Rovartani lapok : havi folyóirat különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

OL
461
.R873
ENT

ség ői 17 1
,i an
gs f (else
( n RV
1 A 14
An te 1 j
1
i 1 í s
HÓ
ú j A
1
ú
ú
71
ha
§
j
1
17
1
1
y
1
fi
A ene
!
)
(
h Ju
űj
Vy
§
Hi
í 10
52 ti 1
( d
gi 1 .
1
a
ú
ú
[1 TA
ij Sb

(d
E ÉNEN Aa sa az
t 2k gt a PA a Ba

A
mo ágyy agya ag
Rég a gy Ét

VES
aa ke

aga
a oXa

arat

1.2 Kis
sé sé se s
1 a [Oo 0/RA

(a eli

a sz aj
kö

v2g

HLHESESES

EY Ag Ö ÉTEL 6 AGY Bé NET
E é de £ d § ém egy ft"

ű kz ga

3 . 4 ;

ms

(ES elle "9 apr S :

2.

kos
8973

WZ aj Az apa agy agy agz apó nye AWE AZ ajz Azaz AVI Ag agy agy o agz agy az
b iss zöszés ts e Rés ZS SA És zi ds zése ös ea 2 s zös zös ző.

I EZERT EZSZZNSZKE ze
VII. kötet. -" 1900. január hó. TT: füzet:

ROVARTANI LAPOK

HAVI FOLYÓIRAT

alk sk
TAv Úr

— — — mem amelsme a
éYyoG hé ale je fs ze si
TÁV TÁN TÉN YES: YÁN YÁNT TÁV

ES / ak 97
hr Av 14be

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

xx

ST

ses sk es
4kv -4r Av

ESB EE

DR. BEDŐ ALBERT DR- ENTZ GEZA

J.
De. Abe

DR. CHYZER KORNEL , DR" HORVATH. GEZA
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTIK.

90

BERETELELEEEI

A. AIGNER LAJOS És CSIKI ERNŐ.

or
si sje aj

AG; ő í 5 ; pe,
idő
cé Ea
ve
ató
d
- 4
sk
4.
a
v
ag
4
b bal BUDAPEST. j
Há A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE s KIADÓHIVATALA
E 0 kő . III; RÖKK-SZILÁRD-UTOZA 82, já Kö
6 -; ko
BE ; E
segged a ső es : 5 0
49 OVI 9 K OV
Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. ;
Előfizetési ára egész évre 8 kor.
: v 5.26 s
dé b 3 VÉVE

Tartalom.
Bielz E. 5 emlékezete. Csiki Ernőtől. DÁS LÜ SZA EÁ Sás VŐ 1
Lepkészeti megűgyelések. Nécsey Istvántól. ; Eset ee zl STAT a
Mágyarország: Orthopterár:: Pungúr (Gyulától S sz szusz 0ES
Erdély bogár-faunájából, Mallász Józseftől. . . EE E
Variáló lepkék Eperjes vidékéről I. Dahlström Gyulától. EZAZ EE SE ÁZSS
átozj elői: 3
Jáablornowskt JózSét zsé set Esős tte zza le se ESA
A Coleopterák tápcsöve .. . SZÁZ IZÁL BÉL E KG eze se ÉR
Butalis Mülleri. Dr. Uhryk Nűndortól sza sél s93és 18.
A. méhtenyésztés az Egyesült Államokban ESEK SSE ús keléss
A "lepke. megölésé. A. Aigner Lajostól, aza zsé seans más b
Új légyíajról .. . Ör EBA hó S e ákos Ze TETTE
Bukovina lepke-faunája A. Aigner Lajostól SZ zek BRSe Ze SS ÚN
Lódarázs párbaja . . § SSE SE S else
Endagria ulula. A. Aigner Lajostól . ERAT DS ENE et e, La 5
Öldöklő Mantis . . SZA KSE AS esze ÉS ÉSÉT
Lycaena Bellargus hermaphroditája . ESETE ee UL Áá ET:
A bogarak kiszínezése-. . get: tsz lka ész usá éri ése BRTTATT
Hosszú életű báb: 0. Csekeltus DEtöL s Zs 2 9 SI ANBB
Braziliat kutató utazás .. . BA SL SZ TSZ S BZ [zs átás Sa ENG
A Phylloxera Spanyolországban S Özáló sló TTL LK Teáe NSA AES
A fülbemászó hasznos-e? . SERES Tk ROZÉ SE e zel RE ee SNS
A Magyar Birodalom Állatvilága EAST Ü EE VOOR e Lelek az

A hazai Thysanopterák .. . BEZZÉS SET gés ÖSS s ÉSA zSSE VEK

A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani
szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy-
utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. S

A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr- 3,
ú8e vendéglőben (Kerepesi- út 44.) találkoznak. 582.

Az 1897., 1898. és 1899-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. v
Az előbbi kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek 7
következő áron kaphatók: I. kötet 10 kor, II. kötet 6 kor, III. KHM
10 kor. ;
Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk-Szílárd- 3
utcza 32.) czímzendők.

Bielz Ede Albert emlékezete.

Irta Csiki Ernő,

1898. évi májushó 27-én húnyt el Nagyszebenben az erdély;
természetvizsgálók nestora (Dr. Bielz Ede Albert, kinek
mini hazánk délkeleti fenfőldje úttörő coleopterologusa emlékének
szenteljük ezen sorokat. Erdély természetrajzi ismeretét leginkább
az ő kutatásainak és ismertetéseinek köszönhetjük.

Bielz E. A. 1827. február 4-én Nagyszebenben született,
hol atyja, Bielz Mihály, lithographus volt. Már ifju korában a
természet jelenségei iránt kezdett érdeklődni, a mi nem is annyira

feltünő, mert már a szülői háznál kedvelhette meg ; atyja ugyanis
Rovartani Lapok 1900. január hó.

2 Csiki Ernő.

a lithographiához szükséges kövek keresése közben figyelmessé
lett a különféle kövületekre, különösen csigákra, később a mostan
élőket is tanulmánya tárgyává tette, a fiunak tehát meg volt adva
az alkalom, hogy a természet titkaival már korán megismerked-
hessék. Tanulmányait a nagyszebeni gymnasiumon, majd a jog-
akadémián végezte, közben jeles tanáraFuss Mihály es Ackner
kiséretében beutazta Erdélyt, mindenütt szorgalmasan gyűjtve. A
jogakadémia elvégzése után a cs. k. kamarai erdőgondnokságnál
kapott állást, de azt 1848-ban elhagyta és belépett az osztrák
császari hadseregbe.

Katonai pályája rövid volt. 1849 tavaszán, mikor derék hon-
védeink bevonultak Nagyszebenbe, a császári hadak a közeli vö-
röstoronyi szoroson át Oláhországba menekültek, így Bielz is,
ki akkor hadnagyi rangot viselt. Oláhországban Bukarestig jutott,
útközben katonáival bogarakat gyűjtetvén. Ezen előre nem látott
expeditió eredményeit visszatérte után, 1849. végén közölte az
újonnan alakult szász természettudományi egylet kiadványaiban
,Beitráge zur Káaferfauna der Walachei" czímű értekezésében,
mely egyszersmind első kisérlete volt az irodalom terén. Ezen
időben Schur, neves botanikus értekezvén a természetvizsgálás
állapotáról Erdélyben, az akkor még csak 22 éves Bielz-ről elis-
merőleg nyilatkozik, felemlítvén, hogy ő (Bielz) van a legszebb és
leggazdagabb bogárgyűjtemény birtokában, ő ismeri legjobban Er-
dély bogarait, de azért a többi állatcsoportokat sem hanyagolja
el és hogy egy nagy herbariumot és ásványgyűjteményt is állított
magának össze.

A szabadságharcz lezajlása után újra hivatalt vállalt és pedig
1850. őszén Déván, mint fogalmazó a kerületi főnökségnél műkö-
dött, de csak rövid ideig, mert 1851-ben a pénzügyi pályára lépett,
újra Nagyszebenbe került és ez évben családi, tűzhelyet is alapított.
Ezen a pályán csak pénzügyi titkárságig vitte, mert különösen föld-
rajzi és statistikai munkálatai folytán 1869-ben Budapestre került
az Országos statistikai hívatalba, hol 1871-ben már mint ministeri
titkárt találjuk. Nemsokára újra Erdélybe jött, mint a szászföldnek,
1876-ban pedig, ennek megyékre való felosztása után, mint Szeben
megye tanfelügyelője, mely alkalommal a királyi tanácsosi czímet
is megkapta. Részt vett több ízben a hazánk és Oláhország közti
határ rendezésére kiküldött bizottságok működésében. Egy ilyen
alkalommal súlyos szembajt szerzett, melynek folytán először egyik;
majd 1878-ban másík szemére is megvakult, úgy hogy kénytelen
volt nyugalomba vouulni.

Bielz Ede Albert emlékezete. út

Eleinte, mint már jeleztem, egyebek mellett különösen csigá-
kat és bogarakat gyűjtött. Bogárgyűjteménye, mely csereösszeköt-
tetései révén nagyra növekedett és exotákban is gazdag volt,
1858-ban vétel útján a szebeni természettudományi társulat birto-
kába jutotl. Ezután főleg a molluszkákra volt figyelemmel és
bátran mondhatjuk, hogy ezen a téren való működésével teremtett
legtöbbet, 1867-ben nagyjában ezen a téren is fejezte be mun-
kálkodását.

Befejezte munkálkodását, de csak a gyűjtés terén, mert leg-
nagyobb munkái későbbi évekre esnek, mikor szemevilágától már
meg volt fosztva. Különösen a hazánkra és szomszéd terülétekre
vonatkozó irodalomról mindvégig tájékozva volt s erre a czélra kü-
lön felolvasót tartott, ki evyszersmind diktálás után Bielz mun-
káit leírta. Ígazán bámultra méltó volt a már öreg. úr emlékező-
tehetsége, miről többszöri beszélgetéseim közben magam is meg-
győződhettem ; csak így érthető, hogy az általa 1887—-1889-ig
kibocsátott katalogusok Erdély gerinczes állatairól, bogarairól és
ásvány- és közeteiről milyen pontosak, teljesek : semmiféle adat
ki nem kerülte figyelmét. Mindvégig tevékenyen részt vett a nagy-
szebeni természettudományi- és a Kárpát-egyesület működésében,
azok üléseit mint elnök, illetve alelnök vezette, kiadványait pedig
szerkesztette.

Tudományos működése elismeréséül számos hazai és külföldi
tudományos társulat tiszteleti vagy levelező tagjává választotta
meg, így 1873-ban a M. Tudományos Akadémia is levelező tag-
jává választotta. A legnagyobb elismerés azonban 1896-ban, a mille-
nium évében érte, midőn a kolozsvári Ferencz József egyetem
doctor philosophiae honoris causa-vá nevezte ki. 1897 február
4-én 70. születésnapja alkalmával úgy a szász egyesületek, mint
a napisajtó részéről nagy ováczióban részesült.

