Rovartani lapok : havi folyóirat különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

MW

3

sz 0 VAN LII UL

OL
461

e. ESZEZEEEREZEBEENEKE

ug VII. kötet. , Ig00. deczember hó. 10. füzet. :

ROVARTANI LAPOK

HAVI FOLYÓIRAT

43
vi
aj
4
a
vi

ia st sa HE
Aa24a oka

agy
a. 6

agy
És ea

ag
9/a

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

ag

agz

————— ik —— —

DR. BEDŐ ALBERT DR. ENTZ GÉZA
DR. CHYZER KORNÉL DR. HORVÁTH GÉZA

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

HE

az
a.

SZERKESZTIK

9
a £

A. AIGNER LAJOS És CSIKI ERNŐ.

gy asta met
4
ÉS

2 ATA ANYA ANYA APYZ AfE agy apr agy agz agy ap
isz és VÉSVE LES eEs vs rés VES TÉS TŐ
É

g
sa sk
él 4JAv vArv

Kv sáv

ha

BUDAPEST, 1900.

A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE És KIADÓHIVATALA
4 VII, RÖKK-SZILÁRD-UTCZÁ 382.

Agy A
DAG E.

7 agy je
Rökk

a
0

"§ jin minden mt első napján, ei és augusztus havak kivételével
LN Előfizetési ára egész évre 8 kor. — ,

.

: hg j

Dés c

A firkáló-bogárról. Csiki Ernőtöl. EA KJMET A TÉS S ES EK KET ZON

z8 ! Tartalom.

Havasi lepkéink. A Aigner Lajostól.

tg gáe veg arország, lepke-faunájához. Dahlström Gyulától v
octuák biólögújához A. Aigner Lajostól . . . d ta

Különfélék :

Új szakfolyóirat .

Pterogon Proserpina Pall. vésjsánis ád Vilmos-tól
Gölniczbányai lepkék. Hudák Ede Zzezststőbe

A sfekete pókc . . ; 3
Papilio Machaon. L. Gruber . Edétöl
Phosphoreskáló lepkék , §

Az édesvízi atkákról . zt VIG AAN

A Macroglossa stellatarumról. A. A. L.-tól

FT Mik Józset . SVNAL ÖL ONES tg ek A
ETBÁYEMERTÁNÁS E tet S zt zett e ha at Apt

Levélszekrény.

. Tomala Nándor úrnak. A Staudinger-Rebel-féle Lepidoptera- Katálósö
gus, a kiadó értesítése szerint, nehány hónap mulva jelenik meg. A: meg-
rendelést feljegyeztük. Nem érdektelen, hogy nálam nov. 4-ke óta naponkin Má
kel ki 1—2 P. Podalirius, oly őszi bábok után, melyeket folyton a szobában 5.
tartottam ; még pedig typikus. 8-lineatus: és 10-lincatus, "valemint transítus
ad 9- és 11-lineatus. Ezek határozottan nem elkésett, hanem korán kikelt
példányok. dd E ZdB

Hudák E. A. úrnak. A beküldött lepkeszárny a Boarmia repasduta 55
L. ab. conversaria Hb.-től való. Egészsége reménylem javult. Adja Isten 7

Szíves üdvözlet. 4:

A kir. magy. Tödészetnddnán Társulat állattani ét
szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Bi iz. 4
utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. B. §

A budapesti entomologusok sminden pénteken este a Muhr- ék
féle vendéglőben gok ejtesz -út ögegie találkoznak. 234. aök AB

Kedvezmény,

Az 1897., 1898. és 1899-iki teljes évfolyammal még szolgálhat
Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi kötetekből
egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő áron kaphc
I. kötet IO kor, II. kötet 6 kor, III. kötet 10 kor. S
Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk-
utcza 32.) czímzendők.

TIZ e

Havasi lepkéink.

Irta A. Aigner Lagos.

A ki a havasokban a lapályból az örökös hó regiójába fel-
hatol, az nehány óra lefolyása alatt különböző szélességi fokok
éghajlatán haladhat át, s a flóra- és faunának az által előidézett
változásait itélheti meg.

Midőn a franczia természetbúvár az Araratra felhágott, a
hegység tövén Armenia növényeit találta, fölebb Olaszországéit,
még fölebb Páris környékéit, azontúl Svédországéit. Ez minden
magasabb hegységben ismétlődik, és kivált elszigetelten álló hegy-
csúcsokon meglepő hatással van. A hegyek tövén levő többnyire
gazdag flóra és fauna, minél magasabbra feljutunk, annál szegé-
nyebb lesz fajokban, de aránylag gazdagabb egyedekben. Ez a
flóra és fauna pedig sajátos és egyrészt az északi tájakéval bizo-
nyos összefüggésben áll. másrészt pedig az egész világ magasabb
hegységein rokonnak, sőt gyakran azonosnak bizonyul, úgy hogy
a növényeknek és állatoknak, ha nem is mindig ugyanazon fajaival,
de gyakran ugyanazon genusaival találkozunk úgy Európa és
Ázsia, mint északi, sőt déli Amerika havasain is.

Kárpáti havasaink e tekintetben nem képeznek kivételt, és
számos lepkefaj, melyet úgy a Tátrában, mint az erdélyi havasokon
talalunk, előfordulnak pl. Svajczban, sőt északon is.

Mindenek előtt szükséges, a svajczi alpesek lepketaunájával
megismerkednünk, a mely a fajok magasságbeli elterjedésére nézve
a legalaposabban van felkutatva. Frey (Die Lepidopteren der
Schweiz) szerint összeállítjuk azokat a nappali lepkéket, a melyek
4000 lábon fölül, vagyis a havasalji regiótól kezdve ott előfordulnak.

A Papiliók közül csupán a Machaon hatol fel 7000 lábig,
északon pedig a 65. fokig. A Parnassius genusból, mely Közép-
Ázsia havasaira nézve jellemző fajokat mutat fel, az Apollo legin-
kább csak csekélyebb magasságban fordul elő, de 6000—6500,
sőt egyes helyeken 7570 lábig is felhatol. Ellenben Delius a la-
pályban egyáltalában nem, hanem csak 4000—7500 lábnyi ma-

Rovartani Lapok. 1900. deczember hó.

ea de c - gr me mM TÉ etető ms s EE geüzsdS 45 e sás BRASNAKE

200 A. Aigner Lajos

gasságban mutatkozik. Mnemosyne csak 5500 lábig emelkedik.
Ugyanaddig röpül Aporia crataegi, annál magasabban a Pierisek,
úgy brassicae 7—8000 lábig, szintúgy rafae a hó határáig, napi
vu. bryoniae csekélyebb magasságot kedvel, holott Callidice, mely
északon hiányzik, 9346 láb magasságban is találtatott. Az An-
thocharisek közül Belia csak 5000 lábig, cardamines és sinapis
pedig 6000-ig hatol.

Az északon és Középázsia havasain különösen gazdag Colias
genus az Alpokban is jól van képviselve: Palaeno 4600—6000
lábig, Phicomone 8000-ig, /Hyale szórványosan 8000-ig, Edusa
7000—8000-ig emelkedik, Rhodocera rhamni pedig 6791-ig. Az
Alpokban erősen képviselt Lycaenidák közül az északon is honos
Thecla rubi magasra megy fel (5500 lábig) Polyommatus virgan-
reae 7000-ig; Hippothoz v. Eurybia 5500 lábnyi magasságban nem
ritka, de a fahatárt nem igen haladja túl; Dorilis, $hlaeas és
Amphidamas csak 4000 láb magasságot érnek el. Lwvcaena Argus
v. Aegidion a fahataron felül emelkedik; Optilete 4—7000 láb
közt közönséges; //ylas és Pheretes 7000 lábig röpül, szintúgy
elvétve Asírarche; Orbitulus pedig 8000-ig; Eros 5—6000 lábnál
gyakori, 7000-nél pedig már ritka; Bellargus és Corydon 6000—6500,
az utóbbi olykor 7000 lábot, Damon és Donzelii pedig 6000 lábot
ér el, míg minima a 7000-et is túlhágja; semiargus és Alcon
7000-ig, Arion pedig csak 6000-ig található.

A Vanessák magasra felszállanak: Jo, Antiopva és Atalanta
7000 lábig, cardnui pedig 8500 lábig; az wrticae is igen magasra
megy fel. A Melitaaa genus a havasokra nézve igen jellemző :
Cynthia és Aurinia v. Merope 8000 lábig hatol; Maturna, didyma
és dictynna 6000-ig; Athalia, Anmrelia és Parthenie v. varia
4000-ig; asteria pedig 7000 és 8560 lábnyi magasságban röpül.

Az Argynnis kiválólag északi és havasi genus. Thore és Ino
csak 5000 lábig emelkedik, Selene 5500-ig, Euphrosyne 6000-ig,
Niobe szórványosan 7000-ig, Lathonia 8000-ig, Pales 9000-ig,
holott Aglaja ritka a fahatáron felül.

Csaknem teljesen havasi az Erebia genus: míg Melampus
3000—7000 lábig, Pharte 4000—6000-ig, Epibhron 4000—7000-ig,
sőt 8000-ig, Eriphyle 8000-ig, Pronof 5000—6000-ig, sőt azontúl
is, Mnestra 5000—7000-ig, Evias 6000-ig, Goante 6500-ig, Manto
8000-ig, glacialis pedig 9340-ig hatol, addig Oeme 5500, Nerine
5000, Ceto 4500, Medusa, Stygne és Tynudarus 4000 lábnál maga-

Havasi lepkéink 201

sabbra nem száll; viszont Ligea és Euryale 6000 lábnál, Gorge
pedig 8000-nel is felül emelkedik. Oeneis Aéllo, mely már 2000
lábnál mutatkozik, 7000 lábnyira is emelkedik.

A Satyrusok közül csupán Semele száll 6000 lábig, szintúgy
mint Pavrarge Maera és Hiera és Coenonympba Pamphilus, míg
C. Satyrion 4000 és 7000 láb közt fordul elő.

Syvrichthus serratulae 6500 lábig, Andromedae 4000-ig, sőt
magasabbra hatol, Cacaliae pedig 5500 és 7500 láb közt található.
[Hesperia svy/vanus 6000 lábig, Actaeon és Comma pedig 7500-ig

megy fel.

Ugyanoly arányban találhatók a havasokon a Heterocerák is.

Ezek után helyén való lenne, összehasonlítás kedvéért,
Magyarország havasi lepkéinek magassági elterjedését feltüntetnünk,
a mi kétsegen kívül nagy érdekkel bírna. Ámde az a bökkenő,
hogy hazai gyűjtőink figyelmüket arra eddigelé ki nem terjesztették.
Egyik-másik, mintpl. Frivaldszky János (Máramaros, Krassó),
Geyer Gyula (Tátra)) Husz Ármin (Sáros, Tátra) és Dr.
Vángel Jenő (Árva, Trencsén) megemlíti ugyan, mely havason
minő állatokat gyűjtött, de azt nem, hogy annak alján, közepén
vagy tetején, vagyis minő magasságban. Egyedül Dr. Czekelius
Dániel említi fel nehány lepkéről, hogy mily magasságban figyelte
meg, de ezek is csak szórványos adatok.

Egészben véve lepkéinknek a havasokon előfordulásáról úgy-
szólván semmi adattal sem bírunk, és jelen soraink czélja épen az,
hogy gyűjtőink figyelmét arra felhívjuk.

Egyelőre csak combinálhatjuk, hogy a havasokon is élő lep-
kéink valószínűleg minő magasságban fordulnak elő, még pedig
azáltal, hogyha magassági viszonyainkat a svajeziakkal egybevetjük.
A svajczi északi alpesekre nézve Heer öt főregiót állapított
meg, melylyel Drude-nak a Tátrára nézve elfogadott felosztását
állítjuk szembe.

Az alpesi főregiók : A tátrai regiók ;

I. Alsó regió, 2500 lábig, 1. Dombrétek, mívelési

vagyis a diófa felső határáig. J regió és alsó erdei regió, a
(
í

ME Hegyi regió, 4000 lá- formatióképző bükkfával és

big, vagyis a bükkfa ha- fenyővel, a vörös fenyő stb.

táráig. — : mellett, 3245 lábig.

lm———.

202 A. Aigner Lajos.

formatióképző vörös fenyő-
vel és bajaggal :
a) Sűrű fenyveserdő, czir-
bolyafenyő nélkül, 4120 lábig.
b) Hézagos fenyves, közbe
szórt czirbolyával és gyalog-
fenyő bokrokkal, 4770 lábig.
3. A gyalogfenyő regiója :
a). A czirbolyának csopor-
tos előfordulásáig, 5250 láb.

II. Havasalji regió 5500
lábig, vagyis a fák határáig.

III. Havasalji regió,

2. Felső fenyves regió, a

e e

IV. Havasi regió, 7900 lá-
big, vagyis a havasi rózsa
határáig, mely Aa központi
alpesekben már 6000 lábnál,
Közép-Németország hava-
sain pedig már 3000—3500
lábnál következik be.

b) Gyalegfenyő, czirbolya
nélkül, 5700 lábig.

4. Havasi rétek regiója: ,

a) A gyalogfenyő felső ha-
tára, 6080 lábig.

b) Fűzfa s egyéb. bokor,
6650 lábig.

IV. Havasi regió,

tt S Man Lt S tt

V. Subnival regió, 83000
lábig, vagyis a hóvonalig,
sőt azon még valamivel túl,
úgy hogy a növényzetnek
nyoma 9000 lábnál ele-
nyészik.

c) Subnival társasnövé-

mm e e

nyek, a csúcsig, 8436 lábig.
A tényleges hóvonal 7283—

7600 láb közt fekszik.

V. Subnival regió.

E szerint azok a lepkék, melyek Svájczban a hegyi regióig,
4000 lábig találhatók, a Tátrában csak 3245 lábig fordulhatnak
elő; a havasaljiak, ott 5500 lábig, nálunk csak 5250 lábig; a ha-
vasiak ott 7000 lábig, nálunk csak 6650 lábig; a hóaljiak pedig
ott 8000, sőt 9346 lábig; nálunk csak 7600 lábig, illetve a leg-
magasabb csúcsig, 8436 lábig. Megjegyzendő, hogy ezek a hatá-
rok a déli havasokon bizonyára jóva magasabbra terjednek.

