Rovartani lapok : havi folyóirat különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

kar 6 Tuzetfő2
jú 63 II
461 0 MERGE.

.R873
ENT

461
R873
ENT

hé
sze szszszöl

agy agy ag

désá sz zatelek en ká 5

az

szts zást

y
Aajgz agy apr agy age § ajá sú ma sa ús
is zés ösi mek S f is zészés zés a.
TA TE TAG KÉTEPŐ SÁS SN E EN EZTET 5 6

fásee § É
"954. és a z Éz d e be

38 VIII. kötet. IgoI. februárhó. " " 2. füzet. 8§
98 f— — md TÁS eret EA GE Éve ÚGNLÉTA BÉR 2 ze LL tos ún ti JRE
vk fs

: ROVARTANI LAPOK 8
Hó 5. B
a HAVI FOLYÓIRAT ös
ik EK EDA Te
6 különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra Ég
jé ESETT Z
4) ő Je;
3. DR. BEDŐ ALBERT DR. ENTZ GÉZA ú4
84) DR. CHYZER KORNÉL DR. HORVÁTH: GÉZA 8
4 KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL BE
sú ;

7 0 SZERKESZTIK

A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ.

IZE VA

szészés zés zés zészés dés sets iszisés es a

a.e

kú 6 Ce
sie 1

BUDAPEST, 1901. . ;
A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE És KIADÓHIVATALA )

VIII., RÖKK-SZILÁRD-UTCZA 382.

a

e

s

ag ag

ba

5

Előfizetési ára egész évre 8 kor.

Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak . kivételével :

Tartalom.

Az új lepke-katalogus. A Aigner Lajostól. .

HG GENÉSSEL ONE ÉKET ÉS NEY PS E el 3
Az entomologiai oktatás Amerikában. Krécsy Bélától . . . . . . . 26
Három új Colias-fajváltozat. A. Aigner Lajostól. . . 2 . 2 2 2. 30
A bogárfíuttatóról. Csiki Ernőtől. 3 ábrával. 2 ze. 31
Eperjes környékének szövő lepkéi. Dahlström Gyulától. al, 5? a LL SGS AVON
A Noctuák biologiájához. A. Aigner Lajostól KRSTLÁ BE raz ÉL 2
K ülönfélék : j DLKé
A levelészek potrohcsöveiről 4 2.2 ee 40 ZERÉGR
Könyveket rontó fovarokról . 02 sss egek eles 42705
A zoologusok nemzetközi congréssusa . 2 ete AZ
A szövő legyekről . YESS VA ag VTK Á ra AT alt aa 1 VR AETR " EEG SÁt va OG NOANENÁRRRRNNN
: Elméleti. és gyakorlati rovartanc. 2 zs heh dB ZA
Általános éntőmoloógiai névkkÖNYV 205s lms la lee eaeg ok ahá 18 LEAST ENNNNKEO
Az esztergommegyei lepkékről. . s. ve eeAB
4. Báró de Selys Longchamps M. E. . 09. veve a dá
tgT VE hos KO ÁLÉKÉ SAN TŐR KARL Kb ZT TEN TEK IL LAN NGÉ OAK JRLÁKAÉT .

Levélszekrény.

S. J. úrnak. A legajánlhatóbb lepkeháló még mindig a Graf-Kvüsi-é FAR S

(Gais bei St. Gallen) Ára 6 márka, ha előre beküldi, keresztkötéssel kapja

meg. Ha a cyankalium helyett chloroformot akar használni, csak arra figyeljen, ék;

hogy az állatokat sokáig ne hagyja az üvegben, i

H. úrnak. Örvendek, hogv az Acherontia Atroposról írt kis tanulmá-
nyom megnyerte tetszését. Az sEntom. Jahrbuchc azt mondja róla: sEzt az

igen alapos iratot minden Atropos- barátnak ajánljuk beható tanulmányozásul:

tényleg élvezetet fog magának azáltal szerezni.

A kir. magy. Természettudományi Társulat állattani
szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy
utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát.

A budapesti entomologusok sizinden pénteken este a Muhr-
féle vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.

Kedvezmény.

Az 1897., 1898., 1899. és 1900-iki teljes évfolyammal még

szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbbi
kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő
áron kaphatók: I. kötet 10 kor, II. kötet 6 kor, III. kötet IO kor,

Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk-Szilárd- i

uteza 32.) czímzendők.

Az új lepke-katalogus.

Irta A. Aigner Lajos. ; ú

A palaearctikus lepkék katalogusa, melyet Staudinger és
Wocke 1860-ban adott ki első ízben, 1871-ben jelent meg második
kiadásban. Azóta folyton annyi új fajt és fajváltozatot fedeztek
fel, a palaearctikus zóna határait is mind messzebbre tolták, úgy
hogy ama mérvadóvá vált katalogusnak újabb kiadása már a
80-as években kivánatosnak látszott. A többszöri felszólalás foly-
tán Dr. Staudinger 0. 1892-ben nyílvánosan ki is jelentette, hogy
a harmadik kiadás legközelebb meg fog jelenni. Daczara annak s
a számtalan újabb sürgeteseknek egyre késett a várva-várt új ki-
adás, és talán nem is létesült volna még egyhamar, ha az átdol-
gozás, pótlás és kiegészítés nehéz munkájára oly kiváló erő, mint
a jeles bécsi lepkész Dr. Rebel H. -nem vállalkozik. Neki köszön-
hető, hogy az új kiadás, melynek kéziratát Siaudinger, halála előtt
legnagyobbrészt még felülvizsgált, egyáltalában létesült és már ne-
hány hónap mulva meg is jelenik.

Előrelátható volt, hogy a régi kiadásban követett elavult
rendszer, a tudományos kutatások tekintetbe vételével tetemesen
változni fog és hogy a palaearetikus zónának Labradorra, Alas-
kára, Közép- és Dél-Khina, és egész Japánra való kiterjesztése
számos új nemmel kell gyarapítsa az új kiadást.

Ebben nem is csalatkoztunk. Staudinger egyik barátjának
volt alkalma a kéziratot s a kinyomatott íveket áttekinteni. Sze-
rinte az új katalogus is a Papilionidákat helyezi a rendszer élére,
bővítve a Sericinus, [Luehdorfia és Hypermnestra nemmel, úgy
hogy az előbsi m. e. 40 faj és fajváltozat helyett most 100 van
felsorolva. A Pieridáknál megmarad a genus Aporia, Pieris, Zeg-
ris és Colias, új: Jeracolus (Idmais " helyett), Catopsilia, Lép-
tidia, Euchloz (Anthocharis helyett) és Gonopteryx (Rhodocera
helyett); a fajok száma m. e. 90-ről m. e. 230-ra emelkedett. A

harmadik nagy csoportot képezik a hátrább került Lycaenidák
Rovartani Lapok. 1901. február hó.

24 A. Aigner Lagos.

helyében a Nymphalidák, mely csoport immár a Charazxes- és
Apatura-genust is felöleli és három alosztályban (Vywphalinae,
Danainae és Satyrinae) a következő sorrendben álló genusokat
foglalja magában, úgymint : Charaxes, Hyvolimnas, Apatura, Tha-
leropis, Limenitis, Neftis, Pyrameis, Vanessa, Polygonia, Junonia,
Araschnia, Melitaea, Argynnis, Danais, Melanargia, Erebia, Oe-
neis, Satyrus, Yphthima, Pararge, Lethe, Aphantopus, Efinephele,
Coenonympha, Triphysa. A fajok száma 300-ról 820-ra emel-
kedett.

A következő 4. csoport : Libytheidae, egy genussal : Libythea ;
az ötödik csoport: Erycinidae, két genussal: Nemeobius és az új
Polycaena.

Ezek után következnek hatodik helyen a Lycaenidák számos
(12) új genussal és a Polyommatus-genus megszüntetésével; a
sorrend ez: Rapala, Laeosopis, Satsuma, Niphanda, Thecla, Cal-
lophrys, Zephyrus, Thestor, Chrysophanus, Cigaritis, Hypolycaena,
Jolaus, Lampides, Chilades, [Lycazna, Lyanmiris. A fajok száma
csaknem megkétszereződött, vagyis 190 helyett 340-at tesz ki.

Még ennél is nagyobb felforgatás történt a Hesperidák (7.)
csoportjában, a melyben a Sfilothyrus, Syrichthus, Nisontades,
Carterocephalus és Cyclopides-genus megszüntetése mellett a kö-
vetkező genusok szerepelnek : Heteropterus, Pamphila, Adobaea,
Augiades, Parnara, Ismene, Achalarus, Satarupa, Daimio, Car-
charadus, Hesperia,, Acromachus és Thanaos, vagyis 13 nem
közül 12 az új. A fajok száma 120, a régi 60-hoz képest. Egész-
ben véve pedig a nappali lepkefajok száma 456-ról 710-re, a faj-
változatoké 333-ról 1030-ra emelkedett.

A 8. csoportot képezik a Sphingidák, élükön az Acherontia-
nemmel, melyhez sorakozik: Smerinthus, Dilina, Ampelophaga,
Daphnmis, Sphinx, Protovarce, Hyloicus, Kentrochrysalis, Dolbina,
Sphingalus, Deilephila Chaerocampba, Metopsilus, Cinogon, Ptero-
gon, Macroglosa, Hemaris és Íhyreus 106 fajjal (előbb 48), mivel
a Zygaenidák, Sesiidák. Thyrididák, Heterogynidák és Syntomidák
hátrább kerültek.

Az előbb mint Bombycidák összefoglalt genusok teljesen
eltérő módon vannak elrendezve, a 5ombyciddae-csoport 3 nemmé
zsugorodott össze. Bombyx guercus a Lasiocampák, a Lasiocampa
guercifolia pedig a Gastropachák közé került. A régi Bombycidák
immár következő csoportokat képeznek :

9. Nolodontidae: Cerura, Dicranura, Stauropus, . Cnetho-
donta, Fxaereta, Fentonia, Hoplites, Uropia, Urodonta, Lopho-

Az új lepke-katalogus. 25

cosma, Nerice, Gtuphisia, Drymonia, Pheosia, Hupodonta, Micro-
phalera, Notodonta, Semidonta, Allodonta, Spatalia, Lencodonta,
Ochostigma, Odontosia, Lophontosia, Lophopteryx, Regmatophila,
Pteroma, Pterostoma, Ptilophora, Himeropteryx, Phalerodonta,
Natata, Phalerau, Pygaera és Pygopteryx (28 új nem) mintegy
130 fajjal.

