  Kőszegdoroszló. 

„ 

8.  Sukoró. 

V 

28.  Répáspuszta. 

Mart.  27.  Kőszeg. 

V 

3.  Nagymarton. 

n 

27.  Tékes. 

Febr.  28.  Felsőberkifalu. 

Febr. 

8.  Kismarton. 

rt 

21.  Pécs. 

„     27.  Borsmonostor. 

Mart. 

5.  Czinfalva. 

« 

26.  Hrasicz. 

„     20.  Körmend. 

Febr. 

27.  Szentmargitbánya. 

» 

21.  Szentgotthárd. 

.,     27.  Sorok. 

„ 

22.  Fertőfehéregyháza. 

Mart 

9.  Szöcze. 

Ajjr.   24.  Locsmánd. 

Mart. 

22.  Malomház. 

Febr 

24.  Daraboshegy. 

Mart.    5.  Németszecsőd. 

^, 

6.  Nagyczenk. 

n 

29.  Vasnádasd. 

Febr.  16.  Molnaszecsőd. 

Febr. 

26.  Jánosháza  erdészlak 

w 

20.  Milej. 

„     18.  Egyházashollós. 

jj 

26.  Ravazd. 

n 

23.  Vasboldogasszony. 

Mart.  18.  Köveskút. 

Mart. 

6.  Telki. 

» 

21.  Pölöske. 

Febr.  28.  Csepreg. 

17 

13.  Pilisszentlélek. 

» 

22.  Nagykapornak. 

Mart.    4.  Vasvár. 

Y> 

3.  Szép  Juhászné. 

» 

22.  Tűrje. 

Febr.  27.  Nyögér. 

Febr. 

15.  Visegrád. 

n 

4.  Vörs. 

„     14.  Kaki. 

Mart. 

4.  Pilisszentlászló. 

Î) 

27.  Kéthely. 

I! 


Febr.  15.  Iván. 

„     20.  Himód. 

„     17.  llővej. 
Apr.  20.  Bogyoszló. 


Mart:.  10.  Csorna. 

Febr.  15.  Kiirth. 

A^ir.   15.  Nuíjíjsenkvicz. 


Mart.    3.  Alsóköröskény. 

„     20.  Garamkissalló. 

.,     17.  Morvaszentjános. 
Febr.  15.  Kutti. 


46 


III. 


Mart.  SO.  Pancsova. 

Marf. 

12.  Jerszeg. 

Febr.  20.  Rákosfalva. 

Febr.    4.  Tenieskubin. 

1.").  Kepéd. 

Mart.  20.  Kisbag. 

Mart.    3.  Fehérteniploni. 

, 

12.  Bálíncz. 

Jan.    30.  Tura. 

Apr.   12.  Kamaristi/a 

Febr. 

20.  Háromfa 

Febr.  25.  Ófehértó. 

Mart.  28.  Dimahohmy . 

'Î 

22.  Dunaszídccső. 

„     16.  Szalmámagyerdö. 

„      18.  Palánka. 

Mart. 

2.  Hátfő. 

„     18.  Szatniárcsonkaerdö 

Jan.    24.  Diinacséb. 

3.  Doromlás. 

29-  Szatniár  Sárerdö. 

Ai)r.   20.  Újvidék. 

,, 

6.  Várszeg. 

„     15.  Szatinár  Nagy- 

Febr.  23.  Alsókabol. 

» 

12.  Vaskút. 

Diocsárerdő. 

Mar  t.  SO.  Felsökabol. 

» 

2.  Kiskunhalas. 

Mait.     1.  Sziny  ér  váralja. 

Febr.    7.  Rudolfsgnád. 

Febr. 

24.  Királyhaloni. 

Febr.  28.  Sárospatak. 

„     28.  Torontálerzsébet- 

„ 

14.  Hódmezővásárhely. 

Mart.    4.  Sátoraljaújhely. 

lak. 

Mart. 

3.  Bezdini  zárda. 

6.  Tiszakarád. 

M;irt.  10.  Tótujfalu. 

Febr. 

20.  Pécska. 

„     22.  Nagyhalász. 

3.  Drávaszeiitniártoii. 

W 

27.  Paulis. 

4.  Kemecse. 

Febr.  25.  Lakócsa. 

.Mart. 

10.  Horosjenö. 

Febr.  26-  Pálfölde. 

„       7-  Baranyasellye. 

Febr. 

27.  Silingyia. 

„     29.  Leányvár. 

„       2.  Oszró. 

Mart. 

6.  Izsák. 

Mart.    2.  Mándok. 

5.  Páprád. 

Febr. 

10.  Békésgyula. 

i).  Beregszász. 

Mart.  10.  Siklós.       . 

» 

22.  Polgárdi. 

Febr.  29.  Mocsár 

„     15,  Béllye. 

Jan. 

23.  Pákozd. 

Mart.  21.  Zúgó. 

Febr.  26.  Bácsordas. 

Mart. 

17.  Jakabszállás. 

8.  Ungvár. 

„     14.  Csantavér. 

Febr. 

12  Söregpuszta. 

„     12.  Ungdarócz. 

Mart.  15.  Mohol. 

Mart. 

2.  Jászalattyán. 

Febr.  25.  Radváncz. 

„        1.  Vadászerdö. 

„ 

10.  Székelyhíd. 

Mart.    4.  Unghosszúniező. 

Febr.  24.  Brnckenau. 

IT. 


Mart. 

6.  Szerbpozsezsena. 

Febr. 

25.  Kisszurduk 

Febr. 

24.  Marosbrettye. 

Febr. 

6.  Berzászka. 

T> 

29.  Osztrov. 

Apr. 

8.  Kosztesd. 

Mart. 

8.  Ósopot. 

» 

28.  Bukovecz. 

Mart. 

7.  Bozes. 

» 

26.  Eihenthal. 

., 

28.  Hauzest. 

V 

9.  Bucsuni. 

» 

20.  Plavisevicza. 

^ 

28.  Furdia. 

,. 

13.  Algyógy. 

» 

28.  Duhoru 

w 

25.  Németgiadiia. 

)' 

2.  Felsőpián. 

Apr. 

14.  Ogradina. 

" 

27.  Draxinest. 

4.  Kerer. 

« 

27.  Jeselnicza. 

Mart. 

1.  Válemáre. 

., 

3.  Lom  any. 

Mart. 

10.  Vercserova. 

Febr. 

24.  Szintyest. 

„ 

10.  Sebeshely. 

„ 

5.  Borlova. 

Mart. 

1.  Marzsina. 

Febr. 

27.  Szászsebes. 

» 

20.  Mörul. 

Febr. 

28.  Gross. 

Mart. 

6.  Sugág. 

« 

25.  Pojánaniörul. 

Î» 

27.  Lunkány. 

Febr. 

27.  Kelnek. 

Febr. 

27.  Maloinviz. 

5j 

24.  Bulza. 

Mart. 

31.  Dús. 

Apr. 

16.  Felsömoees. 

Mart 

27.  Oháhahisztra . 

„ 

lö.  Spring. 

Febr. 

8.  Király  falva. 

.^ 

15.  Homosdia. 

„ 

9  Szelistye. 

Mart. 

20.  Kövesd. 

Febr. 

28.  Pozsoga. 

Febr. 

29.  Kereszténysziget 

Febr. 

24.  Aga. 

Mart. 

17.  Ruszkabánva. 

Mart. 

5.  Nagycsür. 

?j 

28.  Labasincz. 

Febr. 

27.  Tjcj. 

„ 

7.  Szelindek. 

V 

26.  Tápia 

w 

27.  Lunkalarga. 

Febr. 

29.  S/.enterzsébet. 

?î 

4.  Kládova 

Mart. 

2.  Roskány 

Mart. 

8.  Vesztény. 

n 

29.  Szelcsova. 

4.  Feresd. 

» 

21.  Kistalniács. 

47 


Apr. 

/O.  Nagytalmács. 

Mart. 

4.  Berzova. 

Mart. 

4.  Vargyas. 

Mart. 

7.  Herinány. 

Febr. 

lí-í.  Lalasincz. 

n 

27.  Málnás. 

w 

21.  Porcsesd. 

Mart. 

16.  Kaproiieza. 

jj 

1 7-  Karatnavolál. 

>ï 

31.  Veresmart. 

.. 

2.  Buttyiu. 

» 

6.  Torja. 

., 

4.  Alsüsebes. 

., 

13.  Borossebes. 

V 

28.  Aklos  havas. 

Febr. 

22.  Vurpófl. 

.. 

U).  Tótvárad. 

Febr. 

15.  Sályi. 

Mart. 

3.  Felek. 

Febr. 

29.  Ziiubró. 

» 

25.  Korbest. 

Febr. 

28.  Szakadat. 

28.  Zani. 

28.  Preguz. 

,, 

20.  Holczmány. 

jj 

26.  Felvácza. 

') 

27.  Bulz. 

Mart. 

15-  Felsopdnimbák. 

26.  Alsócsertés. 

Apr. 

13.  Urszoja. 

Febr. 

22.  üjegyház. 

., 

26.  Kőrösbánya. 

» 

24.  Pietrásza. 

Mart. 

16.  Szeráta. 

» 

26.  Riskiilicza. 

10.  Albák. 

Apr. 

14.  Hrezakerczisora. 

,, 

28.  Bulzesd. 

„ 

17.  Ruuk. 

„ 

2.  Felsőgezi's. 

27.  Ribicsóra. 

,. 

27.  Béles. 

Febr. 

24.  Alsóárpás. 

„ 

27.  lírád. 

» 

6.  Mariséi. 

„ 

26.  Mártonhegy. 

Mart. 

2.  Viileabrád. 

Mart. 

11.  Magyargorbó. 

Mart 

29.  Korh. 

í).  Felsővidra. 

„ 

8.  Szászzsombor. 

Febr. 

27.  Brulya 

Apr. 

IS.  Szkerisora. 

Febr. 

25.  Szászakna. 

}fart 

80.  Alsóinst. 

„ 

7.  Nyágra. 

Mart. 

8.  Zselyk. 

3.  Morgonda. 

Febr. 

28.  Boicza. 

Febr. 

29.  Szászpéntek. 

Febr. 

26.  Gerdály 

Apr. 

J8.  Lemászó  ja. 

n 

28.  Marosvásárhely. 

„ 

24.  Nagysink. 

Mart. 

21.  Budesicza. 

Mart. 

18.  Kissajó. 

Mart. 

3.  Boldogváros. 

Aj)r. 

20.  Szohodol. 

Febr. 

27.  Dedrád. 

4.  Kálbor. 

,. 

26.  A líri lűhcÍH l/a. 

)) 

25.  Bátos. 

16.  Desáiiy. 

Mart. 

23.  liucsiiin. 

Mart. 

1.  Szászrégen. 

Apr. 

1.  Tajilaréc.^e. 

KI.  Dealuniare. 

Febr. 

24.  Herbus. 

1.  Ruderita. 

Apr. 

20.  Betonata. 

Mart. 

11.  Disznajó. 

Mart. 

3.  Páró. 

Mart. 

ö.  Vultur. 

Febr. 

23.  Mocsár. 

„ 

6.  Persány. 

Febr. 

22.  Zalatna. 

Mart. 

6.  Deményháza. 

Febr. 

16.  Felsöveiiicze. 

Mart. 

11.  Onipolyicza. 

., 

21.  Görgényhodák. 

Apr. 

17.  Alsókomána. 

7.  Remete. 

ÍT 

18.  Görgényüvegcsüi 

Mart. 

30.  Ujsinka. 

!) 

30.  Gyulafehérvár. 

» 

2.  Dosz. 

.. 

1.  Felsőkomána. 

„ 

12.  Nagyenyed. 

Apr. 

18.  Szováta. 

Apr. 

14.  Zerned. 

Febr 

25.  MihálczfalvH. 

n 

21.  Szováta  víz. 

Mart 

29.  Holhák. 

Mart. 

18.  Bethlenszentniiklós. 

Mart. 

9.  Parajd. 

.. 

11.  Bölöii. 

Apr. 

6.  Alsóhajom. 

Í5 

2.  Varság. 

., 

14.  Nagyajta. 

Febr. 

20.  Váldhid. 

Apr. 

6.  Gyergyóbékás. 

A/ír. 

10.  Tömöd  szoroíi. 

Mart. 

1.  Keresd. 

Mart. 

9.  Zilah. 

„ 

13.  Árapatak. 

Febr. 

28.  Segesvár. 

Febr. 

27.  Zsibó. 

„ 

15.  Osánczi  szoros. 

25.  Százhaloni. 

Mart. 

14.  Gyökeres. 

« 

2.  Ilyefalva. 

71 

29.  Ápold. 

n 

14.  Zálha. 

„ 

5.  Sepsiszentkirdly. 

') 

28.  Réten. 

Apr. 

5.  Désakna. 

Mart. 

2.  Gidófalva. 

Apr. 

4.  Fehéregyháza. 

Mart 

8.  Dés 

Ajir. 

20.  Bodzái  szoros. 

Mart. 

2.  Báránykút. 

» 

10.  Gáncs. 

.. 

14.  Osdola. 

.J 

1.  Czelina. 

Febr. 

17.  Retteg. 

Febr. 

3.  Lippa. 

Febr. 

26.  Szászdálya. 

Apr. 

Itj.  Bellen. 

„ 

27.  Sólymos. 

Mart. 

6.  Szászkezd. 

Mart. 

3  Lekencze. 

Mart. 

7.  Sistarovecz. 

'J 

4.  Szá^zkeresztúr. 

„ 

5.  Naszód 

Febr. 

27.  Mészdorgos. 

Febr. 

24.  HonidHid. 

^ 

6.  Harina. 

r 

23.  Petirs. 

Mart. 

I .  Székclyudvarliely. 

>» 

4.  Szcpnyir. 

» 

23.  Dorgos. 

4.  Zetehika. 

7.  Besenyő. 

»Ï 

14.  Zabálcz. 

9.  HonioródalniHS. 

» 

4.  Nagydenieter. 

48 


Mart.    4.  Jád. 
Febr.  26.  Nagysajó 
Mart.    5.  Kisdemeter. 

„     11.  Románbiulak. 

„       G.  Kisilva. 
Apr.      ú.  Oláhszentgyöryii . 
Mart.    3.  Kusraa 

„       5.  Szentjózsef. 
8.  Dombhát. 

„     22-  Magura. 
26.  üradna. 


Mart.  30.  Nagyilva. 
Apr.      1.  Ujradna. 
Mart  ;!ü.  'rihiicza. 
Apr     14.  N'aleamare. 

„     12.  Tesila. 
Mart.    3.  Nagysüuikút. 

„       4.  Láposbáuya 
Febr.  29.  Szatmárhegy. 
Apr.     5.  Ssaploncza. 
Mart.     1.  Taraczköz. 


Mart.    8.  Hnsszúinező. 

8.  Máramarossziget. 
2.  Aknasii"atag. 


Febr 

7.  Farkasrév. 

-Mart. 

5.  Nagybocskó 

» 

20.  Rónaszék. 

n 

13.  Jód. 

» 

14.  Rozália. 

» 

24.  Leordina. 

n 

20.  Izaszacsal. 

Apr. 

HO.  Lajosfalva. 

Febr. 

25.  Börzsöny. 

,. 

18.  Szokolya. 

« 

26.  Nagymaros. 

Apr. 

2.  Márianosztra 

Febr. 

25.  Isaszeg. 

Jan. 

30.  Babát. 

Febr. 

29.  Megyerke. 

j^ 

27.  Ecskend. 

„ 

25.  Nagyvölgy. 

il 

29.  Erdőkürt. 

n 

10.  Valkó. 

Mart. 

10.  Buják. 

Febr. 

20.  Bodony. 

Mart. 

10.  Terpes. 

„ 

10.  Cseszte. 

Febr. 

28.  Ghymes. 

Mart. 

3.  Újbánya. 

„ 

10.  Garanirudas. 

ÎT 

5.  Bakabánya. 

1) 

9.  Zsarnócza. 

» 

8.  Bakaszenes. 

» 

6.  Alsóhámor. 

» 

16.  Kőpatak. 

M 

6.  Magaslak. 

H 

11.  Irtványos. 

„ 

9.  Gyekés. 

Febr 

27.  Hont. 

Mart 

.24.  Korpona. 

» 

20.  Apafalva. 

» 

26.  Oács. 

Febr 

29.  Losoncz. 

Mart 

14.  Salgótarján. 

l'I 

17.  Riinarálió. 

Febr 

27.  Rimaszombat 

ij 

24.  Feled. 

Mart 

7.  Pétervásár. 

y 

17.  Felsöhámor. 

Febr. 
Mart. 


Febr, 
Mart. 
Febr 
Mart. 


Apr. 
Mart. 


Ajjr. 
Mart 


Apr. 
Mart 


28.  Répáshuta. 

4.  Ujmassa. 

22.  Sajókaza. 

23.  Hollós. 
16.  Ujhuta. 
16.  Diósgyőr. 

1.  Sajóbábony. 
6.  Erdőbénye. 

26.  Erdőhorváti. 
10.  Visk. 

6.  Mihálka., 
9.  Herincse. 
1.  Bustyaháza. 
13.  Vajnág. 
6.  Kövesliget. 

5.  Técsö. 

1.  Erzséhetlitjet. 

4.  Szélesion  ka. 

9.  Szentmihálykörtvé- 
lyes. 
10.  Nyéresháza. 

6.  Alsóapsa. 
6.  Körösmező. 
6.  Ótnra. 

24.  Trenesén. 
21.  Bán. 

8.  Dlzsin. 
21.  Madarasalja. 
30.  Oyertyánfa. 

27.  Znióváralja. 
8.  Kunoüvágás. 

18.  Teplafő.  ' 
23.  Felsőtóti. 

5.  Saskőszékely. 
4.  Kövesmocsár. 

26.  Zólyonikecskés. 
30.  Garamberzencze. 


Mart.    5.  Dobó. 
„     27.  Tajó. 
„       4.  Dobróváralja, 
„       7.  Kovácsfalva. 
„     19.  Pallós. 

18.  Olmányfalva. 

6.  Zólyom. 

„     27.  Erdóbádüiiy. 
„     25.  Mátyásfalva. 

7.  Dobrókirályi. 

,,       6.  Garanisálfaiva. 

,     28.  Perhát. 

„     29.  Pónik. 

„     12.  Zólyomlippse. 

12.  Koriínicztt. 

27.  Mosód. 

30.  Luczatő. 

3.  Hédel. 

6.  Mezőköz. 

16.  Borosznó. 

7.  Garamszentandrás. 
22.  Bukócz. 

1.  Garaninémetfalva. 

4.  Alsöszabadi. 
30.  Cserpatak. 

8.  Kramiska. 
8.  Rezsőpart. 

17.  Felsőszabadi. 
20.  Kisgaram. 

„     28.  Sebesér. 

„     24.  Feketepatak. 

„     26.  Klementka. 

„     29.  Forgácsfalva. 

„     31.  Szikla. 
Apr.    18.  Klenócz. 
Mart.  22.  Helpa. 
7.  l'jvásár 


Ajn: 
Mart. 

» 
Apr. 
Mart. 


.\pr. 

Mart. 
Apr. 


Mart. 


49 


Apr. 

2.  Róna. 

Mart. 

5.  Nag:yláz. 

Mart. 

11.  Budatin. 

Mart. 

13.  Szin. 

TJ 

10.  Kisberezna. 

„ 

24.  Valcsa. 

„ 

18.  Óvi/.. 

,. 

26.  Perecseny. 

V 

30.  Sonissicli-forrás 

„ 

8(1.  Sebesvölsív. 

.. 

11.  Bercsényifalva. 

18.  (Jsernova. 

Apr. 

1.  Szornolnok. 

*í 

7.  Kispásztély. 

.. 

!(').  Ludrovo. 

MuH 

.  'ÒS.  Gerrhfiiréss. 

.. 

14.  Sóslak. 

Apr. 

2.  I'olhora. 

„ 

19.  Stósz. 

Febr. 

28.  Köblér. 

'í 

17.  Bjelipotok. 

„ 

12.  Szomolnokliuta. 

Mar:. 

14.  Csontos. 

Mart. 

25.  Alsólipnicsa. 

8.  Felsönieczt'iizéf. 

Tf 

J4.  Turjareinete. 

n 

27.  Trsztena. 

Apr. 

J-J.  Szép  si 

Apr. 

5.  FenyvesìMf/ìj. 

Mart.31.   Vichodnu. 

Mart. 

17.  Araii3iclka. 

Mart. 

10.  Poroskő. 

Apr. 

•5.  Koleszárki. 

Apr. 

4.  Abos. 

•í 

8.  Turjavágás. 

2.  Landoh. 

Mart. 

7.  Delnekakasfalva. 

Apr. 

10.  Ticha. 

„ 

3.  Lcibicz. 

„ 

L'j.  Keczerpeklén. 

» 

16.  Uzsolc. 

« 

t.  Podolin. 

., 

9.  Keczerlipócz. 

« 

28.  Kelecsény. 

í> 

1.  ŐluUó. 

Mart. 

20.  Vörösvágás. 

Mart. 

22.  Ökörmező. 

Mart. 

o.  Eperjes. 

„ 

ö.  Tavarna. 

í> 

2.  Illava. 

„ 

14.  Bártfa. 

') 

1.  Hoiiiomia. 

Apr. 

3.  Kassza. 

.. 

9.  Zboró. 

» 

19.  Alsóhuiikócz. 

Febr. 

13.  Puclió. 

18  Girált. 

10.  Felsödonionya. 

Ma.  t. 

19.  Nagybicscse. 

15.  Fclsővízko/. 

54.  *— >^  €oIumha  paluiiibns,  L. 
I. 


Febr. 

20.  Zsedény. 

Mart. 

14.  Igal. 

Febr. 

Iß.  .lánosháza. 

,. 

16.  Csurgó. 

Febr. 

26.  Tab. 

Mart. 

10.  Zalagógánfa. 

» 

27.  Somogyszobb. 

Mart. 

13.  Borostyánkő. 

Febr. 

25.  Kemenesszentpéter. 

Mart. 

3.  Nagyatád. 

„ 

19.  Németujrár. 

» 

17.  Várkesző. 

„ 

12.  Riiiyaszentkirály. 

Febr. 

27.  Csém. 

Mart. 

13.  Padrag. 

„ 

4.  Lábod. 

Mart. 

7.  Rohoncz. 

Febr. 

23.  Gicz. 

Febr. 

28.  Yiszló. 

Febr. 

21.  Pornóapáti. 

Mart. 

2.  Bakony  m  agyar- 

„ 

2").  Kaposvár. 

18.  Kőszegdoroszló. 

szentkirály. 

Mart. 

12.  Répáspuszta. 

Mart. 

4.  Kőszeg. 

,j 

7.  Kethely. 

» 

6.  Tékes. 

Febr. 

24.  Felsőberkifalu. 

Apr. 

5.  Sukoró. 

10.  Pécs. 

ÍJ 

25.  Borsnionostor. 

Febr. 

28.  Törökbálint. 

Jan. 

27.  H  rasiez. 

„ 

7.  Körmend. 

,. 

28.  Szarvkö. 

Mart. 

l-j.  Szentgotthárd. 

)T 

15.  Sorok. 

Mart. 

16.  Sopronujlak. 

Febr 

20.  Lovászi. 

,, 

14.  Szombathely. 

5.  Sopronkertes. 

V 

28.  Szőcze. 

"J 

26.  Locí5mánd. 

„ 

6.  Ágfalva. 

n 

18.  Daraboshegy. 

» 

12.  Németszecsöd. 

Febr. 

19.  Kismarton. 

„ 

27.  Vasnádasd. 

,. 

15.  Molnaszecsöd. 

„ 

24.  Sopronpuszta. 

V 

25.  Milej. 

,, 

21.  Egyliázaslidllós. 

» 

29-  Szentmargitbánya. 

„ 

28.  Vasboldogasszony. 

Mart. 

5.  Köveskút. 

„ 

24.  .Malomház. 

.Mart. 

3.  Pölöske. 

n 

14.  Csepreg. 

,. 

10.  Nagyczenk. 

w 

2.  Nagykapornak. 

Febr. 

24.  Vasvár. 

„ 

20.  Feketeváros. 

» 

19.  Tűrje. 

Mart. 

15  Hegyhátgyertyános 

Mart. 

6.  Jánosháza  erdészlak 

Ï» 

10-  Balatonszentgyörgy 

,. 

12.  Nyögér. 

n 

22.  Pavazd. 

Febr 

24.  Kéthely. 

Febr 

15.  Káld. 

„ 

1.  Császár. 

t) 

1.").  Baiatoniijlak. 

., 

10.  Vásáriisniiske. 

Febr. 

28.  Bókod. 

Apr. 

fi.  Balaloiífiired. 
Aquila  XVI. 

•• 

20.  Zalaerdőd. 

Mart 

23.  Szóm  áll. 

7 

50 


Mart.    8.  Tarján. 
„       5.  Hére^h. 

Aj)r.     6.  Mor/yorósbánya. 
Mart.  :i5.  ilijermdy. 


Mart.21.  Perbál. 
„     IH.  Telki. 
,,        6.  Pilisszentlélek. 
„     11.  Pilismarót. 


Febr.  10.  Pilisszentkereszt. 
Mart.     f).  Budakesz. 
„     :J.3.  Szép  Juhászné. 


II. 


Febr.  18.  Iván. 

„     29.  Himód. 

„     26.  Hövej. 

,,     29.  Bogyoszló. 
Mart.  ;i<;.  tízül. 
Febr.  23.  Csorna. 


Mart.  10.  Halászi. 
5.  Lipót. 

,,     10.  Patkányos- puszta. 

„       7.  Megyercs. 
Febr.  19.  Kürth. 


Mart.    6.  Ipolyszalka. 

0.  Alsóköröskénj'. 

4.  Verebély. 
Febr.  25.  Garanikissalló. 
„     28.  Morvaszentjános. 


III. 


Febr. 

28.  Temeskubin. 

Mart. 

28.  Mosnicza. 

Febr. 

25.  Ráczkeve. 

Mart. 

8.  Butykovácz. 

M 

2.  Bruckenau. 

Mart. 

8.  Szigetcsép. 

„ 

4.  Kamaristya. 

Febr. 

20.  Jerszeg. 

» 

22.  Sári. 

n 

14.  Vajszka. 

» 

20.  Keped. 

Febr. 

24.  Peszér. 

Apr. 

4.  Dunai lükény. 

Mart. 

3-  Bálincz. 

« 

29-  Sőreg-puszta. 

Jan. 

24.  Duuacséb. 

,, 

11.  Háronifa. 

Mart 

23.  Jászalattyán. 

Mart. 

17.  Alsókahol. 

„ 

16.  Dunaszehcsö. 

n 

5.  Siter. 

jj 

31.  Fehökabol. 

„ 

13.  Hátfő. 

Apr. 

7.  Kisbag. 

Febr. 

10.  Rudolfsgnád. 

Febr. 

28.  Doromlás. 

Febr. 

21.  Tura. 

„ 

24.  Tótujfalu. 

Mart. 

8.  Várszeg. 

Apr. 

4.  Poroszló. 

Mart. 

3.  Drávaszentmárton. 

» 

21.  Vaskút. 

Mart 

21.  Hajdúböszörmény 

') 

2.  Lakócsa. 

„ 

8.  Szeged. 

„ 

3.  Ófehértü. 

Febr. 

19.  Baranyasellye. 

Febr. 

27.  Hódmezővásárhely. 

13.  Sárospatak. 

Mart. 

10.  Oszró. 

Mart. 

15.  Paulis. 

„ 

20.  Sátorcdjaujhcly . 

Febr. 

6.  Páprád. 

» 

20.  Dunapataj. 

„ 

10.  Tiszakarád. 

Mart. 

14.  Hegyszentmárton. 

Apr. 

5.  Kisharta. 

„ 

20.  Nagyhalász. 

» 

15.  Siklós. 

Mart 

20.  Kalocsa. 

Apr. 

3.  Kemecse. 

Febr. 

19.  Villány. 

n 

7.  Szabadszállás. 

Mart. 

16.  Leányvár. 

Mart 

24.  Mohács. 

Febr. 

6.  Kiskörös. 

., 

13.  Mándok. 

» 

23.  Báesordas 

Mart. 

3.  Tenke. 

Febr. 

15.  Nagybereg. 

Febr. 

23.  Óverbász. 

Febr 

28.  Polgárdi. 

Mart 

27.  Mocsár. 

11 

20.  Csantavér. 

Mart 

20.  Pákozd. 

4.  Lasztomér. 

JT 

24.  Vadászerdö. 

Febr. 

27.  Makád. 

28.  Zugo. 

IV. 


Miirt.  12.  Osopot. 

Ajjr.  3.  Eibenthal. 

„  8.  Plavisenicza. 

„  15.  Dubova. 

„  14.  Ogradina. 

„  3.  Jeselnicza. 

Mart.  20-  Temesszlatina. 


Mart.  30.  Malomviz. 
,.       7.  Aga. 
„       2.  Tápia. 
„       4.  Szelcsova. 

5.  Kisszurduk. 

4.  Bakamező. 

2.  Bukovecz. 


Mart.    7.  Hauzest. 

„       8.  Furdia. 
Apr.     8.  Szintyest. 

„       7.  Bulza. 
Mart.  24.  Pozsoga. 
Apr.   14.  Boskány. 
Febr.  28.  Fazacsel. 


51 


P^cbr 

29.  Szerdahely. 

Mart 

7.  Szatiin'i. 

Mart 

27.  Désakna. 

Mart. 

14.  Szelistye. 

Apr. 

IS.  Zimhró. 

„ 

16.  Dés. 

•Ï 

26.  Alsósebes. 

n 

4.  Cserbia. 

'? 

3.  Gáncs. 

» 

18.  Felek. 

n 

15.  Dealuniare. 

51 

5.  líellen. 

Apr. 

7.  Fehüárpás. 

» 

22.  Zalatna. 

Apr. 

//.  Makód. 

n 

14.  Alsóvist. 

Mart. 

6.  .\isü])aj()iii. 

13.  Szálvu. 

„ 

5.  Fehövist. 

>J 

15.  Harangláb. 

„ 

16.  Hordó. 

,j 

15.  Dráfjus. 

)) 

5.  Zetelaka. 

» 

7.  Harina. 

Mart. 

5.  Töniösi  szoros. 

« 

1.  Vargyas. 

Mart. 

20.  Jád. 

Febr. 

28.  Osáiiczi  szoros. 

if 

29.  Futásfalva. 

„ 

8  Szentjózsef 

Mart. 

17.  ilyefalva. 

Ajjr. 

10.  Torja. 

„ 

8.  Dombhát. 

„ 

25-  Gidófa'iva. 

Mart. 

5.  Lemhéiiy. 

'J 

19.  Lnnka. 

Febr. 

28.  Boflzai  szoros. 

,^ 

20.  Bereczk. 

„ 

18.  Láposbánya. 

Mart. 

5.  Maksa. 

„ 

3.  Rózsafáivá. 

Apr. 

13.  Szaploncza. 

.. 

12  Lippa. 

» 

30.  Korbest. 

Mart. 

21.  Hosszúmező. 

» 

31.  Sólymos. 

10.  Szászzsombor. 

» 

1 2.  Máraniarossziget 

Apr. 

4.  Sistarovecz. 

Apr. 

1.  Disznajó. 

'J 

4  Aknasugatag. 

Febr. 

19.  Mészdorgos. 

Mart. 

2á.  Görgényhodák. 

Apr. 

1.  Rónaszék. 

„ 

23.  Dorgos. 

Apr. 

3.  Iszticsó. 

Mart. 

4.  Barczánfalva. 

Mart. 

11.  Berzova. 

6.  Gyergyóbékás. 

,, 

27.  Felsoszelistye. 

'» 

21.  Lalasincz. 

Mart. 

5.  Csatár. 

,j 

21.  Izaszacsal. 

„ 

10.  Kapriicza. 

Febr. 

27.  Zsibó. 

» 

12.  Havasmező. 

18.  Tótvárad. 

A]»: 

76'.  Gyökeres. 

Apr. 

8.  Borsa 

y. 


Mart 

20.  liörzsöny. 

Mart.  20.  Oyehés. 

Mart 

6.  Verbo. 

» 

16.  Szokolya. 

Ï) 

14.  Bacsófalva. 

Febr 

24.  Trencséji. 

., 

2.  Nagymaros. 

»j 

20.  Tópatak. 

w 

19.  Bán. 

Febr. 

28.  Márianosztra. 

„ 

10.  Hont. 

Mart. 

10.  Bród. 

Mart. 

1.  Isaszeg. 

» 

3.  Korpona. 

'■> 

10.  Dóczifürész. 

Febr. 

27.  Babát. 

V 

20.  Magasmajtény . 

„ 

23.  Madarasalja. 

3fart 

.  18.  Meyyerke. 

» 

17.  Apafalva. 

H 

13.  Felsőhámor. 

Apr. 

1.  Ecskend. 

^^ 

16.  Kékkő. 

.. 

10.  Zsarnóczakohó. 

Mart. 

9.  Nagyvölgy. 

Ajjr. 

4.  Gács. 

53 

5.  Bükköskút. 

5.  Erdőkiirt 

Febr 

25.  Losoiicz. 

Apr. 

0.  Felsőzsadáiiy. 

Febr. 

12.  Valkó. 

Mart 

11.  Salgótarján. 

Mart. 

1.  Geletnek. 

Mart. 

10.  Buják. 

TI 

22.  Rimaszombat. 

,, 

23.  Znióváralja. 

Febr. 

10.  Bodony. 

»Î 

22.  Feled. 

w 

14.  Repistye. 

Apr. 

1.  Terpes. 

yy 

20.  Hollós. 

n 

14.  Barsszklenó. 

Mart. 

20.  Cseszte. 

>» 

20.  Ujhuta. 

» 

10.  Saskőváralja. 

, 

9.  Nyitra. 

•í 

22.  Óhuta. 

,, 

20.  Teplafő. 

y> 

5.  Ghymes. 

A2)r. 

3.  Diósgyőr. 

1» 

26.  Felsőtóti. 

„ 

11.  Újbánya. 

Mart. 

7.  Sajóbábony. 

» 

23.  Saskőszékely. 

„ 

4.  Garamrudas. 

19.  Erdőhorváti. 

T) 

17.  Jálna. 

« 

20.  Garamrév. 

n 

24.  Gernyes. 

Apr. 

14.  Garaiiihcrzeiicse 

.. 

13.  Bakabánya. 

II 

7.  Técső. 

Mart. 

14.  Zólyomternye. 

Apr. 

14.  Zsarnóeza. 

» 

20.  Alsóapsa. 

» 

5.  Dobó. 

15.  Alsóhámor. 

V 

25.  Felsőapsa. 

Apr. 

1.  Ortiid. 

Mart. 

20.  Kö patak. 

•f) 

27.  Uniii. 

Mart. 

13.  Zólyoiid)úcs. 

" 

2G.  Irtványos. 

11 

23.  (Jtura. 

19.  Dobróvárai.ja. 
7- 

52 


Mart. 

16.  Kovácsfalva. 

Mart. 

26.  Szomoliiokliiita. 

Mart. 

7.  Valósa. 

» 

12.  Zólyom. 

'J 

23.  Gölniczbánya. 

,. 

9.  Fárnicza. 

,^ 

29.  Erdòljiuioiiy. 

„ 

16.  Soniodi. 

Apr. 

(i.  Líkava. 

Apr. 

4.  Mátyásfalva. 

„ 

11.  Szepsi. 

n 

1.  Hrboltó. 

Mart. 

30.  Dobrókirályi. 

»5 

11.  Leines. 

Mart. 

30.  Revisnye. 

n 

20.  Bikkalvölgy. 

„ 

").  Tótselymes. 

Apr. 

4.  Lokcza. 

» 

12.  Garampéteri. 

„ 

7.  Tótsóvár. 

0 

2.  Németlipcse. 

„ 

27.  Feketepatak. 

•Î 

19.  Keczerpekléii. 

Mart. 

26  Parasztdubova 

Apr. 

1.  Karám. 

" 

9.  Tavarna. 

„ 

30.  Zuberecz. 

Mart 

20.  Dobrocs. 

„ 

8.  Homonna. 

Ï» 

28.  Liptóujvár. 

» 

27.  Benesháza. 

., 

21.  Alsóhunkócz. 

» 

26  Szvarin. 

» 

28.  Gaspard. 

„ 

10.  Kisberezna. 

>í 

31.  Fekete  vág. 

T 

24.  Havasalja. 

1) 

18.  Bercsényifalva. 

Apr. 

5.  Csorbató. 

Apr. 

7.  Maluzsina. 

^, 

18.  Sóslak. 

„ 

15.  Koleszárki. 

Mart. 

26.  Mihálytelek. 

,, 

28.  Köblér. 

Mart. 

28.  Tátralomnicz, 

« 

28.  Gömörvég. 

Apr, 

13.  Csontos. 

,, 

27.  Szepesófalu. 

-4^r. 

7.  Klenócz. 

Mart. 

14.  Turjaremete. 

,, 

18.  Tátraháza. 

'» 

14.  Tiszolcz. 

» 

6.  Rónafiired. 

Apr. 

2.  Szepesbéla. 

„ 

13.  Rásztolá. 

1 

8.  Turjavágás. 

» 

6.  Leibicz 

Mart. 

30.  Medvés. 

w 

30.  Repenye. 

n 

21.  Szqyesváralja. 

Apr. 

6.  Dikula. 

„ 

30.  Ökörmező. 

Mart. 

20.  Eperjes. 

M 

9.  Nagijrőcze. 

10.  lUava. 

17.  Bártfa. 

'i 

16.  Róna. 

Aj)r. 

10.  Kassza. 

'1 

12.  Zboró. 

Mart. 

16.  Szín. 

Febr 

27.  Puchó. 

Febr.  28.  Lipnik. 

Apr. 

8.  Szomolnok. 

Mart. 

13-  Vágbeszercze. 

Apr. 

8.  Girált. 

Mart. 

23.  Stósz. 

Febr 

17.  Zsolna. 

.. 

5.  Felsővizköz. 

I.  Mart.  12.  Balatonfüred. 

I.       ,     28.  Németujvár. 

I.       „      10.  Tata. 
III.  Apr.    13.  Temeskubin. 
III.  Mart.  23.  Butykovácz 


55. 


í'Olynibiis  cristatus,  L. 


III.  Mart  24.  Dunagárdony, 
m.      „     29.  Rudolfsgriád. 
III.  Apr.      2.  Béllye. 
III.  Febr.  26.  Üverbász. 
III.  Mart.  23.  Szabadszállás. 


III.  Mart.  31.  Dinnyés. 
III.      ,     27.  Budapest. 
III.      .,     26.  Tura. 
III.       ,,     27.  Sárospatak. 


III.  Apr.    17.  Temeskubin. 
III.      „       8.  Rudolfsguád. 


56.  •<^->-  Colyiiibus  fluviatilis,  Tunst. 


III.  Mart.  13.  üverbász. 


111.  Apr.      16.  Malomviz. 


57.  -«— >  Colymltus  iii^iricollis.  (Bruhm  ) 
m.  Mart.  29.  Óverbász.  I     III.  Apr.      1.  Tura. 


I.  Apr.    15.  Viszló. 
I.      ,15.  Pécs. 
I.       „     12.  Milej. 


58.  •* — >  Coracias  garrula,  L 

I.  .\.\)Y.  14.  Csákány. 

I.     „      16.  Balatonfüred. 

1.     „     13.  Vasvár. 


I.  Ajir.  25.  Hegyhátgyer- 
tyános. 
I.     „     22.  Káld. 


53 


Apr. 

14.  Jánosháza. 

H. 

.\pr. 

27.  Kürfh. 

Apr. 

26.  Kisharta. 

14.  ZaliifíÓKi'infii. 

II. 

17-  Alsóköröskény. 

„ 

22.  Pákozd. 

n 

16.  Kismarton. 

II. 

Mai. 

2.  Morvaszentjános 

» 

14.  Szigetcsép. 

„ 

14.  Jánosháza  er- 

III. 

Apr. 

22.  Temeskubin. 

^ 

17.  Tura. 

dészlak. 

III. 

., 

7.  Baranyasellye. 

„ 

18.  Debreczen. 

^ 

28.  Ravazd. 

III. 

t> 

10.  Bácsordas. 

„ 

19.  Ófehértó. 

„ 

18.  Langertrieb. 

III. 

n 

9.  Óverbász. 

„ 

12.  Tiszakarád 

„ 

27-  Budakesz. 

II. 

n 

23.  Csantavér. 

Mai. 

2.  Leányvár. 

II. 

Mai. 

7.  Csorna. 

IlL 

„ 

18.  Királyhalom. 

Apr. 

13-  Mocsár. 

II. 

„ 

4.  Lipót. 

III. 

., 

21.  Szeged. 

IV. 

Mai. 

1.  Balázsfalva 

II. 

» 

í).  Patkányospiiszta 

III. 

,, 

28.  Hódmezővásár- 

V. 

Apr. 

10.  Isaszeg. 

II. 

Apr. 

17.  Jlegyercs. 

hely. 

I.  Apr.     3.  Zalagógánfa, 
utolsók  —  die  Letzten. 


59.  OD  Coi'vus  friigilegus,  L. 

III.  Mart.   I.  Béllye,  utolsók 
—  die  Letzten. 

V.  Mart.  21,  Apr.  2.  Géléi- 
nek, lÜO-lÜO  drb  dél- 


ről —  je   100   St.  von 
Süden. 
V.  Mart.  26.  Zólyom. 


60. 


Coturuix  coturnix,  (L.). 


I. 


Apr. 

30.  Zsedény. 

Apr. 

2«.  Tab 

Apr. 

20.  CtÍcz. 

ÎÏ 

22.  Csurgó. 

Mai. 

7.  Nénietujvár. 

Mai. 

10.  Bakonymagyar- 

Mai. 

10.  Soniogyszobb. 

Apr. 

23.  Csém. 

szentkirály. 

it 

4.  Nagyatád. 

Mai. 

7.  Rohoncz 

Apr. 

27.  Törökbálint. 

»t 

3  Rinyaszentkirály. 

„ 

2.  Pornóapáti. 

Mai. 

6.  Szarvkő. 

2.  Lábod. 

,, 

10.  Kőszegdoroszló. 

ÍJ 

3-  Sopronnjlak. 

Apr. 

30.  Viszló. 

7.  Kőszeg. 

Mari 

.  :M.  Sopronkertea. 

,, 

1(1.  Kaposvár. 

Apr. 

25.  Felsőberkifalu. 

Mai. 

1.  Ágfalva. 

Mai. 

3.  Répáspaszta. 

Vf 

23.  Borsmonostor. 

Apr. 

8.  Kismarton. 

Apr. 

20.  Tékes. 

22.  Körmend. 

„ 

9.  Czinfalva. 

., 

25.  Pécs. 

Mai. 

9.  Sorok. 

Mai. 

12.  Sopronpuszta. 

Mai. 

5.  Szentgotthárd. 

Apr. 

29.  Szombathely. 

Apr. 

8.  Szentmargitbánya. 

Î) 

5.  Hosszúfalu. 

Mai. 

6.  Németszecsőd. 

Mai. 

2.  Malomház. 

^9 

3.  Szőcze. 

.\pr. 

19.  Molnas/.ecsőd. 

Apr. 

24.  Nagyczenk. 

•T 

7.  Daraboshegy. 

n 

29.  EgyházashoUós. 

Mai. 

3.  Feketeváros. 

Apr. 

23.  Vasnádasd. 

Mai. 

8.  Köveskút. 

j) 

5.  Jánosháza  erdészlak 

Mai. 

8.  Karácsonyfa. 

Apr. 

24.  Csepreg. 

Apr. 

30.  Ravazd. 

Apr. 

25.  Milej. 

30.  Vasvár. 

» 

27.  Bókod. 

Mai. 

2.  Vasboldogasszony- 

Mai. 

9.  Hegyhátgyertyáiios. 

Mai. 

3.  Tata. 

Apr. 

11.  Pölöske 

Apr. 

22.  Nyögér. 

n 

6.  Perbál. 

n 

18.  Nagykapornak. 

Î) 

25.  Káld. 

V 

10.  Telki. 

n 

29.  Tűrje. 

., 

26.  Vásárosiniske. 

?í 

I.  Pilisszentlélek. 

Mai. 

3.  Balatonszentgyörgy 

„ 

23.  Zalagógánfa. 

Apr. 

23.  Pilismarót. 

10.  Kéthely. 

„ 

18.  Kemenesszentpéter. 

Mai. 

20.  Püisszcntkeretizt. 

Apr. 

29.  .Marczali. 

Mai. 

2.  Várkesző. 

Apr. 

17.  Budakesz. 

Í? 

14.  Igal. 

') 

3.  Padrag. 

54 


Mai.      5.  Iván. 
Apr.     10.  Báiifahi. 


23.  Hiuiód. 
2h.  Hüvej. 
20.  Bogyoszló. 


II. 

Mai.  10.  Csorna. 

,       5.  Lipót. 

Ajir.  2().  Patlíáiiyospiiszta. 
Mai.      1.  Mojíyercs. 

.\\)r.  12.  Komárom. 


.Vpr.  iS.  Kürtii. 

„  19.  Alsóköröskény. 

Mai.  .").  Garanikissalló. 

„  14.  Morvaszfutjáiios. 


111. 


Apr. 

2().  Pancsova. 

.Vpr. 

23.  Mohol. 

Mai. 

7.  Tököl. 

n 

23.  Temeskubin. 

T 

21.  Vadászerdö. 

n 

2.  Sári. 

» 

12.  Fehérteniploni. 

'Î 

28.  Mosiiicza. 

Apr. 

28.  Söregpiiszta. 

»» 

4.  Bogyán. 

27.  Bruckenau. 

V 

28.  Abony. 

» 

17.  Dunabökény. 

Mai. 

6.  Jerszeg. 

,. 

28.  Mezőtúr. 

» 

16.  Palánka. 

n 

4.  Kepéd. 

V 

23.  Szerep. 

'Î 

20.  Duiiacséb. 

» 

4.  Bálincz. 

Mai. 

1.  Nagyvárad. 

•9 

22.  Újvidék. 

.. 

11.  Háronita. 

Apr. 

11.  Kisbag. 

» 

18.  Alsókabol. 

10.  Hátfő. 

V 

24.  Tura. 

„ 

10.  Felsőkabol. 

Mart 

26.  Vaskút. 

Mai. 

1.  Hortobágy. 

« 

2Ô.  Dunagárdoiiy. 

Apr. 

26.  Jánoshalma. 

Apr. 

26.  Újtelek.  ' 

IS.  Rudolfsgnád. 

Mai. 

l.  Királylialom. 

V 

27.  Nyíregyháza. 

Ì1 

20.  Torontálerzsébetlak 

Apr. 

30.  Szeged. 

,, 

29.  Ó'fehértó. 

., 

22.  Nagybecskerek. 

»> 

12.  Hódmezővásárhely. 

18.  Szatmár  Nagycrd 

.. 

20.  Bégaszentgyörgy. 

V 

25.  Makó. 

» 

28.  Szatmár  Csonka- 

» 

30.  Tógyer. 

„ 

20.  Bezdini  zárda. 

erdő. 

» 

24.  Versecz. 

n 

15.  Pécska. 

Mai. 

2.  Szatmár  Nagy- 

Mai. 

4.  Tótujfalu. 

» 

25.  Paulis. 

mocsárerdő. 

Ajir. 

22.  Drávaszentniártoii. 

Mm. 

14.  Kalocsa. 

» 

1.  Szinyérváralja. 

„ 

22.  Lakácsa. 

Apr. 

18.  Szabadszállás. 

« 

4.  Sárospatak. 

Mai. 

2.  Oszró. 

Mai. 

1.  Izsák. 

„ 

1.  Sátoraljaújhely. 

Apr. 

14.  Hegyszentmárton. 

Aj)r. 

30.  Gádoros. 

Apr. 

28.  Tiszakarád. 

» 

25.  Siklós. 

13.  Orosháza. 

Mai. 

9.  Nagyhalász. 

., 

24.  Villány. 

Mai. 

2.  Békésgyula. 

w 

3.  Pálfcilde. 

.A'ai. 

7.  Mohács. 

3J 

29.  Tenke. 

,J 

4.  Leányvár. 

Apr. 

24.  Béllye. 

W 

26.  Polgánli. 

•J 

6.  Máudok. 

.Mai. 

1.  Bezdán. 

Mai. 

2.  Székesfejérvár. 

Apr. 

25.  Lazoiiy. 

Apr. 

IcS.  Bácsordas. 

Apr. 

29.  Pákozd. 

il 

20.  Mocsár. 

» 

25.  Óverbász 

,, 

14.  Makád. 

Mai. 

18.  Zugé. 

•• 

19.  Zenta. 

Mai. 

5.  Szigetszentmárton. 

jí 

14.  Ungvár 

IV. 


Apr. 

28.  Szerbpozsezsena. 

Mai. 

1 1.  Kövesd. 

Mai. 

3.  Osopot. 

Apr. 

23.  Aga. 

'> 

8.  Eil)enthal. 

Mai. 

7.  Labasincz. 

>, 

2.  Dubova. 

Apr. 

28.  Tápia. 

») 

5.  Ogradina. 

Mai. 

4.  Kládova. 

ti 

6.  Jeselnicza. 

» 

5.  Szelcsova. 

™ 

.  10.  ]\lalomviz. 

,j 

13.  Kisszurduk 

Ï? 

4.  Királyfalva. 

n 

7.  Osztrov. 

Mai.   18.  Bukovecz. 
„     12.  Hauzest. 
15.  Furdia. 
11.  Németgladna. 
'M.  Draxinest. 
„       2.  Marzsina. 
1.  Homosdia. 
3.  Pozsoga. 


Apr. 


55 


Mai. 

Apr. 
Mai. 
Apr. 
Mai. 

Apr. 

Mai. 

Apr. 
Mai. 
Apr. 


Mai. 


Apr. 


.Mai. 
Apr. 

Mai 

Apr. 

.Mai. 
Apr. 
.Vpr, 

Mai. 


Apr. 


14.  Laszó. 
5.  Hunyaddobra. 
3.  Déva. 

3.  Alsóvárosviz. 
'21.  Sebeshely. 

4.  Szelistye. 

4.  Kereszténysziget. 

27.  Nagydisznód. 
2.  Szelindek. 

8.  Szenterzsébet. 

28.  Hermány. 

4.  Alsósebes. 

26.  Vurpód. 

28.  Szakadat. 

29.  Holczruány. 
20.  Uj  egy  ház. 
10.  Kercz. 

5.  Alsóárpás. 
8.  Vajdarécse. 

27.  Kisberivoj. 
26.  Sarka  icza. 
25.  Zernest. 

12.  Barczarozsnyo. 

28.  Nagyajta. 

IS.  Tömösi  szoros. 

6.  Arapatak. 
18.  Türkös. 

30.  Szászherniány. 
ÍO.  Osúnczi  szoros 

2.  Gidófalva. 
25.  Bodzái  szoros. 
26.,Maksa. 
28.  Dáluok. 

4.  Zágon. 

31.  Osdola. 
4.  Lii)pa. 

23.  Sistarovccz. 


Mai. 

6.  Mészdorgos. 

Apr. 

29.  Kékes. 

n 

3.  l'etirs. 

Mai. 

7.  Szászzsombor. 

» 

3.  Dorgos. 

Apr. 

9.  Dip  se. 

Apr. 

21.  Zabálcz. 

n 

7.  Zselyk. 

Mai. 

2   líerzova. 

» 

26.  Marosvásiirhely. 

Mart.  -il .  Lcdasincz. 

„ 

24.  Dedrád. 

Mai. 

4.  Kapriicza. 

Mai. 

5.  Herbus. 

n 

12.  Buttyin. 

A  pr. 

20.  Disznajó. 

n 

11.  Borossebes. 

Mai. 

15-  Mocsár. 

n 

2.  Tótvárad. 

„ 

9.  Nyárádreinete. 

ÌÌ 

7-  Szaturó. 

T) 

8.  Dosz. 

14.  Valeniáre. 

15.  Szováta. 

n 

11.  Alniásszelistye. 

^ 

14.  Maroshéviz. 

') 

1.  Felvácza. 

M 

15.  Gyergyóalfalu. 

.Apr. 

24.  Kőrösbánya. 

„ 

14.  Gyergyódiiró. 

„ 

24.  Kiskulicza. 

*) 

15.  Gyergyócsomafalv.i 

.. 

24.  Brád. 

., 

13.  Gyergyóujfahi. 

Mai 

1.  Boicza. 

Apr. 

30.  Kilyénfalva. 

w 

7.  Bucsesd. 

Mai. 

9.  Tekeröpatak. 

„ 

9.  Gyulafehérvár. 

M 

11.  Zilah. 

16.  Tövis. 

»! 

6.  Szilágycseh. 

Apr. 

27.  Nagyenyed. 

,, 

6.  Zsibó." 

.. 

25.  Nagylak. 

Apr. 

29-  Gyökeres. 

n 

17.  Bethlenszentmiklós 

Mai. 

20.  Gáncs. 

Mai. 

4  Dicsószentmárton. 

Apr. 

16.  15etlen. 

Apr. 

21.  Harangláb. 

Mai. 

6.  Naszód. 

Mai. 

6.  líegesvár. 

„ 

2.  Szépnyir. 

» 

5.  Szászkézd. 

,. 

15.  Besenyő. 

A  pr. 

23.  Szászkeresztúr. 

» 

5.  Láposbánya. 

Mai. 

9.  Zetelaka. 

>» 

5-5.  Taraczköz. 

» 

22.  Homoródalmás. 

Apr. 

25.  Máraniarossziget. 

„ 

5.  Málnás. 

Mai. 

18.  Aknasugatag. 

'Ï 

16.  Lemhény. 

» 

5.  Farkasrév. 

Apr. 

29.  KézdiinartoiiüS. 

„ 

17.  Nagybocskó. 

Mai. 

17.  Bereczk. 

r 

10.  Rónaszék. 

,, 

16   Bulz. 

Apr. 

11.  Izaszacsal. 

n 

9.  .Magyargorbó. 

Mai. 

23.  Havasmező. 

\\)\\    28.  Börzsöny. 
.Mai.      8.  Szokolya. 
6.  Nagymaros. 
10.  Márianosztra. 
.,       9.  Isaszeg. 
.,     14.  Babát. 
Apr.    28.  Galgaguta. 
.VI  ai.      1.  Megyerke. 
1.  Ecskend. 
14.  N:igy völgy. 
17.  Erdőkürt. 
,,       9.  Bodonv 


Mai. 

3.  Terpes. 

Mai. 

7.  Gács. 

16.  Felsődiós. 

.. 

1.  Losoncz. 

» 

1.  Kyitra. 

,, 

21.  Salgótarján. 

VI 

4.  Ghynies. 

Apr. 

27.  Riniaszondjat. 

"■) 

12.  Garamrudas. 

„ 

24.  Pétervásár. 

5.  Bakabánya. 

Mai. 

1.  Sajókaza. 

") 

14  Zsarnócza. 

„ 

6.  Diósgyőr. 

Apr. 

25-  Ipolyság. 

)» 

10.  Sajóbábony. 

Mai. 

7.  Tópatak. 

•) 

4.  Erdőbénye. 

'í 

1.  .Magasinajtény. 

Apr. 

27.  Erdőliorváti. 

„ 

10.  Alsópalojta. 

Mai. 

13.  Szentmihálykört 

.. 

8.  Kékkő. 

vélyes. 

56 


Apr. 

30.  Felsőapsa. 

Mai. 

1 4.  Breznóliánya. 

Mai. 

20.  Zsolna. 

fi 

i2S.  Kőrösmező. 

9.  Klenócz. 

,, 

16   Budatin. 

•T 

m.  Uniii. 

,, 

ol.  Helpa. 

.. 

12.  Revisnye. 

Mai. 

26.  Ótura. 

., 

14.  Ujvásár. 

.. 

6.  Németlipcse. 

V 

4.  Verbo. 

Apr. 

/5.  Szín. 

Apr, 

23.  Parasztduhova. 

V 

8.  Trencsén. 

Mai. 

15.  Felsőnieczenzéf. 

Mai. 

5.  Szlanicza. 

,^ 

8.  Bán. 

Apr. 

6.  Soìììodi. 

17.  Liptószentiván. 

» 

12.  Lestyén. 

rí 

16.  SzejJsi- 

^ 

4.  Jablonka. 

^J 

18.  Brófl. 

Mai. 

8.  Tótsóvár. 

„ 

14.  Vichodna. 

» 

IG.  ZsarnófzakdlK). 

,, 

2.  Delnekakasfalva. 

') 

24.  Landok. 

V 

8.  Geletnek. 

^ 

15.  Keczerlipócz. 

» 

20.  Szepesófalu. 

., 

1 1.  Znióváralja. 

6.  Xagyazar. 

,j 

15.  Tátraliáza. 

,, 

19  Eepistye. 

1 1.   Tavariia. 

„ 

9.  Batizfalva. 

„ 

17.  l'arssziílenó. 

9.  liegygombás. 

9.  Szepesbéla. 

.,- 

26.  SasMszékdy . 

Apr. 

30.  Bercsényifalva. 

20.  Podolin. 

11.  Kovácsfalva. 

)) 

28.  Köblér. 

1) 

20.  Ólubló. 

» 

9.  Zólyom. 

Mai. 

7.  Csontos. 

5.  Szepesváralja. 

n 

17.  Mátyásfalva. 

8.  'i'urjaremete. 

1 1.  Eperjes. 

n 

28.  Dobrókirályí. 

., 

4.  Turjavágás. 

.. 

15.  Bártfa. 

n 

13.  Szelese. 

„ 

14.  lllava. 

„ 

13.  Zboró. 

„ 

17.  G  aram  sálfalva. 

,, 

4.  Kassza. 

w 

11.  Lipnik. 

10.  Zólyomlipcse. 

61 

14.  Pnclió. 

"—^  Crex  crex.  (L.). 
I. 

8.  Rohoncz. 

15.  Felsővizköz. 

Apr. 

18.  Csurgó. 

Mai. 

Mai. 

9.  Kemenesszeutpéter 

Mai. 

12.  Somogyszobb. 

„ 

8.  Pornóapáti. 

.. 

7.  Várkesző. 

8.  Nagyatád. 

,. 

15.  Köszegdoroszló. 

„ 

8.  Padrag. 

n 

2.  Rinyaszeutkirály. 

.. 

2.  Felsőberkifalu. 

,, 

10.  Csesznek. 

„ 

1.  Lábod. 

Apr. 

26.  Rorsmonostor. 

Apr. 

15.  Nagymarton. 

,j 

1.  Viszló. 

r 

26.  Körmend. 

Mai. 

10.  Sopronujlak. 

» 

8.  Répáspuszta. 

Mai. 

14.  Sorok. 

9  Ágfalva. 

« 

10.  Tékes. 

„ 

8.  Szombathely. 

„ 

17.  Czínfalva. 

'Î 

5.  Hidvég. 

„ 

8.  Németszecsőd. 

.. 

12.  Szentmargitbánya 

V 

11.  Szőcze. 

.. 

2.  Molnaszecsőd. 

V 

9.  Malomház. 

Apr. 

20.  Vasnádasd. 

Apr. 

27.  Egyházashollós 

Apr. 

20.  Nagyczenk. 

Mai. 

10.  Milej. 

Mai. 

3.  Köveskút. 

.Vlai. 

12.  Feketeváros. 

., 

5.  Vasboldogasszouy. 

„ 

5.  Csepreg. 

., 

7.  Jánosháza  erdészlak 

Apr. 

17.  Pölöske. 

,, 

5.  Vasvár. 

., 

5.  Ravazd. 

.^ 

18.  Nagykapornak. 

•) 

9.  Hegyhátgyer- 

Apr. 

23  Perliál 

Mai. 

12.  Kéthely. 

tyános. 

Mai. 

11.  Telki. 

.. 

5.  Balatonfüred. 

3.  Nyögér. 

Apr. 

28.  Pilisszentlélek. 

., 

7.  Tab. 

.. 

13.  Vásárosmiske. 

Mai. 

20.  Pilismarót. 

S.  Németujvár. 

Aj)r. 

15.  Jánosháza. 

.. 

16.  Pilisszentkereszt. 

Apr. 

26.  Csém. 

Mai. 

14  Zalagógánfa. 

Apr. 

21.  Budakesz. 

Mai. 


5.  Bogyoszló. 
16.  Csorna. 
13.  Lipót 


IL 

Mai.      8.  Megy  eres. 

„       9.  Kürth. 
Apr.    21.  Alsóköröskény. 


Mai.      8.  Garamkissalló. 

10.  Morvaszentjános. 


Ill 


57 


Mai. 

().  Temcskiihin. 

•í 

10.  Paláiika. 

.\pi-. 

■J9.  Üunacséb. 

.Mai. 

5.  Újvidék. 

.Apr. 

6.  RuflDlfsmiád 

Mai. 

6.  Tótujt'aiu. 

4.  Drávaszeiit- 

inárton. 

w 

8.  Lakócsa. 

„ 

4.  Vajszló. 

10.  Páprárl. 

1 .  Siklós. 

.\pr. 

■21.  Villány. 

Mni. 

3.  Mohács. 

.\pr. 

■Jl.  Hácsordas. 

V 

•2S.  Mohul. 

Mai.     10.  Bruckonau. 
,,     14.  Jerszejí. 
„       G.  Kepéd. 
.,     11.  Bálincz. 

2.  Háromfa. 
.,     17.  Hál  fő 
Apr.    15.  Hódmezővásár- 
hely. 
17.  Pécska. 
.,     29.  Paulis. 
Mai.      5.  Hékéssíyula. 

9.  Teiike. 
.Apr.    29.  Polsárdi. 

„     28.  Sári. 
Mai.      2.  Sőregpuszta. 
1.  A  bony. 


Mai.      7.  Mezőliir. 

„       2.  Szerep. 

.,     14.  Nagyvárad. 

„     12.  Tura. 

„       1.  Ofehcrtó. 

2.  Szatniár  Csonka- 
erdő. 

„       8.  Szatniár  Xagy- 
mocsárerdő. 
.Apr.    2").  Sárospatak. 
Mai.      3.  Sátoraljaújhely. 
Mart.    8.  Tiszakarád. 
Apr.    20.  Pálföldc. 
Mai.      7.  Lazony. 

..      12.  Zúgó" 
Apr.    29.  Unghosszúmező. 


IV. 


Mai. 

l.  Osopot. 

Apr. 

30.  Szászhermány. 

Mai. 

11    Magyargorbó. 

9-  Dubova. 

V 

16.  Ósánczi  szoros. 

Ajir. 

25.  Szászzsombor. 

n 

11.  Jeselnicza. 

Mai. 

1.  Gidófalva. 

Mai. 

1.  Dipse. 

„ 

14.  Temeííszlatina. 

»I 

l'i.  Bodzái  szoros. 

3.  Fehéregyház. 

„ 

10.  Malomviz. 

Apr 

13.  Makm. 

„ 

2.  Kissajó. 

Apr. 

21.  Vermes. 

Mai. 

26.  Osdola. 

„ 

9.  Nyárádszereda. 

Mai. 

8.  Aga, 

Apr. 

26.  Lippa. 

Apr. 

12.  Disznajó. 

„ 

5-  Labasincz. 

Mai. 

7.  Sistarovecz. 

Mai. 

12.  Mocsár. 

Apr. 

29.  Tápia. 

» 

8.  Mészdorgos. 

().  Nyárádremete. 

Mai. 

8.  Kládova. 

J) 

8.  Petirs. 

,, 

5.  Dosz. 

Apr. 

29.  Szelcsova. 

„ 

3.  Dorgos. 

•í 

20.  Szakadat. 

Mai. 

12.  Kisszurduk. 

Apr. 

29.  Zabálcz, 

,. 

3.  Parajd. 

13.  Bukovecz. 

') 

29.  Berzova. 

„ 

22.  Maroshévíz. 

„ 

9.  Hauzest. 

Mai. 

4.  Kaprucza. 

9.  Gyergyóalfalu. 

„ 

1.").  Furdia. 

,j 

8.  Bultyin. 

,, 

16.  Gyergyóditró. 

» 

8.  Xémetgladna. 

» 

13.  Lupest. 

„ 

13.  Gyergyótölgyes 

10.  Draxinest. 

n 

6.  Szaturó. 

„ 

11.  Zilah. 

„ 

7.  Marzsina. 

w 

14.  Valemáre. 

11.  Szilágycseh. 

„ 

6.  Bulza. 

5.  Zám. 

„ 

1.  Zsibó. 

.Apr. 

30.  Honiosdia. 

t) 

6.  Felvácza. 

10-  Gyökeres. 

Mai. 

.">.  Hunyaddobra. 

„ 

5.  Körösbánya. 

., 

5.  Désakna. 

6-  Alsóvárosviz. 

„ 

5.  Riskulicza. 

Apr. 

22.  Betlen. 

.. 

2.  Alsósebes. 

„ 

5.  Brád. 

Mai. 

11.  Naszód 

A])r. 

20.  \'urpód. 

Î) 

7.  Boicza. 

.. 

16.  Besenyő. 

*ï 

24.  Szakadat. 

„ 

12.  Bucsesd. 

Apr. 

28.  Nagydemeter. 

» 

24.  Holczniány. 

Apr. 

23.  Harangláb. 

Mai. 

6.  Jád. 

„ 

24.  Ujegyház. 

Mai. 

().  Segesvár. 

Apr. 

25.  Ujradna. 

Mai. 

13.  .Alsóárpás. 

„ 

10.  liomoródalniás 

Mai 

4.  Lajosbánya. 

„ 

.").  Felsüucsa. 

.) 

7.  Málnás. 

14.  Farkasrév. 

Apr. 

í<>.  Tömösi  szoros. 

» 

lií.  Lemhény. 

„ 

15.  Nagybocskó. 

Mai. 

18.  Türkös. 
Aquila  XVI. 

» 

3.  Bulz. 

8 

58 


Mai. 

10.  Börzsöny. 

» 

5.  Szokolya. 

,. 

12.  Nagymaros. 

Apr. 

;5().  Máriaiiüszra. 

Mai. 

16.  Isaszeg. 

îî 

10.  Babat. 

Í) 

15.  Megyerke. 

^ 

17.  Ecskend. 

,, 

1.  Berezel. 

n 

15.  Nagyvölgy. 

V 

12.  Erdőkürt. 

., 

11.  Rodony. 

îj 

3.  Terpes. 

n 

9.  Nyitra. 

„ 

6.  Ghymes. 

„ 

i;}.  Garamrudas. 

r 

8.  Bakabánya. 

„ 

2.  Ipolyság. 

r, 

22.  Tópatak. 

,, 

7.  Magasmajtény. 

r. 

8.  Kékkő. 

„ 

6.  G  ács. 

„ 

3.  Losoncz. 

13.  Salgótarján. 

Apr. 

26.  Rimaszombat. 

Mai. 

4.  Pétervásár. 

Apr. 

22.  Sajókaza. 

Mai. 

20.  Ujhuta. 

Mai. 

15.  Diósgyőr. 

» 

9.  Sajóbábony. 

Apr. 

20.  Erdöbcnye. 

» 

28.  Erdőhorváti. 

Mai. 

7.  Szentmihálykört- 

vélyes. 

l'i 

19.  Körösmező. 

V 

9.  Unin. 

„ 

28.  (kúra. 

)» 

16.  Verbo. 

Í5 

13.  Terestyénfalii. 

ÎÎ 

15.  Bród. 

20.  Zsarnóczakohó. 

„ 

11.  Geletnek. 

.. 

19  Znióváralja. 

23.  Repistye. 

21.  Barsszklenó. 

„ 

9.  Zólyom. 

n 

13.  Szelese. 

15.  Garamsálfalva. 

„ 

12.  Zólyondipcse 

„ 

13.  Breznóbánya. 

T7 

12.  Klenóez. 

6.  Ujvásár. 

" 

8.  Felsőmeezenzéf. 

Apr. 

16.  Somodi. 

„ 

20.  Seejjsi. 

„ 

28.  Nagyazar. 

Mai. 

n.  Tavarna. 

n 

6.  Alsóhunkóez. 

Apr. 

24.  Beresényifalva 

Mai. 

4.  Csontos. 

12.  Tnrjarcmete. 

» 

13.  Fenyves  völgy. 

^ 

4.  Turjavágás. 

,, 

14.  Ulava. 

V 

10.  Kassza. 

n 

15.  Puchó. 

r* 

12.  Zsolna. 

„ 

4.  Biidatin. 

„ 

8.  Valcsa. 

V 

12.  Párnicza. 

n 

14  Revisnye. 

n 

6.  Németlipcse. 

y^ 

19.  Szvarin. 

» 

20.  Lánddk 

n 

20.  Szepesófalú. 

•1 

21.  Tátraháza. 

V 

19.  Szepesbéla. 

„ 

H.  Leibicz. 

'Ï 

25.  Podolin. 

» 

25.  Ólubló. 

1 

12.  Eperjes. 

') 

24.  Bártfa. 

» 

12.  Lipnik. 

r> 

17.  Girált. 

Apr.     14.  Gyüinölcshegy. 
4.  Csurgó. 
13.  Somogyszobb. 
„     17.  Nagyatád. 

10.  Rinyaszeutkirály. 
16.  Lábod. 
13.  Viszló. 
16.  Kaposvár. 

7.  Répás-puszta. 
4.  Tékes. 

12.  Pécs. 
18.  Szentgotthárd. 

13.  Hosszúfalu. 
21.  Szőcze. 

11.  Daraboshegy. 


62   "<-^  Cucili  US  canoru.s,  L. 

I. 

Apr.     12.  \'asnádasd. 
„     13.  Mil.'j. 
.,     14.  Baktüttös. 

25.  Vasboldogasszony. 
.,     l-l.  Pölöske. 
„     13.  Nagykapornak. 
,.     28.  Tűrje. 

16.  I  alatonszent- 
györgy. 

13.  Kéthely. 

18.  Balatonujlak. 

19.  Balatonfüred. 
,     2!).  Tihany. 

„     10.  Igal. 
..     13.  Tab. 


-Apr.    15.  Ujkörtvélyes. 
16-  Felsőlövő. 
18.  Borostyánkő. 
13.  N'émetujvár. 
13.  Csém. 
„     15.  Rohoncz. 
13.  Pornóapáti. 

13.  Kőszegdoroszló. 
„     21.  Kőszeg. 

14.  Felsőberkifalu. 
„  12.  Borsmonostor. 
„       5.  Körmend. 

15.  Sorok. 

,     13.  Szombathely. 
24.  Locsmánd. 


59 


Apr.    18.  Németszecsőd. 
„      U.  Moliias/ecsöd 
„      17.  EgyliázasliüUós. 
,,       5.  Köveskát. 
„     13.  Csepreg. 

13.  Vasvár. 

.,     14.  Hegyhátgyer- 

tyáuos. 
„     20.  Nyögér. 
8.  Káld. 

25.  Vásárosmiske. 
24.  Zaiaerdöd. 

14.  Jánosháza. 
1  \ .  Zalagógánfa. 
13.  Kemenesszentpéter 
17.  Várkesző. 
17.  Padrag-. 

15.  Gicz. 


.\\n-.    IT).  Csősznek. 
^      16.  Siikovó. 
„     14.  Törökljálint. 

18.  Nagymarton. 
„     16.  Szarvkő. 
„     16.  Snproniíjlak. 
„     21.  Öopronkcrtes. 
„     23.  Ágfalva. 

5-  Kismarton. 
„     21.  Czinfalva. 
.,     15.  Sopron-pnszta 

16.  Szentmargitbánya. 
„       3.  Fertöfeliéregyháza. 

16.  Malomház. 
„     15.  Nagyczenk. 

10.  Feketeváros. 

14.  Jánosháza  erdész- 
lak. 


Apr.    22.  Ravazd. 

6.  Császár. 

8.  Bókod. 
„     25.  'l'ata. 
„      14.  SzonnJd. 
,.     13.  Héregli. 
.,     21.  Mogyorósbánya. 
„     28.  Perbál. 
„     21.  Telki. 
„      13.  Pilisszentlélek. 

7.  Langertriob. 

7.  Pilismarót. 
.,     15.  Pilisszentkereszt. 
„     18.  ikidakesz. 
„     15  Szép  Juhászné. 
„     15.  Visegrád. 
„     13.  Pilisszentlászló. 


Apr. 


31  ai. 


23.  Iván. 
23.  Barátfalu. 
19.  Himód. 
15.  Hövej. 
10.  Bogyoszh). 
■í.  Ssill. 


II. 

Apr.  15.  Csorna 

„  16.  Halászi. 

„  13.  Lipót. 
„       9.  Palkányos-puszta- 

„  20.  M  egy  eres. 

„  16.  Kürth. 


A])r.     19.  Ipolyszalka. 
„     20.  Nagysenkvicz. 
2.  Alsóköröskény. 
15.  Garandíissalló. 
„     16.  Morvaszentjáuos. 


111. 


Apr.     13.  Pancsova. 

5.  Temeskubin. 

6.  Fehértemplom. 
10.  líntykovácz. 

„     16.  Kamaristya. 
,     23.  Palona. 
.,     20.  Dunabükény. 
„     26.  Palánka. 
„     18.  Dunacséb. 
,.     12.  Ujviílék. 
„     12.  Alsókabol. 
..     17.  Felsőkabol. 

10.  Dunagárdony. 
„     21.  Rudolfsgnád. 
„     21.  Torontálerzsébet- 
lak. 
..     12.  Nagybecskerek. 
„     17.  Oppova. 
„      12.  Tógyer. 
,     15.  Tótujfalu. 


Apr.    14.  Drávaszentmárton. 
14.  Lakócsa. 
8.  Raranyasellye. 
,.      ll.Oszró. 

8.  Vajszló. 
,,       6  Páprád. 

12  Hegyszentmárton. 
..     23.  Siklós. 
,.     24.  Villány 
.,     21.  Mohács. 
„      14.  Béllye. 
..     20-  líácsnrdas. 
.,     25.  Overbász. 
Mai.      2.  Csantavér. 
Apr.      8.  'l'örökbecse. 
l.  Mohol. 
17.  Vadászerdó. 
1.  Mosnicza. 
„       6.  Bruckenan. 
„       5.  Jerszeg. 


Apr.      9.  Kepéd. 
„     20   Bálincz. 

8  Háromfa. 
„     19.  Dunaszekcső. 
„     13.  Hátfő. 
15.  Doromlás. 
14.  Várszeg. 
„     22.  Vaskút. 
„     25.  .íánosliaima. 
(5.  Kiskúnlialas. 
.,     26.  Királyhalom. 
.,     21-  Szeged. 

5-  Hódmezővásárhely. 
„       7.  Makó. 
.,       8.  Pécska. 
.,      11.  Osala. 
8.  Piinlis. 
18.  Borosjenö. 
13-  Silingyia. 
..     29.  Dnnapataj. 
8' 


60 


Apr.     IS.  Kisliarfii. 
,,     13.  Kalocsa. 
„     17.  Szabiulszállás. 
,,      15.  -Izsák. 
Mai.      2.  Kondoros. 
/.').  Gádoros. 
II.  Orosháza. 
.Apr.      8.  Pékéssyulii. 
„       7.  Teiike. 

18.  Polgárdi. 
21.  Székesfejórvár. 

7  Pákozd. 
8.  Makád. 

15.  Ráczkeve. 
17.  Szigetcsép. 

16.  Sári. 
26.  Sőregpuszta. 

19.  .\boii.y. 


Apr.  19.  Mezőtúr. 
„  16.  Karczag. 
,,     23.  Jászalattyán. 

7.  Szerep. 
„     23.  Nagyvárad. 
6.  Székelyilid. 
„     25.  Budapest. 
„      14.  'I'iira. 
„     21.  Poroszló. 
„     15.  Hajdúböszörmény. 
20.  Debreczen. 
Mai.    17.  Újtelek. 
Apr.    20.  Hajdúliadház. 
„     23.  Nyíregyiiáza. 
.,     18.  Ófehértó. 
„     20.  Szatmár  Nagyerdő. 
,     18.  Szatmár  Csonka- 
erdő. 


Apr. 

9. 

Szatmár  Sárerdö 

r 

13. 

Szatmár  Nagy- 
mocsárerdö. 

11. 

Sárospatak. 

Î) 

15. 

Sátoraljaujiiely. 

Mart 

27. 

Tiszakarád. 

Apr. 

28. 

Nagylialász. 

n 

15. 

Pálföldc. 

» 

14. 

Leányvár. 

„ 

22. 

Mándok. 

»» 

14. 

Beregszász. 

„ 

24. 

Lazony. 

., 

14. 

Mocsár. 

ij 

20. 

Zúgó. 

17. 

Ungvár. 

,j 

14. 

Ungdarócz. 

M 

8. 

Radváncz. 

n 

18. 

Ungliosszúmező. 

IV. 


Apr.      9.  Szerbpozsezsena. 
..      17.  Nájdas. 

16.  Berzászka. 
.,       5.  Oso  pot. 

8  Eibentlial. 

8.  Plavisevicza. 

9.  Dul)ova. 
8.  Ogradina. 

11.  Jeselnicza. 

6.  Vaskő. 

„     25.  Weideiithal. 
25.  Teme.sszlatina. 
27.  Ruszka. 

17.  Fényes. 

13.  Vercserova. 
„      13.  líorlova. 
..      12.  Mórul. 

20.  Pojánaniörul. 
8.  Maloinviz. 
8.  Alsómoecs. 
20.  Feisőmoecs. 
1.  Király  fal  va. 
3.  Vermes. 

8.  Kövesd. 
1.  Aga. 

7.  Labasincz. 
6.  Tápia. 

S.  Kládova. 

9.  Dubest. 

8.  Szelcsova. 


A[)r.      5.  Kisszurduk. 

6.  Bakamező. 

7.  Osztrov. 

„       6.  Bukovecz. 
9.  Hauzest. 

8.  Furdia. 

5.  Németgladna. 
4.  Draxinest. 

„       8.  Válemáre. 
„       7.  Szintyest. 

7.  Marzsina. 
1.  Gross. 

8.  Lunkány. 

7.  Bulza. 

8.  Ohábabiszlra. 
8-  Homosdia. 

13.  Pozsoga. 

13  Ruszkabánya. 

9.  Alsólapugv. 
,.       9.  Tjej. 

15.  Luiikalarga. 
.,       9.  Hunyaddobra. 
,,     17.  Feresd. 
„     11.  Sztancsesdohába. 
„       6.  Bácsfalva. 
„     ^4.  BoQ.z. 

6.  Déva. 
.,      12.  Bozes. 

9.  Alsóvárosviz. 

7.  Szászváros. 


Apr.      9.  Algyógy. 
.   „     17.  Magura. 
.,      19.  Priszlop. 
,,       7.  Gilcság. 
2.  Kudzsir. 
„       7.  Felsőpián. 
,     14.  Ausel 
„      16.  Kerer. 
21.  Prigona. 
8.  Lomány. 
2.  Sebeshely. 
17.  Szászsebes. 
7.  Teu. 
..     18.  Oása. 
„      11.  Öugág. 

16   Arpasu  Mare. 

7.  Kelnek. 
„  23.  Bisztra. 
,.     21.  Dús. 

17.  Szerdahely. 

8.  Szelistye. 

„       9.  Kereszténysziget. 
„     17.  Nagydisznód. 

8.  Nagycsür. 

9.  Szelindek. 
15.  Szenterzsébet. 

6-  Vesztény. 
11.  [sztina. 
lo.  Kistalmács. 

18.  Nagytalmács. 


61 


Apr.      0   nprináiiy. 
..     lu.  Torcsesd. 
„       9.  Veresmart. 
12.  Alsósebes. 
>.       7.  Vurpód. 
.       2.  Felek. 

7.  Szíikadíit. 
9.  Felsögezés. 
7   Holcziiiiiny. 

8.  Felsőponinibák. 
7.  Ujegyhi'iz. 

17.  Szeráta. 
17.  Strezakerczisora. 
Ì,     16.  Bulea. 
„     13.  Verd. 
„     15.  Felsőárpás. 
„       8.  Alsóárpás. 

„     18.  Szentáffota. 
5.  Mártonliegy. 

„     14.  Korb. 

„     16.  Alsóvist. 

„       8.  Morgonda. 

,     14.  Felsővist. 

„     14.  Drágus. 

„     13.  Nagysink. 

.,       9.  Felsőszombatfalva. 

„       5.  Nádpatak. 

,     15.  Boldogváros. 

„     12.  Kálbor. 

„       8.  Desány. 

„     14.  Vajdarécse. 

„     10.  Kisbéri voj. 

,     18.  Sebes. 

„     14.  Sarkaicza 

.,     13.  Páró. 
16.  Persa ny. 

„     11.  Felső veiiicze. 

„     15.  Alsókomána. 

„     30.  Ujsinka. 

„     16.  Zernest. 

„     14.  Törcsvár. 

„     15.  Otohán. 

„     15.  Holbák. 

„     22.  Barcsarozsnyó. 

„     20.  Krizba. 

»     20.  Veresniart. 

„     23.  Nagyajta. 

„     15.  Töm  ősi  szoros. 

„       8.  Arapatak. 

„     21.  Tiirkös. 

o      16.  Osáiiczi  szoros. 

„     19.  llyefalva. 


Apr.      8.  Sepsiszentkirály. 
16.  Zalán. 
11.  Oidót'alva. 
10.  jakfalva. 
19.  liodzai  szoros. 
1().  Nagyborosnyó. 
8-  Maksa. 

5.  Dalnok. 
19.  Nyén. 
ä'S.  Magyarbodza. 
14.  Zágon. 

6.  Kovás/.na. 
14.  üsd  ola. 

6.  Lippa. 
2.  Sólymos. 

7.  Sistarovecz. 

7.  Mészdorgos. 

2.  Petirs. 

8.  Dorgos 

3.  Zabálcz. 

7.  Berzova. 

5.  Lalasincz. 

6.  Kaprucza. 

8.  Huttyin. 
16.  Borossebes 

9.  Tót  várad. 

6.  Lupest. 
8.  Soborsin. 

7.  Szaturó 
13.  Valemáre. 

6.  Zám. 

8.  Felvácza. 
12.  Körösbánya. 
12.  Kiskulicza. 

8.  Bulzesd, 

16.  Czoha. 
6.  Kibicsóra. 

12.  Brád. 

17.  Lepus. 
10  Valeabrád 
10.  Felső  vidra. 
19-  Szkerisora. 

14.  Boicza. 
16.  Bncsesd. 
2(j.  Lemaszoja. 

15.  Kaczina. 

6.  Hndesicza. 
14.  .Szohodol. 

5.  Topánfalva. 

lő.  Ahrudfalca. 

8.  Abrndbánya. 

7.  Nagyalniás. 


Apr.    13.  Bucsum. 
Mart.  31.  Dcalnmarc. 
Apr.    16.  Detonata. 
8.  Vnltnr. 

„       9.  Zalatna. 

„      15.  Alsószolcsva. 

n       8.  Oni])olyicza. 
6.  Gyulafehérvár. 

„     11.  Alsóorlió. 
8.  Oláhlapád. 

„       8.  Tövis. 

„      10.  üláhgirbó. 

„       8.  Nagyenyed. 

„       4.  Magyarbagó. 

„     10.  Bethlenszentmiklós 

„     10.  Nagyselyk. 

„     16.  Asszonyfalva. 

6.  Dicsőszentmárton. 
1.  Szászivánfalva. 

7.  Búzd. 

„     10-  Harangláb. 

„       9-  Riomfalva. 

„      13.  Magáré. 

„       6.  Pród. 

„     14.  Rozsonda. 

„       7.  Keresd. 

„     11.  Jakabfalva. 

,,       8.  »Segesvár. 

,,     12.  Százhalom. 

„     13.  Hegen. 

„     15.  Apold 

„     16.  Réten. 

„     13.  Fehéregyháza. 

„     10.  Báránykűt. 
15.  Czelina. 
Mart  26.  Szászdálya. 
Apr.      9.  Szászkezd. 
„     12.  Szászkeresztur. 
„     14.  Kőhalom. 
.,     20.  Zetelaka. 
„       6.  Homoródalmás. 

18.  Vargyas. 
„     13.  Málnás. 
.,      12.  Csikszentkirály. 
„     W.  Futásfalva. 
„      14.  Karatnavolál. 
„       6.   Torja. 
„     14.  Kézdikővár. 
„     17.  Kászonimpér 
.,      17.  Aklos  havas. 
16.  .Szárazj)atak. 
8.  Kézdiszeutkereszt. 


62 


Apr. 

10.  Bélafalva. 

Apr. 

15   .Msófancsül. 

Apr. 

20.  Szentjózsef. 

J, 

12.  Kurtapalak. 

., 

23.  Parajd. 

22.  Dombhát. 

» 

15.  Lemhény. 

,. 

17.  Ilyésmező. 

w 

20.  Les. 

» 

18.  Kézdiniartonos. 

16.  Felsőfancsal. 

5.  Mafjura. 

n 

16.  Bereczk. 

,, 

25.  Laposnya. 

n 

10.  Nagyilva. 

■n 

18.  üjtoz. 

w 

17.  Varság. 

» 

21.  Újradna. 

16.  Sósmező. 

„ 

20.  Maroshéviz 

^ 

18.  Lunka. 

,. 

7.  Rózsafalva. 

Mai. 

11.  Gyen/i/óremete. 

20.  Dragojásza. 

„ 

8.  Korbest. 

Apr. 

25.  Gyergyóalfahi. 

JÏ 

20.  Tihucza. 

Î1 

9.  Preguz. 

,, 

11.  Gyergyóditró. 

„ 

24.  Valeamare. 

„ 

4.  Bulz. 

Mai. 

5.  Gyergyócsomafalva 

'Î 

27.  Dornavölgy. 

?j 

20.  Urszoja. 

Apr. 

18  Gyergyóujfalu. 

,. 

19.  Tesna. 

n 

29.  Pietrásza. 

,, 

18.  Gyergyóborszék. 

17.  Kosna. 

n 

14.  Albák. 

.. 

14.  Kilyénfalva. 

30.  Gurahajta. 

» 

26.  Runk. 

„ 

30.  Tekerőpatak. 

.. 

25.  Gyergyóbélbor. 

» 

23.  La  üubul. 

., 

16.  Gyergyószentmiklós 

,. 

10.  Turcz.' 

'T 

28.  Béles. 

26.  Hágótőalja. 

12.  Láposbánya. 

» 

26.  Dánies. 

13.  Gyergyótölgyes. 

22.  Szatmárliegy. 

i\lai. 

3.  Dobriis. 

15.  Gyergyóbékás. 

„ 

16.  Szaploncza. 

Apr. 

20.  Mariséi. 

8.  Csatár. 

., 

13.  Taraczköz. 

10.  Középlak. 

14.  Zilah. 

15.  llosszúmező. 

., 

12.  Magyargorljó. 

19.  Szilágycseli. 

V 

8.  Máramarnssziget. 

,. 

18.  Alsójára. 

6.  Zsibó'. 

,. 

16.  Aknasugatag. 

,, 

14.  Kolozsvár. 

17.  Gyökeres. 

14.  Máragyulafalva. 

n 

12.  Torda. 

13.  Zálha. 

„ 

13-  Farkasrév. 

„ 

21.  Kékes. 

12.  Nagyilouda. 

7» 

17.  Budfalu. 

') 

18.  Szászzsombor. 

20.  Désakna. 

M 

10.  Nagybocskó. 

jj 

5.  Dipse. 

8.  Dés. 

10.  Rónaszék. 

„ 

1.  Fehéregylii'iz. 

12.  Gáncs. 

W 

17.  Barczáiifalva. 

„ 

13.  Szászakna. 

8.  Betlen. 

.. 

13.  Lonka. 

') 

14.  Teke. 

" 

19.  Makód. 

12.  Terebesfejérpatak 

„ 

10.  Szászpéntek. 

" 

13.  Lekencze. 

,, 

15.  Jód. 

„ 

16.  Marosvásárhely. 

14.  Naszód. 

,. 

13.  Rozália. 

n 

15.  Kissajó. 

11.  Szépnyir. 

,, 

16.  Petrova. 

., 

25.  Dedrád. 

15.  Besenyő. 

.. 

12.  Leordina. 

„ 

10.  Bátos. 

15.  Kisrebra. 

16.  Felsőszelistye. 

., 

16.  Szászrégen. 

18.  Nagydemeter. 

., 

15.  Felsővissó. 

« 

18.  Herbus. 

17.  Besztercze. 

17.  Havasmezü. 

.. 

18.  Disznajó. 

15.  Jád. 

.. 

26.  Borsa. 

" 

16.  Mocsár. 

20.  Kisdemeter. 

Mai. 

IS.  Csodás. 

,j 

7.  Görgényhodák. 

13.  Románbudak. 

., 

3.  Fájna. 

,. 

11.  Nyárádremete. 

8.  Ronmli. 

„ 

4.  Szikláspatak. 

» 

16.  Görgényüvegcsiir. 

16.  Kisilva. 

Ajir. 

22.  Borsabánya. 

„ 

22.  Iszticsó. 

„ 

27.  Oláliszentgyörgy. 

iMai. 

7.  Pleskutie. 

.j 

25.  Vármező. 

Mart 

.  29.  Kusma. 

Apr. 

27.  Rotundo. 

8.  Szakadat. 

Apr. 

20.  Felsősebes. 

24.  Lajosfalva. 

12.  Szováta. 

11 

30.  Borgóprund. 

29.  Dieka. 

Apr. 

15.  Börzsöny. 

Apr. 

V. 

16.  Márianosztra. 

Apr. 

9.  Babát. 

14.  Szokolya. 

Mai. 

4.  Bád. 

., 

15.  Megyerke. 

10.  Nagynianis. 

Apr. 

18.  Isaszeg. 

., 

19.  Ecskend. 

63 


Apr. 


10.  Nagy  völgy. 

Apr. 

10.  Mihálka. 

Apr. 

16-  Kövesmocsár. 

16.  Erdőkürt. 

yy 

13.  llerincse. 

,, 

20.  Zólyomkecskés. 

11.  Valkó. 

Mai 

5.  Busíyaháza. 

21.  Garamberzencze 

15.  Gyöngyössolymos. 

Apr. 

23.  Vajnág. 

15.  Dobó. 

10.  Bodony. 

,, 

12.  Alsóbisztra. 

.. 

20.  Ort  11  d. 

15.  Terpes. 

'5 

15.  Kövesliget. 

„ 

15.  Zólyombucs. 

20.  Ottóvölgy. 

„ 

10.  Técsö. 

n 

14.  Tajó. 

15.  Nyitra. 

15.  Alsószinevér. 

14.  Dobróváralja. 

24.  Gliymes. 

., 

15.  Erzsébetliget. 

•' 

20.  Kovácsfalva. 

16.  Maholáiiy. 

V 

10.  Széleslonka. 

16.  Pallós. 

17.  Garainrudas. 

9.  Szentmiháiykört- 

., 

20.  Kánalja. 

14.  ÍTaraiiirév. 

vélyes. 

Mai. 

1.  Alsótörök. 

13.  Bakabánya. 

8.  Nyéresháza. 

Apr. 

22.  Olimínyfalva. 

14.  Zsarnócza. 

« 

17.  Tereseipatak. 

., 

25.  Óhegy. 

15.  Bakaszeues. 

., 

7.  Alsóapsa. 

., 

16.  Zólyom. 

16.  Alsóhámor. 

16.  Dombó. 

„ 

16.  Erdöbádony. 

20.  Magaslak. 

10.  Kii'álymező. 

„ 

18.  Úrvöigy. 

16.  Irtványos. 

,j 

18.  Pozsárova. 

27.  Mátyásfalva. 

21.  Gyekés. 

„ 

15.  Gyertyánliget. 

- 

£6.  Stubnyó. 

17.  Hegybánya. 

., 

14.  Kaszómező. 

„ 

28.  Martalja. 

13.  Ipolyság. 

•) 

22.  Turbát. 

1 

20.  Felsőremcza. 

16.  Tópatak. 

„ 

27.  Jalinka. 

« 

20.  Dobrókirályi. 

18.  Hont. 

» 

17.  Rahó. 

» 

25.  Szelese. 

8.  Korpona. 

Mai. 

l:í.  Tiszcsora. 

., 

15.  Garam  sálfalva. 

6.  Magasniajtény. 

Apr. 

27.  Apsinecz. 

Mai. 

4.  Alsórevucza. 

13.  Apafalva. 

'Ï 

30.  Magashát. 

I) 

2.  Perhát. 

2.  Halassagyarmat. 

., 

22.  Körösmező. 

„ 

1.  Dóval. 

5.  Alsópalojta. 

,, 

15.  Tiszabogdány. 

„ 

3.  Oszada. 

14.  Kékkő. 

Mai. 

3.  Sóskás. 

Apr. 

20.  Pónik. 

17.  Gács. 

,, 

6.  Láposmező. 

» 

20.  Zólyomlipcse. 

15.  Losoncz. 

Apr. 

30.  Hogdán. 

Mai. 

10.  Koritnicza. 

25.  Salgótarján. 

Mai. 

4.  Unin. 

Apr. 

27.  Mosód. 

12.  Riniaráhó. 

A  pr. 

10.  Verbo. 

V 

25.  Luezatő. 

23.  Rimaszombat. 

16.  Felsőbottfnlu. 

^ 

26.  Hédel. 

13.  Pétervásár. 

,^ 

15.  Trencsén. 

Mai 

4.  Luzsua. 

16.  Felsőhánior. 

„ 

7.  Bán. 

Apr. 

21.  Libetbánya. 

15.  Répáshuta. 

., 

17.  Terestyénfalva. 

') 

26.  Mezőköz. 

15.  Ujmassa. 

n 

21.  Bród. 

,, 

21.  Borosznó. 

7.  Sajókaza. 

„ 

18.  Dóczifürész. 

w 

21.  Kiszia. 

14.  Hollós. 

'T 

22.  Madarasalja. 

,, 

26.  Garamhidvég. 

16.  Ujhuta. 

,, 

23."Felsőhám(ir. 

'Î 

11.  Bikkalvölgy. 

18.  Alsóhámor. 

'í 

21.  Gyertyánfa. 

,, 

11.  Garampéteri. 

16.  Óhuta. 

^í 

22.  Zsarnóczakolió. 

Mai. 

4.  Háromviz. 

11.  Diósgyőr. 

22.  Bükköskút. 

Apr. 

25.  Alsószabadi. 

11.  Sajóbábony. 

23.  Felsőzsadány. 

'T 

24.  Cserpaíak. 

16.  Erdőbcnye. 

., 

22.  Geletnek 

?Í 

25.  Kramiska. 

15.  Erdőhorváti. 

„ 

22.  Znióváralja. 

•J 

24.  Rezsnpart. 

8.  Komlós. 

V 

22.  Repistye. 

., 

21   Felsöszabadi. 

12.  Rakasz. 

„ 

28.  Kunosvágás. 

., 

15.  Kisgarani. 

10.  Csarnatő. 

18.  Teplafő. 

y> 

22.  Sebesér. 

16.  Kereczke. 

„ 

20.  Felsőtóti. 

Mai. 

3.  Fekctopatak. 

15.  Visk. 

» 

18.  Saskőszékely. 

)í 

3.  Klenieiüka. 

64 


Apr. 

25.  Karám. 

Apr, 

18.  Nagyazar. 

Mai. 

5.  Forgiksfalva. 

,. 

22.  V'araniHi. 

» 

3.  Szikla. 

15.  Tavarna. 

Apr. 

23.  Bikác-s. 

„ 

25.  Zcmpl(''iisziiiiia. 

., 

25.  Dobrocs. 

„ 

16.  Alsóhunkócz. 

■>i 

25.  Beneshúza. 

„ 

15.  U.jkeinencze. 

„ 

24.  Gaspard. 

15.  Kisberezna. 

^, 

2fi.  Havasal.jii. 

„ 

19.  Perecseny. 

') 

30.  Miliiilyteh^k. 

Mart 

.  28.  Bercsíiiyifalra. 

?J 

29.  Vaozok. 

Apr. 

15.  Kispásztély. 

14.  Klenócz. 

,, 

18.  Sóslak. 

„ 

12.  Nyustya. 

13.  Köblér. 

„ 

16.  Tiszoicz. 

M 

20.  Csontos. 

Mai. 

1.  Rásztnki. 

13.  Turjaremete. 

Apr. 

28.  Helpa. 

w 

18.  Sóhát. 

Mai. 

2.  Medvés. 

22.  Fenyvesvölgy. 

1.  Dikula. 

20.  Rónafiired. 

1.  Teplicska. 

,. 

17.  Poroskő. 

Apr. 

6.  Ratkó. 

Mai. 

1.  Tiirjavágás. 

„ 

20.  Nagyrőcze 

Apr. 

10.  Ticha. 

,. 

14.  Uj vásár. 

19.  Kelecsény. 

Ï) 

15.  Szin. 

15.  Repenye. 

» 

25.  Óviz. 

„ 

17.  Ökörmező. 

w 

29.  Sebesvölgy. 

Mai. 

1.  Ozerà. 

V 

26.  Szoniolnok. 

Apr. 

27.  Felsöszinevér. 

» 

24.  Gerebfűrész. 

23.  lUava. 

» 

8.  Stósz. 

14.  Kassza. 

21.  Szoinolnokhuta. 

•) 

20.  Puchó. 

>t 

14.  Felsőmeczenzéf. 

„ 

21.  Nagybicscse. 

„ 

23.  Güliiiczbánya. 

20.  Zsolna. 

w 

18.  Somodi. 

„ 

9.  Kisuczaujhely. 

>1 

14.  Szepsi. 

19.  Valcsa. 

» 

23.  Sacza. 

n 

25.  Párnicza. 

w 

8.  Czeméte. 

„ 

25.  Lika  va. 

'Î 

15.  Kassa. 

Mai. 

2.  8omssic-hfnrrás. 

Mii. 

10.  Tótsóvdr. 

A])r. 

16.  Mrboltó. 

Apr. 

15.  líudamér. 

25.  Csernova. 

„ 

19.  Delnekakasfalva. 

21.  Revisnye. 

„ 

21.  Keczerjiekléii. 

.. 

29.  Vlkolincz. 

„ 

18.  Keezerlipócz. 

Mai. 

2.  llrabovó. 

„ 

18.  Vörösvágás. 

»7 

2.  Rózsaliegy. 

n 

22.  Raiikfüred. 

Mai. 

1. 

Lud  rovo. 

■>■) 

-) 

Lokc/.a. 

Apr. 

30. 

Németlipcse. 

18. 

Parasztdubova 

ÌÌ 

25. 

Polhora. 

., 

22. 

Szlanicza. 

Mai. 

4. 

Zubrothova. 

Apr. 

25. 

Bj('Iii)otok. 

Mai. 

3. 

Bobró. 

» 

2. 

Turdossin. 

Apr. 

29. 

Alsólipnicza. 

Mai. 

6. 

Tr.sztena. 

.. 

4. 

Zuberecz. 

1. 

FelsAzubricza. 

•Apr. 

25. 

Hrezovicza. 

Mai 

15. 

Liptószentirán 

Apr. 

30. 

Jablonka. 

28. 

Liptóujvár. 

Mai. 

5. 

Hladovka. 

Apr. 

26. 

Szvarin. 

•fl 

29. 

Viehodna. 

„ 

25. 

Feketevág. 

Mai. 

2. 

Csórható. 

Apr. 

30. 

Koleszárki. 

., 

26 

Tátralomnicz. 

„ 

29. 

Hernádt'ahi. 

Mai. 

2. 

Lándok. 

., 

2. 

Özepesófalu. 

Apr. 

26. 

Tátra  ház  a. 

^î 

25. 

Szepesbéla. 

Mai. 

7. 

Leibicz. 

Apr. 

29 

Podolin. 

»I 

28 

Ólubló. 

„ 

14. 

Szepesváralja 

., 

22. 

Gergelylaka 

.. 

21. 

Eperjes. 

.. 

17. 

Bártfa. 

V 

14 

Zliorii. 

^, 

18. 

Lipiiik. 

1» 

15 

Girált. 

18. 

Felsővizküz. 

II.  .\\n:  11.  Bánfalu. 
II.     „     20.  Megyercs. 


63.  * — >  íl.vaiiecula  siiecica  (L. 

III   Mart.  29.  Óverbász. 
I     111.  Apr.      1.  Tura. 


III.  Apr.  13.  Lasztomér. 
V.  Mart.   8.  Kassa. 


II.  Ai)r.  7.  Bánfalu,  4  drb. 

(St.). 


64.  <^>  ('ygiius  cygnus.  (L.) 

HI.  .Jan.  1.  l'enicsknbiu,8drb 

(St.). 
II.  Apr.  18—21.  Belly  e. 


IV.  Mart.  8.  Apaliida. 
IV.     „      8.  Dés,  7  -  W, 


65 


I.  Apr.      4.  Zalagógánfii. 
II.  Mart.  11.  Bánfalu. 
III.  Febr.    7.  Temeskubiii. 


65. 


Daflla  acuta,  (L.). 


III.  Febr.  26.  Rudolfsgnád. 
HI.  Apr.      2.  Óverbúsz. 
III.  Febr.  27.  Mezőtúr. 


III.  Mart.    1.  Tura. 

III.  Febr.    5.  Lasztoinér. 


1.  Febr.  14.  Kőszeg. 
I.     „       22.  Jánosháza. 
I.  Mart.    <S.  Tata. 
II.     „        8.  Bánfalu. 


66.  -<^>  Emberiza  calandra,  L. 

III.  Mart.  ;n.  Rudolfsgnád. 
III.  Febr.    3.  Antalfalva. 
III.     „       19.  Csantavér. 
III.     „      27.  Mezőtúr. 


IV.  Febr.  29.  Malomviz. 
V.  Apr.      3.  Kékkő. 
V.  Mart   29.  Losoncz. 


67.  -*— >■  Emberiza  eia,  L. 
IV.  Apr.    27.  Malomvíz. 

6S.  <-&^  Einberiza  sclioeiiicius,  L 
11.  Mart.  15.  Bánfalu.  1       V.  Mart.  22.  Zolyc.iu. 


69    <^>  Erithacus  rubecula,  (L.). 


I. 

Mart. 

11.  Répáspuszta. 

III. 

Mart 

21.  Budapest. 

V. 

Apr. 

11.  Bikkalvölgy. 

I. 

„ 

17.  Ujkörtvélyes. 

III. 

)í 

21.  Tura. 

V. 

„ 

2.  Garaiiipéteri. 

I. 

» 

2.  Kőszeg. 

III. 

Apr. 

4.  Sárospatak. 

V. 

Mart. 

30.  Breznóbánya. 

1. 

» 

7.  Molnaszecsőd. 

III. 

„ 

2.  Lazony. 

V. 

Apr. 

13.  Helpa. 

II. 

17 

12.  Magyaróvár. 

III. 

Mart 

20.  Ungvár. 

V. 

„ 

7.  Ujvásár. 

II. 

„ 

8-  Megyercs. 

IV. 

„ 

27.  Aisóvist. 

V. 

Mart. 

15.  Tavarna. 

III. 

)J 

19.  Temeskubin. 

IV. 

„ 

31.  Felsővist. 

V. 

Apr. 

4.  Párnicza. 

III. 

» 

31.  Rudolfsgnád. 

IV. 

') 

19.  Segesvár. 

V. 

Mart. 

31.  Zuberecz. 

III. 

» 

6.  Overbász. 

IV. 

Febr 

28-  Kolozsvár. 

V. 

„ 

28.  Szvarin. 

III. 

W 

10.  Izsák. 

IV. 

Mart. 

27.  Felsővissó. 

V. 

Apr. 

5.  Tátraháza. 

UI. 

w 

10.  Gádoros. 

V. 

fl 

24.  Garanirudas. 

V. 

" 

8.  Szepesbéla. 

III. 

A^jr. 

15.  Makád. 

V. 

jj 

22.  Zólyom. 

V. 

„ 

4.  Lőcse. 

III. 

» 

22.  Ahony. 

V. 

,. 

21.  Garamsálfalva. 

V. 

Mart. 

29.  Szepesváralja 

III. 

Febr 

25.  Mezőtúr. 

V. 

n 

21.  Zólyonilipcse. 

V. 

A  pr. 

4.  Eperjes. 

I.  Mart.  17.  Zalagógánfa, 

utolsó  —  Letzter. 
II.  Febr.  12.  Bánfalu. 


70.  ***  Falco  nierillus,  (Gurim) 

III.  Apr.      5.  Overbász, 
utolsó  —  Letzter. 


III.  Febr.  14.  Sárospatak, 

utolsó   —  Letzter. 
V.  Felír.  14.  Szepesváralja. 


I.  Apr.    25.  Molnaszecsőd. 
III.  Mart.    5.  Overbász. 

Aquila  XVI. 


71. 


Falco  subbuteo,  L. 


III.  Apr.    30.  Tura. 

IV.  „       11.  Malomviz. 


IV.  Apr.    13.  Kolozsvár. 


66 


72.  <^>  Friiiííiila  coelchs,  (L). 


I. 

Mart. 

2.  Kőszeg. 

III.  .Apr. 

7.  Ungvár. 

I. 

y» 

27.  Vasvár. 

V.  Mart. 

15.  Garamrudas. 

III. 

n 

9.  Rácsonlas. 

V.     „ 

IT).  Zólyom. 

m. 

n 

1.  Overbász. 

V.     „ 

(3.  Besztercze- 

in. 

» 

8.  Izsák. 

bánya. 

III. 

„ 

5.  Budapest. 

V.     „ 

81.  Szikla. 

III. 

w 

6.  Lasztomér. 

V.  Mart.  24.  Maluzsina. 


V.     . 

3.  Ujvásár. 

V.     „ 

19.  Ökörmező. 

V      „ 

27.  Zuberecz. 

V.     „ 

25.  Liptószentiván 

V.     „ 

14.  Tátraháza. 

V.     „ 

18.  Lőcse. 

III.  Mart.    6.  Overbász. 
III.  Jan.  10— Febr.  14.  Sáros 
patak. 


73.  "^*>  lYíugilla  uioiitifiiiiîïilla,  (L.) 
III.  Apr.  13.  Lasztomér. 


V.  Mai.  15.  Tátraháza, 
utolsó  —  Letzter. 
V.  Febr.  5.  Szepesváralja. 


74.  -*— >■  Fiilica  atra,  L 


I.  Febr.  14.  Vörs. 

I.  Mart.  12.  Balatonfüred. 

I.     „      20.  Németiíjvár 

I.     „      21.  Kőszeg. 

I.     „        7.  Gyöngyösapáti. 

I.  Febr.  26.  Sukoró. 

il.     „       23.  Bánfalu. 
11.  Mart.  27.  Kiirth. 
III.     „      22.  Temeskubiu. 
ni.     „        1.  Butykovácz. 


Mart 

29.  Duiiabökény. 

III. 

Mart. 

„ 

7.  Dunacsé.b. 

n 

30.  Duiiagnrdony. 

ni. 

Febr. 

TIT 

ill. 

»î 

17.  Rudolfsgiiád 

ni. 

n 

Ill 

Febr. 

22.  Overbász. 

in. 

Jan. 

Mart. 

10.  Csantavór. 

ni. 

Mart. 

» 

9.  Törökbecse. 

ni. 

» 

V 

10.  Mühol. 

UI. 

„ 

5.  Kii-ályhalom. 

III. 

S.  Szeged. 

IV. 
V. 

Anr. 

5.  Hódmezővásár- 
hely. 
20.  Pákozd. 
22.  Dinnyés. 
:^9.  Makád. 

7.  Szigetcsép. 

8.  Bugyi. 

4.  Székelyhíd. 

5.  Tura. 
25.  Berzova. 

9.  Feled. 


75.  "<-*-^  Fiiligula  clangula.  (L.). 
III.  Mart.  16.  Overbász,  utolsó  —  Letzter.  ,  ill.  .Apr.  23.  Tura. 


n.  Febr.  17.  Bánfalu. 


76.  ■<— >■  Fuligula  ferina,  (L.). 

I         III.  Mart.  22.  Overbász. 


77.  <-^  Fiilignla  hyeiualis.  (L.) 
III.  Mart.  18.  Tura. 


II.  Ä2)r.  20.  Bánfáin. 
III.     ,,     26.  Temeskuhin. 


78. 


FiiliíTula  nyroca  (Güi,d.) 


111.  Mart.     9.  Overbász. 
111.  Febr.  25.  Mezőtúr. 


m.  Marf.     l.Tura. 
IV.     „       11.  Vargvas. 


79.  <^>  Galliiiago  gallinago,  (L.). 


67 


I.  Mart. 

y.  Enyiiig. 

m. 

Mart. 

21.  Teiiieskubiii. 

I.     , 

10.— Apr.  11.  Kő- 

m. 

„ 

.").  Rudolfsgiiád 

szeg. 

III. 

„ 

4.  Torontál- 

I. Febr. 

26.  Zalagógánfa. 

erzsébetlak. 

I.  i[:irt. 

4.  Nagyczeuk. 

m. 

n 

8.  Óverbász. 

II.     „ 

14.  Bánfalu. 

m. 

» 

13.  Törökbecse. 

II.     , 

17.  Megyercs. 

m. 

„ 

•5.  Bruckenau. 

II.     , 

10.  Kürth. 

III. 

n 

1.  Kiskőrös. 

II.     , 

14.  Alsóköröskény. 

III. 

n 

21.  Pákozd. 

II.  Febr. 

15.  Rutti. 

III. 

Mart. 

2.  Dinnyés. 

III. 

« 

23.  Bugyi. 

III. 

23.  Tura. 

III. 

12.  Ófehértó. 

111. 

1 1.  Tiszakaráil. 

IV. 

„ 

14.  Marosvásárhely 

IV. 

„ 

8.  Zsibó. 

V. 

„ 

4.  Pétervásár. 

V. 

Apr. 

9.  Sajókaza. 

V. 

Febr. 

•ÍO.  Puchó. 

I.  Mart.  10.  Molnaszecsőd. 
1.     .,      27.  Zalagógánfa. 
I.     „      29.  Sopron  puszta. 


80.  -«^^  Gallinago  galliiiula,  (L. 

II.  Mart.    3.  Báufalu. 
III.     „      19.  Temeskubin. 
III.     „      10.  Rudolfsgnád. 


III.  Apr.  22.  Óverbász 
III.  Mart.  14.  Izsák. 
V.  Apr.      3.  Zólyom. 


I.  Apr. 


Molnaszecsőd 


111.  Mart.  31.  Zalagógánfa. 


81.  <-'^  Oallínago  major,  Gm. 

II.  Mart.    8.  Bánfalu. 
III.     „      20.  Rudolfsgnátl. 


III.  Apr.    12.  Arad. 


I.  Mart.  30.  Molnaszecsőd. 
I.  Apr.      4.  Zalagógánfa. 
III.       ..      12.  Temeskubin. 


82.  -«-^  Oalliiiula  cliloropus,  (L 

I     III.  Apr.    12.  Rudolfsgnád. 
III.     „        8.  Óverbász. 
III.  Mart.  31.  Dinnvés. 


III.  Mart.  29.  Kisbag. 

III.  Apr.      2.  Tura. 

IV.  „        9.  Szintyest. 


83.  ■«-*->  Gavia  arcticus,  (L.). 
III.  Jan.  1,  19.  Temeskubin. 


84. 


Grus  gpus,  (L.). 


Mart.  10.  Körmend. 


Apr.  15.  Pancsova. 

Mart  15.  Temeskubin. 

.,       8.  Eudolfsgnád. 

„  24.  Torontálerzsébetlak 

„  31.  Bégaszentgyörgy. 
10.  Tógyer. 

„        7,  2IJ.  \'adászerdö. 


III. 

Mart.  21.  Mosnicza. 

„        6,  A2>r.  1.  Bruckenau. 
„     16.  .lerszeg. 
.,     20.  Makó,  40 -►W. 
„     16.  Bezdini  zárda. 

6.  Pécska. 
,.     21.  Arad. 


Apr.    25.  Borosjenő. 

4.  Silingyia. 
Mart.  26.  Békésgyula. 

.,     27.  Tenke,24   •  N. 
Mart.  11.  Nagyvárad. 

„     28.  Xfif/i/rárad,  2  csa- 
pat, 2  Fiiige-*  N. 
9* 


68 


Mart.  27.  Siter. 

Mart 

1,  10.  Szatinár 

Sár- 

.\pr. 

17.  Mándok. 

„     28.  Debreczen. 

erdő. 

Mart 

21.  Csikósgorond. 

.,       7.  Újtelek. 

' 

25.  Szatniár  Nag 

\-- 

.. 

18.  Beregszász. 

Apr.      8.  Hajdúhadliáz. 

niocsárerdö. 

H 

17-  Nagybereg. 

5.  Nyíregyháza 

Apr. 

1(1.  Tiszakarád. 

» 

14.  Mocsár. 

7.  Ófehértó. 

Mart. 

20.  Nagyhalász. 

Apr. 

11.  Zúgó. 

Mart.  '27.  Szatnuir  Nagy- 

4. Kemecse. 

Mart. 

27.  Ungdarócz. 

erdő. 

n 

8.  Kemecse,  'ò-^ 

NE. 

27.  Radváncz. 

w 

20.  Leányvár. 

•• 

81.  Unghosszúniező. 

IT. 


Mart 

.  30.  Eibenthal. 

Apr. 

28.  Alsókomáua. 

Mart 

.  27.  Karatnavolál. 

» 

3.  Plavisevicza. 

„ 

28.  Ujsinka. 

» 

27.  Torja. 

j, 

22.  Dubova. 

Mart 

3,  5,  23.  Törcsvár. 

,j 

30.  Aklos  havas. 

Apr. 

17.  Ogradina. 

31   Holbák. 

»» 

28.  Szárazpatak 

w 

5.  Alsónioecs. 

lO.Bölöu. 

Apr. 

12,  Mai.  6.  Lemhény. 

Mart 

28.  Felsőinoecs. 

Apr. 

24.  Nagyajta. 

•> 

12.  Kézdiniartonos 

Apr. 

1.  Vermes,  31  - 

-NE. 

.Mart 

28.  Árapatak 

Mart 

23.  Ojtoz. 

« 

7.  Vermes,  36 -^ 

-N. 

20.  Ilyefalva. 

^ 

28.  Rózsafáivá.   lt;2 

Mart 

28.  Aga. 

» 

3.  Sep.-iiszentkiráiy. 

-E. 

Î) 

21.  Lalasincz,  us 

tgy 

„ 

29.  Gidófalva.  -*  X. 

Müi. 

13.  Korbest. 

csoport  —  grosser 

„ 

28.  Maksa. 

Mart. 

30.  Albák. 

Flug  ^  N. 

„ 

12.  Dalnok. 

Apr. 

4.  Szováta,  200  -*  W. 

Apr. 

1.  Tápia. 

» 

28.  Felsőcseriiáton, 

Febr. 

29.  Mart.  22.  Varság. 

Mart 

22.  Harniadia. 

150  ->  E. 

Apr. 

8.  Gyergyóremete, 

ÎÎ 

21.  Dubest. 

Apr. 

8.  Magyarbodza 

tömegek  —  Massen 

» 

23.  Bakamezö. 

Mart. 

30.  Zágon 

^N. 

» 

23.  Osztrov. 

Apr. 

11.  Ko  vászna. 

Mart. 

9.  Gyergyóalfalu. 

V 

20.  Válemáre. 

Mart. 

15.  Lippa,  31  ^  SW. 

Apr. 

3.  Gyergyóditró,  nagy 

n 

21.  Szintyest 

n 

28.  Sistarovecz. 

csapat,  —  grosser 

Apr. 

7.  Marzsina. 

„ 

19.  Mészdorgos,  6-^W. 

Flug  ^E. 

Mart. 

30.  Gross,  r,0  - 
20.  Bulza. 

NW. 

M 

26.  Mészdorgos, 
33 ->  N. 

» 

20.  Gyergyiiborszék, 
70 -N 

í> 

11.  Déva. 

r 

29.  Mészdorgos,  nagy 

Mart. 

29.  Csatár. 

n 

31.  Kereszténysziget. 

csapat  —    grosser 

)5 

26.  Zsibó. 

„ 

28.  Nagycsür,  ->■ 

N. 

Flug  ^  N. 

Apr. 

18.  Gyökeres. 

Apr. 

13.  Szelindek,  nagy 

„ 

24.  Draucz. 

w 

8.  Betlen,  80  ->  E. 

csapat  —  grosser 

n 

26,  28,  80.  Petirs. 

„ 

18.  Románbudak. 

Flug  -*  N. 

7? 

23.  Dorgos,  25    >  SE. 

Mart. 

28.  Dornavölgy. 

» 

3.  Hermány,  4 

-  N. 

ÎÏ 

28.  Berzova 

Apr. 

10.  Gyergyóbélbor. 

„ 

13.  Porcsesd. 

Apr. 

6.  Tótvárad. 

Mart. 

26.  Láposbánya. 

Mart. 

31.  Ve  re  s  m  art,  2 

-N. 

lU.  Sobor.'íin,  20  -  ►  N. 

,, 

28.  Szaploncza. 

'> 

20.  Vurpód. 

Mart. 

28.  Körösbánya. 

Apr. 

7.  Hossztimező. 

.\pr. 

21.  Felek. 

ÎÎ 

28.  Brád. 

6   Máramaro.*3ziget. 

Mart. 

30.  Szakadat 

„ 

25.  Topánfalva 

Mart. 

9.  Nagybocskó. 

„ 

26.  Holczniány. 

Apr. 

30.  BethlenszentniiUIós 

Apr. 

26.  Rónaszék. 

V 

26.  Ujegyház. 

14.  Alsóbajom. 

Mart. 

30.  Havasmező, 

" 

30.  .'Vlsóárpás. 

Mart. 

31.  Málnás,  100  -  \. 
26.  Futásfalva. 

10  ^  NE. 

69 


Mart.    7.  Pétervásár. 
Apr.      8.  Ilosva. 
Mart.  28.  Rakasz. 

„     25.  Csarnatö. 
Apr.    13.  Visk. 

„       2.  Herincse. 
Mart.  16,  â8.  Bust}  aliáza. 

.,     26.  Gernyes. 

_     25.  Kövesliset. 


V. 

Mart.  20.  Erzsébetliget. 
„     28.  Szeutiiiihálykörtvó- 

lyes. 
„      15.  'J'ereselpatak. 
„     23.  Alsóapsa. 
„      13.  Dornl)ó. 
„     27.  Gyertyánliget. 
„     30.  Fclsődoinonyu. 
„     20.  Kisberezna. 


Mart.  26.  Bercséiiyifalva. 
„     18,  21, 27.  Kispásztély. 
„     10.  Sóslak. 
,,     29.  Csontos. 
„     18,  19—24.  Turja- 

reniete. 
„       2.  Poroskő. 
„     22.  Ticha. 
„     28.  Ökörmező. 


85.  V  Haeniatopiis  ostrilejíiis,  L. 
III.  Apr.  17—19.  Temeskubin,  9  drb.  (St.). 


II.  Apr.    12.  Bánfalu. 
III.     „      26.  Rudolfsgnád. 


86.  •<— ^  Hinianto]Mi8  hiiiiaiitopus,  (L.). 

III.  Apr.    26.  Bugyi.  III.  Apr.      5.  Keniecse. 

III.     ..      29.  Nagyhalász. 


87. 


Hinindo  rustica,  L. 


Apr. 

14.  Gyümölcsfáivá. 

Mart 

29.  (Mart.  29.  f  )  Nagy- 

Mart 

27.  (Mart.  27.  f.)  Kör- 

., 

6.  (Apr.  8.  f.)  Csurgó. 

kapornak. 

mend. 

J) 

14.  Somogyszobb. 

Apr. 

16.  (Apr.  18.  f.)  Tűrje. 

Apr. 

10.  Sorok. 

» 

9.  Nagyatád. 

n 

12.  Balatonszentgyörgy 

» 

13.  Szombathely. 

'Ï 

3.  Rinyaszentkirály. 

» 

17.  Kéthely. 

v 

10.  Locsmánd. 

» 

12.  Lábüd. 

w 

5.  Halatonujiak. 

1) 

6.  (Apr.  8.  f.)  Néniet- 

» 

25.  {Ajn:  80.  /'.)  Viszlő. 

» 

6.  Marczali. 

szecsöd. 

') 

1.  (Apr  7  fi  Kaposvár. 

j) 

5.  (Apr  7.  f.)  Balaton- 

» 

3.  Molnaszecsöd. 

»Î 

5.  Répáspuszta. 

füred. 

V 

8.  (Apr.  8.  f.)  Egy- 

» 

6.  Tékes. 

» 

9.  (Apr.  9.  f  )  Tihany. 

házashollós. 

JT 

8.  Pécs. 

'í 

7.  (.Apr.  15.  f.)  Igal. 

n 

8  (Apr.  23.  f.)  Köves- 

jj 

4.  Baranya  kárász. 

Mart 

31.  (Apr.  20.  f.)  Tab. 

kút. 

W 

14.  (Apr.  21.  f.)  Pécs- 

V 

31.  Ujkörtvélyes. 

,, 

14.  Csepreg. 

várad. 

Apr. 

9.  Felsőlövő. 

„ 

10.  (Apr.  16.  f.)  Vasvár. 

3.  (Apr.  3.  f.ì  Szent- 

„ 

17.  Borostyánkő. 

„ 

1 1 .  Hegyhátgyertyános 

gotthárd. 

Mart. 

20.  (Mart  22.  f.)  Néniet- 

„ 

8.  (Apr.  8.  f.)  Nyögér. 

„ 

13.  (Apr.  13.  {.)  Rész- 

ujvár. 

» 

29.  (Apr.  29.  f.)  Vásá- 

nek. 

Apr. 

10.  (!sém. 

rosmiske. 

» 

9.  Szöcze. 

„ 

20.  Rohoncz. 

„ 

15.  (Apr.  21.  f)  Zala- 

Mart. 

31.  Daraboshegy. 

» 

13.  Pornóapáti. 

erdőd. 

Apr. 

10.  (Apr.  12.  f.)  Vas- 

»J 

10.  Köszegdoroszló. 

•! 

2.  Jánosháza. 

nádasd. 

í' 

12.  Kőszeg. 

» 

2.  Zalagógánfa. 

r 

12.  (Apr.  21.  f.)  Milej. 

« 

19.  Felsőberkifalu. 

» 

8.  (Apr.  17.  {.)  Kenie- 

» 

5.  Pölöske. 

r 

20-  Borsmonostor. 

nesszentpéter. 

70 


Mart 

29.  Várkesző. 

Apr. 

15.  (Ajìr.  15.  f.)  Kis- 

Apr. 

6.  Bókod. 

Apr. 

ll.(Apr.24.f.)8oinly.)- 

marton. 

r 

9.  Tata. 

vásárhely. 

It 

11.  Cziufalva. 

ÏÎ 

13.  Szomód. 

» 

13.  (Mai.  3.  f.)  Padrag. 

,, 

17.  Sopronpiiszta. 

» 

14.  Tarján. 

» 

6.  Gicz. 

,, 

ß.  Szentmargitl)iinya. 

„ 

22.  (Apr.  26.  f.) 

» 

14.  Bakonymagyar- 

„ 

10.  Fertőfehéregyháza. 

Mogyorósbánya. 

szeiitkirály. 

ti 

9.  Malomház. 

» 

8.  Gyermely. 

,j 

17.  Kethely. 

Mart 

24.  Ruszt. 

" 

7.  (Apr.  16.  f.)  Telki. 

» 

11.  (Apr.  20.  f.)  Sukoró. 

Apr. 

3.  (Apr.   14.  f.)  Nagy- 

13.  Pilisszentlélek. 

Jî 

17.  (Mai.  4.  f.)  Nagy- 

czenk. 

I? 

10.  Pilismarót. 

marton. 

,j 

14.  Feketeváros. 

ÎÏ 

17.  (Apr.   17.  f.)    PUis 

>î 

12.  Soproimjlak. 

., 

14.  Jánosháza  erdész- 

szentkereszt. 

y) 

8.  (Apr.  21.  f.j  Sopron- 

lak. 

Man 

10.  Budakesz. 

kertes. 

» 

5.  Ravazd. 

,. 

12.  Szép  juhásznc. 

» 

11.  Ágfalva. 

, 

12.  Császár. 

Apr. 

9.  Visegrád. 

II. 


Apr.      4-  Bánfáin. 

„       7.  (Apr.  14.  f.)  Barát- 

faln. 
„       9-  Bogyoszló. 
,     12.  Szili. 
„       2.  (Apr.  9.  f.)  Csorna. 


Apr.  13.  Mosón. 

„  8.  Halászi. 

„  24.  {Apr.  30.  f.)  Lipót. 

8.  Győr. 

„  3.  Megyercs. 

„  8.  Komárom. 

„  6.  (Apr.  21.  f.)  Kiirth. 


Apr.      8.  Ipolyszalka. 
„     12.  Nagysenkvicz. 
„     15.  (Apr.  15.  f.)  Garani- 

kissaUó. 
„     12.  (Apr.  23.  f.)  Morva- 
szentjános. 


III. 


Apr. 

4.  (Apr.  7  f.)Pancsova. 

Mart 

30.  1  Apr.  9.  f.)  Rndolfs- 

Apr. 

5.  (Apr.  5.  f.)  Mohács. 

Mart. 

25.  (Mart.27.f.)Teraes- 

gnád. 

Mart. 

26.  Béllye. 

knbin. 

27.  (Apr.  7.  f.)  Torontál- 

Apr. 

2.  (Apr.  18.  f)Bezdán 

Apr. 

10.  Fehértemplom. 

erzsébetlak. 

Mart. 

25.  (Apr.  18.  f.)  Bács- 

» 

6.  Temessziget. 

Apr. 

6.  (Apr.  8.  f.)  Nagy- 

ordas. 

„ 

7.  Dnbovácz. 

becskerek. 

Apr. 

5.  Overbász. 

Mart. 

17.  (Apr.  8.  f.)  Buty- 

» 

4.  Románécska. 

r 

8.  Csantavér. 

kovácz. 

„ 

5.  (Apr.  8.  f.)  Oppova. 

Mart. 

30  (.Mart.  30.  f.)  Zenta 

ÌJ 

30.  Bogyán. 

!î 

7.  Bégaszentgyörgy. 

» 

25.  Törökbecse. 

Apr. 

15.  (Apr.  17.f.)Palona. 

Mart. 

6.  Antalfalva. 

Apr. 

1.  (Apr.  l.f.)Mohol. 

10.  (Apr.  12.  f.)  Duna- 

Apr. 

10.  (Apr  lO.f.iTógyer. 

'Í 

6.  (Apr- 17.  f.)  Temes- 

bökény. 

10.  Versecz. 

ság. 

Mart. 

5.  Palánka. 

., 

7.  Tótujfaln. 

)j 

7.  (Apr.  10.  f.)  Brucke- 

» 

26.  (Mart.  29.  f.)  Üuna- 

)! 

5.  Drávaszentmárton. 

nau. 

cséb. 

„ 

3.  Lakócsa. 

w 

1.  (Apr.  12.f.)Jerszeg 

» 

29.  Újvidék. 

» 

2.  (Apr.  12.  f.)  Oszró. 

)? 

15.  (Apr.  20.  f.)  Keped 

Apr. 

9.  (Apr.  13.  f.)  Alsó- 

îi 

10.  Besencze. 

» 

7.  (Apr.  16.  f.)  Bálincz 

kabol. 

» 

9.  Vajszló. 

« 

12.  Háromfa. 

6.  (Apr.  8.  f.)  Felsö- 

y 

10.  Páprád. 

n 

5.  Szekszárd. 

kabcil. 

» 

6.  Hegyszentmárton. 

Mart. 

30.  Dunaszekcsö. 

Mart. 

28.  (Apr.  3.  f.)  Duna- 

w 

5.  Siklós. 

Apr. 

8.  Doromlás. 

gárdony. 

» 

8.  (Apr.  15.  f.)  ViUány. 

» 

7.  Yárszeg. 

71 


Apr. 

6.  Vaskút. 

Apr. 

13.  (Apr.  13.  f.)  Jakalj- 

.\pr.     8.  Szatmár  Sárerdő. 

î) 

14.  .íánoslialnia. 

szállás. 

12.  Szatiuár-Nagy- 

•ï 

5.  Kiskunhalas. 

') 

8.  (Apr.  8.  f.)  Makád. 

mocsárerdö. 

J, 

13.  (Apr.  19.  f.)  Király- 

n 

6.  (Apr.  6.  f.)  Rácz- 

9.  Szinyérváralja. 

halom. 

keve. 

„     14.  (Apr.  17.  f.)'Mis- 

Mart 

22.  (Apr.  5.  f.)  Szegerl. 

.. 

6.  (Ajir.  n.  f.)  Sziget- 

kolez. 

Apr. 

8.  Hüdinezüvásárheh'. 

csép. 

8.  (Apr.  15.  f.)  Sáros- 

Mart. 

29.  Makó. 

„ 

6  Bug-yi. 

patak. 

Apr. 

15.  Bezdini  zárda. 

,, 

3.  (Apr.  14.  f.)  Sari. 

8.  (Apr  15.  f.)  Sátoralja- 

n 

1.  (Apr.  6.  f.)  Púcska. 

n 

3.  Sört'g])uszt;i. 

újhely. 

.. 

5.  Arad. 

n 

ll.(Apr.  20.  f.)  Abony. 

.Mart.  10.  Tiszakarád. 

)i 

7.  (Apr.  10.  f.)  Paulis. 

8.  Mezőtúr. 

Apr.    13.  (Apr.  18.  f.)  Nagy- 

» 

17.  Kuvin. 

n 

14.  Tiirkeve. 

halász. 

{Mai 

1.  f.)  Borosjenö. 

^ 

8.  (Apr.  10.  f.)  Karezag. 

6.(Apr  10f.)Kemecse 

Apr. 

14.  (Apr.  18.  f.)  Duiui- 

M 

12.  Szerep. 

„       8.  (Apr.  15.  f.)  Pál- 

pataj. 

» 

4.  Nagyvárad. 

földe. 

Mart. 

31.  Kisharta. 

W 

8.  Siter. 

„       8.  Leán}"\'ár. 

» 

31.  Kalocsa. 

Mart 

29.  Budapest. 

6.  Csikósgorond. 

Apr. 

6.  (Apr.  16.  f.)  Szabad- 

Apr. 

11.  Aszód. 

.,     13.  Beregszász. 

szállás. 

» 

12.  (Apr.  12.  f  )  Kisbag. 

7.  Xagj'bereg. 

Mart. 

31.  Izsák. 

» 

6.  Tura. 

„     10.  (Apr.  15.  f.)  Nagy- 

.Apr. 

11.  (Apr.  16.  f.)  Kondo- 

.. 

ll.(Apr.l8.f.)Poroszló. 

szőllős. 

ros. 

» 

5.  Debreczen. 

,,     14.  Cselej. 

Mart. 

19.  Szentes. 

JÎ 

6.  (.\pr.  13. f.)  Újtelek. 

„     12.  Lazony. 

Apr. 

14.  Gádoros. 

» 

4.  (Apr.  10.  f.)  Nyir- 

„     16.  Mocsár. 

Mart. 

23.  Orosháza. 

egj'háza. 

5.  (Apr.  14.  f.)  Ungvár 

Apr. 

12.  Békésg\-ula. 

■9 

7.  Ófehértó. 

„     14.  Ungdarócz. 

., 

6  (Apr.  6.  f.)  Polgárdi. 

V 

21.  Szatmárnémeti. 

„     12.  (Apr.  22.  f.)  Rad- 

" 

7.  (Apr.l2.f.)Pákozd. 

'T 

16.  (Apr.  16.  f.)  Szat- 

váncz. 

Mart, 

31.  Dinnyés. 

már  Csonkaerdő. 

„     14.  Unghosszúmező. 

IV. 


Apr.    15.  Szerbpozsezsena. 
Mart.    8.  Nájdas. 
Apr.      1.  (Apr.  10.  f.) 
Berzászka. 
1.  (Apr.  4.  f.)  Ósopot. 
„     13.  (Apr.  29.  f.)  Eiben- 
thal. 
5.  Plavisevicza. 
..     15.(Apr.23.f.)Dubova. 
4.  (Apr.  4.  f.)  Ogradina. 
12.  (Mai.  .5.  f.)  Jeselnicza. 
7.  Herkulesfürdő. 
,     19.  (Mai.  1.  f.)  Weiden- 
thal. 
„     13.  (Apr.23.f.)Temes- 
szlatina. 
„     17.  (Apr.  25.  f.)  Ruszka. 
,     17.  Fényes. 


Apr.    19.  (Apr.  25.  f.)  Vercse- 
rova. 
„     19.  (Apr.28.f.)Borlova. 
„      10.  (Apr.  15.  f.)  Mörul. 
„     16.  (Apr.20.f.)Pojána- 
Inörul. 
,       8.  Malojnviz. 

18.  (Apr.  18.  f.)  Alsó- 

moecs. 
21.  Felsönioecs. 

1 1.  Királyfalva. 
16.  Vermes. 

7.  (Apr.  17.  f.)  Kövesd. 

12.  Aga. 
7.  Labasincz. 
6.  (Apr.  20.  f.)  Tápia. 

28.  Kládova. 
■20.  Duhest. 


Apr.      9.(Apr.9.f.)Szelcsova. 
„       2.  (Apr.  5.  f.)  Kis- 

szurduk. 
„     11.  Bakamező. 
„       6.  Osztrov. 
„       5.  (Apr.  5.f.jBukovecz 
5.  (Apr.  8.  f.)  Hauzest. 
„       5.  (Apr.  5.  f.)  Furdia. 
5.  (Apr.  5.  f.)  Német- 
gladna. 
„       3.  (Apr.  4.  f.)  Draxi 

nest. 
„       9.  Válemáre. 

5.  (Apr.8.f.j>zintyest. 
„     14.  (Apr.  15.  f.)  Mar- 

zsina. 
,,     15.  (Apr.  16.  f.)  Gross. 
Mart.  29.  Lunkánv. 


72 


Ajir.    i;l  l?iilza. 

AjM'.    11.  Bdlya. 

Apr. 

14.  Zernest. 

„     10.  (Apr.  l!l.  f.)  01uU)a- 

„     12.  Hermány. 

Mart 

26.  Törcsvár. 

bisztra. 

„       8.  Veresmart. 

Apr. 

7.  Ótohán. 

„     15.  Homosdia. 

„     11.  Alsósebes. 

^ 

18.  (Apr.  18.  f.)  Vk'dény 

9.  Pozsoga. 

„     10.  (Mai.  2.  f.)  Viirpód. 

^ 

16.  (Apr.  20.  f.)  Holbák. 

..     14.  (Apr.  19.f)Riiszka- 

,.     10.  (Mai.  2. f.)  Szakadat. 

» 

14.  (Mai.  10. f.)  Barcza- 

báiiya. 

..     14.  (Apr.  20.  f.)  Felső- 

rozsnyó. 

„       7.  Alsólapngy. 

gezés. 

» 

15.  Krizba. 

,     10.  Roskáuy. 

„       9.  (Mai.  2.  f.)  Holcz- 

„ 

15.  Apácza. 

,        7.  (A])r.  12.  f.)  Radii- 

mány. 

.. 

15.  Szászmag\-arós. 

lesd. 

..     12.  Felsöporumbák. 

n 

10.  Veresniart. 

„     24.  Feresd. 

.,       9.  (Mai.2f.)Ujegyház. 

» 

4.  (Apr.  11.  f.)  Bölön. 

„       8.  Rèa. 

„     14.  (Apr.  20.  f.)  Szeráta. 

Mart 

31.  Nagyajta. 

„     15.  Hátszeg. 

„     11.  (Apr.  12.  f.)  Streza- 

Apr. 

18.  Árapatak. 

„     17.  Zeykfalva. 

kerczisora. 

11 

11.  Türkös. 

„     12.  Vajdahunyad. 

„     10.  Verd. 

» 

15.  Szászherniány. 

Mart.  30.  (Apr.  6.  f.)  üéva. 

„     13.  (Apr.  14.  f.)  Felső- 

., 

13.  (Apr.  20.  f.)  Ósànczi 

Apr.    19.  Kosztesd. 

árpás. 

szoros. 

„     14.  (Apr.  18.  f.)  Felso- 

„      11.  Alsóárpás. 

V 

10.  (Apr.  29.  f.)  Ilye- 

városviz. 

„     15.  Szentágota. 

falva. 

„     15.  (Apr.  28.  f.)  Bozes. 

7.  Mártonhegy. 

ÎÎ 

14.  Sepsiszentkirály. 

„     12.  (Apr.  17.  f.)  Szász- 

„    13.  Felsőucsa. 

n 

10.  Gidófalva. 

város. 

„       8.  Brulya. 

n 

14.  Bikfalva. 

„     23.  Magura. 

„     15.  (Apr.  17.  f  )  Alsó- 

» 

12.  Nagy-bnrosnyó. 

„     14.  Priszlop. 

vist. 

w 

12.  Maksa. 

„     10.  Felsőpián. 

„     16.  Morgonda. 

» 

14.  (Apr.  14.  f.)  Dalnok. 

„     16.  Alisei. 

„       9.  Gerdály. 

» 

8.  Nyén. 

„     18.  Kerer. 

„     14.  Felsövist. 

n 

24.  Magyarbodza. 

„     20.  Prigona 

8.  Nagysink. 

n 

14.  Bárkány. 

,,     10.  Lomány. 

„     22.  Felsőszoinbatfalva. 

fj 

14.  Zágon. 

„     10.  ÍSebeshely. 

14.  Nádpatak. 

M 

14.  Kovászna. 

„       8.  (Apr.  19.  f.)  tízász- 

,,    14.  Boldogváros. 

„ 

13.  Osdola. 

sebes. 

„     21.  Kálbor. 

6.  (Apr.  29.  f.)  Lippa. 

.,     15.  Teu. 

„     17.  Desány. 

7.  (Apr.  7.  f.)  Sólymos. 

„     18.  Oása. 

„       7.  Vajdarécse. 

« 

7.  (Apr.  16.  f.)  Sistaro- 

„     16.  Sugág. 

7.  Fogaras. 

vecz. 

,       8.  Kelnek. 

„     14.  Kisberivoj. 

.. 

6.  (Apr.  10.  f.)  Mész- 

..     21.  Biszti-a. 

„     20.  (Apr.  25.  f.)  Sebes. 

dorgos. 

„     16.  Dús. 

„     25.  Ruderita. 

V 

8.  (Apr.  22.  f.)  Petirs. 

„     12.  (Apr.  13.  f.)  Sze- 

„     15.  (Apr.  15.  f.)  Sar- 

6.  (Apr.  6.  f.)  Dorgos. 

listye. 

kaicza. 

» 

7.  (Apr.l2.f.)Zabálcz. 

„       6.  Keresztyénsziget. 

„     18.  (Apr.  18.  f.)  Ósinka. 

n 

5.  (Apr.  6.  f  )  Berzova. 

„     15.  Resinar. 

„     13.  Páró. 

jj 

14.  Lalasincz. 

„     20.  (Apr.  20.  f.)  Kis- 

„     14.  (Apr.  22.  f.)  Per- 

» 

18.  (Apr.  18.  f.)  Kap- 

disznód. 

sány. 

nicza. 

„     16.  Nagydisznód. 

„       8.  (Apr.  8.  f.)  Felső- 

« 

8.  Buttyiii. 

..     15.  Nagycsür. 

venicze. 

„ 

8.  (Apr.  13.  f.)  Tót- 

8. Szelindek. 

„     17.  (Apr.  30.  f.)  Uj- 

várad. 

4.  Szenterzsébet. 

sinka. 

» 

7.  Lupest. 

„       8.  Vesztény. 

„       9.  Felsőkoniána. 

n 

29.  Szaturó. 

.,     16.  Kistalmács. 

,     14.  (Apr.  14.  f.)  Kucsu- 

» 

9.  Pétris. 

7.  Nagytalmács. 

láta. 

n 

6.  Zani. 

73 


Apr. 


]  ô.  (Apr.  15.  f.)  Acsuva. 

Apr. 

28.  Dicsöszentmárlon. 

Apr. 

13.  (.Apr.  15.  f.)  Kurta- 

().  (Apr.  7.  f.)  Felvácza 

» 

IG.  Özászivánfalu. 

patak. 

13.  Viszka. 

n 

9.  Medgyes. 

« 

15.  (Apr.    17.    f.)    Esz 

6.  (Apr.  7.  f.)  Körös- 

w 

14.  Harangláb. 

telnek. 

bánya. 

V 

8.  Szászalniád. 

„ 

14.  Lemliény. 

7.  (Apr.  13.  f.)  Risku- 

n 

12.  (Apr.  12.  f.)  Magare. 

tj 

IG.  (Apr.  17.  f.)  Cso- 

licza. 

'Î 

12.  Berethaloin. 

inortán. 

18.  Bulzesd. 

12.  (Apr.  12.  f.)  Prod. 

7.  Kézdiniartonos. 

19.  (Ai.r.  21.  f.)  Czoha. 

21.(.\pr.  21.  f.)  Váld- 

» 

14.  Bereczk. 

15.  Ribicsóra. 

hid. 

» 

G.  (Apr.  11.  f.)  Ujtoz. 

6.  (Apr.  7.  f.)  Brad. 

,, 

9.  Erzsébetváros. 

M 

15.  Sósmezö. 

16.  (Apr.  22.  f.)  Lepus. 

.. 

7.  Rozsonda. 

., 

8.  (Apr.  ll.f.)  Korbest 

12.  Valeabrád. 

^ 

13.  (Apr.  20.  f.)  Jakiib- 

„ 

16.  Preguz. 

15.  (Apr.  15.  f.)  Felső- 

talva. 

» 

13  Bulz. 

vidra. 

» 

17.  Segesvár. 

» 

21.  Urszoja. 

13.  (Apr.  24.  f.)  Szkeri- 

n 

13.  Százhaloni. 

» 

22.  Pietrásza. 

sora. 

» 

G.  (Apr.  10.  f.)  Hegen. 

n 

15.  (Apr.  16.  f.)  Albák 

25.  (Apr.  25.  f.)  Nyágra 

>j 

9.  Apold. 

» 

18.  Rnnk. 

18.  (Apr.  15.  f.)B.)icza. 

» 

14.  Réten. 

jj 

23.  La  Dubul. 

15.  (Apr.  16.  f.)  Biicsesd 

» 

15.  Fehéregyháza. 

'T 

26.  Béles. 

12.  Lemaszoja. 

« 

12.  Báránykiit. 

r, 

16.  Lapistya. 

9.  Kaczina. 

» 

13.  Czelina. 

» 

16.  Bánffyhunyad. 

15.  Budesicza. 

» 

10.  (Al»-.  11.  f.)  Szász- 

T 

24.  Dámes. 

16.  Csertés. 

dálya. 

» 

26.  üobrus. 

7.  (Apr.  7.  f.)  Topán- 

51 

9.  Szászkeresztúr. 

W 

26.  Irisora. 

falva. 

jy 

2.  Zsiberk. 

„ 

14.  Mariséi. 

7.  (Apr.  7.  f.)  Abrnd- 

'» 

10.  íSzékelyudvarhely. 

n 

7.  Középlak. 

falva. 

n 

10.  Zetelaka. 

26.  Eeketó. 

13.  (Apr.  22.  f.)  Abriid- 

w 

24.  (Apr.  24.  f.)  Honio- 

» 

26.  Hideghavas. 

bánya. 

ródalmás. 

» 

15.  Melegszainos. 

14.  (Apr.  17.  f.  1  Nagy- 

» 

13.  (Apr.  17.f.)Vargyas. 

» 

13.  Hidegszamos. 

almás. 

» 

13.  (Apr.  18.  f.)  Bárót. 

» 

- 1 4.  Magyargorbó. 

17.  Detonata. 

»J 

15.  (.Apr.  20.  f.)  Száraz- 

10.  Gyalu. 

17.  Vultur. 

ajta. 

7.  (.Apr.  18.  f.)  Alsó- 

15. Zalatna. 

n 

10.  Xagybaczon. 

jára. 

20.  Fenes. 

.. 

9.  Csikrákos. 

Mart 

30.  (Apr.  2.  f.)  Kolozs- 

8. Offenbánya. 

'Î 

6.  Csíkszereda. 

vár. 

7.  (Apr.  7.  f.)  Alsó- 

» 

14.  Málnás. 

Apr. 

3.  (Apr.  17.  f.)  Torda. 

szolcsva. 

» 

18.  Csíkszentmárton. 

„ 

15.  (Apr.  15.  f.)  Kékes 

18.  Magyarigen. 

« 

IG.  Ikafalva. 

9.  (Apr.  9.  f.)  Szász- 

12. Krakkó. 

jj 

17.  (Apr.  20.  f.)  Futás- 

zsombor. 

28.  {Apr.  28.  f.)  Gyula- 

falva. 

Tt 

13.  (Apr.  23.  f.)  Dipse 

fehérvár. 

15.  Karatnavolál. 

9.  (Apr.  21.  f.)  Fehér 

8.  (Apr  10.  f.)  Xagy- 

IJ 

13.  (Apr.  28.  f.)  Torja. 

egyház. 

enyed. 

n 

13.  Kézdikövár. 

» 

8.  Szászakna. 

15.  (Apr.l9.f.)Vingárd. 

» 

19.  Kászoninipér. 

Íí 

15.  (Apr.  19.  f.)  Zselyk 

15.  Bethienszentmiklós 

'T 

21.  Akloshavas. 

12.  Teke. 

6.  Egerbegy. 

„ 

16.  Szárazpatak. 

„ 

8.  Szászpéntek. 

15.  Asszonyfalva. 

n 

12.  (Apr.  14.  f.)  Kézdi- 

JJ 

10.  Marosvásárhely. 

7.  (Apr.  18.  f.)  Alsó- 

szentkereszt. 

» 

14.  (Apr.  20.  f.)  Kissajó 

bajom. 

n 

13  (Apr.  15.  f.)  Béla- 

« 

13.  Dedrád. 

11.  Péterfalva. 

falva. 

n 

19.  Bátos. 

Aquila  XVI. 

10 

74 


Apr.      8.  Szászrégen. 

Apr.      7.  (Ai)r.  7.  f.)  Hid- 

Apr. 

15.  (Apr.l9.f.)Tihucza. 

„       8.  (Apr.  12.  f.)  Herbus. 

almás. 

.. 

15.  (Apr.  17.  f.)  Valea- 

„     25.  (Mai.  2.  f.)  Nyárád- 

„     17.  (Apr. 26.f.)  Gyökeres 

1 

mare. 

szereda. 

.,     12.  Zálha. 

,, 

24.  (Mai.  2.  f.)  Dorna- 

,,     19.  Disznajó. 

„     16.  Nagyilonda. 

völgy. 

„     17.  (Apr.  18.  f)  Mocsár. 

„       5.  (Apr.  8.  f.)  Dés- 

16.  (Apr.  20.  f.)Tesna. 

„       6.(Apr.l4.f.)Görgém- 

akiia 

« 

IT.  Kosna. 

szentimre. 

„      11.  (Apr.  13.  f.)  Dés. 

n 

25.  (Apr.  30.  f.)  Gura- 

„     14.(Apr.l6.f.)Görgéiiy- 

„     13.  Gáncs. 

hajta. 

hodák. 

„     10.  Betlen. 

V 

17.(Apr.25.f.)Gyergyó- 

„     13.  Nyárádremete. 

„     19.  (Apr.  24.  f.)  Mak()d. 

bélbor. 

„     21.  Gorgé iiyüvegcsür. 

„     15.  Lekencze. 

i 

12.  (Apr.  1.-).  f.)  Turcz. 

„     16.  (Apr.  18.  f.)  Dosz. 

,.     20.  (Apr.  25.  f.)  Szálva. 

' 

1 1 .  Láposbá.nya. 

,,     25.  (Apr.  80.f.)Iszticsü. 

„     16.  Tacs, 

„ 

7.  Özapldiicza. 

„       7.  (Apr.  9.  f.)  Vár- 

..    20.  (Apr.  25.  f.)  Naszód. 

» 

8.  Taraczköz. 

mező. 

„     19.  (Apr.  25.  f.)  Hordó. 

n 

15.  (Apr.  19.  f.)  Mára- 

„     15.  Szakadat. 

„     16.  Szépnyir. 

marossziget. 

„       9.  (Apr.  13.f.)Szováta. 

„     16.  Besenyő. 

JÏ 

19.  (Apr.  22.  f  )  Akua- 

„     18.  (Mai.  6.  f.)  Alsó- 

„     20  (Apr.  25.  f.)  Kis- 

sugatag. 

fancsal. 

rebra. 

Mart 

.  28.  Máragyulafalva. 

„     17.  Parajd. 

„     11.  Nagydemeter. 

Apr. 

6.  (Apr.  18.  f.)  Farkas- 

„    12.  Ilyésmező. 

„     15.  (Apr.  24.  f.)  Besz- 

rév. 

„     23.  (Mai.  8.  f.)  Felső- 

tercze. 

» 

22.  (Apr.  26.  f.)  Kapuik- 

faucsal. 

„     20.  Jaád. 

bánya. 

„     16.  Laposiiya. 

,     20.  (Apr.  25.  f.)  Földra. 

j> 

19.  Budfalu. 

„       5.  (Apr.  18.  f.)  Varság. 

,,,     14.  Sajósolymos. 

» 

5.  (Apr.  10.  f.)  Nagy- 

„     19.  Maroshéviz. 

,,     17.  (Apr.  24.  f.)  Kis- 

bocskö. 

„     15.  Gyergyóremete. 

demeter. 

j) 

16.  (Apr.  22.  f.)  Róna- 

8. Gyergyóalfalu. 

..       8.  (Apr.  20.  f.)  Ronián- 

szék. 

„     17.(Apr.l7.f.)Gyergyó- 

budak. 

5Î 

18.  (Apr.  18.  f.)  L(mka, 

ditró. 

„       7.  (Apr.  12.  f.)  Ronmli. 

ÎJ 

9.  (Apr.  9.  f.)Terebes- 

„     24.  (Mai.  6  f.)  Gyergyó- 

„       8.  (Apr.  8.  f.)  Kisilva. 

fej  érpatak 

csomafalva. 

„       9.  (Apr.  9.  f.)  Oláh- 

Î.' 

15.  Jód. 

„     10.  (Apr.lOf)Gyergyó- 

szentgyörgy. 

» 

12.  (Apr.  13.  f.)  Rozália 

ujfala. 

„     14.  Kusiiia. 

» 

8.  Petrova. 

„     21.(Apr.21.f.)Gyergyó- 

„     12.  (Apr.  16.  f.)  Borgó- 

n 

19.  Leordina. 

borszók. 

prund. 

.j 

16.  (Apr.  16.  f.)  Fei  so - 

„     21.  (Apr.  21.  f.)  Kilyén- 

„     15.  (Apr.  20.  f.)  Szent- 

szelistye. 

falva. 

jòzsef. 

15  Izaszacsal 

.,     18.  (Apr.  18.  f.)  Tekerö- 

„     16.  (Apr.  23.  f.)  Domb- 

•j 

11.  Felső vissó. 

patak. 

hát. 

V 

6.  {Apr.  6.  f.)  Haras- 

6.  Gyergyószeut- 

„       8.  (Apr.  23.  f.)  Les. 

mezö. 

luiklós. 

,.     16.  (Apr.  20.  f.)  Magura. 

» 

15.  Havasmező. 

„     13.  Hágótőalja. 

„      10.  (Apr.  12.  f.)  Gradua. 

Mai. 

7.  Csodás. 

9.  GyergyóhoUó. 

.,     16.  (Apr.  20  f.)  Nagy- 

Apr. 

20.  (Apr.  25.  f.)  Borsa- 

„    11.  Gyergyótölgyes. 

ilva. 

bánya. 

„     16.(Apr.26f.)Gyergyó- 

„     15.  (Apr.  16.  f.)  Uj- 

» 

22.  (Apr.29  f.)Pleskutie 

békás. 

radna. 

n 

24.  (Apr.  26.  f.)  Ro 

8.  Csatár. 

.,       8.  (Apr.  2ü.  f.)  Lunka. 

tundo. 

„     12.  ZUah. 

„     19.  (Apr.  22.  f.)  Drago- 

19.  (Apr.  21.  f.)  Lajos- 

„     18.  Szilágycseh. 

jásza. 

falva. 

„     11.  Zsibó. 

Ï» 

17.  (Apr.  23.  f.j  Dieka. 

V. 


75 


Ai.r. 

10.  (.Apr.  l-'jj.)  Börzsöny 

Apr.    22.  Répáshnta. 

Apr. 

Ili.  (Mai.  5.  f.)  A])si- 

» 

18.  Szokolya. 

8.  Sajókaza. 

necz. 

n 

14.  Natiyinaros. 

„     18.  Hollós. 

„ 

30.  (Mai.  8.  f.)  Magas- 

V 

6.  (Apr.  20.  f.  I  Mária- 

„     14.  Ujliuta. 

hát. 

nosztra. 

„     29.  (Apr.  29.  f.)  Alsó- 

14.  (Apr.  30.  f.)  Körös- 

Mart. 

30.  (Apr.  8.  f.)  Habat. 

liámor. 

mező. 

•1 

18.  Megyerk(;. 

„     18.  (Apr.  22.  f.)  Óhuta. 

.. 

12.  (Apr.  15.  f.)Tisza- 

Apr. 

10.  Ecskeiul. 

„       5.  (Apr.  14.  f.)  Diós- 

bogdány. 

Mart. 

30.  Erdőkürt. 

győr. 

(Mai 

14.  f.)  Sóskás. 

Apr. 

7.  (Apr.  11.  f.)  Valkó. 

„      10.  (Apr.  12.  f.)  Sa.jó- 

(Mai. 

12.  f.)  Láposmező. 

.^ 

10.  Bér. 

bábony. 

Apr. 

21.(Apr.22.f.)U(>gdán 

)J 

13.  Gyöngyössolynios. 

„     10.  (Apr.  16.  f.)  Erdő- 

« 

20.  Ótura. 

„ 

13.  (Apr.21.f.)Bo(lony. 

bénye. 

1) 

28.  Felsőbottfalu. 

)J 

6.  (Apr.  10.  f.)  Terpes. 

7.  (Apr.  15.  f  )  Erdő- 

n 

18.  (Apr.  26.  f.)  Tren- 

» 

7.  Felsődiós. 

liorváti. 

cséu. 

ÎÏ 

8.  Nyitra. 

„     15.  Hátmeg. 

» 

18.  (Apr.  28.  f.)  Bán. 

,. 

13.  Ghymes. 

Mai.      5.  Ilosva. 

Jlart 

31.  Nyitrarudnó. 

Mart 

17.  (iaraniszollos. 

Apr.    12.  (Apr.  15  f.)  Komlós. 

Apr. 

29.  (Mai.  8.  f.)  Madaras 

Apr. 

29.  Újbánya. 

„     12.  (Apr.  15.f.)Rakasz. 

alja. 

n 

17.  (Mai.  6.  f.)  Garam- 

12.  (Apr.l5.f.  iCsarnatő. 

„ 

14  Felsőhámor. 

rudas. 

„     12.  Visk. 

Mai. 

5.  Gyertyánfa. 

» 

10.  Garamrév. 

„     11.  Mihálka. 

Apr. 

22.  Zsarnóczakohó. 

.. 

10.  (Apr.  20.  f.)  Baka- 

„    12.  Herincse. 

n 

18.  Kelő. 

bánya. 

„       9.  (Apr.  13.  f.)  Bnstya 

„ 

19.  Revistyeváralja. 

„ 

18.  (Apr.  24.  f.)  Zsar- 

háza. 

„ 

23.  Bükköskút. 

nócza. 

„     14.  Alsóbisztra. 

)) 

17.  Felsözsadány. 

„ 

12.  Bakaszenes. 

„     10.  Kövesliget. 

» 

26-  Tótpróna. 

„ 

25.  Alsóhámor. 

„     18.  Alsószinevér. 

ÏÏ 

12.(Apr.30.f.)Geletnek 

ÎÏ 

8.  Köpatak. 

„     17.  (Apr.  19.  f.)  Erzsé- 

?5 

15.  Dnbova. 

^ 

16.  Magaslak. 

betliget. 

n 

16.  (Apr.  26.  f.)  Znió- 

)t 

28.  Irtványos. 

,,     10.  Szélesionka. 

váralja. 

., 

10.  Gyekés. 

„     13.  (Apr.  16.  f.)  Szent- 

') 

16.  Lazán. 

» 

14.  Bacsófalva. 

mihálykörtvélyes. 

» 

14.  Repistye. 

Mai. 

3.  Hegybánya. 

„     13.  Nyéresháza. 

» 

14.  Barsszklenó. 

Apr. 

30.  Selmeczbánya. 

„     17.  (Apr.  20.  f.)  Teresei- 

w 

19.  Alsústubnya. 

,, 

8.  Ipolyság. 

patak. 

n 

22.  Mossócz. 

» 

30.  Tópatak. 

„     16.  (Apr.  22.  f.)  Dombó 

n 

12.  Saskőváralja. 

., 

13.  Hont. 

..     26.  (Apr.  30.  f  )  Király- 

Mai. 

8.  Teplaío. 

n 

12.  (Apr.  13.  f.j  Kor- 

mező. 

Apr. 

21.  Felső  tóti. 

pona. 

„       5.  (Apr.  20.  f.)  Felsü- 

w 

26.  Csremosuó. 

„ 

11.  Apaí'alva. 

apsa. 

Mai. 

5.  Saskőszékely. 

)j 

18.  Balassagyarnial. 

17.  Brusztura. 

Apr. 

14.  Jálna. 

» 

20.  Alsópalojta. 

.,     18.  Pozsárova. 

„ 

30.  Zólyonikecskés. 

» 

14.  Kéivkő. 

.,      19.  (Apr.  19.  f.)  Kaszó- 

15.  (Apr.  27.f.)(iaram 

,^ 

7.  (Apr.  15.f.)L(is(tncz. 

mező. 

berzencze. 

Î1 

1 1.  Rimaráhó. 

„      16.  ïurbat. 

n 

22.  Zólyointernye. 

»J 

10.  (Apr.  14.  f.)  Rima- 

„    25.  (Apr.  25.  f.)  Jalinka. 

„ 

30.  Dobó. 

szombat. 

..     14.  Rahó. 

Mai. 

1 .  Ortiid. 

?> 

15.  (Apr.  15.  f.)  Péter- 

„     29.  (Mai.  5.  f  )Tisz- 

Apr. 

14.  Zólyombucs. 

vásár. 

csora. 

» 

12.  Dobróváralja. 
10* 

76 


Mart 

.  15.  Kovácsfalva. 

Apr. 

24.  Klementka. 

Apr, 

15.  (Apr.  23.  f.)  Deine- 

» 

29.  Pailós. 

» 

13.  Karám. 

kakasfalva. 

Mai. 

5.  Kánalja. 

„ 

21.  Forgácsfalva. 

Mai 

fi.  Kecserpekién. 

8.  .Alsótörök. 

»> 

15.  (Apr.  15.  f.)  Szikla. 

Apr. 

16.  Keczerlipócz 

Apr. 

25.  Olinányfalva. 

„ 

13.  (.Apr.  15.  f.)  Breznó 

» 

20.  Vörösvágás. 

Mai. 

5.  Óliegy. 

l)ánya. 

^ 

7.  Rankfiired. 

Apr. 

1.  Zólyom. 

» 

15.  Bikács. 

., 

10.  ÍAi)r.  16.  f.)  Nagy- 

» 

16.  Erdőbádony. 

„ 

15.  üobrocs. 

azar. 

Mai. 

2.  Úr  völgy. 

» 

17.  Benesháza. 

'Í 

13.  (Apr.23.f.)Varannó 

Apr. 

KS.  Mátyásfalva. 

n 

15.  Gaspard. 

') 

14.  Tavarna. 

,. 

16.  (Apr.  26.  f.)  Besz- 

yj 

15.  Havasalja. 

,, 

7.  (Apr.  20.  f.)  Ho 

terczebáuya. 

10.  (Apr.  17.  f.)  Mihály- 

monna. 

Mai. 

8.  Stubnyó. 

telek. 

'J 

24.  Zemplénszinna. 

.. 

7.  Martalja. 

n 

27.  Vaczok. 

., 

18.  (Apr.  29.  f)  Alsó- 

Apr. 

18.  (Apr.  25.  f.)  Felső- 

„ 

23.  (Apr.  30.  f.)  Gümör- 

hunkócz. 

revucza. 

vég. 

n 

15.  Felsödomonya. 

« 

22.  Dobrókirályi. 

w 

17.  Klenócz. 

y, 

15.  Nagyláz. 

» 

14.  Szelese. 

T) 

15.  Nyustya. 

n 

3.  Kisberezna. 

„ 

14.  (Mai.4  f.)Garanisál- 

n 

20.  Tiszolcz. 

.. 

19.  Bercsényifalva. 

falva. 

n 

15.  Helpa. 

» 

7.  Kispásztély. 

Mai. 

10.  Dóval. 

» 

26.  (Apr.26.f.)Medvés. 

f) 

7.  Sóslak. 

Apr. 

16.  (Apr.  22.  f.)  Oszada. 

Mai. 

1.  (Mai.  l.f.)Dikula. 

„ 

13.  (Apr.  26.  f.)  Köblér 

Mart 

30.  (Apr.  25.  f.)  Pónik. 

Apr. 

17.  (Apr.  18.  f.)  Tep- 

n 

18.  Csontos. 

Apr. 

14.  (Apr.  15.  f.)  Zólyom- 

licska. 

n 

15.  Turjaremete. 

lipcse. 

» 

13.  Ratkó. 

V 

17.  (Mai.  10.  f.)   Sóhát 

M 

18.  (Apr.  20.  f.)  Mosód. 

» 

20.  Nagyrőcze. 

14.  Fenyvesvölgy. 

,j 

15.  (Apr.  17.f.)Luczatő. 

» 

13.  Ujvásár. 

ÎJ 

15.  Rónafüred. 

„ 

27.  (Apr.  28  f.)  Hédel. 

22.  Róna. 

» 

20.  Poroskő. 

n 

15.  Luzsna. 

ÎÎ 

2.  Nagyszlabos. 

« 

2.  Turjavágás. 

» 

17.  (Apr.  22.  f.)  Libet 

n 

16.  Sajóréde. 

13.  Ticha. 

bánya. 

V 

2.  Pelsőcz. 

TJ 

14.  Kelecsény. 

ÎÎ 

10.  (Apr.l4.f.)Mezököz 

•) 

8.  Rozsnyó. 

„ 

10.  Repenye. 

V 

15.  (Apr.  18.  f.) 

« 

12.  Szín. 

n 

10.  (Apr.  14.  f.)  Ökör- 

Boi'osznó. 

„ 

14.  (Apr.  27.  f.)  Óviz. 

mező. 

7} 

14.  (Apr.  20.  f.)  Garam - 

n 

18.  (Apr.  26.  f.)  Szomol- 

') 

22.  (Apr.  26.  f.)  Ozerà. 

szentandrás. 

nok. 

16.  Illava. 

18.  Garamnémetfalva. 

.. 

24.  (Apr.  24.  ï.)  Gereb- 

17.  Kassza. 

26.  Kiszla. 

fűrész. 

'j 

14.  (Apr.  21.  f.)  Puclu). 

,^ 

15.  Garam  h  id  vég. 

Ì1 

24.  Stósz. 

„ 

15.  Vágbesztercze. 

» 

20.  Bikkalvölgy. 

,j 

12.  Szomolnokhnta. 

„ 

14.  Nagybicscse. 

1 

6.  Garampéteri. 

.. 

8.  (Apr.  15.  f.)  Felsö- 

n 

16.  Zsolna. 

26.  Hároniviz. 

meczenzéf. 

n 

17.  (Mai.  4.  f.)  Kisucza- 

„ 

10.  Alsószabadi. 

j^ 

24.  Gölniczbánya. 

njliely. 

16.  (Apr.  23.  f.)  Cser- 

» 

7.  (Apr  14.f.)Somodi. 

.. 

13.  (Apr.  20.  f  )  Valcsa. 

patak. 

■» 

13.  (Apr.  14.  f.)  Szepsi. 

„ 

12.  Turóczszentmárton 

14.  (Apr.  16.  f.)  Rezső- 

„ 

10.  üruzsin. 

„ 

5.  (Apr.  29.  f.)  Pár- 

part. 

» 

29.  (Apr.  29.  f)  Bajor. 

nicza. 

?> 

26.  Felsőszabadi. 

„ 

23.  (Apr.26.f.)Czemète 

(Mai. 

6  f.)  Likava. 

., 

15.  (Apr.  19.f  )Kisgaram 

n 

14.  (Apr.  14.  f.)  Kassa. 

Apr. 

24.  Somssichfoi-rás. 

» 

16.  Sebesér. 

y 

22.  Lemes. 

;> 

18.  Hrboltó. 

» 

15.  (Mai.  14.  f.)  Fekete- 

17. (Apr.  19.  f.)  Tót- 

„ 

.9.  Csernova. 

patak. 

sóvár. 

ii 

21.  (Mai.l.f.)Revisnye. 

77 


Apr. 

'21.  (Apr.  24.  {.)  Vlknli- 
necz. 

Aim- 

« 

24.  Hrabovó. 

y, 

Mai. 

10.  Fehérpatak. 

n 

Apr. 

18.  Lokcza. 

„ 

» 

20.  (Mai.  1.  f.)  Német- 
lipcse. 
6.  Parasztduhova. 

» 

H 

7.  Szlanicza. 

?J 

26.  Zubrotliova. 

>ï 

M 

15.  Bjelijiotok. 

)) 

» 

24.  Bobró. 

« 

5Í 

23.  Turdossin. 

„ 

« 

14.  (Mai.  2.  f.)  Alsó- 

» 

lipnicza. 

n 

„ 

15.  Liptószentmiklús. 

» 

Î5 

18.  Zuberecz. 

'J 

Mai. 

4.  Felsőzubricza. 

Mai. 

Apr. 

23.  Brezovicza. 

Apr. 

■5 

21.  (Mai.  1.  f.)  Liptó- 

T> 

szentiván. 

» 

14.(.\pr.20.f.)Jablonka 
25.  Liptóujvár. 
22.  Oraviczapuszta. 
22.  Hladüvka. 

22.  (Apr.26.f.)Szvariii. 
15.(Apr.21.f.)Vichodna 

19.  (Apr.  19.  f.)  Fekete- 
vág. 

25.  (Mai.  l.f.)Csorbato. 

20.  Koleszárki. 
16.  Tátralomnicz. 
18.  Hernádfahi. 

21.  Alsóerdőfalu. 
2.  Felsőerdöfalu. 

28.  Landok. 

23.  Szepesófalu. 
15.(Apr.25.f.)Tátraháza 

2.  Batizfalva. 
14.  Özepesbéla. 

22.  (Apr.  26.  f.)  Leibicz. 
16.  Szepesdarócz. 


Apr.  23. 

.,  29. 

.,  22. 

,.  12. 

.,  20. 

„  15. 

„  23. 

„  16. 

„  4. 

„  25. 

„  4. 

.  4. 

„  12. 

.  16. 

,  14. 

„  17. 

„  17. 

„  15. 

„  25. 

,  20. 


Podolin. 

Lőcse. 

ülubló. 

(Apr.  17.  f.)  Szepes- 

váralja. 

Feketckút. 

Paloncza. 

Bajorvágás. 

Kisliárs. 

Palocsa. 

Hosszú  vágás. 

Luhotény. 

Csircs. 

Sziiiye. 

Szentmihályfalva. 

Eperjes. 

(Apr.  21.  f.)  Bártfa. 

Zboró. 

(Apr.  25.  f.)  Lipnik. 

Girált. 

Felsővizköz. 


88.  -<-^  H.ydroclielidon  It'iicoptera,  (Meissn.  et  Schinîî). 
IL  Febr.  :i7.  Bán  falu.      1     Ili.  Mai.  8.  Bugyi. 


I.  Mai.      3.  Molnaszecsöd. 
III.  Apr.    19.  Temeskubin. 


89.  < — >  Hydroehelidon  nigra,  (L.). 

III.  Apr.  24.  Kudolfsguád. 
III.     „     22.  Óverbász. 


UI.  Apr.  30.  Bugyi. 
III.     „     25.  Tura. 


90. 


Hypolais  liypolais,  (L. 


I. 

Mai. 

7.  Kőszeg. 

11. 

.Mai. 

18.  Megyercs. 

V.  Mai. 

4.  Breznóbánya 

I. 

» 

7.  Molnaszecsöd. 

III. 
III. 

91. 

« 
-< — >- 

4-  Óverbász. 

27.  Budajìest. 

Jynx  tor(|nilla,  L. 

V.     .. 

7.  Zuberecz. 

Mai. 

2.  Szentgotthárd 

III. 

.\pr. 

8.  Arad. 

rV.  Apr. 

19.  Bulza. 

„ 

■^.  Bcdatonflired. 

IH. 

11.  Kalocsa. 

^v^    .. 

14.  Rèa. 

.\pr. 

18.  Kőszeg. 

m. 

V 

18.  Szigetcsép. 

IV.     „ 

13.  Alsóvist. 

„ 

18.  Molnaszecsiíd. 

III. 

Mart 

29.  Kisbag. 

IV.     „ 

14.  Felsővist. 

'I 

11.  .fánosháza. 

III. 

Apr. 

29.  Nagybereg. 

IV.     „ 

21.  Türkös. 

Mai. 

1.  Zalagógáufa. 

III. 

15.  Zúgó. 

IV.     ., 

28.  Acsuva. 

II. 

Apr. 

7.  Bánfalu. 

III. 

„ 

13.  Ungvár. 

IV.  Mai. 

1.  Remete. 

II. 

17.  Megyercs. 

IV. 

17.  Ujmoldova. 

IV.  Apr. 

5.  Nagyenyed. 

III. 

23.  Villány. 

IV. 

12.  Maloniviz. 

IV.  Mai. 

1.  Magyarl)agó. 

III. 

Î* 

16.  Bácsordas. 

IV. 

5Î 

3.  Szelcsova. 

IV.  Apr. 

17.  Magyargorbí) 

III. 

» 

10.  Óverbász. 

IV. 

» 

8.  Gross. 

IV.     „ 

22.  Kolozsvár. 

78 


IV.  Apr. 

16.  Naszód. 

V.  Apr. 

14.  Geletnek. 

V. 

Apr. 

14.  Tavarna. 

V.     , 

12.  Garanirudas. 

V.  Mai. 

12.  Znióváralja. 

V. 

n 

18.  Kispásztély. 

V.     „ 

8.  Kékkő. 

V.     , 

11.  Repistye. 

V. 

n 

23.  Fenyvesvitlgy 

V.     „ 

15.  Sajókaza. 

V.     „ 

9.  Harsszklenó. 

V. 

.. 

22.  Késmárk. 

V.     . 

7.  Sajóbábony. 

V.  Apr. 

12.  Zólyom. 

V. 

,. 

IP).  Csontfalu. 

V.     „ 

2.  Szentiiiihi'ily 

V.     .. 

G.  Breznóljánya. 

V. 

,, 

11.  Szepesváralja 

körtvrlves. 

92.  ^^ 

Laiiius  collurio,  L. 

V. 

18.  Eperjes. 

I.  Apr. 

27.  Répáspuszta. 

III.  Apr. 

23.  Csantavér. 

IV. 

Mai. 

8.  Xaszód. 

I.  Mai. 

8.  Szentgotthárd. 

III.  Mai. 

3.  Karlova. 

V. 

Apr. 

29.  Kékkő. 

1.     „ 

9.  Tihany. 

III.     .. 

10.  Király lialoiii. 

V. 

Mai. 

4.  Sajókaza. 

I.  Apr. 

30.  Ujkörtvélyes. 

III.     ., 

1.  Szeged. 

V. 

Apr. 

29.  Bustyaháza. 

I.     „ 

24.  Felsőlövő. 

III.  Apr. 

;■;.  Hódmezővásár- 

V. 

» 

28.  Geletnek. 

I.     „ 

28.  Kőszeg. 

hely. 

V. 

» 

30.  Znióváralja. 

I.  Mai. 

3.  Molnaszecsöd. 

III.  Mai. 

12.  Arad. 

V. 

Mai. 

12.  Barsszklenó. 

I.  Apr. 

23.  Vasvár. 

III.     „ 

12.  Kalocsa. 

V. 

Apr. 

30.  Zólyom. 

I.  Mai. 

1.  Zalagógáiifa. 

III.  Apr. 

2-",.  Izsák. 

V. 

Mai. 

3.  Breznóbánya. 

II.  Apr. 

21.  Bánfalu. 

III.  Mai. 

-j.  Budapest. 

V. 

u 

2.  Helpa. 

II.  Mai. 

17.  Csonia. 

in.    „ 

3.  Lasztomér. 

V. 

» 

10.  Tavarna. 

11.     „ 

1.  Megyercs. 

III.     „ 

3.  Ungvár. 

V. 

14.  Feiiyvesvölgy 

II.  Apr. 

28.  Kürth. 

IV.  Apr. 

24.  Malomvíz. 

V. 

,. 

12.  Zuberecz. 

III.  Mai. 

8.  Tenieskubiu. 

IV.  Mai. 

3.  Tiirkös. 

V. 

» 

9.  Tátraháza. 

III.  Apr. 

21.  Rudolfsgnád. 

IV.     „ 

7.  Zimbró. 

V. 

» 

14.  Szepesbéla. 

III.  Mai. 

3.  Óverbász. 

IV.     „ 
IV.     „ 

12.  Nagyenyed. 
9.  Segesvár. 

V. 

- 

11.  Eperies. 

93. 


Lanius  minor,  Gm. 


1.  Mai. 

3.  Répáspuszta. 

III.  Apr. 

27.  Csantavér. 

JY. 

Mai. 

4.  ]\lalomvíz. 

I.     . 

4.  Molnaszecsöd. 

III.  Mai. 

2.  Vaskút. 

IV. 

» 

7.  Türkös. 

I.  Apr. 

27.  Zalagógánfa. 

III.     „ 

1.  Királyhalom. 

IV. 

„ 

8.  Zimbró. 

n.    „ 

23.  Megyercs. 

III.  Apr. 

30.  Szeged. 

IV. 

)T 

3.  Nagyenyed. 

II.     „ 

26.  Kürth. 

III.  Mai. 

1.  Izsák. 

IV. 

Apr. 

29.  Kolozsvár. 

III.     „ 

27.  Temeskubin. 

III.     „ 

1.  Szerep. 

IV. 

» 

29.  Varság. 

m.    „ 

26.  Rudolfsgnád. 

III.     „ 

16.  Budapest. 

V. 

Mai. 

4.  Sajókaza. 

m.    „ 

24.  Antalfalva. 

111.  Apr. 

30.  Tura. 

V. 

.. 

1.  Tavarna. 

III.    „ 

28.  Béllye. 

III.  Mai. 

1.  Hortobágy. 

V. 

V 

6.  Szepesváralja 

III.  Mai. 

2.  Óverbász. 

111.     „ 

14.  Nagybereg. 

94.  -«-^^  Larns  ininiitiis,  Pali,. 
III.  Mai.  8.  Temeskubin. 


I.  Mart.  15.  Néiiietújvár. 

111.     .,  7.  Temeskubin. 

Hl.     „  25.  Rudolfsgnád. 

III.     „  15.  Törökbecse. 


95.  -«-ö^  Lariis  ridibiindus,  L. 

111.  Mart.     2.  Hódmezővásár- 
hely. 
Hl.     ..       18.  Izsák. 
Hl.  Febr.  27.  Pákozd. 


Hl.  Mart.  9.  Ráczkeve. 

111.     ..  7.  Bugyi. 

Hl.     „  8  Tura. 

V.     „  8.  Kassa. 


96.  V  liimosa  lapponica,  (L.). 

III.  Mart.  28.  Tiira. 


79 


III.  Mart.  28.  Bu-vi. 
III.     „      20.  Mezőtúr. 


97.  -<— >■  Limosa  limosa,  (L.). 

UI.  Mart.  27.  Tura. 

III.  Apr.    15.  Xagyhahisz. 


IH.  Mart.    3.  Keniecse. 


98.  ■< — >■   Locustella  Huviatilis,  Wolf. 
I.  .Mai.  4.  -Míilnaszecsőfl. 

99.  -«-^  Locustella  Inscinioides,  (Sav.). 
III.  Apr.  20.  Temeskubiii.  I     III.  Apr.  lo.  Dinnyés.  HI.  Apr.  26.  Szigetcsép. 

100.  ■< — >  Locustella  naevia,  (Bonu.). 
III.  Anr.  16.  Tenieskiibiu. 


101.  ^ 

-^  Luscinia  luscinia,  (L.) 
L 

15.  Tihany. 

Apr. 

16.  Zsedény. 

Apr. 

Api. 

16. 

Káld. 

,j 

12.  Csurgó. 

» 

14.  Tab 

*) 

18. 

Vásárosmiske. 

Mai. 

1.  Soniog;\'szobb. 

n 

26.  Nénietujvár. 

*? 

14. 

Zalagógánfa. 

Apr. 

7.  Nagyatád. 

., 

28.  Cséni. 

ÍT 

14.  Kemenesszentpétcr 

n 

20.  Rinyaszentkirály. 

Mai. 

5.  Eohoncz. 

,, 

14. 

Padrag. 

» 

20.  Lábod. 

»Î 

1.  Pornóapáti. 

V 

17. 

Gicz. 

» 

15.  Kaposvár. 

Apr. 

10.  Kőszegdoroszló. 

n 

17. 

Sukoró. 

» 

16.  Répáspuszta. 

» 

20.  Kőszeg. 

Ti 

18. 

Törökbálint. 

» 

15.  Tékes. 

w 

24.  Felsőberkifalu. 

18. 

Szarvkő. 

» 

12.  Pécs. 

JÎ 

18.  Borsmon  ostor. 

V 

24. 

Sopronkertes. 

» 

21.  Szentgotthárd. 

» 

8.  Körmend. 

« 

22. 

Ágfalva. 

„ 

30.  Bagonya. 

» 

16.  Sorok. 

'7 

14. 

Kismarton. 

Mai. 

6.  Szőcze. 

)) 

15.  Szombathely. 

„ 

14. 

Czinfalva. 

Apr. 

17.  Daraboshegy. 

n 

24.  Locsmánd. 

„ 

16. 

Szentmargitbánya. 

„ 

16.  Vasuádasd. 

n 

17.  Nénietszecsőd. 

21. 

Fertöfehéregyháza 

-'T 

24.  Nova. 

•n 

14.  Molnaszecsőd. 

ÎÎ 

14. 

Malomház. 

» 

12.  Milej. 

'Î 

15.  EgyházashoIlÓK. 

„ 

12. 

Nagyczenk. 

r 

15.  Vasboldogass/.ony. 

j. 

12.  Köveskút. 

,. 

16. 

Fekete  váró  s 

V 

14.  Nagykapornak. 

» 

23.  Csepreg. 

16. 

.lánosháza    erdész- 

» 

24.  Tűrje. 

*? 

12.  Vasvár.' 

lak. 

n 

18.  Balatonii.jlak. 

^ 

16.  Hegyhátgyerfyáiios. 

„ 

21. 

Ravazd. 

» 

17.  Balatonfüred. 

„ 

24.  Nyögér. 

Mart 

29. 

Császár. 

80 


Apr.  16.  Bókod. 

„  23.  Tata. 

„  21.  Szoniód. 

,  28.  Tarján. 

„  15.  Héregh. 


Mai.  7.  Iváu. 

Apr.  18.  Himód. 

,,  16.  Hövej. 

„  15.  Bogyoszló. 


Apr.  22.  Mogyorósbánya. 

„  1.  Perl)ál. 

_  18.  Tflki. 
Mai.      1.  Pilisszeutléleií. 


II. 

Apr.  17.  C'sorna. 

„  17.  Magyaróvár. 

„  16.  Lipót. 

,  10.  Patkányospuszta. 


Apr.    16.  Pilismarót. 

28.  Pilisszentkereszt. 
„     18.  Budakesz. 
„     27.  Szép  Juhászné. 
„     15.  Visegrád. 


Apr.  l-ö.  Megj-ercs. 

„  19.  Kürth. 

,  28.  Nagy  sen  kvicz. 

„  24.  Morvaszentjános. 


III. 


Apr. 

3.  Pancsova. 

Apr 

14.  Háromfa. 

Apr. 

18.  Abony. 

n 

18.  Temeskubiu. 

» 

6.  Dunaszekcső. 

» 

13.  Jászalattyán. 

» 

7.  Butykovácz. 

V 

4.  Hátfő. 

» 

25.  Szerep. 

Mai. 

5.  Palona. 

n 

15.  Doromlás. 

7t 

13.  NagjTárad. 

Apr. 

16-  Duaabökény. 

n 

17.  Várszeg. 

» 

17.  Budapest. 

Alai. 

iâ.  Faldnka. 

n 

10.  Vaskút. 

r 

7.  Kisbag. 

Mart.  21.  Dimacséh. 

Mart 

.21.  Jánoshalma. 

» 

15.  Tura. 

Apr. 

20.  Újvidék. 

Apr. 

13.  Kiskunhalas. 

ÎÎ 

15.  Hajdúböszörmény. 

10.  Alsókabol. 

n 

13.  Királyhalon). 

» 

8.  Debreczen. 

n 

16.  Felsökabol. 

» 

13.  Szeged. 

j, 

25.  Hajdúhadház. 

» 

8.  Rudolfsgnád. 

» 

().  Hódmezővásárhely. 

n 

11.  Njiregyháza. 

» 

13.  Nagybecskerek. 

» 

8.  Makó. 

n 

14.  Ófehértó. 

ri 

18.  Oppova. 

„ 

11.  Bezdini  zárda. 

r> 

6  Szatmár  Nagyerdő. 

» 

5.  Tógyér. 

V 

10.  Pécska. 

V 

10.  Szatmár  Csonkaerdö 

» 

15.  Tótujfalu. 

n 

15.  Paulis. 

y> 

11.  Szatmár  Sárerdo. 

» 

12.  Drávaszentmárton. 

» 

18.  Borosjenó. 

» 

12.  Szatmár  Nagy- 

» 

8.  Lakócsa 

» 

23.  Siliugyia. 

mocsárerdő. 

» 

12.  Baranyasellye. 

V 

18.  Dunapataj. 

n 

16.  Sárospatak. 

)» 

11.  Páprád 

n 

18.  Kisharta. 

» 

15.  Sátoraljaújhely. 

ï) 

20.  Hegyszentmárton. 

» 

11.  Kalocsa. 

„ 

9.  Tiszakarád. 

V 

4.  Siklós. 

H 

22.  Kondoros. 

)i 

5.  Nagyhalász. 

13.  ViUány. 

Mai. 

5.  Gádoros. 

ÎÎ 

16.  Pálfölde. 

n 

16.  Mohács. 

.\pr. 

15.  Békésgyula. 

» 

20.  Leányvár. 

jj 

13.  Béllye. 

.Mart 

31.  Tenke. 

V 

16.  Mándok. 

» 

16.  Bácsordas. 

Apr. 

18.  Polgárdi. 

p 

14.  Nagybereg. 

ji 

6.  Mohol. 

M 

16.  Pákozd. 

ÏÎ 

21.  Lazony. 

» 

6.  Vadászerdö. 

li 

15.  Makád. 

» 

17.  Mocsár. 

» 

10.  Mosnicza. 

n 

17.  Ráczkeve. 

» 

23.  Lasztomér. 

» 

5.  Bruckenau. 

V 

15.  Szigetcsép. 

» 

20.  Zúgó. 

» 

10.  Jerszeg. 

„ 

10.  Tököl. 

„ 

17.  Ungvár. 

« 

26.  Kepéd. 

Mai. 

1.  Sári. 

12.  Radváncz. 

^ 

10.  Bálincz. 

Apr. 

20.  Sőregpuszta. 

. 

14.  Unghosszúmezó. 

Apr.    13.  Eibentlial. 
„     23.  Plavisevicza. 
9.  Ogradina. 


lY. 

Apr.    14.  Jesebiicza. 
Mai.      3.  Temesszlatiiui. 
.\pr.    22.  Malomviz. 


Mart   29.  Királyfalva. 
.\l)r.    15.  Vermes. 
..     28.  Kövesd. 


81 


Apr. 

14.  Aga. 

V 

8.  Labasincz. 

Mart. 

28.  Tápiii. 

Apr. 

9.  Kládova. 

» 

13.  Dubest. 

» 

20.  Kisszurduk. 

Mart.  22.  Oszírov. 

Apr. 

19.  Bukovecz. 

y> 

23.  Hauzest. 

î» 

18.  Furdia. 

» 

20.  Németgladua. 

'í 

22.  Draxinest. 

,, 

18.  Szintyest. 

^ 

2.  Marxsiiia. 

Apr. 


1.  Gross. 

Apr. 

IH  Horossebes. 

10.  Ilomosdia. 

» 

15.  Tótvárad. 

15.  Pozsoga. 

» 

25.  Ziinbni. 

16.  Lippa. 

n 

14.  ßulz. 

13.  Sólymos. 

„ 

13.  Csatár. 

i4.  Sistarovecz. 

w 

16.  Gyökeres. 

8.  Mészdorgos. 

T> 

15.  Láposbánya. 

13.  Petirs. 

Mai. 

12.  Szaploncza. 

12.  Dorgos. 

Apr. 

22.  Tarac.zköz. 

2.  Zabálcz. 

« 

10.  Hosszúmező. 

3.  Berzova. 

„ 

20.  jMáramarossziget 

30.  Lálasincz. 

Apr. 

1 .  Aknasugata;/. 

14.  Ruttyin. 

Mai. 

2.  Farkasrév. 

Apr. 

28.  Nagybocskó. 

Apr. 

16.  Börzsöny. 

Apr. 

12.  Pétervásár. 

Apr. 

24.  Zólyom. 

5.1 

8.  Nagymaros. 

JJ 

18.  Sajókaza. 

Mai. 

5.  Mátyásfalva. 

21.  Máriauosztra. 

„  . 

2.  Hollós. 

w 

9.  Garamsálfalva. 

17.  Rád. 

n 

28.  Ujhuta. 

Apr. 

20.  Ujvásár. 

15.  Isaszeg. 

V 

21.  Óhuta. 

.. 

9.  Szín. 

>» 

8.  Babát. 

ÍJ 

15.  Diósgyőr. 

Mai. 

10.  Felsőmeczen/.él 

n 

20.  Megyerke. 

„ 

15.  Sajóbábony. 

Apr. 

16.  Somodi. 

'Ï 

18.  Ecskend. 

'J 

18.  Erdőbénye. 

» 

17.  Sacza. 

r> 

20.  Nagyvölgy. 

„ 

21.  Erdőhorváti. 

15.  Kassa. 

20.  Erdőkürt. 

Mai. 

6.  Visk. 

lì 

'.).  Sároskisfalu. 

16.  Valkó. 

« 

5.  Herincse. 

Mai. 

5.  Tótsóvár. 

9-  Bodouy. 

Apr. 

28.  Bustyaháza. 

Apr. 

16.  Keczerpeklén. 

14.  Terpes. 

n 

23.  Vajnág. 

» 

11.  Keczerlipócz. 

Mai. 

7.  Felsődiüs. 

)j 

8.  Alsószmevér. 

•,, 

14.  Rankfüred. 

Apr. 

14.  Nyitra. 

» 

23.  Szentraihálykörtvé- 

» 

21.  Nagyazar. 

V 

18.  Ghymes. 

lyes. 

„ 

18.  Tavarna. 

12.  Bakabáuya. 

i> 

28.  Nyéresháza. 

)T 

12.  Nagyláz. 

Mai. 

5.  Zsarnócza. 

Mai. 

18.  Tereseipatak. 

» 

3.  Kisherezna. 

Apr. 

14.  Bakaszenes. 

Apr. 

30.  Alsóapsa. 

Mai. 

3.  Perecseny. 

Mai. 

1.  Gyekés. 

Mai. 

4.  Dombó. 

Apr. 

29.  Bercsényifalva 

Apr. 

20.  Bacsófalva. 

Apr. 

30-  Felsőapsa. 

Mai. 

2.  Kispiisztély. 

» 

20.  Selmeczbánya. 

n 

28.  Unin. 

Apr. 

12.  Köblér. 

14.  Ipolyság. 

Mai. 

13.  Verbo. 

'■ 

27.  Csontos. 

16.  Hont. 

Apr. 

2-j.  Trencsén. 

11 

20.  Tnrjaremete 

16.  Korpona. 

» 

24.  Bán. 

H 

24.  Sóhát. 

» 

16.  Magasmajtény. 

» 

25.  Rudnólehota. 

Mai. 

14.  Fenyves  völgy. 

13.  Apafalva. 

y> 

23.  Geletnek. 

2.  Tiirjavágás. 

Mai. 

1 

2.  Balassagyarmat. 

-Mai. 

12.  Znióváralja. 

•• 

6.  Kelecsény. 

Apr. 

10.  Alsópalojta. 

Apr. 

24.  Barsszklenó. 

» 

1.  Ökörmező. 

16.  Kékkő. 

.Mai. 

16.  Felsőtóti. 

» 

8.  Ulava. 

18.  Gács. 

?í 

•J2.  ZólyomkecsMs. 

Apr. 

17.  Kassza 

8.  Losoncz. 

^ 

1.  Dobó. 

)) 

21.  Puchó. 

7.  Rimaszombat. 

Apr 

J2.  Zóliiomhtcs. 

•) 

23.  Vágbesztercze 

n 

5.  Feled. 
Aquila  XVI. 

•^ 

21.  Dobróváralja. 

Mai. 

1.  .Jablonka. 

11 

82 


Mai.    17.  Szvarin. 
Api:  15.  Szinye. 


Apr.    15.  Szentmihályfalva. 
„     19.  Zboró. 
„     25.  Lipnik. 


Mai.    10.  Girált. 

3.  Felsovizköz. 


102.  -< — ^>-  Luscinta  pliiloinela,  (Bechst.). 

m. 

Apr.    25.  Ungvár. 
IV. 


Apr. 

16.  Ujmoldova. 

Mai. 

1.  Bethlenszentmiklós 

Apr. 

20.  Teke. 

Mart.  22.  Déva. 

Apr. 

10.  Alsóbajom. 

n 

18. Marosvásárhely. 

Mai. 

5.  Algyógy. 

„ 

22.  Dicsőszentmárton. 

Mai. 

4.  Kissajó. 

Apr. 

26.  Kereszténysziget. 

„ 

24.  Szászivánfal  va. 

Apr. 

26.  Dedrád. 

» 

29.  Nagydisznód. 

». 

13.  Medgyes. 

w 

iO.  Bátos. 

T) 

26.  Szeuterzsébet. 

Mai. 

3.  Búzd. 

V 

30.  Herbus. 

» 

20.  Vurpód. 

Apr. 

24.  Pród. 

„ 

16.  Disznajó. 

11 

20.  Szakadat. 

w 

27.  Váldlii.l. 

28.  Görgényszentinire 

» 

20.  Holczmány. 

» 

23.  Keresd. 

» 

30.  Dosz. 

» 

20.  Ujegyház. 

n 

24  Segesvár. 

» 

12.  Gyergi/óditró. 

Mai. 

13.  Alsóárpás. 

ÍJ 

6.  Ápold. 

Mai. 

2.  Zsibó. 

Apr. 

25.  Felsővist. 

» 

28.  Szászdálya. 

Apr. 

14.  Nagyilonda. 

V 

26.  Felsőszonibatfalva. 

Mai. 

2.  Szászkézd. 

jj 

20.  Désakna. 

Mai. 

10.  Eyefalva. 

Apr. 

5.  Szászlceresztúr. 

T) 

2.  Dés. 

Apr. 

7.  Zágon. 

Mai. 

6.  Vargyas. 

Mai. 

8.  Gáncs. 

» 

8.  Toniasesd. 

Apr. 

20-  Lemhény. 

A;7r. 

7.  Betlen. 

•fì 

15.  Vorcza. 

W 

4.  Kézdimartonos . 

» 

9.  Naszód. 

ji 

1.  Valeabrád. 

» 

18.  Ojtoz. 

Mai. 

9.  Besenyő. 

» 

18.  Magyarigen. 

» 

20.  Albák. 

7' 

2.  Besztercze. 

Mai. 

1.  Gyulafehérvár. 

íí 

20.  Kékes. 

» 

6.  Jaád. 

Apr. 

28.  Nagyenyed. 

» 

30.  Szászzsondjor. 

IÏ 

7.  Románbudak. 

5J 

27.  Magyarcsesztve. 

Mai. 

6.  Dipse. 

Apr. 

28.  Szentjózsef. 

>» 

27.  Háporton. 

» 

4.  Fehéregyház. 

Mai. 

1.  Dombhát. 

Mai. 

1.  Balázsfalva. 

» 

2.  Les. 

103.  <-*>  Mergus  albelliis,  L. 

III.  Mart.  27.  Temeskubin,  utolsók,    -   die  Letzten. 
m.  Febr.  28.  Óverbász. 


104.  ^  ^>  Mergus  merganser,  L. 

III.  Febr.  14.  Temeskubin,  utolsó  —  Letzter. 
111.  Mart.    9.  Zólvom. 


III.  Apr.    18.  Temeskubin. 
III.  Mart.  10.  ButyJcovácz. 


105.  •<— >■  Merops  apiaster,  L. 
111.  Apr.    '2(1  Hudolfsguád. 


III.  Mai. 

IV.  „ 


10.  Paulis. 
3.  Nagyenyed. 


83 


106. 


Mícropus  apns,  (L. 


I. 

Mai. 

6.  Felsőlövő. 

III.  Mai. 

4.  Zombor. 

V. 

Mai. 

4.  Barsszklenó. 

I. 

Aj)!'. 

29.  Kőszeg. 

IV.  Apr. 

21.  Malomvíz. 

V. 

Apr. 

30.  Breznóbányu. 

I. 

n 

22.  Mdlnaszecsőd. 

IV.  Mai. 

5.  Türkös. 

V. 

Mai. 

10.  Puchó. 

n. 

„ 

27.  Bánfalu. 

V.  Apr. 

24.  Pozsárova. 

V. 

., 

5.  Késmárk. 

III. 

., 

9.  Temeskubüi. 

V.  Mai. 

1.  Geletnek. 

V. 

„ 

6.  Szepesbéla. 

III. 

- 

16.  Újvidék. 

V. 

.Vl.r. 

24.  Szepesváralja. 

107.  -<— >  )Ií1tus  migrans,  (Bodd.). 
IV.  Apr.  4.  Nagyenyed. 


I.  .Mart.  26-  Visegrád. 

III.  ..       10.  Székelyhíd 
I\'.  .\|ir.    IS.  Malomviz. 

IV.  .,       12.  Türkös. 


108. 


Milviis  milviis  (L.). 


IV.  Febr.  20.  Alesili. 
IV.  Mart.  30.  Nagyenyed 
IV.     ,,       80.  Magyarlapád. 
V.     .,       18.  Szentinihály- 
körtvélyes. 


V.  Mart.  14.  Kőrösmező. 


V. 

V. 


12.  Tavarna. 
A[)r.    80.  Fenyvesvölgy. 


I.  Apr.    19.  Tihany. 


109. 


Montícola  saxatilis  (L. 


III.  Apr.    22.  Csantavér. 

IV.  Mai.    15.  Türkös. 


V.  Apr.    24.  Kékk.J. 


110.  Motacilla  alba,  L. 


Apr. 

14.  Oyiimölcsfief/y. 

Mart. 

17.  Balatonszentgyörgy 

Febr.  19.  Molnaszecsőd. 

Febr 

26.  Csurgó. 

15.  Kéthely. 

,,     22.  EgyházashoUós. 

.Alart. 

20.  Somogyszobb. 

Febr 

15.  Balatonujlak. 

Mart.  23.  Köveskút. 

» 

31.  Nagyatád. 

Mart. 

7.  Balatonfüred. 

Febr.  27.  Vasvár. 

n 

20.  Rinyaszentkirály. 

w 

10.  Tihany. 

Mart.    3.  Hegyhátgyertyános 

ÎÎ 

29.  Lápod. 

n 

9.  Ujkörtvélyes. 

Febr.  27.  Nyögér. 

^ 

31.  Viszló. 

y> 

8.  Felsőlövő. 

Mart.    4.  Káld. 

« 

8.  Kaposvár. 

.. 

14.  Németujvár. 

5.  Vásárosmiske. 

Febr. 

28.  Répáspuszta. 

'» 

11.  Cséni. 

„     10.  Zalaordőd 

Mart 

2.  Tékes. 

rí 

20.  Rohoncz. 

Febr.  26.  .lánosháza. 

V 

7.  Pécs. 

„ 

16.  Pornóapáti. 

..     20.  Zalagógánfa. 

„ 

22.  Szentgottliánl. 

Api-. 

8.  Köszegdoroszhí. 

.Mart.     7.  Kemenesszcniprln 

ri 

26.  Aíumor. 

Mart. 

10.  Kőszeg. 

8.  Várkeszö. 

F.'br 

17.  Szöcze. 

Fel)r. 

26.  Felsőberkifalu. 

3.  Padrag. 

n 

12.  Daraboshegy. 

Mart. 

16.  Borsiiioiifistor. 

,       4.  Gicz. 

.Mart. 

2.  Vasnádasd. 

V 

10.  Körmend. 

„     20.  Kéthely. 

, 

2(1.  Milej. 

„ 

12.  Sorok. 

4.  Törökbálint. 

Apr. 

2.  Vasboldogasszony. 

„ 

23.  Szombathely. 

21.  Nagymarton. 

Mart. 

18.  Pölöske. 

Febr. 

7.  Locsmánd. 

Febr.  15   Szarvkő. 

Feljr 

2S.  Nagykapornak. 

- 

15.  Nénietszecsőd. 

Mart.  12.  So])ronujlak. 
11* 

84 


Mart.  17.  Soproiikertes. 

4.  Ágfalva. 
Febr.  21.  Kismarton. 
Mart.     2.  Sopronpuszta. 
„       3.  Szentmargitbánya. 
6.  Fertőfeliéregyháza. 
„       7.  Malomliáz. 
„       2.  Nagyczenk. 


Mart.  IG.Jánosházaerdészlak 
14.  Havazd. 

4.  (.'sászár. 

G.  Bókod. 
II.  Tarján. 
18.  Héregh. 
18.  Mogyorósbánya. 
24.  Gyermely. 
26.  Perhál. 


Mart.     7.  Telki. 

8.  Pilisszentlélek. 

„       t).  Langeririeb. 

„       7.  Pilismarót. 
Febr.  28.  Pilisszentkereszt. 
Mart.     7.  Bndakesz. 
Febr.  22.  Visegrád. 
Mart.     7.  Piiisszentlászló. 


II. 


Febr.  10.  Bánfalu. 
Mart.  25.  Bogyoszló. 

„     19.  Szili. 

„     27.  Csorna. 


Mart.  7.  Halászi. 

„  7.  Lipót. 

„  5.  Patkányospuszta. 

„  8.  Megyercs. 


Mart.     1.  Kiirth. 
„       8.  Ipolyszalka. 
„      12.  Alsóköröskény. 
13.  üaramkissalló. 


III. 


Mart. 

12. 

Pancsova. 

Mart. 

7.  Törökbecse. 

Mart. 

5.  Polgárdi. 

u 

4. 

Temesknbin. 

,, 

9.  Mohul. 

„ 

2.  Dinnyés. 

n 

10. 

Fehértemplom. 

Febr. 

25.  Vadászerdü. 

Febr 

15.  Ráczkeve. 

V 

4. 

Butykovácz. 

Mart. 

6.  Mosnicza. 

Mart. 

10.  Szigetcsép. 

Febr. 

27. 

Kamaristya. 

» 

7.  Bruckenau. 

» 

23.  Buçiyi. 

Mart. 

5. 

Bogyán. 

» 

15.  Jerszeg. 

ÎÎ 

29.  Sári. 

9. 

Paloua. 

» 

5.  Kepéd. 

Febr 

24.  Peszér. 

» 

9. 

Dunabökény. 

» 

12.  Bálincz. 

Mart. 

2.  Sőregpuszta. 

» 

16. 

Dunacséi). 

„ 

7.  Háromfa. 

n 

10.  Abony. 

» 

16. 

Újvidék. 

Febr. 

29.  Dunaszekcső. 

„ 

8.  Szolnok. 

» 

5. 

Alsókabol. 

Mart. 

11.  Hátfő. 

ÎÎ 

14.  Szerep. 

Febr. 

21. 

Felsőkabol. 

ÎÎ 

2.  Doromlás. 

»> 

14.  Nagyvárad. 

Mart. 

5. 

Dnnagárdony. 

Febr. 

25.  Várszeg. 

» 

7.  Siter. 

» 

5. 

Riidolfsgnád. 

Mart. 

12.  Vaskút. 

» 

10.  Székelyhíd. 

Î) 

6.  Torontálerzsébetlak 

)í 

9.  Jánoshalma. 

n 

7.  Budapest. 

» 

11. 

Nagybecskerek. 

„ 

4.  Kiskúnlialas. 

M 

8.  Kisbag. 

» 

12. 

Oppova. 

„ 

3.  Királyhalom. 

Febr 

29.  Tura. 

„ 

4. 

Antalfalva. 

,, 

1.  Szeged. 

Mart. 

8.  Hajdúböszörmény 

» 

7. 

Versecz. 

„ 

2.  Hódmezővásárhely. 

» 

4.  Újtelek. 

» 

6. 

Tótujfalu. 

» 

1.  Makó. 

w 

12.  Hajdúhadház. 

jj 

2. 

Drávaszentmárton. 

„ 

8.  Bezdini  zárda. 

w 

10.  Nyíregyháza. 

» 

2. 

Lakócsa. 

9.  Pécska. 

'Î 

5.  Ófehértó. 

Febr. 

22. 

Baranyasellye. 

8.  Osala. 

14.  Szatmár  Sárerdö. 

Mart. 

1. 

Besencze. 

,, 

10.  Silingyia. 

„ 

14.  Szatmár  Nagy- 

Febr. 

26. 

Páprád. 

w 

21.  Dunapataj. 

mocsárerdö. 

„ 

27. 

Hegyszentmárton. 

» 

25.  Kalocsa. 

" 

18.  Szinyérváralja. 

Mart. 

4. 

Siklós. 

„ 

12.  Szabadszállás. 

12.  Sárospatak. 

5) 

S4. 

Mohács. 

;í 

1.  Izsák. 

Î) 

20.  Sátoruljaujhely. 

Febr. 

29. 

Bácsordas. 

„ 

8.  Gádoros. 

,^ 

10.  Tiszakarád. 

n 

24. 

Óverbász. 

10.  Békésgyula. 

') 

10.  Nagyhalász. 

» 

25. 

Csantavér. 

.'Ì0.  Tenke. 

1 

2.  Kemecse. 

85 


Mart.  20.  Pálföldc. 

4.  Csikóss'oroiid. 


Mart.  10.  Naîïybereg. 
„       7.  Liizonv. 


18.  Zugo. 


Muri.  20.  Ungvár. 

21.  Unghosszúinezö. 


IV. 


Mart 

16.  Szerl)pozsezsena. 

Mart 

.  13.  Pánkszelistye. 

Mart 

5.  Alsóárpás. 

Ti 

13.  Ósopot. 

w 

19.  Radulcsd. 

" 

25.  Szentágota. 

V 

3.  Eibeiithal, 

„ 

7.  Feresd. 

» 

27.  Mártonhegy. 

') 

10.  Plavisevicza. 

„ 

18.  Válealunga. 

n 

28.  Brulya. 

Apr. 

1.  Duhnva. 

'> 

21.  Réa. 

A2)r. 

3.  Alsóvist. 

Mart 

8.  Ograflina. 

V 

12.  Déva. 

Mart 

10.  Morgonda. 

21.  Jeselnicza. 

» 

6.  Bozes. 

V 

30.  Gerdáig. 

„ 

17.  Herkulesfiirdő 

,, 

20.  Priszlop. 

„ 

16.  Felsövist. 

„ 

25.  WeidentlKil. 

Apr. 

7.  Gilcság. 

„ 

16.  Drágos. 

n 

16.  Temesszlaiina. 

Mart. 30.  Kudzsir. 

,^ 

2.  Nagy  sink. 

» 

22.  Euszka. 

» 

7.  Felsőpián. 

J7.  Felsőszombatfalva 

•» 

14.  Fényes. 

V 

28.  Ausel. 

().  Boldogváros. 

Ai)r. 

b.  Vercserova. 

Apr. 

16.  Prigona. 

TT 

4.  Kálbor. 

Mart 

12.  Borlova. 

Mart 

13.  Lomány. 

» 

16.  Desány. 

» 

23.  Mörul. 

n 

13.  Sebeshely. 

ÎJ 

13.  Vajdarécse. 

W 

27.  Pojánamönil. 

*j 

7.  Szászsebes. 

" 

11.  Kisberivoj. 

„ 

7.  Malomviz. 

Apr. 

7.  Teu. 

» 

29.  Ruderita. 

., 

11.  Alsómoecs. 

» 

15.  Oása. 

A2ìr. 

1.  Sarkaieza. 

V 

9.  Vermes. 

Mart 

15.  Sugág. 

Mart 

14.  Pár('.. 

r> 

8.  Kövesd. 

» 

13.  Árpás. 

'J 

16.  Királylialnui. 

jj 

2.  Aga. 

n 

12.  Kelnek. 

•) 

10.  Persány. 

V 

6  Labasincz. 

Apr. 

21.  Bisztra. 

'î 

28.  Ujsinka. 

» 

13.  Tápia. 

Mart. 

3.  Dús. 

?î 

10.  Felsőkomána. 

Febr 

29.  Dubest. 

•> 

2.  Szelistye. 

Ajyr. 

6.  Zernest. 

Mart. 

10.  Szelcsova. 

j, 

16.  Kereszténysziget 

» 

14.  Törcsvár. 

« 

3.  Kisszurduk. 

2ö.  Nagycsiir. 

Mart 

15.  Vledény. 

v 

22.  Bakamezö. 

)T 

10.  Szelindek. 

í) 

10.  Holbák. 

M 

23.  Osztrov. 

ÏÎ 

25.  Vesztény. 

n 

27.  Barcsarozsnyó. 

„ 

2.  Btikovecz. 

» 

27.  Isztina. 

Aj^r. 

6.  Krizba. 

7.  Hauzest. 

M 

28.  Kistalmács. 

Mart. 

18.  Veresmart. 

)í 

4.  Furdia. 

r 

24.  Hermáng. 

,, 

19.  Bölön. 

?) 

2.  Németgladna. 

)1 

16.  Veresmart. 

„ 

13.  Nagy  aj  ta. 

M 

1.  Draxinest. 

,, 

12.  Alsósebes. 

,. 

25.  Tömösi  szoros. 

„ 

26.  Válemárc. 

„ 

12.  Vurpód. 

„ 

13.  Árapatak. 

U 

13.  Szintyest. 

« 

14.  Felek. 

•) 

14.  Türkös. 

^ 

16.  Míírzsina. 

„ 

12.  Szakadat. 

V 

22.  Ósánczi  szoros. 

„ 

5.  Gross. 

» 

19.  Felsőgezés. 

n 

24.  Ilyefalva. 

j? 

26.  Lunkdìiy. 

W 

12.  Holczmány. 

., 

25.  Zalán. 

» 

8.  Bulza. 

Jí 

19.  Felsőporumbák. 

l'i 

17.  Gidófalva. 

» 

2ő.  Ohdhnhisztra. 

12.  ü jegyház. 

Apr. 

2.  Bikfalva. 

'Ï 

15.  Honiosdia. 

„ 

18.  Szeráta. 

., 

1.  Bodzái  szoros. 

21.  Pozsoga. 

?Í 

16.  Strezakerczisora. 

Mart. 

30.  Nagyborosnyó. 

» 

16.  Fintvág. 

14.  Buleavölgy. 

.. 

2.  Maksa. 

1? 

28.  Ruszkaiiáiiya. 

)) 

25.  Verd. 

n 

6.  Dalnok. 

ÏÎ 

13.  Luukalarga. 

» 

11.  Felsőárpás. 

Î7 

29.  Nyén. 

86 


Mai't 

18  Kovászna. 

.     Mart 

.  20.  Dicsőszentniártdii. 

Mart 

7.  Szászrégen. 

7.  Osdola. 

21.  Szászivání'alva. 

ÏÎ 

1.  Herbus. 

„ 

16.  Lippa. 

„ 

23.  Medgyes. 

„ 

3.  Görgénysóakiia. 

n 

16.  Sólymos. 

n 

18.  Muzsna. 

Apr. 

3.  Nyárádszereda. 

6.  Sistarovecz. 

., 

30.  Harangláb. 

Mart 

7.  Disznajó. 

,, 

17.  Mészdorgos. 

., 

24.  Magáré. 

w 

26.  Görgényszen tiinre. 

» 

22.  Petirs. 

Apr. 

7.  Berethalom. 

» 

7.  6örgén}hodák. 

n 

7.  Dorgos. 

Mart 

5.  Pród. 

» 

14.  Nyárádremete. 

., 

2.  Zabáicz. 

Apr. 

1.  Rozsonda. 

fi 

10.  fTÖrgényüvegcsür. 

Febr 

28.  tìerzova. 

„ 

2.  Jalcahfalva. 

w 

19.  Dosz. 

Mart 

16.  Feliiiénes. 

Mart 

2.  Segesvár. 

n 

15.  Iszticsó. 

„ 

4.  Lalasiiicz. 

., 

2.  Százhalom. 

Î) 

3.  Szakadat. 

'> 

29.  ButtijJH. 

., 

13.  Hegen. 

n 

16.  Szováta. 

n 

14.  Borossobes. 

» 

6.  Réten. 

n 

19.  Szovátavíz. 

M 

12.  Tótvárad. 

» 

6.  Fehéregyháza, 

n 

29.  Alsófancsal. 

V 

14.  Lupest. 

» 

4.  Báránykút. 

Apr. 

7.  Parajd. 

)) 

12.  Soborsiu. 

n 

12.  Czelina. 

Mart 

3.  Ilyésmezö. 

•>y 

5.  Alesili. 

j, 

5.  Székelyudvarhely. 

Apr. 

4.  Felsőfancsal. 

Ajjr. 

7.  Szaturó. 

» 

5.  Zetelaka. 

Mart 

24.  Laposnya. 

Mart. 

6.  Zimbró. 

» 

10.  Homoródalmás. 

lí 

28.  Varság. 

Febr 

27.  Zani. 

„ 

3.  Vargyas. 

y> 

30.  Marosháviz. 

Mart. 

10.  Felvácza. 

)í 

19.  Nagybaczon. 

■"? 

Zl.  Gyergyóremetc. 

î> 

9.  Körösbánya. 

.. 

17.  Málnás. 

„ 

13.  Gyergyóalfalu. 

.. 

10.  Riskulicza. 

„ 

16.  Csikszentkirály. 

Apr. 

2.  Gyergyódifró. 

„ 

2.  Bulzesd. 

Febr 

27.  Futásfalva. 

Mart. 

18.  Gyergyócsomafalva 

n 

2.  Ribicsóra. 

Apr. 

3.  Karatnavolál. 

» 

12.  Gyergyóujfalu. 

» 

10.  Brád. 

Mart. 

7.  Torja. 

Apr. 

6.  Gyergyóboràzék. 

M 

5.  Valeabrád. 

» 

10.  Kászonimpér. 

Mart. 

21.  Kilyénfalva. 

10.  Felsövidra. 

., 

8.  Akloshavas. 

T) 

10.  Tekerőpatak. 

•> 

13.  Szkerisora. 

n 

8.  Szárazpatak. 

n 

24.  Gyergyószent- 

V 

12.  Boicza. 

- 

10-  Lemhény. 

miklós. 

7) 

14.  Bucsesd. 

Apr. 

2.  Bereczk. 

7> 

27.  Hágótőalja. 

Apr. 

1.  Kaczina. 

Mart. 

26.  Ojtoz. 

Febr 

28.  Gyergyótölgyes. 

w 

6.  Budesicza. 

j^ 

28.  Kecskés. 

Mart. 

4.  Gyergyól)ékás. 

Mart. 

12.  Topánfalva. 

26.  Sósmező. 

„ 

11.  Zilah. 

47;?-. 

5.  Ahruclhánya. 

,_, 

15.  Korbest. 

» 

20.  Szilágycseh. 

w 

13.  Nagtjalmás. 

21.  Preguz. 

„ 

13.  Zsibó.' 

Mart. 

14.  Deahiniare. 

„ 

4.  Bulz. 

Apr. 

1.  Gyökeres. 

Apr. 

7.  Detonata. 

Apr, 

17.  Alhák. 

Mart.  30.  Zálha, 

,, 

13.  Vultur. 

Mart. 

30.  La  Dubul. 

,^ 

28.  Nagyilonda. 

Mart. 

6.  Zalatna. 

'> 

17.  Középlak. 

j) 

11.  Désakna. 

}} 

10.  Fenes. 

» 

19.  Magyargorbó. 

n 

16.  Dés. 

7* 

8.  Offenbánya. 

., 

13.  Alsójára. 

n 

7.  Gáncs. 

» 

16.  Alsüszolcsva. 

., 

11.  Kolozsvár. 

» 

19.  Retteg. 

JPe&r. 

4.  Gyula  fehér  vár. 

n 

9.  Torda. 

„ 

5.  Betlen. 

Mart.  24.  Tövis. 

n 

30.  Szászzsombor. 

, 

18.  Lekencze. 

,. 

8.  Nagyenyed. 

,. 

5.  Szászakna. 

n 

1.  Naszód. 

Jj;r. 

13.  Csoinbord. 

M 

7.  Szászpéntek. 

A])r. 

4.  Ha r ina. 

.. 

9.  Bethlenszentmiklós. 

W 

10.  Marosvásárhely. 

Mart, 

20.  Szépnyir. 

„ 

13.  Kisselyk. 

n 

7.  Kissajü. 

n 

11.  Besenyő. 

Mart. 

19.  Alsóbajon). 

» 

20.  Dedrád. 

.. 

16.  Besztercze. 

Ajn: 

4.  Sálya. 

5> 

28.  Bátos. 

fi 

20.  Romuli. 

87 


Jfavt.     5 

.  Kisilva. 

.,     25 

Borgópriinci. 

,     30 

Dombliát. 

2-2 

Oradna. 

..    30 

Uj  rad  II  a. 