Vajon ezeknek a combinált határoknak a tényleges állapotok
megfelelnek-e, annak megállapítása a jövendőbeli kutatások egyik
elég fontos feladata lesz.. Fel is hívjuk az oly buzgó lepkészeket,
minő első sorbangróf Wass Béla, a kik havasi vidéken gyűj-
tenek, hogy a magassági előfordulásra különös súlyt helyezzenek, a
mivel a tudománynak nagy szolgálatot tehetnek. Nemzeti Muzeu-
munk részéről pedig remélhetjük, hogy ezentúl évenkint egy-két
gyűjtőt a Tátrába s egyéb havasainkra ki fog küldeni, a kik meg-
felelő műszerekkel ellátva, kötelesek legyenek, észleleteik magas-
sági pontját esetről-esetre feljegyezni.

A T11k:áaköcb orgyákráó kt
Irta Csiki Ernő.

Az Adoxrus vagy Eumolpus nemből hazánkban a magyar
bogárkatalogus szerint az Adoxus obscurus Linn. és annak fajvál-
tozata, a var. vitis [Fabr. fordul elő, mely utóbbi kártételei révén
eléggé ismeretes,

Weise nem régen egyik dolgozatában (Archiv für Naturg.
64. Jahrg. I. Bd. p. 189—191) rámutatott arra, hogy az Adoxus vitís
Fabr. nevet helytelenül alkalmazzák a firkáló bogárra. Az az állat,
melyet Fabricius (Syst. Entom. p. 108) Cryptocephalus vitis
név alatt írt le, nem más mint a Cyptocephalus coryli Linn. hímje,
a Fabricius-féle név tehát ennek synonymája. Ezek után mint
legrégibb név a Schrank-féle villosulus használandó a vitis auct.
nec Fabr. helyett,

Hazánkból származó nagyobb anyag átvizsgálásánál azt ta-
láltam, hogy e nemből nálunk 2 faj és 2 fajváltozat fordul elő.
Ezek testüknek szőrzete alapján könnyen megkülörjböztethetők.
Meghatározásukra szolgáljon a következő kulcs: . "

1. "A test, felszínén levő! szőrzet fehét : 01. suldáái 2
sa A EStMElSZÍNÉmEVŐTSZÓSZEtTSátoa s a VEN ESNNE at
2. A szárnyfedők feketék . . Adoxus obscurus Linn.
— A szárnyfedők barnák . . . var. epilobii Weise
3. A szárnyfedők barnák . Adoxus villosulus Schrnk.
— A szárnyfedők feketék . . . var. Weisei Heyd.

A firkáló bogarak általános tulajdonságai: Erősen lehajlott
és mélyen az előtorba húzódott fej, homlok hosszbarázdával. A
csápok a test felénél hosszabbak. Előtora gömbölyű, szélesebb
mint hosszú. Torpaizsa hosszúkás. A szárnyfedők oly szélesek
mint az előtor, a farfedőt nem takarják be, sűrűn de rendetleníl
pontozottak, helyenként nagyobb pontokkal, melyek hosszanti soro-
kat alkotnak. A lábak hosszúak, czombjaik kissé megvastagodottak.
A karmok tövük fölött ketté osztottak, belső águk rövidebb és

tompább.

204 Csiki Ernő

Á firkáló bogár fejlődésmenetét Dr. Horváth Géza!
ismertette először. Daczára annak, hogy ezen bogár pl. Dél-
Francziaországban már régen kártékonyan lépett fel, fejlődését és.
kártékonyságának mibenlétét nem kutatták. Pantocsek Rezső,
nagyszombati gyógyszerész lett először figyelmes arra, hogy sző-
lőjének gyökerét egy lárva rongálja. Dr. Entz Ferencz és
Dr. Horváth Géza erre a helyszínea megvizsgálták a meg-
rongált szőlőket. Dr. Horváth mindjárt constatálta, hogy a leveleken
a firkáló bogár okozta a rágásokat és hogy a gyökereken található
bogárlárva is valószínűleg ennek a bogárnak a lárvája lesz. Ennek
eldöntése végett nehány szőlőtőkét Budapestre hozott, hol feltevése
be is bizonyosodott, mert három hét lefolyása alatt számtalan bogár
fejlődött ki.

Az Adoaxus villosulus Schrnk. lárvája8 mm. hosszú, sárgás-
fehér, feje sötétebb, teste egyes sárga szőrökkal fedett és 13 test-
gyűrűből áll. Szemei nincsenek, ezek helyett a fej oidalán egy
világos harántfolt van. A csápok
rövidek, két hegyűek.

A kifejlődött bogár a sző-
lőlevelek vagy a hosszú levelű fű-
zike (Epilobium angustifolium LL.)
levelein összevissza haladó vo-
nalalaku rágásokat tesz, melyek
5—10 mm. hoszszúak és 2—3
mm. szélesek. A szőlőszemeket ritkán támadja meg, a midőn raj-
tuk a felhámsejteket keskeny szalag alakjában lerágja. Ilyen ter-
mészetű kártételét Ér-Diószegen és Rákón észlelték?). Lárvája kez-
detben a vékony, később vastagabb gyökereken vályu forma csa-
tornákat rág, melyek előbb-utóbb annak pusztulását okozzák.

A firkáló bogár, mint az eddigi megfigyelések mutatják, parthe-
nogenetikus úton. fejlődik. Weise egyik munkájában azt írta
ugyan?), hogy az Adoxus vitís penisét kipraeperálta, de utóbb ez
állítását visszavontat) és megjegyezte, hogy az, a mit penisnek tar-
tott, csak az összetolt tojócső volt. A nőstények petéiket oly leve-
lek alsó lapjára rakják, melyeken azok a nap hevétől teljesen meg
vannak védve. A kikelő apró lárva leesik a földre és felkeresi a
szőlő győkerét, hol tovabb fejlődik.

1 Verhandl. zoolog -bot. Ges, Wien. XXIII, Bd. 1873. p. 37—40. Taf-
I. B. fig. 1—5.

2] A m, kir. Rovartani Állomás Közleményei. I. köt. 8. füz. 72. 1. (1892).

3) Naturgeschichte der Insekten Deutschlands. Bd. VI. 277. (1882).

4) Archiv für Naturg. 64. Jhrg. I. Bd. 190. (1899).

Adalék Magyarország lebke-faunájához. 205

A firkáló bogár kártételei ellen valo védekezés több magyar
munkában is le van írva), sőt a lárvája ellen a szénkénegezést
először hazánkban alkalmazták. A védekezés két irányban tőrtén-
hetik : 1. a kifejlődött bogár, 2. a lárvájának irtásában. A kifejlő-
dött bogár irtása, annak összegyűjtésében áll, bogártálcza segítsé-
gével vagy baromfiax felhasználásával, a lárváját őszi szénkéne-
gezéssel lehet sikeresen pusztítani, persze csak alkalmas talajviszo-
nyok mellett.

A faunára új var. epilobii Weise hazánkban nem ritka; ter-
mőhelyei : Szent-Endre (Biró), Turcsek (Biró), Vihorlat (Mocsáry),
Parád (Pável), Koritnyicza (Xántus), Szent-Erzsébet (Csiki) és
Ferenczfalva (Frivaldszky János). A var. Weisei Heyd. eddig csak
a Tátrából (Biró) ismeretes.

Adalék Magyarország lepke-faunájához.

Irta Dahlström Gyula.

A R. L. VII. kötetének 114—117. lapján megjelent közlemé-
nyem kiegészítéseül a következőkben röviden felsorolom azokat a
fajokat és fajváltozatokat, melyeket hosszú gyűjtői pályámon az
ott foglaltakon kívül, mint a hazai faunára újakat megfigyeltem. Íme :

Detlephila euphorbiae var. rubrescens Garb. A felső szárny
világos helyei piros tünetűek, alul pedig a piros színezés élénkebb.

Smerinthus hibr. hybridus Westw. Példányom ocellata ó és
populi ?-től származik. Felsőszárnya a fopuli-éhoz hasonló, csupán
külső szegélye csaknem oly alakú és csipkés mint az ocellata-é.
Alsó szárnya inkább hasonlít az ocellata-éhoz, de megvan a populi-
nak barna tőpettye is. 1884-ben tenyésztett hernyóból nyertem. "

7 rochilium : crabrontiforme Lew. Kisebb az apiforme-nél

1 Dr. Horváth Géza, Védekezés a kártékony rovarok ellen. (A
m. kir. Rovartani Állomás Közleményei. I. köt. 9. füzet. 1898. 9. és 14. I.
ábrával).

Jelentés az 1890—1893. években felmerült gazdasági rovarkárckról.
(A m. kir. Rovartani Állomás Közlzményei. I. köt. 11. füzet. 1894. 62—66. I.
2 ábrával).

8 Jablonowski József A szőlő betegségei és ellenségei. Buda-
pest, 1895. 133—.37. I. 28. és 29. ábra.

Dr. Lovassy Sándor. Keszthely vidékén az utóbbi években föl-
merült nevezetesebb rovarkártételekről. (A keszthélyi m. kir. gazdasági tan-
intézet évkönyve áz 1897. és 1898-ik évekről. Keszthely, 1899. 105—107. I.
2 ábrával.) ;

206 Datlstrőm Gyula

tora barna, nyaka sárga. Északnyugati állat ; Németalföldön, Angol-
és Németországban honos.

Ino statices L. var. crassicornis Stgr. A törzstajnál nagyobb,
potroha testesebb, csápja pedig jóval vastagabb. Főleg a Balkán-
ban honos.

Setina irrorella CI. ab. Freyeri Nick. Felsőszárnya a törzs-
fajénál világosabb, a szegély előtt feketés pettyekkel. Leginkább a
magas Aipeseken fordul elő.

Hepialus humuli L. var. hethlandica Knaggs. A á felső
szárnya sárgás, nehány barna sávval. Eddig csak Shetland szigetén
találták.

Bombyx crataegi L. var. Ariae Hb. A törzsfajnál nagyobb és
sötétebb színezésű. Hegyi lakó. — B. mneustria L. ab. unicolor
Stgr. Egyszínű tarka, sávok nélkül.

Lasiocampa populifolia Esp. var. daestiva Stgr. A törzsfaj-
nak II. ivadéka s annál sötétebb és felényivel kisebb. — L. pini
L. ab. brunnea Stgr. Egyszínű barna, minden rajz nélkül.

dAcyYonycta euphorbiae F. var. montivaga Gn. A törzsfajnál
sötétebb, egyszínűbb. Hegyi lakó.

Mamestra dissimilis Kn. var. vartans Stgr. Világosabb színe-
zésű, tisztábban látható rajzokkal. — M. dentina Esp. ab Latenai
Pier. A törzsfajnál sötétebb. Leginkább hegyi vidékeken fordul elő.

[Hydroecia nictitans Bkh. var. lucens Frr. A törzsfajnál va-
lamivel nagyobb, fehér vagy vörös maculával.

Leucania lytihargyria Esp. var. Argyritis Rbr. Felső szárnya
világosabb színű, az alsó szárnyon kijebb álló pontokkal. Déli
állat, hazája főleg déli Németország, Sicilia, Dalmatia és Syria.

Caradrina guadrifbunctata F. var. Menetriesii Kretsch. Csak-
nem egészen egyszínű sötétszürke. Északi fajváltozat, leginkább
Finn- és Oroszországban találták eddig. — €C. Selini B. Az előb.
binek törzsfajához hasonló, de finomabb színárnyalattal. Hazája ki-
vált Svajcz, északi Németország, Szilézia és Sarepta.

Cosmia contusa Frr. Rozsdabarna színezésű, középen sötér
tebb árnyalattal, elmosódott maculákkal. Közép és északi Német-
országból ismeretes.

Cleoceris viminalis F. var. obscura Hw. A törzsfajnál jóval
sötétebb színű. Tulajdonképi hazája Angolország.

Orthosia pistacina F. var. Seríina Esp. A törzsfajnál jóval
halványabb, csaknem egyszínű.

Xanthia amago F. ab. unicolor Stgr. A törzsfajnál sötétebb,
egyszínű.

CS.

A Noctuák biologtájához. 20

Calocampa solidaginis Hb. Szürke, barnás és fehéres vegyí-
éssel, csipkés harántsávokkal. Eddig főleg közép és északi
Európából volt ismeretes, de előfordul az Ural- és Altai-hegy-
ségben is.

Herminia modestalis Heyd. Egyszerűen szürkén színezve ;
hasonlít a H. tentacularia-hoz, melynek fajváltozatának sokáig tar-
tották is. A havasok lakója.

Eugonta guercinaria Hfn. ab. eguestraria Stgr. A törzsfajnál
barnásabb, csak a középtér világos sárga.

Hibernia leucophaearia Schiff. ab marmorinaria Esp. Széies
feketés sávokkal.

Phigalia pedaria F. ab. extinctaria Stgr. Csaknem egyszínű,
kevés maculával.

Boarmia robararia Schiff. ab. infuscata Stgr. A törzsfajnál
jóval sötétebb és egyszínűbb. — B. luridata Bkh. ab. obscurior
Stgr. A törzsfajnál sötétebb, egyszínű.

Psodos alticolaria Mn. Egyébkint csak is Karinthia, Svajcz
és Piemont havasain honos.

Cidaria hastata L. var. gothicata Gn. A törzsfajnál sokkal
sötétebb, csaknem a szárny közepéig fekete. Egyébként Labrador-
ban honos. Példányom talán csak átmeneti. — C. unifasciata Hw.
Őzbarna, a szegély előtt barnaszürke, a középtéren fehér vonallal,
Ez a törzsfaj hazánkból eddig ismeretlen volt, holott fajváltozata
ab agnuilaria H.-S. nálunk helyenkint elég gyakori.

Eupithecia trisignaria H.-S. Rőttes hamuszürke. Egyébkint
Német- és Angolországban, Németalföldön és a Svajczban honos.
— E. virgaureata Dbld. Rőttes palaszínű, nagy fekete középpont-
tal. Eddig Angol- és Francziaország, Svajcz, északnyugati Német-
ország és Szilézia lakosaként ismeretes. — E. expallidata Gn. Igen
nyújtott felsőszárnya világos bőrszínű. Eddig Német- és Angolor-
szágból, Belgium- és a Svajczból ismertük.