Több mint 40 csigát és bogarat vezetett be mint újat a
a tudományba. Nevét pedig számtalan természeti tárgy fogja örökre
fentartani; így az állatországban 2 genus (Bzelzia Clessin és
Entomobielzia Verhoeff), 8 faj csiga és 4 faj bogár, — a nőveny-
országban 1 genus /Bielzia Schur) és 5 faj, — az ásványország-
ban pedig a Bfielzit (Jahn és Benkő.)

Entomologiai munkálatai a következők : 1. Drei neue Species
aus der Familie der Caraboidae. (Stettiner Entom. Zeitg. XI. 1850.
100.) — 2 Beitráge zur Káferfauna der Walachei. (Verh. u. Mitth.
siebenbürg. Ver. f. Naturwissenschaft. Hermannstadt. I. 1850.
39--45.) — 3. Entomologische Notizen. (Ugyanott. I 1850, 179--181.)

4 Lepkészeti megfigyelések.

4. Systematisches Verzeichniss der Káfer Siebenbürgens. (Ugyan-
ott. I. 1850. 96. : II. 1851. 146—154.) — 5. Der Schlossberg bej

Déva und seine Umgebung in entomologischer Bezichung beschrie-
ben. (Ugyanott. II. 1851. 146— 104.) — 6. Entomologische Bei-
tráge:, (Ugyanott III. 1852. 18- 16, 61 665 99.) SZE Nachirag
zum Káferverzeichnisse Siebenbürgens. (Ugyanott. V. 1853. 222-223.)
— 8. Die Erforschung der Káferfauna Siebenbürgens bis zurn
Schlusse des Jahres 1886. (Ugyanott. XXXVI. 1887. 27—105.) és
mint különlenyomat: Siebenbürgens Káferfauna. Hermannstadt
1887. czím alatt. — 9. Die Vermehrung der Káferfauna Sieben-
bürgens. (Ugyanott XLV. 18396. F2—55.)

Lepkészeti megfigyelések.

Irta Nécsey István.

Azt kellene hinnünk, hogy amint a lepke túlesett a többé-
kevésbbé nehézkes és tehetetlen. hernyó-, illetve bábállapoton, —
feltéve, hogy a kifejlődött állat ép, — elmaradnak mellőle mind-
azon veszélyek, melyeknek eddig annyira ki volt téve, úgymint éh-
ség, parasiták, hideg, nagy meleg, nagy szárazság, egyszóval, gond-
talanul éli le , mézes" heteit.

Nem úgy van. Nézzen meg csak bárki is egy APapilto Poda-
liriust ; alig-alig hogy elhagyta a bábhüvelyt, még nem fordult meg
két különféle virágon sem, s már is el van lepve parasitáktól.
Szárnyainak fonák oldalán, de közel a tőhöz fönt is az erek mel-
lett meghúzódva ülnek szép sorjával a piros színű vérszopók, fe-
jükkel a pikkelyek alá furakodva és hogy a lepkére terhesek is,
mutatja a lepke gyakori vakaródzása. Mert a lepke vékedezik ám,
tisztogatja magát, vakaródzik, de ezektől nem tud szabadulni.

Egyszer egy Caradrina guadribunctata került szemem elé,
melynek szárnyai mint ha goromba tégla-porral lettek volna tele-
hintve; ugy annyira, hogy első pillanatra nem is tudtam felismerni.
Persze amint a gyűjtő üvegbe került, a chlofoform bűzéreshas
nyathomlok másztak le róla a parasiták, Volt nehány száz. A lepke
szárnyai pedig — nagyító-üvegen át nézve — valami vihartól
felborzolt cseréptető szomorú képét mutatták. s

Ezeket a kellemetlen társakat a lepke a virágokon szedi
össze és bizonyára, egyik virágról a másikra szállva, szét is hur-
czolja s így még terjeszti is.

Másik nagy és talán legnagyobb ellensége a lepkének a

Nécsey István. 5

pók. Nem annyira a szabadon függő hálóban fogja el áldozatát,
mint inkább zugokban, a sötét helyeket kereső éjjeli lepkéket ti-
- zedeli meg. Nem egy ritka lepkét találtam ily módon bepólyázva,
a pókháló alatt. De az a kérdés, hogy vajon minden nagyságú és
erejű lepkét bír-e legyőzni — vegyük mint a legnagyobbat, — a
keresztespók ? Meg tud-e birkózni oly ügyes és erős lepkékkel,
mint például a Catocalák? Igen. Én a többi között, egy Calo-
campa exoleta hulláját vettem ki a hálójából, egyszer pedig, bár-
mily hihetetlenül is hangzik, Cossus cossus egy igen nagy nős-
tényét. Ha most veszszük a lepkék nagy seregét a Cossustól
lefelé, úgy nagyon kevés marad hátra, mint a mely felvehetné
a harczot a keresztespókkal. Pedig ez a legnagyobb fogyasztó !

Ime az állatok örökös küzdelme a létért. De hát az csak
természetes, hogy a pók fogdossa el az ártatlan lepkéket és
nem megfordítva. Hiszen a derék Schiffermüllernek csakis úgy Si-
került az ő systemájából kizárni a Papilio Lampetic és a P. Dory-
last, hogy őket ezen a turpisságon érte! Amint megadással írja :
,Die zwo Arten der zweifelhaftigen Familie (P.) sind wir itzo
mehr geneigt, von dem Schmetterlingheere auszuschliessen ;
besonders, wenn jenes richtig ist, wovon uns jemand versichern
will, dass sie Fliegchen haschen, und also von der unschuldigen
Lebensart der Schmetterlinge weit entfernet, sich vom Raube náhren".

Pedig ha nem is a lepkék között, de a hernyók nagy sere-
gében vannak veszedelmes rablók; vannak egész nemek, melyek-
nek hernyói kizárólag hússal élnek. Ilyenek a Calymnia-hernyók.
De, hogy néha a szelid vegetarianus hernyók is a hús evésre ad-
ják magukat, ha a szigorú életkörülmények arra kényszerítik, íme
egy példa: A nyár folyamán hosszabb kirándulásra mentem. Egy
dobozban számos Psyche-bábom volt és azonkívül még nehány
hernyó is ugyanabból a nemből, melyek a rosz időjárás folytán
még el nem bábozhattak. A lepkék pedig nap-nap után keltek.
Elutazásom előtt a hernyókat bőven elláttam élelemmel, bár bíztam
benne, hogy az elbábozás előbb-utóbb — de nemsokára — De fog
következni.

Mekkora volt azonban csodálkozásom, mikor visszatérve, a
hernyók még mindig mozogtak s az elbábozáshoz még semmiléle
előkészületet sem tettek. A kék-luczerna, amit eledelül adtam, el
volt már hervadva, — részben elfogyasztva, — a hernyók pedig
növényi eledel hiányában jól tartották magukat hússal. Úgy az
nmnicotor, mint a viciella hernyók, megtámadták az időközben ki-
kelt wznmicolor nőstényeket, (a hímekre gondom volt, hogy ne ma-
radhassanak ott), és utolsóig felfalták őket.

6 Lepkészeti megfigyelések.

A nőstények, mint tudva van, nem hagyják el a zsákot
mindaddig, míg a hím fel nem keresi őket. Megtörténik, hogy a
hím elmarad és ekkor a szorongatott nőstény, — miután a vára-
kozás ideje letelt, — kiesik a zsákból.

Az én hernyóim először ezeknek estek neki s rászokván a
húsevésre, utóbb a nőstényeket szákjaikból húzogatták elé. Nem
kétlem, hogy ezt a műveletet a szabadban is gyakorolják, ha a
körülmények erre kényszerítik.

Ez a Psychéknél merőben új dolog s kivánatos volna, ha ki-
sérleteikkel mások is megerősítenék, annyival is inkább, mivel a
szabadban élő hernyók mesterkedéseit ellenőrizni, szinte a lehe-
tetlenségek közé tartozik. Amit a hernyók életéből tudunk, azt
jóformán csakis a szobában nevelt fajokról tudjuk.

Háládatos dolog még a bábok összegyűjtése is.

Évekkel -ezelőtt, igen különös bábfonadékokra akadtam. A.
szílvásra nyiló verendán., a vadszőllő és a különféle felfutó növé-
nyek, — kertészileg talán helytelenül, de — kendermadzaggal
voltak felkötözgetve. Aminő jó búvóhelye az ilyen árnyékos fal a
Noctuáknak, szinte csábítja az embert, hogy átkutassa, amit nem
is mulasztottam el egy alkalommal sem. Őszre fordulván az idő
lehullott a vadszőllő lombja is és csak ekkor vettem észre, hogy
az említett madzagok, hol a közepükön, hol végükön jó mogyo-
rónyira vannak megdagadva. Felbontva egy ilyen csomót, abban
egy Noctua kiszáradt bábját találtam. A fonadék igen különös volt
s mindenben elütött a többi Noctuák ilynemű szövetétől. A ken-
derszálak ugyanis, egyik végükön jó másfél centiméter hosszú-
ságban el voltak rágva, s kissé rendetlenül ugyan, de elég ügye-
sen s más anyagok felhasználása nélkül voltak összeragasztva.

A fonadék bár nem volt nagyon sűrű, de nem is volt átlát-
szó. Tüzetes keresés után még a vadszőllő ágain és a falon is
találtam nehány bábot, de mindig olyan helyen, melynek közelé-
ben madzag volt. De itt már a báb nem függött magán a mad-
zagon, hanem a kenderszálak teljesen el voltak metszve, s a bá-
bozáshoz kiválasztott helyre hordva.

Azt hittem először, hogy valamelyik Acronycta bábjai, sor-
jában levagdostam a madzagokat, némelyiken kettő is volt, s haza
vittem mind. Csak a lepkék kibúvása után lettem felvilágosítva,
hogy a fonadékot a Diloba caeruleocephala L. hernyói készítetté ..

Ügyet sem vetettem volna a dologra, ha az idén egészen
más helyen nem találtam volna a caeruleocephala bábjait, ugyanily
módon, ugyancsak kenderfonálból szőve; a madzag végén szaba-

Nécsey István. fő
don kitéve a szél játékának. Egy almafa ágán pedig, a kötözge-
tésre szánt és tavasz óta ott feledett csomó szintén széjjel volt rágva
s egész fürtökben függtek rajta a bábok. A különös a dologban
csak az, hogy míg más hernyók tőlük telhetőleg azon vannak,
hogy a bábot majdan magába fogadó szövet minél erősebben
legyen az ághoz, falhoz, vagy más tárgyhoz erősítve, — ha a be-
bábozás egy levelen történik, még a levél nyelét is az ághoz
kötik, — addig a caeruleocephala hernyója kiválasztja a lehető
legmozgalmasabb helyet, — egy madzagnak a lelógó, himbálódzó
végét és arra köti fonadékát Nem tehetek róla, de én ezt a fo-
nadékot és építési módot ép úgy megcsodáltam, mint ahogy meg-
csodálom a függő czinke remek fészkét.