-,     14 

Lanka. 

„     22 

Dragqjásza. 

„     31 

Tihucza. 

„     24 

Valeaiiiare. 

„     17. 

Dornavölsy. 

Apr.  18. 

Tesna. 

Mart.  29. 

Kosna. 

„     28. 

Gurahajta. 

.      9. 

Láposbánya. 

^[;irt.     4. 

Börzsöny. 

7. 

Szokolya. 

.,      4. 

Nagymaros. 

„     16. 

Márianosztra. 

..     12. 

Patvarcz. 

.,      6. 

Isaszeg. 

.,       4. 

Rabat. 

..     10. 

Megyerke. 

.,     14. 

Ecskend. 

„      6. 

Nagyvölgy. 

.,      7. 

Erdőkürt. 

..     17. 

Valkó. 

„     10. 

Bodony. 

„      9. 

Terpes. 

.      9. 

Nyitra. 

.,      6. 

Ghymes. 

„     28. 

Maholánij. 

„     .11. 

Garanirudas. 

.,     10. 

Garamrév. 

„       4. 

Bakabánya. 

„     25. 

Zsarnócza. 

.,       5. 

Bakaszenes. 

„     17. 

Kőpatak. 

Apr.     I. 

ilagaslak. 

Mart.  16. 

Irtványos. 

..      8. 

Gyekés. 

.,     10. 

Ipolyság. 

„     19. 

Tópatak. 

.      6. 

Hont. 

..     28. 

Korpona. 

.,       4. 

Magasmajtény. 

.,     19. 

Apafalva. 

„     15. 

Alsópalojta. 

.,      5. 

Kékkő.  ' 

.      4. 

Gács. 

Losoncz. 

Mart 

.  22.  Szatniárliegy. 

Ajjr. 

3.  Szaploiicza. 

Mart 

.  15.  Taraczköz. 

'j 

20.  Hosszúmezö. 

„ 

(j.  Máramarossziget 

» 

17.  Aknasugatag. 

Aiir. 

2.  Máragyulafalva. 

Mart 

19.  Farkasrév. 

,y 

14.  Kapaikbánya. 

») 

10.  Budfalii. 

» 

5.  Nagybocsk('). 

V 

20.  Rónaszék. 

,, 

21.  Barczánfalva. 

•' 

6.  Lonka. 

V. 

Mart.  27.  Salgótarján. 

V 

5.  Rimaszombat. 

„ 

6.  Pétervásár. 

') 

21.  Fels'ihámor. 

.. 

9.  Répáshuta. 

n 

11.  Sajókaza. 

Apr. 

10.  Ujhutu. 

Mart. 29.  Alsőhánior. 

„ 

10.  Óhuta. 

!Í 

12.  Diósgyőr. 

'5 

7.  Sajóbáljony. 

J3 

16.  Erdőbénye. 

20.  Erdőhorváti. 

„ 

13.  Kereczke. 

» 

14.  Visk. 

» 

20.  Mihálka. 

jj 

14.  Herincse. 

?> 

13.  Bustyaháza. 

,, 

8.  Vajnág. 

.V 

17.  Alsóbisztra. 

Î? 

20.  Kövesliget. 

„ 

11.  Técső. 

14.  Erzsébetliget. 

,^ 

14.  Széleslonka. 

)J 

17.  Nyéresháza. 

'J 

17.  Tereseipatak. 

„ 

26.  Alsóapsa. 

» 

10.  Felsőapsa. 

„ 

20.  Brusztura. 

„ 

25.  Pozsárova. 

„ 

19.  Gyertyánliget. 

n 

7.  Kaszómezö. 

n 

18.  Turbát. 

Apr. 

8.  Jalinka. 

Mart. 

20.  Rahó. 

n 

18.  Tiszcsora. 

Apr.       4. 

„  7. 
Mart.  19. 

„  28. 

„  2C.. 
5. 

„  9. 

..  13. 

„  28. 

..  17. 

„  30. 

.,  29. 

„  19. 

„  24. 


Mart.  29. 

„  14. 

„  17. 

„  3. 

„  24. 

Apr.  6. 

Mart.  15. 

..  16. 

.,  16. 

„  7. 

.,  12. 

„  7. 

„  18. 

„  10. 

„  21. 

„  22. 

„  25. 

.,  25. 

„  18. 

„  14. 

,  11. 

»  12. 

„  11. 

„  20. 

„  14. 

„  17. 

„  18. 

„  28. 


Terehesfejérp  atak. 

Jód. 

Rozália. 

Petrova. 

Leordina. 

Izaszacsal. 

Felső  vissó. 

Havasmező. 

Borsa. 

Fájna. 

Pleskutie. 

Rotundí>. 

Lajosíalva. 

Dieka. 


Apsinecz. 

Magas  !i  át. 

Körösmező. 

Tiszabogdány. 

Sóskás. 

Bogdán. 

Unin. 

Dejte. 

Otura. 

Verbo. 

Trencsén. 

Bán. 

Kosztolnafalu. 

Bród. 

Dóczifűrész. 

Madarasalja. 

Felsőhámor. 

Gyertyánfa. 

Zsarnóczakohó. 

Kelő 

Bükküskút. 

Felsőzsadány. 

Geletnek. 

Znióváralja. 

Repistye. 

Barsszklenó. 

Saskö  váralja. 

Teplafő. 

Felsőtóti. 

Saskőszékely. 

Jálna. 

Zólyomkecskés. 

Dobó. 

Zólyombucs. 

Tajó. 


11 
20 
30 

8 
11 
22, 

Ü.  Dohróváralja 


88 


Mart. 

8.  Kovácsíalva. 

Mart. 

10.  Gaspard. 

Mart.  20.  Turjavágás. 

8.  Pallós. 

» 

10.  Havasalja. 

„     24.  Ticha. 

Apr. 

8.  Kán  alja. 

» 

21.  Maluzsina. 

Apr.      6.  IJzsok. 

?? 

12.  Alsótörök. 

w 

8.  Mihálytelek. 

2.  Repenye. 

Mart. 

10.  Olniányfalva. 

Ï» 

17.  \'aczok. 

Mart.  14.  Ökörmező. 

Apr-. 

10.  Öhegy. 

» 

25.  Gömörvég. 

„       4.  Ozerà. 

Mart. 

5.  Zólyom. 

Apr. 

2.  Klenócz. 

„     21.  Felsősziiievér. 

A2}r. 

8.  Úrvölgy. 

Mart. 

30.  Nyustya. 

,     20.  Illava. 

Mart. 

5.  Mátyásfalva. 

., 

27.  Rásztoki. 

„       9.  Zsolna. 

7} 

10.  Beszterczebánya. 

n 

18.  Helpa. 

„     24.  Budatin. 

Apr. 

10.  Stuhnyó. 

» 

3.  Dikula. 

„       9.  Valcsa. 

Mart. 

20.  Felsőreviicza. 

» 

29.  Zsd.jár. 

„       4.  Párnicza. 

J.' 

13.  Dobrókirályi. 

" 

26.  Teplicska. 

„       9.  Somssich-furrás. 

n 

10.  Szelese. 

Ajir. 

16.  Ratkó. 

„     11.  Csernova. 

n 

8.  Garamsálfalva. 

» 

7.  Nagyröcze. 

„     20.  Revisnye. 

77 

18.  Alsórevucza. 

Mart. 

3.  Ujvásár. 

„     17.  Vlkolinecz. 

V 

26.  Perhát. 

r> 

27.  Róna. 

„       6.  Hrabovó. 

Apr. 

12.  Dóval. 

n 

6.  Szin. 

„     10.  Fehérpatak. 

Mart. 

13.  Oszada. 

Febr 

28.  Óviz. 

„     20.  Ludrovo. 

» 

5.  Zólyonilipcse. 

Mart. 

14.  Szomolnok. 

„     29.  Lokcza. 

» 

23.  Korituicza. 

., 

8.  Gerebfürész. 

„     18.  Polhora. 

» 

21.  Mosód. 

9.  Stósz. 

„     13.  Szlanicza. 

M 

21.  Luczatő. 

JÎ 

7.  Szomolnokluita. 

„     17.  Bjehpotok. 

» 

22.  Hédel. 

)í 

6.  Felsőmeczenzóf. 

„     15.  Trsztena. 

» 

15.  Luzsna. 

» 

29.  Somodi. 

„     15.  Zuberecz. 

y> 

15.  Libethánya. 

Î) 

10.  Szepsi. 

„     12.  Liptószentiván. 

» 

17.  Mezőköz. 

í> 

7.  Sacza. 

„     15.  Jablonka. 

^ 

13.  Borosznó. 

ÍJ 

7.  Kassa. 

„     20.  Liptóujvár. 

« 

16.  Garamszentandrás. 

^ 

5.  Tótsóvár. 

„     27.  Oi'avicza  puszta. 

» 

14.  Bukócz. 

» 

8.  Delnekakasfalva. 

„       2.  Hladovka. 

w 

22.  Garamnénietfalva. 

y 

4.  Keczerlipócz. 

„     19.  Szvarin. 

u 

18.  Kiszla. 

n 

28.  Vörösvágás. 

„     15.  Vichodua. 

» 

7.  Garaiiihidvég. 

í) 

12.  Rankfüred. 

Apr.      5.  Csórható. 

)> 

11.  Bikkalvölgy. 

^l^)»-. 

1.  Nagyazar. 

Mart.  27.  Koleszárki. 

» 

6.  Garampéteri. 

Mart 

12.  Varannó. 

„     20.  Tátralomnicz. 

» 

26.  Háromviz. 

» 

18.  Tavarna. 

„     22.  Alsóerdőfahi. 

!? 

27.  Alsószabadi. 

)í 

10.  Homonna. 

„     11.  Felsőerdöfalu. 

u 

8.  Cserpatak. 

.4^3r. 

10.  Zemplénszinna. 

„     26.  Landok. 

'Ï 

20.  Kramiska. 

Mart 

27.  Alsóhunkócz. 

„       6.  Szepesófalu. 

7.  Eezsőpart. 

»> 

31.  Ujkeniencze. 

„       8.  Tátraháza. 

„ 

26.  Felsőszabadi. 

n 

13.  Kisberezna. 

„       7.  Szepesbéla. 

)> 

18.  Kisgaram. 

« 

26.  Perecseny. 

„     18.  Leibicz. 

, 

18.  Sebesér. 

,j 

18.  Bercsényifíilva. 

„     20.  Podolin. 

Î) 

12.  Feketepatak. 

3.  Kispásztély. 

„     17.  Lőcse. 

» 

26.  Klementka. 

ï> 

8.  Sóslak. 

„     18.  Ólubló. 

w 

12.  Karám. 

jj 

13.  Köblér. 

„       5.  Szentmihályfalva 

» 

24.  Forgácsfalva. 

„ 

9.  Csontos. 

„     17.  Eperjes. 

)> 

8.  Szikla. 

» 

10.  Tiirjaremete. 

„     20.  Bártfa. 

„ 

7.  Breznóbánya. 

» 

16.  Sóhát. 

„     18.  Zboró. 

» 

16.  Dobrocs. 

» 

17.  Fenyvesvölgy. 

6.  Lipnik. 

?J 

10.  Benesháza. 

13.  Rónafüred. 
8.  Poroskő. 

„     25.  Felsővízköz. 

89 


111.  ■<^>  Motacilla  boanila,  Pbnn. 
I. 


Mart.     4.  Csurgó. 
„     14.  Viszló. 
„     20.  Nagykapornak. 
„       8.  Balatonszentgyörgy 
.     12.  Kőszeg. 


Mart.  11.  Molnaszecsőd. 
„       6.  Padrag. 
„     29.  Nagjimarton. 
y,     10.  Sopronkertes. 
„     12.  Nagyczenk. 


Mart.  15.  Fekoteváros. 
,     18.  Bókod. 
„     21.  Telki. 
,     10.  Pilisszentlélek. 
,     27.  Pilismarót. 


Febr.  15.  Csorna. 
„     15.  Lipót. 


II. 

Febr.  12.  Patkányospuszta. 

III. 

Mart.  10.  Mosnicza. 


Mart,  14.  Kiirth. 
„     17.  Ipolyszalka. 


IV. 


Mart 

28.  Eibenthal. 

Mart. 

17.  Lomány. 

Mart. 

12.  Berzova. 

» 

28.  Plavisevicza. 

n 

11.  Sebeshely. 

., 

10.  Lalasincz. 

n 

25.  Dubova. 

)) 

20.  Teu. 

Apr. 

13.  Válemáre. 

V 

21.  Ogradina. 

» 

20.  Sugág. 

Mart. 

10.  Vorcza. 

}} 

21.  Weidenthal. 

'Î 

20.  Dús. 

Apr. 

5.  Czoha. 

Apr. 

5.  Teniesszlatina. 

» 

12.  Szelistye. 

Î) 

20.  Lepus. 

Mart. 

21.  Fényes. 

•» 

26.  Kistalmács. 

n 

6.  Szkerisora. 

Apr. 

13.  Vercserom 

AliT. 

4.  Nagytalmács. 

Mart. 

24.  Nyágra. 

„ 

10.  Borlova. 

Mart. 

10.  Porcsesd. 

,, 

16.  Lemaszoja. 

Mart. 

28.  Malom  víz. 

„ 

17.  Alsósebes. 

Apr. 

9.  Abrudbdnya. 

A2)r. 

3.  Harmadia. 

» 

20.  Bulea. 

Mart. 

10.  Dealumare. 

Mart. 

13.  Szelcsova. 

n 

17.  Felsőárpás. 

Apr. 

2.  Zalatna. 

ÎJ 

10.  Kissznrdiik. 

» 

5.  Alsóárpás. 

V 

8.  Tövis. 

'» 

8.  Bukovecz. 

.'j 

30.  Alsóvist. 

,^ 

1 7.  Bethlenszentmiklós 

w 

9.  Hauzest. 

» 

22.  Felsővist. 

Mart. 

25.  Alsóbajom. 

ÍJ 

12.  Furdia. 

)í 

31 .  Felsöszomhatfalva. 

„ 

7.  Zetelaka. 

n 

8.  Nénietgladna. 

., 

15.  Felsővenicze. 

„ 

22.  Nagybaczon. 

jj 

7.  Draxinest. 

Apr. 

4.  Töniösi  szoros. 

» 

19.  Málnás. 

Apr. 

ő.  Szintyest. 

?) 

8.  Arapatak. 

Apr. 

6.  Futásfalva. 

') 

15.  Marzsina. 

Mart. 

14.  Türkös. 

Mart 

27.  Karatnavolál. 

Mart. 

8.  Gross. 

Apr. 

1.  Ósánczi  szoros. 

V 

10.  Torja. 

Ajtr. 

8.  Lunkány. 

-> 

7.  Ilyefalva. 

n 

27.  Akloshavas. 

Mart. 

8.  Bulza. 

r>.  Sepsiszentkirály . 

» 

11.  Lemhény. 

Ï) 

24.  Pozsoga 

Jlart. 

27.  Zalán. 

n 

26.  Ojtoz. 

" 

21.  Lunkalarga. 

^T 

30.  Gidófalva. 

Apr. 

1.  Kecskés. 

« 

7.  Mihalesd. 

Apr. 

10.  Bodzái  szoros. 

Mart. 

28.  Sósmező. 

V 

4.  Szakamás. 

Mart. 

2.  Maksa. 

V 

20.  Korbest. 

n 

15.  Déva. 

Apr. 

6.  Zágon. 

íí 

2.  Bulz. 

„ 

12.  Kosztesd. 

w 

7.  Osdola. 

Apr. 

5.  Urszoja. 

Apr. 

10.  Felsövárosviz. 

Mart. 

16.  Sólymos. 

.. 

8.  Pietrásza. 

Mart. 

20.  Gilcság. 

1) 

12.  Mészdorgos. 

Mart. 

10.  Ali)ák. 

Apr. 

4.  Kerer. 

» 

19.  Dorgos. 

Apr. 

2.  Runk. 

Aqmla  XVI. 

12 

90 


Apr. 

3.  Dobrus. 

Ai^r. 

14.  öyerqyódilrú. 

Apr. 

4.  Dornavölgy. 

Mart 

81.  Szászzsonibor. 

Mart. 

22.  Gyergyócsoiiiafalva 

Mart. 

2f).  Gurahajta. 

» 

5.  Kissajó. 

Apr. 

IS.  Oyeryyóujfaljt. 

Apr. 

6.  Gyergy()bélbor. 

» 

9.  Görgényhodák. 

n 

10.  Oyergyóhorszék. 

Mart. 

12.  Láposbánya. 

Apr. 

1.  Xyárádreiiiete. 

Mart. 

17.  Kilyriifalva. 

Apr. 

8.  Taraczköz. 

Mart. 

l(j.  (iöriiéuyiivL'gcsűr. 

„ 

80.  TclvLTŐiwtak. 

.Mart. 

12.  Máramarosszigct. 

., 

14.  Dosz. 

., 

28.  Gyergyószentmiklós 

Febr 

7.  Farkasrér. 

,, 

23.  Iszticsó. 

Apr. 

4.  Ilágótőalja. 

Miirt. 

10.  Xagybocskó. 

1, 

16.  Vármező. 

Mart. 

18.  Gyergyóbékás. 

» 

27.  Terebcsfejérpatak 

V 

23.  Szováta. 

Apr. 

3.  Dés. 

» 

19.  Rozália. 

ili.  Alsófancsal. 

n 

6.  Gáncs. 

» 

19.  Petrova. 

Apr. 

/•7.  Parajd. 

Mart. 

5.  Betleii. 

24.  Leordina. 

Mart. 

VÒ.  llyésmező. 

29.  Besenyő. 

A])!'. 

5.  Izaszacsal. 

Apr. 

1.  Felsőfancsal. 

A2)r. 

11.  Kisdemeler. 

:\Iart. 

14.  Havasmező. 

Mart. 

27.  Laposnya. 

Mart. 

24.  ßomuli. 

» 

13.  Csodás. 

Apr. 

9.  Varság. 

V 

24.  Ujradna. 

» 

21.  Fájna. 

» 

18.  G-y  erg  y  őre  mete. 

„ 

24.  Dragojásza. 

') 

30.  Szikláspatak. 

Mart. 

17.  Gyergyóalfalu. 

•• 

27.  Tihucza. 

Apr. 

14.  Borsabánya. 

Mart 

4.  Börzsöny. 

Apr. 

8.  Apsinecz. 

Mart 

5.  Garampéteri. 

10.  Szokolya. 

Mart 

29.  Magashát. 

^, 

22.  Háromviz. 

„ 

tj.  NagymaiTis. 

„ 

25.  Körösmező. 

18.  Kramiska. 

„ 

28.  Márianosztra. 

Apr. 

1.  Tiszabogdány. 

„ 

16.  Rezsőpart. 

„ 

16.  Babát. 

2.  Sóskás  völgy. 

„ 

30.  Felsőszabadi. 

» 

13.  Bodony. 

2.  Bogdán. 

Apr. 

1.  Kisgarani. 

"•> 

22.  Garamrudas. 

Mart 

23.  Verbo. 

Mart 

27.  Feketepatak. 

w 

20.  Bakabánya. 

Apr. 

10.  Trencsén. 

jj 

12.  Karám. 

n 

28.  Zsarnócza. 

Mart 

16.  Bán. 

80.  Forgácsfalva. 

Apr. 

2.  Hont. 

» 

17.  Bród. 

Apr. 

14.  Szikla. 

Mart 

24.  Koipona. 

., 

26.  Madarasalja. 

Mart 

21.  Maluzsina 

» 

20.  Magasmajtény. 

.. 

22.  Gyertyánfa. 

» 

24.  Mihálytelek. 

Apr. 

5.  Alsópalojta. 

., 

10.  Znióváralja. 

26.  Gömörvég. 

') 

3.  Losoncz. 

Apr. 

8  Felsőtől  i. 

Apr. 

8.  Rásztoki. 

» 

5.  Rimaszombat. 

Mart 

1 1 .  Dobő. 

Mart. 

18.  Medvés. 

Mart. 

15.  Ujiiiassa. 

„ 

2.  Mátyásfalva. 

,j 

19.  Zsdjár. 

.. 

20.  Sajókaza. 

*5 

13.  Beszterczebánya. 

., 

20.  ïeplicska. 

Apr. 

3.  Hollós. 

» 

22.  Felsőrevucza. 

» 

18.  Róna. 

Mart. 

19.  Kereczke. 

» 

23.  Szelese. 

Apr. 

15.  Oviz. 

Apr. 

3.  Vajnág. 

» 

21.  Garamsálfalva. 

Mart. 

31.  Sebesvölgy. 

6.  Kövesliget. 

?) 

20.  Alsórevucza. 

,, 

18.  Stósz. 

Mart. 

19.  Erzsébetliget. 

i; 

17.  Oszada. 

« 

21.  Szomolnokhuta. 

6.  Nyéresháza. 

Apr. 

10.  Pónil: 

,^ 

18  Felsőmeczenzéf 

18.  Tereseipatak. 

Mart. 

31.  Mosód. 

7.  Tótsóvár. 

Apr. 

7.  Felsőapsa. 

?j 

28.  Luczatő. 

Apr. 

16.  Ujkeniencze. 

Mart. 

17.  Brusztura. 

« 

24.  Hédel. 

Mart. 

15.  Kisberezna. 

» 

17.  Pozsárova. 

•Î 

15.  Luzsna. 

„ 

16.  Bercsényifalva. 

•Ï 

23.  Gyertyánliget. 

!) 

17.  Garamszentandrás. 

„ 

1.  Kispásztély. 

,, 

21.  Turbát. 

,j 

20.  Garamnémetfalva. 

18.  Sóslak. 

.. 

22.  Rahó. 

15.  Garamhidvég. 

Apr. 

10.  Köhler. 

,, 

21.  Tiszcsora. 

•Î 

18.  Bikkalvölgy. 

Mart. 

18.  Csontos. 

91 


Mart. 

19. 

Tiirjaremete. 

Mart. 

10. 

Hrabovó. 

Apr. 

3. 

Tátraloiiinicz. 

11. 

Súliilt. 

„ 

■) 

Rózsahegy. 

2. 

Laiidok. 

Apr. 

;{. 

Fenyvosvölgy. 

TÏ 

18. 

Liidrovo. 

Mart. 

30. 

Szepesófalu. 

Mart. 

15. 

Rónatured. 

A2)r. 

Uk 

Lohcza. 

Apr. 

II. 

Tátra  háza,   sok 

» 

17. 

Ökörmező. 

Mart. 

10. 

Bjolipotdk. 

viele    >■  NE. 

20 

Ozerà. 

Febr 

27. 

Ilubró. 

„ 

2. 

Szepesbéla. 

Apr. 

4. 

FelsŐHzinevér. 

Mart. 

29. 

Zubereoz. 

Mart. 

27. 

Podo  in. 

Mart. 

l<s. 

filava. 

» 

18. 

Liptószcntiván. 

H 

14. 

Lőcse.     . 

, 

4. 

Páraicza. 

» 

20. 

Liptóujvár. 

V 

27. 

Ólubló. 

„ 

27. 

Likava. 

Jt 

21. 

Szvariii. 

'Î 

24. 

Szepesváralja. 

12. 

Sonissich-forrás. 

n 

21. 

Vichodna. 

„ 

9. 

Eperjes. 

.. 

11. 

Csernova. 

„ 

20. 

Feketíná.n'. 

Apr. 

2. 

Zboró. 

14. 
17. 

Revisiiye. 
Vlkolinecz. 

Apr. 

5. 

Csorbái- tó. 

v 

5. 
9. 

Gii-ált. 
Felsővizköz. 

112. 


Motacilla  Hava,  L. 


I.  Apr. 

4.  Répáspuszta. 

I. 

Apr. 

2.  Várkesző. 

III. 

Mart. 

1 1 .  Bezdini  zárda. 

I.     ., 

22.  Daraboshegy. 

I. 

Mart.  28.  Szarvkő. 

III. 

Apr. 

12.  Szabadszállás. 

I.     .. 

8.  Vasnádasd. 

I. 

Apr. 

12.  Mogyorósbánya 

III. 

,. 

1.  Mezőtúr. 

I.     ., 

12.  Milej. 

11. 

Mart. 

29.  Bánfáin. 

III. 

Mart. 

28.  Szerep. 

I.     ., 

5.  Vasboldog- 

II. 

Mai. 

tí.  Bogyoszló. 

III. 

Mart. 

5.  Tnra. 

asszony. 

II. 

Apr. 

13.  Megy  eres. 

III. 

Apr. 

15.  Hajdúböször- 

I. Mart. 

28.  Pölöske. 

II. 

ì\Iai. 

4.  Nagysenkvicz. 

mény. 

I.  Mai. 

2.  Nagykapornak. 

11. 

Apr. 

17.  Morvaszent- 

111. 

•y 

16.  Nyíregyháza. 

1.  Apr. 

21.  Tűrje. 

jános. 

in. 

îj 

22.  Szatmár  Nagy 

I.          V 

22.  Tikos. 

III. 

., 

12.  Tenieskubin. 

erdő. 

I.     .. 

2.  Balatonfüred. 

m. 

•) 

11.  Alsókabol, 

III. 

.Mart. 

20  Szatmár  Csonka 

I.     .. 

24.  Csém. 

ni. 

V 

4.  Oszró. 

erdő. 

I.     .. 

9.  Kőszegdoroszló. 

m. 

„ 

8.  Villány. 

III. 

Ajjr. 

10.  Miskolcz. 

I.  Mart 

23.  Körnienrl. 

III. 

Febr 

2fí.  Bdcsordas. 

III. 

n 

5.  Nagyhalász. 

I.  Apr. 

8.  Sorok. 

III. 

Mart. 

29.  Overbász. 

III. 

Mart. 

27.  Kemecse. 

I.     , 

10.  Moina szeesöd. 

m. 

., 

12.  Csantavér. 

V. 

Apr. 

20.  Terpes. 

I-     , 

21.  Egyházashollós. 

III. 

„ 

.5.  Vadásíerdö. 

V. 

„ 

8.  Kékkő. 

I.     „ 

2.  Köveskiit. 

III. 

i-ï 

3.  Bruciccnaa. 

V. 

•î 

18.  Pétervásár. 

I.  Mart.  20.  Vasvár. 

m. 

;t 

30.  Szeged. 

V. 

., 

10.  Dejte. 

I.  Apr. 

8.  Nyögér. 

m. 

,, 

12.  Hódmező- 

y. 

14.  Tátraháza. 

I.  Apr. 

3.  Zalagógánfa. 

vásárhely. 

113.  *-'^  Motacilla  melanocííphala,  Licht. 
III.  Apr.    22.  Overbász. 


114. 


Muscicapa  atricapilla,  L. 


I.  Apr. 

21. 

Kőszeg. 

m. 

Apr. 

19.  Overbász. 

I.     . 

29. 

Molnaszecsöd. 

111. 

22.  Abony. 

II.     „ 

23. 

Megyercs. 

m. 

„ 

10.  Budapest. 

HI.     , 

9. 

Rudolfsgnád. 

IV. 

1] 

20.  Kolozsvár. 
22.  Tavarna. 

V.  Apr. 
V.     ,. 

^'.    „ 
V.    „ 


24.  Zuberecz. 
29.  Tátraháza. 
18.  Szepesbéla. 
13.  Eperjes. 

12* 


92 


115. 


Muscicapa  collaris,  Buchst. 


I.  Apr.    20.  Répáspuszta. 

III. 

Apr.      4.  Nagyvárad 

I.     „      20.  Kőszeg. 

m. 

„       12.  Budapest. 

I.     „       28.  Molnaszecsôd. 

ITI. 

Mart.  21.  Tura. 

n.     „       17.  Megy  eres. 

III. 

Apr.    14.  Ungvár. 

m.     „       17.  Csantavér. 

IV. 

12.  Maloniviz. 

III.     „      28.  Szerep. 

IV. 

Ai.r. 

20.  Türkös. 

V. 

^ 

18.  Kékkő. 

V. 

22.  Geletnek. 

V. 

.. 

22.  Barsszklenó 

V. 

n 

22.  Zólyom. 

V. 

„ 

16-  Tavarna. 

116. 


Muscicapa  grisola,  L. 


Apr. 

28.  Répáspuszta. 

Apr.    14. 

Tenieskubin 

,, 

28.  Szentgotthárd. 

„       10. 

Rudolfsgtiád 

Mai. 

4.  Ujkörtvélyes. 

Mai.      3. 

Overbász. 

» 

6-  Kőszeg. 

Apr.    12. 

Nagyvárad. 

Apr. 

29.  Molnaszecsöd. 

TÍT 

Mai.    17. 

Budapest. 

Mai. 

27.  Zalagógánfa. 
8.  Megy  eres. 

Mart.  23. 

Tura. 

JI. 

Mai. 

13-  Ungvár. 

V. 

Apr. 

26.  Kolozsvár. 

V. 

Mai. 

9.  Kékkő. 

V. 

» 

5.  Breznóbánya 

V. 

Apr. 

29.  Tavarna. 

V. 

Mai. 

18.  Zuberecz. 

V. 

» 

10.  Tátraháza. 

III.  Apr.    18.  Tenieskubin. 


117. 


Muscicapa  parva,  Bechst. 


III.  Apr. 

IV.  Mai. 


3.  Kisharta 
10.  Türkös. 


V.  Mai.    19.  Tátraháza. 


118. 


Numenius  arcuatus,  (L.). 


I.  Mart. 

17.  Répáspuszta. 

IIT. 

Apr. 

1.  Béllye. 

grosser  Flug 

I.  Mai. 

8.  Balatonfüred. 

III. 

Mart. 

10.  Overbász. 

->s. 

I.  Mart. 

6.  Molnaszecsöd. 

111. 

jj 

9.  Törökbecse. 

m. 

Mart. 

8.  Bugyi. 

I.     „ 

16.  Zalagógánfa. 

lII. 

» 

15.  Szeged. 

m. 

19.  Mezőlúr. 

I.     » 

22.  Sopronpuszta. 

III. 

jj 

5.  Hódmezővásár- 

III. 

4.  Székelyhíd. 

II.  Febr. 

23.  Bánfalu. 

hely. 

m. 

« 

2.  Tura. 

II.  Mart. 

4.  Lipót. 

m. 

V 

15.  Arad. 

III. 

» 

8.  Újtelek. 

II.  Febr. 

28.  Patkányos- 

III. 

» 

8.  Izsák. 

III. 

,. 

25.  Nijireyyháza. 

puszta. 

in. 

n 

22.  Pákozd. 

III. 

4.  Nagyhalász. 

II.  Mart. 

27.  Megyercs. 

III. 

Febr 

22.  Dinnyés. 

III. 

2.  Kemecse. 

III.     , 

6.  Tenieskubin. 

III. 

Mart. 

22.  Szigetcsép, 

IV. 

.. 

8.  Tápia. 

III.     „ 

1.  Rudolfsgnád. 

nagy  csapat, 

Y. 

Apr. 

19.  Sajókaza. 

119.  ■'-^  Numenius  phacopus,  (L.). 
III.  Mart.  20  Rudolfsgnád. 


120. 


I.  Apr.    23.  Gyöngyösapáti. 
I.     r.      22.  Molnaszecsöd. 
I.  Mai.       1.  Zalagógánfa 
II.  Mart.  29.  Megyercs. 


-<— >  Nycticorax  nycticorax,  (L.). 

III.  Mart.  30.  Temeskubin.  III.  .\pr. 

III.     „      28.  Butykovácz.  III.     . 

III.  Apr.      6.  Duiiagárdony. 
III.     „         8.  Rudolfsgnád.  IV.     „ 

III.  Mart.  28.  Béllye. 


19.  Overbász. 
9.  Hódmezővásár- 
hely. 
18.  Maloniviz. 


93 


I.  Apr. 


121.  < — >  Oedicncmus  oedicnenius  (L.). 

Felsőlövő.  I     111.  .Vpr.    10.  Királyhalom.  111.  xMart.  31.  Tura. 

III.     „        5.  Izsák. 


122. 


Oriolus  üi'iolus,  (L. 


Mai. 

8.  Nyírvölgy. 

Apr. 

26.  Németujvár. 

Mai. 

1.  Szarvkő. 

Apr. 

15.  Csurgó. 

n 

24.  Csém. 

rt 

7.  Sopronujlak. 

7J 

28.  Somogyszobb. 

» 

29.  Pornóapáti. 

Apr. 

25.  Sopronkertes. 

y> 

26.  Nagyatád. 

ÌÌ 

14.  Köszegdoroszló. 

Mai. 

3.  Ágfalva. 

5.  Rinyaszentkiráh/. 

■>•> 

28.  Kőszeg. 

Apr. 

24.  Kismartfin. 

Mai. 

1.  Labori. 

» 

21.  Felsőberkifalu. 

Mai. 

5.  Czinfalva. 

., 

1 .  Viszlü. 

ÏÎ 

21.  Borsmonostor. 

Apr. 

28.  Szentmargitbánya. 

Apr. 

IG.  Kaposvár. 

w 

22.  Körmend. 

„ 

24.  Fertöfehéregyháza 

^î 

28.  Eépás  puszta. 

n 

28.  Locsniánd. 

Mai. 

6.  Malomház. 

» 

16.  Tékes. 

« 

27.  Németszecsőd. 

Apr. 

29.  Feketeváros. 

n 

28.  Szentgotthárd. 

Mai. 

2.  Molnaszecsőd. 

» 

28.  Jánosháza  erdész- 

» 

27.  Alsólendva. 

Apr. 

19.  EgyházashoUós 

lak. 

„ 

21.  Szücze. 

„ 

18.  Köveskút. 

„ 

18.  Ravazd. 

Mai. 

2.  Daraboshegy. 

„ 

21.  Csepreg. 

Mai. 

3.  Tata. 

Apr. 

12.  Vasnádasd. 

,. 

IS.  Vasvár. 

Apr. 

24.  Tarján. 

Mai. 

5.  Szilvágy. 

„ 

15.  1!  egy  hátgyertyáiios 

íí 

25.  Héregh. 

Apr. 

20.  Milej.^' 

H 

26  Nyögér. 

Mai. 

3.  Mogyorósbánya. 

Mai. 

7.  Vasboldogasszony. 

» 

25.  Káld. 

■» 

2.  Perbál. 

» 

1.  Nagykapornak. 

Mai. 

1 .  Vásárosmiske. 

Apr. 

28.  Telki. 

2.  Tűrje. 

Apr. 

IS.  Zalagógánfa. 

» 

24.  Pilisszentlélek. 

Apr. 

24.  Kéthely. 

îî 

25.  Keraeuesszentpéter. 

5Î 

22.  Langertrieb. 

29.  Balatonujlak. 

Mai. 

4.  Padrag. 

n 

29.  Pilismarót. 

B 

27.  Balatonfüreil. 

A  pr. 

17.  CtÍcz 

„ 

29.  Pilisszentkereszt. 

,, 

25.  Tihany. 

.'1 

27.  Bakonyszentlászló. 

» 

27.  Budakesz. 

,, 

22.  Igal.  " 

n 

25.  Sukoró. 

H 

27.  Szép  Juhászné. 

V 

26.  Tab. 

n 

27.  Törökbálint. 

W 

28.  Visegrád. 

Mai. 

1.  Felsőlövő. 

» 

12.  Nagymarton. 

II. 


Mai. 

10.  Irán. 

Apr. 

23.  Bogyoszló. 

Mai. 

3.  Komárom. 

Apr. 

11.  Bánfalu. 

Mai. 

3.  Csorna. 

Apr. 

20.  Kürth. 

16.  Barátfal  n. 

3.  Mosón. 

Mai. 

4.  Nagysenkvicz. 

Mai. 

6.  Himód. 

Apr. 

21.  Lipót. 

Apr. 

20.  Garanikissalló. 

1.  Hövpj. 

Mai. 

19.  Patkányospuszta. 
1.  Megy  eres. 

TII. 

Mai. 

2.  Morvaszentjános 

Apr. 

26.  Pancsova. 

Apr. 

10.  Butykovácz. 

Apr. 

30.  Bogyán. 

14.  Tcnieskubin. 

Mai. 

í3.  Kamarisiyu. 

Mart.  30.  Dunalökény. 

94 


Apr.    28.  Palánka.                         Ap 

r.      8.  DunaszekcsŐ. 

Apr. 

13.  Sári. 

Marl.  28.  Dunacseb. 

20.  Hátfő. 

y> 

27.  Sőreg  puszta. 

Apr.    24.  Újvidék. 

1 7.  Doronilás. 

,. 

26.  Abony. 

Mart.21.  Ahókahol. 

17.  Várszeg. 

„ 

27.  Mezőtúr. 

Apr.    22.  Felsökabol. 

29.  Vaskút. 

» 

25.  Karczag. 

„     21.  Duna^árdoiiy. 

23.  Jánoslialiiin. 

23.  Jászalattyán. 

„     15.  Riidolfsgnád. 

27.  Kiskuiilialas. 

„ 

24.  Szerep. 

„     17.  Torontálerzsébetlak 

27.  Királyhaloni. 

„ 

28.  Nagyvárad. 

„     16.  Nagybecskerek. 

30.  Szeged. 

„ 

20.  Siter. 

..     24.  Antalfalva. 

12.  Hódmezővásárhely. 

M 

26.  Budapest. 

17.  Tügyér. 

12.  Kiszoinbor. 

„ 

17.  Kisbag. 

„     24.  Tótujfalu. 

9.  Makó. 

17.  Tura, 

^[ai.      2.  Drávaszentniárton. 

22.  Bezdini  zárda. 

„ 

25.  Debreczen. 

Apr.    18.  Lakócsa. 

22.  Pécska. 

,, 

20.  Újtelek. 

,.     16.  Baranyasellye. 

27.  Arad. 

„ 

22.  Nyiregyháza. 

„     12.  Oszró. 

27.  PauHs. 

•n 

26.  Szatmár  Csonka 

,.     18.  Páprád. 

15.  Silingyia. 

erdő. 

„     14.  Hegyszentiiiárton. 

28.  Uunapataj. 

., 

23.  Szatmár  Sárerdő 

„     23.  Siklós. 

18.  Kisharta. 

26.  Szatmár  Nagy- 

„     21.  Villány 

24.  Kalocsa. 

mocsárerdő. 

„     22.  Mohács. 

17.  Szabadszállás. 

Mai. 

10.  Sárospatak. 

„     18.  Béllye. 

25.  Izsák. 

Apr. 

20.  Tiszakarád. 

„     21.  Bácsordas.                       Mai 

3.  Kondoros. 

» 

27.  Nagyhalász. 

„     24.  Óverbász.                         Api 

.    29.  Gádoros. 

n 

26.  Leányvár. 

„     27.  Csantavér. 

22.  Békésgyiila. 

w 

23.  Mándok. 

„     23.  Mohol. 

22.  Tenke. 

n 

26.  Lazony. 

„     23.  Vadászerdő.                          „ 

22.  Polgárdi. 

« 

15.  Mocsár. 

„     13.  Mosnicza.                            „ 

26.  Pákozd. 

ÎÎ 

24.  Lasztoniér. 

„       7.  Bruckenaii. 

20.  Makád. 

Mai. 

3.  Zúgó. 

20.  Jerszeg.                               ,, 

20.  Ráczkeve. 

» 

3.  Ungvár. 

„     23.  Bálincz. 

16.  Szigetcsép. 

Î) 

5.  Ungdarócz. 

Wai.      6.  Háromfa. 

Apr. 

28.  Unehossziímezö. 

IV. 


Apr. 

24.  Ujmoldova. 

Apr. 

10.  Kládova. 

Apr. 

8.  Déva. 

,, 

23.  (')sopot. 

.. 

22.  Dubest. 

)î 

20.  Bozes. 

Mai. 

2.  Eibeuthal. 

„ 

16.  Szelcsova. 

» 

22.  Alsóvárosvíz. 

Apr. 

21.  Piavi  se  vicza. 

Mai. 

2.  Kisszurduk. 

M 

28.  Algyógy. 

» 

25.  Ogradina. 

» 

4.  Bukovecz. 

Mai. 

1.  Szelistye. 

» 

22.  Jeselnicza. 

„ 

11.  Hauzest. 

Apr. 

29.  Vurpód. 

» 

29.  Teniesszlatina. 

„ 

7.  Furdia 

rí 

28.  Szakadat. 

Mai. 

2.  Vercserova. 

w 

1.  Németgiadna. 

ì> 

28.  Holczmány. 

» 

7.  Borlova. 

3.  Draxinest. 

ÍJ 

29.  Ujegyház. 

?> 

2.  Malomviz. 

Apr. 

24.  Szintyest. 

Mai. 

6.  Strezakerczisora 

Î) 

1.  Alsónioecs 

n 

15.  Gross. 

Apr. 

21.  Alsóvist. 

Apr. 

24.  Királyfalva. 

„ 

26.  Bulza. 

Mai. 

3.  Vajdarécse. 

j> 

29.  Vermes. 

» 

28.  Homosdia. 

Apr. 

27.  Kisberivo.j. 

28.  Kövesd. 

M 

23.  Pozsoga. 

„ 

26.  Sarkaicza. 

.. 

24.  Aga. 

•> 

16.  Pánkszelistye 

Mai 

10.  Ósánczi  szoros. 

„ 

20.  Labasincz. 

23.  Sztancsesdohába. 

„ 

5.  Ilyefalva. 

w 

22.  'iápia. 

20.  Rèa. 

Apr. 

28.  Gidófalva. 

95 


Mai. 

;l 

Osdola. 

.\pr. 

29. 

Segesvár. 

Mai. 

3.  Szilágycseh. 

,. 

8. 

Lippa. 

30 

Szászdálya. 

,j 

5.  Zsibó. 

Apr. 

18. 

Sólymos. 

Mai. 

3. 

Szászkézd. 

Apr. 

27.  Gyökeres. 

yj 

18. 

Sistarovei'z 

» 

4. 

llomoródalmás. 

»Î 

28.  Désakna. 

» 

28. 

Mészdorgos. 

Apr. 

27. 

Vargyas. 

'í 

27.  Gáncs. 

y, 

2i>. 

Petirs. 

„ 

25. 

Málnás. 

» 

15  Betleii. 

n 

22. 

Dorgos. 

„ 

28. 

Lemhény. 

« 

26.  Naszód. 

„ 

20. 

Berzova. 

,j 

17.  Kézdimartonos. 

Mai. 

9.  Harina. 

„ 

26. 

Lalasiiicz. 

'» 

26. 

Sósniező. 

V 

11.  Besenyő. 

» 

23. 

K  apnicza 

'j 

15. 

Korbest. 

)j 

2.  Besztercze. 

w 

29. 

Buttyin. 

Mai. 

-) 

Bulz. 

Apr. 

23.  Jád. 

23. 

Borossebes. 

Î) 

4. 

Középlak. 

,, 

27.  Sajósolymos. 

Mai. 

9. 

Lupest. 

V. 

1. 

Magyargorbü. 

Mai. 

6.  Románbudak. 

Apr. 

23. 

Szaturo. 

Apr. 

20. 

Kolozsvár. 

Apr. 

30.  Oláliszentgyörgy 

„ 

?. 

Zám. 

„ 

30. 

Szászzsombor. 

„ 

28.  Szentjózsef. 

„ 

28. 

Acsuva. 

Mai. 

s. 

Fehéregyház. 

Mai. 

1.  Dombhát. 

„ 

S. 

Viszka. 

„ 

2_ 

Marosvásárhely. 

Apr. 

26.  Les. 

„ 

15. 

Valeabrád. 

w 

4. 

Kissajó. 

n 

27.  Láposbánya. 

Mai. 

10. 

Remete. 

Apr. 

27. 

Herbus. 

7J 

21.  Szatmárhegy. 

,, 

6 

Gjulafehérwlr. 

í- 

28. 

Mocsár. 

Mai. 

10.  Taraczköz. 

3ï 

8. 

Középorbó 

" 

27. 

Görgényszeiitimre. 

.\pr. 

26.  Máramarossziget 

Apr. 

28. 

Nagyenyed 

» 

24. 

GörgénylK)d!Ík. 

28.  Aknasugatag. 

25. 

Nagylak. 

„ 

29. 

NyárádreuK^te. 

26.  Farkasrév. 

Mai. 

12. 

Bethlenszeiitmiklós 

Mai. 

3. 

Dosz. 

Mai. 

1.  Nagybocskó. 

Apr. 

17. 

Dicsőszenlmnrtoti. 

Kibéd. 

., 

8.  Róuaszék. 

V 

29. 

l^ród. 

Apr. 

14. 
22. 

Várra  ező. 
Csatár. 

Apr. 

24.  Rozália. 

Apr. 

30.  Börzsöny. 

Apr. 

20.  Selmeczbánya. 

Apr. 

28.  Mihálka. 

., 

28.  Szokolya. 

yy 

13.  Ipolyság. 

» 

28.  Herinese. 

„ 

28.  Nagymaros. 

28.  Hont. 

Mai. 

7.  Bustyaháza. 

,. 

27.  Máriaiiosztra. 

„ 

18.  Korpona. 

Apr. 

26.  Vajnág. 

lì 

26.  Rád. 

Mai. 

5.  Magasmajtény. 

Mai. 

8-  Alsóbisztra. 

27.  Romhány. 

., 

1.  Aj)at'alva. 

Apr. 

26.  Kövesliget. 

» 

27.  Isaszeg. 

Apr. 

15.  Alsópalojta. 

í? 

28.  Técsö. 

î) 

26.  Babát. 

V 

25.  Kékkő. 

» 

24.  Szentmihálykört 

T) 

20.  Megyerke. 

25.'  Gács. 

vélyes. 

„ 

27.  Ecskend. 

Mai. 

2.  Losoncz. 

Mai. 

12.  Tereseipatak. 

„ 

21.  Nagy  völgy. 

UK  Salgótarján. 

Apr. 

30.  Felsőapsa. 

^ 

20.  Erdőkürt. 

Apr. 

24.  Rimaszombat. 

Mai. 

12.  Uni... 

.. 

26.  Valkó. 

^ 

28.  Pétervásár. 

M 

12.  Verbo. 

,, 

20.  Bodony. 

*> 

23.  Sajókaza. 

Apr. 

27.  Trencsén. 

23.  Terpes. 

15.  IJjhuta. 

,, 

20.  Bán. 

Mai. 

5.  Cseszte. 

ÍJ 

20.  Óhuta. 

Mai. 

6.  Geletnek. 

Apr. 

30.  Nyitra. 

,, 

30.  Diósgyőr. 

12.  Znióváralja. 

„ 

2S.  Oliymes. 

^^ 

26.  Sajóbábony. 

Apr. 

30.  Küvesmocsár. 

.Mai. 

('(.  Bakabánya. 

Mai. 

1.  Erdőbénye. 

,, 

21.  Dobó. 

„ 

4.  Zsarnócza. 

Apr. 

29.  Erdőhorváti. 

n 

25.  Kovácsfalva. 

»Ï 

(j.  Bakaszi'iies. 

Mai. 

3,  Visk. 

Mai. 

5.  Zólyom. 

96 


Mai. 

2.  Szelese. 

Mai. 

4.  Sacza. 

Mai. 

5.  Kelecsény 

» 

3.  Garanisálfalva. 

» 

4.  Kassa. 

» 

15.  Ökörmező. 

Apr. 

28.  Polliit. 

» 

9.  Delneiíakasfalva. 

H 

10.  Zsolna. 

Mai. 

16.  Zólyomlipcse. 

Apr. 

25.  Tavania. 

„ 

12.  Revisnye. 

., 

5.  Uj  vásár. 

Mai. 

2.  Alsóhunkócz. 

»ï 

15.  Szvarin. 

Apr. 

10.  Szín. 

j) 

3.  Felsödoiiionya. 

» 

9.  Tátraházu. 

Mai. 

7.  Felsöiiieczenzéf. 

„ 

14.  Perecseny. 

» 

5.  Eperjes. 

Aj)'-. 

18.  Somodi. 

?í 

4.  Kispásztély. 

îî 

2.  Zboró. 

V 

12.  Szepsi. 

Apr. 
Mai. 

25.  Köblér. 
9.  Sóhát. 

» 

G.  Lipnik. 

123.  -<-^  Ortygoiiietra  parva,  (Scop.) 
IV.  Mart.  24.  Tiirkös. 


I.  Mart.  23.  Molnaszecsőd. 
I.  Apr.    11.  Zalagógáufa 


124.  * — >■  Ortygometra  porzana,  (L.ì. 


II.  Apr.  12.  Báiifalu. 
III.     „     20.  Temeskul)iii. 


III.  Apr.      8.  Kiulolfsg-nád. 
111.  Mart.  81.  Dinnyés. 


125.  "*— >■  Ortyííoiiietra  pusilla,  (Pali,.). 
111.  Apr.  2.  Overbász. 

126.  -"^^  Otocorys  alpestri«,  (L.). 

m.  Febr.  3.  Izsák. 

127.  ■«— >■  Paiidion  haliaëtu.s,  (L.). 

III.  Mart.  2.  Tura.  1       V.  Mart.  25.  Benesháza. 


II.  Febr.  23.  Bánfalu. 
m.  Mart.  13.  Teiiieskubin. 


128.  -<— >•  Pavoncella  pngnax,  (L.). 

ni.  Febr.  25.  Bugyi. 
UI.  Mart.  18.  Tura. 


III.  Mart   28.  Sárospatak. 
III.  Mai.      1.  Xafij/lialdsz. 


129.  •«-'^  Pelecanns  onocrotalus,  L, 
III.  Mart.  27.  Sárospatak,  néhány  átvonuló  —  cinige  üurclizügler. 


130.  ■< — >^  Phalacroporax  carbo,  (L.). 
III.  Apr.  11.  Temeskubin.  '        111.  Apr.  23.  Dunacséb. 


131.  *-^  Plialacrocorax  pygmaeus,  (Pall.). 


III.  Mart.  13.  Törökbecse. 


97 


132. 


Pbj'lloscopus  acredula,  (Pall.). 


I. 


Mart 

20.  Pécs. 

Apr. 

2.  Pornóapáti. 

Mart. 

28.  Nagymarton. 

V 

15.  Szeiitgnttliárd 

Mart. 

18.  Kőszegdoroszló 

Apr. 

7.  Sopronkertes. 

Apr. 

5.  Vasnádasd. 

'Ï 

10.  Kőszeg. 

„ 

3.  Czinfalva. 

Mart. 

21.  Milej. 

„ 

30.  Körmend. 

Mart. 

15.  Fertőfeliéregyliáza. 

.. 

9.  Pölöske. 

Apr. 

8.  Sorok. 

Apr. 

3.  Nagyczenk. 

'Ï 

2.  Nagykapornak. 

Mart. 

21.  Locsmánd. 

Mart. 

22.  Feketeváros. 

„ 

29.  Kéthely. 

„ 

4.  Moliiaszecsőd. 

Apr. 

4.  Jánosháza  erdészlak 

w 

23.  Borostyánkő. 

Apr. 

3.  Köveskút. 

,, 

3.  Bókod. 

V 

29.  Németujvár. 

Mart. 

22.  Vasvár. 

V 

7.  Tata. 

Apr. 

11.  Cséni. 

4.  Várkesző. 

„ 

3.  S/.omód. 

Mart. 

30.  Rolioncz. 

Apr. 

1.  Padrag. 

,, 

IG.  Pilisszentlélek. 

II. 


Apr.   18.  Bogyoszló. 
,,     23.  Lipót. 


Apr.      8.  Megyercs. 


Mart.  29.  Kiirth. 
„     29.  Ipolyszalka. 


III. 


Mart 

IG.  Temeskubin. 

Apr. 

8.  Alsókabol. 

Mart 

28.  Felsőkabol. 

A])r. 

6.  Dunagárdony. 

„ 

9.  Baraiiyasellye 

16.  Oszró. 

., 

8.  Siklós. 

Mart. 

29.  Bácsordas. 

JÏ 

29.  Óverbász. 

Apr. 

2.  Vaskút. 

14.  Királyhalom. 

Apr. 

1.  Nagyvárad. 

8.  Szeged. 

.. 

2.  Budapest. 

8.  Péeska 

Mart. 

25.  Kisbag. 

6.  Arad. 

Apr. 

10.  Nyíregyháza. 

15.  Kalocsa. 

Mart. 

25.  Szatmár  Csonka 

8.  Izsák. 

erdő. 

14.  Gádoros. 

Apr. 

3.  Sárospatak. 

6.  Abony. 

Mart. 

29.  Nagyhalász. 

16.  Szerep. 

Apr. 

12.  Zugo. 

» 

3.  Ungvár. 

IV. 


A  pr. 

27.  Eihmthal. 

Mart. 

30.  Hauzest. 

Mart. 

3.  Déva. 

rt 

8.  Ogradina. 

^, 

26.  Furdia 

Apr. 

12.  Felsővárosvíz. 

Mart 

.  31.  Malomviz. 

» 

24.  Németgladna. 

., 

14.  Bozes. 

Apr. 

2.  Alsómoecs. 

„ 

21.  Draxinest. 

Mart. 

31.  Szelistye. 

Mart 

.  26.  Felsőnioecs. 

Apr. 

20.  Marzsina. 

Apr. 

3.  Vnrpód. 

,, 

15.  Harmadia. 

» 

1.  Gross. 

„ 

3.  Szakadat. 

^ 

27.  Szelcsova. 

Mart. 

29.  Bulza. 

11 

2.  Holczmány. 

» 

23.  Kisszurduk. 

30.  Pozsoga. 

„ 

2.  Ujegyház. 

yy 

25.  Bukovecz. 
Aquila  XVI 

1 6.  Pánkszelistye. 

Mart 

9.  Stri'zakerczisora 

98 


Apr. 

3.  Alsovist. 

Mart 

21.  Cserbia. 

Apr. 

13.  Zsibó. 

V 

6.  Felsővist. 

Apr. 

1.  Abrudfalva. 

6.  Gyökeres. 

Mart 

27.  Desány. 

„ 

10.  Dealiimare. 

Mart. 

30.  Désakna. 

7} 

29.  \'ajdarécse. 

_ 

21.  Zalatiia. 

Apr. 

8.  Betleu. 

» 

28.  Törcsvár. 

. 

17.  Magyarigeii. 

u 

9.  Naszód. 

■n 

18.  Ótohán. 

« 

8.  Alsól)ajoiii 

Mart. 

21    Szépnyir. 

Apr. 

11.  Tiirkös. 

« 

12.  Zetelaka. 

« 

24.  Sajósolyiuos. 

« 

7.  Gidófalva. 

_ 

4  Vargyas. 

Apr. 

21.  Dombhát. 

V 

8.  Osdola. 

^ 

1<].  Karatiiavolál. 

Mart. 

80.  Les. 

Mart 

29.  Sólymos. 

„ 

13.  Kézdikővár. 

_ 

19.  Láposbánya. 

» 

21.  Sistarovecz. 

., 

14.  Aklosliavas. 

Apr. 

1.  Taraczköz. 

» 

15.  Mészdorgos. 

t 

5.  Ojtoz. 

Mart. 

17.  Aknasugatag 

^ 

10.  Petirs. 

7) 

10.  Korbest. 

Apr. 

(i.  Farkasrév. 

Apr. 

17.  Dorgos. 

n 

5.  Bulz. 

7.  Xagybofskó. 

Mart. 

22.  Zabálcz. 

» 

2.  Magyargorbó. 

« 

5.  Rozália. 

28.  Berzova. 

., 

8.  Kolozsvár. 

„ 

4.  Izaszacsal. 

Apr. 

4.  Buttyin. 

w 

19.  Kékes. 

„ 

17.  Havasniező. 

r 

18.  Krokna. 

rí 

6.  Herbus. 

7.  Gyergyóditró. 

TÎ 

29.  Lajosfalra. 

Apr. 

22.  Börzsöny. 

- 

12.  Nagymaros. 

n 

18.  Márianosztra. 

V 

17.  Verőcze. 

rí 

1.  Isaszeg. 

Mart 

30.  Babát. 

Apr. 

16.  Bodony. 

» 

ö.  Terpes. 

„ 

3.  Cseszte. 

7.  Garaninidas. 

n 

4.  Bakabánya. 

') 

21.  Zsarnócza. 

» 

6.  Bakaszenes. 

V 

16.  Gyekés. 

» 

9.  Tópatak. 

» 

1.  Hont. 

n 

9.  Korpona. 

') 

8.  Magasmajtény. 

Mart.  15.  Alsópalojta. 

Apr. 

14.  Kékkő. 

Mart. 

27.  Losoncz. 

n 

2-5.  Rimaszombat. 

Apr. 

10.  Óhuta. 

» 

13.  Diósgyőr. 

» 

4.  Sajóbábony. 

V 

21.  Alsószinevér. 

w 

2.  Erzsébetliget. 

„ 

1 .  Szentmihálykört 

vélves. 


Apr. 

G.  Tereseipatak. 

Apr. 

1.  Uj vásár. 

.. 

17.  Dombó. 

r> 

20.  Stósz. 

„ 

2ő.  Alsóapsa. 

n 

6.  Felsőmeczenzéf. 

» 

15.  Sóskás. 

» 

10-  Oruzsin. 

V 

22.  Láposrnező. 

» 

3.  Kisbereziia. 

Mart.  2ö.  Bogdán. 

«f 

2.  BercséiiWfalva. 

7) 

28.  Ótura. 

Mart 

23.  Kispásztély. 

n 

//.  Trencsén. 

M 

21.  Sóslak. 

^ 

<;.  Bán. 

„ 

30.  Köblér. 

Apr. 

Vi.  Felsőhámor. 

Apr. 

12.  Csoutos. 

Mart 

80.  Zsarnóczakohó. 

„ 

10.  Turjavágás. 

Í7 

23.  Geletnek. 

j: 

8.  Puchó. 

Apr. 

8.  Znióváralja. 

» 

14.  Vágbesztercze. 

» 

2.  Felsőtüti. 

„ 

16.  Nagybicscse. 

w 

15.  Saskőszékely. 

p 

4.  Valósa. 

r 

19.  Kövesmocsár. 

„ 

11.  Lika  va. 

» 

4.  Kovácsfalva. 

18.  Hrboltó. 

Mart. 

28.  Olmányfalva. 

Mart. 

31.  Revisnye. 

^ 

30.  Zólyom. 

Ar>r. 

26.  Hruhovó. 

Apr. 

9.  Felsörevucza. 

„ 

11.  Zuberecz. 

» 

19.  Dohrókirályi. 

10.  Jablonka. 

» 

7.  Szelese. 

TT 

14.  Szvarin. 

Mart 

20.  Garamsálfalva. 

TT 

6.  Tátraháza. 

» 

27.  Zólyomlipcse. 

Ti 

25.  Szepesbéla. 

Apr. 

9.  Felsőszabadi. 

„ 

15.  Leibicz. 

16.  Feketepatak. 

., 

7-  Lőcse. 

_ 

4.  Breznóbánya. 

- 

3.  Szepesváralja. 

Ï? 

20.  Helpa. 

- 

11.  Eperjes. 

99 


133. 


Phylloscopus  sibilator,  Bechst. 


ni.  Apr.    15.  Overbúsz. 

IV.  Apr.    16.  Maloniviz. 

V.  Mai. 

4.  Zólyom. 

III.     ,      30.  Izsák. 

IV.     „      20.  Türkös. 

V.  Apr. 

20.  Breznóbánya 

III.     „       1-2.  Budapest. 

IV.     .       2Ò.  Kolozsvár. 

V.     „ 

15.  Tavarna. 

134. 


Phylloscopus  trocliilus,  (L.). 


1.  Apr.     11.  Kőszeg. 

111.  Apr. 

12.  Budapest. 

1.  Mart.  13.  Moliiaszecsőd. 

111.     „ 

14.  Lasztoinér. 

I.  Apr.    13.  Megyercs. 

IV.  Mai. 

11.  Türkös. 

I.     „        9.  Óverbász. 

V.  Apr.    10.  Zólyom. 
V.     „       15.  Tavarna. 
V.     „       10.  Szepesbéla. 


V. 


14.  Lőcse. 


135.  -«-^  Platalea  leucorodia,  L. 
II.  Apr.  7.  Bánfalu.  '  III.  Apr.  10.  Rudolfsgnád. 

136.  <^  Plegadis  falcinellus,  (L.). 
II.  Apr.    14.  Bánfalu.  1        III.  Apr.  10.  Tenieskubin. 


II.  Apr. 

17.  Megyercs. 

III.     , 

20.  Tenieskubin 

III.     , 

11.  Óverbász. 

III.     _ 

20.  Csantavér. 

m.    ., 

25.  Tura. 

137.  -<— >  Prantiiicola  rubetra,  (L.) 


in.  Apr.    18.  Lasztomér. 

III.  Mart.  18.  Ungvár. 

IV.  Mai.      6.  Malomvíz. 
IV.  Apr.    20.  Türkös. 
IV.     ,,         8.  Nagyenyed. 
IV.     ,,       17.  Kolozsvár. 


V. 

Mai. 

4. 

Zólyom. 

V. 

Apr. 

27. 

Tavarna. 

V. 

Mai. 

6. 

Zuberecz. 

V. 

Apr. 

22. 

Tátrakáza. 

V. 

V 

29. 

Szepesbéla 

138. 


Pratincola  rubicola,  (L.). 


1.  Mart.  11.  Tihany. 

1.     „         9.  Molnaszecsőd. 
III.  Apr.  20.  Temeskiibin. 
III.  Mart.    8.  Óverbász. 

III.  Apr.      5.  Nagyvárad. 

IV.  Mart.    5.  Alesili. 


IV.  Apr.      1.  Felvácza 
IV.  Mart.  28.  Körösbánya. 
IV.  Apr.      1.  Riskulicza 
IV.  Mart.  30.  Brád. 
IV.  Apr.      1.  Boicza. 
IV.     „       12.  Bucsesd. 
IV.  Mart.     7.  Nagyenyed. 


V. 

Mart. 

15.  Kolozsvár. 

V. 

Apr. 

4.  Kékkő. 

V. 

Mart. 

7.  Geletnek. 

V. 

22-  Zólyom. 

V. 

„ 

30.  Breznóbánya 

V. 

30.  Tavarna. 

111.  Jan.  7.  Béllye. 


139.  OD   Pyrrhula  pyirhiila,  (L.). 


IV.  Apr.    12.  Maloniviz,  át- 
vonuló, Durchziigler. 


V.  Febr.  26.  Tavarna,  utolsó, 
Letzter. 


III.  Mart.  29.  Uverbász. 


140.  -<-^*  Rallas  aquatfcus,  L. 
IV.  Apr.     1.  Xagyfuyed. 


V.  Apr.  23    Tavarna. 


13' 


100 


141.  ■<— >■  Recurvirostra  avocetta,  L. 
II.  Apr.  8.  Bíinfalu. 

142.   "^^    Heguliis  ii;ni(*:i|»illiis.  (lítuiM.  Tumm.) 
III.  Apr.  -2.  Uverbiisz 

143.   '^-^   Kejíulus  reí^iilus,  (L). 
I.  Febr.  1-Î.  Mart.  5.  Kőszeg. 

144.  00  Reiiiiza  pendiilina,  (L). 
II.  Apr.    11.  Megyercs. 


145. 


Ru(i(>illa  pJioenicura,  (L). 


I.  Apr. 

(J.  Répáspuszta. 

III. 

Apr. 

10.  Izsák. 

IV. 

Apr. 

14.  Kolozsvár. 

I.     „ 

1.  Ujkörtvélyes. 

III. 

.. 

23.  Abony. 

V. 

> 

21.  Kékkő. 

I.  Mart. 

18.  Felsőlövő. 

III. 

'5 

12.  Budapest. 

V. 

., 

22.  Geletnek. 

I.  Apr. 

16.  Kőszeg. 

III. 

') 

2.  Lasztomér. 

V. 

., 

24.  Breznóbánya. 

I.     ,. 

13.  Moluaszecsőd. 

III. 

23.  Ungvár. 

V. 

., 

22.  Tavarna. 

II.     ., 

4.  Magyaróvár. 

IV. 

Mart 

26.  Malnmviz. 

V. 

13.  Szepesbéla. 

n.    ., 

8.  Megyercs. 

IV. 

Apr. 

14.  Rèa. 

V. 

.. 

14.  Lőcse. 

III.    „ 

14.  Temeskubiii. 

IV. 

11.  Tiirkös. 

V. 

n 

7.  Szepesváralja. 

III.    .. 

8.  Arad. 

IV. 
IV. 

146. 

Mai. 
Apr. 

-< — >■ 

2.  Nagyenyed. 
10.  Torja. 

Riiticilla  titliys   (L.). 

V. 

18.  Eperjes. 

I.  Mart. 

19.  Felsőlövő. 

IV. 

Apr. 

11.  Tiirkös. 

V. 

Apr. 

10.  Szomolnokhuta 

I.     . 

18.  Kőszeg. 

IV. 

Mai. 

7.  Nagyenyed. 

V. 

.. 

9.  Tavarna. 

I.  Apr. 

19.  Molnaszecsőd. 

IV. 

Mart. 

19.  Segesvár. 

V. 

Mart 

26.  Puchó. 

I.  Mart. 

29.  Vasvár. 

V. 

'J 

14.  Kékkő. 

V. 

Apr. 

7.  Zuberecz. 

II.     „ 

15.  Megyercs. 

V. 

„ 

21.  Geletnek. 

V. 

„ 

1.  Liptószentiván. 

III.  Apr. 

14.  Temeskubiii. 

V. 

Apr. 

1.  Garamsálfalva. 

V. 

14.  Szvarin. 

III.     „ 

10.  üverbász. 

V. 

Mart. 

24.  Garamszent- 

V. 

„ 

17.  Tátraháza. 

III.  Mart. 

4.  Izsák. 

a  lid  ras. 

V. 

Mart 

25.  Szepesbéla. 

m.    „ 

28.  Lasztomér. 

V. 

Apr. 

13.  Szikla. 

V. 

.. 

30.  Lőcse. 

III.  Apr. 

12.  Ungvár. 

V. 

Mart. 

28.  Breznóbánya. 

V. 

,, 

27.  Szepesváralja. 

IV.  Mart. 

26.  Malomviz. 

V. 

Apr. 

1.  Maluzsina. 

V. 

.. 

23.  Eperjes. 

I.  Apr.  4.  Répáspuszta. 

I.     „  10.  Kőszeg. 

I.     .,  7.  Molnaszecsőd. 

II.     ,,  13.  Megyercs. 


147. 


Saxicola  oenanthe,  (L.) 


III.  Apr.    13.  Temeskubin. 
III.     ..         8.  Óverbász. 
III.     „         3.  Csantavér. 


III 


4.  Törökbecse. 


III.  Mart.  30.  Királyhalom. 

in.  Apr.      1.  Izsák. 

III.     „       19.  Szigetcsép. 


III. 


13.  Szerep. 


IO 


111.  Apr.  14.  Budapest. 
III.     ,.         7.  Sárospatali 

III.  „  14.  Ungvár. 

IV.  .,  12.  Malomviz. 
IV.     ,.  10.  Tiirküs. 


\  ■  A])r.  14.  Als()(irl)(i. 
V.     ,,         8-  Kékkő. 
V.  Mai.      4.  Zólyom. 
V.  Apr.       1.  Tavariia. 

V.     .,  21.  Ziiberecz. 


V.  Mart.  30.  Tátraháza. 
V.  Apr.    30.  Szepesbéla. 
V.     „      16.  Lőcse. 
V.     ,.        6.  Szepesváralja. 
V.     „       10.  Eperjes. 


148.  -^-©^  Scolopax  nisticola,  L. 


Mart. 

20.  Zsedény. 

Mart. 

24.  Borostyánkő. 

Mart 

10.  Várpalota. 

„ 

2.  Csurgó. 

V 

9.  (Mart.  9.  f.)  Neuict- 

í) 

26.  Sukoró. 

'5 

13.  Somogyszobb. 

ujvár. 

n 

16.  Törökbálint. 

'T 

12.  Felsősegesd. 

ÎÎ 

9.  Csém. 

Apr. 

3.  Nagymarton. 

,^ 

14.  Nagyatád. 

Apr. 

2.  Pornóapáti. 

Mari. 

10.  Szarvkő. 

., 

2.  Rinyaszeutkirály. 

Mart. 

2.  Kőszegdoroszló. 

,, 

21.  Sopronkertes. 

1().  Lábod. 

27.  Kőszeg. 

V 

27.  Ágfalva. 

„ 

7.  Viszló. 

10.  Léka. 

n 

6.  Kismarton. 

,j 

10.  Kaposvár. 

'Ï 

10.  Tömörd. 

., 

16.  Czinfalva. 

'» 

9.  Répáspuszta. 

,, 

17.  Felsőberkifalu. 

., 

14.  Sopronnyék. 

» 

12.  Tékes. 

17.  Borsmonostor. 

„ 

22.  Sopronpiiszta. 

y 

11.  Pécs. 

„ 

16.  Körmend. 

» 

18.  Szentmargitbánya. 

'Ï 

18.  Pécsvárad. 

1) 

18.  Sorok. 

»Ï 

10.  Fertőfehéregyliáza 

ti 

r5.  U  rasiez 

„ 

8.  Szombathely. 

n 

12.  Nagyczenk. 

>} 

9.  (VIart.9.f.)  Szent- 

„ 

21.  Locsmánd. 

?j 

8.  Feketeváros. 

gotthárd. 

'> 

25.  Németszecsőd. 

26.  .Jáiiosháza  erdész- 

Febr 

27.  Szőcze. 

') 

14.  EgyházashoUós. 

lak. 

Mart. 

20.  Darabosliegy. 

') 

12.  Kövoskút. 

16.  Ravazd. 

., 

19.  Kerkaszentmihályfa 

4  Csepreg. 

•) 

4.  Bókod. 

') 

16.  Vasnádasd. 

„ 

10.  Vasvár. 

"j 

12.  Tata. 

» 

25.  Milej. 

» 

11.  Hegyhátgyertyános. 

1) 

23.  Szoniód. 

'Ï 

10.  Pölöske. 

„ 

13.  Nyögér. 

') 

12.  Tarján. 

n 

5. — Apr.  23.  Nagy- 

Febr 

29.  Hosszúpereszieg. 

') 

11.  Héregh. 

kapornak. 

,, 

6.  Káld. 

» 

27.  Mogyorósbánya. 

') 

18.  Tűrje. 

„ 

12.  Vásárosmiske. 

n 

21.  Perbál. 

'Î 

12.  Sávoly. 

») 

18.  Zalaerdőd. 

„ 

11.  Telki. 

8.  Vörs. 

„ 

29.  Jánosliáza. 

11.  Pilisszentlélek. 

') 

19.  Balatonszentgyörgy 

A-pr. 

2.  Kemenesszentpéter. 

9.  Langertrieb. 

'> 

11.  Kéthely. 

Mart 

26.  Várkesző. 

V 

6.  Pilismarót. 

Aj^r. 

4.  Balatowtjlak. 

r> 

15.  Somlyóvásárhely. 

„ 

'.i.  (Apr.  16.  f.)  Pilis- 

Mart 

10.  Marczali. 

» 

13.  Padrag. 

szentkereszt. 

ÎJ 

14.  Balatonfüred. 

9.  Huszárokelő. 

« 

14.  Budakesz. 

fl 

14.  Balatontoklvár. 

„ 

16.  Gicz. 

'1 

12.  Szép  .luhászné. 

19.  Igal. 

16.  Csesznek. 

)) 

6.  Visegrád. 

» 

11.  Enying. 

1 1 .  Veszprém. 
23.  Kéthely. 

)) 

13.  Pilisszentlászló. 

Mart.  17.  Iván. 
„     29.  Himód. 


11. 

Mart.  29.  Hövej. 
,     27.  Bogyoszló. 


Mart.  20.  Szili. 
„     10.  Csorna, 


102 


Mart.     0.  (Apr.  20.  f.)  Lipót. 
7.  Patkányos  puszta. 
„     21.  Megyercs. 


Mart.  18    Kiirtli. 

17.  Ipolyszalka. 
„     22.  .Msóköröskény. 
13.  Verebély. 


Mart.   18.  Oaramkissailn. 
11.  Morvaszentjános. 
2.  Kutti. 


ni. 


Mart 

11.  Pancsova. 

Mart. 

8.  Mohol. 

Mart 

28. 

(Mart.28.f.)Kisbag 

W 

20.  Temeskubin. 

.^ 

10.  Vadászerdő. 

^ 

20. 

Tura. 

9.  Biitykováoz. 

» 

9.  (Apr.  12.  f.)  Hni- 

ÎÏ 

25. 

Hajdiiböszörmény. 

« 

13.  Kamaristya. 

ckenau. 

r> 

25. 

Hajduhadház. 

n 

12.  Bogyán. 

» 

5.  Jerszeg. 

Ï» 

23- 

—Apr.  14.  Ófehértó 

ÎT 

12.  Dnnabökény. 

„ 

4.  Kepéd. 

» 

14. 

Szatiuár  Nagyerdő 

11.  Palánka. 

r 

5.  Bálincz. 

» 

16. 

Szatmár  Csonka- 

» 

14.  Dunacséb. 

it 

8.  Háromfa. 

erdö. 

» 

1-  Újvidék. 

*í 

9.  Tarnócza. 

n 

11. 

Szatmár  Sárerdö. 

5Î 

16.  Alsókabol. 

n 

17-  Szekszárd. 

„ 

10. 

Szatmár  Nagy- 

n 

29.  Felsőkabol. 

Febr 

28.  Diinaszekcsô. 

mocsárerdö. 

» 

6.  Rudolfsgnád. 

Mart. 

10.  Hátfő. 

n 

17. 

Szinyérváralja. 

11.  Nagybecskerek. 

„ 

3.  Doromlás. 

» 

4. 

Sárospatak. 

V 

14.  Oppova. 

21.   Várszeg. 

„ 

10. 

Sátoraljaújhely. 

V 

19.  Tógyér. 

n 

12.  Pécska. 

rí 

17. 

Tiszakarád. 

» 

4-  'rótiíjfalu. 

,, 

8.  Paidis. 

1 

11. 

Pálfölde. 

.j 

3.  Drávaszentmártoii. 

13.  Siiingyia. 

., 

23. 

Leányvár. 

•í 

3.  Lakócsa. 

., 

15.  Izsák. 

n 

17. 

Beregszász. 

Febr 

26.  Baranyaseliye. 

» 

15   Békésgyula. 

12. 

Nagybereg. 

Mart. 

14.  Vajs/.ló. 

» 

28.  Tenke.' 

,, 

15. 

Nagyszöllös. 

„ 

5.  Páprád. 

Apr. 

5.  Pákozd. 

íí 

18. 

Lazony. 

» 

20.  Siklós. 

Mart. 

1.  Ráczkeve. 

» 

26. 

Mocsár. 

» 

6.  (Mart.  19.  f.)  Vil- 

„ 

11.  Szigetcsép. 

ÍJ 

25. 

Zúgó. 

lány. 

„ 

18.  Sári. 

» 

30. 

Ungvár. 

w 

11.  Mohács. 

„ 

21.  Nagyvárad. 

?> 

16. 

Ungdarócz 

TJ 

10.  Bezdán. 

» 

15.  Siier. 

1 

15. 

Radváncz. 

„ 

14   Bácsordas. 

» 

20. 

Unghosszúmezö. 

IV. 


Apr. 

1.  Osopot. 

Mart 

18.  Kládova. 

Mart. 

29.  Eibenthal. 

» 

15.  Dubest. 

19.  Plavisevicza. 

•5 

12.  Szelcsova. 

*» 

22.  Dubova. 

„ 

2.  Kisszurduk. 

Apr. 

2.  (.\pr.2  f.)  Ogradina. 

V 

10.  Bakamező. 

„ 

1.  Möriil 

., 

10.  Osztrov. 

Mart 

14.  Malomviz. 

^ 

3.  Bukovecz. 

Febr 

29.  Királyfalva. 

» 

8.  Hauzest. 

Mart. 

17.  Vermes. 

» 

3.  Furdia. 

„ 

18.  Kövesd. 

„ 

5.  Németgladna 

» 

5.  Aga. 

y> 

2.  Draxinest. 

» 

5.  Labasincz. 

» 

9.  Válemáre. 

_ 

1 1 .  Tápia, 

•? 

9.  Szintj'est. 

Mart. 

6.  Marzsina. 

n 

6.  Gross. 

n 

27.  Lunkány. 

»T 

8.  Bulza. 

, 

25.  Ohábabisztra. 

Apr. 

5.  Homosdia. 

Mart. 

20.  Pozsoga. 

Apr. 

1.  Riiszkabáuya. 

Mart. 

24.  GlodgUesd. 

„ 

21.  Tjej. 

Apr. 

18.  Lunkalarga. 

Mart. 

12.  (Mart.  12.  f.)  Faza 

csel. 

103 


Mar 

.  12.  Sztreo-onya. 

Apr 

6.  Ötohán. 

Mart.     8  Zalatua. 

,, 

8.  \'alcaliiii<ia. 

Mar 

t.  17.  (Mart,   17.  f.) 

„ 

6.  Magyarigen. 

•î 

10.  Déva. 

Vledéiiy. 

„ 

23.  Alsóorbó. 

v 

8.  Bozes. 

Al>r 

.    ífJ.Holbák 

»í 

20.  Nagyenyed. 

2.  Alsóvánisviz. 

Mar 

■  20.  W-resmart 

., 

22.  Magyarbagó. 

Mai. 

8.  Magura. 

Apr. 

1.  (Mai.21.í:)Töumi 

Apr 

14.  Háporton. 

Marl 

.  15.  Felsőpiáii. 

szoros. 

15.  Bethlenszentmiklós 

Mai. 

H.  Prigoiia. 

12.  .{rájutlak. 

IS.  Kisselyk. 

Mart 

.  14.  Sebesiiely. 

., 

1.  Türkös. 

11.  Asszonyfalva. 

„ 

15.  Szászsebes. 

'? 

1.  (.l/f/t./^O./'.jÓsánczi 

Mart 

.21.  Alsóbajom. 

Mai. 

2.  Oása. 

szoros. 

Apr. 

1.  (A])r.  Il.f.)  Dicsö- 

Mart 

.  19.  Kelnek. 

Mart 

.  27.  liyetalva. 

szentmárton. 

„ 

15.  Szerdahely. 

» 

4.  Sepsiszentkirály. 

10.  Szúszivánfalva. 

Al»-. 

17.  Szelistye. 

Apr. 

15.  Zalán. 

Mart 

.  16.  Harangláb. 

Mart 

27.  Kereszténysziget. 

Mart 

.  29.  Gidófalva. 

w 

23.  Magáré. 

Apr. 

20.  Resinar. 

., 

12.  Bikíalva. 

'» 

24.  Pród. 

^ 

22.  Nagydisznód. 

•j 

28.  (Mai.  25.  f)  Bodzái 

■•} 

24.  Keresd. 

Mart 

22.  Nagycsür. 

szoros. 

n 

23.  Segesvár. 

'» 

26.  Szelindek. 

., 

7.  Nagyborosnyó. 

„ 

20.  Százhaloni. 

., 

15.  Szenterzsébet. 

6.  Maksa. 

„ 

31.  Hegen. 

„ 

27.  Vesztény. 

12.  Dalnok. 

v 

25.  Réten. 

TÏ 

27.  Hermáiiy. 

26.  Nyén. 

Apr. 

2.  Fehéregyháza. 

., 

28.  Yeresniart. 

M 

10.  Magyarbodza. 

Mart 

28.  Báránykút. 

Apr. 

2.  Alsósebes. 

) 

9.  Zágon. 

» 

21.  Szászdálya. 

14.  Vurpód. 

5.  Kladova. 

„ 

15.  Székelyudvarhely. 

Mart. 

4.  Felek. 

5 

10.  Lippa. 

Apr. 

6.  Zetelaka. 

Apr. 

/'/.  Szakállát. 

» 

9.  Sulymos. 

10.  Hoinoródalniás. 

» 

9.  Felsőgezés. 

9.  Sistarovecz. 

„ 

3.  Vargyas. 

y 

14.  Holczmdnij. 

> 

8.  Mészdorgos. 

Mart. 

29.  Nagybaczon. 

» 

14.  Ujegyház. 

10.  (Apr.  14.  f.)  Petirs. 

„ 

25.  Málnás. 

„ 

8.  Verd. 

5.  (Mart.  5.  f.)  Dorgos. 

Apr. 

4.  Futásfalva. 

Mart. 

30.  Felsőárpás. 

» 

8.  Zabálcz. 

1) 

5.(Apr.25.f.)Karatna- 

Aj^r, 

7.  AlsóvÍKt. 

^ 

16.  Berzova. 

volál. 

« 

1.  Morgonda. 

V 

19.  Lalasincz. 

« 

4.  (Apr.  28.  f.).  Torja. 

Mart. 

21.  Felsővist. 

, 

> 

19.  Kaprucza. 

» 

2.  Kézdikővár. 

^l^jr. 

7.  Drágus. 

.70.  Buttyin. 

., 

16.  Akloshavas. 

Mart. 

21.  Felsöszonibattalva 

2.  Borossebes. 

Mart. 

27.  Szárazpatak. 

jj 

16.  Boldogváros. 

, 

12.  Tótvárad. 

"j 

29.  (Apr.7.f.)Lenihény. 

') 

2.  Kálbor. 

» 

10.  Lupest. 

Î) 

29.  Kézdimartonos. 

Apr. 

1.  Desány. 

n 

7.  Alesili. 

„ 

11.  Bereczk. 

Mart. 

29.  Vajdarécse. 

'í 

18.  Szaturó. 

Apr. 

12.  Ojtoz. 

» 

27.  Kisberivoj. 

» 

28.  Acsuva. 

Mart. 

15.  Sósmező. 

Apr. 

30.  Ruderita. 

') 

19.  Felvácza. 

Mart. 

7.  Sályi. 

w 

8.  Sarkaicza. 

,, 

18.  Körösbáuya. 

Apr. 

2.  (Apr.  10.  f.)  Korbest. 

') 

5.  Páró. 

„ 

21.  Riskulicza. 

Mart. 

8.  Preguza. 

» 

9.  Persány. 

20.  Brád. 

)J 

16.  Bulz. 

^) 

6.  Felsövenicze. 

Apr. 

18.  Lepus. 

Apr. 

14.  Urszoja. 

V 

IG.  (Apr.  16.  f.)  Alsó- 

'> 

24.  Szkerisora. 

n 

28.  Pietrásza. 

komána. 

Mart. 

23.  Boicza. 

■n 

24.  Albák. 

„ 

20.  Ujsinka. 

r> 

26.  Bucsesd. 

n 

16.  Runk. 

Mart. 

18.  Felsőküuiána. 

Apr. 

15.  Lemaszoja. 

n 

27.  Dámes. 

» 

4  Zernest. 

16.  Nagyalmás. 

Mai. 

4.  Mariséi. 

104 


Mart 

24.  Magyargorbó. 

Apr. 

22.  Gyergyóuj'faln. 

Mart. 

12.  Szentjózsef. 

M 

21.  Alsójára. 

(Apr. 

22.  f.)  Gyergyólior- 

n 

15.  (Mart.  28.  f.j  Domi. 

» 

6.  Kolozsvár. 

szék. 

hát. 

4.  Torcia. 

Mai. 

1.  Kilyrnfaìvn. 

» 

18.  Les. 

Febr 

25.  Kékes. 

(Apr. 

14.  f.)  Tekerőjiatak. 

lo.  Magura. 

Apr. 

10.  Szászzsombor. 

Mart 

8.  Gyergyószent- 

Apr. 

6.  Oradna 

Mart. 

27.  Szászszentgyörgy. 

miklós 

Mart. 

20.  (Mart.  25.  f.)  Nagy 

Apr. 

5.  (Apr.  5.  f.)  Dipse. 

Apr. 

7.  Gyergyótölgyes. 

ilva. 

Mart. 

16.  (Mart.  16.  f.)  Fehér- 

„ 

22.  Gyergyóbékás. 

Apr. 

21.  Ujradna 

egyház. 

Mart 

19.  Csatár. 

Mart. 

18.  (Mart.30.  f.lLunka 

27.  Szászakna. 

.. 

20.  Zilah. 

Mai. 

4.  Dragojásza. 

Apr. 

7.  (Apr.  7.  f.)  Zselyk. 

„ 

15.  Zsibó. 

Apr. 

30.  Dornavölgy. 

» 

1.  Teke. 

•) 

28.  Gyökeres. 

,j 

16.  Tesna. 

Mart. 

5.  Marosvásárhely. 

_ 

22.  Zálha. 

'> 

24.  Kosna. 

Apr. 

1.  Kissajó. 

., 

28.  Nagyilonda 

ií 

30.  Gurahajta. 

Mart. 

9.  Bátos. 

» 

16.  Désakna. 

., 

21.  Gyergyóbélbor. 

7» 

28.  Szászrégen. 

n 

15.  Dés. 

Mart. 

6.  Felsőszivágy. 

,, 

23.  Herbus. 

Apr. 

4.  Gáncs. 

» 

7.  Nagysonikút. 

Ajìr. 

16.  Disznaja. 

Mart. 

22.  Retteg. 

n 

18.  Láposbánya. 

Mart. 

23.  Mocsár. 

» 

20.  Betlen. 

Apr. 

25.  TaraczUz. 

Apr. 

13.  Görijényhodák. 

» 

25.  Naszód. 

Mart. 

18.  Hosszúmező. 

Marr. 

24.  (Mart.  30.  l)  Gör- 

^ 

22.  Marina. 

Apr. 

1.  Kapnikbánya. 

gényiivegcsür. 

,, 

15.  Szépnyír. 

Mart. 

21.  Nagybocskó. 

» 

31.  Dosz. 

,, 

26.  Besenyő. 

Apr. 

10.  Rónaszék. 

Apr. 

5.  Várniező. 

w 

25.  Kisrebra. 

Mart. 

25.  (Mart.  30.  f.)  Tere- 

?) 

6.  Alsófancsal. 

r 

11.  Nagydemeter. 

besfejérpatak. 

„ 

23.  Lcqwsnya. 

)) 

27.  Besztercze. 

Apr. 

2D.  Petrova. 

5) 

17.  Varság. 

Apr. 

11.. Iád. 

M 

11.  Izaszacsal. 

,j 

16.  Maroshéviz. 

Mart. 

12.  Nagysajó. 

Mart. 

27.  Havasniezö. 

iíai. 

10.  Gyergyóremete. 

Apr. 

9.  Kisdemeter. 

Apr. 

22.  Borsabánya. 

Mart. 

15.  Gyergyóalfalu. 

Î) 

2.  Kusma. 

Mai. 

7.  Pleskutie. 

i/ai. 

8.  f.)  Gyergyóditró. 

Mart. 

29-  Borgóprund. 

Apr. 

27.  Dieka. 

V. 


Mart 

.     6.  Börzsöny. 

Mart 

27.  Felsődiüs. 

Mart 

.  30.  Tópatak. 

V 

7.  Szokolya. 

» 

23.  Nyitra. 

w 

21.  Hont. 

Febr 

24.  Nagymaros. 

» 

14.  Ghynies. 

,. 

22.  Korpoua. 

Mart. 

12.  (Apr.  14.  f.) 

Mária- 

Apr. 

7.  Yelsécz. 

n 

19.  Palást. 

nosztra. 

f) 

7.  Újbánya. 

n 

28.  Magasmajtény 

» 

20.  Kismaros. 

Mart. 

30.  (Mai.  6  f.)  Garam- 

„ 

26.  Apafalva. 

» 

10.  Isaszeg. 

rudas. 

n 

15.  Alsópalojta. 

„ 

9.  Babát. 

,j 

17.  Füzesgyarmat. 

1Î 

21.  Kékkő. 

» 

10.  Megyerke. 

Apr. 

7.  Garamrév. 

Î) 

27.  Gács. 

•n 

7.  Ecskend. 

Mart. 

21.  Bakabánya. 

r 

14.  Losoncz. 

„ 

3.  Nagyvölgy. 

Apr. 

10.  Zsarnócza. 

V 

25.  Salgótarján. 

r> 

2.  Erdőkürt. 

Mart. 

30.  Bakaszenes. 

1 

19.  Rimaráhó. 

M 

11.  (Mart.  15.  f.) 

Valkó. 

« 

22.  Kőpatak. 

„ 

25.  Rimaszombat. 

» 

10.  Buják. 

Apr. 

8.  Gyekés. 

,j 

16.  Feled. 

» 

13.  Gyöngyösfaj 

zat. 

r> 

1.  Bacsófalva. 

í» 

25.  Pétervásár. 

„ 

9.  Bodony. 

Mart. 

21.  Ipolyság. 

.-Jjjr. 

11.  Felsöhámor. 

105 


Mart 

5.  Hi'pásliiita. 

.\|.r. 

18.  Kiiiiüsvágás. 

Apr. 

24.  Rásztoki. 

Ajìr. 

/6'.  Ujmassa. 

., 

7.  Teplafő. 

,, 

14.  Holpa. 

Mart 

30.  Sajúkaza. 

w 

6.  Felsötóti. 

(Mai. 

8.  f.)  Med  vés. 

., 

21.  Hollós. 

») 

5.  Saskőszékely. 

Mart. 

14.  Ratkó. 

„ 

22.  Ujhuta. 

w 

17.  Kövesiiiocsár. 

» 

13.  Ujvásár. 

') 

9.  (Apr.  21.  f.)  Òhuta. 

« 

12.  Zólyomkecskés. 

25.  Pelsőcz. 

•> 

9.  Diósgyőr. 

» 

14.  (Apr.28.f.)Garam- 

Apr. 

1.  Rozsnyó. 

„ 

14.  Sajóbábony. 

berzencze. 

Mart 

27.  Szin. 

•» 

13.  Erflőbénye. 

Mart 

29.  Dobó. 

Apr. 

29.  Sehesrölfpj. 

fl 

18.  (Apr.  16.  f.)  Erdő- 

Apr. 

4.  Ortiid. 

» 

15.  Szoniolnok. 

horváti. 

Mart 

20.  Zólyombucs. 

» 

3.  Gerebfűrész. 

n 

19.  Eakasz. 

Apr. 

19.  Tajó. 

Mart. 

29.  Stósz 

') 

19.  Csarnatő. 

n 

9.  (Apr.  15.  f.)  Dobró- 

w 

30.  Szomolnokhuta. 

„ 

8.  Bustj'aháza. 

váralja. 

„ 

19.  Felsőineczenzéf. 

1 

30.  Vajnásí. 

Mart. 

21.  Küvácsfalva 

„ 

12.  Somodi. 

Apr. 

15.  Alsószinevér. 

If 

15  Pallós. 

,, 

12.  Szepsi. 

7.  Erzsébetliget. 

n 

28.  Olmányfalva 

Apr. 

3.  Aranyidka. 

Mart. 

24.  Szentmihálykört- 

Apr. 

20.  Óhegy. 

Mart. 

20.  Sacza. 

vélyes. 

Mart. 

19.  Zólyom, 

„ 

15.  Kassa. 

„ 

18.  Nyéresháza. 

,, 

26-  Erdőbádony. 

16.  Licsérd. 

Apr. 

14.  Tereseipatak. 

j' 

20.  Beszterczebánya. 

» 

19.  Tótsóvnr. 

i» 

6.  Alsóapsa. 

„ 

21.  Szliács 

*i 

27.  Delnekakasfalva 

V 

25.  {Apr.  -"JO  f.)  Felsö- 

Apr. 

3.  Dobrókirályi. 

,, 

27.  Keczerpeklén. 

apsa. 

Mart 

28.  Szelese. 

n 

13.  Keczerlipócz. 

Mart 

26.  Pozsárova. 

» 

20  (Apr9.f.)GaramsáI- 

Apr. 

5.  Vörösvágás. 

Apr. 

2.  (Mai. 4.  f.)  Gyertyán- 

falva. 

Mart. 

26.  Rankfiired. 

liget. 

Apr. 

■A9.  I'erhát. 

?? 

20.  Nagyazar. 

*) 

15.  .laliiika 

'í 

14.  Osszada. 

,, 

27.  (Mart.  30.  f.) 

'T 

10.  Rahó. 

Mart. 

19.  Pollik. 

Varannó. 

,^ 

15.  Tiszcsora. 

„ 

29  Zólyomlipcse. 

'7 

20.  Tavarna. 

"> 

14.  (  Apr  28  f.)  Apsiuecz. 

Apr. 

18.  Luzsiia. 

., 

17.  Homonna. 

Mart. 

30.  Magashát. 

» 

3.  (Apr  10.f.)Borosznó 

íí 

21.  Zemplénszinna. 

Apr. 

10.  Körösmező. 

» 

14.  Bukócz. 

Apr. 

1.  Unglovasd. 

'ï 

13.  (Apr.  13  f.)  Öóskás. 

»î 

14.  Garamuémetfalva. 

Mart 

20.  Felsődomonya. 

{Mai 

16.  f.)  Láposimző. 

« 

17.  Kiszla. 

?T 

15.  Nagy  láz. 

Mart. 

18.  Unin. 

,j 

8.  Bikkalvölgy. 

?! 

15.  Kisberezna. 

7) 

30.  Ótura. 

Mart. 

21.  Garampéteri. 

w 

18.  Perecseny. 

ÎÏ 

16.  Verbo. 

Apr. 

20.  Három  víz. 

,J 

22.  Bercsényifalva. 

/ij?r. 

15.  Felsöhottfalu. 

« 

13.  Alsószabadi. 

„ 

22.  Sóslak. 

Mart. 

20.  Trencsén. 

Mart. 

21.  Kramiska. 

„ 

13.  (Apr.  8.  f.)  Köblér 

» 

12.  Bán 

Apr. 

5.  Rezsôpart. 

Apr. 

10.  Csontos. 

» 

22.  Nyitiarudnó. 

» 

2.  Felsőszabadi. 

Mart. 

30.  Turjareniete. 

Apr. 

11.  (Mai.  l.f.) Madaras- 

w 

16.  (Mai.  1.  f.)  Fekete- 

Apr. 

16.  (Mai.  10.  f.)  Sóhát 

alja. 

patak 

» 

4.  Fenyvesvölgy. 

» 

13.  fiyertyánfa. 

'Ï 

28.  Klementka. 

M 

5.  Rónafürcd. 

Mart. 

23.  Zsarnóczakohó. 

*í 

17.  Karám. 

Mart. 

20.  Poroskő. 

» 

18.  Biikköskút. 

n 

23.  Szikla. 

23.  Turjavágás. 

Apr. 

8.  Felsőzsadány. 

'} 

3.  Bikács. 

Apr. 

18.  Repenye. 

Mart. 

18.  Geletnek. 

« 

9.  Gömörvég. 

,, 

21.  (Mai.  5.  f.)  Ökör 

Apr. 

13.  Znióváralja. 

Mart. 

21-  Kleiiócz. 

mező. 

Mart. 

29.  Repistye. 

20.  Nyustya. 

Mart. 

27.  Ozerà. 

V 

30.  Barsszkleuó. 
Aquila  XVI. 

Apr. 

6.  Tiszolcz. 

Apr. 

14.  Felsőszinevér. 
u 

lOß 


Apr. 

18.  Illava. 

Apr. 

1(1.  Parasztdiibova. 

Apr. 

26.  Hernádfalii. 

Mart. 

27.  Kassza. 

» 

12.  Szlanicza. 

» 

10.  Laiidok. 

w 

23.  Puchó. 

„ 

8-  Zuhrothova. 

•1 

6.  Szcppsófalu. 

» 

22.  Vágbesztercze. 

., 

29.  Alsólipnicza. 

^ 

12.  Tátrailáza. 

•) 

20.  Nagybicscse. 

., 

25.  Zuberecz. 

T 

5.  Szepesbéla. 

» 

21.  Zsolna. 

Mai. 

3.  Felsözubricza. 

» 

3.  Leibicz. 

,^ 

28.  Kisuczaujhely. 

,, 

.9.  Brezoiicza. 

« 

7.  Podolin. 

Apr. 

4.  (Mai.  5.  f.)  Valcsa. 

Mart. 

28.  Liptószentiváu. 

•Î 

5.  Lőcse. 

Mart. 

29.  Párnicza. 

Apr. 

12.  Jablonka. 

„ 

7.  Óliibló. 

Apr. 

S.  Likava. 

.. 

8.  Liptóujvár. 

Mart 

28.  Szepesváralja 

(Apr. 

26.  f.)  Somssich-í'orrás. 

M 

12.  (Apr.25.f.)Szvarin. 

Apr. 

6.  Hzinye. 

Apr. 

4.  Hrboltó. 

11.  Vichodna. 

Mart 

14.  Eperjes. 

» 

3.  Csernova. 

» 

6.  (Apr.  6.  f.)  Fekete- 

í> 

22.  Bártfa. 

yy 

5.  Revisnye. 

vág. 

n 

27.  Zboró. 

ÎJ 

6  Hrabovó. 

Mai. 

11.  Csórható. 

„ 

19.  Lipnik. 

■*> 

26.  Lokcza. 

Ajjr. 

7.  Tátralomnicz. 

» 

25.  Girált. 

» 

5.  Németlipcse. 

7Î 

30.  Felsővizköz. 

I.  Fehl-.  26.  Molnaszecsöd. 
III.  Apr.      4.  Overbász. 


149.  •*-»>  Serinus  serínus,  (L). 


III. 

Apr. 

8.  Izsák. 

V.  Apr. 

1 1 .  Brezuóbánya 

III. 

v 

12.  Lasztomér. 

\.     .. 

16.  Lőcse. 

III. 

') 

13.  Ungvár. 

I.  Febr.  26.  Zalagógánfa. 
II.  Mart.  29  Bánfalu. 


150. 


Spatula  cljpeata,  (L.). 


III.  Mart.  15.  Temeskui)in. 
III.  „  26.  Rudolfsgnád. 
III.  Apr.    12-  Overbász. 


III.  Apr.    24.  Tura. 

IV.  „      10.  Eéa. 


III.  Apr.    11.  Temeskubin. 
III.  Mart.  25.  Rudolfsgnád. 


151. 


Sterna  liiriindo,  L. 


III.  Mart.  13.  Törökbecse. 
Ill  Apr.    1 1 .  Dinnyés. 


III.  Mai.     8.  Budapest. 
m.  Apr.    24.  Tura. 


152.  *-^  Sterna  minata,  L. 
III.  Mai.      8.  Temeskubin. 


Febr.  27.  Drávavásárliely. 

„     14.  Csurgó. 

„     25.  Szomogyszobb. 
Mart.    5.  Nügyatád. 

,     15.  Rinyaszentkirálv 


153.  *^*-  Sturnus  vulgaris,  L. 

I. 

Mart.  13.  Lábod. 
„  4.  Viszló. 
„       2.  Répáspuszta. 

3.  Tékes. 
„     2').  Pécs. 


Mart.  24.  Szentgotthárd. 
„       6.  Daraboshegy. 
„     19.Kerkaszentmiliályfa 
„       7.  Vasboldogasszony. 
,.     18.  Pölöske. 


107 


Mart. 

5-  Nagykapornak. 

Febr. 

26.  Körmend. 

Febr.  27.  Padrag. 

Febr 

20.  Tűrje. 

Mart. 

9.  Sorok. 

„     27.  Gicz. 

*» 

20.  Balatoiiu.jlak. 

Febr. 

24.  Nénietszecsőd. 

Mart.    1.  Sukoró. 

Mart. 

19.  Balatonfüred. 

't 

20.  Molnaszecsöd. 

Febr.  13.  Kismarton. 

„ 

5.  Igal. 

Mart. 

2.  Egyházashollós. 

Mart.  26.  Czinfalva. 

•» 

20.  Németiíjvár. 

') 

10.  Köveskút. 

Febr.  17.  Sopronpuszta. 

Febr. 

24.  Csém. 

Febr. 

18.  Csepreg. 

Mart.  27.  Szentmanjithánya 

Mart. 

4.  Rohoncz. 

Mart. 

4.  Vasvár. 

„       2.  Feketeváros. 

*» 

6.  Pornóapáti. 

v 

4.  Nyögér. 

4.  Császár. 

Febr. 

20.  Kőszegdoroszló. 

Febr. 

13.  Káld. 

Febr.  23.  Bókod. 

Mart. 

4.  Kőszeg,  11  -►  N. 

jj 

10.  Jánosháza. 

Mart.  10.  Tarján. 

Febr. 

28.  Felsöberkifalu. 

H 

17.  Zalagógánfa. 

„     11.  Héregh. 

Mart. 

1.  Borsmonostor. 

n 

26.  Kenienesszentpéter. 

„     12.  Pilisszentlélek. 

II. 


Mart.    3.  Bánfalu. 

Febr 

24.  Lipót. 

Mart. 

18.  Kürth. 

Febr.  26.  Himód. 

Mart 

7.  Megyercs. 

» 

15.  Garamkissalló. 

,     27.  Hövej. 

III. 

« 

4.  Morvaszentjános 

Mart.    8.  Temeskubin. 

Febr. 

26.  Bácsordas. 

Febr. 

27.  Békésgyula. 

„     SO.  Temessziget. 

V 

23.  Óverbász. 

Mart. 

6.  Tenke. 

6.  Butykovácz. 

Mart. 

3.  Csantavór. 

Febr. 

27.  Szigetcsép. 

Fehr.  17.  Kamaristya. 

r> 

1.  Mohol. 

,, 

23.  Bugyi. 

Mart.    3.  Vajszka. 

Febr. 

25.  Zsombolya. 

Mart. 

7.  Sári. 

,     29.  Dimabökénij. 

Mart. 

3.  Vadászerdő. 

Febr. 

29.  Sőregpuszta. 

,       8.  Újvidék. 

J» 

2.  Mosnicza. 

Mart. 

8.  Abony. 

„       9.  Alsókabol. 

Febr. 

26.  Bruckenau. 

« 

7.  Nagyvárad. 

„     10.  Dunagárdony. 

Mart.  22.  Jerszeg. 

n 

4.  Siter. 

3.  Rudolfsgnád. 

„ 

5.  Háromfa. 

4.  Székelyhíd. 

„     26.  Oppova. 

') 

11.  Dunaszekcső. 

?> 

13.  Kisbag. 

„     12.  Románécska. 

« 

20.  Hátfö. 

') 

8.  Újtelek. 

3.  Antalfalva. 

ij 

1.  Doromlás. 

n 

3.  Ófehértó. 

„     20.  Tótujfalu. 

„ 

4.  Várszeg. 

» 

2.  Szatmár  Sárerdő. 

Febr.  28.  Drávaszentmárton. 

„ 

5.  Kiskunhalas. 

» 

2.  Szatmár  Nagy- 

„    27.  Lakócsa. 

Febr. 

28.  Szeged. 

mocsárerdő. 

„     23.  Baranyasellye. 

Mart. 

12.  Hódmezővásárhely. 

» 

7.  Tiszakarád. 

Mart.     1.  Oszró. 

n 

5.  Bezdini  zárda. 

'Î 

10.  Nagyhalász. 

Febr.  24.  Vajszló. 

Febr. 

26.  Pécska. 

Febr. 

27.  Kemecse. 

„     23.  Páprád. 

Mart. 

8.  Csála. 

Mart. 

3.  Leányvár. 

Mart.  13.  Hegy  szentmárton. 

ÌJ 

ő.  Kalocsa. 

„ 

15.  Lazony. 

Febr.  27.  Siklós. 

» 

11.  Szabadszállás 

Febr. 

28.  Mocsár. 

Mart.  28.  Villány. 

Febr. 

20.  Izsák. 

Mart. 

3.  Lasztoniér. 

TV. 


Mart.    4.  Ósopot. 
„       1.  Malomviz. 
-     12.  Alsómoecs. 


Mart.  16.  Királyfalva. 
Febr.  29.  Kövesd. 
„     24.  Aga. 


Mart. 


4.  Labasincz. 
3.  Kládova. 
12.  Dubest. 


U* 


Mart. 

*J.  Kisszurduk. 

Febr 

28.  Körösbánya. 

Mart 

1.  Dedrád. 

yy 

11.  Bukovecz. 

)í 

28.  Riskulicza. 

„ 

2.  Bátos. 

„ 

10.  Hauzest. 

„ 

28   Brád. 

Febr 

29.  Herbus. 

?> 

11.  Funlia. 

Mart. 

5.  Felsővidra. 

Mart. 

4.  Mocsár. 

« 

8.  Draxinest. 

lebr 

28.  Topánfalva. 

» 

16.  Nyárádremete. 

« 

11.  Szintyest. 

Apr. 

2.  Vuitiir. 

n 

8.  Dosz. 

?) 

1.  Gross. 

Mart. 

10.  Zalatna. 

w 

2.  Parajd. 

» 

18.  Limkány. 

. 

3.  Alsószolcsva. 

71 

13.  Varság. 

» 

25.  Homosdia. 

Î1 

28.  Metesd. 

M 

2.  Gyergyóalfalu. 

71 

25.  Pozsoga. 

ÎT 

6.  Nagyenyed. 

H 

9.  Zilah. 

« 

5.  Sebeshely. 

V 

15.  Gergelyfája. 

r> 

3.  Szilágycseh. 

» 

7.  Szelistye. 

:t 

10.  Alsóbajoni. 

)í 

2.  Zsibó. 

,j 

2.  Kereszténysziget. 

„ 

6-  Harangláb. 

» 

2.9.  Gi/ökeres. 

)î 

17.  Nagycsür. 

■n 

30.  Váldhíd. 

)j 

11.  Zálha. 

fl 

5.  Szelindek. 

?5 

30.  Szászszentlászló. 

„ 

10.  Désakna. 

„ 

2.  Szenterzsébet. 

9.  Segesvár. 

n 

3.  Dés. 

Febr. 

8.  Veszteni/. 

Febr. 

16.  Százhahim. 

') 

4.  Gáncs. 

Mart. 

10.  Hermány. 

Mart.  29.  Ápold. 

„ 

25.  Betlen. 

») 

21.  Veresmart. 

'J 

5.  Réten. 

11.  Vermes. 

Febr. 

20.  Vurpód. 

Febr 

28.  Báránykút. 

Î) 

7.  Naszód. 

Äiart 

20.  Felek. 

Mart. 

7.  Czelina. 

» 

16.  Harina. 

Febr. 

20.  Szakadat. 

n 

7.  Szászkézd. 

» 

4.  Besenyő. 

,, 

20.  Holczmány. 

w 

2.  Szászkeresztnr. 

24.  Jád. 

)î 

18.  Ujegyház. 

., 

1 .  Székelyudvarhely. 

■j 

22.  Sa.jósolymos. 

jj 

26.  Mártonhegy. 

A2)r. 

3.  Zelelaka. 

'> 

20.  Szentjózsef. 

., 

29.  Bruiva. 

Mart. 

21.  Homoródalmás. 

,j 

18.  Domljhát. 

Mart. 

2.  Alsóvist. 

„ 

12.  Málnás. 

'Î 

31.  Les. 

n 

6.  Morgonda. 

,, 

18.  Torja. 

.. 

23.  Magura. 

?î 

9.  Nádpatak. 

'5 

6.  Rózsafalva. 

28.  Nagyilva. 

1.  Boldogváros. 

., 

7.  Preguz. 

^ 

3.  Nagysomkút. 

Febr. 

25.  Lemnek. 

W 

3.  Albák. 

•Î 

9.  Láposbánya. 

Mart. 

8.  Lippa. 

., 

12.  Középlak. 

»Î 

5.  Taraczköz. 

» 

21.  Sólymos. 

„ 

1.  Magyargorbó. 

,, 

14.  Máramarossziget 

» 

7.  Sisfarovecz. 

Febr 

28.  Kolozsvár. 

„ 

9.  Aknasugatag. 

Febr. 

28.  Mészdorgos. 

w 

15.  Kékes. 

Febr 

12.  Farkusrév. 

w 

26.  Dorgos. 

Mart.  30.  Szászzsombor. 

Mart. 

15.  Nagybocskó. 

„ 

26.  Zabálcz. 

?í 

15.  Dipse. 

„ 

15.  Rónaszék. 

» 

23.  Berzova. 

'j 

1.  Szászakna. 

Febr 

29.  Jód. 

Mart. 

17.  Lalasincz. 

'j 

3.  Teke. 

Mart. 

19.  Rozália. 

» 

6.  Buttyin. 

M 

25.  Szászpéntek. 

« 

24.  Felsövissó. 

» 

9.  Guravoj. 

20.  Marosvásárhely. 

)> 

13.  Borsa. 

Apr.     2.  Nagymaros. 

„     10.  Nógrád. 
Mart.  12.  Isaszeg. 

„  4.  Babát. 
Ajtr.  2.  Valkó. 
Febr.  18.  Bodony. 

„     27.  Ghymes. 


Mart.     6.  Garamrudas. 
„       5.  Füzesgyarniat. 
„     24.  Bakabánya. 
„     24.  Tópatak. 

4.  Hont. 
„       2.  Korpoua. 
„     19.  Magasmajtény. 


P'ebr.  22.  Losoncz. 
Mart.  19.  Salgótarján. 
Febr.  26.  Rimaszombat. 

.,     26.  Feled. 
Mart.    9.  Pétervásár. 

„     22.  Sajókaza. 

„     10.  Sajóbábony. 


109 


Mart. 


22.  Visk. 

Mart. 

13.  Felsöhánior. 

Mart. 

2.  Ökörmező. 

17.  Mihálka. 

>i 

4.  Geletnek. 

•Ì 

11.  Nasybicscse. 

(i.  Heiincse. 

,, 

9.  Saskőszékely. 

» 

3.  Zsolna. 

11.  Bustyaliáza. 

„ 

6.  Kovácsfalva. 

^ 

16.  Párnicza. 

25.  Geniyes. 

.1 

7.  Zólyom. 

., 

14.  Poruba. 

17.  Kövesliget. 

„ 

27.  Beszterczebánya, 

Febr 

19.  Alsókubin. 

7-  Técsci. 

40  ~>  SE. 

Mart. 

23.  Lokcza. 

3.  Széleslouka. 

„ 

23-  Garanisálfalva. 

V 

25.  Németiipcse. 

12.  Szentinihálykörtvé- 

10.  Garanipéteri. 

„ 

13.  Szlanicza. 

lyes. 

„ 

23.  Felsömeczeuzéf. 

27.  Alsólipuicza. 

2.  Nyéresháza. 

íí 

5.  Sacza. 

„ 

20.  Jaiilonka. 

13.  Tereseipatak. 

» 

6.  Kassa. 

TÏ 

14.  Tátraháza. 

6.  Doinbó. 

IT 

3.  Tavarna. 

n 

14.  Szepesbéla. 

5.  Körösaiező. 

15.  Kisberezna. 

V 

21.  Leibicz. 

21.  Unin. 

„ 

10.  Bercsényifalva 

Apr. 

2.  Szepesváralja 

8.  Nádas. 

„ 

13.  Kispásztély. 

Febr 

29.  Zboró. 

23.  Treiuséii. 

Febr 

27.  Sóslak. 

Ap7\ 

10.  Girali. 

25.  Bán. 

Apr. 
Mart. 

8.  Kelecsény. 
25.  Repenye. 

») 

15.  Felsövizkö^. 

154. 


Sylvia  atricapilla,  (L. 


Apr. 

26-  Répáspuszta. 

Apr. 

29.  Királylialom. 

IV. 

Apr. 

28.  Malomviz. 

„ 

23.  Felsőlövő. 

'í 

17.  Kalocsa. 

IV. 

" 

26.  Türkös. 

» 

15.  Kőszeg. 

18.  Budapest. 

IV. 

Mai. 

6.  Kolozsvár. 

„ 

22.  Zalagógánfa. 

„ 

16.  Lasztomér. 

V. 

Apr. 

25.  Zólyom. 

II. 

„ 

16.  Megyercs. 

„ 

25.  Ungvár. 

V. 

n 

28.  Tavarna. 

11. 

18.  Temeskubin. 

155. 

< — y 

Sylvia  cuiTuca,  (L.). 

V. 

Mai. 

4.  Tátraháza. 

I. 

Apr. 

21.  Kőszeg. 

III. 

Apr. 

15.  Budapest. 

V. 

Apr. 

15.  Kékkő. 

1. 

" 

12.  Molnaszecsőd. 

III. 

., 

20  Lasztomér. 

V 

,, 

30.  Zólyom. 

11. 

» 

20.  Megyercs. 

III. 

15.  Ungvár. 

V. 

Mai. 

3.  Breznóbánya 

II. 

„ 

15.  Temeskubin. 

IV. 

,, 

15.  Réa. 

V. 

., 

2.  Tavarna. 

11. 

" 

17.  Óverbász. 

IV. 
IV. 

7.  Nagyenyed. 
13.  Kolozsvár. 

V. 

Apr. 

25.  Tátraháza. 

I.  Mai.  3.  Kőszeg. 

I.     „     3.  Molnaszecsőd. 


156 


Sylvia  iiisoria,  (Bkchst.). 


III.  Mai.    3.  Óverbász. 
III.  Apr.  20.  Budapest. 


III.  Mai.  9.  Ungvár. 

IV.  „  16.  Türkös. 


I.  Apr.  28.  Répáspuszta. 
III.  Mai.     1.  Budapest. 
III.  Apr.  25.  Ungvár. 


157. 


Sylvia  simplex,  Lath. 


IV.  Mai.  10.  Türkös. 
V.  Apr.  29.  Tavarna. 


V.  Mai.  15.  Zuberccz. 
V.  Aj)r.  25.  Szepesbéla. 
V.     „     17.  Eperjes. 


nu 


158. 


I.  Apr.  18.  Kőszeg. 

I.     „     13.  Molnaszecsőd. 
II.     „     19.  Megy  eres. 
III.     ..     10.  Temeskubiii. 
III.     ,.     14.  Kalocsa. 


Sylvia  Sylvia,  (L.). 


III.  Apr.  20.  Izsák. 
III.     „     23.  Budapest. 

III.  „     25.  Lasztomér. 

IV.  „     1Ü.  Ujmoldova. 
IV.     „     20.  Rèa. 


IV.  Mai.  3.  Türkös. 

IV.  Apr.  10.  Naszód. 

V.     „  30.  Zólyom. 

V.  Mai.  11.  Brt'znóliáiiya. 

V.     „  9.  Tátraháza. 


159.  V  Tadorna  tadorna,  (L.). 
I.  Mart.  31.  Zalagógáiifa,  rf ,  ?. 

160.  <->  Totanus  fuscus,  (L.). 

III.  Apr.  17.  Bugyi.  |       V.  Mart.  23.  Geletnek. 

161.  ■<— >  Totanus  glareola,  (L.). 

I.  Apr.  7.  Zalagógánfa.  |       III.  Apr.  9.  Óverbász. 


in.  Mart.  25.  Temeskubin. 
III.  Apr.    10.  Óverbász. 


162.  •<— >-  Totanus  hypoleucus,  (L.). 


III.  Apr.   24.  Budapest. 


III. 


7.  Ungvár. 


IV.  Apr.    8.  Malomvíz. 
IV.     ,.     13.  Réa. 


163.  < — >•  Totanus  nebularius,  CIunn 
I.  Mart.  16.  Zalagógánfa. 


I.  Apr.  11.  Kőszeg. 


164.  ■<-©>  Totanus  ochropus,  (L.). 


I.  Apr.     3.  Moluaszecsőd. 
I.  Mart.  31.  Zalagógánfa. 


I.  Mart.  20.  Óverbász. 


165.  -*-^  Totanus  stagnatilis,  Bechst. 
III.  Mart.  28.  Temeskubin.     !      III.  Apr.  15.  Bugyi 


I.  Apr.    18.  Kőszeg. 
I.  Mart.  17.  Sopronpuszta. 
II.     „       10.  Báutalu. 
II.     „       18.  Megyercs. 
ni.     „      28.  Temeskubin, 


166.  <^  Totanus  totanus,  (L.). 

m.  Mart.  15.  Óverbász 
III.     „        3.  Izsák. 
III.     .,      22.  Szigetcsép. 
III.     „        7.  Bugyi. 


111.  Apr.    16.  Nag3'várad. 
III.  Mart.  27.  Budapest. 
III.     „       19.  Kisbag. 
III.     „         1.  Tura. 
V.  Mai.    -iS.  Szepfisbéla. 


Ill 


167.  *-^^  Tringa  ininiitn,  Leisi,. 
I.  Apr.  1.  Sopronpuszfa. 

168.  <v^  'I'ringa  siibarciiata,  (Oomj.) 
in.  Mai.  14.  Ruiiyi. 


m.  Mart.  8.  Óverbász. 


169    <-^  Tiirdus  iliacus,  L. 
III.  Mart.  6.  Izsák.  Ì 


V.  Apr.  3.  Zólyom. 


170.  *^*  Tiirdus  merlila,  L 


I. 

Mart. 

10.  Sávoly. 

III. 

Mart. 

11.  Izsák. 

V. 

Mart. 

1 1.  Kőrösmező. 

1. 

„ 

12.  Vors." 

III. 

V 

27.  Mezőtúr. 

V. 

v 

25.  Perhát. 

I. 

„ 

16.  Balatonszent- 

III. 

Febr 

28.  Kisbag. 

V. 

27.  Kiszla. 

györgy. 

IV. 

y^ 

28.  Malom  víz 

V. 

n 

26.  Bikkalvölgy. 

I. 

w 

16.  Balaton- 

IV. 

Mart. 

20.  Homosdia. 

V. 

„ 

17.  Garampéteri 

keresztúr. 

IV. 

í» 

15.  Lunkalarga. 

V. 

„ 

10.  Ozerà. 

I. 

r 

7.  Zalagógánfa. 

IV. 

Febr 

18.  Zetelaka. 

V. 

Febr 

27.  Vlkolinecz. 

I. 

„ 

2U.  Sopronpuszta. 

IV. 

Mart. 

26.  Torja. 

V. 

Mart. 

16.  Ludrovo. 

III. 

Febr. 

23.  Temeskubin. 

IV. 

„ 

5.  Aknasugatag. 

V. 

„ 

10.  Jablonka. 

m. 

Mart. 

7.  Rudolfsgnád. 

V. 

)• 

8.  Técső. 

V. 

n 

14.  Tátraháza. 

III. 

■, 

6.  Óverbász. 

V. 

,. 

12.  Pozsárova. 

V. 

8.  Szepesbéla. 

I.  Mart. 

1-     , 

I.  Febr. 

I.  Mart. 

I.     „ 

I.     . 
II.     „ 
III.  Febr. 
III.  Mart. 
UI.     „ 

ni.    „ 

III.     „ 

UI.     , 

III.  Apr. 

IV.  Mart. 
IV.  Febr. 
IV.  Mart. 
IV.     „ 
IV.     , 
IV.     .. 


12.  Répás  puszta. 
24.  Kőszeg. 

13.  Molnaszecsőd. 
7.  Zalagógánfa. 

22.  Gicz. 

11.  Nagymarton. 

18.  Megyercs. 

24.  Temeskubin. 
9.  Pécska. 

15.  Izsák. 

7.  Székelyhíd. 

7.  Budapest 
30.  Sárospatak. 

7.  Ungvár. 

6.  Malomviz. 

27.  Lunkalarga. 

28.  Türküs. 

25.  Alsóbajom. 
20.  Harangláb. 
10.  Zetelaka. 


171. 

IV.  Mart. 
IV.     ., 
IV.     ,. 
IV.  Febr. 
IV.  Mart. 
IV.  Apr. 
IV.  Mart. 
IV.     „ 
IV.     , 
IV.     „ 
IV.     „ 

V.     „ 

V.     ,. 

V.     .. 

V.     ., 

V.     .. 

V.     „ 

V.     „ 

V.     . 

V.     .. 

V.     .. 


Turdiis  niusicii.s,  L. 

12.Csikszentkirály. 

3.  Kászonimpér. 

4.  Parajd. 
28.  Varság. 

4.  Gyergyóalfalu. 

5.  Tihucza. 

10.  Valeamare. 

13.  Jód. 

27.  Pleskuiie. 
21.  Lajosfalva. 
19.  Dieka. 
12.  Kékkő. 
8.  üjmassa. 

18.  Diósgyőr. 

6.  Sajóbábony. 
4.  Tisza  bogdány. 

19.  Ótura. 

17.  Nyilrarudiió. 

11.  Geletnek. 

18.  Zólyom. 

14.  M  át  V  M  ^  fal  va. 


V.  Mart.  20.  Feketepatak. 

V.  „  13.  Klementka. 

V.  „  21.  Forgácsfalva. 

V.  .  „  8.  Szikla. 

V.  „  25.  Benesháza. 

V.  .,         8.  Havasalja. 

V.  „         9.  Tavarna. 

V.  ,         7.  Sóslak. 

V.  ..  6.  Illava. 

V.  „  2.  Puchó. 

V.  „  19.  Vágbesztercze. 

V.  ..  18.  Nagybittse. 

V.  ..  18.  Szlanicza. 

V.  „  30.  Trsztena. 

V.  Apr.  13.  Zuberecz. 

V.  Mart.  20.  Jablonka. 

V.  „  8.  Tátraháza. 

V.  „  8.  Szepesbéla. 

V.  „  19.  Lőcse. 

V.  ..  24.  Szepesváralja. 


112 


172.  -<^t^  Turdus  pilaris,  L. 


I.  Apr.  11.  Kőszeg',  utolsók,  die  Letzten. 

1.     „  2.  Ziilagóg'ánfa,  utolsók,  die  Letzten. 

III.  Mart.  19.  Temeskubin,  utolsók,  die  Letzten. 

m.     „  3.  Antalfalva. 

in.     „  10.  Overbász,  utolsók,  die  Letzten. 

III.     „  15.  Kisharta. 

111.  Ai)r.  6.  Szabadszállás,  utolsók,  die 

Letzten. 

III.     „  12.  Nagyvárad. 

III.     „  3.  Sárospatak,  utolsók,  die  Letzten. 


Ill 

Mart. 

23 

Ungvár,  nagy  csapat,  grosser 
Flug  ^  S. 

IV. 

'Í 

29. 

Malomviz,  utolsók,  die  Letzten. 

V. 

Aj)r. 

17. 

Geletnek,  nagy  csapat,  grosser 
Flug  -*  N. 

V. 

7. 

Zólyom. 

V. 

„ 

8. 

Tavarna,  utolsók,  die  Letzten. 

V. 

Mart. 

9. 

Ökörmező. 

V. 

Febr. 

3. 

Szepesváralja. 

173. 


Tui-diis  torqiiatns,  L. 


in.  Mart.  27.  Törökbecse. 
m.     „        5.  Izsák. 


III.  Apr.    12.  Nyiregybáza. 

IV.  „       11.  Türkös. 
V.  Marl.  27.  Perhát. 


V.  Apr.    25.  Zuberecz. 
V.     „        8.  Leibicz. 


174. 


Turtiir  tnrtiir  (L.). 


I. 


Mart 

28.  Viziszentgyörgy. 

Apr. 

12.  Csém. 

Apr. 

22.  Sukoró. 

Apr. 

5.  Csurgó. 

„ 

15.  Rohoncz. 

» 

23.  Törökbálint. 

i> 

30.  Somogyszobb. 

V 

27.  Pornóapáti. 

») 

28.  Szarvkő. 

,. 

18.  Nagyatád. 

Mai. 

3.  Kőszegdoi-oszló. 

"Î 

17.  Soprouujlak. 

V 

5.  Rinyaszentkirály. 

Apr. 

23.  Kőszeg. 

.. 

26.  Sopronkertes. 

„ 

14.  Lábod. 

„ 

27.  Felsőberkifalu. 

„ 

22.  Ágfalva. 

13.  Viszló. 

„ 

28.  Boi'smnnostor. 

„ 

15.  Kismarton. 

)î 

10.  Répás  puszta. 

., 

14.  Körmend. 

., 

20.  Czinfalva. 

V 

12.  Tékes. 

« 

30.  Sorok. 

Mai. 

4.  Sopronpuszta. 

„ 

20.  Pécs. 

., 

29.  Szombathely. 

Apr. 

24.  SzentQiargitbánya. 

Mai. 

3.  Szentgotthárd. 

„ 

19.  Németszecsőd. 

., 

27.  Malomház. 

Apr. 

29.  Kámaháza. 

,, 

23.  Molnaszecsőd. 

„ 

22.  Nagyczenk. 

Mai. 

12.  Ssöcze. 

„ 

22.  EgyházashoUós. 

Mai. 

2.  Feketeváros. 

Apr. 

25.  Daraboshegy. 

.. 

29.  Csepreg. 

Apr. 

18.  Jánosháza  erdész- 

V 

11.  Vasnádasd. 

„ 

23.  Vasvár. 

lak. 

n 

28.  Csömödér. 

„ 

22.  Hegyhátgyertyános. 

Î) 

22.  Ravazd. 

Î) 

21.  Milej, 

Mai. 

1.  Nyögér. 

» 

27.  Szomód. 

Mai. 

8.  Vasboldogasszony. 

Apr. 

16.  Káld. 

23.  Tarján. 

Apr. 

17.  Nagykapornak. 

n 

13.  Vásárosniiske. 

,, 

30.  Mogyorósbánya. 

?.' 

24.  Tűrje. 

., 

15.  Jánosháza. 

„ 

23.  Perbál. 

» 

25.  Tikos. 

„ 

23.  Zalagógánfa. 

« 

23.  Telki. 

n 

23.  Kéthely. 

« 

20.  Kemenesszentpéter. 

., 

16.  Pilisszentlélek. 

„ 

27.  Balatonfüred. 

„ 

27.  Várkesző. 

.. 

10.  Pilismarót. 

ji 

23.  Tihany. 

17.  Padrag. 

Mai. 

1.  Pilisszentkereszt. 

V 

18.  Igal. 

6.  Gicz. 

Apr. 

21.  Budakesz. 

„ 

17.  Németujvár. 

» 

21.  Visegrád. 

113 


Apr.  21.  Iváu. 

,  28.  üiinód. 

.,  23.  Bogyoszló. 
Mai.      5.  Csorna. 


II. 

.\^pr.    28.  Mosón. 
„     20.  Lipót. 
„     24.  Patkányospuszta. 


III. 


Mai.      1.  Megyercs. 

Apr.  19.  Kürth. 

Mai.  2.  Garamivissalló. 

Apr.  20.  Morvaszentjános. 


Apr. 

10.  Tenieskubiu. 

Apr. 

30  Hálincz. 

Apr.    19.  Sőregpnszta. 

n 

18.  Butykovácz. 

.. 

22.  Háronifa. 

„     23.  Abony. 

» 

23.  Kamaristya. 

.. 

8.  Dunaszekcsö. 

„     17.  Jászalattyán. 

,, 

19.  Palona. 

Mai 

3.  Hátfö. 

.,     26.  Szerep. 

Mai. 

5.  Palánka. 

Apr. 

25.  Doromlás. 

„     28.  Nagyvárad. 

Apr. 

24.  Újvidék. 

Î) 

20.  Várszeg. 

„     27.  Budapest. 

?» 

18.  Felsökabol. 

,, 

24.  Vaskút. 

7.  Kisbag. 

'T 

20.  Rudolfsgnád. 

„ 

1.  Kiskunhalas. 

,.     24.  Tura. 

„ 

26.  Torontálerzsébet- 

Mai. 

1.  Királyhalom. 

..     20.  Hajdúböszörmény. 

lak. 

Apr. 

29.  Szeged. 

„     21.  Újtelek. 

» 

24.  Tógypr. 

jt 

10.  Hódmezővásárhely. 

..     20.  Nyíregyháza. 

') 

22.  Tótujfalu. 

,« 

18.  Bezdini  zárda. 

„     16.  Ófehértó. 

•) 

2.  Drávaszentmártoii. 

w 

20.  Pécska. 

„     18.  Szatmár  Nagyerdő 

„ 

2.  Lakócsa. 

„ 

20.  Paulis. 

„     20.  Szatmár  Csonka- 

Mart 

18.  Baranyasellye. 

,, 

13.  Silingyia. 

erdő. 

T? 

14.  Oszró. 

„ 

18.  Kisharta. 

„     23.  Szatmár  Sárerdö. 

Apr. 

18.  Besencze. 

Mart 

23.  Kalocsa. 

„     20.  Szatmár  Nagy- 

« 

16.  Páprád. 

Apr. 

26.  Szabadszállás. 

mocsárerdő. 

n 

23.  Hegyszentmártou. 

,. 

25.  Izsák. 

„     10.  Sátoraljaújhely. 

„ 

15.  Siklós. 

30.  Gádoros. 

„     16.  Tiszakarád. 

6.  Villány. 

» 

20.  Békésgyula. 

„     17.  Nagyhalász. 

18.  Bácsordas. 

Mai. 

3.  Tenke. 

„     16.  Leányvár. 

V 

25.  üverbász. 

Apr. 

21.  Polgárdi. 

„     15.  Mándok. 

n 

21.  Mohol. 

„ 

29.  Pákozd. 

„     29.  Nagj'bereg. 

„ 

19.  Vadászerdő. 

n 

13-  Szigetbecse. 

„     18-  Lazony. 

« 

12.  Mosnicza. 

T) 

12.  Ráczkeve. 

„     13.  Mocsár. 

,, 

19.  Bruckenau. 

13.  Szigetcsép. 

„     26.  Zúgó. 

» 

12-  Jerszeg. 

» 

14.  Sári. 

„     23.  Ungvár. 

., 

22.  Kepéd. 

„     23.  Unghosszúmező. 

IV. 


Apr.  2.  Ósopot. 
Mai.     4.  Plavisevicza 

Apr.  16.  Ogradina. 
Mai.     5.  Jeselnicza. 

Apr.  23.  Malomvíz. 

„  24.  Királyfalva. 

„  28.  Kövesd. 

„  15.  Aga. 

„  22.  Labasincz. 

„  16.  Kládova. 

„  18.  Harmadia. 
AquUa  XVI. 


Apr.  13.  Dubest. 

„  12.  Szelcsova. 

„  26-  Kisszurduk. 
„       6.  Bakamezö. 

„  22.  Osztrov. 

„  28.  Bukovecz. 

„  29.  Hau  zest. 

„  30.  Furdia. 

„  25.  Németgladna. 

„  20.  Draxinest. 

„  24.  Válemáre. 


Apr. 


21.  Sziutyest. 
14.  Marzsina. 
17.  Gross. 

25.  Bulza. 
24.  Pozsoga. 
21.  Roskány. 

9.  Guraszáda. 

26.  Feresd. 
17.  Déva. 
28.  Algyógy. 
23.  Szelistye. 


15 


114 


Apr. 

9.  Alsóvist. 

Apr. 

8.  Sztrázsa. 

Apr. 

15.  Teke. 

V 

15.  Bölüii. 

Mai. 

7.  Nagyenyed. 

.. 

28.  Szászpéntek 

Mai. 

4.  Árapatak. 

Apr. 

27.  M:ì|)f)rt()n. 

,. 

13.  Nyárádszereda. 

V 

3.  Ilyetalva. 

lo.Bethletiszcntmiklós. 

» 

26.  Nyárádreniete. 

Apr. 

30.  Gidófalva. 

., 

14.  Harangláb. 

I» 

30.  Zsibó. 

„ 

26.  Lippa. 

„ 

21.  Keresd. 

^ 

17.  Gyökeres. 

„ 

23.  Sistarovecz. 

^ 

17.  Segesvár. 

w 

30-  Gáncs. 

» 

26.  Mészdorgos. 

M:ü. 

2.  Vargyas. 

n 

13.  Bellen. 

W 

19.  Petirs. 

Apr. 

26.  Csikszentkirály. 

n 

25.  Lekencze. 

n 

9.  Dorgos. 

» 

26.  Karatnavolál. 

Mai. 

3.  Naszód. 

V 

22.  Zabálcz. 

,, 

22.  Lemhény. 

Apr. 

29.  Besenyő. 

» 

12.  Berzova. 

n 

24.  Kézdiniartx)nos. 

Mai. 

2.  Felsősebes. 

V 

18.  Kaprucza. 

Mai. 

1.  Bereczk. 

Apr. 

28.  Kosna. 

Mai. 

2.  Buttyin. 

Apr. 

13.  Ojtoz. 

■n 

22.  Láposbánya. 

n 

4.  Borossebes. 

„ 

18.  Bulz. 

V 

21.  Szaploncza. 

Apr. 

28.  Acsucza. 

Mai. 

8.  Magyargorbó. 

.. 

18.  Máramarossziget 

1 

21.  Lunksóra. 

Apr. 

16.  Kolozsvár. 

„ 

27.  Farkasrév. 

» 

22.  Zalatna. 

„ 

28.  Kékes. 

Mai. 

12.  Rónaszék. 

» 

25.  Igenpatak. 

'7 

24.  Szászakna. 

Apr. 

23.  Jód. 

Mai. 

4.  Gyulafehérvár. 

n 

20.  Felsöszelistye. 

Apr. 

23.  Börzsöny. 

Apr. 

17.  Losoncz. 

Apr. 

30.  Zólyombiics. 

» 

19  Szokolya. 

Mai. 

19.  Scdgólarján. 

r 

14.  Dobróváralja. 

w 

10.  Nagymaros. 

Apr. 

23.  Rimaszombat. 

j> 

14.  Zólyom. 

27.  Márianosztra. 

» 

27.  Pétervásár. 

Mai. 

3.  Dob  ró  királyi. 

?i 

2U.  Isaszeg. 

n 

21.  Felsőhámor. 

Apr. 

22.  Garanisálfalva 

n 

16.  Babath. 

n 

15-  Sajókaza. 

Mai. 

8.  Ratkó. 

r 

28.  Galgaguta. 

n 

24.  Óbuta. 

» 

13.  Uj vásár. 

„ 

15.  Megyerke. 

16.  Diósíiyőr. 

») 

5.  Sacza. 

« 

21.  Ecskend. 

„ 

18.  Sajóbáboiiy. 

,, 

5.  Kassa. 

V 

10.  Nagyvölgy. 

Ï) 

20.  Erdőbénye. 

Apr. 

24.  Keczerpeklén. 

V 

25.  Erdőkiirtii. 

18.  Erdőhorváti. 

„ 

30.  Keczerlipócz, 

r> 

17.  Valkó. 

Mai. 

11.  Mihálka. 

., 

23.  Vörösvágás. 

» 

19.  Bodony. 

Apr. 

28.  Herincse. 

,j 

15.  Rankfüred. 

Mai. 

1.  Terpes. 

V 

20.  Szentmihálykört- 

n 

24.  Tavarna. 

1.  Felsődiós. 

vélyes. 

„ 

23.  Alsóhunkócz. 

Apr. 

23.  Nyitra. 

„ 

22.  Tereseipatak. 

Mai. 

4.  Kisberezna. 

» 

22.  Ghymes. 

Mai. 

3.  Unin. 

»> 

1.  Perecseny. 

Mai. 

2.  Garamrudas. 

„ 

5.  Verbo. 

Apr. 

29.  Bercsényifalva 

» 

1.  Bakabánya. 

Apr. 

22.  Bán. 

Mai. 

10.  Sóslak. 

y) 

5.  Zsarnócza. 

Mai. 

3.  Nyitrarudiió. 

Apr. 

23.  Köblér. 

n 

1.  Bakaszenes. 

,. 

13.  Madarasalja. 

» 

22.  Tnrjaremete. 

Apr. 

29.  Gyekés. 

« 

13.  Felsőhámor. 

n 

15.  Turjavágás. 

n 

14.  Hont. 

Apr. 

25.  Gyertyánfa. 

Mai. 

6.  Ukürinező. 

» 

24.  Korpona. 

Mai. 

10.  Zsarnóczakohó. 

Apr. 

28.  Illava. 

» 

25.  Magasmajtény. 

n 

1.  Felsőzsadány. 

Mai. 

5.  Kassza. 

„ 

24.  Apafalva. 

Apr. 

30.  Geletnek. 

Apr. 

24.  Nagybicscse. 

Mai. 

5.  Alsójjalojta. 

Mai. 

3.  Znióváralja. 

Mai. 

3.  Valcsa. 

Apr. 

27.  Kékkő.  " 

» 

18.  Felsötóti. 

Apr. 

30.  Alsóerdőfalu. 

28.  Gács. 

Apr. 

17.  Dobó. 

V 

28.  Nvársardó. 

115 


Mai. 
Apr. 


1.  Eperjes. 
25.  Bánfa. 


Apr.  20.  Zhoró. 
„     27.  Lipnik. 


Apr.  20.  Girált. 

IS.  Felsövizköz 


175. 

■<-^  Upupa  epops,  L. 
T 

Apr. 

14.  Gyiiinölcshef!,y. 

Apr. 

16.  Rolioncz. 

Apr. 

15.  Szarvkő. 

„ 

10.  Csurgó. 

n 

15.  Pornóapáti 

„ 

21.  Sopron  kertes. 

Mart. 

28.  Somogyszobb. 

Mai- 

5.  Köszeydoroszló. 

„ 

23.  Ágfalva. 

Apr. 

2.  Nagyatád. 

Apr. 

7.  Kőszeg. 

n 

8.  Kismarton. 

w 

9.  Riiiyaszcntkirály. 

„ 

8.  Felsoberkifalu. 

17.  Czinfalva. 

Mart. 

30.  Lábod. 

)» 

13.  Borsmonostor. 

8.  Sopronpuszta 

Apr. 

7.  Viszló. 

,, 

4.  Körmend. 

„ 

14.  Szentmargitbánya. 

n 

2.  Kaposvár. 

14.  Sorok. 

» 

15.  Fertöfehéregyháza. 

'Î 

6.  Répáspuszta. 

„ 

6.  Szonibatiiely. 

„ 

16.  Malomház. 

•Ï 

6.  Tékes. 

n 

24.  Németszecsöd. 

V 

13.  Nagyczenk. 

1» 

20.  Pécs. 

1.  Moinaszecsőd. 

Yí 

15.  Feketeváros. 

n 

16.  Szentgoltliárd. 

12.  EgyházashoUós. 

., 

16.  Jánosháza  erdész- 

., 

14.  Kerkanémetfalu. 

., 

18.  Köveskút. 

lak. 

Mai. 

7.  Szöcze. 

„ 

18.  Csepreg. 

„ 

10.  Ravazd. 

Apr. 

9.  Daraboshegy. 

'Ï 

5.  Vasvár. 

Mart 

31.  Bókod. 

„ 

18.  Vasnádasd. 

„ 

18.  Hegy  hátgyertyános. 

Apr. 

4.  Tata. 

» 

8.  Nova. 

'Ï 

7.  Nyögér. 

»» 

13.  Szomód. 

r> 

11.  Milej. 

n 

6.  Káld. 

') 

16.  Tarján. 

T 

12.  Vasboldogasszony. 

,, 

21.  Vásdrosmiske. 

M 

23.  Héregh. 

Mart. 

28.  Pölöske. 

'> 

4.  Jánosbáza 

Mai 

1.  Mogi/orósháiiya. 

Apr. 

13.  Nagykapornak. 

„ 

13.  Zalagógánfa. 

Apr. 

1.  Perbál. 

„ 

13.  Tiirje. 

Mart. 

31  Kemenesszentpéter. 

., 

2.  Telki. 

■>i 

11.  Balatonujlak. 

Apr. 

9.  Várkesző. 

»» 

20.  Pilisszentlélek. 

8.  Balatonfüred. 

» 

13.  Padrag. 

n 

12.  Pilismarót. 

Mart 

81.  Tab. 

Mart. 

28.  Gicz. 

n 

9.  Pilisszentkereszt. 

.4;)r. 

29.  Ujkörti'éh/es. 

Apr. 

16.  Réde. 

îî 

7.  Budakesz, 

w 

7.  Németujvár. 

V 

4.  Sukoró. 

n 

21.  Szép  Juhászné. 

'» 

15.  Cséni. 

„ 

17.  Törökbálint. 

„ 

11.  Visegrád. 

Apr. 


17.  Iván. 
24.  Himód. 
23.  Hövej. 


II. 

Apr.  24.  Boyyoszlő. 
8.  Lipót. 
„     14.  Patkányospuszta. 
„       5.  Megyercs. 


Apr.      9.  KUrth. 

7.  Ipolyszalka. 
10.  Morvaszentjános. 


III. 


Mart.  30.  Temeskubiii. 
Apr.   23.  Butykovácz. 
8.  Bogyán. 
,     13.  Donacséb. 


Mart.  29.  Újvidék. 
Apr.    18.  Alsókahol. 

7.  Felsőkabol. 

1.  Duiiagárdiiny. 


Mart.  31.  Rudolfsgnád. 
„     81.  Nagybec'skerek. 
8.  Antalfalva. 
Apr.      3.  Tógyér. 

15' 


116 


Apr. 

4.  Tótujfalu. 

Apr. 

5.  Vaskút. 

Mait. 

10.  Székelyhíd. 

^ 

6.  Drávaszentniárton. 

w 

2.  Jánoshalma. 

Apr. 

23.  Budajìest. 

if 

6.  Lakócsa. 

» 

6.  Kiskiiiilialas. 

Mart. 

20.  Kisbag 

Mart. 

24.  Baranyasellye. 

Mart. 

20.  Király  halom. 

Apr. 

8.  Tura. 

Apr. 

8.  Oszró. 

») 

23.  Szeged. 

,. 

1.  Hajdúböszöriiii''ii\ 

)ï 

8.  Pápráfl. 

„ 

19.  Hódmezővásárhely. 

Mart. 

27  Debreczen. 

y> 

14.  Heííyszentniárton. 

Apr. 

4.  Bezdini  zárda. 

Apr. 

5.  Újtelek. 

Mart. 

29.  Siklós. 

1.  Pécska. 

T 

2S.  Hajduhadház. 

Apr. 

13.  Villány. 

„ 

18.  Paulis. 

17 

6.  Nyíregyháza. 

V 

16.  Mohács. 

Mart. 

4.  Dunapataj. 

Mart. 

13.  (Vfehértó. 

It 

16.  BéUye. 

Apr. 

12.  Kishart^i. 

Apr. 

8.  Szatmár  Sárerdő. 

» 

7.  Bácsordas. 

'1 

10.  Kalocsa. 

'Î 

17.  Szatmár  Niigy- 

Mart. 

29.  Óverbász. 

,^ 

2.  Szabadszállás 

nu)csárerdo. 

Apr. 

8.  Csantavér. 

Mart. 

31.  Izsák. 

.. 

14.  Sárospatak. 

Mart. 

29.  Törökbecse. 

Apr. 

12.  Orosháza. 

6.  Sátoraljaújhely. 

Apr. 

5.  Mohol. 

Mart. 

30.  Békésgyula. 

Mart 

25.  Tiszakarád 

Mart. 

27.  Vadászerdő. 

Apr. 

3.  Tenke. 

Apr. 

6.  Nagyhalász. 

)ï 

5.  Mosnicza. 

Mart. 

22.  Polgárdi. 

.. 

16.  Páltölde. 

n 

30.  Bruckenau. 

Apr. 

5.  Pákdzd. 

„ 

6.  Leányvár. 

Apr. 

9.  Jerszeg. 

., 

8.  Ráczkeve. 

18.  Mándok. 

» 

29.  Kepéd. 

„ 

6.  Szigetcsép. 

» 

18.  Beregszász. 

n 

15.  Bálincz. 

« 

12.  Sári. 

_ 

4.  Lazony. 

fi 

6.  Háromfa. 

„ 

9.  Sőregpuszta. 

lì 

6.  Mocsár. 

yi 

16.  Dunaszekcső. 

., 

19.  Abony. 

« 

2.  Lasztomér. 

n 

13.  Hátfő. 

Mai. 

8.  Mezőtúr. 

» 

20.  Zúgó. 

» 

14.  Doromlás.  . 

Apr. 

27.  Karczag. 

n 

17.  Ungvár. 

» 

12.  Várszeg. 

11 
1 

3.  Szerep. 
12.  Xagyvárafl. 

- 

18.  Ungdarócz. 

IV, 


Apr, 

24.  Ôsopot. 

Apr. 

10.  Kisszurdiik. 

^ 

5.  Eibenthal. 

51 

13.  Osztrov. 

V 

17.  Plavisevicza. 

V 

5.  Bukovecz. 

» 

14.  Dubova. 

,, 

10.  Hauzest. 

!? 

13.  Ogradina. 

'Î 

11.  Furdia. 

» 

11.  Jeselnicza. 

» 

5.  Néinetgladna. 

Mart 

31.  Temesszlatina. 

;j 

6.  Draxinest. 

Apr. 

12.  Vercserova. 

., 

16.  Válemáre. 

B 

22.  Pojánamörul. 

V 

7.  Szintyest. 

J? 

8.  Malomvíz. 

f) 

14.  Marzsina. 

íí 

6.  Királyfalva. 

» 

2.  Gross. 

« 

8.  Vermes. 

Î7 

57.  Bulza. 

23.  Kövesd. 

n 

20.  Ohábabisztra 

V 

5.  Aga. 

jj 

4.  Homosdia. 

13.  Labasincz. 

^ 

14.  Pozsoga. 

r) 

4.  Tápia. 

V 

18.  Ruszkabánya 

V 

12.  Kládova. 

V 

11.  Tjej. 

» 

8.  Dubest. 

TJ 

10.  Roskány. 

» 

24.  Szelcsova. 

V 

25.  Sztregonya. 

Apr. 

6.  Bácsfalva. 

8.  Réa. 

Mart. 

21.  Déva. 

Apr. 

13.  Bozes. 

9.  Alsóvárosviz 

^ 

28.  Algyágy. 

V 

5.  Sebeshely. 

» 

17.  Szerdahely. 

„ 

13.  Szelistye. 

n 

6.  Vesztény. 

„ 

16.  Porcsesd. 

. 

15.  Alsósebes. 

.. 

7.  Vurpód. 

Mart 

30.  Felek. 

Apr. 

6.  Szakadat. 

. 

10.  Holczmány. 

n 

10.  Ujegyház. 

» 

22.  Szeráta. 

ÍJ 

15.  Felsőárpás. 

117 


Apr. 

16.  Alsóárpás. 

Apr. 

17.  Hiizd. 

Apr. 

15  Laposnya. 

.. 

12.  Alsóvist. 

17.  Ihiraiigláb. 

'Î 

3.  Yarság. 

„ 

5.  Felsövist. 

.. 

17.  l'ród. 

)» 

15.  Maroshévíz. 

„ 

8.  Felsőszombatfalva. 

lì 

21.  Váldhid. 

Mai. 

10.  Gi/ergyóditró. 

.. 

14.  Desány. 

♦» 

15.  Keresd. 

Apr. 

27-  Tekeröpatak. 

,. 

14.  Vajdarécse. 

„ 

8.  Segesvár 

'> 

3.  Gyergyóbékás. 

„ 

22.  Kisbéri voj. 

., 

4.  Szászkézd. 

„ 

22.  Gyökeres. 

•T 

22.  Alsókomáiia. 

» 

13.  Zetelaka. 

1 

16.  Nagyilonda. 

„ 

7.  Tömösi  szoros. 

Mart 

15.  Hoiiioródalmás. 

15.  Désakna. 

'Í 

8.  Árapatak. 

A2ìr. 

i?5.  Málnás. 

,, 

9.  Gáncs. 

^ 

7.  Türkös. 

n 

24.  Csikszentkirály. 

Mart 

.    7.  Bellen. 

„ 

13.  Ósánczi  szoros. 

^ 

15.  Karatnavolál. 

Apr. 

9.  Betlen. 

., 

20.  Ilyefalva. 

,, 

19.  Torja. 

í> 

18.  Vermes. 

„ 

23.  Sepsiszentkirály. 

» 

14.  Akloshavas. 

,j 

21.  Naszód. 

H 

8.  Gidófalva. 

Mai. 

8.  Lenihény. 

V 

27.  Besenyő. 

„ 

10.  Bikfalva. 

Apr. 

n.  Kézdiniartonos. 

7.  Nagydemeter. 

„ 

8.  Maksa. 

.. 

13.  Ojtoz. 

yj 

3.  Jád. 

„ 

18.  Nyéii. 

Mart 

15.  Korbest. 

w 

19.  Sajósolymos. 

Mai. 

4.  Zágon. 

Apr. 

13.  Bulz. 

)í 

19.  Románbudak. 

Apr. 

17.  Osdola. 

n 

8.  Albák. 

.. 

10.  Kisilva. 

It).  Lippa. 

>T 

6.  Magyargorbó. 

Mai. 

1.  Ujradna. 

,, 

13.  Sólymos. 

» 

18.  Kolozsvár. 

Apr. 

23.  Drágojásza. 

n 

17.  Sistarovecz. 

20.  Kékes. 

„ 

20.  Tihucza. 

Mart. 

28.  Mészdorgos. 

W 

22.  Szászzsumbur. 

" 

15.  Tesna. 

Apr. 

13.  Petirs. 

„ 

17.  Dipse. 

n 

28.  Kosua. 

'T 

12.  Dorgos. 

.. 

11.  Szászakna. 

12.  Láposbánya. 

» 

15.  Zabálcz. 

,j 

19.  Zselyk. 

„ 

3.  Szatmárliegy. 

„ 

4.  Berzova. 

n 

15.  Teke. 

,^ 

16.  Szaploncza. 

Mart,  11.  Lalasincz, 

., 

13.  Szászpéntek. 

15.  Taraczköz. 

Apr. 

12.  Kaprucza. 

15.  Marosvásárhely. 

., 

17.  Hosszútnező. 

?i 

8  Buttyiii. 

» 

8.  Kissajó. 

» 

8.  Máramarossziget. 

•j 

14.  Zimbró. 

^ 

13.  Dedrád. 

Mart. 

30.  Aknasugatag. 

» 

16.  Zám. 

,j 

8.  Bátos. 

Apr. 

4.  Farkasrév. 

'? 

8.  Valeabrád 

n 

20.  Herbus. 

n 

15.  Budfalu. 

,, 

3.  Topánfalva. 

»Í 

10.  Disznajó. 

r 

10.  Nagybocskó. 

„ 

25.  Abrudbánya. 

« 

3.  Rigraány. 

„ 

6.  Rónaszék. 

„ 

9.  Zalatna. 

» 

9.  Mocsár. 

Mart. 

26.  Barczánfalva. 

Mart. 

25.  Magyarigen. 

^ 

18.  Görgényhodák. 

Apr. 

14.  Terebesfejérpatak 

Apr. 

8.  Tövis. 

») 

17.  Görgényüvegcsür. 

,, 

23.  Jód. 

„ 

17.  Nagyenyed. 

? 

26.  Dosz. 

r 

16.  Leordina. 

„ 

v"/.  Ma(jijarcses2tre. 

„ 

7.  Várniező. 

?) 

15.  Havasmező. 

w 

15.  Bethlenszentniiklós 

ÍJ 

7.  Szakadat. 

w 

12.  Csodás. 

„ 

7.  Alsóbajom. 

il/ar^.  io.  Alsófancsal. 

„ 

8.  Fájna. 

'M.  Dicsöszentmárlon. 

Apr. 

13.  Parajd. 

19.  Felsőfancsal. 

29.  Szikláspatak. 

Mart.   9.  Börzsöny. 
Apr.    12.  Szokolya. 
„       8.  Nagymaros. 


Apr.  29.  Márianosztra. 
„     26.  Romhány. 


1.  Isaszeg. 


Apr. 


8.  Babát. 
20.  Meg>erke. 
20.  Ecskend. 


118 


Apr. 

■21.  Nag-yvöl.uy. 

Apr. 

6.  iSzentndliálykört- 

..\pr. 

14.  8zepsi. 

» 

16.  Erdőkürth. 

vélyes. 

V 

5.  Sacza. 

n 

9.  Valkó. 

V 

10.  Tereseipatak. 

„ 

3.  Kassa. 

« 

11.  Bodony. 

n 

7.  Alsóapsa. 

Mai. 

1 .  Delnekakasfalva. 

,, 

9.  Terpes. 

•Ï 

14.  Dombó. 

Apr. 

14-  Keczerpeklén. 

« 

15.  Cseszte. 

» 

19.  Felsőapsa. 

vi 

7.  Keczerlipócz. 

■» 

14.  Nyitra. 

•) 

10.  Bnisztiira. 

., 

21.  Vörösvágás. 

'Î 

18.  Ghyines. 

!) 

11.  Pozsárova. 

V 

14.  Rankfiired. 

Mai, 

5.  Oaramrudas. 

» 

4.  Gyertyánliget. 

« 

13.  Ta  vani  a. 

Apr. 

22.  Bakabáiiya. 

-1 

17.  Turbát. 

., 

10.  Alsóhuiikócz. 

it 

24.  Zsarnócza. 

« 

29.  Tiszcsora. 

V 

20.  Felsődomonya. 

n 

15.  Bacsófalva. 

„ 

20.  Apsinecz. 

» 

4.  Kisberezna. 

n 

14.  Tópatak. 

„ 

20.  Magashát. 

Mai. 

10.  Perecscny. 

n 

16.  Hont. 

n 

5.  Körösmező. 

Apr. 

15.  Bercsényifalva. 

» 

16.  Korpona. 

» 

8.  Tiszabogdány. 

» 

3.  Kispás.:téhj. 

» 

16.  Magasniajtény. 

Mai. 

11.  Sóskás. 

n 

10.  í^óslak. 

V 

16.  Apafalva. 

Apr. 

15.  Bogdán. 

., 

14.  Köblér. 

1» 

10.  Alsópalojta. 

„ 

18.  Unin. 

•> 

20.  Turjaremete. 

)j 

13.  Kékkő. 

•n 

20.  Verbo. 

•5 

23.  Sóhát. 

3J 

18.  Gács. 

n 

24.  Trencsén. 

,j 

13.  Fenyvesvölgy. 

ÎÏ 

13.  Losoncz. 

» 

20.  Bán. 

'> 

23.  Poroskö. 

n 

7.  Rimaszombat. 

ÎÎ 

15.  Terestyénfalu. 

Mart.  30.  Turjavdgás. 

» 

5.  Feled. 

il/fU. 

8.  Bród. 

Apr. 

9.  Ökörmező. 

» 

8.  Pétervásár. 

Apr. 

20.  Geletnek. 

„ 

16.  lUava. 

M 

10.  Sajókaza. 

3J 

24.  Zniüváralja. 

» 

23.  Puchó. 

W 

2.  Hollós. 

» 

14.  Barsszklenó. 

'í 

15.  Nagybicscse. 

ilfai 

10.  Ujhuta. 

') 

14.  Saskőszékely. 

n 

7.  Párnicza. 

» 

l.  Óhida. 

1Î 

27.  Garamberzencze. 

.J 

9.  Vlkolinecz. 

Apr. 

13.  Diósgyőr. 

'> 

2.  Dobó. 

., 

16.  Zuberecz. 

» 

11.  Sajóbábony. 

U 

10.  Zólyombucs. 

?) 

6.  Liptószentiván. 

,1 

20.  Erdőbénye. 

,j 

13.  Kovácsfalva. 

.. 

13.  Szvarin. 

'> 

21.  Erdőhorv:iti. 

» 

12.  Zólyom. 

'î 

8.  Vichodna. 

» 

8.  Herincse. 

» 

7.  Mátyásfalva. 

)) 

1.  Fekete  vág. 

î> 

7.  Busty aháza. 

Mart.  20,  Dohrókirályi. 

„ 

5.  Felsőerdófalu. 

ÏJ 

8.  Gernyes. 

Apr. 

21.  Szelese. 

„ 

11.  Tátraháza 

„ 

11.  Vajnág. 

„ 

18.  Garam  sálfalva. 

12.  Szepesbéla. 

» 

14.  Alsóbisztra. 

Mai. 

5.  Pónik. 

»» 

8.  Leibicz. 

w 

6.  Kövesliget. 

» 

5.  Háromviz. 

23.  Szentmihályfalva 

1» 

2.  Técső. 

„ 

2.  Kramiska. 

7! 

12.  Eperjes. 

„ 

1.  Alsós tinevér. 

Apr. 

16.  Helpa. 

ÏT 

20.  Zboró. 

» 

24.  Erzsébeiliget. 

16.  Szin. 

., 

18.  Lipnik. 

» 

28.  Széleslonka. 

5) 

14.  Szomolnokhuta. 
9.  Somodi. 

. 

13.  Girált. 

15.  Felsövizköz. 

Mart.  11.  Özászkö. 
Jan.  26.  Csurgó. 
Febr.  25.  Somogyszobb. 


176.  *-^  Vanellus  vanellus,  (L.). 
I. 


Febr.  23.  Nagyatád. 
Mart.     1.  Rinyaszentkirály. 
„       6.  Lábod. 


Febr.  14.  Viszló. 

20.  Kaposvár. 
Mart.    2.  Répáspuszta. 


119 


Mart. 

3.  Tékcs. 

Mart. 

12.  Pornóapáti. 

Mart. 

11.  Ugod. 

') 

15.  Pécs. 

Febr. 

25.  Kőszegdoroszló. 

Febr. 

27.  Gicz. 

n 

'2.  Szőcze. 

Mart. 

7.  Kőszeg. 

Mart.  16.  Sukoró. 

,, 

4.  Daraboshegy. 

Febr. 

22.  Felsőberkifalu. 

Febr. 

25.  Szarvkö. 

16.  Vasnádasd. 

Mart. 

17.  Borsmonostor. 

„ 

29.  Sopronkertes. 

Febr. 

27.  Cserfalalvos. 

Febr. 

14  Körmend. 

Mart. 

14.  Ágfalva. 

Mart. 

19.  Milej. 

,j 

29.  Sorok. 

Febr. 

18.  Kismarton. 

») 

8.  Vasboldogasszony. 

Mart. 

7.  Szombathely. 

Mart. 

13.  Czinfalva. 

Febr. 

24.  Pölöske. 

Febr. 

29.  Locsniánd. 

Febr. 

27.  Szentmargitbánya. 

Mart. 

2.  Nagykapornak. 

,^ 

23.  Németszecsöd. 

ÌÌ 

26.  Fertöfehéregyháza 

Febr. 

22.  Tűrje. 

11 

17.  Molnaszecsőd. 

Mart. 

1.  Malomház. 

'1 

21.  Vörs. 

„ 

20.  Egyházashollós. 

18.  Fe  ke  te  város. 

Mart. 

9.  Balatonszentgyörgy. 

Mart. 

9.  Köveskút. 

'J 

4.  Jánosháza  erdész- 

„ 

2.  Kéthely. 

'j 

2.  Vasvár. 

lak. 

Febr. 

28.  Baiato niij lak. 

'Ï 

6.  Nyögér. 

ÍJ 

16.  Ravazd. 

Mart. 

7.  Balatonfüred 

„ 

3.  Káld. 

jj 

4.  Császár. 

'> 

10.  Tihany. 

•J 

7.  Vásárosniiske. 

Febr. 

25.  Bókod. 

,j 

5.  Igal. 

» 

5.  Zalaerdőd. 

Mart. 

13  Tarján. 

„ 

3.  Tab. 

Febr. 

23.  Jánosháza. 

w 

4.  Héregh. 

Febr. 

26  Enying. 

V 

17.  Zalagógánfa. 

') 

25.  Mogyorósbánya. 

") 

28.  Nénietujvár. 

Mart. 

6.  Kemenesszentpéter. 

V 

22.  Gyermely. 

V 

25.  Csém. 

Febr. 

24.  Várkesző. 

n 

22.  Pilismarót. 

n 

16.  Rohoncz. 

Mart. 

3.  Padrag. 

Ì) 

15.  Pilisszeutkereszt. 

II. 


Febr.  22.  Iván. 

.,     22.  Bánfalu. 
Mart.     2.  Barátfalu. 

„     22.  Boijyoszló. 
Febr.  29.  Csorna. 


Jlart. 

2.  Halászi. 

Mart.  28.  Ipoly  szálka. 

Febr. 

25.  Lipót. 

2.  Alsóköröskény. 

„ 

28.  Patkányos  puszta 

6.  Vei'ebély. 

V 

27.  Megyercs. 

15.  Garanikissalló. 

Mart. 

0.  Komárom. 

„       2.  Morvaszentjános 

W 

G.  Kürth. 

III. 


Mart 

13. 

Pancsora. 

Mart. 

15.  Hegyszentmárton. 

Mart. 

2. 

Királyhalom. 

Febr. 

25. 

Temeskubin. 

„ 

2.  Siklós. 

Febr. 

24. 

Szeged. 

Mart 

20. 

Butijkovácz. 

„ 

24.  Mohács. 

Mart. 

16. 

Hódmezővásárhely 

n 

6. 

Bogyán. 

ÍJ 

6.  Bácsordas. 

» 

1. 

Makó. 

11. 

Dunabökény. 

5.  Törökbecse. 

*T 

4. 

Bezdini  zárda. 

V 

6. 

Alsókabol. 

'Ï 

4.  Mohol. 

„ 

9. 

Pécska. 

7. 

Dunagárdony. 

., 

4.  Vadászerdő. 

,. 

9. 

Dunapataj. 

Febr. 

15, 

Rudolfsgnád. 

„ 

4.  Mosnicza. 

W 

5. 

Szabadszállás. 

Mart. 

11. 

Oppova. 

Febr. 

28.  Bruckenau. 

» 

2. 

Izsák. 

n 

4. 

Antalfalva. 

Mart. 

15.  Jerszeg. 

J) 

17. 

Szentes. 

Febr. 

26. 

Versecz. 

Febr. 

21.  Háromfa. 

„ 

18. 

Gádoros. 

') 

29. 

Drávaszentmárton. 

Mart. 

2.  Dunaszekcső. 

,, 

21. 

Orosháza. 

29. 

Lakócsa. 

.. 

1.  Doromlás. 

,, 

3. 

Békésgyula. 

') 

20. 

Baranyasellye. 

„ 

4.  Várszeg. 

12. 

Tenke. 

„ 

28. 

Oszró. 

10.  Vaskút. 

» 

3. 

Polgárdi. 

Mart. 

10. 

Páprád 

» 

6.  Kiskunhalas. 

Febr. 

22. 

Pákozd. 

120 


Febr.  24. 
Mart.    5. 

„  8. 
Febr.  18. 

,     22. 

.,  24. 
Mart.    9. 

„  10. 
Febr.  25. 
Mart.  12. 


Dinnyés. 

Jakabszállás. 

Szigetcsép. 

Bugyi. 

Sári! 

Peszér. 

Sőreg  puszta. 

Abony. 

Mezőtúr. 

Jászalat  tván. 


Febr. 

21. 

Szerep. 

Mart. 

21. 

Nagyvárad. 

.. 

4. 

Székelyiiíd. 

» 

8. 

Kisbag. 

Febr. 

18. 

Tura. 

» 

24. 

Két  útköz. 

Mart. 

1. 

Debreczen. 

Febr. 

23. 

Újtelek. 

Mart. 

1. 

Nyíregyháza 

'5 

13. 

Ofehértó. 

Mart.     9.  Szatniár  Nagy- 
mocsárerdő. 
8.  Sárospatak. 

„       8.  Tiszakarád. 

„     10.  Nagyhalász. 
Febr.  22.  Keniccse. 
Mart.    6.  Leányvár. 

„       8.  Csikósgoroiid. 

,      19.  Beregszász. 

„       3.  Mocsár. 


IV. 


Apr. 

11.  .leselnicza. 

Mart. 

3.  Zabálcz. 

Mart. 

19.  Korbest. 

V 

12.  Vermes. 

» 

29.  Berzova. 

Febr. 

28.  Torda. 

Febr. 

24.  Aga. 

Apr. 

12.  Lalasincz. 

Apr. 

13.  Bátos. 

Mart. 

15.  Tápia. 

Mart. 

5.  Alesili. 

„ 

7.  Parajd. 

AjJT. 

1.2.  Vurpód. 

» 

20.  Körösbánya. 

.. 

7.  Gyergyótölg}-es. 

» 

12.  Szakadat. 

,, 

20.  Brád. 

„ 

2.  Gyökeres. 

» 

12.  Holczmánij. 

jj 

1.  Nagyenyed. 

Mart. 

16.  Désakna. 

» 

12.  Ujegyház. 

Apr. 

1.  Alsóbajom. 

Apr. 

9.  Betlen. 

Mart. 

26.  Gidófalva. 

Mart. 

20.  Zetelaka. 

Mart. 

7.  Dombhát. 

Apr. 

5.  Maksa. 

V 

4.  Csíkszentkirály. 

» 

10.  Nagyilva. 

w 

12.  Dalnok. 

" 

30.  Ojtoz. 

Apr. 

18.  Máramarossziget 

Mart. 

7.  Dorgos. 

w 

12.  Kózsafalva. 

n 

12.  Jód. 

V. 


Mart. 

4.  Nagymaros. 

Mart. 

9.  Rimaszombat. 

Mart. 

15.  lllava. 

ìi 

2.  Isaszeg. 

V 

10.  Pétervásár. 

jj 

8.  Kassza. 

» 

3.  Babat. 

í> 

12.  Sajókaza. 

Apr. 

16.  Nagybicscse. 

Febr. 

29.  Megyerke. 

Apr. 

5.  Sajóbábony. 

Mart. 

25.  Zsolna. 

» 

26.  Ecskend. 

^ 

2.  Visk. 

„ 

1.  Párnicza. 

Mart. 

12.  Vanyarcz. 

Ï) 

6.  Mihálka. 

„ 

10.  Revisnye. 

Febr. 

24.  Erdőkiirt. 

Mart. 

15.  Bustyaháza. 

.. 

10.  Lokcza. 

If 

29.  Valko. 

w 

28.  Vajnág. 

„ 

15.  Németlipcse. 

Apt. 

17.  Bodony. 

» 

7.  Körösmező. 

Apr. 

2.  Szlanicza. 

Mart. 

6.  Terpes. 

'? 

26.  Unin. 

Mart, 

26.  Zubrothova. 

JÎ 

11.  Nyitra. 

V 

9.  Nádas. 

M 

22.  Bobró. 

Febr. 

27.  Ghymes. 

7} 

8.  Felsöbottfaln. 

Apr. 

5.  Trsztena. 

Apr. 

5.  Garamrudas. 

„ 

22.  Trencsén. 

Mart. 

21.  Liptószentmiklós 

Mart. 

5.  Füzesgyarmat. 

ÎÎ 

19.  Bán. 

?î 

16.  Jabbinka. 

Apr. 

15.  Bakabánya. 

V 

17.  Zólyom. 

t 

23.  Hladovka. 

» 

5.  Ipolyság. 

Apr. 

7.  Garamsálfalva. 

n 

19.  Szepesófalu. 

Mart. 

9.  Hont. 

Mart. 

2.  Somodi. 

î) 

28.  Szepesbéla. 

Apr. 

6.  Korpona. 

1» 

6.  Szepsi. 

Febr. 

15.  Leibicz. 

Mart. 

6.  Gács. 

Apr 

5.  Sacza 

Mart. 

14.  Szepesváralja. 

Febr. 

29.  Losoncz. 

Î5 

3.  Kassa. 

V 

12.  Zboró. 

Mart. 

15.  Salgótarján. 

Mart. 

9.  Licsérd. 

2.  Ortutó. 

jj 

3.  Rimaráhó. 

Apr. 

2.  Ökörmező. 

» 

23.  Felsővizköz. 

121 


Az  1907/1908.  évi  télen  áttelelt  fajok 
Jegyzéke. 


Verzeichnis  derjenigen  Arten,  welche 
im  Winter  1ÎK)7/190S  überwinterten. 


1.  Alauda  arvensis,  L.  .láiiosliáza,  Zalagógánfa,  Óverbász,  Szeged,  Izsák,  Jesclnicza, 
Tekerőpatak. 

2.  Anas  boschas,    L.    .lánosháza,    Zalagógánfa,    Tata,    Tenieskubiu,    Ilódiiiczövásár- 
hely.  Bugyi. 

3.  Anas  qnerquedula,  L.  Temeskubin. 

4.  Anser  fabalis.  Lath.  Tata. 

5.  Anthus  pratensis,  (L.).  Óverbász. 

6.  Aquila  maculata,  Gm.  Malomviz. 

7.  Ardea  cinerea,  L.  Tata,  Morvaszentjános,  Kamaristya,  Bogyán,  Dunacséb. 

8.  Botaurus  stellaris,  (L.).  Balatonfüred. 

9.  Buteo  buteo,  (L.).  Lasztomér,  Malomviz,  Kolozsvár. 

10.  t'erchneis  tiniiunculus,  (í..).  Jánosháza,  Zalagógánfa,  Óverbász,  Hódmezővásárhely, 
Szerep,  Budapest,  Püspökladány,  Kolozsvár. 

11.  Chloris  chloris,  (L.).  Budapest,  Kolozsvár. 

12.  Ciconia  ciconia,  (L.\  Béllye. 

13.  Circus  aeruginosus,  (L.).  Temeskubin. 

14.  Circus  cyaneus,  (L.).    Zalagógánfa,    Temeskubin,    Óverbász,    Kisjenő,    Sárospatak, 
Lasztomér. 

15.  Columba  «enas,  L.   Répáspuszta,  Zalagógánfa,  Bogyán,  Bácsordas,  Szabadszállás, 
Lippa,  Bodony. 

16.  Columba  palunibus,  L.  Mohol. 

17.  Colymbus  fluviatilis,  Tunst.  Óverbász,  Szenttamás. 

18.  t'oturnix  coturnix,  (L.).  Kismarton,  Temeskubin. 
19-  Dafila  acuta,  (L.).  Hódmezővásárhely. 

20.  Eniberiza  calandra,  L.  Óverbász,  Izsák,  Sárospatak,  Lasztomér. 

21.  Emberiza  schoeniclus,  L.  Óverbász,  Izsák. 

22.  Erithacus  rubecula,  (L.).  Jánosháza,  Malomviz.  Kékkő,  Geletnek. 

23.  Fringilla  coelebs,    (L.).    Kőszeg,    Jánosháza,    Budapest,    Sárospatak,    Lasztomér, 
Malomviz,  Xagyenyed,  Geletnek. 

24.  Fiilica  atra,  L.  Óverbász. 

25.  Oallinula  ciiloropus,  (L.).  Óverbász. 

26.  Larus  ridibundus,  L.  Tata,  Óverbász. 

27.  MilvHS  milvus,  (L.).  Malomviz. 

28.  Motacilla  alba,  L.  Újvidék,  Óverbász,  Kolozsvár. 

29.  Motacillal)oarula,  Pen.n.  Kőszeg,  Szentmargitbánya,  Visegrád,  Gyergyótölgyes,  Zsolna. 

30.  l'ratincola  rubicola,  (L.).  Óverbász. 

31.  Rallus  aquaticus,  L    Óverbász,  Hódmezővásárhely. 

32.  ScDlopax  rusticola,  L    Béllye,  Hódmezővásárhely,  Jeselnicza. 

33.  Sturnus  vulgaris,  L.  Óverbász. 

34.  TotaiiHS  totanus,  (L.).  Szigetcsép. 

35.  Turdus  merula,  L.  Jánosháza,  Zalagógánfa,  Hódmezővásárhely,  Farkasrév,  Kékkő, 
Szepesváralja. 

36.  Vanellus  vaneUus,     (L.).  Csurgó,  Makád,  Garamberzencze. 


Aquila  XVI. 


16 


122 


Majirjarország  vomiIáNi  naptára  a  történeti  anyag 

alapján   (lOOH-ig  liezárólau).   az  lOOS.  év  jclleiie, 

a  terület   megszállásának,  ill.    az    átvonuláisnak 

időtartama. 


Zngskalender  Ungarns  auf  Grund    des   histori- 
schen Materiales  (inclusive  llKISi.  .lahieseharakter 
für  11K)S,  Zeitdauer  der  Besiedelung,  resp.  des 
Durchzuges. 


t-i 

o 
N  .ai 

2     3 
O     rt 
CO   hJ 

Faj  —  Art 

Történeti 
közép 

Historisches 
Mittel 

1908.  évi 
közép 

Mittel  für 
1908 

Az  1908.  év 
jellege 

Zugscharakter 
des  Jahres  1908 

Hány 
nappal 

Um 
wieviel 

Tage 

A  megszállás,  ill.  í 

időtartama  raj 

Zeitdauer  der  Be 

resp.  des  Durchs 

Tascn 

itvoDulás 
)okban 
siedfílung 
.u;íes  in 

TiiÖsiJän 

im 

Jahre 

1908 

a  történeti  anyag 
tanúsátja  szerint 
laut  dem  histori- 
schen Materiale 

1 

Anas  bosehas  L 

Mart. 

2 

Febr.   22 

Eorai  —  Früh 

1 

Í        8 

76 

47 

2 

Bűteo  buteo  (L.)  . 

^ 

4 

Mart.      9 

Késő  -  Spät 

'         5 

74 

70 

3 

Columba  oenas  L.     . 

T) 

5 

5 

Megfel.-Entsprech. 

0 

89 

86 

4 

Alauda  arvensis  L.   . 

•> 

6 

3 

Korai  —  Früh 

3 

92 

61 

5 

Anas  crecca   L.    . 

„ 

7 

Febr.  26 

Korai  —  Früh 

9 

68 

53 

6 

Sturnus  vulgaris  L.  . 

, 

7 

Mart.     6 

Korai  —  Früh 

1 

76 

53 

7 

Vanellus  vanellus  (L.) 

» 

7 

„         8 

Késő  —  Spät 

1 

92 

65 

8 

Alauda  arborea  L.    . 

.„ 

8 

,         8 

Megfel.-Entsprech. 

0 

64 

41 

9 

Emberiza  calandra  L. 

„ 

8 

.         4 

Korai  —  Früh 

4 

68 

62 

10 

Anser  anser  (L.)  . 

„ 

9 

Febr.  28 

Korai  —  Früh 

9 

90 

50 

11 

Dalila  acuta  (L.) . 

.. 

9 

Mart.     3 

Korai  —  Früh 

6 

70 

Gl 

12 

Falco  lanarius  L. 

yf 

10 

— 

— 

— 

80 

— 

13 

Fulica  atra  L. 

V 

10 

Mart.     9 

Korai  —  Früh 

1 

86 

56 

14 

Larus  ridibundus  L. 

„ 

10 

,       10 

Megfel.-Entsprech. 

0 

59 

28 

15 

Anas  penelope  L. 

fl 

11 

3 

Korai  —  Früh 

8 

78 

20 

16 

Circus  cyaneus  (L.)  . 

n 

12 

9 

Korai  —  Früh 

3 

78 

67 

17 

Columba  palumbus  L. 

„ 

12 

9 

Korai  —  Früh 

3 

87 

82 

18 

Fringilla  coelebs  L.  . 

12 

..       15 

Késő  —  Spät 

3 

57 

31 

19 

Turdiis  merula  L. 

12 

„       11 

Korai  —  Früh 

1 

73 

39 

20 

Ardea  alba  L. 

n 

13 

.,      28 

Késő  —  Spät 

15 

HO 

53 

21 

Fuligula  njToca  (Gcld.) 

» 

13 

4 

Korai  —  Früh 

9 

63 

16 

22 

Numenius  arcuatus  (L.) 

') 

13 

.,       11 

Korai  —  Früh 

2 

79 

58 

23 

Larus  canus  L.    . 

» 

14 

— 

— 

— 

63 

— 

24 

Fuligula  ferina  (L.)  . 

'? 

15 

— 

— 

— 

58 

— 

25 

Motacilla  alba  L. 

„ 

15 

Mart.    12 

Korai  —  Früh 

3 

75 

70 

26 

Cerchneis  tinnunculus  (1 

a) 

16 

„       10 

Korai  —  Früh 

6 

101 

79 

27 

Emberiza  sclioeniclus  L 

., 

16 

»       20 

Késő  —  Spät 

4 

70 

37 

28 

Gallinago  gallinago  (L.) 

n 

16 

.,       11 

Korai  —  Früh 

5 

71 

55 

29 

Anas  querquedula  L. 

TÏ 

17 

.,        8 

Korai  —  Früh 

9 

66 

59 

30 

Chloris  chloris  (L.)    . 

» 

17 

— 

— 

— 

46 

— 

31 

Turdus  niusicus  L.   . 

ÎÎ 

17 

Mart    14 

Korai  —  Früh 

3 

74 

61 

32 

Anas  streperà  L. 

n 

18 

6 

Korai  —  Früh 

Í      12 

85 

58 

33 

Turdus  iliacus  L. 

.. 

18 

— 

— 

— 

75 

— 

34 

Erisraatura  leucocepliaia 

(Se 

OP. 

') 

19 

— 

— 

— 

66 

— 

35 

Milvus  milvus  (L.)     . 

19 

Mart.   26 

Késő  -  Spät 

7 

98 

71 

36 

Pavoncella  pugnax  (L.) 

19 

„       10 

Korai  —  Früh 

.9 

61 

35 

37 

Gallinago  gallinula  (L.) 

T 

20 

,       18 

Korai  —  Früh 

2 

62 

32 

38 

Pratincola  rubicela  (L.) 

■<J 

20 

„       23 

Késő  —  Spät 

3 

61 

3  9 

39 

Totanus  totanus  (L.) 

» 

20 

„       20 

Megfel.-Entsprech. 

0 

91 

49 

40 

Charadrius  liiaticola  L 

21 

— 

— 

— 

58 

— 

41 

Scolopax  rusticola  L 

» 

21 

„       23 

Késő  —  Spät 

2 

94 

75 

123 


iz; 

_  Œ> 

a  -o 
II 

o    ca 

7-,    ►J 

Faj  —  Art 

Történeti 
közép 

Historisches 
Mittel 

1 

1908.  évi 
közép 

Mittel  für 
1908 

Az  lt)08.  év 
jellege 

Zugscharakter 
des  Jahres  1908 

Hány 
nappal 

Um 
wieviel 

Tage 

A  niPírszálIás,  ill.  átvonulás 

idütaitaina  napokban 

Zeitdauer  der  Bcsiedelung 

rcsp.  des  Durchzuges  in 

T  gen 

a  történeti  anyag 
tanúsága  szerint 
laut  dein  histori- 
schen Materiale 

1 908-ban 

im 

.Jahrr 

1908 

42 

Motai'ilhi  boarula  Penn.  . 

Mart. 

22 

1 

Mart. 

20 

Eorai  —  Früh 

ii 

77 

63 

43 

Plialacrocorax  carbo  (L.)     . 

n 

22 

— 

— 

— 

63 



44 

Colymbus  cristatus  L.    .     .     . 

V 

23 

Mart. 

24 

Késő  —  Spät 

1 

62 

48 

45 

Erithacns  rubecula  (L.) . 

y> 

23 

W 

23 

Megfel.-Entsprech. 

0 

63 

49 

46 

Fuligula  fuligula  (L.)      .      . 

yy 

23 

— 

— 

— 

73 

— 

47 

Fuligula  marila  (L.)  .... 

» 

23 

— 

— 

— 

65 

— 

48 

Limosa  limosa  (L.)    .... 

» 

23 

Mart. 

25 

Késő  —  Spät 

3 

57 

44 

49 

Numeiiius  phaeopus  (1.  )      .      . 

» 

23 

— 

— 

— 

56 

— 

50 

Antbus  pratensis  (L.).     . 

» 

24 

Mart. 

26 

Késő  —  Spät 

2 

81 

67 

51 

Botaurus  stellaris  (L.)    .      . 

n 

24 

» 

21 

Eorai  —  Früh 

3 

86 

67 

52 

Ardea  cinerea  L 

n 

25 

n 

22 

Korai  —  Früh 

3 

105 

74 

5  . 

Circus  aeruginosus  (L.)  . 

„ 

25 

n 

28 

Késő  —  Spät 

3 

53 

31 

54 

Larus  argentatus  Brunn.     .     . 

» 

25 

— 

— 

— 

38 

— 

55 

Circus  pygargus  (L.)      .     .     . 

n 

26 

— 

— 

— 

106 

— 

56 

Numenius  tenuicostris  Vieili,.  . 

» 

26 

— 

— 

— 

37 

— 

57 

Charadrius  phivialis   L    . 

tj 

27 

— 

— 

— 

61 

— 

58 

Grus  grus  (L.) 

» 

27 

Mart. 

27 

Megfel.-Entsprech. 

ü 

91 

62 

51t 

Rallus  aquatious  L 

TÎ 

27 

— 

— 

— 

82 

— 

6U 

Ruticilla  tithys  (L.) 

n 

27 

Mart. 

31 

Késő  —  Spät 

4 

66 

47 

61 

Spatula  clypeata.  (L.) 

n 

27 

n 

29 

Késő  —  Spät 

2 

84 

59 

62 

Accentor  modularis  (L.) 

„ 

28 

Apr. 

3 

Késő  —  Spät 

6 

68 

37 

63 

Colymbus  fluviatilis  Tunst. 

■n 

28 

» 

6 

Késő  —  Spät 

6 

70 

36 

64 

Rissa  tridactyla  (L.) .... 

n 

28 

— 

— 

— 

10 

— 

65 

Totanus  nebularius   Gunn.   . 

» 

28 

— 

— 

— 

70 

— 

66 

Totanus   ochrnpus   (L.)    . 

•n 

28 

Apr. 

1 

Késő  —  Spät 

4 

82 

25 

67 

Circus  macrurus  Gm.      .      .      . 

» 

29 

— 

— 

— 

61 

— 

68 

Colymbus  griseigena  Bodd.  .     . 

'Ï 

29 

— 

— 

— 

49 

— 

69 

Gallinago  major  Gm. 

n 

30 

Mart. 

28 

Korai  —  Früh 

2 

68 

36 

70 

Turdus  torquatus  L.       .      .      . 

r 

30 

Apr. 

3 

Késő  —  Spät 

4 

69 

52 

71 

Ciconia  nigra  (L.)      .... 

,j 

31 

„ 

3 

Késő  —  Spät 

3 

57 

46 

72 

Calamodus  melanopogon  (Temm  ) 

Apr. 

— 

— 

— 

52 

— 

73 

Totanus  fuscus  (L.) .... 

» 

— 

— 

— 

67 

— 

74 

Tringa  alpina  L 

w 

— 

68 

— 

75 

Ciconia  ciconia  (L.)  .... 

?T 

2 

Apr. 

3 

Késő  —  Spät 

1 

109 

71 

76 

Circaëtus  gallicus  (Gm.)  .      .     . 

» 

2 

— 

— 

— 

41 

— 

77 

Colymbus  nigricollis  (Bkhm) 

„ 

2 

— 

— 

— 

56 

— 

78 

Phylloscopus  acredula  (Pali,.)  . 

» 

2 

Apr. 

3 

Késő  —  Spät 

1 

63 

52 

79 

Charadrius  alexandrinus  L. 

n 

3 

— 

— 

— 

68 

— 

80 

Milvus  migrans  (Bodu.)  . 

n 

3 

— 

— 

— 

90 

— 

81 

Cyaneeula  suecica  (L.)   . 

„ 

5 

Apr. 

3 

Korai  —  Früh 

2 

50 

44 

82 

Gallinula  chloropus  (L.) 

I' 

5 

» 

5 

Megfel.-Entsprech. 

0 

90 

15 

83 

Haematopus  ostrilegus,   L.  . 

» 

5 

— 

— 

— 

27 

— 

84 

Phalacrocorax  pygmaeus  (P.vll.) 

" 

5 

— 

— 

— 

28 

— 

85 

Emberiza  eia  L 

., 

6 

— 

— 

— 

69 

— 

86 

Motacilla  flava   L 

6 

Apr. 

7 

Késő  —  Spät 

1 

68 

63 

87 

Ortygometra  parva  (Scop.)  .     . 

n 

6 

— 

— 

— 

81 

— 

16* 


1-24 


Sorszám 
Laufende  Nr. 

Faj    —   Art 

Történeti 
közép 

Historisches 
Mittel 

1908.  évi 
közép 

Mittel  für 

1908 

Az  1908.  év 
jellege 

Zugscharakter 
des  Jahres  1908 

Hány 
nappal 

Um 
wieviel 

Tage 

A  nii'^szállás,  ill.  átvonulás 

i'iötartaina  napokban 

Zi'itdauer  der  Bcsíedelung 

resp.  des  Durchzuges  in 

Tagen 

a  történeti  anyag 
tanúsága  szerint 
laut  dem  histori- 
schen Materiale 

1908-ban 

ira 

Jahre 

908 

88 

Platalea  leucorodia  L.    . 

Apr. 

6 

62 

89 

Sasicola   oenanthe  (L.)   . 

» 

6 

Apr.    11 

Késő  —  Spät 

5 

81 

86 

90 

Aquila  maculata  Gm. 

51 

7 

Mart.  29 

Korai  —  Früh 

9 

75 

29 

91 

Ardea  purpurea  L 

Ï) 

7 

Apr.       1 

Komi  —  Früh 

6 

62 

37 

92 

Charadrius  dubius  Scop. 

» 

7 

"         2 

Korai  —  Früh 

5 

72 

33 

93 

Hirundo  rustica  L 

ÎÎ 

7 

„       13 

Késő  —  Spät 

6 

85 

71 

94 

Nycticorax  nycticorax  (L.)  .     . 

» 

7 

„       11 

Késő  —  Spät 

*      1 

67 

34 

95 

Pandion  haliaëtus  (L.)    . 

V 

8 

— 

— 

_       1 

60 

— 

96 

Ruticilla  phoenicura  (L.) 

n 

8 

Apr.      9 

Késő  —  Spät 

1 

67 

46 

97 

Totanus  hypoleucus  (L.) 

» 

8 

„         9 

Késő  —  Spät 

1 

69 

31 

98 

Tringa  minuta  Leisl.      .     .      . 

» 

8 

— 

— 

— 

29 

— 

99 

Falco  subbuteo   L.     .      .      .      . 

?J 

9 

Apr.    11 

Késő  —  Spät 

2 

71 

55 

100 

Orlygonietra  pusilla  (Pall.)  . 

» 

9 

— 

— 

44 

— 

101 

Totanus  stagnatilis  Bechst. 

» 

9 

— 

— 

— 

65 

— 

102 

Calamodus  aquaticus  (Gm.)  . 

V 

10 

— 

— 

— 

45 

— 

103 

Oedicnemus  oedicnemus  (L.)    . 

,j 

10 

Apr.       4 

Korai  —  Früh 

6 

59 

11 

104 

Phyiloscopus  troehilus  (L.)  . 

ÎÎ 

10 

„         9 

Korai  —  Früh 

1 

65 

34 

105 

Serinus  serinus  (L.)  .... 

*» 

10 

„       11 

Késő  —  Spät 

1 

57 

13 

106 

Upupa  epops  L 

„ 

10 

„       11 

Késő  —  Spät 

1 

66 

63 

107 

Aquila  clanga  Pall.   .... 

n 

11 

— 

— 

71 

— 

108 

Totanus  glareola  (L.)     .     .     . 

« 

11 



— 

— 

69 

— 

109 

Anthus  triviális   (L.) .... 

'T 

13 

Apr.     10 

Korai  —  Früh 

5 

65 

58 

HO 

Himantopus  himantopus  (L.)    . 

n 

13 

«       20 

Késő  —  Spät 

7 

59 

25 

111 

Jyns  torquilla  L.       .... 

„ 

13 

„       15 

Késő  —  Spät 

2 

67 

45 

112 

Ortygometra  porzana  (L.)   . 

n 

13 

„        7 

Korai  —  Früh 

1         ß 

68 

29 

113 

Sterna  hirundo  L 

Î1 

14 

„         4 

Korai  —  Früh 

10 

64 

43 

114 

Anthus  campestris  (L.)  . 

„ 

15 

— 

'      — 

58 

— 

115 

Ardea  garzetta  L 

„ 

15 



— 

— 

87 

— 

116 

CheJidonaria  urbica  (L.)      .      . 

» 

15 

Apr.     14 

Korai  —  Früh 

1 

74 

57 

117 

Pratincola  rubetra  (L.)  . 

)) 

15 

„      20 

Késő  —  Spät 

5 

70 

50 

118 

Sylvia  curruca  (L.)  .... 

n 

15 

„       19 

Késő  —  Spät 

4 

88 

27 

119 

Aquila  pennata  Gm 

n 

16 

— 

— 

80 

— 

120 

Cuculus  canorus  L 

» 

16 

Apr.    IG 

Megfel.-Entsprech. 

0 

66. 

46 

121 

Locustella  luscinioides  (Sav.)  . 

ji 

17 



— 

68 

— 

122 

Plegadis  falcinellus  (L.) 

n 

17 



— 

— 

52 

— 

123 

Luscinia   luscinia  (L.) 

1 

18 

Apr.     18 

IVIegfel.-''nlsprech, 

0 

55 

52 

124 

Phylloscopus  sibilator  Bechst.  . 

» 

18 

„       21 

Késő  —  Spät 

3 

62 

23 

125 

Recurvirostra  avocetta  L.    . 

^ 

18 

— 

— 

64 

— 

126 

Olivicola  riparia  (L.) 

w 

19 

Apr.    20 

Késő  —  Spät 

1 

73 

43 

127 

Muscicapa  coliaris  Bechst,  . 

„ 

19 

„       23 

Késő  —  Spät 

4 

40 

25 

128 

Sylvia  atricapilla   (L.)           .      . 

„ 

19 

.       23 

Késő  —  Spät 

4 

63 

22 

129 

Glareola  pratincola  (L.) .      .      . 

„ 

20 

— 

— 

— 

44 

130 

Larus  minutus  Pali 

» 

20 



— 

— 

65 

131 

Muscicapa  atricapilla  L. 

ÎÎ 

20 

Apr.    20 

Megfel.-Entsprech. 

l        0 

57 

21 

132 

Tringa  subarcnata  (Güld.)  . 

M 

20 

— 

— 

1 

58 

133 

Calamodus  schoenobaenus    (L.) 

J» 

21 

— 

— 



48 

126 


>!  ài 

'■  ^ 

O  co 

!»  1-1 


Faj 


Art 


Történeti 
közép 

Historisches 
Mittel 


i:iu8.  t'vi 
közép 

Mittel  für 
1908 


Az   191)8.  év 
jellege 

Zugscharakter 
des  Jahres  1908 


Hány 
nappal 

Um 
wieviel 

Tage 


A  iiiegszállas,  ill.  átvomilüs 

időturtama  napokban 

Zeitdauer  der  Besiedelun;^ 

resp.  des  Durchzuges  in 

Tagen 


a  történeti  anyag    li)08-ban 
tanúsága  szerint  1       im 
laut  dem  histori-       Jahre 
sehen  Materiate  I      1908 


|.'54  Acrocephaliis  ariintliiiaoeus  (L.) 

lo5  Ardea  ralloides  Scop. 

136  Cerohneis  vespertinus  (L.)  . 

137  Hydrochelidon  nigra  (L.)     . 

138  Sylvia  Sylvia  (L.)       .      .      . 

139  Sterna  minuta  L. 

140  Turtur  turtur  (L.)      .      .      . 

141  Luseinia  philomela  (Bechht  ) 

142  Monticola  sasatilis  (L.)  . 

143  Oapriniulgus  europaeiis  (L.) 

144  Sylvia  simples  L.wh. 

145  Acrocephalus  streperus  {N'ikill. 
14G  Cerchneis  cenchris  (Naum.)  . 
147  Coracias  garrula  L.  .      .      . 
14S  Pernis  apivorus  (L.)  . 

149  Oriohis  oriolus  (L.)   . 

150  Ardetta  minuta  (L.)  . 

1 5 1  Locustella  naevia  (Bouu.)    • 
1Ô2  Anthus  cervinus  (Pall.). 

153  Colymbus  auritus  L. 

154  Muscicapa  grisola  L 

155  Pisorliina  scops  (L.) . 
15G  C'oturnis  eoturnix  (L  )    . 

157  Lanius  minor  Gm. 

158  Micropus  apus  (L.)    . 

159  Lanius  collurio  L.     .     .     . 

160  Lanius  senator  L.      .      .      . 

161  Ilypolais  hypolais  (L.)    . 

162  Sylvia  nisoria  (Bechst  ) . 

163  Hydrochelidon  leucoptera(MEi8SN 

et  ScHiNz) 

164  Locustella  fluviatilis  Wolf  . 

165  Merops  apiaster  L.   .     .     . 

166  Acrocephalus  palustris  (Bechst. 

167  Crex  crex  (L.)      .... 

168  Muscicapa  parva  Bechst.     . 

169  Hydrochelidon  by  brida  (P.ui,.) 


Apr.  22 


Mai. 


22 

22 

22 

22 

22 

23 

23 

24 

24 

25 

25 

26 

26 

26 

27 

28 

29 

29 

30 

30 

30 

30 

1 

1 

1 

2 

2 

3 

3 

4 
4 
4 
6 
7 
9 
14 


Apr. 


Apr. 


24 
28 
18 
25 
22 

22 
26 
28 
22 
30 
29 


Apr.  20 

Apr.  27 
Mai.   2 


Apr.  30 

Mai.   2 

1 
Apr.  28 
Mai.   3 


Mai. 


Mai.   ( 
Apr.  28 


Apr.  29  ,  Korai 


Késő  ~  Spät 

Késő  --  Spät 

Korai         Früh 

Késő  —  Spät 

Megfel.-Entsprech. 

Korai  —  Früh 
Késő  —  Spät 
Késő  —  Spät 

Korai  —  Früh 
Késő  —  Spät 
Késő  —  Spät 

Korai  —  Früh 

Korai  —  Früh 
Késő  —  Spät 


Megfel.-Enlsprech. 

Késő  —  Spät 

Megfel.-Entsprech. 

Korai  —  Früh 

Késő  —  Spät 

Késő  —  Spät 
Késő  —  Spät 


Früh 


Megfel.-Entsprech. 
Korai  —  Früh 


2 
6 
4 
3 

0 

1 
2 
4 
.3 
5 
3 


1 
3 


1 
0 
3 
1 

5 
2 


0 
11 


Ol 
62 
77 
77 
71 
Gl 
77 
47 
66 
54 
62 
50 
20 
64 
73 
58 
48 
55 
51 
77 
45 
18 
65 
58 
74 
65 
33 
60 
45 

42 
74 
57 
50 
60 
48 
30 


126 


Függelék. 

(Horvát  mcgfigyelüsek  1908  tavaszán.) 


Anhang. 

(Kroatische  Beobachtungen  im  Frühjahre  1908.) 


Anas  boschas,  L. 

Febr.  29.  Zen.i-K. 

Anser  fabalis,  Lath. 
Febr.  19.  Zengg. 


Apr.      7.  Brzaja. 
Mart.  11.  Kebel. 
Apr.    10.  Lies. 


Ardea  cinerea,  L. 

Febr.  11.  Moro  vies. 
Mart.  11.  Nemei. 
Apr.      6.  Podgarics. 
Mart.    3.  Rujevac. 


Mart.  23.  Storginagreda 
8.  Zengg. 
.     11.  Zrinska. 


Mart.  28.  Fuka. 


C'helidonaria  iirbica,  (L.). 
Apr.      7.  Nenici. 


Apr.    30.  Novoselo. 


Apr.  10.  Brsljanica. 

„  7.  Jaseuas. 

Mart.  27.  Jasenovac. 

„  30.  Lipovljani. 

..  25.  Morovics. 


Ciconia  ciconia,  (L.) 

Mart.  20.  Nemei. 
Febr.  26.  Ogulin. 
Mart.  29.  Samarica. 

16.  Siácani. 
Apr.      8.  Storginagreda. 


Mai.      1.  Suhaja. 
Mart.  31.  L'jgradiska. 

,     25.  Vrbanja. 
Apr.      7.  Yrtlinska. 
Mart.  22.  Znpanja. 


Apr.      8.  Cazma. 


Ciconia  nigra,  (L.). 

Mart.  27.  Morovics. 


Mart.  20.  Nemei. 


C'Oluniba  oenas,  L. 


Apr. 

17.  Bedeuicka. 

Mart. 

22.  Lies. 

Apr. 

20.  Ravnagora. 

Febr. 

28.  Brsljanica. 

Febr. 

29.  Miklouä. 

Mart. 

7.  Samarica. 

» 

26.  Brzaja. 

Apr. 

28.  Mrzlavodica. 

„ 

2.  Sesvete. 

Mart. 

16.  Cremusina. 

Febr. 

15-  Nemci. 

Febr. 

19.  Storginagreda 

» 

25.  G.  Kovacica. 

20.  Novoselo. 

„ 

28.  Suhaja. 

n 

3.  Gornjavas. 

Mart. 

7.  Ogulin. 

Mart. 

4.  Topolovica. 

» 

5.  Grabovnica. 

ti 

5.  Podgaric. 

„ 

10.  Turcevicpolje. 

Febr. 

24.  Jasenas. 

Febr. 

29.  Popovac. 

Febr. 

28.  Vrtlinska. 

Mart. 

6.  Javor. 

Mart. 

3.  Radatovic. 

„ 

26.  Zrinska. 

Febr.  14.  Habjanovac. 


Oolumba  palunibus,  L. 

Mart.  11.  Morovics. 
Febr.  27.  Stojdraga. 


Mart.  21.  Ujgradiska. 


127 


Apr.    14.  Fuka. 


Coracias  garrula,  L. 

Apr.    10.  Mr>rovics. 
.     24.  Sesvete. 


Apr.    23.  Storginagreda. 


Apr.    28.  Dereza. 
Mai.      8.  Miklous. 


Coturnix  coturnix,  (L.). 

Apr.    30.  Nemci. 
Mai.      8.  Sesvete. 

ß.  Storginaa-reda. 


Mai.    20.  Vranoviua. 
-     19.  Zengg. 


Cncnlus  canorns,  L. 


Apr. 

18.  Bedeniêka. 

Apr.    25.  Lies. 

Apr. 

20.  Radato^ics. 

« 

30.  Begovorazdolje. 

„     11.  Miklous. 

„ 

26.  Ravnagora. 

^ 

11.  Brsljanica. 

,     15.  Morovics. 

^ 

9.  Rujevac. 

n 

12.  Brzaja. 

29.  Mrzlavodica 

n 

11.  Samarica. 

n 

10.  Carina. 

„     18.  Nemci. 

,, 

16.  Sesvete. 

Mart. 

19.  Felsőjelenje. 

„       4.  Novoselo. 

,. 

14.  Storgingreda 

Apr. 

10.  Gornjavas. 

,     16.  Ogulin. 

13.  Suhaja. 

., 

10.  Grabovnica. 

8.  Petrovagora. 

„ 

11.  Ujgradiska. 

u 

11.  Grubisnopolje. 

„     12.  Podgaric. 

„ 

7.  Vrtlinska. 

•n 

17.  Jablan. 

8.  Popovac. 

Mai. 

21.  Zengg. 

n 

8.  Jasenas. 

Apr. 

13.  Zrinska. 

Gallinulii  chloi-opus,  (L.). 
Mart.  16.  Morovics. 


Hirundo  rnstica,  L 


Apr. 

15.  Bedenicka. 

Mai. 

6.  Begovorazdolje 

Apr. 

30.  Bitoraj. 

11.  Brsljanica. 

fl 

11.  Brzaja. 

., 

16.  Cremusina. 

Mart. 

30.  Fuka. 

Apr. 

19.  Fuzsine. 

„ 

25.  G.  Kovaèica. 

„ 

14.  Gornjavas. 

^ 

7.  Grabovnica. 

„ 

5.  Grubisnopolje. 

.. 

19.  Jublan. 

,. 

11.  Jasenak. 

Mart. 

21.  Jasenas. 

Apr. 

14. 

Jasenovac. 

» 

23. 

Javor. 

n 

25. 

Lies. 

« 

6. 

Lipovljani. 

„ 

18. 

Lon.'arica. 

» 

12. 

Miklous. 

T) 

8. 

Morovics. 

■^ 

27. 

Mrzlavodica. 

Mart 

31. 

Xeinci. 

Apr. 

8. 

Novi. 

.. 

12. 

Ogulin. 

„ 

14. 

Podgaric. 

Mart 

29. 

Popovac. 

Apr. 

4. 

Radatovic. 

» 

25. 

Ravnagora. 

Lanius  collurio,  L. 

Mai.  6.  Zengg. 

Mart.  31.  Rujevac. 
Apr.      7.  Samarica. 

14.  Sesvete. 

„     24.  Stojdraga. 
,       8.  Storginagreda. 
„     14.  Suhaja. 
„     13.  Topolovica. 

15.  Turcevicpolje. 
„       7.  Ujgradiska. 

8.  Vranoviua. 

9.  Vrbanja. 

„     10.  Vrtlinska. 
7.  Zengg. 
11.  Zrinska. 
10.  Zupanja. 


Apr.    15.  Miklous. 


Lagcinia  luscinia,  (L. 
Apr.    15.  Popovac. 


Apr.      9.  Vranoviua. 


128 


Micropus  npus,  (L.). 
Apr.    18.  Zengg. 


Mart.    6.  Brzaja. 

„     28.  Felsőjelenje. 
Apr.    17.  Gornjavas. 
Mart.    7.  Grebenska. 

„     17.  Javor. 


Mai.  1.  Ftika. 


Motacilla  alba,  L. 

Mart.  30.  Mrzlavodica. 
„     20.  Xovoselo. 
.     19.  Oguliii. 
12.  Prgomelj. 

Oriolns  oriolus,  (L.). 

I    Ajir.  17.  Zengg. 


Mart.  29.  Radatovic. 

8   Stojdraga. 

4.  Storginagreda. 
„     23.  Suugeri. 
Apr.      2.  Vrannvina. 


Mart.  27.  Brsljanica. 

„     11.  Brzaja. 

„     18.  Grubisnopolje. 
22.  Jasenas. 
Apr.      6.  Loncarica. 
Mart.  20.  Morovics. 


Mart.  16.  Brzaja. 

Apr.  11.  Grabovnica. 

Mart.  17.  Kozarevac. 

„  21.  Lies. 


Scolopax  rnsticola,  L. 

Febr.  10.  Nemei 
Apr.    30.  OguHn. 

6.  Ponikvari. 
Mart.    9.  Rujevac. 
„       5.  Sesvete. 


Sturnus  Tulgaris,  L. 

Mart.  11.  Miklous. 
Febr.  22.  Morovics. 

„     29.  Nemei. 
Mart.     9.  Samarica. 

„     10.  Sesvete. 


Mart.  11.  Storginagreda. 
,       8.  Suhaja. 
8.  Topolovica. 
7.  Vrtlinska. 
3.  Vuksinac. 
11.  Zrinska. 


Febr.  23.  Storginagreda. 
Mart.  16  Ujgradiska. 
Febr.  21.  Vezisèe. 
Mart.  16.  Zrinska. 


Turdns  pilaris,  L. 

Mart.  27.  Jasenas.  I      Apr.    6.  Topolovica. 


Apr. 


18.  Beden  ic-ka. 
30.  Brsljanica. 
18.  Brzaja. 

21.  Cerina. 
25.  Jasena'^. 

22.  Javor. 


Turtur  turtur,  (L.). 

Apr.      9-  Miklons. 

,  24.  Morovics. 

„  30.  Nenici. 

„  23.  Popovac. 

..  23.  Samarica. 

„  17.  Sesvete. 


Apr.    29.  Stojdraga. 
„     23  Storginagreda. 

16.  Suhaja. 
„     18.  Ujgradiska. 
..     18.  Vrtlinska. 
.,      IS.  Zrinska. 


Apr.  10.  Brsljanica. 

,.  12.  Brzaja. 

Mart.  28.  Fuka. 

Apr.  18.  Miklous. 


Febr.  28.  Morovics. 


Upupa  epops,  L. 

Mart.  21.  Samarica. 

Mai.    18.  Sesvete. 

Apr.    12.  Storginagreda. 


Vanellus  vanellus,  (L.). 
Febr.  22.  Okesinec. 


Apr. 


8.  Suhaja. 

9.  Vrtlinska. 

14.  Zengg. 

15.  Zrinska. 


Mart. 


4.  Storginagreda. 


129 


Az  1908.  évi  tavaszi  madárvonulás 
és  az  idö  járása. 

Irta:  Heqyfoky  Kabos. 

Az  190S.  évi  inadárvonulást,  miként  az 
ornitlidlógiai  jelentésből  látliató.  jellemzi  a 
februáriusi  és  márcziusi  korai  s  az  áprilisi 
és  májusi  késői  megjelenés.  Ez  az  eredmény 
108  fajnak  a  megérkezéséből  jön  ki.  44  faj 
ugyanis  4'8  nappal  korábban,  50  pedig  3"5 
uappal  későbben  jelent  meg,  a  mint  több  évi 
átlag  szerint  szokott  megjelenni  ;  14  faj  ren- 
des időben  érkezett. 

Midőn  a  megjelenést  az  idővel  összevetni 
akarjuk,  óhajtandó,  hogy  ugyanarra  az  idő- 
szakra támaszkodjunk  ;  különben  könnyen 
megeshetnék,  hogy  következtetésünk  nem 
lenne  teljesen  biztos. 

Eddigelé  15  éves  (1894 — 1908)  rendszeres 
ornithológiai  megfigyeléssel  rendelkezünk.  Ezt 
a  ló  évet  összemérem  a  meteorológiai  meg- 
figyelések ugyanazon  idejű  adataival. 


Ha  a  15  éves  átlagokhoz  hozzámérjük  az 
1908.  évi  madármegjelenést,  úgy  (a  meglehető- 
sen sok  adattal  biro)  32  faj  után  arra  az  ered- 
ményre jutunk,  hogy  a  késés  általában  1'9 
nappal  egyenlő  és  hogy  márczius  végén  és 
április  elején  kissé  nagyobb,  mint  egyébkor. 
Márczius  közepéig  alig  késtek  a  fajok  s  ápri- 
lis végén,  május  elején  a  szokottnál  kissé 
még  korábban  is  jelentek  meg.  Az  I.  táblá- 
zat részletesen  tünteti  fel  ezeket  az  adatokat. 


Ha  már  most  az  idő  járását,  nevezetesen  a 
hőmérsékletet  tekintjük,  úgy  arra  az  ered- 
ményre jutunk,  hogy  az  1908.  évben  13  állo- 
másunk szerint  februáriusban  0  4  fokkal  na- 
f/yahh  volt  a  hőmérséklet,  mint  az  1894  —  1908. 
időszakban  ;  márczius  normálisnak  bizonyul 
(eltérés  — O'l  C.),  április  a  rendesnél  O'G  fok- 
kal hűvösebbnek,  május  pedig  2'4  fokkal 
melegehbnek. 

Az  ornithológiai  és  a  meteorológiai  meg- 
figyelések eredménye  szépen  összevág  igy 
általában  véve.  A  rendesnél  liűvösebb  időben 
késés  mutatkozik  és  a  jóval  melegebb  május 
Aquila  XVI. 


Der  Vogelzug   und  die  Witterung 
im  Frühling  des  Jahres  1908. 

Von  J.  Hegypoky. 

Den  Vogelzug  des  Jahres  1908,  wie  dies 
aus  dem  ornithologischen  Hericiit  zu  entneh- 
men ist,  charakterisiert  frühzeitiges  Ankommen 
im  Februar  und  März,  und  Verspätung  im 
April  und  Mai.  Dies  Ergebnis  ist  aus  der 
Ankunft  von  108  Arten  abgeleitet.  Es  kamen 
nämlich  44  Arten  um  4'8  Tage  früher,  50 
um  3'5  Tage  später  an,  als  das  vieljährige 
Mittel  beträgt  ;  bei  14  Arten  war  der  An- 
kunftstermin der  normale. 

Stellt  man  einen  Vergleich  bezüglich  der 
Ankunftsdaten  mit  der  Witterung  an,  so  ist 
es  wünschenswert,  dass  die  beiderseitigen  An- 
gaben sich  auf  denselben  Zeitraum  beziehen; 
sonst  läuft  man  Gefahr,  Trugschlüsse  aufzu- 
stellen. 

Zur  Zeit  verfügen  wir  über  15jährige 
(1894 — 1908)  systematische  ornithologische 
Beobachtungen.  Wir  werden  also  einen  Vei'- 
gleich  der  ornithologischen  und  meteorologi- 
schen Daten  bezüglich  dieses  15jährigen  Zeit- 
raumes anstellen. 

Vergleicht  man  die  Ankunftsdaten  des  Jah- 
res 1908  mit  dem  Mittel  der  15  Jahre  und 
zwar  jener  32  Arten,  die  ziemlich  viele  Daten 
aufweisen,  so  stellt  sich  heraus,  dass  die  An- 
kunft eine  um  1'9  Tage  verspätete  war,  und 
dass  die  Verspätung  Ende  März  und  Anfang 
April  etwas  mehr  als  sonst  beträgt.  Bis  Mitte 
März  kann  eine  Verspätung  kaum  bemerkt 
werden  und  Ende  April,  sowie  Anfang  Mai 
kann  sogar  ein  geringes  frühzeitigeres  An- 
kommen wahrgenommen  werden.  Tabelle  I 
gibt  dies  näher  an. 

Wirft  man  nun  jetzt  einen  Blick  auf  die 
Witterungsangaben,  namentlich  auf  die  Tem- 
peratur, so  sieht  man,  dass  die  Abweichung 
im  Jahre  1908  vom  Mittel  des  15jährigen 
Zeitraumes  (1894—1908)  im  Februar -\-Cr 4  6'" 
beträgt;  dass  März  normal  war  ( — O'l  C"), 
April  um  0-6  Orad  zu  kühl,  Mai  um  2-4 
Or  ad  zu  warm. 

Im  allgemeinen  stimmt  also  das  Ergebnis 
der  ornithologischen  Beobachtung  mit  jenem 
der  meteorologischen  Angaben.  Zur  Zeit  nega- 
tiver Temperaturabweicliung   kommt  Verspä- 

17 


180 


►-» 

H 

1     05  -i  oo  IO  to  IO  [C  IO  lO  IO  IC  IO  li  >—  ►-  •—  —         —►-«,—  , 

to  1--  e:  co  00  -1  e;  Ol  *.  io  to  —  e;  co  X  ^)  e;       ci  4-  io  io  •—  e;  —  x  -i  e;  -■  .t-  u  io  r- 

.\l. 

S 

f 

5' 
C5 

se 
s. 

5 

3 
CD 

o 

O 

S 
ä' 

5 
o 

3 
CK 

E? 
» 

Alauda  arvensis  .  . 
Coluiiiba  oenas   .  . 
Sturiius  vulgaris  .  . 
Vanellus  vanellus  . 
Coluinba  paluinbus 
Motacilla  alba  .  .  . 
Tunlus  luiisicu.s  .  . 
Pratincola  rubicola 
Motacilla  boarula  . 
Scdlopax    rusticola 
Ardca  cinerea  .  .  . 
Erithacus   rubecula 

Grus  grus 

Ruticilla  tithy.s  .  .  . 
Phvlloscojius   acre- 
dula     

Ciconia  ciconia   .  . 
Cicouia  nigra    .  .  . 
Saxicdla  oenauthe  . 
Upupa  epops    .  .  . 
Ruticilla  phoeniciira 
Hiruudo  rustica  .  . 
Chclidonaria  urbica 
Jyiix  tor(|uilla  .  .  . 
Cuculus  cauorus .  . 
Lusciuia  lusciuia    . 
Sylvia  atricapilla   . 
Turtur  turtur.  .  .  . 
Coracias  garrula.  . 
Oriolus  oriolus.  .  . 
Coturnix  coturnix  . 

Crex  crex 

Lanius  collurio    .  . 

1  1   1  II  II  1  1  1  1  1  1  1  II  1  1      1  II  1  II  1  1  1  ^1!  tol 

Il       II       M    -1       1       1       1       1       II       li       II       1             II       li       1       II       1       1     ^11     051. 