A Noctuák biologiájához ")
Irta A. Aigner Lajos.

Simyra nervosa 0. Hazánkban csak kevés helyen és több-
nyire ritka ; Budapesten olykor gyakoriobb márcz. végétől máj. vé-
géig és jun. 22-től aug. 20-ig este virágokon. — Hernyója máj.

9) L. R. L. VI. 147. 172. 190: I.

208 A. Aigner Lagos.

20-tól jul. 12-ig és aug. 5-től okt. 14-ig Euphorbiákon, Linarián
és Chondrilla junceán. Tenyésztésénél a házikóba sok ránczba
összehajtott rongyot kell felaggatni, a melyben elgubózik; külön-
ben a tüllfödelet rágja meg és gubójához azt használja fel.

Clidia geographica F. Déli Tirolban, déli Oroszországban,
északkeleti Törökországban, Galicziában és Magyarországon, itt
aránylag kevés helyen, Budapestnél ápr. 21-től jun. 6-ig és jun.
15-tői jul. 27-ig. — Hernyója máj. 24-től jul. 27-ig és aug. 19-től
okt. 4-ig Euphorbiákon, fiatal koránpan társasan laza szövedékben,
melybe vedlés végett később is visszatér. Czélszerű csupán máso-
dik ivadékát tenyészteni s a házikóba mohát tenni, a melyben
elhábozódik,

Acronycta alni L. Magyarországon ritka és csak kevés he-
lyen ; Budapest környékén csupán hernyóját észlelték, még pedig
augusztus, szeptemberben éger-, nyír- és rezgő nyárfán. Házikó-
jába korhadt fát vagy bogáncskóró belét kell adni, a melyben

szeret elgubózni.
A. strigosa F. Inkább hegyi vidékeken, Budapesten hiányzik.

Hernyója a felvidéken gyümölcsösökben szilvafán. Mindenütt ritka.

A. tridens Schiff. Egész Magyarországon ; Budapestnél ápril.
május és junius, juliusban. — Hernyója máj. közepétől jul. köze-
péig és szept, elejétől okt. közepéig fűzön, főleg azonban galago-
nyán, többnyire társasan.

Bryophila muralis Forst. Kevés helyen és ritkán, Budapesten
augusztusban régi kőfalakon. — Hernyója áprilisban sziklák mo-
háin, de csak este felé jön elé rejtekéből.

Mamestra Leineri Frr. Ezt a Noctuát Kindermann fedezte:
fel 1835-ben Budapesten, később Peszéren is találták, különben
csak déli Oroszországban és Bécsnél fordul elő. Homokos vidéke-
ken nappal és este, fekvő vagy rakott nyárfarőzséből, vagy száraz
időben a fán lógó száraz gallyakról kopogható, kivált ott, a hol
magas a fű. Temetőkben a keresztekbe rejtőzve található. Száraz
évben jobban tenyészik, mint nedvesben.

Aporophila lutulenta Bkh. Sept. végén és októberben ritka,
— Hernyója májusban Anthericumon és Capsella bursa pastorison.

Ammoconia caecimacula F. Szept. októberben elég gyakori
rőzse alatt, csalétekre is jön. — Hernyója májusban árnyas helye-
ken Anthericumon, éjjel meringethető, de bajosan tenyészthető.

Thecophora fovea Tr. Bupapesten egykoron gyakori, ma-
napság igen ritka, szept. végén, októberben, este !29 órakor kel
ki és !/210 órakor már röpül. — Hernyója májusban tölgyön :
nyugalomban fejét és mellső szelvényeit oldalt csapja és mnellső

A Noctuák biologiájához, 209

ábait kiterjesztve, mintegy védekező állásban tartja. Május vegén
levelek közé szövi magát, de csak szeptemberben bábozódik.

Chariftera viridana Walch Budapesten elég ritka juniusban,
de még szept. végén is fogtam kopott példányt. — Hernyója fa-
mohán él, napközt szilvafatörzsén találtam, de galagonyáról is ko-
pogtam. Bábja szeptembertől tavaszig vad körtefák, szilva- és dió-
fák alatt a földben található.

Valeria oleagina F. Nem ritka májusban sziklákon, olykor
igen elrejtve, gyakran azonban egészen nyiltan is, úgyszintén vi
rágzó kökénybokrok alján ülve. — Hernyója május, juniusban
kökényen és galagonyán ; éjjel kell kopogni. Bábját tavaszkor nem
szabad megnedvesíteni.

Apbamea testacea Hb. Augusztusban. — Hernyója juliusban
gyep alatt a földben, giliszta kinézésű. Bábját legjobb füves ker-
tekben a fák körül ásni.

Luperina virens var. immaculata Stgr. Jul.—augusztusban
nem ritkán lehet tölgyfáról és kökényről lekopogni, napközt szeret
virágzó Verbascumon ülni; esti 9—10 órakor kel ki és fűszálakon
ülve található.

L. Zollikoferi Frr. Csak az Altaiban, Berlinnél és hazánk-
ban, még pedig októberben Budapesten, ahol Xindermann 1834-ben
fedezte Mel — A még elemen mirt zold hernyógmájús "közepén
erdei tisztásokon Thalictrumon és füveken, rőzse alatt is ; mocsa-
ras nádból is meringethető.

Hadena porphyrea Esp. Sept.—októberben nem ritkán lehet
rakott rőzséből kopogni. — Hernyója jun. elején Solidago közelében
rőzse alatt.

H. ochroleuca Esp. Budapesten igen ritkává vált. — Her-
nyója májusbn búzáról meringethető, mielőtt ez kalászt hajt,

Cloantha radiosa Esp. Ápr. közepétől május végéig és jul.
közepétől aug. végéig gyakran röpköd napközt Echiumra, Eryngi-
umra és különféle virágokra, száraz (mult évi) Hypericumra is s
ez utóbbin, kivált az est homályában és korán reggel copulában
is található. — Hernyója jun. kőzepétől jul. közepéig és, augusz-
tusban Hypericumon.

Polyphaenis sericata Esp. Jun. közepétől jul. végéig elég
ritka, szeret csalétekre jönni. — Hernyója ápr. végétől máj. vé-
géig Ligustrum vulgarén és Syiinga vulgarison, de mindig az erdő
mély árnyékában, napközt a tápnövény alatt levő száraz lomb
között, melyet kereséseül esernyőben meg .kell vizsgálni és . mely-
ből a házikóba is kell tenni, mivel abban bábozódik... ;

210 A. Aigner Lajos.

Mania maura L. Budapesten ritkává lett; valamikor régi
fahidak alatt találták. Szerém-megyében nedves völgyekben és he-
verő elszáradt görögdinnyéken.

Hydroecia leucographa Bkh. (Lunata Frr.) Csak Herkules-
fürdőnél a Domogleten, melyen hernyója a Peucedanum longifolium
töve aljában és gyökerében él, de a felnevelése igen bajos lévén,
inkább bábját keresik. Azon időben (augusztus közepén) azonban
az ejszáradt növényt már a szél letörte és magával ragadta. Ennek
folytán csak a hernyó nyomát kell keresni, t. i. a növénynek a
föld színén letört tövét s azon kis rakás sarat, melyet a hernyó kilökött.
Ha ezt megtaláltuk, a gyökeret erős késsel ki kell ásnunk, a mi
azonban nagy nehézséggel jár, mivel a gyökér többnyire sziklaré-
sekbe szorul. A lepke aug. végén jelenik meg és miután potroha
különben olajos lesz, belét ki kell venni s az ürt vattával kitömni.

Gortyna ochracea Hb. Aug. elejétől szept. elejéig hernyója és
bábja gyalogbodza töve alján vagy gyökerében.

Nonagria nenrica Hb. Egykoron Budapesten találták, még
pedig hernyóját jun. elején oly nádszálban, melynek hegye elszá-
radt. Az ilyent lehető mélyen lent kell levágni. Nevelése igen fá-
radságos. A lepke testét, mihelyt a feszítődeszkáról levettük,
napthában kell áztatni.

N. geminibuncta Hatch. Budapest közelebb környékén már
alig lesz található. Hernyója ugyan úgy keresendő, mint az előbbié,
de 14.nappal utóbb; olykor a nádnak 3. vagy 4. tagjában lakik ;
a nádszál hegye elszáradt. A lepke juliusban.

Tapinostola musculosa Hb. Hazánkban csak Budapestnél, itt
is igen ritkán, jul. közepétől aug. közepéig, mélyebben fekvő, vagy
nedves helyeken levő szántóföldeken akkor kel ki, mikor a búza
csaknem megérett s akkor éjjel fogható, vagy úgy, hogy a kaszá-
sokat követjük, a kik a Noctuát kaszálás közben felzavarják. Nap-
közt tarlókon is, igen gyorsan röpül virágról-virágra, bogáncson is
szeret ülni.

Leucania obsoleta Hb. Áprilistól jul. közepéig nem ritka.
Hernyóját szept. végétől okt. végéig keressük, mielőtt még a nádat
levágták volna. A tavaly vágott nádból megmaradt tövekben
található. Azokban lakik. A meddig éjjelenkint a nád leveleiből
táplálkozik, reggel mindig visszatér lakásába. Késő őszkor annak
nyilását befonja s úgy mint hernyó telel ki, csak áprilisban bábo-
zódik és még ugyanabban a hónapban kel ki a lepke.

L. evidens Hb. Mindenütt ritka, nálunk két ivadékban, máj.
közepétől jul. végéig és aug. közepétől szept. végéig tölgyről ko-

Különfélék. 211

pogva, de napközt gyalogbodzán ülve is találtam. Olykor már
délután is röpül, többnyire azonban estefelé; éjjel virágokon fog-
ható. — Hernyóját juliusban és aug. közepétől szept. végéig éjjel
a Pimpinella saxifraga é: Seseli montanum virágjáról lehet merin-
getni, napközben a tápnövény alatt a laza földben tartózkodik, forró
nyáron gyakran élősdiek által meg van szúrva.

Különfélék.

Új szakfolyóirat. A kir. m. Természettudományi Társulat, a
kebelében működő állat- és növénytani szakosztályok kezdemé-
nyezése folytán elhatározta, hogy a , Pótfüzetek" czímen eddig
megjelenő folyóiratának két-két füzetét az említett szakosztályok
réndelkezésére bocsátja, hogy a szaküléseken beterjesztett dolgo-
zatok megjelenésének tért nyisson. Az állattani szakosztály ülésein
előterjesztett dolgozatok , Allattani Közlemények" czím alatt jelen-
nék meg a Dr. Dáday Jenő ezidei:- szakosztályi" jegyző szer-
kesztése mellett. Az első füzetben, a mely már ez évi május havá-
ban került ki a sajtó alól, a czikkek sorozatát dr. Entz Géza
, A sós vizek faunája" czímű becses tanulmánya nyitja meg, a
melyben a hazai konyhasós vizek állatvilágára vonatkozó tudomá
nyos adatok összegezése mellett több érdekes kérdés magyarázatát
is nyujtja. Az általános irodalom ide vonatkozó adatainak egybe-
vetésével megadni törekszik a feleletet arra az érdekes és vitás
kérdésre, hogy milyennek lehet és kell tekintenünk a konyhasós
vizek állatvilágát? Ezen kívül a hazai konyhasós vizekből megfigyelt
egy új Csillangós- és egy Ostorosázalék állatkát is ír le. A máso-
dik közlemény dr. Kertész Kálmán ,A magyarországi Nota-
canthák átnézete" czímű tanulmánya, a mely az ide tartozó fajok
meghatározó táblázatain kívül a nemek pontos jellemeit is nyujtja.
Ezt követi Csiki Ernő , Magyarország Cicindela-féléi" czímű
dolgozata a szükséges rajzok kiséretében A fajok meghatározó
táblázatán kívül a hazai fajok és fajváltozatok pontos leírását és
termő helyeit nyujtja. A kisebb közlemények rovatában Szilády
Zoltán a formaldehid conserváló hatását ismerteti az irodalom
és saját tapasztalatai alapján. Végre A. Aigner Lajos méltatja
dr. Fleck E. , Die Macrolepidopteren Rumániens" czímű dolgozatat
s reá mutat annak egyes hiányaira. — A második füzet épen most
jelent meg s benne hat szerző tollából iyen különböző irányú dul-
Sozatot találunk ! melyeknek sSoraáat "ar. EL at vant me éiztat A
magyar fauna kéletkezése" czímű érdekes és becses közleménye
nyitja meg. Ebből megtudjuk azt, hogy faunánk tulajdonképen
keleti-, nyugati- és deli Európa faunájának keveréke. Ezt követi
dr. Lendl Adolfnak ,Miért visel a keresztes" pók fehér ke-
résztet a hátán? — czímű díszes rajzokkal illusztrált nagyobb dol-
gozata, a melyben magyarázatot keres a keresztes pókok kereszt-

212 Különfélék.

rajzának keletkezése és többféle változása felől. A harmadik közle-
mény ,Ujguineai lapos férgek" dr. Rátz István tollából való
"és három új galandféregnek leírását nyujtja a szükséges rajzok
kiséretében. E fajok egyike gyűjtőjének, Biró Lajos-nak nevét
viseli mint /chthvotaenia Birói. Ezt követi Mallász József
dolgozata , A Loxocarabus alnemről" czímen, mely részletes leírást
nyujt a Carabus obsoletus-fajról és varietásairól, továbbá a Carabus
procerus-ról és egy új fajváltozatáról. — A kisebb közlemények
között dr. Kertész Kálmán-nak két czikkét: , A világ bögöly-
féléinek jegyzéke" és Ficalbi E. , Venti specie di zanzare
(Culicidae)" czímen, továbbá Csiki Ernő könyvismertetését ta-
láljuk a következő czím alatt: ,Die Pusztenflora der grossen
ungarischen Tiefebene von Franz Woenig."