Aki az állatok életét megfigyelni akarja, ott, ahol az állatok
, ehez eux", az ő intimitásukban, az ő környezetükben élnek és
ha megfigyelései sorozatából következtetéseket akar leszűrni, annak
a kiindulási pontot mindig önmagából kell merítenie. Egy régibb
keletű megfigyelés, mely esetleg — még hozzá — hamis, mint
kiindulási pont: az egész következtetés hamis menetét eredményezi,

A mult század végének és a muló század elejénék irodalma
a példák egész sorozatát nyujtja. De nem ritkák ezek a példák
még napjainkban sem. Vegyük csak, már a köztudatba is átment
, mimicryt". A szigetvilág csodálatos állatalakjai, melyek hol fa-
levélhez, hol ághoz, hol virág-, hol egy egészen más állatalak-
hoz hasonlítanak, az ó világban való megjelenésükkel valóságos
lázba hozták a tudósokat és az amateurök nagy Serege SBS
lelkesedés még fokozódott, amint az élelmes kereskedők egy-egy
virágot, falevelet, vagy más hasonló alakú vagy színű objektumot
mellékeltek az illető állathoz s ezek azután a nélkül, hogy ismer-
ték volna az állat életmódját, elcsábítva az alak, vagy a szín,
vagy mindkettő véletlen találkozásától egy ma már mindenütt és
mindenre alkalmazott fogalmat alkottak, a , mimicryt". Nem telt
bele sok idő és a szorgalmas kutatók a mimicry példáit itthon is
felfödözték. Hogy a lepkéknél maradjunk, a Sesia empiformis és a
többi , formis," — egészen a , Schmidtiformis"-ig tanubizonysága
kutatásaik bő eredményének.

Azt, hogy a mímelő állat tudatával van-e ennek a tulajdon-
ságának, és hogy vajon szükség esetén hasznára tudja-e fordítani
ezt a hasonlatosságot; azta mimicry hívei nem igen hánytorgatták.
De hát látta-e már valaki, hogy a Trocholium apiforme támadójával
szemben védekezett volna? — pedig hasonlít a lódarázshoz.

Bátor férfiak, kik egézségük, életük árán is, mind gyakrab

8 Lepkészeti megfigyelések.

ban keresik fel a mimicry classikus hazáját, az ausztráliai szigeteket,
az Indiákat, újabban mind sűrűbten emlegetik a mimicry tartha-
tatlan voltát. De hát ezek következtetéseiket az állatok életének
megfigyeléséből vonják le. !)

Hogy ne menjünk oly messze; nézzük csak a mi Noctuáin-
kat. Nem egy tagja ennek a családnak azért ritka, mert környeze-
tében teljesen eltünik a kutató szem elől. Vegyük csak a Cucullia
umbritica-t L. Mintha csak tudatával volna az őt védő színnek,
pihenő helyét mindig valami öreg deszkafalon, kerítésen, szőlő-
karón választja meg és csak a legritkább esetben ül élő-fa tör-
zsére. Ha a rózsafa mellett karó van letűzve, úgy bizonyosan erre
fog leülniés nem a rószafára. A szín, az teljesen megvédené, áru-
lója csak a testessége. Az a kis nyílalakú szilánk, mely a síma
deszkától eláll és nincs a maga helyén, az a Cucullia umbratica.

De vegyünk még egy másikat: a /iselia bimaculosa lakó-
helyem környékén egészen közönséges jelenség, mégis évek multak
el, míg megtaláltam. A szilfa ezüstös zuzmótól borított repedéses
kérge, melyen meglapulva pihen, színben tökéletesen egyezik az
állat ezüst szürke színével. A fatörzs másik oldalát sárga zuzmó
lepi. Ha a lepke a törzsnek arra az oldalára ülne, hol a sárga
zuzmó vegetál, úgy már messziről észre lehetne venni, mert hiszen
az állat nem kicsiny, — de hát oda soha sem ül.

A mult évben és az előző években volt nap, hogy nyolcz-
tíz darabot is gyűjtöttem; mindig a fa szürke oldalán ült s töké-
letesen beleolvadt a környezetébe. Megvallom, hogy ezt a követke-
zetességet sokáig az állat tudatos mimicryjének tartottam, pedig
tévedtem. Mert ahogy az most már tisztán áll előttem, a Miselia
bimaculosa csakis azért kerüli a fatörzs sárga zuzmóval benőtt
oldalát, mert az északnak néz és szeptember-októberben, mikor
az állat röpül, már bizony érezhető az a hőkülönbség, ami a
fáknak árnyékos és napsütött oldala közt fönnál, ott a sárga színű,
emitt a szürke zuzmót élteti. Igy az én bimaculosám is egy-
szerűen, őszintén, csak az októberi nap gyönge sugarában
akar sütkérezni.

1 Biró Lajos új-guineai levelei.

Magyarország Orthopterát.
Irta Pungur Gyula.

Az Egyenesszárnyúak rendjébe tartozó némely, Magyarorszá-
gon előforduló rovarokról már a megelőző századok íróinál nem
egy feijegyzést találunk, a mely feljegyzések nagyobbára ártalmas
fajokra, főképen pedig a mezőgazdaságban nagy kárt okozó sás-
kákra vonatkoznak.

Krónikáinkban az 1084, 1241, 1242, 1340, 1380, 1475,
1530, 1549." 1589/1685, I69Á4ÁASIST AZAZ TAB S AZBO TAB 1
1782, 1826, 1828. évek vannak feljegyezve, mint a melyekben
gazdáinknak a sáskák nagy károkat okoztak. Ezekhez sorozhatjuk
századunkból még az 1847. és 1875. évet; főként pedig az 1888.,
1890. éveket, a mely utóbbiakban más közönséges fajokon kívül
a szerfelett nagy tömegben megjelenő Stauronotnus maroccanus
Thunb. gazdálkodott volt.

E rovarrend hazai fajainak rendszeres tanulmányozására azon-
ban csak a jelen század elején kezdtek vállalkozni némely tudós
férfiak, akik búvárkodásaik eredményét gyűjteményekben állították
össze, vagy közleményekben juttatták napvilágra.

Koy Tóbiás kir. kincstári kamarai felügyelőé volt az
első gyűjtemény, a mely 1800-ban 25 fajt s ezek között három
újat tartalmazott. A másodikat báró Ocskói Ocskay Ferencz
Sopron városában hozogatta össze, s abban a fajok száma, bele-
értve a báró felfedezte három újat is, 52-őt tett. A harmadikat,
mely némely újjal együtt 75 fajból állott, Frivaldszky [mre
gyúűjté ; " a negyedik, a:! Frúvaldiszíiky: 1 mirje említett ; gyúj- .
teményével együtt, Budapesten a Nemzeti Muzeumban. őriztetik; ezt
Frivaldszky János rendezte és nagyobbára gyűjtötte is ; gya-
rapításához hozzájárult Mocsáry Sándor, Dr. Horváth Géza,
Pável János és Biró Lajos. Kolozsvárott az Erdélyi muze-
umban van az ötödik, melynek első alapját Herman Ottó vetette
meg az 1868—70. években Erdélyben gyűjtött 93 fajjal, közöttük
nehány újjal. Kisebb gyűjteményeket állítottak össze Fuss Károly
ev. lelkész (Nagy-Csűr, Szeben megye) ésDr. Török József.
(Debreczen.)

1 Bevezetés szerzőnek a , Magyar Birodalom Állatvilágác-ban megjelent
Orthoptera-jegyzékéhez, melyben 7 család és 173 faj van felsorolva.

10 Pungur Gyula.

A mi a rendszeres irodalomra vonatkozik, Koy Tóbiás-nak
köszönjük az első közleményt (Alphabetisches Verzeichniss meiner
Insektlensammlung 1800.), melybena már fentebb említett gyűjtemé-
nyében levő 23 faj van felsorolva.1825-ben adta közre De Charpen-
tier Toussaint , Horae Entomologicae" czimű művét, melyben
hazánkból 16 fajt ír le, de a melyekből azonban tényleg csak 15
hazai. Herrich-Schaffer, 1835-ben közzétett könyvében (No-
menclator Zoologicus) Magyarországból 7 fajt számlál elő, a mely-
ből azonban egy nem lakik Magyarországon. Burmeister ugyan-
csak 1835-ben (Handbuch der Entomologie) 41 magyarországi fajt
ír le. Serville 1839-ben (Histoire naturelle des Orthoptéres) 7
fajt tulajdonít faunánknak, meiyből azonban egy nem oda tarto-
zik.Pieber:Xawér bB.eremcz-nél) 1858-és 1894-ben ( ISotos
22 fajt találunk Magyarországból felsorolva, a melyek közül azon-
ban kettőt hazánkban: nem " észleltek. Fischer L. H. 1853-ban
(Orthoptera Europaea) Magyarországból Erdélylyel együtt 36 fajt
ismertet, melyek közül azonban csak 34 Magyarországnak polgára.

Fuss Károly 1853. és 1854-ben (Verhandlungen und
Mittheilungen des siebenb. Vereins für Naturwissenschaft) kiadott
két közleményében adta az Erdélyben gyűjtött Egyenesszárnyúak
jegyzékét; az itt felsorolt 40 fajból kettő teljességgel nem hazai.

Frivaldszky János volt az első, aki magyar nyelven
adta a magyarországi Egyenesszárnyúaknak rendszeres leírását
(A magyarországi Egyenesröpűek magánrajza) 1867-ben; abban
az időben Magyarországon — bele nem értve Erdély- és Horvát-
Szlavonország területét és a Magyar Tengermelléket, mint a me-
lyek közigazgatási tekintetben akkor nem voltak az anyaország-

gal egyesítve — összesen 117 faj és 7 fajváltozat volt kimutatva.
EH ermanysorot ós ie7üébentteirdély "Bőrz és Egyenestoptásos
erdélyi fajt — s ezek között a tudományra vagy legalább fau-

nánkra nézve némely újakat is mutatott be; különösen említésre
méltó a Szenobothrus pullus Phil. megtalálása, a mely faj Közép-
Európában már-már veszendőbe indult.

Brúnneriv. Wattenwiy Uukároly, a aki már [o6lében
(Disguisitiones Orthopterologicae) és 1865-ben (Nouveau Ssysteme
des Blattaires) nehány magyarországi fajt sorolt volt fel, 1878-ban
jeles magánrajzban (Monographie der Phaneropteriden) 24 magyar
Phaneropterida-faj között nehány újat ismertet és 1882-ben (Prod-
romus der europáischen Orthopteren) 158 fajt tüntet fel faunánk-
bóls köztük sok újat, melyeknek legnagyobb része a Locustidák
családjához tartozik. ;

Magyarország Orthofteráti. 11

A magyar faunában ez idő szerint 173 faj van e rendből
kimutatva.

Ezek közül hazánkra és a vele közvetlenebb szomszédterü-
letekre nézve a legjellemzőbbek a Phaneropteridák csoportjába
tartozó némely fajok, főként pedig: Poecilimon affinis PFieb.
Schmidti Fieb., Brumneri Fieb., Fussi Fieb., elegans Fieb., thora-
cicus Fieb., intermedia Fieb.; Barbitistes constrictus Brumn.,
Ocskayi Charp.; Isophya modesta Fieb., costata Br., speciosa
Fieb; Leptophyes Bosci Fieb., discoidalis Fieb. Az Isophya brevi-
pennis Brnnn. eddigelé csak hazánkban észleltetett. Továbbá jel-
lemzőbb alakjaink közé tartoznak : Aphlebia maculata Schreb. var.
Schüfferi L., Stenobothrus crassipes Ocsk., Pezotettix Schmidti
Burm, Xiphidium hastatum Charp., Pachytrachelus gracilis Brunn.,
Thamnotrizom litoralis Fieb., transylvanicus Fisch., Frivaldszkyi
Herm., Platycleis vittata Charp.. montana Koll., Domogledi Brnn.