Il       1       II       1      1       1       1      1       1       1       1       1       1       1       1       1             1       1       1     K-i       1       1       1       II       1      1     005 

llllllllllllllllil        iili-'ilili-'ecllooto 

ó  œ  to 
ta  ù  ob 

llliillilllllllll!        iliosli-'li-'toœtoi^'tooo 

•«> 

•^  •V  ••?■ 

w  oboó 

llllllllltlllllllt         III         1         II        •■*           H*t-* 

llllllllllllllllil             III     l-"    I     tol      1     O30D00COCOI- 

Ç7I 

00  ocp 
cioœ 

llllllllllllllllil             III                    II                   tOIOtO>P-05 
llllllllllllllllil             lll05l-^lll-LC005  0IOtOOO 

030-} 

Ò  ti  l-i 

llllllllllllllll             1             1                                        1            OOt^il^OlOOO 

1     1     1     1     1     1     1     1    1     1     1     1     1     1     1     li-'l         iiotoiyicoi-'ltooiooifiìo»-' 

ö= 

l^OOp 
03  CTI  00 

1    1    1    1    1    1    1    1    1    .    1         1         1                                 i-"  oi  )-'          IO  o«  ss  00  co  c< 

1       1      1       1       1       1       1       1       1             ItOll-'li—  004^         l-'^]t0*'O0il-'0D03Ì«©4->-'l« 

*3  bo  z: 

1—  rfi   00 

lllllllllll             1             II                           |t-*         1—C005         *-ötií^*».Cfl05C3 

1       1       !       1       1       1       1       t       1       1       1     OD    1     to    1       1     M  05           1     to  en  IO  O  05  ìt  *i  0<  CO  O  Ol  O"  CO 

•<3 

to  Ó  C3 

ob  cjt  tó 

• 

1       1       1       1       1             1       1       1       1       1             :             II'-'                                    h-  C  *»                OO  *.  to  CO  05  05 
1      1      1      1      ll-'l      1      i      1      ll-ilosl      100O3        tocotoojoto^--i:o>-~i*-oo*- 

r3 

if^OOO 

-qob  œ 

1-^                   »^ 
I1III             ll|[                                  1            05»-»                I-*         l«OCS|)-*l-'05t-»tC05h-» 
1       '       '       1       lt-*l       1       1       ,i-»uih-ijf».|i_*^05         t^tOO0WC5H-IC;i»—  tOiXïOOltO 

^ 

[^ 

05  o  -1 

ob  Ol  to 

lllll             II             1                                  1            CTI-'                lOl-iOÎÛS                rf^tO^l—tOI 
1       1       1       1       1     l->    1       1     K-»    1     05  co  1-' œ    1     l-" -J  en         Ol  It^  to  00  Ol  to  1-1  en  05  O  l-"  -J  o    i 

S5  o  to 
cu  Ili.  O' 

Il         II         1                 1—  toiio           «005           >t«.too2io           oc  to           toi 

1       1     l-il       1     l-il     if^tOH-iOœl     rf-tOlf^©05         Cn>^ODl-'-lC^lfi|f>.050*-lf-Cl 

I<5 

C5  to  = 
co  Ö  oc 

Il             II             |'-'05050:01                03>i^                             H^ül05                       h-it-i 

t       1     1^1       1     05!     05C00505*>.05J501l-ii^-J         OOCO-^COh-tf^^OTtOOOIOlOI-iCil-i 

s^ 

cuòi  -1 

)-i         H»  to         Ma                t^ 
1                             l-ilOO-qjiiOtO              Oli»               I-Ito*»!-':                               1            1 

1    i-'03cn*.cnl    05-aoi  ^icDCi  —  05       o-i       rf^ooto«-  totol    i-i-j-^ol    Oil 

c* 

«Dl|i.03 

i-i  CI  œ 

1            h-i  to  1^  05         00  cS  N-  e  ce         to                cito                             1-1  to                 1                           1             1 
1     05O051— -J(-'líi*»«5*.S5aDO-l'-'01^          01C0tOI-'CD05l-'l     h-l-iCil     05l 

Sí 

1—      t-l 
1^  OS  cn 

to         h-  1-1 

1        tocno5«ei-if-iit»-<ia5          iCh-i               1        folli         1         1         1 

1     COOSi-iCOCOOlOi—  tOH-rfi-tOOtOtOH-CÌ         tOOiI     0501       t       1     l-il     OOl     ^1 

'à 

co  )f^  ,4u 
Mòdi 

l-i*>.00         50         1(^1-'         (P^-;!         05           Ito                 1             lli—lllllllll 
-J  03  co -1 -q  m  rf^  05 -q  Ol  CD  to  05  1-1  1-1    1     C  *»           1     OS    1       1     05    1       1       1       1       1       1       1       1       ' 

h-*  cp  cn 
tó  cji  co 

1— 

t005^-         05         1-1  CI         l-itOt                    |l-i|             1             l|l-*llillilll 

coo5ocs*icr:oì0o*-to— icol-q— »loci         lifi.1     j^-l     1     i     1     !     1     1     i     1 

03  00  œ 
rô  O  4i 

h-O55S~l*»tO05                l-i                        1             1             llll             lllllllll 
>t».0>-'05if^01-iINS05*i.:01-il-Oìi-illl^l            1      1      1      Ioli      1      1      1      1      1      1      1      1 

Cïi" 

l-L  l-k  to 

020  t-^ 

cä  -i<x> 

OOSHI-iCDtO-ll-'CDOIl-iOi-ql      1      1      lif>.l            1      1      1      losi      1      1      1      1      1      1      1      1 

OS 

3 

t>5  l-"  IO 
003-J 
Ü1  CD  Ô 

ooi-iooiNoicnlooltoi-itollllli         liillilltlllli 

cil 

h-»  h-  "^ 
00  IO    *■ 

ciiò-S 

1    !^^tol      1      1     ooi      1     1     1      1     1      1      1      1      1           1      1      1      1     1      1      1      1      1      II     1     1     1 

0» 

'S 

1  ^toM   1   M   1   1   1   1   1   II   1   II      II   1   !   Il   1   1   1  1   1   II   1 

INS 

1    tol     1      1     1     1     1      II      1     i     1      1      i      1      1      1           1     1      1      1      II      1      1      1      II      1      1      1 

I>5 

I\£CO0û         co         COOO         osco         rf^                --IM                H-         t-^  Oi  tO                CTSWtCCC**-»*^ 
iP^^Q0CD4i'i»f^l-'Mt--ÍC;TtC4^rOCítűt-»C;;h-*         CCOa+i'-lCïO  —  CiOCCCCÎOCCO 

összeg 
Summe 

f-f^f^ <<<<<< <<<<<<<<<    SE5S5SSS5ESS55 

A  megéfkezés 
átlagos  napja 

Mittlerer  An- 
kunftstag 

CO-qK>-qOt5  0uG005Cntf^WCDl-*l-*CûCCCC         t-^-qCOtCCOOCCt^tSIDOOOSOiCJ 

H^l   1  .^oil   11  II   !  1   1   II   M  1      1   1   II   1  1   1  1   1  1  II  M 

1 

0 

Kitérés  az 
1894-190». 
évi  állagtól 
Abweichung 
vom  Mittel 
1894—1908 

Il    1    II  ol    1    1    1    1    M    1    1    1    1    1        II    1    !    1    II   oool    1    1    1 

"f 

1     to  to    1       1       1     Ol  í-1  ►-•  to  Hl  05  l-l  05  Ol  05  03  02         *i.  *.  tu  l-nli.  tO  Ol    1       1       1     05  l-i  tO  h-i 

050505tOtOtOtOtOIOtOtOtOtO^^-l— l-il-i         ^i-iK-i-il-. 

to  l-l  o  CD  00  -a  03  Ol  *-  05  lo  1-»  o  CD  a  -1  o:  Ol      *»  05  io  t-  o  co  oo  -i  œ  d  i»>.  oo  to  i-i 

Nr.                      1 

(lì 

t. 


X 
S 


>■ 
S 

9r 


X 

S 


S; 

te 

5 
te 


181 


is,  jóllehet  az  adatok  már  iiaiiyoii  kevesbed- 
iick,  érezteti  a  iiieiíjelenés  kissé  gyorsabb 
lefolyását.  Egyébiránt  iiiárezius  az  ország 
keleti  részén  melegebb,  nyugati  felében  pedig 
hűvösebb  volt  ;  de  április  az  egész  területen 
kellőnél  alacsonyabli  hőfokú,  keleten.  Erdély- 
ben azonban  a  hő  hiánya  legcsekélyebb.  Mi- 
vel tehát  az  ország  egyes  vidékei  nem  egy- 
formán viselkednek  liőmérsí'klet  dolgában,  a 
madarak  megjelenése  is  hol  kissé  korai,  hol 
kissé  késői. 


tnng  vor,  l)ei  positiver  Abweichung  im  Mai, 
obwohl  dann  dio  Daten  schon  sehr  im  Ab- 
nehmen l)egriifen  sind,  stellt  sich  etwas  friili- 
zeitigeres  Ankommen  dar.  Übrigens  kann  man 
im  März  in  der  westlichen  Hälfte  des  Landes 
kühleres,  in  der  östlichen  aber  wärmeres 
Wetter  antreti'en  ;  im  April  aber  ist  die  nega- 
tive Abweichung  auf  der  ganzen  Landesfläche 
wahrzunehmen,  die  aber  im  Osten,  in  Sieben- 
bürgen, geringer  ist  als  in  den  anderen  Ge- 
genden. Da  nun  aber  an  dem  Ausniass  der 
Wärme  nicht  alle  Landesgegenden  gleich  teil- 
nehmen, so  ist  auch  die  Ankunft  der  ^^ögel 
bald  eine  frühzeitigere,  bald  eine  verspätete. 


II.  A  hòinérséklet  líMíS.  évi  eltérése 
az  181)4 -lî)08.  évi  átlagtól.  (('".) 


II.  Temperaturabweichungen  im  Jalire 
1908  von  1894—1908.  (C".) 


Febr. 


Mart. 


Apr. 


Mai. 


Zágráb       .  . 
Keszthely  . 

Budapest  .  . 

Ógyalla      .  . 

Igh-.       .     .  . 

Aknaszlatina  . 
Ungvár 
Del)reczen 

Turkeve     .  . 

Szeged       .  . 

Nagyszeben  . 
Marosvásárhely 

Kolozsvár  .  . 

Átlag  —  Mittel 


+  0-8 

(-0-8) 

+  0-5 

—  0-8 

+  0-6 

-07 

+  0-7 

-0-4 

+  0-9 

-0-4 

-Ol 

+  0-4 

0-0 

-f  0-3 

+  0-2 

O'O 

+  0-5 

—  0-2 

0-0 

-0-4 

-fO-7 

+  0-6 

+  0-2 

+  0-7 

+  0-6 

-f  0-5 

+  0-4 


0-1 


l-l 

(+3-4) 

1-2 

4-3-3 

0-9 

+  2-6 

0-6 

+  3-2 

10 

+  1-3 

0-2 

+  2-4 

0-7 

+  1-6 

0-9 

+  2-4 

0-4 

+  2-7 

0-8 

(+2-3) 

01 

+  2-3 

0-4 

+  1-9 

01 

+  2-0 

-0-6 


+  2-4 


Ha  a  hónapok  után  az  egyes  pentaszokat 
szemléljük  meg,  lígy  az  I.  táblázaton  rá  is 
jövünk  arra,  hogy  a  hőmérséklet  feltűnően 
márczius  12 — 16.  napja  között  csökkent, 
amennyiben  a  maximális  thermometer  5-6,  a 
minimális  pedig  29  kisebb  hőfokot  mutatott, 
mint  a  megelőző  öt  napon. 

Egy  másik,  de  kisebb  mértékű  hőcsökkenés 
állott  be  április  21 — 25.  napja  között,  mikor 
ugyanis  az  átlagos  hőfok  (Max.  +  Min.  :  2) 
a  megelőző  öt  naphoz  képest  2  C°.-kal  kiseb- 
bedett. 

Mindkét  hőcsökkenés  hatása  a  megjelenési 


Betrachtet  man  ausser  den  Monaten  auch 
die  einzelnen  Pentaden,  so  kann  man  aus 
Tabelle  I  entnehmen,  dass  starke  Tempera- 
turabnahme zwischen  12.  und  16.  März  ein- 
trat, als  das  maximale  Thermometer  gegen  die 
vorangehende  Pentade  um  5-6,  das  minimale 
um  2-9  Grad  niedriger  stand. 

Eine  zweite,  jedoch  geringere  Temperatur- 
abnahme stellte  sich  zwischen  21.  und  25. 
April  ein,  und  betrug  gegen  die  früheren  fünf 
Tage  im  Mittel  2  Grad  (Max.  +  Min.:  2). 


Wie  Tabelle   I.  zu   erkennen 


^ibt,  ist   die 
17' 


182 


adatokban  szépen  tükröződik,  miként  az  I. 
táblázat  tannsitja, 

A  meteorológiai  állomások,  melyeknek  ada- 
taiból az  öt  napi  hőmérsékletet  az  1.  tábláza- 
ton feltüntettem,  a  következők  :  Aknaszlatina, 
Késmárk,  Budapest,  Ogyalla,  Herény,  Zágráb, 
Fiume,  Pécs,  Turkeve,  Szeged,  Temesvár, 
Kolozsvár,  Vajdahiiuyad,  Nagyszeben. 

Ugyanezeknek  az  állomásoknak  hőmérsék- 
letét olyképen  csoportosítottam,  hogy  több, 
meglehetősen  egyező  napot  együvé  vettem, 
hogy  ekként  az  emelkedés  és  sülyedés  job- 
ban szembetűnjék.  Egy-egy  ilyen,  több  napos, 
hőmérsékletű  időköznek  átlagos  hőfokával 
összemértem  azután  a  megjelenési  adatoknak 
egy-egy  napra  eső  átlagos  számát,  hogy  lát- 
hassuk, ha  vájjon  a  hőmérsékleti  változások- 
kal egyezőleg  változik-e  vagy  sem  ? 


Tizenkét  madárfaj  adatait  és  18  több  napos 
időköz  hőmérsékletét  a  111.  táblázaton  tünte- 
tem fel. 


TcMipcraturabnahiiie  an  den  .\nknnftdalen  gut 
erkennbar. 

Die  meteorologischen  Stationen.  laut  wel- 
chen die  Temperatur  pentadenweise  angege- 
ben ist,  sind  folgende  :  Aknaszlatina,  Kés- 
márk, Budapest,  Ogyalla,  Herény,  Zágrál), 
Fiume,  Pécs,  Turkeve,  Szeged,  Temesvár, 
Kolozsvár,  Vajdahunyad,  Nagyszeben. 

Laut  den  Angaben  dieser  Stationen  machte 
ich  auch  noch  eine  andere  Temperaturzusam- 
meustellung,  indem  mehrere  Tage  mit  ziem- 
lich übereinstimmendem  Charakter  zu  Gruppen 
vereinigt  wurden,  um  das  Steigen  und  Fallen 
derselben  mehr  hervortreten  zu  lassen.  Mit 
dem  Mittel  der  Temperatur  eines  derartigen 
Zeitraumes  wurde  dann  das  Mittel  der  An- 
kunftsdaten je  eines  Tages  verglichen,  damit 
man  sehe,  ob  die  beiderseitigen  Veränderun- 
gen im  gleichen  Sinne  stattfinden  oder  niciit. 

Zwölf  Vogelarten  wurden  derart  mit  der 
Temperatur  von  18  Zeiträumen  verglichen  und 
auf  Tabelle   111    dargestellt. 


III.  A  megérkezési  adatok  1  —  1  napon  18 
több   napos   időszak   alatt   s   ezeknek   hő- 
foka. C°. 


III.  Die  Ankunftsdaten   an  Je  einem  Tage 

in    18    mehrtägigen    Zeiträumen    und    die 

Temperatur  derselben. 


Időszak                  '^°- 

S 

o 

ei 

1 

E 

0Î 

■a 

o 

1 

-2 

CS 

*2 

m 

g 

o 

1 

1 

= 

o 

1 

1 

'/„itr»,„n        Max.+Min. 
2 

Ol 

1 

3 

1 

O 

1 

BS 

1 

cd 

o 

iS 

o 

S 

to 

j 

u 
^ 

3 
o 
*C 
O 

X 

1 

o 
U 

di 

o 
X 

S 
o 

11.  10— 12  =  -1-8 

1-7 

0-7 

— 



— 

— 

— 

— 

— 





— 

13-21=   1-6 

4-7 

10 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 





— 

22-25=   3-9 

12-8 

2-0 

0-5 

— 

— 

— 

— 

— 

— 





— 

26—28=  2-5 

213 

5-3 

1-0 

— 

— 

— 

— 

— 

— 





— 

29-in.6=  4-8 

16-7 

19-6 

1-1 

0-1 

0-3 

^ 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

III.    7—11=   71 

13-4 

330 

18-0 

1-4 

0-4 

0-6 

— 

— 

— 



— 

— 

12-18=    3-0 

7-8 

31-4 

193 

3-7 

0-4 

0-6 

— 

"     " 

0-3 





— 

19—29=  4-7 

4-5 

11-9 

17-2 

17-9 

T8 

1-9 

0-5 

0-2 

0-1 



01 

— 

30-lV.4=   6-8 

2-7 

2-7 

8-8 

328 

90 

9-2 

4-0 

4-2 

0-7 



0-7 

— 

IV.    5-  8  =  10-9 

1-0 

2-0 

10-1 

230 

250 

44-8 

20-7 

34-0 

1-7 

0-7 

0-5 

0-2 

9—13=   70 

0-6 

— 

5-6 

14-6 

20-4 

44-4 

30-6 

33-2 

5-2 

2  2 

2-0 

— 

14_]9  =  ll-5 

0-3 

0-2 

4-8 

9-0 

20-5 

517 

34-0 

493 

11-8 

7-3 

3-3 

1-2 

20—24=   8-7 

— 

— . 

2-8 

56 

96 

16-6 

12-4 

25-2 

198 

18-2 

8-6 

3-6 

25-V.3  =  ir8 

— 

— 

1-6 

2-7 

1-3 

5-1 

3-8 

12-8 

11-8 

20  7 

14-2 

6-2 

V.    4-  9  =  15-3 

— 

— 

0-7 

0-5 

05 

1-7 

1-2 

20 

2-8 

7-8 

16  0 

147 

10-12  =  18-3 

— 

— 

— 

0-2 

— 

0-2 

— 

0-2 

0-8 

2-4 

6-4 

9-0 

13-16  =  21-4 

— 

— 

— 



— 

02 

— 

0-7 

1-5 

9-0 

9-5 

17—19  =  17-0 

— 

■  — 

— 

— 

— 



— 

— 

— 

— 

3-7 

2-7 

188 


Nézzük    csak   nies-    részletesen   adatainkat. 

1.  Columbaoenas.  Február  10—12,  13—21, 
22 — 25.  között  fokozódó  hőmérséklet  mellett 
szaporodnak  az  adatok.  A  legtöbb  adat  február 
26 — 28  között  fordul  elő,  egy-egy  napon  átla- 
gosan 21'3,  a  hőmérséklet  azonban  csökken. 
Itt  a  párvonalasság  nincs  meg  teljesen  ;  de 
amint  az  idő  újra  melegebb  lesz,  február  29. 
és  márczius  6,  márczius  7  -  11.  között,  az 
adatok  korántsem  kevesbednek  abban  a  mér- 
tékben, mint  mikor  márczius  12 — 18  között 
újabb  hőcsökkenés  áll  be. 

2.  Motacilla  alba.  A  kulmináczió  III. 
7 — 11.  között  áll  be,  mikor  a  hőmérséklet 
legnagyobb  fokát  éri  el.  III.  12 — 18.  között 
már  csökken  a  hőfok,  de  a  megjelenés  még 
igen  élénk,  ez  bizonyára  az  előbbeni  öt  meleg 
napnak  némi  rovására  esik. 

3.  Scolopax  rusticola.  A  kulmináczió  ugyan 
csökkenő  iiőmérséklet  idején  áll  be,  de  a  meg- 
előző öt  meleg  napon  csaknem  ugyanolyan 
sűrű  volt  a  megjelenés.  Jlidőn  pedig  111. 
19 — 29.  között  az  idő  megint  kissé  melegszik, 
a  megjelenés  csak  alig  lesz  ritkábbá,  sőt 
IV.  5 — 8.  között  fokozódó  hőmérséklet  mellett 
újra  szaporodik. 

4.  Ciconia  ciconia.  A  kulmináczió  fokozódó 
hőmérséklet  mellett  mutatkozik  márczius  30  — 
április  4.  között,  naponta  828  esettel. 

5.  Upupa  epops.  A  legtöbb  adat  április 
5 — 8.  között  fordul  elő,  midőn  a  hőfok  eddig- 
elé legnagyobb  értékét  éri  el. 

6 — 8.  Hirundo,  Chelidonaria,  Cuculus  IV. 
14 — 19.  között  mutatkozik  legsűrűbben,  mikor 
is  a  hőmérséklet  újra  maximális  állására  hág. 
A  hőcsökkenés  IV.  9 — 13.  között  azzal  a 
sajátsággal  bir,  hogy  a  Hirundo  és  Cuculus 
adatai  az  előbbi  melegebb  napokhoz  képest 
szaporodás  helyett  ])angást,  sőt  csekély  mér- 
tékű hagyatlást  tüntetnek  fel.  A  Chelidonariá- 
nál  a  pangás  nem  áll  be. 

9.  A  Tnrtur  kivételesen  csökkenő  hőmér- 
séklet idején  kulminál,  de  előzőleg  és  utóbl) 
is  melegebb  időben  sűrűn  mutatkozik. 

10—12.  Oriolus,  Coturnix,  Crcx  egyre  foko- 
zódó hőfok  mellett  kulminálnak. 

A  12  faj  között  csupán  Columba  oenas  és 
Turtur  tnrtur  kulminál  csökkenő  hőmérséklet 
ideijén,  de  adataik  fokozódó  melegben  szintén 
szajiorodnak. 


Betrachten  wir  (>twas  näher  die  Daten  die- 
ser Tabelle. 

1.  Columba  oenas.  Zwischen  10 — 12,13 — 21, 
22 — 25  Februar  vermehren  sicli  bei  steigen- 
der Temperatur  die  Ankunftsdaten.  Die  mei- 
sten kommen  zwischen  2() — 28.  Februar  vor, 
täglich  21 '3  und  zwar  bei  sinkender  Tem- 
peratur. Die  Parallelität  ist  keine  gute  ;  als 
aber  die  Temperatur  wieder  steigt,  zwischen 
29.  Februar  und  6.  März.  7 — 11.  März,  so 
nehmen  die  Daten  nicht  in  dem  Masse  ab, 
wie  zwischen  12 — 18  März,  wo  sich  neuer- 
dings Temperatunibnahme  einstellte. 

2.  Motacilla  alba.  Die  Kulmination  tritt  zwi- 
schen 111.  7 — 11.  auf  und  zwar  bei  einem 
Temperaturmaximum.  Zwischen  III.  12 — 18. 
fällt  schon  das  Thermometer,  die  Ankunft  ist 
aber  noch  sehr  lebhaft,  wohl  eine  Nachwir- 
kung des  vorangehenden  warmen  Zeitraumes. 

3.  Scolopax  rusticola.  Die  Kulmination  stellte 
sich  zwar  bei  fallender  Temperatur  ein,  jedoch 
war  die  Ankunft  in  den  vorangehenden  fünf 
warmen  Tagen  fast  ebenso  stark.  Als  es  aber 
zwischen  III.  19 — 29.  wieder  etwas  wärmer 
wird,  so  kommen  kaum  weniger  Ankunfts- 
daten vor,  ja  sie  vermehren  sich,  als  zwischen 
IV.  5 — 8.  die  Temperatur  noch  mehr   steigt. 

4.  Ciconia  ciconia.  Die  Kulmination  tritt  bei 
steigender  Temperatur  zwischen  30.  März  und 
4.  April  ein  und  zwar  täglich  mit  83"8  Fällen. 

5.  Upupa  epops.  Die  meisten  Ankunftsdaten 
kommen  zwischen  IV.  5—8.  vor,  als  die  Tem- 
peratur seinen  bisher  höchsten  Stand  erreichte. 

6—8.  Hirundo,  Chelidonaria,  Cuculus  kommt 
am  häufigsten  zwischen  IV.  14 — 19.  vor,  als 
die  Temperatur  neuerdings  ihren  höchsten 
Stand  erreichte.  Die  Wärmeabnahme  zwischen 
IV.  9 — 13.  kommt  mit  einer  Stagnation,  ja 
geringer  Abnahme  der  Ankunftsdaten  von 
Hirundo  und  Cuculus  vor.  Bei  Chelidonaria 
stellt  sich  keine  Stagnation  ein. 

9.  Turtur  kulminiert  ausnahmsweise  bei 
fallender  Temperatur,  zeigt  sich  aber  bei  war- 
mem Wetter  häufig,  ebenso  vorher  wie  nachher. 

10 — 12.  Oriolus,  Coturnix,  Crex  kulminiert 
bei  fortwährend  steigender  Temperatur. 

Unter  den  12  Arten  kommen  nur  2  vor, 
Columba  oenas  und  Turtur  turtur,  welche  bei 
fallender  Temperatur  kulminieren,  jedoch  kann 
bei  steigender  ^\'ärme  auch  (;ine  Zunahme 
ihrer  Ankunftsdaten  bemerkt  werden. 


134 


Ehhùl  teliál  kiiiiìiìk,  Imi/ij  a  hőmérséklet 
fokozódása  a  12  madárfaj  nietjjelenésénél 
l!)08-han  i/i/orsitólar/  hatolt. 

És  most  térjünk  át  az  egyes  napokra.  Lás- 
suk, lia  vájjon  a  hőmérséklet  feltűnőbb  csök- 
kenése idején  niegkevesbednek-e  a  megjele- 
nési adatok  ? 

A  legfeltűnőbb  hőmérsékleti  csökkenés  ápri- 
lis 9-én  állott  be,  niidön  a  maximális  thermo- 
meter a  megelőző  naphoz  képest  5'9,  a  mini- 
mális 2'8  fokkal  siilyedt,  vagyis  átlagosan 
4"3  fok  volt  a  hőcsökkenés.  Hát  a  megjele- 
nési adatok  ?  Ezek  is  kevesbedtek.  íme  : 


Ikiraus  ficht  (dso  horror,  dass  stcit/eiide 
Temperatur  im  Jahre  1H08  auf  das  Erscheinen 
der  12    Víj/jelarten    beschlenni()end   einwirkte. 

Und  jetzt  wollen  wir  einzelne  Tage  betrach- 
ten. Ist  hei  aufTallcnder  Teniperaturabnahme 
eine  Verminderung  der  Ankunftsdaten  zu  be- 
merken V 

Die  auflalleiidstc  Temperaturabnahme  trat 
am  9.  April  ein,  als  das  maximale  TlK^rmo- 
meter  ")'9,  das  minimale  Ű'^i.  im  Mittel  4*3 
Grad  niedriger  stand  als  am  vorhergehenden 
Tage.  Und  wie  verhalten  sich  die  Ankunfts- 
daten ?  Folgendermassen  : 


Apr.  8. 
Apr.  9. 


CS 

0° 

— 

is 

=4.2 

ÎI 

5=^ 

P 

I.H 

il 

e 

.2  « 

■a  o 

en 

li 

II 

^  "ê 
II 

«.2 
s  s 

£ 

2 

1 

7 

14 

37 

60 

31 

57 

1 

O 

•^ 

— 

— 

— 

5 

12 

17 

32 

18 

25 

3 

1 

1 

— 

A  Turtur  4  esetét  kivéve  a  hőcsökkenés 
napján  feltiinòleg  kevesbedtek  az  adatok, 
kiváltképen  azoknál  a  fajoknál,  melyek  javá- 
ban érkeztek. 

Amint  az  idő  javul  s  a  hőfok  emelkedni 
kezd,  április  12 — 15.  között  újra  fokozódik  a 
megjelenés  is. 

Miként  jött  létre  az  április  9-iki  hőcsökkenés? 

Április  5-én  Nizza  mellett  van  az  alacsony 
légnyomás  középpontja  {75r2  mm.).  Magyar- 
ország keleti  felében  déli  szelek  fújnak  a 
franczia — olaszországi  depresszióba  ;  a  hő- 
mérséklet emelkedik. 

Április  6-án  az  előbbi  depresszió  mellett 
egy  másik  az  Adrián  keletkezik.  Déli  szelek 
országszerte,  meleg,  esős  idő. 

Április  7-én  a  depresszió  Olaszország  középső 
részét  borítja  czentrumával.  Délkeleti  szelek 
és  fokozódó  hőmérséklet  uralkodik  nálunk, 
Fiume  körül  esővel. 

Április  8-án  a  depresszió  ellaposodik,  az 
idő  még  jobban  melegszik,  főleg  a  Nagy  Al- 
földön és  Erdélyben.  Itt-ott,  főleg  nyugaton 
sok  az  eső.  A  szél  reggel  2—3  fokú. 

Április  9-én  a  depresszió  a  Balkánra  húzó- 
dott Keleten  sok  az  eső.  A  Dunán  túl  viharos 
északi  szél  fú.  Az  erős  szél  és  eső  csökkenti 


Mit  Ausnahme  der  4  Daten  von  Turtur 
kommt  eine  starke  Verminderung  der  An- 
kunftsdaten am  9.  April  vor,  besonders  bei 
jenen  Arten,  welche  dazumal  am  häufigsten 
anzukommen  pflegen. 

Als  das  Wetter  besser  wird  und  die  Tem- 
peratur steigt,  so  vermehren  sich  auch  die 
Daten  zwischen  12 — 15.  April. 

Auf  welche  Weise  stellte  sich  die  Tem- 
peraturabnahme am  9.  April  ein? 

Am  5.  April  liegt  das  Zentrum  (751  "2  Mm.) 
einer  Luftdruckdepression  bei  Nizza.  In  Un- 
garn, besonders  in  der  Osthälfte,  wehen  süd- 
liche Winde  gegen  das  Zentrum  der  Depres- 
sion ;  die  Temperatur  steigt. 

Am  6.  April  taucht  neben  der  genannten 
eine  zweite  Depression  auf  der  Adria  auf. 
Es  wehen  bei  uns  Südwinde,  das  Wetter  ist 
warm  und  regnerisch. 

Am  7.  April  liegt  das  Zentrum  der  Depres- 
sion über  Mittel-Italien.  Südostwinde  treten 
auf,  die  Temperatur  steigt,  um  Fiume  herum 
regnet  es. 

Am  8.  April  verflacht  sich  die  Depression, 
es  wird  noch  wärmer,  besonders  auf  der  gros- 
sen Tiefebene  und  in  Siebenbürgen.  Im  We- 
sten des  Landes  fällt  hie  und  da  viel  Regen. 
Der  Wind  bläst  früh   mit    der   Stärke   2 — 3. 

Am  9.  April  findet  sich  die  Depression  am 
Balkan.  Im  Osten  des  Landes  fällt  viel  liegen. 


135 


il    liŐDicrwi'klotet,    lìiìy    lin^y    lìéMi'iul    Keszt- 
helyen ho  esik. 

Április  l()-én  ;i  (lepresszi()  északkeletre, 
Oroszországija  és  a  Fekete-tengerre  vonult. 
„Az  időnek  Európa  keleti  felében  liüvüs,  több- 
nyire csapadékos  és  szeles,  nyugati  felében 
pedig  enyhe,  száraz  és  csendes  jellege  van" 
—  mondja  a  napi  időtérkép. 

Április  11-én  a  depresszii)  még  inkább 
keletre  vonult,  az  idő  kezd  felmelegedni,  de 
.\knaszlatinán  még  hó  esik. 

Íme,  mig  a  depresszió  nyugaton  volt,  meleg 
idő  járt,  a  madárvonulás  megélénkült,  mihelyt 
hűvösre  fordult  eső  és  erős  északi  szelek 
miatt,  a  megjelenési  adatok  megkevesbedtek. 

Április  10-én.  jóllehet  a  hőmérséklet  még 
kissé  csökkent,  a  vonulás  megélénkült  s  11-én 
újra  megcsappant,  ámbár  csekély  hőfokozódás 
áll  be.  Ha  az  időtérképet  megnézzük,  arra  a 
tapasztalatra  jövünk,  hogy  11-én  az  eső  jó- 
formán megszűnt  s  s  szél  kissé  jobban  for- 
dult északra. 

Márczius  11-én  is  csökkent  a  maximális  hő- 
mérséklet 2'()  fokkal  és  a  Columba  oeiias, 
Motacilla  alba  és  íScolopax  rustica  adatai  jóval 
megkevesbedtek.  Előbb  Angolország  körül 
volt  a  légnyomási  depresszió,  11-én  kihatott 
ereje  Magyarországra  is,  a  szél  megélénkült 
és  itt-ott  kisebb  eső  is  esett. 

A  hőmérséklet  naponkénti  változásait  a 
fentebb  emiitett  14  állomás  feljegyzései  sze- 
rint, valamint  a  12  madárfaj  naponkénti  meg- 
jelenési adatait  a  IV.  táblázat  tünteti  lel. 
Csakis  a  feltűnőbb  esetekre  és  nem  minden 
legkisebb  részletre  nézve  képes  útbaigazítás- 
sal szolgálni  a  levegő  hőmérséklete  és  a  meg- 
jelenési  adatok   közötti  kapcsolatot  illetőleg. 


Jenseits  der  Donau  weht  stürmischer  Wind. 
Dieser  und  der  Regen  bringt  starke  Abküh- 
lung, so  dass  in  Keszthely  Schnee  fiel. 

Am  10.  April  zog  sich  die  Depression  gegen 
Nordost  nach  Russland  und  auf  das  Schwarze 
Meer.  „Das  Wetter  ist  im  Osten  von  Europa 
kühl,  meistens  regnerisch  und  windig,  im 
Westen  gelind,  trocken  und  still",  lieisst  es 
auf  der  Wetterkarte. 

Am  11.  April  zieht  die  Depression  noch 
mehr  gegen  Osten,  es  wird  wärmer,  .jedoch 
fällt  in  Aknaszlatina  noch  Schnee. 

Als  die  Depression  im  Westen  sich  befand 
und  das  Wetter  warm  war,  kam  intensiver 
Vogelzug  vor,  als  es  aber  infolge  nördlicher 
Winde  und  starker  Regen  kühler  wurde, 
nimmt  die  Intensität  des  Zuges  ab. 

Obwohl  am  10.  April  das  Thermometer 
noch  etwas  fiel,  vermehren  sich  doch  die 
Ankunftsdaten  ;  .sie  vermindern  sich  aber  am 
11.  April  neuerdings,  wo  es  doch  etwas  wär- 
mer wurde.  Die  Wetterkarte  belehrt  uns  dar- 
über, dass  es  am  11.  fast  völlig  aufhörte 
zu  regnen  und  der  Wind  sich  etwas  mehr 
nach  Norden  drehte. 

xVucli  am  11.  März  kam  Temperaturabnahme 
vor,  als  das  maximale  Thermometer  um  2'6 
Grad  fiel  ;  Columba  oenas,  Motacilla  alba  und 
Scolopax  rusticola  zeigt  sich  viel  seltener,  als 
am  Tage  zuvor.  Die  Depression  lag  vordem 
über  England,  am  11.  aber  erstreckte  sie 
sich  bis  nach  Ungarn,  der  Wind  wurde  stär- 
ker und  hier  und  dort  fiel  Regen. 

Die  tägliche  Temperatur  an  unseren  14 
Stationen  und  die  Ankunftsdaten  der  erwähn- 
ten 12  Vogelarten  sind  auf  Tabelle  IV  dar- 
getan. Der  Zusammenhang  zwischen  den  An- 
kunftsdaten und  der  Luftwärme  kann  nur  in 
auffallenderen  Fällen,  nicht  aber  auch  in  allen 
Einzelheiten  laut  derselben  beurteilt  werden. 


136 


IV.  tiiltlázat.  A  hőmérséklet  és  a  megjele- 
nési adatok  naponként. 


Tal».  IV.  TäKlichc  Temperatur  u.  Ankunfts- 
(Intuni. 


1908 


1908 


Max. 


iMin. 


•2 


e 


Jan. 

23 
24 
25 
26 

27 

28 

29 

30 

31 

Febr. 

1 

2 

3 

4 


9 

— 

10 

0-9 

11 

Ol 

12 

2-3 

13 

5-5 

14 

5-3 

15 

3-4 

16 

4-7 

17 

5-6 

18 

41 

19 

6-2 

20 

5-4 

21 

6-6 

22 

6-9 

23 

7-9 

24 

0-3 

25 

G-9 

26 

(il 

27 

5-3 

28 

C-2 

29 

Mart. 
1 

7-6 
10-3 

2 

8-9 

3 

8-7 

4 

8-1 

-31 

-6-2 

-4-9 

-1-6 

-0-6 

-3-2 

-21 

-0-6 

-31 

-0-2 

-0-6 

-1-8 

-0-3 

-1-6 

-0-4 

-0-9 

-0-3 

-1-6 

-0-8 

11 

21 

.1-5 

11 

0-9 


3 
1 
1 
3 
4 
9 
3 
3 
G 

11 
3 
9 
7 

12 
13 
19 
25 
20 
15 
13 
14 
16 
21 


1 
1 
2 

3 

2 

3 

4 

G 

G 

4 

8 

23 

17 

27 


3 
2 
10 
G 
9 


-11 
-30 
-1-3 
1-9 
2-4 
01 
1-3 
2-5 
0-5 
30 
2-4 
2-4 
3-6 
4-7 
3-3 
3-9 
2-9 
1-9 
2-7 
4-3 
G-2 
5-2 
4-9 
4-5 


137 


190S 

1U08 

m 

e 

V 

o 

a! 

S 
_s 
o 
U 

el 
£ 

1 

1 

e 
(n 

2 

Cd 

Cu 

o 

1 

03 

1 

'c 

.2 
'5 

s 

S. 
1 

S 

à- 

.H 

3 

[h 

o 

C 

2 
ic 

Ci 

1 
.2 

o 

ê 

S 

o 

i 

u 

a 
Ü 

t-, 

a 

■c 

(A 

"o 
o 

"S 

o 

C 

1 

o 

M 
'c 
3 
O 

U 

v 
o 
y, 

0) 

Ö 

s 

s 

+ 

BS 

S 

M 

Max. 

Mn. 

Mart. 

5 

8-9 

0-3 

15 

29 

12 

2 

— 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

4-6 

ti 

9(3 

—1-3 

25 

29 

13 

1 

— 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

4-2 

7 

12-7 

0-3 

14 

44 

8 

3 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

6-5 

8 

11-6 

1-9 

14 

32 

16 

2 

1 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

6-7 

0 

12-6 

2-9 

13 

19 

21 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

7-7 

10 

12-4 

3-5 

18 

49 

25 

1 

1 

2 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

7-9 

11 

9-8 

3-4 

8 

21 

20 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

6-6 

Ili 

83 

1-2 

8 

33 

25 

3 

— 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

4-7 

13 

60 

0-S 

7 

30 

13 

2 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

3-4 

14 

61 

—0-6 

9 

29 

18 

1 



— 

— 

— 

1 

— 

— 

— 

2-7 

ir, 

5-4 

—1-7 

7 

16 

24 

6 

2 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1-8 

le 

5-4 

—21 

9 

31 

20 

G 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1-7 

17 

8-3 

—1-4 

7 

25 

12 

o 

2 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

3-4 

1« 

6-4 

0-6 

8 

26 

23 

5 

1 

— 

— 

1 

— 

— 

— 

3-5 

l'j 

8-7 

2-2 

4 

18 

19 

8 

1 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

5-4 

20 

101 

2-1 

!) 

32 

27 

14 

2 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

61 

21 

9-5 

0-5 

5 

12 

24 

6 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

5-0 

22 

8-2 

—0-2 

G 

11 

17 

10 

1 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

40 

23 

6-9 

0-8 

4 

3 

14 

7 

1 

1 

— 

— 

1 

— 

— 

— 

3-8 

24 

6-5 

0-5 

3 

10 

7 

G 

1 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

3-5 

25 

61 

0-7 

4 

10 

16 

15 

2 

3 

2 

— 

— 

— 

— 

— 

3-4 

26 

81 

-01 

3 

11 

12 

19 

1 

3 

1 

1 

— 

— 

1 

— 

4-0 

27 

10-6 

—0-6 

5 

8 

24 

22 

2 

-•> 

1 

1 

— 

— 

— 

— 

50 

28 

11-6 

'—1-6 

4 

9 

15 

48 

4 

2 

— 

— 

1 

— 

— 

— 

5-0 

29 

130 

—0-2 

2 

7 

14 

41 

4 

G 

2 

— 

— 

— 

— 

— 

6-4 

30 

131 

1-5 

8 

7 

13 

31 

7 

9 

1 

— 

— 

— 

— 

— 

7-3 

31 
Apr. 

1 

14-3 
101 

2-7 
3-0 

2 
3 

2 
2 

2 
15 

41 

28 

7 
6 

9 

1 

5 

2 

1 
8 

1 

— 

— 

8-5 
6-6 

2 

9-0 

1-7 

1 

4 

8 

35 

10 

10 

4 

7 

3 

— 

— 

— 

5-3 

3 

11-9 

0-9 

1 

— 

8 

31 

11 

11 

5 

4 

— 

— 

2 

— 

6-4 

4 

131 

1-4 

1 

1 

7 

31 

13 

9 

7 

5 

— 

— 

2 

— 

7-3 

5 

14-9 

3-1 

— 

1 

13 

30 

IG 

27 

14 

IG 

2 

— 

— 

— 

9-0 

6 

17-9 

5-1 

2 

3 

12 

25 

24 

43 

15 

29 

3 

— 

— 

1 

11-5 

7 

15-9 

8-4 

— 

3 

9 

23 

23 

49 

27 

34 

1 

1 

— 

- 

121 

8 

150 

6-9 

2 

1 

7 

14 

37 

GO 

31 

57 

1 

2 

2 

— 

110 

9 

91 

4-6 

— 

— 

5 

12 

17 

32 

18 

25 

3 

1 

1 

— 

6-7 

10 

7-4 

2-9 

1 

— 

8 

22 

20 

54 

48 

33 

7 

1 

3 

— 

5-2 

11 

9-5 

2-9 

— 

— 

4 

7 

13 

26 

22 

22 

1 

1 

2 

— 

6-2 

12 

11-9 

4-2 

1 

— 

6 

15 

19 

56 

34 

31 

7 

5 

3 

— 

8-0 

U 

141 

3-7 

1 

— 

5 

17 

33 

54 

31 

55 

8 

3 

1 

— 

8-9 

14 

16-7 

4-4 

1 

— 

9 

13 

27 

77 

60 

56 

8 

3 

3 

— 

10-5 

15 

156 

7-5 

— 

1 

3 

12 

28 

82 

43 

71 

13 

11 

1 

8 

11-5 

li; 

16-6 

6-6 

— 

— 

7 

5 

27 

54 

37 

66 

11 

9 

2 

— 

11-6 

IT 

17-9 

5-3 

1 

4 

11 

17 

89 

22 

39 

13 

8 

3 

2 

11-6 

Aquila  XVI. 


18 


138 


■ 

1 

!      ;  .2  1 

Ü 

>: 

o 

13 

1908         II 

1 

CS 

ns 

'3 

05 

S 

■43 

s 

£ 

o 

1^ 

3 

'£ 

1908 

cd 

s 

o 

•3 

1 
1 

g 

o 

8 

O 
.S 

*5 

o 
u 

§■ 

â 

3 

a 

« 

S 

o 

T3 

C 

a 

ctf 

S 

a 
o 

1 

en 

1 

3 

'g 
« 
3 

O 

■C 

'S 

u 

.2 
g 

+ 

■A 

ei 

« 

Max. 

Min. 

U 

s 

m 

ü 

D 

X 

o 

U 

i- 

O 

^ 

O 

Apr. 

18 

17-9 

7-3 

— 

— 

5 

5 

17 

36 

29 

44 

17 

11 

8 

2 

12-6 

19 

13-7 

8-3 

— 

— 

1 

8 

7 

22 

13 

20 

9 

2 

3 

— 

110 

20 

13-6 

6-0 

— 

— 

3 

13 

19 

24 

27 

41 

20 

21 

10 

5 

9-0 

21 

13-7 

60 

— 

— 

3 

5 

8 

15 

14 

30 

14 

12 

3 

4 

9-9 

22 

116 

5-9 

— 

— 

8 

3 

7 

17 

7 

23 

20 

18 

7 

2 

8'8 

23 

13-9 

1-6 

— 

— 

1 

1 

9 

12 

7 

21 

27 

18 

12 

3 

7'8 

24 

15-4 

2-6 

— 

— 

4 

5 

5 

15 

7 

11 

18 

22 

11 

4 

80 

25 

181 

4-0 

— 

— 

1 

3 

2 

12 

12 

32 

13 

17 

16 

3 

ll'O 

26 

18-!) 

5-9 

— 

— 

2 

1 

1 

13 

2 

17 

12 

26 

11 

5 

12-4 

27 

14-6 

5-6 

— 

— 

2 

5 

2 

2 

3 

9 

13 

28 

10 

2 

101 

28 

16  9 

4-1 

-^ 

— 

2 

3 

2 

3 

5 

8 

18 

36 

16 

5 

105 

29 

191 

81 

— 

— 

1 

2 

2 

6 

3 

10 

10 

16 

11 

8 

136 

30 

16  1 

8-9 

— 

— 

3 

6 

— 

5 

4 

10 

12 

10 

12 

3 

13-5 

M  aj 
1 

16-2 

6-8 

— 

— 

— 

3 

2 

2 

2 

9 

12 

16 

19 

10 

11-5 

2 

16  3 

7-9 

— 

— 

1 

1 

1 

2 

2 

12 

0 

17 

18 

10 

121 

3 

18-2 

7-6 

— 

— 

2 

— 

— 

1 

1 

8 

10 

20 

15 

11 

12-9 

4 

19-2 

8-1 

— 

— 

2 

— 

1 

1 

— 

6 

5 

10 

20 

10 

13-6 

5 

21-9 

9-5 

— 

— 

— 

— 

2 

5 

3 

3 

7 

10 

19 

18 

15-7 

6 

24-4 

10-2 

— 

— 

— 

3 

— 

— 

1 

2 

1 

10 

16 

15 

17-3 

7 

191 

12-3 

— 

— 

1 

— 

— 

1 

1 

1 

1 

6 

14 

12 

15-7 

8 

18-4 

96 

— 

— 

1 

— 

— 

3 

2 

— 

3 

6 

12 

21 

140 

9 

22-1 

9-6 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

5 

15 

12 

15-8 

10 

251 

11-9 

— 

— 

— 

1 

— 

1 

— 

1 

2 

4 

14 

15 

18-5 

11 

24-4 

13-1 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1 

2 

U 

12 

18-8 

12 

25-6 

12.9 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1 

6 

7 

18 

19-2 

13 

299 

13-4 

— 

— 

~ 

— 

— 

1 

— 

3 

— 

5 

12 

21-6 

14 

280 

14-9 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

14 

9 

21-5 

15 

26-9 

15-0 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

11 

11 

21-0 

16 

28-9 

14-6 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

6 

6 

21-7 

17 

20-5 

12-7 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

7 

3 

166 

18 

22-5 

9-5 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

3 

1 

160 

19 

25-2 

11-4 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1 

4 

18-3 

20 

— 

12-6 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

- 

— 

— 

— 

4 

4 

— 

21 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

— 

22 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

— 

23 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

1 

1 

— 

24 

— 

— 

— 

— 

— 

- 

— 

— 

— 

— 

— 

1 

1 

— 

25 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

2 

— 

26 

1 

139 


Biztos    adatok    madaraink    táplál- 
kozásáról. 

—  Hatodik  köziemén)'.  — 
Ii'tu  :  Csíki  Ernő. 

Az  eddigi  gydinortartalomvizsgálatoic  folyta- 
tásaként '  ez  aliíaloiurual  u  vörösbegy  gyonior- 
tartalniáról  száuiolhatolc  be. 


Positive  Daten   über   die  Nahrung 
unserer  Vögel. 

—  Sechste  Mitteilung  — 
Von  E.  CsiKi. 

Als  Fortsetzung  '  der  bisherigen  Unter- 
suchungen des  Mageninhalts  unserer  Vögel, 
kann  ich  bei  dieser  Gelegenheit  über  den 
Mageninhalt  des  Rotkehlchens  berichten. 


54.  Erithacus  ruhecula  Linn. 


A  poszátafélék  egyik  legkedvesebb  és  leg- 
hasznosabb alakja  a  vörösbegy,  mely  már 
kora  tavaszszal  jelenik  meg,  de  enyhébb  telek- 
ben egyes  példányai  nálunk  maradnak. 

A  vörösbegy  élete  java  idejét  a  földön  tölti 
és  szorgalmasan  pusztítja  a  bokrok  tövében 
élő  rovarok  nagy  légióját,  nem  kíméli  nem- 
csak a  kifejlődött  rovarokat,  hanem  azok  lár- 
váit, hernyóit  sem,  de  a  pókok,  százlábúak, 
férgek  és  apró  csigák  sem  kerülik  el  a  figyel- 
mét. Késő  őszszel  és  a  tél  vége  felé,  a  mikor 
már  kevés  rovar  akad,  különféle  növényi 
bogyókkal  táplálkozik. 


A  vörösbegy  gyomortartalmából  a  m.  kir. 
Oruithologiai  Központ  elég  szép  és  tekinté- 
lyes anyaggal  rendelkezik,  csak  éppen  a 
nyári  hónapokból  való  anyag  hiányzik.  A 
rendelkezésemre  álló  s  megvizsgált  anyag  a 
következő  volt  : 


Einer  der  liebsten  und  nützlichsten  Vögel 
unter  den  Drosselartigen  ist  das  Rotkehlchen, 
welches  schon  im  ersten  Frühjahr  erscheint, 
in  milden  Wintern  aber  einzeln  auch  bei  uns 
überwintert. 

Das  Rotkehlchen  verbringt  einen  gros- 
sen Teil  seines  Lebens  am  Erdboden,  wo  es 
unter  den  Sträuchern  eine  Legion  Insekten 
vertilgt,  es  schont  aber  nicht  nur  die  ent- 
wickelten Insekten,  sondern  auch  dereu  Lar- 
ven, Raupen,  weiters  Spinnen,  Tausendfüss- 
1er,  Würmer  und  kleine  Schnecken  nicht,  die 
seiner  Aufmerksamkeit  alle  nicht  entgehen. 
Im  Spätherbst  und  zu  Ende  des  Winters,  wo 
schon  wenig  lusekten  zu  finden  sind,  ernälirt 
es  sich  von  verschiedenen  Früchten. 

Die  kgl.  uug.  Ornithologische  Centrale  be- 
sitzt vom  Mageninhalte  des  Rotkehlchens 
schönes  und  beträchtliches  Material,  nur 
solches  aus  den  Sommermonaten  fehlt.  Das 
mir  zur  Verfügung  gestandene  und  unter- 
suchte Material  war  folgendes  : 


1.  [23.]  Oraviczabánya,  1906.  I.  27.  - 
Phyllotreta  nemorum  Linn.  (1),  Lithobius  sp. 
(2),  háromféle  növényi  mag  (dreierlei  Pfian- 
zensamen).'^ 

2.  [5.]  Molnaszecsöd,  1898.  1.  U.  —  Nö- 
vényi részek  (pflanzliche  Reste). 

'  Az  előbbi  Ot  közlemény  az  „Aquila"  következő 
köteteibon  jelent  meg  :  1.  XI,  1904,  p.  270—317  ; 
2.  XII,  190.5,  p.  :n2— 3;í0;  3.  XIII,  190(3,  p.  148-lGl; 
4.  XIV,  1907,  p.  188-202;  5.  XV,  1908,  p. 
183—206. 

-  A  folyószám  után  zárójelben  [  ]  levő  szám  a  lel- 
tári szám,  utána  következik  a  gyűjtés  helye  és  ideje 
és  a  gyomortartalomban  talált  állatok  felsorolása  ; 
a  nevek  után  zárójelben  { )  levő  számok  a  példányok 
számát  jelentik. 


3.  [10.]  Molnaszecsőd,  1902.  III.  7.  -  Bem- 
bidion  nitidulum  Marsh.  (1),  Aphodius  j)rodro- 
mus  Brhm.  (3),  Phyllobius  oblongus  Lin.n.  (1), 
Sitona  tibialis  Hbht.  (2),  S.  humeralis  Strph.  (3), 
Psylliodes  attenuata  Koch.  (1),  Aelia  acumi- 
nata L.  (1),  Eurygaster  maura  L   (1),  Eusar- 

'  Die  früheren  fünf  Mitteilungen  sind  in  den  fol- 
genden Bänden  der  „Aquila"  erschienen;  1.  XI,  1904, 
p.  270— .317  ;  2.  XII,  1905,  p.  312—330  ;  3.  XIII,  190G. 
p.  148—161  ;  4.  XIV,  1907,  p.  188—202  ;  5.  XV. 
1908,  p.  183—206. 

-  Die  in  Klammer  [  |  stehende  Zahl  hinter  der  lau- 
fenden Nummer  ist  die  laventar-Nummer,  dann  folgt 
der  Sammolort,  die  Sanimelzeit  und  Aufzählung  der  im 
.Mageninhalt  gefundenen  Tiere:  eine  Zahl  in  Klammer  (  ) 
nach  den  Tiernamen  zeigt  die  Zahl  der  Exemplare. 

18* 


140 


coris  aeneus  Scop.  (1),  Syroraastes  marginatiis 
L.  (1). 

4.  [46,1  Megyeres,  1908.  111.  8.  —  Ilaltica 
oleracea  L.  (1),  Lygus  pabulinus  L.  (1), 
idiocerus  scurra  Germ.  (40). 

5.  [24.]  Keszeg fcdu,  1906.  111.  18.  —  Apho- 
dius  fimetarius  L.  (1),  A.  prodronius  Brhm.  (2), 
Anthonomus  rubi  L.  (1),  Coeliodes  quadri- 
niaculatus  L.  (1),  HIiiiKinciis  perpendicularis 
Reich.  (1),  Chalcoides  aurata  M.\rsh.  (1),  Eiiry- 
gaster  maura  L.  (2). 

6.  [25.]  Kessegfaln,  1906.  III.  18.  — 
A  inara  familiáris  Dft.  (1),  Olibrus  bicolor  F.  (1), 
Aphodius  sticticiis  Pz.  (1),  A.  prodromus  Brhm. 
(1),  Sitona  tibialis  Hbst.  (2),  Phyllotreta  atra 
F.  (1),  Cassida  viridis  L.  (1). 

7.  [45.)  Megi/eres,  19t)8.  111.  23.  -  Sitona 
humeralis  Steph.  (1),  Brachysomus  hispidus 
Rdtb.  (2),  Orchestes  fagi  L.  (1),  Chalcididnrum 
sp.  (1),  Pupa  muscorum  L.  (1). 

8.  [39.]  Békéscsaba,  1906.  111.  23.  —  Amara 
aeiiea  Deg.  (1),  Pachnepiiorus  tesselatus  Duft. 
(4),  Clialcididaruni  sp.  (4). 

9.  [26.]  Ki-s.:egfalu,  1906.  III.  25.  ~  Amara 
aenea  Deg.  (4),  Agonum  Mülleri  Hbst.  (1), 
Pterostichus  cupreus  L.  (1),  Agriotes  lineatus 
L.  (1),  Öitoua  luiiueralis  Steph.  (1),  Ceutliorrhyn- 
chus  sp.  (1). 

10.  [8.J  Szabadka,  1901.  111.  27.  —  Agonum 
Mülleri  Hbst.  (1),  Aphodius  melanostictus 
ScHM.  (2),  Agriotes  sputator  L.  (1),  Julus  sp.  (1). 

11.  [9.]  Szabadka,  1901.  III.  27.  —  Sitona 
humeralis  Steph.  (1),  Dorytonuis  melanophthal- 
mus  Payk.  (2),  Julus  sp.  (1). 

12.  [17.]  Keszegfalu,  1905.  III.  29.  — 
Silusa  rubiginosa  Er.  (1),  Outhophagus  ovatus 
L  (l).Aphodiusluridus  F.(l),SitonatibialisHBST. 
(4),  Rhynchites  coeruleus  Deo.  (1),  Julus  sp.  (1). 

13.  [27.]  Keszegfalu,  1906.  IV.  1.  —  Ago- 
num atratum  Dft.  (1),  Stenolophus  mixtus 
Hbst.  (1),  Pliilonthus  sp.  (1),  Sitona  tibialis 
Hbst.  (1),  S.  hispidulus  F.  (1),  Formica  sp.  (3). 

14.  [37.]  Keszegfalu,  1907.  IV.  1.  —  Bembi- 
dion  sp.  (2),    Panagaeus    crux    major   L.  (2). 

15.  [38.]  Keszegfalu,  1907.  IV.  1.  —Apho- 
dius prodromus  Brhm.  (20),  A.  melanostictus 
ScHM.  (5),  Rhinoncus  pericarpius  L.  (1). 

16.  [18.]  Keszegfalu,  1905.  IV.  2.  —  Ptero- 
stichus strenuus  Panz.  (1),  Meligethes  aeneus 
Scop.  (1),  Aphodius  merdarius  F.  (1),  A.  stic- 
ticus  Pz.  (1),  A.  prodromus  Brhm.  (3),  Agriotes 
lineatus  L.  (4). 


17.  [28.]  Keszegfalu,  1906.  IV.  4.  —  Ago- 
num Mülleri  Hbst.  (1),  Haltica  oleracea  L.  (!). 
Planorbis  sp.  juv.  (1). 

18.  [1.]  Molnaszeesöd,  1897-  IV.  5.  —  Otior- 
rhynclius  ovatus  L.  (1),  Lasius  niger  L.  (20), 
Myrmica  laevinodis  Nyl.  (12). 

19.  [44.]  Sárospatak,  1908.  IV.  ö.  —  Amara 
aenea  De«.  (1),  Aphodius  prodromus  Brhm. 
(12),  A.  melanostictus  Schm.  (2),  Ceuthorrhyn- 
chus  sp.  (1). 

20.  [19.\  Keszegfala,  1905.  IV.  (i.  —  Ptero- 
stichus eupreus  L.  (1),  Agriotes  sputator  L.  (3). 
A.  lineatus  L.  (2),  Sitona  hispidulus  F  (1), 
Phyllotreta  nemorum  L.  (1),  Lasius  niger 
L.'(4). 

21.  [20.]  Keszegfalu,  1905.  IV.  6.  — 
Pterostichus  cupreus  L.  (1),  Agriotes  sputator 
L.  (1),  Dorytomus  melanopiithalmus  Payk.  (1), 
Lasius  niger  L.  (20). 

22.  [21.]  Keszegfalu.  1905.  IV.  6.  —  Ptero- 
stichus cupreus  L.  (1).  Hymenoptera  sp.  (1), 
Lasius  niger  L.  (3.). 

23.  [31.]  Keszegfalu,  1906.  lA^  6.  —  Bem- 
bidion  nitidulum  Marsh.  (1),  Haliplus  fulvus 
F.  (1),  Agriotes  sputator  L.  (3),  Baris  coeru- 
lescens  Scop.  (1),  Phaedon  pyritosus  Rossi  (1). 

24.  [32.]  Keszegfalu,  1906.  IV.  6.  -  Sitona 
tibialis  Hbst.  (1),  felismerhetetlen  hernyó  5 
példánya  (5  Exemplare  einer  nicht  erkenn- 
baren Raupe). 

25.  [2.]  Molnaszeesöd,  1897.  IV.  7.  — 
Amara  familiáris  Dft.  (1),  Sitona  tibialis  Hebt. 
(4),  Lasius  niger  L.  (2.5). 

26.  [I2.I  Komárom,  1902.  IV.  8.  —  Ago- 
num .Mülleri  Hebt.  (1). 

27.  [22.]  Keszegfalu,  1905.  IV.  9.  -  Bem- 
bidion  sp.  (1),  Agonum  Mülleri  Hbst.  (1). 
Hymenoptera  sp.  (4). 

28.  [30].  Keszegfalu,  1906.  IV.  11.  — 
Aphodius  prodromus  Brhm.  (2),  Agriotes  spu- 
tator L.  (1),  A.  lineatus  L.  (3),  Sitona  hume- 
ralis Steph.  (2),  Rhinoncus  sp.  (1),  Arachni- 
darum  sp.  (1). 

29.  [33.]  Keszegfalu,  1906.  FV.  11.  — 
Aphodius  prodromus  Brhm.  (3),  Agriotes  linea- 
tus L.  (1),  Lasius  niger  L.  (10),  Camponotus 
ligniperdus  Latr.  (1). 

30.  [35.]  Keszegfalu,  1906.  IV.  II.  -  Apho- 
dius prodromus  Brhm.  (10),  Agriotes  sputator 
L.  (1),  Cleonus  piger  Scop.  (1),  Camponotus 
ligniperdus  Latr.  (2). 

31.  [29.]  Keszegfalu,  1906.  IV.  12.  —  Ago- 


141 


jium  Miilleri  Hbst.  (1),  Agriotes  spntator  L. 
(1),  A.  line;itus  L.  (1),    llymeiioptcra  sp.  (1). 

B±[47.\  Megyeres,  190,S.  IV.  13.  -  Ophonus 
iS>TÍseus  Panz.  (1),  Abomini  Miilleri  Hbst.  (1), 
Quedius  fulgidus  F.  (2),  Oiitiioi)hngus  fracti- 
coriiis  Preyssl.  (I),  Aphodius  melanostictus 
ScHM.  (.'J),  A.  prodroinus  Brum.  (1),  Anthonomus 
sp.  (1),  Ceuthorrhynchus  sp.  (1),  Jiilus  sp.  (1). 

83.  [49-1  iVeyi/eres,  1908.  IV.  13.  —  Apho- 
dius prodroinus  Brhm.  (1),  Miiscidaruin  sp.  (3), 
.lulus  sp    (1),  Pupa  muscorum  L.  (1). 

34.  [6.]  Molnaszecsöd,  1898.  IV.  Ili.  — 
Lebia  cyanocephala  L.  (1),  Meligethes  aeueus 
Scop.  (1),  Aphodius  prodromus  Brhm.  (3), 
Phyllobius  oblongus  L.  (3),  Forficula  auricu- 
laria  L.  (1),  Julus  sp.  (1). 

35.  [50. 1  Mrgijeres,  1908.  IV.  23.  —  Ago- 
iiuiii  Miilleri  Hbst.  (1),  A.  inicans  Nic.  (1), 
Xaiitholiuus  punctulatus  Pk.  (2),  Julus  sp.  (1). 

36.  [52.1  Megy  eres,  1908.  IV.  33.  —  Podonta 
uigrita  F.  (I),  Teuthredinidae  sp.  (9),  hernyó 
felső  állkapcsai  (Maudibeln  einer  Raupe). 

37.  [53.J  Megyeres,  1908.  IV.  23.  —  Serica 
holosericea  Scop.  (Íj,  Plagiodera  versicolora 
Laich.  (1),  Lasius  niger  L.  (3),  hernyó  — 
Raupe  (1),  Lithobius  sp.  (1). 

38.  [34  ]  Keszegfalu,  1906.  IV.  25.  —  Lasius 
niger  L.  (3),  L.  fuliginosus  L.  (10). 

39.  [48.]  Megyeres,  1908-  IV.  28.  —  Bem- 
bidiou  sp.  (1),  Aphodius  fimetarius  L.  (1), 
Cassida  viridis  L.  (1),  Prasocuris  phellandrii 
L.  (1),  Eristalis  sp.  (1),  Julus  sp.  (1). 

40.  [401  Illmicz,  1907.  V.  4.  —  Agonum 
Mülleri  Hbst.  (3),  Tychius  sp.  (1),  Lasius 
fuliginosus  L.  (3),  Tingitidae  sp.  (1). 

41.  [51. 1  Megyeres,  1908.  V.  4.  —  Opatrum 
sabulosum  L.  (1),  Phyllobius  oblongus  L.  (1), 
Phaedon  cochleariae  F.  (2),  Baltica  oleracea 
L.  (1),  Lasius  niger  L.  (6). 

42.  [13.1   Verség,  1903.  IX.  25.    -  Quedius 


sp.  (1),  PhyUobins  oblongus  L.  (1),  Sitona 
crinitus  Hbst.  (1),  Ceuthorrhynchus  sp  (1), 
Myrniica  laevinodis  Nyi,.  (15). 

43.  [14.]  Komárom,  1904.  IX.  27.  —  Phyl- 
lobius sp.  (1),  Coeliode.?  quadriniaculatus  L. 
(2),  Stenobothrus  sp.  (1)  és  apró  felismerhe- 
tetlen rovartörnielék  (und  unerkennbare  kleine 
Reste  von  Insekten). 

44.  [15]  Komárom,  1904.  IX.  27.  -  Psali- 
diiim  maxillosum  F.  (1),  Lasius  fuliginosus 
L.  (1),  Forficula  auricularia  L.  (1),  felismer- 
hetetlen hernyó  —  nicht  erkennbare  Raupe  (1). 

45.  [41.|  Megyeres,  1907.  IX.  29.  —  Ceu- 
thorrhynchus erysimi  F.  (1),  Halyzia  conglo- 
bata 111.  (1),  Forficula  auricularia  L.  (1), 
Stenobothrus  sp.  (2),  Lithobius  sp.  (1). 

46.  [3.]  Molnaszecsöd,  1897.  X.  10.  — 
Staphylinus  edentulus  Blck.  (1),  felismerhe- 
tetlen hernyó  —  nicht  erkennbare  Raupe  (1). 

47.  [16.]  Komárom,  1904.  X.  IO.  —  Apho- 
dius prodromus  Brhm.  (3),  Stenobothrus  sp.  (1). 

48.  [4.]  Molnaszecsöd,  1897.  X.  13.  —  Ago- 
num Miilleri  Hbst.  (1),  Sitona  tibialis  Hbst. 
(1),  Haltica  oleracea  L.  (1),  Adalia  bipunctata 
L.  (1),  Gryllus  campestris  L.  (1). 

49.  [36.]  lUmics,  1906.  X.  IG.  —  Cocci- 
dula  scutellata  Hbst.  (5),  Lasius  fuliginosus 
L.  (5),  Myrniica  laevinodis  Nyl.  (2),  Steno- 
bothrus sp.  (1),  Julus  sp.  (1). 

50.  [7.]  Békéscsaba,  1899.  X.  28.  —  Apho- 
dius melanostictus  Schm.  (2),  Sitona  tibialis 
Hbst.  (1),  Idiocerus  scurra  Germ.  (1). 

51.  [43.]  Megyeres,  1907.  X.  29.  —  Cam- 
ponotus  lateralis  Oliv.  (1),  Lasius  niger  L. 
(5),  Julus  sp.  (1). 

52.  [42.]  Megyeres,  1907.  XI.  8.  —  Myr- 
mica  laevinodis  Nyl.  (6.),  Idiocerus  scurra 
Germ.  (5j. 

53.  [11.]  Selmeczbánya,  1902.  — .  — .  — 
Lema  cyanella  L.  (1"),  Lasius  fuliginosus  L.  (3). 


Az   53  példányból    származó    gyomortarta- 
lomban tehát  a  következőket  találtam  : 


Im  Mageninhalt  von  53   Exemplaren   fand 


ich  also  Folgendes  : 


A)  Rovarok  (Insecta). 
a)  Bogarak  [Coleoptera). 


Bembidioii  nitiduluin  Marsh.    (2  eset.  —  2 
Fälle). 
Bembidion  sp.  (3  eset.  —  3  Fälle). 


Panagaeus  crux  major  L. 
Ophonus  griseus  Panz. 
Amara  aenea  Deo.  (3  eset. 


3  Fälle). 


142 


Amara  familiáris  Dukt.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Aj^oiiiiin  iiiicans  Nic. 

Afíonum  atratum  Dft. 

Agoiium  Mülleri  Hbst.  (10  eset.  —  10  Fälle). 

Pterostichus  cupreus  L.  (4  eset.  —  4  Fälle). 

Pterostichus  streiiuus  Pz. 

Stenolophus  niixtus  Hbst. 

Lebia  cyanocephala  L. 

Hali])lus  fulvus  F. 

Slliisa  rubigiiiosa  Ek. 

Quedius  sp. 

Quedius  fulgidus  F. 

Staphylimis  edentuliis  Bl. 

Xaiitholinus  punctulatus  Pk. 

Philonthus  sp. 

Olibrus  bicolor  F. 

Meligethes  aeneus  Scop.  (brassicae  F.)  (2 
eset.  —  2  Fälle). 

Oiithophagus  fracticornis  Preysbl. 

Onthophagus  ovatu.s  L. 

Apliodius  fimetarius  L.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Aphodius  merdarius  F. 

Aphüdius  luridus  F. 

Aphodius  sticticus  Pz.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Aphodius  melanostictus  Scbm.  (5  eset.  — 
5  Fälle). 

Aphodius  prodroinus  Brum.  (13  eset.  —  13 
Fälle). 

Serica  holosericea  Scop. 

Agriotes  sputator  L.    (7  eset.  —  7  Fälle). 

Agriotes   lineatus  L.    (G  eset.  —  G  Fälle). 

Opatrum  sabulosum  L. 

Podouta  nigrita  F. 

Otiorrhynchus  ovatus  L. 

PhyUobius  sp. 

Phyllobius  oblongus  L.  (4  eset.  —  4  Fälle). 


Sitona  tibialis    Hbst.    (8  eset.  —  8  Fälle). 

Sitona  hnnieralis  Stkph.  (5  eset.  —  5  Fälle). 

Sitona    hispidulus  F.    (2  eset.  —  2  Fälle). 

Sitona  crinitus  Hbst. 

Brachysonius  hispidus  Rdtb. 

Clefiuus  piger  Scop. 

Dorytonius  melauophthalmus  Payk.  (2  eset. 
—  2  Fälle). 

Antiionouius  s|). 

Anthononius  rubi  L 

Ürchestes  fagi  L. 

Tychius  sp. 

Coeliodes  quadriiiiaculatus  L.  (2  eset.  — 
2  Fälle). 

Rhinoncus  sp. 

Rhinoncus  pericarpius  L. 

Rhinoncus  perpeudicularis  Reichb. 

Ceuthorrhynchus  erysimi  F. 

CeuthoiThyuchus  sp.  (3  eset.  —  3.  Fälle). 

Baris  coerulescens  Scop. 

Rhyuchites  coeruleus  Deg. 

Lema  cyanella  L. 

Pachnephorus  tessolatus  Dkt. 

Plagiodera  versicolora  Laich. 

Prasocuris  phellandrii  L. 

Phaedon  pyritosus  Rossi. 

Phaedon  cochleariae  F. 

Haltica   oleracea   L.    (4  eset.  —  4  Fälle). 

Chalcoides  aurata  Marsh. 

Psylliodes  attenuata  Koch. 

Piiyllotreta  neinorum  L.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Phyllotreta  atra  F. 

Cassida  viridis  L.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Halyzia  conglobata  Ii.i,. 

Adalia  bipunctata  L. 

Coccidula  scutellata  Hbst. 


b)  Hártyásszámyúak  [Hymenoptera). 


Tenthredinidae  sp. 
Canipouotus  lateralis  Oiiiv. 
Caniponotus  ligniperda  L.\tr.  (2  eset.  -     2 
FäUe). 

Lasius  niger  L.  (10  eset  —  10-  Fälle). 


Lasius  fuliginosus  L.  (5  eset.  —  5  Fälle). 
Myrniica  laevinodis  Nyi,.  (5  eset.  —  5  Fälle). 
Formica  sp. 

Chalcididae  sp.  (2  eset.  —  2  Fälle). 
Hymenoptera  sp.  (3  eset   —       Fälle). 


c)  Legyek,  {DÍ2)tera). 
Muscidae  sp.       I        Eristalis  sp. 


d)  LepMk  {Lepidoptera). 
Felismerhetetlen  hernyók   —  Nicht  erkennbare  Raupen  (5  eset. 


5  Fälle). 


143 


Forficula  aiiricularia  L.  (3  eset.  -   3  Fälle) 
Stenobüthrus  sp.  (4  eset.  —  4  Fälle). 


e)  Egyenesszártiíjúak  [Orthoptera). 

Gryllus  caiiipestris  L. 


f)  Félszármjúak  (Hemiptera). 


Aelia  acuminata  L. 

Eurygaster  maiira  L.  (2  eset.  —  2  Fälle). 

Eiisarcoris  aeiunis  Scop. 

Syromastes  niarginatus  L. 


Lygus  pabiiliiius  L. 

Tingitidae  sp. 

Idiocerus  seurra  Gukm.  (3  eset.  —  3  Fälle). 


B)  Pókfélék  (Arachnidae). 
.Arachnidaium  sp. 

C)  Százlábúak  {Myriopoda). 

Julus  sp.  (10  eset.  —  10  Fälle). 
Lithobius  sp.  (3  eset.  —  3  Fälle). 


D)  Csigák  {Mollusca). 

Pupa  muscorum  L.  (2  eset.  —  2  Fälle). 
Plauorbis  sp.  juv. 


Azüukivül  találtam  a  gyomortartalomban 
két  esetben  növényi  részeket. 

A  megvizsgált  anyag  mindenben  megerősíti 
az  eddigi  megfigyeléseket,  melyek  szerint  a 
vörösbegy  a  természet  háztartásában  felette 
fontos  szerepet  játszik,  egyike  a  legjobb 
rovarpusztitóknak.  A  bokrokról  és  alattuk  a 
földről  szedegeti  a  táplálékul  szolgáló  bogár- 
ságot és  egyéb  kisebb  állatokat,  nem  vetvén 
meg  a  kisebb  csigákat  sem.  Egy  szempillan- 
tás az  előbbi  jegyzékre,  mely  a  gyomor- 
tartalmában talált  rovarokat  sorolja  fel,  azt 
mutatja,  hogy  nagyon  sok  az  olyan  rovar,  a 
mely  a  kártékonyak  közül  való.  Ott  találjuk 
a  füvek  virágzatát  pusztító  Amara-kat,  a 
repcze  és  egyéb  virágok  rongálóját,  a  Meli- 
gethes  brassicae-t,  a  két  kártékony  drótféreg 
bogarát  {Agriotes  lineatus  és  .4.  sputator),  az 
ormányos  bogarak  hadából  pedig  a  követ- 
kező kártékonyakat:  Otiorrhynchus  ovatus, 
Phyüobius  oblongiis,  a  különféle  Sitona'kât, 
Cleomis  piger,  Anthonomus,  Orchesfes  fagi, 
Rhynchites  eoeruleics  és  a  levélbogarak  közül. 


Ausserdem  fand  ich  in  zwei  Fällen  im  Ma- 
geninhalt vegetabilische  Keste. 

Das  untersuchte  Material  bestätigt  die  bis- 
herigen Beobachtungen,  nach  welchen  das 
Rotkehlchen  im  Haushalte  der  Natur  eine  sehr 
wichtige  Eolle  spielt,  einer  der  nützlichsten 
Insektenvertilger  ist.  Das  Rotkehlclien  sucht 
die  zur  Nahrung  dienenden  Insekten  von  den 
Sträuchern  ab  und  vom  Boden  auf,  ver- 
schmäht aber  auch  andere  kleine  Tiere,  so 
z.  B.  kleine  Schnecken,  nicht.  Ein  Blick  auf 
voranstehende  Liste  der  im  Mageninhalt  be- 
obachteten Insekten,  zeigt,  dass  darunter  sehr 
viele  Schädlinge  anzutreffen  sind.  So  finden 
wir  darunter  die  Blüten  der  Gräser  vernich- 
tenden Amara-Arten,  den  Scliädling  des  Rep- 
ses  und  anderer  Blüten  :  Meligethes  brassi- 
cae,  die  zwei  Saatschnellkäfer  Agriotes  linea- 
tus und  sputato);  aus  der  Gruppe  der  Rüss- 
1er  folgende  Schädlinge:  Otiorrhynchus  ovatus, 
Phyllobius  oblongus,  verschiedene  Sitona-Ar- 
ten,  Cleonus  piger.  Anthonomus^  Orchestes 
fagi,  Rhynchites  eoeruleus  und  von  den  Blatt- 


144 


hogy  csak  kettőt  említsek,  a  Haltica  oleraeea 
és  Phyllotreta  nemorum   ismertebb  kártevők. 

De  nemcsak  a  bogarak  közül  emlithetünk 
példákat,  képviselve  vannak  a  többi  rovar- 
ron<lek  is.  Egy  kártékony  levéldarázs,  külön- 
féle hernyók,  a  fülbemászó  {Forficula  aaricu- 
laria),  az  őszi  idényben  különféle  sáskák 
{Stenohotiirus),  emellett  mezei  poloskák,  száz- 
lábúak és  csigák  is 


käfern,  mir  die  zwei  bekannten  Schädlinge  : 
Haltica  oleraeea  nnd  Phijllotrcta  iicmonim 
erwähnend. 

Aber  nicht  nur  von  Käfern  können  wir 
Beispiele  anführen,  auch  die  übrigen  Insektßn- 
ordnungen  sind  vertreten.  Eline  Blattwespe, 
verschiedene  Raupen,  der  Olirwiirni  (Forfirula 
aurictdaria),  in  der  Herbstsaison  verschiedene 
Heuschrecken  {Slenoholhnis),  danclten  Feld- 
wanzeu,  Tausendfüssler  und  auch  bchnecken. 


145 


A  madártáplálék  kérdéséhez. 

A  niadárt;'i])lálék  annyira  fontos  ismeretének 
kérdésére  né7,ve  előzetesen  nieg,jegyez/.iik, 
hogy  az  első  idevágó  magyar  vizsgálatokat 
cliernelházi  Chernei,  István  kezdeményezte,  a 
magyar  orniszra  vonatkozó  fömunkának  a  szer- 
zője és  pedig  még  a  párisi  III.  nemzetközi 
ornithologiai  kongresszus  ismeretes  idevonat- 
kozó határozmánya  előtt. 

Cherneií  már  1899-ben,  a  kir.  M.  0.  K.  által 
szervezett  szarajevói  nemzetközi  összejövetel 
—  megtartatott  a  nevezett  év  szept.  25— 29- 
napján  —  idején  tartott  erról  a  kérdésről 
részletes  előadást,  .A  madarak  hasznos  és 
káros  voltáról  pozitiv  alapon"  cziuien.  A  kér- 
dést a  különböző  madarak  begy-  és  gyomor- 
tartalmaiból rendezett  gazdag  kiállításra  való 
rámutatással  tárgyalta  s  fejtegette  e  vizsgá- 
latok föltétlenül  szükséges  voltát,  minthogy 
ez  az  egyedüli  helyes  alap  a  madarak  mező- 
gazdasági és  egyéb  jelentőségének  megálla- 
])ítására. 


Az  előadást  a  szept.  27-i  üléseit  tartotta, 
melyen  megboldogult  Dr.  Blasius  Rezső  elnökölt. 
Befejezésül  az  elnök  különösen  kiemelte  e 
vizsgálatok  ffiiitosságát. 

Az  összejövetel  lefolyása  az  ^Aquila"  VI. 
kötetének  380.  lapjától  kezdve  van  ismertetve; 
Churnel  értekezése  egész  terjedelmeben  meg- 
jelent e  folyóirat  Vili.  kötetének  128.  stb. 
lapján. 

Kir.  M.  0.  K. 


Zur  Frage  der  Vogelnahrung. 

Als  N'orbenierkung  zur  Frage  der  so  wich- 
tigen Kenntnis«  der  Vogelnahrung  sei  bemerkt, 
dass  die  IJntersnchungcMi  auf  diesem  Gebiete 
für  Ungarn  als  erster  der  Verfasser  des  Haupt- 
werkes über  die  (  )rnis  Ungarns,  Stefan  (.'heknel 
von  Chernelháza  begonnen  hat,  u.  zw.  noch 
vor  dem  bekannten  Besehluss  des  III.  inter- 
nationalen Urnithnlogischen  Kongresses  v.  .i. 
1900  in  Paris. 

Chernél  trat  schon  im  Jahre  1899  anlässlich 
der  von  der  k.  Ungarischen  Ornithologischen 
Centrale  organisierten  internationalen  Zu- 
sammenkunft in  Sarajevo,  abgehalten  vom 
25.  bis  29.  September  des  genannten  Jahres, 
mit  einem  ausführlichen  Vortrage  auf.  welcher 
ff)lgenden  Titel  führt  ,.Über  Nützlichkeit 
und  Schädlichkeit  der  Vögel  auf  positiver 
Grundlage".  Mit  Hinweis  auf  die  ausgestellte 
sehr  reichhaltige  Sammlung  von  Kropf-  und 
Mageninhalten  verschiedener  Vögel  erörterte 
er  das  Thema  und  entwickelte  er  die  unbedingte 
Notwendigkeit  der  Untersuchung  als  einzige 
richtige  Grundlage  zur  Bestimmung  der  Bedeu- 
tung der  Vögel  für  die  Landwirtschaft,  aber 
auch    sonst. 

Der  Vortrag  wurde  in  der  Sitzung  vom 
27.  September  unter  dem  Präsidium  weil. 
ÜR.  Rudolf  Hlasius  gehalten.  Am  Schlüsse  hob 
der  Präsident  die  Wichtigkeit  dieser  Unter- 
suchungen besonders  hervor. 

Der  Verlauf  dieser  Versammlung  ist  im 
VI.  Bande  der  ..Aqinla"  p.  880  geschildert, 
Chernels  Abhandlung  erschien  in  ganzer  Ans- 
dehnniig  im  Vili.  Bande  dieser  Zeitschrift, 
p.  123  u.  tt'. 

Königl.  lì.  0.  C. 


Adatok  húsevő  madaraink   táplál- 
kozásának kérdéséhez. 

Irta  :  chernelházi  Chernél  István. 

A    madarak    táplálkozását    évek    sora    óta 

tanulmányozván,  a  kezeim  közé  került  gyomor- 

és  begytartalmakat  szorgalmasan  gyűjtögettem, 

hogy  a  felgyűlt  anyaggal  intézetünk  gyomor- 

AquUa  XVI. 


Beiträge  zur  Nahrungsfrage  unserer 
carnivoren  Vogelwelt. 

Von  Stefan  (Jhernel  von  Chernelháza. 

Während  meinen  langjährigen  Untersu- 
chungen über  die  Nahrung  der  Vogelwelt 
sammelte  ich  stetig  die  Kropf-  und  Magen- 
inhalte   der    an    mich    gelangten    Vögel,    um 

19 


146 


és  begytartalom-gyűjteniényének  megvessem 
aliipját  A  merőben  húsevő  fajok  begyében 
és  gyomrábiui  talált  élelmet  -  a  kiipetek 
kivételével  —  nem  őriztem  meg,  hanem  be- 
értem az  idevágó  adatok  feljegyzésével.  E/eket 
a  jegyzeteimet  —  bár  java  részük  régebbi 
évekből  származik  —  érdemeseknek  tartom 
a  közlésre,  hogy  velük  a  iinsevő  fajok  táplál- 
kozásának kérdését  pozitív  alapon  megvilágít- 
sam s  öregbítsem  azt  az  anyagot,  mely 
gazdasági  jelentőségük  elbírálásában  a  leg- 
kézzelfoghatóbb bizonyságokat  szolgáltatja. 
Támogattak  a  gyűjtésben  ;  Lenpl  Adolf  dr., 
RosoNOWSKY  Frigyes  és  különösen  Molnár 
Lajos  és  Kunszt  Károly,  kiknek  e  helyen  is 
hálás  köszönetemet  fejezem  ki  fáradozásukért. 


liadnrch  den  Grund  /.iir  l\.ro]if  und  Mageninhalt- 
Sammlung  des  Institutes  zu  legen.  Die  in 
dem  Kröpfe  und  Magen  i\ov  anssehliesslicli 
(leisch-fressenden  Vögel  aufgefundeiuMi  Speise- 
reste bewahrte  ich  jedoch  nicht,  wohl  alicr 
die  Gewölle;  ich  beschränkte  mich  auf  das 
Notieren  der  diesbezüglichen  Daten.  Obwohl  der 
grösste  Teil  dieser  Daten  aus  früheren  Jahren 
stammt,  glaube  ich  dieselben  dennoch  der 
Öffentlichkeit  übergeben  zu  können  um  dadurch 
die  Ernahrungsfrage  der  tieischfressenden 
Vogelwelt  auf  ^josiiii'er  GrundlagevM  beleuchten 
und  dasjenige  Mat(M-iale  zu  bereichern,  welches 
in  der  Beurteilung  der  ökomimischen  Bedeu- 
tung die  handgreiflichsten  Beweise  liefert. 
Unterstützt  wurde  ich  im  Sammeln  von  den 
Herren  Dr.  Adolf  Lendl,  Friedrich  Rosonowsky 
und  besonders  Ludwig  Moi^nák  und  K.\rl  Kunszt, 
welchen  ich  an  dieser  Stelle  meinen  herz- 
lichsten Dank  für  ihre  Bemühungen  ausspreche. 


(iravia  arcticus  (L.). 

Csallóhözsotnorja  1896  Nor.  7.,  halmaradváuyok. 
Velenczei  tó,  1897  Mart.  31.,  „ 


—  Fischreste. 


Gavia  septentrionalis  (L.). 
Finmei  öiiöl,   1897  Apr.  15.,  halmaradványok,  1   kavics.  —  Fischreste,  1   Kiesel. 

Mergiis  merganser  L. 

Csallóh'izsomorja,  1897  Febr.  27.,  (2  d)  halmaradváuyok.  —  Fischreste. 
('s<illi:i,ü?.'<omnrjn,  1HU7  Fahr.  10.,  (d"  ?)  halpénzek  és  szálkák.        Fischgräten  und  Fischscliuppcii 
ismi  Jan.  19.,  (?)  „ 

Mergus  serrator  L. 

Velenczei  tó.  1896.   Oct.  18.  (?),  22  db  apro  hal.    -    22  Kleinlische. 

Mergns  albellus  L. 

Kolozsvár,  1897.  Mart.  29.,  halmaradványok.  —  Fischreste. 


Fuligula  hyenialis  (L.). 
C^aUók'ózsomorja,  1897.  Nov.  10.  (c?  jnv.),  halmaradványok  és  iszap.  —  Fiscln-este  und  Schlamm. 


147 
Lams  ridibiindus  L. 

Csttllókössoiiiurja,   1898.  Noo.  20.  (o  ill).         8  Ex.),  lialiiiiuadvaiiyok.         Fisclin-sto. 

Sterna  liinindo  \j- 

Csallókiìzsomorja,  1896.  Apr.  28.^  lialszálkák   és   halpénzek.  —  Fischgrilttüi  und    Hchuppen. 
„  1896.  Jul.  ä2.,   1   db  ujjnyi  Imlacska.  —  1  fingerlanges   Fischchen. 

Sterna  minuta  L. 

Mohiaszecfiöd,  1897.   Mai    16.,  apróhalak.  —  Kleinfische. 


Rissa  tridactjia  (L.). 

Csallóhözsomorju,  1896.  Febr.  ó'.,    torkálian   ujjnyi   halacska,   gyoniráljan   halmaradványok, 
lm  Rachen  ein  fingerlanges  Fischchen,  im  Magen  Fischreste. 


Larus  canus  L. 

Csallóküzttomor/d.  18!)8.  A'or.  22.  (d'),  gyomra  tömve  halszalkakkal,  iialmaradványokkal. 
Der  Magen  vollgestopft  mit  Fischgräten  nud  Fischresten. 


Ardea  cinerea  L. 

Cmüókössovíorja.  1899.  Apr.  15.  (5  db.  —  5  St.),  béka-   és   halmaradványok.  —  Reste   von 

Fröschen  und  Fischen. 
Könnend,  1898.   Ajjr.  27.,  tavibékák  maradványai.  —  Reste  von  Teichfröschen. 
„  1899.  Mai.   12..  lialmaradváuyok.  —  Fischreste. 

Molnaiizecsöd,   1899.   Aug.  20.,  halmaradványok,  1  sikló  maradványai.  —  Fischreste,  Reste 

einer  Natter. 


Ciconia  ciconia  (L.). 

Cs(dlókö.zsomorj((,  1896.  Mai.  25.,  cserebogarak,  futóbogarak,  egércsontok  és  szőr,  apró  madár 
csontjai.  —  Maikäfer,  Laufkäfer;  Knochen  und  Haare  von  Mäusen,  Knochen  eines  kleinen  Vogels. 
Ekecs  (Komárom  m  ),   1897.  Apr.  6.,  nagyon  sok  csíkbogár,  1   tavibéka,  1  vizi  poczok.  - 
Sehr  viele  Schwimmkäfer,  1  Teichfrosch,  1  Wasserratte. 
Molnaszecsöd,  1898.  Apr.  12.,  földi  giliszták.  —  Regenwürmer. 
1899.      „      27.,   1  tavisikló.  —  1   Wassernatter. 
,  1899.  Jim.  10.,  tavibékák  és  békaporontyok.  — 

Teichfrösche  und  Froschlnrven. 

19* 


148 

Circus  pygai'SHs  (L.)- 

Tiikiis  (I'ozsdiiy    111.).   !><'■«>.  -Ian.  24.  (?),  búbos  pacsirta  iiiaradváiiyjii.  —  Keste   einer 

Haubenlerrlie. 

Vajka  (l^ozsoiiy  111.),   1HÍ)7'.  Mai.  9.  (e"),   mezei  i)ac8Ìrta  iiianuh anyai.        Ueste  einer  Fel(iiürc.Jif_ 

Haraszti  (Pest  ni.),   I8'.)7.  Juii.  4.,  mezei  pacsirta  maradványai.  —  Reste  einer  Feldlerche. 

1897.      „      6.  (cT),  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

Eszterháza,  1897.    Sept.    10.,  fofjolymaradványok.  —  Rebhuhnreste. 

1897.       „       13., 

Circus  marcurus  (Gm). 

(  nallóközsomorjn,   1899.   Sapt.  :i().  {*).  begye  és  gyomra  tele   egérmaradványokkal,  csonlokkal 
és  fejekkel.   —  Kro])f  nnd  Magen  voll  mit  Mäuseresten  ;  Knochen  und  8chädein. 
Hcyykö  (Sopronm.),  1897.    Sept.   25.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
„  „  1897.       „      28.,  „  „ 

Circus  cyaneus  (L.). 

Csallóközsomorja,  1896    Oct.  10.  (?),  3  db  mezei  poczok.  —  8  Feldmäus(!. 
„  1896.  Nov.  9.  (?),  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

1899.  Febr.  18.  (cf), 
1897.  Nov.  6.  (cT).  „ 

1897.      „      6.  (?), 

1899.       „      20.  {?),  egérfejek,  csontok  és  maradványok   begyében. 

gyomrában.  —  Mäuseschädel,  Knochen  und  Reste  im  Kropf  und  Magen. 

Rákoskeresztúr,  1897.  Febr.  lő.  (cf),  egérniaradványok.  —  Mäusereste. 

Hegykő,  1897.  Sept.  25.,  egerek  —  Mäuse. 

Cialldküzsütnorja,  1899.  Febr.  10.  {â),  1  czitromsármáuy.  —  1  Goldammer. 

Circus  aeruginosus  (L.). 

('siill(>k(j.:suinorja.  1896.  Mai.  20.  (cf),  egy  süldőnyúl  maradványai,   8 — 4  madártojás  héja.  — 

Reste  eines  Junghasen,  Schalen  von  3—4  ^'ogeleiern. 
Malaczka  {\'öz>í"U\  m.),  1896.  Szept.  17.  (?),  fogolymaradványok,  tollak,  csontok.  —  Kiniclim. 

Federn,  Reste  von  Rebhühnern. 
Molnaszecsüd,  1897.  Mart.  15.,  egérmaradványok.  —  .Mäusereste. 
Velenczei  tó,  1897.  Ajjr.  5.  {d),  gyomrában  pár  napos  süldőnyúl.  —  Im  Magen  ein  paar 

Tage  altes  Junghäschen. 
Velenczei  tó,  1897.  Ajìr.  5.  (?),  begyében  madártojás.  -      Im  Kröpfe  ein  Vogelei. 


Astur  palunibarins  iL.). 

Tőkés,  1896.  Nov.  4.  {6),  fáczán-  és  fogolyliús,  csontok  és  tollak.   —  Fleisch  vom  Fasan  und 

Rebhuhn,  Knochen,  Federn. 

Csallóközsomorja,  1896.  Sept.  17.  (?),  süldőnyúl  két  hátulsó  lába.  szőr  és  csontok.  — 

2  Hinterläufe  eines  Junghasen,  Haare  und  Knochen. 

Csallóközsomorja,  1896.  Sept.  17.  (juv.),  madárcsontok  és  hús.  —  Vogelknochen  und   Fleisch. 

Tőkés,    1896.  Nov.  9.  (2  db  juv.  -    2  St.  juv.)  fáczán-  és  fogolytollak,  húsmaradxányok.   — 

Fedem  vom  Fasan  und  Rebhuhn,  Fleischreste. 


149 

Molnaszecsöd,  1897.  Apr.  G.  (cf),  fogolyniaradviinyok.    -     Rebliuhnreste. 

Tuslapolesdnij.   ÍSH8.   Od.   'k  (J),  fog()lvniar:i(lváiiyi)k.  —  Hi-bliiiliiircstc. 

Shjiiifa.   [SOS.   Ort.  14.  (c?).  tViczáiitollak,  hus  ós  csontok.  —  FasaiitVdtini.  Fleiscli  iiiid  Kimclicii. 

Csákánij  (^'as    m.),  I89ti    Ai»-,  ß.  (d"),  tbgolyniaradváiiynk.  —  Rebliuhnreste. 

Torontcilsziqet.  1898.  Jan.  7.  (9),  madáriiiaradváiiyok.  —  Vogelreste. 

Kürmend,  1899.  Febr.  5.  (?),  fogolyinaradváiiyok.  —  Rebliuhnreste. 


Accipiter  nisus  (L). 

Tőkés,  1S96.  Jan.  24.,  fogolytollak  és  luisniaradványok.  —  Rebhuhnfederu  und  Fleisclirestc. 
Dmlapest,  1897.  Mart.  19.,   aprómadár-csontok  és  húsniaradváiiynk.  —  Knochen  und 

Fleischreste  eines  Kleinvogels. 
Apahida,  1897.  Marl.  21.   1    őszapó  maradványai.  —   Reste  einer  Scliwanznieise. 
.Molnaszecsöd.   1897.  Mart.   Iti.,  mezei  veréb  maradványai,  —  Reste  eines  Feldsperlings. 
Csallóközsomorja,  1899.  Febr.  9.   (''),   fogolyinaradványok.  —  Rebliuhnreste. 

1899.      „      9.  (?).  apróraadár-csoutok  és  csontniaradványok.  — 
Knochen  und  Fleischreste  eines  Kleinvogels. 
Lovasberény,  1908.  Apr.  2.  (c?),  1  vörösbegy.     -     1  Rotkehlchen. 
„  1908.      „      2.  (Î),  1  énekes  rigó,  1  Singdrossel. 

Szarvaskend,  1898.  Jan.  3.  (?),  verébmaradványok.      -  Sperlingi'este. 
Bum  (Vas  m.),   1898.  Mart.  20.  (2),  seregély  maradványai.  —  Reste  eines  Stares. 
Szarvaskend,  1899.  Febr.  21.  (e?),  sordély  maradványai.  —  Reste  eines  Granamniers. 
Molnaszecsöd,  1899.  Febr.  2~).  (5),  aprómadár-maradványal.  —  Reste  eines  Kleinvogels. 


Hogy  e  méltán  károsnak  tartott  kis  raga- 
dozó is  lehet  hasznos  bizonyos  köriilniények 
között,  azt  1907 — 8  telén  tapasztaltam,  a  mi- 
kor Kőszegen  a  verebek  nagy  számban  tele- 
pedtek meg  a  bel'áros  templomainak  padlásán 
és  a  körülöttük  székelő  cziprustakon  A  sok 
veréb  nyomán  egy  karvaly-pár  is  tanyát  ütött 
a  templomok  táján  s  naponként  reggel  7  óra 
s  (lélntán  Va-J  óra  tájt  a  torony  hegyén  lesel- 
kedett s  innét  vadászott.  Tavaszra  kelve 
szinte  valamennyi  verebet  elpusztították  s 
elejét  vették  túlságos  elszaporodásuknak. 


Dass  dieser  mit  Recht  für  schädlich  gehal- 
tene kleine  Raubvogel  unter  gewissen  Um- 
ständen auch  nützlich  werden  kann, beobachtete 
ich  im  Winter  1907 — 8,  als  sich  in  Kőszeg 
auf  den  Siieichern  der  Kirchen  der  Innernstadt 
und  auf  den  Zypressen,  welche  dieselben 
umstanden,  viele  Sperlinge  ansammelten. 
Neben  den  \ielen  Sperlinge  nahm  auch  ein 
Sperberpaar  sein  Stiuidquartier  in  der  Nähe 
der  Kirchen  ;  diese  befanden  sich  jeden  Tag 
annähernd  morgens  7  Uhr  und  nachmittags  7^5 
Uhr  auf  je  einer  Turmspitze  auf  der  Lauer 
und  begaben  sich  von  hier  auf  die  Jagd.  Bis 
zum  Frühjahre  waren  fast  alle  Sjierlinge 
vernichtet,  wodurch  eine  Übervermehrung  der- 
selben v(^reitp]t  wurde. 


MÜTiis  migrans  (Bodo.) 
Rajka,  (Mosonm.l,  1897.  Jim,  11.  (d")  halmaradványok.  —   Fischreste. 


.ifilvus  inilTus  (L.). 

Körmend,   1898.    .Inn.   19.  {<').  -J  tavibéka,    1   gyík.  —  2  Teichfrösche,    1    Eidechse. 

Rum,  1898.  Jul.  7.  (d'),    1    vízisikló.  —  1   Wassernatter. 
Molnaszecsöd,   1899.  Mai.  21.  (e'),  tavi  békák    maradványai,   giliszták.   —  Reste  von 

Teichfröschen,  Wüi-mer. 


150 


I'ernis  apívonis  (L.). 


Fiir/.iisloroli,  (I'dzsony  m.)   /.S.97.   Mm.  30.  (cf),   cserebogarak  es  liiisiiiaia(l\:iii\Mk.  —    MaikiitVr 

iiikJ  Fleischreste. 

l'aiidiuii  haliaJ'tuîS  (L.). 
Nádund.   /s.'As    ./un.  ?..  (  (^  )  lialmaradványok.  — •  Fischreste. 

Haliaëtiis  albicilla  (L.). 

CsaüúkÖBsoiiinrju,  lö'.lii.  .Ian.  l-'i.,  (V  )  begyébeu  egész  fáczáni'cj,  halpéiiz,  halcsontok  és  marad- 
ványok.  —  Ini  Kröpfe  ein  ganzer  Fasankopf,    Fischschuppen,    Fischknochen    und   Fischreste 
Titel.  JS9y.  Mart.   17.,  jókora  csuka  maradványai.  —  Reste  eines  starken  Hechtes. 
Titel,   /.S.97.  Mart.   17.,  fáczánmaradványok.  —  Fasanenreste. 
TcmesJcubin,   1897.  Feh:  17,   1   db  hörcsög.   —   1  Hamster. 
Temeskuhin,  1897.  Febr.  21.,  házigalanibmaradványok.  —  Reste  von  Haustauben. 
Torontálszítjel,  1898.  Apr.  7.,  csukamaradványok.  —  Reste  eines  Hechtes. 
Torontálszíget  1899.  Mart.  21.,  halmaradványok.  —  Fischreste. 
(\iallókö.zsomorja  1898.    Sept.  2ò..  (2)  begyében  1:?  db  hörcsögláb   és    egyéb    hörcsögmarad- 
ványok, gyomrában  szintén  utóbbi.    —  lm   Kro|)fe  12  llanisterfiisse  und  andero  Hamsterreste. 

letztere  auch  im  Magen. 


Buteo  buteo  (L.). 

/'üí.wny,  1896.  Mart.  S.,  (2)  begyében  1  nyúlfarok,  nyúlszőr  és  hűs.  gyomrában  nyúlcsonlídí 
és    szőr.  —  lm    Kröpfe    ein    Hasenschwanz,    llasenhaar  und    Hasentleisch,  im  Magen  llasen- 

kuochen  und  Haare. 
Caallóközsomorja,   189(1.  Mart.  29.,  (rf)  gyomrában  8  mezei  poczok  feje,  szőr  és  csont,  1  apró 
Idgyó    maradványai.         lm    Magen    .'3    Mäuseköpfe,    Haare    und    Knochen.    Fragmente    einer 

kleineu  Scldange 

Tőkés,   1896.  Sept.  18.,  fáczántoUak  és  hús.  —  Federn  und  Fleisch  eines  Fasan. 

Csaüóközsoinorja.  1897.   Od.  24.,  egerek.   —   Mäuse 

Borsmonostor,   1897.  Sept.  11.,  egérmaradványok.    -    Mänsereste. 

h'akoskeresztur,  1897.  Apr.   1-1.,  1  egér,  1  lótetü,  apró  gyikok.   —   1  Maus,   1   Maulwurfsgrille. 

kleine  Eidechsen. 

Molnaszecsöd,  1897.  Mart.  10.,  2  mezei  poczok.    —   '2   Feldmäuse. 

Haraszti  {Fest  m),  1897.  Fehr    16.,  fáczánmaradványok.    —  Reste  eines  Fasans. 

Kőszeg.   1899.  Jan.   17.,  (c?)  gyomrában  egércsontok,  lábak,  szőr  és   egérfejek.  —  lm  Magen 

Knochen,  Fusse,  Haar  und  Köpfe  von  Mäusen. 
Kőszeg,  1909.    Jim.  IL,  (V)    begyében  1  sikló,    gyomrában    1   egér.  —    Im  Kröpfe  1  Natter' 

im  Magen  1  Maus. 
Miske  {Vas  m.),   1909.  Nov.  14.,    begyében    1  tavibéka,    gyomrábau    1  egér.   —  lm  Kröpfe  1 

Teichfrosch,  im  Magen  1  Maus. 
Körmend.   /s.'AS.  Jan.  10..  (d)  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

Febr.   7.,  „  „ 

„       /.S.V.'y.  Jan.  5.,  (?) 
liiim.     ,.  „       .9.,   „  „  „ 

Miske  {Vasm.),  1899.  Febr.  10.,  {<?) 

Hidashollós ^  „      Sept.  21.^  {d)  „  „ 


151 

AiTbilmteo  lagopiis  (Brunn). 

Tőkés.   ÍHÍW.  Jan.  24.,  (2  db.  --  2.  Bt.)  hegyükben  fúczáii-  és  fogolytollak,  luisniariulványok. 

—  lm  Kröpfe  Federii  und  Fleischreste  von  Fasan  und  Rel)hulin.   Flcisclirestc. 
Tőkés.,  1806.  N'ai:.  4.,    fáczán  és    fos^olyluis    és  toll.  —    Fleisch  und   Federn  von    Fasan    und 

Rebhuhn. 
CsaU.óküzsomorjd.    If^D?.   Od.    24.,  (2)    egérniaradvány    mellett    tulnyoni()an  uie/i-i  lücsiik.  - 

Neben  Mäuseresten  vorwiegend  F'eldgrillen. 
Csallóközsomorja    189?   Okt.  24..  [â)  egerek.    --  Milnse. 

Magijaróvár,   1.897.   Mart.   10..  egérmaradv.ányok.  —  Mäusereste. 
Molnaszcc.^öíi .     „  „         U.,  „  „ 

„       Ki. 
Uajka  ( .Vnxdii  111.1.    18H7.    Mrirt.  4.  (c*")  egértejek,    liús.  szőr.  Ki')|)t'i'.    Flcisrli,    llaare  von 

Mäusen. 
llnjka  (Mosn)i  m.).    ls<J7   Márcz.  4.,   (9)  egérfejek,   hűs,  szőr.   —   Köpfe.    Fleisch.    Haan-  von 

Mäusen. 
CsalUiközsiomorja    1897.  Jan.   Kl.,  (r^)  fogolyhús  és  tollak.    —  Federn  und  Heisch  vom  KeliliMÍin. 
Haraszti  (Pest  m.),     „     FAr.  21..  veréb-  és  egérmaradváuyok.  —Sperlings-  und  Mäusereste. 

Csallóközsomorja ,   1899.   Febr   9.  (d)  egérmaradványok.    —  .Mäusereste. 
Csallóközsomorja,    1899.    hart.    2C> ,    («")    begyében    kis    süldőnyűl    maradványai,    gyfimráljan 
azonképen.  —  lm  Kröpfe  die  Reste  eines  kleinen  Junghäschens,  im  Magen  dasselbe. 
Körmend,  1899.  Febr.  8.,  {d)  egérmaradványok.    —   Mäusereste. 
Molnaszecsöcl  1899.   Fabr.  20,  (d) 
Ligránd,  1908.  N^ov.  28.    Egy  nagyobb    csepôtés,    bozótos  hely  körül,    melyben  4-0  fogoly- 
csapat  tartózkodott,  4  gatyásölyv  leselkedett.    Az    egyiknek    sikerült  is  egy    foglyot  elfognia. 
Oly  mohon  falta  prédáját,  hogy  nem  sokat  törődött  a  feléje  közeledő  vadászszák  a  ki  könnyíí- 
szerrel  elejthette   —  An  einer  grösseren,  mit  Gebüschen  und  Dickichten  bewachsenen  Stelle,  wo 
sich  4—-')  Ketten  Rebhühner  aufhielten,  befanden  sich  4  Rauhfussbussarde  auf  der  Lauer    Dem 
einen  gelang  es  auch  ein  Hebhnhn  zu  schlagen.  Er  frass  mit  solcher  Gier  an  seiner  Heute,  dass 
er  sich  wenig  um  den  sich  ihm  annähernden    Jäger  kümmerte,  so    dass    dieser  ihn    miih(4os 

erlegte. 


.\(iuila  clirysaëtiis  falva  (L.). 

A'íí.v.sYí,   isna,  Apr.  2.  (d)  nyiilszor  s    egy    nagyobb    madár    gyomra.   —    Hasenhaar    und    der 

Magen  eines  grösseren  Vogels. 

Rákoskeresztúr,  1897.  Mart.  4.,     nyiílmaradványok.  —  Hasenreste. 

Gödöllő,  1897.  Mart.   11..  hörcsögmaradványok.  —  Hamsterreste. 

17.. 

Tazsina  {Nyitram.j,  1898.  Mart.  IL,  nyiilszőr  és  csontok.     -   llasenhaar  und   KnochcMi. 

Bazin  (Pozsony  m.J,  189?  Oct.  17.,  nyúl  maradványai.  —   llasenresfe. 


Aquila  maculata  clauga  P.\ll. 
Csorna,  1898.  Sept.  !(>..  egerek,  2  gyík.   -    Mäuse,  2  Eidechsen. 

A(|nlla  niacnlata  poniariua  Brhm. 
Apahida,  ls99  Jmi.   12.,  1   ürge,   1   zöld  gyik.  —  1  Ziesel,  1   grüne  Kideclise 


152 


Cerchneîs  cenchris  (Naum.). 


Molnaszecsöd,  J8I>7'.  Ajir.  23.,  egér,  igen  sok  cserebogár.   —    Maus,  sdir  viele  Maikäter. 
Molnaszecsőrl,   Í8f)7.  Mai  20..  egér,  cserebogár-  és  szöcskemaradványok.  —  Main.   IJcstp  von 

Maikäfern  und  Grashüpfern 

Tömörd.   /H'J9.  Mai.   ï5.,  ('i')  1  egér,  sok  tücsök.  —    1    Mans,  vicie  (irillen. 

'I'i'iiiiönl.  ISHÍ).  Mai.  22:,  (?)  1  egér,  sok  sárgás  zöld  hernyó.  ~  1  Mans,  viele  gelbgriine  Kaupen. 

TiimUrd.  ]!>07.  Mai.  26..  egérmaradványok.    1   kis    <;yik     —    Mäusereste.    1    kleine    Eidechse. 


Cerclmeis  tiiinuiicuhis  (L.). 

('>inll('il:ii::S(iiiioria.    1896.  Mai.  10.  (?).  egérmaradványok,  cserebogarak.  —  Mansercíste,  Maikäfer. 
J897.  Frlir.  27.  (;'ri"),  egérmaradványok,  csikbogarak.         Mänscieste. 

Schwimmkäfer. 
1898  Mai.  2.  (d),   I  egér.  —    1   Maus. 
Rál-iiskeressivr,   1897.  Febr.  28..  egcrmaradványnk.     -    Mänsereste. 

1897.    Mart.    14., 
Molnaszecsöd,   1897.        „        29..  „  „ 

1897.        „        .•>'/.. 
1897.  Apr.  4, 
1897.      „     12., 
Csallóközsomorja,  1897.  Ajrr.  8.  (?),  2  egér.  —  2  Mänse. 

„  1897.      ,.      19.,  egércsontok  és  szőr.  —   Mäi\seliaai-  und  Knochen. 

1897.      ,.       ^8.,  8  gyik.   —  8  Eidechsen. 
Budapest.  1897.  Apr    Ifi,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
Frankó  (Sopron  m.),   1897.   Apr.  22.  (?),  2  egér,  —  2  Mäuse. 
Fogaras,  1897.  Mai.  11.  (e"),  1  gyik.  —  1   Eidechse. 
Borsmonostor.  1897.  Sept.  IL,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
Haraszti  (Pest  m.).  1898    Mai.  25    (â),  mezei  poczok.  —  Feldmaus. 
AVsfí  (Vas  m.),    /s.W.  Ja,)i.  2.  (d),    egérmaradványok,    2  db  lótettì.  —  Mäusereste,  2  Werren. 
Molnaszecsöd,  1898.  Mart.  Ki.  (e?),  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
„  1898.  Apr.  20.  (?),  aprómadár  maradványai.  —  Reste 

eines  kleines  Vogels. 
Hidashollós,  1898.   Mai.  39.  (c7),  egérfiók  a  begyében.  —  Im  Kröpfe  ein   junges    Mäuschen. 

„  1899.  Jim.  30.  {9  juv),  egérmararlványok.     -  Mäusereste. 

Molnaszecsöd,   1899.  Auq.   23.   (cf),    egérmaradványok.    felismerhetetlen  rovarmaradványnk. 
Mänsereste  und  unbestimmbare  Insektenfragmente. 

Falco  lanarhis  L.  Kall. 

Szabadka,  1897.  Apr.  27.,  ürgemaradványok.  —  Zieselreste. 

Újvidék,   1897.  Mart.  27.,  fáczánmaradványok.  —  Fasanreste. 

Torontáhziget,   1898.  Mart.  20.,  tőkés  récze-húsdarabok  és  tollak.  —  Fleischstücke  und 

Federn  einer  Stockente. 

Egy   18  év  óta  fogságban  tartott  kerecsen     !        Einem    Wüi-gfalken,   welchen    ich    seit    18 


sólymomnak  egy  izben  kisérletképen  csere- 
bogarat nyújtottam,  mit  szivesen  fogadott  s 
egymásután  vagy  20  darabot  nyelt  el.  A 
következő  napokon  ismételten  megkínáltam 
cserebogárral,  de  többé  nem  nyúlt  e  falathoz. 


Jahren  in  Gefangenschaft  hielt,  reichte  ich 
versuchsweise  einmal  einen  Maikäfer,  welchen 
er  gern  annahm,  und  nacheinander  ca.  20 
Stück  verschlang.  An  den  folgenden  Tagen 
bot  icli  im  wiederholt  Maikäfer  an.  doch 
nahm  er  dieselben  nicht  mehr  an. 


153 
Fille«  peregrinns  TrasT. 

Csalláközsomorja.    Is!)?.    Fchr.  :í.  (e?).  gyomrál)aii  e^\  egész  elnyelt  egér.     —   lm   Miigeii    cine 

unzerstückelt  verschluckte  Maus. 

Ónod,   1H99.  Fehr.  26.  (9),  tőkés  récze  iiiaradványai.  —  lleste  einer  Stockente. 

3Inlnas.tecsöd,   1897.  Mart.  18.,  fogoly  maradványai.  —  Rebliiilinreste. 

Kílijházasszecsöd,  1898.  A'ii/.   /(l,  (juv.)  kis  őrgébics  húsa  és  tollai.         Fleisch  und  Federn 

eines  Schwarzstiniwürgers. 
liiim.   1899.  .Imi.  4.  (d"),  fáczánhús  és  tollak.    —  Fleisch  und  l^'edei'ii  eines  Fasans. 
Körmend,   1899.  Mart.   12.  (?),  fogolyhús  és  tollak.  —   Fleisch  mid  Federn   eines  Rebhuhns. 
Molnaszecsöd,   1899.  Nov.  13.  {''),      „  „       „  „  „  „  „  „ 

Gyöngyösapáti.   1908.  Mart.  Ő.,  házigalamb.  —  Haustaube. 

Falco  inerillns  Geriî«. 

Neniescsó,  1908.   Oct.  .'il.  (rf),  kékczinege  maradványai.  —  Reste  einer  Blaumeise. 
Miskr,  (Vas  m.),   1899.   Fehr.   7.  ((^),  szénczinege  tollai,  húsa,  lába.  —  Federn,  Fleisch  und 

Fuss  einer  Kohlmeise. 
Hidashollós,   1899.  Mart.  lo.  (/"),  pinty  maradványai,  tollai.  -   Reste,  Federn  eines  Buchfinken. 

Falco  subbuteo  L. 

Molnaszecsöd,   1898.  Febr.  27.  [S),  verébhús  és  tollak.  —  Fleisch  und  Federn  vom  Sperlinge. 
„  1898  Mai.  3.  (c^),  aprónmdár  mai'adványai,  cserebogár.  —  Reste  eines 

Kleinvogels,  Maikäfer. 
Körmend,  1898.  Jan.  7.  (9),  aprómadár  maradványai,  cserebogár.  —  Reste  eines  Kleinvogels, 

Maikäfer. 
Molnaszecsöd,  1899.  Apr.   11.  {â),  aprómadár  maradványai,  cserebogár.  —  Reste  eines 

Kleinvogels,  Maikäfer. 
Szarvaskend,  1899.  Sept.  27.  (V),  aprómadár  maradványai,   cserebogár.  —  Reste   eines 

Kleinvügels,  Maikäfer. 


Bilbo  bubo  (L.). 

Temeskvbin,  1897.  Febr.  28.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
Mehádia,  1897  Fein:  24..   1    szajkó  maradványai.      -  Reste  eines  Eichelhähers. 
Braiiócz,  1896.  Nov.  2.,  madármaradványok,  nyúlszőr  és  luis.         V'ogelreste,  Fleiscii  inn 

Haar  vom  Hasen. 


Asio  otus  (L.). 

Maciyarórár,  1897.  Mart.  26..  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
Molnaszecsöd,      „  „3..  „  „ 

14 
20 
1898.  Fehr.    21., 
„  „      Mart.      3., 

„  ,,  „       10.,  cziczkány  maradványai.  —  Reste  einer  Spitzmaus 

„  „         Apr.  10.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

.\quilii  XVI.  20 


154 


A8Î0  accipítriiins  (Pall 


Nagyröcze,  1896.  Febr.  3.,  (d)  mezei    poczkok    szőre,    húsa,    csontjai.   —  Haar,    Fleisch  und 

Knociien  von  K'eldmiluscn. 
Nagyröcze,  1896.  Febr.  li-,  (V)    mezei  poczkok  szőre,    húsa,    csontjai.  —    Haar,    Fleisch  und 

Knochen  von  Feimäusen. 
Molnaszecsôd,  1897.  Mart.   14..  mezei  poczkok    szőre,    húsa,    csontjai.    —    Haar.    Fleisch  unii 

Knochen  von  Feldmäusen. 
Molnaszecsôd,  1897.  Mart.  21.,  mezei  poczkok   szőre,    húsa,    csontjai.  —  Haar,    Fleisch    und 

Knochen  von  Feldmäusen. 
Molnaszecsôd,  1897.  Mart.  2.3.,  mezei  poczkok  szőre,    húsa,    csontjai.  —    Haar,    Fleisili    und 

Knochen  von  Feldmäusen. 
Molnaszecsôd,  1897.  Mart.  31.,  mezei   poczkok    szőre,  húsa,    csontjai.    —  Haar,    Fleiscli  und 

Knochen  von  Feldmäusen. 
Molnaszecsôd,  1893.  Febr.  3.,  erdei  egér.  —  Waldmaus. 

„  „     Mart.  12.,  mezei  poczok.  —  Feldmaus. 

Budapest,  1897.  Mart  14.,      „  „  „ 

Nyctala  tengiualmi  (Gm.). 

Molnaszecsôd,  1898.  Oct.  29.,  egérmaradványok.  ^  Mäusereste. 

Glaucìdìum  noctiium  (Retz.). 

Sennye  {Vas  vi.),  1892.  Aug.  26.,  czitromsármány  maradványai.  —  Reste  eines    fioldammers. 
Molnaszecsôd,  1898.  Jan.  11.,  cziczkány.  —  Spitzmaus. 
„  ,       Mai.  7.,  erdei  egér.  —  Waldmaus. 

,  1899.  Febr.  3.,  házi  egér.  —  Hausmaus. 

1898.  Nov.  27.,    „       „ 
„  1899.  Sept.  17.,  mezei  egér.  —  Feldmaus. 


Syrnium  aluco  (L.). 

Csallóközsomorja,  1896.  Apr.  24.,  egy  fészeknél  sok  apró  madártól  eredő  toll,  5  pelyhes  madár 

fiók,  egy  félig  kikezdett  szürkebegy,  erdei  szalonka  tollak,  czinege-  és  sármánymaradványok. 

A  fészek  alatt  heverő  köpetekben  apró  madárcsontok,   tollak.   —   An  einem   Neste   befanden 

sich  sehr  viele  von  Kleinvögeln  herrührende  Federn,   5   Dunenjunge,    eine    halbangefressene 

Heckenbraunelle,  Federn  der  Waldschnepfe,  Reste  von  Meisen  und  Ammern.  In  den  Gewöllen, 

welche  unter  dem  Neste  lagerten,  befanden  sich  Knochen  und  Federn  von  Kleinvögcln. 

üsallóliözsomorjri,  1897.  Febr.  6.,  házi  galamb.  —  Haustaube. 

1897.      „     27.  (c?),  2  db  egér.  --  2  Mäuse. 

Molnaszecsôd,   1897.  Mart.  4.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

Haraszti  (Pest  m.),  1897.  Febr.  25.,  verébmaradványok.  —  Sperlingsreste. 

Csallóközsomorja,  1897.  Apr.  26.  (?),  vakond  maradványai  —  Reste  eines  Maulwurfs. 

1897.  Febr.  20.,  kisebb  madár  csontjai,   nagyobb  csontdarabok,    I   l)úza- 
szem.  —  Knochen  eines  Kleinvogels,  grössere  Knochenstücke,  1  Weizenkorn. 
Csallóközsomorja,  1898.   Oct.  30.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 

1899.  Febr.  17.  (c?),  veréb  maradványai.  —  Sperlingsreste. 
Molnaszecsôd,  1898.  Mai.  7.,  egérmaradványok.  —  Mäusereste. 
1899.  Mart.  10., 
1899.  Oct.  27., 


155 


Strix  flamiiifii  li. 


CMllókőzsmnurja,  imU.  Sur.  W.  {f)  egérször  ós  csontok.  -  Mäusehaar  und  kn..ihcii. 
Í898.  Sept.  30.  (cf),  5  db  egér.  —  ô  Mäuse 

1898.   Oct.  30.  {d),  2  db  egér,  1  cziczkiuiy.  -     i'  Mäuse,  1   Spitzmaus. 
Muhiaszccsöd,   1.897.  Mart.  28.,    egermaradványok.    —  Mäusereste. 

1897.  Apr.  9., 

1898.  Mart.  28., 

1899.  Jun.  10., 
1899.  Oct.  19.. 

íliiliishullnx.    /^%'.   -ípr-  13., 

1898.  Jun    21..  vakond  iiiai-adványai.  rovarszániyak.  —  Hestc 
eines  Maulwurfes,  Insekteuf'ragniente. 


Lanius  excubitor  L. 

Haraszti  (Pest  in.),  1897.  Jan.  19.,  egérniaradványok.  —  Mäusereste. 
Csaüóközíonwrja ,  1897.  Jan.  22.  {<S), 
Kőszeg,  1909.  Nov.  24. 


2U' 


156 


1.  kép.  Az  európai  „Duna-Bizottság"  palotája  a  Fekete  tenger  partján  Szuliiiában. 
Fig.  1.  Palais  der  europäischen  ,Donau-Comraission"Jam  Strande  des  Schwarzen  Meeres  in  Sulina. 


Madártani  tanulmányutam  a 
Dobrudzsába. 

Irta  :  Lintia  Dénes. 

Régi  álmom  hatalmas  lépéssel  közeledett  a 
megvalósulás  felé,  a  iiiiknr  1905-ben  Romá- 
niában időzvén,  szeméh'esen  beszélhettem  meg 
Dr.  Antipa  György  lírral,  a  bukaresti  Nemzeti 
Múzeum  igazgatójával  és  halászati  főfelügye- 


lővel. 


Dobrudzsába    teendő     oriiithologiai 


tanulmáuyutam  tervezetét  A  legfontosabb  dolog 
volt  természetesen  az  engedély  elnyerése,  a 
melynek  megadása  tisztán  dr.  ANTiPA-tól  füg- 
gött, a  ki  biztosított  róla,  liogy  annak  idején 
készségesen  meg  fogja  azt  adni. 


A  terv  ki^^teléig,  a  mit  sokféle  előre  nem 
látott  akadály  nagyon  késleltetett,  behatóan 
tanulmányoztam  az  idevágó  irodalmat,  neve- 
zetesen Dr.  Almássy  György:  ,, Madártani  be- 
tekintés a  román  Dobrudzsába"  cziinü  remek 
értekezését  {Aquila  V.  1898),  hogy  már  előre 
is  némi  tájékozódást  nyerhessek. 

1908  tavaszán  végre  kedvezők  voltak  a 
viszonyok,  s  miután  sikerült  mindennel  elké- 
szülnöm, május  5-én  Báziáson  hajóra  szállot- 
tam. Remek  idő  kedvezett  az  utazásnak  s  igy 


Meine  ornithologisclie  Studien- 
exkursion in  die  Dobrudscha. 

Von  DioNYSiUB  Lintia. 

Ein  langgehegter  Wunsch  näherte  sich  sei- 
ner Erfüllung  mit  einem  mächtigen  Schritte, 
als  ich  im  .lahre  1905  in  Runiäuien  weilend 
mit  Herrn  Dr.  Georg  Antipa.  Direktor  des 
National-Museums  in  Bukarest  und  Fischerei- 
Oberinspektor  persönlich  denPlaneiner  omitlio- 
logischen  Studienexkursion  in  die  Dobrudscha 
besprechen  konnte.  Die  Hauptsache  war  natür- 
lich die  Erlangung  der  diesbezüglichen  Erlaub- 
nis, was  ganz  allein  von  Dr.  Axtip.a  aljliängig 
war,  welcher  mich  versicherte,  dass  er  mir 
diese  Erlaubnis  seinerzeit  bereitwilligst  er- 
teilen werde. 

Bis  zur  Ausführung  dieses  Planes,  welche 
durch  viele  unvorhergesehene  Hindernisse 
stark  verzögert  wurde,  studierte  ich  eingehend 
die  einschlägige  Literatur,  namentlich  die 
herrliche  Abhandlung  von  Dr.  Georg  v.  Almássy  : 
..Ornitholoyische  liecognosciraiig  der  rumäni- 
schen Dobrudscha''  (Aquila  V.  1898),  um  schon 
im  voraus  einige  Orientierung  zu  erhalten. 

Im  Frühjahre  1908  waren  die  Verhältnisse 
endlich  günstig,  und  nachdem  ich  mit  allem 
fertig  war,  schitlte  ich  mich  am  5.  Mai  in 
Báziás  ein.  Die  Reise  wurde  durch  herrliches 


157 


z;i\arlalMiiiil  iivönyörköflliettem  az  Aldiina 
iiiess/.L'  t'öldöM  hires  szép  vidi'kébeii.  neveze- 
tesen  a  va<lr('.i;ényes  Kazáii-szdvnsban. 

Madai'ai  keveset  láttam.  Gradiste  előtt  kh. 
150  darab  l'lialacrocorax  carho  vonult  el.  a 
Kazán-szoros  égbenieredő  sziklái  felett  pedig 
egy  Milvus  milvvs,  egy  Aquila  melanaëtus. 
néhány  Bìlico  huteo  és  két  Aquila  maculata 
keringett.  Orsova  után  egy  íiatal  réti  sasi  lát- 
tam. Tui'nii-Scverin  után  pedig  egy  csoport 
Totanus  staijnatilis-t. 

Másnap  már  Rahovánál  járt  a  hajó.  mikor 
ismét  a  fedélzetre  kerültem  A  Duna  erősen 
megáradt,  tígy  hogy  csak  a  vízből  kimeredező 
fűzfakornnák  jelölték  a  tömérdek  apró  sziget 
helyét.  A  madárvilág  elég  elénk  volt.  Láttam 
egy  csapat  Phalacrocora  v  carho-i.  majd  15 
darabból  álló  Ardea  yarzeUn  csapatot,  néhány 
Ardea  citierea-t  és  A  user  ansrr-t.  Circus 
aeragínosus  fészekanyagot  hordott.  Xicopoli 
dombjai  fölött  három  Aquila  melanaëtus 
keringett. 


Xicopolitól  lefelé  kb.  25 — 30  kilométer  hosz- 
sziíságban  hófehér  krétafal  emelkedik  mere- 
deken a  Duna  ])artján  80 — 40  méter  magas- 
ságba. Gyönyörű  látványosságot  alkot,  mely- 
nek érdekességét  még  emelik  azok  az  őskori 
emberi  lakások,  a  melyek  iielyenkéiit  még 
teljes  épségben  láthatók  benne 

.V  madárvilágból  egy  Milcus  iiiilvus,  lUO — 
L2<l  darabból  álló  Fhalacrocorax  carbo  csapat, 
majd  két  Feleeanus  crisjms  vonták  magukra 
figyelmemet.  Később  Merops-apiaster-\.  három 
Ardea  allm-t.  l\[ilnis  migrans-X.  Fontànelele 
közelében  két  Aquila  iiielanaëtus-t,  egy  pár 
Falco  pereqrinus-t.  Anser  anser-t  és  Haliaëtiis 
albicilla-t  jegyeztem  fel. 


Ebéd  ideje  ;datt  megismerkedtem  a  hajó- 
ellenőrrel és  a  másodka)}itánynyal.  a  kik  igen 
élénken  érdeklődtek  utazásom  czéija  iránt. 
Az  ő  révükön  megismerkedtem  a  többi  hajó- 
tiszttel is.  s  az  egész  utazás  alatt  mindig 
szívesen  látutt  vendégük  vo]«;un.  Sokféle  szi- 
vességeikröl  örömmel  emlékezem  meg  ezen 
a  helyen  is. 

Május  7-én  reggel  már  ahhoz  a  vidékhez köze- 


W'rttor  iiegünstigt.  so  dass  ii-li  inii-h  ganz 
ungestört  an  den  weitberüiimten  Sciiöuhi-ilen 
der  unteren  Donau,  namentlich  an  dein  wun- 
dervollen „Kazán-Passe"  ergötzen  konnte. 

Vögel  sah  ich  nur  wenige.  Vor  Gradiste 
zogen  ca.  150  Fhalacrocorax  carlio  und  über 
den  hoch  emporragenden  Felsen  des  Kazan- 
Passes  kreisten  eine  Milvus  milvus,  v.w ei  Aquila 
iiielanartas.  einige  Buleo  huteo.  und  zwei 
Aquila  maculata.  Gleicli  nach  Orsova  sali  icli 
einen  jungen  Haliaëtus  cdbicilla,  und  nach 
TurnSeverin  einen  Flug  Totanus  slagnatilis. 

Nächsten  Morgen  befanden  wir  uns  sdwm 
bei  Rahova,  als  ich  wieder  auf  das  tíchiÜ'deck 
kam.  Die  Donau  war  sehr  stark  gestiegen,  so 
dass  die  Stellen  der  ungemein  zahlreichen 
kleinen  Inseln  nur  diircli  die  Knuien  der 
hervorstehenden  Weidenbäuine  angezeigt 
wurden.  Das  Vogelleben  war  ziemlich  rege. 
Ich  beobachtete  eiuen  Flug  Fhalacrocorax 
carho.  dann  einen  Flug  von  15  Stück  Ardea 
garzella.,  einige  Ardea  cinerea  und  Anser  anser. 
Circus  aeruginosus  trägt  Xestmateriale.  Über 
den  Hügeln  vom  Nicopoli  kreisten  3  Aquila 
melanaëtus. 

Von  Xicopoli  abwärts  erhebt  sich  eine  steile 
25 — 80  Kilometer  lange,  80 — 40  Meter  hohe 
schneeweisse  Kreidewand  am  Donau  u  fer. 
Dieselbe  bildet  eine  herrliche  Sehenswürdig- 
keit, welche  das  Interesse  durch  die  stellen- 
weise noch  ganz  unversehrt  gebliebeneu  Men- 
schenwohnuiigen  aus  der  Urzeit  noch  in  er- 
höhtem Masse  in  Anspruch  nimmt. 

Aus  der  Vogelwelt  waren  es  Milvus  iiiilrus, 
ein  Flug  von  100 — 120  Fhalacrocorax  carho, 
und  zwei  Felecanus  crispus,  welche  meine 
Aufmerksamkeit  auf  sich  zogen.  Später  notierte 
ich  Merops  a/iiasfer,  8  Ardea  cäha,  Milvus 
migrans,  und  in  der  Nähe  von  Fontànelele 
2  Aquila  melanaëtus.  ein  Paar /'«/co  peregrinus, 
Anser  anser  und  Huliaiius  alhicilla. 

Während  des  Diners  wurde  ich  mit  dein 
Kontrollor  und  dem  zweiten  Ka|)itän  des 
Scliifl'es  bekannt  ;  beide  Herren  zeigten  gros- 
ses Interesse  für  mein  Reiseziel,  und  machten 
mich  dann  aiirii  mit  den  anderen  Herren 
Schifl's-Oftizieren  bekannt,  wodurch  ich  dann 
wäiirend  der  ganzen  Reise  als  Gast  beti'ncli- 
tet  wurde-  Mit  Freude  erinnere  ich  niicii  auch 
an  dieser  Stelle  der  vielen  Liebenswürdig 
keiten,  mit  welchen  mich  die  Herren  bedachten. 

Morgens  am  7-  Mai  näherteu  wir  uns  schon 


158 


Icíliiiiik.a  nii-lyet  kutatni  száiidékoztam. Számos 
ToUiims-ÍA}^  Phdlacrocorax  curho,  Larus  ridi- 
Iniiidus,  Ardea  cineren.  Tiéhány  Ardea  rjarzetta. 
kevés  Ardea  alba,  továbliá  Anas  boschas, 
Fuligida  ferina^  F.  vijrora  etc.  élénkítették 
il  Duna  mentén  töl)li  km-nyii'e  olferülő  liatal- 
nias  árteret. 

Reggel  7  órakor  már  elértük  Brailút.  Itt 
II f ázásomat  télbeszakititttam  a\Tal  a  szándék- 
kal. Iiogy  csak  a  szükséges  látogatásokat 
megteszem,  esetleg  útbaigazításokat  szerzek 
egyik-másik  ügyben  s  aztán  folytatom  utamat 
Tiilcea  felé.  Xyninban  felkerestem  egy  itt  lakó 
régi  ismerősömet,  ki  jelenleg  mérnök  a  braila- 
galaczi  lialászati  adininisziráczióiiál.  A  részletes 
informáczió,  a  mit  adott,  első  ])illaiiatra  igen 
kellemetlenül  hatott.  Ugyanis  a  dunai  árterü- 
let, különösen  Cernavodától  lefelé  tiz  állam 
tulajdona;  a  halászatot  az  állam  vette  kezébe 
s  lialgazdaságdkat  létesített,  melyek  nagysze- 
rűen jövedelmeznek.  Evvel  kapcsolatosan  a 
xadászat  is  az  állam  joga  és  tulajdona.  Föl- 
ilimmel  fölkerestem  tehát  azonnal  a  halászati 
felügyelőség  főnökét,  C.  Dimitrescu  urat,  kinek 
ügyemet  előadtam,  egyúttal  hivatkozva  Dr. 
Antipa  líét  év  előtti  ígéretére.  Az  engedélyt 
azonban,  tekintve  a  törvény  szigorúságát,  a 
további  intézkedésig,  sajnálatomra,  nem  kap- 
tam meg.  Mindössze  annyit  tudtam  elérni,  hogy 
fegyver  nélkül  szabadon  járiiattam  a  Baltában 
és  figyelhettem  a  madár\dlágot.  Egyelőre  ez  is 
elég  volt.  Ezek  után  elmentem  az  osztrák- 
magyar konzulátusra,  a  hol  szerencsémre  meg- 
ismerkedtem Batschi  György  úrral,  konzu- 
látusi segédtitkárral,  a  ki  maga  is  műkedvelő 
oniitludoííus. 


Számot  vetve  a  körülményekkel,  elhatároz- 
tam, liogy  Brailán  ütöm  fel  sátorfámat.  Még 
aznap  alkalmas  lakást  kerestem  közvetlen  a 
magas  Dunapartoii,  a  hoiiiiaii  kitűnő  kilátá- 
som volt  a  Baltába,  úgy  hog\  a  legnagyobb 
munka  között  is  kényelmesen  figyelhettem 
meg  a  maihiréletet  a  kikötőben  és  a  Dunán. 


dem  (rebiete,  welches  ich  zu  besiiohen  gedachte. 
Viele  Totfinus-Arteu.  l'Iialairocorax  carho, 
ÍAitiis  ridihundus,  Ardea  cinerea,  einige  Ardea 
garzella.,  wem^  Ardea  alba,  dann  Anas  boschas, 
FuUgtda  ferina,  F  nyroca  u.  s.  w.  belebten 
das  mächtige  Tnundationsgebiet,  welches  sicli 
in  einer  Länge  von  mehreren  Kilometern  längs 
der  Donau  ausbreitete. 

I'm  7  Uhr  morgens  waren  wir  schon  in 
liraila.  Hier  unterbrach  ich  meine  Reise  mit 
der  Alisiciit,  imr  einige  notwendige  Visiten 
abzustatten,  in  einer  oder  der  anderen  Sache 
eventuell  Erhebungen  einzuziehen,  um  dann 
meinen  Weg  nach  Tulcea  fortzusetzen.  Mein 
erster  Weg  führte  mich  zu  einem  hier  wohnen- 
den früheren  Bekannten,  welclier  jetzt  als 
Ingenieur  bei  der  Fischerei-Administration 
von  Rraila-Galatz  angestellt  ist.  Der  ausführ- 
liche Bericht,  welchen  ich  von  ihm  erhielt, 
war  im  ersten  Augenblicke  höchst  unange- 
nehm füi'  mich.  Das  lnundati<jnsgebiet  der 
Donau  ist  nämlich  von  (Jernavoda  abwärts 
Staatseigentum  ;  die  Fischerei  wurde  vom 
Staate  in  die  Hand  genommen,  und  eine  regel- 
rechte Fischereiwirtschaft  eingerichtet,  welche 
grossartige  Erträge  liefert.  Das  Jagdrecht 
gehört  auf  diesen  Gebieten  ebenfalls  dem 
Staate. 

Mit  meinem  Landsmaune  begab  ich  mich 
daher  sofort  zum  Chef  der  Fischerei-Inspektion. 
Herrn  C.  Dimitrescu.  welciiem  ich  mein  An- 
liegen vortrug,  II.  zw.  unter  Berufung  auf  das 
vor  zwei  Jahren  erhaltene  Versprechen  von 
Dr.  Antipa.  Mit  Rücksicht  auf  die  Strenge  des 
Gesetzes  konnte  ich  die  P^rlaubnis  vorläufig 
noch  nicht  erhalten.  Nur  so  viel  konnte  ich 
erreichen,  dass  ich  (tline  Waifen  die  Balta 
betreten  und  dort  ornithologischen  Beobach- 
tungen obliegen  durfte.  Vorläufig  wai'  auch  dies 
genug.  Von  liieraus  begab  ich  mich  auf  das 
österreichisch  ungarische  Konsulat,  wo  ich  zu 
meinem  Glücke  mit  dem  Herrn  Konsular- 
Sekretär  Georg  Batschi  bekannt  wurde,  der 
ebenfalls  ein  Amateur-Ornithologe  und  dabei 
ein  guter  Jäger  ist. 

Mit  den  Umständen  rechnend,  beschloss 
ich  mein  Hauptquartier  in  Braila  zu  nehmen. 
Noch  atu  selbigen  Tage  nahm  ich  mir  eine 
Wohnung  unniittelbar  am  hohen  Donauufer 
gelegen,  von  wo  ich  eine  ausgezeichnete  Aus- 
sicht auf  die  Balta  hatte,  so  dass  ich  auch 
während  der  i;rössten   .Arbeit  das  Vogplleben 


159 


Gaiacz-.  Macin-.  Greci-Hancearca-ig  kitűnő 
kiliUás  nyílott.  A  iia.üy  áradás  következtében 
a  Duna  és  a  liataliuas  árterület  valóságos 
tengert  alkottak,  csupán  az  egyes  füztacso- 
portok  meg  a  náflasterületek  jelezték,  hogy 
Imi   \aii   MlacsoMv  vízállásnál  a   száraztoli! 


Egyrészről  igen  alkaliiiatlaii  volt  az  én  czél- 
j'ainira  ez  a  magas  vízállás,  uiivcl  a  száraz- 
fölílhöz  is  kötött  mocsári  madarak  igen  gyéren 
voltak,  másrészt  azonban  toronyiráiiyban  is 
el  lehetett  menni,  kivált  könnyebb  csónakkal, 
még  a  legjárhatatlanabb  ősnádason  át  is 


A  Dunapart  mentén,  különösen  a  kikötőben 
állandóan  sok  Corvus  friigilegus  szedegette  a 
gabonaludladékot  s  vitték  a  másik  i)arton  lévő 
nagy  kolóniájukhoz,  tiókáiknak.  A  folyam 
fölött  minduntalan  Lariis  ridihundus.  Sterna 
hirundo,  Hi/drochelidon  nigra,  Pkalacrucorax 
carbo,  már  ritkábban  Ardea  cinerea,  Ciconia 
ciconia  és  egyes  réczefajok  röpködtek.  A  me- 
redek Dunaparton  80 — 35  párból  álló  Micro- 
pns  apus  telep  volt. 


Jfásiiap  Batschi  titkár  úr  társaságában  el- 
mentem a  város  közelében  fekvő  „Lacu  dulce" 
néni  édesmű  tóhoz,  melynek  jó  része  nyílt 
viz,  másik  része  sással,  kákával  és  kevés 
náddal  van  benőve.  Száz  meg  száz  Hydro- 
chelidon  nigra  rajzott  a  tó  tükre  fölött 
töméntelen  Cliricoln  rqiaria  társaságában.  A 
parton  igen  nagy  számú  MdtnrUla  alba  és 
Motarilla  fiára,  továbbá  néhány  Motartlla 
melanocephala  paradoxa;  az  utóbbiak  nagyon 
óvatosak.  A  szántásokon  több  Saxicola  oenanthe 
és  egy  d'  Saxicola  morio  volt.  emez  fehér  fej- 
tetejével, fekete  hátával,  torkával  és  begyé- 
vel már  messziről  feltűnt 


A  tó  sasos,  kakás  részén  nagyszámú 
Ftdica  atra,  Gallinula  chloropus  és  többféle 
récze  sürgölődött.  A  különféle  récze  között, 
a  mit  itt  megtígyelhettem  és  távcsövemmel 
biztosan  felismerhettem,  volt:  Anas  hoschas, 
A.  querqvedula,  A.  streperà,  A.  penelope  és 
Fuligula  nyroea. 


des  Hafens  und  der  Donau  in  aller  Ruhe 
beobachten  konnte.  Ich  hatte  eine  prachtvolle 
Aussicht  bis  Galatz,  Macin.  Greci-Hancearca. 
Infolge  des  Hochwassers  bildeten  die  Donau 
lind  (las  iniindationsgebiet  ein  wahres  Meer, 
in  welchem  nur  einige  Weidengruppen  und 
Köhrichte  die  Stellen  anzeigten,  wo  sich 
bei  niedrigem  Wasserstande  das  Land  be- 
findet. 

Dieser  Indie  Wassei'stand  war  meinem 
Zwecke  in  einer  Beziehung  sehr  ungünstig, 
indem  sich  die  au  das  Vorhandensein  von 
Land  gebundenen  Sumpfvögel  in  äusserst 
spärlicher  Anzahl  zeigten  ;  —  anderseits  je- 
doch konnte  man  mittels  Kähnen  überall  hin 
geradeaus  fahren,  selbst  durch  die  ansonsten 
undurchdringlichsten  Kohrdickichte. 

Längs  dem  Donanufer  und  namentlich  im 
Hafen  waren  immer  eine  Menge  Corims 
fnigilegus  mit  dem  Auflesen  der  Getreide- 
abfälle beschäftigt;  am  gegenüberliegenden 
Ufer  hatten  sie  eine  grosse  Brntkolonie  mit 
Jungen.  Über  dem  Strome  flogen  fortwährend 
Larus  ridihundus.  Sterna  hirundo,  Hydro- 
chelidon  nigra,  Phalacrocorax  carba,  seltener 
schon  Ardea  cinerea,  Ciconia  ciconia  und 
einzelne  Entenarten.  In  der  stellen  Donaii- 
wand  befand  sich  eine  aus  30 — 35  Paaren 
bestehende    Brutkolonie   von    Micropus  apus. 

Am  nächsten  Tage  begab  ich  mich  mit 
Herrn  Sekretär  B.\t8chi  an  den  „Lacu  dulce" 
genannten  SUsswasserteich,  welcher  teilweise 
eine  freie  Wasserfläche  bildet,  teilweise  aber 
mit  Schilf,  Binsen  und  wenig  Hohr  bestanden 
ist.  Hunderte  und  lliinderte  von  Hydroclielidim 
nigra  schwärmten  über  dem  Seespiegel  in 
Gesellschaft  ungeheurer  Mengen  von  Cliricnla 
riparin.  Am  l'fei'  waren  viele  Motacilla  alba 
und  Motacilla  flava,  sowie  einige  Motacilla 
mdanocephala  paradoxa  ;  letztere  äusserst  vor- 
sichtig. Auf  den  .\ckern  sah  ich  mehrere  Saxi- 
cola oenanthe  und  ein  Saxicola  iiiorio  d ,yve\c\i 
letzterer  dui'ch  seinen  weissen  Scheitel, 
schwarzen  Kücken,  ebenso  gefärbte  Kehle  und 
Brust  schon  von  weiten  auffiel. 

Im  mit  Schuf  und  Binsen  bestandenen  Teile 
des  Teiches  trieben  sich  viele  Fulira  atra, 
(lallinnla  chloropns  und  mehrere  Entenarten 
herum.  Von  den  Enteuarten  konnte  ich  mit- 
tels Feldstecher  folgende  Arten  sicher  erken- 
nen :  Anas  hoschas,  A.  querqaedula,  A.  stre- 
perà, A.  penelope  und  Fidigula  nyroca. 


IßO 


A  közeli  ákáczcsdpiiitliiiii  8 — 4  pár  Lanins 
minor  fészkelt. 

Május  12-011  tettoin  az  clsi'i  naü-voldi  kiráii- 
(liilást  Batschi  titkár  úr  kiséretélieii,  liogy  a 
kfisöbbi  napokra  kellő  tájékíizást  szerezzek. 
'renuészcteseTi  még  iiiiiidig  a  legegyszeríílili 
uvnjtnfelszereléssel  mentem,  mert  hiszen  a  nél- 
kiiliizlietetlen  külön  engedél}'  még  niiiulig  ihmii 
\(ilt  meg.  Füfzéloni  minél  szélesebi)  körű  meg 
tigyelés  mellett  onldgiai  gyűjtés  volt.  Csóiia- 
kosuiik,  egy  született  „Bálta-halász".  igen 
ügyesen  használta  ki  a  kedvező  szelet  s  vitor- 
láját felhiízva.  csak  iigy  re))iiltiink  a  sík  vízen; 
egy  jó  óra  alatt  már  kb.  20—25  km.-nyire 
jártunk  a  várostól.  Annál  nehezebben  és  las- 
sabban haladtnnk  a  füzesekben  meg  nádasok- 
liaii.  a  hol  ugyancsak  izzadtunk  valamennyien, 
hogy  előre  jussunk 


Alig  hogy  a  üiinapartot  elhagytuk,  legelsöbb 
egy  kisebb  csa])at  Phalacrocornx  carho-\'íd 
találkoztunk,  melyek  még  a  magas  hullámverés 
köze]>ette  is  szorgosan  halászgattak  Több  ízben 
htrrna  hirniiílo.  líi/íirnrhclidon  riigm  és  Aiiaf: 
hosehrts  mutatkozott:  a  füzes  közelében  pedig 
sok  F'iilica  atra  és  (Tcdíiimln  Moropns.  Gyakori 
volt  Coh/mhus  rrisfntits,  r/riseif/eiia,  nigricollis. 
már  ritkábban  Aolt  látható  ('.  fluviatilis;  Pha- 
lacrocorax  earho  mindenütt  előbnkkant,  de 
többnyire  fiatal  példányok:  Arriea  niierea-hói 
is  csupa  fiatal  ])él<láiiyt  láttam.  Mihelyt  csak 
iK'liány  méternyire  behatoltunk  a  füzesbe, 
rögtön  más  képet  mntat<itt  a  madárvilág. 
\  legtöbb  mailár  már  javában  fészkelt.  Az 
első  fészek,  a  mit  felfedeztem,  természetesen 
a  kozmopolita  hamvas  varjiíé  volt.  Ugyanezen 
a  fűzfán  egy  odiilian  :lnns  boschas  is  fész- 
kelt. Sikerült  is  a  1 1  darali  tojáson  ülő  nős- 
tényt a  fészkén  megfognom.  Ugyanilyen  ni(id(ui 
lÍATscHi  űr  is  fogott  még  egy  nőstény  tőkés 
réezét,  én  pedig  egy  Columba  oenas  cf-et.  A  sik 
vízre  kiérve  feltűnt  egy  jiiásik  távolabbi  füzes, 
a  melybe  gyakrabban  szállt  bele  néhány  Ardca 
cinerea.  Ezt  meor  kellett  vizsgálni. 


Az  erdő  vékonytörzsü,  magas  fiatal  fűzfák- 
ból állott,  s  ezeken  volt  kb.  250 — -500  szürke- 


in  einer  nahen  Akaziengruppe  nisteten 
3 — 4  Paare   Lanins  minor. 

Am  12.  l\[ai  machte  ich  den  ersten  grös- 
seren Auslliig  in  (icscilschaft  des  Herrn  Se- 
kretärs Batschi,  nm  für  die  folgenden  Tage 
die  notwendige  Orientierung  zu  erlangen.  Na- 
türlich ging  ich  noch  immer  nur  mit  den  ein- 
fachsten Sammelwerkzeugen,  indem  die  unent- 
behrliche separate  Erlaubnis  noch  immer  nicht 
angekommen  war.  Der  Hauptzweck  war  neben 
ausgiebigster  Beobachtung  das  Eiersammelii. 
Unser  Kahnführer,  ein  geborener  Balta- 
Fischer  nützte  die  leichte  Brise  sehr  geschickt 
aus.  und  bald  segelten  wir  in  sausendem  Fluge 
dahin  :  nacli  einer  guten  Stunde  hatten  wir 
uns  schon  20 — 25  Kilometer  von  der  Stadt 
entfernt.  Umso  schwerer  und  langsamer  war 
(las  Vordringen  in  den  ^\'eiileiigru|)peii  und 
Köhrichten.  wo  wir  oft  tüchtig  arbeiten  iiiuss- 
ten,  nm   vorwärts  zu  kommen. 

Kaum  hatten  wir  das  Donaimfer  verlassen, 
so  begegneten  wir  schon  einem  kleinen  Fluge 
7'lialacrocorax  carho,  Avelche  itiniitten  des  star- 
ken Wellenschlages  unbekümmert  fischten 
Es  zeigten  sich  mehrfach  .S7çr»a  hirimdo. 
Hi/drorhelidon  nif/rn  und  Anas  lioschas.  in  der 
Nähe  der  \Veidengestrüp])e  viele  Fulica  atra 
und  (lallinrda  chloropus-  Häufig  waren  Colum- 
bus (ristatus,  C.  griseigena.  C.  nigricollis., 
seltener  war  C.  fluviatilis  zu  sehen  ;  Phalarro- 
corax  carho  tauchte  überall  auf,  hauptsächlich 
waren  es  jedoch  junge  Exemplare;  von  Ardca 
cinerea  sah  ich  ebenfalls  lauter  Jungvögel. 

Sowie  wir  nur  einige  Meter  in  die  Weiden- 
wälder hineindrängen,  zeigte  die  Vogelwelt 
sofort  ein  ganz  anderes  Bild.  Der  grösste 
Teil  der  Vögel  oblag  schon  dem  Brntge- 
schäfte.  Das  erste  Nest,  welches  ich  antfand. 
gehörte  natürlich  der  kosmoi)olitischen  .\V- 
belkrälie  an.  Auf  demselben  Weidenbanme 
nistete  in  einer  Höhle  auch  Ana.''  boschas.  Es 
gelang  mir  auch  (bis  Weibchen,  welches  auf 
11  Eiern  brütete,  lebendig  zu  fangen.  Auf 
dieselbe  Weise  konnte  Herr  BvrscHi  nfich 
eines  Stockcntenweibchens  und  eines  d"  von 
Columba  oenas  habhaft  werden.  Als  wir  wieder 
die  freie  Wasserfiäche  erreichten,  fiel  mir  ein 
etwas  weiter  befindlicher  zweiter  Weidenwald 
auf,  in  welchen  häufig  einige  Ardea  cinerea 
einflogen.  Derselbe  musste  untersucht  werden. 

Der  Wald  bestand  aus  hohen,  düntistämmi- 
gen  jungen  Weidenbäumen,  auf  welchen  sich 


161 


gémfészek.  A  legtöbb  még  iiies  vi)lt,  s  essale 
egyben  találtam  négy  tojásból  álló  teljes 
fészekaljat  Érdekes,  hogy  megjckMiésünk  mily 
izgalomba  ejtette  a  telep  lakóit;  szintenekem 
jöttek,  mikor  a  fészkekhez  fölmásztam  s  néhány 
Browning- lövés  is  csak  ])illaiiatoki'a  ijesztette 
el  őket. 


A  kirándulás  további  folyamán  még  néhány 
Sturnus  me>i.tbieri-toyÁíit  szedtem,  s  az  egyiitt- 
fészkelésre  több  érdekes  esetet  sikerült  meg- 
figyelnem, így  például  egy  és  ugyanazon  fán 
fészkelt:  Anas  boschas,  Cor  mis  roruix  é»  Acro- 
cephahis  anindinaceas  (h.);  vagy  pedig:  Co- 
ìuniha  oeiias.  Slurims  inenzhieri  és  Cerchneis 
tinincnculus;  vagy  pedig:  Cerchneis  tinniin- 
culus.  Passer  moiitarms,  én  Phalacrocorax  carbo. 
A  legérdekesebb  idevonatkozó  esetet  Spiesz 
eliditi:  '  egy  ős  nyárfán  Gyps  fulvus,  Halia- 
iitus  albicilla  és  Mílrus  migrans  lalcott  fész- 
keit találta. 

Hazafelé  menet  még  egy  Haliaëlas  albicilla- 
fészket  találtunk.  Az  anyamadár  éppen  a  fész- 
ken volt  és  etetett.  Közeledésemet  (ÍO — 70 
lépésnyire  bevárta,  de  azután  elre|)iilt  a  hím- 
mel együtt,  a  mely  alig  lÜU  lépésnyire  a 
fészektől  egy  fűzfán  ülve  figyelte  a  környé- 
ket. A  fűzfa,  melyen  a  fészek  állott,  alig  volt 
közepes  nagyságú,  felsőrésze  elszáradt  s  igy 
megmászása  könnyen  sikerült.  Annál  nehezebb 
volt  a  kis  fióka  kiszedése,  a  fészek  nagy 
kiterjedése  következtében.  Alig  6  -hí  napos 
lehetett,  még  teljesen  fehér,  sűrű  pehelylyel 
fedve.  Egész  dobnidzsai  tartózkodásom  alatt 
szorgalmasan  táplálgattam,  s  széjien  kifejlődve 
haza  is  hoztam,  de  vesztére,  mert  az  avatatlanok 
részéről  adott  S'izott  hústól  elpusztult. 


Alaposan  ránk  esteledett  már,  mikor  végre 
hazaértünk  az  érdekes  útról,  mely  igen  sok 
becses  madártani  megfigyelésekre  adott  alkal- 
mat. Alábbiakban  elősorolom  az  ezen  napon 
észlelt  madarakat  a  megfigyelés  sorrendjében: 

'  Weidmannsheil  XXV.  évf.  22.  szám. 
Aquila  XVI. 


ungefähr  250 — 300  Horste  des  Graureihers  be- 
fanden. Die  meisten  waren  noch  leer,  und 
nur  in  einem  fand  ich  ein  4-er.  volles  Gelege. 
Ks  war  interessant,  in  welche  Aufregung  die 
Bewohner  der  Kolonie  bei  nnsereni  Erschei- 
nen gerieten  ;  sie  (logen  mir  fast  in  das  Ge- 
sicht, als  ich  auf  die  Horstbäume  kletterte, 
und  einige  Browning-Schüsse  konnten  sie  nur 
auf  einige  Augenblicke  einschüchtern. 

Im  weiteren  Verlaufe  <ler  Exkursion  sammelte 
ich  no.;h  einige  Eier  von  Sturnus  menzbieri  und 
gelang  es  mir  über  das  Zusammen-Nisten  ver- 
schiedener Arten  mehrere  interessante  Fälle  zu 
beobachten.  So  nisteten  auf  eiiunii  und  demsel- 
ben Baume  :  Anas  boschas,  Corpus  comix  und 
Acrorepltalus  arundinareus  ;  oder:  Columba 
oenas,  Sturnus  menzbieri  und  Cerchneis  tinnun- 
cuius  ;  oder  aber  :  Cerchneis  tinnunculus,  Pas- 
ser montanus  und  Phalacrocorax  carba.  Den 
interessantesten  hierher  gehörenden  Fall  er- 
wähnt Spiesz  :  '  auf  einer  uralten  Pajtpel  fand 
er  die  bewohnten  Horste  von  Gyps  f'ulvus, 
Haliactus  albicilla  und  Milvus  migrans. 

.Auf  dem  Heimwege  fanden  wir  noch  eiuen 
Horst  von  HaliaMus  albicilla.  Das  Weibchen 
war  gerade  auf  dem  Horsle  und  fütterte.  Es 
erwartete  mich  bis  auf  60— 70  Schritte,  strich 
dann  mit  dem  Männchen,  welches  kaum  100 
Schritte  von  dem  Neste  entfernt  die  Gegend  be- 
obachtete, ab.  Der  Weidenbauin,  auf  welchem 
sich  der  Horst  befand,  war  kaum  von  mittlerer 
Grösse  ;  der  obere  Teil  der  Krone  war  abge- 
trocknet und  war  es  daher  ziemlich  leicht  hinauf 
zu  steigen.  Umso  schwerer  war  die  Heraus- 
nahme des  Jungens  wegen  des  grossen  Umfanges 
des  Horstes.  Das  Junge  konnte  kaum  älter  sein 
als  6 — 8  Tage  und  trug  ein  ganz  weisses,  dich- 
tes Dunenkleid.  Ich  fütterte  dasselbe  während 
meines  Aufenthaltes  in  der  Dobrudscha  und 
brachte  es  prächtig  entwickelt  nach  Hause; 
hier  ereilte  es  jedoch  das  Verderben,  indem 
es  an  gesalzenem  Fleische,  welches  ihm  Un- 
kundige verabreichten,  zugrunde  ging. 

Es  war  schon  spät  am  Abend,  als  wir 
von  diesem  interessanten  Ausrtuge,  während 
dessen  ich  viele  wertvolle  Beobachtungen 
machte,  nach  Hause  kamen.  Im  folgenden 
führe  ich  diejenigen  Vogelarten  an,  in  der 
Reihenfolge  der  Beobachtung  —  welche  ich 
an  diesem  Tage  beobachten  konnte  : 


'  Weidmannsheil.  Jahrg.  XXV.  Nr.  22. 


21 


162 


-.  kép.  Phiihicriicoiax  carbo  telep.  Eredeti  tVii^kupiolvilt'l  iiyoináii  uiegrajnolva. 
Fig.  2.   Kuldiiie  viin  I'halacroooiax  cirbo.  Nach  phutogiapliisther  Original-Aufnahme  gezeichnet. 


HyrlrochelitlDii  nigra,  igen  sok  —  sehr  viele. 

Larns  riiiihiiiiiliis,  ..  „ 

Sterna  liiriindo,  „  „ 

„        niinnta,   iü  drh  —  12  Stück. 

Phalacrocorax  carlio,  igen  siik  —  seiir  viele. 

Fnlicu  atra,  „  „ 

Clallinnla  chloropiis  „  „ 

Corvus  cornix  „  „ 

fru^ilegns  „  „ 

Pica  pica,  t'eltiiiiő  kevés  —  anffallend  wenig. 

Ariiea  cinerea,  igen  sok  —    sehr  viele. 
„       ralloides,  0  drh  —  6  St. 

Anser  anser,  igen  sok;  fészkel  is  —  sehr 
viele  ;  nistet  auch. 

Anas  boschas,  igen  sok  —  sehr  viele. 

Fuligula  ferina,  töhhször  párosával  —  mehr- 
mals paarweise. 

Fnligiila  nyroca.  sok     -  viele. 

Anas  querqnedula.    tobtiször  párosával    — 
inehrinals  paarweise. 

Phalacrocorax    pygmaens,     kis    csapat    — 
kleiner  Flug. 

Spatula  clypeata,  1  '-^. 

Ardea  allia.    1    lirb  —    1    St. 

Cuculns  caiiorus,  néhány  —  einige. 

Upupa  epops 

Circus  aeruginosas,  töl)l)ször  —  mehrmals, 
pygargus,  1  pár  —  1  Paar. 

Milvus  )nigrans,  néhány  —  einige. 

ßuticilla    phoenicura,    gyakori    fészkelő  — 
häufiger  Brutvogel. 


Parus  coendeus,  gyakori  —  häufig. 

Columl)a  oenas.  gyakori  fészkelő  —  häufi- 
ger Brutvogel. 

Stiiriuis  meuzbieri.  gyakori  fészkelő  —  häu- 
figer Brutvogel. 

Hiruiido  rustica,  töbltször  mehrfach. 

Clivicola  riparia,  igen  sok  —  sehr  viele. 

Micro|ius  apus,  sok  —  \'iele. 

Acrocephalus    arundiuaceus,    igen    sok   — 
sehr  viele. 

Fringilla  coelebs.  néhány  —  einige. 

Passer  montanus,  sok  —  viele. 

Oriolus  oriolns,  egyszer  —  einmal. 

Dendrocopus  major,  2-  '6  drli  —  2 — ^3  St. 

Picus  niidis,  egyszer  —  einmal. 

Haliaëlus  albicilla,  4  drb  —  4  St. 

(Jygnus  ülor,  2  drb  —  2  St. 

Cerchneis  tiuuuucubis.  2  pár  —   2  Paare. 

Turtur  turtur,  néhány  —  einige. 

Turdus  merula,  többször  —  mehrnuils. 
„         musicus,  kétszer  —  zweimal. 

Parus  major,  néhány  —  einige. 

Larus  cachiunaus,  ;>  dri)  —  8  St. 
gclastcs.  9  drb  —  9  St. 

Ciconia  ciconia,  4  drb  —  4  St. 

Coracias  garrula,  néhány  —  einige. 

Accipiter  nisus,  2  drb  —  2  St. 

Sylvia  Sylvia,  néhány  —  einige. 

Motacilla  all)a,  föltűnő  kevés  —  autfallend 
wenige. 

Kemiza  penduiina,  néhány    —  einige. 


163 


Stern;i  nilotica,  néiiány  —  einige. 
f'dlyinhiis  nii;ric(illis.   töliliször  —    iiieiirere. 

eriíitatus,  ..  ,, 

Colaeiis  cüllaris,  12  drb  —   [2  St. 
Acrocephalus  streperus,  3  drb  —  3  St. 

Ezután  csak  egyes  aprói)b  kirándulásokat 
tettem,  niig  végre  megjött  a  várva  várt  enge- 
dély is,  melynek  kézhez  vétele  után  azonnal 
egy  hosszabb  utat  terveztem  a  Serhaii-tóra. 
Kiválasztottam  erre  a  czélra  egy  könnyű,  hosszú 
és  keskeny  halászliitkát.  fölszereltem  azt  a 
megtelelő  ruhákkal,  élelmiszerekkel  és  fegy- 
verekkel, s  május  16-án  reggel  elindultunk 
Batschi  Gv.  barátommal,  a  ki  viszont  fény- 
képezőgé])et  hozott  magával.  Az  lit  első,  már 
ismerős  részét  a  lehető  legnagyobb  gyorsa- 
sággal tettük  meg.  Inigy  még  az  est  l)eállta 
előtt  elérjük  a   ..Filipoi"  girlát.' 


Itt  egy  füzesben  akartuk  éjjeli  tanyánkat 
felütni,  persze  csak  a  lotkánkban.  mert  száraz- 
földről itt  a  közelben  szó  sem  lehetett. 

Estefelé  kis  vihar  ért  utói  bennünket,  s 
habár  nem  járt  iuigyol)b  kellemetlenségekkel, 
mégis  nagyon  megkésleltetett  bennünket,  ügy 
hogy  a  koromsötét  éjszakában  csak  nagy 
sfikára,  kitűnő  fényszóró  acetylén-lánipánk 
segélyével  tudtuk  elénii  azt  a  füzest,  a  mely- 
ben az  éjszakát  töltöttük.  Elég  jól  aludtunk 
volna,  ha  éjfél  után  fö!  nem  keltett  volna 
egy  macskabagoly -\yd.Y  folytonos  huh(jgásával. 
Nem  volt  más  segítség:  az  acetylén-lámpával 
fölkerestem  a  csendzavarókat  s  az  egyiket 
lelőttem,  mire  a  másik  odél)b  állott. 


Alvásról  azonban  már  többé  szó  sem  lehetett, 
mert  alig  egy  óra  múlva  hajnalodott  s  akkor 
kezdődött  csak  a  valódi  hangverseny.  Ezer 
meg  ezer  torok  jelezte  a  hajnal  beköszönté- 
sét. Tollam  sokkal  gyöngébl).  semhogy  ezt  az 
óriás  méretű  hangversenyt  leírni  tudnám;  ezt 
át  kell  élni.  hogy  róla  az  ember  valódi  hü 
képet  alkothasson  magának.  Felejthetetlen  ked- 
ves endékem  marad  ez  a  Balta  szívében  átélt 
gyönyörű  hajnal  a  maga  páratlauul  nagyszerű 
hangversenyével,  a  mely  annyira  föllelkesített 

'  Girla  csatornát  jelent. 


Locustelia  luscinioides,  többször  —  mehrere. 
Motacilla  flava,   néhány  —  einige. 
Ortygomelra  jiürzana,  2  drb  —  2  St. 
Plegadis  falcinellus,  2  drb  —  2  St. 


Es  folgten  dann  noch  einige  kleinere  Aus- 
flüge, bis  endlich  auch  die  heiss  ersehnte 
Erlaubnis  ankam,  worauf  ich  sofort  eine  län- 
gere Tour  auf  den  SerbanSee  plante.  Ich 
wählte  zu  diesem  Zwecke  eine  leichte,  lange 
und  schmale  Fischer-Lotka,  rüstete  dieselbe 
mit  Bekleidung,  Nahrungsmitteln  und  Muni- 
tion gehörig  aus  und  machte  mich  dann  mor- 
gens, am  16.  Mai,  mit  Freund  G.  Batschi 
—  der  einen  photographischen  Apparat  mit- 
brachte —  auf  den  Weg.  Den  ersten,  schon 
bekannten  Teil  des  Weges  legten  wir  mit 
der  grösstmöglichen  Schnelligkeit  zurück,  um 
noch  vor  dem  Eintreten  der  Dunkelheit  die 
„Filipoi-Girla"  zu  erreichen.^ 

Wir  wollten  hier  in  einem  Weidenwalde 
übernachten  —  natürlich  nur  in  unserer  Lotka, 
indem  liier  nirgends  Land  vorhanden  war. 

Gegen  Abend  ereilte  uns  ein  kleines  Un- 
wetter, und  obwohl  wir  sonst  keine  grösseren 
Unannehmlichkeiten  davon  iiatten,  wurden  wir 
dadurch  trotzdem  so  aufgehalten,  dass  wir 
erst  in  stockdunkler  Nacht  und  nur  mit  Hilfe 
unseres  ausgezeichneten  Acetylen-Scheinwer- 
fers  den  Weidenwald  erreichen  konnten,  wo 
wir  die  Nacht  verbrachten.  Wir  hätten  sehr 
gut  geschlafen,  wenn  uns  nach  .Mitternacht 
ein  Waldkauz-? iinr  durch  unaufhörliches  Ge- 
schrei nicht  wach  erhalten  hätte.  Es  blieb 
schliesslich  nichts  anderes  übrig,  die  Ruhe- 
störer mussten  mit  dem  Acetylen-Scheinwerfer 
aufgesuchtwerden  ;  nachdem  ich  einen  herunter- 
geholt hatte,  sucht  der  andere  das  Weite. 

Vom  Schlafen  konnte  jedoch  keine  Rede 
mehr  sein,  indem  nach  kaum  einer  Stunde 
die  Morgendämmerung  anbrach,  womit  erst 
das  richtige  Konzert  beginnen  sollte.  Tausende 
und  Tausende  Kehlen  begrüssten  die  Morgen- 
röte. Meine  Feder  ist  viel  zu  schwach,  um 
dieses  grossartige  Konzert  beschreiben  zu 
können  —  man  muss  dies  erleben,  um  ein 
getreues  Bild  davon  zu  erhalten.  Diese  im 
Herzen  der  Balta  erlebte  Morgendämmerung 
mit    ihrem     unvergesslich    grossartigen    Kon- 


'  -Girla"  bedeutet  soviel  wie  Kanal. 


21* 


Ifi4 


Ipciiiiüiiki'r,  liduy  inég  a  reggeli  elkölti-siMirz 
is  alitr  vettünk  inaguiikiiak  elegendii  időt. 
Valóságiial  csáliítiitt  a  lielátliatatlaii  Hálta  — 
jiaiiiantsan  el  is  indiiltiiiik,  li'igy  mif^lőlii)  elér- 
jük a  Serl)aii-tavat 

TöJuérdek  rudíúdviÁt.  a  melyek  fülsiketitő 
gágogással  szálltak  ideoda  kise!)!)- nagyobb 
csoportdkban.  Ezekre  estek  az  első  lövések 
és  sikerült  is  egy  s/.é])  öreg  giiiiárt  elejtenem. 
Majd  tovább  evezve  egy  fiatal  Huliaëtn^ 
albicilla-t  vettem  észre,  a  melyet  egy  szeren- 
csés lövéssel   sikerült  letentcnem. 


Végre  elértük  a  lialászati  felvigyázó  laká- 
sát, mely  már  a  Sei-lian  tó  |)artján  fekszik. 
Mintluigy  nem  volt  iittlniii.  tólytat'nk  utunkat 
a  valódi  eldorádóban.  miközben  szorgalmasan 
gyűjtöttünk  és  tigycitünk  Egyszerre  csak 
valami  sajátságos  zaj  ütötte  meg  fülemet  a 
távolbid.  mely.  uiiiiel  közelebb  jöttünk  a  tó 
felé.  annál  crősebb  lett.  végre  is  valóságos 
l)okoii  zajjá  fejlődött.  Egy  kárnkafoita  fészek- 
telephez  közeledtüuk.  A  ti'l(>p  a  Serban  tó 
part.ján  elliti/.ódó  ösfüzcsben  volt.  Első  pil- 
lanatra tétlenül  álltam  és  cjak  bámultam  a 
rám  nézve  új  látványosságot;  száz  meg  ezer 
P/ía/arrocor«a-earí(0  rajzott  körülöttem  hápogva, 
sikoltozva,  hol  a  fészekre  szállva,  hol  arról 
felrepülve,  hol  meg  a  vizbe  bukdácsolva  Egy- 
egy  fűzfán    15—20  darali   fészek  is  volt. 


Nagyon  csodálkoztam  azmi.  hogy  mily  keve- 
set törődtek  a  fészken  ülő  madarak  avval, 
hogy  fölmásztam  a  fészkeket  hordó  fára.  A 
legtöhl»  föl  se  rÖ])ült  a  fészekről,  sőt  az  egyi- 
ket meg  is  fogtam  a  fészkén.  A  madár  két- 
ségbeesetten kezdett  védekezni,  s  kampós 
csőrével  felhasította  u  tenyeremet. 


.A  fészkek  legnagyobb  részében  fiókák 
voltak,  de  igen  sokl)an  részint  költött,  ré- 
szint pedig  egészen  friss  tojások  is,  sőt  volt 
néhánya  fészek,  melyet  akkor  kezdtek  csak 
rakni.   A    fiókák    közül  a  kisebbek    majdnem 


zertf.  wird  luir  l'ui'  imnirr  eine  nnvergess- 
liclie  Kriuiii'rung  bleil)en;  wir  waren  derart 
ì)egeisterf.  dass  wir  nns  kaum  die  nötige 
Zeit  zum  l'riihstückc  ludiinen.  Die  nnal>s(di- 
l)are  Halta  winkte  uns  zu  verlockcud.  uml 
bald  waren  wii'  auf  dem  Wege  ua<'li  dem 
Sei-ban-.See. 

l'ngidienre  Massi^ii  von  (haiiíjiiiwii  waieu 
vorliaiubMi.  welche  in  kleineren  uiul  grösseren 
Flügen  mit  ohrcidietänliendem  Lärm  undier- 
Mogen.  \uf  diese  fielen  unsere  ersten  ."-^cliüsse. 
lind  es  gelang  mir  audi  ein  sidiönes  altes 
Männchen  zu  erlegen.  Während  der  weiteren 
Fahrt  gewahrtii  iidi  einen  jungen  Haliid'his 
albicilla.  welchen  ich  uiif  einem  glücklichen 
Schusse  erlegte. 

Endlich  errei(diten  wir  das  Haus  des  Fi- 
scherei-Inspektors, welches  am  Ufer  des 
Serban-Sees  gelegen  ist.  Da  derselbe  nicht 
zu  Hause  war.  konnten  wir  unseren  Weg  in 
diesem  wahren  Vogelelflorado  gleifdi  fortsetzen. 
wobei  wir  Heissig  sammelten  und  lie(d)ach- 
teten. 

Auf  einmal  hörte  ich  aus  der  Ferne  einen 
ganz  eigenartigen  Lärm,  welcher  sich  fort- 
während verstärkte  und  schliesslich  zu  einem 
wahren  Höllenlärm  gestaltete.  Wir  näherten 
uns  einer  )S'(7/i(r//r;/-Kolouie.  welche  siedi  in 
einem  Weideii-I'rwalde  längs  dem  Ufer  des 
Serbau-Sees  befand.  Zuerst  konnte  i(di  nichts 
anderes  tun.  als  untätig  dieses  noch  nie  ge- 
sehene Schauspiel  anzustaunen.  Hunderte  und 
Tausende  Flialacroeorax  c«i-?*o  sidiwärmteii  un- 
ter fortwährendeni  Gesidirei  um  mich  her.  bald 
von  den  Nestern  auffliegeud.  balrl  dorthin 
zurückkehrend  oder  in  das  Wasser  einfallend. 
Auf  einem  Weidenliaume  befanden  sich  oft 
15—20  Nester. 

Ich  war  sehr  verwundert  flariiber.  wie  we- 
nig sich  die  auf  flen  Nestern  sitzenden  Vö- 
gel darum  kümmerten,  als  ich  einen  Horst- 
bauni  erkletterte.  Die  meisten  flogen  nicht 
einmal  auf  und  es  gelang  mir  sogar  einen 
auf  flem  Neste  zu  erwischen.  Der  \'ügei 
wehrte  sich  jedoch  ganz  verzweifelt  und  riss 
mir  mit  seinem  hakigen  Schnabel  die  Hand- 
fläche auf. 

Im  grössten  Teile  der  Nester  befanden  sicli 
schon  Junge;  viele  enthielten  jedoch  teils  be- 
brütete, teils  ganz  frische  Eier,  manche  Nester 
wurden  sogar  erst  jetzt  gebaut.  Von  den  Jun- 
gen  waren   die    kleineren   noch   ganz    nackt 


16ü 


egészen  csupaszuk.  ;i  iiagyoljbak  pedig'  sűrű 
fekete  pelyliekkol  tVdvék.  Étvágyuk  szinte 
liatártalaii ;  midőn  liozzájnk  nyiiltam.  nyöszö- 
rögve nidiión  kaptak  a  kezem  után  s  ujjai- 
mat a  kézfejig  lenyelték. 

A  telepet  nemsokára  (iitliagytaiii  és  a  ló 
belseje  felé  igyekezlcm.  mert  gödényt,  haty- 
tyút  és  kócsagot  akartam  látni  és  lehetőleg 
gyűjteni  is. 

Egyszer  csak  jó  távdli'ől  egy  fehérlő  nagy 
madarat  piUaiitnttaiu  meg.  a  melyben  rögtön 
felismertem  az  annyira  áhítdtt  első  (jivlcnyt. 
a   melyet  le  is  lőttem 

Az  elesett  gödény  fölött  nemsokára  Ui  darah 
más  gödény  keringelt;  szinte  látszott  rajtuk, 
hogy  elesett  társukat  meg  szeretnék  menteni. 
Kihasználva  ezt  a  viselkeilésüket,  könnyű  szer- 
rel sikerült  még  öt  darabot  lőni;  valamennyi 
Pelicaniis  crisjms  volt.  Átlag  véve  nem  szí- 
vós életű  madarak,  mert  valamennyit  seréttel 
(4-es.  2-ős)  ejtettem  el.  Uszóképességük  bámu- 
latos, mit  az  egyik,  könnyen  megszárnyalt 
him  példányon  tapasztaltam.  Dr.  ALiiÁssv-uak 
ebbeli  tapasztalatait  csak  megcrösiteni  tudom. 
A  hajsza  alatt  a  felettünk  keringő  gödények 
száma  kb  ''lO — 6(J-ra  szaporodott:  mivel  már 
öt  szé])  válogatott  i)éldányom  volt.  a  to\álilii 
gyilkolást  i)esziintettem.  Délfelé  járt  mái-  a/. 
idő.  midőn  jól  megrakodva  mindenféle  vízi 
szárnyassal  visszatértem  ismét  a  kárókatona 
kolóniához,  hol  még  néhány  tojást  akartam 
gyűjteni,  s  egy-két  fénykép-felvételt  csinálni. 


Körülbelül  1700 — 2000  Flialaerocorax  fe- 
szekl)ől  állott  ez  a  telep,  minden  fészekre  két 
öreg  madarat  és  átlag  három  fiókot  számítva, 
hozzávéve  a  még  nem  ivarérett  fiatal  madarakat 
is,  kerek  számmal  10.000  főre  becsülhető  a 
telep  kárókatonáinak  a  száma.  Ha  minden 
madár  naponkint  átlag  csak  egy  kiló  halat 
fogyaszt,  miről  különben  fényesen  meggyő- 
ződhettem töl)b  ízben  is.  könnyen  kiszámít- 
ható, hogy  csak  ennek  a  /■«/o/.aíoHrt-telep- 
nek  napi  halszükséglete  kerek  10.000  kg. 
hal  De  hol  van  a  száz  meg  száz  gödény, 
vöcsök,  ezer  meg  ezer  lúd,  récze,  gém,  sirály, 
hainsrka  s  egyéb  mocsári  madár,  mely  mind 
halljól  táplálkozik.  Mennyi  tehát  ezek  egy  napi 


während  die  stärkeren  mil  dichten  schwar- 
zen Dnnen  befieilert  waren.  Sie  hatten  einen 
schier  uidjegrenzten  Appeiit;  wenn  ich  nach 
ihnen  grifi',  so  hackten  sie  gierigkreischend  nach 
meinen  Händen  und  verschluckten  meine  Fin- 
ger so  weit  es  eben  ging. 

Bald  verliess  ich  jedoch  diese  Kolonie  und 
trachtete  das  Innere  des  .^ees  zu  erreichen, 
da  ich  Felikarn:.  Schwäne,  und  Eilelreihev 
sehen  und  erlegen  wollte.  -Auf  einmal  sah  ich 
wirklich  \on  weitem  einen  grossen  weissen 
Vogel,  in  welchem  ich  auch  sogleich  den 
langerselinten  Pdikan  erkannte,  welchen  ich 
auch  erlegte. 

Über  dem  erk-gtcii  Pelikan  kreisten  in 
kurzer  Zeit  16  andere  Pelikane,  und  man  sah 
es  ihnen  fast  an,  dass  sie  ihrem  verendeten 
Gefährten  helfen  wollten.  Dieses  Benehmen 
der  Vögel  ausnützeml.  erlegte  ich  noch  fünf 
Stück;  es  waren  lauter  Pelecanus  erispus. 
Im  allgenipinen  gehören  sie  nicht  zu  den  zä- 
hen Vögeln,  indem  ich  alle  mit  Schrot  (Nr. 
2  uml  4)  erlegte.  Ihre  Schwimmfähigkeit  ist 
jedoch  erstaunlich,  was  ich  au  einem  leicht 
geflügelten  Exemplare  ei-falirrn  musste.  Ich 
kann  (\\f  iliesbezügliciicn  Krfahruugeu  \. 
.\LMAstivs  nur  voll  Itestätigen.  Während  der 
Verfolgung  vergWisserte  sich  die  .Anzahl  der 
über  uns  kreidenden  Pelikane  auf  50— HO 
.•^tlick  ;  indem  ich  jedoch  schon  fünf  ausge- 
wählt schöne  Exemplare  l)esass.  stellte  ich 
das  weitere  Blutvergiessen  ein. 

Es  ging  gegen  Mittag,  als  ich  ndt  verschie- 
denem AVassergeflflgel  tüchtig  beladen  noch- 
mals zur  Kornn)ranen-Kolonie  zurückkehrte, 
um  noch  einige  Eier  zu  sammeln  uml  photo- 
graphische  Aufnahmen  zn  machen. 

Die  Kolonie  bestand  atts  ungefähr  1700 
2000  Nestern  \dn  Fhalacroeorax  carho,  für 
jedes  Nest  zwei  alte  Vögel  und  durchschnitt- 
lich drei  Junge  gerechnet,  kann  die  An- 
zahl der  Kormorane.  die  noch  nicht  fortptian- 
zungsfähigen  Jungen  miteiugerechiiet.  auf  rund 
10000  Exemplare  angeschlagen  werden.  — 
Nimmt  nnin  im  Durchschnitte  per  Kopf  nur 
1  Kgr  Fische  —  wovon  ich  mich  übrigctis 
oft  genug  überzeugen  konnte  —  so  ergibt 
sich  eine  täglich  benötigte  Fischmenge  die- 
ser Kolonie  von  rumi  10.000  Kilogramm.  Wo 
bleiben  jetzt  aber  noch  die  Hunderte  und 
Humlerte  Pelikane  und  Taucher,  Tan><eiide 
und  Tausende  Giinse,  Enten,  Reiher.  Mären, 


166 


szükséglete"?  s  mégis    hihetetlen    iiifiinviségü 
hal  van  a  Baltában. 


A  halászati  jtig  a  Baltában  vagy  öt  év  óta 
az  állani  kezéi)en  van,  mely  nidderniil  és  igen 
észszerűen  gazdálkodik;  ez  pedig  egyik  kitűnő 
jövedelmi  forrását  alkotja  az  államnak.  Az 
egész  mocsár  és  árterület  az  állani  birtoka, 
sok  helyt  magas  töltéssel  van  körülvéve  s 
zsilipekkel  nyitható  vagy  elzárható.  Midőn 
tavasz  elején  a  hóolvadás  megindul,  a  víz- 
nek szabad  folyást  engednek  niindentVlé,  egész 
addig,  míg  apadni  nem  kezd;  akkor  az  árte- 
rület a  zsilipek  segítségével  a  Duna  medrétől 
el  lesz  zárva,  miáltal  az  ivó  halak  mérhetet- 
len tömegei  itt  rekednek  ebben  az  „óriás 
méretű  halas  tóban"  és  itt  maradnak  a  nyár 
derekáig,  a  mikor  megkezdődik  a  halászat. 
Jövedelmezőségre  nézve  talán  elég  fölemlíte- 
nem az  első  év  eredményeit. 

1906-ljan  a  braila-galaczi  halászati  felügye- 
lőség területén  a  halászat  közel  egy  millió 
frank    tiszta  jövedelmet    hozott   az  államnak. 


A  halászat  felügyeletére  több  felügyelő  és 
halász  őr  van.  kik  állandóan  a  Baltában  lak- 
nak. Ezek  azután  szigorúan  felügyelnek  arra, 
hogy  április  elejétől  júliusig  senki  ott  ne 
halászszon,  sem  pedig  csónakázással  a  hala- 
kat ne  háborgassa.  Ugyanezen  idő  alatt  a 
vadászat  is  tiltva  van.  A  vadászat  1906  óta 
szintén  rendezve  van  s  eléggé  szigorúan  ellen- 
őrizve. Egy  vadászjegy  15  frankba  kerül  s 
ezt  a  praefectus  (alispán)  útján  a  belügymi- 
niszter adja  ki.  A  bérleti  jegy  a  Baltában 
50  frank. 


Mióta  a  vadászati  törvény  életbelépett,  az 
oktalan  és  embertelen  gyükolás,  melynek  se 
határa,  se  mértéke  nem  volt,  megszűnt.  Erős 
a  remény  arra,  hogy  a  közel  jövőben  a  fel- 
tűnően megapadt  kócsag  ismét  nyugodtabb 
életet  folytathat  s  délczeg  alakjával  ismét 
ékesíteni  fogja  az  annyira  kizsarolt  Balta  állat- 
világát. 


SeeschwalhpH  und  andere  Sumpfvögel,  welche 
sich  alle  von  Fischen  ernähren  V  Wie  hoch 
mag  sich  wohl  die  Tagesportioii  bei  diesen 
belaufen?  Und  dcch  ist  der  Fisclireichtum 
der  Balta  fast   unglaublich. 

Die  Fischerei  wird  seit  5  Jahren  auf  die 
modernste  und  rationellste  Weise  vom  Staate 
betrieben  und  iiildet  dieselbe  für  den  Maat 
eine  äusserst  reichlicli  tliesseiide  Einnahnie- 
qnelle.  Das  ganze  Sumpf-  und  Inundations- 
gebiet  ist  Staatseigentum;  an  vielen  Stellen 
ist  dasselbe  mit  hohen  Dämmen  iimgelien  und 
kann  mittels  Schleusen  gcirtnet  oder  abge- 
sperrt werden.  Erscheint  im  l'rühjalire  die 
Tautlnt,  so  wird  das  Wasser  iil)erall  hinein- 
gelassen; fällt  das  Wasser,  so  wird  das  Inun- 
dationsgebiet  mittels  Schleusen  von  der 
Donau  abgesperrt,  wodurch  unendliche  lai- 
chende Fischmassen  in  diesen  rit^sigen  „Fisch- 
teich" eingepfercht  werden,  welche  dann  bis 
Mitte  Sommer,  d.  i.  bis  zum  Beginne  des 
Abfischens  hier  verbleiben. 

Die  Rentabilität  dieser  Fischerei  erhellt 
vielleicht  am  besten  ans  den  im  ersten  Jahre 
erzielten  Resultaten.  Im  Jahre  1906  brachte 
die  Fischerei  auf  dem  Gebiete  der  lnspektion 
Braiia-Galatz  dem  Staate  einen  Reinertrag 
von  einer  Million   Franken. 

Zur  Beaufsichtigung  der  Fischerei  werden 
iiielirere  Inspektoren  uiul  Teichliüter  angestellt, 
welche  in  der  Balta  ständige  Wohnungen  ha- 
ben. Diese  geben  dann  strenge  acht,  dass 
von  Anfang  April  bis  Juli  niemand  in  der 
Balta  fische  oder  die  Fische  durch  das  Faiiren 
mit  Kälinen  störe.  Während  dieses  /ieitraiimes 
ist  auch  die  Jagd  verboten.  Die  Jagd  ist  seit 
1906  ebenfalls  geordnet  und  wird  ziemlich 
strenge  beaufsichtigt.  Eine  Jagdkarte  kostet 
15  Franken  und  wird  im  Wege  des  Präfekten 
vom  Minister  des  Innern  ausgegeben.  Eine 
l'ächterkarte  für  die  Balta  beträgt  50  Franken 
jährlich. 

Seitdem  das  Jagdgesetz  ins  Leben  gerufen 
wurde,  hat  auch  das  ziellose  und  unmensch- 
liche Vogelmorden,  welches  weder  Mass  noch 
Ziel  hatte,  nachgelassen.  Es  ist  grosse  Hoif- 
niing  vorhanden,  dass  in  nächster  Zukunft 
der  aurt'allend  selten  gewordene  Edelreiiier 
wieder  ein  ungestörtes  Dasein  führen  kann, 
und  dass  seine  herrliche  Gestalt  wieder  unter 
der  arg  herabgekommenen  Tierwelt  der  Balta 
erscheinen  wird. 


167 


Megrakodva  alaposan  madarakkal  és  tojá- 
sokkal, s  igen  becses  inegfigvck'sekkel  gaz- 
dagítva ismét  niadártaiü  isiiiereteiiiiet,  délután 
2  óra  tájban  t'elliasználva  a  kedvező  gyengéd 
szelet,  toronyiránybaii,  vitorlánk  segítségével, 
teljes  seliosséggel  iiienesztettlik  síiiyofan  meg- 
terhelt lotkánkat.  hogy  még  az  éj  beállta 
előtt  átkelhessünk  a  Dunán,  iiehdgy  u  kikötő- 
őrség  a  piii'tiaszállásban  megakadályozzon. 


Csak  rövid  pihenéssel  beérve,  másnap  ismét 
korán  talpon  voltain  s  hozzáfogtam  gyűjtött 
dolgaim  praeparáhisához. 

Ot  gödény,  iiat  kárókatona,  három  vadliid, 
iialászka.  sirály,  seregély,  szalakóta  stb.  össze- 
sen 26  darai)  válogatott  madár  feküdt  előttem, 
s  rövid  idő  a'att  el  kellett  végeznem  a  prae- 
parálást,  mert  a  roppant  hőség  következtében 
alig  lehetett  24  óránál  tovább  valandt  eltar- 
tani. Elképzelhető  tehát,  hogy  micsoda  nninka 
volt  ez.  Két  napig  dolgoztam  rajtuk  reggeltől 
estig  s  mire  harmadnap  reggel  felébredtem, 
jóformán  öltözködni  sem  tudtam,  annyira  fáj- 
tak az  ujjaim  és  körmeim.  Következő  napon 
ismét  csak  a  város  környékén  végzett  meg- 
figyelésekkel voltam  kénytelen  beérni,  mivel 
még  pnskát  sem  tudtam  a  kezembe  fogni. 
Hogy  a  drága  idő  hiába  ne  teljen,  elmen- 
tem a  „Monument" -ligetbe  meg  a  ,, Lacu  sarat" 
(Sós  tó)dioz.  hogy  a  szárazföldi  madarakat 
figyeljem  meg,  melyekre  eddig  aránylag  még 
kevés  ügyet  vetettem. 


Az  időjárás  a  kirándulásnak  és  a  megfigye- 
léseknek igen  kedvezett,  s  ennek  köszönhe- 
tem, hogy  aránylag  rövid  idő  alatt  igen  sok- 
féle madarat  figyelhettem  meg. 

Uöviden  elősm-olom  az  ezen  a  najjon  feljegy- 
zett és  megfigyelt  fajokat  a  megfigyelés  sor- 
rendje szerint;  azokat  a  fajokat,  melyeket 
fészkelve  láttam  és  találtam,  a  név  után  kitett 
/  betűvel  jelölöm   meg  : 


Mit  Vögeln  und  Eiern  tüchtig  beladen  und 
wieder  mit  äusserst  wertvollen  ornitliologischen 
Erfahrungen  bereichert,  machten  wir  uns  nach- 
mittags 2  Uhr  auf  den  Weg.  Den  günstigen 
schwachen  Wind  ausnützend,  fuhren  wir  mit 
unserer  schwer  beladenen  l.otka  mit  mög- 
lichster Schnelligkeit  in  gerader  Richtung 
nach  Hanse,  um  noch  vor  Einbrncli  der  Nacht 
die  Donau  übersetzen  zu  können,  damit  wir 
durch  die  Hafenjiolizci  nicht  im  Aussteigen 
verhindert  werden. 

Nach  einer  sehr  kurzen  Rast  begann  ich 
am  nächsten  Morgen  das  Präparieren  des  ge- 
sammelten  Materiales. 

5  Pelikane,  6  Kormorane,  8  Graugänse, 
Seeschwalben,  Möven,  Stare.  Blauraken  u.s.w., 
insgesamt  26  Vögel  waren  zu  präparieren  und 
musste  dies  in  kürzester  Zeit  geschehen,  weil 
infolge  der  starken  Hitze  länger  als  24  Stun- 
den nichts  aufbewahrt  werden  konnte.  Man 
kann  sich  vorstellen,  «as  das  für  eine  Arbeit 
war.  Zwei  Tage  lang  arbeitete  ich  von  Mtiv- 
gens  bis  -Abends  und  als  ich  am  Morgen  des 
dritten  Tages  erwachte,  konnte  ich  mich  kaum 
anziehen,  so  schmei'zten  ndcli  meine  Finger 
und  Hände.  .Auch  am  nächsten  Tage  musste 
ich  mich  noch  damit  begnügen,  in  der  Nähe 
der  Stadt  Beobachtungen  anzustellen,  indem 
ich  noch  imnu'i-  das  Gewehr  nicht  in  die 
Hand  nehmen  konnte.  Um  die  teure  Zeit  mög- 
lichst nüt/.lich  zu  verwenden,  begab  ich  nnch 
in  das  „Monument"-Wäldchen  und  an  den 
„Lacu  sarat"  =  Salz-See.  um  die  Landvögel 
zu  beobachten,  welchen  ich  bisher  sehr  wenig 
Aufmerksandseit  schenken  konnte. 

Das  Wetter  war  zum  Austluge  und  zur 
Beobachtung  sehr  günstig,  und  dem  Umstände 
glaube  ich  es  zuschreiben  zu  müssen,  dass 
ich  während  verhätnismässig  kurzer  Zeit  sehr 
viele  Vögel  beobachten  konnte.  Ich  gebe  eine 
kurze  Liste  der  an  dieseni  Tage  beobachte- 
ten Arten  in  der  Reihenfolge  der  Beobach- 
tung; die  Namen  der  brütend  konstatierten 
Arten  sind  mit  einem  /'  Buchstaben  gekenn- 
zeichnet : 


Passer  domesticus  /'. 

montanus  f. 
Hirnndo  rustica  /. 
Chelidonaria  urbica  /. 
Micropus  apus  /'. 
Lanius  collurio  /'. 


Lauius  minor  f. 
Emberiza  calandra  /'. 
Alauda  arvensis  /'. 

„       eristata. 
Emberiza  schoeidclus. 
('hloris  chloris  /'. 


Carduelis  cardnelis. 
Oriolns  oriolus  /'. 
Melanocorypha  calandra. 
Motacilla  alba  /'. 
„         fiava. 

melanocephala. 


168 


Merops  apiaster  /. 

í'livioola  riparia  f. 

Aiitlius  triviális. 

Parus  coeruleus. 
major  /'. 

Authiis  campest  ris. 

Panurus  bianiiifus. 

Sylvia  Sylvia  /'. 
„      ciirnica 
„      atricajiilla. 

Pratiiicola  rubetra. 

Lusciuia  luscinia. 

Muscicapa  grisola 

Saxicola  oenauthe. 

Dendrocopus  major  /'. 

Cuculus  canorus 

Capriuiulgus  europeus. 


Upupa  ejjops. 
niaiicidium   iKiftuum. 
Cerclint'is  tiiiiiuucMiliis  f. 
Accipiter  iiisus. 
Cicoiiia  cicouia. 
Eritliacus  ruhecnla 
Pica  pica  /'. 
Coturnix  coturnix 
Turtiii'  tuitiir. 
Tiinlus  iiicrula  /. 
Totanus  ochropus. 
Circus  aerugiuosus. 
Haliaëtus  albicUla. 
Acrocephiilus  aquaticiis  /. 

,,  aniiKlinaceiis, 

Locust  ella  lusciuioides. 
Stunius  jiieuzijieri. 


Vanellus  vanelhis  f. 
Cliaradrius  dnljius. 
Ardi'tta  minuta. 
Nycticorax  uycticorax' 
Totauiis  liypdleucus. 
Galliuago  gallinago. 
Fulica  atra. 
(4aliiiiiiia   cliiiii-iiiiiis. 
Anas   bosclias. 
Fuligula  ferina. 
„       nyroca. 
Larus  ridibnndus. 
Hyrocliclidon  nigra. 
Plialacrocorax  carbo. 
Ardea  cinerea. 
Anser  anser. 


Összesen  69  fajt  jegyezhettem  ezen  a  napon. 
Hajlandó  vagyok  azonban  elhinni,  hogy  ennél 
több  fajt  is  tudtam  volna  feljegyezni,  ha 
egyik-másik  helyen  hosszabb  időt  tölthettem 
volna  el.  Átlag  véve  80  km.-t  gyalogoltam 
ezen  a  napon  s  így  nem  igen  sokáig  időz- 
hettem mindenütt. 


Május  22-én  Tulceába  utaztam.  Itt  részint 
az  idő  rövidsége,  részint  pedig  még  sebes 
ujjaim  iniatt  a  gyűjtéstől  elalloitam  s  (;supáu 
egy  tájékoztató  csónakkirándulással,  aTulceá 
tói  északra  fekvő  ..Jezero  Benguceiui"-hoz  és 
az  ettől  keletre  elterülő  „Jezero  Tatar  Lunga"- 
hoz  értem  be.  Ezen  kirándulásom  alkalmával 
az  eddig  megfigyelt  vízimadarokon  kiviil  néhány 
lij  fajt  is  jegyeztem: 


An  diesem  Tage  konnte  ich  insgesamt  69 
Arten  notieren.  Icli  bin  jedoch  geneigt  zu 
glauben,  dass  ich  noch  mehr  Arten  hätte 
beobachten  können,  wenn  ich  mehr  Zeit  au 
den  einzelnen  Stellen  hätte  verbringen  kön- 
nen. Ich  luaciite  an  diesem  Tage  eine  Fuss- 
tour  von  ungefähr  30  Kilometer  und  konnte 
deshalb  iiiclit  überall  längere  Zeit  hindurch 
verweilen. 

Am  22.  Mai  begab  ich  mich  nach  Tidcea. 
Teils  wegen  der  Kürze  der  Zeit,  teils  wegen 
meiner  wunden  Finger  stand  ich  hier  vom 
Sammeln  ab  und  begnügte  mich  mit  einer 
Orientierungsexkursion  in  den  nördlicii  von 
Tulcea  gelegenen  ..Jezero  Bengncena"  und  in 
den  östlich  gelegenen  „Jezero  Tatar  Lunga". 
Auf  diesem  Ausduge  konnte  ich  neben  den 
bisher  beobachteten  Wasservögeln  noch  einige 
andere  Arten  notieren.  U.  zw.  : 


Pelecanus  onocrotalus. 
Remiza  pendulina. 
Oedicnenuis  oedicnemus. 


Plegadis  falcineüus. 
Glareola  nielano])tera. 
Botaurus  stellaris. 


Numenius  arcuatus. 
Grus  griis. 
Tadorna  tadorna. 


Május  24-én  Szulináig  jutottam.  Tulceától 
Szulináig  az  óriás  Bálta-vidék  kellő  közepén 
elhaladó  felette  érdekes  utat,  sajnos,  csak  a 
hajóról  szemlélhettem  meg.  Legérdekesebb 
lát\ányosság  egy  18 — 20  darabból  álló  hattyú 
Cygnus  oíor-csapat  volt.  Szulinán  ismét  egy 
napot  töltöttem  s  ezt  a  tengerpartra  meg  a 
lagunákra  foganatosított  kirándulásra  szántam. 
Ezen  csónak- kirándulásom   alkalmával  láttam 


Am  24.  Mai  erreichte  ich  Sulina.  Den  äusserst 
interessanten  ^^'eg  von  Tulcea  nach  Sulina. 
welcher  das  ungeheure  Baltagebiet  in  der 
Aiitte  durchschneidet,  konnte  ich  leider  nur  mit 
dem  l)am])fsehifte  niiichen.  Die  interessanteste 
Sehenwürdigkeit  bildete  ein  aus  18 — 20  ."-tiick 
bestehender  Flug  von  Cygnus  olor.  In  ."^ulina 
verweilte  ich  einen  Tag  lang  und  benützte 
diese  Zeit  zu  einem  Ausfluge  an  den  Meeres- 
strand und  in  die  Lasjunen.  Während    dieser 


169 


az  első  két    Vidtnr  inonachus-X.  Ezeken  kiviil 
megfigyeltem  még  a  következő  fajdkat: 


KaliiitDtír  sah  ich  die  ersten  Viiltiir  monachus, 
zwei  Stück.  Ansser  iliesen  l)eobachtetp  icli 
noch  foiííende  Arten  : 


Charadrins  alexandrinus. 

dnhiiis. 
Reciirvirostra  avocetta. 
Ilaeniaiopiis  ostrilegus. 
(TJareola   pratincola. 
Himanto|)iis  liiiiiantojjiis. 


Tringa  sul)arcuata. 
Hydroclielidon  nigra. 
Sterna  nilotica. 

caspia. 

hiriindo 

cantiaca. 


Sterna  minuta. 
Larus  gelastes. 

„     ridiljiiiidiis. 

„    argentatiis  leiicdphaeus. 

..     uiiuutus. 

„    Mielanncrplialus. 


Ezek  alkotják  az  itteni  madárvilág  javát; 
némelyik  faj  óriási  mcmiyiségheii  van  kéj)- 
viselve  s  igen  tekintélyes  fészkelő-telepük 
van  részint  a  tengerpart  mentén  részint  pedig 
a  lagunákban  és  fenyérekcii. 

Sajnos,  az  idő  rövidsége  miatt  ..Zliiii;íuoj" 
Ostrov"  kígyószigethez  nem  tiidtaiii  eljutni, 
hogy  azt  az  annyira  emlegetett  és  hii'es  sirály- 
telepet magam  is  láthassam. 

Elsőrangú  szulinai  látványosság  az  ..Euiópai 
Duna-Bizottság"  palotája  Közvetlenül  a  Fekete 
tenger  partján  épült  egy  magaslaton,  s  terasz- 
száról  pompás  kilátás  nyílik  a  nagyszerű  szuli- 
nai kikötőre,  melyben  a  legkülünliözőbb  tenger- 
járó haj(ik  várják  az  időt.  a  uiikor  a  Diiuába 
bebocsátják  őket 


E  rövid  tanulságos  nap  eltelte  után  Szuli- 
nától  is  búcsút  \ettem  s  Constantzába  indultam. 
Innen  vonattal  mentem  tovább  ('ernavodára. 
hol  ismét  az  „Erzsébet"  liajó\al  indultam  haza- 
felé. 


Ceruavodában  többek  között  néhány  Saxi- 
cola  morio-t  is  találtam  fészkelve 

Az  üt  rászafelc  csak  annyiban  \(ilt  váltn- 
zatosabb.  a  menTiyiben  sok  helyen  már  fészek- 
telepeket is  lehetett  látni. 

Ilyeneket  Oltenita  alatt  láttam  :  többek  között: 
Larus  ridibuiulus  kb.  2öO — 300  fészkelő  jiáil, 
Sterna  hiruiido  100 — 150  párt  és  Hydroche- 
lidon  nigra  kl).  300  párt;  majd  feljebb,  ugyan- 
csak a  román  parton  két  helyen  is.  nagyobb 
Merops  apiaster-\e\e\)e\.  \'iddin  alatt,  egyik 
Duna-szigeten  egy  kdcsag-teie\i  volt.  Legtöldi 
volt  benn  a  kis  kócsag,  valamivel  kevesebb 
a  nagy  kócsag;  volt  azonban  ott  még  /,aiinlas 
gém,  hatla  és  kárókatniia  is  képviselve. 
A(|uila  XVI 


Diese  bilden  die  Hauptmasse  der  hiesigen 
Ornis  ;  einige  Arten  sind  in  ungeheuren  Men- 
gen vertreten  und  besitzen  bedeutende  Brut- 
kolonieii  teilweise  am  Meeresstrande.  teilweise 
in  den  Lagunen  und  Dünen. 

Leider  kiuinte  ich  infolge  der  Kürze  der 
Zeit  nicht  die  «Zunginoj  Ostrov"  =  i^chlangen- 
insel  besuchen,  um  di(>  berühmte  und  so  oft 
erwähnte  Möveukolonie  zu  besichtigen. 

Eine  Sehenswürdigkeit  ersten  Ranges  ist 
in  i-ulina  das  Palais  der  ..Europäischen  Donau- 
Kommission".  Dasselbe  erhebt  sich  unmittel- 
bar am  Strande  des  Sclnvarzen  Meeres  auf 
einer  .Anhöhe  und  geniesst  man  von  der 
Terrasse  eine  herrliche  Aussicht  auf  den  Ha- 
fen von  >ulina,  in  welchem  die  verschieden- 
sten Schifle  die  Zeit  erwarten,  um  in  den 
Donaustrom   hineingelassen   zu   werden. 

Nach  einem  allzu  kurzen,  abi  r  ndt  reichen 
Erfahrungen  abgeschlossenen  Tage  nahm  ich 
auch  \  u  Sulina  Absciiied  und  liegab  mich 
nach  (onstanfza.  Von  liiei'  ging  ich  mit  der 
Eisenbahn  nach  Cernavoda,  von  wo  aus  ich 
wieder  mit  dem  Schiffe  ^Erzsébet"  die  Heim- 
reise antrat. 

In  Cernavoda  fami  ich  unter  anderen 
einige  brütende  Exemplare  von  Saxicola  morio. 

Die  Heimreise  war  insofern  abwechslungs- 
reicher, als  man  scIkui  an  vielen  Stellen 
Nestkolonien  selieu  konnte.  Bei  Olteuita  sah 
ich  folgemle  :  Laras  ridibundiis,  ungefähr 
250-300  Paare,  Sterna  hirimdo  100-150 
Paare  und  Hgdrochdidoii  nigra  ungefähr  300 
Paare.  Etwas  weiter  aufwärts,  aber  ebenfalls 
am  ruin:ÌMÌs(lien  Ufer  befanden  sich  zwei 
grössere  Hrutkolouien  von  Merops  apiaster. 
Unter  Widdiu  war  auf  einer  Insel  eine  Edel- 
reiher- Kolonie,  welche  von  vielen  Ardea 
gaizetta.  wenigen  Ardea  alba  und  ausserdem 
von  Löffirrii,  Sichlern  und  Ixorrnnrarien  be- 
wohnt  war. 

22 


170 


Oltenita  fölött  igeu  érdekes  viaskodást  szem- 
lélhettem két  réti  sas  között,  melyek  úgy  lát- 
szik, még  a  levegölieii  gabalyitdtak  össze  és 
a/.iiláii  a  l>uiia  lialijnilia  potyogtak  le.  A  hajó 
tőlük  alig  löO  lépésnyire  haladt  el,  de  azért 
ők  görcsösen  egymásba  ka])aszkodva  továbh 
viaskodtak,  s  hol  az  egyik,  hol  meg  a  másik 
került  a  \iz  alá,  kétségbeesetten  csapdosva 
szárnyával,  hogv  ismét  a  felszínre  kerüljön. 
A  nőstény  pedig  a  Duna  szélén,  nem  igen 
messze  tőlük,  nagy  türelemmel  s  nyugodtság- 
gal szendélte  végig  a  lovagias  harczot.  mely- 
nek kimenetelét,  sajnos,  már  nem  látliattam. 
mert  a  hajó  néhány  perez  alatt  annyira  elő- 
haladt, hogy  távcsővemmel  sem  látimftam  már 
a  tovább  történteket. 


Mielőtt  befejezném  dobrudzsai  niam  leírá- 
sát, kedves  kötelességemnek  tartom  őszinte 
szívből  fakadó  hálás  köszönetet  mondáid  első- 
sorban a  m.  kir.  vall.  és  közokt.  miniszté- 
riumnak az  adott  szabadságért  és  helyettesért, 
Hkrm.^n  (  Ittii  úrnak,  az  Ornithologiai  Központ 
igazgatójának  a  részemre  kiállított  ajáidó- 
levelekért  s  a  szíves  útbaigazításokért;  dr. 
Antipa  György  úrnak,  romániai  halászati  főfel- 
ügyelőnek és  C.  DiMiTREScu  halászati  felügye- 
lőnek a  vadászati  engedély  megadásáért,  s 
mindazoknak,  a  kik  szóval  és  tettel  segítsé- 
gemre voltak. 


Oberhalb  Oltenita  war  ich  Augenzeuge  eines 
selir interessanten  Zweikampfes  zwisclien  zwei 
Sreiuilem.  welche,  wie  mir  sclieiiif.  schon  in 
der  Ijiff  ;iiifiiianilt'r  gerieten  und  in  ilri'  Hitze 
fies  Kampfes  in  die  Donau  fielen  Das  Selliti' 
ging  kaum  löO  Schrijte  weit  an  ihnen  vor- 
über, doch  kämpften  sie  trotzdem  hartnäckii;' 
ineinander  verkrallt  weiter  ;  bald  war  der 
eine,  bald  der  andere  unter  Wasser  und  schlu- 
gen sie  dann  immer  i;anz  verzweifelt  mit  den 
Fittichen  herum,  um  wieder  auf  die  Ober- 
diiche  des  Wassers  zu  gelangen.  Das  Weib- 
chen aber  sass  am  Ufer  und  schaute  dem 
Kampfe  iu  aller  Seelenruhe  und  Geduld  zu  : 
flen  Ausgang  dieses  Kampfes  konnte  ich  leider 
nicht  mehr  sehen,  indem  das  Schiff  in  einigen 
Minuten  so  weit  vom  Schauplatze  entfernt 
war.  dass  icli  selbst  mit  dem  Feldstecher  nicht 
mehr  sehen  konnte,  was  geschah. 

Bevor  ich  die  Beschreibung  meiner  Dob- 
rudscha-Exkursioi)  beendige,  halte  ich  es  für 
meine  angenehme  Pflicht  herzlichsten,  tief- 
gefühlten Dank  zu  sagen,  in  erster  Linie  dem 
königl.  uni;-.  Ministerium  für  Kultus  und  Unter- 
richt für  die  Beurlaubung  unii  Besorgung  der 
Stellvertretung.  Herrn  Otth  Herman.  Direktor 
der  Königl.  Ung  Ornith.  Centrale,  für  die 
Empfehlungsschreiben  und  freundlichen  In- 
struktionen. Herrn  Dr.  Georg  Antipa,  (Ober- 
inspektor der  Fischerei  in  Rumänien  und 
Herrn  ('.  Dimitrescu.  Fischerei-Inspektor,  für 
die  Jagderlaubnis  und  allen  denen,  welche 
mir  nnt  Rat  und  Tat  behilflich  waren. 


Dobrudzsai  madár-  és  tojásgyüjteményem  jegyzéke.' 
Verzeichnis  meiner  Vog-el-  und  Eiersammlung  aus  der  Dobrudscha.' 


Madaruk 

Laras  argentatus  michahellesi,  Bruch,  c?  ,  ?  Con- 
stanta. 
Laras  argentatus.  Brunn,  'Í,  c?  juv.  Constanta. 
Sterna  nilotica,  Hasselqü,  à,  9  Brada. 

liirundo.  L..    ^,  9  Brada. 
Phalacrocorax  carbo.  (L.),  5  rf",  1  ?  Brada. 

„  i)yginaeus  (Pall.),   â.  9  Tulcea. 

Pelecanus  crispus.  Bruch,  4  c?,  1  ?  Brada. 
Fuligida  nyroca  (Güld.).  r'.  ?  Constanta. 
Anas  boschas  L..  2  ?  Brada. 
Anser  anser  (L.),   -',  ?  Brada. 


-    Vögel. 

Fidica  atra,  L.,  ci,  ^  Brada. 

Ardetta  minuta  (L.),  2  f?,  I  ?  Braila. 

Ardea  alba  L.,   r?.  9  Usiinada,  '^   Oltina. 

Columba  oenas    '  Braila. 

Circus  aeruginosus  (L.).    '  Brada. 

Accipiter  brevipes  (Severzow).  <^  Tulcea. 

Haliaëtus  albicilla  (L.),  9  Braila. 

Coracias  garrula  L..   •'   Brada. 

Lanius  minor  Gm.,   ö".  9  Brada. 

Sturnus  menzbieri  (Sharpf).  (?.  9  Braila. 

Melanocorypha  calanrira  (L.).  ^.    7  Constanta. 


A  datum  valamennyinél  :  1907  május. 


Das  Datum  ist  iibprall:  .Mai  1907 


171 


Calandrella  brachydactyla  (Lkisl.),  c?.9Tulcea. 
Antliiis  caiiipestris  (L.).  à.  9  Tulcea. 

„        triviális  (L.),  e?,  9  Cernavoda. 
pratensis  (L.),  e?,  9  Brada. 

„        ceninus  (Fall),  9  Tulcea. 
MotacUla  flava  (L.).   ^^  9  Brada 


Motacilla  flava  Dombrowskyi  (Tschusi).  Brada. 
Calamf)dns    sclioeiiolìaenus    (L.).   'i,  9  Brada, 

^  Tulcea. 
Locustella  luscinioides    (Sav.),   cf.  9  Brada. 
Saxicola  mnrio  (Hempb.),  ^,  9  CernaMnia 


Tojások.  —  Eier. 


Phalacrocorax    carbo    (L.),    1Ü    fészekalj.    — 

10  Gelege.  Brada. 
Anas  boschas  L  .  8  fészekalj.  —    3  Gelege. 

Brada. 
Ardea  cinerea  L..  1  fészekalj.  —    1  Gelege. 

Brada. 
Cnhunba  oenas  L.,  1  fészekalj.  —  i  Gelege. 

Brada. 


Corvus  cornix    L.,  1   fészekalj.         1  Gelege. 

Brada. 
Sturnus    nienzbieri    (Sharpé),    4  fészekalj.    — 

4  Gelege.  Brada. 
Ruticdla   phoenicura    (L).    1    fészekalj.    —    1 

Gelege  Brada. 


Rendszeres  jegyzéke  Románia  madarainak  és  azoknak  népies  elnevezései. 
Systematisches  Verzeichnis  der  Vögel  Rumäniens  und  deren  volkstümliche  Namen. 


Ordo  I.   Urinatorcs. 

1.  Gavia  arcticus  (L  )  (BodArläü  mare,  Cor- 
codel  mare,  Fimdac  de  ghiatä). 

2.  G.  septentrionalis  (L.)  (Bodarläü  mare, 
Corcodel  mare,  Fundae  nordici 

3.  Colymbus  cristatus  (L.)  (Bodârlau  crestat, 
Corcodel  cornnt,  Cufundarenrniit,  Fundae 
crestat). 

4.  C  griseigena  (Bodü.)  (Bodârlau  cu  gátul 
rosu,  Corcodel  rosu,  Fundae  rosu). 

5.  (".  nigrieollis  (Hrhm.)  (Coreodel  negru, 
Bodârlau  iiűc,  Fundae  cu  gátul    negru). 

6.  C.  fluviatdis  (Tunst.)  (Corcodel  pitie,  Bo- 
dfirlau  pitie,  Fundae  mititel). 

Ordo  II.  Lungipemifs 

7.  Puffinus  anglorum  (Tkmm.i  (Paserea  fur- 
tunei,  Pascarul  fiirtunei). 

8.  Stercorarius  parasiticus  (L.). 

9.  Larusargentatus  (Hrìnn)  (Pescar  de  mare. 
Pescar  mare.  Martin  mare,  Crmìbas), 

lU.  L.  fuscus  (L.).  (Mint  az  előbbinél.) 

11.  L.  canus  (L.)    Martin  mare  sur.    Pescar 
mare  sur,  Carabas  sur). 

12.  L.    ridibundus   (L.)    (Pescar,    Porumbêl 
de  mare.  Martinéi). 

13.  L.melanocephalusíN.ATT.)  (Pescar  cu  capul 
negru,  Martin  cu  capul  negru). 


14.  L.  miniltus  (Pall.)  Pescar  mie,  Martinéi 
mie,  Cäräbäsel). 

15.  Larus  gelastes  (Leach)  (Pescar,   Martin). 

16.  Sterna  caspia  (Pall.)  (Cercliez  martin. 
Pesca  riîa) 

17.  S.  nilotica  (Hasselq.)  (Pescrirus  martin, 
Chechan  martin). 

18.  S.  hirundo  (L.)  (Pesca rita  eu  capul  negru, 
Kândunicfi  de  mare). 

19.  S.  cantiaca  (Om  )  (Pescarita  de  mare. 
Cercliez  de  mare). 

20.  S.  minuta  (L.)  (Pescârita  nuca,  Cercliez 
mie). 

21.  Hydroclielidou  liybrida  (Pall.)  (Pescârita 
iiagra  infràuata,  Martinéi  negru  infrâuat). 

22.  H.  leucoptera  (Meissn.  et  Schinz.)  (Pes- 
càriiii  eu  aripi  albe,  Marlinel  eu  aripi 
albe). 

23.  H.  nigra  (L.)  (Pescàritâ  negra,  Martinéi 
uegru). 

(hdo   fil.  Steganopodes. 

24.  Plialacrocorax  carbo  (L.)  (Bâtlaii  mare, 
Fundae  mare.  Cormoran  mare). 

25.  Ph.  pygmaeus  (Pall.)  (Bâtlan  mie.  Fundae 
m  e.  Coi'morau  mie). 

26.  Pelecauns  onocrotalus  (L.)  (Pelican,  Pe- 
lican mare.  Nasata  mare.  Babitii  mare, 
BaboaìjL'  mare,  Batca  mare,  Cuseata  mare). 

23* 


172 


27.   I',  crispus  (Bruch)  (P.  ciurlit  (sperlit],  Nä-  54. 

sâta  sperl;\  [sperlità),  Batcá  sperlitä.  etc). 

2H.  P.  minor  (Rupp)  P.   mie,    (NâsAtM    mien.  55. 

Bal)it:i  mieft,  etc).  56. 

Urdo  IV.  Ldiiiellirostres. 

29.  Mergus  merganser  (L.)  (Bociârl;iu  feres-  .")7. 
trÊu,  Ferestréu  mare). 

30.  M.  serrator  (L.)  (Bnfi;îrl;iii    iiiilerat,    Fe-  58. 
resirëu  gulerat)  59. 

31.  M.    albelliis    iL.)    (P^eresireu    mie.    Rata 

alba).  60. 

32.  Erismatiira  leucoeephala  (Scop.)  (Biitii  eu 

eoada  luiigM.  H.  selhateea  eu  Ciiada  lunga).  (il. 

33.  (tedemia  fusca   (L.)  (Kala  salbateea    tii-    1      62. 
nidra.)  f,?>. 

34.  Ue.  nigra  (L.)  (liata  salbataea    iieagra.) 
34.  Fuligula    marila    (L.)     (Rata     salbateea  (i4. 

straina).  65. 

36.  F.  fuligula  (L.)  (Rarâ  sâlbateca  crestata). 

37.  F.  ferina  (L.)  (Rata  sâlbateca  en   capul 
roHu.  66. 

38.  F.  rufina  (Pall.)  (Rata  sâlbateca  motata). 

39.  F.  nyi'oca  (Güld)   (Rata   tigönoasíi.  Rata 
besinoasâ).  H7 

40.  F.  elaiigula  (L.)  (Rata   eataratoare). 

41.  F.    hyemalis    (L.)    (Rata    sâll)ateeii     de- 
ghiatá;. 

42.  Anas     boselias     L.     (Rata     mare.     Rata  68. 
sâlbateca  eornuna) 

43.  Anas  streperà  L.   (Rata   sâlbateca  eâne-  (i9. 
poasà). 

44.  Anas  penelope  L.  (Rata  sâlbateca  fluera-  70. 
tnare  Rata  tiuerâtoare). 

45.  Anas    querqnednla    L.    (Rata    be<in(iasa  71. 
mica).  72. 

46.  Anas  crecca  L.    (Rata    sâlbateca    niicii).    1 

47.  S|iatula  clypeata  (L.)  (Rata  lopatara,  R  73. 
en  nistid  lat). 

48.  Dalila  acuta  (L.)  (Rata  cu  frigare.  Rata 
cu  coada  randunelei).  74, 

49.  Tadorna      tadorna     (L  )     (Califar     ali), 
Ceaahreä  alba).  75 

50.  T.  casarca  (L.)  (Califar  ro>n.  Cealiarea, 

rosie,  Casrea).  76. 