Pterogon Proserpina Pall. Midőn a VIlara-szoros és Trencsén-
Tepla közti vasút építésénél el voltam foglalva, a nyarat csalá-
dommal Felső-Szernyén töltöttem és itt a Vág partjának kövezete
közül kinőtt Epilobiumon a nevezett faj hernyóját találtam. Ezentúl
több figyelmet fordítottam erre a növényre, még pedig bő ered-
ménynyel, mert egy hétnek lefolyása alatt 183 hernyót szedtem
össze, az egyúttal szintén Epilobiumon talált elpenor és galii her-
nyókat nem is számítva. Az állomástól szemben, az árkokból le-
folyó víz mintegy 50 (] méternyi mocsarat képezett, a melyben
ölnyi magasra nőtt az Epilobium: ez volt a szinte kifogyhatatlan
lelhely. Rendszerint napjában 15—20 hernyót találtunk itt, és
ha azthittem, hogy már összeszedtük mind, másnap megint annyi volt.
Több volt a barna, mint a zöld hernyó, s a legtöbbjét nem magán
a növényen, hanem a földön, a gyökereknél vagy a sárban, szóval
árnyékban, hűvösben fekve találtam ; de a még ki nem fejlett hernyók
éjjelre táplálkozni bizonyosan felmásztak a növényekre, a mire a
lekopasztott szárak is következtetni engedtek. Mindezeket a her-
nyókat egy nagy, mintegy 1 köbméter tartamú ládába tettem s
azt a felső-szernyei pályaudvar eresze alatt helyeztem el. Egyszer
éjjel nagy zivatar volt, és mivel az ereszvíz épen a ládát érte, ez
a nedvességtől annyira megvetemedett, hogy reggelre nagy nyilások
és szakadások mutatkoztak, a melyeken át a hernyók fele meg-
szökött, de ezek egy részét a síneken és a sínek közt levő kavi-
cson újra megtaláltam. A ládában húsznál több elpusztult hernyó
volt, a melyek a puszta megérintésnél bűzös lévé estek széjjel.
Ez így ment napról-napra: mindig kevesebb lett az egészséges
hernyó, úgy hogy összesen vagy 30 bábot s ezek után mindössze
két szép lepkét kaptam. A hernyók legnagyobb része vagy meg
volt szúrva, vagy oly járványban pusztult el, a mely más fajok-
nál is előfordul, kivált ha azok szokatlan nagy tömegben lépnek
fel. Ezt a járványt a következő fajoknál figyeltem meg: Psilura
monacha- és Heliothis peltiger-en Namiesten, Morvaországban ;
Deilephila euphorbiaen 1886-ban Lateinban, Brünn mellett, a hol
300 hernyó után alig kaptam 20 egészséges bábot; Bombyax trifolti-
és Lasiocampa pinin Stomfán és Bécs környékén; Arctia caján
a budai Svábhegyen, a hol ezrével volt; csaknem minden máso-

Különjélék. 213

dik vagy harmadik évben Arctia aulica-n stb. úgy hogy az illető
faj a következő évben igen ritka lett. Ocneria dispart. és Leucoma
salicist p. o. nehány évig csak igen szórványosan láttam oly he-
lyeken, a hol azelőtt évenkint a hernyók által lekopasztott kerte-
ket és bokrokat lehetett látni. Weirzmantel Vilmos.

Gölniczbányai lepkék. Mióta Gölniczbánya vidékének lepke-
faunáját összeállítottam (R. L. IIH. 1886.), csaknem évről-évre talál-
tam nehány új, vidékünkön még meg nem figyelt fajt vagy faj-
változatot. Ezek a következők: 1887-ben Pieris rapae L. igen
apró példány (v. minor Costa?); Lycaena Astrarche Bgst.; L.
Bellargus Rott. v. ceronus Esp.; Syrichthus malvae ab. taras
Meig. ; Bombyx catax L. — 1889-ben: Zhecla sfini Schiff., Lycaena
Corydon Poda, L. Meleager Esp.; Moma Orion Esp. 1891-ben :
Sesia tipuliformis CIl.; Xanthia fulvago L. 1892-ben: Pwygazra
anastomosis L.; Dianthoecia cuzcubali Fssl. 1994-ben: Agrotis
segetum var."; [Hadena forphyrea Esp. 1895-ben: Agrotis augur
F.; Hadena rurea F. 1896-ban: Macroglossa fuciformis L.; La-
siocampa pini L. ab. brunnea Stgr. (a hazai faunára nézve
új) : PAlusia moneta F. 1897-ben : Hylophila prasinanaL.; Pwygaera
curtula L.; Agrotis strigula Thnb.; Mamestra tincta Brahm.
Azóta, gyöngélkedő állapotom miatt többé nem gyűjthettem. Eltérő
példányaim közt van egy Argynnis latonia L., melynél az alsó
szárny felső oldala külszegélyének mentén egy sor ezüst petty
mutatkozik. Hudák Ede Ágost.

Fekete póknak (Kara-Kurt) neveznek a kirgizek igen mérges
pókot, mely az utóbbi években a kirgiz pusztákon annyira elsza-
porodott, hogy minden négyszög méterre legalább egy-egy ily állat
esik. Marása következtében a megmart tevék 97—98 0o/o-a, a meg-
mart embereknek pedig 2—8 9/o-a elpusztult, meghalt. A kalmukok
régóta ismerik ezt a pókot és veszedelmes voltáról csodadolgokat
mesélnek. Tény, hogy marása a tevére nézve csaknem teltétlenül
halálthozó, míg a jun a pókot minden hátrányos következmény
nélkül felemészti. Az embernél a marás helyén némi daganat s a
bőrnek erős gyulladása mutatkozik, mely heves fájdalmat okoz;
a daganatból vér csöpög. A megmart lázat kap, szédeleg, melle
szorul és még ugyanaz napon eszméletét veszti el. A kalmukok
ezt az állapotot juhhúsból készült erős levessel és zsírral vegyített
pálinkával gyógyítják. Ha ennek folytán heves okádás következik
be, akkor a beteg meg van mentve ; 3—4 nap mulva visszanyeri
eszméletét és javulni kezd. Ez a pókfaj szerencsére nem lép fel
mindig egyenlő nagy mennyiségben, hanem főleg csak igen száraz
és forró években.

Papilio Machaon L. Arad vidékén kérféle alakban fordul elő,
még pedig a gyoroki Kecskéshegyen főleg halványabb színű, a
lapályon pedig inkább sötét színű, úgy hogy nem ritkán megüti a
Var. aurantiaca 5pr. színezését. Az utóbbinak egyik példányát tűre
feltűzvén, élénk köményszagot éreztem, a miból azt következtetem,
hogy hernyója köményen élt. A halvány színű közt fogtam a
bimaculatus Eim. fajváltozatot is. Gruber Ede.

14

214 Különfélék.

Phosphoreskáló lepkék. Régebben Dubois (Lecons de phy-
siologie générale et comparée) négy ily esetet említett fel t. i egy
Psychet, két Mamestra oleraceát és az Agrotis occulta hernyóját,
mely utóbbi két hétig némi világosságot láttatott, szerző szerint
benső világító erejénél fogva. Legújabban Schultz Oszkár
ugyanazt a jelenséget az Asteroscopus sphinx csápjain is észre-
vette, de megfigyelte, hogy ez esetben nem saját világító képes-
ség, hanem véletlenül szerzett tulajdonság forog fenn. A lepke
nyilván oly tárgygyal érintkezett, melyp hosphoreskáló bacillusok-
ban bővelkedett. Ezek csápjához tapadtak, arról körömmel leszed-
hetők voltak s akkor a körömhöz tapadtak. Ezzel azután magya-
rázza Dubois eseteit ís.

Az édesvizi atkákról (Hydrachnidae) értekezett a novemberi
álattani ülésen Szilády Zoltán, ki Piersig ide vonatkozó nagy
monographiájának s több fajta eleven atkának bemutatásával el-
mondta ezen állatok szervezeti viszonyait, életjelenségeit és irodal-
mát. A külföldön sokat írtak édesvizeinknek ez apró, élénk színű
lakóiról, melyek életük egy szakát mint szabadon élő gömbös
alakú állatkák, más szakát mint álczák, peteforma tokká visszafej-
lődve mint élősdiek töltik, mert vízi rovarok testét lepik el s azok-
ból táplálkoznak, azokkal együtt terjednek mindenfelé, még az
Alpok tengerszemetbe is, a hol Zschokke még külön havasi fajokat
is talált. Nálunk még eddig nem igen gyűjtöttek atkákat s reá
vonatkozó irodalmunk Dr. Daday nehány faj leírásán kívül nincs.

A Macroglossa stellatarumról Anderson J. megfigyelte, hogy
az a poszméhéhez hasonló, de még erősebb zümmögést visz
véghez, midőn kinyújtott szipókával és szárnyait rendkívül gyorsan
mozgatva a virégok körül röpköd. Megvallom, hogy ily hangot
sem a nevezett lepkénél, sem közeli rokonánál, a Macroglossa
fuciformis-nál sohasem észleltem, pedig mind a kettőt már nagy
számban fogtam. Meglehet, hogy zárt helyen pl. verandán, avagy
teljes szélcsend mellett hallható az a hang. A: A

1 Mik József, nyugalmazott tanár és iskola-tanácsos Bécsben
október hó 13-án, 62 éves korában elhunyt. Egyike volt a legkép-
zettebb dipterologusoknak, ki 30 évet meghaladó irodalmi munkás-
ságra tekinthetett vissza. Dolgozatait mindig a leírások pontossága
és széles látkörön alapuló itélőképessége jellemezte.

Hibaigazítás. A jelen kötet 173. 1. 22. sorában felülről
Ematurgia atomaria helyett Phasiane clathrata L. olvasandó.
Sajtóhibák: 42. I. 20. sorban , Myisiasban" helyett , Myiasis-
ban"; 118. 1. 4. sorban ,Opilo" helyett , Opilo"; 119. lap. 4.

sorban , Cyiidrini" helyett , Cylidrinz" olvasandó.

ROVARTANI LAPOK

HAVI FOLYÓIRAT

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

— s

DR. BEDŐ ALBERT DR. ENTZ GÉZA
DR. CHYZER KORNÉL DR- HORVÁTH GEZA

KÖZREMŰKÖDESÉVEL
SZERKESZTIK

A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ.

VIIK OSBE T.

BUÚDABRESIN5 190905
A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE És KIADÓHIVATALA

VIII., RÖKK-SZILÁRD-UTCZA 32.

Tartalom-jegyzék :

A. Aigner Lajos: A rovarok és a madarak — e
— Az Acherontia Atropos életmódja — kell —
— Az Acherontia Atropos története — —
— Az Acherontia Atropos hangja. 9 ábrával — — CET
— Az Acherontia Atropos kártékony volta — —
— Viertl Adalbert. Arczképpel — — —
— A magyar lepke-fauna gyarapodása 1899-ben —
— A hernyók bekenéséről — — — -—
— Havasi lepkéink — -— — — KE
— A Noctuák biologiájához — — —- —
— A lepke megölése — — — —
— Bukovina lepke-faunája — — — E

. — Endagria ulula — — — — —
— — Sesia stelidiformis — - — ——
— A lepke kikészítése — — — —
— A lepkegyűjtemény berendezése — — —
— Fugax-bőség — — — — ——
— A lepke olajtalanítása — — — —
— Románia lepke-flaunája — — — —
— A Macroglossa stellatarumról — — —

Aujeszky Aladár Dr.: A rovarok és a fertőző betegségek

Baudis Antal Dr. : Sphinx covolvuli — — — —

Bordan István: Az Aporia crataegi mint gyümölcsrontó —

Bossányi József: Parnassius Apollo — — —

Brancsik Károly Dr. : Coleoptera-torzok. 13 ábrával —

€h. Chernel István : A rovarélet és madárélet viszonya —

Csiki Ernő: Bielz Ede Albert emlékezete. Arczképpel —
— A havasi czinczérről. 10 ábrával — — —
— A magyarországi Cleridák — — —
— Magyarország Endomyc"idái — — ——
— Adatok Magyarország Orthoptera-faunájához E
— A magyarországi Criocerisefelék — — Ha
— A firkáló-bogárról. 2 ábrával — — -—
— Európa bogarai — — — — -

€zekelius D. Dr.: Hosszú életű báb — — —
— A lepkék ellensége — — - E

Dahlström Gyula: Variáló lepkék Eperjes vidékéről —

— Eltérő lepkék — -- —
Adatok a magyar lepke- ZET — —
Eperjes környékének nappali lepkéi — —
Eperjes körny ékének zúgó lepkéi — —
A Jalék Magyarország jepke faunájához — ún
: A kagylók héjai és a rovarok — -— —
A Chrysis ignitáról — — — —
A kőrisbogár tömeges fellépéséről — —

9
FANS A KAN

141

44

Fényes Béla Dr. : Kaliforniai bogarász naplójából e — IS 38
Gruber Ede: Saturnia pyri — — — — —- 196
— — Papilio Machaon — — — az — 218
Hajóss József : Gázlámpában elhelyezett darázsfészek — 197
Hudák Ede Ágost: Gölniczbányai lepkék : — - E 913
Jablonowski József : A Cheimatobia brumatáról - éz 164
Józsa János : Érdekes Carabus-torz. Ábrával — — tz 152
Kelecsényi Károly: Bogarászati útam Boszniábafés Herczegovinába 62 76
Kertész Kálmán Dr: Eustalomyis festiva -— — zés 110
— Magyar Microlepidopterá - — -— — 176
Kriek Jenö: Az entomologia:- és az iskola — - -— ——- 45
— Vidéki gyűjtemények sorsa — — — — 132
Mallász József: Erdély bogár faunájából — zzz ez 18
Merkl Ede: Nehány érdekes bogárról — —- se SES 85
Mocsáry Sándor: Magyarország Neuropterái — : — CG - 831
— A Hymenopterák gyűjtéséről : — —- — — -T7T0 128
— A legnagyobb nappali pillangók — — —-a E s: 89
Nécsey István: Lepkészeti egNGYElESEK — — 23eX ca siata
— Barsmegye nagylepkéi — — — — 25 59 79
Pungur Gyula: Magyarország Orthopterái —- -— —- g
Szalay Imre: Az első bogár 1900-ban — — — — 44
Treudl Viktor: Régi budapesti lepkészekről - — —- 131
Uh! József: Vanessa Atalanta — —- Bé 28 8 194.
Uhryk Nándor Dr: Butalis Mülleri — — — —- 18
— Adatok Magyarország lepke-faunájához — .. — 51
— Újabb adatok Magyarország lepke-faunájához —— — 188
Ulbrieh Ede : Két Geometrának új fajváltozata — — —- 85
Weisszmantel Vilmos : Rózsaszínű Pieris brassicae — — 175
— Neptis aceris — — — — — — — 193
— — Smerinthus tremulae — —- — — — 196
— — Pterogon Proserpina — ee —. — — 213
Névtelen közlemények : , ;
Jablonowski József — — — — —— 17