A többi fajokat hazánk Európának különböző vidékeivel, vagy
más világrészekkel közösen bírja. Igy a nálunk előjövő fajok közül
él Afrikában is 10, Ázsiában is 58—60, leginkább Locustidák és
Acrididák, Amerikában 1, Ázsiában és Afrikában 20 (ezek egyike
Uj-Zeelandban is), Afrikában és Amerikában pedig 2. Némely
fajok, részint a nagy kereskedelmi .közlekedes útján a világnak
majdnem minden részébe elszállítva, részint más okoknál fogva el-
terjedvén már világ olgárokká lettek; ilyen a többi közül a Forfi-
cula auricularia L. ű

És most nehány szóval meg kell még emlékeznünk arról is,
hogy honi fajaink miképen oszlanak meg a földfelület magassági
és minőségi viszonyai szerint is. Legmagasabb hegyeink csak két.
fajt táplálnak ; a közép vagy kisebb emelkedésű hegyeket és dom-
bokat 96 faj lakja; 10 faj tenyészik a hegyes, mind lapályos te-
rületeken ; 14 faj lakik többé-kevésbbé nedves helyeken; 4 faj az
emberi lakásokban éldegél, 3 faj pedig üregekben és barlangokban
vagy azok közvetlen közelében tartózkodik.

Erdély bogár-faunájából.
Irta Mallász József.

, Erdély faunájára új bogarak" czímű közleményemhez ?)
ezúttal folytatólagosan adom , Déva bogárvilága" czímű dolgoza-
tom alapján a Déva faunáját jellemző bogarakat. Mint hazánk
erdélyrészi megyéinek legtöbbje, természettudományi szempontból
Hunyadmegye is az eléggé ismeretesek között foglal helyet.

E változatos, természeti szépségekben gazdag megye területe
már rég magára vonta a természet-barátok figyelmét, kik között
nem egy coleopterologus is akadt.

A 70-es évek elején Kenderessy Dénes Hunyadmegye szü-
löttje, a Hátszeg völgyét, a Retyezát havasait 3 a Pareng hegytö-
megét, a 80-as években pedig Ormay Sándor Nagyág és Gyógy
fürdő környékét kutatta át. ?)

Mindkettőt azonban megelőzőleg Kominek János adóellenőr
az 50-es években foglalkozott szabad idejében bogarak gyűjtésével
Déván és környékén.

Anyagát barátja, Bielz Albert dolgozta föl. , Der Schlossberg
bei Déva in entomologischer Beziehung" ?) czímű dolgozatában.
Utóbb pedig: , Die Erforschung der Káfer Siebenbürgens bis zum
Schlusse des Jahres 1886" §) czímű munkájában közli Kominek-
nek a dévai termőhelyre vonatkozó összes adatait, számra
nézve 129-et. 5)

Ezen szám éveken át eszközölt gyűjtéseim folytán 979-re
emelkedett, megjegyezvén azonban, hogy adataim csakis Déva és
legszűkebb értelemben vett környékére vonatkoznak.

Cicindela chiloleuca F. A várhegy alatt elterűlő sáncz sós-
talaján, a régi kút környékén.

1) s:Rovartani Lapokc V. 43.

2) Kenderessy D. adatainak java részét Bielz E., ki kéziratainak má-
solatát a bukaresti Muzeumtól szerezte be, a 3. jegyzetben idézett munká-
jában dolgozta fel. — Ormay Sándor sAdatok Erdély bogár-faunájáhozr a
nagyszebeni áll. főgym. 1888. évi értesítőjének melléklete.

8) Verh. u. Mitth. des sieb. Ver, (ür Naturw. 1851. Jhrg. II., 146.

4) Ugyanott. 1887. XXXVII., 39.

5) Ét jéé bogár-világac Erdélyi muzeum-egylet sÉrtesítőe-je.
XXII. évi. XX. K 2 ;

Mallász József. 18

Cavabuús montivaguús Palld. v. blandus Friv. A C. monti-
vagus Palld. társaságában, korán tavaszszal a várhegyen kövek alatt.
Tachys scutellaris Steph. A sáncz sóstó menti részén.

x Platynus lugens Duft. A sáncz sóstalaján kövek alatt. !)

t Lagarus submetallescens Chaud. A várhegy keleti útain.

Xx Perostichus cophosioides Dej Ugyanott.

té Etelkae Ormay. A Bezsán-nevű erdőrészlet patak

menti völgyében.

Amara vrufipes Dej. A sáncz Sóstalaján.

Daptus pictus Fisch. v. Kominecki Bielz. A sáncz sóstalaján.
Az egykor oly gyakori állatot már csak nagy ritkán találhatni.

t Acupalpus elegans Dej. A vár- és szárhegy-út mentén.

Coelambus enneagrammus Ahrs. A sáncz nagy sós tavában.

Gyrinus hnngaricus Seidl. A Zsebb (Pisketare) tavában.

t Philydrus maritimus Thoms. Ugyanott.

Cymbiodita marginella F. Sáncz és Dobay major (a Maros
egyik holt ágában.)

Xx Helophorus granmularis L. A sós forrás melletti tóban.

Aleochara erythroptera Grav. A Cserna mentén.

BÉLA Milleri Kr, Dobay-féle major.

Atheta liturata Steph. Rézbánya.

tk Philonthus nitidulus Grav. Bezsán erdő.

kt Lathrobium furcatum Cewal. A Maros két ága által alko-
tott Barcsay-féle szigeten.

" Achenium ephippium Er. A várhegy keleti részén.

x Bryaxis Helferi Schmidt. Várhegy.

x Cryptophagus scanmicus v. hirtulunus Kr. Bezsán erdő.

x Dermestes atomarins Er. Dobay-féle major Cserna menti
részén.

t Homaloplia marginata Fiüssl. Kardina szőlőhegy.

x Anomala v. cyanicollis Villa. Cserna völgy.

Anthaxia aurulenta F. A Csengő-patak völgye.

Elater sinnuatus Germ. Várhegy, Szárhegy.

Cardiophorus nigerrimus Er. Bezsán erdő.

Ludius castaneus L. Szárhegy forrás lefolyása.

Danacaea marginata Kiist. Kőbánya déli részén.

x Tribolium madens Chasp. A szárhegy délkeleti oldalán
(Decebal.)

Helops picipes Küst. Várhegy és Bezsán erdő.

t Omophlus dilatatus Fald. v. longicornis Berth. A rézbányá-
ból eredő patak völgyében. I

$ Mordella fasciata F. v. coronata Costa. A Tinyikura erdő
részlet egyes helyein.

Mordellistena brevicauda Boh. Kézbánya.

Sitaris muralis Forst. Augusztus hóban igen közönséges.

Sparedvus" testaceus And. Csengő völgy.

Phyllobius aurifer Boh. Dobay-féle major.

1) Az elől csillaggal jejölt állatok erdélyi termő helye eddig csak Déva.

14 Variáló lebkék Eperjes vidékéről.

Alophus Kaufmannmi Stierl. Ugyanott a Cserna mentén.

Xx Mononychus salviae Germ. Cserna völgy.

Rhinoncus scapularis (ryll. Csengő völgy, Román-féle bánya.

Gymnetron v. plagiellum Gyll. Várhegy keleti részén.

Gymnetron antivrrhini (Germ. Ugyanott és Rézbányán.

Xx Miarus scutellaris Bris. A várhegy déli oldalán.

t Cionus pulverosus GyIl. A sáncz vármenti részén.

Apion snicifrons Hbst. A Tinyikura erdő részben.

Bvuchus (L.) tristicula Fahrs. Várhegy és Bezsán erdő.

Aegosoma scabricorne Scop. Rézbánya.

Cerambyx miles Bon. Ugyanott.

Cryptocebhalus 14- maculalnus Schneid v. Pilleri Schrank
Várhegy, Dobay major.

Cryptocephalus elongatus Germ. Várhegy.

föenntás Laich. v. callifer Sufjr. A Kőbánya

felé vezető Szól DEL (Sólyom szőlő.)

Luperus saxonicus Gmel. A Cserna patak mentén.

x Adimonia circumdata Duft. Várhegy és Kőbánya-út mentén.

63 y ; v. selandica Boh. Ugyanott.

Calcoides Foudr. v. pulchella Steph. A Várhegy északi
részein.

Cynegetis v. palustris Redt. Sólyom féle major.

Adonia v. ustulata Ws. A Barcsay sziget északi részén.

Halyzia 14-punctata L. Várhegy, Rézbánya.

Variáló lepkék Eperjes vidékéről.
Irta Dahlström Gyula.
I

Acherontia Atropos L. A burgonya-szüretnél némely évben
nagy számban talált bábokból, ha folyton melegen és nedvesen
tartjuk, még október-novemberben kel ki a lepkék két harmada ;
eltérések is, pl. olyan, melynek alsó szárnyán a fekete középsáv
teljesen hiányzik, valamint olyan is, melynél ez a sáv a külsze-
gélyével egybefolyik. A felső szárny szabályos.

Sphinx pinastri L. Olykor található oly példány, melynél a
felső szárny közepén levő három hosszanti vonal hiányzik.

Deilephila euphorbiae L. Sötét eltérése, szinte olyan mint a
D. Dahlii H. G., csak hogy ennek tora fehér szőrzet által el van
választva, felső szárnyának erei fehéresek és potrohán harmadik
fehér petty is mutatkozik, a mely ez eltérésnél nincsen meg.

Dahlström Gyula. 15

Smerintkus ocellata L. Hogy ennél a fajnál a táplálék a
színre is befolyással van, azt minden tenyésztő tapasztalhatta. A
fűzfa erősen sötét-barna felső és világosabb rózsa-szín alsó szárnyat
ad, a nyárfa pedig vilagos-szürkés barna felső szárnyat, melynek
harántsávja nem képez éles szöget, hanem a szárnyat a belszegé-
lyig ketté választja, a szemfolt kékebb, több feketével körülvéve,
a rózsaszín pedig csaknem az egész alsó szárnyat foglalja el és
valamivel sötétebb is. A Prunus padus-on táplálkozó hernyó jóval
kisebb lepkét ad, melynek felső szárnya világos-szürke és világos
barna-színű, rajza elmosódott; alsó szárnya ugyanoly színű, a
rózsaszínnek semmi nyomával szürkés kék szeme szürkés feketé-
vel van bekerítve.