51.  Anser  fabalis  (Lath.)    (Gasea    sâlbateca, 
Gäsea  de  samanâtnrà).  77. 

52.  Anser   albifrons    (Scop.)  (Gârlita.   (iâscii 
sâlliotecà  cu  fruntea  alba). 

53.  Anser  anser  (L.)  (Gâsca  sâlbateca  comunä, 
Gâsca  sâlbateca  mare.  Gâscà   sâlbateca  79. 
de  vara). 


Anser    ininulus    (Naim.i    (Gârlita    mica, 
Gâsca   sâlbateca   mica). 
Cygnus  cygnus    (L)   (Lebedà.    Lebada'. 
Cygiinsolor(GM.)  (Lebeda  muta.  Cucuvii). 

Ofdo    ]'.   Cnrsores. 

Haematii])us  ostrilegus  L.  (Ostrigar.  Ciilie 
marel. 

Arenaria  interpres  (L.). 
Glareola  pratineola  (L.)  (Ciovliea  de  mare, 
Ciovliea  de  livezi'. 

(tlareola  melanoptera  (Xordm.j  (Ciovliea 
de  mare  eu  ari|)i  negre). 
(  liaradi'ins  s(|uatarola  L.  (Ploier  eiminn). 
(  liaradiiiis  pluvialis  L.  (Pbiier  pestrit). 
Ciiaradriiis  iiioi'inellns  L.  (Ploier  de 
munte). 

Cliaradrius  liiaticfda  L.  (Ploier  de  noroi). 
Charadrius  alexandrinus  L.  (Ploier  eu 
])icioarele  negre,  Fluerar.  Fluturas.  l'run- 
daras). 

Charadrius  duliius  (Seop.)  (Fluerar  niic, 
Prundaras  mie.  Purcâras  mie.  Fluturas 
mie.  Vaca  rei). 

Vanellus  vanellus  (L.)  (Nagât.  Xogât,  Ne- 
quit,    Pasêre  tâtâreascâ.    Cane    tatiiresc, 
Libret,    Libruc,    Lil)oc.    Bibit.  Ciomvicä. 
Ciovicä.  Ciovliea.  Ciorlica). 
Oedicnemus    oedienemns     (L.)    (Fluerar 
(icliios.   Flueriitor  eà])âtinos). 
Recurvirostra  avocetta  L.    (Culie  eu  eine 
iutors,  (Julie  cotofanesc). 
Himantopus    liimantopus    (L.)    Culie    eu 
picioare  rosii.  Cnlic  en  pieioare  de  liarzá). 
l'halaropns  hy))erboreus  (L) 
Calidris  arenaria  (L.)  Prundàra^  de  nasip. 
Purearas  de  nasip.  Prundara^). 
Limicola     platliyrhynciui    (Temm.)    (Prun- 
daras  de  nomol,  Purearas  de  nomol.  Pur- 
câias  comun). 

Tringa  alpina  L  (Prundara-r  de  munte, 
l'urea  ras  de  munte). 
Tr.  suliareuata  (GOlu.)  (Prundâras  eu  cir- 
cuì strami),  Prundâras  cu  cioenl  strand)). 
Tr.  Schinzi  Brehm.  (Prundnrasul  lui 
Schinz,  Purcarasul  lui  Schinz). 
Tr.  Temmincki  Liîisl.  (Purcarasul  lui 
Temminek.  Pruiulârasul  lui  Temminek). 
Tr.  ]ninuta  Leisl.  (Prnndarasul  mie.  Pnr- 
cara^ul  niic.) 

Pavoncella  ])ugnax  (L.)  Fluerar  gulerat. 
Fluerar  razboiuic). 


17.S 


80.  Tiitaiiiis  liv|)(ileuciis  (L.)  Fliicrar  mie. 
Fliienitor  inic). 

81.  T.  (ichropiis  (L.)  (Fliicrar  cu  picioare 
veiv.i.   Fliicratdr  cu   picioare  verzi). 

Sl'.  T.  glarcdia  (L.)  Fliicrar  di-  rat.  Fliiera- 
tor  de  rat). 

8ri.  T  totaiiiis  (I.,.)  (Fliicrar  cii  picioare  rui^ii, 
Fliierâtiir  cu   júcioarc   rii>ii). 

84.  T.  fusciis  (L.)  (Fliieraior  iicgrii.  Fliierar 
iiegru). 

85  T.  stai;iiatilis  (^IkcHST.)  (Fluerar  de  laciiri. 
Fliierator  de  laciiri). 

S().  T.  iichulariiis  ((tinx.)  (Fluerar  sur.  Fliie- 
rator sur). 

87.  Limosa  limosa  (L.)  (Fliirrar  en  coada 
iiaciira). 

88.  Nmiieiiiiis  arcuatiis  (L.)  (Ploicr  mare,  Flue- 
rar mare.  Culiciu.  Sneap). 

89.  N.  teiuiirostris  ^'lKllJl,.  (Ploier  eu  cioc 
subtire.  Fluerar  cu  cioc  suhtire). 

!)0.  N.  pliaeopus  (L.)  Ploier  mie,  Fliier.ir  eu 
ciocul  strâiidd. 

91.  Gallinago  major  (h\.  Hecatina  mare, 
iSitar  de  l'ât   luare.  Dubia). 

92.  G.  gallinago  (L.)  (Becatiiia  de  mijloc. 
Sitar  de  rât  uiijlociii.  Berhecul,  Herlie- 
cutâ,    l'aia   marfilor). 

93.  G.  gulliuula  (L.)  i Hecatina  mica.  Mtar 
de  rät  mie,  8urdä). 

94.  Scolopax  rusticola  L.  (8itar  de  pádiirc 
Becatîl.  Cioeauca.    Ciocaiica). 

95.  Otis  tarda  L.  Dropie.  Dropita.  Droh, 
Drofie.  Droliiia.  Mitropolit.  Ciircaii  sal- 
batee). 

96.  Otis  tetra.N  L.  (L)ropi!a  mica,  Drojiie 
mica.  Spiircaci.  8|)urcoaica,  S])ircaci). 

97.  Grus  grus  (L.)  (Cocor,  Cocoar.i,  (iriii, 
Gruhe,  Grunie). 

98.  Gr.  virgo  (L.)  (('ocor  niic,  Cocoara  mica. 
Oocor  eu   co|)nl   alh). 

99.  Kallus  a(pi;iticus  L.  (Cârsteï  de  halta, 
Cràste\  de  halta,  Crâstei  de  haltâ). 

100.  Crex  crex  (L.)  Crâsteï.  Càrstei.  Ciistei, 
Càrstelid  de  livezi.  Crâstehd  connai, 
Cristei  comiiii.  Crestet  comuu). 

101.  Ortygometra  |)orzaiia  (L.)  (Gâiiiusa  pes- 
trita,  Cristeias  pestrix,  Crestehit  pestrit). 

lOli.  <•  parva  (Scoi»)  (Tainiisa  tuicà.  Oreste- 
hit   mie.   Oristeias  mie). 

103.  O.  ]»iiNÌlla  (Pall)  (Gaiuusa  pitica,  Cri- 
steias jiitic.  Cristelut  pitie). 

104.  Gallinula  chloropus  (L.)  Gàinusa  iieagra, 


Giiinusii  fle  balta,  Corla,  Curia,  Gainusa 

de  trestie,   Curia   verde). 
105.  Fulica  atra  L.  (Lisita,  Lisita.   Oaina    de 

ap.-i.   Siìrcea). 
KK).  Syrrhaptes  paradoxus  fPALi,.)   (Potâmicit 

incaltata.  PotAruica  cu  frigare,    Giiiuusii 

tatarcesca). 

Orcio    Vi.   Grensores. 

107.  Plegadis  f'alciiiellus  (L.)  Tigauus.  Sâtar 
uegru). 

108.  Platalea  leiicorodia  L.  (Lopàtari,  Oosas). 

109.  Cicouia  nigra  (L.)  Cocostàre  negrii.  Barzii 
neagra.  Stare  uegru). 

110.  Cicouia  ciciuiia  (L.)  (Cocostàre  alh,  C. 
comuu,  Barza  alba.  Barza  comnnii.  Stare, 
Stale). 

111.  Nyeticorax  nycticorax{L.)  lOorb  de  uoapte, 
P>atlaii  de  uoapte.  Stare  vàuat). 

112.  Botaurus  stellaris  (L.)  (l'.ittlan  de  stilli, 
B(ui  de   Balta,    Buliai  de  balta,    Buiiaij. 

IIH.  Ardetta  minuta  (L.)  Bàtlanas,  Scroafa 
de   balta,  Bitlauas). 

114.  .\r(lea  biihulcus  Sav. 

115.  Ardea  ralloides  Seoc.  (Batlan  galbeii. 
Batiali  coiiiat,  Stare  galben). 

1  1(1.  Ardea  cinerea  L.  (Batlan  ceuusiu,  Bat- 
lean  ceuusiu,  Batlan  sur.  Stare  vânet, 
Gàtlau,  Ceapur,  Ceacla  vànata,  Ceacla). 

1  17.  Ardea  jnirpurea  L.  Bâilan  rosietic,  Batlan 
scortisor,  Batlan  rosu,  Stare  rosu,  Ceacla 
rosie). 

118.  .Vrdea  alba  L.  (Batlan  alb,  Batlan  iiohil 
mare.   Erodili  alb,  Siâre  alb,  Ceapur  albi. 

1 19.  Ardea  garzella  L.  (Biitlan  alh  mie,  Batlan 
nohil  mie.  Frodiu  alb  mie,  Ceapur  alb  mie, 
Stare  alb  mie,  Batlan  mie). 

Orda   VII.   Gi/ranies. 

120.  Cokimba  livia  L.  (Porumh  salbatec, 
Poiumbel  de  eamji,  Fluliili  s:ilhatec,  H. 
de  casa). 

121.  Columba  oenas  L.  (Porumh  vânët,  Po- 
rumb  de  budugae,  Golâmb  sa'hatee  vànèt, 
Hulub  salbatec  vàneti. 

122.  Columba  palunibus  L.  (Porunib  salbatec 
mare,  P.  salbatec  gulerat,  GolAmb  de 
pàdiire,  Porumhel  popesc,  Giigustue,  Hu- 
lub gulerat,  Giigiisciuca,  Porumb  de 
co  dm). 

123.  Turtur  tiirtur  (L.)  (Turturica.  Turturea, 
Turtureana,  Turturela,  Turtura). 


174 


Onio   VIÍI.   Rosores. 

1l'4.   Phasiaiuis  culcliicus  Ìj.  (Kazan). 

125.  Perdix  perdix  (L.)  (Potârnica.  Iribità. 
Potuniica,  Fiigae,  Fugiiu.  Pá  tarn  ich  e ,  Tär- 
litiì,  l'atiTiiia.  l'ordicn,  I'(if;i miche,  ce- 
niisie) 

126.  Cotiiriiix  cotiirnix  (L.)  (Pre|)elit:i,  Pilpa 
lac.  Pitjialaca,  Teptalaca.  Parjìalac.  Per- 
pelifa.   PiC'ptalacà). 

ll'T.  Tetrao  iivngiilliis    Ìj.    (('(icds    de   iiuiiite, 

Cocos    salhatec.    Cocos    saibatec    mare. 

Gotean  de  munte.  Gotcan  de  sihl;i,  Tatar 

de  sihla) 
12!S.  Tetrao     tetrix    L.    (Cocos    de     pndure, 

Cocos  sülhatec  mie,  Gotcan  mie.  (íotcan 

de  camp.  Gotcà  neagni). 

129.  Bonasa  bonasia  (L.)  Gainiisa  alunarà, 
Gotca  rosie.  Gàimisa  de  munte,  Jerunca, 
.Tunea.  Bradisoanì.    Brfldioara    Jerusca). 

Ordu  IX.  tìaptiitores. 

130.  Vultur  mouachus  L.  (Vultur  cenuslu. 
Vultur  negru,  Vidtur  peçuv  negra,  Vultur 
de  camp,  Kai-a  Kartal,  Cartai  negru, 
V'^ultur  calugaresc). 

131-  Gy|)S  t'ulvus  (G.M.i  (Vultur  ])!e>uv  nisu. 
Vultur  cu  cai)ul  ali»,  ^'ultu^  alb,  Vultur 
de  gâsce.  Vultur  moliorat.  Cartai  msu). 

132.  Neophron  percnopterus  (L.)  (Mortacinar, 
Vultur  egiptean.  Zagan). 

133.  Gypaëtus  barbatus  yh.)  (Vultur  bàrbos, 
Vultunil  mieilor,  Ciahlau.  Cilihoi). 

134.  Circus  pygargus  (L.)  ."porecar  de  treslie, 
Gaie  de  trestie,  Huli  de  trestie). 

135.  Circus  macrurus  (Gm.)  (."^orecar  de  trestie 
palid.  Gaie  de  trestie  palida.  Hulide 
trestie  palid). 

136.  Circus  cyaneus  (L.)  ($orecar  de  trestie 
albastru.  Gaie  de  trestie  vanätä,  Huli  de 
trestie  vânet). 

137.  Circus  aeruginosus  (I^.)  (."^orecar  de  balta. 
Gaie  de  l)alta,  Huli  de  balta). 

138.  Aslurpaluml)arius(l^.)(Poruml)ari,Gainar. 
Uliul  gainilor,  Huli  de  porumbi.  Cobaf, 
Hâréu,  Höréu  de  jiorumbi,  Herete  mare, 
Bodigan,  Boghiu,  Corui  mare,  Bodiu). 

139.  Accipiter  nisus  (L)  (Corui  pasa  rese, 
Pasàrari,  Uliu  pasäresc,  Ulici  mie,  Ulisor, 
Corui,  Ulies). 

140.  Accipiter     brevipes      (Sev.)     (Lipitoare, 


riiu  eu  picioare  scurte.  (Virui  eu  picioare 
scurte). 

141.  Milvus  niilvus  (L.)(Gaie  eu  coada  crepata 
riisje,  l.'ligan  rosii,  ."^urlita  rosie,  Furcas 
rii.^u.  Furca^i  mare.  Puhoieri,  Heie). 

142.  Milvus  migrans  (Bodd.)  Gaie  eu  cuada 
crepata  coniunn.  Uligan  brun,  .'^urlitii 
bruna,  Coila  l>ruiia.  b'iircas  iiegru,  Furcaij 
mie). 

143.  Pernis  ajiivorus  (L.)  (Véspar). 

144.  Paudion  haliai'tus  (L.)  (X'ultur  pescar. 
N'ultur  de  jiesce). 

145.  Haliai'tus  alliicil'a  (L.)  (Vuliiir  eu  coada 
alba,  \'idtur  Cddaili.   Codalb.   N'ultaii). 

146.  Circaëtus  gallicus  (Gm.)  (.'^^ërpar,  Vultur 
sérpari,  Nopârcar) 

147.  Buteo  buteo  (L.)  (Sorecar  c<uinim.  ijore- 
cor  vulgar,  l'iiu  so))ârlel()r.  Sojiârlelor, 
Uleul  comun). 

148.  Buteo  ferox  (Gm.)  (Sorecor  ruginiu.  So- 
recar  indraznet). 

149.  Buteo  desertorum  (Dauu.)  Sorecar  cà- 
lator,  Sopârlar  calàtor.  Çorecarul  ])us- 
tiiului). 

150.  Archibuteo  lagupus  (BrCnn.)  (."rorecar 
incáltat.  Sopârlar  incáltat.  Uliu  incAltat). 

151.  Aquila  chysaëtus  (L.)  (Jepurar.  Vultur 
mare,    Hultan    depiatrá,  Vultur  gálben.) 

152.  Aquila  melanaëtus  (L.)  (Pajurá,  Sgri- 
psoroaica,  Vidtur  imperial,  Pajáre.  Ai  iere 
imperiale). 

15:-5,  Aquila  orientális  (Cab.). 

154.  Aquila  maculata  (Gm.)  (\  ulturas  negru). 

155.  Aquila  clanga  (Pali,.)  (Vulturas  sopArlara, 
\'ulturas  tìpator). 

156.  Aquila  pennata  (Gm.)  (Vulturas  cu  oglinda, 
Jepurar  mie.  Hultan  cu  oglinda). 

157.  Aquila  rapax  (Tem.m.). 
158    .aquila  fulvescens  (Geay). 

159.  Cerchneis  tinnunculus  (L.)  (Vânturel 
ruginiu.  Inchinatomi  ruginiu,  Vestruscà, 
Herete  ro§u,  F e  vânt). 

160.  Cerchneis  cenchris  (Naum.)  (Vanturel  mie, 
lnchinát(n-ul  mie,  Vânturelul  lui  Naumann, 
Herete  rosu  mie). 

161.  Cerchneis  vespertinus  (L.)  (Vanturel  de 
seara.  Herete  de  seará.  Vanturel  vánet). 

162.  Falco  lanarius  L.  Pall.  (.^uimul  stráncio- 
cilor,  ijoimul  berbeceluluu.) 

163.  Falco  feldeggi  (Schleg.)  (^oimul  lui  Fel- 
degg). 


175 


1(14.    Falcd   |iercn;riiiiis    (Tunkt.)  (>()iiiiiil   cmIíi- 

tiir.   Siiiin,  >;iini. 
Hi.')   Filici)   iiK'rilliis  ((ii-.HiNi)  (Soini   pitie.    N'iii- 

(It'iel.  Hinjilierel.    Viiighereul.    Vipdercl. 

HlfiillflM). 

Kill.   Falco  siil)l)iitco  L.   Soimiil    raiuiiinelcliir. 

I'liiil  I'aniiiiiielcldr.  Ilciotclc  i-.iiifimiclehtr. 

L;\siiiiiar  . 
i()7.   Huijii  biibii    (L.)   Hufiiiia,    iîiirnita    mare. 

Bulla.    Bulla    iireeiiiaia.    i?iiliae.    Hiit'iia) 
ItJiS.   Asid    (itiis    (i..i    (liiilia    mica.    Hiilia    <\e 

padiire.    Cint'    de   padiii-c.    BMliiire-/,  iire- 

chiat,   (îiuiiure/.   iirceliiat,   (üdf,   Stioi'. 
1(19.   Asio  aecipitriiius  (I'ai.i,.)  iCiiif  de   balta, 

lîuiia   de  balta,  Ciuf  de  camp,   lliilmre/. 

de  balta). 

170.  risdi'hina  scops  (1^.)  (Ciuf  iirechiat  mie, 
Huluirez  pitie.  Ciuf  mie). 

171.  Symivim  uralense  (Paix.)  (Huhurez  cu 
coada  lunga,  Ciuhurez  cu  eoada  lunga, 
Ciurez  uraleiiz). 

172.  .Svniiuin  aluco  (L.)  (Ceca,  Huhurez  de 
[)adure,  Ciurez  de  padure). 

173.  Nyctea  ulula  (L.)  (Ciuhurez  coruesc, 
Ciurez  coruiesc). 

174.  Nytala  tengmalmi  (Gm.)  (hicuvea  àneal- 
tata,  Cucuveica  àucàltata,  Cucuveauca 
anealtatä,  Cucumeaga  àucàltata.  Uture 
Ancaltata). 

175.  Glaucidium  noetumii  (Retz.)  Cueuvea,  Cu- 
euveieJi,  Cucumeaga,  Cocoveicà,  Cucu- 
vae,  Uture,  Cucuveana). 

17(5.  Glaucidium  passerinum  (L.)  Ciuvica,  Cu- 
euvea pitica). 

177.  Strix  fiatumea  L.  (Striga,  Buha  cu  carpa, 
(Jiurez  cu  carpa,  Ciurez  de  casa). 

Ordu  X.  Scansores. 

178.  Cuculus  eauorus  L.  (Cucul,   Cue,   Cucii). 

179.  Jynx  tonpiilla  L.  (Capìutortura,  Capin- 
tulturà,  Yàrtecop,  Capreutortura,  Ca- 
piutoaree,  Sucecapul,  Furnicon). 

180.  Dryeopus  martius  (L.)  Ciucuitoare  neagra, 
Vàrdarita  neagra,  Geonoae  neagra,  Vàr- 
dare  neagra.  Geunoi  negra,  Catariitoare 
negra,  Tipatoare,  Horoi  de  brad). 

ISl.  Deudrocopus  major  (L.)  ((-ioeiiitoare 
pestrita,  Vàrdarita  pestrita,  Ceouoao 
pestritä^  Ciocänitoare  pestrita,  Bocani- 
toare  pestrita,  Horoi  pestritl. 

182.  Dendrocopus  leucouotus  (Bechst.)  (Ciocni- 


loare  alba  in  spate.  \'ardárira  cu  spatele 
albe.  Geonoae  cu  spate  albe,  Horoï  cu 
ispate  albe). 

1S;ì.  Dendrocopus  médius  (L  )  (Cioenitoare  pes- 
trita mijlocie,  Vàrdarita  pestrita  mijlocie, 
(jeonoae  pestrita  mijlocie). 

184.  Dendrocopus  minor  (L.)  (Cioenitoare  pes- 
trita mica,  Vâi-darita  pestrita  mica,  Geo- 
noae   pestrita    mica.   Fumicar). 

INO.  Pieoides  tridactylus  (L.)  (Cioenitoare  cu 
trei  degete,  N'àrdàrita  cu  trei  degete, 
Geonoae  cu  trei  degete,  Ciocànitoare 
tridegetata). 

isti.  Picus  caiius  Gm.  (Cioenitoare  surà,  (  iocà- 
nitoare  sura,  Vàrdarita  sura.  Geonoae 
surà,  Ciocänitoare  vànàta,  Gionoae  ce- 
nusie). 

187.  Picus  viridis  L.  (Ciccnitoare  verde,  ^'âr- 
darità  verde,  Geonoae  verde,  Horoi  verde, 
Verdaica,  Verdare). 

Ordo  XJ.  Iiiscs)iüreK. 

188.  Alcedo  ispida  L.  (Pescami  verde,  Pesca- 
rci vânet,  Pescàrus  verde). 

189-  Merops  apiaster  L.  (Abinàrel,  Prigoare, 
Prigoae,  Fumicar.  Vespa rità). 

190.  Upupa  epops  L.  (Pupàzà,  Pupagiora, 
Pupäzoi,  Past're  de  balegà). 

191.  Coracias  garrula  L.  (Dumbràveanca, 
Dumbràvioara,  Corobatica,  Càcàu.  Gäili- 
soarà,  Gaità  vànata,  Corb  albastru,  Cioi'à 
vänätä). 


Ordo  XII.  Strisores. 


19: 


Capriniulgus  europeus  L.  (Mulge  capre, 
Mulgàtoriul  caprelor.  Rândunea  denoapte, 
Caprimulg.  Pàpàludà). 

193.  Micropus  apus  (L.)  (Drepnea,  Drepneaua, 
Làstun  mare.  Ràudnniea  de  ploie). 

Ordo  XIII.   Oscines. 

194.  Clivieola  riparia  (L.)  Ràndunica  de  mal, 
Ràndunicà  de  apà.  Lastun  de  apa,  Lastun 
de  mal). 

195.  Chelidonaria  urbica  (L.)  Lastun,  Lastun 
de  casa,  Ràndunicà  de  fereastra.  Lästun, 
Lastunas.   Lastuu  alb). 

I9t).  Hirundo  rustica  L.  Ràndunicà,  Râudu- 
ricà,  Rândunea,  Rânduneauà,  LândurS, 
Aràndunea). 

197.  Ampelis  garrula  L. 


i7fì 


lits. 

KHI. 
200. 
201. 
l'ül'. 

203. 
204. 
205. 

206. 
207. 

208. 
209. 

210. 

211. 
212. 
213. 

214. 
215. 
216. 
217. 

218. 


Muscicapa  grisola  L.  (Miiscar,  Mnscar 
sur.  Gelat). 

Mus{'icaj)a  atnca|iilla  I>.  (Muscar  iiegni, 
.Mascari  iiegru.  Gelat  iicgrii). 
Muscicapa  collaris  Biìohht.  Muscar  gule- 
rat,  Muscar  cugâliil  all).  Gelat  gulerat). 
Muscicapa  parva  Huchrt.  .Muscar  mie, 
Muscar!   rosul. 

Lauius  e.xculiitor  L  Berbecel  mare, 
Spriucioc  uiare.  Tacàitoare.  Sfriincioc 
cutot'aiiesc.  Spriucioc  gheos.  Öfarcioc 
gheos,  Lupul  vrabrilor.  Capra  dracului.) 
Lanius  minor  Gm.  (Berbecel  mie.  Spriu- 
cioc mie.  Starcioc  mie). 
l.,auins  senator  L.  Berbecel  rosu.  Sprin- 
cioc  cu  capili  rosu). 

Lanius  coUurio  L.  Berbecel  rosietie, 
Spriucioc  roMi'tic.  Berbecel  ruj^iniu,  Sfùr- 
cioc  ruginiu). 

Corvus  corax  L.    (Corb.    Corbul,  Corac, 
Croncan.  Cionca n.  Corcali). 
Corvus  cornix  L.  Cioara  comuna.  Cioara 
cenusie.    Cloni    baltatâ,    Cioara    Calvina, 
Orgnie). 

Corvus  frugilegus  L.  (Ciora  de  cAiupie, 
Cioara  negra.  Cioroi.  Cioara,  SpAic). 
Colacus  nionerlula  (L  )  Stäncutä,  Stanca. 
Ceucà,  CeuciUA.  Cioicii,  Cianca,  Stan- 
cusoarà,  Cioara  puciosa.  Cioara  guleratä, 
Papagal  tiganesc,  Porumbel  tigänesc). 
Pica  ])ica  (L.)  Ciorcobara.  Ciorobarà, 
Cotot'itna,  'l'arca,  rarcusa.  Frasca.  Cara- 
gata.  Sarca,  Scirica.  Harchasta.  Cáca- 
rasca). 

Garruliis  giaudarius  (L.)  Gaita.  Zaica. 
Miìcies.  Mrichias.  Zaita,  Galita.  Ghindari). 
Nucifraga  caryocatactes  (L.)  (Gaita  de 
munte.  ."Ninnar.  Nucar). 
(Jriolus  oriolus  (L.)  (Grangure,  Gangur, 
Granger,  Grftngurel.  Pi^canflori,  Cinflor, 
Zani  fira). 

Pastor  roseub  (L.)Lacustar,  Graur  riiman. 
Graure  motat). 

Sturnus  vulgaris  L  (Graur,  Graure 
comuii.   Garavel. 

Sturnus  menzbieri  (Sh.\rp.)  Graur  violet, 
Graurul  lui  Menzbier,  Garavel  violet). 
Passer  domesticiis  (L  )  Vrabie  connina, 
Vrabie  domestica.  Brabete,  Birbete,  Hrit- 
bete,  Sporghir,  Ciona). 
Passer  montanus  (L.)  (Vrabie  de  camp, 
Vrabie  de  padure,  Vrabie  de  munte). 


219 


J20. 


222 

228 

224. 


226. 
227. 

228. 


229. 
230. 


231. 

232. 
233. 
234. 
235. 
236. 

237. 

2\iH. 

239. 
240. 

241. 


Coccothraiistes  coccotliraiistes  (L).  (Bot- 
gros,  Cire-ari.  Ciocgros.  Clonfar,  Sani- 
l)iirar.  Piiingros.) 

Fringilla  nivalis  L.  Cinteza  de  oinat, 
t'intezH  alba.  Cingila  de  omiit,  Cincida 
alba). 

Friiiuilla  montitVingilla  L.  (Cintezii  de 
iiiiintc  (jiiiteza  pestrita.  Cinghita  de 
iiiinilc.  Cincida  peslrila.  (  iutiiiil.-i.  Sä- 
giiie.-í.  Gita.  Oitoi,  Pecliiii  pestrii). 
Fringilla  coelebs  L.  (Ciiiieza.  Cintita, 
Cintizoi.  Cimpita,  Cinghita.  (jiiicida, 
Pencliiu.  Pentill.) 

Cliloris  chjoris   (L.)   (Fiorinte.    Floriiitel. 
Fliirant.   \'erfloiii,   Paunior.   (Jàrligelj. 
Caiiiiabina  cannabiiia    li)  (Cânepar,  Pa- 
serea  cânepei,  Pieirosel  nisii.  CAnepioara, 
Petrosel  câne|)iu). 

Cannabina  linaria  (L.)  liiarita.  Paserea 
inuluï,  Tintar) 

Cannabina  ni fescens  (Vikim,  )  (lu.irita  ro- 
sici ica.  Tintar  rosietie). 
Chrj'somitris  spiuus  (L.)  (Scatiul.  Cisiil, 
Ciz.  Scatias.  Pola-li  Sta-Marie). 
Carduelis  carduelis  (L.)  (Lugocel,  Liigu 
cel,  Sticlete,  Scàietar,  l)oninisor,Turculet, 
Stiglit.  Coconita). 

Seriiiiis  serinus  (L.)  (lnari(a  verde). 
Pyrrhula.  iiyrrhiila  (L.j  Caldäras,  Gimpí*]. 
Botgros  ro^■u,  Lugaci,  Pasare  doiune- 
asc".,  Gimpe.  Botro.s). 
Loxia  eurvirostra  L.  (Fort'ecuta.  Forfe- 
cea,  Fort'ecel.  Forfecari,  ForfecAras  Forfe- 
eiita  galbie. 

Loxia  pyiiopsittacus  (Buchst.)  (Fort'ecuta 
rojie.) 

Loxia  bifasciata  (Behm.)  (Forfecuta  rorie- 
licA,   Fort'eciitn   patata). 
Loxia    riibrit'asciata    (Brhm.)    (Fort'ecuta 
surie,  Forfecuta  patata  surie). 
Calcarius  nivalis  (L.)  (Presura  de  omat, 
Presura   alba. 

Emberiza  calandra  L.  (Presura  sura, 
Presura  mare). 

Emberiza  citrinella  L.  (Presura  galbena). 
Emlieriza  hortiilana  L.  (Presura  de 
gradina.  Presura  de  vara). 
Emberiza  eia  L.  (Presura  miisiacioasA). 
Emberiza  schoeniclus  L.  (Presura  de  tres- 
tle, Presura  vuitoare  de-stuli,  Vrabie  de 
stuh). 
Emberiza   schoeniclus  intermedia  (Mich.) 


177 


■24± 

i>43. 

l'44. 

245. 

•246. 

■J47. 

248. 

249. 

250. 

251. 

252. 

253. 

254. 

255. 

256 
257. 

258. 

259. 
260. 
261. 
262. 
263. 


(Presura  do  trestic  iiiijldcic.  N'nibif  dc 
tresiic  niijlocie,  Presimi  de  stidi  inijl(icie). 
Enilieriza  sclmeniclus  tsclnisii  (Jims,  et 
.\i,M.)  (Presura  de  trestle  lui  Tschiisi. 
Vrabie  de  tresiie  lui  Tscliusi). 
Alauda  eristata  L.  (CiocArlie  niotata. 
Ciocârlaii,  Ciocoi,  Mfisiit,  Päciirari. 
Alauda  arborea  L.  (Cioeârlie  de  pitdure, 
Ciocârlie  de  arbori,  Cioeârlie  ilueratoare, 
Cioeârlie  mica). 

Alauda  sibirica  Gm.  (Cioeârlie  alba). 
Cioeârlie  eu  arijii  albe,  Cioeârlie 
sibiricâ). 

Alauda  arvensis  L.  (Cioeârlie  de  câiup, 
Cioeârlie  de  vaut,  Cioeârlie  de  tarina  '. 
<  )tocorys  alpestris  (L.)  Cioeârlie  de  munte. 
Cioeârlie  alpestrâ). 

Otocorys    peuicillata    (Gould).    (Cioi'ârlie 
de  uiuute.  Ciocîirlie  alpesträ). 
Melanoeorypha  yeltonieiisis  (Forst.)  Cio- 
eârlie negra.) 

Melanoeorypha  calandra  (L.)  (Cioeârlie 
de  Bâragan. 

Melanoeorypha  tartarica  (Pall  )  (Cioeârlie 
tàtareascâ). 

Calandrella  brachydactyla  typica  (Lrisl). 
(Cioâerlie  eu  degete  seurte). 
Anthns  spipoletta  (L.)  (Fâsii  de   munte. 
PMsil  alpesträ). 

Anthus  campestris  (L.)  (Fâsâ  de  camp, 
Fâsîl  eampestrn). 

Anthus    triviális    (L.)    (Fâsa    de    codru. 
Fâsâ  de  pàdure,    Fâsa  cduuina,    Fâsà). 
Anihus  cervinus  (Pall)  (Fâsa  rosietieä). 
Anthus  pratensis  (L.)    (Fâsa  de  fânate). 
Motacilla  alba   L.  (Codubatnra,    Codoba 
tura,    Cotrobatura,    Codobi>tele,    Pliscii, 
Bâtâitoare,  Rândunica  Domnului.  .luiiia- 
tate  de  pasare,  Codobâta). 
Motacilla    boarula    I'enn.     (Cotorobuscä. 
Codubaturii   de  codru,  Codobatura   sur;!, 
(!.  cenusia,  C.  vânâta). 
Motacilla    flava    typica   L.    (Codubatura 
galbenâ,  Cotorobuscä  gollienâ.  Vacarita. 
Pastorel. 

Motacilla  Hava  Ddinbrowskyi  (Tchsusi) 
(Codubatura  galbenä  lui  Doinbrowszky, 
Väeärita  lui  Donibrowszky). 
Motacilla  campestris  Pall.  (Codubatura 
galbena  campestra,  Vâciirita  campestrâ, 
Vâcaritii  de  camp) 

Motacilla   melanoeejihala    Luiit.    (Codu- 
Aquila  XVI. 


balura   galbena  eu  capul  negru,  N'àcarita 
eu  capul  negru,  (!odul)atura  lui  Feldegg). 

264.  Motacilla  paradoxa  (Hkiîhm)  (Codubatura 
galbena  dalmatina.  Vácarita  da'uiatirLi). 

265.  Tichodroma  muraria  (L.)  (Petrosel  de 
stanca,   Cojoaica    de   cleant  . 

266.  Certhia  familiáris  typica  L.  Cnjnaica, 
Scorlârel,  Scortäras,  Scordali). 

267.  Certhia  familiáris  brachydactyla  (Brehm) 
(Cojoaica  scurtâ'n  degete,  Scortarel  eu 
degete  seurte). 

268.  Sitta  europaea  L.  Tâclete,  'lâcloid,  Toi, 
Scortar  mare,  Ciocârlet  vâiiat,  Cata- 
ra toare). 

269.  Parus  major  L.  Pitigoi,  Pitigane  mare. 
Pitigane  de  sat,  Pitigane  bäsinoasa, 
tìimtivara,  Sueitoare,  Pitigusä  nmre). 

270.  Parus  ater  L.  (Pitigoi  negru,  Pitigoi 
de  brad,  Pitigoi  j)uturos). 

271.  Parus  palustris  L.  (Pitigoi  sur,  Pitigoi 
cenusiu). 

272.  Parus  lugubris  (Temm.)  (Pitigoi  sur  mare, 
Piiigoi  cenusiu  mare,  Pitigoi  jalnic) 

273.  P.  cyanus  Pall.  (Pitigoi  albastru,  Pitigoi 
alburiu). 

274.  Parus  coeruleus  L.  (Pitigoi  vânât,  Pi- 
tigane vânâta). 

275.  Parus  cristatus  L.  (Pitigoi  motat,  Piti- 
gane eu  mot). 

276.  Aegithalus  caudatus  (L.)  (Pitigdi  codât, 
Pitigone  codata,  Pitigoi  de  card,  Pitigoi 
de  stol,  Porumbiel  mie). 

277.  Aegithalus  caudatus  roseus  (Gray.)  (Piti- 
goi codât  intunecat,  Pitigone  codatâ 
intunecata,   Pi^igdi  de  stol  intunecat). 

278.  Panurus  biarmicus  (L.)  (Pitigoi  de  stuf. 
Pitigae  de  stuf,  Ausel  de  stuf). 

279.  Remiza  pendulina  (L.)  (Pitigae  pungasâ, 
Pitigoi  pungas,  Ansel,  Bricusì. 

280.  Regulus  ignicajiillus  (Brehm.  Temm.)  (Tar- 
taloc  eu  capul  rosu.  Ausel  eu  capul  ro^n, 
Gainusa  eu  copul  rosu). 

281.  Regulus  regulus  (L.)  (Tartaloc,  Au^el  eu 
capul  galben,  Gäinusiicu  capul  galben). 

282.  Cinclus  cinelus  (L)  (Mierlâ  de  apa, 
Pruntäras,  Pescärus  de  munte,  Peseärel 
negru,  Peseärel  de  päreu,  Peseärel  de 
ghiatä,  Rätäscuta). 

283.  Cinclus  einclus  inelanogaster  (Brbhm). 

284.  Troglodytes  troglodytes  (L.)  ((»chini 
boului,  Impiirätäl,  Pärantus,  Xuciutä, 
Pitulice,     Öofrac,     Cioclejel     Täntärus, 

2;i 


178 


Bourel,    Lulelus,    Sfredeleac.    (  uidihes,         '.]()'>. 
I'Siitilrus.   i'itaiii|);irat). 

285.  Accentor  ciiUaris  (Scup).  8')6. 

286.  Accentor  moduláris  (L.) 

287.  Sylvia    iiisoria   (Hechht.)   (rrivps'liitoai-»'        .'iOT- 
varcata). 

288.  Sylvia  simplex  (Lath)  (I'rivegliitoare  ce- 

nu?ie  (legradiiia).  ;^08. 

289.  Sylvia  sylvia  (Jj  )  (I'riveghitoare  cpimsie 
coniuufi). 

290.  Sylvia  curruca  (L.)  (rriveghitoare  pitica).        ;-]99. 

291.  Sylvia  atricapilla  (L.)  (I'riveghitoare  cu 

cap  negru).  ;{10. 

292.  Acrocephalus    aruudiuaceus    (L.)    (Sturz        811. 
de  (restie  mare.)  I 

293.  Acrocephalus  strejìei'us  (Vieill.)  (Sturz  de    ]    312. 
trestic  mie).  j    313. 

294.  Acrocephalus  palustris  (Bechst.)  (Sturz 
de  trestle  comun).  314. 

295.  CalauKidus    nielanopogou    (Tem.ìi.)    (I'ri- 
veghitoare rie  balta  ruginie,  rriveghitoare        315- 
de  stuf  ruginie). 

29f).  Calamodus  schoeiiobaeuus  (L.)  (l'riveghi-        310. 
toare    de    balta,    I'riveghitoare    de    stuf 
patata).  317. 

297.  Calamodus  aquaticus  (Gm.)  (I'riveghitoare 
de  balta  brazdatá,  Priveghitoare  de  stuf 
bräzdatfi.)  318. 

298.  Locustella  fluviatilis  (Wolf.)  (Priveghito- 
are de  trestie  fluvial:!). 

299.  Locustella  naevia  (Bodd.i  (Priveghitoare 
de  trestie  râtoasa,  Priveghitoare  de  très-        319. 
tic  zgomotoasa.) 

300.  Locustella  luscinioides  (S.4v.)  (I'riveglii- 
toare de  trestie  melodioasä).  320. 

301.  Ilypolris  hypolais  (L.)  (Pitulici  verde). 
392.   l'hylloscopus   sibilator  (Hech.st.)  (Pitulici 

verde  mie.   Salcaritii  verde).  321. 

303.  l'hylloscopus  trochilus  (L.)  (Pitulici  verde 
comun,  Salcäritä  coniunä).  322. 

304.  Phylloscojms    bonelli  (Vieill.)    (l'itulicia        323. 
verde  lui  Bonelli), 


Pliylloscopus  acredula (L.)  (  l'itiilici  verde 
rosietic,  Salcarita  rosietica  ) 
Turdus  torquatus  L.  (Mierla  gulerata. 
Mierla  surà,  Mierla  de  munte). 
Turdus  menila  L.  (.Mierla.  Mierla  negra. 
Mierlil  comiiiia.  Miarlii.  Xieria.  .Xqiiirba, 
Guirla). 

Turdus  pilaris  L.  (Sturz  de  munte. 
Sturz  de  braziste,  Sturz  de  ìariia.  Ci'i- 
cosar,  Gogosar). 

Turdus  viscivoriis  L.  (Sturz   marc,   Pre- 
bene,  Brebeiieac,  Sturzul  de  vàsc  ) 
Turdus  iliacus  L.  (Sturzul  de  vii). 
Turdus    iiiusicus    1,.    (Sturzul     c:intaret, 
Sturzisorul). 

Moniicola  saxatilis  (L.)  (Coadä  rosie). 
Saxicola     oenanthe    (L.)     (Coada     alba, 
Coadalbitìi,  Petrar). 

Saxicola  morio  (Hempr.  et  Ehrb)  (Petrar 
negru,  Coadalba  neagra,  Coadalbita  negra). 
Saxicola isabellina(Rcpp.)(Petrar  isabelin. 
Coadalba  neagrä,  Coadalbita  isabelinà). 
Pratincola  rubetra  (L.)  (Maracinar  mie. 
Scaiusel  mie,  Sciiiusel  de  luncà). 
Pratincola  rubicela  (L.)  (Maracinar  mare, 
Scaiusel  mare,  Scaiusel  de  pàdure,  Scfl- 
iusel  negricios). 

ßuticilla  tithys  (L.)  (Coadaruginie  de 
munte.  Codros  de  munte,  Codoros  de 
munte,  (  ìità  de  munte,  Xuctoar.-ì  de  munte, 
l'iept:uias  de  munte). 
Ruticilla  phoenicura  (L.)  (Coadà  ruginie 
comunà,  Codros  comun,  Xucsoara  cf)- 
mnnà,  Pieptanas  comun.  Piepturas) 
Lritliacus  rubecula  (L.)  (Macalcandru. 
Prigoare  rosie,  Priliíjri  m-u.  Macalcandru 
ro:}u). 

Cyanecnla  suecica  (L  )  (Prigoare  vàiiata, 
Prihori  vânat,  Mácaleandru  vânât). 
Luscinia   luscini  i    (L.)   (Filomela    niicii). 
Luscinia    ])hiloniela    (Buchst.)    (Filomela 
mare). 


Végül  még  6    fajt    akarok    itt    fölemlíteni, 
melyet  dolgozatom  során  kihagytam  volt: 


Schliesslich  erwähne  ist  noch  sechs  Arten, 
welche  ich  wahrend  der  Bearbeitung  über- 
sehen hatte; 


324.  Passer  hisjianioleusis  (Temh  ). 

325.  Phoenicopterus  roseus  (Pall.). 

326.  Corvus  cornix  valachus  (Tschusi). 


327.  Carduelis    carduelis   romaniae   (Tschusi). 

328.  Cuculus  canorus  rumenicus  (Tschusi). 


Di 

w 

H 
O 

ce 
a 


a: 
o 

02 
(d 
Q 

Z 

w 
o 
z 

p 

Q 
J 

S 
< 
Z 

bJ 

Q 

Z 

o 
> 

C/1 

z 


t/1 


z 

Ci! 

z 
z 


o 
z 


t/1 


z 


cu 

Cri 
E- 
< 

D 
< 


o 


> 


o 


o 


_4 

•o 
Da 

•< 

OS 

m 
•< 

< 

Di 
< 
Q 
< 

S 

•o 

< 
j 

•D 
Q 
O 

SI 

< 


Cd 
>- 
Z 

■w 
> 

tu 

S 

Cd 
N) 


Ul 

td 

S 

z 

M 

_j 

sa 

a 

CAI 

<c 

D 

3: 

^ 

H 

— 

5 

,_; 

u 

-  •> 

^ 

t/ì 

'hd 

>'. 

::;; 

SJ 

•< 

0 

D. 

V) 

0 

ca 

0 

ca 

3 
CT 

< 


IO 

< 


o 

03 
Z 

DJ 
J 

T. 
O 
X 


o 


55 

W 
Q 


X 

o 

C/1 

H 
O 


< 

Q 
m 

NI 

o 

03 


ISl 
■< 
X 


X 

H 


f- 


o 
> 


z 


o 


cu 
t/) 


•o 

ir 

•< 
o: 

a: 


< 


•D 

o 

< 


z 


N 

C/1 


0) 

o 

0) 


> 

s 
o 

I- 

< 
-I 

3 

a 

< 


NI 

z 

< 

^ 

X 

o 

(n 

^ 

H 

O 

^ 

ce 

z 

-T' 

w 

q: 

Í- 

a 

0Í 

O 

o 

Z 

Cd 

1 

O 

X 

a, 

^ 

< 

:ì: 

< 

G 

c^ 

< 

P 

Q 

D 

cn 

K 

o 

03 


179 


Gyakorlati  madárvédelmünk 
1908     1909-ben. 


Irta  :    ÎVuk-ghy  T 


ITCS. 


H;'ironi  rve  imilott,  lio.i;y  dr.  Darányi  Ignácz 
III.  kir.  töldmivelésiigyi  minister  az  1906 
november  ;50-iki  madárvédelmi  értekezletből 
kifolyólag  a  m.  kir.  Ornitiiologiai  Központot 
az  állami  erdőbirtokok  madárvédelmi  beren- 
dezésével meglií/Ja.  E  nuiiikúlatok  nemcsak 
arra  voltak  hivatottak,  hogy  az  említett  terii- 
letek erősen  megfogyott  madárállományát  fel- 
szaporitsák,  hanem  hogy  egyidejűleg  a  példa 
vonzóerejével  a  madárvédelem  eszméinek  és 
gyakorlatának  társadalmunk  minél  több  réte- 
gét is  megnyerjék. 

A  madárvédelem  legfontosabb  eszközei  ekkor 
már  rendelkezésre  állottak.  Működött  már 
Baranyakárászon  az  állami  támogatással  léte- 
sült fészekodugyár,  a  mely  Buelepsch  Jâxos 
báró  európaszerte  fényesen  bevált  fészekodu- 
és  etetőmintáinak  előállitására  teljesen  be 
volt  rendezve. 


Két  fontos  feladat  azonban  még  hátra  volt. 
Egyik  ama  területi  sajátosságok  kikutatása. 
a  melyek  a  madárvédelmi  eszközök  alkalma- 
zásának módját  esetről- esetre  megszabják,  s 
melyek  már  az  első  kísérletek  tanulsága  sze- 
rint az  alkalmazásnak  Németországban  be 
vált  módjától  lényegesen  eltérnek.  A  második 
feladat  volt  :  a  madárvoniilási  megfigyelő- 
hálózatban már  sokszorosan  kipról)ált  képes- 
ségű állami  erdőtiszti-  és  altiszti  testületet 
a  madárvédelem  gyakorlatába  bevezetni  és 
egyidejűleg  ez  ügy  szolgálatába  a  társadalom 
töljbi  köreiből  is  minél  több  avatott  és  lelkes 
munkatársat  toborozni. 


A  területi  sajátosságok  kikutatására  az 
állami  erdőliszti  és  altiszti  lakiik  kertjei 
kínálkoztak  oly  területekül,  a  liol  a  madár- 
védelem eszközei  állandóan  szem  előtt  lévén, 
mondhatni  egyéni  kezelésben  részesülhettek 
s  igy  gondozóik  önképzését  is  jelentékenyen 
iiiegkönnvítették.  A  domb-  és  hegyvidékeken 


Der  praktische  Vogelschutz  in 
Ungarn  in  den  Jahren    1908  1909. 

Von  Titus  CsönnnY. 

Drei  Jahre  sind  verflossen,  seitdem  der 
königl.  ung.  Minister  für  Ackerbau  Dr.  I(jnaz 
v.  Darányi  bei  Gelegenheit  der  am  30.  Nov. 
1906  abgehaltenen  N'ogeischutz  Enquête  die 
Königl.  U.  0.  C.  mit  der  vogelschützlerischen 
Einrichtung  der  staatlichen  Forste  betraute. 
Diese  Arbeiten  waren  nicht  nur  dazu  berufen, 
die  stark  herabgekommene  Vogehvelt  dieser 
Gebiete  zu  vermehren,  sondern  zugleich  auch 
durch  die  Kraft  des  Beispieles  je  mehr  Schich- 
ten der  Gesel'schaft  den  Ideen  und  der  Aus- 
führung des  Vogelschutzes  zu  gewinnen. 

Die  hauptsächlichsten  Mittel  des  Vogel- 
schutzes standen  uns  damals  schon  zur  Ver- 
fügung. Die  mit  staatlicher  Subvention  ge- 
gründete Nisthöhlenfabrik  in  Baranyakárász, 
welche  zur  Herstellung  der  sich  in  ganz 
Europa  glänzend  bewährten  Nisthöhlen  und 
Fütterungsapjjarate  des  Freiherrn  Hans  v. 
Berlepsch  vollkommen  eingerichtet  war,  be- 
fand sich  schon  im  Betriebe. 

Zwei  wichtige  Aufgaben  waren  jedoch 
noch  nicht  erledigt. 

Die  erste  bestand  in  der  Bestimmung 
derjenigen  territorialen  Eigentümlichkeiten, 
welche  die  Art  und  Weise  der  Anwendung 
der  Vogelschutz-Einrichtungen  von  Fall  zu 
Fall  bedingen,  und  welche  schon  nach  dem 
Zeugnisse  der  ersten  Versuche  ganz  bedeu- 
tend von  derjenigen  Anwendungsweise  ab- 
weichen, welche  sich  in  Deutsehland  als  be- 
wälirt  erwiesen  hatte.  Die  zweite  Aufgabe 
war  :  die  im  Dienste  der  Vogelzugsbeobach- 
tungen schon  mehrfach  erprobten  Forstbehör- 
den, sowie  auch  das  Subalternpersonale  in 
die  Ausübung  des  praktischen  Vogelschutzes 
einzuführen,  und  zugleich  auch  aus  den 
übi'igen  Kreisen  der  Gesellschaft  je  mehr 
sachverständige  und  begeisterte  Mitarbeiter 
zu  werben. 

Behufs  Erforschung  iler  territorialen  Eigen- 
tümlichkeiten erwiesen  sich  die  Gärten  der 
Forstbeamten  und  des  Subalternpersonals  als 
solche  Gebiete,  wo  die  Vogelschutz-Einrich- 
tungen ständig  in  Sicht  gehalten  sind  und 
daher  sozusagen  einer  individuellen  Behand- 
lung teilhaftig  werden  könnten,  wodurch  auch 

23* 


180 


lévő  mintegy  KiOd  ilyen  kertben  e  tanulmá- 
nyok czéljaira  (iOOO  fészekodii  és  megfelelő 
s/iimi'i  téli  etető  került  1907  lien   szétosztásra. 


Evvel  egyidejűleg  történt  a  maf/ántulaj- 
(Umhan  lévő  madárvédelnii  telejiek  felkuta- 
tása és  nyilvántartása,  tapasztalalok  gyűjtése 
és  további  kísérletekre  való  buzdítás  czéljá- 
ból.  Az  igy  nevezett  értesülések  közt  külö- 
nösen a  síkvidékröl  érkezők  voltak  fontosak, 
minthogy  a  mesterséges  niadártelepítésre  itt 
van  legégetőbb  szükség,  kivitele  elé  pedig 
épen  itt  gördült  a  legtöbb  akadály. 


Az  előzetes  tájékozódás  nyújtotta  biztató 
jelek  alapján  1908-ban  már  a  madár réclekm 
kénlöírek  szétküldésével  is  megpróbálkozhat- 
tunk. Ez  ivek  úgy  vannak  szövegezve,  hogy 
az  eredmény  számbavétele  mellett  a  további 
kutatások  irányát  is  megszabják. 

Az  egyelőre  csak  a  fontosabb  helyekről 
beszerzett  kérdőivek  közül  165  volt  feldolgo- 
zásra alkalmas.  Értékes  anyaga,  melyet  alább 
külön  fejezetben  tárgyalok,  további  lépéseink 
irányára  jelentékeny  befolyással  volt.  Abban 
a  félrcismerhetlen  kedvben  pedig,  a  mellyel 
uicgtigyelöink  jó  része  az  iveket  kitöltötte,  a 
buzgalmukba  és  képességeikbe  vetett  reményt 
láthatjuk  megvalósulva. 


Ez  a  talán  jelentéktelennek  látszó  körül- 
ményekre is  kiterjeszkedő  vizsgálat  a  többi 
között  rámutatott  azokra  a  síkföldi  terüle- 
tekre, a  melyek  a  verebek  tömegei  vagy 
egyéb  körülmények  folytán  a  hasznos  odu- 
lakók  megtelepítésére  alig,  vag\  épen  nem 
alkalmasak.  De  egyidejűleg  rávezetett  azokra 
a  módszerekre  is,  a  melyekkel  a  hasznos 
odulakók  hiányát  leginkább  sinlő  Alföldünkön 
is  sikert  érhetünk. 


Hogy  csak  egy  példát  említsek,  a  kecske- 
méti homoki  szőlők  hires  gyümölcsöseiben  a 
fészekodvak  alkalmazása  a    verebek  tömegei 


zugleich  die  Selbstschuluug  des  Aufsichts- 
])ersonales  bedeutend  gefördert  würde.  Im 
Jahre  1907  wurden  zum  Zwecke  dieser  Stu- 
dien ca.  1000  Gärten  des  Hügellandes  und 
der  G-ebii'gsgegenden  mit  6000  Nistliiililei:  und 
der  entsprechenden  Menge  von  Winterfütte- 
riingsa])paraten  versehen. 

Gleichzeitig  mit  dieser  Aktion  gescliali  die 
Eruieruug  und  Evidenzhaliung  der  im  l'rivat- 
hesilze  betindiichen  Vogelschutzstationen  be- 
hufs Erwerbung  v(jii  Erfaliniugen  und  .Viiregung 
zu  weiteren  N'ersuchen.  Von  den  auf  diese 
Weise  erhaltenen  Berichten  waren  hauptsäch- 
lich jene  äusserst  wertvoll,  welche  der  Tief- 
ebene entstammten,  indem  die  Notwendigkeit 
der  künstlichen  Vogelansiedelung  hier  am 
dringendsten  ist,  und  der  Durchführung  der- 
selben gerade  hier  die  meisten  Hindernisse 
im  Wege  stehen. 

Indem  eine  vorläufige  Orientierung  ziemlich 
gut  verlief,  konnte  im  Jahre  1908  auch  schon 
die  Verteilung  von  Fragebogen  gevia,gt  werden. 
Dieser  Fragebogen  wurde  so  konzipiert,  dass 
mit  der  Angabe  der  Resultate  zugleich  auch 
die  Richtung  der  weiteren  Forschung  ange- 
deutet werde.  Von  den  Fragebogen,  welche 
vorläufig  nur  an  die  wichtigeren  Stationen 
versendet  wurden,  erwiesen  sich  165  als  zur 
Bearbeitung  geeignet.  Dieses  wertvolle  Mate- 
riale, welches  ich  weiter  unten  in  einem  sepa- 
raten Kapitel  behandle,  übte  auf  unser  wei- 
teres Vorgehen  einen  bedeutenden  Einfinss 
aus.  Der  unverkennbare  Eifer,  mit  welchem 
(1er  grösste  Teil  der  Beobachter  diese  Frage- 
bogen ausfüllte,  verwirklichte  unsere  Hotl'uuii- 
gen,  welche  wir  in  die  Fähigkeiten  und  in 
die  Begeisterung  unserer  Beobachter  setzten. 
Diese  Untersuchung,  welche  sich  auch  auf 
vielleicht  unwesentlich  erscheinende  Um- 
stände erstreckte,  lenkte  die  Aufmerksamkeit 
auf  .jene  Gebiete  der  Ebenen,  welche  infolge 
der  Sperlingsmasseii  oder  anderer  I'mstande 
zur  Ansiedelung  der  Höhlenbrüter  kaum  oder 
gar  nicht  geeignet  sind.  Es  führte  dies  jedoch 
zugleich  zur  Erkenntnis  derjenigen  Methoden, 
mit  welchen  man  auch  auf  der  Tiefebene, 
wo  der  Mangel  an  nützlichen  Höhlenbrütern 
am  emptindlichsten  fühlbar  ist,  Erfolge  er- 
reichen kann. 

Um  nur  ein  Beispiel  zu  erwähnen,  erwies 
sich  die  Anwendung  der  Nisthöhlen  in  den 
berühmten  Wein-  und  Obstgärten  des  Sand- 


181 


líilytáii  tcljosi'ii  imnldö  laradii/.ásnak  hi/.o- 
iiyult.  Sikere  csakis  a/,  (^^yidi^jiiloi;-  a  kiir- 
nyék  zárt  tM-deiben  cllielyezett  fészckodvak- 
luik  volt. 

Ui^yaiiekkdr  'rKouuiioviTs  Furuncz  iii.  kir. 
föordöuiériiük  a  kir/dylialniai  erdőöri  szak- 
iskola liomokteriiletén  tapasztalta,  liogy  a 
vembek  mind  a  parkban  lévő  fészokodvakat 
ostromolták,  mig  az  erdő  mélyében  lévőket 
elkerülték. 


A  megoldás  ezek  alapján  már  egyszerű 
volt:  Kecskemét  határában  a  hasznos  odu- 
lak<'ik  részére  nem  a  gyümölcsösökben,  hanem 
a  közeli  zárt  erdőségekben  kell  a  költőtele- 
pet berendeznünk,  a  lionnan  különösen  a 
czinegék  szerterajozva,  rovarirtó  mnnkájnkat 
az  egész  gyüniölcsterületre  kiterjeszthetik. 
A  gyümölcsösekben  pedig  odúk  helyett  téli 
etetőket  kell  alkalmaznunk,  hogy  a  czinegc- 
lUlninányt  télire,  —  tehát  tapasztalat  szerint 
leghasznosabb  működésének  idejére  —  lieli/- 
ben  tarthassuí. 


Ez  eljárás  iielyessége  mellett  szól  az  a 
siker,  a  melyet  a  kecskemét-szentlörinczi 
erdőben  ezidén  létesült  fészekodutelep  a  czi- 
negeszaj)orulat  terén  felmutatott. 

A  kérdőívek  adataira  és  a  tanulmányi  ki- 
küldetések tapasztalataira  támaszkodva,  ezidén 
végre  hozzá  lehetett  fogni  a  három  évvel 
ezelőtt  vállalt  feladat  megoldásához  :  az  állami 
erdőbirtokokon  nagyobb  arányii  erdei  fészek- 
odntelepek  létesítésihez. 


A  körlevél  vitján  szerzett  értesülések  sze- 
rint 1  főerdő-  és  1  erdő-hivatal  és  40  erdőgond- 
nokság területén  vannak  oly  erdőségek,  a 
melyek  legtöbbjén  100 — 100  fészekoduval 
lehet  a  telepítést  megkezdeni.  E  42  helyen 
c  czélra  2866  fészekodu  (207,,  A-,  8 J'V,, 
i>-minta)  helyeztetett  el  S  méteres  átlagos 
magasságban  A  téli  etetésre  az  illető  erdő- 
hatóságok tiszti-  és  altiszti  kertjeiben  már 
régebben  felállított  készülékek  szolgálnak. 
Hogy  az  idővel  jelentékenyen  felszaporodó 
fészekodvak    ellenőrzésével    erdőtiszti    testü- 


gebicles  in  Kecskemét  infolge  der  Unmassen 
von  Sperlingen  als  eine  durchaus  nnfruclit- 
l)are  Mühewaltung.  Ein  Erfolg  wurdi^  nur  in 
den  gleichzeitig  ausgehängten  Nisthöiilcn  der 
geschlossenen  Wälder  der  Umgebung  erreicht. 
Zur  selben  Zeit  machte  der  königl.  ungarische 
Forst-Oberingenienr  Franz  Teodorovitb  auf  dem 
Sandgebiete  der  Forstwartschule  von  Király- 
halom  die  Erfahrung,  dass  die  Sperlinge  nur 
um  die  im  Parke  ausgehängten  Nisthöhlen 
kämpften,  die  im  Waldesinneron  befindlichen 
jedoch  unbehelligt  Hessen. 

Auf  Grund  dieser  Erfahrungen  konnte  die 
Frage  nun  schon  einfach  gelöst  werden  :  In 
Kecskemét  ist  die  Brutstation  für  die  nütz- 
lichen Höiilenbrüter  nicht  in  den  Obstgärten, 
sondern  in  den  Wäldern  der  Umgebung  einzu- 
richten, von  wo  aus  dann  besonders  die  sich 
am  meisten  zerstreuenden  Meisen  ihre  insekten- 
vertilgende Arbeit  auf  das  ganze  Obstbau- 
gebiet verbreiten  können.  In  den  Obstgärten 
aber  sind  an  Stelle  der  Nisthöhlen  Winter- 
fiitterungs-Ajjparate  einzurichten,  um  dieMeisen 
im  Winter,  —  also  zu  jener  Zeit,  wo  sie  er- 
fahrungsgemäss  den  grössten  Nutzen  leisten 
an  Ort  und  Stelle  festzuhalten. 

Für  die  Richtigkeit  dieses  Verfahrens  spricht 
der  Erfolg,  welchen  die  heuer  gegründete 
Nisthöhlenanlage  im  Szentlörinez -Walde  zu 
Kecskemét  auf  dem  Gebiete  der  Meisenver- 
mehrung aufweisen  kann. 

Auf  die  Daten  der  Fragebogen  und  auf  die 
Erfahrungen  der  Studienexkursionen  gestützt, 
konnte  heuer  endlich  der  Versuch  gewagt 
werden,  die  vor  3  Jahren  übernommene  Auf- 
gabe zu  lösen,  nämlich  in  den  staatliclien 
Fors  ten  grösserangelegte  Wald  -  Nisthöhleii- 
anlagen  zu  errichten. 

Laut  den  auf  ein  Rundschreiben  erstatteten 
Meldungen  befinden  sich  auf  den  Gebieten 
von  einem  Ober-  und  einem  Forstamte,  so- 
wie von  40  Förstereien  solche  Waldungen,  in 
welchen  die  Ansiedelung  mit  je  100  Nist- 
höhen begonnen  werden  könnte.  Auf  diesen 
42  Gebieten  wurden  zu  diesem  Zwecke  2866 
Nisthöhlen  (20  7„  A-  und  80  7„  iî-Muster)  in 
einer  durchschnittlichen  Höhe  von  3  Meter 
ausgehängt.  Zur  Winterfütterung  dienen  die 
in  den  Gärten  des  höheren  und  Subaltern- 
Forstpersonales  schon  früher  eingerichteten 
Ap])arate.  Um  tue  Forstbeamten  dtn-ch  die 
Revision    der    Nisthöhlen,  deren    Anzahl    mit 


1^1' 


Ictiiiikre  újabb  tôlier  ne  nivassék,  a  munká- 
latokat intézetünk  kiküldöttei  fogják  végezni 
néhány  éves  turnusokban. 

Az  állami  gazdasági  taniatézetcU  niult  évben 
megkezdett  madárvédelmi  berendezése  után 
ezidón  a  kincstári  fürdőterületek  felszerelésére 
is  alkalom  nyilt.  A  sort  az  ország  délkeleti 
határszélén  lévő  Herkiilesfürdö  nyitotta  meg, 
közel  ll'.OOO  lioldnyi  erdőterületével,  a  melyet 
Herman  Ottó  igazgató  utasításai  szerint  8ely- 
11E88Y  Ferencz  ui.  kir.  föerdőmérnök  szereit 
tel  ezidén  21ü  fészekoduval.  40  mesterséges 
téglarés-oduval  és  1  etetőkunyhóval.  Az  esz- 
közök rendeltetését  a  fürdőparkban  és  az 
erdőben  elhelyezett  magyar-franczia  szövegű 
táblák  magyarázzák.  A  feltűnő  madárhiány 
megszüntetésén  kívül  ezek  az  intézkedések 
talán  arra  is  alkalmasak  lesznek,  hogy  a 
sűrű  vendégjárás  révén  a  gyakorlati  madár- 
védelem eszmeinek  a  szomszédos  Romániában 
is  utat  nyissanak. 


Az  állami  birtokokon  végzett  eme  munká- 
latokkal egyidejűleg  a  hivatalos  kiküldetések 
útján  fokozott  mértékben  történt  a  magán- 
tulajdonú kísérleti  telepek  tanulmányozása  és 
fejlesztése.  Ezekre  a  vizsgálatokra  már  azért 
is  szükség  volt,  mert  az  intézet  margitszigeti 
tanulmányi  telepe  nyilvános  díszkert  jellege 
folytán  czéljainknak  csak  korlátolt  mértékben 
felelhet  meg. 


Kiváló  erőt  nyertünk  e  téren  íSelymessv 
Ferencz  m.  kir.  főerdömérnökben,  a  kit  a  m. 
kir.  földmívelésügyi  miniszter  intézetünk  javas- 
latára a  madárvédelmi  telepek  berendezésé- 
vel és  ellenőrzésével  bízott  meg,  részére 
évenként  40  napig  terjedő  hivatalos  utazást 
engedélyezve  az  Ornith.  Központ  szolgálatá- 
ban. Ezidei  működési  területe  Szentgotthárd, 
Hzainosujvár,  Kecskemét  környéke,  a  kiskun- 
halasi Fehértó  és  Herkulesfürdő  volt.  Magam 
jjedig  Fehértón,  Palicson,  Bácsér-Babapusz- 
tán,  a  kalocsai  érseki  parkban,  Dunaörsön, 
Télizöldes-  és  Szentgyörgypusztán  jártam 
hasonló  kiküldetésben. 

E    tanulnuinytitak    folyomáuyaképen    czél- 


der  Zeit  bedeutend  anwächst,  iiidit  nmli  mclir 
zu  belasten,  werden  diese  Arbeiten,  auf  einige 
Jahre  eingeteilt,  durch  Delegierte  des  Insti- 
tutes erledigt  werden. 

Nachdem  im  vorigen  Jahre  die  staatlichen 
landwirtschaftlichen  Lehranstalten  mit  Vogel- 
schutz-Einrichtungen versehen  wurden,  konnte 
heuer  auch  mit  den  staatliclien  Badckurorten 
begonnen  werden.  Als  erster  kam  das  an  dir 
Südostgrenze  des  Landes  liegende  Hcrlatles- 
fi'mlö  an  die  lieihe,  welches  nach  der  An- 
weisung des  Direktors  Otto  Herma.s  von  dem 
königl.  ung  Oberforstingenieur  Franz  v.  Sei^y- 
MEBSY  heuer  mit  210  Nistliölden,  40  künstlichen 
Mauerloch  Nisthöhlen  und  mit  einem  Futter- 
hause verseilen  wurde.  Die  Bestimmung  der 
Einrichtungen  wird  auf  im  Parke  und  im  Walde 
aushängten  Tafeln  mit  ungarischem  und  fran- 
zösischem Texte  erläutert.  Ausser  der  Behe- 
bung des  autfalliMiden  Vogelmangels  dürften 
diese  Einrichtungen  mit  Hinsicht  auf  den 
grossen  Besuch  auch  dazu  geeignet  sein,  den 
praktischen  Vogelschutz  auch  in  das  benach- 
barte Rumänien  einzuführen. 

Gleichzeitig  mit  diesen,  in  den  staatlichen 
Forsten  ausgeführten  Arbeiten  geschah  auch 
mittels  amtlicher  Entsendungen  die  Weiter 
entwickelung  und  das  Studium  der  im  Privat- 
besitze befindli  hen  Versuchsstationen  in  er- 
höhtem Masse.  Diese  Untersuchungen  waren 
auch  schon  deshalb  notwendig,  weil  die  Stu- 
dienstation des  Institutes  auf  der  Margareten- 
insel infolge  des  öflentlichen  Ziergarten- Cha- 
rakters derselben,  unseren  Zwecken  nur  in 
beschränktem   Masse  Genüge  leisten    konnte. 

Auf  diesem  Gebiete  erhielten  wir  eine 
ausgezeichnete  Kraft  in  dem  königl.  ung. 
Oberforstingeiiieur  Franz  v.  Sulymessy,  der 
auf  Vorschlag  der  Institutes  vom  königl.  ung. 
Ackerbauministerium  mit  der  Einrichtung 
und  Revision  von  Vogelschutzstationen  be- 
traut wurde,  und  zu  diesem  Zwecke  järlich 
40  Reisetage  im  Dienste  der  Königl.  U.  0. 
C.  bewilligt  erhielt.  Derselbe  besuchte  heuer 
die  Gebiete  von  Szentgotthárd.  Szamosujvár, 
Kecskemét,  den  Fehértó  in  Halas  und  Her- 
kulesfürdő. Meine  Entsendungen  geschahen 
nach  Fehértó  in  Halas,  Pâlies,  Bácsér- Baba- 
Puszta,  erzbischöflichen  Park  in  Kalocsa. 
Dunaörs,  und  die  Puszten  Télizöldes  und 
Szentgyörgy. 

Als  eine  Fol;re  dieser    Studienexkursionen 


183 


szerűnek  mutatkozott  a  nevezetesebb  niadár- 
vódelnii  telepek  sorozatos  ismertetése,  a 
melyet  e  c/Jkkem  keretében  a  Jlargitszigettel, 
Bácsér- Babapusztával  és  a  Feliértóerdővel 
kezdtem  meg. 

Hogy  a  madárvédelem  eszközeinek  isme- 
rete minél  szélesebb  körben  terjedhessen, 
foldniivelesiigyijiiiiniszteriink  gondoskodásából 
ezidén  a  különös  méltánylást  érdemlő  ese- 
tekben magánfelek  is  díjtalanul  juthattak  az 
eszközökhöz.  Túlnyomórészt  néptanítók  voltak 
azok,  a  kik  közt  e  czélra  558  fészekodu, 
13  etető  és  150  kgr.  napraforgómag  osztatott 
szét  ez  évben. 


Az  ismeretterjesztés  eszközei  között  fel 
kell  említenem  véuül  a  spines  madáiképeket 
is,  a  melyek  fokozatos  beszerzése  úgy  a 
madárvonulási,  mint  a  madárvédelmi  észlele- 
tek pontossága  érdekében  kívánatos  volt. 
A  sort  az  odulakó  madarakon  kezdve,  Vezényi 
Elemér  közreműködésével  ezidén  '20  ábra 
készült  el,  a  melyekből  a  mellékelt  táblákon 
adok  szemelvényeket. 

Az  inkább  a  pontos  faji  jegyekre,  mint  a 
művészi  beállításra  törekvő  hármas  szín- 
nyomású képek  7]()  cm-es  méretben  készül- 
tek, hogy  egyéb  rendeltetésükön  kívül  esetleg 
magyarázó  szöveggel  ellátott  képes  levelező- 
lapok alakjában  is  elterjedjenek. 


I.  A  madárvédelem  eredménye  1908-ban. 

lUTì  kérdőív  utii/a<jaòól  felduhjozva. 

Az  l — 91  számú  kérdőív  az  állami  tulaj- 
donban vagy  kezelésben  lévő  erdők,  tiszti  és 
altiszti  lakásainak  kertjeiben  elhelyezett  1810 
fcszekoduról  ad  jelentést. 


A  92 — 1G5.  számú  pedig  az  itt  felsorolt 
magánfelek  vagy  testületek  által  alkiilmazott 
1898  fészekodu  sorsáról  értesít. 


erwies  es  sich  als  zweckmässig  die  hervor- 
ragenderen Vogelschutzstationen  sukzessive 
eingehender  zu  besprechen,  und  beginne  ich 
diese  Aufgabe  heuer  mit  der  Schilderung  der 
Margareteninsel,  der  Baba-Puszta  in  Bácsér 
und  des  Fehértó-Waldes. 

Um  die  Kenntnis  der  Vogelschutzeinrich- 
tungen in  je  weiteren  Kreisen  zu  verbreiten, 
konnten  heuer  mit  Genehmigung  des  köngl. 
ung.  Ackerbauminister  in  besonders  rUck- 
sichtswürdigen  Fällen  auch  Privatpersonen 
unentgeltlich  mit  diesen  Einrichtungen  ver- 
sorgt werden  Es  waren  vorwiegend  Volks- 
schullehrer, unter  welchen  heuer  zu  diesem 
Zwecke  558  Nisthöhlen,  13  Fütterungsappa- 
rate und  150  kgr.  Sonnenblumensamen 
verteilt  wurden. 

Von  den  Mitteln  zur  Verbreitung  der 
Kenntnisse  muss  ich  schliesslich  noch  die 
faringen  Vogelbilder  erwähnen,  deren  suk- 
zessive Herstellung  im  Interesse  der  Ge- 
nauigkeit der  Vogelzugs-  und  der  Vogelschutz- 
beobachtungen wünschenswert  erschien. 
Mit  den  Höhlenbrütern  beginnend  wurden 
un' er  Mitwirkung  von  Elemér  Vezényi  heuer 
20  Abbildungen  fertig,  von  welchen  die  bei- 
gegebenen Tafeln  einige  Proben  bieten. 

Diese  Abbildungen  in  Dreifarbendruck, 
bei  welchen  mehr  auf  die  Wiedergabe  der 
genauen  Artenmerkmale  als  auf  künstlerische 
Einstellung  getrachtet  wurde,  werden  im 
Formate  8.\10  cm.  hergestellt,  um  neben 
ihrer  Hauptbestimmung  mit  erläuterndem  Texte 
versehen  eventuell  auch  als  Ansichstpost- 
karten  Verbreitung  tinden  zu  können. 


I.  Die   Resultate   des    Vogelschutzes 
im  Jahre  1908. 

.4ms    dem    Materiale   von    105   Fra(jübu(/e)i, 
hearheitet. 

Die  Fragebogen  von  1 — 91  berichten  über 
1810  in  den  Gärten  derjenigen  Förster-  und 
Forstwart-Wohnungen  ausgehängten  Nist- 
höhlen, welche  zu  den  staatlichen  oder  in 
staatlicher  Bewirtschaftung  liefincUichen  Wäl- 
gern  gehören.  Die  Nummern  92—165  be- 
richten über  1S98  Nisthöhlen,  welche  von 
den  unten  genannten  Privatpersonen  oder 
Korporationen  ausgehängt  wurden. 


184 


9"i.  Károlyi  G vul;i  gróf  Macsa  ;  d'à-  özv.  Boross 
Húiiiué,  Gui-alKiiKz  ;  1)4.  Orv  Fereiicz,  8zatiiró  ; 
ito.  Köriiiöczbánya  város  ;  VXl.  Sclierk  Gyula, 
Jiácsaliuás;  97.  WeiK'klu'iiii  Antal  i;róf,  Csorvás- 
Nagyiiiajor;  !)8.  Békéscsaba  iiagykozseg;  99. 
Jobszty  Gyula.  Beregszász;  100.  Pallavicini 
Sándor  őrgróf,  Sövényháza;  101.  Nagy  Dezső, 
Csabdi;  102—105.  Győr  városa:  106—109. 
Eger  városa;  110-  Visznek  község;  111. 
Maklár  község;  112.  Kühner  Adolf.  Fuszta- 
iiiizse  ;  113.  Mohács  István,  Czibakháza  ;  114. 
Gróf  Teleki  Istvánné.  'lanes;  UÖ.  Wirthl 
Károly.  Baj:  lllj.  Wéber  Gyula.  Marosvásár- 
hely; 117.  Schuster  Ödön.  Marosvásárhely; 
118.  Gajdóczy  János,  Salgótarján;  119. 
.Jaucsuk  Gyula,  Salgótarján  :  120.  Zeleznik 
Gyula,  Salgótarján:  121.  Mikler  Sámuel, 
Salgótarján  ;  122.  Plathy  Árpád,  Kékkő  : 
123.  Heuibach  Gyula,  Mátyásföld;  124.  Eákos- 
ligeti  sportklub  ;  125.  Schuster  János,  Kákos- 
liget  ;  126.  Andreánszky  Antal,  Tahitótfalu  ; 
127.  Dr.  Borovszky  Samu,  Piliscsaba  ;  128. 
Állampuszta  ;  129.  Justi  Karolj-,  Törökbálint  ; 
130.  Keczel  község;  131.  Dr.  Kiss  Albert, 
Kecskemét;  132.  Farkas  Ignácz,  Kecskemét; 

Az  eredményt  a  kérdőiv  tételeinek  sor- 
rendjében tárgyalom. 

1.  Az  alkalmazott  f'észekodvak  száma  és 
mintája  ?  2490  -4,  1005  />',  181  C,'  32  D  odu, 
összesen  3708. 

2.  Ezek  közül  hányat  és  minőket  fájlaltak 
el  a  következő  madarak  vagy  más  állatok? 
(k  ki  az  odvak  lakóit  fajonként  biztosan  fel 
nem  ismerte,  csak  általánosságban  töltse  ki 
a  kérdőivet  „hasznos  madár",  „veréb"  vala- 
mint „egyéb  állat"   czimén). 


133.  Uunapataj  község;  134.  l)r.  Fromm  Géza, 
Ráczkeve  ;  135.  Kikindai  Aladár  Kalocsa; 
136.  Budapest4abanczúti  népiskola;  137. 
Sprinczer  János.  Alsócsölle;  138.  Kowarik 
Miiiály,  Pozsony  ;  139.  Pozsony  város  vízmüve  ; 
140.  Sonnenfeld  Kornél,  Kisszebcn:  141.  Péchy 
l'rnö,  Péchujfalu;  142.  Pawlas  Julián.  Eperjes: 
143.  Dr.  Mankovics  Kezsó.  Bánfa  :  144.  Nogáll 
Károly,  Tormafalu  :  145.  Krump  Miklós,  Sopron  ; 
146  Stoll  Ernő,  Újtelek-tanya;  147.  Orosz 
Lajos.  Szatmár  ;  148-  Tapsony  Mátyás,  Zilah  ; 
149.  Purpráger  János  Zilah  ;  Fejér  István, 
Malom  ;  151.  Szamosújvári  m.  kir.  főgym- 
nasimu  :  152.  Uradalmi  főtisztség  Temesság  : 
153.  Bún  Gusztávaié,  Paks  ;  154.  Schlichterle 
Lipót,  Tabót  ;  155.  Dr.  Balogh  György,  Torda  ; 
156.  PutzPáljTrencsén;  157.  baji  PatayGyuláné, 
Tiba  ;  158.  Bathyánv-Strattmann  herczeg  ura- 
dalma, Körmend  :  159.  chernelházi  Chernél 
István,  Kőszeg;  160.  Veszprém  városa;  161. 
Nagykanizsa  városa  ;  162.  Zanathy  Bódog, 
Zalaapáti;  163.  Dr.  Vurdits  Ignácz,  Tihany: 
164.  Toldy  István,  Tállya;  165.  Ferenczy 
Elek,  Stankócz. 


Die  Resultate  behandle  ich  in  der  Reihen- 
folge der  Thesen  der  Fragebogen. 

1.  Anzahl  und  Muster  der  ausgeliängten 
Nisthöhlen?  2490.4,  1005  5.  181  C,  322), 
Nisthöhlen,  ingesamt  3708. 

2.  Welche  und  wieviel  wurden  von  diesen 
und  von  ivelchen  Vögeln  oder  anderen  Tierarteil 
besiedelt?  (Falls  jemand  die  Bewohner  der 
Nisthöhlen  nicht  genau  kennt,  so  sind  die 
Rubriken  nur  in  grosser  Allgemeinheit  aus- 
zufüllen, namentlich:  „nützliche  Vögel",  „Sper- 
linge", „andere  Tierarten". 


Elfoglalt  :   —  Es  wurden  bezogen  von 

Szénczinege    (Pai'us  major  L.)  —    Kohlmeise 
Egyéb  czinegefaj  (Paridae)  —  Andei'en  Parus- 

Arten^ 287 

Csuszka  (Sitta  europea  L.)  Kleiber       ... 
Fakúsz  (Certhia  familiáris  L.)  Baumläufer 
Seregély  (Sturnus  vulgaris  L.)   —  Star     . 
Nyaktekercs  (Jynx  torquilla  L.)  —  Wendehals 


18.4, 

1865,  -  C, 

—  D 

összesen     ^    . 
Zusammen  '^^'^ 

87 

100       — 

— 

„       387 

23 

11       — 

— 

34 

7 

5       — 

— 

12 

— 

4       — 

1 

5 

42 

108       — 

— 

„        150 

(idiit 
Höhlen 


')  Megfelel  a  BERLEPscH-féle,  félig  nyitott  F-min 
tának. 

'  A  kérdőíven  fajonként  felsorolva. 


')  Entspricht  dei-  v.  BERLEPscHscher  Halbhiihle 
Muster  F. 

')  Auf  dem  Kragebogen  sind  sämtliche  Arten 
angeführt. 


185 


Kerti  rit/sdiilarki'i  (Riitirillii  pliooniriira  L.)  — 
Giirtciii'otscliwan/, 

Házi  i'dzsdafarkii  (Ruticilla  titliys  L.)  —  Haiis- 
rotsclnvanz 

(irvös    ló^ykapó    (iMu.scica|)a   cdilaris    IJkchst.) 

—  Halsbaiulfliegeiischiiäpprr         ... 
Kormos  légijkttpó^    (Muscicapa    atricapilla  L.) 

—  Trauerfiiegeiischniippt'r 

Szürke    légykajió    (Muscicapa    grisola    L  )   — 

Grauer  Fliegenschnäpper 
Feiler  barázdabillegető  (Motacilla  allia  L.)  — 

Weisse  Bachstelze 

Búbos  banka  (Upupa  epops  L.)  —  Wiedehopf 
Harkály  (Ficus  sp.  ?)  —  Specht  .... 
Egyéb   hasznos    madár  "^  --  Andere  nützliche 

Vögel 

Mezei   V.    háziveréb    (Passer    uiontaiius   L. 

P.  domesticus  L.)  —  Feld-  ii.  Haussperling 
Denevér  (Vespertilio  sp?)  —   Fledermaus 
Pele  (Myoxus  sp?)  —  Siebenschläfer   . 
Egér  (Mus  sp.  ?)  —  Maus    .     .  .... 

Darázs  (Vespa  sp  ?)  —  Wespe 

Méh  (Apis  sp.  ?)  —  Biene 


29 

'l'I 

4 
'J 

ö.sszcsr'ii 
—     ZusaimiK'ii 

55 

iiiiiit 

16 

6 

o 

— 

- 





1 

1 

(       — 


8       — 


Hasznos  madár  lakott 

teiiát  összesen 
Házi  vagy  mezei  veréb 
Egyéb  állat .... 
Üresen  maradt  . 


1884  odúban  =  867,, 

655       ..  187o 

•52       ..  17„ 

1667       ..  45"/,, 

8708  odúban      lÛ07o 


Mint  minden  átlagszámítás,  úgy  ez  is  csak 
megközeiit(i  képét  adhatja  a  valóságnak.  A 
fészekodvak  közül  ugyanis  e  kísérleti  évben 
nagyon  sok  volt  a  hasznos  rovarevök  meg- 
településére teljesen  allialmailannak  minősült 
helyen  is.  A  megfelelő  hehjelMn  lévő  odvak 
elfoglaltságának  átlaga  ez  okból  a  867o-"ál 
tényleg  jóval  magasabb 


A  fészi^kodvaknak  a  verebirtas  czeljából  a 
költés  időszakában  végzett  revideálása  az 
odulakók  családi  életének  behat«  tanulmá- 
nyozását s  igy  a  fiókszajioridaí  megközelítő 
száml)avét--Ii't  is  lehetővé  tette. 


146 


írjö 


—           —         —         — 

14 

_           —         —         — 

4 

27 
5 

összesen  —  Zusammen  : 

2041 

iidu 
Ilühlcn 

^on  nützlichen  Vögeln  wurden 

1884  = 

367,, 

Sperlingen 
anderen  Tierarten 

655  = 

18"/» 

l'Vo 

Nisthöhlen  bewolint. 

^eer  blieben 

1667  = 

457„ 

3708  =  100"/,, 

Wie  jede  Durchschnittsberechnung,  so  er 
gibt  auch  diese  nur  ein  annäherndes  Bihl 
der  Wirklichkeit.  In  diesem  Versuchsjahre 
wurden  nämlich  seiir  viele  Nisthöhlen  auch 
an  solchen  Stellen  ausgehängt,  welche  sich 
für  diesen  Zweck  vollkimimen  ungeeignet 
erwiesen. 

Der  durchschnittliche  Besiedelungsprozent- 
satz  der  an  geeii/netcn.  iSlellen  ausgehängten 
Nisthöhlen  ist  daher  bedeutend  höher  als  367o- 

Die  behufs  Verminderung  der  Sperlinge 
während  der  Brutzeit  durchgeführten  Revisio- 
nen ermöglichten  die  cingehentlere  Beoliach- 
tung  des  Familienlebens  der  Höhlenbrüter 
und  auch  eine  annäiiernde  Bestimmung  der 
Vermehranfisziff'er  der  Jungen. 


ClioriR'l  i.-<tvan,  Ivoszej;. 

Fajonként  bizto.san  fei  nein  isniciviv 

Aquila  XVI 


'  Bei  Stiì1''an  V.  Cheknkl  in  Kőszeg. 
-    Welche    ihrer    Art   nach     nicht    sicher    erkannt 
werden  konnten. 

24 


liSíi 


SzéiicziiiejíP  : 
Kohlmeise  : 


Összesen: 
Zusammen  : 


par. 
Paare 


4 

\-2 


,_  fiókával,     az  áthi 


Junge  Üurchscliiiiil 


21-2 

8-2 

74 


]iár,  _    liókával,      az  átlui; 

■^    Paare,       '^    Junge,    üurchscliiiitt. 


10(98,  138,142,  15S,  1(50  ^,j:|;;''l^;j. 

,    (Királyliahiii  enlööri  szakiskola.     — 
Forstwartscliule  Királyhaloinj. 
(Bercsényifalvi  kir.  erflögonflnokság. 
Kgl.   Forstbeiiörde  Bercsényif'alva). 
•  )'  (Margitsziget.  —  .Margaretciiin.sel). 


(ióka. 
Jmma. 


Kékczincge  : 
Blaumeise  : 

Barátczine,a,e  : 
Sunipfmeise  : 

Csuszka  : 
Kleiber  : 
Fakúsz : 
Baumläufer  : 
Nyaktekercs  : 
Wendehals  : 


r     pár       ,,   fi('ikával.       az  átlag     „     ^  ,,  ,      ,-,,    .,.,.        .         ,,     .  ,      ,.    . 
^  l'aar    -^  Juniic.     Durchsch.ritt  ^~'   d'''^-  1'^«'  ^'^  sz.j.  -  Bericht.  Nr.). 


1 


12 
(i 

1       „         6 
11      „      85 


6 
6 

6 

8  fióka.  —  Junge. 


Tekintettel  arra.  hogy  a  tapasztalatlan 
fiókák  egy  része  közvetlenül  kirí)j)penése  után 
ragadozó  állatoknak  vagy  más  baleseteknek 
esik  áldozatává,  liókaszaporulat  atlagául  a 
szénczinegénél  fészkenként  csak  8.  a  többi 
hasznos  odulakónál  csak  5  fiókát  veszek. 
A  megvizsgált  8708  és  ezek  közül  hasznos 
madár  laida  1384  oda  alkalmasásával  elért 
ci/y  éri  ssajioru/rit  e  szerint  8183  hasznos 
madár.  Ebből  4082  szénczinege. 


Az  ország  összes  fészekodutelepeinek  szapo- 
rulata természetesen  jóval  nagyobb  e  számok- 
nál, minthogy  a  kérdőívek  a  próbaévben  csak 
a  fontosabb  helyekre  kerültek.  így  a  kincs- 
tári területek  6000  fészekodva  közül  is 
egyelőre  csak  1810  volt  megvizsgálva. 


Ò'.  .1  téli  madáretetésre  milij  készülékek  szol- 
(/áÜak?  (Etetőkunyhó  szekrény  és  eresz, 
„galambdiicz-etetö"',  ablak-etető  vagy  valamely 
más  alkalmatosság?) 


A  téli  etetésről  az  állami  kísérleti  telepe- 
ken mindenütt,  a  magántulajdonban  lévőkön 
csaknem  kivétel  nélkül  történt    gondoskodás. 


Mit    Hinsicht    darauf. 


'in    Teil    der 


unerfahrenen  Jungen  unmittelbar  nach  dem 
Flüggewerden  den  Raubvögeln  oder  anderen 
Unfällen  zum  Opfer  fallt,  können  als  durch- 
schnittliche Vermehrungszifier  der  Jungen 
bei  der  Koidmeise  nur  8,  bei  den  übrigen 
nützlichen  Höhlenbrütern  nur  5  Junge  ange- 
nommen werden.  Indem  von  den  untersuchten 
3708  Nisthöhlen  1334  von  niitzlichen  főijein, 
bewohnt  waren,  so  betrügt  die  in  einem  Jahre 
erreichte  Vermehrumj  an  nützlichen  Vögeln 
8182  Stück.  Darunter  sind  4032  Kohlmeisen. 

Diese  Vermehrung  ist  natürlich  bedeutend 
grösser,  wenn  man  sämtliche  N'ogelschutz- 
stationen  des  Landes  in  Betracht  zieht;  die 
Fragebogen  wurden  nämlich  in  diesem  Probe- 
jahre nur  an  die  wichtigeren  Stationen  ver- 
sendet. So  wurden  Z.  B.  von  den  6000  in 
den  staatlichen  Forsten  ausgehängten  Nist- 
höhlen vorläufig  nur  1810  untersucht. 

3.  Welche  Einrichtungen  dienten  der 
Winterfütterimg  ?  (Futterhaus,  Futterkasten, 
Fiitterdach,  Taubeuschlagfutterhaus.  Fenster- 
Futtertischchen  oder  andere   \'orriclitungen?) 

Für  Winterfütterung  wurde  in  den  staat- 
lichen Stationen  überall,  in  denjenigen, 
welche  sich  in  ])rivatem  Besitze  betindcn. 
fast  ohne  Ausnahme  gesorgt. 


'  .Vz  fisö  költés  javarészt  elpusztult:  csak  a  lí.venge 
iiiásodilc  fészekaljak  nevelődtek  fel. 


'  Der  grösste  Teil  der  er.steu  ürüt  gin<,'  zugrunde  : 
nur  die  bedeutend  geringere  zweite  Brut  konnte  aufge- 
zogen werden. 


187 


.\  Dl  úUaiiii  tck'pcii  !)4  alkaliiiatdsság  szol- 
jiált  c  czélra,  még  pedig  57  lielycn  a  baranya- 
kárászi  fidiigyár  készitniényei,  37  helyen 
házilag  készült  „etető-eresz"  vagy  más  szer- 
kezet. 

Alagániiilajíloiihaii  52  gyári  etetőmintáii 
kívül  számos  más  készülék  is  volt  haszná- 
latban :  Bbrlepsch  etetőharangja,  Chernei,  I. 
etetőüsziopa,  Krump  M.  etet(3kunyhója,  reke- 
szes etető,  tVmálon  függő  sodronykosár,  fákra 
lielyczctt  deszkák,  faládák,  fedetlen  peremes 
asztalkák,  vesszőkosarak,  ablakpárkányok, 
nyitott  verandák  asztala,  ereszalja,  szérű. 


Egy  esetben  a  verandán  lévő  etetőpolcz  a 
verebek  elfogása  czéljából  sodronyhálócsap- 
tatóval  is  el  volt  látva.  Más  helyen  faggyús 
magkeverékkel  leöntött  fenyőfa  szolgált  ;  ott 
azóta  a  rekeszes  etetőt  már  nem  látogatja 
madár.  Egy  esetben  kivájt  tök  volt  az  etető- 
készülék. 


4.  Mill/  táplálc/i-aitijiiijulikal  törteid  az  etetve? 
(Faggyá,  napraforgó,  kender,  tökmag  „madár- 
kalács",  főtt  rizs  stb.  V) 

A  telelő  rovarevöknek  túlnyomólag  olajos 
mag  (kender-,  napraforgó-,  tök-,  ugorka-  és 
salátamag)  és  állati  zsiradék  (faggyá,  sza- 
lonna) továbbá  hüsvagdalek  jutott.  Ezek  külön- 
külön,  vagy  a  faggyúval  összeolvasztva  „madár- 
kalács" alakjában  adattak,  részint  házilag 
elöállitva.  részint  a  baranyakárászi  gyár  '/., 
kgrmos  téglaalakú  készítményeiben. 


Az  crdőlurtokokun  káros  cihIösö/l  (róka, 
vadmacska,  nycst,  nynszt)  és  rayaduzo  mada- 
rak lenyúzott  állapotban  fára  vagy  eresz  alá 
akasztott  tetemei. 


Éleimül  szolgált  továbbá  fára  aggatott  dió- 
szelet,  szalonnadarab,  mákoskalács,  tökszelet 


ín  91  staatliclieii  Stationen  dienten  94 
Vorrichtungen  diesem  Zwecke,  u.  zw.  an  .")7 
Stellen  die  Fabrikationen  der  Xisthöhlen- 
fabrik  in  iiaranyakárász.  an  ;>7  .Stellen  die 
häuslich  hergestellten  „Fiitlerdächer"  oder 
andere  Apparate. 

Im  Privatgc])raiiche  befanden  sich  ausser 
52  Fabriks-Fulterai)paraten  noch  zahlreiche 
andere  Vorrichtungen:  die  v.  BuRi.EPSCHSche 
Futterglocke,  der  v.  Chernél  sehe  Futterpfosten, 
das  Futterhaus  von  M.  Krump.  der  Gitter- 
Fütteruugsapparat.  an  einem  Faden  hei  ab- 
hängendes Drahtkörbchen,  an  Bäume  ange- 
brachte Bretter,  Holzkästchen,  unbedeckte 
Tischchen  mit  Leisten.  Rutenkörbe,  Fenster- 
gesimse, Tische  offener  Veranden,  die  Traufe 
von  Veranden,  Tennen. 

In  einem  Falle  war  das  in  eint^  Veranda 
angebrachte  Futtert.isciichen  behufs  Abfangens 
der  Sperlinge  mit  einer  Drahtgeflechtfalle 
versehen.  An  einer  anderen  Stelle  wurde  der 
mit  einer  aus  Talg  und  Körnern  bestehenden 
Mischung  übergossene  Tannenbaum  verwendet  ; 
seit  dieser  Zeit  wurde  hier  der  bisher  in 
Anwendung  gewesene  Gitterfutterapparat  nicht 
mehr  von  den  Vögeln  besucht.  In  einem 
einzigen  Falle  diente  als  Futterapparat  auch 
ein  ausgehöhlter  Kürbis. 

4-.  Mit  welchen  Xahruiii/ítiiitlehi  f/eschali 
die  Winterfütternni/  ?  (Talg,  Sonnenblumen-, 
Hanf-,  Kürbisskerne,  Futterstein,  gekochter 
Reis  u.  s.  w.) 

Die  überwinternden  Insektenfresser  wurden 
überwiegend  mit  ölhaltigen  Sämereien  (Hanf-, 
Sonnenblumen-,  Kürbis.  Gurken-  und  Salat- 
Samen),  mit  tierischen  Fettstoflen  (Talg,  Speck) 
und  mit  zerhacktem  Fleisch  gefüttert.  Diese 
Stoffe  wurden  entweder  separat  oder  in  Talg 
eingegossen  als  „Futterstein"  verabreicht, 
und  teilweise  häuslich  hergestellt,  teilweise 
von  der  Nisthöhlenfabrik  in  Baranyakárász  in 
Vä  Kilostiickchen  bezogen. 

In  den  staatlichen  Forsten  wurden  die 
Kadaver  v(m  schädlichen  Siiufiern  (Fuchs, 
Wildkatze,  Edel-  und  Baummarder),  sowie 
die  abgezogenen  Kadaver  von  Raubvögeln 
behufs  Fütterung  auf  Bäume  oder  unter  die 
Dachtraufen  ausgehängt. 

Zur  Fütterung  wurden  ausserdem  auch  auf 
Bäume  ausgehängte  Halbnüsse,  Sjjeckstncke, 
Mohnkuchen,  Kiirbisschnitte  und  in  einem 
Falle  auch  Aase  verwendet  ;  letzterer  ist  eine 

24* 


188 


CS  cj^-y   esc'tljcii    sajt,    iinMy    a  szén    és    kék- 
cziiic.nc  kedvelt  csemegéje. 

A  magovők  számára  galionaiilj,  kukoricza, 
köles,  vadrcpcze,  fűmag',  kaiiárieleséi;  hulla- 
déka és  néhány  esetben  kenyérmorzsa  is 
került  az  etetőkl)e. 

Száaios  észleli^t.  köztük  a  Jtargitszigeten 
szerzett  tapasztalataim  bizdnysága  szerint  a 
cziiiegefélék  legkedveltebb  eledele  a  napra- 
forrjóiiinij,  mtdyet  a  madárka  lácscsal  szemben 
is  előnyben  részesítettek.  Utána  a  tökmag 
következik  kedveitség'  dolgában.  Mindkettőnek 
az  az  előnye  is  megvan,  hogy  a  verebek 
nem  járnak  reá,  nem  is  szólva  arról  a  ked 
ves,  vonzó  képről,  a  melyet  az  ily  magvakat 
az  etető  környékén  felkopácsoló  czinegeliad 
nyújt,  s  a  mely  mindennél  aliíalmasabb  arra, 
hogy  a  nagyközönség  s  különösen  a  gyer- 
mekek lelkében  e  madarak  irányában  szere- 
tetet ébresszen.  Ez  okból  minden  nyilvános 
helyen,  sétatéren,  iskolakertben  stli.  tehát 
részben  a  nevelés  czélzaiávaí  felállított  etetőt 
iia])raforgó-  és  tökmaggal  is  el  kell  látni. 


Minthogy  azonban  a  téli  etetés  nem  szorit- 
kozliatik  csupán  a  czinegékre,  nem  nélkü- 
lözhcítő  az  egyetemes  tápszerként  ismeretes 
„madárkalács"  sem,  mellyel  összes  mag-  és 
rovarevőink  —  köztük  a  harkályok  és  fekete- 
rigók —  kitelelését  biztosíthatjuk. 


A  hol  a  verebek  tolakndása  a  czinegékre 
riasztókig  hat,  ott  a  fedett  etetőbe  csak 
niadárkalácsot,  faggyndai-abot,  diót,  napra- 
forgó- és  tükmagot  rakjunk  s  a  liasznos  mag- 
evők részére  másutt  rendezzük  lie  a  —  saj- 
nos verebektől  is  rendesen  sűrűn  ellepett  — 
szóróhelvet. 


A  hazánkban  liclycidcént  csajiásszámba 
menő  verébbel  szemben  egyelőre  más  védel- 
münk nincsen,  minthogy  még  nem  sikerült 
oly  etetőkészüléket  szerkeszteni,  a  melytől  a 
veréb  visszariadna.  Ha  az  első  napokon  bizal- 
matlanul kerülgeti  is,  utóbb  mégis  belemerész- 


bevorzugír   Delikatesse  dei-   Knhl-   und    Blau- 
meise. 

Für  die  Körnerfresser  wurden  die  Fütte- 
rnngsapparate  mit  Getreideresten.  Mais.  Hirse, 
Raps,  Grassamen.  Kanarienfutterresten  und 
in  einigen  Fällen    mit    Brolkrumnien   l)elegt. 

Laut  viiden  Beobachtungen,  namentlich 
auch  laut  meinen  eigenen,  auf  der  Margare 
teuiusel  gemachten  Erfahrungen  ist  die  be- 
vorzugte Lieblingsspeise  der  .Meisenarten  der 
SonneiMumensamen,  welchen  sie  noch 
höher  schätzen  als  den  Futterstein.  Nach 
diesem  ist  audi  der  Kürbissamen  eine 
Lieblingssjjeise.  Beide  haben  noch  den  Vor- 
zug, dass  sie  von  den  Sperlingen  nicht  ange- 
nommen werden,  des  lieblichen  und  anziehen- 
den Bildes  gar  nicht  zu  gedenken,  welches 
eine  solche  in  der  Umgebung  des  Futterhauses 
die  Kerne  aufhackende  Meisengesellschaft 
bietet,  und  über  alles  andere  geeignet  ist  in 
dem  Gemute  des  grossen  Publikums,  nament- 
lich auch  der  Kinder  die  Liebe  zur  Vogel- 
welt zu  erwecken.  Es  solito  deshalb  an  jedem 
an  ötfentlichen  Plätzen,  in  Promenaden  und 
Schulgärten  aufgestellten  Futterapparate 
mit  teilweise  pädagogischer  Tendenz  auch 
mit  Sonnenblumen-  und  Kürbissamen  ge- 
füttert werden.  Indem  sich  jedoch  die  Win- 
terfütterung  nicht  nur  auf  die  Meisen  be- 
schränken kann,  darf  auch  der  als  Universal- 
futter dienende  ,, Fntterstein"  idcht  fehlen, 
mit  welchem  wir  die  Überwinterung  unserer 
sämtlichen  Körner-  und  Insektenfresser  — 
namentlich  auch  der  Amseln  und  Spechte 
—  sichern  können. 

Wo  das  Andrängen  der  Sperlinge  verscheu- 
chend aut  die  Meisen  wirkt,  dürfen  die  über- 
dachten Futterajiparate  nur  mit  Futterstein. 
Talg,  Nüssen,  Sonnenblumen  und  Kürbis- 
samen belegt  werden,  wähi-end  für  die 
nützlichen  Körnerfresser  au  einem  anderen 
Orte  eine  —  leider  auch  gewöhnlich  von 
Sperlingen  äusserst  frequentierte  Streuungs- 
futterstelle eingerichtet  werden  muss.  Gegen 
die  S|)erlinge,  welche  in  Ungarn  stellenweise 
zur  wahren  Landplage  werden,  haben  wir 
vorläutig  noch  keinen  anderen  Schutz,  indem 
es  bisher  noch  nicht  gelang  einen  solchen 
It'uiterapparat  herzustellen,  welchen  die  Sper- 
linge meiden  würden.  Wenn  sie  sich  auch  in 
den  ersten  Tagen  etwas  misstrauisch  verhalten, 
später  getrauten  sie  sich  doch  hinein.  In  dieser 


189 


kedik.  Ily  szcnipoiitbul  iik\í;-  ;i  tiiddiiiásoni 
szerint  Németországban  a  vcn-btől  teljesen 
mentes  ,. l'ariis"  etetökcszülék  sem  vált  be 
iiáliiiik. 

•"i.  A  szahadon  fészkelő  madarak  érdekéhen 
történtek-e  intézkedések  és  ml  nők'?  (llemiszek 
va;ry  bokorsnrnk  létesítése,  lomberdők  vidé- 
kén fenyves  sűrűségek  nevelése  téli  védel- 
niiil,  itatóiielyek  berendezése  stb.) 

A  hol  a  természet  erről  maga  nem  gon- 
doskodott, mindenütt  történt  intézkedés,  mely 
részint  a  fészkelöhelyek  megteremtésére,  ré- 
szint a  fészkek  és  fiókák  oltalmazására,  a 
telelő  fajok  élelmezésére,  végül  a  tanuló 
ifjiiság  iielyes  irányítására  terjed  ki. 

Az  állami  erdőbirtokokon  a  szükséghez 
mérten  remiszek,  nyeséssel  sűrített  lomb-  és 
fenyöbokrosok.  bogyótermö  cserjék  ültetése 
szolgált  a  telepítés  czéljaira.  A  kizárólag 
lomblevelű  erdőterületeken  pedig  a  madarak 
/éli  iiieneJékhelyéid  és  lnHótdin/ájáid  a  m. 
kir.  főldmiv.  minister  85.429/1907.  sz.  ren- 
delete értelmében  lucz-  és  jegenijefeiiyo-siiru- 
sé/jck  létesültek.  Ugyancsak  a  bokorlakó 
madarak  megóvása  czéljából  fokozott  mértékben 
történt  a  kóbor  macskáknak  csapdákkal  s  a 
lianivasvarjaknak,  szarkáknak  és  szajkóknak 
tojásaik  és  íiiiik  elszedésével  végzett  gyé- 
rítése. 


Lomb-  és  tűlevelű  retníszek  és  eleven- 
sövények létesítéséről,  JKílyenként  téli  liálő 
tanyául  szolgáló  fenyvesesoportok  ültetéséről 
a  inw/án/éleknek  is  92.,  9().,  97.,  98.,  1 10.,  1 18., 
121. i  127.,  l;-]7.,  148.,  155.,  157.,  159  sz. 
jelentése  szól.  A  159.  sz.  Chrrnel  István  kő- 
szegi kísérleti  telepéről  így  hangzik:  „Az 
egész  terület  élősövénynyel  körüIiiUetve,  helyen- 
ként bokorcsoportozatok  kiemelkedő  fákkal, 
egyes  konifcrák.  EUsövényhen  átku/  :M  lé- 
pést-e ef/y  fészek.  Fészkeltek  :  zöldike,  csicsörke, 
pinty,  kenderike,  c/.itromsármány  (8  pár), 
karvalyi)oszáta,  mezei  poszáta,  feketerigó, 
tövisszúró  gébics  (2  pár)". 


Egy  helyen  a  bokrok  hegyének  összekötő- 
zésével  létesült  ágcsonnik  (  IHH),  másntt  (142) 


Bezieiiung  bewiilirte  sicii  niclit  eiiiiii:il  drr  in 
Deutscliland  meiiu^s  Wissens  von  Sprrlingcn 
gänzlich  verschont  gebliebene  .,  l'arus"- 
Futterapparat. 

5.  Ob  lind  welche  Einrielilinujen  hu  /liter- 
essé der  freihrütenden  Vögel  gemarkt  wurden  Y 
(Das  Anlegen  von  Remisen  oder  Gebüsch- 
reihen,  in  (ie^enden  mit  Laubbäumen  das 
Anpflanzen  von  Fichtengehölzen  als  Winter- 
schutz, Einrichtung  von  Vogeltränken  u.  s.w.) 

Wo  die  Natur  nicJit  selbst  dalür  sorgte, 
geschahen  überall  diesbezügliche  Einrich- 
tungen, welche  sich  teils  auf  das  Schallen 
von  Nistgelegenlieiten,  teils  auf  den  Schulz 
der  Brut-  und  Nisthiihleu,  ant  die  Versorgung 
der  überwinternden  Arten  und  schliesslich 
auf  die  richtige  Leitung  der  Schuljugend 
bezogen.  In  den  sfiiatlichen  Forsten  wurde 
dem  Bedurfe  entsprechend  auch  durch  das  An- 
pflanzen von  Remisen,  beerentragenden  Sträu- 
cheni,  Laub-  und  Nüdelgebüsc  hen.  w  (delie 
durch  Schneiden  verdichtet  werden,  für  die 
Ansiedelung  Sorge  getragen.  In  ausschliess- 
lich mit  Laubwäldern  bestandenen  C4ebieten 
wurden  auf  Verordnung  Nr.  35429/1907  des 
köiiigl.  ung.  Ackerbiuiministers  Fichten-  und 
Tannen- Dickichte  als  Winterzupncht  und 
Schläfst' itte  angelegt.  Fbenfalls  zum  Schutze 
der  buschbewohnenden  Vogelwelt  geschah 
das  in  erhöhtem  Masse  betriebene  Vermindern 
der  wildernden  Katzen  mittels  Schlagkasien. 
und  die  \'erminderuug  der  Nebelkräheu. 
Elstern  und  Eichelhäher  durch  die  Wegnahme 
der  Eier  und  .Jungen. 

Auch  von  prirater  Seite  (Herichte  Nr.  92. 
96,  97,  98,  110,  118,  121,  127,  187,  1-18,  155. 
157.  159)  wurden  Laub-  und  Nadel  Keniisen, 
lebende  Zäune,  sowie  Fi<diteng(diülze  als 
Winterschlafplätze  eingerichtet.  Dei  Bericht 
Nr.  159  ans  der  Versuch  stai  ion  v.  ('hernbi-'k 
in  Kőszeg  lautet  l'olgcndeniiassen  :  ..Das 
ganze  Gebiet  ist  mit  einem  lebenden  Zanne 
umfriedet,  aus  welchem  stelhmweise  (iebüsidi- 
grnppen  und  Bäumi',  linzelin'  Koniferen 
hervorragen.  In  dem  lebenden  Zanne  be- 
findet sich  durchschnittlich  auf  je  20  Schntfe 
ein  Nest.  Es  nisteten  :  Grünling.  Girlitz. 
Buchfink,  Hänfling,  Goldammer  (8  Paare). 
Sperbergrasmücke,  Dorngrasmücke,  Amsel, 
Dorndreher  (3  Paare)."  An  einem  Orte  (136) 
lockten  durch  Zusamnienliiudeu  der  obercMi 
Triebe  der    Gebüsche    hergestellte  Astquirle. 


190 


Kerti  rozsdafarkú  természetes  falrésben 
fl8),  eresz  alá  szenezett  deszkákon  (23,  59), 
mesterséges  falirésben  (87).  Házi  rozsdafarkú, 
l)ár  a  Codu  a  közelben  volt,  galamdúczban 
(90),  lakóház  zngaiban  (158)  4  esetben,  24 
liókát  nevelve;  végül  e  czélra  idomított  fali- 
résben    (159).    Fehér    harázdabillegetö    eresz 

'  Ábráját  1.  Aquila  1ÍHI7. 


sodronyból  készült  csésze  és  tölcséralakií 
fészekalapzatok  hívogattak  a  megtelepülésre 
—  utóbbiak  egyelőre  sikertelenül. 

'I'öbb  sikerrel  járt  a  fészekanyagoknak, 
moha,  lüször,  tehénszőr,  gyapot,  végül  az 
aranymálinkók  részére  a  rafíiaháncsnak  ki- 
helyezése (182,  158). 

A  fészkek  megőrzése  egy  helyen  mező- 
őrökre (111),  másutt  (160)  rendőrközegekre 
bízatott.  Egy  helyen  (145)  hatósági  tibiliiiat 
álliiottak  a  nyári  bokorníjcsfís  ellen. 


Italok  létesítéséről  a  118.,   121.,  153.,  158. 
sz.  jelentés  szól.  Két  bejelentő  a  káros  emlő-    ' 
sök    (macskák)    és    madarak    (ragadozók    és 
verebek)  irtiisával  iparkodott  a  szabadonfész- 
kelők szaporodását   biztosítani. 

A  tanuló  ifjiíság  Czibakházán  (118)  az 
Ursz.  Állatvédő-Egyesület  által  létesített  Orsz. 
Ifjúsági  Madárvédő  Ligába  vétetett  fel  ; 
8zamosujvárott  pedig  (151)  a  szokásos  tìgyel- 
iiic/.tetéseii  kívül  a  középiskola  5.  osztályú 
tanulói  a  madárvédelem  gyakorlatába  is  be- 
vezettettek. 

(5.  Megjegyzések  :  A  természetes  ragy  mes- 
lerséi/es  fati   üregek  lakóiról. 

A  míg  a  természetes  fali  réseket  pótolni 
hivatott  C  {^  Berlepscii  F.-)  odu  csaknem 
mindenütt  üresen  maradt,  a  lakóházak  és 
kcritésfalak  üregeiben  szánms  odulakii  talált 
otthonra  így  a  szénczinege  deszka-ablakdísz 
iiregeil)on  (Királyhalom),  kertre  néző  tűzfal 
üregében  (l;>5.  1(18),  a  Plathy-féle  téglarés- 
odiiliMU  '   (Ki'kkó). 


am  anderen  (142)  aus  Draht  geflochtene  na])f- 
urul  trichterförmige  Nestunterlagen  zum 
Nisten  —  die  letzteren  vorläufig  ohne  Erfolg. 

Mehr  Erfolg  hatte  das  Auslegen  von  Xest- 
niatcrialien,  namentlich  Moos,  llosshaar. 
Kinderliaar,  Baumwolle  und  Kaffia-Hast. 
letzterer  für  den  Pirol  (182.  158). 

Die  Beaufsichtigung  der  Nester  wurde  :\ii 
einem  ()ite  (111)  den  Feldhütern,  am  anderen 
(UJO)  den  Polizisti^u  übertragen.  An  einer 
.Stelle  (145)  wurde  das  Schneiden  der  6e- 
hüsrhe  vährend  des  Sommers  beliöi-dlich  ver- 
boten. 

Über  das  Aulegen  von  Vogeltränken  spre- 
chen die  Berichte  IIS.  121,  153,  158.  In 
zwei  F^ällen  wurde  die  Vermehrung  der 
Freibrüter  durch  das  \'ei-miuderu  der  schädli- 
chen Säuger  (Katzen)  und  Vögel  (Raubzeug 
und  Sperlinge)  versucht. 

Die  Schuljugend  von  Czibakháza  (118) 
wurde  in  die  vom  Landes-TiersclulIz-^'ereille 
gegründete  Landes-Vogelschutz-Liga  der 
Jugend  aufgenommen;  in  Szamosujvár  (151) 
wurde  die  Jugend  wie  gewöhnlich  aufmerk- 
sam gemacht,  und  ausserdem  die  5.  Klasse 
der  Mittelschule  in  die  praktische  Ausübung 
des  Vogelschutzes  eingeführ(. 

6.  Bemerkungen  :  Uher  die  Bewohner  der 
natürlichen  oder  künstlichen  Mauerlöcher. 

Während  die  C'-Nisthöhle  (=  das  v.  Berlepsch- 
sche  Muster  F),  welche  die  natürlichen 
Mauerritzen  ersetzen  sollte,  fast  durchgehendes 
leer  blieb,  fanden  in  den  Löchern  der  Wolin- 
gebäuden  und  Gartenmauern  viele  Höhlen- 
brüter ihr  Heim.  So  brüte  e  die  Kohlmeise  in 
der  Höhlung  einer  Bretter- Fensterverziernng 
(Királyhalom),  in  der  Höhlung  einer  auf  den 
Garten  schauenden  Feuermauer  (185.  163) 
und  in  der  v.  PLATHv'scheu  ^lauerloch-Nist- 
höhle'  zu  Kékkő. 

Gartenrotschiranz  brütete  in  natürlichen 
Mauernischen  (18)  auf  Brettern,  welche  unter 
die  Dachtraufe  genagelt  wurden  (23,  59)  in 
künstlichem  Mauerloche  (87);  Hausrotschwanz 
nistete  im  Taubenschlage  (90),  obgleich  die 
C'-Nisthöhle  in  der  Nähe  war,  und  in  Winkeln 
der  Wohnhäuser  (158)  4-maI  mit  insgesamt 
24  Jungen  ;  schliessli'  h  in  einer  zu  diesem 
Zwecke  umgestalteten  Mauernische  (159).  Die 
weisse  Bachstelze  brütete  auf  Brettern,  welche 

'  Die  Abbildiuisr  derselben  in  Aquila  ItKiT. 


191 


alá  szegezett  (leszkán  lö!)!,  továbbá  lakóház 
zugaiban  G  esetben,  r'id  fiókát  nevelve  fel 
(158). 

A  legnagyobb  figyelmet  a  Pi,athv  Árpád 
által  kerítésoszlopokban  készített  20  téglarés- 
otlii  énleiiilí,  a  melyeket  ez  évben  szén,  kék- 
es baráiczincgék,  nyaktekercsek,  kerti  rozsda- 
farkiík  népesíteltek  be,  s  melyek  e  szerint 
a  C-oduuiintát  csaknem  nélkiilözhetövé  teszik 
s  részben  a  szűkszájú  faodvakat  is  pótolják. 


7.  A  rerebfk  vi^elked esőről,  az  ellenük  foly- 
tatott irtási  eljárás  módjairól  és  eredményéről. 

E  rovat  különös  fontossága  abban  van, 
hogy  Magyarországon  a  fészekodvak  alkal- 
mazásának sikere  a  legiöbb  lielyeu  a  vere- 
bek, még  pedig  a  mezei  rercitek  számától  és 
viselkedésétől,  illetőleg  az  ellenük  folytatott 
eljárás  eredményétől  függ. 

A  beérkezett  70  .jelentés  csekély  kivétellel 
károsnak  minősíti  a  verebet,  minthogy  a  hasz- 
nos odnlakókat  a  fészekodvaktól  vagy  már 
kezdetben  elriasztja,  vagy  a  már  megtelepül- 
teket az   évek    során    fokozatosan    kiszorítja. 

Közömbösnek  vagy  épen  hasznosnak  a 
mezei  veréb  csakis  ott  minősült,  hol  csekély 
számban  lévén,  a  czinegék  elszaporodását 
nem  gátolja;  továbbá  oly  kivételes  esetek- 
ben, a  midőn  a  teriilet  sajátossága  folytán  a 
mezei  veréh  az  egyetlen  rovarirtó  madár. 

Az  (idn  birtokáért  a  verebekkel  vívott 
liarcz  1  szén-  és  1  kékczinege  halálával  is 
végződött  (55,  120). 

A  felügyelet  nélkül  hagyott  fészekodvak- 
ban  elszaporodott  verebek  egy  helyen  (132) 
a  cseresznyetermést  semniisitették  meg,  másutt 
(144,  1(56)  a  meggy-  szilva-  és  szőlőtermésben 
okoztak  érzékeny  károkat. 

Károsnak  minősültek  a  téli  etetőkön  is, 
hol  a  faggyúhoz  kevert  magvak  nagy  részét 
felfalták  (140),  czívakodtalc  a  többi  téliven- 
déggel (129),  sőt  a  czinegéket  teljesen  el  is 
verték  az  etető  közeléből  (GO). 


Az  irtás  egyes  módjai,  mint  a  hóra  hintett 
gabonán,  tömegesen  vagy  más  módon  foko- 
zatosan történt  ellövés,  tavaszszal  a  fészkek, 


unter  die  Dachtraufe  genagelt  wurden  (59) 
weiters  in  Winkeln  von  Wohnhäusern  (i-mal 
mit  insgesamt  8()  .liingen  (15S). 

Die  grösste  Beachtung  verdienen  die  20 
von  Árpád  v.  Plathy  in  flen  Pfeilern  der  Garten- 
mauer hergerichteten  Mauerloch-Nisthöhlen 
welche  heuer  von  Koiii-,  Plan-  und  Sumjif- 
meisen,  von  Wendehälsen,  (iartenrotschvvänzen 
besiedelt  wurden,  und  daher  die  C- Nisthöhle 
fast  gänzlich  überflüssig  machen,  teilweise 
sogar  auch  die  Nisthöhlen  mit  engem  Flug- 
loche ersetzen. 

7.  Das  Verhalten  der  Sperlinge,  Ari  und 
Weise  soirie  L'esaltate  ihrer  Bekam  ifuruj. 

Dieses  Kapitel  ist  deshalb  von  besonderer 
Wichtigkeit,  weil  der  Krt'olg  der  Nisthöhlen 
in  Ungarn  an  den  meisten  Stellen  von  den 
Sperlingen,  und  zwar  von  der  Anzahl  und  dem 
Verhalten  der  Feldsiierlinge,  namentlich  von 
dem  Resultate  des  gegen  dieselben  geführten 
Kampfes  abhängt 

Die  eingegangenen  70  Périclite  halten  den 
Sperling  mit  einigen  .\usnahmoii  für  schädlich, 
indem  er  die  nützlichen  Höhlenbrüter  entweder 
schon  von  Anfang  von  den  Nisthöhlen  ver- 
scheucht, oder  aber  die  schon  Angesiedelten 
im  Laufe  der  Jahre  sukzessive  vertreibt. 

Der  Feldsperling  erwies  sich  nur  dort  als 
neutral  oder  nützlich,  wo  er  in  geringer  An- 
zahl vorkommend  die  Vermehrung  der  Meisen 
nicht  beeinträchtigt,  sowie  in  den  Ansnahms- 
fällen,  wo  er  infolge  der  Eigenartigkeit  des 
Gebietes  der  einzige  insektenfressende  Vogel  ist. 

Der  Kampf  um  den  Besitz  der  Nisthöhle 
endete  in  je  einem  F^alle  (55,  126)  mit  dem 
Tode  einer  Kohl  und  Blaumeise.  S|)erlingc 
welche  sich  in  unbeaufsichtigten  Nisthöhlen 
vermehren  konnten  vernichteten  in  einem 
Falle  (132)  den  Kirschenertrag  und  verur- 
sachten in  anderen  Fällen  (144,  166)  enipfiud- 
lichen  Schaden  in  der  Weichsel-,  Zwetschken- 
und  Trauben-Ernte. 

Auch  an  den  Winterfütternngs-Apparaten 
erwiesen  sie  sich  als  schädlich,  wo  sie  den 
grössten  Teil  der  in  Talg  eingegossenen  Kör- 
ner auörassen  (140),  mit  den  übrigen  Winter- 
gästen haderten  (129),  sogar  die  Meisen  gänz- 
lich aus  der  Nähe  des  Fütterungs-Apparates 
vertrieben  (60). 

Die  einzelnen  Methoden  der  Bekämpfung, 
namentlich  die  massenweise  mittels  Ausstreuens 
von  Getreide  auf  den  Schnee,  oder  die  suk- 


192 


tojások,  linkák  megsemmisítése  csak  ott  járt 
tartós  eredménynyel,  a  hol  a  veréb  még  nem 
volt  tiílságosaii  cls/a])oro(lva.  Annyit  azonban 
mégis  sok  helyen  el  lehetőit  érni,  hogy  a 
kilakoltatott  verebeknek  legalább  egy  része 
1 — 2  hétre  elriadt  a  fészekodvaktói.  a  me- 
lyekbe e  napok  alatt  czinege  vagy  más  hasz- 
nos rovarevő  települhetett.  Ily  módon  még  a 
.Margitszigeten  a  verebek  példátlan  tolako- 
dása közepette  is,  sikerült  a  czini'gék  fész- 
kelését legalább  részben  biztosítanom. 


Nem  járt  eredménynyel  a  fészekodvaknak 
alaesonyan  történt  elhelyezése  sem.  Hazánk- 
ban ugyanis  a  mezei  verebek  még  az  ' 
méternél  alacsonyabban  lévő  fészekodukat  is 
elfoglalják,  a  melyekbe  Berlepsch  J.  báró 
tapasztalatai  szerint  Németországban  veréb 
soha  sem  merészkedik. 

Egyedül  a  zárt  erdő  méhjéhen  lévő  féssek- 
odvakat  kerüli  a  reréh  nálunk  is.  a  mint  azt 
elős/.ör  TiíüDOROviTs  Feeencz,  a  királyhalmi  erdő- 
őri  szakiskola  igazgatója  észlelte  Ott  a  vere- 
bek mind  a  parkban  lévő  A  és  B-odukban 
települtek  és  voltak  itt  állandóan  gyérithetök. 
mialatt  az  erdő  mélyén  elhelyezett  odvakban 
a  czinegék   liáhorítatlanul  fészkellirttek. 


A  ma.  néhány  jelentés,  a  mely  a  verebet 
közömbösnek  (110.  111.  145)  vagy  éppen 
iiasznosnak  (•.)lj  1  Ki.  143)  minősiti,  tiilnyo 
mólag  a  hcgyvidékriil  ered,  iiol  a  veréb  cse- 
kély' számban  lévén,  könnyen  féken  tartható 
s  így  csak  rovarirtó  működésének  kétségtelen 
haszna  érvényesült. 

E  tapasztalatokat  egybevetve  abban  álla- 
podhatunk meg,  hogy  a  veréb  minden  oly 
területen,  a  mely  a  nála  sokkalta  hasznosabb 
odulakók  megtelepülésére  különben  alkalmas. 
a  gyümölcstermelés  érdekében  minden  esz- 
közzel mindaddig  gyéritendö,  a  míg  csak  a 
lias/.iios  odulakók  szaporodására  gátlólag  hat. 

Védelme  csak  oly  kivételes   helyeken    van 
megokolva,  a  hol  a  terület  sajátossága  foly 
tán    n    veréh    m    egyetleìì     rovarirtó    mnd/n: 


zessive  durch  .Xbschiessen  oder  durch  die 
Wegnahme  der  Nester.  Eier  und  Jungen  im 
Frühjahre  wurden  nur  dort  von  dauerndem 
Erfolge  begleitet,  wo  sich  der  Sperling  noch 
nicht  allzustark  vermehrt  hatte.  So  viel  konnte 
jedoch  an  vielen  Stellen  erreicht  werden,  dass 
wenigstens  ein  Teil  der  ans  ihrer  Wohnung 
vertriebenen  Sijeilinge  für  I — 2  Wochen  \(in 
den  Nisthöhlen  verscheucht  wurde,  in  welchen 
sich  während  dieser  Zeit  Meisen  oder  andere 
nützliche  N'ögel  ansiedeln  konnten.  Auf  diese 
Weise  gelang  es  mir  selbst  auf  der  Marga 
reteninsel  unter  beispiellosem  .\ndrange  der 
Sperlinge  das  Brüten  der  Meisen  wenigstens 
teilweise  zu  ermöglichen. 

Das  niedrige  Aushängen  der  Nisthöhlen 
blieb  auch  erfolglos.  In  Ungarn  werden  selbst 
die  unter  einem  halben  Meter  Höhe  angebrach- 
ten Nisthöhlen  vom  Feldsperlinge  besiedelt, 
während  dies  nach  den  Erfahrungen  des  Frei- 
herrn Hans  v.  Berlepsch  in  Deutschland  nie 
der  Fall  ist. 

Xur  die  im  Inneren  geschlossener  Haider 
hefindiichen  Nisthöhlen  werden  i'om  Sperlinge 
auch  in  Ungarn  gemieden,  wie  dies  zuerst 
von  Fe.\nz  Teodorovits,  Direktor  der  Forst- 
wartschule  in  Királyhalom,  beobachtet  wurde. 
Dorf  siedelten  sich  die  Sperlinge  sämtlich  in 
den  im  Parke  betindlichen  A-  und  ii-Nist- 
hölilen  an,  wo  sie  ständig  bekämpft  werden 
konnten,  währeiul  dessen  die  Meisen  in  den 
im  Inneren  des  Waldes  ausgehängten  Nist- 
höhlen ungestört  brüten  konnten. 

Die  wenigen  Berichte,  welche  den  Sperling 
neutral  (110.  111,  145)  oder  sogar  nützlich 
(9(5, 116, 143)  erklären,  entstammen  \ orwiegeiul 
den  Gebirgsgegenden,  wo  die  Sperlinge  in 
geringerer  .Anzahl  \  orkommen,  deshalb  leichter 
in  Schranken  gehalten  werden  können,  wo 
sich  daher  nur  der  unzweifelhafte  Nutzen 
ihrer  Lnsektenveriilguug  ersichtlich  machte. 

Als  Zusammenfassung  dieser  Erfahrungen 
kann  ausgesprochen  werden,  dass  der  Sper- 
ling auf  allen  Gebieten,  welche  zur  Ansiede- 
lung der  viel  nützlicheren  Höhlenbrüter  ge- 
eignet sind,  im  Interesse  der  übstkultur  mit 
allen  Mitteln  so  lange  bekämpft  werden  muss, 
bis  derselbe  keine  nachteilige  Wirkung  mehr 
auf  die  Vermehrung  der  Höhlenbrüter  ausübt. 

Der  Schutz  ist  nur  in  jenen  Ausuahms- 
f allen  begründet,  wo  infolge  des  eigentüm- 
lichen Charakters  des  Gebietes  der  Sperling 


198 


Ilyenek  az  Alföld,  erdőktől  tiivolcső.  elszórtan 
gyiiniölcsfákkal  beültetett  szőlői,  nai^yobb 
j;azílasáíí(»k  közepén  elszigetelt  kisebb  gyü- 
inülcsöskertek,  szóval  oly  fás  iielyek,  a  nudye- 
keu  összefüggő  bokrosok  liíjján  a  verében 
kivid  más  odnlakii  madár  meg  nem  teli'|ii1- 
hető. 


6'.  A  fészekfxìiitk  tartósságáról,  kezelésük  knz- 
hen  szerzett  tapasztalatokról. 

A  mennyiben  a  mindössze  2  évi  tapasztalat 
alapján  Ítélet  mondható,  a  baranyakáráí?zi 
állami  támogatással  létesült  fészekodugyár 
készittnényeinek'  tartóssága  megfelelő.  Ha  az 
elkerülhetetlen  anyaghibák  s  különösen  a 
kezdetben  a  gyakorlat  és  tapasztalat  hiánya 
folytán  az  odvak  néhány  százaléka  el  is 
jnisztnlt  a  második  évben,  az  átlag  előrelát- 
hatólag tartósság  dolgában  sem  fog  a  minta- 
szerű büreni  készítmények  mögött  maradni. 
Ez  javarészt  annak  köszönhető,  hogy  a  gyár- 
tásnál Berlkpsch  János  bárónak,  a  legtökéle- 
tesebb oduniinták  megalkotójának  évtizedes 
tapasztalatai  és  tanácsai  már  eleve  értéke- 
síthetők voltak. 


Azok  a  panaszok,  hogy  a  leemelhető  fedél 
fadugasza  esösidőben  bedagad, a  még  1906-ban 
készült  első  gyártmányf)kra  vonatkoznak.  A 
későbbi  gyártmányokon  sikerült  ugyanis  az 
intézetünktől  eredő  utasítás  alapján  e  hibát 
az  odnfedél  szerkezetének  csekély  módosítá- 
sával measziintetni. 


Néhány  panasz  oka  az  odufedelet  a  szál- 
lítás idején  '  lezáró  szegek  rendeltetésének 
félreismerése__volt.  Itt-ott  a  túlságos  mennyi- 
ségű fűrészpor-töltés  nehezítette  az  odulakók 
betelepülését.  Egy  esetben  a  czinegék  kiszór- 
ták a  fölös  fűrészport  az  odúból  (136).  Több 
helyen  azt  is  észlelték,  hogy  különösen  esős 
napokon,  a  lakott  odnk  fedele  alatt  s  az 
üres  odúk  belsejében  is  tömérdek  hernyó 
[Aporia  crataet/i,   Ocneria  dispar  stb.)    húzó 

'  Bővebb  ismertetését  1.  Aquila  1907. 
Aquila  XVI. 


der  einzige  insektenvertilgende  Vogel  ist.  Solche 
sind  die  von  Wäldern  enifernt  liegenden  mit 
einzelnen  (  Ibstbäuiuen  bestandenen  Weingärten 
der  Tiefebene,  die  in  der  .Mitte  grösserer  Wirt- 
schaften isoliert  stehenden  kleineren  Obst- 
gärten, mit  einem  Worte  alle  jene  Stellen  mit 
Bauniwuchs,  an  welchen  infolge  Mangels  an 
zusammenhängenden  Gebüsehreihen  ausser 
dem  Sperlinge  keine  anderen  Höhlenbrüter 
angesiedelt  werden  können. 

8.  Dauerhaftigkeit  der  Nisthöhlen  ;  während 
der  Behandlung  derselben  gemachte  Erfah- 
rungen. 

Soweit  sich  auf  die  insgesamt  2  Jahre 
umfassenden  Erfahrungen  ein  Urteil  gründen 
lässt,  ist  die  Dauerhaftigkeit  der  Fabrikate,' 
welche  von  der  mit  staatlicher  Subvention 
errichteten  Nistliöidenfabrik  in  Baranyakárász 
hergestellt  werden,  eine  entsprechende.  Wenn 
auch  infolge  unvermeidlicher  Materialfehlerund 
besonders  im  Anfange  infolge  Mangelsan  Übung 
und  Erfahrung  einige  Prozente  der  Nisthöhlen 
im  zweiten  Jahre  zugrunde  gingen,  wird  die 
durchschnittliche  Dauerhaftigkeit  kaum  hinter 
derjenigen  der  musterhaften  Fabrikate  von 
Büren  zurückstehen.  Es  ist  dies  hauptsächlich 
dem  Umstände  zu  verdanken,  dass  die  lang- 
jährigen Erfahrungen  des  Freiherrn  Hans  vun 
Berlepsch,  des  Erhnders  der  vollkommensten 
Nisthöhlen,  bei  der  Fabrikation  schon  benützt 
werden  konnten. 

Die  Klage,  dass  die  Holzscheibe  des  abheb- 
baren Dachbrettes  hei  regnerischem  Wetter  in 
die  Höhle  hineinsclnvillt,  bezieht  sich  noch  auf 
die  ersten,  im  Jahre  19U6  hergestellten  Fabri- 
kate. An  den  späteren  Fabrikaten  gelang  es 
nämlich  diesen  Fehler  durch  eine  von  unserem 
Institute  angegebene  geringe  Modifizierung  in 
der  Konstruktion  des  Dachlirettes  zu  beheben. 

Auch  das  gab  Anlass  zu  einigen  Klagen, 
dass  die  Bestimmung  der  Nägel,  welche  das 
Dach  der  Nisthöhle  während  des  Transportes 
fixieren,  verkannt  wurde.  Hin  und  wieder 
wurde  das  Ansiedeln  der  Höhlenbrüter  durch 
allzureichliche  Mengen  von  Sägemehl  er- 
schwert. In  einem  Falle  wurde  das  über- 
flüssige Sägemehl  von  den  Meisen  hinaus- 
expediert (136).  An  mehrerers  Stellen  wurde 
beobachtet,  dass  sich  besonders  bei  regneri- 
schem Wetter  unter  dem  Dache  der  bewohnten 

'  Ausführlicher  beschrieben  in   Aquila  1907. 

25 


194 


doit    meg    s  volt   ily    módon    tömegesen    irt- 
ható. 


9.  A  feltűnően  kedvelt  vagy  került  fészekod- 
vak  elhelijrzésc  módjáról. 

E  fontos  kérdéssel  megfigyelőink  feltűnő 
kedvvel  foglalkoztak.  Jelentéseikből  azonban 
általános  érvényű  következtetés  sem  az  el- 
helyezést, sem  az  odumintát  illetőleg  nem 
vonható.  Előbbinek  az  odiilakők  nagyfokú 
alkalmazkodási  képessége  az  akadálya.  Az 
utóbbinak  pedig  az.  hogy  sehol  sem  volt  a 
2  legfontosabb  odnminta.  az  A  és  B,  külön 
e  vizsgálat  czéljából  egyenlő  számban  és 
azonos  környezetben  elhelyezve.  Az  össze- 
hasonlítást még  az  is  nehezíti,  hogy  az  odu- 
lakók  vidékenként  nagyon  is  különböző  mér- 
tékben vannak  fészkelőhely  dolgában  meg- 
szorulva. Már  pedig  viselkedésükre  ép  ez  van 
legnagyobb  befolyással. 


A  tapasztalatok  már  a  környezetet  illetőleg 
is  rendkívül  eltérők.  A  94.  sz.  j.  szerint  lígy 
a  sűrű  aljnövényzettől  takart,  mint  a  szaba- 
don álló  fák  törzsére  helyezett  odvakat  egy- 
aránt kedvelték  a  hasznos  odulakók.  A  140. 
sz.  j.  szerint  a  czinegék  az  ágatlan  fatörzsön 
■1  m.  magasságban  lévő  odvakat  kedvelik, 
mig  az  ágak  közé  helyezetteket  kerülik. 

A  r)4.sz.  j.  szerint  viszont  „a  szembetűnő,  véd- 
telen helyen,  fatörzseken  lévő  odvakat  elke- 
rülték, a  védettebb  helyeken  lévőkben  fész- 
keltek. Leyjohhan  kedvelik  a  ritkásabb  bokor- 
ral övezett  fatörzsön  lévő  odvakat ^  Egy  ily 
odiiban  1908-ban  3-szor  fészkelt  a  szénczi- 
nege,  először  13,  majd  12  és  végül  7  fiókát 
nevelve  fel."- 


A  152-  sz.  j.  szerint  a  hasznos  madarak  a 
nyilt  helyeket  kedvelték,  mig  a  verebek  a 
bokrokkal  takartakat  keresték. 


'  Javarészt  igy    vannak    az    intézet    margitszigeti 
telepén  is  elhelyezve. 

'  Bizonyára  2  czinegepár  lakta  ez  odút   felváltva. 


Nisthöhlen  Unmengen  von  Hanpen  {Aporia 
crataegi,  Ocneria  dispar  u.  s.  w.)  ansam- 
melten, welche  auf  diese  Weise  in  .Massen 
vernichtet  werden    konnten. 

9.  Placierung  der  auffallend,  bec/ünstigteii 
oder  gemiedenen  Nistliöldcii. 

Diese  wichtige  Frage  beschäftigte  unsere 
Beobachter  in  auöallendem  Masse.  PjS  können 
jedoch  aus  ihren  Berichten  keine  Schlüsse 
von  allgemeiner  Giltigkeit  weder  über  das 
Placieren,  noch  über  die  Muster  der  Nisthöhlen 
gezogen  werden. 

Bei  dem  Placieren  wird  das  Hindernis 
durch  die  grosse  Anpassungsfähigkeit  der 
Höhlenbrüter  gebildet,  bei  der  Wahl  des 
Nisthöhlen-Musters  durch  den  Umstand,  dass 
die  beiden  wichtigsten  Muster,  nämlich  .1  und 
B,  behufs  Untersuchung  nirgends  in  gleicher 
Anzahl  und  unter  gleichen  Verhältnissen  an- 
gebracht wurden.  Die  Vergleichung  wird  auch 
noch  dadurch  erschwert,  dass  die  Höhlen- 
brüter gebietsweise  in  selir  verschiedenem 
Masse  auf  die  Nisthöhlen  angewiesen  sind. 
Und  doch  ist  gerade  dies  von  grösstem  Ein- 
flüsse auf  das  diesbezügliche  Verhalten. 

Die  Erfahrungen  sind  schon  in  betreff  der 
f%(7e?)Mî7// ausserordentlich  verschieden.  Laut 
dem  Berichte  Nr  94  wurden  die  in  dichtes 
Unterholz  versteckten  Nisthöhlen  geradeso  von 
den  nützlichen  Höhlenbrütern  begünstigt,  wie 
diejenigen,  welche  an  den  Stamm  freistehender 
Bäume  angebracht  waren.  Nach  Bericht  Nr. 
140  begünstigen  die  Meisen  die  in  2  Meter 
Höhe  am  asiloseii  Baumstamme  angebrachten 
Nisthülileii.  während  diejenigen,  welche  in 
der  Astregion  ausgehängt  waren,  gemieden 
wurden.  Dem  entgegen  wird  in  Nr.  64  berich- 
tet, dass  die  an  auffallenden,  ungeschützten 
Stellen  an  Baumstämmen  ausgehängten  Nist- 
höhlen gemieden,  die  an  geschützten  Stellen 
befindlichen  besiedelt  werden.  Ahi  meisten 
bevorzugt  werden  die  an  Baumstämmen  an- 
gebrachten Nisthöhlen,  welche  von  schütteren 
Gebüschen  ttmrahmt  sind}  In  einer  solchen 
Nisthöhle  brütete  im  Jahre  1908  dreimal  die 
Kohlmeise,  nacheinander  13, 12  und  7  Junge 
grossziehend.^ 

'  Auf  der  Vogelsehutzstation  des  Institutes  auf 
der  Margareteninsel  siud  die  Nisthöhlen  grösstenteils 
ebenso  ausgehängt. 

-  Sicher  wurde  diese  Nisthöhle  abwechselnd  von 
2  Paaren  bewohnt. 


195 


Eltérők  az  odvak  irányának  befolyásáról 
szerzett  tapasztalatok  is.  Egy  helyen  (60) 
csak  a  keleti  napnak  kitett  odvakat  kedvel- 
ték ;  másutt  viszont  (14(i)  „az  odvak  nyílását 
prébaképen  kelet-,  dél-  és  nyugati  irányban 
;'illil\a,  eiivforniiiii  nlcadt   lakójuk". 


Megoszolnak  a  tapasztalatok  a  magasságot 
illetőleg  is.  Kiváló  szakértőnk,  Pi.athy  Árpád 
szerint  a  siker  fontos  kelléke,  iiogy  az  odvak 
alacsonyan  legyenek  elhelyezve.  A  :2(j.  és 
32.  sz.  j.  szerint  a  3  ni-nél  nagyobb  magas- 
sás: már  nem  mesfelelő. 


Ezekkel  szemben  a  87.  sz.  j.  szerint  a 
magasabban  elhelyezett  odvakban  szivesebben 
költenek.  Tapsony  Mátyás  szerint  (Zilah,  148) 
pedig  az  általa  feltalált  cserép -fészekkorsók 
közül  csakis  az  alacsonyan  (l'/^  m.)  lévők 
maradtak  üresen.  Chernél  István  pedig  Kősze- 
gen 8  m.  magasan  lévő  odúban  is  talált 
kékczinegét  és  kerti  rozsdafarkút. 

E  látszólagos  ellentmondások  magyarázatát 
a  helyi  viszonyokhoz  való  alkalmazkodásiján 
keresem.  Vagyis,  hogy  a  magasabban  lévő 
odvak  bizonyára  ott  részesülnek  előnyben, 
hol  a  fákat  aljnövényzet  nem  köriti  vagy  a 
hol  a  fák  al,j:ír   járókelők  nyugtalanitják 


Számos  tapasztalat  szól  ugyanis  a  mellett, 
hogy  minden  aljnövényzettel  benőtt  s  e  mel- 
lett nyugalmas  helyen  legczélszeríibb  az  A 
és  B  oduminták  javarészét  az  aljnövényzet 
magasságán  belül,  még  pedig  átlagosan  1^4 
méter  magasságban  elhelyeznünk.  Különösen 
előnyös  ez  minden  oly  területen,  a  hol  a 
verebek  jelenléte  a  fészekodvak  gyakori  revi- 
deálását  teszi  szükségessé,  a  mit  ily  módon 
könnyű  szerrel,  létra  nélkül  is  elvégezhetünk. 
Az  óvatosabb  madárfajokra  való  tekintetből 
természetesen  ily  helyeken  is  kell  néhány 
odút  nagyobb,  de  6 — 8  métert  meg  nem 
haladó  magasságban  alkalmaznunk. 


Lant  Xr.  152  bevorzugten  die  nützlichen 
Vögel  die  freien  Stellen,  während  die  Sper- 
linge die  mit  Gebüsch  bestandenen  aufsuchten. 
Die  Erfahrungen  bezüglich  der  Birhtuìu/ 
der  Nisthöhlen  sind  ebenfalls  nicht  überein- 
stimmend. An  einem  Orte  (fiü)  wurden  nur  die 
von  der  Morgensonne  beschienenen  Nisthöhlen 
begünstigt,  an  einem  anderen  (14())  ,. wurden 
die  Nisthöhlen  besiedelt,  trotzdem  die  Flug- 
löcher versuchsweise  nach  Osten,  Süden  und 
Westen  gericlitet  waren". 

Auch  bezüglich  der  Höhe  sind  die  Erfali- 
rnngen  verschieden.  Laut  Árpád  v  Plathv, 
unserem  ausgezeichneten  Sachverständigen 
ist  es  ein  wichtiger  Faktor  des  Erfolges,  dass 
die  Nisthöhlen  niedrig  ausgehängt  werden. 
Laut  den  Berichten  26  und  32  ist  die  Höhe 
von  mehr  als  3  Metern  schon  nicht  mehr 
entsprechend. 

Dem  gegenüber  „brüten  sie  lieber  in  den 
hoch  angebrachten  Nisthöhlen"  laut  Bericht 
87.  Nach  Matmas  v.  Tapsony  (Zilah  148)  blie- 
von  den  von  ihm  erfundenen  Nisikrügen  nur 
die  niedrig  {V/.,  Meter)  ausgehängten  unbe- 
wohnt. Stefan  v.  Chernél  fand  in  Kőszeg 
selbst  in  8  Meter  Höhe  ausgehängten  Nist- 
höhlen Blaumeise  und  Gartenrotschwanz. 

Die  Erklärung  dieser  scheinbaren  Wider- 
sprüche glaube  ich  in  der  Anpassung  an  die 
lokalen  Verhältnisse  suchen  zu  müssen.  Die 
holier  ausgehängten  Nisthöhlen  werden  wahr- 
scheinlich dort  begünstigt,  wo  die  Baum- 
stämme nicht  von  Unterholz  umrahmt  sind, 
oder  wo  die  Umgebung  von  den  Passanten 
beunruhigt  wird. 

Es  sprechen  nämlich  seiir  viele  Erfahrun- 
gen dafür,  dass  es  an  allen  mit  Unterholz  be- 
wachsenen Stellen,  wo  ausserdem  auch  Ruhe 
herrscht,  am  zweckmässigsten  ist,  den  gröss- 
ten  Teil  der  A-  und  5-Nisthöhlen  innerhalb 
der  Höhe  des  Unterhohes,  u.  zw.  durchschnitt- 
lich l'\  Meter  hoch  auszuhängen.  Es  ist  dies 
besonders  auf  allen  jenen  Gebieten  von  Vor- 
teil, wo  die  Anwesenheit  der  Sperlinge  die 
häufige  Revision  der  Nisthöhlen  notwendig 
macht,  indem  diese  unter  solchen  Verhältnissen 
mit  Leichtigkeit  ohne  Zuhilfenahme  einer  Lei- 
ter vollbracht  werden  kann.  Für  die  scheue- 
ren Vögel  müssen  jedoch  natürlicli  auch  an 
solchen  Stellen  einige  Nisthöhlen  in  grösserer. 
8  Meter  jedoch  nicht  übersteigender  Höhe 
angebracht  werden. 

25' 


196 


Az  összes  fészekodvakat  3—6  nióter  magas 
sá,<rl)an  csak  az  aljnövényzettel  nem    reiulel- 
kező  zárt  facs()])oríokban   és    ei-dökbcíi,  vala- 
mint a  jánjkelüktöl  síirűn  látoíiatdtt  luílyckcii 
kell  alkalmaznunk. 

Annak  az  eldöntése,  vájjon  az  .1  vagy  a 
J5-minta  száiiiíthat-e  álialánosabb  :ilkalma- 
zásra,  a  beérkezett  vélemények  alapján  egy- 
előre lehetetlen.  ()t  tapasztalat  (13,  90,  106, 
116,  1-29)  ugyan  az  A  mintának  adja  az 
elsőbbséget,  s  csak  egy  (142)  szol  a  B  minta 
mellett  s  ez  is  csak  a  szénczinegére  vonat- 
koztatva. A  Margitszigeten,  Halason,  Kárá- 
szon és  több  más  helyen  szerzett  tapasztala- 
taim alapján  mégis  a  B  mintának  adom  az 
elsőbbséget,  mint  oly  univerzális  eszköznek, 
mely  a  legkisebb  czinegef'a.jtól  a  nagy  fa- 
kopáncsig minden  fontosabl)  odnlakónk  meg- 
telepítésére alkalmas. 

Talán  helyes  nyomon  járok,  a  midőn  a 
nagyobb  vagy  kisebb  odumintákhoz  való 
ragaszkodást  az  illető  \idék  harkályodvainak 
méreteivel  hozom  kapcsolatba.  Mert  nem 
lehetetlen,  hogy  a  hol  főképen  a  zöld  küllő 
(Picus  viridis  L.)  volt  az  odulakók  eddigi 
szálláskészitője,  ott,  legalább  kezdetben,  a 
mesterséges  fészekodvak  közül  is  inkább  a 
tágasabb  részesül  előnyben,  míg  a  tiilnyo- 
mólag  kisebb  fakopáncsok  {Denchocopus  mé- 
dius és  minor)  lakta  területeken  inkább  a 
kisebb  A-mintára  esett  a  választás. 


1(J.  A  téli  etetőiét  látogatú  madárfajokról, 
azok  számáról,   inseUcedéséröl. 

A  rovarevők  között  tiilnyomólag  a  szén-, 
kék-  és  barátczinege  szerepel  (23.,  22.  és 
10  adat),  míg  a  fenyvesczinege  ],  a  csuszka 
4,  fakopáncs  3,  a  feketerigó  2  s  a  vörösbegy 
2  helyen  mutatkozott. 

A  magevők  sorában  a  házi-  és  mezei  veréb 
áll  első  helyen,  melyhez  6  esetben  erdei 
pinty,  1  helyen  meggyvágó  s  2  helyen  zöl- 
dike járult.  Sármányféle  5.  tengelicz  és  csíz 
1  —  1  helyen  észleltetett. 

Megközelítő  számadatokkal  is  szolgál  a 
Kőszegi  Állatvédő- Egyesület,  a  melynek  ete- 
tőin naponként  30—40  szén-,  3  kék-,  3 — 4 
barátczinege,  2  csuszka,  4—  5  erdei  pintv"  és 


Nur  in  geschlossenen  ll;ninii;rnpppn  und 
Wäldern,  welche  des  Unterholzes  entbehren, 
sowie  an  von  Passanten  allznliäiidic  iiesuclifen 
rticllen  müssen  sämtliche  Xistiiidilcn  in  einer 
Höhe  von  3 — 6  Metern   angebracht    werden. 

Vijrläufig  ist  es  auf  Grund  der  eingezo- 
genen Berichte  noch  unmöglich  zu  entschei- 
den, ob  die  A-  oder  Ti-Nisthöhli-  die  allge- 
meinere \'erbreitung  finden  wird.  l"iinf  Berichte 
(J3,  90,  106,  116,  129)  gelien  der  .I-Xist- 
höhle  den  Vorrang,  und  nur  einer  (142)  spricht 
für  die  /^-Nisthöhle,  jedoch  auch  dieser  nur 
betreffs  der  Kohlmeise.  Auf  fìrund  meiner 
Erfahrungen  auf  der  Margareteninsel,  in  Halas, 
Kárász  und  an  anderen  Orten,  gebe  ich  den- 
noch der  5-Nisthöhle  den  \'orzug,  indem 
dieselbe  ein  Universalmittel  ist,  welche  von 
der  kleinsten  Gleise  an  bis  zum  grossei'  Bunt- 
spechte zur  Ansiedelung  aller  wichtigeren 
Höhlenbrüter  geeignet  ist. 

Ich  glaube  auf  der  richtigen  Spur  zu  sein, 
wenn  ich  die  Begünstigung  der  kleineren  oder 
grösseren  Nisthöhlen  mit  den  Dimensionen  der 
Spechthöhlen  der  betreffenden  Gegend  in  Ver- 
bindunii  briuiie.  Ich  halte  es  nämlich  nicht 
für  unmöglich,  dass  dort,  wo  bisher  haupt- 
sächlich der  GiUnsjiecht  (Pieui,-  viridis  L.) 
der  Quartiermacher  der  Höhlenbrüter  war, 
wenigstens  im  Anfange  auch  von  den  künst- 
lichen Nisthöhlen  die  geräumigeren  bevorzugt 
werden,  während  in  jenen  Gebieten,  welche 
vorwiegend  von  den  kleineren  Spechtarten 
[Dendrocopiis  médius  und  minor)  bewohnt 
sind,  die  Wahl  auf  die  .4-Nisthöhle  fällt. 

10.  Die  M'mterfutterungs-Appuratehesiichen- 
den    Vögel,  deren  Anzahl  und   Verhalten- 

Von  den  Insektenfressern  zeigten  sich  haupt- 
sächlich die  Kohl-,  Blau-  und  Sumpfnieise 
an  23,  22  und  10  Stellen,  während  die  Tan- 
nenmeise an  1,  der  Kleiber  an  4,  der  Bunt- 
specht an  3,  die  Amsel  an  2  und  das  Kot- 
kehlchen  an  2  Stellen  beobachtet  wurden. 

Von  den  Körnerfressern  stehen  der  Haus- 
und Feldsperling  an  erster  Stelle  ;  weiters 
wurden  Buchfink  6  mal.  Kirschkernbeisser 
1-mal  und  Grünling  2-mal  beobachtet.  Am- 
merarten wurden  ö  mal,  Stieglitz  und  Zeisig 
je  1-mal  beobachtet. 

Annäliernde  Zahlenwerte  erhielten  wir  vom 
Tierschutzvereine  in  Kőszeg,  an  dessen 
Fütterungsapparaten  täglich  30 — 40  Kohl-, 
3  Blau-,  3 — 4  Snmpfmeisen,  2  Kleiber,  4 — 5 


197 


15 — 20^czit.roiiisárni:iiiy  l'orrliilt  mei;.  A  tiha- 
nyi apátsúg  kertjélìoir t()v;il)bá  30 — 40  szén- 
cziiicge  járt  az  ablaivoii  Ijerendezctt  etetőre, 
a  Iioiiiian  a  líékrzinege  pár  év  óta  elmaradt. 
Mint  már  a  íeszkelés  számaránya  is  mu- 
tatja és  az  etetőknél  szerzett  tapasztalatok  is 
igazolják,  hazánk  czinegeféléi  közt  feltűnő 
túlsúlyban  van  a  szénczinege,  különösen  a 
kékcziiiegével  szemben,  a  mely  úgy  látszik 
leginkább  megsinylette  a  fészkelöhelyek  nieg- 
fbgyását  és  a  verebeknek  elemi  csapásszánilta 
menő  elszaporodását. 


Az  etetőknél  észlelt  viselkedésről  Körmöcz- 
bánya  városa  ezt  írja  :  „Feltűnő  volt  egy 
czinege  viselkedése.  Mikor  ugyanis  a  szalonna 
fogyóban  volt.  lakmározás  után  a  közeli  pösz- 
mételjokorra  szállt  és  onnan  figyelt.  A  mint 
egy  czinege  a  szalonnára  szállt,  ott  termett  és 
elűzte.  A  harcz  több  napig  tartott,  még  akkor 
is,  a  mikor  új  szalonnadarab  volt  kiakasztva. 
Az  összeférhetetlen  czinege  lelövetett  és  hely- 
reállt a  béke." 


Ai)róbb  czivakodás  jóformán  minden  etetőn 
észlelhető,  de  könnyen  elkerülhető  oly  módon, 
hogy  a  madárkalács  mellé  napraforgó-  vagy 
tökmagot  szórunk,  a  melyet  a  gyöngébbek 
és  félénkebbek  is  könnyen  elkaparintva,  biz- 
tos távolságban  költhetnek  el. 


IL.  Bayatlozó  madarak  és  emlősök  viselke- 
déséröl  az  etetők  körül  sth. 

A  jelentések  a  madárság  legnagyobb  ellen- 
ségének a  karvalyt  és  a  házi  macskát  minő- 
sitik. 

A  karvaly  kártétele  főképen  az  etetők  kör- 
nyékén mutatkozott.  A  királyhalmi  etetőknnyhó 
mellett  egy  télen  3  is  került  lövésre.  E  raga- 
dozó merészségének  és  ötletességének  szinte 
páratlan  példáját  észlelték  a  görgényszent- 
imrei  erdőőri  szakiskola  kertjében.  A  karvaly 
ugyanis  „az  etetőkunyhó  üvegkerete  alá 
beszállva,  az  etelőasztal  egyik  sarkára  ült  s  a 
gyanútlanul  beröppeuő  madárkákat  elragadta. 


Buchfinken,  und  15 — 20  Goldammer  beob- 
achtet wurden.  In  dem  Garten  der  Abtei 
von  Tihany  besuchten  30 — 40  Kohlmeisen 
den  am  Fenster  ange*>rachten  Fütterungs- 
apparat, an  welchem  die  Blaumeise  schon 
seit  einigen  Jahren  nicht  mehr  erschienen  ist. 

Die  VerhältnisziÖ'er  der  brütenden  Exein- 
plare,  sowie  die  an  den  Fütterungsapparaten 
gemachten  Erfahrungen  ergeben  die  Tatsache, 
da  SS  in  Ungarn  unter  den  Meisenarten  die 
Kohlmeise  in  auffallend  überwiegender  An- 
zahl vorkommt,  besonders  der  Blaumeise 
gegenüber,  bei  welcher  sich  die  Verminde- 
rung der  Brutplätze,  sowie  die  zur  wahren 
Plage  gewordene  Vermehrung  der  Sperlinge, 
wie  es  scheint,  am  meisten  fühlbar    machte. 

Über  das  am  Ftttterungsapparate  beobach- 
tete Verhalten  schreibt  die  Stadt  Körmöcz- 
bánv'a  folgendes  :  „Auffallend  war  das  Ver- 
halten einer  Meise.  Als  der  Speck  schon  in 
Abnahme  begriffen  war,  flog  sie  nach  dem 
Schmause  auf  einen  nahen  Stachelbeerstrauch 
und  beobachtete  von  dort  aus. 

Flog  nun  eine  Meise  auf  den  Speck,  so 
war  sie  sofort  dort  und  vertrieb  sie.  Der 
Kampf  dauerte  mehrere  Tage^  lang,  sogar 
auch  dann  noch,  als  schon  ein  neues  Stück 
Speck  ausgehängt  war.  Die  unverträgliche 
Meise  wurde  abgeschossen  und  der  Friede 
war  hergestellt." 

Kleinere  Streitigkeiten  kommen  fast  an 
jedem  Fütterungsapparate  vor,  doch  kann 
denselben  leicht  vorgebeugt  werden,  wenn 
man  neben  den  Futterstein  Sonnenblumen 
oder  Kürbiskerne  aussti'eut,  welche  auch 
von  den  schwächeren  und  furchtsameren 
Exemplaren  leicht  erkapert  und  in  sicherer 
Entfernung  verzehrt  werden  können. 

11.  Verhalten  von  Raubvögeln  und  Raub- 
säugetieren an  den  Fütterungsapiyaraten  etc. 

Die  Berichte  stempeln  den  Sperber  wnà  Ai& 
Hauskatze  zu  den  grössten  Feinden  der 
Vogelwelt. 

Die  Schädlichkeit  des  Sperbers  zeigte  sich 
hauptsächlich  in  der  Umgebung  der  Fütte- 
rungsapparate. Neben  dem  Futterhause  in 
Királyhalom  wurden  in  einem  Winter  3  Stück 
geschossen. 

Im  Garten  der  Forstwartschule  zu  Görgény- 
szentimre  wurde  ein  fast  beispielloser  Fall 
der  Kühnheit  und  Findigkeit  dieses  'Raub- 
vogels beobachtet. 


198 


Uyvt  kettői  sikerüli  meglesni  és  iiieglőiii. 
Gyomrukban  cziuege  ós  csuszka  maradványai 
voltak." 


Kőszegen  Cühenri,  István  lakószobája  abla- 
kán berendezett  etetőjére  is  rácsapott  a-  kar- 
valy. E  helyen  kivételesen  még  is  több  hasznot 
mint  kárt  okozott,  mert  a  tél  folyamán  a 
város  verebeit  feltűnően  megritkította. 

Az  etetők  környékét  veszélyeztető  madarak 
közt  még  a  héja,  a  kis  sólyom  és  a  szajkó 
van  megemlítve.  A  védekezés  lőfegyverrel  és 
héjacsapdával  történt. 


A  ragadozó  emlősök  között  a  3  esetben 
emiitett  cjörényen  és  1 — 1  esetben  észlelt 
menyéten  és  nyesten  kiviil,  az  összes  jelenté- 
sek a  házi  macskát  jelölik  a  legnagyobb  kár- 
tevőnek, mint  a  mely  úgy  az  etetők  látogatóit, 
mint  a  fészekodvak  lakóit  éjjel-nappal  veszé- 
lyezteti. 

Ha  a  csak  nappal  népes  és  luár  tapasztalt 
madaraktól  látogatott  etetőkön  nem  is  okozhat 
jelentősebb  kárt,  annál  nagyobb  a  pnsztítás, 
a  mit  nyaranta  a  frissében  kirepült  tajiaszta- 
latlan  fiókák  közt  és  éjjeli  kóborlásain  a 
fészekodvak  lakói  közt  mivel.  Valósággal 
közfelfogást  tolmácsol  LAoler  Gyui.a  m.  kir. 
főerdőmérnök  (41,  Visegrád)  :  „A  fészekrablók 
közt  első  helyen  a  házi  macska  áll  s  a  míg 
a  macskatartás  törvényesen  nem  szabályozta- 
tik,  a  fészekodvak  csak  alárendelten  felelnek 
meg  czéljuknak.  Adót  kell  vetni  a  macskákra 
is  és  fel  kell  jogosítani  a  telektulajdonosokat, 
hogy  a  kóbor  macskákat  beltelkeken  is  pusz- 
títhassák. A  tulajdonképeni  madárvédelem  a 
macska  irtásával  kezdődik." 


A  védekezés  eszközei  lőfegyver   és  csapó- 
laila,  a  fészekodvaknak  tövissel  való  körítése 


Der  Sperber  „setzte  sich  nämlich  hinter 
die  Glasstreifen  i)t  eine  Ecke  des  Futtertisches, 
und  erbeutete  auf  diese  Weise  die  arglos 
einfliegenden  Vögel.  Es  wurden  zwei  solche 
Exemplare  beobachtet  und  erlegt.  Im  Magen 
befanden  sich  Reste  von  Meisen  und  Kleiber." 

In  Kőszeg  stiess  der  Sperber  auch  anf 
den  Fütterungsapparat,  welclier  am  Fenster 
des  Wohnzimmers  von  Stefan  v.  Chernél  ein- 
gerichtet war. 

Hier  verursachte  er  jedoch  ausnahmsweise 
melir  Nutzen  als  Schaden,  indem  er  während 
des  Winters  die  Sperlinge  der  Stadt  in  auf- 
fallendem Masse  verminderte. 

Unter  den  die  Umgebung  der  Fütterungs- 
apparate gefährdenden  Vögeln  sind  noch 
der  Habicht,  der  Merlin  und  Eichelhäher  er- 
wähnt. Man  schützte  sich  gegen  dieselben 
durch  Abschiessen  und  mittels  Habichts- 
körben. 

Von  den  Raubsäugetiereu  wird  ausser  dem 
dreimal  erwähnten  Iltisse  und  dem  je  einmal 
beobachteten  Wiesel  und  Steinmarder  von 
allen  Berichten  die  Hauskatze  als  grösster 
Schädling  bezeichnet,  welche  nicht  nur  die 
Besucher  der  Fütterungsapparate,  sondern 
auch  die  Bewohner  der  Nisthöhlen  Tag  und 
Nacht  gefährdet. 

An  den  Fütterungsapparaten,  welche  nur 
während  des  Tages  und  von  den  erfahrenem 
Vögeln  besucht  werden,  können  sie  wohl  kei- 
nen bedeutenderen  Schaden  verursachen, 
umso  grösser  sind  jedoch  die  Verheerungen, 
welche  sie  währenddes  Sommers  unter  den  eben 
erst  flügge  gewordenen  unerfahrenen  Jungen, 
und  während  ihrer  nächtlichen  Streifereien 
unter  den  Bewohnern  der  Nisthöhlen  an- 
richten. Julius  Lagler  (41.  Visegrád),  königl. 
Ungar.  Überforstingenieur  spricht  in  dieser 
Hinsicht  wahllich  die  öffentliche  Meinung 
aus:  ,.An  der  Spitze  der  Nesträuber  steht  die 
Hauskatze  und  so  lange  das  Halten  der  Katzen 
nicht  gesetzmäs.«ig  geregelt  wird,  können 
die  Nisthöhlen  ihrem  Zwecke  nur  in  unter- 
geordnetem Masse  entsprechen.  Es  muss  die 
Katzensteuer  eingeführt  und  den  Grundbe- 
sitzern die  Berechtigung  gegeben  werden, 
die  wildernden  Katzen  auch  intravillan    ver- 


tilgen zu  dürfen. 


Der  eigentliche  Vogelschutz 


beginnt  mit  der  Vernichtung  der  Katzen." 

Schutzmittel  sind  Schiesswaffen  und  Fang- 
kasten, das  Umrahmen  der  Nisthöhlen  mittels 


199 


vagy  lecsípett  végű  szegekkel  való  kiverése 
volt,  az  intézet  iiiadárvédelnii  iitiiiutatójiinak 
mellékelt  ábrája  s/.erint. 

E  két  utóbbi  eljárás  sikeréről  1  1  jelen- 
tés szól.  A  6Ü.  sz.  j.  szerint:  „Házi  macska 
ellen  a  fára  alkalmazott  vadrózsatövis  rőzse. 
valamint  a  röplyuknak  szögekkel  való  kive- 
rése  czélszerűnek  bizonyult.  Egy  macska  által 
elpusztított  czinegefészket  tehénszőrrel  és 
mohával  pótolva,  a  czinege  újból  elfoglalt  s 
a  vadrózsatövis  védelme  alatt  fiait  fel  is 
nevelte."  Ory  Ferenuz  szerint  pedig  (Szaturo. 
94)  :  „A  macska  a  nyaktekercs  odújára  ugrott, 
de  az  elcsípett  végű 
szegek  sora  azt  meg- 
védte. A  szegeken  a 
macska  szőre  és  bőrének 
egy    darabja    maradt". 

Bár  általánosságban 
kivihetetlen,  figyelemre- 
méltó végül  a  90-  sz. 
jelentésben  foglalt  vé- 
dekezés is  :  ,A  macs- 
kák ellen  úgy  véde- 
keztem, hogy  az  etetőt 
tartó  fát,  úgyszintén  a 
gyümölcsfákat  is  jó 
szélesen  hernyó- enyv- 
vel  kentem  be.  A  macska, 
ha  körme  ragadni  kezd, 
visszatér." 

Mindez  azonban  csak 
télintézkedés  marad,  a 
míg  a  macskának,  e 
csak  félig  szelidülő 
és  öreg  korában  többnyire  elvaduló  káros 
ragadozónak  tartása  szabályozható  nem  lesz. 
A  javasolt  megadóztatás  keresztülvitele  aÜg 
lévén  remélhető,  egyedül  ablian  bizakodha- 
tunk, hogy  a  madáiTédelemnek,  a  madár- 
szeretetnek  térfoglalása  fogja  lassanként  a 
macskatartást  az  igazi  szükséi;'  liatárai  közé 
visszaszorítani. 

12.  A  madárvédelem  anyagi  vagy  erkölcsi 
haszna. 

Tekintettel  a  kísérletek  idejének  röviil  vol- 
tára, az  anyagi  haszon  kérdésének  felvetése 
csak  a  távol  jövőben  volt  tervezve.  Annál 
örvendetesebb  az  a  részint  kézzelfogható 
anyagi,  részint  erkölcsi  haszon,  a  miről  az 
alábbi  jelentéseknek  egész    sora    számol    be. 


3.  kép.  —  Flg.  H. 

A  macskák  ellen  szögek- 
kel kivert  fészekodú. 
Gegen  Katzen  mit 
Nägeln   aiisgeschlagene 
Nisthöhle. 


Dorngestrüpp,  oder  das  Umschlagen  mit 
Nägeln,  deren  Köpfe  abgezwickt  wurden. 
nach  dem  nebenstehenden,  der  Anleitung  des 
Institutes  zum  Vogelschutze  entnommenen 
Muster. 

Über  den  Erfolg  der  beiden  letzteren  Me- 
thoden gibt  je  ein  Bericht  Kunde.  Laut  Be- 
richt 60:  „Gegen  die  Katzen  erwies  sich 
das  am  Stamme  angebrachte  Hundsrosen- 
reisig und  das  Ausschlagen  des  Flugloches 
mit  Nägeln  als  zweckmässig.  Ein  von  einer 
Katze  zerstörtes  Meiseunest  ersetzten  wir 
durch  Moos  und  Rinderhaar  ;  dasselbe  wurde 
wieder  von  der  Meise  in  Besitz  genommen 
und  konnte  dieselbe  ihre  Jungen  unter  dem 
Schutze  des  Hundsrosendornes  auch  glücklich 
grossziehen."  Und  nach  Franz  -v.  Ory  (Sza- 
turo, 94)  „sprang  eine  Katze  an  die  Nist- 
höhle eiues  Wendehalses,  doch  wurde  der- 
selbe von  der  spitzen  Nagelreihe  geschützt. 
An  den  Nägeln  blieben  ein  Stück  Haut  und 
Haare  der  Katze  ha f teil." 

Obzwar  im  allgemeinen  unausführbar,  ist 
schliesslich  auch  das  im  Berichte  Nr.  90 
angegebene  Schutzmittel  beachtungswert:  „Ge- 
gen die  Katzen  erwehrte  ich  mich  in  der 
Weise,  dass  ich  den  Baum,  welcher  den  Füt- 
terungsapparat trug,  sowie  auch  die  Obst- 
bäume mit  einem  breiten  Gürtel  Baupenleim 
anstrich.  Sobald  sie  das  Ankleben  der  Zehen 
fühlt,  kehrt  die  Katze  um." 

Alldies  bleibt  jedoch  nur  eine  halbe  Mass- 
regel, so  lange  das  Halten  der  Katze,  dieses 
nur  halbwegs  zähmbaren  und  im  Alter  mei- 
stens vervrildernden  schädlichen  Raubtieres 
nicht  geregelt  wird.  Indem  die  in  Anschlag 
gebrachte  Katzensteuer  kaum  verwirklicht 
werden  kann,  besteht  unsere  einzige  Hoffnung 
darin,  dass  durch  Platzgreifung  des  Vogel- 
schutzes und  der  Liebe  zu  der  Vogelwelt 
allmählich  auch  das  Halten  der  Katzen  in  die 
Grenzen  der  tatsächlichen  Notwendigkeit  be- 
schränkt werden  wird. 

12.  Materieller  oder  ethischer  Nutzen  des 
Vogelschutzes. 

Mit  Hinsicht  auf  die  Kürze  der  Versuchs- 
zeit war  die  .Aufwerfung  der  Frage  des  mate- 
riellen Nutzens  erst  für  die  ferne  Zukunft 
geplant.  Umso  erfreulicher  ist  der  teilweise 
handgreifliche  materielle  und  der  teilweise 
ethische  Nutzen,  von  welchem  eine  ganze 
Reihe  der  unten  folgenden   Berichte  spricht. 


200 


„A  télen  szokatlan  mennyiségű  czinege 
húzódott  a  falvakba  sa  korán  kelt  hernyókat 
tetemesen  pusztította  (18.)" 

„A  23  fészekddu  legtöbbjét  —  16  —  a  czine- 
gék  foglalták  el,  a  melyek  a  gyümölcsösben 
rengeteg  hernyót  pusztítottak  el"  (39). 

jAz  éneklő  madár  feltűnően  szaporodik, 
úgy  liogy  hangsúlyoznom  kell  az  iskolákban 
e  tekintetben  kultivált  intézkedések  '  üdrös  vol 
tát.  A  gyermekeknek  a  hasznos  madarakkal 
szemben  való  viselkedése  a  régibb  állapotok- 
hoz mérten  teljesen  megjavult,  a  fészkek 
rablása  elmaradt"  (48). 


„A  téli  etetésnek,  valamint  a  fészekodvak 
alkalmazásának  következménye  lehet  az,  hogy 
ezidén  a  kertet  rendkívül  sok  éneklő  madár 
lepte  el"  (76). 

„A  téli  etetés  és  fészekodu  alkalmazás 
következtében  ezidén  az  egész  szőlő-  és  gyü- 
mölcsös dűlőben  feltűnően  több  a  czinege" 
(155). 

„Az  1906-iki  szigorú  télen  az  etetés  foly- 
tán megmaradt  kis  madarak  munkája  már 
1907-ben  is  feltűnően,  de  1908- ban  jóformán 
teljesen  megszüntette  nálam  az  itt  általános- 
ságban panaszolt  óriási  hernyópusztitást  ! 
Nálam  alig  hiányzott  levél  a  fákról".  (Feeenczy 
Elek,  cs.  és  kir.   kamarás,    165.    Sztankócz). 

Egyenesen  a  Beklepsch  János  báró  seebachi 
mintatelepe  szolgáltatta  döntő  erejű  l)iznnyí- 
tékiikhüz  sorakozik  végül  az  a  siker,  a  mely 
Plathy  Árpád  nógrádkékkői  telepén  mutat- 
kozott. 


„Az  uradalmi  gyűmölcsösl)en  60  faodu  és 
20  mesterséges  fali  üreg  van,  a  mely  utób- 
biakban az  örvös  légykapót  kivéve,  ugyan- 
azok a  madarak  fészkelnek,  mint  a  faodvak- 
ban.  A  környék  lakosai  által  is  40  odu  van 
kihelyezve  s  ezek  száma  évről  évre  szaporo- 
dik, annál  is  inkább,  mert  már  r/  lakósok  is 
belátják,    hogy     csakis     a     madárvédelemmel 


'  A    madarak    és    fák    napja.     Országos    Ifjúsági 
.Madárvéilö  Lisfa. 


„Während  des  Winters  zog  sich  eine  ganz 
ungewohnte  Menge  von  Meisen  in  das  Dorf, 
wo  «ie  die  fViili  aiisgekroclienen  Raupen  in 
beträciitliclier  Anzahl  vertilgten."   (IS.) 

„Der  grösste  Tpil  der  2.'5  Nisthöhlen  — 
16  —  wurde  von  Meisen  besiedelt,  welche  in 
dem  Obstgarten  ungeheure  Mengen  von  Rau- 
pen vertilgten."  (39.) 

„Die  Anzahl  der  Singvögel  vermehrte  sich 
in  auffallender  Weise,  so  dass  ich  die  Heil- 
samkeit der  diesbezüglichen,  in  die  Schule 
eingeführten  Institutionen^  betonen  muss.  Das 
Verhalten  der  Jugend  gegen  die  nützlichen 
Vögel  hat  sicli  den  früiieren  Verhältnissen 
gegenüber  vollkommen  verbessert,  und  hat 
das  Plündern  der  Nester  ein  Ende  genom- 
men. (48.) 

„Es  scheint  eine  Folge  der  Winterfütte- 
rung  und  der  Anwendung  von  Nisthöhlen 
zu  sein,  dass  der  Garten  heuer  von  ausser- 
ordentlich vielen  Singvögeln  bezogen  wurde." 
(76.) 

„Infolge  der  AVinterfütterung  und  der  An- 
wendung von  Nisthöhlen  sind  heuer  in  dem 
Wein-  und  Obstgarten  auffallend  mehr  Mei- 
sen vorlianden"   (155). 

„Die  Arbeit  der  Kleinvögel,  welche  im 
strengen  Winter  1906  infolge  der  Winterfüt- 
terung  am  Leben  blieben,  verminderte  schon 
im  Jahre  1907  in  auffallendem  Masse,  im 
Jahre  1908  aber  schon  fast  gänzlich  den  hier 
ganz  allgemein  beklagten  ungeheuren  Raupen- 
frass!  Bei  mir  fehlt  kaum  ein  Blatt  von  den 
Bäumen."  (Alexius  v.  Feeenczy,  k.  u.  k.  Käm- 
merer. Sztankócz,  165.) 

Unmittelbar  den  auf  der  Musterstation  des 
Freiherrn  H.\ns  v.  Berlepsch  in  Seebach  er- 
reichten entscheidenden  Beweisen  reiht  sich 
der  Erfolg  an,  welcher  sich  auf  Árpád  v. 
Plathys  Station  in  Nógrád- Kékkő  ergab.  In 
dem  herrschaftlichen  Obstgarten  betinden  sich 
60  Holz-Nisthöhlen  und  20  künstliche  Mauer- 
locii-Nisthöhlen  ;  in  letzteren  brüten  ausser 
dem  Halsbandfliegenschnäpper  dieselben  Vogel- 
arten wie  in  den  Holz-Nisthöhlen.  Audi  von 
den  Dorfbewohnern  wurden  40  Nisthöhlen 
ausgehängt,  und  vermehrt  sich  die  Anzahl 
derselben  von  Jahr  zu  Jahr.  u.  zw.  umsomehr. 
iveil  es  auch  diese  schon  einsehen,   dass  man 


'  Der  Vogel-  und    liaiim  Tag.    Dif    Landes-\'(.gel- 
scliutz-Liga  der  Jugend. 


<    g 


X 

o 

O 


Q 


— 

UJ 

s; 

<i 

■:i 

2 

< 

t^ 

z 

a 

o 

Ci 

a 

z 

o 

c: 

C2 

(-1 

1- 

Í5 

o 

u 

p 

"" 

U3 

— 

CQ 

a 

/'. 

— 

n 

H 

u 

tn 

< 

J 

PT 

M 

W 

S3 

c^J 

O 

K 

tfl 

r/l 

U 

3 

s: 

C) 

ÛS 

U. 

X 

P-. 

Í/; 

?; 

.. 

< 

< 

o 

et 

< 

IX 

"' 

::;• 

^ 

O 

< 

(?) 

f- 

■^ 

O 
■»5 

:o 

C 

o 

^ 

.  J 

a: 

n 

Q 

^ 

v: 

n 

o 

^ 

< 

o 

s: 
c/: 

« 

Pn 

o 

z 

z 

w 

H 

X 
O 

< 


o 
w 


o: 


D 

< 


O 


O 
< 


ti; 
w 
>■ 
z 

■w 
> 

w 

s 

w 

tS) 


^ 

X.       J 

U^ 

C      < 

?; 

2     •? 

i 

S     -J 

■^ 

Vî     es 

1      s 

a 

s   2 

..   < 

t-   Á 

o     ,„ 

ts3 

œ    ^ 

;j 

«     D 

Á 

■w 

z     Í 

t: 

N 

S    »• 

u 

<     •  - 

s  == 

• 

Y. 

o 

5 

z    2 

œ 

bj 

»— < 

ra 

H     T 

o 

M    ■-: 

O) 

H     < 

■j:     a 

ti; 

^ 

•Y.       <M 

03 

S3 

tfi       J 

S 

t/1 

es 

w 

C^l 

-ri       O 

ifi 

o 

1^ 

>i 

y: 

M 

<:     5 

^ 

l. 

X 

S-     t. 

< 

S3 

Ä 

tfi 

;^^  s 

2 

< 

n 


o 

n 


O 


O 
H 
O 


m 

< 
^- 


•y. 


H 

Oî 


< 
Q 


O 


s: 

D 


o 
o 


ce: 
td 


P 

< 

s; 

o 

'^ 

■r; 

o 

^,^ 

Ti 

z 

:/? 

H 

D 

< 
f- 

B 

^ 

U 

Ä 

t/3 

H 

-; 

Ui 

Si 

;0 
H 

rs 

^ 

72 

:-1 

^ 

■J 

^ 

O 

U. 

en 

< 

K 

c: 

fi 

■< 

< 

O 

O 

■  ' 

tí 

*— ) 

Q 
O 


O 

z 


o 


o 


55 


>o 
a. 

Ed 

5 

H 


W 

Q 

> 

K 
■< 

a 
< 

H 

tu 

o 

tn 


'JÍ 

0> 

w 

o 

>- 

01 

z 

'ii^ 

> 

> 

X 

w 

s 

S 

o 

w 

1- 

tS) 

< 

_l 

D 

a 

< 

g 

N 
Ü 

z; 

•a 

NI 


a    t-J 


o 

as 


< 


•D 

e 
o 


n 


H 
H 


O 


o 


<: 


o 


X 


o 


201 


leket  a  mu/i/on  inegszuporudott  lairtrLony  fér- 
f/ek  ellen,  védekezni. 

Az  idén  igen  nagy  számban  volt  a  drótos 
pille,  gyűrűs-  és  gyiip.jas  pille,  nagy  és  kis 
araszoló  le])ke  hernyója,  továbbá  a  csere- 
bogár. Az  uradalmi  gyümölcsösben,  hol  már 
négy  év  óta  rendszeresen  védjük  a  hasznos 
madarakat,  a  gyümöUístermés  sikerült,  holott 
a  környékbeli  lakosok  gyümölcsöseiben  imitt- 
amott  látszik  egy  kis  termés.  Az  is  ott.  hol 
az  uradaliiH  területtel  éi'ii\tkeznek. 


Hogy  az  uradalom  csakugyan  a  madár- 
védelemnek köszönheti  a  gyümölcstermést, 
igazolásul  felhozom,  hogy  Tóth  K.ílm.4n  tanitó, 
a  ki  a  madarakat  kertjében  védelemben  része- 
síti, a  nagy  hernyójárás  daczára  is  szintén 
bő  gyümölcstermésnek  örvend,  bár  kertje 
nem  szomszédos  az  uradaloméval." 


E  legutóbbi  jelentés  jegyében  fejezem  be 
ezt,  a  kérdőivek  anyagából  kialakult  kis 
kulturképet,  a  mely  a  nagyon  rövid  múlt 
tükrében  is  már  biztatíi  képét  mntatja  a 
.jövőnek. 


II.  Margitszig^et  1908 

E  200  holdnyi  park  1906  őszétől  kezdve, 
dr.  Dará.nyi  IfiNÁcz  m.  kir.  földmivelésiigyi 
minister  intézkedéséből  a  m.  kir.  Urnifhologiai 
Központ  házilag  kezelt  kísérleti  telepe.  Fel- 
szerelése 1908-ban:  01  leemelhető  fedelű, 
A-B-C  és  D  ndntájú  fészekodn,  sorszámmal 
ellátva  és  térképen  feltüntetve,  továbbá  3 
etetőkunyhó  és  1  etető-eresz.  Kezelése  a 
múlt  évinek  megfelelően  a  téli  etetők  ellá- 
tása, a  fészekodvuknak  a  költés  idején  heten- 
ként való  revideálása  s  a  szabadon  fészkelő 
madárfajok  egyidejű  tanulmányozása. 


Az   1907/1908iki  tél  arányin-    enyhe   jel- 
lege folytán  a  sziget  téli    madárvilága  jelen- 
tékenyen elmaradt  a  tavalyi  mögött.    A  gyé- 
ren látogató:  t    téli    etetők    környékén    ezidéu 
Aquila  XVI. 


dell  nur  durch  den  .  Votjdschutz  der  allzu- 
stark  vermehrten  Schädlinge  erwehren    kann. 

Heuer  waren  die  Raupen  des  Banmweiss- 
lings.  des  Ringelspinners  und  Schwamnispin- 
ners.  sowie  zwei  Arten  Spannerraupen  und 
der  Maikäfer  in  sehr  grosser  Anzahl  vor- 
handen. In  dem  herrschaftlichen  Obstgarten, 
wo  die  nützlichen  Vögel  schon  seit  vier  Jah- 
ren systematisch  geschützt  werrlen,  hatten 
wir  auch  tatsächlich  eine  reichliche  Obsternte, 
während  in  der  Obstgärten  der  Umgebung 
kanni  hie  und  da  etwas  Obst  zu  sehen  ist. 
Auch  dieses  nur  in  der  unmittelbaren  Nach- 
barschaft des  herrschaftlichen  Gartens. 

Als  Beweis  dafür,  dass  die  Herrschaft  den 
Obstertrag  wirklich  dem  ^"ogelschntze  zu  ver- 
danken hat,  möchte  ich  anführen,  dass  der 
Lehrer  Koloman  Tóth,  der  den  Vögeln  in 
seinem  Garten  ebenfalls  Schutz  angedeihen 
lässt,  trotz  dem  grossen  Raupenfrasse  gleich- 
falls einen  reichen  0])stertrag  erzielte,  obzwar 
sein  Garten  nnt  dem  herrschaftlichen  nicht 
benachbart  ist." 

In  dem  Zeichen  dieses  letzten  Berichtes 
schliesse  ich  das  aus  dem  Materiale  der  Frage- 
bogen sich  ergebende  kleine  Knlturbild,  wel- 
ches in  diesem  Spiegel  der  noch  allzukiirzen 
Vergangenheit  dennoch  schon  ein  vielver- 
lieissendes    Bild  der  Zukunft  erblicken   lässt. 


II.  Marg-areteninsel  1908. 

Dieser  100  Hektar  grosse  Park  ist  seit  Herbst 
1906  durch  Verordnung  des  königl.  ung.  Acker- 
bauministers Dr.  Ionaz  v.  Dar.ányi  die  in 
eigener  Bewirtschaftung  stehende  Versuchs- 
station der  Königl.  U.  0.  0.  Einrichtung  war 
im  Jahre  1908  :  61  Nisthöhlen  Muster  .1.  11, 
C  und  I)  mit  abhebbarem  Dache,  jede  ndt 
einer  laufenden  Nummer  versehen  und  auch 
kartographisch  verzeichnet,  ausserdem  drei 
Futterhäuser  und  ein  Futferdach  Die  Tätig- 
keit in  derselben  erstreckte  sich  den  früheren 
Jahren  entsprechend  auf  die  Versorgung  der 
Futterapparate,  wöchentliclie  Revision  der 
Nisthöhlen  während  der  Brutzeit  und  gleich- 
zeitiges Studium  der  Freibrütler. 

Indem  der  Winter  1907/8  verhältnismässig 
milde  war,  blieb  die  Winter-Ornis  erheb- 
lich hinter  derjenigen  des  vorigen  Jahres 
zurück.  Heuer  waren   bei    den    schwach    be- 

26 


202 


nem  szólt  a  fenyves  czinege  {rarun  ater  L.), 
sem  il  süvöltő  {Fijrrhula  pyrrhula  L.).  Csupán 
a  czitromsármány  (Emheriza  citrinella  L.)  és 
a  fenyopinty  (Fruigilla  montifringiUa  L.) 
jelent  meg  néhány  hétre.  Czineíret elekből  is 
il  január  12-én  végzett  s/.cmleiitaiiKui  miml- 
össze  5Ü-et  (mintegy  ;5()  szén-,  10  kék-  és 
10  Itará^czinegét)  találtam.  E  mennyiséget  a 
sziget  állandó  czinegeállományának  tartom. 
iiiiiitlidgy  a  hegyekről  más  években  leszorult 
vendégek  ezidén  nem  gyarapították  száiiiíit. 
.\z  etető-eresz  teii\ői-so])ürtj'ának  t;ivalyi  ven- 
dége, a  karvaly  azonban  ezidén  is  beállított, 
pjgy  közeli  bozótban  fölfedezett  mészárló 
helyén  egy  feketerigón  kívül  csnpa  veréb- 
maradvány hevert,  czinegetollaknak  nyoma 
sem  volt.  Észleletén!  szerint  ide  csak  ]uhe- 
nőre  jiír  a  karvaly  ;  tá])lálékát  javarészben  a 
jiesti  Diinaparl  gabonaraktáiai  körül  nyüzsgő 
verebekből  szerzi. 


Az  IDOS-iki  januári  fauna  megközelítő  szá- 
Jiiokban  :  30  Parus  major  L.,  10  Parus 
coeruleus  L.,  10  Parus  palustris  L.,  2  Sitta 
nnropaea  L.,  4  Friììf/illa  coelebs  L.,  10  Frin- 
(jilla  montifringiUa  L.,  16  Coccothraustes 
coccothraustes  (L.),  12  Emheriza  citrinella  L., 
50  Passer  domesticus  (L.),  20  Passer  montanus 
(L.),  15  Turdus  mer  ala  L.,  1  Erithacus  rube- 
cula  L.,  1  Picus  viridis  L.,  1  Dendrocopus 
major  (L.),  8  Corvus  comix  L.,  1  Accipiter 
nisus  (L.). 

Márcziusban  eltűnt  a  fenyőj)inty  és  ii  czitrom- 
silrmáiiy,  de  helyébe  százas  csapiltokban  jelent 
meg  a  mezei  veréb,  melynek  tömege  már 
előre  jelezte  a  nehéz  híirczot,  a  melyet  ii 
czinegék  a  fészekodvak  birtokáért  megvívni 
kényszerülnek.  Új  veszedelem  is  jelentkezett 
a  házi  veréb  képében,  mely  tavaly  még  feléje 
se  nézett  a  fészekodvaknak,  ezidén  pedig  e 
hónapban  már  sűrűn  bujkált  a  kisérletképen 
több  méternyi  magasságb:i  helyezett  néhány 
odúba.  A  debreczeni  városi  kórházban  pár 
évvel  ezelőtt  észlelt  jelenség  ismétlődött  meg 
evvel.  Az  ott  helytelenül  nagy  magasságba 
rakott  fészekod  vakba  az  első  évben  még 
csupa  cziuege  települt  meg.  De  már  a  máso- 
dik évben,  nyilván  a  czinegék  zavartalan 
fészkelésének     láttára,    az    addig     gyanakvó 


suchten  Futtcrapparaten  weder  die  Tannen- 
meise -  Paras  nier  \j.  —  noch  der  Gimpel 
—  Pyrrhula  pyrrhnla  (L.)  —  zu  sehen.  Es 
erschienen  nur  der  rJoldammer  -  Emherzin 
citrinella  L.  —  und  der  Bergtink  —  Fringilln 
montifringiUa  L.  —  auf  einige  Wochen.  Von 
den  Meisenarten  fand  ich  während  eines  Re- 
visionsweges am  10.  .liinner  nur  etwa  50 
Stück  (ca.  30  Kohl-.  10  Blau-  und  10  Sumpf- 
Meisen).  Die  Anzahl  halte  ich  für  den  stän- 
digen Meisenbestand  der  Insel,  welcher  heuer 
nicht  durch  aus  den  Gebii-gen  verdrängte 
Gäste  bereichert  wurde.  Der  Sperber  jedoch, 
der  vorjährige  Gast  der  Tannengruppe  bei 
dem  Futterdache,  stellte  sich  auch  heuer  ein. 
Auf  seinem  Schlachtplatze,  welcher  sich  in  der 
Xähe  in  einem  Gestrüppe  befand,  waren  je- 
doch neben  einer  Amsel  nur  Sperlingsreste 
vorhanden  ;  von  Meisenfedern  keine  Spur. 
Laut  meiner  Beobachtung  ist  die  Insel  nur 
eine  Riiststation  des  Sperbers,  dessen  Nahrung 
hauptsächlich  die  Sperlinge  bilden,  welche 
die  Getreidehallen  auf  der  Pester  Seite  um- 
schwärmen. 

Die  Fauna  war  im  Jänner  1908  annähernd 
folgende  :  30  Pants  itiajor  L.,  lO  Parus 
coerulus  L.,  10  Parus  palustris  L.,  2  Sitta 
europaea  L.,  4  Fririgilla  coelebs  L.,  10  Frin- 
gilla  montifringiUa  L.,  16  Coccothraustes  coc- 
cothraustes (L.),  12  Emberiza  citrinella  L.. 
50  Passer  domesticus  (L.),  20  tasser  mon- 
tanus (L.),  15  Turdus  merula  L.,  1  Erithanus 
rubectda  (L.),  1  Picus  viridis  L.,  1  Den- 
drocopus major  (L.),  8  Corvus  comix  L..  1 
Accipiter  nisus  (L.). 

Im  März  verschwanden  hergtink  und  Gold- 
iiBimer,  doch  kamen  an  deren  Stelle  Hun- 
derte von  Feldsperlingeii.,  mit  ihren  Massen 
schon  den  schweren  Kam])f  andeutend,  wel- 
chen die  Meisen  mit  ihnen  um  den  Besitz 
der  Nisthöhlen  führen  müssen  Dabei  meldete 
sich  auch  noch  ein  neuer  Feind,  nändich  der 
Haussperling,  welcher  noch  im  vorigen  Jahre 
den  Nisthöhlen  gar  keine  Beachtung  schenkte, 
heuer  jedoch  schon  im  März  sehr  häufig  die 
versuchsweise  in  einer  Höhe  von  einigen 
Metern  ausgehängten  Nisthöhlen  beflog.  Es 
wiederholte  sich  hier  der  vor  einigeh  Jahren 
im  städtischen  Spital  von  Debreczen  beobach- 
tete Fall.  Die  dort  unrichtig  in  grosse  Höhe 
ausgehängten  Nisthöhlen  wurden  im  ersten 
Jahre  nur  von  Meisen  besiedelt.    Im  ZAveiten 


203 


liá/.i  verclj  is  (Mlauiorészkedett.  vùiikc])  elűzve 
(iiiiiiui  a  czinegéket. 


A  fészkelés  ezidén  korábbiin  kezdődött  a 
tavalyinál.  Márcziiis  S-án  már  a  mezei  veréb 
teljesen  kész  fészkét  találtam.  E  napon  már 
sűrűn  hallatja  párzási  hangjait  a  czinege, 
csuszka,  harkály,  fakopáncs  ;  megszólal  a 
feketerigó  és  a  pinty. 

A  fészekodvak  megszállása  mégis  csak 
április  5-én  volt  észlelhető.  Ekkor  már  egy 
ni/aktekercs  is  nézeget  az  egyik  A-oduba; 
mihelyt  tovaszáll,  6  mezei-  és  két  házi  veréb 
röppen  az  odúra;  egymást  lökdösve  nézeget- 
nek a  röplyukba.  Egy  másik  A-oduból  házi 
veréb  nézeget  ki,  a  röplyuk  szélét  tisztogatva. 
Egy  harmadik  A  odúba  széncziuege  nézeget 
be  ;  utána  rögtön  egy  niezei  veréb  búvik  az 
odúba,  mig  párja  kiviil  kapaszkodik  meg.  E 
jeleneteket  csaknem  kizárólag  a  kora  reggeli 
órákban  észleltem  csak  ;  a  nap  többi  részén 
csak  nagy  ritkán  mutatkozott  az  oduiull  madár. 


A  fészekodvak  nagy  látogatottsága  arra 
birt,  hogy  számukat  újabb  11  dil)  kihelyezé- 
sével ()l-re  emeljem. 


Ez  alkalommal  az  eddig  künn  lévő  összes 
od  vak  tartósságát  is  megvizsgáltam.  Az  ered- 
mény az,  hogy  a  már  az  első  félévben  keletke- 
zett felületi  repedések  óta  e  másfél  év  alatt 
semmi  változás  se  mutatkozott.  Ugylátszik 
tehát,  ha  az  odu  az  első  évet  áthasadás  nél- 
kül kiállotta,  azután  már  sokat  kibír.  Átható 
repedés  ugyanis  még  azokon  az  odúkon  sem 
mutatkozott,  a  melyek  a  múlt  évben  vigyá- 
zatlan bokoröntözés  folytán  színig  teltek  víz- 
zel s  mire  kiürithetők  voltak,  tökéletesen  át- 
áztak és  a  nyári  hőségben  rohamosan  száradtak 
ki.  A  tartóléczek  szegei  egyes  gyors  növésű 
fákon  már  erősen  behúzódtak,  a  nélkül  azon- 
ban, hogy  fejük  a  lágyfából  készült  léczet 
elrepesztette  volna. 


Jahre  jedoch  getrauten  sich  auch  schon  die 
bisher  misstrauischen  Sperlinge  in  die  Nist- 
höhlen —  jedenfalls  dem  Beispiel  der  unge- 
stört brütenden  Meisen  folgend  —  und  vei'- 
trieben  dadurch  die  Meisen  für  immer. 

Das  Nisten  begann  in  diesem  Jahre  früher 
als  im  vorigen.  Am  8.  März  fand  ich  ein 
schon  ganz  fertiges  Nest  des  Feldsperlings. 
An  diesem  Tage  hörte  ich  schon  häufig  den 
Paarungsruf  der  Meise,  des  Baumläufers, 
Grünspechtes,  Buntspechtes  ;  es  sang  die  Am- 
sel und  es  ertönte  der  Finkenschlag. 

Die  Besiedelung  der  Nisthöhlen  geschah 
jedoch  erst  am  5.  April.  An  diesem  Tage 
äugte  auch  schon  ein  Wendehals  in  eine 
^4-Nisthöhle  hinein  ;  sobald  er  fortgeüogen 
war,  wird  dieselbe  Nisthöhle  von  6  Feld- 
und  2  Haussperlingen  beflogen,  welche  sich 
weg-  und  abdrängend  in  das  Flugloch  hinein- 
schauen. Aus  einer  anderen  A-Nisthöhle  lugt 
ein  Haussperling  heraus  und  reinigt  den  Fiug- 
lochrand.  In  eine  dritte  ^i-Xisthölile  schaut 
eine  Kohlmeise  hinein  ;  nach  ihr  schlüpft  so- 
fort ein  Feldsperling  in  die  Höhle,  dessen 
Paar  sich  von  aussen  ankrallt  Diese  Szeiun 
konnten  ausschliesslich  nur  in  den  frühen, 
Morgenstunden  beobachtet  werden;  während 
der  übrigen  Tageszeiten  waren  nur  selten 
Vögel  bei  den  Nisthöhlen  zu  sehen. 

Die  grosse  Besuchtheit  der  Nisthöhlen  ver- 
anlasste mich  die  Anzahl  derselben  durch  das 
Aushängen  von  11  neuen  auf  61  zu  erhöhen. 

Bei  dieser  Gelegenheit  untersuchte  ich  auch 
die  bisher  ausgehängten  Nisthöhlen  bezüg- 
lich ihrer  Haltbarkeit.  Das  Resultat  war,  dass 
ausser  den  schon  im  ersten  Halbjahre  ent- 
standenen Sprüngen  an  der  Oberfläche,  wäh- 
rend anderthalb  Jahre  keine  anderen  Ver- 
änderungen zu  sehen  waren.  Es  scheint  da- 
her, dass  die  Nisthöhle  sehr  viel  vertragen 
kann,  wenn  sie  das  erste  Jahr  ohne  Aus- 
einanderspringen ausliielt.  Durchgehende 
Sprünge  waren  nämlich  nicht  einmal  bei  je- 
nen Nisthöhlen  vorhanden,  welche  infolge 
unachtsamer  Begiessnng  der  Sträucher  ganz 
mit  Wasser  gefüllt  wurden,  und  noch  vor  ihrer 
Entleerung  voUsiändig  von  Nässe  durchdrungen 
waren  und  in  der  Sonnenhitze  rapid  trockneten. 

Die  Nägel  der  Aushängeleisten  waren  bei 
einigen  sehr  raschwüchsigen  Bäumen  schon 
ziemlich  stark  eingezogen,  ohne  jedoch  die  aus 
Weichholz  hergestellten  Leisten  zu  sprengen. 

26* 


204 


A  féíizkelés  vlöszalca  : 


Die  Brutzeit. 


A-A  első  három  széncziiiegefészek  ápiúlis 
12-ci-c  készült  cl.  Most  már  tömofíescii  teh; 
püliick  a  szénczinegék  ;  április  27-éii  mìn- 
io fészkük  van  készen,  részben  már  tojással. 
E  fészkek  egyike  -V  napon  belül  készült  el  : 
liariiiadnapra  már    egy    tojás    is    volt    i)eiiiie. 

Ez  első  telepiilők  csaknem  kivétel  nélkül 
az  ezidéii  kihelyezett,  tehát  teljesen  tiszta 
(idvakbaii  jelentkeztek.  8  ez  érthető  is.  A 
már  lakott  fészekodvakban  ugyanis  gyakran 
már  az  első  évben  úgy  felszaporodnak  a 
madártetvek  és  bolhák,  hogy  utóbbiak  meleg 
őszi  na})okon  fekete  tömegekben  sütkéreznek 
a  fészekodvak  röplyukában.  E  körülmény 
döntőleg  bizonyít  a  mellett,  hogy  a  fészekod- 
rakat  évenként  Ici/alábbti  is  eijyszer  ki  kell 
tisztogatni.  Legczélszerübb  ezt  ősz  utolján 
végezni,  a  mikor  már  a  régi  fészkek  elége- 
tésével nemcsak  az  emiitett  madárélősdiek, 
de  az  i'ugyancsak  odamenekült  számos  más 
káros  rovar  is  megseaimisithető. 


•  A  mezei  verebek  a  fentjelzett  napig  mind- 
össze 10  odút  foglaltak  el  ;  legtöbbje  a  nagy 
számban  található  természetes  faüregekbe 
hordta  a  fészekanyagot.  Volt  már  egy  kék- 
czinegefészek  is  1  tojással.  A  nyaktekercs  is 
3  odu  körül  sürgölődött  már. 


ily  kedvező  előjelek  láttára  hasznos  mada- 
rainknak a  tavalyinál  jóval  nagyobb  gyara- 
podását reméltem.  Ámde  ])ár  naj)  nuilva  a 
czinegefészkeket  a  balesetek  egész  sorozata 
érte,  a  mely  az  első  költést  csaknem  teljesen 


Május  első  napjain  tömegesen  jelentek  meg 
a  mezei  verebek.  A  kész  szénczinegefészkek 
nagy  részét  feldúlták,  vagy  egyszerűen  fölé- 
jük építkeztek.  Ennek  következtében,  üres 
odu  híjján  az  idén  feltűnő  számban  érkező 
■rnjaktekeresek  a  már  lakott  odvakban  voltak 
kénytelenek  helyet  keresni,  miközben  nem- 
csak veréb-  de  néhány  czinegefészket  is  el- 
pusztitottak. 


I'ie  ersten  drei  Kohlineisen-'iseíiter  waren 
am  12  April  fertig.  Zu  dieser  Zeit  gescliieht 
die  Ansiedelung  der  .Meisen  schon  massen- 
haft :  am  27.  April  waren  16  Nester  voll- 
endet, in  einigen  sind  schon  Eier  vorhanden. 
Peines  dieser  Nester  war  binnen  drei  Tagen 
fertig  :  am  dritten  Tage  befand  sich  auch 
schon  ein  Ei  darin.  Die  ersten  besiedelten 
fast  ausschliesslich  die  heuer  ausgehängten, 
nändich  die  noch  ganz  reinen  Nisthöhlen.  Es 
ist  dies  ja  auch  leicht  verständlirli.  In  den 
schon  bewohnten  Nisthöhlen  vermehren  sich 
oft  schon  im  ersten  Jahre  die  Vogelläuse 
und  -Flöhe  in  derartigen  Mengen,  dass  sich 
z.  B.  letztere  an  warmen  Herbsttagen  in 
schwarzen  Massen  am  Rande  der  Fluglöcher 
wärmen.  Es  ist  dies  ein  entscheidend  wich- 
tiger Beweis,  dass  die  Nisthöhlen  jährlieh 
■wenigstens  einmal  gereinigt  werden  müssen. 
Am  zweckmässigsten  kann  diese  Arbeit  Ende 
Herbst  verrichtet  werden,  wenn  durch  das 
Verbrennen  der  alten,  Nester  nicht  nur;idie 
erwähnten  Vogelparasiten,  sondern  auch  eine 
Menge  anderer  schädlicher  Insekten,  welche 
sich  dorthin  flüchteten,  vernichtet  werden. 

Die  Feldsperlinge  besiedelten  bis  zu  dem 
obenerwähnten  Tage  insgesamt  10  Nisthöhlen  ; 
der  grösste  Teil  trug  das  Nestmateriale  in 
die  in  grosser  Anzahl  vorhandenen  natürli- 
chen Baumhöhlen.  Es  war  auch  schon  ein 
Blaumeisennest  mit  einem  Ei  vorhanden.  Der 
Wendehals  trieb  sich  ebenfalls  schon  an  drei 
Nisthöhlen  herum. 

Unter  solch  günstigen  Auspizien  hott'te  ich 
auf  eine  \iel  grössere  Vermehrung  unserer 
nützlichen  Vogelwelt  als  im  vorigen  Jahre. 
Nach  einigen  Tagen  jedoch  wurden  die  Meisen- 
nester von  einer  ganzen  Reihe  von  Unfällen 
ereilt,  welche  die  erste  Brut  fast  vollständig 
zugrunde  richteten. 

In  den  ersten  Tagen  des  Monats  Mai  er- 
schienen Massen  von  Feldspeiiingen,  welche 
den  grössten  Teil  der  fertigen  Kohlmeisen 
nester  zerstörten  oder  einfach  über  dieselben 
bauten.  Infolgedessen  waren  die  heuer  in  auf- 
fallend grosser  Anzahl  vorhandenen  Wende- 
hälse in  Ermangelung  von  leeren  Nisthöhlen 
gezwungen,  schon  bewohnte  zu  erobern,  wo- 
durch nicht  nur  Sperlingsnester,  sondern  aucli 
einige  Meisennester  zerstört  wui'den.  Ein  Teil 


205 


(■pen    maradt    czinegefészek- 


A  véletlenül 
aljak  egy  részét  —  köztük  a  í?  kékczinege- 
fV'szket  —  végül  :i  kertöntözöniiiiikások  gon- 
datlansága semmisítette  meg.  A  röplynkon 
Ijoliatoló  vízsugár  számos  fészket  tett  hosszú 
időre  lakhatlanná,  egy  odiiban  pedig  egy 
egész  szénczinege("salád()t  fojtott  meg  Egy 
másik  odúban  végül  holtan  feküdt  a  nőstény- 
czinege  fészkén,  koponyája  kirágva  s  háta  is 
erősen  kikezdve.  Minden  jel  szerint  az  erdei 
egér  volt  itt  a  tettes 


Ily  körülmények  közt  már  csak  arra  szo- 
rítkozhattam, hogy  a  verebek  erélyes  üldözé- 
sével, fészkük  és  tojásuk  folytonos  megsem- 
misítésével a  czinegéknek  legalább  második 
költését  biztosítsam.  Ez  sikerült  is.  minthogy 
a  verebeket  fészkük  elpusztítása  nuntegy  2 
hétre  elriasztotta  az  odvaktól.  De  bár  ez  idő 
alatt  jócskán  települt  újra  a  szénczinege, 
szaporulata  gyenge  maradt,  minthogy  a  máso- 
dik költés  fészekalja  rendesen  jóval  kisebb 
az  elsőnél. 

A  helyzetet  legjobban  jellemzi  az,  hogy  a 
szénczinege  33  esetben  kísérelte  meg  a  köl- 
tést és  mindössze  12  esetben  sikerült  fiait 
—  összesen  74  fiókát  —  felnevelnie.  Naplóm 
itt  következő  néhány  szemelvényében  meg- 
kísérlem annak  a  változatos  életnek  bemuta- 
tását, a  mely  egy-egy  fészekodu  körül  egyetlen 
tavasz  folyamán  lezajlik  és  a  mely  egyúttal 
az  állandó  felügyelet  és  ismételt  beavatkozás 
szükséges  voltát  is  bizonyítja. 


12.  SS.  B-odu,  r2  m  magasságban.  Múlt 
évben  8  hét  alatt  4-szer  fészkelt  benne  a 
mezei  veréb.  Ezidén  április  i'í'-án  kész  s.zén- 
czinegeíészek  van  benne;  V.  G-án  tojás. 
V.  18-án  fiókák,  V.  31-én  10  czinegefióka 
közvetlenül  kirepülés  előtt.  Június  14-éu  a 
fészek  újra  tatarozva;  július  1-én  a  szénczi- 
nege újra  kotoI  ;  e  hó  utolsó  hetén  a  6  szén- 
czinegefióka  szárnyra  kél. 

80.  sz.  B-odu  1  m.  magasságban.  Április 
23-án  szénccinef/efészek  ;  május  6-án  mezei 
rerébtöl  elfoglalva  és  átépítve  ;  e  fészek  el- 
távolíttatott ;  V.  24-én  újra  veréb  épít  bele; 
fészke  megsemmisítve  ;  V.  31-én  üres  ;  június 


der  zufällig  unversehrt  gebliebenen  .Meisen- 
gelege —  darunter  auch  die  drei  Nester  der 
Blaumeise  —  wurde  durch  die  Unachtsam- 
keit der  den  Park  begiessendeii  Ari)eiter  ver- 
nichtet. Der  durch  das  Flugloch  einilringcnde 
Wasserstrahl  machte  viele  Xistliöhlcn  l'iir  län- 
gere Zeil  unbewohnbar  und  ertränkte  in  einer 
Höhle  eine  ganze  KohlmeisenfamiJie.  Jn  einer 
anderen  Nisthöhle  lag  ein  Meisenweibchen 
verendet  im  Neste  :  die  Hirnschale  war  an- 
gebissen und  auch  der  Rücken  stark  ange- 
fressen. Nach  allen  Anzeichen  war  die  Wald- 
maus der  Täter. 

Unter  s(dclien  l'mständen  musste  icii  mich 
darauf  beschränken,  durch  energische  Ver- 
folgung der  Sperlinge,  durch  fortwährende 
Vernichtung  ihrer  Nester  und  Eier  wenigstens 
die  zweite  Brut  der  Meisen  zu  sichern.  Dies 
gelang  auch,  indem  die  Sperlinge  durch  das 
Zerstören  ihrer  Nester  auf  zwei  Wochen  von 
den  Nisthöhlen  verscheucht  wurden.  Obzwar 
sich  während  dieser  Zeit  die  Kohlmeisen 
wieder  stark  ansiedelten,  blieb  die  Vermeh- 
rung dennoch  gering,  indem  das  zweite  Ge- 
lege gewöhiüich  viel  kleiner  ist,  als  das  erste. 

Die  Situation  wird  dadurch  am  besten  cha- 
rakterisiert, dass  die  Kohlmeise  in  33  Fällen 
zu  brüten  versuchte,  jedoch  nur  12  Brüten 
vollenden  und  insgesamt  74  Junge  autfüttern 
konnte.  Mittels  der  folgenden  Auszüge  mei- 
nes Tagebuches  versuche  ich  eine  Schilde- 
rung des  abwechslungsreichen  Lebens,  wel- 
ches sich  während  eines  einzigen  Frühjahres 
um  eine  Nisthöhle  abspielt,  wodurch  auch 
zugleich  die  Nolweinligkeit  der  ständigen 
Aufsicht  und  wiederholten  Einmischung  be- 
wiesen wird. 

B- Nisthöhle  Nr.  12:  Höhe  r2  iM.  Im  vori- 
gen Jahre  brütete  darin  binnen  acht  A\'ochen 
viermal  der  FeldsperHiH).  Heuer  war  am  23. 
April  ein  fertiges  Kohlmeisennest  darin:  am 
G.  Mai  Eier,  am  18.  Mai  Junge;  am  31.  Mai 
10  Junge  unmittelbar  vor  dem  Ansfiiegen. 
Am  14.  Juni  ist  das  Nest  neu  ausgebessert: 
am  1.  Juli  brütet  wieder  die  Kohlmeise:  in 
der  letzten  Woche  dieses  Monates  tliegen  die 
sechs  Jungen  aus. 

B-Nisthöhle  Nr.  80:  Höhe  1  M.  Am  23. 
April  Nest  der  Koldmeise:  am  6.  Mai  vom 
Feldsperliufie  okkupiert,  das  Nest  überbaut; 
dieses  Nest  wurde  beseitigt  ;  am  24.  Mai  wie- 
der ein  Sperlingsnest,  welches  ebenfalls  zer- 


200 


18-án  hzénezmefie  kotol  beiinc;  július  1-éii 
fiain  ül;  VII.  8-áu  6  czinegefióka  közvetlenül 
kircpUlése  előtt. 

(>7  sz.  B-odu  Vi  m  magasságban.  Április 
23-án  szénczinege-íészek  alapozva,  27-én  ké- 
szen ;  május  3-án  mezei  veréb  fészek  van 
fölötte  ;  V.  6-án  e  fészket  eltávolitottam  ; 
V.  18-án  újra  mezei  veréh-fészek  l  tojással, 
eltávolitva  ;  V.  31-én  harmadszor  is  mezei 
veréb  épit,  fészke  megsemmisítve  ;  jún.  18-án 
szénczinege  kotol  ;  VI.  21-én  6  ma  kelt  (ió- 
kája;  július  1-én  jócskán  tollas  fiókák: 
VII.  S-án  a  ß  fióka  kirepült. 


20.  sz.  B-odu.  4  m.  magasban.  Április 
12-én  szénczinege  fészke  ;  május  G-án  ngal- 
fekercs  ül  tojáson,  miután  a  czinegefészket 
kiszórta  ;  V.  24én  az  időközben  máshová 
települt  nyaktekercs  helyén  mesei  veréb  fészke  ; 
június  18-án  újra  szénczinege  kotol,  július 
1-én  3  tollas  fiókája;  VII.  8-án  a  3  r.zinege- 
t'iól'a  kirejiüU. 

E  sorozat  kiegészítéseképen  a  mellékelt  2 
táblán  Grhschik  Jenő  assistons  fényképfelvé- 
teleiben bemutatott  fészekodvak  3  évi  szere- 
pét is  feltüntettem.  Az  átlagos  alkalmazást 
3  ábra  mutatja.  A  negyedik  odu  bemutatását 
azért  vélem  szükségesnek,  mert  bár  csak 
30  rin.-nyire  van  a  földtől,  ezidén  mégis 
belé  telejiült  a  mezei  veréb.  Némel országban, 
BiíRiiEPscH  .1.  búró  sok  évi  tapasztalata  szerint 
ilyen  alacsonyan  alkalmazott  fészekoduba 
veréb  soha  sem  megy. 

Az  eredményeket  összegezve  : 


stört  winde;  am  31.  Mai  leer;  am  18.  Juni 
brütet  eine  KoJiimeise  :  am  1.  Juli  sitzt  diese 
über  den  Jungen;  am  8.  Juli  sechs  Junge  un- 
mittelbar vor  dem  Ausfiiegen. 

B-Msthölde  Nr.  67;  Höhe  12  M.  Am  23. 
.April  Spuren  eines  Kohlmeisennestes,  welches 
am  27.  fertig  ist  ;  am  3.  Mai  von  einem 
Feldsperliiig  überbaut,  dessen  Nest  am  (i. 
beseitigt  wurde  ;  am  18.  Mai  wieder  ein 
Feldsperlingsnest  mit  einem  Ei;  wurde  be- 
seitigt; am  31.  Mai  das  dritte  Feldsperlings- 
nest ;  wurde  ebenfalls  zerstört;  am  18.  Juni 
brütet  eine  Kohlmeise  darin  ;  am  21.  Juni 
sechs  eben  ausgeschlüpfte  Junge:  am  j.liili 
gut  befiederte  Junge  ;  am  8.  Juli  sechs  Junge 
ausgeflogen. 

li-Nisihöhle  Nr.  20:  Höhe  4  M.  Am  12. 
April  Nest  der  Kohlmeise  :  am  6.  Mai  befindet 
sich  darin  ein  Wendehals^  welcher  das  Meisen 
nest  entfernte  und  Eier  legte  ;  am  24.  Mai 
an  Stelle  des  unterdessen  anderswohin  über- 
siedelten Wendehalses  ein  Nest  des  Feld- 
sjjerlings  ;  am  18.  Juli  brütet  wieder  eine 
Kohlmeise:  am  1.  Juli  drei  befiederte  Junge; 
am  8.  Juli  die  drei  Jungen  ausgeflogen. 

Als  Ergänzung  dieser  Reihe  gebe  ich  auf 
den  2  beigegebenen  Tafeln  einige  vom  Assisten- 
ten Eugen  Greschik  gemachte  ])hotographische 
Aufnahmen  unserer  Nisthöhlen.  Die  gewöhn- 
liche Anwendung  zeigen  3  Abbildungen.  Die 
vierte  Nisthöhle  ist  deshalb  von  AMchtigkeit, 
weil  darin  heuer  ein  Feidsperling  brütete, 
trotzdem  diese  Nisthöhle  nur  30  cm.  vom  Erd- 
boden entfernt  ist.  In  Deutschland  wii'd  nach 
den  langjährigen  I^rfahrungen  des  Freiherrn 
Hans  V.  Berlei'sch  eine  so  niedrig  angehängte 
Nisthöhle  niemals   von  Sperlingen    besiedelt. 

Die  Summierung  der  Resultate  ergibt  : 


Szénczinege  :  fészkelt  33  esetben  ;  sikerrel  12  esetben  ;  74  fiókát  nevelt. 

Kékczinege  „  3         ..  „         —         „  —       , 

Nyaktekercs  :       „  -5         „  ,4         „  28       „ 

Mezei  veréb:        ..  50         „  ..4         ..  20 

Házi  veréb  :  ,.  4         „  .,  -  10 


5  faj 


95  kísérlet. 