10. Thaumetopaeda: Thaumetopaea, az előbbi búcsúspohók,
6 fajjal és 4 fajváltozattal.

11. Lymantriidae : Hypogymna, Orgyia, Dasorgyia, Cifuna,
Dasychira, Numenes, Euproctis, Porthesia, Laelia, Arctorais,
Stipnotia, Lymantria, Ocneria, Ocnerogyia és Albarracina, mint-
egy 100 fajjal.

12. Lasiocampidae: Chondrostega, Melacosoma, Trichnira,
Poecilocamba, Eriogaster, Lastocampa, WMacromotriche, Selene-
Dherea, Epicnaftera, Gastropacha, Odonestis, Dendrolimus, Pachy-
pasa, Pavralebeda, Taragama és Pyrosis, mintegy 100 fajjal és
fajváltozattal.

13. Endromididae: Endromis egy fajjal s egy fajváltozattal.

14. Lemoniidae: Lemonia (előbb Crateronyx) 7 fajjal és 2
fajváltozattal. 3

15. Saturniidae: Actias, Gyaellsia, Antherea, "Caligula
Rhodinia, Perisomena, Saturnia, Mirina és Aglia, 30 fajjal és
fajváltozattal.

16. Brahmeidae: Brahnmrea, 3 fajjal.

17. Bombycidae: Dailalaina, Oberthiria és Rodontia egy-
egy fajjal.

18. Drepanidae: OÖreta, Drepana, Spica és Cilix 16 faj és
varietással.

19. Callidulidae: Pterodecta egy fajjal.

AZ mitotsós ZO esopormt: e tiyyidtdaes Tiyvis, "Strielima,
Rhodoneura, 6 fajjal. Az előbbi Bombycidák most 430 fajjal van-
nak képviseive. Számos oly genus-csoport, melyet előbb ide so-
roztak, hátrább van téve ; ilyenek kivált a Psychidák, Cossidák és
Hepiatidák, melyek alighanem a Microlepidopterák sorába kerültek.

A Noctuidák nagy csoportja számos nagyobb családra van
felosztva: Acronyctinae, Trifinae stb., melyekhez igen számos új
nem, faj és varietás sorakozik, s ugyanaz történt bizonyára a
Geometridáknál és Microlepidopteráknál is.

Egyébiránt hiába keresnők a szokásos felosztást Macro- és
Microlepidopterák, Rhopalocerák és Heterocerák szerint, valamint
az utóbbiak alosztályait: Sphingidae, Bombycidae, Noctuidae és

20 Krécsy Béra.

Geometridae. Mind ezen válaszfalak halomra dőltek: egyik cso-
port követi a másikat, egyik lepke olyan értékű mint a másik.

Az egyes fajoknál citatum dolgában csak a legszükségeseb- —
bek vannak felhozva, a számtalan aberratio felemlítése elmaradt,
és csak azok a fajváltozatok vannak "felsorolva, a melyek állan-
dóan vagy gyakrabban fordulnak elő, a mesterséges "aberratiók és
hybridák pedig teljesen mellőzve vannak, és méltán, mert azok-
nak ugyancsak kár külön nevet adni.

Ha az új rendszeren végig tekintünk, egyrészt tisztelet, más-
részt pedig bizonyos borzongatás érzete vesz erőt rajtunk — tisz-
telet a szerzők és kivált Dr. Rebel iránt azért az óriási mun-
káért, melyet ezen mű körül kifejtett, — borzongás pedig, ha.
arra gondolunk, mennyi fáradságába fog kerülni az új század
lepkészeinek, míg az üj rendszerben annyira-mennyire tájékozód-
nak és a számtalan új névvel némileg megismerkednek, míg
gyűjteményüket az új katalogus szerint rendezik, — a mely előre-
láthatólag évtizedekre ép oly mérvadó lesz, mint az előbbi kia- ai j
dás volt, — és míg a tömérdek új fajt, melylyel faunakörünk gyara- j
podott, meg is szerzik.

e ——x——űv, ee

Az entomologiai oktatás Amerikában.
Irta Krécsy Béla.

A kártékony rovarok talán sehol az egész világon nem okoz- .
nak oly nagy és érzékeny károkat, mint Észak-Amerikában; de
viszont nem is fordítanak sehol a kártékony rovarok ismeretére s irtá-
sára oly kiváló gondot s oly tömérdek pénzt mint épen az Egyesült .
Államokban. Nem ritkák az idegen világrészekbe küldött expedicziók,
melyek czélja: megismerni az odavaló hasznos, vagyis a kártékony
rovarokat pusztító rovarokat, hogy bennük az azok ellen . való
védekezésben segítő csapatokat neveljenek odahaza, a hol már
alig bírnak velük, daczára annak, hogy számos rovartani megfigyelő
és kisérleti állomást tartanak fenn és különféle tanintézeteikben a
képzelhető legalaposabb oktatást szerezhetik a rovartani ismeretek-
ben azok, kik azokkal behatóbban foglalkozni óhajtanak. A legkivá-
lóbb amerikai egyetemeken gyakran külön tanszékek állanak fenn .
kizárólag az entomologia részére. Példának csak a nagyhírű Harvard.
egyetemet említem meg (tanár: H. A. Hagen) s a szintén híres
Cornell egyetemet (tanár: J. H. Comstock) stb.

Jelen alkalommal csak a gazdasági akadémiákon szokásos

Az entomologtai Oktatás Amerikaban. 27

—

hogy angol forrás!) nyomán a Massachusetts államban lévő amhersti
gazdasági akademia entomologiai. tantervét megismertetem.

Az akademián a nyári félévben az entomologiát heti 6 órás
folyamban tanítják. A tanítás czélja az, hogy a tanulókkal megis-
mertesse a rovarok boncz- és élettanát s az egész osztályról rend-
szeres átnézetet nyujtson; a mennyire lehetséges typusok gyanánt
azokat az alakokat mutatván be, melyek az emberre nézve gazda-
sági szempontból érdekesek, s egyúttal megismertetvén a typusok
gyanánt bemutatott fajok fejlődéstörténetét s az ellenük alkalmaz-
ható védekezési eljárásokat. Minden tanuló köteles a collégiumhoz
tartozó telkeken és a környéken található közönségesebb rovarok-
ból gyűjteményt összeállítani, a fajokat meghatározni és osztályozni.
A meghatározáshoz és osztályozáshoz a collegium nagy gyűjte-
ményei segédeszközül felhasználhatók.

A haladottak entomologiai tanfolyama megismerteti a rovarok,
külső és belső boncztanát és a különböző védekező eljárásokat
melyek által a kártékony alakokat irtani vagy korlátozni szokták.
A laboratoriumi gyakorlatokban a különböző rendek tagjainak külső
és belső boncztanát kritikailag tanulmányozzák s ezt követi az
egyes rendek tagjainak meghatározása. Eme munkálatokkal kap-
csolatosan alaposan foglalkoznak az irodalommal s megismerkednek
az analytikai kulcsokkal és a kártékony rovarokról szóló fontosabb
értekezésekkel.

A tavaszi félév alatt a tanulók sok időt töltenek a mező-
kön, hol megtanítják őket, hogyan keressék és ismerjék fel a
rovarok által okozott károkat, hogyan ismerjék meg a károk ter-
mészeténél az őket okozó fajokat, és miként kell legczélszerűbben
eljárni az egyes esetekben, akár rovar-ölő szerek, akár más módok
alkalmazása által. Végül köteles minden tanuló egy dolgozatot írni
némely rovarokról, vagy rovarcsoportokról, melyek jövendő fog-
lalkozására vonatkozással vannak.

A tanév elején a tanulót megkérdezik, hogy a tanfolyam
befejezte után milyen pályára szándékozik lépni s akkor utasítási
kap, hogy tanulmányát olyan rovarokról készítse el, a melyekkel
választott életpályáján legtöbb dolga lesz. Ezen feladata teljesíté-
sében a tanuló a leghelyesebb módszereket választja, hogy tárgyá-
ról a legtudományosabb s egyúttal leggyakorlatibb ismereteket
sajátítsa el, és tényleg olyan vizsgálati módszerekkel ismertetik
meg, hogy ha földjén valami új rovarveszedelem jelentkeznék,
képes legyen azt helyesen megvizsgálni s a védekezésre szolgáló

1 The Entomologists Monthly Magazin 1900. XI. 383. I.

28 Rrécsy Béla.

legczélszerűbb és legolcsóbb eljárást alkalmazni. Ha elkészített mun-
kálata gazdasági vagy egyéb irányú közérdekű ismereteket tartal-
maz, úgy azt a szükséges rajzokkal közzé is teszik.

Külön tanfolyamot hallgatnak az olyanok (abituriensek),
kik ebben vagy más hasonló tanintézetben már oklevelet nyertek, de j
az entomologiát még azon fokon túl is tanulmányozni óhajtják, a
melyet az oklevélig vezető tanfolyamokban elértek. Eme felsőbb ú
tanulmányok arra képesítik a tanulókat, hogy rovartani kisérleti I
állomásokon vagy mint állami entomologusok vállalhassanak alkal-
mazást s ez egyszersmind a legjobb képességet adja meg a közép-

iskolai és collegiumi tanárjelölteknek is
A hároméves tanfolyam a philosophia doctori czímhez vezet

és három tantárgyban való gyakorlati működést igényel, t. i. botanika,
chemia és entomologiában, mely három tárgy közül tetszés szerint
az egyik fő-, a másik kettő melléktárgy gyanánt szerepel. Oly
esetekben, midőn a főtárgy az entomologia, az előadások s a

laboratoriumi munkálkodás tanfolyama a következő : l

A rovarok általános morphologiája: embryologia; az átalaku- ha
lások ; szövettan; phylogenia és a viszony más arthropodákkal ; ;
hermaphroditaság; hybridák; parthenogenesis; paedogenesis és ú

heterogamia ; színek: a rovarok színeinek chemiája; luminositás ;
a rovarok torzulásai; fajváltozatok; az élet tartama.