S. bopuli L. Hermaphrodita: jobb oldalt t, csápja és szárny
szegése hímnemű, alapszíne zöldes-szürke; bal oldalt ?, csápja és
szárnya nőnemű, rózsa színű, világos barna sávokkal. Bábból te-
nyésztve. — A 5. populi II. ivadékú lepkéje (auguszt. elején) felé-
vel sőt két-harmaddal kisebb, színe világosabb s egyúttal elmo-
sódottabb. I

Zygaena achillae var. viciae Hb., valamint var. bellis Hb.
csaknem minden évben fordul elő, az utóbbi azonban gyakrabban ;
továbbá oly eltérés, mely ab. couflumens-nek nevezhető, mivel két
tőfoltja a 3. és 4. petvtyel egybefolyik és csak az 5. petty szabályos.
Ez az eltérés, melyből csaknem minden évben fogok nehányat,
nagyon hasonlít a Z. pilosellae-re.

Z. meliloti var. Stentzii Frr. nálunk nem ritkaság, valamint
oly példányok sem, melyeknél az 5 petty egybefolyik, és melyek
Z. brizae- vagy Z. trifolti-re hasonlítanak

Z. Ephialtes ab. trigonillae Esp. oly eltérése, melynél az
alsó szárnyon egy helyett két fehér petty látható. Továbbá ?
igen hegyes szárnynyal és igen nagy fehér pettyekkel; a két sár-
gás tőtoltból hosszacska fehér vonal indul ki. — Végül nagy §,
melynek jobb szárnya hegyes, balszárnya pedig hegyesen lekere-
kített; pettyei nagyok és szabálytalanok.

Psyche viadrina Stgr. és var. stettinensis Hering. Nehány
év óta mindig ugyanazon a helyen, egy mezei útnak a parján, a
különféle füveken és kivált kökényen találok oly Psyche- zsákokat,
melyek a viciella-énál kisebbek, vékonyabbak és hosszabbak.
Ezeket május végén gyűjtöttem és még 83—14 napig kökénynyel
etettem. Csaknem mindegyikéből kikelt a lepke, mely a viciella-
nál egyharmaddal, sőt felével kisebb. Színe sárgás szürke-fekete,
olykor a tőnél fehéres, csápja a viciella-énál sötétebb, csak teste

.16 Variáló lebkék Eperjes vidékéről.

némely példánynak világosabb. Ezeket határozottan var. stettinen-
sis-nek tartom, míg a sötétebb példányok alighanem a viadrina-
hoz tartoznak.

Porthesia similis Fssl. eltérése, melynek felső szárnya a
külszegély felé az erek között feketésen be van hintve, míg fonák
oldala jóformán egészen fekete.

Bombyzx catax L. A bábból gyakran kelnek ki hímek, a me-
lyek oly egyszínű világossárgák, mint a Crateronyx taraxaci és a
melyeket ennélfogva ab. pallida-nak lehetne elnevezni. — B. rimicola
Hb. Úgy hímje mint nősténye olykor nem barna-vörös, hanem
sárgás-szürke, minél fogva az ilyen szintén ab. pallida-nak volna
elnevezhető.

Notodonta Tritophus F. Van oly $ példányom, melynek felső
szárnya egészen sárgás-fehér, csak a csipkés harántvonalak és a
szegélyvonal barna ; a tősejtben, valamint a csipkés harántvonalak
között és azok előtt a külszegély felé, fehér keretű világos-szürke,
hosszúkás pontok állnak. Az alsó szárny tiszta fehér. Tora sárgás
szürke csíkos. Potroha sárgás szürke. Ezt az eltérést ab. alba-nak
lehet nevezni.

Pygaera Timon Hb. kétségen kívül a legritkább lepkék
egyike. A 3 verőfényes napokon reggel nyár- és topolyfák körül
röpköd, nyilván nőstényt keresve, de rendszerint igen kopott.
Tiszta példányokat csakis a nyárfák alatt talált bábokból kapni.

Irachea atriplicis L. Eltérés, melynél a felső szárnyon a
sötét-zöldet fehéres zöld szín helyettesíti, alapszíne pedig sötét-
szürke helyett fekete.

Amphipyra perflua F. Aberratió, melynél a toron kívül a
sávok és harántvonalak is sárgásak.

Orrhodia vaccini L. Eltérések különböző árnyalatú, egyszínű
világos sárga felső szárnyakkal, melyeknél a két vesefolt félig vagy
egészen fekete, míg a csipkés fekete harántvonalak és sávok fino-
mak, vagyis keskenyek, nem pedig oly szélesek, mint pl. az ab.
spadicea H;b.-nél. Némely kissé sötétebb példánynál a csipkés
fekete harántvonalakat igen finom, világos sárga vonal kiséri.

Catocala elocata Esp. Eltérés: 1. Szárnya a rendesnél jóval
rövidebb és ?/4-nyire oly széles mint hosszú , egyébként szabályos.
2. Alsó szárnya fölül is, alul is piros helyett sötét sárga. 3. Az
alsó szárny fekete sávjai a piros alapszínnel elvegyülnek. — C. nupta
L. Eltérés 1. Az alsó szárnyon. a világos sárga szín a pirosat
annyira elnyemja, hogy az csupán a fekete sáv szélén látható. 2.
Az alsó szárny középsávja alig van jelezve. — C. sponsa L. ab.

Kulőnfélék 17

vejecta F., melynek alsó szárnyán a fekete sávok egészen el van-

nak mosódva. — C. promissa Esp. ugyanoly alsó szárnyakkal
mint az előbbi. — C. paranympha L. Eltérés, melynél a felső szárny

rajza szabálytalan, míg az alsó szárnynak nincsen közép sávja.

Herminia tentacularia L. Eltérés 1. Alapszíne sárgás barna,
a két középső harántvonal széles és még sötétebb, a közép-hol-
dacska alig látható. 2. Alapszíne sötét barna, a két középső haránt-
vonal alig vehető észre; a harmadik szegélybeli vonal világos sárga
ss az alsó szárnyon folytatódik.

Különfélék.

Jablonowski József, a Rovartani lapok eddigi társszerkesztője,
hivatalos allásában, mint az Állami Rovartani állomás főnöke, teen-
dői mindinkább felszaporodván, kenytelen volt e lapok szerkesztő-
ségéből kilépni. Midőn eddig való szíves közreműködéséért ezen-
nel őszinte köszönetet mondanánk neki, reméljük, hogy lapunkat
az idáig követett irányban tovább is fenn fogjuk tarthatni, annál
inkább, mert bírjuk búcsúzó baratunk abbeli szíves igéretét, hogy
bennünket magvas közleményeivel ezentúl is támogatni fog.

A. Aigner Lajos. Csiki Ernő.

, A Coleopterák tápcsövének morphologiai és physiologiai is-
meretéhez" czím alatt Gorka Sándor a Természettudományi Tár-
sulat állattani szakosztályának 1899. decz. 1-ji ülésében előadást
tartott, a melyben a tápcső vizsgálatának története és a vizsgálati
módszerek közlése után, az irányban az egyet. állattani intezet-
ben végzett búvárlatainak eredményét mutatta be. Ezek szerint
1) Anatomiai tekintetben a bogarak tápcsöve 3, illetve 4 typus
szerint van szerkesztve, ú. m.: a) sarcophag, b) necrophag, c) phy-
tophag és d) coprophag typus szerint. A sarcophagok tápcsövére
jellemző a begy és proventriculus együttes jelenléte és a közép-
bél rövidsége. A necrophagok bélcsatornájának bélyegei: a proven-
triculus jelenléte, a középbél rövidsége és az utóbél nagy hosszú-
sága. A begy (ingluvies) mindig hiányzik. A phytophagok tápcsö-
vénél a proventriculus soha sincsen kifeilődve, a középtápcső
pedig hatalmasan fejlett. Végül a coprophagok emésztő szervei a
phytophagok vés necrophagok tápcsövének typusa szerint vannak
alkotva, a szerint, a mint táplálkozás tekintetében az előbbihez,
vagy pedig az utóbbihoz közelednek; önálló bélyegei tenát
nincsenek. A Malpighi edények egyes benyilásúak és vakon

18 I Különfélék,

végződők. 2) Szövettani tekintetben: a) a tapcsőó fala négy réteg-
ből áll, u. m. : izomrétegből, alapi hartyából, hám és chitin rétegből.
b) Peritoniális réteg hiányzik. Helyette a Carabusoknát laza kötő-
szöveti rojtok burkolják a tápcsövet. c) A cbitin réteg az egész
táplálócsőben jelen van, tehát a középbélben ís, csakhogy itt po-
rosus szerkezetet mutat. d) A középbellel összefüggő mirigyszerű
képletek nem mirigyek tisztán, hanem hámregeneráló szervek IS.
e) A középbélben levő hámsejtek a lumen féle pálczikákból álló
szegélylyel vannak ellátva, mely chitinból áll. 3) Physiologiai tekin-
tetben: a) A felszívódás a Necrophorusoknál valószínűleg a közép-
bél utolsó harmadában és az utó-tápcső felső negyedében megy
végbe: b) A Mapighi edények a húgysavon kívül a Carabusoknál
és Necrophorusoknál még fehérjéket is tartalmaznak, mint azt a
xanthoprotein, Heller és biurit-kemlések igazolják. c) A : Malpighi
edények tartalma alkalikus, vagy ritkán neutrális kémhatású, de
sohasem mutat savas reactiót.

Butalis Mülleri Mn. Az 1870. évi május hó végén Miller Ká-
roly gyárigazgató Csepreghen (Sopron m.) új Microlepidoptera-fajt
fedezett fel, melyet Mann József, bécsi lepkész, (Verh. zool.-
bot. Ver. Wien 1871. 81.) Butalis Mülleri név alattírtle. Ez legs
közelebb áll a Butalis Knochella F. és B. Emichi Anker-hez ; az
előbbi azonban valamivel nagyobb, felső szárnyán fehér hosszsáv-
val és ugyanoly színű középfolttal, — az utóbbi pedig sárgás fehér
hosszsávval bír, holott a B. Mülleri, gyönge ibolyás fényű fekete
felső szárnyán két egyenetlen nagyságú, fehér kerek foltot visel,
míg alsó szárnya szürkés fekete, potroha pedig fekete, a hím-
nél a végén szőrpamacscsal. Ezt az érdekes fajt, melynek Müller-
nek Csepreghről való elköltözése óta nyoma veszett, — Budapest
környékén újra megtaláltam t. i. 1899. máj. 28-án Isaszegen 3 ?
néldányát fogtam. Utóbb a Nemzeti Muzeumban is láttam 3 pél-
dányt, mely Rákos-Palotáról. Pészelről és Peszérről került. Eszerint
az állatkát ezentúl már nem lehet valami különös ritkaságnak
tekinteni. Dr. Uhryk Nándor.