22  költés,      132  fióka. 


Kohlmeise:  nistete  33- mal,  12-mal  mit  Erfolg;  erzielte  74  Junge. 
Blaumeise  :        ,.          3-mal.                —  — 

Wendehals:       „  5-mal,  4-maI  mit  Erfolg:  erzielte  28  Junge. 

Feidsperling:     ,.        5ü-mal.  4-mai     „  , 


Haussperling 


4-nial, 


-null 


20 

10 


5  Arten  .     .     95  Versuche,  22  Brüten, 


132  Junge. 


207 


Ez  adatok  koránt  sem  jelzik  a  sziget  ösz- 
szes  odulakó  madarának-  szaporulatát,  mint- 
lidíj-y  a  számos  természetes  faüregnek  és 
liarkályodunak  is  akadt  lakója.  Így  a  mester- 
séges odvakból  kiszorított  kékczinege.  a  harát- 
czinegével  együtt  a  budai  oldal  nyárfáinak 
üregeiben  nevelte  fel  fiait,  a  melyeket  a  nyá- 
ron rajokban  kószáló  czinegefiatalság  közt 
ismételten  láttam.  Természetes  faodnban  köl- 
tött a  2  pár  rsuszka,  valamint  2  pár  kerti 
rozsdafarkú  is.  Utóbbiak  egyike  a  mellékelt 
ábrán  látható    csonka    fatörzsnek    alig    1    m. 


4.  kép.  —  Fig.  4. 
Riiticilla  phoenicura  (L.  l  f'éíizkelöhelye. 
Nisthöhle  von  líiiticilla  phoeiiicma  (L.) 

magasságú  üregében,  a  melyet  alkalmas  lapos 
kővel  védtem  meg  az  esőtől. 

Április  27-iki  tömeges  érkezése  idejében 
fedezte  fel  az  egyik  liini  ;  dalolva  ugrálta 
körül  az  üreget,  el-eltiínve  annak  mélyében. 
Május  31-én  már  fészkén  tnláltam  a  párját; 
fiókái  június  14-én  keltek  szárnyra. 

Magavájta  faodnban  fészkelt  1 — 1  pár 
zölrl  liarkálij  és  nagy  fakopáncs.  Természetes 
faüregben  költött  végül  a  húhos  banka  2  pár- 
ban is,  a  nélkül  azonban,  hogy  fészkét  meg- 
találhattam volna. 


Diese  Daten  gelien  diircliaiis  nicht  die  ge- 
samte Vermehrung  der  Höhlenbrüter  der  Insel 
an.  indem  auch  die  zahlreiclieu  natürlichen 
Baundiöhlen,  sowie  auch  die  S|)echthöhlen 
besiedelt  wurden.  So  brüteten  die  aus  den 
künsdichen  Nisthöiileu  vertriebenen  Blau- 
meisen  iu  Gesellschaft  mit  den  Sumpfmeisen 
in  den  Höhlungen  der  Pappelbäunie.  welche 
am  Buda  gegenüber  liegenden  Ufer  stehen; 
die  Jungen  sah  ich  während  des  Sommers  in 
den  Schwärmen  der  Jungmeisen  zu  wieder- 
liolten  Malen.  In  natürlichen  Baumhöhlen  brü- 
teten 2  Paar  Kleiber  sowie  2  Paar  Garten- 
rotschwänze.  Von  letzteren  brütete  ein  Paar 
in  der  kaum  1  Meter  vom  Erdboden  abste- 
henden Höhlung  eines  Baumstumpfes,  welche 
ich  durch  Überdachung  mittels  eines  platten 
Steines  vor  dem  Einregnen  schützte  —  wie 
dies  in  beistehender  Figur  ersichtlich  ist. 

Diese  Höhle  wurde  während  der  Massen- 
Ankunft  am  27.  April  von  einem  Männchen 
entdeckt  ;  singend  umhüpfte  es  die  Höhle, 
in  welcher  es  mehrmals  verschwand.  Am  31. 
Mai  fand  ich  auch  das  Paar  im  Neste  ;  am 
14.  Juni  flogen  die  Jungeii  aus. 

In  einer  selbstgemachten  Höhle  brüteten 
je  ein  Paar  des  Oriinspechtes  und  des  grossen 
liuntspecldes.  In  natürlichen  Baumhöhlungen 
brüteten  schliesslich  2  Paare  des  Wiedeliopfes, 
jedoch  konnte  ich  das  Nest  derselben  nicht 
auffinden. 

Vergleicht  man  dieses  Resultat  mit  jenem 
von  1907  S  so  erhellt  daraus,  dass  sowohl  die 
nützlichen  Vögel  als  auch  die  Sperlinge  die 
künstlichen  Nisthöhlen  in  bedeutend  grösserer 
Anzahl  besiedelten,  so  dass  —  abgesehen 
von  den  C-Nisthöhlen,  welche  auch  im  vori- 
gen Jahre  leer  blieben  —  kaum  einige  un- 
bewohnt blieben,  und  die  meisten  nacheinander 
2 — 3-  und  sogar  4-mal  okkupiert  wurden. 
Der  Zuwachs  an  Jungen  wai'  jedoch  infolge 
der  schon  erwähnten  Unfälle  viel  geringer 
als  im  vorigen  Jahre.  Die  grössten  Schwierig- 
keiten verursachte  heuer  der  Feldsperling, 
von  welcher  Art  ich  46  Nester  mit  82  Eiern 
zerstören  musste,  um  die  Vermehrung  der 
Meisen  wenigstens  teilweise  zu  sichern.  Nur 
die  Vermehrung  des  Wendehalses  war  zu- 
friedenstellend, indem  nur  dieser  imstande 
war,  den   Andrang   der   meistens   in    Flügen 

'  Aquila  XIV.  1907. 


208 


Az  eredményt  az  1907  ik  évivel  egybe- 
vetve,' kitűnik,  hogy  úgy  hasznos  madaraink, 
mint  a  verebek  is  a  tavalyinál  jóval  száino- 
sal)l)an  települtek  a  mesterséges  fészekod- 
vakba,  melyek  közül  —  a  múlt  évben  is 
üresen  maradt  C-odiiktól  eltekintve  —  alig 
néhány  maradt  lakatlan,  legtöbbjének  pedig 
egymásután  2  — í5,  sőt  4  lakója  is  volt.  A 
íiókaszaporulat  szempontjából  azonlian  ez  az 
év  a  már  emiitett"]  balesetek  folytán,  jóval 
mögötte  maradt  a  tavalyinak.  Legnagyobb 
nehézséget  ezidén  is  a  mezei  veréb  okozta. 
a  melynek  46  fészkét  és  82  tojását  kellett 
megsemmisitenem,  hogy  a  czinegék'  'szaporo- 
dását csak  részbísn  is  biztosítsam.  Egyedül 
a  nyaktekercs  szaporulata  volt  kielégítő,  mint- 
hogy a  rendesen  csapatosan  támadó  vereijek 
rohamát  csakis  ez  veit  képes  visszaverni.  A 
liázi  veréb  lakta  4  fészekodu  közül  3  voli 
embermagasságon  felül  elhelyezve.  Ez  a  mei 
lett  szólna,  hogy  az  odvaknak  alacsonyan 
való  alkalmazása  legalább  a  házi  verébbel 
szemben  nyújt  védelmet.  Ámde  erre  is  ráczá- 
folt  az  ugyan  ez  évben  a  kecskeméti  Katona- 
sétányon észlelt  esetem,  a  midőn  is  alig  1  m. 
magas  karóra  helyezett  fészekoduban  is  há/i 
verebet  találtam  tojásán. 

A  mesterséges  odvakba  települt  verebekkel 
szemben  fészkeik  eltávolitgatása  gyenge  véde- 
kezésnek bizonyult,  már  csak  azért  is,  mert 
a  sziget  tömérdek  természetes  faüregéből  is 
számos  család  kelt  szárnyra.  Ez  okból  a  ki- 
fejlett madarak  gyérítése  is  nagyon  kívána- 
tossá vált. 

Ez  azonban  számos  akadályba  ütközik. 
Télen,  a  mikor  a  lövő-  és  fogó-eszközök 
sikerrel  volnának  használhatók,  alig  lézeng 
a  veréb  a  szigeten,  nyáron  pedig,  a  mikorra 
tömegesen  települ  a  szigetre,  lőfegyver  épen 
nem  használható,  a  magvakkal  csalizott  ön- 
működő fdgókosár  pedig  semmi  eredményt 
sem  nyújtott. 

E  nehézségek  azonban  csak  növelik  a 
Margitszigetnek,  mint  kísérleti  telepnek  érté- 
két, hű  képét  nyújtva  azoknak  a  körülmé- 
nyeknek, a  melyek  közt  a  verebektől  hem- 
zsegő Alföld  madárvédői  a  czinegetelepitést 
végzik,  alkalmat  adva  a  közös  nehézségek 
leküzdésére  irányuló  számos  tanulságos  kísér- 
lethez. A  sziget  különben  időközben  a  székes- 

'  Aquila  XIV.  1907. 


augreifeudcu  Sperliuge  zurückzuschlagen.  Von 
den  4  Nisthöhlen,  welche  der  Hausspeiiing 
bewoliute.  waren  ;{  in  über  .Vlanneshidie  aus- 
gehängt. Es  dürfte  dies  dafür  sprechen,  dass 
die  niedrige  Anwendung  der  Nisthöiile  we- 
nigstens gegen  die  Haussperlinge  Schutz  ge- 
währt. Docli  spriciit  dagegen  ein  F:dl,  welchen 
ich  heuer  in  der  KatonaFromenade  in  Kecske- 
mét beobachtete  :  in  einer  Nisthöhle,  welche 
kaum  1  Meter  hoch  auf  einem  Pfahle  befestigt 
war,  fand  uh  ebenfalls  einen  llanssperling 
auf  Eiern  brütend. 

Das  Zerstören  der  in  künstlichen  Nisthöh- 
len befiudlichen  Nester  erwies  sich  als  zu 
geringer  Scliut/.  gegen  die  Sperlinge,  weil 
die  vielen  natürlichen  Baumliöhlen  der  Insel 
ebenfalls  vielen  Familien  Zuflucht  gaben.  Es 
wurde  deshalb  auch  das  Vermindern  der  alten 
Vögel  notwendig.  Dem  stehen  jedoch  zahl- 
reiche Hindernisse  entgegen.  Im  Winter,  wenn 
Fangapparute  und  Schiesswaft'eu  mit  Erfolg 
angewendet  werden  könnten,  sind  kaum  einige 
Sperlinge  auf  der  Insel  vorhanden,  im  Som- 
mer jedoch,  wenn  sie  sich  massenhaft  auf 
der  Insel  ansammeln,  können  Schiesswaffen 
durchaus  nicht  benützt  werden,  und  gab  der 
automatisch  funktionierende,  mit  Getreidekör- 
nern  als  Lockmittel  versehene  Fangkorb  nicht 
die  geringsten  Resultate. 


Diese  Schwierigkeiten  erhöhen  jedoch  nur 
den  Wetí  der  Margai'eteninsel  als  Versuchs- 
station, indem  wir  dadurch  ein  getreues  Bild 
erhalten,  unter  welchen  Umständen  die  Vogel- 
schützler  die  Meisenansiedelung  auf  der  von 
Sperlingen  wimmelnden  Tiefebene  vollbrin- 
gen, was  zugleich  auch  die  Gelegenheit  zu 
zahlreichen,  lehrreichen  Versuchen  bezüglich 
Bekämpfung  der  gemeinsam  gefühlten  Schwie- 
rigkeiien  ergibt.  Indem  die  Insel  mittlerweile 
in  das  Eigentum  der  Hauptstadt  überging, 
wurde  die  Anzahl  des  Aufsiciitspersonales 
erheblich  vermehrt.  Die  mit  der  Begiessung 
betrauten  Arbeiter  werden  durch  emptindliche 
Geldstrafen  zu  grösserer  Achtsamkeit  gezwun- 
gen. Die  am  meisten  gefährdeten  Nisthöhlen 
placierte  ich  übrigens  derartig  in  die  Mitte 
von  Baumgruppen.  dass  das  Flugloch  der- 
selben vom  Wasserstrahle  selbst  mit  Absicht 
nicht  erreicht  werden  kann. 


209 


főváros  tulajdonába  kerülvén,  a  felügyelő 
közegek  száma  jelentékenyen  gyarapodott. 
A  bokoröntöző  munkásokat  érzékeny  birság 
kirovása  készteti  nagyobb  óvatosságra.  A 
leginkább  veszélyeztetett  fészekodvakat  to- 
vábbá lelietöleg  úgy  helyeztem  át  a  facso- 
portok belsejébe,  hogy  az  öntöző  vízsugár 
akarva  se  érhesse  a  röplyuk  felől. 

A  szabadon  fészlcelök  : 

A  sziget  niadárfaunájának  a  mnlt  évben 
megkezdett  számbavétele  ^  ezidén  már  rámu- 
tatott a  vonuló  fajok  és  egyedek  számának 
ama  hullámzására,  a  mely  a  fészkelési  és 
táplálkozási  viszonyok  változatlan  voltát  te- 
kintve, az  őszi  és  tavaszi  vonulás  szerencsés 
vagy  szerencsétlen  lefolyására,  valamint  a 
múlt  évi  szaporulat  mértékére,  esetleg  az  el- 
terjedési határoknak  mindezektől  független 
eltolódására  enged  majdan  következtetni. 

A  múlt  évben  is  és/lelt  fajok  között  a 
feketerigó  mutatkozott  legnagyobb  számban  ; 
a  2  év  előtti  tél  okozta  pusztulást  kiheverve, 
vagy  20  párban  fészkelt. 

A  kis  fülemüle  —  Luscinia  luscinia  (L.)  — 
a  tavalyinak  megfelelő  számban,  mintegy  10 
párban  települt  meg.  4  párját  találtam  a 
barátkaposzátának  —  Sylvia  atriccqnlla  (L.),  — 
a  tavalyi  4  helyett  2  párját  a  karvalyposzá- 
tának — Sylvia  nisoria  (Bechst).  A  kerti  poszáta, 
Sylvia  simplex  Lath.,  —  miként  tavaly,  ezidén 
is  egyetlen  párban  fészkelt.  Himje  június  4én 
a  magas  fák  koronájáról,  hangos  dalolás  közt 
gyűjtötte  az  élelmet  fiainak.  Távcső  segélyé- 
vel újra  láthattam  azt,  a  mit  egykor  szobám- 
ban tartott  példányokon  észleltem,  hogy  t.  i. 
e  madarat  a  csőrében  tartott  2  —  3  hernyó 
sem  akadályozza  a  dalolásban. 

Két  párban  települt  meg  a  sisegő  füzike  — 
Phylloscopus  sihilator  (Buchst.),  —  valamint  a 
szürke  légykapó  —  Muscicapa  grisola  L.  — 
is.  Egy-egy  kakuk  ismételten  mutatkozott. 

Fészkelt  továbbá  :  Lanius  rollano  L.  3  pár, 
Fringilla  coelebs  L.  5 — 6  pár,  Chloris  chloris 
ih.)  5 — 6  pár,  Columha  2)aluiiihit,s  L.  1  pár, 
Turtur  turtur  (L.)  2  pár;  Cerchneis  tinnun- 
culus  (L.)  2—3  pár;  Corvus  comix  L.  2 — 3 
pár. 

'  Aquila  1907. 
Aquila  XVI. 


Die  Freibrüter. 

Die  im  vorigen  .Jahre  begonnene  Abschät- 
zung '  der  Vogelfauna  der  Insel  erbrachte 
schon  heuer  den  Hinvreis  auf  jene  Schwan- 
kung in  der  Anzahl  der  ziehenden  Arten  und 
Individuen,  welche  mit  Hinsicht  auf  die  Un- 
veränderlichkeit  der  Brut-  und  Nahrungsver- 
hältnisse auf  den  glücklichen  oder  unglück- 
lichen Verlauf  des  Herbst-  und  Frühjahrszuges, 
sowie  auf  das  Mass  der  vorjährigen  Vermeh- 
rung, eventuell  auf  die  von  alldiesen  Um- 
ständen unabhängige  Verschiebung  der  Ver- 
breitungsgrenzen Schlussfolgerungen  gestatten 
wird. 

Von  den  auch  im  vorigen  .lahren  beobach- 
teten Arten,  zeigte  sich  die  Amsel  in  gröss- 
ter  Anzahl,  welche  sich  von  der  im  Winter 
vor  zwei  Jahren  erlittenen  Verminderung  er- 
holte, und  in  ca.  20  Paaren  brütete. 

Die  Nachtigall  —  Luscinia  luscinia  (L.)  — 
erschien  der  Anzahl  im  vorigen  Jahre  entspre- 
chend in  annähernd  10  Paaren.  Die  schwarz- 
köpfige  Grasmücke  —  Sylvia  atricapilla  (L.) 

—  war  in  4  Paaren  vorhanden,  während 
von  der  Sperbergrasmücke  —  Sylvia  niso^ia 
(Bechst)  —  statt  der  4  Paare  des  vorigen 
Jahres,  heuer  nur  zwei  Paare  erschienen.  Von 
der  Gartengrasmücke  —  Sylvia  simplex,  Lath. 

—  brütete  heuer  ebenso  wie  im  vorigen  Jahre 
nur  1  Paar.  Das  Männchen  sammelte  am 
4.  Juni  in  den  Kronen  hoher  Bäume  unter 
lautem  Gesänge  das  Futter  für  die  Jungen. 
Mittels  des  Feldstechers  konnte  ich  diesmal 
dasselbe  beobachten,  was  ich  einst  an  den 
gefangenen  Exemplaren  in  meinem  Zimmer 
sehen  konnte,  dass  dieser  Vogel  nämlich  durch 
2 — 3  im  Schnabel  gehaltene  Raupen  durchaus 
nicht  im  Gesänge  gehindert  wird. 

Der  Waldlaubsänger  —  Phylloscopus  sibi- 
lator  (Bechst.)  —  brütete  in  2  Paaren,  ebenso 
auch  der  graue  Fliegenschnäpper  —  Musci- 
capa grisola,  L.  Kukuke  zeigten  sich  zu 
wiederholten  Malen. 

Ausserdem  nisteten  noch  folgende:  3  Paar 
Laniiis  collurio  L.,  5 — 6  Paar  Fringilla  coe- 
lebs L.,  5 — 6  Paar  Chloris  chloris  (L.),  1  Paar 
Columba  palumbus  L.,  2  Paar  Turtur  turtur 
(L.),  2 — 3  Paar  Cerchneis  tinnunculus  (L.), 
2-3  Paar  Corvus  comix  L. 

'  Aquila  19U7. 


210 


Uj  fajok  hetelepüléseképen  az  aranymálinlco 
—  Oriolus  oriolus  (L.)  —  3  párban  és  az 
énekes  rigó  {Turdus  niusicus  L.)  1  jiárhan 
észlelt  fészkelését  jegyeztem.  Újra  megjelent 
az  évek  óta  nélkülözött  géze  —  Hypolais 
liypiilaiíi  (L.)  —  egy  párja  is. 

Ezekkel  szemben  kimaradt  a  kis  őrgébics 
{Lantus  minor  L.),  a  pár  éve  még  oly  gya- 
kíiri  csicsörkc  —  Serinus  serinus  (L.)  —  s 
a  t'é.szkelés  idejére  eltűnt  az  addig  10  —  12 
párban  mutativozó  magtöro  —  Coccothraustes 
coccothraustes  (L.)  is. 

Szólnom  kell  végül  néhány  oly  fajról  is, 
mely  vonulásán  gyakran  megfordult  a  szige- 
ten a  nélkül,  hogy  megtelepült  volna.  A  veres- 
begy —  Erithncus  ruhecida  (L.)  —  mely  már 
a  budai  hegyekben  rendesen  fészkel  és  a 
szigeten  évről-évre  telel  is,  április  23-áig  min- 
denfelé hallatta  kedves  dalát.  Sajnos  ezidén 
sem  települt  meg,  talán  azért,  mert  a  fészke- 
lésére legalkalmasabb  terület,  a  zárdaromok 
környéke,  látogatóktól  nagyon  is  népes.  To- 
vább vonultak  még  :  Sylvia  Sylvia  (L.),  Sylvia 
curruca  (L.),  a  8 — 10  példányban  jelentkező 
Accentor  modularis  (L.),  az  április  23-tól  május 
elejéig  valósággal  hemzsegő  Muscicapa  colluris 
Bechst.  és  Muscicapa  atricapilla  L.  ;  utóbbiak 
egy  része  ezidén  is  állandóan  a  földön  keres- 
gélte táplálékát. 


A  sziget  legérdekesebb  vendége,  a  cserregő 
uádiposzáta  bokorlakó  válfaja,  az  Acrocepha- 
Ins  streperus  horticolus  Naum.,  melynek  Schenk 
Henrik  buzgalmából  Óverbászról  már  10  pél- 
dánya és  4  fészke,  valamint  tojása  került 
intézetünk  gyűjteményébe.  Május  6-tól  18-ig 
tartózkodott  a  sziget  diszbokrain  és  fáin. 
Bizalmas  lévén,  többször  sikerült  pár  lépés- 
nyire megközelítenem.  Egész  megjelenése, 
de  különösen  éneke  határozottan  az  Acro- 
cephalus  streperusra  vall,  mindkét  tekintetben 
erősen  elütve  a  mocsári  nádiposzátától  {Acro- 
cejihalus  imlustris  Bechst.),  melyet  ugyanez 
időtájt  a  budapesti  téli  kikötő  gazzal  borított 
gátján  volt  alkalmam  közvetlen  közelségből 
tanulmányozni. 


Als  neue  Arien  notierte  ich  3  Brutpaare  des 
Pirols  —  Oriolus  oriolus  (L.)  —  und  ein 
Brutpaar  der  Singdrossel  —  Turdus  miisicus 
L.  Ausserdem  zeigte  sich  auch  wieder  ein  Paar 
des  seit  Jahren  ausgebliebenen  Gartenspötters 
—  Hypoiais  hypolais  (L  ). 

Diesen  gegenüber  sind  ausyehliehen  der 
Schwarzstirnwürger  (Lanius  minor  L.),  sowie 
der  noch  vor  einigen  Jahren  so  häufige  Gir- 
litz —  Serinus  serinus  (L.)  —  und  zur  Brut- 
zeit verschwand  auch  der  Kirsch  kernbeisser 
Coccothraustes  coccothraustes  (L.),  welcher  bis 
dahin  in  ca.  10 — 12  Paaren  vorhanden  war. 

Schliesslich  müssen  noch  einige  Arten  er- 
wähnt werden,  welche  während  des  Zuges 
sehr  häufig  auf  der  Insel  waren,  sich  jedoch 
nicht  ansiedelten.  Das  Rotkehlchen  —  Eri- 
thacus  rubecula  (L.)  —  welches  in  den  nahen 
Bergen  von  Buda  nistet  und  alljährlich  auf 
der  Insel  überwintert,  Hess  bis  zum  23-  April 
überall  seinen  lieblichen  Gesang  hören.  Leiilcr 
nistete  dasselbe  auch  heuer  nicht  hier,  wahr- 
scheinlich darum,  weil  das  geeignetste  Brut- 
gebiet, die  Umgebung  der  Klosterruineu  all- 
zustark besucht  ist.  Weggezogen  sind  noch 
folgende  Arten  :  Sylvia  syhna  (L.,)  Sylvia  cur- 
ruca (L.),  Accentor  modularis  (L.),  welche  in 
8 — 10  Exemplaren  vorhanden  war,  dann  die 
vom  23.  April  bis  Anfang  Mai  massenhaft 
erschieneneu  ihiscicapa  collaris  Bechst.  und 
Musicapa  atricapilla  L.  ;  ein  Teil  der  letzte- 
ren suchte  seine  Nahrung  auch  diesmal  stän- 
dig auf  dem  Erdboden. 

Der  interessanteste  Gast  der  Insel  war  die 
buschbewohnende  Varietät  des  Teichrohrsän- 
gers, nämlich  Acrocephalus  streperus  hortico- 
lus Naum.,  von  welcher  Art  uns  Heinrich  Schenk 
aus  Overbász  schon  lU  Exemplare,  4  Nester 
nebst  Eiern  sammelte.  Diese  Art  war  von  6. 
bis  18.  Mai  auf  den  Bäumen  und  Ziersträu- 
chern der  Insel  zu  sehen,  und  da  dieselbe  sehr 
zutraulich  war,  so  gelang  es  mir  öfter  dieselbe 
aus  unmittelbarer  Nähe  zu  beobachten.  Das 
ganze  Gebahren,  besonders  aber  der  Gesang 
spricht  ganz  bestimmt  für  Acrocephalus  strejK- 
rus  ;  iu  beiden  Eigenschaften  unterscheidet 
sich  die  Art  sehr  auifällig  von  Acrocephahis 
palustris  Bechst.,  welchen  ich  el)en  zu  dieser 
Zeit  auf  dem  mit  Unkräutern  bewachsenen 
Damme  des  Winterhafens  von  Budapest,  u.  zw. 
gleichfalls  aus  unmittelbarer  Nähe  beobach- 
ten konnte. 


211 


A  kísérleti  telep  tanulmányozói  közt  ez 
évben  dr.  Darányi  Ionácz  ni.  kii',  toldiiiív. 
miniszter  (>  Nagyméltóságút  is  iidvüzölhettiik, 
a  ki  a  lelkes  madárbarát  örömével  szemlélte 
a  mesterséges  odvakban  tanyázó  czinegék 
vonzó  családi  életét,  s  ezt  az  alkalmat  a 
niadárhangok  tanulmányozására  is  t'eliiasz- 
nálta. 


III.  BácséF-Babapuszta  1909. 

Gabonafüldek  fátlan  síkságából  oázisszerűen 
kiemelkedő  10  holdas  park.  Egy  része  árnyas 
díszkert,  továbbá  szőlő  és  gyümölcsös,  melyet 
2  hold  tölgyerdő,  2  hold  fiatal  fenyves  és  1 


Ô.  kép.  —  Fig.  5. 
Madáritató.  —  Vogeltränke. 

hold  ákáczos  vesz  körül.  Kerítése  téglával  alapo- 
zott sodronyfonat.  Madárvédelmi  teleppé  alakí- 
totta Fernbach  Károlyné  őméltósága  1907-ben, 
60  fészekodú  és  1  eteiőkunyhó  beszerzésével. 

Ezidei  kiküldetésem  oly  czélból  történt, 
hogy  az  1907-iki  első  szemleútam  alkalmával 
javasolt  madárvédelmi  intézkedések  eredmé- 
nyét számba  vegyem  s  a  további  teendőket 
a  kísérletek  lelkes  vezetőjével  a  helyszínen 
beszélhessem  meg. 

A  javasolt  teendők  sora  a  vízhiány  meg- 
szüntetésével kezdődött.  A  mellékelt  ábrán 
átmetszetben  is  bemutatott  madáritató  Frrn- 
BACH-né  őméltósága  tervei  szerint  betonnal 
bevont  téglavázon  készült,  nyelőgödörrel,  a 
melybe  a  víz  naponként  lebocsátható. 


Unter  denjenigen,  welche  die  Versuchs- 
station zu  Studienzwecken  besuchten,  konn- 
ten wir  heuer  auch  Se.  Exzellenz  Dr.  Ign.\tz 
V.  Darányi,  den  köuigl.  ung.  Minister  für 
Ackerbau  begrüssen,  der  das  anziehende 
Familienleben  der  in  den  künstlichen  Nist- 
höhlen angesiedelten  Meisen  mit  der  Freude 
des  begeisterten  Vogelfreundes  besichtigte 
und  diese  Gelegenheit  auch  zum  Studium 
der  Vogelstimmen  benützte. 

III.  Bácsér-Baba  Puszta  1909. 

Ein  Park  von  5  Hektar,  welcher  gleich 
einer  Oase  aus  der  baumlosen,  von  Getreide- 
feldern gebildeten  Ebene  emporragt.  Ein  Teil 
ist  ein  schattiger  Ziergarten,  ein  anderer 
Wein-  und  Obstgarten,  das  Ganze  umgeben 
von  1  Hektar  Eichenwald,  1  Hektar  jungem 
Nadelwald  und  l'/s  Hektar  Akazienwald.  Die 
Umfriedung  besteht  aus  Draiitnetz  mit  Ziegel- 


G.  kép.  —  Fig.  6. 

A  madáritató  átmetszete. 
Querschnitt  durch  die  Vogeltriinke. 

unterbau.  Dieser  Park  wurde  im  Jahre  1907 
von  Ihrer  Hochgeboren  Frau  Karl  v.  Fernbach 
mit  60  Nisthöhlen  und  einem  Futterhause 
als    Vogelschutzstatiou  eingerichtet. 

Meine  heurige  Entsendung  bezweckte 
diejenigen  Resultate  zu  besichtigen,  welche 
sich  aus  den  während  meiner  ersten  Entsen- 
dung im  Jahre  1907  anempfohlenen  Vogel- 
schutz-Einrichtungen ergaben  und  ausserdem 
die  übrigen  sich  eventuell  notwendig  erwei- 
senden Einrichtungen  mit  dem  begeisterten 
Leiter  der  Station  an  Ort  und  Stelle  zu  be- 
sprechen. 

Die  erste  anempfohlene  Einrichtung  bezog 
sich  auf  die  BeliebuHf/  des  Wassermangels. 
Die  in  nebenstehender  Figur  vorgezeigte 
Vogeltränke  wurde  nach  den  Plänen  Ihrer 
Hochgeboren  Frau  Fernb.\ch  gebaut;  der  Grund 
besteht  aus  Ziegeln,  welche  mit  Beton  über- 
zogen wurden  und  ist  auch  eine  Senkgrube 
vorhanden,  in  welclie  das  Wasser  jeden  Tag 


212 


Ez,  a  rcpkénynyel  befuttatott  sziklacsoport 
tövén  létesült  itató  a  mellett,  hogy  a  park 
egyik  ékessége,  a  környék  minden  apróbb 
madarának  ivó-  és  fürdőhelye  s  így  nem  csak 
gyönyörködtető,  de  értékes  megfigyelésekre 
is  kitűnő  alkalmatosság.  Különösen  népes  a 
vonulás  idején,  a  mikor  gyakran  10 — 12  rigó 
is  fürdik  benne  egyszerre. 

A  második  lépés  a  gazdasági  épületek  és 
szérűk  közelsége  folytán  óriási  tömegekben 
mutatkozó  hdsi-  és  mezei  verehek  gyér t tése  volt. 

Az  egyidejűleg  az  összes  kártékony  szár- 
nyasokra kiterjesztett  irtás  eredménye  az  első 
évben  614  veréb,  3  hamvasvarjú,  8  szarka, 
4  holló,  32  tövisszúró  gébics,  1  karvaly  és  3 
kabasólyom.  A  verebek  nagyobb  része  a  mag- 
tárpadláson elhintett  gabonára  csalogatva 
került  kézre. 

Az  odulakó  madarak  elszaporítása  czéljából 
egyelőre  27,  mintaszerűen  elhelyezett  és  gon- 
dozott fészekodu  van  kihelyezve.  Fészek- 
anyagul az  itatóhoz  rakott  moha  és  a  fákra 
kötözött  disznószőr  kínálkozik.  Kisérletképen 
a  kerítésoszlopban  2  téglarés-odu  is  készült, 
őméltóságának  az  alábbi  vázlaton  (7 — 9-  kép) 
bemutatott  tervei  alapján,  rendkívül  tartósan 
és  czélszerflen. 

A  2  egymás  fölött  levő  féltégla  helyén 
maradt,  15  cm.  magas,  ugyanilyen  széles  és 
mély  üregnek  néhány  deszkadarabból  álló 
felszerelése  a  mellékelt  vázlatokból  könnyen 
megérthető.  Legfontosabb  alkatrésze  a  tolóka- 
szerűen  Mhúzhatő  felsőrész,  mely  az  üreg 
tisztogatását  és  a  betolakodó  verebek  eltávo- 
lítását nagyon  megkönnyíti.  Az  üreg  csésze- 
alakú kitapasztására  fagyapottal  vagy  pely- 
vával kevert  agyag,  vagy  pedig  czement 
szolgál.  Utóbbi  esetben  az  üreget  kétoldalt 
deszkákkal  kitámasztani  nem  kell,  mert 
helyette  a  czementbélést  vihetjük  fel  kétoldalt 
a  tolókának  megfelelő  magasságba. 

A  téli  etető  sűrű  fenyőcsoport  üregébe 
rejtve,  házilag  készült  madárkalácscsal,  vala- 
mint na])raforgóval  van  ellátva;  hivogatóul  a 
facsoport  külső  ágaira  kötözött  dió  és  faggyú 
szolgál. 

Az  etetőt  esetleg  háborgató  ragadozók  ellen 
a  közelben  héjakosár  van  felállítva. 

A  szabadon  fészkelő  madárfajok  érdekében 
a  már  meglevő  bokrosok  a  szükséghez  mérten 
részint  visszavágással,  részint  nyeséssel  van- 
nak   sűrítve.    Ezenkívül    ezidén    a    kerítések 


abgelassen  werden  kann.  Diese,  am  Fusse 
einer  mit  Efeu  umrankten  Felsengruppe  au- 
gelegte Vogeltränke  ist  nicht  nur  eine  Zierde 
des  Parkes,  sondern  auch  Tränk-  und  Bade- 
platz sämtlicher  Kleinvögel  der  Umgebung, 
desiialb  nicht  nur  eine  annnitige  Sehens- 
würdigkeit, sondern  auch  zu  wertvollen  Be- 
obachtungen ungemein  geeignet.  Ausserordent- 
lich bevölkert  ist  dieselbe  während  der  Zugs- 
zeit; es  baden  dann  öfters  10 — 12  Drosseln 
gleichzeitig  darin. 

Die  zweite  Aufgabe  war  die  Vermiiulerung 
der  Haus-  und  Feldsperlmcje,  welche  infolge 
der  Nähe  der  Tennen  und  Wirtschaftsgebäude 
in  Unmassen  vorhanden  waren. 

Die  gleichzeitig  auf  sämtliche  schädlichen 
Vögel  ausgebreitete  Verminderung  ergab  im 
ersten  Jahre  614  Sperlinge,  3  Nebelkrähcn, 
8  Elstern,  4  Kolkraben,  32  Dorndreher,  1  Sper- 
ber und  3  Baumfalken.  Die  Sperlinge  wur- 
den zum  grössten  Teile  in  den  Getreide- 
speichern gefangen,  wo  Getreidekörner  als 
Lockmittel  ausgestreut  waren. 

Behufs  Vermehrung  der  Höhlenbrüter  siiul 
vorläufig  27  musterhaft  angebrachte  und  be- 
handelte Nisthöhlen  ausgehängt.  Für  Nest- 
matcriale  werden  an  die  Vogelträuke  ausgelegtes 
Moos  und  au  Bäume  ausgebundene  Schweine- 
borsten geboten.  Versuchsweise  wurden  nach 
den  Plänen  von  Hirer  Hochgeboren  in  zwei 
Pfeilern  der  Umfriedung  auch  Mauernisthöhlen 
eingerichtet;  diese  ausserordentlich  zweck- 
mässige und  dauerhafte  P^inrichtung  ist  in 
den  nebenstehenden  Abbildungen  (Fig.  7 — 9) 
dargestellt.  Die  Montierung  mittels  eini- 
ger Bretterstucke  dieser  -zwei  übereinander 
stehende  Halbziegel  einnehmenden  15  cm 
hohen,  ebenso  breiten  und  tiefen  Höhle  ist 
aus  den  nebenstehenden  Skizzen  leicht  ver- 
ständlich. Der  wichtigste  Bestandteil  ist  der 
schieberartig  herausziehbare  Oberteil,  welcher 
die  Reinhaltung  der  Höhle,  sowie  die  Fern- 
haltung  der  zudringtichen  Sperlinge  sehr  er- 
leichtert. Zur  uapfariigeu  Ausmauerung  der 
Höhle  dient  mit  Baumwolle  oder  Spreu  ge- 
mischter Ton  oder  aber  Zement.  In  letzte- 
rem Falle  ist  es  nicht  nötig  die  Höhle  an 
beiden  Seiten  mittels  Bretter  zu  schützen, 
indem  dann  der  Zementüberzug  bis  in  die 
Höhe  des  Oberteiles  geführt  werden  kann. 

Das  Futterhaus  steht  in  der  Mitte  einer 
dichten  Tannengrnppe  und  wird  mit  häuslich 


213 


belső  uldiilii  uieiitén  jól  síirűsöilő  cserjefajok- 
ból 200  méter  iiosszúságú  újabb  madárvé- 
dclmi  ültetvény  is  létesült,  a  mely  2  év  múlva 
a  fészkek  befogadására  már  alkalmas  lesz. 
Addig  is,  a  mig  e  munkálatok  nyomán  a 
bokrokon  a  természetes  ágcsomók  kifejlőd- 
nek, a  fészkek  befogadására  ágaknak  össze- 
kötözésével  készültek  csészealakii  alapzatok.  A 
bokrok  mélyén  helyenként  száraz  rözse  és 
lomb  is  van  fészekalapul  felhalmozva. 

Hogy  továbbá  a  fülemülefélék  megtelepü- 
léséhez annyira  szükséges  száraz  falevél  a 
diszbokrok  alján  is  megmaradhasson,  őméltó- 


hergestelltem  Futtorsteine  sowie  mit  Sonnen- 
blumenkernen belegt  ;  als  Lockmittel  dienen 
Nüsse  und  Talg,  welche  an  die  äusseren  Äste 
der  Baumgruppe  gebunden  sind. 

Gegen  Raubvögel,  welche  am  Futterhause 
eventuell  Schaden  anrichten  könnten,  ist  in 
der  Nähe  ein  Habichtskorb  aufgestellt. 

Für  die  Freibrüter  wurden  die  schon  vor- 
handenen Gebüsche  teilweise  durch  Schnei- 
den, teilweise  durch  Rückschnitt  je  nach 
Bedarf  verdichtet.  Ausserdem  wurde  heuer 
der  Innenseite  der  Umfriedung  entlang  ein 
neues,  200  Meter  langes   Vogelschutzgehölze 


á^^^^^mM 


1.  kép.  —  Fig.  7. 
Téglarésodú  felsörész  nélkül. 
Jlaueruisthöhle  ohne  Oberteil. 


9.  kép.  —  Fig.  9. 

Téglarésodú  keresztmetszete. 

Durchschnitt  der  Mauernisthöhle. 


8.  kép.  —  Fig.  8. 

Téglarésodú  felsőrésze. 

Oberteil  der  Mauernisthöhle. 

saga  az  összes  bokrosokat  ^/.^  m.  magasságú 
sodronykcrítéssel  szegette  körül.  E  szegesek 
vastag  piros  sodronyból  fonva,  felül  ivekben 
végződve,  nem  hogy  ártanának  a  park  szép- 
ségének, de  annak  kiváló  díszei  s  már  ez 
okból  is  minden  kerttulajdonosnak  melegen 
ajánlhatók. 

Gondoskodott  a  bokorlakó  madarak  legna- 
gyobb ellenségeinek,  a  macskáknak  távoltar- 
tásáról is.  A  kastély  és  a  béresházak  macskáit 
ugyanis  a  fészkelés  idejére  tágas  kamrába 
záratta,  a  parkba  tévedő  kóbormacskákat 
pedig  fegyverrel  irtja.  Az  alacsonyan  lévő 
fészkekre  alkalmilag   szintén  veszélvessé  vál- 


aus  dichtbelaubten  Straucharten  hergestellt, 
welches  nach  zwei  Jahren  zum  Aulegen  der 
Nester  schon  geeignet  sein  wird.  Bis  zur 
Entwickelung  der  natürlichen  Astquirlen  in 
diesen  Pflanzungen  wurde  durch  Zusammen- 
binden der  Äste  für  geeignete  napfförmige 
Nestunterlagen  gesorgt.  Da  mit  das  zur  Ansiede- 
lung der  Nachtigallenarten  so  notwendige 
trockene  Laub  auch  unter  den  Ziersträuchern 
verbleiben  könne,  Hess  Ihre  Hochgeboren 
sämtliche  Sträucher  mittels  ^/^  Meter  hohen 
Drahtgeflechten  umrahmen.  Diese  aus  starkem 
rotgefärbten  Draht  geflochtenen  und  oben 
bogen  artig  endigenden  Umzäunungen  tun 
der  Schönheit  des  Parkes  durchaus  kei- 
nen Abbruch,  sondern  sind  wirkliche  Zierden 
desselben,  so  dass  sie  auch  schon  aus  dem 
Grunde  jedem  Gartenbesitzer  auf  das  wärmste 
anempfohlen  werden  können. 

Ausserdem  wird  auch  für  die  Fernhaltung 
der  grössten  Feinde  der  buschbewohnenden 
Vogelwelt,    nämlich  der  Katzen  Sorge  getra- 


214 


liató  siincUfìznókat  pedig  a  mezőre  viteti  ki. 
Hasonló  okokból  végzi  a  folyton  új  párokban 
érkező  szarkák  és  hamvasvarjak  rendszeres 
ellövését  is.  Ezeket  azonban  csak  ahkor  lövi 
le,  a  mikor  fészküket  már  megépítették.  így 
teremti  elő  ugyanis  Alföldünk  egyik  legjel- 
lemzőbb, kedves  és  hasznos  ragadozójának, 
a  kékvércsének  —  Cerchneis  vespertinus  (L.) 
—  továbbá  az  erdei  fülesbagolynak  —  Asio 
otus  (L.)  —  fészkeléséhez  szükséges  alkal- 
matosságot. A  kékvércse-  és  fülesbagoly- 
fiókákat  azután  kirepülésük  előtt  az  Ornith. 
Központnak  a  madárvonulás  tanulmányozására 
szánt  aluniinium-jelzőgyürüivel  látja  el. 


Hogy  e  két  év,  nagyobbrészt  még  előké- 
szület jellegével  bíró  nuinkálatainak  ered- 
ménye majdan  az  összehasonlítás  alapján  fel- 
ismerhető legyen,  szükségesnek  tartom  az 
idei  állapotok  bemutatását.  Kezdeni  a  park- 
nak jiinius  1-én,  a  távcső  segélyével,  valamint 
a  hívó-  és  énekhangok  alapján  számba  vett 
madárállományával  :  Luscinia  hiscinia  (L.)  2 
pár  ;  Sylria  atricapilla  (L.)  1  pár  ;  Syhna 
simplex  (L.4TH.)  \  pár  ;  Sylvia  Sylvia  (L.)  2 
pár  ;  Hyi)olais  hypolais  (L.)  1  jiár  ;  Fani  s 
major  L.  1  család  (12  db)  ;  Oriolns  oriolus 
(L.)  5  pár;  Vp^ipa  epops  L.  1  pár;  Capri- 
mvlyus  europaeus  L.  1  példány  ;  Turtur  turtiir 
(L.)  1  pár  ;  Cerchneis  vespertinus  (L.)  2  pár  ; 
Asio  otus  (L.)  3  család,  14  példány. 


A  szabadon  fészkelő  fajok  száma  ezek 
alapján  elég  jelentékenynek  mondható,  külö- 
nösen, ha  tekintetbe  vesszük,  hogy  a  park 
nagy  erdőségektől  távol  esik  és  velük  a  be- 
települést elősegítő  bokorsorokkal  sincs  össze- 
kötve. Madárdalban  tehát  nincs  hiány.  A 
kerti  poszáta  csodaszép  orgonahangját  s  a 
barátka-poszátának,  a  fekete  rigó  valamint  a 
géze  egyes  szólamaival  művészileg  átszőtt 
énekét  nem  egykönnyen  feledi  a  látogató. 
Talán  ez  az  oka,  hogy  első  pillanatra  észre 
sem  vesszük  a  magevő  énekesek^  az  erdei  pinty, 
zöldike,  tengelicz  teljes  hiányát! 


A  számos  fészkelési  alkalmatosság  láttára 
az  elmaradás  okát  egyedül  abban  találom, 
hogy    a    környék    gabonatáblái    mindennemű 


gen.  Die  Katzen  des  Herrenhauses  und  ilcr 
Gesindewohnungen  werden  ivährend  der  Brut- 
zeit i»  germAmige  Kammern  eingeschlossen, 
die  fremden,  in  den  Park  kommenden  wil- 
dernden Katzen  aber  werden  abgeschossen. 
Die  Jge^,  welche  den  niedrig  angelegten 
Nestern  gelegentlich  auch  schädlich  sind,  wer- 
den auf  die  Felder  expediert.  Aus  denselben 
Ursachen  werden  auch  die  immer  wieder  in 
frischen  Paaren  erscheinenden  Nel)elkrähen 
und  Elstern  systematisch  abgeschossen.  Diese 
werden  jedoch  erst  dann  geschossen,  wenn  sie 
schon  fertige  Nester  haben.  Es  wird  näm- 
lich auf  diese  Weise  für  die  Nistgelegenheit 
eines  der  charakteristischesten  Raubvögel  un- 
serer Tiefebenen,  des  reizenden  und  nütz- 
lichen Rotfussfalken  —  Cerchneis  vesper- 
tinus (L.)  —  und  auch  der  AValdohreule 
—  Asio  otus  (L.)  gesorgt. 

Die  Jungen  des  Rotfussfalken  und  der 
Waldohreule  werden  vor  dem  Ausfliegen  be- 
hufs Studium  des  Vogelzuges  mit  den  Alu- 
minium-Fussringen   der    U.  0.  C.  gezeichnet. 

Damit  die  Resultate  dieser  zwei  noch  ganz 
den  Charakter  der  Vorarbeiten  tragenden 
Jahre  seinerzeit  zur  Vergleichung  herangezo- 
gen werden  können,  halte  ich  es  für  not- 
wendig ein  Bild  der  derzeitigen  Verhältnisse 
zu  geben.  Ich  beginne  mit  der  Aufzählung 
der  Vogelwelt,  wrlche  ich  am  1.  Juni  mittels 
des  Feldstechers  und  auf  Grund  des  Gesan- 
ges sowie  der  Lockrufe  feststellen  konnte  : 
Luscinia  luscinia  (L.)  2  Paare  ;  Sylvia  atri- 
capilla (L.)  1  Paar  ;  Sylvia  simplex  (Lath.) 
1  Paar  ;  Sylvia  sylvia  (L.)  2  Paare  ;  Hypolais 
hyjiolais  iL.)  1  Paar  ;  Parus  major  L.  eine 
Familie  (12  St.);  Oriolus  oriolus  (L.)  5 Paare; 
Upupa  epops  L.  1  Paar;  Capirimulgus  euro- 
paeus L.  1  Stück  ;  Turtur  iurtur  (L.)  1  Paar  ; 
Cerchneis  vespertinus  (L.)  2  Paare  ;  Asio  otus 
(L.)  3  Familien,  14  Stück. 

Die  Anzahl  der  freibrütenden  Arten  ist  auf 
Grund  dieser  Angaben  ziemlich  bedeutend, 
besonders  wenn  man  in  Beti'acht  zieht,  dass 
der  Park  von  grossen  Wäldern  weit  entfernt 
ist  und  mit  denselben  auch  durch  Gebüsch- 
reihen, welche  die  Ansiedelung  begünstigen 
könnten,  in  keiner  Verbindung  steht.  An  Vogel- 
gesang fehlt  es  daher  nicht.  Die  wundervolle 
Orgelstimme  der  Gartengrasmücke  sowie  den 
mit  einigen  Tönen  der  Amsel  und  des  Garten- 
spötters   in  künstlerischer  Weise  durchwobe- 


215 


gyomnövénytől  gondosan  meg  vannak  tisz- 
títva. Az  utak  és  árokpartok  is  tisztára  van- 
nak legeltetve  ;  gyom-mag  tehát  ott  sem 
teremhet. 


Odvas  fák  hijján  1907  ig  az  odulakó  ma- 
darak is  csak  átvonulóbiin  mutatkoztak  e 
tájon.  A  jelzett  év  telén  már  számos  szen- 
es kékczinege  tanyázott  a  téli  etető  környé- 
kén és  hált  a  mesterséges  fészekodvakban. 
Tavaszra  azonban  elvonultak.  Valószínű,  hogy 
a  mezei  verebeknek  akkor  még  nagy  tömege 
riasztotta  el  őket  a  fészekodvak  mellől.  Ezidén 
végre  megtelepült  egy  szénczincgc-pár ,  mely 
május  végén  lU  fiókát  repített  és  június  1-én 
már  a  második  költéshez  hordta  a  fészek- 
anyagot egy  szomszédos  B-oduba,  alkalmat 
adva  őméltóságának  egy  eddig  talán  még  isme- 
retlen tünet  pontos  megállapítására.  A  míg 
ugyanis  a  nőstény  czinege  a  második  költés 
10  tojásán  ült,  a  hím  állandóan  az  első 
fészekaljhcli  fiakkal  járt,  szorgalmasan  etetve 
azokat.  Ezt,  ritkábban  bár,  de  akkor  is  meg- 
tette, a  mikor  már  a  második  fészekalj  fiókáit 
is  nevelnie  kellett. 


Minthogy  mindlsét  költés  fiókái  —  valószí- 
nűleg a  park  elszigetelt  fekvése  folytán  — 
helyben  maradtak,  biztosra  vehető,  hogy  a 
fészkelő  czinegék  száma,  a  téli  vendégek 
egy  részével  is  kiegészítve,  jövőre  jelentéke- 
nyen emelkedni  fog. 


A  park  legfőbb  nevezetessége  mégis  a 
varjufészkekbe  mesterségesen  telepitett  erdei 
füleshafioly -állomány,  a  mely  ily  kis  helyen 
ekkora  tömegben  alig  található  másutt.  Ez 
érdekes  madarak  annyira  megszelídültek,  hogy 
az  egyik  fészken  kotló  bagoly  akkor  sem 
repült  el,  ha  alatta  a  fa  törzsét  erősen  meg- 
kopogtattuk.   Mindössze  a  fészek    szélére  ült 


neu  Gesang  der  Mönchgrasmücke  vergisst 
der  Besucher  so  leicht  nicht.  Vielleicht  ist 
das  die  Ursache,  dass  man  auf  den  ersten 
Blick  den  totalen  Mangel  der  körnerfressen- 
den Singvögel,  des  Buchfinken,  Grünlings  und 
Stieglitzes  nicht  wahrnimmt.  Bei  der  reich- 
lich vorhandenen  Brutgelegenheit  erblicke  ich 
die  Ursache  des  Fehlens  einzig  und  allein 
darin,  dass  die  Getreidefelder  der  Umgebung 
von  Unkräutern  vollkommen  gereinigt  sind. 
Auch  die  Wege  und  die  Grabenränder  sind 
rein  abgeweidet  ;  Unkrautsamen  kann  daher 
auch  dort  nicht  aufkommen. 

In  Ermangelung  von  hohlen  Bäumen  zeig- 
ten sich  auch  die  Höhlenbrüter  bis  zum  Jahre 
1907  in  dieser  Gegend  nur  auf  dem  Durch- 
zuge. Im  Winter  dieses  Jahres  hielten  sich 
schon  mehrere  Kohl-  und  Blaumeisen  in  der 
Umgebung  des  Futterhauses  auf,  und  benütz- 
ten die  Nisthöhlen  als  Schlafplätze.  Im  Früh- 
jahre zogen  sie  jedoch  weg.  Wahrscheinlich 
wurden  sie  von  den  damals  noch  allzugrossen 
Sperlingsmassen  von'  den  Nisthöhlen  ver- 
scheucht. Heuer  siedelte  sich  endlich  ein 
Kohlmeisenpaar  an,  welches  Ende  Mai  10 
flügge  Junge  hatte,  und  schon  am  1.  Juni 
das  Nestmateriale  zur  zweiten  Brut  in  eine 
benachbarte  i?-Nisthöhle  trug,  und  dadurch 
Ihrer  Hochgeboren  Gelegenheit  zur  genauen 
Beobachtung  einer  bisher  unbekannten  Erschei- 
nung bot.  Während  nämlich  das  Weibchen 
auf  den  10  Eiern  der  zweiten  Geleges  brütete, 
hielt  sich  das  Männchen  ständig  mit  den  Jungeìi 
der  ersten  Brut,  dieselben  fleissig  fütternd. 
Es  tat  dies  auch  dann  noch,  obzwar  seltener, 
als  auch  schon  die  Jungen  der  zweiten  Brut 
gefüttert  werden  mussten. 

Indem  die  Jungen  beider  Brüten  —  wahr- 
scheinlich infolge  der  isolierten  Lage  des 
Parkes  —  hier  verblieben,  kann  es  als  sicher 
angenommen  werden,  dass  sich  die  Anzahl 
der  brütenden  Meisen  auch  durch  einen  Teil 
der  Wintergäste  ergänzt,  im  nächsten  Jahre 
bedeutend  vermehren  wird. 

Die  Hauptmerkwürdigkeit  des  Parkes  bil- 
det jedoch  der  künstlich  in  Krähennäster  an- 
gesiedelte Waldohreulen- Bestand,  welcher  in 
solchen  Dimensionen  auf  einem  solch  kleinen 
Gebiete  nirgends  aufgefunden  werden  kann. 
Diese  interessanten  Vögel  wurden  so  zutrau- 
lich, dass  die  im  Neste  brütende  Eule  selbst 
dann    nicht    vom    Neste    abstrich,    wenn  wir 


216 


ki,  mereven  szemlélve  a  háborgatót.  Az  első 
költésből  szárnyra  kelt  fiókák  pedig  reggelen- 
ként az  utakat  szegő  fákon  gubbasztva,  pár 
lépésre  megközelíthetők.  Esténként  meg  a 
kastél)-  közvetlen  közelébe  gyűlnek,  az  éle- 
lemért a  vetésekre  kijáró  öregeket  szólítgatva. 
S  hogy  táplálékban  hiányt  nem  látnak,  azt 
a  reggelenként  az  utakon  laláiható  s  csak 
fejüktől  megfosztott  egértetemek  bizonyítják. 
Őméltósága  különös  gondot  is  fordít  e  madár 
életének  beható  tanulmányozására.  Azt  már 
ez  évben  sikerült  kétségtelenül  megállapítania, 
hogy  e  madár  évenként  kétszer  költ,  a  mit 
irodalmunk  csak  mint  kivételt  említ  meg.  A 
4 — 4  fióka  kirepülése  után  ugyanis  a  két 
bagolypár  rögtön  újabb  költéshez  látott. 

E  hasznos  ragadozó  gazdasági  szerepének 
ily  kedvező  körülmények  közt  mintaszerűen 
végezhető  tanulmányozása  czéljából  őméltó- 
sága rendszeresen  gyűjti  és  \izsgálja  a  fész- 
kek és  hálótanyák  alatt  található  bagolykö- 
peteket, hogy  kétségtelen  bizonyítékát  találja, 
vájjon  ily  nagy  számban  együtt  élve  sem 
válik-e  ez  a  túlnyomóan  egéren  élő  ragadozó 
a  park  aprómadár-állományára  veszélyessé. 


Tekintettel  ugyanis  arra,  hogy  az  ily  elszi- 
getelt területen  egyetlen  énekesmadár  pusz- 
tulása is  oly  veszteség,  a  melynek  újabb 
betelepülés  útján  való  pótlása  csak  hosszú 
idő  multán  remélhető,  ez  a  njált  erdőségek- 
ben kétségtelenül  hasznos  bagolyfaj  e  helyen 
egészen  specziális  elbírálás  alá  esik. 


A  fészkelés  és  fiókanevelés  idején  gyűjtött 
köpetek,  a  melyek  közül  70  db  intézetünk 
gyűjteményét  gyarapítja,  kizárólag  egereket 
tartalmaznak,  —  oly  időszakban,  a  mikor  a 
4 — 4  éhes  fióka  ellátása  az  öregeket  könnyen 
kényszerhelyzetbe  hozhatja.  Az  Ítélet  egyelőre 
mégis  függőben  van,  mert  a  vizsgálatnak  arra 
is  ki  kell  terjeszkednie,  nem  hat-e  a  sok 
bagoly  éjjeli  mozgolódása  az  apró  madár- 
ságra eMasztólag. 


den  Horstbaum  stark  beklopften  Sie  er- 
schien nur  am  Rand  des  Xestes  und  starrte 
die  Ruhestörer  an.  Die  .Jungen  der  ersten 
Brut  sassen  morgens  auf  den  Bäumen  längs 
den  Wegen  und  konnten  bis  auf  wenige 
Schritte  augenäliert  werden.  Gegen  Abend 
sammelten  sie  sich  in  unmittelbarer  Nähe  des 
Herrenhauses,  die  behufs  Beute  auf  die  Fel- 
der streichenden  Alten  anbettelnd.  Und  dass 
sie  keine  Not  leiden,  beweisen  die  morgens 
auf  den  Wegen  autlindbaren  Mäusekadaver, 
von  welchen  nur  der  Kopf  fehlt.  Ihre  Hoch- 
geboren verwendete  auch  grosse  Sorgfalt  auf 
das  eingehende  Studium  dieser  Vogelart.  Es 
Hess  sich  schon  im  ersten  Jahre  unzweifel- 
haft feststellen,  dass  dieser  Vogel  jälirlich 
ziveimal  brütet,  was  die  einschlägige  Literatur 
nur  als  Ausnahme  erwäiint.  Nach  dem  Flüg- 
gewerden der  je  4  Jungen  schritten  die  bei- 
den Eulenpaare  sofort  zur  neuen  Brut.  Behufs 
musterhafter  Beobachtung  der  landwirtschaft- 
lichen Bedeutung  dieser  nützlichen  Vogelart 
unter  solch  günstigem  Verhältnissen  sammelt 
und  untersucht  Ihre  Hochgeboren  systematisch 
die  unter  den  Nestern  und  Schlafbäumen  be- 
findlichen Eulengewölle,  um  damit  den  un- 
zweideutigen Beweis  zu  liefern,  dass  dieser 
sich  vorwiegend  von  Mäusen  ernährende  Raub- 
vogel selbst  in  so  grosser  Anzahl  beisanimen- 
lebend  für  den  Kleinvogelbestand  des  Parkes 
doch  nicht  gefährlich  wird. 

Man  muss  nämlich  in  Betracht  ziehen,  dass 
auf  diesem  isolierten  Gebiete  der  Abgang  eines 
einzigen  Singvogels  ein  solcher  Verlust  ist, 
dessen  Behebung  durch  neue  Ansiedelung 
erst  nach  längerer  Zeit  erhofl^'t  werden  kann. 
Hier  unterliegt  daher  diese  in  den  oflTenen 
Wäldern  unbedingt  nützliche  Eulenart  einer 
ganz  speziellen  Beurteilung. 

In  den  Gewöllen,  welche  während  der  Brut- 
und  Fütterungszeit  gesammelt  wurden,  von 
welchen  70  Stück  die  Sammlung  unseres  In- 
stitutes bereichern,  sind  ausschliesslich  nur 
Mäuse  enthalten.  Es  ist  dies  die  Zeit,  wo  das 
Versorgen  von  je  4  hungrigen  Jungen  die 
alten  Vögel  sehr  leicht  in  eine  Zwangslage 
zu  bringen  imstande  ist.  Das  Urteil  muss  vor- 
läufig noch  in  Schwebe  erhalten  werden,  in- 
dem sich  die  Untersuchung  auch  noch  darauf 
beziehen  muss,  ob  das  Getriebe  Vier  vielen 
Eulen  während  der  Nacht  nicht  etwa  ver- 
scheuchend auf  die  Kleinvögel  wirkt. 


217 


.lövő  évi  jelpiitcsenibcíi  talán  már  c  ki-r- 
désre  is  megfelelhetek.  Ezidei  ismertetésem 
czélja  inkálil)  az  volt,  liogy  a  babapusztai 
madárvédelmi  telepet,  a  melyet  vezetőjének 
lelkesedése  és  tudása  kicsinyben  is  mintaszerű 
intézménynyé  fejlesztett,  hazánk  riiinden  nagy- 
birtokosa elé  követendő  például  állítsam. 


IV.  Kiskunhalas-Fehértó-erdő 
1906—1909. 

A  homokbuczkákon  nevelt  430  holdnyi  erdő 
állománya  főképen  tölgy,  nyár,  ákácz,  kőris 
és  fényű.  Egy  része  50  éves  nyárfa-szálerdő, 
mely  azonban  vágás  alatt  van  már.  Dús 
aljnövényzete  javarészt  galagonya,  kökény, 
fagyai  és  leánysom.  Az  erdővel  határos  400 
holdnyii^e/iértó  szilárd  fenekű,  részben  náddal 
és  kákával  benőtt  székesvizű  halastó. 


E  vidék  madárbősége  még  azokat  is  meg- 
lepheti, a  kik  előtt  a  magyar  Alföld  elszórtan 
álló  erdőségeinek  sűrű  népessége  nem  isme- 
retlen. Különösen  a  fülemüle  —  Lusdnia 
luücinia  (L.)  —  él  itt  szinte  páratlan  tömeg- 
ben. 1908  május  20-án  Chernei,  István  társa- 
ságában végzett  tanulmányútamon  minimális 
számítással  300  párt  állapíthattunk  meg. 


A  fajok  számának  gazdagságáról  pedig  a 
fészkelés  idején  észlelt  alábbi  71  faj  soro- 
zata tanúskodik  : 

Az  erdőben  :  Kis  fülemüle,  karvaly-,  ba- 
rátka-, kerti-,  mezei  és  kisposzáta,  nyakte- 
kercs, csuszka,  szén-,  kék-  és  barátczinege, 
őszapó,  feketerigó,  seregély,  kis  őrgébics, 
tövisszúró  gébics,  hamvas-  és  vetési-varjú, 
szarka,  csóka,  szalakóta,  aranymálingó,  búbos- 
banka, kakuk.  gyurgyóka.  zöld  küllő,  közép- 
fakopáncs, szürke  légykapó,  géze,  fitisz-  és 
sisegő  füzike,  füsti- és  molnárfecske,  hantmadár, 
csaláncsúcs,  fehér  barázdabillegető,  erdei  pinty, 
tengelicz,  zöldike,  házi-  és  mezei  veréb,  sor- 
Aquila  XVI. 


In  meinem  Berichte  vom  nächsten  Jahre 
kann  ich  vielleicht  auch  diese  Frage  beant- 
worten. Zweck  meines  heurigen  Berichtes  war 
die  Vogelschutzstation  Baba-Puszia,  welche 
trotz  ihre  Kleinheit  durch  die  Begeisterung 
und  das  Wissen  der  Leitung  zu  einer  muster- 
haften Einrichtung  gedieh,  unseren  Gross- 
grundbesitzern als  nachahmungswürdiges  Bei- 
spiel hinzustellen. 


IV.  Kiskunhalas  -Fehértó-Wald 
1906—1909. 

Der  auf  Sanddünen  angelegte  215  Hektar 
grosse  Wald  besteht  hauptsächlich  aus  Eichen, 
Pappeln,  Akazien,  Eschen  und  Tannen.  Ein 
Teil  ist  50-jähriger  Pappelhochwald,  welcher 
jedoch  schon  unter  Schlag  gekommen  ist.  Das 
üppige  Unterholz  besteht  zum  grössten  Teile 
aus  Weissdorn,  Schlehe,  Liguster  und  Ber- 
beritze. Der  dem  Walde  benachbarte  200 
Hektar  grosse  Fehértó  ist  ein  teilweise  mit 
Binsen  und  Rohr  bestandener  natronhältiger 
Fischteich  mit  festem  Grunde. 

Der  Vogelreichtum  dieses  Gebietes  über- 
rascht selbst  diejenigen,  welchen  die  dichte 
Bevölkerung  der  isoliert  stehenden  Wälder 
der  ungarischen  Tiefebene  nicht  unbekannt 
ist.  Besonders  die  Nachtigall  —  Lusdnia 
luscinia  (L.)  —  lebt  hier  in  wirklich  unver- 
gleichlicher Anzahl.  Während  der  in  Gesell- 
schaft mit  Stephan  v.  Chernél  am  20.  Mai  1908 
gemachten  Exkursion  konnte  die  Anzahl  bei 
minimaler  Berechnung  mindestens  auf  300 
Paare  angeschlagen  werden. 

Für  den  Artenreichlum  zeugen  die  unten 
angeführten,  während  der  Brutzeit  angetrolie- 
nen  71  Arten:  Im  Walde  wurden  beobachtet: 
Luscinia  luscinia  (L.),  Sylvia  nisoria  (Bechbt.), 
Sylvia  atricapilla  (L),  Sylvia  simplex  (Lath.), 
Sylvia  curruca  (L.),  Sylvia  sylvia  (L.),  Jynx 
torquilla  L.,  Sitta  europaea  L.,  Parus  major 
L.,  Parus  coeruleus  L.,  Parus  palustris  L., 
Aegithalus  caudatus  (L.),  Turdus  merula  L., 
Sturnus  vulgaris  L.,  Lanius  minor  Gm.,  Lanius 
collurio,  L.,  Corvus  frugilegus  L.,  Corvus  cor- 
nix  L.,  Pica  pica  (L.),  Colaeus  monedula  (L.), 
Coracias  garrula  L.,  Oriolus  oriolus  (L.), 
Upupa  epops  L.,  Cuculus  canorus,  L.,  Merops 
apiaster  L.,  Picus  viridis  L.,  Dendrocopus 
médius    L.),  Muscicapa  grisola  (L.i,  Hypolais 

28 


218 


dély,  czitromsárinány.  örvös-  és  kókgalanib, 
gerle,  darázsölyv,  barna  kánya,  vörös-  és 
kékvércse. 


Ä  taron  :  Búbos-  és  feketenyakú  vöcsök, 
tőkés-,  kendermagris-  és  c/.igányrécze,  kontyos- 
récze.*)  szárcsa,  dankasirály,  kormos-  és  fehér- 
szárnyú szerkő,  vörös-  és  szürkegéni.  bibicz. 
billegető  czankó,  nádirigó,  cserregő  nádi- 
poszáta, foltos-siske.  kékbegy,  sárgyóka,  nádi- 
sármány,  barna  rétihéja. 


A  belyenkint  járhatatlan  sűrűségű  aljnö- 
vényzettel borított  erdőterület  a  szabadon 
fészkelő  madárfajoknak  már  természettől  oly 
ideális  tenyészhelye,  a  melyen  emberi  beavat- 
kozás már  alig  javíthatna.  Annál  inkább 
rászornltak  a  segítő  kézre  az  odulakó  fajok, 
a  melyek  eddigi  tanyája,  a  harkályodvaktól 
rostaszerűleg  kilyiikgatott  nyárfa-szálerdő,  vá- 
gás alatt  lévén,  1 — 2  éven  belül  elpusztul. 

Selymessy  Ferencz  m.  kir.  főerdőmérnök 
buzgalmának  és  Kiskunhalas  városa  belátá- 
sának köszönhető,  hogy  az  odulakóknak  a 
mesterséges  fészkekbe  való  fokozatos  áttelepítése 
még  idejében  megkezdődött  s  így  ez  a  ter- 
mészettől már  annyira  megáldott  terület  hazánk 
egyik  legfontosabb  madárvédelmi  telepévé 
lesz  fejleszthető. 


A  mesterséges  madártelepités  eszköze  1906- 
ban  1  etetőkunyhó  és  96  fészekodu  volt,  mely 
utóbbiak  száma  ezidén  13ö-re  (80A,  47B, 
és  80  odúra)  emelkedett.  A  javarészt  hagyás- 


1008  május  al-én  :    egyetlen,    nászruhás  gácsé''. 


hypolais  (L  ),  Phylloscopus  trochilus  (L.),  Phyl- 
loscopus  sibilator  (L.),  Hirundo  rustica  L, 
Chelidonaris  urbica  (L.),  Öaxicola  oenanthc 
L..  Pratincola  rubicela  (L.),  Motacilla  alba 
L.,  Fringilla  coelebs,  L.,  Carduelis  carduelis 
(L.),  Chloris  chloris  (L.),  Passer  domesticus 
(L.),  Passer  montanus  (L.),  Emberiza  calandra 
L.,  Emberiza  citrinella  L.,  Columba  oenas  L., 
Columba  palumbus  L.,  Turtur  turtur  (L.), 
Pernis  apivorus  L.,  Milvus  migrans  (Bodd.), 
Cerchneis  tinnunculus  (L.),  Cerchneis  vesper- 
tinus  (L.). 

Auf  dem  See  wurden  angetroffen  :  Colym- 
bus  cristatus  (L.),  Colymbus  nigricoUis  (Brhm.), 
Anas  boschas  L.,  Anas  streperà  L.,  Fuligula 
nyroca  (Güld.),  Fuligula  ferina  (L.),^  Fnlica 
atra  L.,  Larus  ridibundus  L..  Hydrochelidon 
nigra  (L.),  Hydrochelidon  leucoptera  (Meissn. 
et  ScHiNz)  Ardea  purpurea  L.,  Ardea  cinerea 
L.,  Vanellus  vanellus  (L.),  Totanus  hypoleucus 
L.,  Aerocephalus  arundinaceus  (L),  Acro- 
cephalus  streperus  (Vieu.l.).  Calamodus  schoe- 
nobaenus  (L.),  Cyanecula  suecica  (L.),  Mota- 
cilla flava  L.,  Emberiza  schoeniclus  L.,  Circus 
aeruginosus  (L.). 

Dieses  mit  stellenweise  undurchringlichem 
Unterholze  bedeckte  Waldgebiet  ist  schon 
von  Natur  aus  eine  derart  ideale  Brutstelle 
der  Freibrüter,  an  welcher  das  Eingreifen 
des  Menschen  kaum  irgend  etwas  verbessern 
könnte.  Umso  mehr  bedürfen  die  Höhlen- 
brüter der  Nachhilfe,  indem  der  mit  Specht- 
höhlen siebartig  durchlöcherte  Pappelhoch- 
wald innerhalb  1 — 2  Jahren  geschlagen  seiu 
wird. 

Es  ist  dem  Eifer  des  köuigl.  ung.  Forst- 
Oberingenieurs  Franz  v.  Selymessy  und  der 
Einsicht  des  .Magistrates  der  Stadt  Kiskun- 
halas zu  verdanken,  dass  die  sukzessive  Uber- 
siedelun;/  der  Höhlenbrüter  in  künstliche 
Nisthöhlen  noch  beizeiten  begonnen  wurde, 
wodurch  dieses  von  der  Natur  schon  in  so 
hohem  Masse  gesegnete  Gebiet  zu  einer  der 
wichtigsten  Vogelschutzstationen  Ungarns 
entwickelt  werden  kann. 

Die  Mittel  der  künstlichen  Vogelansiede- 
lung waren  im  Jahre  1906  ein  Futterhaus 
und  96  Nistliöhlen.  deren  Anzahl  heuer  auf 
135  (80  Ä,  47  B,  und  8  C   Muster)    erhöht 


'  Am  21.  Mai  ein  einziges    Männchen    im    Pracht- 
kleide. 


219 


fákon,  l'A,  m.  niagasaii  alkalmazott  fészek- 
0(1  vak  közül  1907-ben  807o,  1909-ben  60"/,, 
volt  hasznos  madarak  tanyája.  Az  idei  vizs- 
gálat szerint  szén-  és  kékczinege,  nyaktekercs 
és  seregély  lakott  68  odúban,  mezei  veréb 
5-ben,  erdei  egér  35-ben,  denevér  2-ben. 


A  múlt  év  óta  végzett  tanulmányok  gazdag 
tapasztalataiból  különösen  az  emelkedik  ki, 
hogy  a  seregdijek,  a  melyeknek  a  szálerdő 
még  bőségesen  nyújtja  a  természetes  fészkelő- 
helyet, fokozatosan  áttdepi'dnek  a  mesterséges 
fészekodvakba.  1908-ban  1  pár,  ezidén  már  8 
pár  fészkelt  alig  Vl  méter  magasságban.  Ez 
pedig  arra  vall,  hogy  madaraink  a  levegőtől 
mindenfelöl  érintett,  tehát  állandóan  száraz, 
mesterséges  odút  jobbnak  találják  az  élőfában 
lévő  nyirkos,  dohos  harkályodunál.  Sőt,  tapasz- 
talat szerint,  a  mesterséges  fészekodvak  közül 
is  lehetőleg  az  újonnan  kihelyezett,  tehát  a 
madárélősdiektől  is  teljesen  mentes  odúkat 
keresik. 


Nagyrészt  ez  az  oka  annak  is,  hogy  a 
czinegék.  a  melyek  az  erdészlakot  körülvevő 
gyümölcsös  '20  fészekoduját  az  első  2  évben 
teljesen  elkerülték,  ezidén  már  ezekbe  is 
tömegesen  települtek. 

Az  od  vaknak  évenként  legalább  is  egyszer, 
ősszel,  végzett  tisztogatása  e  szerint  nem 
hogy  ártaiui,  de  egyenesen  szükséges. 

Annak,  hogy  az  odvaknak  ezidén  csak 
ij^" I f,-\)im  fészkelt  hasznos  madár,  itt  kivé- 
telesen nem  a  verebek  az  okozói.  Már  kez- 
detben is  csekély  számuk  még  meg  is  fogyott, 
úgy  hogy  itt  Selymessy  Ferencz  ezidei  észlelete 
szerint  a  czinegék  verik  el  a  verebet  egye- 
sült erővel  s  nem  megfordítva. 


A  kártevők  e  helyen  a  harkálgok,  Picas- 
uiridis,  L.  és  Dendrocopus  major  (L.),  meg 
az  erdei  ec/ér,  Mus  sylvaticus  L.  A  harká- 
lyoknak az  a  másutt  is  észlelt  szokása,  hogy 
egyes  fészekodvak  oldalába  diónyi  lyukakat 
kopácsolnak,  ebben  az  erdőben  jelentékeny 
károkat  okozott.  82  odút   sértettek   meg   ily 


wurde.  Die  grösstenteils  an  Überständern 
in  IV2  Meter  Höhe  angebrachten  Nisthöhlen 
waren  im  Jahre  1907  zu  807(m  im  Jahre 
1909  zu  6G7o  von  nützlichen  Vögeln  besetzt. 
Die  heurige  Revision  ergab,  dass  von  Kohl-  und 
Blaumeisen  68,  von  Feldsperlingen  5,  von 
Waldmäusen  35,  von  Fledernmäusen  2  Nist- 
höhlen besetzt  waren. 

Von  den  reichen  Erfahrungen  der  im  vorigen 
Jahre  gemachten  Studien  ist  besonders  die- 
jenige hervorragend,  dass  die  Stare,  welche 
in  dem  Hochwalde  noch  genügend  natürliche 
Brutstellen  haben,  sukzessive  die  künstliclien 
Nisthöhlen  besiedelt  haben.  Es  brütete  im 
Jahre  1908  ein  Paar,  heuer  nisteten  jedoch 
schon  8  Paare  in  den  V-j^  Meter  hoch  an- 
gebrachten künstlichen  Nisthöhlen.  Es  ergibt 
dies  den  Hinweis  darauf,  dass  die  Vögel  die 
überall  von  der  Luft  erreichbare,  deshalb  ste- 
tig trockene  künstliche  Nisthöhle  für  besser 
halten,  als  die  im  lebenden  Baume  beüntl- 
liche  nasse  und  dumpfe  Spechthöhle.  Laut 
Erfahrung  werden  sogar  auch  von  den  künst- 
lichen Nisthöhlen  womöglich  die  frisch  aus- 
gehäugten, also  von  Parasiten  noch  nicht 
behafteten  bevorzugt. 

Das  ist  hauptsächlich  auch  die  Ursache  für 
die  Erscheinung,  dass  die  Meisen,  welche  die 
20  Nisthöhlen  des  Obstgartens  neben  dem 
Försterhause  während  der  2  ersten  Jahre 
gänzlich  vermieden,  heuer  auch  diese  schon 
massenhaft  besiedelten. 

Die  jährlich  einmal  im  Herbste  durchge- 
führte Reinigung  der  Nisthöhlen  ist  also  durch- 
aus nicht  schädlich,  sondern  sogar  unbedingt 
notwendig. 

Dass  die  Nisthöhlen  heuer  nur  von  títí"/,, 
nützlichen  Vögeln  besiedelt  waren,  wurde 
hier  ausnahmsweise  nicht  von  den  Sperlingen 
verursacht.  Ihre  schon  von  Beginn  an  geringe 
Anzahl  hat  sogar  noch  abgenommen,  so  dass 
nach  der  heurigen  Beobachtung  von  Franz 
v.  Selymessy  hier  die  Sperlinge  mit  vereinter 
Kraft  von  den  Meisen  vertrieben  wurden  und 
nicht  umgekehrt. 

Die  Schädlinge  sind  die  Spechte,  Piriis 
viridis  L.  und  Dendrocopus  major  (L.)  sowie 
die  Waldmaus,  Mus  sylvaticus  L.  Die  auch 
anderwärts  beobachtete  Gewohnheit  der  Spechte 
in  die  Wand  der  Nisthöhlen  nussgrosse  Löcher 
zu  hacken,  verursachte  in  diesem  Walde  be- 
deutenden   Schaden.    Es    wurden    auf  diese 

28* 


220 


módon,  köztük  s/.áinos  olyant,  a  melyben  már 
a  czinegének  fészke  és  tojása  volt.  E  fészke- 
ket gazdáik  elhagyták,  a  kihűlt  tojásokat 
azntán  az  erdei  egerek  sorra  kiitták  és  fölé- 
jük építették  szára/,  avarból  készült  fészküket. 


Az  egerek  különben  a  harkályoktól  megii- 
mélt  odvakat  is  fosztogatták,  elpusztítva  többi 
közt  egy  seregély-fészekaljat  is. 

A  35  odúban  tanyázó  egerek,  valamint  a 
verebek  elfogására  fél  méter  hosszú,  de  csak 
12  cm.  átmérőjű  lepkefogót  készítettem,  a  mely- 
nek tüllszövetét  lágy  rézsodrony  tarlja  kife- 
szítve, hogy  a  felzavart  állat  szabad  teret 
találjon  a  röplyuk  előtt  s  vissza  ne  hőköljön. 
Mihelyt  a  hálóba  ugrott,  súlyával  a  sodronyt 
lekonyítva  a  hálót  maga  mögött  elzárja. 


A  harkály  okozta  sérüléseket  bádoglemezek 
felszegezésével  sikerült  tartósan  kijavítani. 
Az  egerek  megfogyása  azonban  csak  a  bag- 
lyok betelepülésétől  várható.  Fészkelöhelyük- 
nek,  az  elhagyott  varjúfészkekuek  is  tágasabb 
faodvaknak  eddigi  hiányát  a  nagy  D  odu- 
minta  lesz  hivatva  pótolni  a  fészekodutelep- 
nek  újabb  100  -  áOO  odúval  tervezett  fejlesztése 
alkalmából.  Erre  nézve  az  Ornithologiai  Köz- 
pont Kiskunhalas  városához  már  javaslatot 
intézett. 


Bizonyára  jórészt  a  czinegeállomány  fel- 
szaporodásának köszönhető,  hogy  az  erdőszél 
gyümölcsöse  ezidén  oly  szép  termést  adott. 
8elymebsy  jelentése  szerint  „ezidén  mintegy 
350  mázsa  alma  termett,  a  mi  között  férges 
alig  van,  míg  az  előző  években  termett  gyü- 
mölcs legnagyobb  része  férges  volt,  a  miért 
a  város  nem  tudta  kellőképen    értékesíteni". 


Ezideiszemleútaink  egyikén  (május  29—30.), 
Feenbach  Károly  főispán  és  neje  is  részt  vett. 


Weise  32  Nisthöhlen  beschädigt,  darunter 
auch  solche,  in  welchen  sich  schon  Nest  und 
Eier  der  Meisen  befanden.  Diese  wurden 
dann  von  ihren  Rewohticrn  verlassen,  die 
ausgekühlten  Eier  von  (Jen  Waldmäusen  aus- 
getrunken, und  bauten  dann  letztere  ihre  aus 
trockenen  Blättern  hergestellten  Nester  dar- 
über. 

Diese  Mäuse  plünderten  übrigens  auch  die 
von  den  Spechten  verschonten  Nisthöhlen 
und  vernichteten  unter  anderen  auch  ein 
Starengelege. 

Zum  Einfangen  der  in  den  35  Nisthöhlen 
wohnenden  Waldmäuse  und  Sperlinge  ver- 
fertigte ich  ein  Schmetterlingsnetz  von  Va 
Meter  Länge  und  von  12  cm.  Durchmesser, 
dessen  Tüllnetz  von  weichem  Messingdrahte 
stetig  ausgespannt  erhalten  wird,  damit  das 
aufgescheuchte  Tier  einen  Freiraum  vor  dem 
Flugloche  finde  und  nicht  zurückgeschreckt 
werde.  Nach  dem  Eiiisprunge  in  das  Netz 
wird  der  Draht  durch  das  Gewicht  des  Tieres 
herabgebogen  und  dadurch  zugleich  das  Netz 
abgesperrt. 

Die  von  den  Spechten  verursachten  Be- 
schädigungen wurden  mittels  darüber  genagel- 
ten Blechplatten  dauerhaft  ausgebessert.  Die 
Abnahme  der  Mäuse  kann  jedoch  nur  durch 
das  .Ansiedeln  von  Eulen  erhofft  werden. 
Zum  Beheben  des  bisherigen  Mangels  an 
Nistplätzen,  namentlich  an  verlassenen  Krä- 
hennestern und  weiten  natürlichen  Höhlungen 
ist  die  Nisthöhle  D  berufen,  welche  bei  der 
nächsten  Erweiterung  dieser  Vogelschutzsta- 
tion durch  100—200  Nisthöhlen  ebenfalls 
ausgehängt  wird.  Diesbezüglich  wurde  von 
der  Königl.  U.  0.  C.  schon  ein  Vorschlag 
an  den  Magistrat  der  Stadt  Kiskunhalas  ein- 
gereicht. 

Es  ist  jedenfalls  hauptsächlich  der  Ver- 
mehrung des  Meisenbestandes  zu  verdanken, 
dass  der  Obstgarten  am  Waldrande  heuer 
einen  so  hohen  Ertrag  brachte.  Laut  dem 
Berichte  von  v^.  Selymebsy  „betrug  der  Apfeler- 
trag heuer  350  Meterzentner,  darunter  fast 
gar  keine  wurmstichigen  Apfel,  während  die- 
selben in  den  früheren  Jahren  zum  grössten 
Teile  angestochen  waren,  und  deshalb  auch 
von  der  Stadt  nicht  entsprechend  verwertet 
werden  konnten." 

An  einer  heurigen  Studienexkursion  (am 
29,  30  Mai)  beteiligten  sich  auch  der   Ober- 


221 


hogy  a  Bácsniegyében  tervezeit  niadárvédelmi 
akczióhoz  ujabb  tapasztalatot  és  lelkesedést 
merítsen.' 

Délután  megtekintve  a  három  gjümölcsös- 
nek  csaknem  háziállatokká  s/.elidült  c-zinegéit, 
mint  surrannak  be  a  tőlünk  alig  pár  lépésre 
lévő  odúkba,  mily  vitézül  berzenkednek,  puf- 
fognak  és  sziszegnek  felénk  az  odúból,  ha 
annak  fedelét    felemeltük,  alkonyatra    az 

erdőbe  siettünk,  a  honnan  már  csodálatos 
erővel zengettfelénkafülemülék  százainak  dala. 


A  keresztnyiladék  egyik  sűrű  galagonyása 
mellett  állva,  a  közvetlen  környék  20 — 30 
fülemüléjének  csattogására  sokszoros  vissz- 
hangképen, a  meddig  csak  a  hallás  terjedt, 
mindenünnen  ugyanaz  a  dal  szállt  felénk, 
halk  zsongássá  enyészve  a  távolban.  S  ez 
az  elragadó  liangverseny  enyhe  éjszakákon 
szakadatlanul  tart  reggelig  ! 

A  remek  fekvésű  nádas  tó  tanulmányozása 
másnapra  maradt.  Az  észlelésre  nagyon  ked- 
vező az  a  körülmény,  hogy  a  part  kocsival 
is  járható  és  a  nádasban  tömérdek  határjelző 
czölöp  van,  mely  sok  madárnak  pihenőhelye. 
Ezeken  üldögél  a  harna  rrfihéja,  a  vörösgém, 
a  iiádirifjó,  a  rozsdás  csaláncsúcs  és  a  sár- 
gyáka.  Innen  lesi  a  kaliuJc  a  nádiposzáták 
fészkét  s  ezeken  pompázik  a  tó  legfőbb  ékes- 
sége, a  fehércsillagos  lékhegy. 


A  sik  viz  partján  a  billegető  czankó  röppent 
fel  ;  beljebb  íiókáikat  vezető  szárcsák  raja 
tűnt  elénk,  a  feketenyakú  és  a  kis  vöcsök 
csoportjaitól  tarkítva.  Majd  tökés-kendermagos- 
czigány-  és  höjtiréczék  szálltak  fel,  részint 
még  párosával,  részint  már  kajtárkodó  gácsér- 
falkákban. 


8  óra  tájban  a  vörösgémek  kis  csapatai 
érkeztek  Bácskisszállás  felől,  hol  hallomás 
szerint  fészkeik  vannak.  Utánuk  a  kormos  és 


gespan  Karl  v.  Fernbach  mit  Gemahlin,  um  zur 
geplanten  Vogelschutz-Aktion  im  Komitate 
Bács-Bodrogh  neue  Erfahrungen  und  Begei- 
sterung zu  schöpfen. 

Nachmittags  wurden  in  den  drei  Obstgärten 
die  fast  so  zahm  wie  Haustiere  gewordenen 
Meisen  besichtigt,  wie  sie  in  die  von  uns 
kaum  einige  Schritte  entfernten  Nisthöhlen 
einschlüpften,  wie  tapfer  sie  aus  der  Nist- 
höhle fauchten,  zischten  und  wie  sie  sich 
aufsträubten,  wenn  man  das  Dachbrett  der 
Nisthöhle  abhob.  —  Gegen  Abend  beeilten 
viir  uns  in  den  Wald  zu  gelangen,  von  wo 
uns  der  Gesang  von  Hunderten  Nachtigallen 
schon  mit  wunderbarer  Kraft  entgegenschallte. 

Neben  einem  dichten  Weissdornbusche  eines 
Querdurchschlages  stehend,  schallte  uns  als 
vielfaches  Echo  des  Gesanges  der  in  unserer 
unmittelbaren  Nähe  befindlichen  20 — 30 
Nachtigallen  von  überall  her,  so  weit  das  Gehör 
reichte,  derselbe  Gesang  entgegen,  welcher 
sich  dann  in  der  Ferne  als  leises  Gesumme 
verlor.  Und  dauert  dieses  hinreissende  Kon- 
zert in  lauen  Nächten  bis  zum    Morgen     an. 

Die  Besichtigung  des  herrlich  gelegenen  mit 
Rohr  bestandenen  Teiches  wurde  auf  den  folgen- 
den Tag  verschoben.  Die  Beobachtung  wird  hier 
ungemein  begünstigt,  einerseits  dadurch,  dass 
man  am  Ufer  mit  dem  Wagen  fahren  kann, 
anderseits  infolge  der  ungemein  zahlreich 
ausgesteckten  Grenzpfähle,  welche  vielen 
Vögeln  als  Kuheplätze  dienen.  Auf  diesen 
sitzen  die  Rohrweihen,  der  Purpurreiher, 
die  Rohrdrossel,  der  hraunkehlige  Wiesen- 
schmntzer  und  die  gelbe  Bachstelze.  Von  hier 
aus  kundschaftet  der  Kukuk  nacii  den  Ne- 
stern der  Rohsänger  und  auf  diesen  prangt  die 
schönste  Zierde  des  Teiches,  das  weiss-stcrnige 
Blaukehlchen . 

Vom  Ufer  der  freien  Wasserfläche  fliegt 
der  Flussuferläufer  auf,  weiter  wasserwärts 
erblicken  wir  den  Schwärm  der  Wasser- 
hühner, welche  ihre  Jungen  führen,  ausser- 
dem die  Gruppen  des  sehwarzhalsigen  und 
kleinen  Lappentauchers.  Dann  stiegen  Stock-, 
Mittel-,  Knäk-  imd  Moor-Enten  auf,  teilweise 
noch  paarweise,  teilweise  schon  in  Scharen 
von  Enterichen,  deren  \^'eibchen  dem  Brüten 
obliegen. 

Abends  gegen  S  Uhr  erschienen  kleine 
Flüge  des  Purp) irrei hers  von  Bácskisszállás 
her,  wo  sie  angeblich  nisten.  Diesen  folgten 


222 


fehérszáni}!!  szerkök  Híjdrochelidoii  nigra 
(L)  és  leucojjtera  (Meisn.  et  Schinz)  csoportja 
vonult  fel  és  oszlott  szét  a  víztükrön. 


Az  északi  parton  tovább  lialadva,  a  iiádiri- 
f/ól\  rserregő  nádiposzrUák  és  foltos  sithék 
sürün  liangzó  dalától  kisérve,  félig  ronibadőlt 
tanyához  értünk.  Környékén  a  sárgyóka  sür- 
gölődött és  a  fchri-  harázdainlhgető  nemrég 
szárnyrakelt  fiókája  futkosott. 

A  tanya  eresze  alatt  a  házi  fecske  kis 
fészekteiepét,  bedőlt  tetejű  szobájában  a  füsti 
fecske  fészkeit,  az  ereszalj  egyik  falrésében 
a  hábosbanka  fészkét  találtuk.  A  fedélre  hajló 
csonka  fán  a  fehér  qólya  ült  fészkén. 


A  tó  egyre  keskenyedő  nyugati  részén 
harnarétihéja-fdT  csatázott  a  hami'os  varjakkal 
és  bíbiczekkel.  Hogy  a  béke  helyreállt,  a 
héjapár  a  fészekrakáshoz  látott.  A  hím  hordta 
az  uszadék-nádat,  részint  csőrében,  részint 
karmai  közt  s  ledobta  a  fészken  dolgozó 
párjához. 


Visszatérőben  az  omladozó  tanya  mellett 
végre  elénk  villant  egy  karó  tetejéről  a  kék- 
hegy ragyogó,  fehér  csillagfoltja.  És  felénk 
hozta  a  szél  a  jellemző  kettőshangú  énekét 
is.  A  bevezető  „pityü-pityű''-szólamba  bele- 
vegyült a  búgó-surrogó  kísérődallam,  mely  az 
ezüstcsengésű  vezérszólamot  oly  szépen  emeli 
ki.  Majd  felhangzott  a  szomszédból  is  az 
ismerős  dal  s  pár  perez  múlva  öt  karó  tete- 
jéről ragyogott  felénk  a  kékbegy  nászruhája. 


Tíz  órára  az  erősen  tűző  nap  elnémította 
a  madárdalt.  Hazatértünk,  néhányszor  még 
megállva  az  eke  nyomán  járó  hamvas-  és 
vetési  varjak,  meg  csókák,  majd  a  réten  boga- 
rászó seregélyek  kis  csoportjai  mellett.  A 
szelíd  kékvércse  is  ott  szálldosott  szekerünk 
körül. 


Flüge  von  Trauer-  und  weissflügeligen  See- 
schwalben  —  Hydrochelidon  nigra  (L.)  und 
Hydrochiidon  leucoptera  (Meibsx.  et  Schinz) 
—  welche  sich  dann  auf  der  Wasserfläche 
verteilten. 

Dem  Nordufer  weiter  folgend  erreichten 
wir  von  dem  häufig  erschallenden  Gesänge 
der  Rohrdrosscln,  Teich-  und  liusrhrohrsiinger 
begleitet  einen  halbverfnllcnen  Meierhof.  In 
der  Nähe  trieb  sich  die  gelbe  Bachstelze  und 
das  eben  erst  flügge  gewordene  Junge  der 
weissen  Bachstelze  herum. 

Unter  dem  Hausdache  befand  sich  eine 
kleine  Kolonie  der  ^iehlscitwalbc,  in  der 
Stube  waren  die  Nester  der  Rauchschwalbe, 
und  in  einer  Mauernische  der  Dachtraufe 
fanden  wir  das  Nest  der  Wiedehojifes.  Auf 
einem  über  das  Dach  geneigten  liaumstumpfe 
sass  der  weisse  Storch  auf  seinem  Neste. 

An  dem  stetig  schmäler  werdenden  west- 
lichen Teile  des  Teiches  stritt  sich  ein  Rohr- 
weihen-Paar mit  Nebelkrähen  und  Kiebitzen. 
Nachdem  der  Frieden  hergestellt  war,  baute 
das  Rohrvveihenpaar  weiter  an  seinem  Neste. 
Das  Männchen  brachte  Schwemmrolir  teils 
im  Schnabel  teils  in  den  Krallen  und  warf 
dasselbe  hinunter  auf  das  Nest,  wo  das 
Weibchen  arbeitete. 

Auf  dem  Rückwege  blinkte  uns  endlich 
bei  dem  verfallenen  Meierhofe  von  der  Spitze 
eines  Pfahles  der  glänzendweisse  Stern  eines 
Blaukchlchens  entgegen.  Auch  den  bezeich- 
nenden zweistimmigen  Gesang  brachte  uns 
der  Wind  entgegen.  In  die  einleitende  ..pitchü- 
pitcliü"-Strophe  mischt  sich  die  schnurrende 
Begleitmelodie,  welche  die  silberliellklingende 
Hauptstrophe  so  schön  hervorhebt  Bald  erklang 
auch  aus  der  Nachbarschaft  der  bekannte 
Gesang  und  nach  einigen  Minuten  prangte 
uns  von  ö  Grenzpfählen  das  Hochzeitskleid 
des  Hlaukehlchens  entgegen. 

Gegen  10  Ihr  liess  der  sengende  Sonnen- 
strahl den  Vogelgesang  verstummen.  Auf  dem 
Heimwege  blieben  wir  noch  hier  und  (hi 
stehen,  um  die  Flüge  der  Nebel  krähen,  iSaat- 
krähen  und  Dolden  zu  besichtigen,  welche 
dem  Pfluge  nachgingen.  Die  zutraulichen 
Rotfussfalken  umflogen  hie  und  da  (>benfalls 
unseren  Wagen. 


223 


Madárvédelmünk  a  külföld 
szemében. 

Ausztráliában  élő  Gubányi  Károly  magyar 
tnérnök  úrnak,  ott  messze  az  „ötödik  világ- 
részben" kezébe  került  egy  odavaló  gazda- 
sági szaklap,  az  „Agricultural  Gazette  of 
New-SouihWales"  1909.  évi  májusi  füzete, 
a  melyben  Frocígatt  Walter,  e  távoli  orszìig 
állami  entomologusa,  számot  ad  egy  tanulmány- 
útról, a  melyet  Amerika  Egyesült-Államaiba 
és  Európába  tett.  Utazásának  egyik  főbb 
czélja  az  volt,  hogy  különböző  államok  madár- 
védelmi intézkedéseivel  megismerkedjék  s 
ezeket  —  ha  arra  valók  —  hazája  érdeké- 
ben felhasználja. 


Gubányi  K.\roly  úrnak  az  idézett  czikkben 
föltűnt  az  a  föltétlen  és  nagy  elismerés,  a 
melylyel  Magyarország  madárvédelmi  intéz- 
kedéseiről szól,  mely  azért  igen  érdekes, 
mert  a  czikk  irója,  Mr.  Froggatt,  előkelő 
szakember,  ki  nem  ítél  mások  tapasztalata 
vagy  bemondása  alapján,  hanem  nagy  útján 
ellátogatott  hozzánk  is,  indíttatva  ily  czímü 
könyv  által  :  ..The  international  Convention 
for  the  Protection  of  the  Birds  concluded  in 
1902  and  Hungary",  melyet  Darányi  Ionácz 
megbízásából  Herman  Ottó  irt  s  a  melyet 
Új-Déli-Wales  állam  madárvédelmi  törvénye 
megalkotásánál  alapul    fogadott  el. 


Frogoatt  úr  alaposan  megtekintette  a  ni. 
kir.  Ornithologiai  Központot  és  a  Szt. -Margit- 
sziget madárvédelmi  és  telepítési  berende- 
zését. Gubányi  Károly  úr  Paszlavszky  József 
tanár  úr  közbenjöttével  rendelkezésünkre 
bocsátotta  a  czikk  magyar  fordítását,  a  miért 
hálás  köszönetet  mondunk. 


Unser  Vogelschutz  in  den  Augen 
des  Auslandes. 

Dem  im  fernen  Australien,  im  „fünften 
Weltteil"  wohnenden  Ingenieur  Karl  Gubányi 
geriet  ein  Exemplar  der  dort  erscheinenden 
landwirtschaftlichen  Fachzeitung,  das  Mai- 
heft V.  J.  1909  der  „Agricultural  Gazette  of 
New-South-Wales"  in  die  Hand,  in  welchem 
Walter  Froqgatt,  Staats-Entomologe  jenes  fer- 
nen Landes  u.  a.  über  seine  Studienreise 
berichtet,  welche  er  in  die  Vereinigten  Staa- 
ten von  Amerika  und  nach  Europa  unter- 
nommen hatte.  Ein  Hauptzweck  seiner  Eeise 
war,  in  den  verschiedenen  Staaten  die  be- 
züglich des  Vogelschutzes  getroftenen  Mass- 
nahmen kennen  zu  lernen,  und  diese  —  wenn 
sie  sich  als  zweckmässig  erweisen  —  im 
Interesse  seines  Vaterlandes  zu  benützen. 

Dem  Ingenieur  Karl  Gubányi  fiel  in  dem 
genannten  Artikel  besonders  die  unbedingte 
und  grosse  Anerkennung  auf,  welche  der 
Verfasser  den  Vogelschutzveranstaltungen  in 
Ungarn  zollt,  welche  aus  dem  Grunde  sehr 
wertvoll  ist,  weil  der  Verfasser,  Herr  Froggatt, 
ein  hervorragender  Fachmann  ist  und  sein 
Urteil  nicht  auf  Grund  der  Erfahrungen  oder 
Angaben  anderer  fällt,  sondern  weil  er  auf 
seiner  grossen  Reise  auch  uns  besucht  hat, 
wozu  ihm  das  im  Auftrage  des  königl.  ung. 
Ackerbauministers  Dr.  Ignaz  von  Darányi  von 
Otto  Herman  verfasste  Buch  :  ..The  Inter- 
national Convention  for  the  Protection  of 
Birds  concluded  in  1902  and  Hungary"  An- 
regung geboten  hat,  dessen  Ausführungen 
auch  bei  der  Schaifdng  des  Vogelschutzes  in 
New-South- Wales  als  Grundlage  angenommen 
wurden.  Herr  Froqgatt  hat  sowohl  die  kön. 
ung.  Ornithologische  Centrale,  als  auch  die 
Vogelschutz-  und  künstliche  Nistanlage  auf 
der  St.-Margareteninsel  einer  eingehenden 
Besichtigung  unterzogen.  Dem  Herrn  Karl 
Gubányi,  von  dem  wir  die  ungarische  Über- 
setzung des  Artikels,  durch  Vermittlung  des 
Herrn  Professors  Josei-v.  Paszlavszky  erhielten, 
sei  hiemit  unser  bester  Dank  ausgedrückt. 


224 


A  madárvédelem  kérdése 
Ausztráliában. 

Irta  Fkoixíatt  ^^'.  ^VAl,TËK, 
Cj-Dél-VVales  állami  entomologusa. 

E  sorok  irójíi,  kora  ifjúságától  kezdve  is- 
merte és  szeretettel  tanulmányozta  Ausztrália 
érdekes  faunáját  és  úgy  értelmi,  mint  gazda- 
sági szempontból  bizonynyal  senki  sincs,  a  ki 
jobban  a  szivén  viselné  annak  védelmét. 


Míg  egyrészt  az  idevonatkozó  törvények 
jelentékeny  módosítást  kivannak,  másrészt  a 
nagy  közönség,  főleg  az  ifjúság  figyelmét  és 
jóindulatú  érdeklődését  kell  Ausztrália  gyö- 
nyörű állat-  és  madárvilágának  védelme  ér- 
dekében felkeltenünk. 

E  védelemnek  nemcsak  tudományos,  de 
gazdasági  alapokon  is  kell  nyugodnia  a  gya- 
korlati szempontok  folytonos  figyelembevéte- 
lével. Ismernünk  kell  az  egyes  állatok  szo- 
kásait, életmódját  és  összes  tulajdonságait, 
nehogy  a  mezőgazda  bármely  ellenségét  ré- 
szesítsük a  védelemben. 


Ha  azt  vizsgáljuk,  hogy  ez  irányban  más 
országokban  mit  művelnek,  egyszerre  sokkal 
szélesebb  körben  tekinthetjük  át  ez  érdekes 
kérdést. 


Különféle  országokban  a  legrégibb  idők 
óta  kemény  büntetést  szabtak  arra,  a  ki  elég- 
merész  volt  lelőni  a  király  szarvasát.  Az  ily 
orvvadászszal  a  régi  jó  időkben  a  szép  Angol- 
hon földjén  is  nagyon  drasztikusan  bántak  el 
—  de  a  madarak  védelmére  bizony  el)ben  az 
időben  még  senki  sem  gondolt.  Legelső  vé- 
delemben tehát  a  vadászat  czéljaira  szolgáló 
állatok  részesültek,  de  tisztán  abból  a  czél- 
ból,  hogy  egyes  kiváltságos  körök  élvezeteit 
szolgálják.  A  mint  később  a  vadnak  keres- 
kedelmi értéke  lett,  a  szaporodás  időszakában 
tilalmi  idő  megállapításával  védték  a  vadat. 
A  vadászt  és  a  kereskedőt  a  gazda  követte, 
a  ki  a  rovarevő  madarak  védelmére  kívánt 
törvényt,  mert  e  madarak  neki  közvetlen 
hasznot  hajtottak. 


Die  Frage  des  Vogelschutzes 
in  Australien. 

Von  W.  Wai.tkr  Fko(hiatt, 
Staats-Eiitomologe  von  NewSouthWales. 

Der  Verfasser  hat  sich  seit  seiner  frühen 
Jugend  an  mit  dem  Studium  der  so  interessan- 
ten australischen  Fauna  befasst  und  gibt  es 
gewiss  niemanden,  dem  der  Schutz  derselben 
u.  zw.  aus  Gefülilsrücksichten  ebenso,  wie 
vom  Staudpunkte  der  Landwirtschaft  mehr 
am  Herzen  gelegen  wäre,  als  ihm. 

Während  einerseits  die  einsclilägigen  Ge- 
setze einer  bedeutenden  Umänderung  bedür- 
fen, sollte  andererseits  im  Interesse  des 
Schutzes  der  herrlichen  Tier-  und  Vogelwelt 
Australiens,  die  Aufmerksamkeit  und  das  Wohl- 
wollen des  Publikums,  namentlich  aber  der 
Jugend,  erweckt  werden. 

Der  Schutz  soll  nicht  nur  auf  wissenschaft- 
lichen, sondern  auch  auf  wirtschaftlichen 
Grundlagen  ruhen,  u.  zw.  unter  fortwähren- 
der Berücksichtigung  der  praktischen  Seite 
der  Frage.  Wir  müssen  trachten  die  Lebens- 
weise und  sämtliche  Eigenschaften  der  ein- 
zelnen Tiere  kennen  zu  lernen,  damit  nicht 
etwa  irgendwelche  Feinde  des  Landwirtes 
eines  unverdienten  Schutzes  teilhaftig  werden. 

Wenn  wir  dasjenige,  was  in  dieser  Rich- 
tung in  anderen  Ländern  geschehen  ist,  in 
den  Kreis  unserer  Untersuchungen  ziehen,  so 
können  wir  diese  interessante  Frage  von 
einem  erhöhten  Standpunkte  betrachten. 

Von  altersher  wurde  in  verschiedenen  Län- 
dern derjenige,  der  kühn  genug  war  die 
Hirsche  des  Königs  abzuschiessen,  hart  be- 
straft und  wurde  in  alten  Zeilen  mit  Wilde- 
rern in  England  sehr  drastisch  verfahren,  — 
an  den  Vogelschutz  dachte  aber  in  jenen 
Zeiten  noch  niemand.  Den  ersten  Schutz  ge- 
nossen also  die  jagdbaren  Tiere,  jedoch  nur 
aus  dem  Grunde,  um  den  Genuss  der  ])rivi- 
legierten  Klassen  nicht  zu  schmälern.  Als 
nun  später  das  Wild  zum  Handelsartikel 
wurde,  begann  nnin  zum  Schutze  des  Wildes 
während  der  Fortpflanzungszeit  Schonzeiten 
festzusetzen.  Dem  Beispiele  der  Jäger  und 
Händler  folgi  en  später  die  Landwirte,  welche 
nunmehr  den  gesetzlichen  Scliutz  der  insekten- 
fressenden Vögel  forderten,  u.  zw.  wegen  der 
nützlichen    Dienste,    die   sie   ihnen    leisteten. 


225 


Ezeken  az  ala|)ok()n  épültek  fel  mindenfelé 
az  állatvédelmi  törvények,  a  mi  azt  ji-leiiti.  liojíy 
nem  szentimentális  okokból,  de  tisztán  a  gya- 
korlati haszon  szem])ontjái)ól  kezdték  meg 
mindenütt  az  állatvédelmet.  A  törvényhozás 
Ausztrália  minden  egyes  állaniáhan  megal- 
kotta a  védelmi  törvényeket,  de  azok  foga- 
natosítása, a  népes  központokat  kivéve,  jó- 
formán senkire  sincs  reá  bizva.  A  vidéki  járási 
rendőrnek  sokféle  elfoglaltsága  mellett,  erre 
nem  jnt  ideje,  de  gyakran  az  ismeretei  is 
korlátoltabbak,  semhogy  ez  irányban  eredmé- 
nyesen működhetne. 

Midőn  .\usztrália  hat  önálló  állama  egysé- 
ges föderáczióba  egyesült,  sok  fontos  ügy' 
került  egységes  kezelés  alá,  de  az  állat-  és 
madárvédelem  még  ma  is  államonként  kü- 
lön törvény  alapján  kezeltetik.  Az  Amerikai 
Egyesült-Államokban  egész  a  legutóbbi  időkig 
majdnem  ugyanilyenek  Vídtak  a  viszonyok. 
A  negyvennyolcz  állam  mindegyikének  külön- 
külön  megvolt  a  saját  védelmi  törvénye,  a 
melyek  gyakran  oly  kevéssé  egyeztek  meg 
egymással,  hogy  a  lelkiismeretlen  vadásznak 
csak  a  határon  kellett  átlépnie,  hogy  büntet- 
lenül szeghesse  meg  saját  államának  törvé- 
nveit. 


Az  Egyesült- Államoknak  idevonatkozó  újabb 
egységes  törvényeit  ma  a  szó  szoros  értel- 
mében tökéleteseknek  tartják,  csak  az  a  baj, 
hogy  e  tökéletes  védelem  kissé  későn  szü- 
letett meg.  Manapság  már  szinte  teljesen  el- 
tűnt az  a  remek  nagy  vadállomány,  a  mely 
ezelőtt  töméntelen  mennyiségben  lakott  a 
praerieken.  A  vándorgalambok  milliói,  melyek 
Északamerika  erdős  tájain  évenként  átvonul- 
tak, jóformán  egészen  kivesztek  és  csak  a 
Michigan  erdeiben  maradt  fenn  belőlük  né- 
hány csapat  hírmondónak.  Körülbelül  25  év 
előtt  jött  divatba  a  tollas  női  kalap.  E  divat- 
nak esett  áldozatni  az  a  gyönyörű  madárfaj, 
a  mit  a  Cod-fok  és  Dél-Florida  partvidékén 
tengeri  fecske  néven  ismernek.  Ma  e  madár- 
fajból csak  egy  töredék  él  e  vidéken  és  a 
kormány  most  fizetett  felügyelőt  tart  e  ma- 
darak védelmére. 
Aquila  XVI. 


Auf  dieser  Grundlage  wurden  allenthalben 
die  Tirrschutzgesetze  aufgebaut,  was  soviel 
bedeutet,  dass  die  ersten  Anfänge  nicht  vom 
sentimentalen  Standpunkte,  sondern  rein  vom 
praktischen  Stand|)unkte  des  Nutzens  aus- 
gingen. Die  Gesetzgebung  Australiens  gab 
jedem  einzelnen  Staate  solche  Schutzgesetze, 
um  die  Durchführung  desselben  kümmert  sich 
jedoch  —  mit  Ausnahme  der  volkreichen 
Mittelpunkte  —  fast  niemand.  Der  Distrikts- 
polizei bleibt  infolge  ihrer  vielseitigen  Be- 
schäftigung keine  Zeit  übrig,  oft  sind  aber 
auch  deren  Kenntnisse  zu  sehr  beschränkt, 
um  mit  Erfolg  wirken  zu  können. 

Als  sich  die  sechs  selbständigen  Staaten 
Australiens  zu  einer  gemeinsamen  Föderation 
vereinigten,  wurden  viele  wichtige  Angele- 
genheiten einheitlich  geregelt,  der  Tier- 
niid  Vogelsciiutz  jedoch  wird  auch  heute 
noch  in  jedem  Staate  nach  anderen  Ge- 
setzen ausgeübt.  In  den  Vereinigten  Staaten 
Amerikas  herrschten  diesbezüglich  bis  in  die 
jüngste  Zeit  hinein  fast  dieselben  Verhältnisse. 
Jeder  der  48  Staaten  hatte  seine  eigenen 
Schutzgesetze,  welche  häufig  so  wenig  mit 
einander  übereinstimmten,  dass  der  gewissen- 
lose Jäger  nur  die  Grenzen  des  Staates  zu 
überschreiten  brauchte,  um  die  Gesetze  un- 
gestraft umgehen  zu  können. 

Die  diesbezüglichen  neuen  einheitlichen 
Gesetze  der  Vereinigten-Staaten  können  wohl 
im  vollen  Sinne  des  A\'ortes  als  vollkommen 
angesehen  werden,  es  ist  jedoch  bedauer- 
lich, dass  der  vollkommene  Schutz  etwas  zu 
spät  ins  Leben  gerufen  wurde.  Das  in  so 
ungeheuren  Massen  vorhanden  gewesene 
Hochwild  ist  von  den  Prairien  fast  gän/lich 
verschwunden.  Die  Millionen  von  Wander- 
tauben, welche  früher  die  bewaldeten  Gegen- 
den Nordamerikas  durchstreiften,  sind  heute 
ausgerottet  und  nur  in  den  Wäldern  von 
Michigan  sind  noch  einige  Scharen  vorhan- 
den, als  letzte  Zeugen  einer  entschwundenen 
Zeit.  Der  Federschmuck  auf  den  Damenhüten 
kam  vor  etwa  25  Jahren  in  die  Mode  Die- 
ser Mode  fiel  die  prachtvolle  Vogelart  zum 
Opfer,  welche  am  Cap-CVxl  und  an  der  Küste 
von  Süd  Florida  unter  dem  Namen  See- 
schwalbe bekannt  ist.  Von  dieser  Vogelart 
lebt  nur  noch  ein  Bruchteil  in  dieser  Gegend 
und  die  Begierung  hat  zu  ihrem  Schutze 
einen  besoldeten  Aufseher  angestellt. 

2!) 


-)• 


2ö 


Európa  számos  helyein,  főleg  a  Földközi- 
tenger partján,  ínég  ma  is  csaknem  korlát- 
lanul pnsztitjiik  !i  madarakat.  Az  olaszok 
szisztematikusan  milliószámra  fogják  az  Afri- 
kából megtérő  vándormadarakat  és  nincs 
nemzetközi  törvény,  mely  e  kegyetlen  pusz- 
tításnak korlátot  vetne. 


Az  egész  világon  ma  még  csak  két  ország 
van,  mely  tökéletesen  helyes  irányban  fej- 
lesztette az  állat-  és  madárvédelmet,  t.  i.  a 
két  nagy  földművelő  állam  :  az  Északamerikai 
Egyesült-Államok  és  Magyarország. 

Ez  a  két  állam  úgy  oldotta  meg  a  kérdést, 
hogy  a  földművelésügyi  niiniszterinni  egy  osz- 
tályát szentelte  :iz  állat-  és  madárvédelemnek. 

1885-ben  az  Egyesült-Államok  kongresszusa 
megalapította  a  gazdasági  ornithologia  osztá- 
lyát, a  mely  Dr  H.^rt  Merrum  igazgatása 
alatt  Északamerika  emlős-  és  madárfajait  ta- 
nulmányozta, főleg  a  mezőgazdasághdz,  ker- 
tészethez és  az  erdészethez  való  viszonyuk 
szempontjából.  Ennek  az  osztálynak  gazdag 
gyűjteményeiben,  Washingtonban,  ezer  meg 
ezer  példában  van  kimutatva  a  különböző 
madárfajok  gyomrának  tartalma  tehát  a  táp- 
lálkozásnak módja  és  e  szerint  az  illető  faj 
hasznos  vagy  kártékony  volta. 


A  Magyar  Kir.  Ornithoiogiai  Központot 
1894-ben  gróf  Csáky  Albin  miniszter  alapí- 
totta, a  mely  hivatal  most  a  földmivelésügyi 
minisztériumnak  egy  osztályát  alkotja. 

1901-ben  Dr.  Darányi  Ignácz  földmivelés- 
ügyi miniszter  bocsájtott  ki  egy  körrendele- 
tet, melynél  tökéletesebb  madárvédelmi  intéz- 
kedést sehol  más  országban  nem  lehet  találni. 

E  sorok  Írója  nemregiben  megismerkedett 
Herman  Otto  úrral,  a  ki  az  ornitliologiai  inté- 
zet feje  és  a  kinek  fáradhatatlan  energiája 
teremtette  meg  e  sikerült  madárvédelmi  rend- 
szert Magyarországon.  Az  6  értesítése  szerint 
Magyarország  különböző  vidékein  összesen 
löü  megfigyelő  állomás  van,  hol  szakértő 
ornithologiisok  figyelik  és  jegyzik  a  madár- 
vonulás mozzanatait.    Ezenkívül  1300   állami 


In  zahlreichen  Gegenden  Europas,  nament- 
liili  an  den  Küsten  des  Mittelländischen 
Meeres,  werden  die  \'ögel  auch  noch  gegen- 
wärtig in  unumschränkter  Zahl  vernichtet. 
Die  Italiener  betreiben  systematisch  den  Fang 
der  von  Afrika  heimkehrendeii  Zugvögel  und 
es  gibt  kein  internationales  Gesetz,  welches 
der  grausaiiicii  \'erni(htnng  ein  Ziel  setzen 
würde. 

in  der  ganzen  Welt  gibt  es  lieiile  nur  zwei 
Staaten,  in  welchen  der  Tier-  und  \'ogelschntz 
richtig  gehandhabt  wird  ;  es  sind  dies  die 
zweigrossen  ackerbautreibenden  Länder:  die 
Vereinigten  Staaten  von  .Amerika  und  das 
Königreich   Ungarn. 

In  beiden  Ländern  wurde  die  Frage  so 
gelöst,  (lass  im  Ministerium  für  .\ckerban 
eigens  eine  Abteilung  für  Tier-  und  Vogel- 
schutz errichtet  wurde. 

Im  Jahre  1885  schuf  der  Kongress  der 
Vereinigten  Staaten  die  Abteilung  für  ökono- 
mische Ornithologie,  die,  unter  Leitung  ihres 
Direktors  Di;.  Hart  Merri.ím,  die  Säugetiere 
und  Vögel  Nordamerikas,  hauptsächlich  vom 
Standpunkte  ihrer  Nützlichkeit  für  die  Land-, 
Garten-  uiul  l'orsiwirtschaft  einem  eingehen- 
den Studium  unterzog.  In  der  reichen  Samm- 
lung dieses  Institutes  in  Washington  finden 
wir  Tansende  von  Mageninhalten  der  ver- 
schiedenen Vogelarten  zusammengestellt,  es 
wird  also  aus  der  .Art  der  Ernährung  die 
Nützlichkeit  oder  Schädlichkeit  der  betrefien- 
den  Vogelart  bestimmt. 

Die  königl.  ung.  Ornithologische  Centrale 
wurde  im  Jahre  1894  durch  Minister  (Jraf 
Albin  v.  Cs.íky  gegründet  und  bildet  dieses 
Institut  gegenw'ärtig  eine  Abteilung  des 
.\ckerbauniinisterinms. 

Im  Jahre  1901  erliess  Ackerbauminister 
Dr.  Ignaz  V.  Darányi  eine  Zirkularverordnung, 
welche  wohl  die  vollkommensten  ^lassnalimen 
enthält,  welche  je  in  irgend  einem  Lande  im 
Interesse  des  Vogelschutzes  getrofl'en  wurden. 

Der  V^erfasser  hat  vor  nicht  langer  Zeit 
die  Bekanntschaft  des  Herrn  Otto  Herman, 
des  Leiters  der  Ornithologischen  Centrale 
gemacht,  dessen  unermüdlicher  Energie  Un- 
garn seinen  gegenwärtigen  Vogelschutz  zu 
verdanken  hat  Laut  der  von  ihm  erhaltenen 
Auskunft  gibt  es  in  Ungarn  gegenwänig  150 
Beobachtungsstationen,  an  welchen  Zugs- 
beobachtungen von  Fachornithologen  gemacht 


227 


erdész  vezet  rendszeres  megfigyelést  ós  ezek 
adatait  a  Icözponti  liivatal  táblázatokban  és 
térképeken  összefoglalva  regisztrálja.  Ugyan- 
csak innen  értesülünk,  hogy  a  Magyar  Orni- 
thologiai  Központ  1906  ban  tervezetet  kezdett 
kidolgozni  mesterséges  fészekodvak  elhelye- 
zésére és  elosztására  5  millió  holdnyi  állami 
erdő  számára.  Ez  az  érdekes  intézkedés  nagy- 
számú hasznos  erdei  madárfaj  közvetlen  vé- 
delmétjelenti. Ugyanez  az  intézet  rendszeresen 
vizsgálja  a  madarak  begy  és  gyomor  tartal- 
mát, hogy  idővel  a  hasznosság  és  károsság 
kérdését  minél  szilárdal)b  alapon  dönthesse  el. 
Mindezekből  látható,  l:ogy  a  tudományos 
alapon  fejlesztett  madárvédelem  ügye  már 
tül)b  helyen  igen  jelentékeny  figyelemben  ré- 
szesül. 

Ausztráliában,  e  gyors  átalakulásban  lévő 
tij  világrészben  e  dolog  sokkal  komplikáltabb, 
mintsem  azt  előre  gondolnók.  Számos,  még 
eddig  részletesen  meg  nem  állapított  körül- 
mény itt  az  állatvilág  életmódjának  és  szo- 
kásainak időnként  való  teljes  átalakulását 
eredménvezi. 


A  belterjes  gazdálkodás  rohamos  terjedé- 
sével első  sorban  az  erdők  tűntek  el.  aztán 
az  eke  barázdálja  fel  a  földet  teljesen  kiölve 
az  eredeti  természetes  növényzetet,  mely  szám- 
talan rovarnak,  madárnak,  apró  emlősnek 
alkotta  táplálékát.  Ezek  vagy  kihalnak,  vagy 
abban  az  arányban,  a  mint  a  természetes  táp 
lálékuk  ritkul,  f)débb  vándorolnak.  Tehát  nem- 
csak a  puska,  de  az  eke  is  inja  az  eredeti 
állatvilágot.  Egyes  fajok  azonban  az  alkal- 
mazkodási képességüket  veszik  segítségül  és 
a  gazda  meg  a  kertész  terményeivel  cserélik 
fel  eredeti  táplálékukat.  Ily  módon  a  termé- 
szetes körülményeiből  Icivetköztetett  ártalmat- 
lan állat  a  gazdára  nézve  egyszerre  valóságos 
csapássá  változik  át. 

Egy  másik  érdekes  jelenség  az,  a  midőn 
valamely  fajnak  a  természetes  ellensége  hiány- 
zik és  ennek  folytán  például  valamelyik  rovar- 
evő madárfaj  annyira  elszaporodik,  hogy  a 
természetes    tápláléka    nem    lesz    elégséges. 


werden.  Ausserdem  werden  noch  von  IbOU 
staatlichen  Förstern  regelmässige  Beobach- 
tungen angestellt,  welche  von  der  Ornitholo- 
gisciien  Centrale  bearbeitet  und  in  Form  von 
Tabellen  und  Karten  veröffentlicht  werden. 
Von  derselben  Quelle  erfuhr  ich,  dass  das 
Institut  im  Jahre  1906  ein  Programm  aus- 
arbeitete, nach  welchem  die  etwa  5  Millionen 
Joch  betragenden  Staatsforste  mit  künstli- 
chen Nisthöhlen  versehen  werden.  Diese 
interessante  Massnahme  bedeutet  den  unmittel- 
baren Schutz  vieler  nützlicher  Vogelarten. 
Dasselbe  Institut  b(4reibt  auch  die  systema- 
tische Untersuchung  des  Kropf-  und  Mageu- 
iidialts  der  Vögel,  um  dadurch  seinerzeit  die 
Frage  der  Nützlichkeit  oder  Schädlichkeit  auf 
umso  breiterer  Grundlage  entscheiden  zu 
können. 

Aus  alldem  geht  hervor,  dass  dem  auf  wissen- 
schaftlicher Grundlage  ruhenden  Vogelschutze 
schon  in  mehreren  Ländern  bedeutende  Auf- 
merksamkeit gewidmet  wird. 

In  Australien,  diesem  in  schneller  Umwand- 
lung befindlichen  Weltteile,  ist  die  Sache  viel 
komplizierter,  als  man  vorerst  denken  sollte. 
Zahlreiche  bisher  in  den  Einzelheiten  noch 
nicht  festgestellte  Umstände  verursachen  hier 
zeitweise  eine  gänzliche  Umwandlung  der 
Lebensart  und  Lebensgewohnheiten  der  Tier- 
welt. 

Infolge  der  rapiden  Entwickelung  der  inten- 
siven Ökonomie  verschwanden  zuerst  die  \\'äl- 
der,  dann  kam  der  Pflug  und  vernichtete  die 
ursprüngliche  Vegetation,  welche  unzähligen 
Insekten,  Vögeln  und  kleinen  Säugetieren  als 
Nahrung  diente.  Diese  sterben  dann  entweder 
aus,  oder  sie  ziehen  in  dem  Masse,  als  sich 
die  natürliche  Nahrung  vermindert,  weg.  Also 
nicht  nur  die  Flinte,  auch  der  Pflug  vernich- 
tet die  ursprüngliche  Tierwelt.  Einige  Arten 
vertauschen  aber,  vermöge  der  ihnen  eigenen 
Anpassungsfähigkeit,  iiire  frühere  Nahrung 
nunmehr  mit  den  Produkten  des  Landwirtes 
oder  Gärtners.  In  dieser  Weise  wird  das 
seiner  natürlichen  Bedingungen  beraubte  harm- 
lose Tier  plötzlich  zur  waiiren  Plage  des 
Landwirtes. 

Eine  andere  interessante  Erscheinung  ist 
die,  wenn  irgend  eine  Art  keinen  natürlichen 
Feind  hat  und  infolge  dessen  z.  B.  irgend- 
eine insektenfressende  Vogelart  sich  so  sehr 
vermehrt,  dass  ihr  die  natürliche  Nahrung  zu 

29* 


228 


E  madarak  egyszerre  a  gazda  gabonáját  és 
gyümölcsét  kezdik  ellepni,  a  mire  ez  a  piiiskát 
és  a  mérget  használja  védőimül. 

Ausztráliában  az  utóbbi  időben  óriási  terü- 
letek törettek  fel  a  belterjes  gazdálkodás 
czéljaira.  A  csaknem  határtalan  legeloterüle- 
tekból  apró  farmokat  hasítottak  ki  az  új  tele- 
pülők. A  farmer  legelőször  is  a  rókát  meg  a 
dingót  kezdte  mérgezni,  hogy  a  bárányait 
megvédhesse.  A  mérgezett  csalétek  egyfor- 
mán halálos  volt  a  sasokra,  varjakra  és  egyéb 
hússal  élő  fészekrabló  madárra.  A  méreg  ha- 
tása következtében  a  bárányok  ellenségeivel 
a  fészkek  ellenségei  is  kipusztultak  Ennek 
az  lett  a  következménye,  hogy  óvenkint  a 
kisebb  rovarevők  30  —  50  százaléka  menekült 
meg  a  természetes  ellenségtől.  Az  eke  és  a 
borona  nyomán  ezek  seregestől  vadászszák 
a  férgeket  mindaddig,  mig  a  szántás-vetés  be 
nem  fejeződik,  aztán  más  táplálék  híján  a 
csirázó  búzaszemekre  fanyalodnak,  mire  a 
gazda  egyszerre  ellenségnek  tekinti  őket  és 
nem  ismer  irányukban  semmi  kíméletet.  Ausz- 
trália madárvilágának  igen  érdekes  csoport- 
ját képezik  az  úgynevezett  méz-szívók.  E  ma- 
darak nyelvén  finom  ecsethez  hasonló  szőrös 
végződés  van,  melylyel  az  eucaliptus  keheh- 
szerü  nektáriumából  kisöprik  a  mézet.  E  ma- 
darak a  Melophagidae-családba  tartoznak  és 
közel  ötven  gyönyörű  speczies  ismeretes  kö- 
zülük. A  nyelvök  alkotása  és  kisméretű  gyom- 
ruk a  virágméz-tájtlálékra  utalja  őket.  E  ma- 
darak az  újonnan  ültetett  gyümölcsös  kertekben 
most  már  az  érett  gyümölcs  édes  nedvét  is 
kiszívják  és  határozottan  nagj'  mértékben 
kártékonvak. 


A  Merops  ornatus  és  artamus  tisztán  rovar- 
evők. Nyár  elején  ezek  délfelé  vándorolnak 
fészkelni.  Ez  időben  indul  útnak  a  fiatal 
sáskahad  is.  Az  artamus  faj  óriási  mennyiségű 
sáskát  pusztít  el,  de  ha  útjában  valamely 
méhész  telepéhez  ér.  akkor  a  méhen  kívül 
nem  kivan  más  táplálékot.  A  méhtenyésztő 
ezért  lelövi  ezt  a  fajt,  ha  a  telepe  közelében 
látja. 


mangeln  beginnt.  Die  Vögel  befallen  dann 
plötzlich  die  Kornsaaten  oder  den  Obstgarten 
des  Landwirtes,  welcher  zu  seinem  Schutze 
zur  Flinte  und  zum  Gifte  greifen   niuss. 

In  Australien  wurden  in  jüngster  Zeil  be- 
züglich intensiver  Bebauung  ungeheure  Ge- 
biete aufgebrochen.  Auf  den  fast  unbegrenz- 
ten W'eidegehieten  errichteten  die  neuen 
Ansiedler  kleine  Farmen.  Die  Farmer  mach- 
ten sich  zunächst  an  das  Vergiften  der  Füchse 
und  der  Dingos,  um  ihre  iSchafherden  zu 
schützen.  Die  vergifteten  Brocken  waren  aber 
auch  für  die  Adler.  Krähen  und  andere  fleisch- 
fressende, nestraubende  \'ögel  todbringend. 
Dem  Gifte  fielen  nicht  nur  die  Feinde  der 
Schafe,  sondern  auch  die  Nesträuber  zum 
Opfer,  und  dies  hatte  zur  Folge,  dass  jähr- 
lich oO'  öO'Vm  der  kleineren  Insektenfresser 
von  ihren  natürlichen  Feinden  verschont  blie- 
ben. Dem  Pfluge  und  der  Egge  folgend  ma- 
chen diese  Jagd  auf  das  Ungeziefer,  bis  der 
Anbau  vollendet  ist;  dann  verlegen  sie  sich 
in  Ermangelung  eines  anderen  Futters  auf 
die  keimende  Saat  und  der  Landwirt  erblickt 
in  ihnen  auf  einmal  Feinde,  denen  gegenüber 
er  keine  Schonung  kennt.  Eine  sehr  inter- 
essante Gruppe  der  australischen  Vogelwelt 
sind  die  sogenannten  llonigsauger,  bei  denen 
die  Zungenspitze  aus  feinen  pinselähnlichen 
Borsten  besteht,  mit  deren  Hilfe  sie  den  Ho- 
nig aus  dem  kelchähnlichen  Neklarium  des 
Eucalyptus  herauskehren  Diese  Vögel  ge- 
hören zur  Familie  der  Melophagiden  und  sind 
nahezu  50  ]>rächtige  Arten  davon  bekanrit. 
Durch  den  Bau  ihrer  Zunge  und  den  sehr 
kleinen  Magen  sind  sie  bezüglich  ihrer  Er- 
nährung auf  den  Bluineuhonig  angewiesen. 
Diese  Vögel  saugen  nunmehr  auch  die  süssen 
Säfte  aus  den  reifen  Früchten  der  ueuge- 
pflanzteu  Obstgärten  und  sind  entschieden 
als  in  hohem  Masse  schädlich  zu  betrachten. 

Merops  ornatus  und  artamus  sind  reine 
Insektenfresser.  Im  Sommer  ziehen  sie  zur 
Brut  nach  Süden.  Zur  selben  Zeit  macht  sich 
auch  das  junge  Heuschreckenheer  auf  den 
Weg.  Die  Artamus-Art  verzehrt  ungeheure 
Mengen  von  Heuschrecken  ;  findet  dieselbe 
jedoch  auf  dem  Zuge  einen  Bienenstand,  so 
lebt  sie  ausschliesslich  von  Bienen.  Wenn 
also  der  Bienenzüchter  diese  Art  in  der  Nähe 
des  Bienenstandes  findet,  so  schiesst  er  die- 
selbe ab. 


229 


Ily  körülmények  között  nem  könnyű  ;i  vé- 
delem helyes  mef^állapitása.  Csak  néhány  év 
előtt  történt,  hogy  Viktoria  állam  kormánya 
tilalmi  időt  állapított  mes;  a  kensfurii  védel- 
mére. Rövid  idő  alatt  N'iktoria  délkeleti  részé- 
ben a  kenguru  annyira  elszaporodott,  hogy  a 
búzatermelést  egyszerűen  problematikussá 
tette.  Az  emu,  az  ausztráliai  síkságnak  ez 
az  érdekes  és  jellemző  madara  nem  kárté- 
kony, sőt  inkább  hasznosnak  mondható,  de 
van  egy  különös  tulajdonsága,  a  mi  miatt  a 
birkatenyésztők  nem  szenvedhetik.  Ha  egy 
csoport  emu  a  juhnyájat  meglátja,  azonnal 
pajkos  kergetődző  játékba  kezd  és  az  egész 
nyájat  annyira  meghajhászsza  és  összezavarja, 
hogy  a  fiatal  bárányokban  gyakran  igen  jelen- 
tékeny kár  esik.  A  lovakkal,  főleg  a  fiatal 
csikókkal  is  gyakran  űzik  az  emuk  e  kerge- 
tőzést, a  mi  magában  véve  szokatlanul  midat- 
ságos  látvány  és  bizonyos,  hogy  csikó  és  emu 
egyforma  élvezetet  lel  a  mulatságban.  Bár  a 
juhászok  évente  jelentékeny  mennyiségű  to- 
jást és  fiatal  emut  pusztítanak  el,  e  szapora 
és  kemény  természetű  madár  a  legkisebb  vé- 
delem nélkül  is  jól  tenyészik. 


Mindezek  végezetéül  Ausztrália  faunájának 
védelme  körül  vezérelvül  azt  muiulhutjuk  ki, 
hogy  e  szép  földrész  elég  nagy  arra,  hogy 
bőséges  tér  jusson  benne  embernek  és  állat 
nak  ;  de  míg  egyrészt  a  termelő  jogosan  irt- 
hatja a  földjére  és  kertjébe  tolakodó  ellen- 
ségeit, addig  a  nem  kultivált  területeken,  az 
óriási  síkságokon,  az  erdős  hegyvidékeken 
az  egész  állat-  és  madárvilág  kivétel  nélkül, 
lehető  védelemben  részesítendő. 


Unter  solchen  Umstünden  ist  es  nicht  leich 
in  Fragen  des  Hchutzes  eine  richtige  Ent- 
scheidung zu  fällen.  Es  ist  jetzt  kaum  einige 
Jahre  her.  dass  die  Regierung  des  Staates 
Victoria  zum  Schutze  des  Känguruh^eine  Schon- 
zeit festgesetzt  hat.  In  kurzer  Zeit  hatte  sich 
das  Känguruh  in  dem  südöstlichen  Teile  Vic- 
torias derart  vermehrt,  dass  der  Getreidebau 
einfach  in  Frage  gestellt  wurde.  Der  Emu, 
der  so  interessante  und  cliarakteristische  Vo- 
gel der  australischen  Ebene  ist  nicht  schäd- 
lich, vielmehr  nützlich  ;  er  besitzt  aber  eine 
eigentümliche  Eigenschaft,  wegen  welcher  er 
den  Schafzüchtern  verhasst  ist.  Wenn  eine 
Schar  von  Emus  einer  Schafherde  ansichtig 
wird,  so  beginnen  sie  sofort  eine  mutwillige 
Hetzjagd,  wobei  die  ganze  Herde  derartig  durch- 
einander getrieben  wird,  dass  die  Lämmer 
bedeutenden  Schaden  nehmen.  Im  Frühjahr 
treibt  der  Emu  sein  Spiel  hauptsächlich  mit 
den  Fohlen,  was  ein  ungewöhnlich  erheitern- 
des Schauspiel  bietet  und  ist  es  gewiss,  dass 
sowohl  Emu,  wie  Fohlen  au  diesem  Sport 
ein  gleiches  Vergnügen  finden.  Obwohl  die 
Schafhirten  jährlich  eine  ansehnliche  Menge 
von  Eiern  und  jungen  Emus  vernichten,  so 
gedeiht  dieser  fruchtbare  Vogel  auch  ohne 
den  geringsten  Schutz  sehr  gut. 

Als  Grundprinzip  bezüglich  des  Schutzes 
der  australischen  Fauna  kann  am  Schlüsse 
ausgesprochen  werden,  dass  dieses  schöne 
Land  gross  genug  ist,  dass  in  demselben  Men- 
schen und  Tiere  Raum  finden  ;  während  einer- 
seits dem  Farmer  das  Recht  nicht  genommen 
vperden  soll,  den  auf  seinem  Acker  und  Gar- 
ten vordringenden  Feind  zu  vernichten,  so 
möge  andererseits  die  ganze  auf  den  unkulti- 
vierten Gebieten,  den  riesigen  Ebenen,  den 
bewaldeten  Gebirgsgegenden  lebende  Tier- 
uiid  Vogelwelt  des  grösstniögiichsten  Schutzes 
teilhaftig  werden. 


230 


Vonulási  adatok  Hollandiából. 

III.  közlemény.' 

„Ret  rerhlijf  van  enkele  trekvoijeU  in  Xerler- 
lancl"  czim  alatt  évről-évre  kis  füzet  jelenik 
meg,  a  mely  magában  foglalj'a  azokat  az 
ornithophaenologiai  megtigyelésekct,  a  melye- 
ket a  „KoninldijI,-  Nederlandsrh  Meteorologiscli 
Tnstituuf"  meteorológiai  obszervátorai  gyűj- 
tenek már  1899  óta  Dr.  Ekam.\  H.  tisztelet- 
beli tagunk  kezdeményezésére.  Mintliogy  ezek 
a  füzetek  csakis  a  megfigyelők  között  osz- 
tatnak szét,  azért  könnyebb  liozzáférlietés 
szempontjából  szükségesnek  látjuk  az  adato- 
kat időnként  az  Aipiila-him  is  közölni  és  pe- 
dig annál  is  inkább,  mert  rendkívül  becses 
folytatását  alkotják  az  1867  óta  szakadatla 
nul  folyó  németalföldi  ornithophaenologiai 
megfigyeléseknek.  Örömünkre  szolgál,  hogy  a 
megfigyelők  száma  évről-évre  nagyobb  lesz, 
s  hogy  minél  több  és  több  fajt  vonnak  műkö- 
désük körébe.  A  megfigyelések  évről-évre 
ugyanannak  a  szigorúan  követett  megfigye- 
lési utasításnak  a  figyelembevételével  foly- 
nak, minek  következtében  Hollandia  idővel 
nagyon  egyöntetű  s  az  összehasonlító  föl- 
dolgozásokhoz kiválóan  alkalmas  ornitho- 
phaenologiai anyaggal  lesz  képviselve. 

Ezúttal  az  1905  — 1908.  évekre  terjedő  ada- 
tokat közöljük  és  pedig  az  évfolyamok  sor- 
rendjében, valamint  abban  az  elrendezésben,  a 
hogyan  azokat  De.  Ekama  H.  úr  szokta  nekünk 
megküldeni. 

Az  egyes  adatok  a  hakuknál  és  fülemülé- 
nél tavaszszal  az  első,  őszszel  az  utolsó  meg- 
szólalást, a  füsti  fecskénél,  fehér  c/ólyánál  és 
híineznél  tavaszszal  az  első  érkezés,  őszszel 
az  eltávozás  időpontját,  a  hamvas  varjúnál 
tavaszszal  az  eltávozás,  őszszel  pedig  a  meg- 
érkezés idejét  jelölik. 

Kir.  M.  0.  K. 


Zugsdaten  aus  Holland. 

III.  lìeiicht.* 

Unter  dem  Titel  „//e<  rerhlijf  ran  oikde 
trekvogels  in  Nederland"  erscheint  alljährlich 
ein  kleine;-"  Heft,  enthaltend  die  ornithophaono- 
logischen  Beobachtungen  der  Observatoren 
des  „KoninkUjk  Xederlaiidsch  Meteorologisch 
Tnstituut",  welche  auf  Anregung  unseres 
Ehrenmitgliedes  Dr.  H.  Ekama  schon  seit  1899 
grsammelt  werden  Indem  diese  Hefte  nur 
unter  die  Beobachter  verteilt  werden,  pflegen 
wir  diese  Daten,  um  dieselben  leichter  zu- 
gänglich zu  machen,  zeitweise  auch  in  der 
Aquila  zu  veröifentlichen,  u.  zw.  umsoniehr, 
als  dieselben  eine  ungemein  wertvolle  Fort- 
setzung des  seit  1867  ohne  Unterbrechung 
gesammelten  ornithophaenologischen  Materia- 
les  von  Holland  bilden.  Es  gereicht  uns  zur 
Freude,  dass  die  Anzahl  der  Beobachter  und 
der  beobaciiteten  Arten  von  Jahr  zu  Jahr 
grösser  wird.  Die  Beobaciituiig  geschieht  all- 
jährlich nach  einer  und  derselben  streng  be- 
folgten Instruktion,  wodurch  Holland  mit  der 
Zeit  durch  ein  sehr  einheitliches,  daher  zu 
vergleichenden  Bearbeitungen  ausserordent- 
lich geeignetes  ornithophaenologisches  Mate- 
riale vertreten  sein  wird. 

Diesmal  werden  die  Daten  aus  den  Jahr- 
gängen 1905 — 1908  veröifentlicht,  u.  zw.  in 
der  Reihenfolge  der  Jahre  und  in  der  An- 
ordnung, in  welcher  uns  dieselben  von  Herrn 
Dr.   H.  Ekama  eingesandt  werden. 

Die  einzelnen  Daten  bedeuten  :  bei  Kukuk 
und  Nachtigall  im  Frühjahr  den  ersten,  im 
Herl)ste  den  letzten  Ruf;  bei  Eauchscluralhe, 
Weisser  Storch  und  Kiebitz  im  Frühjahre  das 
erste  Erscheinen,  im  Herbste  den  Wegzug 
der  Letzten  ;  bei  der  Nebelkrähe  im  Frühjahre 
den  Wegzug  der  Letzten,  im  Herbste  die 
Ankunft  der  Ersten.         KIJnii/L   U.  0.  C. 


Tavaszi  vonulás  1905.  —  Frühjahrszug'  1905. 
Cnculus.  canorus,  L. 


Apr.  15.  Zomeren. 

„  16.  Zundert. 

„  18.  Valkenberg. 

„  25.  Zoelen 

*  Az  elsöt  lásd  Aquila  IX.  pag 
Aquila  Xn.  pag.  294. 


Apr.  26.  Zevenbergen. 

Mai.  1.  Heemstede. 

„  4.  Hilversum. 

„  6.  Hippolytushoef. 


Mai. 


6.  W'amel. 

7.  Berlikum. 
7.  Hollum. 

17.  de  Bilt. 


193  ;  a  másodikat 


'   Der  erste  ist  in  Aquila  IS.  pcif; 
iu  Aquila  XII.  pag.  291  enthalten. 


l!)o,  der  /.weite 


231 


Apr.  9.  Valkeuberg. 


Liiscinia  liisciiiia,  (L.). 
Apr.  14.  Hceinstede. 


Apr.   15.  Zomoren. 


Marl.  ;!(!.  Valkenberg. 
.\pr.      7.  Amsterdam. 
„       8.   Deil. 

10.  Zevenbergen. 
lU.  Hilversiim. 
„      11.  Sommelsdijk. 


Hiruiido  rustica,  L. 

.\pr     II.  Zduieren.    Mai.    3. 

fészeképités.  — 

Nestbau. 
„     11.  Amersfoort. 
„     11.  Utrecht. 
„     12.  Heemstede. 


Apr.     14.  Ilippolytushocf. 
15.  's  Graveland. 
„     18.  Hillegersberg. 
„     18.  Rotterdam. 
„     26.  Hollum. 
_     30.  Berlikum. 


Febr.  18.  Hilversum. 
„     26.  Rotterdam,  régi 

fészkén.  —  Am  al- 
ten Neste. 
Mart.    9.  Zevenbergen. 
10.   Heemstede. 
13.  Alblasserdani. 


Ciconia  ciconia,  (L.) 

Mart.  13.  Deil. 

„  15.  Hoogkarspel,  régi 
fészkén.  —  Am  al- 
ten Neste. 

„     17.  Amsterdam. 

„     17.  Utrecht. 

„     21.  Molenend,  gem. 
Tietjerksteradeel. 


Mart.  23-  Berlikum. 

„     25.  de  Bilt. 
Apr.    11.  Vreeland. 

„     14.  's  Graveland,  régi 
fészkén.  —  Am  al- 
ten Neste. 
„     16.  Hollum. 


Mart 


12.  de  Bilt. 

13.  Hollum. 
25.  Zomeren. 


Cor vus  corni X,  L. 

Apr.    14.  Zevenbergen. 
„     15.  Deil.' 
,,     16.  Hilversum." 


Apr. 


18.  Rotterdam. ■' 

20.  Heemstede. 

21.  Hippolytushoef. 


Öszi  vonulás  1905.  —  Herbstzug  1905. 

Cucnlus  canorus,  L. 

.TuL    18.  Berlikum. 

Aug.  18.  Hollum,  látták  az  utolsót.  —  Den  letzten  gesehen. 


.\ug.  23.  Zomeren. 
8ept.    8.  Rotterdam. 

„     20.  Sommelsdijk. 

„     25.  Berlikum. 

„     25.  Texel. 

„     80.  s'  Graveland. 


Hlrundo  rustica,  L. 

Oct.    22.  Zevenbergen.  Az 
utolsók  távozása. — 
Die     Letzten    ge- 
sehen. 
1.  Zomeren. 


Oct.  4.  Dreischor. 

„  11.  Texel. 

„  12.  Hollum. 

„  13.  's  Graveland. 

„  20.  Hillegersberg. 

„  27.  Sommelsdijk. 


Aug.  17.  's  Graveland. 


Ciconia  ciconia,  (L.) 


Aug.  24.  Berlikum. 


'  Mart.  6.  Ezrivel  vonultak  -•  E. 

'  A  zöme  Mart.  22.  távozott. 

^  Apr.  14.  nagy  csapatok  vonulnak  -^■  N. 


•  März  G.  Zogen  Tauaende  ->  E. 
-  Die  Masse  zog  am  22.;  März  veeg. 
^  Apr.  14.  Grosse  Flüge  ziehen  -*  N. 


("orviis  roniix,  L. 


Oct.       1.   lierlikiini. 

4.  's  Gravclaiiil 
6.  Dreischor. 


Oct.      7.  Texel. 

9.  Zeveiiliergeii. 
„     12.  bij  Delft. 


Oct. 


12.  Rotterdam. 

13.  Zoniercii. 
16.   lloUuui. 


Tavaszi  vonulás  1906.  —  Frühjahrszug  1906. 
CucuIhs  canonis,  L. 


Aj)r.      7.  Hilversuin. 

^       8.  Dreischor. 

16.  Valkenberg. 

l'O.  Heenistede. 

..     20.  Echteld. 

„     25.  Zevenbergen. 


Ajir.    28.  Zoeleii. 

,     30.  Santpoort. 

Mai.       1.  Zomeren. 

5.  Blomendaal. 

,       5.  Nieuwerkerk. 


Mai. 


5.  Ameide. 

5.  Ochteii. 

5.  Holluin. 

6.  Berlikuni. 
9.  Utrecht. 

9.  Hoogkarspel. 


Apr.  14.  Zomeren. 


Lnscinia  Inscinia,  (L.). 
Apr.  17.  Valkenberg. 


Apr.  21.  Heemstcdc. 


Apr.      5.  Tiel. 

.,       5.  Hoogkarspel. 

5.  Dreischor. 

6.  Utrecht. 
,       8.  Ochten. 

„       8.  Valkenberg. 


Hirundo  rustica,  L. 

A]ir.  10.  Beimebroek. 

„  11.  Nieuwerkerk. 

,  11.  Sominelsdijk. 

„  12.  Hilversum. 

,,  13.  Zomeren. 

„  14.  Ameide. 

„  14.  Santpoort. 


Apr.    15.  Heemstede. 

15.  Rotterdam. 

15.  Zundert. 

16.  Zevenberg. 
20.  BerUkum. 
25.  HoUum. 


Febr.  15.  's  Gravenhage. 

Mart.    6.  Zevenbergen. 
11.  Ameide* 
13.  Rotterdam* 
„     16.  Heemstede. 


Ciconia  ciconia,  (L.). 

Mart.  18.  Geldermalsen. 
„     18.  Hoogkarspel. 
„     20.  HoUum. 
„     20.  Hoevelaken. 
„     26.  de  BUt. 


Mart.  2(j.  Nieuwerkerk* 
Apr.      3.  Loenersloot. 

„       5.  Berlikuni. 

„       8.  Overschie. 
8.  Soest. 


Mart.  22.  Holluin. 
„     30.  Utrecht. 
Apr.      5.  Ameide. 
7.  Zomeren. 


Corvus  cornix,  i^. 

Apr.      8.  Hoogkarspel. 

„     10.  Bloeinendaal. 

..     11.  Tiel. 

12.  Zevenbergen. 


Apr.    13.  Heemstede. 
14.  Hilversum. 
,      16.  Berlikum. 
Mai.      7.  Rosendaal  (Geld.). 


*  A  ré^i  fészekhez  érkezett. 


*  All  das  alte  Nest  aiii'ekummon. 


2?Î8 


.lui. 


1  1.   Aiiieidc. 
1">.  Hcrlikum. 


Aiii^-.  ol.  Berlikuiii. 
Sept.  2'2.  Zoiiiereii. 
Oct.      1.  Zevenbergeu. 


Oszi  vonulás  1906.         Herbstzug  1906. 

Cuculuís  caiiorus,  L. 
.lui.     l'(I.   ililvci-suiii. 


Hii'undo  rustica,  L. 

Uct.  5.  Holluiii. 

„  6.  Ureischor. 

„  7.  Hilversum. 

„  7.  Bloemendaal. 


Au-.    1; 


lliilluni.   Utoljára 
látták.  —  Den  Letz- 
ten gesehen. 


(lel.     iS.  Anieide. 
„     19.  Huogkarsjiel. 
■Jl.  Sonniiolsdijk. 


Aug.    12.  Anieide. 
,,     25.  Hoogkarspel. 


Cicoiiia  cicoiiia,  (L.). 

Aug.    25.  Berlikum. 

26.  Nieuwerkerk. 


Aug.    28.  Haarlem. 
Sept.     2.  Bloemendaal. 


Sejìt.  20.  Bennebroek. 

„     25.  Zevenbergen. 

Oct.      ß.  Hilversum. 

_       6.  Nieuwerkerk. 


Coi'Tiis  cornix,  L. 

Oct.      8.  Berlikum. 
„     10.  Zomeren. 

10.  Ameide. 
,     11.  Haarlemmerliede. 
_     12.  Rotterdam. 


üct.  14.  Dreischor. 

„  14.  Hoogkarspel. 

„  14.  Hollum. 

„  15.  Utrecht. 


Tavaszi  vonulás  1907.        Frühjahrszug'  1907. 


Apr. 


18.  Üreischor. 
21.  Zomeren. 

23.  Valkenberg. 

24.  St.  Michielsgestel. 

25.  Zevenbergeu. 


Apr.  4.  Zomeren. 
,     8.  Bloemendaal. 


Ciiculus  canorus,  L. 

Apr.  27.  Nieuwerkerk. 

„  28.  Streefkerk. 

Mai.  1.  Tiel. 

„  4.  Zundert. 


Luscinla  luscinia,  (L) 

Apr.     9.  Heemstede. 
„     16.  St.    Michielsgestel. 


Mai.      (j.  Ameide. 

7.  Hollum. 

„       7.  Hoogkarspel. 

8.  Putten. 

„     10.  Heelsum. 


Apr.  21.  Valkenberg. 
,.     22.  Zundert. 


Hinindo  rustica,  L. 


Apr.      8  Ameide. 

„     10.  Sommelsdijk. 

12.  Zomeren. 

„     12.  Rilland-Bath. 

;     14.  Tiel. 

„     14.  Zundert. 

.     14.  de  Zwet. 

Aquila  XVI. 


Apr. 


14. 

Goes. 

Apr. 

19. 

Heemstede. 

14. 

Hoogkarspel. 

n 

21. 

Heerde. 

14. 

Rotterdam. 

» 

21. 

Heelsum. 

14. 

Vogelenzang. 

•Í 

99 

Bloemendaal. 

15. 

Streefkerk. 

r> 

25. 

Berlikum. 

16. 

Dreischor. 

Mai. 

5. 

Hollum. 

17. 

Zevenbergen. 

n 

7. 

's  Hertogenbosch 

19. 

Nieuwerkerk. 

30 


234 


Mart.    ,3    RotkTflaiii.' 

8.  Zalt  Hőmmel.' 
„       4.  Zevenbergeii. 
5.  Dordrecht.' 
5.  Lisse. 
,       ().  Vucht.i 
„       7.  Geldernialsen. 
,       8.  Tiel. 
,       8.  Santpoort.' 
„       9.  Harmelen. 

10.  Nienw  Helwet.' 
,     10.  Ouderkerk  a/d. 

Yssel.' 
„      11.  Heemskerk  bei 
Beverwijk. 


( 

icon 

la  cicoma,  (L.) 

-Mart 

11. 

Blotîiiiendaal.' 

jj 

12. 

Heemstede. 

n 

14. 

Lutjebroek.' 

•n 

15. 

Hoofikarspel.' 

» 

15. 

Hoiiteu. 

» 

16. 

Montfoort.^ 

» 

16. 

Mijns  heerenland. 

» 

16. 

Street'kerk. 

» 

16. 

Wij  denes.' 

•î 

17. 

Alblasserdain.' 

» 

17. 

Zegwaard. 

» 

18. 

Oc-hten. 

jî 

20. 

Gorkum. 

^ 

20. 

de  But. 

„ 

22. 

Zwijiiiireclit. 

» 

22. 

Apeldoorn. 

Mart. 


A  pr. 


Mai. 


•  )■) 

Aiiieide. 

2;i 

St.  Michielsgestcl. 

25. 

Elswond  bei 

Haarlem. 

25. 

Booriibergum  j;eiii 

Smallingerland. 

26. 

Nieuwerkerk. 

26. 

Hekendorp. 

27. 

Oudkerk. 

30. 

Nijkerk. 

14. 

Borciilo. 

17. 

Berlikum. 

20. 

Heerde. 

26. 

Hindeloopeii. 

12. 

Hollum.^ 

.Mart.  27.  Holliim. 

„     27.  Zomeren. 

„     28.  Berlikum. 
29.  Hoogkarspel. 
Apr.      'à.  Hotterdam. 


(Jorvus  cornix,  L. 

Apr.  3.  Abconde. 

,  4    Nieuwerkerk 

„  5.  Kralingen. 

,  7.  Zevenbergen. 


Apr.      7.  bei  Gouda. 

„       8.  Bloemendaal. 

„     12.  Rilland-Bath. 

14.  Anieide. 

„     14.  Vogelenzang. 


lui.  21.  Amcidc. 


Oszi  vonulás  1907.        Herbstzug  1907 

Oaculas  canorns,  L. 

I     Jul.  30.  Nieuwerkerk. 


Aug.  8.  Hoiliim. 


Hirundo  rustica,  L. 


Sept.   I  1 .  Soiiimelsdijk. 

„      16.  Zonieren. 

„     21.  Berlikum. 

Oct.      7.  Zevenbergen. 


Oct. 


8. 
10. 
11. 
15. 
17. 


Hollum. 

Hoogkarspel. 

Nieuwerkerk. 

Bloemendaal. 

Ameide. 


Oct.     19.  Dreischor. 

„  30.  Sommelsdijk.  .Meg 
1  drb.  —  Noch  1 
St. 


Aug.   20.  Berlikum 


Ciconîa  ciconia,  (L.) 

Aug.  21.  Anieide. 
„     24.  Hoogkarspel. 


Aug.   29.  Nieuwerkerk. 


'  A  régi  fészekhez  érkezett. 
-  Ebben  az  évben  csak  ebben  az  eji^y  esetben 
észlelték. 


I  '  Ankunft  an  das  alte  Nest. 

I  ■  Wurde   diese.s   Jahr  nur  dieses  einzige  Mal  be- 

j    obachtet. 


235 


Oct.       1 .   lleenistoík'. 

2.  IIuutnikpoldLT  bij 
H.iarlem. 
,       Ö.  Hcrlikuiu. 
ÍI.  Zomereii. 


Corvus  cornix,  L. 

Oct.     11.  Hoofikarspc'l. 

„      11.  Z^^iin(lrccllt.• 

„     12.  Nieuwerkerk. 

14.  Zevenberyen. 


Oct.     1().  Tiel. 

„     18.  Holliini. 

18.  Aineido. 

Nov.     .').  Öcliit'hroek. 

„       4.  Küttcrdiiiii. 


Apr. 


Tavaszi  vonulás  1908.  —  Frühjahrszug  1908. 
Cuculiis  caiionis,  L. 


-)-) 

Dreisclior. 

Apr. 

26. 

Hekendorp. 

Mai 

3. 

Berlikum. 

24. 

Bordilo. 

T 

27. 

Deil. 

»> 

3. 

Holitcii. 

24. 

Heemskerk. 

» 

29. 

Wijdenes. 

» 

3. 

NijUerk. 

25. 

Ijsselniondsche 

» 

30. 

Mijnslieerenland. 

« 

4. 

Heerde. 

waard. 

» 

30. 

Stavenisse. 

» 

4. 

de  Bilt. 

25. 

s  Heerarendskerke 

» 

30. 

D(n-dtsciie  eiland. 

^ 

10. 

Holliiai. 

25. 

Zeveiibergen. 

y> 

30. 

ZciíNvaard. 

r 

11. 

Hoogkarspel. 

25. 

Zomeren. 

Mai. 

1. 

Krimpen  a/d.  Lek. 

JÎ 

14. 

Rijnaiiweii  bi.j 

26. 

Rotterdam. 

1 

1. 
1. 

Xieuwerkerk. 

Uegstgeest. 

Utrecht. 

Apr.  12.  's  Graveuhage. 

,  14.  Zomeren 

„  27.  Burcitlo 

,  27.  Frederiksoord. 


Apr.      2.  Dei!. 

„       3.  Oudenboscli. 
3.  Heerde. 
4-  Terbregge. 
„       5.  Sommelsdijk. 
„       5.  Utrecht. 
„       6.  Zomeren. 
„       9.  Schaesberg. 
,       9.  Prius  Alexander 

polder  bij   Rotter- 
dam. 
,     12.  Lekkerkerk. 


Luscinia  luscinia,  (L.). 

Apr.    27.  Apeldoorn. 
„     27.  Zuudert. 
„     28.  Drachten. 


Hirundo  rustica,  L. 

Apr.  14.  Hekendorp. 

„  15.  Zevenbergen. 

„  15.  Ochten. 

,  16.  Borculo. 

„  17.   Bosch  en  Dnin  bij 

de  Bilt. 

,  17.  Loenen  a/d.  Vecht. 

„  17.  Nieuwerkerk. 

„  17.  Hoogkarspel. 

„  18.  ".sHeerarendskerke 

„  21.  Dreischor, 

a  21.  Oegstgeest. 


Apr.  28.  Heerde. 

„  28.  Oegstgeest. 

„  30.  Heemskerk. 

Mai  2.  de  Bilt. 


Apr.  23.  Middelharnis. 

„  24.  Apeldoorn. 

,.  24.  Nieuwersluis 

„  26.  Hollum. 

„  27.  Weesp. 

„  27.  Zegwaard. 

,  28.  Drachten. 

„  29.  Amsterdam. 

•Mai.  1.  Heemskerk. 

„  1.  Berlikum. 

„  1.  Geldermalsen. 

„  6.  Zwijndrecht. 


Fcl)r.    5.  Rotterdam. 


Cieoiiia  ciconia,  (L.). 
Mart.    2.  Alblasserdam.^ 


.Mart.    3.  Montfoort.' 


'  Régi  fészkéhez  érkezett. 


'  Ankunft  an  da.s  alte  Nest. 


30' 


236 


Miirt.    .'i.  Hilk'gcr.sltcr^-. 

8.  Lekkerkerk. 
„       8.   Dordtsche  eiland. 

4.   Klaas  waal.' 

4.  Aau  rl(i  „Melkküj)" 
Rotterdam.  ' 
„       4.  Dubbeldam 
,       5.  Hoog-Bloklaiid. 
„       T).  Zevenbergen. 

G.  Gcldermalseii.' 
^       6.  Heemstede. 
„       ().  Poortugaal. 

7.  Waahvijk. 

7.  Zalt  Bommel.' 
„       VJ.  Leerdam.' 
„       9.  Hins  te  Kindertijk 
bij  Alblasserdam.' 


Febr.    8.  Hollum. 
„     14.  Rotterdam. 
„     22.  Veeiihoop  onder 

Boornbergum. 
„  24.  Kampereilaiid. 
„     25.  Haamstede. 


Mart.     '.).  Booriil)cr.i;iim  j^x'tii. 
Smalliiifierlaiid. 

„     10.  Triebt. 

„      12.  Hoo.t;kars|)el.^ 

12.  Heemskerk. 

,     13.  Zegwaard. 

,     13.  Nijkerk. 

„     14.  Gameren. 

„     16.  Wijdenes.' 

„     17.  Hekeiidorp.' 

17.  Nieiiwerkerk. 

18.  Mijnsheerenlaiid.' 
„     19.  Nijkerk. 

,      19.  Zwijndreclit. 

„     20.  Dell. 


Vanellus  vanellus,  (L.). 

Febr.  25.  Borculo. 

„     27.  Wolfertsdijk. 
Mart.    3-  Hekendorp. 

7.  Mariënwaaard. 

9.  Houten. 


Mart.  22.   I'treclit. 

„     22.  Ouderkerk  a/d. 

Ysscl.' 
„     23.  de  Bilt. 
„     23.  Buren. 
,     24.  Hiilegersberg.* 
„     31.  Berlikum. 
„     31.  Pieterman  oiider 
Zwijndreclit. 
Apr.     4.  Houten. 
5.  Borculo  ' 
8.  Loenen  a/d.  Vecht. 
„       8.  Koudum. 

8.  Rotterdam  (Dier- 
gaarde). 
„     13.  Hindeloopen.' 


Apr.  JO.  Berlikum. 
„  12.  Wijdenes. 
„     13.  Ond-Vosmeer. 

14.  Weesperkarspel. 
„     16.  Deilsche  polder. 

17.  Heerde. 


Mart.  18.  Zomeren. 
„     22.  Ouderkerk  a/d. 

Yssel. 
„     23.  Deil. 
„     26.  Wijdi^u's. 
„     26.  Hollum. 


Corvus  comix,  L. 

Mart.  31.  Borculo. 

Apr.      2.  Nieuwerkerk 

3.  Amsterdam. 

5.  Rotterdam. 

8.  Hulsthorst  liij 
Hanlenwijk. 

„     11.  Capelle. 


Apr.   13.  Zevenbergeu. 
,,      13.  Hekendorp. - 
17.  Hoogkarspel. 
„     20    Berlikum. 
,,     22.  Dracliten. 
,.     29.  Hoek  van  Holland. 


.lui.      12.  Bordilo. 


Őszi  vonulás  1908.  —  Herbstzug  1908. 

Cuculus  canorus,  L. 

Jul.      14.  Berlikum.  ,    Jul. 

,     15.  Nieuwerkerk. 


1(.  Hollum. 


Sept.  15.  Zomeren. 
16.  Hekendorp. 
„     17.  Sommelsdijk. 
„     18.  Berlikum. 


Hinindo  rustica,  L. 

Sept.  21.  Heerde. 

„     28.  Nieuwerkerk. 
Oct.      2.  Dreischor. 

,       3.  Borculo. 


Oct.    15.  Hoogkarspel. 
..      18.  Hollum. 
,.     25.  Hekendorp,  még 
1  drb.  —  noch  1  Öt. 


'  Régi  fészkére  érkezett. 

-  Máj.    1:2-én    is    láttak    még    egyetlen    egy    pél- 


dányt. 


'  Ankunft  an  das  alte  Nest. 

=  Am  12.  Mai  wurde  noch  ein   vereinzeltes  Exem- 
plar l)ei>bachtet. 


237 


Ami;.    11.   Oiidcrkerk  a/d. 


VsspI. 


II.    1'.. 


Ciconia  «iconia  (L. 

Aii.ü'.   liô.  Herlikiiiii. 
,     26.  Hekcndorii. 
„     27    Rotterdam. 


Au.n'.    2!).  Nieuwerkerk. 
Sopì.    ;5.  Dordtsflie  cilaiid. 

4.    W'i jdcMcs. 


Yaiiclliis  vaiielliis,  (L.). 

Oct.    J4.  ll.dliiin.  1  Nov.    1Ü.  Herlikimi. 


Oct.      (').  Hfiogkarspel. 

<S.  Triclit. 

„       8-  Hekendorp. 

„       8.  Dordtsche  cilaiid. 

S.  Ilidliini. 


Corvus  coriiix,  ]j. 

Oct.     10.  Bdi-cido. 

10.  Drcischor. 
„     10.  Nieuwerkerk. 
„     12.  Beilikum. 
„      17.  ZoiiiPr(îii. 
,,     18.  Rotterdam. 


Oct.     19.  Wijdenes. 
20.  Renswoiide. 
2Ö.  Heerde 
„     27.  Oiiderkerk  a/d. 
Vssel. 


238 


Ornithophaenologiai 
naplójegyzetek  Latrunból.' 


lrl;i   Ì'.   \i( 


M. 


IMfíííiíívelü  .•illoniásom  Latriin  trap])ista- 
koliistor  Piiles/tiiiiibiiii  ;  földrajzi  k(((ir(liiiátái  : 
.'il"  50'  é.  sz.  és  52°  40'  k.  h.  Ferrótùl.  A 
iiiPfcfiír.velí'seket  1900  szeptember  havában 
kezdtem.  Meg  kell  jegyeznem,  hogy  első  sor- 
ban meteorológiai  naplót  vezettem,  s  ezért 
kevesebb  súlyt  helyeztem  az  oniithophaeiio- 
logia!  megfigyelésekre.  Ezek  ennek  következ- 
tében nagyon  hézagosak  és  a  megfigyelési 
területen  lefolyó  madárvonulásból  csak  egyes 
epizódokat  ölelnek  föl.  Tekintettel  arra.  hogy 
mily  ritkák  az  ilynemű  megfigyelések  ezen  a 
vidéken,  azt  gondoltam,  hogy  közlésükkel 
hasznos  szolgálatot  végzek  a  tudománynak. 
.\z  adatokat  az  egyes  évek  keretén  belül 
kronológiai  soi'rendben  adom,  úgy,  a  hogyan 
azokat  meteorológiai  naplómból  kiírtam. 


1900. 

Okt.  4.  Ma  éjjel  megérkeztek  a  sárga  hille- 
f/énye/r. 

Okt.  1 7.  (rólyak  és  darvak  nagy  mennyi- 
ségben vonulnak  dél  felé. 

Okt.  18.  Tegnap  óta  nincs  már  Mrropf: 
a/iiaftter. 

(»kt.  25.  Sok  füsti  fecske  érkezett  kétség- 
telenül Európából  dél  felé  vonulnak.  X  mieink 
még  itt  vannak. 

Xov.  2.  Néhány  fekete  rigó  érkezett. 

Nov.  8.  Igen  sok  mezei  pacsirta  vonul. 

Nov.  25.  Néhány  hihicz-  és  sok  seregély- 
csapat. 

Decz.   1.  Erdei  pinty  érkezik. 

Decz.  4.  Néhány  fenyőrigó  érkezett;  Euró- 
pából érkezett  pacsirta  is  van,  de  kevés  ; 
iiehány  sere(/e7í/-csapat.  Kevés  vfdt  az  eső,  s 
ezért  ezek  a  madarak  elvonultak. 

Decz.  5.  Hőmérséklet  2°  ('.  Néhány  flisti 
fecske  érkezett. 

'  Az  érdekes  adatokat,  a  melyek  nehánj-  fajra 
nézve  sorozatokat  nyújtanak,  Schmitz  Eknü  atya,  a 
német  katholikus  hosziiiczium  igazgatója  Jeruzsálem- 
l)eii,  küldte  be  hozzánk  kiizlé.s  czéljábóL  a  miért  ezen 
a  lielyi'ii  is  köszönetet  mondunk. 

Kir.  M.  0.  K. 


Ornithophaenologische 
Tagebuch-Notizen  aus  Latrun.' 

\iin    l'ater  1'.  M.   Victor. 

Meine  Beobachtungsstation  ist  das  Tra|)])i- 
stenkloster  Latrnn  in  Palästina,  welches  nntt>r 
;^r  50'  n.  I'.r  und  52°  40'  öst.  Länge  von 
Ferro  gelegen  ist.  Die  Beobachtungen  begann 
ich  im  September  1900.  Ich  möchte  bemerken, 
dass  ich  in  erster  Linie  nu'teorologischc  Notizen 
machte,  und  daher  auf  die  ornithojihaeno- 
logisciien  Elemente  weniger  (lewicht  legte. 
Dieselben  sind  deshalb  sehr  lück'nhaft  und 
geben  nur  einzelne  Episoden  aus  der  Zugs- 
erscheinung,  welche  in  unserer  Gegend  vor 
sich  geht.  Mit  Bücksicht  darauf,  dass  derartige 
Beobachtungen  aus  dieser  Gegend  sehr  selten 
sind,  glaubte  icii  durch  Publikation  dersell)en 
der  Wissenschaft  dennoch  einigennassen  zu 
nützen.  Die  Daten  gebe  ich  innerhalb  der 
einzelnen  Jahre  in  chronologischer  Weihen - 
folge,  so  wie  ich  dieselben  meinem  nietP(u-o- 
logischen  Tagebuche  entnommen  habe. 

litoti. 

4.  Okt.  Heute  Nacht  kamen  die  yelhen 
Bachstelzen  an. 

17.  Okt.  Störche  und  Kraniche  ziehen  in 
grossen  Scharen  nach  Süden. 

18.  Okt.  Seit  gestern  keine  Mci-nps  apiaster. 

25.  Okt.  Sehr  viele  lianchschiralhen  ange- 
kommen, jedenfalls  ,  aus  Europa-  Die  unse- 
rigen  sind  noch  hier. 

2.   Nov.  Einige  Arnsehi  angekommen. 
8.   Nov.  Sehr  viele   Feldlirchen  zielien. 
25.  Nov.  Einige  Kiebitze  und  viele  Staren- 
Flüge. 

1.  Dez.  Buchfink  angekommen 

4.  Einige  AVawiefo/ó^eí  angekommen;  aus 
Europa  angekommene  Fcldlerchen  sind  eben- 
falls hier,  aber  wenige  ;  einige  iS7a>-e«-Flüge. 
Es  hat  wenig  g«  regnet,  weshalb  diese  Vögel 
weggezogen  sind. 

5.  Dez.  Tem])eratur  2°  (".  Einige  Banch- 
schiralhen  angekommen. 

'  Die  interessanten  Daten,  welche  über  einige  Arten 
Serien  ergeben,  wurden  uns  von  Pater  Ernst  Schmitz, 
Direktor  des  deutsch-kathoüschen  Hospizes  in  Jeru- 
salem, behufs  Publikation  eingesandt,  wofür  wir  anch 
an  dieser  Stelle  herzlichsten  Dank  sagen. 

König].  U.  0.  C. 


2S9 


Dec/.   10.  2S°  ('■  Füsti  fecske  elég  gyakori. 
i)ev/..   15.  -l^'C.  Sok  /nstó  /écsA-e. 


1901. 

Felír.  :?.  Sok  /"//síi  fecske  tartózkodik  itt. 
Fel)r.  :2H.   El)l)en  a  liónapban  nem  volt  eső 
s  ezért  az  itt  telel/l  inadarnk  iia'.'y  része  eltűnt. 

Márcz  U.  Mind  több  és  tiibl)  fÜKti  fecske 
érkezik,  úgy  látszik,  Imgy  meg  akarnak  tele- 
pedni. 

Márcz.  i;].  14,  15.  Gólyák  és  darvak  nagy 
tömegekben  érkeznek  dél  felől  és  északnak 
távoznak,  ngy  látszik,  föl  akarják  használni 
a  kedvező  időjárást.  3()°(". 

Márcz.   Ki.  Sok  fürj. 

Níárcz.  30.  Góh/ák  és  darvak  még  mindig 
vonnlnak;   Meiops  apiaster  megérkezett. 

Ápr.  8.   Carduelis  carduelis  fészket  rak. 

Ápr.  26.  Fürj-fészek  12  tojással. 

.lúnius  15.  Az  aratás  végével  a  fürjek 
eltűntek. 

Júlins  1.  Bár  nagyon  sok  nálunk  a  Merops 
apiaster,  mégis  annyi  a  darázs  a  szöllökben, 
hogy  féltjük  a  szüretet.  Egy  gyurgyalag  begyé- 
ben 50  darazsat  tidáltam. 

Szejit.  30.  Xehány  sánja  Inllegéiiy  érkezett. 

Okf.  15  Merops  apiaster  elvonni:  számos 
sárija  billegény  érkezik. 

Okt.  20.  .\z  Európából  érkezett  füsti  fecskék 
délni-k   vonulnak:   a  mieink  még  itt  maradnak. 

Nov.  20.  Füsti  fecskéink  eltűntek  :  erdei 
liinty  és  fekete  rigó  megérkeztek. 

Nov.  24.  S(di  (jólya  vonul  délnek. 

Decz.  10.  Seregély  és  pacsirta  csapatok: 
néhány  hilnez. 

Decz.  24.  27.  Számos  füsti  fecske. 


1902. 

Jan.  15.  A  nagy  esőzések  következtében 
igen  sok  téli  vendég  érkezett  hozzánk  és 
pedig  :  seregély,  pacsirta,  hihicí,  fenyő  rigó. 
közép  sárszalonka  és  erdei  szalonka.  ,Ió  időben 
a  füsti  fecskék  is  mutatkoznak,  igy  január 
12-én  és  13-án. 


10.  Dez.  23°  C.  h'atichscliwnliic  itMiilich 
iüinfig. 

15.  Dez.  22°  G.  \iele   L'auclisr/nruthm. 

1901. 

2.  Feber.  Viele  liaiicìiscluralìien  anwesend. 
28.  Feber.   In  diesem  Monate  hat  es  wenig 
geregnet,  weshalb  der  grösste  Teil  der  Winter- 
gäste verschwunden  ist. 

11.  .März.  Immer  mehr  und  mehr  h'axc/i- 
schwalhen  kommen  an  ;  wie  es  scheint,  \\ollen 
sie  sich  ansiedeln. 

13,  14,  15.  März.  Störche  und  Kraniclie 
erscheinen  in  grossen  Flügen  von  Süden  und 
ziehen  nach  Norden  ;  wie  es  scheint,  wollen 
sie  die  günstige  Witterung  ausnützen.  30°  ('. 

16.  März.   Viele    Wachteln. 

30.  März.  iS'iörfÄe  und  A>rt«icÄe  ziehen  noch 
immer;  Merops  apiaster  ist  angekommen. 
8.  April.  Stieglitz  baut  sein  Nest. 

26.  April.  Wachtelnest  mit  12  Eiern. 

15.  Juni.  Nach  Heendigung  der  Ernte  sind 
die   Wachteln  verschwunden. 

1.  Juli.  Obzwar  die  Jlienenfresser  hier 
sehr  häufig  .sind,  haben  wir  in  den  A\'ein- 
gärten  dennoch  so  viel  Wespen,  dass  wir  für 
die  Weinlese  ernstlich  besorgt  sind.  In  dem 
Kröpfe  eines  ßienenfressers  fand  ich  50 
W^espen. 

30.  Sept.  Einige  gelhe  Bachstelzen  ange- 
kommen. 

15.  Okt.  Merops  ajiiaster  zieht  weg  :  viele 
gellie  Bachstelzen  angekommen. 

20.  Okt.  Die  aus  Europa  angekmnmenen 
liauchschivallieìi  zie.heu  nach  Süden;  die  unse- 
rigen  bleiben  noch  hier. 

20.  Nov.  Unsere  Ravchscinvallien  wegge- 
zogen ;  Amsel  und  Buchfink  angekommen. 

24.  Nov.  Viele  Störche  ziehen  südwärts. 

10.  Dez.  Staren-  und  Fcldlercheri-Vin^e  : 
einige  Kiebitze. 

24.  27.  Dez.  Viele  Eauchschwalhen. 

1902. 

15.  Jänner.  Infolge  der  starken  Regen 
erschienen  viele  Wintergäste  bei  uns.  u.  zw.: 

Star,  Kiebitz.  Wachhol(terdros<el.  Moorschiiepfe 
und  Waldschnepfe.  Hei  guter  \\'itterung  zeigen 
sich  auch  fíauchschwalhen,  so  am  12.  und 
13.  Jänner. 


240 


Febr.  2ô.  Fenyő  ru/ók,  fekete  ri(/ók.  Iniiiczek 
és  seregélyek  elvonultuk;  a  pacsirták  még  iii 
maradtak. 

Fel)i'.  :i8.  A  téli  vcndéfíiík  mar  mind  eltá- 
voztak. 

Márcz.  !l.  A  fiisti  fecskék  már  megtele- 
pedtek. 

Márcz.  2U.  Sok  nóhja  és  dara  érkezik  a 
teli   száiláshói. 

Mán/,,  l'9.  Megérkezett  a  gyuryyalaij  és 
fürj. 

Ápr.  5.  Az  idén  sok  a  fürj  ;  a  fecskéknek 
már  S  nap  óta  fiaik  vann^ik-. 

Szept.  20.  A  füsti  fecfkék  mind  eltávoztak  ; 
állítólag  a  kolera  elűzi  őket. 

Okt.  10.  Megérkeztek  a  sárga  iiülegények. 
Okt.    18.  Euró])ál)ói    sok  füsti  fecske  érke- 
zik, de  gyorsan  toválib  vonulnak. 

Okt.  20.  A  yipirgyalag  elvomil. 

Nov.  8.  Gólya  és  ilarti  vonid  ;  megérkeztek 
a  fekete  és  fenyő  rigók,  valamint  az  erdei 
jiintyek. 

Nov.  15.  Az  utóbbi  időben  esett  s  evvel 
sok  seregély.,  bibicz  és  pacsirta  érkezett  hoz- 
zánk. 

Decz.  18.  Néhány  füsti  fecskét  látlaui. 

Decz.  22.  Sok  füsti  fecske. 


1903. 

.lanuár  .'Ì0.  Az  egész  hónap  esős  volt  és 
ezért  itt  maradtak  a  pacsirta-  és  sereyély- 
csapatok.  a  melyek  nagy  károkat  okoztak 
mezőinken. 

Febr.  8.  A  szép  idő  következtében  a  fekete 
rigók  és  fenyő  rigók  elmentek. 

Febr.  20.  Bibicz,  pacsirta  és  seregély 
(íltiintek. 

Febr.  26.  Sárga  bülegények  elvonulnak  ; 
sok  gólya  vonul  észak  felé. 

Febr.  27.  Erdei  pintyele  már  nem  láthatók. 

Márcz.  12.  A  füsti  fecskék  megtelepednek  ; 
a  fürjek  megérkeztek  ;  megszólalt  a  kakuk.  a 
mely  eddigelé  nem    tartózkodott  vidékünkön. 

Márcz.  Hl    Megérkezett  a  gyurgyalag. 
Okt.  7.  Megérkeztek   a   sái-ga    bülegények. 
de  kisebb  számban,  mint  más  években 


25.  Feber.  Wachholderdrossel,  Amsei,  Kiebitz 
und  .Vare  sind  weggezogen;  Feldlerchen  noch 
hier. 

2M.  Fcber.  Siimtliche  Wintergäste  wegge- 
zogen. 

9.   März.  Die  liauchsckwalhen  schein  ange- 
siedelt. 

2(1  .März.  Viele  Stürclir  und  Kraniche  kom- 
men aus  (lern   I  berwinterungsgebiete. 

29.  März.  /Üenenfresser  und  ]\'arlitrl  ange- 
kommen. 

Ô.  April.  Heuer   ist    die  ^\'achtel    häufig; 
ilie  Kauchschwalben  haben  seit  8 Tagen  .hinge. 

20.  Sept.  Sämtliche  Eaachschwalhcn  ver- 
schwunden :  angeblich  werflen  sie  von  der 
Cliolera  fortgetrieben. 

10.  Okt.  nie  ersten  ^c/Z/cn />ic/!s<e?.?6n  ange- 
kommen. 

18  Okr.  Aus  Europa  kommen  viele  h'aiich- 
schiralben  an,  ziehen  jedoch  schnell  wieder 
weiter. 

20.  (  )kt.  Der  Bienenfresser  weggezogen. 
8.  Nov.  Storch  und  AVam'c/t  ziehen;  .4Mîse/, 
^ì'arh holder drossel  und  Buchfink  angekommen. 

lö.  Nov.  In  letzter  Zeit  hatte  es  geregnet, 
weshalb  viele  Kieliitze.  Stare  und  Feldlerchen 
erschienen. 

18.  Dez.  Einige  Rauchschwalben  gesehen. 

22.  Dez.  Viele  Rauchschwalben  anwesend. 


1903. 

?)0.  Jänner.  Es  hatte  den  ganzen  Monat  hin- 
durch geregnet,  weshalb  die  Fcldlerrhcn-  und 
Staien-Viüge  hier  verblieben,  und  auf  den 
Feldern  grossen  Schaden  verursachten. 

S.  Feber.  Infolge  der  schönen  Witterung 
sind  Amsebt  und  Wachholderdrosseln  wegge- 
zogen. 

20.  Feber.  Kiebitze,  Feldlerchen  und  >Stare 
sind  verschwunden. 

26-  Feber.  Die  gelben  Bachstelzen  ziehen 
weg  ;  viele  Störche  ziehen  nordwärts. 

27.  Feber  Keine  Bachfinken  mehr  zu  sehen. 

12.  März.  Rauchschwalben  angesiedelt; 
Wachteln  angekommen  ;  eis  ruft  auch  der 
Kukuk,  welcher  sich  bisher  nicht  in  unserer 
Gegend  aufhielt. 

81.  März.  Bienenfresser  angekommen. 
7.  Okt.  Die  ersten  gelben  Bachstelzen,  doch 
weniger  als  in  anderen  .Jahren. 


241 


Okt.  8.  A  gyurgyalag  elvonult. 

Okt.  26.  Megérkezett  néhány  erdoA  pinty. 
Füsti  fecskéink  még  itt  vaniKik.  de  folytono- 
san jönnek  Európából  is. 

Nov.  20.  Sokkal  kevesebb  gólya  és  daru 
vonul  az  idén  ;  talán  megváltoztatták  eddigi 
útvonalaikat.  Fenyő  és  fekete  rigó  is  kevés  van. 

Decz.  25.  Fiisti  fecskék  iiyakran  láthatók; 
a  száraz'  tél  következtében  nincs  seregély  és 
bibicz. 


1904. 

Jan.  20.  Minthogy  az  idei  télen  kevés  esőnk 
volt,  azért  kevés  téli  vendég  is  mutatkozott. 
Fekete  és  fenyő  rigók  már  elvonultak. 


Febr.  2.  Igen  sok  füsti  fecskét  láttam,  de 
nem  telepedtek  meg,  hanem  este  eltűntek. 

Febr.  15.    A   sárga  bUlegények   eltávoztak. 

Márcz.  8.   A  füsti  fecskék   megtelepednek  ; 
gólyák  és  darvak  átvonulnak. 
Márcz.  9.  Sok  fürj  van  már  itt. 
Ápr.  3.   Ma  érkezett  a  gyurgyalag. 

Okt.   1.  Megjöttek  a  sárga  bUlegények. 

Ukt.   14.  A  gyurgyalag  elvonul. 

Nov.  1.  Nagy  számban  jöttek  a  fekete  és 
fenyő  rigók. 

Nov.  22.  ìilegérke7Aek  il  seregély- ,  2^acsirta- 
és  bibicz-csap&tok  ;  láttam  néhány  vörösbe- 
gyet is. 

üeczember  hava  igen  esős  volt  s  nagyon 
sok  seregélyt  hozott. 


1905. 

Januárban  mind  itt  maradtak  a  téli  ven- 
dégek, daczára  annak,  hogy  kevés  esőnk  volt. 

Febr.  25.  A  fekete  és  feiiyö  rigrik  két  nap 
óta  hiányoznak. 

Febr.  28.  A  seregélyek  elvonidnak:  meg- 
érkeztek a  fürjek. 

Márcz.  8.   \'isszavonulnak  a  gólyák  és  dar- 
rak;  őszi  visszavonulásukat  nem  észleltem. 
Aquila  XVL 


8.  Okt.  Bienenfresser  abgezogen. 

26.  Okt.  Einige  Buchfinken  erschienen. 
Unsere  Rauchschwalben  sind  noch  hier,  doch 
kommen  dieselben  auch  aus  Europa  forcwäh- 
rend  an. 

20.  Nov.  Heuer  ziehen  viel  weniger  Störche 
und  Kraniche;  vielleicht  veränderten  sie  iiire 
bisherigen  Zugstrassen. 

25.  Dez.  Baiichschwalhen  werden  häutig 
gescheu  ;  infolge  des  trockenen  Winters  haben 
wir  keine  Stare  und  Kiebitze. 


1904. 

20.  Jänner.  Indem  wir  im  lieurigen  Winter 
sehr  wenig  Regen  hatten,  so  zeigten  sich 
auch  unsere  Wintergäste  in  geringer  Anzahl. 
Amseln  und  Wachhold  erdrosseln  sind  schon 
weggezogen. 

2.  Feber.  Sehr  viele  Äaitc/isc/iiüaZ/;en  gese- 
hen; dieselben  siedelten  sich  jedoch  nicht  an. 
sondern    waren    abends    wieder    furtgezogen 

15.  Feber.  Die  gelben  Bachstelzen  sind  weg- 
gezogen. 

8.  März.  Bauchschwalhen  angesiedelt; 
durchziehende  Störche  und  Kraniche. 

9.  März.  Schon  viele    Wachteln  hier 

3.  April.  Der  Bienenfresser  heute  ange- 
kommen. 

1.  Okt.  Die  gelben  Bachstelzen  sind  er- 
schienen. 

14.  Okt.  Bienenfresser  abgezogen. 
1.  Nov.    Amseln    und   Wachholderd.rosseln 
in  grosser  Anzahl  erschienen. 

22.  Nov.  Die  Staren-,  Feldlerchen-  und 
Kiebitz-Fiäge  sind  erschienen  ;  auch  einige 
Rotkehlchen  wurden  gesehen. 

Dezember  war  sehr  regenreich  und  braclite 
sehr  viele  Stare. 

1905. 

Jänner.  Alle  Wintergäste  blieben  hier,  trotz- 
dem wir  wenig  Regen  hatten. 

25.  Feber.  Seit  2  Tagen  keine  Amseln  und 
Krametsvögel. 

28.  Feber.  Stare  ziehen  weg;  ]\'iichtelii 
angekommen. 

8.  März.  Storcile  und  Kraniche  zieh^^n  heim- 
wärts ;  den  Herbstzug  konnte  ich  nicht  wahr- 
nehmen. 

31 


242 


Márcü.   10.  A  füsti  fecskék  megtelepediu-k. 

Márcz.  28.  A  ijyurtjyalag  vonul,  <lo  nn'": 
nem  telepszik  meg. 

Ápr.  10.  A  gyuryijalaij  megtelepedett 

Okt.  4.  A  sárga  billegények  megérkeztek  ; 
a  yyurgyalay  elvonnlt. 

Okt.  80.  Gólyák  és  (inrrak  nagy  számban 
vonulnak. 

>Jov.  10.  Daczára  az  abnorniisan  magas 
hőniérsókletnek  nagy  számban  érkeznek  a 
téli  vendégek,  úgy  mint  :  fenyő  rigó,  erdei 
pinty,  fekete  rigó,  seregély,  bihicz  és  paesirta. 
Néhány  veréb  még  fészket  rak. 

Nov.  22.  Sok  a  füsti  fecske. 

Decz.  1.  Novemberben  nem  volt  eső,  de 
azért  a  téli  vendégek  itt  maradtak. 

Deczember  folyamán  bőséges  esők  voltak 
s  ezért  a  mezőkön  óriási  mennyiségű  seregHy 
és  pncsirta  tartózkodik,  a  liol  nagy  károkat 
okoznak. 


l'JOll. 

Jan.  25.  A  lióna[)  első  fele  igen  esős  volt 
s  ezért  a  téli  vendégek  megmaradtak  náinnk  ; 
neliány  nap  óta  azonban  már  nem  látom  a 
fengö  rigót,   fekete   rigót    és   sárga   liillegéiiyt. 

Pebr.  20.  A  nagy  esőzések  daczára  is  las- 
sanként elvonidnak  a  pacsirták  és  seregélyek: 
nevezetesen  felhasználták  a  0  — 8-iki  jó  idő- 
járást. 

Márcz.  S.  Gólyák  és  dar  rak  lassanként 
visszavonulnak  hazájukba;  óriási  csapatokban 
vonulnak. 

Márcz.  24.  A  téli  szállási lól  visszatérő //ó/í/ííZ: 
ma   még  igen   nagy  szájnbau   vonulnak. 

Marc/.  25.  A  füsti  fecskék  megtelepednek. 

Ápr.    12.  A  gyurgyalag  megtelepszik. 
Ápr.    l'a.  Fürj  igen    gyakori:    nem   állapit- 
liattam  meg  érkezési  idejüket. 

Okt.  4.  Tegna])  érkeztek  a  sárga  hillegé- 
ngek.  Gólgák  és  darvak  már  vonidnak  :  a 
füsti  fecskék  és  gyurgyalagok  már  elvonul- 
tak —  ezúttal  sokkal  korábban,  mint  máskor. 
Neliány  vörösbegy  is  látható. 


10.  März.  Die  Rauehsckwalben  siedeln 
sich  an. 

28.  März.  Mei  ops  apiaster  zii'ht,  ist  jedoch 
noch   nicht  angesiedelt. 

lu.   Api'il     rHenenfresscr  angesiedelt. 
4.  Okt.    Gdbe    Bnclistelten    angekommen, 
Bienenfresser  ist  weggezogen. 

30.  Okt.  Storcile  und  Kraniche  ziehen  in 
grosser  Anzahl. 

10.  Nov.  Trotz  der  abnorm  hohen  Tempera- 
tur erscheinen  die  Wiulergäste  in  grosser 
Anzahl,  namentlich  :  Krametsvogel,  Buchfink, 
Amsel,  títar,  Kirbitz  und  Fcldlerelie.  Einige 
Speiiinge  bauen  ihre  Nester 

22.  Nov.  Viele  liauchschwalbi  ii. 
1.  Dez.  Im    November   hatten  wir  keinen 
Regen,  doch  verblieben  die  Wintergäste  dessen- 
ungeachtet hier. 

Dezembei-  Im  Laufr  dieses  Monats  hatten 
wir  sehr  viel  liegen,  wi  shalb  sich  ungehciure 
Mengen  von  Staren  und  Fcldlercheu  anf 
unseren  Feldt-m  aufliieltcu.  wo  sie  grossen 
Schaden    verursachten. 


JVOti. 

25.  Jänner  Die  erste  Hälfte  dieses  Monats 
war  sehr  regenreich,  weshalb  die  W'inter- 
gäste  bei  uns  verblieben  ;  seit  einigen  Ta.gen 
jedoch  sehe  ich  keine  Krametsvogel,  Amseln, 
und  gelbe  Bachstelzen. 

20.  Feber.  Trotz  des  andauernden  Regens 
ziehen  Feld.lerc.hen  und  Stare  allmählich  weg; 
namentlich  Ijeniitzten  sie  das  gute  Wetter 
am  G— 8. 

8.  März.  Störrhr  und  Kraniche  ziehen  all- 
mählich in  ihre  Heimat  zurück  ;  sie  ziehen 
in   ungeheuren  iScliaren. 

24.  März.  Die  aus  dem  Winterquartiere  heim- 
kehrenden Störche  ziehen  noch  immer  in 
grosser  .Anzahl 

25.  März.  Die  Raarhschiralben  siedeln 
sich   an. 

12.  April.    Der   Bienenfresser   angesiedelt. 

13.  April.  Wachtel  sehr  häufig;  Ankunft 
konnte  nicht  genau  festgestellt  werden. 

4.  Okt.  Gestern  sind  die  gelbeìi  Bachstelzen 
angekommen.  Störche  und  Kraniche  ziehen 
schon  vorüiier;  Kuachschiralben  und  Bienen.- 
fresser  sind  schon  abgereist,  diesmal  früher 
als  in  anderen  Jahren.  Einisc  Fotkehlchen 
anwesend. 


243 


(ìkt.  m  Iiícii  silk  fiisti  fecske  crkc/.ik 
Eiirópiiból. 

Nov.  15.  />((/(*- és  9Ó///ff  ('sîi|)iiti)k  voiiiiliiiik 
dél  tVlé  ;  ncliáiiy  iiaj)  óta  fekclc  l's  fenijö 
rigók  iuiitalk<i/iiak. 

Nov.  ;}().  Mclojí  és  száraz  időjárás  uralko- 
dott s  ezért  kevés  volt  a  hibiez  és  a  sercf/rl;/. 

Decz.  1'").  Fenijü  és  fekete  ri(/(ik  eltávoz- 
tak; sáriid  liUh'f/ények  ikmii   láthali'ilv. 

Decz.    17,    IS.   8ok  fiisli  ferske  látható. 

/!l()7. 

.ÍMiiiiár  ít.  .\/,  aliiKiniiis  lniséi;  (!".)")  miatt  a 
téli  veudégek  mind  eltávoztak 

Január  26.  Bár  a  miilt  héten  nagy  esők 
voltak,  a  téli  vendégek  még  se  jöttek  vissza. 

Márcz.    10.    Igen  sok  fiii-j  van   a   mezőkön. 

Márcz.  15.  A  fiisti  fecskék  megtelepedtek 
és  fészket  építenek. 

Márcz.  22.  Gnliják  és  durvák  nagy  csapa- 
tokban vonulnak. 

Ápr.  !).  Megérkezett  a  ijyur/njalaíj. 

(»kt.  11.  A  forró  keleti  szél  (37°)  daczára 
is  megérkeztek  a  sárga  hillei/énijek. 

Okt.  22.  Kél  nap  óta  igen  sok  (jóliju  vonid 
dél  felé.  A  iii/iiri)j/iűa(jok  eltűntek. 

Okt.  31.  A  fekete  rigók  és  erdei  pintgek 
érkeznek. 

Nov.  22.  Bőséges  esők  folytán  sok  scregélg- 
és  /jrtcsiVía-csapat  érkezett.  Az  idén  kevés  a 
fenyő  rigó  s  a  fekete  rigó  is  sokkal  kisebb 
számban  érkezett  mint  máskor. 


19UH. 

Január  hava  igen  esős  volt  s  ezért  téli 
vendégeink  még  nem  vonultak  el. 

Febr.  3-  Sárga  hillegények  és  erdei  jnntyek 
már  nem  láthatók. 

Márcz.  15.    A  fiisti  fecskék   megtelepedtek. 

Márcz.  22.  Igen  sok  gólya  és  daru  vonul 
észak  felé. 

Márcz.  30.   Megérkeztek  a  fürjek. 

Ápr.  4.  A  gyurgyalagok  megtelepedtek. 

Okt.  6.  A  sárga  hillegények  nagy  számban 
érkeztek. 


It  ).  (  )kt.  Sdir  viele  Rauchschwalben  erschei- 
nen aus  Europa. 

15.  Nov.  Störche  und  Kraniche  ziehen  in 
Scharen  nach  Süden  ;  seit  einigen  Tagen 
zeigen   sich  Amseln   und   Krametsvögel. 

30.  Nov.  Es  herrschte  trockenes  und  warmes 
Wetter,  weshalb  nur  wenig  Kiel/itse  und  Stare 
zu  sehen  sind. 

15.  Dez.  Krametsvögel  und  Amseln  sind 
verschwunden  ;  gelhe  Baclislehcn  elitMifalls  weg- 
gezogen. 

17.,   IS    Dez    Viele  Rauchschwalhen- 

1907. 

Í).  Jäiinei'.  Infoige  der  abnorm  hohen  Tem- 
peratur (29°)  sind  alle  Wintergäste  fortgezogen. 

26.  Jänner.  Trotzdem  es  vorige  Woche  sehr 
stark  regnete,  kamen  die  Wintergäste  doch 
nicht  zurück. 

10-  März.  S(dir  viele  Wacldelu  auf  den 
Feldern. 

15-  März,  /i'iiachscliiriilben  angesiedelt;  bauen 
ihre  Nester. 

22.  März.  Slörclie  und  Kraniche  ziehen  in 
grossen  Scharen. 

9.  .\i)r.  Bienenfresser  angekommen. 

11.  Okt.  Trotzdem  ein  heisser  (37°)  Ost- 
wind weht,  sind  die  gelben  BaclisteUen  doch 
angekommen. 

22.  Okt.  Seit  zwei  Tagen  ziehen  viele  Storcile 
südwärts,  Bienenfresser  weggezogen. 

31.  Okt  Amseln  und  Buclifinken  erscheinen. 

22  Nov.  Infolge  ausgiebigen  Regens  erschie- 
nen viele  Feldlerchen-  und  Staren-Yiüge. 
Heuer  haben  wir  wenig  Krametsvögel  und 
auch   Amseln    erschienen   weniger  als   sonst. 


1908. 

Jänner  war  sehr  regenreich,  weshalb  unsere 
Wintergäste  noch  hier  sind. 

3.  Feber.  Qelbe  Bachstelzen  und  Buchfinken 
sind  verschwunden. 

15.  März.  Hauch  sei  Dvalben  angesiedelt. 

22.  März.  Sehr  viele  Störche  und  Kraniche 

ziehen  nach  Norden. 

30.  März.  Waeideln  sind  angekommen. 

4.  April.  Bienenfresser  angesiedelt. 

6.  Okt.  Gelbe   Bachstelzen    erscheinen    in 
grosser  Anzahl. 

31* 


244 


Okt.   18.  Füsti  fecskék  nagy   magassâghan 

vonulnak  dél  fele  ;  a  gyurgyalagok  elvonultak. 

Nov.  8.  Gólyák  és  darrak  dél  felé  vonulnak. 

Nov.  '.^0.    Fekete  és  fenyő  rigók  érkeznek. 

Decz.  20-  A  hőcsökkenés  daczára  kevés  a 
seregély,  hihicz  és  parsirla.  Fekete  rigó  és 
fenyő  rigók  elvonultak. 


1909. 
.lan.  3.    A  sárga   inlleqények  is  elvonultak. 


18.  Okt.  Rauchschwalben  wandern  in  grosser 
Höhe  nach  Süden  ;  liienenfr esser  abgereist. 
8.  Nov.  Sförrhr  unti  Kraniche  ziehen  süd- 
wärts. 

30  Nov.  Amseììi  und  Krametsvögel  ange- 
kommen. 

20.  Dez.  Trotz  des  Temperaturt'alles  haben 
wir  wenig  Slare.  Kiebitze  und  Feldlerchen. 
Amseln   und    Krametsvögel  sind  weggezogen. 


1909. 

3.   Jänner.    Auch    die   gelben    Bachstelzen 
sind  weggezogen. 


245 


Jelentés  az  1909.  évi  madár- 
jelölésekröl. 

Irta  :  Schknk  Jakab. 

.\  téiiyleí;  komoly  niadárvrdn  körük,  a  kiket 
valóban  a  madarak  véficliiie  vezérel  niíikö- 
désiikben,  manapság  már  nem  ellenzik  a 
madárjelölési  kísérleteket.  Ha  eleinte  föl  is 
merültek  bizonyos  aggodalmak,  az  elfogulat- 
lanok az  eddigi  tapasztal.atok  révén  niár  meg- 
győződhettek azok  teljes  alaptalanságáról. 


Csak  egyetlen  egy  komoly  okot  lehetett 
volna  e  kísérletek  ellen  felhozni,  azt  t.  i., 
hogy  a  jelölt  madarak  után  való  hajsza  a 
meglévő  mellé  újabb  és  fokozottabb  mértékű 
madárpnsztitást  fog  előidézni.  Eddigelé  azon- 
ban még  majdnem  minden  egyes  esetben 
kiderült,  —  a  mire  már  a  múlt  évi  jelentés- 
ben is  rámutattam  —  hogy  a  megjelölt  ma- 
dár elejtése  a  véletlen  műve  volt  ;  elpusztult 
volna  akkor  is,  ha  nem  lett  volna  gyűrű  a 
lábán.  Tehát  csakis  a  ezélzatos  elfogultság 
állíthatja  azt,  hogy  ezeket  a  madarakat  azért 
ejtik  el,  mert  meg  vannak  jelülve. 


Erre  vonatkozólag  jellemző  adalékát  nyúj- 
tanak a  Kir.  M.  0.  K.  1908.  évi  madárjelö- 
lései révén  elért  eredmények.  A  múlt  évi 
madárjelölés  mérlege  ugyanis  már  megköze- 
lítőleg tisztán  áll  előttünk,  minthogy  úgy 
MoRTENSEN,  niiut  Thienemann  idevágó  több  évre 
terjedő  tapasztalatai  szerint  a  legtöbb  jelölt 
madár  a  jelölést  követő  első  esztendőn  belül 
kerül  kézre. 


Az  1908.  év  folyamán  megjelölt  106-1  ma- 
dár közül  mindössze  16-ról  kaptunk  hírt,  a 
mi  közelítőleg  l'ő  százaléknak  felel  meg. 
Első  tekintetre  nagyon  kedvezőtlennek  látszik 
ez  az  eredmény,  de  ha  levonjuk  a  jelölt  ma- 
darak számából  a  hasznos  aprú  madarakat, 
nevezetesen  a  nagy    számban    megjelölt  fecs- 


Bericht  über  die  Vogel- 
markierungen im  Jahre  1909. 

Von  Jakob  Schenk. 

In  jenen  Kreisen,  weli'he  den  Vogelschutz 
wirklich  ernst  nehmen  und  deren  vogel- 
schützlerische  Tätigkeit  auch  tatsachlich  von 
der  Liebe  zur  Vogelwelt  geleitet  wird,  wer- 
den heutzutage  keine  Einwände  mehr  gegen 
die  Vogelmarkierungen  erhoben.  Wenn  sicli 
auch  anfangs  gewisse  Bedenken  geltend 
machten,  so  konnten  sich  die  Vorurteilslosen 
auf  Grund  der  bisherigen  Erfahrungen  schon 
vollkommen  von  deren  Grundlosigkeit  über- 
zeugen. 

Nur  ein  einziger  ernster  Einwand  könnte 
gegen  diese  Versuche  erhoben  werden,  der 
nämlich,  dass  die  Jagd  auf  markierte  Vögel 
neben  dem  schon  vcu'liaiideueii  Vogelmorden 
weitere  und  in  erhölitem  blasse  betriebene 
Verheerungen  hervorrufen  könnte.  Es  stellte 
sich  jedoch  bisher  fast  in  jedem  einzelnen 
Falle  heraus  —  worauf  ich  schon  im  vor- 
jährigen Berichte  aufmerksam  machte  —  dass 
die  Erlegung  des  gezeichneten  Vogels  ein 
Werk  des  Zufalles  war;  derselbe  wäre  auch 
ohne  den  Ring  getötet  worden.  Es  können  daher 
nur  die  von  tendenziösem  Vorurteil  Geleiteten 
behaupten,  dass  diese  Vögel  wegen  des  von 
ihnen  getragenen  Ringes  getötet  werden. 

Diesbezüglich  ergeben  die  Resultate  der 
im  Jaiire  1908  durchgeführten  V^ogelmarkierun- 
gen  der  Königl.  U.  0.  C.  sehr  charakteri- 
stische Beiträge.  Die  Bilanz  der  vorjährigen 
Vogelmarkierungen  kann  nämlich  schon  an- 
nähernd als  abgeschlossen  betrachtet  werden, 
indem  nach  den  diesl)ezüglichen,  sich  auf 
mehrjährige  Erfahrungen  gestützten  Angaben 
von  MoRTENSEN  uud  Thienemann,  die  weitaus 
meisten  Berichte  über  gezeichnete  Vögel  in 
dem  den  Markierungen  folgenden  nächsten 
Jahre  einlaufen. 

Von  den  1064  im  Laufe  des  Jahres  1908 
gezeichneten  Vögeln  wurde  uns  bisher  nur 
über  16  Stück  berichtet,  was  annähernd  1'5 
Prozent  entspricht.  Auf  den  ersten  Blick 
erscheint  dieses  Resultat  als  sehr  ungünstig  ; 
wenn  man  jedoch  die  Anzahl  der  niit.dichen 
Kleinvögel,  namentlich  der  in  grosser  Menge 
gezeichneten    Schxvalben  nicht  in  Berechnung 


246 


kékei,    akkor    es    a    szazcdékaraìui^     trfeiiiesen 
kedvezőbbé  válik. 

A  Iliig  az  500  apró  niaclár  közül  csak  8 
t'ecskórol  kaptunk  liirt,  —  ezeket  is  a  imilt 
óvi  töszkiiköii  fogták  (;1,  s  a/,  identitás  meg- 
állapítása után  újra  szaliaddii  bocsátották  - 
addig  a  <S0  megjelölt  gém  közül  A  példány 
került  kézre.  Fajok  szerint  az  elejtett  példá- 
nyok százaltd<aráiiy;i  a   következő  : 

Kecskék  és  apro  énekesek  0'0"/„ 

Gólyák  0-8  „ 

Dankasirály(d{  ;j  6  „ 

Gémek  50  „ 


Ebből  az  összeállításból  világosan  kitűnik, 
hogy  a  tényleg  kárus,  s  (^zert  legintenzíveb- 
ben üldözött  (/émekl'öl  kerül  ki  a  legmaga- 
sabb százalékarány,  —  ezután  következnek  az 
Olaszországban  telelő  dankasiráiijok^wlkwix  már 
igen  kis  százalékaránynyal  a  i/óli/ák,  és  végül 
utolsó  helyen  ii  hasznos  apro  madarak.  Vagyis  : 
a  káros  vagij  károsnak  veit  liiadaraknid  össze- 

'  Ehhpz  a  százalékarányhoz  iiafiyon  sajátságos 
inayyai'ázatokat  szoktak  fűzni  azok  a  bizonyos  körök, 
a  kik  a  madárvédelem  szent  nevében  a  legádázabb 
gyíilölködéstöl  vezérelt  támadásokat  szokták  nem 
annyira  a  inadárjelölések,  mint  inkább  a  madárjelölök 
ellen  intézni.  T.  i.  nagy  ravaszul  úgy  értelmezik  ezt 
a  1-5  százalékot,  hogy  oOO  Hrjfctt  iimdár  köiiil  cttak 
a  megjelölt  ahtd.  vagyis  :  10  jelölt  madár  kézrekeri- 
tése  ezéljából  1.50U  madarat  kell  elejteni,  illetőleg  — 
nagy  számok  hatására  való  törekvéstől  vezéreltetve 
—  hogy  lt)U  megjelölt  madárról  kapjon  hírt  a  jelölő, 
azért  1.5,0(1(1  madáréletet  kell  kioltani. 

Mi  sem  természetesebb,  hogy  minden  tisztességes 
érzületű  ember  fölháborodik  ily  szörnyű  pnsztitás 
hallatára,  —  ha  csak  észre  nem  veszi  az  egyébként 
könnyen  fölismerhető  félrevezetési  szándékot.  A  józan 
ész  és  logika  szerint  ez  a  r.'i  százalék  «a/,:  annyit 
jelent,  hogy  800  jelölt  madár  közül  átlag  L'  kerül 
kézre,  de  egyébként  ez  a  százalékarány  semmiféle 
néven  nevezendő  összefüggésben  sincs  a  jelöletlen 
madarak  pnsztnlási  arányával. 


A  dolog  oly  világos,  hogy  nézetem  szerint  szó  se 
lehet  jóhiszemű  tévedésről.  Ez  az  ámítási  módszer 
azonban  szerfölött  jellemző  az  emiitett  körök  harcz- 
modorára,  a  kik  ilyen  meg  uem  engedett  vagy  legalább 
is  szokatlannak  mondható  eszközökkel  vívott  harcz- 
czal  szemmelláthatóan  dokumentálják  azt,  hogy  nem 
igaz    ügyért  küzdenek. 


zitíhi,  .so  tjcsialtvt  sich  der  Frozeìdsatz^  liedea- 
tend  (jUnstifier.  Während  uns  von  500  Klein- 
vögelii  nur  iii)er  ;>  Schwalben  belichtet 
wurde  —  und  auch  diese  wurden  in  ihrem 
vorjä  il  rigeli  Xesle  aiifget'unden  und  nach  der 
Hestiminung  der  Identität  wieder  freigelassen  — 
erhielten  wir  von  S(i  jiczeichneten  Keihern 
über  A  Exemplare  lierichte.  Der  Prozentsatz 
der  erlegten  Exenijilare  gesialtet  sich  bei  den 
einzelnen   .Arten   folgendermassen  : 

Schwallien    nini   kleine  Singvögel     O'OVo 

Störche 0  8., 

Lach  müven  .     .  3'6  „ 

Heiher 5'0  „ 

Diese  Znsammenstellnng  (ergibt  diMi  khiHMi 
Hew(!Ís,  (lass  die  tatsächlich  schädlichen  und 
deshalb  in  der  intensivsten  Weise  verfolgten 
lieilter  den  grössten  Prozentsatz  ergeben, 
diesen  folgen  die  in  Italien  überwinternde 
Lachmöve,  dann  mit  einem  sehr  geringen 
Prozentsatze  der  Storeli.  und  .ndlicli  an  letzter 
Stelle  die  lìiit.zlìclum  Kleini'ögel.  Klar  ausge- 
sprochen lautet  dies  :  hei  den  schädlichen  oder 
für  schädlieli  gehalteneil  Vogelarten  ist  der 
Prozentsatz  der  erlegten  Exemplare  nnrerglcich- 

'  Dieser  Prozentsatz  wird  von  gewissen  Kreisen, 
welche  im  heiligen  Namen  des  \'ogelschutzes  die 
gehässigsten  Ansfälle  nicht  so  sehr  gegen  die  Vogel- 
markicrmigen  als  gegen  die  Vogelmarkierer  zu 
machen  pHegen,  mit  Erläuterungen  ganz  eigentüm- 
licher Art  versehen.  Dieses  15  Prozent  wird  nämlich 
sehr  schlau  so  interpretiert,  daits  sich  unter  3U(J 
(jclötcten  Vögeln  nur  Ü  miirkierte  finden,  d.  i.  :  will 
man  über  10  markierte  Vögel  Kunde  erhalten,  so 
müssen  l.JOO  Vogelleben  geopfert  werden,  oder  aber 
-  wenn  man  die  Wirkung  grosser  Zahlenangaben 
erreichen  will  —  die  Berichte  über  100  gezeichnete 
Vögel  kosten  15.000  Vogelleben. 

Es  ist  dann  nichts  natürlicher,  als  dass  sich  jedes 
ehrliche  Gemüt  über  solch  schreckliches  \ogelmorden 
empört,  falls  die  übrigens  sehr  durchsichtige  Absicht 
der  Irreführung  nicht  wahrgenommen  würde.  Nach 
der  reinen  Vernunft  und  Logik  bedeuten  die  1'5 
Prozent  nur  so  viel,  dass  man  von  300  gezeichneten 
Vögeln  durchschnittlich  über  2  Exemplare  Nachricht 
erhält,  und  steht  dieser  Prozentsatz  nicht  in  der  min- 
desten Verbindung  mit  der  V'ernichtungszitfer  der  un- 
gezeichneten Vogelwelt. 

Die  Sache  ist  derart  klar,  dass  nach  meiner  Ansieht 
von  einem  verzeihlichen  Irrtum  gar  keine  Rede  sein 
kann.  Diese  Verbliift'ungs  Methode  ist  jedoch  sehr 
bezeichnend  für  die  Kampf« eise  der  erwähnten  Kreise, 
welche  durch  dieses  mit  unerlaubten  oder  doch  zum  min- 
desten als  ungewöhnlich  bezeichenbaren  Mitteln  ge- 
führte Kämpfen  augenscheinlich  beweisen,  dass  der 
Kam])f  nicht  l'iir  eine  gerechte  Sache  getührt  wird. 


247 


hasonlithatatlamd  nagyobb  az  elejtettek  szá- 
zalékardni/a,  mint  a  hasznosoknál.  Az  1909. 
évi  cri'dmény  elörelátliatólaíí  uf;yanez  lesz. 
Mindebből  kétséstelfiiül  uienállapíiliató  az, 
hogy  még  az  a  harcz  se  volna  megokolva. 
a  melyet  tisztán  csak  komoly  inadárvédelnii 
aggodalmak  alapján  indítanának  meg  a  madár- 
jelölések ellen. 

Annyi  azonban  szintén  kétségtelen,  hogy 
a  legkedvezőbb  s/.ázalékaráuyt  téltiintetö 
fajoknál  is  még  évek  során  át  és  lehetőleg 
még  nagyobb  arányokban  kell  folytatni  a 
jelölési  kísérleteket,  míg  oly  anyagot  tudunk 
majd  elérni,  a  mely  döntő  fontosságú  ered- 
ményeket nyiijthat  a  kísérleti  ornithophaeno- 
logia  terén.  Ennek  folyoniánvaként  a  Kir.  M. 
0.  K.  elhatározta,  hogy  legalább  néhány  esz- 
tendőn át  a  tőle  telhető  legnagyoljb  mérték- 
ben folytatja  majd  ezeket  a  kísérleteket.  Az 
adandó  eredmények  alapján  majd  dönt  az 
ezután   követendő  eljárásról. 


A  terv  megvalósítása  mellett  szól  még  az 
a  körülmény  is,  hogy  az  intézel  kiküldöttei 
a  jelölések  végzése  mellett  scdvszoros  alkal- 
mat nyernek  az  ország  ornitliogeograj)hiai 
viszonyainak  fölismerésére,  különösen  egyes 
nevezetesebb  madártelejiek  évről-évre  való 
revidiálására.  Ez  is  fontos  teendő  a  mai  kor- 
ban, a  mikor  gyors  egymásutánban  tünedez- 
nek el  a  hajdan  népes  madártelepek,  ble- 
vágó  madártani  ta])asztalatainuól  közleményen) 
végén   adok  rövid,   vázlatos  i)eszámolót. 


A  jelölések  mennyiségéiudí  gyarapításához 
nagyban  hozzájárult  rendes  niegtigyelöink 
lelkes  közreműködése  is.  a  kik  közül  külö- 
nösen SzRuTs  BH;i,\-ról  kell  megemlékeznilnk, 
a  ki  valóban  nagyszabású  kísérleteit  ép|)  (dy 
lelkes  buzgósággal,  mint  kiváló  szaki-rlelem- 
niel  végzi.  A  közreműködők  névsora  az  alábbi 
statisztikai  kimutatásban  látható;  ugyanott 
adom  a  megjelölt  madárfajok  jegyzékét  is. 
Kellemes  kötelességem  az  intézet  nevében 
hálás  köszönetet  mondani  mindazoknak, 
a  kik  a  jelölésben  közvetlenül  részt  vettek, 
vagy  az  előkészítő    munkálatok    réven    lehe- 


lich  grösser  als  bei  den  nülzlichen  Arien.  Für 
das  Jahr  1909  werden  wir  voranssielitlieh 
dasselbe  Resultat  erhalten.  Alldies  ergibt 
den  ununistössliehen  Beweis,  dass  selbst  ein 
soleher  Kampf  nicht  gerechtfertigt  wäre, 
welchen  man  aus  ernstgefühlten  vogclschütz- 
lerischen  Bedenken  gegen  die  \  ogeluiarkie- 
rungen  in  Szene  setzen   wollte. 