A rovarok oecologiája: dimorphismus; polymorphismus ; 4
mimicry : intő színezés; a rovarok architecturája; a növények Í
megtermékenyítése rovarok közbenjárása által; a rovarok ösztönei ; É
az emberre nézve értékes rovartermékek , a különböző fauna-zónák- t
ban való földrajzi elterjedés; az elterjedés módjai; a rovarok É
vándorlása ; a rovarok a geologiában ; a rovarok mint betegségek ter- §4
jesztői ; a rovarok növényi és állati ellenségei, beleértve az élősdieket. s

Gazdasági entomologia : általános elvek ; rovar írtás ; készü- É
lékek ; különös esetek (fúrók stb.); a rovarok és kártételük i
photographálása; rajzolási módszerek illusztrátiók készítésére ; 4
mezei munkálatok a rovarok körül, törvények a rovarokról. t

Kendszeres entomologia : a rovartan története, belefoglalva az
osztályozásokat és az osztályozás elveit, a nomenclatura vezérlő
törvényei; irodalom: hogyan kell keresni és használni ; irodalmi
tárgymutatók készitése; a gyűjteményekben s a természetben levő
rovarok számának megállapítása (megbecslése); kiváló ento-
mologusok életrajza ; a rovargyűjtés, kikészírés ; eltartás és küldés
módjai ; nevezetes rovargyűjtemenyek.

Ezen tárgyakkal kapcsolatban lehetőleg megfele:ő laboratóriumi
munkálkodást fejtenek ki a hallgatók; továbbá még meg nem

Az entomologtiai oktatás Amerikában. 29

vizsgált tárgyakról kutatásokat tesznek s azok eredményét a doc-
toratusi értekezésben közre bocsátják.

A haladott tanulók és az abituriensek rendelkezésére álló
felszerelés megfelel minden igénynek. A laboratorium epülete tágas
termet foglal magában, mely bonczoló asztalokkal, mikroskopok-,
mikrotomok-, reagensek- és üvegeszközökkel bőven el van látva.
Más teremben van felállítva a könyvtár, mely a legritkább és leg-
becsesebb szakműveket is magában foglalja és a rovartani iroda-
lomban tájékoztató mintegy 40,000 czédulából álló czédulakatalogussal
is rendelkezik. Azonkívül használható a tanári szakkönyvtár is,
mely mintegy 2500 kötetből áll. Külön teremben nagy s egyre
a laboratorium közvetlen összeköttetésben áll az állami kisérletj
állomás insectoriumával, mely szintén igénybe vehető. Az insecto-
rium. készülékei s eszközei; a chemiai osztály, melyben a rovar-
részek vizsgálhatók; a növényház, melyben a rovarkárok élő
növényeken folytonos megfigyelés alatt állanak: mindez rendelke-
zésére áll a tanulóknak, szintúgy mint külön laboratoriumi és
photographáló helyiség. Végü! megemlítendők a collegium tágas
üveghazai . földjei, . kertjei, gyümölcsösei, mint a melyekben
a kártékony rovarok természetes körülmények közt tanulmá-
nyozhatók.

Mindezekből kitünik, mily alapos képzettségre tehet itt szert
a fiatal ember, a ki az intézetet kész entomologusként hagyhatja
el és mint ilyen akár a számos kisérleti állomások egyikében, akár
középiskolában alkalmazást nyerhet, ha ugyan saját birtokán nem
érvényesíti entomologiai ismereteit, a mi pedig nemzetgazdasági
szempontból talán a legfontosabb.

Azzal az óhajtással fejezem be rövid ismertetésemet, vajha
mielőbb elérkeznék nálunk is az idő, midőn az amerikai egyetemek
példájára nálunk is — a hol annak alapos tanulmányozása ép oly
fontos volna, mint Amerikában — az entomologia az egyetemben
külön tanszékekkel lesz képviselve? Ez idő szerint az bizonyára
nagyon jámbor óhajtás, mikor Magyarország legelső tanintézetén
még a rendszeres zoologia is már évek óta oly mostoha sorsban
részesül, hogy rendes tanára sincsen.

Három új Colias-fajváltozat.
Irta A. Aigner Lagos.

A pillangók egyik szép csoportja, a Pieridák családjához tar-
tozó Colias-nem legtöbb faja tudvalevőleg rendkívül változó úgy
rajzra és színezésre mint alakra nézve is. A legváltozóbb s ennél-
fogva phylogenetikailag legfiatalabb kétségkívül az európaszerte
közönséges C. Hyale L., a melyből akár száz példányra menő
sorozatot lehetne összeállítani, úgy hogy egyik a másiktól bizonyos
tekintetben eltérne.

Az eltérésre kevesebb hajlamot tanusít a többi három, nálunk
honos faj t, i. C. Chrysotheme Esp. C. Myrmidone Ésp. és C.
Edusa F., a melyeknél főleg a nőstény variál, a mi annál feltünőbb
mert a lepkéknél is általában a nőstény képviseli a conservativ
elemet. A három közül az utolsó helyen említett faj az, melynek
nősténye leginkább változik. Ez a változási hajlam határozott
irányú: a hím rajzát megközelíteni, azaz: eltüntetni azokat a sár-
gás pettyeket, melyek mindkét szárny széles fekete oldalsávjában
állnak. Ennélfogva feltehető, hogy eredetileg a hím is ily (2) raj.
Zolatú volt, és hogy a nőstény mostanság igyekszik őt átalakulásá-
ban utólérni. Az átalakulás az alsó szárnytól indul ki; több oly
Edusa nőstényem van, melynél az az alsó szárnyon csaknem teljesen
bekövetkezett, holott a felső szárny ritkábban tünteti fel ezt a
jelenséget s úgylátszik mindig karöltve az alsó szárny elhomályo-
sodásával. Ily teljesen elsötétedett példányt csak kettőt ismerek ;
az — egyik saját gyűjteményemben foglaltatik. Ezt nehány év
előtt Budapesten Uh! József fiatal lepkész fogta. Ennnek
a píldánynak oldalsávja egészen fekete, csupán a felső szár-
nyon látni két apró sárga petty némi nyomát. Ezt a szép el-
térő alakot Pável János érdemdús lepkészünk után ab. Páveli-
nak kivánom elnevezni. Ugyanaz a hajlam mutatkozik a C Myrmi.
done nőstényénél is ; illető példányomon ez az átalakulás még nem
tökéletes, a mennyiben a sárga pettyek nyoma még mind a két
szárnyon eléggé tisztán megvan.

Az utóbbi fajnál, valamint az Edusa-nál más irányú elválto-

zás is fordul elő, mely abban nyilatkozik, hogy a nősténynél a. .

rajz megtartása mellett, az élénk sárga szín fehérré vagy halvány

At hun kaka sa

A bogárfuttatóról. 831

sárgás fehérré változik. Ilyenek: Myrmidone ab alba Stgr. és
Edusa ab. Helice Hb. A Chrysotheme-nek ily fehér alakja éddigelé
ismeretlen volt; 1897. augusztus 25-én azonban a nálunk is meg-
fordult angol lepkésznő, Miss Fountaine M. E. fogott Bécs környé-
kén, Mödlingen egy példányt, mely a rajzot híven megtartva csak
fehér színe által különbözik; mellső szegélye és rojtozata azonban
ibolyás tünetű, az alsó szárnyon levő sárga petty pedig élénken
ri ki a szürke alapról. Ezt az érdekes alakot, a felfedezőnő kiván-
ságához képest még élő dajkája Mrs. Hurley Mary tiszteletére
ab. Hurleyi-nek nevezem el.

Hasonló eltérése van a C. Heldreichi-nek is, melyet ugyancsak
Miss Fountaine fedezett fel. 1901. junius hó vége felé ugyanis
Görögországban járt, és Morea félszigetén a Kalavryta városához
közel levő 2355 m. magas Chelmos-hegyen az említett . fajnak
számos példánya közt nehány oly nőstényt is fogott, mely a
színben eltérést ép oly határozottan tünteti fel, mint "az említett
három fajé, azaz a törzsfajnak a szárnyak középterén levő élénk
barnás sárga színe épú y mint az oldalsávban álló czitromsárga
pettyek színe fehéressé vált, mi által a felső szárny tőmezejében
és mellső szegélyén levő s az egész alsó szárnynyat elfoglaló
szürke árnyalat annál sötétebbnek, az utóbbiban álló sárga középső
petiy pedigjannál élénkebbnek látszik ; "míg az alsó szárny sárgás-
zöldes tünetű. Ennek az elszínezésnek megfelel a fonák oldal is:
ut is a felső szárnyon pótolja a sárgát a fehéres szín, az alsó
szárny pedig sárgásabb szürke a törzsfajénál. Ezt a szép fajválto-
zatot a felfedezőnő után ab. Fountainei név alatt kivánom az iro-

dalomba bevezetni.

A bogárfíuttatóról.
Irta Csiki Ernő.

A bogárvilág, vagy helyesebben mondva az apró bogarak
ismerete különösen a bogárrosta általános elterjedése és használata
óta haladt nagyot.

A bogárrosta használatáról és annak fontosságáról annak
idején Reitter értekezetth). Részletesen ismertette a különféle

D Reitter Edm., Das Insectensieb, dessen Bedeutung beim Fange
von Insecten, insbesondere Coleopteren und dessen Anwendung. (Wiener
Entomologische Zeitung V. 1886. p. 7—10, 45—56 )

32 Csiki Ernő.

régibb rostákat és különösen az úgynevezett Kraatz-Reitter-Weise
félét, melyet manapság is használunk; leírta hol és miképen
kell rostálni.

A rostált anyag átkutatása, az állatok kiszedése a régi mód
szerint igen körülményes volt, sok időt vett igénybe, míg részle-
tenkint fehérkártya papiroson szétszórva az anyagot átvizsgáltuk.
Ennek megkönnyítésére több készüléket szerkesztettek és írtak le.

Az elsőség Ormay Sándor jeles coleopterologusunkat 2?)
illeti, ki ,Bogárfuttató" (/nsectophobos) név alatt ismertette és
rajzolta le készülékét?), melyet 2. ábránk mutat be. Örm ay készü-
lékét a Kimakovicztól kapott tervezet alapján következőképen írta le :

, Fenyőfából egy tetszés szerinti térfogatú, négy lábon álló
ládát olyformán kell készíteni, hogy hátulról előre keskenyedjék
és megszűkült eleje
nyilt legyen. Fölül
egy könnyen leemel-
hető, de lehetőleg
legjobban záró fedél
alkalmazandó, és a
lábak legegyszerűb-
ben oldalvást Sze-
gezhetők rá..A láda
szűken nyiló elejé-
hez üveglemezekből
készült (éleken erős
papirossal beragasz -
tott) kürtő erősítte-
tik, de úgy hogy e
kürtő a láda nyiltan

hagyott elejének
megfelelő magasság-
ban hiányos legyen,
illetőleg a négyszög-
alakúlag összeragasztott üveglemezek közül az, mely a láda ürege felé
néz, a nyílás magasságában csak képzeleti, tehát ez oldal csak a láda
fölött és a ládán alól kiálló két üveglemez által van képviselve. Ez
üvegkürtő fölül üvegből vagy akár cartonból készült jól záró sap-

) Ormay Sándor azóta, sajnos, teljesen felhagyott a coleoptero"
logia művelésével. Több mint 7 és fél ezer fajt számláló palaearktikus bogár-
gyűjteménye Mallász József birtokába ment át.