A méhtenyésztés az Egyesült Államokban. Olvasóink előtt
bizonyára ismeretes (1 R. L. IV. 109.), hogy az Egyesült Államok
földmivelésügyi ministeriuma, fontos tudományos művek kiadása
által az egész gazdasági gyakorlatot jelentékenyen előmozdítja.
Mindennemű kártékony állat fellépését s irtását tárgyazó művet
adott ki s újabban a mezőgazdaság egyes szakmáira nézve bocsát
ki kiváló kézikönyveket. Nehány év előtt a mézelő méhről jelent
meg egy kézikönyv, melynek 21,000 példányát osztották szét a
gazdászok között. Most annak harmadik bővített kiadása jelent
meg és képzelhető, hogy azily műnek terjesztése mennyivel járul
2. gazdálkodás emeléséhez. Az Egyesült Államokban manapság méh-
tenyésztéssel mintegy 300,000 ember foglalkozik, a kiknek produká-
lását 80 míllió koronára becsülik; de a rengeteg terület tenger virága
tizszer annyi méhet is táplálhatna, mint mostanában. A méhtenyésztés
pedig a gazdára nézve annyival is fontosabb mellékfoglalkozás,

Különfélék. 19

mivel az a talajt és termést egyáltalában nem rontja, sőt ellenke-
zőleg a veteniény és magtermés emelését eredményezi, mert mint
számos más növényről, úgy némely borsófajokról bizonyos, hogy
azok csaknem vagy épen nem adnának termést, ha virágját a
méhek, más virágról hozott hímporral meg nem termékenyítenék.

A lepke megölése. Kezdő és kivált vidéki buzgó gyűjtőknél
olykor igen szép és becses állatokat találhatunk, de minő állapot-
ban! Nem lévén alkalmuk vagy idejük, mintaszerűen rendezett
gyűjteményt (pl. a Nemzeti Muzeumét) megtekinteni, a lepkét kö-
zönseges vastag guymbostűre. olykor ferdén tűzik fel, nagyon
gyarló módon feszítik ki s azután mindenféle alakú fa- vagy papir-
kéreg dobozokban helyezik el, a melyek nincsennek puha anyag-
gal kirakva, úgy hogy a lepkék eldőlnek és összetördelnek. Az ily
gyűjtes és gyűjtemény nem ér semmit. Kár a szép állatokért! A
kinek kedve van gyűjteni s gyűjteményt szerezni, az ne sajnálja
a kevéssel több fáradtságot, időt és költséget, a mit a jó kikészíi-
tés és megőrzés igénybe vesz. Az első kellék, hogy az állat tiszta
és sértetlen legyen. Erre már megölésénél figyelni kell. Ha hálónkba
lepke került, annak ne nyomjuk össze két ujjal a torát, mint azt
régebben tették, hanem fogjuk ki hengerded cyankaliumos üveggel
(minőt pl. Dr. Lendl-nél II. Donáti-utcza 7. 20—30 krért kapni),
amelyben azonban 10—15 percznél tovább nem hagyjuk, mert
különben mogmerevedik. Ülő lepkét legczélszerűbb falról, fáról stb.
mindjárt az üveggel levenni. Sokan a cyan helyett chloroformot
tesznek az üvegbe (vattára öntve és Száraz réteggel leta-
karva) de ebben még rövidebb ideig szabad az állatot bennhagyni.
Majd kiveszszük és vagy nyomban feltűzzük, vagy — a mi kivált
nappaliakra ajánlatos — kis papirzacskóba (düttni) teszszük s oda-
haza nyugalmasan tűzzük fel. Sokan úgy is tesznek, hogy a lepkét
ideiglenesen oldalt tűzik fel és véglegesen csak odahaza, még
pedig nem túlságos vastag, de nem is nagyon vékony rovartűre
úgy, hogy a tű pontosan függőlegesen hassa át a lepke torának
közepét. Ez azért szükséges, mert roszul tűzött lepkét nem lehec
jól kifeszíteni. Az állat a tű magasságának két harmadát foglalja e),
úgy hogy annak felső harmada a megfogásra marad. A mely lepke
a cyanüvegben szárnyát alácsapja, azt a szárnyak alatt a torán
csipeszszel nyomjuk meg és igazítsuk szárnyát fölfelé. Kézzel ne
érintsük, alul sem, mert attól elkopik és lábát veszíti, pedig ép
példánynál kell, hogy lába is mind meglegyen. Ha a lepkét szabá-
gyosan feltűztük, még nem feszítjük ki, hanem az áztatóba (üveg
haranggal leborított, nedves homokkal telttál vagy tányér) tesszük,
hogy merevségét elveszítse. A homokot még czélszerűbb, alko-
hollal telített tőzegdarabbal helyettesíteni. Ezt oly esetben is tesz-
szük; hogyha a lepke többé-kevésbbé megszáradt. Másnapra telje-
sen puha és könnyen kiteszíthető. Erről jővő alkalommal. A: A E;

Új légvfajt mutatott be Dr. Kertész Kálmán a Természettu-
dományi Társulat állattani szakosztályának 1899 decz. 1-én tartott
ülésében, t.i. az újguineai Aulacocebhala Brauerit, melya Loria
által gyűjtött s a genuai muzeumtól neki nieghatározás czéljából

20 K ülönfélék.

küldött anyagban volt meg egy ? példányban. Az Aulacoczphala
genusból eddig két faj volt ismeretes, melyet a leírók az Oestridák
családjába soroltak. Megjegyzi, hogy az ausztráliai regióból mind-
eddig e család egyetlen képviselője sem ismeretes s általános a
nézet, hogy az Oestridák családja ezen regióban elő sem fordul.
Ezt a nézetet megerősíti az, hogy az említett nem új képviselőjét
különböző morphologiai okokból az Oestridák családjából, melynek
ottani képviseloje lett volna — kiközösítették. s a Trixa cso, ortba
sorozták, Bemutatja továbbá Biró Lajos legújabb küldeményéből
a Phytalmia cervicornist s egyéb érdekes fajokat, melyek különös
alakjukkal és csodálatos kinövéseikkel a legyek leg:eltünőbbjei
közé tartoznak.

Bukovina lepke-faunája. A Szomszédországok faunái közül
különös érdekkel bír reánk nézve Bukovináé, mint a mely túl a
Kárpátokon, már a keleteuróp i fauna-területhez tartozik. A Kár-
pátok — mint azt a Fauna-katalogus bevezetésében kifejtettem —
a lepkékre nézve is hatalmas válaszfalat képeznek úgy észak mint
kelet felé, amennyiben számos faj itt éri el elterjedésének végha-
tárát Ennélfogva örömmel fogadtuk báró Hormwuzaki Szilárd-nak
legújabb művét: , Die Schmetterlinge der Bukovina" 5 füzetben
210 lap (különnyomat a Verh. d. zool.-bot. Ges. Wien 1897—99)
Szerző, ki mint alapos lepkész régtől fogva ismeretes, az előszó-
ban az ország fauna- és flora-területeit, tekintettel a geologiai
viszonyokra, ecseteli, és végül összehascníiítja a bukovinai faunát
a galicziai és romániai faunával, ezek után pedig felsorolja a te-
rületén eddig észlelt 133 Rhopalocera, 386 Sphingida, 134 Bomby-
cida, 291 Noctua-és 230 Geometrida-fajt, összesen (a fajváltozato-
kat nem számítva) 83£ Macrolepidoptera-fajt, ami a magyarországi
mintegy 1400 fajhoz képest, tekintve a Bukovina csekély terjedel-
mét, igen tekintélyes fauna képét nyújtja. A 83£ faj közül 44
Romániában előfordul, Galicziában pedig nem; ezek közt van 7,
melyet eddig hazánkban sem észleltek, ú. m : J/no Geryon, Da-
sychira abietis, Agrotis conflna, Mamestra peregrina, Caradrina
avrcuosa, Enupithecia denotata és trisignaria. Viszont van 63 faj,
melyet Galicziában találtak, de Romániában . még nem; ezek
közt egy olyan van (Dianthoecia capsophila), mely hazai
gyűjtőink hálóját eddigelé kikerülte. De van azután 30 oly faj,
mely eddig se az egyik, se a másik szomszéd országban elő nem
fordult, és ezek közt 5 olyan is, melyet hazánkban sem találtak
még, ezek: Fum.a comitella, Anarta cordigera, Rhyparia melanaria,
Cidaria immanata, és Eupithecii pygmeata. Felemlít szerző
továbbá 5 fajt, mely a Lajtán túl nincsen meg, t. i. Melitaea par-
thenie, Jno budensis, Orgyia ericae, Laelia coenosa és Eupithe-
cia denticulata. Mind az öt hazánkban nem ritka. Végül áll 3 faj,
mely a Bukovinán kívül Ausztriában csak egyetlenegy helyről is-
meretes : ezek : Caradrina arcuosa (Szilézia), Cidaria Iugdunaria
(Bécs) és Crocallis tusciaria (Dalmatia), az utóbbi hazánkban is
előfordul. Viszont nem lenne érdektelen, szemlét tartanunk azon ha-
zai fajok fölött, melyek a Bukovinában nem honosak; valanint

Különfélék. 41

felsorolnunk azon fajváltozatokat, melyeket a Bukovinában ész-
leltek, (részben Hormuzaki álítá fel,) hazánkban pedig nem; de azt
lapunk szűk tere nem engedi meg. A. Aigner Lajos.

Lódarázs párbaja. Lepkéknek éjjeli fogása kedvéért csalétek-
kel bekent fán német lepkész nappal lódarazsat (Vesta crabro L.)
látott, mely buzgón nyalogatta a még teljesen be nem száradt
édes nedvet. Ebben igen kellemetlen módon megzavarta őt egy
másik, jóval nagyobb lódarázs, mely oly rohanva röpült neki, hogy
magával rántotta. Majd a fa alatt a fűben birkóztak, de csakhamar
sikerült az erősebbnek a meglepett társát leteperni. és félig rajtva
ülve, tehetetlenné tenni Szárnyát, lábát leharapni, pillanat műve
volt. Erre fogia a győző jó súlyos zsákmányát és tova szállt.
Hogy a lódarazsak más rovarokból élnek, az tudva van, de hogy
egymást pusztítják, arra nézve ez talán az első példa.

Endagria ulula Bkh. Ez az érdekes állatka a 60-as évek ele-
jén, mikor Pável János 18—20 éves korában Frivaldszky Imre
mellett mint annak entomologiai segédje működött, még igen be-
cses állat volt és jó áron kelt el. Gyakran jártak ki érte együtt
a Városligeten át Rákos-Palota felé, ahol különösen egy homok-
dombon, melyet a körvasút épitésénél jórészt elhordtak, estefelé
olykor nagyobb számban röpködött. Ily kirándulás alkalmával
1862-ben, egy ulula-nőstényt fogott Pávelés azt, akkori szokás sze-
rint, elevenen feltűzte. /Frivaldszky utasítására, ki azt észrevette,
Pável ezt a nőstényt egy virágra tűzte, melyet a lepke különösen
kedvelni látszott. Csakhamar ott termett egy hím, majd egy má-
sik, egy harmadik s így tovább, úgy hogy az este azzal a nős-
ténynyel vagy 100 hímet fogtak. A lepke különben oly nagy
számban röpült, a mint azt Pável utóbb sohasem észlelte. A. A. L.