So  viel  steht  jedoch  ebejifalls  unzweifel- 
haft fest,  dass  man  selbst  bei  denjenigen 
Arten,  welche  den  günstigsten  Prozensatz 
aufweisen,  diese  Versuche  noch  Jahre  hin- 
durch und  womöglich  in  no(  h  grössei'em  Mass- 
stabe fortsetzen  muss,  bis  man  ein  solches 
Material  erreichen  wird,  welches  entschei- 
dend wichtige  Aufschlüsse  bezüi;lic!i  der  ex- 
perimentellen Ornithophaenologie  ergeben 
kann.  Die  König!.  U.  0.  C.  entschloss  sich 
deshalb  diese  Versuche  noch  einige  Jahre 
hindurch  in  dem  grösstmöglichen  Mass- 
stabe fortzusetzen.  Auf  Grund  der  sich  er- 
gebenden Resultate  wird  dann  über  das  weiter 
einzuhaltende  Vorgehen  entschieden.  Für  die 
Verwirklichung  dieses  Flaui^s  spricht  auch 
1  noch  der  limsiand,  dass  das  Amtspersonal 
des  Institutes  neben  der  Ünrchführung  der 
Markierungen  reichliche  Gelegenheit  zur  Auf- 
nahme <ler  ornithogeograiihisclien  Verhält- 
nisse des  Landes,  besonders  alici'  zur  jähr- 
lichen Hevisioii  einzelner  nennenswerterer 
Vogelkolonien  erhält.  Es  ist  dies  (djenfails 
eine  wichtige  Arbeit  in  dem  jetzigen  Zeit- 
alter, wo  die  einstigen  volkreichen  Vogel- 
kolonien in  rapidem  Nacheinander  verschwin- 
den. Von  meinen  diesbezüglichen  ornitholo- 
ü-ischen  Erfahrungen  gebe  ich  am  Sciilusse 
meines  Beri(dites  eine   kurze  Skizze. 

Zur  Vermehrung  der  .\nzahl  der  Markie- 
rungen trug  auch  die  eifrige  Mitwirkung  un- 
serer ordentlichen  Beobachter  viel  bei,  und 
müssen  wir  besonders  die  Tätigkeit  von  Bi^n.A 
VON  SzHOTs  hervorheben,  der  seine  grossange- 
legten \'ersu(  he  mit  wahrem  Feuereifer  und 
herviu'ragender  Sachkenntniss  l)ewerkstelliut. 
Die  Namenslistt^  der  .Mitwirkenden  ist  weiter 
unten  ersichtlich  und  ebendaselbst  befindet 
sich  auch  das  Verzeichnis  der  markierten 
Vogelarten.  Es  ist  mir  eine  angenehme  Pflicht 
im  Namen  des  Instituts  allen  jenen  herz- 
lichsten Dank  zu  sagen,  die  an  dem  Versuche 
unmittelbar  teilnahmen  oder  durch  die  Vor- 
bereitungsarbeiten   dem    amilich  entsendeten 


248 


tővé  tették  az  intézet  kiküldötteinek,  hogry 
feladatukat  akadálytalanul  és  teljes  sikerrel 
elvégezhették. 

A  dankasiráli/oli  jelölése  ezúttal  is  a  ve- 
lenczei  tavon  történt  Meszleny  Beneuek  úr 
szives  engedélyével  és  közreműködésével.  A 
jelölést,  melyben  Chernél  Iutván  és  Cbükgey 
TiTua  urak  is  résztvettek,  az  idén  már  jóval 
korábban  végeztem,  mint  a  múlt  évbiMi,  s 
ennek  tulajdonit  ható,  hogy  jóval  több  pél- 
dányt sikerült  gyűrűvel  ellátni,  mert  sokkal 
könnyebb  volt  a  még  fejletlenebb  fiókák 
összefogdosása. 

Oómeket  három  telepen  jelöltem.  1.  A 
kishídakmi  telejien  a  hol  BOkzsönyi  Gyula  vörsi 
főerdész  űr  vendége  voltam.  2.  .4  beüyeí  fő- 
kerczeyi  uradcdomhan,  a  Tökös  erdészlak 
közelében  levő  telepeken  ;  mint  az  uradalom 
vendége  itt  is  a  legmesszebb  menő  támoga- 
tásban részesültem.  Az  engedély  kieszközlé- 
se! M.UEKszKY  István  urad.  erdész  úrnak 
köszönöm.  Az  ittlétem  alkalmával  még  fej- 
letlen gémtiókák  jelölését  Schuh  Viktor  föher- 
czegi  intéző  űr  volt  szives  elvégezni,  a  ki  a 
bellyei  gólyák  megjelölését  is  magára  vállalt;!. 
'A.  A  lukácsfulri  Fehér  tavon  Lowieser  Imre 
főszolgabiró  és  Müller  Ottó  jegyző  urak  szives 
kalauzolása  és  segítsége  mellett. 


A  ffólyajelòléseket  ezúttal  is  úgy  intéztem, 
hogy  az  országnak  lehetőleg  sok  vidéke 
legyen  képviselve.  A  következő  helyeken  vé- 
geztem jelöléseket  : 

Kopács  és  Várdaróez  községekben  —  Ba- 
ranya m.  —  SzíVLAY  Antal  és  Buz.Ás  József  ev. 
ref.  lelkész  urak  szives  támogatásával. 

Titel  —  Bács  B.  m.  —  Pcrlasz,  Torontál- 
erzsébetlak, Németécska  és  Tótaradácz  torou- 
tálmegyei  községekben  Lhwieser  Imre  főszolga- 
biró úr  volt  szives  a  jelölést  mintaszerű 
gondossággal  előkészíteni. 

Hódság,  Szentfülöp,  Militics,  Bácsordas  és 
üernye  bácsbodrogmegyei  községekben  Molnár 
Gyltja  úr  vezetésével.  , 


Personale  des  Institutes  ermöglichten,  seine 
Aufgabe  ohne  Aufenthalt  unii  mit  vollem  Er- 
folge zu  vollbringen. 

Das  M;irkieren  der  Lachmöven  geschah 
auch  heuer  im  See  von  Velencze  mit  gütiger 
Erlaubnis  und  MitM'irkung  des  Herrn  Benedikt 
V.  Meszleny.  Das  Markieren  besorgte  ich  heuer 
unter  Mithilfe  der  Herrn  Stefan  v.  Chernél 
und  Titus  Csöroey  bedeutend  früher  als  im 
vorigen  Jahre,  und  kann  es  dem  Umstände 
zugeschrieben  werden,  dass  viel  mehr  Exem- 
plare gezeichnet  wurden,  indem  man  der 
noch  weniger  entwickelten  Jungen  viel  leich- 
ter habhaft  werden  konnte. 

Reiher  wurden  in  drei  Kolonien  gezeichnet. 
1.  In  der  Reiherkulonie  des  Kishalaton,  wo 
ich  als  Gast  des  Herrn  (»berförsters  Julius  v. 
Börzsönyi  in  Vörs  \\pilte.  l!.  In  den  Kolonien 
in  der  Gegend  des  Försterliauses  Tökös  der 
erzherzof/luJien  Herrschaft  von  liellye  :  als 
Gast  der  Herrschaft  wurde  mir  auch  hier 
die  entgegenkommendste  Unterstützung  zu- 
teil. Die  Vermittlung  iler  Erlaubnis  verdanke 
ich  dem  Herrn  erzher/oglicheii  Förster  Stefan 
V.  Ma.ierszky.  Das  Zeichnen  derjenigen  Reiher- 
jungen, welche  während  meines  Hierseins 
noch  zu  schwacii  waren,  wurde  in  freund- 
lichster Weise  von  Herrn  Viktor  Schuh,  erz- 
herzoglichen Gutsverwalter  übernommen,  der 
auch  das  Markieren  der  Störche  von  Bellye 
bewerkstelligte.  3.  Auf  dem  Fehértó  sii  Iai- 
kácsfalva  unter  gütiger  Mitwirkung  und  Füh- 
rung des  Herrn  (»berstiihlrichters  Emekich  Lo- 
wieser und  des  Herrn  Notars  Otto  Müller. 

Die  Storchmarkierunfien  richtete  ich  auch 
heuer  so  ein,  dass  womöglich  viel  verschiedene 
Gegenden  des  Landes  vertreten  seien.  Es 
wurden  an  fidgendcn  Orten  Stori. hmarkierun- 
gen  von  mir  ausgeführt  : 

lu  den  Gemeinden  Koj)ács  und  Várdaróez 
—  Kom.  Ilaninya  —  unter  freundlicher  Mit- 
wirkung (1er  Herren  Pastor  Anton  v.  Szalay 
und  Josef  Buzáb. 

In  Titel  —  Koni.  Bács-Bodrogh  —  sowie 
in  Perlasz,  Torontálerzsébetlak,  Németécska 
und  Tótaradácz  —  Kom.  Torontál  —  wo  Herr 
Oberstuhlrichter  Emekich  Lowiesek  so  gütig 
war,  die  ^larkiernngen  in  miisterhaftesler 
Weise  vorzubereiten. 

In  den  Gemeinden  Hódság,  Szentfülöp,  Mili- 
tics, Bácsordas  und  Derny  e  (Kom.  Bács- Bodro^h) 
unter  Fülirun"'  des  Herrn  Julius  Molnár. 


249 


Vajszka  es  Bogyáii  bácsbodrosmegyei 
községekben  ismét  Hiel  Lipót  jegyző  úr  volt 
szives  a  jelöléseket  elokésziteiii. 

Kisliartán  és  Kiinszeutmiklósoii  —  Pest 
ni.  —  Hauer  Kki.a  és  Baky  MikijÓs  urak  voltak 
szívesek  közreműködni.  Utóbbi  helyen  néhány 
réti  madarat  is  sikerült  megjelölnöm. 

A  Kis  Alföldön  Fuszta-Patkányos  környé- 
kén —  Győr  m.  —  Fogassy  Sándor  úr  kalau- 
zolása mellett  végeztem  a  jelöléseket. 

Tiszatarján,  Tiszakeszi  és  Mczőcsát  bor- 
sodmegyei községekben  Pl.-^thy  Arp.áp  úr, 
Rakamaz  szabolcsmegyei  községben  pedig 
Szomjas  Guszt.áv  úr  volt  szives  előkészíteni  a 
jelöléseket. 

Nagyobb  mennyiségű  jelölést  végeztem  még 
liazánk  legészakibb  fekvésű  gólyafészkelési 
területén,  úgy  mint  Abara,  Málcza,  Nézpest, 
Petrik,  Nagyráska,  Deregnyő,  Butka  és  Dob- 
róka zemplénmegyei  községekben. 

Az  oltnienti  községeket  —  Apácza,  Nagy- 
ajta,  Bölön,  Szászmagyarós,  Veresmart  és 
Hidvég  —  az  idén  is  meglátogattam,  s  ezen- 
kívül működésem  körébe  vontam  még  néhány 
fészkelési  helyet  ezen  a  Magyarország  délke- 
leti sarkában  levő  gólyafészkelési  területen, 
nevezetesen  Nagyborosnyó,  Czófalva,  Barátos, 
Orbaitelek,  KomoUó,  Réty  és  Bita  községe- 
ket. Ezeken  a  helyeken  a  m.  k.  erdőgond- 
nokságok voltak  szívesek  előkészíteni  a 
jelölést. 

A  múlt  évben  néhány  szatmármegyei  köz- 
ségben is  jártam;  a  jelölések  itt  az  idén 
is  megtörténtek,  a  mennyiben  Leber  Antal 
városi  főerdész  úr  volt  szives  azokat  elvégezni. 
Az  alsósági  gólyatelep  lakóit  az  idén  Szabó 
György  urad.  főerdész  úr  jelölte  meg.  Nagyobb 
számú  jelölést  végzett  még  ezeken  kívül 
Börzsönyi  Gyui-a  főerdész  úr  a  vörsi  berekben. 


Az    1909.    évben    a   következők    végeztek 
jelöléseket  : 


In  Vajszka  und  Bogyán  —  Kom.  Bács- 
Bodrog  —  war  es  wieder  Herr  Notar  Leopold 
Hiel,  der  die  Markierungen  gütigst  vorbe- 
reitete 

In  Kisharfa  und  Kúnszentmiklós  —  Kom. 
Pest  —  waren  die  Herren  Béla  v.  Hauer  und 
NiKOL.ius  v.  Baky  so  gütig  mitzuwirken.  An 
letzterem  Orte  gelang  es  mir  auch  einige 
Sumpfvögel  zu  zeichnen. 

In  der  kleinen  Tiefebene  vollzog  ich  die 
Markierungen  unter  Führung  des  Herrn  Alexan- 
der V.  Fogassy  in  der  Gegend  von  Patkányos 
puszta,  Kom.  Győr. 

In  Tiszatarján,  Tiszakeszi  und  Mezőcsát, 
Kom.  Borsod,  war  es  Herr  Árpád  v.  Plathy, 
in  Rakamaz,  Kom.  Szabolcs,  Herr  Gustav  v. 
Szomjas,  welche  die  Markierungen  in  zuvor- 
kommendster Weise  vorbereiteten. 

Eine  grössere  Anzahl  von  Markierungen 
vollzog  ich  noch  im  nördlichsten  Storchbrut- 
gebiete Ungarns,  nämlich  in  den  Gemeinden 
des  Komitates  Zemplén  :  Abara,  Málcza,  Néz- 
pest, Petrik,  Nagyráska,  Deregnyő,  Butka  und 
Dobróka. 

Die  Geiiieinden  längs  des  Oltflusses  — 
Apácza,  Nagyajta,  Bölön,  Szászmagyarós,  Ve- 
resmart und  Hidvég  —  besuchte  ich  auch 
heuer,  und  zog  ich  ausser  diesen  noch  einige 
Gemeinden  dieses  südöstlichsten  Brutgebietes 
des  Storches  in  Ungarn  in  den  Bereich  meiner 
Tätigkeit,  namentlich  Nagyborosnyó,  Czófalva, 
Barátos,  Orbaitelek,  Komolló,  Réty  und  Bita. 
Hier  waren  es  die  königlich  ungarischen 
Forstbehörden,  welche  die  Markierungen  in 
gütigster  Weise  vorbereiteten. 

Im  vorigen  Jahre  besuchte  ich  auch  einige 
Gemeinden  im  Koniitate  Szatmár  ;  die  Jlar- 
kierungen  wurden  hier  auch  heuer  durch- 
geführt, indem  Herr  Anton  Leber,  städtischer 
Oberförster  so  freundlich  war,  sich  dersel- 
ben anzunehmen.  Die  Bewohner  der  Storcli- 
kolonie  von  Alsóság  wurden  heuer  von  Herrn 
Oberförster  Georg  v.  Szabó  gezeichnet.  Ausser 
diesen  wurde  noch  von  Herrn  Oberförster 
Julius  v.  Börzsönyi  eine  grössere  Anzahl  von 
Störchen  in  dem  Riede  von  Vörs  gezeichnet. 

Im  Jahre  1909  wurden  von  folgenden  Vögel 
gezeichnet  : 


SzEöTs  Béla,  Tavarna     .     .     411  drb. 
Meszleny  Minni,  Velencze    .       10     ,. 
Fernbach  Károlyné,  Babapuszta  72 
Aquila  XVI. 


St. 


TscHusi  Viktor  lovag.  Hallein     2  drb. 
Lodge  R.  B.,  Noodmeer  (Holland)  2     „ 
He8z  Béla,  Vémend  .     .     .     122 


St. 


32 


250 


Schenk  Henrik,  Óverbász  .  36 
Baâr  József,  Piisztakisfalu  .  18 
BoHüs  Károly,  TenieskirályfalvaT 
SzKMERE  Zoltán,  Érsekújvár  .  8 
Hegymeghy  Dezső,  Komárom  .  4 
Müller  Péter,  Ú.jbessenyő  .  80 
KüHNEL  Márton,  Baranyakárász  7 
Szabó  Györhy,  Alsóság  .  .  13 
Cseh  Károly,  Lazony  ...  13 
Buda  Ádám,  Réa      .     .  11 

Weninger  Antal,  Mosonbánfalva  13 
Kovács  Gyula,  Mezökeszi  .  2 
Szomjas  Gusztáv,  Hortobágy  1 
Lengyel  Imre,  Arad  ...  3 
Maüks  Vilmos,  Tátraháza.  .  47 
Müller  Ottó,  Nénietécska  .  21 
Börzsönyi  Gyula,  Vör.s  .  .  30 
Leber  Antal,  Szatmár  megye  149 
Pawlas  Gyula,  Eperjes    .     .     17 


ÍM 

4 

10 
-) 


drb.  —  St.    I    Rácz  Béla,  Szerep .     .     . 
„      !    Klinovszky  Józrkf,  Bogyáii 
Vass  Lajos  R.,   Czibakliáza 
Barcza  Sándor.  Csabreiulek 
PózNER  Bódog,  Arad 
Radetzky  Dezsö,  Tárnok  . 
Mester  Károly,  Hidvégardó 
Schuh  Viktor,  Bellye  . 
,    Wahl  Ignácz,  Apatin    . 
,,              „          Kerekes  József,  Kecskemét 
Ory  Ferencz,  Szaturó  .     . 
CsöRGEY  Titus,  különböző  he- 
lyeken. —  An  verschiede- 
nen Punkten 128 

Schenk  Jakab,    különböző    he- 
lyeken. —  An  verschiede- 
nen Punkten  ....      1368 
Összesen 


irb. 


St. 


43 
8 
11 
89 
50 
23 
4 


Zusammen  2930  dib. 


St. 


A  megjelölt  fajok  száma  az    eddigi  jelen- 
tések szerint  48  ;  ezek  a  következők  ; 


1. 

Turdus  pilaris    .     .     . 

2. 

,,        musicus 

3. 

Sturnus  vulgaris     .     . 

4. 

Fringilla  coelebs     .     . 

5. 

Chloris  chloris    . 

6. 

Upupa  epops     .     .     . 

7. 

Alauda  arvensis      .     . 

8. 

Erithacus  rubicela  .     . 

9. 
10. 

Lanius  collurio  .     . 
Lanius  minor 

11. 

Jynx  tor(|uilla    . 

12. 

Sylvia  atricapilla    .     . 

13. 

nisoria     . 

14. 

Muscicapa  parva     ,     . 

15. 

grisola  .     . 

16. 

Motacilla  alba    .     , 

17. 

Hirundo  rustica      ,     . 

18. 

Cheiidonaria  urbica     . 

19. 

Parus  major  .... 

20. 

Carduelis  carduelis 

21. 

Oriolus  oriolus  .     .     . 

22. 

Acrocephalus  arundinaceus 

23. 

„             streperus    hor 

24. 

Calamcidus  sclioenobaenus 

25. 

Passer  montanus    . 

ticolus 


Die    Anzahl    der    gezeichneten    Vogelarten 
beträgt    nach    den    bisherigen   Berichten  48  ; 


6 

26. 

43 

27. 

84 

28. 

19 

29. 

30 

30. 

2 

31. 

6 

32. 

7 

33 

42 

34. 

1 

35. 

6 

36. 

7 

37. 

2 

38. 

5 

39. 

18 

40. 

8 

41. 

528 

42. 

210 

43. 

12 

44 

12 

45. 

9 

46. 

19 

47. 

6 

48. 

2 

2 

es  sind  dies  folgende  : 


Cyanecula  suecica 4 

Micropus  apus  .......  2 

Anthus  triviális  .....  4 

Phylloscopus  trochiluä      ....  4 

Cannabina  cannabina 4 

Luscinia  luscinia 1 

Asio  otus 12 

Circus  aeruginosas      ....  6 

Cerchneis  vespertii.us      ...  6 

Milvus  migrans 1 

Coturnix  coturnix 5 

Crex  crex 1 

Vanellus  vanellus    ...  4 

Totanus  totanus 1 

Ciconia  nigra 4 

„        ciconia        1209 

Ardea  purpurea                ....  59 

ralloides  .          36 

„       cinerea 33 

alba    ........  6 

Nycticorax  nycticorax 70 

Fuligula  ferina 1 

Larus  ridibundus 371 

Összesen  —  Zusammen  2930 


251 


A  mult  éviekkel  együtt  tehát  eddigelé  kö- 
zelítőleg 40ÜU  madarat  jelöltünk.  Ily  nagy- 
számú jelölésnél  egyúttal  bőséges  tapasztala- 
tokat s/erezhettiink  arról,  hogy  a  jelölés  csak 
a  legritkább  esetben  befolyásolja  a  szülőket 
a  fiókák  további  gondozásában.  A  gólyáknál 
kivétel  nélkül  azt  tapasztaltam,  hogy  még  le 
sem  érteni  a  háztetőről,  s  már  az  öreg  ismét 
ott  volt  a  fészekben.  Ugyanezt  tapasztaltam 
a  fecskéknél  is.  Eddigelé  csak  két  eset  fordult 
elő,  hogy  a  szülők,  valószínűleg  a  jelölés 
következtében,  otthagyták  a  fiaikat. 


Az  első  esetben,  melyet  Fernbach  Kârolvné 
említ,  a  sárga  rigó  fiókákat  a  szülők  a  jelö- 
lések következtében  otthagyták.  A  fészekhez 
való  közeledést  és  magát  a  jelölést  folytonos 
vijjogással  kisérték,  s  a  nőstény  szinte  táma- 
dólag  lépett  föl,  de  másnapra  a  fiókák  elvoltak 
hagyatva.  Bajuk  különben  nem  történt,  mert 
Fernbach  Károlyné  szerencsésen  fölnevelte  őket. 


A  második  esetet  Szeôts  Béla  tapasztalta. 
Megjelölt  egy  fészekalja  huhos  banlca  fiókát, 
majd  később  elfogta  az  odúlian  az  öreg 
madarat,  és  azt  is  megjelölte.  Ennek  az  lett 
a  következménye,  hogy  fiait  elhagyta  :  ezek, 
sajnos  el  is  pusztultak. 

Természetes  dolog,  hogy  ez  a  két  ritka 
kivétel  nem  gyakorolhat  befolyást  a  madár- 
jelölésekre  és  pedig  annál  kevésbbé,  mert 
ezekkel  szemben  Szeöts  Béla  a  fecskéknél 
igen  sokszor  meggyőződött  arról,  hogy  a  meg- 
jelölt szülők  soha  se  hagyták  el  ugyancsak 
megjelölt  fiaikat. 


Itt  említeni  föl  még  azt  a  jelenséget,  hogy 
a  velenczei  tavon  a  csak  néhány  órára  ki- 
terjedő jelölé.si  idő  alatt  is  találtunk  már 
néhány  megjelölt  példányt,  a  mely  elpusztult. 
Rendesen  harnpáshól  származó  súlyos  vérző 
sebek  voltak  a  fejükön,  melyek  kétségtelenül 
a  tömérdek  számban  pusztító  vízi  poczoktól 
eredtek. 


Mit  den  vorjährigen  zusammen  wurden  da- 
her in  diesen  zwei  Jahren  annähernd  4000 
Vögel  gezeichnet.  Bei  einer  derartig  grossen 
Anzahl  von  Markierungen  konnten  wir  zugleich 
reichliche  Erfahrungen  darüber  sammeln,  dass 
das  Markieren  die  Eltern  nur  in  den  seltensten 
Fällen  in  der  Ausübung  der  weiteren  Brut- 
pflege beeiuträchtigt.  Bei  den  Störchen  machte 
ich  ohne  Ausnahme  die  Erfahrung,  dass  der 
alte  Storch  schon  gewöhnlich  wieder  bei 
seinen  Jungen  war,  bevor  ich  noch  gänzlich 
vom  Hausdache  hernnterkann.  Dasselbe  be- 
obachtete ich  auch  bei  den  Schwalben.  Bis- 
her kamen  nur  zwei  Fälle  vor,  in  M'elchen 
die  Eltern  wahrscheinlich  infolge  des  Mar- 
kierens  die  Jungen  verliessen. 

Im  erstenFalle,  welchen  Frau  Karl  v.  Fernbach 
erwähnt,  waren  es  Pirole,  welche  ihre  gezeich- 
neten Jungen  verliessen.  Dieselben  begleiteten 
die  Annäherung  an  das  Nest  und  den  Vor- 
gang des  Markierens  niit  stetigen  Angsti'ufen, 
und  besonders  das  Weibchen  verhielt  sich 
ungemein  offensiv,  am  nächsten  Tage  jedoch 
waren  die  Jungen  verlassen.  Es  geschah  ihnen 
übrigens  kein  weiteres  Unglück,  indem  sie 
Frau  Karl  v.  Fernbach  glücklich  grosszog. 

Den  zweiten  Fall  beobachtete  Béla  v.  Szeöts. 
Zuerst  zeichnete  er  die  Nestjungen  eines 
Wiedehopfes,  und  später,  als  es  ihm  gelang 
auch  des  alten  Vogels  habhaft  zu  werden, 
auch  diesen.  Die  Folge  war,  dass  er  seine 
Jungen  verliess.  welche  auch  leider  zugrunde 
gingen 

Es  versteht  sich  wohl  von  selbst,  dass  diese 
zwei  seltenen  Ausnahmen  keinen  Einfluss  auf 
die  Vogelmarkierungen  ausüben  können,  und 
zwar  um  so  weniger,  als  sich  Béla  v.  Szeöts 
dem  gegenüber  sehr  oft  überzeugen  konnte, 
dass  die  gezeichneten  alten  Vögel  ihre  eben- 
falls gezeichneten  Jungen  niemals  verliessen. 

Hier  möchte  ich  noch  die  Erscheinung  er- 
wähnen, dass  sich  im  See  von  Velencze  kaum 
nach  Verlauf  des  einige  Stunden  betragenden 
Zeitintervallums  der  Markierung  schon  einige 
gezeichnete  Exemplare  fanden,  welche  getötet 
waren.  Gewöhnlich  hatten  sie  schwere  blutende 
Bisswunden  am  Kopfe,  welche  jedenfalls 
von  den  hier  in  ungeheurer  Anzahl  vorkom- 
menden Wasserratten  herrührten. 

Behufs  genauerer  statistischer  Besiimniung 
der  Vermehrungsziffer  des  weissen  Storches 
gebe    ich    zugleich    einen    Ausweis    über  die 

32* 


252 


A  fehér  gólya  szaporodási  arányának  pon- 
tosabb statisztikai  megállapítása  czéljából 
egyúttal  mellékelem  a  kimutatást  arról,  hogy 
mekkorák  voltak  vidékenként  a  fészekaljak. 
Minthogy  a  szülök  a  jelölési  időszakig  már 
kidobálták  a  fölös  számii  vagy  gyönge  fióká- 
kat,  azért  a  fiók;ik  száma  már  véglegesnek 
vehető.  Ornithogeographiai  szempontból  köz- 
löm az  egyes  helységekben  «iegállapított  lakott 
gólyafészkek  számát  is.  Az  idén  meglehetős 
gyakoriak  voltak  az  l-es  és  2-ős  fészekaljak, 
tehát  a  szaporodási  kontingens  kisebb  volt  a 
normálisnál.  Erre  nézve,  azt  hiszem,  igen 
érdekes  adatokat  nyújt  majd  a  több  évre 
vonatkozó  statisztika.  Az  idei  adatokat  a 
következő  kimutatás  tartalmazza  : 


Hiiuíigkeit  der  einzelnen  Gelege  in  diesem 
.lahre  in  den  verschiedenen  Gegenden.  Indem 
bis  zum  Zeitpunkte  der  Markierung  die  über- 
zähligen oder  die  schwächlichen  Jungen  schon 


herausgeworfen 


nd,  kann  die  Anzahl  der- 
selben schon  als  konstant  betrachtet  werden. 
Aus  ornithogeographischeii  Gründen  gebe  ich 
auch  die  Anzahl  der  bewohnten  >Storchnester 
in  den  einzelneu  Gemeinden  an.  Heuer  waren 
die  1-er  und  2-er-Gelege  ziemlich  häufig,  es 
war  daher  die  Vermehrungsziflfer  heuer  gerin- 
ger als  in  anderen  Jahren.  Diesbezüglich 
wird  übrigens  eine  auf  mehrere  Jahre  ge- 
stützte Statistik  sehr  interessante  Daten  er- 
geben können.  Die  iieurigen  Daten  sind  in 
folgender  Tabelle  vorhanden  : 


Jelölő  állomások 
Markierungs-  Stationen 


Bellye  .... 
Kopács  .... 
Várdarócz  .  .  . 
Vajszka  .... 
Bogyán     .... 

Apatin 

Hódság  .... 
Szentfülö])  ■  .  . 
Militics  .... 
B  ácsordas  .  .  . 
Dernye*    .... 

Titel 

Periasz  .... 
Tótaradácz  .  .  . 
Németécska  .  .  . 
Torontálerzsébetlak 
Kisharta  .... 
Kúnszentmiklós .     . 


A  *-al  jelölt  helyeknél  bizonytalan  a  gólyafészkek 
száma:  a  többieknél  az  itt  megadott  szám  teljesen 
vagy  legalább  közelítőleg  megfelel  a  tényleges  álla- 
potnak. 


g!5 
< 


17 

10 

21 

7 

12 

17 

8 

11 

22 

10 

1 

7 

2 

16 

3 

6 

15 
9 


■3     ?r 
m      OC 


"3      bB 

cn    t-t 


2 
3 
5 
2 
2 
4 
2 
6 
10 
3 
1 
2 

6 

2 

3 

7 


œ    to 

65     o 

•a>    rí 


7 
5 
10 
3 
3 
9 
5 
4 
6 
4 

4 

2 

8 
1 
1 
5 
4 


3     M 


o 


J4     't 


Bei  den  mit  *  bezeichneten  Orten  ist  die  Anzahl 
der  Nester  ungewiss  ;  bei  den  übrigen  entspricht  die 
hier  angeführte  Anzahl  vollkommen  oder  wenigstens 
annjiheind  den  tatsächlichen  Verhältnissen. 


>53 


Jelölő  állomások 


Markierungs-Stationen 


f^ 


«    ,.. 

rt 

e« 

I& 

^ 

V 

bl, 

%      SUD 

O     tß 

N      ® 

co      flì 

so 

co 

O 

tn     '«> 

ce 

cn    b 

©     « 

:0 

OJ 

c9    a:> 

Œ)     O) 

t-t   I-n 

IN 

c^ 

co  co 

■*   •* 

'S    So 


.lánoshá/a 
Alsóság*    .     .     .     . 
Sávolyi  berek* 
Babitonkeresztiir*   . 
Mezökeszi*     .     . 
Érsekiíjvár*   . 
Diinaörs*  .... 


Sárás  puszta 
Szunyoühnza 
Ballony     .     . 
Szap    .     .     . 
Nyarad     .     . 
Böős    .     .     . 
Ladomér  . 
Záraoly     .     . 
(4yőrujfalu     . 
Szerep*     .     . 
Ujbessenyő*  . 
Kalocsa*  .     . 
Apácza      .     . 
Xagyajta  . 
Bölön  .     .     . 
Szászmagyarós 
Veresmart 
Hidvég      .     . 
Xagyborosnyó 
Czófalva   .     . 
Barátos 
Orbaitelfk      . 
P.ita      .     .     . 
Egerpatak 


1 
5 
li 
1 
1 
S 
2 
1 
1 
1 
1 
1 
4 
1 
1 
1 
1 
3 
2 
6 
2 
4 
1 
2 

7 

•') 

o 

4 
1 
2 
1 


2 

I 

1  I 

2  i 
1 


1 
2 

o 

2 
3 


1 



8 

— 

4 

1 

1 

— 

1 

1 

1 
1 

--- 

1 

1 

3 

— 

1 

1 

— 

1 

— 

2 

3 

1 

— 

1 

1 

— 

1 

1 

2 

8! 

2 

3 

— 

1 

— 

1 

1 

— 

A  *-al  jelölt  helyeknél  bizonytalan  a  gólyafészkek 
száma  ;  a  többieknél  az  itt  megadott  szám  teljesen 
vagy  legalább  közelítőleg  megfelel  a  tényleges  álla- 
potnak. 


Bei  dem  mit  *  bezeichneten  Orten  ist  die  Anzahl 
der  Xester  unj;ewiss  ;  bei  den  übrigen  entspricht  die 
hier  angeführte  Anzahl  vollkommen  oder  wenigstens 
annähernd  den  tatsächlichen  Verhältnissen. 


254 


Jelölő  állomások 


Markierungs-Stationen 


fa  < 


S  o 


•a  o 


:0    a> 
Òi  síi 


<«  CS 


CS 


■S  CS 
IO  iá 


Komolló    . 
Réty     .     . 
Hidvégardó* 
llszatarján 
Mezőcsát  . 
Tiszakeszi 
Rak  am  az  . 
Abara  . 
Málcza 
Petrik  .     . 
Nézpest    . 
Nagyráska 
Deregiiyő  . 
Butka*       . 
Dobróka   . 


4 
1 
1 
14 
25 
10 
19 


2 
2 
2 

28 
4 
4 


1 

1 

1 

1 
-') 

10 
3 
1 


6 

14 

5 

11 


14 


(1 

8 

4 
o 

1 


897 


29  !  120     170       75 


Mielőtt  rátérnék  az  eddig  elért  eredmények 
ismertetésére,  még  röviden  fölemlítem,  hogy 
a  kir.  M.  0.  K.  jelölései  nyomán  Tait  W.  C. 
levelező  tagunk  is  megkezdte  a  jelöléseket 
Oportoban,  Portugáliában,  s  hogy  Cole  J.  Leon 
—  New  Haven,  Connecticut,  U.  S.  A.  — 
gyürűmintákat  kért  tőlünk  avval  a  szándékkal, 
hogy  a  madárvonulás  kérdésének  tanulmányo- 
zására annyira  nélkülözhetetlen  és  fontos 
madárjelöléseket  Amerikában  is  életbe  lépteti 
majd.  Ezenkívül  A.  van  Pelt  Lechner  is  kért 
gyürűmintákat,  hogy  Hollandiában  is  meg- 
kezdhesse a  madárjelöléseket. 

Hogy  mily  nagy  méreteket  öltenek  a  legutóbbi 
időben  ezek  a  madárjelölési  kísérletek,  arról 
ékesen  szóló  példát  nyújtanak  az  idevágó  angol 
munkálatok,  a  melyeket  az  idei  phaenologiai iro- 
dalmi értesítésekben  ismertetek  részletesebben. 


A  *-al  jelcilt  helyeknél  bizonytalan  a  gólyafészkek 
száma  ;  a  többieknél  az  itt  megadott  szám  teljesen 
vagy  legalább  közelítőleg  megfelel  a  tényleges  álla- 
potnak 


üevor  ich  zur  Behandlung  der  bisher  er- 
reiciiten  Resultate  übergehe,  möchte  ich  noch 
in  aller  Kürze  berichten,  dass  durch  Anre- 
gung der  Arbeiten  der  königl.  U.  0.  C. 
auch  unser  korrespondierendes  Mitglied  \V. 
C.  Tait  die  Vogelniarkierungen  in  Oporto, 
Portugal,  begann,  luid  dass  auch  ,1.  Leon  Cole 
—  New-Haven,  Connecticut,  U.  S.  A.  —  Ring- 
muster von  uns  verlangte,  um  die  zum  Stu- 
dium der  Vogelzugs  frage  so  unentbehrlichen 
und  wichtigen  Vogelmarkierungen  auchin  Ame- 
rika einzuführen.  Ausserdem  erbat  sicii  auch  A. 
vANPELT-LECHNERRingmuster,  um  auch  in  Holland 
die  Vogelmarkierungeu  ins  Leben  zu  rufen. 
Über  die  Dimensionen,  welche  diese  Vogel- 
zugsversuche in  neuester  Zeit  erreichten,  ge- 
ben die  diesbezüglichen  Arbeiten  in  England 
ein  beredtes  Zeugnis;  dieselben  werden  ein- 
gehender in  den  phaenologischen  Literatur- 
berichten behandelt 

Bei  dem  mit  "^  bezeichneten  Orten  ist  die  Anzahl 
der  Nester  ungewiss  ;  bei  den  übrigen  entspricht  die 
hier  angeführte  Anzahl  vollkommen  oder  wenigstens 
annähernd  dea  tatsächlichen  Verhältnissen, 


255 


Az  crodiiu'iiveket  a  jelölési  évfolyamok  sor- 
rendjében tárgyalom,  megkezdem  tehát  azok- 
kal, a  melyekiiez  még  az  1908.  évi  jelölések 
révén  jutotiunk.  Legfontosabbak  ezek  közül 
azok,  a  melyek  a  fehér  gólyára  vonatkoznak. 
Az  lOOS.  év  folyamán  megjelölt  ,'501  példány 
közül  eddigelé  5-njl  kaptnnk  liirt.  .\z  idevágó 
adatokat  részben  még  az  Aquila  nnilt  évi 
kötetében  ismertettem  :  a  hiányzók  a  követ 
kezők  : 


1.  A  209.  számú  gólyagyűrűvel  1908  július 
10-én  Hidvégen  —  Háromszék  megye  — 
tőlem  megjelölt  gólyafiókát  elejtették  1909 
január  80-án  Seaforthban,  Himeville  mellett, 
Natal  polelai  kerületében,  Délat'rikál>an,  majd- 
nem egyenesen  déli  irányban  a  sziiiőföldjétől, 
ettől  körülbelül  8600  kilométernyi  távolság- 
ban. A  jelölési  és  elejtési  hely  földrajzi  koor- 
dinátái : 

Hidvég       45°  50'  é.  sz.  43°  15'  k.  h.  Ferrótól, 

Seaforth  ca.  30°  d.  sz.  48° 

Az  adatot  McKenzie  Péter  úrnak  köszön- 
jük, a  ki  a  gólya  elejtését  közölte  a  „Times'' - 
szel,  melynek  1909.  évi  márczius  3-iki  száma 
ban  a  következő  hír  jelent  meg: 

„Magyar  f/ólya  Xatalhan.  McKenzie  Péter 
úr  Seaforthból  —  Himeville,  Polela  kerület, 
Natal  —  febr.  4-iki  kelettel  a  következőket 
Írja  nekünk  :  Unokaöcsém  január  30-án  gólyát 
lőtt.  Közelebbről  megnézte  s  csodálkozással 
látta,  hogy  lábán  egy  gyűrű  van,  a  melyen 
a  következő  felirat  látható  :  Ornith-  Központ 
Budapest  Hungária  209.  Azt  hiszem,  hogy 
soraim  szives  közlése  révén  azok  is  tudomást 
szereznek  majd  az  esetről,  a  kik  a  gólyát  a 
gyűrűvel  ellátták.  A  pulciai  kerület  Natal  dél- 
nyugati sarkában  terül  el  és  a  Basuto  földdel 
határos." 


A  „Times'' -nek  ezt  a  hirét  több  oldalról 
küldték  meg  a  kir.  M.  0.  K.-nak.  Az  első 
ScHERKEN  Henry  úr  Londonból,  a  ki  az  inté- 
zetet a  legnagyobb  hálára  kötelezte  avval  is, 
hogy  ezt  az  esetet  és  általában  a  kir.  M.  0. 
K.  madárjelölési  kísérleteit  az  angol  sajtó- 
ban széltében  ismertette.  így  többek  között 
a  The  Field  1909  niárcz.  20-iki  számában  is. 


Die  Resultate  behandle  ich  in  der  Reihen- 
folge der  Markierungsjahrgüngc,  und  beginne 
ich  daher  mit  jenen,  welcl  e  sich  noch  aus 
den  Markierungen  im  Jahre  1908  ergaben. 
Die  wichtigsten  unter  diesen  sind  jene,  welche 
sich  auf  den  weissen  Stordì  beziehen.  Von 
den  351  Exemplaren,  welche  im  Jahre  1908 
gezeichnet  wurden,  erhielten  wir  bisher  über 
5  Exemplare  Nachricht.  Ein  Teil  der  hierher 
gehörigen  Daten  wurde  noch  im  vorigen  Jahr- 
gange der  Aquila  publiziert  ;  die  noch  fehlen- 
den sind  folgende  : 

1.  Der  mit  dem  Storchringe  Nr.  209  am 
10.  Juli  1908  in  Hidvég  —  Kom.  Három- 
szék —  von  mir  gezeichnete  Jungstorch  wurde 
am  30.  Jänner  1909  in  Seaforth,  bei  Hime- 
,  ville,  Bezirk  Polela  in  Natal  —  Südafrika  — 
in  fast  genau  südlicher  Richtung  und  an- 
nähernd 8600  Kilometer  von  der  Heimat  ent- 
fernt erlegt.  Die  geographischen  Koordinaten 
des  Markierungs-  und  Erlegungs- Ortes  sind 
folgende  : 

Hidvég  45°50'  N.  Br.  43°  15'  ö.L.  von  Ferro. 

Seaforth  ca  30°— s.  B.  48°— ö.L.  von  Ferro. 

Das  Datum  verdanken  wir  Herrn  Peter 
McKenzie,  der  die  Erlegung  des  Storches 
an  die  „Times"  berichtete;  die  am  3.  März 
1909  ausgegebene  Nummer  enthielt  die  fol- 
gende Nachricht  : 

„  Ungarischer  Storch  in  Natal.  Herr  Peter 
McKenzie  berichtet  uns  aus  Seaforth  — 
Himeville,  Kreis  Polela,  Natal  —  vom  4. 
Feber  folgendes  :  Mein  Nelle  erlegte  am  30. 
Jänner  einen  Storch.  Bei  näherer  Betrach- 
tung fand  derselbe  zu  seiner  Verwunderung 
einen  Ring  an  dessen  Fuss,  auf  welchem  die 
folgende  Aufschrift  stand  :  Ornith.  Központ 
Budapest  Hungária  '20!).  Ich  glaube,  dass 
durch  freundliche  Veröffentlichung  meines 
Schreibens  auch  diejenigen  Kunde  von  diesem 
Falle  erhalten,  welche  dem  Storche  den  Ring 
anlegten.  Der  Kreis  Polela  befindet  sich  im 
Südwest-Winkel  Natals  und  grenzt  an  das 
BasutoLand." 

Diese  Nachricht  der  „Times"  wurde  der 
König!.  U.  0.  C.  von  mehreren  Seiten  zu- 
gestellt. Der  erste  war  Herr  Henry  Scherren 
aus  London,  der  das  Insiitut  auch  damit  zum 
grössten  Danke  verpfliclitete,  dass  er  diesen 
Fall,  und  überhaupt  die  Vogelmarkierungs- 
versuche der  Königl.  U.  0.  V.  in  weiteren 
Kreisen  der  englischen  Presse  bekannt  machte. 


256 


Hirt  adtak  még  :  Lemon  E.  Frank  úr,  az  angol 
kir.  madárvédő  társulat  titkára,  Graham  F.  S. 
úr,  English  M.  C.  úr  és  Tait  W.  C,  a  ki  a 
,DaUy  Mail"  1909  márcziiis  4-iki  számában 
megjelent  közleményt  küldte  hozzánk. 


McKenzie  Péter  úr  a  durbani  sajtóban  is 
közölte  az  esetet,  s  innen  szerzett  róla  tudo- 
mást Münder  E.  Tir,  Ausztria-Magyarország 
durbani  konzula,  a  ki  azonnal  fölismerve  az 
eset  nagy  tudományos  fontosságát,  a  legnag\'obb 
gondossággal  összegyűjtötte  a  reá  vonatkozó 
adatokat  és  McKenzie  úrtól  beszerezte  a 
gyűrűt  is.  Kutatásainak  eredményéről  jelentést 
tett  a  m.  kir.  földmi  veié -ügyi  Minisztériumnak, 
s  jelentéséhez  mellékelte  a  gyűrűt  is.  Mind 
a  kettő  a  kir.  M.  0.  K.  idevágó  gyűjteményé- 
ben van,  mint  becses  okmánya  ennek  az 
ornithophaenologiai  szempontjából  oly  fontos 
adatnak. 

A  közelebbi  részleteket  McKenzie  Péter 
úr  1909  ápr.  7-én  levelében  a  következőkben 
mondja  el:  „A  gólyák  nagy  csapatokban  jár- 
tak itt  és  körülbelül  egy  hónapon  át  tartóz- 
kodtak környékünkön.  A  zöme  márczius  vége 
előtt  tűnt  el  s  az  utolsót  márczius  29-én  láttam. 
Hozzánk  meglehetős  rendetlenül  érkeznek  a 
gólyák  :  némelyik  esztendőben  egyet  se  lát- 
hatunk, máskor  viszont  gyakoriak.  Általában 
nedves  években  nagyobb  számban  láthatók". 


Érdekesnek  tartom  még  fölemlíteni,  hogy 
Wilkinson  A.  úr  durbani  eszperantista  a  lapok 
közleményei  alapján  megírta  a  hírt  Özentmarjay 
Dezső  úrnak,  a  budapesti  eszperantisták  főnö- 
kének, a  ki   intézetünket    szintén    értesítette. 

A  magyar  madárjelöléseknek  ezt  az  első  na- 
gyobb sikerét  a  napi  sajtó  is  a  legszélesebb 
körökben  terjesztette,  így  a  „Times"  1909. 
évi  márczius  17-iki  száma  hosszabb  méltatást 
közölt  Herman  OTTó-nak  a  k.  M.  0.  K.  igaz- 
gatójának toUáliól. 


Fogadják  mindazok,  a  kik  a  hír  közvetítésé- 
ben közreműködtek,  a  kir.  M.  0.  K.  hálás 
köszönetét.  A  nevek  és  a  hírközlés  módjának 


so  auch  in  der  Nr.  vom  20.  März  1909  des 
„The  Field".  Ausserdem  wurde  uns  der  Be- 
richt noch  von  folgenden  zugesendet  :  Herr 
E.  Frank  Lemon,  Sekretär  der  König!  Gesell- 
schaft für  Vogelschutz,  die  Herren  F.  S.  Gra- 
ham und  M.  C.  Enülihh  und  auch  Herr  W.  C. 
Tait,  der  uns  den  Bericht  der  ..Dailij  il/aii",  er- 
schienen in  der  Nr.  vom  4.  März  1909,  zustellte. 

Herr  Peter  McKenzie  berichtete  über  den 
Fall  auch  in  der  Presse  von  Durban,  von  wo 
auch  Herr  E.  Münder,  Konsul  Österreich- 
Ungarns  in  Durban,  denselben  vernahm  ;  die 
grosse  wissenschaftliche  Bedeutung  desselben 
sofort  erkennend,  sammelte  er  mit  der  grössten 
Sorgfalt  die  darauf  bezüglichen  Daten  und  er- 
warb von  Herrn  Peter  McKenzie  auch  den  Ring. 
Von  den  Resultaten  seiner  Nachforschungen 
berichtete  er  an  das  Königl.  Ungarische  Minis- 
terium für  Ackerbau,  und  legte  dem  Berichte 
auch  den  Ring  bei.  Beide  befinden  sich  in  der 
diesbezüglichen  Sammlung  der  Königl.  U.  0.  C 
als  wertvolle  Dokumente  dieser  für  die  Ornitho- 
phaenologie  so  wichtigen  Tatsache. 

Die  näheren  Details  erhielten  wir  von 
Herrn  Petbr  McKenzie  in  einem  vom  7.  April 
1909  datierten  Schreiben:  „Die  Störche  waren 
hier  in  grosser  Anzahl  vorhanden  und  hielten 
sich  annähernd  einen  Monat  lang  in  unserer 
Gegend  auf.  Der  grösste  Teil  zog  noch  vor 
Ende  März  weg  ;  den  letzten  beobachtete 
ich  am  29.  März.  Die  Störche  erscheinen  bei 
uns  ziemlich  unregelmässig  ;  in  manchen 
Jahren  ist  kein  einziger  zu  sehen,  in  anderen  sind 
sie  wieder  häufig.  Im  allgemeinen  sind  sie  in 
feuchten  Jahren  in  grösserer  Anzahl  zu  sehen." 

Es  dürfte  vielleicht  Interesse  beanspruchen, 
dass  Herr  \.  Wilkinson,  Esperantist  in  Durban, 
den  Fall  nach  Zeitungsnotizen  an  Herrn  De- 
SIDERIU8  V.  Szentmarjay,  deu  Präses  der  Espe- 
rantisten in  Budapest,  berichtete,  der  unserem 
Institute  ebenfalls  darüber  Mitteilung  machte. 

Dieser  erste  grössere  Erfolg  der  unga- 
rischen Vogelmarkierungsversuchen  wurde 
auch  von  der  Tagespresse  in  den  weitesten 
Kreisen  verbreitet;  so  gab  auch  die  am  17. 
März  herausgegebene  Nr.  der  „  Times"  eine 
eingehendere  Würdigung  des  Falles  aus  der 
Feder  des  Direktors  der  Königl.  U.  0.  G. 
Herrn  Otto  Herman's. 

Empfangen  alle  jene,  welche  bei  der  Ver- 
mittlung der  Kunde  mitwirkten,  den  herzlich- 
sten Dank    der    Königl.    U.    0.    C.   Mit  dem 


257 


füleinliK'sfvcl  egyrészt  koszönntüiiknek  nliaj- 
tüttam  szerény  kifejezést  adni.  másrészt  j)eUis 
reá  akartam  mutatni  ioüalálil)  evvel  az  egy 
l)él(iával  arra  a  valóban  óriási  érdeklődésre, 
a  melyet  ez  az  eset  a  logszéleseidi  körökljcn 
t'ülkelteit. 

2.  A  2!)3  számú  gólyagyüriivel  1908  július 
S-án  Egriben.  Szatmár  me^ye,  tölera  megjelölt 
gólyafiókát  élve  fogták  el  l'.IO!)  április  5  én 
Jerir/.sálemben,  Palesztinában,  köriilbeliil  2100 
kilométernyire  délkeleti  iráiiylKin  a  szülő- 
földjétől. 

A  jelidesi  és  clejtési    hel\-    tiddi'ajzi   koor 
dinátái: 


Egri  47°  50'  é.  sz 

Jeruzsálem    iU"  45'    „     „ 


40°  40'  k.i 
53° 


Ferr('itol 


Az  ért(;sítést  köszönjük  Schmitíí  Ernő  atyá- 
nak, a  jeruzsálemi  német  katholikus  hoszpi- 
cziiim  igazgatójának  és  ismert  ornithologus- 
nak.  Az  esetről  a  következő  értesítést  küldte: 
„Nagy  örömömre  szolgál,  hogy  a  293.  számú 
gyűrűvel  megjelölt  gólyáról  liirt  adhatok.  A 
madarat  4  társával  együtt  élve  fogták  el  2000 
darabnál  többet  szándáló  csapatból,  a  mikor 
a  Jeriizsábnn  mellett  elterülő  Mainilla-tólioz 
leereszkedtek.  Ez  történt  április  5-én,  d.  e. 
10  óra  tájban.  A  szóbanforgó  madár  jelenleg 
a  preparátornál  van,  és  a  most  létesülő 
Palesztina-Múzeumot  fogja  disziteni". 

Csak  úgy  mellesleg  akarom  fölemliteni, 
hogy  a  sajtó  ezt  az  esetet  is  részletesen  tár- 
gyalta és  a  legszélesebb  körökben  ismertette. 

3.  A  358  számú  gólyagyürűvel  1908  július 
2-án  az  alsósági  —  Vas  megye  —  erdei  gólya- 
telepen tőlem  megjelölt  golyafióka  kézrekerült 
1909  július  17-én  Akscherben  —  Kisázsia 
—  a  hasonló  nevű  tó  mellett,  1500  kilométer- 
nyire délkeleti  irányban  a  szülőföldjétől.  A 
jelölési  és  elejtési  hely  földrajzi  koordinátái: 


47°  14'  é.  sz.  34°  49'  k.  h.  Ferrótól 
Akschehr   38°  20'    „    „  49°         „   . 


Alsóság 


A  tndósitást  Si:trra(í  Papaszian  úrnak  köszön- 
jük, a  ki  bi/.onyitékként  megküldte  a  gólya 
lábáról  levett  és  kiegyenesített  gyűrűnek  a 
lenyomatát.  Török  nyelven  irt  leveléből  emlí- 
tésreniéltó  még  az  a  részlet,  hogy  vidékükön 
Aqmla  XVI. 


Erwillinen  der  Namen,  sowie  der  .Art  umi 
Weise  der  Henaclirichtigungen  wollten  wir 
einerseits  ein  bescheidenes  Zeichen  unseres 
Dankes  geben,  anderseits  wenigstens  mit 
diesem  einen  Heispiele  auf  das  waliriicli 
uiigewöhidiche  Interesse  hinweisen,  welciies 
difs<'r  Fall  in  den  weitesten  Kreisen  erregte. 
2.  Der  mit  Storchring  Nr.  293  am  8.  Juli 
1908  von  mir  in  Egri,  Kom.  Szatmár,  ge- 
zeichnete Jiingstorch  wurde  am  5.  April  1909 


in     Jerusalem,     Palästina,    annähen 


!I00 


Kilometer  in  südöstlicher  Richtung  von  seiner 
II(Mmat  entfernt,   lebendig  gefangen. 

Die  geogiapiiisclien  Koordinaten  des  Mar- 
kienings-  und  Erbeiitungsortes  sind  folgende: 


Egri 


47°50'  n.  15r.  40°40'  ö.  L.  v.  Ferro 


Jerusalem    3r45' 


53°- 


Die  Nachricht  verdanken  wir  Patkiî  Eiinst 
Í3CH.MITZ,  Direktijr  des  deutsch  katlndisclien 
Hosj)izes  in  Jerusalem  und  bekannter  Ornitho- 
loge.  Er  berichtete  über  den  Fall  folgender- 
massen  :  „Es  freut  mich  Ihnen  mitteilen  zu 
können,  dass  Ihre  Ciconia  alba  293  unter 
einem  Schwann  von  ülier  2000  Störchen  mit 
4  anderen  lebend  gefangen  wurde,  als  sie 
sich  auf  dem  Mamilla- Teich  neben  Jeru- 
salem niederliessen.  Es  war  am  5-  April  mor- 
gens gegen  10  Uhr.  Das  betreffende  Exem- 
plar ist  beim  Präparator  und  wird  unser  be- 
ginnendes Palästina-Museum  zieren." 

Nur  so  nebenbei  möchte  ich  erwähnen,  dass 
die  Presse  auch  diesen  Fall  eingehend  erörterte 
und  in  den  weitesten  Kreisen  bekannt  machte. 

3.  Der  mit  Storchring  Nr.  358  am  2.  Jidi 
von  mir  in  der  Storchkolonie  im  Walde  zu 
Alsóság,  Kom.  Vas,  gezeichnete  Jungstorch 
wurde  erlegt  am  17.  Jidi  1909  in  Akscher, 
Kleinasien,  am  gleichnamigen  See,  1500  Kilo- 
meter südöstlich  von  seiner  Heimat.  Die 
geographischen  Koordinaten  des  I\Iarkierungs- 
und  Erlegungs-Ortes  sind  folgende  : 

Alsóság    47°  14'  n.  Br.  34°  49  ö.  L.  v.  Ferro. 


Akscher    38°  20' 


49° 


Die  Nachricht  verdanken  wir  Herrn  Setrag 
Papasian,  der  uns  als  Beweis  den  Abdruck 
des  vom  Storchfusse  abgenommenen  und 
ausgebreiteten  Ringes  einsandte.  Aus  seinem 
mit  türkischen  Lettern  geschriebenen  Briefe 
mag  noch  erwähnt  werden,  dass  in  der 
Gegend  angeblich   auch    schon  früher    einige 

33 


258 


már  ezelőtt  is  kézre  került  néhány  frynrns 
íjólya,  He  ezekről  az  esetekről  az  illetök  liirt 
nem  adtak,  valószinüleg:  azért,  mert  kevés 
fontosságot  tulajdonítottak  nekik. 

Az  első,  legelemibb  és  semmiesetre  se  vég- 
leges tanulságok,  a  miket  ebből  a  három 
eselből  levonhatunk,  röviden    a    következők: 

a)  A  niagyarországi  fehér  (/úlyák  téli  szál- 
lása Drliifrihjhav  I-IIÌI.  (Tán  a  sáskajárások 
nyújtotta  bőséges  táplálék  miatt  is.) 

ii)  A  németországi  jelölési  hisérlelekkd  egyhe- 
retve  a  vonulás  geneziséra  vonatkozólag  azt  a 
nevezetes  eredményt  kapjuk,  hogy  a  Magyar- 
országon és  Németországban  fészkelő  fehér 
gólgáknak  közös  téli  szállásuk  van. 

c)  A  téli  szállásba  vagy  ormán  visszavonuló 
fehér  gólgák  —  legalább  fúlnyornn  nagg  rész- 
ben —  nem  kélnek  át  a  Földközi-tengeren, 
hanem  Kisázsián  át,  majd  e  tenger  keleti 
partvidéke  mentében  mindenütt  a  szárazföld 
felett  haladra  érik  el  tanzásuk  régczélját.^ 


'  Kzt  megerösiti  a  közvetlen  megfigyelés  is.  LynesH., 
a  ki  „Observatiüiiti  on  the  Migration  of  I)ird.s  in  the 
Mediteiranean'  czímén  igen  figyeleinreniéltú  meg- 
figyeléseket közöl  a  British  Birda  III.  évfolyamában 
erröI  azt  irja,  hogy  az  1905  augusztus  havától  1908 
január  haváig  terjedő  időszak  alatt  caak  cfjyetlen  egy 
esetben  találkozott  fehér  i/óh/iikkal  a  Földközi-tengeren. 
Azonban  akkor  sem  a  nyilt  viz  fölött,  hanem  közvet- 
lenül a  parton,  miközben  mindössze  25  mértföldnyi 
utat  koczkáztattak  meg  a  tengeren.  Érdemesnek  tar- 
tom a  rendkívül  érdekes  megfigyelést  egész  terjedel- 
mében közölni  ip.  139.);  „1906  szeptember  havában 
a  „Scylla"  Alexandrettében  horgonyzott  az  Iskanderun 
öbölben,  a  Levante  északkeleti  sarkában.  Néhány  napon 
át  délelőtt  10  és  1 1  óra  között  a  fehér  gólyák  nagy  csa- 
patokban vonultak  el  a  hajó  mellett  délkeleti  irányban. 
Nagyon  kényelmesen  repültek  10 — 50  lábnyira  a  víz 
szine  fölött,  s  a  legrövidebb  utat  választották  arra, 
hogy  az  öblöt,  a  mely  itt  csak  '25  mértföld  széles, 
átszeljék,  A  mikor  elérték  a  túlsó  partot,  akkor  meg- 
állapodtak és  folytonos  keringéssel  mind  magasabbra 
emelkedtek  ;  lehettek  vagy  ötezerén  és  igazán  felsé- 
ges látványt  nyújtottak.  Félórával  azután,  hogy  az 
utolsó  csapat  i.s  elhagyta  a  hajót,  tűnt  el  a  gólyák 
tömege  a  végtelen  magasságban  a  hegyek  fölött 
Aleppo  irányában.  A  vonulási  irány  meghosszabbítása 
az  Euphrát  völgyén  át  Indiába  vezet  —  lehet,  hogy 
oda  igyekeztek  a  gólyák". 


Ringstörche  erlegt  wurden,  doch  gaben  die 
Betreffenden  keine  Nachriclit  darüber,  wahr- 
scheiidieh  weil  sie  denselben  nur  geringe 
Wichtigkeit  beilegten. 

Die  ersten  und  primitivsten  und  keines- 
wegs noch  endgültigen  Konsequenzen,  welche 
sich  aus  diesen  drei  Fällen  ergeben,  sind 
kurzgefasst  folgende  : 

a)  Das  Winterquartier  der  in  Ungarn  brü- 
tenden iveisspii  Störche  be  findet  sich  in  Süd- 
afrika (vielleicht  auch  wegen  der  reichen  Nah- 
rung, welche  die  Heuschreckenplagen  bieten). 

b)  Mit  den  in  Deutsehland  durchgeführten 
Vogelzugsversuchen  verglichen,  erhalten  wir 
das  für  die  Genesis  des  Zuges  so  tvichtige 
Resultat,  dass  die  in  Deutschland  und  Ungarn 
brütenden  Störche  ein  gemeinschaftliches  Win- 
terquartier  besitzen. 

c)  Die  in  das  Winterquartier,  od&r  von  dort 
zurückziehenden  Störche  —  oder  wenigstens 
der  beiiveitcm  grösste  Ted  derselben  —  üher- 
setzen  das  Mittelländische  Meer  nicht,  sondern 
erreichen  das  Endziel  der  Reise  stetig  über 
das  Festland^  —  über  Kleiuasien  und  der  Ost- 
küste des  Meeres  folgend  —  hinireg ziehend. 

'  Es  wird  dies  auch  durch  die  uiimittclliare 
Beobachtung  bestätigt.  H.  Lynes,  welcher  unter  dem 
Titel  „Observations  on  the  Migration  of  birds  ín  the 
Mediterranean"  diesbezüglich  sehr  interessante  Beobach- 
tungen im  111.  Jahrgange  von  l'ritish  fíirds  verötfent- 
licht,  berichtet  darüber,  das.s  er  während  der  Zeit 
vom  .August  1905  bis  zum  Jänner  190!-  nur  ein 
einziges  Mal  Störche  auf  dem  Mittelländischen  Meere 
antraf.  Jedoch  auch  damals  nicht  auf  dem  offenen 
Meere,  sondern  unmittelbar  an  der  Küste,  wo  die 
Störche  nur  eine  insgesamt  25  Meilen  betragende 
Reise  zur  See  wagten.  Die  äusserst  interessante 
Beobachtung  lautet  folgendermassen  (p.  139)  :  ,Im 
September  1906  befand  sich  die  , Scylla*  in  Alexan- 
drette,  im  Golf  Iskanderun  im  Nordostwinkel  der 
Levante  vor  .Anker.  Während  einiger  Tage  zogen 
morgens  zwischen  10  und  11  l'hr  grosse  Scharen 
weisser  Störche  am  Schiffe  vorbei  nach  Südosten.  Sie 
flogen  ohne  grössere  Anstrengung  in  10 — 50  Fuss 
Höhe  über  dem  Wasserspiegel,  und  wählten  die 
kürzeste  Linie  zum  Überfliegen  des  Golfes,  welcher 
hier  nur  25  Meilen  breit  ist.  Als  sie  die  gegenüber 
liegende  Küste  erreichten,  machten  sie  Halt,  und 
stiegen  fortwährend  kreisend  in  immer  grössere 
Höhen.  Eine  halbe  Stunde  nachher,  dass  auch  der 
letzte  Flug  am  Schifte  vorbeiflog,  waren  die  Storch- 
massen in  der  unendlichen  Höhe  über  dem  Gebirge 
in  der  Richtung  gegen  Aleppo  verschwunden.  Die  Ver- 
längerung der  Zugsrichtimg  führt  in  das  Euphrat-Tal 
und  nach  Indien,  möglich,  dass  die  Störche  dorthin 
strebten." 


250 


il)  Mindezek  a  kétsá/telen  Inztossát/i/nl  mci/- 
állapítolt  téni/ek  csnk  meí/erősitik  a  f/ólya 
runulásdra  nézve  már  mrí/nlldpilntt  lörrrnij- 
szeríiséf/ct,'  hof/i/  citvoniilnsi  tcriikickkvul  azok 
szolfjálnak,  a  melyeken  át  a  legkedvezöiih  vagyis 
Icybiztosalih  az  utazás  a  lúplálkozási  riszo- 
nyoktól  mc(/ImtározuU  téli  szállásba. 

Nagyon  érdekes  és  fontos  eredményeket 
vártunk  azoktól  a  megfigyelésektől  is,  a 
melyek  a  megjelölt  liókák  visszatérésére 
vonatkoztak  volna,  s  ezért  külön  megkértük 
megfigyelőinket,  valamint  a  jelölésnél  közre- 
működött nrakat,  hogy  ezeket  a  legéberebb 
figyelemmel  kisérjék.  Ennek  daczára  is  alig 
egy-két  idevágó  eset  jutott  tudomásunkra  ;  a 
legtöbben  azt  jelentették,  hogy  gyűrűzött 
gólyákat  sem  a  fészkelők,  sem  az  átvonulok 
között  nem  láttak. 

Apáczán  beszélte  mnlt  i'^vi  fuvarosom  és 
segédmunkásom,  a  ki  igen  intelligens  és  meg- 
bízható gazdaember  és  rendkívül  érdeklődik 
az  ügy  iránt,  hogy  látott  egy  megjelölt  pél- 
dányt szénakaszálás  idejében  a  rétieken.  A 
gyűrűszámot  nem  tudta  megmondani,  tehát 
az  identitást  nem  lehet    megállapítani. 


Ürbő- pusztán  Cerva  Frigyes  értesítése  sze- 
rint a  múlt  évben  megjelölt  fiókák  közül  az 
egyik  megjelent  a  fészeknél  s  kidobálta  abból 
a  már  erősen  költött  tojásokat.  A  gyűrű  száma 
itt  se  lett  megállapítva,  s  ezért  az  identitás 
kétséges  marad  ;  sajnos,  nem  vehető  teljesen 
bebizonyítottnak  ez  a  máskülönben  rendkívül 
érdekes  eset.  Fazekas  László  gazda,  a  ki  évek 
óta  figyeli  ezt  az  udvarán  fészkelő  gólyapárt, 
azt  mondja,  hogy  még  minden  évben  eljöttek 
a  múlt  évi  fiókák,  s  verekedtek  szüleikkel  a 
régi  fészekért,  —  mivel  az  idén  gyűrűvel 
jelölt  gólya  érkezett,  evvel  teljesen  bebizo- 
nyítottnak véli  eddigi  megfigyelését.  Sajnos, 
egyelőre  csak  valószínűnek  tarthatjuk. 


Az  első  év  tanulságaként  azonban  kétség- 
telenül megállapítható  az  a  tény,  hogy  a  meg- 

'  Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches  in  Ungarn. 
Journal  f.  Ornith.  1U09.  p.  96. 


(!)  Alldiese  iidl  uiizireifelhaftcr  Sicherheit 
festgestellten  Tatsachen  erhärten  die  für  den 
Zug  des  Storches  schon  bestimmte  Gesetz- 
mässigkeit,^ class  als  Diirchzvgsgebiete  jeiie 
gewählt  werden,  über  welche  die  Heise  nach 
den  durch  die  Nahrungsverh' Unisse  bestimm- 
ten Winterquartieren  die  günstigste,  d.  i.  die 
sicherste  ist. 

Seiir  interessante  und  wiclitig(!  Resultate 
erwarteten  wir  aucli  von  jenen  Beobachtun- 
gen, welche  sich  auf  die  l!iicl<kelir  der 
gezeichneten  Jungen  beziehen,  weshalb  wir 
unsere  Beobachter  und  die  Mitwirkenden  ganz 
besonders  aufmerksam  machten,  denselben 
die  wachsamste  Beobachtung  angedeihen  zu 
lassen.  Trotzdem  konnten  wir  kaum  ein  zwei 
diesbezügliche  Paten  erhalten  ;  die  meisten 
belichteten,  dass  sie  weder  unter  den  brüten- 
den, noch  unter  den  durchziehenden  Störchen 
beringte  beoltachten  konnten. 

Mein  vorjähriger  Fuhrmann  und  IJilfs- 
arbeiter  in  Apácza,  ein  sehr  intelligenter  und 
verlässlicher  Landwirt,  welcher  sich  für  die 
Sache  ungemein  interessierte,  berichtete  mir, 
einen  gezeichneten  Stordì  zur  Zeit  der  Heu- 
ernte auf  den  Wiesen  gesehen  zu  haben.  Die 
Ringnummer  konnte  er  jedocli  nicht  angeben, 
weshalb  auch  die  Identität  nicht  bestimmt 
werden  konnte. 

Laut  dem  Berichte  von  P^'kucdrich  Cerva 
erschien  in  Ürl)ő-Puszta  ein  im  vorigen  Jahre 
gezeichneter  Jungstorch  am  Neste  seiner 
Eltern  und  warf  die  schon  stark  bebrüteten 
Eier  lieraus.  Die  Eingnnmmer  wurde  auch 
hier  nicht  bestimmt,  weshalb  die  Identität 
zweifelhaft  bleibt;  dieser  ansonsten  äusserst 
interessante  Fall  kîfnn  leider  nicht  als  voll- 
kommen bewiesen  angenommen  werden.  Der 
Landwirt  Ladislaub  Fahekas,  der  dieses  in 
seinem  Hofe  brütende  Storchpaar  schon  seit 
Jahren  licobachtet,  berichtet,  dass  noch  in 
jedem  Jahre  die  vorjährigen  Jungen  am  Neste 
der  Eltern  erschienen  wären,  und  mit  den- 
selben um  das  Nest  gekämpft  hätten  —  als 
daher  heuer  ein  gezeichneter  Storch  erschien, 
hielt  er  seine  bisherigen  Beobachtungen  für 
vollkommen  bewiesen.  Leider  können  sie  nur 
für  wahrscheinlich  gehalten  werden. 

So  viel  kann  jedoch  schon  jetzt  als  Resultat 
des  ersten    Jahres    unzweifelhaft    festgestellt 

'  Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches  in  Ungarn. 
Journal  f.  Ornith.  1909  p.  96. 

33* 


260 


jelftH  fiókák  csak  niininiális  számban  érkeztek    1 
vissza     a     sziilőfölcirc.      Kl)l)ől     részben     azt 
lehet  következtetni,  ii(p,iry  litközben  <s    a  téli 
szállásban  rcnrlkiviil  sok    jinsztnl    cl    a   fiatal 
gólyák  küziil,  ile  arra  is  lehel   kij\etkeztetni,    j 
iiogy   már  a  téli  szálláson  csatlakoznak  egy- 
máshoz a  párok,  a  melyek  azután  egész  más 
vidékeken  telepednek  meg  s  evvel  me(/akad(t-    \ 
Ijjuszák  a  faj  fönmaradására   veszélyessé  val- 
liate heltenyésziést. 

Egyelőre  csak  odavetett  gondoiati-(d  van 
szó,  melynek  esetleges  helyességét  csak  a 
továbiji  jelölési  kísérletek  és  a  gólya  élet- 
módjának behatóbb  megfigyelése  révén  lehet 
majd  eldönteni. 

Annyit  azonban  talán  már  az  első  évi  gólya- 
jelölés mérlegeként  is  ki  szabad  mondani, 
hogy  a  már  meglevő,  valamint  a  még  vár- 
ható eredmények  döntő  fontosságúak  nemcsak 
magára  a  vonulás  kérdésére,  hanem  sok  más 
ökológiai  kérdésre  nézve  is,  továbbá,  hogy 
ezeket  az  eredményeket  csakis  evvel  a  mód- 
szerrel lehet  elérni,  hogy  tehát  az  idevágó 
kísérletek  folytatása  oly  tudományos  föladat, 
a  melyet  előbb  vagy  utóbb,  de  mindenképen 
el  kell  végezni 


A  feliér  gólya  mellett  még  különösen  a 
dankasirály  vonulására  nézve  kaptunk  jelen- 
tékenyebb^ anyagot.  A  múlt  évi  adatokhoz 
járulnak  még  a  következők  : 

1.  A  692  számú  sirálygyűrűvel  1908  június 
19-én  a  velenczei  tavon  levő  sirálytelepen 
tőlem  megjelölt  fiókát  Felice  Márton  1908 
deczember  16-án  ejtette  el  a  Pó  folyó  men- 
tén, Moncalíeri  községben  Torino  közelében. 
Az  értesítést  Dr.  Festa  Henrik  úr  szívességé- 
gének  köszönhetjük.  A  gyűrűt  nem  tudtuk 
megkapni,  minthogy  a  vadász  a  kitömetett 
madártól  nem  akart  megválni.  Moncalíeri  860 
kilométernyire  délnyugatra  fekszik  a  velenczei 
tótól. 

2.  A  678  és  799  számú  sirálygyürűkkel 
mind  a  két  lábán,  tőlem  és  Csörqey  Tirusz-tól 
1908  június  19-én  a  velenczei  tavon  megje- 
lölt sirályfiókát  elejtette  Allione  A.  1909 
márczius  16-án  a  palermói  öbölben,  Sziczilia 


werden,  dass  die  gezeichneten  Jungen  nur 
ill  iiüiiiiiialiT  An/.alil  in  die  Heimat  zurück- 
kehren. Man  kann  hieraus  einerseits  darauf 
sciiliessen,  das  unterwegs  und  im  Winter- 
quartiere ausserordentlich  viele  Jimgstörche 
iitiikommen.  es  bleibt  jedoch  auch  die  Mög- 
lichkei  offen,  dass  sich  die  Paare  schon  in 
den  \Vinter(|iiartiei'eii  einander  anschliessen, 
^v(•l(•he  sicli  dann  in  ganz  anderen  Gebieten 
ansiedeln  nini  rludurch  die  Iiizueht.  ivelehe  die 
ErlmHuiiiider  Artyefährdenlcöiinic.zu  verhiUen. 

Es  haiideli  sich  vorläiitig  nur  iiiii  einen  eben 
angedeiiteieii  (ieibuiken.  dessen  eventuelle 
Richtigkeit  nur  dmcli  die  weiteren  Markie- 
rungsversuche und  durch  die  eingehendere 
Beobachtung  der  Lebensweise  des  Storches 
entschieden  werden  kann 

So  viel  kann  jedoch  auch  sclion  auf  Grund 
der  Resultate  der  ersten  Storchmarkierungen 
ausgesprochen  werden,  dass  die  schon  vor- 
handenen, sowie  die  in  der  Zukunft  zu 
erwartenden  Resultate  von  entscheidender 
Wichtigkeit  nicht  nur  für  die  Zugsforschung, 
sondern  auch  für  andere  oekologische  Fragen 
sind,  dass  diese  Resultate  nur  mittels  dieser 
Methode  erreicht  werden  können  und  dass 
daher  die  Diirchfüliriing  dieser  Versuche  eine 
solche  wissenschaftliche  Aufgabe  ist.  welche 
früher  oder  später,  aber  unbedingt  erledigt 
werden  muss. 

Neben  dem  weissen  Storche  erliielten  wir 
noch  besonders  über  die  Lachiuöven  ein 
bedeutenderes  Materiale.  Zu  den  sclion  im 
vorigen  Jahre  publizierten  Daten  kommen 
noch  folgende  ' 

1.  Die  mit  Mövenring  Nr.  692  am  lit.  .Inni 
1908  in  der  Mövenkolonie  des  Sees  von  Ve- 
lencze  von  mir  als  Nestjnnges  gezeichnete 
Lachmöve  wurde  am  16.  Dezember  1908  am 
Po-Flusse  bei  .Moncalíeri  nächst  Torino  von 
Martin  Felice  erlegt.  Die  Nachricht  verdanken 
wir  der  Güte  des  Herrn  Dr.  Heinrich  Festa. 
Den  Ring  konnten  wir  nicJit  erhalten,  da  sich 
der  Jäger  von  dem  ausgestopften  Vogel  nicht 
trennen  wollte. 

Moncalíeri  liegt  860  Kilometer  südwestlich 
vom  See  von  Velencze. 

2.  Die  mit  den  Mövenringen  Nr.  678  und 
799  am  19.  Juni  1908  in  der  Mövenkolonie 
des  Sees  von  Velencze  von  mir  und  von 
TiTüs  CsöRGEY  als  Nestjunges  gezeichnete  Lach- 
möve wurde  am  16.  März  1909  von  A.  Allione 


261 


pzi<ïelén.  A  madár  az  egyetem  jívüjteméiiyébe 
került,  !i  gyűrűket,  valamint  az  elejtés  köze- 
lebbi körülniényeirol  szóló  éríesítést  Raffaele 
Federico  egyetemi  laiiár  líriiak  köszönjük.  — 
A  niásoflik  gyűrűt  valósziiiűleg  úgy  kapta  ez 
a  sirályfióka,  hogy  másodízben  való  megfo- 
gása alkalmával  a  már  meggyűrűzött  lábát 
behúzta  s  igy  a  jelölő  nem  vette  azt  észre. 
Palermo  kb.  IIOÜ  kilométernyire  van  dél  dél 
nyugati  irányban  a  velenczei  tótól. 


A  legföltünöbb  a  dologban  az,  hogy  mind 
a  négy  sirály  Olaszországban  került  kézre, 
s  evvel  egyértelműleg  azt  bizonyítják,  hogy 
a  velenczei  tavon  fészkelő  dankasirályok  Olasz- 
ország tengerpartja  és  belvizei  mentén  telelnek. 
Valószinűleg  előfordnlnak  a  Földközi  tenger 
egyéb  vidékein  is,  nevezetesen  Északafriká- 
ban, a  jóni  partokon  stb.  A  rossitteni  kísér- 
lettel összehasonlítva,  elsősorban  azt  a  meg- 
lepő eredményt  nyerjük,  hogy  a  B.ossittenbpn 
és  a  velenczei  tavon  fészkelő  dankasirályok 
téli  szállása  részben  szintén  közös. 


A  második  eredményt  az  a  nagy  különb- 
ség szolgáltatja,  a  mi  a  fehér  gólya  és  dan- 
kasirály téli  szállása  között  fönnáll.  Ezt  a 
különbséget  félreérthetetlenül  a  két  madárfaj 
különböző  életmódja  idézi  elő,  s  evvel  ismét 
van  egy  pozitív  adatunk  arra  nézve,  a  mit  a 
niadárvonulás  genezisére  vonatkozólag  a  gólya- 
vonulás ismertetésénél  már  hangsnlyoztam.' 
hogy  t.  i.  ,,a  vonulás  valamely  madárfajnak 
oly  ökológiai  tulajdonsága,  a  mely  a  faj 
egyéb  életjelenségeivel  szigorú  korreláczióban 
van.  tehát  minden  egyes  fajnál  más  és  más- 
képen nyilvánul,  a  melyet  tehát  minden  egyes 
fajnál  külön-külön  kell  megvizsgálni". 

Kétségtelennek  tartom,  hogy  azt  a  sok 
bizonytalanságot,  a  mely  a  vonulási  kutatások 
és  eredmények  nagy  részét  eddigelé  közelis- 
merten jellemezte,  nem  csekély  részben  ennek 
a  megismerésnek  a  hiánya  is  okozta  ;  innen 
volt  az,  hogy  még  a  legalaposabb  kutatók 
véleményei  is  sokszor  összeegyeztethetetleniil 


im  Golf  von  Palermo  auf  der  Insel  Sieiiieii 
erlegt.  Der  Vogel  kam  in  die  Sammlung  der 
Universität;  die  Ringe,  sowie  die  Nachricht 
über  die  näheren  Umstände  verdanken  wir 
Herrn  Pn.fessor  Ff.derico  Rakfahlr.  Der  zweite 
Ring  wurde  walirscheiulich  so  angelegt,  dass 
das  Mövenjunge,  nachdem  es  zum  zweiten  Male 
gefangen  wurde,  den  schon  beringten  Fuss  ein- 
gezogen hielt,  daher  der  Ring  vom  zweiten  Mar- 
kierer nicht   wahrgenommen   werden   konnte. 

Palermo  liegt  naliezu  1100  Kilometer  sUd- 
südwestlich  vom  See  von  V'elencze. 

Die  aufl'allendste  Tatsache  ist  hier,  dass 
alle  vier  Lachmöven  in  Italien  erbeutet  wurden 
und  deshalb  einmütig  den  Beweis  liefern, 
dass  sieh  das  Winterquartier  der  im  See  von 
Velencze  brütenden  Lachmöven  an  den  Küsten 
und  Binnengeivässern  Italiens  befindet.  Wahr- 
scheinlich kommen  sie  jedoch  auch  in  ande- 
ren Gegenden  des  Mittelländischen  Meeres, 
namentlich  in  Nordafrika,  an  den  jonischen 
Küsten  u.  s.  w.  ^^or.  Mit  den  Versuchen  von 
Rossitten  verglichen,  erhallen  wir  in  erster 
Linie  das  überraschende  Resultat,  dass  die 
in  Rossitten  und  im  See  von  Velencze  brüten- 
den Lachmöven  ein  teilweise  ebenfalls  gemein- 
sames  Winterquartier  besitzen. 

Das  zweite  Resultat  ergibt  der  grosse  Unter- 
schied, welcher  zwischen  den  Wiiittrqnartieren 
des  weisï^en  Storches  und  der  Lachmöve  be- 
steht. Dieser  Unterschied  wird  unleugbar  von 
der  verschiedenen  Lebensweise  der  beiden 
Arten  bedingt  und  erhalten  wir  in  diesem 
Umstände  wieder  einen  positiven  Beweis  für 
das,  was  ich  bezüglich  der  Genesis  des  Vogel- 
zuges bei  der  Besprechung  des  Storchzuges 
betonte,'  nämlich  :  „dass  der  Zug  eine  mit 
den  übrigen  ökologischen  Eigenschaften  der 
Art  in  Korrelation  stehende  Lebensäusseriing 
ist,  welche  sich  daher  bei  jeder  Art  anders 
gestaltet  und  welche  daher  bei  jeder  Art 
separat  untersucht  werden  muss". 

Es  ersciieint  mir  unzweifelhaft,  dass  die 
grosse  Ungewisslieit,  welche  den  grössien 
Teil  der  bisiierigen  Zugsforschungen  und  Re- 
sultate allbekanntermassen  charakterisierte, 
in  nicht  geringem  Masse  auch  von  dem  Man- 
gel dieser  Erkentnis  verursacht  wurde  —  hier 
haben  wir  die  Ursache  zu  suchen,  dass  sich  die 


'  Der  Frühjahr3/.ug  des  weissen  Storches  in  Ungarn. 
Journal  f.  Ornith.  1909,  pag.  97. 


'  Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches  in  Ungarn, 
Journal  f.  Ornith.  1909  p.  97. 


202 


ellentmondottak  egymásnak,  még  pedig  egy- 
szerűen azért,  mert  mindegyik  más  és  más 
fajokra  vonatkozó  —  egyébként  tényleg  abszo- 
lút biztos  —  megfigyelésekre  támaszkodva, 
igyekezett  általános  érvényű  törvényeket  meg- 
állapitani  a  madárvoiiulás  kérdésében.  Azt 
hiszem,  hogy  evvel  a  megismeréssel  döiitö 
fontosságú  irányelvet  nyertünk,  a  mely,  ha 
litat  tud  magának  törni,  gyökeres  változást 
fog  előidézni  a  madárvonulásra  vojiatkozó 
jövő  kutatásokban.  Ezt  a  fontos  eredményt 
pedig  csak  a  madárjelölések  révén  elért  eddigi 
tapasztalatokból  lehetett  egész  biztossággal 
megállapítani. 


Minthogy  az  egész  országban  csak  a  ve- 
lenizei  tavon  levő  telepen  jelöltünk  sirályo- 
kat, azért  érdeklődtünk  az  iránt  is,  hogy  az 
1909.  év  tavaszán  láttak- e  a  telepen  megje- 
lölt, tehát  a  szülőföldre  visszatért  sirályokat 
is.  A  velenczei  tó  halászainak  és  tócsőszeinek 
elismert  éles  és  megbízható  megfigyelései  az 
első  évben  negativ  választ  adtak  erre  a  kér- 
désre. Lehetséges,  hogy  az  idei  jóval  nagyobb 
méretű  jelölések  erre  vonatkozólag  is  nyúj- 
tanak majd  érdekes  adalékokat  a  vonulásra 
vonatkozó  kutatás  számára. 

Az  1908  évi  jelölési  eredmények  közül 
mint  utolsókat  a  füsti  fecskére  vonatkozókat 
fogom  még  felsorolni.  Az  átvonulási  területről 
és  a  téli  szállásról  semmiféle  adatot  se  kap- 
tunk. Valószínű,  hogy  kevesen  lövik,  illetőleg 
fogják  őket.  vagy  ha  akadnak  is  ilyenek, 
azok  tartózkodnak  attól,  hogy  a  híradás  révén 
magukra  tereljék  a  figyelmet.  Idevágó  ada- 
taink mind  arra  vonatkoznak,  hogy  az  üreg 
fecskék  visszatérnek  a  szülőföldre  és  ott  a 
múlt  évi  fészküket  foglalják  el  Szeöts  Béla 
úr,  a  ki  fáradhatatlan  buzgalommal  végzi  ezeket 
a  kísérleteket,  Tavarnáii  két  bizonyítékot  is 
szerzett  erre  nézve.  Az  1908  aug.  i;]-án  334 
számú  fecskegyűrüvel  megjelölt  öreg  füstifecske 
1909  április  24-én  a  múlt  évi  fészkében  tartóz- 
kodott. Hasonlóképen  az  1908  aug.  18-án  335 
számú  fecskegyűrűvel  megjelölt  öreg  füsti 
fecskét  is  megtalálta  1909  június  1-én  a 
múlt  évi  fészkén.  Mind  a  két  példányra  líj 
gyűrűt  rakott  és  egyúttal  megjelölte  a  pár- 
jukat is,    úgy  hogy  a  jövő  évben  még  érde- 


Ansichten  selbst  der  gründlichsten  Beobachter 
oft  in  der  unvereinbarsten  Weise  einander 
widersprechen  und  zwar  einfach  nur  darum, 
weil  ein  jerler  in  seinen  übrigens  absolut 
sicheren,  sich  aber  auf  andere  .\rten  beziehen- 
den BeobacJitnriLien  ilie  Grundlagen  von  allge- 
mein giltigen  Geselzn)ässigkeiten  in  dir  Kr- 
sclicinuiig  des  Vogelzuges  erblickte. 

Diese  Krkenntnis  dürfte  ein  Direktiv- 
])rin/ip  \on  entscheidender  \\'ichtigkeit  sein, 
welches,  falls  es  sich  wirklich  bewähren  wird, 
gründliche  Veränderungen  in  der  zukünftigen 
Forschung  des  Vogelzuges  hervorrufen  könnte. 
Dieses  wichtige  Resultat  konnte  aber  mit 
uribezweifelbarer  (iewisslieit  nur  ans  den  Erfah- 
rungen bestimmt  werden,  welche  die  i>islieri- 
gen  Markierungs versuche  ergaben. 

Indem  im  ganzen  Lande  nur  in  der  Kolonie 
des  Sees  von  Velencze  Lachmöven  gezeich- 
net wurden,  interessierte  es  uns  zu  wissen, 
ob  in  der  Kolonie  gezeichnete,  d.  i.  in  die 
Heimat  zurückgekehrte  Möven  beoi)aclitet 
wurden.  Die  anerkannt  genauen  und  verläss- 
licheu  Beobaclitungeii  der  Fiscliei-  iiml  8ee- 
liüter  ergaben  im  ersten  .lahre  diesliezüglich 
eine  negative  Antwort.  Möglich,  dass  die  in 
bedeutend  grösserem  Masstabe  durchgeführ- 
ten Markierungen  im  heurigen  Jahre  auch 
diesbezüglich  interessante  Beiträge  zur  \'ogel- 
zugsforscliiing  ergeben  werden. 

Von  den  Markierungsresuliaten  des  Jahres 
iildS  möeiite  ich  als  letzte  noch  die  auf  die 
Rauchschwalbe  Bezug  habenden  anführen. 
Aus  den  Dnrchzugsgebieten  und  Winterquar- 
tieren erhielten  wir  nicht  eine  einzige  Angabe. 
Wahrscheinlich  werden  sie  nicht  häutig  ge- 
schossen oder  sonst  gefangen,  oder  aber 
scheuen  sich  vielleicht  die  Erbeuter  Nachricht 
zu  geben,  um  damit  die  Aufmerksamkeit  nicht 
auf  sich  zu  lenken.  Unsere  hielier  gehörigen 
Daten  beziehen  sich  sämtlich  auf  die  Tat- 
sache, dass  die  alten  Vögel  in  ihre  Heimat 
zurückkehren  und  hier  das  vorjährige  Nest 
wieder  besiedeln  Herr  Béla  v.  Szeöts,  der 
diese  Versuche  mit  unermüdlichem  Eifer  voll- 
führt, erbrachte  in  Tavarna  zwei  diesbezüg- 
liche Beweise.  Eine  am  13.  August  1908  mit 
dem  Schwalbenringe  Nr.  334  gezeichnete  alte 
Rauchschwalbe  wurde  am  24.  April  1909 
wieder  in  ihrem  vorjährigen  Neste  gefangen. 
Ebenso  wurde  auch  die  am  18.  August  1908 
mit  dem  Schwalbenringe  Nr.  335  gezeichnete 


263 


kesébb  eredményekre  lehetünk  elkészülve. 
Teljesen  analog  esetet  említ  Mcller  Peter 
Újbessenyőröl  :  az  1907  július  26-án  855 
számú  fecskegyűvűvel  nieujelölt  üreg  füsti 
fecske  1909  július  l^-áii  a  múlt  évi  fészek- 
ben tartózkodott.  Mind  a  három  esetben  tehát 
kétségbevonhatatlanul  kiderült,  hogy  a  füsti 
fecskék  a  téli  szállásból  visszatérve,  ugyan- 
azt a  fészket  foglalták  el,  a  melyben  az 
előző  évben  is  fészkeltek. 


Bizonyításra  nem  szorul,  hogy  ezek  a  pozi- 
tív adatok  a  vonulás  genezisére,  a  vonuló 
madarak  tájékozódási  képességére,  valamint 
a  fészkelési  területen  való  eloszlás  törvény- 
szerűségére vonatkozólag  igen  fontos  adalé- 
kokat nyújtanak.  Behatóbb  méltatásuk  azon- 
ban csak  nagyobb  anyag  alapján  és  más 
fajokkal  való  összehasonlítás  révén  követ- 
keziieiik. 

A  fenti  esetek  kapcsán  még  egy  igen  fon- 
tos eredményre  keli  rámutatnom,  ama  neve- 
zetes megegyezésre,  a  mely  a  madárjelölési 
kísérlet  nyújtotta  tapasztalatok  és  a  füsti 
fecskének  az  érkezési  adatok  alapján  felis- 
mert vonulási  typusa  között  fennáll.  Ezt  a 
vonulási  typust  ugyanis  csak  avval  a  felte- 
véssel lehetett  értelmezni,  hogy  az  öreg  füsti 
fecskék  évről-évre  visszatérnek  a  régi  fészek- 
hez. —  Tán  nem  szükséges  külön  hangsú- 
lyozni, hogy  a  kutatási  módszerek  szempont- 
jából is  mennyire  fontos  ez  a  körülmény; 
két  lényegesen  különböző,  de  csakis  pozitív 
tényekre  alapított  kutatási  módszer  alapjában 
véve  ugyanazokat  az  eredményeket  szolgál- 
tatja. 


A  fiókák  visszatéréséről  azonban  ennél  a 
fajnál  se  kaptunk  értesülést,  pedig  Szeöts 
Béla  megfigyelőnk  a  legnagyobb  figyelemmel 
kisérte  a  visszatérő  fecskéket,  vájjon  lesz-e 
közöttük  néhány  abból  a  sokból,  a  melyeket 
a  múlt  esztendőben  megjelölt.  A  fiókákra 
nézve  egyelőre  még  ugyanazt  a  feltevést  kell 
elfogadnunk,  mint  a  fehér  gólyánál. 


alte  Rauchschwalbe  am  1.  Juni  1909  wieder 
in  ihrem  vorjährigen  Neste  aufgefunden. 
Beide  Exemplare  erhielten  einen  neuen  Ring 
und  wurde  auch  das  Paar  desselben  gezeich- 
net, so  dass  im  folgenden  Jahre  noch  interes- 
santere Resultate  erwartet  weiden  können. 
Einen  ganz  analogen  Fall  bericlitet  Petuk 
Müller  von  Ujbessenyo  :  die  am  26.  Juli  1908 
jnit  dem  Schwalbenringe  Nr.  855  gezeichnete 
alte  Rauchschwalbe  hielt  sich  am  13,  .Fiili 
1909  in  ihrem  alten  Neste  auf.  Alle  drei 
Fälle  beweisen  daher  in  unbezweifelbarer 
Weise,  dass  die  Rauchschwalben  nach  der 
Rückkehr  aus  dem  Winterquartier  wieder  das- 
jenige Nest  besiedeln,  in  welchem  sie  auch 
voriges  Jahr  gebrütet  hatten. 

Es  bedarf  wohl  keines  Beweises,  dass  diese 
positiven  Daten  sehr  wichtige  Beiträge  zur 
Genesis  des  Zuges,  über  das  Orientierungs- 
vermögen der  Zugvögel,  sowie  über  die  Ge- 
setzmässigkeit in  der  Verbreitung  auf  dem 
Rrutgebiete  liefern  können.  Eine  eingehen- 
dere Würdigung  derselben  kiuiii  jedoch  erst 
auf  Grund  eines  grösseren  Maieriales  und  im 
Vergleiche  mit  den  bei  andei'eii  Arien  erhal- 
tenen Resultaten   erfolgen. 

Im  Anschlüsse  an  die  oben  erwähnten 
Angaben  möchte  ich  noch  auf  ein  anderes 
wichtiges  Resultat  hinweisen,  nändich  auf  die 
merkwürdige  Übereinstimmung,  wcdche  zwi- 
schen den  durch  die  Markierungsversuche 
festgestellten  Tatsachen  und  dem  auf  Grund 
von  Ankunftsdaten  erkannten  Zugstypus  der 
Rauchschwalbe  besteht.  Dieser  Zugstypus 
konnte  nämlich  nur  unter  <]er  Annahme  inter- 
pretiert werden,  dass  die  alten  Rauchschwal- 
ben von  Jahr  zu  Jahr  dasselbe  Nest  beziehen. 
—  Es  bedarf  wohl  keiner  besonderen  Be- 
tonung, wie  wichtig  dieser  Umstand  auch  mit 
Hinsicht  auf  die  Forschungsmethoden  ist  ;  zwei 
sich  wesentlich  von  einander  unterscheidende, 
aber  nur  auf  positive  Daten  gestützte  For- 
schungsmethoden ergeben  im  Grunde  ge- 
nommen fast  dieselbrn  Resultate. 

Von  der  Rückkehr  der  Jungen  erhielten 
wir  aber  auch  bei  dieser  Art  keine  Nach- 
richten, obwohl  unser  Beobachter,  Bél.\  v. 
SzEöTS,  den  zurückgekehrten  Schwalben  die 
wachsamste  Beobachtung  zuteil  werden  liess, 
ob  sich  vielleicht  nicht  einige  von  den  vielen 
im  vorigen  Jahre  gezeichneten  finden  Hessen. 
Bezüglich    der    Jungen    kann    vorläufig  noch 


264 


Evvel  egyelőre  lezárom  az  1908.  évi  jelö- 
liisi  eredmények  ismertetését  és  méltatását  s 
áttérek  azoknak  a  felsorolására,  a  melyeket 
eddigelé  az  1909.  évi  jelölések  alapján  kap- 
runk. Röviden  és  csak  a  legszükségesebb 
magyarázattal  kisérve  közlöm  ezeket  az  ada- 
tokat, minthogy  a  beliatóbb  tárgyalás  majd 
csak  az  első  évi  teljes  anyag  alapján  biztat 
sikerrel.  Időszerinti  sorrendben  az  első  híre- 
ket a  gémekről  kaptuk  s  ezeket  fajok  szerint 
a  következőkben  ismertetem: 


Szürke  géiii  —  Ardea  cinerea  L. 

1.  A  485  számii  gémgyürüvel  1909  jiínius 
15-én  a  kisbalatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt fiókát  elejtette  Dittel  Feruncz  úr  1909 
júlis  18-án  Wanowitzban,  Leobschütz  mellett 
Porosz-Sziléziában.  Az  elejtési  hely  majdnem 
egyenesen  északi  irányban  van  a  leleplôl 
400  kilométernyi  távolságban.  A  gyíírnt  Dittki, 
Ferenc/,  úr  beküldte  liozzánk. 


2.  Az  51  számú  géingyíirűvel  19Ó9  június 
15-én  a  kisbalatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt fiókát  1909  július  21  én  egy  másik,  de 
gyűrűvel  el  nem  látott  szürke  gémmel  együtt 
Wöllanban,  Cilii  mellett  Stájerországbon  ej- 
tették el.  Wöllan  majdnem  egyenesen  nyu- 
gati irányban  fekszik  a  Balatontól  170  kilo 
méternyi  távolságban.  Az  értesítést  AoAMovrrz 
Károly  úrnak  köszönjük,  a  ki  egyúttal  meg- 
küldte a  gyűrűt  is. 

3.  A  44  számú  gémgyűrűvel  1909  június 
15-én  a  kisbalatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt fiókát  elejtette  1909  augusztus  20-án 
BiJKvic  JI.  lir  Fukaban,  Belovár-Körös  megyé- 
ben, 100  kilométernyire  délnyugatra  a  te- 
leptől. .\  gyűrűt  a  lábbal  együtt  elküldte 
dr.  Lanchoi'piír  Aüuston  úrlioz,  a  zágrábi 
múzeum  igazgatójához,  a  ki  viszont  átadta  a 
bizonyítékokat  dr.  Köbsler  Ervin  tanár  úrnak, 
a  ki  szives  volt  azokat  hozzánk  juttatni. 

Bakcsó.  —  Nycticorax  nycticorax  (L.) 
1-  A  267  számú  réczegyűrűvel  1909  június 
15- én  a  kisbalatoni    gémtelepen    tőlem  meg- 
jelölt   fiókát    elejtette    Szabó    Jenő    úr    1909 
augusztus  20-án  Balatonniogyoródon,  a  géni- 


die  bei  der  Behandlung  des  weissen  Storches 
geäusserte    Annahme    angenommen    werden. 

Somit  kann  die  Bespreciiung  und  Würdi- 
gung der  Markierungsresultate  aus  dem 
Jahre  1908  abges;  blossen  werden,  und  über- 
gehe ich  auf  diejenigen,  welche  die  .Markie- 
rungsversuche viin  1909  i)isher  erbrachten. 
Icii  gebe  die  liieliei-bezügliclu-n  Daten  in  aller 
Kürze  ohne  jeglichen  Kommentar,  indem  die 
eingehendere  Behandlung  nur  auf  Grund  des 
im  ersten  Jahre  erreichten  vollständigen  Ma- 
teriales  Erfolge  verspricht.  Die  ersten  Nacli- 
richten  in  chronologischer  Kciiienfolge  erhielten 
wir  iil)er  die  Reiher,  von  welchen  nach  Arten 
gesondert  folgende  Fälle  bekannt  wurden: 

(iraureiher  —  Ardea  cinerea  L. 

1.  Das  am  15  Juni  1909  mit  dem  Reiher- 
ringe Nr.  485  in  der  Reilierkolonie  des  Kis- 
balaton  von  mir  gezeichnete  Nestjunge  wurde 
am  18.  Juli  1908  in  Wanowitz  bei  Leobschütz 
in  Preusisch-Schlesien  von  Franz  Dittei,  er- 
legt. Der  Erbeutungsort  befindet  sich  fast  in 
genau  nördlicher  Richtung  und  in  einer  Va\{- 
fernung  von  400  Kilometer  von  der  Kohmie. 
Der  Ring  wurde  uns  v(ui  Herrn  Fhan/,  Dittei, 
eingesendet. 

2.  Das  am  15.  Juni  1909  mit  dem  lîeiiier- 
ringe  Nr.  51  in  dm'  Reiherkolonie  des 
Kisbalaton  yoii  mir  gezeiciiiiete  Nestjuiige 
^vur(le  am  21.  Juli  1909  mit  einem  zweit(Mi. 
.jedcicli  tmberingten  Exemplare  in  Wöllan  btu 
Cilli,  Steiermark,  erlegt.  Wöllan  befindet  sich 
in  fast  genau  westlicher  Richtung  170  Kilo- 
meter w^eit  vom  Balaton-See.  Die  Nachricht 
verdanken  wir  Herrn  Karl  v.  Adamüvitz.  der 
uns  zugleich  auch   den   Ring  übersandte. 

8.  Der  am  15.  Juni  1909  mit  dem  Reiher- 
ringe Nr.  44  in  der  Reiherkolonie  des  Kis- 
balaton von  mir  als  Nestjunges  gezeichnete 
Graureiher  wurde  am  20.  .August  1909  von 
Herrn  M.  Bukvic  in  Fuka,  Korn.  Belovár-Kőrös, 
100  Kilometer  südwestlich  viui  der  Kdlonie  er- 
legt Ring  und  Ständer  übersandte  er  an  Herrn 
Dr.  August  Lanchofkeu,  Direktor  des  Jliiseums 
in  Zágráb,  der  diese  Dokumente  seinerseits 
Herrn  Professor  Dr.  Ervin  Rössler  übergab,  der 
so    freundlicli  war   dieselbe    uns    zuzustellen 

Nachtreilier  —  Nycticorax  nycticorax  (L  ). 

1.  Das  am  15.  Juni  1909  in  der  Reiher- 
kolonie des  Kisbalaton  mit  dem  Entenringe 
Nr.  267  von  mir  gezeichnete  Nestjunge  wurde 
am  20.  August  1909  in  Balatonmogyoród,  in 


265 


telep  közvetlen  szoniszédsáiíiiban.  A  madarat 
a  keszthelyi  Balaton-Múzeuiiinak  ajándékozta, 
a  mely  azt  o:yiiiieménye  számára  kitomette. 
Az  értesítést  SÁr.i  Jan(/s  úrnak  köszönjük. 

2.  A  841  számú  réczegyürűvel  1909  június 
15-én  a  kisbaiatoni  g'énitelepen  toleni  meg- 
jelölt fiókát  elejtett?  1909  augusztus  15-én 
Bernrirder  Ferrncz  úr.  Háti'iton  \'as  meuyében, 
75  kilométernyire  északnyugati  irányban  a 
teleptől.  Bernriepkr  Fkrkniz  úr  szives  volt 
intézetünknek  ajándékozni  a  madarat,  a  mely 
jelenleg  gyűjteményünket  disziti. 

3.  A  4G7  számií  gémgyûrûvel  1909  j'úiu'iis 
15-én  a  kisbaiatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt fiókát  elejtették  1909  augusztus  12-én 
Mattsee  mellett,  Salzburgban  850  kilométer- 
nyire nyugat-északnyugati  irányban  a  telep- 
től. A  híradást  Schaki-'i.rr  J.ínos  úrnak  köszön- 
jük, a  ki  a  gyűrűt  is  beküldte  hozzánk. 

4.  A  468  szánul  gémgyürűvel  1909  június 
15-én  a  kisbaiatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt tiokát  elejtették  1909  augusztus  4-én 
Platzban,  Csehországban,  3:^0  kilométernyire 
észak-északnyugati  irányban.  Az  értesítést 
Faustka  Vi.AiiiMiR  úrnak   köszönjük, 

Üstöküsgéni.    —  Ardea  ralloidcs,  St'oi>. 

A  258  számú  réczegyűrűvel  1909  június 
15-én  a  kisbaiatoni  gémtelepen  tőlem  meg- 
jelölt fiókát  elejiették  1909  július  29-én 
Nasiczén,  Verőcze  megyében,  150  kilométer- 
nyire délkeleti  irányban  a  telepi  ől.  Az  érte- 
sítést KiíxiiR  La.ius  úrnak  köszönjük,  a  ki 
egyúttal  a  gyűrűs  lábat  is  beküldte  gyűjte- 
ményünk részére. 

A  (jhnféiélní'l  elsősorban  is  feltűnik  az 
elejtettek  nagy  száma.  Mindössze  lOS  pél- 
dányt jelöltein  meg  a  kisbaiatoni  gémtelepen 
s  ezek  közül  eddigelé  már  S  példányról  kap- 
tunk hirt,  a  mi  75  százaléknak  felel  meg. 
Világosan  látható,  hogy  a  káros,  tehát  rend- 
szeresen üldözött  madárfajoknál  az  elejtési 
százalékarány  összehasonlitliatatlanid  maga- 
sabb,  mint  a  hasznos  fajoknál 


Hasonlóképen  igen  szend)eötlő  dolog  az  is, 
hogy  a  fiatal  gémek  a  szárnyrakapás  után  a 
teleptől  szinte  minden  lehető   irányban    szét- 
AquUa  XVI. 


unmittelbarer  Nähe  der  Kolonie  von  Herrn 
Eugen  Szabó  erlegt.  Der  Vogel  wurde  dem 
Balaton-Museum  zu  Keszthely  geschenkt, 
welches  denselben  präparieren  Hess.  Die 
Nachricht  verdanken  wir  Herrn  Johann    SAni. 

2.  Das  am  15.  Juni  1909  in  der  Heiher- 
kolouie  des  Kisbalaton  mit  dem  Entenringe 
Nr.  841  von  mir  gezeichnete  Nestjnnge  wurde 
am  15  August  1909  von  Herrn  Franz  Bern 
RiEDER  in  Rátót,  Komi.  Vas,  75  Kilometer  nord- 
westlich von  seiner  Heimat  erlegt.  Herr 
Franz  Bernrieder  war  so  freundlich  den  Vogel 
unserem  Institute  zu  überlassen,  welcher  jetzt 
unsere  Sammlung  ziert. 

3.  Das  am  15  Juni  1909  in  der  Keiher- 
kolonie  des  Kisbalaton  mit  dem  Keiherringe 
Nr.  467  von  mir  gezeichnete  Nestjunge  wurde 
am  12.  August  1909  in  Mattsee,  Salzburg, 
350  Kilometer  west-nordwestlich  von  der 
Heimat  erlegt.  Die  Nachricht  erhielten  wir 
vom  Herrn  Johann  Schaffler,  dem  wir  auch 
die  Einsendung  des  Ringes  verdanken. 

4.  Das  am  15.  .Inni  1909  in  der  Reilier- 
kolonie  des  Kisbalaton  mit  dem  Reiherringe 
Nr.  468  von  mir  gezeichnete  Nestjunge  wurde 
am  4.  August  1909  in  Platz,  Böhmen,  320 
Kilometer  nord-nordwestiich  von  der  Heimat 
erlegt.    Die    Nachricht    verdanken  wir  Herrn 

^'^ADIMII^     FaI'.-ìTKA. 

Schopfreilier.  —   Ardea  ralloides  Scoi-. 

Das  am  15.  Juni  1909  in  iler  Reiherkolonie 
des  Kisbalaton  mit  dem  Entenringe  Nr.  258 
von  mir  gezeichnete  Nestjunge  wurde  am 
29.  Juli  1909  in  Nasicz,  Kom.  Yeröcze,  150 
Kilometer  südöstlich  von  der  Kolonie  erlegt. 
Die  Nachricht  verdanken  wir  Herrn  Lunwio 
V.  Kenue.  der  uns  zugleich  auch  Ring  und 
Ständer  für  unsere  Sammlung  einsandte. 

Bei  den  Reihennten  ist  die  grosse  Anzahl 
der  erlegten  höchst  auffallend.  In  der  Reiher- 
kolonie des  Kisbalaton  zeichnete  ich  insge- 
samt 108  Exemplare,  und  erhielten  wir  bis- 
her schon  von  8  Exemplaren  Nachricht, 
was  einem  Prozentsätze  von  7"5  entspricht. 
Es  ist  hieraus  klar  ersichtlich,  dass  der  Er- 
beutungs  Prozentsatz  bei  den  schädlichen, 
daher  systematisch  verfolgten  Vogelarten 
unvergleichlich  grösser  ist,  als  bei  den  nütz- 
lichen Arten. 

Eine  ebenso  auffallende  Erscheinung  ist  die, 
dass  sich  die  jungen  Reiher  nach  dem  Flüg- 
gewerden  von  der  Kolonie    fast    n;ich     allen 

34 


2ÜÖ 


szóródnak,  úgy  hogy  az  eddig  kézrekerült 
példányok  nlapján  lehetetlen  niegállapitani 
valami  határozott  vonulási  irányt.  Az 
Übedszka-baráhan  levő  génitclepen  megjelölt 
génieknél  ugyanez  az  eset  tordult  elő.  Az 
első  kézrekerült  példányok  északnyugati  és 
északkeleti  irányban  távoztak  a  teleptől  s 
csak  később  mutatkozott  a  délnyugati  vonu- 
lási irány. 

Ez  a  téltünő  jelenség  azonban  egyáltalá- 
ban nem  lepett  meg,  mert  a  gémekre  vonat- 
kozó vonulási  adatok  feldolgozásából  szerzett 
tapasztalataim  révén  már  előre  is  el  voltam 
erre  készülve.  Ugyanis  az  érkezési  adatok 
alapján  eddigelé  még  a  legkisebb  törvény- 
szerűséget se  lehetett  kimutatni  a  gémek 
vonulására  nézve  s  ezt  nem  magyarázhattam 
mással,  mint  a  gémek  ismeretes  kóborlási 
hajlamával,  a  mely  viszont  specziális  táplál- 
kozási é,s  fÉszkdésl  ■viszonyaik  kovetkezinénye^ 

Természetesen  korai  volna  még  az  eddigi 
anyag  alajiján  behatóbb  következtetésekbe 
bocsátkozni,  de  mindenesetre  újból  is  meg 
kell  állapitanom  azt  az  örvendetes  tényt, 
hogy  a  közvetlen  kísérlet  ebben  a  negativ 
eredményben  is  tökéletesen  igazolja  az  érke- 
zési adatok  feldolgozása  alajyau  szerzett 
tapasztalatokat.  Tehát  ebben  az  esetben  is 
kiderül,  hfigy  a  két  kutatási  nuidszer  kölcsö- 
nösen igazolja  és  kiegészíti  egymást 

Dankasii'ál.y  —  Larus  ridibundus,  L.  Csupa 
fióka,  valamennyi  a  velenczei  tavi  sirálytele- 
pen lett  meg;jelölve  1909  június  4-én. 

1.  Jelöltem  1069  számú  sirálygyűríível, 
elejtették  1909  július  25-én  Érden,  Fejér 
megyében,  -{Q  kilométernyire  északkeleti 
irányban  a  Duna  mellett.  Az  adatokat  és  a 
gyűrűket  Gammei,  Alajos  úrnak  köszönjük. 

2.  Jelöltem  az  1025  számú  sirálygyűrűvel, 
elejtette  Klieql  Sándor  úr  1909  augusztus 
7-én  Báta  tolnamegyei,  dunanienti  község- 
ben,  125  kilométernyire  déli  irányban. 

3.  Jelöltem  az  1187.  számú  sirálygyűrűvel, 
elejtette     1909     szeptember     5-én     Bittmann 


Aquila  XIII.  pag.  92-93. 


liimmclsrichtungen  hin  zerstreuen,  so  dass  es 
auf  Grund  der  bisher  erbeuteten  Exemplare 
unmöglich  ist,  eine  bestimmte  Zugsrichtung 
festzustellen.  Hei  den  in  der  Obedszka-Bara 
gezeichneten  Reihern  wiederholte  sich  genau 
derselbe  Fall.  Die  ersten  erbeuteten  Exem- 
plare entfernten  sich  in  nordwestlicher  und 
nordöstlicher  liichtung  von  der  Kolonie  und 
erst  später  machte  sich  die  südwestliche 
Zugsrichtung  bemerkbar. 

Diese  aurtallende  Erscheinung  überraschte 
mich  jedoch  durchaus  nicht,  indem  ich  durch 
die  bei  der  Bearbeitung  der  Ankunftsdaten 
über  die  Reiher  gemachten  Erfahrungen  schon 
darauf  \orbereitet  war.  Auf  Grund  der  An- 
kunftsdaten konnte  nämlich  bisher  auch  niihi 
die  geringste  Gesetzmässigkeit  über  den  Zug 
der  Reiher  nachgewiesen  werden,  unii  konnte 
ich  dies  nicht  anders  erklärlich  machen,  als 
durch  das  bekannte  Streichen  der  Reiher, 
wris  eilte  FoUje  ihrer  speziellen  Nist-  und  Er- 
ììahrmit/siceise  ist.  ' 

Natürlich  wäre  es  noch  verfrüht  sicli  auf 
Grund  des  bisherigen  Materiales  in  eingehen- 
dere Schlussfolgerungen  einzulassen,  doch 
möchte  ich  jedenfalls  auch  hier  die  erfreu- 
liche Tatsache  konstatieren,  dass  der  Ver- 
such auch  in  diesem  negativen  Falle  die  auf 
Grund  der  Bearbeitung  von  Ankunftsdaten 
erhaltenen  Resultate  vollkommen  bestätigt. 
Es  erhellt  auch  aus  diesem  Falle,  dass  sich 
die  beiden  Forschuugsniethoih'u  gegenseitig 
ergänzen  und  rechtfertigen. 

Laclnnöve  —  Larus  ridibundus,  L.  Lauter 
Nestjunge,  gezeichnet  am  4.  Juni  1909,  in 
der  Mövenkolonie  des  Sees  von  Velencze. 

1.  ^\'urde  mit  dem  Möveni'iug  Nr.  1069 
von  mir  gezeichnet;  erlegt  am  25.  Juli  in 
Érd,  Komitat  Fejér,  80  Kilometer  nordöst- 
lich an  der  Donau.  Das  Datum  und  den 
Ring  verdauken  wir  Herrn  Alois  Gammel. 

2.  Wurde  mit  dem  Mövenring  Nr.  1025  von 
mir  gezeichnet  ;  erlegt  von  Herrn  Alexander 
Kliegl  am  7-  August  1909,  in  Báta,  Komitat 
Tolna,  an  der  Donau,  125  Kilometer  südlich 
von  der  Kolonie- 

3.  Wurde  mit  Mövenring  Nr.  1187  von  mir 
gezeichnet  ;  erlegt  am  5.  Septemper  1909 
von  Herrn    Stephan    Bittmann  in  Fereg,  Koni. 


'  Aquila  XIII.  p.  92-93. 


267 


István  úr  Pereg,  pestmejiyei,  dunanieiiti  köz- 
ségben, 25  kilométernyire  keleti  iriliiybaii. 

4.  Jelöltem  az  1194  számú  sirálj'gyűrüvel; 
elejtette  szeptember  20i'iii  Btoyhr  Jánus  úr, 
Niederweideii  mellett,  a  Morva-torok  közelé- 
ben, Alsó-Ausztriában,  ISO  kilométernyire 
északnyuiíati  irányban. 

Mig  a  mnlt  évben  kézrekerült  példányok 
—  összesen  négy  —  valamennyien  Olasz- 
országban lettek  elejtve,  aildig  az  idén 
eddigelé  még  nem  kajttunk  liírt  Olaszország- 
ban elejtett  példányokn'il.  A  felsorolt  négy 
adat  a  iinilt  éviekkel  egyesítve  a  mellett 
szól,  hogy  a  liaiikasiráiy-tiókák  a  repítés 
ntán  elhagyják  a  teszektelepet  és  liosszas 
kóborlások  után  nagy  területeken  szétszó- 
ródva, de  lehetőleg  a  vizek  mentén  haladva 
vonulnak  lassanként  a  Földközi  tenger  part- 
vidékein és  Olaszország  belvizei  mentén  el- 
terülő téli  szállásaik  felé.  A  kérdést  majd 
csak  akkor  lehet  behatóbban  tárgyalni,  ha 
az  1909.  évi  jelölések  összes  eredménye 
már  ismeretes  lesz. 

Peliér  g<')lya.  —  Ciconia  ciionia  (L.). 

1.  Fióka;  jelölte  J9U9  Julius  lö-én  Sze- 
repen, Biharmegyében,  Rác/  Hí:i.a  úr  az  547 
számú  gólyagyürűvel  ;  holtan  találták  ugyan- 
csak Szerepen,  1909.  augusztus  2-án.  Allíió- 
lag  verekedés  közben  pusztult  el.  A  tiókák 
jiilius   IH-án   hagyták  el  a  fészket. 

Ennek  az  adatnak  az  a  tanúsága,  hogy  a 
fióka  két  héttel  a  jelölés  után  még  a  szülő- 
földjén tartózkodott. 


2.  Fióka;  jelölte  1909  július  G-án  Leber 
Antal  úr.  Madarász,  szalmármegyei  községben 
927  számú  gólyagyürűvel  ;  1909.  aug.  2ü-áii 
este  Pojána-Mörul,  krassószörénymegyei  fűrész- 
telepen rászállt  egy  miinkásliáz  kéményére, 
a  hol  egy  munkásfiú  elfogta.  Pojána-.Mörnl 
déli  irányban  250  kilométernyire  fekszik  a 
jelölő  helytől.  A  madarat  már  aznap  délután 
látták  egy  másik  fehér  gólya  társaságában, 
a  mely  másnapra  tovább  vonult.  .\  jelölt 
gólyát  körülbelül  szeptember  20-ig  fogságban 
tartották,  de  akkor  elrepült,  mert  levágott 
szárnytollai  akkorára  ismét  kinőttek.  A  gyűrűt 
előzőleg  levették  a  lábáról.  A  részletes  ada- 
tokat GüRA  Károía-  m.  k.    erdőmérnök    úrnak 


Pest,    an    der    Donau,    25    Kilometer    östlich 
von  der  Kolonie  entfernt. 

4.  Wurde  mit  Mövenring  Nr.  1  I'.)4  von  mir 
gezeichnet;  erlegt  am  20.  S('pt('iiil)cr  19(19 
von  Herrn  Johann  Stovuh  bei  Niederweiden  in 
der  Nähe  der  Marchmündiing,  Niederösterreicli, 
ISO  Kilomet(M-  nordwestlich  von  der  Kohmie 
entfernt. 

Während  die  im  vorigiMi  Jahre  erbeuteten 
Exemplare  --  insgesamt  4  alle  in  Italien 
erlegt  wurden,  erhi(4ten  wir  lieuer  noch  keine 
Nachricht  von  in  Italien  erlegten  Lacliinöven. 
Die  hier  aiigefiíhrt(ín  4  Daten  vereint  mit 
den  vorjährigen  sprechen  dafür,  dass  die 
Lachmövenjiingen  nach  dem  Fliiggevverden 
die  Krutkolonie  verlassen  und  auf  ein  grosses 
Gebiet  zerstreut  erst  nach  langandauernden 
Streifereien  möglichst  den  Gewässern  entlang 
ziehend  allmählich  ihre  Winterquartiere  an 
den  Küsten  des  Mittelländischen  Meeres  und 
den  Hinnengewässern  Italiens  erreichen.  Eine 
eingehendere  ßehaiullung  folgt  erst  dann, 
wenn  die  Resultate  der  Markierungen  vom  Jahre 
1909  schon  bekannt  sein  werden. 

Wei.sser  Storch    —    Ciconia   ciconia    (L.). 

1.  Nestjnnges  ;  gezeichnet  am  15.  Juli  1909 
in  Szerep,  Kom.  lÜhar,  von  Herrn  Beh  v. 
Râc'z  mit  dem  Storcliringe  Nr.  547  ;  tot  anf- 
gefiinilen  ebenfalls  in  Szerep  am  2  August 
1909.  Ging  angeblich  während  eines  Streites 
zugrunde.  Die  Jungen  verliessen  das  Xest  am 
IS.  Juli. 

Es  erhellt  hieraus,  dass  sich  der  Jung- 
storcli  zwei  Wochen  nach  dem  .\nstliegeii, 
noch  in  der  Heimat  aufhielt. 

2.  Nestjunges;  gezeichnet  am  (i.  Jnli  19(lil 
von  Herrn  Anton  Liíbhr  in  Madarász,  Kom. 
Szatraár,  mit  dem  Storchringe  Nr.  927,  wurde 
von  einem  Arbeiterin ngen  lebendig  gefangen 
am  26.  August  190ÍI  abends  in  dar  Sägemüh- 
len-Kolonie Pojána-Mörul,  Koiu.  Krassó-Sz., 
auf  dem  Ranchfange  eines  Arbeiterhanses. 
Pojána-Mörul  beüudet  sich  250  Kilometer 
südlich  von  dem  Markierungsorte.  Der  Vogel 
wurde  schon  am  Nachmittag  desselben  Tages 
u.  zw.  in  Gesellschaft  eines  anderen  weissen 
Storches  gesehen,  welcher  am  nächsten  Tage 
wegzog.  Der  gezeichnete  Storch  wurde  bei- 
läufig bis  zum  20  Septendier  in  Gefangen- 
schaft gehalten,  welcher  er  jedoch  entfloh, 
sobald  seine  gestutzten  Schwungfedern  wieder 
ausgewachsen    waren.    Der    Ring  wurde  ihm 

3-i* 


268 


köszönjük  ;  ezenkivül  Cható  Pál   urad.    erdő- 
mérnök úr  is  adott  rövid  hirt   az  esetről. 


3.  Fióka;  me,a;jelöiteni  1909.  július  ;j-án 
Mezőcsátoii,  Borsodinegyében  a  1158  számú 
gólyaoyűrüvel.  1ÍK)9.  an.ífusztus  11-én  meg- 
jelent Niuidorhegyen,  Krassószörény  megyé- 
ben, s  ott  niegtelej)edett  az  egyik  gyárkénié- 
nyen,  a  mely  éppen  javítás  alatt  állott.  Innen 
lejárt  a  Bisztra-patak  völgyébe,  hogy  táplá- 
lék után  nézzen,  s  ezután  rendesen  elfoglalta 
ismét  ezt  az  exponált  helyet,  a  honnan  augusz- 
tus 13-an  lelőtték.  A  részletes  tudósítást 
Seifert  Lajos  úrnak  köszönjük,  a  ki  egyúttal 
hosszas  utánjárással  megszerezte  a  gyűrűt  is 
és  azt  gyűjteményünk  számára  elküldte. 

Xándorhegy  2S0  kilométernyire  van  dél- 
keleti irányban  a  jelölési  állomástól. 

4.  Fióka;  jelöltem  1909  július  2  án  Tisza- 
tarjánban,  Borsod  megyében,  az  1349  számú 
gólyngyűrűvfl.  Lelövetett  1909  augusztus  'JO-án 
Tápióbicskén  1 10  kilométernyire  délnyugati 
irányban.  Az  értesítést  Rauetzky  Dezső  úrnak 
köszönjük,  a  ki  egyúttal  megjegyezte,  hogy 
a  lelövetés  azért  történt,  mert  ez  a  gólya 
rákapott  a  csirkékre  és  tetemes  kárt  okozott 
azok  elhordásával. 


Feiiyöi'igí».  —  Turdus  pilaris  (L.). 

Öreg  madár;  jelölte  1908  deczember 28  án, 
Tavarnán,  Szeőts  Bííi.a  úr  382  számú  fecske- 
gyűrűvel;  1909  január  20-án  ismét  hurokra 
került  ugyancsak  Tavarnán,  és  pedig  azon  a 
vidéken,  a  hol  először  tőrbe  került.  A  gyű- 
rűvel SzKüTs  Béi.a  úr  egj'  másik  fenyőrigót 
jelölt. 


J{arát.i-ócze.  —  Fulignla  ferina  (L.). 

Egyetlen  egy  öreg  példányt  jelöltein  1909. 
június  4-én  a  velenczei  tavon  a  822  számú 
réczegyűrűvel.  Elejtette  1909.  október  16-án 
Lepsényben,  N'eszprém  megyében  40  kilométer- 
nyire délnyugati  irányban  Tóth  Ehe  úr,  a  ki 
a  gyűrűs  lábat  is  beküldte  hozzánk.  Az  érte- 
sítés szerint  a  madár    kitűnően    fejlelt,  pom- 


schon  früher  abgenommen.  Die  näheren  De- 
tails verdanken  wir  dem  königl.  ung  Forst- 
ingenieur Herrn  Kari,  Guka,  ausserdem  wur- 
den wir  auch  noch  von  Herrn  Pail  Csató, 
herrschaftlichen  Forstingenieur  benachrichtigt. 

3.  Nestjunges;  wurde  am  3.  .Juli  1909  in 
Mezőcsát,  Kom.  Borsod,  mit  dem  Storchringe 
Nr.  1158  von  mir  gezeichnet.  Dasselbe  erschien 
am  11.  August  1909  in  Nándiirli(\í;y,  Kom. 
Krassó-Sz.,  und  Hess  sicji  dm-t  auf  einem 
Fabriksschornstein  nieder,  weUdier  eben  re- 
pariert wurde  Von  hier  aus  besuchte  er  das 
Tal  des  Bisztra-Baches,  wo  er  seiner  Nahrung 
nachging,  und  nahm  dann  gewöhnlich  wieder 
diesen  exponierten  Posten  ein,  von  wo  er 
am  13.  August  heruntergeschossen  wurde. 
Die  näheren  Details  v(M-danken  wir  llcrni 
LmiWKi  Sini'EiiT,  der  mit  vielem  Nachgehen 
auch  den  Ring  erwarb,  und  denselben  für 
unsere  Sammlung  einsandte. 

Nándorhegy  befindet  sich  280  Kilometer 
südöstlich  von  dem  Markierungsorte. 

4.  Nestjunges  ;  wurde  am  2.  Juli  in  Tisza- 
tarján, Kom.  Borsod,  mit  dem  Storchringe 
Nr.  1349  von  mir  gezeichnet.  Erlegt  am  20. 
August  1909  in  Tápióbi<'ske,  Kom.  Pest,  HO 
Kilometer  südwestlich  vom  Markierungsorte. 
Die  Nachricht  verdanken  wir  Herrn  Deside- 
Rius  v.  Radetzky,  mit  der  Bemerkung,  dass  dieser 
Storch  desNA  egen  abgeschossen  werden  inusste, 
weil  er  sich  auf  den  Hühnchenfang  verlegte, 
lind  durch  das  Wegtragen  derselben  bedeu- 
tenden  Schaden  anrichtete. 

Wachholderdrossel.   —   Turdiis  ]iilaris  L. 
.Alter  Vogel  ;  gezeichnet  am  28.  Dezember 

1908  in  Tavarna  von  Bí:i,a  v.  SzeAts  mit  dem 
Schwalbenringe  Nr.  382  ;  wurde  am  20  Jän- 
ner in  Tavarna  fast  genau  an  derselben  Stelle 
wieder  in  einer  Schlinge  gefangen.  Mit  dem 
Ringe  wurde  eine  andere  Wachholderdrossel 
gezeichnet. 

Tafelente.  —  Fulignla  ferina  (L.). 
Es  wurde    nur    ein  einziges  Exemplar  ge- 
zeichnet, 11.  zw.  ein  alter  Vogel    am  4.  Juni 

1909  im  See  von  Velencze  mit  dem  Enten- 
ringe Nr.  822.  Dasselbe  wurde  am  16.  Ok- 
tober 1909  in  Lepsény,  Koni.  Veszprém,  40 
Kilometer  südwestlich  von  Herrn  Edmund  v. 
Tóth  erlegt,  der  uns  den  beringten  Fuss  ein- 
sandte. Laut  seiner  Mitteilung  war  der  Vogel 
sehr  gut  entwickelt  und  befand  sich  derselbe 
in  ganz  ausgezeichneter,Kondition.  Der  Finten- 


269 


pás  liiisbuii  levő  példány  vi)!t.  A  recz(;yTŰrü 
a  közelebbi  vizsgálatra  kissé  szűknek  bizo- 
nyult, iinii  azonban  a  lábon  nem  okozott  sebeket. 

Seregély.  —  Sturniis  vnlgaris  L. 

Fióka  korában  jelölte  Szeótk  BèIìA  Tavai'náii 
I90Í)  május  26-án,  1045  számú  fecskegyn- 
rüvel.  Lelövetett  lílfi!)  október  20-án  Orvi- 
nióban  —  Olaszország,  Perugia  tartomány  — 
1000  kilométernyi  délnyugati  irán\baii.  Az 
értesítést  Fabriani  Amaranto  lírnak  köszönjük, 
a  ki  egyúital  szives  volt  a  madár  gyűrűs 
lábát  is  intézetünk  gyűjteménye  számára  át- 
engedni. 

Ez  az  első  eset,  hogy  fccskiyi/iiriirel  — 
melyen  csak  „Bndaped"  fölirat  van  — jelölt 
madarat  kaptunk.  A  levél  Budapest  város 
tanácsának  volt  cziniezve,  a  mely  azt  hozzánk 
juttatta. 

Ezek  után  még  egész  rövid  vázlatot  adok 
néhány  ornithologiailag  érdekesebb  területről, 
a  melyeket  az  idei  jelölések  alkalmával  be- 
jártam. 

A  kisbalatoiii  gémtelep.  Jelenleg  még  egyik 
elsőrangú  ornithologiai  nevezetessége  Magyar- 
országnak, mert  itt  fészkel  még  a  legnagyobb 
mennyiségben  a  nagy  kócsag,  melynek 
idestova  már  csak  az  emlék  marad  meg 
hazánkban. 


Nagyon  kevés  pozitív  adatunk  van  arról, 
hogy  mekkora  volt  régebben  ennek  az  úgy 
látszik  ősrégi  gémtelepnek  a  népessége.  Iro- 
dalmi adatok  tudomásom  szerint  csak  a  II. 
nemzetközi  ornith.  kongresszus  tagjainak 
1891-  évi  látogatása  óta  vannak  róla.  Ekkor 
írtak  róla  bchmidhoi'feni  Tschusi  Viktor  lovag^ 
és  HosiEYEK  Sándor,^  a  kik  azonban  csak  a 
fészkelő  fajok  fölsorolására  szorítkoztak,  a 
nélkül,  hogy  a  fajok  számarányát  legalább 
közelítőleg  meghatározták  volna.  A  következő 
évben  Homeykr  Sándor  újból  meglátogatta  ezt 
a  gémtelepet,  s  idevágó  közleménye^  nyomán 
akkoriban  még  a  következő  fajok  fészkeltek  : 

'  Am  Velenczeer  und  kleinen  Balaton-See.  Föjelen- 
tés  a  budapesti  II.  nemzetközi  ornith.  kongresszusról. 
II.  rész.   Bpest  1892.  p.  202 

'  Auf  dem  Velenczeer  und  Platten-See.  Oruitli. 
Monatsschrift.  1891.  p.  310. 

^  Nach  Ungarn  und  Siebenbürgen.  Ornith.  Monat.*»- 
schrift.  1893.  p.  20. 


ring  erwies  sicli  bei  niilierer  Betrachtung  als 
etwas  zu  eng,  doch  wurden  dadurch  keine 
Wunden  am  Fusse  verursacht. 

Star         Stnrnus  vulgaris  L. 

Als  Nest  junges  gezeichnet  von  Bkla  v.  Szeöts 
in  Taviirna  am  26.  Mai  1909  mit  dem  iáchwal- 
benriuge  Nr.  1045.  Erlegt  am  20.  Oktober 
1909  in  Orvinio,  Italien,  Provinz  Perugia, 
1000  Kilometer  südwestlich  vom  Markierungs- 
orte. Die  Nachriclit  verdanken  wir  Herrn 
Fabriani  Amaranto,  der  so  freundlich  war  zu- 
gleich auch  den  beringten  Fuss  des  Vogels  für 
die  Sammlung  unseres  Institutes  einzusenden. 

Es  ist  dies  der  erste  Fall,  dass  wir  von 
einem  mit  Schwalbenring  —  auf  welchem 
sich  nur  die  Aufschrift  „Budapest"  befindet  — 
gezeichneten  Vogel  Kunde  ei-hielten.  Der  Brief 
war  an  den  Magistratsrat  von  Budapest  ad- 
ressiert, welcher  uns   denselben  übermittelte. 

Es  folgen  nun  noch  ganz  kurzgefasste 
Skizzen  über  einige  ornithologiscii  interessan- 
tere Gebiete,  welche  ich  während  der  heuri- 
gen Markierungs-Kampagne  besuchte. 

Die  Keiherkolonie  im  Kisbalaton-See. 
Dieselbe  ist  für  Ungarn  heutzutage  noch  eine 
ornithologische  Merkwürdigkeit  ersten  Ran- 
ges, indem  der  Edelreiher,  von  welchem  bald 
nur  mehr  die  Erinnerung  verbleiben  dürfte, 
auf  diesem  Gebiete  noch  in  der  grössten  An- 
zahl als  Brutvogel  vorkommt. 

Wir  besitzen  nur  sehr  wenig  positive  Daten 
darüber,  wie  gross  die  Bevölkerung  dieser  an- 
scheinend uralten  Keiherkolonie  in  früheren 
Zeiten  war.  Literarische  Angaben  existieren 
meines  Wissens  erst  seit  dem  Besuche  der  Mit- 
glieder des  II.  intern.  Ornithologen  Kongresse  im 
Jahre  1891.  Danuils  berichteten  darüber  Ritter 
Viktor  V.  Tschusi  zu  ScHMiDHOh'i'EN'  und  Alexander 
V.  HûMEYËR,"''  doch  beschränkten  sie  sich  nur  auf 
die  Angabe  der  brütenden  Arten,  ohne  nähere 
Daten  über  den  Bestand  der  einzelnen  Arten  zu 
geben.  Im  nächsten  Jahre  besuchte  Alexander  v. 
HuMEYER  nochmals  die  Kolonie,  und  brüteten 
laut  seiner  diesbezüglichen  Publikation  ^  da- 
mals noch  die  folgende  Arten  : 

'  Am  Velenczeer  und  kleinen  Balaton-See.  Haupt- 
bericht über  d  II.  Ornith.-Kongress.  II.  Teil.  Buda- 
pest, 1892,  pag.  2G2, 

-  Auf  dem  Velenczeer  und  Platten  See.  Urnith. 
Monatsschrift,  1891,  p.  310. 

'  Nach  Ungarn  und  Siebenbürgen.  Urnith,  Monats- 
schrift, 1893.  p.  20, 


270 


Artica  allia  L. 

(farzdta  L. 
„        ralloides  Sr,'oi'. 
,       ciiierea  L 
Ni/dirorax  nyeticorax  (L.) 
Platalca  leucorodia  (L.) 
Valaniivel  liatârozoïtMljl)  adaldkal  találunk 
iiR.   LovASKV  SÁNDoK-iiál,    a  ki  hS'J.'i-bi'ii  közölte 
több  évre  kiterjedő  kutatásainak  (;reílniényét.' 
.Szerinte    ií~i'J5-ben     a     Jcövetkezíj    volt    az 
álloniáiiy  : 

Nìiclìcorax  ni/cUrora.i' ,  töblj  telepen  fész- 
kel, részben  más  fiijukkal  vegyesen. 

Ardea  ijarzalin    ISÍIl'.  óta  nem  fészkel. 
ralluides  mindössze  2 — .'Ì  pár 
cinerea  sok. 
purpcrea  sok. 
(dba  még  számos. 
l'latalea  Icuctmidia-TÚ]    csak    annyit  mond, 
Itngy  fészkel. 

l'te(/'idis  falcinelhis  nem  fészkel  állandóan: 
egy-két  éven  át  fészkel,  ;iztán  megint  több 
éven  át   nem   látliató. 


Evvel  szeiiiln 


líMJl).  lívi  áilíjrnáiiv  vala- 


melyest hanyatlott,  habár  ez  a  hanyatlás 
kétségtelenül  nem  oly  ruhamos,  hogy  a  tele]) 
fönmaradására  nézve  aggodalmakra  adhatna 
okot. 

Anifa  üIIki  állitóhii;  még  ÔO — (i(J  |)árlian 
tartózkodik  a  Kis  Balatonon.  Vezetőm  bemon- 
dása szerint,  kb.  15  pár  fészkel  s  miután  o 
az  egyedüli,  a  ki  tényleg  kutatóit  a  fészkek 
után,  hogy  majd  odavezethessen,  azt  hiszem, 
hogy  az  ő  bemondását  kell  leghitelesebbnek 
elfogadni.  Magam  csak  2  fészekhez  tudtam 
hozzáférni.  Külön  kis  csoportokban  fészkel- 
nek, a  füteleittöl  távol. 


J'íatalea  leucorodia  és  Fleí/adis  faiciii.ellns 
már  nem  fészkel. 

Ardea  purpurea  gyakori,  de  ezek  szokásuk 
szerint  szintén  nem  fészkelnek  a  nagy  tele- 
pen,   hanem    elszórva    a    nádas-rengetegben. 

Magán  a  telepen  jelenleg    csak  három  faj 

'  A  Balaton  faunája.  Szerkeszti  Dr.  Entz  Géza 
XIV.  szakasz.  Madarak.  Irta  :  db.  Lovassy  Sándob. 
p.  219—237. 


Ardea  alba  L., 

fjarzetta  L., 
ralloides  Scop., 
cinerea  L., 

Nyeticorax  nyeticorax  (L.), 

Platalea  leucorodia  (L.). 

Etwas  bestimmtere  .Viigaben  gibt  Dk.  Ale- 
xander V.  LovASHY,  der  flie  Resultate  seiner 
mehrere  Jalire  umfassenden  Studien  im  Jahre 
1H95  veröffentlichte.'  Laut  seinen  .Vngaben 
war  der  Beistand  im  Jahre  1895  der  folgende  : 

Nyeticorax  nyeticorax,  nistet  in  mehreren 
Kolonien,  teilweise  vermischt  mit  anderen 
Arten. 

Ardea  yarzetia,  brütet  s(nt  1892  nicht  mehr. 
„      ralloidcsA>yi>U'n  insgesamt  •_! — SPaare. 
,      ciiierea,  viele. 
„      purpurea,  viele. 

allia,  noch  zahlreich. 

Platalea  leucorodia,  über  diese  Art  wird 
nur  soviel  erwähnt,  dass  sie  Bnitvogel  ist. 

J'lcyadis  falci  Hell  IIS,  brütet  nicht  ständig; 
ein-zwei  Jahre  hindurch  nisti't  sie  hier  und 
wird  dann  Jahr(>  hindurcli  nicht  wieder  ge- 
sehen 

Dem  gegenüber  hat  sich  der  Bestand  vom 
Jahre  1909  etwas  verringert,  obwohl  dieser 
Rückgang  ohne  Zweifel  nicht  so  rapid  ist. 
(lass  dadurch  die  Fortexistenz  der  Kolonie 
als  ernstlich  gefährdet  erscheinen  könnte. 

Ardea  tdha  hält  sich  ang(>blich  noch  in 
50— GO  Paaren  am  Kisbalatou  auf.  Laut  der 
Einsage  meines  Führers  brüten  noch  unge- 
fähr 15  Paare,  und  da  er  der  einzige  war,  der 
wirklich  nach  den  Nestern  sachte,  um  mich 
dann  dorthin  führen  zu  können,  so  bin  ich 
geneigt  seiner  Angabe  den  meisten  Glauben 
zu  schenken.  Ich  sell)St  konnte  nur  an  zwei 
Nester  herankommen,  welche  von  der  Haupt- 
kolonie weit  entfernt  in  einer  separaten  Gruppe 
standen. 

Platalea  leucorodia  und  Pleyadiü  falcincllus 
brüten  nicht  mehr. 

Ardea  purpivrea  ist  nocii  häutig,  doch 
brütet  diese  Art  sie  ihrer  Gewohnheit  gemäss 
ebenfalls  nicht  in  der  Hauptkolonie,  sondern 
einzeln  zerstreut  im  Rohrwalde. 

In  der  Kolonie    selbst    brüten    derzeit   nur 


'  A  Balaton  íaiinája.  Kud.  v.  Dk.  Géza  Entz.  XIV. 
Abschnitt,  Vögel,  von  Dr.  Alexander  v.  Lovassy,  pag. 
219-237. 


271 


fészkel,  úfiy  mint  X yiiicorax  ìtycticora.'.,  Ardua 
cinerea  és  Ardea  ruUnides.  A  fészkelő  párok 
számát  közelítőleg  abból  lehet  megállapitaiii. 
hogy  becslésem  szerint  körülbelül  a  fészek- 
aljaknak a  felerészét  jelöltem  meg  és  [tedig: 

Nycticorax  uycticorax  33  fészekaljat, 
Ardea  cinerea  8  „ 

„       ralloides  (i  „ 

Látható  mindebből,  hogy  a  gém  telep  nem 
nagy  s  ez  annál  feltűnőbb,  mert  már  évek 
óta  a  legnagyobb  kíméletben  részesül.  A 
telep  nobilisán  gondolkodó  tulajdonosa,  orók 
Festetich  T.\s8ziló  különösen  a  nemes  Icócsatjra 
terjeszti  ki  az  abszolút  vadászati  tilalmat  s 
Börzsönyi  Gyula  főerdész  minden  lehetőt  el- 
követ, hogy  ez  a  tilalom  meg  is  tartassék. 
Ennek  daczára  se  növekszik  az  állomány,  a 
mihez  kétségtelenül  hozzájárul  az  a  nagy 
pusztulás,  a  melynek  kóborlásaik  és  vonulásuk 
alatt  vannak  kitéve  a  fiatal  gémek,  úgy  hogy 
a  természetes  szaporulat  évről-évre  igazán 
minimális. 


Pedig  itt  igazán  megvan  minden  töltetei 
ahhoz,  hogy  a  telep  megnmradhasson.  Meg- 
van a  fészkelési  alkalmatosság,  zavartalanul 
költhetnek,  s  a  Kis-Balaton  és  környéke  jelen- 
leg még  ideális  táplálkozási  terület  a  gémek 
számára.  Valósággal  teremtve  van  arra,  hogy 
hazánknak  egyik  gyönyörű  termésseli  cmlrke 
maradjon,  annál  is  inkább,  mert  nemcsak  a 
kócsagok  fészkelése  és  a  gémtelep  révén  alkot 
ornithologiai  nevezetességet,  hanem  egyéb 
ritka  madárvilága  révén  is.  így  pl.  gyakori 
fészkelő  még  a  Locusíella  luscinioides,  Panurus 
biarmiciis,  előfordid  a  Calamodus  melanopogon 
és  ezek  mellett  a  tavak  egyéb  jellegzetes 
madárvilága,  (Fulica,  Sterna,  Hydrochelidon, 
Acrocephalus  stb.)  a  mely  manapság  ugyan 
még  sok  helyütt  közönséges,  de  az  ősi  uiocsár- 
\ilág  madáréletének  bemutatásához  nem 
kevésbbé  lényeges,  mint  a  ritkaságok. 


A  Kis-Balatont  körülvevő  nagykiterjedésű 
legelő-  és  kaszálóterületnek,  a  mely  a  hajdani 
berek  lecsapolása  révén  lett  szárazzá,  szintén 


drei  Arten,  nämlich  Nyctiorax  nycticorax. 
Ardea  cinerea  und  Ardea  ralloides.  Die  An- 
zahl der  Brutpaare  könnte  annähernd  daraus 
festgestellt  werden,  dass  ich  nach  meiner 
Schätzung  ungefähr  die  Hälfte  der  vorhan- 
denen Gelege  markieren  konnte,  u.  zw.  : 
von  Nyctiorax  nycticorax  38  Gelege, 
„     Ardea  cinerea  8       „ 

„  „     ralloides  G       „ 

Es  ist  hieraus  zu  ersehen,  dass  die  Kolonie 
nicht  gross  ist,  und  muss  dies  umsomehr  auf- 
fallen, als  dieselbe  schon  seit  Jahren  der 
grössten  Schonung  teilhaftig  ist.  Der  edel- 
denkende  Eigentümer  der  Kolonie,  Graf 
Tassilo  v.  Festetich,  verhängte  besonders  über 
den  Eclelreiher  das  absolute  Jagdverbot,  und 
Oberförster  Julius  v.  Börzsönyi  trachtet  nach 
Möglichkeit  darnach,  dass  dieses  Verbot  auch 
eingehalten  werde.  Trotzdem  ist  der  Bestand 
nicht  im  Zuwachsen  begriiieii,  woran  jeden- 
falls auch  die  grossen  Vernichtungen  Scliuld 
tragen,  welchen  die  Jnngreiher  während  des 
Streichens  und  Ziehens  ausgesetzt  sind,  so 
dass  die  natürlii^he  Vermehrung  von  Jahr  zu 
Jahr  wirklich  nur  eine  minimale  sein  kann. 
Und  doch  sind  hier  alle  Bedingungen  zur 
Fortexistenz  dieser  Kolonie  vorhanden.  Es 
ist  die  Brutgelegenheit  geboten  und  wird 
auch  für  die  ungestörte  Vollendung  der  Brut 
Sorge  getragen.  Dabei  bildet  der  Kisbalaton 
und  dessen  Umgebung  derzeit  noch  ein  ideales 
Ernährungsgebiet  für  die  Keiher.  Das  Gebiet 
ist  wahrlich  wie  geschaft'en  zu  einem  herr- 
lichen Naturdenkmale  Ungarns,  und  zwar 
umsomehr,  als  dasselbe  nicht  nur  durch  die 
Reiherkolonie  und  das  Brüieii  des  Edel- 
reiiiers  eine  ornithologische  Merkwürdigkeit 
Itildet,  sondern  auch  durch  seine  übrigen  sel- 
tenen Vogelbewohner.  So  sind  z.  B.  Loni- 
stella  luscinioides  und  Panurus  hiarmicus,  noch 
häufige  Brutvögel,  ausserdem  kommt  auch 
C'alamodus  inelanopoyon  vor  und  wird  das 
ganze  Bild  von  den  übrigen  charakteristischen 
Vogelbewohnern  des  Sees  ergänzt  (Fulica, 
Sterna,  Hydrochelidon,  Acrocephalus  etc.), 
welche  zwar  derzeit  noch  nicht  selten  sind, 
doch  zum  Voraugenführen  des  Vogellebens  in 
den  Ursümpfen  kaum  weniger  notwendig  sind, 
als  die  Seltenheiten. 

Das  den  Kisbalaton  umgebende  Weide-  und 
Wiesengebiet  von  grosser  Ausdehnung,  wel- 
ches durch  Trockenlegung  des  früheren  Sumpf- 


272 


nu^gvaii  il  maga  oriiithologiai  nevezetessége. 
A  liajdani  szigetek  ősrégi  tölgyfáin,  em- 
beri liajléiioiuól  távol  nagy  számban  fészkel 
a  l'rliér  (/idi/a.  A  telepek  nagyjában  hasonli- 
laiKik  az  alsósági  erdei  gúlyatelepliez.  A 
fészkek  nincsenek  ugyan  egymás  tőszomszéd 
ságában.  de  azért  együvé  tartozásnk  szemmcl- 
látható.  Sok  fán  két  fészek  is  van.  Majdnem 
iiiiiideii  (ígyes  földliátdii  van  egy-egy  kiscbl) 
iU  — 15  fészket  számláló  telep.  Höhzhunvi  fő- 
erdész  ártól  nyert  értesülés  szerint,  a  telepek 
népesség»^  az  iitoljbi  években  általa lian  emel 
kedett.  s  lítU!)  ben  elérte  az  eddig  legnagyobb 
mennyiséget. 


A  fészkek  alatt  nagy  mennyiségíi  köpetet 
találtam,  a  melyek  tannlságos  képet  nyiijtot- 
tak  az  itt  fészkilö  gólyák  táplálkozási  viszo- 
nyairól. A  köpetek  majdnem  tisztára  rovar- 
törmelékből  állottak.  Az  eddigi  vizsgálatok 
alapján  legtöbb  volt  bennük  a  mezei  tücsük 
(Gryllns  campestris),  inig  a  vizi  rovarok  csak 
igen  kis  mértékben  voltak  képviselve,  a  mi  azt 
jelenti,  hogy  fótáplálkozási  területük  a  legelő 
és  kaszáló,  vagyis  a  gólya  már  itt  is  első 
sorban  mezei  madárrá  változott  át. 


A  beliyei  uradalom gémtelepei.  Ai, „Aquila'' 
miilt  évi  XV.  évfolyamában  Pfennigbkroer  József 
ismertette  a  bellyei  uradalom  ornitliologiai 
viszonyait.  Beható  és  i)ontos  helyrajzi  ada- 
tokkal ellátott  ismertetése  nagyjában  megfe- 
lel a  mai  viszonyoknak  is,  úgy  hogy  csak 
egész  röviden  vázolom  idevonatkozó  tapasz- 
talataimat. 


Jeleideg  még  két  génitelep  van  a  bellyei 
uradalomban  :  egy  kisebb  az  úgynevezett  Bát- 
szigeten,  —  egy  nagyobb  a  Daróczában.  Az 
elsőben  csak  Ardea  purpurea  fészkel  —  ösz- 
szesen  legfeljebb  20  pár.  A  másik  telepen  is 
főként  Arde«  purpareu  fészkel:  jelenleg  még 
több  mint  100  pár  tanyázik  itt.  Az  idén  körül- 
belül 15  pár  Ardea  ralloides  és  néhány  pár 
Nycticorax  nycticorax  csatlakozott    hozzájuk. 


gebietes  entstand,  bietet  ebenfalls  eine  nrni- 
thologische  Merkwürdigkeit.  Auf  den  uralten 
Eichen  di^r  einstigen  Inseln,  weit  entfernt 
von  menscliliclien  Wohnungen,  nistet  der 
ireisne  Sturck  in  grosser  Anzahl.  Die  einzel- 
nen Kolonien  gleichen  im  allgemeinen  der 
Kolonie  im  Walde  zu  .Msóság.  Die  Horste 
befinden  sich  nicht  unmittelbar  nebeneinander, 
doch  ist  ilire  /iisammengehörigkeit  augen- 
sciieiiilich.  .\iif  melireren  Häninen  Itefinden 
sich  auch  zwei  N'ester.  Fast  auf  jeniem 
Bodenrücken  belindet  sich  eine  kleinere, 
10 — IÒ  Bnitpaare  zählende  Kolonie.  Laut 
Mitl(;iiung  des  Herrn  Uberförslers  v.  Börzkösyi 
ist  die  Bevöikerinig  der  einzelnen  Kolonien 
in  den  letzten  Jahren  im  allgemeinen  ge- 
stiegen und  erreichte  im  Jahre  11)0!)  die  bis- 
herige grösste  Anzahl. 

Unter  den  Nestern  befanden  sich  grosse 
Mengen  von  Gewöllen,  welche  ein  sehr  lehr- 
reiches Bild  ill)er  die  Ernährutigsverhältnisse 
der  hier  ansässigen  »Störche  ergeben.  Die 
Gewölle  bestanden  fast  ausschliesslich  aus 
Insektenfragmenten.  Nach  den  bisherigen 
Untersuchungen  enthielten  dieselben  zum 
grössten  Teile  i'eldgrillen  (Gryllus  campestris), 
wäkrend  die  Wasserinsekten  tun-  in  geringem 
Masse  vertreten  waren,  woraus  hervorgeht, 
dass  die  Viehweiden  und  Wiesen  ihr 
hauptsächlichstes  Nahrungsgebiet  bilden,  dass 
also  der  weisse  Storch  auch  hier  schon  vor- 
w'iegend  Feldvogel  wurde. 

Die  Reilierkolonieii  der  Herrschaft  von 
Bellye.  Im  vorjährigen  Jahrgange  der  „Aquila" 
gab  Josef  rFENNHiBEKiiEU  eine  Beschreibung  der 
ornithologischen  Verhältnisse  der  Herrschaft 
von  Bellye.  Seine  eingehende  und  mit  ge- 
nauen topographischen  Daten  versehene  Be- 
schreibung entspricht  im  grossen  und  ganzen 
noch  den  derzeitigen  Verhältnissen,  so  dass 
ich  mich  init  einer  ganz  kurzen  Skizze  meiner 
diesbezüglichen  Erfahrungen  begnügen  kann. 

Derzeit  bestehen  noch  zwei  Reiherkolonien 
in  der  Herrschaft  von  Bellye;  eine  kleinere  in 
der  sogenannten  Báthlnsel  und  einegrössere  in 
der  Darócza.  In  ersterer  brütet  nur  Ardea  pur- 
purea, insgesamt  höchstens  20  Paare.  In  der 
zweiten  Kolonie  brütet  ebenfalls  hauptsächlich 
Ardea  purjiurea  ;  es  sind  hier  noch  über  100 
Paare  ansässig.  Heuer  gesellten  sich  ihnen 
ungefähr  15  Paare  Ardea  ralloides  und  einige 
Nycticorax  nycticorax  Paare  bei. 


273 


Az  utóbbi  terület  elég  kedvező  a  géniek 
fészkelésére,  a  nádas,  a  melyben  a  fészkek 
vannak,  oly  sűrű,  hogy  még  a  legügyesebb 
halász  számára  is  csak  igen  nagy  fáradság- 
gal járható.  A  fészkek  ebben  a  nádrengeteg- 
ben szerte  széjjel  vannak  szórva,  úgy  hogy 
a  gyökeresebb  irtás  a  legnagyobb  nehézsé- 
gekkel járna.  Éppen  ezért  remélhető,  hogy 
a  telep  nemcsak  hogy  fönmarad,  hanem,  az 
eddigi  gyarapodás  után  is  ítélve,  idővel  még 
népesebbé  is  válik  majd. 


Úgy  látszik,  hogy  a  Pi-'ennigberoer  szerint 
eliddözött  Phalaerocorax  carho  megint  meg- 
kísérli a  visszatelepülést  ;  legalább  az  idén 
nagy  számban  látták  a  vémelyi  Üunaágban. 
Magam  nem  juthattam  oda,  s  teljesen  meg- 
bízható híreket  se  szerezhettem  a  fészkelés- 
ről, de  az  előfordulás  időpontját  és  tömeges- 
ségét tekintve  kétségtelennek  kell  tartanom, 
hogy    fészkelés     czéljából    ismét    visszatele- 


pedtek. 


A  liikácsfalvi  Fehértó  és  környéke.  A  Bal- 
DAMUS*  gyönyörű  leírásai  révén  világszerte 
híressé  vált  „Fehér  mocsár"  hajdani  terüli  tén 
manapság  már  rétek  és  legelők  vannak,  s 
éppen  csak  a  legmélyebb  helyeken  szivárog 
egy-egy  mocsaras  ér,  a  mely  aztán  még  elég 
sűrűn  látogatott  gyülekező  helye  a  környék 
vízi  madárvilágának.  Habár  az  ősmocsárral 
együtt  eltűntek  azok  a  mérhetetlen  madár- 
tömegek, a  melyek  ezt  az  annak  idején  szinte 
megközelíthetetlen  nádrengeteget  benépesítet- 
ték, azért  jelenleg  még  mindig  elég  gazdag 
és  változatos  a  madárvilág.  A  Béga-folyó  ár- 
területein levő  régi  füzesek  valósággal  hem- 
zsegnek az  apró  énekesektől,  s  a  „Carska 
bara"  nevű  nagykiterjedésű  mocsár  nádasai- 
ban és  partmenti  füzes  erdeiben  még  ma  is 
nagyszámú  madár  t;ilál  megélhetést  és  fész- 
kelési  alkalmatosságot. 


Ornithologiai  szempontból  azonban  kétség- 

'  Beiträge  zur  Natuige.schichte  einiger  dem  S. -Osten 
Europas    angehörenden    Vögel.    Nauman.via   1801,    II. 
liiz&t,  pag.  73  etc. 
Aquila  XVI. 


Das  zweilgenannte  Gel)iet  ist  ziendich  gün- 
stig für  das  Nisten  der  Reiher  ;  der  Rohr- 
wald, in  welchem  die  Horste  stehen,  ist  so 
dicht,  dass  er  selbst  von  den  geschicktesten 
Fischern  nur  mit  grösster  Mühe  befahren 
werden  kann.  Die  Horste  sind  in  diesem 
Rohrwalde  überall  zerstreut,  so  dass  eine  gründ- 
lichere Zerstörung  derselben  mit  den  grössten 
Schwierigkeiten  verbunden  wäre.  Eben  des- 
halb ist  es  zu  erhoifen,  dass  diese  Kolonie 
nicht  nur  erhalten  bleibt,  sondern  nach  dem 
bisherigen  Zuwachse  zu  urteilen,  mit  der  Zeit 
noch  volkreicher  werden  wird. 

Wie  es  scheint  versucht  auch  Phalacroco- 
rnx  carho,  welcher  nach  Pennigberger  ver- 
trieben wurde,  sich  wieder  anzusiedeln  ;  diese 
Art  wurde  wenigstens  iieuer  in  der  Vémelyer 
Donau  in  grosser  Anzahl  gesehen.  Ich  selbst 
konnte  nicht  dorthin  gelangen,  ebenso  konnte 
ich  auch  keine  unbedingt  verlässlichen  Nach- 
richten über  das  Brüten  erhalten,  doch  glaube 
icli  mit  Hinsicht  auf  den  Zeitpunkt  und  die 
Massenhaftigkeit  des  Vorkommens  mit  Be- 
stimmtheit annehmen  zu  können,  dass  sich 
diese  Art  behufs  Nistens  wieiler  angesiedelt  hat. 

Der  Fehértó  von  Liikácsfalva  und  dessen 
Umgebung.  Auf  dem  einstigen  Gebiete  des 
durch  die  herrliche  Beschreibung  von  Balda- 
Mus^  weitberühniten  „Weissen  Morastes"  be- 
tinden  sich  derzeit  nur  mehr  ^^'iesen  und 
Viehweiden,  und  nur  an  den  tiefsten  Stellen 
sickert  hie  und  <la  ein  versumpfter  ^^'asser- 
lauf,  welcher  dann  einen  noch  ziemlich  häutig 
besuchten  Sammelplatz  der  Sumpfvogelwelt 
der  Umgebung  bildet.  Obwohl  mit  dem  Ur- 
sumpfe  auch  jene  ungeheuren  \ogelmassen, 
welche  diesen  seinerzeit  fast  unnahbaren 
Rohrwald  bevölkerten,  verschwunden  sind, 
so  existiert  hier  heutzutage  noch  immer  eine 
ziemlich  zahl-  und  abwechslungsreiche  Vogel- 
welt. Die  alten  Weidenbestände  auf  den  In- 
undationsgebieten  des  Begaflusses  wimmeln 
fast  von  den  kleinen  Singvögeln  und  in  den 
Röhrichten  sowie  den  Uferwaldungen  des 
ausgedehnten  „Carska  bara"- Sumpfes  linden 
auch  heute  noch  viele  Vögel  Darkommen  und 
Brutgelegenheit. 

Ornithologisch  ist  jedoch  unzweifelhaft   der 

'  Beiträge  zur  Xaturgcschichte  einiger  dem  S.- 
Osten Europas  angehörenden  Vögel.  Naumannia,  1851 
Heft  II.  p.  73  etc. 


274 


telenül  a  Fehértó  a  legérdekesebb  terület. 
Ez  a  nagykiterjedésű  javarészt  {gyönyörű 
magas  és  sűrű  nádasokkal  benőtt  vizfcliilet 
jelenleg  mintaszerűen  berendezett  és  kitűnően 
jövedelmező  halastó,  a  melyen  csak  valame- 
lyes kímélet  és  védelem  mellett  gyönyörű  vízi 
madárfannát  lehetne  föntartaní. 


A  legintenzívebb  pnsztítás  daczára  is  évról- 
évre  sok  Anlea  purpurea,  Ardea  cinerea  és 
Nyctieorax  nyeticorax  fészkel  a  területen.  A  tó- 
pásztorok  minden  egyes  gémtojásért  4  fillért 
kapnak,  s  a  míg  a  nádas  kevésbbé  magas 
és  sűrű,  addig  állandóan  fészkek  után  járnak, 
úgy  hogy  a  gémek  első  költése  majdnem  biz- 
tosan elpusztul.  A  gémek  ennek  daczára  se 
hagyják  el  az  egyébként  rendkívül  kedvező 
területet,  mert  már  a  második  költés  részben 
sikerül,  minthogy  ilyenkor  már  oly  sűrű  a 
nádas,  hogy  csak  a  legnagyobb  erőkifejtéssel 
lehet  benne  járni. 


Elsőrangú  ornithologiai  nevezetessége  ennek 
a  tónak  azonban  az  Ardea  alba  fészkelése. 
LowiESKR  Imre  úrtól  nyert  értesülés  szerint  az 
idei  tavaszon  5 — 6  pár  jelentkezett,  a  melyek 
még  június  23-án  is  ott  voltak  :  a  tópásztorok 
bemondása  szerint  már  több  éven  át  fész- 
keltek a  tavon,  és  tojáspusztitásaik  alkalmá- 
val már  megtalálták  ennek  a  fajnak  a  fészkét 
és  tojását  is.  A  fertőtavi  és  kisbalatoni  tele- 
pek mellett  ez  volna  hazánkban  a  harmadik 
hely,  a  hol  még  biztosan  fészkel  a  var/y  kócsag. 
s  így  természetesen  minden  orníthologusban  föl- 
ébred a  vágy,  hogy  ez  a  telep  is  lehetőleg 
megmentessék.  Remélhető  is,  hogy  Lowieser 
iMRÉ-nek  idevonatkozó  fáradozásait  siker  fogja 
koronázni,  s  hogy  az  écskai  uradalom  leg- 
alább erre  a  csekély  számban  előforduló,  tehát 
a  halászatra  csak  igen  kis  mértékben  káros 
gémfajra  kimondja  majd  a  kíméletet. 


Minthogy  a  rendelkezésemre  álló  rövid  időt 
teljesen  lefoglalták  a  gémjelölési  munkálatok, 
azért  kevés  figyelmet  szentelhettem  a  tó  egyéb 
madárvilágának.  Fészkelve  találtam  még  a 
következő  fajokat  :  Circus  aeruginosus,  Acro- 
cejíhalus  streperus  és  arnndinaceus,  Colymhus 


Fehértó  (Weisser  See)  das  interessanteste 
Gebiet.  Dieser  ausgedehnte,  zum  grössten 
Teile  mit  herrlichen  hohen  und  dicliten  Kohr- 
wäldern  bestandene  See  ist  derzeit  ein  mu- 
sterhaft eingerichteter  und  ausgezeichnete 
Erträge  liefernder  Fischteich,  auf  welchem 
bei  einiger  Schonung  und  Pflege  eine  herr- 
liche Wasservogelfauna  erhalten  werden 
könnte. 

Trotz  der  intensivsten  Verfolgung  nisten 
von  Jahr  zu  Jahr  viele  Ardea  purpurea,  Ar- 
dea cinerea  und  Nyeticorax  nyeticorax  auf 
dem  See.  Die  Teichhüter  erhallen  4  Heller 
für  jedes  Reiherei  und  solange  das  Rohr  noch 
nicht  allzu  hoch  und  allzu  dicht  ist,  be- 
finden sie  sich  beständig  auf  der  Suche  nach 
Nestern,  so  dass  die  erste  Brut  der  Reiher 
fast  sicher  zugrunde  geht.  Die  Heiber  ver- 
lassen jedoch  trotzdem  nicht  das  ansonsten 
äusserst  günstige  Gebiet,  da  die  zweite  Brut 
wenigstens  teilweise  schon  zu  gelingen  pflegt, 
indem  der  Rohrwald  zu  dieser  Zeit  schon 
so  (liclit  is,  dass  man  nur  mit  der  grössten 
Anstrengung  darin  fortkouiitieii  kann. 

Die  hervorragendste  ornitliologistdie  Merk- 
würdigkeit dieses  Gebietes  ist  jedoch  das 
Brüten  von  Ardea  alba.  Nach  der  von  Herrn 
Emerich  Lowieser  erhaltenen  Nachricht  erschie- 
nen im  heurigen  Frühjahre  5 — 6  Paare,  wel- 
che auch  noch  am  28.  Juni  hier  waren;  laut 
der  Einsage  der  Teichhüter  nisten  sie  sclnni 
seit  einigen  .lahren  auf  diesem  See  und  fan- 
den sie  während  ihrer  Sammelzüge  auch 
Nest  und  Eier  dieser  Reiherart  auf  Neben 
den  Kolonien  im  Fertő  und  Kisbalaton  wäre 
dies  die  dritte  Örtlichkeit  iu  Ungarn,  wo  der 
Edelreiher  noch  mit  Sicherheit  brütet,  und 
dürfte  daher  in  jedem  Oruithologen  der  Wunsch 
laut  werden,  dass  auch  diese  Kolonie  erhalten 
bliebe.  Hoffentlich  werden  die  diesbezüglichen 
Bemühungen  von  Emerich  Lowieser  von  Erfolg 
begleitet  werden,  und  dürfte  die  Herrschaft 
von  Ecska  wenigstens  dieser  in  geringer  An- 
zahl, deshalb  auch  für  die  Fischerei  nur  in 
unbedeutendem  Masse  schädlichen  Heiherart 
Schonung  angedeihen  lassen. 

Indem  die  zur  Verfügung  stehende  kurze 
Zeit  ganz  ich  von  den  Markierungsarbeiten 
in  Anspruch  genommen  wurde,  konnte  ich 
der  übrigen  Vogelwelt  des  Sees  nur  wenig 
Aufmerksamkeit  schenken.  Als  brütend  wur- 
den noch  folgende  Arten  festgestellt:    Circus 


275 


eristatus,  griseigena  és  fliiviatüis,  Fiilica  atra 
Ardetta  minuta.  Ezenkívül  gyakran  hallottam 
a  Locustella  iuscinioides-t,  Emberiza  schoeni- 
clus-t  lattimi  sok  Hgdrocheliilon  nigra-t.  Anas 
büschas-t,  Fuligiila  ferina-t.  Mindezek  természe- 
tesen csak  alkalmi  megfigyelések,  a  melyek 
semmiképpen  se  adhatnak  teljes  képet  a  tó 
madárvilágáról. 


Annyi  azonban  bizonyos,  hogy  a  terület 
igen  alkalmas  volna  természeti  emléknek,  s 
a  nemes  kócsag  fészkelése  már  magában 
véve  is  elég  ok  arra,  hogy  mint  ilyen  fen- 
tartassék.  A  halászat  czéljaira  l)erendezett  tó 
nincs  kitéve  a  lecsapolfatás  veszedelmének, 
s  jelenleg  a  tavon  kivül  is  még  nagykiterje- 
désű táplálkozási  területek  vannak  a  közel- 
ben, ügy  hogy  a  madárvilág  táplálék  tekin- 
tetében nem  volna  tisztán  a  tóra  utalva.  Ép- 
pen azért  tán  lehetséges  volna  a  halgazdaság 
érdekeinek  kellő  megóvása  mellett  is  termé- 
szeti emlékként  megtartani  ezt  a  természet- 
rajzi viszonya  révén  erre  nézve  kiválóan  al- 
kalmas területet. 

A  tiszadadai  Merops  apiaster-telep.  Ez  az 

életmódja  és  gyönyörű  tollrnhája  miatt  egy- 
aránt erősen  üldözött  madárfaj  is  hovatovább 
mindig  gyérebbé  válik  hazánkban,  úgy  hogy 
már  itt  is  elérkezett  annak  az  ideje,  hogy 
az  egyes  telepeket  számon  kell  tartani,  ne- 
hogy egyszerre  csak  eltűnjön  az  utolsó  is, 
még  mielőtt  kísérletet  tehettünk  volna  annak 
megmentésére. 


Jelenleg  mindössze  három  telepről  van  biztos 
tudomásunk.  Egyik  a  paulisi,^  második  atiteli,' 
harmadik  a  tiszadadai.  Néhány  évvel  ezelőtt 
népes  telep  volt  Fehértemplom'  közelében  a 
Karas-folyó  meredek  partjaiban  ;  nincs  azon- 
ban biztos  tudomásunk  arról,  hogy  megvan-e 
még  vagy  sem.  1908.  évben  ca  100  párból 
álló  telep   volt    Etfalva*  mellett  az    Olt-folyó 

'  Fényes  D.  Merops  apiaster  (L.)  telop.  Aquila  XIV. 
p.  337. 

-  L.  idevonatkozólag  Lovvirmkr  I.  közleményét  az 
idei  Aquila  apró  közleményei  között. 

'  Wacuenhdsiín  Antal  szóbeli  közlése. 

'  Éhik  Gy,  szóbeli  közlése. 


aeriiginosus,  Acrocephalus  slrepems  und  arun- 
dinaceus,  Colgmhus  griseigena,  eristatus  und 
fiuviatilis,  Fidica  álra,  Ardetta  minuta.  Ausser- 
dem wurden  Lociisfella  luscbnoidcs  und  Em- 
hcriza  sclioeniclus  häutig  gehört  und  sah  ich 
viele  Hydrochelidon  nigra,  Anas  hoschas  und 
Fuligida  ferina.  Es  sind  dies  natürlich  nur 
gelegentliche  Beobachtungen,  welche  keines- 
wegs ein  vollständiges  Bild  über  die  Vogel- 
welt des  Sees  ergeben  können. 

So  viel  steht  jedoch  fest,  dass  sich  dieses 
Gebiet  ausserordentlich  als  Naturdenkmal 
eignen  würde,  und  dass  das  Brüten  des  Edel- 
reihers  schon  an  und  für  sich  genügt  dasselbe 
als  solches  zu  erhalten.  Indem  der  See  als 
Fischteich  eingerichtet  wurde,  ist  derselbe 
nicht  durch  das  Schicksal  der  Trockenlegung 
bedroht;  ausserdem  befinden  sich  derzeit  auch 
noch  neben  dem  See  ausgedehnte  Nahrungs- 
gebiete in  der  Nähe,  so  dass  die  Yogelwelt 
bezüglich  der  Nahrung  nicht  gänzlich  auf  den 
See  angewiesen  wäre.  Eben  deshalb  wäre  es 
vielleicht  möglich  neben  der  Wahrung  des 
Fischereiinteresses  dieses  infolge  seiner  natur- 
historischen Verhältnisse  dazu  äusserst  ge- 
eignete Gebiet  als  Naturdenkmal  zu  erhalten. 

Die  Merops  apiaster-Kolonie  in  Tiszadada. 
Diese  infolge  ihrer  Lebensweise  als  auch  ihres 
herrlichen  Gefieders  wegen  stark  verfolgte  Vo- 
gelart wird  mit  der  Zeit  auch  immer  seltener 
in  Ungarn,  so  dass  auch  hier  die  Zeit  schon 
herangekommen  ist,  die  einzelnen  Kolonien  in 
Evidenz  zu  halten,  damit  nicht  vielleicht 
schon  die  letzte  verschwunden  sei^  bevor  noch 
ein  Versuch  zu  ihrer  Erhaltung  gemacht  wer- 
den konnte. 

Derzeit  haben  wir  nur  von  drei  Kolonien 
sichere  Kenntnis.  Eine  besteht  in  Paulis,' 
die  andere  in  Titel,'''  die  dritte  ist  diejenige 
in  Tiszadada.  Vor  einigen  Jahren  befand  sich 
eine  volkreiche  Kolonie  unweit  Fehértemplom 
in  den  Steilufern  des  Karasflusses,''  doch  ha- 
ben wir  keine  sichere  Kenntnis,  ob  dieselbe 
noch  vorhanden  ist.  Im  Jahre  1908  befand 
sich  eine  aus  zirka  100  Paaren  bestehende 
Kolonie    in    Étfalva*    in    den    Steilufern    des 

'  Fénye,s  D.  Merops  apiaster  L. -Kolonie.  Aquüa 
XIV,  p.  337. 

"  Siehe  diesbezüglich  die  Mitteilung  von  Lowieser 
E.  in  den  kleinen  Mitteilungen    der  heurigen  Aquila. 

'  Mündliche  Mitteilung  von  A.  v.  Wachenhüsbn. 

*  Mündliche  Mitteilung  von  J.  Ebik. 

35* 


276 


meredek  jtartjaiban,   az  idén   azonban  egyet- 
len egy  példány  se  érkezett  vissza  a  telephez. 

A  tiszadadai  telep  több  kilométer  hosszii 
és  voltaképpen  több  kisebb  telepből  áll.  Az 
egyes  telepek  Tiszadada  község  közelében 
vannak.  A  fészkek  a  Tisza  magas  agyagpart- 
jaiba vannak  ásva,  és  ritkán  van  8  nál  több 
egjmás  közelében.  Az  idén  rendkívül  meg- 
fogyott a  fészkelők  száma.  Az  egyik  telepen 
alig  volt  több  10 — 15  párnál,  a  másikon  tán 
25  pár  lehetett,  holott  a  korábbi  években  leg- 
alább egy-két  százra  ment  a  fészkelő  párok 
száma.  A  pusztulás  oka  a  nagyarányú  üldö- 
zés tigy  a  méhészek  mint  a  vadászok  részéről. 

Legfőbb  ideje,  hogy  ezeket  a  telepeket  is 
a  védendő  természeti  emlékek  sorába  vétes- 
sük, mert  különben  rövid  idő  alatt  kivész 
hazánk  madárfauuájának  ez  a  gyönyörű  alakja, 
a  mely  a  különböző  bögöly-  és  lepkefajok 
pusztítása  révén  legalább  részb 
azt  a  kárt,  a  mit  a  méhészeknek  okoz. 


megtéríti 


Tudomásunk  szerint  Szomjas  Gusztáv  egy- 
részt társadalmi  úton  indított  mozgalmat,  hogy 
a  tiszadadai  gyurgyalagtelep  megfelelő  kímé- 
letben és  védelemben  részesüljön,  másrészt 
pedig  azon  fáradozik,  hogy  a  Földmivelési 
Minisztérium  a  védendő  természeti  emlékek  so- 
rába vegye. 


Oltflusses,  doch  erschien  von  denselben  heuer 
nicht  ein  einziges  Exemplar  bei  der  Kolonie. 

Die  Kolonie  von  Tiszadada  ist  mehrere 
Kilometer  lang  und  besteht  eigentlich  ans 
mehreren  kleineren  Kolonien.  Die  einzelnen 
Kolonien  befinden  sich  in  der  Nähe  der  Ge- 
meinde Tiszadada.  Die  Nester  sind  in  die 
.Steilufer  des  Tiszatlusses  gegraben  und  sind 
gewöhnlich  nicht  mehr  als  drei  nebeneinander. 
Heuer  hat  die  Anzahl  der  Hrutpaare  stark 
abgenommen.  In  einer  Kolonie  waren  kaum 
mehr  als  10—15  Paare,  in  der  andern  unge- 
fähr 25  Paare  vorhanden,  Mährend  sich  in 
den  führeren  Jahren  die  Anzahl  der  Brnt- 
paare  auf  100 — 200  belief.  Die  Ursache  die- 
ser Abnahme  ist  die  starke  Verfolgung  sei- 
tens der  Bienenzüchter  und  Jäger. 

Es  ist  höchste  Zeit  auch  diese  Kciloiiien 
in  die  Reihe  der  Naturdenkmäler  aufzunehmen, 
indem  ansonsten  in  kurzer  Zeit  auch  diese 
herrliclie  Vogelart  aus  Ungarn  verschwindet, 
welche  durch  Vertilgen  verschiedener  Brem- 
sen- und  Öchmetterliugsarten  wenigstens  teil- 
weise den  Schaden  ersetzt,  welchen  sie  den 
Bienenzüchtern  verursacht. 

Unseres  Wissens  macht  Gustav  v.  Szomjas 
einerseits  in  gesellschaftlichem  Wege  den 
Versuch  die  Bienenfresser-Kolonie  von  Tisza- 
dada  eines  entsprechenden  Schutzes  teilliaftig 
werden  zu  lassen,  anderseits  ist  derselbe  be- 
müht dieselbe  vom  königl.  ung.  Ackerbau- 
ministeriuni in  die  Reihe  der  zu  schützenden 
Natm-denkmäler  aufnehmen  zu  lassen. 


277 


Kisebb  közlések. 

Kakukfióka  a  szobaablakban.  Apathy  Gábor 
lir  tjudapest-hiívösvölgyi  n^varalójáníik  egyik 
ablakában,  a  félig  nyitott  faredöny  és  a  belső 
üvegtábla  között  ez  évi  június  10-én  a  icerli 
rozsdafark  fészkét  találta  1  kék  tojással.  Egy 
napra  rá  egy  második,  de  már  erősen  elütő 
szinü,  fehéres  tojás  is  volt  a  fészekben,  a 
melyhez  a  további  három  napon  még  három 
kék  tojás  került.  A  fészekaljb(d  csak  egyetlen, 
—  s    mint   utóbb    kiderült  —   a   kakukfióka 


Kleinere  Mitteilungen. 

Ein     Kukiikjunges    im    Zinunerfenster. 

In  einem  Fenster  zwischen  der  halbgeöffneten 
Jalousie  und  innern  Glastafel  seiner  Buda- 
pest-Hüvösvölgyer  Sommerwohnung  fand  am 
10.  Juni  dieses  Jahres  Herr  Gábor  v.  Apathy 
ein  Xest  des  Gartenrotschwanzcs  (Kuticilla 
phoeiiicura  L.)  mit  einem  blauen  Ei.  Den  fol- 
genden Tag  war  ein  zweites,  aber  stark  ab- 
weichend gefärbtes,  weissliches  Ei  im  Neste, 
zu  welchem  an  den  folgenden  8  Tagen  noch 


10.  kép.  —  Fig.  10. 


11.  kép.  —  Fig.  11. 


kelt  ki,  mig  a  rozsdafark-tojások  egyike  a 
fészek  mellett  hevert,  a  többi  háromnak  pedig 
nyoma  veszett. 


Minthogy  a  him  rozsdafark  a  kakukfióka 
kikelése  után  a  fészektől  elmaradt,  a  nevelés 
nagy  munkáját  a  tojó  egymaga  végezte  !  A 
nevelésben  utóbb  a  ház  úrnője  is  segédkezett, 
a  szoba  felől  nyershiisdarabokkal  etetve  a 
mindenki  felé  éhesen  tátogató  fiókát. 


drei  blaue  Eier  gelegt  wurden.  Von  dem  Ge- 
lege wurde  nur  eines  und  zwar,  wie  es  sich 
später  herausstellte  —  das  Kukukjunge  aus- 
gebrütet ;  eines  der  Rotschwanzeier  lag  l)eini 
Neste,  von  den  drei  übrigen  war  jede  Spur 
verschwunden. 

Da  das  Eotschwanzniännchen  nach  dem 
Ausbrüten  des  Kukukjuugen  vom  Neste  weg- 
blieb, vollzog  die  schwere  Arbeit  des  Aufziehens 
das  Weibchen  allein!  Später  half  im  Gross- 
ziehen auch  die  Dame  des  Hauses  nach,  indem 
sie  das  gegen  jedermann  den  .""'chnabel  hung- 
rig aufsperrende  Junge  vom  Zimmer  aus  mit 
rohen  Fleischstückchen  fütterte. 


'278 


Július  12-én,  a  mikorra  a  ritka  eseményről 
értesültem,  már  anyáiiyi  madarat  találtam  a 
túlnyomólag  száraz  falevelekből  alapozutt. 
szőrrel  és  tollakkal  bélelt  teszken.  Az  ablak 
üvegéhez  hajolva,  egy  arasznyiról  szemlél- 
hettem, mint  surran  be  a  parányi  rozsdafark 
a  faredőny  résén,  jókora  hernyót  tömve  nevelt 
fia  szájába  és  mint  kapja  fel  néhány  pilla- 
natnyi várakozás  után  a  kakuk  friss  ürülékét 
s  viszi  el  messzire.  Nagy  kár,  hogy  e  jele- 
netek pillanatfelvételekben  való  megörökítését 
a  ház  előtt  lévő  síirü  facsoport  árnyéka  meg- 
akadályozta. Ily  körülmények  közt  Apathy  úr 
két  sikerült  felvételében  csak  a  fészket  tar- 
talmazó ablak  környékét  —  10.  kép  —  és  az 
egy  időre  becsukott  faredőny  mögött  magne- 
ziumfénynyel  iiiegvilágitott  fiókát  van  módom- 
ban mcilúkelten  a  ÍJ.  képen  bemutatni. 


Az  érdekes  vendéget  gazdái  tovább  is 
tanulmányozni  akarták.  Elhatározták  tehát, 
hogy  egy  ideig  kalitkában  tartják  E  tervet 
azonban  csakhamar  elejtették  Mint  Apathy 
úr  aug.  1-éu  kelt  levelében  írja:  .,a  kis 
kakukot  kalitkába  teltük,  de  oly  szomorúan 
nézett  nevelőanyja  kétségbeesett  hívó  hangja 
után,  hogy  ismét  szabadon  eresztettük.  Mihelyt 
a  fára  felszállt,  az  öreg  rozsdásfarkú  rögtön 
mellette  termett  és  a  két  állat  viszontlátásá- 
nak öröme  igazán  megható  volt.  Sokáig,  egy 
hétnél  is  tovább  itt  tartózkodott  a  házunk 
körüli  fákon,  ágról-ágra  röppenve  s  az  öreg 
fáradhatlan  szorgalommal  etette  tovább." 


Az  eset  tanulságaira  térve,  két  jelenség  érde- 
mel különös  figyelmet.  Egyik  az  az  ügyesség, 
a  melylyel  a  kakukanya  az  ablakredőny  mögé 
rejtett  fészket  felfedezte.  Bizonyára  már  az 
óinfés  idején  leste  ki  a  csaknem  teljesen 
elsötétített  ablakközbi^  rejtett  fészket,  mint- 
hogy azt  kész  állapotában  sem  kilógó  alkat- 
részek, sem  ürülék  nyomai  el  nem  árulták. 
(A  fényképen  az  ablakredőnyön  látható  szenny- 
foltok már  az  etetés  idejében  támadtak.) 


Ani  12.  .Ulli,  als  ich  von  dem  seltenen  Falle 
Kenntnis  erhielt,  fand  ich  schon  einen  er- 
wachsenen Vogel  in  (lern  aus  trockenen 
ßlattern  erbauten,  von  innen  mit  Haaren  und 
Federn  ausgelegten  Neste.  Zur  Fenstertafel 
mich  neigend,  konnte  ich  von  kaum  Spann- 
weite beobachten,  wie  hurtig  der  winzijie 
Rütschwanz  durch  die  Spalten  derllolz-.lalousie 
hineinschlüpft,  eine  grosse  Raupe  in  den  Schna- 
bel des  Ziehsohnes  stopfend  und  wie  er  nach 
einigen  Augenblicken  \\'artens  den  frischen 
Kot  des  Kukuks  aufnimmt  und  fortträgt. 

Es  ist  sehr  zu  bedauern,  dass  di(!  Fixierung 
dieser  Sceneji  durch  Momentaufnahmen  wegen 
des  Schattens  der  vor  dem  Hause  stehenden 
dichten  Baumgruppe  vereitelt  wurde.  Unter 
solchen  Umständen  kann  ich  in  zwei  gelungenen 
Aufnahmen  des  Herrn  v.  Ap.ìthy  nur  die  Um- 
gebung des  nestenthaltenden  Fensters  —  Fig. 
10  —  und  das  durch  Magnesiumlicht  hinter 
der  auf  einige  Zeit  gesperrten  Jalousie  be- 
leuchtete Junge  —  Fig.  11  —  anbei  darstellen. 

Den  interessanten  Gast  wollten  seine  Be- 
sitzer auch  weiter  beobachten.  Sie  beschlossen 
daher  ihn  eine  Zeitlang  im  Käfig  zu  halten. 
Diesen  Plan  verwarfen  sie  jedoch  bald  Wie 
Herr  v.  Ap.\thy  in  seinem  vom  1.  August 
datierten  Briefe  schreibt  :  „Wir  steckten  den 
kleinen  Kukuk  in  einen  Käfig,  aber  er 
schaute  so  traurig  nach  dem  ängstlichen 
Lockruf  seiner  PHegeniutter,  dass  wir  ihm 
wieder  die  Freiheit  schenkten.  Als  er  auf 
einen  Baum  flog,  gesellte  sich  ihm  sofort  der 
alte  Rotschwanz  zu  und  die  Freude  ül)er  das 
Wiedersehen  der  beiden  Tiere  war  wirklich 
rührend.  Lange,  mehr  als  eine  Woche  hielt 
er  sich  auf  den  Bäumen  in  der  Nähe  unserer 
Wohnung  auf.  von  Ast  zu  Ast  fliegend  und 
der  Alte  füttei'te  ihn  mit  unermüdlichem  Fleisse 
weiter." 

Die  Betrachtung  des  Falles  macht  uns 
auf  zwei  Symptome  besonders  aufmerksam. 
Erstens  die  Geschicklichkeit,  mit  welcher  das 
Kukuksweibchen  das  hinter  der  Jalousie 
versteckte  Nest  fand.  Wahrscheinlich  erspähte 
es  schon  während  des  Baues  das  in  dem  fast 
gänzlich  verdunkelten  Fensterzwischenraume 
versteckte  Nest,  da  dieses  im  fertigen  Zustande 
weder  heraushängendes  Material,  noch  Kot- 
spuren verrieten.  (Die  auf  der  Photographie 
an  der  Jalousie  sichtbaren  Kotflecken  sind 
erst  zur  Fütterungszeit  entstanden.) 


279 


A  másik  jelenség  meg  a  rozsdafarkú  nős- 
tényének az  a  csodálatraméltó  munkahírása, 
a  melylyel  a  kakuk  táplálásának  két  madárra 
is  terhes  feladatát  egymaga  volt  képes  elvé- 
gezni. 

Annak  a  bár  szokatlan  tünetnek,  hogy  a 
hím  rozsdafark  a  kaknkfióka  kiköltése  után 
a  fészektől  elmaradt,  nem  tulajdonitok  nagyobb 
fontosságot,  mert  könnyen  meglehet,  hogy 
épp  ez  időtájt  valamely  balesetnek  esett  áldo- 
zatává. 

Apathy  úrnak  szívességéért,  a  nielylyel  ez 
észlclelek  végzését  és  közreadását  lehetővé 
telte,  e  helyen  is  köszönetet  mondok. 

CSÖHGEY    TiTUS. 


A  széiiczinegék  családi  életéből.  A  munka- 
felosztás érdekes  és  kedves  jelenségének 
voltam  ez  évi  április  2f)-án  tanúja.  Az  elfog- 
lalt mesterséges  fészekoduval  szemben  álh) 
almafára  leszáll  a  hazatérő  híniczinege  és 
csőrében  egy  ficzánkoló  rovarálczát  tartva 
sürög-forog,  közben  ismételten  hívó  hangot 
hallatva.  Kidugja  most  fejét  a  tojáson  ülő 
nőstény  a  fészckoduból,  párjához  repül  s  ez 
átadja  neki  a  falatot.  A  hím  újra  kereső  útra 
indul,  a  nőstény  visszatér  fészkére. 


E  czinegepár  második  költéséhez  a  lÜ  és 
20  lépésny  re  levő  J -mintájú  odúk  kikerülé- 
sével a  80  lépésre  .ß-odut  használta.  Az  odu 
fedelét  június  4éu  felemelve,  a  tojáson  ülő 
nőstény  szárnyait  védőleg  kiterjeszti,  tollait 
felbc)rzolja  és  sajátságos,  valósággal  ijesztő 
hangot  hallat,  a  nélkül,  hogy  fészkének  elha- 
gyására gondolna.  Június  24-én,  rekkenő 
meleg  napon,  a  hím  eleség  után  jár,  a  nős- 
tény i)edig  hol  az  odu  nyílása  köré  vert 
szegeken  üldögél,  hol  az  odu  körül  setten- 
kedő verebekkel  harczol.  Alkalmas  pillanatban 
az  odu  fedőjét  leemelve,  fejjel  kifelé,  suga- 
rosan  elhelyezve  látom  a  melegtől  pihegő 
fiókákat. 

A  szamosújvári  áll.  főgimnázium  telke  egy 


Das  zweite  Symptom  ist  jene  wunderbare 
Arbeitsleistung  des  Kotschvvanzweibchens,  mit 
welcher  es  die  sogar  für  zwei  Vögel  noch 
schwierige  Aufgabe  der  Fülterung  des  Kukuks 
allein  bewältigte. 

Dem  obzwar  ungewöhnlichen  Falle,  dass 
das  Rotschwanzmännchen  nach  dem  Ausbrüten 
des  Kukukjungen  vom  Neste  wegblieb, 
messe  ich  keine  grössere  Bedeutung  bei,  da 
es  leicht  möglich  ist,  dass  ihm  eben  zu  dieser 
Zeit  ein  Unglücksfall  begegnete. 

Für  die  Freundlichkeit  Herrn  v.  Apâthys, 
nut  welcher  er  diese  Beobachtungen  und 
deren  Kundmachung  ermöglichte,  zolle  ich 
auch  an  dieser  Stelle  Dank. 

TlTl'S    CsÖRfiEY. 

Aus  dem  Fauiilienleben  der  Kohlmeisen. 

Eines  interessanten  und  lieblichen  Beispieles 
der  Arbeitsteilung  war  ich  am  26.  April  d.  J. 
Zeuge.  Auf  einen  Apfelbaum,  welcher  einer 
besiedelten  künstlichen  Nisthöhle  gegenüber 
stand,  lässt  sich  eine  heimkehrende  männliche 
Meise,  im  Schiuvbel  eine  Insektenlarve,  nieder 
und  lässt  mehrmals  ihren  Lockruf  erschallen. 
Darauf  steckt  das  auf  den  Eiern  brütende 
Weibchen  seinen  Kopf  aus  der  Höhle  heraus, 
tiiegt  zu  seinem  .Männchen  und  dieses  über- 
gibt ihm  den  Bissen.  Das  Männchen  zieht 
wieder  nach  Nahrung  aus,  das  Weibchen 
kehrt  zurück  zum  Neste. 

Dieses  .Meisenpaar  benutzte  zu  seiner  zwei- 
ten Brut,  mit  Umgehung  der  10  und  20 
Schritte  entfernten  il-Nisthöhlen  die  80  Schritte 
entfernte  Z/Nisthöhle.  Den  Deckel  der  Nist- 
höhle am  4.  Juni  authebend,  breitet  das  auf 
den  Eiern  brütende  Weibchen  seine  Flügel 
schützend  aus,  sträubt  die  Federn  und  lässt 
einen  sonderbaren,  wirklich  ängstigenden  Ton 
erschallen,  ohne  an  das  Verlassen  des  Nestes 
zu  denken.  Am  21.  Juni,  einem  sehr  schwülen 
Tage,  sucht  das  Männchen  nach  Nahrung, 
das  Weibchen  sitzt  entweder  auf  den  um 
den  Eingang  der  Nisthöhle  eingetriebeneu 
Nägeln,  oder  aber  lässt  sich  in  Händel  mit 
dem  um  die  Nisthöhle  sich  herumtreibenden 
Spatzenvolke  ein.  In  einem  geeigneten  Moment 
den  Deckel  der  Nisthöhle  herunternehmend 
sehe  ich  die  vor  Hitze  keuchenden  Jungen 
mit  dem  Kopfe  nach  aussen  radial  geordnet. 

Der  Grund  des  Szamosujvárer  staatl.  Olier- 


280 


hektáriKil  nagydbb  ugyan,  ile  környezete  a 
300  tanuló  játéka  folytán  sokkal  zajosabb, 
ültetvényei  meg  ezideig  sdkkal  szegénye- 
sebbek, sem  hogy  a  madárvédelem  erdekében 
tett  lépéseimtől  sikert  remélhettem  volna. 
Czélom  inkább  az  volt,  hogy  növendékeimmel 
s  a  közönséggel  is  megismertessem  a  madár- 
védelem módjait.  Annál  is  inkább  örülök  a 
pozitív  eredménynek,  örülnek  tanítványaim  is. 

Mártonfky  Lajos. 


A  kuvik  és  a  szarka  mint  luadárpusztít*'». 

Egy  szílágymegyei  községben  annak  idején 
gyakran  nézegettem  a  szalmás  csűrfedél 
lyukaiban  tanyázó  verebek  hazatérését.  Alig 
ült  el  a  zsivaj,  egy  kuvik  {Olaucidium  noc- 
tuum  Retz.)  suiiant  oda  és  úgy  ereszkedett 
egy  veréblakta  lyukra,  liogy  annak  száját 
kiterjesztett  szárnyával  es  felborzalt  tollaza- 
tával  teljesen  elfedte.  Majd  csőrével  verdesni 
kezdte  a  lyuk  környékét  s  a  kiriasztott  vere- 
bet megragadva,  tovaszállt  vele.  A  teljes 
sötétség  beálltáig  ez  a  jelenet  még  kétszer 
vagy  háromszor  ismétlődött  meg.  A  ház  régi 
lakói  előtt  ez  az  eset  nem  volt  ismeretlen  s 
szerintük  a  kuvik  télen  is  rendesen  látogatja 
e  verébtanyát. 


A  másik  észleletem  színtere  a  szilágysomlyói 
várkert,  hol  a  várfalak  és  bástyák  üregeiben 
verebek  tanyáztak,  a  közeli  jegenye  tetején 
meg  szarka  fészkelt.  Itt  láttam,  mint  húzza 
ki  a  szarka  az  egyik  falrésböl  az  egész  veréb- 
fészket s  hordja  a  kis  verebeket  a  saját 
fészkébe.  Hogy  e  fosztogatást  már  régóta 
végezte,  aiTÓl  a  résekből  kicsüngő  számos 
verébfészek  maradványa  tanúskodott.  Egyes 
fészkek  azonban  oly  mélyen  voltak,  hogy  a 
szarka  nem  fért  hozzájuk.  Kileste  tehát,  mikor 
repítik    e    rések    lakói    a    fiaikat.    Egy    ilyen 


gymnasiums  ist  zwar  grösser  als  ein  Hektar, 
aber  seine  Umgebung  ist  wegen  dea  Sjüeles 
der  300  Schiller  viel  iiiclir  geräuschvoll,  die 
.Anlagen  derzeit  noch  viel  zu  ärmlich,  als  class 
ich  von  meinen  im  Interesse  des  Vogelschutzes 
getanen  Schritten  Erfolg  zu  hoffen  wagte. 
Mein  Plan  war  vieliiieiir.  dass  ich  meine 
Schüler  und  das  Pul)likiim  mit  den  Arten  des 
Vogelschutzes    bekannt    mache.  Desto     mehr 


Freude  machen  mir  um 

])i>sitiven  Erfolge. 


Li 


iiiciiien  Schülern  ili(> 
i)\vi(!  V.  MArtonkfy. 


Steinkauz    und    Elster    als    Vogelfeiinle. 

In  einer  (jemeinde  des  Komitates  Szilágy 
konnte  ich  seinerzeit  sehr  oft  die  abendliche 
Heimkehr  der  in  den  Licheni  eines  Scheunen- 
Strohdaches  wohnhaften  Sperlinge  beobach- 
ten. Kaum  verstummte  der  Lärm,  als  ein 
Steinkauz  {Glaucidium  noctunni  Rhtz  )erschien, 
und  sich  in  der  Weise  auf  eine  vom  Sper- 
ling bewohnte  Höhlung  niederliess.  dass 
er  dieselbe  mit  ausgebreiteten  Fittichen  und 
durch  das  anfgesträubfe  Gefieder  gänzlich 
versperrte.  Dann  hackte  er  mit  dem  Schnabel 
in  der  Umgebung  der  Höhlung  herum,  und 
flog  mit  dem  dadurch  aufgescheuchten  und 
erhaschten  Sperlinge  von  dannen.  Bis  zum 
Eintritte  der  vollständigen  Dunkelheit  wieder- 
holte sich  diese  Szene  noch  zwei-dreimal. 
Den  langjährigen  Bewohnern  des  Hauses  war 
dies(u'  Fall  ebenfalls  nicht  unbekannt,  und 
soll  nach  ihren  Beobachtungen  der  Steinkauz 
auch  während  des  Winters  diese  Sperlings- 
schlafstelle regelmässig  besuchen. 

Der  Schauplatz  meiner  zweiten  Beobach- 
tung ist  der  Schlossgarteu  von  Szilágysomlyó, 
wo  die  Löcher  in  den  Schlossmauern  und  der 
Türme  von  Sperlingen  bewohnt  wurden, 
während  auf  der  Spitze  einer  nahen  Pappel 
eine  Elster  horstete.  Hier  beobachtete  ich, 
wie  die  Elster  ans  einem  Mauerloche  das 
ganze  Sperlingsnest  herauszog,  und  die  Sper- 
lingsjungen in  ihr  Nest  trug.  Dass  sie  diese 
Plünderungen  schon  seit  langem  betrieb,  davon 
zeugten  die  zahlreichen  aus  den  Jlaiierlöchern 
heraushängenden  Reste  der  Sperlingsnester. 
Einzelne  Nester  war  jedoch  so  weit  drinnen, 
dass  sie  von  der  Elster  niclit  erreicht  wer- 
den konnten.  Sie  wartete  deshalb  die  Zeit 
ab,  wo  diese  Jungen  flügge  wurden.  Die  Jun- 
gen eines  dieser  Gelege  beobachtete  ich  ein- 


281 


fészekalja  vorébíióka  közeleiobo  települt  mep; 
a  szilvafa  ágán.  Miközben  az  anyamadár 
élelemért  járt,  megjelent  a  szarka  és  (Wato- 
san  közeledve  a  gyanútlanul  gulibasztnkhoz, 
a  legszélső  dókát  fejbe  vágta  és  elvitte.  Az 
anyamadár  időnkénti  távollétét  ügyesen  fel- 
használva, egymásután  mind  a  hat  verébfiat 
megölte  és  elrabolta. 

ViíVERÁN  István. 


Az   öliörszem    viselkedése   a    méhesben. 

A  , Természettudományi  Közlöny"  1904.  évi 
januári  füzetének  egy  czikkében  az  ökör- 
szem határozottan  kártevőnek  van  feltün- 
tetve, a  minek  a  czikkiró  véleménye  szerint 
a  roncsolt  lépdarabok  és  holt  méhek  osztott 
tetemei  volnának  bizonyítékai. 

Huszonöt  év  óta  méhészkedem  s  az  ökör- 
szem ez  idő  óta  állandó  vendége  méhesem- 
nek, a  nélkül,  hogy  legcsekélyebb  kártételét 
észleltem  volna.  Még  az  ugrándozása  okozta 
esetleges  nyugtalanitást  sem  tartom  káros- 
nak. Oly  halk  ez  a  nesz,  hogy  legfeljebb 
gyenge  zümmögés  támad  reá  a  kasban. 
Óriási  ezzel  szemben  az  a  haszon,  a  melyet 
a  kaptárok  repedéseiben  meghúzódó  viasz- 
moly  i)usztitásával  hajt. 


A  jelzett  czikkre  emlékezvén,  a  múlt  télen 
külön  kísérletet  tettem  ez  irányban.  A  szal- 
maköpűk  néhányának  röplyukát  érintetlenül 
hagytam,  úgy  hogy  azok  nyilasán  nem  csak 
az  ökörszem,  de  a  veréb  is  könnyen  befért 
volna.  Az  ökörszem  közeledtére  lesbe  áll- 
tam. A  kis  madár  bizony  csak  elment  a 
röplyuk  előtt  akárhányszor,  a  nélkül,  hogy 
azokba  csak  be  is  pillantott  volna.  Pedig  a 
dermedt  méhek  csomói  szinte  kínálkoztak 
neki.  E  megfigyelés  csak  megerősítette  e 
madárról  való  eddigi  véleményemet.  Hiszen 
e  kis  madár  képtelen  is  volna  a  lép  szét- 
roncsolására,  úgy  hogy  a  jelzett  czikk  emii- 
telte kárt  bizonyára  más  állat,  egér  vagy 
harkály  okozhatta,  de  semmi  esetre  az  ökör- 
szem. 

Rácz  Béla. 
Aquila  XVI. 


mal  in  meiner  Nähe  auf  dem  -Aste  eines 
Zwetschkenbaumes.  Während  die  Eltern  nach 
Nahrung  ausgingen,  erschien  die  Elster,  und 
nachdem  sie  sich  den  arglosen  Jujigen  genä- 
hert hatte,  erwischte  sie  das  äusserste  Junge 
am  Kopfe  und  trug  es  fort.  Die  zeitweise 
Abwesenheit  der  Eltern  geschickt  benützend, 
tötete  sie  in  kurzer  Zeil  alle  sechs  Jungen 
und  schleppte  sie  fort. 

Stefan  Veverán. 

Das  Verhalten  des  Za'.;nliönigs  im  Bienen- 
stand. In  einem  Artikel  des  Januarheftes  im 
Jahrgange  1904  des  „Természettudományi 
Közlöny"  ist  der  Zaunkönig  als  unbedingt 
schädlich  angegeben,  was  laut  dem  Verfasser 
durch  die  beschädigten  Wachsscheiben  und 
durch  die  zerstückelten  Bienenkadaver  be- 
wiesen werde. 

Seit  25  Jahren  beschäftige  ich  mich  mit 
Bienenzucht,  und  war  während  dieser  Zeit 
der  Zannkönig  immer  ständiger  Gast  meines 
Bienenstandes,  doch  konnte  ich  nie  auch  den 
geringsten  Schaden  beobachten.  Selbst  die 
eventuelle  Beunruhigung,  welche  durch  sein 
Herunihüpfen  verursacht  wird,  halte  ich  nicht 
für  schädlich.  Dieses  Geräusch  ist  so  leise, 
dass  es  im  Korbe  höchstens  ein  schwaches 
Gesumme  hervorruft.  Dem  gegenüber  ist  der 
Nutzen,  welchen  er  durch  Vertilgung  der  in 
den  Ritzen  der  Körbe  lebenden  Wachsmotte 
leistet,  wirklich  riesenhaft. 

In  Erinnerung  an  den  erwähnten  Artikel, 
stellte  ich  im  vergangenen  Winter  diesbezüg- 
liche besondere  Versuche  an.  Ich  liess  an 
einigen  Strohkörben  die  Fluglöcher  offen,  so 
dass  nicht  nur  der  Zaunkönig,  sondern  auch 
der  Sperling  hätte  leicht  hineinschlüpfen 
können.  Als  sich  der  Zaunkönig  näherte, 
stellte  ich  mich  auf  die  Lauer.  Der  kleine 
Vogel  bewegte  sich  sehr  oft  vor  den  Flug- 
löchern, ohne  aber  auch  nur  hinzuschauen. 
Und  doch  boten  sich  ihm  die  Massen  erstarr- 
ter Bienen  fast  an.  Diese  Beobachtung 
bestärkte  nur  meine  über  den  Vogel  bisher 
gehegte  Meinung.  Dieser  kleine  Vogel  wäre 
ja  gar  nicht  imstande  die  Wachsscheiben 
anzuhacken,  so  dass  der  von  dem  erwähnten 
Artikel  angegebene  Schaden  sicher  von  einem 
anderen  Tiere,  Maus  oder  Specht,  keineswegs 
aber  vom  Zaunkönig  verursacht  wurde. 

Béla  v.  Kacz. 


282 


A  kékcziuege  hîiszna  és  alkalmi  kár- 
tevése. Ez  a  vidékünkön  rendesen  csak  el- 
vétve mutatkozó  madár  a  múlt  év  utolsó 
hetében  18 — 20-as  csapatokban  szállta  meg 
a  még  tisztítatlan  gyümölcsfákat,  oly  erővel 
látva  a  liernyóirtáslioz,  hogy  a  legerősebb 
hernyófészek  szétbontása  is  csak  pillanat 
műve  volt.  Egy  heti  időzés  után  mind  el- 
ment. 


E  jelentékeny  haszonnal  szemben  ezidén 
csekély  kártételét  is  észleltem.  Két  berzenczei 
szilvafám  termését  házi  használatra  október 
közepéig  a  fán  akartam  hagyni.  Ámde  e  hó 
elején  megérkeztek  a  kékczinegék  s  az  érett 
szilvának  esve,  pár  nap  alatt  mind  lehullat- 
ták. Úgy  történt  ez,  hogy  a  czinege  előbb 
oldalról  csipegette  a  szilvát,  de  azután,  hogy 
jobban  hozzáférjen,  ráugrott,  mire  a  szilva  a 
süly  alatt  leszakadt.  Tár  nap  alatt  ily  módon 
a  két  fa  kevés  termése  mind  lehullott. 

RAcz  Béla. 


Megfigyelések  a  fehér  gólyáról.  Az  Aquila 
1908-iki  évfolyamában  olvasott  hasonló  eset 
kapcsán  megemlitem,  hogy  a  gólyafiak  ita- 
tásának gyakran  voltam  tanuja;  de  soha  sem 
láttam,  hogy  ilyenkor  az  anyamadár  a  torkát 
valamivel  eldugaszolta  volna.  A  szomszédom 
udvarán  fészkelő  gólya  ilyenkor  a  kút  vá- 
lyúján fekteti  végig  a  csőrét,  úgy  nyeli  be- 
gyébe a  vizet,  a  melyet  fiainak  csőrébe 
ökrend. 


Szüksége  van-e  a  gólyának  csőre  eldugaszo- 
lására  akkor,  ha  nagyobb  távolságról  kell  a 
vizet  szállítania,  nem  tudom,  mert  az  észlelt 
gólya  mindig  a  vályúból  ivott. 


Ugyanitt  láttam,  mint  védi  e  madár  fiait  a 
tűző  nap  melegétől.  A  fészek  déli  oldalán 
sarokra  ereszkedve,  szárnyát  kissé  kitárva 
tart  fiainak  árnyékot.  Közben    gyakran    száll 


Nutzen  und  gelegentliche  Schiidliclikeit 
der  Hlauiiieise.  Diese  in  unserer  Gegend  nur 
vereinzelt  vorkommende  Vogelart  betlog  in 
der  letzten  Woche  des  vorigen  Jahres  in  Flü- 
gen von  18 — 20  Stück  meine  noch  nicht 
gereinigten  Obstbäume  ;  sie  begannen  die 
Haupenvertilgung  mit  solcher  Energie,  dass 
selbst  die  zähesten  Raupennester  in  einigen 
Augenblicken  zerrissen  waren.  Nachdem  sie 
sich  eine  Woche  lang  aufhielten,  waren  sie 
verschwunden. 

Diesem  bedeutenden  Nutzen  gegenüber  be- 
obachtete ich  heuer  auch  einigen  Schaden. 
Den  Ertrag  zweier  Zwetschkenbäume  beab- 
sichtigte ich  für  den  häuslichen  Gebrauch 
bis  Mitte  Oktober  hängen  zu  lassen,  .\nfangs 
dieses  Monats  jedoch  erschienen  die  Blau- 
meisen, welche  sich  über  die  reifen  Zwetsch- 
ken hermachten,  worauf  dieselben  innerhalb 
einiger  Tage  sämtlich  herabfielen.  Es  geschah 
dies  auf  die  Weise,  dass  die  Meisen  die  Zwetsch- 
ken zuerst  von  der  Seite  anzupicken  ver- 
suchten, nachdem  dies  jedoch  nicht  gelang, 
hüpften  sie  auf  die  Zwetschke  selbst,  welche 
dann  unter  ihrem  Gewichte  herabfiel.  Binnen 
einigen  Tagen  war  auf  diese  Weise  der  ge- 
samte Ertrag  der  beiden  Zwetschkenbäume 
herabgefallen. 

Bél.\  V.  R.icz. 

Beobachtungen  über  den  weissen  Storch. 

Im  Anschlüsse  an  den  im  Jahrgange  1908 
der  Aquila  erwähnten  Fall,  möchte  ich  be- 
merken, dass  ich  sehr  oft  Zeuge  des  Trän- 
kens der  Storchjungen  war,  jedoch  nie  be- 
obachten konnte,  dass  der  alte  Vogel  seine 
Kehle  mit  irgend  etwas  verstopft  hätte.  Der 
im  Hofe  meines  Nachbars  nistende  Storch 
pflegt  bei  solchen  Gelegenheiten  seinen  Schna- 
bel in  den  Trog  neben  dem  Brunnen  hinein- 
zulegen, und  auf  diese  Weise  das  Wasser 
in  seinen  Kropf  einzusaugen,  welches  er  dann 
in  den  Schnabel  der  Jungen  hineinwürgt.  (  >b 
die  Verstopfung  des  Rachens  beim  Storche 
taisächlicli  notwendig  ist,  wenn  derselbe  das 
Wasser  aus  grösserer  Entfernung  herbeiträgt, 
kann  ich  nicht  entscheiden,  indem  der  er- 
wähnte Storch  immer  aus  dem  Troge  trank. 
Hier  beobachtete  icli  auch,  wie  der  alte 
Vogel  die  Jungen  vor  der  Sonnenhitze  schützt. 
Er  lässt  sich  nämlich  an  der  Südseite  des 
Nestes    auf   die    Fersen,    sjireizt  die  Fitticlie 


mn 


le  a  vályúhoz  is  és  csőrét  teleiueritve  szórja 
szét  a  vizet  pihegő  tíain. 


Egyik  ismerősömnek  több  izbni  feltűnt, 
hogy  a  gólyapár  nem  együtt  érkezett  haza, 
hanem  néha  két  hét  is  beletelt,  míg  a  má- 
sik madár  is  megérkezett.  Kérésemre  ezidén 
pontosan  jegyezte  a  napokat  Április  7-én  érke- 
zett az  egyik  s  pár  nap  múlva  fészekrakás- 
hoz látott  és  két  tojást  is  rakott,  a  melyet 
azonban  utóbb  kidobott.  A  himgólya  csak 
április  20-án  jött  meg.  A  tojó  rakta  fészket 
e  napon  egyesült  erővel  a  kazal  magasabb 
részére  hordták  át  és  a  fészek  elrendezése 
után    a    párzás  is  megtörtént    még  e  napon. 

Kácz  Béla. 


Az    araiiymálinkó    és    a    kakuk    harcza. 

Ezidén  e  két  faj  egyazon  napon,  április 
27-én  érkezett  kertembe.  Egy  hétig  békén 
meg  is  voltak  egymás  közelében.  Ezután 
azonban  az  aranymálinkó  nem  tűrte  meg 
többé  a  kakukot  Mihelyt  a  közelébe  ért,  oly 
dühhel  üldözte  a  kert  egyik  végétől  a  mási- 
kig, liogy  a  kakuk  már  május  harmadik  he- 
tében eltűnt,  noha  rendesen  csak  e  hó  végén 
vagy  június  közepén  szokott  távozni. 

Tekintve,  hogy  kertemben  az  aranymálinkó 
három  párban  is  fészkel,  valószínűnek  tar- 
tom, hogy  e  madár  a  fészkét  féltette  az 
orozva  tojó  kakuktól. 

Rácz  Béla. 


A  molnárfecske  társas  életéből.  Közsé- 
günk egyik  lakója  leütött  egy  fészket,  melyet 
a  molnárfecske  éppen  ajtaja  fölé  épített. 
Estére  hazatérve  nagy  meglepetésére  már  új 
fészket  talált  a  régi  helyén.  Megtudta  aztán. 


aus,  und  maciit  ;iuf  diese  Weise  Schatten  für 
die  Jungen.  Inzwischen  fliegt  er  oft  herunter 
an  den  Wassertrog,  taucht  seinen  Schnabel 
hinein  und  spritzt  das  Wasser  über  seine 
schmachtenden  Jungen. 

Einem  Bekannten  von  mir  fiel  es  schon 
öfter  auf,  dass  das  Storchenpaar  im  Früh- 
jahre nicht  zu  gleicher  Zeit  ankam,  sondern 
dass  oft  zwei  ^\'oclien  vergehen,  bis  auch  der 
andere  Vogel  erscheint.  Auf  mein  Ansuchen 
notierte  er  heuer  genau  die  Tage.  Am  7.  Ap- 
ril erschien  das  Weibchen,  welches  sofort 
zum  Nestbau  schritt,  auch  zwei  Eier  legte, 
welche  jedoch  später  hinausgeworfen  wurden. 
Das  Männchen  erschien  erst  am  20.  April. 
Der  vom  Weibchen  gebaute  Horst  wurde  an 
diesem  Tage  mit  gemeinsamer  Arbeit  auf  den 
höheren  Teil  des  Scluibers  übertragen,  und 
geschah  nach  Beendigung  diesei  Arbeit  an 
demselben  Tage  auch  noch  die  Paarung. 

Béla  v.  Bácz. 


Kampf  eines  Pirols  und  Kukuks.  Heuer 
erschienen  diese  beiden  Arten  an  einem  und 
demselben  Tage,  am  27.  April  in  meinem 
Garten,  wo  sie  auch  eine  Woche  lang  in 
Frieden  miteinnnder  lebten.  Darnach  duldete 
jedoch  der  Pirol  den  Kukuk  nicht  mehr.  So- 
bald er  in  seine  Nähe  kam,  verfolgte  er  ihn 
mit  solcher  Wut  von  einem  Ende  des  Gartens 
zum  anderen,  dass  der  Kukuk  in  der  dritten 
Maiwoche  verschwand,  während  er  sich  an- 
sonsten erst  Ende  dieses  Monats  oder  Mitte 
Juni  zu  entfernen  pflegte. 

Mit  Hinsicht  auf  den  Umstand,  dass  drei 
Paare  des  Pirols  in  meinem  Garten  brüten, 
halte  ich  es  für  wahrscheinlich,  dass  sie  ihr 
Nest  vor  dem  seine  Eier  einschmuggelnden 
Kukuk  fürchteten. 

Béla  v.  Rácz. 


Aus  dem  Gesellschaftsleben  der  Mehl- 
scliwalbe.  Ein  Bewohner  unserer  Gemeinde 
schlug  ein  Nest  herunter,  welches  die  Mehl- 
schwalbe gerade  über  die  Haustür  gebaut 
hatte.  Als  er  abends  nach  Hause  kam,  fand 
er  schon  ein  fertiges  neues  Nest  an  Stelle 
des  alten.  Seinö  Erkundigungen  ergaben,  dass 
an  dem  Neubaue  so  viel  Schwalben  teilnah- 

30* 


284 


hogy  annyi  fecske  segített  a  !<arat  hordani, 
hogy  alig  fértelt  némelykor  a  fészekhez,  a 
mely  ily  módon  már  déhitánra  elkészült.  Ez 
az  eset  annyira  meghatotta  a  gazda',  hogy 
a  fészket  nem  bántotta  többé. 

Ricz  Béla. 

Anyáskodó  giilyatestvér.  Harón  (Hunyad 
m.)  régebben  rendesen  fészkelt  1 — 2  gólya- 
pár, az  1907  és  1908.  években  azonban  tel- 
jesen kimaradtak.  19Û9-ben  újból  megjelent 
1  pár,  a  mely  azonban  a  lakosság  riasztga- 
gatása  köi'etkeztében  csak  igen  későn  és  2 
tojásának  idő  előtti  letojása  után  tudott  fész- 
kelőhelyre szert  tenni. 

A  késői  költés  miatt  a  fiókák  nem  fejlőd- 
hettek ki  teljesen  az  elvonulás  időszakáig;  a 
szülők  pedig  augusztus  25-ike  táján  tényleg 
elköltöztek,  mitsem  törődve  a  nagy  útra  még 
képtelen  fiaikkal,  a  melyeket  időközben 
gyűrűkkel  megjelöltem.  Az  egyiket  ugyan 
bírta  már  a  szárnya,  de  a  másik  ki  sem 
mozdult  a  fészekből.  Ekkor  az  erősebb  gólya- 
fióka  vállalta  magára  a  szülők  szerepét  s 
oly  buzgón  anyáskodott  gyámoltalan  testvére 
körül,  hogy  szinte  fölös  mennyiségben  hordta 
neki  a  táplálékot  a  fészekbe. 

Szeptember  10  körül  szárnyra  kelt  a  gyön- 
gébb fióka  is,  de  az  5—6  kilométernyire 
fekvő  Marossolymos  községben  élve  elfogták 
s  Dévára  hozták,  a  hol  ma  is  fogságban 
tartják.  Az  anyáskodó  gólvaíiókát  még  8 — 10 
napig  látták  a  harói  réteken,  azóta  azonban 
neki  is  nyoma  veszett. 

Dr.  Gaál  István. 


Sziklatalon    fészkelő    házi     fecskék.    A 

Retyezát  hegységnek  1900 — 2100  tengerszín- 
feletti magasságok  között  elterülő  régiójának 
egyes  sziklacsoportozatain,  nevezetesen  a 
Stetiidete  és  Pallina  hegységek  Komániával 
határos  részén  minden  nyáron  több  pár 
Chelidonaria  vArhiea  (L.)  fészkel.  Rendkívül 
érdékes  jelenség  a  mi  házi  fecskénk  nyilaló 


men,  dass  sic  manclini;il  gar  nipht  alle  an 
das  Nest  herankommen  konnten,  welches  in- 
folgedessen schon  am  Nachmittage  fertig  war. 
Der  Fall  rührte  den  Eigentümer  derartig, 
dass  er  das  Nest  fernerhin  verschonte. 