8) Ormay Sándor, Újabb adatok Erdély bogárfaunájához. Buda-
dapest, 190. p. 58—65. ábrával.

A bogárfuttatóról. 33

kat kap, alul pedig nyilt, és az alsó nyilástól 2-cm.-nyi magasság-
ban köröskörül egy alája állítandó pohár befödésére szolgáló négy
üveglemez van derékszög alatt reáragasztva." E készüléken utóbb
még következő négy tökéletesítést eszközölt: a láda fa-fenekét
czinkes bádoggal helyetesítette, hogy több földet lehessen egyszerre
betenni, félmagasságban egy második bádogfeneket alkalmazott, a
két bádogfenék végét az üvegkürtő felé legörbítette és a láda
oldalába lyukat fúrt, melyen időnkint dohányfüstöt fujt be, hogy a
lusta, tétovázó bogarak is mozgásra indíttassanak.

A rostált anyagból nagyobb mennyíséget e készülékbe he-
lyezve, a gyűjtött állatkák a világosság felé menekülvén, a spiritust
tartalmazó üvegbe esnek.

A kérdés evvel nagyjában meg volt oldva, az eszme meg volt,
további feladat csak a készülék tökéletesítése volt.

Ugyanabban az évben Ormay említett czikkének megjele-
nése uán Kimakovicz Mór természetkedvelő szükségesnek
találta, a bogárfuttatót magának vindikálva Orma y-t megtámadni
és a készüléket ,Zooanaphorf-ra átkeresztelvén újból leírni).
Eltekintve a szükségtelen polemiától, melyet Ormay jogosan is
utasított vissza"), a készüléken újabb módosítások történtek, melyek
annak használhatóságát fokozták.

Kimakovicz készüléke röviden leírva a következő: Az
alak megmaradt a régi, a szekrény maga nem fából, hanem hor-
gany-bádogból készül, alja porczellán-papirossal van " bélelve és
üveglemezzel befedve; az oldalakra pedig 3 cm. magas és 1 cm.
vastag üveglemezek vannak erősítve, melyek egyszersmind egy
betét tartására szolgálnak, e betét alját 3"/mn.-es drótrosta alkotja.
A fedél hátuisó részében egy 5 cm. átmérőjű nyilás van tolókás
fedővel, ez a rostált anyag beöntésére szolgál. A készülék imásik
része az üvegből készült gyűjtő ; ez egy 30 cm. hosszú és 35 cm.
átmérőjű hengerüveg, melynek egyik oldalán a bádogszekrény
nyilásának megfelelő nyilás és perem van; ez a szekrénybe lesz
erősítve, üvegdugóval elzárva és alája jön a valamivel nagyobb
hengerüveg spiritusszal az állatok fölvételére.

4 M.v. Kimakovicz, Apparate zum Fang von Micro-Arthropo-

den. (Verhandlungen u, Mittheilungen des siebenbürgisehen Vereins für
Naturwissenschaíten in Hermannstadt XL. Jhrg. 1890. p. 122.)

5) Alexander Ormay, Insectophobos und Zooanaphor. Ein
Nachklang zum XL. Jahrbuche (1890.) des Hermannstádter naturwissenschaft-
lichen Vereins. Budapest, 1891.

34 Csiki Ernő.

E készülék és nehány hozzávaló segédeszköz a gyakorlatban
czélszerűen nem alkalmazható. Igy az üveglemezek könnyen törnek
és félreeső vidékre tett kirándulások alkalmával aztán nem is.
pótolhatók egykönnyen; a fedél 5 cim.-es nyílása is felesleges,
úgyszintén a rostált anyag szortirozására alkalmazott szita is.

A K. M. Természettudományi Társulat állattani szakosztályá-
nak egyik ülésén Wachsmann Ferencz is mutatott be egy
csinos bogárfuttatót, de ennél a betét felszínén futkosó nagyobb
vagy kisebb rovarok teljesen el vannak zárva a világosságtól, tehát
nem juthatnak a gyűjtő-üvegbe. Ennél a készüléknél a rostált
anyag előzetes vagy utólagos átnézése a régi mód szerint szintén
szükséges.

(2, ábra.)

Számtalan kirándulásom alkalmával az Ormay- és Kima-
kovicZz-féle készüléket kipróbálván, úgy azok hibáiról és elő-
nyeiről meggyőződvén, újabban a M. Nemzeti Muzeum részére egy
olyan bogárfuttatót készítettem, mely mint a hogy a mult évadban
meggyőződtem, a követelményeknek jól megfelel.

Mielőtt ennek ismertetésére áttérnék, egy külföldi hasonló készü-
lékről akarok még említést tenni, mely egyszerű is, olcsó is. E
készülék az úgynevezett , Photelector", melyet a bécsi Ortner?)
czég hoz forgalomba. Mint az 1. ábra mutatja, ezis csak olyan mint
a többi bogárfuttató ; alakja uyanaz, csak lábai nincsenenk, hanem

§, Ortner Comptoir für den entomologisehen Bedarf. Wien, XVIII
Dittesgasse 18.

A bogár futtatóról. 35

egy asztal sarkára teszik a gyűjtővel a világosság felé. A gyűjtő
bádogból készül és csak elül van egy kis ablak; a gyűjtő alá a
borszeszes üveget nem lehet állítani, azért a gyűjtőhöz kell azt
erősíteni.

Magam egy oly bogárfuttatót használok (3. ábra), mely az
Ormay- és Kimakovic z-féléktől kissé eltérő. Leírása a követ-
kező: A szekrény sima, fényes horgany-bádogból készül, a hátulsó
sarokélek kerekíttetik, . úgyszintén a fedél elülső sarkai, a mi a
3. ábra b. rajzán, mely a készülék alaprajzát mutatja be, látható.
A. 3. ábra a. rajza a készüléket oldalről mutatja.

(3. ábra)

A sima badog feleslegessé teszi a készülék kibéleléset papirossal
és üvegtáblával. Úgyszintén elhagytam az oldalfalak vastag üveg-
lemezeit, melyeken a rosta fekszik és utóbbinak 4 sarkában drót-
lábakat alkalmaztam. E rosta alakját a 3. ábra c. rajza mutatja,
hátul és kétoldalt 2 cm. magas bádogkerete van, elül nyitott. A
gyűjtő üvegből készül; lehet hengeres, de ha tetszik négy oldalú
hasáb is. A készülék méretei a következők: a szekrény magassága
10 cm., a fedél alatt 12 cm., oldalai 50 cm. hosszúak, hátul 44 cm.;
elül 25 cm. széles; a fedél hossza a középvonalban 30 cm.; a
lábak hossza 20 cm. A rosta-betét a fedélnél valamivel kisebb
(hossza 28 cm.), úgy hogy könnyen ki lehessen emelni, mire két-

36 Dahlström Gyula.

oldalt 1—1 fület alkalmazunk; a drótlábak hossza 3 cm.; a rosta
nyilásai 3 mm.-esek. A gyűjtő hossza 28—30 cm., átmérője 5 cm,.,
ha üveghasábot készítünk, akkor egy oldalának szélessége a szekrény
nyilásának megfelelőleg 2-5 cm.

Most még nehány szót a bogárfuttató használatáról. A rostált
földet stb. a kis zacskóból, melyben hazahoztuk, beöntjük a rosta-
betérre és azon kissé kiterítjük; a gyűjtő alá állított üvegbe pedig
borszeszt teszünk, mely a beléje eső állatkák megölésére és kon-
zerválására szolgál. Az állatok nagy része a rostált anyag felületére
törekedik jutni, innen pedig a világossag felé. A mint így a gyűj-
tőhöz érkeznek, lepotyognak a borszeszt tartalmazó üvegbe. Az
állatok egy másik része, nevezetesen azok, melyek rejtek életet
élnek, a földben igyekeznek menedéket keresni, miközben a rostá-
hoz jutva azon átesnek, most már a szekrény alján, az oldalak
mentén végig szaladva vagy ha lassan mászva is búvóhelyet igye-
keznek keresni, ilyet itt azonban nem találnak és előbb utóbb a
gyűjtő-üvegbe kerülnek.

Nemcsak rostált anyagot tehetünk a bogárfuttatóba, hanem
pl. mocsarakból, tavakból származó növénytörmeléket, melyből a
számtalan vízibogár kikeresése nem kis munkát adna, a bogár.
futtatóban pedig rövid idő alatt mind a gyűjtőüvegbe kerülnek.
Nagyon jól basználható a készülék a fűhálóba került anyag kivá-
lasztására is ; úgyszintén gombákat, száraz trágyát stb. lakó állatok
nagyon könnyen, minden fáradság nélkül kerülnek a kezeink közé,
ha azokat az anyagokat a bogárfuttatóba helyezzük. ;

krt környékének szövő lepkét.
Írta Dahlström Gyula.
II.

Lasiocampa potatoria L. k. VII. 2—VIII. 6. H. IX. 20-tól
kitelelve VI. 30-ig Dactylis glomerata és Graminea-féléken; pruni L.
ú VII. 8—VIII. 20. H. IX. 10-től kitelelve VI. 15-ig Faguson, Prunuson
15 Tilián; . guercifolia L. .k és ab. alnifolia O. r. VI. 15—VII.
10., VII. 15—IX. 10 és X. 5—X 20. Hernyója Prunus és Populuson
VII. 12—VIII. 10 és IX. I6-tól kitelelve V. 25 ig; populifolia Esp:
gy. és ab. aestiva gy. (II. iv.) VI. 15—VII. 10 és " VII.
30—IX. 20. H. IX. 20-tólkitelelve V. 20-ig Populuson és Salixon;
iremulifolia Hb. gy. IV. 25—V. 20. H. VII. 6—IX. 10. Populus

"Eht tsázásztááá lás B

húr keszálti

Eperjes környékének szövő lepkéi. 387

ESHOAXON E ZS EKO LVA e Se AN OS KO ELVE E2OZZÉK 1 10
Salixon; pini L. gy., var. montanua Stg. i. r. és ab. brunnea r.
VII. 15—VIII. 10. H. IX. 15-től kitelelve VI. 10-ig Pinuson.

Endromis versicolora L. gy. III. 26—IV. 30. H. V. 20—vV1.
30. Betulán.