A Coleopterák tápcsöve — — — — 18

A méhtenyésztés az Egyesült Államokban — s seszalői 18

Új légyfajról — — — —— ő SES
Lódarázs párbaja — - — — —- ek éz atal
Öldöklő Mantis — — a e. it pa 794
Lycaena Bellargus hermaphroditája— — — — 21

A bogarak kiszínezése -— — -— — — 21
Braziliai kutató utazás — -— -— — — 22 194

A Phylloxera Spanyolországban — —- — — 22

A tülbemászó hasznos-e? — —- — — — 22

A Magyar Birodalom Állatvilága — — -- ZT) LAB 22

A hazai Tysanopterák — — s tél ali 99

A lepke mint táplálék —- — — — es 39

A hangyák intelligentiájáról — — — — Szt)
Juhokat mételyező légy — - sz Bs 41
Bogarak Biró Lajos újguineai gyűjtéséből 22 — 42

A magyarországi Apteryogeniák — — — — -- . 42

A Berge-féle lepkekönyv — — — - st 43
Részeg rovarok -- - 3 s őt. 4. 43

A bugaczi puszta mikrofaunája — - — : —- 44

Herélt hernyóktól lepkék — - tik pe Bé 44
A Phylloxera irtása — —- — —- 6

Ejjeli lepkefogás új módja — — — s — 84
A japáni selyemtenyésztés — — — S — 86
Az alma-orrmányos irtása — — —. —- kn 86
Biró Lajos 1898. és 1899-iki küldeményei — — — 87
Szerelmeskedő bogarak — —— — -— — 87
Gazdasági rovarászati congressusok —- — —- 88
Magyar entomologusok Keleten — — —- — 106
A. vértetű irtása — —— — sz es zz 106
A selyemtenyésztés — — se e sz 106
Poloska mint eledel — — Es ke 28 106
A szőlőbetegségek — — — - - — 107
Kártékony rovarok ss jan TE E ses 108
A rovarok élősdijeiről — — s — — 110
Kártékony rovarok behurczoltatása — — — — 110
A rovarirtó szerek hatása — -— — -— — 129
A méh fullánkjának czélja — — — —- 130
A. gyümölcsrontó Hyponomeuta malinella — — — 131
UJ kövesült bogár — — — — — 131
,, Sirius "-lámpa —- —- — — — —- 132
Magyar entomologusok külföldön — — -— — 132
Allattani szakosztály — — — — - — 151
A , Természetrajzi Füzetek" - —— (egy 12
A rovarok rendellenes párosodásáról — — S EZHJÁGt
A kárpit-moly — — —— — —- c én 158
Időjósló rovarok — — — —— — — 153
Egészséges selyempete — — — — — — 154
Külföldi entomologusok "hazánkban sgt az 154
Két új paizstetű — — — — —- — 174
Rovarok az étlapon ! — —- — — — 174
A levéldarázs irtása — — -— — -— 175
Nyilméreg — — — — — — 175
A rnvarok szívós életéről — — —- — — 175
Lepkebábok összenövesztése — — — — 192
A keresztes pókok mustrázatáról — —- — : :. — 192
Apró bogarak gyűjtése — — — —- — — 193
Hazai rovargyűjtemények —- — — SZENT esse 195
Hermaphrodita Hymenopterák — — — szi el95
Dr. Maczumura Sonen — — — — — 196
Dr. Staudinger Ottó ft — — - — — — 136
A japáni eatomologiai irodalomról — — — —- 197
Az Állatok Világa — — — — éz 198
Uj szakfolyóirat — —- -— — — — 211
A fekete pók — — — - — —- 213
Phosphorcskáló lepkék — — — — — 214
Az édesvízi atkákról le — —. — — 214

Mik József — —— — — -— -— 214

Index specierum.
Descriptiones novae.

Lepidoptera (ex Hungaria).

Acronycta rumicis L. ab. obscura Dahlström. pag. 114.

Bombyx catax L. ab. ballida Dahlström, pag. 16; B. iimicola Hb.
ab. ballida Dahlström, pag. 16. — ab. lutea Aigner (nom. nov.) pag. 171.

Cidaria ferrugata Cl. ab. obscura Dahlstrőm, pag. 117; C. truncata Hín.
ab. latefasciata Dahlström, pag. 117.

Hibernia defoliaria Cl. ab. obscura Dahlström. pag. 116.

Notodonta Tritophus F. ab. alba Dahliström, pag. 16.

Numeria pulveraria Dup. ab. obscurior Dahlström, pag. 35.

Therapis evonymaria Schiff. ab. obscura Dahlström, pag. 35. 116.

Zygaena achilleae Esp. ab. confluens Dahlström, pag. 15

Coleoptera (ex Hungaria).

Carabus comptus Dej. var. Dieneri Merkl, pag. 85 (Revue p. 8.)

Mycetina cruciata Schall. var. Fussi Csiki, pag. 150. (ig. 3.(Revue p. 13).

Necrobia rufipes De Geer var. aeneibennis Csiki, pag. 124. (Revue p. 12.)

Rosalia alpina L. ab. Pici Csikz, pag. 101, üg/"3" (Revüe" pu E9)etös
Reitteri Csiki, pag. 101, fig. 4. (Revue p. 9.), ab. conflnens Csiki,
pag. 102, fig. 6. (Revue p. 9.), ab. transsylvanica Csiki, pag. 102, fig.
10. (Revue p. 10).

Inseeta.

a) Hymenoptera.

Chrysis ignita 166, cyanea 167.
Eriocampa adumbrata 175.
Formica sanguinea 39.

Polistes gallica 197.

Selandria adumbrata 129.
Vespa crabro 21.

b) Lepidoptera.

Abraxas grossulariata, silvata, adustata et marginata 80. Acherontia Atropos
14, 28, 51, 73, 97, 124, 133, 159, 177, 185, 190. Acidalia trilineata, pe-
rochraria, dimidiata, virgularla, laevigaria, herbariata, bisetata, politata,
rusticata v, vulpinaria, humilíata, inornata, deversaria, inmorata, rubiginata,

VII

marginepunctata, incanata, immutata, strigaria, umbellaria, strigillaria,
emutaria et ornata 79. Bischoflaria 34, aversata 34. 79, graciliata et
corrivallaria1 16. Acontia lucida et luctuosa 61. Acronycta leporina, aceris,
megacephala, psi et ligustri 59, anricoma ab. Pepli 114, rumicis 59, ab.
obscura 114, euphorbiae v. montivaga 206, alni et strigosa 208, tridens 59, 208.
Aedia funesta 61, 131. Aegocera tripartita 134. Ageronia feronia 1383, Arethusa
134. Aglia tau 105. Agrophila trabealis 61. Agrotis fimbria, obscura, pronuba,
ab. innuba, comes, C. nigrum xanthographa, ab. cohaesa, brunnea,
plecta, simulans, lucipeta, putris, signifera et exclamationis 59, augur 213,
strigula 213, occulta 214, iugax 88, conflua 20, cbelisca, ab. ruris, ypsilon et
praecox 59, segetum 50, 108, 213), v. pallida 114, hyperborea et transilvanica
114, tritici 59, v. transiens 114, vestigialis ab. albidior 114. Alucita cyma-
todactyla 176. Amblyptiiia cosmodactyla 38. Ammoconia caecimacula 60, 209.
Amphipyra tragopogonis 60, 88. Livida 60, pyramidea 60, perflua 16.
Anarta cordigera 20. Angerona prunaria 80. Anaitis plagiata 81, v.
pallidata 116. Anisopteryx aescularia 80. Anthocharis cardamines 27, 142,
ab. turritis 142. Apamea testacea 60, 209. Apatura Iris 27, 168, ab. Jole 168,
Ilia 27, 168, 195. ab. Phryne 168, ab. Clytie 27, 168. ab. rubrescens 168,
171, v. dilutior et ab. astasioides 1€8. Aporia crataegi 26, 102, 142.
Aporophyla lutulenta 26, 60, 208. Arctia caja 29, 133, villica, Hebe et aulica
29 Argynnis Selene 28, 105, 169. Euphrosyne et v. Fingal, Pales et v.
Arsilache 169. Dia 28, 105, 169. Ino 169. Latonia 28, 169, ab. valdeusis
169. Aglaja 28, 129, ab. arvernensis 169, 171. Niobe 28, 169, v. Eris 28,
169, v. Pelopia 169, 195. Adippe 28, 169, ab. Cleodoxa 28, 169, 195.
Paphia 28, 169, ab. Backei 172, ab. valesina et ab. nigricans 172, Pan-
dora 169, v. Aemilia 171. Daphne et Hecate 28. Arsilonche albovenosa
26, 59. Asphalia ridens 830. Asteroscopes sphinx 214. A temelía torgualella 38.

Batrachedra praeangusta 38. Bembecia hylaeiformis 185. Biston Zonarius,
hirtarius et stratarius 80. Boarmia gemmaria, repandata et lichenaria 80,
selenaria 35, 80, v. dianaria 35, crepuscularia 35, 80, ab. defessaria 50,
cinctaria 80, ab. consimilaria, consortaria, ab. consobrinaria 116, biundu-
laria 116, 171. Viertlii 113, roboraria ab, infascata 207, luridata ab. obscurior
207. Boletobia fuliginaria 61. Bombyx crataegi v. Ariae 206, castrensis 30,
neustria 30, ab. unicolor, catax 30, ab. pallida 16, 171, rubi 30, rimicola
ab. lutea (pallida) 16. 171. Ouercus 153, mori 66, 86, 106, 153, 154,
Bomolocnia fontis ab. terricularis 116. Botys sanguinalis v. auroralis 37.
Brotolomia meticulosa 60. Bryophila raptricula 59, ab. carbonis 114
algae 59, ab. mendacula et ab. calligrapba 114, fraudatrix et receptricula
59, muralis 208. Bryotropha cinerosella 38. Bupalus piniarius 80, 153.
Butalis Mülleri 18.

Cabera pusaria 80, 105, ab. rotundaria 35, 171, exanthemata 80. Calamatropha
paludella 188. Calligenia miniata 29. Callimorpha dominala et Hera 29.
Calocampa soliuaginis 207, exoleta 5, 61. Calophasia lunula 61. Calymnia
affinis 60. Caradrina guadripunctata 4, 60, v. Menetriesi 206, selini 206,
ambigua F0, arcuosa 20. Cariclea delphini 61, umbra 61. GCarpocapsa
pomonella 87. Carterocephalus Palaemon 170. Catocala fraxini 61, v.
obscurior 115, elocata 16, 61, nupta 16, 61, sponsa 61, ab. rejecta 16.
171, electa 61, promissa 17, puerpera 61, paranymha 17, 61. Cerostoma
chazariella 38. Chareas graminis 59.ab.. tricuspis115. Chariptera viridana 209.
Cheimatobia brumata 81, 164. Cidaria dotata, fulvata, ocellata, bicolo-
rata, variata, siterata, viridaria, fluctuata, fluwata, sociata luteata et trun-
cata 81, ab. latefasciata et salicata v. rufocinctaria 117, montanata öl,
v, fuscomarginata 117, ferragata 36, 81, ab. obscura, caesiata ab. anne-
sata et rubidata v. fumata 117, bilineata 81, ab. infuscata 173, comitata
81, ab. moldavinata 172, polygrammata 81, immanata 20, 172, lugdunaria
20, lugubrata 36, ab. obductata 171, tristata 36, 81, cyanata ab. flavomixta
85, vitalbata v.coaspicuata 85, hastata v. gothicata 207, unifasciata 207. Cilix
glaucata 30, 130. Cleoceris. viminalis:v. obscura 206. Clidia geographica 208.
Cloantha radiosa 60, 210. Cochlictheca crenulella 30. Cochylis cruentana 37,
ambiguella 107, aurifasciana 131, flavidana 188. Coenonympha Ozdippus
IO Aphiss28, 170, Hero! 170, Arcania 28, 170, v. darwiniana 170, v.

VIII

Satyrion 170, Pamphilus 28, 160, v. Lyllus 170, "Liphon 170.. Coleophora
lixellaet artemisiae 38. Colias Phicomone 143, Hyale 27, 143, v. Uhli
171, ab. flava, ab. sarepten-is et Chrysotheme 1483, Myrmidone 27, 143,
ab. alba et ab. pallida 143, Edusa 27; 143, ab. Helice 143. Cosmia con-
tusa 206. Cossus cossus 5, 30. Crateronyx dumi 30. Crocallis tusciaria 20.
Cucullia verbasci et scrophulariae 61, umbratica 8, 61, lactucae, chamo-
millae et tanaceti 61, celsiae 113.

Dasychira fascelina et pudipunda 30, ab, concolor 114, abietis 20. Deilephila

galii 185, euphorbiae It, 23, ab. rubrescens 185, 205, lívornica 185, elpenor
28, 185, porcellus 28, 185, nerii 28, 185. 205, Demas coryli 59. Depressaria
propinguella et rotundella 188. Dianthoecia capsincola 20, 60, cucubali
60. Diastictis artesiarin 200 80. Dicycla oo 60. Diloba caeruleocephala 6, 59,
Dionychopus niveus 133. Doryphora lucidella 38. Dryobota monochroma,
v. suberis 115. Dypterygia scabriuscula 60. Dyschorista fissipuncta 60.