Béla  v.  Rácz. 


Mutterstelle  vertretendes  StorchüeschMÍ- 
sterpaar.  In  Haró  (Kom.  Hunyad)  brüteten 
früher  regelmässig  1  —  2  .Storchpaare,  in  den 
Jahren  1907  und  1908  blieben  sie  fedoch 
vollständig  aus.  Im  Jahre  1909  erschien 
wieder  ein  Paar,  welches  jedoch  von  den 
Bewohnern  verscheucht,  erst  sehr  spät  und 
erst  nach  dem  vorzeitlichen  Legen  von  2 
Eiern  einen  Nistplatz  beziehen  konnte. 

Infolge  der  späten  Brut  konnten  sich  die 
Jungen  bis  zur  Zeit  des  Wegziehens  nicht 
vollkommen  entwickeln  ;  die  Eltern  zogen 
auch  ungefähr  am  25.  August  tatsächlich 
weg,  oline  sich  um  die  zur  grossen  Reise  noch 
gänzlich  unfähigen  Jungen,  welche  ich  unter- 
dessen beringt  hatte,  im  mindesten  zu  küm- 
mern. Das  eine  war  zwar  schon  flugfähig, 
das  andere  konnte  sich  jedoch  noch  nicht 
von  dem  Neste  erheben.  Da  übernahm  das 
stärkere  Junge  die  Rolle  der  Eltern  und 
vertrat  die  Mutterstelle  bei  seinem  unbehol- 
fenen (lesehwisterpaare  mit  solchem  Eifer, 
dass  es  ihm  fast  in  übermässiger  Menge  Nah- 
ning  in  das  Nest  trug. 

Ungefähr  am  10.  September  flog  auch  das 
schwächere  Storchjunge  ab,  doch  wurde  das- 
selbe in  der  5 — 6  Kilometer  entfernten  Ge- 
meinde Marossolymf)S  lebend  gefangen  und 
nach  Déva  gebracht,  wo  es  sich  noch  heute 
in  Gefangenschaft  befindet.  Das  Mutterstelle 
vertretende  Storchjunge  wurde  noch  8 — 10 
Tage  auf  den  Wiesen  von  Haró  gesehen, 
seitdem  aber  ist   auch   dieses  verschwunden. 

Dr.  Stbfan  v.  Gaál. 


AnFelsenwänden  nistende  Mehlschwalben. 

An  einzelnen  Felsenpartieen  des  Ketyezát- 
gebirges,  welche  sich  in  der  Region  von 
1900  bis  2100  Meter  Höhe  befinden,  nament- 
lich an  den  mit  Rumänien  benachbarten  Tei- 
len der  Stenulete-  und  Faltina-Berge  nisten 
in  jedem  Sommer  mehrere  Paare  von  Gheli- 
iJonnria    iirinea  (L.).     Die     über    die    Stein- 


285 


csapatja  a  havasi  kőniezők  övébn  A  neve- 
zeit sziklafalak  alatt  birkalejjelők  terülnek  el. 
Ei5  év  nyarán  körülbelül  900  méter  magas- 
ságban (a  legközelebbi  falu  10  kilométer- 
nj-ire  van  innen)  találtam  két  fészket.  Mind- 
kettő közel  egymáshoz,  alig  öt  méternyi 
magasságban  a  lovagló  ösvény  felett  egy 
tavasszal  frissen  robbantott  meredek  gránit- 
faloif  csüngött. 


Nyár  végén  nem  ritkaság  a  legmagasabb 
fensikokon  is  csapatosan  kóborló  házi  fecs- 
kékkel találkozni,  söt  megesett  már,  hogy 
az  egyik  vonuló  csapat  egy  munkás  maga- 
zint választott  éjjeli  szállásul,  a  hol  az  erős 
fagy  vagy  '60  darabot  el  is  pusztított  belőlük. 

Baetho«  Gyula. 


Néhány  adat  ritkább  hazai  madártojások- 
ról, (ríjps  f'itlvtis  (Gsi.).  1908  április  első 
napjaiban  kaptam  egy  majdnem  friss  tojását 
Gerebencz  község  határából,  mely  jelenleg 
gyűjteményemben  van.  Hossza  88,  szélessége 
62  mm.  Vastagabb  végén  gyéren  eloszlott 
vöröses  barna  és  ibolyásszürke  foltok  és 
pontok  gyenge  koszorút  alkotnak. 

Circaetus  gallicus  (Gm.).  Gyűjteményemben 
van  egy  darab,  mely  1909  április  23-án  szede- 
tett Újmoldova  község  határában  ;  még  majd- 
nem egészen  friss  volt.  Hossza  73,  széles- 
sége 57  mm.  Fehér  alapszínén  hosszanti 
elmázolt  véres  foltok,  itt-ott  homályosabb 
szennyes  foltok. 

Pisorliina  scops  (L.).  1909  június  10-én 
Újmoldován  talált  4-es  fészekaljból  kettőnek 
a  méretei  : 

a)  hossza  29  mm.,  szélessége  25      mm. 

y)       .,        30     „  „        25-5     „ 

Ugyanerről  a  környékről  később  íiókákat 
is  kaptam. 

Oedicnennis   (ledicneinus    (L.).     1905    július 
11-én  2  darabbiil    álló  fészekalj    a    moldovai 
sziget  egyik    homokzátonyán,    mindkettő  erő 
sen  költött  volt    Méreteik  : 

ff)  hosszúság  58  mm.,  szélesség  38       mm. 

h)  „  55      ,.  ..         3.7"5 


halden  iles  Hochgebirges  hinwegsegelnden 
Flüge  bilden  ein  äusserst  interessantes  Schau- 
spiel. Unter  den  erwähnten  Felswänden  be- 
(iu'len  sich  Schaf  weiden. 

Im  Sommer  dieses  Jahres  fand  ich  iu  der 
Höhe  von  ungefähr  900  Meter  2  Nester  (das 
nächste  Dorf  ist  10  Kilometer  von  hier  ent- 
fernt). Beide  befinden  sich  nahe  neben- 
einander, kaum  5  Meter  hoch  über  dem 
Reitwege,  und  sind  an  eine  frischgesprengto 
steile  Granitwand  geklebt. 

Am  Ende  des  Sommers  triti't  man  nicht 
selten  auch  über  den  höchsten  Plateaus 
herumstreichende  Flüge  der  Mehlschwalbe, 
es  kam  sogar  auch  schon  vor,  dass  ein 
durchziehender  Flug  ein  Arbeiter-Magazin  als 
Nachtquartier  wählte,  bei  welcher  Gelegen- 
heit der  starke  Frost  an  die  30  Exemplare 
tötete. 

Julius  v.   Barthos. 

Einige  Daten  über  seltenere  heimische 
Vogeleier.  (?y/^.s  fnimis  (Gm.).  In  den  ersten 
Tagen  des  April  1908  erhielt  ich  ein  fast  noch 
frisches  Ei  aus  der  Gegend  der  Gemeinde 
Gerebencz,  welches  sich  derzeitig  in  meiner 
Sammlung  befindet.  Die  Länge  beträgt  88, 
die  Breite  62  mm.  Am  dickeren  Ende  bil- 
den schütter  verte  Ite  rötlichbraune  und  lila- 
graue Flecken  einen  scliwachen  Kranz. 

Circaetus  gallicus  (Gm.).  In  meiner  Samm- 
lung befindet  sich  ein  Ei  dieser  Art,  welches 
am  23.  April  1909  in  der  Umgebung  von 
Ujmoldova  gefunden  wurde  ;  dasselbe  war 
fast  noch  ganz  frisch.  Die  Länge  beträgt  73,  die 
Breite  57  mm.  Auf  weisser  Grundfarbe  be- 
finden sich  verwischte  Längsblutflecke,  hie 
und  da  trübere  Schmutzflecke. 

Pisorhma  scops  (L.).  Die  Masse  von  2 
Exemplaren,  welche  einem  4-er  am  10.  Juni 
in  Ujmoldova  gefundenen  Gelege  angehörten, 
sind  folgende: 

a)  Länge  29  mm..  Breite  25  mm. 

b)  „       30     „  „       25-5  „ 

Aus  derselben  Gegend  erhielt  ich  später 
auch  Junge. 

Oiidicnemus  oeäioicmus  (L.).  Amll-  Juli 
1905  ein  2-er  Gelege  auf  einer  Sanddüne  der 
Moldovaer  Insel;  beide  stark  bebrütet.  Die 
Masse  sind: 

a)  Länge  58  mm.,  Breite  38  mm. 


hj 


00 


286 


Sárgii  futühfiiuok  alapszínen  züldes  szür- 
késbarna vagy  sötétbarna  foltok  sűrűen,  de 
rendetlenül  váltakoznak. 

Scolopax  rusticola  L.  I'.IUT  április  8()-;in 
friss  4-es  fészekalj  Forotikról.  Méreteik  : 

«)  hosszúság  43  5  mm.,  szélesség  33'5  mm. 
h)  „         43-0     „  „        33-0    , 

c)  „         44-5     „  „        33()    ., 

Alapszín  sárgásbarna,  melyen  ibolyás,  vör- 
henyes vagy  rozsdásl)arna  foltocskák  és  pon- 
tok vannak.  A  rajzolatok  a  tojásokon  mintegy 
spirális  alakban    vannak    elhelyezve. 


Emheriza  eia  L.  Erősen  költött  fészekalj 
Ujnioldováról  ;  csak  egy  darab  jutott  ép  álla- 
potban kezemhez  Az  alapszín  világos  ibolyás- 
sziirke  ;  a  tojás  közepe  finom  barnásfekete 
és  ibolyáskék  szálakkal  van  többszörösen 
körülövezve.  Hossza  20'5,  szélessége  16"5  mm. 


Remiza  j^ßndulina  (L.)  7  darabból  áll 
alig  költött  fészekalj.  1908  május  18-án  Törő 
becsén  tiszaparti  füzesben.  Méreteik  ; 


álló, 
k- 


a)  hosszúság  16  mm.,  szélesség  10'5  mm. 

h)  „         16      ..  „  105  , 

c)  ..         17-Ò  „  „  10-5  „ 

d)  „         16      .,  .,  10-5  „ 

e)  .  16      .  .,  11 

Lintia  Dénes. 


Rendellenes  színezetű  Emberiza  citri- 
nella L.  F.  é.  nov.  5-én  Árokszállás  (Vas  m  ) 
község  mezőiről  egy  csapat  czitromsáriuány 
rebbent  fel  előttem  s  köztük  egy  sárga  madár, 
mely  a  távolból  úgy  festett,  mintha  kanári- 
madár keveredett  volna  a  sármányok  közé. 
Szerencsére  fegyverem  velem  volt,  igy  hát 
hamarosan  elejthettem  a  feltűnő  színezetű 
madarat,  mely  czitromsármányunknak  érdekes 
színbeli  változatának  bizonyult.  Alul  alajj- 
színe  szép  czitromsárga,  mindazok  a  rajzo- 
latok a  mellen,  begyen,  fejen  és  felső  testen, 
melyek  rendes  körülmények  közölt  sötétek, 
ennél  halavány  fahéjszínűek  Az  evezők  külső 


.Vili'  Hugs  indgelljcr  Grundfarbe  wechseln 
dicht,  jedoch  unregelmässig  verteilte,  grün- 
lich graubraune  oder  dunkelbraune  Flecke  ab. 

Seolopax  rusticola  L.  Ein  frisches  4-er 
Gelege  vom  30.  April  1!)07  aus  F<u-otik.  Die 
Masse  betragen  : 

a)  Länge  43'5  mni..  Hreite  33"')  nun. 
l'J       /    43       ,  „      33       ,    ■ 

c)       „      44-5    ,  „     33 

(irundfarbe  gelblichbraun,  auf  welcher  sich 
lilafarbige,  rötliche  oder  rostbraune  Fleck- 
chen und  Tunkte  befinden.  Die  Zeichniiiigen 
sind  auf  den  Eiern  sozusagen  in  Spiralforni 
angeordnet. 

Emheriza  cid  L.  Ein  stark  bebrtttetes  Ge- 
lege aus  Ujmoldova  ;  erhielt  nur  ein  unver- 
sehrtes Exemplar.  Die  Grundfarbe  ist  hell 
lihigrau  ;  die  Mitte  des  Eies  ist  mit  feinen 
braunschwarzen  und  lilablauen  Fäden  mehr- 
facli    umringt.    Länge  20'o,  Breite    16'5  mm. 

Remiza  [jenditHna  [L.)  Ein  7-er,  kaum 
angebrütetes  Gelege  vom  18.  Mai  1908  aus 
einem  Weidenwalde  am  Tiszaufer  in  Török- 
becse. Die  Masse  betragen  : 

a)  Länge  16    mm..  Breite  10'5  mm. 


c) 
d) 

e) 


16 
17-5 
16 
16 


lOr) 
105 
10-5 
11 


Dy 


Farbenaberration  bei  Eniberiza  citrinella 

L.  Am  5.  Nov.  1.  J.  sah  ich  in  einem 
Schwärm  von  Goldammern  einen  gelben  Vogel, 
welcher  von  der  Ferne  aus  gesehen  sehr  an 
einen  Kanarienvogel  erinnerte.  Glücklicher- 
weise hatte  ich  mein  Gewehr  bei  der  Hand 
und  so  gelang  es  mir  den  auÔailend  gefärb- 
ten Vogel  zu  erlegen  ;  es  war  eine  schöne 
Farbenaberration  vom  Goldammer.  Die  Grund- 
farbe des  Unterkörpers  zeigte  ein  schönes 
Zitronengelb,  jene  Zeichnnngen'aber  an  der 
Brust,  am  Kropf,  Kopf  und  auf  dem  Ober- 
körper, welche  bei  normal,  gefärbten  Stücken 
eine  dunkle  Farbe  haben,  sind, bei  diesem 
von  einer  bleichen  Zimmtfarbe.  Der  äussere 
Saum  der  Scliw unofedern  ist  yelb,  die  Innen- 


287 


széle  sárga,  :i  liátulsd  evezők  és  t'arktollalc 
belső  széle  fehér.  A  lábak  jóval  lialaványab- 
bak  mint  rendesen  s  szemei  is  világosabb 
barnák. 

Chernél  István. 


A  tövisszúró  gébics  (Laiüiis  coliurio  L.) 
albínója.  Az  ezidei  őszön  Tiszaeszlár  határá- 
ban lőtt,  és  időközben  a  kir.  M.  0.  K.-nak 
átengedett  fehér  gébics  alakoskodására  jel- 
lemző alábbi  megfigyelést  teltem. 

A  „Lökös"-réten,  hol  e  madár  tartózko- 
dott, a  csatorna  környékén  sok  mályva, 
íehérlevelü  nyárbokor,  napraforgóval,  meg 
tökkel  beültetett  tengeriföld  terül  el.  A  tök 
levelei  valamely  betegség  folytán  éppen  oly 
szürkésfehérekké  váltak,  mint  e  madár. 
Mihelyt  feléje  közeledtünk,  az  egyik  szürke 
környezetből  azonnal  a  másikba  snrrant.  Ezt 
a  környezetet  soha  sem  hagyta  el.  Még  ha  a 
tengeri  felől  üldöztem  is,  mindig  csak  vissza- 
tért, holott  más  madarak  a  nyilt  rét  felé 
menekültek. 

Elejtését  már  ez  is  megnehezítette.  Külön- 
ben is  félénkebb  volt,  mint  más  madár, 
aminek  az  üldözés  is  lehet  oka. 


Kisfás  föld  ház. 


Szomjas  Gusztáv. 


Megjegyzés.  E  példány  nem  tökéletes 
albino,  minthogy  feje  és  háta,  valamint  evező- 
tollai  a  pigment  némi  nyomaitól  szennyesfe- 
hérek. Fejetetejének  sötétes  harántsávjain  erős 
nagyítás  mellett  áz  öreg  hímek  szürke  tollaié- 
lioz  ha.sonló,  de  jóval  gyérebb  pigmentpont- 
sorok láthatíik.  Legfeltűnőbb  rajta  azonban  a 
szemet  környező  toUkoszorú,  mely  korom- 
fekete, mint  az  idős  hímeknél.  Ez  utóbbi  jegy 
alapján  legalább  is  másodéves  himnek  kell 
e  példányt  tartannnk,  bár  oly  időszakban 
lövetett,  a  mikor  e  fajnak  rendesen  már  csak 
fiataljai  találhatók  nálunk. 

Kir.  M.  ().  K. 


fahne  der  hinteren  S<;hwungfedern  und  der 
Schwanzfedern  weiss.  Die  Fusse  auch  blei- 
cher als  gewöhnlich  und  die  Augen  auch 
heller  braun. 

Stefan  von  ChernrI;. 


Albino  eines  Dorndrehers  (Lanius  colhi- 

rio  L.\  Im  heurigen  Herbste  konnte  ich 
über  den  Mimicry  eines  in  Tiszaeszlár  bisher 
schon  erlegten  und  der  Königl.  U.  0.  C 
überlassenen  weissen  Dorndrehers  folgende 
charakteristische  Beobachtungen  machen  : 

„Auf  der  „Lökös'-Wiese,  wo  sich  dieser 
Vogel  aufhielt,  befindet  sich  ein  Maisfeld, 
welches  in  der  Nähe  eines  durchschneidenden 
K anales  mit  vielen  Malven,  weissblätterigen 
Pappelstauden,  Sonnenblumen  und  Kürbis- 
pflanzen bedeckt  war.  Die  Blätter  des  Kür- 
bis waren  infolge  einer  Krankheit  genau  so 
wcisslich  grau,  Avie  der  Vogel.  Sobald  man 
sich  ihm  näherte,  begab  er  sicii  sofort  aus 
einer  grauen  Umgebung  in  die  andere.  Diese 
Umgebung  verlies  er  niemals.  Auch  wenn 
ich  ihn  vom  Mais  her  verfolgte,  kehrte  er 
dennoch  wieder  hieher  zurück,  während  sich 
andere  Arten  gegen  die  freie  Wiesenttäche 
flüchteten.  Seine  Erlegung  wurde  dadurch 
auch  sehr  erschwert.  Er  war  übrigens  viel 
scheuer  als  andere  Vögel,  was  auch  eine 
Folge  der  Verfolgung  sein  kann. 

Kisfásföldház.  Gustav  v.   Szomjas. 


Bemerhiìuj.  Dieses  Exemplar  ist  kein  voll- 
ständiger Albino,  indem  Kopf,  Kücken  und 
Schwungfedern  von  einigen  Pigmentspuren 
schmntzigweiss  sind.  An  den  dunkleren  Quer- 
streifen (1er  Scheitelfedern  sind  bei  starker 
Vergrösserung  ebensolche,  jedoch  viel  schüt- 
terere Pigmentpunktreihen  zu  sehen,  wie  an 
den  grauen  Federn  der  alten  Männchen.  Am 
l)ezeichnendsteu  ist  jedoch  der  Federkranz, 
welcher  das  Auge  umrahmt  und  kohlschwarz 
ist,  wie  bei  den  ausgewachsenen  Männchen. 
Auf  Grund  dieses  letzteren  Merkmales  muss 
dieses  Exemplar  als  mindestens  zweijähriges 
Männchen  bestimmt  werden,  obwohl  dasselbe 
zu  der  Zeit  erlegt  wurde,  wo  gewöhnlich 
nur  mehr  die  diesjährigen  Jungen  dieser  Art 
bei  uns  zu  weilen  pflegen. 

Königl.  U.  0.  C. 


288 


Az  Onesía  cognata  mint   niadárparazita. 

Jt)07  június  17-én  (Híihlapád  (Alsófeliér  m.) 
község  határábim,  vizniosta  árok  mentén  zsurló 
gyökerek  között  egy  barázrlabillegeto  (Mola- 
cilla  alba  L.)  fészkére  :ika(itani,  négy  majd- 
nem anyányi  fiókával,  a  melyek  rakva  voltak 
tölcsérszerü  sebekkel.  Ez  a  szokatlan  körül- 
mény indított  arra,  liogy  ennek  a  különben 
igen  hasznos  madárnnk  egész  fészekalját  el- 
szedjem és  az  észlelt  sebeket  tüzetesen  meg- 
vizsgáljam. A  vizsgálat  alkalmával,  a  melyet 
nyomban  ott  a  helyszínén  ejtettem  meg,  mind 
a  négy  fiókának  összes  sebeit,  egy  kivételével, 
üresen  találtam.  Ebben  az  egyben  egy  kifej- 
lődött kukaczot  kaptam,  a  melyet  üvegcsőben 
helyeztem  el. 

Nyomban  átkutattam  a  fészket  és  a  fészek 
alatt  levő  talajt,  valamint  a  gyökereket  is,  de 
a  legtüzetesebb  körültekintés  után  sem  kaptam 
egyetlen  bábot  sem,  a  mi  nyomra  vezetett 
volna.  Ebből,  talán  nem  is  alaptalanul,  arra 
következtethetnék,  hogy  a  már  üres  sebeket 
okozott  kukaczokat  attól  a  pillanattól  kezdve, 
a  mikor  azok  kifejlődve  kezdtek  előbújni, 
az  anyamadarak  leszedték  liókáikról,  még 
mielőtt  bebábozódhattak  volna,  mert  ha  ez 
zavartalanul  bekövetkezik,  a  bábokat  okvetlenül 
megtalálom  a  fészekben,  vagy  alatta  a  talaj- 
ban, vagy  a  növényrészek  között. 


Az  elfogott  kukacz  két  nap  alatt  teljesen 
bebábozta  magát  s  az  ettől  számított  tizen- 
harmadik napon  egy  egészen  ép  legyet  (Onesia 
cognata^)  nyertem  belőle  s  ezzel  kétségbe- 
vonhatatlanul sikerült  megállapítanom  aMotn- 
cilla  alba-nak  ezt  az  eddig  valószínűleg  isme- 
retlen külső  élősdijét,  sőt  abban  a  szerencsés 
helyzetben  voltam,  hogy  pontosan  megfigyel- 
hettem annak  életmódját  és  fejlődését  is  egy- 
szerre. 

Tekintettel,  hogy  az  élősdi  legyek  kuka- 
czai  rendesen  7 — 10  nap  alatt  szoktak  kifej- 
lődni, világos,  hogy  az  Onesia  cognata  petéit 
még  jórészt  csupasz,  gyámoltalan  korukban 
helyezte  el  a  barázdabillegető  fiókákon  és 
pedig  iigy  látszik  egyszerre,  vagy  igen  rövid 
időközben,  mert  a  sebek  között  alig  volt  olyan,  a 
melyik  a  többi  mellett  hegedésnek  indult  volna. 

'  A  légy  meghatározását  Dr.  Kerté.sz  Kálmán 
múz.  igazgató-ör  úrnak  köszönöm. 


Onesia  cognata  als  Vogolparasit.  Am  17. 

Jinii  1907  fand  ich  bei  Oláhlajiád  (Kom. 
Alsófehér)  einem  Wassergraben  entlang, 
Zïvischen  Schachtelhalmwurzcln  ein  Nest  der 
Bachstelze  (Motacilla  alba  L.),  mit  vier  fast 
ausgewachsenen  Jungen,  welche  mit  trichter- 
förmigen Wundstellen  ganz  l)edeckt  waren. 
Diesem  ungewöhnlichen  Umstand  ist  es  bei- 
zulegen, dass  ich  den  ganzen  Nestinhalt  des 
sonst  sehr  nützlichen  Vogels  wegnahm,  um 
die  beobachteten  Wundstellen  genau  zu  un- 
tersuchen. Hei  der  Untersuchung,  welche  ich 
sofort  am  Standorte  machte,  fand  ich  sämt- 
liche Wundstellen  der  vier  Jungen  mit  Aus- 
nahme einer  einzigen  leer.  In  dieser  fand  ich 
eine  entwickelte  Larve,  welche  ich  in  ein 
Fläschchen  steckte. 

Sofort  untersuchte  ich  das  Nest  und  den 
Boden  unter  demselben,  sowie  die  Wurzeln, 
aber  auch  die  peinlichste  Umschau  meiner- 
seits eine  Pujipe  zu  finden,  welche  mich  auf 
eine  Spur  brächte,  war  vergebens.  Aus  die- 
sem Grunde  könnte  ich  wahrscheiiüich  ohne 
zu  fehlen  darauf  schliessen,  dass  die  Larven, 
welche  die  Wunden  verursachten,  von  dem 
Augenblicke  an.  da  diese  entwickelt  her- 
vorzukriechen  begannen  durch  die  alten 
Vögel  von  den  Jungen,  bevor  sie  sich  ver- 
puppen konnten,  abgelesen  wurden,  denn 
wenn  dies  ungestört  vor  sich  geht,  finde  ich 
unbedingt  die  Pupjieu  im  Neste,  oder  unten 
am  Boden,  oder  zwischen  den  Pflanzenteilen. 

Die  erbeutete  Larve  verpuppte  sich  voll- 
ständig binnen  zwei  Tagen,  und  am  von  da 
an  gezählten  13.  Tage  bekam  ich  eine  un- 
versehrte Fliege  (Onesia  cognata")  und  so 
konnte  ich  diesen  wahrscheinlich  unbekannten 
Aussenparasiten  der  Motacilla  alba  unzweifel- 
haft feststellen,  ja  ich  war  sogar  in  der  an- 
genehmen Lage  dessen  Lebensweise  und 
Entwickelung  genau   lieobachten  zu   können. 

In  Anbetracht  dessen,  dass  sich  die  Larven 
der  parasitär  lebenden  Fliegen  binnen  7 — 10 
Tagen  zu  entwickeln  pflegen,  ist  es  klar,  dass 
Onesia  cognata  ihre  Eier  im  nackten,  uid^e- 
holfenen  Zustande  auf  die  Jungen  der  Bach- 
stelze setzte  und  zwar  wie  es  scheint  auf 
einmal  oder  in  sehr  kurzen  Zwischenzeiten, 
denn  unter  den  Wunden  waren  kaum  euiige 
welch  neben  den  anderen  zu  heilen  begannen. 

'  Das  Bestimmen  der  Fliege  verdanke  ich  Herrn 
Custos-Direktor  Dr.  Koloman  Kertész. 


289 


A  kitóduló  nedvektől  és  vértől  a  környező 
tollacskák  összetapadva,  a  sebek  peremét 
jelentékenyen  kiemelték  s  valóságos  kis  töl- 
cséralakot  kölcsönöztek  azoknak,  annál  is 
inkább,  mert  nyilasuk  a  legtöbb  esetben 
annyira  nyitott  volt,  hogy  pl.  a  fejen  a  puszta 
koponyacsontok  fehérlettek  elő,  úgy  szintén  a 
szárnyak  némely  sebe  is  a  csontokig  hatolt. 
Némely  helyen,  különösen  a  fejen  ezek  a 
tölcsérek  egész  csoportokat  alkottak  szorosan 
egymás  mellett.  A  mi  elhelyezésüket  illeti,  az 
jobbára  a  fejre,  nyakra,  hátra  és  szárnyakra 
szorítkozott,  de  a  mellen  sem  hiányoztak 
némelyiknél  és  mindig  a  tolidülőkön,  bizony- 
ságául annak,  hogy  a  csupasz  fiókákon  is  a 
kibúvó  tollak  helyén  támadhatták  meg  a  leg- 
könnyebben az  apró  kukaczok  a  bőrfelületet.  Két 
Motacillát  fölbonczoltam  és  azt  találtam,  hogy 
a  kukaczok  sohasem  hatoltak  be  az  izmokba, 
csupán  a  bőr  alatt  tartózkodtak,  szorosan  a 
sebek  közelében,  s  úgylátszik  a  bőralatti  lym- 
phából  táplálkoztak. 


Számuk  azonban,  tekintettel  a  fiókák  arány- 
lag kis  testére,  jelentékeny  volt,  a  mennyiben, 
némelyiken  18—20  ilyen  sebet  találtam,  s 
szívósságuk  valósággal  bámulatos,  mert  el- 
tekintve a  kukaczok  által  okozott  fájdalomtól 
és  nedvveszteségtől,  az  egész  fészekalj  anyá- 
nyivá  fejlődött,  bár  az  elég  nagy  sebek  által 
a  bőrfelület  is  jelentékenyen  megrongálódott. 
Sőt  egyelőre  három  példányt  kalitkában  t:irtva, 
azt  tapasztaltam,  hogy  azok  az  első  napokban 
annyira  normális  állapotban  voltak,  mintha 
egyáltalán  semmi  bajuk  sem  lenne.  A  ne- 
gyedik és  ötödik  napon  azonban  talán  azért, 
mert  az  általam  nyújtott  rovartáplálék  nem 
volt  megfelelő,  mind  a  három  elpusztult. 


Érdekes,  hogy  a  míg  az  emberen  az  orvosi 
gyakorlatban  Dr.  Erich  Peipiîr  szerint,  a  ki 
,, Fliegenlarven  als  gelegentliche  Parasiten  des 
Menschen"  czinimel  gyűjtötte  össze  az  irodalom 
erre  vonatkozó  adatait,  57  légyfaj  lárváit  figyel- 
ték meg,  addig  ornithologiai  vonatkozással  ;ilig 
akad  adat.  A  „Katalog  der  Paläarktischen 
Dipteren"  egyedül  a  Protocalliphora  azurea 
Fall.-fóI  enditi.  hogy  az  Aìithua  pratensis  L. 
Aquila  XVT 


Die  benachbarten  Federchen  von  den  her- 
aus([uellenden  Säften  und  Blute  zusammen- 
gekleistert, hoben  den  Rand  der  Wunden  in 
grösserem  Masse  hervor  und  verliehen  den- 
selben die  Gestalt  eines  Trichters  und  dies 
nmsomehr,  da  ihr  Eingang  in  den  meisten 
Fällen  so  sehr  klaffte,  dass  z.  B.  am  Kopfe 
die  nackten  Schädelknochen  hervorleuchteten  ; 
auch  einige  Wunden  der  Flügel  reichten  bis 
zu  den  Knochen.  An  einigen  Stellen,  beson- 
ders am  Kopfe  bildeten  diese  Trichter  ganze 
Gruppen  gedrängt  nebeneinander.  Was  ihre 
Placierung  anbelangt  so  beschränkte  sich 
dieselbe  meistens  auf  den  Kopf,  Hals, 
Rücken  und  Flügel,  aber  sie  fehlten  bei 
manchen  auch  an  der  Brust  nicht  und  waren 
immer  auf  den  Federtluren  angeordnet,  ein 
Beweis,  dass  die  kleinen  Larven  auch  auf 
den  nackten  Jungen  an  den  hervorsprossen- 
den Fedeistellen  am  leichtesten  die  Haut 
angreifen  konnten.  Ich  sezierte  zwei  Mota- 
cillen  und  fand,  dass  die  Larven  niemals  in 
die  Muskeln  vordrangen,  sondern  nur  unter 
der  Haut  unmittelbar  neben  den  Wunden 
sich  aufliielten  und  wie  es  scheint  sich  von 
der  Lymphe  unter  der  Haut  nährten. 

Ihre  Zahl  war  aber  in  Anbetracht  des  kleineu 
Körpers  der  Jungen  verhältnismässig  gross, 
da  ich  an  einigen  18—20  solcher  Wunden 
fand  und  die  Zäliigkeit  der  Jungen  istwirk- 
licli  bewunderungswürdig,  denn  von  dem 
durch  die  Marien  verursachten  Schmerz  und 
dem  Säfteverluste  abgesehen,  wuchs  das 
ganze  Gelege  gross,  trotzdem  auch  die  Haut- 
oberfläche  durch  die  ziemlich  grossen  Wun- 
den defekt  wurde.  Ja  ich  fand,  drei  Exem- 
plare vorläufig  im  Käfig  haltend,  dass  diese 
in  den  ersten  Tagen  in  einem  derartig  nor- 
malen Zustande  waren,  als  ob  ihnen  über- 
haupt gar  nichts  fehlte.  Aber  am  vierten  und 
fünften  Tage  vielleicht  darum,  weil  das  durch 
mich  gereichte  lusektenfutter  nicht  entsprach, 
starben  alle  drei  Vögel. 

Es  ist  interessant,  dass  während  die  ärzt- 
liche Praxis  am  Menschen  nach  Dr.  Erich 
Peiper,  der  unter  dem  Titel  „Fliegenlarven 
als  gelegentliche  Parasiten  des  Mensclien" 
die  hierher  gehörigen  Angaben  der  Lite- 
ratur zusammenstellte,  57  Fliegenlarven 
nachwies,  man  auf  ornithologischem  Ge- 
biete kaum  einer  Angabe  begegnet.  Der 
„Katalog  der    Paläarktischen    Dipteren"    er- 

37 


290 


Olivicola  riparia  (L.),  Emheriza  calandra  L. 
Cheìidonaria  urUca  (L.)  cs  Passer  dotnes- 
ticus  (L.)-ou  élősködik  a  lárvája,  a  melyet 
Philornis  néven  külön  is  leirt  még  1889-ben 
Meinert.  Naumann  pedig  1905-ben  megjelent 
„Naturgeschichte  der  Vögel  Mitteleuropas" 
liatalmas  munkájában  bár  fajonként  minden 
egyes  madárnál  fölemlíti  azok  parazitáit  is  a 
protozoumoktól  a  legyekig,  Baker  nyomán 
ezekről  az  utóbbiakról  csak  annyit  tud  mon- 
dani, hogy  a  köpő  és  más  legyek  álczái,  a 
melyek  faj  szerint  nagyobbrészt  ismeretlenek, 
főképen  a  madárfej  kifelé  nyíló  üregeiben  élős- 
ködnek, a  mint  azt  fiatal  barázdabillegetőkön 
és  pacsirtákon  észlelték.  Jlás  ornithologiai 
vonatkozású  adatra  nem  akadtam  s  igy  lehet- 
séges, hogy  jelen  adatom  az  első,  a  mely  a 
már  Baker  által  megfigyelt  madár-parazitára 
pontosan  rámutat  s  mert  az  élősdi-legyek  kö- 
zött az  Onesia  cognatat  szintén  nem  találtam 
felemlítve,  nem  lehetetlen,  hogy  adatom  az 
eddig  ismert  ])araziták  számát  is  szaporította, 
a  mi  által  a  Motaciüa  alba  L.  eddig  meg- 
figyelt élősdijei  a  következők  lesznek  :  Doco- 
phorus  communis,  Nirmus  platyclypeatus, 
Menopon  pusillum  mint  tolltetvek,  Distomum 
macrostomum.  Ascaris  ensicaudatus.  Taenia 
Muscicapae  mint  bélférgek  s  mint  a  leirt 
bántalom  okozója  az  Onesia  cognata  a  legyek 
közül. 

Pàvaï-Vajna  Ferencz. 


Petényi  Salamon  János  újabban  megke- 
rült madártani  jegyzeteiből.  A  fehérkörmíi 
vércse  (Cerchneis  cenchris  Nalm.)  előfordulása 
Magyarországon.  Bár  hazánk  vércséit  minde- 
nütt állandóan  és  a  legnagyobb  figyelemmel  ku- 
tattam, még  is  csak  1844-ben  sikerült  e  fajra  rá- 
találnom, még  pedig  Erdélyben  Gyulafehérvár- 
Déva  és  Nagyszeben  közt  és  különösen  az 
Olt  folyó  mentén  Nagyszeben  és  a  vörös- 
toronyi szoros  között.  Már  a  kocsiról  felismer- 
tem kisebb  termetéről,  már  röptében  is  kissé 
eltérő  viselkedéséről  és  hangjáról.  Minthogy 
azonban  sietős  utam  folyamán  meg  nem  sze- 
rezhettem, e  feladattal  tanítványomat,  Bielz 
ALBERT-et   bíztam    meg.    1845-ben  küldött    is 


wälint  nur  von  Protocalliphora  azurea  Fall., 
welche  Melnert  noch  1889  unter  dem  Numen 
Philornis  als  besondere  Art  beschrieb,  dass 
ihre  Larve  auf  Anthus  pratensis  L.,  Clivi- 
cola  riparia  (L.),  Emhériza  calandra  L.,  Che- 
lidonaìia  urhica  (L.)  und  Passer  domesticus  (L.) 
parasitisch  vorkomme.  Und  obzwar  im  1905 
erschienenen  „Neuen  Naumann"  bei  jedem 
Vogel  nach  der  Art  dessen  Parasiten  von 
den  Protozoen  bis  zu  den  Fliegen  erwähnt 
werden,  ist  von  letzteren  nach  Baker  nur  so- 
viel zu  lesen  dass  die  Larven  der  Schmeiss- 
fliegen  und  dgl.  deren  Ai't  grösstenteils  noch  un- 
bekannt ist,  in  den  nach  aussen  münden- 
den Höhlungen  des  Kopfes  schmarotzen  ;  wie 
dies  an  jungen  Bachstelzen  und  Lerchen  be- 
obachtet wurde.  Andere  auf  Ornithologie  sich 
beziehende  Angaben  fand  icli  nicht  und  so 
ist  es  möglich,  dass  meine  hier  vorliegende 
Angabe  die  erste  wäre,  welche  auf  den  schon 
von  Baker  beobachteten  Vogelparasiten  genau 
hinweist  und  weil  sich  unter  den  S'chmarot- 
zerfliegen  Onesia  cognata  noch  nicht  erwähnt 
fand,  ist  es  leicht  möglich,  dass  meine  An- 
gabe auch  die  Zahl  der  bis  jetzt  bekannten 
Parasiten  vermehrte  ;  es  wären  hiernach  die  bis 
jetzt  beobachteten  Parasiten  von  MotaciUa  alba 
L.  die  folgenden  :  Docophorus  communis,  Nir- 
mus platyclypeatus,  Menopon  pusillum  aus 
der  Reihe  der  Federläuse,  Distomum  macro- 
stomum, Ascaris  ensicaudatus,  Taenia  Musci- 
capae aus  der  Reihe  der  Eingeweidewürmer 
und  als  Verursacher  des  hier  beschriebenen 
Falles  Onesia  cognata,  aus  der  Reihe  der 
Fliegen. 

Franz  v.  Pávay-Vajna. 

Aus  den  neuerdings  aufgefundenen  orni- 
thologischen  Handschriften  Johann  Sala- 
mon v.  Petényi.  Das  Yorkommen  des 
Rötelfalken  (Cerchneis  cenchris  Xaum.j  in 
Ungarn.  Obzwar  ich  die  Falken  Ungarns 
überall  fortwährend  mit  der  grössten  Auf- 
merksamkeit beobachtete,  konnte  ich  doch 
erst  1844  diese  Art  auffinden  und  zwar 
in  Siebenbürgen  zwischen  Gyulafehérvvár — 
Déva  und  Nagyszeben  und  besonders  den 
Oltfluss  entlang  zwischen  Nagyszeben  und 
dem  Rotenturm-Passe.  Schon  vom  Wagen 
erkannte  ich  ihn  an  seiner  kleineren  Gestalt, 
im  Fluge  an  seinen  abweichenden  Bewegun- 
gen imd  an  seiner  Stimme.  Da  ich  seiner  jedoch 


291 


egy  nőstéuyt,  a  melyet  már  ez  évi  márczius 
végén  ejtett  el  a  Yöröstorony-szorosban,  hol 
a  közönséges  vörös  vércse  is  gyakori.  Bielz 
1846-ban  megint  szerzett  egy  öreg  hímet,  a 
mely  Nagyszeben  környékének  egyik  fiatal 
erdejében  került  lövésre. 


Zeyk  professzor  is  kapott  Torda  vidékéről 
egy  példányt,  a  melyet  a  nagyenyedi  kollé- 
gium gyűjteményébe  helyezett. 

Magam  pedig  1846  aug.  29-én  a  Tátrából 
hazatérve,  Sumjaczon,  Wagner  János  erdő- 
mester gyűjteményében  találtam  egy  himet, 
mely  értesülésem  szerint  a  sziklás  Miirány- 
várnál  lövetett. 

E  vércsefaj  tehát  hazánk  egyes  helyein 
még  sem  oly  ritka,  mint  a  hogy  eddig  gon- 
doltuk, csakhogy   még  kevesen   ismerték  fel. 

Megjegyzés:  Az  e  feljegyzések  óta  elmúlt 
fél  évszázad  kutatásai  hazánknak  csakugyan 
számos  helyén  állapították  meg  e  szép  kis 
ragadozó  előfordulását.  Feiyaldszky  J.  az  „Aves 
Hungariae"-ben  a  Nemzeti  Múzeumnak  8, 
többnyire  az  ország  keleti  felén  elejtett  pél- 
dányát sorolja  fel;  Parno  1861  ;  Budapest 
1851  júl  14.  ;  Fénszaru  1885  szept.  6.  ;  Zsina 
1869  aug.  18.;  Szerdahely  (Szeben  m.)  1864 
ápr.  26.  là  és  1?;  Székesfehérvár  1887  aug. 
20.  ;  Nagyenyed  1879  május  18.  Vonulása 
idején  olykor  tömegesen  is  észlelték  Erdély- 
ben, hol  úgy  látszik  az  oroszországi  költözködők 
egy  részének  útjai  vezetnek.  így  Buda  Ádám  és 
CsATó  JÄN08  Hátszegnél  1890- ben  150  darabot 
találtak  együtt  (Chernél  J.  :  Magyarország 
Madarai  p.  426.)  Tömeges  vonulása  alkalmából 
került  lövésre  az  a  hímpéldány  is,  a  melyet 
Mártonfey  Lajos  1902  május  5-én  küldött 
intézetünkbe. 


Azóta  fészkelését  is  több  helyen  észlelték, 
így  Tömördön  (Vas  megye),  hol  Chernél  István 
szerint  évenként  8  10  pár  költ  ;  továbbá 
Iharosberényben  is  (Somogy  m.),iionnanBARTHoa 
GYULÁ-tól  1906  május  8-án  kaptuk  gyűjtemé- 
nyünk második  ily  fajú  példányát. 

Csöroey  Titus. 


meines  eiligen  Weges  wegen  nicht  habhaft 
vcerden  konnte,  betraute  ich  mit  dieser  Auf- 
gabe meinen  Schüler:  Albert  Bielz.  1845 
schickte  er  aucli  ein  Weibchen,  welches  er 
schon  Ende  März  dieses  Jahres  im  Roten- 
turm-Passe  erlegte,  wo  auch  der  Turmfalke 
häufig  ist.  1846  erwarb  Bielz  wieder  ein  altes 
Männchen,  welches  in  einem  jungen  Walde  in 
(1er  Umgebung  von  Nagyszeben  zum  Schusse 
gebracht  wurde. 

Auch  Prof.  Zeyk  bekam  aus  der  Gegend 
von  Torda  ein  Exemplar,  welches  erder  Samm- 
lung des  Nagyenyeder  Kollegiums  einverleibte. 

ich  selbst  fand  aus  der  Tátra  heimkehrend 
1S46  am  29.  August  in  Sumjacz,  in  der  Samm- 
lung des  Forstmeisters  Johann  Wagner  ein 
Männchen,  welches  meines  Wissens  bei  der 
Felsenburg  Murány  erlegt  wurde. 

Diese  Falkenart  ist  also  an  einigen  Punk- 
ten Ungarns  doch  nicht  so  selten,  wie  wir 
es  bisher  dachten,  nur  dass  sie  noch  von 
wenigen  erkannt  wurde. 

Anmerkung  :  Die  Forschungen  des  seit  die- 
sen Aufzeichnungen  verflossenen  halben  Jahr- 
hunderts haben  wirklich  an  vielen  Punkten 
Ungarns  das  Vorkommen  dieses  schönen  klei- 
nen Raubvogels  nachgewiesen.  J.  Frivaldszky 
zählt  in  seinen  ,,  A ves  Hungáriáé"  8,  grössten- 
teils in  der  östlichen  Hälfte  des  Landes  er- 
legte Stücke  des  National-Museums  auf  :  Parno 
1861;  Budapest  1851,  14.  Juli;  Fénszaru 
1885,  6.  Sept.  ;  Zsina  1869,  18.  Aug.;  Szerda- 
hely (Kom.  Szeben)  1864,  26.  Apr.  1  d  und 
1  2;  Székesfehérvár  1887,  20.  Aug.;  Nagy- 
enyed 1879,  18.  Mai. 

Zur  Zugszeit  beobachtete  man  ihn  auch 
schon  mehrfach  massenhaft  in  Erdély,  wo  sich 
die  Zugstrassen  eines  Teiles  der  russischen  Zug- 
vögel zu  befinden  scheinen  So  fanden  Adam 
V.  Buda  und  Johann  v.  Csató  bei  Hátszeg  1890, 
150  Stück  beisammen  (Chernél  J.  :  Magyar- 
ország Madarai,  p.  426).  Bei  Gelegenheit  sei- 
nes Massenzuges  wurde  auch  jenes  Männchen 
zur  Strecke  gebracht,  welches  Ludwig  Mártonffy 
am  5.  Mai  1902  an  unser  institut  einsandte. 

Seither  wurde  auch  sein  Nisten  an  meli- 
reren  Orten  beobachtet.  So  in  Tömörd  (Korn. 
Vas),  wo  nach  Stefan  v.  Chernél  jährlich  8 — 10 
Paare  nisten  ;  auch  bei  Iharosberény  (Kom. 
Somogy),  von  wo  am  8.  Mai  1906  Julius  v.  B.arthos 
das  zweite  Exemplar  dieser  Art  unserer  Samm- 
lung sandte.  Titus  Csörgey. 

37* 


292 


Adatok  a  Saxicola  stapazina  (L.)  és  Saxi- 
cola  anrita  Temm.  Magjarországoii  való  elö- 
forduL-isához.  1909  július  lO-ikén  Újhelyi 
JózsEK-től,  mint  a  Nemzeti  Múzeum  prepará- 
torától,  a  kit  aklunai  gyűjtöútjáii  elkisértem, 
arról  értesültem,  hogy  pár  nappal  ez  előtt 
Báziáson,  a  vasúti  állomás  közelében  levő 
sziklás  hegyoldalon  egy  him  Saxicola  stajiazinát 
ejtett  el,  a  mely  a  Nemzeti  Múzeumban  nyert 
elhelyezést. 

Ezen,  a  Saxicolaféléktől  sűrűn  látogatott 
helyen  annyiszor  jártam  már,  hogy  szinte 
elképzelhetetlen  volt,  miként  kerülhette  volna 
el  ez  a  madár  figyelmemet.  Másnap  már 
Báziáson  voltam  s  a  jelzett  helyen  hamarosan 
rá  is  akadtam  egy  idegen  hantmadárra,  mely 
azonban  nem  S.  stapazina  (L.)  ==  {Saxicola 
melanoleuca  Güld.),  hanem  S.  anrita  Temm. 
volt,  a  miről  távcsővem  segélyével  kétségte- 
lenül meggyőződhettem.  Sajnos,  kellőleg  meg 
nem  közelíthettem  s  igy  lövésemtől  csak  meg- 
sebesítve, a  sziklák  közt  eltűnt.  Miközben  ezt 
nyomoztam,  egy  fehérfekete  hantmadár  szállt 
elém,  melyet  lelőttem  s  benne  a  Saxicola 
stapazinát  ismertem  fel.  A  lövés  éppen  a 
fejét  roncsolta  el  és  különben  is  java  vedlés- 
ben  volt,  úgy  hogy  csak  nagynehezen  sike- 
rült gyüjeményem  számára  megmenteni. 


E  himpéldány  teljes  hossza  15,  szárnya  9'3, 
csőre  \%  csüdje  2'3  cm.  hosszú,  farka  fej- 
letlen. Az  Újhelyi  által  elejtett  hím  teljes 
hossza  14'5,  szárnya  9,  csőre  TI,  csüdje  21, 
farka  6'3  cm.  hosszú. 


Ezt  az  esetet  Dr.  Weigold  H.  barátomnak, 
a  helgolandi  biológiai  megfigyelő  állomás 
asszisztensének  megírva,  tőle  azt  a  meglepő 
választ  kaptam,  hogy  nála  is  ugyanaz  az  eset 
fordult  elő.  Tehát  ugyanakkor  látta  és  gyűj- 
tötte e  két  fajt  Helgolandon,  a  mikor  Újhelyi 
és  én  Báziáson.  Az  észleletek  e  találkozása 
azt  bizonyítja,  hogy  az  idei  esztendő  a  ma- 
darak északra  való  terjeszkedésére  nagyon 
kedvező  volt. 

Lintia  Dénes. 


Daten  über  das  A^orkoiiiinen  von  Saxicola 
stapazina  (L.)  und  Saxicola  anrita  Tonini,  in 
Ungarn.  Am  10.  .luli  1909  erhielt  ich  von 
Josef  Újhelyi, Präparator  desXational-.Museums, 
den  ich  auf  seiner  Sammelexkursion  beglei- 
tete, die  Nachricht,  dass  er  vor  einigen  Tagen 
auf  der  felsigen  Berglehne  neben  der  Station 
Báziás  ein  Männchen  von  Saxicola  stapazina 
erlegte,  welches  in  das  National-Museum  ge- 
langte. 

Auf  diesem  von  den  Saxicoliden  sehr  stark 
besuchten  Gebiete  war  ich  schon  so  oft, 
dass  ich  mir  gar  nicht  vorstellen  konnte,  wie 
dieser  Vogel  meiner  Aufmerksamkeit  entgehen 
konnte.  Nächsten  Tag  war  ich  auch  schon 
in  Báziás,  wo  ich  bald  eine  fremde  Saxi- 
cola-Art  fand,  welche  sich  jedoch  nicht  als 
S.  stapjaziiia  (L.)  =  {Saxicola  melanoleuca 
GüLD.\  sondern  als  S.  aurita  Temm.  erwies, 
wovon  ich  mich  miti  eis  meines  Feldstechers 
zweifellos  überzeugen  konnte  Leider  konnte 
ich  denselben  nicht  genügend  annäiiern,  wes- 
halb mir  der  nur  verwundete  Vogel  unter 
den  Felsen  verloren  ging.  Während  ich  nach 
diesem  suchte, flog  ein  weiss-schwarzer Schmät- 
zer vor  mich  hin,  welchen  ich  auch  erlegte 
und  als  Saxicola  stapazina  (L  )  bestimmte. 
Der  Schuss  traf  gerade  den  Kopf  und  da  der 
Vogel  auch  sonst  im  stärksten  Mausern  be- 
griifen  war,  konnte  ich  denselben  nur  mit 
grosser  Mühe  für    meine  Sammlung  erretten. 

Die  Masse  dieses  Männchens  betrugen  : 
ganze  Länge  15.  Flügel  93,  Schnabel  1"2, 
Tarsus  23  cm  ;  der  Schwanz  ist  nicht  aus- 
gewachsen. Die  Masse  des  von  Újhelyi  er- 
legten Exemplares  sind:  ganze  Länge  14'5, 
Flügel  9,  Schnabel  l'l,  Tarsus  2"1,  Schwanz 
6'3  cm. 

Mein  Freund  Dr.  H.  Weigold,  Assistent  der 
biologischen  Beobachtungsstation  in  Helgoland, 
dem  ich  den  Fall  mitteilte,  gab  mir  die  über- 
raschende Nachricht,  dass  l)ei  ihm  genau  der- 
selbe Fall  vorkam.  Er  beobachtete  und  sam- 
melte die  beiden  Arten  genau  zur  selben 
Zeit  in  Helgoland,  wie  Újhelyi  und  ich  in 
Báziás.  Dieses  Zusammentreffen  der  Beobach- 
tungen scheint  zu  beweisen,  dass  das  heurige 
Jahr  zur  nördlichen  Ausbreitung  der  Vögel 
sehr  günstig  war. 

Dyoxibius  Lintia. 


293 


A  kormos  légykapó  fészkelése  Magyar- 
országon. A  kormos  légykapónak  hazánkban 
való  fészkelé.iére  vonatkozó  adataink  oly- 
annyira fogyatékosak,  szükszavnak,  sót  bizony- 
talanok, liogy  belőlük  kétségtelen  bizonyos- 
sággal nem  állapitható  meg.  vájjon  csakugyan 
köIt-e  nálunk  e  faj  rendesen,  vagy  legalább 
is  kivételesen? 

Az  idevágó  feljegyzések  im  ezek  :  Frivaldszky 
János  szerint'  a  Nemzeti  Múzeum  gyűteményé- 
ben  két,  nyáron  ejtett,  darabja  van  e  madár- 
nak Magyarország  területéről  ;  az  egyik 
PKTKNYi-től  való  s  1833  júl.  26-án  került  meg 
Peszéren  (Pest  ni.),  a  másikat  Madarász  Gyula 
dr.  gyűjtötte  Budaj)esten  1880  aug.  3-án. 
Mind  a  kettő  tojó.  Ezeken  kivül  2  db  tojása 
is  van  madarunknak  országos  gyűjteményünk- 
ben, melyeket  Zólyom  megyéből  Grineus  János 
szerzett.  Ez  a  két  tojás  szerepelt  a  Il-ik  nem- 
zetközi ornithologiai  kongresszus  alkalmával 
Budapesten  kiállított  hazai  madárfajok  gyűj- 
teményében is.'^  Madarász  Gyula  dr.  csak  annyit 
ir^  a  kormos  légykapóról,  hogy  „tavaszi  és 
őszi  vonulás  alkalmával  fordul  elő  ;  nyáron  a 
legnagyobb  ritkaságok  közé  tartozik". 


Végre  legújabban  Barthos  Gyula  közli,* 
hogy  1906  nyarán  egy  párocska  fészkelt 
Iharosberényben  (Somogy  m.). 

Madártani  kutatásaim  közben  évek  hosszú 
során  különös  tigyelemniel  kerestem  a  kormos 
légykapót  nyárnak  évadján  hazánkiian,  hogy 
fészkeléséről  bizonyságot  szerezzek,  de  min- 
den fáradozásom  meddő  eredménynyel  járt, 
mig  végre  a  f.  év  május  havában  örömömre 
megfigyelhettem,  hogy  Kőszegen,  a  Széchényi- 
tér nevű  sétálóhely  fáira  kifüggesztett  mes- 
terséges fészekodvak  egyikét  a  kormos  légy- 
kapó foglalta  el.  A  nevezett  helyen  már  6 
évvel  ezelőtt  alkalmaztam  mesterséges  fészek- 
odvakat  ;  kerekszáj úakban  évről-évre  több 
párocska  örvös  légykapó  telepedett  meg,  a 
tágszájúak  ellenben  üresen  maradtak.  A  múlt 


l)as  Nisten  des  scinvarzgraiien  Fliegen- 
fängers (.Muscicapa  atricapilla  L.)  in  Ungarn. 

Die  Angaben  über  das  Nisten  des  schwarz- 
grauen Fliegenfängers  in  Ungarn  sind  der- 
artig mangelhaft,  kurz  gehalten,  ja  sogar  un- 
bestimmt, dass  aus  ihnen  mit  absoluter  Be- 
stimmtheit nicht  geschlossen  werden  kann,  ob 
diese  Art  wirklieh  regelmässig  oder  wenig- 
stens manchmal  bei  uns  brütet? 

Die  hierher  gehörigen  Aufzeichnungen  sind 
folgende  :  nach  Jon.  v.  Frivaldszkv  ^  sind  im 
National-Museum  2,  im  Sommer  erlegte  Exem- 
plare dieses  Vogels  aus  Ungarn  vorhanden  ; 
eins  stammt  von  Petè.nyi  und  wurde  am  26. 
Juli  1833  bei  Peszér  (Kom.  Pest)  erbeutet,  das 
zweite  sammelte  Dr.  Julius  v.  Madarász  am  3. 
August  1880  in  Budapest.  Beide  sind  Weibchen. 
Ausserdem  besitzt  das  National-Museum  2 
Eier  unseres  Vogels,  welche  Joh.  Grineus  im 
Komitate  Zólyom  sammelte.  Diese  beiden  Eier 
waren  bei  Gelegenheit  des  II.  internationalen 
Oruithologen-Kongresses  zu  Budapest  in  der 
ungarische  Vogelarten  enthaltenden  Eiersamm- 
lung ausgestellt.-  Dr.  Julius  v.  Madarász  * 
schreibt  nur  soviel  von  dem  schwarzgrauen 
Fliegenfänger:  „bei  Gelegenheit  des  Frühjahrs- 
und Herbstzuges  kommt  er  vor  ;  im  Sommer 
gehört  er  unter   die    grössten    Seltenheiten." 

Endlich  berichtete  Julius  v.  Barthos*  neuer- 
dings, dass  im  Sommer  1906  ein  Pärchen  bei 
Iharosberény  (Kom.  Somogy)  nistete. 

Während  der  vielen  Jahre  meines  ornithologi- 
scheu  Forschens  suchte  ich  mit  einem  be- 
sonderen Augenmerk  den  schwarzgrauen 
Fliegenfänger  zur  Sommerszeit  in  Ungarn, 
damit  ich  mich  von  seinem  Nisten  überzeuge, 
aber  alle  meine  Mühe  war  vergebens,  bis  ich 
zu  meiner  Freude  endlich  im  Mai  d.  J. 
beobachten  konnte,  dass  in  Kőszeg  eine 
der  am  Promenadenplatze  Széchenyitér  ausge- 
hängtenNisthöhleu  vom  seh  warzgrauen  Fliegen- 
fänger besetzt  wurde.  Am  genannten  Platze 
gebrauchte  ich  schon  seit  6  Jahren  künstliche 
Nisthöhlen;  in  denjenigen  mit  rundem  Flug- 
loche siedelten  sich  von  Jahr  zu  Jahr  mehr  und 
mehrHalsbandfliegenfänger  an,die  offenen  aber 


'  Aves  Hungáriáé  (1891-  p.  37. 
'  De.  L0VA8SY  Sándor  :   Az   ornith.  kiáll,  magyar- 
orsz.  tojás  és  fészekgyüjtm.  katalógusa  p.  14. 
^  Magyarország  Madarai  p.  163. 
«  AqnUa  XIII.  190t;.  p.  222. 


'  Aves  Hungáriáé  (18911  p.  'Al. 

-  Dr.  Lovassy  Sándor  :  Az  ornithologiai  kiá'litás 
magyarorsz.  tojás-  és  fészekgyüjtemény  katalógusa 
p.  14. 

'  Magyarország  madarai  p.  1G3. 

•  Aquila  XIII.  1906.  p.  222. 


294 


évben    kísérletképpen    egy   sekélymélyedésű, 
félkeriilékalakú      bejáróval     készült      mintát 
alkalmaztam    6    méter    magasságban.    Ebben 
fészkeltek  a  kormos  légykapók.' 
Kőszeg,  1908  deczember  17. 

Cherneii  István. 


A  pásztormadár  1909.  évi  megjelenése 
és  fészkelése  Magyarországon.  Az  utolsó 
három  esztendőben  valósággal  összetorlódtak 
Magyarországon  az  érdekesnél  -  érdekesebb 
nagyarányú  madárinváziók  és  mozgalmak. 
Kezdődött  a  sorozat  az  uráli  bagolynak 
1906/07.  évi  eddigelé  páratlanul  álló  tömeges 
téli  mozgalmával,  folytatódott  a  pásstormaclár- 
nak  70  év  óta  nem  észlelt  tömeges  megjele- 
nésével és  fészkelésével  1907-ben,  következett 
1908-ban  a  pásztormadár  újabb  inváziója  és 
fészkelése,  valamint  a  j^usztai  talpaslyúknak 
20  év  óta  meg  nem  ismétlődött  bevándorlása, 
s  befejezik  a  sorozatot  1909-ben  a  pásztor- 
madár harmadik,  ismét  fészkeléssel  egybe- 
kötött inváziója,  valamint  a  keresztcsőr üek 
nagyarányú  mozgalma. 


Ezek  közül  kétségtelenül  a  pásztormadárnak 
három  egymásután  következő  évben  való  töme- 
ges megjelenése  és  fészkelése  a  legnevezetesebb, 
mert  ez  az  eddigelé  példátlanul  álló  jelenség 
szinte  azt  a  reményt  ébresztheti,  hogy    ez  a 

nálunk  eddigelé  vándor-ként  (T)  megjelent 
madárfaj  abban  a  stádiumban  van,  hogy 
hazánk  rendes  fészkelő  és  költöző  (•*—>■) 
madarává  fejlődjék.  Páratlanul  érdekes  orni- 
thologiai  esemény  volna,  ha  a  pásztormadár- 
nak ez  az  eddigelé  még  soha  se  ismétlődött 
hármas  inváziója  és  fészkelése  tényleg  a 
fészkelési  terület  állandó  jellegű  kiterjesztését 
jelentené.  A  dolog  az  idei  tapasztalatok  sze- 
rint nem  is  volna  oly  lehetetlen,  mint  a 
milyennek  eddigi  tudásunk  alapján  tarthattuk. 
Az  idei  fészkelők  ugyanis  javarészt  cseresz- 
nyével, meggygyei  és  szederrel  táplálkoztak,  s 
általában  kevés  rovart  fogyasztottak  —  látha- 
tólag első  sorban  a  kedvező  fészkelési  alkal- 

'  Június  havában  báró  Mannöbero  Arvéd  Kolozs- 
vár vidékén  a  ,Biikk"  nevíí  erdőségben  szintén  fész- 
kére akadt  e  fajnak. 


blieben  leer.  Voriges  Jahr  gebrauchte  ich  pro- 
beweise ein  nicht  tiefes,  mit  halbellipsoidem 
Eingange  versehenes  Modell  in  6  m  Höhe. 
In  diesem  nisteten  die  schwarzgrauen  Flie- 
genfänger.' 

Kőszeg,  am   17.  Dez.  1908. 

Stephan  v.  Chernél. 


Das  Erscheinen  und  Hrüten  des   Rosen- 
stares  in    Ungarn    im  Jahre  1909.    In  den 

letzten  drei  Jahren  hatten  wir  in  Ungarn 
eine  Anhäufung  von  äusserst  interessanten  grös- 
seren Vogelbewegungen  und  Invasionen.  Die 
Reihe  begann  mit  dem  bisher  unvergleichlich 
dastehenden  massenhaften  Auftreten  der  Ural- 
eule im  Winter  1906/07,  und  wurde  fort- 
gesetzt durch  das  während  70  Jahren  nicht 
beobachtete  massenhafte  Erscheinen  und  Brü- 
ten des  Rosenstares  im  Jahre  1907,  dann 
folgte  im  Jahre  1908  wieder  die  Invasion 
und  das  Brüten  des  Rosenstares,  sowie  die 
seit  20  Jahren  nicht  wiederholte  Einwande- 
rung des  Stejjpcnhtihns,  und  zum  Schlüsse 
folgte  die  dritte  und  wieder  mit  Brüten  ver- 
bundene Invasion  des  Rosenstares  im  Jahre 
1909,  sowie  die  grosse  Bewegung  der  Kreuz- 
schnäbel. 

Von  diesen  ist  jedenfalls  das  massenhafte 
Erseheinen  und  Brüten  des  Rosenstares  in 
drei  nacheinander  folgenden  Jahren  am  be- 
merkenswertesten, indem  diese  bisher  bei- 
spiellos stehende  Erscheinung  die  Hoffnung 
erwecken    kann,    dass    diese    bisher  nur  als 

Wandervogel    (  T  )  bei    uns    erschienene    Art 

im  Begriffe  ist  sich  zu  einem  regelmässigen 
Zug-  und  Brulvogel  (■< — >■)  Ungarns  zu  ent- 
wickeln. Es  wäre  eine  ornithologische  Bege- 
benheit von  ungewöhnlichem  Interesse,  wenn 
dieses  sich  bisher  noch  niemals  wiederholte 
dreimalige  Erscheinen  und  Brüten  tatsächlich 
eine  konstante  Ausbreitung  des  Brutgebietes 
bedeuten  würde.  Die  Sache  wäre  nach  unse- 
ren heurigen  Erfalirungen  gar  nicht  so  un- 
möglich, als  es  auf  Grund  unseres  bisherigen 
Wissens  scheinen  sollte.  Die  heurigen  Brut- 
vögel nährten  sich  nämlich  hauptsächlich 
von    Kirschen,    Weichsein    und    Maulbeeren, 


'  Im  Juni  fand  im    ,Bükk"-WaIde    bei    Kolozsvár 
Br  Arvéd  v.  Mannsbero  ebenfalls  das  Nest  dieser  Art. 


295 


niutosság  birtaóket  az  ittniaradásra.  Hazánkban 
való  fészkelésükhöz  tehát  nem  okvetlenül 
szükséges  a  sáskajárás,  a  hogyan  azt  az 
eddigi  egybehangzó  tapasztalatok  alapján  hit- 
tük. —  Igazán  nagy  kár,  hogy  semmiféle 
hírt  se  kaphatunk  arról,  hogy  milyen  számban 
jelentek  meg  e  három  esztendő  alatt  rendes 
fészkelési  területeiken,  mert  eddigi  tudásnnk 
alapján  még  azt  kell  hinnünk,  hogy  a  nálunk 
való  megjelenést  első  sorban  a  rendes  fészkelő 
területen  föllépő  okok,  nevezetesen  a  sáska- 
járásoknak egyidejűleg  nagyobb  területeken 
val()  kimaradása  idézi  elő. 


Idei  fészkelésüket  július  26-áról  kelt  leve- 
lében Radetzky  Dezső  tárnoki  —  Fejér  m.  — 
tanitó  úr  jelentette  be  a  Kir.  M.  0.  K.-nak. 
Az  érdekes  hírre  július  28-án  kimenteni  a 
helyszínére,  a  hol  Radetzky  úr  volt  szíves 
kalauzolni  ;  sajnos,  már  csak  a  pásztormadár 
elhagyott  fészektelepét  tudtam  szemügyre 
venni.  A  fészkelőhely  t.  i.  nem  Tárnokban, 
hanem  a  szomszédos  .Sóskút  községben  volt, 
s  e  miatt  szerzett  Radetzky  úr  is  oly  későn 
tudomást  az  esetről.  Kellemes  kötelességem 
R.ADETZKY  úrnak  az  intézet  nevében  hálás 
köszönetet  mondani  azért,  hogy  közreműkö- 
dése révén  sikerült  e  fontos  ornithologiai 
esemény  emlékét  pontos  és  kimeritő  adatok- 
kal megőrizni  a  magyar  madártan  története 
számára. 


A  fészektelepet,  minthogy  a  lakosság  nagy 
része  ismerte,  hamarosan  megtaláltuk  a  Sós- 
kút község  mellett  levő  régi  kőbányában.  A 
fészkelők  számát  már  megközelítő  pontosság- 
gal se  tudtam  megállapítani,  minthogy  a 
telep  már  több  mint  egy  hete,  el  volt  hagyatva, 
s  már  alig  voltak  látható  nyomok  arról,  hogy 
a  pásztormadarak  itt  tartózkodtak.  A  bánya- 
munkások bemondásának  nem  tudtam  hitelt 
adni  —  szerintük  ')000  pár  fészkelt  volna. 
Egyébként  is  horribilis  számadatokat  hallot- 
tam tőlük.  Minthogy  a  bányabérlő  több  szölő- 


und  vertilgten  sehr  wenig  Insekten  —  die- 
selben wurde  augenscheinlich  durch  die  gün- 
stige Brutgelegenheit  zum  Bleiben  veranlasst. 
Zu  ihrem  Nisten  in  Ungarn  ist  daher  die 
Heuschreckenplage  nicht  unumgänglich  not- 
wendig, wie  dies  auf  Grund  der  bisherigen 
einstimmigen  Daten  geglaubt  werden  musste. 
Es  ist  wirklich  sehr  schade,  dass  wir  durch- 
aus keine  Nachrichten  darüber  erhalten 
können,  in  welcher  Anzahl  sie  während  der 
letzten  drei  Jahre  in  ihren  regelmässigen 
Brutgebieten  erschienen  sind,  indem  wir  auf 
unser  bisheriges  Wissen  gestützt,  noch  die 
Meinung  annehmen  müssen,  dass  ihr  Er- 
scheinen in  unserem  Gebiete  in  erster  Linie 
von  den  in  ihren  regelmässigen  Brutgebieten 
auftretenden  Einflüssen,  namentlich  durch  das 
gleichzeitige  Ausbleiben  der  Heuschrecken- 
plagen auf  grösseren  Gebieten  verursacht 
wird. 

Über  das  heurige  Brüten  wurde  die  königl. 
U.  0.  C.  von  Herrn  Desiderius  v.  Radetzky, 
Lelirer  in  Tárnok,  Kom.  Fejér,  in  einem  vom 
26.  Juli  datierten  Briefe  benachrichtigt.  Nach 
Erhalt  dieser  interessanten  Kunde  begab  ich 
mich  am  28.  Juli  an  Ort  und  Stelle,  wo 
Herr  v.  Radetzky  den  freundlichen  Führer 
abgab,  doch  konnte  ich  leider  nur  mehr  die 
verlassene  Brutstätte  der  Rosenstare  in  Augen- 
schein nehmen.  Die  Brutkolonie  befand  sich 
nämlich  nicht  in  Tárnok,  sondern  in  der 
benachbarten  Gemeinde  Sóskút,  weshalb  auch 
Herr  v.  Radetzky  erst  so  spät  benachrichtigt 
wurde.  Es  ist  mir  eine  angonehme  Pflicht 
Herrn  v.  Radetzky  im  Namen  des  Institutes 
besten  Dank  zu  sagen,  dass  es  infolge  seiner 
Mitwirkung  gelungen  ist,  diese  interessante 
ornithologische  Begebenheit  durch  genaue 
und  erschöpfende  Daten  für  die  Geschichte 
der  ungarischen    Ornithologie    zu    bewahren. 

Die  Nistkolonie  war,  da  dieselbe  dem  gröss- 
ten  Teile  der  Einwohner  bekannt  war,  in  dem 
seit  langen  Jahren  in  Betrieb  stehenden  Stein- 
bruche neben  der  Gemeinde  Sóskút  l)ald  auf- 
gefunden. Die  Anzahl  der  Brutvögel  konnte 
nicht  einmal  mehr  mit  annähernder  Genauig- 
keit festgestellt  werden,  indem  die  Brutstätte 
schon  über  eine  Woche  verlassen  war,  und 
kaum  einige  sichtbaren  Sj)uren  des  Aufent- 
haltes der  Rosenstare  vorhanden  waren.  Den 
Angaben  der  Arbeiter  konnte  ich  wenig  Glau- 
ben schenken  —  sie  sprachen  von  oOOO  Brut- 


296 


gazdával  együtt  attól  félt,  hogy  a  falánk 
madarak  a  fiókaetetés  idejében  tönkreteszik 
majd  a  szőlőtermést,  azért  elszedette  a 
tojásaikat  ;  az  evvel  megbízott  munkások 
állitólag  2000  tojást  szedtek  volna  el,  a  mely 
mennyiség  még  mindig  1000-ig  menő  fész- 
kelőpárnak felelne  meg. 


A  helyszíni  szemle  arról  győzött  meg,  hogy 
a  fészkelő  párok  száma  nem  lehetett  több 
400 — 500-nál.  A  fészkek  ugyanis  a  haszna- 
vehetetlen kőtörmelékrakásokban  levő  lyu- 
kakba és  üregekbe  voltak  rakva.  A  bánya- 
munkások meg  is  mutatták  azokat  a  helyeket, 
a  hol  fészkeltek,  a  miről  a  még  ott  levő 
fészkek  megtekintése  révén  én  is  meggyő- 
ződést szereztem  —  ezekben  pedig  még  a 
legsűrűbb  elhelyezés  mellett  is  alig  férhetett 
el  több  500  fészeknél. 


A  nagyobbára  még  ép  állapotban  levő  fész- 
kek kevés  gonddal  voltak  építve  ;  az  üreg 
éppen  csak  ki  volt  töltve,  hogy  a  tojásoknak 
és  majdiin  a  íiókáknak  valamelyes  aljazatuk 
legyen.  Valószínűleg  csak  a  költés  folyamán, 
a  madár  súlya  alatt  ér  el  némi  szilárdságot. 
A  fészekanyag  mindenféle  vékonyszálú  gaz- 
ból, elszemetelt  szénából  és  fűszálakból  állott, 
szóval,  válogatás  nélkül  csupa  olyan  anyag- 
ból, a  mit  a  közelben  gyorsan  összeszedhet- 
tek. Ismeretes  fészkelési  módjukhoz  itt  is 
hívek  maradtak.  Az  egj'ik  fészekben  négy  még 
költetlen  tojást  találtam  annak  bizonyítékául, 
hogy  a  pásztormadár  tényleg  meg  volt  itt 
telepedve. 

Táplálkozásukról  a  bányamunkások  bemon- 
dásán kívül  a  szanaszét  heverő,  részben  még 
köpetekbe  burkolt  cseresznyemagvak  adtak 
fölvilágosítást.  Bármily  gonddal  is  kutattam 
a  fészkek  környékét,  nevezetesen  a  védettebb 
üregeket,  alig  találtam  rovartörmelékből  álló 
köpeteket,  holott  annak  idején  a  Hortobágyon 
a  fészektelepeknek  még  a  szaga  is  messziről 
elárulta  a  sáskatáplálékot,  ügy  látszik,  hogy 
túlnyomó  nagy  részben  tényleg  cseresznyével 
táplálkoztak.  Már  ez  a  körülmény  is  a  mel- 
lett szól,  liogv  számuk  távolról  sem    lehetett 


jiaareii.  Auch  ansonsten  gaben  sie  horribile 
Zahlen  an.  Indem  der  Pächter  des  Steinbru- 
ches sowie  andere  Weingartenbesitzer  befürch- 
teten, dass  diese  gefrässigen  Vögel  während 
der  Fiitterungszeit  der  Jungen  die  Weinlese 
vereiteln  könnten,  liess  er  ihre  Eier  sammeln  ; 
die  damit  betrauten  Arbeiter  sammelten  an- 
geblich 2000  Eier,  welche  Zahl  noch  immer 
an  die   1000   Brutpaaren  entsprechen  dürfte. 

Die  Besichtigung  der  Ortlichkeit  gab  mir 
die  Überzeugung,  dass  die  Anzahl  der  Brut- 
paare kaum  mehr  als  400 — 500  gewesen  sein 
konnte.  Die  Nester  waren  nämlich  in  den  Lö- 
chern und  Höhlungen  angelegt,  welche  sich  in 
den  aus  unbrauchbarem  Materiale  bestehenden 
Steinhaufen  befanden.  Die  Arbeiter  zeigten 
mir  auch  diejenigen  Stellen,  wo  die  Kosen- 
stare  brüteten,  wovon  ich  mich  auch  durch 
das  Vorhandensein  der  Nester  überzeugen 
konnte,  —  in  diesen  war  jedoch  selbst  bei  dich- 
tester Placierung  kaum  für  mehr  als  50U 
Nester  Raum. 

Die  zum  grössten  Teile  in  noch  ganz  un- 
versehrtem Zustande  betindlichen  Nester  waren 
mit  wenig  Sorgfalt  gebaut  ;  die  Höhlung  war 
eben  nur  etwas  ausgefüllt  als  Unterlage  für 
die  Eier  und  Jungen.  Dieselbe  erhält  wahr- 
scheinlich erst  während  des  Brütens  unter 
dem  Gewichte  des  Vogels  einige  Festigkeit. 
Das  Nestmateriale  besteht  aus  allerlei  dünn- 
halmigem  Unkraut,  verstreuten  Heu-  und  Gras- 
halmen, mit  einem  Worte  ohne  Auswahl  aus 
solchen  Materialien,  welche  sie  in  der  Nähe 
und  rasch  zusammentragen  konnten.  Ihrer 
bekannten  Nistweise  blieben  sie  auch  hier 
treu.  In  einem  Neste  fand  ich  vier  noch  un- 
bebrütete  Eier  als  Zeugnis,  dass  der  Rosen- 
star hier  tatsächlich  angesiedelt  war. 

Über  ihre  Nahrung  gaben  ausser  den  An- 
gaben der  Arbeiter  die  überall  herumliegen- 
den, teilweise  noch  in  Gewöllen  zusammen- 
geballten Kirschenkerne  Aufschluss.  Obwohl 
ich  die  Umgebung  der  Nester,  namentlich 
die  geschützteren  Höhlungen  mit  der  gröss- 
ten Sorgfalt  untersuchte,  konnte  ich  kaum 
einige  aus  Insektenresten  bestehende  Gewölle 
tinden,  während  doch  seinerzeit  bei  den  Brnt- 
kolonien  im  Hortobágy  die  Heuschrecken- 
nahrung auch  durch  den  Geruch  schon  von 
weitem  verraten  wurde.  Wie  es    scheint    er- 


297 


olyan  uagy.  mint  a  hogyan  azt  a  bánya- 
munkások állították.  A  becslés  megítélésénél 
egyébként  figyelembe  kell  venni  azt  is,  hogy 
már  10 — 15  pásztormadár  is  oly  konczertet 
tud  csapni  egyidejű  párzási  énekével,  hogy 
az  avatatlan  a  hangzavar  alapján  föltétlenül 
erősen  túlbecsüli  a  számukat.  A  bányamun- 
kások pedig  nagyon  sokat  tudtak  beszélni 
arról,  hogy  micsoda  fülsiketítő  zajt  csaptak 
az  esténként  teljes  számban  hazagyülekező 
pásztormadarak  a  fészkelőtelep  körül. 


Mikor  kétségtelenül  meggyőződtem  róla, 
hogy  a  pásztormadarak  tényleg  fészkeltek 
itt,  a  madarak  fölkeresésére  indultam.  Hosz- 
szas  utánjárással  is  csak  20 — 30  darabból 
álló  csapattal  tudtam  találkozni,  a  melyből 
három  példányt  szereztem  az  intézet  gyűjte- 
ménye számára.  A  csapatban  csupa  idei 
költésű  fiatal  madár  volt. 

A  telepen  való  tartózkodásukra  vonatkozó- 
lag azt  a  fölvilágosítást  adták  a  bányamun- 
kások, hogy  az  elsők  június  elején  jelentek 
meg.  viszont  már  július  közepe  táján  el  is 
távoztak  repített  fiaik  társaságában  a  fészek- 
telepről. 

A  fészek  telep  elhagyása  után  szerteszéjjel 
szóródtak  a  vidéken,  a  hol  lármás  és  falánk 
csapataik  mindenütt  általános  föltűnést  kel- 
tettek, így  jelentek  meg  a  szomszédos  Tár- 
nokban is,  a  honnan  Radetzky  Dezső  tanító 
úr  bejelentette  nekünk  az  érdekes  vendége- 
ket :  egyúttal  azok  viselkedéséről  is  a  követ- 
kező becses  megfigyeléseket  gyűjtötte  : 


Fészkelőhelyüket  július  hó  Ití-án  hagyták 
el  ;  akkor  láttuk  őket  először  a  tárnoki  réte- 
ken. A  fiatalok  eleinte  többnyire  a  rétek 
szélén  levő  fákon  ültek,  míg  a  kisebb  szám- 
ban levő  öregek  a  réti  legelőt  lepték  el,  s  az 
ott  milliószámra  előforduló  szöcskéket  fogdos- 
ták össze  a  fiókák  etetésére  Később  a  rétek- 
.\qiűl;l  XVI. 


nährten  sie  sich  wirklich  zum  grössten  Teile 
mit  Kirschen.  Auch  dieser  Umstand  spricht 
dafür,  dass  ihre  Anzahl  kaum  so  gross  gewe- 
sen sein  konnte,  wie  dies  von  den  Arbeitern 
behauptet  wurde.  Bei  der  Beurteilung  der 
Schätzung  muss  übrigens  in  Betracht  gezogen 
werden,  dass  schon  10—15  Rosenstare  durch 
den  gleichzeitigen  Vortrag  ihres  Paarunge- 
sanges ein  solches  Konzert  veranstalten,  dass 
der  Unkundige  auf  Grund  dieses  Stimmen- 
gewirres die  Anzahl  unbeding  sehr  stark 
überschätzt.  Und  die  Arbeiter  konnten  sehr 
viel  darüber  erzählen,  welch  ohrenbetäuben- 
den Lärm  die  abends  in  voller  Anzahl  heim- 
gekehrten Rosenstare  in  der  Umgebung  der 
Brutkolonie  verursachten. 

Nachdem  ich  mich  zweifellos  davon  über- 
zeugte dass  die  Rosenstare  hier  tatsächlich 
brüteten,  begab  ich  mich  auf  die  Suche  nach 
den  Vögeln.  Trotz  langer  Nachsuche  konnte 
ich  dennoch  nur  einen  Flug  von  20 — 30  Stück 
antreffen,  von  welchen  ich  drei  Exemplare  für 
die  Sammlung  des  Instituts  opferte.  In  dem 
Schwärme  befanden  sich  lauter  heuer  aus- 
gebrütete Junge. 

Über  die  Zeit  ihres  Aufenthaltes  in  der 
Kolonie  gaben  die  Arbeiter  die  Auskunft,  dass 
die  ersten  anfangs  Juni  erschienen  und  dass 
sich  die  ersten  schon  Mitte  Juli  in  Gesell- 
schaft ihrer  flüggen  Jungen  wieder  von  der 
Kolonie  entfernten. 

Nach  dem  Verlassen  der  Kolonie  zerstreu- 
ten sie  sich  überall  in  der  Gegend,  und 
erregten  ihre  lärmenden  und  gefiässigen 
Scharen  überall  allgemeines  Aufsehen.  So 
erschienen  sie  auch  in  dem  benachbarten 
Tárnok,  von  wo  uns  Herr  Lehrer  Desiderius 
V.  Radetzky  über  die  interessanten  Gäste  be- 
nachrichtigte ;  derselbe  sammelte  ausserdem 
auch  über  ihr  Verhalten  die  folgenden  wert- 
vollen Beobachtungen  : 

„Ihre  Nistplätzc  verliessen  sie  am  16. 
Juli;  damals  wurden  die  ersten  auf  den 
Wiesen  von  Tárnok  gesehen.  Die  Jungen 
Sassen  anfangs  hauptsächlich  auf  den  Bäu- 
men am  Rande  der  Wiesen,  während  die  in 
geringerer  Anzahl  vorhandenen  Alten  die 
Viehweiden  beflogen  und  den  dort  zu  Millionen 
vorkommenden  Heupferdchen  zum  Füttern 
ihrer  Jungen  nachstellten.  Später  begaben 
sie  sich  von  den  Wiesen  auf  die  neben  den 
Wegen    stehenden    Maulbeerbäume,    wo    sie 

an 


298 


ről  iiz  utak  mellett  lévő  szederfákra  vonultak,  Î 
s  ezek  gyümölcséből  táplálkoztak.  Általában  j 
rendkívül  falánk  állatoknak  bizonyultak,  s  ■ 
ezért  a  nép  „sáskamadaralcnak"  nevezte  őket, 
nem  azért,  mintha  sáskákat  pusztítottak  volna, 
iianeni  azért,  mert  sáska  módra  mindent 
fölfalnak  ;  némelyek  még  a  csekély  termésű 
biizát  is  féltették  tőlük." 

„Később  mindig  kisebb  és  kisebb  lett  az 
öregek  száma  s  július  30-án  végleg  elköltöz- 
tek s  magukra  hagyták  fiaikat,  melyek  10 — 15 
csapatra  oszolva,  még  egy  ideig  itt  maradtak 
az  út  mellett  lévő  fákon,  mig  augusztus  4-én 
végleg    eltűntek   Tárnok    község    határából.' 

Ennyi  az,  a  mit  a  pásztormadár  1909. 
évi  fészkeléséről  meglehetett  állapítani. 

Az  idén  azonban  nemcsak  hazánkban  fész- 
kelt a  pásztormadár,  lianem  Bulgáriában  is, 
a  miről  az  „Entomologische  Rtmdschau" 
1909.  évi  XXVI.  évfolyama  a  84-  lapon  a 
következő  hírt  adta:  „Bolgárország  észak- 
nyugati részében  a  f.  év  május  havában 
óriási  tömegekben  léptek  föl  a  sáskák. 
A  pásztormadár,  a  mely  nagy  mennyiségben 
jelent  meg,  nagyban  pusztít  a  kártevők 
között". 

Dr.  Klein  Ede  úr,  cs.  és  k.  konzulátusi 
orvos  Szófiában,  a  kihez  ebben  az  ügyben 
kérdést  intéztem,  július  24-éről  kelt  levelé- 
ben a  következő  választ  adta  :  „Június  közepe 
táján  körülbelül  500  darabból  álló  csapatban 
jelentkezett  Szófiában  a  pásztormadár  s  rög- 
tön meg  is  akart  telepedni  az  államvasuti 
pályaház  közvetlen  szomszédságában  levő 
kőrakásokban.  A  gyerekek  tömegesen  szed- 
ték a  tojásaikat  s  ezért  csakhamar  eltűntek 
a  szép  vendégmadarak.  Hogy  fészkeltek-e 
Plevnában  és  Stara-Zagorában,  azt  még  nem 
tudom,  de  alkalomadtán  majd  értesítem". 


Magyarországon  a  fent  emiitett  fészkelő 
területen  és  annak  környékén  kivül  még  a 
következő  helyeken  jelent  meg: 

Május  23-án  7 — 10  darabból  álló  csapat 
Puszta-Peresen,  Biharmegye.  Dely  Imre. 

Május  24én  Szabadszálláson,  Pest  m.  De. 
Lendl  Adoi.f. 

Május  24-éu  20 — 24  darabból  álló  csapat 
Puszta-Tomajon,  Kunhegyes  mellett,  Jász- 
N.-K.-Sz.  m.  Brengl  János. 


sicJi  \on  deren  Früchten  ernährten.  Sie 
erwiesen  sich  im  allgemeinen  als  ungemein 
gefrässige  Tiere,  weshalb  sie  vom  Volke 
„lleuschreckenvöger  genannt  wurden,  nicht 
etwa  als  ob  sie  Heuschrecken  vertilgt  hätten, 
sondern  weil  sie  gleich  Heuschrecken  alles 
aufl'rassen  ;  manche  ängstigten  sicJi  sogar  für 
den  geringen  Getreideertrag." 

„Später  verringerte  sich  die  Anzahl  der 
Alten  immer  mehr  und  mehr,  und  waren  diese 
am  30.  Juli  gänzlich  verschwunden;  ihre  Jun- 
gen, welche  sich  in  Flüge  von  10 — 15  Stücke 
verteilt  noch  einige  Zeillang  auf  den  Bäu- 
men längs  den  Wegen  aufhielten,  verschwan- 
den am  4.  August  endgültig  aus  der  Um- 
gebung von  Tárnok." 

So  viel  ist  das,  was  über  das  Brüten  des 
Rosenstares  in  Ungarn  im  Jahre  1909  fest- 
gestellt werden  konnte. 

Heuer  brütete  jedoch  der  Rosenstar  nicht 
nur  in  Ungarn,  sondern  auch  in  Bulgarien, 
worüber  der  XXVI.  Jahrgang,  1909,  auf  Seite 
84  der  „Entomologische  Rundschau"  folgen- 
den Bericht  erstattet:  „Im  nordwestlichen 
Bulgarien  erschien  im  Mai  d.  J.  eine  unge- 
heuere Menge  Heuschrecken.  Der  Rosenstar, 
der  sich  in  grossen  Massen  eingestellt  liat, 
räumt  jetzt  unter  den  Schädlingen  auf."  Von 
Herrn  Dr.  Eduard  Klein,  k.  u.  k.  Konsulararzt 
in  Sojjhia,  an  welchen  ich  mich  in  dieser 
Sache  wendete,  erhielt  ich  in  einem  vom  24. 
Juli  datierten  Briefe  folgende  Auskunft: 
„Ungefähr  Mitte  Juni  erschien  der  Rosen- 
star bei  Sophia  in  einem  Fluge  von  unge- 
fähr 500  Stück,  und  wollte  sich  sofort  häus- 
lich einrichten  in  Steinhaufen  unmittelbar 
beim  Staatsbahnhofe  Kinder  sammelten  Eier 
haufenweise  und  so  verschwanden  die  schö- 
nen Fremdlinge.  Ob  sie  in  Plevna  und  Stara- 
Zagora  gebrütet  haben,  weiss  ich  noch  nicht, 
doch  werde  ich  es  Ihnen  gelegentlicli  mit- 
teilen." 

In  Ungarn  erschienen  sie  ausser  an  dem 
schon  erwähnten  Brutorte  und  dessen  Um- 
gebung noch  an  den  folgenden  Orten  : 

Am  23.  Mai  ein  Flug  von  7—10  Stück  in 
Puszta-Peres,    Koni.    Biliar.    Emerich  v.  Dely. 

24.  Mai  in  Szabadszállás,  Kom.  Pest.  Dr. 
Adolf  Lendl. 

24.  Mai  ein  Flug  von  20—24  Stück  in 
Puszta-Tomaj,  bei  Kunhegyes,  Kom.  J.-N- 
K. -Szolnok.  Johann  Brengl. 


299 


Május  26-án  csapatosan  Erdőfüle,  Udvar- 
hely m.,  mellett  levő  gyér  tölgyesben,  mely- 
ben Tortrix  viridmia  pusztított.  Kevés  ideig 
tartój'kodtak  itt.  Pásztohy  Ernő. 

Május  27-én  Rudolfsgnad,  Torontál  m.,  köz- 
ség mellett  30  darabból  álló  csapat.  Állítólag 
már  1 — 2  hét  óta  voltak  ott  s  június  ö-én 
még  a  községben  is  látták  őket.  Lowieser 
Imre  és  Dr.  Khichner  Józsup. 

Május  80-án  2  drb  Dunamocs,  Esztergom 
m.  De.  Lendl  Adolk. 

Május  30-án  8  dai'abot  látott  Peregi  Mihály 
Arad  m.  borosjenöi  járásának  egy  pusztáján. 
„Vadászlap"   1909-  p.  227. 

Május  31-ikérôl  Endrey  Elemér  arról  értesít, 
hogy  néhány  nappal  ez  előtt  lőttek  egy  pél- 
dányt Ogyallán,  Komárom   megyében. 

Június  1-én  Székelyudvarhelyen  körülbelül 
25  darab.  Tamás  Albert. 

Június  1-én  1  darab,  Almás- Alesili,  Arad  m. 
PózNEB  Bódog. 

Június  2 — 9-ig  3 — 4  csapat  magas  fek- 
vésű erdei  legelőkön,  Padina-Matejon,  Krassó- 
Szörény  m.  Lintia  Dénes. 

Június  első  najijaiban  egyes  10  —  25  darab- 
ból álló  csapatok  3—4  napig  jelentkeztek 
Kévbér  pusztán,  Solt  mellett,  Pest  m.  Gróf 
Teleki  Gyula. 

Július  1  Sövényházán,  Csongrád  m.  1  darab. 
Dr.  Lendl  Adolf. 

Az  1908.  évi  megjelenés  adatainak  kiegé- 
szítéseként még  a  következő  két  adat  szolgál  : 
Június  8án  Peregi  Mihály  látta  őket  Arad- 
megye borosjenői  járásának  egy  pusztáján. 
„Vadászlap"  1909  p.  227,  s  június  10-én 
lőttek  1  darabot  Battonyán,  Csanád  megyében, 
Pózner  Bódog  jelentése  szerint. 

Schenk  Jakab. 


A  keresztcsőrű  töiiief;esel)b  megjelenése 
Magyarországon  19()í).  nyarán.  A  kereszt- 
csőrű {Loxia  curvirostra  L.)  nagyobb  csapa- 
tokban jelentkezett  ebben  az  esztendőben 
Közép-Európában,  sőt  megjelent  sokkal 
délebbre  is,  például  Elba-  ós  Korfu-szigeteken. 
Hazánkból  az  első  adatokat  júniusban  Szepes 
megyéből  kaptam,  hol  különben  is  rendesen 
költeni  szokott  s  nagyobb  fontosságot  nem 
tulajdonítottam  a  dolognak. 


26.  Mai  Flüge  bei  Erdőfüle,  Kom.  Udvar- 
hely, in  einem  schütteren  Eiclienbestande, 
welcher  von  Torlrix  viridana  angegritïen  war. 
Sie  hielten  sich  kurze  Zeit  lang  auf.  Ernst 
V.  Pásztohy. 

27.  Mai  bei  Rudolfsgnad,  Kom.  Torontál, 
ein  Flug  von  30  Stück.  Sind  angeblich  sciion 
seit  1—2  Wochen  hier;  wurden  am  5.  Juni 
im  Inneren  der  Gemeinde  gesehen.  Emerioh 
LowiEBER  und  Dr.  Josek  Kirchner. 

30.  Mai  2  Stück  in  Dunamocs,  Kom.  Esz- 
tergom. Dr.   Adolk  Lendl. 

30.  Mai  beobachtete  Michael  Pereqi  auf 
einer  Puszta  des  Bezirkes  Borosjenő  im  Ko- 
mitate  Arad  8  Stück  „Vadászlap"  1909 
p.  227. 

Elemér  v.  Endrey  berichtet  vom  31-  Mai, 
dass  vor  einigen  Tagen  ein  Exemplar  in 
Ógyalla,  Kom.  Komárom,  erlegt  wurde. 

1.  Juni  in  Székelyudvarhely  ungefähr  25 
Stück.   Albert  Tamás. 

1.  Juni  1  Stück  in  Almás-Alcsill,  Kom. 
Arad.  Felix  Pózner. 

Vom  2—9.  Juni  3—4  Flüge  auf  hochge- 
legenen Waldwiesen  in  Padina-Matej,  Kom. 
Krassó-Sz.  Dyonisius  Lintia. 

In  den  ersten  Tagen  des  Monats  Juni 
zeigten  sich  Flüge  von  10—25  Stücken, 
welche  sich  3—4  Tage  hier  aufhielten.  Puszta 
Révbér  bei  Solt,  Kom.  Pest.  Graf  Julius  v.  Teleki. 

1.  Juli.  1  Stück  in  Sövényháza,  Komitat 
Csongrád.     Dr.   Adolf  Lendl. 

Als  Ergänzung  der  Daten  der  Invasion  von 

1908  führe  ich  noch  die  beiden  folgenden 
Daten  an  :  am  8.  Juni  beobachtete  sie  Michael 
Peregi  auf  einer  Puszta  im  Bezirke  Boros- 
jenő   des    Komitats    Arad    —    „Vadászlap", 

1909  p.  227  —  und  am  10.  Juni  wurde  laut 
dem  Berichte  von  Felix  Pózner  1  Stück  in 
Battonya,  Korn.  Csanád,  erlegt. 

Jakob  Schenk. 

Das  iiiiissenliaftere  Ei  scheinen  der  Kreuz 
Schnäbel  in  Ungarn  im  Sonunei-  li)00.  Die 

Kreuzschnäbel  {Luxia  curvirostra  L.)  zeigten 
sich  heuer  in  Mittel-Europa  in  grösserer  An- 
zahl, ja  sie  gingen  sogar  weiter_  südlich,  z.  B. 
auf  die  Inseln  Elba  und  Korfu.  Aus  Ungarn 
bekam  ich  die  ersten  Berichte  im  Juni  aus 
dem  Koni.  Szepes,  wo  sie  regelmässig  zu 
brüten  pfiegen  und  legte  der  Sache  keine 
grössere  Bedeutung  bei. 


800 


Július  havában  inaí-aiii  is  fent  járván  a 
.Szepességen,  alkalmam  volt  meggyőződni  a 
kercsztcsőrűek  valóban  inváziószerű  beözön- 
léséről.  Ekkor  már  a  kiiltöhli  szaklapok  is 
hírt  adtak  a  madár  tömeges  előfordulásáról 
a  legkülönbözőbb  vidékeken.  Siettünk  tehát 
ornithologusaink  figyelmét  erre  a  mozgalomra 
felhívni,  de  jóllehet  felhívásunk  csaknem 
valamennyi  szaklapban  megjelent,  még  sem 
kaptunk  tömegesebben  híreket.  Azonban  az 
aránylag  csekély  egybegjiilt  anyag  között, 
melyet  az  alábbi  összeállításban  közölhetek, 
mégis  érdekes  megfigyeléseket  találhatunk, 
különösen  a  táplálékra  nézve. 


Előbb  azonban  néhány  általánosabb  adatot 
akarok  felhozni.  A  keresztcsőrű  rendesen 
szokott  költeni  a  Kárpátok  egész,  vonulatá- 
ban, úgy  hogy  minden  esztendőben  láthatni 
egyeseket  a  Kárpátok  rengeteg  fenyveseiben. 
Némely  esztendőben  azonban  jóval  megszapo- 
rodik a  számuk,  rendesen  együtt  jár  ezzel  a 
fenyők  bő  toboztermése  is.  Eleinte  csak  egyes 
csapatokat  látni,  melyek  mintegy  felderítő 
szolgálatot  végeznek  s  ha  ezek  bőséges  táp- 
lálékra találnak,  akkor  óriási  mennyiségben 
özönlenek  be.  Első  megjelenésök  június  köze- 
pére esik,  július  végén  és  augusztus  elején 
vannak  legtöbben,  szept.  és  októberben  lassan 
elszélednek,  de  néha  még  deczemberben  is 
látni  kisebb  csapatokat,  értem  ez  alatt  persze 
mindig  az  idegeneket. 


Rendesen  a  kisebbik  forma  Loxia  curvi- 
rostra  L.  látogat  el  hozzánk,  melynek  társa- 
ságában néha  a  szalagos  keresztcsőrű  Loxia 
infasciata  Brhii.  is  mutatkozik,  így  pl.  1889  ben. 
Ritkábban  a  nagyobbik  forma  Loxia  pytiopsit- 
tacus  Buchst,  látogatja  hazánkat,  így  1908-ban 
rengeteg  mennyiségben  lepte  el  a  Özepesség 
fenyveseit  majdnem  kizárólag  az  erdei  fenyő 
terméséből  táplálkoztak  ;  1906-ban  ismét 
megjelent  Loxia  curvirostra  L.-vel  együtt,  de 
már  sokkal  kisebb  számban,  míg  1905-ben 
tiszta  Loxia  cumrostra  L.  csapatok  voltak 
láthatók  a  Szepességen.  Idei  beözönlése  is 
ügy  látszik  tiszta  Loxia  curvirostra  L.-ből 
állott,  legalább  az  általam  megvizsgált  példá- 
nyok mind  ehhez  a  fajhoz    tartoztak,  ámbár, 


lm  Jtdi  besuchte  ich  selbst  die  „Szepes- 
ség"  und  nun  konnte  ich  mich  über  das  wahr- 
lich invasionsartige  llinciiistreifen  der  Kreuz- 
schnäbel ])ersönlich  überzeugen.  Um  diese 
Zeit  gaben  auch  schon  die  ausländischen 
Fachzeitschritten  Kunde  von  dem  massenhaf- 
ten Erscheinen  dieser  Vögel  in  den  verschie- 
densten Gegenden.  Nun  beeilten  wir  uns,  unsere 
Ornitliologen  auf  diese  Invasion  aufmerksam 
zu  machen,  alier  obzwar  unsern  Aufruf  fast 
alle  einheimischen  Fachblätter  brachten,  l)e- 
kamen  wir  doch  nicht  besonders  viele  Nach- 
richten. Jedoch  auch  in  dem  verhältnismässig 
wenigen  eingelaufenen  Materiale,  welches  ich 
in  der  unteren  Zusammenstellung  mitteile, 
finden  wir  interessante  Beobachtungen,  beson- 
ders was  die  Nahrung  anbelangt. 

Vorerst  will  ich  jedoch  einige  allgemei- 
nere Daten  mitteilen  Die  Kreuzschnäbel  brü- 
ten regelmässig  in  dem  ganzen  Zuge  der  Kar- 
pathen,  so  dass  einzelne  fast  jedes  Jahr  in  den 
ausgedehnten  Xadelliolzwaldungen  dieses  Ge- 
birgszuges zu  sehen  sind.  Es  gibt  jedoch  Jahre, 
wo  sie  Aveit  häufiger  sind  ;  gewöhnlich  tragen 
in  solchen  Jahren  die  Nadelbäume  reichlich 
Zapfen.  Anfangs  sieht  man  nur  einzelne  Flüge, 
welche  das  Terrain  sozusagen  einer  Reko- 
gnoszierung unterwerfen  und  wenn  sie  reicli- 
lich  Nahrung  finden,  in  ungeheuren  Mengen 
hineinstreifen.  Ihr  erstes  Erscheinen  beginnt 
anfangs  Juni  ;  Ende  Juli  und  anfangs  August 
sind  sie  am  häufigsten,  im  September  und 
Oktober  zerstreuen  sie  sich  langsam,  aber 
manchesmal  sieht  man  noch  im  Dezember 
kleinere  Flüge,  —  immer  die  fremden  ver- 
standen. 

Gewöhnlich  besucht  uns  die  kleinere  Form 
Loxia  curvirostra  L.,  in  deren  Gesellschaft 
manchesmal  der  weissbindige  Kreuzschnabel 
Loxia  hifasciata  Brhm.  erscheint,  z.  B.  1889. 
Seltener  besucht  Ungarn  die  grössere  Form 
Loxia  pyiiojisitlacHS  Bkchst.,  so  erschienen 
sie  1903  in  ungeheurer  Menge  in  den  Nadel- 
holzwaldungen der  „Szepesség",  fast  aus- 
schliesslich von  Kiefernsanien  sich  ernährend. 
Im  Jahre  1906  erschienen  sie  wieder  mit 
Loxia  curvirostra  L.  zusammen,  aber  schon 
in  weit  geringerer  Zahl,  1905  jedoch  zeigten 
sich  reine  Loxia  curvirostra-Vinge  in  der 
„Szepesség".  Auch  die  heuer  hereingekom- 
menen scheinen  lauter  L.  curvirostra  gewe- 
sen  zu   sein,    wenigstens   gehörten    alle  von 


301 


mint  alább  látni  fogjuk,  néhányszor  a  szala- 
gos keresztcsőrűt  is  megfigyelték.  Jó  részük 
Galiczián  át  Oroszországból  jöhetett,  a  mennyi- 
ben július  27-én  a  Lengyelnyergen  állva, 
mindj'árt  napkelte  után  óriási  mennyiségben, 
kisebb  csapatokra  oszolva  láttam  őket  a 
Poduplaski  völgy  felől  a  Tátra  déli  oldalára 
szállani.  —  De  lássuk  most  már  az  egybegyűlt 
anyagot  : 


Szepes  m.  Szepesbélán  egyes  csapatok 
nyáron  a  város  kertjeiben,  a  szilfák  levelein 
élősködő  levéldarázs  álczáit 
(Dr.  Greisiqer  Mm.iLY.) 


szedegették. 


Tátraházán  80  darabból  álló  csapatokban 
volt  látható.  (Maüks  Viumus.) 

Feketehegyfürdőn  augusztus  hó  elején 
nagy  csapatokban  (10<l  — 150  darab)  jelent 
meg,  kiválóan  a  fenyőtobozokat  bontogatták 
és  a  hársfntermést  tépdesték.  (Dr.  Bartsch 
Gusztáv.) 

Poprádon,  kertben,  augusztus  24  én  4  darab 
a  bodzának  éretlen  zöld  bogyóit  ette.  (Hankó 
Béla.) 

Szepes  váralj  a.  Júniustól  kezdve  tömérdek 
keresztcsőrű  lepte  el  az  erdőket  és  a  ker- 
tekbe is  ellátogattak.  (Grrschik  Ernü.) 

Lőcsén  az  elsők  június  elején  mutatkoztak. 

Június  közepétől  minden  erdőben  voltak 
liallhatók.  A  kertekben  különös  előszeretettel 
a  körtefákat  keresték  fel  s  szorgalmasan 
pusztították  a  levéltetveket.  Augusztus  végén 
a  hársfák  termését  szedegették.  (Greschik 
Jrnű.) 

Árva  m.  alsó  részén  az  elsők  október  15-én 
jelentkeztek  a  kertekben,  hol  napraforgó- 
magból táplálkoztak.  Zubereczen  okt.  1.  és 
2-án  egyesek  az  erdőkben.  Okt.  18- áu  szép 
d  Loxia  bifasciata-t  kapott  Kocyan  Antal  úr, 
melyet  gyerekek  napraforgóról  kővel  vertek  le. 
Mindkét  faj  begyében  csupa  napraforgó  mag 
volt.  (Kocyan  Antal.) 


Abauj  Torna  m.  Saczán  június  elején  200 
darabnál  több  főből  álló  csapat  a  földre  hul- 
lott szilfatermést  szedegette,  mikor  pedig  ezt 
elfogyasztotta,  a  fenyők  még  zöld  tobozait 
csipdeste  le  és  a  gyepen  nyitogatta  fel.  Egy- 
szerre aztán  oly  hirtelen    a    mint   jöttek,  el- 


mir  untersuchten  Exemplare  zu  dieser  Form, 
obzwar,  wie  wir  unten  sehen  werden  einige- 
mal auch  der  weisshindige  Kreuzschnabel  be- 
obachtet wurde.  Viele  von  ihnen  dürften  aus 
Russland  über  Galizien  gekommen  sein,  in- 
dem ich  am  27.  Juli  am  Polnischen  Kamm 
stehend,  gleich  nach  Sonnenaufgang  unge- 
heuere Mengen  in  kleinere  Flüge  geteilt,  aus 
dem  Poduplaski-Tale  nach  der  Südseite  der 
Tátra  fliegen  sah.  —  Nun  mag  das  eingelau- 
fene Materiale  folgen  : 

Korn.  Szepes.  In  den  Gärten  der  Stadt 
Szepesbéla  lasen  einzelne  Flüge  im  Sommer 
die  Larven  der  auf  den  Blättern  der  Ulmen 
schmarotzenden  Blattwespen  ab.  (Dr.  Michael 
Greisiger.) 

In  Tátraháza  wurden  sie  aus  30  St.  beste- 
henden Flügen  gesehen.  (Wilhelm  Mauks.) 

In  Feketehegyfürdő  erschienen  sie  Anfang 
August  in  grossen  Flügen  (100—150  St.),  sie 
machten  sich  besonders  an  die  Nadelzapfen 
und  rissen  die  Früchte  der  Linde  ab.  (Dr.  Gustav 

B.4RTSCH.) 

In  einem  Garten  zu  Poprád  frassen  4  Stück 
am  24.  August  die  noch  unreifen,  grünen 
Beeren  des  Hollunders.  (Béla  Hankó.) 

Szepesváralja.  Seit  Juni  traten  sie  massen- 
haft in  den  Wäldern  auf  und  besuchten  auch 
die  Gärten.  (Ernst  Greschik.) 

In  Lőcse  zeigten  sich  die  ersten  Anfang 
.Juni.  Mitte  Juni  konnte  man  sie  in  allen 
Wäldern  hören.  In  den  Gärten  besuchten  sie 
mit  Vorliebe  die  Birnbäume  und  vernichteten 
fieissig  die  Blattlaus".  Ende  August  klaubten 
sie  die  Früchte  der  Lindenbäume.  (Eugen' 
Greschik.) 

Ko7n.  Arva.  In  den  unteren  Teilen  des 
Komitates  zeigten  sich  die  ersten  am  15. 
Oktober,  welche  sich  von  Sonnenblumen- 
Samen  nährten.  In  Zuberecz  am  1.  und  2. 
Oktober  einzelne  in  den  Gärten.  Am  18. 
Oktober  bekam  Herr  Anton  v.  Kocyan  ein  schönes 
(^  Loxia  infasciata,  es  wurde  von  Kindern 
mit  Steinwürfen  von  einer  Sonnenblume  herab- 
geschlagen. Im  Kröpfe  beider  Arten  waren 
lauter  Sonnenblumen-Samen.  (Anton  v.  Kocyan.) 

Korn.  Ahauj-Torna.  In  Sacza  klaubte  ein 
mehr  als  200  Stücke  zählender  Flug  den 
auf  die  Erde  gefallenen  Ulmen-Samen  und 
als  sie  diesen  verzehrt  hatten,  bissen  sie  die 
noch  grünen  Nadelzapfen  ab  und  öffneten 
dieselben  auf  dem  Rasen.  So  plötzlich  als  sie 


302 


tűntek.  Az  erdei  fenyőket  (Piniis  sylvestris) 
nem  bántották.  Június  végén  már  nem  voltak 
láthatók.  (Leicht  Józsbf.) 

Oömör  iit.  Dobsinán  július  elsejétől  nagy 
számban  mutatkoztak,  főtáplálékuk  a  lúcz- 
fenyőmag  volt.  (Kellner  Viktor.) 

Zólyom  m.  Breznóbánya  vidékén  nagyobb 
számban  július  10 — 15-ike  között  jelentkez- 
tek a  keresztcsőrüek.  Matunák  Mihály  úr  kert- 
jében 2  napon  át  egy  család  (G  db)  Loxia 
bifasciata  rubrifasciaia  tartózkodott,  mely 
szorgalmasan  tisztogatta  a  szilvafák  leveleit. 
Kisgaramon  néhány  Loxin  bifasciata-t  Behm. 
figyelt  meg.  Aug.  hó  első  felében  egész  Zólyom- 
megyében Loxia  curvirostra  nagy  seregekben 
jelent  meg  s  nagy  kárt  tett  a  lúczfenyő 
magjában.  A  napraforgó  magra  is  rájártak, 
a  mellett  azonban  nagy  hasznot  is  hajtottak 
azzal,  hogy  a  szilvafák  leveleiről  szorgalma- 
san szedték  a  levéltetveket,  sőt  a  mint 
Matunák  úr  írja:  „egyik  körtefám  kicse- 
repesedett  kérgét  csőrével,  mint  valami  feszitő- 
vassal,  az  ágakról,  melyekhez  embernek  bajos 
férkőznie,  szépen  lefeszegette,  az  ágakat 
tisztogatta  s  bizonyára  a  kéreg  alatt  valami 
élelmet:  petéket  is  keresett". 


Mihálytelekről,  az  ottani  m.  kir.  erdőgond- 
nokság egy  példányt  küldött  be  intézetünkbe 
szeptember  16-án  azzal  a  megjegyzéssel,  hogy 
a  fenyvesekben  keresztcsőrüektől  eredő  kár 
észlelhető. 

Trencsén  m.  Kisbicscse,  Kolarócz,  Trencsén- 
Péteri,  Vágagyagos,  Felsöricsó,  Alsóricsó, 
Peredniér  községek  liatárában  fekvő  40-  60 
éves,  leginkább  gyantaömléses,  gyengébi) 
növésű  luczfenyők  tobozait  pergették.  Ily 
nagy  mennyiségben  a  keresztcsőrüeket  itt  még 
nem  látták.  {M.  kir.  jár.  erdögondnokság 
Nagybicscsén.) 


Hont  m.  Selmeczbányán  június  második 
felében  és  júliusban  kisebb-nagyobb  csapa- 
tokban tartózkodtak.  Néhány  év  előtt  Mező- 
túrt (Jász-Nagy kún-  Szolnok  m.)  is  felkeresték  s 
a  nyárfák  levelein  egy  Cecidomya  szúrásától 
keletkezett  dudorokat  bontogatták.  (Bodolay 
László.) 


kamen,  waren  sie  auch  verschwunden.  Die 
Kiefern  (Pinus  sylvestris)  besuchten  sie  nicht. 
Ende  Juni  wurden  sie  niclit  mehr  gesehen. 
(Josef  Leicht.) 

Korn.  Oömör.  In  Dobsina  zeigten  sie  slcli 
seit  Anfang  Juli  in  grosser  Anzaiil,  ihre  Haupt- 
nahrung machte  Fichtensamen  aus.  (Viktor 
Kellner.) 

Korn.  Zólyom.  In  lireznóbánya  erschienen 
die  Kreuzschnabel  um  den  10 — 15.  Juli  in 
grösserer  Anzahl.  In  dem  Garten  des  Herrn 
Michael  Matunák  hielt  sich  eine  Familie 
(6  St.)  Loxia  bifasciata  ruhrifasciata  2  Tage 
lang  auf,  sie  reinigten  fleissig  die  Blätter  der 
Ptlaiimenbäuine.  In  Kisgaram  beobachtete 
genannter  Herr  einige  weissbindige  Kreuz- 
schnäbel. In  der  ersten  Hälfte  des  August 
zeigte  sich  Loxia  curvirostra  in  grossen 
Scharen  im  ganzen  Komitate  Zólyom  und 
verursachte  grossen  Schaden  an  dem  Fichten- 
samen. Sie  machten  sich  auch  an  die  Son- 
nenblumen, aber  dabei  zeigten  sie  sich  auch 
nützlich,  da  sie  von  den  Blättern  der  PHaumen- 
bäumefleissigdie  Blattläuse  ablasen,  ja  wie  Herr 
Matunák  schreibt  :  , mit  dem  Schnabel  die  ris- 
sige Rinde  einer  meiner  Hirnbäuiue,  wie  mit 
einem  Stemmeisen  von  den  Zweigen,  wohin 
man  schwer  gelangen  könnte,  schön  abscliälten, 
die  Zweige  putzten  und  wahrscheinlich  unter 
der  Rinde  nach  Nahrung:  Puppen  suchten." 
Aus  Mihálytelek  sendete  an  unser  Institut 
die  dortige  köu.  ung.  Forstbehörde  am  16. 
September  ein  Exemplar  mit  dem  Bemerken, 
dassin  den  Nadelwäldern  durch  Kreuzschnäbel 
verursachter  Schaden  bemerkbar  sei. 

Korn.  Trencsén.  In  den  Gemeinden  :  Kis- 
bicscse, Kolarócz,  Trencsénpéteri,  Vágagya- 
gos, Felsöricsó,  Alsóricsó,  Peredniér  stehen- 
den 40 — 60  jährigen,  meistens  harzflüssigen, 
schwächeren  Wuchs  zeigenden  Fichtenbestän- 
den zerschroteten  sie  die  Zapfen.  Hier  wur- 
den die  Kreuzschnäbel  in  solcher  Menge 
noch  nicht  gesehen.  (A'öíí.  ung.  Forstbehörde 
in  Nagybiescse.) 

Korn.  Hont.  In  Selmeczbánya  hielten  sich 
in  der  zweiten  Hälfte  des  Juni  und  im  Juli 
grössere  und  kleinere  Gesellschaften  auf.  Vor 
einigen  Jahren  besuchten  sie  auch  Mezőtúr 
(Kom.  Jász-Nagykún  Szolnok)  und  durchsuch- 
ten die  vom  Stiche  einer  Cecidomya  stam- 
menden Auswüchse  auf  den  Blättern  der 
Pappelbäume.  (Ladislaus  v.  Bodolay.) 


303 


Zemplén  m.  Tavarnáiiaz  elsők  40-  50  dbból 
álló  csapatban  június  15-ike  táján  érkeztek, 
augusztus  végétől  már  csak  egyesben  voltak 
a  hiczfenyökön,  melyeknek  zöldes  tobozait 
előszeretettel  lepték  el.  (id.  Szröts  Béi.a.) 

Lasztoméren  augusztus  első  felében  voltak 
láthatók.  lí)08-ban  egy  csapat  a  fűzfa  bar- 
káit  bontogatta.   (Szemere  László.) 

Uiig  m.  Ungváron  május  29-én  10  darab, 
azóta  egyesben.  (Medreczky  István.) 

Jász- Nagykun- Szolnok  m.  Puszta -Toniajon 
jiilius  végétől  11  db  nagyobbára  fiatal  tar- 
tózkodott a  fenyőkön,  hol  a  Chermes  abietis 
által  fejlődött  csomókat  is  bontogatták.  (Brenql 
János.) 

Kunhegyesen  augusztusban  több  darab. 
(H.  Z.  L.) 

Pest  m.  Izsákon  június  végétől  augusztus 
elejéig  50—70  darabból  álló  csapatok  a 
nyárfalevelek  felső  szárát  ellepő  rovarokat 
pusztították,  úgy  hullott  utánok  a  levél,  mint 
őszszel  ;  a  baraczkfákat  is  felkeresték.  (Kosztka 
László.) 

Kis-Tétényben  egy  c?  és  egy  P-t  lőttek. 
(Ipj.  Szisz  Gylila.) 

Csongrád  megyében  Királyhalmán  7  darab 
tartózkodott  a  parkban.  Itt  még  nem  észlel- 
ték sohasen)  a  keresztcsőrűt.  (Teodorovits 
Ferencz  szóbeli  közlése.) 

Fejér  m.  Tárnokon  november  8-án  30— 40 
darab  a  napraforgót  lepte  el  a  kertekben. 
(Radetzky  Dezső.) 

Temes  m.  Temesváron  az  elsők  aug.  25-én 
mutatkoztak,  de  még  november  12-én  is  csa- 
patosan voltak  láthatók.  (Lintia  Dénes.) 

Győr  megye.  Puszta-Patkányoson  május  12. 
(F0GA88Y  Sándor.) 

Mosón  m.  Lipóton  máj.  18.  (Fogassy  Sándor.) 

Sopron  m.  A  nagyczenki  „Kiserdő"-ben 
június  elejétől  augusztus  25-éig  40 — 50-es 
csapatokban  néhány  száz  darab  az  egész 
tobozterniést  tette  tönkre.  (Cöörgey  Titus.) 

Sopron  fenyveseit  nagy  csapatokban  keres- 
ték fel  júliusban  s  rengeteg  tobozt  pusztítot- 
tak le.  (H.ajnai,  Endre.) 

Vas  ni.  ÚJkörtvélyesen  június  közepén  je- 


Kom.  Zemplén.  In  Tavarna  erschienen  die 
ersten  aus  40—50  Stück  bestehenden  Flüge 
um  den  15.  Juni.  Von  Ende  August  au  wa- 
ren nur  mehr  einzelne  auf  den  Fichten  sicht- 
bar, deren  grüne  Zapfen  sie  mit  Vorliebe  be- 
suchten.   (Béi.a  V.  SzEöTs  sen.) 

In  Lasztomér  wurden  sie  in  der  ersten  Hälfte 
des  August  gesehen.  1903  durchsuchte  ein 
Flug  die  Kätzchen  der  Weidenbäume.  (Ladislaus 
V.  Szemére.) 

Kom.  Ung.  In  Ungvár  ara  29.  Mai  10  St., 
seither  einzeln.  (Stefan  Medreczky.) 

Korn.  Jász-NagykÚH- Szolnok.  In  Puszta- 
Tomaj  hielten  sicli  auf  den  Nadelbäumen  seit 
Ende  Juli  11  Stück,  meistens  Junge  auf,  wel- 
che auch  die  von  Chermes  abietis  entstande- 
nen Knötchen    durchsuchten    (Johann  Brengl). 

In  Kunhegyes  mehrere  Stücke  im  August. 
(H    Z.  L.) 

Korn.  Pest.  In  Izsák  vertilgten  von  Ende 
Juni  bis  Anfang  August  aus  50 — 60  Stück 
bestehende  Flüge  die  den  oberen  Stiel  der 
l'appelblätter  bedeckenden  Insekten  ;  es  fielen 
die  Blätter  bei  ihrer  Arbeit,  wie  im  Herbste  j 
auch  die  Aprikosenbäume  besuchten  sie.  (La- 
dislaus V.  Kosztka.) 

In  Kistétény  wurde  ein  d  und  ein  ?  ge- 
schossen. (Julius  Szisz  jun.) 

Korn.  Csongrád.  In  Királyhalma  hielten 
sich  im  Parke  7  St.  auf.  Hier  wurden  Kreuz- 
schnäbel noch  niemals  beobachtet.  (Nach  einer 
mündlichen    Mitteilung.    Franz  v.  Teodorovits".) 

Korn.  Fejér.  Am  8-  November  besuchten 
in  den  Gärten  bei  Tárnok  30—40  Stück  die 
Sonnenblumen.  (Desiderius  v.  Radetzky.) 

Korn.  Temes.  In  Temesvár  zeigten  sich  die 
ersten  am  25.  August,  aber  noch  am  12.  Nov. 
konnte  man  Scharen  beobachten,  (üyonisios 
Lintia.) 

Korn.  Györ.  Puszta  Patkányos  am  12.  Mai. 
(Alexander  v.  Fogassy.) 

Korn.  Moson.  Lipót  am  18.  Mai.  (Alex.ander 

V.    FoCiABSY.) 

Kam.  Sopran.  Im  Nagyczenker  „Kiserdő" 
richteten  von  Anfang  Juni  bis  25.  August 
mehrere  Hunderte  aus  40—50  St.  bestehende 
Flüge  die   ganze  Zapfenernte  zugrunde.  (Titus 

CsÖRGEY.) 

Die  Nadelwälder  um  Sopron  besuchten 
viele  Flüge  im  Juli  und  zerschroteten  sehr 
viele  Zapfen.  (Andreas  Hajnai,.) 

Korn.   Vas.  In  Újkörtvélyes  zeigten  sie  sich 


304 


lentkeztek,   legtöbb   volt  júliusban  :    10 — 30 
dbos  csapatokban.  (Kirnbauer  János.) 

Jánosházán  július  közepe  táján  jelent  meg 
10 — 12  db  a  kertekben  s  kizárólag  a  szilva- 
fák leveleit  nagy  mennyiségben  ellepett  levél- 
tetvekből  táplálkoztak.  —  Zala  m.  Szt- György- 
vár  községben  fekvő  Felsö-Mándpusztán  szin- 
tén megjelent  egy  kisebb  csapat  a  luczfenyokön. 
Tűrje  körül  augusztus  közepén  hallották. 
Zala-Csány  vidékén  még  október  közepén  is 
voltak.  (Szabó  Györqy.) 


Mitte  Juni,  die  meisten  waren  im  Juli  :  10 — 30 
Stück  in  einem  Fluge.  (Johann  Kirnbauer. j 

In  Jánosháza  erschienen  um  die  Mitte  Juli 
10 — 1"2  Stück  in  den  Gärten  und  näiirten 
sich  ausschliesslich  von  den  Blattläusen,  wel- 
che in  grosser  Menge  die  Blätter  der  rtlaunicn- 
bäume  bedeckten.  Kom.  Zala.  In  iler  Gemeinde 
Szentgyörgyvár  liegenden  Puszta  Felsö-Mánd 
erschien  auch  ein  kleinerer  Flug  auf  den  Fich- 
ten. Um  Türje  hörte  man  sie  Mitte  August. 
In  der  Gegend  von  Zala-Csány  waren  sie  noch 
Mitte  Oktober.  (Georg  Szabó.) 


Somogy  m.  Felső-Segesden  nagy  csapatban 
augusztus  közepén  mutatkoztak  s  kizárólag 
fenyőfélék  ez  évi  bő  toboztermését  fogyasz- 
tották.  (Gróf  Széchényi  Bertalan.) 

Baranya  m.  Bellyén  július  23ika  körül 
80 — 100  db  jelent  meg  a  bellyei  kastély  8 
holdas  liiczfenyvesében,  fiatal  is  volt  köztük, 
amennyiben  az  öregek  kettőt  még  etettek. 
Augusztus  közepén  még  itt  voltak.  (Néher  Béla.) 

„Július  eleje  óta  Kolozsváron,  Mikesen, 
(Torda- Aranyos  m.),  Szt-Benedeken,  Bethlen- 
ben (Szolnok-Doboka  megye),  a  kolozsmegyei 
„Magurán"  feltűntek  a  Loxiák  csapatai.  Ott, 
hol  eddig  sohasem  láttam  :  most  nagy  társa- 
ságokat figyeltem  meg".  (Br.  Mannsberg  Arvéd.) 

Szolnok- Doboka  m .  Szt-Gothárdon  november 
elsején  rengeteg  mennyiségben  jelentkeztek. 
(H.  Z.  L.) 

Alsó-Fehér  m.  Nagy-Enyeden  októberben  tö- 
megesebben. (H.  Z.  L.) 

Krassó- Szörény  m.  Üjmoldován  november 
13-án  2  db.  (Lintia  Dénes  ) 

Nayy-Küküllö  tn.  Segesváron  az  első  csa- 
patok június  28-án  mutatkoztak.  Itt  voltak 
október  végéig.  (Leonh.ard  Vilmos.) 

Brassó  megyében  június  elejétől  októberig 
kisebb-nagyobb  csapatokban  kóboroltak.  Csak- 
nem mindig  Ny-ról  jöttek  és  K-nek  repültek. 
(Hausmann  Ernő.) 

A  keresztcsörűek  ezúttal  tehát  főleg  az 
északi  és  nyugati  megyéket  keresték  fel.  Mi 
okozhatta  tömegesebb  megjelenésöket  úgy- 
szólván egész  Európában,  nem  tudjuk  bizto- 
san. Valószínűleg  h.izájukban  elfogyott  az 
eleségük  s  ez  késztette  őket  az  ezúttal  kissé 
szokatlan  nagy  kóborútjokra.  Általában  moiid- 


Kom.  Somogy.  In  Felső-Segesd  zeigten  sie 
sich  Mitte  August  in  grossen  Flügen  und  nähr- 
ten sich  ausschliesslich  von  dem  heuer  sehr 
reichliclien  Samen  der  Pinusarten.  (Graf  Bar- 
THOLOii.\us    v.   Széchenyi.) 

Komitat  Baranya.  In  Bellye  erschienen  um 
den  23.  Juli  80-100  Stück  in  dem  8  Morgen 
umfassenden  Fichtenbestande  des  Btllyeer 
Kastells,  es  waren  auch  Junge  unter  ihnen, 
da  die  Alten  zwei  Stück  noch  fütterten.  Mitte 
August  waren  sie  noch  da.  (Béla    v.    Néher.) 

„Seit  Anfang  Juli  fielen  mir  Loxia-Flüge 
in  Kolozsvár,  Mikes  (Komitat  Torda-Aranyos), 
Szt.-Benedek,  Bethlen  (Komitat  SzolnokDo- 
boka),  auf  der  „Magura"  (Komitat  Kolozs), 
auf.  Dort,  wo  ich  bisher  niemals  welche  sah, 
konnte  ich  jetzt  grosse  Gesellschaften  be- 
obachten."  (Baron  Akvéd  v.  Mannsberg.) 

Komitat  Szolnok-Doboka.  In  Szentgothárd 
zeigten  sie  sich  Anfang  November  in  riesiger 
Anzahl  (H.  Z.  L) 

Komitat  Alsófehér.  Bei  Nagyenyed  im  Ok- 
tober mehrere  (H.  Z.  L.) 

Komitat  Krassó- Szörény.  In  Ujmoldova  am 
13.  November  2    Stück.  (Dyonisius  Lintia.) 

Komitat  Nagyküküllö.  In  Segesvár  zeigten 
sich  die  ersten  Flüge  am  28.  Juni.  Sie  blie- 
ben da  bis  Ende  Oktober.  (Wilhelm  Leonhard.) 

Im  Komitat  Brassó  strichen  von  Anfang- 
Juni  bis  Oktober  kleinere-grössere  Flüge  um- 
her. Sie  kamen  fast  immer  von  W.  und  flogen 
nach  0.  (Ernst  Hausmann.) 

Die  Kreuzschnäbel  besuchten  also  diesmal 
besonders  die  nördlichen  und  westlichen  Ko- 
mitate.  Was  die  Ursache  ihres  massenhaften 
Erscheinens  sozusagen  in  ganz  Europa  war. 
wissen  Avir  nicht  mit  Bestimmtheit.  Wahr- 
scheinlich trat  in  ihrer  Heimat  Nahrungsman- 
gel ein,  und  dieser    nötigte    sie    zu    diesem 


305 


hatjuk,  hog-v  liazánkbaii  ebben  az  esztendőben 
nem  volt  valami  szokatlan  Ijőséfies  tdboz- 
termés  s  mint  az  adatukból  láthatják,  sok 
helyen  noni  is  a  fenyőerdőket  vagy  legalább 
fenyőfákat  keresték  fel,  hanem  ellenkezőleg, 
a  kertek  gyümölcsfáin  pusztították  a  rovaro- 
kat, tehát  hamarosan  feltalálták  magokat. 
Ebből  következik  az  is,  hogy  tömeges  fósz- 
kelési  helyeiken,  fent  északon  sem  vetik  meg 
a  rovartáplálékot,  jóllehet  újabban  egyesek 
ezt    már    ab    ovo    kétségbe    akarták    vonni. 

Greschik  Jenő. 


Oriiitliologiai  jegyzetek  a  Szepe.sségböl. 

Érdekes  és  szép  új  vendége  volt  ez  évben 
a  Szepesség  madárvilágának.  A  fehérkörmü 
vércse  {('ercfineis  cencliris  Naum.)  látogatta 
meg  ŐS5ZÍ  elvonulása  alkalmával.  Még  pedig 
nem  is  egyes  számban,  hanem  mindjárt  csa- 
patosan. Késmárkon  aug.  15-én  lőttek  egy 
példányt.  Szept.  1-éii  pedig  Hankú  Béla  úr 
a  következő  értesítést  küldte  be  intézetünk- 
nek: „Egynéhány  nap  óta  a  Poprád-Szepes- 
tapolcza  és  virágvölgyi  erdő  között  elterülő 
mezőkön  és  főleg  réteken  kb.  25  tagból  álló 
fehérkörmü  vércse  csapat  tartózkodik.  A  csa- 
patot aug.  26-án  észleltem  először,  de  lehet, 
hogy  már  régebben  itt  tartózkodik.  Egy  réten 
levő  száraz  fán  töltik  az  éjt  s  nappal  csa- 
patosan kószálnak,  vagy  szarkák  és  szürke 
varjak  társaságában  a  réteken  bogarásznak. 
Egyszer  a  táviródrótokon  ülve  is  láttam  őket. 
Egj'et  lelőttem  közülök,  begye  csupán  rova- 
rokkal volt  megtömve.  Lábát  és  csőrét  mel- 
lékelem." —  Ez  volna  tehát  e  kiváltkép- 
pen déli  fajnak  legészakibb  előfordulása  ha- 
zánkban. 


Nov.  15-én    este    7  órakor    pedig   itt  még 

sohasem  észlelt  óriási  csapatokban  vadludak 

szelték  át  a  levegőt  Lőcse  felett,  EK  irányt 

tartva.   Ugyan  e  na])on    egy    szárnyaszegzett 

Afniila  .\VI. 


heuer  etwas  weit  sich  erstreckenden  Streif- 
zuge. Im  aligemeinen  kann  mau  sagen,  dass 
in  Ungarn  heuer  kein  überaus  reiches  Zapfen- 
jahr war  und  wie  wir  es  aus  den  Daten 
seilen,  suchten  sie  an  vielen  Stellen  auch 
nicht  die  Nadelwälder,  oder  wenigstens  Na- 
delbäume auf,  sondern  im  Gegenteil,  vertilg- 
ten an  den  Obstbäumen  der  Gärten  Insekten, 
passten  sich  also  den  Verhältnissen  schnell 
an.  Es  folgt  hieraus,  dass  sie  auch  in  ihrem 
häutigeren  Nistgebiete,  oben  im  Norden,  In- 
sektennahrung nicht  verschmähen,  obzwar 
neuerdings  einzelne  dies  schon  ab  ovo  be- 
zweifeln wollten. 

Eugen  Greschik. 


Ornîthologisches   aus    der    „Szepesség". 

Ein  interessanter  und  schöner  neuer  Gast 
besuchte  heuer  die  Ornis  der  „Szepesség". 
Der  Rötelfalke  {Cerclmeis  cenchris  Naum.) 
machte  während  seines  Herbstzuges  hier  Halt. 
Und  zwar  nicht  nur  ein  Exemplar,  sondern 
gleich  ein  ganzer  Flug.  Bei  Késmárk  wurde 
am  15-  August  ein  Exemplar  geschossen.  Am 
1.  September  wiederum  sendete  Herr  Biîi.a 
Hankó  folgende  hierhergehörende  Notiz  un- 
serem Institute  ein:  „Seit  einigen  Tagen 
hält  sich  auf  den  Feldern  und  besonders  auf 
den  Wiesen  zwischen  Poprád-Szepestapoicza 
und  dem  Virágvölgyer  Wald  ein  aus  25  Stück 
bestehender  Flug  der  Rötelfalken  auf.  Den 
Fing  beoliachtete  ich  zum  erstenmale  am 
25.  August,  aber  es  ist  möglich,  dass  sie 
schon  länger  hier  sind.  Die  Nachtndie  hal- 
ten sie  auf  einem  trockenen  Baimi  auf  einer 
Wiese,  tagsüber  streichen  sie  umher  oder 
suchen  auf  den  Wiesen  in  Gesellschaft  der 
Elstern  oder  Nebelkrähen  nach  Käfern.  Ein- 
mal sah  ich  sie  auch  auf  den  Telegraphen- 
drähten sitzen.  Ein  Stück  schoss  ich  herab, 
der  Kropf  war  mit  lauter  Insekten  angefüllt. 
Den  Fuss  und  den  Schnabel  lege  ich  bei". 
—  Dieser  Fall  wäre  also  das  nördlichste 
Vorkommen  dieser  ausgesprochen  südlichen 
Art  in  Ungarn. 

Am  15.  November,  abends  7  Uhr  sind 
über  Lőcse  unzählige,  hier  noch  nie  in  sol- 
cher Menge  gesehene  Scharen  von  Wildgän- 
sen in  NO. -Richtung  durchgezogen.  Am  sel- 
bigen Tage  wurde  ebenfalls  in  Lőcse  ein 
flügellahmer  Nordseetaucher    (Gavia    septen- 

39 


306 


északi  Iji'ivárt  (Gavia  septentrionalis  L.)  fog- 
tak el  ugyancsak  Lőcsén.  Nov.  15-e  külön- 
ben is  nevezetes  arról,  hogy  e  napon  az 
ország  legkülönbözőbb  vidékeiről  jelentettek 
északi  vendégeket. 

Grebohik  Jenő. 


Naplójegyzetek    a    Hor 

július  7.  Tömérdek  barna 
migrans  (Bodd.)  —  láttam. 
sirályok    társaságában    a 
futkosva    szöcskéztek.    A 
daru  (Grus  griis  L.)  és  70 
az  erdőn   4 — 5   réti  sas 
cüla  (L.)  és  egy    királysas 
tiís  L.).  Egy  öreg  réti  sast 


■tobácyról.  1909 
kányát  —  Milvns 

a  mint  a  danka- 

földön  esetlenül 
Daraksa    réten    8 

fehér  gólya.  Este 
—    Haliaëtus  albi- 

( Aquila   melanaë- 

lőttem. 


Jiil.  13.  Fiam  egy  vedlésben  lévő  Aquila 
melanai'ttist  L.  lőtt.  Láttam  egy  réti  sast  is. 

Júl.  14.  Bágyon  egy  reznektiizok-kakast 
(Otis  tetrax  L.)  ejtettem  el. 

Aug.  8.  A  Paperén  13  daru-  E  madarak- 
kal még  aug.  9-én  és  10-én,  szept.  2-án  és 
R-án  találkoztam.  Aug.  9-én  árpatarlóra  és 
lábon  álló  kölesre  szálltak. 

Szeptember  5-  A  fehérfarki'i  ölyv  —  Bíiteo 
fcrox  (Gm.)  —  ügy  látszik  rendes  vendége  a 
Hortobágynak;  2  példányát  e  hó  3-án  és 
4-én  láttam  Daraksán  és  Kecskésen.  Egyik 
egy  dörgölő-fán,  a  másik  a  forráskúton  hál. 
E  madarakat  najypal  mindig  a  földön  látom, 
a  liol  úgy  látszik  szöcskéket  fogdosnak.  El- 
ejtésük hajnalban  legkönnyebb;  ilyenkor  ál- 
mosabbak és  ügyetlenebbek,  mint  este  vagy 
éjjel. 


Október  4.  A  BiUeo  feroxok  egyikét  sike- 
rült megkapnom. 

Ez  már  a  harmadik.  Tudok  még  ugyanott 
2 — 3  példányt. 

Október  18 — 19.  Egy  réti  sast,  sok  liliket 
{Anser  albifrons  Scop.)  és  kevés  vetési  ludat 
[Anser  fahalis   Lath.)    láttam.    Az    elejtett    6 


frionalis  L.)  erbeutet.  Der  15.  November  d.  J. 
ist  übrigens  äusserst  interessant,  da  an  die- 
sem Tage  aus  den  verschiedensten  Gegenden 
des  Landes  nördliche  Gäste  gemeldet  wurden. 

Eugen  Greschik. 


Oniithologische  Tagebiichnotizen  vom 
Hortobágy.  7.  Juli  1909.  Ich  beobachte 
Massen  von  braunen  Milanen  —  Mihus 
migrans  (Bodd.)  — ,  welche  in  Gesellschaft 
mit  Lachmöven  ungeschickt  auf  dem  Boden 
herumlaufend  Heupferdchen  naclistellten.  Auf 
der  Daraksa- Wiese  8  Kraniche  —  Grus  grus 
(L.^  —  und  70  Wnisstörche.  Abends  im  Walde4— 5 
Seeadler  —  Haliaëtus  alhicUla  (L.i  —  und 
ein  Aquila  melanaëtus  L.  Einen  alten  See- 
adler erlegte  ich. 

13.  Juli  erlegte  mein  Sohn  einen  in  der 
Mauser  befindlichen  Aquila  melanaëtus  L. 
Beobachtet  wurde  ein  Seeadler. 

14.  Juli  erlegte  ich  in  Bágy  ein  Männchen 
vom  Zwergtrappen  —   Otis  tetrax  L. 

8.  August  am  Paper  13  Kraniche.  Diese 
Art  traf  ich  noch  am  9.  und  10.  August,  so- 
wie am  2.  und  3.  September.  Am  9.  August 
beflogeu  sie  Gerstenstoppeln  und  noch  nicht 
abgemähte  Hirse. 

5.  September.  Der  Adlerbussard  —  Buteo 
ferox  (Gm.)  —  ist,  wie  es  scheint,  ständiger 
Gast  im  Hortobágy  ;  2  Exemplare  beobachtete 
ich  am  3.  und  4.  Sept.  in  Daraksa  iiml 
Kecskés.  Einer  schläft  auf  einem  Viehreib- 
pfahle, der  andere  auf  einem  Brunnenschwen- 
gel. Diese  Vögel  sehe  ich  tvUirend  des  Tages 
immer  auf  dem  Erdboden,  wo  sie,  wie  es 
scheint,  nach  Heupferdchen  fahnden.  Die 
Erlegung  geschieht  am  leichtesten  in  der 
Morgendämmerung,  indem  sie  dann  viel  ver- 
schlafener und  ungeschickter  sind  als  abends 
oder  in  der  Nacht. 

4.  Oktober.  Es  gelang  mir,  einen  Buteo 
ferox  zu  erlegen.  Dies  ist  schon  der  dritte. 
Es  sind  mir   noch   2 — 3  Exemplare  bekannt. 

18.  und  19.  Oktober.  Beobachtete  einen 
Seeadler,  viele  Ansor  albifrons,  Scop.  und 
wenige  Anser  fahalis,  L.\th.  Unter  den  G  er- 
legten Exemplaren  von  Wildgänsen  befand 
sich    eines    mit    gelben    Füssen    und    Heisch- 


307 


lúd  közt  volt  egy  sárgalábú  hússziiifl  csoiii 
j)('']flány,  melyet  nem  ismerek.  Vadászom 
„öszvér  hid"-iiak  mondta.'  A  feliérfarkú  ölyv 
úgy  látszik  elvonult  már. 

SzoM.iAS  Gusztáv. 

.>Iero|»s  iiplaster  L. -telep  a  títeli  feiisíkoii. 

A  keleti  pompában  ragyogó  tollazatával  any- 
nyira  feltűnő  „méhmadár" ,  a  hogyan  Titel 
vidékének  magyarsága  nevezi  a  Merops  apia- 
stcr-t,  az  1908.  és  1909.  évben  fészkelt  a  titeli 
fensiknak  a  Tisza  felé  eső  magas  és  mere- 
dek, úgyszólván  megközelíthetetlen  ])artjai- 
ban.  Az  első  évben  400  —  500  párra  becsül- 
tem a  fészkelők  számát,  a  melyek  végig  az 
egész  fensikon  több  kisebb  telepre  voltak 
széjjelszórva.  Legnépesebb  volt  a  Perkovácz 
szállás  —  most  téglagyár  —  mellett  levő 
telep.  1909-ben  feltűnően  kisebb  volt  a  szá- 
muk, úgy  hogy  az  imént  emiitett  telepen 
mindössze  25  —  30  pár  fészkelt. 


A  rendkívül  feltűnő  apadásnak  részben 
tényleg  az  a  nagy  üldözés  az  oka,  a  mely- 
nek úgy  a  méhészek,  mind  pedig  egyes  pus- 
kások részéről  ki  van  téve,  de  ez  a  körül- 
mény egymagában  véve  még  nem  elegendő 
magyarázat,  mert  evvel  szemben  az  éven- 
kénti természetes  szaporulat  is  igen  tetemes 
lehet.  A  tojások  és  fiókák  ugyanis  szinte 
hozzáférhetetlenek,  mert  a  fészkek  kiásásá- 
nak körülményes  munkája  a  legtöbb  helyen 
úgyszólván  csak  életveszélylyel  végezhető  a 
meredek  s  folytonos  leomlással  fenyegető 
partokban.  A  keltés  tehát  szinte  teljes  mér- 
tékben biztosítva  van. 

Ezekután  még  csak  a  táplálkozási  viszo- 
nyok kedvezőtlen  voltával  lehetne  elfogad- 
hatóan megmagyarázni  a  feltűnő  apadást. 
Erre  vonatkozólag  igen  beható  és  pontos 
megfigyeléseket  gyűjthettem,  mert  a  madarak 
táplálkozási  területe  a  Tiszának  a  teleppel 
szemben  fekvő  partján  elterülő  vadászterüle- 
temen volt,  a  hol  állandóan  nagy  csapatokban 
figyeltem  meg  őket.  Érdekes  dolog,  hogy  a 
méhesekhez  csak  akkor  jött,  a  mikor  huza- 
mosabb ideig  tartó  esőzés  és  hűvös  időjárás 
után    másnemű    tápláléka    eltűnt.   Igaz.   hogy 

'  Valószínűleg  az  Anser  albifrons  Scop.  ozitlei  fia- 
tal példánya.  Kir.  M.  0.  K 


farbigem  Schnabel,  welches  mir  unbekannt  ist. 
Mein  Jäger  nannte  sie  „Bastardgans".'  Der 
AiUerhussard  ist,  wie  es  scheint,  weggezogen. 

Gustav  v.  Szomjas. 


Merops  apiaster  L.  -  Kolonie  am  Pla- 
teau in  Titel.  Der  durch  sein  in  orientali- 
scher Pracht  glänzendes  Gefieder  so  auf- 
fallende Bieneiifresser  nistete  in  den  Jaliren 
1908  und  1909  in  den  gegeu  den  TiszaHuss 
abfallenden  hohen,  steilen  und  fast  unzugäng- 
lichen Abilängen  des  Plateaus  von  Titel.  Im 
ersten  Jahre  schätzte  ich  die  Anzahl  der 
Brutpaare  auf  400—500;  dieselben  waren 
auf  der  ganzen  Länge  des  Plateaus  in  meh- 
rere kleinere  Kolonien  verteilt.  Am  volkreich- 
sten war  die  Kolonie  neben  dem  Perkovácz 
Meierhofe,  wo  sich  jetzt  eine  Ziegelei  befin- 
det. Im  Jahre  1909  war  ihre  Anzahl  viel 
geringer,  so  dass  in  der  oben  erwälmten 
Kolonie  insgesamt  nur  25 — 30  Paare  brü- 
teten. 

Die  Ursache  dieser  auffallenden  Vermin- 
derung ist  teilweise  tatsäciilich  die  grosse 
Verfolgung,  welcher  der  Vogel  seitens  der 
Imker  und  einzelner  Gewehrtragender  aus- 
gesetzt ist,  doch  ergibt  dieser  Umstand  allein 
noch  keine  genügende  Erklärung,  indem  die- 
sen gegenüber  auch  der  jährliche  Zuwachs 
wirklich  bedeutend  sein  muss.  Die  Eier  und 
Jungen  sind  nämlich  fast  unerreichbar,  in- 
dem das  umständliche  Ausgraben  der  Nester 
an  den  meisten  Stellen  infolge  der  steilen 
und  stetig  mit  dem  Einstürze  drohenden  Ab- 
hängen nur  mit  Lebensgefahr  vollzogen  wer- 
den kann.  Die  Brut  ist  daher  fast  vollkom- 
men gesichert. 

Es  könnte  daher  diese  aufl'allende  Ab- 
nahme nur  durch  die  ungünstigen  Ernährungs- 
verhältnisse in  annehmbarer  Weise  erklärt 
werden.  Diesbezüglich  konnte  ich  sehr  ein- 
gehende und  genaue  Beobachtungen  anstellen, 
indem  sich  das  Nalirungsgebiet  der  Vögel 
am  entgegengesetzten  Ufer  des  Tiszaflusses 
auf  meinem  Jagdgebiete  befand,  wo  ich  sie 
ständig  in  grossen  Flügen  beobachten  konnte. 
Es  ist  eine  interessante  Erscheinung,  dass 
sie  nur  dann    die    Bienenstände    bestürmten, 

')  Wahrscheinlich  ein  diesjähriges  junges  Exemplar 
von  Anser  albitVoiis  Sc(jp.  Königl.  U.  0.  C. 

39* 


808 


ilyen  alkalmakkor  állandóan  őriztetni  kellett 
a  méhest.  Egyébként  a  Tisza  és  Bega  folyók 
menti  füzesekben  és  nádasokban  tartózkod- 
tak, sőt  az  egyik  csapat  egy  5  holdas  kuko- 
ricza  táblát  választott  állandó  tanyául.  Táp- 
lálék dolgában  tehát  egyáltalán  nem  lehettek 
megszorulva  s  ezért  azt  hiszem,  hogy  a 
szembetűnő  apadás  oka  nem  a  mi  viszo- 
nyainkban gyökerezik. 

Részemről  már  eddig  is  elkövettem  min- 
dent, hogy  lígy  a  méhészek,  mint  a  vadászok 
lehetőleg  kíméljék  és  kiméltessék  másokkal 
is  hazánknak  ezt  a  folyton  pusztuló  gyönyörű 
madáralakját  s  tőlem  telhetőleg  ezentúl  is 
rajta  leszek,  hogy  ezen  az  állandó  megtele- 
pedésre egyébként  rendkívül  kedvező  vidé- 
ken minél  tovább  találhasson  menedéket. 
Minden  erőmből  azon  leszek,  hogy  az  érde- 
kes telep  mint  természeti  emlék  fenniaradjon. 

LowiESER  Imre. 


Neophron  percnopterus  (L.)  előfordulása. 

1904  május  hó  10-én  3  példányt  figyeltem 
meg  Farkasd  község  mellett  Torontál  me- 
gyében. 

LowiESER  Imre. 


Gypaëtiis    barbatiis  (L.)    előfordulása    a 

Retyezátban.  Az  1908  év  folyamán  oly  sok- 
szor és  oly  sokfelé,  de  hiába  keresett  sas- 
keselyűből 1909  február  28  án  észleltetett 
egy  példány  a  Retyezátban.  Feltétlenül  itt 
fészkelő  példány  lehetett. 

B.4RTH08    G'iULA. 


Ismeretlen  Syrrhaptes  paradoxus  (P.íll) 

adatok.  Két  kitömött  példány  van  az  egri 
róm.  kath.  főgimnázium  gyűjteményében  ; 
mindkettőt  Kerecsenden  (Hevesmegye)  lőtték 
1889  február  14-én.  Ez  az  adat  is  az  1888. 
évi  inváziót  követő  átteleléshez  sorolható. 

Szemere  László. 


wenn  ihre  anderseitige  Nahrung  infolge  län- 
ger andauernder  Regenzeit  verschwunden 
war.  Es  ist  jedoch  wahr,  dass  bei  solciien 
Gelegenheiten  der  Bienenstand  stetig  gehütet 
werden  nuisste.  Ansonsten  hielten  sie  sich 
in  den  Weiden-  und  liolirwäldern  längs  des 
Tisza-  und  Bega-Flusses  auf  und  ein  Flug 
wählte  sogar  eine  5  Joch  betragendes  Mais- 
feld zum  ständigen  Aufenthaltsorte.  Bezüg- 
lich der  Nahrung  konnten  sie  daher  kaum 
grossen  Mangel  leiden,  und  glaube  idi  des- 
halb, dass  die  aufl'allende  Abnalime  nicht  in 
den  hiesigen  Verhältnissen  wurzeln  kann. 

Meinerseits  versuchte  ich  auch  schon  bis- 
her alles,  um  dieser  prachtvollen,  jedoch  in 
stetiger  Abnahme  begriffenen  Vogelart  unseres 
Landes  seitens  der  Imker  und  Jäger  Scho- 
nung angedeihen  zu  lassen,  und  werde  ich 
auch  in  Zukunft  alles  anwenden,  um  für  die- 
selbe in  diesem  zum  ständigen  Aufenthalte 
so  günstigen  Gebiete  je  länger  ein  sicheres 
Asyl  zu  erhalten.  Ich  werde  nichts  unversucht 
lassen,  um  diese  interessante  Kolonie  aluNatur- 
denlcmal  erhalten  zu  können. 

EmERICH    LOWIESEE. 


Yorkouiiuen  von  Neophron  percnopterus 

(L).  Am   10.  Mai  1904    beobachtete  ich  drei 

Exemplare  bei  der  Gemeinde  Farkasd,  Kom. 

Torontál. 

Emerich  Lowteser. 


Vorkoninieu  von  (Jypaëtus  Imrbatus  (L.) 
im  Retyezát.  Von  dem  im  Jahre  1908  so 
oftmals  und  an  so  vielen  Stellen,  aber  umsonst 
gesuchten  Lämmergeier  wurde  am  28.  Feber 
1909  ein  Exeniphir  im  Refyezát  beobachtet. 
Es  dürfte  jedenfalls  ein  hier  nistendes  Exem- 
plar gewesen  sein.  j^^,„^  ^_  K^^-,vio&. 


Unbekannte  Daten  über  Syi'rhaptes  pa- 
radoxus Pall).  Es  befinden  sich  zwei  aus- 
gestopfte Exemplare  in  der  Sammlung  des 
röm.  kath.  Obergyiiinasiums  zu  Eger;  beide 
wurden  am  14.  Feber  1889  in  Kerecsend 
(Kom.  Heves)  erlegt.  Dieses  Datum  kann  auch 
zur  Überwinterung,  welche  der  Invasion  von 
1888  folgte,  gerechnet  werden. 

Ladislaus  V.  Szemére. 


309 


Kieí^észítö  adatok  a  Syirliaptcs  |iara<l<>xiis 
(Pali,.)  1íM(s.  évi  inváziójálio/. 

Mosonbáiit'alván  a  niult  évi  jelentésben 
fölemlítettekeii  kiviil  még  2  példány  lövetett  ; 
Miud  a  kettő  Öchobekl  Ctotfkied  vadőr  gyűjte- 
ményében van. 

Július  végén  1  darabot  lőttek  l'uszta- 
Toniajon  (Kunhegyes  mellett,  J-N. -K.- Szolnok 
ni).  Bkexgl  .I.\nos. 

November  3-án  ö  darabból  álló  csapatot 
figyeltek  meg  Tiszaszentmártonban,  Szabolcs- 
megyében ;  másnaj)  már  nem  voltak  láthatók. 
Rép.íszky  István. 

A  „Vadászlap"*  1908.  évi  folyamának  413. 
lapja  szerint  október  elején  3  darabot  figyel- 
tek meg  Hegyháthodászon,  Vas  m. 

Kir.  M.  0.  K. 


Muscicapa  jtarva  (Bechst.)  fészkelése  Ta- 
yarnán.  Ezt  a  ritka  fajt  az  idei  (1909.)  nyáron 
figyeltem  meg  első  izben  mint  fészkelőt 
Tavarnán. 

SzEôTS  Béla. 


Huteo  ferox  (Gm.)  ismételt  jjyakori  elö- 
fordtilása. 

Meg  az  1908.  év  végéről  újabb  telelési 
adatot  is  kaptunk.  Dr.  Dornini*  Henrik  közlése 
szerint  decz.  20- án  ejtettek  el  egy  példányt 
Pinczehelyen,  Tolnamegyében. 

Az  1909.  évi  előfordulások  mind  az  őszi 
vonulás  idejére  esnek.  Az  első  már  megle- 
pően korai  adatot  dr.  Lendl  AooLF-nak 
köszönjük  ;  ez  a  példány  augusztus  14-én 
lett  lelőve  Seregélyesen,  Fejérmegyében. 

A  Hortobágyon  az  idén  ismét  több  jiéldáuy 
mutatkozott.  Szom.iab  Gusztáv  szeptember  3. 
és  4én  látott  egy-egy  példányt;  okt.  4- én 
lőtt  ugyanott  egy  daraljot,  s  ugyanakkor  még 
2  —  3  példány  tartózkodott  a  Hortobágyon^ 

Okt.  3-án  juv.  d  lövetett  Boldogfalván, 
Hunyadmegyében,  Barthos  Gyula  értesítése 
szerint. 

Mindenesetre  fölhívjuk  megfigyelőink  figyel- 
mét erre  a  fajra,  a  mely  a  legújabb  időben 
határozottan  sokkal  gyakrabban  keresi  föl 
hazánk   területét    mint    annak    előtte.    Lehet, 


Ei-giinzungsdaten  zur  Invasion  1908  von 

Syrrliaptes  paradoxus  (I^ali,.).  In  Mosonbán- 
falva  wurden  ausser  den  im  vorjährigen  Be- 
richte erwähnten  nocii  zwei  Exemplare  erlegt; 
beide  befinden  sich  in  der  Sammlung  des 
Jagdhüters  Gottfried  Schoberl. 

Ende  Juli  wurde  ein  Exemplar  in  Puszta 
Tomaj  (bei  Kunhegyes,  Kom  J. -N.-K. -Szolnok) 
erlegt.   Johann  Brengl. 

Am  3.  November  wurde  ein  Flug  von  fünf 
Exemplaren  in  Tiszaszentmárton,  Kom.  Sza- 
bolcs, beobaclitet  ;  nächsten  Tag  waren  sie 
nicht  mehr  zu  sehen.  Stephan  v.  Répászky. 

Nach  Seite  413  des  Jahrganges  1908  der 
„Vadászlap"  wurden  Anfang  Oktober  drei 
Exemplare  in  Hegyháthodász,  Kom.  Vas,  be- 
obachtet. 

Königl    U.  0.  C. 


Das  Nisten  von  Muscicapa  parva  (Bechbt.) 
in  Tavarna.  Diese  seltene  Art  beobachtete 
ich  im  heurigen  (1909)  Sommer  zum  ersten 
Male  brütend  in  Tavarna. 

Béla  v.  Szeöts. 


Wiederholtes  häufiges  Vorkoninien  von 
Buteo  ferox  (Gm.).  Vom  Ende  des  Jahres  1908 
erhielten  wir  nochmals  ein  Uberwiuterungs- 
datum.  Laut  dem  Berichte  von  Dr.  Heinrich 
DoENiNG  wurde  am  20.  Dez.  ein  Exemplar  in 
Pinczehely,  Korn.  Tolna,  erlegt. 

Das  Vorkommen  im  Jahre  1909  beschränkt 
sich  ausschliesslich  auf  den  Herbstzug.  Das 
erste  schon  überraschend  frühe  Datum  ver- 
danken wir  Dr.  Adolf  Lendl  ;  dieses  Exemplar 
wurde  am  14.  August  in  Seregélyes,  Kom. 
Fejér,  erlegt. 

Auf  dem  Hortobágy  zeigten  sicli  heuer  wie- 
der mehrere  Exemplare.  Gustav  v.  Szomjas  sah 
am  3.  und  4.  Sept.  je  ein  Exemplar  ;  am  4. 
Okt.  erlegte  er  daselbst  ein  Stück,  und  hiel- 
ten sich  zur  selbigen  Zeit  noch  2 — 3  Exem- 
plare auf  dem  Hortobágy  auf 

Laut  dem  Berichte  von  Julius  v.  Barthos 
wurde  am  3.  Okt.  ein  juv.  c?  in  Boldogfalva, 
Kom.  Hunyad.  erlegt. 

Wir  möchten  jedenfalls  die  Aufmerksam- 
keit unserer  Beobachter  auf  diese  .Art  auf- 
rufen, indem  dieselbe  Ungarns  Gebiet  in  neue- 
rer Zeit  ganz  bestimmt  häufiger  zu  besuchen 


310 


lioiJfy  ez  a  gyakoribl)  inegrjelenés  állaiidónak 
Ijizonyul,  de  viszont  az  is  megeshetik,  iiogy 
ezután  majd  kiniaradozik,  s  még  a  fokozot- 
tabb megfigyelés  daczára  se  kapunk  majd 
ily  aránylag  nagyszámú,  elöfordnlási  adatot, 
mint  az  elmúlt  két  esztendőljcii. 

Kir.  .M.  (».  K. 


Megjelölt    fehér    gólya   (Has/oisxágban. 

Az  ..Avicnla"  XIII.  évfolyamának  71.  lapjáu 
azt  az  érdekes  liirt  közli  Armanho  Lucifero, 
hogy  Koccella-Jonica  faluban  —  Reggio 
Calabria  tartomány  —  f.  évi  szeptember  hó 
vége  felé  fehér  gólyát  lőttek,  mely  egyik 
lábán  fémlemezt  hordott  a  következő  fölirat- 
tal :  ^Jos.  Brandi  Orcjelbaìter  Marburg  Stder- 
mar¥\  Minthogy  igen  érdekelt  az  eset,  azon- 
nal Írtam  Bkandl  József  úrnak,  a  ki  f.  évi 
okt.  27-én  kelt  levelében  azt  válaszolta,  hogy 
a  szóbanforgó  fehér  gólya  idei  költésú  fióka, 
a  mely  Öunjában  —  Zágráb  megye  —  szü- 
letett. Innen  a  nyár  folyamán  egyik  testvé- 
rével együtt  Marburgba  került,  a  hol  a 
fogságban  teljesen  megszelídültek.  Szeptem- 
ber közepén  elvonultak,  valószinüleg  egyedül, 
mert  más  gólya  a  városban  nem  volt.  A  téli 
szállásba  vezető  utón  érte  utói  a  jelölt  pél- 
dányt —  a  másik  nem  lett  megjelölve  —  az 
a  végzet,  a  mely  a  fogságban  megszelidült, 
tehát  az  ember  iránt  túlbizalmas  madarak 
rendes  sorsa. 


Ez  az  eset  különösen  abból  a  szempontból 
kelthet  érdeklődést,  hogy  ez  a  szülőföldjétől 
elkerült  gólyatestvérpár  egyedül,  vezetők  és 
társak  nélkül  indult  el  a  teli  szállás  felé  és 
pedig  minden  jel  szerint  oly  utón,  a  melyen 
csak  kivételesen  találkozhattak  más  vonuló 
gólyákkal,  a  melyen  tehát  valószínűleg  végig 
egyedül  maradtak.  A  magyar  megfigyelések 
alapján  ugyanis  tudjuk,  hogy  az  Adriai-tenger 
partján  csak  szórványosan  és  többnyire  csak 
a  vonulási  időszakon  kivül  szoktak  megje- 
lenni a  gólyák. 


pflegt  als  früher.  Möglich,  dass  sich  dieses 
häufigere  Vorkommen  als  konstant  erweisen 
wird,  doch  ist  es  anderseits  ebenso  leicht 
möglich,  dass  der  Adlerbussard  später  aus- 
bleiben wird,  und  dass  wir  trotz  erhöhter  Anf- 
inerksanikeit  nicht  mehr  so  verhältnismässig 
zahlreiche  Daten  über  das  Erscheinen  erhal- 
ten, als  in  den  letzten  zwei  Jahren. 

Königl.  U.  0.  C. 

Gezeichneter  weisser  Storch    in    Italien. 

Auf  pag.  71  des  XIII.  Jahrganges  der  _.1í.í- 
cwk"  gibt  Armando  Lucifero  die  interessante 
Nachricht,  dass  in  Roccella-Jonica  —  Provinz 
Reggio  Calabria  —  Ende  September  dieses  Jah- 
res ein  weisser  Storch  erlegt  wurde,  welcher 
an  einem  Fusse  ein  Messing])lättchen  mit  der 
folgenden  Aufschrift  trug:  r,Jos.  Brandi  Orgel- 
bauer Marburg  Steiermark."^  Indem  mich  die 
Sache  ungemein  interessierte  schrieli  ich  so- 
fort an  Herrn  Josef  Brandl,  von  wo  ich  in 
einem  am  27.  Oktober  1.  J.  datierten  Briefe 
die  Mitteilung  erhielt,  dass  der  in  Rede  ste- 
hende weisse  Storch  ein  diesjähriges  Junges 
aus  Sunja  —  Komitat  Zágráb  —  ist.  Von 
hier  kam  es  während  des  Sommers  mit  einem 
seiner  Geschwister  nach  Marburg,  wo  beide 
in  der  Gefangenschaft  lebten  und  vollständig 
zajim  wurden.  Mitte  September  zogen  sie  ab, 
wahrscheinlich  allein,  indem  sich  in  der 
Stadt  keine  anderen  Störche  befanden.  Auf 
dem  Wege  in  das  Winterquartier  wurde  das 
gezeichnete  Exemplar  —  das  andere  war 
nicht  markiert  —  von  dem  Schicksale  ereilt, 
welches  das  gewöhnliche  Los  der  in  Ge- 
fangenschaft zahm  gewordenen,  daher  dem 
Menschen  gegenüber  allzu  zutraulichen  Vö- 
gel ist. 

Dieser  Fall  erregt  die  Aufmerksamkeit  be- 
sonders von  dem  Standpunkte,  dass  dieses 
der  Heimat  entrissene  Storchgeschwisterpaar 
allein,  ohne  Gesellschaft  und  Führer  nach 
dem  Winterquartier  aufbrach  und  allem  An- 
scheine nach  einen  solchen  \\'eg  einschlug, 
wo  sie  nur  ausnahmsweise  mit  anderen  zie- 
henden Störchen  zusammentreffen  konnten  und 
daher  wahrscheinlich  bis  zum  Ende  allein 
blieben.  Auf  Grund  der  ungarischen  Beobach- 
tungen wissen  wir  nämlich,  dass  der  weisse 
Storch  nur  vereinzelt  und  gewöhnlich  ausser 
der  Zugszeit  an  der  Adriaküste  zu  erscheinen 
pflegt. 


311 


A  főérdeklődésre  sziiniithat  azonban  az  a 
tény,  liogy  nem  a  dán,  német  és  magyar 
jelölési  kísérletek  alapján  szinte  már  pozitiv 
tényként  megállapított  délkeleti  útvonalon 
történt  a  vonulás.  A  kérdés  csak  az,  hogy 
normálisnak  vehető-e  a  szülőföldjüktől  elkerült 
s  első  Ízben  és  egyedül  elindult  gólyák  litja, 
vagy  pedig  úgynevezett  ^eltévedt ""  példányok- 
nak kell  őket  tekinteni?  Még  érdekesebbé 
teszi  a  dolgot  Armando  Lucifero  nak  az  a 
megjegyzése,  hogy  vidékükön  állandóan  át 
szoktuk  vonulni  őszszel  és  tavaszszal  a  fehér 
gólyák.  Mely  vidék  gólyái  ezek?  Föltehető-e, 
hogy  a  zágrábi  medenczében  fészkelő  gólyák, 
miután  alig  másfélszáz  kilométerre  vannak 
az  Adriától,  erre  veszik  útjukat  ?  A  szóban- 
forgó eset  kiválóan  érdekes  és  tanulságos 
problémát  vetett  föl,  a  melyet  csakis  idevágó 
jelölési  kísérletek  révén  lehetne  tisztázni  : 
a  jelölési  kísérleteket  tán  a  Horvát  (Jrnitho- 
logiai  Központ  végezhetné  addig,  a  mig  eldől 
a  kérdés. 

Schenk  Jakab. 


Vonuláson    levő    vadludak    irányi artása. 

Néhány  évvel  ezelőtt  november  elején,  mikor 
az  1800  méter  magas  Ranka  havasnak  — 
Ungmegye  és  Galiczia  határán  —  éppen  a 
legtetején  voltam  elfoglalva,  érdekes  vadlud- 
vonulást  sikerült  megfigyelnem.  í^ppen  ebéd 
utáni  pihanönket  tartottuk,  mikor  észak  felől 
1000 — 1100  méter  magasságból  eredő  saját- 
ságos zúgás  szakította  meg  az  egyhangú 
szélsüvitést  :  alig  néhány  másodpercz  múlva 
30 — 40  darabból  álló  vadludfalka  vonult  át 
3 — 4  méternyire  a  fejünk  fölött  oly  óriási 
sebességgel,  milyent  liirielenül  lecsapó  raga- 
dozó madárnál  is  csak  ritkán  észleltem.  A 
mint  túlhaladtak  bennünket,  ismét  300  —  400 
méteres  alacsonyabb  régióban  haladtak  hihe- 
tetlen   sebességgel,     iráníjváltozfatás    nélkid. 


Das  Hauptinteresse  dürfte  jedoch  die  Tat- 
sache beansj)ruchcn,  dass  der  Zug  nicht  auf 
der  laut  den  Resuliaten  der  Vogelzugsver- 
suche in  Dänemark,  Deutschland  und  Ungarn 
fast  schon  als  positive  Tatsache  festgestellten 
südöstlichen  Reiseroute  geschah.  Es  bleibt 
nun  die  Frage,  ob  der  Zug  dieser,  der  Hei- 
mat entrissenen,  zum  ersten  Male  und  allein 
abgezogenen  Jungstörche  als  normal  be- 
trachtet werden  kann,  oder  ob  man  es  mit 
sogenannten  ^Irrißsten"'  zu  tun  hat.  Die 
Frage  gestaltet  sich  noch  interessanter  durch 
die  Bemerkung  von  Armands  Lucifero  dass  in 
ihrer  Gegend  die  Störche  während  des  Herb- 
stes und  Frühjahres  gewöhnliche  Durchzügler 
sind.  Welchen  Gegenden  gehören  diese 
Störehe  an?  Kann  es  angenommen  werden, 
dass  die  im  Becken  um  Zágráb  brütenden 
Störche,  nachdem  sie  kaum  anderthalb  Hun- 
dert Kilometer  von  der  Adria  entfernt  sind, 
ihren  Weg  dahin  nehmen?  Der  vorliegende 
Fall  warf  ein  hervorragend  interessantes  und 
lehrreiches  Problem  auf,  welches  nur  durch 
einen  entsprechenden  Markierungsversuch 
geklärt  werden  könnte  ;  die  Markierungsver- 
suche könnten  vielleicht  von  der  Kroatischen 
Ornithologischen  Zentrale  angestellt  werden, 
so  lange,  bis  die  Frage  gelöst  wäre. 

Jakob  Schenk. 


Das  Einhalten  der  Richtung  auf  dem 
Zuge  beiindlicher  Wildgänse.  Vor  einigen 
Jahren,  Anfang  November,  als  ich  gerade  auf 
dem  Gipfel  der  1300  Meter  hohen  „Ranka"- 
Al])e  —  an  der  Grenze  des  Komitates  Ung 
und  Galiziens  —  beschäftigt  war,  konnte  ich 
einen  sehr  interessanten  Zug  der  Wildgänse 
beobachten.  Wir  iiielten  gerade  Mittagsrast, 
als  das  monotone  Windesgeheul  von  einem 
aus  nördlicher  Richtung  und  aus  einer 
1000  —  1100  Meter  betragenden  Höhe  stam- 
menden eigentUndichen  Sausen  unterbrochen 
wurde  ;  nach  kaum  einigen  Sekunden  zogen 
30—40  Wildgänse  kaum  3 — 4  Meter  über 
uns  hinweg  mit  einer  solch  enormen  Schnel- 
ligkeit, wie  ich  sie  selbst  bei  plötzlich  herab- 
schiessenden  Raubvögeln  nur  selten  beobach- 
ten konnte.  So  wie  sie  an  uns  vorbei  waren, 
flogen  sie  schon  wieder  in  300-400  Meter 
niedriger  gelegenen  Regionen  mit  wahrlich 
unglaublicher  Geschwindigkeit  ohne  Ä/cAtoni/s- 


312 


a  mint   azt  jó  távcsövem  segélyével  pontosan 
megtudtam  figyelni. 

Úgy  magyarázom  a  dolgot,  hogy  a  körül- 
belül 1000  méter  magasságban  vonuló  vad- 
ludak inkább  átrepültek  az  elébük  tornyosuló 
akadál\t,  sem  hogy  a  kitéréssel  eredeti 
vonulási  irányukat  megváltoztassák. 

Pásztor  iSandor. 


Wechsel,  was  ich  mit  meinem  guten  Feldstecher 
ganz  genau  beobachten  kunnte. 

Ich  erkläre  mir  die  "Sache  so,  dass  die  in 
ungefähr  1000  Meter  Höhe  ziehenden  Wild- 
gänse lieber  das  im  Wege  stehende  Hinder- 
nis übertlogen,  um  durch  das  Ausweichen 
ihre  ursprüngliche  Kichliiiig  nielit  veriiniierii 
zu   müssen. 

Al.HXAXHKU    PÁSZTÓI!. 


Madárvonulás  Ki-ailábau  (Románia).  Batschi 
Gyûroy  megfigyelései. 


Vogelzug  in  üraila  (Pumiinien).  Peobach- 
tungen  von  G  kor«  Batschi. 


Oszi  vonulás  1908.  —  Herhstzug  1908. 

Sept. 

28. 

Hirundo  rustica 

Nov. 

6. 

Columba  oenas 

Oct. 

1. 

Sylvia  simplex 

Aug. 

28. 

Ciconia  ciconia 

„ 

12. 

„         palumljus 

): 

17. 

atricajiilla 

600- SE. 

:j 

18. 

Coturnix  coturnix 

„ 

17. 

Phylloscopus     tro- 

Sept. 

3. 

Ciconia  ciconia 

ÎÎ 

12. 

Crex  crex 

chilus 

300 -SE. 

Sept. 

26. 

Luscinia  luscinia 

I) 

21. 

acredula 

Sept. 

14. 

Ciconia  ciconia 

Oct. 

2. 

Oriolus  oriolus 

„ 

1. 

Acrocephaliis  arun- 

2000-3000  -  E. 

»Ï 

28. 

Sturnus  vulgaris 

dinaceus 

Sept. 

21. 

Ciconia  ciconia 

iì 

21. 

Turtur  turtur 

Sept. 

20. 

Acrocephahis    ])a- 

100- S. 

Sept 

28. 

Upupa  epops 

lustris 

Sept. 

9. 

—Nov.  26.  Scolopax 

Dec. 

8. 

Vanellus  vanellus 

Nov. 

16. 

Turdus  musicus 

rnsticola 

Oct. 

3. 

Ai'dea  ralloides 

Oct. 

14. 

Ruiicilla      phoeni- 

Nov. 

14. 

Ardea  cinerea 

jj 

21. 

„       alba 

cura 

Oct. 

2. 

Chelidonariaurbica 

K 

27. 

„       garzetta 

Sept. 

26. 

Lanius  collurio 

» 

21. 

Grus  grus 

Sept. 

24. 

Muscicapa  grisola 

» 

28. 

Emberizahortnlaua 

Sept. 

14. 

Cuculus  canorus 

Oct. 

18. 

parva 

r 

28 

Coracias  garrula 

Nov. 

18. 

Motacilla  alba 

„ 

28. 

Fratincohi    rubetra 

Oct. 

24. 

Caprimulgus  euro- 

Oct. 

26. 

boarula 

Nov. 

1. 

„           rubicela 

paeus. 

Nov. 

29. 

Alauda  arvensis 

Oct. 

25. 

Sylvia  Sylvia 

Tavaszi  vonulás  1909.  —  Frühjahrszufj  1909. 


Apr. 

Mart. 

Apr. 


11. 
12. 


Mart. 

» 

Apr. 
Mart. 
Apr. 
Mart. 


12.  Hirundo  rustica 

18.  Ciconia  ciconia 
„  sok  — 

viele  —  NW. 
De.  —  Vormitt. 
C'iconia  ciconia  sok 
viele -NW. 
12.  D.  u.  —  Nachmitt. 
Ciconia  ciconia  sok 
—  viele  —  W. 

19.  Scolopax  rnsticola 

15.  Ardea  cinerea 

9.  Chelidonariaurbica 
22.  Grus  grus 

16.  Cuculus  canorus 
21.  Motacilla  alba 


Mart.  21.  Motacilla   boarula 
„     24.  Alauda  arvensis 
„     21.  Columba  oenas 
„      21.         „        palumbns 
23.  Coturnix  coturnix 
3.  Luscinia  luscinia 
25.  Oriolus  oriolus 
Febr.  22.  Sturnus  vulgaris 
Mart.  18.  Upupa  epops 

„       3.  Vanellus  vanellus 
Apr.      2.  Phylloscopus  acre- 
dula 
„       20.  Lanius  minor 
„       22.       „       collurio 
„       24.  Merops  apiaster 
Marf.  21.  Anilins  triviális 


Apr. 
Mai 
Apr. 


Mai 

Apr. 

Mart. 

Apr. 

Febr, 
Mart, 
Apr. 


6.  Sylvia  atricapilla 

8.  „      curruca 

18.  Erithacus  rubecula 

18.  Puticilla  piinenicura 

19.  Caprimulgus  euro- 
paeus 

26.  Tnrdus  musicus 

9.  „     torquatus 
25.  Coracias  garrula 
25.  Clivicola  riparia 
18.  Ardea  purpurea 
10.       ..       alba 

18.       ..       garzetta 
18.       ,,       ralloides 
18.  Nycticorax     nycti- 
corax 


81:5 


Apr.    21.  Ciiîoiiiii   iiiura 

f).  Spatula  clypeata 

,.        IS.  Platalpaleiicorodia 

,,        IS.  (ialliiiaso  major 

Mart.  :il .  üallinago 

i'  1 .  gallinnla 

„        1  L  (ialüiiiila  cliloropiis 


.Mart.   11).   Fulica  atra 
.\pr.      (i.  dliavadriiis  ijluvi.i- 
lis 
I  J.   <  lüiradriiis      niori- 

nelliis 
li!.   C'har.idriiis  alexan- 
drinus 
!S.   Ple>;adist'ali'inellns 


Mart. 

Apr. 

Mart. 


Apr. 
Mai 


16.  Nuineniiis  arcnatns 
2.  Pavoncella  pngnax 

•_M .  Cdlviiibus  cristatnK 

21.  ^       griseigciia 

II.  Aiiser  albifroiis 

IS.  Hydrochelidoii nigra 
1.  Mii'iciraiia     grisnla 


Madiirvonulási  adatok  Vcresköröl  ((iöiiiör  in.).  —  Voselzugsdateii  aus  Vei-oskö  (Koni.  Oöniör). 


Faj  neve 
Name  der  Art 

iMegfigyelés  éve  —  Jahr  der  Beobachtung 

1866 

1867 

1868 

1869 

1870 

1871 

1872 

1873 

1874  1875  S 1876  1877 

1                    1 

1878 1 1879  :  1880 

1                   1 

r 

Hinnido  nistioa 

IV.  12 

IV.  19 

IV.  23 

IV.  11 

IV.  26 

IV.  18 

IV.  20 

IV.  10 

1 
IV.  16  V  -2  IV.  1.5 

IV.  S 

1                    1 

IV.19IV.UIV.I2 

Motacilla  alba 

-     'III  21 

— 

III.  18 

III.  31 

III.  20 

III.  16 

III.  3 

III. 28  IV. 3 

III.  14 

III.19JIII.28     - 

III.  S 

C'uculus  canorus 

—        — 

IV.  24 

IV.  24 

IV.  28 

IV.  2a 

IV.  19 

IV.  22 

IV.  24  V.  4 

IV.  20 

IV.27IV.26lIV.25 

IV.  20 

Riitirilla  tithys 

— 

— 

— 

IV.    1 

— 

IV.   G     - 

m.  27 

m.  29    - 

III.  29 

III.  22    - 

- 

- 

.\l;uiil;i  arvensis 

— 

III.  21 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

— 

Megligyeltetett  :  az  ,,első  fecske",  az  első 
■„hiUegénij" .  a  kaknk  „első  szólása",  a  rozs- 
dásfarkii  fülemile  „első  érkezése"  és  a  pacsirta 
„rl.ofi  éneke"  ;  ntóhbi  Zavadka  községben. 

.\  fenti  adatokat  niegboldognlt  Dr.  Mauks 
Károly  gyűjtötte. 

Mauks   Vilmos. 


Es  wurde  beobachtet  ..die  erste  tSchwalbe", 
„die  erste  Bachstelze'",  „der  erste  Rii,f  des 
Kukuks,  „die  erste  Ankunft"  des  Rotschwänz- 
chens und  der  ..erste  Gesang''  der  Lerche  : 
das  letztere  Datum  bezieht  sich  auf  Zavadka. 

Die  obigen  Daten  sind  Beobachtungen  des 
weiland  Dr.  Karl  Mauks;. 

Wilhelm  Maukb. 


Martiirvoniilási  megfigyelések  .Taroslavb«')!. 

Pascsk.sko  Szf.kge.i  megfigyelései. 

Őszi  vonulás  190fì. 
Szept.   Vii.    lirus  grus  kezd  elvdiinlni. 
14    Ijoeustella  fluriatilis. 
„        IT).    Erithacti.s  ruhecula  iiA^yhiXii  y omú; 
nngy  csa\)íiiFringiUa  montifriti,gil1(( 
és    Coceothrausfes     rorcothraustes, 
mely   nálunk  ritka 

17.  Barus  ater  érkezése. 
23.  Alauda  arvensis  elvonul 
(  tkt        'V    Caniiahina  /íHrtrvrtérkezikészakról. 

7    FringiUa  roelehs  nag_\  csapatoktian 
érkezik  és  gyorsan  tovább  vonul  : 
Corvus  frugilegus.  néhány  Phgllos 
eopus  acredula  :  Sgrnium  aluco. 
.\<iuiln  XVT 


Vogelziigsbeobaclitungeu     aus    Jaroslav. 

Beobachtungen  von  Skrok.i  PAscHTseHHNKo. 

Herbstzug  1906. 
18.  Sept.   Oriis  grus  beginnt  zu  ziehen. 

14.  „        Loritstellu  fhwiatilis. 

15.  ..       Starker  Ztig  von  Erithaeus  rnbecula  : 

grosse  Flüge  von    Fringilla  monti 
frinciilla  und    Coccothraustes    cocco- 
thraustes,    letzteie    .\rt    ist   bei  uns 
selten. 
17.     ..       Ankunft  von  Parus  ater.  . 
23.     ..        .[laiida  arvensis  zieht. 
3.  Oct.     Cannabina    linarin    erscheint    \(ui 

Norden. 
7.      ..        FringiUa  roelebs  erscheint  in  gros- 
sen Flügen  und  zieht  schnell  wei- 
ter ;  CortMS  frugilegus,  einige  Phyl- 
loscojnis  acredula  ;    Symitim  aluco. 

40 


314 


Okt.  8.  Alauda  arvensù,  utolsók. 

„  12.  Loxia  eurvirostra  kis   számiján. 

„  16.  Pzm'co/aenMcZea^or  érkezik északriil 

„  20.   Turdus  pilaris  nagy  csapatok  iiau. 


Őszi  vonulás  1907. 

Szept.  23.   Orus  grus  csapatok  elvonulása. 
„       25.  Anthus    triviális    kezd    vonulni. 
„       26.  Accentor  modularis  vonul. 
,       30.  Sylvia  atricapilla  utolsó. 
Okt.      3.  Alauda  arvensis  és  Sturnus  vulgaris 
nagy  csapatokban  vonul. 
„         6.   Cannabinalinaria érke7.iké^íakr6l. 
„       31.   Cannabina  linaria  nagy  csapatok- 
érkezik ;PimcoZaemíeíea<or  el  vonul. 
Nov.      2.  A     város    közelében     egy    csapat 
Ampelis  garrulus. 


Ószi  vonidás  1908. 

Szept.  13.  Frinyilla     montifringilla     érkezik 
nagy  csapatokban. 
„       17.  Limicola    plathyrhyncha     érkezik 

nébány  darab. 
,,       30.  Sylvia  atricapilla   utolsó. 
Okt.      3-  Parus  ater  érkezése. 
„         7.   Troglodytes  troglodytes  átvonulása. 
15-   Corvits  frugilegus  elvonul. 
19.  Sturnns   vulgaris    még  egyenként 
előfordul. 
„       24.  Pinicola  emicleator  érkezése. 
„       31.  Ampelis  garrulus  érkezése. 
„  végén  Alauda     arvensis      és     Fringilla 
coelehs  vonulás  befejezése  :  utolsó 
Fhylloscopus  acredula. 


Ossi  vonulás  1909. 

Szept.  21.  7/mí«(ío  rítsííCu!  az  utolsó  csapatok. 
„       22.  Erithacus  ruhecala  az  első  csapatok. 
26.  Fringilla    coelehs    nagy    csapatok 
érkezése. 
„       27.   Corvus  frugilegus  slz  első  csapatok. 
„       28.  Birundo  riistica    utolsó    csapat. 
Okt.      5.   Turdus  musicus. 
„        19.   Alauda  arvensis  é^  Fringilla  coelehs 

utolsó  példányok. 
„      20.  Phylloscopus  collyhita  utolsók. 
.,       23.   Corvus  frugilegus  utolsók 


8.  Oct.    Alauda  arvensis,  die  Letzten. 

12.  Loxia  citrt;iros/ra  ingeringer  .Anzahl. 

16.  Pinicola  mui-lcator  erscheint  von 
Norden. 

20.  „        Turdus  pilaris,  in  grossen   Flügen. 

Herhstzug  1907. 

23.  Sept.  Grus  gru.K  zielit  in  Sciiuren. 

25.  ..        Anthus  tririalis,  Zug  beginnt. 

26.  „       Accentor  modularis  zieht. 

30.  ..        Sylvia  atricapilla.  letzte. 

3.  Oct.    Alauda  arvensis   und   Sturnus  vìd- 

garis  ziehen  in  Flügen. 
().     „        Canv'dßiiiii    Hiiarin    ersclieint    von 

Norden. 

31.  „       6'aww«/jma  iinana  erscheint  in  gros- 

sen   Flügen  :     Pinicola    enucleator 
zieht  weg. 

2.  Nov.   In  der   Nähe    der    Stadt    ein    Flug 

Ampelis  garrulus. 

Herhstzug  1908. 

13.  Sept.  Fringilla    montifringilla    erscheint 

in  grossen  Flügen. 

17.  ~,       Limicola   plaiìjrhyncha    erscheinen 

einige  Stücke. 

30.  ..       Letzte  Sylvia  atricapilla. 

3.  Oct.    Ankunft  von  Parus  ater. 

7.  ..  Durchzug  von  Troglodytes  troglo- 
dytes. 

15.     „       Corvus  frugilegus  zieht  weg. 

19.  „  Stwnus  vulgaris  kommt  noch  ein- 
zeln vor. 

24.  „       Pinicola    enucleator    angekommen. 

31.  „       Ampelis  garrulus  erscheint. 

Ende  October  Zug  von  Alauda  arvensis  und 
Fringilla  coelehs  beendigt  ;  letzter 
Phylloscopus  acredula. 

Herhstzug  1909. 

21.  Sept.  Letzte  Flüge  von  Hirundo  rustica. 

22.  „       Erste  Flüge  von  Erithacus  mhecida. 
2(i.     ..       Erscheinen  grosser  Flüge  von  Fnn- 

gilla  coelehs. 

27.  „       Erste  Flüge  von  Corvus  frugilegus. 

28.  „       Letzter  Flug  von  Hirundo  rustica. 
5.  Oct.     Turdus  musicus. 

19.  „        Letzte    Exemplare  von  Alauda  ar- 

vensis und  Fringilla  coelehs. 

20.  ..       Phylloscopus  collyhita.    die    letzten. 

23.  „        Corvus  frugilegus,  die  letzten. 


315 


Tavaszi   vomi  las    L9I)H. 


Führjahrszufi  1909. 


Mart.  ât).  Corvuís  t'ni<;ile{;iis. 

'11.  tStiirnus  vulgaris. 

28.  Alîiuda    arveiisis. 

Apr.     14.  Motacilla  alba. 

15.  Turdiis  miisicus. 

16.  Erithacus  rubecula. 
16.  Lanis  ridiliuiultis. 

„       20.  Autliiis  triviális. 

_       20.  Grus  grus. 

22.  Phylloscopus  acredula. 

„       24.  Cyanecula  suecica. 

„       27.  Phylloscopus  trochiius. 


Apr. 

27 

Mart. 

28 

Mai 

1 
1 

1 

2 

5 

12 

., 

12 

ÍÍ 

14 

14 

„ 

19 

» 

27 

Ruticilla  piioeiiicura. 
Muscicapa  atricapilla. 
Hirundo  rustica. 
Cuculus  canorus. 
Sylvia  curruca. 
Luscinia  philomela. 
Oriolus  oriolus. 
Sylvia  atricapilla. 
Sylvia  simplex. 
Micropus  apus. 
Pinicola  erythrinus. 
Acrocephalus  dumetoruni. 


■10* 


81 H 


Phaenologiai   irodalmi  értesítések.       Phaenologische  Litteraturberichte. 


Irt;i  :   Schenk  Jakab. 

Kavuûrouui'h-  Üemktuk  :  Kiséi-lel  a  kakiik 
(Ciiculus  canorus,  L.)  tavaszi  lölvcmulasaiiak 
európai  Oroszorszá:;  területén  való  taniiliná- 
njozására.  Travaux  de  la  Soc.  Imp.  d.  Natu- 
ralistes d.  St-Pétersbourg.  XXXVIII.  kötet.  1. 
füzet  1907.  p.  291—311.  1  térképmelléklettel. 

Habár  Lkrche  jAKAB-nak'  1730-ban  meg- 
kezdett és  sok  éven  át  folytatott  működése 
révén  Anglia  után  Oroszország  volt  az  első 
terület,  a  melyen  rendszeres  madárvonulási 
megfigyelések  történtek,  mégis  egészen  a 
legújabb  időkig  éppen  ennek  az  országnak 
alig  volt  számbaveliető  ornithophaenologiai 
anyaga.  A  több  évre  kiterjedő  niegbiziiató 
adatsorozatok  száma  nemcsak  a  terület  nagy- 
ságához viszonyítva,  hanem  magában  véve  is 
szinte  elenyésző  csekély  volt  ;  mindössze  a 
következők  voltak  ismeretesek  :  Kessler'^  adatai 
Kiewből,  DoENQiNK^  adatai  Kischenewből, 
Kawall^  megfigy'elései  Pusseubői,  Middentoeff 
Ernő'"  adatai  Hellenorm,  Dorpat.  Reo  és 
Ranuaküll  állomásokról.  Büttner''  megfigye- 
lései Kabillenből,  Soaov'  adatai  Charkowból, 
Pascsenko*'  megfigyelései  Jaroslawból  és  Kayqo- 
KODOFF^  gyönyörű  adatsorozatai  Özent-Pétei'- 
várról. 


Megfigyelő  háldzatok  szervezésére  vonatkozó 
kísérletekkel  szintén  találkozunk,  de  ezek 
csakhamar  megszűntek.   Mindössze    egy  évig 


'  Leyst  E.  Katalog  d.  meteorolug.  Beobachtungen 
in  Russland,  StPetersburg  1884  nyomán. 

'  Bulletin  de  la  Sec.  Imp.  d.  Natural,  de  Moscou 
1853.  p.  166. 

^  Bulletin  de  la  Soc.  Imp.  d.  Natural,  de  Moscou  1862. 

'  Correspondenzblatt  d.  Xaturf.  V^ereins  zu  Riga 
18.52/53.  p.  119.  és   Schweder  in  litt.  IX.  s.   nm. 

■'■  Aquila  I.  1894.  pag.  28—36. 

"  Naumaimia  1856.  p.  418.  és  1858.  p.  ;i5:í.  ; 
Schweder  in  litt    IX.  8.  19U2. 

•  Die  oroitíi.  Fauna  d  Gouv.  Charkow.  Charkow 
1897   p.  292. 

«  Aquila  XV.  19U8.  p.  177—182. 

■'  Aquila  XIV.  1907.  p.  171—174. 


\  oil  .Iakoh   Schenk. 

DiMiTHY  v.Kay(ìoroim)i-i-;  Vei'sucli  einer  I'nter- 
suchung  des  Frühlingseinzuges  des  Kukuks 
(Cncuhis  canorus  L.)  in's  Europäische  Kuss- 
land. Travaux  tie  la  8oc.  Imp.  d.  Natura- 
listes d.  St.-Pétersbourg.  Bd.  XXXVHI. 
Lief.  1.  1907.  i)ag.  291—311.  Mit  einer 
Kartenbeilage. 

Obwohl  durch  die  im  Jaiire  1730  begon- 
nenen und  viele  Jahre  lang  fortgefüiirten 
Beobachtungen  von  Jakob  Lerche'  nach  Eng- 
land Russland  das  erste  Gebiet  war,  wo 
systematische  Vogelzugsbeobachtungen  ange- 
stellt wurden,  Ijesass  dennoch  gerade  dieses 
Land  bis  in  die  neueste  Zeit  ein  kaum  nen- 
nenswertes oruithophaenologisches  Materiale. 
Die  Anzahl  der  langjährigen  und  zuverlässigen 
Beobachtungsserien  war  nicht  niu-  im  Ver- 
hältnisse zur  Grösse  des  Gebietes,  sondern 
auch  an  und  für  sich  fast  verschwindend 
gering;  es  waren  insgesamt  folgende  bekannt: 
Die  Daten  von  Kessler-  aus  Kiew,  diejenigen 
von  DoENGiNK^  aus  Kischenew,  die  Beobach- 
tungen von  Kavv.ali,  ^  aus  Pussen,  die  Daten 
Ernst  v.  MrooENDORFFS ''  aus  Helleuorm,  Dorpat, 
Reo  und  Rannaküli,  1' üttners ''  Beobachtun- 
gen aus  Kabillen,  die  Daten  vou  Öomow'  aus 
Charkow,  die  Beobachtungen  von  Paschtschenko'* 
aus  Jaroslaw,  und  die  herrlichen  Beobach- 
tungsserien V.  Kaygorodoffs''  aus  St.- Peters- 
burg. 

Versuche  zur  Drganisieruug  von  Beoliacii- 
tungsnetzen  sind  ebenfalls  anzutreö'en.  docii 
waren  dieselben  nicht  von  lauger  Dauer. 
Insgesamt  ein  Jahr  lang  dauerte  die  Tätig- 
keit des  vou  der  Russischen  Geographischeu 

'  Zitat  uach  Leyst  E.  Katalog  d.  meteorolog. 
Beobachtungen  in  Russland,  St.-Peteisbuig  1884. 

-'  Bulletin  de  la  Soc.  Imp.  d.  Natural,  de  Moscou 
1853  p.  166. 

'  Bulletin  de  la  Soc.  Imp  d.  Natural,  de  .Moscou 
1862. 

'  Konespondeuzblatt  d.  Naturi.  \'ereiiis  zu  Riga 
1852  53  p.  119  und  ScmvEDER  in  litt.  8.  IX    1902. 

••■  Aquüa  I.  1894.  pag.  28-36. 

'■'  Naumannia  1856  p.  418  und  isös  p.  352  : 
ScBWEDER  in  litt.  8.  IX.  19Ü2. 

'  Die  ornith.  Fauna  d.  Gouv.  Charkuw.  Charkow 
1897  p.   292. 

«  Aquila  XV.  19U8.  pag.  177-182. 

»  Aquila  XIV.  1907.  pag.  171—174. 


'OU 


tartott  az  orosz  tiildrajzi  társasáii'  1851-beii 
életre  keltett  hálózatának  niíiködése  shasonló- 
képpeu  igen  rövidéletű  volt  Mlddendorfi''  Khno'' 
idfvágó  kísérlete.  Rauue^  is  csakhamar  meg- 
szüntette nagyon  niegbízhatathuml  működő 
kankázusi  hálózatát  és  szintén  csak  egy  évig 
lH95-ben  működött    Hrolnow'    jórészt 

meteorológiai  észlelőkből  alkotott  megtigyelő 
hálózata. 

Mindezek  daczára  a  gyűjtött  vonulási  anyag 
értékesítése,  nevezetesen  földolijozása  terén 
is  igazán  fényes  szerepe  volt  az  orosz  szel- 
lemi munkának.  Az  (jrnithopliaenologiának 
azt  az  irányát,  a  melyet  pozitívnak  nevezünk, 
s  mint  leginkább  czélravezetőt  még  ma  is 
követünk,  Dr.  Middendorff  S.índor  orosz  búvár 
állapította  meg  ^Die  Isepiptesen  Russlands". 
öt-Petersburg  1855.  czimű  alapvető  mun- 
kájával. Egyrészt  azt  mutatta  ki,  hogy  múl- 
hatatlanul szükséges  az  évről-évre  halmozódó 
vonulási  anyag  földolgozása,  másrészt  a  tény- 
leges földolgozás  révén  bebizonyította  azt, 
hogy  ez  a  kutatási  módszer  valóban  nyújt- 
hat oly  eredményeket,  a  melyek  a  madár- 
vonulás tüneményének  megfejtésére  alkalma- 
sok. A  míg  a  külföldön  tényleg  új  irányt 
szabott  ez  a  munka,  addig  hazájában,  Orosz- 
országban egészen  a  legi'ijabtj  időkig  egyedül- 
álló kísérlet  maradt. 

Ez  a  rövid  történeti  vázlat  kétségtelenül  be- 
Itizonyitja.  hogy  a  fényes  kezdet  daczára  is 
nagyon  rosszul  állott  az  ornithophaenologia 
ügye  Oroszországban.  Az  ismertetett  anyag 
egyáltalában  nem  lett  volna  elegendő  ahhoz, 
hogy  valamely  madárfaj  felvonulásának  egész 
Etirópát  felölelő  összehasonlító  feldolgozása- 
l)an  Oroszország  vonulási  viszonyait  kellően 
jellemezze. 

Mindezek  a  viszonyok  azonban  lényegesen 
megjavultak  Kaygorodopp  szóban  forgó  mun- 
kájának a  megjelenésével.  .\  kukák  tavaszi 
felvonulását  tárgyalja  Oroszország  területén, 
888  megtigyelő  állomásnak  lS95-fől    1906-ig 


Gesellschaft*  ím  Jahre  J8Ò1  ins  Leben  geru- 
fenen Beobachtungsnetzes,  und  ebenso  kurzlebig 
war  auch  der  diesbezügliche  VersucJi  von 
Ernst  v.  Midüendori'|.\-  Auch  H.\uiji;'  stellte 
alsbald  die  Tätigkeit  seines  sehr  unzuverlässig 
funktionierenden  kaukasischen  Beobachtuugs- 
netzes  ein,  und  dauerte  die  Tätigkeit  des  von 
Broij.now'  zum  grössten  Teile  aus  meteorolo- 
gischen Observatoren  im  Jahre  1895  organi- 
sierten Netzes  ebenfalls  nur  ein  Jahr  lang. 

Trotzdem  führte  russische  Geistesarbeit 
auch  in  der  Verwertung  des  gesammelten 
Zugsmateriales,  nämlich  in  der  Bearheüumj 
desselben  eine  wirklich  glänzende  Rolle. 
Diejenige  Richtung  der  Ornithophaenologie, 
welche  wir  positiv  nennen  und  als  -zweck- 
mässigste  auch  heute  noch  befolgen,  wurde 
von  dem  russischen  Forscher  Dr.  .A  i,ex.\ndeb 
V.  MmDENDORFF  in  seinem  grundlegenden  Werke 
,,Die  Isepiptesen  Russlands"  —  St.-Peters- 
burg  1855  —  begründet.  Einerseits  gab  er 
den  Nachweis,  dass  es  unbedingt  notwendig 
ist,  das  sich  von  .lalir  zu  Jahr  häufende 
Zugsmateriale  zu  bearbeiten,  anderseits  liefei'te 
er  den  Beweis,  dass  diese  Methode  auch 
tatsächlich  solche  Resultate  ergeben  kann, 
welche  zur  Lösung  der  Vogelzugsfrage  geeig- 
net sind.  Während  dieses  AVerk  im  Auslande 
neue  Bahnen  brach,  blieb  es  in  Russland, 
selbst  bis  in  die  neueste  Zeit  ein  isoliert 
stehender  Versuch. 

Diese  kurze  historische  Skizze  liefert  den 
uubezweifelbaren  Beweis,  dass  die  Sache  der 
Ornithophaenologie  inRiissland  trotz  dem  glän- 
zenden Anfange  ziemlich  schlecht  stand.  Das 
angeführte  Materiale  wäre  durchaus  nicht  ge- 
nügend gewesen  die  Zugsverhältnisse  einer 
Art  in  Russland  in  einer  vergleichenden,  sich 
auf  ganz  Europa  erstreckenden  Bearbeitung 
gehörig  zu  charakterisieren. 

Mit  dem  Erscheinen  der  in  Rede  stehenden 
Abhandlung  K.ìyoorodoffs  haben  sich  jedoch 
all  diese  Verhältnisse  bedeutend  verbessert. 
Es  wird  der  Frühjahrszug  des  Kuhuks  in 
Russlaud  auf  Orund    der  von    1895  bis  1906 


'  Ce.ibCKüH  .'IbToimci.  i.'.iii.MaTa  l'oiciii.  iii.  1851. 
Usa.  0Mne|i.  l'yccK.   Teorpa-i.  Oöm  18Ö4.  No.  1.  .i»  120. 

=  Ornith.  Jahresbericht  aus  d.  Gouv.  Livland.  Omis 
II.  p.  376.,  UI.  p.  501.,  IV.  p.  27;í  ,  VI.  p.  163.  Vogel- 
leben an  den  russischen Leuchtthiimien.  Omis  VII.  p.  3:î9. 

'  Omis  caucasica.  Cassel  1884. 

'  In  litt.  vm.  8.  1902. 


'  Oe-ibcicaji  -lÈToiiiiCb  ic.tii.MaTa  Pocciw,  ii'i,  1851. 
1Ih,(.  llMiiep.  PyecK.  Teorpa.!'.  Oiiin  1854.  fio.  1.  ,(o  120. 

*  Ornith.  Jahresbericht  aus  d.  Gouv.  Livland.  Uniis 
II.  pag.  376,  m.  p.  501,  IV.  p  273,  VI.  p.  163.  Vogel- 
leben  an  den  russischen  Leuchttürmen.  Omis  VII.  p.  339. 

'  Omis  caucasica.  Kassel  1884. 

'  In  litt.  8    VIII.  1902. 


318 


tartó,  tcliat  12  evi  megfigyelése  alapján. 
Habár  ez  az  anyag  nem  oly  gazdag',  mint  a 
milyennek  első  tekintetre  látszik,  mert  esak 
kevés  megtigyelő  állomáson  folyt  a  megtigj'e- 
lés  mind  a  12  éven  át,  mégis  teljesen  meg- 
változtatja Oroszország  eddigi  kedvezőtlen 
helyzetét  az  ornitliln>|)aenologia  terén.  Egyrészt 
igen  szerencsésen  kiegészít  sok  oly  meg- 
figyelési sorozatot,  a  mely  eddig  csonka  volt, 
másrészt  megvilágítja  oly  területek  ornitlio- 
phaenologiai  viszonyait  is,  a  melyek  eddig  egy- 
általában nem  voltak  képviselve  vonulási 
adatokkal. 


Mindenesetre  oly  munkáról  van  itt  szó, 
mely  Oroszország  ornithophaenologiai  viszo- 
nyainak a  felderitésében  döntő  fontosságú  s 
mint  ilyen  a  legteljesebb  elismerést  érdemli, 
még  pedig  annál  is  inkább,  mert  az  egész 
nagyszabású  kísérlet  egyetlen  egy  ember 
magánügye.  Erről  ugyan  nem  szól  a  szerző, 
de  kiviláglik  1902  aug.  20-áu  kelt  levelének 
következő  szavaiból:  ..Ezernél  több  amatőr- 
megfigyelőm  van  t  »roszországban,  :i  kikkel 
levelezésben  állok.  Az  egész  dolog  az  én 
magánvállalkozásom  s  az  én  személyem  kép- 
viseli az  egész  központi  intézetet.  Erdészeti 
hivatalaink  idevágó  közreműködését  nem  igen 
lehetne  igénybevenni  ..." 

Kaygokodoff  munkája  azonban  nem  csak 
nagybecsű  adatgyűjtemény,  hanem  egyúttal 
feldolgozás  is,  a  mely  az  alkalmazott  módszer 
tekintetében  egyrészt  a  Kir.  M.  0.  K,  más- 
részt pedig  nagy  elődjének.  Middendobkf 
SÁNDOR-nak  a  hatását  mutatja.  Kiszámítja 
ugyanis  a  Gaál  G-.\szTON-tól  alkalmazott  föld- 
rajzi négyszögek  középszániait  s  ezek  alap- 
ján megalkotja  az  izepiptesiseket,  illetőleg 
—  a  mint  ő  nevezi  őket  —  az  izochronohat, 
s  ezeket  azután  összehasonlítja  az  izothermák 
menetével. 

Látható  ebből,  hogy  K.\y«urudofk  vizsgá- 
latai pozitív  alapon  történnek,  tehát  megbíz- 
ható eredményeket  is  nyújtanak.  Ezek  az 
eredmények  nagyiában  tényleg  megegyeznek 
azokkal,  a  melyeket  hasonló  eljárással 
Magyarországra  nézve  kaptunk.  A  teljes  meg- 
egyezés egyelőre  még  hiányzik,  de  vélemé- 
nyem   szerint    ez    tisztára    azon    fordul  meg. 


ihirchgeführteu,  also  12jährigen  Beobachtun- 
gen an  338  Stationen  behandelt.  Obwohl  die- 
ses Materiale  nicht  so  bedeutend  ist,  als  man 
auf  den  ersten  .\iiblick  glauben  möchte  — in- 
dem die  Beobachtung  nur  an  einigen  Statio- 
nen während  der  zwölf  Jahre  hindurch  an- 
dauerte -  -  so  verändert  dasselbe  dennoch 
gänzlich  die  bisherige  ungünstige  Stellung 
Russlands  auf  dem  Gebiete  der  Ornithophaeno- 
logie.  Einerseits  werden  dadurch  viele  bisher 
mangelhafte  Serien  in  glücklicher  Weise  er- 
gänzt, andererseits  die  ornithophaenologischen 
Verhältnisse  auch  solcher  Gebiete  beleuchtet, 
welche  bisher  durch  gar  keine  Zugsdaten 
vertreten  waren. 

Es  handelt  sich  hier  jedenfalls  um  eine 
solche  Arbeit,  welche  für  die  Klärung  der 
ornithophaenologischen  Verhältnisse  Russlands 
von  entscheidender  Wichtigkeit  ist,  daher  die 
vollste  Anerkennung  verdient  und  dies  umso- 
meiir,  als  der  ganze  grossangelegte  Versuch 
die  Privattätigkeit  einer  einzigen  Person  ist. 
Der  Verfasser  erwähnt  zwar  hierüber  nichts, 
doch  geht  dies  aus  dem  folgenden  Satze 
seines  Briefes  vom  2U.  August  1902  hervor  : 
..Ich  besitze  über  Tausend  Amateur-Beobachter 
in  Russland,  mit  welchen  ich  korrespondiere. 
Die  ganze  Sache  ist  privat  und  meine  Person 
bildet  das  ganze  Zentral-Institut.  Unsere  Forst- 
ämter können  für  diese  Tätigkeit  nicht  heran- 
gezogen werden  ..." 

V.  Kaygorodoffs  Publikation  ist  jedoch  nicht 
nur  eine  änsserst  wertvolle  Datensammlung, 
sondern  zugleich  auch  eine  Bearbeitung^  wel- 
che in  der  angewendeten  Methode  einerseits 
die  Wirkung  der  Königl.  ü.  0.  C,  anderer- 
seits diejenige  seines  grossen  Vorgängers 
Alexander  v.  Middendorff  zeigt.  Er  berechnet 
nämlich  die  Mittel  der  von  Gabton  v.  G.ul  ein- 
geführten geographischen  Vierecke,  und  kon- 
struiert auf  Grund  dieser  die  Isepiptesen  — 
oder  nach  seiner  Benennung  —  die  Isochro- 
nen, welche  er  dann  mit  dem  Gange  der 
Isothermen  vergleicht. 

Wie  zu  ersehen,  werden  v.  Kaygorohoffs 
Untersuchungen  auf  positiver  Grundlage  ge- 
führt und  ergeben  dieselben  deshalb  auch 
zuverlässige  Resultate.  Die  Residtate  gleichen 
im  Grossen  und  Ganzen  jenen,  welche  wir 
mit  dem  gleichen  Verfahren  auch  für  Ungarn 
feststellen  konnten.  Die  vollständige  Überein- 
stimmung ist  vorläufig  noch  nicht  vorhanden. 


319 


liogy  egyrészt  éppen  a  kakxh  vonulása  atlja 
il  legnehezebb  és  nagyon  sokféle  más  vizs- 
gálatot igénylő  vonulási  problémát,  másrészt 
pedig  azon.  hogy  Magyarországon  még  össze- 
hasonlithatatlaniii  sűrűbb  a  megfigyelő  háló- 
zat és  jóval  több  munkát  is  tudtunk  eddigelé 
e  kérdések  tanulmányozására  fordítani. 

Szélesebb  körben  való  megismertetés  czél- 
jából  érdemesnek  tartom  az  eredeti  szöveg- 
ben adni  a  kakuk  tavaszi  felvonulására  vo- 
natkozó vizsgálatok  eredményeit: 


„1.  A  kakuk  tavaszi  felvonulásának  iránya 
európai  Oroszország  területén  általában  véve 
félreérthetetlenül  délnyugat-északkeleti." 

..2.  Ennek  a  mozgalomnak  a  keretén  belül 
a  kakuk  előbb  telepszik  meg  az  alföldeken, 
mint  a  fensikon  és  hegyvidéken." 

„8.  Az  izochronok  —  összekötik  azokat  a 
helyeket,  a  melyeken  egyidejű  a  kakuk  első 
megszólalása  —  haladása  európai  Oroszország 
területén  nagyjában  megegyezik  az  áprilisi 
izothermák  menetével:  ebből  az  következik, 
hogy" 


„4.  A  kakuk  tavaszi  felvonulása  közvetle- 
nül összefügg  a  hőmérséklettel." 

„5.  A  kakuk  tavaszi  felvonulásának  sebes- 
sége európai  Oroszország  területén  észak- 
keleti irányban  naponként  átlag  85  kilomé- 
terre tehető.  Ilyen  sebesség  mellett  a  kakuk 
az  egész  területet  —  fel  az  elterjedés  legszél- 
sőbb határáig  —  körülbelül  egy  hónap  alatt 
szállja  meg  és  pedig  közelítőleg  az  április 
20-tól  május  20-ig  tartó  időköz  alatt.  Magá- 
tól értetődik,  hogy  az  egyes  években  lénye- 
gesen megváltozhatik  ennek  az  időszaknak  a 
kezdete  vagy  vége." 


Már  az  első  kezdet  eredményei  is  sokat 
igéröek  és  nagyjelentőségűek,  de  kétségte- 
len dolog,  hogy  több  és  megbízhatóbb  ered- 
ményt nyújtott  volna  ez  a  feldolgozás,  ha 
egyidejűleg  több  fajra  vonatkozott  volna  a 
vizsgálat.    A    magyar    kutatások   első    ered- 


doch  wird  dics  meiner  Meiiuing  nach  L-iner- 
seits  dadurch  verursacht,  dass  gerade  der  Zug 
des  Kuknks  das  schwerste  und  vielerlei  an- 
derweitige Untersuchungen  erheischende  Zugs- 
problem darstellt,  andererseits  aber  dadurch, 
dass  Ungarns  Beobachtungsnetz  unvergleich- 
lich dichter  ist.  und  dass  dem  Studium  die- 
ser Fi'agen  hier  bisher  auch  schon  viel  meiir 
Arbeit  gewidmet  werden  konnte. 

Behufs  Verbreitung  in  weiteren  Kreisen 
mögen  hier  die  Resultate  der  auf  den 
Frühjahrseinzug  des  Kukuks  Ijezüglichen 
Untersuchungen  im  (  )riginaltexte  folgen  : 

„1-  Das  Frühlingsvorrücken  des  Kukuks 
auf  dem  Territorium  des  Europäischen  Russ- 
lands hat,  im  grossen  Ganzen,  eine  deutlich 
ausgesprochene  Richtung  von  Süd- West  nach 
Nord-Ost." 

.,2.  Während  dieser  Bewegung  siedelt  sich 
der  Kukuk  früher  in  Tiefebenen  als  in  Hoch- 
ebenen und  Gebirgsgegenden  an." 

„3.  Die  Linien  des  1.  gleichzeitigen  Kukuks- 
rufes  (Isochronen)  zeigen  grosse  Ähnlichkeit 
mit  den  Linien  dei-  isothermen  vom  Monat 
April  (für  das  Eurnp.  Russland)  ;  daraus  ist 
zu  schliessen"  ; 


„4.  dass  das  Frühlingsvorrücken  des  Ku- 
kuks in  direktem  Zusammenhange  mit  der 
Temperatur  der  Luft  steht." 

„5.  Die  Schnelligkeit  des  Frühlingsvor- 
rückens des  Kukuks  gegen  Nordosten  auf 
dem  Territorium  des  Europ.  Russlands  kann 
durchschnittlich  gegen  85  Kilometer  per  Tag- 
angenommen  werden.  Bei  solcher  Schnellig- 
keit kann  das  ganze  Land  —  bis  zu  den 
allernördlichsten  Verbreitungsgrenzen  des  Ku- 
kuks —  im  Laufe  ungefähr  eines  Monats 
von  diesem  Vogel  besetzt  werden  (und  zwar 
von  den  20-ten  Daten  des  Aprils  bis  zu  den 
20ten  Daten  des  Mai  Monats).  Sclbstvei-- 
ständlich  können  in  einzelnen  Jahren  bedeu- 
t«nde  Schwankungen  nach  dieser  oder  jener 
Richtung  hin  eintreten." 

Schon  die  Resultate  des  ersten  Versuches 
sind  vielverheissend  nnd  von  grosser  Bedeu- 
tung, es  ist  jedoch  unzweifelhaft,  dass  diese 
Bearbeitung  noch  mehr  und  noch  zuverlässi- 
gere Resultate  ergeben  hätte,  wenn  sich  die 
Untersuchung     gleichzeitig    auf    mehr    Arten 


320 


int'íiyc  az  volt,  lioi;y  vannak  kulíiiiiiü/.í'j  romi- 
lási  iypusok  ;  csak  ezután  gondolhattunk  arra. 
hogy  az  egyes  fajok  felvonnhlsát  nipgniagya- 
rázzuk.  Igen  jó  lett  volna  továbbá  a  meglévő 
történeti  anyagnak  a  felhasználása.  .Minél 
nagyobb  az  adatok  száma,  annál  megbízha- 
tóbbak a  középszámok,  tehát  egyiittal  azok 
a  következtetések  is,  a  melyeket  ezeki'e  ala- 
píthatunk. 


Oroszország  ornithophaenologiai  viszonyai- 
nak tanulmányozásához  azonban  mindezek 
daczára  is  nélkülözhetetlen  ez  a  maradandó 
becsű  munka  s  azt  hiszem,  hogy  ez  a  leg- 
nagyobb elismerés,  a  mellyel  K.wgorodofk 
érdemes  munkájának  adózhatunk.  Bár  sike- 
rülne —  ha  egyelőre  feldolgozás  nélkül  is 
—  legalább  kritikailag  rendezve  közrebocsá- 
tani s  így  a  jövő  kutatások  számára  hozzá- 
férhetővé tenni  a  többi  fajra  vonatkozó  értékes 
ornithophaenologiai  anyagot  is,  a  mit  meg- 
Mgyelői  eddig  gyűjtöttek.  S  bár  sikerülne 
idővel  éri  jelentésekben  és  feldoh/OBra  közölni 
az  egyes  évek  anyagát,  mert  eddigi  tapasz- 
talataink szerint  ez  a  legalkalmasabb  eljárás 
arra,  hogy  valamely  terület  ornithophaeno- 
logiai viszonyait  megismerjük.  A  magyar  vizs- 
gálatok eredményességét  is  kétségtelenül  ez 
az  eljárás  tette  lehetővé. 


Az  ornithologiában  éppen  jelenleg  oly 
áramlat  uralkodik,  a  mely  nagyon  kedvező  a 
madárvonulásra  irányuló  kutatásoknak  s  ép- 
pen ilyenkor  szükséges  ezt  az  irányzatot  a 
vizsgálati  anyag  rendelkezésre  való  bocsátásá- 
val lehetőleg  támogatni.  Éppen  jelenleg  Finn- 
országban is  újabb  lendületet  nyert  az  orni- 
thophaenologia  ügye  dr.  Lkv.4nder  működése 
révén;  a  két  hálózat  egyidejűleg  működve 
kölcsönösen  kiegészíthetné  egymást  s  ez  által 
lényegesen  hozzájárulna  egy  leendő  össze- 
hasonlító s  egész  Európára  kiterjedő  \nzsgá- 
lat  sikeréhez. 


.\zt  hiszem,  hogy  minden  ornithophaeno- 
logus  óhaját  tolmácsolom,  a  midőu  azt  kívá- 
nom, hogy  Kayqorodoff  tanár  nem  csak 
fenntarthassa,  de  lehetőleg  még  fejleszthesse 


erstreckt  halte.  l)fr  erste  Krfolg  der  itnga- 
rischen  Untersuchungen  war  der  Existenz- 
beweis der  verschiedenen  Zufjstiipeii  :  erst 
nach  Bestimmung  dieser  Tatsache  konnte  der 
Zug  der  einzelnen  .\rten  erklärt  werden. 
Sehr  üiii  wäre  rs  ausserdem  gewesen,  das 
vorhaiulene  historische  .Materiale  zu  Ijenützrn. 
Je  grösser  die  .\nzahl  der  Daten,  umso  zuver- 
lässiger sind  die  .Mittelwerte  und  damit  zu- 
gleich auch  die  Schlussfolgerungen,  welche 
auf  diese  gegründet  werden. 