Satúrnia pyrt Schitf. k:. V7 15—VIZ20H:E-MH. : 10—VII.
30 Erünüssési Pyrusonta spinil Self. kW 25—VI;" 30. He VI.
15—VII. 30. Salixon és Prunuson; pavonia L. k. IV. 109—V. 16.
H. VI 15—VII. 30. Prunus spinosa, Pyrus, Rosa és Ulmuson.

A pia tam éskatés ab ImgensőStísi "18 Ét TV: 15845 720.ET.
VII. 10—VIII. 26. Betula, Fagus és Alnuson,

DNepata adicataria 6 k. VI 10—-VEÉESZŐ "és" VIE 256 VIE
30. H. VI. 28—VII. 20 és IX. 8—X. 10. Betula és Alnuson; curvatula
SEnt eV TES EZÉS VIASZ S Sen aépagnla s ESp, Ex.
NEGOÉge VÉ SESÉS ÉV ŰSSOSZ ŰL ZS SÉT áGertnariá: Eye : AV TVt
SÜNÉS SM Z0— VII ZOSBETÉ s: VIS. T0E—VII 6.2 ES SVIIS 205 VII. 25.
Betula és Alnuson ; binaria Hufn. r. V. 25—VII. 2. és VI. 15—VHI.
DO culiraria" F. k. TV. 20—-V. 30. és. VI. 16—-VŰ. 30.

Cilix glaucata Sc. r. V. 15— VI. 20 és VII. 6— VIII. 25.

Eat pyta sDtensüis" BREE r.. VM. 20—VI 305 fürcnla gyi;
SSE VIS SZO "ozjidas TB Kk. "Ve TSZVI. 30: H. VII. 16—IX. 8.
Betulán; erminea Esp, gy. V. 20—VI. 30. H. VII. 10—IX. 20.
Bopulúson ; vinula C. k. V. 15— VII. 2. H. VII. 15—IX. 25. Salixon.

Stauropus fagiL:. r. V. 20—VII. 10. H. VII. 23—VIII.- 30.
Faguson és Tilián.

KO DE Sz szelte mitt VS 20—M 25. (EHusz).

ElőSarorszatmepka a Mans erT ei sra Vá 48- VI. 20. EK "VII
1—VIII. 8. Ouercuson.

Notodonta tremula Cl. k. IV. 19—V. 25 és VII. 15— VIII.
ZO ÉVI AVI. 2. és: VII 30—1IX. 29. Populuson ; diciaeoides
BESE ELSZ Es MELOT ES ke EL VÉSZOS VI 255éS VIS 2— VIN 10.
H. VI. 4—VII. 1 és VIII. 22—IX. 18. Populus és Salixon; trito-
MZOSR Sy reStalo aloaDISÍK: rev 10 VI. 25- ES VII. 6— VIII. 15.
Pópulúson; iírepida Esp. r. V. 12—VI. 24. H. VII. 15—1IX. 20.
ÖOuercuson; torva Hb. r. V. 15— VI. 26; dromedarius L. gy.
V..5— VI. 10nés VII.15—VII.120. HA "VI.r30— VILI." 40. és, VII.
30—X. 10. Betulán és Alnuson; chaonia Hb. r. IV. 30—V. 28 ;
guerna F. r. (Husz); trzimacula Esp. r. és var. dodonea Hib. r.
IV. 16—V. 20; bicoloria Schiff. gy: V. 10—VI. 20. j

KERBEO TB rob Vettyex Gaymeltta " "EESp 701 e VT OKOZSMÉ 19;

camelnnaot, "k. ésvab, gírafjtna" b; TV, 4 VI.:r6. H. Mka23—
XeNGKOtÜereüs, Fopulús wés: Salixon:: cucutla : ESpsugy ai M lése 25
VIS

EETTEtlotst om a nathas 1 ak IV 15.—V. 20 és VIE 10 —
MŰEESLSZE BEVEZET ESVI z0/és VÉLSTOSZ IX. 28. Populus "és
Salixon. ;

Drynobia velitaris Rott;-r. V.10.—MI.. 154, melagona
Bkh. r. VI. 2 —VII. 6:

838 A. Aigner Lajos.

Gluphisi a! crenata. Esp. i. r. IV. 20 —V. 25.

Pitil op ho ra plumigera "BSper. VEK: 15.— XI, 10

P halsira bucephala Lk V: e15-VŰ 20, HF VILSZOSES
IX. 15. Ouercus, Tilia és Salixon.
i Pygaera [Iimon Hb.i. r. IV. 12—V. 25. és "VIIrat5.8E
VIII. 20; anastomosis L. gy. V: 10—VI. 12. és VIII. 2.—VIII. 6.
H. Vu. 8.—IK: 19. és VIS 16-VILe2e curtulaal koo AGYU OSSS
VI. 15. és VUL 2—VIII.:.29.(Hz VI. :185—WVII5720/0éSs GVÜKSBES
IX. 28; anachoreta F. r, V. 8—VI. 10. és VII. 15.—VIII. 10. H.
VI, 68 —VII. 10. és VIII. 15—IX. 20. Populuson; pigra Hufn.
gy. 2.—VI. 1. és VII. 28—VIII. 20. H. VI. 6.-—VII. 20. és VIII.
36. IZ. 24. Salixon.
3 Gonophora derasz L. gy. VI. 26—VII. 20.
Thyatira Bbatis . L. gy. V. 10— VI. 20. és VI. 242 VŰG
30. H. VI. 25-——VII. 20. és VIII. 28—IX. 20. Rubuson.

Cymathophora ociogésíima B. gy... Va 16—VI, S25S5éS
VII. 28.-—IX., 16. H.. VI. 28—VII. 20. és. IX. 20—X. 465 Bopulus
son; or F. k. IV. 25.—V. 20. és VI. 25—VII. 30. H. V. 27.—
VI. 20. és VIII. 4.—LILX. 15. Populuson; duplaris L. r. V. 6.—
VI. 10. és VII. 4.—VIII. 16. H. VI. 15.—VII. 1. és VIII. 20.—IX.
18. Populuson és Betulán ; jfluctuosa Hb. i. r. V. 2.—VI. 8. és VIL
10,—VIII. 20.

Asphalia ruficolhs " K. c..rV. 103—4V. "25; díltöltestest
VIII. 10.—IX. 16; flavicornis L. k. III. 25.—IV. 30; ridens F.
rev: 15.—V..20.

ke

A Noctuák biologiájához.
Irta A. Aigner Lagos.
IL

Agrotis polygona F. Kevés helyen ritka, Budapesten a her-
nyója májusban Capsella bursa pastorison ; junius-, juliusban Nux
manus és Cytisus spinosán, éjjel kell meringetni.

A. signum F. Kevés helyen ritka, Budapesten a hernyó áp-
rilisban Clematis vitalbán, nappal a bokor alatt elrejtőzve.

A linogrisea Schiff. Egész Magyarországon; Budapesten
juliusban. — Hernyója márczius-áprilisban árkokban madárhúr
(Alsine) alatt keresendő.

A. fimbria L. Mindenütt gyakori, Budapesten május 26.-tól
augusztus 20-ig. — Hernyója: április közepétől május közepéig
Rumex alatt a földön.

A. augur F. Mindenütt többnyire ritkább, Budapesten, her-
nyója májusban korhadt fűzfákban elrejtőzve:

A Noctuáúk biologiájához. 39

A. obscura Brahm. Mindenütt gyakori, Budapesten május
végétől augusztus elejéig. — Hernyója tavaszkor a zabtövisen ;
májusban bábozódik el.

A. orbona Hufn. Junius-juliusban éjjel előszeretettel lóborsó
virágján.

A. comes Hb. Hernyója márczius végétől április végéig
Rumex alatt, A. fimbria-val együtt.

A. axanthographa F. Hernyója áprilisban nappal ibolya és
Primula alatt; tenyésztésénél nem szabad a földben zavarni, mert
sokáig fekszik, mielőtt elbábozódnék, vagyis 14 nappal a lepke
kikelése előtt, juniusban.

A. margaritacea Vill. Budapestnél igen ritka, augusztus végén
és szeptemberben füstöléssel (hosszúszárú pipával) fogható, rakott
rősze alá is megy, csalétekre is jön. — Hernyója április közepéig
Galium Mollugón (ha a hegye megvan rágva, keresendő), Plantagón
s egyéb puha növényeken ; nappal kövek alatt.

A. depuncta L. Augusztusban. — Hernyója május elejéig
csalányon, Délmagyarországon Salvián.

A. multangula Hb. Kevés helyen, többnyire ritka, Budapesten
némely évben junius közepétől kezdve gyakoribb. — Hernyója
április közepétől május közepéig kopár hegyi réteken éjjel Galium
Mollugón, nappal annak közelében száraz lomb és kövek alatt.

A. rectangula F. Inkább hegyi vidékeken, de Budapesten is, ju-
niusban-juliusban; 1866-ban éjjeli fogással számos példány esett
zsákmányul, leginkább azonban rakott rőzséből kopogtatható. —
Hernyója ávrilis végétől junius közepéig Lychnis alatt.

A. fugax Tr. Délkeleti és Közép-Oroszországban, nyugat felé
Bécsig előnyomulva, Magyarországon széles körben, de csak kevés
helyen és főleg homokos vidékeken; Budapesten olykor igen
gyakori, junius elejétől augusztusig, nappal ház-ereszek és deszkák
alatt. — Hernyója április közepétől május közepéig főleg Euphor-
bián, nappal a tápnövény alatt a laza homokban, a melyben
mélyen alászállva el is bábozódik. Nehezen tenyészthető és csakis
szorosan záró házikóban, mivel különben, különösen midőn bábo-
zódni készül, a legkisebb résen átnyomul, úgy hogy a házikót a
szobába be kell vinni, hogy azután reggel a körülmászó hernyókat
megint össze lehessen szedni. 1894-ben nagyobb számú hernyót
tartottam oly házikóban, melyet jól zárónak véltem, midőn azon"
ban a bábokat ki akartam szedni, egyetlenegyet sem találtam : a
hernyó mind megszökött.

A. putris L. Április végétől augusztus elejéig. — Hernyója

40 Különfélék.

márczius-áprilisban rendesen Plantagón, Galiumon és Convolvuluson :
1886-ban Sepsi-Szent-Györgyön (Háromszék m.) a búzavetést tá-
madta meg.