Earias clorana 293. Eilicrinia cordiaria et v. Roeslerstammaria 80. Elachista

lugdunensis 38. Ematurgia atomaria 80, v. orientaria 173. Emydia striata
29. Endagria ulula 21, 30. Epichnopteryx plumella 172, Sapho 30. Epi-
nephele Lycaon 23, 170. Janira 28, 153, 170, v, Hispulla, ab. semialba et
Tithonus 170, hyperanthus 28, 153. Epione paralellaria 80. Erastria uncula,
pasilla, deceptoria et fasciana 61. Erebia Epiphron et v. Cassiope 169,
Medusa 28, 159, v. P:odea et v. hippomedusa 169, v. subalpina 114,
169. ab. Procopiani, Oeme v. spodia et Lappona 169, aethiops 28, 169,
v. leucotaenia 169, Ligea 28, 169, v. Adyte 169, Euryale, ab
ocellaris, v. Philomela et v. euryaloides 169. Eubolia arenacearia et v,
flavidaria 80. Euchelia jacobaeae 29. Euclidia mi, glyphica et triguetra
61. Eucosmia undulata 81. Eugonia guercinaria ab. eguestraria 207, autum- "
naria et alniaria 80. Eupithecia oblongota, insigniata, subnotata, rectan-
gulata, vulgata et absinthiata 81, conterminata 26, 81, pumilata 81, glau-
comictata 26, 81. scabiosata ab. orphnata 113, expallidata 207, scabiosata ab.
aeguestrigata 117, nanata ab. obscurata 117, satyrata 31, ab. subatrata,
distinctaria, silenata et abbreviata 117, denotata 29, trisignaria 20, 207, pyg-
meata 20.173, denticulata 20, virgaureata 207, Eurymene dolabraria 80

Fumea nitidella 30, comitella 20, nudella v. suriens 114.
Gelechia Pribitzeri 176, nigra 38. Gnophos furvata 80, ambiguata v. vepre-

taria, pullata v. confertata, ab. implectinata, gluncinaria et v. plumbeari-
116. Gnophria gua Ira 23. Gortyna ochracea 60, 210. Grammesia trigrama
mica 60. Grapholitha carduana, aemulana, tetragrammana, decolorana,
incana, aurana et aurantiana 37, exguisitana et Krausiana 176,
Strobilella 188.

Hadena ochroleuca 50, 203, lythoxylea, sordida, basilinea, didyma, strigilis et

no

bicoloria 60, adusta v. pavida 115, monoglypha 60, v. obscura 115, por-
phyrea et rurea 210. Harpyia bifida 30, vinula 22, 30. Helia calvaria 61.
Heliothis dipsaceus 61. Hepialas humuliv. hethlandica 06, sylvinus 29.
Herminia tentacularia 17, 62, derivalis 62, modestalis 207. Hesperia Tha-
umas, lineola, Actaeon, Sylvanus et Comma 28, 179, ab. Catena 170,
Heterogenea limacodes 30. Hibernia defoliaria 164. ab. obscura 115,
marginaria 80, 153, bajaria 80, leucophaearia ab. marmorinaria 207. Himera
pennaríia 35 Hydroezcia nictitans v. lugens 207, micacza 26, 65, leucographa
210. Hylophila prasinana 133, 213. Hypena rostralis, proboscidalis et obesalis
62. Hyponomeuta diffluellus 188. malinella 121. Hypoplectis a dspersaria
et ab. sylvanaria 35, 171.

budensis 20, pruni 29, 186, chloros I86, globulariae 29, 186, statices 29,
185, v. Mannii et v, Heidenreichii 186, v. crassicornis 186, 206,
Geryon 20.

Jodis putata et lactearia 79.
Laelia coenosa 20. Laria 1-nigram 30, Lasiocampa potatoria et pruni 305

guercifolia 30, 129, populifolia 30, ab. aestiva 206, pini 30, ab. brunnea 213:
Lecithocera Briantiella 176. Leucania lythargyria v. Argyritis 206, im-
pura 60, pallens, vitellina, 1-album et albipuncta 60, Leucoma salicis 30,
130. Leucophasia sinapis 27, 143, v. lathyri, v. sartha, v. diniensis

IX

az et ab, erysimi 143. Limenitis populi 27, 168, ab. treimuláe. et sybilla

. "e 168, ab. nigrina .-195. Lithocolletis geniculella 189. "Lithosia muscerda,

, z cömplana et lutarella 29, .pallifrons .26, 29. Lithostege griseata 80, v.

a duplicaria 173. Lobophora, appénsata 116. Lupérina virens 26, 60, 180, v.

. iImmaculata 26, 60, 130, 209, Zollikoferi IL5, 209. Lycáena baetica 143, Argia-

- . des 27, 143, ab. Polysparchon, ab. Coretas, v. decolor et ab.. decolorata 143,
Aegon 27, 143, Argus 27, 104, 143, v. argulus 104, ab.. Argyrognhomon
27, 143, optiléte 143, Orion 27, 143, ab. nigra 143, Baton" 27, 143, Ast-
rarche 143, 213, ab. allous et v. aestiva 143, Icarus 104, 130, 143, ab. I-arinus,
ab. caerulea, v. glauca, Eumedon, v. Fylgia et ab. Speyeri 143, Bellargus
21, 27, 143. Corydón 27, 143, 213, Hylas 143, Damon 27, 143, Meleaáger 27,
104, 143, 213, Amanda 27, 143, Admetus 27, 144, Argiolus 47, 143, ab. par-
vipuncta 144, Sebrús, minima et ab. simplex 14£, semiarguús 27, 144, ab.
caeca 144, cyllarus 27. 144, Jolas et Alcon 144, ab. alconides 144, 171,
Euphemus. 144, -Arion 27, 144, v. obscura 144, ab. uncicolor 144, 171
Arcas 144, Lythria. purpuraria 80.

Macaria notata 80, ab. luteolaria 116, alternaria 89. "Macroglossa stellatarum

( 29, 185, 213, bombyliformis 185, fuciformis 29, 105. Mamestra nebulosa, bras-
sicae, albicolon, oleracea, genistae, trifolii, chrysozona et serena 60, v.
obscura 115, dissimilis 60, v. varians 206, dentina 60, v; Latenai 206, pere-
grina 20, implexa 172, Leineri 298, oleracea et tíncta 60, Mania maura 60. 210
Melanargia Galatea 28, 169, ab. leucomelas et v. procida 169. Melitaea
aurinia 168, cinxia 27, 168, Phó-be 28, 163, v. parva 113, v. nana 168,
Trivia 28, 168, v. nana 168, didyma 28, 169, v. alpina 168, v. graeca 171,
dictynna 169, Athalia 28, 105, 169, ab. Corythalia, ab. Aphaea et ab.
navarina 169, v. mehadiensis 113, v. berisalensis et v. Samonica 169, Au-
relia 28, 169. Britomartis 169, v. rhaetica 167, 171. Parthenie 20, 169.
Metoponia fiava 26, 61. Metrocampa margaritaria 80. Micropteryx Spar-
mannella 189. Minoa murinata 80. Miselia bimaculosa 8, 60. Moma Orion
213

Naclia ancilla 29, 186, punctata 186. Nemeobius lucina 27, 155, 168. Nemeo-
phila russula 29. Nemoria porrinata, pulmentaria et strigata 79. Nemotois
aurelles 176. Nephopteryx tristis 37. Neptis Lucilla 27, 168, aceris 168,
193. Neuronia popularis et cespitis 59, ab grisea 172. Nisoniades Tages
28, 170. Nola cucullatella et cicatricalis 29, cristatula 26, 23. Nonagria
geminipuncta210,ab. guttaas 115, neurica 210, Notodonta tremula et
chaonia 30, Tritophus 171, ab. alba 16. Numeria pulveraria ab. obscurior
90.171

Ocneria dispar 30. 44, 153. Orgyia ericae 20, antigua 30. Orrbodia veronicae

- — et rubiginea 61, vaccini 1583, ab. spadicea 16, Ortholitha plumbaria, limi-
tata et bipunctaria 80. ab. Gachtaria 116, peribolata 172. Orthosia pista-
cina v. Serina 206, circellaris 61.

Panolis piniperda 68. Papilio Podalirius 26. 142, ab. Zanclaeus et v. undecim-
lineatas 142. Machaon 253, 142, 213, Priamus 89. P-rarge Macre 283, 169,
v. Adrasta et Hiera 169, Megaera 28, 169, Egeria 169, v. egerides 28,
160, Achine 169. Parasia carlinella 38. Parnassius Apollo 26, 133, 142,
195, ab. Pseudo-Nomion, et ab novarae 171, Charltonius et v. prínceps
153, Mnemosyne, 2ű, 142, nubilosus 172, v. Hartmanni 172, ab. melaina
172. Pellonia vibicaria 79, ab. roseata 131. Pempelia adelphella 37. Pen-
thophora morio 30. Pericallia syringaria 80. Phalera bucephala 70. Phasi-
ane clathrata 80, ab. nocturnata 173, glarearia 80. Phigalia pedaria 80,
ab extinctaria 207, Pnorodesma pustulata et smaragdaria 79. v. prasinaria
116. Phoxopteryx tineana et biarcuana 38. Pieris brassicae 27, 1-2, 153,
175, rapae 27, 142, v. immaculata 172, v. novangliae 173, v. minor 213,
napi 27, 142, ab. bryoniae et v. napaeae 142, Daplidice 27, 142, v. Belli-
dice 142. Pechypogon barbalis 62. Pleretes matronula 133. Plusia moneta
213, triplasia, tripartita, consona, chrysitis, festucae, gutta et gamma 61.
Polia polymita et chi 60. Polyommatus virgaureae 27. 143, v. Miegii 143,
Thersamon, v. rutilus et Hippothoe 27, 143, ab coníluens, ab. Eurybia,
Aleiphron et v. Gordius 143, Dorilis 27, 143, v. subalpina 143, Phlaeas
; 27, 1479, v. Eleus et:-ab. Schmidtii 143, v. caeruleopunctata 130, Am-

phidamas 143 Polyphaenis sericata 209. Porthesia chrysorrhoea 30, simi-
lis 16. Prothymia viridaria 61, ab modesta 178. Pseudophia lunaris 61,
Pseudoterpna pruinata 79. Psilura monacha 30. Psodos alticolaria 207.
Psyche Ecksteini et Zelleri 131, unicolor 5, 30, villosella 30, viciella 5, 30,
plumifera et hirsutella 30, viadrina et v. stettinensis 15, 171. Pteérogon
Proserpina 185. Pterostoma palpina 30. Pygaera anastomosis 30, 218, cur-
tula 30. 223, anachoreta 30, Timon 16. Rhyparia melanária 20. Rhodocera
rhamn! 27, 143. Rivula sericealis 62. Rumia luteolata 80.

Sarrothripa undulana 29, v. russiana 114. Saturnia pyri 30, 134, 196, ab. Abafii
172, spini et pavonia 30. Satyrus Hermione 28, 169. Alcyone 169, Circe,
Briseis et Semele 28, 169 Dryas et Statilinus 169. Arethusa 28, Hyperan-
thus et ab. Arete 169, ab. caeca 114, 169. Sciapteron tabaniforme 29, 185.
Scoliopteryx libatrix 1. Scopelosoma satellitia 61. Scoria lineata 80.
Scotosia vetulata et rhamnata 81. Selenia lunaria et v. delunaria 80, ab.
sublunaria 116, Sesia cephitormis 29 130. spheciformis 185, myopi-
formis 29, 185, culicilormis I85, ab. tynniformis 114, 185, formiciformis
185. ichneumoniformis 29, 185, v. megillaeformis 185, empiformis 29, 185,
astatiformis 2 , 185, muscaeformis 185, stelidiformis 40. Setina irrorella
29, ab. signata 114, ab Freyeri 206, roscide 29, mesomella 29. Kuhlweini
ab. lutescens 172. Simyra nervosa 59, 207. Smerinthus populi 15, 28, 180,
135, tiliae 28, 155, ab. brunnea et ab. ulmi 185, guercus 28, 185, ocellata
15,28. 185, ab hybridus 185, 205, tremulae 196, atlantica 189. Sphinx ligustri
28, 133, 180, 185, ab. spiracae 165, convulvali 28, 185, 19 £, pinastri 14, 28, 185,
Spilosoma fuliginosa, luctifera, mendica, lubricipeda, menthastri et
urticae 29. placida 62. Spilothyrus alceae 28, 170, althzae 170. Stauro-
pus fagi 30. Synopsia sociaria 80. Syntomis Phegea 29, 186, ab. Phegeus
186. Syrichthus carthaumi, alveus, v. Íritillum et serratulae 28. 170, v. cae-
cus et malvae 170, ab. Taras 170, 2183. Orbifer 28, 170, Sao et ab. Eu-
crate 170.

Taeniocampa stabilis 60 v. grisea, gracilis v. pallidior 115, incerta 60,
v. pallida 115, munda 60, miniosa et pulverulenta 60. Tapinostola
musculosa 26, 60, 210. Teras contaminana v. dimidiana 188. "Thais Po-
lyxena 26, 142. Thalera fimbrialis 79, Thalpochares purpurina 131. Thecla
betulae 27, 143. ab. spinosae 193. spini 143, 213, ab. Lynceus et v. major
143, w-album et ilicis 27, 143, ab. cerri 143, acaciae, pruni et gutrcus
27, 143, ab. bellus 1483, rubi 27, 143. Thecophora fovea 1383, 208. Therapis
evonymaria ab. obscura 35, 116, 171, Thyatira batis 50. Thyris fenestrella
185. Timandra amata 79. Tinea semifulvella 188. Nortrix viridana et
hernerana 153, pilleriana 108. Toxocampa craccae 61. Trachea atriplicis
16, 60. Trichophaga tapetzella 153. Triphosa dubitata 81, Trochilium
apilnirme 29, 185, crabroniforme 185. 205. Troides Elisabethae-Reginae 90
oblongomaculatus v. papuensis ab. Birói et Goliath 91.

Uropus ulmi 30.

Valeria oleagina 6. 202. Vanessa Levana et v. prosae 27, 168, ab. porima
168, c-album et polychioros 27, 168, ab. ryromelas 168, xanthomelas 168,
ab. chelys 171, L-album 168, Antiopa 27, 168, ab. Artemis 18, Jo 27,
168, 192, ab. ioides et ab. Sardoa 168, urticae 27, 168, ab. exoculata 168,
171, Atalanta 27, 168, 194, cardui 27, 168, ab. Elymi 173. Venilia macu-
laria 8 . Xanthia sulphurago et gilvago 61, fulvago et aurago ab. uni-
color 206, Xylina socia et ornithopus 61. Xylomiges conspicilaris ab.
melaleuca 61.