Zum  Studium  der  ornithophaenologischen 
Verhältnisse  Kusslands  ist  jedoch  diese  Arbeit 
von  bleibendem  Werte  unentbehrlich,  und 
glaube  ich,  dass  dies  die  grösste  Anerken- 
nung ist,  welche  der  verdienstvollen  Arbeit 
V.  Kavgorodofp's  gezollt  werden  kann.  Möchte 
es  doch  gelingen  —  wenn  auch  vorläufig 
unbearbeitet,  aber  wenigstens  kritisch  geord- 
net — ,  das  ganze  von  seinen  Beobachtern 
gesammelte  auf  sämtliche  Arten  bezügliche 
wertvolle  ornithophaeuologische  Materiale  zu 
veröffentlichen  und  der  künftigen  Forschung 
zugänglich  zu  machen.  Und  möchte  es  mit 
der  Zeit  gelingen,  das  Materiale  der  einzel- 
nen Jahre  in  Jahresberichten  bearbeitet  zu 
veröffentlichen,  indem  nach  den  bisherigen 
Erfahrungen  dies  das  geeignetste  Verfahren 
ist,  die  ornithophaenologischen  Verhältnisse 
eines  Gebietes  kennen  zu  lernen.  Die  Er- 
folge der  ungarischen  Untersuchungen  sind 
unzweifelhaft  ebenfalls  auf  dieses  Verfahren 
zurückzuführen. 

In  der  Ornithologie  herrscht  eben  jetzt  eine 
Strömung,  welche  den  auf  Vogelzug  gprich- 
teten  Untersuchungen  äusserst  günstig  ist, 
und  ist  es  deshalb  gerade  jetzt  sehr  notwen- 
dig diese  Richtung  mittels  Zurverfügungstel- 
lung des  Untersuchungsmateriales  möglichst 
zu  unterstützen.  Gerade  jetzt  ist  die  Sache 
der  Ornithophaenologie  durch  das  Wirken  von 
Dr.  Lkvandeh  auch  in  Finnland  wieder  im 
Aufschwünge  begriffen  :  —  tlie  beiden  Be- 
obachtuugsnetze  ergänzen  sich  gegenseitig 
durch  simultanes  Funktionieren,  wodurch  der 
Erfolg  einer  zukünftigen,  sich  auf  ganz  Europa 
ersti'eckenden  vergleichenden  Bearbeitung  in 
bedeutendem  Masse  gesichert  wäre. 

Ich  glaube,  dass  es  der  Wunsch  jedes 
Ornithophaenologen  ist.  dass  dieses  unter  der 
Leitung  von  Prof.  v.  Kaygodorofk  stehende 
und  bisher  vollkommenste    Beobachtungsnetz 


821 


is  a  vezetéîse  alatt  működő  s  cddigtílé  le;^- 
tiikéletesebb  oroszországi  megfigyelő  hálózatot. 

Ih-.  Levaiidcr  K.M.  Allatiiliacnoloiriai  iih'í;- 
liíí.velések  Finnországban  liM>7-ben.  Bidrag 
till  kiinnedora  af  Finlands  Natur  och  Folk. 
ti7.  füzet,  8.  szám.  Helsingfors  1909.  I  90 
lap.    I    térkép. 

Már  két  ízben  ismertettem'  ezeket  a  tinn- 
országi  és  az  egyetemes  oniithophaenolo- 
giára  oly  kiválóan  fontos  évi  jelentéseket  s 
hogy  megint  lij'oól  szó  esik  róluk,  annak  az  az 
oka.  hogy  dr.  Lrvanuer  K.  M.,  e  jelentések 
érdemes  szerzője,  az  1907.  évi  jelentésben 
teljesen  szakított  a  régi  Iciimatologiai  irány- 
zattal és  tudatosan  rátért  az  ormlliophneno- 
logia  terére.  Ennek  az  örvendetes  és  fontos 
lépésnek  az  volt  a  következménye,  hogy  tel- 
jesen és  határozott  előnyérc  megváltozott  a 
jelentés  berendezése. 


Az  adatok  már  nem  az  állomások,  hanem 
a  metígyelt  fajok  sorrendjében  vannak  kö- 
zölve s  evvel  meg  van  adva  a  mód  az  egyes 
fajok  felvonulásának  némi  jellemezésére.  A 
jobban  megfigyelt  fajoknál  már  tényleg  ott 
is  találjuk  a  tavaszi  felvonulás  rövid  jellem- 
zését, az  egész  jelentés  végén  pedig  az  1907. 
évi  finnországi  tavaszi  vonulás  lefolyása  me- 
teorológiai adatok  kapcsán  van  ismertetve  és 
megvilágítva. 

A  jelentés  elején  ott  találjuk  a  pontos 
földrajzi  koordinátokkal  ellátott  megfigyelő 
állomások  jegyzékét  s  az  adatok  már  az 
egyes  vidékek  szerint  vannak  csoportosítva 
—  igaz.  hogy  még  nem  földrajzi  területek, 
lianem  a  közigazgatási  tartományok  szerint. 
Hiányzik  még  az  adatoknak  zónákba  vaio 
csoportosítása,  az  országos  középszámok  ki 
számítása  és  ezek  összehasonlítása  a  törté- 
nnti  középszfinioicknl.  de  megállapítható,  hogy 
nagyjában  a  Kir.  M.  0.  K.  idevágó  jelen- 
tései szolgáltak  mintául. 


Az  adatoknak  ez  a  közlési  módja  egyelőre 
még  csak  közeledik  ahhoz,  a  mit  földolgozás 
alatt  értünk  s  habár  a  múlthoz  képest  óriási 
a  haladás,  még    mindig    nem  alkalmas    arra. 


Husslands  nicht  nur  aufrechterhalten,  sondern 
auch  noch  erweitert  werde. 

Dr.  K.  M.  Levander:  Tierpliaenologisclie 
lieubachtungen  in  Finnland  im  Jalirganu; 
1907.  Bidrag  tili  kännedoni  af  Finlands  Natur 
och  Folk.  II.  67.  Nr.  S  Helsingfors  1909. 
Pag.    l— 90,  mit  1  Karte. 

Diese  für  diefiniüsche  und  allgemeine  Ornitho- 
phaeuologie  so  wichtigen  Berichte  wurden  hier 
schon  zweimal  besprochen.'  und  dass  dies- 
mal wieder  auf  dieselben  hingewiesen  wird, 
gründet  sich  auf  den  Umstand,  dass  Dr.  K. 
M.  Lev.\nder,  der  verdienstvolle  Verfasser  die- 
ser Berichte  im  Jahrgange  1907  V(dlkommeu 
mit  der  alten  kUmatologischen  Kichtiing  brach, 
und  bewusst  das  Gebiet  der  Ornithophaeno- 
logie  betrat.  Die  unmittelbare  Folge  dieses 
erfreulichen  und  wichtigen  Vorgehens  war, 
dass  sich  die  Einrichtung  des  Berichtes  voll- 
ständig und  in  sehr  vorteilhafter  Weise  ver- 
änderte. 

Die  Daten  sind  nicht  mehr  nach  den  Sta- 
tionen, sondern  in  der  Reihenfolge  der  be- 
obachteten Arten  publiziert,  wodurch  zugleich 
die  Möglichkeit  zur  Zugscharakteristik  der  ein- 
zelnen Arten  gegeben  ist.  Bei  den  besser  be- 
obachteten Arten  ist  tatsächlich  auch  schon 
eine  kurze  Zugscharakteristik  vorhanden,  und 
am  Schlüsse  des  ganzen  Berichtes  ist  der 
\' erlauf  des  Frühjahrszuges  von  1907  in  Finn- 
land an  der  Hand  meteorologischer  Daten 
behandelt  und  beleuchtet. 

Gleich  am  Anfange  des  Berichtes  finden 
wir  das  Verzeichnis  der  Beobachtungsstatio- 
nen, welche  mit  genauen  geograjthischen  Koor- 
dinaten versehen  sind,  und  ausserdem  sind 
die  Daten  schon  nach  den  einzelnen  Gebie- 
ten gruppiert  —  zwai'  noch  nicht  nach  geo- 
graphischen Gebieten,  sondern  nach  admini- 
strativen Bezirken.  Es  fehlt  auch  noch  das 
Gruppieren  der  Daten  nach  Zonen,  das  Be- 
rechnen der  Landesmittel  und  das  Vergleichen 
derselben  mit  den  imtorischen.  Mittelwerten. 
doch  ist  es  ersichtlich,  dass  im  allgemeinen 
die  diesbezüglichen  Berichte  der  königl.  l'. 
0.  C.  als  Vorbild  dienten. 

Diese  Pnblikationsweise  der  Daten  nähert 
sich  vorläufig  erst  dem,  was  wir  unter  He- 
arheitunq  verstehen,  und  obzwar  der  Fortschritt 
der  Vergangenheit  gegenüber  ein  ungewöhn- 


'  Aquila  Xni    pag.  237  és  XIV.  pag    345. 
.Aquila  XVI. 


Aquilit  XIII.    pag.  237  ui.d  Aquila  XIV.    p.  34."). 

41 


322 


hogy  Finnország  oruithophaenologiai  viszo- 
nj'airól  kellő  tájékoztatást  nyújtson  s  evvol 
lehetővé  tegye  azösszeliasonlítást  más  tfiiiloick 
vonulási  viszonyaival.  így  például  remlkíviil 
érdekes  volna  niegtuilni,  hogy  a  Magyar- 
országon már  teljes  biztossággal  megállapi- 
tott  vonulási  typusok  I''innországban  is  tül- 
találhatók-e  ?  A  bajor  niegfigyelésckból  és 
földolgozásokból  meg  lehetett  állapítani  azt,' 
hogy  a  két  egymástól  oly  különböző  orografiai 
viszonyokkal  bíró  területen  kisebb,  egyelőre 
az  anyag  elégtelenségében  rejlő  eltérésektől 
eltekintve,  az  egyes  fajok  tavaszi  fölvonulása 
ugyanazokat  a  vonulási  typusokat  mutatja, 
Levanber  működése  révén  Finnországban  is 
már  oda  fejlődik  az  ornithophaeuologia,  hogy 
rövid  idő  múlva  ezeket  a  kérdéseket  is  bele 
lehet  vonni  a  kutatás  körébe. 


Az  emiitetteken  kivül  még  egyéb  örvende- 
tes és  niülyreható  változtatásokat  mutat  az 
1907.  évi  jelentés.  19(KJ-ban  még  41  volt  a 
megfigyelők  száma,  1907-ben  pedig  már  70. 
A  megfigyelt  fajok  száma  150-re,  az  összes 
vonulási  adatok  száma  pedig  körülbelül 
1800-ra  emelkedett.  A  vonulási  adatok  mellett 
vannak  még  az  áttelelésre,  szaporodásra, 
földrajzi  elterjedésre  vonatkozó  adalékok  is, 
továbbá  számon  tartja  az  (jrszágban  elejtett 
megjelölt  madarakat  is,  nevezetesen  a  Eossit- 
tenben  megjelölt  dolmányos  varjakat,  a  melyek- 
nek egy  része  Finnországban  fészkel.  Bizo- 
nyításra nem  szorul,  hogy  ebből  a  szempont- 
ból is  fontos  szolgálatokat  végez  a  finnországi 
oruithophaenologiai  megfigyelő  hálózat. 


Oly  nagyarányú  fejlődés  mutatkozik  min- 
den téren,  hogy  a  legszebb  reményeket  fűz- 
hetjük a  finnországi  ornithologia  jövőjéhez. 
Dr.  LEVANDER-nek  maradandó  érdeme  lesz,  hogy 
megteremtette  Finnország  első  ornithophae- 
nologiai  hiilózaíát  s  hogy  fáradhatatlan  műkö- 
gésével  örvendetesen  fejlődő  nagyjövőjű  moz- 
galmat indított  meg  a  finnoiszági  ornithologia 
terén,  melynek  révén  nemcsak  szervesen 
hozzákapcsolódik    az  egyetemes   ornithologia 


Jiclicr  i^f.  blribt  dieselbe  noch  immer  unge- 
eignet, über  die  ornithophaenologischen  Ver- 
hältnisse Finnlands  gehörige  Orientierung  zu 
bieten  und  damit  den  Vergleich  mit  den  Zug.s- 
verhältnissen  anderer  Gebiete  zu  ermöglichen. 
So  wäre  es  z.  B  äusserst  interessant  zu  er- 
fahren, ob  die  in  Ungarn  schon  mit  vollstän- 
diger Gewissheit  nachgewiesenen  Zugstypen 
auch  in  Finnland  aufgefunden  werden  können  ? 
Aus  denbayeiischeii  Beobachtungen  und  Mear- 
beitungen  konnte  näuilich  nachgewiesen  wer- 
den,'dass  auf  diesen  beiden  orographisch  so  un- 
gemein verschiedenen  Gebieten  von  geringeren, 
vorläufig  noch  in  der  L'nzulänglichkeit  des  Ma- 
teriales  begründeten  Abweichungen  abgesehen, 
der  Frühjahrszug  der  einzelnen  Arten  nach 
den  gleichen  Zugstypen  vor  sich  geht.  Durch 
das  Wirken  Levander8  entwickelt  sicli  die  Or- 
nithophaenologie  auch  in  Finnland  schon  da- 
hin, dass  binnen  kurzer  Zeit  auch  schon  diese 
Fragen  in  den  Bereich  der  Untersuchungen 
gezogen  werden  können. 

Auser  den  erwähnten  sind  noch  andere 
tiefgehende  und  erfreuliche  Veränderungen 
an  dem  Bericht  von  1907  ersichtlich.  Im  Jahre 
1906  betrug  die  Anzahl  der  Beobachter  41, 
im  Jahre  1907  jidoch  schon  70.  Die  Anzahl 
der  beobachteten  Arten-  stieg  auf  150.  die 
Gesamtanzahl  der  Daten  auf  ungefähr  1800. 
Neben  den  Zugsdaten  sind  noch  Beiträge  über 
das  IJberwintern,  über  die  Fortpflanzung  und 
geographische  Verbreitung  vorhanden,  und 
ausserdem  werden  auch  die  im  Lande  angetrof- 
fenen gezeichneten  Vögel,  namentlich  die  in 
Kossitten  markierten  Xebelkräiwn,  welche  zu 
einem  Teile  in  Finnland  brüten,  in  Evidenz  ge- 
halten. Es  bedarf  wohl  keines  Beweises,  dass 
das  finnlänilische  ornithophaenologische  Be- 
obachtungsnetz auch  in  dieser  Beziehung 
wichtige  Dienste  leistet. 

Es  ist  in  jeder  Hinsicht  ein  so  grosser 
Fortschritt  zu  bemerken,  dass  man  bezüglicli 
der  Zukunft  der  Ornithophaenologie  Finn- 
lands die  schönsten  Hoffnungen  hegen  darf. 
Es  ist  das  bleibende  Verdienst  Dr..  Levax- 
üers,  dass  er  das  erste  (iriiithiiphaenolugische 
Beobachtungsnetz  linnlands  begründete  und 
durch  seine  unermüdliche  Tätigkeit  eine  er 
freulich  fortschreitende  vielverheissende  .Ak- 
tion   auf    dem    Gebiete    der     finnländischen 


'  Aquila  XIII.  p    231. 


Aquila  XIII.  p.  231. 


328 


fejlődési    menetéhez,    hanem  aiin.ik    s/,;iiiilia- 
veendő  tényez(3jévé  is  válik. 


A  iiiadárvonulás  inegfig.velése  Indiában  és 
Iturniiiban.  Még  soha  se  fülyt  oly  intenzív, 
következetes  működés  és  agil:iczió  ;iz  or- 
nithophaenoloüiai  kut  itások  ügyében,  mint  a 
milyent  az  utolsó  másfél  évtized  folyamán  Hukman 
(  )rn>  kezdeményezésére  a  Magyar  Kir.  Urnitho- 
logiai  Központ  fejtett  ki.  Bizonyítják  ezt  egy- 
részt az  „Aquila''  eddig  megjelent  kötetei, 
másrészt  a  budapesti,  párizsi  és  londoni 
nemzetközi  ornithologiai  kongresszusokon  be- 
mutatott előadások,  értekezések,  térképek  stb., 
továbbá  az  idevágó  tudományos  folyóira- 
tokban és  egyéb  kiadványokban  megjelent 
ismertetések  és  méltatások.  Evvel  a  jelen- 
séggel láthatólag  párhuzamosan  halad  egy 
másik  :  még  soha  annyian  nem  foglalkoztak 
ornithophaenologiai  kutatásokkal,  még  soha 
annyi  ornithophaenologiai  hálózat  nem  kelet- 
kezett rövid  egy  nuisutánban  és  a  legkülönbözőbb 
tt^rületeken.  mintáz  utolsó  évek  leforgása  alatt. 


A  két  jelenség  között  fönnálló  jiárhuzam 
éppen  oly  feltűnő,  mint  beszédes.  Csak  éppen 
fölemlítem,  hogy  az  „Aquila"  XII.  köteté- 
nek 855.  lapján  röviden  fölsoroltam  néhány 
ornithoiihaenologiai  hálózatot,  melyek  a  Kir. 
.M.  ().  K.  közvetlen  vagy  közvetett  hatásaként 
jöttek  létre.  Azóta  ugyancsak  a  magyar 
működésre  való  hivatkozással  Délafrikában  is 
megkezdődött  a  madárvonulás  hálózatos  meg- 
ligyelésc  s  ii<;y  hittük,  hog\  evvel  már  telje- 
sült a  maxiniiima  annak,  a  mit  ezen  a  téren 
remélhetlüiik  Legközelpid)i  igazi  nagy  ered- 
ményként már  csak  azt  vártuk,  hogy  a  három 
déleiirói»ai  nagy  félsziget  valamelyikén,  első 
sorban  a  fejlett  ornithologiával  bíró  Olasz- 
országban is  megindul  majd  az  ornithophaeno- 
logiai kutatás  a  Közép-  és  Észak- Európaiján 
folyó  vizsgálatok  fokozatos  kiterjesztése  és 
kiépítése  czéljából. 


Ornithologie  ins  Leben  rief,  durch  welche 
sich  dieselbe  nicht  nur  dem  Entwickehmgs- 
gange  der  allgemeinen  Ornithologie  anglie- 
dert, sondern  sich  auch  zu  einem  nicht  un- 
bedeutenden Faktor  derselben  gestaltet. 

Die  Beobachtung  des  Vogelznges  in  Indien 
und  ßnnna.  Noch  niemals  wurde  eine  so 
intensive  konsetpiente  Tätigkeit  und  Agitation 
im  Interesse  der  ornithophaetiologischen  Stu- 
dien ausgeübt  als  auf  Initiative  Otto  Her- 
MANS  von  Seite  der  Königlich  Ungarischen 
Ornithologischen  Centrale  in  den  letzver- 
flossenen anderthalb  Dezennien.  Es  beweisen 
dies  einerseits  die  bisher  erschienenen  Bände 
der  „Aquila",  anderseits  die  auf  den  inter- 
nationalen Ornithologen-Kongressen  in  Buda- 
pest Paris  und  London  vorgezeigten  Ab- 
handlungen, Karten,  Vorträge  u.  s.  w.,  sowie 
auch  die  Besprechungen  und  Würdigungen, 
welche  in  den  diesbezüglichen  wissenschaft- 
lichen Zeitschriften  und  anderen  Publikationen 
erschienen  sind.  Mit  dieser  Erscheinung  ver- 
läuft eine  andere  ganz  augensciieinlich  parallel  : 
es  beschäftigten  sich  noch  niemals  so  viele  mit 
ornithophaenologischen  Studien,  und  es  wurden 
noch  niemals  in  kurzem  Nacheinander  und  auf 
den  verschiedensten  Gebieten  so  viele  ornitho- 
phaenologische  Beobachtungsnetze  gegründet 
als  in  den    letztverflossenen  Jahren. 

Die  Parallele,  welche  zwischen  diesen  bei- 
den Erscheinungen  besteht,  ist  ebenso  auf- 
fallend als  beredt.  Es  soll  eben  nur  erwähnt 
werden,  dass  ich  auf  pag.  355  des  XII.  Jahr- 
ganges der  ..Aquila"  in  aller  Kürze  einige 
ornithophaenologische  Beobachtungsnetze  an- 
führte, welche  als  direkte  oder  indirekte 
Folge  der  Tätigkeit  der  Königl.  U.  O.  C. 
entstanden.  Seitdem  wurde  auch  in  Südafrika, 
ebenfalls  mit  Berufung  auf  die  ungarischen 
Arbeiten  ein  orniihophaenologisches  Beobach- 
tungsnetz eingerichtet,  und  glaubten  wir  da- 
mit das  Maximum  dessen  erreicht  zu  haben, 
was  in  dieser  Beziehung  erholit  werden 
konnte.  Als  nächsten  wirklich  bedeutenden 
Erfolg  erwarteten  wir,  dass  auf  einer  der 
drei  grossen  südeuropäisclien  Halbinseln,  in 
erster  Linie  in  dem  ornithologisch  so  ent- 
wickelten Italien  die  ornithophaenologischen 
Studien  in  AngriÔ'  genommen  werden,  behufs 
sukzessiver  Ausbreitung  und  Weiterentwicke- 
lung der  in  Mittel-  und  Nord-Europa  ge- 
pflegten Untersuchungen. 

•11* 


324 


Sokkal  meglepőbb  és  váratlanabb  doing 
történt.  A  Kir.  M.  0.  K.  1909  június  12-iki 
kelettel  levelet  kapott  Kinnear  N.  B.  lírtól,  a 
„Bombay  Natural  History  Society''  tagjától, 
melyljen  arra  való  hivatkozással,  hogy  Indiá- 
ban és  Burmában  is  niegkozdôdik  a  madár- 
vonulás  megfigyelése,  az  idevjigó  fontosabb 
magyar  munkákról  kért  fölvilágosítást.  Ha  vala- 
mely merészebb  álomban  gondoltunk  is  néha 
egy  ázsiai  megfigyelő  hálózatra,  akkor  is 
először  a  rohamosan  fejlődő  Japán  lebegett 
szemünk  előtt  s  ime,  ismét  az  angol  szellemi 
munkát  látjuk,  a  mint  az  első  sorban  küzd  a 
tudomány  érdekében. 


Gyönyörű,  messze  kiható  jelentőségű  és 
méreteiben  óriási  föladatra  vállalkoztak  a 
szervezők.  Gondolni  kell  arra,  mily  óriási 
az  a  terület,  a  melyet  megfigyelőkkel  akarnak 
benépesíteni,  milyen  mások  az  életviszonyok 
és  különösen  milyen  terhes  a  klima  az  európai 
emberre  nézve^  a  kire  a  föladat  teljesíté- 
sében mégis  első  sorban,  sőt  talán  kizáró- 
lagosan számítani  kell.  Bármilyen  eredmény- 
nyel is  végződjék  a  kísérlet,  a  kezdeménye- 
zést a  legteljesebb  elismerés  illeti  meg. 
Oly  tudományos  munkáról  van  itt  szó,  a  mely 
ittlion  Európában  is  még  sok  felé  buzdító 
például  szolgálhatna. 


A  várható  tudományos  eredmények  pedig 
egyenesen  döntő  fontosságúaknak  ígérkeznek, 
különösen  a  vonulási  elméletekre  való  tekin- 
tetből. Erre  vonatkozólag  csak  röviden  rámu- 
tatok arra  a  sajátságos  helyzetre,  a  melyet 
a  megfigyelő  terület  mint  téli  szállás  elfoglal. 
Észak  felől  ott  terpeszkedik  előtte  a  világ 
legmagasabb  hegysége,  melynek  legalacso- 
nyabb hágói  is  magasabbak  3000  méternél  s 
ínég  ezenkívül  is  terjedelmes  sivatagok 
választják  el  a  téli  vendégek  valószínű  fész- 
kelési  területeitől. 

Nem  szándékozom  behatóbban  foglalkozni 
evvel  a  kérdéssel,  csak  arra  akarom  fölhívni 
a  figyelmet,  hogy  itt  valószínűleg  egészen 
más    vonulási     elméleteket     termel    majd    a 


Es  gescliah  judoch  viel  Unerwarteteres  und 
Überraschenderes.  Die  Königl  V.  0.  ('.  er- 
hielt einen  vom  12.  Juni  1909  datierten  Brief 
von  Herrn  N.  B.  Kinnk.^r,  Mitglied  der  „Bom- 
bay Natural  History  Society",  in  welchem 
er  sich  mit  Berufung  darauf,  dass  mit  der 
Beobachtung  des  Vogelzuges  auch  in  Indien 
und  ijurma  begonnen  wird,  über  die  ein- 
schlägigen wichtigeren  ungarischen  Arbeiten 
erkundigte.  —  Wenn  uns  auch  in  kühneren 
Träumen  manchmal  ein  asiatisches  Beobach- 
tuiigsnetz  vorscliwebte,  so  dachten  wir  in 
erster  Linie  an  das  sich  rapid  emporschwin- 
gende Japan  ;  dem  entgegen  finden  wir  je- 
doch wieder  in  dem  Kampfe,  welcher  im 
Interesse  der  Wissenschaft  gekämpft  wird, 
die  englische  Geistesarbeit  in  der  ersten 
Linie. 

Es  ist  eine  herrliche  und  in  ihren  Dimen- 
sionen riesenhafte  Aufgabe  von  der  weit- 
gehendsten Bedeutung,  welche  die  Organi- 
satoren auf  sich  nahmen.  Es  muss  in  Be- 
tracht gezogen  werden,  wie  ungeheuer  gross 
das  Gebiet  ist,  in  welchem  Beobachter  an- 
geworben werden  müssen,  wie  gänzlich  ver- 
schieden die  Lebensbedingungen  sind  und 
wie  lästig  das  Klima  für  den  Europäer  ist, 
auf  welchen  man  in  der  Bewältigung  der 
Aufgabe  in  erster  Linie,  hogar  fast  aus- 
schliesslich bauen  muss.  Mag  der  Versuch 
auch  wie  immer  enden,  der  Initiative  gebührt 
vollste  Anerkennung.  Es  handelt  sicli  liier 
um  eine  solche  wissenschaftliche  Tätigkeit, 
welche  auch  hier  zu  Hause  in  Eurf)pa  noch 
vielfach  als  aneiferndes  Heispiel  dienen  kann. 

Die  zu  erhoffenden  wissenschaftlichen  Re- 
sultate dürften  geradezu  von  entscheidender 
Wichtigkeit  werden,  besonders  mit  Bezug  auf 
die  Zuyslheorien.  Diesbezüglich  möchte  ich 
nur  in  aller  Kürze  auf  die  eigenartige  Stel- 
lung hinweisen,  welche  das  Beobachtungs- 
gebiet als  Winterquartier  einnimmt.  Im  Nor- 
den erhebt  sich  das  höchste  Gebirge  der  Welt, 
dessen  niedrigste  Pässe  noch  immer  über 
3000  Meter  hoch  sind  und  werden  ausserdem 
die  Wintergäste  durch  ausgedehnte  Wüsten 
von  ihren  wahrscheinlichen  Brutgebieten  ge- 
trennt. 

Ich  möciite  ohne  eingehendere  Erörterung 
dieser  Verhältnisse  nur  darauf  aufmerksam 
machen,  dass  die  Forschung  hier  wahrschein- 
lich   ganz    andere   Zugsiheorien    produzieren 


325 


kutatás,  mint  Európában,  a  hol  a  Földközi- 
tfiiger  és  annak  más  és  más  kiterjedése  a 
korábbi  geológiai  korszakokban  akárhányszor 
(lüntii  s/.crcpet  játszott  valamely  tetszetős 
vonulási  elmélet  keletke/.esfbeu  és  kiépíté- 
sében. Kérdés,  vájjon  töntartható-e  az  a  sok 
felé  elfogadott'  és  tényleg  plauzibilisan  hangzó 
elmélet,  hogy  a  vonulás  a  jégkorszak  után 
keletkezett  oly  módon,  hogy  a  délen  össze- 
zsúfolva élt  madarak  kezdtek  észak  felé  ter- 
jeszkedni a  jégtől  fölszabadult  területekre  s 
ezek  az  évről-évre  ismétlődő  helyváltoztatások 
állandósultak  az  idő  folyamán  vonulássá. 
Kétségtelen,  hogy  itt  az  ornithophaenologia 
jövendő  fejlődésére  jelentékeny  befolyást 
gyakorló  kutatásokról  vau  szó. 


Ue  nemcsak  ezen  a  téren  várunk  nagy 
eredményeket  a  létesülő  megfigyelő  hálózattól. 
Lehetséges,  hogy  sokkal  több  madárfajunk 
telel  Indiában,  mint  gondolnók.  Egyelőre 
ugyan  legfeljebb  a  Fastvr  ro.seusról  állilható 
teljes  biztossággal,  hogy  Indiábau  telel,  de 
egyáltalában  nem  lehetetlen,  hogy  gijürüvel 
megjelölt  madaraink  közül  is  egyik-másik 
Indiáhun  tölti  a  telet.  Ha  tudjuk,  hogy 
Indiában  van  madármegfigyelő  hálózat,  akkor 
az  esetleges  negativ  eredmény  is  fontos  ada- 
lékot nyújt  madárvonulási  kutatásaink  és 
tanulmányaink  számára.  Az  indiai  madár- 
megfigyelő hálózat  leendő  működése  tehát 
éppen  beunünket.  magyarokat  érdekel  leg- 
inkább, minthogy  mi  vagyunk  hozzá  a  leg- 
közelebbek. 


A  mozgalom  vezetője  és  megindítója,  úgy 
látszik,  KixNEAR  N.  B.  úr.  Erre  vall  legalább 
az  a  körülmény,  hogy  a  megtigyelőknek  szét- 
küldött bejelentő  ivek  az  ő  nevére  küldetnek 
vissza.  A  megfigyelésre  való  fölhívást  a 
..  Bombay  Natural  History  Society"'  következő 
tagjai  írták  alá:  E.  C  Stuart  Bakuk,  H.  A. 
V.  Mjvurath,  H.  H.  Harrington.  (".  H.  T.  Whitehead, 

'  Li'?;rijabl),iii  Allk.s  ,J.  A.  is  cllujiailta,  méfc  pedig 
a/,  Amerikában  végzett  madárvonulási  kutatások  alap- 
ján   British  Birds.  Vol.  III.  pag.  18. 


wird  als  in  Europa,  wo  das  Mittelläudiselu' 
Meer,  sowie  dessen  verschiedene  Ausdehnung 
in  den  früheren  geologischen  Zeitnltern  oft  eine 
entscheidende  Rolle  in  der  F^ntstehung  und 
Fortentwickelung  irgend  einer  ausnehmend 
plausibel  erscheinenden  Zugstheorie  führte. 
Es  ist  fraglich,  ob  auch  die  vielfach  akzep- 
tierte' und  tatsächlich  sehr  plausibel  klin- 
gende Theorie  aufrechterhalten  werden  kann, 
nach  welcher  nämlich  der  Zug  nach  der  Eis- 
zeit in  der  Weise  entstanden  sein  soll,  dass 
die  im  Süden  zusammengedrängt  lebenden 
Vögel  sich  nach  den  eisfreien  Gegenden  zu 
verbreiten  begannen  und  dass  sicli  aus  die- 
sem jährlich  sich  wiederholenden  Ortswechsel 
mit  der  Zeit  der  Zug  stabilisierte.  Es  unter- 
liegt keinem  Zweifel,  dass  es  sich  hier  um 
solche  Forschungen  handelt,  welche  auf  die 
zukünftige  Entwickelung  der  Ornithophaeno- 
iogie  bedeutenden  Einfluss  auszuüben  berufen 
sind. 

Doch  erwarten  wiv  nicht  nur  auf  diesem 
Gebiete  grosse  Resultate  von  dem  angehen- 
den Beobachtungsnetze.  Möglicherweise  über- 
wintern von  unseren  Zugsvögeln  viel  mehr  in 
Indien,  als  für  gewöhnlich  angenommen  wird. 
Vorläuög  kann  es  zwar  nur  für  Pastor  roseus 
mit  voller  Gewissheit  angenommen  werden, 
dass  er  in  Indien  überwintert,  doch  ist  es 
durchaus  nicht  unmöglich,  dass  auch  von  un- 
seren beringten  Vögeln  einige  den  Winter  in 
Indien  verbringen-  Wenn  man  weiss,  dass  in 
Indien  ein  Beobachtungsnetz  funktioniert,  so 
ergibt  auch  das  eventuelle  negative  Resultat 
wichtige  Beiträge  für  unsere  Forschungen 
und  Studien  auf  dem  Gebiete  des  Vogelzuges. 
Die  in  Aussicht  stehende  Tätigkeit  des  indi- 
schen Beobachtungsnetzes  interessiert  daher 
gerade  uns  Ungarn  am  meisten,  indem  unser 
Beobachtungsnetz  Indien  am   nächsten  liegt. 

Leiter  und  Begründer  dieser  Aktion  ist,  wie 
es  sclieint,  Herr  X.  B.  Kinnear.  Dafür  spricht 
wenigstens  der  Umstand,  dass  die  an  die 
Beobachter  verteilten  Eintragslisten  an  seine 
Adresse  retourniert  werden.  Der  Aufruf  zur 
Beobachtung  wurde  von  folgenden  Mitgliedern 
der  „Bombay  Natural  History  Society''  unter- 
zeichnet :  E.  C.  Stu-^írt  Baker,  H.  A.  F.  Magr.4th, 

'  In  neuester  Zeit  auch  von  J.  A.  Allen  ange- 
nommen, u.  zw.  auf  Grund  der  in  Amerika  durchge- 
führten Vogelzugsstudien.  British  Birds  Vol.  III.,  p.  18. 


326 


N.  B.  KiNNEAR.  A  mozgiiloni  c/.éljat,  eszközeit, 
kutatási  irányát  ós  módját  lefïjobban  jellemzi 
a  megfigyelésre  való  tolhivás,  a  mely  egyúttal 
rövid  átnézetes  foglalatja  niiiidannak,  a  mi 
a  teriilet  vonulási  viszonyairól  jelenleg  isme- 
retes, a  miért  is  megokoltnak  látom  annak 
teljes  szövegében  való  közlését.  Ez  a  föl- 
hívás a  következő  : 


,,A  madárvonulás  már  több  országban  föl- 
keltette a  kutatók  figyelmét,  de  tudomásunk 
szerint  Indiában  és  Burmában  eddig  semmi- 
féle kísérlet  sem  történt  e  tünemény  alapos 
tanulmányozására.  Ezért  most  a  tisztelt  tagok- 
hoz fordulunk,  hogy  ebben  a  kutatásunkban 
támogassanak  ;  kutatásaink  főleg  a  következő 
három  pontra  terjednek  ki  : 

,1.  Megállapítandók  azok  az  lítvonalak, 
a  melyeken  téli  vendégeink  Indiába  és  Burmába 
érkeznek,  illetőleg  a  melyeken  ismét  hazafelé 
vonulnak. 

„2.  A  téli  vendégek  eloszlása  a  téli  szál- 
láson, továbbá  az  ország  határain  belül  fekvő 
vonulási  utak  megállapítása,  különös  tekin- 
tettel azokra  a  fajokra,  a  melyek  még  tovább 
vonulnak  dél  felé. 

„3.  Az  egyes  madárfajok  lokális  vonulása, 
azaz  helyváltoztatásuk  India  és  Burma  hatá- 
rain belül." 


,.BiDDULPe,  Scully  és  mások  megtigyelései 
a  császárság  északi  és  északnyugati  részében 
azt  az  eredményt  adták,  hogy  a  legnagyobb 
része  azoknak  a  madaraknak,  a  melyek  a 
hideg  évszakban  északról  Indiába  vonulnak, 
az  Indus,  Kabul  és  Kurram  folyók  völgyeit 
követik.  Ugy  látszik,  hogy  a  Himalaya  másik 
végén  nem  történtek  ilyesféle  megfigyelések, 
habár  Hume,  Bl.4nfoed,  Oates,  Davidson,  Hodgson, 
TicKELL,  Godwin-Austin,  Blytu  és  mások  ész- 
leletei némileg  a  mellett  tanúskodnak,  hogy 
a  vonuló  madarak  zöme  a  Bramaputra  és 
Irrawadi  folyók  völgyei  mentén  haladnak  lefelé. 
Ezeken  kivül  a  vonuló  madarak  kisebb- 
nagyobb  mértékben  követik  mindazokat  a  völ- 
gyeket, a  melyek  a  Himalaya,  Suleman  és 
más  határhegységeken  átvivő  hágókkal  vaniük 
összefüggésben. 


H.  H.  Harrinoton,  C.  H.  T.  Withehkad.  N.  B.  Kin- 
NEAR.  Zweck  und  Mittel  der  Aktion.  Hichiuiig 
und  Methode  der  Forschung  dürften  vielleicht 
am  besten  durch  den  Aufruf  gi-kenir/.eichnet 
werden,  welcher  auch  zugleich  eine  kurze 
Übersicht  bietet,  was  über  die  Zngsverhält- 
nisse  des  Gebietes  bisher  bekannt  ist,  wes- 
halb ich  eine  Publikation  desselben  im  Original- 
texte für  angezeigt  halte.  Dieser  Aufruf  lautet 
folgendermassen  : 

,.Der  Vogelzug  erregte  schon  in  mehreren 
Ländern  die  Aufmerksamkeit  der  Beobachter, 
in  Indien  und  Burma  jedoch  geschah  unseres 
Wissens  bisher  nicht  der  geringste  Versuch 
zur  gründlichen  Erforschung  dieser  Erschei- 
nung. Wir  wenden  uns  daher  an  die  verehr- 
ten Mitglieder  um  uns  in  diesem  unseren  Be- 
streben beizustehen  ;  unsere  Forschungen  er- 
strecken sich  über  die  folgenden  Punkte  : 

„1.  Es  sind  jene  Zugstrassen  zu  bestimmen, 
auf  welchen  unsere  Wintergäste  nach  Indien 
und  Burma,  oder  von  hier  aus  wieder  heim- 
wärts ziehen. 

,,2.  Die  Verteilung  der  Wintergäste  auf  diin 
Winterquartiere,  dann  die  Bestimmung  der- 
jenigen Zugstrassen,  welche  innerhalb  der 
Grenzen  des  Gebietes  liegen,  mit  besonderer 
Kücksicht  auf  jene  Arten,  welche  noch  wei- 
ter südlich  ziehen. 

„3.  Die  lokalen  Bewegungen  der  einzelnen 
Vogelarten,  d.  i.  der  Ortswechsel  innerhall) 
der  Grenzen  von  Indien  und  Burma. 

„Die  Beobachtungen  von  Biddulph,  8cui.ly 
und  anderen  im  nördlichen  und  nordwestli- 
chen Teile  des  Kaiserstaates  ergaben  das 
Resultat,  dass  der  grösste  Teil  derjenigen 
N'ogelarten,  welche  in  der  kalten  Jahreszeit 
vom  Norden  her  nach  Indien  ziehen,  den  Fluss- 
tälern des  Indus,  Kabul  und  Kurrani  folgen. 
Wie  es  scheint,  geschahen  am  anderen  Ende 
des  Himalaya  keine  derartigen  Beobachtungen, 
obwohl  die  Angaben  von  Hume,  Bl.ìnkord,  Oatrs, 
Davidson,  Hodgson,  Tickell,  Godwin-Austin,  Blyth 
und  anderen  einigermassen  dafür  zu  sprechen 
scheinen,  dass  der  überwiegende  Teil  der 
Vögel  den  Flusstälern  des  Brahmaputra  und 
Irrawadi  entlang  abwärts  zieht.  Ausser  diesen 
folgen  die  Zugvögel  in  grösserem  oder  gerin- 
gerem Masse  allen  jenen  Tälern,  weh  he  mit 
den  über  dem  Himalaya.  .Suleman  und  über 
andere  Grenzgebirge  führenden  Pässen  in  \'er- 
binduns  stehen. 


327 


„Jelen  kutatiisuiik  czclja  luegállapitaui 
ezeket  az  útvonalakat,  niegludni,  hogy  moly 
fajok  használják  az  egyes  útvonalakat  és 
vájjon  ngyaiiazon  az  ulmi  rávoznak-c.  a  melyen 
jöttek. 

„A  megfigyelőktől  beküldött  adatok  alapján 
megkiséreljük  majd  egyúttal  megállapítani 
azokat  az  útvonalakat  is,  a  melyeket  akkor 
követnek  téli  vendégeink,  a  mikor  már  átkel- 
tek az  Indiát  határoló  hc^gylánczokon,  hogy 
az  ország  határain  belili  elterülő  téli  szállá- 
saikat elérjék.  Evvel  egyszersmind  azt  is 
meglndjuk  majd,  hogy  melyek  azok  a  fajok, 
a  melyek  vonulásnkat  országunk  határain 
túl  is  folytatják.  Valószínűleg  kitűnik  majd 
az,  hogy  néhány  faj,  a  mely  a  keleti  Himalaya 
megkeríilésével  érkezik  hozzánk,  a  burinai 
partokon  léteié,  a  maláyi  szigettenger  t'clé 
folytatja  útját. 


,Az  igazi  vonulókon  ós  ezeknek  a  Hima- 
láyában  fészkelő  képviselőin  kívül  számos  oly 
faj  található  Indiában,  a  melyek  inásh<d  igazi 
vonulók,  ellenben  Imliából  nem  távoznak 
messzebbre,  mint  a  Himaláyában  levő  fészkelő 
területeikre.  De  ezeknél  is  vajmi  keveset 
tudunk  arról,  hogy  mily  utakon  jutnak  el  téli 
szállásaikba  és  mily  útvonalakat  követnek 
visszafelé.  A  keleti  fajoknak  egy  része  az 
ország  határain  belül  végzi  helyváltoztatásait 
s  ezért  ezeket  részleges  vonulóknak  nevezzük. 
Hogy  milyen  keveset  tudunk  ezekről  a  vonu- 
lásokról, az  kitűnik  Dr.  DewAu-nak  a  Journal 
XVIII.  kötetében  megjelent  czikkéből,  melyben 
arra  utal,  hogy  kilencz  madárfaj,  mely  a  leg- 
több indiai  madártani  munka  szerint  állandó, 
legalább  Lahore-ben  vonidó  madár.  Valószí- 
nűleg kitüidk  majd  az.  hogy  Lahore  mellett 
még  számos  oly  hely  van,  a  hol  eddig  állan- 
dóknak tekintett  madárfajok  tulajdonképpen 
részleges  vonulok  s  reméljük,  hogy  a  meg- 
figyelési adatok  alapján  teljesen  tisztázhatjuk 
majd  ezeket  a  kérdéseket. 


„Egyelőre  az  a  czélunk,  hogy  a  megfigye- 
léseket évi  jelentésekben    fogjuk  kiadni,    de 


..Zweck  unserer  gegenwärtigen  IJnter- 
suchmnngen  ist  das  Bestimmen  dieser  Zug- 
strassen, zu  erfahren,  von  welchen  Arten 
diese  fre(|uentiert  werden  und  ob  diese  heim- 
wärts dieselben  Wege  benützen,  auf  welchen 
sie  angekommen  sind. 

,,.\uf  Grund  der  von  den  Beobachtern  ein- 
gesandten Daten  wird  auch  versucht  werden 
diejenigen  Zugstrasseu  zu  bestimmen,  welche 
von  unseren  Wintergästen  dann  frequentiert 
werden,  wenn  sie  die  Grenzgebirge  Indiens 
schon  übersetzt  haben,  um  ihre  innerhalb 
der  Grenzen  des  Landes  liegenden  Winter- 
quartiere zu  erreichen.  Wir  erhalten  dadurch 
auch  darüber  Kenntnis,  welche  Arten  ihren 
Zug  noch  über  die  Grenzen  unseres  Landes 
hinaus  fortsetzen.  Wahrscheinlich  wird  es 
sich  herausstellen,  dass  einige  Arten,  welche 
uns  mit  der  Umgehung  des  östlichen  Himalaya 
erreichen,  den  Küsten  von  Burma  entlang 
ihren  Weg  nach  dem  malayischen  Archipel 
hin  fortsetzen. 

„Ausser  den  wirklichen  Zugvögeln  und 
deren  im  Himalaya  brütenden  Vertretern, 
finden  sich  in  Indien  noch  zahlreiche  solche 
Arten,  welche  anderwärts  wirkliche  Zugvögel 
sind,  von  Indien  aus  jedoch  nicht  weiter 
gehen,  als  bis  zu  ihren  im  Himalaya  befind- 
lichen Brutgebieten.  Doch  wissen  wir  auch 
bei  di  sen  Arten  äusserst  wenig  darüber,  auf 
welchen  Wegen  sie  ihre  Winterquartiere 
erreichen  und  welchen  Zugstrassen  sie  auf 
dem  Rückzuge  folgen.  Ein  Teil  der  östlichen 
Arten  vollführt  den  Ortswechsel  innerhalb 
der  Grenzen  des  Landes,  weshalb  wir  diese 
partielle  Zügler  nenneu.  Wie  wenig  wir 
über  diese  Züge  noch  wissen,  erhellt  aus 
einem  im  XVilL  Bande  des  Journal  erschie- 
nenen Artikel  von  Dr.  Dewar,  in  welchem  er 
den  Nachweis  liefert,  dass  9  Vogelarten, 
welche  von  den  meisten  indischen  ornitholo- 
gischen  Werken  als  Standvögel  bezeichnet 
werden,  wenigstens  in  Lahore  Zugvögel  sind. 
Es  wird  sich  wahrscheinlich  herausstellen, 
dass  es  iiusser  Lahore  noch  viele  solche 
Örtlichkeiten  gibt,  wo  die  bisher  für  Stand- 
vögel gehaltenen  Vogelarten  eigentlich  par- 
tielle Zugvögel  sind,  und  hoffen  wir  diese 
Fragen  auf  Grund  der  Beobachtungsdateu 
vollkommen  klären  zu  können. 

„Vorläufig  beabsichtigen  wir  die  Beobach- 
tungen    in    Jahresberichten     herauszugeben, 


328 


következtetéseket  majd  csak  akkor  vonunk 
belőlük,  ha  már  le^aláhb  néliáiiy  esztendő 
megfigyelési  anyaga  áll  majd  rendelkezé- 
sünkre. 

„A  megfigyelési  fajok  megválasztásának 
könnyítése  czéljából  alább  adjuk  az  idevo- 
natkozó madarak  jegyzékét,  és  pedig  a  követ- 
kező beosztás  alapján." 

„1.  Igazi  vonulólc.  -  Palaearktikus  fajok, 
melyek  főleg  India  határain  túl  fészkelnek." 

„2.  Vonulók.  —  Palaearktikus  fajok,  melyek 
főleg  csak  a  Himalaya  hegységben  költenek. 

„3.  Részleges  ronrdók. 

„Minden  egyes  osztályból  csak  a  jellem- 
zőbb fajokat  választottuk  ki,  de  természetes 
dolog,  hogy  a  megfigyelés  alkalmával  minden 
egyes  fajt  föl  kell  jegyezni." 

A  megfigyelendő  fajok  jegyzéke  rendkívül 
terjedelmes,  a  szervezők  tehát  csak  a  legkép- 
zettelib  oniithologusok  közreműködésére  szá- 
míthatnak, a  mi  igen  hátrányosan  befolyásolja 
majd  a  megfigyelő  hálózat  sűrűségét.  Vájjon 
nem  volna-e  czélravezetöbb  a  délafrikai  háló- 
zat mintájára  kiválasztani  néhány  közismert  és 
jellegzetes  téli  vendéget  s  egyelőre  ezeknek  a 
lehető  legszélesebb  körű  megfigyelésével  kez^ 
deni  meg  a  működést?  Közismert  tény,  hogy 
a  túlságos  követelés  elriasztja  a  lelkiismeretes 
megfigyelőt,  a  ki  kevesebbre  esetleg  szívesen 
vállalkozott  volna  s  éppen  így  ismeretes,  hogy 
a  kevésbbé  képzett  megfigyelő  idővel  fejlődik 
és  mindig  több  és  több  fajt  szokott  meg- 
figyelni. A  fölhívásban  kifejtett  nagyszabású 
programmot  ennek  daczára  is  fönn  lehet  tar- 
tani, de  éppen  csak  a  legképzettebb  meg- 
figyelőkre kellene  bízni  a  nehezebben  fölis- 
merhető és  megfigyelhető  fajokat. 


A  megfigyelések  beküldése  erre  a  czelra 
szerkesztett  bejelentő  íven  történik  ;  a  hát- 
lapján van  a  helyi  viszonyokhoz  alkalmazott 
gondos  megfigyelési  utasítás.  A  bejelentő 
íveket  az  idén  küldték  szét  s  így  a  megfigye- 
lések már  az  idei  (1909)  évvel  megkez- 
(liídtek. 


doch  sollen  erst  dann  Bchhissfolgerungeu  aus 
denselben  gezogen  werden,  wenn  uns  das 
Materiale  von  einigen  Jahren  schon  zur  Ver- 
fügung stehen  wird. 

„Behufs  Erleichterung  der  Auswahl  der  zu 
beobachtenden  Arten  folgt  unten  das  Ver- 
zeichnis der  hierher  gehörigen  Vögel,  und 
zwar  auf  Grund  folgender  Einteilung: 

„1.  Wirkliche  Zugvögel.  Paläarktische  Vo- 
gelarten, welche  hauptsächlich  ausserhalb  der 
Grenzen  Indiens  brüten. 

„2.  Zugvögel.  Paläarktische  Arten,  welche 
hauptsächlich  im  Himalaya  brüten. 

„3.  Partielle  Zugvögel. 

„Aus  jeder  Abteilung  werden  die  charak- 
teristischen Arten  ausgewählt,  doch  müssen 
natürlich  bei  der  Beobachtung  sämtliche 
Arten  notiert  werden." 

Das  Verzeichnis  der  zu  beobachtenden  Ar- 
ten ist  ausserordentlich  umfangreich,  wes- 
halb die  Organisatoren  nur  auf  die  Mitwir- 
kung der  höchstgebildeten  Ornithologen  rech- 
nen können,  was  die  Dichtigkeit  des  Be- 
obachtungsnetzes ungemein  nachteilig  beein- 
flussen wird.  Wäre  es  nicht  zweckmässiger, 
nach  dem  Beispiele  des  Beobachtungsnetzes 
in  Südafrika  einige  allgemein  bekannte  cha- 
rakteristische Wintergäste  auszuwählen  und 
die  Tätigkeit  mit  der  möglichst  weit  ausge- 
breiteten Beobachtung  derselben  zu  beginnen  ? 
Es  ist  eine  allbekannte  Tatsache,  dass  ailzii- 
grosse  Anforderungen  den  gewissenhaften 
Beobachter  abschrecken,  während  derselbe 
eine  geringere  Aufgabe  eventuell  gerne  über- 
nommen hätte,  und  ebenso  bekannt  ist  auch 
die  Tatsache,  dass  sich  der  weniger  gebildete 
Beobachter  mit  der  Zeit  entwickelt  und  dann 
immer  mehr  und  mehr  Arten  beobachtet.  Das  im 
Aufrufe  entwickelte  grossaugelegte  Programm 
könnte  dennoch  aufrecht  erhalten  werden,  nur 
müsste  das  Beobachten  der  schwc  erkenn- 
baren und  beobachtbaren  Arten  den  vorzüg- 
lichsten Ornithologen  übertragen  werden. 

Das  Einsenden  der  Beobachtutigen  ge- 
schieht auf  einer  eigens  zu  diesem  Zwecke 
verfassten  Eintragsliste;  auf  der  Rückseite 
derselben  befindet  sich  die  sorgfältige,  den 
lokalen  Verhältnissen  angepasste  Beobach- 
tungs-Instruktion. Diese  Eintragslisten  wurden 
schon  heuer  versendet,  und  haben  daher  die 
ersten  Beobachtungen  schon  im  heurigen 
(1909)  Herbste  begonnen. 


329 


A  kilátásba  helyezett  első  évi  jelentés 
niíijd  megmutatja,  hog}  mennyit  sikwUlt 
inegvalósitani  a  szervezők  nemes  intencziói- 
bol  s  tán  nem  szükséges  külön  hangsúlyozni 
azt,  hogy  a  Kir.  M.  0.  K.  a  legnagyobb 
örömmel  látná,  ha  minél  teljesebb  siker  ki- 
sérné ennek  a  legújabb  ornithojihaenologiai 
hálózatnak  a  működését. 

Madár  jelölés.  A  „British  Birds"  idevonat- 
kozó működése  és  az  eddigi  eredmények. 
British  Birds  Vol.  III.  pag.  4 — 6  és  pag. 
179—182 

Valamely  tudományszak  fejlődési  fokát  egy 
nemzet  körében  nem  csak  az  szabja  meg. 
hogy  egyes  kiválóbb  kutatók  mily  mérték- 
ben viszik  előre  az  illető  szakot,  hanem  meg- 
szabja az  is,  hogy  a  vezető  körök  működése 
révén  mennyire  sikerült  az  érdeklődés  feléb- 
i'esztése  a  nemzet  különböző  rétegeiben  és 
mennyire  sikerült  bizonyos  mozgalmak  köré 
csoportositani  és  határozott  czélok  szolgála- 
tába állítani  az  alkalmas  munkaerőket.  Eb- 
ből a  szempontból  valóban  csak  sajnálni 
lehet,  hogy  oly  későn  született  meg  a  ..British 
Birds",  ez  a  kitűnően  szerkesztett  folyóirat, 
melynek  megjelenése  óta  erőteljes  és  igen 
helyes  irányú  fejlődés  indult  meg  Anglia 
ornithologiájában.  A  folyóirat  gyors  fejlődése, 
a  benne  foglalt  nagymennyiségű  becses  anyag 
továbbá  a  munkatársak  és  megtigyelők  nagy 
száma  arról  tanushodnak,  hogy  a  ^British 
Birds"  régóta  érzett  hiányt  pótol   Angliában. 


Működése  révén  egyrészt  kitűnően  tájékoz- 
tatja a  külföldet  Anglia  madártani  mozgal- 
mairól, a  mi  eddigelé  nem  történhetett  meg 
kellő  mértekben,  mert  a  „The  Ibis"  túlságo- 
san igénybe  volt  véve  más  irányban,  más- 
részt pedig  számoutartja  a  külföld  ornitho- 
logiai  mozgalmait  és  tevékeny  részt  vesz 
oly  kérdések  tanulmányozásában,  a  melyeket 
csakis  a  nemzetek  egyiitlmülcödése  révén  lehet 
megoldani.  Ilyen  ornithologiai  probléma  tudva- 
levőleg a  madárvonulás  kérdése  s  ezen  a 
téren  a  „British  Birds"  rövid  fennállása  óta 
igen  jelentékeny  tevékenységet  fejtett  ki. 
Aquila  XVI. 


Der  in  Aussicht  gestellte  erste  Jahresbe- 
richt wird  uns  zeigen  wieviel  sich  von  den 
edlen  Intentionen  der  Organisatoren  verwirk- 
lichen Hess  und  es  bedarf  wohl  keiner  be- 
sonderen Betonung,  dass  die  Königl.  U.  0.  C. 
die  je  erfolgreichere  Tätigkeit  dieses  neuesten 
Beobachtungsiietzes  mit  der  grössten  Freude 
begrüssen  wird. 

Das  Markieren  der  Vögel.  Die  diesbezüg- 
liche Tätigkeit  der  Zeitschrift  „British 
Birds"  und  deren  bisherige  Uesultate. 
British  Birds,  Vol.  III.  p.  4— G  und  179—182. 

Der  Entwicklungsgrad  eines  Wissenschafts- 
zweiges im  Bereiclie  einer  Nation  mrd  nicht 
nur  dadurch  bestimmt,  in  welchem  Masse 
einzelne  hervorragende  Forscher  das  betref- 
fende Fach  weiterentwickelten,  sondern  auch 
dadurch,  in  welchem  Masse  es  der  Tätigkeit 
der  führenden  Kreise  gelang  das  Interesse 
in  den  verschiedeneu  Schichten  der  Nation 
aufzuwecken  und  die  geeigneten  Arbeitskräfte 
um  gewisse  Aufgaben  zu  gruppieren  und  in  den 
Dienst  bestimmter  Ziele  zu  stellen.  Von  diesem 
Standpunkte  aus  kann  es  nur  bedauert  wer- 
den, dass  die  so  ausgezeichnet  redigierte  Zeit- 
schrift ^British  Birds"  \delzu  spät  in's  Leben 
gerufen  wurde,  indem  seit  deren  Erscheinen 
in  der  englischen  Ornithologie  eine  kräftige 
und  sehr  richtige  Eutwickeluug  im  Gange  ist. 
Die  rasche  Ent wickeln ng  dieser  Zeitschrift, 
das  darin  enthaltene  wertvolle  und  umfang- 
reiche Materiale,  sowie  die  grosse  Anzahl  der 
Mitarbeiter  und  Beoljachter  scheinen  den  Be- 
weis zu  liefern,  dass  „British  Birds"  in  Eng- 
land einen  langgefühlten  Mangel  beseitigt. 

Es  wird  durch  deren  Tätigkeit  einerseits 
das  Ausland  in  ausgezeichneter  Weise  über 
die  ornithologischen  Bewegungen  in  England 
informiert,  was  bisher  nicht  im  gehörigen 
Masse  erfolgen  konnte,  da  „The  Ibis"  in 
anderen  Richtungen  allzu  stark  in  Anspruch 
genommen  war,  anderseits  werden  aber  auch 
die  ornithologischen  Bewegimgen  des  Ausbin 
des  in  Evidenz  gehalten  und  wird  zugleich 
auch  reger  Anteil  an  dem  Erforschen  solcher 
Probleme  genommen,  welche  nur  durch  das 
Ziisammenwirlcen  der  Nationen  ijelöst  werden 
können.  Ein  derartiges  oruithologisches  Pro- 
blem ist  bekannterweise  auch  die  Frage  des 
Vogelzuges  und  entwickelte  ..British  Birds' 
während  ihres  kurzen  Bestehens  auf  diesem 
Gebiete  eine  wirklich  bedeutende    Tätigkeit. 

42 


330 


Li3gf()iitosal)l)  idevágó  iiiüködcsc  volt  a 
iiiadárjelölési  akczió  nieginditasa.  mely  már 
az  első  eszteiidőbeii  valósáí;gal  hihetetlen 
aráiiyokljaii  kezdődött.  l'.)09  június  havában 
Jelent  meg  a  felhivás  valamint  a  kiváló 
gonddal  megszerkesztett  jelölési  utasítás  s  e 
késői  kezdet  daczára  is  eddigelé  közel  2200 
madarat  jelöltek  meg  a  ^  f^ritixli  Birds" 
munkatársai.  Itt  meg  kell  állapítani  azt, 
hogy  a  madárjelölési  kísérletek  terén  az 
egyetlen  helyes  és  czélravezetö  eljárás  a 
tömeges  jelölés,  mert  még  lui  járna  is  \ala- 
melyes  eredménynyel  a  kis  mennyiségben 
való  jelölés,  az  ily  módon  nyert  adatok 
mégis  csak  elégtelenek  a  megoldandó  kér- 
dés kellő  megvilágitásához.  Evvel  egyúttal 
azt  is  meg  kell  állapítani,  hogy  a  madár- 
jelölési  akczió  Angliában  a  lehető  legjobban 
van  megalapozva  s  meg  van  minden  feltétel 
ahhoz,  hogy  teljes  sikert  érhessen  el. 


Legnagyobb  mennyiségben  jelöltettek  : 
Sterna  hirando  (786).  Larus  ridibundus  {417 ), 
Uirundo  rustica  (113),  Turdus  merula  (83)  etc. 

Különösen  fontosnak  tartjuü  a  dankasirábj 
tömeges  jelölését  és  pedig  azért,  mert  úgy 
Thienemanx  Rossíttenben,  mint  pedig  a  Kir. 
M.  0.  K.  Magyarországon  évről-évre  szintén 
nagyobb  mennyiséget  szoktak  ebből  a  fajból 
megjelölni.  Rendkívül  érdekes  lesz  megtudni 
azt  —  már  a  madárvonulási  elméletekre  való 
tekintetből  is  —  hogy  miképpen  osztják  el 
maguk  között  a  téli  szállásokat  ezek  az  egy- 
mástól oly  távol  eső  fészkelő  helyekről  szár- 
mazó dankasirályok?  Az  eddigi  tapasztalatok 
szerint  a  velenczei  és  rossitteni  dankasirályok 
találkoznak  Olaszországban  és  az  Adriai- 
tengeren mint  részben  közös  téli  szálláson. 
Vájjon  elmennek-e  odáig  az  angol  sirá- 
Ivok  is? 


Eredmény  eddigelé  még  alig  van,  de  ezek 
méltatásába  különben  is  csak  több  év  egye- 
sitett adatai  alapján  volna  érdemes  bocsát- 
kozni. Egyelőre  csak  magát  az  akcziót  aka- 
rom ismertetni.  A  jelölés  elvégzése  nagyjá- 
lian    c|)peii  ligy    történik  mint  nálunk.  Főleg 


Uer  wichtigste  diesbezügliche  .Schritt  war 
das  Beginnen  der  Vogelmarkierungen,  auf 
welchem  (iebiete  sclion  im  ersten  Jahre 
wirklich  ungiaubliclie  Dimensionen  erreicht 
wurden.  Im  Juni  lÜOU  erschien  der  Aufruf 
und  die  atisserordentlich  sorgfältig  verfasste 
Markienings- Instruktion  und  wurden  trotz 
diesem  späten  Anfange  bisher  nahezu  2200 
Vögel  von  den  Mitarl)eiteru  von  „British 
Birds"  gezeichnet.  Es  möge  hier  betont  wer- 
den, dass  das  einzig  richtige  und  zum  Ziele 
führende  Vorgehen  auf  dein  Gebiete  der 
Vogebnarkiernngen  das  massenhafte  Zeichnen 
der  Vögel  ist,  denn  wenn  sich  auch  einige 
Resultate  ans  den  in  geringer  Anzahl  durch- 
geführten Markierungen  ergeben  würden,  so 
wären  die  auf  diese  Weise  erreichten  Daten 
dennoch  ungenügend  zur  einer  entsprechen- 
den Beleuchtung  der  Frage.  Es  möge  damit 
gieic'izeitig  hervorgehoben  werden,  dass  die 
Aktion  der  Vogelmarkierung  in  England  auf 
das  beste  begründet  ist  und  dass  sämtliche 
Bedingungen  zu  einem  vollen  Erfolge  vor- 
handen sind. 

In  grösster  Anzahl  w  urden  gezeichnet  : 
Sterna  hirundo  (786).  Larus  ridibundus 
(417),  Hirundo  rustica  (118),  Tnnlvs  niinda 
(83)  etc. 

Für  besonders  wiciitig  erachte  ich  das 
massenhafte  Markieren  der  Lachmöveii,  und 
zwar  deshalb,  weil  Thienem.\nn  in  Rossitten 
und  die  Königl.  U.  (K  ('.  in  Ungarn  eben- 
falls jedes  Jahr  eine  grössere  Anzahl  von 
dieser  Art  zu  markieren  pflegen.  Es  wird 
ungemein  interessant  werden  zu  erfahren  — 
nanientüch  auch  schon  mit  Hinsicht  auf  die 
Zugstheorien  —  wie  diese  Lachmöven,  \\  eiche 
aus  von  einander  so  weit  entfernten  Brutge- 
bieten stammen,  die  Winterquartiere  unter 
sich  verteilen  ?  Nach  den  bisherigen  Erfah- 
rungen trerten  die  Lachmöven  von  Rossitten 
und  A'elencze  in  Italien  und  au  den  Küsten 
der  Adria,  in  diesem  teilweise  gemeinsamen 
Winterquartiere  zusammen.  (  )b  sich  wohl 
auch  die  Lachmöven  Englands  bis  dorthin 
\erfliegen  ? 

Resultate  sind  bisher  kaum  zu  verzeichnen, 
und  könnte  übrigens  eine  Würdigung  der- 
selben nur  auf  Gruuil  iler  vereinigten  Daten 
von  mehreren  Jahren  erfolgen.  Vorläutig  möchte 
ich  nur  die  Aktion  selbst  besprechen.  Das 
Markierungsverfahren    ist    im    Grossen    und 


;^3i 


il/,  iuiyányi  fiókák  kapják  az  aliimiiiiiimhól 
készült  lálin\  űrűket,  de  —  igen  lielyt'sen 
a  téii  írndrgel-  jelölésére  is  kellő  figyelmet 
Idi-ditanak.  A  téli  szállásdii  elfogott  uiadarak 
jelülést'  nem  nyújthat  ugyan  oly  tökéletes 
eredményeket,  mint  a  fiókák  jelölése  —  de 
ha  nagyobb  tömegeket  sikerül  megjelölni, 
mégis  fontos  kiegészítő  adalékokat  szolgál- 
tathatnak. Utalok  erre  nézve  a  Mortensen 
által  elért  szép  eredményekre.' 


A  használt  gyűrűk  háromféle  nagyságúak; 
mindegyiken  rajta  van  a  folyószám  és  a 
következő  felirat:  „Witherhy  High  Hrdborn 
London". 

Az  angol  jelölésekkel  kapcsolatban  fel- 
említem még  azt,  hogy  egyidejűleg  Skócziá- 
ban  is  megkezdődött  a  madarak  jelölése  és 
pedig  rossitteni  mintára  (Landsborodgh  Thomson 
A.  Marking  Birds  in  Scotland  British  Birds 
Vol.  III.  pag.  26).  A  skót  akcziót  az  aber- 
deeni  egyetem  természetrajzi  osztálya  vezeti; 
a  gyűrűkön  van  a  folyószám  s  a  nagyság 
szerint  „Aberdeen  University"  vagy  ,,Abdn 
Univ."  felírás. 


Részünkről  őszinte  örömmel  üdvözöljük  ezt 
a  nagyarányú  mozgalmat,  mint  újabb  igen 
jelentékeny  lépést  azon  az  úton.  a  mely  a 
niadárvonulásnak  éppen  oly  lionyolult  mint 
gyönyörű  kérdésnek  megoldásához  vezet. 
Kívánjuk,  hogy  minél  nagyszerűbb  sikerek, 
minél  fontosabb  eredmények  jutalmazzák  a 
szervezők,  névszerint  dr.  Ticbhurst  C.  B.  és 
WiTHERBY  H.  F.  érdemes  működését,  melyet 
mindig  a  legnagyobb  érdeklődéssel  fogunk 
kisérni,  mint  a  legfontosabb  akcziók  egyikét, 
n  mely  a  madárvonulási  kutatások  czéljából 
eddigelé  Angliában  megindult. 


'  Teal    in  winter:  Vidensk.  Medd.  Naturhist.  t>'ore- 
ning.  Kjöbenhaven  1908.  p.  127—139. 


Ganzen  dasselbe,  wie  bei  uns.  Der  aus 
Aluminium  hergestellte  Fussring  wird  zum 
weitaus  überwiegenden  Teile  den  halbflUg- 
gen  Jungen  augelegt,  doch  wird  auch  sehr 
richtig  —  für  das  Markieren  der  Wintergäste 
gehörig  Sorge  getragen.  Das  Markieren  der 
im  Winterquartiere  gezeichneten  N'ögel  ergibt 
zwar  keine  so  vollkommenen  Kesultate.  als 
das  Zeichnen  der  Jungvögel,  doch  können  sie 
bei  grösseren  Massen  immerhin  wichtige 
Ergänzungsdaten  liefern.  Ich  möchte  dies- 
bezüglich auf  die  von  Mortensen  erreichten 
schönen  Resultate  hinweisen.' 

Die  Ringe  werden  in  drei  verschiedenen 
Grössen  angewendet;  auf  jeder  Ringart  befin- 
det sich  eine  laufende  Nummer  und  folgende 
Aufschrift:  „  ]\  itherby  High  Holborn  London''. 

Im  Anschlüsse  an  die  englischen  Vogel- 
markierungen möchte  ich  zugleich  noch 
erwähnen,  dass  man  gleichzeitig  auch  in 
Schottland  mit  dem  Markieren  der  Vögel 
begonnen  hat,  und  zAvar  nach  dem  Muster 
von  Rossitten.  (Landsborough  A.  Thomso.x  : 
Marking  Birds  in  Scotland,  Britisìi  Birds 
Vol.  in.  pag.  26.)  Die  schottische  Aktion 
wird  von  der  naturhistorischen  Sektion  der 
Universität  zu  Aberdeen  geführt  :  die  Ringe 
haben  eine  laufende  Nummer,  und  je  nach 
der  Grösse  die  Aufschrift  „Aberdeeti  Univer- 
sity''' oder  „Abdn  Univ." 

Unsererseits  begrüssen  wir  diese  gross- 
angelegten Aktionen  mit  aufrichtiger  Freude, 
als  einen  neuen  und  bedeutungsvollen  Schritt 
auf  jenem  Wege,  welcher  zur  Lösung  der 
ebenso  schwer  entwirrbaren  als  herrlichen 
Frage  des  Vogelzuges  führen  wird.  Möge  die 
verdienstvolle  Arbeit  der  Organisatoren,  na- 
mentlich Db.  C.  B.  Ticehürst  und  H.  F. 
WiTHERBY  von  je  grösseren  Erfolgen  und  je 
wichtigeren  Resultaten  gekrönt  werden  ;  die 
Königl.  ü.  0.  C.  wird  diese  Tätigkeit,  als 
eine  der  wichtigsten  Aktionen,  welche  bisher 
in  England  behufs  ornithophaenologischer 
Forschungen  ins  Leben  gerufen  wurde,  immei- 
mit  (1er  grössten    Aufmerksamkeit    verfolgen. 


'   Teal  in  winter.   Vidensk.  Medd.  Naturliist.  Foie- 
ning.  Kjöbenhaven  1908  pag.  127-139. 

42* 


8.32 


Jelentés  a  vuiiulo  madarak  líMíÍ.  evi 
tavas/i  vonulásáról  stb.  Kiadja  a  ^British 
Ornithologists  Cluìi'' .  BiilleUn  of  tlie  British 
Ornith.   Club.  Vol.  XXli.  London  1908. 

Ez  idő  szerint  csali  iiazáukljan  és  Angliá- 
ban folyik  teljes  a))j)arátiissal  a  niadárvonu- 
lás  kérdésének  megoldására  vonatkozó  kuta- 
tás. A  várható  eredményekre  nézve  éppen 
olyan  örvendetes  mint  fontos,  hogy  mind  a 
két  ország'ian  lényegileg  ugyanazokat  a  ku- 
tatási módszereket  alkalmazzák.  A  míg  egy- 
részt a  uagy  arányokban  megkezdett  madár- 
Jelölések  a  téli  szállások  valamint  az  odavezető 
utak  megállapitásáj'a  szolgálnak,  addig  az 
érhezésre  és  távozásra  vonatkozó  adatok  gyűj- 
tése az  átvonulási  és  letelepedési  folyamatok 
megismerését  czéhizza.  Volt  alkalmam  tény- 
leges eredmények  alapján  rámutatni  arra/ 
hogy  ez  a  két  kutatási  módszer  kölcsönösen 
kiegészíti  egymást  s  hogy  jelenleg  e  kettő- 
nek együttes  alkalmazása  biztosíthatja  a  leg- 
töbl)  sikert. 


Az  angol  madárjelölósi  akczióról  itt  csak 
annyit  ismételek,  hogy  a  legjobb  úton  van. 
Egyúttal  a  madárvonulási  adatok  gyűjtése  is 
oly  mértékben  folyik,  hogy  az  eredmények- 
hez a  legjobl)  reményeket  fűzhetjük:  Angliá- 
ban ugyanis  jelenleg  két  ornithophaenologiai 
megtigyelő  hálózat  is  működik  :  az  egyiket 
szervezte  a  „Royal  Meteorological  Society",  n 
uiásikat    a   „British  Ornithologists  Club". 


\  Royal  Meteoroyical  Society  hálózata 
már  1874  óta  működik.  Az  1907.  évre  szóló 
adatokat  Mawley  E.  közölte  a  Quarterly 
Journal  of  the  Roy.  Met.  Soc.  XXXIV.  1908. 
évi  kötetébeu.  Az  állomások  az  Egyesült 
Királyság  egész  területén  vannak  eloszolva; 
számuk  meghaladja  a  100-at.  A  megfigyelt 
fajok  évről-évre  ugyanazok.  Ezek  az  egysé- 
ges instrukczió  szerint  gyűjtött  igen  becses 
adatok  eddigelé  nem  lettek  feldolgozva,  ha- 
bár kétségtelenül  igen  fontos  eredményeket 
nyújtottak  volna  Anglia  vonulási  viszonyairól. 

'  Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches  in  Ungarn 
.lournal  f.  Ornithologie  LVIF.  1900   p    8i)-9s. 


Itericilt  über  den  Krülijalirszug  der  Vogel 
im  Jalire  1907  etc.  Herausgegebeu  vom 
..llritish  Ornithologists  Cluh" .  liidletin  of 
the  British  Ornithologists  Club.  \<i\.  XXTl. 
London   1908. 

Die  Forschungen,  welche  der  Klärung  der 
Frage  des  Vogelzuges  gewidmet  sind,  werden 
ilerzeitig  nur  in  Ungarn  und  England  mit 
vollständigem  Apparate  durchgeführt.  Mit 
Bezug  auf  die  zu  erwartenden  Resultate  ist 
es  ebenso  erfreulich  als  wichtig,  dass  in  bei- 
den Ländern  wesentlich  dieselben  Forschungs- 
Methoden  angevFendet  werden.  Während  die 
in  grossem  Masstabe  begonnenen  Vogel- 
markierungen zur  Bestimmung  der  \\'inter- 
quartiere  und  der  dahin  führenden  Wege 
dienen,  bezwecken  die  über  Ankunft  und 
Wegzug  der  Vögel  gesammelten  Daten  das 
Erkennen  der  Durchzugs-  und  Besiedelungs- 
vorgänge.  Ich  hatte  Gelegeuiieit  auf  Grund 
positiver  Resultate  darauf  hinzuweisen,^  dass 
sich  diese  beiden  Forsrhungsmethoden  gegen- 
seitig ergänzen,  und  dass  derzeit  das  gleich- 
zeitige Anwenden  derselben  die  grössten 
El  folge  sichert. 

Über  die  englische  N'ogeimarkierungs-Aktioii 
möchte  ich  hier  nur  so  viel  wiederholen,  dass 
dieselbe  auf  dem  besten  Wege  ist.  Es  erfolgt 
ab(îr  auch  das  Sammeln  der  Vogelzugsdaten 
in  solchem  Masse,  dass  man  bezüglich  der 
Resultate  zum  Hegen  der  besten  Hoft'nungen 
berechtigt  ist.  In  Englatul  funktionieren  der- 
zeit nämlich  zwei  ornithopliaenologische  Be- 
obachtungsnetze ;  das  erste  wurde  von  der 
..Royal  Meteorological  Society''  .à&^  zweite  vom 
„British  Ornithologists  Club"   gegründet. 

Das  Beobachtungsnetz  der  „Royal  Meteoro- 
logical Society''  funktioniert  schon  seit  1874. 
Die  Daten  für  das  Jahr  1907  wurden  von 
E.  Mawlev  im  Jahrgange  XXXIV,  1908,  von 
Quarterly  Journal  of  the  Roy.  Met.  Soc.  publi- 
ziert. Die  Stationen  sind  auf  das  ganze  Ge- 
biet des  Wreinigten  Königreiches  verteilt  ; 
ihre  Anzahl  beträgt  über  hundert.  Die  be- 
obachteten .4rten  sind  jährlich  dieselben.  Diese 
nach  liner  einheitlichen  Instruktion  gesam- 
UM-lten  ungemein  wertvollen  Daten  wurden 
bisher  nicht  bearbeitet,  obwohl  es  keinem 
Zweifel  unterliegen  kann,  dass  dieselben  sehr 
wichtige  Resultate  über  die  Zugsverhältnisse 

'  DerFrühjahrszugdes  weissen  Storches  in  Ungarn, 
■loiirual  f.  Ornitli.  LVII.  1909  pag.  89-98. 


'Am 


Számos  állomáson  lő— 20-éves  megszakítat- 
lan meiíligyelfsi  sorozatokat  gyűjtöttek,  a 
melyek  tiulvalevòleg  az  egyerlüli  biztos  ala- 
pot szolgáltatják  az  idevonatkozó  kutatá- 
sokhoz. 

A  ..  British  Ornithologists  Cluh"  által  szer- 
vezett hálózat  U)Oő-ben  kezdte  meg  műkö- 
dését ;  egyehjre  csak  a  szó  szűkebb  értelmében 
vett  Angliára  és  Walesre  terjed  ki  és  —  igen 
helyesen  —  csak  a  legközönségesebb,  tehát 
a  legszélesebli  kiírben  megfigyelhető  fajokra 
vonatkozik  a  megfigyelés.  A  fajok  kiválasz- 
tása természetesen  az  angol  viszonyok  alap- 
ján történt  meg,  de  a  legjobban  megfigyelt 
fajok  itt  is  azok,  a  melyeket  pl.  Magyarorszá- 
gon is  a  legnagyobb  mértékben  szoktak  meg- 
figyelni. Minthogy  minden  egyes  madárfaj 
vonulását  kulöukülön  kell  majd  tanulmányozni, 
azért  ez  a  körülmény  nagyon  megkönnyíti 
majd  a  két  hálózat  működése  révén  elért 
eredmények  összehasonlítását  —  illetőleg, 
sajnos,  azt  kell  mondani,  hogy  megkönnyí- 
tené, még  pedig  azért,  mert  az  angol  adatok 
közlési  módja  lényegesen  eltér  attól,  a  me- 
Ivet  általánosan  használni  szoktak. 


A  közlés  kronológiai  sorrendben  történik  : 
a  legkorábbi  érkezési  naptól  kezdve  minden 
egyes  dátiint  mellett  föl  vannak  sorolva  azok 
a  fjrófságok,  a  melyekben  az  illető  madárfaj 
a  jelzett  napon  észleltetett.  A  füsti  fecsMre 
nézve  pl.  ezt  a  következő  minta  mutatja  : 


Kiiglands  ergeben  hätten.  \'iele  Stationen  lia- 
ben  schon  lő — 20-jährige  uminterbrochene 
Heobachtungsserien,  welche  bekannterweise 
die  einzig  sicliere  (irnndlage  zu  den  hielier 
gehörenden  l'ntersuchuiigen  bieten. 

Das  vom  ..British  Ornithologists  Chili-  or- 
ganisierte Heobaehtimgsnetz  begann  *eine  Tä- 
tigkeit im  Jahre  19ltö  ;  vorläufig  ist  dasselbe 
erst  über  das  eigentliche  England  und  Wales 
ausgebreitet  und  werden  sehr  richtig  — 
nur  die  gewöhnlichsten,  d.  i.  die  in  den  wei- 
testen Kreisen  beobachtbaren  Arten  in  den 
Bereicli  der  Beobachtung  gezogen.  Die  Aus- 
wahl der  zu  beobachtenden  Arten  geschah 
natürlich  auf  Grund  der  englischen  Verhält- 
nisse, doch  sind  die  bestbeobachteten  Arten 
hier  ganz  dieselben,  welche  z.  B.  auch  in 
Ungarn  im  gi'össten  Masse  beobachtet  wer- 
den, ludem  der  Zug  einer  jeden  Art  separat 
untersucht  werden  muss,  wird  dieser  Umstand 
den  Vergleich  der  Eesultate,  welche  durch  die 
Tätigkeit  der  beiden  Beobachtungsnetze  er- 
reicht werden,  sehr  erleichtern  —  leider  muss 
gesagt  werden,  dass  dadurch  dieser  Vergleich 
erleichtert  wäre,  und  zwar  deshalb,  weil  die 
Publikationsweise  der  englischen  Daten  bedeu- 
tend von  der  allgemein  gebräuchlichen  ab- 
weicht. 

Die  Daten  werden  in  chronologischer  Reihen- 
folge veröfientlicht  ;  vom  frühesten  Ankunfts- 
tage an  ist  bei  jedem  einzelnen  Datum  die  Graf- 
Hchaft  angegeben,  in  welcher  die  betrettende 
Art  an  dem  angegebenen  Tage  erschienen 
ist.  Diese  Publikationsweise  kann  durch  die 
folgenden  auf  die  Raurhscliiralhe  bezüglichen 
Daten  augenscheinlich  gemacht  werden  : 


Márczius  27.  Leicester,  Denbigh. 
„         28.  Leicester. 

29.  Cornwall. 

30.  Montgomery,  S.  Yorkshire,  Dumfries. 
,         .SI.  Hants,  Berks,  Lancashii-e,  Dumfries. 

Április        1.  Cornwall,  Herts,  etc.  etc. 


Ezenkívül  vannak  általános  megjegyzések, 
hogy  a  vonulók,  illetőleg  érkezők  száma  nőtt, 
fogyott,  megállapodott  stb.  s  az  idevágó  ada- 
tok alapján  van  megszerkesztve  minden  fajra 
vonatkozólag  egy-egy  vonulási  térkép,  a  mely 


Ausserdem  werden  im  allgemeinen  gehal- 
tene Bemerkungen  gegeben,  ob  sich  die  An- 
zahl der  Zügler  oder  der  angekommenen  ver- 
mehrte, verminderte,  gleichmässig  verhielt  u. 
s.  w..  und  auf  Grund  der  diesbezüglichen 
Daten  ist  für  jede  Art  eine  Zugskarte  ent- 
worfen,   welche    die    Immigration,   d.    i.    die 


m4 


a  beözöiilést.  illetőleg  a   vonulási  hulláinokat 
valamint  azok  irányát  akarja  szemléltetni. 

Kétségtelen  dolog  tehát,  hogy  a  földolgozó 
nem  egészen  úgy  közölte  a  vonulási  anyagot, 
a  hogyan  azt  a  megfigyelők  bekiildötték  : 
elhagyta  az  egyik  legfontosabb  elemet,  t.  i. 
/i  niefifif/yeifisi  állomásoltat,  s  ezeket,  úgy  lát- 
szik, egyszerűen  pótolta  az  illető  grófságok 
neveivel.  A  földolgozó  egyáltalában  kevéssé 
nyilatkozik  kutatásainak  közelebbi  czéljairól 
és  módszereiről  s  ebben  a  specziális  esetben 
különösen  sajnálatos,  hogy  nem  magyarázza 
meg,  mily  értelmet  és  jelentést  tulajdonit  az 
ily  módon  átalakított  adutoknak  és  miért 
találja  rzélrarezet.öhbiielc  az  ezekkel  való  ope- 
rálást, mint  az  eredeti  adatokkal  "? 


Ennek  az  eljárásnak  egyenes  következ- 
ménye azután  az,  hogy  nem  tudjuk  meg- 
ítélni, mennyire  sikerült  a  földolgozónak 
kitűzött  czéljait  elérni  ?  Kénytelenek  vagyunk 
minden  eredményt  jóhiszeműleg  elfogadni, 
mert  az  enilitett  hiányok  következtében  semmi 
módunk  sincs  a  kritika  gyakorlására.  Ennek 
viszont  az  a  közvetlen  következménye,  iiogy 
nem  bocsátkozhatunk  az  eredmények  behatóbb 
tárgyalásába  és  méltatásába.  Pedig  a  föladat 
nagyon  vonzó  és  tanulságos  volna  különösen 
arra  a  helyzetre  való  tekintetből,  a  melyet 
Anglia  a  palaearktikus  terület  nyugati  hatá- 
rán elfoglal. 


Az  eredmények  inkommenzurabilitásához 
lényegesen  hozzájárul  az  a  körülmény  is, 
hogy  a  földolgozó  láthatólag  nem  az  egyes 
fajok  letelepedési  folyamatát  kutatja,  hanem 
főleg  a  beözönlési  idők  és  a  vonulási  hullá- 
mok megállapítására  törekszik.  Kétségtelen, 
hogy  a  vonulás  kérdésének  megoldásához  ez 
is  szükséges  ;  a  magyar  adatokat  ilyen  szem- 
pontból és  a  megfelelő  meteorológiai  adatok 
segélyével  évről-évre  Hrgvkoky  K.\bos  szokta 
földolgozni.  Világos  dolog  azonban,  hogy  az 
idevonatkozó  ei'edmények  csak  egy  részét 
alkotják  azoknak  a  tanulságoknak,  a  melye- 
ket az  első  érkezésre  vonatkozó  adatok  nyujt- 


.Migrationsw flU'ii  inul  dricii  l!i<liiiiiigeii  vni' 
Augen  führen  will. 

Es  unterliegt  keinem  Zweifel,  dass  der 
llearbeiter  das  Materiale  nicht  in  derjenigen 
Form  veröffentlichte,  in  welcher  dasselbe  voji 
den  Beobachtern  eingesendet  wurde  ;  es  fehlt 
eines  der  wichtigsten  Elemente,  nämlich  die 
ßeobacJituiifjsstafion,  welche,  wie  '>^  scheint, 
einfach  durch  die  betreffende  urafschaft 
substituiert  wurde.  Der  Bearbeiter  äussert  sieh 
im  allgemeinen  fast  gar  nicht  über  die  nä- 
heren Ziele  sowii"  über  die  angewendeten 
Methoden  seiner  Untersuchungen,  und  ist  es 
gerade  in  diesem  speziellen  Falle  ausser- 
ordentlich bedauerlich,  dass  er  uns  keine 
Erklärung  darüber  gibt,  luelchen  Sinn  und 
welche  Bedeutunq  er  diesen  so  umgeformten 
Daten  zuschreibt,  und  weshalb  er  das  Ope- 
rieren mit  denselben  für  zwenhnässiger  er- 
achtet, als  mit  den   Originaldaten  ?* 

Eine  unmittelbare  Folge  dieses  Verfahrens 
ist  dann  die,  dass  man  nicht  beurteilen  kann, 
inwieweit  es  dem  Bearbeiter  gelungen  ist 
sein  ausgestecktes  Zie!  zu  erreichen  V  Mau 
ist  gezwungen  die  Resultate  bona  tide  zu 
akzeptieren,  indem  infolge  des  erwähnten 
Mangels  kein  Modus  zur  Ausübung  der  Kri- 
tik vorhanden  ist.  Dies  hat  wieder  zur  un- 
mittelbaren Folge,  dass  auch  die  Resultate 
nicht  eingehender  besprochen  und  gewürdigt 
werden  können.  Und  doch  wäre  dies  eine 
ungemein  lehrreiche  und  anziehende  Aufgabe 
besonders  mit  Hinsicht  auf  die  Stellung, 
welche  England  an  der  Westgrenze  des  pa- 
läarktischen  Faunengebietes  einnimmt. 

Zur  Inkommejisurabilität  der  Resultate 
trägt  auch  noch  der  Umstand  vieles  bei,  dass 
der  Bearbeiter  augenscheinlich  nicht  den  Be- 
siedelungsvorgang  zu  fixieren  beabsichtigt, 
sondern  hauptsächlich  die  Haupt-Imniigrations- 
zeitcn  und  die  Migrationswellen  zu  bestim- 
men bestrebt  ist.  Es  unterliegt  keinem  Zwei- 
fel, dass  zur  Lösung  des  Zugsproblems  auch 
dieses  notwendig  ist;  die  ungarischen  Be- 
obachtungen werden  von  diesem  .Standpunkte 
und  mit  den  entsjirechenden  meteorologischen 
Daten  beleuchtet,  alljährlich  ebenfalls,  u.  zwar 
von  J.\KOB  Hegyfoky  bearbeitet.  Es  ist  jedoch 
eine  imleugbare  Tatsache,  dass  die  dies- 
bezüglichen Feststellungen  nur  einen  Teil 
jener  Resultate  bilden,  welche  die  Daten 
über  die  erste  -Ankunft  ergeben  können,    in- 


835 


liiitiiak,  inert  valainelv  iiiaflárt'aj  megérkezését 
egy  adott  ponton  első  sorban  annak  földrajzi 
és  magassági  helyzete  állapítják  meg  :  az 
időjárás  csak  másodsorl)an  l)efolyásolja  az 
érkezést. 

A  mindenkori  idő.járás  csak  annyiban  l)efo- 
lyásolja  a  vonulást,  hogy  egyik  évben  korábbi, 
a  másik  esztendőben  későbbi  érkezést  vagy 
elvonulást  idéz  elő.  Az  idevonatkozó  és  vala- 
mely meghatározott  területre  alkalmazott  vizs- 
gálatoknál tényleg  csak  a  vonulás  időpontja 
fontos  :  teljesen  közömbös,  vájjon  az  adat 
mellett  az  állomás  vagy  grófság  neve  van-e 
megadva,  mert  tulajdonképpen  egyik  se  szük- 
séges. A  mindenkori  időjárás  azonlmn  semmi- 
képpen se  tudja  megváltoztatni  azt  a  viszonyt, 
a  mely  a  különhözö  feriiletek  érkezési  adatai 
között  fömiáll;  igy  pl.  a  Magyarországra  nézve 
tisztán  az  érkezési  adatok  kölcsönös  viszonya 
alapján  megállapított  vonulási  typusok  abszolút 
változatlanoknak  bizonyultak  akár  korai,  akár 
normális,  akár  késői  volt  a  vonulás.  Példával 
illusztrálva  ezt  az  állítást  :  Magyarországon 
eddigelé  mindig  olyan  volt  a  fehér  harázda- 
/«'í/e^etó  tavaszi  fölvonulása,  hogy  délnyugat — 
északkeleti  irányban  fokozatosan  későbbi  volt 
az  érkezés,  tekintet  nélkül  arra,  hogy  melyek 
voltak  a  főbeözönlési  idők,  és  hogy  milyenek 
voltak  a  vonulási  hullámok. 


A  vonulási  typusokat  már  többször  ismer- 
tetett és  igazolt  ornithophaenologiai  kutatási 
módszerünkkel  tudtuk  megállapítani,  s  ezek 
alkalmazásával  eddigelé  tényleg  sikerült  is 
Magyarország  vonulási  viszonyait  legalább  a 
jobban  megfigyelt  fajokra  nézve  fölismerni. 
Evvel  szemhew  a  „British  Orììitholoyists  Club" 
szóbanforgó  földolgozása  révén  csak  az  évről- 
évre  más  és  másképpen  alakuló  és  módosuló 
vonulási  hullámokról  nyerünk  valamelyes 
tájékoztatást.  A  kétféle  módszerrel  elérhető 
eredmények  ily  éles  megvilágításával  csak 
arra  akarok  rámutatni,  hogy  a  pontosan  meg- 
határozott   megfigyelő    állomásokhoz    tartozó 


ilem  dir  Ankunft  einer  .\ii  an  irgen<l  einem 
gegebenen  Punkte  in  erster  Linie  von  der 
geogra|)hischen  und  hypsometrischen  Lage, 
und  erst  in  zweiter  Linie  von  der  jeweiligen 
Witterung  abhängig  ist. 

Durch  die  jeweilige  Witterung  wird  der 
Zug  nur  insofern  beeintlusst.  dass  in  einem 
Jahre  ein  früheres,  im  anderen  ein  späteres 
Erscheinen  oder  Wegziehen  verursacht  wird. 
Bei  den  diesbezüglichen,  auf  ein  bestimmtes 
Gebiet  beschränkten  Untersuchungen  ist  tat- 
sächlich nur  der  Zeitpunkt  des  Zuges  wich- 
tig; ob  neben  dem  Datum  die  Beobachtungs- 
stafion  oder  die  Grafschaft  angegeben  ist. 
itleibt  vollkommen  gleichgültig,  indem  eigent- 
lich weder  die  eine  noch  die  andere  Angabe 
notwendig  ist.  Das  yeyenseitige  Verlvltnis 
jedoch,  welches  zwischen  den  Ankunftsdaten 
der  verschiedenen  Gebiete  besteht,  kann  von 
der  jeweiligen  Witterung  durchaus  nicht  ver- 
ändert werden  ;  so  erwiesen  sich  z.  B.  die 
in  Ungarn  nur  auf  Grund  des  gegenseitigen 
Verhältnisses  der  Ankunftsdaten  bestimmten 
Z'ugstyperi  als  absolut  unveränderlich,  ganz 
gleichgiltig,  ob  der  Zug  ein  früher,  später 
oder  normaler  war.  Ein  Beispiel  :  In  I  'ngarn 
gestaltete  sich  der  Zug  der  ireissen  Bach- 
stelze immer  in  der  Weise,  dass  die  Ank  inft 
in  Südwest-nordöstlicher  Richtung  sukzessive 
später  wird,  ohne  jede  liücksicht  auf  die 
Haupt-Immigrationszeiten  und  Migrations- 
welieu. 

Diese  Zugstypen  konnten  wir  mittels  unserer 
schon  mehrfach  besprochenen  und  bewährten 
ornithophaenologischen  Forschuugsmethode 
feststellen  und  ist  es  uns  durch  Anwendung 
derselben  auch  gelungen  die  Zugsverhältnisse 
Ungarns  wenigstens  für  die  besser  beobach- 
teten Arten  zu  erkennen.  Dem  gegenüber 
erhalten  wir  durch  die  in  Rede  stehende  Be- 
arbeitung des  „British  Ornitlioloi/ists  Club" 
nur  über  die  von  Jahr  zu  Jahr  sich  anders 
gestaltenden  und  anders  modifizierenden  Migra- 
tionswellen irgendwelche  Orientierung.  Durch 
diese  scharfe  Unterscheidung  der  mittels  der 
beiden  Forschungsmethoden  erreichbaren 
Resultate  möchte  ich  nur  darauf  hinweisen, 
dass  die  Untersuchungsmethode,  welche  sich 
auf  die  Ankunftsdaten  mit  genau  bestimmten 
Beobachtungsstationen  stützt,  ihre  Berechti- 
gung hat,  weshalb  es  unbedingt  notwendig 
ist  die  diesbezüglichen    Daten    zu    veretlent- 


(■■rkozési  ad;itiikr;i  alapitutt  kutatási  iiióflszer- 
iiek  meg  van  a  maga  jogosultsága,  s  hogy 
ennek  következtében  foltétlenül  szükséges  az 
iflevíigó  áriatok  közléfie.  tekintet  nélkül  arra. 
hogy  milyen  módszert  alkalmaz  egyébként  a 
toklolgozó.  A  „lírifif'h  Omitholof/ists  <'liih" 
liatiirozottan  nagy  szolgálatot  tenne  az  ornitho- 
pliaciioldgiának.  ha  elállana  az  adatok  eddigi 
közlési  módjától  és  lígy  publikálná  gazdag 
és  értékes  vonulási  anyagát.  -  tehdf  a  mcfi- 
fif/!/elö  dllnmásol-  nminevezénévcX  —  hogy  azt 
a  más  módszerekkel  dolgozó  kutatás  is  föl- 
használhassa. Az  eddigi  idevágó  közlemények 
jórészt,  sajnos,  holt  kincseket  alkotnak  az 
ornithophaeiiologiai  kutatások  számára. 


lichen,  uline  Rücksicht  auf  die  Methode, 
welche  der  Bearbeiter  anwendet.  Der  „ßn- 
lifili  Ornithnlnriists  Clnh''  würde  der  (Jmithn- 
phaenologie  einen  wirklich  grossen  Dienst 
leisten,  wenn  er  in  /nluinft  von  der  bishe- 
rigen Veröffentlichungsweise  der  Daten  ab- 
stehen möchte  nnd  das  ebeiisd  reiche  nml 
wertvi)lle  Materiale  in  der  Weise  nl.^o  mil 
Ani/rilie  lier  ßeobarhtimgsstatir)i>i>ii  pnbli- 
zieien  würde,  dass  dasselbe  auch  von  jenen 
b(Miiitzt  werden  könnte,  welche  mit  anderen 
Forschungsmethoden  arbeiten.  Die  bisherigen 
diesbezüglichen  Publikationen  bilden  leider 
zum  grössten  Teile  tote  Schätze  für  die 
firnitho|ihaenologische  F'orschung. 


im 


Birds  Useful  and  Harmful. 

By  Otto  Hebmak  and  J.  A.  Uwkn,  Manchester 
Sherratt  &  Hughes,  Univesity  Press  1909. 

Abból  az  alkalomból,  hogy  a  fenti  könyv 
társszerzőnője  1907  angusztusában  Herman 
Ottó  igazgatót  Lillafüreden  meglátogatta, 
szóba  került  a  czimben  fölemlített  madár- 
könyvnek éppen  akkor  előkészületben  levő 
harmadik  magyar  kiadása  és  ekkor  Owen 
A.  J.  Írónő  azt  a  megjegyzést  tette,  hogy 
Angliál)an  hasonló,  főleg  a  madarak  gazda- 
sági értékét  népszerűen  tárgyaló  munka  hiány- 
zik és  hogy  szívesen  vállalkozna  ,A  madarak 
hasznáról  és  káráról"  czímü  könyv  III.  magyar 
kiadásainak  angolra  való  fordítására  és  az 
egyes  fejezeteknek  az  angol  viszonyoknak 
megfelelő  átalakítására. 


Csupán  az  volt  a  bökkenő,  hogyan  lehetne 
a  klisék  újracsináltatásának  tetemes  költsé- 
geit fedezni? 

Midőn  dr.  Darányi  Ignâcz,  m.  kir.  fóld- 
mívelésügyi  miniszter  ő  Excellencziája  a  munka 
angolba  való  átültetésének  szándékát  meg- 
tudta, azonnal  intézkedett,  hogy  az  angol  ki- 
adáshoz az  eredeti  klisék  költségmentesen 
fölhasználtassanak. 

A  társszerzőnő  most  legközelebb  a  magyar 
eredetinek  „Nutzen  und  Schaden  der  Vögel" 
czim  alatt  megjelent  német  kiadiís  fordításába 
fogott,  az  angol  viszonyok  folytonos  szem 
előtt  tartásával,  kihagj-ta  az  Angliában  elő 
nem  forduló  fajokat,  míg  az  ottani  fajok  anya- 
gát saját  tapasztalatai  és  a  harmadik  magyar 
kiadás  bővítései  alapján  tetemesen  gyara- 
pította. 


Owen  A.  J.  lírnő  Angliában  régóta  műkö- 
dik irodalmi  téren  és  különösen  „A  Son  of 
the  Marshes"  czímü  czikkei  minden  angol 
természetkedvelő  előtt  jól  ismertek.  Ennél- 
fogva természetes,  hogy  a  magyar  munkának 
angol  átdolgozását  úgy  a  sajtó,  mint  a  közön- 
ség a  legmelegebben  üdvözölte. 

Különösen  a  Csörgey  Titus  ónjától  eredő 
természethű  rajzok  találkoztak  általános  tet- 
széssel. 

Aquila  XVI. 


Birds.  Useful  and  Harmful. 

By  Otto  IIebman  and  J.  A.  Owen,  Manchester 
Shekkatt  &  Hughes,  University  Press,  1909. 

Bei  Gelegenheit  des  Besuches,  welchen  die 
Mitverfasserin  des  obigen  Buches  im  August 
des  Jahres  1907  dem  Direkter  Otto  Herman 
in  Lillafüred  abstattete,  kam  die  Rede  auch 
auf  die  damals  in  Vorbereitung  gewesene  dritte 
ungarische  Neuausgabe  des  im  Titel  ange- 
führten Vogelbuches  und  bemerkte  hiebei  Frau 
.1.  A.  Owen,  dass  es  in  England  an  einer 
ähnlichen,  hauptsächlich  den  ökonomischen 
Wert  der  Vögel  in  ])opulärer  Sprache  be- 
handelden  Schrift  mangelt  und  dass  sie  sich 
gerne  der  Aufgabe  widmen  würde,  die  dritte 
ungarische  Neuauflage  des  Buches  „A  mada- 
rak hasznáról  és  káráról"  ins  Englische  zu 
übertragen  und  die  einzelnen  Kapitel  den 
englischen  Verhältnissen  anzupassen. 

Die  Frage  war  nur,  wie  die  mit  der  Neu- 
anschaft'ung  der  Klischees  verbundenen  hohen 
Kosten  umgangen  werden  könnten? 

Als  Se.  Excellenz  der  kön.  ung.  Ackerbau- 
minister Ignaz  V.  Darányi  von  der  beabsich- 
tigten englischen  Ausgabe  des  Werkes  hörte, 
gestattete  er  sofort,  dass  die  Original- Klischees 
zur  englischen  Auflage  unentgeltlich  zur  Ver- 
fügung zu  stellen   sind. 

Die  Mitverfasserin  machte  sich  zunächst  an 
die  Übersetzung  der  unter  dem  Titel  -Nutzen 
und  Schaden  der  Vögel"  in  deutscher  Sprache 
erschienenen  Ausgabe  des  ungarischen  Origi- 
nals, wobei  unter  steter  Berücksichtigung  der 
englischen  Verhältnisse,  die  in  England  nicht 
heimischen  Arten  ausgelassen  wurden,  wäh- 
rend das  auf  die  dort  heimischen  Arten  be- 
zügliche Materiale,  auf  Grund  ihrer  eigenen 
Erfahrung  und  auf  Grund  der  in  der  dritten 
ungarischen  Auflage  enthaltenen  Zusätze,  eine 
bedeutende  Erweiterung  erfuhr. 

Frau  J.  A.  Owen  ist  in  England  seit  langen 
Jahren  publizistisch  tätig,  und  sind  besonders 
ihre  „A  Son  of  the  Marshes"  gezeichneten 
Artikel  und  Schriften  allen  englischen  Natur- 
freunden wohl  bekannt.  Es  ist  daher  selbst- 
verständlich, dass  die  englische  Bearbeitung 
des  ungarischen  Werkes  sowohl  von  der  Presse 
als  von  dem  Publikum  wärmstens  aufgenom- 
men wurde.  Ganz  besondere  Würdigung  fanden 
die  naturwahren  Abbildungen,  welche  von 
TiTüs  Csörqey's  Stift  herrühren. 

43 


íiáfi 


A  Petényi-Emlék. 

A  magyar  tudoniaiiyos  madártan  megala- 
pitójáiiak,  Pktknyi  SAi.AMox-iiak  állítandó  cm- 
lékniflre  a  niult  év  iinvejnber  hava  óta  a 
következő  hármn  adomány  érkezett: 

Dr.  Fromm  Géza      ....  10. —  korona. 
A    KiR.  Magyar   Ornitholoöiai 

Központ ]2fj.48 

Nesneea  Ödön 10. — 


Összesen     146.48  korona. 


Hozzáadva  a  múlt  évben  érkezett  852 
koronát,  gyűjtésünk  eddigi  eredménye  998.48 
korona. 

Fogadják  e  helyen  a  kegyes  adakozók 
őszinte  szívből  fakadó  köszönetünket.  A  to- 
vábbi kegyes  adományokat  a  Kir.  M.  0.  K. 
czime  alatt  (Budapest,  MII.,  József-körút  65, 
I.  3)  kérjük. 

Kir.  M.  0.  K. 


Das  Petényi-Denkmal. 

Zur  Erriclitung  eines  Denkmales  für  J.  S. 
Petényi,  den  Begründer  der  ungarischen 
wissenschaftlichen  Ornithologie,  liefen  seit 
November  1906  folgende  weitere  Gaben  ein  : 

Geyza  Fromm  Dr 10. —  Kronen. 

KöNiGL  Ungar.  Ürnithologibche 

Centrale 126.48 

Edmund  Nesnera  10' — 


Zusammen     14648  Kronen. 

Mit  den  852  Kronen  der  vorigen  Jahre 
summiert,  beträgt  unsere  bisherige  Samndung 
99848  Kronen. 

Empfangen  die  Gütigen  Spender  auch  an 
dieser  Stelle  unseren  herzlidisten  Dank.  Die 
weiteren  gütigen  Beiträge  bitten  wir  an  die 
Königl.  U.  ().  C.  (Budapest.  VIII,  .József-körút 
65,   I.   8.)   zu  richten. 

KöNiGi..  U.  0.  C. 


Personalia. 


Dr.  Darányi  Ignácz  m.  kir.  földmívelés- 
ügyi  Miniszter  ő  nagyméltósága  a  kir.  M.  0. 
K.  fölterjesztésére  1909  január  21-én  kelt 
11664.  eln./IX.  A.  2./1908.  számú  leiratával 
a  következő  kinevezéseket  foganatosította  : 

I.   Tiszteletbeli  tagoTcká: 

Allen  Joel  Asaph. 

Besserer  Th.ílfingen  Lajos  báró. 

Dr.   Blanchi  Bálint. 

Dubois  Alfonz. 

DE  Güerne  Gyula  báró. 

Haagner  Alwin. 

Dr.   König  Sándor. 

Dr.  Menegaüx  Ágost. 

Dr.  Merriam  Hart  Clinton. 

Oberholser  Church  Henrik. 

Oldys  Henrik. 

Dr.  Ritzema-Bos  János. 

Dr.  Rörig  György. 

Salvadori  Tamás  gróf. 

Visger  A.  Johanna  úrnő. 


Seine  Exzellenz  der  königl.  ungarische 
Minister  für  Ackerbaur  Dr.  Ignaz  v.  D.arányi 
vollzog  unter  Nr.  11664  eln./IX.  A.  2./1908 
vom  21.  Jänner  1909  folgende,  von  der 
königl.  U.  0.  C.  vorgeschlagene  Ernennungen  : 

I.  Ehrenmitglieder: 

Allen,  Joel  Asaph. 

Besserer-Th.alfisgen,  Freiherr  Lcdwio  v. 

Dr.   Bianchi,  Valentin. 

Dubois,  Alphonz. 

Guerne,  Freiherr  Julius  v. 

Haagner.  Alwin. 

Dr.  König,  Alexander. 

Dr.  Menegaux,  August. 

Dr.  Merriam.  Hart  Clinton. 

Oberholser,   Church  Heinrich. 

Oldys  Heinrich. 

Dr.  Ritzema-Bos,  Johann. 

Dr.  Rörig,  Georg. 

Salv.\dori,   Graf  Thomas. 

Visger.   Frau  A.  Johanna. 


339 


II.  Levelező  tagokká  : 

Clodius  Gusztáv. 

DE  Contreras  Marcel. 

Csíki  Ernő. 

Hajdú  István. 

Dr.  Levandek  Mainio  Károly. 

Lodge  B.  Reginald. 

DE  LucANUs  Frigyes. 

MORTENSEN    KeRESZTÈLY. 

Pascsenko  Szergej. 
Platthy  Árpád. 
Severik  Vilmos. 
Szabó  György. 
Teodokovits  Ferencz 
Ternier  Lajos. 
Witherby  E.  H. 

Az  1909.  év  folyamán  a  kir.  M.  0.  K. 
rendes  megfiyyeUi  közé  a  következők  vétet- 
tek föl: 

Baky  Miklós. 
Batschi  György. 
Cseh  Pál. 
FoGAssY  Sándor. 
Dr.  Gaál  István. 
LowiESER  Imre. 
Mannsberg  Arvéd  báró. 
Matunák  Mihály. 
Dr.  Maüiís  Károly. 
Molnár  Gyula. 
Stubenberg  Józsep  gróf. 
Szemere  Zoltán. 
Szomjas  Gusztáv. 
Wahl  Ignácz. 

Intézeti  ügyek. 

Az  1906.  évben  véglegesített  M.  0.  K.-t 
dr.  Darányi  Ignácz  m.  kir.  földnuvelésiigyi 
miniszter  úr  ő  nagyméltósága  1411/909.  ein. 
számú  rendeletével  végleg  az  állami  intézetek 
sorába  osztotta  be  k  fenti  rendelet  értelmé- 
ben az  intézet  czime  ezután  :  ^  Magyar  Királyi 
Ornithologiai  Központ"  lesz. 


Régi  vágy  ez.  Úgy  a  tisztviselők,  mint  az 
ornithologiával  foglalkozók  népes  cohorsa 
ebben  az  intézkedésben  látják  biztosítékát 
annak,  hogy  amit  hosszú  évek  során  alkot- 
tak, maradandó  is  lesz. 


11.  Korrespondierende  Mitglieder: 

Clodius,  Gustav. 
Contreras,  Marcel  v. 
Csíki,  Ernst. 
Hajdú,  Stefan  v. 
Dr.  Levandbr,  Mainio  Karl. 
Lodge,  B.  Reginald. 
LucANUS,   Friedrich  v. 
Mortensen,  Christian. 
Paschtschenko,   Sergej. 
Platthy,  Árpád  v. 
Severin,  Wilhelm. 
Szabó,  Georg  v. 
Teodokovits,  Franz  v. 
Ternier,  Ludwig. 
Witherby,  E.  H. 

Im  Laufe  des  Jahres  1909  wurden  zu 
stündigen  Beobachtern  der  königl.  U.  0.  C 
ernannt  : 

Baky,  Nikolaus  v. 
Batschi,  Georg. 
Cseh,  Paul. 
FoQASSY,  Alexander  v. 
Dr.  Gaál,  Stefan  v. 
Lowieser,  Emerich. 
Mannsberg,  Feiherr  Arved  v. 
Matun.ák.  Mich.vel. 
Dr.  Mauks,  Karl. 
Molnár,  Julius. 
Stubenberg,  Graf  Josef  v. 
Szemére,  Zoltán  v. 
Szomjas,  Gusztáv  v. 
Wahl,  Ignaz. 

Instituts-Angelegenheiten. 

Die  im  Jahre  1906  organisierte  U.  0.  C. 
wurde  mit  Verorduug  Nr.  1411/1909  von  Sr. 
Exzellenz  Dr.  Ignaz  v.  Darányi,  königl.  ung. 
Minister  für  Ackerbau  endgültig  in  die  Reihe 
der  staatlichen  Institute  eingeteilt.  Im  Sinne 
der  erwähnten  Verordnung  lautet  der  Titel  des 
Institutes  von  nun  an  :  „Königlich  Ungarische 
Ornithologische   Centrale." 

Es  ist  dies  ein  langgehegter  Wunsch.  Die 
Angestellten  des  Institutes  und  die  ansehn- 
liche Kohorte  der  Ornithologcn  erblicken  in 
dieser  Verfügung  die  Garantie  dafür,  dass  diese 
während  langer  Jahre  gegründete  Schöpfung 
audi  tatsächlich  eine  bleibende  sein  wird. 


840 


Dr.  Darányi  Ionácz  ő  nagyméltósága,  atyai 
jóakarattal  volt  mindig  az  intézet  iránt.  Az  ô 
teremtő  kezének  köszönjük,  hogy  intézetünk 
először  véglegesítve,  majd  most  államosítva  lett. 

Folyton  szaporodó  gyűjteményünk  elhelye- 
zésére a  m.  kir.  földmivelésügyi  minisztérium 
28,047/909.  sz.  engedélye  folytán  kibéreltük 
az  intézet  helyiségének  szomszédságában  levő 
4  szobás  lakást  A  régi  helyiség  kizárólag 
irodai  czélra,  az  új  pedig  a  gyűjtemények 
eliielyezésére  szolgál. 


A  m.  kii-,  földmivelésügyi  miniszter  ő  nagy- 
méltósága 656/1)09-  ein.  számú  rendelettel 
Hámori  Mihály  miniszteri  számtisztet  intéze- 
tünkhöz gondnokká^  az  5968/909.  ein.  számú 
rendelettel  Greschik  Jenő  gyakornokot  asszisz- 
tenssé, a  3854/909.  ein.  számú  rendelettel 
Lambrecht  Kálmán  II.  éves  bölcsészettan-hall- 
gatót  segélydíjas  f/yakornokká  nevezte  ki.  Napi- 
díjas szolgává  a  m.  kir.  földmivelésügyi 
minisztérium  29,569/909.  számú  engedélye 
alapján  Busi  Antalt    próbaévre    fogadtuk  fel. 


Itt  említjük  meg,  hogy  a  M.  Kir.  Ornitho- 
logiai  Központ  az  1910-iki  bécsi  első  nemzet- 
közi vadászati  kiállításon,  az  erdőre  vonatkozó 
madárvédelmi  intézkedések  bemutatásával  részt 
vesz.  A  kiállítás  rendezésével  Herman  Ottó 
igazgató  CsöRQEY  Titds  titkárt  bízta  meg. 


Herman  Ottó  igazgatónak  a  m.  kir.  föld- 
mivelésügyi minisztériumnak  9839/908.  ein. 
szám  alatt  engedélyezett  szabadságideje  folya- 
mán az  igazgatói  teendőkkel  Csörgey  Titus 
titkár,  az  Aquila  szerkesztésével  Schenk  Jakab 
adjunktus  bízatott  meg. 

EweI  kapcsolatban  egyúttal  hírt  adhatunk 
arról  is,  hogy  Herman  OTTó-nak  a  magyar 
ősfoglalkozásokról  szóló  nagyszabású  müvé- 
ből az  I.  kötet  megjelent  1909  márczius 
havában. 


Se.  Exzellenz  Dr.  Ionaz  v.  Darányi  brachte 
dem  Institute  immer  väterliches  Wohlwollen 
entgegen.  Seiner  schallenden  Hand  verdanken 
wir  es,  dass  unser  Institut  zuerst  organisiert 
und  jetzt  endgültig  verstaatlicht  wurde. 

Um  für  unsere  sich  stetig  vermehrenden 
.Sammlungen  genügend  Kaum  zu  erhalten,  mie- 
teten wir  mit  Genehmigung  Xr.  28047/1909 
des  köiiigl.  uug.  Ministeriums  für  Ackerbau 
die  aus  4  Zimmern  bestehende  Lokalität,  welche 
sich  unmittelbar  neben  dem  Institute  befindet. 
Die  bisherige  Lokalität  dient  hauptsächlich 
als  Kanzlei,  die  neue  als  Museum. 

Se.  Exzellenz  der  köuigl.  ung.  Minister 
für  Ackerbau  ernannte  mit  Verordnung  Nr. 
656/1909  ein.  den  Minist.-ßechnungs-Offizial 
Michael  Hámori  zum  Administrator,  mit  Verord- 
nung Nr.  5968/1909  ein.  Eugen  Greschik,  bis- 
herigen Praktikanten  zum  Assistenten  und  mit 
Verordnung  Nr.  3854/1909  ein.  den  Stud.  rer. 
nat.  Koloman  Lambrucht  zum  Praktikanten  des 
Institutes  Zum  Diurnist-Laboranten  wurde  auf 
die  Dauer  eines  Probejahres  mit  Genehmigung 
Nr.  29569/1909  ein.  des  königl.  ung.  Mini- 
steriums für  Ackerbau  Anton  Busi  aufgenommen. 


Hier  mag  erwähnt  werden,  dass  die  königl. 
U.  0.  C.  an  der  ersten  internationalen  Jagd- 
Ausstellung  in  Wien  teilnehmen  wird.  Es 
sollen  die  auf  den  Forst  bezüglichen  Vogel- 
schutz-Einrichtungen demonstriert  werden. 
Direktor  Otto  Herman  betraute  den  Sekretär 
Titus  Csörgey  mit  den  Einrichtung  dieser  Aus- 
stellung. 

Während  der  Urlaubszeit,  welche  dem  Direk- 
tor Otto  Herman  vom  königl.  ung.  Ministerium 
für  Ackerbau  mit  Verordnung  Nr.  9839/1908 
ein.  bewilligt  wurde,  war  mit  der  Erledigung 
der  direktorischen  Obliegenheiten  Sekretär 
TiTus  Csörgey,  mit  der  Redaktion  der  Zeit- 
schrift Aquila  Adjunkt  Jakob  Schenk  betraut. 

Im  Anschlüsse  hieran  soll  zugleich  erwähnt 
werden,  dass  von  dem  grossangelegten  "Werke 
Otto  Herman's  über  die  ungarischen  Urbe- 
schäftigungen  der  1.  Band  bereits  im  März 
1909  erschienen  ist. 


341 


Gyűjtemények.  —  Sammlungen. 


Szerzemény.  A  m.  k.  Oniitluilociai  Központ 
1909.  évi  szerzeményei  között,  tetemes  voltával 
és  becses  tartalmával  kitűnik  a  Bau  Sándor- 
Ruggburnj-féle  tojásgyüjlemény,  a  melyet  a 
kiváló  természethisztorikus  a  Friedrich  C.  G. 
féle  „Naturgeschichte  der  Deutschen  Vögel 
einschliesslich  der  sämtlichen  Vogelarten 
Europas"  kitiiiiö  forrásmunka  új  áldolgozá- 
sánál  —  19Ü5  —  használt,  a  mely  azután 
ennyiben  klasszikussá  is  vált.  A  tojásgyfljte- 
mény  magában  foglalja  318  fajnak  688 
fészekalját,  2956  darabban.  A  gyűjtemény 
intézetünkre  nézve  azért  is  fontos,  mert  szá- 
mos CEKVA-féle  fészekalj  és  ritkaság  a  specziális 
magyar  oologiát  képviseli  benne.  Minthogy  a 
gyűjteményt  Bau  úr  kizái-ólag  saját  tudomá- 
nyos használatára  gyűjtötte  s  azt  óhajtotta, 
hogy  a  halála  után  is  együttmaradva,  szol- 
gálja a  szakot,  az  intézet  megvette  a  gyűj- 
teményt és  úgy  intézkedett,  hogy  mint 
„Collectio  Alexander  Bau"  felállittassék.  A 
berendezést  Cerva  Frigyes  ismert  oologusunk 
végzi. 


Ki-werbung.  Unter  den  Erwerbungen  des 
Jahres  1909  der  Königl.  Ungarischen  Ornith. 
Centrale  tritt  die  Alexander  Bau'schb  (Rngg- 
burg)  Eieikollektion  durch  ihre  grossen  Dimen- 
sionen und  ihren  geschätzten  Inhalt  beson- 
ders hervor,  welche  der  hervorragende 
Naturhistoriker  bei  der  neuen  Bearbeitung 
des  angezeichneten  »iuellenwerkes  C.  Gr.  Fried- 
rich"« „Naturgeschichte  der  Deutschen  Vögel 
einschliesslich  der  sämtlichen  Vogelarten 
Europas"  —  1905  gebrauchte,  und  welche 
daher  also  klassisch  geworden  ist.  Die  Eier- 
koUektioii  umfasst  2956  Stücke,  in  688  Gelegen 
318  Arten.  Die  Kollektion  ist  für  unser  Institut 
auch  darum  von  Bedeutung,  weil  in  vielen 
von  Cerva  gesammelten  Gelegen  und  Raritäten 
die  spezielle  ungarische  Oologie  vertreten  ist. 
Da  Herr  Bau  die  Kollektion  ausschliesslich 
für  seine  wissenschaftlichen  Arbeiten  sammelte 
und  den  Wunsch  äusserte,  dass  diese  auch 
nach  seinem  Tode  beisammenbleibend,  dem 
Fache  diene,  erwarb  des  Institut  die  Kollek- 
tion und  beschloss,  dass  dieselbe  unter  dem 
Namen  „Collectio  Alexander  Bau"  aufzu- 
stellen sei.  Die  Einrichtung  vollzieht  unser 
bekannter  Oologe  Friedrich  Cerva. 


I.  Felállított  madarak.  —  I.  Aufgestellte  Tögel. 


(Gyarapodás  1909  október  31-ig.  —  Zuwachs  bi.s  zum  ül.  Oktober  19Ü9. 


Faj  neve 
Name  der  Art 

Anser  albifrons  (Scop.)  juv.  . 
Cerchneis  vespertinus  L.  d  9 

Fuligula  fuligula  (L.)  d  juv. 
Datila  acuta  L.  ?        ... 
Alauda  arvensis   h.   d     .     . 
Emberiza  schoeniclus  L.  d    . 
Phalacrocorax  carbo  L  0"  ad. 
Larus  minutus  Pall.  cf    .     . 
Ortygometra  minuta  Leid,  d 
Anthus  cervinus  Fall,   d 
Emberiza  eia  L.  d      ... 
Corvus  frugilegus  L.  juv.     . 
Fuligula  nyroca  GClp.  d  9  ad., 7 
Ortigometra  porzana  (L.)  d  ? 

5  pull 

Limosa  limosa  (L.)  d  9  ad.,  3 


pull, 
ad.. 


pull. 


Lelőhely  és  dátum  Darabszám 

Fundort  und  Datum  Anzahl 

Moson  1898  okt.  20.  1 

Tököl-Domoriba   1909  2 

máj.  20. 
Overbász  ]908szept.  2. 
1908  Okt.  22. 

1908  uov.  5. 

1909  ápr.  15. 
„          1909   márcz.  6. 

1909  szept.  11. 

1909  ápr.  16. 

1909  ápr.  18. 
Orsova  1909  Jan.  22. 
Szigetcsép  1909  Jan.  15. 
Ürbö  1898  jún. 

„      1908  jún. 
„       1908  máj. 


1 
1 
1 
1 
1 
1 
1 
1 
1 
1 
9 

7 
5 


Adományozó  neve 
Name  des  Gebers 

CsÖRGEY    T1TU8Z. 


ScHE^K  Henrik. 


Ikj.  Szeötb  Béla. 
Cerva  Frigyes. 


•.][2 


Faj  neve 
Name  der  Art 

Ardetta  niiniita  (L.)  c??  ad.,  4  pull 
Cerclmeis  tiiiiiiinculus  L.  cC  ad 
Motacilla  flava  L.  d  ad. 
Hirundo   rustica  L. 
Sylvia  atricapilla  L.   o"    . 
Passer  domesticus  L.  cC  ? 
Lanius  colliirio  L.  â  .     . 
Muscicapa  grisola  L.  .     . 
Cuculus  canorus  L.  cf 
Merops  apiaster  L.  ? 
Otis  tarda  L.  c?      ... 
Nycticorax  nycticorax  (L.)  juv 
Aquila  chrysaëtus  L.  2  juv. 
Lanius  collurio  L.  albino 

Összesen  —  Zusammen 


Lelőhely  és  dátum  Dara1)száiii 

Fundort  und  Datum  Anzahl 


Szigetcsép  190S  jiìn. 
Szerep  1909.  márcz.  25. 
Kúnsztmiklós  1909  ápr.  1. 
Sopron  1909  máj.  5. 
M.-Bánfalii    1909  máj.  10. 

1909  „  10. 

1909  „  13. 

1909  ..  10. 

1909     ,.    13. 
Titel  1909  jún.  21. 
Mosonbánfahi  1909  máj.  9. 
Rátót  1909  aiig.  15. 
Malomviz  1909  okt.  7. 
Tiszaeszlár  1909  szept.  7. 


Adományozó  neve 
Name  des  Gebers 

Ckrva  Frigyes 
Kâcz  Béla. 
Baky  MikiíÓs. 
Krump  Miklós. 
Schenk  Jakab. 


Berneieder  Ferencz. 
Barthos  Gyiila. 

Szomjas  Gusztáv. 


54  db  (St.) 


Bőrök.  —  Bälge. 


Faj  neve 
Nume  der  Art 


Accipiter  nisus  L.  c? 


S  .)uv. 


Turdus  viscivorus  L 
Sylvia  nisoria  L.  9     .     .     . 
Fuligula  fuligula  (L.) . 
Archibuteo  lagopus  BrIJnn.  . 
Buteo  buteo  (L.)     .... 
Ampelis  garrula  L.  juv. 
Sylvia  nisoria  L.  5  ad.  . 
Anthus  triviális  L.  6  ad.   ? 
Locustella  fluviatilis  (Wolf.) 
Ortygonietra  porzana  (L.)     . 
Gallinago  major  L.  ad.  . 
Motacilla  flava  (feldeggi?)  L. 

Alcedo  ispida  L 

Ortygonietra  minuta  (L.)  ô . 
Acrocephalus   streperus 

9  juv.  puli 

Saxicola  oenanthe  L.  5  ad. 
Charadrius  alexandrinus  L.  6 
Larus  ridibundus  L.  .  .  . 
Totanus  fuscus  L.  6  ad.  . 
Cliaradrius_alexandrinus  L. 
Oinclus  cinclus  (L.)  .  .  . 
Fringilla  coelebs  L.  5  .  . 
Olivicola  riparia  L.  Ò  ad.  . 
Pavoncella  pugnax  L.  Ò  ad. 
Pratincola  rubetra  L.  5  ad. 


6  ad 


Lelőhely  és  dátum 
Fundort  und  Datum 

Lőcse  1909  Jan.  8. 
Szerep  1908  dec.  15. 
1909  marc.  23. 
1909  máj.  12. 
Komárom  1909  febr.  4. 
Pu.Csabonyl909febr.l6. 
„      1909  márc.  13. 
Tavarna  1909  mái  c.  10. 
1909  máj.  10. 
1909  máj.  10. 
1909  máj.   17. 
Üllő  1909  ápr.  9. 
„     1909  ápr.  25. 
Óverbász  1908  ápr.  18. 
1909  jan. 
1909  ápr.  8. 


Darabszám 
Anzahl 


liorticolus  6 


Óverbász  1909  jun  6.  —  júl.  29 

Kiinszentmiklüs  1909  ápr.  21 

1909   máj.  8 

1909  júl. 

1909  ápr.  27 

1909  ápr.  27 

.     .     Zseletnó  1909   júl.   19 

.     .  1909  júl.    19 

Baranya-Kárász  1909  máj.  5 

Mosonbáufalu     1909   máj.    9 

1909    máj,    9 


Adományozó  neve 
Name  des  Gebers 

Gkeschik  Jenő. 
Rácz  Béla. 


DiósY  Ede 
Engli  Vilmos. 

SzEÖTs  Béla. 


Dr.  Wartha  Vincze. 

»  n  " 

Schenk  Henrik. 


Baky  Miklós. 


ÜR.  Matty AbOvszKY  Honok 


KüHNEL  Márton. 
Schenk  Jakab. 


348 


Kaj  neve 
Name  der  Art 

Sylvia  atricapilla  5  ad.  . 
Kuticilla  phocnicura  L.  ?    . 
Muscicapa  atricapilla  L.  9  juv 
Emberiza  schoeniclus  L.  á  ■ 
Merops  apiaster  L.  <5  ad.    . 
Pastor  roseus  L.  3  juv. .     . 
Larus  ridibundus  L.  juv. 
Cerchneis  vespertinus  (L.)  5  ad. 
Pastor  roseus  L.  á  ad.  .     . 
Micropus  apus  L.  9  ad.  .     . 
Cerchneis  tinnuuculus  L.  á  juv. 
Locustella  tiuviatilis  (Wolf.)  6 
Emberiza  schoeniclus  ő  juv. 
Oedicnenius  oedicnemus  (L.) 
Pandion  haliaëtus  L. .     .     . 
Emberiza  calandra  L.  ô  .     . 
Emberiza  citrinella  L.  Ô  .     . 
Anthus  triviális  L.  ?  .     .     . 
Certliia  familiáris  L.  9  .     . 
Összesen  —  Zusanimeu 


I.Rlfthely  és  ilatuiti  Daiabszáni 

Fundort  und  Dalnni  Anzahl 


Mdsonbánfalu    1909  máj.   10. 

1909  máj.   10. 

1909  máj.  10. 

1909  máj.  16. 

.     .     Titel  1909  jún.  21. 

.     Tárnok  1909  júl.  27. 

Kúnszentmiklós  1909  aug.  -"). 

Tököl- Domoriba  1909  máj.  20. 

.     .     Fúrta  1909  máj.  24. 

.     .     Ücsa  1909  jún.  18. 

Bácsér-Babapuszta  19G9júl.  9. 

.     .     Keszegfalu  1909  jún.  7. 

.     Megyercs  1908  okt.  14.         1 

Rudolfsgnád  1909  szept.  6.  1 

Gyergyóditró  1909  szept.  17.         1 

.     Komárom  1909  ápr.  15.         1 

1909  febr.  16.         1 

1909  ápr.  29.         1 

1908  okt.  29.         1 


Adományozó  neve 
Name  des  Gebers 

Schenk  Jakab. 


Cbörgey  Titus. 
Dkly  Imre. 
CbAkv  János. 
Fernbach  Karolynè. 
Hrqymeghy  Dezhô. 

Dr.   Kirchner  József. 

Szalay  Lóránd. 
ipj.  Nagy  Ferencz. 


57  db  (St.) 


II.  Gyomortartaloiu-gyiijteinény.  —  Ingluviensaniiiiluiig. 


A  következő  ajándékok  érkeztek  :  —  Die  folgenden  Geschenke  liefen  ein  : 
Baár  József  29,  Cerva  Frigyes  95,  Cerva  Károly  131,  Chernél  István  74,  Csallóközi 
járás  főszolgabirája  10,  Csörgey  Titus  148,  Fernbach  Károlyné  59,  Dr.  Grodkovszky  Gusztáv  5, 
Hazai  Zoológiai  Labor.atorium  353,  Heqymeghy  Dezső  622,  Lintia  Dénes  39,  De.  Mauks  Károly  72, 
Mauks  Vilmos  7,  Menesdorfer  Gusztáv  11,  Ifj.  Nagy  Ferencz  93,  Nesnera  Ödön  8,  Neubauer  Zoltán  52, 
P.iWLAS  Gyula  1,  Pózner  Bódog  128,  Schenk  Henrik  300,  Ifj.  Szabó  Sándor  26,  Szemere  László  10, 
Szemere  Zoltán  22  darab  —  (Stücke). 

Szaporulat:  —  Zuwachs:  2295  darab  —  Stücke. 


Az  intézet  gyoniortartalomgyüjteméuye  je- 


lenleg 12.599  darabból  áll. 


Die    Ingluvien-Sammliing     zählt     derzeitig 
12.599  Stücke. 


III.  Mellcsont-gyüjteuiény.  —   Osteologische  Sammlung. 


Baár  József 6  Sternum. 

Baky  Miklós 1  „ 

Csörgey  Titus 3         „ 

Dely  Imre 1  „ 

Engli  Vilmos 3 

Fernbach  Károlyné 1 

Greschik  Jenő 1 

Dr.  Kirchner  József 1  „ 

Lágler  Aladár 1 

Dr.  Lendl  Adolf 15 

Dr.  Mauks  Károly 2  _ 


344 


De.  Mattyasovszky  Honor 2  Sternum 

PózNER  Bódog  .     .     , 8         „ 

Eácz  Béla 3 

Schenk  Jakab  7  „ 

Wachenhusen  Antal 2  „ 

Wartha  Vincze 2 

Összesen  —  Zusammen     .     .     .  59  db  (St.) 


IV.  Fészek-  és  tojásgyiijteiiiény.  —  Nest-  und  Eiersaniiiihing. 

Fészek  Tojás 

Nest  Ei 

BAu-féle  tojásgyűjtemény  ....     —  2956 

Borbély  Lajosné 10  — 

Cerva  Frigyes 1  3 

EssEET  JAnos —  1 

Fernbach  Kâeolyné 1  — 

Greschik  Jenő 3  — 

Hecymeghy  Dezső 2  5 

Menesdorper  Gusztáv 1  3 

Rácz  Béla —  7 

Schenk  Jakab  —  3 

Schenk  Henrik 2  1 

Id.  Szeôts  Béla 1  — 

Dr.  Szl.ávy  Koenél —  2 

Összesen  —  Zusammen     .     .     21  2975 


Fogadják  az  adományozók  intézetünk  hálás 
köszönetét. 


Enijjfangen  die  geehrten  Einsender  unseren 
besten  Dank. 


Könyvtári  kimutatás.  —  Bibliotheks-Ausweis. 

A)  Szerzőktől  beküldött  nyomtatványok.  —  Von  (leu  Verfassern  eingesendete  Scliriften. 

1.  Ambrózy  Béla,  báró:  A  méh,   II.  kiadás.  Temesvár   1905.   Herman  0.  ajándéka. 

2.  Bognár  Mátyás  dr  :  Gondolatok  a  Balatonról. 

3.  BoNHOTE,  Lewis  :  Migration  Notes  from  North  Holland. 

4.  BoNOMi,  A.  :  Enrico  de  Nieolis,  necrologio. 

5.  Branson,  E.  B.  :  The  Fauna  of  the  Residuary  Auburn  Chert. 

6.  Butuelin,  S.   a.  :  Bemerkungen  über  die  geogr.  Verbreitung  der  Vögel  im  nordöstl.   Sibirien. 

7.  Chapman,  Fr.  M.  :  The  Habitat  Bird  Groups, 

8.  Clodius,  g.:   Oruith.   Bericht  über  Mecklenbui'g    1908. 

9.  CsiKi  Ernö  :  Magyarország  bogárf'aunája.   I.   k.   Herman   Ottó  úr  ajándéka. 

10.  Ekama,  a.:   Het  verblijf  van  enkele  trekvogels  in  Nederiand  in    1908. 

11.  FiscHEE-SiGWAET,  Dr.  H.  :  Die  Wildente.  —    Die  Rauchschwalbe   und  ihr  Zug  in  der  Schweiz. 

12.  Franzius  Wolfgang:  Animaliura  História  sacra,  Wittenberg  1502  Lambrecht  Kálmán  úr  ajándéka. 

13.  Gottwald,  Anton:  Neue  prähistorische  Funde. 

14.  Grinnell  Joseph:  The  Biota  of  the  S.  Bernardino  Mountains  Berkeley   1908. 


345 

15.  GuRNEY,  J.  H.:  On  the  comparative  Ages  to  which  Bii'ds  live. 

16.  Itüke,  e.  :  Phaenologische  Mittheilungeii. 

1 7.  Hagendefeldt,  M.  :  Zum  Vogelfang  auf  der  Insel  Sylt. 

18.  Hasselgren,  Henrik:  Den  Zoologiska  Nonienklaturfragan,  Upsala   1909. 

19.  Heinroth,  0.  :  Ein  lateral  hermaphroditisch  getárbter  Gimpel. 

20.  Herman  Ottó:  A  magyarok  nagy  ősfoglalkozása,  Bpest   1909.  I.  kt. 

21.  Magyarország  pókfaunája  3  k.  Bpest  1876. 

22.  HiRC,  Dr,  Miroslav  :  Accipiter  Nisus.  Die  Jagdfauna  der  Dom.äne  Martijanec. 

23.  Konkoly  Thege  Miklós  Dr.  :  Úti  jelentés,  1909. 

24.  Lampe,  Ed.  :  Katalog  der  Vogelsammiung  des  Naturw.  Museums  zu  Wiesbaden. 

25.  Levandbr,  K.  M,  :  Thierphünologische  Beobachtungen  in  Finnland   1907. 

26.  Leuerkühn,  Paul  :  Bibliographisches  über  die  drei  Naumanne. 

27.  Macpberson,  A.  Holte  :  Comparative  legislation  for  the  Protection  of  Birds. 

28.  Madarász  Gyula  Dr.  :  Adatok  a  vadludak  természetrajzához. 

29.  Míqócby  Dietz  Sándor  Dr.  :  A  növények  táplálkozása.   Budapest,   1909.  Herman  Ottóne 

ajándéka. 

30.  Marék,  Prof.  M.  :   Einfluss  von  Wind  und  Wetter  auf  den  Vogelzug. 

31.  Menegaux,  Dr.  A.  :  Liste  des  oiseaux  de  la  Guyane    française.    —    Liste  des  oiseaux  du  Tur- 

kestan et  de  l'Annara.  —  Liste  des  oiseaux  du  Sud-Ouest  de  Madagascar  — 
Ornithologie  —  Renseignements  pratiques.  Questions  de  morphologie  et  de 
psychologie  chez  les  oiseaux.  Etude  d'une  collection  d'oiseaux  de  l'Equateuri 
Oiseaux  de  L'Equateur.  The  supposed  typus  in  the  Lafresnay  Collection. 
Deux  nouveaux  formes  de  la  Bolivie.  Sur  le  nid  des  fourmiers. 

32.  Michel,  Julius  :   Sektionsbefunde.  —  Der  Schlangenadler  in  Böhmen.  —  Beitrag  zur  Verbreitung 

unserer  einheimischen  Schwarzmeisen  -  Varieläten.  —  Beobachtungen  über 
den  Zwergíiiegenfánger.  — ■  Weitere  Beobachtungen  über  den  Zwergfliegenfänger. 
—  Aus  dem  Elbthale.  ■ —  Ornithologische  Notizen  aus  den  Alpen.  —  Ornitho- 
logische  Notizen.  —  Weiteres  von  der  Lachmöve.  —  Die  Hausratte  in  Böhmen. 

33.  K.  Nagy  Sándor:  Az  ci.:ber  és  a  kutya.   —  Ne  bántsd   az  állatot.    —    A   raadárbirák.  Csend  és 

rend  legyen.  —  Ügyes-bajos  ember  könyve. 

34.  Dr.  Parrott  ;  Vogelzugsbeobachtungen  auf  Reisen. 

35.  Pártos,  Dr.  Alex.  :  Herculesbad  und  seine  Thermen.  Bpest,    1901.    3.  Aufl.    Herman    Ottó  úr 

ajándéka. 

36.  Perrier  Edmond  :  Brachiopodae. 

37.  Petényi  S.  J.  :  A  honi  madártan  új  gyarapodásáról. 

38.  Róna  Zsuimond  dr.  :  Éghajlat.  11.  rész.  Bpest,   1909.  Herman  Ottó  ajándéka. 

39.  RöRiG,  Dr.  G.  :  Magen  und  Gwölleuntersuchungen  heimischer  Raubvögel. 

40.  ScHALOW  H.  :   Ueber  d.  gegenw.   Stand  der  Naumannforschung. 

41.  Schenk  Jakab:  Der  Frühjahrszug  des  weissen  Storches.  —  A  pásztormadár  vonulása. 

42.  Scherren,  H.  :  A  „Field"    1909.  márcziusi  száma.  —  A   „Canary"    1909.  májusi  száma. 

43.  Snouckaert  v.   Schauburg:  Ornithologie  van  Nederland  1908/9. 

44.  Société  Zoologique  et  Mahicologique  de  Belgique  :   Annales  XLIII.    1908. 

45.  Suomalainen,  E.  W.  :   Ueber  die  Vogclfauna  der  Umgebungen  des  Kallavesi-Sees. 

46.  Széchenyi  Béla  gróp  :  Keletázsiai  útjának  tudományos  eredménye.    Bpest,     1897.  3    k.  Herman 

Ottó  úr  ajándéka. 

47.  Szt-Gotthárdi  állatvédő  egyesület  jelentése   1908. 

48.  Szterényi  J.  és  Matlekovics  S.  :  Magyarország  közgazd.   és  közmiv.  állapota.  Bpest,  1898.  9  k. 

Herman  Ottó  úr  ajándéka. 

49.  Thienemann,  Dr.  J.  :   Die  Einwanderungen  des  Steppenhuhns  in  Deutschland. 

50.  Thchusi,  Victor  ß.  v.:  Ornith.    Literatur    1907.    —    Der    Zug    des    Rosenstars.    —    Für    die 

Beringungsversuche    bei    Vögeln.    —    Ankunfts-  und    Abzugsdaten    bei 
Hallein   1908.  ~  Der  Zug  des  Rosenstars    1908. 
Aiiuila  XVI.  44 


346 

51.  Zimmermann,  1\.  :  Kin  Beitrag  zur  Bewertung  des  Hühnerhabichts.  -  Einige  Beobachtungen  über 
die  gefiederten  P^einde  der  Lärehenminiermotte.  —  Die  Photographie  im 
Dienste  der  orn.  Sammelthätigkeit.  —  Die  Sumpfschildkröte.  —  Bedeutung 
des  Htihnerhabichts. 


B)  Ajándékok.  —  (ìeschenke. 

A  m.  kir.  Folâmivelésiigyi  Ministeriumtól.  —   Vom  kön.  uiig.  Ministerium  für  Ackerbau. 

1.  Mezőgazdasági   munkabérek    1906. 

2.  „  „  1907. 

3.  A   világ  gabonatermése   19Ü8-ban. 

4.  Állami  mezögazd.   intézmények. 

0.  A   tehenek  tögygUmökora. 

6.  A  hegyvidéki  gazd.  akczió.    1907. 

7.  Termesszünk  gyümölcsöt. 

8.  Gazd.  népies  előadások. 

9.  Egészségügyi  tanácsadó. 

10.  Tiszti  czim-  és  névtár.   1909. 

11.  Törvényjavaslat  a  telepítésről. 

12.  A  gazd.  tudósítók  évkönyve.    1909. 

13.  Hazai  ipari  beszerzési  források. 

14.  Édesvízi  halászat. 

15.  A  természeti  emlékek  fentartása. 

16.  3  év  Magyarorsz.   mezögazd.  politikájában. 

17.  Magyarorsz.  földraivelésügye.    1908. 

18.  Az  új  bortörvény  kátéja. 

19.  Mezögazd.  munkabérek.    1908. 

20.  Mezögazd.   szakoktatás    1909-re. 

C)  Yásárolva.  —  Gekauft. 

1.  Állattani  közlemények.  VIII.    1909. 

2.  Arbeiten  a.   d.  biol.  Abteilung  für  Land-  u.  Forstwirtbschaft,  Berlin,   Vil.    1.   2.   3.  4. 

3.  Archiv  d.  V.  d.  Freunde  d.  Naturgeschichte,  Mecklenburg.  Bd.   62/63. 

4.  Athenaeum-naptár.    1909. 

5.  Berajah,    1909. 

6.  Blasius,  J.  H.  :  Naturgeschichte  der  Sängethiere  Deutschlands.   Braunschweig,    1857. 

7.  BoocH,  Frey,  Messer:  Russisch-deutsches  u.    Deutsch-russisches  Wörterbuch.  Leipzig,  9.  Auflage 

8.  Botanikai  közlemények.  VHI.    1909. 

9.  Budapesti  czim-  és  lakjegyzék.    1909. 

10.  Cassinia,  Philadelphia.  I—Wl.   1890—1908. 

11.  Friederich,  C.  G.  :  54  Tafeln  zur  Naturgeschichte  d.  deutschen  Vögel. 

12.  Hartert,^E.  :  Die  Vögel  d.  palaearkt.  Fauna  Heft  V. 

13.  Hazai  zool.  laboratórium    Állatvilág.   1909. 

14.  Hoffmann,  Dr.  J.  :  Taschenbuch  für  Vogelfreunde.  Stuttgart   1906. 

15.  The  Ibis,   v.  HI.    1909. 

16.  Lydekker,  R.  :  The  Sportmans  British  Bird  Book.   London   1908. 

17.  Macpherson,  H.   B.  :  The  Home  Life  of  a  Golden  Eagle.  London   1909. 

18.  Marriner,  G.  R.  :  The  Kea.  London   1909. 

19.  Magyar  botanikai  lapok.  Vili.   1909. 


347 


20.  Magyar  nyelvőr.  XXVIII.   1909. 

21.  Mekrwarth,  h.:   Lebensbilder  I.   Fige  I.,   II.  Fige  1. 

22.  Mitteilungen  des  österr.   Keichsbiindes.   IX.    19011. 

23.  Naumann,  J.   A.:  Naturgeschichte  der  Land-  und  Wasservögel.  Kötben,  1796 — 1803.  4-r.  1  atlas. 

24.  Der  Vogelsteller.  Leipzig,  1786. 

25.  Naturnrkunden.   I — X. 

26.  Der  Ornith.  Beobachter.   Bern,   VII.    1909. 

27.  Posta-  és  távirda-tarifa.    1!)U9. 

28.  ScHALOW,  H.  :  Die  Vögel  der  Arktis,  IV.  k.  l-r.,  .lena  1904. 

29.  Teutsche  Ornithologie. 

30.  Der  Weidmann.  XL.   1909. 

31.  Whymper,   Charles:  Egyptian  Birds.  London   1909. 

32.  Wild  und  Hund.  XV.    1909. 

33.  Zeitschrift  f.  Oologie.  XVIII.   1908. 


D)  Csereviszony.  —  Tauschverkehr. 

I.    Európa. 
Hungária. 

1.  Budapest:  M.  K.  Földm.  Ministerium:  Kisérletügyi  közlemények.  XII.  1909. 

2.  „  Kir.  Magy.  Természettud.  Társulat  :  Természettud.  Közlöny.  XLI.  k.  —  Pótfüzetek. 

XLI.   —  Állattani  Közlemények.  VIII.  —  Növénytani  Közlemények.  VIII. 

3.  „  M.   K.   Szőlészeti  Kisérl.  Áll.  és  Arapel.   Intézet:   Közleményei. 

4.  ,  M.  K.  Országos  Meteor.  Intézet  és  Földmágn.  Intézet:  Jelentés.  VIII.    1907.— 

Évkönyvei.  XXVI.  —  Hivatalos  kiadványai.  VII.,  VIII. 

5.  „  M.   K.  Állami  Vctömagvizsgáló  Állomás  :  Jelentés. 

6.  „  Magyar  Nemzeti  Múzeum:  Annales  Historico  Naturales.  VII.  1909.  — Jelentés.  1908. 

7.  „  A    Múzeumok    és    Könyvtárak    Orsz.    Tanácsa:    Jelentés.    —    A    Múzeumok    és 

Könyvt.  Orsz.   Szöv.  jkönyvei. 

8.  „  Múzeumok  és  Könyvtárak  felügyelősége  :  Értesítő.   III.   1909. 

9.  ..  Magy.   Tud.   Akadémia:   Akadémiai  Értesítő.   XX.   1909. 

10.  ..  A  M.   K.  Áll.  Rovartani  Állomás:   időhöz  nem  kötött  közleményei. 

11.  ..  Országos  Erdészeti  Egyesület:   Erdészeti  Lapok.  XLVIII.   1909. 

12.  „  Országos  Magyar  Gazdasági   Egyesület:   Köztelek  XIX.    1909. 

13.  ,,  Országos  Magyar  Vadászati  Védegylet:   Vadászlap.   XXX.    1909. 

14.  „  Erzsébet-nőiskola  tanári  testülete:  Nemzeti  nőnevelés.  XXX.    1909. 

15.  „  (Földm.  Ministerium):    Néplap.  )    ,,,„     ,   .    ,,,,.,, 

'         t^    '^  i    XVI.  evt.    1909. 

16.  „  „  ^  Volksblatt.    ^ 

17.  „  ^  „  Földmiv.   Értesítő.  XX    1909  és  Gazd.  Szemle.  IV.  1909. 

18.  „  Országos  Állatvédő  Egyesület  :  Állatvédelem.  VI.   1909.  -:-  Évkönyve   1908. 

19.  „  .,  „  „  Zoológiai  Lapok.   X.,  XI.   1908.   1909. 

20.  Kolozsvár:  Erd.  Múzeum-Egylet  Orvos-Terraészettud.   Szakoszt.;    1903  óta  nem  cserél. 

21.  „  Erdélyrészi  Kárpát-Egyesület:  Erdély  XVIII.    1909. 

22.  Nagyszeben:  Siebenbürg.    Verein  für    Naturwissensch.  :    Verhandl.   und    Mitteilungen 

LVIII.    1908. 

23.  ,  Siebenbürgischer    Karpathen- Verein  :  Jahrbuch  XVll.    1907. 

24.  Ó-Gyalla:  M.   K.   Orsz.  Met.  és  Földmágnességi  Observatorium:  Megfigyelések 

25.  Se  lm  e  czb  anya:  M.  K.  Közp.   Erd.  Kísérleti  Áll.:  Erdészeti  kísérletek.  XI.    1909. 

26.  Sopron:   Soproni  Állatvédő-Egyesület  :   Évkönyve. 

27.  Zágráb:  Hrvatsko  Naravoslovno  Drustvo  :  (Societas  Hist.-nat.  Croatica)  :  Glasnik.  XX.    1908. 

Hrvatska  Ornitoloska  Centrala:  Izveitaj.  VIII.    1908. 

44* 


348 


Am-tria. 


28.  Br  linn:   Miihrisches    Landesmuseum:   Zeitschrift.   IV/V'III.    l'JU4/7. 

29.  ,  Naturforschender  Verein:    Verband!.  XLVI.    1907. 

30.  Graz:  Naturwissensch.  Verein  für  Steiermark:  Mitteilungen.   XLIV/XLV.    1907/8. 

31.  Hallein:  von   TscHüsi,  Vict.   Ritter:   Ornith.  .Jahrbuch.  XX.    1!)09. 

82.  Klagenfurt:  Naturhist.  Landes-Museum  von  Kärnten:  Jahrbuch.   XXVIII.   1906. 

33.  ,  Waidmannsheil.  XXIX.   1909. 

34.  Krakau:  K.  Akad.   d.  Wissenschaften:  Sprowadzenie.  40/1.  —  Rozprawy  t.   7.   A.  B.  1907. 

35.  Prága:  Böhmischer  Forstverein:    Vereinsschrift  für  Forst-,  Jagd-  und  Naturkunde.    1908/9, 

1909/10. 

36.  Rovereto:  I.  R.  Accademia  degli  Agiati:  Atti.  XV.    1909. 

37.  Wien:    K.   k.   Landwirt.-bakt.  n.  Pflanzenschutz-Station:   Mitteilungen.  —  Bericht  1907,  1908. 


Bosnia. 

38.  Sarajevo:  Bosn.-herz.   Zemaljski  Musej  :  Materialien  zu  einer  Omis  Balcanica. 

Belgium. 

39.  Bruxelles:  Chasse  et  Pêche  XXVII.  1908/09. 

40.  „  Ciel  et  Terre.  XXX.    1909. 

41.  Liège:  Société  Géologique  de  Belgique:  Annales.  XXXV.   1908. 


Britannia  et  Hibernia. 

42.  Dublin:  The  Irish  Naturalist.  XVIII.   1909.  , 

43.  Glasgow:  Natural  History  Society  :  Transactions.  VIII.  I 

44.  Hull:  Yorkshire  Naturalists  Union  :  The  Transactions.  XXXIV.  | 

45.  London:  Brit,  Orn.  Club:  Bulletin.  XXII.    1908. 

46.  ,,  British  Birds  v.  III.   1909/10. 

47.  „  Roy.   Sy.  for  the  Protection  of  Birds:   Bird  Notes  and  News  III.    1909. 

48.  „  Int.  Committee  :  Ornis. 

49.  „  The  Zoologist.  Xlll.   1909.  ] 

50.  ,  Ornis  XIII.  XIV. 

51.  Tring:  Rothschild's  Museum:  Novitates  Zoológiáé.  XVI. 

! 

Dania. 

52.  Kjöbenhavn:  Dansk.  Orn.  Forening:  Tidskrift  IIL   1908/09.  4 

53.  „  Naturh.  Forening:  Vidensk.  Meddelelser.   1908. 

"■  Gallia.  I 

54.  Rennes:  Bibliothèiiue  de  l'Université  :  Travaux.  IV.,  V. 

55.  Marseille:   Faculté  des  Sciences  :  Annales.  XV. 

56.  ,  Musée  d"Histoire  Naturelle  :  Annales.  X. 

57.  Paris:  La  Feuille  des  Jeunes  Naturalistes.  XXXIX.    1908/09. 

58.  .,  Musée  d'Histoire  Naturelle:  Bulletin.    1906/7.  ] 

59.  „  Revue  française  d'Ornithologie.  I.    1909.  : 


349 


Germania. 

fio.  A  It  e  II  burg:  Naturi.  Ges.  des  Osterlandes  :  Mitteilungen.  XIII.   1907. 

61.  Augsburg:  Nalurw.   Verein  f.   Schwaben   und  Neuberg:   Herieht.   XXXVIII.    1908. 

ü'2.  Berlin:   K.   FkiedIì.Kndkk   und   Sohn:  Naturae  Novitate.s.  XXXI.  —   Berieht  LIX. 

63.  _  Ant.  Reichenow,  Prof.  Dr.:  Ornithologische  Monatsberichte.  XVII.   1909. 

64.  „  Ges.  für  Heimatkunde  dei'  Prov.   Brandenburg:  Brandenburgia.  .KVIII.    1909. 

65.  Frankfurt  a/M  :  Zool.   Beobachter.  L.    1909. 

66.  Frankfurt   a/0  :  Naturw.  Verein:  Helios.  XXIV/XXV. 

67.  Braunschweig:  Verein  für  Naturwissenschaften:  Jahresbericht.   1907. 

68.  U  a  n  7.  i  g  :   Westpreussisuhes  Provinzial-Museum  :   .\nitlieher  Bericht.    XXIX.     1908.    —    Das 

Westpr.  Prov.-Museum.    1880/19(15. 

69.  „  Naturforschende  Gesellschaft  :  Schriften.  XII. 

70.  „  Bot.-Zool.   Verein:  Bericht.  XXX. 

71.  Gera-Reuss:  Deut.   V.  z.   Schutze  der  Vogelwelt:   Ornith.   Monatsschrift.   XXXIV.    1909. 

72.  G  i  e  s  s  e  n  :  Oberhess.  Ges.  für  Natur-  und  Heilkunde  :  Naturw.  Abth.  Bericht.   I..   II.  —  Med. 

Abth.  Bericht.   I/IV. 

73.  Halle:    Kais.    Leopoldino-Carolinische    Deutsche  Ak.  der  Naturf.  :     Leopoldina.    XLV.   1909. 

74.  Hamburg:  Naturw.  Verein:  Abhandl.  X1;XVIII.   —  Verband.  XVI.    1908. 

75.  Hanau:  Wetterauische  Ges.  für  die  ges.  Naturkunde:  Festschrift.   Geschichte. 

76.  Karlsruhe:  Bad.  Zool.  V.:  Mitteilungen.  3/18.   1899/1907. 

77.  Königsberg:  Dr.  M.oc  Br.\un  :  Zool.  Aiinalen.  HI. 

78.  Leipzig:  Deutsehe  Orn.  Ges.:  Journ.  f.  Ornithologie.  LVH.    1909. 

79.  Magdeburg:  Naturwissenschaftlicher  Verein  :  Jahresbericht.   1904/7. 

80.  ,  Die  gefiederte  Welt:  XXXVIII.   1909. 

81.  „  Mus.  f.  Natur  u.  Heimatskunde:  Abh.   u.  Ber.   I.   1905/8. 

82.  München:   Ornithologische  Gesellschaft  in  Bayern:  Verhandhingen.  VHI.    1907. 

83.  Münster:  Werner:  Der  Vogelfreund.  I.    1909. 

84.  Regensburg:  Naturw.  Verein  :  Berichte.  XI.    1 905/06. 

85.  Res  sitt  eu  a/Ne  hr  un  g:  Vogelwarte  Rossitten  :    Jahresbericht.  Vili.   1908.  —    Zusammen- 

stellung der  Rezultate.  Bericht  über  eine  Nacht.  —  Ringstorch  in 
Syrien  erbeutet.   —   Vogelzug. 
80.  Stettin:   Ornithologischer  Verein:   Zeitschrift  f.  Orn.  u.  Oologie  XXXIII.   1909. 

87.  Tübingen:   Königl.  Universität:    —    Untersuchungen  über  den   Byssusapparat  der  Lamelli- 

branchien.  —  Zur  Kenntniss  des  elastischen  Gewebes  bei  den  niederen  Wirbel- 
thieren.  —  Ueber  die  Stirnaugen  der  Neuropteren  und  Lepidopteren.  —  Zur 
Histologie  der  Respirationsorgane  bei  Crustaceen. 

88.  Wiesbaden:  Nassauischer  Verein  für  Naturkunde:  Jahrbücher.  LXI.    1908.  LXIL   1909. 


Helvetia. 

89.  Basel:  Naturf.  Ges:  Verhandlungen.  XVII/XX. 

90.  Bern:  Carl  Daut  :   Der  Ornithologische  Beobachter.  VII.   1909. 

91.  „        Naturforschende  Gesellschaft:  Mitteilungen.   1908. 

92.  Chur:  Naturforschende  Gesellschaft  Graubündens  :  Jahresbericht.  LL   1908/9. 

93.  Genf:  Institut  national:    Bulletin.  —  Mémoires  XIX.   1901/09. 

94.  Lausanne:  Soc.  vand.  d.  Sc.  Nat.:  Bulletin.  XLIII/XLV. 

95.  Olten:  G.  von  Burg  :  Diana.  XXVII.   1909. 

96.  St.  Gallen:  Naturf.  Ges.:  —  Jahrbuch.   1907. 


350 

Hispánia. 

97.  Madrid:  Real  Sociedad  Esp.  de  Hist.  Natural  :   Boletiii.   IX.  1909.  —  Memóriás.  VI. 

98.  Zarajíoza:   Faciilt.   de  Ciencias  :   Anales  III. 

Hollandia. 

99.  Utrecht:    Koiiinkl.  Nederl.  Met.  Institut  :   Met.  Jaarbock  1907.  LXIX.  — Onweders,    Optische 

Verschijnselen  in  Nederland.  Deel.  XXVII.    1907.  —  Mededeelingen  en  Verhandc- 
linsen.  VI.,   VII. 
100.  Wageningen:  Nederl.  Orn.   Ver.:  Verslafren.   IVI.    1904/09. 


Italia. 

101.  Genova:  Museo  di  Zoologia  e  Anatomia  Comp,  della  R.  Università. 

102.  Milano:   Società  Toscana  di   Se.  Nat.  e  Museo  Civico  Atti  XLVIII.    1909. 

103.  Pisa:   Società  Toscana  di  Se.  Nat.  Atti.  Memorie  XXUI/XXIV.  —  Processi  Verbali  XVIII. 

104.  Roma:  Società  Zoologica  Italiana:  Bollettino.  X.   1909. 

105.  Siena:  Avicula  XIII.  1909. 

106.  Bologna:  R.  Accad.  delle  Se:  Memorie.  V.  —  Rendiconto.  XI.,  XII. 

107.  Napoli:   Società  di  Naturalisti:   Bolletino.  XXI.,  XXII.    1907/08. 


Luxemburg. 

108.  Luxemburg:  Société  des  Naturalistes:  Compte-Rendus.  XV.,  XVI. 

i 

Norvegia.  •  ! 

109.  Bergen:   Mu.seum  :   Aarbog.    1904/7.  —  Aarsberetning.   1904/6. 

110.  Tromsö:  Museum:   Aarsberetning.    1907.  —  Aarshefter.  XXIX. 

111.  Throndjem:  Kongelige  Norske  Videnskabero  Selskab  :  Skrifter.   1907/08. 

Rossia. 

I 

112.  Dor  pat;  (Jurjeff)  :  Naturf.  Archiv.  Xlll.  Sitzungsber.  XVIII.  —  Schriften.  X— XIX. 

113.  Helsingfors:  Tidskrift  f.  Jägare.  XVll.   1909. 

114.  Jekaterinburg:  Société  Ouralienne  :  Bulletin.   XXVIII. 

i 

115.  Kischineff:  Société  des  naturalistes:  Trudy  lì — III. 

116.  Moscou:  Soc.  imp.  d'acclimatation.   Dnevnik.    1901/6. 

117.  „  Société  Impériale  des  Naturalistes:    Bulletin.  XXVII.,  XXVIII.  I 

118.  Riga:   Naturforscher- Verein  :   Arbeiten.   —   Korrespondenzblatt.   LI.    1908. 

119.  Tiflis:   Museum  Caucasicum  :   Die  Sammlungen.   Mitteilungen.   III.,   IV. 

Serbia.  j 


120.  Beograd:  Muzej  Szrbszke  Zemlje  :  Beitrag  zur  Fauna  der  Tertiiirablagenmgen.  Beitrag  zur 
Kenntnis  der  Foraminiferen  (Prof.  P.  S.  Pavlovii^)  Gradja  za  tloru  Stare  Srbije.  —  Muzejsrpske 
zemlje  u   1908  g. 


351 
Suecia. 

121.  Stockholm:   Kongl.   Vetenskaps   Ak.  :   Arkiv  for  Zoologi.   V.    —  Handlingar  XL. 

122.  Lund:   Koiigl.   llniversitet  :   Akademische  Abliandliingen, 

123.  U  p  s  a  1  a  :   Kongl.   l'iiiversi(ef  :   Ar.sskrift. 

II    Asia. 

124.  Batavia.  .lava:   Kon.   Naturk.   Ver.:   Tijdskrift   LXVIII.    1907. 

125.  .,  ..  Dép.  de  l'agriculture:   Bulletin. 

126.  Buitenzorg,  .Java:   Institut  Botanique:   Bulletin.   (Zoologie.)  XX.  —  Mededeelingen  VI. 

127.  Calcutta:  Asiatic  Society  of  Bengal:  Journal  and  Proceedings.  I/IV.  —  Memoirs  I.,   II. 

128.  Indian    Museum:   Records  I.,   II.,   III.  —  Memoirs   I.,   II.   —  Annual  Report    1907/8. 

129.  Colombo:  The  Museum:  Spolia  Zeylanica.   I — VI. 

130.  Tokyo:  Zool.  Inst.:  Contributions  67/71. 

III.  Africa. 

131.  Cairo:   Institut  Egyptien:   Bulletin.   I — II. 

132.  Capetown:   South  Afr.  Museum:   Annals   VI — VII. 

133.  Modder  fontein:   South  African  Ornithologists'  Union:  The  Journal.   IV.,  V. 

134.  Pretoria:   South   African  Central   Locust   Bureau:  Annual  Report   1908.,    1909. 

135.  Pretoria:  Transvaal  Museum:   Annals  I.   —  Annual  Report.  1908.,    1909. 

rV".  America  meridionalis. 

136.  Buenos-Aires:  Museo  Nacional  :  Anales  X.  —  Archivos  XI.,  XII. 

137.  La  Plata:  Museo  de  La  Plata.   —   Anales  I.  —  Revista  XII.,  XIII.,   XIV. 

138.  Lima  (Peru):   Sociedad  Geogràfica  de  Lima:   Boletin  XXI. 

139.  Montevideo:  Museo  Nacional:   Anales.  VI.,   III.,  111. 

140.  Rio  d  (^  Janeiro:  Museu  Nacional:  Archives. 

141.  S.  Paulo:   Museu   Paulista  :   Revista.   VII. 


V.  America  septentrionalis. 

142.  Albany,  N.-Y.  :  New-York  State   Libr.  :  Bulletin.   121/131.   —Memoirs.  VIIL 

143.  Ann  Arbor:   Michigan   Ac.   of  Sc:   Annual   Report  IX 

144.  Boston:   Am.   Ac.  of  Arts  and  Sciences:   Proceedings.  XLIV.    1909. 

145.  Chicago:  Chicago  Academy:  Bulletin  IV.,  VI. 

146.  Davenport,  Jowa:  Academy  of  Sciences:  Proceedings.  XII. 

147.  Madison:  Wisconsin  Ac:  Transactions.  XIV  XV. 

148.  Mexico:   Soc.  cientifica   „Ant.  Alzate":  Memóriás.   XXVI. 

149.  Michigan:  Academy  of  Science:  Ann.  Report  IX.,   X. 

150.  Minneapolis:  Minn.   Ac:   Proceedings.   IV. 

151.  New-York:   American  Museum  of  Natural   History:   Bulletin.   XXIV.   —   Memoirs. 

152.  „  „         Audubon  Society:   Educational   Leaflets. 

153.  ,  ,         Bird  Lore:  X. 

154.  Oberlin,  0.:   Oberlin  College:   The  Wilson   Bulletin.  XXI. 

155.  Ottawa  (Canada):   Geol.  and   Nat.  History   Survey  of  Canada. 

156.  Philadelphia:    Academy  of.  Nat.   Sciences:   Proceedings.   L.\'.,  LXI. 


352 

157.  Pittsburgh,    Pa.:    Carnegie    Museum:   Annals.  IV.,   V.  —    Memoirs  IV.   3.     —    Reports: 

XI.,  XII.  —  Founders  Day.  XIII. 

158.  Roeii  Island.   111.:   Augustana  College:    Publications. 

159.  San  Francisco,  Cal.:   Cal.   Academy  of  Sciences:   Proceeding.  III. 

160.  Santa  Clara,  (!al.  :  Cooper  Orn.  Club:  The  Condor.  XI.  1909.  — Pacific  Coast  Avifauna  V. 

—  Indexto   „Condor"   I — X. 

161.  St.  Louis,  Mo.:  Academy  of  Science:  Transactions.  XVIII. 

162.  Topeka:   Kansas  Ac.  of  Sc:  Transactions.  XXI. 

163.  Urbana:   111.  State  Laboratory:  Bulletin  VIII. 

164.  Washington:  Smithsonian  Institution  :  Report  1908.  —  Contributions.   XII.    —  Proceedings. 

XXXIV.,  XXXV.   —   Bulletin.   LXIV.  —  Ridgway    Robert:   The    Birds    of   N. 
and  M.  America  p.   II.  cs  IV.   Washington  1902.  és   1907. 

165.  „  Division  of  Biological  Survey:  North -American  Fauna.  27,   30   —  Bulletin.  33. 

166.  „  Secretary  of  Agriculture:  Report. 

VI.  Australia. 

167.  Brisbane:  Queensland  Museum:  Annals.  VIII.  IX. 

168.  Melbourne:  National  Museum;   Memoirs   II.    190H. 

169.  Sidney:  Australian  Museum:  Records.  VU. 


353 


NECROLOGUS. 


Pfennigberger  József. 

1838—1909. 

1909  ápr.21-én  rövid  szenvedés  után  haltnieg 

Pkiínni(íber(jp.r  Józsei-%  Friqyks  magyar  királyi 
lierczeg,  osztrák  főherczeg  erdötanácsosa, 
Villányban,  hová  40  éves,  sokszor  méltatott 
szolgálat  után  vonult  vissza.  Az  Ég  ura  előtt 
Pfennigbeuger  mindenek  előtt  vérbeli  vadász 
volt,  ki  gondos  tevékenységével  a  bellyei 
klasszikus  szarvasteriiletet  és  a  ürávafokot 
legmagasabb  fokra  fejlesztette,  úgy  hogy  ott 
nem  kisebb  ember,  mint  II.  Vilmos  császár 
teljes  megelégedettséggel  vadászott. 

PKRNNiGBERGERnek  azonbau  kiilönl)en  is  nyilt 
és  éles  szeme  volt  a  természet  jelenségeinek 
megfigyelésére,  melyről  a  Bét-múzeum  tanús- 
kodott. A  m.  kir.  Ornithol.  Központnak  évek 
hosszú  során  át  finom,  biztos  és  rendkívül 
pontos  megfigyelője  és  levelező  tagja  volt. 

A  különböző  folyóiratokban  és  az  „Aquilá- 
ban"  megjelent  közleményei  állandó  emléket 
biztosítanak  számára. 


Áldí 


as  poraira  : 


Meszleni  Meszleny  Benedek. 

Java  férfikorában,  alig  ötvenöt  esztendőt 
érve  el  halt  meg  1909  deczember  13-án 
Meszleni  Meszi.f.ny  Benedek  Velenczén  Fejér  me- 
gyében levő  úri  házában,  közvetlenül  a  hasonló 
nevű  ornithologiailag  oly  érdekes  tó  jjartján, 
melynek  önkéntes  buzgó  és  odaadó  „madár 
őre  és  védője"  volt. 


A  mikor  majd  a  jövő  tavaszszal  ismét  föl- 
hangzik a  kis  fülemile  sitke  nászéneke  kis- 
ded fészke  mellett,  ha  ismét  hangos  lesz  a 
tó  partja  a  nádi  tücsökmadarak  pirrcgésétől 
és  újból  megszállják  népes  telepüket  a  danka- 
sirályok, a  melyek  talán  az  Atlanti-tenger  partja 
mellől  tértek  ide  vissza,  már  nem  láthatja 
őket  odaadó  védelmezőjüknek  a  barátságos 
vendégszerető  úriház  ablakából  kitekintő  szeme. 

A  sudár  törzset,  mely  százesztendős  kort 
Ígért,  idő  előtt  és  kimondhatatlan  szenvedések 
Aquila  XVI. 


Josef  Pfennigberger. 
1838-1909. 

Am    21.    April    1909    starb    nach   kurzem 

Leiden  der  Forstrat  des  königlieh  ungarischen 
Prinzen,  österreichischen  Erzherzogs  Friedrich, 
JosREf  Pfennigberger  in  Villány,  wohin  er  sich 
nach  vierzigjähriger,  vielfach  gewürdigter 
Dienstzeit  zurückgezogen  hatte.  Vor  dem  Ant- 
litze des  Herrn  des  Weltalls,  war  Ppennigbrrqer 
vor  allem  ein  hirschgerechter  Jäger,  unter 
dessen  Obsorge  des  klassische  Hirschgrund 
von  Bellye  und  dem  Draueck  aufs  höchste 
gedieh,  so  dass  dort  kein  Geringerer  als  Kaiser 
Wilhelm  II.  volle  Befriedigung  fand. 

Peennigberger  hatte  aber  auch  sonst  ein 
offenes  und  scharfes  Auge  für  die  Erschei- 
nungen der  Natur,  wovon  das  Riedmuseum 
den  Beweis  lieferte.  Der  Königl.  Ung.  Ornitho- 
logischen  Centrale  war  er  Jahre  hindurch  ein 
feiner,  sicherer  und  ausnehmend  pünktlicher  Be- 
obachter und  ihr  korrespondierendes  Mitglied. 

Seine  Publikationen  in  den  verschiedenen 
Zeitschriften  und  in  der  „Aquila"  sichern  ihm 
ein  bleibendes  Andenken. 

Friede  seiner  Asche  ! 


Benedikt  von  und  zu  Meszleny. 

Im  besten  Mannesalter,  kaum  fünfundfünfzig 
Jahre  alt,  starb  am  13.  Dezember  1909  Benedikt 
VON  und  zu  Meszleny  auf  seinem  Herreusitz  zu 
Velencze,  im  Komitate  Fejér,  knapp  am  Ufer 
des  ornithologisch  so  interessanten  Sees  glei- 
chen Namens,  dessen  freiwilliger,  eifriger  und 
getreuer  Vogelwart  er  war. 

Wenn  im  kommenden  Frühjahr  der  kleine 
Tamarisken  Sänger  sein  Hochzeitsliedchen  an- 
stimmen, sein  kleines  Nest  besorgen  wird; 
wenn  die  Ränder  des  Sees  vom  Schwirren 
der  Heuschreckensäiiger  laut  werden  und  die, 
vielleicht  vom  Atlantischen  Ozean,  rückkeh- 
renden Lachmöven  die  so  volkreiche  Kolonie 
des  Sees  wieder  beziehen,  wird  das  Auge 
ihres  getreuen  Beschützers  nicht  mehr  aus 
dem  Fenster  des  freundliciien,  gastfreien  Hau- 
ses über  den  See  schweifen. 

Den  ragenden  Stamm,  der  ein  Jahrhundert 
versprach,    raft'te    nach    unsäglichen    Qualen 

45 


354 


után  siilyos  kór  sorvasztotta  el  niindannyiunk 
nagy  bánatára  és  mindazok  fájdalmára,  a  kik 
ismerték  öt  —  messze  földön,  egész  a  Themze 
partjáig,  mindenütt,  a  hol  komoly  kutatók 
laknak,  a  kik  fölkeresték  a  tavat  és  élvezték 
a  Meszleny  ház  vendégszeretetét. 

Legjobb  barátjával  chernelházi  Chernél 
IsTVÁNnal  együtt  főképpen  az  ő  hatásának 
tulajdonítható  az,  hogy  Heatley  Noble  Velen- 
czéről  azt  írja  :  „  A  legelsőtől  kezdve  a 
legutolsóig  mindenütt  a  legnagyobb  előzé- 
kenységgel találkoztunk,  s  még  a  parasztok 
is  született  uraknak  bizonyultak."  („From  the 
highest  to  le  lowest  I  met  with  nothing  but 
the  greatest  kindness,  the  peasants  are 
natures  gentlemen")  és  hogy  a  mi  jó  barátunk 
LoDöE  R.  B.  azt  mondja  „Bird  hunting  through 
Wild  Europa  1908"  czimű  gyönyörű  művében  : 
„Nemsokára  utón  voltunk  néhány  csónakázó- 
val,  a  kiket  Cerva  már  évek  óta  alkalmazott, 
és  ugyancsak  csodálkoztam,  a  mikor  azt 
hallottam,  hogy  a  madarakat  a  tudományos 
neveiken  szólítják,  a  melyeket  úgy  látszik 
tökéletesen  ismertek."  („We  were  soonafloath 
with  some  boatmen,  who  have  been  emplo- 
yed by  Cerva  for  years  and  I  was  surprised 
to  find  them  using  the  scientific  names  of 
the  birds  as  if  they  were  perfectly  familiar 
with  them.") 

Hát  még  az  az  asztaltársaság  1891-ben  a 
kongresszus  évében,  a  mikor  néhány  tag  e 
sorok  írójának  vezetése  alatt  a  „magyar  ten- 
gerhez", a  Balatonhoz  rándult  ki!  Ezen  az 
utón  Velencze  volt  az  első  állomás.  Azt  látni 
kellett,  miképpen  állította  ki  a  Meszleny 
nemzetség  a  fogatokat  és  hajókat,  hogyan 
vezette  be  az  ámuló  külföldieket  a  tó  titkaiba,  s 
miként  egyesitette  őket  végzett  munka  után 
Meszleny  Benedek  úri  házában  a  fényes  vendég- 
látó asztal  mellett. 

HoMEYER  Sándor,  d'HamonvhiLe  báró  és  Talsky 
már  régen  elköltöztek  az  élők  sorából  Tschubi 
és  én  már  „jubiláltunk"  —  ez  „a  vég  kez- 
dete". De  a  ki  megérte,  hálával  gondol  az 
elhunyt  erőteljes  tősgyökeres  magyar  szere- 
tetreméltó és  nobilis  lényére. 

A  kir.  Magyar  Ornithologiai  Központ  Meszleny 
BENEDEK-ben  elvesztette  egyik  legjobb  meg- 
figyelőjét és  az  intézet  és  tisztikarának 
mindenkor  áldozatrakész  odaadó  barátját. 

Tisztelet  emlékének! 


ein  schweres  Leiden  vorzeitig  daliin,  zu  unser 
Aller  grossem  Leidwesen  und  zum  Scliiiierze 
aller,  die  ihn  kannten,  weithin  bis  an  die 
Ufer  dor  Themse,  wo  ernste  Forscher  wohnen, 
die  den  8ee  aufsuchten  und  die  Gastfreund- 
schaft des  Hauses  Meszleny  genossen. 

Im  Verein  mit  seinem  l)esten  Freunde  Stei'an 
Chkrnel  V.  Chernelháza  ist  es  hauptsächlich  dem 
Einflüsse  v.  Meszleny's  zu  danken,  wenn  Heatlky 
Noble  über  Velencze  schreibt:  Von  den  Höch- 
sten bis  zu  den  Niedersten  trafen  wir  überall 
das  grösste  Entgegenkommen,  die  Bauern  er- 
wiesen sich  als  geborene  Gentlemen  („From 
the  highest  to  the  lowest  I  met  with  nothing 
but  the  greatest  kindness,  the  peasants  are 
natures  gentlemen")  —  und  wenn  unser  guter 
Freund,  R.  B.  Lodge,  in  seinem  schönen  Buch: 
„Bird  hunting  through  Wild  Europe"  1908 
sagt  :  „  Wir  waren  bald  flott  mit  einigen  von 
Cerva  schon  seit  Jahren  verwendeten  Boots- 
leuten und  ich  war  erstaunt  als  ich  hörte, 
wie  dieselben  die  Vögel  mit  ihren  irissenscliaft- 
lichen  Namen  bezeichneten,  die  ihnen  ganz 
geläufig  waren."  („We  were  soon  afloat  with 
some  boatmen,  who  have  been  employed  by 
Cerva  for  years  and  I  was  surprised  to  find 
them  using  the  scientific  names  of  the  birds 
as  if  they  were  perfectly  familiar  with  them.") 

Und  erst  die  Tafelrunde  im  Kongressjahre 
1891,  wo  einige  Mitglieder  unter  Führung 
des  Schreibers  dieser  Zeilen  zum  „ungarischen 
Meer",  dem  Balaton-See  exkursierten  und  die 
erste  Station  Velencze  war.  Wie  das  Geschlecht 
der  Meszleny's  die  Equipagen,  die  Boote 
beistellte,  die  staunenden  Ausländer  in  die 
Geheimnisse  den  Sees  führte  und  einweihte, 
um  nach  getaner  Arbeit  an  der  glänzenden, 
gastlichen  Tafel  im  Hause  Benedkt  von  Mesz- 
leny's vereinigt  zu  werden. 

Alexander  von  Homeyer,  Baron  d'Hamonville, 
Talbky  gingen  sclion  längst  voraus  ;  von  Tschusi 
und  ich,  wir  wurden  schon  „jubiliert"  —  der 
„Anfang  vom  Ende".  Aber  wer  da  lebt,  gedenkt 
mit  Dankbarkeit  des  markigen,  kernmagya- 
rischen, liebenswürdigen  und  noblen  Wesens 
des  Dahingeschiedenen. 

Die  Königlich  Ung.  Ornithologische  Centrale 
verliert  in  Benedikt  von  Meszleny  einen  ihrer  bes- 
ten Observatoren  und  den  stets  bereiten  opfer- 
M'illigen  Freund  der  Anstalt  und  ihres  Stabes. 

Ehre  seinem  Andenken  ! 


INDEX  ALPHABEÏICUS  AVIUM. 


Accentor  coUaris    Scop.).  178. 

—  modularis  (L.).  21.  123.  154.  178. 
210.  314. 

Accipiter  nisus  (L.).  LXXX.  149.  162. 
168.  174.  197.  198.  202.  212.  342. 

—  brevipes  (Sev.)  170.  174. 
Acrocephalus    arundinaceus   (L.i. 

LXXXIII.  21.  125.  161.  162.  168. 
178.  218.  221.  222.  250.  274.  275. 
312. 

—  dumetoruin  Blyth.    315. 

—  palustris  (Bechst.)    LXXXIII.    21. 
125.  178.  210.  312. 

—  streperus    (Vieill.).    21.    125.   163. 
178.  218.  222.    274.  275. 

hortioolus     (Naum.)    22.    210. 

250.  342. 
Aegithalus  eaudatus  (L.l.    149.    177. 

217. 

—  —  roseus  (Gray).  177. 
Alauda  arborea  L.  22.  122.  177. 

—  arvensis  L.  LXXXVI.    4.    16.   22. 

121.  122.  130.  148.  167.  177.  238. 
239.  240.  241.  242.  243.  244.  250. 
312.  313.  314.   315.  341. 

—  cristata  L.  148.  167.  177. 

—  sibirica  Gm.  177. 

Alcedo  bengalensis  Gm.  LXXXI. 

—  ispida  L.  LXXXI.  175.  342. 
Ampelis   garrula  (L.).   175.  314.  342. 
Anas  boschas  L.  LXXXVII.  25.  121. 

122.  126.  152.  153.  158.  15!l.  160. 
161.  162.  168.  170.  171.  172.  218. 
221.  275. 

—  crecca  L.  XXXIV.  LXXXVII.  26. 
122.  172.  221.  331. 

—  penelope   L.   LXXXVII.    26.  122. 
159.  172 

—  querquedula  L.  LXXXVII.  26. 121. 
122.  159.  162.  172. 

—  streperà   L.   LXXXVII.    26.    122. 
159.  172    218.  221. 

Anser  albifrons  (Scop).  XL VIII.  XLIX. 

LXVIII.   LXXXVII.   26.  172.  306. 

307.  313.  341. 
Anser  anser  (L.».  26.  122.   157.  162. 

164.  167.  168.  170.  172. 

—  fabaUs  Lath.  26.  121. 126. 172.  306. 


Anser  minutas  (Naum.)  172. 
Anthus  campestris  (L.).  LXXXIV.  27. 

124.  168.  171.  177. 

—  cervinus  (Pali.)   XXV.    XXVI. 
LXXXIV.  27.  125.  171.  177.  341. 

—  pratensis  (L.).  27.  123.  171.  177. 
289.  290. 

—  spipoletta  (L.)  27.  177 

—  triviális  (L.).  LXXXIV.  27.  124. 
168.  171.  177.  250.  312.  314.  315. 
342.  343. 

Aquila  chrysaëtus  L.  LX.  LXI.  LXXIV. 
174.  342. 

—  fulva  (L.)  151. 

—  fulvescens  (Gray)  174. 

—  maculata  (Gm.).  27.  121.  124.  157. 
174. 

clanga  Pall.  124.  151.  174 

—  —  pomarina  Brhm.  151. 

—  melanaëtus  (L.).  LXXX.  157.  174. 
306. 

—  nipalensis  Hodgs.  LXXX 

—  orientális  (Cab).  174. 

—  pennata  Gm.  124.  174. 

—  rapax  Temm.  174. 
Archibuteo  lagopus  (Brunn.).  27.  151. 

174.  342. 
Ardea  alba  L.  LXXXVL  27. 122. 157. 

158.  162.  169.  170.  173.  250.  269. 
270.  271.  274.  275.  312. 

—  bubulcus  Sav.  173. 

—  cinerea  L.  LXXXVI.  4.  8.  12.  28. 
121.  123.  126.  130   147.  157.  158. 

159.  160.  161.  162.  166.  168.  171. 
173.  218.  250.  264.  270.  271.  274 
312. 

—  garzetta  L.  29.  124.  157.  158.  169. 
173    270.  312. 

—  purpurea  L.  29.  124.  173.  218. 
221.  250.  270.  272.  274.  312. 

—  ralloides  Scop.   XLI.    XLVII.  30. 

125.  162.  173.  250.  265.  270.  271. 
272.  312. 

Ardetta    minuta    (L.).    30.    125.    168. 

170.  173.  275.  342. 
Arenaria  interpres  (L.).  LX.XXVI.  172. 
Asio  accipitrinus  (Pali.).  LXXXI.  154. 

175. 


Asio  otus(L.\  LXXXI.  153.  175.  214. 

215.  216.  250. 
Astur  palumbarius  (L.).   LXXX.  148. 

174.  198. 


Bernicla     ruficollis     (Pali.)     XLVIII. 

XLIX.  LXVIII. 
Bonasa  bonasia  (L.).  174. 
Botaurus  stellaris  (L.).    LXII.  LXIII. 

LXXVI.  30.  121.  123.  168.  173. 
Bubo  bubo  (L.)  153.  175. 
Buteo  buteo   (L.).  LX.  LXI.  LXXIV. 

30.    121.    122.     150.    157.    174. 

342. 

—  desertorum  Daud.  LXXX.  174. 

—  ferox  (Gm.).    174.    306.   307.  309. 
310. 


Calamodus  aquaticus  (Gm.).  124.  168. 
178. 

—  melanopogon  (Temm.).  123.  178. 
271.  353. 

—  schoenobaenus  (L.).  LXXXIII.  30. 
124.  171.  178.  218.  222.  250. 

Calandrella      brachydactyla       Leisl. 

LXXXVI.  171.  177. 
Calcarius  nivalis  (L.).  176. 
Calidris  arenaria  (L.).   LXXXVII.  30. 

172. 
Cannabina    cannabina  (L.)    176.    189. 

250. 

—  linaria  (L.).  30.  176.  313.  314. 

—  rufescens  (Vieill.).  176. 
Caprimulgus    europaeus    L.    LXXXI. 

31.  125.  168.  175.  214.  312. 
Carduelis  carduelis  (L.).  LXXXV.  167. 

176.    196.    214.    217.    218.   239. 

250. 
Cerchneis  amurensis  Radde.   LXXX. 

—  cenchris  (Naum.).  LXXX.  31.  125. 
152.  174.  290.  291.  305. 

—  tinnunculus  (L.).  LXXX.  31.  121. 
122.  152.  161.  162.  168.  174  209. 
218.  342.  343. 

45* 


356 


Cerchneis  vespertinus  (L.).  LXXX  :51. 

125.  174.  2U.  218.  222.  250.  :ì41. 
343. 

Certhia  familiari.^  L.  177.  184.  186.:ì4:ì. 

—  brachydactyla  iBrhm).  177. 
Charadrius  ale.xandrinus  L.  LXXXVI. 

31.  123.  169.  172.  313.  342. 

—  dubius  Scop.  LXXXVI.  :'.l.  124.168. 
169.  172. 

—  hiaticola  L.  LXXXVI.  122.  172. 

—  morinellu.s  L.  LXXXVI.  172.  313, 

—  pluvialis  L.  LXXXVI.  32.  123.  172. 
3i:!. 

—  squatarola  L.  LXXXVI.  172. 
Chelidonaria  urbica  (L.).  LXXXII.  4. 

.i.  10.  32.  124.  126.  130.  132.  133. 

134.  136.  137.  138.  167.  175.  217. 

218.  222.  250.  283.  284.  285.  290. 

312. 
Chloris  chloris  (L.).  37.  121.  122.  167. 

176. 189. 196. 209. 214. 217. 218. 250. 

Chrysomitris  spinus  (L.).  37.  176.  196. 

Ciconia  ciconia  (L.).  I.  II.  VIII  XXXIV. 

XXXV.XXXVI.XXXVII.XXXVIII. 

XXXIX.    XL.  XLII.  XLVI.  4.    5. 

12.  13.  14.  37.  121.  123.  126.  130 

132.  133.  134.  136.  137.  138.  147. 

159.  162.  168.  173.  222.  230  231 

232.  233.  234.  235.  237.  238.  239. 

240.  241.  242.  243.  244.  246.  248. 

249.  250.  251.  252.  255.  256.  257. 

258.  259.  260.  261.  267.  268.  272. 

282.  283.  284.  306.  310.  311.  312. 

332. 

—  nigra  (L.).  LXXXVI.  44.  12:!.  126. 
130    173.  250.  313. 

Cinclus  cinclus  iL.)  177.  342. 

—  melanogaster  (Brhm).  177. 
CircaëtQS    gallicus    (Gm.).    44.    123. 

174.  285. 
Circus    aeruginosus  (L.).   LXXXI.  44. 
121.  123.  148.  1.57.  162.  168.  170. 
174.  218.  221.  222.  250.  274. 

—  cyaneus  (L.)  LXXXI.  44.  121. 122. 
148.  174. 

—  macrurus  (Gm.).  LXXXI.  44.  123. 
148.  1<4. 

—  pygargus  (L.).  LXXXI.  44.  123. 
148.  162.  174. 

Olivicola    riparia  (L.).  LXXXI.   4.    6. 

45.  124.  159.  162.  168.   175.  290. 

812.  342. 
Coccothraustes    coccothraustes    (L.  ). 

45.  176.  196.  202.  210.  313. 
Colaeus  monedula  >  L.).  176.  217.  222. 

—  collaris  (Drumm.).  163. 
Columba  livia  L.  173. 

—  oenas  L.  4.  17.  45.  121.  122.  126. 
130.  132.  133.  134.  136.  137  138. 
160.161.162.170.171.173.218.312. 

—  palumbus  L.  4.  17.  49.  121.   122. 

126.  130.  173.  209.  218.  312. 


Colymbiis  atiritu.s  L.  LXXXVII.   125. 

—  "cri.statiis  L.  I. XII.  LXIII.  L.XXVI. 
LXXXVII.  52.  123.  160.  163.  171. 
218.  275.  313. 

—  fluviatilis  Tunst.  52.  121.123.160. 
171.  221.  275. 

—  griseigena  Bodd.  123.  160.  171. 
275.  313. 

—  nigricollis  (Brhm).  52.  123.  160. 
163.  171.  218.  221. 

Coracias  garrula  L.   LXXXII.  4.   52. 

125.  127.  130.  162.  167.  170.  175. 

217.  312. 
Corvus  corax  L.  176.  212. 

—  cornix  L.  LXXXV.  160.  161.  162. 
171.  176.  189.  202.  209.  212.  214. 
217.  222.  230.  231.  232.  233.  234. 
235.  236.  237.  305.  322. 

—  frugilegus  L.  LXXXV.  53.  159. 
162.  176.  217.  222.  313.  314.  315. 
341. 

Coturni.x  cotnrnix  (L.).  LXVI.  LXVII. 

LXXVII.    LXXVIII.    LXXXVI.   4. 

11.  53.  121.    125.    127    130.  132. 

l:!3.  134.   136.  137.  1.38.  168.  174. 

239.  240.  241.  242.  243.  250.  312. 
Crex  crex  (L.).  LXVI.  LXVII  LXXVII 

LXXXVII.    4.    11.    56.    125.   130. 

132.  133.  134.  136.  137.  138.  173. 
250.  312. 

Cuculus  cauorus  L.  XI.  LIV.  LV.  LVI. 
LVII.  LXXI.  LXXII.  LXXXVI. 
4.  5.  15.  58.    124.   127.  130.  1.32. 

133.  134.  136.  137.  138.  162.  168. 
175.  209.  217.  221.  230.  231.  232. 
233.  234.  235.  236  240.  277.  278. 
279.  283.  312.  313.  315.  316.  319 
342. 

Cyanecula  suecica  (L.).XVIII.LXXXIII. 

64.  123.  178.  218.   221.  222.  250. 

315. 
Cygnus  cygnus   (L.).    LXXXVII.    64. 

172. 

—  olor  Gm.  162.  168.  172. 

Dafila  acuta  (L.  .  LXXXVII.  65.  121. 

122.  172.  341. 
Dendrocopus  leuconotus  (Bechst.)175. 

—  major  (L.).  168.  175.  202.  207.  219. 

—  médius  (L.).  175.  196.  217. 

—  minor  (L.).  175.  196. 
Dromaeus  novae  hollandiae  (Phillip). 

229. 
Dryocopus  martins  (L.).  175. 

Ectopistes  migratorius  '  Cat.).  225. 
Emberiza    calandra    L.   LXXXV.   65. 

121.  122.  149.  167.  176.  217.  218. 

290.  343. 

-  eia  L.  65.  123.  176.  286.  341. 

-  citrinella  L.  148.  154.  176. 189.  197. 
202.  218.  286.  343. 


Emberi'/.a  hortulana  L.  LXXXV.  176. 
312. 

—  schoeniclus    L.  65.  121.  122.  167. 
176.  2lH.  275.  341.  343. 

—  intermedia  (.Mich.)  176. 

—  —  tschusii    (Reis,  et  Alm.).   177. 
Erismatura     leucocephala    (Scop.). 

LXXXVII.  122.  172. 
Erithacu.s  rubecula  (L.).  65.  121.  123. 
130.  1.39.  149.  168.  178.  196.  202. 
210.  241.  242.  250.  312.  313.  314. 
315. 


Falco  feldeggi  iSchleg.)  174. 

—  lanarius  L.    Pall.   122.    152.    174. 

—  merillus  (Gerini).  65. 153. 175. 198. 

—  peregrinus  Tunst.  LXXX.  153. 
157.  175. 

-  subbuteo  L.  LXXX.  65.  124.  1.53. 
175.  212. 
Fringilla  coelebs  L.  LXXXV.  66.  121. 
122.  153.  162.  178.  189.  196.  202. 
203.  209.  214.  217.  218.  238.  239. 
240.  241.  242.  243.  250.  313.  314. 
342. 

—  montifringilla  L.  66.  176.  202.  313. 
314. 

—  nivalis  L.  176. 

Fulica  atra    L.    LXXXVII.    66.    121. 

122.  159.  160.  162.  168.  170.  173. 

218.  221.  275.  313. 
Fuligula  clangula  (L.).  66.  172. 

—  ferina  (L.).  LXXXVII.  66. 122.  158. 
162.  168.  172.  218.  250.  268.  275. 

—  fuligula  (L.  .  LXXXVII.  123.  172. 
341.  ;!42. 

—  hyemalis  (L.)  66.  146.  172. 

—  marila  (L.)  LXXXVII.  123.  172. 

—  nyroca  (Güld.)  LXXXVH.  66. 
122.  158.  159.  162.  168.  170.  172. 
218    221.  .341. 

—  rutin»  (Pall.    LXXXVII.  172. 


Galliuago  gallinago   (L.).    LXXXVII. 
67.  122.  168.  173.  239.  313. 

—  gallinulla  (L.).  LXXXVII.  67.  122. 
173.  313. 

—  major    Gm.    LXXXVII.    67.    123. 
173.  313.  342. 

GaUinula  chloropus   (L.).   LXXXVII. 

67.  121.   123.   127.   159.  160.  162. 

168.  173.  313. 
Garrulus    glandarius     L.).    153.    176. 

189.  198. 
G^via  arcticus  (L.)  67.  146.  171. 

—  septentrionalis  (L.)  146.  171.  305. 
30(i. 

Glareola  meianoptera  (Pall.)  LXXXVI. 
168.  172. 


357 


Glareola  pratincola  (L.)  LXXXVI.  124. 

169.  172. 
Glaucidium  noetuum  (Retz.)  168.  IT^"). 

280. 

—  passerinum  (L.)  175. 

Grus  grus  (L.).  LXXXVI.  4.  U.  67. 
123.  l;tO.  168.  173.  238.  239.  240. 
241.  242.  243.  244.  306.  312.  313. 
314.  315. 

—  Virgo  (L.)  LXXXVI.  173. 
Gypaetus  barbatila  L.  174.  308. 
Gyps  fulvus  (Gm.)  161.  174.  285. 

Haematopus  ostrilegus  L.    LXXXVI. 

69.  123.  169.  172. 
Haliaëtus  albicilla    (L.).   LXXX.  150. 

157.  161.  162.  164.  168.  170.  174. 

:t06. 
Himantopushimantopus  (L.)  LXXXVII. 

69.  124.  169.  172. 
Hirundo  rustica  L.  XI.  XII.  XXI.  XXII. 

XXIII  XXIV.  XXV.  XXVI.  XXVII. 

xxvm.    XXIX.   XXX.    xxxii. 

XXXIII.  XXXVII.  XLI.  XLII. 
XLVII.  LVI.  LVII.  LXIV.  LXV. 
LXVL  LXVII.  LXXII.  LXXVII. 
LXXVIII.  LXXXL  1.  4.  5.  10.  69. 

124.  127.  130.  132.  133.  134.  136. 
137.  138.  162.  167.  175.  217.  218. 
222.  230.  231.  232.  233.  234.  235. 
236.  238.  239.  240.  241.  242.  243. 
244.  250.  262.  263.  312.  313.  314. 
315.  330.  333.  342. 

Hydrochelidon  hybrida  Pall.).  125. 
171. 

—  leucoptera  (Meissu.  et  Schinz). 
LXXXVIII.  77.  125.  171.  218. 
222. 

—  nigra    (L.).    LXXXVIII.    77.    125. 

159.  160.  162.  168.  169.  171.  218. 
221.  222.  275.  313. 

Hypolais  hypolais  (L.)  LXXXIII.  77. 

125.  178.  210.  214.  217. 

Jynx  torquilla  L.  LXXXVI.  4.  7.  77. 
124.  130.  175.  184.  186.  191.  199. 
203.  204.  206.  207.  208.  217.  219. 
250. 

Lanius  coUurio  L.  XXVIIJ.  LXXXV. 
78.  125.  127.  130.  167.  176.  189. 
209.  212.  217.  250.  287.  312.  342. 

—  excubitor  L.  155.  176. 

—  isabellinus  (llempr.  et  Ehr.i 
LXXXV. 

—  minor  Gm.  LXXXV.  78.  125.  153. 

160.  167.  170.  176.  210.  217.  250. 
312. 

—  senator  L.  125.  176. 

Laru.s  argentatila  Brunn.  LXXXVIII. 
123.   170.   171. 

—  —  leucophaeus  Licht.  169. 


Lams  argentatus  michahellesi  Bruch. 
170. 

—  cachinnans  Pall.  162. 

—  canusL.  LXXXVIIL  122.  147.  171. 

—  fuscus  L.  171. 

—  gelastes  (Leach.)  162.  169.  171. 

—  ichthyaetus  Pall.  LXXXVIII. 

—  melanocephalus  (Natt.)  169.  171. 

—  minutus  Pall.  LXXXVIII.  78.  124. 
169.  171.  341. 

—  ridibundus  L.  XL.  XLVII. 
LXXXVIII.  78.  121.  122.  147. 
158.  159.  162.  168.  169.  171.  218. 
246.  248.  250.  251.  260.  261.  262. 
266.  267.  306.  315.  330.  342.  343. 
3.>i. 

Limicola  pIathyrhyncha(Temm.).LXII. 

LXIII.  LXXVI.  172.  314. 
Limosa  lapponica  (L.).  79. 

—  limosa  (L.).  LXII.  LXIV.  LXXVI. 
LXXXVII.  79.  123.  173.  341. 

Locustella  fiuviatilis  (Wolf).  79.  125. 
178.  313.  342.  343. 

—  luseinioides  (Sav.).    79.  124.  163. 
168.  171.  178.  271.  275.  353. 

—  naevia  (Bodd.l  LXXXIII.  79.  125. 
178. 

Loxia   bifasciata   (Brhm.).    176.   300. 

301.  .302. 

—  curvirostra  (L.).  176.  299.  300.  301. 

302.  303.  304.  314. 

—  pytiopsittacus  (Bechst.).  176.  300. 

—  rubrifasciata  (Brhm.).  176.  302. 
Luscinia  luscinia    L.)  4.  12.  79.  124. 

127.  130.  168.  178.  209.  214.  217. 
221.  230.  231.  232.  233.  235.  250. 
312. 

—  Philomela  (Bechst.).  LXXXIII.  82. 
125.  178.  315. 


Melanocorypha  calandra  (L.).  LXXXVI. 
167.  170.  177. 

—  tartarica  (Pali.).  177. 

—  }'eltonien.sis  (Font.).  177. 
Mergus  albellus  L.  82.  146.  172. 

—  merganser  L.  82.  146.  172. 

—  serrator  L.  146.  172. 

Merops  apiaster  L.  XXX.  XXXI.  XXXD. 
XL.  LXXXII.  82.  125.  157.  168. 
169.  175.  217.  238.  239.  240.  241. 
242.  243.  244.  275.  276.  307.  308. 
312.  342.  343. 

—  artamuB.  228. 

—  ornatus  (Lath.).  228. 

Micropus    apus   (L.).    LXXXII.    4.    6. 

83.    125.  128.  159.  162.  167.  175. 

250.  315.   .343. 
Milvus  aegyptius  Gm.  XXVIII. 

—  migrans  (Bodd.).  83.  123.  149. 157. 
161.  162.  174.  218.  250.  306. 


Milvus  milvus  (L.).  XXXIV.  LX.  LXI. 

LXXIV.  83.  121.    122.    149.    157. 

174. 
Monticola   saxatilis  (L.)  LXXXIV.  4. 

6.  83.  125.  178. 
Motacilla  alba  L.  LXXXIV.  4.  5.  15. 

83.  121.  122.  128.  130.  132.    133. 

134.  136.  137.  138.  159.  162.  167. 

177.  185.  190.  217.  218.  222.  250. 

312.  313.  335. 

—  boarula  Penn.  XXVIII.  LXXXIV. 
4.  6.  16.  89.  121.  123.  130.  177. 
312. 

—  campestri»  Pali.  177. 

—  flava  L.  XXVIII.  LXXXIV.  4.  6. 
91.  123.  159.  163.  167.  171.  177. 
218.  221.  222.  238.  239.  240.  241. 
242.  243.  244.  288.  289.  290.  342. 

Dombrowskyi    (Tschusi).    171. 

177. 

—  melanocephala  Licht.  91. 167. 177. 

—  —    paradoxa    (Brhm.).    159.    177. 
Muscicapa  atricapilla  L.  LXXXIV.  91. 

124.  176.  185.  210.  293.  294.  315. 
343. 

—  collaris  Bechst.  4.  7.  92.  124.  176. 
185.  200.  210.  293. 

—  grisola  L.  XXVIII.  LXXXIV.    92. 

125.  168.  176.  185.  209.  217.  250. 
312.  313.  342. 

—  parva  Bechst.  92.  125.  176.  250. 
309.  312. 


Neophron  percnopterus  (L.).  174.  308. 
Nucifraga  caryooatactes  (L.).  176. 
Numenius  arcuatus  (L.).  LXXXVII.  92. 
122.  168.  173.  313. 

—  phaeopus  (L.).  92.  123.  173. 

—  tenuirostris  Vieill.  123.  173. 
Nyctala  tengmalmi   (Gm.).   154.    175. 
Nyctea  ulula  (L.).  175. 
Nycticoraxnycticorax  (L.).XLI.XLVII. 

92.  124.  168.  173.  250.  264.   265. 
270.  271.  272.  274.  312.  342. 


Oedicnemus  oedicnemus  (L.). 

LXXXVII.  93.  124.  168.  172.  285. 

343. 
Oidemia  fusca  L.  LXXXVII.  172. 

—  nigra  (L.).  172. 

Oriolus  oriolus  (L. l  XXVIII.  LXXXIV. 

4.  6.  14.  93.  125.  128.    130.    132. 

133.  134.  136.  137.  138.  162.  167. 

176.  210.  214.  217.  250.  251.  283. 

312. 
Ortygometra  parva  (Scop  ).   96.    173. 

341.  342. 
^  porzana  (L.).  LXXXVII.    96.  123. 

124.  163.  173.  341.  342. 

—  pusilla  (Pali.).  96.  124.  173. 


358 


Otis  tarda  L.  LXII.  LXIII.  LXXVI. 
LXXXVI.     173.  342. 

—  tetrax  L.  LXXXVI.  173.  3Û6. 
Otocorys  alpestris  (L.^  96.  177. 

—  penicillata  (Gould.).  177. 

Pandion    haliaëtus    (L.).     LX.    LXI. 

LXXIV.  LXXX.  96.  124.  150. 174. 

343. 
Panurus  biarmicus  (L.).  168,  177.  271. 
Parus  ater  L.  177.  196.  202.  313.  314. 

—  cristatus  L.  177. 

—  coeruleus  L.  153.  162.  168.  177. 
186.  191.  195.  196.  197.  202.  204. 
205.  206.  207.  215.  217.  219. 
282. 

—  cyanus  Pall.  177. 

—  lugubris  (Temm).  177. 

—  major  L.  X.  153.  162.  168.  177. 
184.  186.  190.  191.  194.  196.  197. 
202.  203.  204.  205.  206.  214.  215. 
217.  219.  250.  279. 

—  palustris  L.  177.  186.  191.  196. 
202.  207.  217. 

Passer  domesticus  (L.).  LXXXV.  167. 
176.  185.  202.  203.  206.  208.  212. 
217.  218.  290.  342. 

—  montanus  (L.).  LXXXV.  161.  162. 
167.  176.  185.  191.  202.  203.  204. 
205.  206.  207.  208.  212.  217.  218. 
219.  250. 

Pastor    roseus     (L.)     LXXXV.    149. 

176.  294.  295.  296.  297.  298.  299. 

325.  343. 
Pavoncella  pugna.x  (L.).  LXXXVII.  96. 

122.  172.  313.  342. 
Pelecanus  crispus  Bruch.  LXXXVIII. 

157.  165.  167.  170.  172. 

—  minor  (Riipp.)  172. 

—  onocrotalus  L.  LXXXVIII.  96. 168. 
171. 

Perdix  perdix  (L.).  148.  149.  151.  153. 

174. 
Pernis  apivonis  (L.).  LXXX.  125.  1.50. 

174.  218. 
Phalacrocora-x  carbo  (L.).  LXXXVIII. 

96.  123.  157.  158.  159.  160.  161. 
162.  164.  165.  167.  168.  169.  170. 
171.  273.  341. 

—  pygmaeus  (Pall.).  97.  .  123.  162. 
170.  171. 

Phalaropus    lobatus    (L.).    LXXXVII. 

172. 
Phasianus  colchicus  L.  148.  149.  150. 

151.  152.  1.53.  174. 
Phylloscopus  acredula  (L.l.  4.  6.  12. 

97.  123.  130.  178.  312.  313.  314. 
315. 

—  bonelli  (Vieill.).  178. 

—  coUybita  VieiU.  314. 

—  sibilator  Bechst.  99.  124.  178.  209. 
217.  218. 


Phylloscopus  trochiluB  (L.).    XXVIII. 

LXXXII.  99.  124.  178.   217.    218. 

250.   312.  31.5. 
Pica    pica    (L.).    LXXXV.    162.    168. 

176.  189.  212.  214.  217.  280.  281. 
305. 

Picoides  tridactylus  (L).  175. 
Picus  canus  Gm.  175. 

—  viridis  L.  162.  175.  196.  202.  203. 
207.  217.  219. 

Pinicola  enucleator  (L).  314. 

—  erythrinus  (Pall.).  315. 
Pisorhina  scops  (L.).  125.    175.    285. 
Platalea  leucorodia   L.   XLI.  XLVIl. 

LXII.    LXIII.  LXXVI.   LXXXVII. 

99.  124.  169.  173.  270.  313. 
Plegadis  falcinellus  (L.).  LXXXVII.  99. 

124.  163.  168.  169.  173.  270.  313. 
Pratincola  rubetra  (L,).  LXXXIV.  99. 
124.  168.  178.  221.  312.  342. 

—  rubicela  (L.).    99.    121.    122.  130. 
178.  217.  218.  312. 

Puffinus  anglorum  (Temm.).  171. 
Pyrrhula  pyrrhula  (L.).  99.  176.  202. 

Rallus  aquaticus  L.  99.  121.  123.  173. 
Reeurvirostra  avocetta.  L.  LXII. LXIII. 

LXXVI.  LXXXVIL  100.  124.  169. 

172. 
Regulus  ignicapiUus  (Brhm.  Temm.). 

100.  177. 

—  regulus    (L.).  100.  177. 

Remiza  pendulina  (L.).  100.  162.  168. 

177.  286. 

Rissa  tridactj'la  (L  ).  LX.  LXI.  LXII. 

LXIII.  LXXV.  LXXVI.  123.  147. 
Ruticilla  phoenicura  (L.).  LXXXIII.  4. 

7.    100.    124.    130.  162.  171.  178. 

185.  190.  191.  195.  207.  277.  278. 

279.  312.  315.  343. 

—  rufiventris  Vieill.  LXXXIII. 

—  tithys  (L.).   LXXXIII.    4.    7.    100. 
123.  130.  178,  185.  190.  313. 

Sa.\icola  aurita  Temm.  292. 

—  isabellina  Cretzsch.  LXXXIII.  178. 

—  morie    (Hempr.    Ehrb.).  LXXXIII. 
159.  169.  171.  178. 

—  oenanthe  (L.).  LVI.  LVII.  LXXII. 
LXXXIII.  100    124.  130.  159.  168. 

178.  217.  218.  342. 

—  stapazina  (L.)  292. 

Scolopax  rusticola  L.  XX.  LXXXVII. 

4    5.  17.  101.  121.  122.  128.  130. 

132.  133.  134,  136.  137,  1.38.  154. 

173.  239.  286.  312. 
Serinus    serinus    (L.).    106.  124.  176. 

189.  210. 
Sitta  europaea  L.  177.  184. 186.  196. 

198.  202.  203.  207.  217. 
Spatula  clypeata  (L.).  LXXXVII.  106. 

123.  162.  172.  313. 


Stercorarius  catarrhactes  (L.).  LX. 
LXI.  LXII.  LXIII.  LXXIV.  LXXVI. 

—  parasiticus  (L.).  171. 
Sterna  cantiaca  (Gm.)  169.  171. 

—  caspia  PaU.  169.  171. 

—  hirundo  L.  LXXXVIII.  106.  124. 
147.  159.  160.  162.  169.  170.  171. 
330. 

—  macroura  (Naum.)  LXXXVID. 

—  minuta  L.  106.  125.  147,  162.  169. 
171. 

—  nilotica  Hasselqu.  1G3.  169.  170. 
171. 

Strix  flammea  L.   155.  175. 
Sturnus  menzbieri    Sharpé).  161. 162. 
168.  170.   171.  176. 

—  vulgaris  L.  XIX.   LXIV.   LXV. 
LXXVI    LXXXV.  4.  16.  106.  121. 

122.  128.  130.  149.  167.  176.  184. 
217.  219.  222.  238.  239.  240.  241. 
242.  243.  244.  250.  269.  312.  314. 
315. 

Sylvia  atricapilla  (L.).   LXXXII.  109. 

124.  130.  168.  178.  209.  214.  217. 
250.  312.  314.  315.  342.  343. 

—  curruca  (L.).  LXXXU.  109.  124. 
168.  178.  210.  217.  312. 

—  nisoria    (Bechst.).    LXXXII.    109. 

125.  178.  189.  209.  217.  250.  342. 

—  simplex  Lath.  LXXXU.  109.  125. 
178.  209.  214.  217.  312.  315. 

Sylvia  Sylvia  (L.).  LXXXIL  110. 125. 

162.  168.  178.  189.  210.  214.  217. 

312. 
Syrnium    aluco    (L.).    154.   163.    175. 

313. 

—  uralense  (Pall.).  175.  294. 
Syrrhaptes  paradoxus  i  Pall.)  173.  294. 

308.  309. 

Tadorna  casarca  (L.).  172. 

—  tadorna  (L.).  LXXXVII.  110.  168. 
172. 

Terekia  cinerea  (GiUd.)  LXXXVÜ. 
Tetrao  urogallus  L.  174. 

—  tetrix  L.  174. 
Tichodroma  muraria  (L.)  177. 
Totanus  fuscus  (L.).    LXXXVII.  110. 

123.  173.  342. 

—  glareola  (L.).  LXXXVII.  110.  124. 
173. 

—  hypoleucus    (L.).  LXXXVII.    110. 

124.  168.  173.  218.  221. 

—  nebularius(Gunn.i.  LXXXVII.  110. 
123.  173. 

—  ochropus  (L.).  110.  123.  168.  173. 

—  stagnatilis  (Bechst.).  LXXXVII. 
110.  124.  157.  173. 

—  totanus  (L.).  LXXXVII.  110.  121. 
122.  173.  250. 

Tringa  alpina  L.  LXXXVII.  123.  172. 

—  canuta  L.  LXXXVII. 


359 


Tringa  minuta  Leisl.  LXXXVII.  111. 
124.  172. 

—  achinzi  Brhiu.  172. 

—  subarcuata  (Güld.).  LXXVII.  111. 
124.  169.  172. 

—  temmincki    Leisl.  LXXXVII.  172. 
Troglodytes  troglodytes  (L.)  177.  281. 

314. 
Tardus  iliacus  L.  111.  122.  178. 

—  merula  L.  LXXXIV.  7.  111.  121. 122. 

1G2.  168.  178.  189.  196.  202.  203. 
209.  217.  238.  239.  240.  241.  242. 
243.  244.  330. 


Turdus  musicus  L.  LXXXIV.  17.  111. 
122.  13Ü.  149.  162.  178.  210.  250. 
312.  314.  315. 

—  pilaris  L.  LXXXIV.  112.  128.  178. 
288.  239.  240.  241.  242.  243.  244. 
250.  268.  314. 

—  torquatus  L.  4.  7.  112.  123.  178. 
312. 

—  viscivorus  L.  LXXXIV.   178.   342. 
Turtur  turtur  (L.\    4.    11.    112.    125. 

128.    130.     132.     133.    134.    136. 
137. 


138.  162.  168.  173.  209.  214.  218. 

312. 
Upupa  epops  L.  LXXXII.  4.  15.  115. 

124.  128.  130.  132.  133.  134.  136. 

137.  138.  162.  168.  175.  185.  207. 

214.  222.  250.  251.  312. 
Vanellus  gregarius    (Pall.)    LXXXVI. 
—  vanellus    (L.).    LXXXVI.    4.    16. 

118.  121.  122.  128.  130.  168.  172. 

218.  222.  230.  236.  237.  238.  239. 

240.  241.  242.  243.  244.  250.  312. 
Vultur  monachus   L.   169.  174. 


Előfizetés. 

A  Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ  folyóirata  az 

AQUILA 

szerkeszti  :   HERMAN    OTTÓ 
évenként  négy  füzetben,  az  évfolyam  35 — 50  ívnyi  terjedelemben  jelenik  meg. 

Egy  évfolyam  előfizetési  ára  a  belföld  számára  16  korona  (a  k.  m.  Természettudományi  Tár- 
sulat és  Országos  Erdészeti  Egyesület  tagjai  10  koronáért  kapjákj  ;  a  külföld  számára  25  frank.  Az 
előfizetési  pénzek  a  „Magyar  Királyi  Ornithologiai  Központ,  Budapest,  Vlll.ker.,  József -körút 
65.  sz.  I.  emelet"  czím  alatt  küldendők  be.  Féléú  előfizetést  nem  fogadunk  el. 

A  folyóiratot  a  tiszteleti  és  levelezötagok,  kik  közölni  való  kéziratokat,  vagy  a  könyvtár  részére 
nyomtatványokat  küldenek  be,  valamint  a  jelentéseiket  rendesen  beszolgáltató  megfigyelők  tisztelet- 
példányul kapják. 

Pränumeration. 

Bas  Organ  der  Königlich    Unijarischen  OrnithologiscJien  Centrale 

AQUILA 

Rédacteur  :   OTTO    HERMAN 
erscheint  jährlich  in  4  Heften,  der  Band  in  der  Stärke  von  35 — 50  Bogen. 

Der  Pränumerationsjireis  für  einen  Jahrgang  beträgt  für  das  Inland  16  Kronen  (die  Mitglieder 
der  k.  ung.  Naturwissenschaftlichen  Oesellschaft  und  des  uvg.  Landes-Forstvereins  erhalten  denselben 
für  10  Kronen);  für  das  Ausland  25  Frank.  Die  Pränumerationsgelder  sind  an  die  „Königlieh 
Ungarische  OrnithologLsche  Centrale,  Budapest,  VIII.,  József-körűt  65.''  einzusenden. 
Halbjährige  Pränumeration  ivird  nicht  angenommen. 

Ehren-  und  correspondirende  Mitglieder,  die  Manuscrijite  für  die  Zeitschrift  oder  Publicatio- 
nen  für  die  Bibliothek  einsenden,  dann  die  ständigen  Beobachter,  die  ihre  Berichte  regelmässig  ein- 
senden, bekommen  die  Zeitschrift  gratis. 


Abonnement. 

Le  journal  dn.  Bureau  Central  Ornithologique  Royal  Hongrois 

AQUILA 

Rédacteur  :   OTTO    HERMAN 
paraît  en  quatre  fascicules  par  an,  formant  un  volume  de  85  à  50  feuilles  environ. 

Le  prix  de  l'abonnement  pour  un  an  est  16  couronnes  pour  la  Hongrie  (10  couronnes  pour 
les  membres  de  la  Société  royale  des  Sciences  Naturelles  de  Hongrie  et  de  VAssociation  Forestière 
Nationale)  ;  et  25  francs  pour  V étranger.  Les  montants  d'abonnement  sont  à  adresser  au  ,,1iureau 
Central  Ornithologique  JRoyal  Hongrois"  h  Budapest,   VIII.,  József-körút  65. 

On  n  accepte  pas  des  abonnements  pour  moins  qu''un  an. 

MM  les  membres  honoraires  et  correspondants,  qui  envoyent  des  manuscripts  pour  le  journal 
ou  des  publications  pour  la  bibliothèque,  comme  aussi  MM.  les  observateurs  régidiers  du  Bureau  reçoivent 
le  journal  gratuitement. 


Hornyánszky  Viktor,  Budapest. 


•'y-y  ]^ ■[':': y^^';:- ,  : 


AMNH    LIBRARY 


100099791 


:tî:xi-c:;;-~:;^:.i;-: 


i-i»— .->..(, ,,^,^  . 


fJI<,l.íi-'.t,t-<     — ' 


î^î■■!M;l!.;fít 


»^ccote:;:";^!;;«; 


»fii: 


;;M;;
Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "Aquila"

See other formats