Ödöklő Mantis. Bombayban megfigyelték, hogy mikor az
Arachnechthra minima nevű madárka oly ág körül röpködött, a
melyen egy Mantis-féle (valószínűleg a, Hierodula bipapilla nős-
ténye) rejtőzött, ez a madárkának ugrott, hatalmas mellső lábaival
megfogta és skalpirozta. ;

Lycaena Beliargus Rott. egy hermaphroditajának színes rajzát
mutatta be Dr. Horváth Géza a Természettudományi Társulat ál-
lattani szakosztályának 1899. decz. 1-én tartott ülésében. Ezt az
érdekes lepkét; melymek "jobb fele hím, balfele; pedig nőstény,
Jámbory Kálmán 1899. jun. 30-án a budai Sashegven fogta és
oroszországi gyűjtőnek engedte át. Ugyanez alkalommal A. Aigner
Lajos felolvasta Nécsey István lepkebiológiai megfigyeléseit; Dr.
Kertész Kálmán új légyfajról, Gorka Sándor pedig a bogarak táp-
csövéről értekezett. Mind a három előadást más helyen ismer-
tetjük, illetve közöljük.

A bogarak kiszínezésére is, nemcsak a lepkékére, befolyással
van az időjárás. Az 1899. nedves és hűvös május-junius havá-
ban Posennél egészen fekete cserebogarat, valamint két Anisoplia
segetum $§ fogtak, a melynél a pajzsocskín levő fekete szín any-
nyira túlsúlyt nyert, hogy csak a vállán volt némi barna szín
látható.

22 Különfélék

Hosszú életű báb. Régebben külföldről hozatott csemetékről
leszedett Harfyia vinula gubót kaptam, melyet, miután a lepke
a negyedik évben sem kelt ki, felvágtam és mivelhogy a bábot
életben találtam, a bábszekrénybe viszatettem. Három évig hevert
így szövedék nélkül és csak a hetedik évben kelt ki az igazán
várva várt lepke. Dr Czekelins D.

Braziliai kutató utazás. Brazitában lakó hazánkfia Stan z el-
tachnit J. R. (Alto da Serra, Estado de Sao" Raulo) nehány
más az odavaló viszonyokkal ismeretes úrral körülbelül két évre
tervezett kutató utazásra készül, a mely Sao Paulo, Matto Grosso
és Amazonas braziliai tartományokat, vagyis a tömérdek országot
az atlanti oczeántól (Rio de laneirotól) az Amazonas folyamig át-
szelné. Főczélja: ennek a részben még át nem kutatott országrész-
nek természeti tárgyait összegyűjteni. Az eziránt érdeklődő inté-
zetek, társulatok vagy gyűjtők forduljanak a fentnevezett úrhoz.

A Phyiloxera Spanyolországban is nagy károkat okozott. 170,
985 hektár szőlrt pusztított el, s ebből csak 50.581 hektárt
ültettek be újra amerikai venyigével, a többi területnek nagyobb
részét gabona termesztésére használtak fel.

A fülbemászó /Forficula auricularia L.) hasznos-e vagy
kártékony, arra nézve megoszlanak a nézetek A híres német gaz-
dász báró Schilliug határozottan hasznosnak mondja, de ép oly
határozottan Emich Gusztáv, a gyümölcs kirágása miatt, kárté-
konymnak. . Mindkét irányban hoztak" példát as ME TSSA VESÉT
V. 64: VI. 175.) Legújabban a Rajna mentén figyelték meg, hogy
mint főley növényevő, nemcsak a virágokat erősen rontotta, ha-
nem a magtokokat is, kivált a szegfűét, nagyon megdézsmálta,
A méhesekben is sokszor találták, leginkább ott, ahol sok volt a
viasz, nyilván azért, hogy az ahhoz tapadt mézből lakmározzék.
Az állat kétségtelenül hasznos is, kártékony is, a kérdés csak az,
hogy mely tulajdonsága a túlnyomó ?

A Magyar Birodalom Állatvilága czímű nagyszabású műnek
újabb füzete jelent meg az imént. Tartalma a következő: Orthop-
tera, irta: Pungur Gyula; Thiysanoptera, írta: Jablonowski
József; Apterogenea, írta: Vellav Imre; végül Neuropta és
Pseudo- Neuroptera, írta: Mocsáry Sándor. Mindezekről külön-
külön bővebben fogunk megenilékezni. A füzet 4-rét 47 lap, tér-
kép mellékletével.

A hazai Thysanopterák "száma Jablonowski József
jegyzéke szerint 9 nemből összesén 37 faj. Ezzel a renddel hazánk-
ban ez ideig senki sem foglalkozott tüzetesen; a felsorolt tajok
példányai szerző gyűjteményében vannak meg. Némi biológiai jegy-
zeteket közölt a Thrips frumenutaria Bel.-ről Dr. Szaniszló
Adalbert; három új faj leírását pedig a szerző adja.

,.ROVARTANI LAPOK"

Auszug der Aufsátze dieser in ungdar. Sprache erscheinenden entomologistchen Monatsehrift
Unter Mitwirkung von
Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth
redigirt von

E. v. Adoner:-AXbaiv ttid "E. CsSiIk1.
Budapest VIII., Röck-Sz.-Gasse 32.

— 1900. Januar

syn Band Heft 1,

5. 1. E. Csiki: Biographie von E. Á. Bielz (geb. 4. Febr.
1827, gest. 2:. Mai 1896) als pens. kgl. Schulinspector des Co-
mitates Szeben, Mitglied der ungar. Akademie und Doctor philo-
sophiae honoris causa der Univarsitát Klausenburg, der sich durch
die naturhistorische Erforschung Siebenbürgens sowohl durch
Anlage reicher Sammlungen von lInsekten (insbesondere Káfer),
Mollusken, Pílanzen Versteinerungen etc. als auch auf literarischem
Gebiete grosse Verdienste erworben hat.

S. 4. S. Nécsey: Lepidopterologische Beobachtungen über
Milben an Schmetterlingen; über die Spinnen als Feinde dersel-
ben, welche die kráftigsten Falter zu bewáltigen wissen, so z. B.
fand Verf. im Gewebe der Kreuzspinne die Leichen von Calo-
campa exoleta und Cossus cossus. Sodann wird mitgetheilt, dass
die Psyche-Raupen, wenn Futtermangel eintritt, die in Ermange-
lung von jó aus dem Sacke herausfallenden 2? der eigenen Art
verzehren. In seiner Veranda fand Verf. in dem Bindfaden, womit
die Schliagpflanzen aufgebunden waren, zablreiche Puppen von
Diloba caeruleocephala. Schliesslich giebt Verf. eine anti-mimicrysche
Beobachtung an Miselia bimaculosa, welche er niemals an der mit gel-
ben, sondern stets an der mit grauen Flechten bewachsenen
Seite von Ulmenstámmen fand, wo der Falter vollstándig geschützt
erschien, derselbe sucht diese Seite jedoch nur auf, weil diese
als die Südseite, von der Sonne beschienen wird.

5. 9. J. Pungur : Die Orthopteren Ungarns. Verf. bietet das
Verzeichniss von 173 Arten, indem er zugleich über die Entwi-
ckelung der Ksnntniss dieser Insectenordnung in Ungarn berichtet.
Die für Ungarn charakteristischen Arten werden aufgeführt, von
den übrigen leben 10 auch in Afrika, 50—60 in Asien, 1 in Ame-
rika, 20 in Asien und Afrika (1 auch in Neu-Zeeland) und 2 in
Afrika und Amerika. Im Hochgebirge kommen 2, im Mittelgebirg
und Hügelgebiet 96, in Berg und Thal 10, an feuchten Orten
. 138, in den menschlichen Wohnungen 4, in Höhlen aber 3 Arten vor.

S. 12. J. Mallász: Aus der Káferfauna Siebenbürgens. Aus
der Umgebung von Déva waren bísher blos 129 Daten bekannt,
Verf. brachte diese Zahl auf 979, welche er jüngst enumerirte
und nun die charakteristischesten Arten hervorhebt, darunter 23
für Siebenbürgen die einzigen Daten.

S. 14. J Dahlström: Schmetterlings-Variationen. Verf. setzt
die Beschreibung seiner Aberrationen fort, diesmal Sphingiden,
Bombyciden und Noctuiden. .

Kleinere Beitráge.

5. 17. Josef Jablonowski, Leiter der staatlicben entomolo-
gischen Station, ámtlich zu sehr in Ánspruch genommen, tritt aus.
der Redaction des Blattes aus, bleibt aber Mitarber desselben.

S. 17. Über die Speiseröhre der Köüfes hielt Alex. Gorka
einen Vortrag, worin er Morphologie und Physiloyie dieses Organs
eingehend schilderte. 4

S. 18 Dr. F. Uhryk ; Uber Butalis Miülleri wird berichtet, dass.
dieser Falter durch den Fabriksdirector Karl Müller in Csepregh bei
Oedenburg 1870 entdeckt wurde, nach dessen Abgang der Falter
gánzlich verschollen schien. Verf. fand denselben 1899 in 3 St. bei
Budapest, auch im National-Museum befinden sich 3 St desselben.

5. 18. Bienenzucht in Nord-Amerika, Würdigung der Be-
strebungen, dieselbe zu höherer Blüthe zu bringen

S.19. L.v. A. A.: Das Tödten der Söhmetterlings. Anleitung.
dazu für Anfánger.

S. 20. Dr K. Kertész hat eine neue Dipterenart, Aulacoce-
phala Braueri aus Neu-Guinea beschrieben..

S. 20. L. v. Aigner A.: Die treftliche. Arbeit , Die Schmetter-
linge der Bukovina von C. Frh. Hormuzaki wird einer eingehen-
den Würdigung unterzogen und werden diejenigen Falter haft
gemacht, welche in Galizien oder Rumánien vorkommen, in Ungarn
aber fehlten, sowie umgekehrt, welche dort fehlen, hier aber auftreten..

5. 21. Zweikampf zwischen Vespa crabro geschildert,

S. 21. L. v. A. A. : Endagria ulula war Anfangs der 60-er
Jahre noch ein sehr gesuchtes Thier, weiches von Frivaldszky u.
seinem Assistenten J. Pável eifrig gesucht wurde. Eines Abends
fing Pável ein ? , welches er auf Geheiss seines Principals, lebend
gespiesst, aussetzte. Bald stürmten die éd herbeii deren ca. 100:
erbeutet wurden. Der Falter flog übrlgens in sehr grosser Menge,

S. 21. Eine Mantis-Art, welche kleine Vögelchen tödtet, bei
Bombay beobachtet. ;

5. 21. Ein Hermaphrodit von Lycana Bellargus (links ?,
recnts 5) wurde von K. Jámbory 1899 bei Budapest erbeutet und
einem russischen Sammler überlassen.

5. 21. Einflnss der Witterung auf die Ausfárbung der Káfer.

5. 22. "Dr. D. Czekelius erhielt einen Cocon von Harpyiasvis
nula, welchcn er ím 4-ten Jahre öffnete. nachdem die Puppe lebte,
kam diese in dem Puppenkasten und ergab den Falter erst nach weite-
ren 3 Jahren.

S. 22. J. R. Stanzel-Lachnit in Alto da Serra, Estado de
Sao Paulo unternimmt eine Forschungsreihe durch Sao Paulo, Matto:
Grosso und Amazonas, also guer durch Brasilien. Zweck der Reise ist
das Sammeln von Naturalien. Interessenten wenden sich an obige
Adresse.