Zanclognatha tarsiplumalis et grisealis 61. Zelleralis 115, tenuialis et stra-
mentacealis 172. Zeuzera pirina 30, 180. Zonosoma annulata, porata et
punctaria 79, pendularia 34, pupillarra ab. badiaria 116. Zygaena pilosellae
29, 186, v. polygalae, ab. interrupta, ab. Pluto et v. nubigena 186, ab. diapha-
na 114, 186 brizae 29, 186, scabiosae 186, acbillae 29, 186 v. bellis 186, ab.
viciae 15, 186, ab. confluens 171, 185, meliloti 186, v. Stentzii 15, 186.
tmifolii, ab. confluens et ab. orobi 186, lonicerae et filipendulae 29, 186,
ab. cytisi 1R6, ab. Mannii114, 186, angelicae 29, 186, transalpina, Ephi-
altes et ab. Medusa 186, ab. coronillae 29, 186. ab. trigonillae 15, 29,
156, ab. Acacus 186, 195, v. peucedani, ab, athamanthae et Fausta 186, car-
molica 29, 186, v. diniensis et ab. hedysari 188, v. Horváthi et Vellayi 172.

XI

c) Diptera.

Aulacocephala Braucri 19. Culex pipiens 65.
Eustalonmyia festiva 110. Lucilia sericata 41.
Phytalmia cervicornis 20. Sarcoshila Wohlfarthi 42.
Tachina glabrata 68.

d) Coleoptera.

Achenium. ephippium 13. Acupalpus elegans 13. Adimonia circumdata et v.
sela dica 14. Adonia v. ustula 14. Adoxus obscurus, villosulus, vitis,
v. epilobii et v. Weisei 203. Aegosoma scabricorne 14. Agriotes lineatus
108. Alaudes singularis 139. Aleocha:ra erythroptera et Milleri 13. Alexia
tatrica 144. Allonyx gua irimaculatus 122. Alophus Kauífmanni 14. Amara
rufipes 13. Anaspis pulicaria 18. Anchomma costatum 139 Aneps:us deli-
catulus 140. Anisoplia segetum 21. Anomala v. cyanicollis 18, aenea 108.
Anthaxia aurulenta 13. Hackeri 132. Anthonomus pomcrum pyri 86,
Antisphodrus aeacus 18. Apholeuonus nudus 64. Apion sulciírons 14
Apoderus coryli 153. Atheta liturata 13, Athous undulatus et bifasciatus
64, niger 153.

Bathyscia dorotkana et narentina 78. Beccaria Wallacei et papuensis 42.
Bembídium hypocrita 78. Bryaxis Helferi 13. Bruchus tristicula 14.

Caenocara Ganglbaueri 483. Calathus bosnicus 76. Calcoides v. pulchella 14.
Callidium violaceum 154. Calochthebius Steinbühleri 58. Calosoma Ma-
derae 57, inguisitor 175. Carabus Ulrichii et granulatus 56, Scheidleri v.
virens et cancellatus 57, montivagus et v. blandus 13, caelatus et v. se-
rajevoensis 62, v. rugosus, cioaticus v. bosnicus et Pareyssi v. Gattereri
63, comptus et v. Dieneri 85, Neumayeri et dalmatinus 77, obsoletus
151, Hampei 152, auronitens et glabratus 154. Cardiophorus nigerrimus
13. Cerambyx Scopolii 44, 58, miles 14. Cetonia angustata et v. Diocle-
tiana 77. Chlaenius azureus 77, terminatus 78. Chrysomela cacaliae 158.
Cicindela campestris et ab. funebris 85, chiloleuca 12. Cionus pulverosus
14. Clemmys troglodytes 143. Clerus mutillarius 122. Cr emeplatia sericea
139. Coccinella bipunctata 153. Coelambus enneagrammus 13. Conibius
parallelus 140. Corynetes coeruleus 128. Craniotus pubesens 1839.
Crioceris lilii, merdigera v. rufipes, asparagi, 12-punctata v. dode-
castigma, 14-puncata, paracenthensis et 5-punctata 184, v., thoracica
182, 184. Cryptocephalus, v. Pilleri, elongatus et Írenatus v. callifer 14.
Cryptoglossa verrucosa 140. Cryptophagus scanicus v, hirtulus 13. Cryp-
torhynchus lapathi 188, Cychrus semigranosus 76 v. balcanicus 64.
Gymbiodita marginella 13. Cynegetis v. palustris 14.

Dacoderus striaticeps 140. Danacaea marginata 13, incana 79. Dapsa denticollis
v. nigricollis, trimaculata 149. Daptus pictus 3 v. Kominecki 13. Dasytes
dalmatinus 77. Moreli 43. Dasytiscus Ragusae 43, Denops albotasciata
120. Dermestes atomarius 13 Diamphida locusta 175. Diloboderus Abderus
58. Dima elaterioides 64. Donacia simplex 153. Dorcadion lulvum 58.
Dryadites borneensis 42. Dynastes Hercules 58. Dyctioptera sanguinea
153. Dyschirius intermedius 78.

Eccoptogaster inctricatus 108. Elater sinvatus 183. Elatesoides dermestoides
154. Encymon Erimae 42. Endomychus coccineus, v. Biehli, thoracicus
191. Enoplium serraticorne 123. Eumolpus vitis 108. Exilia timida 78.

Geotrupes Brancsiki 76. Gonocerus venator 59. Gymnetron v. plagiellum,
antirrhini 14. Gyrinus hungaricus 13.

Halyzia 14-punctata 14. Haploscelis nitidus, madegassus et nossibéanus 42.
Helophorus granularis 13. Helops picipes 13. Hesperophanes cinereus et
griseus 78. Homalopiia marginata 13. Hoploderes spinipennis 57. Hydrae-
na perparvula 62. Hylaia rub:icollis 150. Hypera simplex 153. Laemos-

XH

tenus bosnicus 64. Laena ferruginea 77. Lagarus submetallicus 183.
Lampyris noctiluca 1583. Larinus latus 77. Lasioderma corsicum, impunc-
tatum, costulatum, Mulsanti, melanocephalum 43. Lathrobium furcatum
13. Leistus parvicollis 64. Lema cyanella, melanopus tristis, Lichenis et
Erichsoni 182. v. Lipperti et septentrionis 182, 183. Leptusa Hopílgarténi
78. Liesthes seminigra 148. Lixus ferrulaginus 78. Luciola lusitanica 153.
Ludius castaneus 13. Luperus saxonicus 14. Lycoperdina bovistae 149,
banatica, succincta, v. disca, crassicornis 150. Lytta vesicatoria 186.

Macrotoma servilis 58. Magdalis duplicata 128. Mastigus dalmatinas 62. Me-
gadontus azurescens et v. cordiscus 62. Melasis buprestoides 63. Melo-
lontha vulgaris et hippocastani 153. Miarus scutellaris 14. Molops alpes-
tris 63 bosnicus. curtala, obtusangulus et ab. rubripes 6£. Mononychus
salviae 14. Mordella fasciata v. coronata 13. Mordellistena brevicauda 183.
Morimus Ganglbaueri 78. Mourloniella solenhofensis 131. Mycetaea hirta
148. Mycetina cruciata 144, 150, v. calabra 150, v. Fussi 144, 150, v. bal-
canica et montana 42. Mychophilus minutus 147.

Nebria Germari 78. Necrobia ruficollis, violacea, Konowi, rufipes et pilitera 123.
Nosoderma diabolicum, plicatum et porcatum 149. Notiophilus substri-
atus,

Ocalea brevicornis 78. Ochina ferruginea 43. Olisthopus glabricollis 78.
Omophius dilatatus v. longicornis 183. Omphreus morio et v. Beckianus
63. 64. Opetiopalpus scutellaris 124. Opilo taeniatus, pallidus, domesticus
et mollis 121. Öreina variabilis 63. Orthopleura sanguinicollis 123. Otior-
rhynchus v. viridilimbatus 76, rhamni, gylipus, vastus, imitator, v. pronjus
et Blanchardi 73, bosnicaus et multicostatus 63, ligustici 108. Oxymirus
cursor 154.

Pentodoni diota 77. Pnilonthus nitidulus 13. Philydrus maritimus 183. Phyllo"
bius aurifer 18. Phylethus bifasciatus 140. Phyltatocus Leayi 58. Phyma"
todes Kollari 78. glabratus 85. Phytoecia caerulescens 77. Pissodes har"
cyniae, validirostris et notatus 108. Platydema violacea 63. Platynus scrob-
jeulatus et antennarius 63, lugens 13, glacialis 78. Pleganophorus bispino-
sus 144, 149. Podonta dalmatina 77. Polyphylla fullo 1834. Prionochthebius
adriaticus 88, Procerus gigas 71. Pterostichus fasciatopunctatus, Meisteri
et Brucki 63 v. carniolicus 76. Reiseri 78, cophosioides et Etelkae 13.
Purpuricenus hungaricus, budensis v. cinctus et v. globulicollis 77.

Rhagonycha melanura 153. Rhagodera tuberculata 140. Rhagium — inguisitor
et mordax 154. Rhinoncus scapularis 14. Rhopalopus insubricus et fe-
moratus 78, Rhynchites ruri et conicus 87, betuleti 108. Rosalia alpina
58, 100, ab prolongata, ab. Pici, ab. Reitteri, ab. multimaculata ! 00, ab.
confluens, ab. parvonotata, ab. obliterata, ab. geminata, ab. transsylva-
nica, ab. Croissandeaui, ab. Kautzi, ab. bifasciata, ab. interrupta et ab,
connexa 101.

Saula Birói 42. Semanotus russicus 85. Sitaris mauralis 13. Stoaizs liazatus
129. Szaredrus testacsus 13. Sohazrozoma globosum 146, v. glabrum
146. Seidlitzi 144, 146, v. tatricum 1435, puaztatun 4141, 117, carputhicum,
pilosum, piliferum et Reitteri 147. Stenopterus flavicornis 78. Stenotarsus
Birói 42. Strophosomus coryli 153. Symmiotzs gib derosus et armatus 148,
Synoxylon geminatum 43.

Tachys scutellaris 18. Tarsostenus univittatus 121. Telephorus melanurus
158. Tetropium luridum 154. Thanasimus rufipes et formicarius 122.
Theca Championi, conicicollis et striatula 43. Tharop; nigriceps 68.
Tillus pallidipennis, elongatus et unilasciatus 129. Timarcha corinthia
78. Tribolium madens 13. Trichodes favarius 122, apiarius et irku-
tensis 123. Tropiphorus ochraceosigvatus 68. Trycherus elegans 42.

Usechus lacerta 140.
Xylopertha Heydeni 43. Xylosteus Spinolae 18.
Zeugophora flavicollis, v. australis, scutellaris et subspinosa 182.

XII

e) Hemiptera. 753

Aspidiotus ostraeformis 1830. :

Chrysomphalus ficus et minor 74. Coriza mercenaria 107, :

Dactylopius vitis 108. j

Lecanium vini 108. : iz ; dr i.

Notonecta americana 107. : i

Pterochlorus longipes 151. Phylloxera grecus 13), vastatrix 22, 66. Phytoptes
vitis 108.

Schizoneura lanigera 106.

Terranichus tilarius 108.

/) Orthoptera et Dermatoptera.

Acridium aegyptium 137. Acrometopa macropoda 158, Ameles decolor 156.
Anechura bipunctata 156. Anisolabis maritíma 156. Anterastes Raymondi
158. Arachnocephalus vestitus 159. Aphlebia br-cvipennis, marginata, ma-
culata 156, var. Sshaáfferi 11.

Bacillus Rossii 156, Redtenbacheri 157. Barbitistes constrictus 11, 158, Ocs-
kayi 11, Yersini 158. Blatta germanica 156.

Caloptenus itaiicus v. marginellus et v. ictericis 157. Chelidura acanthopygia
156. Conocephalus nitidulus et v. obscurus 158. Cuculigera hystrix 157.
Cyrtaspis scutata 158.

Decticus albiírons 159.

Ectobia albicincta 156. Empusa fasciata 156. Epacromia strepens 157. Ephip-
pigera vitium, limbata, v. minor, v. major et sphacophila 159.

Forficula auricularia 11, 22, 156, f. macrolabia 156, f. pubescens 156.

Galganea morio 156. Gomphocerus maculatus 157. Gryllomorpha dalmatina
159. Gryllus burdigalensis 159.

Hierodula bipapilla 21.

Isophpa modesta II, 159, costata, speciosaet, brevipennis 11.

Labidura riparia 155. Leptophyes Bosci Íl, discoidalis 11, 159, taticauda 158.
Loboptera decipiens 156. Locusta cantans 158.

Mantis religiosa 158, ab. flava et ab. biunnea 156. Mogoplistes brunneus 159.

Nemobius Heydeni 159.

Oedaleus nigrofasciatus 157.

Pachytrachelus Írater 155, gracilis 11. Pachytylus migratorius et danicus 157.
Paracaloptenus Brunneri 157. Paracinema tricolor 157. Paratettix meri-
dionalis Ror. 157. Periplaneta americana 156. Pezotettix alpinus et Sala-
mandra 157, Schmidtii 11. Phaneroptera guadripunctata 158. Platycleis
aflinis 158, amplipennis 155, 158, Domogledi 11, Kraussi 158, marmorata
155, 158, montana í1l, Roeseli 158, sepium 158, stricta 158, tesselata 158,
vittata 11. Precilimon aílinis 11. Schnidti 11. Brunneri 11. Fussi 11, ele-
gans 11, 158, thoracicus 11, 158, intermedia 11, ornatus 158.

Rhacocleis discrepans 158.

.Saga serrata 158. $8chistocerca peregrina 157. Sphingonotus coerulans 157.
Stenobothrus apricarius 157, crassipes 11, elegans 157, v. istrianus 157,
miniatus 157, morio 157, nigrogeniculatus 15/, nigromaculatus 157,
petraeus 157, pullus 10, vagans 157. Stethnophyma brevipenne 157.

Tettix Krausiiet depressa 157. Thamnotrizon apterus 158, dalmaticus 158,
femoratus 158, Frivaldszkyi 11, litoralis 11, 158, transylvanicus 11. Trog-
lophilus cavicola et neglectus 159. Tryxalis nasuta 157. Tylopsis liliitolia
et v. gracilis 158.