A. fimbriola Esp. Csak Pécsett, de ritkán, és Budapesten gyak-
rabban junius elejétől augusztusig éjjel az Antirhinum és Centaurea
virágjain. — Hernyója márczius elejétől április közepéig az Aconi-
tum, Cochlearia officinalis, Galanthus nivealis és kivált az Ane-
mone pulsatilla virágjaiban, a melyekben marad, míg másodszor
vedlett; addig öblös befőttes üvegekben tenyésztendő, még pedig
kevés együtt. Akkor más tápnövényre tér át u. m. Echium-, Ru-

mex-, Plantagora s ekkor — kevesed magával — jól záró erős.

házban kell tartani, mert különben átrágja azt és kiszabadul. Május
elején kövek alatt is található.

A. forcipula Hb. Juniusban ritka. — Hernyója április-május-
ban gyakoribb szőlők szélén Atriplex patulán és Anthericumon,
napközt száraz levelek alatt. a

A. tritici L. var. eruta Hb. A Valliszban, Déli Oroszország-
ban és Magyarországon, még pedig csakis Budapesten junius
végétől szeptember elejéig; ugyanígy a var. agnilina Hb. is, Ma-
gyarországon több helytt. — Hernyója április-májusban füvek gyö-
kerével táplálkozik s a laza homokban keresendő. Sekély házikóban
napos helyen kell tartani és bábját folyton kissé megnedvesíteni.
A törzsfaj hernyója 1885-ben nemcsak a búzavetést károsította,
hanem előszeretettel a szőlőt is megtámadta. Legyes-Bényén (Zem-
plén m.) k. b. 10 hold szőlőbenlerágta az összes fiatal hajtást;
némely szőlőtőt 40—50 hernyó is lepte el. Kozárdon is (Nógrád
m.) fellépett a szőlőkben s a termés kétharmadát tette tönkre.

Különtfélék.

A levelészek potrohcsöveiről értekezett Dr. Horváth Géza
a k. m. Természettudományi Társulat zoologiai " szakosztályának
1901. január 4-iki ülésén. Ezek az apró csövecskek a levelészek
potrohának utófelén, a hatodik szelvény hátoldalának lét szelén
vannak elhelyezve. Többnyire hengeralakúak, néha azonban kúpo-
sak, vagy bunkósak, de egy és ugyanazon fajnál mindig egyformák.
sokáig volt vita tárgya, nogy mi a rendeltetésük s funkcziójuk
ezeknek a csöveknek. Az első megfigyelőjük Bonnet volt, aki:
1745-ben azt írja, hogy ezek a csövek a légzőszervekkel állanak
összeköttetésben és valami édes nedver választanak ki, mely a
húgynak felei meg. A zoologiai köztudatban még most is az a nézet

4.
7. he

AA ka ÉSZ 4 PT

Kinanyet kh. 41

e.
van általánosan elterjedve, hogy ezeken a csöveken ürítik ki a
levelészek azt az édes, víztiszta váladékot, — mézharmat — me-

lyet a hangyák annyira kedvelnek. De Geer ugyan már 1775-ben
határozottan kifejezte, hogy ez a mézharmat nem a potrohcsöve-
ken, hanem az alfelnyiláson ürül ki. A potrohcsövek funkczióját
igen könnyen megfigyelhetjük, ha az állatot fején vagy torján
pl. szalmaszállal izgatjuk. Ilyenkor a csövek végén egy csepp jele-
nik meg, de ez sohasem víztiszta, hanem rendesen megfelel az
illető állat színének, tehát zöld, sárga, vörös, barna vagy fekete,
miből világosan látható, hogy a mézcsepp nem ott jelenik meg,
Azt a nézetet, hogy ezek a csövek a légzőszervekkel függnek
össze, 1836 ban Morren elevenítette fel az őszi baraczkon élő
levelészről (Aphis pers:cae) ír. tt monografiájában. Szerinte a potroh-
csövek nem egyebek megny últ stigmáknál ; ezta nézetet A allenbacit
is elfogadta s azt állította, hogy csak oly fajoknál fordulnak elő,
melyeknél gyors az anyagcsere, illetve melyek gyorsan növe :-ednek
és szaporodnak s mintegy a belső részek szellőztetésére szolgál-
nak. De tudjuk azt, hogy az Aphidák mindannyia egyforma gyor-
san szaporodik. De azért sem állhat meg ez a nézet, mert a rova-
rok osztályában minden potrohszelvényen mindig csak két stigma
van. Minihogy pedig a levelészek 6-.k potrohszelvényén megvan
a két rendes stigma, abban az esetben, ha a két potrohcső szintén
stigma volna, a 6ik szelvényén nem 2, hinem 4 stigmát viselne,
ami lehetetlen. A légzőszervekkel való összefűggésüket azzal is
vélték támogatni, hogy a csövekben légbuborékokat gondoltak
látni. Ha a levelészek potrohára nyomást gyakorolunk, tényleg
látunk a csöwek belsej ben vagy a végükön megjelenő cseppben
kis kerek, vagy elliptikus gömböcskéket, de ezek nem légbuborékok,
hanem a zsírsejtek, melyek imechanice kerülnek a csövekbe s a
belőlük kiszivárgó váladékba. Az a Bo: net-féle régi nézet, hogy a
mézharmat a húgy volna, már majd feledésbe ment s csak hat év
előtt elevenítette fel újra Witlaczil, ki a levelészek boncztanát s
embryologiáját dolgozta fel. Ez a nézet onnan eredt, mert ezeknél
az állatoknál sem Malpighi-féle edények, sem a vese szerepét
játszó más szervek nincsenek, d2 1891-ben Siisgen megvizsgáltatta
a folyadékot s ekkor kiítünt, hogy az nem húgy. Egy évre rá
Kowalevsky felfedezte a lévelészeknél a húgyszerveket, melyeknek
a szerepét itt a bélcsatorna utolsó része végzi, ami ar:ól ismerhető
fel, hogy sejtjei az indigó-karmint abszorbeálják. Mi hát a potroh-
csövek tulajdonképeni rendeltetése? Ha élő levelész-koloniat figye-
lünk meg, azt lárjuk, hogy a hangyák ott járnak-kelnek a levelé-
szek között, csápjaikkal izgatják őket s felszürcsölik az alfelnyilá-
sukon kiszivárgó édes nedvet. De ha az idyilt egy ellenséges
Coccinella- vagy Chrysopa- álcza zavarja meg, ez rendesen há-
tulról támadja meg a levelészt, de ilyenkor egy kis csepp jelenik
meg a potrohcső végén, melyet a megtámadott rovar az ellenség
állkapcsára, fejére igyekszik kenni, mire az ellenség visszavonul,
és a rátapadt, megkeményedett anyagtól szabadulni iparkodik.
Az egész tehát nem egyéb védelmi eszköznél. Szépen látni ezt

Fi Kö Pinfélek.

azon koloniáknál, melyeknél az egyes egyének fejükkel egy köz-
pont felé, körben helyezkednek el, hasonlóan a pusztai lovakhoz,
melyek szintén így védekeznek a farkasok ellen. Az anyag, mely
a potrohcsöveken kiválasztatik, viasznemű s a cső tövén levő
mirigy termeli. Az a kérdés már most, hogyan védik magukat azok
a levelész-fajok, melyeknél ezek a csövek hiányzanak? Ezeknek
nincs szüksegiük ily védelmi eszközre, mert vagy a gubacsokban,
vagy a föld alatt élnek. Oly fajok, melyek szabadon élnek, de
potrohcsöveik nincsenek, mint pl. a vértetű, azok gyapjas váladé-
kot választanak ki, ez szintén nem egyéb, mint egy viasznemű
anyag, mely az állat hátán sorokban elhelyezet mirigyekből válasz-
tódik ki. Tehát a védelmet itt is a viasznemű anyag teljesíti. A
potrohcsöveket e szerint lokalizált viaszmirigyeknek kell tekinte-
nünk, melyek bármint módosulnak, a lényeg, a rendeltetés, min-
dig ugyanaz. A gyapjas váladék gubacsban élő levelészeknél is
előfordul, de itt rendeltetése nem a védelem, hanem a köztiszta-
ságot teljesíteni. A szilfán élő Schizoneura lanuginosa nagy
gubacsában pl. 2—300 rovar él és fejlődik Retekig s a zárt
gubacsban a: állatok ürüléke, mely gummiszerű anyag, a gubacs
üregében összegyül. Az állatok még sem ragadnak össze, mert
viaszknemű gyapjas váladékukkal nemcsak testüket, hanem a
kisebb-nagyobb csepekbe összefolyó ürüléket is elborítják, minek
következtében a ragadós anyag nem tapad rajtuk. Ezekből is lát-
ható, hogy az állatvilágban némelykor ugyanarra a czélra (védelem)
különböző eszközök (potrohcsövek, gyapjas váladék) szolgálnak,
máskor pedig különböző czélokra (védelem, köztisztaság) ugyanaz
az eszköz (gyapjas váladék) kerül használatba. 74

Könyveket rontó rovarokra nézve pályadíjat tűzött ki a könyv-
tárnokok párisi nemzetközi congressusa. A feladat a következő :
A könyveket rongáló rovarokat és férgeket tanulmányozni : nemei-
ket és fajaikat megállapitani : fejlődésüket, életmódjukat s az álta-
luk okozott kárt leírni; az anyagokat pontosan megjelölni, a me-
lyekből táplálkoznak, vagy a melyek őket vonzák vagy elűzik vagy
megölik ; végül megjelölni az irtás legjobb módjait s a legjobb óvó
intézkedéseket , melyek őket távoltartják. A két legjobb mű 1000 és
500 frank díjat kap. — További 1000 frankos dijat nyer ugyan-
oly mű, mely azonban a könyvek bekötését rongáló rovarokra és
férgekre is kiterjeszkedik. — A pályaművek 1901. decz. 31-ig
beküldendők : Henri Martinhez, Paris, Bibliothégue de 1 Arsenal,
rue de Sully 1. Ha az akkorig benyujtott művek meg nem felelnek,
a terminust egy évre, azután esetleg még egy évre meghosszab-
bítják. A kéziratokat visza nem adják.

A zoologusok nemzetközi congressusán, mely 1901. augusz-
tus hó 12—16-án Berlinben fog tartatni, nehány entomologiai elő-
adás is lesz hallható. Ilyenek: a hangyák psychikai tulajdonságai,
Dr. Forel-Morgestől; Mimicry és a természetes kiválasztás,
Dr. Paultontól. A congressus után társas kirándulást terveznek
Hamburgba és Helgolandra.