S. 22 Ob Forficula auricularia nützlich oder schüdlich, dar-
über sind die Ansichten getheilt. Frh. Schilling erklárt des Thier
für entschieden nützlich, dagegen G. Emich für schádlich wegen
Benagung des Oastes. Am Rhein fand man ihn im Bienenháusern.
Kurz der Ohrenschlüpfer ist dort nützlich, hier schádlich, es frágt
sich nur, welches in höherem Grade.

ROVARKT AN LAFOK

1900. január hó MELLÉKLET. VII. kötet I. füzet.

Levélszekrény.

Szontagh Gyula úrnak. Az acetylenlámbással az idén Svejczban
bámulatos eredményeket értek el. Ilyenek beszerzését ismételten ajánljuk s
az összes szaktársakat is fig yelmeztetjük erre.

Nécsey István úrnak. Tökéletesen igaz, hogy a deczember hónap
fényésen megczáfolta a bécsi meterologiai intézet jóslatát az idei télnek enyhe
lefolyására nézve. Hiába ne hiddj a — jóslónak! 10—15 fokú hideg után, ha
a január- és lebruár hó még oly enyhe lenne is, csakugyan bő rovarszüretre
lehet számítani, csak a májusi fagy ne szóljon közbe!

S. A. úrnak. Az állatfajok számát kerek 400 ezerre becsülik. AZ orosza
lánrész a rovarokra esik. Ezek leírt fajait 280 ezerre teszik, t. i. 50,000 lepke,
120,000 bogár, 38.000 hártyaszárnyú-, 28,000 légytaj stb.

Nyilt-tér.

Rovar-gyűjtemények tulajdonosait (magánosokat úgy mint intézete-
ket) felkérjük, szíveskedjenek velünk közölni, hogy azok minő rovarrendekel
ölelnek fel, körülbelül hány fajt és példányt foglalnak magukban, ki gyűj-
tötte, mely években? A : Rovartani Lapok? szerkesztősége.

Acherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálfőpillét
és bábjál lehető nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel
szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Safurnia
byrit, Vanessa C-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra
kérem a tölös példányok jegyzékét.

Budapest VIII. Rökk-Szilárd-u. 32. A. Aígner Lajos.

Kérelem. Hazánk bogárfaunájából a Buprestidákat, Ceuthorrhynchi-
nákat és Apioninákat külőnös tanulmány és kutatás tárgyává téve,
már nehány év óta erősen dolgozom e szakban, hogy az eredményt
a R. L.-ban annak idején , közzétegyem. Kérem tehát a tisztelt ro-
vargyűjtö urakat, szíveskedjenek nekem a nevezett csoportokból bár-
mennyit borszeszben az én költségemre küldeni. Felkészítés és meg-
határozás után a bogarakat köszönettel viszaszármaztatom. Egyúttal kö-
szönetet mondok mindazon uraknak, kik ezen munkámban nevezett rovarok
beküldésével eddig is szívesek voltak támogatni.

Baranya-Szabolcs. Dr. Kaufmann Ernő.

Kérelem. Lepkészeinkct felkérem, hogy eltorzult lebkéket (egyenet-
len alakú vagy színű szárnyakkal stb.), beszáradt vagy kikelt bábokat,

gubókat és lepkepetéket (megölve), úgyszintén hernyóból vagy bábból kikelő

parasitákat (ezeket külön-külön borszeszben, lehetőleg a lepke-faj megneve-

zésével) részemre félre tenni s alkalmilag beküldeni szíveskedjenek. Cserébe

adhatok lepkéket és kifujt hernyókat.
Budapest, VIII., Rökk-Szilárd-u. 32.
A. Aigner Lajos.

Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb
rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá-
szoknak és erdészekuek 8400 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból
álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges éslegritká bb fajai nagy
számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket
olcsón állítok össze. Honi gyűitőkkel szívesen lépek csereviszonyba.

Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)

Merkl Ede.

Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér-
fonala. Irta: Dr. Madarász Ci udjas "Ezen munkából megjelent az
első füzet, mely a szisztematikai részszel kezdődik s az Eneklők rendjének
négy családját, ugymint: a varju-, sárga-rigó-, seregély- és pintyjéléket, a
második füzet, a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket tartalmazza.

A munka díszes kiállításban, a szerző eredeti rajzaival, és színes táb-
lákkal, guart formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta-
lános ismeretekre vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgymu-
tatóval egyetemben jelenik meg.

Előfizetési ára 1—1 füzetnek lírt 50 kr, az egész munkának 15 frt.
Az előfizetési pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Muzeum)
vagy a Rovartani Labok szerkesztőségéhez czímzendők.

Nagy rovargyűjtemény különösen gazdag Coleopterákban, Homopte-
rákban és Hymenopterákban, melyeket a legkiválóbb szakemberek deter-
mináltak, szekrénynvel együtt igen jutányosan eladó. — Bővebb
felvilágosítást szerkesztőségünk ad.

Sehröder Chr. tr., az olllustrirte Zeitschiiít tűr Entömologieck szerkesz-
tője, az Eupithecia-genus tanulmányozásával foglalkozván, az Eupithecia-
lepkék és élő bábok lehető nagy számát kivánja beszerezni. Ajánlatokat és
küldeményeket e lanok szerkesztősége szívesen közvetít.

Bátorkodom a tisztelt bogarászokat a nálam már megjelent XIX.
számú európai, de különösen Magyarország-, Bosznia-, Herczegovina- és
Dalmátjában általam az idén gyűjtött igen ritka és mintegy 5000 fajt és vál-
fajt (köztük egészen újak) tartalmazó Coleopterák. árjegyzékére figyelmez-
tetni. Tavarnok u. p. N.- Tapolcsány. : Kelecsényi Károly.

Im Selbstverlage von H. Wernicke in Blasewitz bei Dresden er-
schien: Anleitung zur deutschen Normalpráparation von Sehmetterlin-
gen. Preis 3. Mark.

7

SCHÖNFELD JÓZSEF

épület- és. műlakatos

Budapest, VII... Dohány-uteza 94. sz.

Készit és raktáron tart

légszesz-forraló és hevitő készülékeket

üstőkkel s ennek megfelelő edényekkel
gyógyszerészek és droguéristák

részére

és az ezek kezeléséhez szükséges eszközöket. Elváilal
villamos berendezéseket,

javitások elfogadtatnak, megrendelések pontosan Me
3—3 Költségvetés dijtalan.

ESET KEL TÉL TS KÉZZEL SEL ÖKZZÉL SEL ZÉL KÉK ÖT

he 50 A. Dr. SCHAFFER-féle sú
y BŐ e 14 Pi "288 a 7: AT Ua a je
KÖSZVEÉNYSZESZ [8

kt 2 (ANTIRHEUMATIKON) e
$z az 1895. évi párisi egészségügyi kiállításon az arany" Gió
éremmel és érdemkereszttel, vörös szalaggal kitün" 2z

tétve, melyet elísmerésükkeli tüntettek ki: nagym. sé

Bende Imre nyitrai m. püspök ur, nagym. özv. és

bellusi Baross Gáborné urnő és még számos előkelő Szó
személytől használt s elismeréssel kitüntetett, ugy . [2

1/
több tekintélyes orvos által betegeken kipróbált Et

e
és melegen ajánlott csalhatatlan s egyedüli gyógy- sé
í Al szer fejgöres- ( (migrain) oldalszúrás, influenza és ús
köszvény ellen. sé
fs Főraktár Budapestén; Török József gyógyszertárában. ő
s 4— 3 Ara- üvegenkint 1 Írt. vi
(Gyógyszerész uraknak: a- szokásos engedmény adatik. 3

e

ELERTE SZT ZENEKET

Me DÜS ÉS TÁRS

BUDAPEST —- CLICHE- és

KEREPESI-ÚT 53. SZÁM. RAJZ-MŰINTÉZET

FOTOCZINKOGRAPTAT , sasgesölejen 15E
ze AÚTOTTPTAÁT"OLÍGETB E

Különösen becses figyelmébe ajánljuk : művek, folyóiratok,
árjegyzékek, hirdetések, szak- és hírlapok, képes levelező-lapok,
szóval : mindennemű nyomtatványok czéljára szükséges clichék
eikészitését, rendkivül előnyös feltételek mellett. 2

EZEKET fecskendők
Fürdőszoba berendezések
. Szivattyúk

minden neme házi és nyil- dt
vános czélokra a mezőgazdaság, 9N

, Sárkány József

Csepel-rakpart
24. sz.

épitkezés és iparnál.
Szabadalmazott inoxydálási módszer
szerint

inoxydáit szivattyúk

rozsda ellen védve.

HENEEL ENE EEL ETETTÉK
FRESZBURG TIVADAR 8

kő- és könyvnyomdai műintézet kr

s üzleti könyVek gyára RE

—— tan-, iró- és rajzszerek — We
BUDAPEST, Ovoda- utcza 47. je
SES / jos

Ajánlja minden e szakba vágó könyomdai át

munkákat, ugymint Ze

gyógyszertári visnetták, út

levélpapirok, boritékok fg
készítését legcsinosabb kivitelben, valamint "At
üzleti Rönyvek pa
berendezését a legszebb kivitelben. Ha

ejj Kt

Vidéki megrendelések Ze

a legpontosabben és legjutányosabb árban ze
eszközöltetnek. ka

ad ép ve
se ÉRÉS 2 GYOS ÁSÁTONÓ ;
w ha $2N wie! az At jét et / vEE 9

BAVA DÁUR ZA EB VB OB VB ÁB BR

. "egy pohár langyos vizbe 15—-20 cseppet az eműütett száj-

3
. Mn. Dentist A, JURATUS:- féle 7

jeget OGPASZTÁJA, vi s

mely a legjobban ájánlható a fogak ép és egész-.
séges fentartásához, mely" első használat után
nemcsak fehérré tészi a fogat, hanem a foghust is Hi .
erősiti és minden. fogkövet eltávolit, főkép figye-. . ék
lem forditandó arra, hogy a viz mindig langyosk 3
legyen s a fogkefével jól dörzsölni. Ára 50 rű ge

VEZÉRKÉPVISELŐSÉG :

Bloch d. Budapest, Csengery-utoza,

Kapható minden gyógyszer- és illatszertárban.

Mn. Dentiste A. JURATUS guinguina

sz se SZÁJVIZE, s

mely. Párisban aranyérmekkel lett kitüntetve, a 7

jelenkorban a legjobb szájviz, a fognak ép és

egészséges fentartására, : meggátolja a fogkő

képződését, erősiti a foghust s minden: rossz
szagtól megóv.

A Mn. Dentiste A. Juratus-féle guinguina szájviz

használati utasítása:

vizből beönteni és vele a szájat reggelenként kiöblíteni. SA
3—3 Ára 50 kr.

Ma
s
SAN Fe
Ld a.
a ) !
4
e i ú É
hi
Fi
Ni S
e
pi
i é
ke !
,
zt [/
ü w
s u .
a
ate
ln B
"
. . .
ue [
ő
a § c úÚ j j we s

SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES

INNIN NNNNA KINN

3 9088 01427