Xiphidium dorsale 158, hastatum IL.

d gi s
F. k 8) Neuroptera et Pseudo-Neuroptera.
di Aeschna boreelis 83.

Cordulegaster annulatus 33.
I Exdyurus venosus 34. Epitheca arctica 38, alpestris 53.
új Leucorrhinia rubicunda 33, albiírons 33, ca udalis 28.

Oligoneura rhenana 3í, pallida 34
Palingenia longicauda 34.

h) Thysanoptera

Anisosphaera problematica 43.

Lepisma myrmecophila 43, anguliseta 43.
Serra pallidipes 43. Smynthurus maculatus 45.
Thrips frumentaria 22.

Crustaecea.

Limnicythere hungarica 44.

"ROVARTANI LAPOK"

Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologiséhen Monatschrift
Unter Mitwirkung von
Dr. A. Bedő, Dr. C. Chwvzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Hovátii

redigirt von
L.. v. Aioner-A bafi ünd HEH. Csiki.
Budapest VIII., Rökk-Sz.-Gasse 52.

s EZ

1900. Dez VII. Band Heft 10.

—zazzm

S. 199. L. v. Aigner-Abafi: Unsere alpinen Lepidopteren.
Davon ausgehend, dass die Alpenfalter auf allen Hochgebirgen der
palaearctischen Zone vorkommen, bedauert Verfasser, dass das
Höhenvorkommen der Falter Ungarns noch nicht beobachtet ist
und lenkt hierauf die Aufmerksamkeit der Sammler.

S. 203. E. Csiki: Über den Reben-Fallkáfer. Nach Weise hat
für den Namen Adoxus vitis die Bezeichung A. villosulus Schrnk.
einzutreten, ausser welchem auch var. Weisei Heyd., sowie Ado-
xus obscurus Linn. und var. epilobii Weise in Ungarn vorkom-
men. A. villosulus lebt vorzüglien an Epilobium angustifolium,
wird aber auch der Weincultur oft sehr schaádlich. Allein trotz-
dem derselbe schon früher in Südfrankreich als Rebenschádling
bekannt war, wurde seine Biologie erst in Ungarn durch Dr. G.
Horváth (1892) geboten, der constatirte, dass der Káfer die
Rebenblátter minirt, die Trauben aber seltener angreift, wáhrend
die Larve in den Wurzeln Gánge anlegt, wodurch die Rebe Írüher
oder spáter zu Grunde gerichtet wird. Zur Bekámpfung des Ka-
fers wird das Ablesen derselben, event. mit Hilfe von Geflügel,
gegen die Larven aber das Verfahren mit Kohlensulphid ange-
wendet. Verfasser giebt eine Beschreibung der zwei Arten mit
ihren beiden Varietaten.

S. 205. J. Dahlström: Beitrag zur Lepidopteren-Fauna Un-
garns. Nach langjáhrigem Sammeln giebt Varfasser ein Verzeich-
niss derjenigen Formen, welche er für U :n neu constatirte,
u. z.: Deilephila euphorbiae var. rubrescs s. Smerinthus hibr.
hybridus, Trochilium crabroniformis, Io s tices v. crassicornis,
Setina írrorella ab. Freyeri, Hepialus humul! v. hethlandica, Bom-
byx crataegi v. Ariae, Lasiocampa bpopulifoli w. aestiva, Acronycta
euphorbiae v. montivaga, Mamestra disarrilis "v. varians, M.
dentina ab. Latenai, Hydroecia nictitans v ucens, Leucania ly-
thargyria v. Argiritis, Caradrina guadripun tata Vv. Menetriesti,
C. Selini, Cosmia contusa, Cleoceris viminalis v. obscura, Orthosia
pistaciua vu. Serina, Xanthia aurago ab. unico or, Hermimia mo-
destalis, Eugonia guercinaria ab. eguestrarii, Hibernia leucophae-
aria ab. marmorinaria, Phigalia pedaria ab vaxtinctaria, Boarmia
roboraria ab infuscata, B. luridata ab. obscurior, Psodos altico-
laria, Cidaria hastata v. golhicata, C. unifasciata, Enpithecia tri-
signaria, E. virgaureata, E. expallidata.

20 ége]
207. L. v. Aigner-Abaf: Zur Biologie dér Noctuen. Üver úg
Nahrungsplanzen; Lebensweise und Z ucht ige sének , Nöcruéni is

Bag. , Tt tk 141 Hgy.

. Kleinere Mittheilungen. 92 788

6.211. TZALYANSRB he Mittheilung get Untei JGEKON Titel (üngasíádt
erscheinen nunmehr diz Vortráge "der zoolo : Section "der Natur-
wissenschaftlichen Gesellschaft Zu Budapest, Heft 1. ünd 2. ent
halten: Dr. G. Entz: Die Fauna der Salzwásser und die Ent-.
stehung derselben, nebst Beschreibung einiger neuer Arten: eDr.
K. Kertész giebt eine Übersicht der ungar. Notacanthen, E.
Csiki die Monographie der Cicindelen Ungarns. Dr: G. SEGGE öl
váth disserrirt über die Entstehung der, Fauna Ungarns, einem
Gemenge der Fauna von Ost-. Süd- und West- Europa. Dr. ASS
ÖLES: ergeht sich über die Zeichnung der Kreuzspinnen. Dr.

Rátz beschreibt neuguineische Cestoden. Als Subgenus
Jé; tk KÁR beschreibt. J. Mállász den Carabus obsoletus
und seine Varietáten. Ferner" kleinere , Mittheilungen von L. v.
Atemerta Bari ESGsaki DESIRE e Sz KELTA CÁNSZES Szilády.
Die Redaction"besorgt Dr. E. v. Daday.

S. 212. W. Weissmantel : Über Pterogon Proserpina, "deren
Raupe Verfasser im Komitat Trencsén in grosser Anzahl fand,
welche jedoch grösstentheils einer Seuche zum Opfer fielen.

5. 213. Es 4. (Hudák: :Lepidopteren,: welche üt Gölnitz
neu constatirt, wurden. (S. unga" TFexi). I EG 3 !
S..213. Über , Kara-Knrt", die gefáhrliche schwarze Spinne :

der Kirgisen, deren Biss für das Kameel fast unbediagt, für dem hú t
Menschen seltener tödtlich ist, v- gl

S. 213. £. Gruber: Papilio Machaon kommt bei Arad im
Gebirge in blass, in der Ebene in dunkel gefárbten Stücken VŐESA
die" sich der var. aurantiaca náhern.

S. 214. Über phosphorescirende Falter und Raupen nach
Dubois und Schultz.

S, 214. Z. Szilády hielt in der zoológischen sét der sál
Naturwissenschaftlichen Gesellschaft einen Vortrag über die Le- va
bensweise der Süsswasser-Hydrachniden. teat

S. 214. L. v. A. A. Anderson beobachtete, dass Macroglossa;,
stellatarum beim Flug ein Summen, wie das der Hummel :ver- ,
nehmen lasse. Verfasser hat diesen Laut weder bei der erwáhnten, .
noch der verwandten Art M. fuczformis, die er beide bereits im.
grosser Anzahl gefangen, je vernommen, giebt aber zu, dass ein.
gewisses Summen in geschlossenem Raume z. B. imselaer V avitt SaB A
hörbar sein könne. v

sz Agákke ez 3
13. Okt.

,

err

de

Necrolog des Dipterologen Josef Mik, gestél §
1900. x és

nb 22. át zá kal
Vas m

2 SG Úsz zzz tztar polcot se

.

XX-ik katalógusom, . illetve árjegyzékem, mely az idén gyűjtött sok
ezer szépen praeparált és pontosan. meghatározott ritka európai és kivált
magyarországi Coleopterát tartalmaz, — megjelent és kivánatra ingyen és
portómentesen küldöm. A legritkább bogarak a szokásos áron alul, azaz
70—75"/, árengedménynyel kaphatók.

Tavarnok u. r. N.-Tapolcsány. Kelecsényi Károly.

Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb

. rovarkéreskedés tulajdonosa, ajánlom . magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá-

szoknak és erdészekuek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból
álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges ésleégritká bb fajai nagy
számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket
olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)
Merkl Ede.

Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér-
fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az
1—3. füzet: az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklők
rendjének négy családját, ugymint: a varju-, sárga-rigó-, seregély- és bpinty-
jéléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket; a har-
madik a vizívrigó-, ökörszem-" és vigóféléket; a negyedik pedig a $ijpőke-,
czinege-, küllő-, famászó-, gébics-, selyemfark-, fecske- és légykapóféléket ;
az ötödik, mely most jelent meg, a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és
bagoly-féléket tartalmazza. j

A munka díszes kiállításban, a szerző eredeti rajzaival, és színes táb-
lákkal, guart formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta-
lános. ismeretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgymu-
tatóval egyetemben jelenik meg.

Előfizetési ára 1—1 füzetnek 1írt 50 kr, az egész munkának 15 frt
Az előfizetési pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Muzeum)
vagy a Rovartani Lapok szerkesztőségéhez czímzendők.

Rovar-gyűjtemények tulajdonosait (magánosokat úgy mint intézete-
ket) felkérjük, szíveskedjenek velünk közölni, hogy azok minő rovarrendeket
ölelnek fel, körülbelül hány fajt és példányt foglalnak magukban, ki gyűj-
tötte, mely években? A : Rovattani Labok:; szerkesztősége,

Me

Acherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálfőpillét
és bábjál lehető nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel
szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Satfurntia
pyrit, Vanessa €-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra
kérem a tölös példányok jegyzékét.

Budapest VIII. Rökk-Szilárd-u. 32. A. AígnerLayjos.

a

Ét GÁLA LÖKET Set sága KA ÉRAN SSE ÉR IEEE EE E ez e E KÜRÉS
v s mér : 8 ; 8 , 47 EN í

Entomologiai művek. rajta

." Általános. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állatok kitömesére s eltar-
tására, ég csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor. 40 fill. — Bein K.A kis
rovargyűjtő. Utasítás a kiválóbb rovarok megismerésére és ggg tésése a. kórztsáe
Szekeres F. Ö. A rovargyűjtő 1 kor. 60 fill. — Lejtényi S. ETET ZTE
Ségédkönyv a középiskolai iljuság számára, kötve 1 kor. — Kriesc SAS
rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Dr. Horváth G. A rovarok dimor-

hismusárál. 1 táblával 80 ll. -—- Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, "7

ötve 3 kor. 50 filll — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természet
rajzi gyűjtemények konzerválásához 80 fil. — Klein Gy. A rovarevő nö-
vényekröl 6 rajzzal, 50 fil. — Dr. Daday J. Rovartani műszótár1 kor. 60 filL— 8
Hoffer, Praxis der Insektendunde. 8 kor. — Kolbe, Einführung in die Kennt-
niss der Insekten 17 kor. Schlechtenidal und Winsche, Die Insekten, Anleitung 7
zur Kenntniss derselben. té 7

. — Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 All. 007
A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával1 kor. 20 fill Adatok Magyaror-
szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak —
magánrajza 40 kor. Magyarország Hymenopterái (A magyar Birodalom —.
Állatvilága) 9 kor. 60 fill. 2 vöezsztll

Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése és —/
gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon . £
3 kor. — A. Aigner L., Pável ]J. és Dr. Uhryk N. Magyarország Lepidop- 7
terái (A magy. Birod. Állatvilága) 6 kor. — Berge, Schmetterlingsbuch 8.
Aufi. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. — Hofmann, Die Gross- "7
Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 80 kor. Die.
Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor.

Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó-Duna
mellékeiről 3 tábl. 60 (ill. — Thalhammer ]J. Magyarország Dipterái (A m.
Birod. Állatvilága) 4 kor. 80 fill. — Kertész K. Catalogus Tabanidauum orbis
terrarum universi 6 kor. j j ;

Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor.80 fill. — Bein K. A kis Bib
bogárgyűjtő. A. bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Frivaldszky JA
mig CÁMÁNE pe téhelyröpüek ( Coleoptera) műszavainak magyarázata rövid bonez-
és élettani ismertetéssel. 2 kor. 40 fill — Kuthy D. Magyarország Coleopterái 7

A m. Birod. Állatvilága) 14 kor. 40 fill. — Calwer, Küferbuch 5. Auf. mit,
48 color. Tateln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor, "7 SERÉBÉ

Hemiptera. Dr. Horváth G., Magyarország Bobodács-féléinek magán-
rajza 1 tábl. 5 kor. — Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez 40 (ill. A maz
, 7 pizsálkáás A Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 füll.

agyarország Hemipterái (A m. Birod. Állatvílága) 4 kor, 80 fill. kjerák TA
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Frivaldszky ]J. A magyar-
országi egyenesröpűek magánrajza 7 tábl. 3 kor. — Pungur Gy. A magvarországi
tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. — Pungur Gy. és Mocsáry §. Magya-
rország Orthopterái, Pseudoneuropterái és Neuropteráj (A m. Birod, Állatvis 7.
lága) 8 kor. — Kohaut R. Magyarország szitakötő-féléi. fgszínes tábl. 2 kor.60 (ill. 7

Myriapoda. Dr. Daday ]. A magyarországi Myropodák magánrajza
4 táblával 4 kor. Dr. Daday ]. Magyarország Myriopodái és Crustaceái (A
m. Birod. Állatvilága). 2 kor. : pot

Arachnoidea. Dr. Chwzev" K. és Kulczynski L. Araneae Hungariae
8 kötet 24 kor. — Herman O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csaka
2—3. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós
pókok természetes osztályozása 1 kor. — Arachnoidea: Chyzer, Scorpiones,
HDaday, Pseudoscorpiones et Opiliones, Clwzer et Kulczynski, Araneae. (A
m. Birod. Állatvilága) 2 kor. 40 fill. — Karpeles L. Adalék Magyarország
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. S

Crustacea: Dr. Daday J.A Magyarországban eddig talált szabadon 7
élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus-
fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor.

E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetők. Z

e —————ó—;s;Gsee—;,—————-—ŰÚu—Ww;6ewouowoxcooó; se stee éséllléte

:KÖ/Z3
ENT

PT E aő 227 /O

vagd tá MINNNLNLNTANNI

088 01427 0235