Különfélér 43

A szövő legyekről értekezett Dr. Kertész Kálmán a k.
m. Természettudományi Társulat zoologiai szakosztályának 1901.
jan. 4-iki ülésén. Szövő rovart a hernyókon kívül nagyon keve-
setismerünk ; ilyenek pl. a Psocidák és a Hydrophiius nösténye is, de
annak a fölfedezése, hogy egyes legyeknek is megvan az a képes:
ségük, egészen új keletű. Ezek mindannyian az Empidak családjába
és pedig az Empis és Hilara genusba tartoznak. A szövésnek két-
féle módját ismerjük a legyeknél. Egyik módja az, hogy a raga-
dozó légy zsákuiányát a pók módjára körülszövi s ezáltal ártal-
matlanná téve, sokkal könyebben szívhatja kigyors ide oda röpü-
lése közben a nedveit. A szövésnek ez a módja tehát a táplál-
kozással függ szorosan össze. A másik mód az. midőn a légy u.n.
, fátyolt" sző, melynek biologiai értékét azonban mindez ideig nem
ismerjük teljesen. Annyit azonban már biztosan tudunk, hogy
szövő képessége csakis a hímnek van. A fátyol egy kb. 2 mm.
széles és 4—5 mm. hosszú, fénytelen, fehér, ovális lapocska, mely
ahhoz a szövedékhez hasonlít. melylyel néha az üres csigahéjak
nyilását elzárva találjuk. A vegyi vizsgálat azt derítette ki, hogy
az anyag, melvből a fátyol készül, selyemnek tekintendő. A hím
röpülése közben hátsó lábaival tartja s legvalószínűbb, hogy egy-
részt a jellemző röpülésnél játszik szerepet, másrészt a növénye-
ken ülő nőstények csalogatására való. 6 — A)

, Elméleti es gyakorlati rovartan" czímű terjedelmesebb s
ábrákkal ellátott kézikönyv kéziratát nyujtotta be Krick Jenő
lévai tanár kiadás végett a k. m. Természettudományi Társulathoz.
A munka kivált a tanuló ifjuságot kivánja a rovartanba bevezetni
és azt vele megkedveltetni.

Általános entomologiai névkönyvet szándékozik kiadni
Nerbeda A. V. Melniken, Csehországban. A névköny magába
foglalja a világ összes entomologusainak czímét, szakmáját és azt,
vajon cserél-e. A magyarországi entomologusok czímét már be-
szolgáltatta a R. L. szerkesztősége.

Az esztergommegyei lepkékről ír Zahradka Ferencz
csolnoki plebános a ,Societas entomologica" XIV. 23. számában.

Felemlíti, hogy az igen közönséges Papilio Podalirius hernyóját
csakis baraczkfán találta. A [/achaon fitkább. A Thecla-félék gya-
koriak, de az ab. bellus ritka. Polyommatus eddig nem akadt.
Lycaenák közül a nevezetesebbek : ab. Coretas, Meleager, Adméetus.
Vanessa polychloros hernyója főleg a körtefákban tesz kárt, de
legtöbbje megvan szúrva lIchneumonok. által. Limenitis, Neptis,
Ápatura és Erébia félék nem fordulnak elő. Az Argynnisek közül
ritka a /ecate, gyakoribb Adippe és ab. Cleodoza, valamint Mela-
nargia Galatea ab. leucomelas, ab. Galene (alul csak egy szemifolttal)
i példányt is fogott, úgyszintén £. lanira albinotikus darabját.
atyrus Hermione és Circe, valamint €C. Morpheus és Saturnia
spini igen közönséges. Zygaena filipendulae ő és v. coronillae ? 2
párt talált copulában, de hernyót nevelnie nem sikerült. Juliusban
talált Cucullia lactucae hernyót, melyből 4 hét mulva (aug. 4.)
kikelt Aa lepke, holott rendes röpülési ídeje május-junius; ezt a

41 I oda u ".

II. ivadékot másutt (Pecs, Soprua, Selmeczbánya) is megfigyelték
s onnan ered, hogy a bábok nagyobb része kitelel. Csaletken fogott
a többi közül: Ayrotis crassa, Amphibyra livida és Catocala
pPuerperát.

rT Báró de Selys Longchamps M. E., a belga tud. akadémia
tagja, igen sok oldalú és termékeny en:omologiai író, kinek kivált
az O.thopterákról kibocsározt művei nagy tudományos értékkel
bírnak, meghalt Lüttichben 1900. deczemberhó 11-én 87 éves
korában.

Irodalom.

E rovat alatt figyelemmel fogjuk kisérni és röviden ism rtetni
mindazokat a dolgozatokat, melyek hazai szerzőktől akár bel-, akár
külföldön megjelennek; valamint azokat, a melyek habár külföldi
szerzőktől származnak, de a magyarországi faunára vonatkozó
adatokat tartalmaznak. Egyes esetekben kivételesen más kiváló

fontossággal bíró munkákat is jelezni fogunk.
x

Dr." A. Langhoffer, Prtibozi Entonolos5iksos a steak
Hrvatske., Kornjási HrwátSker (CoTVeGPINSBE
Croatiae.) I. 1886—1897. (PreStampano íz 141. knjige
,Rada" jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti.
Zagrebu, 19C0.)

Szerző úgy saját, mint nenány barátja által 1586—1897-ig
gyűjtött bogarak jegyzékét adja. 57 horvát termőhelyről összesen
47 családból 339 nemet 751 fajjal sorol fel, az egyes fajoknál a
gyűjtés idejét is felsorolván. A felsorolt fajok között Számtalan
olyan is van, mely faunánkra új lenne, de nagy részük revizióra
szorul. A füzet kiállítása csinos és 32 oldalra terjed. Csiki Ernő.
Gj. Koca, Prilog fauni gone b apadása reng ISTENEK

line (Glasnik Hrvatskoga Naravoslovnoga Drustva. XII.
p. 100—134. Zagreb. 1900.)

Szerző e dolgozatában a Papuk-hegységben és környékén
gyűjtött bogarak és lepkék jegyzékét adja. Az előszóban egy új
Carabus- fajváltozatot is ír le horvát nyelven, ez a Carabus
Ullrichi var. bpabukensis Koca. A bogarak között nehány a faunára
új is van, ezek: Carabus Üllrichi var. Stussineri Hanury, Trechus
constrictus Schaum, Agonum viridicubreum var. dalmatinum Dej.,
Harpalus litigosus Dej,, Cistela sericea rar. tesselata Reitt.,
Poecilonota festiva L., Anthaxia nitidula var. cyanipennis Lap,,
Haplocnemus integer Baudi, Cleouns alternans var. caesus GyIllh.
és Sermyla halensis L. — A lepkék között van egy a faunára új
(Lythria sanguinaria Dup.) és nehány érdekesebb is, így a Melitaea
Athalia ab. Pyronia b., mely eddig csak Pujról, Cossus terebra F.
(Jankovac) eddig csak Fiumeból és Cidaria anseraria H. S§.
( Velikoj, Vinkovce) eddig csak egy példánya volt ismeretes Lipikről.

Csiki Ernő.

innét

adag szi s ee

"ROVARTANI LAPOK"

Auszug der Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatschrift
Unter Mitwirkung von
Dr. A. Bedő, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. G. Horváth
redigirt von
L. v. Aigner-Abafi und E. Csiki.
Budapest VIII., Rökk-Sz.-Gasse 32.

1901. Februar. VIII. Band Heft 2

5. 23. L. v. Aigner-Abafi: Der neue Schm:tterlings-Katalog
von Staudinger und Kebel. Vorláutige Besprechung der
bevorstehenden neuen Auflage uad der Veránderungen, welche im
System vorgenommen worden sind

S. 26. B. Krécsy : Der entemologische Unterricht in Amerika.
Schilderung des entomologisches Unterrichts an der landwirth-
schaftlichen Akademie zu Amherst N. A.

S. 30. L. v. Aigner-Abafi: Drei neue Colias-Aberrationen d. i.
ésEdusa ab. Fávelv (2? mit ganz séhwarzem Sam): E. Chrysos
theme ab. Hurleyi (?, licht, wie ab. Helicejy; C. Heldreichi ab.
Fountainei (2, ebenso.)

5. 31. E. Csiki : Ueber den Insectophobos (Zooanaphor, Phot-
elector). Geschichte und Gebrauchsanweisung dieses, für das
Sammeln der. Mikrocoleopteren so wichtigen Geráthes, welches
ZÜETSt VON dem üngariscehen "Coleopterologen AL Or may .con-
SE" wurde", insectophobos " Fig. 2.) Diesem e falgte. M. v. Ki
makovicz mit seinem , Zooanabhor" ; spáter construirte der
Budapester Coleopteroioge F. Wachsmann ebenfalls einen Appa-
rat und in neuester Zeit bringt die Firma Ortner in Wien den
Photelector (Fig. 1) in Gebrauch. Schliesslich construirie d.r Ver-
fasser einen solchén Apparat, der im Ganzen den oben erwáhnten
Pletehtsúmda ns si vemizemn "mellén Cversehieden; taber im :der
Praxis in jeder Hinsi.ht zweckentsprechend ist. Der Kasten (Sei-
tenansicht Fig. 3 a.) ist aus glattem Zinkblech angefertigt und an
den rkcken cabgeründet (siehe: dem Grundriss, Hig. 3. b) Hietin
steht auf vier Drahtfüssen das Drahtsieb (Fig. 3. c.) vorne offen,
an den übrigen 3 Seiten mit einem 2 Cm. hohken Blechrand ver-
sehen. Der Sammler, am spítzigen Ende, besteht aus einem Glas-
cylinder (an der Verbindungsstelle nach Innen offen), oder aus
eckig gefügten Glasplatten. Der Kasten ist 10 Cm. hoch (unter
dem Déeéckel 12 Cm.), an den Seiten 50 Cm. lang, hinten 44, vorn
Zoom ibreit, die ILánge des Deckels in der Mittellínie ist 30
Cm.; die Füsse sind 20 Cm. hoch. Der Siebeinsatz ist etwas
kürzer als der Deckel (28 Cm.), um ihn leicht ausheben zu können
und zu diesem Behufe an jeder Seite mit einer Handhabe verse-
hen; die Drahtfüsse desselben sind 3 Cm. hoch Der Sammler ist
28—30 Cm lang, 5 Cm. im Durchmesser, wenn aus Glasplatten
angefertigt, müssen dieselben der Öffnung entsprechend 2-5 Cm. breit

4

sein. Unten ist der Sammler offen, darunter ein Glas mit Spiritus. .
Die gesiebte Erde etc. wird aus dem Sückchen, worin man die-
selbe eingebracht, auf das Sieb geschüttet und gleichmássig ver-
theilt. Die meisten Thiere trachten an die Oberfláche des gesiebten
Materials und von hier an das Licht zu gelangen, wobei sie in das
Spiritusglas fallen. Viele Andere suchen in der Erde ein Versteck,
wobei sie durch das Sieb hindurchfallen, finden unten kein Ver. li
steck und gelangen früher oder spáter gleichfalls in den Spiritus.
Auch anderartiges Material kann in den Apparát kommen; z. B. :.
Pflanzenreste aus Sümpfen und Teichen, Schwámme, llz ll
Dünger, das Material aus dem Streifsack etc.

ÉS. als .J. Dahliström: Die Bombyciden der Umgebung égesált
Eperjes II. S. 38. L. v. Aigner-Abafi: Zur Biologie der Noc:uen. IL

Kleinere Mittheilungen.

S. 40. Über die Abdominalröhren der Blattláuse hielt Dr.
G. Horváth in der Kgl. ung. naturw. Gesellschaft einen Vor-
trag. Beobachtet man eine Colonie von Blattláusen, so bemerkt
man, dass die Ameisen gescháftig sind, sie Zu erregen und die
sodann am Afterende erscbeinende süsse Flüssigkeit aufzusaugen.
Tritt jedoch eine feindselye Coccinella- oder Chrysopalarve auf, "
so greift dieselbe die Blattlaus in der Regel von hinten an, wobei "
dieselbe jene Fiüssigkeit dem Angreifer an den Kopf streicht, WO-
rauf sich derselbe zurückzieht und den verhárteten Etoftf abzustrei-
chen suchr. Jene Röhren und die ausströmende Flüssigkeiten dienen
mithin zur Vertheidigung. — S. 43. Über spinnnde Dipteren dissertirte
Dr.K.v. Kertész in der Kgl. üúng. naturw. Gesellschaft, Die spíns
nendén Fliegen gehören insgesammt der Famlie Empidae, ti. z. dem
Genus Empis und Hiara an. D:eselben spinnen auf zweierlei Art: 1.)
die Raubfliege spinnt ihr Opfer en, um es sodann wáhrend des Umher- v7 aaa
fliegens gemüchlich aussaugen zu können ; 2., Spinnt die: Fliege emen
sogenannten Schleier, dessen. biologische Bedeutung noch nicht
vollstándig bekannt ist. Derselbe ist ein ca. 2 mm. breites und b
4—5 mm. langes, glanzlos weisses, ovalés Seiden-Gewebe, well"
ches das Mánnchen (nur dies spinnt) beim Flug zwischen den
Hinterbeinen hált, und welches einerseits zu dem charakteristiz SW
schen Fluge beitrágt, anderseits aber zum Anlocken des auf 7
Pflanzen sitzenden Weibchens .dient. — S. 43. E. Kriek hát
ein Handbuch der theoretischen und practischen Entomologie in
ungarischer Sprache verfasst und bei der Kgl. ung. naturw. Ge-c
sellschaft behufs Herausgabe eingereicht. "- S. 45. ÚUber die Le-
fidopteren des Com:itatis Esztergom, von Franz Zahradka. —
Literatur. S. 44. E. Csiki über Dr. A. Langhoffers Coöleopter
Croatiac (in kroatischer Sprache), worin 751 Arten verzeichnet SZEN
darunter viele für Ungarn neuz, welche jedoch einer Revision bedürfen
S. 44. E. Csiki übér G."K olé as Beitrag zút" Fauna dősSzttteta
Gebpbirges (in kroatischer Sprache); Verzeichniss der dort vorkom-
menden Káfer und Schmetterlinge, darunter auch eine neue
Carabus-Variatát (C. Uilrichi var. papukensis Koca) und mehrere
für Unyarn neue Arten.

b

ű

;

tel
e

XX-ik katalógusom, illetve árjegyzékem, mely az idén gyűjtött sok
ezer szépen praeparált és pontosan meghatározott ritka európai és kivált
magyarországi Cöleopterát tartalmaz, .— megjelent és kivánatra ingyen és
portómentesen küldöm. A legritkább bogarak a szokásos áron alul, azaz
70—759/, árengedménynyei kaphatók.

Tavarnok u. r. N.-Tapolcsány. Kelecsényi Károly.

Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb

rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyűjtőknek, iskoláknak, gazdá-

szoknak és erdészekuek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó
álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges éslegritká bb fajai nagy
számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyűjteményeket
olcsón állítok össze. Honi gyűjtőkkel szívesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.) ;
5 gs HETE Merkl Ede.

Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezér -
fonala. Irta: Dr. Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az
1—5. füzet: az első füzet a szisztematikai részszel kezdődik s az Éneklők
rendjének négy családját, ugymint: a varju-, sárga-rigó-, seregély- és pinty-
féléket; a második füzet a pacsirta-, billegtető- és poszátaféléket; a har-
madik a viziriígó-, ökörszem- és rigóféléket; a negyedik pedig a bijőke-
csinege-, külltő-, famászó-, gébics-, selyemfark-, fecske- és légykapóféléket
az ötödik, mely most jelent meg, a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és
bagoly-féléket tartalmazza.

A munka díszes kiállításban, a szeszző eredeti rajzaival, és színes táb-
lákkal, guart formátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az álta-
jános ismeretekre. vonatkozó bevezető rész az utolsó füzetben a tárgymu-
tatóval egyetemben jelenik meg. 3

Előfizetést ára 1—1 füzetnek 1írt 50 kr, az egész munkának 15 frt
Az előfizetési pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Muzeum
vagy a Rovartani Labok szerkesztőségéhez czímzendők.

Rovar-gyűjtemények tulajdonosait ímagánosokat úgy mint intézete-
ket) felkérjük, szíveskedjenek velünk közölni, hogy azok minő rovarrendeket
ölelnek fel, körülbelül hány fajt és példányt foglalnak magukban ki gyűj-
tötte, mely években? A :Rovartani Lapok: szerkesztősége.

Acherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálfópíllét
és bábját lehető nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel
szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Safurnta
pyrit, Vanessa C-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra
kérem a iölös példányok jegyzékét.

Budapest VIII. Rökk-Szilárd-u. 32. 4. Aígner Lajos.

CAT e aLY AV RA I A ÁSÁDÓÉ LK

sgajkr pót cp I ety eg éY
p get pe HBP- 1 ág 77 tő kele Ati
A h ; ri C sgt ek Fe df évi
4 ev 45 BZ VÉK ús
MY S
1 ms € JÉSAYA A
L DA 4 gAR ( e it 472
EEEN ANYA sg Entomologtai muvek sz zasek
hr , ; : t fe GEN JP x$
a út 8 Általános. A Magyar Birodalom" Állatvilága. "(Fauna Regni Huúnga "
úszék riae). III. kötet, Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettüudományi Társ djön:

K Ára 35 .kor., társulati tazoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasitás ál la-
14 I tok kitömesére s eltartására, és csontvázak" készitésére, ábrákkar"1T .kc
Yv 40 fill. — Beiun K.A rKkis rovargyűjtő. .Utasítás a kiválóbb rovarok mi isn
; résére és gyűjtésére 2 kor. — Szekeres F. 0. A rovargyűjtő 1 kor. 60. fil.
Lejtényi S, Rovargyűjtő. Segédkönyv a középiskolai ifjuság számára, kö
1 kor. — Kriesch )]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fll. — Kirdndu.

"zése zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fll, — Dr. Lendl!" A Rövid útmui
hi - a térmészetrajzi gyűjtemények konzerválásához 80. fitl. —. Dr. Daday ].Rc
RE ét tani műszótár 1 kor, 60 (ill. — Hoffer, Praxis der. Insektenkunde, 8 ko
OLAS Kölbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. vat

Hymenoptera. Mocsáry S. A . magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40
A magyar fauna másnejű darazsai 2 táblával 1 kúr. 20 fill Adatok Magyaro
szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsain
magánrajza 40 kor, §
Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyűjtő. A lepkék ismertetése.
gyűjtése 2 kor. — A. Aigner L. A lepkészet:története Magyarország
3 kor, — Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb.. Ta eli
95 kor. 20 (ll. — Hofmann, Die Gross-Schmetterlinge Europas 2. Auf. 2000"
Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Euro- ég
I pas. 1900 Abb. auf 50 Taleln 30 kor. j9at MAST Ét Ser éa
4 Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömégesen tenyésző légyfaj az Alsó- j
.8 mellékeiről 3 tábl. 60 (ll. — Kertész K. Catalogus . Tabamidauum . orbis t
rum universi 6 kor. i Sad;
Coleoptera. Török P. Bögár-határozó 2 kor. 80 fill. — Bein K. A kis
bogárgyűjtő. A bogarak ismertetése és gyűjtése 2 kor. — Calwer, Káferbucb
5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlits, Fauna Transsylvanica 12.kot, " j
j Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez ő.
40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-tajok magánrajza. Z
2tábl. 60 fil, , ét
eszet VPLNÉRRAT Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Puugur Gy. A magyar Yi
2 szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl.5 kor. — Kohaut b e Magyarorááíói
szt szitakötő-féléi. 8 színés tábl. 2 kor. 60 fill. (a ÉRE
Myricpoda. Dr, Daday ]. A magyarországi Myriopodák magánraj
4 táblával 4 kor. se 758
Arachnoidea. Dr. Clwzer K. és Kulcsynski L. Araneae Hungari
. 3 kötet 24 kor. — Herman O., Magyárország pókfaunája 3 kötet, csak

1 9— 8. kötet kapható 16 kor. — Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhál
39 pókok természetes osztályozása 1 kor. — Karpeles L. Adalék Magyarors
14 atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. 77 zip S

Es Crustacea : Dr. Daday ]. A Magyarországban eddig tálált szaba

élő evezőlábú rákok magánrajza. 4tábl. 3 kor. A magyarországi Branchip
: fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kór.
; xAzZX E művek szerkesztőségünk útján is megrendelhetők. az

Most jelent meg:
Catalogus Hindomychidarum. -—
Conscripsit 43

Ernestus Csiki.

(A Musaeo Nationali Hungarico editus, Budapestini. 1901.
Ára 3 korona. tsz bvzát lő

Áe ci , IEEE € 73 7 ESCMENTI TT SATENT PS 7738 — ———— —— — — ——— ——— ——————,] §
a 30 Scbhmidl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI., Szerecsen-u 6.

, eg
INSTITUTION LIBRARIES

fazet A
f MINTA NININ

3 9088 01427 0250